1
1. AZ ALKOTMÁNYOSSÁG ELVEI AZ ALAPTVBEN (JOGÁLLAMISÁG, HATALOMMEGOSZTÁS,
DEMOKRATIKUS LEGITIMÁCIÓ, HATALOMMEGOSZTÁS, EMBERI JOGOK ÉS JOGVÉDELMI
MECHANIZMUSOK)
B) cikk
(1) Mo független, demokratikus jogállam.
(2) Mo államformája köztársaság.
(3) A közhatalom forrása a nép.
(4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.
C) cikk
(1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.
(2) Senkinek a teve nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos
birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben tves úton mindenki jogosult és köteles fellépni.
(3) Az Alaptv és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkára az állam jogosult.
D) cikk
Mo az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok
sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló
törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkaik létrehozását, a szülőföldön való
boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Mogal.
2. AZ ALAPTV ÉS A JSZ-OK ÉRTELMEZÉSE (Alaptv R) cikk és 28. cikk, 3/2015. (II. 2.) AB hat)
R) cikk
(1) Az Alaptv Mo jogrendszerének alapja.
(2) Az Alaptv és a jsz-ok mindenkire kötelezőek.
(3) Az Alaptv rend-eit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival
összhangban kell értelmezni.
28. cikk
A b-ok a jogalk során a jszok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptv-nyel összhangban értelmezik. Az Alaptv
és a jszok értelmezésekor azt kell feltételezni, h a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos
célt szolgálnak.
3/2015 AB hat
 Az indítványozó internetes sajtótermék kiadója, amellyel szemben a Stabilitási Tanács bírságot szabott ki,
mivel megállapította, h az általa közölt (egy napilaptól átvett) cikk félrevezető információ nyilvános közlése,
és azt piacbefolyásolásnak minősítette.→a Bíróság ítélete alaptv-ellenességének megállapítását és
megsemmisítését indítványozta. +kérte, h az AB semmisítse meg az ítélet által helybenhagyott, a MNB
Pénzügyi Stabilitási Tanácsa közigazgatási hatát.
 álláspontja szerint a bírói döntés és a közigazgatási hat sérti az Alaptv IX. cikk (1) és (2)-t, mert aránytalanul
korlátozta a vélnyilvhoz és a sajtószabadsághoz való jogot a tőkepiacok indokolatlan külső befolyástól mentes,
zavartalan működése érdekében.
 az, h a Stabilitási Tanács a napilapban megjelent cikket utánközlő sajtótermékek közül kizárólag az
indítványozóval szemben indított eljt, sérti az Alaptv XXIV. cikk (1) tisztességes eljhoz való jogot,+a XV. cikk
(2) diszkrimináció-tilalmat.
 Az Alaptv I. cikk (3) szerint alapvető jog más alapvető jog érvényesülése / valamely Alkos érték védelme
érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges
tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. Az alapjog-korlátozásnak ez a tesztje mindenekelőtt a
jogalkotót kötelezi, ugyanakkor hatáskörükhöz igazodva a jogalkalmazókkal szemben is Alkos követelményt
fogalmaz meg. E követelményből – az Alaptv 28. cikkére is tekintettel – a bíróságoknak az a köte adódik, h ha
olyan jogszabályt értelmeznek, amely valamely alapjog gyakorlását korlátozza, akkor a jogszabály engedte
értelmezési mozgástér keretein belül az érintett alapjog korlátozását kizárólag a szükséges és arányos mértékű
beavatkozás szintjére szorítsák.
[22] A Tpt.-ben foglalt, a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó rendelkezés célja a tőkepiacok indokolatlan
külső befolyásolástól mentes, zavartalan működése. Az AB megállapítja, h ez az Alaptv M) cikk (2)
bekezdésének körébe tartozó olyan Alkos értéknek minősül, amelynek védelme érdekében a szólás- és
sajtószabadság korlátozása szükséges lehet. Nem alaptv-ellenes tehát önmagában az, h a bíróság a
piacbefolyásolásnak a Tpt. 202. § d) pontjában foglalt meghatározását akként értelmezte, h az a sajtó tevére is
vonatkoztatható, azaz sajtócikk közlésével is megvalósulhat. Ennek megfelelően a piacbefolyásolás tilalma
adott esetben – amikor a sajtó visszaélésszerűen, közönségét megtévesztve végzi tájékoztató tevét – a
sajtószabadság fontos részét képező médiatartalom-szerkesztés szabadságát is korlátozhatja.
[23] E korlátozás gyakorlásakor azonban a jogalkalmazóknak mindig figyelemmel kell lenniük arra is, h az
alapjogok korlátozására kizárólag az elérni kívánt céllal arányos módon kerülhet sor Alkosan. Az arányosság
az elérni kívánt cél és az alapjogi korlátozás súlyának mérlegelését kívánja meg, ami azt is jelenti, h minél
erősebb érvek szólnak egy alapjog védelme mellett, annál körültekintőbben kell eljárni annak korlátozásakor.
A sajtószabadság Tpt. alapján történő – adott esetben szükségessé váló – korlátozásakor tehát a szólás- és
sajtószabadság Alkos jelentőségére figyelemmel kell eljárni mind a vizsgált magatartás értékelésekor, annak a
Tpt. 202. § d) pontjának hatálya alá vonásakor, mind az esetleg alkalmazandó szankció meghatározásakor. A
korlátozás arányosságának mérlegelésekor ez esetben érvényre kell juttatni az AB gyakorlatában e
szabadságjogok korlátozására irányadó speciális Alkossági szempontokat.
[24] 2.3. Az AB következetes gyakorlata szerint az Alaptv IX. cikk (1) és (2) bekezdésében elismert szólás- és
sajtószabadság kitüntetett helyet foglal el az alapjogok között, ami azzal jár, h egyrészt csak kivételes jelleggel
kell engednie a korlátozására felhozott más jogokkal, illetve Alkos értékekkel szemben, másrészt a szabad
vélnyilvt korlátozó tveket megszorítóan kell értelmezni. Az Abh. megerősítette az AB gyakorlatában
kidolgozott azt a tételt is, mely szerint a vél szabadságával szemben mérlegelendő korlátozó tvnek nagyobb a
súlya, ha közvetlenül másik alanyi alapjog érvényesítésére és védelmére szolgál, kisebb, ha ilyen jogokat csakis
mögöttesen, valamely „intézmény” közvetítésével véd, s legkisebb, ha csupán valamely elvont Alkos érték
önmagában a tárgya. Az AB azt is hangsúlyozta, h a közügyekkel összefüggő vél kinyilvánításának szabadsága
a szólás- és sajtószabadság legbensőbb védelmi köréhez tartozik, amely körben a vélnyilv szabadságának
kitüntetett alapjogi helyzetére vonatkozó megfontolásokat különösen nagy szigorral kell érvényre juttatni
[25] A közéleti vélnyilv fokozott védelme nemcsak a közügyekben megfogalmazott értékítéletekre, hanem a
közügyek körébe tartozó tényállításokra is vonatkozik {Abh., Indokolás [50]}. A közügyekkel kapcsolatos
tények, információk közlésének fokozott védelme kiváltképp vonatkozik a sajtó működésére, mivel a sajtónak
Alkos küldetése, h a közügyek alakulására befolyással lévő történéseket, körülményeket, összefüggéseket
feltárja, és a nyilvánosság tudomására hozza. A média szabad tájékoztató teve a modern demokratikus
nyilvánosság legfontosabb alkotóeleme, ezért központi jelentősége van annak, h a sajtó bizonytalanság,
megalkuvás és félelem nélkül láthassa el ezt a feladatát. Ez nem azt jelenti, h a sajtó tájékoztató tevére ne
vonatkozhatnának tvi előírások – ilyen előírásokat az AB már több esetben Alkosnak talált [ld. 1/2007. (I. 18.)
AB hat, illetve 3096/2014. (IV. 11.) AB hat] –, de ezek megalkotásakor és értelmezésekor mindig úgy kell
eljárni, h a sajtó Alkos küldetésének teljesítését, a közérdeklődésre számot tartó információk közzétételét ne
akadályozzák / hátráltassák
[26] 2.4. A piacbefolyásolás tilalma is olyan tvi előírás, amely – az Alaptv M) cikk (2) bekezdésének érvényre
juttatása érdekében – a sajtó tájékoztató tevének korlátja lehet. A piacbefolyásolás Tpt. 202. § d) pontjában
foglalt meghatározását ugyanakkor a fentiek alapján ez esetben megszorítóan kell értelmezni, úgy, h az ne tartsa
vissza a sajtót az egyébként valós információk nyilvánosságra hozásától. Egyfelől a sajtó visszaélésszerű elja,
azaz kifejezetten félrevezető / megtévesztő cikk közzététele esetén a piacbefolyásolás tilalma a média tevét is
korlátozza, másfelől a bíróságnak e korlátozás alk-akor a sajtószabadság Alkos tartalmára figyelemmel lévő
indokolással kell meghoznia döntését.
[27] A MOL a magyar gazdaság és tőkepiac egyik legjelentősebb társasága, amely számottevő állami
részesedéssel működik. A MOL horvátországi tulajdonszerzésével kapcsolatos korrupciós gyanú, az ezzel
összefüggő eljok, továbbá ezeknek a történéseknek a cég tulajdonosi körére, illetve részvényárfolyamára
gyakorolt esetleges hatása közügynek, a hozzájuk kapcsolódó közlések közéleti vitához tartozó
megszólalásoknak minősülnek. Az indítványozó által kiadott sajtótermék tehát a szólás- és sajtószabadság
fokozottan védett, a média Alkos szerepe szempontjából kiemelten fontos körében tette közzé a szóban forgó
információkat.
[28] A Tpt. 202. § d) pontja szerint a tiltott piacbefolyásolás megvalósulásához egyrészt megalapozatlan,
félrevezető / hamis információ közlésére, nyilvánosságra hozására van szükség. Azt, h valamely információ
milyen esetben minősíthető a sajtószabadság gyakorlására figyelemmel „megalapozatlan, félrevezető, hamis”
információnak, megszorítóan kell értelmezni. A valós tények, körülmények, összefüggések feltárása és
 2
közzététele elsőrendű Alkos feladata a sajtónak, amely tevet a piacbefolyásolás fogalmának kiterjesztő
jogértelmezése nem akadályozhatja. A „megalapozatlan, félrevezető” jelleg megállapítására egyébként valós
(releváns tényekkel alátámasztott) információk kapcsán csak kivételesen, a sajtó rosszhiszemű elja esetén van
lehetőség. Az események valamely lehetséges forgatókönyvének felvázolása, önmagában e forgatókönyv
bekövetkezésének csekély esélye alapján – kifejezetten félrevezető, az esélyeket illetően megtévesztő
szerkesztés nélkül – alapvetően nem tekinthető megalapozatlan tájékoztatásnak.
[29] A Tpt. 202. § d) pontjának másik fogalmi eleme szerint a piacbefolyásolás akkor valósulhat meg, ha az
információt terjesztő személy az információ hamis / félrevezető mivoltának tudatában van / az adott helyzetben
elvárható gondossággal eljárva tudatában kellett volna lennie. Azt a feltételt, h az információt terjesztő személyt
mikor lehet olyannak tekinteni, mint aki az információ „hamis / félrevezető mivoltának tudatában van” / „az
adott helyzetben elvárható gondosság” nélkül járt el, szintén a szabad tájékoztatást támogató tartalommal,
megszorítóan kell értelmezni. Az AB hangsúlyozza, h a sajtótól elvárható magatartás mindenekelőtt a közölt
információk valóságának ellenőrzésére vonatkozik. A média köte abban áll, h a tőle szakmai szabályai alapján
elvárható körültekintéssel felderítse a nyilvánosságra hozandó hírek, beszámolók, elemzések valóságtartalmát,
és a megállapított információkról a nyilvánosságot – a megtévesztést nélkülöző szerkesztéssel – tájékoztassa.
A Tpt. 202. § d) pontja szerinti „elvárható gondosság” követelménye nem értelmezhető úgy, h az a sajtót az
egyébként alátámasztott tények és összefüggések valósághű közlésétől elzárja.
[30] 2.5. A közigazgatási hat felülvizsgálata során a bíróságnak a fenti szempontok figyelembevételével arról
kellett volna döntenie, h az MNB közigazgatási hatában foglalt tényállás alapján megállapítható-e a „napi.hu”
szerkesztése körében olyan módszer / gyakorlat, amely egyértelműen megtévesztő jellege miatt még az
egyébként valós információkkal kapcsolatban is kellő indokul szolgálhatott a közügyekben nyújtott tájékoztatás
szankcionálására. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ezeket az Alkossági szempontokat
egyáltalán nem mérlegelte, ezért az AB az Alkjogi panasszal támadott ítéletet megsemmisítette. Az MNB
közigazgatási hatának e szempontok szerint történő újbóli felülvizsgálata a bíróság hatáskörébe tartozik, ezért
az AB a közigazgatási hat-ot nem semmisítette meg. A közigazgatási hatról, azzal együtt az ügy érdeméről való
döntés meghozatala jelen esetben a bíróság feladata.
3. A BELSŐ JOG ÉS NEMZETKÖZI JOG, ILLETVE AZ UNIÓS JOG VISZONYA (Alaptv E) és Q) cikk,
a nemzetközi szerzekkel kapcsolatos eljról szóló 2005. évi L. tv, 53/1993. (X. 13.) AB hat, 30/1998. (VI.25.) AB
hat, 4/1997. (I.22.) AB hat, 1053/E/2005. AB hat, 7/2005. (III. 31.) AB hat, 72/2006. (XII.15.) AB hat, 32/2008.
(III.12.) AB hat, 143/2010.(VII.14.) AB hat, 22/2012. (V.11.) AB hat, 23/2015. (VII. 7.) AB hat, 22/2016. (XII. 5.)
AB hat)
E) cikk
(1) Mo az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az
európai egység megteremtésében.
(2) Mo az EU-ban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerz alapján - az alapító szerzekből fakadó
jogok gyakorlásához és kötek teljesítéséhez szükséges mértékig - az Alaptvből eredő egyes hatásköreit a többi
tagállammal közösen, az EU intézményei útján gyakorolhatja.
(3) Az EU joga - a (2) keretei között - megállapíthat általánosan kötelező magatartási szabályt.
(4) A nemzetközi szerz kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazáshoz az ogy képviselők 2/3-ának
szavazata szüks.
Q cikk
(1) Mo a béke és a biztonság megteremtése és megőrzése, ill az emberiség fenntartható fejlődése érdekében
együttműkre törekszik a világ valamennyi népével és országával.
(2) Mo nemzetközi jogi köteinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját.
(3) Mo elfogadja a nemzetközi jog áltan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jszban tört
kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.
A magyar jogrendszer részét nem csupán a magyar állami szervek által kibocsátott normák alkotják; jogforrásnak
tekinthetőek a nemzetközi jog áltan elismert szabályai, ill a nemzetközi szerzek is.
A nemzetközi jog áltan elismert szabályai
 A nemzetközi jog áltan elismert szabályai azokat az elveket jelöli, amelyeket a (művelt) nemzetek többségének
jogrendszere elismer, és a gyakorlatban is alkra kerülnek. Ezek jogforrási jellegévei az 53/1993. (X. 13.) AB
hat foglalkozott a legrészletesebben. →megállapította, h ezek az ált szabályok külön transzformáció nélkül is
a magyar jog részét képezik. Nem szüks tehát ezeket belső jogszabállyal kihirdetni, ugyanis a transzformációt
maga az Alaptv végezte el a hivatkozott Q) cikk (3) -ében.
 A hivatkozott hat a háborús, ill emberiség ellenes bcsek alkotmányjogi megítélését tárgyalta, különös tekintettel
a nullum crimen et nulla poena sine lege elvére és az elévülésre. A hat megállapította, h a nullum crimen sine
lege elv a háborús büntettek esetében is érvényesül, és a természetjog az a „lex”, amely megalapozza a
felelősségre vonást abban az esetben is, ha az adott állam büntető kódexe a tényállást nem rendeli büntetni.
Nincs + alkotmányos akadálya annak sem, h a jogalkotó az elévülés lehetőségét ilyen cselek esetében kizárja.
A nemzetközi szerzek
 A nemzetközi szerzek érvényesülése tekintetében az egyes jogrendszerek eltérőek. Egyes államok a monista
rendszert követik, ezekben az államokban a nemzetközi szerz a szabályszerű kihirdetéssel a jogrendszer
integráns részévé válik.
 Más államok - köztük Mo - azonban dualista jellegűek, a nemzetközi szerz akkor válik a hazai jog részévé, ha
azt egy belső jsz (tv, kormányrendelet, miniszteri rendelet) kihirdette. Ez a szabály azonban nem jelenti az ún.
selfexecuting szerzek tilalmát. Vmely normát akkor nevezünk self-executing jellegűnek, ha a szerz kihirdetését
követően közvetlenül kötelezi és jogosítja a jogalanyokat.
 Ezzel öf-ben a 7/2005. (Ill. 31.) AB hat rávilágított a nemzetközi szerzek visszamenőleges alkának
problematikájára. E hatban az AB mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg amiatt, h
a jogalkotó nem rögzítette a self-executing szerzek hatálybalépésével kapcs szabályokat, és ezáltal sérült a
jogbiztonság elve.
Az AB hke a nemzetközi szerzekkel kapcsolatban
 Megállapítható, h a nemzetközi szerzt kihirdető jsz a jogforrási hierarchiában egy szinttel magasabban
helyezkedik el, mint a formailag vele azonos belső jsz. Ennek legjobb bizonyítéka, h ha két, azonos szintű jsz
ellentétes rend-eket tartalmaz, akkor az AB - nemzetközi szerzbe ütközés miatt - a belső jszt megsemmisíti.
Nincs akadálya annak, h az AB - utólagos normakontroll keretében - vizsgálja a nemzetközi szerzt kihirdető
jsz alkotmányosságát [4/1997. (1. 22.) AB hat].
 A hat szerint a nemzetközi szerzt kihirdető jsz alkotmányellenesnek található, ez azonban nincs kihatással az
állam kötvállalásaira. Ez megfelel a nemzetközi jog ált szabályainak is, ugyanis az állam nem hivatkozhat egy
másik állammal szemben saját alkotmányára, h kivonja magát olyan köt-ek alól, amelyek a nemzetközi jogból
/ érvényben lévő nemzetközi szerzből hárulnak rá.
 Ilyen esetben tehát az állam - akár alkotmánymódosítás útján is - köteles összhangba hozni nemzetközi köteit
Alkotmányával és a belső jszokkal.
Az uniós jog és a belső jog
 Az EU joga önálló jogrendszer, ami alkotmányjogi szempontból nem tekinthető nemzetközi jognak, hanem az
- Mo EUhoz való csatlakozásából kifolyólag - közösségi jogként a belső jog része. Az uniós jog tehát a belső
jog része, de ebben a minőségben is megőrzi azt a sajátosságát, h nem a magyar jogalkotó szervek, hanem az
EU intézményei bocsátották ki.
 Az uniós jog alki elsőbbséggel bír a belső jog felett (szupremácia). A csatlakozási szerzsel Mo vállalta az acquis
communautaire átvételét, ebből kifolyólag azt is, h az uniós jog és a belső jog konfliktusa esetén az uniós jogot
alk.
 Különbséget kell tenni azonban az uniós jog, és az uniós jogot (pl. egy irányelvet) átültető belső jsz között.
Maga az uniós jog - mivel egy önálló jogrendszer terméke - nem eshet alkotmányossági vizsgálat alá, az
AIkotmánybnak nincs hke vizsgálni egy uniós jsz és az Alaptv összhangját. Nincs hke arra sem, h az Alaptv
alatti belső jszok uniós jogba ütközését vizsgálja - az uniós jog és a belső jog kollíziója nem alkotmányossági
kérdés [66/2006. (XI. 29.) AB hat, 9/2007. (Ill. 7.) AB hat].
 Az ABi gyakorlat viszont azt mutatja, h az AB az uniós jogot átültető jsz (mivel az belső jog) alkotmányosságát
felülvizsgálja.
2005. évi L. tv a nemzetközi szerzekkel kapcs eljról
 A tv hatálya kiterjed Mo két- / többoldalú nemzetközi szerzeinek előkészítésére, létrehozására, szövegük
végleges megállapítására, a nemzetközi szerz kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazásra, a
 3
nemzetközi szerz kötelező hatályának elismerésére, módosítására, id alkra, ill megszüntetésére, felmondására,
az abból való kilépésre, alka felfüggesztésére, a szerzekkel kapcs fenntartásokra, kifogásokra és nyilokra, ill a
nemzetközi szerz által létrehozott szerv döntéseire.
 A nemzetközi szerz előkészítéséről a szerz tárgya szerint hkrel rend miniszter az Ogy és a Kormány által
meghat külpolitikai elvek figyelembevételével, a külpolitikai miniszterrel egyetértéssel dönt; az előkészítésbe
érdekképviseletek, szakmai szervezetek és egyesületek, ill más int-ek is bevonhatók.
 A ME a miniszternek a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben tett előterjesztése alapján ad
felhatalmazást nemzetközi szerz létrehozására, + a tárgyalásokkal megbízott személy kijelölésére. A személy
meghatalmazását a külpolitikáért felelős miniszter okirattal tanúsítja. Nincs szükség meghatalmazási okiratra a
KEnek, a MEnek és a külpolitikáért felelős miniszternek a nemzetközi szerz létrehozására, + a szerz szövegének
végleges megállapítására ir, ill a szerz kötelező hatályának elismerésével öf cselek elvégzéséhez, ill Mo
diplomáciai képviselete vezetőjének a fogadó állammal, ill a nemzetközi szervezethez akkreditált állandó
képviselőjének a nemzetközi szervezet keretében tárgyalt nemzetközi szerz létrehozására ir cselek
elvégzéséhez.
 A nemzetközi szerz kötelező hatályának elismerésére akkor kerülhet sor, ha a szerz szövegének ismeretében
az Ogy feladat- és hkébe tart nemzetközi szerz esetében az Ogy, egyéb esetekben a Kormány erre felhatalmazást
ad.
 A jsz részletesen szab a nemzetközi szerz kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazást követő eljt.
 A nemzetközi szerzt tvben kell kihirdetni, ha az az Ogy feladat- és hkébe tart.
 Ha a szerz melléklete nem tartozik a parlament hkébe, azt kr-ben kell kihird. Kr-ben kell kihird minden
egyéb esetben.
 Az id alk, módosítás, megszüntetés, felmondás, a szerzből való kilépés tekintetében a tv szintén szab az elj
menetét.
 A szerz értelmezésével és alkával kapcsolatban Mo és a nemzetközi jog más alanya között felmerült vitát
elsősorban tárgyalások útján kell rendezni; ha ez nem jár eredménnyel, a nemzetközi szerz kötelező
hatályának elismerésére felhatalmazást adni jogosult szerv dönthet arról, h szüks-e a vitát 3. fél – különösen az
ENSZ Nemzetközi Ba, választott b / békéltető biz – elé terjeszteni (13. §).
 A nemzetközi szerzekről a külpolitikáért felelős miniszter vezet nyt-t.
53/1993. (X. 13.) AB hat - Az Alkotmány 7. § (1) e azt rögzíti, h a nemzetközi jog áltan elismert szabályai külön
(további transzformáció nélkül is) a magyar jog részei. A transzformációt ebben az ált értelemben – /is a szabályok
felsorolása nélkül – maga az Alkotmány hajtotta végre. Eszerint a nemzetközi jog áltan ismert szabályai nem az
Alkotmány részei, hanem „vállalt köt-ek”. Az, h a vállalást és a transzformációt az Alkotmány tart, érinti az
Alkotmány, a nemzetközi jog és a belső jog hierarchiáját. A 7. § (2) második fordulata – a vállalt nemzetközi jogi
köt és a belső jog összhangjának biztosítása – minden vállalt kötre vonatkozik, az áltan ismert szabályokra is.
Másrészt az összhangot az egész belső joggal biztosítani kell, beleértve az Alkotmányt is. Az Alkotmány 7. § (1) e
a nemzetközi jogból származó szerzsel / közvetlenül az Alkotmánnyal vállalt köt-ek, ill a belső jog összhangját
követeli meg: az összhang biztosításában figyelembe kell lenni mindegyikük sajátosságára.
30/1998 (VI. 25.) AB hat - A magyar AB álláspontját a közösségi jog elsőbbsége és közvetlen alkalmazhatósága
kapcsán először e hat-ban jutatta kifejezésre, mely szerint az európai jog nem alkalmazható közvetlenül, és az így
természetesen elsőbbségre sem tarthat igényt, ha ezt egy kifejezett alkotmányos klauzula nem teszi lehetővé. A
szuverenitást érintő közjogi jogviszonnyal kapcsolatban a külföldi jognak való alávetettséghez alkotmányi felhat
kell. De ez még nem mond semmit arról, h magából a csatlakozási klauzulából fakad-e az uniós jog elsőbbsége, és
ha igen, az adott esetben ez az Alkotmánnyal, ill az Alaptörvénnyel szemben is fennáll-e.
4/1997. (1. 22.) AB hat - lényege: a nemzetközi szerzt kihirdető jsz a jogforrási hierarchiában egy szinttel
magasabban helyezkedik el, mint a formailag vele azonos belső jsz. Ennek legjobb bizonyítéka, h ha két, azonos
szintű jsz ellentétes rend-eket tartalmaz, akkor az AB - nemzetközi szerzbe ütközés miatt - a belső jszt
megsemmisíti. Nincs akadálya annak, h az AB - utólagos normakontroll keretében - vizsgálja a nemzetközi szerzt
kihirdető jsz alkotmányosságát.
7/2005. (III. 31.) AB hat
Az AB ebben a hatában – hivatalból eljárva - megállapította, h mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség
áll fenn, mert az Ogy nem hozta összhangba az Alkotmánnyal a nemzetközi szerzekkel kapcs eljról szóló tverejű
rendeletet. (Ezt követően került sor a tárgykör újraszabályozására.)
143/2010. (VII. 14.) AB hat (a Lisszaboni Szerz kihirdetésének alkotmányossága)
Az indítványozó az EUról szóló szerz és az Európai Közösséget létrehozó szerz módosításáról szóló Lisszaboni
Szerzt kihirdető tv alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát és megsemmisítését kezdeményezte. Álláspontja
szerint a Lisszaboni Szerz olyan mértékben korlátozza a Mo szuverenitását, aminek eredményeként a Magyar
Köztársaság a továbbiakban nem tekinthető független jogállamnak. Így a Lisszaboni Szerz kötelező hatályának
elismerése sérti az Alkotmány 2. §-t.
Az AB az indítvány érdemi elbírálását megelőzően áttekintette az EU jogának megítélése kapcsán kifejtett
gyakorlatát. A testület már az 1053/E/2005. AB hatában rögzítette, h az Európai Közösségeket alapító és az azokat
módosító szerzek az AB hkének szempontjából nem nemzetközi szerzek, hanem a belső jog részei, tekintettel arra,
h a Magyar Köztársaság az EU tagja. Ezért e szerzeket kihirdető tvek utólagos alkotmányossági vizsgálat tárgyát
képezhetik. Azonban az alkotmányellenességet megállapító ABi hat a Magyar Köztársaság EUs tagságából eredő
kötvállalások teljesítésére nem lehet kihatással. Ilyen esetben a jogalkotónak kell biztosítania, h e köt-ek az
Alkotmány sérelme nélkül teljesíthetőek legyenek. A testület arra is rámutatott, h bár a szerzek hiteles értelmezése
az EU Bának hkébe tartozik, de ez nem akadálya annak, h az AB a szerzek konkrét üggyel öf normáira hivatkozzon
azok önálló értelmezése nélkül. Ebből következően az AB az indítványt érdemi elbírálásra alkalmasnak találta.
Nem osztotta azonban az indítványozó Lisszaboni Szerzt támadó alkotmányossági kifogásait. Így nem értett egyet
azzal a megállapítással, h a Lisszaboni Szerz nem biztosítja a tagállamok számára az Unióból való kilépést. A
Lisszaboni Szerz 50. cikke ugyanis részletesen tart a kilépés szabályait.
Az indítvány érvelésével szemben az Alkotmány uniós csatlakozás megelőzően beiktatott 2/A. §-a kifejezetten
lehetővé teszi a Lisszaboni Szerzben is szereplő „hk-transzfert”, amiről alkotmányos jelentőségére tekintettel az
Ogy kétharmados többséggel dönt. E folyamatnak az AB is részese lehet, ha a szerz előzetes normakontrollját a
kormány / a KE kezdeményezi. Az ABírák szerint az ilyen nagy horderejű reformok esetében kívánatos, h a
megkötni szándékozott szerz előzetes normakontrolljára sor kerüljön.
Az indítványozó érvelésével szemben az AB emlékeztetett arra, h az államok a szuverenitásukat nemzetközi
szerzsel / belső elhatározásból korlátozhatják. Ez az önkorlátozás azonban nem szünteti meg az államok
szuverenitást. A nemzetközi szerzek megkötésében megnyilvánuló önkorlátozás teremti meg a más szuverén
államokkal való együttműk alapvető feltételeit. A Lisszaboni Szerz a népszuverenitás és a demokratikus
jogállamiság elvét sem sérti, mert az alkotmányozó az Alkotmány 2/A. § beiktatásával biztosította az alapító szerzek
megerősítésének népszuverenitásra visszavezethetőségét, demokratikus legitimációját. Az Alkotmány 6. § (4) e is
államcélként fogalmazza meg az európai egység megteremtésében való közreműk követelményét. Emellett az AB
arra is felhívta a figyelmet, h a Lisszaboni Szerz nem európai szuperállamot hoz létre. Az EU, mint önálló jogi
személy tevét a tagállamok kormányai továbbra is irányítani és ellenőrizni tudják. Ráadásul a jogállamiság
biztosítékai tekintetében a Lisszaboni Szerz hatályba lépése kifejezetten előrelépésnek értékelhető. A Lisszaboni
Szerz hivatkozik az Alapjogi Chartára, mint az Unió jogilag kötelező erejű garanciáinak, ill azoknak a jogoknak a
gyűjteményére, amelyekkel az EU megítélése szerint valamennyi polgárnak rendelkeznie kell.
Az indítvány elbírálásának eredményeként az AB arra a megállapításra jutott, h a Lisszaboni Szerz kihirdetése a
Magyar Köztársaság függetlenségét, jogállamiságát, önálló állami létét nem szünteti meg, ezért az indítványt
elutasította.
23/2015. (VII. 7.) AB határozat - az egyházak elismerésének szabályairól
Az Ab megállapította, h a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és
vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény támadott rendelkezései, továbbá az egyházi
elismerésről és az egyházi jogi személyek jogállásának és működésének sajátos szabályairól szóló 295/2013. (VII.
29.) Korm. rendelet egyes pontjai nemzetközi szerződésbe ütköznek, ezért felhívta a jogalkotókat, hogy 2015.
október 15-ig tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Az Ab döntésekor figyelemmel volt az Emberi Jogok Európai
Bíróságának a Magyar Keresztény Mennonita Egyház és társai kontra Magyarország ügyben 2014. április 8-án
hozott ítéletére, amely szerint nem egyeztethetők össze a semlegesség és pártatlanság követelményével azok a
feltételek, amelyeket az egyházként történő elismeréssel szemben a magyar szabályozás támaszt.
 4
22/2016. (XI. 30.) AB hat - az Ab hatáskörei gyak során, erre irányuló indítvány alapján vizsgálhatja, h az A) cikk
Alaptörvény E) cikk (2)-n alapuló közös hatáskörgyakorlás sérti-e az emberi méltóságot, más alapvető HAZÁNK neve Mo.
jogot/Mo szuverenitását, ill történeti alkotmányán alapuló önazonosságát.
B) cikk- D) cikk - 1. tételben
22/2012 AB hat
 E) cikk (2) és (4) értelmezését kéri, hogy milyen ismérvek alapján kell vmely nemz szerzt az E) cikk (2) szerinti E) cikk - 3. tételben
nemz szerznek tekinteni.
 Az indítvány által feltett kérdés: az Alaptv E) cikk (2) szerinti nemz szerznek minősül-e az olyan nemz szerz, F) cikk
a) amely nem tart az EU alapító szerzi közé, illetve ami nem minősül uniós jogi aktusnak, (1) Mo fővárosa Budapest.
b) amelynek valamennyi részes fele az EU tagállama, (2) Mo területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik. A fővárosban és a városokban kerületek
c) amely az EU alapító szerzei, illetve az uniós jog által szabályozott tárgyköröket szabályoz, alakíthatók.
d) amely az EU alapító szerzeinek lényeges elemét képező tárgykörben az EU továbbfejlődését, az EU G) cikk
gazdasági megerősítését célozza, és (1) Születésével a magyar áp gyermeke magyar áp. Sarkalatos tv a magyar ápság keletkezésének vagy
e) amelynek értelmében a nemz szerzben foglaltak végrehajtása és vh-ának felügyelete tárgyában az EU megszerzésének más eseteit is meghatározhatja.
egyes intézményei is eljárnak? (2) Mo védelmezi ápait.
 A szerz kötelező hatályának elismeréséhez szüks ogy többség mértéke tehát attól függ, hogy a Szerz az Alaptv (3) Senkit nem lehet születéssel keletkezett vagy jogszerűen szerzett magyar ápságától megfosztani.
E) cikk (2) szerinti nemz szerznek minősül-e. (4) Az ápságra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos tv határozza meg.
H) cikk
 32/2008. AB hat - az egyetemes nemzetközi szokásjog szabályai is érvényesülhetnek egy alkotmányi (1) Moon a hivatalos nyelv a magyar.
szabály mellett, azt kiegészítve, az alkotmány nemzetközi jogi klauzulájának erejénél fogva A nemzetközi (2) Mo védi a magyar nyelvet.
szokásjogi norma kiegészítő alkotmányos mérceként érvényesülhet-e alkotmányi szabály, mint alkotmányos (3) Mo védi a magyar jelnyelvet mint a magyar kultúra részét.
mérce mellett? E hat talán arra utal, hogy igen,de ennek ilyen értelmezése bizonytalan. I) cikk
(1) Mo címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös
1053/E/2005 AB határozat mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a
 Az indítványozó beadványában a Szerencsejáték tv-t és a Reklám tv.-t támadta az AB előtt és mulasztásban magyar Szent Korona nyugszik.
megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását, ill jsz nemzetközi szerződésbe ütközésének utólagos (2) Mo zászlaja három, egyenlő szélességű, sorrendben felülről piros, fehér és zöld színű, vízszintes sávból áll,
vizsgálatát kérte. amelyben a piros szín az erő, a fehér szín a hűség, a zöld szín a remény jelképe.
 Álláspontja szerint az Európai Közösség Alapító Szerződése 10. cikkéből [EUSZ 4. cikk (3) bek.] „a (3) Mo himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.
tagállamokra áramló kötelezettség”-ét sértette meg az Országgyűlés. A tvhozó „2004. május 1. napját … (4) A címer és a zászló a történelmileg kialakult más formák szerint is használható. A címer és a zászló
követően is fenntartotta, ill […] megszigorította” a külföldön szervezett szerencsejáték mo-i értékesítésére és a használatának részletes szabályait, valamint az állami kitüntetéseket sarkalatos tv határozza meg.
hozzá kapcsolódó reklámra von szabályozást. Az indítványozó szerint ez ellentétes az EK-Szerződésnek a J) cikk
szolgáltatásnyújtások szabadságára von szabályával és ezáltal ellentétes az Alk 2/A. § (1)-el [Alaptörvény E. (1) Mo nemzeti ünnepei:
cikk (2)]. a) március 15. napja, az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc emlékére;
b) augusztus 20. napja, az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére;
 Az indítványozó kifejezett kérelme elsődlegesen jogalkotói feladat elmulasztásában megnyilvánuló
c) október 23. napja, az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékére.
alkotmányellenesség megállapítására és megszüntetésére irányult. Másodlagos indítványként azt
(2) A hivatalos állami ünnep augusztus 20. napja.
kezdeményezte, hogy az „AB […] hivatalból eljárva állapítsa meg” a támadott rendelkezések nemzetközi
K) cikk
szerződésbe ütközését és az Alkotmánybíróságról szóló tv. 45. § (1) (új Abtv. 32. §)[420] alapján semmisítse
Mo hivatalos pénzneme a forint.
meg azokat. Érdekes módon az absztrakt utólagos normakontrollt nem kezdeményezték, ami pedig logikus
L) cikk
lehetett volna, ha az indítvány arra épült, h az EK-Szerződésbe ütközés egyben alkotmányellenes is.
(1) Mo védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget,
 Az AB az indítványt érdemben vizsgálta, uakkor arra jutott, h az részben megalapozatlan, részben érdemi
valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, ill a szülő-
elbírálásra alkalmatlan.
gyermek viszony.
(2) Mo támogatja a gyermekvállalást.
(3) A családok védelmét sarkalatos tv szabályozza.
M) cikk
(1) Mo gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik.
(2) Mo biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Mo fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben,
és védi a fogyasztók jogait.

