Está en la página 1de 37

Stadler Judit

gyógypedagógus- pszichopedagógus
A játék néhány elméleti megközelítése
 Biológiai magyarázat, klasszikus játékelméletek
- gyakorláselmélet (Groos)
- energiafölösleg- elmélet (Spencer)
- üdülés- elmélet (Lazarus)
- megismétlési- elmélet (Hall)
- optimális aktivációs szint beállítása (Hebb)
- motivációs mechanizmus (Grastyán Endre)
 Filozófiai magyarázat
- homo ludens (Huizinga)
- természeti jelenség (Gadamer)
 Antropológiai magyarázat
- a játék szociális tanulás (Margaret Mead)
Pszichológiai magyarázat:
A gyermek felől közelítenek és a játék különböző
aspektusait emelik ki.
 Érzelmek és a játék
- funkcióöröm (Büchler)
- feszültség-levezetés, katarzis (Freud)
- kompenzációs mechanizmus (Adler)
 Fejlődés és a játék
- a játék az életösztön megnyilvánulása (Buytendijk)
- „két világ” elmélet (Piaget)
 Szocializáció és a játék
- társas jelleg hangsúlya (Wallon)
- „legközelebbi fejlődési zóna” (Vigotszkij)
A játék definíciója

A játéknak más tevékenységektől való


elkülönítése, pontos meghatározása és
körülírása nehéz feladat. Nincs egyetlen,
mindenki által elfogadott meghatározás.
A definíciók különbségei az elméleti
megközelítések különbözőségeiből
adódnak, de a legtöbben egyetértenek
abban, hogy léteznek jellemző
tulajdonságok
A játék legjellemzőbb tulajdonságai
 Bármilyen tevékenység lehet játék
 Játékviselkedés, játéktudat
 Örömet szerző tevékenység
 A gyermek aktívan részt vesz a cselekvésben
 Önmagáért való
 Spontán és önkéntes
 „Mit tudok csinálni ezzel a tárggyal?” kérdés irányítja
 Különböző jelentésekkel ruházhatja fel a tárgyat
 „Úgy tesz, mintha” viselkedés
 Térben és időben végtelen
 Önmagunkkal léphetünk teremtő kapcsolatba
 Önjutalmazás, ópiáttermelődés
A játék szerepe a személyiség korai
fejlődésében

A játék a gyermek leginkább fejlesztő hatású


tevékenysége
- mentális támogatórendszer
- az alkalmazkodás gyermekkori formája
Funkciói:
- segíti a gyermeket önmaga és a világ megismerésében
- fejleszti mozgását
- segíti élményei feldolgozásában, érzései
elfogadásában
- a társas szabályok gyakorlásának tere
A játék rendszerezése
A játékfajtákat az értelmi fejlődés szakaszainak
megfelelően csoportosítjuk

 Explorációs játék

 Szimbólum- és szerepjáték

 Szabályjáték
Explorációs játék
Explorációs játék
 A gyermek első játéka
- játék saját testtel, hangokkal
- helyzetváltoztatás
- manipuláció
 Testélmények
- taktilis kommunikáció
- vesztibuláris stimuláció

„A játék akkor alakul ki, amikor a gyermek a jelenséget


megérti, és már nem ösztönzi felfedezésre; a gyermek a
maga örömére ismétli a tevékenységet.”
(Piaget)
Explorációval kísért manipuláció
A gyermek birtokba veszi közvetlen környezetének tárgyait: mikrokozmikus játék.
Feltétele: a fogóreflex oldódása, csippentőfogás megjelenése, testközépvonal
keresztezése

A gyakorló játék mozzanatai (Millar)


- exploráció= felfedezés/felderítés
- manipuláció= kézzel végzett cselekvés
- ismétlődés, variáció= az információ kódolása

Jellemző öröme: funkcióöröm- „az vagyok, amit működtetni tudok”.

Mit tanul a gyermek ezekben a játékokban?


- fókuszálja tekintetét
- elválasztja a tárgyakat saját cselekvésétől
- gyakorolja a mozgásokat
- tapasztalatot szerez a téri viszonyokról
- ismerkedik a tárgyak fizikai tulajdonságaival
- felfedezi az oksági összefüggéseket

Az explorációs játék előfordulása a beszéd alakulásával csökkenő tendenciát mutat.


