Az Oszmán Török Birodalom

kialakulása és
terjeszkedése
 1. Az oszmán törökök és a
terjeszkedés
A későbbi birodalom törzsterülete:
Kis-Ázsia
A XI-XII. századtól a szeldzsuk törökök területe
(ellenük indultak a keresztes hadjáratok)

Területükre folyamatosan települnek be egyéb

török törzsek
(iszlám vallásúak, nomád életmód)
A keresztény államok (elsősorban Bizánc)
elleni harcokban használják őket
A XIII. századra a szeldzsuk uralom meggyengül

A széthulló területeket egy török vezér egyesíti:

Oszmán (1299-1326)
a vezér neve lett az egyesített nép neve is:
oszmán törökök

Oszmán utódait nevezik szultánoknak

Gyors terjeszkedés:
a XIV. sz. közepére meghódítják Kis-Ázsia egészét

1354 – Gallipolinál átkelnek Európába

balkáni terjeszkedés kezdete

könnyű célpontok:
egymással is ellenséges, gyenge balkáni
államok
(Szerbia, Bulgária)
I.Murad szultán (1359-1389):
megkétszerezi a török területeket

elfoglalja Drinápolyt
(a török birodalom első európai fővárosa lett)

1389. – első rigómezei csata

a szerb állam megsemmisítő veresége
Szerbia gyakorlatilag kettészakad:
déli része török uralom alá kerül
északi része egy ideig magyar hűbéres lesz
A formálódó birodalomnak két fő része alakul ki:
ázsiai rész (törzsterület) – Anatólia
európai rész - Rumélia
Innentől állandósul a magyar határok
fenyegetettsége

1396. – nemzetközi összefogás a törökök ellen

Luxemburgi Zsigmond, nikápolyi csata
katasztrofális vereséggel zárul
(I. Bajazid szultán győzelme)
1402 – ankarai csata
I. Bajazid vereséget szenved Timur Lenktől
(keletről érkező mongol hódító)
a vereség visszaveti a terjeszkedést

trónharcok, leszakadó területek

kb. 30 évig nincs újabb török hadjárat

Ez Zsigmond szerencséje is egyben:

ezalatt kezdődik el a végvárvonal építése
2. A török birodalom berendezkedése
a.) államszervezet:
Erős központosítás jellemzi
A birodalom korlátlan hatalmú ura a szultán

Minden meghódított terület ura,

az iszlám világ legfőbb vallási vezetőjének tekinti
magát
(kalifa)
Van ugyan tanácsadó testülete (díván),
de nem köteles tanácskozni velük

Hatalma tehát despotikus

Hivatalnokait, tisztjeit maga választja ki,

bármikor le is cserélheti őket
Javadalmazásukat a szultáni birtokokból oldja
meg (földbirtok)
de bármikor visszaveheti, nem örökíthető
Ez a magyarázata a minél több földet
törökök hadi sikereinek is szereznek,
egyben:
annál többet adhat nekik
van motiváció, amiért a szultán
hódítsanak

Ez a török hódítások
minél jobb és hűségesebb legfőbb mozgatórugója
harcosok lesznek,
(társadalmi érdek)
annál biztosabb a
megélhetésük
Ezt csak kiegészíti a vallási
indíttatás
(dzsihad eszméje)
Az államirányítás fontos tagja a nagyvezír
a szultán helyettese,
a hadsereg főparancsnoka
hivatalát nevezik a török Portának is

Egyéb tisztviselők:
defterdár – az adószedés felelőse,
szultáni birtokok kezelője
kádi – bíró, jogi ügyek felelőse
mufti – iszlám egyházi jogtudós
b.) közigazgatás:
a törökök első európai fővárosa Drinápoly volt

1453-ban elfoglalják Konstantinápolyt

(Bizánc)

A szultán ide helyezi át palotáját és székhelyét

(szeráj)
Isztambul néven ez lesz a birodalom új fővárosa
Magát a birodalmat tartományokra osztották:

vilajetek a nagyobb közigazgatási egységek

ezeken belül vannak szandzsákok (kerületek)

A vilajet élén a beglerbég (vagy pasa) áll,

a szandzsák élén a szandzsákbég (vagy bég).
c.) hadsereg: A hadsereg két fő pillére:
A korabeli Európa
legnagyobb hadserege - szpáhik:
könnyűlovas katonák,
Reguláris és irreguláris szolgálatukért
erőkből áll
földbirtokot kapnak
(reguláris – képzett,
(timár vagy ziámet birtok)
„hivatásos” haderő
irreguláris – alkalmilag
A birtok katonai teljesít-
szervezett, nem állandó)
ményüktől, hűségüktől
függ,
Csak a reguláris erők
száma kb. 80 ezer fő volt nem lesz a tulajdonuk
- janicsárok: A szultán iránti feltétlen
gyalogos katonai hűség jellemzi,
szolgálatot teljesítő a török sereg legjobban
zsoldosok képzett része.

Utánpótlásukat a devsirme - topcsik: tüzérek

(véradó v. gyermekadó)
a XIV. század végétől
jelentette
alakul ki

Családjuktól elszakított,
iszlám hitűvé nevelt - flotta
keresztény gyerekekből
szervezik
Szpáhi Janicsár
d.) adórendszer és földbirtokok:
A hatalmas haderő és hivatalnokréteg ellátását
a föld és adók fedezték

Adók: haradzs (harács) – nem mohamedán hitűek

kötelező adója (fejadó)
a nem mohamedán hitűeket nevezték
rájáknak (rája – „nyáj”)
A rájákat a birtokkal együtt adományozták,
minden korábbi szolgáltatással is tartoztak
a birtok urának (pl. terményjáradék)
Birtoktípusok: - javadalombirtokok:
- hász-birtok: szolgálati birtokok,
a legjövedelmezőbb mint pl. a timár, ziámet
birtokok
(a legtöbb adót Jellemzője:
szolgáltatók) rablógazdálkodás
a szultán saját kezelésű
birtokai Mivel nem örökíthető,
bármikor visszavehető,
stabil, kiegyensúlyozott tulajdonosai igyekeznek
gazdálkodás jellemzi minél több hasznot
húzni rövid idő alatt
belőle