N) cikk
(1) Mo a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti.
(2) érvényesítéséért elsődlegesen az Országgyűlés és a Kormány felelős.
4. AZ ALAPVETŐ JOGOK, ALKOTMÁNYOS JOGOK ÉS ÁLLAMCÉLOK AZ ALAPTVBEN (Alaptv
(3) Az AB, a b-ok, a helyi önk-ok és más állami szervek feladatuk ellátása során ezen elvet kötelesek tiszteletben
Alapvetés, Szabadság és Felelősség, 11/2014.(IV.14.) AB hat)
tartani.
O) cikk
ALAPVETÉS
Mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához
 5
hozzájárulni.
P) cikk
(1) A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a
honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme,
fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.
(2) A termőföld és az erdők tulajdonjogának megszerzése, valamint hasznosítása (1) bekezdés szerinti célok
eléréséhez szükséges korlátait és feltételeit, valamint az integrált mezőgazdasági termelésszervezésre és a családi
gazdaságokra, továbbá más mezőgazdasági üzemekre vonatkozó szabályokat sarkalatos tv határozza meg.
Q) cikk - 3. TÉTELBEN
R) cikk - 2. TÉTELBEN
S) +T) cikk - 18. TÉTELBEN
U) cikk
(1) Az 1990-ben lezajlott első szabad választások révén a nemzet akaratából létrehozott, a jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző
kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek. A Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődei, valamint a kommunista ideológia jegyében kiszolgálásukra
létrehozott egyéb politikai szervezetek bűnöző szervezetek voltak, amelyek vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak
a) az elnyomó rendszer fenntartásáért, irányításáért, az elkövetett jogsértésekért és a nemzet elárulásáért;
b) a második világháborút követő esztendők többpártrendszerre épülő demokratikus kísérletének szovjet katonai segítséggel történő felszámolásáért;
c) a kizárólagos hatalomgyakorlásra és tvtelenségre épülő jogrend kiépítéséért;
d) a tulajdon szabadságán alapuló gazdaság felszámolásáért és az ország eladósításáért;
e) Mo gazdaságának, honvédelmének, diplomáciájának és emberi erőforrásainak idegen érdekek alá rendeléséért;
f) az európai civilizációs hagyomány értékeinek módszeres pusztításáért;
g) az ápok és egyes csoportjaik alapvető emberi jogaiktól való megfosztásáért vagy azok súlyos korlátozásáért, különösen emberek meggyilkolásáért,
idegen hatalomnak való kiszolgáltatásáért, tvtelen bebörtönzéséért, kényszermunkatáborba hurcolásáért, megkínzásáért, embertelen bánásmódban
részesítéséért; a polgárok vagyonuktól történő önkényes megfosztásáért, a tulajdonhoz fűződő jogaik korlátozásáért; a polgárok szabadságjogainak
teljes elvételéért, a politikai vélemény- és akaratnyilvánítás állami kényszer alá vonásáért; az emberek származásukra, világnézetükre vagy politikai
meggyőződésükre tekintettel történő hátrányos megkülönböztetéséért, a tudáson, szorgalmon és tehetségen alapuló előremenetelének és
érvényesülésének akadályozásáért; az emberek magánéletének tvtelen megfigyelésére és befolyásolására törő titkosrendőrség létrehozásáért és
működtetéséért;
h) az 1956. október 23-án kirobbant forradalom és szabadságharc szovjet megszállókkal együttműködésben történt vérbe fojtásáért, az azt követő
rémuralomért és megtorlásáért, kétszázezer magyar ember hazájából való kényszerű elmeneküléséért;
i) mindazokért a köztves bcsekért, amelyeket politikai indítékból követtek el, és amelyeket az igazságszolgáltatás politikai indítékból nem üldözött.
A demokratikus átmenet során a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódjaként jogi elismerést nyert politikai szervezetek a tvtelenül felhalmozott vagyon
örököseként is osztoznak elődjeik felelősségében.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel a kommunista diktatúra működésének valósághű feltárását és a társadalom igazságérzetét a (3)-(10)
bekezdésben meghatározottak szerint kell biztosítani.
(3) A kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzése érdekében Nemzeti Emlékezet Bizottsága működik. A Nemzeti Emlékezet
Bizottsága feltárja a kommunista diktatúra hatalmi működését, a kommunista hatalmat birtokló személyek és szervezetek szerepét, és teve eredményeit
átfogó jelentésben, valamint további dokumentumokban közzéteszi.
(4) A kommunista diktatúra hatalombirtokosai a diktatúra működésével összefüggő szerepükre és cselekményeikre vonatkozó tényállításokat - a
szándékosan tett, lényegét tekintve valótlan állítások kivételével - tűrni kötelesek, az e szerepükkel és cselekményeikkel összefüggő személyes adataik
nyilvánosságra hozhatók.
(5) A kommunista diktatúra tvben meghatározott vezetői részére az állam által jogszabály alapján biztosított nyugdíj vagy más juttatás tvben
meghatározott mértékben csökkenthető; az ebből származó bevételt tvben meghatározottak szerint a kommunista diktatúra által okozott sérelmek
enyhítésére és az áldozatok emlékének ápolására kell fordítani.
(6) Nem tekinthető elévültnek azoknak a tvben meghatározott, a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével a kommunista diktatúrában Mo ellen
vagy személyek ellen elkövetett súlyos bcseknek a büntethetősége, amelyeket az elkövetéskor hatályos büntetőtv figyelmen kívül hagyásával politikai
okból nem üldöztek.
(7) A (6) bekezdés szerinti bcs büntethetősége az elkövetés időpontjában hatályos büntetőtv szerinti, az Alaptv hatálybalépésének napjától számított
időtartam elteltével évül el, feltéve, h a bcs elkövetésének időpontjában hatályos büntetőtv szerint az elévülés 1990. május 1-jéig bekövetkezett volna.
(8) A (6) bekezdés szerinti bcs büntethetősége az elkövetés időpontja és 1990. május 1-je közötti, az Alaptv hatálybalépésének napjától számított időtartam
elteltével évül el, feltéve, h a bcs elkövetésének időpontjában hatályos büntetőtv szerint az elévülés 1990. május 2-a és 2011. december 31-e között történt
volna meg, és az elkövetőt a bcs miatt nem üldözték.
(9) Az 1990. május 2-át megelőzően az életüktől vagy szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak és az állam által a tulajdonukban
igazságtalanul okozott károk folytán károsodottak számára pénzbeli vagy más vagyoni juttatást biztosító új kárpótlási jogcím jogszabályban nem
állapítható meg.
(10) A kommunista állampártnak, az annak közreműködésével létrehozott, ill a közvetlen befolyása alatt álló társadalmi és ifjúsági szervezeteknek,
valamint a szakszervezeteknek a kommunista diktatúrában keletkezett iratai az állam tulajdonát képezik, azokat a közfeladatot ellátó szervek irattári
anyagához tartozó iratokkal azonos módon, közlevéltárban kell elhelyezni.
SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG
I. cikk
(1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam
elsőrendű köte.
(2) Mo elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait.
(3) Az alapvető jogokra és kötekre vonatkozó szabályokat tv állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog
érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni
kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.
(4) A tv alapján létrehozott jogalanyok számára is biztosítottak azok az alapvető jogok, valamint őket is terhelik
azok a kötek, amelyek természetüknél fogva nem csak az emberre vonatkoznak.
II. cikk 5. TÉTELBEN
III. cikk
(1) Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, valamint
szolgaságban tartani. Tilos az emberkereskedelem.
(2) Tilos emberen tájékoztatáson alapuló, önkéntes hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni.
(3) Tilos az emberi fajnemesítést célzó gyakorlat, az emberi test és testrészek haszonszerzési célú felhasználása,
valamint az emberi egyedmásolás.
IV. cikk
(1) Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.
(2) Senkit nem lehet szabadságától másként, mint tvben meghatározott okokból és tvben meghatározott elj alapján
megfosztani. Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés csak szándékos, erőszakos bcs elkövetése miatt szabható
ki.
(3) A bcs elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb időn belül szabadon kell bocsátani,
vagy bíróság elé kell állítani. A bíróság köteles az elé állított személyt meghallgatni és írásbeli indokolással ellátott
hatban szabadlábra helyezéséről vagy letartóztatásáról haladéktalanul dönteni.
(4) Akinek szabadságát alaptalanul vagy tvsértően korlátozták, kárának megtérítésére jogosult.
V. cikk
Mindenkinek joga van tvben meghatározottak szerint a személye, ill a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket
közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.
VI. cikk 6. TÉTELBEN
VII. cikk 7. TÉTELBEN
VIII. cikk 8-9. TÉTELBEN
IX. cikk 10. TÉTELBEN
X. cikk
(1) Mo biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát, továbbá - a lehető legmagasabb szintű
tudás megszerzése érdekében - a tanulás, valamint tvben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát.
(2) Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a
tudomány művelői jogosultak.
(3) Mo védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tudományos és művészeti
szabadságát. A felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak, szervezeti
rendjüket tv szabályozza. Az állami felsőoktatási intézmények gazdálkodási rendjét tv keretei között a Kormány
határozza meg, gazdálkodásukat a Kormány felügyeli.
XI. cikk
(1) Minden magyar ápnak joga van a művelődéshez.
(2) Mo ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az
ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára
hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők tvben meghatározottak szerinti anyagi
támogatásával biztosítja.
(3) Tv a felsőfokú oktatásban való részesülés anyagi támogatását meghatározott időtartamú olyan
foglalkoztatásban való részvételhez, ill vállalkozási tev gyakorlásához kötheti, amelyet a magyar jog szabályoz.
XII. cikk
(1) Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz.
Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség
gyarapodásához.
(2) Mo törekszik megteremteni annak feltételeit, h minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson.
 6
XIII. cikk 11. TÉTELBEN
XIV. cikk
(1) Magyar áp Mo területéről nem utasítható ki, és külföldről bármikor hazatérhet. Mo területén tartózkodó külföldit
csak tves hat alapján lehet kiutasítani. Tilos a csoportos kiutasítás.
(2) Senki nem utasítható ki olyan államba, vagy nem adható ki olyan államnak, ahol az a veszély fenyegeti, h halálra
ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá.
(3) Mo - ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet - kérelemre menedékjogot biztosít
azoknak a nem magyar ápoknak, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji,
nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, ill politikai meggyőződésük miatt
üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelmük megalapozott.
XV. cikk 12. TÉTELBEN
XVI. cikk
(1) Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és
gondoskodáshoz.
(2) A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést.
(3) A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E köt magában foglalja gyermekük taníttatását.
(4) A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni.
XVII. cikk
(1) A munkavállalók és a munkaadók - a munkahelyek biztosítására, a nemzetgazdaság fenntarthatóságára és más
közösségi célokra is figyelemmel - együttműködnek egymással.
(2) Tvben meghatározottak szerint a munkavállalóknak, a munkaadóknak, valamint szervezeteiknek joguk van
ahhoz, h egymással tárgyalást folytassanak, annak alapján kollektív szerzt kössenek, érdekeik védelmében
együttesen fellépjenek, amely magában foglalja a munkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát.
(3) Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó
munkafeltételekhez.
(4) Minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz.
XVIII. cikk
(1) Gyermekek foglalkoztatása - testi, szellemi és erkölcsi fejlődésüket nem veszélyeztető, tvben meghatározott
esetek kivételével - tilos.
(2) Mo külön intézkedésekkel biztosítja a fiatalok és a szülők munkahelyi védelmét.
XIX. cikk
(1) Mo arra törekszik, h minden ápának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság,
fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar áp
tvben meghatározott támogatásra jogosult.
(2) Mo a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények és
intézkedések rendszerével valósítja meg.
(3) Tv a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő személynek a közösség
számára hasznos tevéhez igazodóan is megállapíthatja.
(4) Mo az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer
fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő. Tv az
állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is
megállapíthatja.
XX. cikk
(1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Mo genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal,
az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi
ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének
biztosításával segíti elő.
XXI. cikk
(1) Mo elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.
(2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt - tvben meghatározottak szerint - helyreállítani vagy a helyreállítás
költségét viselni.
(3) Elhelyezés céljából tilos Mo területére szennyező hulladékot behozni.
XXII. cikk
(1) Mo törekszik arra, h az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki
számára biztosítsa.
(2) Az emberhez méltó lakhatás feltételeinek a megteremtését az állam és a helyi önk-ok azzal is segítik, h
törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani.
(3) Tv vagy helyi önk rendelete a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében,
a közterület meghatározott részére vonatkozóan jogellenessé minősítheti az életvitelszerűen megvalósuló
közterületi tartózkodást.
XXIII. cikk
(1) Minden nagykorú magyar ápnak joga van ahhoz, h az országgyűlési képviselők, a helyi önki képviselők és
polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen.
(2) Az EU más tagállamának Moi lakóhellyel rendelkező minden nagykorú ápának joga van ahhoz, h a helyi önki
képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható
legyen.
(3) Moon menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert minden nagykorú személynek joga van
ahhoz, h a helyi önki képviselők és polgármesterek választásán választó legyen.
(4) Sarkalatos tv a választójogot vagy annak teljességét Moi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez
kötheti.
(5) A helyi önki képviselők és polgármesterek választásán a választópolgár lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási
helyén választhat. A választópolgár a szavazás jogát lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén gyakorolhatja.
(6) Nem rend választójoggal az, akit bcs elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a
választójogból kizárt. Nem választható az EU más tagállamának Moi lakóhellyel rendelkező ápa, ha az ápsága
szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából.
(7) Mindenkinek joga van országos népszavazáson részt venni, aki az országgyűlési képviselők választásán választó.
Mindenkinek joga van helyi népszavazáson részt venni, aki a helyi önki képviselők és polgármesterek választásán
választó.
(8) Minden magyar ápnak joga van ahhoz, h rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően
közhivatalt viseljen. Tv határozza meg azokat a közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem
tölthet be.
XXIV. cikk
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, h ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn
belül intézzék. A hatóságok tvben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni.
(2) Mindenkinek joga van tvben meghatározottak szerint a hatóságok által feladatuk teljesítése során neki
jogellenesen okozott kár megtérítésére.
XXV. cikk
Mindenkinek joga van ahhoz, h egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal
forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez.
XXVI. cikk
Az állam - a működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága
és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében - törekszik az új műszaki megoldásoknak és a tudomány
eredményeinek az alkára.
XXVII. cikk
(1) Mindenkinek, aki tvesen tartózkodik Mo területén, joga van a szabad mozgáshoz és tartózkodási helye szabad
megválasztásához.
(2) Minden magyar ápnak joga van ahhoz, h külföldi tartózkodásának ideje alatt Mo védelmét élvezze.
XXVIII. cikk
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, h az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és köteit tv által
felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.
(2) Senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős hata nem állapította
meg.
 7
(3) A büntetőelj alá vont személynek az elj minden szakaszában joga van a védelemhez. A védő nem vonható
felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt.
(4) Senki nem nyilvánítható bűnösnek, és nem sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején
a magyar jog vagy - nemzetközi szerz, ill az EU jogi aktusa által meghatározott körben - más állam joga szerint
nem volt bcs.
(5) A (4) bekezdés nem zárja ki valamely személy büntetőelj alá vonását és elítélését olyan cselekményért, amely
elkövetése idején a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai szerint bcs volt.
(6) A jogorvoslat tvben meghatározott rendkívüli esetei kivételével senki nem vonható büntetőelj alá, és nem ítélhető
el olyan bcsért, amely miatt Moon vagy - nemzetközi szerz, ill az EU jogi aktusa által meghatározott körben - más
államban tvnek megfelelően már jogerősen felmentették vagy elítélték.
(7) Mindenkinek joga van ahhoz, h jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés
ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.
XXIX. cikk
(1) A Moon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar ápnak joga
van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Moon élő nemzetiségeknek joguk van az
anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és
az anyanyelvű oktatáshoz.
(2) A Moon élő nemzetiségek helyi és országos önk-okat hozhatnak létre.
(3) A Moon élő nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, a nemzetiségeket és a nemzetiségként való
elismerés feltételeit, valamint a helyi és országos nemzetiségi önk-ok megválasztásának szabályait sarkalatos tv
határozza meg. Sarkalatos tv a nemzetiségként való elismerést meghatározott idejű honossághoz és meghatározott
számú, magát az adott nemzetiséghez tartozónak valló személy kezdeményezéséhez kötheti.
XXX. cikk
(1) Teherbíró képességének, ill a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös
szükségletek fedezéséhez.
(2) A közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás mértékét a gyermeket nevelők esetében a gyermeknevelés
kiadásainak figyelembevételével kell megállapítani.
XXXI. cikk
(1) Minden magyar áp köteles a haza védelmére.
(2) Mo önkéntes honvédelmi tartalékos rendszert tart fenn.
(3) Rendkívüli állapot idején vagy ha arról megelőző védelmi helyzetben az Országgyűlés határoz, a Moi lakóhellyel
rendelkező, nagykorú, magyar ápságú férfiak katonai szolgálatot teljesítenek. Ha a hadkötelezett lelkiismereti
meggyőződésével a fegyveres szolgálat teljesítése összeegyeztethetetlen, fegyver nélküli szolgálatot teljesít. A
katonai szolgálat teljesítésének formáit és részletes szabályait sarkalatos tv határozza meg.
(4) Moi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar ápok számára rendkívüli állapot idejére - sarkalatos tvben
meghatározottak szerint - honvédelmi munkaköt írható elő.
(5) Moi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar ápok számára honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok
ellátása érdekében - sarkalatos tvben meghatározottak szerint - polgári védelmi köt írható elő.
(6) Honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében - sarkalatos tvben meghatározottak szerint -
mindenki gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére kötelezhető.
Az alapjogok korlátozásának ált szabályai
I. cikk
(1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam
elsőrendű köte.
(2) Mo elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait.
(3) Az alapvető jogokra és kötekre von szabályokat tv állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése /
valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan,
az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.
(4) A tv alapján létrehozott jogalanyok számára is biztosítottak azok az alapvető jogok, valamint őket is terhelik
azok a kötek, amelyek természetüknél fogva nem csak az emberre vonatkoznak.
 Az alapjogokat az állam „tiszteletben tartja”, ill „elismeri”.
 Az Alaptv arra enged következtetni, h a jogokat nem az állam „adja”, azok nem tőle származnak.
 Másfelől azonban az Alaptv meghat az egyes jogok terjedelmét és korlátozásának legfontosabb szabályait.
 A társ-i együttélés miatt ugyanis az egyes emberi jogok nem abszolutizálhatók; az egyes esetekben az alapjogok
gyakorlása ütközhet más személy alapjogával, ill a közösség egészének érdekeivel. Erre tekintettel az
alkotmányozónak ki kell alakítania az alapjogok korlátozásának szabályait.
Fontos megemlíteni, h az emberi méltóság, ill az élethez való jog korlátozhatatlan (abszolút jog).
 Az alapjogok korlátozásának formai feltétele, h arra csak tvben kerülhet sor (alacsonyabb szintű jogforrásban
nem), egyes alapjogok esetében pedig az Alaptv az adott jog szabályozását (ideértve termen a korlátozást is)
sarkalatos tvre bízza. Mindez nem jelenti azt, h alapjoggal öf kérdésben egyáltalán ne lehetne rendeletet alkotni.
 A 64/1991. (XII. 17.) AB hat értelmében nem mindenfajta összefüggés az alapjogokkal követeli meg a tvi
szintű szabályozást: közvetett és távoli összefüggés esetében elegendő a rendeleti szint is.
 A korlátozás tartalmi feltételeit tekintve az alkotmányozó az ABi gyakorlatra támaszkodott, és az alapjogi
tesztet inkorporálta az Alaptvbe. Ennek érdekében az alapjog akkor korlátozható, ha a korlátozásnak
1./ van legitim célja,
2./ szüks és
3./ az elérni kívánt céllal arányos.
 A korlátozás legitim célja / más alapjog érvényesülése, / vmilyen alkotmányos érték védelme lehet. Eleve
alaptvsértő tehát, ha a korlátozás öncélú.
 A szüksségi elemnél azt kell vizsgálni, h a korlátozásnak van-e kényszerítő oka, / az elérni kívánt cél más
(enyhébb) eszközökkel is elérhető-e.
 Végül az arányosság kapcsán azt kell vizsgálni, h a korlátozás nem okoz-e nagyobb hátrányt, mint amekkora
előny a másik oldalon elérhető.
 egyes jogok korlátozásának alkotmányossága speciális tesztek alkával állapítható meg (pl. közérdekűségi teszt
- tulajdonhoz való jog, ésszerűségi teszt - diszkriminációtilalom, összehasonlító teherpróba - vallásszabadság).
 Különleges jogrend idején az alapjog korlátozásra is különleges szabályok vonatkoznak.
− Rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács,
− szükségállapot idején a KE,
− veszélyhelyzet, + megelőző védelmi helyzet idején a kormány
- az emberi méltósághoz való jog, élethez való jog, kínzás tilalma és az elji alapjogok kivételével - a
fentieken túlmenően is korlátozhatja az alapjogok gyakorlását (pl. cenzúra, kijárási tilalom).
Még ekkor sem korlátozható az:
− Alaptv alkalmazhatósága és
− AB működése.
11/2014 AB hat
a Ptk. 2:22. § (1) és (2) alaptv-ellenességének és nemzetközi szerzbe ütközésének megállap-ára ir indítvány
elutasításáról
„2:22. § [A cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozata]
(1) A cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozata semmis, nevében gondnoka jár el.
(2) A cselekvőképtelenség miatt nem semmis a cselekvőképtelen nagykorú ál-tal kötött és teljesített csekély
jelentőségű szerz, amelynek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő és különösebb megfontolást nem
igényel."
Az Alkos alapjogok korlátozása az AB gyakorlata alapján a következőképpen alakult.
Az Alaptv i. cikkének szövege az Alk 8. § (2) bekezdésével megegyezik abban, h az alapvető jogok-ra és
kötelezettségekre vonatkozó szabályokat tvnek kell megállapíta-nia. Az Alk 8. § (2) bekezdése kimondta, h alapvető
jog lényeges tartalmát tv sem korlátozhatta.
A korlátozás további követelményeit az AB fogalmazta meg az ún. alapjogi tesztben, →„állam akkor nyúlhat az
alapjog korlátozásának eszközéhez, ha másik alapvető jog és szabadság védelme / érvényesülése, illetve egyéb
Alkos érték védelme más módon nem érhető el.
Az alapjog korlátozásának alkosságához tehát önmagában nem elegendő, h az másik alapjog / szabadság védelme /
egyéb Alkos cél érdekében történik, hanem szükséges, h megfeleljen az arányosság követelményeinek: az elérni
kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban legyen egymással.
A tvhozó a korlátozás során köteles az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt alk.
Alkellenes a jog tartalmának korlátozása, ha az kényszerítő ok nélkül, önkényesen történik, / ha a korlátozás súlya
az elérni kívánt célhoz képest aránytalan”, arányos, ha „az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében
 8
okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban” van, továbbá a „tvhozó a korlátozás során köteles az adott cél
elérésére alkalmas legenyhébb eszközt alk” →Az Alaptv ezt a gyakorlatot teszi írott szabállyá, amikor akként
rendelkezik, h alapvető jog más alapvető jog érvényesülése /valamely alkos érték védelme érdekében, a feltétlenül
szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan korlátozható.
Az AB az alapjogok korlátozását a szükséges és arányos (/ csak arányos) korlátozás mércéjével vizsgálja.
Az arányosság (szűkebb értelemben) azt kívánja, h a szükséges korlátozás ne legyen több, mint amennyit az Alkosan
igazolt cél elérése megkíván. különösen azt kell itt vizsgálni, van-e az Alkos cél elérésére kevesebb alapjogi
korlátozással járó megoldás, mint amit adott esetben a tvhozó választott.
A Ptk. csak akkor engedi a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezést, ha az „érintett személy
jo-gainak védelme a cselekvőképességet nem érintő módon / a cselképesség részleges korlátozásával nem
biztosítható”. →ez a klauzula az absztrakt normakontroll szintjén elegendő a b által elrendelendő cselképesség-
korlátozás arányosság biztosítására. Az arányosság legfontosabb biztosítéka a bírói ellenőrzés a cselekvőképesség
korlátozása felett, ennél részletesebb alkos ellenőrzésre ezért csak a bírói döntések Alkjogi panasz alapján lehetséges
vizsgálatakor lenne lehetőség. Ennek megerősítésére szolgál a Ptk. 2:29. §-a alapján a bírósági döntés rendszeres,
kötelező felülvizsgálata.
25/2012 AB hat - az áh-ról szóló tv és egyes kapcs tv-ek mód-ról szóló 2006. évi LXV. 1. § (6) bek alaptvellenes,
megsemmisíti.→
(6) Az Ogy, a Kormány, a minisztérium (miniszter), a központi állig szerv (vezetője) által önállóan/a felsoroltak
bármelyikével közösen (állami alapító) alapított alapítványt (közalapítványt), ill az állami alapító által áh-on kívüli
alapítóval közösen alapított (köz)alapítványt az állami alapító kérelmére a b – nemperes eljárásban – akkor is
megszünteti, ha azt az állami alapító arra hivatkozással kéri, h az alapítvány (közalapítvány) céljainak
megvalósítása, feladatának további ellátása központi költségvetési szerv, kizárólagos állami tulajdonban álló
közhasznú nonprofit gt, ill egyéb közfeladatot ellátó szervezet által hatékonyabban megvalósítható. →megszűnt
(köz)alapítvány /onát – cél szerinti feladatainak további ellátása érdekében – az állami alapító a megszüntetési
kérelemben megjelölt központi költségvetési szerv, kizárólagos állami tulajdonban álló közhasznú nonprofit gt, ill
egyéb közfeladatot ellátó szervezet rend-ére bocsátja (nonprofit gt esetében apportként).
- Az Alaptv I. cikk (4) kifejezetten a jogalanyisággal rend szervezetek (nem természetes személyek) vonatkozásában
mondja ki azt, h a tv alapján létrehozott jogalanyok számára is biztosítottak azok az alapvető jogok, valamint őket
is terhelik azok a köt-ek, amelyek természetüknél fogva nem csak az emberre vonatkoznak. Ebből az alaptv-i
szabályozásból következően az ember (a term személy) önrendelkezés jogának és cselekvési autonómiájának alapja
az Alaptv II. cikke, míg a jogalanyisággal rend szervezetek autonómiáját az Alaptv I. cikk (4) biztosítja.
- az AB úgy ítéli meg, h az Alaptv I. cikk (4), ill II. cikkének sérelmét eredményezően súlyosan sérül a közös
alapítású (civil) alapítvány, ill a (80 % feletti magán/oni részesedésű) közalapítvány nem állami társalapítóinak és
magának az alapítványnak, mint jogi személynek a cselekvési autonómiája azáltal, h a megszüntetésről
(átalakításról) hozandó döntésben nem vehetnek részt.
30/2013 AB hat
Az ápi jogok ogy biztosa indítványában a fogvatartottak eü ellátásról szóló 5/1998. (III. 6.) IM rendelet (Feür.)
azon rendelkezéseinek Alkossági vizsgálatát kérte, amelyek a fogvatartott egészségügyi ellátásának
visszautasításával kapcs önrendelkezési joga korlátozásának eseteit szabályozzák.
- formai szempontból ellentétesek az Alk 8. § (1)-ével, mert az emberi méltósághoz való jogból levezethető
önrendelkezési jogra von korlátozó szabályokat nem tvben, hanem rendeletben szabályozzák.
- a fogvatartottak eü ellátásának visszautasításával kapcs jog korlátozása nincs összhangban az egészségügyről szóló
tv ellátás visszautasításának jogát rögzítő §-aival sem.
+A Feür. által megvalósított korlátozás szükségtelen és aránytalan, ezért az Alk 8. § (2) bekezdése mellett sérti az
Alk 54. § (1) bekezdését is.
- A Feür. 5. §-a az önrendelkezési jogot szintén szükségtelenül és aránytalanul korlátozza, amikor előírja, h ha a
fogvatartott a 4. § (3) esetekben megtagadja az együttműködést, akkor az orvos köteles a vizsgálatot/kezelést
meghatározott feltételek mellett elvégezni.
Az alapjogvető jogok biztosa megjelölte az Alaptvnek az indítvánnyal összefüggésben álló, a Feür. által
megsértett rendelkezéseit (I. cikk (1)-(3) és II. cikk.).→Alaptv I. cikk (3) is rögzíti, h az alapvető jogokra és
kötelességekre vonatkozó szabályokat tv állapítja meg. A tvi szintű szabályozás kötelezettségét deklaráló
rendelkezések egyezőségéből kiindulva, figyelemmel az Alaptv értelmezési elveire, az AB úgy ítélte meg, h a
szabályozási szint kapcsán tett korábbi megállapítások alkalmazhatóságának nincs akadálya, egyúttal szükséges
azoknak a meghozandó döntése indokolásába történő beillesztése, ezért a konkrét ügyet korábbi gyakorlata
felhasználásával értelmezte.
Az AB azt az indítványi elemet vizsgálta, amely szerint Alaptvbe ütközőnek minősül az, h a tvhozási tárgykörbe
tartozó szabályozást a jogalkotó a fogvatartottak egészségügyi önrendelkezési jogának korlátozását illetően
rendeletbe foglalta.
az alapvető jogokat csak a mindenkori Alkban megengedett módon korlátozhatja→Alaptv I. cikk (3) első
mondat:„[a]z alapvető jogokra és kötelességekre von szabályokat tv állapítja meg.”
Az AB azt vizsgálta, h a Feür. vitatott rendelkezései tvhozási tárgykörbe tartozó szabályozást tartalmaznak-e.
Az AB rámutat: Feür.-ben rögzített szabályok egyértelműen korlátokat szabnak a fogvatartottak eü önrendelkezési
jogának gyakorlásához.
→az emberi méltósághoz való alapjog részjogosítványaként megjelenő egészségügyi önrendelkezési jog
korlátozásának eseteit érintően fennáll a tvi szintű szabályozás Alkos követelménye. +ezen követelménnyel
ellentétes szabályozást dolgozott ki a jogalkotó, amikor a fogvatartottak egészségügyi önrendelkezési jogát
korlátozó rendelkezéseket a Feür. 4. § (3) bekezdésében rendeleti szinten rögzítette.
→AB megállapította, h a Feür. 4. § (3) szabályai nem felelnek meg az Alaptv I. cikk (3) első mondatából fakadó
tvi szintű szabályozás Alkos követelményének, ezért azt a rendelkező részben foglaltak szerint
megsemmisítette.
5. AZ ÉLETHEZ ÉS AZ EMBERI MÉLTÓSÁGHOZ VALÓ JOG. HALÁLBÜNTETÉS, ABORTUSZ,
EUTANÁZIA
II. cikk
Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét
a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.
1992. évi LXXIX. tv a magzati élet védelméről
 A tv a művi vetélés (terhességmegszakítás) szabályairól rend; a hatályos szabályozás több ABi hat folytán, az
azokban foglaltaknak tört megfelelés érdekében alakult ki. Figyelemmel arra, h az Alaptv – az Alkotmánnyal
ellentétben – kimondja, h a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg (II. cikk), elképzelhető, h a
tvi szabályozásban a közeljövőben változások lesznek.
 A terhesség csak veszélyeztetettség, ill az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén, a tvben meghat
feltételekkel szakítható meg.
 Súlyos válsághelyzet az, amely testi / lelki megrendülést, ill társ-i ellehetetlenülést okoz
 A terhesség a 12. hetéig szakítható meg, ha
- azt az állapotos nő egészségét súlyosan veszélyeztető ok indokolja;
- a magzat orvosilag valószínűsíthetően súlyos fogyatékosságban / egyéb károsodásban szenved;
- a terhesség bcs következménye; ill
- az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén.
 A terhesség uezen feltételek vmelyikének fennállása esetén a 18. hetéig szakítható meg, ha az állapotos nő
- korlátozottan cselképes / cselképtelen;
- terhességét neki fel nem róható egészségi ok, ill orvosi tévedés miatt nem ismeri fel korábban, / az eü
intézmény, ill vmely hatóság mulasztása miatt haladta meg a 12 hetet.
 A terhesség a 20. hetéig – a diagnosztikus elj esetén 24. hetéig – szakítható meg, ha a magzat genetikai,
teratológiai ártalmának valószínűsége az 50%-ot eléri.
 A terhesség az időtartamától függetlenül szakítható meg
- az állapotos nő életét veszélyeztető egészségi ok miatt, ill
- a magzatnál a szülés utáni élettel összeegyeztethetetlen rendellenesség fennállása esetén.
 Az állapotos nő írásban, a családvédelmi szolgálat munkatársa előtt személyesen terjeszti elő a kérelmet,
a terhességet megállapító szülész-nőgyógyász szakorvos által kiállított igazolás benyújtása mellett.
 Korlátozottan cselképes nyilának érvényességéhez tves képviselőjének a terhességmegszakítási kérelmet
tudomásul vevő nyila szüks (ilyen fogalmat egyébként a Ptk. nem ismer, és sehol másutt sem fordul elő a
cselség szabályozásában).
 Cselképtelen nevében a tves képviselő terjeszti a kérelmet.
 Az állam életvédelmi kötének jszi biztosítása keretében a családvédelmi szolgálat munkatársa – lehetőleg a
magzat apja jelenlétében – a magzat megtartása érdekében táj az állapotos nőt a gyermek vállalása esetén
elérhető állami és nem állami anyagi és természetbeni támok lehetőségéről, ill számos, a megtartás esetén szóba
 9
jöhető lehetőségről.
 Ha továbbra is fenntartja a kérelmet, ismételten meg kell jelennie a családvédelmi tanácsadáson, leghamarabb
a tájt követő 3. napon; az újabb táj tárgya már a terhességmegszakítás.
 Tilos bármilyen eszközzel terhességmegszakításra ösztönözni / azt népszerűsíteni.
1997. évi CLIV. tv az eüről
Az önrendhez való jog
 azt jelenti, h a beteg szabadon döntheti el, kíván-e eü ellátást igénybe venni, ill annak során mely
beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, / melyeket utasít vissza, figyelembe véve az ellátás visszautasításának
joga körében előírt korlátozásokat.
 Az eü beavatkozás feltétele a beteg megfelelő táj-on alapuló beleegyezése, amely történhet szóban, írásban /
ráutaló magatartással; az alakiságról a tv külön is rendelkezhet. A beleegyezés bármikor visszavonható.
 Cselképes beteg közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban / – írásképtelensége esetén – 2 tanú
együttes jelenlétében megtett nyiltal megnevezheti azt a csel személyt, aki jogosult helyette a beleegyezés, ill
a visszautasítás jogát gyakorolni, és ezen jog gyakorlásáról hozzátarti köréből bárkit kizárhat. (Ezt a rendt a 16.
életévét betöltött kiskorú személy esetében is alk kell.)
 A tv sorrendet állít fel arra az esetre, ha a beteg cselképtelen és nincsen a nyil tételére jogosult személy: ebben
az esetben a nyil – tartalma szerint a csel személyekhez képest bizonyos korlátozással – megtételére a beteg
tves képviselője, ennek hiányában a beteggel közös háztartásban élő csel hozzátartk köre (szintén sorrend
érvényesül), ennek hiányában a beteggel közös háztartásban nem élő csel hozzátartk köre (szintén sorrend
érvényesül) jogosult.
 Cselképtelen személy esetében további korlátozás, h a nyil kizárólag a kezelőorvos által javasolt invazív
beavatkozásokhoz tört beleegyezésre terjedhet ki.
 A nyilról a beteget cselképessé válását követően azonnal tájékoztatni kell.
 A beavatkozásokba tört beleegyezést vélelmezni kell, ha a beteg eü állapota következtében beleegyező nyilra
nem képes és a csel személy általi nyil beszerzése késedelemmel járna, invazív beavatkozás esetében a csel
személy által tett nyil beszerzése késedelemmel járna és a beavatkozás késedelmes elvégzése a beteg eü
állapotának súlyos / maradandó károsodásához vezetne.
 Ha az adott beavatkozás / int elmaradása mások – ideértve a 24. hetet betöltött magzatot is – egészségét / testi
épségét súlyosan veszélyeztető állapotot idézne elő, ill ha a beteg közvetlen életveszélyben van, beleegyezésére
nincs szükség.
 A beteg írásbeli beleegyezése szüks sejt, szövet stb. a beteg eü ellátásával össze nem függő bármilyen célú
felhasználásához
 A betegnek joga van arra, h halála esetére rendelkezzen a holttestét érintő beavatkozásokról.
Az ellátás visszautasításának joga
 E jog a maga teljességében a cselképes beteget illeti meg, kivéve, ha annak elmaradása mások életét / testi
épségét veszélyeztetné.
 A beteg nem utasíthatja vissza az életfenntartó / életmentő beavatkozást, ha várandós és előre láthatóan képes
a gyermek kihordására.
 A nyil lényegében azt az esetet szabályozza, ha megtétele következtében és a beteg ellátásának elmaradása
folytán egészségi állapotában várhatóan súlyos / maradandó károsodás következne be. A jognyil megtételére
ugyanazok az alaki kötöttségek érvényesülnek, mint a beleegyezés (visszautasítás) jogának gyakorlása esetén.
 Életfenntartó / életmentő beavatkozás visszautasítása csak abban az esetben lehetséges, ha a beteg olyan súlyos
betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkor állása szerint rövid időn belül – megfelelő eü ellátás
mellett is – halálhoz vezet és gyógyíthatatlan, + érvényességi feltétel, h egy 3 tagú orvosi biz (a beteg
kezelőorvosa, szakorvos, pszichiáter szakorvos) egybehangzóan azt nyilatkozza, fennállnak a nyil megtételéhez
megkívánt körülmények.
 A betegnek az orvosi biz nyilát követő 3. napon 2 tanú előtt ismételten ki kell nyilvánítania a visszautasításra
ir szándékát. A nyil bármikor, alaki kötöttség nélkül visszavonható.
 Cselképtelen és korlátozottan cselképes beteg esetén az ellátás visszautasítása csak életfenntartó / életmentő
beavatkozás elmaradására terjedhet ki, a súlyos / maradandó károsodás elmaradására nem.
 További tvi kötöttség, h az eü szolgáltató keresetet indít a beleegyezés b általi pótlása iránt.
 Az elj nemperes, a b soron kívül jár el; a jogerős hat meghozataláig a kezelőorvos köteles az indokolt ellátások
megtételére. Közvetlen életveszély esetén a szüks beavatkozások elvégzéséhez b általi nyilpótlásra nincs
szükség.
 A cselképes személy későbbi esetleges cselképtelensége esetére közokiratban visszautasíthatja a
beavatkozásokat, / megnevezheti azt a csel személyt, aki helyette e jogot gyakorolhatja.
8/1990. (IV. 23.) AB hat
Az AB ebben a hatában az emberi méltósághoz való jogot az ún. ált személyiségi jog egyik megfogalmazásaként
határozta meg. Az ált személyiségi jog anyajog, amelyet mind az AB, mind a bok minden esetben felhívhatnak az
egyén autonómiájának védelmére, ha az adott tényállásra a konkrét, nevesített alapjogok egyike sem alkalmazható.
A hatban megsemmisítette az Mt. azon rendét, melynek értelmében a szakszervezetek meghatalmazás nélkül
eljárhattak a dolgozóik nevében (akár az ő akaratuk ellenére). Az indokolás szerint a jszi rend sértette a dolgozóknak
az emberi méltósághoz való jogból származó „rendi jogát”.
A rendi jog megsértésének potenciális lehetőségét az sem küszöböli ki, h a meghatalmazás nélküli eljnak a dolgozó
érdekében kell történnie, hiszen a szakszervezet csak vélelmezi az egyes dolgozók érdekeit.
23/1990. (X. 31.) AB hat
Az AB ebben a hatában nyilvánította alkotmányellenesnek a halálbüntetést, ezért az ehhez kapcsolódó valamennyi
jszi rendt megsemmisítette. Az indokolás szerint, mivel az Alkotmány 54. § (1) értelmében az élettől és az emberi
méltóságtól senkit nem lehet önkényesen megfosztani, e tilalom tehát megengedi az élettől és az emberi méltóságtól
tört nem önkényes megfosztást. Az Alkotmány 8. § (2) e szerint az alapvető jogokra von szabályokat tv állapítja
meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. A két rend tehát ellentétben áll egymással, a rend-
ek közötti összhangot pedig az Ogynek kell megteremtenie. A halálbüntetés kérdésében azonban az egymással
ütköző követelmények közül a 8. § (2)-t kell érvényre juttatni, mert ez a rend 1990. június 28. óta van hatályban,
tehát későbbi eredetű, mint az 1989. október 23-án hatályba lépett 54. § (1) e.
Az alkotmányellenesség indokainak keretében a testület megállapította, h a halálbüntetésre von rend-ek az élethez
és az emberi méltósághoz való jog lényeges tartalma tilalmába ütköznek, hiszen ezen alapvető jog lényeges tartalmét
nemcsak korlátozzák, hanem az életnek és az emberi méltóságnak, ill az ezt biztosító jognak a teljes és
helyrehozhatatlan megsemmisítését engedik meg.
Az emberi méltósághoz való jog és az attól elválaszthatatlannak tekintett élethez való jog olyan korlátozhatatlan
jog, amely számos egyéb jognak forrása és feltétele, és minden mást megelőző legnagyobb érték. Az emberi élethez
és méltósághoz mint abszolút értékhez való jog korlátot jelent az állam hatalmával szemben.
A méltóság az emberi élettel eleve együtt járó minőség, amely oszthatatlan és korlátozhatatlan, s ezért minden
emberre nézve egyenlő. Emberi méltósága és élete mindenkinek érinthetetlen, aki ember, függetlenül fizikai és
szellemi fejlettségétől, ill állapotától, és attól is, h emberi lehetőségéből mennyit valósított meg, és miért annyit.
(Az emberi méltósághoz való jog „anyajog”, a belőle származtatható jogok a személyiség egyes aspektusainak
védelmére, ill az önrend biztosítására szolgálnak; ezek a jogok azonban, szemben az „anyajoggal”, korlátozhatók a
szüksség és arányosság követelményeinek megfelelően.)
64/1991. (XII. 17.) AB hat
Az AB az abortuszról szóló első hatában részletesen kifejtette, h minden alapjogi tárgyban tvi szabályozásra van-e
szükség. Megállapította, h nem mindenfajta összefüggés az alapjogokkal követeli meg a tvi szintű szabályozást,
vmely alapjog tartalmának meghatározása és lényeges garanciáinak megállapítása azonban csakis tvben történhet,
tv kell + az alapjog közvetlen és jelentős korlátozásához is. Közvetett és távoli összefüggés esetében azonban
elegendő a rendeleti szint is; ha nem így lenne, mindent tvben kellene szabályozni. Mindig csak a konkrét
szabályozásból állapítható meg, h – az alapjoggal való intenzitástól függően – tvbe kell-e foglalni / sem.
Az AB ezen elvi-dogmatikai megfontolások alapján kizárólag formai indokok alapján megsemmisítette az abortuszt
szabályozó rendeleteket; az indokolás szerint az abortusz feltételeit azért kell tvben szabályozni, mert a szabályozás
közvetlenül érint két alapvető jogot: állásfoglalást jelent a magzat élethez való jogáról, és a nő önrendi jogának
korlátozását eredményezheti.
A testület tagjainak többségi álláspontja szerint az Alkotmány értelmezésével nem állapítható meg, h a magzat
jogalanynak minősül-e, erről az Ogynek kell döntenie. Ha a parlament úgy dönt, h a magzat jogalany, akit az élve
született emberhez hasonlóan megillet az élethez való jog, akkor az abortuszt gyakorlatilag be kell tiltani, kivéve ha
életek között kell választani (h az anya életben maradjon). Ha a magzat nem alanya az alapvető jogoknak, akkor
tágabb körben lehet elvégezni az abortuszt, de az állam intézményes életvédelmi köte akkor is fennáll, mert a
magzati élet még ezen szabályozás során is alkotmányosan védett jogi tárgy. Az abortusz feltételeként pusztán
 10
határidő kikötése (/is h a művi vetélést meghat ideig indokolás nélkül el lehet végeztetni) nem felelne meg az állam
életvédelmi kötének, a testület ezzel szemben az indikációs modell mellett foglalt állást, tehát h az abortusz mindig
megfelelő indoktól függ.
48/1998. (XI. 23.) AB hat
Az AB megállapította, h a parlament formailag teljesítette az abortusz tvi szabályozására von tvalkotási kötét, és a
magzat jogalanyisága körében korábban felvázolt alternatívák közül úgy foglalt állást, h a magzat nem jogalany.
Uakkor a testület megállapította, h a szabályozás nem teremtett egyensúlyt a nők önrendi joga és az állam
intézményes életvédelmi köte között.
Önmagában az, h a „súlyos válsághelyzet” fennállása esetén lehetőség van az abortuszra, nem alkotmányellenes,
de e meglehetősen áltan meghat fogalom alapján a terhességmegszakítás pusztán a nő döntésén alapult.
A testület kötelezte az Ogyt a „súlyos válsághelyzet” egzakt, a kiüresedést elkerülő meghatározására, egyúttal
előírta, h a tvhozás / tegye hatóságilag ellenőrizhetővé a nők válsághelyzetét (a támadott szabályozás alapján a
válsághelyzetre elég volt hivatkozni, a hatóság annak fennállást nem vizsgálhatta), / más tves eszközt alkalmazzon
a magzat megtartása érdekében.
Tehát: a súlyos válsághelyzet fennállásnak vizsgálatáról a tvhozó alkotmányosan kizárólag akkor mondhat le, ha
egyszersmind a magzati élet védelmére ir, megfelelő ellensúlyt képező rend-eket is megállapít. (Sólyom László, az
AB akkori elnöke úgy fogalmazott, h el kell kerülni azt a helyzetet, amikor mintegy „bemondásra” el lehet
végeztetni az abortuszt. A magzatvédelmi tv tanácsadásra von részei ezt követően kerültek a jszba, és újradefiniálták
a súlyos válsághelyzet fogalmát.)
Ezen hat meghozatalára azért került sor, mert az előzőek a terhes nők számára „súlyos válsághelyzetre"
hivatkozással gyakorlatilag korlátlanul lehetővé teszik az abortuszt. A magzat jogalanyiságának el nem ismerése
nem alkellenes, de megerősítette: a nő önrendelkezési joga sem terjedhet odáig, hogy a terhesség első szakaszában,
puszta kérelemre, indokolás nélkül dönthessen az abortuszról. Az állam életvédelmi kötének fennállása megköveteli
a szociális indikáció tvi konkretizálását.
22/2003. (IV. 28.) AB hat
megszületett ún. „eutanázia-hat”.
Az indítványokban az eü jszokat azért támadták, mert azok nem teszik lehetővé az emberhez méltó halált, túl
szigorúnak találták az eü tv életmentő és életfenntartó kezelések visszautasításához fűződő feltételeit, ennek folytán
a szabályozás elvonja a beteg ABan rögzített, az 54. § (1) -éből fakadó önrendi jogát.
A testület arra a következtetésre jutott, h az eutanázia esetében az emberi méltósághoz való jog nem az élettel
elválaszthatatlan egységben jelentkezik, hanem fordítva: az egyik érvényesülésével együtt járhat a másik háttérbe
szorulása. Ezért pusztán a méltósághoz való joggal egységben jelentkező élethez való jognak az AB korábbi
hataiban kifejtettek szerinti korlátozhatatlanságára hivatkozással nem állítható megalapozottan, h az élet
befejezésére von önrendi jog is korlátozhatatlan lenne. Abban, h a tv csak részben teszi lehetővé a súlyos,
gyógyíthatatlan betegségben szenvedő betegek önrendi jogának érvényesülését életük emberi méltósághoz való
jogukkal összeegyeztethető befejezéséhez, részben azonban korlátozza, az államnak az élet védelmét illetően
fennálló, az Alkotmány 8. § (1) én alapuló köte nyilvánul meg az emberi élet védelmére. E korlátozásokat a testület
nem tekintette aránytalannak a védendő célhoz, az élethez való joghoz viszonyítva. Azzal, h a tv az ellátás
visszautasítására von szabályok körében a beteg életének és testi épségének védelmében kiterjesztette az invazív
beavatkozások lehetőségét, az állam objektív életvédelmi kötének tesz eleget.
Az AB szerint + a tvhozónak nincs az ABól levezethető köte privilegizált tényállások megállapítására az ún.
méltányossági ölés különböző formáira.
Megállapította uakkor a testület - s ezzel lehetővé tette az esetleges későbbi újraszabályozást -, h a gyógyíthatatlan
betegek önrendi jogának érvényesülésére von tvi szabályozás területén a még alkotmányos és a már
alkotmányellenes szabályozás közötti határvonal nem egyszer s mindenkorra adott; az ismeretek szintje, az int-ek
állapota, fejlettsége-fejletlensége és egy sor további tényező további befolyással bír a kérdés alkotmányosságának
megítélésére.
A hat tartalmából egyértelműen levonható az a következtetés, h Moon alkotmányosan sem a passzív, sem az aktív
eutanáziára nincs lehetőség.
 22/2003. (IV. 28.) AB hat
- nem alkellenes a gyógyíthatatlan betegek tekintetében az orvosi ellátás visszautasításának hatályos
jogi szabályozása
- elutasította azt az indítványt, amely szerint az Eütv. alkellenesen korlátozza a gyógyíthatatlan betegek
önrendelkezési jogát
- a gyógyíthatatlan beteg döntése önrendelkezési jogának része.
- Eütv. biztosítja, nem tiltja az önrendelkezéses passzív eutanáziát.
- a tv nem teszi lehetővé az önrendelkezéses aktív eutanáziát
- az önrendelkezési jog korlátozása az is, hogy az életmentő/életfenntartó orvosi beavatkozás
visszautasítására csak a tvben meghat feltételek esetén kerülhet sor.
- Alapjog korlátozása azonban megengedhető, amennyiben az vmely más alapjog védelme / érvényre
juttatása érdekében elkerülhetetlenül szüks
- gyógyíthatatlan betegek önrend jogának korl-a az élethez való jog védelme érdekében szüks
- a gyógyíthatatlan beteg önrend jogának gyakorlásával öf-ben az állam köt-e annak biztosítása, hogy
a betegnek élete végigélésével/befejezésével kapcs döntését ne zavarhassák meg idegen hatások.
→állami intvédelmi köt-nek más életének védelmében is kell érvényesülnie, aki a jövőben kerülhet
hasonló helyzetbe.
- rámutatott az eü szolgok és az eü intézmények iránti közbizalom fontosságára
27/2015. (VII. 21.) AB hat - a 2014. június 30-ig hatályban volt, az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és
a névviselésről szóló 1982. évi 17. tvr. 27/A. § (2) 2. mondata, ill 30. § (3) „a kéttagú születési családi név és”
szövegrésze alaptv-ellenességének megállapításáról és folyamatban lévő ügyben történő alkalmazhatóságának
kizárásáról
6. A MAGÁNÉLET VÉDELME, AZ INFÓS ÖNRENDI JOG ÉS INFÓSZABADSÁG
VI. cikk
(2) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, ill a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.
39. cikk
(2) A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre von
gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell
kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra von adatok közérdekű adatok.
 A személyes adatok védelme és a közérdekű adatok nyilvánossága nagymértékben összefügg.
 A modern kor ált sajátossága, h az infó hatalom, és több más jog csak megfelelő infó segítségével gyakorolható.
 Infós alapjognak tekinthetjük a személyes adatok védelmét és a közérdekű adat nyilvánosságát, amelyeknek
részletszabályait az infós önrendi jogról és az infószabadságról szóló 2011. évi CXII. tv (Infotv.) állapítja meg.
 Az infós jogok szabályozásának alapelve az „átláthatatlan polgár és átlátható állam”. Ennek megfelelően hat
meg az Infotv. azt a célt, h személyes adatával mindenki maga rendelkezzen, és a közérdekű adatokat
mindenki megismerhesse.
- Az átláthatatlan polgár kitételre azért van szükség, mert a személyes adatok védelme útján valósulhat meg a
magánszféra Alaptvben rögzített védelme. Nem véletlen tehát, h az Alaptv a magánszférára von VI. cikk (1)
után közvetlenül a személyes adatok védelméről rend
- Az állami transzparencia a jogállamiságból levezethető biztosíték, amely kizárni hivatott a korrupciót és
önkényességet, + lehetővé teszi az ápok részvételét az állami döntéshozatalokban. A közérdekű adatokhoz való
hozzáférés joga összefügg a vélnyilv szabadságával. →ebbe beletartozik a vél szabad kialakításának joga,
amelyre viszont a megfelelő mennyiségű infó hiányában nincs lehetőség
Infós önrendi jogról és infószabadságról szóló tv
 tv hatálya - a Mo területén folytatott minden olyan adatkezelésre és adatfeldolgozásra kiterjed, amely terme
személy adataira, ill közérdekű adatra / közérdekből nyilvános adatra vonatkozik.
 Személyes adat az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, ill egy / több
fizikai, fiziológiai, mentális, gazd, kulturális / szociális azonosságára jellemző ismeret -, ill az adatból
levonható, az érintettre von következtetés.
 Különleges adat a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai vélre / pártállásra, a
vallásos / más világnézeti meggyőződésre, az érdekképviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre von
személyes adat; különleges adat + az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre von személyes adat, ill a bűnügyi
személyes adat.
 Közérdekű adat az állami / helyi önk-i feladatot, ill jszban meghat egyéb közfeladatot ellátó szerv / személy
kezelésében lévő és tevére von / közfeladatának ellátásával öf-ben keletkezett, a személyes adat fogalma alá
nem eső, bármilyen módon / formában rögzített infó / ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló /
 11
gyűjteményes jellegétől.
 Közérdekből nyilvános adat a közérdekű adat fogalma alá nem tart minden olyan adat, amelynek
nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét / hozzáférhetővé tételét tv közérdekből elrendeli.
 Adatkezelés az alkalmazott eljtól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet / a műveletek összessége.
 adatkezelés elvei: célhoz kötöttség; szüksség és arányosság; a személyes adat az adatkezelés során mindaddig
megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható; az adatok pontossága, teljessége és
naprakészsége.
 Személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, / azt tv, ill tvi felhatalmazás alapján helyi
önk rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli.
 Különleges adat kezeléséhez szüks az érintett írásos hja, / ha ez a faji eredetre, nemzeti és etnikai kisebbséghez
tartozásra stb. von személyes adatok esetén tvben kihirdetett nemzetközi szerz vhához szüks, ill ha más speciális
kritériumok teljesülése, pl. ha azt az Alaptvben biztosított alapvető jog érvényesítése teszi szükssé. Egészségi
állapotra, kóros szenvedélyre von, ill bűnügyi személyes adat esetén tv közérdeken alapuló célból rendelheti el
különleges adat kezelését.
 Személyes adat kezelhető akkor is, ha az érintett hjának beszerzése lehetetlen / aránytalan költséggel járna,
és a személyes adat kezelése az adatkezelőre von jogi köt teljesítése céljából szüks, / az adatkezelő / 3. személy
jogos érdekének érvényesítése céljából szüks, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez
fűződő jog korlátázásával arányban áll.
 az érintett kérelmezheti az adatkezelőnél
a) tájékoztatását személyes adatai kezeléséről,
b) személyes adatainak helyesbítését, valamint
c) személyes adatainak - a kötelező adatkezelés kivételével - törlését/zárolását.
 Garanciális szabály, h az érintettel az adatkezelés megkezdése előtt közölni kell, h az adatkezelés hj-on
alapul / kötelező-e.
 Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen,
a) ha a személyes adatok kezelése/továbbítása kizárólag az adatkezelőre von jogi köt teljesítéséhez/az
adatkezelő, adatátvevő/3. személy jogos érdekének érvényesítéséhez szüks, kivéve kötelező adatkezelés esetén;
b) ha a személyes adat felhasználása/továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvél-kutatás/tudományos kutatás
céljára történik; ill
c) tv-ben meghat egyéb esetben.
 Az érintett jogainak megsértése esetén bhoz fordulhat (lakóhelye szerint ill tvszék előtt is megindíthatja
a pert), a b az ügyben soron kívül jár el.
 Kártérítés és sérelemdíj
- Ha az adatkezelő
- az érintett adatainak jogellenes kezelésével/az adatbiztonság követelményeinek megszegésével másnak
kárt okoz, köteles azt megtéríteni.
- az érintett adatainak jogellenes kezelésével/az adatbiztonság követelményeinek megszegésével az érintett
személyiségi jogát megsérti, az érintett az adatkezelőtől sérelemdíjat követelhet.
- Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért és az adatkezelő köteles
megfizetni az érintettnek az adatfeldolgozó által okozott személyiségi jogsértés esetén járó sérelemdíjat is.
- Az adatkezelő mentesül az okozott kárért való felelősség és a sérelemdíj megfizetésének köt-e alól, ha
bizonyítja, h a kárt/az érintett személyiségi jogának sérelmét az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok
idézte elő.
- Nem kell megtéríteni a kárt és nem követelhető a sérelemdíj annyiban, amennyiben a kár a károsult/a
személyiségi jog megsértésével okozott jogsérelem az érintett szándékos/súlyosan gondatlan magatartásából
származott.
 A közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot erre ir igény alapján bárki megismerheti, ezt a
közhatalmi szerveknek lehetővé kell tenni, így pl. elektronikus úton közzé kell tenni.
 Nemzeti Adatvédelmi és Infószabadság Hatóság
- autonóm állig szerv, feladata a személyes adatok védelméhez, ill a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok
megismeréséhez való jog érvényesülésének elle és elősegítése.
- E fdtkörében a Hatóság bejelentés alapján vizsgálatot folytat; hivatalból adatvédelmi hatósági eljt folytathat;
hivatalból titokfelügyeleti hatósági eljt folytathat; a közérdekű adatokkal és a közérdekből nyilvános adatokkal
kapcs jogsértéssel öf-ben bhoz fordulhat; a más által indított perbe beavatkozhat; adatvédelmi nytt vezet.
Minősített adat védelméről szóló tv
 A tv célja, h az alapvető jogok tiszteletben tartása, Mo érdekeinek védelme és az állam nemzetközi
kötvállalásának teljesítése érdekében az infós önrendi jogról és az infószabadságról szóló törvénnyel
összhangban meghatározza a minősített adat létrejöttével és kezelésével kapcs alapvető rend-eket.
 A jsz rögzíti a védelemre és kezelésre von alapelveket:
- Szüksség és arányosság elve: a közérdekű adat nyilvánosságához fűződő jogot minősítéssel korlátozni csak
az e tvben meghat feltételek fennállása esetén, a védelemhez szüks minősítési szinttel és a feltétlenül szüks
ideig lehet.
- Szüks ismeret elve: minősített adatot csak az ismerhet meg, akinek az állami / közfeladata ellátásához
feltétlenül szüks.
- Bizalmasság elve: minősített adat illetéktelen személy számára nem válhat hozzáférhetővé /
megismerhetővé.
- Sérthetetlenség elve: a minősített adatot kizárólag az arra jogosult személy módosíthatja / semmisítheti meg.
- Rendre állás elve: annak biztosítása, h a minősített adat az arra jogosult személy számára szükség szerint
elérhető és felhasználható legyen.
 A tv alkában minősített adat nemzeti / külföldi minősített adat lehet.
 Nemzeti minősített adat a minősítéssel védhető közérdekek körébe tart, a minősítési jelölést az e tvben, ill az
e tv felhatalmazása alapján kiadott jszokban meghat formai követelményeknek megfelelően tartalmazó olyan
adat, amelyről – a megjelenési formájától függetlenül – a minősítő a minősítés során megállapította, h az
érvényességi időn belüli nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása / felhasználása,
illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, ill az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele a minősítéssel
védhető közérdekek közül bármelyiket közvetlenül sérti / veszélyezteti, és tartalmára tekintettel annak
nyilvánosságát és megismerhetőségét a minősítés keretében korlátozza.
 A külföldi minősített adat az EU-val, nemzetközi szerzsel kapcs, minősítés keretében korlátozott adat.
 A tv taxatíve meghatározza a feladat- és hkében minősítésre jogosultakat, ilyen pl. a KE, Ogy elnöke, a b
elnöke, az alapvető jogok biztosa, a Kormány tagja stb.
 Szintén pontosan meghat, h mi minősül minősítéssel védhető közérdeknek, ilyen pl. Mo alkotmányos rendje,
honvédelmi, igszolg tev-e, külügyi/nemz kapcsolatai, stb
 Az adat minősítéssel csak vmennyi tvi feltétel fennállása esetén és csak a legszüksebb ideig védhető, pl. a
„bizalmas” minősítésű szint esetén az érvényességi idő max 20 év.
 A minősített adat védelmének hatósági felügyelete a Nemzeti Biztonsági Felügyelet feladata, →jogosult a
minősített adatok kezelésének hatósági engedélyezésére és felügyeletére, ill a nemzeti iparbiztonsági hatósági
feladatok ellátására.
15/1991. (IV. 13.) AB hat - megállapította, h
- a személyes adatok meghat cél nélküli, tetszőleges jövőbeni
felhasználásra való gyűjtése és feldolgozása alkellenes.
- a korlátozás nélkül használható, ált és egységes szemaz jel ( személyi szám ) alkotmányellenes.
- az állami népességnyilvántartásról szóló 1986/10. tvr, ill a Minisztertanácsnak e tvr vh-ára kiadott 25/1986.
MT rendelete és 102/1990. MT rendelete alkellenes, ezért a tvr-t és vhr-jeit megsemmisíti.
Az AB megsemmisítette az állami népességnyt-t szabályozó tverejű rendeletet, mert az nem felelt meg az alapvető
jogok szabályozására előírt azon alkotmányos követelménynek, h e jogokat tvben kell szabályozni. A jsz több
tartalmi elemét is alkotmányellenesnek ítélte a testület, így pl. az adatfeldolgozás célját és gyűjtőkörének a tvr.
szerinti meghatározását. A tvr. adatgyűjtési módszere ugyanis arra irányult, h integrált személyi adatbankot
hozzanak létre általa, azaz a lehető legtöbb személyes adatot gyűjtsék össze egy helyen az ápokra vonan. Az AB
indokolásában hangsúlyozta, h a célhoz kötöttség hiányát nem pótolhatta az adattovábbítás feltételeinek garanciális
szabályozása. Az adattovábbítás feltételekhez kötése és a célhoz kötöttség ugyanis az infós önrendi jognak nem
/lagos, hanem együttes garanciái; a célhoz kötöttségnek az adat felvételétől kezdve az adat törléséig, a feldolgozás
minden fázisában érvényesülnie kell.
Az adattovábbítás szabályozását is alkotmányellenesnek nyilvánította a testület. Magánszemélyek jogos érdekük,
ill joguk igazolása után, szervezeteik pedig feladataik ellátásához kérhetnek adatokat a nytból. A tvr. szerint az
adatközlés megtagadható, ha az személyiségi jogokat sértene. Ám mivel már maga az adatfelvétel sérti e jogokat,
ez a fajta garancia értelmetlen. A szervezetek fogalmába pedig csak az állig és az igazságszolgi szervek értendők
bele, állapítja meg az AB, nem pedig valamennyi egyesület, szervezet. Az érintett joga ehhez képest csak a
 12
helyesbítésre terjed ki, ami önmagában elégtelen ahhoz, h infós önrendi jogról beszéljünk, hiszen ahhoz szükség
lenne a megtiltás, törlés lehetőségének deklarálására is. A bizonylatolás is hiányzik, azaz nem rögzíti a nyt, kinek
az adatát mikor, milyen célból, mennyi időre adták át.
A korlátozás nélkül használható, ált és egységes személyazonosító kódot, azaz a személyi számot is
alkotmányellenesnek ítélte a testület. A személyi számot univerzális volta miatta személyes adatokat tartalmazó
valamennyi nytban használták azonosító adatként. Emellett a személyazonosító jel adatbázisok összekapcsolása
esetén könnyen felhasználható a személyes adatok eseti összekapcsolására, ami sértheti a személyiségi jogokat,
hiszen ebben az esetben sem kérik ki az érintett beleegyezését, egyenlőtlen helyzetbe hozva őt ezáltal. A személyi
szám tehát természeténél fogva különös veszélyt jelent a személyiségi jogokra. Az állam ABól eredő köte, h ezt a
kockázatot a minimálisra csökkentse; a személyi szám használatát garanciális szabályokhoz kell kötnie. Ez a testület
szerint két módszerrel történhet: / a személyis szám használatát korlátozza pontosan meghat adatfeldolgozásokra, /
a személyi számhoz rendelt infók kiadását és az ezzel műk nytok összekapcsolását köti szigorú feltételekhez és
ellhez. A korlátozott személyi szám nem felel meg a tvr. definíciójának.
7. LELKIISMERETI ÉS VALLÁSSZABADSÁG
VII. cikk
(1) Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás
/ más meggyőződés szabad megválasztását / megváltoztatását és azt a szabadságot, h vallását / más meggyőződését
mindenki vallásos cselek, szertartások végzése útján / egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen,
nyilvánosan / a magánéletben kinyilvánítsa / kinyilvánítását mellőzze, gyak / tanítsa.
(2) Az azonos hitelveket követők vallásuk gyakorlása céljából sarkalatos tvben meghat szervezeti formában műk
vallási közösséget hozhatnak létre.
(3) Az állam és a vallási közösségek különváltan működnek. A vallási közösségek önállóak.
(4) Az állam és a vallási közösségek a közösségi célok elérése érdekében együttműködhetnek. Az együttműkről a
vallási közösség kérelme alapján az Ogy dönt. Az együttműkben részt vevő vallási közösségek bevett egyházként
működnek. A bevett egyházaknak a közösségi célok elérését szolgáló feladatokban való részvételükre tekintettel az
állam sajátos jogosultságokat biztosít.
(5) A vallási közösségekre von közös szabályokat, ill az együttműk feltételeit, a bevett egyházakat és a rájuk von
részletes szabályokat sarkalatos tv hat meg.
Tv a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, az egyházak, vallásfelekezetek, vallási közösségek jogállásáról
 A tv megismétli a lelkiismereti és vallásszabadság jogának az Alaptv VII. cikk (1)-ben foglalt meghatározását
azzal, h e jog csak az Alaptv I. cikkének (3) -ébenl meghat okból korlátozható, tehát más alapvető jog
érvényesülése / vmely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szüks mértékben, az elérni kívánt
céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával.
 A szülő (gyám) jogosult a kiskorú gyermek erkölcsi, vallási neveléséről, vallásos oktatásáról dönteni, arról
megfelelően gondoskodni (ez szintén alaptvi rend, a XVI. cikk (2) -ébenl foglaltak megismétlése).
 A lelkiismereti és vallásszabadság gyakorlását az oktatási, eü, szociális stb. int-ekben ellátott, és a bv.
intézetben fogva tartott számára egyéni és közösségi szinten is lehetővé kell tenni;
 a rendvédelmi szerveknél és a Magyar Honvédségnél szolgálati jogviszonyban állók számára
szolgálatteljesítésük során – a szervezet működési rendjével és a honvédelmi köt teljesítésével összhangban –
szabadon gyakorolható.
A vallási közösségek jogállása
 Vallási közösség
- az Ogy által elismert egyház és a vallási tev -et végző szervezet. Az Ogy által elismert egyház bevett egyház.
- elsődlegesen vallási tev céljából jön létre és működik.
- A vallási tev olyan világnézethez kapcsolódó tev, amely természetfelettire irányul, rendszerbe foglalt
hitelvekkel rend, tanai a valóság egészére irányulnak, ill sajátos magatartáskövetelményekkel az emberi
személyiség egészét átfogja.
- kizárólag olyan vallási tev-et gyakorolhat, amely az Alaptörvénnyel nem ellentétes, jogszabályba nem ütközik
és nem sérti más közösségek jogait és szabadságát.
- az egyház megjelölést elnevezésében és tevére való utalás során önmeghatározása céljából - a saját hitelvei
szerinti tartalommal - használhatja.
- Az állam a vallási közösségek irányítására, felügyeletére szervet nem működtethet és nem hozhat létre.
- hitelvei, belső törvénye, alapszabálya, szervezeti és működési szabályzata vagy azoknak megfelelő más
szabályzata (belső szabály) alapján hozott határozat érvényre juttatására állami kényszer nem
alkalmazható, azt állami hatóság nem vizsgálhatja.
- belső szabályon alapuló döntését állami szerv nem módosíthatja/bírálhatja felül, a jogszabályban nem
szabályozott belső jogviszonyokból eredő jogviták elbírálására állami szervnek nincs hatásköre.
- A jelentős társadalmi támogatottsággal rendelkező, történelmi és kulturális értékeket megőrző, nevelési-
oktatási, felsőoktatási, eü, karitatív, szoc, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kult /sporttev-et
önmaga/intézménye útján ellátó vallási közösséggel a Kormány megállapodást köthet.
 A vallási tev-et végző szervezet
- olyan egyesület, amelynek tagjai azonos hitelveket valló term személyek, és amelynek alapszabályában
meghatározott célja vallási tev végzése.
- nyt-ba vételére a Fővárosi Tvszék kizárólagos ill
- alapszabály
- csak vallási tev-et végző szervezettel egyesülhet és csak vallási tev-et végző szervezetekre válhat szét.
 Az egyházi jogi személy
1) a bevett egyház
- azonos hitelveket valló term személyekből álló, önk-tal rend autonóm szervezet, amelynek ezt a közjogi
jogállást az Ogy a közösségi célok érdekében történő együttműk céljából biztosítja.
- jogi személy.
- azonos jogok illetik és azonos kötelezettségek terhelik.
2) bevett egyház belső egyházi jogi személye
- a bevett egyház belső szabálya szerint műk
- a bevett egyház belső szabályában meghatározott viszonyokban a bevett egyház képviseletében jár el.
- Nem minősül ennek a vallási közösség által létrehozott gt, alapítvány és egyesület.
A vallási közösség szolgálatában álló személy
 Az egyházi személy a bevett egyház belső szabályában meghat, az egyházi jogi személy szolgálatában álló,
egyházi szolgálatot sajátos egyházi szolgálati viszonyban, munkaviszonyban/egyéb jogviszonyban teljesítő
term személy.
 a hitéleti szolgálata során tudomására jutott, személyiségi jogot érintő infókat nem köteles állami hatóság
tudomására hozni.
Az egyházként történő elismerés
 A vallási tevet végző szervezetet az Ogy egyházként ismeri el, ha
a) elsődlegesen vallási tevet végez,
b) tanításának lényegét tartalmazó hitvallása és rítusa van,
c) legalább
ca) százéves nemzetközi működéssel rendelkezik /
cb) 20 éve szervezett formában, vallási közösségként működik Mo-on és Mo lakosságának 0,1 százalékát
elérő taglétszámmal rendelkezik,
d) elfogadott belső szabálya van,
e) ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztotta vagy kijelölte,
f) képviselői nyilatkoznak arról, hogy az általuk gyakorolni kívánt tev nem ellentétes a 6. § (4) és (5)-ével,
g) tanai és tevei nem sértik az ember testi-lelki eg-hez való jogát, az élet védelmét, az emberi méltóságot,
h) a vallási tevet végző szervezettel szemben - működése során - nemzetbizt kockázat nem merült fel és
i) a közösségi célok érdekében történő együttműk iránti szándékát és annak hosszú távú fenntartására való
képességét különösen alapszabálya, tagjainak száma, a kezdeményezést megelőzően a 9. § (1) szerinti
területeken végzett teve és az ilyen tevnek a lakosság nagyobb csoportja számára való hozzáférhetősége
bizonyítja.
 Az elismerési eljárás
- elismerését a vallási tevet végző szervezet képviseletére jogosult személy kezdeményezheti.
- A kezdeményezést a miniszternél kell előterjeszteni.
A miniszter 60 NB közig hatósági eljárás keretében dönt a feltételek fennállásáról.
 13
Az egyházi jogi személyek nyt-a élethez és méltósághoz való jog korlátozhatatlan volta), a jog csakis a külső feltételek biztosításával segítheti az
 A miniszter 30 NB a bevett egyházat nyilvántartásba veszi. autonómiát. Ezért e jogból önmagában az államnak az a köte keletkezik, h az állam nem ítélkezhet vallásos hit /
 A belső egyházi jogi személyt a miniszter a bevett egyház egészének / legfőbb szervének képviselője kérelmére lelkiismereti meggyőződés igazságtartalmáról.
veszi nyilvántartásba. Az állam és az egyház elválasztása elvének az felel meg, h az állam sem az egyházakkal, sem vmelyik egyházzal
 Az egyházi jogi személy nyilvántartásba bejegyzett adatai nyilvánosak. nem kapcsolódhat össze intézményesen; h az állam nem azonosítja magát egyetlen egyház tanításával sem; +, h az
állam nem avatkozik be az egyházak belső ügyeibe, és különösen nem foglalhat állást hitbéli igazságok kérdésében.
A vallási közösségek működése Az államnak vallási kérdésekben semlegesnek kell lennie, ez felel meg az állam és egyház szétválasztása
 A vallási közösség műk szabályai alkotmányos elvének. Ebből következően az állami iskolának szintén semlegesnek kell lennie, az állam ugyanis a
- saját belső szabálya, hitelvei és szertartási rendje szerint működik. mindenki számára nyitva álló iskolákkal valósítja meg a művelődéshez való jogot, és biztosítja az iskolaköt
- bevételei elsősorban természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek feltételét. Semlegessége azt követeli meg, h iskolái tantervét, szervezetét és felügyeletét az állam úgy alakítsa ki, h
adományaiból és egyéb hozzájárulásaiból, valamint az ilyen bevételek hasznaiból tevődnek össze. a tanulóknak a vallási, ill világnézeti infókat és ismereteket tárgyilagosan, kritikusan és pluralista módon
- adományokat gyűjthet, támogatásban részesülhet. közvetítsék. A semleges iskola nem lehet elkötelezett egyetlen vallás / világnézet mellett sem, hanem a szabad és
- A vallási közösség elnevezése, jelképrendszere, szertartásrendje, valamint a köznyelvben meghonosodott neve megalapozott választás lehetőségét kell nyújtania. A világnézeti ismeretek teljes körű, kiegyensúlyozott arányú és
fokozott jogvédelemben részesül. tárgyilagos tanításának az iskola működése egészében kell megvalósulnia. Tárgyilagos tanítás esetén az állam nem
 Az egyházi jogi személy működésének szabályai kényszeríthet egyetlen tanárt sem, h saját meggyőződését elhallgassa.
- a hasonló tevet folytató állami vagy helyi önkormányzati intézményekkel azonos mértékű támogatásra A szülő választási jogának az állam intézményvédelmi köte felel meg. Az állam nem tagadhatja meg a jogi
jogosult. lehetőségét annak, h akár vallásos, akár ateista elkötű iskolák jöjjenek létre, az ehhez szüks jszokat meg kell alkotnia.
- adókedvezményben és azzal egy tekintet alá eső más kedvezményben részesíthető.
- oktatási intézményben hitéleti oktatást szervezhet. 17/2017. (VII. 18.) AB hat a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
- jogosult gazdasági-vállalkozási tevnek nem minősülő tevet, valamint elsődlegesen végzett teve mellett felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvénnyel kapcsolatos mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-
gazdasági-vállalkozási tevet folytatni. ellenesség megállapításáról és alkotmányjogi panasz elutasításáról
- hitéleti célú bevételeit és azok felhasználását állami szerv nem ellenőrizheti. (pl szja meghatározott részének 1. Az AB - hivatalból eljárva - megállapítja, h az Ogy az AlaptV XV. cikk (2)-t sértő mulasztásban megnyilvánuló
bevett egyház számára történő felajánlása) alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, h nem biztosította a 1996. évi CXXVI. tvben az adózók számára,
h rendelkező nyilatkozatuk kedvezményezettjeként vmennyi vallási közösség közül választhassanak. Az AB
Az egyházi jogi személyek átalakulása és megszűnése ezért felhívja az Ogy-t, H jogalkotási feladatának 2017. 12. 31-ig tegyen eleget.
 A bevett egyház [37] Abtv. 46. § (1) felhat az AB-t arra, h ha a hatáskörei gyakorlása során folytatott eljárásában a jogalkotó általi
- jogutód nélkül szűnik meg, ha a bevett egyház mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállását állapítja meg, akkor a mulasztást elkövető szervet -
a) legfőbb szerve a bevett egyház feloszlásáról határoz/ határidő megjelölésével - felhívja jogalkotói feladatának teljesítésére. A jogalkotói feladat elmul minősül, ha a jogi
b) tevével felhagy és vagyonáról nem rendelkezik. szabályozás Alaptörvényből levezethető lényeges tartalma hiányos.
- jogutóddal - a bevett egyház képviselőjének kérelmére - szűnik meg [38] 2. Az AB a fentiekkel összefüggésben elsőként azt vizsgálta, h sérülhet-e a vallási meggyőződésen alapuló
a) más bevett egyházba való beolvadása vagy összeolvadása (egyesülés) vagy hátrányos megkülönböztetés tilalma azáltal, h a jogalkotó csak bizonyos vallási közösségek tagjai számára
b) két/több bevett egyházra való különválás esetén. biztosította annak lehetőségét, h személyi jövedelemadójuk 1%-át egy választásuk szerinti vallási közösség
- kiválás esetén a kiválással létrejövő vallási közösség vallási tev-et végző szervezet. részére ajánlják fel.
- Alaptörvénybe ütköző tev → jogállása az Országgyűlés erre vonatkozó döntése alapján megszűnik. [39] 2.1. Alaptörvény megkülönböztetés nélkül, mindenki számára elismeri a gondolat, a lelkiismeret és vallás
szabadságát. A vallásszabadság, a vallási türelem a magyar alk-os hagyomány része, különösen a felekezeti
 jogutód nélküli megszűnése esetén
- elszámolási elj jogegyenlőség, azaz a különböző vallású polgárok jogegyenlősége, amely a XIX. század óta történeti alkotmányunk
vívmánya. A vallásszabadság alapvető joga nem jelent azonban állami támogatáshoz való jogot. Az Alaptörvény
- vagyona az állam tulajdonába kerül
- a bevett egyház belső egyházi jogi személye is jogutód nélkül megszűnik. VII. cikk (3) azt is kimondja, h a vallási közösségek az államtól különváltan működnek. Az Alaptörvény felkínálja
a vallási közösségek és az állam együttműkének lehetőségét. Az együttműkről azonban az Ogy dönt (az Ehtv.-ben
1997. évi CXXIV. tv az egyházak hitéleti és közcélú tev-ének anyagi feltételeiről (4-7. §)
mint sarkalatos törvényben), és az együttműk keretében a bevett egyházak számára sajátos jogosultságokat biztosít.
 A bevett egyház
A gondolat, a lelkiismeret és vallás szabadsága nem terjed ki azonban olyan tev-ekre, melyek az Alaptörvényben
- jogosult a rendelkező nyil-ot tevő magánszemélyek által befizetett szja 1 %-ára, amely a bevett egyház belső
rögzített értékekkel és alapvető jogokkal összeegyeztethetetlenek. Az ilyen csoportok tevékenységét az állam nem
szabályában meghatározott módon használható fel.
támogathatja.
+ további, kiegészítő támogatásra jogosult.
[40] 2.2. A vallási közösségek tényleges helyzete eltérő, ami nem alk-ossági kérdés - így pl. akár különböző
- a tulajdonában lévő közcélú tevet szolgáló és egyéb ingatlanjainak, a vallási, kulturális örökség értékeinek, a
közösségek tagjainak adakozási hajlandósága is eltérő lehet. +jogi helyzete is különbözik az Alaptörvény
műemlékeknek és a művészi alkotásoknak a megőrzéséhez, felújításához, gyarapításához, továbbá levéltára,
értelmében→vallásgyakorlás feltételei különbözőek lehetnek az egyes vallási közösségekben. →eltérő jogokat
könyvtára, múzeuma működéséhez a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összegű, az
élvezhetnek, és a jogalkotó is eltérő módon szabályozhatja a számukra jutatott kedvezményeket és támogatásokat
államiakhoz hasonló támogatásban részesül.Az állami költségvetés a célra meghatározott éves előirányzat
is. A szabad vallásgyakorláshoz fűződő jog tekintetében azonban a különböző vallási közösségek tagjai között - a
terhére hozzájárul az egyházi hitoktatás költségeihez.
fentebb meghatározott, szélsőséges kivételekkel - nem tehető különbség: minden vallási közösség valamennyi
-A bevett egyház által ellátott alap- és egyéb közcélú tev elősegítésére további központi költségvetési támogatás
tagját megilleti a vallásszabadság joga.
is adható
[41] A vallási közösségek hitéleti tev-ének közvetlen állami támogatását két évtizede váltotta fel a SZJA-t fizetők
rendelkező nyilatkozatai alapján nyújtott támogatás. A SZJA meghatározott részének felajánlása alapján nyújtott
4/1993. (II. 12.) AB hat
támogatás rendeltetése nem az államtól, az állam és az egyházak közötti együttműk keretében átvállalt közfeladatok
A lelkiismereti szabadság és a vallásszabadság külön nevesített joga azt ismeri el, h a lelkiismereti meggyőződés, s
támogatása, hanem a vallási közösségek hitéleti tevékenységének támogatására szolgál. E rendszer két évtized alatt
ezen belül, adott esetben a vallás az emberi minőség része, szabadságuk a személyiség szabad kibontakozásához
meghonosodott Mo-on, és a civil szervezetek támogatása mellett a vallási közösségek vonatkozásában is áp-i
való jog érvényesülésének feltétele. Maga az emberi személyiség a jog számára érinthetetlen (ezt fejezi ki az emberi
részvétel fontos elemévé vált. Míg azonban a „civil” 1% vonatkozásában az adófizető könnyen találhat a
 14
kedvezményezetti körből esetleg kieső szervezet helyett támogatására érdemes szervezetet, addig a vallási
meggyőződés természetéből adódó kizárólagossága folytán nem életszerű, h egy vallási közösség tagja más vallási
közösséget támogasson.
[42] 2.3. nem indokolható az olyan megkülönböztetés, ami által a bevett egyházak tagjai - amennyiben fizetnek
SZJA-t - jövedelemadójuk 1%-át egyházuk számára felajánlhatják, a vallási tev-et végző szervezetek tagjai azonban
nem élhetnek e lehetőséggel. Ebben a tekintetben ugyanis a bevett egyházak és a vallási tevékenységet végző
szervezetek homogén csoportot alkotnak. A csoportképzés alapja azonban ebben az esetben nem a vallási
tevékenységet végző szervezetek és a bevett egyházak közötti, vallási rendeltetésük alapján fennálló hasonlóság,
hanem a hívők (az Szf. tv. vonatkozásában adózók) összessége, és azok egyéni jogainak egyezősége. Az
Alaptörvény VII. cikke alapján ugyanis a vallásszabadsághoz való jog magjaként megjelenő meggyőződés szabad
megválasztásának joga minden embert megillet. Így a hívők a vallásszabadságból fakadó jogaik tekintetében
homogén csoportot alkotnak. A hatályos szabályozás azonban csak egyes vallási közösségek tagjai számára adja
meg a lehetőséget, h adójuk meghat részével közösségüket támogassák, míg más közösségek tagjait e lehetőségből
kizár. Ezért az Alaptörvény XV. cikkén alapuló vizsgálat során is az egyes vallások követőit (jelen esetben mint
adózók) kell homogén csoportnak tekinteni. A jelen ügyben vizsgált esetben tehát a jogalkotó nem különböző vallási
közösségek között ténylegesen fennálló különbségeket ismer el, hanem különböző vallási közösségek tagjai között
tesz (indokolatlan) különbséget. Amíg az előbbi különbségtétel indokolható lehet a vallási közösségek eltéréseivel,
a személyek közötti különbségtétel nem tekinthető annak, azaz szükségképpen észszerűtlen és indokolatlan. Az AB
megjegyzi, h a jelen határozat nem érinti az egyházak hitéleti és közcélú tev-ének anyagi feltételeiről szóló 1997.
évi CXXIV. tv 4. § (2)-(4) bekezdéseiben szabályozott kiegészítő támogatást, sem egyéb, a bevett egyházakat
megillető támogatásokat és kedvezményeket. Az Alaptörvényből nem következik, h a bevett egyházak és a vallási
egyesületek támogatását azonos módon kellene szabályozni, ugyanakkor az egyén - mint hívő és adózó - oldaláról
nem tehető indokolatlan különbség.
[43] 3. Mindezek alapján az AB megállapította, h az Alaptörvény XV. cikk (2) -t sértő mulasztásban megnyilv
alaptörvény-ellenes helyzet áll fenn annak következtében, h a tvalkotó nem biztosította az Szf. tv.-ben az adózók
számára, h rendelkező nyilatkozatuk kedvezményezettjeként vmennyi vallási közösség közül választhassanak. Az
AB ezért felhívja az Ogy-t, h jogalkotási feladatának 2017. 12. 31-ig tegyen eleget.
[44] 4. Az AB a hat-ának a MK-ban történő közzétételét az Abtv. 44. § (1) utolsó mondata alapján rendelte el.
8. A GYÜLEKEZÉSI JOG
9. AZ EGYESÜLÉSI JOG
VIII. cikk
(1) Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez.
(2) Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni.
(3) Pártok az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. A pártok közreműködnek a nép
akaratának kialakításában és kinyilvánításában. A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak.
(4) A pártok működésének és gazdálkodásának részletes szabályait sarkalatos tv hat meg.
(5) Szakszervezetek és más érdek-képviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és
tevékenykedhetnek.
Gyülekezési tv
 A gyülekezési tv a demokratikus átmenet meghatározó jszaként az egyik legfontosabb alapvető jog
érvényesülését szabályozza, a nemzetközi jogi követelményeknek megfelelően.
 A gyülekezési jog gyakorlásának köre békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések (együtt: rendezvény),
amelyeken a résztvevők szabadon kinyilváníthatják vélüket; a korlát csupán az, h a jog gyakorlása nem
valósíthat meg bcst / annak elkövetésére való felhívást, ill nem járhat mások jogainak és szabadságának
sérelmével.
 A tv hatálya nem terjed ki
- a választási gyűlésekre;
- a tvesen elismert egyházak és vallásfelekezetek területén szervezett vallási szertartásokra, rendezvényekre és
körmenetekre;
- a kulturális és sportrendezvényekre; a
- családi eseményekkel kapcs rendezvényekre.
 A rendezvény szervezője
- magyar áp, ill
- a szabad mozgás és tartózkodás jogával rend nem magyar áp,
- bevándorolt, letelepedett jogállású, / tartózkodási engedéllyel rend nem magyar áp lehet.
 A szervezés bejelentésköteles, azt írásban, a helyszín, a cél, a várható létszám, ill a személyek és szervezők
képviseletére jogosult személy nevének és címének megjelölésével kell megtenni, a rendezvény helye szerint
ill rendőrkapitányságnak, Budapesten a BRFK-nak, min 3 nappal a tervezett időpontot megelőzően.
 A rendőrség a bejelentés hatósághoz tört beérkezésétől szám 48 órán belül megtilthatja a rendezvénynek a
bejelentésben megjelölt helyszínen, / időben való megtartását, ha
- a bejelentéshez kötött rendezvény megtartása a népképviseleti szervek / a bok zavartalan működését
súlyosan veszélyeztetné, /
- a közl más útvonalon nem biztosítható.
 A hatot 24 órán belül írásban kell közölni a szervezőkkel.
 A Ket. alapján lefolytatandó eljban állig úton jogorvoslatnak helye nincs, de a szervező a közléstől szám 3 NB
kérheti a bi felülvizsgálatot.
 A b a kérelem beérkezésétől szám 3 NB, nemperes eljban, ülnökök közreműkével, szükség esetén a felek
meghallgatása után határoz, és a kérelemnek helyt ad (a hatot hatályon kívül helyezi), / azt elutasítja. A bi hat
ellen nincs helye további jogorvoslatnak.
 A rendezvény rendjének biztosításáról a szervező gondoskodik, de kérheti a rendőrség közreműkét. A
rendőrség képviselője a szervező kérelme nélkül is jelen lehet a rendezvényen.
 A tvességet veszélyeztető magatartás esetén a feloszlatást a szervezőnek kell eszközölnie, a rendőrség erre
akkor jogosult, ha a gyülekezési jog gyakorlása annak korlátaiba ütközik, ill ha a résztvevők fegyveresen /
felfegyverkezve jelentek meg, / bejelentéshez kötött rendezvényt tiltó hat ellenére tartottak.
 A fegyveres erők és a fegyveres testületek tagjaira vonan a gyülekezési jog gyakorlásának feltételeit és
módját a szolgálati szabályzat hat meg.
Egyesülési tv
 A tv hatálya a Ptk. szerinti alapítványokra, egyesületekre, ill a közhasznú szervezetekre, ill az egyesülési
jog alapján létrejött egyéb szervezetekre terjed ki.
 Civil szervezet:
- civil társaság,
- a Moon nytba vett egyesület (a párt, ill a szakszervezet és a kölcsönös biztosító egyesület kivételével)
- az alapítvány (közalapítvány és a pártalapítvány kivételével).
Az egyesülési jog alapján létrejött szervezetek
 Az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelynek alapján mindenkinek joga van ahhoz,
h másokkal szervezeteket, ill közösségeket hozzon létre / azokhoz csatlakozzon.
 E jog alapján a term személyek, ill tevük célja és alapítóik szándéka szerint a jogi személyek, ill ezek jogi
személyiséggel nem rend szervezetei szervezeteket hozhatnak létra és működtethetnek.
 Az egyesülési jog gyakorlásának korlátja, h nem sértheti az Alaptv C) cikk (2)-t, tehát a tev nem irányulhat a
hatalom erőszakos megszerzésére / gyakorlására, ill kizárólagos birtoklására, nem valósíthat meg + bcst / bcs
elkövetésére való felhívást, ill nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével (ha az egyesület teve
sérti a tilalmat, a b az ügyész keresetére feloszlatja).
 Az egyesülési jog alapján szervezet minden olyan tev végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az
Alaptörvénnyel, és amelyet tv nem tilt.
 Fegyveres szervezet nem hozható létre és tv alapján kizárólag állami szerv saját hkében ellátható közfeladat
megvalósítására ir tev nem végezhető.
 Kritérium
- a rendszeres működés,
- a nyilvántartott tagság és
- az egyesületre von rend-ekben meghat szervezet megléte.
A civil szervezetek feletti tvességi ell
 A b az ügyész keresete alapján feloszlatja az egyesületet, ha annak működése/tevékenysége jsz-ba ütközik.
 A feloszlatott egyesület a nyt-ból való törlésről rendelkező bírósági hat jogerőre em napjával szűnik meg.
 15
A civil szervezetek nyta  A párttagságra bizonyos korlátozások érvényesülnek, pl. alapító és tisztségviselő csak olyan személy lehet,
 a tvszék veszi nytba. aki Ogyi / önk-i választáson választható.
 A társ-i és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter a civil szervezetekkel kapcs nyilvános, közérdekből  Tvsértés esetén az ügyész indít keresetet a párt ellen. Bizonyos civil szervezetekre von szabályokat a pártokra
nyilvános infók gyűjtése, rendszerezése és közzététele, ill ezzel öf-ben a kérelemre tört adatszolg biztosítása is alk kell
céljából akadálymentes honlapot működtet (Civil Infós Portál).  A párt jogutóddal szűnik meg, ha
 nytba bejegyzett adatai - ideértve a törölt adatokat is - nyilvánosak. a) más párttal összeolvad,
 A tvességi elli elj keretében az ügyészség teljes körű iratbetekintésre jogosult. b) más pártba beolvad, vagy
c) több pártra válik külön.
A civil szervezetek gazdálkodása  A párt jogutód nélkül szűnik meg, ha
 a létesítő okiratában meghat cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, civil szervezet a) feloszlik,
elsődlegesen gazd-vállalkozási tev folytatására nem alapítható. b) a b feloszlatja,
 tartozásaiért saját vagyonával felel. c) a b megszünteti, vagy
 alapítója, tagja - a vagyoni hjának megfizetésén túl - a szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel. d) a b megállapítja megszűnését,
 a létesítő okiratban meghat cél szerinti tevet - ideértve a közhasznú tevet is - folytathat és - célja és a párt vagyoni viszonyainak lezárására ir megfelelő elj lefolytatását követően a b a pártot a nyt-ból törli.
megvalósítása gazd feltételeinek biztosítása érdekében - gazd-vállalkozási tevet is végezhet, ha ez az alapcél -A b az ügyészség indítványára
szerinti tevét nem veszélyezteti. - megállap a párt megszűnését, ha az tev-ével felhagy és vagyonáról nem rendelkezik.
 csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötet, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevének ellátását - a párt egyesületként való további műk érintetlenül hagyásával megállapítja a párt műk megszűnését, ha
és működésének fenntartását. a párt egymást követő 2 általános ogy képviselői választáson nem állít jelöltet.
 alapcél szerinti (közhasznú), és gazd-vállalkozási tevet folytathat.
A párt vagyona és gazdálkodása
A közhasznú jogállás  A pártvagyon köre:
 Közhasznú szervezetté minősíthető a Moon nytba vett közhasznú tevet végző szervezet, amely a társ és az - tagdíjak;
egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rend, + amelynek megfelelő társ-i - kp-i költségvetési tám-ok
támogatottsága kimutatható, és amely: civil szervezet (ide nem értve a civil társaságot), / olyan egyéb szervezet, - állam által ingyenesen juttatott ingatlanok
amelyre vonan a közhasznú jogállás megszerzését tv lehetővé teszi. - magyar áp term személyek vagyoni hjai;
 közhasznú jogállását a közhasznú szervezetként való nytba vétellel szerzi meg. - végint alapján term személyek hagyatéka;
- a párt gazd-vállalkozási tev-éből+általa alapított egyszemélyes kft adózott nyereségéből szárm bevételek
 A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását.
 jogi személytől/j.sz.nem rend szervezettől +más államtól+külföldi szervezettől+nem magyar áp term
 a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghat közhasznú tevére
személytől nem fogadhat el vagyoni hjt, ill névtelen adományt.
kell fordítania.
 gazdasági-vállalkozási tev-et folytathat:
 Az ügyész a közhasznú jogállás nytba vételére ill szervnél indítványozhatja a közhasznú jogállás
a) kiadványokat jelentethet meg és terjeszthet, a pártot szimbolizáló jelvényeket és más ilyen célú tárgyakat
megszüntetését, ha a közhasznú szervezet működése és vagyonfelhasználása az e tvben, a létesítő okiratban /
árusíthat, és pártrendezvényeket szervezhet;
az ennek alapján készített belső szabályzatokban foglalt rend-eknek nem felel meg, és ezen a szervezet az
b) a tulajdonában álló ingatlanokat és ingókat díj ellenében hasznosíthatja és elidegenítheti.
ügyészi felhívás ellenére sem változtat.
 a politikai kultúra fejlesztése érdekében tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tev folytatása céljából,
 A b az ügyész indítványa alapján megvizsgálja, h a közhasznú szervezet a közhasznúvá minősítés
külön tv rendei szerint a kp-i költségvetésből támra jogosult alapítványt hozhat létre.
követelményeinek továbbra is megfelel-e. Ha e követelmények a vizsgált időszakban - az adatokból
megállapíthatóan - nem teljesültek, a b a közhasznú jogállás megszüntetéséről határoz, és az erre von adatot a
nytból törli.
A párt gazdálkodásának ell-e
 közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, ill közszolg ellátására ir
 gazdálkodása tvességének ell-ére az ÁSZ jogosult; ez a rendszeres költségvetési támban részesülő pártok esetén
szerzéből eredő köteit időarányosan teljesíteni.
2 évenként történik.
Nemzeti Együttműki Alap  Súlyosabb tvsértés esetén, ha a párt felhívás ellenére sem állítja vissza a tves állapotot, az ÁSZ elnöke
indítványozza az ügyész elj-t.
 a civil önszerveződések működésétés szakmai tev-ét, a nemzeti összetartozást, ill a közjó kiteljesedésében
vállalt szerepük segítését támogató fin forma.
Ptk
Tv a pártok műk-érétől és gazd-áról
Egyesület
 A párttv a demokratikus átmenet fontos jsza; kihirdetésekor, 1989. október 30-án már működtek pártok, az
 a tagok közös, tartós, alapszab-ban meghat céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott
MSZMP ekkorra tudomásul vette a többpártrendszert, az utolsó egypárti Ogy a törvénnyel tehát nem elébe
tagsággal rend jogi személy.
ment a helyzetnek, hanem kész tényeket vett tudomásul és a tves kereteket kísérelte meg szabályozni.
 nem alapítható gazdasági tev céljára.
A tv hatálya, a párt működése, megszűnése:  az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül öf gazd tev végzésére jogosult.
 A tv hatálya azokra az egyesületekre terjed ki, amelyek nyilvántartott tagsággal rendelkeznek, és amelyek  vagyonát céljának megfelelően használhatja, nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem
a nytba vételüket végző b előtt kinyilvánítják, h a párttv rendeit magukra nézve kötelezőnek ismerik el. juttathat.
 A pártok munkahelyen és tanintézetben szervezetet nem hozhatnak létre és nem működtethetnek (erre  alapszaba az egyesület vmely szervezeti egységét jogi személlyé nyilváníthatja.
irányult az 1989-es „négyigenes” népszavazás egyik kérdése).  Létesítés - létrehozásához alapszab elfogadása, az alapszab elfog-ához min 10 személy egybehangzó
akaratnyil-a szüks.
 16
 Az egyesületi tag jogállása
1) jogosult az egyesület tevében részt venni.
2) egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötek terhelik, kivéve, ha az alapszab különleges jogállású
tagságot határoz meg.
3) tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. Akkor gyakorolhatja képviselőn keresztül, ha azt az
alapszab lehetővé teszi. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.
4) Az egyesület tagja nem köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni. A tag az egyesület tartozásaiért
saját vagyonával nem felel.
5) köteles az alapszabban meghat tagi kötek teljesítésére.
6) nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevét.
A tagsági jogviszony
 keletkezése: az alapításkor az egyesület nytba vételével, az alapítást követően a belépési kérelemnek a kgy
általi elfogadásával. (A tagok személyére von adatok nem nyilvánosak.)
 megszűnése
a) a tag kilépésével - jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez int írásbeli nyiltal bármikor, indokolás
nélkül megszüntetheti.
b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;
- Ha az alapszab a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezen feltételeknek, az egyesület
a tagsági jogviszonyt 30napos határidővel írásban felmondhatja.
- A felmondásról az egyesület kgye dönt.
c) a tag kizárásával;
- A tagnak jsz-t, az egyesület alapszabát / kgyi hatát súlyosan / ismételten sértő magatartása
esetén a kgy - bármely egyesületi tag / egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben
kizárási elj folytatható, ha az alapszab a kizárást lefolyt szervet és a tisztességes eljt biztosító
szabályokat meghatározta.
- A tag kizárását kimondó hatot írásba kell foglalni+indokolással kell ellátni (indokolásnak tart
kell a kizárás alapjául szolg tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való táj-
t. A kizáró hatot a taggal közölni kell.)
- Az alapszab a kizáró hat ellen fellebbezési lehetőséget biztosíthat→az alapszabban rend kell a f-
i eljról és a f-t elbíráló egyesületi szervről.
- Semmis az alapszabály olyan rend-e, amely az előző szabályoktól eltér.
d) a tag halálával / jogutód nélküli megszűnésével.
8/1990. (IV. 23.) AB hat
Az AB ebben a hatában az emberi méltósághoz való jogot az ún. ált személyiségi jog egyik megfogalmazásaként
határozta meg. Az ált személyiségi jog anyajog, amelyet mind az AB, mind a bok minden esetben felhívhatnak az
egyén autonómiájának védelmére, ha az adott tényállásra a konkrét, nevesített alapjogok egyike sem alkalmazható.
A hatban megsemmisítette az Mt. azon rendét, melynek értelmében a szakszervezetek meghatalmazás nélkül
eljárhattak a dolgozóik nevében (akár az ő akaratuk ellenére). Az indokolás szerint a jszi rend sértette a dolgozóknak
az emberi méltósághoz való jogból származó „rendi jogát”.
A rendi jog megsértésének potenciális lehetőségét az sem küszöböli ki, h a meghatalmazás nélküli eljnak a dolgozó
érdekében kell történnie, hiszen a szakszervezet csak vélelmezi az egyes dolgozók érdekeit.
21/1996. (V. 17.) AB hat
A gyermeknek az a joga, h az állam részéről a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szüks védelemben
részesüljön (Alkotmány 67. § (1)) az állam alkotmányos kötelességét alapozza meg a gyermek fejlődésének
védelmére. Az államnak ez a kötelessége alkotmányos alapot nyújt arra, h a tvhozó / a b – elsősorban a nyilvánosság
szférájában – a gyermek alapjoggyakorlását, ezen belül a gyermek egyesülési joga (Alkotmány 63. §) gyakorlását
korlátozza. Az államnak a gyermeket a fejlődésére káros hatásokon kívül az olyan kockázatvállalásoktól is meg kell
óvnia, amelyekkel kapcsolatban életkoránál fogva nem képes megismerni és értékelni sem a választható
lehetőségeket, sem pedig választása következményeit saját személyiségére, ill későbbi életére és társ-i
beilleszkedésére nézve. A fenti ismérvek alapján a gyermek tagságát homoszexualitással kapcs egyesületben tv / bi
hat kizárhatja / korlátozhatja. Az indokolás szerint a gyermeknek nem elsősorban azt a döntését védi az Alkotmány,
h homoszexuális lesz-e, / sem, hanem h mind a lehetőségek, mind a következmények ismeretében, kellő érettséggel
és felelősen dönthesse el, han viszonyul felismert hajlamaihoz, a sokféle szereplehetőség közül melyiket választja.
Ez az értékelés van összhangban a 67. § értéktartalmával.
58/1997. AB hat - rámutatott, h az Egytv. több olyan rendelkezést istartalmaz, amelynek célja az
egyesülési szabadsággal való visszaélés megakadályozása. A 4. § (1) alapján a b-nak vizsgálnia kell, h a
társ szervezet nem alkotmány- vagy tvellenes céllal alakult-e meg. A 16. §meghatározza, hogy a társ
szervezet tvsértő működése esetén – az ügyész keresete alapján – milyen lépéseket tehet a b. E rend-ek
alapján a b jogosult , h az Alkotmány védelme és mások jogainak bizt érdekében a társ szervezet nyt-ba
vételét megtagadja, ill a már működő társ szervezetet feloszlassa.
6/2001. (III. 14.) AB hat
Az AB hivatalból eljárva megállapította, h az Ogy jogalkotói feladatának elmulasztásával alkotmányellenes
helyzetet idézett elő azáltal, h nem teremtette meg maradéktalanul az egyesülési szabadság érvényesülését biztosító
jszi feltételeket, amelyek megfelelő védelmet nyújtanak a nytba vételi elj indokolatlan elhúzódásával szemben.
Az indokolásban megállapították +: az, h a társ-i szervezet a bi nytba vétellel jön létre, nem jelenti az egyesülési jog
tartalmának korlátozását, hiszen a b kizárólag a társ-i szervezet alapításának és deklarált céljának tvességét
vizsgálhatja, és a nytba vétel nem tagadható meg, ha az alapítók a tvi feltételeknek eleget tettek. A jogalkotó
mulasztása azonban az egyesülési szabadság sérelmét idézte elő, mivel a tvesen megalakult társ-i szervezet teljes
körű működésének megkezdését akadályozó nytba vételi késedelem olyan függő helyzetet teremt, amelynek
indokolatlan fenntartása kizárhatja a társ-i szervezet céljainak megvalósítását.
10/2011 AB hat - az Ogyaz Alkotmány 63. § (1) bekezdését sértõ, mulasztásbanmegnyilvánuló alkotmányellenes
helyzetet idézett elõ az-által, hogy nem alkotta meg azokat a különös törvényi rendelkezéseket, amelyek alapján
az ügyész – az Alkotmánynak megfelelõen – törvényességi felügyeletet gyakorolhat az egyesületek felett.
20/2014 AB hat - Az indítványozó
- a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló
törvény)egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta.
Az indítványozó előadja, hogy a Törvény alapján a szövetkezeti hitelintézetek elveszíthetik tulajdonukat
(részesedésüket) a Takarékbankban. A tulajdonkorlátozás első lépcsője a többségi tulajdon elvesztése, második
lépcsője a tulajdon kötelező eladása.
- álláspontja szerint a Törvény rendelkezései ellentétesek az Alaptörvénnyel és az Európai Unió jogával is. A
rendelkezések különösen sértik, kiüresítik az Alaptörvény XIII. cikkében biztosított tulajdonhoz való jogot, a
tulajdonhoz kapcsolódó szavazati jog gyakorlását, a tulajdonhoz fűződő képviseleti jog szabad gyakorlását.
- Álláspontja szerint hiányoznak a kisajátítás alkotmányos feltételei. A vállalkozás szabadságával, a tisztességes
gazdasági verseny elvével, és a diszkrimináció tilalmával ellentétes, hogy a Törvény alapján a Takarékbank
szövetkezeti hitelintézet részvényeseinek bankszámláját vezető szervek - a Takarékbankot kivéve - kötelesek 2013.
október 31-én hatályos bankszámlaszerződést felmondani
- Kifogásolja, h a Törvény nem biztosítja a Takarékbank és az Integrációs Szervezet döntéseivel és határozataival
szembeni jogorvoslat lehetőségét, ami az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) sérelmét jelenti. Az indítványozó nézete
szerint a Törvény előkészítésére és elfogadására a jogalkotási követelmények megsértésével került sor..
10. VÉLEMÉNY - ÉS SAJTÓSZABADSÁG
IX. cikk
(1) Mindenkinek joga van a vélnyilv szabadságához.
(2) Mo elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvél kialakulásához szüks
szabad táj feltételeit.
(3) A demokratikus közvél kialakulásához választási kampányidőszakban szüks megfelelő táj érdekében politikai
reklám médiaszolgban kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító, sarkalatos tvben meghat feltételek
mellett közölhető.
(4) A vélnyilv szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére.
(5) A vélnyilv szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji / vallási
közösségek méltóságának a megsértésére. Az ilyen közösséghez tart személyek - tvben meghatak szerint - jogosultak
a közösséget sértő vélnyilv ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket b előtt érvényesíteni.
(6) A sajtószabadságra, ill a médiaszolgok, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre von
részletes szabályokat sarkalatos tv hat meg.
 17
 A vélnyilv szabadsága első generációs politikai alapjog.
 a kommunikációs szabadságok anyajoga, több más joggal kapcsolatban áll.
 Alapja a szólás- és sajtószabadságnak és a közérdekű adatokhoz való jognak, mivel az előbbi a vél legszélesebb
körű, médián keresztüli továbbítását teszi lehetővé, az utóbbi pedig elengedhetetlenül szüks a vél szabad
kialakításához.
 gyökere
- a lelkiismeret- és vallásszab-nak, amely a lelkiism meggyőződés alapján kialakított vél közlését biztosítja, ill
- a gyülekezés szabadságának, amely a rendezvényen részt vevő csoport közös vélének továbbítására ad
lehetőséget.
 nem csupán
- hírek közlését+továbbítását teszi lehetővé, hanem általában mindenféle közlés szabadságát mások irányába.
- a vél kimondását foglalja magába, hanem annak másokkal való megosztását is.
 lehetővé teszi a plurális társ kialakulását, amelyben lehetőség van a társ és az állam bírálatára és a nyilvános
vitákra.
 14/2000. (V. 12.) AB hat - vélnyilv szabadsága nem csupán alanyi jog, hanem a nyilvánosságot alakító
különböző vélek szabad kifejezésének garanciája is.
 Mindezek ellenére nem minősül korlátozhatatlan alapjognak.
 A vélnyilv korlátaival az AB több hatában is foglalkozott.
 30/1992. (V. 26.) AB hat
- nem korlátlan ugyan, de kitüntetett szerepű, és csak kevés joggal szemben kell engednie.
- a vélnyilv szabadságát korlátozó tveket megszorítóan kell értelmezni.
- Ebben értelmezte elsőként az AB a vélnyilvsal szemben álló tv súlyát, és megállapította, h
− nagyobb súlyú, ha közvetlenül másik alapjogot véd;
− közepes súlyú, ha mögöttesen, intézmény közvetítésével véd alapjogot;
− legkisebb súlyú, ha tárgya elvont érték (pl. köznyugalom).
 Döntéseiben az AB hangsúlyossá tette, h az alapjog nem a vél-re, hanem a vélnyilv tényére terjed ki. Ezért
nincs helye tartalomalapú korlátozásnak; a vélnyilv szabadsága nem az alapján korlátozható, h gyakorlója
milyen vélt fejt ki, ha nem az alapjogok korlátozására von ált szabályok alapján.
 3 cél érdekében korlátozható:
− közérdek érvényesítése;
− mások magánérdekének
védelme;
− államérdek.
Közérdekből tört korlátozás
 A vélnyilv korlátozható olyan ált célok védelme érdekében, mint a köznyugalom, közerkölcs / a közegészség
védelme. Ezek olyan alkotmányos értékek, amelyekre kiterjed az állam védelmi köt-e.
 30/1992. (V. 26.) AB hat - a közösség elleni izgatás tényállásának alkotmányossági vizsgálatával foglalkozott.
A tényállás 2 elkövetési magatartást rendelt büntetni;
1./ a magyar nemzet, / vmely kisebbség elleni gyűlöletkeltést, ill
2./ a megvetés kifejezését („lealacsonyító kifejezést használ”).
 Az AB nem találta a vélnyilv szabadsága alkellenes korlátozásának, h a Btk. a gyűlöletkeltést szankcionálja. A
hat leszögezte, h a gyűlöletkeltés az Alkotmány értékeivel összeegyeztethetetlen, kártékony hatású lenne, és
ellenkezne nemzetközi kötvállalásokkal.
 A közösség elleni izgatás tényállását vizsgálta a 12/1999. (V. 21.) AB hat is. A Btk. alapján a cselt az követhette
el, aki gyűlöletre uszított, / a „gyűlölet keltésére alkalmas egyéb cselt” követett el. Az AB ez utóbbi fordulatot
megsemmisítette, arra hivatkozással, h leszállítja a vélnyilv szabadsága korlátozásának küszöbét, + a „gyűlölet
keltésére alkalmas” kifejezés értelmezhetetlen a jogalkban. A hat hivatkozott a büntetőjog ultima ratio jellegére
is; csak a legveszélyesebb magatartások korlátozhatják a vélnyilv szabadságát, és vonhatóak büntetőjogi
felelősségre.
 Hasonló alapra helyezkedik a 18/2000. (VI. 6.) AB hat, amely a rémhírterjesztés (Btk. 270. §) tényállását
semmisítette meg. Az AB szükségtelen és aránytalan korlátozásnak találta (tekintettel a korábbi hatokra is), h
a köznyugalom megzavarását a jogalkotó büntetőjogi szankcióval fenyegeti.
 A rémhírterjesztés jelenleg hatályos tényállása csak közveszély színhelyén követhető el. Ez nem vet fel
alkotmányos aggályokat, mivel ilyenkor a vélnyilv szabadságával szemben álló köznyugalomhoz fűződő
közérdek „felerősödik”, kiegészül a közveszély elhárításához fűződő érdekkel.
 A 14/2000. (V. 12.) AB hatban nem tartotta alkellenesnek az AB az önkényuralmi jelkép használatának tvi
tényállását. Kifejtette, fasiszta, ill kommunista rendszer jelképeinek használata jogos érzékenységben sérti a
társ jelentős részét, így jogszerű azok használatának betiltása. A vélnyilv ugyanis köt-ekkel és felelősséggel jár
együtt, ilyen köt az emberi méltóság tisztelete, és az erőszakkal fenyegetésről való lemondás.
 Ettől eltérően foglalt állást a vélnyilv szabadságáról a 18/2004. (V. 25.) AB hat, amely a közösség elleni izgatás
büntetőjogi szankcionálásának egyes fordulatait tartotta alkotmányellenesnek.
 95/2008. (VII. 3.) AB hat - előzetes normakontroll keretében megsemmisítette a Btk.-ba bevezetni kívánt
gyalázkodás tényállását. A hat a korábbi döntésekre támaszkodva hangsúlyozta, h a gyalázkodás tényállásba
foglalt magatartások alkotmányosan nem büntethetők. Gyalázkodó kifejezések használata, híresztelése és az
ilyen testmozdulat végzése önmagában nem jár az erőszak közvetlenül jelen lévő, nyilvánvaló veszélyével, és
egyéni jogok sérelmével sem.
Jogkorlátozás mások érdekeinek védelmében
 A vélnyilv szabadsága korlátozható mások érdekének védelmében is, különösen, ha a vél mások jó
hírnévhez való jogát, becsületét / különösen emberi méltóságát sérti→alkotmányosan elfogadható
korlátozásának tekinthetjük a becsületsértés és a rágalmazás büntetőjogi szankcionálását.
 A becsület, jó hírnév védelmének foka azonban az egyes esetekben eltérő lehet [36/1994. (VI. 24.) AB hat]. A
védelem csak magánszemélyek esetében teljes, a szabad vélnyilv köre a közszereplők esetében tágabb.
 Nem alkotmányellenes a hatóság, / hivatalos személy becsületének, jó hírnevének védelme, de a védelem ilyen
esetekben sem teljes, mivel a vélnyilv szabadsága nem az emberi méltósággal konkurál, hanem a közhatalom
működésének védelmével. A hat indokolása szerint a hatóság, hivatalos személy, ill közszereplők esetében a
vélnyilv szabadsága azért teljesebb, mert „kiemelkedő alkotmányos érdek az állami és a helyi önk-i feladatokat
ellátó szervek és személyek tevének nyilvános bírálata, és az, h a polgárok félelem nélkül vehessenek részt a
közügyekben”.
 A 96/2008. (VII. 3.) AB hat azon rend alkotmányosságát vizsgálta, amely tás-on belül kisebbségben lévők
védelmét célozta azzal, h a sértőnek tartott megnyilvánulások miatt polgári jogi igények érvényesítését tette
lehetővé magánszemélyek és egyes szervezetek számára (polgári jogi fellépés a gyűlöletbeszéddel szemben).
 Az AB döntése szerint az emberi méltósághoz fűződő jog csak term személyt illet meg alapjogként,
közösségeket nem. Az AB uakkor elismerte, h a közösség egészét a vélszabadság körébe tart megnyilvánulás
kapcsán ért sérelem jogsérelemként jelenhet meg az egyén oldalán, aki ezzel szemben a jog eszközével is
felléphet.
Államérdekből tört korlátozás
 Az állam és az állami szervek működése érdekében korlátozza a vélnyilv szabadságát a minősített adatok
védelme. Ennek részleteit a 7. tétel kereteiben ismertetjük.
 A vélnyilv szabadságának alkotmányosan elfogadható korlátja a nemzeti jelkép védelme. Az AB a 13/2000.
(V. 12.) AB hatban elutasította a nemzeti jelkép megsértése (Btk. 269/A. §) tényállás megsemmisítésére ir
indítványt. A hat megállapította, h a közösségek méltósága és a nemzeti jelkép a vélnyilv szabadságának
alkotmányos korlátja lehet. A nemzeti jelkép fejezi ki az állam szuverenitását és a közösséghez tartozást.
Sajtószabadság alapjai
 A sajtószabadság a vélnyilv szabadságából következő alkotmányos alapjog.
 A történeti fejlődés során az egyik elsőként megfogalmazott követelés volt, h az állam biztosítsa a sajtó
szabadságát, és ne alkalmazzon cenzúrát.
 A sajtó nem csupán a vélnyilv szabadsága gyakorlásának eszköze, hanem egyúttal biztosítja a vél
megalkotásához szüks infó megszerzését, és kiemelkedő szerepe van a vélformálásban is. A sajtószabadság
biztosítja legteljesebben a közérdekű adatok nyilvánosságát, a magánszemélyek infóhoz való hozzáférésének a
jogát.
 Az Alaptv IX. cikke követelményként állapítja meg, h a sajtószabadságra, ill a médiaszolgok, a sajtótermékek
és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre von részletes szabályokat sarkalatos (tehát a jelenlévő Ogyi
képviselők 2/3-ának szavazatával elfogadott) tvnek kell szabályoznia.
 A média szabályozására von joganyag 2011. január 1-jével jelentősen átalakult. A tvhozó azt a
szabályozási technikát választotta, h külön tvben rögzítette a sajtószab és a médiatartalmak alapvető
 18
szabályait.
 Az Smtv. - becenevén a „médiaalkotmány” - bizonyos részben deklaratív rend-eket tartalmaz a sajtószabadság
védelméről, a közszolgálati médiáról, uakkor a sajtószabadság érvényesülésével és gyakorlásával, ill a sajtó
köteivel öf alapvető köt-eket és jogokat is rögzíti. Eme absztrakt rend-ek mellett a további részletes, és a szolg
jellege szerint differenciált szabályok az Mt.-ben találhatók.
 A 2011. január 1-én hatályba lépett szabályozás összevonta a médiaszabályozás és a hírközlés hatósági
rendszerét. Erre tekintettel az NMHH (Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság) működésére (és ezáltal a
médiaszabályozás egészére) kihat az Eht. (2003. évi C. tv az elektronikus hírközlésről), amely az elektronikus
hírközléssel kapcs állami feladatokra, ill az elektronikus hírközlési szolgokra és tevre von szabályanyagot tart,
ideértve az elektronikus hírközlési szolgáltatók köteit és a felhasználók megfelelő ellátása biztosításának állami
kötét is.
2010. évi CIV. tv a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól
 Fontosabb fogalmak pl
- Médiaszolgáltatás: az EU működéséről szóló szerz 56. és 57. cikkében meghat önálló, üzletszerűen -
rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett végzett gazd szolg,
amelyért egy médiaszolgáltató szerkesztői felelősséget visel, amelynek elsődleges célja
műsorszámoknak tájékoztatás, szórakoztatás / oktatás céljából a nyilvánossághoz való eljuttatása
vmely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül.
- Médiaszolgáltató: az a term/ jogi személy, aki / amely szerkesztői felelősséggel rendelkezik a
médiaszolg tartalmának megválasztásáért, és meghatározza annak összeállítását. A szerkesztői
felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való
felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a médiaszolg tekintetében.
- Sajtótermék: a napilap és más időszaki lap egyes számai, ill az internetes újság / hírportál, amelyet
gazdasági szolgként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes / jogi személy szerkesztői
felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, ill képekből álló tartalmaknak a
nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás / oktatás céljából, nyomtatott formátumban
/ valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül.
 A tv hatálya kiterjed a Mo-on letelepedett médiatartalom-szolgáltató által
- nyújtott médiaszolgra és kiadott sajtótermékre.
- kiadott sajtótermékre is.
 a tv megsértése esetén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa az Mttv. hatósági eljárásra von
szabályai szerint járhat el, és alkalmazhat jogkövetkezményt.
A sajtó szabadsága
 Mo elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét.
 A sajtószabadság kiterjed az államtól, ill bármely szervezettől és érdekcsoporttól való függetlenségre is.
 gyakorlása nem valósíthat meg bcs-t / bcs elkövetésére való felhívást, nem sértheti a közerkölcsöt, ill nem
járhat mások személyiségi jogainak sérelmével.