Szerepjáték
A szimbolikus játék és a szerepjáték
 Megjelenésének feltétele: a „mintha” elem működése
 Jellemző életkor: óvodáskor
 Öröme: az illúzió, az utánzás, az alkotás, a „másnak lenni” érzése, a
titkok feszültsége
 „Az vagyok, aminek el tudom képzelni magam”
 Szerepjáték fejlődési szintjei:
- 3-5 év: a témát a környezetből átvett társadalmi jellegű tárgyi
cselekvés hordozza
- 5-7 év: a játék témája: maga a szerep, előtérbe kerülnek a
szociális funkciók
 Belső tartalmak kivetítésének módja a szimbolikus játékban (Piaget)
- kombinatív szimbólumok
- kompenzáló játékforma
- likvidáló játékforma
 A szimbolikus játék átalakul, a szimbólumok egyre inkább a
valóságnak rendelődnek alá
Szabályjátékok
Szabályjátékok
 A szabályok eredete:
- átörökített
-spontán
 Szabályok a szerepjátékban: Minden szerepjáték rejtetten tartalmaz
szabályokat, de itt a szabályok másodlagosak
 A szabályjáték feltétele: 1; a szabály megértése (intellektuális fejlettség), 2; a
decentrálás képessége (igazodás az általánosított szabályokhoz) és 3; a
frusztrációtűrés
 Jellemző öröme: a gyermek győztes akar lenni
 A siker függ:
- a képességektől (a funkció öröme: testi, és/vagy szellemi
- a véletlentől (várakozás, kaland öröme társul)
Ha túl nehéz a játékfeladat a szabály nem ösztönöz cselekvésre, megnő a
kudarctól való félelem, kényszeres igazodás, léphet a játéköröm helyébe
 Következmény: a gyermek kilép a játékhelyzetből
- valóságos kilépés
- tagadja a játék értelmét
 Az óvodáskorú gyermekek szabályjátékának néhány jellemzője
- kezdetben maga a cselekvés a lényeg
- egyszerű szabályokat elfogadnak
- a szabály megtartásánál dominál az utánzás
- a veszteség nagy érzelmi terhet jelent
- többnyire igénylik a felnőtt irányítását
A szerepjáték és a szabályjáték
összehasonlítása (Margaret Mead nyomán)
Szerepjáték Szabályjáték
A gyermek azoknak a szerepét veszi át, A gyermek készen áll átvállalni a többi
akik hatással vannak rá, vagy akiktől szerepét
függ
A konkrét másikat jeleníti meg Az általános másikat jeleníti meg (az
egész közösség attitűdjével rendelkezik)
Egyik szerepről a másikra vált át 2-3-4 egyén attitűdje egyszerre van jelen
benne
Egyes szerepek interiorizálódnak Egységes szereprendszerek
interiorizálódnak
Konkrét mintakövetés (személyes Normatív, intézményes szabályok
azonosulás) (intézményes azonosulás)
A társas viszonyok és a játék
 Az egykorú társakkal való játékban a gyermek gyakorolhatja a:
- kölcsönösséget
- önmaga szabályozását
- összehasonlítja magát másokkal
- tapasztaláshoz jut
- egyenrangú kommunikációs partnert talál
- az együttesség örömét éli át
 A gyermekkori társkapcsolatok kezdetei
- 6-12 hónap: szereti a gyerekek társaságát
- 9-13 hónap: figyel a játszótársra
- 12-24 hónap : egymás mellett játszanak
- 2-3 év: keresi a gyerekek közösségét, az együtt játszás rövid idejű
- 3-4 év: igényli az egykorú társakat, utánozza őket, egyszerű játékokat játszik
saját korcsoportjával, legfeljebb hármas csoportokban
 Utalás: Olyan természetes jel, részlet,amely újraéleszti az eredeti élményt, annak érzelmi
hőfokával, gyakran a lényegtelen epizódok megőrzésével felidézi a teljes játékot
- háttere: a játékélmény, amely a tapasztalatokban tovább él a résztvevőkben
 Az óvodás gyermek spontán csoportosulásának jellemzői:
- együtt játszók alacsony létszáma
- gyakori tevékenységváltás
- csoportok közötti fluktuáció
Csoportosulási formák az óvodás
gyermek játékában (Mérei)
A csoportosulás szintjei Csoportformáló Jellemző
tényezők
Együttlét Hely- térbeli igazodás Párhuzamos játék 
Együttmozgás Mozgás- utánzás passzív forma

