5.

Kétváltozós függvények

5.1. Határozza meg a szintvonalakat (nyomvonalakat)!

5.1.1. f x, y  2 x  3 y  2 5.1.2. f x, y  x  3 y  1
5.1.3. f x, y  x 2  y 2  1 5.1.4. f x, y  x  2 y 2
2
5.1.5. f x, y  2 x 2  2 y 2  4 x  2 y 5.1.6. f x, y 
x2  y2
x2  2x  y2 1
5.1.7. f x, y  5.1.8. f x, y 
4 2 xy
12 y 5
5.1.9. f x, y  5.1.10. f x, y 
x x2  y
5.1.11. f x, y  2 y  x 2  2 x 5.1.12. f x, y  2 x 2  y 2  1
5.1.13. f x, y  5
1  y  x2 5.1.14. f x, y  6
1 x2  y2
2
 y2 4
5.1.15. f x, y  e 2 x 3 y 1 5.1.16. f x, y  2 x
2 2 2
5.1.17. f x, y  e  x  y 5.1.18. f x, y  2  x  2 y
5.1.19. f x, y  ln1  x  y  5.1.20. f x, y  ln x 2  2 x  y 
2
5.1.21. f x, y  ln 4  x 2  y 2  5.1.22. f x, y 
ln x  2 y  4 

5.2. Számítsa ki az elsĘrendĦ parciális deriváltakat!

5.2.1. f x, y  2 xy  2 x  3 y  1 5.2.2. f x, y  x 2 y  3xy 2  2

5.2.3. f x, y  2 x 3 y 3  3xy 3  2 x 3 y  3 5.2.4. f x, y  x  y 2  32 y  x 3  21
2 3 4
5.2.5. f x, y  2x 2  y   3y 3 x  2  5
3 4
5.2.6. f x, y   
xy x 3 y 4
y2 3 2x3 3
5.2.7. f x, y   2 5.2.8. f x, y   1
x2 y5 y
 12 x 2 5y2
5.2.9. f x, y  2 5.2.10. f x, y  5
x3  2 y 2  2x3  y 4
5.2.11. f x, y  2 y x  3x 5 y  2 5.2.12. f x, y  2 x  y  3 3 x  y  3 5
2
5.2.13. f x, y  5 y 3 5 y  xy  5 10 5.2.14. f x, y  3x 5 6 1  x 2 y 2 
5
x 1 x 5 3
5.2.15. f x, y  2  5.2.16. f x, y  3 y 3 5 1  
x y 2 y 4
5.2.17. f x, y  2 x  3 y 5.2.18. f x, y  e 2 x 3 y  e 2
5.2.19. f x, y  xe 2 x  3 y  1 5.2.20. f x, y  3 y 2 x  y  210
1
5.2.21. f x, y  x 2
 y 2 ex  2
 y2
e 5.2.22. f x, y  x 2

 y 2x y 
2
2

1
5.2.23. f x, y  x ln y  ln 5 5.2.24. f x, y  x 2 ln x  y  
ln 2
y ln x
5.2.25. f x, y  x  y ln x 2  y 2  5.2.26. f x, y 
x  y 
5.2.27. f x, y  ln x  ln y  ln x 2  y 3  5.2.28. f x, y  xy log 3 1  2 xy   log 3 5

85
5.2.29. f x, y  x y  2 ln y 5.2.30. f x, y  1  y 3 x  3

5.3. Határozza meg a kijelölt parciális deriváltakat!

5.3.1. f x, y  2 x  2 y 2  3 , f xycc x, y  5.3.2. f x, y  4 x 2 y 2  2 xy  3 y 3 , f xxcc x, y 

4x 2
ccc x, y 
5.3.3. f x, y  x 2 y  2 y 3  3 y  1 , f xxy 5.3.4. f x, y   2 x  3 y  1 , f yycc x, y 
y
5.3.5. f x, y  e 2 x  y  3 ln y  1 f xxcc x, y  5.3.6. f x, y  ye 2 x  3 y , f yycc x, y 
x
2 
5.3.7. f x, y  xy 2 x  3 y 5  x , f xycc x, y  5.3.8. f x, y  y 3 y  e y y  1 , f xxcc x, y 
x 5
5.3.9. f x, y  9  x 2  y 2  x 4 , f yxcc x, y  5.3.10. f x, y  3 1  ccc x, y 
 2 , f xxx
y 4 y
5.3.11. f x, y  ln x 2  5 y 2   e 2 x , f yycc x, y  5.3.12. f x, y  x lnx  2 y   3e x y , f yycc x, y 