 Tv a médiaszolgok megkezdésének/végzésének, ill a sajtótermékek közzétételének feltételéül szabhatja a
hatósági nyilvántartásba vételt.
 médiaszolg megkezdésének feltételéül a médiahatóság által kiírt és lebonyolított pályázaton való sikeres
részvétel is előírható.
A közönség jogai
 Mindenkinek joga van arra, h megfelelően tájékoztassák a helyi, az országos és az európai közélet
ügyeiről, ill Mo polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről.
 A médiarendszer egészének feladata a hiteles, gyors, pontos táj ezen ügyekről és eseményekről.
 Mo-on közszolgálati médiaszolg műk
- a nemzeti önazonosság+európai identitás, a nemzeti, családi, etnikai, vallási közösségek megőrzése és
megerősítése,
- a magyar és a kisebbségi nyelvek és kultúra ápolása, gazdagítása,
- az ápok tájékozódási és kulturális igényeinek kielégítése céljából.
Sajtó-helyreig jog
 Ha vkiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek / vele kapcsolatban való tényeket
hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, h a
közlés mely tényállítása valótlan, ill megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest
melyek a való tények.
 A helyreigazító közleményt
- napilap, internetes sajtótermék és hírügynökség esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő
5 NB a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben,
- lekérhető (médiaszolgáltató által összeállított műsorkínálat alapján a felhasználó egyéni kérés alapján,
az általa kiválasztott időpontban tekintheti, hallgathatja meg a műsorszámokat) médiaszolg esetében az
erre irányuló igény kézhezvételét követő 8 NB a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és
terjedelemben,
- más időszaki lap esetében az igény kézhezvételétől számí 8 napot követően a legközelebbi számban a
közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben,
- lineáris (médiaszolg által nyújtott, műsorszámok műsorrend alapján történő egyidejű megtekintését, ill
meghallgatását lehetővé tevő)médiaszolg esetében pedig ugyancsak 8 NB, a közlemény sérelmezett
részéhez hasonló módon és azzal azonos napszakban kell közölni.
A sajtó kötelezettségei
 A tájékoztatási tev-et végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi,
országos, nemzeti és európai, ill Mo polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró
eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, ill híreket szolgáltató műsorszámokban
kiegyensúlyozottan tájékoztatni.
 A médiaszolgáltatónak az általa közzétett médiatartalomban tiszteletben kell tartania az emberi méltóságot.
 Tilos
- a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek médiatartalomban történő öncélú és sérelmes
bemutatása.
- visszaélni a médiatartalom-szolgáltatónak adott, nyilvános közlésre szánt nyil közzétételébe/a
médiatartalomban való szereplésbe történt beleegyezéssel.
 A médiatartalom-szolgáltató
- köteles a nyilvános közlés céljából készített nyilatkozatot a nyilatkozatot adó vagy a médiatartalomban
szereplő személynek - annak kérésére - a közzétételt megelőzően megmutatni;
- nem köthet médiatartalomban szereplő személlyel olyan megállapodást, amely a megállapodás tárgykörén
belül korlátozza a médiatartalomban szereplő személynek a jó hírnevéhez, becsületéhez vagy magánéletéhez
fűződő jogainak érvényesíthetőségét, illetve a nyilatkozat vagy szereplés visszavonásához fűződő jogait.
 A médiatartalom
- nem sértheti az alkotmányos rendet.
- nem lehet alkalmas vamely nemzet, közösség, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbség/bármely többség,
vallási közösség elleni gyűlölet keltésére, ill kirekesztésére.
 nem tehető közzé lineáris médiaszolgban olyan médiatartalom, amely súlyosan károsíthatja a kiskorúak
szellemi, lelki, erkölcsi / fizikai fejlődését, különösen azáltal, h pornográfiát / szélsőséges, ill indokolatlan
erőszakot tartalmaz.
 Médiatartalomban tilos kiskorú személy olyan bemutatása, amely életkorának megfelelő lelki/fizikai
fejlődését nagymértékben veszélyeztetheti.
 A kiskorúak médiatartalmakkal szembeni védelmére szolgáló részletes szabályokat külön tv határozza meg.
 A médiatartalomban megjelenő
- kereskedelmi közleménynek könnyen felismerhetőnek kell lennie.
- reklámnak más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie.
 A burkolt ker-i közlemény médiatartalomban történő közzététele tilos.
 A médiatart támogatóját a közzététellel egyidejűleg, ill azt közvetlenül megelőzően/azt követően meg kell
nevezni.
 A médiaszolgban közzétett, támogatott médiatartalom nem ösztönözhet, és nem hívhat fel a támogató / az
általa meghat 3. személy termékének beszerzésére / szolgának igénybevételére, ill az attól való tartózkodásra.
A támogató a médiatartalom-szolg felelősségét, ill szerkesztői szabadságát érintő módon a médiatartalmat /
annak közzétételét nem befolyásolhatja.
 19
Felelősségi kérdések
 A médiatartalom-szolg a jszok keretei között önállóan dönt a médiatartalom közzétételéről, és
felelősséggel tartozik e tvben foglaltak megtartásáért. De ezek nem érintik a neki felvilágosítást adó
személyek, ill vele munkaviszonyban / munkavégzésre ir más jogviszonyban álló, a médiatartalom
előállításában részt vevő személyek - egyéb jszok által meghatározott - felelősségét.
30/1992. (V. 26.) AB hat
Az egyéni vélnyilvi szabadság szubjektív joga mellett az Alkotmány 61. §-ából következik a demokratikus közvél
kialakulása feltételeinek és működése fenntartásának biztosítására ir állami köt, amely a szabad vélnyilvhoz való
jog objektív, intézményes oldala. Az intézményes oldal nemcsak a sajtószabadságra, oktatási szabadságra stb.
vonatkozik, hanem az intézményrendszernek arra az oldalára is, amely a vélnyilvi szabadságot áltságban a többi
védett érték közé illeszti. Ezért a vélnyilvi szabadság alkotmányos határait úgy kell meghatározni, h azok a vélt
nyilvánító személy alanyi joga mellett a közvél kialakulásának, ill szabad alakításának a demokrácia szempontjából
nélkülözhetetlen érdekét is figyelembe vegyék.
A vélnyilv szabadságának kitüntetett szerepe van az alkotmányos alapjogok között, tulajdonképpen „anyajoga”
többféle szabadságjognak, az ún. „kommunikációs” alapjogoknak. Ebből eredő külön nevesített jogok a szólás- és
a sajtószabadság, amely utóbbi felöleli valamennyi médium szabadságát, + az informáltsághoz való jogot, az infók
megszerzésének szabadságát. A vélnyilvi szabadsághoz kapcsolódik az ABan külön nevesített lelkiismereti és
vallásszabadság, a gyülekezési jog, ill a tudományos alkotás szabadsága és a tudományos ismeretek tanításának
szabadsága. A szabad vélnyilv jogának kitüntetett szerepe ugyan nem vezet ahhoz, h ez a jog – az élethez, / az
emberi méltósághoz hasonlóan – korlátozhatatlan lenne, de mindenképpen azzal jár, h a szabad vélnyilvhoz való
jognak valójában igen kevés joggal szemben kell csak engednie, azaz a vélszabadságot korlátozó tveket
megszorítóan kell értelmezni.
A szabad vélnyilvhoz való jog a vélt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védi, mert egyedül ez felel
meg az ideológiai semlegességnek. Az Alkotmány a szabad kommunikációt (az egyéni magatartást és a társ-i
folyamatot) biztosítja, és nem annak tartalmára vonatkozik a szabad vélnyilv alapjoga. Ebben helye van minden
vélnek, jónak és károsnak, kellemetlennek és sértőnek egyaránt – különösen azért, mert maga a vél minősítése is e
folyamat terméke.
36/1994. (VI. 24.) AB hat
Az AB megsemmisítette a Btk. azon rendét, amely a közszereplőket (a hivatalos személyeket) szigorúbb
szabályokkal védte a becsületsértési és rágalmazási szabályok körében, mint másokat.
A testület kimondta, h a szabad vélnyilvhoz való jog által védett, alkotmányosan nem büntethető vélnyilv köre a
közhatalmat gyakorló személyekkel, ill a közszereplő politikusokkal kapcs vélnyilvt tekintve tágabb, mint más
személyeknél. A hatóság / hivatalos személy, ill a közszereplő politikus becsületének csorbítására alkalmas – e
minőségére tekintettel tett -, értékítéletet kifejező vélnyilv alkotmányosan nem büntethető; a becsület csorbítására
alkalmas tényállítás, híresztelés, ill ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használata pedig csak akkor büntethető,
ha a becsület csorbítására alkalmas tényt állító, híresztelő, ill ilyen tényre közvetlenül utaló személy tudta, h a
közlése lényegét tekintve valótlan / azért nem tudott annak valótlanságáról, mert a hivatása / foglalkozása alapján
reá irányadó szabályok szerinti – az adott állítás tárgyára, a közlés eszközére és címzettjeire tekintettel – elvárható
figyelmet / körültekintést elmulasztotta. (Tehát, az újságírók számára közszereplőket érintő megállapításaik körében
az egyedüli korlát, h tudatosan, / az újságírás alapvető szabályait negligálva nem állíthatnak valótlant.)
13/2000. (V. 12.) AB hat
A testület elutasította a Btk. 269/A. §-ának, vagyis a nemzeti jelkép megsértésének kiegészítő rende
alkotmányellenességének megállapítására ir indítványt.
Az indokolás szerint az AB összehasonlító vizsgálatot végzett egyes európai országok e tárgykörrel kapcs
alkotmány- és büntetőjogi szabályozása körében, és ennek alapján megállapította, h a nemzeti (állami) jelképek
megsértését több országában büntetőjogi szankcióval fenyegetik. A jelen ügyben a vélnyilv szabadsága az
alkotmányra közvetlenül is visszavezethető más normatív alkotmányos értékekkel (mindenekelőtt a nemzeti
jelképek alkotmányos védelmével) ütközik. A demokráciáknak csak egyik lényeges kritériuma a vélek
pluralizmusa, jellemzője az ország egységét megjelenítő int-ek és jelképek léte is, amelyek – bár nem
kritizálhatatlanok – bizonyos vonatkozásaikban kívül vannak a vélek alkotmányjogilag védendő pluralizmusán.
Ennek alapján a büntetőjogi szankcionálás alkotmányos, hiszen az nem önmagában a negatív tartalmú véleket,
kritikákat bünteti (melyek részei a vélnyilv szabadságának), hanem más számításba vehető jogi eszköz hiányában -
a büntetőjog rendszeréhez viszonyítva enyhe szankció kilátásba helyezésével – a nemzeti szuverenitást kifejező és
megjelenítő int-ek büntetőjogi védelmét biztosítja.
57/2001 AB hat - Alanyi jog megsértése esetén a sajtószabadság szükséges korlátozása lehet a válaszadás jogának
biztosítása
4/2013 AB hat - az önkényuralmi jelképek használatát tiltó Btk. tényállás sérti a jogbiztonság követelményét és a
véleménynyilvánítás szabadságát, így azt megsemm.
7/2014 AB hat -a közszereplők bírálhatóságáról - sérti az Alaptörvény IX. cikkében foglalt szólás- és
sajtószabadságot, h az új Ptk. a közügyek vitatásakor a közéleti szereplők szélesebb körű bírálhatóságát
„méltányolható közérdek” igazolásához köti. Az alaptörvény-ellenesnek ítélt tv-i feltételt az AB megsemmisítette,
így az új Ptk. 2:44. §-a anélkül lépett hatályba 2014. március 15-én.
165/2011 AB hat
- alkellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól
szóló 2010. évi CIV. tv (Smtv.) és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV.
törvény (Mttv.) egyes rendelkezéseit.
- megállapította, h
- az Smtv. hatályának kiadott sajtótermékre való kiterjesztése alkellenes, ezért azt 2012. május 31. napjával
megsemm.
- az Smtv. azon rendelkezése, mely szerint bíróság/nyomozó hatóság indokolt esetben kötelezheti a
médiaszolgáltatót az információforrás felfedésére, alkotmányellenes és azt megsemmisítette.
- mulasztásban megnyilv alkotmányellenes helyzet keletkezett azzal, h az Ogy nem teremtette meg azon
eljárási garanciákat a jogrendben, amelyek a hatósági eljárásokban lehetővé teszik az infóforrások
védelméhez való jog gyakorlását, ill, h az Mttv.-ben nem szabályozta kielégítően a médiatartalom-
szolgáltatók adatszolg köt-ét az infóforrások és az ügyvédi titok védelmével kapcsolatosan, ezért felhívta az
Ogy-t, h jogalkotói köt-ének 2012. május 31. napjáig tegyen eleget.
- alkotmányellenes az Mttv. adatszolgáltatási elj-t megalapozó szakasza, ezért azt megsemmisítette, ill
- az Mttv. Média- és Hírközlési Biztosra von rend-ei alkotmányellenesek, ezért azokat megsemmisítette.
3264/2016. (XII. 14.) AB hat - Fűzhető-e politikai hírhez vélemény? –
Az Ab elutasította a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság ítélete alaptörvény-elleneségének megállapítására irányuló
panaszt. A Kúria ítéletében helybenhagyta a NMHH határozatát, mely elmarasztalta az indítványozót a
médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló tvben foglalt tilalom megszegéséért. Ennek értelmében
tilos a politikai hírhez hírolvasói véleményt fűzni. Az Ab megállapította, hogy a Kúria nem alkalmazott olyan
értelmezést, mely a vélnyilvánítási szabadságot a törvényi korláton túli indokolatlanul megszorító értelmezést
valósítana meg.
11.A TULAJDON ALKOTMÁNYJOGI VÉDELME
XIII. cikk
(1) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdon társ-i felelősséggel jár.
(2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, tvben meghat esetekben és módon, teljes, feltétlen és
azonnali kártalanítás mellett lehet.
 A tulajdonhoz való jog jellegzetesen a vegyes alkjogi szabályok közé tartozik. A tulajdonra, mint alapjogra von
fő szabályokat az alkotmányjog, a tulajdonra, mint jogintézményre von részletszabályokat pedig a polgári jog
állapítja meg. Az AB gyakorlata szerint azonban nem esik egybe a tulajdon alkotmányjogi és polgári jogi
védelme, az alkjogi tulajdonvédelem nem feltétlenül követi a polgári jogit [64/1993. (XII. 22.) AB hat].
 Az alkotmányjogi értelemben vett tulajdon tágabb körre terjed ki, mint a polgári jogi.
 A tulajdonhoz való jog (mint alkotmányos alapjog) nemcsak a dologi jogokra terjed ki, hanem a vagyoni
értékkel bíró jogosultságokra is, + a még meg nem szerzett javakra, az ún. várományokra is. Ennek figyelembe
vételévei érthető meg, h például a nyugdíjjogosultság miért esik az alkotmányjogi tulajdonvédelem körébe.
 20
 Szintén kapcsolódik a tulajdonhoz való joghoz a vállalkozás szabadsága [M) cikk (1) ], amely alapján
mindenkinek joga van arra, h vmilyen tevet anyagi haszonszerzés céljából végezzen. Nem jelenti ennek a
jognak a sérelmét, ha az állam meghat feltételeket szab vmilyen tev folytatásához; ezzel kapcsolatban az
alkotmányossági követelmény az, h az állam ne állítson objektív korlátot, és mindenki számára hagyja meg az
elvi lehetőséget a feltételek teljesítésére [40/1997. (VII. 1.) AB hat]. Ebben a hatban az építésztervező és
szakértői kamara nyújtott be indítványt, mivel egyes tevek gyakorlását jsz magasabb szintű végzettséghez
kötötte, és akik ezzel a végzettséggel nem rendelkeztek, átmeneti idő után elvesztették jogukat a tev
gyakorlásához. A hat rávilágított arra is, h vmely jogosultság akkor tekinthető tulajdonnak, ha a jogosult
rendszeres jövedelemszerzés érdekében, rendszeresen gyakorolta a tevet.
A tulajdonhoz való jog korlátai
 A tulajdonhoz való jog több tekintetben korlátozható.
 Leglényegesebb korlátjának, a kisajátításnak alapvető kritériumait az Alaptv tart, a tulajdonhoz való jog
egyébként sajátos szabályok szerint korlátozható. Amíg más alapjogok korlátozásánál más alapjog /
alkotmányos érték védelmének szüksségét kell igazolnia a tvalkotónak, addig a tulajdonhoz való jog
korlátozásához az egyszerű közérdek is elegendő, ha a korlátozás nem aránytalan.
 Korai hataiban tehát az AB a tulajdonhoz való jog korlátozásánál enyhébb mércét állított, mint más alapjogok
esetében. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. tv vizsgálata során, a mobil távközlési tornyok és más
építmények elhelyezésével kapcsolatban az AB a tulajdonhoz való jognál is a szüksségi-arányossági tesztet
alkalmazta a speciális teszt helyett [42/2006. (X. 5.) AB hat].
 Későbbi döntéseiben azonban az AB visszatért arra a gyakorlatára, miszerint a tulajdonhoz való jognál az
enyhébb, közérdekűséget és arányosságot vizsgáló mércét használja [35/2010. (Ill. 31.) AB hat].
 Tulajdon kisajátításának tartalmi feltételei a következők:
− közérdek;
− kivételesség;
− azonnali, feltétlen és teljes kártalanítás.
 A kisajátítás részletszabályait a 2007. évi CXXIII. tv (Kt.) állapítja meg.
 A Kt. meghatározza, h milyen célok érdekében kerülhet sor kisajátításra. Ennek megfelelően a kisajátítás célja
lehet az állami és önk-i szervek működése, a honvédelem, bányászat, közl, műemlékvédelem stb.
 Kártalanítás a kisajátított vagyontárgy „ellenértéke”. Az azonnali, feltétlen és teljes kártalanítás önmagában
azonban nem teszi alkotmányossá a kisajátítást, ha a másik két elem (közérdek, kivételesség) hiányzik.
 A kisajátítási eljt a fővárosi és megyei kormányhivatal folytatja le.
 Az elj során hozott hattal szemben a jogosult bhoz fordulhat, amely a keresetlevél beérkezését követő 45 NB
tárgyalást tart, és a bnak - főszabály szerint - a jogalapról 3 hóNB döntést kell hoznia.
 A tulajdonhoz való jogot az állam a kisajátításon kívül más eszközökkel is korlátozhatja.
 Az ABól - a piacgazdaság elvére hivatkozással - az állami beavatkozás nagysága, ereje, még kevésbé annak
tilalma nem vezethető le [33/1993. (V. 28.) AB hat]. Nem alkotmányellenes tehát, ha az állam meghat tárgyak
tulajdonosi körét korlátozza. A 35/1994. (VI. 24.) AB hat azt vizsgálta, h összeegyeztethető-e az
Alkotmánnyal, h termőföld tulajdonjogát külföldi főszabály szerint nem, belföldi pedig csak korlátozottan
szerezheti meg. A hat megállapította, h „a korlátozó rend-ek addig alkotmányosak, ameddig az elbírált
korlátozások ésszerű indokai tárgyilagos mérlegelés szerint fennállnak”.
 Nem jelenti a tulajdonhoz való jog sérelmét az sem, h egyes vagyontárgyak a Ptk. alapján csak állami
tulajdonban lehetnek, erre az Alaptv 38. cikk (2) kifejezetten lehetőséget ad.
64/1993. (XII. 22.) AB hat
A testület a frissen hatályba lépett lakástv rendeit vizsgálta felül, ennek során több, a tulajdonjogra von ált jellegű
megállapítást tett.
Az Alkotmány a tulajdonhoz való jogot mint az egyéni cselekvési autonómia hagyományos anyagi alapját részesíti
alapjogi védelemben. Az alkotmányos tulajdonvédelem köre nem azonosítható az absztrakt polgári jogi tulajdon
védelmével, annak tárgya szélesebb a polgári jogi tulajdon körénél, + a részleges / teljes állagelvonással szemben
az Alkotmány nem ad feltétlen védelmet. Az alapjogként védett tulajdon tartalmát a mindenkori (alkotmányos)
közjogi és magánjogi korlátaival együtt kell érteni. Így a tulajdon védelmének a két ellentétes oldalát az egyéni
autonómia anyagi alapjának védelme és a tulajdon szociális kötöttségei jelentik. A védelem elsődleges tárgya a
tulajdon állaga, azonban a tulajdon ált helyettesíthetőségéből következően a lehetséges terheket figyelembe véve az
alkotmányos garancia határa az értékének a biztosítása (az állaggarancia értékgaranciával való helyettesítésének
szélső esetét az Alkotmány maga is nevesíti a „kisajátítás” intézményében, amely eltérhet a polgári jogi értelemben
vett kisajátítás esetétől.). Az AB ilyen tulajdonvédelmi felfogása összhangban van az Emberi Jogok Európai
Egyezményével és az Emberi Jogok Európai Ba ítélkezésével is.
A tulajdonhoz való alapvető jog védelmében a minőségi határvonal ma már nem a tulajdon „korlátozása” és
„elvonása” között van. Az alkotmányossági kérdés az lett, mikor tarthat igényt kártalanításra a tulajdonos.
A tulajdon súlyos megterhelése is megkövetelheti ugyanis a kisajátításhoz hasonló védelmet, ezzel párhuzamosan
azonban egyre több korlátozást kell elviselni minden ellentételezés nélkül.
Az állami beavatkozás alkotmányossága megítélésének tere a közérdek és a tulajdonkorlátozás arányosságának
megítélése lett. Más alapjogi korlátozásokkal szemben itt azért nem követelmény a „közérdeknél” nagyobb
„szüksség”, mivel maga az Alkotmány is csak a közérdeket kívánja meg a szélső esetnek tekinthető kisajátítás esetén
is.
43/1995. (VI. 31.) AB hat
A tulajdonvédelem a saját vagyonnal / az értékteremtő munkával áll öf-ben. A szociális jogosultságok esetén csak
azok a jsz által biztosított szociális jogosultságok élveznek tulajdonvédelmet, amelyeknél a biztosítási elem szerepet
játszik.
42/2006. (X. 5.) AB hat
A hat szakított a tulajdonkorlátozás addig követett gyakorlatával, amikor ennek megítéléséhez alapként fogadta el
az alapjogi korlátozás ált tesztjét, a szüksség-arányossági tesztet. Ehhez kiegészítésül még azt teszi hozzá a testület,
h figyelembe kell lenni az Alkotmány tulajdonról szóló 13. §-ára, így pl. arra, h a közérdek a korlátozásnál
önmagában is megalapozza a szüksséget.
94/2011 AB hat - az Alkotmány 2. § (1) bekezdését, ill 13. § (1) bekezdését sértő alkotmányellenes helyzet
keletkezett azáltal, hogy a tvhozó nem teremtette meg a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének
elfogadásáról, és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvényben előírt
tulajdoni korlátozásokkal összefüggésben a tulajdonhoz való jog védelmének garanciáit, nem alkotta meg a
kártalanítási igények érvényesítésének speciális szabályait.
2000. évi CXII. törvény 6. § d) és f) pontjai alkellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt benyújtott
indítványt elutasítja.
12. A HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS TILALMA ÉS AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG
XV. cikk
(1) A tv előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.
(2) Mo az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság,
nyelv, vallás, politikai / más vél, nemzeti /társ-i származás, vagyoni, születési/egyéb helyzet szerinti különbségtétel
nélkül biztosítja.
(3) A nők és a férfiak egyenjogúak.
(4) Mo az esélyegyenlőség és a társ-i felzárkózás megvalósulását külön intekkel segíti.
(5) Mo külön intekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.
A hátrányos megkülönböztetés tilalmának jellege
 alapja a jogegyenlőség és az emberi méltóság.
 2003. évi CXXV. tv. (Esélyegyenlőségi tv.) preambulumában elismeri minden ember jogát ahhoz, h egyenlő
méltóságú személyként éljen.
 Nem minden megkülönböztetés alkotmányellenes, hátrányos megkülönböztetés tilalma nem jelenti azt, h
mindig, még a végső soron nagyobb társ-i egyenlőséget célzó megkülönböztetés is tilos. [9/1990. (IV. 25.) AB
hat]
 A 61/1992. (XI. 20.) AB hat szerint a jogalkotó köteles egyenlő elbánást biztosítani, és figyelembe venni az
emberek közötti tényleges különbségeket. Diszkrimináció tehát nem csak olyan módon valósulhat meg, h a
jogalkotó nyíltan különbséget tesz személycsoportok között, hanem úgy is, h nem veszi figyelembe a személyek
között ténylegesen meglévő különbségeket.
A hátrányos megkülönböztetés tilalma jelenti
1./ jogegyenlőséget, azaz mindenkit ugyanazok a jogok illetik meg és ugyanazon köt-ek terhelnek;
 21
2./ esélyegyenlőséget, azaz azt, h mindenkinek van lehetősége az eszközökhöz való hozzájutásra.
 Az egyenlő bánásmód követelményét jelenti a közvetlen és közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás,
a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, ill az ezekre adott utasítás tilalma.
A hátrányos megkülönböztetés mind közvetlen, mind közvetett formában megvalósulhat
− Közvetlen megkülönböztetésről beszélünk abban az esetben, ha a jsz kifejezetten eltérően rend vmely
személycsoport előnyére, és egy másik hátrányára;
− Közvetett akkor, ha a jsz eredményét tekintve diszkriminatív, alka egy körülhatárolható csoportra más
eredményhez vezet, mint egy másik csoport esetében.
 Az Alaptv példálódzó jelleggel sorolja fel, h melyek azok a körülmények, amelyek tekintetében tilos a
hátrányos megkülönböztetés (faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás….)
 Az AB a 20/1999. (VI. 25.) AB hatában megsemmisítette a Btk. által szankcionált vérfertőzés természet elleni
fajtalansággal elkövetett fordulatát. Alkotmányellenesnek találta ugyanis, h a Btk. csak az azonos nemű
testvérek fajtalanságát bünteti, a különneműekét nem. Ez a rend a hátrányos megkülönböztetés tilalmába
ütközik.
 Nem csak az lehet alaptvsértő, ha az egyenlőket különbözően kezeli a jsz, hanem az is, hha a különbözőeket
egyenlően, azaz nincs tekintettel a meglévő különbségekre.
Az esélyegyenlőségi tv
 Az egyenlő bánásmód követelményét
a.) a magyar állam,
b.) a helyi és a nemzetiségi önk-ok, ezek szervei,
c.) a hatósági jogkört gyakorló szervezetek,
d.) a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek,
e.) a közalapítványok, a köztestületek, ill munkavállalók és munkáltatók érdekképviseleti szervezetei,
f.) a közszolgt végző szervezetek,
g.) a közoktatási és a felsőoktatási int-ek (a továbbiakban együtt: oktatási intézmény),
h.) a szociális, gyermekvédelmi gondoskodást, ill gyermekjóléti szolgt nyújtó személyek és int-ek,
i.) a muzeális int-ek, a könyvtárak, a közművelődési int-ek,
j.) az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, a magánnyugdíjpénztárak,
k.) az eü ellátást nyújtó szolgáltatók,
l.) a pártok, ill
m.) az a)-l) pontok alá nem tart költségvetési szervek jogviszonyaik létesítése során, jogviszonyaikban, eljaik
és inteik során kötelesek megtartani.
 szervi hatálya az államra, önk-okra, ill a polgárokkal leginkább kapcsolatban álló szervezetekre terjed ki. Ezek
a szervek általánosságban, teljes működésük során kötelesek az esélyegyenlőségi tv rendeit megtartani. A
polgárokra való kapcsolatra tekintettel a tv további jogviszonyokra terjeszti ki a hatályát. Ezek:
− nyilvános ajánlattétel;
− ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben áruforgalmazás, szolgálattétel;
− állami támban részesülő vállalkozó támogatott teve; munkaviszony, ill munkaviszony jellegű más
jogviszony.
 Az egyenlő bánásmód megsértését jelenti:
a) Közvetlen hátrányos megkülönb - személy/csoport helyzete, szárm-a, stb. miatt részesül más,
összehasonlítható helyzetben levő személyhez/csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban.
b) Közvetett hátrányos megkülönb – e tul-okkal rend egyes személyeket/csoportokat más,
összehasonlítható helyzetben lévő személyhez képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb
helyzetbe hoz.
c) Zaklatás - emberi méltóságot sértő mag, érintett személy vmely fenti tul-ával függ össze, és
célja/hatása vmely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő / támadó
környezet kialakítása.
d) Jogellenes elkülönítés - az a mag, amely a már felsorolt különféle tulajdonságok alapján egyes
személyeket/ csoportját másoktól - tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indok nélkül elkülönít.
e) Megtorlás - az a mag, amely az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást
emelő, elj-t indító/az elj-ban közreműködő személlyel szemben ezzel öf-ben jogsérelmet okoz,
jogsérelem okozására irányul/azzal fenyeget.
 a hátrányos megkülönböztetés tilalmának korlátait is meghatározza. Nem jelent hátrányos
megkülönböztetést, ha a megkülönböztetésnek a jogviszonnyal öf ésszerű indoka van, ill a „pozitív
diszkrimináció” sem, azaz az a rend, amely egy meghat társ-i csoport érdekében az esélyegyenlőtlenség
felszámolására irányul.
 Az előnyben részesítés
- akkor jogszerű, ha azt tv, tv felhatalmazására kr, / kollektív szerz írja elő, / ha párt alapszabálya a
pártszervezetek választására vonan.
- korlátja, h nem biztosíthat feltétlen előnyt másokkal szemben, nem zárhatja ki az egyéni szempontok
mérlegelését, és nem sértheti más alapvető jogát.
 a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonan külön szabályozást ír elő a következő területeken:
− foglalkoztatás;
− szociális biztonság és eü;
− lakhatás;
− oktatás és képzés; ill
− áruk forgalma és szolg nyújtása.
 A hátrányos megkülönböztetés tilalmának és az esélyegyenlőség érvényesítésének ell-ét az esélyegyenlőségi
tv alapján autonóm állig szerv, az Egyenlő Bánásmód Hatóság látja el.
 Az Egyenlő Bánásmód Hatóság
a) * kérelem alapján, ill az e törvényben meghatározott esetekben hivatalból vizsgálatot folytat annak
megállapítására, hogy megsértették-e az egyenlő bánásmód követelményét, valamint kérelem alapján
vizsgálatot folytat, hogy az arra kötelezett munkáltatók elfogadtak-e esélyegyenlőségi tervet, a vizsgálat
alapján határozatot hoz;
b) a közérdekű igényérvényesítés joga alapján pert indíthat a jogaikban sértett személyek és csoportok
jogainak védelmében;
c) véleményezi az egyenlő bánásmódot érintő jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök és
jelentések tervezeteit;
d) javaslatot tesz az egyenlő bánásmódot érintő kormányzati döntésekre, jogi szabályozásra;
e) rendszeresen tájékoztatja a közvéleményt és az Országgyűlést az egyenlő bánásmód érvényesülésével
kapcsolatos helyzetről;
f) feladatainak ellátása során együttműködik a civil és érdek-képviseleti szervezetekkel, valamint az érintett
állami szervekkel;
g) az érintettek számára folyamatos tájékoztatást ad és segítséget nyújt az egyenlő bánásmód megsértése
elleni fellépéshez;
h) közreműk az egyenlő bánásmód követelményével kapcsolatban nemzetközi szervezetek, így különösen
az Európa Tanács számára készülő kormányzati jelentések elkészítésében;
i) közreműködik az Európai Unió Bizottsága számára az egyenlő bánásmódra vonatkozó irányelvek
harmonizációjáról szóló jelentések elkészítésében;
 A hatóság nem vizsgálhatja az Ogy, a KE, az AB, az ÁSZ, az alapvető jogok biztosa, ill a b-ok és az ügyészség
közhatalmi döntéseit és inteit.
 ügyint hi 75 nap (kiskorú- soron kívül, de max 45 NB)
 Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének vizsgálatát a sérelmet szenvedett fél választása szerint
a) a hatóság,/
b) az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének elbírálására külön tv alapján hatáskörrel rendelkező
más közig szerv folytatja le.
Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezmények
 hatósági eljárás akkor indítható meg, ha a jogsértésről való tudomásszerzéstől számított 1 év, és a jogsértés
bekövetkezésétől számított 3 év még nem telt el.
 Ha a hatóság megállapította az egyenlő bánásmód követelményének megsértését,
a) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,
b) megtilthatja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását,
c) elrendelheti a jogerős hat-ának - a jogsértő közérdekből nyilvános adatainak kivételével szemaz-ra
alkalmatlan módon - közérdekből nyilvános közzétételét,
d) bírságot szabhat ki,
e) külön törvényben meghat jogkövetkezményt alkalmazhat.
 22
 A hatóság döntése - felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet.
 Bizonyítás - az egyenlő bánásmód köv megsértése miatt indított eljárásokban a jogsérelmet szenvedett félnek/a
közérdekű igényérvényesítésre jogosultnak kell valószínűsítenie, h
a) a jogsérelmet szenvedő személyt/csoportot hátrány érte vagy - közérdekű igényérvény esetén - ennek
közvetlen veszélye fenyeget, és
b) a jogsérelmet szenvedő személy/csoport a jogsértéskor - ténylegesen/az eljárás alá vont feltételezése szerint
- rendelkezett valamely tulajdonsággal.
 Ezek valószínűsítése esetén a másik félnek kell bizonyítania, h
a) a jogsérelmet szenvedett fél/a közérdekű igényérvényesítésre jogosult által valószínűsített körülmények nem
álltak fenn, vagy
b) az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, ill az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles
megtartani..
Közérdekű igényérvényesítés
 Az egyenlő bánásmód köv megsértése miatt b előtt személyiségi jog érv iránti pert, munkaügyi, ill közszolg
jogviszonnyal kapcs pert indíthat
a) az ügyész,
b) a hatóság,
c) a civil és érdek-képviseleti szervezet,
ha az egyenlő bánásmód követelményének megsértése/annak közvetlen veszélye olyan tulajdonságon alapult,
amely az egyes ember személyiségének lényegi vonása, és a jogsértés / közvetlen veszélye személyek pontosan
meg nem határozható, nagyobb csoportját érinti.
- A hatóság haladéktalanul törli azokat a személyes és különleges adatokat, amelyek kezelése az előzőekben
leírt hatásköre gyakorlásához nem elengedhetetlenül szükséges.
61/1992. (XI. 20.) AB hat
A jogegyenlőség lényege, h az állam, mint közhatalom, s mint jogalkotó köteles egyenlő elbánást biztosítani a
területén tartózkodó minden személy számára, és ebben az öf-ben nem tehet különbséget közöttük faj, szín, nem,
nyelv, vallás, politikai / más vél, nemzeti / társ-i származás, vagyoni születési / egyéb helyzet szerint. A
diszkrimináció tilalma nemcsak az emberi, ill az alapvető ápi jogokra irányadó, hanem e tilalom – ha a
különbségtétel sérti az emberi méltósághoz való jogot – kiterjed az egész jogrendszerre, ideértve azokat a jogokat
is, amelyek nem tartoznak az emberi jogok, ill az alapvető ápi jogok közé.
42/2012 AB hat – a szociálisan rászorulók jogi képviselete Az AB alaptörvény-ellenesnek ítélte és
megsemmisítette a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 3. § (3) c) -t, amely kizárta, h az
alkotmányjogi panasz eljárásban a szociálisan rászorulók alapvető jogaik érvényesítésére jogi tanácsot és jogi
képviseletet kaphassanak. Az alapvető jogok biztosa 2012. márc 22-én fordult az AB-hoz, amely megállapította, h
a mindenkit megkülönböztetés nélkül megillető alapjogokban való egyenlőség a kötelező jogi képviselet mellett
csak akkor biztosítható, ha az alkjogi panasszal mindenki egyenlően érvényesítheti jogait.
14/2014 AB hat - az élettársak családi pótlékjáról -az Ogy mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet
idézett elő azáltal, hogy a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényben nem rendelkezett arról,
hogy a közös háztartásban, együtt nevelt gyermekek után azonos mértékű családi pótlék járjon akkor is, ha az őket
nevelő szülők házasságban, és akkor is, ha élettársi kapcsolatban élnek egymással.
13. A HÁZASSÁG ÉS A CSALÁD ALKOTMÁNYOS VÉDELME
L cikk
(1) Mo védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, ill
a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, ill a szülő-gyermek
viszony.
(2) Mo támogatja a gyermekvállalást.
(3) A családok védelmét sarkalatos tv szabályozza
VI. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, h magán- és családi életét, otthonát, kapcstartását és jó hírnevét
tiszteletben tartsák.
XV. cikk (5) Mo külön intekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.
XVI. cikk
(1) Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szüks védelemhez és
gondoskodáshoz.
(2) A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést.
(3) A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E köt magában foglalja gyermekük taníttatását.
(4) A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni.
XXX. cikk
(1) Teherbíró képességének, ill a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hj a közös szükségletek
fedezéséhez.
(2) A közös szükségletek fedezéséhez való hj mértékét a gyermeket nevelők esetében a gyermeknevelés kiadásainak
figyelembevételével kell megállapítani.
 Az alkjog rendszerében a házasság és a család védelme ún. objektív intézményvédelmi köt. Ez azt jelenti, h
mind a kettő alkotmányosan védett (speciális státust élvező) jogintézmény, amelyet az államnak - más int-ektől
megkülönböztetve - fenn kell tartania.
 Közvetlen alanyi jogok nem vezethetőek le az Alaptv eme rendéből, nem lehet az L) cikkből következtetni arra,
h az államnak mit kell tennie a házasság, ill a család védelme érdekében.
 Az AB levezette a házasságkötés szabadságát, amely viszont már önálló alapjog.
 Az AB ugyanis alkellenesnek találta azokat a szabályokat, amelyek a rendőrség, ill a fegyveres erők kötelékébe
tartk házasságkötését parancsnoki engedélyhez kötötte [22/1992. (IV. 10.) AB hat, 23/1993. (IV. 15.) AB hat].
 Az ABi gyakorlat egyértelmű volt a tekintetben, h az Alk csak különböző neműek kapcsolatát védi
házasságként [elsőként: 14/1995. (Ill. 13.) AB hat].
 A későbbi gyakorlat uakkor az emberi méltóságra kifejezetten visszavezette az azonos nemű párok bejegyzett
élettársi kapcsolatának elismerését [154/2008. (XII. 17.) AB hat].
 Az Alaptv a házasság védelme tekintetében megerősítette az ABi gyakorlatot, és kifejezetten rögzítette, h a
házastársak különneműsége a házasság fogalmi eleme.
Családok védelméről szóló tv
Célok és alapelvek
 Az állam védi a család és a házasság intézményét. A rendezett családi viszonyok védelme különös jelentőséggel
bír a testi, a szellemi és a lelki egészség megóvása érdekében.
 Az állam - annak érdekében, h minden gyermek családban nevelkedhessen fel - támogatja az örökbefogadást,
és gyors, méltányos határidőn belüli, a gyermek érdekeit szem előtt tartó örökbefogadási elj kialakítására
törekszik.
 A családok tám-a a szociális rászorultság alapján működtetett ellátórendszertől elkülönül.
 Az állam elsősorban a gyermekek felelős felneveléséhez járul hozzá tám-ok formájában.
 A magzat életét a fogantatástól kezdve védelem és tisztelet, ill külön tvben foglaltak szerint tám illeti meg.
 Az állam a kiskorú gyermek napközbeni gondozásához, felügyeletéhez kapcsolódó, a családok igényeihez
rugalmasan igazodó szolgok nyújtásával segíti a gyermeket nevelő szülő foglalkoztatásban való részvételét.
 Az állam kiemelten ösztönzi és támogatja a kiskorú gyermekek kis közösségekben, családias körülmények
között tört napközbeni gondozását és felügyeletét.
Szülői köt-ek és jogok
 A családban az anya és az apa a szülői felelősség alapján azonos köt-ekkel és jogokkal bír.
 A szülő köteles és jogosult arra, h kiskorú gyermekét családban gondozza, felelősen nevelje, és a gyermeke
testi, szellemi, lelki és erkölcsi fejlődéséhez szüks feltételeket, ill az oktatásához és az eü ellátásához való
hozzájutását biztosítsa.
 A kiskorú gyermek szülője köteles különösen
a.) gyermeke emberi méltóságát tiszteletben tartani,
b.) gyermekével együttműködni,
c.) gyermekét az őt érintő kérdésekről - korának és fejlettségének megfelelően - tájékoztatni, vélét
figyelembe venni,
d.) gyermekének jogai gyakorlásához iránymutatást, tanácsot és segítséget adni,
e.) gyermeke jogainak érvényesítése érdekében a szüks inteket megtenni,
f.) a gyermeke ellátásában közreműk személyekkel és szervekkel, + a hatóságokkal együttműködni,
 23
g.) gyermeke felügyeletéről külön jszban foglaltak szerint gondoskodni, amikor a gyermek éjszaka
közterületen, szórakozóhelyen tartózkodik.
 A szülő köteles a gyermekre tekintettel kapott támt a gyermek gondozására, nevelésére fordítani.
 A szülő külön tvben meghat módon és kivételekkel - kiskorú gyermek esetén a saját szüks tartásának
korlátozásával is - köteles a gyermek tartására.
A családban élő gyermek kötei és jogai
 A külön tvben foglaltak szerint tanköteles korú gyermek kötelessége, h
− képességeinek megfelelően eleget tegyen tanulmányi kötének,
− kiskorú gyermek kötelessége, h - korának és fejlettségének megfelelően - tartózkodjék az egészségét
károsító életmódtól, ill gondozása és nevelése érdekében szülőjével együttműködjön.
 A kiskorú gyermeknek joga van
− a testi, szellemi, lelki és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi
környezetében tört nevelkedéshez,
− joga van ahhoz, h segítséget kapjon a családban tört nevelkedéséhez, személyiségének
kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társba való beilleszkedéséhez.
 A kiskorú gyermek szüleitől / más hozzátartitól csak saját testi, lelki és szellemi fejlődése érdekében, tvben
meghat esetekben és módon választható el.
 A kiskorú gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától
elválasztani. Az állam kötelessége, h ilyen esetben a kiskorú gyermek családon belüli ellátásának feltételeit
szükség szerint biztosítsa.
 A nagykorú gyermeknek külön tvben foglaltak szerint tartási köte áll fenn azon szülőjével szemben, aki magát
önhibáján kívül nem képes eltartani.
A család és a gyermekvállalás védelme a foglalkoztatás terén
 Az állam a család és a munkavállalás összeegyeztethetıségének érdekében ösztönzi a részmunkaidőben tört, ill
az egyéb atipikus foglalkoztatási formákban való munkavégzést.
 A min három kiskorú gyermeket nevelő, a kiskorú gyermeket egyedül nevelő, ill a tartósan beteg / súlyosan
fogyatékos gyermeket nevelő szülőt foglalkoztatása során további, külön tv szerinti kedvezmények illetik meg.
 A várandós anyát, ill a kiskorú gyermeket nevelő szülőt külön tv szerinti kedvezmények illetik meg
a.) a foglalkoztatásra ir szerz munkavégzés helyének megváltozása miatti módosítása,
b.) a rendkívüli, ill az éjszakai munkavégzésre való igénybe vehetőség,
c.) a más helységben végzendő munkára kötelezés, +
d.) a várandóssággal öf orvosi vizsgálat munkaidő-kedvezménye
 A szülőt külön tv szerinti fizetés nélküli szabadság illeti meg a gyermeke otthoni
a.) gondozása céljából min a gyermek 3. életéve, ill tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek,
ikergyermekek nevelése esetén a külön tv szerinti korhatár betöltéséig,
b.) ápolása céljából min a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig, ill ezt követően a személyes ápolás
indokoltságának igazolása alapján.
 A szülő külön tv szerinti felmondási védelem alatt áll, ha
a.) 3 évesnél fiatalabb gyermeket nevel,
b.) beteg gyermekét ápolja,
c.) várandós, szülési szabadságon /gyermek otthoni gond céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon
van, ill emberi reprodukciós eljsal öf kezelésben /gyermek örökbefogadására ir eljban vesz részt.
 A gyermek gondozása céljából igénybe vett ellátásból a foglalkoztatásba visszatérő szülőt kérésére - min a
gyermek 3. életévének betöltéséig - külön tv szerinti részmunkaidőben kell foglalkoztatni.
 A család gyermekvállalással és gyermekneveléssel kapcs feladatai ellátásának segítésére
a.) mindkét szülő pótszabadságra,
b.) a gyermekét szoptató anya munkaidő-kedvezményre, és
c.) a várandós, ill szülő nő szülési szabadságra jogosult.
 A szülési szabadság időtartama nem lehet rövidebb 24 hétnél, kivéve, ha az anya a szülést követően nem tudja,
/ nem akarja a gyermekét gondozni.
A családok és a gyermekvállalás állami támogatása
 Az állam
- a gyermeket nevelő családok munkából szerzett jövedelme után fizetendő közterhek megállapításánál
figyelembe veszi a gyermekvállalással és -neveléssel együtt járó költségeket.
- ezek érvényesítése érdekében gyermekek után járó családi kedvezménnyel támogatja a családokat.
- pénzbeli támogatás/termbeni ellátás formájában hozzájárul a várandóssággal, a szüléssel, a szülőnek a
gyermek - min 3éves koráig történő - gondozásával és nevelésével, ill a taníttatásával öf költségeihez.
 A támogatás formája és mértéke családonként eltérő.
22/1992. (IV. 10.) AB hat
A hat alkotmányellenesnek minősítette, h a fegyveres erők és a tűzoltóság házasuló tagjainak a házasságkötést
megelőző eljban az anyakönyvvezető előtt igazolniuk kellett, h az ill parancsnok a házasságkötéshez engedélyt
adott, és h az abban megszabott határidő még nem telt el. A döntés értelmében a házasságkötés szabadságához való
jog - az önrendi jog részeként – olyan alapjog, amely alkotmányos oltalom alatt áll, korlátozása nem állja ki az
alkotmányosság próbáját.
14/1995. (III. 15.) AB hat
A hat tárgya az azonos neműek élettársi kapcsolata és házassága volt. Az indítványozó álláspontja szerint a tárgykör
szabályai - a Csjt. alapján házasságot nagykorú férfi és nő köthet, a Ptk. alapján az élettársi viszony a házasságkötés
nélkül, közös háztartásban érzelmi és gazd közösségben együtt élő nő és férfi kapcsolata - azzal, h nem teszik
lehetővé azonos neműek házasságkötését, ill nem ismerik el élettársi kapcsolatukat, hátrányos nemi szerepek
szerinti megkülönböztetést alkalmaznak.
A kifogásolt rend-ek az indítványozó szerint sértik az Alkotmány 66. § (1) a férfiak és nők egyenjogúságát biztosító,
ill 70/A. §-ának a bármilyen - köztük a nemek szerinti - hátrányos megkülönböztetést tilalmazó szabályát.
Az indítvány elbírálásakor az AB abból indult ki, h a házasság intézménye kultúránkban és jogunkban is
hagyományosan férfi és nő életközössége, ill utalt arra, h a legfontosabb nemzetközi emberi jogi egyezmények is
ezt a felfogást követik. Ez az életközösség tipikusan közös gyermekek születését és a családban való felnevelését,
ill az egymásról való gondoskodást célozza. Ezért említi az Alkotmány 15. §-a együtt a házasság és a család
intézményét. Bár a gyermekek nemzésére és szülésére való képesség nem fogalmi eleme és nem feltétele a
házasságnak, eredeti rendeltetéséből fakadóan a házastársak különneműsége igen. A fentiekből következik, h a
magyar alkotmány a férfi és nő közötti házasságot tartja értéknek és azt védi.
Az utóbbi évtizedekben kultúrkörünkben általában bekövetkezett a homoszexualitás dekriminalizációja, és
mozgalmak indultak a homoszexuálisok hátrányos megkülönböztetése ellen. Másrészt változások tapasztalhatók a
hagyományos családmodellben is, elsősorban a házasságok tartósságát tekintve. Mindez azonban nem ok arra, h a
jog eltérjen a házasságnak attól a jogi fogalmától, amely a mai állapothoz vezető hagyományban mindig is élt, és
amely a mai jogokban is ált, + amely a köztudat és köznyelv házasság-fogalmával összhangban van. A hagyományos
és a jelenleg kivételes életközösségek számára az állam különböző jogi lehetőségeket kínálhat, amellyel elismeri és
a különböző életviszonyokba integrálja őket. Eközben nem kell az egyes életközösségek önértelmezését követnie,
hanem fenntarthat és támogathat hagyományos int-eket, mint ah az új jelenségek elismerésére létrehozhat új jogi
formákat is. Ezen jogint-ek kialakításánál az érintetteknek nem arra van joguk, h mindannyian ugyanazt az
intézményt vehessék igénybe, hanem az az alkotmányos követelmény, h mindannyiukat egyenlő méltóságú
személyként kezeljék.
Az AB kifejtette, h mivel a házasság intézménye az Alkotmány védelmét élvezi, és a házasság áltan elismert jogi
fogalma szerint nő és férfi életközössége, a férfiak és nők külön-külön képezik a jogalanyok azon homogén
csoportját, amelyeket a hátrányos megkülönböztetés elkerülése érdekében azonos módon kell kezelni. Azonban a
különneműek közötti házasság feltételeinek egyenlő szabályozása nem foglalja magában az azonos neműek
házasodásának jogi lehetőségét. A testület rámutatott arra, h a nemek közötti egyenjogúságnak addig van értelme,
amíg a férfiak és nők közötti term különbséget elismerik, és az egyenjogúságot erre tekintettel valósítják meg.
Mindezek alapján a testület arra a következtetésre jutott, h a támadott rend nem valósít meg nem szerinti / pedig
egyéb helyzet szerinti különbségtételt, s ezért nem sérti az alkotmány 70/A. §-át. A kifogásolt rend az Alkotmány
66. §-ának (1) ével nem hozható összefüggésbe, hiszen nem érinti a férfiak és a nők egyenjogúságát.
A családjogi tvnek a házasságot különneműek kapcsolatára korlátozó előírása ugyanis férfiak és nők számára
egyaránt tiltja a házasságkötést azonos neműekkel. Következésképpen az AB a Csjt. támadott rendére von indítványt
elutasította.
Az élettársi kapcsolat kérdését vizsgálva az AB leszögezte, h az Alkotmány a házasságot, s nem az élettársi
kapcsolatot részesíti kifejezett védelemben. Kimondta uakkor, h két személy életközössége megvalósíthat olyan
értékeket, h az érintettek személyi méltóságának egyenlő figyelembevétele alapján, az együtt élő személyek nemétől
függetlenül igényt tarthat jogi elismerésre.
 24
A testület a hatályos jszok vizsgálata után arra a következtetésre jutott, h az élettársakat érintő jogi szabályozás a
legritkább esetben vonatkozik csak az élettársakra, rendszerint felöleli a közeli hozzátartk bizonyos körét is.
Ezekben az életviszonyokban a jogok és kötelességek szempontjából általában nincs jelentősége annak, h az élettársi
viszony különböző nemű személyek között áll-e fenn, a lényeg a ténylegesen fennálló érzelmi és// gazd kapcsolat.
A kivételes eseteket - ha a szabályozás a közös gyermekre / más személlyel tört házasságra vonatkozik - az élettársat
és a hozzátartk tágabb körét felölelő szabályozásban önkényes, s ezért az emberi méltóság sérelme miatt az
Alkotmány 70/A. §-ába ütköző megkülönböztetés az, ha a közös háztartásban érzelmi és gazd közösségben együtt
élő személyek közül az azonos neműekre a jsz nem vonatkozik. Azok a kedvezmények, ill megszorítások, amelyek
alapja az életközösség fennállása, nem függhetnek pusztán az együtt élők nemétől.
A testület rámutatott arra, h a jogalkotónak többféle lehetősége van a visszás helyzet megszüntetésére. Törölheti a
Ptk.-ból az élettársak fogalmának férfi és nő együttélésére von korlátozását, de a megfelelő jogállást külön
jogintézménnyel is biztosíthatja, adott esetben a von szabályokat az azonos neműekre is kiterjesztheti; mindezt a
jogalkotó az élettársi kapcsolat jogi fogalmának érintetlenül hagyásával is megteheti. Ezért az AB az élettársak
fogalmának alkotmányosságáról, ill annak megsemmisítéséről nem döntött, hanem az eljt e tekintetben
felfüggesztette, lehetőséget adva a jogalkotónak az alkotmányellenes helyzet tetszőleges rendezésére.
Az AB a fentiek értelmében kimondta +: ellentétes az Alkotmánnyal, h azok a jszi rend-ek, amelyek az érzelmi,
szexuális és gazd közösségben házasságon kívül együtt élő és kapcsolatukat nyilvánosan vállaló személyekre nézve
jogokat és kötelességeket állapítanak meg, csakis a Ptk. fogalommeghatározása szerinti élettársi viszonyhoz fűznek
jogköveket.
154/2008. (XII. 17.) AB hat
A testület megállapította, h az azonos neműek számára a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézményének
létrehozása nem alkotmányellenes, a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló tvt uakkor megsemmisítette.
Az AB álláspontja szerint az önrendi jogból nem csupán a házasságkötéshez való jog vezethető le, hanem az élettársi
kapcsolat létesítése is szorosan e joghoz kötődik. Az a tény azonban, h a magyar Alkotmány - a nemzetközi
egyezményekkel összhangban - csak a házasság intézményének biztosít kifejezett alkotmányos védelmet, alapot
teremt arra, h a tvhozó a házastársak és a házasságkötést mellőző élettársak jogviszonyát eltérően szabályozza.
Az állami jogi szabályozás a házasság mellett más együttélési formát hosszú időn keresztül sem családjogi, sem
polgári jogi jogintézményként nem ismert el, az utóbbi évtizedekben azonban a világ számos országa értékelte úgy,
h a társ-i változásokra a jogalkotónak is reagálnia kell.
A magyar családjogi rendszer is hagyományosan a házasság jogintézményére épül, más együttélési formákat hosszú
időn keresztül a magyar jog sem ismert el. Az Ptk.-ba az 1977. évi IV. tv nyomán került be egy olyan rend (578. §,
később: 578/G. §), amely az élettársak - házasságkötés nélkül, közös háztartásban, érzelmi és gazd közösségben
együtt élő nő és férfi - vagyoni viszonyait rendezte. (Az AB visszautalt a 14/1995. (III. 13.) AB határa, amely azt
állapította meg, h ellentétes az Alkotmánnyal, ha a jogalkotó az érzelmi, szexuális és gazd közösségben együtt élők
esetében jogokat és köt-eket csak a Ptk. 578/G. §- ában meghat élettársi viszony fogalmának megfelelő - férfi és nő
közötti - együttéléshez fűz.) Az 1996. június 19. napjától hatályos új tvi értelmező szabály megszüntette a hátrányos
megkülönböztetés alkotmányos tilalmába ütköző jogi szabályozást: a 685/A. § szerint az élettárs - ha jsz másként
nem rend - két, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazd közösségben együtt élő személy. Ettől
kezdve az azonos és különböző neműek élettársi kapcsolatát a jog egyenlően kezeli. A fogalom-meghatározásnak
az értelmező rend-ek között elhelyezése jelzi, h e rendt nem csak a Ptk. 578/G. §-a vonatkozásában, hanem minden
más olyan esetben is alk kell, amikor jszi rend az élettársakra utal, kivéve, ha külön jsz az általa szabályozott sajátos
élethelyzetre tekintettel az élettárs fogalmát ettől eltérően hat meg. A jogalkotó tehát mindezidáig az élettársi
kapcsolatot mint polgári jogi - elsődlegesen mint kötelmi, vagyonjogi - jogviszonyt ismerte el.
A jelenlegi de facto élettársi és a házassági jogviszony szabályozásának érintetlenül hagyása mellett a bejegyzett
élettársi kapcsolatról szóló tv elfogadásával a jogalkotó - mintegy 3. lehetőségként - biztosítani kívánja a személyek
számára, h kapcsolatukat regisztráltassák. A tv szövege és indokolása szerint a magyar megoldás nem kizárólag az
azonos nemű személyek kapcsolatának jogi szabályozására jött létre. Tehát a különböző neműek párkapcsolatának
jogi elismerése háromféle jogi kategóriába lenne sorolható: a) házasság, b) bejegyzett élettársi kapcsolat és c)
élettársi kapcsolat. Az azonos neműek számára pedig kétféle alternatíva kínálkozik: választhatják a bejegyzett
élettársi kapcsolatot / élhetnek anélküli élettársi kapcsolatban.
A bejegyzett élettársi kapcsolat és a házasság viszonyát az AB álláspontja szerint ezért alapvetően a szabályozás
módja, a tv 1. § (1) -ébenl az azonos és különböző nemű személyek homogén csoportként való kezelése, ill a 2. §
(1) és (2) eiben foglalt generális utaló szabályok határozzák meg. Ezt nem lehet másképpen értékelni, mint úgy, h a
jogalkotó nem kívánta részleteiben is áttekinteni a magyar jogrendszerben létező összes, a házastársakra (elváltakra,
özvegyekre, stb.) von rendt, és nem kívánta mérlegelni, h ezek közül mely szabályok alk-át rendeli el, és melyekét
tiltja meg a különböző neműek, ill az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolata vonatkozásában. Ilyen
jszhelyenkénti mérlegelést kizárólag a Ptk., Csjt. és az Alkotmány vonatkozásában végzett el a jogalkotó, e jszokat
ugyanis kifejezett rend-ekkel kiegészíti a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló tv. Más következtetés mindebből
nem vonható le, mint az, h a tv a házassággal ugyan nem minden elemében és részletszabályában, de lényeges
jellemzőit tekintve azonos tartalmú és funkciójú jogviszonyt létesít, más elnevezés alatt, a különböző és az azonos
nemű párkapcsolatok számára egységesen, differenciálatlanul.
Az AB szerint azonban a megkülönböztetés indokolatlan hiánya az Alkotmány 70/A. §-ában deklarált
alkotmányos egyenlőség sérelméhez vezet. A házasságon kívül, de bejegyzett élettársi kapcsolatban együtt élők
jogai és kötei tekintetében azonban az AB alapvető különbséget lát a különböző nemű és az azonos nemű
személyek vonatkozásában.
Az Alkotmány 15. §-ában írt védelem magában foglalja + azt a követelményt is, h az állam ne csupán a fennálló
házasságokat védje, hanem olyan jogi környezetet teremtsen (pl. a házasságban élőknek olyan előnyöket nyújtson),
amely arra ösztönzi polgárait, h a lehetséges együttélési formák közül a házasságot válasszák és családot
alapítsanak.
A házasságot a versengő életmodellekkel szemben csak úgy tudja hatékonyan védeni a jogalkotó, ha az attól
eltérő modelleket valóban eltérően is szabályozza. Ilyen értelemben pedig az alkotmányos védelmi köt
kiüresítésének veszélyével jár, + jogbizonytalanságot is okoz, ha a különneműek számára két, jogi tartalmát
tekintve azonos, csupán elnevezésében különböző intézmény áll rendre kapcsolatuk állami közreműksel tört
elismerésére.
Az AB e körben végezetül hangsúlyozta: A jogalkotónak továbbra is lehetősége van arra, h a de facto élettársi
kapcsolatok körén belül, esetről esetre mérlegelve, egyes jogi tényekhez (pl. tartós életközösség, az élettársi
kapcsolat hatósági nytba vétele, teljes vagyonközösség, gyermek születése) speciális joghatásokat
fűzzön. Alkotmányosan tehát nem kizárt, h a jogalkotó a de facto élettársi viszony és a házasság mellett a
különnemű párok más együttélési formáját is tvi védelemben részesítse, tehát, h e két jogintézmény mellett egy
- lényegét tekintve - köztes intézményt is létrehozzon. Egy ilyen jogintézmény létrehozásának a köte azonban
sem az ált cselekvési szabadságból, sem az Alkotmány más rendéből nem következik kényszerítően. Egyes
élettársi tényállásokra nézve - ha azok a házasságon belüliekhez hasonlók - elfogadható a közvetett jogi
szabályozás is, azaz egy utaló szabályon keresztül a Csjt., a Ptk., / más tv hasonló (analóg) szabályának a
felhívása és alk rendelése. Az azonban nem fogadható el, h egyetlen generális utaló szabállyal a tvhozó a
jogrendszer egészének a házasságra, a házastársakra, stb. - tehát a házasság intézményére - von összes szabályát
felhívja és „megfelelően” alk rendelje, rábízva ezzel a jogalkalmazó fórumokra, h eseti mérlegeléssel
kivételesen eltekintsenek egy-egy jszi rend alk-ától. Ez a megoldás még a vagyonjogban is súlyos
jogbizonytalansághoz vezethet, a személyi státusjogokat, a személyállapotot érintő kérdésekben (ahol a
szabályozás kogens, sőt imperatív) azonban a jogbiztonság (Alkotmány 2. §) ugyanolyan releváns, mint bármilyen
más szabályozási tárgykörben.
43/2012 AB hat - A család fogalmának meghatározása Az AB alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és
megsemmisítette a család fogalmának a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvényben foglalt
meghatározását, ill a tv azon rendelkezését is, amely a tv-es öröklésnek a Ptk-ban szabályozott rendjével
ellentmondásban lévő előírásokat tartalmazott. Az AB egyrészt megállapította, hogy a családvédelmi tv a család
fogalmát túl szűkre szabja, másrészt azt is, h a tv következetesen mellőzi a bejegyzett élettársra való utalást, kizárva
ezzel őt a törvényes örökösök köréből.
14/2014 AB hat - az élettársak családi pótlékjáról -az Ogy mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet
idézett elő azáltal, hogy a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényben nem rendelkezett arról,
hogy a közös háztartásban, együtt nevelt gyermekek után azonos mértékű családi pótlék járjon akkor is, ha az őket
nevelő szülők házasságban, és akkor is, ha élettársi kapcsolatban élnek egymással.
14. AZ EGÉSZSÉGES KÖRNYEZETHEZ VALÓ JOG
 25
XX. cikk
(1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.
(2) Az (1) szerinti jog érvényesülését Mo genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az
egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az eü ellátás
megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támával, ill a körny védelmének biztosításával segíti elő.
XXI. cikk
(1) Mo elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.
(2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt - tvben meghatak szerint - helyreállítani/a helyreáll költségét viselni.
(3) Elhelyezés céljából tilos Mo területére szennyező hulladékot behozni.
 E jog sajátossága, h nincs egyéni jogosultja. Ha környezet károsodik, akkor az nem egy-egy ember személyes
kára lesz, hanem az egész közösségé. Ezért az Alaptv úgy rend, h ezt a jogot nem az egyes egyének, hanem az
állam érvényesíti.
 Az AB ebből kiindulva levezette a védelmi szinttől való visszalépés tilalmát (ún. nonderogation elv);
28/1994. (V. 20.) AB hat azt a követelményt állapította meg, h „az állam a természetvédelem jszokkal biztosított
szintjén nem csökkentheti, kivéve, ha ez más alapjog / alkotmányos érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen. A
védelmi szint csökkentésének mértéke az elérni kívánt célhoz képest ekkor sem lehet aránytalan.”
1995. évi LIII. tv a környezet védelmének ált szabályairól
 Az Alaptv P) cikke az állam és mindenki kötelességének nyilvánítja a természeti erőforrások védelmét,
fenntartását és a jövő nemzedékek számára való megőrzését.
 A XXI. cikk értelmében Mo elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez; ez a cikk
deklarálja a „szennyező fizet” elvét is.
 A tárgykört szabályozó környezetvédelmi tv olyan – nem sarkalatos – jsz, amely a környezetvédelem ált,
keretjellegű szabályait tart; a részletszabályokat egyéb tvek és alacsonyabb szintű jszok jelenítik meg.
 célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet egészének, ill elemeinek és
folyamatainak magas szintű, összehangolt védelme, a fenntartható fejlődés biztosítása.
 hatálya kiterjed
- az élő szervezetek (életközösségük) és a környezet élettelen elemei, ill azok term és az emberi tev által alakított
környezetére, ill
- az e tvben meghatak szerint, a környezetet igénybe vevő, terhelő, veszélyeztető, ill szennyező tev-re.
 A 4. § meghat az alapfogalmakat, így pl. a fenntartható fejlődés társ-i-gazd viszonyok és tevek rendszere,
amely a természeti értékeket megőrzi a jelen és a jövő nemzedékek számára, a természeti erőforrásokat
takarékosan és célszerűen használja, ökológiai szempontból hosszú távra biztosítja az életminőség javítását és
a sokféleség megőrzését.
A környezetvédelem alapelvei
1. Elővigyázatosság, a megelőzés és a helyreállítás
 A környhasználatot úgy kell megszervezni és végezni, h
a) a legkisebb mértékű környterhelést és igénybevételt idézze elő;
b) megelőzze a környszennyezést;
c) kizárja a környkárosítást.
 A környhasználatot az elővigyázatosság elvének figyelembevételével, a környi elemek kíméletével,
takarékos használatával, továbbá a hulladékkeletkezés csökkentésével, a természetes és az előállított anyagok
visszaforgatására és újrafelhasználására törekedve kell végezni.
 A megelőzés érdekében a környhasználat során a leghatékonyabb megoldást, továbbá a külön jszban meghat
tevek esetén az elérhető legjobb technikát kell alkalmazni.
 jsz előírhatja a környhasználat feltételeit, ill korlátozó / tiltó rendelkezéseket állapíthat meg.
 A környet veszélyeztető / károsító környhasználó köteles azonnal befejezni a veszélyeztető / károsító tevet.
 A környhasználó köteles gond a környkárosodás megszüntetéséről, a károsodott körny helyreállításáról.
2. Felelősség
 A környhasználó az e tvben meghat és az e tvben és más jszokban szabályozott módon felelősséggel tartozik
tev-ének a környre gyakorolt hatásaiért.
3. Együttműk
 Az állami szervek, a helyi önkok, a term személyek és szervezeteik, a gazdálkodást végző szervezetek és
mindezek érdekvédelmi szervezetei, ill más intézmények együttműk kötelesek a körny védelmében.
 A környvéd érdekek érvényesítését a Mo két- /többoldalú nemzetközi környvéd és más, a környvédelemmel
összefüggő együttműködési, tájékoztatási, segítségnyújtási megállapodásokkal is elősegíteni köteles,
különösen a szomszédos országokkal való kapcsolatában.
4. Tájékozódás, tájékoztatás és nyilvánosság
 A körny védelmével kapcs áp-i jogok gyakorlása és kötek teljesítése céljából a közfeladatot ellátó szervek
mindenki számára lehetővé teszik a körny és az egészség lényeges összefüggéseinek, a környkárosító tevek
és azok fontosságának megismerését.
 Mindenkinek joga van a körny-i infókat - mint közérdekű adatokat - megismerni.
 A környhasználó köteles az általa okozott környterheléssel, körny igénybevétellel, ill környveszélyeztetéssel
összefüggő adatokról kérelemre bárkinek tájékoztatást adni.
 A jsz
- részletesen szól a környezethasználó felelősségéről, ill a közhatalmi szervek közötti együttműkről és tájról, a
környezeti elemek védelméről és az elemeket veszélyeztető tényezőkről, ill a környezet védelmét szolgáló
állami tevről, pl. az Ogy fogadja el a Nemzeti Környezetvédelmi Programot, az Országos Környvédelmi Tanács
a kormány javaslattevő, tanácsadó, vélező szerve.
- Meghat a helyi önk-ok feladatait, a környezet védelmének gazd alapjait, a környezetvédelmi igazgatás
kereteit, a nyilvánosság részvételét, ill a környezetért való felelősséget, a környezetszennyező kártérítési
felelősségét.
Az állam környvéd és meteorológiai tev-e
 A körny védelmének jogi szabályozását, a körny védelmével öf jogok és kötek megállapítását és megtartásuk
ellenőrzését, a körny védelmének tervezését és irányítását az állam+helyi önk szervei látják el.
 Az állam biztosítja a körny védelméhez fűződő áp-i jogok és a más államokkal / nemzetközi szervezetekkel
kötött környvéd egyezmények, szerződések érvényesülését.
 A környvédelem állami feladatai különösen:
a) a környvéd követelmények érvényesítése az állam más irányú feladatai ellátása során;
b) a körny igénybevételének, megóvásának, károsodása megelőzésének, veszélyeztetése
megszüntetésének, helyreállításának, ill állapota fokozatos javításának irányítása;
c) a környvédelem kiemelt feladatainak meghatározása;
d) a környvéd célok elérését szolgáló jogi, gazdasági és műszaki szabályozórendszer megállapítása;
e) a környvéd állig feladatok ellátása; stb
Az Ogy környvéd tev-e
a) érvényesíti tvalkotó munkájában a környvéd érdekeket;
b) elfogadja a Nemzeti Környvéd Programot, és kétévente értékeli annak vhát;
c) dönt a Kormánynak a körny állapotáról szóló beszámolójáról;
e) meghatározza a Kormány és a helyi önkok környvéd feladatait;
f) jóváhagyja a környvéd feladatok megoldását szolgáló forrásokat, és ellenőrzi felhasználásukat.
A Kormány környvéd tev-e
 irányítja az állami környvéd feladatok vhát, meghatározza és összehangolja a minisztériumok és a
Kormánynak közvetlenül alárendelt szervek környvéd tevét.
 az éves költségvetés előterj-ekor javaslatot tesz a Programban kitűzött célok megvalósítását szolg
pénzeszközökre.stb
A környvédelemért felelős miniszter feladatai
a) irányítja:
aa) tvben / kormányrendeletben feladatkörébe utalt környvéd teveket,
ab) a nemzetközi szerződésekből adódó környvéd feladatok vhát,
 26
ac) a feladat- és hatáskörébe tartozó környvéd igazgatást;
b) elemzi és értékeli:
ba) a körny állapotát és védelmének helyzetét,
bb) a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás folyamatait, stb
Országos Környvéd Tanács
 környvédelem széles körű társadalmi és tudományos, szakmai megalapozása
 max 22 tagú, a Kormány javaslattevő, tanácsadó, véleményező szerve
A helyi önk-ok környvéd feladatai
 A települési önk a körny védelme érdekében
a) biztosítja a körny védelmét szolgáló jszok vhát, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat;
b) önálló települési környvéd programot dolgoz ki, amelyet KTe (kgye) hagy jóvá;
c) a környvéd feladatok megoldására önki rendeletet bocsát ki, ill hatot hoz; stb
 A megyei önk az épített és természeti körny védelmével kapcs feladatainak ellátása érdekében
a) megyei környvéd programot készít,
b) előzetes véleményt nyilv a települési önki környvéd programokról, ill kezd-heti azok megalkotását; stb
 A települési önk KTe, ill a fővárosi önk esetén a fővárosi kgy önki rendeletben - tvben / kormányrendeletben
meghatározott módon és mértékben - illetékességi területére a más jszokban előírtaknál kizárólag nagyobb
mértékben korlátozó környvéd előírásokat határozhat meg.
A nyilvánosság részvétele a környvédelemben
 A term, jogi személyek és jogi sz.n.r.sz-ek jogosultak részt venni a környezettel kapcs nem hatósági
eljárásban.
 Mindenkinek joga, hogy környezetveszélyeztetés, környezetkárosítás vagy környezetszennyezés esetén a
környezethasználó és a hatóságok figyelmét erre felhívja.
 A részvétel joga gyakorolható:
a) személyesen vagy képviselő útján,
b) egyesületek révén,
c) települési önk-ok útján.
 A környezetvédelmi egyesületek jogai
- a környvédelmi közig hatósági eljárásokban az ügyfél jogállása illeti meg.
- környvéd programok kidolg-ában részvétel
- vélményezési jogkör
Felelősség a környezetért
A jogi felelősség általános alapja
 A környhasználó bjogi, polgjogi és közig jogi felelősséggel tartozik.
 A környezethasználó köteles
a) a környezetveszélyeztető magatartástól, a környezetkárosítástól tartózkodni, az általa folytatott
környezetveszélyeztető magatartást, a környezetkárosítást abbahagyni;
b) környveszélyeztetés, környkárosodás esetén a környvédelmi hatóságot azonnal táj, infókat megadni;
c) minden lehetséges int-t megtenni a környkárosodás enyhítése, kárelhárítás+további környkárosodás megak
érdekében,
d) az eredeti állapotot/közeli állapotot helyreállítani, a környezeti elem által nyújtott szolgáltatást
visszaállítani/azzal egyenértékű szolgáltatást biztosítani;
e) az általa okozott környkárosodásért helytállni és a megelőzési, helyreállítási költségeket viselni.
 környvéd bírság fizetése
 A Kormány által rendeletben meghat környezethasználatok esetében a környezethasználónak megfelelő
szakismerettel rendelkező környezetvédelmi megbízottat kell alk, megbízni/kijelölni.
 ügyész - Be-ben meghatározottak szerint jár el a környezeti elemek Btk-ban tilalmazott módon való megsértése
esetén. Környezeti veszélyeztetés esetén ő is jogosult keresetet indítani a tev-től való eltiltás, ill a
környveszélyeztető tev-gel okozott kár megtérítése iránt.
28/1994. (V. 28.) AB hat
 a környezethez való jog az élethez való jog objektív oldalának egyik része: az Alkotmány 18. §-a az emberi
élet természeti alapjainak fenntartására von állami kötet nevesíti külön alkotmányos jogként. Az Alkotmány e
rende hiányában a környezetvédelemmel kapcs állami köt-ek az Alkotmány 54. § (1) -éből is levezethetők
lennének.
 a körny-hez való jog jelenlegi formájában nem alanyi jog és nem is pusztán alk-os feladat vagy államcél,
amelynek megvalósítási ezközeit az állam szabadon választhatja meg „A környezetvédelemhez való jog
elsősorban önállósult és önmagában vett intézményvédelem, azaz olyan sajátos alapjog, amelynek az
objektív, intézményvédelmi oldala túlnyomó és meghatározó.
 E jognak nincsenek egyedileg meghatározható alanyai, a védelem az „emberiséget” és a „természetet” illeti.
Ezért az állam nem alanyi jogok telepítésével, hanem intézményes, szabályozási garanciákkal gondoskodik a
jog érvényesüléséről.
 az állam környezetvédelemre vonatkozó kötelességei teljesítésének garanciáit emeli az alapjogok
szintjére, beleértve a környezet elért védelme korlátozhatóságának feltételeit is. E jog sajátosságai folytán
mindazokat a feladatokat, amelyeket másutt alanyi jogok védelmével teljesít az állam, itt törvényi és szervezeti
garanciák nyújtásával kell ellátnia.” ↔a környvédelem megfelelő szintjét bizt intrendszert a mindenkori
kormányzat nem strukturálhatja át tetszése szerint, mivel ennek fenntartásához, és kielégítő működéséhez alk-
os alapjogok társulnak
 „Az AB megállapítja, h az Alk 18. §-ában megállapított, az egészséges környezethez való jog a Magyar
Köztársaságnak azt a köt-ét is magában foglalja, h az állam a természetvédelem jogszabályokkal biztosított
szintjét nem csökkentheti, kivéve, ha ez más alapjog / alkotmányos érték érvényesítéséhez
elkerülhetetlen. A védelmi szint csökkentésének mértéke az elérni kívánt célhoz képest ekkor sem lehet
aránytalan.”
16/2015 AB hat - A földtörvény alaptörvény-ellenességéről - kihirdetés előtt megvizsgálta az állami földvagyon
kezelésének szabályait módosító tv Alaptörvénnyel való összhangját. A nyilvánosan kihirdetett hat szerint a jelen
lévő parlamenti képviselők kétharmadának szavazatára lett volna szükség a védett földterületek Nemzeti Földalapba
való bevonásához. Az AB alaptörvény-ellenesnek találta azt is, hogy a tv egyes állami tulajdonú védett természeti
területek esetében megszüntette volna a Nemzeti Park Igazgatóságok által végzett természetvédelmi célú
vagyonkezelést.
15. A VÁLASZTÓJOG
B cikk
(3) A közhatalom forrása a nép.
(4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyak.
XXIII. cikk
(1) Minden nagykorú magyar ápnak joga van ahhoz, h az Ogyi képviselők, a helyi önk-i képviselők és pmek, ill az
európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen.
(2) Az EU más tagállamának Moi lakóhellyel rend minden nagykorú ápának joga van ahhoz, h a helyi önk-i
képviselők és pmek, ill az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen.
(3) Moon menekültként, bevándoroltként / letelepedettként elismert minden nagykorú személynek joga van ahhoz, h
a helyi önk-i képviselők és pmek választásán választó legyen.
(4) Sarkalatos tv a váljogot / annak teljességét Moi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez kötheti.
(5) A helyi önk-i képviselők és pmek választásán a válpolgár lakóhelyén / bejelentett tart helyén választhat. A
válpolgár a szavazás jogát lakóhelyén / bejelentett tart helyén gyakorolhatja.
(6) Nem rend váljoggal az, akit bcs elkövetése / belátási képességének korlátozottsága miatt a b a váljogból kizárt.
Nem választható az EU más tagállamának Moi lakóhellyel rend ápa, ha az ápsága szerinti állam jsza, bi / hatósági
döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából.
(7) Mindenkinek joga van országos népszavazáson részt venni, aki az Ogyi képviselők választásán választó.
Mindenkinek joga van helyi népszavazáson részt venni, aki a helyi önk-i képviselők és pmek választásán választó.
(8) Minden magyar ápnak joga van ahhoz, h rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően
közhivatalt viseljen. Tv hat meg azokat a közhivatalokat, amelyeket párt tagja / tisztségviselője nem tölthet be.
2. cikk
 27
(1) Az Ogyi képviselőket a válpolgárok ált és egyenlő váljog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók
akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos tvben meghat módon választják.
(2) A Moon élő nemzetiségek részvételét az Ogy munkájában sarkalatos tv szabályozza.
(3) Az Ogyi képviselők ált választását - az Ogy feloszlása / feloszlatása miatti választás kivételével - az előző Ogy
megválasztását követő negyedik év április / május hónapjában kell megtartani.
9. cikk
(3) A KE....
e) kitűzi az Ogyi képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és pm-ek ált választását, ill az európai parlamenti
választás és az országos népszavazás időpontját;
35. cikk
(1) A helyi önk-i képviselőket és pmeket a válpolgárok ált és egyenlő váljog alapján, közvetlen és titkos szavazással,
a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos tvben meghat módon választják.
(2) A helyi önk-i képviselők és pmek ált választását a helyi önk-i képviselők és pmek előző ált választását követő
ötödik év október hónapjában kell megtartani.
(3) A KT megbízatása a helyi önk-i képviselők és pmek ált választásának napjáig tart. Jelöltek hiányában elmaradt
választás esetén a KT megbízatása meghosszabbodik az időközi választás napjáig. A pm megbízatása az új pm
megválasztásáig tart.
Választási alapelvek
1./ Váljog általánossága
 Alaptv fontos változtatása az Alk szabályaihoz képest, h elvi lehetőséget teremtett arra, h a váljog olyan
személyeket is megillessen, akik nem laknak Mo területén (határon túliak váljoga). E kérdés eldöntését az
Alaptv sarkalatos tvre bízta.
 További fontos változtatás, h - az Emberi Jogok Európai B joggyakorlatára figyelemmel- a váljogból kizártak
köre nem normatív módon került meghatározásra, hanem azt a b mindig eseti jelleggel mondja ki (korábban
ugyanis a cselséget kizáró / korlátozó gondnokság alatt álló és a szabadságvesztés-büntetést töltő személyektől
automatikusan megvonták a váljogot).
 A választókerületben élő válpolgárok névsorát a választói névjegyzék tart, amelyet az önk jegyzője, mint a
helyi választási iroda vezetője állítja össze.
 A váljog áltságának érvényesítése érdekében igazolást lehet kérnie annak, aki a szavazás napján nem
tartózkodik lakóhelyén. Az erre von részletszabályokat miniszteri rendelet állapítja meg.
 A 2006-os Ogyi választáson először alkalmazott új szabály, h külföldről is lehetett szavazatokat leadni, a váljog
nem csak Moon volt gyakorolható. Ezzel az Ogy a mulasztást megállapító 32/2004. (IX. 14.) AB hatnak tett
eleget. A külföldi szavazás problémájának feloldására a választási eljról szóló 1997. évi C. tv (Ve.) 96/A. §-a
azt a megoldást választotta, h - előzetes regisztráció esetén - lehetőséget ad a szavazatok külképviseleten tört
leadására. A külképviseleti szavazás napja az elő forduló esetében a Moi szavazást megelőző 7. (Az USA-ban
a 8.) nap.
 A 2. forduló napja belföldön és külföldön azonos (kivéve az USA-ban, ahol a szavazás napja 1 nappal megelőzi
a Moit). A kialakított szabályozással kapcsolatban azonban az 54/2008. (IV. 24.) AB hat alkellenes mulasztást
állapított meg, mivel így nem biztosított a váljog gyakorlása azon válpolgárok számára, akik a külképviseleti
szavazás napján Moon, a Moi szavazás napján pedig külföldön tartózkodnak.
2./ Egyenlőség
 A váljog egyenlősége biztosítja, h mindenkinek uannyit ér a szavazata. Erre tekintettel a választókerületeket
úgy kell kialakítani, h azokban közel azonos számú válpolgár legyen [22/2005. (VI. 17.) AB hat].
3./ Szavazás közvetlensége
 A szavazás közvetlensége folytán a választók közvetlenül a jelöltekre, és nem elektorokra adják le
szavazataikat.
4./ Titkosság
 A szavazás titkossága a választás legfőbb garanciája, amely biztosítja azt, h az érintett beleegyezése nélkül
senki nem ismerheti meg szavazatát. Az államnak biztosítania kell azokat a feltételeket, amelyek mellett a
szavazat titkosan adható le. A váljog titkosságával az AB több hatában is foglalkozott.
 Első hatai között az AB megállapította, h nem alkotmányellenes, h az ajánlószelvény tart a válpolgár személyes
adatait, a váljog titkosságának ugyanis nem lehet olyan kiterjesztő értelmezést tulajdonítani, h a titkosság nem
csupán a szavazásra, hanem a választással kapcs valamennyi eljra vonatkozik [21/1990. (II. 18.) AB hat].
Figyelemre méltó Sólyom László ABíró különvéle, amely szerint az ajánlószelvény intézménye nem alkellenes
ugyan, de a személyes adatok és lakcím nyilvánosságra hozása a szüksnél jobban korlátozza a személyes adatok
védelméhez való jogot.
2013. évi XXXVI. tv a választási elj-ról
A választási eljárás alapelvei
 A választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő alapelveket:
a) a választás tisztaságának megóvása,
b) önkéntes részvétel a választási eljárásban,
c) esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között,
d) a fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának elősegítése,
e) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás,
f) a választási eljárás nyilvánossága.
 A választási szervek rendelkezésére álló adatok - törvényben megállapított kivétellel - nyilvánosak.
A választás kitűzése
 A úgy kell kitűzni, hogy a mo-i szavazás napja a kitűzés napját követő 70. és 90. nap közé essen.
 A szavazás
- vasárnap kell megtartani.
 - nem eshet a munkaszüneti napra, húsvét- vagy pünkösdvasárnapra.
 Az időközi választást
a) a mandátum megüresedésétől,
b) ha a választás eredménytelen vagy elegendő jelölt hiányában nem lehetett megtartani, a szavazás kitűzött
napjától 120 napon belülre kell kitűzni.
 a vál elj ktsg-eit a kp-i ktsgvetésből kell bizt
A szavazókörök kialakítása
- számát, sorszámát és területi beosztását, ill a szavazóhelyiségek címét a helyi vál iroda vezetője határozattal
állapítja meg úgy, h egy szavazókörre mintegy 600, max 1500, a központi névjegyzékben szereplő válpolgár
jusson, de minden településen legyen legalább egy szavazókör.
- területe nem lépheti át sem a település, sem az ogy, sem a helyi önk vál-ok választókerületi határait.
- a szavazókörök és válkerületek nytát a Nemzeti Vál Iroda a vál-ok hivatalos honlapján folyamatosan
közzéteszi.
 A szavazóköri névjegyzék
 A Nemzeti Vál Iroda a vál kitűzését követő naptól a szavazást követő 15. napig a válon szavazati joggal rend
válpolgárok kp-i névjegyzékben nyilvántartott adatait szavazóköri bontásban teszi hozzáférhetővé a helyi vál
iroda számára. Egy válpolgár csak egy szavazóköri névjegyzékben szerepelhet.
 A mozgóurnát igénylő válpolgárok jegyzéke - kérelmet a szavazóköri névjegyzékben szereplő, mozgásában
eg állapota / fogyatékossága, ill fogvatartása miatt gátolt válpolgár nyújthatja be.
 A válpolgár táj-a - aki legkésőbb a szavazás napját megelőző 58. napon a szavazóköri névjegyzékben szerepel,
a Nemzeti Vál Iroda értesítő megküldésével táj a szavazóköri névjegyzékbe vételéről.
 Jelöltállítás - A jelölő szervezet bejelentése
- Azt a szervezetet, amely jelöltet / listát kíván állítani, a vál kitűzését követően jelölő szervezetként be kell
jelenteni a Nemzeti Vál Bizottságnál.
- a képviseletére jogosult személy jelentheti be.
 ajánlóív, ajánlás
 Jelöltet ajánlani ajánlóíven lehet.
 28
 (a jelölt nytba vételére illetékes vál bizottság mellett működő vál irodától igényelheti)  A média kampányban való részvételével kapcs jogorvoslat
 Az a válpolgár ajánlhat jelöltet, aki a válon a válkerületben váljoggal rend. - A médiaszolgáltatók és a sajtó, ill a filmszínházak vál kampányban való részvételével, - a vál tv rend-einek
- Egy válpolgár több jelöltet is ajánlhat. megsértésével - kapcs kifogást a Nemzeti Vál Bizottság bírálja el.
- Egy válpolgár egy jelöltet csak egy ajánlással támogathat, a további ajánlásai érvénytelenek. - Körzeti és helyi ill lekérhető médiaszolgáltatással / nem országosan terjesztett sajtótermékkel kapcs kifogást
- Az ajánlás nem vonható vissza. ogy egyéni válkerületi vál bizottság, ill az ill területi vál bizottság bírálja el.
- a polgárok zaklatása nélkül a jelölő szervezet képviselője / a jelöltként indulni szándékozó válpolgár, ill  Adatszolg a névjegyzékből – jelölt/jelölő szervezet kérésre a vál iroda 5 NB, de legkorábban nytba vételüket
annak képviselője bárhol gyűjthet. kivétel→ követően átadja.
- Nem gyűjthető ajánlás:
a) az ajánlást gyűjtő és az ajánló munkahelyén munkaidejében / munkaviszonyból, ill munkavégzésre A szavazás
irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettsége teljesítése közben,  helye, ideje, módja
b) a Magyar Honvédségnél és a kp-i államigazgatási szerveknél szolg viszonyban levő személytől a  A válpolgár a lakcíme szerinti szavazókörben szavazhat
szolgálati helyén / szolgálati feladatának teljesítése közben, a) a szavazóhelyiségben /
c) tömegközl eszközön, - szavazás napján 6 órától 19 óráig
d) állami, helyi és nemzetiségi önk szervek hivatali helyiségében, - az a válpolgár szavazhat, aki a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben szerepel.
e) felsőokt és köznevelési intézményben, - igazolja személyazonosságát, ill lakcímét / személyi azonosítóját.
f) eü szolgáltató helyiségében. -a szavazatszámláló bizottság a részére átadja a szavazólapot, amelyet a válpolgár jelenlétében a bal felső
 A jelöltet az ajánlóívek átadásával kell bejelenteni a nytba vételére illetékes vál bizottságnál. sarkában bélyegzőlenyomattal lát el, ill a szavazólap elhelyezésére szolgáló borítékot
 A vál iroda az ajánlásokat ell 3 NB (válpolgár azonosítása és váljoga megállap) - átvételét a válpolgár a kinyomtatott szavazóköri névjegyzéken saját kezű aláírásával igazolja.
 lista bejelentése, majd a jelölő szervezet, a jelölt és a lista nytba vétele (legkésőbb a bejelentését követő 4. - kitöltésére szavazófülke
napon) - a szavazólapot borítékba helyezheti és az urnába dobja.
 Kampányidőszak - a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart. - A 19 órakor sorban álló válpolgárok még szavazhatnak. Ezután a bizottság a szavazást lezárja.
 Kampányeszköz - amely alkalmas a választói akarat befolyásolására / annak megkísérlésére, így különösen a b) mozgóurnával.
 Érvényesen szavazni
a) plakát (falragasz, felirat, szórólap, vetített kép, embléma mérettől és hordozóanyagtól függetlenül) - csak a hivatalos szavazólapon szereplő jelöltre, listára lehet.
- kampányidőszakban korlátozás nélkül elhelyezhető. KIV: - a jelölt neve melletti, ill lista neve feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet.
- Épület falára, kerítésre kizárólag a tulajdonos, a bérlő/vagyonkezelői jog gyakorlójának hj-ával lehet.  Az eredmény megállap
- Egyes középületeken / a közterület meghat részén plakát, ill óriásplakát elhelyezését a helyi önk - szavazatokat a szavazatszámláló bizottság a szavazás lezárását követően haladéktalanul megszámlálja.
műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból rendeletben megtilthatja. - megállapítja a szavazáson megjelent válpolgárok számát.
- - Állami / önk hatóság elhelyezésére szolgáló épületen / azon belül plakátot elhelyezni tilos. - külön csoportba helyezi és összeszámlálja az érvénytelen szavazólapokat.
- úgy kell elh, h az ne fedje más jelölt/jelölő szervezet plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. - a szavazatok megszámlálását követően megállapítja a vál szavazóköri eredményét.
- aki elhelyezte / akinek érdekében elhelyezték, a szavazást követő 30 NB köteles eltávolítani/elmaradása esetén - megállapítja a vál eredményét.
az eltávolítás költségét viselni. - szavazóköri, ill a vál eredményről jk-et kell készíteni.
b) jelölő szervezet / jelölt által történő közvetlen megkeresés
c) politikai reklám és politikai hirdetés Jogorvoslatok
- A médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, ill listát állító jelölő szervezetek és a  Kifogás benyújtása jszsértésre hivatkozással
független jelöltek politikai reklámjait.  a kp-i névjegyzékben szereplő válpolgár, jelölt, jelölő szervezet, ill az ügyben érintett term és jogi személy,
- politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos. jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
- közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.  legkésőbb a sérelmezett jszsértés elkövetésétől szám 3. napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel
- A szavazás napján nem lehet közzétenni. és illetékességgel rend vál bizottsághoz.
- A sajtótermékben közzétett politikai hirdetésnek azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól  írásban - személyesen, levélben, telefaxon / elektronikus levélben eljuttatva - lehet benyújtani.
megkülönböztethetőnek kell lennie.  tart kell a jogszs megjelölését, bizonyítékait, a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és -postai
d) vál gyűlés értesítési címét, személyi azonosítóját, stb
- kampányidőszakban lehet tartani.  a vál bizottság a kifogásról legkésőbb a beérkezésétől szám 3. napon dönt.
- A szavazás napján nem tartható.  érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha
- nyilvánosak. a) nem a jogosult nyújtotta be,
- A rend fenntartásáról a gyűlés szervezője gondoskodik. b) elkésett,
- Állami / önk hatóság elhelyezésére szolgáló épületben vál kampánytev-et folytatni, vál gyűlést tartani tilos, c) nem tartalmazza az előírtakat /
kivéve az 500-nál kevesebb lakosú településen, feltéve, h más közösségi célú épület nem áll rendelkezésre. d) annak elbírálása nem tartozik egyik vál bizottság hatáskörébe sem.
 Kampánytev  a vál bizottság hat-ának meghozataláig visszavonható, de a bizottság az eljárást hivatalból folytathatja.
 - a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban  Ha a vál bizottság
folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása / ennek megkísérlése céljából. - a kifogásnak helyt ad
- Nem minősül vál kampánynak a vál szervek tev-e, az áp-ok - mint magánszemélyek - közötti személyes a) megállapítja a jogszs tényét,
kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától. b) a jogsértőt eltiltja a további jogszstől,
- A szavazóhelyiséget magában foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számí c) a vál eljárást / annak a jogorvoslattal érintett részét megsemmisíti és megismételteti,
150 méteres távolságon belül - közterületen - a szavazás napján nem folytatható. d) a vál kampány szabályainak megsértése, ill meghat köt megszegése esetén bírságot is kiszabhat.
 29
- nem ad helyt, azt elutasítja.
 Fellebbezés
- A vál bizottság elsőfokú hat-a ellen a kp-i névjegyzékben szereplő válpolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá
az ügyben érintett term és jogi személy, jogi sz. n. sz. fellebbezést nyújthat be.
- Nincs helye
- a jk-be foglalt döntés,
- a másodfokon eljáró vál bizottság által hozott határozat, ill
- a Nemzeti Vál Bizottság határozata ellen.
 b-i felülvizsg
- vál bizottság másodfokú határozata, + a Nemzeti Vál Bizottság határozata ellen
- csak akkor kerülhet sor, ha a fellebbezési jogot kimerítették / a f kizárt.
- Nincs helye a jk-be foglalt döntés ellen.
 A helyi vál iroda vezetőjének a szavazókörök kialakításáról és felülvizsgálatáról szóló hat-a ellen a
közzétételének időtartama alatt nyújtható be fellebbezés a helyi vál iroda vezetőjéhez.
 A helyi vál iroda kp-i névjegyzékkel kapcs kérelmet elbíráló döntése ellen legkésőbb az arról szóló értesítés
kézhezvételét, ill elektronikus úton / telefaxon közölt értesítés esetén az értesítés megküldését követő 15. napon
lehet fellebbezést benyújtani.
 A jelöltek, listák sorrendjének sorsolása ellen nincs helye önálló jogorvoslatnak. A sorsolás tvessége elleni
jogorvoslat a szavazólap adattartalmának jóváhagyása elleni bírósági felülvizsgálati kérelembe foglalható.
 A vál biz szavazólap adattartalmának jóváhagyásával kapcs hat-a ellen nincs f→bírósági felülvizsg
kérelem
 A vál eredménye elleni jogorvoslat
- A szavazatszámláló biz szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a vál bizottságnak a vál
eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye.
- A vál biz vál eredményét megállapító döntése ellen
a) a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének tvsértő voltára, /
b) a szavazóköri eredmények összesítésére és a vál eredmény megállapítására von szabályok megsértésére
hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani.
 Jogorvoslat a vál szerv hallgatása miatt
- Ha a vál szerv eljárási kötelességének határidőn belül nem tesz eleget, a felettes vál szerv 3 NB megállapítja
a jszsértés tényét, és
a) a mulasztó vál szervet az eljárás soron kívüli lefolytatására utasítja /
b) meghozza az elmulasztott döntést.
- Ha a Nemzeti Vál Bizottság eljárási köt határidőn belül nem tesz eleget, a Kúria 3 NB megállap a jszsértés
tényét, és a Nemzeti Vál Bizottságot az eljárás soron kívüli lefolytatására utasítja.
Az ogy képviselők vál-a
 időközi válát - az ogy egyéni válkerületi vál bizottság javaslatára figyelemmel - a Nemzeti Vál Bizottság tűzi
ki.
 a következő vál bizottságok működnek:
a) Nemzeti Vál Bizottság,
b) ogy egyéni válkerületi vál bizottság,
c) szavazatszámláló bizottság (egy szavazókörös településen a helyi vál bizottság).
 szavazókörök kialakítása - Ha a település területén több ogy egyéni válkerület található, a szavazókört abban
az ogy egyéni válkerületben kell kijelölni, amelyben a pmi hivatal / a közös önk hivatal székhelye van.
 Az egyéni válkerületi jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző 34. napon kell bejelenteni. Az egyéni
válkerületi jelöltet az ogy egyéni válkerületi vál bizottság veszi nytba. A közös jelölt állításával egyidejűleg be
kell jelenteni, hogy a jelölt - a pártok költségvetési támogatása szempontjából - melyik jelölő szervezethez
tartozik.
 Az országos listát legkésőbb a szavazást megelőző 33. napon kell bejelenteni. A Nemzeti Vál Biz veszi nytba.
 A szavazatszáml biz a válpolgár részére egy egyéni válkerületi szavazólapot és egy pártlistás szavazólapot
ad át.
 A szavazatok megszámlálása
- Az ogy egyéni válkerületi vál biz a szavazást megelőző 8. napig kijelöli a szavazatszámláló bizottságot
- a Moi lakcímmel nem rend válpolgárok levélben leadott szavazatait a Nemzeti Vál Bizottság felügyelete
mellett a Nemzeti Vál Iroda számlálja meg.
 Az ogy egyéni válkerületi vál bizottság a szavazóköri jegyzőkönyvek alapján, legkésőbb a szavazást követő 6.
napon megállapítja a vál egyéni válkerületi eredményét. A Moi lakcímmel nem rend válpolgárok levélben
szavazásának eredményét a Nemzeti Vál Bizottság állapítja meg.A Nemzeti Vál Bizottság legkésőbb a
szavazást követő 19. napon megállapítja a vál országos listás eredményét.
 A Nemzeti Vál Bizottság a vál eredményének jogerőssé válását követően a Magyar Közlönyben közzéteszi a
vál eredményéről készült közleményét.
A helyi önk képviselők és pm-ek vál-a
 A vált úgy kell kitűzni, hogy a szavazás napja a kitűzés napját követő 180. és 100. nap közé essen.
 A települési önki képviselők és a pm időközi válát a helyi vál bizottság, a megyei, ill a fővárosi közgyűlés és a
főpm időközi válát a területi vál bizottság tűzi ki.
 A KT, kgy feloszlásának kimondása/feloszlatása miatt tartott időközi vál előkészítésének és lebonyolításának
költségeit a helyi önk költségvetéséből kell biztosítani.
 vál bizottságok:
a) Nemzeti Vál Bizottság,
b) területi vál bizottság,
c) helyi vál bizottság,
d) szavazatszámláló bizottság.
 A mandátumok számának megállap - A polgárok személyi adatainak és lakcímének nytát kezelő kp-i szerv
az általános vál évében január 31-ig átadja a települések, a megyék, ill a főváros lakosságszámának január 1-
jei adatait a Nemzeti Vál Iroda számára. →lakosságszámot 3 NB közli a helyi, ill a területi vál iroda
vezetőjével.→ az általános vál évében február 15-ig hat-ban állapítja meg a KT, ill a kgy megválasztandó
tagjainak számát.
 Az egyéni válkerületek kialakítása
- 10.000-nél több lakosú településen az egyéni válkerületeket a helyi vál iroda vezetője alakítja ki.
- úgy kell kialakítani, h
a) azok összefüggő területet alkossanak,
b) a kp-i névjegyzék alapján válra jogosultak száma megközelítően azonos legyen.
 A szavazókörök kialakítása - 10.000-nél több lakosú településen a szavazókört abban az egyéni válkerületben
kell kijelölni, amelyben a pmi hivatal / a közös önki hivatal székhelye van.
Az EP tagjainak vál-a
 az Európai Parlament tagjainak válára és az ogy képviselők általános válára uazon napon kerül sor,
 A vált az EU által meghat időszakon belüli vasárnapra kell kitűzni.
2011. évi CCIII. tv az Ogyi képviselők választásáról
 bevezetett leglényegesebb változások:
- rögzítette, h a képviselők száma 199;
- egyfordulós rendszert alakított ki;
- csak egyéni választókerület és országos lista van (megszűnt a területi lista);
- az egyéni választókerület „győztese” is keletkeztet töredékszavazatot
- a Vjt. nem tartalmaz érvényességi küszöböt, azaz - a korábbi szabállyal szemben - nem követeli meg, h a
válpolgárok fele részt vegyen a szavazáson
- a nemzetiségi lista kedvezőbb feltételekkel jut mandátumhoz
Az ogy képviselők száma
 Az Ogyi képviselık száma 199.
 106 Ogyi képviselőt egyéni választókerületben, 93 Ogyi képviselőt országos listán választanak.
Az egyéni választókerületek
 Minden egyéni választókerületben egy Ogyi képviselő választható.
 úgy kell kialakítani, h
a.) azok ne lépjék át a megyehatárokat, ill a főváros határát,
 30
b.) azok öf területet alkossanak, A listaállítás területi és országos listák (kizárólag országos listák (pártlisták és nemzetiségi
c.) a választásra jogosultak száma megközelítően azonos legyen. rendszere pártlisták) listák)
 A fővárosi kerület, ill - ha a választásra jogosultak száma meghaladja az egyéni választókerületek választásra az országos min 7 területi lista állítása (területi listát 9 megyében és a fővárosban min 27 jelölt
jogosultjainak átlagos számát - a település két / több egyéni választókerületre osztható. listaállítás feltétele állíthat az a szervezet, amely a területi állítása
 Egyéni választókerületi jelölt állítása - Az egyéni választókerületben képviselőjelölt választókerületben – a megyében, fővárosban
a.) párt jelöltjeként / – az egyéni választókerületek ¼-ében, de min
b.) független jelöltként indulhat. 2 kerületben jelöltet állít)
 Két / több párt közös jelöltet is állíthat. Egy személy csak egy egyéni választókerületben fogadhat el jelölést. az egyéni az a jelölt, aki az első fordulóban megszerezte az a jelölt, aki a legtöbb szavazatot kapta
 Az egyéni választókerületben a jelöléshez min 500 válpolgár ajánlása szüks. választókerület a szavazatok több mint felét; ha ilyen nem (elég a relatív többség)
 Országos lista állítása - pártlistaként / nemzetiségi listaként állítható. győztese volt, a második fordulóban – melybe a három
- Pártlistát az a párt állíthat, amely - min kilenc megyében és a fővárosban - min huszonhét egyéni legtöbb szavazatot kapott jelölt jutott, ill még
választókerületben önállóan jelöltet állított. Két / több párt közös egyéni választókerületi jelöltek alapján - az a jelölt, aki elérte a szavazatok 15%-át –
ugyanazon pártok részvételével - közös pártlistát állíthat. elég a relatív többség
- Az országos nemzetiségi önk nemzetiségi listát állíthat.A nemzetiségi lista állításához a névjegyzékben mi minősül kizárólag az a szavazat, amellyel nem az a szavazat, amellyel nem szereztek
nemzetiségi válpolgárként szereplő válpolgárok min egy százalékának ajánlása, de max ezerötszáz ajánlás töredékszavazatnak szereztek mandátumot mandátumot, ill speciális szabályként a
szüks. A nemzetiségi listán min három jelöltnek kell szerepelnie Pártlistán max háromszor annyi jelölt ? győztes egyéni jelölt és a második
szerepelhet, mint az országos listán megszerezhető mandátumok száma helyezett közötti különbség, melyet a
győztesnek kell elszámolni
A szavazás a jelölő szervezet ha a területi listái számára leadott szavazatok ha az országos listára (pártlistára,
 Az ogy képviselők választása egyfordulós. listás mandátumot elérték az összes területi listára leadott nemzetiségi listára) leadott szavazatok
 A Moi lakóhellyel rend válpolgár szerzett érvényes szavazat 5%-át, a párt területi listás elérték az összes listára leadott érvényes
− egy egyéni választókerületi jelöltre és mandátumot szerzett (ez nem jelenti szavazat 5%-át
− egy pártlistára szavazhat. automatikusan, h országos listás mandátumra
 A Moi lakóhellyel rend, névjegyzékben nemzetiségi válpolgárként szereplő válpolgár is jogosult - ez már a töredékszavazatok
− egy egyéni választókerületi jelöltre és függvénye)
− nemzetiségének listájára, ennek hiányában egy pártlistára szavazhat.
 A Moi lakóhellyel nem rend válpolgár egy pártlistára szavazhat. nemzetiségi nem rend róla a tv lehetőség kedvezményes mandátum
képviselet szerzésére (nemzetiségi kvóta), további
A választás eredményének a megállapítása mandátum szerzése az 5%-os küszöb
 Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz Ogyi képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. elérése esetén; nemzetiségi szószóló
 Nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazhatnak-e a nem teszi lehetővé a tv szavazhatnak, de kizárólag listára, egyéni
szavazat min öt százalékát nem érte el. mo.-i lakóhellyel jelöltre nem
 A közös pártlista nem szerezhet mandátumot, ha a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes nem rend (kettős)
szavazat min tíz százalékát, kettőnél több párt által állított közös pártlista esetében min 15 százalékát nem érte magyar ápok?
el.
 Töredékszavazatnak minősül az egyéni választókerületben 2010. évi L. tv a helyi önk képviselők és a pmek választásáról
− a mandátumot nem szerző jelöltre leadott szavazat, ill  Az önk-i választások szabályozása összetett.
− a mandátumot szerző jelölt szavazataiból a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt  Az önk-i választás kifejezés gyűjtőnév, jelöli egyrészt a helyi képviselők választását, másrészt a megyei és a
szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám. fővárosi kgy tagjainak a választását, harmadrészt a pmek választását.
 Az önk-i választás egyfordulós, és nem csak a magyar ápok rendelkeznek aktív váljoggal, hanem az EU
Nemzetségi szószóló: A nemzetiségi listát állító, de azon mandátumot nem szerző nemzetiséget nemzetiségi tagállamainak ápai és azok is, akiket Moon menekültként, bevándorlóként / letelepedettként elismertek, ha az
szószóló képviseli az Ogyben, aki a nemzetiségi listán első helyen szereplő jelölt lesz. (A tv tehát arra az esetre, ha önk területén állandó lakóhelyük van.
a nemzetiségi lista nem tud mandátumot szerezni kedvezményes kvóta révén, biztosítani kívánja a listaállításra
képes nemzetiség parlamenti képviseletét.) A KT megválasztása
 A települési képviselők választását a helyi önk-i képviselők és pmek választásáról szóló 2010. évi L. tv (Övt.)
vizsgált szempont 1989. évi XXXIV. tv 2011. évi CCIII. tv szab
A lebonyolítás a választás kétfordulós a választás egyfordulós
jellege 1./ A 10.000 lakos alatti településeken a választás ún. kis listás rendszerben történik, amely - elnevezésével
elnyerhető 386 (210 listás, 176 egyéni) 199 (106 egyéni, 93 listás) ellentétben - személyekre, és nem listára tört szavazást jelent. Az Övt. a lakosok száma arányában meghatározza,
mandátumok száma h a településen hány tagú KT műk.
érvényességi feltétel a választás első fordulója érvényes, ha azon nincs A kislistás rendszerben azok a jelöltek szereznek mandátumot, akik a legtöbb szavazatot kapták. Ha vmelyik jelöltet
részt vett a válpolgárok több mint fele pmnek választották meg, a kislistáról törölni kell, és a következő legtöbb szavazatot szerzett jelölt tekinthető
az egyéni választókerületenként 750 érvényes Min 500 válpogár ajnlása megválasztottnak. Szavazategyenlőség esetén a mandátum kiosztásáról sorsolással döntenek.
jelöltállítás feltétele ajánlószelvény 2./ A 10.000 lakos feletti településeken, ill a fővárosi kerületekben vegyes választási rendszer (egyéni
válkerület+komp lista)műk. Ezeken a településeken (kerületekben) választókerületeket kell alakítani, amelyekben
 31
a válpolgárok egyéni jelöltekre szavaznak. Az egyfordulós rendszer következtében az a jelölt lesz képviselő, aki
relatív többséget szerzett. Azok a szavazatok, amelyek nem vezettek mandátumhoz, töredékszavazatnak
minősülnek és a kompenzációs listán kerülnek kiosztásra.
A kgy tagjainak megválasztása
1./ A megyei kgy tagjait közvetlenül, listán választják, arányos rendszerben.
Az Övt. szakított azzal a korábbi megoldással, amelynek az volt az érdekessége, h minden jelölő szervezet két listát
állíthatott, egyet a 10.000 lakos alatti, egyet a 10.000 lakos feletti települések válpolgárainak számára. A leadott
szavazatok a két listán külön-külön kerültek elszámolásra.
Az Övt. értelmében a szavazatokat egységesen számolják el.
A megyei kgy tagjai esetében 5% a választási küszöb, és ha valakit egyidejűleg helyi önk-i képviselőnek is
megválasztanak, nyilatkoznia kell, h melyik megbízatását tartja meg.
2./ Budapesten a Fővárosi Kgy tagjait közvetlenül, listán választják.
A kiosztható mandátumokat arányosan kell elosztani azok között a listák között, amelyek megszerezték a leadott
szavazatok 5%-át (választási küszöb).
Pm-választás
 A települések pmeit, Budapesten a főpmt a település lakosai 1994. óta közvetlenül választják.
 A választás alapján az lesz pm, aki a legtöbb szavazatot szerezte (relatív többség). Ellentétben a helyi önk-i
képviselők választásával, szavazategyenlőség esetén nem sorsolással döntenek a pmi tisztségről, hanem időközi
választást kell tartani.
 Időközi választást kell tartani abban az esetben is, ha nem indult pm-jelölt a választáson.
2003. évi CXIII. tv az EP tagjainak vál-áról
 A választás arányos választási rendszerben, listás szavazással történik.
 A választáson Mo területe 1 választókerületet alkot.
 Az EP tagjainak választásán az választó és választható, aki Moon lakóhellyel rend.
 Az EP tagjainak választásán nem választható, aki jogerős ítélet alapján szv büntetését / be-ben elrendelt intézeti
kgyk-ét tölti.
A váljog
 gyakorlása a válpolgár szabad elhatározásán alapul.
 A válpolgár az EUnak csak egy tagállamában gyakorolhatja váljogát.
 Moon az EP tagjainak választásán a váljogát gyakorolhatja
− minden magyar válpolgár, ha nem jelezte vmely másik uniós tagállamban, h váljogát ott kívánja gyak, ill
− az EU más tagállamainak minden válpolgára, ha nyilot tesz arról, h váljogát Moon kívánja gyakorolni, és
Moi lakóhellyel való rendét igazolja.
Jelölés
 Listát bejegyzett pártok állíthatnak. Két / több párt közös listát is állíthat. Uaz a párt csak egy – önálló / közös
– listát állíthat. A listán a jelöltek a párt (pártok) által bejelentett sorrendben szerepelnek.
 A listaállításhoz min 20 000 válpolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szüks.
 A válpolgár csak egy listán szerepelhet jelöltként.
 Szavazás - A válpolgár egy listára szavazhat.
A vál eredményének megállap
 A megszerezhető mandátumok száma megegyezik az EP-ben Mo számára fenntartott képviselői helyek
számával.
 A mandátumkiosztásban csak azok a listák vehetnek részt és szerezhetnek mandátumot, amelyek több
szavazatot kaptak, mint az összes listára leadott összes érvényes szavazat 5%-a.
 A mandátumok kiosztásához össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden, a mandátumszerzésre jogosult
lista neve alatt képezni kell egy számoszlopot. A számoszlop első száma az adott lista szavazatainak száma, a
második szám az adott lista szavazatai számának fele, a következő szám a harmada, negyede, ötöde stb. Minden
lista számoszlopában max annyi szám szerepelhet, mint a listán állított jelöltek száma.
 Meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot; amelyik lista számoszlopában található, az a lista
kap egy mandátumot. Ezt követıen meg kell keresni a következő legnagyobb számot; amelyik lista oszlopában
található, az a lista kap egy mandátumot. Ezt az eljt addig kell folytatni, míg az összes mandátumot ki nem
osztották.
3/1991. AB hat - ogy képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. tv. 9. § (2) 2. mondata
alkotmányellenességének megállapítására vonatkozó indítványt és megsemmisítésére irányuló kérelmet elutasítja.
1. Indítványozó az 1989. évi XXXIV. tv. (Vjtv.) 9. § (2)-ben szereplő, általa sérelmezett jogszabályi előírás
alkotmányellenességének megállapítását arra hivatkozással kérte, hogy az ellentétes az Alkotmány 70/A. § -ában
foglalt rendelkezésekkel.
Kifogásolta, h az ogy képviselők választása során - az elj alá vont tv-i rendelkezés alapján - a mandátumszerzés
szempontjából nem vehetők figyelembe azon párt szavazatai, amelyek területi listáira leadott és országosan
összesített szavazatai nem haladják meg a vmennyi párt terület listáira leadott és országosan összesített szavazatok
4 %-át.
Diszkriminatív rendelkezésnek tekintette, hogy ily módon érvényes szavazatokat nem vesznek figyelembe a
mandátumok szétosztásánál, s a "kis pártokat" támogatók szavazata kevesebbet ér a " nagy pártokra " szavazókénál.
Az indítványozó szerint nem érvényesül az esélyegyenlőség elve, ha az általa sérelmezett előírás alapján
megkülönböztetett politikai csoportok nem kapnak lehetőséget a Parlamentben való részvételre.
2. Az AB felkérésére kifejtett állásfoglalásában a BM közigazgatási államtitkára a sérelmezett rendelkezést nem
tartotta alkellenesnek.
Rámutatott, h az indítvánnyal támogatott rendelkezés nem sérti a választójog egyenlőségének elvét, csupán a
parlamenti döntéshozatalból zárja ki a csekély társadalmi támogatást, ill kevés szavazatot kapott pártokat.
16. A MAGYAR ÁP-SÁG KELETKEZÉSE, MEGSZERZÉSE, MEGSZŰNÉSE,ÁP-I STÁTUSJOGOK ÉS
KÖT-EK
G cikk
(1) Születésével a magyar áp gyermeke magyar áp. Sarkalatos tv a magyar ápság keletkezésének / megszerzésének
más eseteit is meghatározhatja.
(2) Mo védelmezi ápait.
(3) Senkit nem lehet születéssel keletkezett / jogszerűen szerzett magyar ápságától megfosztani.
(4) Az ápságra von részletes szabályokat sarkalatos tv hat meg.
XXVII. cikk
(1) Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad mozgáshoz és tartózkodási
helye szabad megválasztásához.
(2) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy külföldi tartózkodásának ideje alatt Magyarország
védelmét élvezze.
XXIX. cikk
(1) A Moon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden, vmely nemzetiséghez tart magyar ápnak joga van
önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Moon élő nemzetiségeknek joguk van az
anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és
az anyanyelvű oktatáshoz.
(2) A Moon élő nemzetiségek helyi és országos önk-okat hozhatnak létre.
(3) A Moon élő nemzetiségek jogaira von részletes szabályokat, a nemzetiségeket és a nemzetiségként való elismerés
feltételeit, ill a helyi és országos nemzetiségi önk-ok megválasztásának szabályait sarkalatos tv hat meg. Sarkalatos
tv a nemzetiségként való elismerést meghat idejű honossághoz és meghat számú, magát az adott nemzetiséghez
tartnak valló személy kezdeményezéséhez kötheti.
2. cikk
(2) A Moon élő nemzetiségek részvételét az Ogy munkájában sarkalatos tv szabályozza.
 A legált definíció szerint az állam vmely területen élő lakosság feletti főhatalmát jelöli. Az alkotmányjog
lakosságon nem azokat érti, akik egy adott pillanatban / életvitelszerűen vmely állam területén tartózkodnak,
hanem egy jogállást, jogi helyzetet feltételez, amely a polgárokat az államhoz kapcsolja. Ezt a jogállást
nevezzük ápságnak.
 32
Az ápság tehát közjogi kapcsolat vmely állam és egy term személy között.
 A közjogi jellegből következően ez a jogviszony hierarchikus, hiszen abban egyik részről az állam, mint a
szuverenitás letéteményese vesz részt.
 A másik oldalon álló polgár a hatalom korlátjaként jelenik meg, aki speciális jogokkal (státusjogokkal) rend.
Státusjogok tehát azok a jogok, amelyek kizárólag az ápokat ill meg (pl. váljog, közhivatal viselésének joga).
 Az ápság intézménye szorosan kapcsolódik a szuverenitáshoz.
 Az ápságra von szabályokat minden állam maga dönti el, + a szuverenitásból következik az is, h az ápság
megszerzéséhez senkinek nincs alanyi joga.
 Az ápság keletkezésére, megszerzésére, megszűnésére és az ápsági eljra von szabályokat a magyar ápságról
szóló 1993. évi LV. tv (Ápt.) állapítja meg.
A magyar ápság keletkezése és megszerzése
 Az Ápt. alapján 5 különböző módon létesülhet magyar ápság: születéssel, családjogi ténnyel, nyil-tal,
honosítással és visszahonosítással.
 A dogmatika szerint az első 3 tényállás keletkezteti a magyar ápságot, az utóbbi két tényállással pedig a magyar
ápság megszerezhető.
 Az ápság keletkezése és megszerzése között az a különbség, h az előbbi alanyi jogon létesíti az ápsági
jogviszonyt, az utóbbi eset pedig az állam diszkrecionális jogkörébe tartozik.
Születés
 A születéssel való ápság-szerzésre kétféle elv vonatkozhat. Egyes államok a területi elvet (ius soli) alkalmazzák,
és ápuknak ismerik el azt a személyt, aki az adott állam területén született. A területi elvet elsısorban dél-
amerikai államok alkalmazzák.
 A másik elv a vérségi elv (ius sanguinis), amely szerint az válik áprá, akinek vmelyik szülője az adott állam
ápa - függetlenül attól, h az illetı melyik államban született.
 Az Ápt. főszabályként a vérségi elvet alk, így születéssel magyar áprá válik az, akinek vmelyik szülője magyar
áp.
 Nemzetközi egyezmények, így különösen a Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya
leszögezik, h minden gyermeknek joga van ahhoz, h születésével ápságot szerezzen. Ezen szabály érvényesítése
érdekében az Ápt. két esetben kisegítő elvként alk a területi elvet, és magyar ápnak tekinti:
− a Moon lakóhellyel rend hontalan Moon született gyermekét, ill
− az ismeretlen szülőktől származó, Moon talált gyermeket.
 Ez utóbbi esetet vélelmezett ápságnak nevezzük. Ilyenkor azonban, ha a gyermek külföldi ápsága később
bebizonyosodik, magyar ápsága megszűnik - a kettős ápság elkerülése érdekében.
Családjogi tény
 Jogpolitikai érdek fűződik ahhoz, h a családi viszonyok tisztázatlansága lehetőleg ne befolyásolja érdemben a
megszületett gyermek ápságát. Így magyar áprá válik a gyermek, ha a magyar áp szülő
− teljes hatályú apai elismerő nyilot tesz,
− utólagos házasságot köt, /
− apaságának / anyaságának tényét b megállapítja.
 A nyil, házasság / bírói hat minden esetben a születésre visszaható hatállyal keletkezteti az ápságot.
Honosítás
 A honosítás fogalmilag csak azoknak az esetében lehetséges, akik korábban nem voltak magyar ápok, de azt a
meghat eljban kérelmezik. Alapesetben kérelemre honosítható az a külföldi áp, aki:
- 8 éve Moon lakik,
- a magyar jog szerint büntetlen előéletű, és nincs ellene be folyamatban
- megélhetése és lakhatása Moon biztosított
- honosítása Mo közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti és
- alk-os alapismeretekből magyar nyelven vizsgát tett.
 A „Moon lakás” kitétel csak részben tekinthető ténykérdésnek, mivel szüks az, h a kérelmezőt menekültként
elismerjék, bevándorlását engedélyezzék, letelepedési engedélyt / EGT tartózkodási engedélyt kapjon.
 A büntetlen előélet kapcsán kiemeljük, h az Ápt. csak a magyar jog szerinti büntetlenséget írja elő, honosítható
tehát az a külföldi áp, aki országa büntetőkódexét megsértette ugyan, de cselét a magyar Btk. nem rendeli
büntetni.
 A köz- és nemzetbiztonság sérelme, a szuverenitásra utal arra, h a honosítás az állam diszkrecionális jogkörébe
tartozik.
 Az alapismereti vizsga letétele alól az Ápt. felmentést ad azoknak, akik korl cselképes kiskorúak, a
cselképtelenek, 60 év felettiek, magyar tannyelvű nevelési-oktatási /felsőokt int-ben végzettséget szereztek, ill
ha eü okok ezt indokolják.
 Az Ápt. ismeri a kedvezményes honosítás int-ét is. →a kedvezményt az jelenti, h az Ápt. részben / egészben
eltekint a 8évi helyben lakás követelményétől, a többi feltételt azonban változatlanul teljesíteni kell.
 3 év Moi tartózkodás után kérheti honosítását az,
− aki magyar áp-ral három éve házas, / a házasság a házastárs halála miatt szűnt meg,
− kiskorú gyermeke magyar áp,
− magyar áp fogadta örökbe,
− menekültként elismerték/
- hontalan
 Az alap aláhúzott feltételek fennállása esetén - kérelmére - kedvezményesen honosítható az a nem magyar áp,
akinek felmenője magyar áp volt / valószínűsíti mo-i származását, és magyar nyelvtudását igazolja.
 Kérelmére kedvezményesen honosítható az a nem magyar áp, aki
a) legalább
aa) tíz éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az ápsági kérelem benyújtásának időpontjában
magyar áp, vagy
ab) öt éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az ápsági kérelem benyújtásának időpontjában
magyar áp, és közös gyermekük született,
b) az alap aláhúzott feltételeknek megfelel, és
c) magyar nyelvtudását igazolja.
 5 év Moi tartózkodás után kérheti honosítását az, aki
− Mo területén született /
- kiskorúsága idején létesített Moi lakóhelyet,
 A honosítás körében az Ápt. tart az államérdekből tört honosítás intézményét is. Az állami szuverenitás
következtében az állam nincs kötve a saját maga által rögzített szabályokhoz a honosításnál, és abban az esetben
is adományozhat ápságot, ha annak tvi feltételei hiányoznak. Ápságot szerez tehát az, akinek honosításához
Monak fontos érdeke fűződik. Ebben az esetben az Ápt. csak a büntetlen előéletet és a köz- és
nemzetbiztonsági érdekek sérelmének hiányát teszi feltétellé.
Visszahonosítás
 Visszahonosítással szerez ápságot az a személy, aki korábban magyar áp volt, de ápsága vmilyen okból
megszűnt ás magyar nyelvtudását igazolja.
Az ápság megszűnése - megszűnhet lemondással és visszavonással.
1) Lemondás
 A KEhöz címzett nyiltal lemondhat ápságáról az, aki külföldön él és külföldi áp, / a külföldi ápság megszerzését
valószínűsíti és a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szerepel/Mo területét külföldön történő
letelepedés szándékával elhagyta vagy külföldön élő magyar ápként nincs bejelentett, érvényes tartózkodási
helye Magyarországon.
 Egyes államok azonban nem ismerik a kettős ápság intézményét, így annak a magyar ápnak, aki ilyen államnak
az ápságát kívánja megszerezni, előbb le kell mondania magyar ápságáról. Az Ápt. ezért enyhíti a
feltételrendszert, és elég csak valószínűsíteni a külföldi ápság megszerzését.
 Ha mégis „ápság nélkül marad” a magyar ápságáról lemondott kérelmező, 3 éven belül kérheti a magyar
ápság visszaállítását. A határidő elmulasztása esetén csak visszahonosításnak van helye. A visszaállítás
annyiban kedvezőbb a visszahonosításnál, h az ápság megszerzése itt alanyi jog, nem függ az állam
mérlegelésétől.
 Ha a lemondás feltételei fennállnak, ezt az ápsági ügyekben eljáró szerv hatban megállapítja, és a KE okiratot
 33
állít ki róla. utónevének hivatalos elismeréséhez.

