AZ ORSZAOOS MAOVAR OAZOASAOI EO'fESOLET KClNVVKIAOO-vALLALA'rA

A LO

ES

TENYESZTESE

IRTAK

Kovxcsv BE LA Its

MONOSTORI KAROLY

"uLkir.IJI.,of"o,illll.1<oL\" n.J\lInt<e"ye,,,, ... nny.r,t.nira

HARMADJK JAVITOTT as advmrrr KIAOAs

BUbAPEST

"PATEllA" IROD. VALLALAT ES NVQMDAI RESZVENY'[ARSASAG 1905

TARTALOM

kiadashoz (Monostori) _

kiadrishoz

ktadasboa

l. aese.

(Monastori.)

BiOvezetes _

Terme""ctraj~i adatok ....• _

A 16 ctedetc e:; Wrtene(e ,- .•. _

II. Rasz.

(Mo~ oSlorL)

010.1 vu IX XI

I 6 __. __ 19

30 34 37

._. __ __ _ 39

_____ 41

43 4' 4' ,'53

53

_____ 68

___ 101 ____ 141

1<9 ____ Hit

174

____ . . =: 182

. 207

251

[11. Resz.

(MOflo·.tori.j

A 10 fajtai cs tenycsetese az cgyes orszagokban ._

Bevei:ctes __ • __ " __ . ._ __ 274

Arabia leva! __ . ,_ __ __. 276

Ar.~i"i.TO'·Okorsd.g, Egyplom ,;S ~ Nilu~ vldekenek Jovai .. . ~S3

Berberla 10l'a; ~ . _._ 286

Persia lova; ... . __ . _ _ 287

A 1lI0ngolsag CS latarsag lovai __ _ __.288

Anglin JcvaiL; ... __ 291

FT<mct.iOlorS'Qi: lovai _ _ . B-1:)

Belgium lovat __ __ _ __ . 323

A nemet birodalom lcvnl 32.j

Poroszors~ag lovai .__ __ 326

A "~uSZ kinllysug lova; . __ .__ _ __ 331

Mecklenburg 101'a; _ _. ._ _ _ 331

Oldenburg lovai__ ~31

WOrtemberg lova; ._. _.332

BaJoro,'sdg lcval .. _ _ _ _ .. _ 332

A1. erose birodalom 101'''; __ . ... __ ..... __ ... 333

Spa.nyolorstllg lovai 338

OlaSlorsdg local 340

Schwcix Ioval 642

Ausztrta Iovai ._. _ . . 342

Bosnia loval ... 348

Romania lovai . __ 348

Szcrbia 10vaL_ _ __ 360

Amerika 101'111 .350

l!(ov,lc.y.]

!I'lngyarol'szag 16teny6~w~se _._ ._. __ . Magyaror!;dg ldrenyeszjesenek tllrtellete. lIhgyorol'sdg 16lenye~ztese a Jelenben Mez(jheg~e~ _.

Babolna . .

Kisb6r . __ ._ Fogaras

Kolor.s .

Godo!llS .

),,\emelepek ••. _.

Maganmencsek __ •

357

• ~7 377

.._._. .. _.38.8

._. .~ 396

. __ .•• _ .. _ ._ ~ __ • 401

.. _ .•. ._ __ _ _. 407

• • . • _ 410

410 41\

'"

IV. Resa.

AUalunos ';5 knlllnlcgc5

Bevcr.ctl!s. __ ... ._ .. . __

}J) A 16teny6szl6;rlSlaitaianosan •. _ ._ ...

A 161CnyeSZtes m6djai _

A p<irzas ...• _. ._ .. _

Az alOr!)khes e5 fogamza.s __

Balhiedelmek. __ . .•• ~_ ••. _ .••••••

A tcnyceaallatck rnegvalaszt;i~ar61 ahalaban

1{ t~n~~~~~~~~~6S~O~g:;~~~~~~~~n:\ '~~il";;~i~;'

_.42'1

• __ • • 42-'1

. .• 42ti _ __ ~. _. 427 _.429 ,', . .. .t33 .. 3'1

. 439

.j39

Ax. cgym:issal pdrzand6k megvala!;ztasa ... A lenyeszkanezakboz klltt!tt kivanalmak_. A tenyeslmenhcz kOll:>tt ktvanalmak ;

A !arlas es a h"gaUs __ ... _.

A vemhcs;eg vagy has;l5sag __ ._. _.

A vemhes kanczaval valo baQasm6dr61 A~ elles vag-y 57-ill&. __ •

Sziiltsi rendei!enc$.l!gek __ ll1.cllesutanitecndok._.

A <;5ik6 fI;:Jncvcle5e._ •. _

A c.~ik6 at 1'5{l 6vbcn .. _

• a 2-lk , ._ •• _

• a 3·ik •. _.

• " 4~ik ~ .. __

A Jeggyakoribh csik6belegs~gek __ ..

V. Resz,

(Mono,,'ort)

A 16i51all6 es allnak berendeecse , _

Az istaU6., .. _ ..... .....• ... _

Az istaU6 mlaja, Iekvese CS reruagysage __ fala, pndlasa es tete]e __ ._ .. _. burkoluta 65 csatornazaia . __ . h6n:erscke 65 I~gcsereje

IIJ16, 65 ablakai __ .... _

egyehbels6berendezesei._.

VI. Resz. (K ° v~c<y.)

A ]6 rakarmanycmsa ._. Takarmanyoz;is _ •.. _ .• __ Sleml;S takannanyfel!!k

~i1~rs~~~~~E:~;~}~~~:k-' .: = :::

Logcltct~s es zoic! takarrnanyozaa.; ._ A vi? __ ._.

Filszerek _ ... , .•. _._ •• . .

Tak.1nn;inYf,dag C~ talrartnanyrend

VII. Resz,

lMoDostOri.) A 16 ap01:lsa es palkoJasa __

A 16 apo];l~a .. _ . _ •. __

A [6. plltkoMsa .

Oldol

• ••. 444- __ 44;) ._. _. 446 ____ 448

• •••• • __ 4;)4

_ .. .. 55

._. . ..•.... _.457

458 ._.462

• __ •• __ • •• 4137

__. __ 468 ... 472 __ ,n3 _.4,74

.._ ... . __ ~_ 475

..•. ~ __ 477

......... 477 __.478

. ._ 479

. ... 482

_486

_ •• '18t1 ~ __ 492

. ... 504

• ;)04

._.508

__ ._ •. _ •. _._514

. . 5N

... 525 _~~ 527 529 • ... _.:;.30 •• _531

~. __ 538 _._538 __ 552

VI

Lcseersaamok ... A klltof6k _~ __

A kantM. _

A zabia _

A nyereg. __ ...

A Mm _

Ae ostcr ••. __ .

A b6k6 es nyiig _.

A p6rn'" 6$ p<lnyv3 _

A szeker 65 kccsi .

A szan .

A szerszamck gondozilsa

VIII. R~sz. (Mono.tori.)

Old_I

_______ 561

_ 561

______ 561

_ " __ 564

_____ .565

__ _ __ 567

_ 569

. .. 57J _____ 571

_ 571

______ 575 _______ 576

IX. Rllsz.

tMoTIostori.)

A 16 betaoltisa, lcvaglesa, hajtasa es rossa szok,hai _

A 16 betanftasa __ •

A training Versenyek

Lovaglns ._

L6hajtas _ __

A 16 ros," szokasni. ..

___ __ 582 582 _ •. 587

____ ••••• + 591

_ .. 596

_ 606

__ .. _ .....•..••...... _ •. _615

X. R~sz.

(Mono.tori.j

L6eladis {is lcvasarlas __ .. _ •••. + ••••• _

Ldelndas _ ..•.• .

Lcvasarlas _

Betifsoros iargymutm6 __

_ 639

_____ 641

_ 641

647

Kepmeltektstek :

L Noniusuokhoz hasonlc anglonorman cs8dOr II. Nooius }(..'{XVI. __

l11. Nonius XXIX _

IV_ Gidrao XXXV!!. _

V. Furioso XXIIL ..• __

VI. North Star V. _

v~g: g~~~~A~la{a~;;- -- _

IX. 6-Baj~n teresrnen _

X. Dunurc _

XI. Fen!!k _

XII. Bona Vista

XIII_ Ncapolitano _

XlV. Maestoso Erga _

Magyarorsdg 16tenyesztcsi terkepe

" 65

_ __ ~ 113 _ __ 161

"09

_ __ . 257

_____ 305

___ ~ __ 353

_ 369

417 _ __ 465 ___ 513

_ . 561

_ 609

______ 385

EI6sz6 az I-56 kiadashoz.

A LO ES TENYESZTEsE czimG konyvunk vazlatat elkeszitettiik, egy pillanatig se ringattuk magunkat abban a hnbec, hogy valaml egeszen tokeletesr fogunk nyujtani s 5szinten seelva, nem

remeltlik, hogy a rendelkesesunkre a1l6 adatok oly egesesee lesmek feldolgozhat6k, mint a milyennek immar e kesz konyvben mutatkoznak.

Onrnagukra utalva, meg kel!ett feszitntink erdinket, hogy az adat-halmas, a mely a szakirodalom es a gyakorlat, meg tapasztalas tererdl osseegyult, egy oly egeszsze legyen, a mely saamot tegyen azon a teren, a melyiknek erdekeben osseegyujtetett

Tese-e hdt szamot, azt eldonti a jovo; hajt-e hasanot, azt megmutatja a kovetkezes, !TIi nat hiszszuk, hogy a lotenyesztesi isrneretek terjeszteseben ez a konyv mar se jatszctt cgeszen aldrendelt saerepet, minthogy teljes megielenese eldtt hazankban ritkan tapasztalhato mervben elterjedt

Rajta voltunk minden erdckkel, iigyszeretetiinkkel, lelkesedesunkkel, hogy magacosck, osatalyok erdekeire valo tekintet nelkUl, az altalanos lotenyesstesi erdekek saernpontjabol rnindazt kezrebocsassuk, a mit arra vale tekintettel j6nak, czelszenlnek, igaznak veltunk. Meritettiink is minden jonak laton fornisb61 Segitsegiil vettuk a magunk eaerecy ismeretei melle az angel, a nemet, a franczia szakismereteket s kuldnosen figyelemre meltattuk a hazai szakirodalmi termekeket.

Konyvtlnk nagYliz<lmu ,Ibnlit re!;zint magunk rajaoltuk, re._~zint raj;;oitattuk, fotograWtaUuk, al'agy bel- <is kiilFOIdi jeres ma~·ekbm masultuk es mdsoltanuk.

Lotenyesetdsl t&k6piinket hivataloa adatok alapjdn Harsek Ignatz m. kir. terkepesssael csindltattuk kcnyviink osszes abrait pedig klvetel nelkul hazai er6kkel ainkografaltauuk. Ea utobbiak nagyszama es min6sege - egy par olyan kh'etelcl'el, a mely technikai okok rniatt nem sikerUlt - az hiszszuk, hogy a melMnyos kivanaimakat teljesen kieMgiti

A sajto konyvunker - ez el6sz6 meginisaig - osztatlan allsrneressel fogadtaj ex nzcnban nem rnent fel minket az a161, hogy a tovabbi resarehajlarlan es t'argyilagos binllatot risztelettel kerjUk s az abb61 merithet6 tanulsdgokat miiviink 2-ik kiaddsaban felhasznaljuk. Sat az esetleges 2-ik kiadas erdekeben azon kereternmel forduluuk a magyar lotenyeszto k6zonseghez es szakfertiakhoz, hogy konyvunk Iiianyaira ramuratni es a hianyok potlasaban nekiink segedkeaet nyujtani seiveskedjenek.

Nem hagyhatjuk emutes nelkiil, hogy a Iehetd leglelkiis meretesebb korrigalas daczara, rnfivllnkben nehany ertelerneavare sajtohiba ruaradt benn. Ezek egyebkent hatul ki vannak javitva.

Konyvunk IUIsznalhatosag<lt enieleedc, betusoros targymutatet keseitetttmk es csatoltunk s kiallitasanal kulonben is arra torekedtunk, hogy papir, berendezes es nyomas tekinterehen se esnessek meltanyos kifogns ala

Ohajank most mar csak aZI vajha a koekedveltseg, melyben tueetenkenr resaesult, ne csckkenne aa egesz muvel szemben se, mert akkcr hinniink lehetne, hogy munkaokkal a nagy he-..:ag egy resaet legalahb sikeriilt betoltennnk.

NIi, eeereoy littor6k easel is meg volnank elegedve.

Kasoa, 1889 ~pril bO.

8adape.l, 1889 ~pril h6.

Kovdcsy Bc"ta 13ndr.

!JfOIlPslori KliroiJl

Elosz6 a ll-ik kiadashoz.

LO ES TENYESlTESE czirrui jelen rouvuok else kiaddsa nem egeszen ket ev alatt 1500 peldanyban elfogyott, E paratlannnk mondbatc sikert else sorban annak tulajdonltjuk, hogy miivunket a leherd

legolcscbb aron bocsatottuk az erdekldddk rendelkeaesere areremas

kedveamenyeket is a nnfbe letett ismeretek

rnluel szelesebb korre lnne» hogy vallal-

nem jdrr, de innen van,

hogy eredmenye annal nagyobh volt.

A lefolyt ida alatt alkalrnuuk volt meggyoz6dni a feWI, hogy a sajto epugy mint az erdekelt k6zo11seg elisruerdssel nyilatkozott mUvi.inkrol, s hogy haaal lorenyesztdlnk some igazat adore nekunk egyoemety oly kerdesben, a melyet kbnyvimk a kozerdek szempcntjabol vitatott.

Eaek a tenyesztdk barorltctrak minker jelen masodik kiadas megseerkesetesere. A mit az elsa kiadasban czelszerdoek, jonak tapasztaltunk, aat itt valroaatlanul adjuk megint; a mit ott helytelennek, hibasnak talaltunk, azt itt meucernk vagy javitcttuk ; s lijabb adatokat ekehunk mindenhova, a hoi a regick helyiiket tobbe meg nem rillhattak. Az etes kiadas rosszul sikeriilt <ibrait j61 sikeriiltekkel csereteak ki s a sacveg k6ze tobb uj abrat igtattunk, egy seoval aeon voltunk, hogy meg becsesebb mdvel k6s16njiik meg a szfves panfogast, melyben konyvunk elsd kiadasa reezesult. Ezell faradsagot es koltseget nem kimcl6 o$zinte es cnzetlen iparkodaaunkkal sikerfilt talan a nagymelt6sagu fOldmivelesUgyi miniszteriurnmul szernben is

\

rnelyen erzett ax irslnti halank es kosadnetunk egy reseet leronunk, hogy mfivlink elsd kladasaban minket anyagilag segelyezni kegyee volt.

Egyebekre ncave meg csak hogy minden

erdnkkel, llgyszeretetlinkkel es most is aaon

voltunk, hogy maganosok, csatalyok erdekeire valo tekiutet kcnyvtmk eaen kiadasaval is ax alralanos 16tenyeszte:si szolgaljuk.

S most kcnyvunket utra boosatva, arm kerjuk az crdekel-

teket, fagadja.k nat oly setvesen, a mily onaetlen jcaka-

rattal aianljuk.

Kas"a.IU{l2.pr;!h6

Blfla.

Eloszo a III·ik kiadashoz,

~.t1n_k ~os~or,~cte:. a magyar g.azdakozonsegnek eddigi partfog,is,ier t s kCI"j\lk 01", hagy milvtmk jclcnlcgi tolceletesebb kiad.isar is pdrtfogasara meltatni szfveskedjek Koszonettel ndozunk t. kiadonknak is, a ki a mll lehetO lcgjobb kia!litasa irant emeh kerdsunkcc keszseggel ,teljesitette s ki<illit;isal·a es terjcszteserc nngy aldozatokt61 se riadt ViS5Z<l.

Valami egynegyedszazadnyi szakirodalm] rn(ikOdes all imrmlr-

a hdtunk mogott, nem leher remclnunk hogy ezen iigy-

szcretenel, lelkesedessel eletre hozotr 4-ik kiaddsar is

,~egerjuk. B<lrhogy lesz is, a magyar gazda k020nseg irurrti t6r~etlen ~zcretettel, S melyseges Mlaval elrelve jutratandjuk at rnajd szereny rnunkanknr a mienknel ralan meg jovnl erseebb, avatottaob kezekbe, hogy aaok nzt Illeg takeletesebben ndhassak at hazank kcvetkezd gazdagcneratiojnnuk, ssfvescn emfekeave visszn reank, saereny es gyenge tlttor6kre.

lIuJanllOl, 1!)O-l november h<>.

llf(!ltru/ari }(droty la"~r

RESZ.

Bevezetes. Terrnesactrajzi adatok A 16 eredete es tortenete

Bevezetes.

e as Atlat, melynok Wrtcnelll1i adataival, tuzetesleirasaval, faj. tainak tsmcrtcrescvef, tenycsatesenek. tartisanak es haszn~_ lasanak kimerlto "iI-gyalasaval a kcvetkeaokben foglalkozni fogunk, egyike a legbas~nosabb Mr.iallatoknak.

Eltekintvc t('stcnek aoyagftt61. melyet ;n ember sokfdlekcpcnsziot6nhasznarafordltbat,ezazaJlat ka1<lOOSEn eleteben n}'\ljt az embernek hasznos es kellemcs szolgalataival otyan segftsegel, a milyct egyetleo mas allat scm.

Mar a tcrmeszerecl nyert alakja S aaervererenek sokoldalu kepessege, ereje, taouJekonysaga 65 keszsege, melyJyet ki7.s:ikmanyolhat6 tulajdonsagait az ember akaraliinak atiirendeJni kepes, miod oty ;iUattii teszik a IOViH, a melyct az embernek mas AHalta! pctclaia lcheletlen.

Nem cgy ncmaet tortencte fenycsen a rnellett tanuskodik, hogy a hlrn~vbeD, jclctbcn, gazdasugball, batalornban, e16haladottsiigban, mel yet bir, a lcnak. ennck a nemes hdzi dllatuak is nem kis resze van.

Nemeerek, melyekoek 16teoyesztcse vesztegel vagy epcn a pusz~ tulas fdesict, reodesen magtJk is Ilj"v~ny foIMt jaruak 5 leruk kerdeseSj egyes n6pfajok, t1irzsek IMe vagy nem tete, gyaJo-an oly saoroson Oss~efi:lgg a 16 Ieteeesecel, mint egyik Hncaszem a masikkal

S a kl aat hiszi, hogy mlndee csak a m\iltban volt Igy; a ki azt veli, hogy az ism6tlo fegyverek, a goz e~ a viHamossiig mai idoszakaban ee a hhi.illat crtckeb61 bdrrni keveset is vesencu, az Icvcd j nemcsak hogy jelenloscge,kereslctc nem csokkent, de sot fokozcdott a hozri kOIOtt v:hakoz.is 5 husendnak sokoldalusaga meg tllbboldaluva v:Ht kiviios>l.gok altul provokaltatlk. Valaban, nines aZ embcrbirtokaban tobb ely rabswlga.allu\, mint II 16, mert Ctl(j] kivdutauk mallapdg a Ieg!llbb

es lcgkulonfelebb szolg:l!at. .

l{ovlay.M."",lon;AI61';,."ytou_.

\

Hiszen igaz, hogy a vasutak, automobil es haj6?as; vallalarok miod_ inkabb \'aI6 tcrjedesevel 37, :\ruknak 16eTo,'el vald to,'abbitasa s az ulasokoakszanrulsac5ekelysl;\gTccsOkkent; de nag-yot ernelkedeuennek reven a~ nruknak es nlilSoknak a vasulakhoz ,'a16 6s annan elvlvc forgalma.

A belterjcsebb gaaddlkcdus lerjcclcscvcl.dacz~ra minden hall g~pnek. ~azjnkban e leggyorsabb elO mozgat6 erdnek a 16nak szUksege annal mkabb Iokoeddon, merl a szan'asmarha-tenyllsztes !eren iljabb idlfbcn oly aramlat kapott i6lsulyra, atmely haaai l11arhafajtink, eacn sermen 1<i~aI6 ~16 motor ,lcnyeszt6senck mclegcbb Iclkarolesat, ncm igcn 1I11.:1I1I11a5 elot"'rbe helye~m. A21<in ~I]and(,l hadercnk sines oly korulmenyek kOzOtt s egybamar alig is tcse, hogy csOkkenhesscn; m~r pedig eunck seukscgtete ilyen kllrUlm~nyek kOzOtt szinl~n csak fokoz6dllatik s elsii' sorban mi \'ugyunk hivatva e tetemes losznks~glet Iedeeesere is. Ha meg meggondoljuk, hogy eddigi rendes v:ls;j,rloink: Auaatria, Frauceiaorsadg, TOrOkol's?ag, GorOgholl, Svajcz, Angiia stb. egyhamar a!ig rognak oly helyzelet terermhetni, bogy l;i"iill katonat 16$~0I,s~glelUkct a magukeb61 fedezhessek, s~emUnk eh'!tt:UI reljes vilag!lasbanltazai lctenyesatesunkneje messeeharu fonlos,aga.

Az aatdn magat6! erlhet6, hogy minl':l oagyobb a lovaink in'nti kereslet a jelenben s min~1 tobb kihltas van arra, hogy az a jOvllben sem lese klsebb, hanem talan meg nagyobb lesz 5 min~1 tObboldaiuva 5 fokoaodottnbba lesz a szUks~gl~t, annal ink~bb varhat6 az Mnk emelkedese is. Ez persae ujjmutatast kepez ana nceve, hogy a kereslet Iokozcdasa, a tObboldal{t szUkseglet klelegttese s evvel egyutI a mostani araknak, "agy meg magasabbaknak elerese csak akkor leh.ets~ges, ha lovakat tudunk a vev6 ere allhani, melyek [ok, 11 k1'lyetelm~n)'cknek minden tnlnyban megfelelOk s igy hal tenf~s~ti5iknek nemcsak hassnara valok, hanem meg becsuleterc v<ll6k is.

Hlszen d6res~g \'olna t(l](lnk vitatni azt, hogy a 161enycsUCs wbb eselylyel, nagyobb kiadassal es faradsaggal jar, mini akMmelyik mas hasznos dllatnak a lenyes7,t~se ; de a ki mindamelleu az! mondja, hogy a lcteuyesztes nem fizeti ki maga!, a7. elarulja, hngy ae okszerf lctenyesztes elveivel es szab;:llyoiva! l<ivoli ismerets~get sem kotou.

£5 - ne snssqk le szcmuuket - haaankben meg rna is nagyon leis faradsllggall.\sszcszamithat6 1130n 16tenyesztok s~ama, a kik u dlszcs szakert6 jel~6t teljesen megerdemlik.

Csodalatos ez csakugyan, ha meggondoljuk, hogy nemzetOnk tcvon jOtt ki 6shaz~j<l.b6!, Jovon roClalta el a hont, a melynek imm:lr Cler esatenoeje bi,rtokaban van s lovcn kalandozta be es sarcscha meC a

felvil<lgot, .

Hlsxen <'ITok01tflk ;s mi 6seinkttH a 16 iranti sZ<'1J'etetet; meg is ludjuk IIln; a lover kemenyen ; annak is ~rtjilk a m~djat 5z~rrelett, hogy mik~nt kell a!"!lrmil)·flj kancz,,-allam{tnyunk k61.6 a/;nrmifJ"'II cs6dOri kivcrni s mlkdnt kell az a/uirmii)'('11 csil,6t a m~nesb61 panyvaval klfogni; de sot sokan mestcrek abban is, hogy elhilelik " 16 gyoll1taval, miszerint a nyujlolt saecska ncm szalrna, hanem zab.

Am _ tisetelet a kil'llleleknek - ('z nem szak~rtelmes tenyesztese, hanem dernre-borura val6 szaporitasa a 16nak.

Es ~jlen itt van a hiba. Nemcsak hogy nagy tn~g a mi lcteny~sJ.t6si szakertelmUnknck a hianya, de ckszerusegOnkhbl is nagyon sck sz6 fer.

Kcserf igazsagot hangoztalunk, de mi milr elerkeeeunek Jatjuk erre azid61.

Mert habar mi teljes ellsmeresset adceunk aZ .. llarnnak az~rt, hogy J6tenye5?1~~Unk erdekcben oly nagy ;I.ldozatokra s7.anja et magat; s habar mi kellckepen meltanyoljuk s igazi BrOmmel blecnyltjuk, hogy be,watkodsa nemcsak 110gy ndvos, de czidoszerim v~]6ban n&Jktlltl7.hetetlen : oriasi lis sok tekintelben m~gis meddli kuzdelcmnek I'agyunk kenytelcnck azt a beavatkoz:ist jelezni mind"dd;g, mig haz~nkban a 16tcnyllsuesre \'onalkoz6 seakismerctek nagyobb terjedelmet nem G!tenek 5 kalonesen mig be nem hatolnak hazank kisebb lorcnyesztdlnek

k{\r~be is.

T6vul:ill t6lUn].; tagadni azt, hogy a lisJ.ta gyakoriat semm;t sem M; de mert az elmclct a tapasztalasb61 t.plalkozik 5 a g:yakorlat az elmelct tetcleinek mcitatasa nelkiil csak forma, a mely szh ev mulva is at lesz, a mi tcgnap vch : oda kell a 16tenye~t6 ele alUlanu~~ az ujabb kor elmeletl vtvmenyair epilgy, mint a gyakorlatban szerzett njabb tapasxtnlatokat s akkoT megadtuk a7. (llmutat<'ir, a mely ta!<in ee-e» gyosebb I.\svenyt jelez, de sy.cbb sikcrrcl blatnt cs bietnsabban czelhoz vcact.

Mert am gondoljunk uranu: mit eredmenyezhet s mennyi id6re eredm~nyczhet ,'alamit az allam lis mindenf~le a lotenyeszteS emeleset cz~lz6 t<irsasag es Inteamcny, ha maga a tcny~szt6 talan czel es irany nclkOI, kOrDlmenyeinck, eroinok figyelmen kivO! hagy6sival. czel- es ohy.er!1tlen alapcn megy neki a l~ tenyesatesenek, iga1.i kontar lD6don gondoskodva e!;y bizonyos kancza<illom<l.ilyrol. melyt61 t~lall a IOci,obb men utan se varhat6 s"amottev6 i,'adek, hanem iukabb csak a slfam(}/ S$(I/JoriIO. Avagy mit er akarme!y bcavatkcaas, ha a tenycszt6 a ~ikoapolasnak, nevej(~5nek, tanttdsnak SIb. talan meg okszerf abc-Jet se tudjal

Sha rnar"z igaz_pediga7,_Vl<jjoohonnanvcgyeaI6tenyeszt6

"- mag" en;lekcben s 11o-dtjara nezve kiizve-

gondoSkocl6intezetcket

a hoI a ha~5ra a legfontosabb mester-

ott meg lehet ra nulni a 16tcnyesztes h<lnynak adatott hogy tehesse i S majd nekik ott ldnn az elctben k6nnyen elrOppcn a (anfto ajkar61 anclk(l1,

Termeszetrajzi adatok.

16 a melegl'lirCigerinczes :illatok oszl:ily.:l.ha (anozik. melyet crnldsok osztalyanak neveannk. Alapszerkezetere neeve teljesen hasonllt is a tobbi emWsOkhoz, me!yehek :ihal;iban

~ • ptrcs, meJeg verilk van, melybeo a vertestecsek korong

.. alakuak s oly szivvcl tcndelkeznek, melynek ket kamnl.ja s

.'_" klit pitvarja vall. Hasoo!!t abean is, hogy mellarege a has·

nrtCiI a rekeszizom :lItn! el van valasetva s hogy mdovel lelegzik, A test a 16nil is, mint a lcgtobb eml6suel, sz6rrel van fedve s a vegtagok saarna nligy. A rllag~nt nata is a mehben Iejlcdlk s a megsauletes utan a tejmirigy v;lladekavnl tdplaltarik mind"ddig, mig masnemil t:iplilek relkereses~re, felvdtelere lis mcgemeseeeserc kepc,sc v<ilik.

Hnncm az(lin cgycbckbcn a 16 tetemescbb eltereseket rrunat a tobbi em16s ~\latt61. Nevcaetesen mindenekdott, "egtagjai p:iratlan ujjban, jobban mondva nem pares patziban vegzudnek. aZOl1 allatok ko7.~ tartozjk teiloit. a rnelyek pn~j-..-oda'O'la·knak (pdmllaIL l/)j"ak"a~~ uevez~ tetuek s e~elme~ egyctlen (I. n egy paras (s8{idlmgltla) kepvisdln eppcn a 16 es a 16S7.crll dllarok : nz equldak.

Eaeu 16szer(i dllatok vagy C'luid~k fObb allattani ismcrtetc jcloi, az eddig felsoroltakon klvtll a koverkexok : searcsontjat koSI oldnlan cgyeg)' kapocscsonttal blr, melyek val6SIiDUIeg az oldalujjak durvanyai. Kis dllcscntjalbau 6-0 (12), nagy dlcscntjnlban setneen 6-6 (24) foga vau. AI el6bbick metszo, at utcbbiak 6ri5· vagy u. n. ~apfogak. A metszofogak nlg6 lapja hanin!melyedessel (kupavel) bir, mely idi:l fclytan lekopik. A z~progaknak 4 ~omanczred6j~\'an. A metsz6~ es zapfogsor ktlzOU fogatlao res?iet, a hordasz term el, melyben bjmekn~1 egy-egy, osseesen 4 agyar fliszkel. Az <illcsontok oyutak, e mtatt a fej hosszilkas. A szcm lat6nyJiba, a pupilla, haranttojasdad alaku. A hossaas nyakon ~Orcny van. A farck tobbe-kcvesbe hosszu szorre! bcuQu. A csecs a ezombok kOzOtt a nason van elhelyezve es ket blmbdval btr. A gyomor ar.:l.nylag kicsl lis egy~zcrii. A majon epeh61yag nines. NOvcnye,,6, t;l.rsis~gban (;16 ~l1atok, me!yek nostenyei II hcnapt hcrdas utan rendesen cgy mag~atot seulnek 5 e =e= oly t6k~lelesen rcjlodOtt SZOkOlI lenni, hogy neh~n~ 6rtl.val a megsznlellis Ulan anyjat mar kovetnl kepes. A~ equiddk hlmje oiltitl~b"n csddornek, mennek, monyasnak neveereue, it n6stcnynek pedig karicxa a magyar neve. E kct ~l1at mag"'lljat. mint ismereles. esik6nak hljjak.

At eql,lid~knak legki>ri.16bb lis teny~sztcsi szempontbdl egyedlll fonlos k~pvisellfje a szclid 16. ErrlSl aeonban tcnncszetrajzilag mcg blS\'ebben

is c fejeect vcgcn kivanvan m~gemlekc~ni, l;;ssuk most a7. oqulddk tbbbi, Ic~ink~bb vadon liW kepVlsel61et.

1. A dsiggetal. (EqUII.f !temi01lM.)

Ez az A7.sia fens!kjain lis hegyei kOzut! yadon ~16 lurclc, a letrasok szerint 1'30-1'50 meter magas, tetszet6s. karesu testU aHat, mcglchct6s konnyii fejjel, hOS5Zii, de vekony, felall6 es igen mozg6kony fUlekkel. me.glchct6s hosszu ny~k.kal, j61 rorma:!t lllrzsz.sel. alig csapott [arral cs

belsilfelillet<:csasz1jkornyckevi!agosabb.

T es" farko:! vcgigfekete csfk vOllul, mely it

$Zintlin fekcte farkbojlban cr veget. (Usda: r, dhYlil)

I. ~b,"". Dsiggcuai.

E feleuen mozgekony aHa! csapatokbau el s tclire deifelc vouul. l\linden csapatnak egy csodcr a veeetoje, mclynek a 16liho7. ha50n16 nye,Jt6 hangja van s mely, ha barmi m6don elpl,lsztul, it kanczak seerO~lanak, m~s csapatokboz szegodnek, "agy pedig ha kb e.odOr harcza

r. lyt1ln pus .. tl,llt el vezetlS himjilk, a gy6ztes cs6dilr mc!1ctt megmaradak. A fiatal, de mar hag6kepes himeket a vezct6 es6dOrok tObbnyire iverik a csapatb6l. e .. eknek azouban <::sakhamar siker(ll kam:zakat gyllj.

. .

A 1<f'~·lmytszll.se

S.inltn A~sia :Ulalja s kUI(ll1(1sen gyakori Beludsistanban, Persiaban, Mesopo\,ami:iban. Minlhogy 61ctm6dja II dsiggetai6ho7. eg6szen hason!o, mintbogy tovabb~ kulem rcktnecrebe» is avval meglehctuscn e?ycz,k, maga Brdull is avval cgy 65 lIgyllnazon ~llatnak veli. A k{l]unbseg

2. "bro. V~d !!Urn'r, azcnban el<!g tetcmes, rnert az oneger feje va5kosab~ a nyaka kevesb hosszu, vegtagj"j rnagasabbak 5 lapoczkejukcn es czombjukon is gyakra cslkosak, a mi pedig a dsiggetainM nem Iordul el(j, Egy6bidnt ee a

:illat is v;'~d::·:':"i;S:i:k~m~~.,~",~~k~",P;;",3· r£~:~~

S. At

Kelet· hasonlft vigy!Uo :illnt. Fcjc neht\zke5, rule 5zeles teljes. Fnra csapott. Vegtngjai rOvidek. Szine hamtlszilrke vagy izabe In

II~Hln sOt6t keresat-csik vcn. Sz~jkl)rnyeke vil~gos. Fnl'ka fcltQn<!cll ga~dag bolte"~ (Ldsd 2. lilmifJ

Ez az allat a Mien elterjedt seeltd szamarnak minden blzonynyal esc.

A~ a~inlls nfrlcanus egy~bir.int manapsag is befogatik s r~szint sxeltd SZ'~m"" !enyt\su~scre (vcrfrtssncs), reszint mas hasenot hajt6 S-l:nlg~hl' lokra ig6nybe. vetetik.

Nem valcseinarlee. hogy ee " l'adsnmM az eur6pai szclid seamamak

-,-,--~~~~":::.~

.---:.~ -.-~~~ a libra. QolIgg>..

~I~~e;n~~t~zi, nemelyek azcnban ink.ibb az elcbb ismenetcn o,nagert 4. A quagga. (EI/uUS qU4Kga.)

FeltunO'. hogy ez az aUit61ag a kutyaugatasoo7. hascnld hanggal biro s Di!I·Afrik;\,ban vadon e16 lorele a szelid 1600z mennyire hasonllt. (l..dsd a J. lIbral')

datlI~jA ~;~~ ~'0rv~j~:~.1 ~ ~~;~t~;.r::~: j~a~~jl~~;'~Z!t~~r!n~ange~~a~o~~:'~

<;\5 felA1I6, sarne a nyak szinevel megegye?-ik, aMZ SOu!tehben esvi!;\,go-

"

sabhan csn-ou S " o;slk elos~16d,is a sl>rcnybcn. a nyak-o;slk oS~16dt.sait koveu. A vcrcses-eecrke es barna cslkol( s~!n a vallra e.s h:ltra ;s alterjCd. de Mom,;l eeY'izlnii szorkesso! valik. fUt:in sllte! o;sik fut -es's. Patai feketek es lnkabb a i6ehoz. mint a szarmlre.hoz hasonl6k. A farok ssereere nern kepez bojtol, hanem IOlllf kcadve hosszuk a sula;. A quagga k!lliinbcn c CSlkolt lo~al( kozQ!t a legnagyob.b ee megsacllditese mar oem egyszer teljesen Slker!llt. A 16\'al credmcnyesen p;.rzik.

5. A zebra. (bJlI/1i &ebra)

Te;;t Iormalt tekintve inkabb a slamarhoz, mint a 16hoz hasonUt men fnle is vaskos 6s hosszu s Iarkan bojt van. Ez is cslkolt (I. a 4. ribrdi). mint a quagga, csakbcgy a cMkollsag az egesz testee kiterjed, kivc.ven a hasal es a czomhok helsQ fcluletet, melyek csikclattanok. Olykor a vegtagok kills/) fclillete Se c,Jkolt. Alaps;:(oe feber vngy sa["ga.~ s cacn vannak a Iekcte s;l.volok_ A h,1I. 5,,!jj,,!!, vagyis fckete csik vonul rajta vegig. ~at~i feketck, kicsik, a 57.~n1l1rcl;oz ha:onI6k. A vc.gtagokon gesatenye nines. Hang]<l. nyerltes, de elcsebb, rmnt a 16e. A1W6lag 6

T'l"lIu!s,clmjz; ~/Ialo"

[>.oibro.Zebro;u.

rt\vid CS feh\1l6, f..rks?'6"re inkabb a 16~hoz hason!6,de nines egesz tOv!~ hossan s?&rre! ell~tva. Szcliditese tbbbszcr sikernl!. Az 1878. evi pans! 16kklllilas alknlm:lval cgy ilyen esodor vfzhcrdasra alkalmaztatott.

7. A szelid saamae. (EqltllS as/IIlIS. Asin"~ do1HUliclls) .

Ez anat.. me!ynek valOszlnil sz:irmazasara az iment ramutattunk. mindenki clOtt elegge Ismercrcs. A rossz lIpolils es takarmallYozas. a tulsagos megerdltetes s a vote "a16 rossa bAnasm6d ~!lvetkeztebe!l nyomorusagoskinezesenMunkagunynakszolgaJczclh'\blaJ;iul.~emugyaz01)ban a deirbb t:lrtomanyokban, kil!OnOsen Egyptomban,.Syrdball. Persinbnn, Spanyol- es Olaszorseagbnn 5 FrallC7,iaorsz:ig d6h ,·idekein, de meg Arrierik.iban is, a hct a jobban teny~sztelt, ;lpO!1 es !akarmanyo!ott AHat secbb, elenkebb ; e tarlomanyokban a $lamar rnajdnem p6tolhatat1an

Fcjc rende,cn nagy, neMz s nemcsak a vasko>, uossec [(IIek miatl, hanern kulcnben is igaz,\n netn seep. !gazi usteke nines s gyab-an szakalla no, a mi szepseget tavolr6! scm erne\i. Nyaka rOvid, Icrmarlan s keyes mor.gckonys~gu. Hatvonala tobbnyire feJfeM ivelod6 s e miatt teherviseIcsi kepessege nagy, de persze tetsaetcssegcnek emelesehee ez Cp"gy nem jamI, mint csepon fara, melyblH nl"cglehcttls rovid s Illbbnyirc csak a hegycn dusabbau ~zorzett, u, n. bojtos farok 16g le, fcl!l\no mozgckonytalanul.

Vegt"gjai vekonyak, majd mindig meredek lillasuak s egycbkepen is ri!kan seahalyosak, de meglehetds mozg6knnyak es erdsek. Satne nalunk lcggyakrabban sotet hamuszurke s piszkos barD;;s. Olykor viHgosabbek is talalkoznak. Nyak<\ll valcdl s6reny nines. de asert az ott

rnnzas ellen rltka batorsaggal v<\di azt a kts ugnllldozo komikus terernlest, mely bohdkas moadulatalval. ugrandoz¥aival a ~"eml<llo ajkaira kikerulheeeilenul mosolyt !;Sal.

A s.:mmiir egycbir6.nt, minl tudjuk, bctegsegckkel ssemben relldkivill ellena1l6 cs .hoss~u eletiL L6val oszvcrekct ncrnz.

8. A vad 16 (£jllllo! IcrNs), maskent terpan.

Vad 16nak trtuk, a helyett, hogy egysacrben larp~llnak nevezlUk volna.

JIiler! biszen tudjuk mi, hogy a termcszetbuvarok nagy resee abbnn a velernCnyben van, hogy manaps~g vad lovak egy<'i1talaban neru, hanem csakls elvadult lovak 16leznek, olyanok tchat, melyeknek elOdJei vala-

mikor mM milll megs~clid!tcttek, az ember szolg;"l"t;iban allcttak s k!llnnfnle okok rolyl~n ism6t szabadda Ienek s elvaclulrak. Am sok jel vad lo~ak t(~nylcg rna is ncm hagyhal6, hanem mlvel

, kik az igazi vad 16 mal mint ig~zi "ad 16val foglal-

1 kozunk, annak tcbbrcndbell oka van.

Nem !agadjuk azl a vad lovak leteeese ellen ervtil felhozott tenyl, hogy .. IV<1dllil lcvak letemek, de nagyon \'a.l6sziniinck rartjuk, hogy igu:;i ... ad /ovak meg ilia is vannak ; igazhk, olyanok tehat, melyek lis idl>klol rogl'a "adak.

Nelli is lehee lagadni az elvadult lovak lerezeset, mert hlsxen sck mas adalon klvUl tOrlenelmileg. i~ ismerelcs. hogy az Amertkdban meg rna is tal;ilhato "ad lovak clcdjei. a Pt"IrI' tit" iWmtM:m altaI odal'it! es Buenos-Ayres yaros elhagyasa ut:l.n szabadon bccsatou spanyol eredetf lcvak vohak.

Hasonlc pelda meg sok volna felhozhat6 ameueu, hogy a legtObb nd 16 tenyleg csak elvadult 16,

Hogy min{i alapcn indulunk, ruikor mindeaek elacdra az dppen sz6ban forg6 tarpant mi is 6seredeti vad 16nak tartjuk es mint ilyet ismertetjuk, au megpr6b,iljuk a kovetkceckbcn reseletcant.

• A tarpan mindcnekellitt megszelidithetetlen. Szabadsagkedvelo, "ad termeszete oly melyen begyl.lke"eze!t a ki nem SZarnilha!6 ido folyren saerveaerebe, hOllY rabsagba ejtvc menthetlenul elvesz

E~ az eset az elv.dult lovakra ncz\'e nem all. A'I eldbb emlttett amerikai Iovnk meg ki(ejI<!idOtt ci!I~PQ(ban is annyira s~e/iditileli'ik es ldomttlratok, hogy n emberuek basznos szolgalatoL lenni alkalmasol<l<~ Val oak.

A tnrpdn, dnczara az ember uldozescnek, szigoru etetfcltetelelnek, renduletleuul lMtjn mag:lt; euenoen az im~nt mar ismetelten cml!tctt amcrikilielvadultI6,ked"czobbcletfelteteleidacdra"mindiIll,;ibbpusdul, "eszessatnyul.

A vad 16 sOr~nye, mint kes6bb I,\tni fogjuk, rl.\vid, bonas. Ilyen a farka is; az elvaduhake es felvadake ennck ellentete. Aa elvaduhlovak altalaban tObbszinilek. tObb formij(mk; a "ad 16, a tarpan egyforma, egys7.inil. A rarpdn f~ls<i ajakll orrm;iny~zer!lCIl megnyult; mas 16naJ ea az ajakalakules legfeljebb minlvis,niiles(atavismus)fordulc1l:i.Atarpan oyerit6se magasabb hangu, mini ak:l.r ex elvadult, ald.r a szeUd 16e. Az elvadulc 16 a szeltd 16161 nem Idegenkedtk, a vad ellcnben igen.

Mindczeknel s a2 itt reI se somlhat6knal fogva. a tarpant 6seredeti vad 16nak tartan! legal:'ibb is indokolt, annal inHbb, mert egy masik vad 16r6! is van rudomasunk.

A rni a tarpannak kOzelebbi Ismererer ilIeti, a2t a kovetkezbkben adjuk, (Lasd o 8. dflrdl)

Alacs:>ny es revtd test(! 16, nem hossz1i, ekalakul~s1i fejjcl. mclynek arceorr! vonala ae u' n, [uh- es fel kosfej format mutatja. Fiile kitsi. A saemc elenk, vad teklmeul. Felso ajaka elhegycsedo es rovid orrmany_ szerucn megnyUlt s lefele hajIO!I. AlIkapcz:ii szclesek es erl'isek, tark6ja rnvid. Nyaka a teathez k6pesl meglehettis hoss.zu es er6teljes S rajta a

!lOrcny "Ovid, lom1itt s inkabb borzas, mint gond1ir.Mnlja ncui sck Vall A hala cgycncs, meglchetos hosszti. Fare csapou, de terjcdchues s farka j61 ,(hOt! es silru, habar nem hOS:~(1 szojTcl, tllvig bcnou. Val" meredek s mcllkasa a knnyOkt<ljon szilkiilt, A vegtagok cscntjni, iZ!lletei cs inai secpen fejl6dOuek, ercsek s elO1 eleg, szabalyosan .i1l6k. A h;\ls6 vcgragok a ninknal k02el vannak egymashoz. ITehen.~II"s.) A cst1clek cleg rOvidck s a patak kic5ik CS sz;l~rdak. Szdrzete klsse hulMmos, harul gyakmn g<'lndnr is; nyaron sziiI"l<.es-barna. s rllvid, 161cn vihigosabb.

8. ~bm. TarpOn. (\.00 16,)

tornou es hosseu. H~(;i!l esik fut -eee. torok laj~n pcdig telen olykor formalis szak:il nll. . . .

Turanban es a kirgiz Jap:ilyokoll el, de clkalanclo2 AZSla. nyu~al1 halarhegyeihe2 is. A mult sMzad k01.epe!g all,It61ag a felsCl Don vldeken is letezett, hunnau kartekouysaga unau k,szorittatott,

Mint az. equidak altaJaban, tigy a rarpan is larsasagked~el~ allat.

Kisebb csapatokbau barangolva, a k(jzellL6 ember elol idejekorau meneksaik, ragadoz6 ;illatokkal azonban harczra szall. Oly gyors, hogy az oUani szelld luvak nycmaba .erni kepteleuek, r::zekkel s2cmben ellcnszcm-vel visehetik. A befogott ts fogsagban. feln6tt tarp~n ellenszegl116, rosszindulalu marae!, ugy, hogy hasznalfll ncm igen Ichetseges, a kifejllldolt alia! pedig eppen megszelfdlthctetlcn

A !6Is !Cllyn7[fse

A bcnsaalonek ffiaguk a IlIrpant sziotcn vad ldnak tartj:ik 5 ~z; ulvadultaktol mcskO,Ie>nbIJZtetik. .EIP'6hir:i1ll Ilagy ell:isr.erctctlel ejllk ~sakmanyul, mer! kQlont)sen a cs,k6k h(IS3 ahalllk nailym becs\\ltcllk.

iI:Icnnyibcn van igazuk azoknak, a kil;: a mO$1 MtezB szelid 101'111<cgynemelyiklit a tarpAnM! credonek t.ckimik 5 mcnnyibcn t~vednek, V3gy nem tcceduck a>nk, a kik e"l tagadJ:\I<: alt ez id6 ~"crint v"glegesell c1dontcniva16ban igcnneMzvolna.

TumhuJmj.i /wn1Ol.·

9. A pi-zewalskl-fele vad 16. (EI/"us pr,/!~i<JflhldiJ •

A Praewntski orcs» term~$zetvizsg:lll:i ;iltal KO~~.Al.si(\.ban valaml 25 t!<" cWlt fc1redcull czen C<'/uid" ma m'',r rlllgrQhb mennyiseglJ.en is ismeretcs II hamburg; Hagenbcck_feJe ;illat.s.eregletbBI. a hoI 2 ev e16tt 28 drb nyeo esiJ.6t neveltek reI mongol kane"tll; alan.

Ez a~ tll\at, mint az itt levu g·ik :lbra mUlalja, hataroaouan 16 ~s nem (mint nlimelyek alHtj~k) sr.amar. Bizony!tjll ear, hogy eaek ae allatck kisfflluck, rajtuk kcresaraav nines. farkuk tilben is hosseabb s~6r(j, mint a szam:lre. Hangjuk I<$hang_ Kulonbeu a szamarra mu\at vila.go::; szJn~ Bjkllk s az usiblme:k hi~ny". Satnuk 80Mt pej, besukon majdnern Iehec, hdtukcn 5arg~s szinfifnyalaUal. Sorenyuk is 50tCl pej es rOvid, fchm6, bonas

lO.:ib ..... Szclid10.

10. A ~zelJd 16. (&PUIS ·dIJ",,"sliclls. bj/lUS mD,d/us.)

Mulasetassal kellcee magunkal vddolel, ha a. lMelek l~gkival6bb kej)visd6jenek, a saelid 16nak fi:ibb term60zetrajzi ismertetd Jeleit csak azort, men a kllV(;tkcz6kbcn ugyis foly\oo ez;\\lalismcrtetesevelfogun}< foglalko"ni, e helyen fel ncm sorolnok. Tennunk kell ezt annal '~

~~~~b~IY m~~~t:~b~~'tsz~~~~~oz~snk~l:tt~~t;a~er;~~~:~as:~a e!~at::~

dauddink nlegertesche~ elkerulhetetlcnill szu~seges<

A szeHd 16 (/d.rd a to. ,i(mil) az ezen tejeeer elejcn Ielscroh allahl.

~~~;e:an:::z~~~~~~,~~l~::~ j~::~~n [e~!;e~!ilO~S:~n~~er:;~;t~~v~eb~~~ ~~~~~~gSZ~~~~~~k n~!~~n;~~~ ~~i~~lel~ V~¥J:~r~u:~S~16r~eht~e~~~ a~~~~~~

saorcsan r:lfekvo.lllind a n<!gy v<!gtag):ln gesetenve van .. Pat:")" oa •. tarlan tokot kepez s az els6k .kerekded, a Mts6k inkabb tOJbdad alald,ak.

K",·""'y_Mon •• to,;,At6~'."y«""<

---

A 16 eredete es tdrtenete.

611chct n 16 va16szillUieg j6val nz ember cll,lt! letezett a ,,' fOld6n. n kcttl:lllck tl:ir!<~nct(' m<!gis oly ko~ell'61 erintkczik.

~'i':! :k",;":d:g":,,"::':k.,:"m"::i):r,t6nct~nek t1lrgyaln~;\nal ki nem credeteteSI(),teQotet is itt-ott

tcnete - a mennyire el: ismereres - lUt mutmja, hogy a? emJ6s a:Ualok a harmadkor (a kreta- CS jura-kcrseak) el6tt nem J6t"zhelte~. A lcnak es az erubcrnek megjelenese ls tehat CITe a kor>iZ~kra esik.

E korszakot jellegel, hog)' a szaradOJd kead ell:lterbe nyomtIln·.

A kdzetek m;'ir sokteldk: mes~k{j. homokko, bamaszen mar ltu:::zik. En::;';k6zewk. so, g}'psz, k~n vann;f.k. A vulkanikus kitbresek ba~altot. trachitot, phenolitot szivagaikkal egy~n dotcrbe l\'Jknck. Piilma, rnynu~. Idmforfaerdok vegct'dnak. Kes6bb a mlocanbnn, ezekhee mirno.ak, IIkiiczok, fugemk 1{,r5ulnak; meg kesobb a harmudkor felsd rctcgcnek kesdetdn plat:in, oi6, cser. tOlgy. feny{:l sib. keveeedls k6zejUk

A fillclrcl"get. melyhen nkar a~ ember, ak~r " 16 JQgeWszo)r megjelenlk, bi~tossagg:d Illegncvezni persze nem lehet_; annyi aeonban ismeretes, hogy a ilarmadkor Icgliatnlabb retegeben es a diluviumban mar ell ember s Ug'yan()zen korsl.nk (a harmadkor) a156 fOldr6.teg~be!l egy lOUie, a t.J.'k"ll~r'"u'" fog-ai OS esomjai V"noak ehcmetve.

Ennek 11 J&::to:riI. 4t.mencli alaknak eddig a p1ri~i gypszrakodmiinyokban nl.llhat"k Iq:tuttls.it:osabb peldiinY"i SIIZQn H.lf7.SCSQport~ak kelJ oket tarununk. mdylXll egyfel61 a tapirok, m~sfelQl a lnvak reJl6dtek. _ E. 6, :iUatnRk uatarrnottan kifcjlOdott 3 ujja voll 11 mind a Mromrn

(~e~:~~~~t ~~a~},~dl;~~;~~:e~,~~%~s~~~a~~):~\ f7~ an;;~I:~g(k(~~)~

mely utcbbi csak r6kl!rmgysag{t volt.

A ma.soclik nserag lM6.le az <lUdlitllOilllll vagy maskent Idpp,,(/i':l'illm, a fe1sG miocttnbau van ehcruetvc s ugy latsaik, kllvct(lje c~ s~>'tnna7.CJ,:a volt a PtllitOlIff"r/lllII_nnk, men e Kors7.akban ez uiobbl 111M ncm lt~te~ett

A kippollwri1l'1I se volt m~g egl'pM~S ~lIat, vagyis lip 11gy, mint 1\ j;tI!'illthrium-nnk, ennek is 3 ujja voll, csalchogy mar, b~~):\.r fl fOldct l!flmhette a k,h cldalsc is, a testsuly ink;!bb a kOzcpsQ uJJon fekttdr s ez allar foga..zata lis fejalakuliisa mar a rna; IOchoz jobban hasonlitott, mint nma?,e

A~ also pliOCliPbao vegre egy masik asatag 16fele tal:l.lhat6, !Ill Ii. n. hip/,p,.'-,m. mely a mni J6hoz flIbb vonasaiban meg inkabb bascmttcn. K8rO.lbclU! Os~vernagys4gil lehelell s kapocsc$ontjai, me!yek a rnai 16- s-

JaiMe. negyedkor

Mell.1S JAb
La (£'1""0) , ujj , "jj
PJiohippus I f(;-~s2melleknjj , uii
Pr.Olohippus (Hippa I ro-"s2mell~k"jj 1 fij_es2 melJekujj
rlon)
Miohippu. (Anchi- 3ujj;a kll"~p.1S 3ujj;ako"ep.so
thenu",) ~.gyobb nag)'obb
M ... (}\,i?l'i"" 3"ii 3"ij
Orohippus 4ujj , uji
Eohippus ((i. 16) 4ujj, , durvany 3ujj
lovakosalakja
Flippodon, Mag o ujj; a ki3z~p~1i 4ujj
15rzsalakja n"c:robb
Coryphodon, a p~ta- 5egyformanagy- 5egy,orrna"agy"
.ok ti)rz.~lakja .aguuJj stgUU)j AI.6-pHoclln

Lcgals6-eodin (es kr~tal)

AM emirlet's !;;rif"",,,

Ef.ji",ili'P;"lfi \ fiq. cld'l,f/m/<!g<>i

\. oW'opfog s~~les'tgc g, ho •• " 35 I. elll~apfo~ ~"'leru;~ge la, ho<sza 33

~,. • 10, • 31 2.. • 1.6, • 28

~: h'hsd >dpfog : i~: :;~ ~: h;it"d ,,~pfog: ii: : i~

~:: : : I~' : ~~ ~:: : : ~~: : ig

A nagysagban mutatkoz6 kt'tl(inbslig HZ Bq. /ouitis kisebb \·oltaban 'nyilvanuL

A I~ ,'5 Imyfs:d{se

A IJ I'm/ders flfrltllfl~

IiUlItuk hus"b61, vd6jcbo! stb , :illhatOtl, k6;6bb a7.onban iga~i ::sdlmui_ "rlll rjlm ~1la!okt61 ker!llhetCl1 s nyers ~lIapotb"n fogyasztatott

. Hogy n?t,\n a bnrl"nglak6 osember 11 lovat meg is saclidttette-e, az, mint emlit6k, 11C11l va)6s~lni!tlen. de bcbizonyitani vajml ncher.; majdnem minden ana mUla! aacnban, hogy mar a c.-.OIOplak6 ember szdi. dltell lovat ismert. len legyen ;lu~n az lilta!a szelidltve, vagy masherman, mint szelid import;\lva. Eros bir.onyltek errc ktllonijsen a~, hogy a foalalabb brcnxkorsaakbcl! c>.olOpcpltmcnyok helyein 11 16-csontnk tar$a~~g:iban brnnz.zabl:ik lclhcl61;.

Vannak, a k;k as o~barlangokban leI! 16_ cs lofej-rajaokbol kove!_ keaturnek arra. hogy e korban mlir saeliduen 16 is letereu s a7. osm(lv<i~", ki barna szenre es renszarvas agal1csm ily alakokat lmrczoit, ~zelid Iovat hasznalt modellel; e i"cltcvesnck azonban euene szt'il nemileg a', hogy c lconkon 6s lofejeken, (mba nat e rr., 12. Is l_'. dbm "'1'1111';') semmi oyoma sines oly kercleknek, vagy es.k{l~nek (panyv." kvtOfek, zabla 5tb.), mely mat fogalmak szcrint a szelidrtcndti ngy megszI!lidltett IMal cgyou i~r.

