Está en la página 1de 79

Gobierno del Estado de Chihuahua:

Javier Corral Jurado


Gobernador Constitucional del Estado de Chihuahua

María Concepción Landa García Téllez


Secretaria de Cultura de Gobierno del Estado de Chihuahua

Raúl Manríquez Moreno


Director General de Capital Cultural
de la Secretaría de Cultura de Chihuahua

Sofía Pérez Martínez


Directora de Patrimonio Cultural
de la Secretaría de Cultura de Chihuahua

Enrique A. Servín Herrera


Jefe del Departamento de Culturas Étnicas y Diversidad
de la Secretaría de Cultura de Chihuahua

Secretaría de Cultura:
Alejandra Frausto Guerrero
Secretaria de Cultura

Natalia Toledo
Subsecretaria de Diversidad Cultural

Edgar San Juan


Subsecretario de Desarrollo Cultural

Omar Monroy
Titular de la Unidad de Administración y Finanzas

Esther Hernández Torres


Directora General de Vinculación Cultural
Kíne u’súwala
Eléni ra’icháala:
Basolírilichi a’lí Chiwáwa

Colección
Rayénali
Kíne u’súwala Eléni ra’icháala: Basolírilichi a’lí Chiwáwa

Derechos reservados para esta primera edición 2019


© Flor Esther Morales Moreno
© Secretaría de Cultura de Gobierno del Estado de Chihuahua
Fotografías: Raúl Ramírez Kigra

Ninguna parte de esta publicación, incluido el diseño de la cubierta, fotografías de las


pinturas o grabados, puede ser reproducida, almacenada o transmitida en manera alguna
ni por ningún medio, ya sea electrónico, químico, mecánico, digital, óptico, de grabación
o de fotocopia, sin permiso previo de los autores o en su caso de sus descendientes.

Impreso y hecho en México


Printed and made in Mexico
Kíne u’súwala
Eléni ra’icháala:
Basolírilichi a’lí Chiwáwa

Flor Esther Morales Moreno

Chihuahua, 2019
Kíne u’súwala Eléni ra’icháala: Basolírilichi a’lí Chiwáwa

‘Níwiame

Oselí Bachabéwala 9
Kíne eyéla Lukirésya 11
Kíne malilá 13

Oséli okwá 22
Mápi chí regá e’peréele ne u’súwala
e‘wénowala: Lukirésya a’lí Pékiro 22
Be’álinala ko... 41

Oséli bikía 54
Mápu chí regá bitéile kíne u’súwala
jenaí Chiwáwa 54
Be’alínala kó... 65

Nejé Verónica 78

7
Kíne u’súwala Eléni ra’icháala: Basolírilichi a’lí Chiwáwa

Oselí Bachabéwala

K wíra bá! Sinéame mapu tumu yé oselí e’néa


muchúwi. Nejé kó belá Verónica rewéame
jú. Pé ne jena’í Chiwawa behté kíne retémáala yúa
mapu regá ne eyéla María yúa kíne malilá Jwáni si’.
Pé ne sekunirárya benéa atí. Nejé kó wé kaníliga-
me jú kíne u’súwala Eleni kólia kíte kó tamí wiká
namúti anéame jú, i’síne kaáchi irétali, isíne kaáchi
pé mapu chí regá e’peréame niíle ná la_Syérachi bi-
nói retémála yúa. Á belá tamí anéame niíle chí regá
e’peréame niíle kíne umúwala a’lí kíne asayóli má.
Pé belá kíne u’súwala tamí á benérile ralámiti
ra’icháa bá. Pé kíne wénowalá kó pé ké tási ra’ícha-
me jú ralámiti neráa, pé ne sinéwi kó ne pé okwá
bi namúti inámia niíle, mápu a’lí tamí ralámiti ne-
ráa á ra’íchiame ke’e kíne usúwala.
Siné rawé má ikárika ka’lá ku’írisa kíne eyéla
pé che ne simíke mápu o’ná betéele kíne u’súwala
pa, échi kalíla kó pé ké tási mekábe wi’lí.
—Píri mu oláa atí?
9
Flor Esther Morales Moreno

—Pe ne kilí atí... Píri mu oláa iyena?


—Pé ne iyéna.
—Kabé nána?
—Pé mí bitichí á atiké.
—Má ché mí ka’lá machí oselí e’néa?
—Má pé á.
—Mi pachá ná re’pá mésychi ne acháke bilé
oselí, tó mé bo.
—Pirí jú échi oselí?
—Ácha mu tamí kupúnale?
—Ayéna, wé á.
—Nejé kó Elena rewéame jú, aminá Basolíroli-
chi ne nawále má pé chabé kó, má usánisa makói
bamíbali ké ré, má ké ka’lá machisa jú, pé ne má
ké ka’lá newalá, má ne wé’.
Wéláame ké ré kó. Jípe kó ne má ké mé tási
ka’lá iyénaame jú, pé ne kilí asáame jú namúti ‘ná-
taa, mápu chí regá niíle chabé kó.
—Áchá mí tamí kipúa atí?
—Á ne mi kipúa atí...
—Á ne lá ba! Kirípi ne chótamá ra’ícha, bachá
kó ne mi anémá chí regá napawíle kíne e’wénowa-
la...

10
Kíne u’súwala Eléni ra’icháala: Basolírilichi a’lí Chiwáwa

Kíne eyéla Lukirésya

N a repátu rabó Pesáchi anelíwachi belá e’pe-


réele kíne iyé Lukirésya, retémáala yua, na-
puregá échi eyéla Malíi, malilá O’sé ácho, ne sololá
Keta si’ á, ne eyéla sololá kó belá ké tási kunéami
niíle ni bilé chó ranéame má. Ayéna chó kíne eyé-
la ba’chilá: O’sé Jwani a’lí taá kuwál, kíne iyé binilá
Isabel.
—Malíi a’lí O’sé wé chá kíne asayóli jú?
—Échi regá jú.
—A’lí kó, O’sé Jwani kíne umúwala jú?
11
Flor Esther Morales Moreno

—Júuwá!
—A’lí kó, Isabel kó pé ne umúli mí ka’ ré?
—A’á!
—Chí ché isíame niíle ne umúala Lukirésya taá
kaáchi napuregá nejé?
—Tá kaáchi ne eyéla kó belá wé kachíame niíle
ruwá, wé chókame kupéame ne’ napuregá rokó
ké bilé mechéame ni bilé se’poléame, áasi chóka-
me kupéame niíle ruwá. Taá kaáchi ne eyéla ko,
pé sipúchia bi iyéname niíle. Échi sipúcháala kó
belá pé bilépi rekéliame niíle. Ikariká napáchaga
sí, akaráka má iyénitame niíle ruwá.
Wé belá ka’lá nikúraame niíle bá, mapu alí kíne
u’súwala nuléame niíle á wé ka’lá ya nejéami niíle.
Ké tási nimíame niíle. Á belá ba’wí túa iyénitame
niíle, pé á ba’jíta ri’wéla rá mulibé á bitichí. Sunú
wé o’jóame niíle, sipúcha súame napácha má ké
ré. Wé belá chó sakíame niíle a’lí napíwame ma’.
Ne apalóchiwala á belá otolí ‘níwiame niíle bá,
kíne eyé kó áasi ka’lá po’obúame niíle wé échi
otolí. Ácho reméame niíle, mápu a’lí ne eyéla taá
niíle ké tási mé o’koáme niíle re’mé arina, pé isíni
bi o’koáme niíle. Ne eyéla ko, ne taá kachi, tamí
anéami niíle mápu wé kaníliame niíle re’mé arina
reméwachi kite kó wé raíliame niíle.
Mápu a’lí ne eyéla taá niíle ajaré ralámuli pé wé
risóa regá e’peréame niíle ruwá, isíni ké tási su-
núwáame niíle mápu regá pé á napíwika remémá,
12
Kíne u’súwala Eléni ra’icháala: Basolírilichi a’lí Chiwáwa

pé belá á sunú ralinéwika pé á winomíwaame niíle


kíne apalóchiwala, a’lí kó échi regá pé isíni kaáchi
á remé arína o’koáme niíle bá.
Á belá chó pé á táa kaáchi ne eyéla wé re’éa iyé-
name niíle, isíni kó binéli isíni kó pé Isabel yúa
wélá kíne umúala O’sé Jwan yúa. Siné káachi kó
má ajaré chó kuúchi yoa re’éame niíle mápu a’lí
échi wénowalá má kóliwame niíle, isíni kaáchi ko
jaré umúki bajíwáachi a’tanála yúa sébáame niíle
ruwá mápu a’lí manalíame niíle ne eyéla bitélichi.
—Áane! Alí rú chí kabú ché máchíle kíne
umúala Pékiro kó? Má mu á tamí anéle kú ká jón-
sa inárame niíle kíne umúala Lukirésya, umúli Pé-
kiro rú, kú ká jónsa inárame niíle?
—Bachá kó ne mí anémá kú ká jónsa inárame
niíle moé umúala...

Kíne malilá

K iné malilá kó belá mi Basóreachi jónsa inára-


me niíle bá, échi oná ochérili, échi kó Pékiro
rewéame niíle. Kíne akáchuwala kó Rosa rewéa-
me niíle, kíne ochípala kó Kúrúsya. Kíne malilá
kó á bilé boníchiwame niíle Jesúsy rewéame, ayé-
na chó okwá wayéame, pé á walubéala kó Gloria
rewéame táala kó Genoveva rewéame.
13
Flor Esther Morales Moreno

—Náli, Genoveva a’lí Gloria pé napuregá ne


umúala jú? A’lí kó Rosa a’lí Kurúsya kó pé ne
asayóli mí ka re... a’lí kó Jesús kó pé napuré kíne
umúala... kécha?
—Éla regá belá jú kó moé retémáala. Pe taá jón-
sa kaáchi wé nocháame niíle kíne malilá ko, échi
ko wé á ku’írame niíla ruwá kíne ochípaala. Wé
échi kó belá wiká chíba u’pukéame niíle bá. Sinibí
rawé iyénitame niíle chibá neséa. I’síne kaáchi kó
pé á bikyánika á i’símipali a’lí kó má pé á alíwaachi
kú síame niíle ná kú bitichí. Má pé á uméraachi
aráro náti nocháa á belá wé iyénitame niíle ná wa-
sachíki yé bá. Má ichiwáchi kó wé á icháame chó
niíle, má wé reyáwita wilísaa kó wé uchukúame ka
ruwái napónia, sunú achéa má ácho á wé nikúra-
me niíle so’noréa wi’a má. Siné kaáchi ácho ba’wí
tua iyéname niíle ikárika wayelá yúa si’.
—Kíne umúala wé chá kó ké tási mé re’éame
niíle?
—Á belá chó! Wé kaníliame niíle re’éa wayelá
yúa. Masánichi che móame niíle, mápu a’lí ba’lá
niíle e’wéli jáwachi reyáwi pé belá buléame niíle
kité Gloria a’lí Genoveva sutubéchika rujímá. Na-
páwika má isímipame niíle ná resochí yé mápu
o’ná chíba okochíame niíle.
—Chí olá bá?
—Kó pé chíba tibúsia isímipáli kíte basachí ké
tási suwáma. Munísiwáchi itibígame niíle kochío
14
Kíne u’súwala Eléni ra’icháala: Basolírilichi a’lí Chiwáwa

ruá. Kíne akáchuwalá ché wé pábiame niíle chíba


a’lí kó késo má newáame niíle.
—Wé chí kó ké ralaká okóame niíle?
—Ké belá! Chabé kó ké tási mé ralaká o’koáme
niíle, pé echagá bí. Náli bé jaré ralámuli kó má pé
á ná kaémi nochásia isímipame niíle ruwá, siné
kaáchi kó á jubíla yúa isímipame niíle ruwá, siné
kaáchi kó pé awéni.
—Má belá mí tamí anéle kú ká jónsa síráame
niíle kíne u’múwala, chí bé regá napawíle bá?
Kíne iyé á belá tamí anéle mápu siné nolíruwa-
chi machíle kíne malilá bá. Siné rawé á belá wé
remé suláwia é’nilo rú, ne u’súwala, ne sololá Kéta
a’lí ne eyéla sí’, ne eyéla kó má pé á walubé kaá-
chi, Isabel kó pe ke mé tási nikuráame niíle, pé
táa belá niíle bijí bá. Nitugéa belá simánale kité kó
má nolíruwachi sebámá riwéile. Ba’alínala belá má
rakirúkiachi niímá riwéile bá. Be’á belá mochísile
bá, pé á bijí chonáachi, pé kuli otolí kusúachi. Pé
á kaje bajísa belá jósile. Má pé á ratabáachi sébalo
rú aminá Noláachi.
Ne eyéla kó tamí anéame niíle mápu wé kaníli-
game niíle má omáliwáchi sebáachi. Kité kó wiká
ralámuli napawíame niíle. Á belá chó ra’íchame
niíle ajaré chó retémála yúa mápu Basikóchi e’pe-
réame niíle. Wé belá kaníligame niíle bilé tewé
Belena rewégame yúa ra’ícha. Pé mápi í’chulú ne
eyéla chó niíle ré ké échi tewé Belena. Belena eyé-
15
Flor Esther Morales Moreno

la kó Pilar rewégame niíle, Belena kó má ké tási


níwile malilá.
Má sisáa kó á belá mápu o’ná teyópa wi’líle,
échi o’ná mulibé belá mochíbalo rú isábia. Kíne
apalóchiwala kó mápu o’ná etéwi chopí jawáme
niíle simíla ruwá, échi o’ná simíle ralámuli yúa
ra’ichásia. Ne eyéla kó, échi so’lolá, ne u’súwala a’lí
Isabel kó ná wa’nácho mochíbalo rú, mápu goná
ajaré chó u’mukí muchúwa rewéele.
Pe á ratabáachi chó á síile mi Noláchi, wé échi
tewé Belena. Má á nikúwisa á belá échi goná chó á
mochíbale Pilar Belena yúa. Kíne u’súwala a’lí ne
eyéla sololá yúa ra’ícha omochí Pilar yua, Belena
a’lí ne eyéla kó ayéna chó ra’ícha omochío rui. Pé
má ne mulípi nasípa rawé sébáachi má ne wiká
ralámuli napawílo rú, wiká u’mukí e’enalé rá kúchi
atanála yua, jaré kó má á e’weli kúchiwame ké’e.
Kúuchi ukúruwi a’lí i’wé kó á kepu eyéla á yúa
e’enale rá, e’wéli ukúruwi alí i’wé kó má ké mé na-
játa rewéila rá abóni eyelá, pé biléana chó i’sími-
pami niíle ruwá.
Belena kó pé ukúruwi bi enéa ayásame niíle
ruwá, ké mé tási riwéliga, mujé umúala Lukirés-
ya kó á wé rewélame ke’e. Pé bilé towí inéa olása
pé majáame kó rúi. Beléna kó á wé ka’lá máchía-
me niíle ruwá nógi suwába á ukúruwi, i’wé, etéwi,
u’mukí má. Jé mí aníamiti ká ruwáe:

16
Kíne u’súwala Eléni ra’icháala: Basolírilichi a’lí Chiwáwa

—Nibí! akiná ináro Sebio no’lá, échi towí áasi


belá iwétamé ka ruwá.
—Jiká échi aní? —Pé ne á ikií.
A’lí kó ayéna chó mí aniámíti ká ruwáe:
—Áasi! walú mi saparála re Pekíro upíla.
—Chí olá bá?
—Kó belá amí ka’émi e’énala rá noochá gíte.
—Aawé!
—Wé chá kíne u’múala mí su’wába namúti á
anele?
—Á belá! pé awéni ché ta o’mochíka kó wé ka-
níliame ké échi iyíri ra’ícha.
Pé échi belá anía asála ruwá mápu a’lí ná bilé
towí rewále, ké sinéti e’téa niíle ruwéilé rú. Mulibé
teyópachi ayé wiliká riwéile rá, pé á wi’lí niíla rá,
nali má á batolónia reká eyénele, jaré chó kúruwi
kó á wé wisíbika éenila rá bijí, ké wési yúa eyena
ruwéele rá.
Mujé u’múala pé á mayéko ko rú mápu kaé-
mi iyéname niíle noócha kité kó má kú batalónia
nawále o’máwásia. Échi yeni belá kó má amachípo
riwéele rá, a’lí kó belá jáako rú balé ra’íchála kipú-
sia. Ná machí belá amachíwame niíle bá.
Rampóla kó áasi wé nakámita niíle rá. Raki-
rúkiachi kó pínto kó belá wikanána jónsa síame
niíle ruwá. Má ikárika énisa porosesyónichi má
belá si’néame á a’líwame niíle rá ra’kú. Rakirúkia-
chi kó á belá pé échi regá kuwaníame niíle rá. Kú
17
Flor Esther Morales Moreno

bitichí siméa kó rú, a’lí Beléna eyéla similá ruwá


bajísia. Nali bé bachá kó tyénirichi á simárile, kíné
eyéla retéma yúa, pé á kajé ra’lísia a’lí ayéna chó pé
á bilé páni kité kó ne apóchiwala wé táame niíle.
Tyénira kó pé á mulibé teyópachi wi’líla rá. Kíne
apalóchiwala belá simíle rá ra’lísia, ne eyéla, ne
eyéla solóla, ne eyéla rijimála kó pé machíká ri-
píle rú buyéa. Ne eyéla ba’chilá O’sé Jwáni kó pé
ké échi yúa eyénele, má belá pé á wa’lubé niíle, má
belá binéli á eyénigame niíle ruwá. Má pé alínala
kó ‘wé échi towí mápu rewále ne eyéla ná mulibé
teyópachi wi’lígame, machínalé rá pacháka tyéni-
rachi jónsa. Pé á nikúwile rá, kíne u’súwala kó á
nejéele. Kíne eyéla kó wé kú kanília nawá ko rú
ami kú bitichí.
—Lúnisy kó má ké o’máwáliwame niíle bá?
—Ámi kú nasípasigó belá chécho siméalo rú
Noláachi kíte kó pé á okwá rawé isábiwame niíle
a’lí kó chécho á kú o’mawáliwame niíle ná nasípa-
sigo.
Pé ké ayó belá á sébála rá nasípasigó kó. Be’á
jósile, á nitugéka á, pé á belá bikyá ro’kó chelebába
riwéile rú.
—Áasí ne bikya rokó bá! Kámi ché kó okóchia-
me niíle bá?
—Pé belá á pachá teyópachi che’lébame niíle
bá. A’lí kó kíne apalóchiwala kó wé á awíame niíle
pínto pé awigá á chelébame niíle.
18
Kíne u’súwala Eléni ra’icháala: Basolírilichi a’lí Chiwáwa

Bachá kó amí payékichi sébáame níile rú,


lokáame o’mochíame niíle bá. Anáka jónsa belá á
itóame niíle kobísi bá ikárika lóchi sí’, lóakiala ma’.
Má rawilí kó teyópachi simea kó rúi, pé á kilí mo-
chíle rú, ne eyéla a’lí ne Sololá, Isabel ácho, O’sé
Jwani kó pé másile rá, pé má á wa’ná chó iyénaame
niíle.
Má bokowísiachi kó má ne wiká rejówame
niíle rá, rasírega Rakirúkiachi. Wikaná jónsa sí-
game niíla rá pínto áchó pariséo. Jaré kó awíame
niíle, jaré kó rampóla wipisóame ikárika má kusé-
ra a’ká ‘énégame níile.
Ajaré kó má ‘wé awíame niíle échi yéni kó, a’lí
kó né iyéla chécho siné rewálo rú towí mápu ná ra-
kirúkiachi rewále. Pé échi regá belá che’lébalo rú
kíne iyé retémála yúa, pé ‘wé ritúuka bí. Ba’alínala
kó pé échi riwéele chó. Pínto a’lí pariseo kó wé á
awigá simárile o’máwáliwachi, pé rawilí bí kosísia
isímipame niíle rá, á’lí ikárika rokó achó, nasípa
rokó bí pé teéli á isábiame niíle. Má ba’alínala kó,
ná sábiti kó, pé júrasi bí miliwáme niíle, a’lí kó má
kú ra’lásiame niíle ralámuli, kú bajísia isímipale,
ajaré kó pé kú bitichí isímipale. Ne eyéla apalóchi-
wala a’lí u’súwala, échi rikó kó amí Wawachérare
siméala rá bajísia. Kíne sololá, Isabel ne eyéla sí’
kú bitichi siméalo rú.
—Pé awéni ché isímipame niíle kíne asayóli
bajísia?
19
Flor Esther Morales Moreno

—Échi regá belá niíle chabé kó. Má pé á bilé


taráli simírisa kú siá iyósame niíle rá kíne apaló-
chiwala kó.
—Chí bé regá napawíle kíne umúwala bá?
—Siné rokó ché ná pachá kochíalachi kipúko
rú échi wénowalá ra’icháachi. Mayóla kítera mi
ra’ícha aníla rá, ná échi kú pachá bakíachi kó má
pé ké namúti aniká mochíla rá, má belá ‘wé ‘tára-
me niíle kíne eyéla kó bá nali be écho ko pe ke tási
chó i’kíame niíle.
—Échi regá nokiwáame niíle chabé kó bá?
—Échi regá belá nokiwáame niíle bá. Má ne
mulípi kú ichiwáachi belá niíle bá, ne eyéla kó má
‘wé ka’lá machíame niíle nocháa. Má wé á ka’lá
reméame niíle, napíwiame, kobírame, súame, wi-
chóa ma’... kíne apalóchiwala kó má wé kú wasa-
ráa iyénala rá a’lí icháa má iyéname niílé ruwá.
A’lí kó belá bajúwira rá kíne apalóchiwala, mujé
umúwala O’sé, á belá siméa ko rú ná Sitágapachi
anelíwachi, pé belá bilé ‘santo’ oméame niíle échi
rawé ba.
Má sisáa a’lí ikárika si’néame nikúwisa belá á
mochíbalé rú ná wa’ná chó mápu o’ná etéwi jáwa
riwéile má pé á aliwáachi, má ne mulípi cho’náa-
chi belá, nawála ruwá towí mapú kíne iyé rewále
ná chabé chó bamíbali nolíruwáchi. Wé belá ka-
níle ko rú kíne eyéla kó bá. Échi towí kó á si’néa-
me nikúwali.
20
Kíne u’súwala Eléni ra’icháala: Basolírilichi a’lí Chiwáwa

—Kechá kíne umúli Pékiro niíle?


—Juwá échi belá niíle bá. Má pé á wilíko rokó
kó á belá chó nawála ruwá mayóra. Ná pachá belá
mo’íla ruwá, mapi mujé umúli níima riwéili, ma-
yóla a’lí, kému asayóli Kúrúsya. Pé alínala kó belá
ra’íchirará kíne usú a’lí kíne iyéla. Ne eyéla kó má
pé á minábi ochérisa kó pé belá koyéka iyénigame
niíle bá. Échi towí ayéna chó belá koyéka iyénale
bá. Napawíka belá jawáiru pé á anakúpika rawéa
neráa bá, mayóla ko pe jaré namúti ra’ichása okwá-
nika koyéla e’lí a’lí kó belá má e’sáa towí koyéla kó
kíne eyéla koyétili a’lí kíne eyéla koyéla kó wé kíne
malilá koyétili. Má pé á jaré namúti ché anisáa kó
má niwíikiru kíne eyéla a’lí kíne malilá.
—Wé chí kó wé á e’lále kíne umúwala Lukirés-
ya?
—Á ‘wé belá! Échi gite belá kíne malilá á yúa
asíbale bá.
—Wé chá kó ké balé niwíkile?
—Ke belá bá! Pé échi regá nokiwáame niíle ná
chabé kó.
—A’lí ru? Kámi ché siméale alé kíne umúwala?
—Échi ra’íchali kó ne mí be’alí ne mí ruwéma,
má ‘wé alewá má mu kú simisáre kú bitichí. Be’alí
kó ámi sykwélichi siméa alé bá? Kéchi rú?
—Á belá! Má ne kú simí bá! Be’alí paché bá!
—Pé échi ra’ichali kipúsa belá ne má kú bitichí
simiké bá, pé kilípi neráa ché ne kú e’nára ké’, pé
21
Flor Esther Morales Moreno

‘natáa mápi chí regá napawíame niíle ralámuli ná


chabé kó. Pé belá ne ‘náta e’nagé mápi á siné kaá-
chi ne á chó échi regá napawíme ré bile towí yúa.
Má pé cho’náachi ná kú bitichí nawáge.

Oséli okwá

Mápi chí regá e’peréele ne u’súwala


e‘wénowala: Lukirésya a’lí Pékiro

M á be’alínala rawé kó ne pé á sykwélachi simí-


ge be’á kó. Pé belá ne wé jiyágame eyénele
bá, nasípa rawé kó ne wé sapúka kuíriki kíne eyéla
kowáame newáa. Pé ayó ne bosása wé sapúka wi-
chóge ne napáchaála. Pé belá ne ké ayó siminále
kíne u’súwala bitélichi kíte tamí á wiká namúti ché
anéma. Pé má aliwáachi ne suniké suwába namúti
isía. Ikárika taréa ma’ chó.
—Síi ratá jípe rawé...
—‘Wé belá mi ratáka jú kó. Simiró, asagá bá,
jená chukú kosibéla.
22
Kíne u’súwala Eléni ra’icháala: Basolírilichi a’lí Chiwáwa

—Aaané! Píri mu oláa?


—Pé ne kirí chukú koloká so’á.
—‘Wé chí mu á ka’lá ma’chíli bijí?
—Pé á, pé á rayénachi kó á ne ka’lá machília
niíle bá.
—Aawé!
—Kéchá mu namúti konále?
—Pé ké. Pé kulípi ne abé ko’áge.
—Iwé jó bá!
—Ácha mí tamí ché kipúnale?
—Wé á. Má kíne umúli Pékiro tása kíne umúli
Lukirésya, kámi siméale?
—Má ikárika tása kó belá aminá Basolírilichi
siméalo rú kíne wénowala. Pé sipúcha a’lí napácha
muchúwalo rú ná chiníchi a’lí kó échi pabéa yáwi-
le rú. Pé okwá rawé alichéle rú si’ya aminá Baso-
lírilichi. Nali bé á wé ka’lá nitugéka siméalo rú, ké
tási e’lówaga belá é’nilé rú.
Na boíchimi goná kó belá pé kirípi é’nile ru. Pé
á ra’íchaga. Ne malilá nína wé ra’íchagame niíle,
ne eyéla kó pé á ké me. Má ne mulípi sébaáchi mi
mápu goná e’peréile kíne iyé sialá a’lí wasíla, ne
malilá kó ne iyéla á anéli:
—Jenaí belá ne jónsa inárame jú bá, jenaí ne
ochérigame káme. Wé á kaníliga asibó jenaí bá,
má chabé jónsa ché ne anéki kíne wénowala mápu
ne má á bilé tewé áa iyénali, jenaí á la_Syérachi
behtéame. Á belá moe wé kanílimá alé ne eyéla
23
Flor Esther Morales Moreno

yúa kíte kó mujé wé ka’lá inóchame káme a’lí kó


wé ka’lá chó ra’íchame káme ba.
—Á belá ne wé á kaníliga asiméa alé jenaí bá,
á ne wé ka’lá á kanílimá alé mujé eyéla yúa ra’ícha.
Pe échi belá anísaá, má sébako rú ná bitichí bá.
Pé táa belá niíle ruwá kalí ko, pé okwá bí kwárito.
Pé mápu goná kowáame wa’séeme niílé a’lí mapu
goná kochiyá iyósame niíle ma’. Ná mulibé pé
bilé rekóachi wiliká riwéile ra. Ne eyéla kó á péibi
rewélámiti asále ru. Má ikárika nikúwisa kó belá
pé á ko’náiro
ru kowáa-
me. Má ma-
tétera tása
kó anabá kú
bujáko rú ná
machí.
—Kámi
ta chelébaba
re kó? échi
regá nárile
rú ne iyéla.
—Akiná
simigá, má
ná repáke
ayé e’nipo...
anéle rú ne
malilá ko.
24
Kíne u’súwala Eléni ra’icháala: Basolírilichi a’lí Chiwáwa

Échi regá belá ná repáki ayé rabó siméale rú,


má pé á repabé si’sáa belá á bilé resóchi wilílé bá.
Kíne malilá kó má á gemá muchúwale ruwá échi
goná. Ayéna chó échi napáchala. Pé á jaré chó na-
múti ma’ mápu regá chibá wichíla, áta ma’, wa’ si’
keré, bilé kitára, napácha wé a a’káa, girábaróra
ayena chó pé ajaré wisóli ma’. Kíne iyé wasíla belá
wé machíame niíle boasíka nocháa. Matachíni má
a’péla muchúwala rá kíne malilá kó.
—Jenaí tá e’perélipa re, aníle rá ne malilá kó,
échi regá belá anéiru kíne eyéla kó bá.
—Ka’lá niíma alé ko, écchi regá nejéle kíne iyé
ko.
Moé umúli Pékiro pé á kilípi neráa belá kali-
rásile mulibé mápu goná e’peréili moé asayóli Kú-
rúsya a’lí mujé asayóli Rosa ma’.
Wé belá uchukúame niíle ruwá kíne maliilá su-
pánali newáa, ké tási mása kó ba’wí ná rilítu ayé
á belá mekabé i’simíame niíle ruwá ba’wí túsia.
Kilípi neráa belá ne eyéla kó aminábi á wé ka’lá
raíchiame niíle moe asayóli Rosa ayéna chó mujé
asayóli Kurúsya.
Má akinána kó belá ochérilé ruwá ne bachi-
lá O’sé Jwáni. Ne ba’chilá kó wé ratáachi nawále
ruwá, mécha apiríli anelíwachi ke’ re. Pé ne eyéla
kó binéli belá nawáritile rá kíne ba’chíla. Ne malilá
kó ké tási a’sále ruwá kíte kó simíle rá nochásia ná
kaémi goná.
25
Flor Esther Morales Moreno

