A kognició keretei

Pléh Csaba
Három komplementer nézet a pszichológiában

Kizárólag belső, 1. személyű

Belső élmény és koherenciája Klasszikus COGSCI

Naturalista 3. személy
Belső világ is a természet része
Fiziológiai és biológiai magyarázat

Társas és történeti konstrukcionizmus

Kívülről kerül be, interiorizáció
 Rom Harré (1989) mai összefoglalása az
elégedetlenségről

1 Az elme történeti(leg változó) kategória.

2. Az elme közösségi termék.
3. A nyelvi jelentés nem rögzített.
4. A mentalitás társalgásban alakul.
5. A mentalitás a Self és a készségek
szintjéhez tartozik.
 Három féle vélt szakadék
• biológiai és társadalmi emberkép

• szellemi értékek követése a tények világa

• individuális és szociális ember

A századfordulós elégedetlenségek
szerkezete
Az elégedetlenségek konkrét fajtái
 A naturalista pszichológia jellegzetes megkérdőjelezései az
1900-as években és ma

Kérdés Klasszik Klasszikus Mai Mai kritika

us bírálat naturalizmus

Jelentés afázia: Bergson: szemantikai Ricoeur:

szókép szókép csak mezők az jelentés alapja
agyban alap, értelem: agyban csak az agy
Ego
Kultúra evolúciós Dilthey: Tomasello: Harré:a lelki
és kultúra megértés, kulturális élet historikus
történet fokok történelem tanulás a és variábilis
Boas: nincs kiindulás
Determi- élettani fokozat
Husserl: Konstrukcion Searle:intenci
nizmus naturaliz- kategoriák, izmus ellen: onális ember,
mus fenomenol. evolúció a jelentésadó
kategóriákra
 Mai újdonságok
• Társas világ is biológiai eredetű
• Evolvált rendszerek vagyunk
• Ugyanakkor hajlékonyak:
tanulás és genetika
• Oksági és hermeneutikai kettőssége
Három attitűd a 20. századi
pszichológiában
TRAD COGSCI
MEGISMERŐ
Gestalt,
Kognitív

CSELEKVŐ
ÉRZŐ
Behaviorism
FREUD
Action
ETC.
theories
 A KogTud háromszor születik
meg
• Descartes és a Britek pszichológoiasi és
ismeretelméleti alany azonos
• Kant megkérdőjelzi
• TermTud azonban visszanaturalizálja Kantot
• Kísérleti pszichológia és nativista fiziológia
• A 20. század végi CogSci és a CogPsych
megismétli ezt a fordulatot
Három európai örökség