" k}(~zV~\~~l~~ ~5Y~~~b:?11:O;~ e~~, %~~"J' 4~t~

juk p;iny~Iit veten ; mely neplOn:s volt ~, ~~ ..

;~k~n ~s~Tta a~a~~oeJlt:~~:, ~~~b~e~a~~dJ~~ ~\' , ,

~~nl~~:rtye~~ f~I~~::!e\~~l~~~i.lzkOel~.!~;~;~, -J. \2 ~~\l\

'"8) ",dstOi filgg81a /II a maga utlk~!!g!CH:' --_ ~ ~-:;- \

lO! OsztonO~tetvc, td66flh <'lIIonfa) prU"l- -..:::.:... ~

tW/Jbt/ Jl/6g a iiibbi lIlt"gsffriidirett ti/l"/mit. /.;(I:.I"'f(( II/ddbJJ, II i6 s:;dirlJIi'sk'd s czt bizonyllra uem klfejtddon cad lovon.

hancm tal;in annak c5ik6j;in l1ajlOlla v6gre ~gy, hogy az oregetvad.aszz;;;ikmlinyul ejrve, a fiatalt clfogta, baza ''lIte, $ ~allin a no gOlldJaira blzla

A vadembcr toreseknel lila is peldat telonk crre, aeen nlig reved a kl atl h;sz;, hogy a ferli csak folkert'Sle, "agy k{)zelebe csalta .s csellcl yagy barmikep elfogta a natal cstkct. <1 n6 pedig elette, apolta, magflhoe edesgene s igy megsaereuerven ;iltaia mag~t, II rabs;ighoz oda ki)tOtte , eiviselhetQ"C teue aZI szam:ira. ('li'n""J'.)

Mikor '1ZIa'l telnou, ""t6szin(i)eg n ferf volt a~ .. a ki II 16nak. akaratlil dsabeli fOlcoy6vel.blitorsagavalmegtOrteeslgy uralma ala h"JtOlln.

Mikor pedig 'oar eke"en (Ir volt felene,kOnnytlvoltcz6ljaira to"abo felllaszniini. A~ breonvcs. hogy 31. 19y megszetidfle1! 16 rdvolrdl se lett nz6rt igaz;in h;\zi"a, vagyis dome.stikatioja akkcr- kczdlldOlt, mikor rab- 5a~;iban par1.o1t es sr-aporodott is, s taldn IIlcg IDa sem fcjcz5dOti be reljesee, ha meggondoljuk, hogy a seeltd 16 mtg 013 IS elvadulhat

Mi hajtl1atta aZ ssembere arra. hog}" lItlalok31 egyaltallin halalOIaba ejtsen, aee r1;"iden e\mondani bajos volna ; a teterti kuzdelcm

~~~~~~H;r~~c:~z ~~~~a "~lel~gl~~ai~~~~~~b :"ug~~b~'~, ~~~~n:~ ~o~~~~

megfosztott csik6 kOnnyiJ seerrel keaebe kerult. EzenkJ"nl talan 051.11)' nOzl1ette <lZ is. hogy a hOSSZ3S illd{lz!!s 6$ zsAkmanyolas folytan a M

l3. ,ibrn.'J>lan"i 1<>," •.

tart6zkod;u_i helyen mcgkc\'esbedett, IS lehat iparkodott annyit, a merrynyitlehetsegcsvoh,amagakOrehezelvelelanc7.olni,

A lcnnlc egYeb hasznat, mfruhogy l\i"s~t meg lehet cnnt t!s hcgy a~ j6, ae. 6!cmber ncm ,gon ismerheHC s csnk nkkor 1,\rulhalOII fel clone a 16nak sokoldalu kcpessege Cs haszna, mikor az mar ott kOr6 benszaporodotlslOkcletcsbcdelt_

I'logy a 16 k~pes~6geinek Iellsruercsc utan az ember elvll becsbcn min!linkibb nyen, a" onkem ertheh'i, valalllinl;U is, hog'}' az ember awn volt, hogy rniuel lobb ily becses ;illal [usscn birtokaba es uralma ala,

A ralig-meddig "ngy cppen egesaen megszclid~jl lovak ut6djai nz!iin a" embllr beavarkozo kezc al"'It, mindin)""<ibb h:tszl1iilhat6bbakk3.1cttck blztosabbau pmotlak s ennek (olylan nagyobb mcrvben ssaporedtak s mindink~bb rckelctesbedrek ; az akkori ember is eMg !>sszehasonlh6 6s It616 k6pcsseggcl birhatott arra ncevc, hogy lova; kcecu a kiv1li6b· baka' fe.lismcrje S mcrr Htta, hogyazoktulajdonaikat ivadekalkra atorukltik, bir.onyara" jcbbar S7.apor!IQUaS igy mdr nz. lisember, az okszeril 16tenyeszt6s egy bizonyos kcedetleges formdjat (hte,

Honnan induJt ki cs rulkep ell hogyan Ierjedt el aztan id6k folyl1l11 a 16 az cg6sx Ieldtcken, azt sorrendben cgy eg6s?sz€ f(izni nern igeD Icher.

Eddig 3~ a neeee tartotta magat, hogy it" ariai vag)' indo-german n6pesoporthQ~ tart07,6 ncpek Az,iab61 I(lrtem fokozatos ki- 65 SZCtvando!'hlsaik albllm\V,11 a lover isl)sh37.,1jdb61 31, cgese f6id kerekerc szetvtuek ; ilia azonban ink:ibb 3" a naze! uralkodik, hogy n 16 seendltesct it mongol ncplOrzsek hajtottak v6gre s ezek kez6bl>l indnh ki a seeud 16 Igazi \'llIlgh6dit6 utjllra s Icny ~?, hogya nepv;\ndorlasok kor!lban .le~!~kabb lovas nepelikel taldlkozunk, a Illi a 16 sxcuerjedesenek egyll. lI!Jiira es m6d1ara rnutat

/ A legn!:glbb nepek a mcngotok, kik 6000 evvel czeWII Azsia nag)' reseee ural~uk alatt mrtottak, oSsh~ajukb61 kivandorolvn s tobb Agra sxakadva, bnony.i.ra ma~uk.k;d vtnek I,)vaii<at s kul1lno~cn egyik dga, mely ,a>: l;!,pl,,'a!~s 6s 71gns (ol)'ok Iele vonult s a m;isik ega, mely :en~~,l Chlnar alapitotta, batalmas lenyezlSje leherett a 16 elterjed6-

A cbin~ia~ ,szent kOny"cboSl ismeretesse lett, hogy x-. dlitl 341i8 cvvel Fo-Irt kJl"ly uralkcddsa alntt lenek aa ctse It<'i~;,il1al0k szelidilvC ~~~~;y eaen kiralynak m6dja Clli'''''l)ng tala!!a fel a 5zekeret: HtH",,,!i

noss~

Ezek szcrin! Ichat a chinalak legahibb is 3600 evvel Kr. e, fogtak 01,[6 szcli.ditCs~bez s mivel e7. id6. eWbb volt, mint az il'shaz;\jukb61 "a16 klkOltOzko(ies ldeje, mely FIl_lIi klra!y nlau !nell! vegbc, vul6szfn(l, hogy aa :ilt~l;inos s1.etvj:l<l~kor a t!>bbi mongol eredet(1 nap is ismerte a 16 hasznalat:lt s szeltcrJes1.ICsebcn az is halhat6s3n kOzremllkodOtt,

}Ildon az aria; neptOns nagy res>:c I>sbaza.i',b61 kikOltill,ve, korfllbel,i,ll 3000 c:'vc1 Kr, e. az 0.,-,.,,' es .r'M'(lt'!i'S Iolydlc koz! eltcrnlli bmcsoJ6t elhagy)a, a loval mar sstnten mag~val viszi. I-logy pedig eo a 16

[QggctlenUI cs kcs6bbi id6bcn _ a mongoJokt6[ del(clc esQ vide· kckcn lany~z6 Mi3iak sxlnten egy vad lovat 5ze1iditettek meg, mely ar. ~li,ti (kes6bbell arabs) lenak lypudc kepvisell.

• E nepfajok nlven terjedt es szaporodott el lehat a 16 a rotctcnen. ugy hngy aeon idoben, a mclyben val .. mcly nep a t1irtenelem kcrelcbc 16p, a lcvat mar mint h:iziallatot bfrja,

ket ~c~~~6~=I~en~tCf'el~~:a~o ~~:'e~~ ~~t":r~6~~~~n:gc~eknl\~~\~~!~~nnl;~~~1

foglalkoz6 miinek a feladata; de ou, hoI aa eg)'cs orssagok 16tenye'il<:

If$c\'el foglalkozunk, nem mulbsetjuk el lehet61eg mesaze ViS5?.anyulm azon ncmact lova;nak es ldtenycsztescnek t(ll'lenelcbcla melyr61 cppeo

.s~61~"~n'helyet itl hezagosnak kellene tarlanunk, ha - ba,~ rOvid

vomisokb,," - "C~ cml6~cznenk meg a 16 IO,,;Ibbi sors;!rol 5 sure. p.!crl'll, melyet" tcrtenelmt lduben, a nepck 6leu!bcn jalszolt.

. I:elveven !Chat ~ ,fonalal 011, a bol clhagYluk, mindenekeldn ide 'gta~uk, hogy ,1,<sYrllu nepel(nel "domborm6vekcn a 10 alnkja gyakori, s mlDlhogy meg a ICgreglbh ill' muveken is a 16 "agy hadlsxekcr cia rug"3, "agy ember nlrsasagnban es keeeben {,bdzoJwtik, k6tscget nem szenvcdhet, hogy e nepcknel Kr, e, legalabb is 2500 6vvcl a seehd 16 Ismereres volt.

t~, lib"" G;l",S :mtik J(\ (Uu""ph.lus),

Emltucteu aa cl¢ibb, hogy ide mongol cs ~riai nepck jouek egy. rn~5t kOvet6leg s eeek lovalkal magukkal hOlt"k s valoszinm"g in ~~veredetl ellfszOr Ii mongol es arabs typusu 16. A skulpturakon egyebrrant a !6alakokban mcglehet5sen l<itszik is ez, de Altalaoan az assvrtat

amlk lu ink;ibb az arabs typust mm3!ja. (Lds(/14. libra!) .

Jigyptomba a [6 vaJOS2il1iUcg a /J)'kslfs ncvu mongol·semita pasztor cepek r6"dl1 kerllit (Ebers), de hogy mikor, uem ludalik; 11lrtcnctmi reny aecnbnn, hogy az egyptOl11iak K,.. c, 1600 cvveJ hares! saekeren kilzdtHtek s elle'ls6gilktlil, rubb mint ~OOO lova;: zs{'km~llyo!tllk.

to, 01)"", Rom"j ""tlk 16 .illo"".,

~r:.~rO~/~~I~:b:n~i~~O~g~~::i~~! ~~~~~6 v~:d~:r~~ ~~s ;~~ gOS~~~3~~a~K~~Ve~~lr l!~k~~~g~~dli6:~f~~;~~~ ~~I~~~~aS~"I, 5 kes6b,b,i

id{lbe~, k(ll(ln(lscn " VIII. szazadban Kr, c. llagy k\r~Jy\ 111cnesek,OI tetctik cmures ea ot'$z~gban

A /61.s I""y/nl'~','

Val6sdniileg 37. cgy[ltomiakmil kescbbcn vcaek has;.n~lalba a tcvee a plli;"ie::iaial.: es i",rali/tik. Ut6bbiakho7. alHt61ag Salamo" kid]y 1096-ban Kr. e. vitte be azokat Egyplomb61.

A /MNliJd'(lfJ valcis"fnfiJeg 'I~ assyrokt-61 s medektcl kerult a 16 s mar Ddrh,s kir:ilynak hires mencset vcltak, melyekben 100.000 16 volt tenyb.;ztesre elhclyez,:e .(Gruner),. JJti,.i"f es X~r.rtJ: scregcibcn pedig sz~mos 16 liltC~Cll. }{u-At:sitiball Is igcn regi id6bell fel lebet tahilni n seelld lovat a~ ember swlg,ilataban s pI. Crou/{$uak, mint ismeretes. nagy IOI'3ssaga voh

A ,~I'b'g"iJk, mythcloglat adntalktcl eltckintve is, igen regen blrto, kahnn voltak a 16n"k 5 pI. a trojal hadjararban ama blacnycs fa-Iovon kival, iga?i lcvak is reszt vettek. E nep aarik lovat a 15. ~bra, mely l)/lc~1'/lIIhIJ(, Nagy Sandor hdtas tcvar szcbor alnkban abrazol]a, igen secpen fclt!lnteti

A reg; gal/uk, %"rlllflllo/" epugy, mint a7. iI/del- (ezek mar l500 evvei

17_ .. b ..... Pompejii k.nlurok.

Kr. ,c.) lovaka! ~Idozt?k az isteneknek, a mi ana mutal, hogy az ott szehdJtett dllapotban 'smeretes volt.

A ual'mnfdk cs a mongol Slarrna~as(, £zkytdk mar osi id5kben 16ra termeu nepek vohak s 5s ternetkezesi szertartasaiknal a megnyl!zotll6 tPl!gy saerepclt. mint eletukben, mikor t. i. 'il 16 tejet ;1Iiil<, b(,sjt ettek es bdrebc 6IwzlaldICk •. (Tacitus.)

A regi pcgdny mag),o,,,klUll a 16 saerepe elegge ismerete5. Panc7.ellaJ borltott lcvcn harczohak eaek is, melyek kicsik, nem szepek. de rendklvil.! kltartok, gyorsak, balrak voltak

A /J/IJIQkl'lfl rs t~d.va "~n, hogy s a lulst a 16 nyerge alatt puh!toU:\k s nyersen etreke. Ejjel-nappal lo\'on aludtak, lovon cuek, ittak. Meg gyfflese7.esck alkalmav~l se sdllmk Ie a )6"01. (M::r.rccllinus.)

A pelasgi nepcsoport cgyik ~gn (korulbelul 1200 evvcl Kr. eloll)

{;1;~;~~~s:~d'~~{j::~d~~I~~:a J~:~z ::'I1I~~~:~i~I~"t~u~~kms~~:;rll;:~ : :~~~~

nem eg},szer domborm(fvekbcn t!lnletik reI.

EzeklOl arrJmainMo:: is elkertlh a 16 s ezeknek antik arabs typust,

II. RESZ.

Bevezetes. Az egeszseg es betegseg jelci. A 16 saervezete. A 16 vermerseklete cis termeszete, A 16 er6beli, ellapota vagy tapjalt~ saga. Nemes 16. Kozcnseges 16. veri Iehver, telver, A [6 csontvaza es kiileme. A 16 klils6 reszetnek reszleles lei rasa. A 16 nagysaga, alapf.tJl"lll<ija s meretei. A 16 sz.nei s jegyei. A 16 eletkcrenak meghatarozasa A 16 mozgesa. A 16 csztalyczasa

a hasznosftas szerinf

Bevezetes.

1"'.Ilkban a 16i'in1er6k, a~.(. his.sznk, hogy altalaban kM e,o·

portba A7. egytk cSOportba 'a:wk, tart<)znak, a kik

a 16 fo~maira, alah..u<is~m, nagy, sulyt minden

kis - szepsegi- htban is fennakadnak. bar-

or"", az embereinek nevexbetdk.

A masik csoportba, mely a praktikusr>J. ember!::).: sorakonlak, ~ kik, mint at angol, azl

ha minden [ormaban, \'~gyis a ~6 teternenyklipe~sdge azonban

a ki valaha a 16 kulsejenek. ~lakjanak s eaeet kapcsolatO$an tetemdnyk<lipessegenek osszehasonHl'6 tan\llmanyozasaval foglalkozoU, tudn; fcgja, bogy itt is ae ;:orany k07,ep(1\ az, a mely felre legkevesbe

:=~t !;eg7;:te:i~~:s:t~ ~~~~lOn~~s ar~:d!::~_~ n~kil~ ~~e;:~s ne~~P:n~~:~

hetik, legyen bar alakjn akarmily seep s er(Srnulani bartnlly

16kelet~~en szerkesztett, de ViSZOIlt all all i5, -sev

hibasan szerkeseren lotest, b~r a ver qutntessen-

!raja s legyen bar minden - 11g)' mondjuk _ gozt szolgaltato

berendeeese a tOk<!lynek ha maga mechanil;ai alapon nines

a czeimik megfelell:ien berende~ve, ~vagy epen el van itN)tt rcmolva, f!temenykepessege laian a minimurnra leend rednkalva

ugyan tlt/(i!Ib;el.sokarelneznekOtt,n boS?'\llhalja mag-at.

senkit meg nem ranit. de- igenis a I;i ehn~leti gyakor1ati lapasztalatokkal fegy,"crke.:l:ve lep ooromp6ba, hogy valamely lo l)as~I):\lhat6.agas crteke feWI itM"'I'" mondjon: csak ae "emellieli, hogy nagyobb revedeeeknek. C!laloda~Qknak. megkercsodesclmak ktreve kevesb6 ieszen,

MeT! meg az 16;smer(j is ki van eeve kisebb tevlI-

deseknck es termeszetes oknel

fcgve hogy "lovat, ezt agel';; goiipet ncrn oly bittos

al"pjan megilelni. mint a boll gepet. Dc rermeszctes, hogy a ki

aZ elSgepbe cil:izetp.sen szcrzettelmeletiesgyakorlatiisrnereteineks7.emflvegevel regy"el"kezve pillant bele, t6bb~t lathal s jobban ilelhel, Illinl

a ki elfoglilts"agaban egy nlerlekkel meri a 1<:.11''.11\ leg),en ba,. nz

rehver.

A atria letelenek Mrgyal:\s::\ba es tnnuldsdba

kap, melye! ne",nllek, tiszt;ibaD kell Jennie elos,,!}r is

av·val, hog)' <tz alapot, a melyen mllgind(iI, tulajdonkepen 11 16 testalaktdasainak s ebMI foly6 mtikodeseriek e munkajanak megitelese cs megbiral;isa k¢pe7.i ee men ea kliped: (lgy a tanllni akM6, mint· a

!an(tlni bones- es eleltaminak, fajtamlnak stb.cnek ismerete

eelkul nem fog.

..... -,..",.,----- A !ii1fs!€fiJ"!S2""."'" -----

Ml t<szerint i\y a\apra nelyetkedvIi: rajta vouuuk, hogy bonc~- 6s clellani s mas adalokk:tl is !I\mogassukkuiemlani mondandcinkat t czert isbocsatoltukeI6rCII7.CrreVOJlll!koz6adatokat

Az lment mondouakbcl minden olvasonk kivehette, hogy Ill; lehe\_ segesnek tanjuk a 14 tdrcmeuykcnessegenck megueleset annal.: kille_ mebtiJ is. A ki eZI tagadja, am dobjil tiizbe mindama milveket, meJyek ezeel valaha foglalkoetak s v;lrja be, mig seutenk ember, a ki az eddigi ismercrek lcmtsrba dobdsaval, valamelyes maig ismeretlen, takes jelek_ hoi avagy lalan csak a 16 sz;irmaz;\sah6! fog iteletet mondan; a. epen vizsgaltlOkepessegefe16l.

Hlsaeu nero tagadhaljuk, <l mit sckan hangoztalnak, hog)' a In kepessegt!t hosszabb pr6ba uten lehet igaz,\n es biatosan megih~lni 5 annak fokat <Is milyens<lgcl megallaptrani; tudjukmi,hogy olyan ember meg ncm j;l.r kbzOllllnk, a kik'!pcsvolnapl,10,nagymertekbcnhasonl6 killso alkanal biro, de k{lIOnben ismererlen 16kt>z(JlkijelolniaZl,amely p, o. 1000 meier! Icggyonabban befur, avagy meg epen azt is, hogy meLyik lesz a ';;-ik, 3·dlk s 10·il,;; de !li,zen en nem ;S k5vetell a L61smcrtlWI senkl, hancm azt m.1r jogosan kOveteli milldenki, hogy a lois-

mero a 16 resrformaibol, testalakulasaibcl knloo, mint belsf tulaj_

donsagatrc ~s kcpesscgcire s ~zarrnazas.1Ilak, rajta-

janak, eg65~~egi allapot6nak, s~ervezet6Ilek, mozg;l.-

5;1.nak, vermcrsdkletenek es tnactcs mcltatasa uta" varhal6

kepcss6gelt s tulajdonsagail \cl\Cli.S b\zto$an m(g is (wija fw.t«ro,mi

EbbOl vililgosan ldvehetd, hogy a cs;l.nk pdkot bajhaszo, eger-f~let, csuka-fejet, csalc pcj vagy sarga sdnt s tObb effelel kerese, meg Lavol· r61 sem 16ismerll, banem ismerl.Sje talan a 16 hib;iinak, bclondja talan egynemely fej- vagy fltl-alaknak es vulamely losztnnek vagy jegynek.

A 16 k{l1s6j6nek ismertetlSje ezeknel fogva se szoritkothatili: tehat kizar61ag a 14 teSlen lalMhat6 egyes ko.lemtani reszek egys?erli leirasa s ezek hibas es nem hib;l.s alakulasainak, formainak targyaJas.1ra es feltflntctesere ; kcrebe keU vonnia, scgftsegftlkell hivnia az ossaes reyeknek egeszben val6 meitat;is;l.t s biralasat is es figyelllie kell am" kiv;inalomra is, mely az adctt esetben abhoa a 16hoz kottenk ; de s6! oem kerulhetl et, epcn ennek folytan, mlndannak meItabisM se, a minek pl. e kcnyv mas resaetbeu b6 a.datal vannak

Ncm kis seorgalommal, {lgysteretettel, kitartassal, igazl >j6 saemmele es megfigyet6 kepessegge! kell birnia tehM annak, a ki b6 e!m61~ti ismeretekkel kiterjedt gyakorlati tapaaataiatokat szere:wes eJfogul~IJanul. reearehejlaelanul nerve, yeWe elmondbatja, bogy: ift Ifiiok - in II IlJ'lJat ismeY"m.

l'Ai a k('wetke-dlkb<l.Ll [ajta les"~nk, hogy a LflpasztalAsok Utal meg!"ostilt ktllemtani teteleket hclyezzilk ki,,;iloan az eWt6rbc; de aeembc kell eaeket dllttuaunk holmi meg nem rost(\lt tetelekkcl, sot olyanokkal is, melyek a tapasatalas rostij:in fe!tart6?hatlan(tl ,keres1.tiil estek ; mert csak fgy v(iljak elerberdcck a7.t, hogy a1. elvetetl Jobb mag.termllfOldre tal:il"a kikeljen a gyOkeret verve, a hazai lcrenyessaes elonyere erlSs esemeteve n6jjOn.

Az egeszseg es betegseg jeiei.

yencsakero_ minden

~6 ei~Y~~~~((~~!~~t:~~ t;i~l~z~::stal ,,;.gy jl.l.ve~elet sZOkta egvncmely betog

;~~~t~0~~!tUllek:~feC:i~leks;'7k 5 e~ff:~~n~. ~~e:I~~~ge~~O~~:d~Z~ ~ll.~jn~nb:n~

gyaCr:~d~::-:;~~~I:r 1~:~~fl~~;<1~eal el[ent~lben. Mnak fokoz6do1tsa.ga i~

crz~~~I~~efz~k~~:al~n~7r~ 1'~:t~es~~O~r~~~~rn:~~~~~~~~e:~f~I~~~~;:~;!~~~

a 1'6 . 1310 nyalkab<1rtya ~ szaJban. az orrban,

enged klll'elkcztclnL Kuronosen (onlos

~!J~k~:~t~~:n~!i~~ It; j:l~l s~ra -. reflyes ~ nedves, a legz()"zerl'ek k(lIOn~ orr<1nak nyAlkah:lnyaja re'nd'es:~e~f~~e~e~(}b \~~~~~~n~,,~~~~z ~~t~:l!~;~:~

gnban beWgscg jelenek ncm tekinthet6. Orcgebb lovak ny<1kMrty\\i kHIOnben halvullyabbakk<'llcswek, ezt so lehcth:ltazo)lnalvalamelyk6r jclenok 'lenni. A seem IMha16. h<1rt)'.~innk tiszta~:'t!ta, fenye cs mer~ekclt flCdvessege szinuSn az cgeszsegnck Jelet kepe",l. Eplgy a bornek rugal_ mas MgyS<lga s a sz(Jrnek simas.:iga cs renye.

Az egeszseges 16, ha csak rossz(!1 tapldlva es leesigazva nines, j6 hl\sban szokott lenni. A na~yfokil sovanys<1g <'Iltalitban rOSSl jel lon<11; a rncge!'()llCIO munka fol)'l:1o s talrin a hiitn~Qs lakarmunyozas kbvctkezleben kelerkceett so\·;lnysligot a eonban m'ndjarl I'OSSZ jeluek tekintenincOlszabnd.

rcrmesectesen magasabb; cu ligyelmen kivU! hagyni tehat nem .zahad. A bclsG h6m6rsek a 16n<'l1 36 es 38 C. koaeu meg rendes; eeen fd(ll I!~ allli t6bboyirc rcndellenes. Megcn51teto munka. knlonbsen hossz:\bb idcig valo gyors Illozg:\s a i6ml.l a bcls6 cs ktlls() bofokllak emelkede~et ide~,j clO. eZI tehat neru aaabad 5z<1mllason kl"o.l hagyni.

Az emeszt6 szcrvek $zabalyos Ol(jke.des~re mUlat az CI\':lgy 5 r65Zben a szomjnak rendes idokozOkbcn vale Jclcmkez6:;e. Ez a 16n<1l, ha " mkarmanyoeasi rendllez hozza "an szokva. !fz nbrnkolas kozelg5 idejcnek [elzesebcn llyilv.1nul. lIy lovak, kal{\n(lsen ha m<1r a jel~<5 harangOI "agy ITombit;\.! is hallj<1k, nyugtalaukodnt kczdenekcs nyerteesben s a~ ajt6 fele tekintget6si.len mutalj<1k ki erzelmllkel. Egeszseges 16 knlcnuen id6ko~ben is sdve5en hozdl<1t az ejebe leu, klllonllsen kedveller. lakarm~nyl!Oz, ellenben a beteg 16 tl:lbbnyiro a h(lztasz~goh\ssal eTi be. i\!egjegy~endo, hogy nemely egeszsegcs 16 se saereu pI. a czukrot vagy kenyerel. ezzel lehal a>. etvagy jelenlcter vagy Ill<1nyal kikulalni nem mindt!g lebct.

Az egeszs6ges 16 at elebe tett kcdveuca takaTmanyhoz mchdn 5Z0-

;7.o~:u~y;~~~t ~;~16n:~~~ak a;m~~rs rn;;;:~-:t~:alI~~~l~~~;e~~.li~~ ~~I~:~a~~~

lovnk rttkau eg6!<Zsegesck. A zabol mcg nem Ismerd Icvale nem nag)' kedI've! nylil~ak a~I\Oz. mIg j6saga( nem tapasztaljakj a mely 16 azonhan a zabot rsrncn CS megis mkabb n szenat e, szalmat eszt. vegyis n labot megvetf t6bbnyire eg6szsegtclen szoko!! lenni. A szcnl'tl es zabov meg~et6 s az aloms~alm.1t rogyaszt61O ernesatd sec-vet siocscnck rend~eu.

E7. ~b~;::I' : ~~\';;n~g;'O:~e~~:~,~aC:i, ~o~S~~m~\'~~a c:e~~san ev6k.

Az egeszs6ges 10 [vas alknlm<lval csnk az ajkni 826Mt rnarrja be a vubc s (lgy sz!jja tel, egy a",nylaR klcstnyrc csinalt sr.~jl.\yil;json .a2 nan, mik/:lzbcn fillei! majd minden kortyn:ll ei{lre s h~tra lllozgatJa A .beteg 16 _ kOionOsen idlllt agybAntalomban szenvedo - eges~ sZ;lJ6t S orrlyukait is beletesai a vlzbe s nem igen is .. ik. vagy llilsagos soka7 iszik. Egynemely 16 idl.'gen klit vizcbe2 hot."" se nyill s nemely vfzmmoseget a Icg!obb 16 meg sc isaik. Ezt lehM mindjart betegsegre !1l~g)'''rM.ni ncm ken

A hligy es belsamak mennylsegc es min5sege szinten clyau jeleker szolg<1ltat. a melyeket a 16 egeszsegi allnpot<1nak llIcgitl:h!senel j6lcrte-

A 16 szervezete (Collstih.ij:i6ja).

/zcrvc2ct alatt aa dllati test csszes szoveteinek s az czekb61 fet, cpilllszerveknck alak-eselleltanilag vert szerkezeter. muyensegel .:lrtjak s ehbcz kepesr megkU10nbO>rtetilnk olyau szerw_ ~cl(j loval, melynek sxeverelemel bssapomosulok (ccncenntkusok) eo crya» seervezetut, mciynek sscvctclemei. a sejrek kevesbbe koapom fele torekvdk (excenlTikusok). Alas Sl6v~1

ea el6bbit s::ilnrd, az utcbbir Pd)'/lfidl szervezetunek moudjuk

A Sli!.ird szerYezetU 16sz0vetei tomllrek, ellella1l6k, nagy fajs(ilyuak, a petyhildtei ellcnben la~bbak, kevesbe ellendllck s ktsebb ralyS(,lyuak

1611ehetal6 testcncktlycnvagy amolyan constltutloju koeelebblertolcrnbcn egy6ni tulejdcnseg, megis meg lehcr kulonbcztctni cgyes esc. ponjal! (fajl1iit) a lovaknck, meJyek egyel~l{\, vagy jobba:, mondvn ltesoulo secrvezeuel bimak es C7. fajlajellegelkl1ek egyiket kcpcn.

Vannak. a kik at e!6bbi keuoll fel[l] nos C5 gym!{1' s rglsl>slgu C5 b~I,f(1'S szervezetet is megkillOnbl.lztetnek s lahin nem is minden ok nelknl, men nem kOvetke~es, hogy pI. n $?,ihi"d szervczetf 16 egy5ze,:smind cras lis ~g~sz~eges ~?er"czetii is, vnlnmint hogy n pery~ud~ szcrvezclii 16 nem mlndig gyenge. vagy epen egeszseglclen eonstl.tutt6j(t l:.,.6md: a:ltalolban akkor nevezheljnk a 16 S%~rvezetet, 1m mJOden~k:

Befegl'S ~zervczetiinek a7. olyan lcvat szokas »eveem, a mely dacr~-\ra kedveze eletfch~teleillek, a betegilo okokkal szemben csak keves,ClIenalla:u kcpes klfejtent, avagya melyer a mutatkl)z6 jelek rolylan tga7_;111 egc~zsegesnek lIyilviinitani sohase ,'agyunk k4pesek. Elleukesd esetbcn, ktllt.\nt,lsen huaamosabb icJiln at folylon eg~szsegcsnek mll!~tkoz6 10V"1

~em~~b~~u~~10~~~n tg:'~~~f:s n!::~v~:t~~e~lO~~m el;:-~~7~~~ri lalasra c

Iclcu \'eglcg nyi1:ukozlli nem Iehersegee.

Nemelyek finom es t:lllwnOIJ vagy durva szerve~elet is megko10nb07.tetnuk a 160>'11. nbelllnk szerint nem minden alap nelkul.

Fillo'" SZcl"l'cl.et(jnek lehet nevezr» t. 1. 1\7. olyanlovut. a rnelynek a

~fL~~~;:~~n£~~;~i~~Ql1i~:~~::.~is~~:~~~~n~~ ~~~g~;ir:~~r~:::~~t,~~:t;

esk{ltol'7.0vctbcnbl:Svelkedotcst(i.durvasz()r7.etuI6,aztnisszllk,s?tnto:!n rnclttin neveetcrtk !fJrom!1II szen'ezetilnek

A 16 vermerseklete es terrneszete.

S' .. ve"mersckletetnemclyek a s~crvezet szcban rejlofogaJommnl

~:ll~!;I~ ~~~~S!t.::~;~;;~:IU;J~n~~:~~k\C;~~~~'~~~~~le:t s:;~~e!.~~

m.n6scgctol is fllggo, valami. de viszcm all az is, hogy egy es ugyanazon saerveeenl Icna! a vcnnersekJet (Tempcramentum) l;OIo!lnb5z61ehel

A1.tnn vermerseklet alatt nom ill aa ertendc, hogy a7. nllat szen'ci alak- es 6Jettanilag mikent vannak saerkesatve, hanem lnkabb ae, hogy a szcrvezetaknJsticsbelso hatanyokkal 57-emben sajatos, egycni m6don hogy vlselkedlk, hogy nyilvinnL i\llis sacval tebat a vermersekler es aZ evvel kapcsolatos termeszct (Natura, Nalurell) a 16nlil is az, a mt az erobemel oS cpt"gy Ieteznck phlegumtfkus lovak. mint melnuchclicus vagy sanguinlcus emberek s a mint szelid cs hiizsartos emberek is cannak, (igy 16teznek konok, jcindulatu stb. leTll'H~szetfel bjr6 loval< is

Az awnban bizonyos. hogy eat a 16nal is oly biatcsan meghatlirozni ee elknlunttenl, mint aa emborn"l, nem lebet, De n~6rl ki nem ludna megkUlonb8z(ctni pi. az 616nl, vcrmcrs6ldctii lcvnt a esendes, nyugodt, phlegmatikus v6rm6rsekleHft61, avagy a kouok, elleoszegUW termeszet{ft ;'<z engedelmes!U1. j6indulatlit61r Avagy nincs-e killOnbsegaz6h!nkvagy mliskep, tUzes 65 aT. (igynevezett izgeko,ny vcrm6rsekl~tif es termeszetd 16 kUzUtt? axtrin egy6s ugyanazon IMaJla keretebeu nmcsenek-eknIOnmil! v6l'merseklet(J es termeszclfi egycclek'>

Ncm is mondharjuk ennelfogva, bogy a 16 vermhseklete es term(\saete annak constitulidjlival dt'4lfHstll(l(otlamil kapcsolatos, vagy m6g: crthetllbbeu kifej~zl'e; bogy ernennek mi?osege. amannak ,!,ilyensegere ".!.Jwliil dontl'5; R vermers6k .os naturel! inkebb essacreomcove, nyilatkozasa a saerveecr Ilsszes resset egyUttmilklldcscnek s lcgtnkabb az idegrendszer aa, a mely, a 16 mikent tortcnt nevclesevel egyUtt,elhalaroz6 Moyez6t kepez ana n6zve, hogy az Igy, vagy am(igy es nem maskepnyilv<inuljon,

A~t mcndcuuk, hogy a 16 rnlkep tClrlent neveldsevel egyl1tt, tgcn, a noveles, a blln1lsm6d, melyben klllOnOsen liatal koraban rC$zeslll II 16, oem kts szerepct jal:szik abban, hogy milyen termeszetUve, vermersekletifve vlilik liZ,

Egy eleok vermerseklctu allat ugyan nem egykOunycn valik pl. ftegmatikussa, vagy egy Ilegmat'kus tU~esse\ de "z egyes, kulonosen eldterbe nyomulc tulajdonok, melyek az egy,k vagy maslk v6nlllhsekleuel osszefllggesbeu allanak, megis nagymertckben m6doslthat6k II nevel6s, banlism6d, idomMs SIb, ,illal,

A 16 erobeli allapota, vagy taplaltsaga (Conditio).

condi:io. SZO~IOZ ktl.tlHt fogalmat magyarban revlden, egy secban k,fejezDlnem.genlehel.AI6 (estenck munkara alkalmas vohM. vagy kevesbe alkalma.tos allapot~t es t~plaltsagat nkarjulc vek ~~viden jelezni, mlkor mondJuk, hogy p1. jo, Vllgy rosz cODd,"6ban van a 16; eszertnr vonatkOl.ik a test ezen ertelemben veil allapota egyfel61 annak lernosabb.vegy izom-

szegenyebb voltara, erdtejjessegere, vagy gyengesegere. m:lsfel!51 a rdpI:lJtsag es fejleltst\g, s6! 3 •. idomulrsag kisebbnagyobb fokaTa, a rest zs!rgazdags~gara I'agy zstrsxcgeoysegere, a hasilri sxcrvekuek concenlricusan vag)' cxcentrtcusan torrent fej!6destre s a vcrmennyisegnek rcbb vagy kcvesebb voltdra is.

A conditio ~izsgalatAmi! tebat annak a me.glt6lese kepeel feladatunkat, hogy ¥aJjon a 16 testi allapota. er6beh volta alkalmas-e arra, a mire seanva van, vagyis kepes·e meSrelelni annck, a mi tOle keveeeltctik.

Sod:ny, l.crornlolt, VeT>Zeseny lovakra. megha reljcsen I1geszscgesek is, a7.\ rnondJuk hogy rosss C<lIIdili(}/iall vannak, men ~z ilyenektdl valamely sdmbavehet6 kCpess~g. munk:issag nem igen varhatc, Ellenben jol t<iphi.h, de ncrn kij,'6r, -endes, tt,lnemhajtoll munka ;111al megedaeu. begyakorlottsbelterjesen t;l.plAlrI takarrnanyon jo ercben megtartottl6ra, minthogy uttdl rncgrelc16 teteruenykepesseg varhalO, b;1\ran rdmondhatjuk, hogy)il c,mdi!idl!all van.

A keve r cs tl11kOvcr lovak. 5zedt6k legyen e~t a haszontalan holt 5ulyt akM az iscll16ban. ak~.r a legclon magukra, J61 \~plaltaknak talan igen, de jo, megfelel6 conditioban lev6knek nem moodhat6k, meg akkor sern, ha petyhudt szervezet(i,nehczlovakr6Ivansz6,mertezekncl is megkivt.njuk, hogy j6 eendutcben levlikuck mondbassuk, azt. hogy t"ls;\gos mcnnyiscg(!, haszontalan snlylyal megrak",," nc Icgy.enek, mert ae ilyeo f,)1Iistrg'U IN""i az i~mok munkakcpcssegenek emclesere tacclrol se alkalmas.

Gyal..-ran halijuk, hogy .n iii "UtrSnI), formtfban vall', avagy .kls;;1.'1I 11a1l <l gycprN, 'f/crsm), C(l"d'~Mba', '<Nun.

E kifejez6sck azt jclzik, ltogy 1).7. intensiv !'[plftlas folyt~n I). vcrsenylonal felhalruczddon vize! 65 r.Sirt - czekcr a halt sI11)'ok"t - az too~rtas folytin slke.rll.1t !egn"gyobb resabcn eIMvo1itani; sikerll!t a laval jd !/.tuM /I(I,,"i: sikerrnt ru: lzll.leteket, Inakat ~zabaddfl tenm j s,kj.!rUl\ szol'al a 16 eg~sz szerveaetet oly :lllapolba helyezni, a mely allapceban ~~ a terrn6szett61 n}'ert er{iit a eendesnel m~g magasabb fokban ery~n)'rn JU,ttatnikepes.

A It} 1$ (i'ltytfszllf,;~

kl)Z:~~~;~:nSZ~(~~I~~~l~;~~I~~S 1~~~~.t.~1 vuraenyfutrist killeve, minden ~~I~c~ekh~,~~~I~ae~l1 (:~;;i~~:~tt~~ fej;6'd~t~l1iZ~~kk:1 ~~Y~~al;~~1 tirm:l~

zs(r~~I'::!~lb~~d!~;!:teste ~legtC"he~;~ ~fo~s:~. IS fetbuaodott, fl.llOsleges l;issuk most, hogy !io:~~7~al;el~~rorta~U~~~~~16~r~tI is ta~;i~en jelezven,

vagyonk a ,,~"'<'S es kli"::ihulg~s kifejezesekkel. s val, hogyan

Nemes 16, kozonseges 16.

B 16 ki1ls05junek vir.sg.ilasa alkalrnaval nem egyszer hango~~ talj"k a \"izsgol.l6k az el5bb lefrt saevakat, gyakran anelkal. hogy tisztabbau iennenek a fogalommal, mely azokhot kl.ltve van. l1ycneken esik meg 1\;.lan a;;. hogy minden kOnny(i. ncldk lets~et5s [ormaju. felborsolt-paprik~zoll rovar, minden tovdbbi gondolkodas nelkill aemcsnck s rnlnden nehea, knlonOsen nyugati sz"rma~asu lo~af, legyen az a magn nemebcn barmily sr.abi\lyosan alkctott es baruuly [c. kczcnsegesnek Ilyilvanltanak.

Pedig ~ kl nem feledl lIzt. bogy egy saabdlyosan alkorcrt, megfelel~ constitutiojll es condlti6j{1 nehru: igasl6nak letemenykepeMcgc a lulaJ" donosru neeve epnly hasznos 6$ bccsee lebet, mint a konnyf (:5 szep 16 mlajdonosara ~~1.VC. annak kecses form.lija, mozgdsa es intcnslv munkeja, at egy pillanaug se fog habozni, mlk?r 1'1. egy minden rekinlelbe~1 kltUn<'l igaslora a fennebbi jel~6k egylktt vagy mlisillat alknlma,.mll kell; v~Syis a "'''gt, /I,.,,,II!,,,,, epugy nemesuek fogjl\ ne~c7.lIi 1\ kitUnl) igaslovtlt, mml n maga Ilcmebcn nemesncle hlvja II. 1<11(\116

nyc,.w.ls. avegy vcrsenylo:'at.·. I

Its metetn : mert a mll}" nemes, j6, cgy angol felver tenyeszl/lre nceve 1'1. aj6 angal rellver, ep ely names. ep oly j6 a I!1czO:gnzd:lra n~~vc pl. cgy )6 belga, murakozi vagy franetin ?Ch<\?; 16 s saomora volnn. bn ,..1, utcbbl csak aten, mer! 0 aZ angol reltven ckebe, boron~ba nem foghntja, azt kllZ0nsegesnek neveane

Tagab!.l ertelemben !Chat nenrcs minden 16, legycn az szihlrd sxcrvezetf vagy petyh!ldt, 1\ mely a fajtaj;ihoz tartoz6 jn tullljdons~goknak kival6an bj~lokaban vall; 11 mie.rt pI. az erose ilgelo 16 v~gy az anglonorman 16 eem tiszta sz;lrmazasu, azert a maga nemeben igen nemes lcbet 5 \'iszOnl habllr aZ arabs tcliver ahalaban m:ir azert is nemesnek neveahetd, mert tiszta s,.arma.zasu, megis ki mfhalna a nemes jclz6re a~ oly arabs vagy angol telivert, a mely pL mar lenyesztcsileg >nem sikeruh- $ m~skllionbell is talan egy hasaontalen gebe, a mclynck ertckc a borevel cgyenl05 avagy - till allaporbau - rcljesen haaeontalan.

Egeszen mas aztin, ha. arr61 van szo, hogy milyon szarmazasu\"alamoly 10; vajjon ncmcs sz;!:rmazasu-e vagy nem, mcrt ha ki tehet mutatni egy 16ro!, hogy apja s anyja ae el6bbi crtelemben VCIt uemcs lovak vollnk, scmmi okuuk sines azok ivadek:l.r meg akkcr is nemcs uMmazdsunak nern neveml, hn a nernes jelzore nz ivadek Idvolrol sem

drdemes. .

'A nemcs 6s ncm nomos vagy k.:'JzOnseges s~6k probtemartkus jefeuteser s a zavart, melyet ckoaonk, be is latl"k mar tbbben s alert a ncmeS 526t a ",~/(g'IIlrlivd, ~ nem nemest vagy kozousegesr pedrg

ltidtg'lllntvtd cserelik fel. .

E7. oiyanfe)e, mint aa embernel a kek es nem kek vCr kifejczes s neaetnnk szer'int rnoglehetl5s saerencsetlenal van valasztva, vagyis meg semrnltmonddbb, mint a acmes 6s kll1.lInsegcs kifejetes, mert elteklntve aU6], hogy valamcnnyi 16 meleg_v6r(J,vagyis oly_ h6klllUnbsCg a v~rben, a mely a hidcg kifejezesre fel)ogClshana, egylk es masik 16mmBseg kllzOtt fenn ncm forog, meg a k07.bceso aJakokrol sines a megneveees szempontiab61 gondoskodva. pedig a IMajt;l.k egy nagy reszet cppen azok teszik ki, a melyek a nemes es k.:'Jzl.lnsegestol vagy JIlondjuk a bideg- es melegver(Jektol eredve, egy armenen minose-get kepviselnek.

LeJomeny dolgaban az. se[l~ [lev~zhet6 saerencsesebbnek, .a ki az

megne"ezesekm'il a~ert Is, ~lCrt a legtObb. u~yneve7.e~t uyergeslc fajta egyszersmtnd sccsuc faJta 'S, masressrdl ped'g a h31i_ vagy nyargeslot6l a s:r.ekcres cs kocsl-lovcn kercsztul egesaen a ga~das~gi- vagy m~s igasloval,ig. mint ml,r jtler.tr.k, egy eg(;sz atmcnen \{mczobt lctezik, sot vannak lccsoportok, a ponyk, melyeket a tobbivcl egy kalap ala ,'cnni szinl'en nOm lehet

Mindezelmel fogva ~al.1t1 nem cselcksaunk belytelennl, ila a llemCS es neru nemesnek a jelzett crlelmeben vett fogalmat el nom dobva, sZUrmaxas:il'a nezvc IlZ Ismerctes becsetas mellott maradunk s uzr mondjuk, holP' vurmnk krlrli s v:tnnal, ',PliglJli Szarmazasu lovak s 1l:lezlle).; e keltl\ kOzt)t1 j.ll6 ritJJJellNkk, s veg,.e vanor,k az ugynevezett ;01/)'1.<, melyek ,'uf(lNaktlal is mcndhatok.

Ez aztan nern zar]e ki, hogy a 16fajtaknak tell- es felver, meg Ilyugoti 6s iIletOieg hidegvt!r seennu oszt~lyoz~sat is el ne rogacijuk, annak idej~n es helyen orst.f(gonkctlt t<lrgyalvan azokat.

Mielott e fcjeecnel vcgezne-llk, hclyenval6nak I~tjuk az eJobb jel~ett negy csoponbeli lova\:n~k f6bb kttlemtanl lsrnervelt itt felsorolnl.

A kdcli s:::/Irma::asu Iovak szilard szervczetilek, konnyii teseues, gyOTS mozgasuak, vekony bijn:iek, finotn, szilard cscntaak, finom seerzctifekessziv6s,er6spatajuak.

A IIYIIKOli st;drm(1!:ds//iI/': petyhlldl szen'ezetliek, nehex test>1ek, lassli moegdsuak.vastag b6n1ek,durvabb cscnuiak 65 sz6r:zetiiek, S nagy perbanyo patajuak.

A:;; tit"t<"1ufi lovllk 11 seerlnr. a mint bennUk a kcled szarmazasnnak avagy a nyugotinak vere tulnyomc, egyik vagy ma~iklloZ inkabb basonlitanak, Jeggyakrabban azonban a ketto k,)zlltt a~lllak.

A fUll)'!.: vagy 16rpelovak vcgre ink<ibb a SZilard szcrve7.etfi kelet; lcvekhoz allanak kOzelcbb, de n maga~5agho7. k6pest saelesek leven, e tekintetbenm:irinkabbanyugotiakhozhasonlitanak.

lly 6nclembcll valnmely 16 .hOva1artodsa. kOnnyii szcrscl megftt!lhet6 leven, ha~zna)hat6s~g:i!1ak meghnt<lrozasa is k51lnyebbC valik;

Ver, teliver, felver stb.

, hogy sob:an a >ver< szdt s a~ annnk tulaj.

( ,mihclyt ncm usnan elettani aJapon mel-

tattatik, IIres . tartjak, lassuk rnindenekeldu, hogy

rui mindcnfele crrelernbcn vetetlk ee a sec : .yer<.

Haszml.ltatik ez a kifejczes a mw/u hclyctl es a filJ~'l hclyen j a sz{u·ma:.:ast akarjak tehdt jelcznl, mikor pI. aZI ruondjdk : .verbeli ~!lat<, .verI6" \·agyis hat: IU/IIU ,il/al, faJfI.bdi U.

A tenyesztok ;lltalaban a .verc saohoa. meg bQI'ebb fogalmat is kottrck, melyer csakls Ilgy hararozhatuuk meg, ha aZI mondjuk, Ilogy edltal az allal szerverelcnek alakjat, szervei alakulol.sandk m6dj:it, a kornyeeet iraml kifejeeest s vegrc aeon kepcsseg(:t jelezaalr, uwlynel fogva aa ailnt alakiat, s"ervel.elct es ;u: ezekbllI credo tulajdonait UIOdaira atorOkf!eni kepes. [Tormay.j

Masek nem mennck l1ycn messae, vagyha Ilgy rersaik : mdgmessacbb mennek s azl mondjak, hogy aver azt a .\ulaidonsagokban. rejlli ds::r jelzi, melyet valamely 10 az u. n, fl>lh,lr [Mil nyert vagvis birtokol 5 ehhcz kepest a~tan vannak Idiv/r IOvak, jof{",hk, .,i,rb#l "'''pm", Cs vlrbm ,,/aCSOIl),f>n ,i/lok, letemek 8!~ es 'Is 5 at ee tudja mcg, hogy mi mindcned verack. (Szerencse ll.lan igaz{L11, hogy 1llmtlkii!iek mcg

cwn hanyadossagot hanytorgat6k szerint sincsenek.) .

trdekes aztan m6drclel1 az is, hogy a hyppologok legnagyobb ..J;cs?e csalc a~t a loval tanja 1l!/i'ulrl1i!k, a mely a g{!Ill'rt1i :;tur/-i>IJo/"'ba, a teIiycrck lorzskl)nyvcbe ceveeetctt apatol6e anyalO! szirmal.ik, I'agy oly sz016kt61 ercd, melyek maguk is arabs credesuck 1'011ak

E,.ck s7.c,·iJlt pI. n pinzgaui nehc~ 10, legyen b:ir visseavezethetc eeer tisztapinzg<lui6sre,nerntclil'eralon egyszerii oknal fcgva, mert az ariai vagy arabs 16oak, avugy a berbernek" \'cre ncrn csorgedes crelben ugy, mint al. angol tdiver lceiban s a mi fll: a general ~tud·bookba smcs beveaerve.

Ezeknek ao;tan ki mcme bcszelni pl. tcliver lippinni 16r61 vagy NoniusnJI cs GidnlnroJ, sot csak lesOWtt seemmet lebel bcszcIni reuver 'lIIgol-aJ"flb lor61 ts, daczarn annak, hogy az angel cs arabs s~erintvl, is tclivCr, (gy ossaekeverve hat ""p/Il Idi/Jtr! Dc mikor nines ama biwnyos stud-bookba bcveeetve

Az ily m6don lulhajtOl1 .vcrkerd6sc gyepl(jhuz6iv~ s2cgl:ldni Ill; haJbnd6s:lgot ncm crezt1nk: de anelkt\l, hogy kOllokul 65 feltcllenut az individu:lJis potentia (cgy6ni kepesseg) ve.dol es hangoztalOi mcne sorak07.Tlank, mi is ellsmerjuk, hogy van ~rab cs Van !Il1gol tellver 16, han em aZI merjUk aIHlani meg;s, Ilogy vnn mas tellver 10 is; vagyis minden

vtr,ldivlr,/<,lvirslb.

A 16 csontvaza es kuleme .

• ~ ... 10 c.gcu t~stcnck slitar? a!apjat, mint mar tudjuk, az u. n. I'M kepc?!,. erre van mmtegy racpltve, "3gy ebbe van hehelyczve mind 32 a szer~ cs kl:szillek, mely 3Z eg~sz teste! tCS21 s ennek mikemi aJakulasat6l filgg nagy rcszben az az alak, melylyel a 16 tesTC biro (Ldsd a 18. cilJral).

_'t" Ez a csomv:u: reszlnt magaba zarjB, resaint boritja ts vCdi a ldgy resaeket, reszlm ezek nitapadv3 es vele Osszeklltve, lamasz_

18. a~ ..... A 16 <""n!nJapj~ is losta.lk3ta.

pontokat, rxnlcteket, emclty[fkarokat kepezve [drulnak es pedig lenyegcsen. az egcsz saerves gcp, a 16 tcstenek kepezeschea.

A boncztan fclada!a a 16 ketst;izOtven csontb61 "no vAdnak

rnzctcsebb lefr(w1I, mi czelunkhce kepcsI esaka kijvelkcz6, kUlemtanil"g !!lkerillhctlen ~sont~sopor(ok ismertetescre szortrkozunk. (L,isd a 19. ,Jlmft)

26. A l~rdkal~c$C6ont.

~~: ~ na~i~} alcwmbc~ont

I. A koponyacsonljai. 14. A r",lkon:sont.

2. A Mtsd ~11~."ntok. Hi. At alkare.ont.

3. A ?nyakcsigoty.. 16. Akony<lkcsonl.

• J. A 18 hdtcsigot)·a. If. A hibtij 8 csootja

~. A 6 ~gy~kcsigolya. n) a horgas csont.

U. A kcre.do!Ont. 18. A S1,ucsont.

7. A 18 farkC$lgolya. 19. A kap<l-C!lcsont.

8. A 36 borda feler~ •• c. 20. A; egyenit5csont.

9. A ... i1j,')'csonl. ~1. A csiidcsonl.

16. A cslpocsonl 22. A partacsout

II. A fancson!. ~3. A pal:2csonT 34. A partncsOnl.

12. A. ijJ6csonl. U. A nyin:sonl. 35. A patacson!.

13. A tapOCl:ka<;sonl. 25. Akona .... iolczombcs. 36. A nyircsont.

liz a csontv!i.z i~mokkal, polyakkal, szalagokkal. inakkal SIb. relszerelve us a b6rrel borftva kcpe>;i a 10 test.!!, melynek koponya{lri!ben az agy; gertncsereben a gerinczagy; szAjoregeben a fogak, a nyelv; tcroknreben a g.!gefo es garat ; melluregeben a t!ld6, a sz!v; hasi1reg.!ben a gyomor, belek, m:ij, !ep; medenceeureben a vesek, a pctefesakek, a meh, a bugyh61yag stb. van.nak elhelyezve,

29. A =ink6 esoDtj •. aJasarokcson1

~) a aigae.on!

30. A sdruon!.

A'1. Igy ,osszealkoton ICSt klliem!:mi seernpombo! tckinrve, a kOvet. kc?o tesuajakka! v3gy r~stckkel biro (I •• " ~O. dbrdl.)

I.Akol)011ya. ja,j.fll.OI'Ok I

2. A hOn1lok. 24. A ,orkoiati vl.,~r·ba_ ~'*. A. ~~y6k.

3. A. 6sll>k. roI.dn. ~~. A far

~. II \ark<.l. !S. A soren)'eL

0, A fill. I ~!.' AA oo.:~.nl' 4;. A. (llda!.

O. II hal~ntek ~,~, 4a. A ."rkanty~ or.

1. 1\ vak~l"nl. 28. A •• ilg}". ,19. ,\ ha •.

S. A ",embolI. 2U. A Y6jl .. ~g. 50. II I~gy~k vag)' hor_

II. A .. em 90. II \'dlJ vag)' la- pa,. 61 a b""kort e,

10. A. orrh,il. 31~c.~~k",,_ :!: ~ ::c".na.iI"l.

:! l' i~l~~J:k I ~~::" z; \', gcse- ~~: Z ~~:~'.

IS fl. ~1s6 aJIlk tcnye. 5e. II C!<ink.

ta A. ~11 35. A labIa ~7. II ""ombhajlat Cs hor_

17 A pera arc .. ~s.rcz 36. A s,ar. g.,in r.ij.

Icc;; J7.Aboka flS.A c.dnkhajlal.

18. A. ~llk"pc:a. ~9. A herdk

19. Az "Uj!MOr 3D. A bok~s<or 60. A ~aS.Ora (kanc.~mll

~C. A torokj:lnl~ 4C. A p;irta. n estes).

21. A fiiltllruirigy_\;lj. ~!. A pa!;l. 61. A v~gb~l <!s hned.

22. AnVilkold.l. 42. 1\ sarok n;lla~

A~ eeen aprtlbb r6szlClCkblH ali6 lest 3 f6rcszre Qs~that6, t. i. fi:.Ji'~ (Caput), a mcly a nyakkal lis Iaroklral t1Z U. n. kormanyz6 reszt k6pe~i; 1Oi'~re (TrunclL'i), mely fix ,'agy mozdulatlan resznek is mondatik es vl.flag<>km vagy MQakm (E..x\remitates). melyek mozgatd res.zeknck is hivatnak.

l\!i azoo be05ztlist lartjuk ceclseerunek, a mely a nyak'1t es faekat a tOrz,h!lz szdtuttja s ehhes. kepest a ha"om rtires? nev('~etesebb apr61)b reseleteinek egym~shozi vi~zony;it, meg kll1.elebbi mcgneveeeset es Iek-

vesee a kOvetke~tlkben ad)uk .

A fej. (Ltfsd Q 20. ti/;rdlJ Legmagasabb r6s7.c ennck a kopony" {Cranium I), melybdl az ilstOk (3) es fill (5) indulnak k.i s rnely hlilUI a tark6val (Occiput 4) erlntkeztk, ctdah pediga halantekot(Temporn6}, vaksacmer (Fovea temporalis 7) cs s~emboltot [ArCIlS orbltalis 8) kepesl. AhHcle a koponya erini.kezik a homlokkal (Frons 2), ennek ket oldaldn

::o~:r~a~ ~:;::: iO;~~~ ~Bu~:ee~ 7)~1~tz a~r::I~~'at(~~~;~n~!:~jel~~:

az orroa (II) es orrlyukakba (Nares 12) fOlytat6dik s a felsa: ajakkal (fKabium antcrius 14) cis also ajakka! (L. postcrfua 15), a sz;\'j,;\sl (Rima oris 13) k6pezi. Az als6 ajkon alul az 611 (Mentum I 6) es ij1. ~I1gOdOI' (19) van, mcjy a torokjararba (Regio submentatts 20) folycat6dik. A7. arcz_orri r~sz mogott es alatt, a nyakba vaIn dtmenetclnej van at alikepceara] (Regio i\Iasseterica 18).

A fej a tark6n6.1 65 torokndl escenoueeseee lin 11 nyak lit jan a tcreseset,

hasl.ij (Regio mesogastriea), melybe belcesik at .igyck. (44), a M.gyek vagy hOrp.1SZ ee a ktUctok (50); d) a /It/lsd/,a.>i /<ij(Reg'o hypogastrica), me1yo'lk h.ils6 es a 156 reszen term cl a szcmcremt.ij (Regio pubis) a cse<:scsel, herekkel (59) es vaszoraval (60). Ezen it reseen van IQvabb;i a terddel OSSzekOttelcsben a haskon::z.

A rnedenceel (Pelvis) restle_! a Ions hi1lso Ielet k6pezi 5 meg lehez, rajta kll]lInbOztetni a keresattajat (Regie sacralis) vagy mas sz6val a fart (45), mely)JiJ! a Iarck (Cauda) (46) nyullk ki. A farresalet ket oldnldn van a cs1plStaJ (Rtlgio co~arum 51), mely hatrafele a kQnczhajlatba (52) 6s Ulgum6ba, lefele pedig a kcuczba meg)' dt. A farok alan Cs a ket koncz kozt'itt van a g.it (Perinaeum), mely a szemcremtajjal ossseer S rnelyen a kanc1.an~1I "" pera s minden l6nM a vegb<ll (Anus 61) van elhelyezve. A gliU6j vegz6d6si helye a k6tczombk()*l)ttlmslt6knak hivatik.

A vEigtagok. (Uird a zo.tifmff) oj A mdlso!lig(ugok legfeIsQ'res~e, melya tOrlshoz k6tliszllvetlclcs iZ~lOkkal van odafilgges~tve; a lepocaka (Scapula 30): ea a fOlkarrnl [Brachium 31) a vallsxcglctben (29) egye,,0.1. Ez lsmet a k()nyOkm\[ (32) az alkarral (Antibrachium 33) mee ossze, me[y belsd feluleten a szarubekat (34) hordja. Eautau a IfiblQ (Carpus 35) kt'ivetkczik, hoi a sdrnak (Metacarpus 36) aa a!kanal 1'a10 [z!llese van, A sear a bok:in (37) at a cSildbe(Phalanx prima 38) veeet.

! ;~~~I?~~~~eh!tsga~~~;et~la~:~X a ses~~~~s~~r~orrs ~s aa :a~~~~S(~~la~~~~

tertia 41) Iaesnl.

oj A lutew vigtuffok legfels6 resze a konez (Femur 53) a medenceevet csonuarnessel fngg essee, 6gynemklllOnben a terdben (Patella St.) a czombbal (Crus 54) is. A cwmb a cS<\nk- (Tarsus 56) Ienleeben a hats6 szdrral (36) egyesul, ex a1ntt van a h61s6 boka (37), melyben a csud (38) recsm; aztan a parla (..J.O) k(lvetkezik, mig v~gre a Mis6 l.ib is a pat.iban (41) es sarokban (42) veget cr.

Eeen egyes reszek fejlensege, Iorrnaja, egymassali Osszekllltetese, minos6ge dcntl el 11 16 egMr- ktllslijenek form.ijat es minosegct s n test t6temenykep.essegenek foka e reseck rnikcnti a!akul.isat61 ep tigy ess. mint a tt'ibb, testresaektdl vag)' seervektcl.

Lassuk hat most, egyebek e)ott, eeen reszeket kczelebbrdl ps reszletesen.

A 16 kulso reszeinek reszletes leirasa.

A) A fej es egyes reszei.

iI/ I okan abban 11 teves hilbcn, hogy 11 fejbbl a 16 haszn~lha_ t6s.igara, ert6Mre kt'ivetkeztetni nem lehet, oly ~alamtn:k ... tekintike7.1atestr.eszl',a mel)' felett legjobbnehanyscmmdmondo s7-6val els,klam.

!"IIi nem tartozunk eeek knze, mert hab.i.r jol tudjuk mi is, hogy a fejnek egeszbcn veil a/"9"a nagyon ~JareDdelt s~erep(lt jal"SZik il 16 hHemcn),kcpesscgcben, megls nem fcledJ~'k, hogy a fej formEija, nagysaga, egyes resaeinck mml:l5cge nCJ~ kicsinyelhetd

13m~S7.pootokat nyujtanak iobbek k07.0lt annak 11 meglteJescre, hogy

att6~):nlo~~~ m~e~S fi~;~:;!nva:I~~~Ohagyni, elso sorban a1;t, hogy. a Iej

az agynak, hogy ligy mo~djuk: az /;nelemnck sdke , koponyai r~!;Zletcnek pI. nagysilgn, formap, befclyassal van ae agy E1agys~gi1,a ,s. es Igya 16 ertelmi kepessegeinek rnekkorasaga, kl)1.vetl'e a Ie] alakulasa-

1()1 ~e ~%~reszrlil, a mint azt tOstenl lain; fogjuk, a fejbO! a.lo fajt.ijara,

~~~:~zra~r~61~~~~Yii::~~~::~~~c, I'at~m~~::,~~t: i~O!I~I:~~~~~~e:~~c~~h:~IYS:~

10l'akn:ll ep 6gy jelentkez.nek, mint mas alletokenl. cpen a f<=JenfigyelhetOk 1I1athat6k meg leg)obban. . .

