Está en la página 1de 3

SEQ’ELLUNPA, QHESWASIMI UTAQ RUNA SIMI ALLIN RIMANAPAQ

ALFABETO QUECHUA

HANLLALIKUNA –
VOCALES A E I O U
T’IJRAKUQ KUNKA
WAKIKUNA CH K P Q T QHAWARICHIYKUNA- EJEMPLOS
CONSONANTES VARIALES
SONIDOS SIMPLES CHA CHE CHI CHO CHU CHALLWA, CHEQA, CHIJCHI, CHOQLLO, UCHU

SONIDOS ESPIRADOS CHHA CHHE CHHI CHH CHHU CHHAFCHIY, CHHOQO, ACHHIY, CHHELQOY,
O CHHULI
SONIDOS. REFORZADOS CH’A CH’E CH’I CH’O CH’U CH’AWI, CH’EQTA, CH’ISI, CH’OQÑI, CH’ULLA

SONIDOS SIMPLES KA …… KI …… KU KARU, KANKA, KIRU, KUKULI, KILLA, KUCHUY

SONIDOS ESPIRADOS KHA …… KHI …… KHU KHAKA, KHAMUY, KHIPU, KHUNPA, KHUNKU

SONIDOS REFORZADOS K’A …… K’I …… K’U K’AKI, K’IRI, K’UYKA, K’UYU

SONIDOS SIMPLES PA PE PI PO PU PARA, PERQA, PI?, PIKI, POQOY, PUSAY

SONIDOS ESPIRADOS PHA PHE PHI PHO PHU PHAKA, PHEQCHIY, PHIÑA, PHOQTOY, PHUYU

SONIDOS REFORZADOS P’A P’E P’I P’O P’U P’AQLA, P’ENQA, P’ITAY, P’OSQO, P’UYÑU

SONIDOS SIMPLES QA QE ….. QO …… QATA, QAPARIY, QELLA, QEQO, QOLQE

SONIDOS ESPIRADOS QHA QHE ….. QHO …… QHATA, QHAPAQ, QHELLI, QHEPAY, QHOLLA

SONI. GLOTALIZADOS Q’A Q’E ….. Q’O …… Q’ATA, Q’ALA, Q’ELLO, Q’EWE, Q’OMER

SONIDOS SIMPLES TA TE TI TO TU TAKI, TEQSI, TIYANA, TOQTO, TUTA

SONIDOS ESPIRADOS THA THE THI THO THU THALLAY, THEQTIY, THINTIY, THOQAY,
THULTU
T’A T’E T’I T’O T’U T’ANKAY, T’EQEY, T’IKA, T’OQO, T’URU

SIGNOS HA HE HI HO HU HATUN, HERQE, HICH’AY, HOQ’O, HUCH’UY


CONVENCIONALES

Llank’anaykichispaq = Para trabajar

Kikinta qatispa hunt’apay hoq sutikunawan= completar igual con otras palabras
asqha , amay , ari ,
A, a : Alqo, aycha, anka, ……………………………………………………………………………………………
churin , chaka , chira
CH, ch: Chanin, chichu, china…………………………………………………………………………………

chhachu , chhaspa , chhachuy


CHH (chh) chhalla, chhulla, chulli ……………………………………………………………………………………

CH´ (ch´) ch'aki, ch’oqñi, ch’uya………………………………………………………………………………..