—Wé chá échi towí mápu nawáli, kíne apaló-


chiwala O’sé Jwáni jú?
—Á belá. Má ne ba’chíla nawása kó á belá wé
á kuíriwame niíle rá ne iyéla. Wichóa keré, chi-
bá neséa ma’, ácho kowáami newáa. Kíne akáchuli
Rosa ne ba’chíla wé kaléami niíle, wé pabéa iyé-
nitame niíle rá chibá a’lí bo’wá neséa ná repátu
rabó. Kíne ochípala Kurúsya O’sé Jwáni ácho wé
kaléami niíle, wé ra’íchiame niíle rá napu chí regá
nátaame jú rarámuli mapi chí regá kayénali kawí.
—Moé apalóchiwala rú, ná Pesáchi e’peréame?
—O’sé Jwáni má usáni mecheáchi ko, má la-
náachi kaáchi, kíne wénowala kú ro’ínile aminá
Pesáchi goná, kíne u’súwala alí kíne apalóchi kóli-
sia. Wé belá kanílile ruwá kóliwachi, né ya sapúka
ko’naa rá kowáame. Wé belá kaléiru chó O’sé Jwá-
ni, kíne iyé so’lólá, Keta rewéame mukí, pé ya á
mutúle rá.
Pe á belá bilé taráli mochíle échi goná bá. Kíne
malilá kó kíne apalóchiwala wiká ukú rewékile rá
kíte kó pé á nayúamiti asále ra. Ne eyéla a’lí échi
so’lolá Keta kó wé kobírile kité ké me ayó suwímea
kobísi. Má á wé nochása belá kú siméale rá ami kú
Basolírilichi.
O’sé Jwáni má á minábi ochérisa belá ne eyé-
la á benéli chó bo’asíka nóchaame niíle, má á wé
lomíame niíle échi nocháa. Má ikárika sikisáa wé
échi bo’wá bo’wála, á belá wichówame niíle rá bá,
26
Kíne u’súwala Eléni ra’icháala: Basolírilichi a’lí Chiwáwa

boasíkabo niíle a’lí má bo’oróchiwame niíle ma’,


sekáti belá bilináliame niíle bo’wá bo’wála bá a’lí
kó kíte bewarácha mochíma pé á okwá welá bikya
taráli katewáliwame niíle, pé okwá taráli niíle re
kó pulá newáliala kó.
Ayenacho kíne iyelá a benériru pulá newáa.
Siné kaáchi kó wé omóchigame niíle koloká so’á,
napasúa má’ keré.
Nali be kíne malilá kó belá wé i’simíame niíle
ná kaémi, nocháame belá niíle bá, ayéna chó á
kuírame niíle kíne ochípaala echáa, muni napó-
nia, ayéna chó kawiyá. Nali be ácho newaléligame
ké’ winomí tamí anéame niíle ne iyéla. Siné kaáchi
áchó á belá sunú ralinewiwáme niíle bá wé échi ná
Chokíi eperéame, wé é’enigame niíle ra.
Má belá bikya bamíbali simárisa á chechó
roparáli ne iyéla, jípe kó ne ochérile. Chibá belá
neséa á iyénile ne eyéla ko, ná repátu rabó. Binéli
belá á isíle suwába namúti.
—Binéli ché nawáritile?
—Pe risóa regá kú náwala rá ná bitichí, má ké
tasi kú chibá neséga. Pé ké ayó belá simíle rá kíne
ochípala kú nesésia kíte ké wekáma. Kíte nalióchi
ké tási suwámá.
Pe akinána kó okwá bamíbali simárisa ne
biní ócherile, Isabel, échi ko mápu regá kíne apói
rewáiru, mápu alí échi nawále kó pé á bitichí á
asáli kíne iyé.
27
Flor Esther Morales Moreno

—Chí ché mi isíame niíle táa káachi, ácha á na-


tára jú?
—Má ne pé á iyénachi wé ne kaníligame ke’
nápi kúmi iyéna kíne iyé yúa, wé tá é’negame ke’
ná rilítu wichóa, ro’chí serúa má. Pé wákasi ba’wí
bajíra ayéna chó kaáwi. Ne eyéla kó wé machíame
ke’ kési newáa. Ná ba’lá belá wé ochérame niílé
wáasi atanála bá, échi yeni kó á belá wé newáame
niíle kési anelíwame.
Ba’lá kó wé ukúame niíle, wé ka’lá awíame niíle
kilibá. Kíne iyelá, Isabel a’lí ne si’, wé tá é’negame
ke’ ná wasachí ayé basolí kilía, ayéna chó tá kilía-
me ke’ mokásili, se’pé rochíbali má.
—Pe ¿basúka ché tumu o’koáme niíle?
—Ké belá bá, échi kilibá kó pé o’í á kowáame
niíle, pé mi á pasóka regá.
—Nali ¿basolí ru?
—Wé échi kó ayéna á. Pé belá tá bachá kó á
bakúsika basúame niíle bá, a’lí kó má pasówáame
ke’ a’lí kó má á wásiwame jú pé taá wi’í á achéka.
—Píri ché tumu má á si’ o’koáme niíle bá?
—Isíni kaáchi kó ta á bakóchi é’negame ke’. Siné
rawé kó tá aminá bakóchi siméaki ro’chí serúsia,
pé tá ajaré serúle ré ke’, má serúsa kó, kíne eyéla tá
kusíti náti ro’chí só’le ikárika á é’sa suwába namúti
páchana níwame, a’lí kó ne malilá kó na’ále. Má tá
ro’chí awésa kó ta á koáke ná relémi watosírilichi
mochíga, pé ta satebóchi omochié koá.
28
Kíne u’súwala Eléni ra’icháala: Basolírilichi a’lí Chiwáwa

Ba’la kó ayéna chó wé ichiwáame ke’. Kíne


ochípala wé iyénegame ke’ wasaráa a’lí kíne malilá
ácho. Tamujé kó á sunú tosákame echásiame ke’,
siné kaáchi kó tá sunú cholí echáa iyósame ke’. Á
belá tá muní chó á icháme niíle bá, relówi má siné
kaáchi kó. Bachí ácho ta icháame ke’. O’sé Jwáni,
Isabel a’lí ne si’ wé ta kaníliga é’negame ke’ wasa-
chí ayé tamujé wénowala yúa. Wé ta ra’íliame ke’
pachí, sepáli, chimúli, bisé, relówi ma’ pé kulí kaé-
name o’koá.

Ácho ta kilibá sajúala ásia i’simípame ke’ ámi


kú nolirúwachi ko’ála. ‘Wé ukusáa kó, ne má á naó
bamíbachi, wé ne kaníligame ke’ mi komíchi iye-
na pé re’ea.
29
Flor Esther Morales Moreno

‘Wé ne raíliame ké koá échi reyáwi kuchi mi


chipúamiti. ‘Wé ne kaníligame ke’ bawí komíchi
máachi e’néa. I’síni kó ne jabóni tániame ke’ kíne
iyé a’lí kó ná komíchi i’simíame ke’ somásia. Échi
ne i’síame ke’, má pé bokowísiachi kíte ké wési
tamí riwiméa.
Pe échi goná bi ná á i’simíame ke’ binéli kó, ké
tási tamo nakíwaame ke’ mápu tá awéni é’nipa,
kíne eyé chabóchi ‘we majáame ke’, ne ké tási chó
etéi échi chabóchi anelíwame.
—Chi be olá wé majáwame niíle ná chabochi
bá? Á belá aniwáame niíle mápu chabóchi umuki
a’lí i’wé ma’ chikóame niíle ba a’lí kó risóa oláa-
me niíle, échi kíte belá ba ké tá na’kíwáame niíle
mápu tá awéni é’nipa.
—Ké ché tumu é’negame niíle omawálichi?
—Chí iyíri omáwari bá?
—Pe napu regá pásiko ba... ¿Chi ché tumu
regá omáwaame niíle pásikochi ko? ¿Wé cha mu
á omáwaame niíle?
—Á belá tá wé á omáwaame niíle bá. Pé belá
mujé umúwala kó pé á bikya rawé sebámia regáa-
chi sunú wé ojóame ke’, tamo ayéna chó á nakúra-
me ke’. Má ikárika ojósa sunú pé á napíwiame ke’,
pé né á 3 litro napíwiame niíle re ná machí na’aká
belá napíwiame niíle bá, isíni kaáchi kó pé né sunú
cholí nína napíwiame níile...
—Piri jú sunú cholí?
30
Kíne u’súwala Eléni ra’icháala: Basolírilichi a’lí Chiwáwa

—Pe sunú belá, nalí be kó siyónaame bá, achá


mu máchí?
—Á’a.
—A’lí kó tamí júláame ke’ mápi ne pagóma na-
píwili. Ne kó pé Isabel yúrame ke’. Aminá komíchi
ché ta isímipame ke’ napíwili pagósia, wilí ché ta
alichéame ke’. Pé á rawilí ché ta isímipa iyósame
ke’ a’lí má né mulípi bokowísiachi ché ta kú síame
ké ná kú bitichí. Pé belá ta re’éame niíle ma’ bá a’lí
échi yéni kó ba’wí kó ké tási mé ruláame ke’e, ná
beá simisúwa kó á belá wé ruláame niíle ba’wí kó
bá. Má ta kú bitichí sisáa kó pé kíne ba’chí cho-
táme ke’ napíwili wemóa a’lí kíne malilá ácho wé
nikúraame niíle.
Ne eyéla áchó belá wé á ri’ibúame niíle ma’
muní chó kíte kó muní suláwiame niíle. Má ba’áli-
nala kó belá suníwaame niíle ná wemóa bá a’lí
kó kíne eyéla chótame ke’ reméa, pé belá á mé
tunámiti reméame niíle bá, ne wiká kayénaa-
me ke’ panócha anelíwame. Kíne eyéla á ché kú
matárilichi seméraame ke’ batusí kíte kó pé échi
regé benéritame niíle, échi regá benérili kíne
usúwala.
Wé belá á risíame niíle alé kíne eyéla reméa
bá nalí bé pé ké namúti tamo anéame niíle bá.
Kilí ché uchukúame ke’ ná sikóchi mápu goná ta
na’áme niíle, reméla kó pé bikya retérilichi moba
acháame niíle kíte ké tási kasíma.
31
Flor Esther Morales Moreno

Pe belá á muní wásiame niíle ba pé á walubé


wi’í achéga. Pé á belá walú sariténichi waséame
niíle bá, muní má pé á ronóachi kó á rasánaame
niíle bá, má á minábi wakisáa má su’ubúame, a’lí
échi isísaa kó batusí masóame niíle, ma’sóa suwí-
nisa kó á pé taá muní achéame niíle ná batusiíri-
lichi a’lí kó má remé newáame niíle, pé ké bilé si-
kiréka rimúwame niíle muní kó bá, pé á má muní
achéka reméame niíle, á belá pé á tunáame kayé-
name niíle remé sulumúrame kó bá.
—Ácha sipúcha su’áme niíle kíne umúli?
—Pe á belá wé sú’ame niíle bá. Mápusi mujé
umúala Pékiro simía iyósame niíle ná kaémi, isíni
kó, pé tamo chiní é’biame niíle, kíne eyéla tánia-
me niíle má, ké tási
ka’lá machísa jú kó.
Pé má chini é’bisiwa
kó pé ayó chiwánaa-
me niíle. Wé belá sú’a
ayáame niíle mujé
umúli Lukirésya kó
bá, kirípi neráa á
suníame ke’, pé belá
ba’lá jónsa chótame
niíle alé súa, échi
regá kó belá á sunía-
me niíle sipúcha ná
pásikochi siputáala.
32
Kíne u’súwala Eléni ra’icháala: Basolírilichi a’lí Chiwáwa

—¿Nalí rú, koloká?


—Mujé umúli ko pé ké ché mé soáme ke’
koloká kó. Pé isiní bí káachi wé sóa chukúachi ko
á belá ta á nikúrame niíle bá. Pé kilí ché ta omó-
cháme ke’ ná machíka bitichí, má pé á aliwáchi.
Siné kaáchi kó pé ké ta nakúrame ke’ pé ta re’éa
iyúmame ke’ échi mi mulibé ayé.
—Má ikárika súsaa a’lí ácho remésa, píri ché
tumu oláame niíle bá?
—Pe má ne sebásiachí kó á belá ta be’á isimí-
pame niíle ba.
—Aáasi be’a?
—Pe ké ne me, pé má á machísiachi. Pé ta á
kirí e’negame ke’. Ná bo’ichími kó á belá ta inéame
ke’ ajaré chó ralámuli mápu omawáma chó riwéi-
le, ikárika kúchiwala chó yúa e’enegame ke’. Má ta
walú póblochi sisáa kó á belá ta tienirichi simára-
me ke’, sóla ralísia. Remé sulumúrame pé ta échi
bajímiame niíle. Kíne malilá kó wé raíliame ke’
okolí koá pé belá á walubé okolí raláame chó niíle
bá, wé échi mápi tienirichi ralinéwiwa. ¿Achá mu
machí chí iyíre jú?
—Áa wé.
—Pe échi belé raláa iyósame niíle bá. Pé kilí ché
ta omocháme ke’ koá. Siné kaáchi kó pé ajaré chó
ralámuli síame nílii mápu goná ta o’koáme niíle, á
belá wé chó á kaníliga o’koáme chó niíle bá. Má pé
á aliwásiachi kó kíne malilá a’péla ucháame niíle.
33
Flor Esther Morales Moreno

—Ácha mu machí piri jú a’péla?