A rej egyes reszeinek a fontoss6ga aztan kalemtant .alapon I'eve LS eleg szembeszokd ha pl. meggondoljuk, hogy a f(llalakJa es .n~gysaga, a 5zcmck minliscge, az orrM!! I'onal lrunya. az ~jknk eS.1I s.~J al~ata SIb. mind hoz~ajarulnak cWS~l\r abhoz, hogy ~ feJ te!s~et6.ss4! »ev ru!l~

~~;ly~n·sz~:",:.lIkapcr.!tk szililrd taemas n tuak S nem vaskOgak. A torokj;[,.~t

A /'I;S01 vag)' gorqm{J" f~j (hisd fl 22. Ii/mit) csontalapja vaskos. gorornbu; a csont(.-iek elmosddcuak s a I,Otlhdlvct .o~ z~jr sole. A b{jr vastag s rajla It szor durva sZllhi A fnick v:..skoSIl~, uagyok, a s~crncJ'; k'CSlk, n~ on"C"~lmpak lohadtabbnk s az Clrrl),ukak szllkebbck. Az allkapcz.ik goromb;lk, liZ ajkak huso_

~~~CI'~~~~::~:;?! ~~e~~;rz:c~1:e~~~

k>toJtou.

seIZe tObboyire fajla is ketfele rej alnkuldsn es mino_ sz.irmazasi jell kepee 65

21. IIbr". Fi"QI!' r • .I. ~cjd~~il~~J' ~~;:ez~t~,n~:

letiszllrmazasu.eienkver_ mersekletu, nemes. a goromba fej elleo. benaJtalabanpctyhtldtszervezeru,nYl.lgoti ~~:~ziis~ kllzonscges. flegmatikus 16ra

. Kozbevetjllk ~t(, hetgy az U. n. sOil/illY (t!.Jtt nem t~ve$7.lI cssee a fioom ~zjmz lejjel az, a ~I figyclc!~lbe vesal, bogy U 50- vanysag minden feJforman;\1 es mi06scg_

nel eldfordulhat es hogy a lest scvany- ••.

s;ig!tval e.gylltt jar, mi~n IS lel;gyairrabban -_. abm. C"romb" roJ•

rosS2ul I""plait, V~D. e!csig"zot\ .illatolrnal lfl.];m,()~uok vcle

sab~zt.~~~~';"b~i~~ kf:~~ a:!an u;~~no:~t~a;:;~UI~~zn~:~~; i~~~e:ed:!k: ~r~~gs~~k &~~~lln~~~t~~h~~J;Il~I~l:n~~~rv::~~sa~,o:~~;:~gi~l~::!i::Sl~~~~ni~~ ~~r:akk:~e~o~~:lhr~~~~~~,S~~~~fdC5 s:e~~~:~~

~:a]...:c~~;e~~~.tlSCn akkor, ha !ulsugo5an el

Ami aWln epen a fe:jllek kOnnycbb vagy nehe,tebb voltflt ilI!':ti, meg lehet kUi6nbozletlll a testhez kepestklbilsl:iilllljli /logy Is nrMz fejekel. Rendcsen kiO::Siock eevceue /I 16.fej6t akkor, ha anllak hossza

~ti ~:~~;~J;:;~~~~'~~~~~~T( I~kt~~~~~<ll:~~

~~Okd1t!;~ ~tgynak, ha Mrom vagy tobb

sa. nb= BU .. ko rejl"r'~s. kaJl~~;~~~~e\u~.it~Cj m:~:ys~gal~s e~O c~~~

kOf.OU n\ozoghat, .val"mi, meuekes dolognak tartj(,k ~ ismct masok luls:igosan latolgatJ:ik.:\1I a testbez. k6pcSl tlilkic.sl es k()ooyll fejct ~P (Igy, rrnnr a till.oagyot e..~ 9(11yosat, az aranytalans<\g miaH, csilfnak tartJu\: I' au ~. hogy C lcSlrcEznci; [\I;. ar.l.nyMdp ne:tnesnk szepsegi, d~ hilsl:no~{!ibi t~kinrenicn is c!OnyOs, merta vegtagokra 0350 sulyponmak ir~nyit:isAr3 life' ,Uly:! is beroly, de Il rrtcllett a 10 jo ~asy rosse vezerekc a fej Allai kiv<\16 mhvben felteteleztetik. Nc is monclja nekunk "enid, hogy ,Iehet a \(i Ccje akar ely nagy, mint egy

kls b6~Q, mer! ha j.61 van a nyakra ~;,.4bra.R0S5";ndul.IU

ntesewe es a szliJ lagy, a 16 jo

vezct~kil lcend (Wr:lngel)~ ne m~ndj,lI. mert ae cscilcn, nag-y rej, a nyakhoz J61 Jlles~tve nem is lehet epen awn aranytalans:lgmmU, rnely a Ic] ee a tobbi restresaek kOl,OIl lenforog.

A m; a kor- ce ivarocli k(l)()nbs~g':kt't iIlell, err c n~zve megjegyez~(lk, hogy a csikd feje rendcson aranylag rOvid es elgOmbOly()d(l s It:gcroscbben n knpol:yai res~letl: van kllejlddve. Az orcaai es om reszlet 61cl es 5zogletei e!mos6dottaksazaUcsont.i r~sze:k gyengc fejlcttsegilck. A szemck l<lfeJez~s. n.olhillick s az orrcaimpak :ilt~h\ban \()hadtabbak Az eletkor haladrdval mindc1.ck meg-

~4. ~b~". Vtin'_~Qny raj. ~f~~:~~~~e ugl~' ~~c~"a~y~~~~;;\~~Ij~~~~~:

ar:i.nyosabb cgesz kcpzfidik s a fej ez:iIt"1 jcUegztibb format C~ ldlejc7.6St nyer, mig v6gre az Oreg korban tllbboyire meguy(tJik s ismct elformlit· lanodik

Az. ivarbcH klllbl1bs~g- megJebel0sen szembesz(lk/.l es abb~1l .dU, !lOgy II csudOr feje oagyobh, aJll;apczai resalete erdsebb; .n arcz,:,rr.' resxlet i, erdsebben fejlctt s a szemek altalabao nom olYllyugodt klfeJez~$iiek.

mint a k~nCl.;[61. ,

A her61t loval>, kulenuseu ha Ilatal korukban fcsztattak meg her~ikttil, Inkdbb 11 kancz46hoz 11<150016 rcjjel birnak 5 eacknek, I. i. a kal1czal<n~1; il Ieje, tendesen kisebb, szarazabb s fincmebb reszlclekkel blro, minI a csodor6 s szemeik nyugodtabb tekimctdek.

A fej egyes reseetcek, kulonosen II saemekuck, fiI.Ieknek s orrcsimpaknak viselked~s6b.sI, eltckiutve egyebckl0l, gyakran ic:enbiztoskovetl,c"telestlehet

vanni a 16 termeseercre. S ce ha.zni,lnti ~H. tJed';" 10 (uJo.

szempontb61 nem kis fontossagga.l biro SZOksegesock lartjuk hat m~h itt akOvetlmz8k fiB"yelembe ajanlAsat. .

OIl' loval<, melyeknek seemej, nagyok, mersekcitcn kUnn o]8k, nyugodt, de biltor es bi~t03 lckintetCiek s rnelyeknek Wlei fenmil16k s csale mdrsekelt j~tck(tak, or"e*irnp;ii~ pedig Ivchcn :l.1]6k ugyan, de uern akarato"."n t;lgholtak: rcndcscn jcindulntuak saoktak lenni s bleonyos ela_ , kel6seg fcde1.heW fel rajtuk. (L. a N.d/mil) OIl' lovak ellenben, me!ye~ kls es n,,!~ye? OilS szemiiek, melyeknek secmfcdelei htisosak, feIig 7.arodorlak, fole, k,sse ll;itr~dllWk es kcves mozgekonys:iggal bir6k, meIyeknek tov~bba orrclIimp~,k lol:adtak: <\JtaMban keves intcl1igentiaval b,r6, nagyon is esendes, tlcgmallkus termliszetiiek szoktak lenni, (Ldsrf.

n 22. tilmU)

Yanna.k azt~n lovak, melyek felig behunyt secrnceket, b\iszken meg_ s1.,egve feJllkct, fQlilket clOre cs felfei.:! iranyitva s orrceimpafkat telbueva. a bnszkes~gIlek cs On~rzetllek minden jeret rnutntjak, (I.(ud"

:;'~m~::'-) h:~~~~~~~j7.jd~e~\·~~jk~~I~~\~k'I~~T, ~~~f~~'t ~j;:ka:lI~s l~~:~

c~'mp:ildra1. u afusdkotlfs5gnak, anerzethidnynak mlndea jelenscget ehiruljak fL •.. ~/ . .i~r.ttJ

A1.ol.: a lo\-ak a~tin, ~ melyek kQon ~10 sacmelkct forgatva, harago~an 7s nyugtabnul tekirucnek korlll, mlkczben s1.em\lk fcberje az orr fele eso szogle1n~1 nagyon l:ilhat.6 ksz~ toy~bb!i rnelyeknek fiilei teljcsen h.dtra.szeg.ez~e ,vannal.: S orrlyukaikat k,ta~!tva, czimpaikkal egyUlt fel~{j aj'rukat ,d6n,kmt Iel-felemelik : rossalndulatusaguknnh, genese tcrmeszetllknek adJak felremagyarazhatatian jelet. (L a :?j. d/mit.) Yegte a?, a 16, a mclynek kann 01116 szeme felntnfen ide-oda teki"!, ugy hogy saemfeherc kaionosen.a szcmboltfcle csu resaen tess l<itlmto\':ise:nellett ~Ie nyugtalanul s ink.abb h!l.tr:l iriinyJtvt' mozog, orrezimp<li pedtg f~l'<ldhatatlao s7.ilgI6. cs fuv6.l1lozgllsokat v6ge~nek -1I'>bbnyiref6MDk, ijed6s term6szetil5zokottlenm. (l..a:?6 . .flmil.)

Ami :"'1<11\ a fejne-k egeszben vett form:ijal iUell. azt nagyr.:!sJ:ben a1. arcecrrr rese alaJ,;ja, vngyis a profilvonal halaron" meg.

lIy 6rlclembcn a Iejnek kOvetkc7.(l forma; lehetnek:

I . .r1:: rg)'l'lt('.T /t:/ (L. a 27. ~brat.) E fejal~ arczorei vanala a hom_ 10k kcedetetdl az orrc~impakig egyenes, vagy maJdncm cgyenes. Ncmcsebb o~armazas(l lovakmll gyaj,oribb s <ilta\~ban a saepIejnlakck kcae scroljak. 2. JI/lt I:os/ti (L. II :18. dbi·fil) Igy ncvcalk a 110m 10k kezdctWlI ux O:fhat kOzepeig egveoes, innet kezdve azonban mcgfve~tidOtt ,'ona1lal

hatja. Daczara ennel<, ez a rejalak pl. a muh szii7.ndba.n igen ked"elt vol! rna azcnban ritkan ralalkozunk vee. jcllehet II 16 haszcnvetelere cz ~ fejalak b~tr:inyosan ncm igen foly be, tenycS7.~lIatnkn~1 megsem mondbatjuk e){jny()s Iejalaknak, men v6grc rs nagyobb ,azok sz:ima, a kik- car a fejrorm~t ucrn seereuk, mint n~Qk6, ak,k sacretik.

of. A jill/jij. (L. n 3Q. dbn!t.) E rej a homlok cs :elsl:i urrhati t:1jO~I. kalonasen a szemboltok k6z11tl, Ici van domberodva.fnnet kexdvc pedlg az orrM.t egycnes es nem lapos, llanem elgombolyedil, Ne7.etOn.k 5tC' int habar az angol leliver lovakn~1 is clcg gyakori. nem s~ep feJalak.ul~~ .

.5. A::; <'''It/. (L " y. nbrdtJ Az dolr61 ep ,igy, mint olda,lr6\ tekinwe (\knlako\ mutalo, I'agyis J'ci(\i s~6Ies, nll!1 elkeske1l,ycdCtt feJct nev~~?!lk fgy j; minthogy az elhcgyesedcs gyakr~\1 rgen nagyfok(l, tets~etosnek rnnndani nem lgen lchet. "

6, .,~ <l"J:i;r/,j. (L. " J(!. db"';I.) Igy szokt:ik azon feJaJakOI nevezn~: a mely a mellen, hogy eaencn es uehez. meg a negy,;zoghez ki)zeledo Ionnaval is bir s kn16nuscll felso rcsalctelben h(ISOS, e\burkoll 5 ~z~lessogi mcret6hc7. Id'pest rl'lvid, Ki:>~{)nsegcs lovaimtil elcg gyakol'l es

nag~~~ i~t;:'~/~~6fl. a 3). drmitJ A majdnem dcr6ks?~g .. alm ms fQ]ekkel ektelenftett, kcpcnyai r6s~letcn h('50S, 0. stemboru laJlol lerelo clhegyc.edil. kis szemekkel ellston feje! nel'ezik igy 5 16mU altaUban csufnaktarlj:ik

30. '~brll. Jllhfej,

r '

S. ;-J TlL'IIIH.r:;vllyjfj (l.. " 24. dlm:il) A hOSSZI'I, sovaoy, keskeny Iejer s~ok:is e nevvel ,1Ie.'lli. Ez a Iejutak. beesett sscmckkel, logo n\lekkel lis njbkkal. tObbnYlre ros;:zill t;tpl~lt, clcs;g~7.ott. beteges vagy nlusad, kony lovaknal, kOl(jnijsen a7. I'Iregebb korban fordill .,lffs b<\tranv;s$za_

taseftonak mOlldha(o.

9· A rSllk(lf'i (L a ~J. dim,r) E fejalakna! aa "rezani von~l a kOzep tajcn be van horpadva. A homloki rdsaler rcndesen sz"les es domboru 5 az orrha!' elkeskenyedc. Ha a horpad:ln esekcly, CZ ,I Icjalak lgen sxepnek mondhatc s neme, sz:lrmaz6si) lovnknal -_ pi, az ambniil _ igcn !0'ak,)ri. A !li!ijug-osan behorp~dt orrh,11 mrtr a f~j s:tA!p-';!~lIcnek emel,\~che. ncm igen j:irul, azcrt n Ilyen C!\lJ..oreJ~t utdn nem is tartja szepuck senkl. ;"f('~ uokl,lk meg k!)j(jnb6',ICtni a~ u. n. szuruarCS ii!jZverfeje~ is n 16n(t1, millthogy azonban ezekn~1

$~, ,1b'Q l)i •• mir"j ~,a Itllek nagys~ga ~salakja vdtetfk alapul, klllOn

feJfonn:lnak nem mondbal6k

, A rej egyebira.a! cgyenes irrinyban van fclfCiggeSzt'\'c a nyakra s ritka az ely 16, a mc!y ferden ruesncu fejjcl sauletik. Az ilyen Jerden a1l6 fej. hogy scm nem szep, sem ncm alkalmas, az Onkelll erthet6.

A ml mar mcsv a rej egyes reszleteit iIl,,!i, ezek kozOtl a legmag"_ sabb helye! a fnlck kOZOlt elterilllJ 'ad-Ii [so. ,ibra 1/) foglalja el, mely reseben a rejhez, re5zbcn a nyakhoe szamltha!o 5 eppcn e miatt Jenyegcs bcfclydst gyakorol a Jejnek a Ilyakkal \'aI6 mikenti OsszekOltdeserc, l\lapjlit a tark6csOlll 5 reszb~n az ctss nyakcsigolya veti meg s belllic indul ki a nyak?n vi:gigfuto tark6s<:alag, moly a nl:II' cs hatou is ege. 5zen 11 kcrcsm~Jjg :iga?ik F.zen kh'1I1 m:l~ aaalagok "'5 iZIlIOk, mclyek a rcjj~esUlt!s er{jslte~ehez jaru.nak, erednek ~~ tnpadnak itt S mlndcreker a bllrfeszescnboritja.

t\ro!szs~c] bdvebben ne foglalkozzun",

70lll'll.: mondhaquk a tarkot :lltalaban. ha az bossau, slcies,erlls fe]USd"'sll Co mersekeltcn domhorodvn me!!}' at " nyak rnraJaba; IliMS/lokkell mcndanunk altahi.ban, ha oly alnkulrisl! o!s fekvesif, hogy e mtcn a fej a,nyaktani_naJ nlaesonyabbra vagy magasabbraesik.mertezcSClben a fcjillesztes htbas leven. altala 11 m07.gelmnysag c!s Step Iejhordas halranyosun befoly~sollatik.

A tnrk6 hibas volta a\lllat '''~~~~, ::::~;~~';:"",f',";:~~~";;;l;~k

mikor is a fulck kt)wlIi ter klcsl I,

es j~mok sz:lm~m clegend';; t6rt nem nyiljt s e miatt gycngc; :II to,vabba h;b~s voila (1IIJII(lgtls- CS wlllfac,lrllly"$:lg,1b:t!l, moly cseusen Icjnek a nyakk:ill va16 hibas !)sszckOtlctcse forog fenn. Nemlehetvegrc szab:llyosnak mondanunk a tark6t, hn at {,US(",,,,,), vag}' (,il,;sir(Jsodoll, mere cldbbi esetben "tark6nlevolfigy resaek gyengenfejlotlckse mi"u a tark6 nemcsak hogy neru lehet eMg eras, hanem meg a kan!:iT vag}' kOtl:if6k mrkos.zljjn ahal is igen kcnnyen fe!tijrerbetiki utobbi

kllt(jtt, me!ynek itycn fu!e vall. A lapasztalasb<llitclve,a lehenfllliilovak csendcs. (6indllialuak s rnunkasak saokrak lenni; nehez igas!a~akrul.! teltat a fQlalak ellen nem s7-61unk; de mar kl)nnyil lovak",,!, habar tudjuk, hogy a lobbi kl)"l1!1 pt. eil/lra, ee ~ Step t~lcrnenykepess"gu verseny!6 is ily fUliel volt ellaw,,", ruegsem tarljuk er.! a rUlalakot olyannak, ~ mclyet dtcserni lehelnll. mGr! a ncm eleg 6lCnk v6rnH!rseldetnek egyik jel~1 kepczi s h.~lal"Or.Oll~!\ csM.

2. A #J',i/flil. (L. a S5. d/".,il.) A keskCllY, hoss~6, hegyes es cgy_ mdsboe k07.elall6 rillek,,! never.ik Igy. Ha az ily f!llek nem tillsagosan vekony kagyl6uak ~ nem tuImozgekonyak. a szcbb fil!alakok kllze sor07.hat6k; a hJlvekony nyulflll elfinomodott saerveeetre, a tuImozge_ kony pedig erkl)!CSilssegrc mutat. Hogy egyebtrant a oylilfillii lovak igen khtln&ek lehctnck, megmutauu KitlcSmt, a melynck a nyul- es a7. alflbb crnlitendlS ~>.~marfQJ kilzl)tt ;W6 Inlalakulasa volt.

J. L"/ J·${w"fljiit. (r .. II J6. ,lImit) Jgy, az nnlnyJ~g hO$szu, s~~les. fclfete inlllyul6. de cgym:lst61 ravel allo f!lJeketncvcziksncmtartj<lkszcp_ nek kuionoscn a.kkor. h~ kcJI(;S mozg(:ko"ys.igg~l n~Il' bfrnak. Soks~or igen acmes J;7.armads(1 lovakpal is eJ5ford(lln~k.

4· A~ e..~/rfiil. (L. It J7.1tm1lJ Ez egyike a sacbb fulcknek, Iehcven. hogy uem Il'llsagosan klesi. Ahalaban a. ar<inylag r(lYid, vekoily kagyl6ju. hegyeneikerekiteufllletnevetikcgerfa!neksezeloltanagyobbfIIlekel gyakrancsonkittatt:lkaJ61Ulajdonosokifyenne,hogyafejnektetszet5sebb forma)" legy<:n. Nem ukarjuk a masok kedvct rontani, de mi az ilyen fUleknck, rninthogy az o Ic] nagysag.ival nines aranyban, esak fcltetelesen vagyunk tlarMai.

.). _"!. di"~!lIfflil. (L. " J8. dlmf:.) A vaskos, seeles, elore- es lCI6gt" (!llet hijjak Igy. mely n .. :illat mOzgasakor letyfedten ide-oda IOlyilg. Nem sokat era, kozonsliges, pciyhnch lovakn:il ford(il eW s nezetunk aacrtm valamennyt fOlalakul;is kOzilt! ea a legcsfinyM)b.

A fOlek egyike vagy masi!;a :illhat kajl:in is; ee persze hiba. mert benul:is kovctkeercben jOn reee: ae eg6szs6ges, lip rulek egyforman szoktak <lllani s csak a beteg es nagyoa klrneruh lovak 16g<ltj<ik Ie mead(!latJ~nfil egy vagy mindker CIllilket.

lIz lip. eg6!lzseges 16 f!lleivel fulytcn figyel s kalbncsen nrra forclitja fnlkagyI6i homorl1 Ielnlctct, n lller.r61 a hang: jo. Minden i.~a7. ok nelk(ll a flileit folylOIl es faradha!nlllllllli ide-ode hegyc?'o 16 vagy Ijed,,,, f,~l~nk, vngy rosae szernll, avagy vak sackctr lenni; a f1I1cit dllandoan 1"I.I1·afe1': ir:lnyflD pedig r(lg6s vagy harap6s

A tigyelmes 16vizsgal6 ~ folel nemcsak kivnlro$l szokla jol megnezni,

hanem belli i~ nyul az ujjaval, .meggyu7.tide~l 5t.elzend5 arrol. !Jogy

~:t!~~ ~<1~:~~{6~at 11m:: I~~:~m:;~~ni~:"n~~k~~.la~:~:; k:::~ bs~~~~~

~1I~mltlftst Iejtene ki, az. ,'aI6ninii!eg '" Idegrcndszer, kalonos.en ru: agy lompt11ts;)gaban saenved, H~ <I 10 p~dlg, mely f(lle megkl)ze.hle~6t egy_ al1alan meg nem enged!, rcnde~cn iduhebb fUlbcteg5egb~n smyhk,.,·agy l1;b~s. rossz ban~S0l6d ktlVClkc,.l6b~n vadd~ I.elt. Gy:,kOrl es ut6bbl cs~t

~~~o~O~:tlc~lipt~~~I~~~t v~~~ ~~~~~a~og~I~~!~1:~~~roJ~ga!~~~ta:?o~ fU~~~;k

vagy ma~ik fillet, avagy ostornyelet \'agy egyebet dugv:in annak kagy!6_

nYII~sti~it~~k aMsanak. formajanak a 16 tetseetdsebb "oleara l'al6 befolya, sM s fo<\t(j~sagat a 16kupet""k is mar regen r~!i5me(tC~ ~ erezlek.lmwll

v~~'i~l:g1a~~~~ h~mtl~l~:~Jja f:~~~~e~~g \.~;y ~s l:::~~~j:m~k a :it~6~~~~~~

~al, n~agy a 16 sz/:lrehez baacnlc S7.fna selrcmfonlil behudsav~1 es osseek{)tll~evel iga?itjak. Ugynnceek abba,:." huben, hogy a .I? rtaer sxcbbe tesaik ~nmlk vedetemre reneelt belsa kagyl6s?6ret Ienylrjak, mOg nem gond~lva. bogy az a 5~or ~ poruak, piszoknak S rovaroJ,:nak behatotasar vall hil'atva megakad;l!Y01.111 .

.II /.:qp,m.ya, maskcnt fejlet6, vagy .Cej·el, (I. 2I."J dlml r) ~ fulek kl.lzOtt a lnrk6tol a homlokig tel'jcdB Olton JCJr':5z, n,cly ureben a nagy.agyat earja. Kisebb-nagyobb domborodoltsaga az ngy gy~Dg(:bb, .vagy erdsebb fejleascgcre s 19y a 16 kevesebb vagy tcbb !rlllulekonys<lgl kepesscgerc cngedkl.lvetkeztelni.

A 1",{dllli!l'ok (I. a 2(). dora 6) a koponya ket oldalan a va~szemek I"Oi1Itt fekasznek es az allkap~zai izalel kiegCs~itesehez is hozz:iJarulnak. Keleti sz,;rmazasu lovak halanteka szarnz, ki~1I6; nyugotlake burkoh, clmosodoet szokott lenni.

}j1Iai;s:;unf/.:, jobban mcndva a hai;lllt('kgOdrl)k (t. 20. d~m 7) n S7.cm6k felett vannak s eg~szseges fiatal lovnkn61 tbbbnyire k~Wltl.\ttek, el~~nben beteges, .en Iovak cacn gOdrei melyck szoktak lellDl. Er6sen Iejleu, magas haMnt6ld,al biro lovakna! cgr6blr6n\ a vaksecmck s~ppedlebbek meg akkor is, ha a 16 egesescges cs fiat"!. Kupe~zek, mtnthogy a beesett szcmgOdrok ::iltaMban az Dregscg jelenck teldntetnek, ea fir! felszokt!k f(ljni. J6 tehdr ezt el nem fclcdni.

A I&~mboltok. (20. d6ro 3.) A s.zcmek lis vakszemek kozott levd CSontIvek s eeek kisebb-nagyobb Ivelcdese e!ha.t<lroz6 ~efol~as! ~akorol a rej ronnajara. Igy pl. juh-, kcs- lis diszn6fej-alaknal ercsen IYelt, a tObbi fcjsleknal kevcsbC. A fej tctszer6sse tcteldhea ez a resa nagyba? ho,.~aj;iru.I, 51:St a seemek tl.lkelctes fej16des6rc is enged !';ovetkezletlll, mert a topes, kevesse lvcJiidlS seembolt rendesen gyengcben Iejlett, kisebb szemmel j:ir esru«. A azembolton kopasz helyek seem- es agyb;inlalmakban s.zenvcdB lovakn<i! ford(t]nak gyakrabban elO, aaert ezeket gyanus szemmel kel! nezni, epligy, mint az elt6rii sdnll szo!lrOket.

melyek ha feh~rek. vcn~!Ire mutatnak. ba pedig nem olyanol<. mmt 11 tbbbi stelr. val(l~zinillcg a ven5~g alc7,Aza~a czeljab61 Iesretrek.

A Iwm/(Jt· (w. db,." 2) <I szcmek kOzl.ilt cs az orr f611>tt elterllW aZOn fejresz, ~ mely fenn a koponyaval6rintkezik. A mersekehens?Alles. kev6sb6 domborod6 vagy lapos homlok esak emcll a fej s;.cpseget· a keskeuy. hcrpadr vagy a nagyon Is szeles s talan tuldomboru homl~k ellcnben a Iejer t,,:lszetl:iscbbc ncm igen !eszi. Legaranyosebb a homlok, ha seelessege " fej ho.ssuillak J/a·ada! tess, ki. A keskeny burnloku iovat az,ht scm saeretik. ruert az llyennek kopooyai resalere Is keskeny s az ily 16 agyb.inlalmakra fogckonyabb. Borhorzsolasok a bomlokon sainte gyanusak, de mar az itt nagy ritkan elofordul6 szanlkinljvesek (szarvakJ semmi jelcntoseggcl sem btrnak. A homlokon clfifordulO jegyekr{.ilkcsnbbleendsz6 .

.d sMlluk. (2(). dbra 9) lin valamelyik a!iatn.il, hlit a 1603.] hatdrozottan igen fontos tCStr~s7. n s~em. mer! iga~ ugyan, hogy a vak loval is lehet has20lilui es pedig bleonydra jobban, mint a rOSSz szemlit, de

hlaba. legjobban megis az epszcmii 16 ha"Zn1ilhat6. E .. a~ egyik oka. hogy a seemmel ktrnerttdbben sedndekozunk itt foglalkozni. a masik ok erreaz,hogy a saemhibek kiva!6 mertekben Orok· Iodnek: tenycszlovnk megl'alasztas.imll ~:I~~~e: f~~St!~~.szllek taecrcs vizsga!ata

A 16 sacmenek lormaja, nagysaga. kireje~o!:s'! egycbiranl az egesz fejnek tegr,ettjsebbt tetcl~hez. vagy vlssaata,r.lt6bb voltaboz IS len)'egesen hozzli-

39. dbr .. 1.6 •• om jarul s mint mar bittuk, a szem visel.

kedeseb!l! a 16 rossa. I'agy j6 rerrneseetere, negmafikusabb vagy Inze~cbb vohdrn is kcveekeztetni lehet.

-! A stem egyebirallt a saermckebdl vagy goly6b61 es az U. 11. scgedszervekb61 iiI! s kivo.h'!ll l;\.tl13t6 f!lbb rcszei a kovetkezbk: (L a 39, d/mit)

s. al'p~~I!~~~;};' 6.IS~ kS;~X~~:~k~; :. ~el~fil~~:rol~~ls~. ~e:~~~~~~

1i110kb:lrty:\ja; 9. a szivllrdnyhartya vagy Iris; 10. a szoWf(lrt leSteC~kek; I), a szemlyuk, vagy Uta (pupilla), melyre a saaruhdrtya (COrnea) vankifeszitve.

At egcszscgcs szcmct hOI VI7-.5galjuk, att l.itjuk, bogy az !iSZla, ned. vee es egyforma nagys~gll. Elnlr/}] lekintve, ae ilyen szemnek rendesen csak a pupillaja cs a szj,·.inanyMrty:\ja latszik s ennek is fels6 harmada a saemhej ;iltal tObbny;re Iedve van. Ki~1l6 tilies szemii lovaknal a k'illstt: szemszOgletncl a tOI<5khartya egy resze is 1Mbal6. Ha az esessseg.es szem ~vegs7.era szarllhany;ijan s a pupillan at a seem bels~ebe tekmto.nk, nllnthogy 3Z abban fekvo lenese es Ovegtest ep allapotban a!hitsz6, nem fogunk m~st I~tni, mint egy fekete 0.1'1. Ha wtu,t a pupilIan apro fcher pontokat, vngy csilJagos feher foltok"t IMunk (Msd" 1-0. h 1-1. <ibnit), a s?ariIhartya elhomalyosodas;iv:.l a"agy seurkehelyoggal van dolgunk, melynek kl>zelebbi. to.zetes megbataro,..asa az allatorvcs

<iolga. ~lc~eg)"nznk azol_lban err,e ne;.~:e mi is, hogr ha C~ ar. clho':lla. ly<Jsedtls utlles kOzvetlcnfiJ" pupIlla elott,alatas meg fenn<lllhm; m'nel inklibb eb~rja azol1han H fenysugaraknak a 1""ln keresatul a seembc "aI6jutasat, a l.it.is annal WkeJetlellebb.

A' pupiilanyila5 ele olykor a megnagyobbodott sz610fUrt testecsck (J9' dIll'll to) is ctykepen 16ghatnak Ie, hogy a lalast aavnrhmjak, 57-Uks~ges lehal ezeket IS ~gyelemre meltatnl, megjegyesven, hogy reho!r kalnppal vagI' sapld.val eeemet pC I'izsgaljunk, men az Hszin, Iolt alakjabun viss7.ati1k,('d5dik s escueg ott is latunk "7.emluilyogol, a hoi nines

Akadluuunk Q;.lan DIy seemre is. a melynek szarllll~rty:\ja [alan <.!I), de II pupillan lit a saemtencsc latsaik. Ez a tencse "cszletes vag}' liltalallO~ llIegzavnrod.isa lis elho1l1alyo~oda5a eseteu 6s1.JclheW s knaclcbbl meghatar07.~sa snnteu a -szakert6 ellarerveshoe la1't01.ik

~~. db ..... .izlikiil'l'up\ll:o.

Van aztan tovabba arra is ese!, ho~ a szemlencse ~alan 6p. de az lL D. UI'egtcst van megbetegedve. En a bantaimnt, minthogy :I.. ily 57-em lat:\.ja zoldes satnt mUla!, k6z0ns~e5en 7.61d halyognak nevezlk.

V6gre elefcrdul, hogy a 16 asemenek minden h~rtyaja seep tiszta es

43. ~br''_ Tligul' pupill"-

1. " pard1:sssl'lIIt'I, mely nagy es l(!\okhdrtyllja majdnem cgcsa k6r_ ben Iathaec ;

2. a dis:;mf1sllll(f, mell' klcst. melyen iiW <$ nyugodt;

3." dl1lt:dlvalD'tikiil'sU:I1ut, mel}' kiinn nlo. nagy. de kifejeeestelen ; ~. as !lInk sum"', mel}' aninyos nag}', fcnyes, eleven tekinteui C5 kifejczcstcli;

5. u It;'''palall s:;emd. mely Iolyton forog es vadtekintetu;

e. as i;vt'gs:;rni .:umcl, !llalynek s~ivnr"an)'Mrtyiij" ncm rcndes barna, hanem sanrke. fcher, "<Igy gyGng'yh;\~szcr[i;

1. acMk=stlllel, mely a I,ita kivctelcvcl egcsxcn fehtr;

8. " gyi;nis s:;"III~/, melynek pupiU<ija k()rOl aa Iris feher gyurlit kcpez de egyeb reszletcn barna

M~ndanunk se kellene tabln, hogy e saemmincsegek a hit6szerv j6sagara kcavetien bcfolydst nem gyakoTolnak. mindazon3!lal a tapasztalds az( blaonyitje, hogya bama sziviirvanyhartyaju szemek erdseobek, II kicsi sr.emek pedig $zemMntalmakra fogekonyabbaki az pedig, hogy eaco seemfurrnak kO~(l1 ki melyiker saererl, !l3gyon egyeni dolog, de bi~onyos, hog)' ne IJkllr- es diSZ~9szemel tetszetcsnek keves ember fogja mondani.

A szemek alat! az orrhat mligllit cs nz allkapcaa elot! tertii cl nz ,iOnf:;". vag)' OI'C:;II cis liZ dbrlhal- vagy arc:fk::. A oemes szarnmzasu 16abr.izatjaszik<lr,akOz1:onscigesehu50s,vaskoSjazelobbinelaz;,\br<\· zatlecz magas 6s staraz, at utobbinal alacsony es clbllrkolt Ugyan e helyen, de lejebb, fckszik (' po/a (ro.dora (7),mei), koannseges lovaknal nemknltmben vaskos, uemesekncl ellenhen lilposa.bb, kcvesbbe ciu"zacit

$ZO~O;,t ~~~~~:. nrcxleca es pofnnak meg kO~clcbbi vizsgAiatat sem saabad eimulasztani, rnert az orcaan a kopasz helyek, mint mar mondruk. seembantalomra vallhalnak, aZ arcf-Ieczen cis kOrnyek~n levo bcrhegedesek pedig eserleg 3 cscnt megl.:ikelcisenek lehemek oyomai, a po(atajon meg fogsipoly 5 nyAlvczelck sipoly lehet jelen.

Az itt elcsorolt fejresaek eldtt Cs a homlok alatt fekszik aZ orrbat es <Jr. (:2o.dbra lO. ($ II.}. E k(it rese alakul:is:lt61 fQgg, mint hittuk. nagy rcs •. ben a~ egesz fej Icrmdja. Keletf sz.irmazas6 lovak orrM.!a saarce s ink:lbb lapos. mint dombonr es eszrevehelo!Sen megy at a~ orczakba s p~fllkba; a nyugori •. tleM~ loval<: orrhdm eUenben dorubcru, bUl'kolt, ~ n!tg lehet e~l.ml'l::nnt a \latad.l ..

Al. orr4:!.t k6uptiij'~ olykor horpadt helyet, vagy epen megkeruenyedeu, laJ;In fel ~ Ion rojr;zt talalunk. Ee a kcoysaerfekaek a nyoma s hn cs,:;a.'r ordn Mtjuk, talan meg eltekinthctllnk t61e,deherelt·vagy kanczalunai arra 1,,:11 hogy gyan6nk ebredjcn, mlszerint a.z aa aUnt 3 vaselasr oem turi, Yagy mAskep rcssaindulaul.

Az orntak 5 vele kapcsolatosan a~ o"cd'llpdf.:nak at X alal..-li pores veil m(:g alapjal s ennek alakja c~ tvelddese 51-intcn elhatiiror.6 befolyll5sal van a rej alukjAu. Altalaban a tampe es Ivelr czimpaklrnl bIro nagy Iyuku error tanjdk szcpnek, am ez ink~bb a kcleti sziirma~a.q6 lovakniil tal~lbat6 reI; nyuliot! lovijk crrcahnpdl lohadr3bb~k s eaeknek Orrlyukai is klsebbele

;1:; wrlyukak (~f). ti-bm f:2) elst! ~orbatl azert e"demelnek kivaJ6 figyelmet, mert a 16 s~:ijan at le\cgzeni ncm tud van, a>. eg6s~ ICgrnennyiscg, k~I'II"1·.\I""o.t",j:A 16bt<n)'<UI ....

-------------- ~L_ __

IItlalsz6, a lencse (is n"egtest scm betcg. dc a 16 azlirt megis yak. E..t 3 \'aks~got rel;:~tebalyognak vagy s:;/pt'aksdgnQk szoktAk nevezni s a seem fcny~r~o Idegel Il~ok, a melyek il_yen esetben meg vannak bcregedvc. _Feltsme~lise ncrn kOnnyCi. megts crr61 liyanlis IlZ oly seem, a

::~!};lt~~S~~~~;~:~/;r/~a;:a~&~A~;:6:;;J;I.:,~:";t:;~::::;,::::."/~~;~;fr~:.:tS;{~~%

J61 lnegflgyelend05, Iwgy n 16. mindket $?e~ne egyfOI'lTla nagy-e. nYlt~r.yebmint a saeruek Vt;;sg<il"sanal JO 3 kOl'etke?i'J fogAsokhoz

j'lil)t~lOgy az. ep sz;v~rvdnyhartyanak (19. dbrn 9) az a sajats<lga \'.111, hogy erdscbb vllagossag behatasara osszehUz6diks enncl<: kcvetkeateben a

I-Ia a •. ttapas~taljuk, hogy cJ~bbi esetbcn, t. I. u I'il:igossag behatas!\r~ oly "n6don .megszlikOl " pupillaja. ". mint a 42: abm mutatje, eUenkez6 CS~lbc?, 1. I. 5()tclben pedlg ugy klla_gul, a mmt ~Y.t a 43. rajl. reltiln_ tell, btztosak lehetunk, bogy fenyeno cs ep saernmel van dolgunk. rehe~en, hogy azl egycbk6pen IS egeszsegesnek es epnek tahihuk. latA~~~onbetl a k()vetkcz/:S "ljAras! ajanthetjuk meg a szeerek vizsg<l_

Ost~rral kezllnkben ~lljnnk k~t.hMom Icpesnyire a 16 ele s emeljilk meg ~Wtte ~z oaten, mlt1lha IItlll akarn6k /:St, de (igy. hogy suhogast, levcgtirnoz.gast ne okozzunk. Ha a 16 fejcr elk~pja, vagy Mtf<il, [ele, h.ogy egylk vagy ~lllldkct szemeyel hit. A fcl/:sl az!~n_, bogy melylk szemeveliat, vagy mmdkotltil'cl .Iat.e, kbnnyU mcggyozocini, h~ Ielvaltva egl'-egy seemee kIlIOn·ktl1()n vefjuk hasoruc prcba al:\.

Vcgre a seem 6pscg.Cl, I'agyis a 16 Mi6kepcsseget ugy is vizsgMjak, hogy akadAlyokat, pl. kifeseneu k{ltelet, elcre ~l!flOtt deszkat SIb. tesanek a mozg6 16 titjaba, ruelyeker az epszemCi 16 "agy klkeral, vagy <illcp. a vak 16 azonban e t,'lrgyakban, ha e16g magasen vannak elhelyezvc.kivetel.nelkillt_tlegbotlik

A~ eldbb jelaen Id6szaki $zcmgyulad~sra, \.agyis a havi vaksagra mlltlltna.k egyebek kOzOtt a kcpasz helyek, melyck a belsl) ·szemnl.lg. letek laJ~Il, az orcasn keletkeanek resaim gy6gyke~elCs, resalnt aa edz6 klJnyek kcvetkeztcben; cr.! a szembUntaimat aZOllban, ba mar clmult, n~6g- a sZijk6rt6 .all.alOfvos is csak igen rnaetes vlzsgalar Ulan kepea b!zto.sall kon.stataIDl, ~ert gyanu eseten czelszerU idejckoran ahhoz for" ~~~~~t ~e~~ldjr ez, mint a S~eJlvaks3g kezcssdgt hlba. mely az adas-

rOSS1.lItem(fi

57-emillovllk .

bQZ!lj~Z~~ minos6gere es kifejezesCre vale teklntenel i6nal megkO.1on-

..t fa I"ilspr(suillck ffs~!d •.• I"irils"

A forro, saarae, vagy a nagyon is nyAlas es nyakos najnreg nem mUlal eg~sz"<!ges allal?otra s t()bbnyire a torokllr~g vag~' az em6s~tl) szen.ek betegseg6nek Jele.

A szajilr~i~sgalat alk"lma"ai egy pillantast nem kell sajnaln; a z;ipfogaktol ae, mert hibasan kopon sapfogakkal biro I<haJ sok a baj.

A nyell' eps~g(:nek megite!tse ncm nehce, mort JZ ily nyclv rugalmaS, 1l1o~g6kony 5 nem log ki a sz:l.jb6J.

N(:mely 10 rossz sxckasbcl 5 ncm blltegseg Iolytan logatja ki a nyelvet; errol majd a roses szokasok t<l.rgyalasamU emlekezunk meg.

Ugyanesak a sd.jurben, a metsee Iogak es l.ap-. ilIetoleg cstid6rnel az ngyarf~gak kozOtl tern! el.azu. n.Jlorddsf.i, mely a zabMtvan hivatva viselni s vl~5gj_latn eppen c inial! os"i, Dyer fODtossagbaD, n mennyibcD eanek minosegetol is fIlgg, hogy n 16 h-IIICJI)'- vagy M!J;'ss;nj,I--<" aaaz neh6z vag)' kennyf vezete~ll.e.

Nehezvezet(:kffek, vagYls kemeny~ajuak leglObbszOr a megas, de lapos vagy eldomborodott hordaszsxal biro lovak szoktak lenni, Mgy szajOak, vagy k{)rllly(j~czetck(jek elicnben a" ulyanok, melyeknck hor~ daoza a!acsolly 5 C rniatt a znbla a nyelven fekseik, avagy IlZ olyaook, melyeknek hordasza elescsontu foS vdkony nydkbartyaju. Akadnak ely lovak is, mclyeknck csak egyik oldali hordasza nehezvezerekf 5 ezek m6g az eg6szeD kemeoyszaju lovakndl is kellemetlenebbck, Epen ee utcbbiak, l. i_ n r~lig Vrlgy eg~szGn kcm<!nyszdju lovnk hord~sza 5zokotl fe1t~rve lenni nemelykor egeszen a CS?ntig; sot van eset, hogy maglib61

nyak alkata 5 meg cgyeb is.

A szaj!lreg vizsga13tanal mcg a s;;djpadnak megtekintb;e is indokclt, men itt szoklak a ludall"n kovacsok s mas kontdrok a .b6kllt. nyomargatni. vagyis ha a !6 bartnl nknal fog,'a nem eealk, rl szajpad IlZ ets6, melyet ezek a kuruxslok enaes yassal megegetnek ncmelykor oly keser~ vesen,hogyhetekigkella7.lanaz:l.lIatorvosnakag}'6gyJlassalktnt6dnia

Iu. also ajak kiegeszh6 res7krol az dflroi (20. dora. r6) keves a mondani valonk. de az dflgiidiirr6! (ro. tibm 19J meg keli ernlnennnk, bogy ide f<lkszik, hn Ugyan es a mikor alkalrnazlatik, n zabla allnd7.6 lancaa, mely a 16 ki\ntl}'ebb es blxtcsabb fekezhetese cz6lj:lb61 v6tetik igenybe. ~ IlIIsoY;lny, searna allgodl.\rt a kemen}'sdju l6naJ (melyet ily l;lnczczal IS sznkseg fekc?oi) a lov3sok nem saeretlk, ~Jcrt kOnnyen fcllQrik; ~ «abcscs. lapos, eros allgOdOr a fcltl'lr6snek jobban ellenAlI, de a feJ nrri,r6sz!."Hinek tctstetosebM tc~esehez nem igen jaruL

l~ hclyen" kumeuyedeu b6misr.lelOk 5 cseucgcs. sebek - mint az Onl;lInlo!:r1het6 - aHa cngednek kovetkeztemi, hogya 16 nehezen kormaoyozhat6, kemenyseeju, $zoval a szolgalalban nem elegge megbfzhat6, a mit pedig a vel'onek j6 eiorc tudnl,

A ,,,,.,,J,:.jdmt (/risd :JtJ, dl!l"/I 20) a 160al ama Mromsze.gleW \cr, a. mely ~7, al\gl.\d1"Jrt~l. k<::r.d"e, aa allkapcaak k{)zOtt egeseen il nyaldg tcqcd, s 1Zlll0kka1.mlrlgrckkc],kOtoszOVfllel stb."an kiI01tvc.

l1yc~li~d~j ~6e~lzc~~si:°:' ~~e~ ~oj~~:ra:ez~~~k~te~~S~i ~;~l;tl~b~~,~:~

a fnlt\imirigynek (:to. dhra 2TJ a nagy allcsontok es a nyakcsigolyak k07.e ~zorh:isat es Igy a~ok meglobosodasat Sem scgitl clC. A7.tan bieo"Y05 a~, hogy a bii torokjaratban, aa ott elhclye1.ett saervek (a garat. sese S\b.) erescbben rejWcl('ittek, mint a s~uk torokl'hatban; de V<1la. minlhogy a luls~i1k torokj~.at a Icjnek nem bi~IOslt eleg m07.gekony_ sagO!, l"lgy a tlllb{J ij:"en;$ nagyo! bletosn s pl. nyerges lovaknal mind a k6tesetMtranyos.

E helyen sa .... k:\s egy6bidnt az aUa1atti mirigyek allapotat vizsgalni. 5 ezek mcgvizsgahlsat elmulasxrant nem is szabad. mert lehet, hogy ha azolc dagadtak, 6nekcnyek s mo"g1,that6k, M.t csak egys?ed! mtrigyk6r van Jelen a 16ml1; de lehet. bogy ae "llalalli mirigyek 6t'zeket!enek, kemenyek, mozdithmlanok s ekkcr mar gyanura adnak okot s [alan 6penataknyossiggyanujara.

Ugyancsak e helyen. a nagy atlcsom v~gany:lban lehet a JQ 6rve_ reset ujjunkkal a legkonnyebben kitapintani s car tegyuk.'$ mindany, nYls?oT, a hdnyszor IOvat vl~sg:lluok, seem eWu tartvdn mindazt, a mil erre ndave mar elcbb az egeszs6g cs betegs6g jeicinek targyalJsanal mcndottunk.

A m~r jeleetr fiii,,;,,,irigj·tdj vegre azert ~rdemel emlttest, mer! e lajO!], kozvedenil1 a biir alatt fcksztk a filUllm,rigy, mely a nyalat egy vezetcken keresatul a 3-il,: zapfog ta.j~n a S7.ajtlrcgbe onti .~ mely elduguMs vagy mas bantalom eseren megle~letOs gyalml.n meg sxokote dngadnj a 1611~1. Az iJyen megdagadt ftlltc>mingyre mondJ:lk a kuruzsl6k. hogy _egere. nllt! a lonak s ee az eger az, a melyct asran ugyan ISk foggal s fog6val secrongam! cs tiIve! szurk:llni e!egosloMk.

B) A torzs ee egyes reszef.

A torzs, mint mar emiitetttlk, ol test nyugv6 n!szeoek is ncveztetik, azon resanck tehal, melyce a Jabak visznek tovabb s melyer a Iej, nyak es farok kormanyoznak

jeleztuk, hogy mi a nyakot es a Iarkct is a tcrzshca szarnttjuk s ehhez kepest a?okal is e fejezet alan ismertetjUk.

Tagadbatatlan, hogy ha a 16 IOnset egeszben teklntjnk s aninyaira nezve a tobbl testreszekkel osszchascntttjuk, azt mondhatjuk, hogy

t:~e~, ':n:~~~ ~o~t~l r~jS :5 1!~;!'a~O:k ~er;:~h~l"lf~p:;~nyos es arany-

~z eg6u test ar:lnyai~61 65 elapformajarol aeonben knlon rcje1.e~ben 6hajtl'an megemlekezui, Itt egveuesen r<!t.;runk ~ 10",.,5 egyes rdszeinek targyalasara, elsonek veven a fej utdn kOvetkezti nyakut.

A RJ'ak (Msd :!O. dbra ;!6.) szilard alapjat a 7 nyakcsigolya (Msd 19 tilJra3.J veu meg sa rntapado izmok, s~aJagok ee inak segelyeveJ a rej 6sazigrudtorzskozOtti05szekOllet6stI6tesiti.

A fc] es nyak filggesztest es m{}zg5st nagymcrtekben befolydsolc ta"k6s~alag clhelyez6dcset es berendezes6t S7.11ksegesnek tartjuk in rajz kisereteben kczelebbrSl is osrnertemt, hogy eauuln mondand6ink annal 6rthet6bbek lehessenek.