2) Visszavonás Közösségi nemzetiségi jogok

 Visszavonható az ápsága annak, aki magyar ápságát jszok megszegésével, / a hatóságot félrevezetve szerezte  A nemzetiségek elidegeníthetetlen közösségi joga
meg, így például, ha valótlan adatot közölt, / valós tényt elhallgatott. a.) önazonosságuk megőrzése, ápolása, erősítése és átörökítése,
 csak a megszerzéstől szám 10 éven belül van lehetőség. b.) történelmi hagyományaik, nyelvük megőrzése és fejlesztése, tárgyi és szellemi kultúrájuk ápolása és
gyarapítása.
A magyar ápság igazolása
a) érvényes magyar személyazonosító igazolvánnyal,  A nemzetiségi közösségeknek joguk van:
b) érvényes magyar útlevéllel, a.) tvi keretek között int-ek létrehozásához és működtetéséhez, más szervtől tört átvételéhez,
c) érvényes ápsági bizonyítvánnyal, b.) nemzetiséghez tartk óvodai neveléséhez, ált iskolai neveléséhez-oktatásához, nemzetiségi kollégiumi
d) - ellenkező bizonyításig - honosítási okirattal igazolható. ellátásához, gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai neveléséhez- oktatásához, felsőfokú képzéséhez, +
jogosultak
2011. évi CLXXIX. tv a nemzetiségek jogairól c.) az országos önk útján a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatás feltételeinek megteremtését
kezdeményezni és kialakításában közreműködni.
Nemzetiség minden olyan - Mo területén min egy évszázada honos - népcsoport, amely az állam lakossága körében
számszerő kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, A nemzetiségek önk-ai
egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult  Az egyes nemzetiségek közvetlen választással
közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul. a.) helyi, ill
b.) országos nemzetiségi önkot hozhatnak létre.
A nemzetiségek alapvető jogai
 Minden nemzetiség jogosult arra, h nemzetiségi közösségként létezzen és fennmaradjon. A nemzetiségi önk-i képviselők
 Minden nemzetiségi közösségnek és nemzetiséghez tart személynek joga van A települési nemzetiségi önk-i képviselők száma
a.) a szülőföldjén való zavartalan boldoguláshoz, a saját, a szülők, ősök születési / lakhelyének a.) 3 fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő válpolgárok száma a választás kitőzésének napján a
kultúrájához, hagyományaihoz való kötődés szabadságához és oltalmához; településen kevesebb, mint 100 fő,
b.) az óhazával való zavartalan kapcstartáshoz. b.) 4 fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő válpolgárok száma a választás kitűzésének napján a
 A nemzetiséghez tart személynek joga van mind az óhaza és a nyelvnemzetek állami és közösségi településen min 100 fő.
intézményeivel, mind a más országokban élő nemzetiségekkel való kapcstartásra.  A területi nemzetiségi önk-i képviselők száma 7 fő.
 A nemzetiséghez tartk nyelvhasználatának feltételeit az állam biztosítani köteles. Az Ogyben a nemzetiséghez  Az országos nemzetiségi önk-i képviselők száma
tart képviselő az anyanyelvét is használhatja. a.) 15 fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő válpolgárok száma a választás kitűzésének napján nem
 A helyi önk KTében a nemzetiségi képviselő anyanyelvét is használhatja. Ha a felszólalás kizárólag vmely több mint ötezer,
nemzetiség nyelvén hangzott el, a felszólalás magyar nyelvű szövegét / tartalmi kivonatát az ülés jkéhez csatolni b.) 23 fő, ha a ......... több mint 5000,
kell. c.) 31 fő, ha a........ több mint 10000,
 Mo tilalmaz minden olyan politikát, magatartást, amely d.) 39 fő, ha a ...... több mint 25000,
a.) a nemzetiségnek a többségi nemzetbe való beolvasztását, a többségi nemzetből tört kirekesztését, e.) 47 fő, ha a ........ több mint 50000.
elkülönítését célozza, / ezt eredményezi,  A tv vmennyi – települési, fővárosi, megyei, országos - nemzetiségi önk-i képviselő választáson egy
b.) a nemzetiségek által lakott területek nemzeti / etnikai viszonyainak megváltoztatására irányul, választókerület létrehozását írja elő.
c.) a nemzetiséget / nemzetiséghez tart személyt hovatartozása miatt üldözi, megfélemlíti, életkörülményeit  A választást ki kell tűzi, ha - a népszámlálási adatok alapján – a településen az adott nemzetiséghez tart
nehezíti, jogai gyakorlásában akadályozza, / személyek száma eléri a 30 főt, a fővárosban, megyében kitűzött települési választások száma min 10; az
d.) a nemzetiség erőszakos ki- / áttelepítésére irányul. országos nemzetiségi önk-i képviselők választására ilyen rend-ek nincsenek.
 A jelölés feltétele települési önk esetén a névjegyzékben szereplő válpolgárok 5%-ának, de min 5 válpolgárnak
Egyéni nemzetiségi jogok az ajánlása.
 Vmely nemzetiséghez való tartozás kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga.  Területi önk-i képviselők választásán az a nemzetiségi szervezet állíthat listát, amely a fővárosban, megyében
 A nemzetiséghez való tartozás kérdésében nyilra senki sem kötelezhető, azonban tv / a vhára kiadott jsz egyes kitűzött települési nemzetiségi önk-i képviselők választásán min a választások 10%-ában önállóan jelöltet
nemzetiségi jogok gyakorlását az egyén nyilához kötheti. állított, és amely a válpolgárok min 2%-ának ajánlását összegyűjtötte;
 A nemzetiséghez tart személynek joga van:  ugyanezek az arányok érvényesek az országos választásra, csak ott ezeknek területi viszonylatban kell
a.) anyanyelvének szabad használatához szóban és írásban, történelmének, kultúrájának, hagyományainak meglennie. Állítható közös lista.
megismeréséhez, ápolásához, gyarapításához, továbbadásához;  A válpolgár azon a településen szavazhat, amelynek nemzetiségi névjegyzékében szerepel.
b.) megtanulni anyanyelvét, részt venni anyanyelvű köznevelésben, oktatásban és művelődésben;  A választás akkor eredményes, ha min annyi jelölt kap szavazatot, mint a megválasztható képviselők száma,
c.) az oktatási esélyegyenlőséghez és a kulturális szolgokhoz, amelyet az állam hatékony intekkel képviselők azok a jelöltek lesznek, akik az eredményes választáson a megválasztható képviselők száma szerinti
elősegíteni köteles; legtöbb szavazatot kapják.
d.) nemzetiségi voltával kapcs személyes adatok védelméhez külön tvben meghatak szerint.  A területi és országos listák a rájuk leadott szavazatok arányában szereznek mandátumok, a mandátumszerzés
 A nemzetiséghez tart joga, h nemzetiséghez tartozását hivatalos statisztikai adatgyűjtés alkalmával önkéntesen feltétele az érvényes szavazok min 5%-ának megszerzése (közös lista esetén 10%, kettőnél több szervezet által
és névtelenül megvallhassa. állított lista esetén 15%).
 A nemzetiséghez tart személynek joga, h anyanyelvén használja a családi és utónevét, és joga van családi és
 34
 A nemzetiségi önk-i jogok a nemzetiséghez tart válpolgárok közösségét illetik meg, a kötelező feladat- és hk
ellátásához az Ogy biztosítja az azzal arányban álló forrást és eszközrendszert.
 A hkgyakorlás keretében a tv részletesen szabályozza a nemzetiségi önk együttműkét az állami és a helyi önk-
i szervekkel.
 A feladat- és hk-ök lényegében érdekvédelmet, érdekképviseletet, az önazonosság megőrzéséhez szüks int-ek
működtetésében tört részvételt, működtetést, koordinációt jelentenek.
 A nemzetiségi önk bevételi forrásai: az állam költségvetési táma, egyéb támok, a saját bevételek, vállalkozási
bevételek, a vagyonának a hozadéka, az anyaországi és egyéb adományok, az átvett pénzeszközök; a felsorolás
példálózó.
 A nemzetiségi önk-ok tvességi felügyeletét a fővárosi és megyei kormányhivatal látja el.
A nemzetiségi szószóló
 jogai és köt-ei egyenlők, tevékenységüket a köz és az adott nemzetiség érdekében végzik, e tekintetben nem
utasíthatók.
 az Ogy ülésén felszólalhat, ha a Házbizottság megítélése szerint a napirendi pont a nemzetiségek érdekeit, jogait
érinti. Rendkívüli ügyben a szószóló a napirendi pontok tárgyalását követően - a határozati házszabályi
rendelkezésekben meghatározott módon - felszólalhat.
 az Ogy ülésein szavazati joggal nem rendelkezik.
 bizottsági munkában szavazati jog + tanácskozási jog
 mentelmi jog
 megbízatása megszűnik
a) az Ogy megbízatásának megszűnésével,
b) halálával,
c) összeférhetetlenség kimondásával,
d) lemondásával,
e) ha a képviselők választásán már nem választható, vagy
f) ha már nem szerepel a központi névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként.
 nem lehet nemzetiségi önk elnöke/tagja.
A nemzetiségi önk képviselők vál-a (Övt.)
 általános válát a Nemzeti Vál Bizottság legkésőbb a szavazás napja előtti 75. napon, a helyi önkormányzati
képviselők és pmek ált válának napjára tűzi ki.
 vál bizottságok:
a) Nemzeti Vál Bizottság,
b) területi vál bizottság,
c) helyi vál bizottság,
d) szavazatszámláló bizottság.
 Valamennyi nemzetiség számára közös szavazókör szolgál. A helyi vál iroda vezetőjének kezdeményezésére
a Nemzeti Vál Iroda elnöke engedélyezheti, hogy a helyi vál iroda vezetője a településen több szavazókört
alakítson ki. Egy nemzetiség válpolgárait egy szavazókörbe kell sorolni.
 Ha a nemzetiség válpolgárainak száma a településen meghaladja a 100-at, e válpolgárok különböző
szavazókörökbe is sorolhatók, de egy szavazókörre legalább a nemzetiség 30 válpolgárának kell jutnia.
 A válpolgár azon településen szerepelhet a nemzetiségi szavazóköri névjegyzékben, ahol a helyi önk
képviselők és pmek válának szavazóköri névjegyzékében szerepel / - időközi vál esetén - szerepelhet.
5/2004. (III. 2.) AB hat
Az indítványozó kifogást nyújtott be az OVB hatával szemben, amely a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) által
kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtő ívét hitelesítette. Az MVSZ a határon túli magyarok magyar ápságának
kérdését kívánta népszavazásra bocsátani a következők szerint: „Akarja-e, h az Ogy tvt alkosson arról, h
kedvezményes honosítással - kérelmére - magyar ápságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem
Moon lakó, nem magyar áp, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. tv 19. § szerinti „Magyar igazolvánnyal” /
a megalkotandó tvben meghat egyéb módon igazolja?” Az indítványozó az OVB hatával szemben azért élt
kifogással, mert véle szerint a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, mivel az egyrészt nemzetközi
szerzbe ütközik, másrészt ellentétben áll az Alkotmány 70/A. § (1) ével (diszkriminációtilalom), és végül a kérdés
megfogalmazása nem egyértelmű.
Az AB szerint az Emberi Jogok Európai Ba gyakorlata szerint nincs szó az Európai Emberi Jogi Egyezmény 14.
cikkében meghat diszkrimináció-tilalom megsértéséről, ha a különbségtétel eltérő tényállási elemek alapján
történik, +, ha a megkülönböztetés közérdeken alapul, és a közösség érdekeinek védelme arányban áll az alkalmazott
hátrányokkal. Az ápság honosítással tört megadása nincs öf-ben az Egyezményében meghat jogokkal. Az
eredményes népszavazás esetén meghozandó tvnél tehát nem merülne fel az egyezmény 14. cikke diszkrimináció-
tilalmi rendével való ellentét. Az AB másfelől hivatkozott az egyezmény kommentárjára, amely szerint nem
tekinthető a szabály megsértésének minden olyan eset, amelyben az államok kedvezményeket biztosítanak az ápság
megadásánál.
Megalapozottnak tekinti azt a kedvezményt, amelyet a honosításnál a nemzeti nyelv ismerete, a leszármazás és a
születési hely alapján nyújtanak. Utal a kommentár arra is, h maga az egyezmény ír elő kedvezményes elbírálást a
6. cikk 4. ében (például házastársi kapcsolat, az állam területén való születés és tartózkodás, hontalan státus esetén).
A testület arra az álláspontra helyezkedett, h az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés eredményes népszavazás esetén
a kedvezményes honosítás már meglévő esetei mellé határozna meg újakat / szabályozná újra a kedvezményes
honosítást és illesztené be az új rend-ek közé az aláírásgyűjtő íven szereplő esetet. A kérdés nem szól nemzetközi
szerzből eredő kötről, ill e kötet tartalmazó tv tartalmáról, az esetleges eredményes népszavazás pedig nem
teremtene olyan helyzetet, amelyben nemzetközi szerzt kellene felmondani, ill annak tartalmát megváltoztatni. Ezért
a kérdés nem ellentétes az Alkotmány 28/C. § (5) ével.
Az AB nem fogadta el azt az indítványozói érvelést sem, mely szerint a népszavazás olyan tv megalkotásához
vezetne, amely ellentétes lenne a hátrányos megkülönböztetés tilalmával. A tervezett kedvezményes honosítás
alapvető oka a Mohoz való erős kötődés egyénenként vizsgált megléte. Ez az ápsági kérdések szabályozásánál a
kedvezmény nyújtásának ésszerű indoka (ami megfelel az Alkotmány 6. § (3)), ezért nem jelent tiltott
diszkriminációt.
Az AB végül úgy ítélte meg, h az adott esetben a kérdés megfogalmazása eleget tesz az egyértelműség nyelvtani
követelményének, és az Ogy számára a jogalkotási feladat érthető lenne. Ezért az indítványozói kifogást e
tekintetben is elutasította és az OVB hatát helybenhagyta.
17. NÉPSZAVAZÁS ÉS EURÓPAI POLGÁRI KEZDEMÉNYEZÉS
B.cikk
(4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.
XXIII. cikk
(7) Mindenkinek joga van országos népszavazáson részt venni, aki az Ogyi képviselők választásán választó.
Mindenkinek joga van helyi népszavazáson részt venni, aki a helyi önk képviselők és pm-ek választásán választó.
8. cikk
(1) Min 200000 válpolgár kezdeményezésére az Ogy országos népszavazást rendel el. A KE, a Kormány / százezer
válpolgár kezdeményezésére az Ogy országos népszavazást rendelhet el. Az érvényes és eredményes népszavazáson
hozott döntés az Ogyre kötelező.
(2) Országos népszavazás tárgya az Ogy feladat- és hkébe tart kérdés lehet.
(3) Nem lehet országos népszavazást tartani
a) az Alaptv módosítására ir kérdésről;
b) a kp-i költségvetésről, a kp-i költségvetés vháról, kp-i adónemről, illetékről, járulékról, vámról, ill a helyi adók
kp-i feltételeiről szóló tv tartalmáról;
c) az Ogyi képviselők, a helyi önk-i képviselők és pmek, ill az ep-i képviselők választásáról szóló tvek tartalmáról;
d) nemzetközi szerzből eredő kötről;
e) az Ogy hkébe tart személyi és szervezetalakítási kérdésről;
f) az Ogy feloszlásáról;
g) KT feloszlatásáról;
h) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, ill megelőző védelmi helyzet
kihirdetéséről és meghosszabbításáról;
i) katonai műveletekben való részvétellel kapcs kérdésről;
j) közkegyelem gyakorlásáról.
(4) Az országos népszavazás érvényes, ha az összes válpolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes,
ha az érvényesen szavazó válpolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.
9. cikk
(3) A KE....
 35
d) országos népszavazást kezdeményezhet;
e) kitűzi az Ogyi képviselők, a helyi önk képviselők és pm-ek ált választását, ill az EP-i választás és az országos
népszavazás időpontját;
31. cikk
(2) A helyi önk feladat- és hatáskörébe tartozó ügyről tvben meghat szerint helyi népszavazást lehet tartani.
 A népszavazás a közvetlen hatalomgyakorlás ált és „legerősebb” formája, a nép bevonása a döntéshozatalba,
amely lehetőséget ad arra, h vmely kérdést a nép közvetlenül döntsön el.
 Területi kiterjedésük szerint megkülönböztetünk
1./ országos és
2./ helyi népszavazásokat.
 A kettő közötti különbség sokkal mélyebb, mint h milyen földrajzi területet érint; az országos népszavazás nem
csupán kiterjedésében nagyobb a helyinél. A minőségi különbséget az adja, h országos népszavazásnál a
válpolgárok a főhatalmat, a népszuverenitást gyakorolják közvetlenül, ezzel szemben helyi népszavazásnál
„csupán” a helyi közügyeket intézik ebben a formában.
1./ Országos népszavazás
 Az Alaptv több ponton változtatott a népszavazás szabályain.
 Megszüntette
- a vélnyilvánító népszavazás és a tvt megerősítő népszavazás intézményét+
- az Ogyi képviselők egyharmadának azt a jogát,h népszavazást kezdeményezzenek
+Még jelentősebb változtatás, h aérvényességi küszöböt vezetett be, a korábbi szabályozással ellentétben
megköveteli, h a válpolgárok fele érvényes szavazatot adjon le. Ezzel jelentősen megnehezíti a népszavazási
kezdeményezés sikerre vitelét
 típusai - Ha a népszavazás kötelező, akkor a népszavazást el kell rendelni, ha pedig fakultatív, akkor a
parlamentnek csak lehetősége a népszavazás elrendelése.
1) kötelező, ha azt min 200 000 válpolgár kezdeményezi, minden más esetben a népszavazás fakultatív.
Az Alaptv a közhatalom által kezdeményezett népszavazást egyik esetben sem teszi kötelezővé, és a
válpolgárok közössége által kezdeményezettet is csak akkor, ha azt min 200 000 válpolgár kezdeményezi
2) A fakultatív - keveredik a képviseleti és a közvetlen demokrácia, mert a nép általi döntéshozatalra (a
közvetlen demokráciára) csak akkor kerül sor, ha ezt a parlament (a képviseleti demokrácia intézménye)
lehetővé teszi.
Épp ezért a kötelező népszavazás, mint a közvetlen demokrácia tiszta formája, megelőzi a fakultatívat; ha
az adott kérdésben mind kötelező, mind fakultatív kezdeményezés is érkezik, a kötelezőt kell elrendelni.
 minden esetben ügydöntő - Ogy köteles az eredményes népszavazást vh. Az ügydöntő népszavazás
eredménye is csak időbeli korlátok között köti az Ogyt.
 A moratórium 3 év, amely meghatározza, h
− az eredményes ügydöntő népszavazás mennyi ideig köti az Ogyt (azaz mikor térhet el a népszavazás
eredményétől), ill
− az eredményes ügydöntő népszavazást követően mennyi ideig nem kezdeményezhető újabb
népszavazás az adott kérdésben.
 Az Ogy - ha a népszavazás tövalkotási köt-et keletkeztet - köteles a népszavazás napjától szám 180 NB az
érvényes és eredményes népszavazás döntésének megfelelő tv-t megalkotni.
 A népszavazással hozott döntés az Ogy-re a népszavazás napjától szám 3 évig kötelező.
Tárgya
 Vmennyi, az Ogy hkébe tart kérdés népszavazásra bocsátható, ha az nem tartozik az Alaptv 8. cikk (3) -ébenl
rögzített tiltott tárgyak közé, a kérdés egyértelmű és nem sérti a moratórium-szabályt.
 A gyakorlat ezt a feltételt kiterjesztően értelmezi, nemcsak abban a kérdésben tartható népszavazás, amit az
Ogy ténylegesen tvben szabályoz, hanem abban is, amit szabályozhatna [53/2001. (XI. 29.) AB hat, 46/2006.
(X. 5.) AB hat]. Mivel pedig tv - meghat kivételekkel - bármit a szabályozási körébe vonhat, e kritérium alapján
mindenről lehet népszavazást tartani, amit az Alaptv nem delegál kifejezetten más szerv hkébe.
 A tiltott tárgyak közül a 8. cikk (3) elsőként az Alaptv módosításának a tilalmát rögzíti. Ez egybecseng a
korábbi gyakorlattal, amely szerint a népszavazás az Ogyt csak, mint tvhozó hatalmat köti, mint alkotmányozót
nem [2/1993. (1. 22.) AB hat, 25/1999. (VII. 7.) AB hat]; nem irányulhat tehát népszavazás az Alaptv
módosítására és nem eredményezheti annak módosulását.
 Nincs helye
- a költségvetésről, adókról, vámokról, illetékekről szóló tvek tartalmáról.
- a nemzetközi szerzekből eredő köt-ek tartalma.
- a választásokról szóló tvek tartalmáról, a közkegyelem gyakorlásáról, hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli
állapot és szükségállapot kihirdetéséről, ill a katonai műveletekben való részvételről.
- személyi és szervezeti kérdésekben, az Ogy / a helyi önk KTének feloszlatásáról.
 A népszavazásra feltett kérdést
 - úgy kell megfogalmazni, h egyértelmű legyen. Az AB gyakorlata értelmében ez a rend 2 követelményt
fogalmaz meg: a válpolgári egyértelműséget és a jogalkotói egyértelműséget [52/2001. (IX. 29.) AB hat].
- világosnak és csak egyféleképpen értelmezhetınek kell lennie, úgy, h a válpolgár egyértelmű „igen”-nel /
„nem”-mel tudjon rá válaszolni (válpolgári egyértelműség). [63/2002. (XII. 3.) AB hat].
+ csak akkor egyértelmű, ha az Ogy is világosan látja, h egy eredményes népszavazás esetén milyen jogalkotási
köt terheli (jogalkotói egyértelműség).
A népszavazás eredménye
 A korábbi Alkotmánnyal szemben (amely csak eredményességi kritériumot tartalmazott) az Alaptv két
követelményt állít fel.
1./ megköveteli, h a népszavazás érvényes legyen, azaz, h a válpolgárok több mint fele érvényes szavazatot
adjon le. Megjegyzendő tehát, h az Alaptv többet követel, mint h a válpolgárok vegyenek részt a szavazáson,
annak szavazata ugyanis, aki részt vesz a népszavazáson, de érvénytelen szavazatot ad le, nem számít az
érvényesség megállapításakor.
2./ az érvényesen szavazó válpolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adjon; azaz
ne legyen holtverseny az „igen” és a „nem” szavazatok között.
Elj a válpolgárok közössége által kezdeményezett népszavazás esetén
 A népszavazás politikai alapjog, amelyet az egész eljban védeni kell, attól kezdve, h a kezdeményezés megindul
[52/1997. (X. 14.) AB hat]. Erre tekintettel az Nkt. részletesen szabályozza az elj egyes stádiumait, a
kezdeményezők jogait és köteit, ill a népszavazási elj lebonyolításában részt vevő szervek feladatait.
 Az Nkt. alapján a válpolgárok közössége által kezdeményezett népszavazás elji rendjének 6 különböző fázisát
különböztethetjük meg
a.) a szervezési szakasz,
- Népszavazás szervezője (egy / több) válpolgár, párt / nempárt jogállású egyesület lehet.
- egyesület csak a létesítő okiratában meghat céllal öf kérdésben szervezhet népszavazást.
- Több szervező esetén ki kell jelölni azt, aki jogosult a választási szervekkel való kapcstartásra.
- A szervezőknek a kérdést az aláírásgyűjtés megkezd előtt be kell nyújtaniuk az OVB-nek hitlesítésre.
(min 30, max 30 válpolgár aláírásával)
b.) a kérdés hitelesítése,
- NVB 30 NB dönt→ellene felülvizsg a Kúriánál
c.) az aláírásgyűjtés, 120 nap, 200 ezer aláírás kell
d.) az aláírások ell-e,
- aláírásgyűjtő iveket 120 NB 1x lehet benyújtani a Nemzeti Vál irodához
- az aláírások ellének eredményéről az OVB elnöke táj az Ogy elnökét.
e.) a népszavazás elrendelése
- Az aláírások ellét követően az Ogy 30 NB dönt a népszavazás elrendeléséről. Az erről szóló hatában rend
arról, h tart-e népszavazást, ill annak költségvetéséről.
- Ha a 200 ezer aláírás összegyűlt (kötelező népszavazás), akkor az Ogynek az első kérdésben nincs
mérlegelési jogköre: el kell rendelnie a népszavazást. Más esetekben döntési szabadsága nem korlátozott.
f.) a népszavazás kitűzése
- KE kitűzi a népszavazást, azaz dönt annak időpontjáról.
a kitűző hattól szám 43. és 90. nap között kell megtartani.
43 NBre akkor lehet kitűzni népszavazást, ha más kérdésben már tűztek ki népszavazást, és így a két
népszavazást egyszerre lehetne megtartani.
 36
20 NBre azonban ekkor sem tűzhető ki népszavazás.
Elj a közhatalmak által kezdeményezett népszavazásokban
 A KE és a Kormány is kezdeményezhet népszavazást.
 Ilyenkor az elj egyszerűbb, mert ez int-eknek értelemszerűen nem kell aláírásokat gyűjteniük, így nincs szükség
azok ellére sem.
 Egyebekben az elj közel azonos: ha népszavazási kérdést nyújtanak be az OVB-hez, akkor az dönt arról, h a
kérdésben lehet-e népszavazást tartani, döntésével szemben pedig a Kúriához lehet jogorvoslattal fordulni.
 Mivel a KE és a Kormány által kezdeményezett népszavazás mindenképp fakultatív, a hitelesítést követően az
Ogy szabadon dönthet arról, h elrendeli-e a népszavazást.
 A KE és a Kormány a népszavazás elrendeléséig vonhatják vissza a kezdeményezésüket.
2./ Helyi népszavazás
 a részletszabályok megalkotására az önk-okat hatalmazza fel.
 a KT hkébe tart kérdésben tartható.
 Nem tartható a költségvetésről, a helyi adókról és személyi+szervezetalapkítási kérdésekről, KT
feloszlatásának kimondásáról
 lehet kötelező és fakultatív.
1) KT köteles elrendelni
- abban a kérdésben, amelyben tv/önk r helyi népszavazás megtartását írja elő.
- ha azt az önk r-ben meghat számú választópolgár kezdeményezte.
2) Helyi népszavazást kezdeményezhet
a) a KT tagjainak min egynegyede,
b) a KT bizottsága,
c) az önk r-ben meghat számú választópolgár, ami nem lehet kevesebb a választópolgárok 10 %-ánál, és
nem lehet több a választópolgárok 25 %-ánál.
 minden esetben ügydöntő.
 ha eredménytelen, a KT tetszése szerinti döntést hozhat.
 spec esete a falugyűlés. - 500 lakos alatti községek helyi népszavazás helyett falugyűlést tarthatnak. A hozott
döntést úgy kell tek, mintha népszavazáson hozták volna, ha a gyűlésen a válpolgárok több mint fele részt vett.
Európai polgári kezdeményezés
 a Lisszaboni Szerz egyik legfontosabb újítása. Az uniós polgárok 1x kapnak lehetőséget, h közvetlenül
kezdeményezzék európai jszok megalkotását.
 Hogyan műk?
- „min egymillió uniós polgár, akik egyben a tagállamok jelentős számának ápai, kezdeményezheti, h az
Európai Biz – hkén belül – terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok
megítélése szerint a Szerzek vhához uniós jogi aktus elfogadására van szükség.
- Az aláírásgyűjtést egy min héttagú „polgári biz” kezdeményezheti, melynek minden tagja más-más ápságú.
Ennek a szervezőcsoportnak kell regisztrálnia az ügyet a Biznál, majd ettől számítva 12 hóNB összegyűjtenie
az egymillió támogató aláírást
- Az aláíróknak a tagállamok min egynegyedéből, /is jelenleg hét tagállamból kell származniuk. A
tagállamonkénti aláírók minimális számának meg kell felelnie az Európai Parlament képviselői tagállamonként
megválasztott száma 750-szeresének.”
- Az aláírások gyűjtése kétféleképpen történhet: egyrészt a hagyományos módon, /is papíron, másrészt
elektronikusan. A szüks támogató aláírások megszerzésével a kezdeményezést hitelesíteni kell az érintett
tagállamok nemzeti hatóságainál.
- A Biznak 3 hóNB kell döntenie a kezdeményezés sorsáról, mely után a Biz mérlegel, h napirendre tűzi-e
kérdést, és elindulhat a rendes jogalkotási folyamat a kérdésben.
Népi kezdeményezés (már nincs ilyen!!- a 2013/238. tv (népszavazási tv) hkh)
 Az Alkotmánnyal ellentétben az Alaptv nem rend a népi kezdeményezés intézményéről (bár az Átmeneti
rend-ekben van rá utalás), és azt az Nkt. sem említi meg. Valószínősíthető, h az Nkt. hatályba lépésével ez a
jogintézmény megszűnik.
 a népszuverenitásból következő eszköz, amellyel a válpolgárok közvetlenül befolyásolhatják az Ogy
normaalkotó tevét. Amíg ügydöntő népszavazás esetén a nép közvetlenül dönt vmilyen kérdésben, addig a népi
kezdeményezésnél a válpolgárok közössége csupán a kérdést veti fel, a döntés az Ogyé.
 arra kötelezi az Ogyt, h a felvetett kérdést tűzze napirendjére és tárgyalja meg. Ehhez a 42/2002. (X. 11.) AB
hat hozzátette azt is, h az Ogy döntést is köteles hozni az adott kérdésben.
 a döntés irányában nem köti az Ogyt, a döntés tényében (azaz, h döntést kell hozni) viszont igen.
18. AZ ALAPTV ELFOGADÁSA ÉS MÓDOSÍTÁSA, A JOGALKOTÁS RENDJE, JOGFORRÁSOK, A
JSZ ÉRVÉNYESSÉGE, HATÁLYOSSÁGA, A KÖZJOGI SZERVEZETSZABÁLYOZÁS
S) cikk
(1) Alaptv elfogadására / mód-ára ir javaslatot a KE, a Kormány, Ogy biz /Ogy képviselő terjeszthet elő.
(2) Alaptv elfogadásához / az Alaptv módosításához az Ogyi képviselők 2/3-ának szavazata szüks.
(3) Az elfogadott Alaptvt / az Alaptv elfogadott módosítását az Ogy elnöke öt NB aláírja, és megküldi a KEnek. A
KE a megküldött Alaptvt / az Alaptv megküldött módosítását a kézhezvételétől szám öt NB aláírja, és elrendeli a
hivatalos lapban való kihirdetését. Ha a KE úgy ítéli meg, h az Alaptvnek / az Alaptv módosításának a
megalkotására von, az Alaptvben foglalt elji követelményeket nem tartották meg, ennek vizsgálatát kéri az ABtól.
Ha az AB a vizsgálata során nem állapítja meg e követelmények megsértését, a KE az Alaptvt / az Alaptv módosítását
haladéktalanul aláírja, és elrendeli annak a hivatalos lapban való kihirdetését.
(4) Az Alaptv módosításának kihirdetés során tört megjelölése a címet, a módosítás sorszámát és a kihirdetés napját
foglalja magában.
T) cikk
(1) Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptv és az Alaptvben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező
szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jsz állapíthat meg. Sarkalatos tv eltérően is megállapíthatja
az önki rend és a különleges jogrendben alkotott jszok kihirdetésének szabályait.
(2) Jsz a tv, a kormányrend, a MEi rend, a miniszteri rend, a MNB elnökének rende, az önálló szabályozó szerv
vezetőjének rende és az önki rend. Jsz továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a KE
szükségállapot idején kiadott rende.
(3) Jsz nem lehet ellentétes az Alaptv-nyel.
(4) A sarkalatos tv olyan tv, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lévő Ogyi képviselők 2/3-ának
szavazata szükséges.
6. cikk
(1) Tvt a KE, a Kormány, Ogyi bizottság / Ogyi képviselő kezdeményezhet.
(2) Az Ogy - a tv kezdeményezője, a Kormány, ill az Ogy elnöke zárószavazás előtt megtett indítványára - az
elfogadott tvt az Alaptv-nyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az ABnak. Az Ogy az indítványról a
zárószavazást követően határoz. Az indítvány elfogadása esetén az Ogy elnöke az elfogadott tvt az Alaptv-nyel való
összhangjának vizsgálatára haladéktalanul megküldi az ABnak.
(3) Az elfogadott tvt az Ogy elnöke öt NB aláírja, és megküldi a KEnek. A KE a megküldött tvt öt NB aláírja, és
elrendeli annak kihirdetését. Ha az Ogy a (2) szerint a tvt az Alaptv-nyel való összhangja vizsgálatára megküldte
az ABnak, az Ogy elnöke csak akkor írhatja azt alá, és küldheti meg a KEnek, ha az AB nem állapított meg alaptv-
ellenességet.
(4) Ha a KE a tvt / annak valamely rendét az Alaptv-nyel ellentétesnek tartja - és a (2) szerinti vizsgálatra nem
került sor -, a tvt az Alaptv-nyel való összhangjának vizsgálatára az ABnak megküldi.
(5) Ha a KE a törvénnyel / annak valamely rendével nem ért egyet, és a (4) szerinti jogával nem élt, a tvt az aláírás
előtt észrevételeinek közlésével egy alkalommal megfontolásra visszaküldheti az Ogynek. Az Ogy a tvt újra
megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz. A KE e jogával akkor is élhet, ha az Ogy hat-a alapján lefolytatott
vizsgálat során az AB nem állapított meg alaptv-ellenességet.
(6) Az AB a (2) és a (4) szerinti indítványról soron kívül, de legkésőbb 30 NB határoz. Ha az AB alaptv-ellenességet
állapít meg, az Ogy a tvt az alaptv-ellenesség megszüntetése érdekében újratárgyalja.
(7) Ha az AB a KE kezdeményezésére lefolytatott vizsgálat során nem állapít meg alaptv-ellenességet, a KE a tvt
haladéktalanul aláírja, és elrendeli annak kihirdetését.
(8) Az Ogy által a (6) szerint megtárgyalt és elfogadott tv Alaptv-nyel való összhangjának vizsgálata a (2) és a (4)
szerint ismételten kérhető az ABtól. Az AB az ismételt indítványról soron kívül, de legkésőbb tíz NB határoz.
(9) Ha a KE egyet nem értése folytán visszaküldött tvt az Ogy módosítja, az Alaptv-nyel való összhang vizsgálata a
(2), ill (4) szerint kizárólag a módosított rendek tekintetében / arra hivatkozással kérhető, h a tv megalkotására
von, az Alaptvben foglalt eljárási követelmények nem teljesültek. Ha a KE egyet nem értése folytán visszaküldött tvt
az Ogy változatlan szöveggel fogadja el, a KE a tv megalkotására von, az Alaptvben foglalt eljárási követelmények
 37
nem teljesülésére tekintettel kérheti az Alaptv-nyel való összhang vizsgálatát.
15. cikk
(3) Feladatkörében eljárva a Kormány tvben nem szab tárgykörben, ill tvben kapott felhat alapján rendet alkot.
18. cikk
(3) A Kormány tagja tvben / kr-ben kapott felhat alapján, feladatkörében eljárva, önállóan / más miniszter
egyetértésével rendet alkot, amely t-nyel, kr-tel és a MNB elnökének rendével nem lehet ellentétes.
23. cikk
(1) Az Ogy sarkalatos tvben a végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátására és
gyakorlására önálló szabályozó szerveket hozhat létre.
(2) Az önálló szabályozó szerv vezetőjét a ME / - a ME javaslatára - a KE nevezi ki sarkalatos tvben meghat
időtartamra. Az önálló szabályozó szerv vezetője kinevezi helyettesét / helyetteseit.
(3) Az önálló szabályozó szerv vezetője az önálló szabályozó szerv tvéről évente beszámol az Ogynek.
(4) Az önálló szabályozó szerv vezetője tvben kapott felhat alapján, sarkalatos tvben meghat feladatkörében rendet
ad ki, amely tv-nyel, kr-tel, MEi rendtel, miniszteri rendtel és a MNB elnökének rendével nem lehet ellentétes. Az
önálló szabályozó szerv vezetőjét rend kiadásában az általa rendben kijelölt helyettese helyettesítheti.
24. cikk
(1) Az AB az Alaptv védelmének legfőbb szerve.
(2) Az AB
a) az Alaptv-nyel való összhang szempontjából megvizsgálja az elfogadott, de ki nem hirdetett tveket;
b) bírói kezdeményezésre soron kívül, de legkésőbb kilencven NB felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó
jsznak az Alaptv-nyel való összhangját;
c) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jsznak az Alaptv-nyel való
összhangját;
d) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptv-nyel való összhangját;
e) a Kormány, az Ogyi képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a LÜ / az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére
felülvizsgálja a jszoknak az Alaptv-nyel való összhangját;
f) vizsgálja a jszok nemzetközi szerződésbe ütközését;
g) az Alaptvben, ill sarkalatos tvben meghat további feladat- és hatásköröket gyakorol.
(3) Az AB
a) a (2) b), c) és e) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisíti az Alaptv-nyel ellentétes jszt / jszi rendt;
b) a (2) d) hatáskörében megsemmisíti az Alaptv-nyel ellentétes bírói döntést;
c) a (2) f) hatáskörében megsemmisítheti a nemzetközi szerz-be ütköző jsz-t / jsz-i rendt;
ill sarkalatos tvben meghat jogkövetkezményt állapít meg.
(4) Az AB a jsz felülvizsgálni nem kért rendét csak abban az esetben vizsgálhatja, ill semmisítheti meg, ha az a
felülvizsgálni kért jszi rendsel szoros tartalmi összefüggésben áll.
(5) Az AB az Alaptvt és az Alaptv módosítását csak a megalkotására és kihirdetésére von, az Alaptvben foglalt
eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül. E vizsgálatot
a) az elfogadott, de még ki nem hirdetett Alaptv és Alaptv-módosítás tekintetében a KE,
b) a kihirdetéstől számított 30 NB a Kormány, az Ogyi képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a LÜ / az alapvető
jogok biztosa
kezdeményezheti.
(6) Az AB az (5) szerinti indítványról soron kívül, de legkésőbb 30 NB határoz. Ha az AB megállapítja, h az Alaptv
/ az Alaptv módosítása nem felelt meg az (5) ben meghat eljárási követelményeknek, az Alaptvt / az Alaptv
módosítását
a) az (5) a) szerinti esetben az Ogy újratárgyalja,
b) az (5) b) szerinti esetben az AB megsemmisíti.
25. cikk
(2) A b dönt...
c) az önki rend más jszba ütközéséről és megsemmisítéséről;
28. cikk
A b-ok a jogalkalmazás során a jszok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptv-nyel összhangban értelmezik.
Az Alaptv és a jszok értelmezésekor azt kell feltételezni, h a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és
gazdaságos célt szolgálnak.
32. cikk
(1) A helyi önk a helyi közügyek intézése körében tv keretei között
a) rendet alkot;
b) hatot hoz;
c) önállóan igazgat;
d) meghatározza szervezeti és működési rendjét;
e) gyakorolja az önki tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat;
f) meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik;
g) e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül
vállalkozást folytathat;
h) dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről;
i) önki jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat;
j) a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat;
k) szabadon társulhat más helyi önktal, érdek-képviseleti szövetséget hozhat létre, feladat- és hatáskörében
együttműködhet más országok helyi önkával, és tagja lehet nemzetközi önki szervezetnek;
l) tvben meghat további feladat- és hatásköröket gyakorol.
(2) Feladatkörében eljárva a helyi önk tv által nem szabályozott helyi társ viszonyok rendezésére, ill tvben kapott
felhat alapján önki rendet alkot.
(3) Az önki rend más jogszabállyal nem lehet ellentétes.
(4) A helyi önk az önki rendet a kihirdetését követően haladéktalanul megküldi a fővárosi és megyei
kormányhivatalnak. Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal az önki rendet / annak vmely rendét jszsértőnek találja,
kezdeményezheti a bnál az önki rend felülvizsgálatát.
(5) A fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezheti a b-nál a helyi önk tven alapuló rendalkotási / hathozatali
köte elmulasztásának megállapítását. Ha a helyi önk a rendalkotási / hathozatali kötének a b által a mulasztást
megállapító döntésben meghat időpontig nem tesz eleget, a b a fővárosi és megyei kormányhivatal
kezdeményezésére elrendeli, h a mulasztás orvoslásához szükséges önki rendet / önki hatot a helyi önk nevében a
fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője alkossa meg.
(6) A helyi önkok tulajdona köztulajdon, amely feladataik ellátását szolgálja.
41. cikk
(5) A MNB elnöke tvben kapott felhat alapján, sarkalatos tvben meghat feladatkörében rendet ad ki, amely
törvénnyel nem lehet ellentétes. A MNB elnökét rend kiadásában az általa rendben kijelölt alelnök helyettesítheti.
 A legáltabb meghatározás szerint a jogforrás a közhatalmi szervek által alkotott / elismert olyan mag szabály,
amelynek érvényre jutását végső soron közhatalmi kényszer biztosítja.
 A jogforrások egyik fő jellemzője az áltság; mivel mindenkire egyformán vonatkoznak, elősegítik az
egyenjogúságot, és gátat vetnek a közhatalom önkényének. A jogforrások garantálják a jogbiztonságot is,
kiszámíthatóvá teszik ugyanis a közhatalmat és az emberi magatartások következményét.
 A jogforrásoknak az áltság mellett lényeges tartalmi eleme a kikényszeríthetőség. Az különbözteti meg más
normarendszerektől (pl. vallási, erkölcsi és illemszabályoktól), h ezek érvényesüléséhez a közhatalom kifejezett
segítséget nyújt. Ha tehát a jogalanyok önkéntesen nem teljesítik a jogforrásban foglaltakat, az állam azokat
kényszer útján is érvényesítheti.
 Az Alaptv T) cikke listát ad arról, h mely szervek, milyen elnevezéssel adhatnak ki jszokat. Ez alapján
− az Ogy alkotja meg az Alaptvt és a tveket,
− a Kormány, a Kormány tagjai, a MNBelnöke, az önálló szabályozó szervek vezetői és az önk-ok
rendeletet alkothatnak.
 Az Alaptv a jogforrási hierarchia csúcsán helyezkedik el, azzal semmilyen más jsz nem lehet ellentétes.
Formailag az Ogy, mint alkotmányozó hatalom bármilyen témakört, bármilyen tartalommal és részletességgel
alkotmányi szinten szabályozhat.
 A tvek a jogforrások legmarkánsabb típusai, melyeket az Ogy, mint népképviseleti szerv alkot. Az Alaptv egyes
tárgykörökben (pl. jogalkotás, ápság, Honvédség, + számos alapjog) esetében kötelezővé teszi a tvalkotást.
Ezeket nevezzük kizárólagos tvhozási tárgyköröknek.
 Az Ogy azonban más tárgykörökben is szabadon tvt alkothat. Az Alaptv T) cikk (4) e úgy rend, h sarkalatos
tv elfogadásához minősített többség (a jelenlévő képviselők 2/3-ának szavazata) szüks. Jogforrási helyzetét
tekintve tehát a sarkalatos tv is tv, a két jogforrás hierarchiája nem vezethető le az Alaptvből.
 Az AB az egyházi iskolák és ingatlanok helyzetével foglalkozó hatában rámutatott azonban arra, h nincs
 38
alkotmányjogi akadálya annak, h a kétharmados többségű szabályozáshoz kötött alapjog részletszabályait
egyszerű többséggel elfogadott tv állapítsa meg [4/1993. (II. 12.) AB hat]. Valószínűsíthető tehát, h a sarkalatos
tv szabályozása alá rendelt tárgykörökben is csak az alapvető szabályokat kell sarkalatos tvben megállapítani,
a részletszabályokra a minősített többség követelménye nem vonatkozik.
 A „sarkalatosság” követelménye mind formai, mind tartalmi oldalról vizsgálandó.
 - Formai szempontból a „sarkalatos” státus azt jelenti, h a minősített többséggel elfogadott tvt egyszerű (feles)
többséggel elfogadott tv semmilyen téren sem módosíthat [1/1999. (II. 24.) AB hat]. Ez alól az Alaptv 17. cikk
(4) e csupán azt a kivételt teszi, h tv minisztérium, miniszter / közig szerv megjelölésére von rendét tv
módosíthatja, akkor is, ha a módosított tv sarkalatos tv.
 - Tartalmi szempontból a kétharmadosság azt jelenti, h tv nem érintheti a sarkalatos tv szabályozási
koncepciójának a lényegét, akkor sem, ha formailag nem módosítja
 A tverejű rendelet nem az Ogy által alkotott jsz, amellyel tvt lehetett pótolni, módosítani, hatályon kívül
helyezni / alk-át felfüggeszteni. A tverejű rendelet részben jogtörténeti kategória, ma ilyen elnevezéssel nem
alkotnak jszt, de az 1989 előtt alkotott tverejű rendeletek továbbra is hatályban lehetnek.
 Megjegyzendő, h - nem ilyen elnevezéssel ugyan - a jelenlegi jogrendszerben is sor kerülhet tverejű rendelet
kibocsátására. Rendkívüli állapot idején ugyanis a Honvédelmi Tanács, szükségállapot idején pedig a KE
rendelet kibocsátására jogosult, amelyben felfüggesztheti tvek alk-át - a gyakorlatban eltérhetnek tehát tvek
rendétől.
A rendeletek
 a végrehajtó hatalom szervei által alkotott, mindenkire kötelező jsz. Az Alaptv alapján a Kormány, a Kormány
tagja, az MNB elnöke, az önálló szabályozó szerv vezetője és a helyi önk-ok bocsáthatnak ki rendeletet.
 A rendeleteken belül megkülönböztetünk
− autonóm (eredeti): a legmagasabb szinten szabályozza az adott életviszonyt (tehát tv arról nem rend).
− vhi (származékos): amelynek megalkotásához felhatalmazásra van szükség.
 A Kormány mind autonóm, mind vhi rendeletet alkothat, a Kormány tagja (ME / miniszter) azonban csak vhi
rendeletet alkothat (kivétel a ME-helyettest kijelölő MEi rendelet, amelyhez nem kell külön felhatalmazás).
 Az MNB elnöke csak fdtkörében alkothat rendeletet, amely törvénnyel nem lehet ellentétes. Ebből a
megfogalmazásból arra következtethetünk, h az MNB elnökének rendelete a kormányrendelettel egy szinten
helyezkedik el a jogforrási hierarchiában. A leggyakrabban a jegybanki alapkamat mértékéről ad ki az MNB
elnöke rendeletet. Ugyanígy MNB rendelet szabályozza a bankjegy és érme kibocsátását, bevonását.
 Mivel nem lehet minden kérdést kp-ilag szabályozni, léteznek olyan témakörök, amelyek csak egyes helyekre
jellemzőek. Ezek hatékony szabályozása érdekében a jogalkotó az önk-okat is felruházza rendeletalkotási
joggal. Az önk-i rendelet mindenkire kötelező jsz, de csak az önk illségi területén belül.
 Intern normák a közhatalmi szervek által alkotott olyan ált mag szabályok, amelyek a szabályozás céljával
születnek, de - ellentétben a jszokkal - formálisan nem mindenkire kötelezőek, hanem az államszervezet egyes
részeinek belső működését szabályozzák.
 Ezek közé tartoznak pédául a Kúria által hozott jogegységi hatok, amelyek a bokra formálisan is kötelezőek,
de a jogalanyokra nem.
Egyéb jogforrások
1./ AB hat - AB alkotmányellenesség esetén megsemmisít jszokat, értelmezi az Alkotmányt stb. - nagymértékben
befolyásolva a jogrendszer alakulását.
2./ Jogalkalmazói eset jog az egyedi bírói döntésekben / joggyakorlatban megnyilvánuló jogelveket, jogértelmezési
elveket jelöli. A magyar gyakorlatban a bíró a jszokra és nem a precedensekre alapítja döntését, a gyakorlati
jelentősége azonban a precedenseknek sem csekély, a fellebbviteli rendszerből kifolyólag.
3./ A szokásjog a közösségben kialakult és követett gyakorlat, amely államilag elismert és kikényszeríthető.
4./ belső normák - vmely szervezeten belül kötelezőek, és állami elismerés folytán közhatalmilag is
kikényszeríthetőek. (pl kollektív szerz és vmely szervezet, egyesület alapszabálya.)
A jszok érvényessége és időbeli hatálya
 A jsz a kihirdetéssel válik érvényessé.
 A kihirdetés a jogbiztonság lényeges eleme, csak akkor lehet elvárni az önkéntes jogkövetést, ha az ápok
megismerhették a jsz rendeit - ez alapozza meg a felelősséget nem teljesítés esetére.
 A kp-i jszok kihirdetésére a Magyar Közlönyben kerül sor.
 Az önk-i rendeleteket az önk hivatalos lapjában, ha ilyen nincs, a helyben szokásos módon kell kihirdetni.
 A jsz érvényességének feltétele a jogalkotási folyamatra előírt elji szabályok betartása: az érvényesség a
hatályosság (az érvényesség terjedelmének) előfeltétele.
 A tárgykör sajátos fogalma az ún. közjogi érvénytelenség. Az AB gyakorlata alapján a tvalkotási folyamat
egyes elji szabályainak betartása a tv érvényességének az Alkotmány 2. § (1) -éből (a jogállamiság fogalmából)
levezethető követelménye. Ennek elmul a jsz közjogi érvénytelenségét eredményezi, eredményezheti, ami azt
jelenti, h a jsz meghozatalának módja nem állja ki az alkotmányosság próbáját, tartalma ezért irreleváns, az
nem is vizsgálandó. Az AB értelmezésében nem idéz elő közjogi érvénytelenséget az előzetes hatásvizsgálat
elmulasztása, / az érdekképviseleti szervek vélezési jogának figyelmen kívül hagyása, de nyilvánvalóan
érvénytelenséghez vezet pl., ha minősített többséget igénylő tárgyban egyszerű többséggel fogadják el a tvt.
 A jsz hatályossága általában a jsz alkalmazhatóságát jelöli; a jsz a hatályba lépés napjától annak
megszűnéséig általánosan kötelező.
 Az érvényesség és a hatályosság közötti időszakot a jogirodalom vacatio legis-nek nevezi. Ezen időszak alatt
lehet felkészülni a jogkövetésre, azaz a jsz megszerzésére és tanulmányozására, ill a szervezeti és tárgyi
feltételek megvalósítására. + a vacatio legis ideje alatt kell kibocsátani a vhi jszt, úgy, h az eredeti jogszabállyal
egyszerre lépjen hatályba. A vacatio legis szüksségét az AB is megerősítette, a szociális támi rendszerrel kapcs
hatában kifejtette, h a jogbiztonsággal szorosan öf követelmény a megfelelő felkészülési idő biztosítása
[43/1995. (VI. 30.) AB hat].
 A hatályba lépés napja a legtöbb esetben későbbi időpont, mint a jsz létrejötte. A hatálybalépés napja
többféleképpen jelölhető meg:
- gyakori, h a jsz megjelöli a vacatio legis tartamát (pl.: ez a jsz a kihirdetését követő harmincadik napon
lép hatályba),
- a jsz meghatározhat feltételt, / időhatározót is (pl.: ez a jsz az EUhoz való csatlakozásunk napján lép
hatályba, / ez a jsz 2011. október 1-én lép hatályba)
- elképzelhető, h a jsz hatályba lépésének idejét külön jsz állapítja meg.
 Előfordulhat az is, h a jsz a kihirdetése napján hatályossá válik; ebben az esetben nem különül el az érvényesség
és a hatályosság kezdő időpontja. Ez olyan esetben fordulhat elő, ha a tervezett szabály előzetes ismerete
meghiúsítja a jogalkotó által elérni kívánt célt.
 A hatálybalépéssel kapcsolatban meg kell említeni a visszaható hatályú jogalkotás problematikáját.
Visszaható hatályú jogalkotásról akkor beszélünk, ha a jszt a kihirdetését megelőző időre is alk kell.
 A visszaható hatály általában tilos; az Alaptv B) cikk (1) -ébenl rögzített jogállamiság elvéből következően
nem lehet utólag kötet megállapítani, és magatartás utólag nem minősíthető jogellenesnek.
 Előfordulhat mégis, h a visszaható hatályú jogalk megengedett; a büntetőjogban nem az elkövetéskori, hanem
az elbíráláskori jszt kell alk (visszaható hatállyal), ha a csel ekkor már nem minősül bcsnek, / enyhébben
büntetendő. Leegyszerűsítve tehát a visszaható hatályú jogalkotás akkor tilos, ha az a jogalanyok számára
hátrányosabb.
 Az időbeli hatály megszűnésének is több formája lehetséges.
- A jsz hatálya megszűnik, ha a jszt egy azonos / magasabb szintű jsz hatályon kívül helyezi.
- Hasonlóképp, ha egy jszt egy másik jsz módosít, akkor a módosított tartalom hatályát veszti.
- Előfordulhat +, h maga a jsz hat meg az időbeli hatály végét; ha az abban megjelölt határidő lejár, a jsz
hatályát veszti. Tipikusan ilyen a költségvetési tv, amelyik csak a költségvetési évre hatályos.
 Megszűnik a jsz hatályossága (adott esetben az érvényessége is), ha a jszt az AB alkotmányellenesnek találja,
és megsemmisíti.
 A megsemmisítés hatálya lehet:
− ex nunc: ilyenkor a jsz az AB hat Közlönyben való megjelenését követő naptól veszti hatályát;
− ex tunc: a megsemmisítés kiterjed a hat megjelenését megelőző időre is, a jsz kihirdetésére /
hatálybalépésére visszamenő hatállyal;
− pro futuro: a jsz az AB hat Közlönyben való megjelenését követő későbbi időponttal veszti hatályát.
 A jsz hatályossága főszabály szerint a jsz alkalmazhatóságát jelöli. Elképzelhető azonban olyan eset, amikor a
hatályos jsz nem alkalmazható, / fordítva, az alkalmazható jsz nem hatályos.
 Mindkét esetre több példa hozható fel.
− Nem alkalmazható a hatályos jsz, ha pl. az alk tárgyi feltételei hiányoznak, / ha rendkívüli állapot
idején a Honvédelmi Tanács felfüggeszti a jsz alkalmazhatóságát.
− Másfelől alkalmazható a nem hatályos büntetőjogi jsz, ha az elkövetéskori jsz enyhébben rendeli
 39
büntetni a cselt, mint az elbíráláskori (ilyenkor az elkövetéskor hatályos jszt kell alk, függetlenül attól, h
az már nem hatályos).
2010. évi CXXX. tv a jogalkotásról
 A tv hatálya a jszokra, ill a normatív hatra és normatív utasításra (közjogi szervezetszab eszköz) terjed ki.
 Bizonyos eltérésekkel e tv alkalmazandó a nemzetközi szerzt kihirdető jszokra és a rendkívüli állapot,
szükségállapot stb. esetén kiadható jszra, viszont az Alaptvre és annak módosítására főszabály szerint nem.
 A tv jszra von rendeit főszabály szerint a közjogi szervezetszab eszközre is alk kell.
 A jogalkotás alapvető követelményei
- a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie;
- hatálybalépését megelőző időre nem állapít meg kötet, kötet nem tehet terhesebbé, nem vonhat el /
korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat vmely magatartást jogellenessé;
- megalkotásakor biztosítani kell, h megfeleljen az alkotmányos, nemzetközi jogi, EU-s, jogalkotási szakmai
követelményeknek, és illeszkedjen a jogrendszer egységébe;
- a szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos /többszintű az azonos / hasonló életviszonyok esetén;
- ha egy tárgykört tv szabályoz, tvben kell rendezni az alapvető jogint-eket és a szabályozási cél
megvalósulásával öf lényeges garanciákat;
- a jsz alkotására adott felhatalmazásban meg kell határozni a felhatalmazás jogosultját, tárgyát és kereteit;
a felhatalmazás jogosultja a jogi szabályozásra másnak további felhatalmazást nem adhat;
- a felhatalmazás jogosultja a jszt köteles megalkotni.
A jsz hatálya és módosulása
 területi hatálya Mo területére, az önk-i rendelet hatálya a helyi önk közig területére terjed ki.
 A személyi hatály a Mo területén a term és jogi személyekre, a jogi személyiséggel nem rend szervezetekre,
ill Mo területén kívül a magyar ápokra, önk-i rendelet esetében az önk közig területén a term és jogi
személyekre, ill a jogi személyiséggel nem rend szervezetekre terjed ki.
 A területi és személyi hatályt akkor kell kifejezetten meghatározni, ha az előbbiektől eltérő területre, ill
személyi körre terjed ki.
 A jszban meg kell hat a hatálybalépésének napját, amely a jsz kihirdetésének napja, / az azt követő vmelyik
nap lehet, ill a hatálybalépés vmely jövőbeni feltétel bekövetkezésének időpontjához is köthető, / a
hatálybalépésről külön tv is rendelkezhet.
 A hatályos jsz / jszi rend hatályát veszti a hatályon kívül helyezéssel, módosítással, / ha azt az AB
megsemmisíti. A hatályon kívül helyezésben érvényesül a jszi hierarchia, pl. tv hatályon kívül helyezhet
kormányrendeletet, míg ez fordítva nem lehetséges.
 A jszi rend-t
- ha jsz eltérően nem rend – a hatálybalépést követően
- keletkezett tényekre és jogviszonyokra, ill
- megkezdett elji cselekre kell alk;
- a hatálya alatt
- keletkezett tényekre és jogviszonyokra, ill
- megkezdett elji cselekre
a jszi rend hatályvesztését követően is alk kell.
A jszok előkészítése és folyamatos felülvizsgálata
 Az előkészítő feladata a jsz szakmai tartalmának kialakítása, melyről a Kormány esetén az igazságügyért
felelős miniszter útján gondoskodik.
 Szüks az előzetes hatásvizsgálat elvégzése.
 A tervezetet indokolni kell.
 A jsztervezet vél-ezésére jogosult az a szerv, / szervezet, amelynek erre tv kifejezetten jogot biztosít.
 Ha uniós szerz / jogi aktus előírja a jsz tervezetének vmely uniós intézmény részére tört megküldését, ezt az
eljt kr-ben meghat eljban kell lefolytatni (ún. előzetes bejelentés fogalma).
 A már hatályos jsz esetén az ill miniszter figyelemmel kíséri a hatályosulást és szükség szerint lefolytatja a
jszok utólagos hatásvizsgálatát.
 A jogalk-t és az utólagos hatásvizsgálatot figyelembe véve kell lefolytatni a jsz tartalmi felülvizsgálatát.
Közjogi szervezetszabályozó eszközök
 normatív hat / utasítás lehet.
 Normatív hatban szabályozhatja
a) az Ogy,
b) a Kormány és más testületi központi államigazgatási szerv,
c) az AB
d) a Költségvetési Tanács szervezetét és működését, tevékenységét, valamint cselekvési programját.
+a helyi önk, ill nemzetiségi önk KT-e a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési
programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését.
 Normatív utasításban
- szabálozhatja pl a KE, ME, LÜ, a kp-i állig szerv vezetője, a MNB, ÁSZ, OBH elnöke, pm, jegyző, stb. a
vezetése, irányítása / felügyelete alá tart szervek tevét, működését és szervezetét
- tv-ben meghat tárgykörben norm utasítást adhat ki az Ogy, KE, AB, alapvető jogok biztosa, az önálló
szabályozó szerv, minimsztérium hiv szervezetének vezetője, amely a szerv állományába tart személyekre
kötelező!
 közjogi szervezetszabályozó eszköz
- jsz-lyal nem lehet ellentétes+ bennejsz rend-e nem ismételhető meg
- a jsznak mindenki a címzettje, míg a közjogi szervszab eszköznek egy behatárolt szervezeti, ill személyi kör.
- jsz mindenkire nézve, a közjogi szervezetszabályozó eszköz csak egy meghat körre nézve kötelező.
A kihirdetés, a közzététel és a Nemzeti Jsztár
 A hivatalos lap a Magyar Közlöny, amelyet elektronikus dokumentumként való közzététellel kell kiadni,
melynek szövegét hitelesnek kell tekinteni. A jszokat az önk-i rendelet kivételével a Magyar Közlönyben kell
kihirdetni. Szintén a Közlönyben kell közzétenni a minősített adatot nem tartalmazó közjogi
szervezetszabályozó eszközt.
 A Nemzeti Jsztár a Kormány rendeletében meghat tartalommal és honlaponzati portálon műk, bárki számára
térítésmentesen hozzáférhető, egységes szerkezetű szövegeket tartalmazó elektronikus jszgyűjtemény.A helyi
önk-ok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter gondoskodik az önk rendeleteknek az erre a célra
fenntartott honlapon történő közzétételéről.
121/2009. (XII. 17.) AB hat
Több indítványozó is kezdeményezte a jogalkotási tv számos rendének utólagos normakontrollját.
Az alkotmányellenességet lényegében mindegyik indítványozó abban látta, h a tv, ill annak egyes rendei nem
egyeztethetők össze az Alkotmánynak a rendszerváltás során és azt követően kialakított szövegével.
Az AB mindenekelőtt leszögezte, h a tv megalkotása jelentős lépés volt a szocialista alkotmányos berendezkedésből
a parlamentáris demokratikus alkotmányos berendezkedés felé vezető úton, és lényegében alkotmánykiegészítő
szerepet töltött be. Az 1989-es alkománymódosítással azonban alapvetően megváltozott alkotmányos rendszerünk.
Ennek alapja az Alkotmány elsődlegességének elve, ami kizárja, h alkotmányi szintre tart tárgyköröket
Alkotmányon kívüli jszok szabályozzanak. Márpedig a jszok fajtáinak és kötelező erejének meghatározása
alkotmányi szintre tartozik, ezért is tekintjük az alkotmányt a jogrendszer alapjának. Az ABan felsoroltakon kívül
jogforrás nem létezhet, ahhoz a jogalkotási tv sem hozzá nem adhat, sem el nem vehet belőle. Az AB erre tekintettel
megállapította, h az Alkotmány 7. § (2) -ébenl meghat tvhozási tárgykör, mely szerint a jogalkotás rendjét tv
szabályozza, nem a jogforrások meghatározását teszi lehetővé tvi szinten, hanem csak a jogalkotási eljra, ill a jszok
közzétételére von rend-ek megalkotására ad felhatalmazást. Mivel a jogalkotási tv elsősorban a jogforrások
meghatározását tart, megállapítható, h legnagyobb részben nem felel meg a tv mai alkotmányos tartalmának, és több
okból sincs összhangban az időközben bekövetkezett alkotmányi változásokkal.
A testület rámutatott arra is, h a tv hatályos szövege nem azonos a Magyar Közlöny 2007. évi 106. számában
közzétett „módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt új hatályos szöveggel”, amely egyébként lényegesen eltér
az 1991. óta a gyakorlatban használt tvszövegtől. A MEi Hivatalt vezető miniszternek az ABhoz eljutatott tája
szerint a Hatályos Jszok Gyűjteménye 1990. december 31-i zárású kiadásának szerkesztői maguk végezték el a tv
hatályos szövegének az alkotmánnyal össze nem egyeztethető rend-ektől való megtisztítását, amire szerinte nem
volt hkük. Ezért az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium és a MEi Hivatal a jogalkotási tv hatályos szövegének
megállapítása során az 1987-es szövegből indult ki. Ennek kapcsán az AB arra hívta fel a figyelmet, h szüks lenne
 40
a tvek hivatalos közzétételének tvi szintű újraszabályozása, ami világosan elkülönítené az egységes szerkezetű
szövegben végrehajtható változásokat a tartalmi, jsz-módosítást jelentő változtatásoktól. Ez esetben az AB
kiindulópontként elfogadta a tv 2007-ben közzétett szövegét, azonban - közelebbről meg nem határozott - szükség
esetén eltért a hivatalosnak minősített szövegtől.
Ennek megfelelően az AB megállapította, h nem hatályos a tv 1. § (1) b) pontja, mely szerint a KE tverejű rendeletet
alkot. A tv 1987-ben kihirdetett szövege szerint tverejű rendeletet a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa
adhatott ki. Bár az Alkotmányt módosító 1989. évi XXXI. tv 38. § (2) e kimondja, h az Elnöki Tanács kifejezés
alatt eltérő rend hiányában KEöt kell érteni, a KE feladat- és hkét meghatározó Alkotmány 30/A. §-a, amely nem
tesz említést tverejű rendelet alkotásáról, nyilvánvalóan ilyen eltérő rendnek minősül. Hasonlóképpen nem tekintette
hatályos jognak az AB a tv 1. § (1) e) pontját, amely az országos hkű szervet vezető államtitkár számára teszi
lehetővé rend kibocsátását, tekintettel arra, h országos hkű szerv a hatályos jog alapján nem létezik. A tanácsokra
von rend-ek alatt pedig a helyi önk-okat kell érteni, mert a tanácsrendszert 1990-ben a helyi önk-i rendszer váltotta
fel.
A jogalkotási tvnek az állami irányítás egyéb jogi eszközeire von szabályozási koncepcióját a jogállami elvekkel
összeegyeztethetőnek találta az AB.
Kifejtette, h a közig vezetése, az egyes szervek közötti kapcsolatok szabályozása csak jogi eszközökkel
megengedett. Azonban a testület alkotmányellenesnek találta, h a tv alapján az Ogy is jogosult irányelv és elvi
állásfoglalás kibocsátására. Ez a rend az 1989 előtti, a hatalom egységének elve alapján álló alkotmányos rendszerrel
összhangban volt, de a jogállami ABan érvényesülő hatalommegosztás elvével már nem egyeztethető össze. Szintén
meghaladottnak bizonyult a tv maga idejében jelentős újítása, a kizárólagos tvhozási tárgykörök meghatározása.
1987-ben e rend funkciója az volt, h korlátozza az Elnöki Tanács jogkörét tverejű rendeletek alkotására, így növelve
az Ogy szerepét. A mai alkotmányos berendezkedés azonban az alkotmány elsődlegességének elvén alapul, ezért
alkotmányellenes, ha a tvhozási tárgyköröket tv tart.
Nem osztották uakkor az ABírák a jogalkotási program kapcsán megfogalmazott alkotmányossági aggályokat. A tv
21. § (1) e szerint a Kormány 5 éves időszakra szóló jogalkotási programot készít. Az 5 éves periódus az Ogynek
az 1987-ben hatályos alkotmány szerinti megbízatási idejéhez igazodott. 1990 óta az Ogyt 4 évre választják, így a
jogalkotási program tekintetében előírt 5 éves időszak valóban ésszerűtlen. A tv rendeinek célszerűségi vizsgálata
azonban kívül esik az AB hkén.
Az indítványozókkal ellentétben az ABírák nem találták aggályosnak a jogalkotási tv 22. § (2)-t sem, mely szerint
a jogalkotási program előkészítése során be kell szerezni az LB elnökének vélét. Az AB több hatában is rámutatott,
h a bírói hatalom, amelyhez a bírói függetlenség elve kapcsolódik, döntően az ítélkezésben ölt testet. Az LB
elnökének feladatai azonban részben bi igazgatási jellegűek. E minőségében vélének kikérése a jogalkotási program
meghozatala során nem sérti sem a bírói függetlenség, sem a hatalommegosztás követelményét.
A tv 16. §-át azonban az AB is alkotmányellenesnek találta, mert az nem minden nemzetközi szerz kihirdetését teszi
kötelezővé. A nemzetközi szerzek megkötésére az Alkotmány 19. § (1) f) pontja, a 30/A. § (1) b) pontja, ill a 35.
§ (1) j) pontja értelmében az Ogy és a kormány adhat felhatalmazást. A nemzetközi szerzekkel kapcs eljról szóló
2005. évi L. tv minden esetben kötelezővé teszi a nemzetközi szerz tvben / kormányrendeletben tört kihirdetését.
Ezért a jogalkotási tv ennek ellenmondó rende sérti a jogbiztonság elvét, és így az Alkotmány 2. § (1)-t.
Az ABírák az indítványok alapján vizsgálták a jogalkotási tvnek a hivatalos lapokra és a jszok kihirdetésére von
rendeit is. Ennek során megállapították, h alkotmányellenes a tv 14. § (2) e, mert lehetővé teszi, h miniszteri
rendeletek mellékletét ne a hivatalos lapban, azaz a Magyar Közlönyben hirdessék ki. Azt a szabályt azonban nem
találták alkotmányosan kifogásolhatónak, h a KE által kihirdetett tveket a MEi Hivatal által szerkesztett Magyar
Közlönyben kell közzétenni. Az AB hangsúlyozta, h a jsz kihirdetése (promulgáció), /is az az aktus, amely a jszt a
jogrendszer részévé teszi, nem azonos a jsz közzétételével.
Az alkotmányossági vizsgálat eredményeként az AB végül arra a következtetésre jutott, h a jogalkotási tv mai
alakjában nem felel meg azoknak a követelményeknek, amelyeket alkotmányos rendszerünk az Alkotmány 7. § (2)
e szerinti „jogalkotás rendjéről” szóló törvénnyel szemben támaszt.
A tv elsősorban olyan rend-eket tartalmaz, amelyek az Alkotmány elsődlegességének elvén álló jogrendszerben
nem tartoznak tvhozási tárgykörbe. Tekintettel arra, h az alkotmányellenes rend-ek nélkül a tv már nem alkotna
értelmezhető és alkalmazható jszt, az AB az egész tvszöveget megsemmisítette 2010. december 31. napjával. (2010-
ben az Ogy elfogadta az új jogalkotási tvt.)
31/2001. (VII. 11.) AB hat
A minősített többség széles körű egyetértést igénylő funkciójából adódóan a kétharmados szavazatarány
szüksségének a vizsgálata során elkerülhetetlen annak elemzése, h a széles körű egyetértés igénye az adott
tárgykörben mire vonatkozott. Ez adott esetben megköveteli az alkotmányozó hatalom szándékának, a kialakult
szabályozás történetiségének az elemzését is. E tartalmi elemzés során azt kell megvizsgálni, h az egyszerű
többséggel hozott tv a minősített többségű tv koncepciójának lényeges tartalmát érinti-e, h az egyszerű többséggel
elfogadott tvnek milyen a viszonya az alkotmányi felhatalmazás alapján a jogrendszerben minősített többségű
tárgykörként hatályosult normákhoz. (A hat „alapügyét” az képezte, h az Ogy egy minősített többségű tvből feles
tvbe emelt át rend-eket – a titkos infógyűjtést -, amit az AB alkotmányellenesnek ítélt.)
124/2008. (X. 14.) AB hat
Az AB - a KE indítványára – megsemmisítette az Országos Érdekegyeztető Tanácsról (OÉT) szóló tv és az Mt.
néhány rendét, amely jogalkotó hkrel ruházott fel bizonyos érdekképviseleteket. Az indokolás szerint az Alkotmány
rendeiből és ezek ABi értelmezéséből egyértelműen következik, h jogalkotó hkrel csak az Alkotmány ruházhat
fel egy szervet. Az ABan nevesített jogalkotó szervek között az OÉT és az OÉT-ben részt vevő országos
szakszervezeti szövetségek nem szerepelnek. Az Alkotmány alapján tehát sem az OÉT, sem az abban részt
vevő országos érdekképviseletek nem jogalkotó szervek, ezért jsz-alkotásra a jsz kibocsátásához kapcsolódó
egyetértési joguk alapján való tvi felhatalmazásuk ellentétes az Alkotmány 2. § (1) ével, a
hatalommegosztás elvével és az Alkotmánynak a kormány, ill a miniszterek jogalkotását szabályozó rendeivel.
Ugyancsak nem vezethető le ilyen jogosultság az Alkotmánynak alapvetően együttműki, politikai egyeztetési
kötet tartalmazó 36. §-ából sem, hiszen a feladatok ellátása során való együttműk szófordulatból nem következik
a kormány / a kormány tagjának jogalkotó hkére nézve semmilyen konkrét korlátozás.
44/2012. (XII. 20.) AB határozat – Véleményeztetési köt elmul
Az AB megállapította, h a telepengedély, ill a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és
egyes szolgáltató tev-ekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008.
(XII. 31.) Korm. rend alaptörvény-ellenes, ezért azt 2013. február 28-i hatállyal megsemmisíti. Az ügyben 2009.
szeptember 22-én a jövő nemzedékek ogy-i biztosa fordult az AB-hoz, majd az indítványt az alapvető jogok biztosa
a 2012. február 21-én kiegészítette. Az AB megállapította, h a tv-ben előírt véleményeztetési köt elmul közvetlenül
sérti a jogállamiság követelményét.
45/2012. (XII. 29.) AB határozat – Az átmeneti rendelkezések alkotmányossága
Az AB megállapította, hogy az Ogy túllépett az Alaptv-ben foglalt jogalkotási felhatalmazáson, amikor az
Alaptörvény átmeneti rendelkezései közé olyan szabályokat is beiktatott, amelyek nem átmeneti rendelkezéseket
tartalmaznak. Az AB a kifogásolt rendelkezéseket formai hiányosságok miatt megsemmisítette. Az alapvető jogok
biztosa 2012. március 13-án fordult az AB-hoz, amely megállapította, h az átmeneti rend-ek szabályozási tárgyainak
több mint kétharmada nem a korábban hatályos Alk és az Alaptv közti átmenetet rendező előírás, hanem hosszabb
távra szóló, általános rendelkezés.
17/2013. (VI. 26.) AB hat - Az Alaptörvény 23. cikk (2) értelmezése - Az AB a kormány indítványára
megállapította, h a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnökére von kinevezési feltételek meghatározása nem
lehetséges önmagában az Alaptörvény 23. cikk (2) értelmezése alapján .
16/2015 AB hat - A földtörvény alaptörvény-ellenességéről - kihirdetés előtt megvizsgálta az állami földvagyon
kezelésének szabályait módosító tv Alaptörvénnyel való összhangját. A nyilvánosan kihirdetett hat szerint a jelen
lévő parlamenti képviselők kétharmadának szavazatára lett volna szükség a védett földterületek Nemzeti Földalapba
való bevonásához. Az AB alaptörvény-ellenesnek találta azt is, h a tv egyes állami tulajdonú védett természeti
területek esetében megszüntette volna a Nemzeti Park Igazgatóságok által végzett természetvédelmi célú
vagyonkezelést.
 41
1/2017. (I. 17.) AB hat az Ogy 2016. december 6-i ülésnapján elfogadott, a közigazgatási perrendtartásról
szóló tv 7. § (4), ill a 12. § (2) a) és c) pontjai alaptörvény-ellenességének megállapításáról
[36] Az AB álláspontja szerint azzal, h a Törvény közigazgatási felsőbíróság név alatt feladat- és hatáskört, a bíróság
összetételét meghatározó és eljárási szabályokat kapcsol az új elnevezéshez, és ezen új elnevezés alatt jogosítja fel
a Fővárosi Tvszéket eljárásra, olyan tárgykörben szabályoz, ami a Bszi. mint sarkalatos törvény szabályozási
tárgykörébe tartozik. Nem annak van közjogi jelentősége, h az új elnevezés alatt már létező és a Bszi.-ben
szabályozott bíróság jár el (átmenetileg / akár véglegesen), hanem annak, h az egyszerű többséget igénylő törvények
elfogadására irányadó eljárási rendben elfogadott Törvény nem hozhat létre új, a Bszi. 16. §-ában nem szereplő
bíróságot.
[39] 3.3. A sarkalatosság kérdéskörével az AB legutóbb összefoglalóan az Abh.-ban foglalkozott. Eszerint mint
„[a] sarkalatos törvények körét az Alaptörvény két módon határozza meg: egyrészt a) bizonyos tárgykörök esetében
- mintegy általános jelleggel - kimondja, h e tárgyköröket, esetleg ezek részletes szabályait sarkalatos törvény
határozza meg [...]; másrészt b) egyes esetekben az Alaptörvény ezeken belül külön is megnevez néhány kifejezett
sarkalatos szabályozási tárgyat [...].
A sarkalatosság követelménye [amihez a T) cikk (4) e alapján a jelen lévő Ogyi képviselők kétharmadának szavazata
szükséges] tehát nem egyes törvényekre, hanem kifejezetten szabályozási (törvényhozási) tárgykörökre vonatkozik.
A jogalkotó azt a megoldást választotta, h sarkalatos törvény vagy sarkalatos rendelkezéseket is tartalmazó törvény
esetében a záró rendelkezések között kimondja, h a törvény egészét, illetve mely rendelkezéseit tekinti
sarkalatosnak.
A sarkalatosság - és az ezzel összefüggő közjogi érvénytelenség - problémája ennek megfelelően több oldalról is
megközelíthető: a) egyrészt ha egy szabályozási tárgykörről az Alaptörvény alapján kétséget kizáróan
megállapítható, h kizárólag sarkalatos törvénnyel szabályozható, úgy az egyszerű többséggel elfogadott szabályozás
közjogi érvénytelenséget eredményez; illetve b) másrészt viszont kérdés az is, h ha a jogalkotó (tehát már nem az
alkotmányozó) egy szabályozási tárgykört sarkalatosnak minősített egy adott törvényben, akkor e törvény a
továbbiakban csak kétharmados többséggel módosítható-e. [...]
A sarkalatos törvény fogalmát az Alaptörvény vezette be, ugyanakkor korábban az előző Alkotmány is előírta
bizonyos törvények kétharmados - minősített - többséggel történő elfogadásának a követelményét. Ennek
megfelelően az AB úgy ítélte meg, h a 13/2013. (VI. 17.) AB hat (Indokolás [27]-[35]) alapján a von korábbi
határozataiban a sarkalatos törvényhozási tárgykör mikénti értelmezésére vonan kidolgozott érvek, jogelvek és
alkotmányossági összefüggések felhasználásának nincs akadálya” (Abh., Indokolás [39]-[42]).
[40] Az Alaptörvény 25. cikk (8) e szerint „a bíróságok szervezetének, igazgatásának és központi igazgatása
felügyeletének, a bírák jogállásának részletes szabályait, valamint a bírák javadalmazását sarkalatos törvény
határozza meg”. A Bszi. 175. §-a kimondja, h „[e] törvény 1-8. §-a, 12-15. §-a, II. Fejezete, III. Fejezete, 45. §-a,
V. Fejezete, Harmadik és Negyedik Része, X., XI. és XIII/A. Fejezete, továbbá 197. §-a, 207. §-a és 209. §-a az
Alaptörvény 25. cikk (6) és (8) e alapján sarkalatosnak minősül.”
[41] Az AB az Abh.-ban foglaltakkal egyezően emlékeztet az 1/1999. (II. 24.) AB határozat következő
megállapításaira. „A minősített többség követelménye nemcsak az adott alkotmányi rendelkezés közvetlen
végrehajtásaként kiadott törvény megalkotására vonatkozik, hanem e törvény módosítására (rendelkezéseinek
megváltoztatására, kiegészítésére) és hatályon kívül helyezésére is. Az Alkotmány rendelkezése alapján minősített
többséggel elfogadott törvényt egyszerű többséggel elfogadott törvénnyel nem lehet módosítani, vagy hatályon
kívül helyezni. [...] Az AB álláspontja szerint a kétharmados törvények közvetlen (tételes) módosítása a
kétharmados törvény szabályozási köréhez közel álló, azzal esetleg részben egybevágó, másik, egyszerű többséggel
meghozható önálló törvény módosításával, vagy új törvény alkotásával alkotmányosan nem kerülhető meg. Mindez
ugyanis oda vezethetne, h a kétharmados törvények formális érintetlenül hagyása ellenére az alapjogi, illetve az
alapintézményi törvény a módosított, illetve újonnan alkotott - formálisan egyszerű többséghez kötött -
törvényekhez képest elveszítené alkotmányosan meghatározó jelentőségét” (ABH 1999, 25., 40-41.).
[42] Mindezek alapján az AB megállapítja, h az egyszerű többséget igénylő törvények elfogadására irányadó eljárási
rendben elfogadott Törvény 7. § (4) e tartalmilag sarkalatos törvényi rendelkezés módosítására irányult, amely
elfogadásának a minősített többséget igénylő törvények megalkotására irányadó eljárási rendben kellett volna
megtörténnie [az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) számú Ogyi határozat (a továbbiakban:
HHSZ) 48. § (8) , 50. § (3) ]. A rendelkezés ezért sérti az Alaptörvény T) cikk (4) ét, a B) cikk (1) ét és a 25. cikk
(8) ét.
[56] A fentiekben foglaltak alapján az AB megállapította azt, h az egyszerű többséget igénylő törvények
elfogadására irányadó eljárási rendben elfogadott Törvény indítvánnyal támadott rendelkezései az Alaptörvény
szerinti sarkalatos szabályozási tárgykörben rendelkeztek, ezért alaptörvény-ellenesek. A Törvényt nem a HHSZ
50. § (3) e szerinti eljárási rendben fogadta el az Ogy, így az nem felel meg a jszalkotásra előírt formai - érvényességi
- követelménynek. Az AB korábban már megállapította azt, h az Alaptörvény B) cikk (1) ének jogállami klauzulája
alaptörvényi oltalmat nyújt a jogbiztonság alaptörvényi követelményének, amely magában foglalja azt, h a jszok
közjogilag érvényes eljárási rendben jöjjenek létre.
[57] Az AB a jelen ügyben rámutat arra, h valamennyi törvényi szabályozás esetén, de kiemelten is az Alaptörvény
által sarkalatosnak tekintett törvények vagy ilyennek minősülő szabályozási tárgykörök esetében fokozott
jogbiztonsági követelmény a törvény megalkotására von speciális eljárási szabályok [HHSZ 50. § (3) ] betartása.
Fokozott jogállami követelményeknek kell érvényesülnie olyan esetekben, amikor maga az Alaptörvény minősíti
sarkalatosnak a törvényi szabályozási tárgykört, kifejezve ezzel azt, h az alkotmányozó hatalom alkotmányos súlyt
adott a sarkalatos törvény megalkotására von szabályoknak, ennek részeként az elfogadás feltételét képező eljárási
rendnek és szavazati arányoknak.
[58] Az AB a fentiekben kifejtettekkel összefüggésben utal arra, h a jelen ügyben előzetes normakontroll eljárást
folytatott, vagyis elfogadott, de még ki nem hirdetett törvényt vizsgált. Így a Törvény - mint bármely más jsz -
kihirdetése előtt érvényesen létre sem jöhetett, függetlenül az AB döntése tartalmától. Erre a körülményre tekintettel
jelen eljárásban hozott határozatában az AB csak arra mutathat rá, h a törvényalkotási eljárás szabályainak
megszegése a kihirdetett Törvény közjogi érvénytelenségét eredményezné. A köztársasági elnöknek a
törvényalkotásban betöltött alkotmányos szerepéből - többek között - az következik, h alkotmányos vétóval éljen
olyan jogszabállyal szemben, amellyel kapcsolatban álláspontja szerint közjogi érvénytelenséget eredményező ok
merült fel. Az AB az Alaptörvény 24. cikk (2) a) pontjában és az Abtv. 23. §-ában foglalt hatáskörében eljárva
tehát preventív alkotmányossági normakontrollt gyakorol. Ennek alkotmányos rendeltetése az, h alaptörvény-
ellenes (közjogilag érvénytelen) jsz ne válhasson a jogrendszer részévé. Miután a köztársasági elnök a Törvényt az
Alaptörvénnyel való összhang vizsgálatára megküldte az ABnak, alkotmányos kontroll szerepének eleget tett. Az
általa támadott rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapítása miatt az Alaptörvény 6. cikk (6) e
értelmében az Ogynek a Törvényt az alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében újra kell tárgyalnia.
[59] A vizsgált esetben a Törvény indítvánnyal támadott egyszerű többséget igénylő törvények elfogadására
irányadó eljárási rendben elfogadott rendelkezései olyan, az Alaptörvény alapján sarkalatosnak minősülő törvények
(Bszi., Média tv., Ve.) egyes sarkalatos törvényi szabályait módosították, amelyek a fent jelzett fokozott jogállami
követelményt sértik, ezért alaptörvény-ellenesek, és az elfogadásra irányadó eljárási szabályok sérelmén keresztül
- a kifejtettek szerint - közjogi érvénytelenségre vezetnek.
19. AZ OGY FELADAT- ÉS HKE, MEGBÍZATÁSA ÉS MEGALAKULÁSA, ALAPVETŐ MŰKÖDÉSI
SZABÁLYAI, SZERVEZETE
1. cikk
(1) MO legfőbb népképviseleti szerve az Ogy.
(2) Az Ogy
a) megalkotja és módosítja Mo Alaptvét;
b) tveket alkot;
c) elfogadja a kp-i költségvetést, és jóváhagyja annak vhát;
d) felhatalmazást ad a feladat- és hkébe tart nemzetközi szerz kötelező hatályának elismerésére;
e) megválasztja a KEöt, az AB tagjait és elnökét, a Kúria elnökét, az Országos Bi Hivatal elnökét, a LÜt, az alapvető
jogok biztosát és helyetteseit, ill az ÁSZ elnökét;
f) megválasztja a MEöt, dönt a Kormánnyal kapcs bizalmi kérdésről;
g) feloszlatja az alaptv-ellenesen műk KT-et;
h) határoz a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésről;
i) különleges jogrendet érintő, ill katonai műveletekben való részvétellel kapcs döntéseket hoz;
j) közkegyelmet gyakorol;
k) az Alaptvben és tvben meghat további feladat- és hköket gyakorol.
2. cikk
(1) Az Ogyi képviselőket a válpolgárok ált és egyenlő váljog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók
akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos tvben meghat módon választják.
(2) A Moon élő nemzetiségek részvételét az Ogy munkájában sarkalatos tv szabályozza.
(3) Az Ogyi képviselők ált választását - az Ogy feloszlása / feloszlatása miatti választás kivételével - az előző Ogy
megválasztását követő negyedik év április / május hónapjában kell megtartani.
3. cikk
 42
(1) Az Ogy megbízatása az alakuló ülésével kezdődik, és a következő Ogy alakuló üléséig tart. Az alakuló ülést - a
választást követő harminc NBi időpontra - a KE hívja össze.
(2) Az Ogy kimondhatja feloszlását.
(3) A KE a választások egyidejű kitűzésével feloszlathatja az Ogyt, ha
a) a Kormány megbízatásának megszűnése esetén a KE által MEnek javasolt személyt az Ogy az első személyi
javaslat megtételének napjától szám negyven NB nem választja meg, /
b) az Ogy az adott évre von kp-i költségvetést március 31-ig nem fogadja el.
(4) Az Ogy feloszlatása előtt a KE köteles kikérni a MEnek, az Ogy elnökének és az Ogyi képviselőcsoportok
vezetőinek vélét.
(5) A KE a (3) a) pontja szerinti jogát addig gyakorolhatja, amíg az Ogy meg nem választja a MEöt. A KE a (3) b)
pontja szerinti jogát addig gyakorolhatja, amíg az Ogy a kp-i költségvetést nem fogadja el.
(6) Az Ogy feloszlásától / feloszlatásától szám kilencven NB új Ogyt kell választani.
4. cikk
(1) Az Ogyi képviselők jogai és kötei egyenlők, tevüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók.
(2) Az Ogyi képviselőt mentelmi jog és a függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg. Sarkalatos tv
meghatározza azokat a közhivatalokat, amelyeket Ogyi képviselő nem tölthet be, ill más összeférhetetlenségi
eseteket is megállapíthat.
(3) Az Ogyi képviselő megbízatása megszűnik
a) az Ogy megbízatásának megszűnésével;
b) halálával;
c) összeférhetetlenség kimondásával;
d) lemondásával;
e) ha a megválasztásához szüks feltételek már nem állnak fenn;
f) ha egy éven keresztül nem vesz részt az Ogy munkájában.
(4) Az Ogyi képviselő megválasztásához szüks feltételek hiányának megállapításáról, az összeférhetetlenség
kimondásáról, ill annak megállapításáról, h az Ogyi képviselő egy éven keresztül nem vett részt az Ogy munkájában,
az Ogy a jelen lévő Ogyi képviselők 2/3-ának szavazatával határoz.
(5) Az Ogyi képviselők jogállására és javadalmazására von részletes szabályokat sarkalatos tv hat meg.
5. cikk
(1) Az Ogy ülései nyilvánosak. A Kormány / bármely Ogyi képviselő kérelmére az Ogy az Ogyi képviselők 2/3-ának
szavazatával zárt ülés tartásáról határozhat.
(2) Az Ogy tagjai sorából elnököt, alelnököket és jegyzőket választ.
(3) Az Ogy Ogyi képviselőkből álló állandó biz-okat alakít.
(4) Az Ogyi képviselők tevük összehangolására a házszabályi rend-ekben meghat feltételek szerint Ogyi
képviselőcsoportot alakíthatnak.
(5) Az Ogy akkor hatképes, ha az ülésen az Ogyi képviselőknek több mint a fele jelen van.
(6) Ha az Alaptv eltérően nem rend, az Ogy hatait a jelen lévő Ogyi képviselők több mint a felének szavazatával
hozza meg. A házszabályi rend-ek egyes döntések meghozatalát minősített többséghez köthetik.
(7) Az Ogy a jelen lévő Ogyi képviselők 2/3-ának szavazatával elfogadott házszabályi rend-ekben állapítja meg
működésének szabályait és tárgyalási rendjét. Az Ogy zavartalan működésének biztosítása és méltóságának
megőrzése érdekében az Ogy elnöke a házszabályi rend-ekben meghat rendészeti és fegyelmi jogkört gyakorol.
(8) Az Ogy rendszeres ülésezését biztosító rend-eket sarkalatos tv hat meg.
(9) Az Ogy biztonságáról Ogyi őrség gondoskodik. Az Ogyi őrség működését az Ogy elnöke irányítja.
6. cikk
(1) Tvt a KE, a Kormány, Ogyi biz / Ogyi képviselő kezdeményezhet.
(2) Az Ogy - a tv kezdeményezője, a Kormány, ill az Ogy elnöke zárószavazás előtt megtett indítványára - az
elfogadott tvt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az ABnak. Az Ogy az indítványról a
zárószavazást követően határoz. Az indítvány elfogadása esetén az Ogy elnöke az elfogadott tvt az Alaptörvénnyel
való összhangjának vizsgálatára haladéktalanul megküldi az ABnak.
(3) Az elfogadott tvt az Ogy elnöke öt NB aláírja, és megküldi a KEnek. A KE a megküldött tvt öt NB aláírja, és
elrendeli annak kihirdetését. Ha az Ogy a (2) szerint a tvt az Alaptörvénnyel való összhangja vizsgálatára
megküldte az ABnak, az Ogy elnöke csak akkor írhatja azt alá, és küldheti meg a KEnek, ha az AB nem állapított
meg alaptv-ellenességet.
(4) Ha a KE a tvt / annak vmely rendét az Alaptörvénnyel ellentétesnek tartja - és a (2) szerinti vizsgálatra nem
került sor -, a tvt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára az ABnak megküldi.
(5) Ha a KE a törvénnyel / annak vmely rendével nem ért egyet, és a (4) szerinti jogával nem élt, a tvt az aláírás
előtt észrevételeinek közlésével 1x megfontolásra visszaküldheti az Ogynek. Az Ogy a tvt újra megtárgyalja, és
elfogadásáról ismét határoz. A KE e jogával akkor is élhet, ha az Ogy hata alapján lefolytatott vizsgálat során az
AB nem állapított meg alaptv-ellenességet.
(6) Az AB a (2) és a (4) szerinti indítványról soron kívül, de legkésőbb harminc NB határoz. Ha az AB alaptv-
ellenességet állapít meg, az Ogy a tvt az alaptv-ellenesség megszüntetése érdekében újratárgyalja.
(7) Ha az AB a KE kezdeményezésére lefolytatott vizsgálat során nem állapít meg alaptv-ellenességet, a KE a tvt
haladéktalanul aláírja, és elrendeli annak kihirdetését.
(8) Az Ogy által a (6) szerint megtárgyalt és elfogadott tv Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata a (2) és a
(4) szerint ismételten kérhető az ABtól. Az AB az ismételt indítványról soron kívül, de legkésőbb tíz NB határoz.
(9) Ha a KE egyet nem értése folytán visszaküldött tvt az Ogy módosítja, az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálata
a (2), ill (4) szerint kizárólag a módosított rend-ek tekintetében / arra hivatkozással kérhető, h a tv megalkotására
von, az Alaptvben foglalt elji követelmények nem teljesültek. Ha a KE egyet nem értése folytán visszaküldött tvt az
Ogy változatlan szöveggel fogadja el, a KE a tv megalkotására von, az Alaptvben foglalt elji követelmények nem
teljesülésére tekintettel kérheti az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálatát.
7. cikk
(1) Az Ogyi képviselő kérdést intézhet az alapvető jogok biztosához, az ÁSZ elnökéhez, a LÜhez és a MNBelnökéhez
a fdtkörükbe tart bármely ügyben.
(2) Az Ogyi képviselő interpellációt és kérdést intézhet a Kormányhoz és a Kormány tagjához a fdtkörükbe tart
bármely ügyben.
(3) Az Ogyi biz-ok vizsgálati tevét, a biz-ok előtti megjelenés kötét sarkalatos tv szabályozza.
Az Alaptv az államhatalmi szervek közül elsőként az Ogyről szól. Ez elsősorban a parlament, mint tvhozó hatalom
kiemelt közjogi státusával indokolható, ah azt az Alaptv 1. cikk (1) e meghatározza.
 A kiemelt közjogi státus a parlament népképviseleti jellegével magyarázható, hiszen annak tagjait - a többi kp-
i állami intézménnyel ellentétben - a magyar ápok ált választások útján választják. A parlament összetételében
tehát a válpolgári akarat tükröződik, abban a népszuverenitás letéteményeseinek többsége képviseltetve van.
Így - a parlamentáris kormányformából eredően - az Ogy feladata a társ alkotmányos rendjének biztosítása és
a kormányzás irányának a meghatározása.
 Mindezek ellenére az Ogy sem korlátlan jogállású, az Alaptv részletesen (de nem taxatíve) meghatározza azokat
a hköket, amelyekben eljárhat.
 A hkök csoportosítása meghatározza az Ogy funkcióit, tevének fő irányait.
 Ezek a funkciók a következők:
1./ tvhozási funkció,
2./ politikai funkció,
3./ elli funkció,
4./ szervezeti funkció.
1./ Tvhozás
 A hatalmi ágak elválasztásából eredően mind a tvhozás, mind az alkotmányozás (alkotmánymódosítás) joga a
parlamentet illeti meg. De e 2 jogkör elválik egymástól, amit az is jelöl, h az Alaptv a 2 feladatot külön pontban
szabályozza.
 tvben gyakorlatilag korlátozás nélkül bármilyen életviszonyt, bármilyen tartalommal és mértékben
szabályozhat, ha az nem ütközik az Alaptörvénnyel és az uniós joggal. Szintén a tvhozási funkcióhoz tart az 1.
cikk (2) c) is. Az Ogy megállapítja az ÁH mérlegét; a parlament tv formájában dönt a kp-i költségvetésről és
a zárszámadásról.
2./ Politika
 mindemellett politikai fórum is, tekintve, h tagjai különböző politikai pártokból kerülnek ki.
 jogosult bármilyen belpolitikai / külpolitikai esemény megvitatására, azokról hatokat / - a jelenlévő képviselők
263-ának szavazatával - politikai nyilokat hozhat.

