Está en la página 1de 17

UNIDAD TRES

JAKHUNAKA

EJERCICIO 1.

 Responde las sientes preguntas en aimara.


Qawqhasa?

LLATUNKA

Qawqhasa?

KIMSAQALLQU

Qawqhasa?

PAQALLQU

EJERCICIO 2.

 Escribe la siguiente cifra en forma numeral.

Phisqha tunka phisqhani 55

Suxta pataka pusi tunka paqallquni 647

Pä waranqa pä tunka 2020

Paqallqu pataka suxta tunka payani 762


EJERCICIO 3.

 Escribe el número correspondiente en la respuesta correcta.


1. Jumaxa qawqha maranisa? 2. Janiwa yuqanikthti.

2. Yuqanitati? 4. Mamajaxa suxta phukhuniwa.


3. Jupaxa qawqha phuchhanisa?
1. Nayaxa pusi tunka
4. Mamamaxa qawqha

phukhunisa? EJERCICIO 4. 3. maranithwa. Jupaxa pusi

phuchhaniwa.

 Responde a las siguientes preguntas en la línea punteada.


Jumaxa qawqha jamp’atunitasa? …NAYAXA TUNKA JAMP
´ATUNITHWA……………………………………………………………………...

Jupaxa qawqha k’isimiranisa? …JUPAXA PÄ TUNKA LLATUNKANI K


´ISIMIRANIWA……………………..……………………………..

Jiwasaxa qawqha qillqañanitansa? JIWASAXA …PUSI TUNKA KIMSAQALLQUINI


QILLQAÑANITANWA……………..…………………………………………………………
QULLQI MAYT’ASIÑÄNI

EJERCICIO 1.
 Observa los montos de los billetes y escribe la suma total.
PÄ PATAKA KIMSA TUNKA

MA PATAKA SUXTA TUNKA

PÄ PATAKA PÄ PHISQUANI

SUXTA TUNKA
LLATUNKANI

EJERCICIO 2.

 Responde el siguiente dialogo.

Awicha
Allchhi Awicha, maya
KUNASA… …
achikt’asïma. Qullqi
QHAWQHA………………………
mayt’asiñäni. ………….
JANIWA, PÄ PATAKA BOLIVIANO UTJKITI
Pä pataka bolivianoki muntha …….
Mäkiwa churxäma. …………………………..........
…AKA MA PATAKA BOLIVIANO CHURAMA
Walikiwa, jikisiñkama awicha.
…JIKISÑKAMA………………………………….………
EJERCICIO 3.

 Llene el crucigrama con el tema de qullqi mayt’asiñäni.


M
A J I K I S I Ñ K A M A
Y T U N K A U
A I P N
Q A W Q H S A M U N T A A
C S Y C M
H A H U
I B O L I V I A N O K I
M A K I W A C H U R X A M A K T
T U H

M A Y T A S I Ñ A N I L A

S Y L
Ï A K
M W A
A K U L L A K A - A K A X A

EJERCICIO 4.

 Traduce la siguiente conversación al idioma aimara.


Buenas noches compañero. …ASKI ARUMAKIPANA JILATA
… ASKI ARUMAKIPANA JILATA Buenas noches compañero.
Un favor. …MA SIKTASIMA…
…KUNASA?…………………………………………… ¿Qué será?
Préstame diccionario. …DICCIONARIO MAYT´ITA……………
……JANIWA…………………………………………… No
Préstame nomas pues, te lo devolveré …MAYT´AKITAY RATUQI
rápido. CHURXÄMA ……
…IYAWA, AKAWA…… Ya, aquí esta.
Gracias, hasta el sábado. JUSPAJARA, KURMÜRUKAMA
KURMÜRUKAMA Hasta el sábado.
SAMINAKA

EJERCICIO 1.

 Colorea y escribe el color que corresponda a cada gráfico.

Q´ILLU - WILA ARUMI LARAMA Q´ILLU

CH´UMPI JANQ´U CH´UXÑA


CH´IYARA
CH´UMPI

KULLI JANQÚ
UQI WILA ANTI

EJERCICIO 2.

 Escribe oraciones con los adjetivos de color utilizando el sufijo -NI con los cuatro
pronombres personales.
1. Nayaxa CH´IXI POLERANInithwa
2. JUMAXA CH´UMPI JUKUMARITAWA

3. JUPAXA WILA LENTENIWA

4. JIWASAXA CH´UMPI TIWANATANWA

5. NAYAXA CH´UXÑA BOTELLANITWA

6. JUMAXA SAJUNA PELOTANITAWA

7. JUPAXA UQI LIRPUNIWA

8. JIWASAXA CH´UMPI QUNUÑATANWA


EJERCICIO 3.

 Describe los objetos utilizando el sufijo –mpi.

TIWANAMPI QUNUÑAMPI PHISIMPI ANUMPI


QILLQAÑAMPI PANKAMPI

Describe los colores utilizando el sufijo –


mpi.
PE BOLIV COLOMBIA
RU IA

WILAMPI JANQ´UMPI
Q´ILLUMPI LARAMAMPI WILAMPI
WILAMPI Q´ILLUMPI CH´UXÑAMPI

EJERCICIO 4.