5.4. Határozza meg a szélsĘértékeket

5.4.1. f x ; y  x 2  4 x  y 2  6 y  10 5.4.2. f x ; y  2 x 2  4 x  3 y 2  6 y  2
5.4.3. f x ; y   x 2  6 x  y 2  6 y  2 5.4.4. f x ; y  x 3  12 x  y 2  8 y  2
5.4.5. f x ; y  x 4  8 x 2  y 4  8 y 2 5.4.6. f x ; y  4  x 2  2x  y 2  2 y
1
5.4.7. f x ; y  4- x2  y2 5.4.8. f x, y  x 2 y 2 
x2 y2
4
5.4.9. f x ; y  x 2 y 3 6  x  y  5.4.10. f x ; y 
1 x  y2 2

5.4.11. f x, y  e  x
2
 y2
5.4.12. f x, y  x 2

 y 2 e x
2
 y2

1
5.4.13. f x, y  ln 1  x 2  y 2  5.4.14. f x, y 
1 x2  y2
5.4.15. Egy felül nyitott téglatest alakú kád térfogata 100 dm3. Milyen méretek mellet lesz
minimális a felszíne?
5.4.16. Bontsuk fel a 100-at 3 szám összegére úgy, hogy a három szám négyzetének összege
minimális legyen!

Kétváltozós függvényekre vonatkozó feladatok megoldásai

5.1.
2
5.1.1. c 2 x  3y  2 , c  R. Az y x egyenessel párhuzamos egyenesek.
3
1
5.1.2. c x  3y  1 , c  R. Az yx egyenessel párhuzamos egyenesek.
3
5.1.3. c x 2  y 2  1, c t 1 Ha c= -1, akkor az origó, ha c>-1, akkor 1  c sugarú, origó
középpontú koncentrikus körök.
2 1
5.1.4. c  x  2 y , c t 0.Ÿ x  2 y c . Az y x egyenessel párhuzamos egyenesek.
2

86
 5 2 2 c 5
5.1.5. c 2x2  2 y2  4 x  2y , c t Ÿ  x  1   y  0.5  . Ha c= -2.5, akkor az
2 2 4
2c  5
(1 ; -0.5) pont, ha c>-2.5, akkor sugarú, (1 ; -0.5) középpontú koncentrikus körök.
4
2 2 2
5.1.6. c 2 2
, c ! 0 Ÿ x2  y2 . sugarú, origó középpontú koncentrikus körök.
x y c c
x2  2x  y 2
5.1.7. c ,c t 0.25 Ÿ x  1  y 2 4c  1 .
2
Ha c= -0.25, akkor az (1 ; 0) pont, ha c>-
4
0.25, akkor 4 c  1 sugarú, (1 ; 0) középpontú koncentrikus körök.
1 1 1 1
5.1.8. c ,c z 0 Ÿ y . Az y hiperbola konstans szorosai.
2 xy 2c x x
12 y x
5.1.9. c , c  R, x z 0 . Az y egyenes konstans szorosai. (Origón átmenĘ egyenesek,
x 12
kivéve az y tengely, illetve az egyenesekbĘl az origó.
5 5
5.1.10. c ,c z 0 Ÿ y x2  . Az y x 2 parabola y tengely menti eltolásával keletkezĘ
x y
2
c
parabolák, kivéve az y x 2 parabola.
5.1.11. c 2 y  x 2  2 x,c  R Ÿ y
1
x  12  c  1 . Az y 1
x  12 parabola y tengely menti
2 2 2
eltolásával keletkezĘ parabolák.
2
c
5.1.12. c 2 x 2  y 2  1,c t 2Ÿ x 2  y 2 §¨ ·¸  1 . Ha c = 2, akkor a (0; 0) pont, ha c >2, akkor
©2¹
2
§ c·
¨ ¸  1 sugarú, (0; 0) középpontú koncentrikus körök.
© 2¹
5.1.13. c 5 1  y  x 2 , c R Ÿ y x 2  1  c 5 . Az y x 2 parabola y tengely menti eltolásával
keletkezĘ parabolák.
5.1.14. c 6 1  x 2  y 2 ,0 d c d 1 Ÿ x 2  y 2 1  c 6 . Ha c= 1, akkor a (0; 0) pont, ha 0 d c  1 , akkor
1  c 6 sugarú, (0; 0) középpontú koncentrikus körök, amelyek sugara legfeljebb 1.
2 1 ln c 2
5.1.15. c e 2 x 3 y 1,c ! 0 Ÿ y x  . Az y x egyenessel párhuzamos egyenesek.
3 3 3 3
2 2
5.1.16. 0 c 2 x  y  4 ,c d 16 Ÿ x 2  y 2 log 2  c   4 . Ha c= -16, akkor a (0;0) pont, ha c<-16,
akkor log 2  c   4 sugarú, (0; 0) középpontú koncentrikus körök.
2
 y2
5.1.17. c e  x ,0  c d 1 Ÿ x 2  y 2  ln c  ln c sugarú, (0; 0) középpontú koncentrikus körök.
2 1 2 1 1 2
5.1.18. c 2  x  2 y ,c ! 0Ÿ y x  log 2 c . Az y x parabola y tengely menti eltolásával
2 2 2
keletkezĘ parabolák.
5.1.19. c ln1  x  y ,c  R Ÿ y  x  1  e c . Az y  x  1 egyenessel párhuzamos egyenesek, az
y  x  1 egyenes alatt.
5.1.20. c ln x 2  2 x  y ,c  R Ÿ y x  12  1  e c . Az y x  12  1 parabola y tengely menti
eltolásával keletkezĘ, az Az y  x  12  1 alatti parabolák.
5.1.21. c ln 4  x 2  y 2 ,c d ln 4Ÿ x 2  y 2 4  e c . Ha c= ln4, akkor a (0; 0) pont, ha c<ln4, akkor
4  ec sugarú, (0; 0) középpontú koncentrikus körök, amelyek sugara kisebb 2.
87
 2
2 1 1
5.1.22. c ,c z 0 Ÿ y
x  2  e c . Az y  x  2 egyenessel párhuzamos egyenesek,