3./ Ell
 jogosult ellenőrizni egyes szervek - elsősorban a Kormány - tevét. →parlamenti plénumon és azon kívül.
 A Kormány politikai felelősséggel tartozik a parlamentnek, ami azt jelenti, h köteles beszámolni tevéről, és ha
azzal a parlament nem elégedett, végső soron meg is vonhatja a bizalmat a kormánytól. A plénumon tört ell fő
 43
eszköze az interpelláció és a kérdés. A kettő közötti lényeges formai eltérés, h
- az interpelláció parlamenti megerősítéshez kötött; ha az interpelláló képviselő nem fogadja el az
interpellációra adott választ, akkor az Ogy dönt a válasz elfogadásáról. Ha a parlament sem fogadja el a
választ, akkor jelentéskészítés végett az interpelláció vmelyik parlamenti bizhoz kerül.
- ezzel szemben a kérdés egyszerű felvilágosításkérés, amelyről nem szavaz az Ogy, sőt, a kérdést feltevő
képviselőt sem illeti meg a viszonválasz joga. További lényeges különbség a két intézmény között, h
interpellálni csak a kormányt és annak tagjait (a minisztereket és a MEöt) lehet, addig kérdést feltenni - az
előzőeken túlmenıen - a LÜnek, az ÁSZ elnökének, a MNBelnökének és az alapvető jogok biztosának is -
a hkükbe tart ügyben
 Az azonnali kérdés intézményét az Alaptv nem nevesíti, azt a Házszabály ültette be a parlamenti gyakorlatba.
Az ilyen kérdések feltételére a parlament külön időkeretet biztosít heti egy órában, és a frakcióvezető kérheti
az ülést megelőzően min egy órával, h az általa megjelölt tárgykörben, frakciójának vmely tagja kérdést
tehessen fel. Az azonnali kérdés annyiban hasonlít a kérdéshez, h ezt sem követi parlamenti hathozatal, de mind
a képviselőt, mind a megkérdezettet megill a viszonválasz joga.
 Az ell fenti formái az Ogy teljes ülésén, a parlamenti plénumon történnek. Emellett azonban, az ell plénumon
kívül is megvalósulhat. Erre tipikusan akkor kerül sor, ha - az ell céljából - az Ogy vizsgálóbizot hoz létre. Ez
a biz jogosult kivizsgálni konkrét ügyeket, és azokról jelentést tesz a parlamentnek. Az ell ilyen formájára más
biz-okon keresztül is sor kerülhet.
4./ Szervezés
A szervezési funkció szintén kettős tartalmú.
a.) Az Ogy egyfelől kialakítja saját szervezetrendszerét; megválasztja tisztségviselőit, megalakítja bizait.
b.) Másfelől az Ogy más szervezetek működésére is kihatással van. Ennek egyik tipikus formája, h megválasztja
más állami szervek vezetőit / tagjait. Az Alaptv alapján minősített többséggel (az összes képviselő kétharmada)
megválasztja pl. az alapvető jogok biztosát, az ÁSZ elnökét és alelnökeit, a Kúria és az Országos Bi Hivatal
elnökét, az AB elnökét és tagjait, ill a LÜt. Az Ogy abszolút többséggel (az összes képviselő több mint fele)
választja meg a MEöt. Ezeken túlmenően tv további esetekben is rendelkezhet úgy, h az adott tisztség viselőjét
az Ogy választja meg (pl. Médiatanács tagjai, MNB Monetáris Tanácsának egyes tagjai).
Ezeken túlmenően önk-i területszervezési feladatokat is ellát, ill feloszlatja az alaptv-ellenesen műk KT-et.
1./ Állandó biz-ok
 az Ogy kezdeményező, javaslattevő, vélező, tvben és a hati házszabályi rend-ekben meghat esetekben
ügydöntő, ill a kormányzati munka ellében közreműk szerve, amely az Alaptvben, tvben, a hati házszabályi
rend-ekben, + az Ogy egyéb hataiban meghat hkét gyak.
 Az Ogy az Alaptv elfogadására, ill módosítására ir javaslat, ill tvjavaslat, hati javaslat, politikai nyil-ra von jav
és jelentés készítésére kérheti fel az állandó bizot.
 Kötelező létrehozni a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizot, ill alkotmányügyi
kérdésekkel, költségvetéssel, külügyekkel, EUs ügyekkel, honvédelemmel, nemzetbiztonsággal,
nemzetpolitikával foglalkozó állandó bizot.
 Az Ogy úgy is határozhat, h vmely állandó bizba mind a kormánypárti képviselőcsoportok, mind az ellenzéki
képviselőcsoportok együttesen uanannyi képviselőt jelölhetnek (paritásos biz). A Mentelmi,
összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló biz paritásos biz.
2./Tvalkotási biz
 az Ogy jogalkotási tev-e során eljáró, annak javaslattevő, véleményező, tvben és a hat-i házszabályi
rendelkezésekben meghat esetekben ügydöntő bizottsága, amely az Alaptv-ben, tvben, a határozati házszabályi
rend-ekben, ill az Ogy egyéb határozataiban meghat hatáskörét gyakorolja.
 Az Ogy a megalakulását követően köteles létrehozni
 alelnökének és tagjainak személyéről az állandó bizottságok létrehozásával egyidejűleg határoz.
 elnökének személyéről az Ogy külön határoz.
3./ Nemzetiségeket képviselő biz
4./ Eseti biz-ok
 Ogy az eseti bizot létrehozó hatban megjelölt ügyeknek a hatban megállapított ideig tört intézésére alakíthat.
 feladatát, elnevezését, tagjainak számát és megbízatásának terjedelmét az Ogy a felállításkor hat meg.
 tagjainak max fele nem képviselő is lehet.
 elnöke és alelnöke csak képviselő lehet, az eseti biz nem képviselő tagjait szavazati jog nem illeti meg.

 további jogkörökkel is rend, ilyen a különleges jogrend (rendkívüli állapot, hadiállapot) bevezetése, a 5./ Vizsgálóbiz
Honvédség alka, ill a közkegyelem gyakorlása.  bármely, az Ogy elli fdtkörében felmerülő, közérdekű, interpellációval, kérdéssel (azonnali kérdéssel) nem
tisztázható ügy megvizsgálására vizsgálóbizot küldhet ki.
Ogy szervezete  Nem hozható létre vizsgálóbiz egyedi jogi felelősség megállapítására, + olyan ügyben, amely az AB, az ÁSZ,
 Az Ogy tisztségviselője ill az önk-ok hkébe tartozik.
a.) az Ogy elnöke (házelnök),  Nem terjedhet ki a vizsgálat
b.) az Ogy alelnöke - olyan ügyre, amely a döntés előkészítésének szakaszában van.
c.) az Ogy háznagya - olyan ügy megvizsgálására, amely folyamatban lévő büntető-, szs-i, polgári / hatósági elj tárgya.
d.) az Ogy jegyzője  létrehozását a képviselők egyötöde kezd-heti
 megválasztásuk  tagja csak képviselő lehet. A vizsgálóbiz paritásos biz.
 Az Ogy az alakuló ülésén az Ogyben képviselettel rend képviselőcsoport vezetőinek indítványára, a legidősebb  tevéről jelentést készít.
képviselő (korelnök) javaslata alapján - a házelnököt titkos szavazással, az alelnököket és a jegyzőket nyílt
szvazássalmegválasztja. Ogy megalakulása
 Az Ogy az alakuló ülésén - a házelnök javaslatára - nyilt szavazással megválasztja a háznagyot.  A képviselők ált választásán megválasztott képviselők a megbízólevelüket az Ogy alakuló ülését megelőzően
 megbízatásuk megszűnése - A házelnök, alelnök és jegyző megbízatása megszűnik a KEnek nyújtják be.
1) képviselői megbízatásának megszűnésével,  alakuló ülését a KE nyitja meg, ezt követően tájt ad a megbízólevelek átvételéről.
2) a képviselőcsoportból való kilépésével / kizárásával, képviselőcsoporthoz nem tart képviselő esetében pedig
vmelyik képviselőcsoporthoz való csatlakozásával
3) ha megszűnik az a képviselőcsoport, amelynek tagja Ülésezés
4) felmentésével  évenként 2 rendes ülésszakot tart:
4) a tisztségről való lemondásával 1./ minden év február elsejétől június 15-ig, ill
- Ogy-hez benyújtott írásbeli nyilával lemondhat megbízatásáról. 2./ szeptember elsejétől december 15-ig.
- nem kell indokolni, érvényességéhez elfogadó nyil nem szüks, a tisztségviselői megbízatás a lemondás  Az ülésszak ülésekből, az ülés ülésnapokból áll.
benyújtása napján szűnik meg.  ülésszakait és üléseit a házelnök hívja össze.
 Az Ogyi biz-ok  A KE, a Kormány / a képviselők 1/5-ének írásbeli kérelmére az Ogyt rendkívüli ülésszakra / rendkívüli ülésre
 44
össze kell hívni. A kérelemben az összehívás indokát, + a javasolt időpontot és napirendet meg kell jelölni. A
házelnöknek lehetőleg a javasolt, de legkésőbb az azt követő 8 NBi időpontra kell az Ogyt összehívnia.
 A KE az Ogy ülését egy ülésszak alatt 1x - max 30 napra - elnapolhatja. Az elnapolást a házelnöknél kell írásban
bejelenteni. Az elnapolás tartama alatt a házelnök a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére - a kérelem
kézhezvételétıl szám 8 napnál nem távolabbi időpontra - köteles az Ogy ülését összehívni.
Az Ogy megbízatásának időtartama
 tagjait a válpolgárok 4 évre választják, de elképzelhető, h az Ogy megbízatása ennél hosszabb / rövidebb.
 Hosszabb az Ogy megbízatása, ha mandátuma rendkívüli állapot / szükségállapot idején járna le, ilyen esetben
megbízatása csak a rendkívüli állapotot, szükségállapotot követően szűnhet meg.
 Rövidebb négy évnél, ha kimondja feloszlását, / ha a KE feloszlatja. Ez utóbbira akkor van lehetőség, ha a
parlament 40 NB nem választja meg a MEnek jelölt személyt, / ha az Ogy a tárgyév március 31-éig nem fogadta
el a költségvetést. Mindkét eset előtt a KE köteles kikérni a frakcióvezetők vélét, és rendkívüli választásokat
kitűzni.
Mentelmi jog
 A képviselő b/hatóság előtt - képviselői megbíz ideje alatt és azt követően - nem vonható felelősségre leadott
szavazata, + a képviselői megbíz gyak során a képviselői megbíz-ával öf-ben általa közölt tény/vél miatt.
 nem von a képviselők polgjogi felelősségére és a pl az új Btk szerinti közösség elleni uszítás, nemzeti jelkép
megsértése bcsekre.
 A képviselő ellen csak az Ogy előzetes hjával lehet be-t, ill szs-i eljt indítani/folytatni, + büntető-eljjogi
kényszerintt alk.
 A képviselőt csak
a.) bcs elkövetésének tettenérésekor lehet őrizetbe venni, /vele szemben más be-jogi kényszerintt alk,
b.) szs elkövetésének tettenérésekor lehet - ha a szs-i őrizet elrendelésének tvben meghat feltételei
fennállnak - szs-i őrizetbe venni, / vele szemben más szs-i kényszerintt alk.
 felfüggesztésére ir indítványt a vádirat benyújtásáig a LÜ, azt követően, ill magánvádas, pótmagánvádas
ügyben a b terjeszti elő a házelnökhöz. Az indítványt tettenérése esetén haladéktalanul elő kell terj
 Szs-i ügyben a szs-i hatóság közvetlenül a képviselőt keresi meg azzal, h mentelmi jogáról önként lemondhat.
A képviselő mentelmi jogáról tört 8 NBi önkéntes lemondása esetén a szs-i hatóság az elj jogerős befejezésekor
a mentelmi jogról történt lemondás tényéről, ill az elj eredményéről a LÜ útján táj a házelnököt.
 A képviselő mentelmi jogáról - a szs-i elj kivételével - nem mondhat le. E jogát mindenki köteles tiszteletben
tartani. A mentelmi jog a képviselőt a megválasztása napjától illeti meg.
 A képviselők választásán jelöltként igazolt személyt a képviselőkkel azonos mentelmi jog illeti meg azzal az
eltéréssel, h mentelmi jog felfüggesztéséről az NVB határoz, és a mentelmi jog felfüggesztésére ir indítványt
az NVB elnökéhez kell benyújtani.
Összeférhetetlenség
 összeegyeztethetetlen minden más állami, önk és gazdasági tisztséggel / megbízatással.
 A képviselő a tudományos, egyetemi oktatói, főiskolai oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, ill a jogi oltalom
alá eső szellemi tevékenységet kivéve más keresőfoglalkozást nem folytathat és egyéb tev.éért - a tudományos,
oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, a jogi oltalom alá eső szellemi tev-et és a nevelőszülői fogl jogviszony
keretében végzett tev-et kivéve - díjazást nem fogadhat el.
 a mg-i őstermelőként folyt tev-e nem min kereső foglalkozásnak/díjazás ellenében folytatott egyéb tev-nek.
 MEi, miniszteri, államtitkári, kormánybiztosi, MEi biztosi, MEi megbízotti / miniszteri biztosi tisztséget láthat
el, ill az Ogy tisztségviselője lehet.
 A ME, miniszter, államtitkár képviselő nem lehet az Ogy tisztségviselője és ogy bizottság tagja.
 gazd-i öf - nem lehet pl
a) a tőkepiacról szóló tv szerinti pénzügyi ágazatban működő pénzügyi szervezet kizárólagos / többségi
tulajdonosa, vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója,
b) olyan gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkező tag / részvényes, amely a nemzeti
vagyonról szóló tv szerint nem minősül átlátható szervezetnek,
Képviselői megbízatás megszűnése
 Ha a 4. cikk (3) b) ok miatt szűnik meg, ennek tényét az ülést vezető elnök jelenti be az Ogy-nek.
 a házelnökhöz benyújtott írásbeli nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról.
 a lemondás benyújtásával szűnik meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyil nem szüks.
 lemondásának tényét az ülést vezető elnök haladéktalanul bejelenti az Ogy-nek.
 4. cikk (3) e) alapján megszűnik annak a képviselőnek a megbízatása,
a) aki már nem magyar áp,
b) aki jogerős ítélet alapján szv büntetését tölti,
c) aki jogerős ítélet alapján be-ben elrendelt intézeti kgyk-ét tölti,
d) akit b a váljogból a váljog gyakorlásához szüks belátási képességének csökkenése/hiánya miatt kizárt,
e) aki közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll.
 az Ogy a képviselő megválasztásához szüks feltételek fenn nem állásáról bármely képviselő írásbeli
indítványára 30 NB határoz.
 a 4. cikk (3) f) alapján akkor szűnik meg, ha 1 éven keresztül egy esetben sem vett részt az Ogy szavazásain.
Az Ogyi képviselőcsoportok (frakciók) (10/2014. OGY hat alapján)
 alakítására a képviselők előző általános választásán országos pártlistát állító és mandátumot szerző, uazon
párthoz /annak jogutódjához tart képviselők jogosultak.
 Az ugyanazon párthoz tartozó képviselők csak egy képviselőcsoportot alakíthatnak.
 min 5 képviselő alakíthat.
 Képviselőcsoportot alkothat az ugyanazon párthoz tartozó min 3 képviselő akkor is, ha mandátumukat
ugyanazon önálló országos pártlistáról szerezték.
 A képviselő
- csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja.
- a képviselőcsoportból kiléphet. A képviselőcsoport a tagját kizárhatja.
- Ha képviselőcsoport-tagsága megszűnik, a képviselő - tekintet nélkül a tagság megszűnésének módjára -
függetlenné válik. →6 hónap elteltével bármely képviselőcsoporthoz csatlakozhat.
 tagjai sorából vezetőt választ +vezetőhelyetteseket és más tisztségviselőket választhat.
 működési költségeiről az Országgyűlés Hivatalának költségvetésén belül kell gondoskodni.
A napirend megállapítása
 A házelnök az ülés napirendjére von javaslat közzétételével hívja össze az Ogy ülését és az ülés napirendjére
von javaslat megküldésével meghívja az Ogy ülésén tanácskozási joggal rendelkező személyeket.
 Ha rendkívüli ülésszak / rendkívüli ülés összehívását önálló indítvány megtárgyalása miatt kérik, a kérelemmel
egyidejűleg a napirendre javasolt önálló indítványt is be kell nyújtani. Az így benyújtott képviselői önálló
indítvány külön döntés nélkül az Ogy tárgysorozatára kerül.
 A rendkívüli ülésszak / rendkívüli ülés napirendjének megállapításáról az Ogy dönt.
 A rendkívüli ülésszak / rendkívüli ülés napirendjére egyébként csak olyan önálló indítvány vehető fel, amelynek
napirendre vételét a rendkívüli ülés kezdeményezésére jogosultak kérik. Ezeket a rend-eket nem kell alk a
rendkívüli ülésszak / rendkívüli ülés alatt benyújtott interpellációra és kérdésre.
Az Ogy tárgyalási rendje; ált szabályok
 Az Ogy ülésén a tanácskozás nyelve a magyar.
 Ha a képviselő anyanyelve nem magyar, anyanyelvén is felszólalhat. Ezen szándékát a felszólalással érintett
ülésnapot megelőzően egy nappal jeleznie kell. A képviselő felszólalása során a magyar jelnyelvet használhatja.
 Ha az Ogy nem hatképes, az ülést vezető elnök megkísérli a hatképesség helyreállítását.
 Ha ez nem lehetséges, az ülést vezető elnök megállapítja a hiányzó képviselők névsorát, a napirendi pont
tárgyában a hathozatalt elhalasztja, és a bejelentés nélkül távol lévők jegyzékét - napirendben előre feltüntetett
hathozatal esetén - az Ogy legközelebbi ülésén közzéteszi.
 Az ülést a következő napirendi pont tárgyalásával kell folytatni. Ha az ülést vezető elnök az Ogy hatképességét
utóbb megállapítja, döntése alapján a hathozatalra vissza lehet térni.
 A napirendről tört szavazásnál, az ügyrendi javaslatról tört szavazásnál az Ogy kézfelemeléssel szavaz.
Az indítványok
 Az Ogy tárgysorozatába napirendi pontként felvehető indítványok lehetnek önállóak (tehát önálló napirendi
pontként felvehetők) és nem önállóak (/is járulékosak: vmely önálló indítványhoz kapcsolódóan benyújthatók).
 45
 Önálló indítvány a tvjavaslat (ide értendő az alaptv elfogadására, ill módosítására ir javaslat is), hati javaslat,
a politikai nyiltervezet, a jelentés, az interpelláció és a kérdés.
a) törvényjavaslat,
b) határozati javaslat,
c) politikai nyíl-ra vonatkozó javaslat,
d) interpelláció,
e) kérdés,
f) beszámoló,
g) politikai vita kezdeményezése,
h) az Ogy személyi döntését kezdeményező indítvány,
i) népszavazás kezdeményezése,
j) az Ogy tv 61. § (5) kérelem.
 Nem önálló indítvány a sürgősségi javaslat, a kivételességi javaslat, a módosító javaslat, az előzetes
normakontrollt kezdeményező javaslat, ill a bizi ajánlás.
 A tvjavaslatnak tartalmaznia kell a tv javasolt szövegét és címét +indoklást.
A tvjavaslat tárgyalása
 A tvjavaslatot a házelnökhöz kell benyújtani.
 A házelnök a tvjavaslat benyújtását követően a részletes vita lefolytatására egy állandó bizottságot jelöl ki.
 Általános vita
- A tvjavaslat benyújtása és azon ülés napirendjének elfogadása között, amely ülés napirendjén az általános vita
megkezdése szerepel, legalább öt napnak kell eltelnie. Az általános vita legkorábban a tvjavaslat benyújtását
követő hatodik nap elteltével kezdhető meg.
- A tvjavaslat tárgyalása általános vitával nyílik meg.
- a tvjavaslat egésze / egyes részei szükségességének és szabályozási elveinek megvitatásából áll.
- A tvjavaslat általános vitájához hozzászólásra kell jelentkezni a soros jegyzőnél.
 Vita lezárása - Ha az indítványhoz vmennyi képviselőcsoportnak, az elsőként szólásra jelentkezett független
képviselőnek, ill a felkért nemzetiségi képviselőnek/szószólónak lehetősége volt álláspontja kifejtésére, az
indítvány előterjesztője / min 5 képviselő írásban javasolhatja a vita lezárását.
 a tvjavaslathoz módosító indítvány nyújtható be (képviselő/tárgyaló biz/tvalk biz), indokolni kell,
- amely a tvjavaslat egészének elhagyására irányul, nem tárgyalható és nem bocsátható szavazásra.
- nem terjedhet ki
a) a tvjavaslat által nem érintett tv rend-eire (túlterjeszkedő módosító javaslat), továbbá
b) - ha a tvjavaslat az Alaptv / tv módosítására irányul - az Alaptv, ill tv módosítással nem érintett
részeirekivéve, ha az valamely szabályszerű módosító javaslat tartalmával való összefüggése / a 44. §
(1) követelmények érvényesítése miatt nyilvánvalóan szükséges.
 Részletesvita-szakasz
- A tvjavaslat részletes vitáját a tárgyaló bizottság folytatja le.
- a tvjavaslat általános vitájának lezárását követő héten nyílik meg. Az ülés első ülésnapján az ülésnap
megnyitása előtt a tárgyaló bizottság a részletes vitát nem tűzheti napirendjére.
- A kijelölt bizottság a részletes vita során megvizsgálja, h a tvjavaslat
a) megfelel-e az Alaptvből eredő tartalmi és formai követelményeknek,
b) illeszkedik-e a jogrendszer egységébe,
c) megfelel-e a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek és
d) megfelel-e a jogalkotás szakmai követelményeinek.
+ ezeken túl a benyújtott módosító javaslatok megvitatásából és a tárgyaló biz további módosításra ir
szándékának megfogalmazásából áll.
+ kiterjed annak vizsgálatára is, h a módosító javaslatok megfelelnek-e a 42. § követelménynek.
- során a módosító javaslatot benyújtó képviselő ismertetheti álláspontját.
- A tárgyaló bizottság
a) dönt arról, h mely módosító javaslatot támogatja,
b) fenntarthatja a nem támogatott módosító javaslatot az általa szükségesnek tartott változtatásokkal, ill
c) további módosításra irányuló szándékot fogalmaz meg.
- a tárgyaló bizottság részletes vitát lezáró döntésével ér véget.
 A tvalkotási bizottság eljárása
- Az előterjesztő legkésőbb a részletesvita-szakasz lezárultát követő hét 3. napján írásban táj-t ad arról, h
a) a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatokba foglalt mely módosításokkal ért egyet,
b) az a) szerinti tájékoztatást a tvalkotási bizottság ülésén fogja szóban előterjeszteni /
c) nem tesz az a)-b) pont szerinti nyilatkozatot.
- A tvalkotási bizottság
-táj benyújtását követően értékeli a részletes vitát lezáró biz-i módosító javaslatokat és azokról állást foglal.
- részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat
- beérkezése esetén további módosításra irányuló szándékot fogalmazhat meg.
- hiányában a tvjavaslatot nem tárgyalja, ahhoz módosító javaslatot nem nyújthat be, kivéve, ha az
előterjesztő /Kormány kezdeményezi a tvalkotási bizottság eljárását.
- az általa támogatott részletes vitát lezáró biz-i módosító javaslatokat, ill az általa megfogalmazott
módosítást egy indítványba foglalja (összegző módosító javaslat).
- a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatok tárgyalásának befejezéséről, ill a fenti állásfoglalásáról
összegző jelentést nyújt be.
- Az előterjesztő az összegző módosító javaslat benyújtását követően haladéktalanul megküldi a tvalkotási
bizottság elnökének a tvjavaslat és az összegző módosító javaslat egybeszerkesztett - ellenjegyzésével ellátott
- szövegét (egységes javaslattervezet).
- a tvalkotási bizottság elnöke benyújtja az egységes javaslatot
 A bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - Az Ogy a részletes vitáról szóló bizottsági
jelentésekről és az összegző jelentésről, továbbá az összegző módosító javaslatról vitát folytat.
 Döntés az összegző módosító javaslatról,
- összegző módosító javaslatról az Ogy egyetlen szavazással dönt.
- Ha a szavazás során
- az Ogy az összegző módosító javaslat valamely pontját nem fogadta el, az előterjesztő, továbbá - ha nem
a Kormány az előterjesztő - a Kormány javasolhatja a zárószavazás elhalasztását
- minősített többséget igénylő döntés is szükséges, a módosító javaslat fenntartásáról, az összegző módosító
javaslat külön szavazásra kért pontjairól, illetve az összegző módosító javaslatról a szavazást két részletben
kell lefolytatni úgy, hogy először a minősített többséget igénylő döntést kell meghozni.
 Vita és döntés a második összegző módosító javaslatról - a 2. összegző módosító javaslatnak a fenntartott
módosító javaslattal összefüggő pontjairól az Ogy vitát folytat
 Zárószavazás - összegző módosító javaslat elfog esetén az Ogy az egységes javaslat egészéről zárószavazást
tart.
 Elfogadott tv szövegének megküldése a házelnöknek - az előterjesztő kézjegyével ellátva, a tv elfogadásának
napjától szám 3 NB
A politikai vita
 A Kormány / a képviselők egyötödének írásbeli indítványára az abban megjelölt átfogó politikai témakörben
az Ogy vitát tart; kizárólag a rendes ülésszakon lehet benyújtani és tárgyalni, a benyújtástól szám 14 napon túl
és 28 NB kell megtartani, min 4 órás időkeretben.
A többi inditvány tárgyalása
 Hati javaslat benyújtására uazok jogosultak, mint - az Alaptvben szabályozottan - a tvjavaslatra; ez jszi formát
nem igénylő döntés (hat, irányelv, elvi állásfoglalás) iránti szövegszerű indítvány. Szintén indokolással kell
ellátni.
 Politikai nyiltervezet benyújtására azok jogosultak, akik tvjavaslatra, kivéve a KEöt. Az Ogy a jelenlévő
képviselők kétharmadával bármely politikai kérdésben nyilot tehet.
 Jelentést a Kormány, az Ogyi biz, az ÁSZ elnöke, + az tesz, akit tv erre kötelez. Tájékoztató jellegű indítvány,
amellyel együtt az arra jogosult tvjavaslatot és hati javaslatot is benyújthat.
 Interpelláció benyújtására az Ogyi képviselő jogosult, magyarázat kérése céljából, az Alaptvben meghatakhoz
(ez a 7. cikk (2) e értelmében a Kormány és a Kormány tagja).
 Kérdés benyújtására az Ogyi képviselő jogosult, felvilágosítás kérése céljából, az Alaptvben meghatakhoz (ez
a 7. cikk (1) e értelmében az alapvető jogok biztosa, az ÁSZ elnöke, a LÜ és a MNBelnöke).
 Az önálló indítvány előterjesztője javasolhatja az Ogynek az indítvány sürgős tárgyalását; a javaslatot indokolni
kell, a képviselő által benyújtott sürgősségi javaslathoz min 50 képviselő támogató aláírása szüks.
 46
 A tvjavaslat és a hati javaslat előterjesztője javasolhatja az Ogynek az ind kivételes eljban tört tárgyalását.
 A tvjavaslathoz, a hati javaslathoz és a politikai nyiltervezethez az Ogy biza és az Ogyi képviselő – a
Házszabályban meghat kivételekkel – módosító javaslatot nyújthat be; az előterjesztő főszabály szerint saját
indítványához módosító javaslatot nem nyújthat be. A javaslatot indokolni kell.
 A kijelölt biz az Ogy elnöke által a részére kiadott tvjavaslathoz, hati javaslathoz, politikai nyiltervezethez és
jelentéshez – a tvjavaslat, a hati javaslat és a politikai nyiltervezet esetében a benyújtott módosító javaslatokat
is értékelő – ajánlást nyújt be az Ogynek.
 Az előzetes normakontrollt kezdeményező javaslat arra irányul, h a benne foglalt szövegszerű indítvány alapján
az Ogy az ABnál az Alaptv 6. cikk (2) e alapján előzetes normakontroll-eljt kezdeményezzen.
Az önálló indítványok tárgyalása
 A tvjavaslatot a házelnökhöz kell benyújtani.
 A házelnök által kijelölt biz 30 NB (sürgős tárgyalás kérése esetén 8 NB) dönt a tárgysorozatba vételről.
 A tvjavaslat tárgyalása ált vitával nyílik meg, az előterjesztő, majd – ha nem a Kormány volt az előterjesztő –
a Kormány képviselője kap szót, ezt követően a kijelölt biz elnöke (előadója) foglalja össze a biz ajánlását,
majd – ha van kisebbségi vél – a biz kisebbsége vél-ének ismertetésére kerül sor. Ezt követi a többi hozzászólás,
így pl. a képviselőcsoportok tagjaié.
 Módosító javaslatot az ált vita lezárásáig, a módosító javaslathoz kapcsolódó további módosító javaslatot a
részletes vita lezárásáig lehet benyújtani; ezekről szintén állást foglalnak.
 Az előterjesztő a tvjavaslatot a zárószavazás megkezdéséig bármikor visszavonhatja, a részletes vita lezárása
után azonban ehhez az Ogy hja szüks.
 Az ált vita lezárása után az Ogy dönt arról, h a tvjavaslatot részletes vitára bocsátja-e.
 A részletes vita lezárása után a módosító javaslatokról tört szavazás következik.
 A tvjavaslat záró vitája a módosító javaslatok megtárgyalásából áll.
 Előzetes normakontrollt kezdeményező javaslat (a továbbiakban: normakontroll-javaslat) benyújtását az ülést
vezető elnök a tvjavaslat elfogadását követően bejelenti.
 A házelnök a normakontroll-javaslatot kiadja az Alkotmányügyi biznak, amely vélezi a normakontroll-
javaslatot.
 Az Alkotmányügyi biz állást foglal a normakontroll-javaslathoz benyújtott módosító javaslatokról, és erről
ajánlásban táj az Ogyt. Az Ogy az elfogadott törvénnyel kapcs normakontroll-javaslatról öt NB határoz.
 Az Ogy által elfogadott tvt az előterjesztő - kézjegyével ellátva - három NB megküldi a házelnöknek, kivéve,
ha az Ogy a tvt a benyújtott tvjavaslat / az egységes javaslat szövege szerint fogadta el.
 A házelnök az Alaptvt / az Alaptv módosítását öt NB írja alá és küldi meg a KEnek.
 Ha a KE a kihirdetésre megküldött tvt aláírás előtt észrevételeinek közlésével megfontolás végett visszaküldi,
azt az Ogy legkésőbb 60 NB napirendjére tűzi.
 A hati javaslat, a politikai nyiltervezet, ill a jelentés tárgyalására a tvjavaslat tárgyalására von szabályokat kell
értelemszerűen alk a jelentés esetén azzal a különbséggel, h módosító javaslatot nem lehet tenni és csak ált
vitája van.
 Az interpellációt a házelnöknél kell benyújtani, a plénum azt az interpellációt tárgyalhatja, amelyet az
ülésnapot min 4 nappal megelőző munkanapon déli 12 óráig benyújtottak.
 Az interpelláció ideje 3 perc, a 4 perces válasz után az interpelláló képviselőnek egy perces nyiltételre van joga.
Az interpellációra adott írásbeli válasz esetén a kérdést és a választ az Ogy jkébe kell foglalni.
 A kérdés benyújtására és megválaszolásának elintézésére az interpellációra adott szabályok irányadók
alkalmazandók azzal az eltéréssel, h csak az a kérdés tárgyalható, amelyet az ülésnapot megelőző munkanapon
déli 12 óráig benyújtottak; a kérdés elmondására és a válaszra egyaránt 2 perc áll rendre.
 Speciális intézmény az azonnali kérdések és válaszok órája, amelyet hetente min 60 percben kell megtartani,
a kérdés feltételét a tárgy megjelölésével az ülésnap megnyitását megelőzően egy órával bármely
képviselőcsoport vezetője kérheti.
 A válaszadásra kötelezett köteles az ülésteremben tartózkodni, ha a ME / a miniszter nem személyesen válaszol,
a képviselő személyes válaszadást kérhet, ebben az esetben a megkérdezett legkésőbb a 3. soron következő
azonnal kérdések órájában köteles válaszolni. A kérdésre és a válaszra 2-2 perc áll rendre, a képviselőnek és a
megkérdezettnek egyperces viszontválaszra van joga, az utolsó szó joga a megkérdezettet illeti meg.
A Házszabály értelmezése
 Ha a házszabályi rend-ek értelmezéséért felelős biz állásfoglalásával kapcsolatban az Ogy döntését kérik, a
plenáris ülésen való tárgyalás során először az Ogy döntését indítványozó képviselőcsoporthoz tart képviselő,
ill független képviselő szólal fel.
 Ezt követően a házszabályi rend-ek értelmezéséért felelős biz előadója ismerteti a biz állásfoglalását és annak
indokait.
 A képviselőcsoportok álláspontját képviselőcsoportonként egy képviselő fejtheti ki, és vélt nyilváníthat az
elsőként szólásra jelentkező független képviselő is.
 A képviselőcsoportok, ill a szólásra elsőként jelentkezett független képviselő álláspontjának elhangzását
követően képviselőcsoportonként max egy képviselő, ill a szólásra elsőként jelentkező független képviselő
három-három percben hozzászólhat.
 A felszólások után az Ogy döntését indítványozó képviselőcsoporthoz tart képviselő, ill független képviselő,
majd a házszabályi rend-ek értelmezéséért felelős biz előadója öt percben hozzászólhat.
Az Ogy valamennyi felszólalás után dönt az állásfoglalásra von kérelemről.
27/1998. (VI. 16.) AB hat
Az Ogy megalakulásakor azoktól a pártoktól, amelyek pártlistája elérte a parlamentbe jutáshoz szüks 5%-os
küszöböt, a képviselőcsoport megalakításának joga alkotmányosan nem tagadható meg. (A MIÉP az 1998-as
választások során elérte a parlamentbe tört bejutáshoz szüks 5%-os küszöböt, de megszerzett mandátumai nem érték
el az Ogy házszabálya által a frakció alakításához előírt minimális számot. Az AB ezt az ellentmondásos helyzetet
szüntette meg döntésével.)
50/2003. (XI. 5.) AB hat
Az AB megállapította, h az Ogy mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet követett el azzal, h nem
szabályozta tvben az Alkotmány rendeinek megfelelően a parlament állandó és id bizai vizsgálati tevének rendjét,
és nem teremtette meg a bizi vizsgálatok hatékonyságának tvi feltételeit.
10/2013. (IV. 25.) AB hat - A Házszabály egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és
megsemmisítésére irányuló alkjogi panasz elutasítása - az AB nem találta alaptörvény-ellenesnek azt a
rendelkezést, amely szerint csak a parlamenti választásokon országos listát állító pártok képviselői alakíthatnak
képviselőcsoportot.
20. A KE JOGÁLLÁSA, ALAPVETŐ FELADAT- ÉS HKEI, FELELŐSSÉGE
9. cikk
(1) Mo államfője a KE, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.
(2) A KE a Magyar Honvédség főparancsnoka.
(3) A KE
a) képviseli Moot;
b) részt vehet és felszólalhat az Ogy ülésein;
c) tvt kezdeményezhet;
d) országos népszavazást kezdeményezhet;
e) kitűzi az Ogyi képviselők, a helyi önk-i képviselők és pmek ált választását, ill az európai parlamenti választás és
az országos népszavazás időpontját;
f) különleges jogrendet érintő döntéseket hoz;
g) összehívja az Ogy alakuló ülését;
h) feloszlathatja az Ogyt;
i) az elfogadott Alaptvt és az Alaptv módosítását a megalkotására von, az Alaptvben foglalt elji követelményekkel
való összhangjának vizsgálatára megküldheti az ABnak, az elfogadott tvt az Alaptörvénnyel való összhangjának
vizsgálatára megküldheti az ABnak, / megfontolásra visszaküldheti az Ogynek;
j) javaslatot tesz a ME, a Kúria elnöke, az Országos Bi Hivatal elnöke, a LÜ és az alapvető jogok biztosa személyére;
k) kinevezi a hivatásos bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét;
l) megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét és a Magyar Művészeti Akadémia elnökét;
m) kialakítja hivatala szervezetét.
(4) A KE
a) az Ogy felhatalmazása alapján elismeri a nemzetközi szerz kötelező hatályát;
 47
b) megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket;
c) kinevezi a minisztereket, a MNBelnökét, alelnökeit, az önálló szabályozó szerv vezetőjét és az egyetemi tanárokat;
d) megbízza az egyetemek rektorait;
e) kinevezi és előlépteti a tábornokokat;
f) tvben meghat kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz, ill engedélyezi külföldi állami kitüntetések viselését;
g) gyak az egyéni kegyelmezés jogát;
h) dönt a feladat- és hkébe tart területszervezési kérdésekben;
i) dönt az ápság megszerzésével és megszűnésével kapcs ügyekben;
j) dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket tv a hkébe utal.
(5) A KEnek a (4) ben meghat minden intéhez és döntéséhez a Kormány tagjának ellenjegyzése szüks. Tv
rendelkezhet úgy, h a tv által a KE hkébe utalt döntéshez ellenjegyzés nem szüks.
(6) A KE a (4) b)-e) pontjában foglaltak teljesítését megtagadja, ha a jszi feltételek hiányoznak, / alapos okkal arra
következtet, h az az államszervezet demokratikus működésének súlyos zavarát eredményezné.
(7) A KE a (4) f) pontjában foglaltak teljesítését megtagadja, ha az az Alaptv értékrendjét sértené.
10. cikk
(1) A KEöt az Ogy öt évre választja.
(2) KEké megválasztható bármely magyar áp, aki a harmincötödik életévét betöltötte.
(3) A KEöt e tisztségre max 1x lehet újraválasztani.
11. cikk
(1) A KEöt a korábbi KE megbízatásának lejárta előtt min harminc, max 60 nappal, ha pedig a megbízatás idő előtt
szűnt meg, a megszűnéstől szám harminc NB kell megválasztani. A KE választását az Ogy elnöke tűzi ki. Az Ogy a
KEöt titkos szavazással választja.
(2) A KE választását jelölés előzi meg. A jelölés érvényességéhez az Ogyi képviselők min egyötödének írásbeli
ajánlása szüks. A jelölést az Ogy elnökéhez a szavazás elrendelése előtt kell benyújtani. Minden Ogyi képviselő egy
jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen.
(3) Az első szavazás alapján megválasztott KE az, aki az Ogyi képviselők 2/3-ának szavazatát megkapta.
(4) Ha az első szavazás eredménytelen volt, második szavazást kell tartani. A második szavazás során a két legtöbb
szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni. Ha az első szavazáskor az első helyen szavazategyenlőség alakul ki, azokra
a jelöltekre lehet szavazni, akik a legmagasabb számú szavazatot kapták. Ha az első szavazáskor csak a második
helyen áll elő szavazategyenlőség, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a két legmagasabb számú szavazatot
kapták. A második szavazás alapján megválasztott KE az, aki - tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára -
a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha a második szavazás is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választást
kell tartani.
(5) A szavazási eljt max két egymást követő nap alatt be kell fejezni.
(6) A megválasztott KE a korábbi KE megbízatásának lejártakor, a megbízatás idő előtti megszűnése esetén a
választás eredményének kihirdetését követő 8adik napon lép hivatalba, hivatalba lépését megelőzően az Ogy előtt
esküt tesz.
12. cikk
(1) A KE személye sérthetetlen.
(2) A KEi tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társ-i, gazd és politikai tisztséggel / megbízatással. A
KE más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevéért - a szerzői jogi védelem alá eső tev kivételével - díjazást
nem fogadhat el.
(3) A KE megbízatása megszűnik
a) megbízatási idejének lejártával;
b) halálával;
c) ha kilencven napot meghaladó időn át képtelen fdtköreinek ellátására;
d) ha a megválasztásához szüks feltételek már nem állnak fenn;
e) összeférhetetlenség kimondásával;
f) lemondásával;
g) a KEi tisztségtől való megfosztással.
(4) A KE fdtkörei ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevő állapotának és a megválasztásához szüks feltételek
hiányának megállapításáról, ill az összeférhetetlenség kimondásáról az Ogy a jelen lévő Ogyi képviselők 2/3-ának
szavazatával határoz.
(5) A KE és a volt KE jogállásának részletes szabályait és javadalmazását sarkalatos tv hat meg.
13. cikk
(1) A KE ellen be-t csak megbízatásának megszűnése után lehet indítani.
(2) Az Alaptvt / tisztsége gyakorlásával öf-ben vmely tvt szándékosan megsértő, ill a szándékos bcst elkövető KEkel
szemben az Ogyi képviselők egyötöde indítványozhatja a tisztségtől való megfosztást.
(3) A megfosztási elj megindításához az Ogyi képviselők 2/3-ának szavazata szüks. A szavazás titkos.
(4) Az Ogy hatának meghozatalától kezdődően a megfosztási elj befejezéséig a KE nem gyakorolhatja hkeit.
(5) A megfosztási elj lefolytatása az AB hkébe tartozik.
(6) Ha az AB az elj eredményeként a KE közjogi felelősségét megállapítja, a KEöt tisztségétől megfoszthatja.
14. cikk
(1) A KE átmeneti akadályoztatása esetén az akadályoztatás megszűnéséig / a KE megbízatásának megszűnése
esetén az új KE hivatalba lépéséig a KE feladat- és hkeit az Ogy elnöke gyak.
(2) A KE átmeneti akadályoztatásának tényét a KE, a Kormány / bármely Ogyi képviselő kezdeményezésére az Ogy
állapítja meg.
(3) A KE helyettesítése idején az Ogy elnöke Ogyi képviselői jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Ogy elnökének
feladatait az Ogy által kijelölt alelnök látja el.
A köztársaság elnökét az Ogy választja.
 Az elnöki ciklus eltér a parlamenti ciklustól, h a KE intézménye ne szükségszerűen kötődjön a mindenkori
parlamenti többséghez. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az Alaptv magasabb életkori feltételt tartalmaz
az ált passzív váljogi feltételnél; csak az lehet KE, aki a választás napjáig a 35. életévét betöltötte.
 A KE megválasztása max kétfordulós.
1) Az első fordulóban az válik KE-jelöltté, aki a képviselők min egyötödének ajánlását meg szerezte, és
akkor tekinthető megválasztott KEnek, ha minősített többséget (az összes képviselő min 2/3-ának
szavazatát) szerzett.
2) A második fordulóban már csak az a két jelölt indulhat, aki az első fordulóban a legtöbb szavazatot szerzi,
és az lesz a megválasztott KE, aki több szavazatot szerez. Különleges szabály, h az elnökválasztás
második fordulójában nem érvényesül a hatképesség ált szabálya, nem érvényességi feltétel, h a
képviselők több mint fele részt vegyen a szavazáson, így akár egyetlen képviselő is választhat KEöt.
 székhelye Budapest.
 vagyonnyil tételi köt
 személyi védelemre jogosult.
 feladatainak ellátásában KE-i Hivatal segíti.
A KE jogállása és hkei
 A KE jogállását az Alaptv rögzíti. A magyar alkotmányos berendezkedésben a KE formálisan sem feje a
végrehajtó hatalomnak, független minden más hatalmi ágtól. A „kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az
államszervezet demokratikus működése felett” kitétel nem hki szabály, hanem az elnöki jogállás része.
 Klasszikus jogosítványa főparancsnoki tisztség, amelyet a legtöbb állam alkotmánya az államfőnek delegál.
 A fegyveres erők főparancsnoka a fegyveres erőkön kívül áll, azoknak irányítója és nem vezetője. A
főparancsnok tehát a fegyveres erők egyikének sem szolgálati elöljárója. [48/1991. (IX. 26.) AB hat].
 Az Alaptv 9. cikkében találhatóak olyan hkök, amelyek klasszikusan államfői jellegűek. Ebbe a csoportba
tartozik az állam képviselete, a nemzetközi szerzek megkötése, a nagykövetek megbízása és fogadása, egyes
kinevezési és kitüntetési hkök, ill tipikusan ide sorolható az egyéni kegyelem és az ápság adományozása.
 A hkök másik csoportja az egyes hatalmi ágak működésével kapcs. A KE Ogysel kapcs hke a választások
kiírásának, az üléseken való részvételnek és felszólalásnak a joga, ill az, h intt javasolhat az Ogynek. Ezen
jogok többsége nem ügydöntő jellegő (javaslat, kezdeményezés stb.), ezekben az esetekben nem „hatalmi
szóval”, hanem észrevételeivel kontrollálja a parlament működését. A KE kormánnyal kapcs feladata a
miniszterek kinevezése. Az elnök igazságszolgsal kapcs feladata pedig a bírák kinevezése.
 Más a megítélése azoknak a hköknek, amelyek nem érintik az államszervezet demokratikus működését. Az
Alaptv 9. cikk (7) e átültette a 47/2007. (VII. 3.) AB hat megállapítását, miszerint a kitüntetések
adományozása során a KE vizsgálhatja, h annak megadása nem ellentétes-e az alkotmányos értékekkel.
Főszabály szerint köteles teljesíteni az előterjesztésben foglaltakat, de ha a kitüntetés ilyen értékekbe ütközne,
akkor alkotmányosan tagadhatja meg azt. A hat a kegyelmezési jogkörrel kapcsolatban azt állapította meg, h e
téren a KEnek önálló mérlegelési jogköre van, szabadon döntheti el, h ad-e kegyelmet. Döntésének csak a
 48
miniszteri ellenjegyzés a korlátja; az elnök kegyelmet adó hata csak akkor érvényes, ha azt az ill miniszter
ellenjegyezte.
 A KE hkei más szempont szerint is csoportosíthatóak.
 Így megkülönböztethetünk ellenjegyzéshez kötött és ellenjegyzéshez nem kötött hköket.
- A KE hkeinek többsége miniszteri / MEi ellenjegyzéshez kötött. Ez azt jelenti, h a KE aktusa csak akkor
válik érvényessé, ha azt az ill kormány tag aláírta. Az ellenjegyzés intézményének az az oka, h a KE nem
tartozik politikai felelősséggel tetteiért, hanem azt a kormánytagok viselik helyette
- A hkök más része nem igényel ellenjegyzést. Ennek oka / az, h az ellenjegyzést a hk természete kizárja (pl.
Mo képviselete), / pedig az, h az ellenjegyzés ellentétes lenne a hatalmi ágak elválasztásával (pl. bírák
kinevezése, vétójog
 A KE hkei közül kiemelést érdemel a politikai vétó gyakorlása. Ha a KE nem ért egyet egy elfogadott
törvénnyel, / annak vmely rendével, akkor a kihirdetésre nyitva álló 5 napos határidőn belül megfontolásra
visszaküldheti azt az Ogynek. Ez a vétójog relatív, mert ha az Ogy megerősíti a tvt, akkor a KE köteles azt
aláírni és elrendelni a kihirdetését. A megfontolásra visszaküldés intézményét erősíti, h az AB hata értelmében
az Ogy köteles érdemben, tartalmilag újratárgyalni a javaslatot [62/2003 (XII. 15.) AB hat]. Ez azonban nem
jelenti azt, h köteles is lenne elfogadnia a KE észrevételeit. Ha a KE a kihirdetésre hozzá küldött tvt alaptv-
ellenesnek tartja, előzetes normakontrollt kérhet az ABtól.
A KE helyettesítése
 A legtöbb parlamentáris állam gyakorlatának megfelelően az Alaptv 14 cikk (1) az Ogy elnökét jelöli ki a KE
helyettesítésére. Az AB hata alapján a KE helyett eljáró házelnök nem id / helyettes KE, tehát nem
személyében helyettesítheti az államfőt, csak hkeit gyak helyette [7/1990. (IV. 23.) AB hat].
 A funkcionális helyettesítésből következik az is, h ha a KE helyett eljáró Ogy elnöke elveszíti házelnöki
megbízatását (mert pl lemond, megszűnik képviselői mandátuma / kizárják a frakcióból), akkor egyúttal
elveszíti azt a jogát is, h a KEöt helyettesítse.
A KEi tisztség megszűnése
 Ogy 5 évre választja, ennek leteltével az elnöki megbízatás megszűnik.
 1x újraválasztható, de az is új megbízatásnak minősül, nem a régi meghosszabbításának.
 megbízatást megszünteti halála, ill az is, ha feladatait meghat időn (90 nap) túlmenően nem tudja ellátni.
 Ogyhez címzett nyilával lemondhat tisztségéről. Az Ogy kérheti azonban a KEöt, h fontolja meg döntését. Ha
az elnök a döntését fenntartja, a lemondás elfogadása nem tagadható meg.
 Részletesebb kifejtést igényel a KE tisztségétől való megfosztása. A KE ugyan nem tartozik politikai
felelősséggel, jogi felelősséggel azonban igen, és meghat körülmények esetén ez az elnök elmozdítását is
eredményezheti. Megfosztásnak akkor van helye, ha a KE
− Alaptvt sért,
− bcst követ el, / pedig
− tisztsége gyakorlása során tvsértést követ el.
 Az Alaptv mindhárom esetben feltételül szabja, h a jogsértés szándékos legyen.
48/1991. (IX. 26.) AB hat
A vezető közjogi tisztségek várományosainak Ogyi biz előtti meghallgatása és a biz állásfoglalása a kinevezési elj
érvényességi kelléke, amelyek meglétét az előfeltételek között vizsgálni kell. A bizi állásfoglalás befolyásolhatja az
államfőt, ám magát a döntést nem köti.
8/1992. (I. 30.) AB hat
A testület abban a kérdésben foglalt állást, h a KE milyen határidőn belül köteles meghozni a kinevezési jogkörébe
tart kérdést. (A kérdés az akkori államfő és ME, Göncz Árpád és Antall József közötti, bizonyos vezetők kinevezése
tárgyában fennálló nézetkülönbség alkotmányjogi vetülete volt.) Az AB megállapította: a KE a kinevezési
jogkörébe tart döntést ésszerű határidőn belül köteles meghozni, amely annak megállapításához szüks, h a kinevezés
alkotmányos követelményei fennállnak-e. E határidő túllépése alkotmányellenes lenne.
Az AB az indokolásában egyebek mellett kifejtette: Az AB 48/1991. (IX.26.) AB számú hatában megállapította,
h az Alk 29. § (1) a KE egyik alapvető feladatát jelöli meg ( „őrködik az államszervezet demokratikus
működése felett”). Ezt az egyes hkök értelmezésénél alapul kell venni. Az AB + megállapította, h a KE önálló
politikai döntéseivel ennek a feladatának tesz eleget. (Önálló politikai döntés a KE olyan döntése, amely
végleges, felülbírálhatatlan, de amelyért sem a KE, sem más szerv nem visel politikai felelősséget az Ogy
előtt. A KEnek az Alk olyan esetekben ad jogot önálló politikai döntésre, amikor az államszervezet működésében
súlyos zavarok támadnak, amelyek elhárítása az ő beavatkozását igényli.) Az államszervezet demokratikus
működése feletti őrködés - mint a KE intézmény egyik alapvető feladata - nemcsak az elnök rendkívüli
beavatkozási jogosítványai esetén szolgál az alkotmányértelmezés alapjául. Következik ebből a feladatból az
is, h a KEnek hki jogai gyakorlása során mindig figyelemmel kell lennie az egész államszervezet demokratikus
működésére, beleértve ebbe annak elji és technikai szempontjait is. Az „őrködés” nem korlátozódik tehát
krízishelyzetek feloldására, hanem része az államügyek szokásos menetének, s benne a KE saját
joggyakorlásának is. Az elnök döntése igen gyakran a döntést kezdeményező, ill az azért politikai felelősséget
viselő szerv jogkörének gyakorlásával kapcsolódik össze, úgy, h csak a két döntés együtt váltja ki a kívánt
joghatást. Más esetben pedig az elnök kezdeményező aktusát más szervnek az elnököt is kötelező döntése követ.
Az elnöki jogkörök beágyazódása a legfelsőbb állami szervek döntési mechanizmusába alapot ad a KE
mások döntésével öf jogosítványainak olyan értelmezésére, h azokat a KE bizonyos határidőn belül köteles
gyakorolni akkor is, ha az Alk szövege az illető jogkör gyakorlására sem kötelességet, sem határidőt nem ír
elő kifejezetten.
Jogkörének gyakorlására olyan határidőn belül köteles, amely a fenti elvi indokoknak megfelel. Ez a határidő
egyrészt biztosítja az államszervezet folyamatos működését (tehát tekintettel van a döntési láncban résztvevők,
ill az egész államszervezet szempontjaira), másrészt szüks és ésszerűen elegendő ahhoz, h az elnök
megalapozottan döntsön (s ennyiben a KE szempontjaihoz is igazodik). Az Alk-ban kifejezetten meg nem
határozott határidő napok szerint értelmezés útján nem állapítható meg.
A KE kinevezési jogköre az Alk értelmében kötött jogkör, a kinevezést nem a KE kezdeményezi, hanem tvben
meghat más szerv. Kinevezési jogkörét a KE-nek az előterjesztéstől szám ésszerű határidőn belül gyakorolnia
kell: / alá kell írnia a kinevezési okmányt, / pedig nyilatkoznia kell a kinevezés megtagadásáról. Az „ésszerű
határidő” az ahhoz szüks időtartam, h a KE kötelességének megalapozottan eleget tehessen. A fenti szempontok
figyelembevételével is csak a konkrét eset körülményei alapján dönthető el, h adott esetben mi az ésszerű határidő.
36/1992. (VI. 10.) AB hat
Az AB értelmező megjegyzéseket fűzött a KE kinevezési jogkörének gyakorlásához. Eszerint az államfő e jogának
gyakorlásakor kizárólag a személyre tett javaslatot vizsgálhatja felül.
Az államszervezet demokratikus működésének súlyos zavarát a KE a kinevezési jog gyakorlásával öf-ben akkor
állapíthatja meg, ha alapos okkal arra következtet, h a személyre tett javaslat teljesítése miatt a kinevezéssel érintett
szerv alapfeladatainak ellátására – beleértve a szerv működésével kapcs alapvető jogok intézményes védelmét is –
képtelenné válnék. A kinevezés megtagadása nem használható fel olyan elvont – a konkrét személyi javaslattól
függetlenül is fennálló – veszélyek kiküszöbölésére, amelyek az államszervezet demokratikus működését érintő jogi
szabályozás hézagos voltából / a jogi garanciák hiányából adódnak. Ezek orvoslására a KEnek az ABan biztosított
más eszközök állnak rendére.
21. A KORMÁNY (POLITIKAI FELELŐSSÉGE, JOGÁLLÁSA, ALAPVETŐ FELADATAI,
MŰKÖDÉSE, MINISZTÉRIUMOK ÉS ÁLLAMTITKÁRSÁGOK)
15. cikk
(1) A Kormány a végrehajtó hatalom ált szerve, amelynek feladat- és hke kiterjed mindarra, amit az Alaptv / jsz
kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hkébe. A Kormány az Ogynek felelős.
(2) A Kormány a közig legfőbb szerve, tvben meghatak szerint állig szerveket hozhat létre.
(3) Fdtkörében eljárva a Kormány tvben nem szabályozott tárgykörben, ill tvben kapott felhatalmazás alapján
rendeletet alkot.
(4) A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes.
16. cikk
(1) A Kormány tagjai a ME és a miniszterek.
(2) A ME rendeletben a miniszterek közül egy / több ME-helyettest jelöl ki.
(3) A MEöt az Ogy a KE javaslatára választja meg.
(4) A ME megválasztásához az Ogyi képviselők több mint a felének szavazata szüks. A ME a megválasztásával
 49
hivatalba lép. MEnek megválasztja a bizalmatlansági indítványban MEi tisztségre javasolt személyt. Az Ogy döntéséhez az Ogyi
(5) A KE a (3) szerinti javaslatát, képviselők több mint a felének szavazata szüks.
a) ha a ME megbízatása az újonnan megválasztott Ogy megalakulásával szűnt meg, az új Ogy alakuló ülésén teszi (3) A ME bizalmi szavazást indítványozhat. Az Ogy a MEkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a ME javaslatára
meg; tartott bizalmi szavazáson az Ogyi képviselők több mint a fele nem támogatja a MEöt.
b) ha a ME megbízatása lemondásával, halálával, összeférhetetlenség kimondásával, a megválasztásához szüks (4) A ME indítványozhatja, h a Kormány által benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás
feltételek hiánya miatt / azért szűnt meg, mert az Ogy a bizalmi szavazáson a MEkel szemben bizalmatlanságát legyen. Az Ogy a MEkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a Kormány által benyújtott előterjesztést nem
fejezte ki, a ME megbízatása megszűnésétől szám 15 NB teszi meg. támogatja.
(6) Ha az (5) szerint MEnek javasolt személyt az Ogy nem választotta meg, a KE az új javaslatát 15 NB teszi meg. (5) Az Ogy bizalmi kérdésről való döntését a bizalmatlansági indítvány / a MEnek a (3) és (4) szerinti indítványa
(7) A minisztert a ME javaslatára a KE nevezi ki. A miniszter a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek beterjesztésétől szám három nap után, de legkésőbb a beterjesztéstől szám 8 NB hozza meg.
hiányában a kinevezésével hivatalba lép.
(8) A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg. 22. cikk
(9) A Kormány tagja az Ogy előtt esküt tesz. (1) A Kormány a megbízatása megszűnésétől az új Kormány megalakulásáig ügyvezető kormányként gyak hkét,
17. cikk nemzetközi szerz kötelező hatályát azonban nem ismerheti el, rendeletet csak tv felhatalmazása alapján,
(1) A minisztériumok felsorolásáról tv rend. halaszthatatlan esetben alkothat.
(2) Tárca nélküli miniszter a Kormány által meghat fdtkör ellátására nevezhető ki. (2) Ha a ME megbízatása lemondásával / az újonnan megválasztott Ogy megalakulásával szűnik meg, a ME az új
(3) A Kormány ált hkű területi állig szerve a fővárosi és megyei kormányhivatal. ME megválasztásáig ügyvezető MEként gyak hkét, miniszter felmentésére / új miniszter kinevezésére azonban
(4) Sarkalatos tv minisztérium, miniszter / közig szerv megjelölésére von rendét tv módosíthatja. javaslatot nem tehet, rendeletet csak tv felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.
(5) A kormánytisztviselők jogállását tv szabályozza. (3) Ha a ME megbízatása halálával, összeférhetetlenség kimondásával, a megválasztásához szüks feltételek hiánya
miatt / azért szűnt meg, mert az Ogy bizalmi szavazáson a MEkel szemben bizalmatlanságát fejezte ki, az új ME
18. cikk megválasztásáig a ME hkét a (2) ben meghat korlátozásokkal a ME-helyettes / - több ME-helyettes esetén - az első
(1) A ME meghatározza a Kormány ált politikáját. helyen kijelölt ME-helyettes gyak.
(2) A miniszter a Kormány ált politikájának keretei között önállóan irányítja az államigazgatásnak a fdtkörébe tart (4) A miniszter a ME megbízatásának megszűnésétől az új miniszter kinevezéséig / az új Kormány más tagjának a
ágazatait és az alárendelt szerveket, ill ellátja a Kormány / a ME által meghat feladatokat. miniszteri feladatok id ellátásával való megbízásáig ügyvezető miniszterként gyak hkét, rendeletet azonban csak
(3) A Kormány tagja tvben / kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján, fdtkörében eljárva, önállóan / más halaszthatatlan esetben alkothat.
miniszter egyetértésével rendeletet alkot, amely törvénnyel, kormányrendelettel és a MNBelnökének rendeletével 2010. évi XLIII. tv a kp-i állig szervekről, ill a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról
nem lehet ellentétes.
(4) A Kormány tagja tevéért felelős az Ogynek, ill a miniszter a MEnek. A Kormány tagja részt vehet és felszólalhat Az Alaptv 18. cikkének (5) értelmében a Kormány tagja jogállásának részletes szabályait, javadalmazását, ill a
az Ogy ülésein. Az Ogy és az Ogyi biz az ülésén való megjelenésre kötelezheti a Kormány tagját. miniszterek helyettesítésének rendjét tv hat meg. E tv tehát egyszerű többséggel elfogadható jsz.
(5) A Kormány tagja jogállásának részletes szabályait, javadalmazását, ill a miniszterek helyettesítésének rendjét
tv hat meg. A tv hatálya
19. cikk  A kp-i állig szervekre, a Kormány tagjaira, ill – ha tv eltérően nem rend - a közig államtitkárokra és a helyettes
Az Ogy tájt kérhet a Kormánytól az EU kormányzati részvétellel műk intézményeinek döntéshozatali eljában államtitkárokra terjed ki.
képviselendő kormányálláspontról, és állást foglalhat az eljban napirenden szereplő tervezetről. A Kormány az EUs  Kp-i állig szervek a Kormány, a kormánybiz-ok, a minisztérium, az autonóm állig szervek, a kormányhivatal,
döntéshozatal során az Ogy állásfoglalásának alapulvételével jár el. a kp-i hivatal és a rendvédelmi szerv és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, ill az önálló szabályozó szervek.
20. cikk Ezen belül
(1) A ME megbízatásának megszűnésével a Kormány megbízatása megszűnik. - autonóm állig szerv a Közbeszerzési Hatóság, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Gazd Versenyhivatal, ill a
(2) A ME megbízatása megszűnik Nemzeti Adatvédelmi és Infószabadság Hatóság;
a) az újonnan megválasztott Ogy megalakulásával; - kormányhivatal a Kp-i Statisztikai Hivatal, a Magyar Energia Hivatal, az Országos Atomenergia Hivatal, a
b) ha az Ogy a MEkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, és új MEöt választ; Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, ill a Nemzeti Adó- és Vámhivatal;
c) ha az Ogy a ME által kezdeményezett bizalmi szavazáson a MEkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki; - rendvédelmi szerv a rendőrség, a büntetés-vhi szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, ill a polgári
d) lemondásával; nemzetbiztonsági szolgálatok;
e) halálával; - önálló szabályozó szerv a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, ill a Magyar Energetikai és Közmű-
f) összeférhetetlenség kimondásával; szabályozási Hivatal.
g) ha a megválasztásához szüks feltételek már nem állnak fenn.
(3) A miniszter megbízatása megszűnik A kp-i állig szervekre von közös szabályok
a) a ME megbízatásának megszűnésével;  egyszemélyi vezetés alatt állnak.
b) a miniszter lemondásával;  Ha a jsz a kp-i állig szervnek címez hk-t, azt a szerv vezetője gyak.
c) felmentésével;  SZMSZ a szerv vezetőjének hkébe tart egyes ügyekben a kiadmányozási jogot a szervvel vmilyen
d) halálával. jogviszonyban (pl a szervvel vezetői munkakörrel rend közszolg/korm szolg viszonyban) álló személyre
(4) A ME megválasztásához szüks feltételek hiányának megállapításáról és az összeférhetetlenség kimondásáról az ruházhatja, aki a döntés meghozatala során a szerv vezetője nevében jár el.
Ogy a jelen lévő Ogyi képviselők 2/3-ának szavazatával határoz.
Az állami vezetők
21. cikk  a ME, a miniszter, az államtitkár (ezek politikai vezetők), a közig államtitkár és a helyettes államtitkár (ezek
(1) Az Ogyi képviselők egyötöde a MEkel szemben írásban - a MEi tisztségre javasolt személy megjelölésével - szakmai vezetők).
bizalmatlansági indítványt nyújthat be.
 A politikai vezető e tevét vezetői szolgálati jogviszony keretében látja el.
(2) Ha az Ogy a bizalmatlansági indítványt támogatja, ezzel bizalmatlanságát fejezi ki a MEkel szemben, egyben
 50
 Az állami vezető szolgálati jogviszonyára - ha tv eltérően nem rend - a kormányzati szolgálati jogviszonyban
állókra von szabályokat kell alk. A szakmai vezető kormányzati szolgálati jogviszonyban áll.
 A tv az állami vezetőkre összeférhetetlenségi, vagyonnyil-tételi stb. szabályokat tartalmaz.
A Kormány feladatai
A Kormány Alaptvben rögzített jogállásából kiolvasható, h alapvetően kettős szerepet tölt be.
1./ Egyfelől a végrehajtó hatalom ált gyakorlója. A Kormány hke nyitott, kiterjed minden, végrehajtó hatalomhoz
köthető kérdésre, ha azt az Alaptv / jsz nem utalja más szerv hkébe. Fontos uakkor, h a Kormány nincs
monopolhelyzetben a végrehajtó hatalomban; az Alaptv alapján más szervek is gyakorolnak végrehajtó hatalmi
jogosítványokat (pl. Magyar Nemzeti Bank, önálló szabályozó szervek).
2./ A Kormány feladatai ellátása érdekében rendeletet alkothat (akár önállóan, akár tv felhatalmazása alapján),
amely azonban törvénnyel nem lehet ellentétes. A Kormány rendeletalkotási joga veszélyhelyzetben és megelőző
védelmi helyzetben felerősödik, ebben az esetben ugyanis a Kormány eltérhet a tvek rendeitől, ill felfüggesztheti
azok alkalmazhatóságát. Ennek korlátait az Alaptv állapítja meg: a veszélyhelyzetben alkotott rendelet nem
korlátozhat korlátozhatatlan alapjogokat, nem függesztheti fel az Alaptv alk-át, és nem érintheti az AB működését.
A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállása
 Az Alaptv alapján a Kormánya MEből és a miniszterekből áll.
 A ME a miniszterek közül rendeletben egy / több ME-helyettest jelöl ki. Az Alaptv rendszerében a ME-
helyettes is miniszter (nem önálló kategória tehát), aki a MEöt akkor helyettesíti, ha a ME meghal, elveszíti a
váljogát / megállapítják összeférhetetlenségét. A ME-helyettes kijelölése nem korlátozza a MEöt abban, h
esetenként a helyettesítésével mást bízzon meg.
 A ME személyére a KE tesz javaslatot, és az Ogyi képviselők választják abszolút többséggel, nyílt szavazáson.
 A minisztereket a ME javaslatára a KE nevezi ki, bizi meghallgatást követően. A Kormány a miniszterek
kinevezésével alakul meg.
 A magyar parlamentáris berendezkedésből eredően a Kormány léte a ME személyéhez kötött; a ME vezeti a
kormányüléseket, aláírja a kormányrendeleteket, képviseli a kormányt és válaszol a kormányhoz címzett
interpellációkra és kérdésekre.
 Ha a ME megbízatása bármely okból megszűnik, a Kormány is megszűnik.
 A ME nem csupán „első az egyenlők között” a Kormányban, hanem ő hat meg az ált politika irányvonalait.
 A minisztérium élén lévő miniszterek a szakigazgatás egy-egy ágazatáért felelősek a MEnek. A miniszter
teljeskörően irányítja a minisztérium működését, utasítást adhat feladatok vhára, mind konkrét ügyre vonan,
mind normatív jelleggel. Ez annak a következménye, h az Alaptv és más tvek a minisztert és nem a
minisztériumot ruházzák fel hkökkel, így azokért a miniszter tartozik felelősséggel.
 A minisztérium a miniszter munkaszerveként a kormány irányítása alatt álló különös hkű állig szerv.
 A MEség a ME munkaszerve (korábban: MEi Hivatal); tevét a ME irányítja, de az államtitkár vezeti.
 A miniszterek jogi, politikai és anyagi felelősséggel tartoznak tevükért.
 A miniszterek jogi felelőssége az Alaptv és a tvek betartásáért való felelősséget jelenti. A Kormány tagjaira
nem vonatkoznak mentelmi jogi szabályok, így ők az ált elji szabályok alapján, a rendes bok előtt vonhatóak
felelősségre.
 A politikai felelősséget azonban nem b, hanem az Ogy, ill annak vmelyik biza vizsgálja ki.
 A magyar közjogi berendezkedésben csak a kormányt terheli politikai felelősség az Ogy irányába, az egyes
minisztereket nem. A miniszterek csak a MEnek tartoznak politikai felelősséggel, aki indokolás nélkül
javaslatot tehet a KEnek bármelyik miniszter felmentésére.
 A miniszter normatív utasítással kiemelt fontosságú feladat ellátására miniszteri biztost nevezhet ki. Miniszteri
biztossá államtitkár, közig államtitkár / szakállamtitkár az eredeti fdtkörével öf, a minisztérium állományába
tart politikai főtanácsadó a miniszter fdtkörébe tart feladat ellátására nevezhető ki. A miniszteri biztos tevét a
miniszter irányítja. A miniszteri biztos megbízatása meghat időre, de max 6 hónapra szól. A miniszteri biztos
e megbízatása államtitkári, szakállamtitkári / politikai megbízatásának megszűnésével megszűnik. A miniszteri
biztosok száma a minisztériumban egyidejűleg a két főt nem haladhatja meg.
 A Kormány tagjain kívül állami vezetőnek minősülnek az államtitkárok.
 Az államtitkárok elnevezése és közjogi státusa az egyes ciklusokban gyakran változott. A 2010. évi XLIII. tv
(Kjtv.) három típust különböztet meg:
1./ a (parlamenti) államtitkárt,
2./ a közig államtitkárt és
3./ a helyettes államtitkárt.
 Az államtitkárt a ME javaslatára a KE nevezi ki, a javaslattétel előtt a ME kikéri az érintett miniszter vélét.
 Az államtitkár a miniszter ált helyettese, a helyettesítési jogkör csak a KE aktusainak ellenjegyzésére nem terjed
ki.
 Az állami vezetőkre összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak. További munkavégzésre ir jogviszonyt - a
tudományos, oktatói, mővészeti, lektori, szerkesztői, ill jogi oltalom alá eső szellemi tev kivételével - nem
folytathatnak, nem viselhetnek tisztséget gazd társaságban / érdekképviseletben, nem lehetnek tagjai felügyelő-
biznak, nyilvános szereplésért nem részesülhetnek díjazásban. Nincs azonban akadálya annak, h a ME,
miniszter / az államtitkár Ogyi képviselő legyen.
 Az állami vezető az összeférhetetlenségi okot 30 NB köteles megszüntetni, ellenkező esetben a megválasztó ill
kinevező szerv/személy dönt az összeférhetetlenség kérdésében.
A Kormány működése
 testületi szerv, amely rendszeresen ülésezik.
 az ülésén előterjesztéseket és jelentéseket vitat meg.
 Az előterjesztés a Kormány döntésének kezdeményezése, amely irányulhat jsz / közjogi szervezetszabályozó
eszköz a kibocsátására, ill tvjavaslat / hati javaslat benyújtására az Ogynek.
 A jelentés a Kormány táj-a a döntést nem igénylő ügyekben.
 működését segíti az államtitkári értekezlet, ill az egyes kormánykabinetek.
 Az államtitkári értekezlet a Kormány szakmai döntés-előkészítı szerve, amely megtárgyalja a kormányhoz
benyújtott előterjesztéseket és jelentéseket.
 A kormánykabinet szintén döntés-előkészítı szerv, amelyben az adott kérdésben érintett miniszterek fejthetik
ki vélüket - önálló ügydöntő jogkörrel azonban nem rend.
 A Kormány ülésének napirendjére csak abban az esetben lehet napirendi pontot felvenni, ha azt az államtitkári
értekezlet és - ha az adott témakörben mőködik - az ill kormánykabinet megvitatta. Ettől a ME eltérően
rendelkezhet. A Kormány ülésén a Kormány tagjai és az állandó meghívottak (kabinetfőnök, kormányszóvivők)
vehetnek részt. A MEöt az általa kijelölt miniszter, a minisztereket az államtitkár helyettesítheti.
 A kormányülés döntését a ME mondja ki és írja alá, azonban a döntést a Kormány hozza meg szótöbbséggel,
és nem a ME.
 Szintén a kormány működését segítik elő a kormánybiz-ok és a kormánybiztosok. A kormánybiz-ot a
Kormány a hkébe tart jelentős, több minisztérium fdtkörét érintő feladatok koordinált megoldására hozza létre,
tagjai a fdtkörükben érintett miniszterek.
 A kormánybiztos azokat a feladatokat látja el, amelyek / kiemelt fontosságúak, / egyik
minisztérium/kormányhivatal fdtkörébe sem tartoznak.
A Kormány megbízatásának megszűnése
 Mivel a Kormány működése a ME személyéhez kötött, annak lemondása, halála, váljogának elvesztése /
összeférhetetlenségének megállapítása az egész Kormány megbízatásának megszűnését eredményezi.
 A ME harmincnapos határidővel mondhatott le tisztségéről, amelyet a 2004-ben hivatalban lévő ME
lemondásakor is alkalmaztak. A vita végére az AB tett pontot, és a harmincnapos lemondási határidőt
megsemmisítette [55/2004. (XII. 13.) AB hat].
 Szintén megszűnik a ME megbízatása az új Ogy alakuló ülésével. A Kormány megbízatásának megszűnése és
az új Kormány megalakulása közötti időszakban a korábbi Kormány ügyvezető kormányként látja el feladatait,
az Alaptvben rögzített megkötésekkel.
 Az ügyvezető Kormány nem ismerheti el nemzetközi szerz kötelező hatályát, és rendeletet csak tv kifejezett
felhatalmazására, halaszthatatlan esetben alkothat, + ez idő alatt a ME nem tehet javaslatot miniszter
kinevezésére / felmentésére.
 Megszűnik a ME, s így a Kormány megbízatása sikeres konstruktív bizalmatlansági indítvány esetén is.
 El kell határolni a konstruktív bizalmatlansági indítványtól a bizalmi szavazást. Bizalmi szavazást a ME
kezdeményezhet - önállóan / eőterjesztéshez kapcsoltan - a politikájának megerősítése céljából. Ha a ME nem
kap bizalmat, megbízatása megszűnik. A bizalmi szavazásnak tehát más a kezdeményezője és a célja, mint a
konstruktív bizalmatlansági indítványnak.
55/2004. (XII. 13.) AB hat
Az AB ebben a hatában a Kormány megbízatásának megszűnésének tárgykörét értelmezte. Egyebek mellett
 51
kifejtette, h az Alkotmány 33/A § b) pontja a Kormány megbízatása megszűnésének körében két esetre utal: egyrészt
a ME, másrészt a Kormány lemondására. Az Alkotmány a ME lemondásához nem kapcsol semmilyen feltételt. A
lemondott MEkel szemben, aki az Alkotmány erejénél fogva ügyvezető MEi státuszba került, bizalmatlansági
indítvány benyújtása az ABól következően fogalmilag kizárt. Az Alkotmány kizárólag a ME és nem az ügyvezető
ME esetében biztosítja a bizalmatlansági indítvány benyújtását.
Az Alkotmány fogalomhasználata ugyanis élesen különválasztja a ME és az ügyvezető ME intézményét.
Bizalmatlansági indítvány - a nyelvtani értelmezésen túlmenően - azért sem nyújtható be az ügyvezető MEkel
szemben, mivel az ügyvezető MEi státusz feltételezi, h az Alkotmány 33/A § a) / b) pontjai értelmében (az újonnan
választott Ogy megalakulásával, ill a ME, ill a kormány lemondásával) a Kormány megbízatása megszűnt. A
bizalmatlansági indítvány a Kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítvány is, amely értelemszerűen
nem nyújtható be azzal a céllal, h az egyszer már megszűnt Kormány megbízatása újból megszűnjön.
32/2006. AB hat - az AB megállapítja: az Ogy mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő azzal,
hogy nem szabályozta törvényben a kormányülések tartalmi dokumentálásának rendjét
21. AZ AB SZERVEZETE, FELADATAI, HK-E
24. cikk
(1) Az AB az Alaptv védelmének legfőbb szerve.
(2) Az AB
a) az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából megvizsgálja az elfogadott, de ki nem hirdetett tveket;
b) bírói kezdeményezésre soron kívül, de legkésőbb kilencven NB felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó
jsznak az Alaptörvénnyel való összhangját;
c) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jsznak az Alaptörvénnyel való
összhangját;
d) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját;
e) a Kormány, az Ogyi képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a LÜ / az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére
felülvizsgálja a jszoknak az Alaptörvénnyel való összhangját;
f) vizsgálja a jszok nemzetközi szerzbe ütközését;
g) az Alaptvben, ill sarkalatos tvben meghat további feladat- és hköket gyakorol.
(3) Az AB
a) a (2) b), c) és e) pontjában foglalt hkében megsemmisíti az Alaptörvénnyel ellentétes jszt / jszi rendt;
b) a (2) d) pontjában foglalt hkében megsemmisíti az Alaptörvénnyel ellentétes bírói döntést;
c) a (2) f) pontjában foglalt hkében megsemmisítheti a nemzetközi szerzbe ütköző jszt / jszi rendt;
ill sarkalatos tvben meghat jogkövt állapít meg.
(4) Az AB a jsz felülvizsgálni nem kért rendét csak abban az esetben vizsgálhatja, ill semmisítheti meg, ha az a
felülvizsgálni kért jszi rendsel szoros tartalmi öf-ben áll.
(5) Az AB az Alaptvt és az Alaptv módosítását csak a megalkotására és kihirdetésére von, az Alaptvben foglalt elji
követelmények tekintetében vizsgálhatja felül. E vizsgálatot
a) az elfogadott, de még ki nem hirdetett Alaptv és Alaptv-módosítás tekintetében a KE,
b) a kihirdetéstől szám harminc NB a Kormány, az Ogyi képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a LÜ / az alapvető
jogok biztosa kezdeményezheti.
(6) Az AB az (5) szerinti indítványról soron kívül, de legkésőbb harminc NB határoz. Ha az AB megállapítja, h az
Alaptv / az Alaptv módosítása nem felelt meg az (5) ben meghat elji követelményeknek, az Alaptvt / az Alaptv
módosítását
a) az (5) a) pontja szerinti esetben az Ogy újratárgyalja,
b) az (5) b) pontja szerinti esetben az AB megsemmisíti.
(7) Az AB sarkalatos tvben meghatak szerint a jsz megalkotóját, a tv kezdeményezőjét / képviselőjüket meghallgatja,
ill vélüket elja során beszerzi, ha az ügy a személyek széles körét érinti. Az elj ezen szakasza nyilvános.
(8) Az AB 15 tagból álló testület, amelynek tagjait az Ogy az Ogyi képviselők 2/3-ának szavazatával tizenkét évre
választja. Az Ogy az Ogyi képviselők 2/3-ának szavazatával az AB tagjai közül elnököt választ, az elnök megbízatása
az ABírói hivatali ideje lejártáig tart. Az AB tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevet.
(9) Az AB hkének, szervezetének, működésének részletes szabályait sarkalatos tv hat meg.
37. cikk
(4) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az AB a 24. cikk (2) b)-e)
pontjában foglalt hkében a kp-i költségvetésről, a kp-i költségvetés vháról, a kp-i adónemekről, az illetékekről és
járulékokról, a vámokról, ill a helyi adók kp-i feltételeiről szóló tvek Alaptörvénnyel való összhangját kizárólag az
élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret
és a vallás szabadságához való joggal / a magyar ápsághoz kapcsolódó jogokkal öf-ben vizsgálhatja felül, és ezek
sérelme miatt semmisítheti meg. Az AB az e tárgykörbe tart tveket is korlátozás nélkül jogosult megsemmisíteni, ha
a tv megalkotására és kihirdetésére von, az Alaptvben foglalt elji követelmények nem teljesültek.
(5) A (4) t azon tvi rend-ek esetében, amelyek abban az időszakban léptek hatályba, amíg az államadósság a teljes
hazai össztermék felét meghaladta, ezen időszak tekintetében akkor is alk kell, ha az államadósság a teljes hazai
össztermék felét már nem haladja meg.
Az eltérések az alábbiakban foglalhatók össze:
1./ Az Alaptv az AB jellegadó hk-évé az alkotmányjogi panaszt teszi, a korábban tipikus, mindenki által
kezdeményezhető absztrakt (utólagos) normakontroll helyett. Ez azt jelenti, h a hangsúly az egyedi ügyek
alkotmányossági vizsgálatára tevődött át; akkor lehet ABhoz fordulni, ha a konkrét ügyben hozott bírói döntés
alapjogot sért.
Ilyen esetben az alkotmányjogi panaszban / arra lehet hivatkozni, h (1) az alapjogsérelem azért következett be, mert
a döntés alapjául szolgáló jsz alaptv-ellenes, / pedig arra, h (2) a jszt a bíró alaptv-sértő módon alkalmazta (valódi
alkotmányjogi panasz).
Ezek mellett az ABról szóló 2011. évi CLI. tv (a továbbiakban: Abtv.) lehetővé teszi azt is, h közvetlenül az ABhoz
forduljon alkotmányjogi panasszal, akinek alapjogsérelme közvetlenül a jsz hatályosulása folytán következett be,
és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati elj, / a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már
kimerítette („gyors” / „közvetlen” alkotmányjogi panasz). Ilyen esetben a jsz hatályba lépését követő 180 NB van
helye panasz benyújtásának.
Az alkjogi panasz előtérbe helyezésévei egyidejűleg az utólagos normakontroll indítványozásának lehetősége
visszaszorult; jsz megsemmisítését egyedi ügytől elvonatkoztatva csak a Kormány, az Ogyi képviselők egynegyede
és az alapvető jogok biztosa kezdeményezheti.
2./ Az Alaptv „megkettőzte” az előzetes normakontrollt. A KE alkotmányossági vétóját érintetlenül hagyta, de
lehetővé tette az Ogynek, h - a tvjavaslat benyújtója, a Kormány / az Ogy elnökének javaslatára - a tv elfogadását
követően az ABhoz forduljon.
3./ Az Alaptv fenntartotta az Alkotmánynak azt a - 2010. november 20-ától hatályos - rendét, amely korlátozta az
AB hkét az adótvek vizsgálata során. Az Alaptv 37. cikk (4) e értelmében, amíg az államadósság a GDP 50 %-át
meghaladja, ilyen tárgykörben az AB csak akkor semmisítheti meg a jszt, ha az az élethez és az emberi méltósághoz
való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való
jogot / a magyar ápsághoz kapcsolódó jogokat sérti.
Az AB feladata- és hkei
1. Az Alaptörvénnyel való összhang előzetes vizsgálata (előzetes normakontroll elj)
- Mit jelent? Az elfogadott, de még ki nem hirdetett tv indítványban meghat rendeinek Alaptörvénnyel való
összhangjának vizsgálatát; a hk kiterjed a nemzetközi szerz egyes rendei+ az Alaptv 6. cikk (6) és (8) bek-ei
alapján elfogadottnormatív hat alaptv-nyel való összhangjának előzetes vizsgálatára.
- Ki kérheti? Az Alaptv 6. cikkének (2) értelmében az Ogy (a tv kezdeményezője, a Kormány, ill az Ogy elnöke
zárószavazás előtt megtett indítványára), a (4) alapján a KE.
- Jogköv: a tv nem hirdethető ki.
2. Az Alaptörvénnyel való összhang utólagos vizsgálata (utólagos normakontroll elj)
- Mit jelent? A jszok Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát.
- Ki kérheti? Az Alaptv 24. cikkének (2) e) pontja értelmében a kormány, az Ogyi képviselők egynegyede / az
alapvető jogok biztosa.
- Speciális: van ítélt dolog;
- Jogköv: a jsz / jszi rend részben / egészben tört megsemmisítése.
3. Bírói kezdeményezés egyedi normakontroll elj iránt
 52
- Mit jelent? Bíró előtt folyamatban lévő egyedi ügy elbírálása során észlelt alaptv-ellenesség észlelése alapján
tört indítványt; akkor is kezdeményezhető, ha a bírónak olyan jszt kell alka, amely alaptv-ellenességét az AB
már megállapította.
- Ki kérheti? Bíró.
- Speciális: a bi eljt fel kell függeszteni.
- Jogköv: a jsz / jszi rend részben / egészben tört megsemmisítése.
4. Az alkotmányjogi panasz
- Mit jelent? Vmely ügyben folytatott bi eljban alaptv-ellenes jsz alka folytán az ügyben egyedileg érintett
személynek / szervezetnek az Alaptvben biztosított jogának sérelme következett be, és a jogorvoslati
lehetőségeit már kimerítette, / jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
- Ki kérheti? Az egyedi ügyben érintett személy / szervezet.
- Speciális: Az elj kivételes akkor is kezdeményezhető, ha a jogsérelem bírói döntés nélkül következett be, és
nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati elj, / azt az indítványozó már kimerítette; az AB a bírói
döntés alkotmányosságát is vizsgálhatja; van ítélt dolog.
- Az ügy befogadása: Ha a kérdés alapvető alkotmányjogi jelentőségű, / az alaptv-ellenesség a bírói döntést
érdemben befolyásolta.
- Kezdeményezési határidő: A tudszerzéstől, / az Alaptvben biztosított jog sérelmének bekövetkezésétől szám
60 nap.
- Jogköv: A jsz / jszi rend, ill az alaptv-ellenes bírói döntés részben / egészben tört megsemmisítése.
5. A nemzetközi szerzbe ütközés vizsgálata
- Ki kérheti? Az Ogyi képviselők egynegyede, a Kormány, a Kúria elnöke, a LÜ, ill az alapvető jogok biztosa; a
bíró – az elj felfüggesztése mellett – az előtte folyamatban lévő egyedi ügy elbírálása során.
- Speciális: Az AB a jszok nemzetközi szerzbe ütközésének vizsgálatát bármely elja során hivatalból is
elvégezheti.
- Jogköv: A nemzetközi szerzbe ütköző jsz teljesen / részben tört megsemmisítése.
6. Az Ogy népszavazás elrendelésével öf hatának vizsgálata
- Ki kérheti? Bárki
- Mit jelent? Az Ogy népszavazást elrendelő, ill kötelezően elrendelendő népszavazás elrendelését elutasító
hatának vizsgálatát.
- Az indítványnak az Ogy hatának közzétételét követő 15 NB kell megérkeznie.
- Az AB csak akkor vizsgálhatja érdemben az indítványt, ha az aláírásgyűjtő ív hitelesítése és a népszavazás
elrendelése között olyan változás következett be a körülményekben, melyet sem az NVB, sem a Kúria nem
vehetett figyelembe, és a döntést érdemben befolyásolhatja (tehát az AB nem vizsgálja érdemben a
népszavazási kérdés tartalmát érintő indítványt).
- Jogköv: Az Ogy hatának helybenhagyása, / a hat megsemmisítése mellett az Ogy felhívása új hat
meghozatalára.
7. Az önk-i rendelet, a közjogi szervezetszabályozó eszközök és jogegységi hatok vizsgálata: A jszok
felülvizsgálatára von szabályokat kell alk az indítványozókra, az eljra és a jogkövekre egyaránt.
8. Az Alaptv értelmezése: Az Ogy / annak állandó biza, a KE, a Kormány, ill az alapvető jogok biztosa indítványára
az AB az Alaptv rendét konkrét alkjogi problémával öf-ben értelmezi, ha az értelmezés közvetlenül levezethető az
Alaptvből.
II. Egyéb hk-ök pl
1. Az AB a helyi és a nemzetiségi önk KTének alaptv-ellenes működésére vonan a Kormány indítványa
alapján elvi vélt nyilvánít.
2. A KE tisztségétől való megfosztási elj lefolytatása. Az eljt az AB soron kívül folytatja le, a döntést a
teljes ülés jelen lévő tagjai 2/3-ának egyetértésével hozza meg.
3. Hki összeütközés feloldása az állami szervek, ill állami és önk-i szervek között (ide nem értve a bokat
és a közig szerveket). Az AB jelöli ki az eljra kötelezett szervet.
Az AB hatainak jogkövei
Ha e tv eltérően nem rend, az AB döntése mindenkire nézve kötelező. Döntése ellen jogorv nincs.
Az Alkbírák jogállása
 Az AB tagja független, csak az Alaptvnek és a tveknek van alárendelve.
 Az AB tagjává megválasztható minden olyan büntetlen előéletű, és az Ogyi képviselők választásán választható
magyar áp, aki
a.) jogász végzettséggel rend,
b.) 45. életévét betöltötte, de a 70. életévét még nem, és
c.) kiemelkedő tudású elméleti jogász (egyetemi tanár / a Magyar Tudományos Akadémia doktora), / min
húszévi, jogi területen folytatott szakmai gyakorlattal rend.
 megbízatási ideje 12 év.
 nem választható újra.
 nem lehet tagja az, aki a megválasztása napját megelőző négy éven belül a Kormány tagja, vmely párt vezetı
tisztségviselője volt, / állami vezetői tisztséget töltött be.
 az Ogyben képviselettel rend pártok képviselőcsoportjai által jelölt min 9 és max 15 képviselőből álló jelölő
biz tesz javaslatot.
 az Ogy az alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó biza vélének ismeretében választja meg.
 Az ABban betöltött tagság megszűnik
a.) a 70. életév betöltésével, /
b.) a megbízatási időtartam leteltével.
 Az ABban betöltött tagság megszűnik +
c.) halállal,
d.) lemondással,
e.) összeférhetetlenség miatt a megbízatás megszűnésének megállapításával,
f.) ha az AB tagja az Ogyi képviselők választásán már nem választható,
g.) felmentéssel /
h.) kizárással.
 Az elnököt az Alaptv 24. cikkének (4) e értelmében az Ogy a képviselők 2/3-ának szavazatával választja meg,
a tagok közül, megbízatása az ABírói hivatali ideje lejártáig tart (az AB fennállásának kezdeti időszakában a
testület tagjai maguk választották meg az elnököt). A testület elnöke jelenleg Paczolay Péter.
 Az elnökhelyettest az AB tagjai közül az elnök javaslatára az AB teljes ülése választja meg.
 Az AB igazgatási munkaszervezete az AB Hivatala, melyet a főtitkár vezet. A főtitkárt az elnök javaslatára a
teljes ülés választja meg.
Az AB működési rendje és elji szabályai:
 döntéseit teljes ülésben, tanácsban / egyesbíróként hozza meg.
 A tanács minden olyan ügyben eljárhat, amelyet e tv / az AB ügyrendje nem utal a teljes ülés hkébe. (Teljes
ülésen kell eljárni pl. az előzetes normakontroll eljban).
 A tv szab az elj megindításának menetét, az elj előkészítésének és az indítványok befogadhatóságának előzetes
vizsgálatát, ill az ált elji szabályokat.
 érdemi hatát indokolni kell, ahhoz különvélt, párhuzamos indokolást lehet csatolni.
31/1990. (XII. 18.) AB hat
Az ABnak a testületről szóló tv rende alapján fennálló alkotmányértelmezési hke annyiban különbözik az egyéb
értelmezésektől, h az mindenkire nézve kötelező (erga omnes) hatályú, és így adott esetben még magát az Ogyt is
köti a tvalkotás során. (Az Ogyt is megill a jog, h hiteles értelmezést fűzzön az Alkotmány vmely rendéhez, és
termen tevük során a jogalkotó és jogalkalmazós szervek is értelmezik az Alkotmányt.)
41/1998. (X. 2.) AB hat
Az AB megállapította: az ABról szóló 1989. évi XXXII. tv 48. §-a alkánál, ha a panaszolt alapjogsérelem nem a
rendes, hanem a rendkívüli jogorvoslati eljban következett be, alkotmányos követelmény, h az
alkotmányjogi panasz benyújtásának határidejét a rendkívüli jogorvoslati eljban hozott, / - ha új eljra és új hat
hozatalára kerül sor - az elrendelt új elj során született jogerős hat kézbesítésétől kell számítani.
Az indokolás szerint az ABról szóló tv 1989. évi megalkotásakor a felülvizsgálati kérelem intézményét még sem a
 53
Be., sem a Pp. nem szabályozta, és mivel a tvességi óvás akkor még mindkét eljban élő jogintézménye nem
minősült jogorvoslatnak, a jogalkotónak a rendkívüli eljok közül gyakorlatilag csak a valóban kivételes esetekben
előforduló perújítással kellett számolnia. A tvhozó az ABi tv 48. § (2) ében ezért köthette az alkotmányjogi
panasz
benyújtásának határidejét a jogerős hat kézbesítéséhez, függetlenül attól, h a 48. § (1) e általában az „egyéb
jogorvoslati lehetőségek” kimerítéséről rend. A büntető és polgári eljokban bevezetett felülvizsgálati kérelem alanyi
jogon tette lehetővé jszsértés esetén a jogorvoslati kérelem benyújtását, amely jogorvoslat elvileg az ABi tv 48.
§ (1) e szerinti „egyéb jogorvoslati lehetőség” fogalmi körébe esik. Így a felülvizsgálati elj bevezetésével a tv 48.
§ (1) és (2) e közötti ellentmondás - h ti. az (1) elvileg valamennyi, míg a (2) csak a jogerőig igénybe
vehető jogorvoslatokról rend - kiéleződött.
A felülvizsg elj ugyanis rendkívüli perorvoslat, amely csak a már jogerősen lezárt ügyben kezdeményezhető. Így
rend a Pp. 270. §-a, + a Be. 284. § (1) e.
Az így kiéleződött ellentmondást küszöböli ki az AB állandó gyakorlata, amely szerint a felülvizsgálati
elj az ABi tv 48. § (2) -ébenl írt 60 napos határidőt nem hosszabbítja meg, azaz az alkotmányjogi panasz az
ügyet jogerősen lezáró hat kézhezvételét követő 60 NB terjeszthető elő, amely határidő számításánál a
felülvizsgálati elj - mint rendkívüli perorvoslat - tehát figyelmen kívül marad. Mindazonáltal lehetséges, h a
kifogásolt alapjogsértés a rendkívüli elj során, így a perújítási eljban, ill a felülvizsgálati rendkívüli eljban
következik be. Mind a polgári, mind a büntető felülvizsgálati rendkívüli eljban során tvi lehetőség van ugyanis arra,
h a felülvizsgálati b a jogerős hatot hozó b álláspontjától eltérő érdemi álláspontot foglaljon el. Ha a
felülvizsgálati b hata az ügyet ilyen módon zárja le jogerősen, az alkotmányjogi panasz benyújtására megszabott tvi
határidő a felülvizsgálat tárgyában hozott hat kézbesítésétől veszi kezdetét, mert hisz az alkotmányjogi panasz
benyújtására jogosult a felülvizsgálat tárgyában hozott hat folytán kerül csak abba a helyzetbe, h az ügyében
alkalmazott jsz alkotmányellenességét és az emiatt bekövetkezett alkotmányos alapjogsértést állítsa és panaszolja.
Ezért minden ilyen esetben az alkotmányjogi panasz benyújtására megszabott, az ABi tv 48. § (2) e szerinti tvi
határidő a felülvizsgálat tárgyában hozott hat kézbesítésétől szám 60 nap.
Ezekben az esetekben is irányadó azonban az AB következetes álláspontja, amely szerint az ABi tv 48. §
(1) és (2) ben foglalt feltételeket együttesen kell értelmezni és alk. /is a panasz benyújtására irányadó határidő
számítására von, fentebb kifejtett álláspontot csak akkor lehet alk, ha a felülvizsgálati b hata az ügyet
jogerősen eldönti. Ha ugyanis a felülvizsgálati b hata nem érdemi, hanem a jogerő feloldása mellett az ügyben
eljárt első / másodfokú b hatát hatályon kívül helyezi és a bot új eljra és új hat hozatalára utasítja, az
alkotmányjogi panasz benyújtásának nem áll fenn a tv 48. § (1) e szerinti feltétele, mert a jogosult a rendére álló
egyéb jogorvoslati lehetőségeket még nem merítette ki.
Ilyenkor a jogerő feloldása miatt az ügyben még nincs jogerős hat, az elj folyamatban van, szó sincs tehát
arról, h a jogosult a rendére álló valamennyi jogorvoslati lehetőséget már kimerítette, ill arról, h más
jogorvoslati lehetőség nincs számára már biztosítva. Így van ez akkor is, ha a Legfelsőbb B, mint felülvizsgálati
b a jszsértő hat hatályon kívül helyezése során az első / másodfokú bi elj lefolytatására vonan kötelező utasításokat
ad. Ez ugyanis nem jelenti az ügy érdemi elbírálását még akkor sem, ha a felülvizsgálati b iránymutatása az elj
során alkalmazandó jszok körére vonatkozik. A megismételt eljban irányadók az első-, ill másodfokú elj
szabályai. Az elj befejeződhet megszüntetéssel / egyéb módon érdemi hat nélkül. Sőt sor kerülhet az ABi tv 38.
§-ának alkára is, amikor az AB a konkrét normakontroll eljt bírói kezdeményezésre folytatja le.
Az elj jogerős befejezésének hiányában nem állnak fenn tehát az ABi tv 48. § (1) és (2) -ébenl írt tvi feltételek,
ezért a megismételt eljban meghozandó jogerős hat kézbesítéséig az alkotmányjogi panasz benyújtására megszabott
határidő a tv 48. § (2) e alapján nem nyílik meg. Ezért az AB a jogbiztonság követelményét magába foglaló
jogállami klauzula, az Alk 2. § (1) + a jogorvoslathoz való alapjog alkotmányi szabályozása, az Alkotmány 57.
§ (5) e alapján megállapította, h az ABi tv 48. §-a alkánál, ha a panaszolt alapjogsérelem nem a rendes, hanem
a rendkívüli jogorvoslati eljban következett be, alkotmányos követelmény, h az alkotmányjogi panasz
benyújtásának határidejét a rendkívüli jogorvoslati eljban hozott / - ha új eljra és új hat hozatalára kerül
sor - az elrendelt új elj során született jogerős hat kézbesítésétől kell számítani.
23. A B-OK SZERVEZETE ÉS IGAZGATÁSA, A BÍRÁK JOGÁLLÁSA
25. cikk
(1) A bok igazságszolgi tevet látnak el. A legfőbb bi szerv a Kúria.
(2) A b dönt
a) büntetőügyben, magánjogi jogvitában, tvben meghat egyéb ügyben;
b) a közig hatok tvességéről;
c) az önk-i rendelet más jszba ütközéséről és megsemmisítéséről;
d) a helyi önk tven alapuló jogalkotási köte elmulasztásának megállapításáról.
(3) A Kúria a (2) ben meghatak mellett biztosítja a bok jogalkának egységét, a bokra kötelező jogegységi hatot hoz.
(4) A bi szervezet többszintű. Az ügyek meghat csoportjaira külön bok létesíthetők.
(5) A bok igazgatásának kp-i feladatait az Országos Bi Hivatal elnöke végzi. Az Országos Bírói Tanács felügyeli a
bok kp-i igazgatását. Az Országos Bírói Tanács és más bírói önk-i szervek közreműködnek a bok igazgatásában.
(6) Az Országos Bi Hivatal elnökét a bírák közül kilenc évre a KE javaslatára az Ogy választja. Az Országos Bi
Hivatal elnökének megválasztásához az Ogyi képviselők 2/3-ának szavazata szüks. Az Országos Bírói Tanács tagja
a Kúria elnöke, további tagjait sarkalatos tvben meghatak szerint a bírák választják.
(7) Tv egyes jogvitákban más szervek elját is lehetővé teheti.
(8) A bok szervezetének, igazgatásának és kp-i igazgatása felügyeletének, a bírák jogállásának részletes szabályait,
ill a bírák javadalmazását sarkalatos tv hat meg.
26. cikk
(1) A bírák függetlenek, és csak a tvnek vannak alárendelve, ítélkezési tevükben nem utasíthatóak. A bírákat
tisztségükből csak sarkalatos tvben meghat okból és elj keretében lehet elmozdítani. A bírák nem lehetnek tagjai
pártnak, és nem folytathatnak politikai tevet.
(2) A hivatásos bírákat - sarkalatos tvben meghatak szerint - a KE nevezi ki. Bíróvá az nevezhető ki, aki a
harmincadik életévét betöltötte. A Kúria elnöke és az Országos Bi Hivatal elnöke kivételével a bíró szolgálati
jogviszonya az ált öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn.
(3) A Kúria elnökét a bírák közül kilenc évre a KE javaslatára az Ogy választja. A Kúria elnökének
megválasztásához az Ogyi képviselők 2/3-ának szavazata szüks.
27. cikk
(1) A b - ha tv másképpen nem rend - tanácsban ítélkezik.
(2) Tv által meghat ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt vesznek az ítélkezésben.
(3) Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el. Tv által meghat ügyekben, egyesbíró hkében
bi titkár is eljárhat, akire e teve során alk kell a 26. cikk (1)-t.
28. cikk
A bok a jogalk során a jszok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az
Alaptv és a jszok értelmezésekor azt kell feltételezni, h a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és
gazdaságos célt szolgálnak.
A bnak kiemelt szerepe van a közhatalmi szervek között, azt az alkotmányjog két aspektusból vizsgálja.
1./ Egyfelől a b önálló hatalmi ág, amely fékezi és ellensúlyozza a tvhozót és a végrehajtót. A bíráskodás ugyanis a
legalkalmasabb tev arra, h elejét vegye a hatalom koncentrációjának, ezért az alkotmányos berendezkedés
elengedhetetlen feltétele, h a b a többi hatalmi ágtól elkülönüljön.
2./ Másfelől az alkotmányjog a bok konkrét ítélkező tevét vizsgálja, azaz azt, h milyen szervezet keretében, milyen
eljban és elvek mentén születnek a hatok. Végső soron ugyanis a b biztosítja a jszok kikényszeríthetőségét, ha az
ápok azokat önként nem követik.
A b azonban a polgárokat is védi, mivel ők az állami szerv önkényével szemben bhoz fordulhatnak.
Alapelvek
- A bok igazságszolgi, + tv által meghat egyéb tevet látnak el;
- a bok döntése végleges: a bok a vitássá tett / megsértett jogról, az önk-i rendelet más jszba ütközéséről és
megsemmisítéséről, a helyi önk tven alapuló jogalkotási köte elmulasztásának megállapításáról véglegesen
döntenek;
- a bírák és ülnökök függetlensége ítélkezési tevükben függetlenek, nem befolyásolhatók és nem utasíthatók;
- a bok önálló költségvetési fejezetet alkotnak (a Kúria önálló címet alkot);
- a bi útra tart ügyeket tv állapítja meg;
- a b hata mindenkire nézve kötelező;
- a b előtt mindenki egyenlő; senki sem vonható el tves bírájától (a tv által rendelt bíró az elji szabályok szerint a
hkrel és illséggel rend bon műk, előre megállapított ügyelosztási rend alapján kijelölt bíró);
 54
- a b tárgyalása főszabály szerint nyilvános; tvszék belső szabályzatában meghatározott módon.
- a bi hathoz kapcsolódó indokolási köt; meghatározott jellegű ügyek intézésére csoportok létesíthetők.
- jogorvoslathoz való jog; 5. közig és munkaügyi b
- a bi hatok vhát a b rendeli el; első fokon jár el
- a b egyesbíróként / tanácsban jár el, az ítélkezésben tv által meghat ügyekben és módon ülnökök is részt vesznek, a) a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránti,
akiknek az ítélkezésben a bíróval azonos jogai és kötei vannak; egyesbíróként és a tanács elnökeként csak bíró b) a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó, valamint
járhat el; c) a tv által hatáskörébe utalt egyéb ügyekben.
- tv által meghat ügyekben, egyesbíró hkében bi titkár is eljárhat.  közöttük nincs hierarchia, alá-fölérendeltségi viszony az egyes bok között, hkében mindegyik önállóan jár el.