ch'uspi , ch'aska , ch'aku , ch'uklla , ch'away
eqeqo , esqon , eray , eqepay
E (e) eqosqa, eqo, erqe, ………………………………………………………………………………………..
hanp'atu , hank'a , hanpiy , huk'ucha , hayt'ay
H (h) hina, hamuy, hatun………….………………………………………………… ……………………………
inka , inti , iñiy , ichhuy
I (i) iskay, illapa, illariy, ………………………………………………………… ……………………………
killa , kuntur , kuchuna , kankay , kichay
K (k) kusa, kiru, kuro, ………………………………………………………… ……………………………
khuchi , khipu , khisa , khiki , khachuy
KH (kh) khasay, khiki, khutu, ……………………………………… …………………………
k'uichi , k'usillo , k'ayra , k'alla , k'amiy k'iriy
K’ (k’) k'aspi, k’uchu, k’aki …………………………………………………………… ……………………………
lawa , lakawiti , lachiwa , lerq'o , lapht'ay
L (l) layqa, liwi, lachiwa, ………………………………………………………… ……………………………
llant'a , llanthu , llama , lloqsiy , llakiy
LL (ll) lloq’e, llanthu, llijlla, …………………………………………… ……………………………
machu , maki , manka , miski , mayllikuy , muchay
M(m) melq'oti, munay, muju, ……………………………………………… ……………………………
noqa , nuna , niy
N (n) nina, nanay, ninri, ………………………………………………… ……………………………
ñawi , ñaña , ñukñu , ñaqcha , ñut'uy
Ñ (ñ) ñawsa, ñañu, ñut’u……………………………………………………………… ……………………………
oqhe , onqoq , oqllay
O (o) opa, qoncho orqo, ………………………………………………………… ……………………………

pachak , paqo , para , puku , poqoy


P (p) pakay, puñuy, pacha…………………………………………………… ……………………………

phalay , phullu , phalika phukuy , phaway


PH (ph) phuyu, phuro phiña, ………………………………………………………… ……………………………

p'aqla , p'uti , p'uyñu , p'acha , p'anpay


P’(p’) p'itay, p’osqo, p’acha.…………………………………………………………… , p'itay
……………………………

Q (q) qallariy, qoto, qella, ………………………………………………


qallu , qata , qelqana , qelqay……………………………
, qonakuy
qhari , qhata , qhasway , qhaka
QH (qh) qhaway, qhelle, qhoña………………………………………………… ……………………………
q'oncha , q'ata , q'oto , q'aytu , q'asuy
Q’ (q’) q'oñi, q’echu, q’achu…………………………………………………………… ……………………………
raki , rikra , runtu , rumu , rantiy
R (r) rakiy, rimay, runa, ……………………………………………………… ……………………………
sara , senqa , saphi , samay samakuy
S (s) sasa, sisi, sach’a, ……………………………………………… ……………………………
shinpa , shonqo , sheqe , shinpay ,……………………………
SH (sh) shulla, rimashan, ……………………………………………………… shaphchiy

taruka , tulunpi , tiyay , tanta , taqe , tantay


T (t) takiy, tuta, tiyana.………………………………………………………………… ……………………………

thuta , theqti , thoqay , teqtiy , thantay


TH (th) thanta, thoqay, thalla…………………………………………………… ……………………………

t'ika , t'anta , t'inpu , t'ustu , t'urpuy……………………………


T’ (t’) t'ika, t’oqo, t’anta………………………………………………………… , t'oqay

U (u) uya, uchu, uhu, ………………………………………………………… ……………………………


uchu , ukuku , uyway , uyariy uma
waka , wiksa , wasi , willay , waswa , warmi
W (w) wasa, wawa, wiñay, ………………………………………………… ……………………………
yachachiq , yurak , yukay , yachaywasi , yachay
Y (y) yana, yachaq, yapay…………………………………………………… ……………………………
Hunt’a rimaykunata ruwasun = Hacemos oraciones:
Qhawarichiykuna = Ejemplos:

Noqa t’antata munani. = Yo quiero el pan.

Qan aychata mihunki. = tú comes la carne.

Alqo k’ikllupi purín. = el perro camina en la calle.

pay runtuta rantin = el compra huevo


…………………………………………………………………………………………………………………………………
noqa puqyaq rini = yo voy a jugar
…………………………………………………………………………………………………………………………………
qan yakiska purinqi = tu caminas triste
…………………………………………………………………………………………………………………………………
pay tantata muhushan = el esta comiendo pan
…………………………………………………………………………………………………………………………………

makiyni nanawashan = mi mano me duelo


…………………………………………………………………………………………………………………………………

También podría gustarte