E szalag, melynek a rajz (i. a #. dlmit) nyaki resaletet tuntetl rei, a nyakselrtcsonr tark6nyujtvanyat61 k6t agga! kezdodik s mcg leber

neh~: l~~~~l~n av.~;:~gny~r~:~s~~~n~'~:ka~,e a~~j~S[]a~~[]~~s~:~ k~;'lta'~l~:~n~

~:V~ZI~~n alk;~~l;~'~na~ nen lartanunk azl a k(jnnyCi 16nal, (jss;<e nom bOSSzlll a~ ar~nylala· nul hcsssuval. a v6- konyt az aranytalunul vekonynyal SIb., a melyek rermeszetesen hib~sak.

.. Ehhez kepest meg IS stokdk knIOnbl)~_ tetniakc:",eLkezonyak_ mlncsegekct.

I. a ~'''rcsti, rgyrllu ")'fIlat (t. (f 1-5. Is ,,6. librat), melya s~UgyL(I[ reasutosan s mindin· kabb elvekonyodvn ha, lad Ielfele s a Larkd mllgl}lI es a toroknel csekelyhajlassaltera

Iejbe ; 45. oibm. A k5nnyu 16 nyok"

2. a iIOSS!:li, v"lk""y

1/_·p,lkat (I. a 1/3. d/mit), mely kevcs Jzmw es keskeny almerojil "yenge' moz~61~o~~::~~?,<lkllt, mely az e16bbihez hasonl6, de laposabb ~s kev~;

~. III! b·MlWpd.:at, mely rcvid, lapos 65 szint~n nem elegge moegekony; ",. " s-.arV(lS liflJ!Y (Ilrdltlltt lI)'akflt (1. " 49. db,.d!). melynek stlrenyele egyenes vagy haj-

1011, torokele pedig kidomborod6 s e miatt a fej nines eJCgge =eeeeesve :

S. a hnffJ'/"Ij'(1kn! (L (1:;50. dlml!). mely nem mas, mint a seabalyns brC5U nyak,

~~~ aa stl;~~;e~!e;:~ :~?;a~~~ s SaZ~~Y~ ~:~

7. a rifuid lIaslag, vagy maskcp dis:;//(j-

46, ~br". V."onl'ld ny"h. ~~!n~!~k~:~· ~;;~~~

ele ~1\:6 "'~i"!1~ f;CY ~:;alllnJJds ")'<l~'ar (i. a:: 52. d~~~lmr~~~d~k s!!ren~-

ledul, '6;:' ~;t~ed~g ~~~~~:~kb~~~Z~~?I~ea~k~re~:~;::~y~k~:~ is ':o~~~~lik.

Az ill clsol'olt ~s bC,T\lIUalOlt nyakminosc"gek kll~lltL llets~gklV{l1 leg51.ebb,dekon.nyutcsIUlovaknallegjobbisal<arcsll,egycncsnyak; seep. de nem mmdlg j6 n bally{myal<, mert evvel gyakmn a gycngc tark6 "'gyOtt jar s mIg pI. a 5zan'a.snyaku 16 adrt ross! vcz£!L6ku, men fcjl: nines =ess=ave. a hattyunyaku aze~·t, men nagyon Is meg "an »eeve a feje, s ez a nyak DIy 0:'i!Y haJlekonysagu, bogy olykor az il)' 16 al1~t . a nyakahoz tamaszthatJa, mialtal aztan a vHelo khbol (c1jesenklcslk.

Ellckinh'O! a mar jc!zett, szarmaxasbcl eredd kD.10nbsegekt6l, megjcgyezto.k, hogy a .cs6dor nyaka altalaban ,·astagabb szokcu lenni, a lHm'ilt 16 nyaka pedig ink;ibb a kanc?aehoz hasonl6an karcsabb, rellliven, hogy tiatal koniban lett herelve.

4'.:\br9..,snsJo"y,,",,"

A nyak felsc elen van mmt jeleatuk, a s~rI") (20. dl;ra 26), mely ba arnnyos hnsszu Ienyes, sima vagy bullamos nem kis mertekben djs~!tl ~ loval.

Nemes nMma~asu 16m\! a s!!rliny nem IlImOIl es vekcny srA!w, k6~Ons6ges 16nal siiril, durva es borzas vagy gOfldlk A stlreny hosszws~ga nagyon al:hcndeh seerepet jalszik rna mar a ld crtek6nek emeleseben, sot a divat nem rilkiin odaig megy. hogy a sOr6nyt Ie is v~gja; de ncm lehet tagadni. hogy pl. a s~!Igyig vagy a fllidig ¢lO sOreoyl rna szepnek eppugy nem mondja sen};i, mint nem mondta 5zcpnek eaeiou pl. 200 cvvcl a rllvidet.

Az a: el, a melyen a sOr~ny nil, mill! lanuk, e1hataroz6 befolyast gY<lkorol a nyaknak uerncsak formajara s neheecbb vagy konnyet>b voltara. hanem a oyak oldalnln levQ izmokkal egyetemben a nyak motgekonysagara ts.

A Dyak fel 65 lc, meg johbm es balra ;dnyuJ6 mozgckonysaga kUlOnllsen fonlos nrergcs-, kocsl- cs hintos-levaknril, aeen ~nIlak vuectes meltntasftt a !6vl~.sgiI6 soh:tse mulas~n eL

Hogy mio6 elh3nlroz6 bcfolyassal I'on " nyak-, ;!Jetlileg a rejllordozas a lcst tilbbi reszeinek rnlkenti megterhelk6re, aza7- 3 s\\lyponlnak ;r{ll1yitas;l.Ta, 31.t ~ kOvetkez0 pclda I'iMgosabba teszi s egYS7.erm;nd reldedti jobbcn is ~,r, hogy a nyak minden ininyban val6 mozgckonys~g3 mily eldnyos a suly- es tehervlselcs an'~\yos meg?szJasa saentpomjabol.

Kepzeljak, hogy az 53. ;ibm J) pont)a a 16 feJe s az innen a d)-het mend vonal a 16 vusarmescn lillo Dyah. Lfilhat6, hogy ;Iy ny~ka1Jiis mellett a fej, ex a ~uly, a lfImasr.16 pontb61 IJ) iJ) lelje5en kiesik s mozg:is kozben majduem keoyszer{llv.e van a 16, dac1.ara c lark6sz~lag ellen_ milkOd6scoek, eppugy hatsc, m!Ot meg inkahb el56 J.ibajl'aljobban eldre- es kilepui, hogy ~ suly! alalilmassz3. Ez a rJyak.il1as lehat a moe-

gasban levo vcrsenylonal es igavon616- nal hatr{jnyosnak nern mondhat6. a •. ellibbinel anoiil kevesbbe. mert ~ nyak nagy hajlckonysdga folyUin a 16 a sUlyt szakseg eseren a fcjc Ielernelesdccl az ~) n) d) keplct eeertm h:ilr{,bb helyezhet;,slSt reje! egeszen felemelve az,j m) J) inl.nybahozhalja,mclyhelyze1ben persee nem mondhato a viS2ony.ked_ vezcnek.

A nyakkisebb mozgekonysaga vagy merevsege eeeeen a sUlypontnak ilyen keresese cs feltalaltisa a 16 reszerlS\ kevesbbe iel'en lehotseges. termeszctcs, hogy a testnek a nyakkal es rejjel vaJ6iranr!ta,aes kormanyedsa is toke_ letlenebb

48.nbrn. Vokony nynk. Az oldbb jelzett kedvezctlen vi-

szonyaafejockcs nyaknak e) 111) d) helyzetcnel azaltal;111 ellS, hogy (a mi,,/ az/ (J:; 54. <ibm nlllhztja) as\lly egy resze reszlnt hatra. reszim k meg Inkabb a hats6 v6gt3goha helyezodik at 5 ennek folytin a mells6 \;ibak resaben felszabadulnak a s(,ly viselese al61, minck, ha az ellat mcegesa kO~ben tOrteni);;, az les! \ a kovetkeamenye, hogy a 14 nem fog ugy haladhatni, s v6gre aa egese megterhe1tetcst ~ h;lts6 vegtagokr~ helyezven :it, cgy ;ig~skodassat vagy ugrii~sal pr6balJ3 meg a? altol I'a16 seabeduldst. Ellenkeaf esctben pedlg, mikor l. ;. a fej es nyak a vfzszi~tCsnel is melyebbcn All, ugyancsak helytelcn sulyruegcsalas kovetkeatcben a test elcrebukdsa tulnagy s ha czt mOlgas kezben a kct else lab kelldkepen oem egyellswyo?za, (5 legtObbszor a fel lIem emelhetes ~ botlasok miatt ncm is egyensulyozhatja). egy bizonytalan hanyatho:11lok mcepes letcsulhcr csak. A let szels6s~g koztHt tehat a mersekclt magas rej- cs nyakhcrdoads az, a mely legell:l~YOsebb valamenoyi haHnosft~5u J6niil, mindazMtal ugy, hogy all a fel es nyak megfclcl6 mozgekonysaggal blrjon sa sZ{lksi!.ghez k.epest, fcljebb cmeJhe~o es megsecgbettt legyen, s jobbrn ~5 balta is kitcrni ~s nlkalma~kodn' tudjon

A csonlalap jelzc!t tOvisnyujtvanyain~k m;nu~ege nem kis Fontes. s~ggal blr, mert. minel 'zelcscbbek. maga5~bbak es hiitrafelt': iranyu. lobbnk ezen tbvisnyujtvanyok, anndl melyebben nyu1ik be az dltaluk al~oloU tv a lIdtba. ann:tl tObb teem lapadhat reajllk 65 mellejflk 5 e m'31\ .nem~ak hogy er6sebb<i 1= a mar, hanem egysaersmtnd nagyobb tert blMOSl1 a nyak, hat es lapoczkavalllsszekotlelesben leva izmoknak es jobb fekvest a nyereg szdmdra.

A ~arnak min6sege tcvabbd, cppen a jetzcueknel fog"a, Mnyellcs bcfolyaSl gyakoroJ a mellkas mikenli alakulasMa, a nyak tfloes milycn_ s6gerc es a vallak fekoesere as minos6gerc is

Ahaldban axi mondhatjuk, hog)' mlnel laruosabb a mar S minel hossz"bb te-en s mmCl mcncrcteseoben nyulik be a b,itba, azt azaltnl ruvidcbbcleVCU,ann6.ljobl>.

A nlal'magassag:'tt feltetr:lezo tcvisnyujtvanyok ugyanls emcltyU.I,ar{)knaktckintheIQk,m(:\yekhez a kiilOnf<!le il,mok, exen crokif~jtl:i reszek rapadnak. "Mln<!l hosszabb pcdig valamely emehyukar, annal kevesebb era szUkscges a suly vagy ternvtselcshce ; [lu a test hats6 resaenek tov~bbJtasa_ hoe] magas maru !ovak vagtal.ism, ugrasra. sscvat gyOTS mceqasra, mint ala. pasztal~5 bizonyitja. csakugyan alkalmasabbak, mint az alacsony maruak.

Uljuk is pl., hogy az igen sebes mozgasra kepes angolte1il'erl6naka Jcgmagasabb h legboeszabb marJa van. a mil'i:lperszcaemazt akarjuk !1londani, hogy a

-~-;-----:.- ~ae;%nl~6~~ja ~~nc:,n;zo!:~~:

mozg~sra neru kepea. henem ;gcnis mondani akarjuk eat,

hogy minel inkabb megkozcHI; a hati es a luxus 16 mar]a ar. angollci;ver marjanak formajat es min6s6get, annal el6nyOsebbnck Iesz 3Z nevezhetc.

\ EbbOl azt:ln onken! kOvClkczik, hogy pl. igtlsl6n;U ily kovetelmeny-

nyel m~r nem igen allhatunk elc!, sot az arabs .eredctii, IchM salntdn kele!i sztlrmazasti s szilard saervcaetu Iovakoalis gyekran meg keJl e16- gednUnk <11. alacsonyabb es rovldcbb manal, dc nem ri!kan balran meg is elegcdhctnnk, 'mer! tapaS7-talni lebet, hogy n ruvidebb, alncsonyabb mnru 10l'ak k()zott is, legyenek azok angol, vagy arabs eredetlfc~, igcneeepen es gyor5~n mozgo peld{lllyok kerlllnek, a mi viMgosan mutnrp. hogy a ki a 10 vizsgtllat[I.Ili\1 egyetlen testresz minosegcre ~nyergel. majdnem kiveteJ nelkUl .elpnrip~z.

Egy Mti.vagy luxus16nak Ichtil elcg, ha clynn marja van, a mcly 3Z ang:ol Icltv6rct magass:igban, hossaasagban s izornerosscgben megkozclih; mere bizonyos llgyal'l, hogy at aZ esamenyt forma a Mt er6- srtes6hez rendklvnTi medon bozd.jarul. de bizonyos az is, bogy ~z Igy

a~ko~ot~a~~~:;~~~~\ate~r~m s~~s~~n v~~.a~~~ct~;~:in;!~~; ~:~~~~i;!~~i~

~~gas ~s bosszu maru lontil a nye~e!n~~~g:z s;l;e:~ e~s~o~;~ai:s a b~:~~

1 teher viselese mtau, t,dSllgosan fel-

I seabadulnak, s cros dcrekar se adva

be,nagyonj6lovaskell hogy legyen az,akiurarnaradazilyI6nak.

-l "b~::y1;;' ,h~~~~ ;::;:';~;:~b~:';;,

ro\,idsalacsonyabbmaruI6nalellen-

1 ~~~~ ~:g~~tbb~~~1 v~~l;~~~~~edll~;~~~

az utdbblual pedig meredekebb a vall; cmia!t al, eWbhinel sokl<al sza_ badabbnk a m~l1so lAbak, mint ae utobbinal. a miblll clegg6 erthct5, h{)gyazallalanoses kOzOnsegeshaszn~lalra val6 nyergesl6nal az a bizo-

H. lil>, .. N~ak:Ul~" ,· .... 1><3. nyos es.menyi mar nem szCikseg hogy okvetlenuljelenlegyen.

A terjedelmet 65 alakulast tekintve. meg lehet kutOnbOztctn; a

kovetkez6 mar·min(Ssegeket. -

I. A inOpS Is !IOSS:;U mar. (L. a.:; 55. dbl'dt.) E~ a ':laga f!llma,gas· sagaval ernelkedik a vlzszintes Mt,ful6. s menetelcs hallassal nyuhk a hlitba, me\ylycl kOrUlbcln! a 13-14-il< MtcsigolY(,niil casaefoly. H~ ee a mar Iemcs, nycrges- es hintds-Icvaknal a Icgkcdvezobb alakuldsanak mondhat6,

2. A mago.f, I'Otrid 11111.1' (I. as 56. dbnif.). m~r nem n~uJ!k oly melyen a ha!ba, mint az c\6bbi 5 hirtelenebb haJI:is{l; de ha elcg IZnlOS, a jobb mar aJakul:isok kozc szamilhal6,sot az cl6bbincl el6nyosebbuek is mondhat6, oly b,ili lcvaknal, melyeknek neher. vezetekueknek nem

~~~~y~~a:;~~r~:r~1~~lk~I~:~ges ldndl, cgyebektlll eltekin\I'e is, rncgiehe-

4. Az (/1(/u~lly If I',fll/il 111(/,. (I. as 58. dbni/) csak kevesse emel. kedile a hl1t vona.b rOie s e mialt ae ily lovak elcl alacsonyak, hatul

pedig ~u!n6uek: Az ily mnrn 16 hMa hcssau s e miatt gyellgebb, a lapo<::zka!a pedlg rneredekebb s e mtan, meg a magasebban illeszlen nyak ffimtt, a h!pes el61 nem eleg kiad6 5 e mellett a nyeregfekves tulsagosan elore lolt C5 pI. a komctfekves is hatarcecuan rOSSt.

Ha ~z alacsouy mar hosszu., kedvezobbnck mondhal6, klllOnOsen nehea 19as.lovnknlll, melyeknel a rOvid cs alacsony mar se kepez lenyeges hlbat, feJt~en, hogy csakls a hasanalae 5 nem a tenyesztes

5l\~J1lpOlltjab61 it61telik meg. Az alacsony es rtlvid mal' a~ollban, .lJlcly

~ nJ~~ol~~Il~~~;I~~~~~:tl~~~~s:n J~nZ!ly I~~~~~e~ t~~~~n~!k h~c't;nl:~:~~fu ~~~~

(lkoknu1 Iogva, melye~c! az elObbiekben bcven eCS~te1tilnk. .

5. PI/poslln/.; mondJuk az olyan mart, mely ep Ilgy a nyuknril, ';'lnt a hatndl erllsen el van halarolva es maga~, clg1lmblll}:r..dlJ. Evvel IS a Mmak gyengescgc s a lapoczka meredeksege egylltl J~r.

6. 5lippulfl,,.k ne.vezik vegre a man akkor, mikor ncmcsak hogy a h;\1 mllgassaga! se en el, hanem ~ lapnczbik kO::6 be van 5Ilpp~dve, La~:in odaklHOtt vol.l1ak esetcn gyakon s Yen, elcs!gazott lovaknal IS eillfordul 5 egyikn a leghibasabb maralakulasoknak.

Megjcgyz~ndlJ, hogy a csikok marja, a kellllkepen meg meg nem ivell:ldOtt germczoulop folytan rendesea alacsonyabb

.IJ" mar, resetne a nyereg, resetee a knlllnt ;illa1, mint I1ltir jclc'.tnk, feIHlrethetik.!ly mart(lresek gyahllo veszelyesekk6 valnak, ~trL Iigyelmunkct ne koruljek ki

A hat. (;]0. dbra 43.) Nalunk nem annyira, mint k~lfllld~n, seeretik ~~~::Oi~gesz fnlsQ testtes.t, mely a nyakttlr.est61 a fang terjed, h;\tnak

Boncetanl alapon veve a dolgot, ee nem helyes, kulemtanl alnpon "eve meg kevesbb6, mert mint latni fogjuk, egeszen mas stem pont al;l.

~;i;6:, ~~~al~~~~~~~tn:~~~~e~g~i el~~~ze~i~~~en~l~al~~~~tt I~~;~~~~~

vetik meg at a1apj~t.

Lattuk at imcnt, hogy a mar hossza milyen tecyegceco befoly a b~tnak rllvidebM revesere: de erre befoly meg a batcsigol)"ak I~o=a, elhelyez6deSl1k silrCisege es ~cima is. Merl hogy eppcn a hat rOvlds!!gc vagy bosszilsaga az, a mi e testre.-'iz megileliiscnel clsG SOTban figyelmet erdemel, azt mindenkl belathatja, a ki nem feledi, hogy ez a testTesz U l1gyt!!kkaj egyl1tt a~t a hfdal kepezi, a mely a mells6 tcstr6szt II hal· 56'<all:ossu.k!lti s ez a te~tresz ae, mely nyerges- cs P?dgyasz-hord6. meg kctkerek(l laligat vcnc 16n;jJ a terhe! cJso sorban viscli.

5 cppcn cbbo! 0nkcnt fo!y, bogy minel rovldebb es !vcltcbb a gcrinczosz!?pnak. hati rcszc, mine! erCisellllen s tOmOrebben f?ggnckossze egyes cSlgoly<i1 CS minel hosseabbak cs seelesebbek tovlsnyujtv;\nyai, annal kennycbben es bi~tosa.b~an k.cpes a hat a terhet viselni, kU10nO_

het jobban kl\pe~ vlselni, hanem nzert is, mert lin rcvid, a tern az erehllz (11 bats6 vcgtagokhoz) koeelebb esik,ammk emelese cs tovabbltasa tel",! annal ink<1bb konnyitve van, mert a mellso vegtagok ssabaddaterete is lehetsegcsebb. Ha aeeen az iemck a mellen meg hossr.\' cme!tyii-

59.:ib",.Hnjl<>Ublil.

karokon (tCvisnyujtvanyokon) vannak clhelyezve, a tetemenykepesseg, mini azt mar a marn.i1 is lauuk, csak fokozddhank.

Mindeaek tavolrcl scm kepeenek cllenmond~st aeon soknk alml melt';'n haogor.tatotl kivioalommal sxcutben, hogy 11 gyors mozgftsra hivatott 16 minel oagyobb rt)ld5n aIlion, v~gyis 3z eIso es hatsa I~bak k()zlltti tavolsag mlncl nagyobb legyen, mert e tavoIsag nagyobbltaSal szaMlyos testalkaln~l nem annyira a h:il cs ;]gye~, mint ink:ibb a mar hcsseebb volta dcnri cl, uzt pedig kivanaeos tulaJdollsag gyandm alII· tottuk uda

Az tiiDik. ki egycbidnt mlndcbbdl. hogy a bat tUlrl'ivid tulajdcnkepen nern IS lehet. Hal ey. AU is, de megjegyzendo, hogy a hatcsigolydk na~y rovtdsege rolytan ~eletkczQ talrbvid h:i!at rendesen hossz~bb IIgyek kiser; s ckkor ax egy'!.: a rnasikat kicgyenliti; ha nzonbml ar. agyck is r(\vid S Cnllek kovetkcztcbeu a mellsd es hMso vegiagolc tl,lsagosall k6zcl allnl1ak egyrncehoz, vagyis a 16 cgese teste felt(\noen kurta:egyigelln~yteherviselesi kepesseggclbir6,forduhlsokl"afeler-

60. libn. P,mlyh'l.

mert kenyehues, bietos Ules esik ugyao az ily hatu lovon, de cz a h~t akkor is gyeoge, 1m rovrd, meg ink<1bb perszc, ha I~ossz~, ha csak _j6 alakuldsn es minoscgU mar es iigyek ahaI nemileg Jobba nem tetc!!k, merr ut6bbi cserbcn a h"jlolt hit aonid kcvesbce mondhatc I~nyeges hibiinak, minthogy gyukran igen szcp t(\tcIll6IlykepCS~e.;et, ktll1\lli)scn PCdigj616peS!l!sngetcsllehetazilyll.1tlII6t6lv(,rnl.

KlIl!)nben a hnjlolt hat le.bbnyire seerxeutulajdoeeag s keletkcaeset f!llseghi a cslk6 h:itanak korai ti1lterheI6se, terlmes idplaleknak hu~aUio~abb idon fit v,.16 nyujtasa, magas s>.enasl,osarb61. \'aI6 etet~, 11 tulnUl1seg elo5t s v~grc a kancz.inal a tobbszort cs\k6\'1~les.

A trejlcu h~tnak ellemete a pont_dufl (IIhd a 60 .. abnit), mely b?ltO~atosan gurhllI fclfcle. HMi16nal csak anny;ban hibas, hogy a.z II)'

~~~e~~,.ni:rs~n e:a!~ol~~~.!:, '~I~~ ~~~6~~~n!~k~\~~~~~~la ez~~~~I(\~ ;:~::

vTsol6s inkebb " rest hO$5,.i..any<l.ba es;k, a Jlontyldt mint hatar?Zotlan g\'Cnge, rnelyilel t. i. ue izomero I,cllnkepen ki ncm haszmllhat6, nagynn h;ltnlnyo~

A csik6 c~t " h6tforJ!1(\t. olykor C>rllkli, gyaiuan a~onbaa, kUl6nC.sen s?,e),cres IOVllklHli, buzamosabb lerhes munka is eWide?,;

A pOl1tyb;lulak mersekelrecb fvcJ5desil form;lj;lt, rudy cgysze!'smind szeies es izmo$, ncm Ichcr egyik has~t1Osft;ls{, 16mB se a rcsss Mtform:ik kll~6 s~~mhanL

Eppen Igy ig1Is1oval:n,11 a [obb l1lital~kulasok k1l2t sorolhat6 a &4. rti::dds flnr, melyen az l7.mok a tOvisnyuJtvanyok oldalaio szelcsea nyu!_ nak vegig s cr5s.::n fcjWdc.tlen, magasan allnek. Ha azonban a hosszant fut6h3.tbarazdaatllvisnyujtv:il1yokrlll'idl'oltaalialf.;:ltetoleztetiksnem annylra izom, mint lnkabb a kC.loszOvet es esrr aa, a mi me1l6juk lera_ k6dva Van - a \la\at a jobbok kt>:I,.I!, soromi nem igen lehet,

St;lInnd az oly hdtat ssokas nevezni, a mely lien meglehctoscn lapos es bcldle a bcrdak a derekszoget megkozellt5 ,r;inyban indulnak ki; il~ cvvet cUenkez6t k('sf"".1 vagy I/('S luf(nak, s ha fzomszegeoy, slnlany MIl/ok is mondj~k. A hat so"~nys~ga aunt egytbirant ~el!;Zerilbb azt detent, IlOgy tsrocs, de nern esrrcs.

D"",lMrJllidtllok nevezlk v(;gre a;. olyaot, a mely a bord~kkalegyillt teljes f61kOrfvet alkot s cz a dOllg!ls vagy hengeres meUkassal majdoem mindig egyOlt j~r.

A baton a seersaam ce nyereg gyakran okcz fehoreseket s ezek, ba gy6gyu!m.k, tobbnyire Feher sadrfoltokae hagynak vtssza. Leggyakrabbnn a nem teljesen egycnes, vagyis felo1dalra elhajl6 Mot van a .. ily :oreseknck kirevc, ktllOMsen he azily hat meg elcs es izoms.zeg:eny IS; a Ieioldalra gorbU!6 hat azcnbau !6n;l1 szerencsere meglehetcs rltka, am aa eles annill gyakoribb.

Az Agy~k. (20. d/ml 14.) Ha mdr a 11<1t, tigy meg ahal ala nem tilrnns"tott ~gy6"- igaz{111 hId,,! k<!pe?. a testresst a ll~ts6va] 0s~?,ekoti. Alapjat allaJ;ib"ll 6, olykor n,U) csak 5 esigolya vetl meg. ruelynek kUIOoilsen er{;sen nyujtvdnyafes famal vanuak.

Valamint II klll,l.Inseges erteleml.1en ven lndak ke.ozlll egyeoHI seerkezet mellett nz nz erbsebb, a mely iveliebb, rovideob es szelesebb, ~gy a 16 agyeka is akkor t<!lcilleny- ee bcrdoackepesebb, mikor rovid, rzmos, szelea es Ive)t vagy egyeoes

Illllcn is vall, hogy pI. a stamM es cssver meg az arabs sdrma· Z.isl! lcvak, melyelenek r. L legrbvidebb 5 !cgive\tebb ;lgyekuk van, a l<!g}obb ter(l.viw!{) ;l.lla\ok.

Az ilycl1 mill{isegll ~gyek egy(;bir;lnt m;lr csontalapjacak saerkezeteoel fogva is solekal elcnyosebb, mint akarrnelyik mas minosegU, men n terheltetesr Ieomerejenck kim<!lest\.vel is jobban kepes viselni s az Igy kimelt izomer6vel bosszabban kltart, tObbet groz.

Az ily ;\.gyckkal biro 16ra rendesen alit s.zoklak moodani, /logy jd/ ,;drl. Tevednele aeonban, u ki~ tekintet ne!kfil az <lgyek rovidsegere, minden oly 16m, a melynek cslp6)e es aa uloIs6 bordaje kow tiivols.ig lcicsi, r:imondjilk, bogy )61 eart, men lin a csip6 e!l:irenyUltan, ~z nlol56 borda pedig h:!trnrcl6 Ivelodve aU, z;irtnak liitszfk a !6 akkor .IS, ha a z;lrtsag tenyleg nem rovtd ngyckb6! indu! J,.,_ A zansag megllelesenel tehat maga! at ;igyt:kot kell nexnunk.

Az azt<\n kU!()n is megjegyzelld6, hogy rOvid agyel'l\ak altabiban a keleti s kmenosen ""arabs eredetf uemescbb lovak szoktak leila;: a

abordilk mollso lcvakolda]·

63. abr" Mog .. agy';k.

jOb?, leghordkepesebb ilgyekoknak s Osszes hiilr;\.nya csak aa, hogy ha rov~. ~M~I:ir;!7tU~~ ~~IY dgy//.; (l. a .6!. dlJrd~, m~ly a far~;\.~s:~llb onyabban 6.11 s m<!He tdbbnyireo hcsszu es keskeny IS. ~ Jeghlb D

!(Ovl.<oy.~IQl\o.torl'At~"l<nI$j""

gyaklJribbak a1, olyan ~gy6k-gyengcsegek, metyek elso pillanalra Illeg ncm ldll1<).\OI<,

Egeszen hclyes hat al,oknak __ eljarasa, a kik vizsg~llli kdeben a 16 11~II'On<lhin huvelyk- es mutat6uJJukkai erosebb nyomas .k6zbcn veil'!!" shlll!nak, mcggy0z6dven, bogy mily. mcrtekben kepes viseini a 16 c

nyomast. Erlls ,igy"kil lovak e s;m,tasra egyszeriien csak .

n},ujtor.kocifli sz~ktak, gyenge agy~k\iak ellenben derelarkat :

.bcadjlik., vajp"S hatllkat megh.lIjtiak .

.. \ kOteser6ssegenekesag~nnczc5a\omaba zartgerincz.

veitl epsegenck megilelese egyebi1:ant a 10 megmoegatasa \

kOtbenmcginkabble.hetseges.Hanevezclcsenazngcles- W'

ben ,'3I:Y Mpesben mozg6 16 h~ts6 resae johbra cs balra I

ll'i\sagoS'l.n inog, ha hatuljat mlmegy maga ul;in h(,~va !

\';s1,i tov4bl.>, ha hats61.ibaivai bontk s ezen pat.iinakeleje ··--r ".:, .. l-··· I" hordoz6szel) eseUeg t{t!$;igo~an kcpcrt: erllmuvi vag)'

OI:U; uton kelctkezClt ag)'tkb.intaiomra,lalanepen tenyesz.

btnas:lgra g)'an~kodhatunk, knl1)n~sen, lIa a~ ag)'ekon

kopast helyek - a gy6gYkczel~s nyomai - vannak,

EWfordul ~z is, hogy az agyck ket vagy tobb csigolya

lIsszenliv~se folytfin rugalOiassagat reszben clvesnl, vagYis GO. ~!""'.

mere"vev:l.ii];.EzpI. katnnnlovaknal meg\chelos halr.inyos,

rnert az ily 16 gyOTS es biztos fordulasokra s a hats6 vegtagokb6l kiindul6 erl:l tbkeie!es .itvitelere kevesbbe alkalrnas.

A far. (~O. dbm -I-5J 19y neveztetik magyarul (es-oem kcreszmijnak) ~z" testresz, mely at agyek, farok es konczok kotllh ternl cl s mclybc I)ele(:~;k a 1:sfpl:l es QIgum6 is. Csontalapjat a I,crest!- ¢s medenczecsentok kcpezik s ceeken fekszenek, ezekhdl indulnak ki v<lgy ezekbee tnpadnak es tdmasakcdnak necu hatalrnns rejlettseg1l lzrnok, meIyek l'lgy a test l<!lz6ps6, mint resaben mellsf es hMs6 restet meagatj~k, ugy, bogy ex a testr~~z a kcncacaal es czombbal egyetembcn nem hifibn rnoudatlk a~ egcsz tester rovamoadttc erlik tulejdcnkepenl tnr!o\llyanak.

~1int' gyen, ienyeges befolyassal is blr az eg6s~ leSI teremeuykepcssegere es pedig !<illOn6sen a:zert, men alkata Co m;nl:lscge,nevezetesen pedig hcssea, s"~lessege es iranya hataroaxa el azt, hogy ae altala es a Mtso vegtagok altal kifejtetterl:lmikelll,m;lyfokban vitel;k at aa agyek 6; hil! k~zvetitesevcl liZ cg6sl! tcstrc.

Vi~sg:lljuk ezt kceelebbrcl.

A far alapj:lt kcpez6 ~edellcze egy szilardan ali6 rug6 emeltydoek tekmthet6, melynek forgas; pontja a esip61zillc!ben van. A hat; vonalt wrhell:lsulyazoniranybanvitetikillahats6lribakra,

a me!y iran),banas{tlypontMlbocs:ltett ft1ggely,,~ vonal a c5fp~lz(jjetcn at vfzszlntesen k~pzell vonalt derekseogben szeh.

f~1 %~~'t:[b~~gl~~~nt:o~e:te:~~:~s:n~~6:1:~g~~~at11~;U;~~y:~ .~~~~~; c~~~~LC~'fa~~ ~~ 1~~~~\ t:~;:!~~~~~ ~~;~l :tvil;;lt:6iSV!~~;~~:~~r;;~k~~~~

S~ennt nem cgyforma. Lassuk ezt is ktlzelcbbr61.

A c5!p6sr.Ogletnek es tll6gum6nak a cslp6iz(jJethez vale ir{mY(l leggyakrabban olyan (/. a 07. Jbrat), mint II-d, ':-", vagy b-li, ee b- .... ritkabban olyao, mint c-d s mc!g ritkabban mint t:-f. E szogletekbez kepesr a sl"ily- es erij;ltv~tel, meg a tenlviseles \"<lltakor.va tokelcresebb, vagy t6kc!letlel1ebb, D ml11t DZ a kllvetkczfl peJd:\kb61 kideriil. ,.

A 68-;k flbra "gy, a v/zszinles lckvest er6sen megkOl,elito nrcden-. czc!t mutat. mely rendesen az a. n. vizs?intes vagy hcrlzcntalis r"rnak kc!pezi alapjAt. Ez alakul:ls megtek;nlese kOzben .11.011n,,1 feltil".!!, nogy

'~""""::':::;'~'"

.... ':'~:. __ ... --cIt.

b ~, ~'\'!

itl az, agyekra val6 eroatvitcl a) feletten. kedveae, rnert a sZOglet, mely alatt a hats6 vc!g~agok tovAbblok6 ereje hat, rendkivill nyilt, a~ ero tehet majdnem tOretlenili saarmaelk ;it; de ezael ellentetben, minthog}' a medencae, vagris a far, nemesak tovttbblt6lag, hanem tiimastt61ag is van bwatva harm, e faralakulas erre val6 reldntcttcl mdr nem el~gge

_r el6nylls, mert a b)-nel keietke~() szOglet is

-............... nagyoll nyih s erniatt ae ~gyek nines eMil' erssen al~t;imasztva.

Baj aztan cnnel a faralakulasual az is, hogy a mellsd testres?t emel() cro, r.) majdnem vlzszimesen kcnytelen ha!ni s t'mint! nagyobbtetemenyel6idc?escreannAlkevcsbbe kepes, minel alaesony cgyszersm;nd a mar Ez aa alakulas kUIOn!lsen b~tr~nyos a vagta_ t~sra es ugrasra hivatcu 16n;il. mert a mellsf testresenek konny1i folcmetese meglchotdsen ncbeaitvc vall; de e mellen meg" tert"!. vtsetes is tllkclet!enebb ievc!n, aZ ily Iv

kc!~yelmes lovas alatt kellernes jijr{iS(I, de ~~r::!~:b~yengebb hM(r 5 mHbb tepcsre es talan Ugetcsre leend

Az ~. n. dinuye;tlakul;iSI"i farhoz kOzeledo, vag)! eppen dinyenlaku far alap)8.t megvet6 ruedeneee mar (I. II 69. abrat) hegyesebb szOg alatt (6) egycsUlv6n az agyckkal, nemcsak terliviselc kepessc!gben nyer, hanem a roenss testrc!su emeiQ er6 _is kedveadbb szOg (,;) alatt batvan minden mozglisra ~II<almasabb.a viilrk Illln~linMbb, mert a hMs6 veg~ tag?k tovabblt6 ere)e ~s m~g mmdig ~ieg kedve«6 SlOg (a) alatt milkodhettk s ha meggon~IJuk, hogy a rm itt at er6b6! eselleg veseenddbe

~. '-1\'

A Mis /",yi'sztls,'

ha.sonHt nemileg a2 eldbbthea, de '"' kereS2tt;l.jon ee ktemelkcdcbb, ,'alamivcl hosszabb, de szintCn keskeny es kop';,.

is 1~;~~~jz~~nc~~:~~~S;~fl~~i:l/'~I~~~~ l~et~6:;~~a ~~~;)~'rfr~I"~~~"dd alrlt,i""k

S. A !';/lJM~J'IiI(lJ" (I. a 76. ,ibrdf) rOvid es eldcmbcrcdc s a rarok benne rendcsen melycn tfi>;Oll. A Ill\ felfogllsunk saerun e~ at alak nem cslif, de habar ahalnban jol izmoh, tctemlinykepessege a mar isrnert ekckndl fogva ncm nagy. Ndmelyek megkulonbnatetik meg:

9. as "II/",.t, mcly cgyenes vonetc, de kcskeny cs rovid s emtau

gye~~~jeg)'.cnct~nd' .veljuk, hogy a kancza f1\fn egy C$ ugynnazcn fajta kerctcbcn IS rendesen seetesebb, s ezt bnuiroeottan eWny8soek kell az lillam:!! rartanunk, mert s~elesebb farral lligasabb rncdenczeue j~r egyUtI:

Egyeblr~nt a far Ichel cgy cslp6ju, mikor t. i. <If. egyik cstpdnek kiscbb-nagrobb resee Ie van tilr~e. Ha a letort r"s~ ncm nugy. 11Bs~n~lali 11lMt nem igen kep ... z, de nem csaks7,cpsegi, hanem h~Sl:n;l.lati hibat is kepez akkct, ha a let(lrt resz!einagy.

Neill ritkn a>. a7. eset se. hogy a far egyik.m;'i~ik resaen 112 ;1,I1lOk sorvadtabbak s eZH'lhbnrireazugyanazonoldnlivcgtag hOS~2Bbb mukOde~i 7.lIvaranak a kOV~lkczm6nye;. elOfordu! vegre a~ is. hog)' nkar mclYlk f~ra1akzsirad6kkal ely erdsen meg van rakva, hogy a farokt1:lnel form;ili~ lI!;irj)l'p, vag.y Idit oldalnn igazl asb-. parmik k6p~1Sdnek. Ez nem csak hogy ncm s.ep,dchlilr<iuyosisstObbnyirekevesct

dolgoz6, j61 lapliJt lovaknlil esalelhetd,

A Iarok [so. dim> 46) 57.ilard alapja! \6-18 farkcsigolya veti meg, s ezeken hossaitanyban tcbbrcndbell i.om rut vligig, melyek a farok minden irnnyb,ul 1',,16 rnozgata;lit cs;.kOzlik.

E>; a tesrresz, tlltalanos felfogas see-tnt, a 16 dis~ftesebez is. hozd,· jarul. de ezcnktvul masncmu szolgAlatot is iese: takarja es VCdl neve· zetesell a vegb61 es a mchh(j\'el~.nyll~st s hntalmasan cltalmazzn n 16 testet a rovnrok ellcndben.

Meg ldt~t kUlOnbIW c '\ni a til1lit vagy rlpdjdl, melyne k also feHlkte s?orte!en cs ('-"csdn)'lit, ~1Cl)' (0161 kczdve v6gig h(lss.u szdrohkel ben6n.

Maga u repa lchet HII(fIi~'H! (/. (1 64. ti/mit), mikor t. i. a farb61

~f~~~h:t~~~~ ~'\a~~la:~~t ;~f~~ l!ll~~t 1~,~1~;11;:::":~:::' ~: : }~: ::~:;j:

rmkor nemcsak hogy kin!, hancm meg a far vonala role IS tChl)~ s ~;£f k~ltf~~:~t.~~~i>1t (I. (I i1-. tin/I), mikor ug)'''n;s az nWgumok taJan

;"Iint a bivmkczcu mjaok mut~tj~k. excn Iarktftaesck !6bbnyire bl?:o" nyos raralak\1l~sokkal l'gyUtt jArnak, mindazaHal pl. a rne\~en. t(!?ott farok cgvencs farnril is e16fordul eppl'igy. mim p- o. a klnlt(h:Ott a CsapOUfar11<l1

nek, '.~gy melyeker sr,(jr- 65 b6ratkak klnoz[mk, avagy mciycknuk -eebtt1°iIrUo~r~~~· alsc !ij~D n~mely Ioveknal festcny-dagok kclerkemek, lue\yek olykor oly helyzel\:iek ·Cs terjedelrufiek, hogy a b~lsar lliilles~1

aka~a~y~;~~;. farok hildOtl aUapota, haMr ritkan, de $tinteD elofordul s

t&bbnyire h(lg~'h6lyag- es vegbel-MDUla~al van s~l:Iv6dve. .

A farok-ttlrcs mar gyakoribb s annYI?"n h;\lranyos, bogy at; llyen farokgOrbcnszokotttlsszenoDisaIGreslhelyenal.ulbcna ...

Nemely 16 rark:it CSllpa 52.ok"5b61, folytoncs6wlijavagyczombJ31hoz szorltja stb. Errll! b6"l'.bbl'.1I a rosse saokasok tnrgyul(,s~n~l sz61ur;k..

A mellkas, rnclynek cl61 fekvS r6:;.ze s1.!lgynek (20.11(;/"(1 2S) lllVati~, ,,11.\,.2.5 neon reszet i;¢pCti, mely clOl a nyak, h:itul a bns, felnl pedlg

a rnA~·al;jSat;t ~~~~~:m~;~~ta~l,l~ilcsont (Ig. libm 9) es uz I.\SS1.es bordak

'!l.a d~~':c[;~o7yer:Z~/~ ~/~~;.a a;) e~=\ ~~t:!n~lkaO'~~~e~~:~o:; ,;~a~l,~~!\~~~~et

Ebben a1. urbc» a icbbek kOzl)tt bennfoglaltatlk a tlldo es a szrv a

magtp~:~y~~~eIY!::~~~~~:~~l ::~~~~ a n:eHllrbe vannak behely;zve,.~

mellkas alkatdnak, m;nGscgcnek nzsgiilat>:l.niil ligyelmllnk lege16sz0r ,~

aenak lerjcdelmcre kell hIlgy trdnyuljon. .'

Em: ,·aI6 tckintencl meg keU knlllnbOztetnllnk tnmdeneke!6tt a me!1ka~nak 1IIt'IJ'sq:if, s::r/ast.!{II, \'agy rn.isk~p dqJJcnssdgdf Is kqsr.A!.

A mclyseg a bcrdak hossz:it61 van felMtele1.ve s a menkas~ak aeon mcrCth k~pe~i, a mcly f!lgg61egesen a mar legmagaMbb csucsiit61 a

SZC~~~a~:~; t~~~~·eziSllek mondhatc e1. a meret, II1l " rnarnal meft

Ilge~~e~j~~;~~~~gg~~i~~er~~;~t~:~Zil\~~y ez a vlseony egyn~mely r ovid-

libu nehez 16 kivetelevel vajmi ritkan fOI·Og Icnn, (lgy, hogy ma::-0k cz61~zerilbbnek -em egy,zeruen azt mondanl. hogy nag~oll. kedvczo Ha

:_el:: !~C~~S!l6:~id~\~I~~ga c~~istl~~~,:~e6~1~~lh:\m;~1l~1~~t'; ~~~v;~~:

1z!}l~1e~:~ll;"~~/l mtiy, a masodikat ",11)', a harmndikat rrkily mdf-

kn.r~a; ::f;z ~~l~Ylt~~\~:~:!~( :~~~~~~ annak viuzilltcs ~ereszt;itmtrfije, ~~~~n~~~;:~fS~t~:g,I~~Z~gSp=~i; ~eo;~:~nl:~~~~Q~;: ;~~:~~eg:a:;y?n:b

a 7 .• 8. es lO~ik bordntajcn s mtndmkabb klsebbed6 cl6re ~ppugy,

min~J~lA~:a~el~\f;'~~da''t::oc~t~fl:' ~~~~::/~Jf:~~~d~~'f~ ae eg~sz let ::;~fff~t~~~,l\~;i~~;~eI~d~~~:~g~~:~ C~e~i~~~~~lekll\~~onl~~~~t61~is~~~~~i~: ~Iel~e;le~l~a~i~~~~;~n~l~t:!. ~~~7s~ ~b~~~~~t~~a:al~~·a;~·~ :~~ as ~::~:~

kiscbb-nagynbb volta eae egyfelol e mellcsom, Il\nsreltlla .. ha\l~stgQlya SOc hoss,a161 ~s a bordak hatrafele ir:inyul6 IveWd~s¢tol, s6t meg a rekeszizom clhtlyez6d1!set61 is.

Ez a meret alta\~~an a keleti s.zi\,·mazasu lovnknal seokcrt nagy lenni, vagyi~ n nyugotl Iovnk oldala, l(lbbnyire dongasok, de rovtdck.

Egyebir!l.nt a mellkas leedvezcbb, vagy ked"ezutlenebb lerjedelmcre

es a1akul;is;ira dont6 befolydst gyllkoro! elso sorban maga a mellqOnl, nevezetesenannakhosszaess1.Cles_ 5ege. iilincl hoss?abbCs szelesebb

~~~~~~be7Qr~gC~Zt~;il~e~~~~ ~!~a~~~;: ~~~:n a;~~~~~.~; : ~~~~:,~~snl~~I~~!:i

es donglissilgl merete is nagy.

A doogass~g klllllnbcn errs, hogy a mellkas·Orterjedelmc$obbclegyen.

77. M,l1k~g·m~!~""" 78. ~lblll""·"'~l"",ot. ~~~el;l~aOI~h~~~::~~!~~~~~~efe~~i'lm:~~~

lesenmegindul6sigenmelymellkas, mel}'nek hardmmetsaere oem kOrl, haacm 10jMalakot mutat, Imnirozottan nagyobb UrI zdrhat kOrOl, mint ner a i7-ikvazlatosrajzmuratjais.l-Jogy a~t1\n a nem Japll<.lIt, hanem dcngas mcllkns, mely necnban mely, sebucu nagyobb UOl'ehelkUrUI, aza 78-ikvliz!alosabramegteki!lt6seu!a!lOnk~nt crthelove lese, valamint az is, hogy a relnl szelesen meglnduld, oldall meglapu16 s lefele melyen ereszkedo oldalak kellemesebb es biatosabb UICs! bletosltnnk a Iovas szarnnra

A mellcscntuak hoss~abb vagy rcvldebb volta meg azert is elony6· sen s illeltileg h:hranyosan foly be a nycrge,;lo\'ak mellkasanak a\akulas~ra, meet ha bcssarr, a nyercghevedcroek 0 adjn meg a biztos Iekvest, 1m p<idig rcvld, a heveder a moagekony bordakO!l lel11et csak helycl S 07. ncmcsuk nzert hMdnyos, mert eaeken a nyc reg Iekvesc eern eleg blzeos. hanem azert is. meH eppcn e biecnytalan Iekves mialt a heveder eresebb szori(;ha "alit. S2ukscgessc, m~r pedig c fckczctr secrrres a bordak szabad nutkodeset g4tolja s c-zaltal a leleg~est is

neheattl. .

HMilovakmll tehat czc!szer(i, hn a mellesont legatabb is a ]2·ik bcrd;iig terjed. mas has.~nosit:is(1 lovaknal azcnban mcge!cgedhelllnk, ha a f-ik bord~ig er.

r\ melHiregnek klsebb uegyobb voltn S cizcl :lZ nbban foglalt?.sigerekuek t1lk61etcsebb fejlctt~~gc es munk:issaga cgycbirint mtg a!l61 is mgg, hogy a bordak Olt, a hoi a lapQczka es f61kar altaI fcdve vannak ISs OU. a hoI a szivtrij Ittezik, nagy vagy kicsi {vel alkotnak-c. A szivuij horpadlabb volta.sz({kcbb mellnregre enged kovctkeztetni s amely fllt6 16ra pI. a~t mondjak. hogy '!lines szivc., anna] rendesen llyen nycmou Hivt~jal lelUnk

A mellkas terjedclmcnek es min{Sscgcnek mcgitelcsenel es a ]6 munkflra "al" nlkalmatossnganak r1legbiral:ls~n{LI kUlllnben schase szubad figyclmcn idvU! hagyni anoak :lZOO reseer sc.unelyer magyarcl szligynck mondunk.

liz a reee a nyak alau, a ket v~lI, meg Felkar kllz!!tt es c161t lerill ct S szelesebb vagy kosk(lnyebb volta s ;zmain"k mik6nli fejlcusege es

rQr~~I~d;!;I •. ~?:r;I~J,:_}Cr/:o~;~ <i~~~tll~~~ni egy kOzepen fut6 seke!y

t ba), mert a torzs al~t~maszde e mellen mtg !zomeroa7.ily szllgynelazis jaru!,

~{~~~~~ci:~~~~~'e~~~~;!, ~o~;'~:~VS2r~:!~~it labnk munk!l.jn IwrJato\labb.

16 minden lIlunkMa :ll~a~lIlallnnabb s egye-

hogy az,srt n 51.ilI, mcllkas l~gasabba nem vMlk s emiatt n keskeny szng yu 16 minde!~kor hlbdsnnk neu hogy. lartass~k.

4. A t;(lkaUt;i1ff)'t" (I. " 82. ,Iuraf) 57-.nten kUltln sdigyalaknlasnak leher mondnnunk, mert ennel a mcllcsone a lapOLzkak hatrahelyelett volta miat! s ncm a ho1l6cs6rnyujlvany kinnallasa rolyt:i.n all ki ~Iesen s ezcnklvUl a~ lly szUgy meg nagyobb mertekben lzmos is.

5, Meg szoktak kUIOn~lI7.tCtoi a sofy·"I/l$t;t7g:)"u (I. a .l'J. dunN), mcl}'~cl a meUcsollt hoJl6cs6rnyuJtvanya ercsebben fejl6dc>tten elesen khill s ez

1I!. O",,,,,I:in"l<ugy.

a keyes szllgyi7.mok mellen m~g saembetunabbe vallk. Ez a sz(lgyalak a hatnl.nyosabb alnkulasuak koze tartoatk, kUlllnusen ~7.ert, mert iwmszegenysegen61 155 6!css~gllnel fogva a ham vagy iga (kumet) altal konnycnfcltllretik.

Hogy .. zuin ez ut6bbi alakulaslultr:i.nyosabb,mimazeU:lbbi,azkOny, nycn bel:illmt6, de ncrn tagadhat6 az scm, hogy a kakasszugyis konynycn feltOretik a $zcrsztimok illt,,1.

hor:~d~ ::c::~~t11~ ~)"J:t~c~~~t)a:~f;~~g~~'i~~~i\~&; ;~~~~~~~:~t~

Emlatt ncmcsak azcrt kedve,.6tien, mert a mcllkasur kicsi, banem nz~rt is, mert Sov;lny is l~v~~, konnyen rcltorik shiMs I'cgtagall<"lssal gyakr;m cgyuu jdcr.

Megemlftj!lk, hog"}' c szlll0'formaonk egy m~sik vMtozatn is l)smeretes.

Mikor ugyanis a vallak salnten hatul elhelyeeenek, de a s~tlgy maga iemos 65 er8sen kidomborod6, ugy, hogy a va1!szog a ·s?Ogy,relsz!nvo_ nalao~1 tetemesen Mtrabb all, akkor ad szoktak mondan~. hogy a 16 tulsagosan szegyes. Ez az alakulas alert: .Inba. m~rt a halul elhelyeecn [apnezkdk ruiatt a testsuly tuls~gosan en az c1so v~gtagokat s azok emiatt hamar Icromlanak.

A $z(!gyeo magan tobbnytre szerszamtllres kovctkezt~bcn, olykor pedig g),ok6rhil;:3s es bordugas fclytan dagaearok vagy sebhetyek kctee.

82. "bra, K~':<55l'iilD"' 83. :ibM. SOtyomSJ;ugy.

keznek, a mellkas oldalreszein pedig heveder-nyoml1s. vagy s,1rkantyuveres miatt vanaak ilyen eivaltoz~sok. E tekintetben IS

t

A has (20, dora /-9) a mcllcsont \'~ge, a.z utols6 alborda, az agyek es a medenceecscutok :l1t,,-1 hafaroitalik es erzs izmok es a bllr altai ~ak~rt Uft kepee, melybco ellli ae emeszt6, hatul pedlg ae tvarsaervek IS benn foglaltatnak s mindezek a mcllUregtQl s az abban leYI! szenekIIj] a rckcszizom o1ltal vannak cll.."IIIOnih'c.

Eppcn a hasilrben elhclyezett szervek nagysagat61 is fejlctts~ll"tt61 ftIgg elsa sorban a has min6stge es mckkorasaga is s csak maacdsor-

,-,--

is mutalhal, mivel 10l'abb:i '''_I is jelzi, hogy a 16 ninc$j6lJakl'a, tallin eppcn a miaH, men ross? elko; s mtlg {(lVabu~. mivcl a sze'nbct(jni) J;igyfk tobbnyire hoss1.u ee

reM. talan nem ,,;Jegge !Velt albo

jllk,haa .

vagyunk bani!ja a melyen horpadt ~I!ycknak s azt a lovat. a melynek ehgodre nagy, ssakadmak mondjuk, mer! a lest hats6 es mellso reee ko~Ot{ az I)ss~ekijttetes csakugyan mcgszaldtottllak liinik fel s ce l(inyegcs hlba az elobb cmlnctteken kivillllzert is, men a test tithidalasa gyenge.

EgyelJirant, mint azt mar ,,~ <igyek tforgynl;is{,.nM emHtettiik, a c51p6- nek uz !llbord;lt6li tavo!a ininyarJ6nak nenr vChct6 a Mgyck nagysag<inak megitclesctlcl se, mert gyakori nz eser, hogy n cslp6 a1. utol50 dlbcrdat61 tavcl :ill, de aeen az agyck s az nlatta f~kvo lagyek meg sc hos~z\, C~ megfordltva.

Ezell a leslreslell kulonben cppligy elofordulhalDak a servek, mint a tulajdoDkepcni haSOD 5 kQIO~ nosen az u. n.iagyekserv ncm is nagyon rid .. -a a lcvakndl.

Ezckre rehat sZGksegesa figyelmHnkcl kiterjeszteni.

Kceelebbimehatast erdernel eacn k!vUI a ];'gyck mnzgasa, mely nyugodt aUapotban allg t(fnik fel, meger61teto munka kcaben ~r,onban meglehet6s nagy,deeges7.segeslon1ilcsakbnmnr megszunik. mihelyt a munka felbeszakad.

Kulonben extenstvulteplalt 10vaklagyckaakitllltottemeszt6- szerveknyomhalIliatteJenkebb mozg~s(l,ezawnbannemu!vesr. tendo cssee a kOros iagyekmozgassal, tnely legzos7.ervi bAntalmakban, l..-tliOnoscn pedig fulladozasban saenvcdo Icvaknat nagyon saembeninf szokcu lenoi, aly ennyira, hogy at ;ilbordaknak a hasfallal val6 t>snc' kocz6dasi helyen val6sagos ban\zda, az u. n. kdlQanizda kclctkez.ik a gyorsabb ki- cs belelegzes alkalmaval.

lli: ut6bbi mutatkazlisa esel~n sajat erdekllnkben tcszUnk, ha a v~s;I.ralt lovat ldejekoran. de mlndcnesctre 15 nap kercten belUI s>;ak<!rtlJ

allatorvossalmegl'izsgaltatjuk .

A lagyo!':, has es terd nssaejuvcteli helyen :, b6rkettoz6des Iclytan keletkc7.6 /,asko,.c~-r61 keves mondanil'al6nk van. A tesztas tapilltatll, vastaghaskorczillcst nagyobb kovl:rscgcre cnged kuvetkeztelni,e? aennban ax egesz lest t"platls:!g; fok:\b61 meg biztosabban megit~lhet6 s 16n-ill t;\vo11"61 sC oly fontos, mint pI. sznrvasmarhanal.

'"A nemzoszervek reszben "medenczcQrben, rJc resaben a hason es gatt.:ljon leven elhelyesve, bennunker in mOg kOzclr61 erdekelaek ..