 Realice oraciones con los objetos citados, utilizando los sufijos –ja, -ma, -pa y –sa.
Phiskhuña, qillqaña, panka, q’ipiña, aru, pirwa, isi, uxuta, almilla.

Chalajaxa ch’umphiwa

1. MAMAJAXA UTA PHISKHUTHA 1. JUMAXA PA ARU YATIQATA

2. JILATASAXA QILLQAÑA YATIQI 2. CHHIWCHHISAXA PIRWA UKANA TUNQU


MAHASISKI

3. PEDROPAXA WILA MA PANKA ULLI 3. NAYAXA WILA ISI ALASKTWA

4. AKA LARAMA Q´IPIÑAXA JILAMANKIWA 4. TATAJAXA ANTI UXUTA APQI


YÄNAKAXA QAWQCH’ASA

EJERCICIO 1.
 Escribe el número en el gráfico correcto

1. Jisk’a panka 4

2
2. Tantiyu quta

3. Jach’a ch’ankha 6

4. Jisk’a khuchhuña

5 3 5. Jach’a qipiña
1

1
6. Tantiyu quqa

EJERCICIO 2.
 Traduce las siguientes oraciones.

1. Awicha qhumantita. ABUELA ABRÁZAME

2. Kullaka mayt’ita. HERMANA PRÉSTAME

3. Allchhi ist’ita. NIETO ESCÚCHAME

4. Mama waxt’ita. SEÑORA INVÍTAME

5. Wawa jamp’atita. NIÑO BÉSAME

6. Jilata uñkatita. HERMANO MÍRAME


EJERCICIO 3.
 Anote las palabras encontradas en las líneas.
J H X P A Y A A M N A Y A N K K I T I

Q I W Y T H Ñ K A A S J K H T Q R M U

M L S L J A W K Y P Y K H U I P A Ñ K

A K H K Q T H J T L P T I N P X R L A
’ ’ ’ ’
Y P Ñ L A L N M I T H Q A R A W Y Ñ C

A I L K Ñ P R J T X P L H K X H T K H

M I K M P S A X A A M Ñ A L I K T J U

Q Y P T H L L N N Ñ S A S M L T Y H R

K P L L P N P Ñ K K W K J K A S A P I

K H C H U R X I T A M K H A Y A U Y T

K Y P H R X K L Y Ñ Ñ L I N L X P Q A

Y A N L J A N I W A K U N K I S A S M

J A N I W A A P N A Q A S K T H W A N
…JISK´A - PAYA - NAYA - KITI - QARA - CHURXITA - KHAYA - JANIWA -KUNKISA - JANIWAAPNAQASKTHWA -
MAYA -MAYTITA - CHURITA - CHURXITA - UKA - WAKUNKISA - IYAWA - QILLQAÑA - AKAXA - ………………………………..…
…………………………………..… …………………………..… …………………………………..…

EJERCICIO 4.
 Realice oraciones utilizando los adjetivos de tamaño.

…JACH´A PHISI MAYT´ITA……………………………………………

………TANTIYU ANU MAYT´AMA……………………………………


…………JISK´A WANK´U MUNTHA……………………………

YÄNAKANA UÑTAPA
EJERCICIO 1.
 Escribe una oración debajo de cada gráfico empleando un adjetivo de forma.

AKA QULLQI MURUQ´UWA


UKA LUNAXA K´UMU WA

UKA LAWAXA K´UMUWA


……AKA PELOTAXA MURUQ´UWA………………..

EJERCICIO 2.
 Traduzca las siguientes oraciones.
1. Ese espejo es redondo UKA LIRPU MURUQ´UWA

2. Ese camino es chueco UKA CAMINOXA K´UMUWA

3. Aquel bolígrafo es grueso UKA QILLQAÑAXA THURUWA

4. Esa piedra es plana. UKA QALAXA T´ALPHAWA

EJERCICIO 3.
 Complete las oraciones con los siguientes adjetivos calificativos.
-Q’apha -Thuru -Jasaki -Jiwaki
1 Allchhipaxa wali Q´APHAwa.
2 Khä panqaraxa JIWAKIuñtasi.
3 Uka isinakaxa ancha JASAKInakawa.
4 Aka tunquxa wali THURUwa
EJERCICIO 4.

 Realice oraciones con los adjetivos de forma y cantidad viendo las imágenes.
FORMA

CANTIDA
D

1. UKANAKA WILA TUMATINAKAXA MANQ´AÑANI

2. UKA CH´UQI MUNTARAÑANI

3. UKA MUXA PUQUTA WAXTITA

4. AKA K´AWNA WAXTAMA

5. AKA WAYK´A NAYANKIWA

6. UKANAKA CH´OXÑAXA JAWASANAKA

7. UKA CHAWLLANAKA JUPANKIWA

8. AKA MUXSA ACHANAKA WAXTAMA


MACHAQA, MURQU, THANTHA YÄNAKA

EJERCICIO 1.

