1. Franciaország A X. századig a királyt a nemesség választotta. 987-ben a Capeting uralkodócsalád (dinasztia) került a trónra, a királyi hatalom így örökletessé vált. A király elméletileg az összes föld tulajdonosa volt, ebből adományozott híveinek. Szép Fülöp megerősítette a központi királyi hatalmat. Ő lett a főbíró. Összehívta a rendi gyűlést (= a parlament elődje), de ez idővel alárendelődött a király akaratának. A 100 éves háborúban (1337-1453) Franciaország Angliával állt hadban. Ez és a polgárháború nagy mértékben hozzájárult a királyi hatalom meggyengüléséhez. Franciaország csak nehezen állt talpra. 2. A Német-Római Birodalom Nagy Károly, frank császár birodalma 843-ban felbomlott. Nagy Károly a Római Birodalmat akarta újraegyesíteni. Miután terve nem sikerült, a római területek egyesítésének gondolatát I. Ottó vette át. Ő 962-ben császárrá koronáztatta magát. Az általa létrehozott államot a régi Római Birodalommal azonosították, de mivel Ottó és a lakosság nagy része német volt, Német-Római Birodalomnak nevezték. Ez az elnevezés a XIX. század elejéig fennmaradt. Mikor a Német-Római Birodalomról beszélünk, nem egy egységes országot kell érteni alatta. Kb. 3000 kis államból állt, a császár hatalma csak névleges volt.