Está en la página 1de 3

UNIVERSIDAD NACIONAL DE SAN ANTONIO ABAD DE CUSCO

INSTITUTO DE IDIOMAS - UNSAAC

MUNAPAKUQ HINA TI’KRAPAYAQ - MODO


SUBJUNTIVO(posibilidad)

Casi todos los tiempos y aspectos de este modo, por expresar un deseo, es una
condicionante, por lo tanto, requiere todavía de otros verbos, ya sea del modo
indicativo que exprese un hecho real, o del modo potencial, que exprese una
posibilidad, y al expresar solo en este modo, no tiene sentido completo.
Munapakuq hina rimakuyninpin, hoq simichaqkunamantaraqmi suyan ima
ninantapas, hinaspa, yaqa llapallan munapakuq pachakunan, chaymi rimaypi
t’ikrapayaq otaq atikunmanpas hina t’ikrapayaq simichaqkunawanpuni rimakun,
sapallanqa manapunin hunt’asqatachu riman.
Se traduce al español “cuando, mientras que”

KUNAN PACHA – PRESENTE SIMPLE

SUTIQ RANTIN T’IKRAPAYAKUYNIN


Noqa Puri qti y Yo camine
Qan Puri qti yki Tú camines
Pay Puri qti n Él/ella camine
Noqanchis Puri qti nchis Nosotros caminemos
Noqayku Puri qti yku Nosotros caminemos
Qankuna Puri qti ykichis Ustedes caminen
Paykuna Puri qti nku Ellos/as caminen

QHAWARICHIYKUNA
 Noqa wallpa kankata wayk’uqtiy, qan papa wayk’uta apamunki.
 Qankuna yachay wasipi takiqtiykichis llapan mamakuna
kusikunku.
 Paykuna wakakuna michiq riqtinku ñañankuqa mikhunata apan.
 Noqanchis pukllaqtinchis michichapas pukllayta munallantaq.

Yachachiq: Lic. Judith Loaiza Cusihuamán – IID UNSAAC


UNIVERSIDAD NACIONAL DE SAN ANTONIO ABAD DE CUSCO
INSTITUTO DE IDIOMAS - UNSAAC

 Mientras que nosotros juguemos,también el gatito quiere jugar


 Yachachiq runa simita rimaqtin llapan yachaqenkuna uyarinqaku.
 Cuando la profesora habla el quechua,todos sus estudiantes
escuchan
LLANK’SUNCHIS
1. ÑAÑAY RAYMIPI TAKIQTIN SULLK´A TURAY KUSIKUN
2. IPAY AYCHA Q´ASPATA WAYK´UQTIN,AWICHAY PAPA
WAYK´UTA APAMUN
3. TURAY COMPUTADORA NISQAPI
PUKLLAQTIN,KUNCHAYPAS PUKLLAYTA MUNALLANTAQ
4. TAYTAY CHAY PATARAPI QELQAQTIN,SULLK´A
ÑAÑAYPAS QELQAYTA MUNALLANTAQ
5. NOQA TUSUNA WASIPI TUSUQTIY,SISPA ÑAÑAYPAS
TUSUYTA MUNALLANTAQ

KUNAN PACHAPIPUNI – PRESENTE PROGRESIVO

SUTIQ RANTIN T’IKRAPAYAKUYNIN


Noqa Taki sha qti y Yo este cantando
Qan Taki sha qti yki Tú estés cantando
Pay Taki sha qti n Él/ella este cantando
Noqanchis Taki sha qti nchis Nosotros estemos cantando
Noqayku Taki sha qti yku Nosotros estemos cantando
Qankuna Taki sha qti ykichis Ustedes estén cantando
Paykuna Taki sha qti nku Ellos/as estén cantando

Yachachiq: Lic. Judith Loaiza Cusihuamán – IID UNSAAC


UNIVERSIDAD NACIONAL DE SAN ANTONIO ABAD DE CUSCO
INSTITUTO DE IDIOMAS - UNSAAC

QHAWARICHIYKUNA

 Noqa puskashaqtiy, awichayqa llikllata awashan.


 Pay llank’ashaqtin, turan sinkuwan pukllashan.
 Qankuna asishaqtiykichis, wasiykichispiqa sullk’a ñañaykichis
waqashan.
 Noqanchis panpapi pukllashaqtinchis, ñañay hoq willakuyta
ñawinchashan.
 Qan sarata tipishaqtiyki chay wayna pukllashan.
LLANK’SUNCHIS
1. NOQA PUÑUSHAQTIY,TURAY LIMA LLAQTAMANTA CH´ISI
WASIMAN CHAYAMUSHASQA
2. MAMAY WAYK´USHAQTIN, WASI MASIY PUNKUTA
TAKAKAMUSHASQA
3. MAMAYWAN ÑAÑAY KUNAWAN ORQO PATATA
RISHAQTIYKU,HUQ ÑAÑAY WASIPI WAYK´USHARAN
4. NOQA SINKUWAN PUKLLASHATIY MAMAY ÑAÑAYWAN
AÑAWITA MIKHUSHARANKU
5. SULLK´A ÑAÑAY WAYK´USHAQTIN,LLAPAYKU P
´ITITAYKUPI COMPUTADORA NISQAPI LLANQ´ASHARAYKU
SUÑASHAQTIYKICHI=REGALAR

Yachachiq: Lic. Judith Loaiza Cusihuamán – IID UNSAAC

También podría gustarte