A 16 testenek tisZ'\Ijn kulerntanl letrasaval fcgtalkczok tobbaytrc nagyon mOSTohan bannak el e tesrresaek ismcrtctesevclj mi azaDban, 11

A /6 kiilsJ rp.,;~dllrk n!,z/c/,·s Idl""s~

kik- reladarunkka teltUk n l6tenyeszlCsnck bchato megbeszOlcset is, ne'n sikatno1hatunk el a tcny6slUcsl s~empontb61 igaz~n Icntos nemz6 resaek relett ntlHiny altalanosa.n odaverett .sz6val, nzert rn e szervel..-nekeppug}' ],:ills6, mint belso resecn leheto rerjedelmesen a kOvetke"okbcn ismer-

letij!"ucnuoszcrvek Icladata a fOljfentartas lel'en, elsd sor?"nazoncsira ktpzt\sl;!re hi,'atotmk, melybl:ll az (lj allat (a magzat) fejlodtk 5 masodlk ~orban a nemzoszcTl'ekkel kapcsolatos csccs ar:a, hogy alkalrnas SZ~"'1 ~nyagO\ (tejet) s~o\gi\t_\\S$on, mdy a ,,,th\)en bfejl<3dMt es v\\?,gra J<!.tt magzatnak clsd r<'ipl:i161dl lcdpezae.

A 10 nemn61, mtnt rsmcretes, a nemecezervek ket allatbau va~nak c1belyezve: a !1lmallatban kOszUl i. i. aZ ondo, a ndstenyben pedlg a pete, minelfogva hfm cs niii nemacseervekct n(lksogcs megk!llt>nbOzletntink

A him nem •. 6szcrveihez tartoznak a JudI.; (20. tfbrn 59) os htlll- 7'us:06, minden j(,mleko5 l"~s~eikl<ei; a n6i nemz6res~eket pedig a pi!UfdsfJktk es a IIIllt kcpcalk 5 czckhez jarulnnk a wbb, rdsack, rruur: ~ mehhiively, csecs stb, A herek (}/U./Jt, maskent mcndva 1/Iagot kepezo mirigyes szervck. melyek olegelemedett 16n.:ll a kel csomb kozOtt a hasou vannak clhclyczve. (L. a S7. dbrtf!.)

O~d~C:lie::CS~~b~) ::6 ~~~d~~rn.3!t~gbsaze~yk:re~~~teCs~~:t~~~i~e~:

~esere szolgal6, mozg6 ond657..;.lcsakat term eli. J:irulCkos reszc el6szor IS a mellekhere (88. <ibm b-II), mclyel egy pzalag (88. tfbra c) kOt

l(,o"""r-.l\on •• lorl:,\16n''''rh>.,c..

hozzA. A mellckher-e f?je (88. dbr4 Il) at igll7.i here csllvcinck i;y(lipontja; eaek ugyanis ut 15 gomolyagb~. seeoudve, vcgre egv esov6 Iesznck, mely CSQ utan Ieljcbb 111. ondGvezetckke (8$. db,.~ <') v;ilik. £z ut6bbi . az ondoeslncrral (83. libra d) egylltt, meJyen a here mae. a hasOregbe 1<!p (I. a 87. dh,.lfl c-d_l1ll), majd II mcdenczerlrbe hag S II hligyho!yag (87. lib,.,. .,.) ffilou cJhaladvn, nz ond6h61yagcs;\ba (87. z: % ~~I:~~~~.dZ!k s cvvcl kceosen a hJlgycs6ben (89.

i\laga aZ oodczsinor meg a here doraj), idegeit';5 a heN egyik izrutit lutvelyebe.

Az ondohclyagcsdk (89. !fhra h) s"int~1;l mirigyes seervek 5 valadekuk 112 ~nddval kcveredve (8Ii. dbro ~Hllil) a

~'li~K~?r~~~l~I(;;~e~;,~ ~r~~i~~/~J;.; }!!tl) ~~rco~-;;:~

We mmgyek (89. Mnr. c) vatadeka, tOvabba a h"gy_ h61yagb6! (89. dOra 1) a hugy.

A ~imvess"Z.6 vagy mony aa ulcsont-tajon (87. dbrtt

/) VCSZI eredetet sa ga:.t<1jon es czombok kt>zOlt e herek feleu, II bur alatt -eee haladva, a vaS1.oraban, m:l.skent mony-borekban (37- dom g) er veget. Merevedesre alkalmas teste (<'17. d6ra II Is t.'9. dbra /) ureges s ea ilregcknek. vtsaercs verret val6 megtclesc folyuin mered f<:1 n hlmtag. mi a p:l.rz~s sikeres vcltdra saukseges is. A hlmvesszd duztndtllb.b v{,ge :a makk (ST dbra 11/) s cnnek bcgyen sl.ijad~ik ki a hilgycsd (6'7. dbm "I/s I>~I, mcjycn kercsatul kijr.osU!csnel az ondo n mehbe lecskendeetetik

A petejeszkak (90. abra t If.t m. 9J. JIm, /0) a hasuregbcn az agyektajon fekUszneksaszelesmehszalagokbl (90.,[br"i-i') vannak fclfnggeSZlve.Felad,lIukpetettcrmelni,melyetllz ond6 lerm61,eoyJI meg a mehben. mikor vele erimkesesbe jut.

A petcfestekb61 a pete egy-egy h<llyagcsa, lIZ u. n.

Grnaf-fele t(isz(j felpatranasa Iolytan jUt a pctevezetekbe (90. dbra k Is 9'. d6r,. 1) S ugy tovabb a mehszarvan (9[. dOra k) kereszttl! a mehbe. (90.libm /, Is 91.dbrag-,-g')

A mt!h (mr()'d <>gis};bm IS fdl/yih11t ., 91. dbra ",/llot) egy rcgalmas, igen eros falil es nyakharty.ival klbelclt esakct kepez 5 testeb6: a mdr emfucu azarvak folytatastkepcznek.

Ores {,llapotban "pr<l r~lIczokbll van sacdcdve cs nagyr~sr.ben a hugyh61yag <Is vcgbel ktl~6tt tcrttl eI 9 kJv!\lsav6s·h;irlyava!vanbcvollva A termekenyttett pete bcfogadast>.ra cs lov1lbbfejleslftese-c, 11Ordas:!ra, majd kiUritesere hivatott

A mehnek eppen itt emlitett reszeln kivU! meg lehet meg knlonbllztemi nyakat (9'. lil>m n. mely a hUvelybe (I. po. Ow" g is 91. libra d) nylHk. A hllvelyhe

(~J."~::.: c1~gm:!~u~~t~I~~;n~~I1!~~Y(( d;~~. "~b;;fl~~~~ S~. Him'.0S5.6.

A rneh.h~vcly hall·afcle " vegbel alat! a szeme,·cmajkakba (90. dbr,.j is 91. dum a-a) folytat6dik s ezen ajkak also s~Oglcl~bcn van clhclyezve a coiklo. (91. dbra b)

A esecs vagy togy a czombck ko~on a bason feks!ik 5 kanceacdl ? bimb6ja van. FOrtOS mirigy, mely tejelvalasztasra v.an hivatva s kozcpen egy hartya ,l1t~1 ket resetece Van os.tva. A b>mbd!': Ilyil.isa gar6;zommnl biT s a tcjmedcnczcbc, ea pedig a tejvezetekekbe Iclytalddil.:. emczek pedlg a mirigy,?,emcsekkel dllnak Ossf.cfoggesben.

Eeen sserncselcben a fog~m7.aS Ulan eienk sejtszaporod<1s cs c1zsiro_ secas seckntt bealtnl s " v<lrbol odaeramlc anyagckkal egyUtt azckenl szeteselt sejtek kepeelk a tulajdonk6peni tejer, mel}' a magzat cl£{S taplrilekllt lcepexl.

Az caekbcn boncstanl cs e\ehan; alaprm rovlden tsmerterotr nemz/). ~ervek kl>z(ll IIzok, melyck kivU] fckszcnek, kOlcDllnni saempcntbcj

eppugy. mint teny<!szlesi ~zempontb61, meg kolOnOs meltat.ist erdemelnek, mikcotazt a kovelkez6kben adjuk.

1\ cs6dOr herel akkor mcndharck szab;ilyosaknak, ba a testhez kepest nem 1(llnagyok s ncm ni.ls.igosan 16go!.:. Az. egeS?.seges ~p. here o1;ld6zsin6rja redig Ieszes. A meg'l'astagodotl ond6lsm6r k6ros k,tagulas vagy serv kcverkezteben teresut 5 II haszn(ilati hib<lk koze tartozik eppi'gy, mint a hereesacskoserv es herevlzkor.

GyakQrta tal1l1unk cslidtirllkct, melyeknek csak egy herejnk van A tapa.'lZlal;\sb61 helve, c f..,l!terejU mend, olynnok, a melyeknek cgyik hcr6jUJ.< a hnsurbcn vlsszamaradr (hererejHik) vagy o]y~nok, melyek e.gyik her6juktOi megfosztat!3k (vert herejf!ck). MOllclanunksc keJl, hogy teny6s7.allaln<\1 elcnybsebb, h3 mind a ket here" tokzsacskoban kunn van es 6p s egcSlis6ges.

A vaseora (2U. dbnr 60) vagyis az a blktasak, mely a hlmvesSl!6t korU!veszi e5 vedi, akkor saabetyos, ha nem 161dgosan bo, hanem a2.cn beldle a htmvessed _ k010nOsen a h6gyoz.is es fedezes alkalmaval _ kOnnycn k;olthcto. A 57.f!k, ,·agy II fagygy(,valadckkal es

piszold.-al telt vaszonib<SJ a MUl'esszQ nem !even kOnnyeo kiolthetl) tasakbahugyozaslelesO!' '

Nemetesen ezt nadr.igba hugyod.snak mondiak s azert halninyos mcrt a Y3SZ0ra bels6 lnlrtyaja emtan rendesen feledz6dik, klsebesedtf ~ bl1z11s vtJ.ladek-folyas indul meg betdle

_ A tulsagosan t<ig Yaszora, h,,: kisebb hiba is az el6bbinel, de eee keJlcmetlen, mert kulcnoscn harllovaknnl Ogetes k6zben csunya kity_ k':'IY Imngok keletk.ezesere nyu]t ~,lkalmat, a rrn pedig pi. damnlcnal, de

rnlndcn Icxuslcnnl IS, a lehet6 legnlkalmasnbb mindf:n illusi6 lerontAsdta.

A kupeczek kell(5_ kepenl11crlegclnit\ld_ jdlc czt a Mtr{myl, S eladaSTafelallilott kotyogo Jovafk bimveszszOit rongyokkaJ, csepavel c;savarj,ik kllr!!l, hogy ezael a mozgas kozben keletkczhet6

kellemetlen bangok Mtesulesenek az elacl'is idejere utjat vAgjiik.

Am; vegte a him es her~lt lovak himvcsszoj<!t iIleti, 5nkenl ~rtctik, hogy a mily keves fontos, sagg~J blr aZ az ut6bbiakuaI, eppcly n~gygyal blr ae eldbbieknel s mig' pl. a her~1! 1(\ eeen testresze h<i. eg6szscges cs 1.;l'.>lthetll', hat (eljesen sxabalyosnak rnondhato, addig a men e resze csakakkormond_ hato igaztJ.n megfelelOnek, ha eleg hosszu es egyenes ts CS ha merevcdesre kepes, mimhogy a megtermekenyiteSJIeI e tu]ajdonsagai lenyegesen k6zremiikijdnek.

Knl6nhen, ha har ritk.in, de

el. libm. ~I~h, (VI.M·l ~~~~~~~1Jjeh~~za~luz~:r~lt\a~~r~~

Icrddl ez ?W, kllpec:xck .iltal megcson~~!';~~~tJ:~:i) ;:~:1;a~<l ~~~1l5!~~:!

::~'ru~~d;1ll1' rmgyon s~emcremsertonck, s neert e m(ltetre scr ritklln

Mcnelmel a lumvessaen netan eWfordulo h61yagesas kiUte.ok hu"y. ~:~i~~~r::d~~. fcstenydagok s vas~oradu~zallalok mindeg: gyanus s~em~cl

Herelt Jovukn6.1, egyik vagy legrobbs26r nundket here ki Yan vcve Maga a mUte!. Sokfelektppen, de mindig lIzert hajtatik v<!gre, hogy a 16 keaescbbe, blz\osabban hilSznlilh,lIobM legyeo. mek az operationak eleg gyakran hatr.iny~ kfi\,e,kczmcnyci is S7.0klak lenni, azen flgycljllk meg 16Y1irsarlasok alkalmoival, bogy a hereles tokelctesen hajlatotl'e

\.ligrc s nCIn marlld!,.t,~-c allllak kclkmellen ".lgJ' cppen J"ilr:;llyos kovetketmenyci, pI. oudcasinor mcgkemenyedes "agy sipoJy stb.

A es{lcsnek ktllemtani cs lenyesztesi seernpombcl val6 vitsgalat:\.n;il f/ifigyclem fordnandc annak .eg~~tsCgi .illapOlara es ep vohara

A renyesxkancza C5ucsetol rnegktvaojuk nevc~etes?n, hogy az I.lJeg na!zy e5 egeszben mirlgyes lapiDtatu legyen. blmboi pedig epek es nyi~Oltak, vagyis Iyukkal c!lalottak legyenek. A klcsi. geesca 5 talan elzMul1 csecs tOSi1. tejpfodukalG szokott lenni S iIy kancza mellett a tenye.zl6nck a csik6 fc/ncveicsevet meg szoko!t gyiilni a baja.

A 1.:1\]56 ntll nClOzoszeryck vitsgalatan.il meg a sxcmeremajkak, vagyis a per:. es cnuek, meg a mehhnvely lMhatG re~1,enck nyakh:\rtyaja ~Z,

~~i ::J;~ln~~e~~~~~~~\ E;f~" r~::c~,z ~ ~~u~~~;~~gr.~t~101~~n~~v~:~d~t~

j61 serve van s a ,silrlils es s?'O!es utan,l ld6 6s hugyozas klvctelevel be161c mas~or semlillfele foJyadek ncm sz,v;\rog :'agy ncm csepcg- ha nyakharlyap 3lmn. mcrsekcll nedves 1\3 r6zsapu'OS. GY~lIus szemme[ kell nezni az oly perar es havelyi, melynek ny:ikhilrtyaj:lO holyagcsas kiQtolsckvaonak.

Felcml(tiOk meg, hogy nalune nem annyira, mint kmfl'.>ldOn, ott is mkabb a primitfvebb 16Icoyeszt05s;VLS7.0nyokkalb!r6 videkekcnv seckasban \'an oly~okor, JTlikor a finial, meg nem h:igatand6 kanczakat mencsi· k6kkaJ eare« legcltetik, a pera ajkait axokon kcres7.tUlhuzott sodrOny_ gyfirllvel elzat"Ui, vngyis mint mcndjak, arra. lakntcr tcnm, hogy a kezo, sliMs! lellDwlkn!tsek, Ellnek :t gyliriJ:d5Jlek rit!<ilo ugyaJl, de aZlan n'lgyon is maradandc nycma szokott Icnni,. mlkcr pl. a gyOrll dt)rzsl'.>lod05s kozben valamibe megukad 5 a s~emcrenlajkakat kihnsitja,

A vegbel (:HI. dora 6f) vegt'<~ awn okol<na1 fogvlI erd~lllcl Iigyclmct, a rnolyeket resaint az eg~s"seg es betegseg jeleinck, resstnt a faroknak a targyal.isan.il mnr elmondouunk ; ill azonban kiegcS7.ilesOJ meg felemlitjo:k, hogy kanczakntJ.l nehea szille; kevetkeatcbcn a mclibuoely es vegbel kOzOtii gal ndhc megreped s ritkan forr ossae, vagyis kloaka marad vrssea, a mi nl!, de anyaaliaimil Mtranyos is.

C) A vegtagok vagy labak es azok egyes reszei.

Jele7.ttlk annuk idejen, hog}' a ldbakat mi is aecn reszeknek Iartjuk, a melyek a 16 testsuJyat nemcsnk hordjak, s azt nemcsak tAmasztjak, hanem mo~galj:\k, Yagyis jobbaa mondva vlsalk, tovi\bbltjak is. Kul6- utlseo Ml ex a velclll~nyOnk a hats6 1;\!J"kra neZI'C, I1Iclye1. »emcsas It\maS1.tok cs tovabbttck. hanem meg in\nylt6k i~. Mtis 51.61'01 a hats6 vegl,agok haciroeonan tcbb, !1"gyobb munld,t vcgcznck, mint a meU30k s .hogy ,crre leepcsek, halnlmos lsmatkon, ina;\(on, sxalngaikon 5 iaulete,ken kivU! azon esontos osszckcrrctesnek kt\~zDl\het6, mely a csrpeIztll~lben 1<!Iezik ,$ melyhe~ hasonlc a mellsc veg!agol,oai [rnelyek csak k&toS7.01'euel cs iemokkal vannale a lorzshez ruggesl,lYc) nines

.. Ez. az ut6bbi bcrendezcs egyebirAul a mily tbkcletlennek latszik elso plllanatban, eppory czelszeriioek bizonyul kezclebbt ylzsgalatn.il A hat~6 vegt;tgok altai tovtJ.bb IOkDtt test ug~anis a mells6 veglagc.k:r~ esve, Igeu erlls megrazk6dl<wlsokuak volna k,tcve, 1m kOzte es a lab

kOzl}tt :It Osszek'::'UClCoS csomos volna s czen megr,hkddlat;\sok biec~:!,r;~t ~~l!~~a~~gmgok sokkal gyorsabban bckovetkeag v;;gleges meg_

Eaen nlzkddasok egyebirant nagy mertekben merseklodnek elOl .Is batul a kQ~(\_nfcle szogletek alan egyesQI{j lzQlet~~nel ;5, de sebol se oly nagy mert~kben, mint ott" hoi a teras a ke\' clsu Jab 1't\7.e a rugalmns izom es kotoszllvct, meg lnnkbol it,llo keszUlckkct rolfllg"'os~~ve 'Inn.

A "c~tagoknak nl{on cppugy l_amas~!6 es terhet vi~ei{j, mint tovabblto erejuk, nagy ll1~rt(\'kben es Igon kedveeocn istapcltarik mindazOn it(llet altal, mely rajtuk ruegalkotva van .. S ezcknek milyen »ee alau vale letesctese, alkata es elhely~z6des~, mmd dOntO befclydst gyakorol aeon nmnka nagys1lgara es tokeletcsscgcre, melyet a labak allliskllzben vagy mozgasban vege7-nek

. Mer: hogy ee a ',nunk" nem tisztrin (:5 kiza~olag a v(:gtagokb61

~~~e~\k~'h~~~m a:z~k b:~~~t:~~, a~oe~s~ s~;~;ti~~1tl;,~~ ~~~al~~~~jl~Eat~~

altalanos h"Jldero:) ~gycsUlvc a helylerdvel. ig:al.an rtagy tetemenyre csak akkcr k~pes, ha cz()ls~c,.Ocn s~cr.keszte\t labr(:~zcl<re - hogy ligyrnondjuk k~rekekre -,leI; mcrt valamint a holt g6pn61 gyakran egy csavnr hlanya, egy krtOrt l<erekfog. egy megkopotl dugattyu a~ egesz gepezet hastol1talans~gjt ideaherl e16, ugy vonhat]a maga Ulan a 16e)0 gcpe"ete eeea kerekernek. hhinyos, czclsz .. riitl,en vegy cppen rcsse volta az eg6sz

~~~~7.:,,~e;a;evv~~b~taJ::~Oje\:~~r vagy eppen hastontalansagat, a

Hogy aztan a legtOkeletesebben alkorctt !{r.bak, kerekek se ernek semmn, vagy csak kcvesct ernek megfeleJ6 Im)t6e,.6 cr6z nI~lk!lJ ~z

ism~mbi~~,?~~re ~OC~:llott\\~ : fej.nek: tOl'zsnek ez~n <>_ hogy :n:tr igy mondJuk - vdlambatenAnak es gozkadllnak s fift6keszUl!:knek r~~zint boner- (:s r!lenani, rcseint klllemlani alapon "ell e1.elszer(l 6s j6 mr.n6sCget, berendtzes6t, alakul:is.it, knlOnfele formajat stb basonld alapon tehat raterhelnnk mar most a testet lovabb vivo ez~n restek t. l. a labak meg kceelebb! lis reszietC3 tflrgyal:\s4ra

I. A mellsd vegtagok.

J\Iond~nd6fn.k kOnnyebb erthete~e kcdvdert bemutatjuk itt tajekoz·

~~~~~ ~~~aa;o~s f~y7d:~kd~~~~~~~.eneke1{ltt az Cppeu megocseelendc

A millt, a ~ajzon lMni lehet, leg/elsa r~zet a vdll. vagy lapoczkacscnt .<1) kepezi, melynek meg lehel klllOnbO~tetni reun a porczat (I')

(3)~e~!~y~e t~~U:J~~~:o(~e,giz~efee(~1 ~~I!:!~~~rat (2) es az izglldrc;

A Ielkarcscutnak csiganyuj\V~ny.lit (5), forgatQj<lt (6) melyhez 11

forga\6 Iamok tapadnak es esigait (7). '

A Ielkarcsont "Iatt van a k()nyokcsont (C), mely ham! az alkul'J"al (D):ill (js5zekOttetcsbcr.'I;.a kOnylikcsontnak mtgl,nlllnbO?tetjnk 11 b(,bjat

~~~n;~I;~:k~;(~k eiz~~:~;~ ~1), f~~fy (!°lo~t~':~Q (~~~6i~el::t~~~l ~~1~~~~

kocr.kacsonl(12),aCSllvekcsont(13j,asoksztlgucsont(14j,akupcsont(l5), a sajkacsont(16),a felholdcsont,~ely ~len 11 rajacn nem lalBzik.a bcrgas-

eso(}/ laS)~:ar~~:~(~I~t;7.m:l~.~~1 s~~~~~sc~~~t, v(~~re~~~~~h~~~'bja s

(22) na egyik egyenfto ,:som, (G) a csil~-,

~:~n: ~a(~4)c! ~~~t;~;~~:~,c~1~Z~'af~) :AI~~j~:

Mlndezen csontokreszinrhatalrnas izrnokknl es Inakkal vannnk bcrhva e$ essaekctve, reszinti!yenekkelato"shez.vannak flizve, mnguk k07.lltt pedig klllOllfcie 5"!}gletoon izUlcteketkepeznek. tgy nevczelesenn\'all

es fdkar a vdlli::;iikll'l, a felkar esalkara kiltl)"ol'i:iillrlff, az alkar es szar., meg a rerd apro csoutjai II Mbl<l"agy mdls(;i tinl/dildd, a szAr es esUd a wkai:;ii/&tl''', a csud csp;\rtaaprirtai:;iifetl't,aparta 65 pate pedig a Pflt(r.i::iildrt.

Eeek k01.111 n v;llhlUlct szabad, forgo izOlet, mely minden iranyban va16 tnozgast megcnged s n. azt a1kot6 ket csom rendesen 90-100 (okii vagy 100-110 fokli stOglelct alkolva kcczcdlk ossze.

A kOoyOkizUlet tOkeletes csuklclzuletet kcpez, vagyi;; az alkar esak el6re esMtra hajlithat6. A" it~ let<!sll!6 s~oglet rendesen 135-140, vagy 140-15!}fok'l.

A l;ibtl5ben is csukldixulet van, mery nzon ban csllkClyoldalnlOzg:\sokra Is kepcs. Itt a v6gtag rendesen fuggdleges,

A bokaizlllct is ilycn. csakhcgy itt a sz:lr_ cs csudcsoru 140 fokJ\ 57-0glet alalt koczcdik ossae.

A parta- es pataizUlet is esukl6, csakhogy szOj!;let il! sem kep7-lSdik.

Lassuk most mindczen resseker knlemmni es er6m(ftalli nlapon.

A van w.gy Iapocexa (2Q, libra so) alatt ke.?Otleegesen nzon rnells{l vc~tagre5z1 szoktrik crteni, moly a marn~1 kexdtidik ea ~ kllny(Jkn<!1 vcgziidik. ,\lialOnban az .. l1!re b<)csatottbonc7.faniadatok mcltaL:isav'll, de' kUlemtaois?empontb61 is, v~\Inak azun rp.sn neven(lk, melynek a lapoczknesont vet. meg a. szilard alnpjM. Ez a resz teliat a martdl' csak a van szOgleu!ig (wOO, libra 29) terjcd s lamok

t!s k6toszOvet segclycve\ van a bordAkra es mar-

csi~olyakra d.eri,Ssftl'c. E" ossaekcuetesnel fOJ;lva a vall mindenck fol6tt el6re es fel s jd!ru cs lefel(\. iranyuld lngasaerf mozgasokra kcpes, de e~cllkrv(l[ eg6s7.ben el6re- eo; Mira- OS fel- meg lefclc is kitcreseket tebet. _ Eppen mid6n ezcn tobbrendbcli moegcaokra nagym~rt~kben k~pe$ a Iapocaka, $'.OkOII aa .snbad.·nak, S micliln mllld erre csak klsebb mertekben kepes, -kotonc-nek neveztetni.

A f<} lis 1~IIJ'I;'zl"st

ink~l>b clOrel!!: ~ kevcsbbe fclrcle. mozgauauk, c ke.\ ut6bbi csct pedig, hogy a l<evcsbb~ mages. gy_on) ee kiad6 veglng mOl.gAssal a~Onos, aZ Onken\ erthetd. vagyis nYlh'AnvaI6, bogy a kellekepcn dnlt es h"ss~u [apoed,a az, a mely a ",sgtagoknak uemcsnk tctSZCIOS, hnnem kiad6 tis gyors mo~gat:lsAt s a test sulyanak legtokcletesebb,lcgrug;!.\masabb al;1!:im;!.Sd:lsat S hordasat e,zkoz5lheti

Azi Ulondottuk at im.m\ ismetel!en is. hop' a kelldkepcn dillt cs /I/Jss::u lapnczka. lgcn, a dUltseg mellett II hosszusag is d6nta v6glag kiad6 mozgat.oisa teklntcteben, mtrt minel hosssabb a lapoczk:inak mdr jelzetl als6 emeltyil kara, annal nagyobb kit6rtiseket, mozgAsokat Ichet el6te es fclrcl6; ezen nagyobb mo~g:isokkal [ledig az emelt cs el6re vitt vegtag; terolelese is nagyobb.

Hogy aztan " test sUly:lnak rugalma5abb es !okelelcsebb alatdmasxrasa es hord~sa tckintcteb<sl is e16nyOsebb a hossau lapocaka, az kOnyogy a nagyobb reren tObb izommat ro.gges~tett test ama r~zk6d;isokt61,

::I:'~i.:~;;~::n:.;::: ~~"

::~~;~~::~~:{'6~,li: ~~'"~$£ I~' \" _J \\~' ".~

~O~I~~~:'"J~~~t":~I~f~g!- >~ ~ \

lakba es nyakba alig .' ')

c~tl"()\'ehctOlegmegyen ;-

;it, a mellsB veglagok .'1

hordoz6 t'ls mo~gat6 ___"

:~~~cs~~~~oc~~~:~~~: . ~

~zert az ilyen u. n. lH. :ibn'. Hu.6 16 \·nll<togolo..,

1:!lIIos,s::tira!;lapoczkat

(.,5. tlbm) a konnyil

16nal keressulc es seerefink s h:itr.inyosnak mondjuk enne! at elburkolt vagy ulros, lerhell vAllat (81. tibra), melyet nehea lov"k.mil megis cuk megbocs~that6nak tartunk cppu.."y, nun! a7. aranylag rovidebb es meredekebb vallar.

Lassuk ez utdbbinak is az obi.t

e\Qt~ b~:t~~~b~ga~~~\~l;~t b~~~j~r:~\;S (k~:'~S~s ~~II~ ;:~l~;l.~i~~~~:~

lett a lest meUso eeseenek suly!! is fokozza, ami pedig a rebcmek heiyb31 va16 kimozditas:ln;l.\ es lassu tov<l.bb \'onszol:1s,l.n:l1 eppcn nem h~tn\.ny. Az ilyen 16 meredekebb valla a vegragnak magasra val6 ernele~cl (is messzc kitevtisct meglehet6sea gatOlja ugyaa,?e a kapaszkodAsn:lI"aI6 er(:lklft:jtcsre biltninyos befoly;l,ssal nem 1gen van, mert

~:~~:b~z~~Zj!\~~~ka~~~va!al~:t i;rS~~re~~~~~b a a~~::;~a~l~~Y~Z~I~j\'an~~~

db,.dt). enndlfogva hat, ba mar a .. tcrmcszct Slcrmr is mcrede.kebben all s ta\:ln szinlcn kcvesbbe dQlt helrzctli felkar es kiss<'l haj\ottabb

,IMI.,II.'lIyfszllsc

cslld il1,11 tamo!:"Untik, hatdroeouan eI6nyDsnek kell l.l1rtanl,lnk ncm ugyan cgy ga1.dasngi igasI6n:11, mclytol megis gyolO;ahb cs kiadcbb 16p6st kcvctclunk, bancm cgy nchc~, lassan m07.g6 ig;\sI6nal, melynel ncm a gyorsasag, hancill a nagy tehctvontat!tsi kepesseg dOnt.

EbbBI aztan cnkem o(;rthct6, hogy clony" dUlt, izmos es bossau "all minden 1611al; de hidba, 11 nehezcbb lovak egyeseinek kiveleMvel cat ezekncl ko.l\luben scm lalnljuk fel s a mint lattuk, bizonyos kllrill_ menyek k6Z0tt a ruvidcbb 6$ mercdekebb, de killonben ;zmos "allal tenyleg meg is lehetunk elcgedve, mere a7, ily "a1l6 16 nagyobb testsulylyal s tllbb erovcl kepes a szerszamba bclddnlui.

Mindenc.oetre hib;lsnak ketl azonban igas!6nal is a>: oly vallat lada_ nunk, mely zsirral, kOtosz(lvetlei tlilsagosaD burkolva \'au, meT! habaT ez a hambaduleskcr s61yt kep"isel, megis a vall szab.ad mozgasa ele akadalyt gordh. Az ilyen vallat fli/lrr/u/lnd, seoktdk neccent.

A~ izmos, Slam?, terhe!t 6$ ullterheh asrros tapoczkda kivil! meg szoktak meg kulenboetemt a wuany (6J. obra) us a /.:opar vallal.

!\1indkct kifejezes a gyengubben (ejlet! izmokkal btro Japcczkara alkalmaztalik s a kop:\.!" kifejezes az oIyan nagyon izom-szegeny vallra vonatkotik, melynct a lapccxkucsont a bdr al61 _ mlntha izom se vclna rajta - azonnni teljes korvonalalban luls~gosan szembe runlk.

"Hogy az ilyen ,,;III gyenge s hogy a s?ers~am is rcssa fekhelyet lei mjla, ~z bnkeut 6nhcto: saercncsc meg, hogy leggyakrabban csakven, Jecsigazou, beteg cs rossaul t~pldlr IO"alm6.1 fordul elc

A lapoczlm cgyc\>irant hclyzerer tckintve is, lehet a rendestcl eltero

Rendes hclyaenlnek akkor mondjuk, rnikor" val1szoglet a szngy mcl)s{i fclsetnevel egy slkban l"cks?ik (55, dbra) ; clift dll"~l'e:Nfhld; akkor, hn a "allszog clOb\>; Iin/ro_ dlui),ct;l'II'lri.J pedig akkor, ha h<ilrabb Ieksalk. (£1-. Is tE. dbra)

Eacn elhclyezcdeaek gyakran a szllgy alakulast61 is flIggnek, de atl61 fngg~I'lcnUI is Ienfcroghatnak ; igdslov ... knaJ a halm helye~ett vaU klscbb hibaaak mondbat6, mint ae el61 elhelyeactt ; nyerges 10,'3k" .. 1 azonban egyiknek se vagyl,lnk bujlai, mort a sulymcgos.zlas es a szabad, kiad6 mozgas mlndkcl "setben hatnl.nyosan beroly.isoltatik altaluk,

Frnnczta, ango! cs nernet ir6k megkUI6nbllztetik meg az u, n, kid« vM/at. Ez 11 mcgncveees oem a vall formajara vagy alka!ara, hanem mukOdcserc vcnatkoetk.

AI. iDduJ~skor feseesce, kmOlten mozg6 vallra mondjak, nogy hidcg, mely munka kOzbcn altan mintegy .bel" melegedve-, szabad.-,bb moeg!tSlj,,;\ lese. Legfnkabb tUisagosan mcgeroltetett es Oreg lovakuai lal;llkozl,lnk ilyen lnpoczkn\'al.

Vegrc meg Iehcr kQIl)nbOzlctni olyan lapocakakat, melyek f'g)'lnds~ /10:; k(f::l'/ es olyanckat, melyek rg)'mnsidl M~f(J' dIl/lIIok.

E2, mint Onk~nt erthctc, nem anDy;r .. a lapoczkaknak maguknak a hely>:et~tol es fckvesetut. mint inkabb a mcllJ..-asnak sziikebb \'agy bdvcbb vottatol ftlgg (8,/. is 31, nbrll). Hogy mi lchet az ily fapoezkanak a h~tranya, nr.t mar a kecskc_ es oroszlanUg}' l.'irgyalasannl [eleetuk, de m~g rntcrOnk, mikor a kulonfelc mozgasnemekrol sz6

leszen ,

""

tartjllk R hosszt' es ~eU(sk'-pcn du1t ~s pedig eeekncl annal-

i~kabb, men lapocakajuk tllbbnYll"C ncm hoss"" 5 nom is cl~gg6

eon.

A felkar jzmosdga v!!gre epcly tomes, mint annak a bordakhoz vahS hclY7.ete. Csnk nv. cr6sen rejteu, elesen baterclt lamok cmc16, mozgat6 C5 tan6 k6pcsseg6t61 vdrhatunk itt is nagy tercmeuykcpes segel s ezert a SQvany, ixomsaegeny fclkart semmifdle 16nal se kedve!jllk.

A m! a re1karnak a horddkhoz vale hely:zctct illc!;, rendesen aZI mlaljuk, hogy ha " bordak a Iclknr nlatt nem elcgg6 j~eltck, a saoban forg6 teSlresZ nyomottabb helyzetet vesz rei, vagYIs kUIGn()sen a konytlkizllict taJon ui.tsagosao bcfcle fordu!' Ennek auan el50 sorban az a kovetkc1.mcnyc, hogy a kunynk cs felkarmozgas kotcttebb, mascdsurban pedig az, hogy. ax a\s6 vegtagr~5zck tObbnyirc kife\e iranyulck, ~ ml pedig egymag{Lban Sf; eldny.

Sz6k mcllkasu lavakn;l.1 az is eszlelhettl, hogy a felkar nemcsak a k(lny6ktajon, hanem egesabcn nyomatt betyeere. Ebben az esetben az n. n. sz(jk t.l];ls lctesUl, mint azt mar a lcccskeszugy megbesaelesenel is lattuk.

A befell! Iordulr es nyomott fet..-vesu felkareak a kifc16 fordult s az egymast61 ravel al\6 az eUentl!te s elo!Sbbi esetben a vegtag also r6sdeteinek bcrele Iordulasa, az ut6bbi csctben pedig azoknak egymast6J val6 tag allasa forog fenn. Enuek hatranyait mar az orcsxlansxugy targyalasanal emlitetluk, amannak es a kifele ford!tottnak b(lvebb ecsetelesere pedig kcs5bb meg vlssaarerunk.

Felemlttjuk e tetel befejezeseal, bogy a felkaron sebeesck, daganatok rilldn fordulnak elc

A .kony1ik (20. fi/J,.a .]2) aeen erdcmel meg ktllonosen emlJ~est, mert azon izuletet kepezl, melybcn a felkar a~ alkarral osszeszogellik s fekvese, szogcllese epoly elhataroz6an foly be a vegtag also resaletenek min6segere s irftnyara, mint mege n Ielknr

A szOgIet itt, mint je.lel\Uk, rendesen 135 [ok, l'agyis az alkar rt teres alatt szabaJyas ;\.Ilfu; eseten teljeaen Higgolegesen fekselk s enn~lIogva a7. itt alakul6 szoglet nagys~g~t ritkdn az alkar, hanem maJd mindeg n felkar fekvcse har6rozza meg.

Ismeuesckbe kcllenc bocs~tk02nunk, ha e sztlgelJes cl1lnyeit.ccsalelni akarn6k, aaen ennek kikernlcsevel megjeg)'ezzfik el6sz(jr IS azt, hogy akkor el6ny(ls fei.."vesil a kQnyOk, ha a7. a test hosszanti irany' vonal~uak megfelelden feksaik, vagyis Ita nines so kirel~, se befel~ fordulva. E sxabdlyralan ellcrclutasok batrdnyos kbvetkezmenyelt a felkcr t~rg)'aI~sam\J mar l~uuk.

Megki,·anjuk egyebir:i.nt meg azt is, hogy a kllnyokcsont maga lobet6Ieg IHitrrtfel6 Irrinyuld es hoss7.u Icgyen, mert at is cgy emeltytlkarl kepo?, melyhes az alkal"l nyujt6 iztnok tapadnak, nzoknak ll1uklldese pedig nag}"obb, \l;Ikeietescbb, ha hossae emelty~karra hntnnk. KUlOnben igen e\(joyOs, ha a kOnyOkt;ij lefele is izmos, mert ez az izomOUsag az alkar erejdre is befoly.

. ~ klln)'1\k bnbjan a felWrcsek es kisebb,oag),obb dngnnatok ncm rhkak, Eaek tobbnyire i(ld6baotBlomban szenl'ed6 lovaknal l.igy keletkeanek, hogy az allal mells8 vegta.gjait, mint a marha, hasa ala szedvu

Ieksztk CS p(llh\janak sark! r6szcvel a kllnyllkcI ilycn m6don fl'hu~~a Ha a ?,\1~6d~s IriS5, a daganat meleg, fajdalrnas ._- ha pedig regi, hideg SZOkOlI lenni S loj:l~ IIllgYS1!l;:{' - olyl.:or OI;OlnYI, sot na_gyobb - daga_ n~l<Jl kcpcl" vagy ~Iy.ego zacskosaerf tojmlOl, mely rilkan has~n:llati, Inkol.bbcsakst.cps6g1hlba

Az alkar (20. Mra 3)) a konyokl~(ll~t es a hiblo vagy mcllsd len:! !.:6llltl fehi> a~OIl testr6S%, mclynek sailard al~pj;it a test alan foggo. legesen :1116 alkarcscnt (19. fib,.,. 15) "eli meg_ Ezen a csonton csak felOlvannakizmok,alulinakfulnak rajta vegigs elcrt kivanatos, hogy at alkar felulrdlsselesen cs vaseagoninduljonmegslefelemenCle_ leseneslaposanhaiad,'a,aHgcszre_ vehetoleg rnecjen ae a labl6be.

Hossziis.igalillet8IegkOr(llbeIUI m~rvad6nak lehet rekinteni lIZl, hogy az ege"z meUso vegtegnak a kOnyOkdtidort61 a fOldig m!;r! hosszatl'cndesktiru:lmcnyekkozIHt a mellsd tcrdhaj!;is feleai. E>: azonban a fajtak seerrne eltereseket is rnutar, I. i. majd olyan, hogy a felso fel, majd meg bogy ea nlsd fct hosszabb.

Sokan aJ<! lartjak, hogy a 16, ha alkura rcvid, azt magasabbra kdprs emelnl, m.int ha hossdl, mdsck ennek elleukeecjet dl1ftja:k.

Nezetnak sr-erim - mimhogy bosszu.alkarral rovidebbszar, hosesznbb sxrirral r6videbbalbrjar cgylltt - a k(hd~s nom aznn forog meg, hogyal6alkal'al mily magesra erneli vagy ernelheti.

' 0 henem azon, hogy pataja a fllldt81

"---rl mennyirell'ivolodikelazalkar

cmeMsc folytan. l\Ii(:1610vonwlt

93. ,\1,,,,- A"nlko, .",.1 .. ,nor.t.. kiserlcteink kozben a felOl gyo-

zodlfink meg, hogy ahossau alkaru es rcvid sz~ru ld pat;ija cgycnlo foku emeies esctdn is magasabbra esik a foldltil, mmt a rOvid alkaru es hosuusz;lru Ide, vagyis hogy a ¢. dbrdll fdtnntetett vlszony a valosagnak tcnyleg megfelel

Ez :ibm nevesercsen feltUnteti. hogy 60 foknyi emeJes meueu a bcsszabb (a-(') alkarnak cs r6vidcbb s7.arnak C-(' a kOrz6je, 5 f-f a boka mag~ga, mig a rovldebb alkar (a-b) e" hosszabb seemek b-d a korzlSjc ~s csak c-c a bcka magassaga, vagyis a mellett, hogy a hcsszabb alkar a,parat magasabbra cmeli, meg a mells/i lerdet es a~ ?gesz als6 reszl kljebb 015 illetolcg ellSbbre is viszi. Eszerint tehat a rovidebb alkar a ...;,crdct Ilgyan magasabban emelt, de a patat alac50nyabban hagyj~, hn csak rOvid szarral nines kapcsolatban, mert

C17. csetbcn a~ ilycil vcglag hararozcuan magasabban j,h6, mint a ~lasik,

1~':~y ~a 11~~ls ~~~~~/~~~~2t S~f~;~~:; ka?o~S~!~I.~S~t;;'~;~~~~~~~~J~aJ:l~:~ b~~~~' :7.k~ ~sa~~~'~n;~~Yl~o~~t~z:/~Vl~ov~~a;:"i~t~~a:d~~C~IiSht~~~;;

lit: scg1ti (:5 I;icgcszhi. 19a?' azwn a7~ hogy a Itosszu Sl.i~· gycngebb

~lk~e~~lh~~~!~j tu~;jd~~~~~e~>C~~~ i:l~fle;~~!~~ r. ~Ze!o:e:;t~~~~is!~~;g:: j~~~~tA~~~cmel~tt~~tt'_~~;:~e~ali~ .~~)?I~~~~;k h(~~~,~~t S:~~I~n~~~~;;~I~~ ~~:t (~;~S j~:6~~:~~atp~ilz~~)k~f~~e~!f ~1~~!~~:~);~I~~r.c~I~.~!~~;rl:S~

nem rOvidck, s jar;isuk, ,'cgtag mJl.clCsllk m~g1s mag as .. de IsmetelJUk,

::7:r~nl;p~~~k~j~~i\S~!!ukne~ ~;~CI-~rlS~~ka~Ue~ :O~~;.~~I~;:Z~es~~eri~

mind olyan, bogy a rnagasabb Jara5t mmtegy mag:ival ho~za

Ezcknel a 10\·al;n41 cppligy. mmt a lcgtl)bb n;ip~IYI .~ spanycl Rredeli! 16nal, ugyanis ax alkar a kOnyOkben nagyfoku clore- ~s. fclbajldsra kepes s Igy a lablonek s vele cgylitt a vegta,g al$6 resaleteinek

:~~~lJ Ji~~g;~e!es:aU:~~::et:k~~b ml:;:~~ ~~~likc~'~tt~lk:.r~a~so%~!~;

vcnjak. Ilyen ben::ndczes eseten a? aranylag hoss?II. a}kar IS magasabb (~lai6bnll moaog, a mint alt egyncmely a~gol lel,vcrn61 ~ag~ cnnek sz~rJlla~ek:\mll \:itjuk. MindehbOl as kovctkeztk, hogy a hOSSZll nlkar scha scmmirelc lona! so Ilatr:iny. ha ugyan j61 ixmolr, )61 i,nalt es a test alutt iigy elCllrl:ll, mint eltlalrol teldntve, rnggllleJi[t:sen, vagYls os?lop~~er{1en all.

A~ n\dalr61 tekintve I;eskeny, J~orns~g6I1Y nl~ar ncm lchet el~g <leISS, 111indo'lAilta! e te!;tre5~ncl, rnlkor ebben a eekintetbcn illilt\Il~, ne Iclcdjuk, \logy also reszleteire =e- a term~g?el ~e "". sole Izmo~.

A? olyau albrral, melvnelc also resalete clnlrdl lel<lO.ll'e ugy nee kl, mint a hogy a 99. db~/; feltllnteti,oldalr6l leJ,intvc pedig ugy, a bogy a 100. dbra mlltalja, minden 16nal meg Il)helUnk el6gedve,

A faggolegcsiol clt~r6 alkarra meg kesl.lbbl'issnterlln\"mindamellett,hogy erTi>l rOviden mar a knnyOk nirg)'alasanal is !llcgcmlekczttlnk; befejezes(l\ Icllol.l m6g csak azt jcgyez.1lk mcg, hogyezenatestreszenscrteseksegye-b k6ros ;iJlapotok vajrni ritkall fordulnak e16; itt fordul ela azonban rermcsectsl-erilleg lIZ u. n. saarubcka vagy gesz· tc~y(! (20. <ibm 34), mely az 6~16 5·ik uj]n rudimentumanal;tckinthetQsmeiy, hab~rugy ;iltala:ban nemesebb 101'aknAI kicsi,kOzons6gescbbn61nagyobbszokott \cllni,l:'1paszlalAsul1kszerinterrenezve btetcs jelnck el nem fogadh"t6.

35.) A E~:ll:!~.:~~ ~~ft~a~~~eh2:~ltdf;:. 09., ,00,.;'"""""",,,, ,,""" ",,"","

mcseeruuck 1:l151.ik, o:pp oly romcs a val6s<lgban, 6s pedi~ ncmcsakazcrt, mert teuleret k6pc7-, lmnem 3",crt is, mert stoglctet nem alkct S cunei, fogva a r:l"kqd:lsoknak 5 ebbOi foly61ag a grorsabb"Jromia.snaksokkal jobball ].:i van I!!ve, min! a v6gtilgokn"k _ !alan a paulk kinhelevel _ blumely resac.

A l"bWbeo izmok mar alig' vannak s csnk a felkarr61 <is kOnvokr61 eredc IUljUt6 65 fcszlt(j·i~mok inas "6gel mennek in vegig s resiin! a terd horgas cscntjdra. renint a SJar· S iJletol<:g- kapocscsontokra tapadeak sa l;\btCSnek I\~ az azon alul.lev6 reszeknek rOgzltescl, reseneser es h.ajUt:1satcS7.k/:itlik.

A ldbtdnek mM felsorolc es rajaban is bemutatote apr6 csontjai ket Ieszes esegy hatrafel6 csuklo izilletet kcpeanek s eateulet erosit6sthezazittelhelyezettkoMn_ f..!le szalagok jarulnak.

Mint minden fz(llet, I1gy ea is akko:lr. Iehet igaz.in er(js, ha cscntjal szilardsaguk mellett terjedelmesck is, mert (:sak ilycn csontckculehetnek a szalagck es lnak is eros fejlettsegtlek s csak Jlyen terjedclme~ebh teren Iclhcmek a hajllt6 es feszito lnak is bistcs fekhelyet.

dbm t) lehct51eg [aruljcn hona j61a megszelesiteseht~: m\n(\azllha\ ugy, hogy innet azttm n S7.arba meneteiesen

Nynk"a Ilibt6, menjert ~t (is ncm nynkalran, mint a hogy azt a

fOI. rlbltl.feltunteti, mert ez osetbenahajli16 in elvekonyulasa cs elgyeng[ll~se forog Ienn, a mi ped;g e rcsz. erosfr6sehe;: termeseetesen nem j.irul. Az llyen terd tl.yakallnak mondatik s ha valamelylk, eppcn Ct, a1., a me\y leggyorsabb\llJ aeon hiba~ vegtag aU:l.l;\\O~ vezet, a melyet mar cl6bb terdessegnek neveztunk.

l(UIOnDen t:ll'0lr61 sem hiba, lm a Jabt6 ugy el(llr61, mint cldalrdl tekintve, fels6 reseleten valamivel saelesebb, mint also reseleten (I. 99. Is JCC, dbra o-a Is 6-b rlst;,!I), hanem igenis hiba cnnek ellenkeacje, ~ely szerencsere ritk:ln ford61 el6 s teobnylre btbas csontk6pzodes, ,nmegvastagod6s, s tokszaJag-kitaguhls folyl:!.n lctesul.

Csak.fut6Iag emlft.v"n 6jta is, hogy az alkarnak es szarnak a labt6Iren,mmdenfcI6Iteklntye,tugg5JcgesnekkeUlennlc,figyelembeajanljuk a terden leyU bdmck tUzetes megvi~g;llas§!, Rendes ki!lrtllmt!:nyek kOzntt " bar itt Iesacs es ep. Kopas? helyck, hegck, sebek mind arr:, mutatnak itt, hogy a 16 botlik es terdrc szokcn esni. A sebek itt ann"} vesaodelmescbbek szoklak lenni, mert a bor alate majdnem kozvetlennl a toks7.alag kOvetkezik, a mely ba a sebecs fol}iio kinyittatik, rend-

kivtll ncheeen gy6gyul. Egyebi .

mindjart area magyadzni, hog jarasu ioeon is megesik, nogy lovak, rnelyck rosse sxokdsbol or- almot batr kUlsl.> r&;zet fekves alkalm;1\'(l1 cppenamf;ut, hogy a CSl1pasz loldre,padozat!<l, vagy knvezetre fek(I.~?'J\e), elcg gyakran felt!!r!!.:.

A 10 ~m.f/j fi'!;ztiillik Nsz/"es Itfllf!;l,

Ilyenf61e ~Uz6d:i.sok l:s tnr6sek kOvetkezm6nye ssokon lenni all u. n. r'niJllpld is moly nem mas, mint.a terd bcrenek es kOtl!sr.Ovctenek

i~:~i~~st:~~ns~k;~enf~fl~~;~ te;~~S~?~Se~~~, r<'ss~~~:o~~t~!ek~~~~~~el~~~~~

ford(llnak do, tovabb~ rna,ga.' J~rasu l?vaknal .01. I~btonek ~ patk6 altali megS6rtese is elcg gyaknn cp'P"g)', mmt a ha}\\t~- es fes"('I1.\::Iinak bl.lvc_ Iy~nek iI kitaguJasa is.

EmlhettUk, hogy szab:llyos dllapotban ".Iabtii aZ alkarral es szarral

egY~~1 !g~1),e~~!j~tt f~~~. (tz" e~~;. V~r;~~rE~~:~e~ekt:r~~I:tt~~~~;

37. alkar es smt lOmy'" secgletben egyesUlnck s az ily v~gtag;illas

102. 4bnl, E15t1! h"jlot\ ."rd. 103, :\hr.,. Hiilr~ hajlo.l lerd.

kl)zousegesell Urdusigll~k mondatik azert, mert a lerd kis \vben el(lrekiaiL

elmUlik, vagy megrnarad.

A terdesseguek, mint vt!gtag:l1!:is-hiMnak megitelesendJ hatarozottan figyell\unk keU arra is, hogy az a terd nyakahsagaval kapesolatban fordul_e cl6, men cz esctben nagyobb hibanak kel! aet nlondanunk, ~Ppugy mint akkor, a rnikor meredeken AI16 esUddel egyUtt fcrdul ellS. . Szab:llyos szogletbcn bajlctt csuddel bir6 lovak ogyanis meg akkcr '5 bi1.toSlLbb jarnsl,ak, ha tc~dtik e)Cire hajlott, mert n c:sU(i szabatyoe

K<WI"Y_M.no.1M'Atua • ."~"",,, •.

A MIs Imyt's2ilst

A Icrclos$<!g.Ci fo,m:ij". 105. ,ihra.

Minthogya 5"tirc50nt a L(lbb! v6glng csontokho:t kepest ar;\nylag vo!'kony, minthogy rovabba c;~k inakkul blr cs izmokknl, melyek erlSsebbe tennck, nern rendelkc1.ik. kell, hogy megfelelO rovidseggcl bIrjon, lIogy erdssegben esaltal l~ nyerJcn.

Egyebckel iIlellSlcg ulalunk az alkar t;irgyaiasanal elmondouakm, hal a sztir hosszabb vagy rovldebb vollanak eldnyelt es harranyait mar

keilokepen mcgvllagttotruk. .

A sdron vcgig fUlo iDak erlSsscg6nck es tisztasaganak vizsgaladn;l] ne feledjilk, hogy az ar;\.nylag nagyobb 1I1merojilnek mutatko~6 hajHt6- fnal<, melyek nehez, petyhUdt lovaknal gyakotibl'ak, nern kGvetke1.Cs. hogy er6sebbek, sOt inl«ibb azt lal:l.ijuk, hogy a s1.i!;ird szervezetCl kt'moyii lovak kisebb atmcr6jii lnalsokkalsaitdrdabbak Itvcn, tartcsabbak

I08.>ibm.A]ib,·ogc"<inni.

IIO.<ihra.lr.<wporl.

s tctemenyktpesebbek. Ezert, a mig pl. a gyorsan mozg6 16mil a kisebb ervcs, erl)s In, la\'0Ir61 se blba, addig a lassu Ilkooy in, mert az a petyhildt szervezetbol

any.

AM /,,"i/son.'szwlI:kn!szld<sll'ir(;'ia

esctben h~bfu" ritk:l.n nagyrokli, de meg!s baszn.ibti hibaoak k6pr.7.hetik

ok6.t s C1.cr! tobb flgyclmct <'rdcmelnck.. . .

A 108. abr6.n felUintetett ill~k k5zill " .r~s~.itll{n (1:.J "tkAn v~n k6rosan elv:l.IIQtva, de annal gyak:abban a haJlnotnak (,1, B, C, D, )~. Ezek ugyanis elcrement gyuladas kljvctkeztcbcn ig~n gyakran meg ,sloktakvastagod.otsekkorazu.n. im;soporf(Jt kcpezlk (I. a no, abrdtj. mely ha nagyfoku. a 10 en6k6bol,

has?nalhatosagtib61 sokat levonmert to,:>bnyire gy6gylthatatlan OS melle

megE~'I~~~~e n~1rt~k\?e;ufr~~~~5err~5eJd~n e~~}~;:~i6 es kcslSbb emll-

Icnd6 somer olykor a !;Z,l.rra is klterjed s hogy az

u, n. bokaszor egynemely tajt:l.uAI (pI. ?lindjart a flcMz Clydesdale 16mU) a sur kijzeperol tndlil meg

E testreszen egyebirant, k(llbn<lsen az inak rnenten, tU.es vassal valo cgeteseknek lehctnek nyomal. lIyen ogetesekhez 6ppen a megvastagodott inak gy6gyltasa ezelj:l.b61 s7.oktak nyulni.

A boka (:!O. Abra 37) a ~:l.rc5~nt also es a csudcsem fels6 vege sakI!! egyemto csont (9;>. 4bra es altai kopeztetik s ae itt tovllbb futo inak S knlOnfllle szalagok stb. altai egcszittelik Iti.

Mint mar jeleztnk, itt egy csuki6·izo.!et, az Ii. n. 113. :ibm. SubOlyO"J •• ud. csfld, vagy bokaizl1let van, mcly a scir es cslld

kOzQtt 140 fokot kt\pez. .

HogI' ez It te~treS1., mind !z(llet eros lehessen, seukseges, bog'y terJ~' celrnes leg yen s tt'11s~gosan el ne gomb!)ly6dJt!k, mer! kill()nben az ttt veglg fut6 t\s tampontot nyero inak munkaja is kod.itohabb es tOkeletlcnebb

A 16 Is f<"ylull:se

!1,l;\skaI6nbcll pedig ktvduaros, hogy 3 boka bU"koll ne !cgycn, hanem hogy a bor nlatt rekv6 kcpletckj61 klvchctdk legyenek. AzHyen bok"t szara1.nak C;; tisztanak mondjuk.

A burkoltsagon kiv!l1 eleg b'Y"kori c n%zen a lokszalng kit;\guhi~a s a boka7.~s rolytan letrejcu kiscbb-nagyObb fok(, serules.

A boka 1lIIIs6 fulszlncn a legtocb 16mll hosszabb star azu.n.fw!m. si:or [so. dbm 39) n6 s egy s~nru.kcplet. t. L a s""n'-s",.;"alJl),li Van meg ereszcnelhelyezvc.

A bckaszcr es sarkantyu keleti s:>.:irmaz:is':',nemesebb lovaknalkicsi, nyugari credesd lovakna! nagy; nagycn ncmcs s;.arm3'.iSU. rovaknal nines is bolrns,.6r, «een a kevesbe ncmes lov~k eaeu sztirzctet a 16kereskcdllk le szoktak nyirni, vagy a utir azdlalt ki szoktak tepni, hogy igya IOI':>k nemesebb.sdmladsuakoak la.tsz6djanak.