Tárgy körüli összeverődés Tárgy


Összedolgozás Tevékenység
Együttműködés 
Tagolódás Szerep aktív forma
Mérei kategóriarendszerének
teljes (14 fokú) skálája
 Magányos semmittevés (a gyerek egyedül van, nem játszik)
 Magányos semmittevés csoportban (a gyermek egy csoport társas terében van)
 Magányos játék
 Mások szemlélése
 Őt szemlélik
 Csoportos semmittevés (közösen szemlélnek valakit, vagy valamit)
 A csoport együttesen játszik, a megfigyelt gyerek külön
 Együtt mozgás (előfordul, hogy más- más helyeken, de egyféle cselekvést végeznek,
utánoznak)
 Összeverődés egy tárgy körül (egyazon tárggyal tevékenykednek, együtt működés
nélkül)
 Kollaboráció (összedolgozás, szerepek nélkül, pl.: építkezésnél)
 Szereposztásos tevékenység (két formája: - kialakult szerepek
- kiosztott szerepek)
 Szervezett csoporttevékenység vezetővel és szerepekkel
A tevékenység társas színvonalának mérése: aktometria (Mérei)
Mutatója: a modellnyújtás, és a modellkövetés aránya (M/K)
Játék és tanulás
Alapfogalmak:
- tanulás: pszichikus funkció
- játék: tevékenység
A gyermek játékának lényege a folyamat, nem a teljesítmény
A tanulás módja függ az értelmi fejlettségtől (Piaget)
- 0-2 év: mozgásos, érzéki
- 2-7 év: utánzás alapú
- kisiskolás korban: közvetlenül elsajátított
tapasztalatok nyelvi kódolása

A tanulás feltételei:
- belső motiváció
- világra való nyitottság
- kompetenciára való törekvés
- késleltetett utánzás
Mit tanulnak a gyerekek játék során?
 Mozgásos játékok
- testséma, testtudat
- mozgáskoordináció
- térbeli tájékozódás
- egyensúlyérzék
- érzékszervi tapasztalatok szervezése
 Manipulációs, konstruáló játékok
- finommozgás
- szem- kéz koordináció
- rész- egész viszony
- csoportosítás
- átéli a létrehozás örömét
 Szerepjáték, bábozás, dramatizálás
- fantázia működése
- élményei átfordítása
- gyakorolja a társas igazodást
- fejleszti a nyelvi-, és a kommunikációs képességet
 Szabályjáték
- a speciális játékfeladaton kívül az önkontrollt és a
szabálytudatot erősíti
Melyik játékban tanul legtöbbet az
óvodáskorú gyermek?
 Amelyet örömmel és lelkesen csinál (izgalom,
várakozás beteljesülés)
 Amelynek jó az érzelmi klímája (átélheti az elfogadást,
elismerésben részesül)
 Amely személyes, neki, róla szól (beleviheti egyéni
élményeit)
 Amely mozgásos, vagy mentális erőfeszítést kíván (le
kell küzdeni az önként vállalt kihívásokat, a
játékfeladat megpróbáltatásai)
A pedagógus és az óvodai játék
 Az óvónő szerepe
- modell, segítő
- bevonható, együttműködő társ
- ismeri a gyerekeket és játék természetét
 Feladat
- megteremti a játék feltételeit (idő, hely eszköz)
- biztosítja a nyugalmas légkört
- támogatja a gyermekek alakuló kapcsolatait
(együttműködés a versengéssel szemben)
 Beavatkozás
- a gyermek spontán játékainak befolyásolása
- a szervezett játékok irányítása
 Szituációfüggő, hogy az óvónő közreműködése
- feltétlenül szükséges
- lehetséges
- semmiképpen nem ajánlatos
Az óvónő feladatai a játék folyamán
(a beavatkozás)
 Feladat
- megfigyelés
- megértés
- beavatkozás
 A beavatkozás célja: A gyermek játékának támogatása
 A beavatkozás módja: Közvetett vagy közvetlen
- ha az óvónő a játékon belül van
- ha az óvónő a játékon kívül marad
 A játék során a gyermekek akkor fordulnak leggyakrabban az óvónőjükhöz:
- ha nem tudják a konfliktust megoldani
- ha megerősítést várnak (produktum értékelését)
- ha jóváhagyást, engedélyt várnak (tevékenységre, eszközre)
 Az óvónő feladata a konfliktus megelőzése
 A kialakult konfliktusnál helyes, ha az óvónő:
- nem avatkozik be minden áron
- lehetőséget teremt, hogy a gyermekek elmondhassák, mi történt, mit
szeretnének
- elfogadja a gyermekeknek a történtekkel kapcsolatos érzéseit (harag,
indulat, elkeseredés)
- tisztában van azzal, hogy ezek az érzések átmenetiek
- nem kényszeríti a saját megoldását a gyermekekre
A felnőtt szerepéről általában
(a beavatkozásról, másodszor)
 A felnőtt szerepe a gyermekek játéktevékenységében:
- feltételek megteremtése
- részvétel a játékban
 A felnőtt részvételét helyeslő, elfogadó pedagógiai koncepciók:
- az együtt játszás örömet okoz
- mélyíti a kapcsolatukat
- lehetőséget nyújt egymás jobb megismerésére
- biztonságot nyújthat
- tapasztalatszerzési, tanulási lehetőségek bővülését jelenti
 A felnőtt bekapcsolódását ellenző érvek:
- korlátozódik a gyermek aktivitása
- a felnőtt önkéntelenül vezetővé, irányítóvá válik
 Hátrányosan befolyásolhatja a gyermek játékát, ha a felnőtt:
- a gyermek akarata ellenére kíván részt venni
- saját elképzeléseit erőlteti a gyermekre
- a játékhelyzetet direkt nevelési helyzetnek tekinti
- kioktatóan viselkedik
- kivételez
- a játékot, mint feladatteljesítést minősíti
 Az egyes konkrét helyzetekben való részvétel módját
és mértékét meghatározza:
- a felnőtt oldaláról (személyisége, felkészültsége)
- a gyermek oldaláról (életkora, fejlettsége,
hangulata, érzelmi állapota, érdeklődése)
- a tevékenység oldaláról (a tevékenység fajtája,
jellege, ismertsége)
A játékban való részvétel (a felnőtt
részvétele) egyes formái