Empirizmus:
alúlról felfelé

Természeti
Racionalizmus egység:
: tiszta forma természet és
eleme egybe
 Két hagyomány az elméről
• Empirista :
osztatlan egységes
elme
• Racionalista
hagyomány: belső,
top-down
konstrukciók
• Naturalista
átbeszélés :
 A kriticizmus
• Gyermekkorom óta a könyvekben rejlő tudományokra
oktattak, s minthogy meggyőztek arról, hogy általuk
világos és biztos ismeretet szerezhetünk mindarról, ami
hasznos az életben, nagyon óhajtottam megtanulni őket.
Mihelyt azonban befejeztem ezt az egész tanfolyamot,
amelynek elvégzése után az embert a tudósok sorába
szokták felvenni, egészen megváltozott a nézetem. Mert
annyi kétségbe és tévedésbe voltam bonyolódva, hogy úgy
látszott, tanulmányaimnak nincs is más hasznuk, mint az,
hogy mind jobban beláttam tudatlanságomat.
• [...] hozzászoktam ahhoz, hogy semmi olyasmiben ne
higgyek túl szilárdan, amiről csak példa és szokás által
akartak meggyőzni..
Descartes: Értekezés a módszerről IV. 5. o.
Az elemzés módja
Descartes pszichológiái
 Az önmegfigyelés elve
• Belső tudás az elsődleges
• Kiindulás a megismerő én, mely egységes
• [...] Ezért elhatároztam, hogy felteszem: mindazok a
dolgok, amelyek valaha is bejutottak elmémbe, nem
igazabbak, mint álmaim csaló képei. De csakhamar láttam,
hogy mialatt így mindent hamisnak akartam felfogni,
szükségképp kellett, hogy én, aki ezt gondoltam, legyek
valami. S mivel észrevettem, hogy ez az igazság:
gondolkodom, tehát vagyok, olyan szilárd és olyan biztos,
hogy a szkeptikusok legtúlzóbb feltevései sem képesek azt
megingatni, azért úgy gondoltam, hogy aggály nélkül
elfogadhatom a filozófia amaz első elvének, amelyet
kerestem.
• Descartes: Értekezés a módszerről, 32.
o.
 Az emeletes emberkép gondolata
• A gépben lakozó szellem.
• A testben életszelemek kószálnak, s ezek hatnak a
lélekre.
Mi vagyok tehát én? Gondolkodó dolog. Mit jelent ez?
Nyilvánvalóan kételkedő, megértő, állító, tagadó, akaró,
nem-akaró, de ugyanakkor elképzelő s érzékelő dolgot is.
2. meditáció, 38. o. Boros Gábor ford.
• Kiindulás a gondolkodás világa, mely a test felett
él
 Az emeletes emberkép gondolata
• A gépben lakozó szellem.
• A testben életszelemek kószálnak, s ezek hatnak a
lélekre.
Mi vagyok tehát én? Gondolkodó dolog. Mit jelent ez?
Nyilvánvalóan kételkedő, megértő, állító, tagadó, akaró,
nem-akaró, de ugyanakkor elképzelő s érzékelő dolgot is.
2. meditáció, 38. o. Boros Gábor ford.
• Kiindulás a gondolkodás világa, mely a test felett
él
 A testi működés sémája, Descartes
reflex embere
• Az idegrendszer
aszimmetrikus
• Afferensen madzagok
• Efferensen életszellemek,
csövekben gurulnak az
izmokhoz
• Az életszellemek a vérből
származnak, igen aktív
létezők
• Minden reflex alapja egy
anatómia megfeleltetés az
agykamráknál a madzagok
és a csövek között
Kartéziánus és arisztotelészi
felfogás
 Az „emeletes emberkép” bírálatai

• Ryle: kategóriahiba. A lélek nem egy

további rész, mely egyenrangú lenne. .
• Bühler: rossz kép a megismerés emelete.
• Harkai: elhanyagolja a mozgó, érző embert.
• Vissza Arisztotelészhez: a lelki a testi
működések szerveződési módja
 Kognitív
kartéziánizmus
Cogito: reflektív
értelem
Matematika és logika
elsődlegessége
Egyetemes elemző
modell minden
megismerésre
Test/Lélek külön
Érzelmekben azért
újra együtt
A lélek „helye” és a tobozmirigy
• Test-lélek
kölcsönhatások
• A tobozmirgy:
középen van
hajlékony
egy van belőle
Máig kísért a tudat hely-
elmélete
 A megismerő én
Mi vagyok tehát én? Gondolkodó dolog. Mit
jelent ez? Nyilvánvalóan kételkedő,
megértő, állító, tagadó, akaró, nem-akaró,
de ugyanakkor elképzelő s érzékelő dolgot
is.
2. meditáció, 38. o. Boros Gábor ford.
• Kiindulás a gondolkodás világa, mely a
test felett él
 Röviden az empiristákról
• Tapasztaletelvűség
• A tudás használati elve
• Asszociációk
• A lélek felbontása
• Hová lesz az Én maga?
 A tudás hatalmi dimenziója
• Bacon öröksége : a tudás
mint hatalom. Az evolúciós s
üzleti erőforrás modellekbe
illesztődik.
• J. S. Mill öröksége: a tudás
önmagáért van s a
személyiség kiteljesedéséért.
A nem disztributiv
mozzanatok:
tudás és szeretet
 Mill felfogásának részletei

• A tudás nem megosztott tulajdon, a tudás növekedésével mástól nem

veszünk el tudást.
• A szeretet sem megosztott; ha több embert szeretek, ettől még nem
vonom el másoktól a szeretetemet – hangzik a kissé romantikus tézis.
• Az élet céljai közé az öntökéletesítés is felveendő. Az ember saját
magát is szeretné formálni.
• Az emberi életnek ennek megfelelően van egy sajátos, nem
haszonelvű, romantikus távlata is.
• A személyiség kultivációja és az egyén: más helyett nem tudunk
szeretni s tudni sem.
 Menedzseri gondok a ‘fölös tudásról’