—Ayeni ne á máchi, ¿kámi gonáachi ché noá-
me niíle a’pela, kíne umúli Pékiro?
—Pe belá ná kaémi inóame niíle bá, isíni kó pé
mulibé á Basolírilichi á ijáame niíle tiénira bá.
—Kíne apalóchiwala O’sé Jwáni, achá awíame
chó niíle?
—Ayena, wé á awíame chó niíle, nali bé pé
ké mé tási chó anáchame niíle, pé má a wilíko
rakáwaachi má kochiká opoíame ke’.
—A’lí kíne umúli Pékiro ru?
—Pe belá á omárúgame rokó awíame niíle échi
kó bá, wé kaníliga awíame niíle bá, wé ka’lá chóni-
ka, ‘wé semáti sáwala níwiame ke’ kíne malilá ko,
mokoyóala ácho...
—Píri ju mokoyóala?
—Pe belá échi namúti mápi mo’ochí uchaáame
ju cheráme Rolísto...
—Wé échi namúti mápu sipéjo niwée re jú?
—Échi belá ka mokoyóala bá, échi si’ á uchagá
awíame ke’ kíne malilá kó bá. Má pé á nasípa rokó
sebámiachi kó i’simíame ke’ ajaré chó matachíni
awíame yúa.
—Piri ché oláame niíle bá?
—Pe belá machíki teyópachi ayé i’jáame niíle
ba: pewá ke’re, ra’ícha má wélá pé najó isábia.
—Tumujé rú, ¿kámi ché tumu omocháme niíle
bá?
34
Kíne u’súwala Eléni ra’icháala: Basolírilichi a’lí Chiwáwa

—Pe á pachátu ché ta omocháme ke’, ámi ne


bachámi ché ta omóchaame ke’, ná bachámi kó pé
ké tási mé rulaké kó lá.
—Wé ché ruláka iwilíame niíle ná machí ko?
—¡Áasi belá! pé ké mé anachásiti iwilíame ke’
ná machí kó bá. Ralámuli kó échi rikó kó wisóli
gemagá é’enigame niíle. Jare ócherami kó pé á ne
wisíbika é’enigame niíle pásikochi bá, pé ne á aka-
ráka ma’, nali bé pé á ‘wé tunáame wisóli gemagá.
Pé á ni newála niíle mápi ne osá kó á belá gepále
ná pásikochi bá. Omarúgame rokó gepalé re ke,
má ba’alínala kó wé ro’sána wilíke, wé semáreke.
Nalí pé échi yeni kó ké mé nirúile re wé échi réti-
rato buyánala bá mápi jípe tumu wé a’ká é’nigame
jú. Pé ké ta níwa re ké má winomi ba mápi ta chí
regá ralibóa.
—Pe bilépi rokó ché awiwáame niíle?
—Ke belá bá, pé ne okwá rokó awiwáame niíle
bá, chí kó re ké wé ruláchi ké’ ko. Pé á belá wé á kú
napawíame niíle ralámuli ko bá.
—Ke ché namúti okóame niíle échi matachíni
awíame?
—Á belá wé á o’koáme niíle bá, pé belá chape-
yó á wé kóname niíle bá, nali be ke tási pé awiwáa-
me bí niíle bá, pé ácho wé ta amachíame ke’, nasí-
pa ro’kó balé kó misa amachíame ke’, tamujé má
kochiká itibíachi. Má ikárika kuwanísa omáwari
kó pé belá á wé kú ralásiame niíle ralámuli kó bá.
35
Flor Esther Morales Moreno

Mujé umúli, anabá á, pé á bajísia i’simípame niíle,


pé ké tási tamo itóame niíle mápu gíte kuúchi kó
ké tási nakíwame niíle mápi bajíwachi é’nima. Ta-
muje kó pé kú bitichí isímipame iyósigame niíle,
kirí ta kú é’enegame ke’.
—Chi ché kabu kú síame iyósigame niíle kíne
umúala ko?
—Pé á okwá rawé simárisa ke’ ré. Siné kaáchi
kó pé á mulibé bitichí manásiwa kó pé á bitichí kú
chelébaame niíle. Má baálinala kó pé á nayúamiti
kú itibígame ke’, pé kochigá má’ chó. Tamujé kó
pé kíne akáchuwala kóliame ke’. Pé échi belá tamó
kóame niíle bá, échi wé tamo kaléame ke’ ko, kíne
ochípala ácho. Má pé á bikya rawé simárisa kó á
belá má á kú ka’lá omochíame niíle kéta wénowala
kó bá.
—Kechá mé isimíame niíle omáwasia wé mujé
akáchuwala Rosa a’lí mujé ochípala Kurúsya?
—Pé ké éename ké ko
—A’lí kó ¿má kú ka’lá éename niíle bá moé
wénowala?
—Julí, má á kú ka’lá éename niíle a’lí kó pé á
kú kúu pabésia isimíame niíle kíne malilá ko, á
belá kíne bachilá yúa i’simíame niíle bá, buríto
má itoame niíle, pé burítochi belá ta murúame
niíle kúu kó bá. Má á beá ché isímipame ke’, pé á
kajé bí bajísa ke’re, má ne nogí chobísiachi kó ná
kú bitichí síame ke’. Pé á belá nitugéa é’negame
36
Kíne u’súwala Eléni ra’icháala: Basolírilichi a’lí Chiwáwa

niíle la rú bá, nali be pé sisáa bi wé koá omócha-


me ke’.
—Piri ché nitugéa é’negame niíle ko?
—Kobísi keré, re’mé ma’ chó.
—Tumujé rú kechá tumu éename chó niíle
kúu pabéa?
—Pe isíni bí ta á isímipame ke’. Nejé kó wé ka-
níligame ke’ mapu si’ ta tosúwa kó, kíte kó ta wé á
minábi ra’eráame niíle bo’wé, kawí ma’. Mápu a’lí
wikokí awíame niíle obé ne kaníligame ke’. Mápu
si’ tamó wénowala kawía e’negáchi ko, Rosalía a’lí
ne kó pé wékowí ‘aa é’negame ke’, pé á belá ta á wi-
kabé napabúame niíle bá. Ba’lá nína ne wé kanília-
me ke’ mapu kíte kó wé siyónamee iwilíame niíle
kawí a’lí kíte kó wé awíame niíle kilibá, wikokí
má. Pé belá su’úma ma’ komítaachi wé enáregame
niíle ba’wí bá. Má ta pé alíi á kú siá iýosigame niíle
ná kú bitichí ko, kíne eyéla kó pé ayó kú na’áme ke’,
i’siní kó tamo nuléame niíle ápu ta na’ába.
Má ta o’posása kó pé ta kochíame ke’ nejé kó
pé kíne rijimála yúa okochíame ke’, i’sine kaáchi
kó pé ta ra’ícha bitíame ke’.
—Áane! ¿Wé chi kó kíne asayóli Kurúsya pé
wasachí bí nocháame iyénitigame niíle?
—Ké belá ba! pé á wé machíame niíle batéa
newá, atá, rampóla, gomá ma’. Pé belá ké mé no-
cháliwachi ná wasachí goná, pé wé kusí wé mi-
chíame niíle échi namúti newáala.
37
Flor Esther Morales Moreno

—Piri ché náti newáame niíle bá?


—Pé okó náti belá.
—Pé chuwé ohkó bá?
—Ké belá bá, ácha mu machí jaré ohkó rewalá?
—Ayéna ne machí!
—Tamí ruwé bo, pe reko...
—Pe ohkó masana, ohko túrisi, ohkó siruela,
ohko peri.
—Píri ché jú peri?
—Kó pé mápu iyiri masana jú ro.
—Áane!
—Má pé échi ohkó bí ne máchí.
—Júli...
—Ná la_Syérachi goná kó tá wiká ohkó rewalá
nirúile, pé á wé i’séni á, chabé kó wé ta á machía-
me niíle okó rewáa...
—Wé chá ko? tamí ruwé, pe reko.
—Pe ni má ké ka’lá newaláre ko.
—Wiyó kó pé kúrili sawéame jú, sawá kó pé
á e’wéli jú pé á bewárigame. Nali... i’síkuli kó pé
á i’síkuli á rakéme jú, kechá mi á machí chi iyire
káme i’síkuli?
—Ayéna ne machí, kechá pe piñón anelíwa
chabóchi niráa?
—Juúwa! á chó wé jáé ro’já wé bewárame ku-
séami káme échi ko, rojísuwa kó pé mapi re ro’já
nali pé á kúuchi sawéame jú bá. Kawalí belá achó
wé jále bá. Watosí kó pé mi chitúlamiti sawéame
38
Kíne u’súwala Eléni ra’icháala: Basolírilichi a’lí Chiwáwa

jú kó, a’lí wisaló kó pé kabílamiti sawéame káme


ru ba, pé okuanika mulibé bawírare ijáame jú ko.
Bilé chó ohkó kó pékuli anelíwame jú, mápi iyiri
kawalí jú nali be pé á ké mé bewáramiti kajéami.
Nejé kó wé ba’órame niíle kulúbisi kite kó wé se-
rákame jáame niíle, échi kulúsbisi akabólame se-
rákame rakéami jú. Achó okó mateyó anelíwaame
nirúili pé á bijí wé jáawi re kó. O’íchilá má wé jáli
ayéna chó usábi, pé á rakéame chó niíle mápu iyíri
ye ne’. Pirí jú yé?
—Pé rulusí anelíwame jú.
—Pé échi iyíri rakéamiti jú usábi kó. Má pé ne
échi bi ohkó rewalá newalá bá.
—Nali be kíne asayóli Kurúsya chí iyíri ohkó
náti newáame niíle bateá bá?
—Pé kulúbisi náti wéla kó wisaló nati ma’ newáa
39
Flor Esther Morales Moreno

iyósigame níile á belá kó bachá ro’néame niíle kite


ké tási rapáma. Pé rampóla kó pé kawáli michí-
kiká newáame niíle. Ayéna chó gomá newáame
niíle, gomá kó pé ro’já náti newáame niíle kíte kó
pé á rasírega betéame jú jaré chó okó kítera, échi
regá kó belá ké mé mi chipóamiti niíle gomá bá.
A’tá kó pé á pékuli michíkiká newáame niíle.
—Wé ché kó kíne asayóli Kurúsya á serúame
niíle?
—Á wé belá ba! Rowí serúame niíle, chomáli,
batúi... wiká namúti ajákame.
—A’lí ¿Wé chá tumu ké é’negame niíle basa-
lówa?
—Á belá ta wé é’negame niíle basalówa bá. Pé
oméachi bí ta é’enegame niíle basalówa kó bá, ké
ne sinibí oméachi ko. Mi ta Nolóachi isímipame
iyósigame ke’. Oméachi sebása kó belá ta á be’á
mochísiame ke’. Wichí jáa belá ta sebáame niíle
ná Nolóachi kó bá. Má nasípa rawé sebása kó ta
pachátu moía iyósame niíle amachísia, umukí kó
wa’ná chó jáame ké etéwi wa’na chó. Isíni kó ne pé
ké tási namíame niíle balé ra’icháala.
Nejé kó pé máchí inánilame ke’. Má sunísiwa
amachía kó pé ta kú bujáame ke’ a’lí kó ta machí
teyópachi ijáame ké’ iséligame ra’icháala kipúa.
Kíne ba’chí kó pé ké tamo yúa iyénigame niíle isí-
ni kó pé bitichí ripíame niíle. Má ikárika kuwánisa
ra’íchali kó kíne malilá pé á sóla a’lí pani ralísia
40
Kíne u’súwala Eléni ra’icháala: Basolírilichi a’lí Chiwáwa

apakípame ke’. Áasi ne raíliame ke’ pani sóla bají-


mika koá.
—Pe échi bí tumu oláame niíle bá?
—Pé échi regé belá ta basalówiame niíle bá. Má
pé á alíwaachi kó ta kú bitichí isímipame ke’. Boí-
chimi ayé kú tamo sebáame ke’ kíne bachilá ko.
—Má á minábi rulálisimi kawí ¿Má kú pachá?
—Má ne ko...
—Mápu a’lí mujé taá niíle ¿ke wési beneáme
niili, napu regá nejé pe á benéa atí ná sykwélichi?
—Wé échi ra’íchali kó ne ba’áli ne mi ruwéma
alé, jípe kó má ke, má wé aliwá ba ne’, má mu kú
simisáre ná kú bitichí, beáli ne jená ne á asiméa
kíte ta chéchó á ra’íchaba, ¿úneko?
—¡Úneko! Be’alí ne ché ro’ínima alé ko. Be’ari
pa ché bá.

Be’álinala ko...

P e belá ne á kú bitichí kú simíka bá, pé ne wé


kanília inári kíte kó ne á wé inámiame ke’ mápi
kíne u’súwala tamí anéame niíle, pé belá suwába
namúti á ralámiti neráa bi tamí anéame niíle bá,
pé ké tási bilé chabóchi neráa ko.
Má pé ayó má ché chó ba’álinaala niílé re ké ko.
Pé belá ne á nawása kó á nikúwika kíne u’súwala
41
Flor Esther Morales Moreno

bá, a’lí kó ne kajé ratabáchiki, paní ba’jímiala, pé


belá ne á pani é’biké kíne u’súwala kó bá, wé raília-
me ke’e échi ko’a a’lí ácho ne kapilúchi é’biki.
—Alí rú ¿wé cha kó ké mé benelíame niíle
mápu a’lí tumu taá niíle?
—Pé okwa bi ché kó á benéame niíle échi rikó
kó, mujé umúli Genoveva ayéna benéli bá. Mi ná
Karichí anelíachi bela tóiru bá.
—Jeká tóoli?
—Má á chabé jónsa belá mi ná la_Syérachi wé
é’nigame niíle mákiri a’lí balé ácho. Échi belá wé
murúa iyósame niíle kúchi a’lí kúruwi mápu kíte
benéma bá. Mi ná Nolóachi itóame niíle bá, wélá
kó ná Karichí má’. Pé á belá malí bamíbali asáli
benéa Genoveva kó bá, nali be pé akinána kó má
ké tási ché benéli pé belá napéli bá. Jaré kó pé téeli
á benésa kó pé ná kaémi isímipame niíle, pé okwa
bi kú ro’iame ke’.
—Ácha mu benéli?
—Péibi á belá.
—Mápu a’lí kíne umúala simíame niíle ná kaé-
mi, ¿ke tumu yúa é’nigame niíle bá?
—Pé ké tási, pé binéli belá iyéname ke’. Mápu
a’lí mujé umúala Pékiro kú nawáa iyósame niíle
pé belá ne wé náriame ke’ chí iyíri niíle ná ‘kaémi’
anelíwame. Pé belá tamí anéame niíle mápi wiká
kalí nirúile áasi rachíka neráa jáwame. Wiká chó
tumókili pé ne risúria bi nokáa ráe ná kaémi ko.
42
Kíne u’súwala Eléni ra’icháala: Basolírilichi a’lí Chiwáwa

Wiká chó pagótaame é’nigame niíle rá ná kaémi


ko. Walú teyopa má wilikó rúi, kategiral anelíwa-
me. Wiká tiénira chó belá jáawo rúi kó. Pé tolóka
bowelá kó pe wé bewárame níile rú, pé napuregá
reté, bowé mápu goná pagótaame simára iyósame
niíle ácho belá wé bewárame chó niíle ra, kému
umúli pé ajaré namúti pabéa kú nawáame ke’ ná
kú bitichí. Chiní nina wé raláme ke’ kó, pé á bile
osytáli súkara siné kaáchi kó áchó arina má’, pé
rajilí má’ si’ áchó kajé má pabéa kú nawáa iyósame
ke’.
Siné kó keta malilá, Isabel, O’sé Jwáni a’lí ne
si’, chipati tamó á é’bili, pé ké sinéti belá chipátiga
tá é’nigame niíle, sinéwi kó pé chá mi okóka ke’
ronóchi, má pé akinána kó má ké tási namú ke’.
Pé éla regá ché ta uchúchaame ke’ pé ké tási ronó-
báchara uchúchága, pé ké tási tá níwee échi iyíri
namúti. Ne eyéla kó pé ké tási chipátiga iyéname
ke’, pé ké kalée ké échi iyíri namúti, nalí be wé ka-
níliame ke’ napusí chiní é’biwame ke’.
—Kíme umúli kíne asayóli pe ké tási namúti
é’biame niíle?
—Áchó á. Isíni kó pé kowáame nina é’biame
niíle, pé bilé rábya ché é’bili siné rawé kó.
—Áaane! ¿Ácha mu elówa niíle?
—Pé ké tasi, ¿émi ru?
—Ne pé ké tási chó. Má belá mi tamí aneli chí
regá tumu oláame niíle ná ba’lá ko, ¿ro’mó tu?
43
Flor Esther Morales Moreno

Píri tumu oláame niíle bá?