 Kezdeményezés
 Együtt játszás
 Megerősítés
 Segítségnyújtás a tevékenységekhez
 Segítségnyújtás a konfliktusok megoldásához
 Ötletadás
 Információadás
 Viselkedési szabályok tisztázása
Játékterek
 A gyermekek igényei
- kicsik,a felnőttek közelében érzik biztonságban
magukat
- nagyobbak, a függetlenséget szeretik
 A játékterek fajtái
- természetes
- mesterséges
 Játéktér az óvodában
- tagolt
- változtatható, rugalmasan alakítható
- átjárható
Játékszerek
 Mivel játszanak a gyerekek, azaz a játékszerek eredete
 A jó játéktárgyak „maguk is játszanak a játszóval”
(Buytendijk)
 Játékeszközök az óvodában
- saját test
- természetben található anyagok
- nem játék céljára készült tárgyak
- kiegészítő kellékek
- játékszerek
 Játékeszközök kritériumai
- pedagógiai szempontok
- jogi előírások
- egészségügyi szempontok
A játék megfigyelése
 Miért alkalmas a játék megfigyelésre?
- a gyermek természetes megnyilvánulása
- élményeit cselekvésbe fordítja át
- a játékban felkínálja magát, hozza a problémáját
- örömmel vesz részt benne
 A játék a feszültségek, vágyak feldolgozásának egyik módja
 A gyermek a játékában azt mutatja meg:
- hogy milyennek látja, milyennek szeretné látni a világot
- hogyan magyarázza a világot
- milyen problémái, megoldási stratégiái vannak
 A játék: eszköz és lehetőség arra, hogy a gyermek:
- a vele történteket átalakítsa
- negatív élményeit „tárgyiasítsa”
- legyőzze félelmeit
- megbirkózzon ellenséges érzelmeivel
- feldolgozza titkolt érdekeit
Ezzel elindulhat az öngyógyító folyamat. A játék szakember kezében
terápiás eszközzé válhat.
A játék, mint információ
A játék információt nyújt az óvónőnek a gyermek
- mozgásfejlődéséről
- finommozgásáról
- beszédfejlődéséről
- szociális érettségéről
Az óvónő feladata:
- a gyermek folyamatos megfigyelése
- a gyermek támogatása a játékban
- az egyéni fejlesztés módjának, lehetőségeinek
megkeresése
- lehetőség megteremtése, hogy a gyermek olyan
módon vezesse le feszültségét, játssza ki indulatait,
amellyel a többi gyermeket nem veszélyezteti
- konzultáció a szülőkkel
- szakember bevonása
A megfigyelés értékelésének
szempontjai
 Megfelel- e a gyermek játéka az életkorának?
 Jelzésértékű, ha:
- a fiatalabb gyermekekre jellemző módon játszik
- nem tud elmélyedni a játékban
- inadekvát, vagy sztereotip, esetleg bizarr módon használja a
tárgyakat, vagy tevékenykedik

 Előfordulnak- e érzelmi konfliktusra utaló elemek a játékban?


 Jelzésértékű, ha a gyermek
- agresszíven bánik a tárgyakkal, rombol
- társaival szemben támadó viselkedést mutat
- mozdulatai bizonytalanok, félénk, szorongó
- kapkod, felületes
- kényszeresen tapad egy- egy játékhoz
- játéktémái szegényesek
Ha ez a játékmód tartósan és rendszeresen megfigyelhető, szakember
tanácsát kel kérni (fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, nevelési
tanácsadó, TKVSZRB)!
Köszönöm a figyelmet.