 Relacione los siguientes gráficos con los adjetivos de estado.

-THANTHA - MACHAQA - MIRQ’I

MACHAQA THANTHA MIRQ’I

EJERCICIO 2.

 Ordene de forma correcta las siguientes oraciones.

thantha achachilamankiwa punchuxa aka


1. ……AKA THANTHA PUNCHUXA ACHACHILAMANKIWA……

anatañax khä wawasankiw machaq


a a a
2. KHÄ MACHAQA ANATAÑAXA WAWASANKIWA

phuchhajankiw murq tankaxa uka


a u
3. UKA MURQU TANKAXA PHUCHHAJANKIWA

khä allchhipankiw lluch’uxa jach’a


a

4. KHÄ JACH´A LLUCH´UXA ALLCHHIPANKIWA


EJERCICIO 3.

 Responde y completa las siguientes preguntas con adjetivos de estado utilizando los
miembros de la familia.

Aka MIRQ´I qillqañaxa khitinkisa? Aka MACHAQA wila panqaraxa


-Uka MIRQ´I qillqañaxa jilatankiwa. khitinkisa?
… Uka MACHAQA wila panqaraxa
nayankiwa?

Aka thantha pacha


tupuxa khitinkisa? Aka MIRQ´I qunuñaxa
uka thantha pacha khitinkisa?
tupuxa jupankiwa? uka MIRQ´I qunuñaxa wawasankiwa?

Aka machaqa wisllaxa khitinkisa? Aka mirq´i millk’i tikaxa


Uka machaqa wisllaxa mamankiwa khitinkisa?
Uka mirq´i millk´i tikaxa
achakunkiwa
JATHI, PHISNA, WALJA, JUK’A YÄNAKA

EJERCICIO 1.

 Escribe los adjetivos de cantidad y peso debajo de cada gráfico.

JUK’A YÄNAKA
JATHI JATHI

WALJA PHISNA WALJA

EJERCICIO 2.

 Asocie el verbo con el gráfico correspondiente y traduce.

Asaña Wayuña

Apaña - traer …ichuña .- cargar


trasladar.

Ichuña Apaña

Wayuña - cargar Asaña –{ lenvantar


 Completa las preguntas con un objeto y responde las mismas.
-Jupha -Challwa -Tunta -Jawasa -Wayaqa

1. Aka phisna wayaqa khitisa apani?


uka phisna wayaqa tataxa apani
2. Aka jathi tunta khitisa wayuni?
uka jathi tunta kullaka maria wayuni……
3. Aka phisna Jupha khitisa q’ipini?
… uka phisna Jupha tatajaxa q’ipini
4. Aka jathi Jawasa khitisa iqani?
uka jathi Jawasa jilata ivan iqani …
5. Aka phisna chalwa khitisa apani?

uka phisna chalwa mamajaxa apani ………

EJERCICIO 4.

 Completa las preguntas con un objeto, alimento o animal y responde las mismas.
-Aycha kanka -Qillqaña -Thujru -Muxsa
t’ant’a
1. Aka walja ch’uqixa khititakisa?
…………uka walja ch´uqixa tatñatakiwa

2. Aka mä qillqaña jumatakiti?


…………jisa,…uka mä qillqaña nayankiwa

3. Aka juk’a muxsa t´ant´a jupatakiti?


…………janiwa, uka juk´a muxsa t´ant´a pedronkiwa

4. Aka jach’a aycha kanka.........jiwasatakiti?


……………jisa, uka jach’a aycha kanka jiwasankiwa
5. Aka walja thujru t´ant´a jumantakiti?
…………janiwa, uka walja thujru t´ant´a anutakiwa ……
 Elige la respuesta correcta.
AKA JUK’A JAWASA JAMP’IXA JUMATAKITI?

Jisa, jumatakiwa Jisa, jupatakiwa x Jisa, nayatakiwa Jani maya

AKA WALJA MUNTARARAXA WILMA MAMATAKITI?


Janiwa jupatakiwa Jisa, nayatakiwa Jisa, jumatakiwa Jani maya

AKA JUK’A K’AWNA PHUTHIXA WAWAPATAKITI?


Jisa, wawajatakiwa Jisa, jupatakiwa Jisa, jumatakiwa Jani maya

EJERCICIO 6.

 Responda las siguientes preguntas.

1. Uka jach’a walja ch’uqixa khititakisa?


aka jach’a walja ch’uqixa jiwasankiwa …………………

2. Aka juk’a ch’uñuxa achachilapatakiti?

Jisa, uka juk’a ch’uñuxa achachilankiwa …………

3. Aka walja qillqañaxa khititakisa?

uka walja qillqañaxa nayathakiwa

4. Uka juk’a manq’axa phuchhajatakiti?


Janiwa, aka juk’a manq’axa anutakiwa

También podría gustarte