—Pé á wiká namúti chó. Mi ná Basolírilichi
kó belá wé kipáame niíle bá, né walú ché gépali
asíbaame ke’. Wé rulaká má iwilíame niíle má’. Pé
belá ro’mórichi kó wiká ralámuli kó wé naúname
niíle bá, pé kuúchi, kúruwi, i’wé, wékame, oché-
rame, etéwi, umukí má’ ché wé rosówame niíle,
ajaré kó pé á suwíame niíle. Pé ta pachá bitichí wé
omóchame ke’, walú na’aká ta sukáliame ke’. Ta-
mujé kó belá wé kaníliame ke’ chipátiga éena wé
ruláachi kó, mápu kite kó ná ro’mórichi ¡áasi wé
chá rulaké! Échi regá belá kó ké tási mé ritúame
niíle ro’nola bá. Jaré kuúchi kó akaráka é’nigame
niíle bá. Kému asayóli belá wáasi á wé bukéame
niíle bá. Isíni kaáchi kó belá tamujé a’ká niwíame
niíle bá, pé á wáasi wichíla bí náti.

44
Kíne u’súwala Eléni ra’icháala: Basolírilichi a’lí Chiwáwa

—¿Wé chá kó pé á túname kayéna a’ká waasí


kajelá nati bí newárame?
—Á belá pé á túname kayénáriame niíle mujé
asayóli ba.
—Ikárika akájiwa sí’ chó?
—Á belá chó bá. Siné kaáchi kému umúala a’lí
mujé asayóli Kurúsya isímipame ke’ chogía ná re-
pátu rabó. Pé belá wá’ alí atá isímipame niíle bá.
Pé kumúwika má serúame ke’ rowí ko. Ácho kochí
upukéa i’símipame ke’.
—Chi regá jú kumúwika?
—Ohkó nawálachi belá isíni kaáchi kó pé mi
ewákare ná reléna bá, pé échi goná belá o’moía-
me níile rowí bá, mujé umúala Pékiro kó pé á échi
goná machíka nína na’éame niíle gíte molí pachá-
na bakímea, échi regá belá á wé kú bujáname niíle
rowí kó bá. Pé má ajaré rowí serúsa kó belá kú bi-
tichí isímipali, alí kó mujé umúala Lukirésya kó
wé kú uchukúame niíle kú ikárika siwála e’á bá, a’lí
kó má pé bawéame newáame niíle bá rowí sápala.
Ro’mó kó belá pé walú á na’ása pachá bí tá
omóchaame niíle má alíwáachi kó. Kíne ochípala
kó belá tamujé anéami niíle jaré irétali má wabé
chabéwaame nirúame, má á belá wiká na’yá si-
márile alé bá napusí échi ra’íchali rúiru bá.
—Mápu chí iyíri irétali bá?
—Chabé kó belá ná kawíchiki iyé kó bilé walú
ganó iyénaame niílé ruwá bá. Siné kaáchi échi
45
Flor Esther Morales Moreno

ganó kó á bela ralámui kuíraame niíle rá mápu


regá namúti wé betéame murúa. Nalí pé wé échi
walú gano kó pé kuúchi nína okoáme niíle ra. Pé
akinána kó belá á wiká ralámuli napawíle rá, má
ké tási belá kanílile kite kó échi gano wé okoáme
niíle kuúchi bá. Pé belá siné rawé kó á nepáiru rá
échi ganó kíte nocháma bá. Á belá wé e’lála rá a’lí
ko á simíla rá bá. Umukí kó belá kowáame á wé
wasée éenila rá a’lí kó á kónira ra wé échi ganó.
Walú belá kóala rá échi ganó nalí pé alínala ko-
sáa pé mukúla rá kíte kó kowáame pé nali wisaló
rakála muchútame niíle ra. Échi regá belá ralámu-
li ganó me’ála rá bá.
—Iwé jo ne! wé chá isíame niíle échi ganó kó.
¿Ácha mi ché pé bilé chó irétali máchí?
—Pe bilépi ne mi ché ruwéma. Pé ké belá ne
bilé irétali jú bá, kíne eyéla sinibí be’á mápu a’lí
to koámi ke’ wé ka’lá ro’néka kú ratabáchiame ke’
kowáame re’me acho wé ka’lá kúsame ke’.
—Chi olá bá? Pe belá tamujé anéami niíle
mápu ro’kó wé e’nigame niíle rusíwali anelíame
ná remérilichi, ayé, munírilichi má ké re.
—Píri jú rusíwali?
—Pe ne ké tási ka’lá machí nalí be pé alewá
chikóame niíle rá bá, kíte belá ne eyéla wé ka’lá kú
ratabáchika kú kónaame niíle kowáame bá.
—¡Che pé bilé tamí ane!
—Achó mápu a’lí ta pé kuúchi ke’ ké belá tá
46
Kíne u’súwala Eléni ra’icháala: Basolírilichi a’lí Chiwáwa

nakíwáame niíle mápu ta kolimí jowába bá, jowá-


sa kó tá pé belá kosebótima riwéila rá bá.
—Ke bilé mi sinéti jówali bilé kolími bá?
—Ke bilé sinéti, ¿píri jú échi mápi mi mutúka
ayá isimí?
—Pé belá ne mí é’bika jená kapilúrúchi sí’ ba...
—Ácha mu konáli?
—Ayena á, á ne newála chó mápi pé na ba’lá kó
ta wé okóame ke’e chu’érrimi anelíwame.
—Ne ké tási máchí chí iyíri jú chu’érrimi...
—Pé ba’lá kó bela wé á ukúa iyósame niíle bá,
má pachí á e’´weli kaáchi kó bá, pé belá á tá beá
ta isímipame ke’ wé sáwala nína napabúsia, má pé
á ratábasiachi kó má ké tási ka’lá jú napabúliwa
pachí sawála, échi yeni kó bela má pé á wakisiame
káme bá, pé kasiámitiri ke’ échi iyéni napabúliwa
kó. Má bá tá rapakóna nína napíwiame ke’ má bá.
Chu’érrimi kó pé mápu regá remé newalía, nalí
be pé kapílame nína jú bá, pe ké tási namúti suléa-
me jú, má batúsiwachi kó napíwili pé belá ta walú
batéachi achásíame ke’ batusí bá, má tá sunísa ba-
túa kó pé belá kíne iyé masóame niíle.
Kíne eyéla ché wé uchukúame niíle échi ma-
sóa, pé á walubé masóame niíle kite kó ta wé raí-
liame ke’ échi iyíri koá. Má masósa kó pé mápu
regá kapilúchi tá newaáme niíle nalí bé pé ké tási
namuti rimúwika, pé iyíri. Má pé á wilibé mi ta
kapílame newása kó tá pachí sawála chapíame
47
Flor Esther Morales Moreno

niíle a’lí ta ikárika ka’lá iwíame niíle échi namúti


kapílame, chu’érrimi anelíwame. Má tá sunísa kó
kíne iyé walú sekolíchi roásiame échi chu’érrimi.
Siné kaáchi kó ácho kéta akáchuwala tamó kuíra-
me niíle, échi bitélichi ché ta newáa iyósame ke’
siné káachi kó. Á belá ne newalá mápi kíne malilá
wé raíliga okoáme niíleéchi chu’érrimi, wé raília-
me ke’muní kulípi basúrame koémia. Pé belá tá á
né wiká chu’érrimi newáame niíle lá rú ba, nalí be
pé ayá ta suwáame niíle kíte kó tá wé winámia-
me niíle échi kowáame. ¿Ácha mu newáma alé
chu’érrimi má akinána kó?
—Pe ayéna ké ré kó... nejé kó á wé newáná-
li échi chu’érrimi anelíwame, ¿píri ché má tumu
newáa iyósame niíle má bá?
—Pe wiká wákali rakésa kó pé ta wé sajúame
ke’ kowáame mápu regá másana, túrisi, kilibá,
chimúli má’...
—Chi ché tumu regá oláme niíle bá?
—Pe bachá kó ta suwába namúti napábuame
niíle. Wé ta másana nína sajúnila ré káachi kó pé
bela taá á wikabé másana napabúame niilé bá,
nogí ta bilé karucha bochíwame ke’. wé tá ka’lá pa-
góame ke’ a’lí kó tá má kíne eyéla ébíame ke’ wé
échi másana. Échi kó belá pé sikiréame niíle bá, pé
á ké me tunáame neráa, pé kuúchi sabéame nína.
Kíte á ka’lá wakímea belá, pé ké tási tunáame regá
sikiréame niíle bá. Pé suwinísa kó pé ná karyté-
48
Kíne u’súwala Eléni ra’icháala: Basolírilichi a’lí Chiwáwa

rachi muchúwame niíle, pe é mi ro’jáa neráa, ná


machí belá sajúame niíle bá, ná repátu kalírilichi
muchúwaame ke’ wé échi karytera. Pé wé ka’lá ra-
yenása kó pé okwá rawé simárisa má ka’lá sajúka
regá ripíame niíle masána kó.
—Túrisi rú, ¿chi rega túmu sajúame niíle?
—Pe échi rega chó belá, nalí kó túrisi kó pé á
alichéame niílé wakía. Pé á bilé taráli simírisa wé
ka’lá rayénika á sajúwáame niíle alé bá.
—Chi ché túmu kabú kú okóame niíle namúti
sajútame bá?
Pe mápi chibí iyíri rawé, ajaré ralámuli kó pé
ne nolíruwachi bí kú okoáme ke’ kowáme sajúta-
me. Tamujé kó pé mápu a’lí kóliame si’ame niíle
ná bitichí, pé ta kú ronéame ke’ túrisi sajútame
kíte á lókima. Siné kaáchi wé akáame ripíame niíle
túrisi sajútame ko, wé ne ka’lá raíliga okoáme ke’
échi yéni kó.
—Ácha mu benériru ná walí newáa?
—Pe ké tási belá ne benéritame jú bá. Nejé
akáchuwala Rosa á belá pé á isíni bí kaáchi á walí
newáa ayásame ke’, pé ké belá ne me ka’lá inéame
niíle chí regá newáliwame niíle walí kó bá.
Kíne u’súwala Malíi kó pé ké tási benéame niíle
walí newáa, nalí bé pé jaré ralámuli échi mi muli-
bé e’peréame kó á wé machíame niíle walí newáa
bá, né semáti walí newáame niíle bá. Isíni kaáchi
ná bitichi é’nigame ke’ walí ralinéwa, pé á belá ta
49
Flor Esther Morales Moreno

wé á raléame niíle bá, pé ké bé tá né winomí náti


natétaame ke’ bá, siné kaáchi kó pé á sunú niná
taáme niíle bá, muní má ké re.
—Ná silkuelichi ché ne anéiri mápi ralámuli
áasi anáchame jú ralájipa.
—Jeká aní?
—Tamó benériame belá échi anía ba.
—Wé belá á awáname a’lí wé anáchame jú bijí
bá.
—Ke chá mi sinéti rowéle?
—Pe osá bí ke’ ré nali bé má jenái nawása be kó
bá. Pé ké be ná niyúriki bá.
—Mi ná Basolírili kó achá ralajípiwáme niíle?
—Á wé belá á ralajípiwame niíle bá. Isíni kó pé
abóni Basórii ralajípaame ke’e. Siné kaáchi kó pé
á meká e’pereáme sayérame ke’, échi yeni kó belá
wiká ralámuli napawíame niíle bá. Mápu a’lí ralájí-
piwa riwéile á belá bachá kó chokéame ra’ícháame
niíle bá, á chó échi chokéame sakéame niíle má.
Ralámuli kó pé sakéame niíle anagúpi neráa bá,
chokéame belá échi namúti karéwiame niíle bá.
—Chi regá bé kó bá?
—Pe nápu regá muje kó Riwilíi nisáa a’lí ne kó
Basoréi, á belá ta namúti sakéebire bá kíte kó bilé
ralajípame Riwilíi chó jú napuregá mujé, a’lí kó bi-
léala ralajípame kó Basoréi jú napuregá nejé, mujé
kó belá nátaire mápu Riwilíi nina niyúrima, ne kó
nátaire mápu pé Basoréi nína niyúrimire.
50
Kíne u’súwala Eléni ra’icháala: Basolírilichi a’lí Chiwáwa

—Acha mu tamí námi?


—A’a... Píri ché namúti sakéwáame niíle bá?
—Pe karúmiti namúti, gemá, muní, sunú, wáa-
si, chibá, bo’wá, sipúcha, napácha pé á wikabé na-
múti. Pé suwába namúti mápi sakéwaame niíle pé
belá gemárilichi muchuwáliame niíle bá, éla kó
tabé anelíame jú.
—Má niyúrisa bilé ralájipaame ru?
—Nápu regá Riwilíi niyúrisa kó pé belá mu
á’sa re ké re, namúti mápu sakéiru, pé okwáa muní
mu á’bi re, sunú má ke’re... pé mápu moé elá belá.
Ácho belá abóni ralájipaame aníame jú chí kisá
ro’ínilima re, pé á nátaga chí kilí anachása niíle.
Siné kaáchi kó ro’kó sí á wé iyúmame niíle raláji-
pa. Má ké tási machíachi kó belá pé jaré ralámuli
ralajípame kuírame niíle, chopé pabéa iyúmame
chó niíle bá, jaré kó pé á chopé rajéka iyúmame
niíle. Wé échi choíbala kó belá ralajípame kuíra-
me niíle bá.
—Achá mu máchí chí regá ralajípiwa?
—Ayena, pé ronóti bi, ¿kécha?
—Échi regá belá bá.
—Sinéame ché túmu isímipale ralajípame ri-
túsia?
—Julí, pé á sinéame á. Kíne malilá kó pé siné
kaáchi á sakéame niíle bá, isíni kó pé á méame
niíle, wé chó á iyúmame niíle ralajípame yúa
chopé pabéga.
51
Flor Esther Morales Moreno

—Umukí rú?
—Pe échi regá chó belá niíle bá. Mápu a’lí ta
jená si’ki á belá ta é’nigame chó ke’ rowéame wé lá
ralajípame ritúa bá, nalí pé á suwé regá niíle bá. Pé
ajaré chabóchi ijáame niíle chó ritúa. Pé wenomí
bí sakéame ke’ échi kó, ná Basolírilichi kó pé ké
mé sakelíame ke’winomí ko. Pé ké tasí me inéwaa-
me ke’ chabóchi. Pé á má á bilé ralajípame niyúri-
sa kó wé apajíame jú ralámuli jenaí e’peréame kó.
—Kabú ché tumu síili jenaí e’perélisia bá?
Kíne malilá kó belá á wé ro’íniliame niíle je-
naí bá. Pé belá á wé etéame niíle ajaré chó kuúchi
mápi á be’néa mochíli. Siné rokó belá á anéli kíne
eyéla mápu tá á Chiwáwa e’perélipa riwéile, ké tási
belá me ka’lá e’láli kíne iyé kó bá. O’sé Jwáni kó á
wé á ya e’láli, má chabé belá jónsa á aníame niíle
mápu ná kaémi siminálio rúi nochásia. Pé belá tá
á wé majáame niíle wé échi chabóchi bá.
—Achá anéli kíne umúli Pékiro kíne asayóli
Kurúsia mápi má ka’émi túmu mochíba riwéile?
Á belá á anéli bá, pé belá omonága ripíli kíne
akáchuwala a’lí kíne ochípala ácho á. Pé belá má á
ikíame niíle mápi tá má ké sinéti kú ro’ínilipa ámi
kú Basolírilichi bá. Kíne malilá kó belá má ikári-
ka á ‘ali kalí bá. Pé belá kuwé niíle alé bá mápu
a’lí tá siméali ná Basolírilichi jónsa bá. Pé ké tá ne
wikábe namúti murúki, pé napáchi bí... Kamyó-
nichi belá tá aséka bá, ne ké sinéti aséame niíle
52
Kíne u’súwala Eléni ra’icháala: Basolírilichi a’lí Chiwáwa

ná kamyónichi, pé boíchimi kó wé mi chipóta ke’.