KI'J~bevet(jleg megJegyezven, hogy a bcka hOSS"Mabban val6 tlhlen allis kOzbcn a Icvaknal majdnelll klvetel nelkel megduasad, de jartat:is es ledl'Jrzs<lJes ut.tn ismet le!ohad, felemlitjOk e hel>'en, hogy legt6bbnyire a csed b6ro!nek Mlml'JrOs bantalma Ulan nemelykor n bokanak .lIlando megduaendasu marad \·issza. Az ilyen bolcin a szor l\ssze.ViSS7.a kuszal6dva borzasan all s eeere eer a l:lbat 6orsos IdIJllak seoktak nevcent, (L. a Ill. libral)

A bok" v~gre tulerdltetes k(ivetkelteben (a:fesJi d.lbat es la::dv4. lchet ; az elcbbl eserben rneredek, az ut6bbibanhajlOttcslldtarsu!hoaa 5 mindker fcrmaban a hibveg hibassagat csak fokceee.

A bokab61 kiinduldlag vegre m~s hibas csud- es pata:illMok is carneretesek, czekrdl azonban ahl.bb emlekezunk meg

A csiid. (EO. dbra 38) alapj:it a eSlldcsont kepezi, mely mint mar Jat[uk, .fellll a sz.1r-, al~l pedig a pene- vagy koronncsonnal izes!ll es

ut6bbiegyigasl6szabalyoscsl1djett(lntetifel.j

Ha ezen normalis sz6gch!s(l cslidtlll n.z eheres olyan. hogy a csud a fUgg61eges fillflshoz koeeledlk, akkur a~t II/frrd"/lIId", ha pedig a viz· saintesbea kozelebb all, akkor /laj!o/JIll)/.; mondjuk. Nemelyek az elabb;t .s:;Ik!JbtisdpmN., ae ut6bbit pedid plllta·c.iidt7slgllt'!. vagy l1ud<&-ddbl!sdg'lllk is mondjak.

E k6t utcbbl es(ldalakul;\soak hib:ls volta tllstent ertiIelll teae, b" meggondoljuk, bogy a mercdek csud mar a non! osszekotteH~~n61 »e- a a fl!!ddel \'a16 crintkczes 6s a tests':'ly raescs ktlvetke?teoen kefetkead lokeseket, r;\zkodasokat tokcletlenebbul tori meg, mint a szabalyos $1.oglctben ~1I6 vagy 3 hajlott csud s emlatt ncmcsak hogy kcllemetlenne valik n lovasra nhve, hanem mcg h<ltranyossa lese ,,1 Izuletekre nezve is, melyelc eeen keJl(jkcpen nleg nenl tIlrt Il)k..!sek kOvefkcztebell gyorsan kifaradnak s hamar meg is romlanak. Ha aztan a mcredek esud tal.1n meg hajlott terddel is kapcsolatos. akkor mint mdr llittuk, a viSl0ny mcg halranyosnbb.i lcsz.

A hajJott csud, minthogy czco az emlken rfizk6dasoknagyon megt6rnck. a lovasnak kcllemeucnsegel az 1937- hogy oem okoznak, de "!lnal nagyobb h:itr:i,i)-ara vannak, mar ncm a1. iz()ielekllek, telu\.t a

A /<lkiils6,tsuilul, r/$zll.'ft:Sfl'irlii;(l.

G7"(o-j~L viscltk, vagyis elllbbi eserben 3 csoruok, utabbi esctben pedig a, mak v~nnak t61s:lgosnn rerhclve,

AfcSlld hoss~>lm nceve .1ltalitbrm all mcndatik, hogy Jegalkalf\lasabb h" az::a S2ar bossadnak cgy harmadrit tcsz! ki.lIIasok a csuder a boka fUggQleges hOSSdval merik Ossze s all! tartjak, hogy nemesebb lon>ll igen ceclszerfl, ha c k!!t rc!s~ mercte egyforma.

~!!zCtllnk szcrlnt a gyors 1llo~gasra hivatnu nyerges vagy kocsil6 cS!ldJe tulhosszit alig leher, feh!!vc!n. hogy az szabaJyos, terjedehnes bokJ1;b6i . indul ki s noemalis uOglctet alkot es crosen fejlen hajlito. inakkaltslapo1tatikj mert ehekintve aucl, hogy azily cs!ldiil6a Jovasra nc!zve kcllemes mozgasu, meg J~b~nak t<:!roJeJ,',se is nagyobb; sOl mivel a hajtit6inak ez esetben nagy Idren fekilsznek s hcssau emeltyilkarok

~ .

115. Abrn. ~Ieredok 05~I1s"ilB"I"".

kceepen vannak (az egyenJl6-csontoknalj a!;idmaszlva, a feszl1lest, m~s sz6val a megtcrheltetest bietosabban, nagyobb fokban klipesek elviselni

T(llhossz6 s fgy iga?;{n hlbas, nezet(lnk szerinl, tehat csakaza csad. a mely igen kicsi bokabdl indnl ki. er6sen Iejlett inak altaI nem eleggli istapohatije lis a mely a vfzsalmcshee hcgyesebbszogletben hajliks talan bozza meg ki v~gy berete, oldalra is el "an hajolva.

Nebezebb lovakn<ll m~r hatarozottan leher nllhossau is a cslld s ae ilyeneknel eu hib>lsnak kell nevcenuek nemcsakazert,mertasuJyosabb test alau s a lassu mozg<ls mellen aZ ilyen csud gyorsabb elromlasnak van kit!!ve, hanem azen is, mer! teeuvcnseotas kOzben a ,'egtaggal val6 kapaszkodas nem [ellet ely llikeletes, mint rdvldebb csud eseten.

A csnd vastags~g~ra nezve felemUtjilk, hogy a sz;irmll vckonyebb csud elCg eras nem 1ch'!_. neere ;~cretjilk. ha a csnc vastagsagi rnerete eagyobb mint ~ szare.

nern [Izert mutatko1.nak ilycncknck, men [I" a vegtoghiba a tctcm{:ny_ k{:pe!\Segere hAtr!in)'os befolylist nem gyakorol .. han~m azert, men aa mas vcgtagreszek form~16d!isa altai kiegycnHucuk. kljavtttatik,

A csildoD elOforduld kuros valtozhok tl>bbf61ek lehelnek. 19y pl. a kOzonscgcs s"bz6~eken klvul a csildhajlatban meglehetds gyakr:1Il elo!:i_ fordul6 jil.{)'<iS, a k{)t61beh~gas faly1<\11 letrejou fddl)· es aiidsliJ/l~r. gzeke~ kivui a csuden " partaizliieUOl kiindulolag elOfordul hizonyos csol1tkmOves, ~lelyel Impla._Ir(C/lmc!.; hlv(ml;. Ez nemcsak szepsegi, hanem gyakran hasznzilati hib" is es igen sokan ~lllrOkllhettinek mondjak, mien is azt a tenyeszallatokm'il nem seeretjuk

FigyelrneztNjok a 16vi7.~gMokat, hog)' kulencscn nemesebb lovnknal, melyeknek CSildJ~ a parm lsulemcl seep szaraz. a cstldcsont also vege_ nek" b6r al61 k,all6 ket oldal szBe! a kapt:lletemmel osszenetevcs2_ u6k,. (igy nemkulenben, hogy a nyilg: vagy bek6to_res folyLdn eselleg letrcJ!ltl biirmegvasmr;:od;isl se lansak valomelyes mmegvastagodasnak vagyesontujkeplctnck.

A bol.aF6l ide lelogc sacrpamacsrn nezvc az a megjcgyeesank, hogy "yari idCiben ad ruvidre nylrn; lan:lcsos. lis~i 6s ren id6ben azonban

ib

J, .l-

ll7.l\b ..... R.ndI!!lOsrendollen."'''stnging.is.

jo, ha aa a stilr a b?karol a csa~.hajl;lsra lel6g, mert a csud borel a megfagyas. ellen vedi, De pcrsze t!5ZI;!;ntartasa elengedhetetlen.

A parta (2Q ti/Jra. 40) akkcr szaMlyos a l6mi1, ha ep es ha a pat~1 mersekeh duzaanatban kUri!i

Hogy itt laOlel Iclczik, aa a nemesebb lovakndl is alig tflnlk sxembe, kl,)1.t\nseges nehez lcvnknal meg kevesbc, mert eeeknel duzzadn\bbszo· kOlllennisaziz(lIcteteltnkarja

.Kivanatos, hogy a csud a partaiz(iletbcn meglchctos fesaes lcgyen. 10 ennelfogl'.a IOViis~rlasokn~1 " billat Iclcmehetnl 5 a patal megfogvlI mcggyozOdm, hogy aZ a panaieuletben tul~gos oldalrnozgasckar nem tcsa-e ?

illinthagya partan sok 16nru hosseabb sz6r n6, mely a7. eseueg jelenlev1:l serilliiseket ehllkarja, czelszcru eZl a tC5tn!sZ\ annal inkabb uhetescn megviz,g;ilni, mert tobb ely b3.ntalom ford':'l cIa rajta, a mely a lcvm er.tiik6ben nagyon ablszallflJiI.

logy mindenekeldtt a p:lrtan fcrdul elO 3Z u. n. /J.YITnildm" meg a ftdpastdem 6s a /:(1/11110161", melyek mindannyian csontklnuvesek 65 a lcvat u eeolgalarban is nom rilkan igen lenyegesen akaddtycszdk e enieucu va16szinl1leg Gt-is 6rl>kllldnek

mhfigni, meggyor.6dest s~erzend6, hogy crzekeuy-c, cs~k arm ligyellIleztetUnk mindenkit, hogy cregebb, elcslgaacu, vagy nagyon vastag borll es s15r(1 16 partajo a rataposasn;11 gya),ran ereeketlennek m~tatkoaik, dacd.ra anonk, hagy oz a 16 nem b~laesfr;\.s. Mert. "ppen ee Idllll

~::~:a~:~~~o~~a: ~,~i~f~t)~~~:nYe~~:::~o[:I~e~;;f!:~15ee: ~!:~r:n~al~~

meggondoljuk, hogy p. egy izgat6 eenscscset be~tn\, v~gy takkcl ~eg- 5zilrk;llt parta akkcr is erzekenyseget fog mutatlll a r;llep~nel,am,kor

a 16G~~r;;;:~e;~~~~a~~~~!~ISter(fbb lChal e 116m nezve idejekor'!il\ allat· or~CI~~;;at~I.~~~;!a~~) :t~t~~rOk (EO. ribra.lp) it labnak aeon Icgal~6 t·esz.'H

kepczi, a mely a ftllddel, ha " pata vasalva nines, kOzvetlcnUlerlll:ke.uk.

Erre a testresare nagyon sok l6vi~5gal6 es 16v_3.sarJ6. semrm s\llYI scm fckle!, pedig t~nrleg - hagyha mar a sz61'31 Ja\SZlll kell - ezcn

a hI~~~dz::,:ek!~~te~~~~~~es~o1l~CIY a vegtagokat a 1~5ts~ly r6szer81

kOzvetve vag)' kOwetlenOl eri. sot meg miadazon ten1vIselesnek ~agyresze is. me')y munkal<Ozbcn 3 vegtagokra atharamlik, a patat ~rln.telleniil ncm hagy]a. Es ee elegge mulatja, hogy ha a labak vege IlInc~ fi~nb~lyosall szerkesawe s ncm ep {:~ egcszseges, hiabaval6 mind a tobbl tcsh'6sznek Jeg"zab~lyosabJ:., alkolasa is, rnert a mUl1kara luvatolt 16 leg[ebb esetben egy gep l~sz. a mclynek kerekei. tahlll " hclyb1l1. veld kimcedulasra se alkalmasak, gep tehat, a mely Ily ertelemben teljcscn

ha~1~~~:n~em a munkara btvetott, banem a tenyesetesrc sdnt lovat tekintjlik is, nem szabad Ieiednnnk, hogy cppen a pal~hiMk a7.ok. melyek a legnagyobb bi1.onyossaggal ;It!lrOkI6dnek, eltekintve pcr.:te egynemely oly patabtbatcl, a mely fut6lag a hasznalal koeben keleli,e-

?,ik 15 l~l :~c~u~:~'mai: a patak. rehst, n~gy figyelmct erdemelnek s n:i M.okr61 kcnyvunk maS resseben igen b6ven meg is fogunk ellll~kel"t; itt tehAt c,ak oly <.\rtelcmben fogl"lko~ullk vere, a mily enelcrnbee knlcmtani sacmpontbol vele fogtalkozni elkcrOlhctetlcnfi\ sz~kseg:es.

Es ebbcn 11 tekintetbcn megiegye~~lIk. hogy a $7-llIlrd seerveeeru 16 palajauak szariija s7-,v6sabb, a pelyhlldl szCrl'CZCIUC lazabb; ilZ clUbbi pat<lj3Ah.ldL>ankiscbb,azm6bbicnugyobb,ter!lllCbb

A mellsd pam. kUlonben inkabh kl.\ralaku l1ol'doz6 szellel blr 65 nag),obb minI. hat56: talpfell1lete kcvesbe homorodolt s a szarMaI foldhQzi hajl;\S3 epp annyi, mint a csnde, t. i. 45 fok. A searnfal magassaga ellSl a hegyfaton legnagyobb. oldalt cs a sark; tajon kiscbb, ('gr, hogy ha a hegyfalOIl 3, all old.lfaloll 2. a sarkfaloll pedig I a7- egym:i.sla:.zti arany. (L. II /14, libra A) mjad/)

Az cp pare saare]a cgyebirallt sitnn, talpa es Sarka cp, nyIl'ja szeles, servos s eg6szben ruganyoe.

Az ilycn seabatyos patat61 aiakra es mindsegre nexve sokfelc eltcrcls fordul elll a 161la!. Igy pI. a ~ifk es a tcrllll. a fcrde cs a szorult, a tClrekeny es porhany6 pala stb., melyekrcl a patkolas targyallisAnal bcvebben is szo le~7.en.

II. A hatao vegtagok.

A "~gtagokr61 altal~ban 57.61I'a. relcmlitet1fik mar. hogy a hatsQ labaknak a lest tiimasr.\lis~ban es tovdbbvirelcbeu sckkal nagyobb feladar [uton, mint a mellsdknelc. Ehliet kcpese a iuits6 1'6gtagokat mar " term6s~et ncmcsak hogy a legnagyobb cscntckkal es legerusebb izmokkal Jaua el, hanem meg egesaben olykepcn szerkesatene ossae, hogy feladaranak lehel6 legtokeletesebben megfelelni mdjon

rrllg a mellso vegtagok ug}'anisoszlopszer{jbbbcrcndezesllkn~1 fogva \,Il\OoOsen a test tamaszt~sara alkalmasak, add!):! a hatS6 vegtagok sZIlj:!lclesebb alkatukn~1 fogva kival6bban a test eldrelokesere hivntvak.

Uttuk, hogy a melfso Iflbak 3 iga~i szogletben v.nnak ~erkeSltve; a hAtso vegtagokon 4 ilyen sZllglet van 5 mig a mellsd labak lilag!etIokainak eesees szama 380-400, addig a hats6k6i 500-525, vagyis lOO-145-te! tobb.

Erdrnutanl alapon tehat a bats6 vegt~gok nCl~c5ak h~gy ercsebbelr, hanem o\ya~ berendczesitek egyszersmlnd, a mdyen a. jelaett czclnak legjobban mcgfelel.

Lassuk a berendezest kOze!ebbro]

A MtS6 -eeoe legfclso reszenek csonlalapjat. melybe a kcnczcsora bcleizesUI, a UWMl1c:;;;osOJlf kepezi (I. a J/S. d/mit. A-wit). E csontnak " kllvetkeze! reszci vannek : a) a /;11- vag)' csipksaJlt, b) a s:;rmcrf'JJIuont, c} a far- I'agyfilcsmll. I. a be)s6, 2. es 3. a kllls6 cs6csa. 4. a pete kepillyuk, 5. aZ Ulgum6.

A hfltsO vfgtag tulajdonkepen! legfcls5 csontja a kOllc;;· vagy fitc:;omb;;SOlll (fiN. libra B) s ennek kOvelkczo reszei vanDak; 6. a nagy va.gy felso forgal6, mclyhez a nagy- CS k!llso fnri~<)m tapud : 7. a kOzeps6 f0"l;:at6, melyboz a ki~. es kOzcpso Iarizom tapad; 8, a kis forgat6, melyhez a kills,,· es nagy Iarlacrn egy-egy reszfete tnpad; i. a Iolceombeecnt iafeje. a 3 mcceccaccscnt altai kepeeu izvdpaban ; 9. es 10. a fOIezombcsont labetykei; II. es 12. esiganyujtvanyai; 13. a terdkalacscsont.

Cj At: o!c:;om/;csul1f, b) a ld/;17:rn vagy h'$ 1l1c:;~J;/bCJrm!. 14. es 10.

;~f;5:;~~::1rJ5~:;~i[;{;;~~:~~~::~::~::~~~~;~:~~:::

~sont'. (A gula alal.:u C5001 lIt oem " . t hi.tSi~~·) A ssdrcsasr; 24. at egyik k3_~O~S-

~~o~~ ~ ~5~g~eS:l~~C~~~t~~~e~e~et,_ri;;:

H) II: /(;'111:-, nil pIlIMn",r: 28. a nyrr-

eso~\~'jndezen csontok. ~pPljgy. mint.a !11ellslJlabon,hatalmaslzmoklml,lDakkul es ~Iagokknl vannak euuve .s maguk knzOIl, mint mar JeleztClk. ienleteket

~::;~k. e!~ n~!~~~~~~~1!1~e:e~5%~~

i:;iiMel; (lIS. dbra f:"tl) a Iolczomb es atcxomb a tlrda;id~td (lff-lli!l). aa atceomb es szarC$ont a cs;\nkban a crdw .. ,;dildef, (17-1I1l),_".szar- es csudcsonta fHlka" vagy ul;,{r.:;iiltle/ (25-1111), a csud- cs p;\rtac.sontapdI1"..-, a parta.

ee k::~so~~z~fd~ ~sf;:,~!t~(~~~td~J:abad ~O:~~~III:: ~s Ol;~at £~i:~~karo~d~~~

90-100 foknyi szOgletet kepez. (L. a

fI9·AJi~~~i,.u\et tokeletes csuk!6izUletet k6pez s a rO::llllrOl es h6.ltllr61 etee ir;\nyu16 Iolczomb safelillroieselillr6! lu\trafele irflnyul6 alczomb aa .oss~e. kocz6dflsi belyen 120--130 Icknyt sacgletet alkot

A csankiztllct 150 fokii szogletbell s~i1lt611 ttlkeletcs csuldoizuletet kepez

AMts6bok~bannemkUlonbentilketetes csuk16i;o;IUel van .. de a szoglet itt cem rit\;an tcbb, mint a mellsb bok;!'-

nill.; ~ar~~? ~~k'pataizOlct olyan, mint us. "b,~. H:Hscllall c<olltv:l,n.

a m;~~~~~b~:e~~~~cz~z~~z~~:!knek kulemtani es cr6mutanl alapon vettAkO~~~~:~z~r~~~~~. a farnal mar megem16kcztBnk, la5Suk hflt a kon~~~oncz (~"O. dbra 53). melynek alapjat es hclyzctce at itn6nt m~r

jclc1.I01I:, cgyikc a h<1ts6 vegtagok ;),1.00 reszcinell:, mell'nk a 16 kiad6 m01.g~s~ra lenyegcscn befolynak. Azert e tcstres1. mini5sege kOreli mel. tllnyMst igenyel ugy fch~e, ;zmoltsaga es sZ{lgclese, mint hosszusagn teJ,:inteu.,bnn.

Gyorsmcagdsra hlvaton lcvakndl mlndcnekelen kivanalOS, hogy a

~~~~ :1~1:~?Zi1I~~~~~ar~li~c~s~~~~~gl~ItI1~n,k~!~t ~if~~~p~~;~I~.ljon, vagyis

A h055Z"bb lWllc1.on ('gyani" az lZlnok IS hosszabbak 5 el'1'cl bp csolatban awk ClncW crcje bsszehuzoddskm- nagyobb ; ha eillelleli aetan a1. izmok meg er!>s fejlcltsegiick is, a koucz tetemcnyk.:!pessegc tsak Jokoecdhatik.

A rcvid konca a terdct kcllckepen nem emelheti, tehat gyms is terOfelCS mOlgast nem letesnher ; lassan m01.g6 igaslo\'akml.l asonban rOvidebb lepfs mellen nagy crtikifejtesre kepcs, aacn ezeknel a j61 izmolt es szabalyos szoglelben aIJ6 rt:ividebb konezot hlbdsnak mondn_ nunk nern lehet.

A koncz szabAlyos es mar ismeres szogelcst\t, M hatal-

mas izmok mlatt, nem konny{i Ielismemi, figyeljUk meg a tcrd

lW.til>ro.A"zlllotckszogelescL

fekveser, hasonlrtsuk azt ossee a CSipout:iglettel es konyokkcl: ha ugyanis a t<i,d vteszfntcs ir;\nyban a kenyokkel, fnggelyes Iranyban pedig a csfposzoglettcl cgy sfkban Iekssik, biton.y:ira normahs szo. g:elcsil.

A konca izmo1ts~g(\.t nClllcs~k oldall'dl, hanem hatulr6i tekintve i~ Incll'assuk figyehnUnl:re s vizsgilljuk, hogy ~ kot kouce k6?lltti IlnsU~k masasan kczdo!lik-e I'agy mclyen. Ha 01d~lr61 tekinwe a kon!;;. olyan. a milyent cgy gyors mozg~ra hivatctt 16n;lI a f2O. dim" hdtulrdl tekintve pedig a rsr. dbra fcltllntct; ha a hasftc.k oil'all melyen kesdddfk, a hogy azt 31. ut6bb jelzett rajr. rnutatja, s a koncxhajtat ncm nagyobb, mint a milyennek a;.! a 20. dbra 52-111/ Ieltunteti, akkor a koncl.ot ("''',ek es j6u~k mondhctjuk, tctcmenyre nagyrncrtejeben kepesnek jelc1.hetjQk, felteven, hogy Sl'-ogeI6se is norrnalis s egyebkepcn is ell es cgcezseges,

A 1(;lt koncznak (I, a 65. atmit) ellent6tc 31. izomszegeny, lapos IIJ'lfl'ga floltc,; (64. dum) 6$ a feiOI temos, de II tcrdkatdcs fe16 hirtelen elv(;konyo~~. 1i)"llkmlCfl fI!'. libra}, a hoss~u koncznak pedig (62. 1.< OJ. libra), a M"d fuJI"'; (7".. dbi'll)

vagy feil/mUM.ra, melyekrol alAbb 5zin(6n b6vebben is sz6 leszen.

E restreszeu nagy figyelmet erdemel meg az Achilles vagy horgnsin (20. 4111"11. 57), mel.l"'a b:irs6 fclsetncn \'~gig rUtva, a sarkcscnt bub-

A M klJl:;~ rlszd,,"k rls~Mts {<"irdsa

e, t:11j~n, ~:if.~rd~i:~~:I~SS l~g~~n h~g~es::Se':: ;;g~~:lc;~~:b~cS!~~~~

c.~onlla1.

A~ alczombon ktlltlllben a sermescken kivtll egyeb k6ros bautalmak /lem igeo Icrdulnak eli> s leggyakrabbnn a rcsszul alkalmazctt istrang okOz rajta mclyebb vagy sekelyebb horzsohisokat.

A esank (_'0. libra 515) egyike a ldtest 320n rcszeinek, 3 melyeken it 1613merok CS ncm ismer6k - hogy m~r igy mondjuk - leggyakrabball .lol'agolnak",.

Nem hisnll]" hogy akadna e sorok olvasoi k,::,z0tt cgy is, a ki valaha valnhol nem tapaszlalta volna, hogy klllOnOsen a rclszakert6k nanyszcr .nyergelnek. e teslrCs~re ~ csak it mindenttud6 a rnegmondhat6ja, hogy banysaor nem 'paTlPru:nak. el.

De nem is csoda, mert az igaz, szakertilt is nenr ritkan eppen e ieslrc~z I\l~gllclescnel hagyja csel·ben a tudomanya, olynnllyira, hogy ,,,,,, lekintetben csa\hatatlan IOismer6ket tahin II kcztillk ujjain nagyon isfeltudnoksorolni.

1'1>11 nem is tagadhato, hogy a csankizillet feleltenbonyol6dotlszerkezetfi ; az a sol. csont. n mely alkotja, Iejleusege. form:'ja s elhelyezildese sacrinr majdnem minden egyes 16naJ m~s es mas minilsegi!l'e te~zi ~01 ;zUlutct, j,1rlllekos resaer pedig (I. i. 11 szalagok. inak, veredenyek svb.) csak novelfk azon komplikaczi6t. a melylyel e res? megitel1!s6nel szamolni kell.

M; tapasetalasbcl mondhatjuk, hogy az. a ki a cdllk ooncztalli seert;.e .. etevel nem Ismeros, e testreszt helyesen megbiralnl keplelen s legnlAbb is cscnt alapja.t ken hogy ismerje az, a ki megkllzclltoleg helyes itclet"t akar mondan; e testrCs1. reletl.

~li a 118 . .!!br1l E pontjAra utalva megjcgyez"uk e helyen, hogy a csanknak 011 jelzen csontjai 3 sorban r .. kszenek s egymas k6z0tt iauleret kepeanek, ugy, hogy csak 3Z aJezomb (Il8. dllm C) es a csank csigacsontjai (113. dina 20) eoeou IClesll1 az a rokeletes csukI6-iz!llet, melv e helyen - mint mar jcleztilk _ 150 [ok" s1.0g1etet alkot.

j.\ ki 111,\1" mO;;1 a cs5nkot bOnC?I~ni saerkeaetenek melratasaval is leheltaeg bletcsan 6h .• jija ~I\ratara cs minliscgere nezve felismerni C5

~~~~;:~. v1.g~~tir~,~;~~~~be5. at~:=~~~C::,(>S~'~~:;i,;;/:;~~f:~~SI;· r:

lI/ofiTJkollj'sli.rdl.

Hosszu a csauk akkor. ha fcllllrlil krele merve n~gy terjedelmf j ~r.ele5 akkOI". ha mells6 relszine a 11'\t86161 lavol all; vnstag ckkor, ha

j~i~~~OCI~~ ~~~~:l~~~sJ~n b~~7.~'\~I~ ;~1rl~~~:;~'J; S~~'~~~ :~~~";. l~: %~~:~

leg'ls\-ag)"lIQb;UyGJ.;.nr6szlctnincsrajta; hciyesszOgeiesGakkor.ha n 150 foUoi nem igen ter et ; szabalyos Ickvestl "kkol", ha fIlggolegc~ seu a rest boStti'lnn ir:lnyvonalaban all s I'cgre rendcs moagekonysdgu akkor,ha5,nbuuoneI6rehajlik.luilraj61fes1.1l1, oldnlmoegasokar nem

\e~7.SS a~~~;~~s ~:nb~ntt~~j~~:tl;~~zi;~. a mely mtndenfele 1611:1:1 szdp-

nek Csj6nak mondharc

By csankct tUmel reI 0ldalr61 tekintve, ha ncru is tckeletes, de Mg~on t~jcko~tat6 raj·,ban a 122. <ibN s h:itulr<ll tckintvc n 1:13. tlilYa.

Ko>.""y·lI\.n.'lml'O\"I .... oyl"'I .. '.

Mid61l " o~<lr1kr61 eddig nll.>J1(lotl~l<r1aJ. n!szl((Cr.cseba fognank, szllk_ segesn<lklaljuknkov<!tkczi)kkO?l,ieS7-lln\s;k

l\,1i11l minden eRukI6-iz~lelbell, llgy a esdnkban i, a mozil'\s el1!fele a haJlltasban, h;i.trarcM redig n llyujt~sb[ln Imaskent fe~2iu\sbcn) :lli.

A ,·(:glagnak cdnkban vale megbajlasu kctfclekepen kllvelke~helik be, I. i. nyugalolilban a testslll), nillchezed<!se Iolytan minden iZQm_ miik~de_s nel.klll, ee mOzg~skt;zben ~1. i1.1110k, katonosen n lerdrOl kiin_ dul6 haJU16 Izmok mdkcdese folyl~l1_

A cs~nkiz(llel kin~'ujtasa V~gy Iesznese mar ti$ztiin <lZ izmck milko. dese dltal e$zkOzOh~tlk s e1. ~ lIlo~g,;s \ulajdonkcpen 3Z az ~ro, a mely az ege~z veg!ag ktegyenosttcse. jobbun mondva meghos.sszabbooasa k057.ben, a testsnlyt cUke loki. Ezt a muakat legnagyobb r~zben az alczomb h~lS0 Iclsetnen fek"o s a koncacsonrrdl credo k/I/msu (:so"k. nyujM i:;(},,~ (m~scu!llS gastrocnemius) ,'~gzi. me!v eros iDba mcgy :I.t 5 a pArta haJI116 lnaval egyUttesen aa _AcluHes- vagy horgas-Inar kepelve, a sarckcsont b(I~J~n lapad meg. A fesz!t~ben seg!!_

~~rS~~:II~a: .s::k.~:;n~~~i a:I)'~~~~f;"tms:;;~:,~'o~!:~:

mely a I~blkracsont fejen ered s aa Achllles-innal as:.lrkcsontfOIOttegye.1l1

E k~t i?o~ a S<irl'C50DlOt cmeltyukar g)'an~nt !las~n:11ja, mibol cnkem cirthe16, hogy nagy er6t 19l1?an akkor kepesek kifcjleni, Ita ea az emeltyfikar hosszu, m;!.s saoval: ha a csank hossau es rllggOJe_ gesen is terjedelmes. Mert a esanlmak eppt1gy szt\les. ~6ge, mini hosszliadga 0150 sorball a sarokcsonr hosz, U(15~gi'<t61 65. h~~rn s feJ/eh~ irall)luki voltMor fllgg. lI-IegJegyzend6 mindenesetre, hogy a nagyon hosszu sarkcsont :, mily nagy m6,tckben kepes a csank IOk6erejet nagl'obblLani, 011' kis mertekben kepes a m07.gatas {iyor£as:lglit fO.kozni. E miatt a leggyor_

t22. "hnt. snbban mozg6 verscnylovnkoal a tOlhoSSZlt sarok

JOI ru.:LkuJ! <slink. c~o~tot nern igen szere(ik 5 cgvedul a vadaszlovaknel

. tanjdk kedve?6 alakulasnak, rnelyeknel nem IInnyira

~J..~~di:~a~:n S~~~~~IJ~;rs lI1ozgath, min! liZ akad<llyok leheto biztos j:. J\Jinden,nuls lonal aZ~:lnbau, legyen az M!i- vagy katooal6, szeke-

~:~~lv~f~Ja~~!S-~~6~~~r~~~oan~a:~~~~~StZ!~o~~;'~~donkepen !lem is leber,

A.csank szelesse,gcnek nOvel6sche:, mint mar hiuuk, a SarkCSOII! is hozzaJArul, de hozuJftrulnak ebhea a:3 seeban fckvo lobbi csankcscntok is;_ \'agyis csak: akkor lcber igazan saeres s melle ,'aslagsagi Atm':" rdbea IS tcrjedclmes a ceank, ha cacn csoUlok cr6s fejJ6desLick

S cr a n.agy tcrjedel<l!ll nemcsak aZert clonyOs, men atta]a 3Z i.iI. !et el!en<lJl:lsl kepessegben nyer, hnnem e16n)'05 azert is, mert ily terjedelmesebb reszen at Osszes kepletek (ill.k. s.alagok sib.) tokelctesebb feJletlsegifck lcvell, munkakepessegllk is !Okeletesebb s vel(lk a esank (arl6s.s~gn is nngyobb

Hibasllak kelJ _enn~~ogva tartallunk minden llin;!.1 a -rovid, kcskCflJ', .,1/"""),, sz6val a kls terJcdelmil cs~nkot (I. 1.2.). Jb/~'). mdy cz izOlet

A Mls/flIyesztlsr

E.en koros cSontuaporulatok (I. 127. db,.,. n~b) megncvczesebcll mas nemactek sc nagyon szcrcncsesek, men pI. a franczia eparvin S a nemet Spath szo is mindent k~rejez, csek cppcn ,,~t nem. a mit kcllene. cav. hogy aackbcz klipcst a nu U/t'/J/ ~~o1\k, mely egy eleltel nem bIrO. vagy mar haseonralnn, sot ketlemcrlen tester jelenr, meg igazan kifeje_ zesteljesnek mondhatc, nem vevti.n figvelembe itt a PU!!/; sZoT, mely erdelyiesen kis~ogc1tst (Id.:ill~st, klUgdst) jcJent s melylyet ott a csontpokot tenyleg Illedk is, mint a mely a tObbi szabalyos rtisz kllztllcsak_ ugyall ki~lI, J.:IiszlIgel.

Vannak egyebir.:iOl,a kik eeen csontkinovesek egyntimelyiklittetem_ uek, masikit pdknak nevezlk (pI. csdnk-pok, Ok~r-tetem, da-retem stb.). Ezt rm a nemer kltejez6sek koveteseneklatjuk, s nc.mszol_ ntinkeUene,hamagyarbanmeg_ ;lUna a helyet. De nem illlja meg; azert mi csak azon seabalytalan klnoveseker s dudo. rokat neveaagk pdkckuak. melyek lagyak; azokatellellben, melyek kernenyek, tetemekuek mondjuk.

!lycsont-tetem,l'agyi~k6ros csontkiacves (mely ellke ment csont h~rtyalob folyd.n saokcu leggyakra?bnn JeteS(i]ni), neectuuk S7.crmtll<l.rolll fordul e16 a cs[mkokon, t. i. annale k(l1sQ, lulls6e..bels6feJtlleten.

A klils6rel(lletenel6forduI6, metyer nemely~k (GiiJIt/uJ"stb.) lcaptarctemnek IS hmak, az Ug"y_ nevcscn 0:;-1."/8111. ([... a 128, til mil.) Ezt a esent-ujkepleret a

A ,.eg\!~,,~~~i,ruyo. kijt"\'on"lui C:51~i/~~'~iIUI'61. ::~In~~~~e~:~~~~e~~gyr:j"~~jl~:

holoumeg akkor is, lIa nern nagyterjedelmil,de a s;mlagok al~ er, v~gy eppen, mini" k<!.s6bb ernlttendc csank-pok, az Inak lltjilba es.k (I. a up.lf/mfl) feltifn6 munkazavaITa adhat okor. (Az allatorvosi fOlskola gyu)temenycben van egy Tormay min. lan;l.csos ahalakviroilt cs:ink, mel yen az ihtclcm oldalr61 hatra es el6rc is ligy S7.ct van terll.lve, hogy a hajto es nylijt6 Inaknak reljesen lltjaba esfk.]

szal~:okU:sll~:~k a~tj~~a v:;f~ ~:i~~:l~ko~a: ltJI~~sz~l~al~~"~~\.!lO~k~

ugy"n arlallan tcrrndsectfl.

Nemelyek k010nben szerel-ik 6z-tetcmnek neveeet mindazon lagy dndorl is, mely" csdnk kil.ls6 Ielsztnen fordul elo. i\Ji ezekhez nem 5zeg6d(lnk s aaokat a maguk neven fogjuk alAbb nevezoi.

tOv!:, ~~~I ~l~s~ ~~~itn~s~~~:~~~DI~~~~:~::;,to~z ~ill~~Ol:)~Nl_~:t:'~

raa

(t .. a fJO. tibrdl.) Ez a C5011.t-szab:ll)l~~lansag tapas~tal~5ullk s?erint kctfelc, t. i. olyan, a me!y igazl csont uJkeplct es oiyan, a mely nem ~", h311em semmi mils. mint a sarkesont t1)venck vagy a kapucscsont reJti-

nck Acg~f~e~~h;~JJ:~bel~~t~a~setben igazan koros. csontki~1)ve~ kepezi a

llylil_tetCmel, addigil1::01:;o~~~b~s)l~~el;Ck~~~~~~~a$t:~anQS~~:::~.es~~~t~k~

csontok alkotjak azt s eppeo czert.a? el6bb, alakkal gyakrabban csak a teljcs.en kifeJlett lcvaknal, aa ut6bbival ellenbcufiataicslk6nal talalko~unk, melyek sokszor e hibaval 5zQletnek.

Hassnalat k?zbe~ . egyebirant a nyul.tetemn~k mind a ket alakJa k.fcl16dhelik ae oly lcvaknal IS, melyek nem szllietnek aZlal S lcggyakrabban a kardAllasll lovak kapjak meg a nyul-tetem mind kt.t alakjat

1~1. ';bro. CsonUo .. ,n. 128. ';br~. 6.10>0"" 129 .• hnl. Csonlp6k ~ 8""I,,!!ok kU21.

Kntonbcn ez a hiba is olyan, hogy ha csontejkeplet, de a szalagok es innk mliklldeset nem z"varja, egyebet 57-cps!!gi hiban;ll nern kepcz, re\t~vtin, hngy a csank egyebktipen szabalyos alk~tli. [llyen csankot rrunar igazi nyul-teremmel [cs.ontkmOvCsselj a fJ.r. abm.) Ha aecnban .1Z ilyen nylll-tetem kalenben IS szabalytalancsankon fordul cl6s talan m~az inakat vagyszalagok.t ishtitran)losan b..rolyasolja _ lenyegesebb hib:iv:i lesz. (llyen csallkot tuntetfelalJl.Jbra).

At egyszerucnhibascsontosszekOuctesen :llapulO nyilltetem vegre (I. a f3:::. db,.J!) leggyakraoban csak a~ert h~tranyos, mer! nagyobb fok" kardallassal Jar.

jobban mond"a; (!JWII-p~J'II(lk never-lick. Ezell. nemetOI Spa/n-na).: neveeeu csorlll'ljk6plet nr:I'cL nines okunk messal fclcser61ni s cs~kis akk;or vagyunk lmjlnndok lIZL ink<'lbb "klir-ftlrlllllrk ncvczni, a mikcr nem oly

~:::~~1~:E0;et1~~l.~~~f~:~rr:j~~:/;~~ji;~;f~~n:!~(:~: a :g~

,,''''mild ncveaeu csenhiJk6plet nagyobb terjcdclmc melle!t ncm 115z1.itl a ss;alii ucmlllcs e16ll,hanemarclctt6scll:ltlac,:l.nkl..-ox6pl;1janfckuik,

Eaeertnr lehal m! nem a sokak Mlrtl okor-tetcmnek ueveaen "igy p6kot avag)! az erdsebben fejleu calgacsontot nevez7,nk Igy, hanem a csank bcls8 oldali csontp6kja( akkor, ha nagyobb terjedelmri s a csanjkOzepc tajan terul el s megknlOnbOzleljilk ILgy C7.I, mint alejebb feb.o, kiscbb terjertelmu pokel aeon cs:inkalakulast61 is, me!yct a nemetek nbgud:;tu SpnlJlggrit'llk-nck ncveenek, tni pedig ciim(il..,;,uillkll"k keresztelnnk el. (L 13$. Ii/mil) McgknlonbOztetjnk pedig czt amazcktol azen.

'I

1)

l31 .. 132 .. 133. dbr ... Nyulletol!l kmiinrcll~ rorn";~

men ea ut6bbinal csoDlujkeplct nines jelen, s egyedal ru: .. rJs~N!elt /ejl~tJ szabAlyos csankceomck a~ok, a melyek a p6k Iekvdsi helyen a>: ilyen csonkot terjcdetmesebbc tesetk.

A mig tehdt a ket elebbl cS~Dk hatarozotrau hih:\~. ad<iig U \1. n. zomok-cs:ink nemcsak hogy nom hlb:l.s. hancm, melt ui:~. meg "Wn~fll', ko.lO:;n()sen L1SSiL mo~gRsra S nngy teThek von~zvl.i.wa bh.u"lt iuvalm~1.

~~~!~ r~~~~~;;?:~:~~;:~~~i£:~t:,:~ ~~~!~~n~~ ~£~~t~~~

lel<6 s szml6n Tormlty mnacSQS altai secracu csdnk mutiuja. Az ily csankra, tudlunkkal. scmmif61e nemzetnek nines kifejezese; mi. minthogy az ,Iy e..<;;'ink esontjn; a k6ro5 csonl$>:aporod~s folylRn Osszc vannak forrva: hOl.jl;l1Idr.k ~agyunl; :I~l 'u'/ulTIldf adl/l·-nak neveant

A7. eddi,.: I:~}.l.Itakb61 min,! n"keJott IlZ vil:iglil, ki. hogy a esank v"lamennyi C. ... lll'pO· ja nundAddig. mig mllnlmzavart (samHaS[j nem

~ko:~~~I1i~~~~a~~I:n::1 ~;~~~s'~~ dl~(it~~~y~S:I~~!:~:;;;~~n~~y~:v~n~~l~~%.

131;,;;\> .... \:soinkp<ik.

l3ll.:ibm. Co;.!nkplik.

13 •. o.b .... O;O<;',teWm

13~. nh''', Z;;m!)k ""ink.

,1. ,f~'tkll/, kuloncsen ha kicsi. oldalrol es e!6!rlll nem i~en Idthat6, s(lt hatulr(,1 is csak akkcr, ha nagyobb. Ha~ulrol vngy elCllr8J eeaeuIOs."ln uaonben a ju uem cl611 meg akkcr IS Iehunlk, ha ki<:~F, (l."

r2S',;I~;;,'dCl"1lI kiz,;r6lag c:~akis oIdalrul tekimve tuo;k secmbe (~ ": 0 /30. db"'it). hdtulrdl rbSllt<)san ne""" csllk "kkor. ha nagy 6~ oldlllr<1 1~ tcrjed.

~e~t~;~{~Q~~E;I;(f:iSk ~:Ij~~enn. a r.:~i~;~e:~ a e~~~I~~:;t~h~~~. ~~ ~;;~u~~~~

A esank rna: eldbb jeleett hatarvollatainal~ megszakitoHsaga, vagyis vaJamell' csorukinovesnek vagy lagy p6knak Jetenlete tehat a saernms] ~t~1teLik meg, de. m~r annak Jagy~aga vagy kemcny ,-,.,It" a tapint6 uJJal. Azen ncm IS ken elmulas~lalll a csanknak keazel val6 megtapin_ tasal mlndannyisaor, a hanyszor szeml1nk valamely folOsleges. rend. eUenes.reszl lat a cs;inkon, men csak igy dontheljl1k cl. bogy vajjou at eddlg targyalt kemeny, avagy at ahibb largyaland6 l;igy ktncvesek; kel vagy csankpckokkal van-e hM dolgunk.

nat:~i~~~~~~{;ee~r::~~~~~tork~ ~~~~~r~z~bs~6 k~~~t~l:e~~~S~~r~~~~

mar ismetchen is jclezlllk. nem mind p6k a~, a m; anaak lalslik, aztan a ~apoc'es?nr n;je~ek, vagy a sarokeson~ es cslgacscnt klllOnfeie blltykelnek erosebb feJlettsegc nem csontujkeplet ; 5 mi, ha ilyeneken is fen~akadunk. rne~ nern vag~unk 16ismcrok, hanem elfogult .p6k~ok,. a ~tk t~1a~ egy nyen semmlseg mi;ut a tcgjobb 101'al is dOgnek fogjllk nYllvan.nam. D~ aztan ~z ellenke~o hib;\ba sem szabad esnunk, men gyakOfl pl. az aa.eset IS, hogy a 16 mindket csdnkja cgyforman pekes S c}:l'ylk es masik hntarvonalai ke?elt nines k!llllnbseg, a mi utmutatast nyuJtana.

A csank vizsgdlal{mal cmiau a mo~glt.st is m("g ke1l figyelnllnk Csontp6koslovnkren(!csena ltos5zubballdsut"aniindulaskorsantitl,lak s.ha allaskoabcn jobbrn vagy balm Icptetj!lk ilke!, nom arra a labra blesa.kl~nak me,!;, it melyre fordJtju.k, hane", az ellenkezoTe. Eg~szscges, ep l~bll lovak jobb es boll cSl1nkJa tcbbnyire cgyforma nagy5~g(1 es nisku s az I?uletbeo egyrormlln es t{lkelete~en hajlik e$ feszUl s ernelC.sne~ es ~letuv6soel nem rcsaleer, ncm vonaglik, Oem biezeg, ucm rang3:~~lk. l'or9uh;~k amnban el6 oly lcvak is, 11. melyeknek egyik vagy maslk csllnl'j(l kisebb "a,!(y oagyobb; a7. ilyenek meg!telkenel szoktak a felszakertCik a -sulykor elvemi,e vagyis a nagyobbikat minden iga~ ok no';l],ol pckosnak mcndani.

. A csank pekes helyct, a belsu-alsc fclsainen. a 16 ellenoldall patajavalmem ritkan megs!!rli, al'agy knpee7.ek a p6k Ieiett a bort felsertik, hogy a1. ott. iev8 dueeanae friss sebzesnek nlnjek fel. Laltunk m~r olyan loval IS, 3 rnelyuck eg6szseges cs;l.nkjat, a cziganykupeez beszurkaMg ;l.ha~ megiobosnoun aecrt, hogy daganat fejlodjek rajla, mely az elleno!dah pokes csdnkhcz tegye h.a.sonI6va.}6 tehat az effele fogasokr6: m~.g nem feled.kezni. epugy, rrunt 3Z eros bedorzsclesek s egetesek Ulan \'Isszamaradt Jelekr61 se.

A mi mar most a csankon el6fordul6 lagy p6kokat lllell, azck ~11~~~~6r6k S a lokszalag az fnhnvely es a veredeny kit2gnlasaban

.'\ kitagull tokslaiar:-. mely i!:l()k-pdlma/" vagy Juilyagll(d, eeveztettk (I. " f]9. tibrdl), a csank mells8 es miodket oldals6 felszinen kuldn- 1-.1:I10n \'agy cgynttesen fordul elo a a mig kicsi, pl. hnvelyk-bQlyok nagysllgii, nagyobb hibllnak nem tekilltheto. A nagyobb h61vagokra \'aI6 fogekonysag a~onb3o :l.tl.lrOkfthet6 lev6n, teny~!;z"lIatokn.i.J klil/)nilsen sZ<lmiUsba veend6k. Az olY~1I toks7.al~g kilagulas egyebir:int, a

ncm is ~ lagy. hanum a kemeny p6kok kl)zo'; soroland6.

Ep(lgy, mint a kcmeny p6kok, a I;lgynk is nagyobb ~nllnknza~art esak nkkor 0110l0ak, ba nagyok: hogy az cnban meg a klacbbek IS n labat elektetellflik. az bi~onyos, valamint nagy;on val6szlnll, hogy nleg a legkisebb l;igy pukkal blr6 16 is 9Z erre l'al6 fog6- konysagol ,vadekaira af(lrok!ti.

Raten'c mar m(lst a esanknak a szab:ilyos szllge· lest6lval6elteresere, mtndenekelcu felumhtjllk, hogy a 150 Ioktclle-vagy fel kismertekben cherts e5;1n~ot meg mindeg eleg szabalyos SZ!lglelffnek rncndhaijuk

s csak ha e~"n elteres oagyobb foku. be57.elhetllnk meredek vagy hajictt csankr61 5 iIIeWleg seck- Us

'0' kar~a~~::~dt-k mink (I. (1 Ip! libral) legalabb is 160 fokit SZOg!etet alkot s a mellen, hogy a rcndesnel fcszesebb {is kevesbbe kiadc mozgast 16tcsU, m!!g legtObbszl'tr ham! titlnottseget is okot. Mindenesetre kisehb hlbsnak veeedd azonban, ha ily szl:lgel6s mellen acsaokszell'sesasarnkesomhosszitstallln.aterd es csQdizi1\ct szaba\yos $zlIgeiesii. Ffetal C51k6kmll a csank meredek all.isa rltkan szokon a novekves

141. ~hrno kceben kiegyenliltsdni, azoSrt an aT.okn;il cl6nyl:lsnek

'·o):iw"&6. ,,';rp6k. ncm mondlmtjuk.

A "aJ~,'ll .:su,,'/) (I. a 1.1,], ubrut) az eiQbbillck cll¢ntete 5 ugy lttCSQI, hogy ax ,,)Cj;omb es 11 s?.iT a cs~okbl,n 135, vllgy kevesebb f\lk6szcg_ lctbcncgycsUI.

A~ igar., hogy mig '". elObbi cs6nkformanlil II v~gtag maJl~o rcseej, cnnel annnk hatso resect vannak a llibis ahil;lmaszUs kOvctkczteben jobban tcrhelve, megis. minUlogy hajl\ltt csank esceen nz alczomt, tObbnyirc bossau S II surkcsont hatr~feJc jo1 ki;lll: a fegtag meghosszah, bod;lsn mozgds kl'Jr.bco ,lagyobb [ok(, lehet, fclttlven meg, hogy a Mrd_ szoglct j6; l1IIgyis !ch~t a l"'r.datt~snnk a szckdllas [(llctt meg van az 1lZ el{lnyo, hogy ktadobb mozg~st lcrcsl(het, de a~tlin Illcg van az a nagy hdtraaya, hogy izt11etenek rendellenes t,erhelese kllVolkezteben, annak k0l6nl'Jsen h;Uso reszjere hamar elromhk, ncvezetesen pedig a ny6ltetemnek egyik mar ismert alakja fej16d h'Hikrajta.IJa pedig a hajlcusag t:dan Qly fokri, IIOgy (IZ nWgumtSkt61 vent fOggclyes vonalbcl 11 csank 5arl((I h~trarele teljesen klesik, ukkcr !l k:lrdall~s ig¢n lenyeges bibava JeS7. nemcsak a miatt, men ily csank {eletten gycnge, hanem a llIiat! is, men ezzel egy bizonyos cr6t1en, c~arnmag6 j~nlsnem van tar5u!va.

Fiat~l csik6knal I;Z a c~ankr)lin6~eg, valesy.fnatcg a mcg meg norn cr6s(ldhactetl s?;J,lilgok es ;nak folytj,' gyakori, de j6 tabrman)'ou\s cs saabalycs Illozgatassal javilhatO,

Ugyancsak hi'oas csank tovibba az olyan, (I mely be- vagy kifelC cl van csavarodva, "flg-yis ncm fckssik a testlrnny vcaalebnn, hanem (llt6! be- vagy kifeJe, ldscbb vagy nagyobb fokbanclter

Ez az clt6res tobbnyirc kit hib:is ,'egtag- 311.ist, t. i.(a mar elobb i5jel7.en)wl"h'b(Uf Iii%-

muly a ball~boll csallkpokotis m".tatj,abban n~il~ "anul, !logy egyik (;Sank a mfislkt611[,yobbb all, mint tgy'!.: t{:r~ a mfullk- 101, s bogy a csdnkcn nlul lev6 v<igtagrCsl'ek egym~sho7. mllldi~];;lbQ (lgy koeclcdnek, hogy a ,n~r lsruerctes II<"$J'.Ia/ fiprdJ' l.o!tc~ul. Ter'rucsseres, hogy az Igy all6 vegtag a tester tOk61ctcscn uem t;ifJllIs~tj:l, :I testsuly kO!l>n()scn a csdnk e~ pnta ki1lso reszct tcrheli s olyanfele szab:ilycllcncs rnozgast Ictesit, a minot a mcHs6 t6rdl>en lliga!lasn;il cesetdt\lnk. H" "'.\;'111 a cstmkban tftgMlils s?i:k['\\{Ir.lia\ lar~u\ (a mi gyakori), n hiba csak nat(yObb,odik.

A cSllllk/iim s#iM/M.r, vngyrs ~ t~/II'" vag)' .~a<'SD,<lflMs, mely cgysaersmind ft)ldlln l;ig:~ll;\$ is (I, " 1.~5. If/mil. mely " b"l1<lbon S>.illlCn cs3nkp6kot is mUlat) nbban aU, hOb')' a csankok cgyrnashoe !lagyoo is k6zeJ vannak clhelyezve, Jl(imelykor olyannyirn, hogy a csankok rnoxges ko:\zbcl\ egymist erintik. (C,;aok-k~s~r(\(lj tovak.)

fu a hiba, I<U10nOs"bil ha kardallnssnl Wlil tAT$uh'a (a minthogy rcn-

::;~e~~z;~S:6n~! 'j~i~:~o:, ~1~~~as~~:~~ ~~~:~S:;~11 ~ct!n~:~~k,r-~I~~

nem erdtcljesek, sot magukal «eve, teljesen ~a~;ii~~~";~~~:k eet elhelyezeIt vcltn es klrd;\ fordn\t5iiga cset':n. k(1\,1!1u,"-,1l It:-,;\ IcMn' Ml;is ntm nllg)'fo~ 6s lTc.rn 1'lIrdaIUMl.ho!.Dem~hil)"O'-"t,,"elt1sll~y;nk1lbl>h..lua,i\i(t{jtt i;\bakko.l tarsul. ;g~ll (;It, mcnykepes ]ehct, aecrt c5"k minde ~iSZ0nynak tckintetbc vCleleyeJ szal'lnd 111 il)'ell hl1:>iI~ csnnkok fclett vegleg- 1t<llnUnI:., Mindc~ekbol onkem rOly, hQgylcgelllnyO,ebh,haacsan. kok ki ;·agybcfc](l:el~sa\'ru·~.dva oinesenek,vngyish<tllgyclolrol cs lUltllirol, mtnt oldalrol t~-

~~:viii~:s~~st fe~n,;~;::~Ja~~i~

sz6~al, ha 6gy ;;:11"oak, hQ~y a jobbcsank a b"ltQldalr6\~ezve

a~, .u.,,,, 1 ... :;. ,jl"", C=kbon IIlg i;>; .. ink~o" n1'~ ~1IJ6.

,---------r--ArnG,' .. ~~~A,z~~,---------------- ...... ----------~------------

tetjesen fedi, a mcllso teed pedig ae ugyanazou oldnll cs~nk nagyr~szet dolrol ha teklntjuk, seemunk clUl eldTJ3_ ,

A v':gtagok egeszben vett ~Uasa.ira egyebiram kesobb meg ViSSZ3" ternnk. ill IchAt meg csak azt emlltJtlk fel, hogy a csank m01.g6kony_ saga a 16 mozgnt~sa kceben aeon seernpontck szcrint itelend<l Illcg a

rnelyeleet eppen e uitelben itt-tnt ,negfeleWcn ecsetehttnk. .

At. er6rnuvi scrtllesek a csankon eMg gyakorink s gyakr;lll veseedelmesek, men ceen iziilcl a mill' bonyo16dOll es eros srerke1.etCl.cpp_

~~~r~~~ b~,:~a~[ f~~j~er~i~e;ckgel ::~:::~~~sa~!~:

szalagot cr. a melyeknck sebei nchezen vagy dppcn nem gy6l!yulnllk.

Veg[li fdemlftjllk, hogy a feisZI1i;crllik milld:lnnyiszor. a h:inysl.0ra csank min15s~g~t megll~lm nem ludjA!.:. 1101lld1),os Is giiri;".f.yiJs l'zerke1.etil csankrol szoktak be$1.~!ni. Ezt a kirejez~st kupeczek sz;\.j;\.bOl is akkOT leher hulluni, a mikor a p6kos csankot s~~pfleni IO,ekszenek.

A ht\ts6 szaPfol (20. dlll"aJ6) a mells(;kri.51 e!mondottak ulan keyes a feljcgyeznt valonk, mlndazon;\.lt~1 meg~m][!jOk. bogy a

1-i8. :mrn. lH. librn. MIs':; szAr ;\.ltalAb,m valarnivel h"ssubb es

Mered~k ~. hajto" .... d. erosebb szokotr lenni. KOIOnben pedig ruindaa, ~s~: a mells.ore neave mondatou, erre

A hatso bcka, ?Siid f:s pArt!!. se knlonbozlk i<!nyegesen a mellsd v<!gtag~k exen r~sz~'WI, tnllld.non;\ltaI a hals6 csad rendes kcnllmenyek ~~~~. IS valamivel meredekebb ;\.lhlsli es erosebb fejlett!;6g(l, mint a

A ~?d $zabalyelJenes rneredeksdge es hajlttousaga (tusd t1 I#. Is I41· dorakl1tj a hats6 vegtagon is gyakoli eppligy. mint mindazon ban~::~~k.melyckct a mellso veglllgok eaen reseetnek t;\.rgyal.is.in~1 emll-

A hatso pata nem kcr-, hanem inkaob loj.i.sdad alakti hordoz6

5?611el bir 5 t,dpfeiOlclC homcnibbmtnt a rneftsc patae. Mas rcklntetben utalunk a pat~r61 mar eddig elmondott"kra 5 az czman mondandokra.

