Está en la página 1de 7

Aswan Pero Chaycha Será por eso

Chaymanta Después, luego Chaymantaña Ya más tarde


Chaymantapas Además de Chaymantaqa Y después/entonces/luego

Chaymi Por eso Chaypas Pero, con todo eso


Chaypis Eso también Chaysi Así dice/de esa manera

Chaywampas Con eso también Hinaspa Así entonces/de esa manera

Ichaqa Tal vez/quizá Kanmanchu Sería así


1. SUJETOS.
2. MAMA= MAMAY, MAMAKUNA
3. PAPA= TATAY, PAPAY, TATAYKUNA, TAYTAKUNA.
4. NIÑO= IRQI, IRQIKUNA, WAWAKUNA,
5. HIJO= CHURIY ABUELO= AWICHU
6. ABUELA= AWICHA PERSONAS= RUNAKUNA
7. ALCALDE= LLAQTA UMALLIQ.
8. HIJA= USUSIY
9. HIERNO= QATAY
10. HIERNA= QACHUN
11. JOVEN= WAYNA
12. SEÑORITA= SIPAS.
13. YO= ÑUQA
14. TU= QAM
15. EL= PAY
1. JULIACA, 29 DE JULIO 2022.
2. XXXXXXXX
3. IMAYNALLA KACHKANKI LLAQTA UMALLIQ, ÑUQA KANI
ALIPIO ENRIQUEZ GONZALES YACHACHIQ CEBA 71018 KAY
QILLQATA APAMUYKI.
4. MUTURNIYKU CABALLO= KAWALLU OVEJA= UWIHA
5. CUY= KUWI GAS NISQA, GASNIY
6. VASO= K’IRU
7. PLATO= CHUWA, P’UQU
8. CUCHILLO= KUCHUNA
9. SILLA= TIYANA
10. MESA= HAMPARA
11. BANDERA= WIPHALA, UNANCHA
12. CASA= WASI
13. CHACRA= CHAKRA REJA= CHAKITAQLLA
1. PERRO= ALLQU ESTRELLA= CHASKA
2. GATO= MISI, MICHI ARCO IRIS= Q’UYCHI
3. GALLINA= WALLPA MANANTIAL= PUQYU
4. POLLO=CHIWCHI NUBE= PUYU
5. ZORRO= ATUQ LLUVIA= PHARA
6. ZORRINO= AÑAS. CALOR= RUPHAY
7. SAPO= HAMP’ATU FRIO= CHIRI
8. RANA= K’AYRA
9. CULEBRA= MACHAQWAY
10. LAGARTO = QARAYWA, QALAYWA
11. PALOMA= URPI
12. GAVILAN= ANKA
13. CONDOR= KUNTUR
14. SOL= INTI
15. LUNA = KILLA
PROFESOR= YACHACHIQ. CELULARWAN, CELULAR
NISQA
ADELANTE= ÑAWPAQ VACA= WAKA PICO= PIKUWAN
TRABAJAR= LLAMK’AY OLLAWAN= MANKA
JUGAR= PUKLLAY ACHACHAW
HACER= RUWAY, RURAY ACHACHAY
NO= MANAM
IGUALES= KUSKALLA
AVISAR= WILLARIKUY
RECOGER= UQARIY
ENSEÑAR= YACHICHIY
AGARRAR= H’APIY
FROTAR= Q’AQUY, LLIMKIY
FEMINICIDIO.
Warmi maqaypas wañuchiypas aswantam yapakamuchkan. Chay
sasachay pisiyachinapaqqa warmi wawanchikwanmi chaykunamanta
rimananchik. Ichaqa, aswantam qhari wawanchiktam
huch’uychanmantapacha warmikuna allin qhawasqa kanankuta
yachachinanchik. Ima sasachakuy kaptinpas sumaqta rimanakuspa
allichanakuyta, mana qaparispalla, mana k’amispalla, mana
maqaspalla. Qharikuna qatisqanwanpas qusanku maqasqanwanpas
warmikuna ñak’ariypi manchakuypi kawsasqankuta
yachanallankutaqmi. QUSAY= ESPOSO QUYA= ESPOSA
ÑUQA CHAY WARMI MAQAYMANTA NIYMAN. TAYTA
MAMAKUNATA NISAQ WAWANKUTA, ALLINTA
WASINKUPI UYWANANKU. HINASPA QHARIKUNA
WARMIKUNAPAS KUSKALLAM KANCHIK CHAYTA
ALLINTA WAWANCHISTA HUCHUYMANTA PACHA
YACHACHINANCHIK, CHAYRAYKUM LLAQTA
UMALLIQTA NIYMAN LLAPA RUNAKUNATA HUÑURUSPA
RIMANKUMAN CHAY WARMI MAQAY PISINAMPAQ.
ÑUQA CHAYLLATA QILLQARUYMAN. SULLPAY AÑAY.

También podría gustarte