Pé ké ta namú aníki ná boíchimi ko. Má ta sisáa
jenaí kó wé belá sinú regá niíle suwába namúti bá.
Wiká tolóka iyúma re ke’, wé mi ratáka ke’, ácho wé
bewárai bo’wé kó.
—Pé mi omonága iyénili alé ba...
—Pé á...
—Ne má kú simí, si ayó alíwali, ¿achá mu tamí
ché ra’íchima ba’ali pé á ché chó á?
—Á wé á... kirí á kú enáró né kó, be’ari á ché
ra’ichába...
Pe belá ne kú bitichí simíka bá, pé elagá mápi
pé ké kaníla asáli kíne u’súwala jenaí ne sinéwi
ko...

53
Flor Esther Morales Moreno

Oséli bikía

Mápu chí regá bitéile kíne u’súwala


jenaí Chiwáwa

M á be’alínala kó pé ne á beá nawáki kíne u’sú


bitélichi kíte kó sábitiko niíle.
—Pirí oláa atí?
—Pé ni kirí atí rasúkia.
—Mápi riká re á wé rulálima jípe rawé kó.
—Pe á wé alé kó.
—Má ché mi ké so’mó olá koloká?
—Tebéliko á alé, má pé á ratabása ratábachisa
sekála.
—Nalí, ácha mi pe okwá ra’íchali ché ruyéma
jípe rawé.
—Á wé niíma alé kó.
—Kúmi ché mi asáli sykwélichi kó?
—Neje kó Chiwáwa asáke ná sykwélichi kó. Ne
54
Kíne u’súwala Eléni ra’icháala: Basolírilichi a’lí Chiwáwa

má osá nayó bamíbali wiméya káachi, mí sykwélí-


chi acháiru, pé échi goná belá ne á okochía iyó-
same chó niíle bá kíte kó kása—hogar anelíwame
niíle bá. Pé belá nína á walubé niíle bá ajaré chó
kuúchi kítera pé má ne kicháo bamibáame niíle re.
Benéreame kó pé síntiro ke’, ké tási bilé ra’íchaame
ke’ ralámiti neráa a’lí kó ne kó ké tási ka’lá ra’ícha-
me ke’ kastilla. Pe ké belá ne ka’lá inámuame niíle
namúti mápu tá benériwame niíle. Pé binéli ché
ne iyénigame ke’, ké wési tamí yúa re’égame ke’, isí-
ni kaáchi kó ayéna á. Kíne binilá Isabel kó belá pé
biléana sykwélichi chó páiru, kíne báchila kó má
ké tási benéli pé pirimári bí kuwaníli benéa.
—¿Kámi ché nocháame niíle kíne umúala Pé-
kiro kó?
—Kíne malilá kó belá pé mápi kúmi inocháa-
me niíle. Kaliráa ke’ re, masánachi ma’, isíni ké tási
nocháame ke’ kíte kó ké bayelíwame niíle.
—Chí ché iyíri niíle mujé kalíla, mápi goná
túmu mochíle?
—Pé á suwéki ayé tá e’peréame ke’, wé napi-
sóame ke’ wé ekaáchi kó, taá kalí mápu goná tá
e’peréile kó pé taá niílé re ke’, pé okwá bí kwárito.
Pe belá tá á wé ra’chíga mochíli bá, wé ta ra’chíga
e’peréile. Échi mí mulibé á belá ajaré chó ralámuli
e’peréili bá pé mápu regá tamujé chó. Ná pachá
bitichí kó tá pé okwáa namúti tá níwe. Pé kochíala
bí a’lí kó pé mápu goná tá kowáme newáa onoká-
55
Flor Esther Morales Moreno

me ke’ chó. I’síala kó ka cha tamó níwala bí niíle,


ajaré chó ayéna chó échi goná é’nigame ke’ i’sia. Pé
mápi goná besynirá anelíwachi ta e’peréile.
—Ácha mi kanília asále échi goná?
—Pé ké me belá ne kanília asáli ba...
—Na sykwélichi ru?
—Sinibí oméachi ne pániliwame ké ámi kú
sykwélichi. Nejé kó pé ké tási kanília asáke échi
goná, ne kó pé kíne eyéla á bijí yúa asinále.
—Wé chí kó mi chabóchi ké majaáme niíle?
—Á belá ne sinéwi kó ne á majaáme ke’ nalí be
pé á kilípi neráa kó má ké... ná sykwélichi kó wé tá
iyóniwame ke’ ma’.
Siné rawé ná oméachi bilé sýntiro kuúchi ti-
búame tamí anéli mápu ne má ké tási sipúka iyé-
nisa riwéile kíte kó ne má syuráchi béhtea asáli.
Ne kó pé ké tási namúti anéke. Nejé kó pé á wé
sipúka á inánale, sipúka á inánale nápu regá ne
iyénigame niíle ámi Basolírilichi. Pé ariká ché ne á
wé sipúka iyéname ke’.
—Nápusí écho goná mu asále ¿Má ché mi ké
etéame niíle mujé retémaála?
—Kíne binilá a’lí kó ne bachilá pé ne sábitiko
a’lí oméachi bí etéame ke’. Isíni kaáchi ké tási ni
etéame ke’ kíne bachilá O’sé Jwáni mápu kíto kó
pé wé i’simíame ke’ bilé tewé enésia. Kíne iyé kó pé
bitíchi asáame niíle isíni kó á nocháme ke’ pé kalí
pichíka. Na sénitiro ché tá e’nigame ke’ oméachi
56
Kíne u’súwala Eléni ra’icháala: Basolírilichi a’lí Chiwáwa

kó. Wiká chó ralámuli á tá etéame ke’. Basoréi á


wé e’nigame ke’, kíne malilá échi yúa ra’ícha iyó-
same ke’, ajaré umukí kó kíne eyéla yúa ra’íchame
ke’. Nejé kó isíni kaáchi kó ácho ra’íchame ke’ nalí
be i’wé mápi ná raíchiame ke’ pé chabóchi neráa
tamí kú nejéame ke’. Pe ké tási ne ikíe chu olá bá.
Pé ké tási benée re ralámiti neráa ra’ícha, ché ne
náta i’wilíame ke’.
—Kechá túmu Basolírili kó wiká namúti á
okóame niíle mápi jená kó ké bilé nirú?

—Sinéwi mápu a’lí tá sí’lé ná Chiwáwa wé suwé


regá belá tá okoáme niíle bá. Má ké tási ta okoáme
ke’ kilibá, ni bilé ro’chí, ke ché newá reké mápu
goná tá serúba bá, pé tiénirichi bí raliwá kowáa-
me jenaí kó, mi Basolírilichi kó ké tási. Masána wé
57
Flor Esther Morales Moreno

rakéachi pé chuwé wiká ché tá okoáme ke’, jenaí


kó ké échi rega káme, pé á sinibí mi tiénirichi rali-
sá re kowáame konálisa ka mu bá.
Ma ne né’ nogí kuwanísiachi sekunírarya kíne
ba’chí napéli. Akinána kó má wé bajíame kayéna-
le, pé risóa oláame ke’ wé échi upíla, kíne rihpóla
Pilar.
Pilar kó belá má ropéame niíle bá. Kíne iyé kó
Pilar wé natemáame ke’. Kíne rihpóla kó ké tási
mé ka’lá ra’íchame niíle ralámiti neráa, pé jaré pí
namúti bí inámia ke’. Nalí be pé á wé kaníliga iyéni-
gami ke’ ná bitichí, tamí yúa má wé á ra’íchame ke’,
kíte kó ne má á minábi ka’lá inámisími chabóchi
ra’icháala. Kíne malilá ácho á ka’lá ra’íchiwame ke’.
Kíne bachilá á belá wé á ra’amáliwame ke’ bá,
nalí be pé ké tási bilé nejéame ké bá, pé á wé bajía-
me ke’, pé teéli bí nochása ké ayó chipúame raláa
iyósame ke’ a’lí kó ké belá kú iyénigame ke’ kú bi-
tichí má bajísisa kó.
Kíne binilá kó á belá sekunirárya benéa atíke
bá, nalí be pé ké tási chó kuwaníle, pé mápu regá
kíne ba’chíla chó, pé ayéna chó napelí. Rubio mi
simíle, kíte kó échi kunála minoni yúa nocháme
niíle. Pé ayó belá ne binéli ripíke kíne wénowala
yúa.
Nejé kó wé kú simináliame ke’ kíne u’súwala
yúa, ayéna chó akáchuli yúa ma’. Ké bilé be ne na-
múti anéame ke’ kíne wénowala kó. Sábitiko kó pé
58
Kíne u’súwala Eléni ra’icháala: Basolírilichi a’lí Chiwáwa

ne ajaré chó kúchi yúa ra’íchame ke’, isíni kó ne pé


kíne eyéla yúa ayáame ké’ ná bitichí. Siné kaáchi
kó tá e’nigáme ke’ ajaré chó ralámuli kolía má alíi
tá kú si’ame ke’ kú bitichí. Mápu a’lí ne chótake
sekunirárya benéa má ne ké tási kasa-hogárichi
atiké.
Napusí ke tási namúti nocháame ke’ kó pe ne
pachá ne opóiame ke’ ná kámichi, nalí pé be ne á
wé akéa opoíame ke’ kíne wénowala ra’icháachi.
Échi regé belá ne ikiíke mápu má chabé jónsa kíne
eyéla wé naúa iyénali. Má chabé jónsa ché ké tási
iyénaala ke’ nochá. Échi gíte belá ba kíne malilá
wé á inóchaame niíle, ké tási bajíame ke’ échi kó.
Má pé akinána kó ne pireparatórya anelíwachi
atíachi kó má ne wé ka’lá ra’ícha re ké chabóchi
niráa. Wé ne kaníligame ké oselí enéa, chí kó re
ké chabóchi niráa o’sirúame ke’. Ná sykwélichi kó
wiká o’séli nirúa re ke’. Má ikárika kuwanísa benéa
má ikárika napácha wichósa, má ikárika pichísa,
má ikárika bosása, kilí ne asáame ke’, má aliwáa-
chi, ná machíka bitichí o’séli enéa.
Isíni kaáchi kíne iyé á belá tamí náriame ke’ chí
iyíri o’séli ná enéame niíle ná sykwélichi. Kíne iyé
kó ké tási machiyé o’selí enéa, nalí be wé á kaní-
ligame ke’ tamí akéa bá. Kíne malilá kó belá pé
á machíame niíle o’selí enéa kíte kó á benéli piri-
mária, nalí be o’selí ké mé tási enéame ke’, pé ké
tási ikírame niíle alé kó.
59
Flor Esther Morales Moreno

—Má ché ké kú ro’íniliame niíle kíne u’súwala


Isabel?
—Pe má usáni mechéachi kíne biní ranála, á
kú iyénile tamujé kólia. Ne wénowala wé kanílile
má chabé jónsa ké etéa é’nile bá. Pé binéli belá kú
nawáli alí má ké kú sinéti ro’íle ámi kú Rubio.
Má pé á walubé kaáchi kíne biní ranála, pé á
okwá bamíbachi alé, kíne iyé wé naúnale, wé risóa
níilio rúi. Á bela aminá hospitalichi tóiru gíte á
o’náame inéma bá, mápu a’lí kíne iyé wé naúnali
ne kó má ké tási benéke gite kó ne eyéla ne tibúa
ayásame ke’.
Kíne biní Isabel kó á belá nochásili pé bitichí
bá, ta ranála sí’ á itóame ke’ isíni kó, isíni kó pé
kíne ripóla Pilar yúa acháa iyósame niíle. Kíne
malilá kó pé wé á iyénigame ke’ nochá ké né me
etéame ke’, pé isíni bi mápu a’lí kíne iye kólia iyé-
nigami ke’. ¡Aaasi! chá mi sewéta ke’ kíne iyé pé
opoíachi bí ná hospitalichi, ké tási namúti isíame
ke’. Pé opoíame bí ke’. Kíne ba’chilá kó ké tási bilé
ikiíga iyénigame niíle alé, pé ké ikiíle mápi kéta
iyé naúnale, pé belá biléchó tewé yúa másile bá.
—Wé chá kó Pilar rewéle?
—Pé belá á rewéle bá.
—Píri ché mi oláame niíle mápu a’lí kíne
umuala naúnali ko?
—Nejé kó pé kilí ayásame ke’. Siné kaáchi kó
pé koloká so’á, súa má chó. Siné rawé ché ne pé á
60
Kíne u’súwala Eléni ra’icháala: Basolírilichi a’lí Chiwáwa

bilé o’selí toóki mi ná hospitalichi a’lí kó ne mujé


umúala Lukirésya ché ne riwíroke kité pé á ené-
ma retirato échi goná o’selíchi uchúwame. Wé
belá ba’órile bá a’lí kó tamí anéle mápu ne anéma
chí aníame niíle kuúchi namúti mápu bawérara-
me uchúli o’sélichi. Á belá ne kirípi á anéseke chí
aníame niíle. Wiká namúti belá á benésile kíne iyé
bá. Má akinána kó ne á benériame ke’ wé échi le-
tra anelíwame.
Má pé á benéa re ké moé umúli. Má pé okwá
mechá simárisa kó á belá má á pé á mi lomía anié
o’séli enéa. Á belá ne á minabi o’séli á ne itóame
niíle bá ná hospitalichi. Pé ké belá ne sinéti ka’lá
machíke chí olá naúnali mujé umúli. Pé belá o’naá-
me kó wé mi aníamiti ke’ mápu rapanása riwéile
kíne iyé. Pé á okwá mechá pé boisá bi á bela rapa-
náiru bá. Pé we risóa re ké ba’álinala rapanásiwa
kó. Má pé á bilé taráli simírisa kó á belá tamí ché
chó á bilé o’séli tánile.
—Kíne umúli Pékiro rú, a’lí Isabel achá kolia
iyósame niíle?
—Wé belá á e’nigame niíle, ké be né sinibí be
kó bá, kíte kó nocháa é’nigame niíle bá.
—Má pé á ché bilé taráli simírisa kó, mujé
u’súwala tamí mi nária anée “¿Má belá mi á tamí
ka’lá benérili o’sáa bá, nalí be ralámiti niráa wé cha
kó ké á osísare re chó?”
—Pe ayéna chó á keré kó... pé belá ne anéke bá,
61
Flor Esther Morales Moreno