A bi szervezetrendszer A Kúria
 A bok szervezése azonos elvek alapján történik, nincsenek különleges /rendkívüli bok, amelyek  a MK legfőbb bírói szerve. Élén a LB elnöke áll, akit az Ogy választ meg 9 évre az Ogyi képviselők több mint
privilégiumokat adnának / diszkriminációt alkalmaznának. Ez az elv azonban nem akadályozza azt, h egyes 2/3-ának szavazatával.
ügycsoportokra különbot hozzanak létre.  elnökhelyetteseit a KE nevezi ki.
1. Kúria  feladata kettős.
legfőbb bírói szerv 1./ konkrét ítélkezési tevet lát el, kizárólag fellebbviteli fórumként. A Kúria harmadfokon, felülvizsgálat
elnök vezeti, jogi személy. keretében ítélkezik, függetlenül attól, h másodfokon a tvszék / az ítélőtábla járt el.
a) elbírálja a tvszék, továbbá az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot, 2./ bizt a jogalk egységességét. Ezt a célt hivatott szolgálni a Kúria eseti jogalka is, a joggyakorlat
b) elbírálja a felülvizsgálati kérelmet, egységesítésének formalizált eszköze azonban a jogegységi hat, amit az különböztet meg az elvi döntésektől,
c) a b-okra kötelező jogegységi határozatot hoz, h formálisan is kötelezőek a bokra.
d) joggyakorlat-elemzést folytat a jogerősen befejezett ügyekben, ennek keretében feltárja és vizsgálja a  A jogegységi hat jogegységi elj keretében bocsátható ki. Jogegységi elj akkor indítható, ha:
bíróságok ítélkezési gyakorlatát, a.) a joggyakorlat továbbfejlesztése / az egységes ítélkezés érdekében ez szüks, /
e) elvi bírósági határozatokat és elvi bírósági döntéseket tesz közzé, b.) a Kúria vmelyik tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Kúria másik tanácsától.
f) dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről,  A jogegységi eljt le kell folytatni az 1. pont esetében, ha a Kúria elnöke, kollégiumvezetője, helyetteseik, az
g) dönt a helyi önk törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról, és ítélőtábla elnöke / a LÜ kezdeményezi.
h) eljár a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben.  A 2. pont esetében a kezdeményezési jog azt a tanácsot illeti meg, amelyik jogkérdésben el kíván térni a Kúria
ítélkező, jogegységi, önk-i, ill elvi közzétételi tanácsok, büntető, polgári, közigazgatási-munkaügyi másik tanácsától.
kollégiumok, továbbá bírósági joggyakorlat-elemző csoportok működnek.  A Kúrián 3 szakági jogegységi tanács mőködik:
2. Itélőtábla − büntető,
kizárólag fellebbviteli ügyekben járnak el, másodfokú fórumként azokban az ügyekben, amelyeket első − polgári-gazd és
fokon a tvszék bírált el, ill büntetőügyekben lehetőség van harmadfokú eljra is, ha az első és a másodfok − közig-munkaügyi.
a büntetőjogi felelősség kérdésében eltérően döntött.
 Új, Alaptvben nevesített hke a Kúriának, h - a kormányhiv/ b kezdeményezésére - ellátja önk-i rend-ek
elbírálja a járásb és a tvszék hat-a ellen előterj jogorvoslatot+eljár a hk-ébe utalt egyéb ügyekben.
normakontrollját.
az elnök vezeti.
 Az Alaptv értelmében a jogforrási hierarchia sérelme miatt a Kúria, alapjogsérelem esetén az AB jogosult az
jogi személy.
önk-i rendeleteket megsemmisíteni.
gazdasági szervezettel rendelkezik.
tanácsok, büntető, ill polgári kollégiumok működnek  A Kúria elnökét az Ogy a határozatlan időre kinevezett és legalább 5 éves bírói szolgálati viszonnyal
A katonai tanács által első fokon elbírált, katonai be-re tartozó ügyekben másodfokon a külön törvényben rendelkező bírák közül választja az Alaptörvény 26. cikk (3) szerint.
meghatározott ítélőtáblán működő katonai tanács jár el.
Az ítélőtáblák székhelye és illségi területe a következő:  Bírósági vezető:
⊕ Fővárosi Ítélőtábla: Budapest, Fejér, Heves, Nógrád és Pest megye; a) az ítélőtábla, a tvszék, a közigazgatási és munkaügyi bíróság, il a járásbíróság elnöke,
⊕ Szegedi Ítélőtábla: Csongrád, Bács- Kiskun és Békés megye; b) a Kúria, az ítélőtábla, a tvszék, a közig és munkaügyi bíróság, ill a járásbíróság elnökhelyettese,
⊕ Pécsi Ítélőtábla: Baranya, Somogy és Tolna megye; c) a kollégiumvezető,
⊕ Debreceni Ítélőtábla: Hajdú-Bihar, BAZ, JNSZ, SZSZB megye; d) a kollégiumvezető-helyettes,
⊕ Győri Ítélőtábla: Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém és Zala e) a csoportvezető,
f) a csoportvezető-helyettes és
megye.
g) a tanácselnök.
3. Tvszék
tvben meghat ügyekben - első fokon jár el, és másodfokon elbírálja a járásbíróságok, ill a közig és + bírósági vezető a Kúria főtitkára és főtitkár-helyettese.
munkaügyi bíróságok határozatai ellen bejelentett fellebbezéseket.
az elnök vezeti, jogi személy. A b-i vezetők kinevezése
tanácsok, csoportok és büntető, polgári, gazdasági, ill közig-munkaügyi kollégiumok működnek. A  Bírósági vezetői tisztséget csak határozatlan időre kinevezett bíró tölthet be;
kollégiumok összevontan is működhetnek.  6 évre szól. A tanácselnököt határozatlan időre kell kinevezni.
 A KE nevezi ki a Kúria elnökének javaslatára a Kúria elnökhelyetteseit.
4. járásb és kerületi b  Az OBH elnöke nevezi ki az ítélőtábla és a tvszék elnökét, elnökhelyettesét, valamint az ítélőtábla és a tvszék
első fokon jár el. kollégiumvezetőjét, továbbá a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetőjét és
az elnök vezeti. kollégiumvezető-helyettesét.
nem jogi személy, de az elnöke az áh-i gazdálkodási szabályok szerint kötelezettségeket vállalhat a  A Kúria elnöke nevezi ki a Kúria kollégiumvezetőit,kollégiumvezetőjét, kollégiumvezető-helyetteseit,és
 55
tanácselnökeit, továbbá a Kúria főtitkárát és főtitkár-helyettesét.
 Az ítélőtábla elnöke nevezi ki az ítélőtábla kollégiumvezető-helyetteseit és tanácselnökeit.
 A tvszék elnöke nevezi ki a tvszék kollégiumvezető-helyetteseit és tanácselnökeit, ILL közigazgatási és
munkaügyi bíróság, továbbá a járásbíróság elnökét és elnökhelyettesét, a csoportvezetőt, csoportvezető-
helyettest.
 A b-ok igazgatásában közreműködő bírói testületek:
a) a Kúria teljes ülése, az ítélőtábla, a tvszék összbírói értekezlete,
b) a kollégium,
c) közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium, és
d) a Kúria, az ítélőtábla +a tvszék bírói tanácsa
A b-ok igazgatása
 Bszi. jelentős változásokat vezetett be a korábbi szabályokhoz képest. A bok igazgatása az Országos
Igazságszolgi Tanácstól (OlT) az Országos Bi Hivatal (OBH) elnökéhez került át.
OBH
 önállóan gazdálkodó kp-i költségvetési szerv, székhelye Budapest, elnök vezeti.
a.) előkészíti az OBH elnökének hatait és gondoskodik azok vháról, ill ellátja az OBT működésével kapcs
ügyviteli feladatokat,
b.) képviseli az OBH elnökét és a bokat a bi eljokban,
c.) vezeti a bírák kp-i személyi nytát és kezeli a bírói vagyonnyilok vagyoni részét, és
d.) ellátja a jsz által hkébe utalt egyéb feladatokat.
 Az OBH elnöke a bírói függetlenség alkotmányos elvének megtartásával ellátja a bok igazgatásának kp-i
feladatait, ill a költségvetési tv bokról szóló fejezete tekintetében a fejezet irányító hkeit, és felügyeletet
gyakorol az ítélőtáblák és a tvszékek elnökeinek igazgatási teve felett.
Országos Bírói Tanács (OBT)
 a bok kp-i igazgatásának felügyeleti testülete.
 felügyeleti fdt-ai mellett közreműk a b-ok igazgatásában
 székhelye Budapest.
 15 fő. Tagjai: a Kúria elnöke, + 14 bíró.
 elnök vezeti és képviseli.
 elnöki tisztségét a tagok félévenként egymást váltva viselik oly módon, h elsőként a leghosszabb tartamú bírói
szolgálati viszonnyal rend bíró tölti be a tisztséget, akit a további tagok a bírói szolgálati viszonyuk
időtartamának csökkenő sorrendjében követnek.
 elnökét - akadályoztatása esetén - az elnökhelyettes helyettesíti.
 Az elnökhelyettesi tisztséget a tagok félévenként egymást váltva viselik oly módon, h elsőként a második
leghosszabb tartamú bírói szolgálati viszonnyal rend bíró tölti be a tisztséget, akit a további tagok a bírói
szolgálati viszonyuk időtartamának csökkenő sorrendjében követnek.
 tagjává választható az a bíró, aki min 5 éves bírói gyakorlattal rend. A Kúriára, az OBH-ba, + az igazságügyért
felelős miniszter által vezetett minisztériumba beosztott bírák a beosztásukat közvetlenül megelőző szolgálati
helyük szerinti b összbírói értekezletén választanak. A küldöttek személyére bármely bíró javaslatot tehet.
 fdt-ai
az ált kp-i igazgatás területén
- ellenőrzi az OBH elnökének kp-i igazgatási tevét, és szükség esetén az OBH elnöke felé jelzéssel él,
- vél-ezi az OBH elnöke által kiadott szabályzatokat, ajánlásokat.
a költségvetés területén
- vélezi a bok költségvetésére von javaslatot és az annak vhára von beszámolót,
- ellenőrzi a bok gazdálkodását, és
- vélezi az egyéb juttatások részletes feltételeit és mértékét.
a személyzeti területen
a) személyes meghallgatás alapján előzetes véleményt nyilvánít az OBH elnökének és a Kúria elnökének
tisztségére jelölt személyéről,
b) meghatározza a pályázat elbírálásánál figyelembe veendő elveket az OBH elnökének és a Kúria
elnökének azon jogköre vonatkozásában, amikor az álláshelyet a rangsor második vagy harmadik helyén
álló pályázóval kívánja betölteni,
c) egyetértési jogot gyakorol azon pályázatok elbírálása során, amelyekben az OBH elnöke vagy a Kúria
elnöke az álláshelyet a rangsor második vagy harmadik helyén álló pályázóval kívánja betölteni,
d) egyetértési jogot gyakorol azon bírósági vezetői kinevezések esetében, amelyekben a pályázó nem kapta
meg a véleményező szerv hozzájárulását stb
 működési feltételeit az OBH biztosítja.
 a hkébe tart ügyekben ülésen határoz; rendkívüli / azonnali intt igénylő esetben más módon is határozhat.
 szükség szerint, de évente min négyszer ülésezik. Az ülést az OBT elnöke hívja össze. Az OBT ülését össze
kell hívni, + a javasolt témát napirendre kell tűzni, ha azt az OBT tagjainak min egyharmada javasolja.
 hatképes, ha az ülésén tagjainak min kétharmada jelen van. Az OBT a hatát szótöbbséggel hozza.
Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
 ülése a bírák számára nyilvános, kivéve, ha az OBT zárt ülés tartását rendeli el.
 ülésén - ideértve a zárt ülést is - az OBT tagjain kívül részt vesz az OBH által delegált jkvezető, tanácskozási
joggal részt vesz az OBH elnöke és az igazságügyért felelős miniszter, ill az OBT elnöke, az OBH elnöke és az
igügyért felelős miniszter által meghívott eseti szakértő, + az OBT elnöke által meghívott érdek-képviseleti
szerv képviselője.
 ülésén - akadályoztatása esetén - az igügyért felelős minisztert államtitkár, az OBH elnökét az OBH ált
elnökhelyettese helyettesíti.
A b-ok igazgatásában közreműk bírói testületek
- a Kúria teljes ülése, az ítélőtábla, a tvszék összbírói értekezlete (együtt: összbírói értekezlet),
- a kollégium,
- közig és munkaügyi regionális kollégium, és
- a Kúria, az ítélőtábla, + a tvszék bírói tanácsa.
 Az összbírói értekezlet résztvevői: a Kúriára, az ítélőtáblára, ill a tvszék esetében a tvszékre és a tvszék területén
műk járásbokra, ill közig és munkaügyi bra beosztott bírák. Az összbírói értekezlet feladata: küldöttet választ
az OBT-tagok megválasztásához; vélt nyilvánít a bi vezetők pályázatáról, és dönt a bi vezetői vizsgálat
elrendelésének kezdeményezéséről; megválasztja a bírói tanácsot, és évente min egyszer beszámoltatja
működéséről; dönt a bírói tanács tagjának felmentéséről, és dönt az OBH elnöke által kinevezett bi vezetők
felmentésének kezdeményezéséről. Az összbírói értekezlet szavazattöbbséggel határoz.
 A bírói tanács tagjait és póttagjait az összbírói értekezlet 6 évre választja meg.
 A bírói tanácsnak 5-15 tagja és 3-13 póttagja van; a tagok és a póttagok számát az összbírói értekezlet hat meg.
 A bírói tanács
- vélt nyilvánít a bíró kinevezése, beosztása, áthelyezése, a hja nélkül tört kirendelése, + – bizonyos
kivételekkel - felmentése tárgyában;
- kezdeményezheti a járásbi, ill a közig és munkaügyi bi elnök, elnökhelyettes, csoportvezető, csoportvezető-
helyettes vizsgálatának elrendelését / felmentését;
- vélezi a b éves költségvetési tervét és a jóváhagyott költségvetés felhasználását, és vélezi a b SZMSZát és
ügyelosztási tervét.
 A bírói tanács a döntéseit szavazattöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A
jelen lévő tagok 2/3-ának szavazata szüks a tag és a vezető felmentésének kezdeményezéséhez.
 A kollégium meghat ügyszakba beosztott bírák testülete, amelyet a kollégiumvezető vezet.
 A Kúria kollégiumának tagjai a Kúria bírái és az ítélőtáblák azonos kollégiumának vezetői.
 Az ítélőtábla kollégiumának tagjai az ítélőtábla adott ügyszakban műk bírái, ill általuk az ítélőtábla illségi
területéhez tart tvszékek adott ügyszakban műk kollégiumainak a bírái közül 6 évre választott bírák, + az
ítélőtábla illségi területéhez tart tvszékek azonos ügyszakban műk kollégiumainak vezetői.
 A tvszéken a kollégium tagjai a tvszék bírái, + általuk a tvszék területén műk járásbok, ill közig és munkaügyi
b bírái közül a 6 évre választott bírák.
 A kollégium
- vélt nyilvánít - a járásbi, ill a közig és munkaügyi bi állásra benyújtott pályázat kivételével - a bírói
álláspályázatokról;
- részt vesz a bíró szakmai tevének értékelésében;
- vélezi az ügyelosztási tervet;
 56
- vélt nyilvánít a vezetői álláspályázatokról és kezdeményezheti a bi vezető bi vezetői vizsgálatának
elrendelését / felmentését, és ellátja a tv által meghat egyéb feladatokat.
 A közig és munkaügyi regionális kollégium a külön tvben meghat tvszékek közig és munkaügyi ügyszakában
eljáró bíráinak, ill a külön tvben meghat közig és munkaügyi bok bíráinak speciális szakmai testülete, amelyet
kollégiumvezető vezet.
A bírák jogállása
 A bíró ítélkező tevében független.
 A bírót az Ogyi képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg. A bíró mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában
az OBH elnökének javaslatára a KE dönt.
 A mentelmi jog megsértése esetén szüks intt az OBH elnökének javaslatára a KE teszi meg.
A bírói szolgálati viszony létrejötte
 kinevezéssel jön létre. A KE nevezi ki.
 Kinevezésre kerül sor, ha
a.) a pályázati elj során olyan személy nyeri el a pályázatot, aki nem áll bírói szolgálati viszonyban;
b.) a tv rendei szerint pályázat kiírása nélkül olyan személyt kell kinevezni, aki nem áll bírói szolgálati
viszonyban;
c.) a határozott időre kinevezett bíró hatlan idejő kinevezést kap;
d.) a katonai bíró katonai bírói tisztségének megszüntetésével egyidejűleg a tvben meghat feltételek
fennállása esetén bírói kinevezést kap.
 Ha a KE által korábban felmentett bírót a munkaügyi jogvita alapján bírói tisztségébe vissza kell helyezni, a
KE a felmentést megelőző kinevezés szerinti határozott / hatlan idejű kinevezést ad.
 A bírói kinevezés feltételei - Moon bíróvá az a harmincadik életévét betöltött személy nevezhető ki, aki
a.) magyar áp,
b.) nem áll cselképességet érintő gondnokság/támogatott döntéshozatal hatálya alatt
c.) egyetemi jogi végzettséggel rend,
d.) a jogi szakvizsgát letette,
e.) vállalja, h e tv rendeinek megfelelően vagyonnyilot tesz,
f.) min egy évig
bi titkárként, alügyészként, ügyvédként, közjegyzőként, jogtanácsosként dolgozott,
kormánytisztviselőként, ill köztisztviselőként kp-i közig szervnél közig, ill jogi szakvizsgához kötött
munkakörben dolgozott
korábban ABíróként, bíróként, katonai bíróként, ügyészként működött,
nemzetközi szervezetnél / az EU vmely szervénél ítélkezett, / az igazságszolgsal öf tevet folytatott
g.) a pályaalkalmassági vizsgálat eredménye alapján a bírói hivatás gyakorlására alkalmas.
 Nem nevezhető ki bíróvá az a személy,
a.) aki büntetett előéletű,
b.) aki egyetemi jogi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
c.) aki büntetlen előéletű, de a b bcs elkövetése miatt bjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította
d.) akivel szemben a b kgyk-t alkalmazott, a kgyk-t megszüntető végzés jogerőre em-étől szám 3 évig,
e.) akivel szemben a b próbára bocsátást alkalmazott, a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a
meghosszabbított próbaidı elteltétől szám 3 évig,
f.) akivel szemben büntetőelj - ide nem értve a magánvádas / pótmagánvádló vádindítványa alapján indult
eljt - van folyamatban, a bünteőelj jogerős befejezéséig,
g.) akit bíróként, ügyészként, kormánytisztviselőként, köztisztviselőként, közjegyzőként, ügyvédként,
végrehajtóként, közalkalmazottként, rendvédelmi fdt-ot ellátó szervek hiv állományú tagjaként, igügyi
alkalmazottként, alügyészként, ügyészségi fogalmazóként, ügyvédjelöltként, kj helyettesként fegyelmi eljban
a legsúlyosabb fegyelmi büntetéssel sújtottak, mindaddig, amíg a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, stb
 pályaalkalmassági vizsgálat (eg, fizikai+pszichikai)
Bírói kinevezés, kirendelés, áthelyezés
 első alkalommal 3 évre, egyéb esetben hat-lan időre szól
 első kinevezésekor az OBH elnöke, ezt követően a Kúriára a Kúria elnöke, az ítélőtáblára az ítélőtábla elnöke,
a tvszékre, a közig és munkaügyi bíróságra, ill a járásbíróságra a tvszék elnöke osztja be.
 a b-ok közötti ügyteher egyenletes elosztásának biztosítása /szakmai fejlődésének elősegítése érdekében más
szolgálati helyre lehet kirendelni.
 pályázat alapján másik b-on tölt be bírói álláshelyet, az OBH elnöke áthelyezi.
A bíró jogai és kötei
 feladatai megfelelő ellátásához szüks feltételeket biztosítani kell.
 A bíróra kiosztható ügyek számát úgy kell meghatározni, h az lehetővé tegye az elji és ügyviteli szabályok
megtartását és a bírák arányos munkaterhét.
 Ha a b a Be. kiemelt jelentőségű ügyekre, ill a Pp. kiemelt jelentőségű perekre von fejezetei szerinti ügyet
tárgyal, úgy az eljáró bírákat az elji szabályok és határidők betartása érdekében az egyéb munkavégzés alól
szükség szerint fel kell menteni, ill mentesíteni kell.
 hivatása méltóságának és felelőssége súlyának megfelelő, függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg.
 hivatását esküjéhez hűen köteles gyakorolni, igszolgi feladatainak teljesítését nem tagadhatja meg, a rábízott
ügyekben folyamatosan, lelkiismeretesen köteles eljárni.
 minden ügyben befolyástól mentesen, és részrehajlás nélkül köteles eljárni.
 a döntés befolyásolására ir minden kísérletet köteles elhárítani és arról a b elnökét tájékoztatni.
 az elja során köteles az ügyféllel szemben tisztességes és pártatlan magatartást tanúsítani.
 köteles a minősített adatot szolgálati viszonya alatt és annak megszűnése után is megőrizni, a titoktartás alól
csak tvben meghat szerv adhat felmentést.
 a rábízott ügyet annak munkaigényessége és az elj sajátosságai által meghat ésszerű határidőn belül köteles
elbírálni.
Összeférhetetlenség
 nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevet nem folytathatnak.
 nem lehet Ogyi, európai parlamenti / önk-i képviselő, nemzetiségi szószóló, pm, / a kp-i állig szervekről, ill a
Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló tv hatálya alá tart állami vezető.
 Érvényesülnek a „szokásos” összeférhetetlenségi szabályok (kereső tev, Gt.-tagság).
 nem lehet választottb tagja.
 A b elnökének, elnökhelyettesének, ill kollégiumvezetőjének és helyettesének, csoportvezetőjének és
helyettesének a hozzátartja ugyanazon bon, kollégiumban / csoportban bíróként nem működhet (erre az
összeférhetetlenségi esetre szolgálati érdekből felmentést az OBH elnöke adhat).
 A bíró köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel. Az érintett bírák
legkésőbb az összeférhetetlenségi ok keletkezésétől szám 30 NB kötelesek közös megállapsal kezdeményezni
az összeférhetetlenségi ok megszüntetését, ennek elmaradása
 A bíró a szolgálati viszonyán kívül nyilvánosan nem fogalmazhat meg vélt b előtt folyamatban lévő /
folyamatban volt ügyről, különös tekintettel az általa elbírált ügyekre.
 A bíró az általa intézett ügyről a sajtó, a rádió és a televízió részére nem adhat tájt. A b előtt folyamatban lévő
/ befejezett ügyről a sajtó, a rádió és a televízió részére a b elnöke / az általa megbízott személy adhat tájt.
 Az OBH-ba beosztott bíró megtartja bírói tisztségét, de nem ítélkezhet. Javadalmazására a bíróra von
szabályokat kell alk. Határozott időre kinevezett bíró az OBH-ba nem osztható be.
 A bíró hivatali teve során köteles végrehajtani az OBH elnökének inteit, utasításait.
 A hivatali beosztás megszűnését követően a bírót tényleges bírói álláshelyre, indokolt esetben pályázat nélkül
tanácselnöki munkakörbe kell beosztani, ill kinevezni a bíró hivatali tevét megelőző / azzal min azonos szintű,
lehetőleg a bíró lakóhelye szerinti szolgálati helyre.
 A bírót a minisztériumba a jszok előkészítésében tört részvétel, kegyelmi ügyek intézése / egyéb igazságügyi
munkatapasztalatot igénylő feladat ellátása céljából lehet beosztani. A minisztériumba beosztott bíró megtartja
bírói tisztségét, de nem ítélkezhet. Javadalmazására a bíróra von szabályokat kell alk. Határozott időre
kinevezett bíró a minisztériumba nem osztható be. A minisztériumba beosztott bíró felett a munkáltatói jogkört
az igazságügyért felelős miniszter gyak. A minisztériumi beosztás megszűnését követően a bíró tényleges bírói
álláshelyre osztható be.
 A bírót a Kúriára a jogegységi hatok előkészítésével és joggyakorlat-elemzéssel kapcs feladatok ellátására be
lehet osztani. A Kúriára beosztott bíró a Kúrián nem ítélkezhet, megtartja korábbi illetményét és jogosult a
korábbi bírói beosztására utaló elnevezés használatára. Határozott időre kinevezett bíró a Kúriára nem osztható
be.
 57
A bíró munkájának értékelése
 A bíró munkáját e tv szerint értékelni kell.
 A bi vezető ítélkező munkáját e tv szerint kell értékelni, amelynek elrendelésére a kinevező jogosult.
 Az értékelést megalapozó vizsgálatnak - a jogerősen befejezett ügyek alapján - fel kell tárnia a bíró anyagi, elji
és ügyviteli jsz-alki és tárgyalásvezetési gyakorlatát.
A bíró szolgálati viszonya megszűnik
− a bíró halálával,
− ha a bíró a hatlan időre tört bírói kinevezését nem kérte, / kinevezésre nem alkalmas, a bíró szolgálati
viszonya a kinevezés napjától szám 3. év utolsó napján szűnik meg,
− a KE általi felmentéssel
 A bírói tisztség ellátásához szüks gyakorlati és elméleti ismeretek megszerzése végett a bokon egyetemi jogi
végzettségű, a külön tvben meghat feltételeknek megfelelő fogalmazók működnek.
 A bokon a külön tvben foglalt feltételeknek megfelelő, jogi szakvizsgával rend bi titkárok működnek. A bi
titkár és a fogalmazó ellátja a külön tvben meghat feladatokat. A bi titkár külön tv alapján a bíró fdtkörében
járhat el.
 A bon az ügyintézői, ügyviteli és egyéb feladatokat a bi tisztviselők, az írnokok és a fizikai alkalmazottak
látják el.
Fegyelmi felelősség
 A bírák fegyelmi és az ezzel öf kártérítési és személyiségi jogsértés miatti ügyeiben+a bíró munkájának szakmai
értékeléséből és vezetői munkájának értékeléséből eredő jogvitákban, ill a 42. § (6)-(8) szerinti
összeférhetetlenségi eljárásban a Bp területén működő ítélőtábla mellett elsőfokú szolgálati b (elsőfokú
szolgálati b), a Kúria mellett másodfokú szolgálati bíróság (másodfokú szolgálati b) jár el.
 Fegyelmi vétséget követ el a bíró, ha vétkesen
a) a szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségeit megszegi, vagy
b) az életmódjával, magatartásával a bírói hivatás tekintélyét sérti vagy veszélyezteti.
 Ha a fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja bírósági vezetővel szemben merül fel, a fegyelmi elj megindítását
a kinevezési jogkör gyakorlója kezdeményezi az elsőfokú szolgálati b elnökénél.
 Ha a fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja vezetői kinevezéssel nem rendelkező bíróval szemben merül fel,
a fegyelmi elj megindítását
a) kúriai bíró esetén a Kúria elnöke,
b) az ítélőtábla bírájánál az ítélőtábla elnöke,
c) a tvszéki bíró, a járásbírósági bíró, továbbá a közig és munkaügyi b-i bíró esetén a tvszék elnöke,
 kezdeményezi az elsőfokú szolgálati b elnökénél.
 fegyelmi elj megindításáról, a fegyelmi eljárás megtagadásáról/előzetes vizsgálat elrendeléséről - az érintett
bíró egyidejű értesítése mellett - a szolgálati bíróság kijelölt fegyelmi tanácsa dönt.
 Az elsőfokú szolgálati bíróság tanácsa a bírót tisztségéből felfüggeszti, ha a bírót előzetes letart-ba / házi
őrizetbe helyezték, ill vele szemben lakhelyelhagyási tilalmat / id kgyk-t rendeltek el,/vádemelésre került sor,
ill, ha a szolgálati helyén való jelenléte a tényállás megállapítását gátolná.
 fegyelmi büntetések:
a) feddés,
b) megrovás,
c) 1 fizetési fokozattal való visszavetés,
d)2 fizetési fokozattal való visszavetés,
e) vezetői tisztségből való felmentés,
f) bírói tisztségből való felmentés indítványozása.
A kártérítési felelősség és sérelemdíj
 szolgálati viszonyából eredő kötének szándékos / súlyosan gondatlan megszegésével a munkáltatónak okozott
kárért anyagi felelősséggel tartozik. +tőle a munkáltató az okozott személyiségi jogsértés miatt sérelemdíjat
követelhet.
 felelősségét, a kár bekövetkeztét és mértékét, ill a személyiségi jogsértést a munkáltatónak kell bizonyítania.
 3 havi illetménye erejéig felel, ill kötelezhető sérelemdíj megfiz-ére ha a kárt, ill a szem jogsértést súlyosan
gondatlan magatartásával okozta. Szándékos károkozás esetén a bíró a teljes kárösszegért felel.
 vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgi / elszámolási kötgel, jegyzék /
elismervény alapján átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetében tart,
kizárólagosan használ / kezel.
 Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, h a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, / a munkáltató a
biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította és e körülményre a munkáltató figyelmét előzetesen felhívta.
 Fegyelmi vétség elkövetésével össze nem függő kártérítési ügyben, ill sérelemdíj megfiz iránti ügyben
kártérítési felelősségét, ill a sérelemdíj iránti követelést a munkáltatói jogkör gyakorlója - a kár tudomására
jutásától szám 60 NB - indokolt hattal bírálja el.
 A kártérítési és a sérelemdíj megfiz iránti eljra a fegyelmi elj szabályait kell megfelelően alk.
 A munkáltató hata ellen a bíró 15 NB bhoz fordulhat.
 A munkáltató a bírónak a szolgálati viszonyával öf-ben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes
mértékben felel. +a szolgálati viszonyával öf-ben okozott személyiségi jogsértésért sérelemdíj megfizetésére
köteles.
 Mentesül a munkáltató a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt, ill a személyiségi jogsértést a működési
körén kívül eső elháríthatatlan ok/kizárólag a károsult, ill a személyiségi jogában megsértett elháríthatatlan
magatartása okozta.
 Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a károsult vétkes magatartása idézett elő. A bírónak kell
bizonyítania, h a károkozás a szolgálati viszonyával öf-ben következett be.
 38/1993. (VI. 11.) AB hat A bírói függetlenséggel kapcsolatos legrészletesebb, "alaphatározat" kimondja: "a
bírói hatalom sajátossága az, hogy a másik két, ťpolitikaiŤ jellegű hatalmi ággal szemben állandó és semleges.
... Ezt a semlegességet fogalmazza meg az Alk 50. § (3) azzal, h a bírák függetlenek, és csak a törvénynek
vannak alávetve. ...
 33/2012. (VII. 17.) AB hat alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a nyugdíjkorhatárt elérő bírák kötelező
felmentését előíró törvényi szabályokat
 13/2013. (VI. 17.) AB határozat - A szabályozás, amely alkotmányossági kérdéseket vetett fel:
 A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. tv rendelkezéseit két alkalommal vizsgált az
Európa Tanács alkotmányos kérdésekkel foglalkozó szerve, a Velencei Bizottság. Az első esetben kialakított
véleménye alapján a tv-t módosították. A módosított tv ismételt vizsgálata után a nemzetközi szervezet
ismételten fogalmazott meg kifogásokat. E kifogásokat az akkori közigazgatási és igazságügyi miniszter
„sajátjaként” megfogalmazva, indítvány formájában tárta az Alkotmánybíróság elé.
 Az indítvány több kérdést is felvetett, amelyeket a bírói függetlenség és a jogállamiság alkotmányos elvével
indítványozott ütköztetni. Ilyen kérdésként merült fel – egyebek mellett – az OBH elnöke által meghozott
határozatok indokolásának kötelezettsége, illetve az indokolás mélysége a jogállamiság elvének fényében,
valamint az OBT – összetétele, elnöklete, és tagjainak jogai a bíróii függetlenség elvének fényében.
 Az AB által elbírált alkotmányossági kérdés:
 A szabályozás értelmében az OBH elnöke határozatait „a szükséghez képest indokolja”.
 Az OBT elnöki tisztségét a tagok félévenként egymást váltva viselik. Az OBT ülésén tanácskozási joggal vesz
részt az OBH elnöke, az igazságügyért felelős miniszter, a legfőbb ügyész, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke,
a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke, a meghívott eseti szakértők, a civil és egyéb érdekképviseleti
szervezetek képviselője. E felsorolt tagoknak és meghívottaknak nincs szavazati joguk. A szabályozás ezen
módja megnehezíti az OBH elnökének ellenőrzését, ezért közvetve sérti a bírói függetlenséget.
 Az AB megállapításai:
 az első kérdés kapcsán megállapította, hogy a jogállamiságból fakadó alkotmányos követelmény az, hogy az
OBH elnöke minden olyan esetben, amikor személyzeti kérdésben dönt és határozata ellen az érintett
jogorvoslati joggal rendelkezik (mert a döntés jogát vagy jogos érdekét érinti), döntését mindenre kiterjedően
köteles indokolni.
 Az OBT-re von szabályozás esetében az AB nem állapította meg a bírói függetlenség elvének sérelmét. Arra
hivatkozott, hogy
 az OBT 14 bíró tagját hat évre választják, amely garantálja a testület stabilitását,
 az OBT a központi igazgatás felügyeleti szerveként nincs befolyással a bírói ítélkező tevékenységre,
 ezért az elnöki mandátum félévenkénti rotálása nincs befolyással a bírói függetlenség érvényesülésére.
 58
 A delegált tagok tagsága nem szükségszerű, az Alaptörvényből nem vezethető le OBT-beli tagságuk. Ezért
szavazati joguk hiánya sem vezethet alaptörvény-ellenességre.
 36/2013. (XI. 22.) AB hat - alkjogi panaszok a bírósági ügyáthelyezés lehetőségének alaptörvény-ellenességét
kifogásolták. AB megállapította, h az ügyáthelyezéseket lehetővé tevő, korábban hatályos törvényi
rendelkezések alaptörvény-ellenesek voltak és nemzetközi szerződésbe ütköztek.
24. AZ ÜGYÉSZI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE, FELADAT- ÉS HKE, A LÜ ÉS AZ ÜGYÉSZEK
JOGÁLLÁSA
29. cikk
(1) A LÜ és az ügyészség független, az igazságszolg közreműkjeként mint közvádló az állam büntetőigényének
kizárólagos érvényesítője. Az ügyészség üldözi a bcseket, fellép más jogsértő cselekkel és mulasztásokkal szemben,
ill elősegíti a jogellenes cselek megelőzését.
(2) A LÜ és az ügyészség
a) tvben meghatak szerint jogokat gyakorol a nyomozással öf-ben;
b) képviseli a közvádat a bi eljban;
c) felügyeletet gyakorol a büntetés-vh tvessége felett;
d) a közérdek védelmezőjeként az Alaptv / tv által meghat további feladat- és hköket gyakorol.
(3) Az ügyészi szervezetet a LÜ vezeti és irányítja, kinevezi az ügyészeket. A LÜ kivételével az ügyész szolgálati
jogviszonya az ált öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn.
(4) A LÜt az ügyészek közül a KE javaslatára az Ogy választja 9 évre. A LÜ megválasztásához az Ogyi képviselők
2/3-ának szavazata szüks.
(5) A LÜ évente beszámol tevéről az Ogynek.
(6) Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevet.
(7) Az ügyészség szervezetének és működésének, a LÜ és az ügyészek jogállásának részletes szabályait, ill
javadalmazásukat sarkalatos tv hat meg.
 Egyik hatalmi ághoz sem tartozik, de mindhárommal kapcsolatban áll.
 Az ügyészség szervezeti modelljei, kapcsolata az Ogysel
 Az alárendelt ügyészségi modellben az ügyészség szervezete a végrehajtó hatalomnak alárendelten műk, az
ügyészséget a Kormány az igazságügyért felelős miniszteren keresztül irányítja. Az irányítás azonban csak ált
jellegű lehet, a végrehajtó hatalom nem jogosult az ügyészségtől konkrét hköket elvonni. Az alárendelt modellt
követı államokban az ügyészség fő feladata a bűnüldözés.
 Az önálló ügyészségi modellben - amelyet Mo is alkalmaz - az ügyészség és a Kormány között nincs
hierarchikus viszony. Az ügyészség csak az Ogynek tartozik felelősséggel, a többi hatalmi ágtól, állami
szervezettől független.
 Moon az ügyészség önálló, sui generis szervezet rendszer, amely az Ogynek alárendelten műk. Az alárendeltség
viszont nem közvetlen, az Ogy az ügyészség szakmai kérdéseibe nem szólhat bele. A LÜ ezért sem
közvetlenül, sem közvetve nem utasítható vmely meghat tartalmú, egyedi döntés meghozatalára /
megváltoztatására [3/2004. (II. 17.) AB hat].
 A „közvetett alárendeltség” kétféleképpen valósul meg
1./ egyfelől tveken keresztül,
2./ másfelől a LÜ személyén keresztül.
 A LÜt a KE javaslatára az Ogy választja 9 évre, minősített többséggel.
 A LÜhez az Ogyi képviselők kérdést intézhetnek, és az ügyészség tevéről beszámolni köteles az Ogynek.
 A LÜnek az egyedi döntésekért nincs politikai felelőssége, csak közjogi.
 Az ügyészség szervezete
a.) a LÜség,
- kp-i költségvetési szerv; jogi személy.
- a LÜ, a fellebbviteli főügyészséget fellebbviteli főügyész, a főügyészséget főügyész, a járási
ügyészséget vezető ügyész vezeti.
b.) a fellebbviteli főügyészségek,
c.) a főügyészségek,
d.) a járási ügyészségek.
 Az ügyészség tudományos és kutató intézménye az Országos Kriminológiai Intézet.
 Az ügyészi szervezetet a LÜ vezeti és irányítja.
LÜ
a.) tanácskozási joggal részt vehet az Ogy ülésein, ill a Kúria teljes ülésein;
b.) bcs nyomozását bármely nyomozó hatóságtól az ügyészség hkébe vonhatja;
c.) a Be-ben meghatak szerint a büntetőügyekben hozott jogerős hatok ellen felülvizsgálati indítványt / a tvesség
érdekében jogorvoslatot nyújthat be a Kúriához;
d.) jogegységi eljt kezdeményezhet a Kúria előtt, ill a Kúria előtti jogegységi eljban gyak tvben meghat jogkörét;
e.) indítványozza közvádas bcs / szs miatt a mentelmi jog felfüggesztését, ill ha tv az elj megindítását vmely szerv,
személy hjához köti, kezdeményezi a hj megadását;
f.) jsz tervezetére - kivéve az önk-i rendelet tervezetét - vélt nyilváníthat, az ügyészség jogállását, fdtkörét érintő
jszok tervezetére vélt nyilvánít;
g.) tv kezdeményezésére, ill rendelet és közjogi szervezetszabályozó eszköz kibocsátására jogosult szervnél jsz, ill
közjogi szervezetszabályzó eszköz alkotását, módosítását / hatályon kívül helyezését javasolhatja;
h.) kezdeményezheti az AB-nál a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát, ill a
kihirdetéstől számított 30 NB az Alaptörvény és az Alaptörvény módosítása megalkotására és kihirdetésére
vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények megtartásának vizsgálatát;
i.) kezdeményezheti az ABnál jsz nemzetközi szerzbe ütközésének vizsgálatát;
j.) a Kúria előtti eljban a bok ítélkezési gyakorlatának egységesítése érdekében jogkérdésben, a közérdeket
képviselve, saját kezdeményezésére, / bármely fél kérelmére kifejtheti, a Kúria felhívására kifejti szakmai vélét
akkor is, ha az ügyész az eljban nem vesz részt.
Az ügyészek a LÜnek alárendelten működnek, számukra utasítást csak a LÜ és a felettes ügyész adhat.
Az ügyészi szervek közül
a.) a LÜség a fellebbviteli főügyészségeket és a főügyészségeket,
b.) a főügyészség a járási és a járási szintű ügyészségeket irányítja.
Felettes ügyészség
a.) a LÜség az összes ügyészi szerv;
b.) a főügyészség a megye (főváros) területén műk járási ügyészségek tekintetében.
 A felettes ügyész az alárendelt ügyészeket utasíthatja, tőlük bármely ügy elintézését saját hkébe vonhatja, ill az
ügy elintézésére más - alárendelt - ügyészt jelölhet ki.
 Az ügyészi szerv vezetője
a.) a költségvetési keretek között gondoskodik az ügyészség működéséhez szüks személyi és tárgyi
feltételekről;
b.) gyak a LÜ, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló tv
által hkébe utalt munkáltatói jogköröket;
c.) a LÜ utasításában meghat kivételekkel irányítja az ügyészség gazdálkodási tevét;
d.) ellenőrzi az elji határidők megtartását;
e.) gondoskodik az ügyviteli és igazgatási szabályok megtartásáról;
f.) irányítja és ellenőrzi az alárendelt vezető ügyészek igazgatási tevét;
g.) biztosítja az érdekképviseletek jogainak gyakorlását;
h.) felelős az ügyészségek működésével kapcsolatban tvben előírt személyes adatokat tartalmazó, ill jszokban
elrendelt - személyes adatokat nem tartalmazó - nytok vezetéséért, adatok szolgáért;
i.) gondoskodik az ügyészség ügyfélfogadási idejének az ügyészség honlapján tört közzétételéről;
j.) ellátja azokat az egyéb feladatokat, amelyeket jsz / LÜi utasítás a fdtkörébe utal.