lnx  2 y  4  2 2
1 1 5
az y  x  2 egyenes felett, kivéve az y  x  egyenest.
2 2 2
5.2.

5.2.1. f xcx, y  2 y  2, f yc x, y  2 x  3 5.2.2. f xcx, y  2 xy  3 y 2 , f yc x, y  x 2  6 xy
5.2.3. f xcx, y  6 x 2 y 3  3 y 3  6 x 2 y, f xcx, y  6 x 3 y 2  9 y 2 x  2 x 3
5.2.4. f xcx, y  2x  y   92 y  x 2 , f yc x, y  2x  y   182 y  x 2
5.2.5. f xcx, y  12 xx 2  y   12 y 3 y 3 x  2 , f yc x, y  6x 2  y   36 xy 2 y 3 x  2
2 3 2 3

2 9 2 16
5.2.6. f xc  x, y  2
 4 , f xc  x, y  2
 5
xy x xy y
 2 y2 2y 6x2  10 x 3 3
5.2.7. f xcx, y  , f yc x, y  5.2.8. f xcx, y  , f xcx, y   2
x3 x2 y5 y6 y
48 xy 2  12 x 4  48 yx 2
5.2.9. f xcx, y  , f yc x, y 
x 3
 2 y2 2
x 3
 2 y2 2

 30 x 2 y 2 20 x 3 y  10 y 5
5.2.10. f xcx, y  , f yc x, y 
2 x 3
 y4  2
2 x 3
 y4  2

y 3x
5.2.11. f xcx, y   35 y , f yc x, y  2 x 
x 55 y 4
1 1 1 1
5.2.12. f xcx, y   , f yc x, y  
x y 3
x  y  2
x y 3
x  y 2
 y4 y 3  xy 3
5.2.13. f xcx, y  , f yc x, y  15 y 2 5 y  xy 
5
 y  xy 4 5
 y  xy 4
x6 y 2 x7 y
5.2.14. f xcx, y  15 x 4 6 1  x 2 y 2  , f yc x, y  
6
1  x y 2 2 5 6
1  x y  2 2 5

x y y x y x
5.2.15. f xcx, y  , f yc x, y 
x x  y 2 x x  y 2
3y2 x 3 yx
5.2.16. f xcx, y  , f yc x, y  9 y 2 5 1  
§ x·
4 y § x·
4

55 ¨¨1  ¸¸ 55 ¨¨1  ¸¸
© y¹ © y¹
5.2.17. f xcx, y  2 x ln 2, f yc x, y  3 y ln 3 5.2.18. f xcx, y  2e 2 x 3 y , f xcx, y  3e 2 x 3 y
5.2.19. f xcx, y  e 2 x 3 y  2 xe 2 x 3 y , f yc x, y  3xe 2 x 3 y
5.2.20. f xcx, y  3 y 2 x  y ln 2, f yc x, y  3 ˜ 2 x  y  3 y 2 x  y ln 2
5.2.21. f xcx, y  2 xe x
2
 y2