gíte kó ké sinéti ne ralámiti neráa o’sáame niíle bá


a’lí kó belá ne pé á chótaké ralámiti neráa o’sáa. Kíne
iyé ayéna chó. Pé ta wé kachíame ke’ ralámiti nerá
o’sáa, pé ké sineti belá échi o’saáme niíle bá. Isíni
kó moé umúli wé semáti namúti o’sáame ke’. Kíne
malilá á belá tá anéame ke’ mápu tá ralámiti o’sáa-
me niíle bá,
nalí be échi
kó ké mé
e’láame ke’
mápi tá ra-
lámiti o’si-
bóa, pé mi
iyóamiti ke’.
—Chí
be olá iyóa-
me niíle bá?
— K é
tási ne ma-
chí, siné
kaáchi á
kú riwisáa,
á náripo
bá. Má kú
ka’lá iyé-
naachi kíne eyéla á belá ta wé kú kanília omo-
chíe ná kú bitíchi bá. Á belá ne kuwánika wé échi
pireparatórya anelíwame bá. Mápu a’lí ta Basolíri-
62
Kíne u’súwala Eléni ra’icháala: Basolírilichi a’lí Chiwáwa

lichi jónsa siméaké ké tási belá ta ché kú ro’íniliká


ámi kú bá. Pé kíne malilá chó pí kú iyénigame ke’.
Ké belá tá mé winomíwáme niíle bá. Sini-
bí belá ne á nátame ke’ mápu chí regá ta e’peréle
ná Basolírilichi. Pé á belá ka’lá é’nila ruwáe kíne
ochípali a’lí kíne akáchuli chó. Kíne apalóchi a’lí
ne u’súwala ácho á ka’lá é’ene ruwáe, échi regá belá
aníame ke’ kíne malilá bá.
—Má tumu pé á walubé kaáchi rú usú? ¿chí
regá niíle bá?
—Pé belá ne á minábi ochérisile bá, pé ayó ne
makói kimakói bamibali wísima riwéile bá. Pé ne
mápu a’lí má makói kimakói sebáma riwéile á ne
machíke bilé towí. Pé ta á wé ra’íchame ke’. Ácho
ne nochá atiké ná bilé sinitaro bitélichi. Pé á ka’lá
tamí natétaame ke’.
Wé échi towií mápu ne machíke ké tási la_Syé-
rachi ochérile, pé jená á Kautemochi á ochérile.
Nali pé échi wénowala á la_Syérachi jónsa si’le mi
Napúchi anelíwachi jonsa si’káme niíle. Pé ná sé-
nitiróchi ta é’nigame ke’ pé ra’ícha, pé be chabóchi
bí neráa ra’íchame ke’ ñechi towí kó, ké tási ralá-
miti neráa kó. Pé á belá tá á wilibé é’nike ra’ícha
bá. Má pé akinána kó á belá tá napawíka bá. Ne
sinéwi kó tá pé wérito anelíwame, échi goná kó
pe wiká ohkó másana jáwee, échi ohkó ta tibúame
ke’, pé échi goná belá tá á e’peréame ke’, pé awéni,
wé tá inóchame ke’ kó.
63
Flor Esther Morales Moreno

—Pé binéli ché mi ayásame niíle?


—Siné kaáchi á wé éename ke’ umukí tamó ko-
lia mi Basolírilichi chó á e’peréame. Wé ne kaníli-
game ke’ kíte kó wé tá ra’íchame ke’ wiká namúti
kítera. Omáwari kítera ke’re, pé á jarécho ralámuli
kítera ma’, pé omáwari nína kítera wé tá ra’íchame
ke’. Mápu a’lí tamó kólia é’nigame niíle, mujé apa-
lóchiwála kó, kíne panéro pé kú machína iyósame
ke’ kíte kó ké inámuame niíle tamujé ra’icháala.
Pé machí ayásame ke’, isíni kaáchi kó pé á jarechó
kolia i’símiame niíle.
—Pé ké tási bilé ra’íchaame niíle ralámuli ne-
ráa bá?
—Pé ké tási, tamó abóni kó pé chabóchi niráa
ra’íchame bí ké kó.
—Áaane!, nalí ¿chí ché kabú nawáli kíne kulí-
chi Manueli?
—Échi kó pé belá siné mechá risiémiri nawále
bá.
—Achá mápu regá mujé chó ochérile?
—Pé ké tasi, pé ne ónilíwachi tóiru, mujé
apalóchiwala wé mi yé’a aníe kó lá a’lí kó lá tamí
óniliwachi sénitirálichi anelíwachi tamí toóle bá.
Mápu a’lí ne échi yúa asíbaki pé belá ne eyéla á
ka’lá ra’íchíame ké ko, kíne malilá kó pé ké me tási,
kíte kó échi towí kó ké tási ra’íchame niíle ralámuli
neráa, a’lí ké tási chó máchíame niíle re ke’ wasa-
ráa, wí’a, icháa má ké re.
64
Kíne u’súwala Eléni ra’icháala: Basolírilichi a’lí Chiwáwa

—Pé ké me ka’lá ra’ichíame niíle bá?


—Ké belá bá.
—Chí kabú ché ochérilé kíne apói Teresa?
—Wé échi kó pé ná Nolíruwáchi ochérile re
kó. Pé belá ta omáwa é’nie ké pá, a’lí má yaánchi
alíwaáchi ochérilé bá bilé mukí bitélichi.
—Ne eyéla ru?
—Wé chí kó mi ké tási machí kabú ochérile
mujé iyéla?
—Ké namúti be tamí ruwéame jú bá.
—Pe belá kanteláriachi ochérile échi kó bá.
—Chí ché olá ké tási ralámiti neráa ra’íchaame
jú moé kúchuwala?
—Má ché chó wé aliwá isimí bá, be’alí ché
ra’ichábi re kó...
Pe belá ne échi anésiwa ba ne kú bitichí simíka
bá, kíne usú pe tási tamí ruwénile ré, sine kaáchi
a animéa alé.

Be’alínala kó...

M á be’álínala kó ne simíke kíne usúwala Eleni


á’sia, ké wési belá newá riwéile échi bitélichi
bá, ké wési machía anié kámi simíle bá, pé belá ne
kú á’sia simíka bá. Pé ché ne aminá sénitiróchi kú
rewáki, pé kirí mi atiká re ke’. Pé échi belá ni chó
65
Flor Esther Morales Moreno

asíbaga bá, pé ké namúti anigá atiké kíne usúwala


kó bá.
—Píri oláa atí?
—Pe ne kirí atí isábia.
—Wé tumu risiyá niíle alé?
—Pe á.
—Ácha mu náta píri ne mi náriki rapáko?
—A belá ne newála bá, mujé apalóchiwala ké
tási ra’íchame niíle ralámiti neráa bá. Pé á akéame
niíle mápu a’lí ne ralámiti ra’ichíame ke’ tamuje
kúchiwala. Pé belá á tamí anéame niíle “píri ché
mu anéame jú kíne kúchiwala kó”. Ne sinéwi jónsa
échi kó pé chabóchi nerá ra’íchile bá, ké bilé benéli
pé okwaa namúti ra’ícha ralámiti neráa.
Ke belá ne iwérile olále kíne ataná benéria
ralámuli ra’ícha bá. Má akinána kó pé wabé iyóa-
me ke’ moe apalóchi napusí ne ralámiti ra’ichíame
ke’ kíne kúchiwala, pé Teresa kó okwa namúti á
benéle ralámiti ra’íchaa, Manueli kó ké tási belá
namúti benéli bá a’lí mujé eyéla kó pé ke tási chó
benéli.
—Chi ché regá emi kó ké tási wekáwali ralá-
muli ra’icháala kó?
—Pe belá ne á wé ra’íchaame niíle ajaré chó
umukí yúa jenái chó e’peréame bá. Mápu a’lí ne
kólia iyénigame niíle, wékame ma’ ne wé ra’íchia-
me niíle. Isíni kó ne pé ké tási inámiame ke’ ajaré
chó umukí ra’icháala kíte kó pé ké Basoréi niíle,
66
Kíne u’súwala Eléni ra’icháala: Basolírilichi a’lí Chiwáwa

mi la_Syérachi kó pé wé á mekábe e’peréame niíle


bá, ké tási mulibé mápu goná nejé ochérile. Pé bé
má á wé ra’íchika kó á ne benésiki échi ra’icháala.
—Emi ácha benéli ajaré chó umukí ra’íchaala?
—Pé á, pé á ne benéki kó. Jenaí Chiwawa kó
belá wiká ralámuli si’a iyósame jú nochásia, échi
ralámuli kó wikaná á e’peréame káme, isíni kó pé
á suwé regá ra’íchame káme pó. ¿Ácha mu ikíe?
—Ayéna á. Mi mápu goná ne sykwélichi atí á
belá bilé tewé ná Sayáwichi behtéame atí chó bá
benéa, pé isíni bí ché tá á ralámiti ra’íchaame jú,
pé tá wé kachíame jú kíte kó tá ké mé né ka’lá iná-
muame jú tamujé abóni ra’icháala.
—Kámi yeni ju Sayáwichi?
—Pe ná mulibé Banaláchi alé, tási ne ka’lá ma-
chí.
—Áane! ¿Wé chá kó pé á suwé regá ra’ícha?
—Péibi á.
—Nalí ¿kámi ché inóchame niíle kíne usú Isa-
bel kó?
—Pe má kú ka’lá sawisáa mujé umúala Luki-
résya pé á bitichí nocháame niíle bá, nalí bé má
akinána kó pé má ké... pé winomí taá iyénigame
niíle pé á ikárika kúchiwala yúa, ne eyéla kó wé
natemáame ke’ échi usúwala.
—Kíne umúala Pékiro ru?
—Échi kó pé wé iyóame ke’ Isabel yúa, pé belá
aneáme niíle mápi ké tasi winomi tága ináma, pé
67
Flor Esther Morales Moreno

nóchaga á mébo ba winomí, échi regá anélíame


ke’ kíne biní, pé ké bé nejéame niílekó bá, pé wé
iyénitame ke’ winomí táa. Má akinána kó belá kíne
iyé Isabel kúchiwala tále, kíte ná bitichí á mochí-
ma.
—Ácha eláli kému binilá?
—Ayéna á... pé á belá jaré rawé ché chó winomí
táa iyénali bá, a’lí kó má ché chó á kú á’silé nóchali,
á belá ché chó á kú nochásile bá.
—Émi má ranéachi ¿Má ké tási raíchiame niíle
kíne umúala O’sé Jwáni?
—Pe má ne ké tási né sinéti kú rewáki bá, ké
belá tá ikiíka chí ikílé bá, wé échi upíla pé teéli asi-
sáa ná bitichí pé belá kú simíle chó bá, pé ché chó
á kú napéli re kó, ké machisá jú kó.
—Émi ru ¿kabú jónsa ké ro’iní aminá la_Syé-
rachi kó?
—Má chabé jónsa ké ne iyéna niíle, pé mápu
a’lí moé asayóli suwíli alé ko. Pé échi jónsa má ne
ké tási ro’ínile ámi kú.
—Emi ¿Kecha ché itóame niíle kíne apóchiwa-
la, kulíchi a’lí ne eyéla sí’ ámi kú, pe ra’eráritisia kó
rúa?
—Pé ké tási mé eláame niíle ba.
—Kému kúchuwala ¿wé chí ké sinéti kú é’ninali
ná kú la_Syérachi mápu goná ochérile?
—Moé kulíchi kó pé táa kaáchi á bela tamí
náriame niíle mápu chí olá tá má ké tási kú
68
Kíne u’súwala Eléni ra’icháala: Basolírilichi a’lí Chiwáwa

é’nigame niíle ámi kú Basolírilichi bá, pé ne sini-


bísi anéame niíle mápi tá ké tási me winomíwame
niíle mápu regá tá kamióni natétipa, pé belá né á
bichíwali niíle bá.
Jenaí kó belá pé ké me tási muyéame jú wino-
mi kó bá, wilí alichésa jú muyéwiwa, a’lí ékó pé
ayó ma’ suwíbaame jú kó. Moé apalóchiwala Jwá-
ni kó pé ké me né sinibí nóchaame ke’. Pé belá ne
mi anéki mápi ne sinéwi kó ta másana tibúga tá
nocháame niíle bá, pé échi nóchali kó pé á ayó
suwíbaame niíle bá a’lí kó belá pé á checho bilécho
nóchali á’ame ke’ mujé apalóchiwala kó bá.
Mápu a’lí moé umúala má suwíle kó pé belá taá
ké bilé tási ámi kú Basolírilichi kú naómake bá, pé
jenaí belá tá naómake bá.
—Chabé ché emi tamí ruwéli mápu á omáwi-
sare wé échi mápu suwíame jú tú...
—Á belá échi regá olália bá. Pé tamujé kó pé
ké bilé échi regá oláke, pé ta naómake bí. Ni bilé
mujé umúala Lukirésya ni bilé moé umúala Pé-
kiro. Pé jenái ché tá ralikíwiiru we’e mi ná kami-
pósanitichi. Pé á belá tá omáwisa re ke belá, nalí
bé nejé kó má ké tási umérisa niíle bá, má ne wé
weláame jú bá.
—¿Kíne u’súwala Isabel ru?
—Pé ké chó alé kó, má chabé jónsa má pé ké
ne ka’lá iyena échi yúa kó. Má belá wé mápu regá
chabóchi nátaame jú bá, pé ne kó mayéa niíle
69
Flor Esther Morales Moreno

mápi má ké tási mápu regá ralámuli nátaame jú.


Échi kó belá pé á wé kanília iyéna échi regá nátaga
bá. Pé siné kaáchi ché ne á ra’íchike wé échi kítera,
nutéma anelíame’, nalí bé pé ké me eláame ke’ má
ra’íchiwáchi kó a’lí kó la pé yóli bá, échi jónsa belá
má ké tási tamí kú ka’lá ra’íchiame jú bá.
—Kíne apalóchiwala O’sé Jwáni ru?
—Chí kó isíma échi kó bá. Má á wé ochérame
chó jú bá, pé má ayó kú simea alé échi kó bá. Pé
belá tá ké kú julába alé wé kíne wénowala ámi kú
panína bá. Pé jena á é’nima alé kó.
—Jenaí á éena bá?
—Keré kó, ké be tá tási omáwari niwiíle bá. Pé
jenaí é’enim alé bijí kó.
—Nalí, ¿á omawáritisiwa ru?
—Pé belá á wé kanílika á kú moenáma alé bá.
—Kíne umúala Pékiro retémala ru?
—Jépi ká bá?
—Pe Genovéva, Jesúsi a’lí kó Gloria ma’...
—Pe ké ne ka’lá ikí bá, má ne chabé jónsa ké ne
etéa niíle bá, pé má ké jenaí éene re kó.
—Jenaí kó má ké mé tási échi regá omáwame
káme ralámuli mápu a’lí suwíame jú bá?
—Pé isíni kaáchi á keré kó, má pé ké mé né
sinéame échi regá oláame jú alé bá.
—Kécha tumu pé táa ba’wí bajínali?
—Á belá bá, pé akiná si’ toó kobísi, má pé taá
lokábo... ácha mu machí lókaa?
70
Kíne u’súwala Eléni ra’icháala: Basolírilichi a’lí Chiwáwa

—Á belá ne máchí bá.