• Csupán a haszonra vagy magasabbra függesszem-

e tekintetem ?
• A haszontalan dolgok haszna:
bővítik a lehetséges kapcsolatok terét
növelik a kreativitás, a távoli áthallások és
átlépések esélyét
 Az asszociatív felfogás
• Asszociáció és gondolkodás viszonya
• Rossz-e az asszociáció?
• Egyre kevesebb fajta. Érintkezés lesz a
végső
• Magyarázó elv
• Mai kettős modellek
For my part, when I enter most intimately into what I call myself,
I always stumble on some particular perception or other, of
heat or cold, light or shade, love or hatred, pain or pleasure. I
never can catch myself at any time without a percepton, and
never can observe anything but the perception....
If anyone, upon serious and unprejudiced reflection, thinks he has
a different notion of himself, he may, perhaps, perceive
something simple and continued, which he calls himself;
though I am certain there is no such principle in me.
 David Hume

Treatise on Human Nature, I, IV, sec. 6.

Az Én dekonstrukciója
 Az írásban és az ismeretelméletben is
megkonstruált Én
• ebben a goufre interdit a
nos sondes-ban (a
szakadék, ahová
mélységmérőnk nem
hatolhat alá) halmozódik
fel önmagunk lényege, sok
énünk, és az "én"-ek
képződményei közül a
legjobb, amit az
együgyőek a világnak
neveznek.
• (Samuel Beckett: Proust.
• Budapest: Európa, 27. lap.
Osztovits Levente fordítása)
• Viszonylag állandóként
jelenik meg azután az a
komplexuma az
emlékeknek,
hangulatoknak és
érzéseknek, mely egy
sajátos testhez (az emberi
testhez) kapcsolódik, s
melyet az "én" vagy "ego"
szavakkal illetünk"
• Mach, 1897
 Kant jelentősége (1724-1804)
• a szintézis: sémák és
adatok
• ismeretelmélet és
pszichológia
kettéválasztása
• Kriticizmus
• Miért nem lehet
lélektan?
 A tudás alakulásának séma alapú elmélete

Érzékiség nélkül tárgy nem adatnék,

értelem nélkül nem gondoltatnék.
Gondolatok tartalom nélkül üresek,
szemléletek fogalmak nélkül vakok.
Kant: A tiszta ész kritikája
Az asszociációs szemlélet világa
 A megszakadások sora
• Múltkor látott 19. század vége
• Behaviorista közjáték
• Kibernetika és információlmélet 1950 táján
• Terület alapú kognitív elméletek : CogPsy, mentalista
nyelvészet, antropológia, tudatelmélet a filozófiában
• RTM és a CogSci ‘proper’.
• Feszültségek ezen belül is Chomsky vs. Skinner, Chomsky
vs Piaget, Fodor vs Newell.
 A behaviorista kirándulás
• 1. személy helyett minden • Társadalmi: viselkedés
3. személyű alakítás
• Típusai: • Valóban győzött?
filozofikus • Mi a neoBehav?
ontológiai • Liberalizáció az
formális operacionalizmuson
• Nincs minőség. Pl. egy keresztül.
tanulás • Ami másutt korlát, itt
• Mus Norvegicus az ember behozza a mentálisat
modellje • Közbülső változók és
• Hull és Tolman: mozgás hipotetikus kohstrukciók
és észlelés felé
 Elszakadás a
BEHAVIORIZMUSTÓL
Stimuli Feldolgozás Responses

Egyre több feldolgozás

Komplex ingerminta Thoughts,

images,
propositions
Tolman: térképek az inger oldalról
 A neobehaviorizmus további
lazulása
• Hebb: a biológiai realitás felé, tanulás és
idegrendszer. Etológiai modellek.
• Közvetítő tanulási modellek: Kendler és
mások, egyre komplexebb közvetítő
folyamat láncolatok, de még viselkedés.
• N. Miller. Bandura: viszcerális és szociális
tanulások, releváns tanuláselmélet
• Osgood: mozgásos belső világ és
szimbolikus viselkedési dinamika
 Két fontos indítója az újításnak
• O. H. Mowrer (1907-1982) : remény és
Aggódás összekapcsolása a helyzetekkel
• Szimbolikus tanulás