 2 x 3  2 xy 2 e  x  2
 y2
, f yc x, y  2 ye  x
2
 y2

 2 x2 y  2 y3 e x  2
 y2

5.2.22. f xcx, y  2 x 2  x y  2 xyx 2  y 2  x y ln 2, f yc x, y  2  x y  x 2 x 2  y 2 x y ln 2
2 2 2 2

x x2 x2
5.2.23. f xcx, y  ln y, f yc x, y  5.2.24. f xcx, y  2 x lnx  y   , f yc x, y  
y x y x y
2 x  2 xy
2
2 yx  2 y 2
5.2.25. f xcx, y  lnx 2  y 2   , f yc x, y  ln x 2  y 2  2  
x y
2 2
x  y2

88
 y
x  y   y ln x ln xx  y   y ln x
5.2.26. f xcx, y  x , f yc x, y 
x  y  2
x  y 2
1 2x 1 2y
5.2.27. f xcx, y   2 , f yc x, y   2
x x y 2
y x  y2
2 xy 2 2x2 y
5.2.28. f xcx, y  y log3 1  2 xy   , f xcx, y  x log 3 1  2 xy  
1  2 xy ln 3 1  2 xy ln 3
1
5.2.29. f xcx, y  yx y 1 , f yc x, y  x y ln x  2
y
5.2.30. f xcx, y  1  y 3 x ln1  y 3, f yc x, y  3x1  y 3 x 1
5.3.
8x 2
5.3.1. f xycc x, y  0 ccc x, y  2
5.3.2. f xxcc x, y  8 y 2 5.3.3. f xxy 5.3.4. f yycc x, y 
y3
2 2
5.3.5. f xxcc x, y  4e 2 x  y 5.3.6. f yycc x, y  6e 2 x 3 y  9 ye 2 x 3 y 5.3.7. f xycc x, y  2 x  2 x 2 2 x ln 2
x
1 y 2  yx 10
5.3.8. f xxcc x, y  3 ln 3 5.3.9. f yxcc x, y  ccc x, y 
5.3.10. f xxx
y 9  x y 
2 3 8
x·
2
§
27 y 33
¨¨1  ¸¸
© y¹
10 x 2  50 y 2 4 x
5.3.11. f yycc x, y  5.3.12. f yycc x, y 
x 2
 5y 
2 2 x  2 y 2
5.4.
5.4.1. P 2 ;3 minimum hely 5.4.2. P1,1 minimum hely
5.4.3. P3 ;3 maximum hely 5.4.4. P2;4, P 2;4 minimum helyek
5.4.5. P 0;0 maximum hely P2;2, P 2;2, P 2;2, P2;2 minimum helyek
5.4.6. P 1;1 maximum hely 5.4.7. P 0;0 maximum hely 5.4.8. nincs szélsĘérték
5.4.9. f xc  x, y xy 3 12  3x  2 y, f yc  x, y x 2 y 2 18  3x  4 y
xy 3 12  3x  2 y 0½
¾ Ÿ x 0, y 0, vagy x 2, y 3 Ÿ P 0;0 vagyP2;3 a
xy 3 18  3x  4 y 0°¿
lehetséges szélsĘérték helyek.
f xxcc  x, y y 3 12  6x  2 y, f yycc  x, y x 2 y36  6x  12 y, f xycc  x, y xy 2 36  9 x  8y
D0 ; 0 
f xxcc 0,0 ˜ f yycc 0,0   f xycc 0,0 2
0 A P(0; 0) pontban nem dönthetĘ el ezzel a módszerrel a
szélsĘérték.

D2 ; 3 f xxcc 2,3 ˜ f yycc 2,3  f xycc 2,3
2
 162 ˜  144    108 ! 0 A P(2; 3) pontban maximum van.
2

5.4.10. P 0;0 maximum hely. 5.4.11. P 0;0 maximum hely. 5.4.12. P 0;0 minimum
hely. 5.4.13. P 0;0 minimum hely. 5.4.14. P 0;0 maximum hely.
5.4.15. Ha x, y, z jelöli a téglatest oldalainak hosszát, akkor 100= xyz. EbbĘl
100 100 100 200 200
z . A felszín A xy  2 xz  2 yz xy  2 x  2y xy   . Tehát az
xy xy xy y x
200 200
f  x; y xy   függvény szélsĘértékét kell meghatározni.
x y
200 200 200 200
f x  x; y y  2 , f y  x; y x  2 Ÿ y  2 0 , x  2 0 Ÿ x 3 200 , y 3 200 .
x y x y