 Az ügyészi feladatokat az ügyészek mellett - nem teljes ügyészi jogkört gyakorló - alügyészek, ügyészségi
fogalmazók és ügyészségi megbízottak is végzik, munkájukat más ügyészségi alkalmazottak (tisztviselők,
írnokok és fizikai alkalmazottak) segítik.
 Az ügyészi jogkörben eljáró alügyészt és ügyészségi fogalmazót az elji csele tekintetében az ügyész kötei
terhelik, és az ügyésszel azonos jogok illetik meg.
Az ügyészség bjogi tev-e
 59
 Az ügyész köteles biztosítani
a.) minden, a hivatali teve során tudomására jutott bcs következetes üldözését; +
b.) h senkit tvellenesen ne vonjanak büntetőjogi felelősségre, ne fosszanak meg személyi szabadságától, senkit
tvtelen jogfosztás, korlátozás / zaklatás ne érjen.
 A bűnözés elleni küzdelem érdekében az ügyész összehangolt inteket kezdeményezhet a nyomozó
hatóságoknál, ill más érdekelt szerveknél.
Az ügyész feladatai a nyomozással és a vádemeléssel kapcsolatban
 a vádemelés feltételeinek megállapítása végett
a.) nyomozást végeztet;
b.) felügyeli a nyomozó hatóság önálló nyomozását; ill
c.) a Be-ben meghat esetekben a nyomozást maga végzi.
 A nyomozás feletti felügyelet keretében a tvben meghat jogkörei felhasználásával minden szüks intt megtesz
annak érdekében, h a nyomozó hatóság az önálló nyomozását tvesen, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a
vádemelés kérdésében történı döntésre alkalmas módon teljesítse. Így különösen
a.) megvizsgálhatja és megváltoztathatja a nyomozó hatóság hatait és a nyomozás során tett inteit, az esetleges
jogsértés kiküszöbölése iránt haladéktalanul intézkedik;
b.) a nyomozó hatóságot a nyomozással kapcsolatban utasíthatja, az utasításának vhát ellenőrzi;
c.) elbírálja a nyomozás során előterjesztett, a fdtkörébe tart jogorvoslati kérelmeket.
 Ahol a rendőrségi tv a titkos infógyűjtés körében a rendőri szerv / annak vezetője számára állapít meg jogokat
és köt-eket, ott az ügyészségi nyomozást végző ügyészi szervet / annak vezetőjét kell érteni.
 Ha a rendőrségi tv a bírói engedélyhez nem kötött titkos infógyűjtés keretében végzett cselhez az ügyész
engedélyét (hját, jóváhagyását) írja elő, az engedélyezés jogkörét a felettes ügyész gyak.
 Az ügyész (felettes ügyész) a titkos infógyűjtés elvégzése érdekében - a feljelentés elutasításának, / a nyomozás
megszüntetésének kilátásba helyezése, ill az adatkérés kivételével - a nyomozó hatóságot utasítja / titkos
infógyűjtés végzésére jogosult más szolgálatot (hivatalt) megkeresi.
 Közvádlóként az ügyész dönt a vádemelésről, / az elj más, a Be-ben meghat módon tört befejezéséről.
 A vádnak tvesen beszerzett bizonyítékokon kell alapulnia.
 Az ügyész gondoskodik arról, h az ügy eldöntéséhez szüks minden tény, bizonyíték és jogi okfejtés a b elé
kerüljön.
A büntetőb-ok előtti ügyészi tev
 az igazságszolg közreműkjeként érvényesíti az állam büntetőigényét a büntetőbok előtt, egyúttal közreműk
abban, h a bok hatai megfeleljenek az Alaptvnek és a tveknek.
 E feladat megvalósítása érdekében
a.) a büntetőügyekben a tárgyaláson képviseli a vádat, a váddal rendelkezhet;
b.) a b döntése előtt az ügyben felmerülő minden kérdésben indítványt tehet;
c.) gyak a Be-ben számára biztosított jogorvoslati jogokat.
 A vád képviseletét - tvben meghat esetben - alügyész és ügyészségi fogalmazó is elláthatja.
A tvekben meghat joghátrányok vha tvességének felügyelete
 felügyeleti teve során bármely időpontban és helyen ellenőrizheti a tvekben meghat joghátrányok és
jogkorlátozások vhának, a fogvatartottakkal való bánásmódnak a tvességét, a vh alatt állók jogvédelmére von
rend-ek érvényesülését. E rend megfelelő alkával jár el pl utógondozás és a bűnügyi, szs-i nyt vonatkozásában
is.
 Az ellsel érintett - személyi szabadságot kizáró / korlátozó, ill más jogot korlátozó joghátrányokat végrehajtó -
szerv vezetője köteles az ügyésznek a tvek megtartására és a fogva tartás körülményeire von rendét teljesíteni.
 köteles haladéktalanul szabadlábra helyezni azt, akit tves hat nélkül / a hatban megjelölt időponton túl tartanak
fogva.
 tvsértő gyakorlat / mulasztásban megnyilvánuló tvsértés megszüntetése érdekében felhívással fordul az ill
vezetőhöz, aki ez alapján intézkedni köteles.
 Az ill vezető az ügyészi felhívás ellen 15 NB - felettes szerve útján - előterjesztést tehet a felettes ügyészhez,
amelynek az ügyészi felhívásban foglaltak vhára halasztó hatálya van.
 Az ügyész a büntetés-vhhoz kapcsolódó bi eljban részt vehet, indítványt tehet, ill jogorvoslattal élhet.
 Felügyeleti jogkörében az ügyész
a.) meghallgathatja a fogvatartottakat, ill megvizsgálhatja a bünt ügyben hozott hatok vhával kapcs
panaszokat,
b.) megtekintheti a fogvatartás körülményeit és rendjét szabályozó utasításokat, a fogvatartási iratokat,
c.) a vh bármely kérdésében vizsgálatot tarthat, ill az ellenőrzött szervet vizsgálat tartására kérheti fel,
d.) a vhra ill szervek vezetőitől iratok és adatok rendre bocsátását, ill megküldését, + felvilágosítás adását
kérheti,
e.) a vhi szerveknél ált érvényű rend (int, utasítás stb.) kiadását, módosítását / hatályon kívül helyezését
kezdeményezheti.
A nemzetközi bűnügyi együttműk
 Ha a nemzetközi bűnügyi együttműkről szóló tvek másként nem rendelkeznek, a LÜ dönt
a.) a be külföldi hatóság részére tört átadásáról / a külföldi hatóságnál tört feljelentésről;
b.) a külföldi hatóság által felajánlott büntetőelj átvételéről; ill
c.) másik állam igügyi hatósága részére adható, ill az attól kérhető elji jogsegélyek tárgyában.
Az ügyész részvétele peres és nemperes eljokban
a.) a perben felperesként / az ellene indított perben alperesként vesz részt,
b.) a mások között folyó perben tv felhatalmazása alapján felléphet, /
c.) a más által indított perbe - tvben meghat esetben és módon - beléphet.
 abban a peres /nemperes eljban, amelyet tv alapján indít, / ellene indítanak, a féllel azonos jogok illetik meg.
 Tv perindításra jogosíthatja különösen
a.) a nemzeti vagyonnal tört rendsel,
b.) a közpénzek jogszerűtlen felhasználásával,
c.) a semmis szerzsel a közérdekben okozott sérelem megszüntetésével,
d.) a közhiteles nytba bejegyzett adatokkal,
e.) a környezet, természet és termőföld védelmével,
f.) magánszemélyek fogyasztói szerzei (ált szerzi feltételek) megtámadásával,
g.) családi jogállás megváltoztatásával öf-ben.
 Ha tv az ügyészt perindításra jogosítja, az elj közérdekűségét vélelmezni kell.
Egyes jogi személyekkel és jogi személyiséggel nem rend szervezetekkel kapcs ügyészi feladatok
 tvben meghat jogi személyek, jogi személyiséggel nem rend más szervezetek közhiteles nytba vételét
(bejegyzését), törlését elrendelő, ill a nytba bejegyzett adatok változásával kapcsolatban hozott bi hattal
(hatósági döntéssel) szemben jogorvoslati / perindítási jog illeti meg.
 Ha a közhiteles nyt adata tvsértő, / utóbb tvsértővé vált, az ügyész - tvben meghat feltételek alapján - az adat
törlését, kijavítását, megváltoztatását kezdeményezheti.
Egyes hatósági eljokhoz és int-ekhez kapcsolódó ügyészi feladatok
 ell a közig hatóságok, ill a bon kívüli más jogalkalmazó szervek által hozott egyedi, b által felül nem bírált
jogerős / végrehajtható döntések, ill hatósági intek tvességét.
 a közig hatósági döntés érdemére kiható tvsértés esetén a jogerőre emelkedéstől / a vh elrendelésétől szám max
egy éven belül, kötet megállapító, jogot elvonó / korlátozó döntés esetén a vhhoz való jog elévüléséig, követelés
biztosítását / dolog zárlatát elrendelő döntéssel szemben mindaddig, amíg ez az állapot fennáll, felhívással él a
tvsértés megszüntetése érdekében.
 a felhívásban indítványozhatja a tvsértő döntés vhának felfüggesztését. A felhívás címzettje a vht a döntéséig
köteles azonnal felfüggeszteni, és erről az ügyészt egyidejűleg tájékoztatni.
A szs-i ügyekkel kapcs ügyészi feladatok
 Ha a szs-i hatóság bcst bírált el szsként, az ügyész a hat ellen a bcs elévülési idején belül élhet felhívással.
 A jogerős döntés ellen az elkövető javára az elkövetett szsről a nytban kezelt adatok törlési határidejéig van
helye felhívásnak.
 elbírálja a szs-i hatóság inte és hata ellen benyújtott panaszt. Hata a szs-i hatóságra kötelező.
Ügyészségi testületek
 60
Az ügyészségi alkalmazottak tanácsa és az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsa:
 Ügyészségi alkalmazottak tanácsa műk a LÜségen; a fellebbviteli főügyészségeken; a főügyészségeken, az
alárendelt járási ügyészségekre is kiterjedő hkrel; az Országos Kriminológiai lntézetben (OKRI).
 Az alkalmazotti tanácsokat az előbbiekben felsorolt szervenként az ott szolgálatot teljesítő ügyészségi
alkalmazottak választják 5 évre. A főügyészségen műk alkalmazotti tanács megválasztásában részt vesznek a
főügyészség alá rendelt járási ügyészségeken szolgálatot teljesítő ügyészségi alkalmazottak is.
 Az alkalmazotti tanács tagjainak száma, ha az ügyészségi alkalmazottak száma a választás időpontjában a húsz
főt nem haladja meg három, a száz főt nem haladja meg négy, a száz főt meghaladja öt fő. Ha az alkalmazotti
tanács tagjainak száma három, közülük min egy főt, ha az alkalmazotti tanács tagjainak száma négy / öt,
közülük min két főt nem az ügyészek közül kell megválasztani.
 Az alkalmazotti tanácsok tagjaik közül egy-egy főt delegálnak 5 évre az Ügyészségi Alkalmazottak Országos
Tanácsába.
 Az Országos Tanácsra és tagjaira e tvben eltérően nem szabályozott kérdésekben az alkalmazotti tanácsra, ill
az annak tagjaira irányadó rend-eket kell megfelelően alk.
 Az alkalmazotti tanácsot, ill tagjait az Mt. szakszervezeti tisztségviselőihez hasonló jogosultságok illetik meg
(munkaidő-kedvezmény, egyetértési jog a jóléti célú pénzeszközök felhasználásában, vélezési jog pl. a
munkarend kialakításában).
Az összügyészi értekezlet
 ilyet tartanak a LÜségen, a fellebbviteli főügyészségen, a főügyészségen szolgálatot teljesítő ügyészek.
 A főügyészség és az alárendelt járási ügyészségek ügyészei közös összügyészi értekezletet tartanak.
 elsősorban tanácsadó, vélező és javaslattételi joggal műk.
 hatképes, ha azon a részvételre jogosult ügyészek több mint kétharmada jelen van.
 hatait szótöbbséggel hozza
Az ügyészi tanács
 műk a LÜségen; a fellebbviteli főügyészségen; a főügyészségen, az alárendelt járási ügyészségekre is kiterjedő
hkrel.
 vélt nyilvánít - a LÜt és a LÜ helyettest kivéve - az ügyész kinevezését (magasabb munkakörbe helyezését) és
felmentését, + egyéb olyan kérdést illetően, amelyben a munkáltatói jogkör gyakorlója a vélét kéri, / a vélének
kikérését e tv, ill a LÜ elrendeli.
 A vélnyilv joga az ügyészi tanács tagjait együttesen illeti meg.
 akkor hatképes, ha az ülésén a tagoknak több mint fele részt vesz.
 hatait szótöbbséggel hozza.
 működését - e tv keretei között - ügyrendben szabályozza.
A kinevezés
 Ügyésszé azt az egyetemi jogi végzettséggel+jogi szakvizsgával rend magyar áp-t lehet kinevezni, aki nem áll
cselképességet érintő gondnokság/támogatott döntéshozatal hatálya alatt +
 Ezen túl az a személy nevezhető ki ügyésszé, aki a jogi szakvizsga letételét követően alügyészként, bi titkárként,
közjegyzőként, ügyvédként, jogtanácsosként, az OKRI-ban kutatóként, nyomozó hatóságnál nyomozóként min
egy évig ténylegesen dolgozott, / a köztisztviselők jogállásáról szóló, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló
hatálya alá tart szervnél közig, ill jogi szakvizsgához kötött munkakörben min egy évig ténylegesen dolgozott,
/ ügyészként, ABíróként, bíróként működött, / nemzetközi szervezetnél, az EU vmely szervénél ítélkezett, az
igazságszolgsal öf tevet min egy évig ténylegesen folytatott.
 Nem választható meg LÜnek, ill nem nevezhető ki ügyésznek, aki büntetett előéletű, aki egyetemi jogi
végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, aki büntetlen előéletű, de a b bcs elkövetése miatt
büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította, amíg a bűnügyi nytból nem törlik szándékos bcsek
miatt kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítéstől szám meghat ideig, ill aki egyéb
büntetőjogi joghátrány által érintett. Szintén nem nevezhető ki ügyésznek, akit ügyészként, bíróként,
kormánytisztviselőként, köztisztviselőként, végrehajtóként, közalkalmazottként, fegyveres szerv hivatásos
állományú tagjaként, igazságügyi alkalmazottként, alügyészként és fogalmazónként, ügyvédként,
ügyvédjelöltként, közjegyzőként, közjegyző helyettesként a legsúlyosabb fegyelmi büntetéssel sújtottak,
mindaddig, amíg a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, ill aki külön tvben szabályozott vagyonnyil-tételi kötét
megszegte.
 A LÜ jogkörébe tart ügyészi kinevezés előtt a pályázónak részt kell vennie pályaalkalmassági vizsgálaton.
 A LÜ az ügyészt első alkalommal az ügyészi tisztségbe pályázat útján nevezi ki.
 A LÜ helyettest a LÜ javaslatára a KE hatlan időre nevezi ki a hatlan időre kinevezett ügyészek közül.
 A LÜ az ügyészt első alkalommal (első ügyészi kinevezés) 3 évre, azt követően pedig – bizonyos kivételekkel
- hatlan időre nevezi ki. A
 az ügyész első kinevezése néhány esetben hatlan időre szól, ha pl. kinevezését megelőzően korábban min három
évig ügyészként, ill katonai ügyészként működött, / kiemelkedő elméleti jogi jártasságot szerzett a tudomány /
az oktatás területén.
A kirendelés
 Az ügyészt - hja nélkül - háromévenként, ezen belül max egy évre lehet ügyészségi érdekből / szakmai
fejlődésének elősegítése érdekében ügyészi munkakörbe, iden - szolgálati helyével azonos megyében lévő -
más szolgálati helyre kirendelni.
 A fővárosban, ill Pest megyében szolgálatot teljesítő ügyész a fővárosban / Pest megye területén lévő más
szolgálati helyre rendelhető ki. A kirendelésnél az ügyész méltányos érdekét figyelembe kell venni. A
kirendelést - a megkezdése előtt min 15 nappal - az ügyésszel írásban közölni kell, megjelölve a kirendelés
helyét, kezdetét és annak időtartamát. Az ügyész - hjával - az előbbiekben meghat időtartamon túl, ill az
előbbiekben nem említett szolgálati helyre is kirendelhető.
 A tv bizonyos kivételeket is meghatároz, így pl. nem rendelhető ki hja nélkül lakó-, / tart helyétől, ill szolgálati
helyétől más településen lévő szolgálati helyre: a nő várandóssága megállapításától gyermeke hároméves
koráig. A kirendeléssel plusz juttatások – pl. a szállás költség megtérítése – járnak.
Az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba beosztott ügyész
 A LÜ az ügyészt - hjával és az igazságügyért felelős miniszter egyetértése esetén - beoszthatja az igazságügyért
felelős miniszter által vezetett minisztériumba a jszok előkészítésében való részvétel / más ügyészi
munkatapasztalatot igénylő feladat ellátása céljából. Az igazságügyért felelős miniszter által vezetett
minisztériumba beosztott ügyész megtartja ügyészi tisztségét, de ügyészi jogkört nem gyakorolhat.
Nemzetközi szervezetnél / az EU keretében külföldön munkát végző ügyész
 A LÜ az ügyészt - hjával - határozott időre tartós külszolgálatra rendelheti ki nemzetközi szervezetnél / az EU
keretében igazságügyi együttműki feladatok ellátására.
 Az ügyész kérelmére a LÜ a munkavégzés időtartamára - határozott időre szóló - fizetés nélküli szabadságot
engedélyezhet a felsőoktatásban oktatói, magasabb vezetői / vezetői munkakör betöltésére.
A munkavégzés
 Az ügyész köteles a LÜ, ill a felettes ügyész utasításának eleget tenni. Az utasítást az ügyész kívánságára írásba
kell foglalni.
 Az ügyész köteles az utasítás vhát megtagadni, ha annak teljesítésével bcst, ill szst valósítana meg.
 Az ügyész az utasítás vhát megtagadhatja, ha annak teljesítése az életét, az egészségét / testi épségét közvetlenül
és súlyosan veszélyeztetné. Ha az utasítást az ügyész jsz-lyal / jogi meggyőződésével nem tartja
összeegyeztethetőnek, az ügy elintézése alól mentesítését kérheti írásban, jogi álláspontját kifejtve. Az ilyen
kérelem teljesítése nem tagadható meg; az ügy elintézését ez esetben más ügyészre kell bízni, / azt a felettes
ügyész saját hkébe vonhatja.
 Ha az utasítás vha jogellenesen kárt, ill szemályisági jogsértést idézhet elő, és az ügyész ezzel számolhat,
köteles erre az utasítást adó figyelmét felhívni.
Az alügyész, az ügyészségi fogalmazó ügyészségi szolgálati jogviszonya
 Ügyészségi fogalmazóvá azt a z egyetemi jogi végz magyar ápt lehet kinevezni, aki nem áll cselképességet
érintő gondnokság/támogatott döntéshozatal hatálya alatt
 Alügyésznél ezen felül még 3év joggyakorlattal és külön jsz szerinti jogi szakvizsgával is rendelkezzék.
 Az alügyészt és az ügyészségi fogalmazót hatlan időre a LÜ nevezi ki és menti fel.
 Az ügyészségi fogalmazót alügyésszé kinevezését megelőzően kell minősíteni.
 Az alügyészt a határozott időre szóló kinevezés időtartamának lejártáig, hatlan időre szóló kinevezés esetén a
 61
kinevezést követő 3 év letelte előtt, azt követően - az öregségi nyugdíjra való jogosultságot megelőző 6 év
kivételével - 8 évenként, ill az ügyészi tisztségre tört pályázatának benyújtását követő 2 héten belül minősíteni
kell, feltéve, h az előző minősítés ismertetése óta hat hónap eltelt.
25. AZ ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA ÉS HELYETTESEI
26. A NEMZETI ADATVÉDELMI ÉS INFÓSZABADSÁG HATÓSÁG
VI. cikk
(3) A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos
törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi.
30. cikk
(1) Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevet lát el, elját bárki kezdeményezheti.
(2) Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja /
kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében ált / egyedi inteket kezdeményez.
(3) Az alapvető jogok biztosát és helyetteseit az Ogy az Ogyi képviselők 2/3-ának szavazatával hat évre választja. A
helyettesek a jövő nemzedékek érdekeinek, ill a Moon élő nemzetiségek jogainak védelmét látják el. Az alapvető
jogok biztosa és helyettesei nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevet.
(4) Az alapvető jogok biztosa évente beszámol tevéről az Ogynek.
(5) Az alapvető jogok biztosára és helyetteseire von részletes szabályokat tv hat meg.
 Az Alaptv rendszerében az alapvető jogok biztosa (ombudsman) a parlamenti ell elkülönített szerve.
 Feladata az alapjogokkal kapcs visszásságok kivizsgálása és azok orvoslásának kezdeményezése. Az alapvető
jogok biztosa nem hatóság, nem „orvosol” közvetlenül jogsértéseket, hanem kezdeményezi a jogsértések
orvoslását.
 Az Alaptv jelentősen átalakította az ombudsmani rendszert. 2012. január 1-jét megelőzően 4 ombudsman
működött;
1./ az ált biztos (ápi jogok Ogyi biztosa),
2./ a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok Ogyi biztosa,
3./ jövő nemzedékek Ogyi biztosa és
4./ az adatvédelmi biztos.
 Az Alaptv az első hármat egységes szervezetbe integrálta. Az ált biztosnak megváltozott az elnevezése
(alapvető jogok biztosa), a jövő nemzedékek biztosa és a kisebbségi biztos pedig az ált biztos helyetteseiként
működnek tovább.
Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek jogállása
 Feladat és hk
 teve során - különösen hivatalból indított eljok lefolytatásával - megkülönböztetett figyelmet fordít
a.) a gyermekek jogainak,
b.) a jövő nemzedékek érdekei,
c.) a Moon élő nemzetiségek jogai, ill
d.) a leginkább veszélyeztetett társ-i csoportok jogainak a védelmére.
 áttekinti és elemzi az alapvető jogok Moi helyzetét, és az alapvető jogokkal öf, Moon történt jogsértésekről
statisztikai kimutatást készít.
 Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző közig szerv, a Nemzeti Adatvédelmi és
Infószabadság Hatóság, a Független Rendészeti Panasztestület, ill az oktatási jogok biztosa az ő megkeresése
alapján a statisztikai kimutatáshoz személyes adatokat nem tartalmazó összesített adatokat szolgáltat.
 kezdeményezheti a jszok Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát, az Alaptv értelmezését az
ABnál.
 teve során együttműk azon szervezetekkel, amelyek célja az alapvető jogok védelmének előmozdítása.
 A vizsgálódás korlátai
- szervezeti: az alapvető jogok biztosa nem vizsgálhatja az Ogy, a KE, az AB, az ÁSZ, a b, ill az
ügyészség nyomozást végző szerve kivételével az ügyészség tevét;
- a vizsgálati lehetőség az 1989. október 23-át követően indult eljokra terjed ki.
 Ha az ügyben jogerős közig hat született, az alapvető jogok biztosához ennek közlésétől szám egy éven belül
lehet beadvánnyal fordulni.
 A biztos nem járhat el olyan ügyben, amelyben a hat felülvizsgálata iránt bi elj indult, / amelyben jogerős bi
hat született.
 A visszásság megszüntetése érdekében a biztos hivatalból is folytathat eljt.
 Az elj ingyenes; a vizsgálat költségeit a Hivatal előlegezi és viseli.
 hozzá bárki fordulhat, ha megítélése szerint pl közig szerv, hleyi önk, kj, MH, b- vh-ó, stb ( hatóság)
tevékenysége /mulasztása a beadványt tevő személy alapvető jogát sérti/annak közvetlen veszélyével jár
(visszásság), feltéve, hogy a rendelkezésre álló közig jogorvoslati lehetőségeket - ide nem értve a közig hat b-i
felülvizsgálatát - már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
 nem vizsgálhatja néhány kivétellel az Ogy,a KE, az AB, az ÁSZ,a b, ill az ügyészség nyomozást végző szerve
kivételével az ügyészség tev-ét.
A vizsgálat eszközei
- adatok, felvilágosítás kérése, a keletkezett iratokról másolat kérése;
- a vizsgált szerv vezetőjét, felügyeleti szervének vezetőjét, / az annak lefolytatására a jsz által egyébként
feljogosított szerv vezetőjét vizsgálat lefolytatására kérheti;
- részvétel közmeghallgatáson;
- helyszíni ell lefolytatása (ideértve a vizsgált hatóság helyiségeibe tört belépést, iratokba való betekintést és arról
másolat készítését, a vizsgált hatóság bármely munkatársának meghallgatását).
- A betekintést bizonyos szervek (Magyar Honvédség, ügyészség, nemzetbiztonsági szolgálat stb.)
tekintetében a tv biztonsági, titokvédelmi előírások miatt korlátozza.
Az alapvető jogok biztosának int-ei visszásság észlelése esetén
- ajánlást tehet a vizsgált hatóság felügyeleti szervének, amelyre a szerv 30 NB válaszol. (Ha nincs
felügyeleti szerv, a biztos a vizsgált hatóság számára tesz ajánlást.) Ha a felügyeleti szerv az ajánlásban
foglaltakkal nem ért egyet, a biztos a közlés kézhezvételétől szám 15 NB táj a szervet az ajánlás
fenntartásáról, módosításáról / visszavonásáról. Ha nincs egyetértés, / a hatóság az intt elmulasztja, a
biztos kérheti, h az Ogy vizsgálja ki az ügyet.
- Ha a vizsgált hatóság a visszásságot saját hkben meg tudja szüntetni, a biztos a hatóságnál kezdeményez;
az elj az előzőhöz hasonló azzal, h a felügyeleti szerv is bevonásra kerül.
- A LÜ útján kezd-heti az ügyész fellépését.
- ABhoz fordulás.
- Be kezdeményezése.
- Adatvédelmi visszásság észlelése esetén a Nemzeti Adatvédelmi és Infószabadság Hatósághoz tört
bejelentés.
- Jsz-változtatás kezdeményezése.
 Term személyek nagyobb csoportjának alapvető jogait súlyosan sértő, hatóságnak nem minősülő szervezet teve
/ mulasztása folytán fennálló visszásság esetén kivételes vizsgálat is lefolytatható (ami azért kivételes, mert az
alapvető jogok biztosa csak hatóságnál kezdeményezhet vizsgálatot).
 vizsgálatáról nyilvános jelentést készít
 éves beszámolóját márc 31-ig terj az Ogy elé
Az alapvető jogok biztosának
-a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese figyelemmel kíséri a jövő nemzedékek érdekeinek
érvényesülését, és
a.) rendszeresen táj az alapvető jogok biztosát a jövő nemzedékek érdekeinek érv kapcs tapasztalatairól,
b.) felhívja a biztos figyelmét a term személyek nagyobb csoportját érintő jogsértés veszélyére,
c.) az alapvető jogok biztosának hivatalbóli elj megindítását javasolhatja,
d.) közreműk az alapvető jogok biztosának vizsgálatában,
e.) javasolhatja, h az alapvető jogok biztosa az ABhoz forduljon.
- a Moon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese figyelemmel kíséri a Moon élő nemzetiségek
jogainak érvényesülését, és
a.) rendszeresen táj az alapvető jogok biztosát a Moon élő nemzetiségek jogainak érv kapcs tapasztalatairól,
b.) felhívja a biztos figyelmét a term személyek nagyobb csoportját érintő jogsértés veszélyére,
 62
c.) az alapvető jogok biztosának hivatalbóli elj megindítását javasolhatja,
d.) közreműk az alapvető jogok biztosának vizsgálatában,
e.) javasolhatja, h az alapvető jogok biztosa az ABhoz forduljon.
Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek megválasztása
 Az Ogy az alapvető jogok biztosának a javaslatára választja meg az alapvető jogok biztosának helyetteseit.
 A helyettes felett - a megbízatás létrejöttének és megszüntetésének kivételével - a munkáltatói jogokat az
alapvető jogok biztosa gyak.
 minden olyan jogász végzettségű, az Ogyi képviselők választásán választható magyar áp megválasztható, aki
az e szakaszban előírt követelményeknek megfelel.
 Az Ogy az alapvető jogok biztosát azok közül a kiemelkedő tudású elméleti / min tízévi szakmai gyakorlattal
rend jogászok közül választja meg, akik harmincötödik életévüket betöltötték, és az alapvető jogokat érintő
eljok lefolytatásában, felügyeletében / tudományos elméletében jelentős tapasztalatokkal rendelkeznek.
 Nem lehet, aki a választásra ir javaslat megtételének idıpontját megelőző négy évben Ogyi képviselő, európai
parlamenti képviselő, KE, a Kormány tagja, államtitkár, önk-i képviselő, pm, alpm, nemzetiségi önk tagja,
jegyző, a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagja, a rendvédelmi szervek és rendvédelmi feladatot ellátó
szervek hivatásos állományú tagja, párt tisztségviselője / alkalmazottja volt.
 Ha a javasolt személyt az Ogy nem választja meg, a KE legkésőbb harminc NB új javaslatot tesz.
 Az alapvetı jogok biztosa egyszer újraválasztható.
 Az alapvető jogok biztosát és helyettesét az Ogyi képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg.
Eljárása
 A Hatóságnál bejelentéssel bárki vizsgálatot kezdeményezhet arra hivatkozással, h személyes adatok
kezelésével, illetve a közérdekű adatok/a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogok
gyakorlásával kapcsolatban jogsérelem következett be/annak közvetlen veszélye fennáll.
 a bejelentés alapján lefolytatott vizsgálatról jelentést készíthet, ha az ügyben a Hatóság által hatósági elj/ b-i
elj megindítására nem került sor.
 A személyes adatok védelméhez való jog érv érdekében a Hatóság adatvédelmi hatósági elj-t indíthat
 ha a Hatóság vizsgálata alapján/egyébként valószínűsíthető, hogy a nemzeti minősített adat minősítése
jogellenes, titokfelügyeleti hatósági eljárást indíthat
 Hatóság által indítható per - Ha az adatkezelő a felszólításnak nem tesz eleget, a közérdekű adatok és a
közérdekből nyilvános adatokkal kapcsolatos jogsértés miatt a Hatóság a tájékoztatásra vonatkozó határidő
lejártát követő 30 NB keresettel kérheti a b-tól az adatkezelőnek a Hatóság felszólítása szerinti magatartásra
való kötelezését.
 Büntető-, szs-i és fegyelmi elj kezdeményezése - Ha a Hatóság az elj-a során bcs elkövetésének alapos
gyanúját észleli, be-t kezdeményez az annak megindítására jogosult szervnél. Ha a Hatóság az eljárása során
szs/ fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúját észleli, szs-i, illetve fegyelmi eljárást kezdeményez a szs-
i, ill a fegyelmi elj lefolytatására jogosult szervnél.

Az alapvető jogok biztosának a megbízatása megszűnik

a.) a megbízatási időtartam leteltével,
b.) a halálával,
c.) a lemondásával,
d.) ha a megválasztásához szüks feltételek már nem állnak fenn,
e.) az összeférhetetlenség kimondásával,
f.) a felmentésével /
g.) a tisztségtől való megfosztással.

A Nemzeti Adatvédelmi és Infószabadság Hatóság

 2011. január 1-jével az adatvédelmi biztos fdtkörét a NAIH vette át.
 Rendszertanilag hatóság, amely – Kormánytól függetlenül – végrehajtó hatalmat gyakorol.
 autonóm állig szerv.
 feladata a személyes adatok védelméhez, ill a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez
való jog érvényesülésének elle és elősegítése.
a.) bejelentés alapján vizsgálatot folytat;
b.) hivatalból adatvédelmi hatósági eljt folytathat;
c.) hivatalból titokfelügyeleti hatósági eljt folytathat;
d.) a közérdekű adatokkal és a közérdekből nyilvános adatokkal kapcs jogsértéssel öf-ben bhoz fordulhat;
e.) a más által indított perbe beavatkozhat;
f.) adatvédelmi nytt vezet.
 elnök vezeti. →a ME javaslatára a KE nevezi ki, azok közül a jogász végzettségű, az Ogyi képviselık
választásán választható, magyar ápok közül, akik az adatvédelmet / az infószabadságot érintő eljok ellében min
10 év szakmai tapasztalattal rendelkeznek, / e területek vmelyikén tudományos fokozatot szereztek.
 A KE 9 évre nevezi ki.
 megbízatása megszűnik
a.) a megbízatási idejének lejártával;
b.) lemondásával;
c.) halálával;
d.) a kinevezéséhez szüks feltételek hiányának / a vagyonnyil-tételi előírások megsértésének
megállapításával;
e.) összeférhetetlensége megállapításával.
 Hatóság elnökének munkáját az általa hatlan időre kinevezett helyettes segíti.
 63
27. A HELYI ÖNK-I RENDSZER, A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ALAPELVEI, A HELYI ÖNK-OK  A nagyobb gazd teljesítőképességű, lakosságszámú települési önk számára előírt kötelező feladat- és hk
ALAPJOGAI. A HELYI ÖNK-OK FELADAT- ÉS HKEI ellátását – annak egyetértésével – más települési önk / társulása önként akkor vállalhatja, ha azt
a.) a lakossági igények indokolják;
31. cikk b.) gazdaságosabban és min változatlan szakmai színvonalon;
(1) Moon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önk-ok működnek. c.) többlet állami tám igénybevétele nélkül képes ellátni.
32. cikk  A feladat- és hk vállalása esetén a települési önk a kp-i költségvetéstől igényelheti a vállalt feladattal arányos
(1) A helyi önk a helyi közügyek intézése körében tv keretei között fedezet biztosítását.
a) rendeletet alkot;  A helyi közügyek, ill a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önk-i feladatok
b) hatot hoz; különösen
c) önállóan igazgat; 1./ településfejlesztés, településrendezés;
d) meghatározza szervezeti és működési rendjét; 2./ településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás,
e) gyak az önk-i tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat; kéményseprő-ipari szolg biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok
f) meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik; és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);
g) e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül 3./ a közterületek, ill az önk tulajdonában álló közintézmény elnevezése;
vállalkozást folytathat; - közterület, illetve közintézmény nem viselheti
h) dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről; a) olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában,
i) önk-i jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat; kiépítésében / fenntartásában részt vett, /
j) a feladat- és hkrel rend szervtől tájt kérhet, döntést kezdeményezhet, vélt nyilváníthat; b) olyan kifejezést / olyan szervezet nevét, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerre
k) szabadon társulhat más helyi önktal, érdek-képviseleti szövetséget hozhat létre, feladat- és hkében közvetlenül utal.
együttműködhet más országok helyi önkával, és tagja lehet nemzetközi önk-i szervezetnek; - Ha a helyi önk döntése során kétség merül fel a tekintetben, hogy a közterület neve megfelel-e ennek,
l) tvben meghat további feladat- és hköket gyakorol. arról beszerzi a MTA állásfoglalását. (3038/2016 AB hat kapcsolódik ehhez)
34. cikk 4./ eü alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgok;
(2) Tv elrendelheti a helyi önk kötelező feladatának társulásban tört ellátását. 5./ környezet-eü (köztisztaság, települési környezet tisztaságának bizt, rovar- és rágcsálóirtás);
6./ óvodai ellátás;
Alapelvek 7./ kulturális szolg, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadóművészeti
 A helyi önkormányzás joga a települések (települési önk-ok) és a megyék (területi önk-ok) válpolgárainak szervezet táma, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közműv tev táma;
közösségét illeti meg. 8./ szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgok és ellátások;
 Települési önk-ok a községekben, a városokban, járásszékhely városokban, megyei jogú városokban és a 9./ lakás- és helyiséggazdálkodás;
fővárosi kerületekben mőködnek. 10./ a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, ill a hajléktalanná válás
 A fővárosi önk települési és területi önk. megelőzésének biztosítása;
 A válpolgárok választott képviselőik útján és a helyi népszavazáson tört részvételükkel gyakorolják az 11./ helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
önkormányzáshoz való közösségi jogaikat. 12./ honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;
 A helyi önk-ok által ellátott, az Alaptv 32. cikk (1)-ben rögzített feladat- és hkök jogszerű gyakorlása ab-i és 13./ helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcs feladatok;
b-i védelemben részesül. 14./ a kistermelők, ıstermelők számára – jszban meghat termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosítása,
ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;
 A helyi közösség tagjai a helyi önkormányzás alanyaként kötelesek: 15./ sport, ifjúsági ügyek;
a.) öngondoskodással enyhíteni a közösségre háruló terheket, képességeik és lehetőségeik szerint 16./ nemzetiségi ügyek;
hozzájárulni a közösségi feladatok ellátásához; 17./ közreműk a település közbiztonságának biztosításában;
b.) betartani és betartatni a közösségi együttélés alapvető szabályait. 18./ helyi közösségi közl biztosítása;
19./ hulladékgazdálkodás;
Feladatok és hkök 20./ távhőszolg.
Önk-i feladat- és hkök 21./ víziközmű-szolg, ha a víziközmű-szolgról szóló tv rendei szerint a helyi önk ellátásért felelősnek
 ellátja a tvben meghat kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hköket. minősül.
 önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jsz nem utal más szerv kizárólagos
hkébe. Helyi önk és a Kormány közötti per
 Az önként vállalt helyi közügyekben mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes.  Állig feladat- és hkök
 Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a tv által kötelezően előírt önk-i feladat- és  Ha tv / tvi felhatalmazáson alapuló kr a pm, a főpm, a megyei kgy elnöke, ill a jegyző +ph ügyintézője
hkök ellátását, finanszírozása a saját bevételek/az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges. a.) számára állig feladat- és hkt állapít meg, /
 – tvben meghat esetekben – az állammal kötött külön megállap alapján elláthat állami feladatokat. A megállap- b.) honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa-elhárítási ügyekben az országos állig feladatok helyi
ban rendelkezni kell a feladatellátás finanszírozásáról. irányításában és vhában való részvételét rendeli el, az ellátásukhoz szüks költségvetési támt a kp-i
költségvetés biztosítja.
 Tv a kötelező feladat- és hk megállapításánál differenciálni köteles, figyelembe véve a feladat- és hk jellegét,
a helyi önk-ok eltérő adottságait, különösen  Ha a pm, a főpm, a megyei kgy elnöke, a jegyző +ph ügyintézője állig feladat- és hkében jár el, a KT, kgy nem
a.) a gazd teljesítőképességet; utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül.
b.) a lakosságszámot;
c.) a közig terület nagyságát.
 64
Nagyközség 9. közvilágítás biztosítása, köztemetők fenntartása, kéményseprő-ipari szolg biztosítása;
Város/járásszékhely város 10. helyi közösségi közl biztosítása és működtetése, ill a főváros területén a parkolás feltételrendszerének
Megyei jogú város kialakítása;
Megyei önk 11. távhőszolg, ivóvíz-ellátás, szennyvízelvezetés, -kezelés és -ártalmatlanítás (csatornaszolg),
 területi önk, amely tvben meghatak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, ill koordinációs hulladékgazdálkodás;
feladatokat lát el. 12. környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
 A megyei önk KT-e a kgy. 13. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem;
 székhelyét a SZMSZról szóló rendeletében a megyeszékhely település területén hat meg. 14. fővárosi helyi adóval kapcs feladatok;
 A megyei kgy elnökét 15. gazdaságszervezés és -fejlesztés, turizmussal kapcs feladatok;
- a kgy az Alaptv 33. cikk (2) alapján titkos szavazással választja a megbízatásának időtartamára. 16. az országos szerepkörrel öf kulturális szolg, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása,
- pályázat alapján hatlan időre - nevezi ki a jegyzőt, a jegyző javaslatára az aljegyzőt. közművelődési tev táma; filmszínház, előadó-művészeti szervezet táma;
A megyei önkra a helyi önk-okra von rend-eket a fenti eltérésekkel kell alk. 17. a kiemelt kulturális örökség védelme;
18. a hajléktalan ellátás;
A megyei önk szervezete 19. a tulajdonában álló közterületek használatára von szabályok és díjak megállapítása.
 A megyei kgy  A kerületi önk feladata különösen:
- elnökét a megyei kgy – saját tagjai sorából – titkos szavazással választja a megbízatásának időtartamára. 1. helyi közutak, közterek és parkok kezelése, fejlesztése és üzemeltetése;
- a megyei kgy elnökének javaslatára a titkos szavazással, minősített többséggel 1 / több alelnököt választhat. 2. tulajdonában álló közterületek használatára von szabályok és díjak megállapítása;
A megyei kgy min egy alelnököt saját tagjai közül választ meg. 3. a parkolás-üzemeltetés;
- alelnökének megbízatása megszűnik, ha a megyei kgy az elnök javaslatára, titkos szavazással, minısített 4. ált közterület-felügyeleti hk a kerület közig határán belül, ide nem értve a (4) I. pontjában meghat
többséggel megbízását visszavonja. területet;
- elnökévé magyar áp választható. A megválasztásának részletes szabályai külön tvben kerültek rögzítésre. 5. helyi településrendezés, településfejlesztés;
 A megyei jogú város KT-e a kgy. 6. helyi településrendezési szabályok megalkotása (fővárosi településrendezési terv alapján);
7. turizmussal kapcs feladatok ellátása;
A főváros 8. ipari és kereskedelmi tevgel kapcs szabályozási jogkörök;
 Budapest főváros kétszintű önk-a a fővárosi és a kerületi szintű önk-okból áll. 9. eü alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgok;
 A fővárosi, ill a fővárosi kerületi önk-ok önk-i alapjogaikat tekintve egyenlőek, feladat- és hkeik egymástól 10. óvodai ellátás;
11. gyermekjóléti szolgok és ellátások;
eltérnek.
11a. szociális szolgok és ellátások, amelyek keretében települési tám állapítható meg;
 A fővárosi önk olyan önk, amely a települési és a területi önk feladat- és hkeit is elláthatja.
12. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, ill a hajléktalanná válás
 A fővárosi önk KT-e a kgy. A kgyt a főpm képviseli. megelőzésének biztosítása;
 A főváros területe kerületekre tagozódik, minden fővárosi kerületben települési önk műk. A fővárosban 13. a helyi közművelődési tev táma, a kulturális örökség helyi védelme;
főpmi hivatal, a fővárosi kerületben pmi hivatal műk. 14. saját tulajdonú lakás- és helyiséggazdálkodás;
 A főpmi hivatalt a főjegyző, a kerületi pmi hivatalt a jegyző vezeti. A fővárosban és a fővárosi kerületben több 15. helyi adóval kapcs feladatok;
aljegyző is kinevezhető. 16. a kistermelők, őstermelők számára - jszban meghat termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása,
 Feladat- és hki szabályok ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;
 A fővárosi önk ellátja 17. kerületi sport és szabadidősport táma, ifjúsági ügyek;
- mindazokat a terület- és településfejlesztési, ill területrendezési, településrendezési és településüzemeltetési 18. közreműk a helyi közbiztonság biztosításában;
feladatokat, amelyek a főváros egészét érintik, / amelyek a fővárosnak az országban betöltött különleges 19. nemzetiségi ügyek.
szerepköréhez kapcsolódnak.
+ a főváros egészét, ill a több kerületét, ill a fővárosi önk által közvetlenül igazgatott Margitszigetet érintő 56/1996. (XII. 12.) AB hat
helyi önk-i feladatokat.  az önk-okat az egyes alapjogok körében megill autonómia nem feltétlen és a tvhozót az Alk-ban szab
 A fővárosi kerületi önk-ok - tv keretei között - önállóan gyakorolják a települési önk-okat megillető valamennyi önk-i alapjogok annyiban korlátozzák, h azokat nem vonhatja el, nem állapíthat meg olyan mértékű
feladat- és hkt, amelyet tv nem utal a fıvárosi önk kizárólagos feladat- és hkébe. korlátozásokat, amelyek vmely önk alapjog tartalmának kiüresedéséhez, tényleges elvonásához vezetnek.
 A fővárosi önk feladata különösen:
1. tvben / kormányrendeletben meghat kiemelt forgalmú / országos közúti közlben fontos szerepet játszó 3038/2016. (III. 3.) AB hat a Mötv. 14. § (2) és (3) bek-e alaptv-ellenességének megállapítására, ill a jsz
főútvonalak, sugár- és gyűrűirányú közutak, kiemelt tömegközli csomópontok, kiemelt közparkok és alkának kizárására ir bírói kezdeményezés elut az Alaptv b) cikk (1) és 32. cikk (1) sérelme vonatkozásában
közterek kezelése, fejlesztése, üzemeltetése, ill ezeken a területeken a közterület-felügyelet működtetése, - Mötv. 14. § (2) ..."közterület, ill közintézmény nem viselheti
illetve a főváros teljes területén a forgalomtechnikai kezelői és üzemeltetői feladatok ellátása, a) olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében /
forgalomszervezés; fenntartásában részt vett, /
2. a kerületek határain átnyúló településrendezés, terület- és településfejlesztés; b) olyan kifejezést / olyan szervezet nevét, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerre közvetlenül utal.
3. településtisztaság (közutak locsolása, síkosság-mentesítés); (3) Ha a helyi önk döntése során kétség merül fel a tekintetben, hogy a közterület neve megfelel-e a (2) nek, arról
4. szociális ellátások biztosítása; beszerzi a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását."
5. állateü feladatok; - az inditványozó bíró szerint a fentiek sértik a helyi önk-ok önkormányzáshoz való jogát, nevezetesen, h a jszba
6. az érintett kerületek vélének kikérésével közutak, közparkok, közterek elnevezése; foglalt – és az Alaptv által védett – feladatukat önállóan, saját meggyőződésük alapján gyakorolják.+ sérti a
7. saját tulajdonú lakás- és helyiséggazdálkodás; demokratikusan megválasztott KT tagjainak az Alaptvben biztosított gondolat, vélnyilv, tanulás és tanítás
8. fővárosi szintű sport és szabadidősport; szabadságához fűződő jogát, melyet az MTA állásfoglalása alapján a Mötv. korlátoz.
 65
- Az Alaptv 32. cikk (1) c) az önkok feladat- és hkét generálisan hat meg, az mötv. rögzíti tovább részletezve a
helyi közügyeket és közfeladatokat, ezen belül a 13. § (1) 3. alapján a közterületek, ill az önk tulajdonában álló
közintézmény elnevezését. Ezen feladat ellátásának módját részletezi tovább a 14. § vitatott (2) bek-e, mely a feladat
ellátása módjára és mikéntjére nézve egyetlen keretet szab, mely szerint a közterületek és közint-ek olyan neveket
viselhetnek, amelyek méltóak a demokratikus jogállam eszméihez. →Ez éppen a b) cikk (1) -ben rögzített
jogállamiság elvének megvalósulását szolgálja és biztosítja.
→Az önk önálló mérlegelési és döntési joga nem sérül azáltal, h a jogállamiság keretei között kell végeznie ezen
mérlegelést, a mötv. támadott szabálya nem vonja el a KTtől a feladat gyakorlásának jogát.
→Ha a döntésre jogosult helyi önk-ok számára kétséges, h egy név önkényuralmi politikai rendszerhez köthető-e,
a közterületek, közint-ek elnevezése megfelel-e a demokratikus jogállami követelményeknek, akkor döntésük
meghozatala előtt kérhetik az MTA állásfoglalását.
→A mötv. vitatott rende alaptv-ellenességet nem valósít meg, ezért a bírói kezdeményezést az Alaptv 32. cikk (1)
c)és e) pontjának sérelmét állító részében elutasította
3/2016. (II. 22.) AB hat Kaposvár Megyei Jogú Város Önkának a közösségi együttélés alapvető szabályairól
szóló 7/2013. (III. 4.) önk-i rendelete 7. § (3) -ével kapcs alkotmányos követelmény megállap-áról
- az Alaptv XXII. cikk (3) -éből fakadó alk-os követelmény, h a rendelet a hatálya alá tart területen tartózkodó
hajléktalan személyekre nem alkalmazható.
- alaptv-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére ir indítványt elut
- ''aki életvitelszerű lakhatás céljára használt ingóságait közterületen tárolja / helyezi el, közösségi együttélés
alapvető szabályait sértő magatartást követ el'' - sértik a jogállamiság elvét és az emberi méltósághoz való jogot,
mivel az önk teljes közig területén, legitim alkotmányos cél és indok nélkül önmagában a hajléktalanság, a
közterületen élés közig bírsággal tört büntethetőségét teremti meg.
a támadott rend nyilvánvalóan a közterületen életvitelszerűen tartózkodó, hajléktalan személyeket érinti, mivel
számukra nem / csak kivételesen áll rendre a holmijuk tárolására hely (hiszen nincs lakhatásuk), így azokat
szükségszerűen maguknál tartják.
- a támadott rend nem hagy szabadon használható közterületet a hajléktalan személyek életvitelszerű tartózkodása
céljából, így sérti az emberi méltósághoz fűződő alapjogukat.
- A jogbiztonság, ill a normavilágosság követelménye szempontjából pedig aggályos, hogy nem világos, pontosan
mely tárgyak, holmik számítanak életvitelszerű lakhatás céljára használt ingóságnak.
I. Az alapvető jogok biztosa álláspontja szerint sérti a jogállamiság elvét, + nem tesz eleget a jogállamiságból
eredő jogbiztonság, illetve normavilágosság követelményének, nem hat meg ugyanis, h mely tárgyak, holmik
számítanak életvitelszerű lakhatás céljára használt ingóságnak, ill sértik az emberi méltósághoz való jogot is.
→Az Alaptv XXII. cikk (3) felhat (tv /helyi önk rendelete minősítheti jogellenessé az életvitelszerűen megvalósuló
közterületi tartózkodást) alapján nyitva áll a lehetőség arra, hogy ha a jogalkotó az életvitelszerűen megvalósuló
közterületi tartózkodást szankcionálni kívánja, akkor azt szssé nyilvánítással / más közig szankció kilátásba
helyezésével tegye.
Arra is nyitva áll a lehetőség, hogy ezt az Ogy, / pedig az egyes helyi önkok tegyék meg, azzal a korlátozással, hogy
ez utóbbiak magatartást nem nyilváníthatnak szssé. Az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak
megsértését ezen felhatalmazás adta keretek között a tvhozó végül szssé nyilvánította, e magatartást jelenleg a
Szabstv. 179/A. §-a szankcionálja.
Az Alaptv 32. cikk (2) arra ad felhatalmazást, h fdtkörében eljárva a helyi önk tv által nem szabályozott helyi
társ-i viszonyok rendezésére, ill tvben kapott felhatalmazás alapján önk-i rendeletet alkosson.
- a támadott rend e tartalommal való kitöltése ugyanis önmagában nem ellentétes az Alaptv XXII. cikk (3) -ével,
tekintettel arra, h nem a hajléktalansággal kapcs, a fenti szs-i tényállással szankcionált magatartásokat vonja a tárgyi
hatálya alá.
-amíg a szabályozás nem minősül a jogalkalmazó számára értelmezhetetlennek, ill nem nyílik lehetőség a túlzottan
ált megfogalmazás miatt szubjektív, önkényes jogalkra, nem merül fel a normavilágosság követelményével öf
alaptv-ellenesség
- az AB az indítványt az Alaptv XXII. cikk (3)-be ütközés, ill az Alaptv B) cikk (1) szerinti jogállamiság elvéből
levezethető normavilágosság követelménye vonatkozásában elutasította.
II. Az alapvető jogok biztosa hivatkozott arra is, h az Ör. támadott rende ellentétes az Alaptv II. cikkében
foglalt emberi méltósághoz való joggal.
- már a fentiekben megállap az AB, h az Ör. támadott rende nem alkalmazható a hajléktalan léttel öf cselekre, más
értelmezést pedig az alapvető jogok biztosa nem tulajdonított a támadott rend-eknek, ill önmagában az, h valaki
tárolhatja-e / sem közterületen az ingóságait, nem hozható kapcsolatba az emberi méltósághoz való alapvető joggal,
az Ör. támadott 7. § (3) -t e szempontból az AB nem vizsgálta.
- Az AB megállap, h az Alaptv XXII. cikk (3) -ből fakadó alk-os követelmény, h az Ör. 7. § (3) a hatálya alá tart
területen tartózkodó hajléktalan személyekre nem alkalmazható.
7/2017. (IV. 18.) AB határozat Ásotthalom Nagyközségi Önk KT-ének a közösségi együttélés alapvető
szabályairól szóló 12/2014. (IV. 20.) önk rendelete 7/B. §-a alaptörvény-ellenességének megállapításáról és
megsemmisítéséről
„A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes közterületi magatartások
7/B. § Tilos közterületen
a) a müezzin tevékenysége, mivel alkalmas a köznyugalom zavarására, továbbá alkalmas arra is, hogy a
helyi lakosság körében félelmet, riadalmat és megbotránkozást keltsen,
b) az egész testet és fejet, valamint részben vagy teljes egészében az arcot is elfedő burka, nikáb és csador,
valamint a teljes testet fedő fürdőruha, ide értve az úgynevezett burkini viselése,
c) bármilyen olyan jellegű propaganda-tevékenység megvalósítása, amely a házasság intézményét nem az
Alaptörvényben rögzítetteknek megfelelően egy férfi és egy nő között létrejött életközösségként mutatja be,
ide értve bármilyen közterületi akciót, kiemelten a performanszokat, demonstrációkat, plakát-, röplap- és
hangreklámokat,
d) bármilyen olyan jellegű propaganda-tevékenység megvalósítása, amely megsérti az Alaptörvényt azzal,
hogy a családi kapcsolat alapjaként nem a házasságot, illetve a szülő-gyermek viszonyt ismeri el, ide értve
bármilyen közterületi akciót, kiemelten a performanszokat, demonstrációkat, plakát-, röplap- és
hangreklámokat.”
[25] Az Alaptv I. cikk (3) szerint az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat tv állapítja meg.
Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése / valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül
szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával
korlátozható.
[26] Az Alaptv 32. cikk (1) a helyi közügyek körében lehetővé teszi a helyi önki rendeletalkotást, az Alaptv 32.
cikk (2) pedig felhatalmazást ad arra, hogy e feladatkörükben eljárva a helyi önkok tv által nem szabályozott helyi
társadalmi viszonyokat rendezzenek, ill tvben kapott felhatalmazás alapján önki rendeletet alkossanak.
[27] Az Mötv. 4. §-a szerint a helyi közügyek alapvetően a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, valamint
a helyi önkormányzás és a lakossággal való együttműködés szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek
megteremtéséhez kapcsolódnak. A 13. § szerint a helyi közügyek, ill a helyben biztosítható közfeladatok körében
ellátandó helyi önki feladatok különösen a településfejlesztés, településrendezés...stb
[28] A felsorolás értelmezése alapján látható, hogy az önk-i rendeletalkotásra adott alaptvi és tvi felhatalmazás a
helyi közügyek körében egy-egy tipikusan önk-i léptékű feladat vagy közszolgáltatás ellátását hivatott biztosítani.
Mindez esetlegesen közvetett módon kapcsolatba hozható az alapjogok gyakorlásával, amely esetében az ABh. fent
idézett megállapításai alapján „vizsgálható és vizsgálandó, hogy a rendeletek az Alaptv I. cikkének megfelelően az
egyes alapjogokat a közösségi együttélés alapvető szabályaira hivatkozva ténylegesen más alapvető jog
érvényesülése vagy vmely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni
kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozzák-e, miként az is,
hogy a helyi sajátosságok megalapozzák-e a tilalmazott magatartásokat és azok jogkövetkezményeit” (Indokolás
[42]). Ezzel szemben azonban az önkok nem alkothatnak közvetlenül alapjogot érintő, ill korlátozó szabályozást,
mivel az Alaptv I. cikk (3) bekezdése alapján az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat tv
állapítja meg. A közvetlenül alapjogokat érintő, ill korlátozó helyi önki rendeletben történő szabályozás ugyanis
oda vezetne, hogy egyes alapjogok gyakorlása önkonként eltérő feltételek mellett valósulhatna meg.
[29] Jelen ügyben az AB megállapította, hogy az Ör. 7/B. §-a több alapjog, így a lelkiismereti és vallásszabadság
és a véleménynyilvánítás szabadsága közvetlen korlátozását célozza. A támadott rendelkezés a) és b) alpontja a
muszlim vallás gyakorlását és az egyének vallásos meggyőződésének kinyilvánítását korlátozza, míg a c) és d)
alpont az Alaptvre hivatkozással a véleménynyilvánítás szabadságának tvben megállapított külső korlátain kívül,
önki rendeletben, belső, értékalapú korlátokat állít fel.
[30] Fentiek alapján Ásotthalom Nagyközségi Önk KT-e közvetlenül az alapjogokat érintő, korlátozó szabályozást
alkotott, ezért az alapvető jogok biztosa által támadott Ör. 7/B. §-a nem felel meg az Alaptv I. cikk (3) bekezdésében
foglalt, a tvi szabályozást előíró feltételnek, ezért alaptv-ellenes, és azt az AB ex tunc hatállyal megsemmisíti.
28. A KT MŰKÖDÉSE
 66
33. cikk 14. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;
(1) A helyi önk feladat- és hkeit a KT gyak. 15. területszervezési kezdeményezés;
(2) A helyi KT-et a pm vezeti. A megyei KT elnökét a megyei KT saját tagjai közül választja megbízatásának 16. a helyi önk tulajdonában álló nemzeti vagyon tulajdonjogának az állam / más helyi önk javára tört
időtartamára. ingyenes átruházására, ilyen vagyon ingyenes átvételére von döntés;
(3) A KT sarkalatos tvben meghatak szerint bizot választhat, és hivatalt hozhat létre. 17. amit tv a KT át nem ruházható hkébe utal.
35. cikk
(3) A KT megbízatása a helyi önk-i képviselők és pmek ált választásának napjáig tart. Jelöltek hiányában elmaradt A KT működése
választás esetén a KT megbízatása meghosszabbodik az időközi választás napjáig. A pm megbízatása az új pm  az alakuló ülését a választást követő 15 NB tartja meg. →a pm hívja össze és vezeti.
megválasztásáig tart.  A megyei kgy alakuló ülését a választást követő15 NB a korelnök hívja össze, és vezeti a megyei kgy új
(4) A KT - sarkalatos tvben meghatak szerint - kimondhatja feloszlását. elnökének SZMSZ szerinti megválasztásának időpontjáig.
(5) Az Ogy a Kormány - az AB vélének kikérését követően előterjesztett - indítványára feloszlatja az alaptv-  az alakuló / az azt követő ülésen megalkotja / felülvizsgálja SZMSZáról szóló rendeletét, a pm előterjesztése
ellenesen műk KT-et. alapján megválasztja a biz / biz-ok tagjait, az alpmt, alpmeket, dönt illetményükről, tiszteletdíjukról.
(6) A feloszlás és a feloszlatás a pm megbízatását is megszünteti.  szükség szerint, a SZMSZban meghat számú, de évente min 6 ülést tart.
 Az ülést 15 NBi időpontra össze kell hívni
 A helyi önk jogi személy. - a települési képviselők 1/4-ének,
 A KT-et a pm, a megyei kgy elnöke, a főpm képviseli. - a KT bizának, ill a
 Az önk-i feladatok ellátását a KT és szervei biztosítják. - kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára.
 A KT szervei  Az indítvány alapján a testületi ülést a pm hívja össze.
a) pm, főpm
b) megyei kgy elnöke A KT ülése , döntései
c) a KT bizai  nyilvános.
d) a részönk testülete  zárt ülést
e) a pm hivatal, a megyei önk hiv, a közös önk hiv - tart önk-i hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés
f) a jegyző kiszabása, ill vagyonnyiltal kapcs elj esetén;
g) társulás - tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása,
 Önk-i döntést a KT, a helyi népszavazás, a KT felhatalmazása alapján a KT biza, a részönk testülete, a fegyelmi elj megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor
társulása, a pm, + a jegyző hozhat. - rendelhet el a vagyonával való rend esetén, + az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a
 A KT hkeit a pmre, a bizára, a részönk testületére, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át. pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önk / más érintett üzleti érdekét sértené
 Az átruházott hk tovább nem ruházható.  A zárt ülésen a KT tagjai, a nem a KT tagjai közül választott alpm és a jegyző, aljegyző, aljegyzők, + meghívása
esetén a pmi hivatal / a közös önk-i hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önk
 A KT elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen.
- a fdtkörébe tart közszolgok ellátására jszban meghatak szerint intézmény alapíthat,  hatképes, ha az ülésen az önk-i képviselőknek több mint a fele jelen van.
- szerzt köthet term- és jogi személlyel / jogi személyiséggel nem rend szervezettel.  A javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylı javaslat esetén a jelen levő önk-i képviselők, minősített
- Kinevezi az intézmény vezetőjét. többséget igénylő javaslat esetén az önk-i képviselők több mint a felének igen szavazata szüks.
 A KT hkéből nem ruházható át  döntéseit (hat, rendelet) nyílt szavazással hozza.
1. a rendeletalkotás;  név szerint szavaz az önk-i képviselők 1/4-ének indítványára, + név szerinti szavazást rendelhet el a
2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a tv által hkébe utalt választás, kinevezés, SZMSZban meghat esetekben.
vezetői megbízás;  Nem lehet név szerinti szavazást tartani a biz létszáma és összetétele tekintetében, ill a tanácskozások
3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása; lefolytatásával öf (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben.
4. a gazd program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel / más adósságot keletkeztető  SZMSZ-ében meghat módon titkos szavazást tarthat a tvben foglalt ügyekben.
kötvállalás, alapítványi forrás átvétele és átadása;
 döntéshozatalából kizárható az, akit / akinek a közeli hozzátartját az ügy személyesen érinti. Az önk-i
5. önk-i társulás létrehozása, megszüntetése, abból tört kiválás, a társulási megállap módosítása, társuláshoz, képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.
érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból tört kiválás;
 a megalkotott rendeletet a pm és a jegyző írja alá.
6. megállap külföldi önktal való együttműkről, nemzetközi önk-i szervezethez való csatlakozás, abból tört
 Az önk-i rendeletet a KT hivatalos lapjában / a helyben szokásos - a szervezeti és mőködési szabályzatban
kiválás;
7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése; meghat - módon ki kell hirdetni. A saját honlappal rend önk rendeletét a honlapján is közzéteszi. Kihirdetéséről
a jegyző gondoskodik.
8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;
9. elj kezdeményezése az ABnál;  üléséről jket kell készíteni, amely tart:
10. a bok ülnökeinek megválasztása; a.) a testületi ülés helyét;
11. állásfoglalás int átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgi körzeteiről, ha a szolg a települést is b.) időpontját;
érinti; c.) a megjelent önk-i képviselők nevét;
12. a települési képviselő, pm méltatlansági és a vagyonnyili eljsal kapcs, + összeférhetetlenségi ügyében d.) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;
való döntés; e.) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;
13. az önk-i képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő 1 éven át nem vesz részt a KT f.) az előterjesztéseket;
ülésén; g.) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, + az ülésen
elhangzottak lényegét;
 67
h.) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;  a megyei kgy elnökét és a főpmt is érteni kell.
i.) a döntéshozatalban résztvevők számát;  megválasztását követően esküt tesz a KT előtt és erről okmányt ír alá.
j.) a döntésből kizárt önk-i képviselı nevét és a kizárás indokát;  jogai és kötei a megválasztásával keletkeznek, a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.
k.) a jegyző jszsértésre von jelzését;  tisztségét főállásban / társ-i megbízatásban látja el.
l.) a szavazás számszerű eredményét;  Főállású a pm, ha főállású pmként választották meg.
m.) a hozott döntéseket és  A pmi tisztség betöltésének módját a KT a megbízatás időtartamán belül egy esetben a pm egyetértésével, a
n.) a SZMSZban meghatakat. SZMSZ egyidejű módosításával megváltoztathatja.
 a jk  A KT elnöke.
- a pm és a jegyző írja alá.  összehívja és vezeti a KT ülését, ill képviseli a KT-et.
- közokirat, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
 tagja a KTnek, a KT hatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önk-i képviselőnek tekintendő.
- 15 NB a jegyző köteles megküldeni a kormányhivatalnak.
 A pm
 A válpolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a KT előterjesztésébe és ülésének jkébe. A közérdekű
a.) a KT döntései szerint és saját hkében irányítja a pmi hivatalt, a közös önk-i hivatalt;
adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A
b.) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a pmi hivatalnak, a közös önk-i hivatalnak
zárt ülésen hozott KTi döntés is nyilvános.
feladatait az önk munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és vhában;
c.) dönt a jsz által hkébe utalt állig ügyekben, hatósági hkökben, egyes hkeinek gyakorlását átruházhatja
 műk-ének részletes szabályait a SZMSZról szóló rendeletében hat meg. →ebben rend pl: az alpmre, a jegyzőre, a pmi hivatal, a közös önk-i hivatal ügyintézőjére;
a.) az önk hivatalos megnevezéséről, székhelyéről;
d.) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a KTnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának,
b.) a KT átruházott hkeinek felsorolásáról;
létszámának, munkarendjének, ill ügyfélfogadási rendjének meghatározására;
c.) a KT üléseinek összehívásáról, vezetéséről, tanácskozási rendjéről; stb e.) a hkébe tart ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
 évente min 1x előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt f.) gyak a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében;
szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintı kérdéseket és javaslatot tehetnek. Az elhangzott javaslatra, g.) gyak az egyéb munkáltatói jogokat az alpm és az önk-i intézményvezetők tekintetében.
kérdésre a közmeghallgatáson / legkésőbb 15 NB választ kell adni.
 Ha a KT döntését a helyi önk érdekeit sértőnek tartja, uazon ügyben - a KT önfeloszlatásáról hozott döntése
kivételével - 1x kezdeményezheti az ismételt tárgyalást. A kezdeményezést az ülést követő 3 NB nyújthatja
Feloszlás be, a KT a benyújtás napjától szám 15 NB minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet,
 megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását. amíg arról a KT a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.
→3 NBi időpontra időközi választást kell kitűzni.
 a KT utólagos tája mellett, a tvben meghat egyes ügyek kivételével dönthet a 2 ülés közötti időszakban
 A fővárosi kgy feloszlásának kimondásához az önk-i képviselők 4/5-ének igen szavazata, ill a főváros felmerülő, halaszthatatlan - a SZMSZban meghat - a KT hkébe tart önk-i ügyekben.
lakosságszámának min 4/5-ét kitevő lakosságszámú fővárosi kerületek pmeinek igen szavazata szüks.
 tisztsége megszűnik
 A KT feloszlása nem mondható ki a választást követő 6 hóNB, ill az ált választást megelőző év november a) az új pm megválasztásával;
30. napját követően. b) ha a helyi önk-i képviselők és pmek választásán már nem választható;
c) az összeférhetetlenség kimondásával;
Társult KT d) méltatlanság megállapításával;
 A települési KT más települési KTtel társult KT-et alakíthat. e) sorozatosan tvsértő teve, mulasztása miatti jogi felelősségének jogerős bi ítéletben tört megállapításával,
 a képviseő-testületek részben / egészben egyesítik a költségvetésüket, közös önk-i hivatalt tartanak fenn és az ítélet jogerőre emelkedésének a napjával;
intézményeiket közösen működtetik. f) a tisztségről tört lemondással;
 alakítható úgy is, h az érdekelt települési KT-ek a települések lakosságszámának arányában választják meg a - KThez intézett írásbeli nyil-tal
tagjait a települési képviselők közül. - a lemondást követő egy 1 időpontban, ennek hiányában az írásbeli nyil átvételének napjával
szűnik meg
23/2001. (VI. 29.) AB hat - nem vonható vissza.
- az AB megállapítja, h Püspökladány Város Önkának a Püspökladány Város Önka és szervei SZMSZáról szóló g) a KT feloszlásának kimondását követően új pm megválasztásával;
13/1998. (XI. 27.) sz. rend 3. § (3) "az alpm közreműk-ével" szövegrésze, a 17. § (2) "különös tekintettel a h) az Ogynek a helyi önk KT-e feloszlatását kimondó hatával;
közművelődési, vállalkozásfejlesztési, helyi sajtóirányítási feladatokra" szövegrésze és a 17. § (3) alkotmányellenes, i) halálával.
ezért e rend-eket megsemmisíti. +sorozatos tvsértő teve, mulasztása miatt a KT - minősített többséggel hozott hata alapján - keresetet
- Az alábbi szöveggel marad hatályban: nyújthat be a pm ellen a helyi önk székhelye szerint ill közig és munkaügyi bhoz a pm tisztségének
"3. § (3) Az üléstervet a pm készíti elő, aki napirendi javaslatot kér a képviselőktől, az önk-i int-ek, a közszolgt megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a pmnek e tisztségéből tört felfüggesztését is. A
nyújtó szervezetek, civil szerveződések vezetőitől." döntéshozatalban a pm nem vesz részt, de a hathozatalnál a hatképesség szempontjából jelenlévőnek kell
"17. § (2) Az alpm a pm irányításával látja el feladatait." tekinteni. A b a keresetet soron kívül bírálja el.
- a KT hkéből nem ruházható át szervezetének kialakítása és működésének meghat +A fővárosi kerületi pm megbízatása megszűnik, ha fővárosi kgyi képviselői megbízatása megszűnik.
- de a KT szervezetalakítási szabadságának korlátja: Ötv. taxatíve felsorolja azokat a szerveket, amelyekre a KT
egyes hkeit átruházhatja, + alkotmányos korlát: önk-i rendelet nem lehet ellentétes a magasabb szintű jsz-lyal. Összeférhetetlenség
-AB megállapította: a KT szervezetalakítási autonómiájának egyetlen korlátja van, h a SZMSZ-ében megállap  A 3000 fő és az az alatti lakosságszámú település pmének, ill a 3000 fő feletti település társ-i megbízatású
szervezeti szabályok nem lehetnek ellentétesek a tv rendeivel pmének összeférhetetlensége= önk képviselők összeférhetetlensége pl nem lehet
29.A KT SZERVEINEK JOGÁLLÁSA, FELADAT-ÉS HKE a) ogy képviselő
b) kp-i állig szerv vezetője, köztisztviselője;
Pm c) állami tisztviselő, kormánytisztviselő olyan állig szervnél, amelynek ill területén az adott önk műk;
 68
d) a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbizt Szolgálat hivatásos / szerzes állományú tagja,
f) más települési önknál képviselő;
g) más települési önknál pm, alpm; stb
 A 3000 fő feletti lakosságszámú település főállású pm-e - a tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői,
művészeti, jogi oltalom alá eső szellemi tev és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével - egyéb,
munkavégzésre ir jogviszonyt nem létesíthet, más kereső foglalkozást nem folytathat, nem lehet gazd
társaság személyesen közreműk tagja.
 megfelelően alk kell az önk-i képviselőre von összeférhetetlenségi, méltatlansági, vagyonnyil-tételi
szabályokat azzal, h a pm nem lehet más önknál pm, alpm, települési önk-i képviselő, megyei kgy elnöke,
alelnöke, kivéve, hogy a fővárosi kerületi pm a fővárosi kgy tagja. A fővárosi kerületi pm nem lehet főpm,
ill főpm-helyettes.
Alpm
 A KT a pm javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a pm helyettesítésére, munkájának segítésére
egy / több alpmt választhat.
 min 1-et saját tagjai közül választ meg.
 megbízatása megszűnik, ha a KT a pm javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízását
visszavonja.
 Azon alpm, akit nem a KT tagjai közül választottak, nem tagja a KTnek, a pmt a KT elnökeként nem
helyettesítheti, de a KT ülésein tanácskozási joggal részt vesz.
 a pm irányításával látja el feladatait.
A KT biz-ai
 A KT SZMSZában hat meg bizait, a biz-ok tagjainak számát, a biz-ok feladat- és hkét, működésük alapvető
szabályait.
 Az alakuló / az azt követő ülésen a pm előterjesztésére köteles megválasztani a tv által kötelezően létrehozandó
és a SZMSZban meghat bizait.
 A 100 főt meg nem haladó lakosú településen a bizi feladatokat a KT látja el
 Az 1000 főt meg nem haladó lakosú településen a kötelezı bizi feladat- és hköket egy biz is elláthatja. A biz
tagjává nem önk-i képviselő tag is választható
 2000-nél több lakosú településen pü-i biz-ot hoz létre.
 Tv más biz megalakítását is elrendelheti, amelynek feladat- és hkt állapíthat meg.
 A KT egyes önk-i feladatok ellátásának időtartamára id bizot hozhat létre.
 A biz elnökének és tagjainak megbízatása a KT által tört megválasztással jön létre, a KT megbízatásának
időtartamára.
 A biz elnökét és - az elnökkel együtt szám - tagjainak több mint a felét az önk-i képviselők közül kell választani.
 Nem lehet a biz elnöke / tagja a pm.
 A KT a biz személyi összetételét, létszámát a pm előterjesztésére bármikor megváltoztathatja, a kötelezően
létrehozandó biz kivételével a bizot megszüntetheti.
 A biz elnöke, tagja e megbízatásáról írásban lemondhat. A lemondásáról szóló nyilot a pm részére kell
benyújtani. A megbízatás a lemondásban meghat, a lemondást követő 1 hóNBi időpontban, ennek hiányában
az írásbeli nyil átvételének napján szűnik meg.
Településrészi önk
 A KT vmely településrész sajátos érdekeinek képviseletére hozhatja létre települési képviselőkből és más, az
adott településrészen élő válpolgárokból.
 testületére önk-i hatósági hk nem ruházható át.
 munkájának segítésére a KT hivatali kirendeltségeket hozhat létre, amelyek egyben a lakossági
ügyintézésben ügyfélszolgálati teendőket is elláthatnak.
 egyebekben szervezetére, működésére és tagjaira a biz-okra von szabályokat kell alk.
A pmi hivatal, a megyei önk-i hivatal, a közös önk-i hivatal
 A helyi önk KT-e az önk működésével, ill a pm / a jegyző feladat- és hkébe tart ügyek döntésre való
előkészítésével és vhával kapcs feladatok ellátására pmi hivatalt / közös önk-i hivatalt hoz létre.
 közreműk az önk-ok egymás közötti, ill az állami szervekkel történı együttmőködésének összehangolásában.
 A hivatalos elnevezését a KT a SZMSZában feltünteti.
 működési költségét az állam finanszírozza, amelyet a székhelytelepülés, ill a megye részére, e célra elkülönített
számlájára folyósít.
 Közös önk-i hivatal
- hoznak létre azok a járáson belüli községi önk-ok, amelyek közig területét max 1 település közig területe
választja el egymástól, és a községek lakosságszáma nem haladja meg a 2000 főt.
- A 2000 fő lakosságszámot meghaladó település is tartozhat közös önk-i hivatalhoz.
-hoz tart települések összlakosságszáma min 2000 fő/közös hivatalhoz tart települések száma min 7.
- létrehozásáról / megszüntetéséről az érintett települési önk-ok KT-ei az ált önk-i választások napját
követő 60 NB állapodnak meg.
- ha a közös önk-i hivatalt működtető települések egyike város, akkor a város a székhelytelepülés. Egyéb
esetekben a székhelytelepülést a közös önk-i hivatalhoz tart önk-ok KT-ei határozzák meg.
- A városi, ill a kétezer főt meghaladó lakosságszámú települési önk KT-e nem tagadhatja meg
létrehozására ir megállap megkötését, ha azt a vele határos település kezdeményezi.
- működési költségeit a közös hivatalhoz tart önk-ok - eltérő megállapuk hiányában - lakosságszámuk
arányában biztosítják.
- jegyzője / aljegyzője / megbízottja köteles a KT ülésén részt venni és ott a szüks tájt megadni.
Jegyző, aljegyző
 A jegyző vezeti a pmi hivatalt / a közös önk-i hivatalt.
 Aljegyző helyettesíti, aki ellátja a jegyző által meghat feladatokat.
 fdt-ai
a.) dönt a jsz által hkébe utalt állig ügyekben;
b.) gyak a munkáltatói jogokat a pmi hivatal, a közös önk-i hivatal köztisztviselői és munkavállalói
tekintetében, + gyak az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében;
c.) gondoskodik az önk működésével kapcs feladatok ellátásáról;
d.) tanácskozási joggal vesz részt a KT, a KT bizának ülésén;
e.) jelzi a KTnek, a KT szervének és a pmnek, ha a döntésük, működésük jszsértő;
f.) évente beszámol a KTnek a hivatal tevéről;
g.) döntésre előkészíti a pm hkébe tart állig ügyeket;
h.) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a pm ad át;
i.) dönt a hkébe utalt önk-i és önk-i hatósági ügyekben;
j.) a hkébe tart ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.
k) rögzíti a talált dolgok nytába a talált idegen dologgal kapcs a körözési nyti rendszerről és a személyek,
dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló tv szerinti adatokat, ill a talált idegen dolog tulajdonosnak tört
átadást követően törli azokat.
 A pm - pályázat alapján hatlan időre - nevezi ki a jegyzőt.
 A tízezer főnél kevesebb lakosú települések önkánál és a 10000 főnél kevesebb együttes lakosságszámú
települések közös önk-i hivatalánál a pm - a jegyzőre von szabályok szerint, a jegyző javaslatára - kinevezheti,
más önknál, közös önk-i hivatalnál kinevezi az aljegyzőt.
Az önk-ok társulásai
 A helyi önk-ok KT-ei megállapodhatnak abban, h egy / több önk-i feladat- és hk, ill a pm és a jegyző állig
feladat- és hkének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rend társulást hoznak létre.
 a helyi önk-ok KT-ei írásbeli megállapsal hozzák létre. A megállapt a pm írja alá.
 A részt vevő KT-ek mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szüks a társulási megállap
jóváhagyásához, módosításához / a társulás megszüntetéséhez.
 csatlakozni naptári év első, abból kiválni naptári év utolsó napjával lehet, ha tv / a társulási megállap másként
nem rend.
 a csatlakozásról és a kiválásról, ha tv eltérően nem rend, min 6 hónappal korábban, minősített többséggel kell
dönteni.
 a fdtkörébe tart közszolgok ellátására - jszban meghatak szerint - költségvetési szervet, gazdálkodó
szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet alapíthat.
 olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hjának mértékét.
 működési költségeihez a társulás tagjai az általuk képviselt települések lakosságszámának arányában
 69
hozzájárulnak.
 saját vagyonnal rendelkezhet.
 megszűnik
a.) ha a megállapban meghat időtartam eltelt, / tvben szabályozott megszűnési feltétel megvalósult;
b.) ha a társulás tagjai minősített többséggel azt elhatározzák;
c.) a tv erejénél fogva;
d.) a b jogerős döntése alapján.
 A helyi önk-ok KT-ei között a társulások működése során felmerülı vitás kérdésekben a közig és
munkaügyi b dönt.
 A társulási megállap tart:
1./ a társulás nevét, székhelyét;
2./ a társulás tagjainak nevét, székhelyét, képviselőjét;
3./ a társuláshoz tart települések lakosságszámát;
4./ a társulás által ellátott feladat- és hköket;
5./ a társulás döntéshozó szervét, döntéshozó szervének tagjait megillető szavazatarányt;
6./ a döntéshozatalának módját, a minősített döntéshozatal eseteit;
7./ a közös fenntartású int-ek megnevezését;
8./ az egyes KT-ek pü-i hjának mértékét, teljesítésének módját;
9./ a társulás vagyonát és a vagyonátadás feltételeit;
10./ intézmény közös alapítása esetén az alapítói jogok gyakorlására von részletes rend-eket;
11./ a társulás működéséről évente min 1x tört beszámolás kötét;
12./ a társulás működésének elli rendjét;
13./ a megállap módosításának feltételeit;
14./ a társulásból tört kiválás és kizárás feltételeit;
15./ megszűnése esetén a tagok egymással való elszámolásának kötét, módját;
16./ azt, amiben a KT-ek megállapodtak.
A társulás szervezete és működése
Társulási tanács
 az önk-i társulás döntéshozó szerve.
 a társult önk-ok KT-ei által delegált tagok alkotják, akik a megállapban meghat számú szavazattal rend.
 döntését hat-tal hozza.
 hatképes, ha ülésén a megállapban meghat számú, de min a szavazatok felével rendelkezı képviselő jelen van.
 A javaslat elfogadásához a megállapban meghat számú, de min annyi képviselő igen szavazata szüks, amely
meghaladja a jelen lévő képviselők szavazatainak több mint a felét.
 A 10-nél több tagból álló önk-i társulás társulási tanácsának érvényes döntéséhez a megállapban meghat számú,
de min annyi tag igen szavazata szüks, amely meghaladja a jelen lévő tagok szavazatainak a felét és az általuk
képviselt települések lakosságszámának egyharmadát.
 A megállapban meghat döntéshez minősített többség szüks.
 tagjai közül elnököt választ, alelnököt választhat.
 Együttes akadályoztatásuk esetén a tanács ülését a korelnök hívja össze és vezeti.
 döntéseinek előkészítése, vhuk szervezése érdekében biz-okat alakíthat.
 ülésén a társult önk-ok jegyzői tanácskozási joggal részt vehetnek.
22/2015. (VI. 18.) AB hat a Mötv közös önk-i hivatali megállap szabályaival kapcs mulasztásban megnyilv alaptv-
ellenesség megállapításáról és bírói kezdeményezések elutasításáról
- Az Ogy mulasztásban megnyilv alaptv-ellenességet idézett elő azáltal, h a Mötv. közös önk hivatali megállapról
szóló szabályaiban nem szabályozta az Alaptv 34. cikk (1) megfelelően a döntéshozatali elj során az érintett helyi
önkok véle kikérésének, a vélnyilv módjának és rendjének szabályait.
- A Mötv. 84. § (1) - deklarálja az önk-ok hivatal fenntartási kötét: „A helyi önk KT-e az önk működésével, ill a pm
/ a jegyző feladat- és hkébe tart ügyek döntésre való előkészítésével és vhával kapcs feladatok ellátására pmi
hivatalt / közös önk-i hivatalt hoz létre.”
- a Mötv. 85. §-ában szabályozott, közös önk-i hivatal létrehozására ir kormányhivatali döntés mint állami
beavatkozás nem ellentétes az Alaptv-nyel
- DE! az Ogy mulasztásban megnyilvánuló alaptv-ellenességet idézett elő azzal, h a kormányhivatal vezetője
által pótolt közös önk-i hivatali megállapról szóló szabályaiban nem szabályozta a kormányhivatali
döntéshozatali elj során az érintett helyi önk-ok véle kikérésének, a vélnyilv módjának és rendjének
szabályait.
30. AZ ÖNK VAGYONA, GAZDÁLKODÁSA
N) cikk
(1) Mo a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti.
(2) Az (1) szerinti elv érvényesítéséért elsődlegesen az Ogy és a Kormány felelős.
(3) Az AB, a bok, a helyi önk-ok és más állami szervek feladatuk ellátása során az (1) szerinti elvet kötelesek
tiszteletben tartani.
32. cikk
(1) A helyi önk a helyi közügyek intézése körében tv keretei között
.....e) gyak az önk-i tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat;
f) meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik;
g) e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül
vállalkozást folytathat;
h) dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről;......
(6) A helyi önk-ok tulajdona köztulajdon, amely feladataik ellátását szolgálja.
34. cikk
(5) Tv a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében a helyi önk tvben meghat mértékű kölcsönfelvételét / más
kötvállalását feltételhez, ill a Kormány hjához kötheti.
38. cikk
(1) Az állam és a helyi önk-ok tulajdona nemzeti vagyon.
A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a
természeti erőforrások megóvása, ill a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele.
A nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit
sarkalatos tv hat meg.
(2) Az állam kizárólagos tulajdonának és kizárólagos gazd tevének körét, ill a nemzetgazd szempontból kiemelt
jelentőségű nemzeti vagyon elidegenítésének korlátait és feltételeit az (1) szerinti célokra tekintettel sarkalatos tv
hat meg.
(3) Nemzeti vagyont csak tvben meghat célból lehet átruházni, tvben meghat kivételekkel az értékarányosság
követelményének figyelembevétele mellett.
(4) Nemzeti vagyon átruházására / hasznosítására von szerz csak olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi
szerkezete, felépítése, ill az átruházott / hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére von teve átlátható.
(5) Az állam és a helyi önk-ok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek tvben meghat módon, önállóan és felelősen
gazdálkodnak a tvesség, a célszerűség és az eredményesség követelményei szerint.
Az önk-i vagyon
 Az önk saját bevételei:
a.) a helyi adók;
b.) saját tevből, vállalkozásból és az önk-i vagyon hasznosításából származó bevétel, nyereség, osztalék,
kamat és bérleti díj;
c.) átvett pénzeszközök;
d.) tv alapján az önkot megillető illeték, bírság, díj;
e.) az önk és intézményei egyéb sajátos bevételei.
 A helyi önk vagyona a tulajdonából és a helyi önkot megillető vagyoni értékő jogokból áll, amelyek az önk-i
feladatok és célok ellátását szolgálják.
 A helyi önkot megill mindazok a jogok és terhelik mindazok a köt-ek, amelyek a tulajdonost megill, terhelik.
A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselı-testület rend.
 kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon birtoklása, használata, hasznai szedésének joga, fenntartása,
üzemeltetése, létesítése, fejlesztése, ill felújítása csak Mötv-ben és a nemzeti vagyonról szóló tvben
szabályozott módon engedhető át másnak.
 tulajdonában álló nemzeti vagyon tulajdonjoga az állam / más helyi önk javára ingyenesen átadható, jszban
meghat közfeladat ellátásának elősegítése érdekében.
 A KT
- a helyi önk tulajdonában lévő nemzeti vagyonra a nemzeti vagyonról szóló tv rendei szerint az önk-i
közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.
 70
- vagyonkezelői jog önk-i lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, társasházban lévő önk-i lakásra és nem
lakás céljára szolgáló helyiségre kizárólag a helyi önk 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel, /
annak 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel létesíthető, és kizárólag általuk gyakorolható.
- kizárólag a nemzeti vagyonról szóló tvben meghat személyekkel köthet vagyonkezelési szerzt.
- A vagyonkezelői jog átadása
- nem érinti az önk-i közfeladatok ellátásának kötét.
- az önk-i feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítása, a vagyon állagának és értékének megőrzése,
védelme, + értékének növelése érdekében történhet.
- rendeletében hat meg a vagyonkezelői jog ellenértékét, az ingyenes átengedés, a vagyonkezelői jog
gyakorlásának, ill a vagyonkezelés ellének részletes szabályait.
 A helyi önk tulajdonában lévő védett természeti területek és értékek, az erdők, véderdők, a
műemlékingatlanok, védetté nyilvánított kulturális javak, ill történeti (régészeti) emlékek tekintetében az ill
miniszter, a védművek és védelmi létesítmények esetében az ill szerv hja szüks a vagyonkezelői jog
létesítéséhez.
 A vagyonkezelő a tulajdonosi ellt köteles tűrni, az ell érdekében kötelezhető minden közérdekből nyilvános
adat, ill az önk-i vagyonra és vagyonkezelésre von adat szolgára és okirat bemutatására.
 A helyi önk tulajdonában lévő vagyon vagyonkezelésbe adása illetékmentes.
 Az önk-i törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. Az éves zárszámadáshoz a
vagyonállapotról vagyonkimutatást kell készíteni.
 Ha tv másképp nem rend, a helyi önk társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önk vagyonaként kell
nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önk-ok közös vagyona, és arra a Polgári Tvkönyv közös
tulajdonra von szabályait kell alk.
Az önk gazdálkodása
 A helyi önk költségvetése az ÁH része.
 Az önk-i alrendszer költségvetése a kp-i költségvetéstől elkülönül, ahhoz kp-i költségvetési támokkal
kapcsolódik.
 A helyi önk gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Ebből finanszírozza és látja el tvben meghat
kötelező, ill a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait.
 A költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető.
 Ha a helyi önk a költségvetési évre vonan nem rend elfogadott költségvetéssel, nem fogadja el a költségvetési
évet megelőző évre von zárszámadását, ÁHi beszámolási kötének / vagyon-nyti kötének nem tesz eleget, a
részére járó egyes támok folyósítása az ÁHról szóló tvben meghatak szerint felfüggesztésre kerül.
 A helyi önk
- veszteséges gazdálkodásának következményei a helyi önkot terhelik, köteiért a kp-i költségvetés nem tartozik
felelősséggel.
a pü-i, ügyviteli, ügyintézési és egyéb alapvető feladatok egységes szabályok szerinti elvégzését, átláthatóságát
biztosító - az állami informatikai rendszerrel összekapcsolható - informatikai rendszert működtet, mely a
folyamatos pü-i állami ell eszközeként is szolgál.
- gazdálkodásának biztonságáért a KT, a gazdálkodás szabályszerűségéért a pm felelős.
31. A HELYI ÖNK ÉS A KP-I ÁLLAMI SZERVEK KAPCSOLATA
34. cikk
(4) A Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatal útján biztosítja a helyi önkok tvességi felügyeletét.
35. cikk
(5) Az Ogy a Kormány - az AB vélének kikérését követően előterjesztett - indítványára feloszlatja az alaptv-
ellenesen műk KT-et.
Ogy
 tvben szabályozza a helyi önk-ok jogállását, feladat- és hkeit, a kötelezően ellátandó feladatait, kötelező
szervtípusait, működésének garanciáit, anyagi eszközeit és gazdálkodásának alapvető szabályait.
 az alaptv-ellenesen műk KT feloszlatásáról a Kormány javaslatának az Ogyhez való benyújtását követő soron
következő ülésén határoz.
 E napirend tárgyalására meg kell hívni az érintett helyi önk pmét. A pm jogosult a KT feloszlatással kapcs
álláspontját az Ogy döntésének meghozatala előtt ismertetni.
 dönt az állam területi tagozódásáról, + - az érintett önk-ok vélének kikérése után - a megyék összevonásáról,
szétválasztásáról, határainak megváltoztatásáról, elnevezéséről és székhelyéről, ill a fővárosi kerületek
kialakításáról.
A KE
a.) dönt az érintett helyi önk-ok kezdeményezésére - az ország területének közig tagozódásával, ill
területszervezéssel kapcsan előkészített - városi cím adományozásáról, + a község alakításáról, egyesítéséről,
a községegyesítés megszüntetéséről, a város, község elnevezéséről;
b.) megbízza az ill kormányhivatal vezetőjét - ha az Ogy a helyi KT-et feloszlatja -, h az új KT megválasztásáig
terjedő időre gyak azokat a feladatokat és hköket, amelyeket a jsz a pmnek állapít meg, halaszthatatlan esetben
döntsön olyan ügyekben, amelyek a KT átruházható hkei.
Kormány
 a helyi önk-ok tvességi felügyeletéért felelős miniszter irányításával, a kormányhivatal útján biztosítja a helyi
önk-ok tvességi felügyeletét.
A helyi önk-okért felelős miniszter
a.) közreműk a helyi önk-ok feladatát és hkét, a pm, a főpm, a kormányhivatal tevét érintő jszok, közjogi
szervezetszabályozó eszközök és egyedi állami döntések tervezeteinek előkészítésében;
b.) közreműk a helyi önk meghat kölcsönfelvételére / más kötvállalására von kormányzati hj megadásánál;
c.) összehangolja a helyi önk-ok működésével öf településfejlesztés, gazdálkodás, ill az egyes adatbázisokkal kapcs
kormányzati feladatok ellátását;
d.) koordinálja a helyi önk-ok rendére bocsátott fejlesztési források felhasználására kiírt pályázatokat, + a helyi
önk-ok gazdálkodását érintő jszi feltételek kialakítását;
e.) közreműk az önk-ok feladatfinanszírozási rendszeréhez szüks, + kormányzati döntéseket megalapozó önk-i
adatok gyűjtésében, rendszerezésében;
f.) jogosult az ÁHért felelős miniszter útján a kincstár önk-ok gazdálkodását érintő helyszíni vizsgálata
elrendelésére;
g.) jogosult az ÁH infós rendszerének valamennyi, az ÁH önk-i alrendszerére von adatának megismerésére,
rendszerezésére;
A helyi önk-ok tvességi felügyeletéért felelős miniszter a helyi inkormányzatokért felelős miniszterrel
egyetértében
a.) irányítja a helyi önk-ok tvességi felügyeletét;
b.) kezdeményezi a Kormánynál az Alaptörvénnyel ellentétesen műk helyi KT feloszlatására von Ogyi előterjesztés
benyújtását;
c.) előkészíti az Ogy és a KE hkébe tart területszervezési döntéseket.
d.) a kormányhivatal javaslatának vizsgálatát követően – a feltételek fennállása esetén – kezdeményezi a
Kormánynál annak indítványozását, h az AB vizsgálja felül az önk. rendelet Alaptörvénnyel való összhangját
A miniszter
a.) rendeletben hat meg a pm, a főpm, a megyei kgy elnöke, a jegyző, a főjegyző, a fővárosi és megyei
kormányhivatal állig feladatai ellátásának szakmai szabályait, és ellenőrzi azok érvényesülését;
b.) rendeletben szabályozza a helyi önk-ok által fenntartott int-ek működésének szakmai követelményeit, az int-ek
dolgozóinak képesítési előírásait, ellenőrzi az előírások érvényesülését;
c.) az a) és b) ell eredményéről táj a helyi önkot, javaslatot tesz a hiányosságok megszüntetésére, kezdeményezheti,
h a KT tárgyalja meg az ell tapasztalatait, tvsértés esetén táj a tvességi felügyeletet ellátó szervet;
d.) táj a helyi önkot a kp-i ágazatpolitikai célokról, a szabályozási eszközökről, és biztosítja számukra az ágazati
feladatok ellátásához szüks infót;
e.) a helyi önk-októl – ágazati feladatai körében – adatokat és tájt kérhet, amelyet az önk köteles teljesíteni;
f.) a kp-i költségvetésről szóló tvben meghat címen és feltételekkel a helyi önk részére pü-i támt nyújthat.
Országos önk-i érdekszövetségek
jogalkotási feladatokra, intek megtételére von javaslatot tehetnek, konzultációt folytathatnak a Kormánnyal a helyi
önk-i rendszert, ill a helyi önkok által ellátott közszolgokat érintő stratégiai kérdésekről és a kp-i költségvetés
önkokat érintő kérdéseiről.