It

A vegtagok egeszben tekintve.

el6il6kben n\mut.·utunk mdr itl-otl a I'cgtagolmnk cppugy rendes. mint rendellenes al1;\.saira, de nern nllHtmtuk m~g eleg kimerl'lJen arra, bogy azckm nez"e.~ellts 1.i)ckozoltsAg IClt volna nyerhet6; ""crt e belyen, nemi isrnetlesekkel kapcso!atban, koeelebbi megbesz616s!lket is sZ!lksegesnek tartvan, eesetclni fogjuk aeon "eglag;\.llasokat, melyck szabaIyosak cs azokai is, melyek szabalyealanok.

A 16 mind" negy I(,bat teklntve, aeck {t1i6sa alekcr 11londhato szab<Hyosnak, ha a test alalt o51.lopszerUcn yanng!, elhelyeeve, vagyis eppugy k6\ oidalr6L minI ellllr~1 es hatulr61 n~zve rtlggillegesen nlInak s cgymast fed!k. (125. (s 126. "OM.)

Ez esetben a negy l;\.b pataja ellY egycnkozenynek negy .. sarkat kepezi, rnelynek ~ppugy k6t hosszabb, mint 1.:6.t rovtdebb MmerllJe eJn:'mas k!)z6tt egylormll CS minden irenyban derek~zl'lg alatt al16, vag)'!S olyan. hogy nnnak felfo16 meghosszabbtecu fUggelyes vonalatba a vill; s~(jgl~lek cs i!logum6k is beleesnek.

E~ u L-gyenkor.iny teh~t nem mas, min.t azon rer, a melyen a 16 all s Gnk&1I &thet6, bo!:y minel nagyobb Ityen 16rcu [Ioldcn} aU a 16, te:>uim:k alil;1numOIlSJ!::l. annal tl'>k~etefebb, vagyis ket 10 k?zOl. me!yek egyi:bLem cgyrorm:U:. aZ ~II a 1<ibain ~. ax moaog veglag]nn<al blZtOs.1bban. ~ melynek eeen oszlopal a (labal) .rOvidebbek es nagyobb r~Jdtln iillnak; mas sz6val: az a 16 llyUjt a btatos mozg(.sra legt{)~b biztos!tekot, II mely saeles 65 hO$Sz(" vagyis -sok [t)!doll ,,11. ~s ugy ~!l azon a ack rlIldi:ln, hogy teste a Iabak tamas1.t6 vonahlb61 k, nem ~s'k. Mert ha kleslk akar ligy, hogy nagyon is ;,I:i van t:imasztv~, ak.ir Ilgy, hogy nem etegge van al:it:imm;ztva, milldannyiszor a szab;\.lyos mozoghat;\.snllk Mlrfiny;\ra esik ki. a mint IIU re.~zben m:ir la\tuk, de meg

Hl.lcntiMni fllgjllk. .

Hogy mar most osalopsxcrflcn ~.agyjs fIIggoleges?n ~l1nak-e hat a viigt:i.gok, azj megit6lhetj\lk, ha tudjuk tov~bba ~zt ]5, hogy s;';I1M!;'o$ aillis eseten e16! a vallszoglet kozepcb61. bO<;Satott rugglllcg~s. ~onal vlllamcnnyi alulfekvd izOlelet a koz':pell ermt; oldalr61, a kl'lnyok-J.:-.OI?t kijzepeh61 bocs!itotl Hyen fIIggelyes pedig aZ alulfekvd iz!lleteket szmt~n kozep!lk6n elinti s fclrele meghcssaabbnva a Iapoczkdt, a kl:lzepen harantul talatja, legalul a patan;\.! pcdig kozvet1enill a sarkok kl'.izOIl elinli II fbldet.

A h:il~6 I'e.gtago,k cszlcpszerf ;\.U(.sinak megit616;l'nel figye!jOk [!leg, hogy vajjcn az 111gumokt61 In!p7.ell fl1ggo1ycs venal a csllnk sarkatlls a

bo.~a hats';; r~ls~lnet 6ril1lve; l,{b.\·clhmul a snrkok In{\ge e~jk_e S hogy vaJJolI n MlS6 ler::! ~~ ~gyck es for osseekcceddast helylivcl ffigg61e_

fl~~~~c~~j!l:C~3~~y "~~~~~k~tks:!.:b~:

lyos :illasu~koak mcrtdhatjuk.

A mellso es hats.;; labak ezen szalmlyosall<i.sat6laz elteresek, mint rcseben mar l.ittuk is, aonyiftlek,a hany izlllel Van a vegtagokon. KiIndafhat neve7.etesen az eheres elll! a v~lIb61, v;lUszogletb6l, k/)nyOkb61, l:ibt()bOJ sib .• bam! pedig a konn_ vngy (slpo·izolctb6L H~rdb61, csankbet stlr, mint mit az egyes resze!.: largya_ liisami! mer sainteu I;luuk.

Egesaben vcve a vegtagokat, ~zokon a s .. abalyost61 val6 ehertsek a kOv,'lkez6k lehetnek:

dll""(/~'~

a st;,ilalltis(l/ \m\\~

Lissuk ezcket megkOze }

lebbrOl .. \

.) db,/.·/I ,",~d"",dl .. ' I"-

Mbak tobbnyire seetes mcl! -

kasalattvannakelhclyezve

s eppen csak az a hlbil.Juk (1

hogy als6 resaletetkben 1(11

s:igosao kOzlll il.llnak eRY

mashoz, 11"I16r11S,IZlly Mbu ~

lcvak feste eohasines tcljcs

egyeesutybcn s moz!Rsuk l50. ,11".,

ing6 C$ blecnytnlan. F.1,;"j".l,,)'w<l dU.t •.

I&l.tibrn H~t'" ;"'"yun >!U ....

~~~a~~~~~£~~,~;~:~~::;£i:n{f~~~k n~!~I~~~~~a~ ~~~~I~Z~j:ke~e\f:~ICI;z~~

bal<ik I,«vesbbc Jl1bflsoknak, mint a befcle ;r~llyllll labak.

lag~~ ~~'~~"~~-;:~~/~~:":~~I:r~~~~

seve! jllr s tObhny.ire a h;\~>6 lal;-ak cgyik vagy mastk szabalycllenes ;lIl:lsl\lvonjamaga UI.:1n. Egyebk~pen. minlhogya 109al a ?ag)"nbb. kiad6bb I!!:pt!sbt"n nem galoJja, a ~."PJsl<kod3s~ ban ;u:onball meglch~tO!\en akadalyO~L', hati!ovaknal kisebb hib:!.nak lekinlhet6, mint lulmoslovakn;ll. Ez ae ;llIas <,gyebir3l:'1 tobb ro'm~ban ismeTete.~ s nz ok.;, a mclynek 101y!anlclcsOI,tObbfelc.

A legkisebb fokti ej/jreallitol1s;\.g akkor 1t\lcsol, a mikor a kelli:ikepe.n

~il!) (1~~;::Cf,;~p~~~k~or~'a~~~' ~t;; 1"clj~~2ln;b~i",. T"IJ"~5~~\~b':iild~

OSS~(l (Ii-C). i\l<irnagynbb fokll16te- .

sUI, rnikor a tuldn egeszen !<'41b-ilyo!' I;lPIl,..~ka (lj9 iI~r,.' (1"1-11) revld If--,G fI)li{arrnl flIgg Ossze s ez 1Ilitr.:l. hlljlUlt terd ("jo. Ilk,.,. d) cseu'i~I. mely tahln nl<!g h3jlott "~nddel (~-.f) is kapcsolatos, meg nkkor 15 Ickoeodlk, ha a val cs a fOl~M H'lbUlyl;l' s~~gele~!l 6~ h(jss~(jsnllt"i·

Kulonben ea II \,6gtagiil1;1s aitalatian baj azert is, me.rt a h(ll m~ghajlfu;.~L rctcmescn eWseglli.

d) ~l Iralm irl/lI)',dt dIU" eppen eilenke2.~ltlg, tuln! nz ell3bbi, htil.ll0S IOYal,"~1 uem oly IHitd.nyos, mini h;hilnvnl,"~I. ugyanR1.on ole rmau, rnelyet ali: d6bb feljcgye.tl1nk_ Ki'llbnb",n ez az ;llItis nlu1ekony1l11 ml.!!a!kozni 5zokou a legell3n 616 lovakndl is a n<llk!ll, hcgy ,,~ vclfik sztll~lett hiba \'OlnD, ~ngy a \<t:::'agr&2cknek szabalyellenes Osszealkol;is~bol folyna. Gyakoribb perszc ~~ u(,',bbi k61 esc! s a1.cr' a 16 ll1ell~8 l~baJn.lk

h:itt"lIallhOI!sagat.lycselben f.h;,1 nO! 1111t:y(Jbb hihfinuk k.-'lt ... Lcitucn{\nk. mcnnzily

iEf~~1?j~~~~f:5

hcmlok j:lnl.s< lciesul. mely u tocasre neave bi~losnuk l~volr61 sem mondhnl4 j lclesill pedig ez a jll.r;t~ a~n:ll lnk:l.bb, men "WI a fej cs nyak sl11yosan csnek u .~<.:r-

r(tr,,,,l~:'-in~'~;;'""!l~" H"t,,, l;~~~}~:~:i\l';"'. ~JIl;~~:n<6us~;. :~~!;; ::::~

c

:~hro~:~:;;l!~~~~ fCnn, ee a !::Orllhn"ny esak rOko~2a a veszedelmcsseget

Maga e v~gtagallasbiba egy6birant (mint nzt mar a f(llkar targya_ lasfmal laUuk) legkceoasegesebben akkor [on IClre, ba a vall rOvid 6s meredek s althea kepest a fOlkar hossee (95' aura); vagy akkor, ha a folkar alapoczkav;o.la kcJletenclhegyesebbsztigletbenegyes1l1 (96dbra). avagy akkot, ha a 16 t~rde\i (P7. dbra); s v6gn:. akkcr, ha a lapoctk~ eg6szbenMtra<1ll1tott.

e) }1 td/u $.;/;;" d!ltisoau a 16 eWI keyes fi.ild/:lo All s e rmen a teste oidalaslllg nines -eeee alardmasstva ; baj aatan a. is, hogy az By (.tbl~(1 vegtagok tObbnyire sziik mcllkas alatt szorongnak, mint aZI mar az u, ~. kecskesengy targyaljsamll emmcauk, a hol egycbinlnl a moeJlasbeh hatr6nyokra is ramuranuul.,

f) A, Itl/,·s ttif dIMs, babM sO~kal nehezkesebb mozgassal kapcsolntos, mint a normalis. nagyobb !l1banak nem vctetik_ kU!onOsCIlakkor, h"

rcnnt: eaen foJl'islegcs mo~gasuk pedlg a gyorsabb haladasra oem foly· nakbe c16nyl)sen,

g) A hats6 l<ibakon a f"!ii~ Mg h a{,,{ ss/7/; dlhis, a mint azt mar alkalmunk vol! megjegyeehetnl, habar seeles far alau fo.-du! eld, m6gis Ielenen hiba6, ml!rt a csank alau levi> I;\br~szek egymashoz tlllkozel a.llv"n, (I test hatulja(~ell~kepen nem (;\ma.szlbatjak; azlJin az Ilyen labak mozgas kOzben selnren IVf::ket Irnak Ie, vagyl5 jng~zedj mcegasre

kkptelenek, a n1.; sem a gyor5 haladasnak, scm a btztcs s':'IY"isel(\snek e]iinJ~:ye~~~~'I:~nt ez a ~egt:l!!,illas neuce igaslova~nal. megis liirhc_ tlibb_ az. eddlg isrnertek utan bovebb mag.yar,azalot sse Ig?nyeL

Hogy pedig eZI ae ;1J1.ist, melyct kgyllpro Is don%(Pdlla~lI(1k. is ~evezlQnk, nem szabad ossZeteve5zteOI at :,-Iabb eml!tcnd6 telJestag allas-

aC7.0mboknls6v6geies esaok alau

[ekvii v6gtngr6szek pedig egyUl.is\61 igen tnvcl ailnnak

liz a v6gtag@lIs, meg ha nagyfohl is ((I. n. gaesos- v~gy teh6n_ allasJ.a rest alat.imaszt<'lsa tekil1.leteben kivanni val6t nem Igen hagy

fena ; de a mig II? elobbinel a patak kills6, addig emennel nrok belso cldalat nnnak tulsdgosan ,terhelve, a ml eg)'mag,aban is hatrtny; emencu mag at Jlyen lab IS oem ae ingamozgl\s mloyabao, hanem befnle felkorfvuen vitctik rova, k!l16nOsen, !)a fcldon val6 tag alhls ka~dalhlwl1 l'n\lcsola~os. TUlsag()san van terhclve Uyen Alllis esereu ,1 ~nlj:bels6 CS hals6 felttletc is, a ml nz Uy ldb hasznavehetoseget ~1I;1I6n ki"ebbiti.

~legjegy1.CsrC melte mindcocsetre e tetcloel, hogy Ids Ickban g,acsos, ln110n/:lson gyorS mozgasl'a hivarort locak, soksaor bamulatos tetemeny~ kepe~seget fejtcnek ki, 326rt a csankban valanuve! koaelebb, a f<"lldon ~~~ig '1~~!:~li\'Cl !~volabb ;iJ16 hi'\lS6 veg-Iag':' lava! tUlkevesre becsnlnl

i) A hdrrai,.,i'l;)wlt .tllds)' 16 apeka t(,lsagosan terheltetik a lovas vagy podgyasz Mtal s ea mar -eeee nagy b~tnl.ny arm, hogy eat a K", ..... ,·.\I"""'(otl:AI6hl.ny<otI ....

l~Mllast uc s1.cressnk. ltyen l~bu 10\":.k mcllsd veglagjai is a kellctcn lUI rnegterhelddnek s h a pl, a1.ok eldre nyill! all;isuak, vagya t()]terhcl6s

:Ol~~:k~Z~:~~nii::Oi;j~;S~~:~k n:~~;;~n~~~~~dha!at1an k6vetkezmeoy

A hiitT,ainl.nyult :ill;1siJ 16 egy.!biram, ha ee ax aHas nem a hib's 5z0gel.!sb61, hanem a nagyon hOSSZlt ceombbcl indu! ki, gyOTS moz. gklra, vagy letemc!oykepesscgre egeseen a!kalmas lebet. Mutatj<l.k is eZI

clOt magasan jar (mort vegiagalaklllba mindcgyre ;\gaskodasra keny·

~~~~ti~'ii~~et~~~ ~l:I~~mI;~S~r~t~a!e: ~:s r~~de~ft~l~~:l} !~:~~o c~e:;~~

gok~alh~~cs\?~~~~'Oknak eeen bas ala aWtottsaga letrejcn:

J. ha a 110m.:z {I. a {(j'l-.dbra 11-0) tul5agosan dUlIen fekszik s e miatt a lerd (r) nagyon elore kerlll;

2. lra a Clarno (I. a 165. dora a-c) a konceceal luls~gosan (a-4 nyilr szoglclben Iekselk:

3. ha II crumb (I. 1/ lIJ6. libra b-r) a szarral (a-b) " c5~nkban 11l1b~gycs ~z();.;lrlben egyesill (kard.lab);

-I. ha " o;:.~Ud (I. a: (67. !Ibm. a-ll) tlilhosszli 6s hajlctt.

k) A r.I.",· "mihil!df h!jtul epp ely nagy hiba, minl eWl, mert az ilyc'! vc'gt:,~(jk majdneru kivetel n61knl keskeny far ainu Iekszenek 5 a testoek ',Jdnlnslag val6 alatatnasatottsdga keves; :11. egyenslily fentart<llsa is kcvesbue lclwtse!:cs. ebben a teldntetbcn leila! C1. az ,ilhis a teMn" aUa5u,il hMdo}'osabb.

Ennek elicnkczoje:

1) . .oJ trlfrs tdff if/Ids mar szeles far alan fordul elo 5 annal inkabb ktsebb hib", mcrt a~ egycnsulyfental""lfls, vagyi:; a restalatdmaszras 50kkat i~kelctesebb. Nehez igaslovakmil nern is szoktak eet az :l.Uast biM-

·~·>.···.·····t·;-

1. ,.';'

?l

I

5

H j h ,; 5 ~! 1 " s V k. 0 k n i.

oak tekinteni, sot ncmelyek (1I'I·aJlg .. L Sf/') meg a gyors rnoegasre 'hi,atoll lcvaknal is elOoyOsneJ.:: tartj.1k M~t, nbb61 indulv;\n ki, hogy voltak ~ vann"k lcvak, a melyek ilyen ilJlasu es dOt1g~s vegtagokknl balllulatosteternenyk6pcssegetfejtettekki.

Hi~:Ii<:n o'"-~~tuk 11\; is, bogy pI. a v;];;ghidi !ie/ipse h;\lul oly JiZelesen j.in .a_.'T\JItL i.:lIro.:-n. !logy liibal kOz(jl! eg)! ralicska elfert vclna; ol'·asru);. bug)' a bln-.' /irst-Austral;",,, a mel)! 1853·ban cgym;l.sutan a Derby. St. I.e-ger" :.: .• (1 Guine-as dfjakat mcgnyene s meg UC',,;naeon evben k,l;l mis dijat is ga~daja, M,.. fJqw~s ssebebe juttatott, sZIU-

ten .t;lg~n jAr! 1"lttl.I~; nern is vitatjuk mi ar.t, bogy >a dg~n jdr6< 16 nagy tt;temdnykt;pessegll lehet, hanem egyszcrilen Jelezzllk azt, hogy a Mlul leljes lag ;ilJas es a t~gas vagy szclcs j:iras nem miodegy; dc ha mindcgy volnn is, ing6 j;l.rds eern ae, a melyet a teljes tagallas letesft, 'mgy II .melye! a tagan jar6 J6 v&grellajt, s az~,: aat k~vanatoSJl~k ncm jele1.hetJllk, nem pedig annal kevesbbe, mcrt rru 52 teljes tagnlhlsll l6 kOzlll csak 3-nd] esalehunk elcg hosszu czombot, csak 6-11;1.1 szab;ilyo$ csaekoe, a mi pedig a gyors mozg;l.sra hivatctt JOdi Onmagaban is eleg bMrnny.

A;l itt ecsetelt blbas vegtagallasokra kUltlnhen I. 16 m07.gasbak targyll.las;in;l.1 meg visszo.teriink, e hclyen lehat meg esak azt jegyezzilk meg, hogy a felsorolt lubas all;isok egymassal kilfonfelekepen sz1)v6dve is elcfordulnak egy es ugyanazcn I1.\0al, a mmt azt mar erintetlUk is igy nel/ezeteoon eleg gyakoti pI. a fell/ad rucnesekbcn tarl()tt nata\abb siki lcvakndl, hogy mind a negy Ubuk haua lrenyult ;i]lasll

Ilyen :l.IMsU 16n;i] a sulypont nagy mertekoen elcre csik 5 e nuan liZ ily6n dllaclegfeljcbb ham\)antel1etclegj6s7.clga\altrt, nyereg a\atl azonban alig.SzerencsereazilyvegtagalJ.1suIDvakmagasan iJIesztetts:.:.arvasllyakkalbimaksmeJlsH -eecejaik t~bboyire hossaabbak, ami ollkenl ertbetlS. leg aSlllyaranyosabb rnegQ$zMsara nezve elony.

Az sem ritka, hogy velamely lonak mind a negy laba elcre van iranyulva. Hog)' ezek hamcs lovaknak meg kevesbbe, nyerges lcvaknak pedig esak alig alkafmesak, aZ aa elllbbi magyarasat ulan konnyen crthcllS_ A.termcSlet az ill' lovaknal is gyakran avval seglt. a bajon. hogl' hoszszabb nyakcn nagyobb ft'1et hell'!'z el s a bats6 vegtagokat mcgul'lljlja,igY nemt egyens6lytbitlositvanaz;i!JatSZaffi6ra

AzcllSbbiekoclnemsokkalritkabbaz az eset, t8'. ill<"- H,b<i$ .uw.~ .. ~"- hogy a ket elsd Jab hatra, a ket Mts6 el6re. avagy hogya k6t mclls6elllre, a ket baeso pedig batm lranyulr. Eat az utcbbh s:;ik-tflllima/.;, liz eJiibbir pedigs6'r.'f".dIMsflak haJiotluk nevezni.

A r.erge-iUasu 10 a meUett, hogy rendesen palkoba mki,h6, meg iga?.an .gyenge ldbon all" ann~l. Inkabb, mer! az ill' I~b,,~ tebbnyire befelc lranyulck is es idl!~cl ae ilyenekael ponty-Iul! fejWdlk; a st.!!~aIlas6 ]<1 mar btatosabban van alatam'lsztva, de eonel meg aa a bal, hogy \1;',la csakhamar hajl(')tl.li "alik. Az ilycn hal(} 6s l~b;ill;l.su lora seokta mO~dani a gyekorlctt lovas, mikor rajta ill~ ho,gy 'De b~lItslik a kezm~gottlt, Iller! ugl' sent tudja. hogy a ke?'cl~tt) mit cselekszlk-.

i\1;isnellltl, pL olyan hibas alMs. hogy az egyik mellsd lAb 01. cllenold a]! hats6val keresetben elore vagy ha.tra all sfb, csak b6tCg lovaknal fordul e16; ezeknel egyeblrant a s~aMlytalan alJ;isok val:u:n~Dnyi~ clllfordulhat, de tecnesseresen egeseen mas elbiniMs ~Ia e$lk, rntnt ill. eges?'s<!.gesI6nal.

Es most meg nehan>\, sect a ]6 testerdl, mint egcsulSl is.

A 16 teste egeszben tekintve.

sz6bi\n forg6 dllat. testnagysag;ir61, <llapformijar6J. es meretetrdl kliion Iejezet alan 6hajtviln megernlekceru, Itt csak a

leovctkesdket jegyeaenk fel. ..

A basmaJat es kruOn()sen a loves stempontJab61, a 16_ te3tct igen helyesen, ,"d/s6 rI~:;r", kif:;lp r/s:;n it lullSO res:;,/'/! 5zoktak osatant

A mellso ress felill a mar vegz6d6seig terjed s ehhce tartoznak a rej. a o),ak, a StUgy, a mcllkas a lapatos porczig 6; a rnellsd v6gtagok.

tepk:;'~~;~6 b~~ ~¢S~\~/fe~~ ~gia~~i-a~~k~l~~~~ ~ts~ r~:!e ~~ ~:~~~

veg~g~~a~ar::~,;~'n\jab61 a meilso reset kl:;r/otli., a hats6 n:\s>.t I.:Ismb'giillilfd: is mondjak

rse

A /6 (s le"yiszllse

A \6 egesz testenek vizsgalatamil 6ppen az figyelendo meg cls{l sOThan, bogy ez a herem rese mily ar;inyban ;Ill egymashoz. Van t. i., cs pedig 5,;,k olyan 16 van, melynek mellsli resze avagy hiits6 rcszc gyeng6bb feJlettscgLl cs vanuak olyanok IS, mclyeknek kOzepsts resze nines a tbbbivel ariinyban 5 olyanok vegre, melyekuek egyik resze sines a masikkalos$zhangzasban.

l«(lIOnusen gyakori az. az. eset, nogy a mells5 ngy a h5tso r6sz t{llnCltt (Msd a l68. If;' l69. a/mU'ol). Mar rit\.iibb eset, de e16fordul, hogy a 16 k3zepso resee van gyengen s a mdsik ket resze erescn FcjllSdve. Az ilyen lova! es!:t~TCid)'(}wtt 'IIag)' loskolljllijlQ liirS$lflltk seckt;lk ceveeot.

10U.';b,,,.Tulnotts6g\l(itul.

E:lOfordul tovabbd, hogy a vegtagok a t6rzsho1. kepest tulhosszlik, ~agYis a 16 tUlr6vid. (ErrOl a vegtagoknfll is 526 van.) Ennek ellontete ia eJi:lRlrdul, bogy L i. a 16 magassagaboz kepest nagyou is hosseu. A hos;;zusagaboz es magassagahoz kepcst ncmety 16 tuls>;eles vagy lulkeskeoy is lehet. CsodOrok rendesen elcl, kanczak ink';:bb halUi seelesebbek s ez bieonyos fokig naluk bjbanak nem is vehetc. Meg nly lovak is mla.lkoznak, a mclyek testenek Ielsd fete gyengebben Iejleu, mint az also, vagy ruegfordrrva. !lyen, k(\](jnben. egeszsegcs es ep loval', egJl hatvani ga~d~nal volt alkalmuuk laIn,. Egyes p;\"os testres?c:knek nagysagbnn, fCjletlsegben vale tetemesehb elten,se azcuban ttibbnyirc csak beteges flilapolban ($orvadas, tldtcnges) es~Jclheto.

,

A 16 nagysaga, alapformaja es rneretei.

ismereles az a k6rillm6ny, hogy kel

1 16 kOz!l1 az(:rt ad gyakrabban tobb p6nzt

a Yev6, a I ocgyobb. Anoak a biztos me~it61~s" teMt,

~flbi m~;rr~~m;na;&1 ae\l~ki~~~ a:~~t ~~~t~s:;;~. I!k~~~~~:~

sokfele visszae16s kO"ettetik ct, a miket a vevcnek ellenllri~nie kel!.

Nem egyszer halljllk liZ 61etben a monddst, hog)_' .• en c~ak rarekintek a lora s mar tudorn, hogy bany markos •. A kl Igy ?eszel. olyan szemm6rteket tulnjdonit maganak, a milyennel .kOztOnk Jaro· ember oem rendelkeehettk,

Nem mondjuk mi, hogy a hosszas gyakor!at, pI. a katonasag suimflra soroz6 szak6rttll annylra nem kepesiri, hogy .megko7.clllo1cg. mar mcs5zir6"! is megmondja, hogy nz eppen clc1veze~ett /6 a merteke! megUti, vagv nem Uti, de halarozottan k~ts6gbe l'onJuk,. hogy Jal" k0f:0ltUnk olyan 16ismero, a ki Hz 16noll egymasutan legal;lbb !S 2-3 cenll1l16tert nem le"cd. Ket-hdrom centimeter pedig gyakran na~y ki1\Onbs6~, au!~I, a ki a 16 igru:i na~y'sagat, avagy c:sak magass~gat is blzto,all tudni akarJa, el nem kernlheri, hogy a lova! meg ne m6rJe s ekkor,.ha kets6gte}en adatOI 6hajt, nem a r6g; s:;alagmirtil;d, hanem az njabb bOl.mtr/~k~1 fogia hasznalni. mely a 16 valodi magaSs.~g:ll, hossz\lsagal, s?elcss6g~1

fogja Ieltuntemi. .

Az6rt mondjuk, hogy a botmerteket, merl a szalagmert6k meg I'Icm bfzhato, a minl nz a kl.\vetkezo Ilssze~JlJtl\sb61 nyilv~nva16.

l~gy~;i~6m~~~~1j~~rv:(:zt~ ot .. _ szalaggal merve 106-107 1~

~ , ~. • 120 ~ -. > 126-128 ~

140 , - I·H>-Io! •

150 • _ 106-162·

155 > - 161-165 •

160. _ 166-112'

165. _ 171-1"78·

> > • 170. > ,176-183 •

• , '. • 175. -. • 181-1$9

t!s fgy toYoibb; vagyis minel rnagasabb \'~lamely 1o, a sZlIlagg:oI es bctral

m6r~zta:ol~£~~b;~~l.\t~~ k~t~;&, a~~~y n:gy5~~~gga) .-ala mt:r~~.1

(I. a qo. tibrdt) aa al- es fOlkarllak 5 lapoczkanak ,zomdomborulatal ,S

cgyllit m~,.e(nek, holon 11 bot., Yllgyis rud-menekkel vale meresnel ee. 3Z esct nern forog fenn (I. ,I qI. dbrdt)

. II hoI lehoi! egy-Ht ern. kUIOnbs~g is dent (mikor pI. egy 16hoz pun valasetuuk), ,otl saalagot basznalnl nem ezeIszcru, de s6t masko,. is a r6drnerte:k ajanlatosabb.

Tagadharauan azulan u, hogy a szalagm6rt6k kenyelmesebh men konnyebben hordoabato-dc ujabb iddben olybotm6rtekekszerkes?:tettek,

=- 170.4bm.o\I'r"'J"!o.g~.

a melyekcl setabm gyanant barki mag,,"al hordhar, ce tehat rna moil akadalyt nem kepez. Hogy a 16 a bOlrn6rtektOl jobban fetne, mint a sealagtol, azt nem tapQsztaltuk,. de persae n~mi llgyesseg, gyorsasag kell ahhoz, hogy a 16 a!;armelytk eszkosael val6 mere5n~1 is nyugtalanna ne valjcn.

_ Azok, a kiknel egy-ket em. kulonbseg nem d1int, vagy a kiknel meg o em. kUl0nbso:lg se eecmn, a sacmmertekkel is beerik, felteven, hogy szerrnlk mnr elegge gyakorlott. Ezek aeonban ne f~ledjek, hogy a ki pl. eveken kcres!t!!1 folytoll- nyergestovakar mert Igy szemevcI, s saeme

;l /6 IJflitl'sligJl. fllflp[ol'llllija fs """"/I'i

unek rolytiul egy_ bizonyos magassflghnz, pl. 165-1 iO em.-he~ hoaed, ~tokOtt, sokkal kisebb, vag)' sckkal nagyobb lovak m",gass~g:illak a

,negJ~~~;;Il~~eOar~redj;e~~ss~~:!e~t~~~te~~r6 soba, hogy a IUaes vee-

rJl~rstklelil,tal~nlllaga!>a.bbhe.lyre.alli_~~

1011 kisernbera!tu\'1ezetelt,vagy kisebb ,

\ovakt:lrsasligabanlcvlS,killOnOsenS1ilet sdnu 16.n:t1:.'yobbnak, elJenkezo esetben

6s kOr!llmenyek ko~6ttpedigkisebboek

fog fdtilnni. ~ ..

aka~~~~~k~~l:SZa:'i1~~z:n:.;~rt~~~~; ., . ~ ..

,.!.1bb it maga alLinak, omioak a f6ldtill val6 magassagat S a 16 melle allva, lIP' klivetkczetessen annak magassagara.

Avagy ;illitsa pl.:;o.nllikr:;o.uCW$l.bb lovat '"

dC01.ka vegy suv~yk~a . .avll£Y fa!

nt~\\l; 1'0 "lOO jegy~1.e meg neme.vei s

O1~rje lc ut61ag" liS magilSS3gat.

Kulcnben hogy akarmelyik merO· eszkOl,isbiztosadatotszolgaltathassoo, sz!lk:s~ges, ltogy a megrnerendc 16 lebeImeg eg~Hen vlzs~intcs talajon vagy helyen dllicn 5 mind a negy hiba tosglllegesenIegyenattirzscaIattelhely:ezkedve.

Nem szabad feledni lov<lbba, l1Og), kOI(ln(\$cn a kupecaek nagyon en;k a mrSdjdt nnuak, bugy mfkeut lehet a l()vnlaZelad~salk"'lm:lraegykete!ll .. rel negyobba \'agy kisebbe tennt. Ezek rendcse-n kI:s&slggd /lIlrglik merik meg szeman!.: eIlllt a lova! s a merest ugy tudj~k cslnelni, bogy a 165 crn-es lQ

ott szcmunk eJlStt 170 ern-esse, a 170--cs ", pedig 1!:l5-seJcS2, a szerint. a mint Ill; Hyco vagy amolyant keresunk.

Ncm j6 lehat restelkedni, hanem n6!slcr(l kezilnkbe venni a ",«gunk mert> eszkozet s eankseges a lovat mi maguoknak mcgmcmi.

~t~t: ckkor is \'igy.1zmmk kdJ az

:~~~Qb e~~~~~~~k~~pu~(U\ h::'''t6 h~~ t&>-~'""=---

vanborsozva.paprikj,zva,haahasaal;i allItottl;ibakkaloiU;haanyakatsfejet

a kupeee feltartja, ha pat!ja ttilnott. ha 172. ribm. Kriimcr·f';l~ ",~nibOL

mngas sark(t patkoval van megvasalva;

ha a mer6bot als6 1'6ge vagy a szalag lemezc gcdorbe vagy a kovezet m61yedcsebe esik; ha a bnt nem <llIittatik fOgglSlegeseo; l;i.ubb m~retct

Igen ki<:5i a hI, ha 1OQ-I~O cm kjcsl a 16, ha 140-150 > ktlzep nagy a 16, ha 150-160 • nagy a 16, ba 160-170 •

igen nagy a 16, ha 170 es tObb em. .

A regi mnrok-mertekct 5.>;andekosan nern hasznaltuk, a rncnnylben az mar ugyis jdrcsat kiment a forgalomb6\ s csak. elv!!otve ~kadnak egyesek, a klk meg rna is hasenaljak : cppen cz.~rt t3Jl:koza~t kivdnunk nyujtan; e releintetben is,s koz01)(lk a k{)vetkezo tabl~zatot

A regl 16mertek (marok) centimeU!rekben kifejezve.

=_":"" I:!!'

•. ~

m

,~ Hf reo

" ,,'

" is

" rs

'" io

\~

" " " is

is is

:~

~~O~~j~k :~~!k:k~~;;,~~ ~ll~g k~av~n s~a:;~;~ ; h~a ;:~:Jaet:t~~~k~:1 e~~

faragva; ha snrok ncll'lIli pntkcval van ""53Iv<1; ha a mertlbot al56 ,'ego, vagy a sealag lerneee ernehebb helyre ker111 j ha a m6rl:lbot nem fO.ggi.l1egesen, hanem" l<i hasa ala iranyulva all; ha nem a mar lcgmagasabb pontjdnal, hanem a1.e16tt vagy amogcn mereuk a 16.

:\ magassagi mereten kfviil. mely a mar legmag~sabb pontja es a n:clls6 ];ib patajenak hordosc szekekOzOtt eszkozeltenk (qo., q.l.tibr(!). ujabban a hI testenek hossz<l\ (~ villszogletiOl ez iilgumuig s iUet61eg a koncr hals6szclcig) is meg szoktak rnemi, tigy nemkulonben a torzs szelesseget is, a kct vall_ szOg, a k6t oldal es a kct koncatzulee kOzOlt

Erre a ceelra [s egyseersmind a magassagmeresre i~) igen alkalmas ket cszkozat, amelyc\ a Tp., 17). is IN. librdk feltuntctnek,

A~ cgyik (q:!. libm) aZ u. n. Krii"",._fele mero_ bOI, sZi\Tvasmarba mcresre van ugyan S7"lUVa, de 16_ meresre is j6l hassndlhatd, klll0nllsen ha e meresek tanulmdnyi e?61b61 es?kozohelnek.

Ee az ceekoe, mint a rajzb61 kivchetc, ker ceenttmdterekrc beosztott hengeres f"botb61 all, mely (y-y.nal) rezc~a\'arral egymasra er6- snbetd. Ehhea jarul ket aezelbol kc~zrtett kar (c t.s i:I), melynek rezlokja (a-n)abotra h,hhat6sazonblir. mclyheJyenmege1'6s!theto. E karok n kllnnyebb hordozbatas kedvc~rt (e-c-ne]) sarkon fordflhat6k s a botrn rea bajltthatdk (d).

A k6t felb6l llss7.calUtott egesz

bOI it magassagok meresere szolgaI 5 egesabon 195 em. hosszu. A bot egyik (als6) fele ki'lfele caentimeter beosztassalbfr.Azegyik,melyfeke.te szfnii sabol vegen kezd6d,k, kisebb magassagimeretek,pl. a lablonck, a mellkasnak afOldt61itavola meresere. a masik beosztas pedig, mely a bot vegetal 10 ern __ nyire

17S~~~~! L~:: .. r.)~ r~~4;.~~~o~)~~~~. ~~r~~~~k f:l~e~~~:r~ S~~\~tt s:e~~~~

terjedelmii. Az ily szeles,;(~gi mere.sek megkezdesc eMtt a (d) aczelkar rnczdulatlanul, a (c) pedig moxga!hat6\ag alkalmaztalik a bOlm. ugy, mira azt:lZ abra mutatja.

A masik mer6bot. mc!yet be~:'irt :i1Iapotban a 174., nyitott allapotban pedig a lJJ. (i(mJ. mutat, az u. n. L)'ffl;,,-felc.

E~ is szarvasmarb:t>,(ner~s e?e!jab61 kcnsrrualtatou. de a 16n~1 is igen j6 szolgalalot tesa, mert e~ meg jobbcn hordnahato.

, ro

l~

n u n

" "

:; I

II ~

I

151 teo ,S1 '00

i~~

, ea rn 173

"" 170

'" '"' ise

i~~

M

Ha most :u euyes lovak bos5zusagacak es seelcssegenek a magassaghoz mert. anlnyat kozelebbr61 seercegyre akarjuk venni, clOre. kcll bOtsat;lntmk, hogy olyan merlan; vagy. mas alapfigura. mely mmdc_n has~nosiU8u l6ra talil6 vclna. nem letezlk. A 16 tcstenck alapformdJa n6zet!1nk szcrint legtal;ll6bban egy nem minden r~zen cgyfor~a al1ncrllJU lapltctt henger, mely negy oszloppal van alat~ma!iZt"a s epugy a hellgemek, mint aa osdopoknak a hossta s minden mas mercte lm\s es

m.isftle, olyannyira, hogy mi ket - alapmereteire nezve egyenlU lovat nem tudunk kepsclnl.

Azert, mikor nemelyek azt hangoztarjak, hogy akkor szabalyos es nagy tetemenykepessegre Icg~lkalmasabb 11 16 teste, ha magassaga es hO$!)za egyforma: mMok seenm meg akkor, ha hosseabb, mint a minll magas. rm ffimdlg gondolkod6bB esunk 5 a megh:lnyois-"ctoSsnek az a v(!ge, bogy egylknck sines fehetlennl ignuAga, de azert blzcnyos rektn. retben mindkcttcnck igaza van.

Nines igazsaga, mert ezer m~g eeer kit!lnll kepessegii 16 van olyan, a melyaek teste ely hOSS7.(I, a mlly mngns cs m6g tobb van clyan,

a melynek " teste hossaabb, mint annnk mngassftga, de a~ert bamulntos telCm6nykepesseget nYII1':1nfl; s lgaaa van m<lsfelol, mert cgyik ee m<1sik alapmeretq 101'ak ko,,/H! rosszak egyforman kcrUlnek.

A 16 hns~nalhat6saganak a meglte16sen<!1 tehat nern szabad, hogy beununker Holml 'mint;>16r61,vettalapmcre\\'akoll"egeSMIl.deviszont d{lycsig votaa l{l!\l.nk libunk a\61 Iclje&cr. kirugl\i :17,\ ... ta\ajt, a melyel tanu!many, gyakorlat es tapa,;zlalas m~r eredmenyesen taposen.

!gy !even meggy6zod\'e, mi mellatni kivdnjuk a maga erderne saertnt

~ol:V;lt:S~~~~:1 ~ra:::~r:thtsz~lg\'::~n!~~~::~e;.S' !ehet6leg osszhangzasba

~ re.~1-"k ar!inyair61 s:616 tall cern is olyall (lj kele!u, mint a milyennek ~ 'IIZ ember gondoln<l. Nemeto~{tgban mar Dilrl'l', a festo, foglalkozott a ,val s 15t14·ben /..(IJiMnsack,szinten C"gy festll, kl.lnyvet is Irt r6!a.

;~a::~~:, ~~~~~~n.al:~Jat,P~~;;s ~~I:~uil~~jt~~ig5 e~r,::ento~~~~~~ j~.

kepezte. Ez a Ian Id6k folrtan kibcvttvc es v:lltoztatva meg maig is tartja nmgal, habnr l..(Ifl}su, HfUl"mmm, Hod/sfl'/I", es ruasok mcgbizhat_ lans<l.gnn {Amut<ltva. a reszek aranyar61 51616 tant ~ 16 teSU~nek ,na.{l1S_ sIi§ira epitett<lk, tsmer m~~ok. ktllonosen a frnnC!ln H.·,.l;itl, a 16 'apo~:;_ j;djdt.1'euek alapol aZ "Tanyok konstatalcls;\l'u s akedtak olyanok is, a ldle DII/laly nyoman (ki 1766-ban irt crr(ll a t~rgyr(1) a 16 alap·

'. melyele idlJ:k folytda napviJagol u'rtak es letifntck, vagy rna is ktsertenek.

Nem lehet czclunk e sokfeJ.e elrnelernek s zl'l!dasztaln.il keszii1t sablcnnak tuactcs megbeseelcse, merr hiszcn mint jeJcztllk, aack magukban egy kCll'ln tant kcpeznek; de JehClet!en m~gis nern crintcnUDk cgyiker oS mAsikdt azert, mert kcuyvunker olyanna!: slantuk, a melybell a legszQksegesebbek es legtajckozta!6bbak benne !cgyenck.

FOlosleges tal.in kCIOn hangsulyoanunk, hogy mincezell -aranykeresesek nem pos~t.in a 16 hasznaIhat6s.iga, hencm 112 II. n. szepsege tekintetebea is bolrgatlatnak. HM tagadbatlan, hogy egy sZllbalytalanul l.ISS~c;,Ik.(.ttott 10, Iql$mcreti saernpentbol, nem szep, de a kosonseges errelembeu ncm szcp 16 gyakra.n aagvon is j6 16. A1. u. n. arabcman (kuhnarta nyelven nx nrabs Ie bolondja) mtnden oly JOI'at csufnak, de slil rossannle is tarl, a mely az arabs I6hoz nem hasonllt; azangloman ell.eoben (,1 kit konyhai nyeh'en azangOl teliver bolondjanak lJ1ondanak), mmda7.on Jova!, a moly azangol tellvcr formalt magan nem vrseu, nemcsak h.ogy csufnak tart, de- dognek is ne~,. Vagy .im pr6b.ilja valakl ~i~ll:U;r~z~t~i~yesZt8nek aat mondani, hogy a~ arabs teliver szebb,

Egyseoval, 16nAI a szepseg fogalrna nagyon egy6ni \'alami S aaen ~Pt\gy ebben a teldntetben, mint a hasr.mUhat6sag rekinteteben cgy idt:dils UrN, vagy cg}' u. n. IItJnndJ·kfnit 5:6 sern lehet

A resack anlnr.ir61 sz616 k!lIOnfele tanok meglllapft6i tehM, mihelyt egy alta!<i!1os~n uep, j6 es hasznos 16r6l kezdenek besaelnl, (izonnal ml."etsel:esekke vdlnak s c!tlil egyuehdny t.ln meg~laprt6ja meglehetcsen {imko:dc't is, a mint azt tGslent latoiJ0gjuk

Ml n magnn!.: r6~"111 csak annyn mcudunk, hogyhn 37. altalunk mar 2O:luu 1«. ",ultlnt>i.11. .~g;;forJl/Q 'litllllr(>jli IiIpIM'. JIt1/./{tl' mqgfl!1~16en va~ nl;iWllu.nva s bel4 ,Gr.ou jarulekos res?ei, II Iej, nyllk, farok IS ae l:geSlIneic kell~n _~?ekuDdalnak, a 16 testre nerncsak hogy saep, de j6 is lesa.

Hogyall kell aztan, hogy az ala.pLtott, hengel' meg a negy csalop seerkesZlve lcgyen s hogyan legyenek ja.-nlekos reuci megfel6len tjizve, az e ke.nyv ktUerntani t~gya1asll k(;zben lett Ieltnntcwe.

A magonk ;1U;ispontjat essepen mar ke~er is jelez1'cn, lassuk most a masok ;1IJaspOntjat is,

A 16,,< ,,,,,yfs.',·se

Eltckimve DAllaN-t61, ki kezde volt, las5uk Bt)llrgdal elmeleter, k! az e\6bbi nyoman indult meg. E1.: clmclet ;<:zerim mar oem az 5, hancm a harom reszre 051.101\ 16fej kepeal az alapmeretcl. Ezen harom resz primaoak neveatetik 5 minden prima 3.secundara s minden ~ecundil 24 tertiara osztatik. Eeekhex aranyosi!tallk ~zUI;in a test tObbl resxe.

A konlroll-\'iz,;g1ilatokb61 mindencke16tt ax derllh ki, hogy B~l.Irgr/(t1 .Illintnlova< a valoadgbnn ncm lctczik. Ennek a m~ntal6onk UgYUIl!8 a Ieje tulsagosan ~IOSS?:l!, a nyaka t~lrbvid CS olyuunyira Ielfeld haJ10tl, hogy legeldn az 'lyen 16 (mert .fcJc,'el a Ioldrc ne,~ erhel) eucn kel1ene hogy elpusatuljon. Emellere marja rs li,lmagas, elCSl tulszclcs, "a1l5zl.lge ncm e!eg crISs, terde batraltajlotl, nats6 vegtagjai re,ljes t;\_g_all~suak es s~lypontjn a \amaszt6 vonnlb61 telJeslJn kiesik. [Csunyabb bidJal egy mintalovat csckugyan ncol !!rhet!)

Ikmrgd41-nal m~r sokkal seereacsesebben v,dasztott alapformab61 ludulnak I,; asok, kik [ujabb id6ben elnk5n SL'lltgaH-wlJ a m!;gys'.ogel veszikalapul.

Ee elmelet sterillt i~ cr.~lszero.en alkotou 16 teste labaival egyutt ~g.y teljes negyszl!lgbe Uli~ belc ltg)', a mint aM a f75.<ibra rerenntee, "agY15

a J6La~I~~~~/~Z:ri~t'l~e~6!~~~g~b:ep~~I~~rtn!(11;~::Z(~~ a negyszogoek

ll\egfcle16Jeg 11gy van ~Ikotva. hogy rcndes korllimen.y~k kOzOtt ~z.:l "allslogtol a mar vegc'g, innet a estp6ig s a esfp{itoJ az IIIp'm.6\g

~~!:~~~ er~~~~Q f:l\~3~~~Or~:Z..~~P~~J~i;ia /~~: :~~~/~I~~JI(l(~t J:,.aj

65 ~~ll~~i~;~~~) ~~:~~!':~I~~·b kiteltl a 16 teste C7,en ~gy~~og~ket

:Z~~iTI~~!~~ ~T.:~a~~!b~~~f'bgj~~:;~l~ ';:~~~b:~:1111~~~~Z' a~ I~ a:sn~

sxogek ha nagyobbak )<Yint a B sztig, az csak c16ny

Ez alapformAk el~cj6t, r. i. az egese tcsree vonatkoz6 negys>-oget

~gYia,?::~~al V:V~i~e~;f:~~~!~~~e~~:~ta~nt~~~~z~~)~ fe1~n~~~:~~~e:

~ 'ak es Ie] arany~ra ncwe az semm1 rnmpomot se nyujt. De emellcrt

;~~a~~~; ~~~~~g ~~r~dj~~~~re~~llyennek kell hilt lenni a hat (:s has-

n mellkas, hoi lezyen elhclyetve aVllllflliogstb

A7. egyed(Ui lehi~, mire. lIe"l8e a n6gyszGg rel"il~gosftiist nyujt a7., hogya16olymagas,all1ilyhosS2:u, mar e. i. mikor ncm hosszabb.

He aztJin a eeeesre magara YQoatkoz6 negySz<:lgct ismel egymag~ban teki.ntjUk,l1liodenekelo1t meg;111op!that)uk a val6 61etb0l, hogy <~ Icgti;\bb J6 hatul 5zelescbb. mint clcl, it k6t r6s~t teh<l.t egyenlB nagy ncgysZ!lgletbeszorltani nern lebet

A kettet kombinalva scm kapunk valami teljesen kielegil<'il,

men I~nnk, hogy az ossees lere1le 175. :ibr~. !i"9. ri1>ra.

lovak egy igen nilgy resee nines A p.""ll.lepipcdon elm.l.t

oly magi!~, mint a milyun hosszu

s eaeket azert arii.ny~alauoJmak. nem szepelcnek, vagy eppen cz6lszerfft· Jeonl alkotottaknllk mcndanl tevclrdl sem lehet, s6\" in:kabb ezek kbzlH~ vnnnak a legtebb tetcmenyre kepes alllltok.

Alaptcrmduak 6S1.erinl ee a m~rt"ni figura se alkalmas. ha nrr61 van 5z6, hogy egyes kul!lnf6le faJtaba tanOlO lOYakal blraljuk meg ~Itala; de nyer czelszerGsegben akkor, ha a nagyobb negyszogek apr6bbakl-a is be vanl\ak OSU\-a o.igy, nagy a tens eg~z bcssaa (mil'll pl. Sencgast figurajiimUJ 2-1, vagyis 3-sz()r 8 r~szb61 aB.

Ez !.'semen mcglellelosen tajekoztat6nnk mondharc az a sadmttas, hogy ardnyosun ulkotou az H gazda5iigi 16, a rnelynek:

hQ>;;;" ma!:,'""ri~., m~ly.6~c sZ61tss~ge M>n}'OMMk f1i!dt':;li t~vol"

24 20-2:3 10 S 10-12

6$ a~ a nyerges 16, a rnelynek

hO'S~R m"lIas.!l~ll"a m61ys6gc n~l~ss~ge k(lny(lk~nek 101dtti!i \ival.1

24 22-25 10 S 12-15

~las kerdes aZlan mindenesetre, bogy at Ig}· alkotott 161'1ak Ieje. nyaka. \aba stb. sainten eranyosak-e, a mit cacn at utonkimularninen: 'gen lebet: mas kerdes tovabba, hogy az Igy alkotcn 16 rnlndenki s~ell]~n"k ~zep·e s a mi mcg fnnrosabb, hogy vajjon jo-e l

Es eppen ebben 11 vajjcn-ban rejlik minden altalrinosttott sablonnalc aboll6.raja.

Egy masik alapfonnn hiv6i 65 J,;Ovetl:ii szint6n ana az alapra helye~· kedve, hogy al' ;rr(myosan "Ikololt 16 cppoly !J05SZU, mint a mllyen magas. aa u, o. flI"ll1'J'S:;dl!{ segelycl'el igyek7znIJk ~ wbbi rcszeknek a magussagboz es hOSU(1Ughoz valU adoy~1 klOlUlatm.

Ez az armIJ'ss~/l't, mint ~7. olvascink legnagyobb reese cla!t clegge Ismeretes, ltgy nyeTetlk, hogy cgy blzonyoa hosszusag(! venal (/80. dbr", It-i) ket egyenlctten reserc osztattk ()gy, hogy a kisehbik (1,--4;:) oly uiszonyban lIlIJon a nagycbbikhoe (10-1), mint ee at cgesz (It-i) vonalboz. A kisebb reszlet (ft-J;) 11IIIwr-nak, a nagyohb pedig (b--l) ,W);jo,...nak neveztetik. (A 180. "bran a7. i-g, {-(1 es f-I, is a majornak a q_" iZ-' es c-f pedig szintdn a ruinomak felel meg.) ,

g!lIY~~~ ~~:!a:'u~~j~~n!l:k n:,~~;(e~I~J~z~S~~ti~y!n Jd(1~~lte~'~1) k~~o~f~

s i]letl:iieg sulypontja.

Az a-t61 b-he:,: huzott vona! megfele! ae a es " kozotti major hosa, szanak; nz .1:'-161 )'-ig terjedij nyakhessz egy minort (k-kj tesa ki;

180.ub",.Arony""olot .• hneJeL

ennyn vagy valamivel kevcsebbet tess ki a fej bcssea is. A Mts6 l!~k terde (0) a fl'lldl61 egy majomyi (i-g) tavolsagra van, a sarok pedt.!! (m) egy minornyi (11_1) t6.volsagra. A boka (It) a sarokt61 (Ill) ~s ez a terdtlH M egycn16 lavols~grn van, vagyis a~ o es It tavolsa.gatP felezi. A meltsd I:l.bak egesz hosszdt a kOnyOkt61 (r) a pat:l.ig (Ie)_ a terd (/) rcreet. A kOnyOknek (r) a fOldt51 val6 t6.vola lebat ll,~ minor, .vagyiS eppe« anayl, mint a Mts6 vegtagok hosszn a bol..-at61 (n) a tcrdtg (oj. A mar legmagasabb pontj:l.t61 (V) a vaJls~l'Igig (IV) terjedQ mere! egyenlo a hiHs6 terd (0) ~ a faroklll (I) kOzti ruerettel 5 minde~en meretek ~ rmnomek felelnek meg. A f61kur a hats6 terder vlzszmtesen mets?o (f-g) "onal iilt a 1 f~1.tetik, vagyis a rerd a felulrdl kfele s7.nmftott mmorba (r-.l/) r:sik bele.