D. O. Hebb (1904-1985)
Neurális hálók
Etológia
Aktivációs elmélet
 Néhány csillag
• Neal Miller (1909-2002)
• Társas tanulás
• Motivációs elmélet, megerősítési elvek
• Biofeedback és pszichoszomatika
• Albert Bandura (1929)
• társas tanulás
• Utánzás
• Méádiahatás
 Grastyán Endre (1924-1988) és
Hebb
öröksége
• Az idegrendszeri
magyarázat az
etológián keresztül
kap lehorgonyzást
• Az aktivitás és
önmozgás jelentősége
• A neurobiológia és a
pszichológia
egymástól tanul
 Osgood felfogása a viselkedés
meghatározó szintjeiről
Reprezentatív mediáció Osgooddal Ljubljanában
 Alternatív behavioristák
• Joe McGuigan: motoros elmélet és relaxáció
• G. Claridge: személyiség viselkedéses elmélete
 A kognitív forradalom bemenetei
Terület Hatás
Behaviorizmus objektivitás, input-output elemzés
Információ elmélet Kvantifikáció, kommunikáció
Kibernetika Szabályozás, feedback, tanulógép
Rádiótechnika Infofeldolgozás, kódolás
Matematika algebrai szerkezetek, axiomatizáció
Computer science Gépi analógia, folyamatábrák
Nyelvészet Mentalizmus, szerkezet és szabály
Etológia Veleszületett fajspec viselked és kiváltók
 Külső történet
Hyxon syposium 1949
MIT symposium 1956
Chomsky Skinner recenzió
Sloan Foundation támogatás 1970s
Szakmai társaságok 1979
Folyóiratok 1972-1976
Tankönyv, kézikönyv 1981- 1990
Szimbolikus centrumok, helyek, tanszékek 1986
? Magyarországon?
ELTE 1989től
MAKOG 1994-től
JATE 1998tól
BME 2002-től
CEU 2010-től
CECOG 2010től
 Hogyan rakjuk tele az elmét
mindenfélével?
• Lashley: S-R
visszatolás nem elég a
gyors viselekedésnél.
Kell terv
• Miller-Galanter-
Pribram belső Tervek
és TOTE hierarchia
• Bruner: az észlelés
belső tényezői
 Simon – Newell problémamegoldás
• Alapműveletek
• Assign
• Copy
• Write
• Read
• Do
• Exit
• Continue
 Európai hagyományok

Sir Frederick Bartlett Max Wertheimer Otto Selz

Donald Broadbent Jean Piaget

Néhány alapgondolat
tárak
átkódolás
szűrés
Flow chart a la Norman
A szabályozó rendszer
 Bartlett hagyománya

Életszerű kísérlet
Séma fogalom
Top-down feldolgozás
 A CogSci miértje
Átfedő interdiszcpilinaritás
• Formális tudományok
: math,
logika,computation
• Mentális: filozófia,
antropológia
• Kísérleti, tapasztalati :
biológia, pszichológia
• Gyakorlati:
komputációs és IT
technológia
Három verzió mára

Reprezentációs
CogSci= belvilág

Konnekcionizmus
Készségalapú
‘nothing but’
20. Századi vezető pszichológusok
22 a 100-ból kognitív
Piaget Sperry *
Hebb Broadbent
G. Miller Shepard
Bruner Posner
Neisser Loftus
R. Brown Lurija
Tulving J. Gibson
H. Simon * E. Gibson
Chomsky Rumelhart
Osgood Tversky *
G. Bower
Levels of research and domains of
research
 Néhány klasszikus kihívás
• Chomsky • Skinner
túldeterminált ellen • Túlzóan mentális
kíváncsiság, belső, • Van a kutyának gravitáció
nyelvtan elmélete?
• Fodor • Simon
• Moduláris gyors, s lapos • Minden „IF THEN”
• Fodor – Bever • Piaget
• Nincs tanulás • Qualitatív változások
• Nincs minőség • Tanulás
• Cselekvés
Piatelli-Palmarini a Chomsky-Piaget
rekonstrukciója
The linguistic counterarguments
Norman 12 alapkérdése
 Miért beszélek annyit a
pszichológiáról?
60
50
40
Psychology
30 A.I.
Other
20
10
0
1978 1988 1998 2008

• Egyre uralkodóbb lesz a pszichológia

A környezeti hatás változó kezelése
 Lehetséges referátum
• A reprezentáció a nyelvészetben
• A propozició a logikában
• A képiség vita állása a pszichológiában