—Kámi ché tumu inóame jú kobísi?
—Pé mi ná mulibé sénitirochi ché bilé mukí
má wé wéláame, rasírega ne kítera, pe á ayásame
jú kobísi ralinéwaa, pé échi belá ne raléame jú bá...
Mápu a’lí ne échi mi isimíame jú pé belá ne wilí
alichéame jú bá échi mukí ra’ichía.
Pe ta kiri á omochíame jú ra’íchaa. Má belá pé
binéli chó iyéno rú échi mukí bá... nalí be échi kó
á wé kú iyénigame jú amí kú échi bitélichi. Ba’lá
belá wé kú isimíame kó rú. Reyáwi belá ‘aa iyé-
nitame jú, pé mápu regá, basikó, rosábili, hierba-
buena ma’. Má ikárika sajuúsa kó á belá bólisachi
katéwaame jú bá, a’lí kó má jenaí kú nolínaame jú
bá ralinéwisia bá. Ácho á kobíraame kó rú aminá
kú échi bitélichi la_Syérachi. Jenaí kó pé ké kó rú.
Pé belá á niwímiame kó rú mi mápu goná bitéile
chabé kó bá.
—Siá ché má ké ámi kú ripió rú le?
—Pé má binéli ripíle échi kó bá. Má ké wési
retémala belá ripió rú ámi kó bá, pé jenaí bí ché
e’peréa rá jípe kó. Pé belá échi regá nokísimi kó
ralámuli kó bá, má aminábi wiká jenaí ochérisia-
me jú kó, nalí bé má ké tási kú ro’íniliame jú ámi
kú bá. Pé jenaí bí tá omóchaame káme bá. ¿Ácha
mu ináma alé siné kaáchi ámi kú, mápu goná ne
ochérile?
—Ke ne machí, á belá keré kó, wé belá ne á
71
Flor Esther Morales Moreno

ra’eránali bá, má ne ché pe táa á ochérisa kó á bi-


néli ne simée re kó, kíne eyéla kó pé ké me tási
ra’íchiame jú ámi kítera, ké tási eláme re kó wé ne
échi anésa kó.
—Kému iyé be kó pé ké tási échi ogná ochérile
bá, pé má ké tási ikí alé mápu chí regá e’peréliwa
ámi kó bá. Pé ké ne belá benérile bá. Ácho belá ké
me élaame niíle moé apalóchiwala Juani kó bá. Pé
riwélimi riwéile alé kó ámi tosúwa kó, kíte kó ké
benéritame niíle mápi chí regá nochása riwéile ná
wasachí goná kó. Pé ké bilé eláame ke’ mápi tá ámi
simába ra’érásia, pé isíni kaáchi bí tá á pé á winó-
miwía re ke’, nalí bé pé ké á eláame niíle bá. Ácho
belá ne mi anéki mápu jenaí kó winomí pé né ayó
suwíbaame jú.
—Chí ché émi á wé anáchale kíne apalóchi
Juani yúa a’sáa kó?
—Ké tási ne machí, pé échi regá á belá niísa
riwéile bá.
—Nalí, ¿chi ché regá ochérile kíne eyéla kó?
—Pe á belá pé jenaí bí ochérile bá. Ké tási
benéka ralámuli ra’íchaa bá. Pé ké tási ne interi-
nárochi muchúaki, pé jená á sykwélichi benéli.
Manúeli kó pé á pirepáratoria suníli benéa bá, a’lí
échi jónsa kó pé né ayó nóchali ásile. Pé belá á wé
nocháame káme lá rú ba nalí bé pé wé kaníliame
jú i’wé ra’íchia bá, ké ne ikí ácha má nówaame jú
pe má maléa iyénee re.
72
Kíne u’súwala Eléni ra’icháala: Basolírilichi a’lí Chiwáwa

—Chí ché ne olá ké mé etéame jú kíne kulíchi


Manúeli kó?
—Pé chabé jónsa á belá wé kaníliame jú meká
nócha iyéna bá. Pé isíni bí kaáchi kú jenaí iyénia-
game jú kó.
—Kíne apói Teresa ru?
—Kécha mi namúti ané mujé iyelá?
—Ne pé ké tási namúti náriame jú bá...
—Pe taá kaáchi belá chó napéli bá, pé á sekuni-
rárya kuwanísa keré kó, ¿ácha mu machí wé échi
kunála?
—Pé ké ne machí... pe binéli nawáame ke’ ne
apói tamó bitélichi kó.
—Pé ché bilé chachóchi jú bá. Mi ná sykwéli-
chi belá ra’íchile bá a’lí kó pé ariká napawíle bá...
—Kécha mu me kaníli échi chabóchi yúa?
—Pé ké me...
—Emi chí ché regá oláame niíle mápu a’lí mu
naúname niíle kó, napusí tumú má jenái mochíle?
—Jenaí asiwáa kó belá wé iná jú bá. Né sinéwi
máu a’lí ta si’ki jenaí Chiwáwa pé belá tá á wé ma-
jáame niíle chabóchi bá. Kíne malilá kó ké, kíte kó
échi má á wé iyénigame niíle ná kaémi. Ne iyéla,
kíne binilá alé kíne bachíla kó ké tási. Mápu a’lí
tá tiénirichi isímipame ke’ pé tamó wé inéame ke’
wé échi chabóchi. Neje kó pé ne sinéwi kó pé á
rewéligame ke’ kíte kó ne ké tási ka’lá ra’íchaame
niíle chabóchi neráa, a’lí kíte kó ne sipúka iyéniga-
73
Flor Esther Morales Moreno

me niíle akaráka ma’. Mápu a’lí ná pé makói malí


bamíbaame niíle pé ne á batalóniga iyénigame ke’
kó.
Pé ké namúti tamí anéame niíle kíne iyéla kó,
kíne malilá pe iwé regá chó. Má pé akinána kó
kíne binilá ácho batalóniga iyénigame ké’ kó. Pé
batalóniga ne iyénachi kó wé échi chabóchi kó ké
mé tási tamí inéame ke’, ne kó pé á wé kaníliga
iyénigame ke’ ná tiénirichi ke’ re, amachía ma’, pé
basalówia ácho.
Nalí be pé ne á kú nátake mápi ne chí olá wé
batalónia iyénigame ne niíle, pé taá kaáchi ché ne
á wé sipúka iyénigame niíle, má pé á kú ka’lá natá-
sa kó á belá ne ché chó á kú sipúki, kíne binilá kó
pé ariká má ké tási me sipúame ke’.
—Kíne umúli ru?
—Wé échi kó pé sinibí á wé sapúka iyénigame
niíle. Ké tási baóriame ke’ batalóni, pé sipúka wé
kanília iyénigame kó rúi échi kó.
—Nali, mápu a’lí tumú nayúname niíle kó ¿chu
regá ché tumú oláame niíle ko?
—Pé jenaí á belá chó nirú owirúame bá, ¿ácha
mu ikiáme ke’?
—Pé ké tási.
—Wé échi owirúame kó á belá wé ka’lá máchí
ralámuli kú ówia bá, rimúka wé ka’lá machíame
káme chí regá olása re kíte tá kú ka’lá e’nipo. Isíni
kaáchi kó tá pé á owirúame á kólia é’nigame niíle
74
Kíne u’súwala Eléni ra’icháala: Basolírilichi a’lí Chiwáwa

kíte tamo ruwéme chí regá olása re kíte ta ka’lá


e’nipo. Mi Basolírilichi kó á belá nirúile chó bilé
owirúame bá, mápu a’lí tá nayúnaame niíle kó pé
échi ché tá kóliame chó ke’.
Pé ké tási namúti nepáame ke’ kó, pé ta otolí ‘áa
iyósame ké’ siné kaáchi kó, sunú má ke’ re, muní
ma’. Owirúame jenaí behtéame kó pé ta á winomi
náti natétaame ke’, chiní náti ma’ siné kaáchi kó.
—Kechá tumú isímipame niíle ná ónaame
goná?
—Isíni kaáchi kó á. Nalí bé pé ké mé tamo ka’lá
ra’íchiame niíle bá. Pé wé mi iyóamiti ke’ siné kaá-
chi kó wé rachía má iwilíame ke’ na ónilíwachi kó,
pé o’selí wé itáame ke’ ma’ chó, pé ké belá tá níwaa-
me niíle o’selí mápi échi tamó tániame niíle bá, wé
chá iná ke’ ónilíwachi simiwáa kó. Pé isíni kaáchi

75
Flor Esther Morales Moreno

kó á wé ka’lá ra’íchame ke’ wé échi ónaame, pé siné


kó ché tá á raíchike bile tewé jermeri anelíwame
wé chá ka’lá á ra’íchaa re ké ralámuli neráa.
—Emi chí kabú ché inámá olá ámi kú Basolí-
rilichi?
—Ké tási machisá jú bá, má ne wé weláame jú
kó, pé má ne mukúsaa échi mi ayé á kú ináma alé
kó.
—Má mu ké tási sinéti kú ka’lá ra’íchima alé
mujé biní bá?
—Pé ké ne mayéa niíle ne kó.
—Má belá mi tamí wiká namúti ra’íchali ruwé-
le bá, wiká mu namúti machíame jú kó. Pé á siné
kaáchi ne á siméa alé re ámi mápu goná emi oché-
rile.
Wé ne kaníliame jú mi yúa ra’íchaa kíte kó mi
wiká namuti machíame jú. Pé belá ne á má ochéri-
sa kó á ne siméa olá á mi mápu goná ochérilé kíne
usúwala. Á belá ne échi á anéame ke’ la rú bá kíne
wénowala nalí ké mé tási élaame jú bá. Pé jenaí má
wé kaníliga muchúwi bá. Pé má ké kú sinéti á mi
kú simáma alé kó. Pé belá ne á náriame ké lá rú bá.
Pé belá á wé ralámuli kó rú kíne wénowala nalí be
má ké mé tási sipúka iyénigame jú kíne eyéla kó,
kíne malilá kó pé ké tási sinéti wisíbika iyénaame
niíle bá. Ralámamuli mápi ta jípe e’peréame jú,
má tá pé a su´we regá o’páchame jú.
—Pe belá ne mi anéma mápu mu sinibí á wé
76
Kíne u’súwala Eléni ra’icháala: Basolírilichi a’lí Chiwáwa

ralámuli ra’ichása re bá, ké tási wekawábo bá, má


mu kúchiwame niísa kó á wé ralámiti neráa cho bí
ra’íchiga iná, chí kó re ké mu chabóchi yúa asibá-
sa, mujé ké tási ralámiti neráa ra’íchaame níisa kó
pé ké ne mi namúti anémili, pé ké mi tamí ka’lá
inámima riwéile alé kó.
—Pé belá ne á sinibí ralámiti neráa ra’ichánali.
—Pe échi regá á olábo bá... Pe siné kaáchi ámi
mu á inámi re kó, mí ná Basolírilichi. Má pé á wi-
kabé kalí jáwa alé jipé kó bá. Pé mu á mí Pesá-
chi má ro’ínilima alé kó, siminálisa moe ko. Pé á
ichibóa má bá, kíte mu pachí á koméa, sepáli ma’
ké re, bisé, chimúli... pé á mu ro’chí má pówia á
ináma alé kó... nolíruwachi mu simisáa kó á belá
mi riwiméa alé pínto bá, páriséo ma’. Pé belá mu
á rampóla chó wipisómire kó, pé mu má á walubé
kaáchi kó mi pé á batári bajíma alé ma’ bá, chí kó
re mu jenái behtéame ke’, pé belá mu á newála-
sare mápu kú ká jónsa tá sí’game jú tamujé kó...
Mápu chí regá tá á omáwaame jú, mápi chí regá
tá ra’íchaame jú... pé má ké tá échi regá olása kó
pé belá ké wési newaláma alé jépi ká niíle wé échi
ralámuli anelíwame bá.

77
Flor Esther Morales Moreno

Nejé Verónica

-É chi regá belá tamí ra’íchiame niíle kíne u’sú


bá, échi kó belá má ké tási ité bá, má mukú-
li. Nalí bé á wiká namúti tamí anéle bá, ochérame
a’lí wékame kó á wiká namúti machíame káme bá.
Pé á belá tá wé á natemásare, kíte kó échi kó
bachá sí’le jenái wichimóba, tamujé kó pé upámi
sí’rame jú bá.
Pé belá ne wé kaníligame niíle kíne u’súwala
yúa ra’ícha bá, pé mápu a’lí ne iyénigame niíli échi
yúa ra’ícha, kíne apalóchiwala Juani kó pé ké siné-
ti ayásame niíle ná bitichí. Pé á meká iyénigame
niíle alé kó.

78
Kíne u’súwala Eléni ra’icháala: Basolírilichi a’lí Chiwáwa

Má belá kú simíle kíne u’súwala kó bá, pé á


wiká namúti roóli alé mápu tamí ké tási anéle.
Pé belá ne kíne wénowala yúa kó pé ké me tási
yúa ra’íchaame káme bá, mápu a’lí ne ajaré ralá-
muli ralámiti neráa ra’íchiame jú, pé iyóame tamí
yúa.
Pé belá ne wé kaníliga ripíki kíte kó ne u’súwa-
la wé ka’lá tamí benérile ralámiti ra’ícha.
Pé ne má akinána kó á ranélisa kó, á ne wé á
benérima alé ralámiti ra’ícha.
Tamujé ra’icháala kó wé á nateáme jú kó, nápu
regá chabóchi chó ra’icháala, pé tá wekawásare ta-
mujé anayáwali ra’icháala bá.
Tamujé kó pé kulí belá tá sí’ro jenaí bá, pé kulí
tá benésimi mápu kéta apalóchiwala má á wé ka’lá
benéle.
Wé échi ochérame ra’icháala kó belá wé natéa-
me jú kó, échi kó belá wiká namúti benéle bá, má
wé ka’lá ikíame niíle wiká irétali, wiká omáwari,
wiká ra’íchali ma’...
Pé á ne iwérili olába tamujé kúchiwala ralámiti
ra’ichía. Kíte á ka’lá inámuma ochérame ra’icháa-
la, kíte á ka’lá benéma ralámuli nátaála. Pé belá
tá wiká namúti tá wekawába alé ké tási ralámuli
ra’ichása kó. Échi regá kó belá á pé á ka’lá é’nibo
bá jená kawíchi bá.

79
Kíne u’súwala Eléni ra’icháala: Basolírilichi a’lí Chiwáwa

se terminó de imprimir en marzo de 2019


en Carmona Impresores
Blvd. Paseo del Sol # 115
Col. Jardines del Sol
Torreón, Coahuila, C.P. 27014
Tel. (871) 707-42-00

La edición consta de 2,000 ejemplares

Coordinación editorial
Enrique Servín Herrera
Maribel Quintana Bustamante

Mesa de redacción
Flor Esther Morales Moreno

Diseño
Rosa María Hernández / gráfico, estudio de diseño

También podría gustarte