"IIlinde~tllmck tekintetbcv6televel ha szam/tast tCSz(lnk, hogy p. egy 15. em. mag.ns 16 cgvee restreszel hany em. hO!;l;zuak, a kovetke1.o IIdatokatnyerJIlk:

157 em.·nek minorja 50, tnajorja pcdig 97 cmt tesa; osaennt [eM.t ~ lo'i em. magus .16 reje 60 r-m., nyakanak als6 hoss~(ls~ga eo cnl., .nrkannk a foldt<sh tavola .60 em, terde h;ltul ~7 cmnylre van a f~ldtm,

~~~1~;'~d:O~~~~ ~~~_~l~~c~an, konyOk bllbJ<l 90-92 em.-nytfC es

.Ilindc~ekbl!l kiviMglik, llOgy a bat es ltasl'onalra nerve itt se nyCrflnk !Wmllli {elvil:l.goslt3.st. de sot a szelessegi mertekre neeve se kapunk l1tmutal61. hnnem a>:lirt a felho>:olt meretek egY j61 alkotott arabs 16m ll1eglehetij~en raillenek Alkalmunk lese e tetel \'cgcn erdekes ossae-

basoeltte mc,.etek k6zlesere, azlirt itt ezeket melWzven, lassuk azt az elmeletet, a mcly haroruszl'lgge1 kcmbinalt koreker vesz alapul a 16

alapformajanek es aranyainak kimutatas:ira. .

Az elmc!et odaaHfMja, Rift" taborszernagy, a ncgyszl'lg alapJan ind{,j meg, de azt vAl!o~tatja aunyiban, hogy l/~_ed r{iszs~el hosssebbd teszi, mini a mily magas. Sserinte !. i. a gyOTS moegesra Im'atot! 16nak hcssaubbnak kell lenni, mint a milyen magaS, s kllll'ln.:)sen a tOfll~ mel1s6 6s hMs6 reszenek kell terjedelmescbbnek lennie, mint a kl'l~bnlsll (hati)r6sznck

Az lIyen hossaabb negyszIJget 0 " ktlzepen ori~s7.intesen k6.t egyenl6 ~liS2;rc osetja (I. a 18r. ifbrat) S 3 egyenl6 kOrt k6pzel egymnsra fekt~1Ve l'GY, n mint azt aZ abm Ieltunteri. EzenkivUI a neg)'5z0g als6 sarkalb61

I.: •• ''''yM.''o.l'>rl"\Ii,E>'.,,,''''", .....

egy IH!rom~~Ogcl gondo! (a, Ii, r) s azt tartja, hogy minel jobbal'l kilolti a lapocekat es fari resalet e h<iroJ)ls>;Og altai a negysz()g fcl~(J sarkainal ki'ln hagyott b~7,agot, I'ligyis m;n~1 jobban kitolti a 16 tesle a kOzbUist! r~sz rovasMli a kct sz6150 kort, annal megfelelob~ lesa a1. egy gyorsmozgasra hivatott oly 16 sz;lm~ra, a mely egy:szersmmd TO"id. hatuiskellhogylegyen.

Hat ea a gondolat nem monctlmt6 s~en~Wennek \!...-I.r peTsze. hogy ezcn az alapon SIl j':h'lInk tiszlaba a 16 testenek s7.cless6gi viszo. nyal'a) s fejcnck <is nyakauak aranyalval, a mik pedig eppoly fonto~ak. mint a restresacknek 0ldalr61 tckintett vis.:onyai

DQm;m", patkclasraa munk:ij<lban mar tovabb megy (6 pedig szinl6n nem nagyon seercncsedenill) s meltatja mar a nyal"t <is fejet is, sot" test sz61ess6gi ardnyait is emliti kOvetkezlSk.!:pen.

Kl!pzeljllnk magunk eM egy szabalyos alkot~su arabs loval, fej, nyak es Iarok n6lko.l, hai';roljuk el aat felul, alul es mindk6t oldalon cgyenes vonalakkal s nyerllnk cgy n~gyszogct. Lassuk e! ezt vizs~intes, fIIggelyes es egyenkOz(i vonalakkal slain; fogjuk, hogy a teras meJys':ge 6s a lahak hnsszn egyforma (I. T!g~. dora:). Hosssabbltsuk meg most a? egy;k egyenk&z{f vunnlnt a nyak 6s fej feM a n6gy:;zOg l/3 resztnek hosszasag<lban s megkapjuk a nyak h",ssdt es ir:inya! (f8~. dora.). Egy filg. g6lyes es vizs?intes voces, rncly a tobblvel osszektHtetesben <Ill. megadj .. a rej hosszM ee irany:il is. Vi~sg{,ljuk most mar e1.l a 10,'2t elllirol s kcpaeijnnk 111aguknak egycnes vonalnkat, me)yek ~ b~1 "allsz~gt<'51 11 bal hiits6 tcrdig es a jobb vallsl()gtlll a jobb bats6 t.!:,d'g s egYlk vall,zBgtol 11 masikig es cgyik h;\.ts6 terdta! a rl1~sikig terjednek s cltittiln[; fog allnl cgy parallel [rape" (egyenko"~ny), a 16 teste, moly alatt a n~gy lab ruggOiegescn all:

Ex az. alnpforma, mint [;iveheW. 'iY arabs M testformajanak demonstralasdra meglebetdsen aikalmas, de nem alkalmas mas lovakra: sot nekunk llgy remlik. (I. a f{l/lbss;ar idlf:u(( ,82. dbnfi), hogy II sdlypom az llyen IOn,,1 tftlsagosnn hatra eslk, hogy az Hyen 16 is. minthogy rOvid nyakaval cs fejevcl a foldet aligha elCrheto6, ellen vcszne el a legel6n, hacsek k6nytelens6gbI:Haterden valo legelest meg nem tanulna.

Mcll6zve 04y".IuWStl,·nl'.\t s:r:inten a fci no'Osz"ra alapitott elmHete\. mel)' a &urg"~/at-tnal nem sokkal seerencsesebb, Ielemlttjuk meg HnN!! ~s j,Vrallgd vizsg1l.l6dasai!, melyekne! nel'ezettek a lapocs! .. .." hossaat veven aiapul, abb61 indulnak ki. hog)' minden ceetsacruen alkotott 16 teste bossaabb kell hogr legycn, mint a milycn magas; sz,;va! a 16nak .sok fOldo"_ kelt allnm, mcrt csak akkcr k6pes 'gUilD eg)' mozgaSI aktus alat! sok fO!det MIra is hagyni.

Hitt ebben a tekinlctben m; scm gondo\ko~unk maskl:p, de aeert liz aranyossag es tehetdkepesseg megitelesencl a lapoc~kab61 se memenk feltetlena! kiindulni, a minthogy nem mcraeck megindulni azokon a nyomokon se. a melyekct elcbb m~r megne .. c~ettek llipostak.

De am lassuk a lapoczkdbdt kilndul6 thecriat is. a mely nem olyan eg6us~gtelen, hogy haHgatass. .. l mell(Szniink kctlene.

Nevezetts;.erz6k, kik a lapOcl,k;lr~ .epltcoek •. felt6telgyan:inta.lHtj:ik oda, hogy a lapoczka d(llt es hosszti legyen. Nos rehat. millden meredekebb es rOl'idebb "'411<1 lovat ebb61 a lI1egbesz61~sbol etcre is ki7.~rhalunk, ami mUlatj", hogy ncvezettek clott, ko.lOnOs<,;n az augol teliver

/I M Iwgy"ligtt. "1~pf(""lUij" Is ",{,-del

C:s annak szarmnz6kai lebegtek, rnikor pI. az\ tnondott6.k, hogy eg)' j61 alkolott lfoa\Zka hOSS3usa""nak (I. " 183. allra. l. ~'()"(/lliI) rnegfelel a

lap~~~: c!~!~;~~I~~t~~l~o~~~~j~~a~2°:f~~S~~rj~!~' ha::~~u~~t;:;~) ;b,."

3· iI:,"a.:"~y~khosszi.tsa.g (18,. libra 4. '111J>1/lfll). KI:II~tlbe.1\ a:7. a. es 6 .... onal . .l forma Emellett a1. Igy alkctort !6nal az. egesz hOS51.\~sllg (C-D) ~ I!i~agas~bb helyen (E-n6!) feleetetik s a vall hoss7.an:il nagyobb az

11\2. ihra. Dominik .!tn.Me.

Aztan mint saamnsunk a r{h-id lapoczk~val?

H~t a mint I~tjuk, nem aryan egesesegtelen ee a theoria, hogy fel. !~t~:~i1!le~~~~bnunk kellcne, de van .f~j6. res"e ncrn egy, am; crtekebol

~g~sli<Sval egy nix a),ap~orma [ehat, mclyb61 a 16 megi!el!!se[u!1 csal.;

~;~~lb~~ZO::;I~g~~1.~1~7,dl~nlk~~I~~~ncil~sas\u~b~~k~e~il~::lz~;~~et~l'i~lSc~ii~=

mculmdnyceasat karosuak tartJak. Nem karcsok aeck egy gondolko?nl rude ~Jll~erre. neeve, csakhogy hasznuk sines sok. S eat maguk a seerkeszl6k IS bel.smenk. de ezek cgynemelyike a1.tan elcg szerenesctlenil! avval vedckezlk, hogy a 16 nem ene el meg a tOkelynek aat a foka! hogy az ily idealis sablonba be!etabilna. .

Az <irteksz:imokkal vale bfr.iliisn:il minden testrdsznck mcgvan a mag'.! pointja (erteksdmaj, sot cgyeb tlllajdons.igok is ily eldre mcgbatAroWl! ertcksdmot kapnak olyfonml.o, hogy a ceetra vale tekin_ teuel a fcntosabb testreszck tobb, a kevesbbe fcntosak kevescbbee nyeToek.

Avagr megdllap!ttatik, hogy pI. aa a teSlresz, _ vagy lulajdonsag,

:lj% t (~:~~ ;)~6 ate~:I:~~;~~! ~i!i7:a:y (~~fJ: ~)I ,::/t';)i~ig6 bva%r.t6~~

s1.~mot kap

Ha most azt:in egy him6s 16 pI. ossees restrceeetre e~ tulajdonsa, gaira csupa 8, 6 es 4 eneksclmot, egy m~sik pcdig.csupa 4,2 es l-et kapot!, ee a cadlnak kcvesbbe mcgfelcWuek, vag)'lS rosszabbnak van c:roltal nyi!v~n!tva, mint a m~5ik, mert crtcksz.1mamak osseege kisebb, mint a"e.

E2 ntobbi eljar~s a?onban inkabb a szarvasmarbak pointirodsdn~1 d;v~tos, 16nal ~Italdban a haszonczel tekintetbt: vetele melle!! II kavet, kezlS el·teks~am-t!l.bl~zat e5 pcint-adas 87ool,;\S05

A ceelnak nem felel meg = 0

megfelel = 1

j61 felel meg = 2 igeu j61 felcl meg = 3 kittln{Sen =4

vagyis teha! a tesucsz 65 tulajdons.ig megoevezes es pornurceds pI. kf\\'etkezo lese, ha 100 pointot vcsaunk alapul.

~: ~;rr~. :_ : m

3. Fajta _ 1 (1)

4. Szln I (1)

5. DOT es szdrzet _ fj. KOT ••• _._

1. Termeseet.; __ .

8. ldomJmtts.ig ..

: l~j

1(0) _. I (0)

1. Qsszbenyomas

2. Hornlok

3. Secmek .

4. Fiilek _ ..

If. Frj;

..... _ 3 (I) 5. Qrr __ ._._

... _. 1 (1) 6. Allkapcz.ik ._.

._.2. (1) 1. Ajkak Co s~aj_.

_.1 {I}

111. NJ'(I~:;

I. H05.sT<leserl}ssege __ 2(Q)

2. FejtUusestaTk6 ..... 3(11

3. Soreny-el .. _ 1 el)

4_ Sureny._ ._. __ • _ I (I)

5. Nyakoldalak _. .._ 2 (11

6. Tcrck-el _ __ I (II

7. Nyaktlizes es szUgy._ :j (u

iV. KI!leitJflinfsl:;

i:~r!kaS:~6~~~e~~S~~.le~~.~4m !: t~~~~~~ -;ogoni-'ri;;' ~ m

V. Kiir:fprl:s$"

J. Halvonal _.. 2 (0)

2. Halsz~less6g _.. 2 (0)

3. f;!:ilhoss~6s~g.. . ~ (I)

4. Agy~k... . _ -l- (I)

5. At uldalak !\'e _ •• _ 2 0)

~: ~~~pa~~' ._ i ?6~

VI. Kb; miie/I'lt; ri.f!;:

L Gsip6k I;;'\,ola__ .. _ 3 (2) 5. Faroktuzes 1 (I)

Z. Far hossza 3 (I) 6. Farok .. __ .. I (I)

3. Far aJakja 2 (I) 7. Nem.o szervek .. __ .. I (I)

.1. I"molfsag . 2 (I)

VlI. ,IMhuldbak:

L lzrnok es inak 2 (I) 5. Sdr _

~: ~:~~~~~~_ - --- ::: ~ m ~_ ~~~t~ =:

4. Alkar'_ _ __ 2 (2] 8. Pala __

__ 2 (1) ___ I (0) 1(1) I(!)

VjII. Hitso MIJai;:

1. lzmok es ioak __ . 2 (I)

2. Iztlletck .. _::J(I)

3. Koncx ... __ .• _ 2 (I)

4. Czomb • _._ •• _ • __ Z (1)

5.Sz;lr __ .2(1)

6. (sUd _ _ 1 (1)

7. Parta __ . _ .. . I (I)

8. Patn __ " __ . __ ._, __ 1 (0)

Az ezen pt:ldaban earjeibe ncm let! enekseamok (mclyek eeeeesen lOO·at tesznek ki) a.t mutalj;l~, hogy az fgy mcgbir;llt 16, mint gyors mozg~.ua alkalmas nyergesl6 1gen saepcn es ceelszeruen van alkotva; a zAr~elbc tell ertekseamok pedig (me!yek csak 51-et tcsznek ki) au mutatJ'iok, 110gy a~ ~ly\,~pen n\kotQtt \6 a uillnak meg aem felcH> iii egyebkeppen IS Igcn keves ertekif rt'szekkel bfr6 hibas te~t-

alkaruallat. '

Ho&y egyebirant egcsaen mas secm-esseeg, pI. Htann)'i (200) \'agy relanuYI (50) is vehctd klindulasul, az {10kI'M ertbet6, valamint az is, hogy czelszerfl, ha a biralati lapok k~z!etben es kesaen vannak egesz Qda.ig, bogy csak az erteksz;i~ok beJegyze~e van hatra, mel"e! kii!em· !a~1 legjobb ismeretelnk alapJan reszrehajla!lanul kcll adoit esetben beJegyezoQuk, ha ¥t akarjuk. hogy mine! klsebbee tevedj(!nk.

Hasznos szolgalatot velunk tenni, mikor e tetel I'o:!gen Kinc.>Cmnek (I. a 13". tibrtil), azo~ Hlnemenys.~ru vcrsenyl6nak mereteit ko~olj(!k, ~ely 54 rendbeli gy6zelm{lVel s !lletl:Heg legycxhetlensegcvel egyedul aUt az egesz kerek. "ilagon .. -(ess?'Ok e7.! anmll~nkabb. mert alka!munk

tan(llsagns !~6ve!kc~teteseket lehet vonnr, minthogy eppen szerves g6pJ6nek tctcm~yk':;pess6ge teljesen ismeretes.

" - '"

gtnesem fobb te:>tm~l'I',t{'.\, i)s,szehasonlltva mns tovak Ilyen meeetetvei :

Ny.kh~:t:l_

!\Iyak lc~n~l.sebb belye~_ --

Mlt bo"U _

reJ hoSSZ3 _ ._ . . __ - .. - 60 IH

Homlok .wlcss<!ge as.<emboltQkn.i1 21)-

6~ 53 82

eo 6~ 0.3 52

es "

H~t ho .... - ---

~::~ko:':'~ :~

Testhoss" tark(i!61 £arktilig _ __ _ ~16

M~~o.!I,"g a mama!.._ ._ 165 17~

I ~I~~~"s;!g a r~rndl __ ._ ._ - 117

O~m6rct a !.poc.kak m1lgo!t • __

HQ~"(I",lg ~ o;!IISIJIII!I61 a. illgllm6ig fI%olrlaiakbn'''':l,i,lIn}'6ktola"

utol.,)ho,dakll'<ipl\ig. _

Csipu nt~umu l~v<'>lll_ . Lnpo~k~ hO"~ZI' {rNbrhnssza

fllkaNz6ksscgkunyi;kr1jon___ 20

flllmr.Sl61e •• es kii.bill _ _ _ __ 17

fllka, s%6ICIIS<4;~ a labtll Rlliitt._ •. _ -

Lribt6 a'~le..sege ohlalt _._

Ubt~ ~'cles"~~e eloL_ ._ _ __ Slll,bo.stacl{il

egud hos."" d61 __ _ __ ._ ... _ lIajt6 ;0 s><lr"'ontt6li ti~ola elOi __ l!ajt6 in szMcwnt!6li l~vola Urnl __

I\ona bo'lS'" _ ... _

~o"'b hoss ... _. _ __ 55

1 '%<'>mb ",!l~ •• 6ge renn . _ :;5

I',omb •• 61e .. egcakozepen. __ ._ 16

c..omb s'l:l"""eg" lenn a......,k fijl;:;!t Cs:lnk$>ele5.'!f!geoldal1

Sl;\,\\ou"l.O.M.rul __

C$i),l hn"na halul._. . __

Boka·s"cl~8Seg oldaltclOI_. _._ lIoka-81C!e .. 6go!dal,b;itul

ea
so
"
'" r
24
aa
ae
..
215
'" aa as

"

- ..

182 212

15S ,61;

_ 170

_ 10"

"

\2" 12',.

se

ro

ss sa sa

" " ao

eo to

" "

'" 10'.11

8 S·,

c e

~-., 10

A /ij ""gyu/ga, fd"fl!<Jrilllljl1 ~ ",t""/l'J

2i~:~1";~~~;:~~;~~~~!~!~::~:b:t:~~;f,:~;:~~;~~~. ~~;~~:;

eecrnb l;s SarOkmUl? hcsasubb, mini a tobbm61. ~ csipoSz<,>glet cSUlgumokOzrl {!I~ols;1g, \'agY1S tch~t a rar ;3 tCl'jed<.'lmesebb Kincsemn~L l!.rdrkcs c mellen, I1Qgy kOlle¥.. Cl,nmb es 31. alkar r.S!)I1lja apoly hoasll'l, (~O cm.] m;nta \np,!CZi(;\li"Q!)tp. FcltUn6 nn~y Il\':r~tll to"abba mcl1l<aicinal< rn";.)'"~gc (88

~~~~i :~~~~~~ ~~~~~~~~ ~r~

es JU·ik pM borda hossza

!elt~y ~~i~~l, nagyszabasu <illat volt Ktncsem. nk:k Cllontnlapjal. akar kl11emer

;~~~:gr::::f~~l::~::~~o" m; "',,"',' ,,:.:', ",:,~:" '"Y''""'''''""

mik,)r ItljJj-bnn ktllikn lecvetkesteben ktOlult.

18£.>ih".

A m! m~g a nngys~ggal kapcsolatos sulyt iUeli, az II lovakniil.nag) itararok k(b.i)lt ingndozik. Leteanek t. i. va16s:lgos 6ri~sok es t<;rpek kOztllk. A 187. abra pI. egy percheron-t mutat, mcly 900 kil6 s mellell~ ~~ shetland ponit. "mely csak 75 kg., a ISS. ;ibm pedig ket 2 ~~ ;) eves pcrcheron-t t[[met ret." melyek egyuu 2-1-70 kg. sl1l)1uak.

A 16 szfnei cs jegyei.

tudjuk, hogy :l.halaban tgce-e. de nagyon szavahiherg ember s~:l.j~b61 hallouuk, h?gy Debrecxen vid6ken pI. n~£yon sole 161~n6 ember i'gy ny,latkozik, hogy .akarmilyen a It;, csakpc)legy6k(,

A?t akerjuk cazcl jeleani, hogy a 16 same nem olyan al<1_ rendelt fomossag(' valami, bogy a flllOt!, mint azi legtebhen [es?,k, cs~k amugy Ieluletesen elsikamolnunk Iebetne.

!I'li magunk is osmerunk emberekei, a kik azt is megnczik, hogy j6-e a 16, de aZI is, hogy milyen setne van, nem azert, mert taliln valamely szinnek bolondjai. hanem aaen, mert a lehetoleg egyszinli es jegy. Iclen lever (tartoz7.ek a7. ~armire!e fajlaba) meg!amilla.k [>?bbrc becsO!ni dlSszOr aten, mert egy.blzonyos lenyesztesben a s"lnbeh egyontetiiscg nagyon kivan:'<los valanti, m:lsodszor azert, men az egYS7.1n(i 5 knli.\llllsen n. s0tct ~zlnii lovat a katonas;ignj1 is saer etlk, harmadszor a?,ert. mer! t'sztnlltartasa keveseb~ r~rnds~ggal es k~lt$eggel e5~kII>.lllheto,

Hatarozottan elitelJbk azonhan azt, a ki cgy rosszcsegyjci 1('; k6zlll ceak aaen nem nyMt inkahl;> az urobbthoz, mert deres, ""gy azert nyul ~z el<lbbih~z, men ara~y-peJ, a~agy bron~-s{u-ga; s~6val m! is azt tartjuk, hogy )6 a 16, ha )6, minden szinheu s mi elo\lilnk a j6 larka 16 cppoly Step, mint a seen-fekete, vagy szeplds-szbrke.

De mar ha j6 es j616 knzOtlv;ilasztanunl,lci1et,kn16n(;sen tcnycsztest sz~mpomb6l, egyszlniihnz s lehetolcg sollilehb sz!n(lekhez nyuln;\nk. on.ert Jl!<~ba, nagyon kollcmes a.z pI. a saernre is, hogy 11 mez(lheg),csi G,dr,~nCll< majdnem ]<ive!el nc]]di s~rgak s csal< m~s p(;;nzt lchet k"pni ~L egy Ilcgyes cgyfcrma pej fogarasil'd, vagy egy kends, egyforma fcketc Nonmsen, mmt holmi retemes, Ilsszcbanyt szini!, quodllber rogater\'

Dores~g voina azcnban a vi!;igos szinUeket, csak azert, men Ilyenek,

~:~~;;e .: c~:~ni; ;:j~~e~~~~~I~ ;~:~;:~:~ely szlnhez kllrOm5U1-

j\1;ir mindczeknek megfonrolasa utan is ell!ggc szcmbeti!nik, hogy n

~~il~~~n;~~~~;~i~e~~~~~ ~r~~~.Cr~~a~o~e~~~i~ ~~~~~~7~;~~~t, te%~~to:s a e'i~

s •. in6t add $zor no,

A 16 bore epugy, millt sok !lias alia! eeen tcst-tRkar6ja.3 fl:l·retegbol, I, 1. a fdlujmMI (E&dermis), az ir/tilluirlJ·dMI (Cutis) ~5 a ::s!r vagy l-;,'l';s!Jliv~f r.!fl'gbJI (Tunica adlposa] all.

11/0 s;,;ud fsjl!J!yci

A iii sZ;'lCit!!ijtlJJ'd

lit~s ric tegye stlt6tebbC. !lIen nagy a compttcauc c takintetben, k!llonilsen hacinkban, hoi eddig a 16 stineit Iddr61ag n nemet kifejeztisek_ kcl adtuk vissz~, teklntet nell!!ll a gyakcrlat emberere 65 a laikusra, meg a ranferfiakra.

Pedig hogy a 16-s1-lnnek terminoloufaja a praxis emberenek es a laikusnak szempontjab61 tekintve, egcszen mas, mint a tanferJiak szern., pootjebcl tektntve, a7. kets~g!elen, mcrt mig az ut6bbi a legkisebb amyalamak s valtoanmak is magyarazalat kepes adni, addig az elQbbiek gyakran a7. egyszerG stlnek megnevezesenel is a magyardzattal ad6sak maradnak

Dc Igy is kell annak lenni. l\Iert, hogy hacinkban, de mas erssagokban is egyes szlnck 3-4-f(:jckeppen is neveztetnek, annak az a bonyohl1tsag az oka. a rnelybe a lc-setneker kDlllnfele u. n. felszak_ fcrliak,!. i. istAIj,lmesterek s tObb effli1ek bonyolhottak. A hod ez a complicatlo utat nem tOn, nzt tapaszteljuk, hogy a Ia.ik-us csak alapszineket ismer ~s ncves meg, azt mondvan pl., hogy vau stH6tpej es

;~~t;!~?ko:P:~ !f~~v:S~o~'~~gwsra::n e~ej~!~~~k~aJ2;ar~:~ s~:;~a~~~r~~:

Saoval: nem bonyol6dik be egeseen a k6ptelenscgig a megnevezesekbe.

Neactunk seertrn aa a 70 szln, a melylank6nyyekben felsorclva van, rdnk n6zve tubjdonkcppen nem h~tezik mind, vagyis a restore nezye ann:\1 sckkal tObb It:le~ikj de ugy gondoljuk, hogy nekUnk nema fest6 szempontjtibdl van szUkseg!lnk vcglcgesen !l:egallapllani aZl, hogy C~ vagy am~? n 10 same ;'\ltal,:lban minG n<'ivvel Jelu\(esse.k. Mj teh,tt nem mondhntjuk a?ot, a mit pl. a rests rucndhra, hogy; psrosce serga-szurkebe j;\t~z6 fch~r. lIycnnck mondja pI. a legt6bb tankbnyv az u. n. MuskatSchimmelt. [-1M a Musxat-Schimmel elneveses mar istallcmcstertcl ered, de furcsanak teresa az ls elegge, olyannyira, bogy annal csak a He\lrapp (a mi magyarul vll:l,gosrek«tej Iorcsabb. Mcrr elrekintve auol, hogy 11 sOtet, t. i. a Fekete sense vil~gos, esserlnt b:\( ez magilbao vevc. absurdum - meg a magyara~ata is unikum, mert az ekkent 57-01: feketc, sertrkebe, ptrosba vagy sarg~~lJart1aba hajl6 szorze! I Igazsag saenut, ha a fekete akarmintl kevucdes fo\ytun szurkebe bajllk, akkor l'agy szllrkaafekerc vagy feketessanrke vagy eppeo sOtetszi1rke; ru. 11 Iekete ptrcsba hajJik, akkcr plrosasfclcete vagy Ieketespiros: sarg;isbarnolba hitem seenne a Fekete nern is hajolbat, vagy ha igen, akkor baea» sargasbarna I'agy barnasarga s~amba melle! s egesaen RoIOsleges, vagy cppcn hatr;inyos olynn semmltmcndd n6vveljelolni, a milyen a vilagosfekete.

A nytirifekete elneveaes is gondoikodo:iba kell bogy ejtsen minden gyakorlati embert, men rHogn! kOnnyil az eWttilnk all6 barua l6ra, hogy a7. nyarifekece, de j6t nem allbatunk azen, bogy csak nyaron iJyen s MIen nern.

Hasonl6 esct forog Ienn a vilAgosan sZlllet6 scree ;;zinii ds a sOtet sziniien s1.Ulel6 Vil<lgOS ulnG lovaknal.

Jdofccs{irles~ek, t(lrelem meglHoDek !artjuk me~ tObb il}' p<!ld:i.t .is idezni (mna!. blaonynasdra, hogyha ezelt akarunk crm, llli( az egyszenisites .:>svenyere kell ternUnk, mert esak wi nyujt biztositekot arra,hogy

~g~~~tj~~~%~;t:~~~~~,~t ~a~~al~~:~a~:~~;~~~:1 :~m~e~~~~ :lIp%~~

lehet61eg a Jegtnlti16bb magy n r ne_vvel ncveaeuk a nevcaendot ugy, hogy a~t6.n irAnya?6ul swlgalbassoo mindama mas te-en is, a melyen a IOIi~lnek tektDtct6b~n a helyes meg?evezesekTe .~~Okseg van.

Am az egyszer(lsltest IS csak b,zonyos halnrig lehet vinni, mert saunak m4r lcsetn-nevek, melyek eleg la~at(ik, magyarosak s a mi fo ~haJaban ismerete"~k_ Ezeket kiiMani maJdnem lehetetlen, de nem i~ S2'C1kseges; az~rt m, a megnevezesek osszeAllltaS~naJ ezekre tekinteuol yoltunk, valamint hogy nem I'elmk mello;.betoknek a nemet nevek feJsoroj;ls~1 se.

1<he~ne~ii~I~I~!v:~::~y vannal,; aJapsz(nek, vannak szinvegyUI6kek CS

A\ap5zlnek: a {ebb, a Iekete, a pej, a fak6 (:5 a sarga_ Elck maguk kil7.0tt klllOnft'lekeppen vegyfilven vagy csak keveredven, klllOnf6le sere-

:~g~fi~~~k:t ~iSntS?;~k:'~~;~~;:!Q~~~fZ~:~d ~~:;I~k az aJapsdnek is

nev~~~S~t~ IHit most mindezen szlnek kOzelebbi kOTQlir~sal s rOvid meg_

1). 10 szfnenek Ietrasa, magyar es nemet neve.

J. AiapS:;/rIlW'

Gla~~~~:~li~~~:ej~ ie!~D8S~~o~;i::ctestcnyzett bOrben - eelyem-feher c-, fek~~i;6~6~~~;~I:t:~~~:~/j'Jssn:~:t~~~~i~!~~i.!etik Uyenj bl5r ce patdk

llekete, SZ6pOD ft'nyliS fedtlszor, ugyanilyen hossaa s?6rOk _ bonerekete -Glanz.Rappe

_ ~;:l~~~:Ji~::e~ fenyll, boraosodd puha fed5s1.6r - baesony-fekate

~'mfz~~t:_r~~~~e!:;k:~~ fedos~or ugyani!yen hcssec sz/Jrilk, gyengell f6n)~~agOS fecl8sz6r; neba

~jj~l~tl~r~~~~raD almaaott - piros-pe] (ha almazott; almasPlr~S-pej)

fed~~~~n::s~z~a~orS~~e~:brab~~o;~k=;~~e~ S~~~b;_p~jjl~ Go:d~;a~:~~

r k So\etp1l1~s, meggyszlnbe aunene fedoszor bossxu az(ir(lk es labak

/ JI~ld :g~:g'f!~6~eti~ ~~;~;a j~t:~o~:~~:Z~~~al~~~SZU sz6rllk egesz

I:~b;~e.; r6~saszin(j bor, cs61..-a seemee, vlaszsztnf 'patak _ hOlful.ly -

neh5.lrga, Ienytelen fedosz()r; hQSSZU szorllk es a bor gyongyszUrke, falb: cscka-seemeje, Fekete patdk - ssura _ Gemeine Isabelle, Gelb-

t<!kti;~:t~;'~ir~~~z~~~O_:_f~~~:~~_~:~~SZ~i S~~~~lr;~~~~k, hlbak fekc-

f(""j"f-MQ"o"O":1I1~""I'"J_""

Aranysarga.rakQ, rcoyee redlSsz6rO,ct; s?emek es patak barni'ik: hOJ;Sz'l sz(Jre.k es a bllr gy(}ngysZ(lrkc - Rl'anyfako - Gold-Isabelle_ falbe.

Barn~s-szilrkebe hajl6, sUtetfak6 fed&1.6r; nosseu 57-orOk bam~k vagy feketek; szijjalt - fako - Gcmeiner Felch.

Vilagospiro5, sargabe hajl6 fed6szor; hosseu !iZorOk, olykor sarg;is.

Ieberek _ vihl.gossapga - Hellfuchs.

Pirossarga, araoyf"nyu fed6szor; hOS51.U szorijk sotetpirosak, I~bak ma;dnem feketek - aranysal'ga - Goldfuchs

'Barnas~rg", Iclreteszurkebe hlljl6 fed6szlir; hO$5Z(1 szlir6k secncyesharm'lk _ sotH·sarga - Dl.lnkelfuehs.

Pircssargn, erosen szl1rMbe hajl6 Iedcssdr : hosszu sz6r0k ugyan· olyunok, 'nemclykor soretebbek - szennyessarga - Lehmfuclts.

11. Szbl1Jcg),lifJl:rk..

Feller, Idnyes fed6szor seurkevel keverve - eaustssueke - SilberSchimmel

Feh~r, flinytelen fed6sz6r sznrkevel keverve - darusziirke -

Milch·Schimmel.

Sok sautke S Iekete .zOr keyes Ieherrcl keverve; hosszn szorok vill!.gosak _ sdtetsztlrke - Schwart-Schimmcl.

Fekete, slilrke es feMr sz6rOk alml!.?ot\ keverekben; bosszll szore.k sOletebb szlirkCk vagy fcbcrek, Iflbak sotetek - almes-szta-ke - Apfel_Schimmel.

Fekete szUrke es feher sadrck egyenletes keven\kben; hosszll szor<lk vililgosabbak vagy sotetebbek; Iej Fekete - vasueree - Mohrcnkopf.

El6bbihez hasonlo, de tulnyomc a feh~rs1.(n - eztistderes Vnsdereshee hasonl6, coakhogy sou!tcbb,hosszusz6r()k Inkabb Ichercsek; gyakran almazott; rej nem Fekete _ sotl!t-nczelsziirke - Grauschimmel.

SzUrke, piros. Ieber es sarga sztlrOk keverekc; hOS5ZU s1.OrOk sMgaspiros"k vagy szQrkliki labak bascnlck - aeanyderes - Rotb· scutmmel.

Pej, stOrke es Ieber szorok kevereke; hoss7.u szorok lis labak Ieketek; Iej es oyak gyakran egesz pej - voposdepes - Brandschimillel.

A szllr a tOven sargas-pej, kozcpdn ssnrke, v6gen feber ; hoss~u !lzorOk szUrk1!k, hegy!lkOn Iehercs-sargak - penesz-szUrke - HonigSchimmel.

Feh6res.s~(lrh fed6szljrben kls piros pcttyek : hosszu ~ztirtik sarg1.sfeherck _ szepli\s-szupke "C"" ForcUen-Schimmel.

Feher fedlSszl5rbcn sole fekcte petty; hosszu sedrok Iehcrck ~agy szurkek -legyes.szurke _ Fticgcn-Schimrne! vagy i\-\(lckcn·Scllimmcl Fekete, Feher szcrok keverckc szOrkes ~rnynlattal, kis fenynyel. fehcr pettyekkel; h05SZU $z6rllk Ieketek - seregelysziirke - StarScbimmel.

Vill!.gosabb \'agy sctetebb sarga-barnabn hajl6 Fen yes fedosz6rOk;

~li~:~~~~;n~osszu sz&!;_ok es l~bak feketek - gesztenyebarna - Kastn-

A {6tstmyf",.lIse

Kisebb sarga fchck lel,er :llapon - S!\.l'gaparducz - Gelbtiger Kisebb piros Ioltck Feher IIlapon - pejpal'ducz - Rothtiger. Kisebb barna foltok feher alapon -:- feketepar-duez. - Schwarzliger. S1.IJrk6n bcs~egelyczelt fekele follOk, rceer alapon - parducz _

Agn!tiger.

Kisebb rekcte, barna vngy rehcr [oIIOk, 5zurke vagy pir05S1.(lrkc alapcn; hOSS~(l sziirllk fcheres vagy plrossmrkek - parduee - Tiger_ schtmrner.

Aacn sctetebb sdnif lovek, melyeken elvetve egyea feMr szortlk Is eI6fordull}ak, tllzott Stopueknek mondatnak, csaennr vrmnnk t(lzlltt st8r(lsargak, pejek. be.rn.ak es feketek.

Emlnetruk, hogy a 10 seine a~ clet fclytdn valtozasnak van ala, velve,s bogy a lovak tllbbnyi"e nem oly salnnel szulemek, minI n rntlycnnel kifejlet1: kortlkban bfruak. Igy pI. a SzcpWs es leg)'Qs-szllrke

~~~zu~~~tl<~~orS~~i£rd~~~~~r;~ar~:Er~I~~~tna~~O~at~e;.e~l~g ;~:~:

ismertetni, hogy a megclemedett 16 egyes fcntosabb sarec milyen akkor, mlkor az U1. :War sznltltik

AI. alm6S szurke 16 settleteskor Iekere vagy pej

A s;:epWs. • vllrOssarga.

A Iegyes fekete vagy slltctpej.

A vljrlls neres Ieketc.

A hol16 fcketc fcketes-szllrke

A saenfekete

A meggypej piszkos fenytelen barna.

A~ aranypej

A plrcspej

A \"ihl.gospej szllrkCs·bama.

Az 6zbarna

A sziSg~;\rga pi5Zkos pirospej.

A vOrllssArga pirospe].

A 5z6nsrirga bamas.sznrke.

A fal;6 • •

A horridly • sarg'l v. s1!lrkes·sargn

A 16 jegyei [azok a klsebb feher fcltok t. i., ruelyek a f<ljeu,J:ibakon cis t6rzsOn is elOfordlllnak) tubbnyire vele saulettek s a kOvelkcz6k:.

I. Sotet Ezlnil homlokon nehany feMr ~agy szUrke szl:Srsdl betaz-

delve =tilzOtt homlok.

2. Seabdlytalan kis feher folt ugyanotL = vir:'igcsa.

3. Na~l'obb Ilycn folt = vidg. .

4. Szab~lyosabb alaku [kerck, szegletes] feher foil ugyanott = C5111ag.

5. Ha ez nyult = megny(,lt esillng.

B. Hn a csillag .trnyekolva van = ~rn)'C!koll cs,lIag

7. Sz~lesebb s hossaabb feher felt a hor:rilokon hcka.

8. Ha ee ae orcdkra is raterjed = orcl,llg h6ka.

?O.rt~ae: ~:j :i:~~~:n~~;~~e~ ~at;~e~g~z~~k~~~~~~ S a IW-5 mas, de

egys~iml = r.:hcrfejil. .

II. Feb6r hoss:?iik.is folta? egy;k "agy mindk6t ajkon = p,sf.rn vagy sz:hcsn5Z~j".

iOrzSiln

..

, l.IAbt{ln, csAnkon feJUI kesely,2.lrlhtoig, csankig kesely, 3.ft!:l.

r:~fy, k7~S~T~! ~~~:~" f~ln:ghatl~tS;I~'n ~e~~~~igk!~~~~Y9. ~. f~~I~gd:~

menu!n kesely. 10. foltos prlrtaju, 11. Ioltos csCldU, 12: foltos sz.ini es pedig elul-hawl, belOI, kN1I1 Ioltos: ugyane:zck tll?llttek is; lao a para Wig kesely,. 14. n pata egeszen kescly, 15. a pain foltos.

~clemlflJllk vcglll, hogy t!:ppUgy a szineket, mint a jcgyckcl harnl_ 81mDl seoktak. Tudunk eseter. hogy a knpecz.a reketelarka lovar egt!:sz Iekctdrc Iestetre cs olynnt, 110gy a fejr61.a cs,llagot, n labrol a kesetystget, a IIMn)1 n nyeregtOr6s fe~er foltja! festes ;\lfal ehdnrene, sot olyant IS, hogy mC5tersegesen csmalt a homlokra csillagot mar nem Iestesael, hanem a k1!vetkezo mUteltel.

Bel;z(,n a homlok koaepen a b6rbc cgy horgot s annak segelyc!veJ felernellc n hl:Srt a cscnuol akkora tcrjcdelemben, a mekkoranak n callIagnak kellett lenni; atszurt erre 4- tUt a boron "gy, hogy azok negyszOg alan allottak egymassaJ. Most kOrUlfonta a ncgy tlit czemdval ugy. mini. c~vagasnal S7.oHs 5 48 6n1ig ig)' rillni hag}'t,} a lo,'al;.. EkkoT

~z t!~e~g:~~l';~~; ~je~:rl.II~z ~~:~~ ~~:~a~~~O}el~~n~~:en~a~~w~a'fg~i~

csiUag keszcn volt.

. A nyereg- es haml6r~si feher helyekct, meg a nem lcvaoatos Jegyekel cgy masile kupecz kenmaj cs Iegenysavas ezo.~t (pok(llkll) (lldatlal resrcue meg" szelllll.nk ei611, ugy. hogy a sOf&tpej lcvon alig \'011 (kil!Onosen lavolabbr61) f61lSmerbcto.liogy az a folt festve van.

rmi~~~~el:l;jtkie~~k~:g~!:~;~~ ~a~.~rt (~~~l "se ~~~eun~~o~~nt h:~~cr~,r~l~lr~

m~glarl(uh.

A 16 eletkoranak meghatarozasa. (Fogtan.)

hiSStUk, bogy akad olvasdink kozott egy is, 11 ki n 16 fontossagat - nkar renycsetest, akar Ims~n~.

";b:,~,::::~::o:::t,: keli(Skeppen ncrn tud]a

. ~ fintalabb 16 a 1egnagyohbvalostillGseggel hosszasabball hasznalhato, mint egy~rcgebb. meg az, hogy a tulfiatal 16 eppugy, _ mint 11 tu.loreg. te"reszre,u ~umpontb61 eges~en mes erteker kepviselnek. nunt lIZ. erejenek telJcben lev6, mcgelemedeu kozcpkoru 16: mind fontossatcsl'!kannakalud6.SiI!,

hogbt~~ I\~l h:nl~v;~C$iorzsktinyvezve vannak s ut.:\na lehet a lajstromban 11 'StOJetesenek nhni, meglehetcsen folusleges az_ a tan, 11 met yet f()gtann1lk, fogismenek neve~nck; de h?1~nkban az !Iye~ ese~ ~ajml ritka, kuloucseu pedig 11 vasarokon megjclenc lovakTa ll?ZVe ntka u olyannyira, hogy a 16 eletkcranak a fogakbcl \'a16 megMle~e oelkel annal kevesbe lebetcl a 16vas:I.r16, mert a lo-levelek eaen adataira eppen men tiimaszkodhatik, minthogy e levelekct rendesen teljesen laik~s egyenek es sol.-szor i'gy allltjak kl, hogy a kerdeses lovat nem rs

lat]a;';'eo okok(>n kivtll a konyvllnk bevezetescben ermren okok ~s arra sarkninalr minket, bogy a 16 fogaival S 117. aeokbol megftelhet1i eter-

korA~ta~a~:bsel~~~:~ta~e~:~~:(~:~g!~!~~~Zl~~l~y aztan a rcsz!et~kkc1 annM

tom1r~~~:~. b!r;:::s~~~k k~~yviink elsB fejcecteben m:k )elc.ztUk, u. n. /iildltles /og!;(lla van, t. i. vannak (igy a felsl:i vagy mellso, mmt aZ IIIs6 vagy Mts6 allcsomjdban:

I. meeses-, 2.agya.-6s

~~11~~~~ ~~~e 6~16k~~~~~nak \'an

at 6= 12metstl;S

o 0 ~ 0 agyal' es

12 12=2 .. Z<lpfoga,

cssaesen <16; a cs6dOrnek pedig

r

~ 4= ~:: I! ~:t~;~-~s

12 + !? = 24 zApfoga vagyls osszesenlJO

E7.ck a Iogak hclyzctnkre nbve a kovctkead kcplet snrint vannak clhclyez\'e

cs6dOrnei ~ 1 6 ! -: kanc~n~IH~

Vagyis (I. a 1ti9. (l/mil) az also allcscmban:

~ ~ : ~~~~p:etS:6fogak r Dentes ;nc;~ivi

3:>' il &lIeglet I

.1 ·1 a,_ agyarak I Dentes lininri

r f :z B~ Q:1)-,.~p!Ogak r D. premolarcs

F r :~ H~ M:S6 Z:iPf:gak r D. molarcs

L;gyanennyi fog, ugyanigy Van elhelyczve a feh.6 allesontban is. Exeken kivul olykor 4, It n.

:~~~~f~f ;~Ses~:' II 16 allcsontjaban. mely csak- IS9. ,i~!". io'o8'''~

Azuk>l. logak (I. i. "- metszdk), melyekr(ll az

61etkor! meghataroznunk kell, nagyjaban II kOvetl,ez1)keppen vannak sacrkesztve:

III 0 ~iko mtls:;<7/vgaiJlok (I. (l 190. dlmit) meg lehet k(llonb~zletni I. kcrceejar (a),

2. nyak;\t (b),

3. gyukcret (e)i

~) .~ Id mrts::lJ/o$<I/ttnl· eaen egycs resznit nom lebet megklll~nbtl~telm, nlll.!lhogy a~ok egy gordUll eket (I. 1):11. "bra) Mpeznek; rnmdat~l;nl a~ ~~(j 16n1l1 ."L fog /J,,/"olldjd,lOk. nevezilc axt a res?t. II mely a foghl(sb61 kieill, ,v,,,lmak azt, II melyet II fog-lius kllrtllvcsz, es J{yv"l..·tl"llld: nat, ... mcly az allcscut ~ogsejtj~bcn feszkel.

(CSo~~J~~b::"I~~~Z-~110CI~~~yn;~ntkoar!lI~~~fl~~~~~t~I~~t, ~e:~}~;[O~~y~~~

:~,.~g~~evc:r:etl fmpll (19.?_ libra oj, a masika pedjg a g;-,kb··;,,· (19:Z.

A kupanale nevezetr iir, mely fclillr{j] a gy6ker rete megsziik!llVC II ll1~kkhoz \'ag)' fonlitott S!lveghez hasonlo alako! murar (193' (ifl'il-J. Illint h'itni fogjek, num kis szerepee j:\ts~ik a 16 (jlclkor~n3]; m~Airc:l,,~enct, a7.Crt m~r e 1tel)'~n megjcg),zclld6, h()gy ea az ,ur a r(,,~(lk kop~-

:!t~(~e;~~:~t ;:;~~k~:IT:b:n~:~ri~, ~l1~;rn~b~II~.!'~ ~;~~!l~j~~k~:~~;~~ ~:

ar. iir bevajul\'a vnn, kiscbb vagy nagycbb mertekben van tekcpva.

'Egy6bi,.~nt, mint jcle7.tllk, n ':'1ets~Mogak felUlrol Jerel!! egy g6rbU!\ eket kepeznck, mclYllck almertlJe nlulrdl fOlfele ncmcssk hogy hova~ tOl'abb n~gyobbodik, hanem meg O~ nJakja is (mely ha mesrerscgesen Ieteeuterik : I/Ic!s:;-Iapllilk, ha pedig, termcseetes kopas ~!jan, a rag.is folytan Ietesul: Tfig-Iap"ak IIcvcztct\k) mas (is mas, a ,mmt azt a £9./.libra feltUnteti. Ez a kerrllrneny, minI tOstent lami fOg)uk, a kor megit6leso':nel s~int6n fe1haszmlltatik.

Ide igtatjllk meg mint altahl.,nossagol, m~lyre a.onban kesobb szinten sznksegnnk lese, azt. hogya <:slk6- vagy tCJmetszofog, az anan?O vagy 16mcts~6fogt61 az eldbb jelzeueken kiva] me,S abban k.ulOnbOzlk. hogy' L n t;siklifo~ tobbnytre feher es fenyes, ,ntkan bamas ; a Iri/llt ellenben sarg;\.s. a gyOker fetc barnas ;

2. a csikdl"gak mar a kcteves kcrban sc fekszenek

szorosan egymas melle\!, .

II itJjoguk ellenbcn meg aZ Orcgkorban IS szor0S311 Ieksaenek,

a. If tsiMfl1gal' kiesik,

a 10100,<a1' nagycbbak, hosszabbak es szelesebbck:

'--A .4 .)

:---~ ill ';'

il)()) 'br., CslkMog. W1:)b,". 1_6rog. \92. :ibra. lOS. !ibm.

HO~"Mtifogm.C~1,Ot. I""og-kup'"

4. (l aiUlog mellsd vagy ajkl fclszinen t~bb sekely hossz-bara;:d~ van. a iii fogdll csak 3, egy ahil es kett6. fdlll;

5. a csik(i(ag lIZ ioy role megkeskenyedd" 1/ /Jjog nem, vagyalig;

n. If cSi!WJOgIIIl a kupa kc"ke~y es sekely (3-4 mrn), a (dllJgo" [ha mcg: kopva nines) 8-10 mm;

7. a c.<;kfJjotak majdnem fUgg51egesen <illnak ki a foghusb6l, U Mfogak kis Ivben eU:ire iranyulva;

8. a csiJ.:ij{)gak nlg6 lapja meg akkor is harant wjasdad alakol mUlat, ha kupaja Ie Va" kopl'a,

a !dIll!! r;ig6 lapja ily eserben 10bb alakot v.~sz fe_l. nevezetescn haram toj:isdadol, k6stlbb kerekdcdet. meg kesobb h"rom~zoglelesl. veg!11 vissza5 tojasdadot (I. a 194. ;iorat).

9. minI mar jelcztttk. II csikd IJll'fS1:ljQgdnai: koronaja, nyaka es tove

vagy gyokcre van, , ."

II to lII(fs:;lIjogdllu},' !lIncs. hacsak a f~ghusb61 k,allo reszt koroo~nak, a foghusban Icv<.>! nyaknak, a fog~ej\ben Illtlt pedig gyokernek, knton·ldllon ncm "es~i?'IIk.

KorlllbeHli m~r mlndebbcl kitllt\ik clOszOr is (11;, hogy a cslko- "agy

~~[~;;a~z C~P~r!a'!I.~~in;e~~g e~~~~;:'I, ;i~t6~1!rr:!gj~\~~~:S!~I~o ~':~~1a~lS~I;~

van kellve, valamllli hogy btaonyos ,dbho7. corcu a fogak kcprisa is. \Hnthogy pedtg a kop:lss~! 1:1.r6 killonf6lc alaku rag61apra neave se kcp~elheI6, hogy annak let;rcJovetcle bizonyos idokilzOkJlOz nines 1,0Ive' onken! kOvctkezik mascdssor, hogy mindez egyutt"eve keU, hogy alnpJ't k6pczze ,)Zon tannak, me!yet az eletkor ismeretet largyal6 tannak mnndham~nk.

5 csakugyan mar a [egregibb korban i[y atapon indultak meg at ernbcrek a 16 eletkoranak meg~\aukol<isAnaL

!1ogy eaen alap felfedezese t5sregl, mutatja az, hogy InM a gOrllgok es r6maiak ismertek a fogakon cltlfordul6 a?on fobb jcleket. melyekb61 mi rna is a 16 elclkor;ira kl:lvClkelllClnnk. Nyoma "an ennek eppt1gy Ari.sr(}{du, Xmtlj()/l, }Jj,S)'rINS <is Varr(), mim C(}IIlI/l~lIu, Pili/illS, Vrg(fius es Pn/ladittS miivcibcn. de persae nem sokatmondc, zava· rca form;ibtln. Tudtak likes lcrrjek pl., hogy a 16 blzcnyos id6s.zakokban a fogai! \'altja, me~ hogy az 19y "~ltotl nmradand6 fogakalakjukatv:l.JtoztalJ~k, de az! nem figyellek meg s nem Irj;ik Ie, hogy milycn id<lkllzokben. Az alakj!!t v;\ll'o?tMott es kupaUan fogU lcvat ok i~ vennek tarwwlk. de evek szerim meghatarozni nom fud!ak.

NCIll sokkal tobb sacrencsevet, de ugyanilyen alnpcn t:\rgyal(atik ca a idirdes sckkal kCsobb a 16-ik1es 17"ik sz:izadban HiJ't(J",.t, '7om'dains es ReqJti aUal s a 18-;k ~t;izt\(\bm\ La Fr>ssl, !!!l>fSfl'w, Hai,;em""" &. NfJlmmm itlla\.

1811-bon PessiJl.l""k, " bees! allatorvcsl intCzel akkori igazgal~jt\n~k jutntt a .fcladat, I'ilagossagot dertteul nma sbl;\t tl)mkclegoq, mely a 16 61etkot"anak Isrnejere vcnntkO~6J~g umlkodou s legkevesbb6 scm tevednnk, ha a7.! mondjuk, hogy a slhets~g teljesen elo,y.latva tna sines. ~~:~~ut1~~~~;:' om sxamcsan mcgpr6b;ilko7.tak e s()tetscg

hdn~Cfajl:~ a~~ 0~o~~~~neo~e~; I~nl;i~~: ~~7It~!~~sio'~~~~;1;' :~~Yk~}~~;:isz~~:i ~ett;n:;,n~~m:~~.o:~b~~_i~u~~~~~;:l.:

tl~~ v~~k~~~%b::S~~tk~~g~:~e:e~e~gl~~!I~~~~~:.~ntrc:~~~: ~E~;.7.1.'

enru megblzbal6je! nem teszen.

~ka~az n~~;j ~:~:~~~Irn~o~~si~~ln:c:~rl~k~:C1:~ i~~m rorekedni. a 'l~~~~b~\~~~~~s~ ~~~:%ttal::lh~~~~~:!::~~tt crre ,'onalkozQ aderok

d!!ounk. hogy "luGS a M I"s/eu "Is;;. 'lille5 Sl'mllli je!. a Nul), biatosau lJIt'gmtda/m" "~g)' " 10 f~tf"y roes. NcO!, naduuk vissaa azert scm, . Incrt ha crrc nincs Is bietos jcl, van ct.'gbtstQS jel arm, hogy a 16 cs)k('·e, fiatal 16·e, kQ1.l:pkoru 16-e vagy ~"eg; s ez magaban ;5 eleg ana, ho;1gy millda?!, II mit a \6r6\ es knlenlegescn a \6 fogair61 leolvasni lehcl, oJvassukle.

Am kis6nso.k meg lint. eldrebocsdrvan cppcn azl, hogy csiko.c hat a 16, "agy fiutal, kOz6.pkof\l·e hal I'a~y Oregl

Hogy en illct6Jeg m~gfeleltien dJcko1.Odhassullk, a feljcgy~cu adarok alapjaneI6sz~risallkcllvl1.Sg~10I,lok,hogyaI6elcttartamamennyireteneto.

Fcl vannak jcgyez~e esetek, hogy loeak nagyon oreg kort ertek el.

Tudjuk pl~ hogy a hires kisberi allami <:sador Buccan£er 3C evig elt, s ekkor is nem >j6 s?ant:l.b61. pUSZlU~t et, hanem (IS87-ben) ~iirt.aio\t. A beesi allatorvost imezetben 6rizlenk 1. Ferencz csa~:clr egy,k hatas. lovlnak az ~llcsontja,:t l1Ie\y 16 33 eyig elt. Ugyanolt egy :\Iezlihcgyesro! kernlt to fcje vau elhclyeave, mclynek cgykori hordoaoja 40 c!;Z.tcnd61 eit. Vii>(1r.f is irja, hogy (1 illoldovaban 40 esatendds lovat I~tott. n. Frigyes csas .. 1r egyik hdti lov:t is ennyt ideig cit. Olvasruk to,abba, hogy Francalaorsaagben 1860·ban egy 16 hullott el, moly 52 esztendos VOll. Zduw{II(,I' ef!"Y lovat cmltt. mely ?O e~Itendot n'igotl az idok veslclenjebe. mi l(lbb, JI1~"{lttIlCOIi nZI trja, hogy egy gascognei hcrC7.eg K_ o. 912-ben [(aQ1I1 elot! cgy oly lavon tlsztelgett, a moly tco csncooes volt.

IHt ha nem is tekintjllk, hogy az a sok zeros (40, 70, 100) [neg' lehercscn gY:\Il(,s, ret ken vcnntlllk. mim soknn Iel is veszik. hogy lig)' i1lt"W:'iilll. cppugy emb~r, mint minden A,Il~l. ktlrUlb<:!UI B-7·szcr oil' hossz':, ideig clhet, mint n II1cl1l1»i ,do'g IclJeson kifcJlodik

L6n,;1 ehbeu a teklntetben Ilgy jllUllk, hogy egynemely rajta,mar

t;:~~~d~~~SH~i~:t111~~S;:;'1l:~ 5~1:;u~IY:O~66~!~i;'r~~~~ral~~;C;:~:~~1::~1

24---28 es Hlcl81cg 30-35, meg 36-4_~ s kivetelesen +2-49 eore terjed, I'agyis a k(H s1.~ls6seget (24-t49) cssxcadve tf!S~ 73 {wet, melyet ha 2-"el osetunk, kiJ(\n 31) o!s 'I~ ev. a mi k~r(\lbehll megfellll aeon evek szamannk (:;l5-nck), melyer a\lalaban masok is Ielvcnn! S7.Oktak.

~Ia most a csikdkon. fiatal kerr, k(lzep. cs 1!reg kort a lonal a fogaknak teklntetbe vetelc es egyeb ktkillmcnyek meltatasa milkUI, s a 11. ev e\hagylls';'I'al n 36 cvhez ~epest.beos1.tanj akarll6k, ncmtehetnllk aat maskcp, mimbogy ~zt mondjuk, Illlszerinc ncgy resere o~d.va ~zt a 36-01., 9 eves koraig CJi!al, 18 eves konlig fiatal, 24 eves kor:\.'g kif:;lpk(JTli is ett($! tovdbb finK a 16.

Hilt ha ou pl. at cldbb rnegnevezcu BlIccallUrn'. alkalma1,rnink, lal~n nem nagyot lcvcdncnk; de hiss~Uk, hogy a nagy atla~ra ezl alkalmazni nem lehe! s at-crt a Iogaknak 's <is a termcseeics fejlQdo!.snek is tekimetbevelclevel ok- Cs czclszcrilbb, de pers1.e nem minden lora talal6, azt mondanunk, hogy 6 eves kQT;iig csled, 12 eves koniigfi,ltaJ, 18 eves kor:lig klJc!okunt cs 24 eves kQraban (jTCg a 16, mihez nzlan batmn hozza lelmtne tenni, hogy 30 eves koratdl 36-;g [tebat eletenek

sd'~it:~~~z:~:! ~~~r~~~::t.;t' v~~f,;~ \~~~~z=~;;[f';:r. a~:iyek- a 16 (ogain

elct folyt;'n rnulatkozllak, egos,en j61 Ossze Ichet egye.zletni.

""

7.Z~k ;:tf;;;'~l~Si~s~~!i;,();~:;~ ~~ ni~~~b~~,"~e~()sVO~~:a~i~\al't.

n A fO!f1Jdltds idlfs:;aka, mely a 2l/~·6ve~ kortal "z o-cves korig tan

"'o1~:HffN2~;f;'5~~~¥+~~1~~di;I;;~~~d::i;d'''''':

.,

,

-, .

la~. ,;b'lL Uj •• ill;;", ".ik6 f~!l'ti

VI. A vim;~ In/dsdad ala~7i t'tfgiflap ;</Us&aka, mely " 24. cI·ttil 37-

allal etcte vegc'g tart.

Rovidcbben klfcjeave a 1(' eletkoranak meghal~rot~saIH\1 lehat: n)arognk1negjeleneset,

b) a fogak kil'ailasat es

c) ;IZ(J~' kopas'it ves$z(!k eS(lgY(.!laMbankOr(IIl)CIUl

I. A ~siMf(1gak itMs&aM

1%1 At!. ep~e~ megsziilctctt cs.ik6 a _4 fog6 mets~6fo~al g}'.~kTiln a 'lbr~J hOU:3, ha nem, akkor azok 6-1 nap alatt rncgjelennek. ({$I5.

bX;~ "::-~~~ii;!~~6nal n 4 kOzb!llso mesea fog is jelen van (I. a j(,je~ \'~~?i. V,,~~~2'i!~~~~pos csuconat maT a 4 5zeglet metsz6fog is

P<;S:l~ t;:~~~k~S;~~c~~; m~s(S~~~~~~k:et'~6i0f;~~~k kU[lai teljes ko-