89
 400 400
f xx  x; y
y3
, f yy  x; y
y3
, f xy  x; y 1 . D  3
200; 3 200  2 ˜ 2  12 3 ! 0 . f xx  3

200; 3 200 ! 0

Tehát minimum van a P  3


200; 3 200 pontban.
2
5.4.16. Az f  x; y x 2  y 2  100  x  y függvény szélsĘértékét kell meghatározni.
§ 200 200 · § 200 200 · § 200 200 · 200 200 ·
fx ¨ ; ¸ fy ¨ ; ¸ 0 , D¨ ; ¸ 12 ! 0 . Minimum van a P§¨ ; ¸
© 3 3 ¹ © 3 3 ¹ © 3 3 ¹ © 3 3 ¹
pontban.

Kétváltozós függvények tulajdonságai

1. A z f  x; y függvény szintvonalain (nyomvonalain) azon (x;y) pontok összességét

értjük amelyekre a c f  x; y egyenlet fennáll valamely valós c-re. A c f  x; y egyenletbĘl
kifejezzük az y-t, ha lehet és megkapjuk a szintvonal egyenletét.
A szintvonalak
egyenesek, ha y=ax +b,
parabolák, ha y ax 2  bx  c vagy x ay 2  by  c , és az0,
2 2
körök, ha x 2  y 2 r 2 vagy  x  u   y  v r 2 , ( r 2 ! 0 ),
x2 y2
hiperbolák, ha  r1 ,
a2 b2
x2 y2
ellipszisek, ha 2  2 1 és a z b.
a b

2. Parciális derivált:
wf  x; y f  x  h; y  f  x; y
f x  x; y lim
x ho 0 h
(A függvény x szerinti parciális deriváltja.)
wf  x; y f  x; y  h  f  x; y
f y  x; y lim
wy ho 0 h
(A függvény y szerinti parciális deriváltja.)
Szokásos jelölés még : f xcx ; y , f yc x ; y  .

3. Deriválási szabályok:( Ugyanazok mint egyváltozós függvények esetében, ha az x szerinti

parciális deriváltat számoljuk, akkor az y, ha az y szerinti parciális deriváltat, akkor az x
konstansként kezelendĘ.)
wf  yg x; y wg x; y wf  xg x; y wg x; y
f  y f  x
wx wx wy wy
w f  x; y r g x; y wf  x; y wg x; y

wx wx wx
w f  x; y ˜ g x; y wf  x; y wg x; y
g x; y  f  x; y 
wx wx wx

90
 § f  x; y  · wf  x; y wg x; y
w¨ ¸ g x; y  f  x; y 
© g x; y ¹ wx wx
wx g 2  x; y
wf  g x; y wg x; y
f c g x; y
wx wx
Az alapfüggvények derivált függvényei ugyanúgy számolhatók mint egyváltozós függvények
esetében.

91
4. SzélsĘérték
Szükséges feltétel:
Ha az f  x; y függvénynek az  x 0 ; y 0  pontban szélsĘértéke van és léteznek ebben a pontban
az elsĘrendĦ parciális deriváltak, akkor f x  x 0 ; y 0  0 és f y  x 0 ; y 0  0
ElegendĘ feltétel:
Ha az f  x; y függvény kétszer differenciálható az  x 0 ; y 0  pont egy környezetében, és
f x x 0 ; y 0  0 és f y  x 0 ; y 0  0,
valamint
2
D x 0 ; y 0   
f xx  x 0 ; y 0  ˜ f yy  x 0 ; y 0   f xy  x 0 ; y 0  ! 0,
akkor az f  x; y függvénynek szélsĘértéke van az  x 0 ; y 0  pontban. A szélsĘérték maximum,
ha f xx  x 0 ; y 0   0 , minimum, ha f xx  x 0 ; y 0  ! 0.

Megjegyzés:
Ha D x 0 ; y 0   0 , akkor biztosan nincs szélsĘérték az  x 0 ; y 0  pontban.
Ha D x 0 ; y 0  0 , akkor lehet, hogy van, de lehet, hogy nincs szélsĘérték az  x 0 ; y 0 
pontban. (Ekkor ezzel a módszerrel nem dönthetĘ el a szélsĘérték létezése, tehát más
módszerrel tudjuk csak eldönteni.)

92