23/2012. (IV. 25.) KIM rend
 A jegyző a KT által megalkotott, a pm és a jegyző által aláírt és a SZMSZban meghat módon kihirdetett önk-
i rendeletet a kihirdetést követően megküldi a kormányhivatalnak→legkésőbb a kihirdetést követő 3.
munkanapon, nformatikai rendszeren keresztül
 a helyi önk KT-e, a KT biza, társulása, ill a részönk testülete ülésének jkét az ülést követő 15 NB küldi meg
32.A HELYI ÖNK-OK TVESSÉGI FELÜGYELETE
32. cikk
(2) Fdtkörében eljárva a helyi önk tv által nem szabályozott helyi társ-i viszonyok rendezésére, ill tvben kapott
felhatalmazás alapján önk-i rendeletet alkot.
(3) Az önk-i rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.
(4) A helyi önk az önk-i rendeletet a kihirdetését követően haladéktalanul megküldi a fővárosi és megyei
kormányhivatalnak. Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal az önk-i rendeletet / annak vmely rendét jszsértőnek
találja, kezdeményezheti a bnál az önk-i rendelet felülvizsgálatát.
(5) A fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezheti a bnál a helyi önk tven alapuló rendeletalkotási /
hathozatali köte elmulasztásának megállapítását. Ha a helyi önk a rendeletalkotási / hathozatali kötének a b által
a mulasztást megállapító döntésben meghat időpontig nem tesz eleget, a b a fővárosi és megyei kormányhivatal
kezdeményezésére elrendeli, h a mulasztás orvoslásához szüks önk-i rendeletet / önk-i hat-ot a helyi önk nevében a
fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője alkossa meg.
34. cikk
(4) A Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatal útján biztosítja a helyi önk-ok tvességi felügyeletét.
 A Kormány a helyi önk-ok tvességi felügyeletéért felelős miniszter irányításával,
KORMÁNYHIVATAL ÚTJÁN biztosítja a helyi önk-ok tvességi felügyeletét.
A helyi önk-ok tvességi felügyeletéért felelős miniszter a helyi önk-okért felelős miniszterrel egyetértében
a.) irányítja a helyi önk-ok tvességi felügyeletét;
b.) kezdeményezi a Kormánynál az Alaptörvénnyel ellentétesen műk helyi KT feloszlatására von Ogyi
előterjesztés benyújtását;
c.) előkészíti az Országgyőlés és a KE hkébe tart területszervezési döntéseket.
d.) a kormányhivatal javaslatának vizsgálatát követően – a feltételek fennállása esetén – kezdeményezi a
Kormánynál annak indítványozását, h az AB vizsgálja felül az önk. rendelet Alaptörvénnyel való összhangját
A tvességi felügyelet eszközei, terjedelme - A kormányhivatal a helyi önk-ok tvességi felügyelete körében az
Alaptvben meghat feladat- és hkökön túl:
a) tvességi felhívással élhet;
b) kezdeményezheti a KT / a társulási tanács összehívását, ill e tvben meghat esetben összehívja a KT / a társulási
tanács ülését;
c) javasolhatja a helyi önkok tvességi felügyeletéért felelős miniszternek, hogy kezdeményezze a Kormánynál
annak indítványozását, hogy az AB vizsgálja felül az önk-i rendelet Alaptörvénnyel való összhangját;
d) kezdeményezheti a közig és munkaügyi bnál az önk hatának felülvizsgálatát;
e) kezdeményezheti a hathozatali, feladat ellátási kötét nem teljesítő helyi önktal szemben bi elj megindítását, a
hathozatal pótlásának elrendelését;
f) javasolhatja a helyi önkok tvességi felügyeletéért felelős miniszternek, hogy kezdeményezze a Kormánynál az
Alaptörvénnyel ellentétesen műk KT feloszlatását;
g) kezdeményezheti a helyi önknak a kp-i költségvetés terhére nyújtott támok felülvizsgálatát a 117. § (1) a) szerinti
tám esetében a kincstárnál, a helyi önknak nyújtott költségvetési tám esetében a támogatónál;
h) pert indíthat a sorozatos tvsértést elkövető pm tisztségének megszüntetése iránt;
i) fegyelmi eljt kezdeményezhet a helyi önk pme ellen és a pmnél a jegyző ellen;
j) kezdeményezheti a helyi önk gazdálkodását érintő vizsgálat lefolytatását az ÁSZnél;
l) * tvességi felügyeleti bírságot szabhat ki a helyi önkra / a társulásra az e tvben meghat esetekben.
 tvességi felügyeleti eljának célja a helyi önk KT-e, biza, részönka, pme, főpme, megyei kgy elnöke, társulása,
71
jegyzője működése jogszerűségének biztosítása.
 eljában vizsgálja az érintett
a) működésének, döntéshozatali eljának jogszerűségét;
b) döntéseinek jogszerűségét;
c) jogalkotási, + jszon alapuló döntési és feladatellátási kötének teljesítését.
 Nem terjed ki tvességi felügyeleti elja az érintett által hozott azon döntésekre,
a) amelyek alapján munkaügyi vitának / közszolgálati jogviszonyból származó vitának,
b) jsz-ban meghat bi / közig hatósági eljnak van helye, /
c) amelyeket a KT mérlegelési jogkörében hozott.
KIVÉTEL: elja kiterjed a mérlegelési jogkörben hozott döntésekre is a döntéshozatali elj jogszerűségének
vizsgálata körében.
A kormányhivatal infókérési, javaslattételi joga, szakmai segítségnyújtás
 a helyi önk feladat- és hkébe tartan az érintettől infót, adatot kérhet, konzultációt kezdeményezhet, amelyeknek
az érintett a megadott határidőn belül köteles eleget tenni.
 javaslattal élhet az érintett működésére, szervezetére, döntéshozatali eljára vonan.
- a helyi önk KT-e köteles megtárgyalni és arról döntést hozni.
- elutasításának indokát a helyi önk, ill a társulási tanács köteles a kormányhivatallal ismertetni.
 szakmai segítséget nyújt az alkalmazandó jszok tartalmával öf-ben az érintett jogzserű működése céljából.
A tvességi felhívás
 Ha jszsértést észlel, a tvességi felügyelet körében min 30 napos határidő tűzésével felhívja az érintettet
annak megszüntetésére.
 Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott határidőn belül az annak alapján tett
a intéről / egyet nem értéséről a kormányhivatalt írásban tájékoztatni.
 ha eredménytelen →tvességi felügyeleti elj egyéb eszközeinek alkáról mérlegelési jogkörben dönt.
A KT és a társulási tanács ülésének összehívása
 kezdeményezi a pmnél a KT, illetve a társulási tanács elnökénél a társulási tanács ülésének összehívását, ha
tvességi kérdések megtárgyalása a helyi önk, illetve a társulás tves működésének bizt érdekében indokolt.
 Ha ennek 15 NB nem tesznek eleget, a KT, illetve a társulási tanács ülését a kormányhivatal hívja össze.
→eltérhet a helyi önk, illetve a társulás SZMSZában meghat szabályoktól.
Önk-i rendelet Alaptvbe ütközése esetére ABi felülvizsgálat kezdeményezése, önk-i rendelet jogszabállyal
való összhangja bi felülvizsgálatának kezdeményezése
 Ha a kormányhivatal az önk-i rendeletet az Alaptörvénnyel ellentétesnek találja, - a tvességi felügyelet a) és
b) eszközeinek eredménytelen alk-át követően - az önk-i rendelet ABi felülvizsgálatának Kormány általi
kezdeményezése iránti javaslatát indítvány-tervezet megküldésével terjeszti elő a helyi önkok tvességi
felügyeletéért felelős miniszternél.
 A miniszter a javaslat megvizsgálását követően - a feltételek fennállása esetén - kezdeményezi a Kormánynál
az önk-i rendelet Alaptörvénnyel való összhangja felülvizsgálatának indítványozását.
 A kormányhivatal
- az indítvány tervezete miniszternek tört megküldésével egyidejűleg megküldi az érintett helyi önknak is.
- kezdeményezheti a Kúriánál az önk-i rendelet jogszabállyal való összhangjának felülvizsgálatát.
- A bi elj megindításával egyidejűleg az indítványt megküldi az érintett helyi önknak.
A helyi önk-i jogalkotási köt elmul megállapítása
 a helyi önk egyidejű tája mellett kezdeményezi ezt a Kúriánál, ha a helyi önk tven alapuló jogalkotási kötét
elmulasztotta.
 Ha a helyi önk a Kúria által megadott határidőn belül nem tesz eleget jogalkotási kötének, a kormányhivatal
30 NB kezdeményezi a Kúriánál a mulasztás kormányhivatal által tört orvoslásának az elrendelését.
A helyi önk tven alapuló jogalkotási köte pótlása
 A kormányhivatal vezetője a rendeletet a helyi önk nevében, az önk-i rendeletre irányadó szabályok szerint
 72
alkotja meg azzal, h a rendeletet a kormányhivatal vezetője írja alá és a Magyar Közlönyben kell kihirdetni.
 A kihirdetett rendeletet a kormányhivatal megküldi a helyi önknak. Abtv. - az AB:
 A jegyző gondoskodik a kihirdetett rendeletnek a SZMSZban az önk-i rendeletek kihirdetésére meghat - alaptv-ellenesen műk KT feloszlatásával kapcs elvi vél
szabályokkal azonos módon tört közzétételéről. - hki összeütközések feloldása
 A kormányhivatal vezetője által a helyi önk nevében megalkotott rendelet helyi önk-i rendeletnek - önk-i rendelet alaptvbe ütkzésének felülvizsgálata
minősül azzal, h annak módosítására és hatályon kívül helyezésére a helyi önk kizárólag a következő önk-i
választást követően jogosult, ez idő alatt a módosításra a kormányhivatal vezetője jogosult. 23/2012 KIM rendelet (előző tételben)

Az önk-i hat elleni bi elj kezdeményezésének joga
 a helyi önk tájának kézhezvételétől / a táj adására nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől szám 15 NB
kezdeményezheti a tvszéknél az önk-i hat felülvizsgálatát.
 A közig és munkaügyi b a jszsértő önk-i hat vhát felfüggesztheti.
Önk-i hathozatali és feladat-ellátási köt elmulasztása
 15 NB kezdeményezheti a tvszéknél a helyi önk tven alapuló: hathozatali köte elmulasztásának megállapítását
és a hat meghozatalára való kötelezést, / feladat-ellátási (közszolgi) köte elmulasztásának megállapítását és a
feladat elvégzésére való kötelezést.
 a tvszék megállapítja
- a hathozatali köt elmulasztását és határidő tűzésével kötelezi az önkot a hat meghozatalára.
- a mulasztást és határidő tűzésével kötelezi a helyi önkot, h biztosítsa a feladat-ellátást (közszolgt).
 Ha a helyi önk a közig és munkaügyi b által megadott határidőn belül nem tesz eleget hathozatali kötének, a
kormányhivatal 30 NB kezdeményezheti a tvszéknél a mulasztás kormányhivatal által tört pótlásának az
elrendelését az önk költségére.
Tvességi felügyeleti bírság megállapítása
 a helyi önktal szemben tvességi felügyeleti bírságot állapíthat meg,
- ha a jegyző a kormányhiv felhívása ellenére a megadott határidőn belül nem tesz eleget a jk megküldési
kötének;
- ha a pm, a jegyző határidőben nem tesz eleget a kormányhivatal infókérésre ir megkeresésének;
- ha a b megállapítja, h a helyi önk jogalkotási, hathozatali, feladat-ellátási (közszolgi) kötének nem tett
eleget és a b által tűzött határidő eredménytelenül eltelt;
- ha a kormányhivatal kezdeményezése alapján a KT nem folytatja le határidőben a pm, ill a pm a jegyző
ellen a fegyelmi eljt.
- ha az érintett ugyanazon jszi kötét ismételten megsérti, azonban az ismételten megsértett jszi köt súlya
nem indokolja más tvességi felügyeleti eszköz alk-át.
 min összege esetenként a köztisztviselői illalap, max összege esetenként az illetményalap tízszerese.
 többször/ ismételten is kiszabható.
 kiszabásánál a kormányhivatal figyelembe veszi:
- a jogellenes kötszegés súlyát;
- a helyi önk költségvetési helyzetét, és
- az előző bírságok számát és mértékét.
 A kormányhivatal bírságot megállapító hat-ának bi felülvizsgálatát kérheti a helyi önk/társulás a döntés
közlésétől szám 15 NB.
 A közig és munkaügyi b a kormányhivatalt a tvességi felügyeleti bírsággal öf-ben új elj lefolytatására nem
kötelezheti.
A bi elj kezdeményezésének közös szabályai
 A jszsértések megszüntetésére ir pert a helyi önk / a pm ellen lehet megindítani.
 A kormányhivatalnak a helyi önktal szemben tvességi felügyeleti bírságot megállapító hat-a ellen a pert a
kormányhivatal ellen kell megindítani.
 Az önk-i hat bi felülvizsgálata, az önk hathozatali és feladat-ellátási köte elmulasztásának megállapítása iránt,
ill a kormányhivatal tvességi felügyeleti bírságot megállapító hatának bi felülvizsgálata iránt indított perekben
a Pp. közig perekre von fejezetének rendeit az e tvben foglalt eltérésekkel kell alk, e perekben a közig és mügyi
b jár el.
33. A FŐVÁROSI ÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATALOK, A JÁRÁSOK ÉS A KORMÁNYABLAKOK A
FŐVÁROSI ÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL
A fővárosi és megyei kormányhivatal
 működésének költségeit az Ogy a kp-i költségvetésről szóló tvnek a fővárosi és megyei kormányhivatal
irányítására kr-ben kijelölt miniszter által vezetett minisztérium ktsvetési fejezetében biztosítja.
 A megyei kormányhivatal székhelye a megyeszékhely városban, a fővárosi kormányhivatal és a Pest
megyei kormányhivatal székhelye Budapesten van.
 a főv+megyei kormhivatal
- kormánymegbízott által közvetlenül vezetett szerveti egységekből+
- járási, ill a fővárosban főv kerületi hivatalokból áll
 lA fővárosi és megyei kormányhivatal SZMSZ-ét a miniszter normatív utasításban adja ki.
 Irányítása - a Kormány a miniszter útján irányítja.
Vezetése
 kormánymegbízott vezeti.
 a miniszter javaslatára a ME nevezi ki és menti fel.
 felette - a kinevezés és a felmentés kivételével - a munkáltatói jogokat a miniszter gyak.
 olyan büntetlen előéletű személy nevezhető ki, aki az Ogyi képviselők választásán választható.
 megbízatása megszűnik:
a.) a ME megbízatásának megszűnésével,
b.) lemondásával,
c.) felmentésével,
d.) halálával,
e.) ha az Ogyi képviselők választásán már nem választható,
f.) összeférhetetlenségének megállapításával.
 Ha megbízatása a ME megbízatásának megszűnésével szűnt meg, az új Kormány megalakulásáig gyak hkét.
Feladat- és hke
 a jszoknak és a Kormány döntéseinek megfelelően összehang+elősegíti a kormányzati feladatok területi vhát.
 Ha a kp-i állig szerv területi szervének illsége a fővárosi és megyei kormányhivatal illségi területétől eltérő
területre terjed ki, a fővárosi és megyei kormányhivatal jogköreit a területi szerv székhelye szerinti fővárosi és
megyei kormányhivatal gyak.
 vélezi - a rendvédelmi szervek, ill a NAV kivételével - a Kormánynak alárendelt szervek területi szervei
a.) vezetőinek kinevezését és felmentését,
b.) létrehozására, átszervezésére, ill jogállásuk és illségi területük módosítására von előterjesztést,
c.) foglalkoztatottjai létszámára és költségvetésének a megállapítására von előterjesztést, javaslatokat.
 a rendvédelmi szervek, ill a NAV kivételével - a Kormánynak alárendelt szervek bármely területi szervétől, ill
a pmtől és a jegyzőtől az általuk ellátott állig feladatokat érintően, ill a területi illséggel állig feladatot ellátó
más szervtől és személytől bármely döntést bekérhet, a szerv intéről tájt kérhet, ill-jsz eltérı rende hiányában -
az iratokba betekinthet.
 további fdt-ok
a.) döntés-előkészítő és javaslattevő szervként közreműk a Kormány feladatai ellátásában,
c.) a rendvédelmi szervek, ill a NAVkivételével - elli feladatokat lát el, különös tekintettel a Ket. vhának
és a hatósági tev jogszerűségének ellére,
d.) a rendvédelmi szervek, ill a NAVkivételével - gondoskodik a területi állig szervek elli tevének
 73
összehangoltságáról, vezetőjének hkébe utalt feladatokat,
e.) közig informatikai közreműki tevet lát el, b) biztosítja a fővárosi és megyei kormányhivatal és a járási hivatalok szakmai feladatellátásának feltételeit,
f.) ügyfélszolgálatot működtethet, c) elkészíti és a közig-szervezésért felelős miniszter részére megküldi a fővárosi és megyei kormányhivatal
g.) a jszban meghat szerint nyt-t vezet SZMSZára von javaslatát,
h) ügyintézéshez kapcsolódó informatikai szolgt biztosít, d) gondoskodik a jszban előírt belső szabályzatok elkészítéséről.
i) ellátja a jszban meghat egyéb feladatait.
A járási hivatal vezetőjének feladatai
A járási (fővárosi kerületi) hivatal a) vezeti a járási hivatalt,
 A megyei kormányhivatal kirendeltségeiként járási hivatalok működnek. b) gyak a járási hivatal feladat- és hkeit,
 A járási hivatal székhelye a járás székhelyeként meghat városban van. c) gondoskodik - a kormánymegbízott által meghat keretek és feltételek között - a járási hivatal szakmai
 A fővárosi kormányhivatal kirendeltségeiként kerületi hivatalok mőködnek. feladatellátásáról,
 A kerületi hivatal illségi területe megegyezik a fővárosi kerület közig területével. d) gondoskodik a kormánymegbízott által meghat belső szabályzatok elkészítéséről,
 A járási hivatal a járási hivatalvezető által közvetlenül vezetett járási törzshivatalból és járási szakigazgatási e) ellátja a járási hivatal üzemeltetésével öf feladatokat.
szervekből áll.
 kormánytisztviselői, ill munkavállalói felett a munkáltatói jogokat a hivatalvezető gyak. A fővárosi és megyei kormányhivatal és a járási hivatalok feladatai
- kormánytisztviselőjének kinevezni, ill felmenteni javasolt személyről táj a kormánymegbízottat, aki a  a jsz-oknak és a Kormány döntéseinek megfelelően részt vesz a kormányzati célkitűzések területi
kinevezni javasolt személlyel, ill a felmentéssel szemben a tájt követő 15 NB kifogással élhet. A kifogásolt megvalósításában. Ennek keretében koordinációs, elli, informatikai tevet, ill képzést, továbbképzést szervező,
személy nem nevezhető ki kormánytisztviselőnek, ill nem kerülhet felmentésre. összehangoló feladatokat lát el.
- a kormánymegbízott javaslatára a közig-szervezéséért felelıs miniszter nevezi ki és menti fel.  A járási hivatal a települési önkok közfoglalkoztatási feladatai vhának elősegítése érdekében ellátja a
- munkáltatói jogokat a kormánymegbízott gyak. települési, nemzetiségi önkok, azok társulásai, ill a hatóságok közfoglalkoztatáshoz kapcs együttműkéhez
- Hivatalvezetői munkakörbe az nevezhető ki, aki büntetlen előéletű, az Ogyi képviselők választásán szüks koordinációs és kommunikációs feladatokat.
választható, felsőfokú végzettséggel és min 5 év közig gyakorlattal rend.  A fővárosi és megyei kormányhivatal fdt-ai még:
 - megbízatása megszűnik:  koordináció
a.) lemondásával,  ell
b.) felmentésével,  vélezési jogkör
c.) halálával,  hatósági fdt-ok
d.) ha az Ogyi képviselők választásán már nem választható,  képzési továbbképzési fdt-ok
e.) összeférhetetlenségének megállapításával.  egyéb fdt-ok pl:
- illetményét a kormánymegbízott javaslatára a közig-szervezésért felelős miniszter max az állami - a külföldi hatósági hat vhára ir megkereséssel kapcsolatban intre jogosult,
költségvetésről szóló tvben megállapított közszolg tisztviselői illetményalap 18-szorosában állapítja meg. - kisajátítási hatóság
- Hivatalvezető-helyettesi munkakörbe az nevezhetı kő, aki alapfokozattal és igszervezői szakképzettséggel, - az egyéni vállalkozói tevgel kapcs ügyekben eljáró szerv
alapfokozattal és nemzetközi igszervező szakképzettséggel, mesterfokozattal és okl közig menedzser
szakképzettséggel, mesterfokozattal és okleveles európai és nemzetközi igszervező szakképzettséggel, 515/2013. Korm. rend a kormányablakokról
mesterfokozaton szerzett okl jogász szakképzettséggel, ill min alapfokozattal és közgazdász szakképzettséggel  A kormányhivatal a járási/fővárosi kerületi hivatalokban integrált ügyfélszolgálatot működtet.
rend.  Eltérő rend hiányában országos illséggel járnak el.
- javaslatára a kormánymegbízott kivételesen indokolt esetben egyéb felsőfokú végzettségű személyt is  Működésének szakmai irányításáért a közig-szervezésért felelős miniszter felel→ügyfélszolgálati működés,
kinevezhet hivatalvezető-helyettesnek. fejlesztése, elemzése, monitoring körében.
66/2015 Korm. rend Möttv. - új
 A megyei kormányhivatal illsége a székhelye szerinti megyére terjed ki.  A KT a hatáskörébe tartozó hatósági ügyben (önki hatósági ügy) a hatáskörét önki rendeletben
 A fővárosi kormányhivatal illsége Budapest főváros területére, a Pest Megyei Kormányhivatal illségi területe - a pm-re,
Pest megyére terjed ki. - a bizottságára,
 Kr a fővárosi és megyei kormányhivatal illségi területét egyes állig feladatok tekintetében ettől eltérően is - a társulására /
megállapíthatja. - a jegyzőre ruházhatja át.
 A Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatal irányítására a közig-szervezésért felelős minisztert jelöli ki.  Ha átruházza→elbírálja a fellebbezést, ill gyakorolja a másodfokú hatóság +felügyeleti szerv feladat- és
hatáskörét.
 Kivétel: Ha a KT, pm, bizottság, társulás/jegyző eljárási köt-ét önki hatósági ügyben elmul→kormányhivatal
A hatósági elli terv és az összevont ell . felhívja a mulasztó tisztségviselőt / testületet, h a felhívásban megállap határidőn - MAX 21 NB - belül
 A szakmai irányító miniszter legkésőbb az elli időszakot megelőző 45. napig országos hatósági elli tervet készít folytassa le az eljárást.
az ir jogkörébe tart feladatok tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalok által lefolytatandó hatósági  Tv/önk rend az önki hatósági ügy intézésére további szabályokat állapíthat meg.
ellekről, és gondoskodik annak az általa vezetett minisztérium honlapján tört közzétételéről.  A helyi önk KTe rendeletében meghat köt-ek elmula esetére közig szankciót állapíthat meg.
 A fővárosi és megyei kormányhivatal tekintetében 4 évenként min 1x átfogó ellt kell lefolytatni.  A bírság felső határát az önki rendeletben a jogsértés jellegével arányban kell megállapítani.
 A kiszabott bírság összege a helyi önk saját bevétele.
A kormánymegbízott feladatai
a) vezeti a fővárosi és megyei kormányhivatalt, gyak annak feladat- és hkeit, ellátja a költségvetési szerv
 74
34. AZ ÁLT KÖZIGAZGATÁSI RENDTARTÁS ALAPELVEI ÉS A TV HATÁLYA AZ ELJI e) a versenyfelügyeleti eljra, és
ALAPELVEK SZEREPE ÉS A TV-BEN FOGLALT ELJI ALAPELVEK, A TV f) a MNB-nek jsz-ban meghat feladatköreivel öf hatósági eljokra.
ALKALMAZHATÓSÁGA ÉS A HATÓSÁGI ÜGY FOGALMA [ÁKR.1-8. §]  az előbb nem említett közig hatósági eljokra von jszok e tv rend-eitől csak akkor térhetnek el, ha azt e tv
megengedi.
ÚJ - 2016. évi CL. tv az ált közig rendtartásról!  Jsz e tv szabályaival összhangban álló, kiegészítő elji rend-eket állapíthat meg.

Alapelvek 35. A KÖZIG ELJ SZEREPLŐI: AZ ÜGYFÉL ÉS A HATÓSÁG, AZ ÜGYFÉL ÉS A HATÓSÁG

 A közig hatósági eljokban – összhangban az Alaptv XXIV. és XXVIII. cikkével – az elj minden résztvevője a FOGALMA, AZ ELJI KÉPESSÉG, A JOGUTÓDLÁS ÉS A KÉPVISELET SZABÁLYAI
rá irányadó szabályoknak megfelelően és az elj minden szakaszában az e fejezetben meghat alapelvek és [ÁKR.9-14. §]
alapvető szabályok érvényre juttatásával jár el.
 hatóság az a szerv, szervezet / személy, amelyet (akit) tv, kr / önk-i hatósági ügyben önk-i rendelet hatósági hk
A jogszerűség elve A hivatalbóliság elve A hatékonyság elve gyakorlására jogosít fel / jsz hatósági hk gyakorlására jelöl ki.
 A hatóság jsz felhat alapján, hkét a  A hatóság a kizárólag  A hatóság a  A hatóságtól a hkébe tartozó ügy nem vonható el.
jsz keretei között, rendeltetésszerűen kérelemre indítható eljok hatékonyság érdekében  Ügyfél az a term/jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát / jogos érdekét az ügy közvetlenül
gyakorolva jár el. kivételével hivatalból eljt úgy szervezi meg a tev- érinti, akire (amelyre) nézve a hatósági nyt adatot tart/akit (amelyet) hatósági ell alá vontak.
 hk-e gyak során indíthat, a kérelemre ét, h az az elj  Tv / kr meghat ügyfajtában megállapíthatja azon személyek és szervezetek körét, akik (amelyek) a jsz erejénél
a) a szakszerűség, az indult eljt jszban meghat valamennyi fogva ügyfélnek minősülnek.
egyszerűség, az ügyféllel való feltételek fennállása résztvevőjének a
együttműk és a jóhiszeműség esetén folytathatja. legkevesebb költséget Az ügyféli jogutódlás szabályai
követelményeinek megfelelően,  Hivatalból állapítja meg a okozza, és – a tá  Ha az ügy személyes jellege/köt tartalma nem zárja ki, a kieső ügyfél helyébe a polg jog szabályai szerinti
b) a tv előtti egyenlőség és az tényállást, hat meg a tisztázására von jogutódja lép.
egyenlő bánásmód bizonyítás módját és követelmények sérelme  Ha az ügy tárgya dologi jogot érint, a kieső ügyfél helyébe az üggyel érintett dologi jog új jogosultja lép.
követelményét megtartva, terjedelmét, ill e tv keretei nélkül, a fejlett
indokolatlan megkülönböztetés között felülvizsgálhatja a technológiák Elj-i képesség
és részrehajlás nélkül, saját és a felügyelete alá alkalmazásával – az elj  A term személy ügyfél akkor rend elji képességgel, ha az ügy tárgyára tekintettel cselképesnek minősül.
c) a jszban meghat határidőn tartozó hatóság döntését és a lehető
belül, észszerű időben jár el. elját. leggyorsabban A képviselet ált szabályai
lezárható legyen.  Ha tv nem írja elő az ügyfél személyes elját,
Az ügyfélre von alapelvek A jóhiszeműség elve és a bizalmi elv a) helyette tves képviselője, / az általa, ill tves képviselője által meghatalmazott személy, továbbá
 Az ügyfél az elj során bármikor  Az elj valamennyi résztvevője köteles jóhiszeműen eljárni b) az ügyfél és képviselője együtt
nyilot, észrevételt tehet. és a többi résztvevővel együttműk. is eljárhat.
 A hatóság biztosítja  Senkinek a magatartása nem irányulhat a hatóság  Jogi személy tv-es képviselőjének elj-a személyes eljnak minősül.
a) az ügyfél, továbbá megtévesztésére / a döntéshozatal, ill a vh indokolatlan  Az ellenérdekű ügyfelek képviseletét nem láthatja el uaz a személy.
b) a tanú, a hatósági tanú, a késleltetésére.
 A hatóság visszautasítja a képviselő elját, ha
szakértő, a tolmács, a szemletárgy  Az ügyfél és az elj egyéb résztvevője jóhiszeműségét az a) az nyilvánvalóan nem alkalmas az ügyben a képviselet ellátására, /
birtokosa és az ügyfél képviselője eljban vélelmezni kell. b) képviseleti jogosultságát az erre ir hiánypótlási felhívás ellenére sem igazolja.
(elj egyéb résztvevője)  A rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli.  A képviselő visszautasítása esetén a hatóság felhívja az ügyfelet, h járjon el személyesen/gondoskodjék a
számára, h jogaikat és köt-eiket
képviselet ellátására alkalmas képviselőről.
megismerhessék, és előmozdítja
az ügyféli jogok gyakorlását.  Ha az ügyfélnek képviselője van, és az ügyfél eltérően nem rend, az iratokat a hatóság – a személyes
megjelenésre szóló idézés kivételével – a képviselő részére küldi meg. A személyes megjelenésre szóló
idézésről a hatóság a képviselőt egyidejűleg értesíti.
A tv hatálya
 A hatóság nyiltételre hívja fel az ügyfelet, ha az elj során az ügyfél és a képviselő / a képviselők nyila eltér
 A hatósági ügy
egymástól, / egyéb elji csel-eik ellentétesek. Ha az ügyfél eltérően nem nyil, a hatóság a későbbi csel-t, nyil-ot
- A hatóság elja során az e tv hatálya alá tartozó közig hatósági ügyben (ügy) és a hatósági ell során e tv rendeit
tekinti érvényesnek.
alk.
- ügy az, amelynek intézése során a hatóság döntésével az ügyfél jogát / köt-ét megállapítja, jogvitáját  A term személy ügyfél részére, akinek nincs képviselője és
eldönti, jogsértését megállapítja, tényt, állapotot, adatot (adat) igazol / nyt-át vezet, ill az ezeket érintő a) ismeretlen helyen tartózkodik, /
döntését érvényesíti. b) nem tud az ügyben eljárni,
az eljáró hatóság gondoskodik ügygondnok kirendeléséről.
Ált és különös elji szabályok viszonya
A meghatalmazásra von szabályok
 E tv hatálya nem terjed ki
a) a szabálysértési eljra,  A meghatalmazott a képviseleti jogosultságát – ha azt a rendi nyt nem tartalmazza – köteles igazolni. A
b) a választási eljra, a népszavazás kezdeményezésére és a népszavazási eljra, meghatalmazást közokiratba / teljes biz erejű magánokiratba kell foglalni / jv-be kell mondani.
c) az adó-, ill vámigazgatási eljra,  Ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki, az kiterjed az eljsal kapcsolatos vmennyi nyilra és cselekményre.
d) a menekültügyi és idegenrendészeti, ill – az ápsági bizonyítvány kiadásának kivételével – az ápsági eljra,
 75
 Ha a képviseleti jogosultság visszavonás, felmondás / az ügyfél, ill a meghatalmazott halála miatt megszűnik,
a megszűnés a hatósággal szemben a hatóságnak való bejelentéstől, a többi ügyféllel szemben a velük való
közléstől hatályos.
36. A KÖZIG RENDTARTÁS ALAPVETŐ EL-I RENDEI, ILL ÉS HK, A HK-I ÉS AZ ILL-I VITA, ELJ
AZ ILL TERÜLETENKÍVÜL [ÁKR. 15-19. §]
Az elji köt
 A hatóság a hkébe tartozó ügyben az ill-i területén, / kijelölés alapján köteles eljárni.
 Ha a hatóság – a jogszerű hallgatás esetét kivéve – elji kötelességének az ügyintézési határidőn belül nem tesz
eleget, a jszban meghat felügyeleti szerve az elj lefolytatására utasítja.
 Ha nincs felügyeleti szerv/nem intézkedik, az elj lefolytatására a közig perben eljáró b (közig b) kötelezi a
hatóságot.
Ill
 Ha jsz másként nem rend, az azonos hkű hatóságok közül az jár el, amelynek ill-i területén
a) az ügy tárgyát képező ingatlan fekszik, ennek hiányában
b) a tevet gyakorolják / gyakorolni kívánják, ennek hiányában
c) a jogellenes magatartást elkövették.
 Ha így nem állapítható meg az illetékes hatóság, a kérelmező ügyfél választása szerint lak/ tartó helye, ill
székhelye, telephelye / fióktelepe szerint ill hatóság jár el.
 Ha az ügyfél lakóhelye ismeretlen / nem rend mo-i lakóhellyel / értesítési címmel (lakcím)→ügyfél utolsó
ismert hazai lakcíme alapján kell megállapítani.
 Ha a fentiek alapján nem állapítható meg →eljra az adott ügyfajtában a fővárosban eljra jogosult hatóság
jár el, több azonos hkű fővárosi hatóság esetén pedig az ill-i vita szabályait kell alk.
 MEGELŐZÉS - Az ügyben ill hatóságok közül az jár el, amelynél az elj előbb indult meg.
A hk és az ill vizsgálata
 A hatóság a hkét és illét az elj minden szakaszában hivatalból vizsgálja.
 Ha vmelyik hiányát észleli, és kétséget kizáróan megállapítható az ügyben ill-gel rend hatóság, az ügyet átteszi,
ennek hiányában a kérelmet visszautasítja/eljt megszünteti.
Hki és ill-i vita
 Ha uabban az ügyben
a) több hatóság állapította meg hkét és illét,
b) több hatóság állapította meg hkének és illének hiányát, és emiatt az elj nem indulhat meg/nincs
folyamatban, /
c) több ill hatóság előtt indult az elj, és a megelőzés alapján nem lehet eldönteni, h melyik hatóság jogosult
az eljra,
az érdekelt hatóságok kötelesek egymás között azonnal, de max 3 NB megkísérelni a vita eldöntését.
 Az egyeztetést az a hatóság kezdeményezi, amelyiknél az elj később indult meg, amelyik hkének és illének
hiányát később állapította meg/amelyik hatóságnál az ügyfél az egyeztetés lefolyt iránti kérelmét benyújtotta.
 Ha ezen elj nem vezetett eredményre, az eljáró hatóságot
a) ill-i összeütközés esetén a legközelebbi közös felügyeleti szerv, ennek hiányában a vita eldöntését kérő
hatóság működési területe szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal 5 NB,
b) hki összeütközés esetén a közig b jelöli ki.
Elj az ill-i területen kívül
 A hatóság az ill-i területén kívül is végezhet elji cselekményt, ennek keretében id bizt intézkedést is hozhat.
 Ha ill-i területén kívül kíván elji cselekményt végezni, erről az illetékes hatóságot előzetesen értesíti.
37. ELJI ALAPINTÉZMÉNYEK, NYELVHASZNÁLAT, A KIZÁRÁS SZABÁLYAI, A MEGKERESÉS
ÉS KAPCSTARTÁS [ÁKR. 20-26. §]
Nyelvhasználat
 A közig hatósági elj hivatalos nyelve a magyar.
 Ez nem akadálya a konzuli tisztviselő és a külpolitikáért felelős miniszter elja során más nyelv használatának.
 A települési, a területi és az országos nemzetiségi önk testülete hatában meghatározhatja a hkébe tart
hatósági elj magyar nyelv melletti hivatalos nyelvét.
 A nemzetiségi szervezet nevében eljáró személy, ill az a term személy, aki a nemzetiségek jogairól szóló tv
hatálya alá tart, a hatóságnál használhatja nemzetiségi nyelvét. A nemzetiségi nyelven benyújtott kérelem
tárgyában hozott magyar nyelvű döntést a hatóság az ügyfél kérésére a kérelemben használt nyelvre lefordítja.
 Ha a hatóság döntésének magyar és idegen nyelvű szövege között eltérés van, a magyar nyelvű szöveget kell
hitelesnek tekinteni.
 A hatósági igazolvány, hatósági bizonyítvány kiállítására és a hatósági nytba történő bejegyzés módjára jsz
eltérő nyelvhasználati szabályokat állapíthat meg.
Külföldiek nyelvhasználati joga
 Ha a hatóság nem magyar áp, a magyar nyelvet nem ismerő term személy ügyfél ügyében mo-i
tartózkodásának tartama alatt hivatalból indít azonnali elji cselekménnyel járó eljt, / a term személy
ügyfél azonnali jogvédelemért fordul a magyar hatósághoz, a hatóság gondoskodik arról, h az ügyfelet ne
érje joghátrány a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt.
 A magyar nyelvet nem ismerő ügyfél – a fordítási és tolmácsolási költség előlegezése és viselése mellett – az
előző alá nem tartozó esetekben is kérheti, h a hatóság bírálja el az anyanyelvén / valamely közvetítő nyelven
megfogalmazott kérelmét.
Kizárás
 Az ügy elintézésében nem vehet részt, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.
 A kizárási okok
- Az ügy elintézéséből kizárt az a személy, akinek jogát / jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, az elj egyéb
résztvevője és a támogató.
- Az ügy másodfokú elintézéséből kizárt, aki az ügy elintézésében első fokon részt vett.
- Az ügy elintézéséből kizárt az a hatóság, amelynek jogát / jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti. A hatóság
nem válik kizárttá azért, mert a hat-ban megállap fiz köt teljesítése az általa megjelölt számlára történik.
- A jegyző kizárt annak az ügynek az elintézéséből, amelyben az ill-i területének az önk-a, annak szerve / a pm
ügyfél.
- Az ügy elintézéséből kizárt az a hatóság, amelynek vezetőjével szemben kizárási ok merül fel.
Döntés a kizárásról és az eljáró ügyintéző / hatóság kijelölése
 Az ügyintéző a kizárási ok észlelését követően bejelenti a hatóság vezetőjének a kizárási ok fennállását. A
kizárási okot az ügyfél is bejelentheti.
 A kizárás tárgyában a hatóság vezetője dönt, szükség esetén más ügyintézőt jelöl ki, és arról is dönt, h meg
kell-e ismételni azokat az elji csel-eket, amelyekben a kizárt ügyintéző járt el.
 Ha a kizárási okot az ügyfél jelentette be, a kizárásról a hatóság végzésben dönt, és azt az ügyféllel is közli.
 Ha az ügyfél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra ir bejelentést, /uabban az eljban uazon ügyintéző ellen
ismételten alaptalan bejelentést tesz, őt a kizárást megtagadó végzésben elji bírsággal lehet sújtani.
 Ha a kizárási ok a hatósággal szemben merül fel→felügyeleti szerv vezetője által kijelölt másik azonos
hkű hatóság jár el.
 Ha
a) nincs kijelölhető másik, azonos hkű hatóság, /
b) a hatóságnak nincs felügyeleti szerve,
az a hatóság jár el, amelyikkel szemben kizárási ok áll fenn.
(A hatóság ezekről az ügyfelet és a felügyeleti szervet értesíti.)
 Az ügyben eljáró testület tagjával és vezetőjével, ill az eljáró hatóság kiadmányozási jogkörrel rend vezetőjével
szemben a kizárás szabályait alk kell azzal, h ha a hatóságnál nincs másik kiadmányozási jogkörrel rendelkező
/ azzal felruházható személy, a hk gyakorlója jár el.
 76
 Önk-i hatósági ügyben a kizárásra von döntésre a tvben meghat, személyes érintettséggel kapcs elj az irányadó.
Megkeresés
 A hatóság – min 5 napos határidő tűzésével – más szervet / személyt kereshet meg, ha
a) az ügyben a megkereső hatóság ill-i területén kívül kell elji cselekményt végezni, /
b) az elj során szüks adattal / irattal más rend.
 A megkeresett szerv a megkeresés teljesítését megtagadja, ha
- az nem tartozik a hkébe, /
- arra nem illetékes.
A kapcsolattartás ált szabályai
 A hatóság
- írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolg-ok ált szabályairól szóló tvben (Eüsztv.) meghat
elektronikus úton /
- személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (szóban)
tart kapcsolatot az ügyféllel és az eljban résztvevőkkel.
 formáját
- a hatóság táj-a alapján az ügyfél választja meg. →választott kapcstartási módról más – a hatóságnál rend-re
álló – módra áttérhet.
- Életveszéllyel / súlyos kárral fenyegető helyzet esetén a hatóság választja meg a módját.
38. AZ ADATKEZELÉS ÉS AZ IRATBETEKINTÉS SZABÁLYAI [ÁKR.27-28. §, 33-34. §]
Adatkezelés
 A hatóság jogosult
- az ügyfél és az elj egyéb résztvevője term szemaz adatainak és
- az ügyfajtát szabályozó tvben meghat személyes adatok,
+ tényállás tisztázásához elengedhetetlenül szüks más személyes adatok megismerésére és kezelésére.
 A kérelemre induló eljban vélelmezni kell, h a kérelmező ügyfél a tényállás tisztázásához szüks személyes
adatok – ideértve a különleges adatokat is – kezeléséhez hj-t adott.
 A hatóság
- gond arról, h a védett adat ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és a
személyes adatok védelme biztosított legyen.
- elja során annak lefolytatásához – jszban meghat módon és körben – megismerheti azokat a védett adatokat,
amelyek eljával összefüggnek, ill amelyek kezelése az elj eredményes lefolyt érdekében szüks.
Adatok zárt kezelése
 Indokolt esetben a hatóság kérelemre/hivatalból elrendeli az ügyfél és az elj egyéb résztvevője term
személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését, ha az eljban való közreműködése miatt súlyosan
hátrányos következmény érheti. A végzést a kérelmet előterjesztővel kell közölni.
 A szakértő az igügyi szakértői névjegyzék nyilvános adatain kívüli term szemaz adatai és lakcíme zárt kezelését
kérheti.
 A hatóság a term szemaz adatokat és a lakcímet az ügy iratai között elkülönítve, zártan kezeli és biztosítja,
h a zártan kezelt adatok az elji cselekmények során ne váljanak megismerhetővé.
Betekintés az elj irataiba
 Az ügyfél az elj bármely szakaszában és annak befejezését követően is betekinthet az elj során keletkezett
iratba.
 A tanú a vallomását tartalmazó iratba, a szemletárgy birtokosa a szemléről készített iratba tekinthet be.
 3. személy akkor tekinthet be a személyes adatot / védett adatot tartalmazó iratba, ha igazolja, h az adat
megismerése joga érvényesítéséhez, ill jszon, bi / hatósági haton alapuló köte teljesítéséhez szüks.
 az arra jogosult másolatot, kivonatot készíthet / – krben meghat költségtérítés ellenében – másolatot kérhet,
amelyet a hatóság kérelemre hitelesít.
 Ha tv a döntés nyilvánosságát nem korlátozza / nem zárja ki, az elj befejezését követően a személyes adatot és
védett adatot nem tartalmazó véglegessé vált hatot, ill az elsőfokú hatot megsemmisítő és az elsőfokú hatot
hozó hatóságot új eljra utasító végzést bárki korlátozás nélkül megismerheti.
 Tv egyes ügyfajtákban meghatározhatja az iratbetekintés további feltételeit és az iratbetekintésre jogosult
személyek körét.
 Az iratbetekintési jog korlátai
- Nem lehet betekinteni a döntés tervezetébe.
- Nem ismerhető meg az olyan irat / az irat olyan része, amelyből következtetés vonható le valamely védett
adatra / olyan személyes adatra, amely megismerésének tvben meghat feltételei nem állnak fenn, kivéve, ha az
adat – ide nem értve a minősített adatot – megismerésének hiánya megakadályozná az iratbetekintésre
jogosultat az e tvben biztosított jogai gyakorlásában.
 A hatóság a kérelem alapján
- az iratbetekintést biztosítja – az elj befejezését követően is – /
- azt végzésben elutasítja.
39. A KÉRELEMRE INDULÓ HATÓSÁGI ELJ SZABÁLYAI, A KÉRELEM FOGALMA, TARTALMA
ÉS ELŐTERJESZTÉSE, ELBÍRÁLÁSA [ÁKR. 35-38. §]
 A kérelem: az ügyfél olyan nyila, amellyel hatósági elj lefolytatását, ill a hatóság döntését kéri jogának / jogos
érdekének érvényesítése érdekében.
 Ha tv / kr másként nem rend, a hatósághoz írásban / személyesen lehet előterj
 Az ügyfél kérelmével a tárgyában hozott döntés véglegessé válásáig rendelkezhet.
 ezeket az elj megindítására ir kérelmen kívüli egyéb, az elj valamennyi résztvevőjének az eljsal öf kérelmeire
is alk kell.
 Tartalma és elbírálása
 Ha jsz további követelményt nem állapít meg, tart az ügyfél és képviselője azonosításához szüks adatokat és
elérhetőségét.
 Nem kérhető
- az ügyféltől szakhatósági állásfogl/ előzetes szakhatósági állásfogl csatolása, és
- az ügyfél azonosításához szüks adatok kivételével olyan adat, amely nyilvános, / amelyet jogszabállyal
rendszeresített közhiteles nytnak tartalmaznia kell.
 előterjesztése
- illetékes hatóságnál / – ha azt tv / kr nem zárja ki – a kormányablaknál
- Az elj a kérelem eljáró hatósághoz történő megérkezését követő napon indul.
 tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel.
40. A HIVATALBÓLI ELJ [ÁKR. 103-104. §]
 szünetelésnek nincs helye, és a hatóság felfüggesztés esetén sem dönt érdemben az ügyfél / ügyfelek együttes
kérelmére.
 Nincs helye az elj megszüntetésének, ha az ügyfél elji költség előlegezési kötének nem tesz eleget.
 az ügyintézési határidőbe csak az elj felfüggesztésének időtartama nem számít be.
 Ha a hatóság a hivatalbóli eljban az ügyintézési határidő kétszeresét túllépi, a jogsértés tényének megállapításán
és a jogellenes magatartás megszüntetésére / a jogszerű állapot helyreállítására kötelezésen túl egyéb
jogkövetkezményt nem alkalmazhat. Ez esetben uazon ügyféllel szemben, uazon ténybeli és jogi alapon nem
indítható új elj.
 Az elj megindítása - A hatóság az ill-i területén hivatalból megindítja az eljt, ha
a) az elj megindítására okot adó körülmény jut a tudomására,
b) erre b kötelezte,
c) erre felügyeleti szerve utasította,
d) életveszéllyel / súlyos kárral fenyegető helyzetről szerez tudomást, /
e) ezt egyébként jsz előírja.
 A hivatalból indított elj szabályait kell alk azon eljokra, amelyekben a hatóság az ügyfél kérelmére ind eljt
hivatalból folytatja.
 77
 az első elji cselekmény elvégzésének napján kezdődik, megindításáról az ismert ügyfelet a hatóság b) a hatósági igazolvány kiállítására,
értesíti. Az értesítés csak akkor mellőzhető, ha c) a hatósági nytba való bejegyzésre, törlésre és módosításra,
a) az elj megindítása után a hatóság 8 NB dönt, / az eljt megszünteti, d) azon eljokban, ahol az ügy érdemében a hatóság mérlegelésétől / a tényállás tisztázásától függő összeget
b) azt honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból tv kizárja, / kell meghatározni,
c) az az elj sikerét meghiúsítaná. e) ha az ügyben jsz hatósági szerz kötését teszi lehetővé / írja elő, ill
 Az értesítés tart f) ha tv ekként rend.
a) az ügy tárgyát és számát, az elj megindításának napját és az ügyintézési határidőt, az ügyintézési  E döntéshez akkor kapcsolódnak joghatások, ha az ügyintézési határidő elteltével a hatóság a hatósági
határidőbe nem számító időtartamokat, az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét, és ügy érdemében nem döntött és az eljt nem szüntette meg!!! A felfüggesztést elrendelő / szünetelést
b) az ügyféli jogokra és kötekre von tájékoztatást. megállapító döntést megelőzően hozott függő hatályú döntéshez joghatás nem kapcsolódik.
 Ha a hatósági ell jogsértést tárt fel, és a döntés feltételei egyébként fennállnak, a hatóság az ügyben érdemben  Az elj szünetelése, felfüggesztése /függőben tartása esetén az eljáró hatóság legkésőbb a szünetelés,
dönt, és azt a jelenlévő ügyféllel nyomban közli. felfüggesztés / függőben tartás időtartamának végét követő 8. napon függő hatályú döntést hoz, amelyben rend
 Ha a döntés mérlegelést nem igényel, a hatóság a hivatalbóli eljt automatikus döntéshozatali eljban is az elj folytatásáról és a szünetelés, felfüggesztés / függőben tartás időtartamának figyelmen kívül hagyásával
lefolytathatja. számított időpontról.
 A c) szerinti rendt tart hat elleni jogorvoslati határidő a közlés és a meghat feltételek teljesülését követő napon
41. KÖZIGAZG HATÓSÁGI ELJ FORMÁI, SOMMÁS ÉS TELJES ELJ, AUTOMATIKUS kezdődik.
DÖNTÉSHOZATALI ELJ, FÜGGŐ HATÁLYÚ DÖNTÉS [ÁKR. 39-43. §]  A döntést mellőzi a hatóság, ha az elj megindításától szám 8 NB
a) a kérelmet visszautasítja,
Az elj fajtái b) az eljt megszünteti,
 A kérelem c) érdemben dönt,
a) automatikus döntéshozatali eljban, d) az eljt felfüggeszti / a beadvány elintézését függőben tartja, /
b) sommás / e) az elj szünetel.
c) teljes eljban bírálható el.  Nincs helye függő hatályú döntés meghozatalának, ha
Tv egyes ügyekben kizárhatja a sommás elj alkalmazását. a) a döntés
aa) – központi hivatal kivételével – központi állig szerv / annak vezetője, /
Automatikus döntéshozatal ab) a MNB hkébe tartozik,
 van helye, ha b) az ügy tárgya honvédelmi és katonai, ill nemzetbiztonsági célú építmény.
a) azt tv / kr megengedi,  A függő hatályú döntés véglegessé válásáról a hatóság értesíti
b) a hatóság részére a kérelem benyújtásakor minden adat rendére áll, - a felügyeleti szervét, ill
c) a döntés meghozatala mérlegelést nem igényel, és - akikkel a döntést közölte, és intézkedik az a) szerinti összeg megfizetése, ill a kérelmező által az eljért,
d) nincs ellenérdekű ügyfél. ill a szakhatósági eljért megfizetett illeték / díj, ill az általa előlegezett elji költség visszatérítése iránt.
 A szakhatóság és a megkeresett szerv a véglegessé válásról szóló értesítésétől szám 5 NB int az elj-ára
Sommás elj tekintettel felmerült és a kérelmező ügyfelet terhelő illeték/díj, továbbá az eljára tekintettel felmerült és a
 van helye, ha kérelmező ügyfelet terhelő elji költség eljáró hatóságnak történő megfizetéséről.
a) a hiánytalanul előterjesztett kérelem és mellékletei, ill a hatóság rendére álló adatok alapján a tényállás  A függő hatályú hattal szembeni jogorvoslati és döntés-felülvizsg eljban vizsg kell, h a kérelmezett
tisztázott és jogosultság gyakorlásának feltételei fennállnak-e.
b) nincs ellenérdekű ügyfél.  Ha függő hatályú döntés meghozatalának nincs helye, a hatóság az ügyet ez esetben is teljes eljban intézi
 Ha a hatóság megállapítja, h bármely feltétel nem áll fenn→ sommás elj szabályait mellőzi, és függő hatályú el. +szükség esetén szakhatóságot keres meg, rend a tényállás tisztázásához szüks előre látható elji
döntést /43. § (7) / (13) ében meghat valamely döntést hoz (döntés mellőzése később). cselekményekről, hiánypótlásra hív fel, tájékoztatást ad a határidő túllépésének jogköv-eiről, stb.
 Ha az ügyfél erre ir felhívás nélkül terjeszt elő új bizonyítékot, / tesz bizonyítási indítványt→ ezt a hatóság az
ügy teljes eljban való lefolytatása iránti kérelemnek tekinti, és a kérelmet teljes eljban bírálja el. 42. ELJI TÍPUSÚ DÖNTÉSEK AZ ÁLT KÖZIG RENDTARTÁSBAN, A KÉRELEM
VISSZAUTASÍTÁSA, AZ ELJ MEGSZÜNTETÉSE, AZ ELJ FELFÜGG ÉS SZÜNETELÉSE [ÁKR. 46-
Kérelem teljes elj-ban való elbírálása 49. §]
 Ha az automatikus döntéshozatali eljban és a sommás eljban hozott döntéssel szemben fellebbezésnek nincs
helye→ döntés közlését követő 5 NB az ügyfél kérheti, h a hatóság a kérelmét ismételten, teljes eljban bírálja A kérelem visszautasítása
el.  A hatóság a kérelmet
- visszautasítja, ha
Függő hatályú döntés a) az elj megindításának jszban meghat feltétele hiányzik, és e tv ahhoz más jogkövetkezményt nem fűz, /
 A hatóság az elj megindításától szám 8 NB függő hatályú döntést hoz. b) az ugyanazon jog érvényesítésére ir kérelmet a b / a hatóság érdemben már elbírálta, és a kérelem
 ebben rend arról, h tartalma, ill az irányadó jogi szabályozás nem változott.
a) az elj lefolytatásáért fizetendő illetéknek/ig szolg díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában 10ezer - visszautasíthatja, ha azt nem az előírt formában terjesztették elő.
forintot a hatóság köteles a kérelmező ügyfél részére megfizetni, - Ha a kérelmező a kérelmét 5 NB az előírt formában ismételten előterjeszti, a hatóság az eljt teljes
b) a kérelmező ügyfél mentesül az elji költségek megfizetése alól, eljban folytatja le, azzal, h a kérelmet az eredeti benyújtáskor előterjesztettnek kell tekinteni, de az
c) a kérelmezett jog gyakorlása az ügyfelet megilleti. ügyintézési határidőt az ismételt benyújtást követő naptól kell számítani.
 a c)-t nem kell alk - Ha az ügyfél ismételten terjeszti elő kérelmét, és a jsz határidőt / határnapot állapít meg, a kérelem
a) a hatósági bizonyítvány kiállítására, előterjesztése szempontjából a határidő és a határnap megtartottnak tekintendő.
 78
- Az ismételt benyújtás a visszautasító döntés elleni jogorvoslatról való lemondásnak, ill
visszavonásának minősül.
Az elj megszüntetése
 A hatóság az eljt megszünteti, ha
a) a kérelem visszautasításának lett volna helye, annak oka azonban az elj megindítását követően jutott a
hatóság tudomására,
b) a kérelmező ügyfél a hatóság felhívására nem nyilatkozik, és ennek hiányában a kérelem nem bírálható el,
és az eljt hivatalból nem folytatja,
c) az elj okafogyottá vált,
d) az ügyfél nem tesz eleget elji költség előlegezési kötének,
e) az elj kérelemre indult, és valamennyi kérelmező ügyfél kérelmét visszavonta, ill ahhoz az ellenérdekű
ügyfelek hozzájárultak, és az elj hivatalból nem folytatható,
f) a hatóság megállapítja, h az ügyben más hatóság már eljárt, / más hatóság kijelölésére került sor, /
g) az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ (előkérdés), amely b / más szerv hkébe
tartozik, és az ügyfél a hatóságnak az elj megindítására von felhívásának nem tesz eleget.
 f) esetben a hatóság szükség esetén a döntést visszavonja, és erről szóló döntését a korábban eljárt / kijelölt
hatósággal is közli.
Az elj felfüggesztése és szünetelése
 felfüggeszti az eljt, ha
a) az előkérdés b hkébe tartozik, /
b) az ügyben külföldi szervet kell megkeresni.
+Tv lehetővé teheti az elj felfüggesztését, ha az előkérdés más szerv hkébe tart/ uazon hatóságnak az adott
üggyel szorosan öf más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.
Ha a b / más szerv előtti elj megindítására az ügyfél jogosult, erre őt a hatóság megfelelő hi tűzése mellett
felhívja.
- aláhúzottak esetében az ügyfél kérelmére a hatóság érdemben dönt.
 elj szünetel, ha azt az ügyfél kéri, több ügyfél esetén az ügyfelek együttesen kérik.
 Az eljt bármelyik ügyfél kérelmére folytatni kell.
 6 hónapi szünetelés után a csak kérelemre folytatható elj megszűnik. A megszűnés tényéről a hatóság
értesíti azokat, akikkel a hatot közölné.
43. AZ ÜGYINT HATÁRIDŐ, ANNAK SZÁMÍTÁSA, AZ IGAZOLÁS SZABÁLYAI[ÁKR. 50-54. §]
Az ügyintézési határidő
 Ha tv eltérően nem rend, az elj megindulásának napján kezdődik.
 Az ügyintézési határidő
a) automatikus döntéshozatal esetén 24 óra,
b) sommás eljban 8 nap,
c) teljes eljban 60 nap.
(a c) -nél hosszabb határidőt tv, rövidebb határidőt jsz állapíthat meg)
 Az ügyintézési határidőn belül a döntés közlése iránt is intézkedni kell.
 nem számít be
a) az elj felfüggesztésének, szünetelésének és
b) – ha függő hatályú döntés meghozatalának nincs helye – az ügyfél mulasztásának/késedelmének
időtartama.
 Ha tv / kr valamely elji cselekmény teljesítésének határidejéről nem rend, a hatóság, az ügyfél és az elj egyéb
résztvevője azonnal, de legkésőbb 8 NB gondoskodik, h az elji cselekményt teljesítse / a végzést meghozza.
 Ha a hatóság testületi szerv, a hkébe tart ügyben az ügyintézési határidőn belül, / ha ez nem lehetséges, a
határidő letelte utáni első testületi ülésen határoz.
 Az ügyet soron kívül kell elintézni, ha
a) a kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége indokolja,
b) életveszéllyel / súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja,
c) a hatóság ideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el, /
d) a közbiztonság, a közrend / a nemzetbiztonság érdekében egyébként szüks.
 Ha a határidőből kevesebb mint 15 nap van hátra, a további elji cselekményeket soron kívül kell elvégezni.
 A határidő túllépése - Ha a hatóság
a) határidőben nem hoz függő hatályú döntést,
b) az ügyintézési határidőt túllépi – és függő hatályú döntés meghozatalának nem volt helye –, /
c) az automatikus döntéshozatal, / a sommás elj szabályait indokolatlanul mellőzi,
az elj lefolytatásáért illetéknek / díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában 10 ezer forintot megfizet a
kérelmező ügyfélnek, aki mentesül az elji költségek megfizetése alól is.
 A határidő számítása
 A napokban megállapított határidőbe nem számít bele a határidő kezdetére okot adó csel/ körülmény
bekövetkezésének, a közlésnek, a kézbesítésnek, a hirdetmény kifügg és levételének, ill a közhírré tétel napja.
 A hónapokban / években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a
kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.
 Az órákban megállapított határidő az okot adó csel-t követő óra első percében kezdődik.
 Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, a határidő – az ügyint határidő
kivételével – a következő munkanapon jár le.
 A postán küldött beadvány és megkeresés előterj ideje a postára adás napja. A határozott naphoz kötött
jogszerzés a nap kezdetén következik be. A határidő elmul / a késedelem jogkövetkezménye a határidő utolsó
napjának elteltével áll be.
 A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.
Igazolási kérelem
 Aki az elj során vmely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, ig kérelmet terjeszthet elő.
 Az igazolási kérelemről az a hatóság dönt, amelynek elja során a mulasztás történt. A jogorvoslatra megállap
határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv bírálja el.
 a mulasztásról való tudszerzést/akadály megszűnését követően, de legkésőbb az elmulasztott
határnaptól/határidő utolsó napjától szám, az igazolni kívánt elji csel-re előírt határidővel megegyező
időtartamon, de max 45 NB lehet előterj.
 A határidő elmul esetén a kérelemmel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott csel-t is, ha ennek feltételei
fennállnak.
 előterjesztése és a kérelem alapján megismételt elji csel határidejének elmul miatt nincs helye igazolásnak.
 elfogadásának joghatása - Ha a hatóság helyt ad, az elmulasztott határnapot / határidőt megtartottnak tekinti,
ezért ha szüks, a döntését módosítja / visszavonja, ill egyes elji csel-eket megismétel.
44. A TÉNYÁLLÁS TISZTÁZÁSA, A BIZONYÍTÁSI ESZKÖZÖK, A SZAKHATÓSÁG ÉS A
SZAKÉRTŐ KÖZREMŰKÖDÉSE [ÁKR. 62-72.§]
A tényállás tisztázása
 Ha a döntéshozatalhoz nem elegendőek a rendre álló adatok, a hatóság bizonyítási eljt folytat le.
 A hatósági eljban minden olyan bizonyíték felhasználható, amely a tényállás tisztázására alkalmas. Nem
használható fel bizonyítékként a hatóság által, jszsértéssel megszerzett bizonyíték.
 A hatóság által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani.
 A hatóság szabadon választja meg a bizonyítás módját, és a rendre álló bizonyítékokat szabad
meggyőződése szerint értékeli.
 Tv / kr közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján, meghat ügyekben kötelezővé teheti valamely okirat /
más irat bizonyítási eszközként történő alk-át.
Az ügyfél nyil-a
 Ha a tényállás tisztázása azt szükssé teszi, a hatóság az ügyfelet nyiltételre hívhatja fel.
 Ha jsz nem zárja ki, az ügyfél a nyilával pótolhatja a hiányzó bizonyítékot, ha beszerzése nem lehetséges.
 Ha az ügyfél / képviselője más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős adatot valótlanul állít / elhallgat
ill ha adatszolgi kötét nem teljesíti, elji bírsággal sújtható.
 A hatóság figyelmezteti az ügyfelet jogaira, kötelességeire és a hamis, hamisított /valótlan tartalmú bizonyíték
szolgáltatásának jogköv-eire.
 79
Irat
 A hatóság, ha a tényállás tisztázása során szüks, és az az Eüsztv. alapján nem szerezhető be felhívhatja az
ügyfelet okirat / más irat bemutatására.
 Ha tv / kr másként nem rend, az ügyfél az iratot másolatban is benyújthatja, ha nyil arról, h az az eredetivel
mindenben megegyezik.
 Ha a külföldön kiállított közokirat eredetiségével / tartalmával kapcsolatban kétség merül fel, a hatóság felhívja
az ügyfelet felülhitelesített külföldön kiállított közokirat bemutatására.
 Ha az ügyfél a nem magyar nyelven kiállított irat mellé annak magyar nyelvű hiteles fordítását is csatolja, a
hatóság azt a fordítás szerinti tartalommal fogadja el.
Tanú
 A tanúként idézett személy – az e tvben meghat kivétellel – köteles tanúvallomást tenni.
 Tanúként nem hallgatható meg
a) az, akitől nem várható bizonyítékként értékelhető vallomás,
b) védett adatnak minősülő tényről az, aki nem kapott felmentést a titoktartás alól.
 A tanú a vallomástételt megtagadhatja, ha
a) bármelyik ügyfél Ptk. szerinti hozzátartozója,
b) vallomásával saját magát / hozzátartozóját bcs elkövetésével vádolná,
c) a médiatartalom-szolgáltató / vele munkaviszonyban / munkavégzésre ir egyéb jogviszonyban álló
személy – a jogviszonya megszűnése után is –, és a tanúvallomásával a számára a médiatartalom-
szolgáltatói tevgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné, /
d) diplomáciai mentességben részesülő személy.
 A tanúmeghallgatás
- kezdetén a hatóság megállapítja a tanú személyazonosságát.
- A hatóság felhívja, h nyilatkozzon, h az ügyfelekkel milyen viszonyban van, és elfogult-e, egyúttal
figyelmezteti jogaira, kötelességeire és a hamis tanúzás jogkövetkezményeire is.
- A még meg nem hallgatott tanú nem lehet jelen az ügyfél, más tanú és a szakértő meghallgatásakor.
- a tárgyalás szabályait kell alk akkor is, ha a hatóság a tanút tárgyaláson kívül hallgatja meg.
- nem lehet jelen az ügyfél és az elj egyéb résztvevője, ha a tanú védett adatról tesz vallomást, / ha elrendelték
a tanú term személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését.
- A hatóság engedélyezheti, h a tanú a meghallgatását követően / helyette írásban tegyen tanúvallomást.
 Ha meghallgatás nélkül /meghallgatását követően írásban tesz tanúvallomást, az írásbeli tanúvallomásból ki
kell tűnnie, h azt a vallomástétel akadályainak, ill a hamis tanúzás következményeinek ismeretében tette meg.
Erre a hatóság az írásbeli tanúvallomás megtételének eng egyidejűleg, a vallomástétel akadályainak és a hamis
tanúzás következm ismertetésével figyelmezteti.
Szemle
 Ha a tényállás tisztázására ingó, ingatlan (szemletárgy) / személy megtekintése/megfigyelése szüks, a hatóság
szemlét rendelhet el.
 A szemletárgy birtokosát és az előzőben meghat személyt – ha az a szemle eredményességét nem veszélyezteti
– a szemléről előzetesen értesíteni kell.
 A szemletárgy birtokosának távolléte – ha jelenléte nem szükségszerű – nem akadálya megtartásának.
 Ha a szemletárgy birtokosa term személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését nem rendelték el, a
szemlén az ügyfél jelen lehet.
 megtartása során – az ismert tulajdonos értesítésével egyidejűleg – a szemletárgy birtokosa kötelezhető a
szemletárgy felmutatására, ill arra, h az ügyfelet a szemle helyszínére beengedje.
 a hatóság eljáró tagja jogosult különösen
a) a szemlével érintett területre, építménybe és egyéb létesítménybe belépni,
b) bármely iratot, tárgyat / munkafolyamatot megvizsgálni,
c) felvilágosítást kérni, ill
d) mintát venni.
Az azonnali elji csele érdekében lefolytatott szemle
 A szemle eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében a hatóság a rendőrség közreműködését kérheti.
→a hatóság felkérésére – előzetes megkeresése nélkül – azonnal, a hatóság által megjelölt helyen és ideig
biztosítja a közreműködést.
 (3) Ha a helyszíni szemlére életveszéllyel / súlyos kárral fenyegető helyzetben, azonnali elji csel érdekében van
szükség, ill, ha ezt tv más fontos okból megengedi, a helyszíni szemlét a hatóság a lezárt terület, épület,
helyiség felnyitásával, az ott tart személyek akarata ellenére is megtarthatja.→Ilyen szemle megtartásáról
az ügyészt előzetesen – a szemle megtartásáról való hatósági döntést követően haladéktalanul – értesíteni
kell+ahhoz a rendőrség és lehetőség szerint hatósági tanú közreműködését kell kérni. Ha az ügyész a szemle
megtartásával nem ért egyet, azt megtiltja.
Szakértő
 Szakértőt kell meghallgatni / – min 15 napos határidő tűzésével – szakvéleményt kell kérni, ha az ügyben
jelentős tény / egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szüks, és az eljáró hatóság nem rend
megfelelő szakértelemmel.
 Nincs helye kirendelésének, ha uabban a szakkérdésben szakhatóság állásfoglalását kell beszerezni.
 kizárására a 23. § szabályait kell megfelelően alk.→37. tételben!
 Tv elrendelheti az ügyfél szakértői vizsgálatban való közreműködését.
 a véleményadás előtt figyelmeztetni kell a hamis véleményadás jogkövetkezményeire.
 Az itt nem szab kérdésekben a szakértőkre az igügyi szakértőkről szóló tv ren-ei irányadóak.
45. A HATÓSÁG DÖNTÉSE ÉS A DÖNTÉS KÖZLÉSE, A HAT ÉS VÉGZÉS, A DÖNTÉS
VÉGLEGESSÉGE, AZ AZONNALI VÉGREHAJTHATÓSÁG[ÁKR. 80-82. §, 84-85.§]
 A döntés formái
- hat /
- végzés.
 A hatóság az ügy érdemében hatot hoz, az elj során hozott egyéb döntések végzések.
DE!!KIVÉTEL: Ha az elj a jszban meghat jogosultak pénzbeli ellátásának mérlegelés nélkül a jszban
meghat mértékre történő emelésére irányul, a hatóság mellőzi a hathozatalt.
 Az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása, ha a hatóság az ügyintézési határidőn belül mellőzi a
hathozatalt (jogszerű hallgatás).
 Jogszerű hallgatásnak van helye, ha
a) automatikus döntéshozatali eljban intézhető ügyben tv / kr nem zárja ki,
b) sommás eljban intézhető ügyben tv / kr így rend,
c) teljes eljban tv / kr így rend, továbbá nincs helye függő hatályú döntés meghozatalának, és az ügyben nincs
ellenérdekű ügyfél.
→a megszerzett jogot rávezeti a kérelemre, és annak az ügyfél birtokában levő másolati példányára, / a
hatóságnál levő példányról az ügyfél részére másolatot ad ki.
A döntés tartalma és formája
- az eljáró hatóság, az ügyfelek és az ügy azonosításához szüks minden adat
- rendelkező rész (a hatóság döntésével, a szakhatóság állásfoglalásával, a jogorvoslat igénybevételével
kapcsolatos tájékoztatással és a felmerült elji költséggel), +
- a megállapított tényállásra, a bizonyítékokra, a szakhatósági állásfogl indokolására, a mérlegelés és a döntés
indokaira, ill az azt megalapozó jszhelyek megjelölésére is kiterjedő indokolás
 Jogorvoslatról való tájékoztatást mellőző, az indokolásban pedig csak az azt megalapozó jszhelyek megjelölését
tart egyszerűsített döntés hozható
a) ha a hatóság a kérelemnek teljes egészében helyt ad, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, / a döntés
az ellenérdekű ügyfél jogát / jogos érdekét nem érinti, /
b) az egyezség jóváhagyásáról.
 Az önállóan nem fellebbezhető végzésről az indokolásban csak az azt megalapozó jszhelyek megjelölését
tartalmazó egyszerűsített döntés hozható.
 A hatóság a döntést külön okiratban szövegezi meg, jkv-be foglalja / az ügyiratra feljegyzi.
 Azonnali elji cselekményt igénylő ügyben a döntés előzetes írásba foglalása mellőzhető és az ügyféllel
szóban is közölhető. Ilyenkor a hatóság a döntést utólag írásba foglalja és közli.
 80
A hatóság döntésének véglegessége
 A hatóság döntése végleges, ha azt a hatóság már – az e tvben meghat kivételekkel – nem változtathatja meg. 46. A DÖNTÉS KIJAVÍTÁSA ÉS KIEGÉSZÍTÉSE, A HATÓSÁGI SZERZ SZABÁLYAI [ÁKR. 90-93. §]
A véglegesség a döntés közlésével áll be.
 Ha az adott ügytípusban tv megengedi a fellebbezést, a hatóság döntése véglegessé válik, ha A döntés kijavítása A döntés kiegészítése
a) ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt, - Ha elírás, ill számítási hiba van + az nem - Ha jsz által előírt kötelező tartalmi elem hiányzik/ az ügy
b) a fellebbezésről lemondtak / a fellebbezést visszavonták, / hat ki az ügy érdemére érdeméhez tartozó kérdésben nem született döntés
c) a másodfokú hatóság az elsőfokú hatóság döntését helybenhagyta, a másodfokú döntés közlésével. - a hatóság közli, akivel az eredeti döntést - Nincs helye, ha a döntés véglegessé válásától szám 1 év eltelt.
 A fellebbezésről lemondás / a fellebbezés visszavonása esetén véglegessé válik a döntés közölte. - egységes döntésbe foglalva, lehetőleg a döntés kicserélésével
a) az elsőfokú döntés közlésekor, ha az ügyfél a kérelem teljesítése esetére már a döntés közlése előtt lemondott - A kijavítással érintett rész ellen uolyan közli.
a fellebbezésről, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, jogorv van, mint az eredeti döntés ellen volt. - ellene uolyan jogorv van, mint az eredeti döntés ellen volt.
b) az utolsóként kézhez kapott lemondás / visszavonás hatósághoz való megérkezésének napján, ha a - közölni kell azzal, akivel a kiegészített döntést közölték.
fellebbezési határidő tartama alatt valamennyi fellebbezésre jogosult lemond a fellebbezésről / visszavonja Hatósági szerz
fellebbezését.  Jsz lehetővé teheti / előírhatja, h a hatóság a hkébe tart ügynek a közérdek és az ügyfél szempontjából is
 A fellebbezési elj megszüntetése esetén a hatóság fellebbezéssel támadható elsőfokú döntése a fellebbezési elj előnyös rendezése érdekében hathozatal helyett az ügyféllel írásban hatósági szerzt kössön.
megszüntetéséről szóló végzés véglegessé válásának napján válik véglegessé.  közig szerz.
 Az elsőfokú döntés fellebbezéssel nem érintett rendei véglegessé válnak, ha  tart:
a) csak az elj egyéb résztvevője fellebbezett a döntés rá von rende ellen, /  a szerződő feleket,
b) kizárólag a döntés egyes rendei ellen nyújtottak be fellebbezést, és az ügy jellegéből adódóan a fellebbezés  a szerz tárgyát,
elbírálása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott rendekre.  a felek által vállalt köteket és biztosított jogokat,
 a szakhatósági állásfoglalásban foglalt kikötéseket,
Az egyezség jóváhagyása  a szerzszegés jogkövetkezményeit,
 Ha  a teljesítés körében felmerült viták rendezésének módját,
- az egyezségi kísérlet eredményre vezet/ügyfelek egyezséget kötnek, és  a szerzt lehetővé / kötelezővé tevő jszban előírt kikötéseket és adatokat, továbbá
- az egyezség megfelel az Alaptvnek és a jszoknak,  a felek által lényegesnek tekintett kérdésekben kötött megállapodást.
- az kiterjed a teljesítési határidőre, ill az elji költség viselésére is,  Ha az ügyfél olyan kötet vállal, amelynek teljesítésére hatósági hattal egyébként nem lenne kötelezhető, az
→a hatóság azt jóváhagyja és hatba foglalja. ügyfélnek a hatósági szerzben nyila kell, h a saját szerzszegése esetére a többletköt tekintetében a hatósági
szerzben aláveti magát a szerzszegés 93. § (3) jogköv-ének.
Azonnali végrehajthatóság  A szerzt a hatóság a többi ügyféllel is közli, akik 15 NB kezdeményezhetik a hatóságnál a szerz
 A hatóság a döntést azonnal végrehajthatónak nyilvánítja, ha módosítását→elmaradása esetén a nem szerződő ügyfél 30 NB megtámadhatja a szerzt a közig b előtt.
a) életveszéllyel, súlyos kárral / a személyiségi jogok jelentős sérelmével fenyegető helyzet megelőzése,  A szerz módosítása és teljesítése
elhárítása / káros következményeinek enyhítése miatt szüks, - Az ügy szempontjából jelentős új tény felmerülése, ill a szerzkötéskor fennálló körülmények lényeges
b) nemzetbiztonsági, honvédelmi / közbiztonsági érdekből, ill a közérdek védelme miatt szüks, megváltozása esetén bármelyik fél kezdeményezheti a szerz módosítását.
c) a döntés valakinek a tartásáról / gondozásáról rend, / - A mód meghiúsulása esetén bármelyik fél a közig bhoz fordulhat, deez nem érinti a szerz vhát, ill
d) a hatósági nytba történő haladéktalan bejegyzést tv írja elő. érvényesítését.
- Ha a szerződő ügyfél a szerzben foglaltakat megszegi, a hatóság int a szerzszegés szerzben vállalt
A döntés közlése jogkövetkezményének kikényszerítése iránt, és ha szüks, megindítja a vht.
 a hatóság közli - Ha a hatósági szerzben foglaltakat a hatóság nem teljesíti, a szerződő ügyfél a teljesítésre ir felhívás
a) hat-ot eredménytelensége esetén 30 NB a közig bhoz fordulhat.
- az ügyféllel,
- azzal, akire nézve az rendt tartalmaz, 47. A HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY, IGAZOLVÁNY ÉS NYT SZABÁLYAI [ÁKR. 94-97. §]
- az ügyben eljárt szakhatósággal.
b) végzést  mindegyik HATÁROZAT.
- akire nézve az rendt tartalmaz, és
- akinek a jogát / jogos érdekét érinti. Hatósági bizonyítvány Hatósági igazolvány Hatósági nyt
Az ügyfél kérelmére 1x, külön illeték/díj felszámítása nélkül ad ki másolatot a vele nem közölt végzésről.  jszban meghat esetekben  jsz-ban meghat  A hatóság a jsz-ban meghat adatokról közhiteles
 A döntést írásbeli kapcstartás esetén hivatalos iratként / Eüsztv.-ben meghat elektronikus úton kézbesíti. az ügyfél kérelmére – a esetben és hatósági nyt-t vezet, ha
 Ha jsz nem zárja ki, a döntést szóban is közölni lehet a fenti személyekkel. A közlés tényét és időpontját az felhasználás céljának adattartalommal – az a) a nytba történő bejegyzés, annak módosítása és
iratra fel kell jegyezni, és azt alá kell íratni. Ha azt a személy kéri, a szóban közölt döntést a hatóság írásban is feltüntetésével – adat ügyfél a nytból való törlés az ügyfél jogait és köteit
megküldi a részére. igazolására adja ki adatainak/jogainak keletkezteti, módosítja / szünteti meg, /
 Ha tv / kr másként nem rend, a döntés közlésének napja  Ha visszavonta, a hatot rendszeres b) a nyt vezetésének célja a benne foglalt adatok
a) az a nap, amelyen azt írásban / szóban közölték, / annak a hatóságnak, igazolására közhitelű igazolására, bizonyítására szolg.
b) a hirdetmény kifüggesztését követő 15. nap. szervnek is meg kell  az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak
 Ha életveszéllyel / súlyos kárral fenyegető helyzetben, ill tv rende alapján a döntést nem az e tvben meghat küldeni, amelynek elj- jóhiszeműségét, aki a nytban szereplő adatokban
feltételeknek megfelelő módon közli, a döntést írásban is megküldi. A döntés közlésének napja ilyenkor – ában az ügyfél a hatósági bízva szerez jogot.
kizárólag a jogorvoslati határidők számításának szempontjából – az írásbeli közlés napja. bizonyítványt felhasználta  Az ellenkező bizonyításáig a hatósági nytba
 81
/ fel kívánta használni. bejegyzett adatról vélelmezni kell, h az fennáll, a A döntés módosítása / visszavonása a keresetlevél alapján
 Ha az ügyfél hatósági nytból törölt adatról vélelmezni kell, h  Ha
valótlan/olyan adat nem áll fenn. - a keresetlevél alapján a hatóság megállapítja, h döntése jszt sért, azt módosítja / visszavonja.
igazolását kéri, amellyel a  a döntés a nytba való bejegyzés napján - a keresetlevélben foglaltakkal egyetért és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, a hatóság a nem jszsértő döntést
hatóság nem véglegessé válik. is visszavonhatja, ill a keresetlevélben foglaltaknak megfelelően módosíthatja.
rend→kiadását  Az ügyfél jogorvoslati kérelmének benyújtására - a szakhatóság a keresetlevél alapján módosítja állásfoglalását, a hatóság a döntését ennek megfelelően
megtagadja. nyitva álló határidő akkor kezdődik, amikor a módosítja / visszavonja.
bejegyzés tényét / az annak megtagadásáról szóló  A döntést visszavonni, módosítani 1x lehet.
hatot az ügyféllel közölték.
Fellebbezés
48. A HATÓSÁGI ELL SZABÁLYAI [ÁKR. 98-102. §]  (1) Az ügyfél/akire a döntés rend-t tartalmaz, az elsőfokú döntés ellen akkor fellebbezhet, ha azt tv kifejezetten
megengedi.
 A hatóság – a hkének keretei között – ell a jszban foglalt rendek betartását, ill a vh-ható döntésben foglaltak  (2) Fellebbezésnek van helye, ha a hatot
teljesítését. a) járási (kerületi) hivatal vezetője / – a képviselő testület kivételével – helyi önk szerve, /
 hivatalból indul meg, azt a hatóság a hivatalbóli elj szabályai szerint folytatja le. b) rendvédelmi szerv helyi szerve hozta.
 az ügyfél is kérheti, kivéve, ha  (3) Önálló fellebbezésnek van helye
a) a kérelem benyújtásának időpontjában a hatóság előtt arra von-an hatósági ell/az alapján elj van a) az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló,
folyamatban, b) az ügyféli jogállásról / jogutódlásról rendelkező,
b) a hatóság az ügyfélnél egyébként folyamatosan lát el elli feladatot, c) a kérelmet visszautasító,
c) tv kizárja, / d) az eljt megszüntető,
d) uazon ügyfél kérelmére az újabb kérelem benyújtását megelőző 1 éven belül lefolytatott ell-e során e) az elj felfüggesztése / szünetelése tárgyában hozott,
jogsértést nem tárt fel, kivéve, ha a kérelem benyújtására az ell lefolytatását követően felmerült ok / f) az elji bírságot kiszabó,
körülmény miatt kerül sor. g) a fellebbezési határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet elutasító,
 lezárása - Ha a hatóság a hatósági ell során jogsértést tapasztal, h) a zár alá vételt / lefoglalást elrendelő, ill ezek megszüntetése iránti kérelmet elutasító,
a) megindítja az eljt, / i) az iratbetekintési jog gyakorlására ir kérelem tárgyában hozott elutasító,
b) ha a feltárt jogsértés miatt az elj más szerv illébe tartozik, annak elját kezdeményezi. j) az iratbetekintési jog korlátozására ir kérelem tárgyában hozott, ill
 Ha az ügyfél kérelmére lefolytatott hatósági ell során jogsértést nem tapasztal, ennek tényéről hatósági k) az elji költség megállapításával és viselésével kapcsolatos, a költségmentesség iránti kérelmet elutasító, a
bizonyítványt állít ki. költségmentesség módosításáról / visszavonásáról szóló elsőfokú végzés ellen.
 A hivatalból folytatott hatósági ell eredményéről a hatóság az ügyfél kérelmére állít ki hatósági bizonyítványt.  A (1)-(2) esetekben sincs helye fellebbezésnek
 Ha az ügyfélnél folyamatosan lát el ell-i feladatot, az ügyfél ell-t megelőző értesítése mellőzhető. a) ha az elsőfokú döntést – a központi hivatal kivételével – központi államigazgatási szerv vezetője hozta,
b) ha a képviselő-testület önk-i hatósági ügyben hozott döntést,
49. AZ ÁKR. JOGORVOSLATI RENDSZERE [ÁKR. 111-123. §] c) a másodfokú hatóság által hozott önállóan fellebbezhető végzés esetén,
d) ha nincs kijelölt másodfokú hatóság,
 A hatóság hat-a ellen önálló jogorvoslatnak van helye. e) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított ügyben,
 A hatóság végzése ellen önálló jogorv akkor van, ha azt tv megengedi, egyéb esetben a végzés elleni jogorv jog f) ha a hatósági szerz alapján vht rendeltek el.
a hat, ennek hiányában az eljt megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorv keretében gyakorolható.  A (2) esetekben sincs helye fellebbezésnek, ha tv a fellebbezést kizárja.

Jogorvoslati elj-ok A fellebbezés halasztó hatálya

Kérelemre induló jogorv elj-ok Hivatalból induló jogorv elj-ok  Ha a hatóság a döntést nem nyilvánította azonnal végrehajthatónak, a fellebbezésnek – a (2) kivételekkel – a
döntés vhára halasztó hatálya van.
a) a közig per, a) a döntés módosítása / visszavonása a hatóság saját hkében,
b) a fellebbezési elj. b) a felügyeleti elj,  Az id bizt int-ről szóló, ill az iratbetek jog korl iránti kérelemnek helyt adó végzés elleni fellebbezésnek nincs
c) az ügyészségről szóló tv szerinti ügyészi felhívás és halasztó hatálya.
fellépés nyomán indított elj.
A fellebbezés előterj
Közig per  Fellebbezni
- csak a megtámadott döntésre vonan,
 Az ügyfél – az önálló fellebbezéssel nem támadható végzések kivételével – a véglegessé vált döntés ellen
- tartalmilag azzal közvetlenül összefüggő okból, ill
közig pert indíthat.
- csak a döntésből közvetlenül adódó jog- / érdeksérelemre hivatkozva lehet.
 Fellebbezéssel támadható döntés esetén közig per akkor indítható, ha az arra jogosultak valamelyike
fellebbezett és a fellebbezést elbírálták.  indokolni kell.
 csak olyan új tényre lehet hivatkozni, amelyről az elsőfokú eljban az ügyfélnek nem volt tudomása, / arra
 Ha a jogsértés megszüntetésére felszólító ügyészi felhívásban megállapított határidő eredménytelenül eltelt, az
önhibáján kívül eső ok miatt nem hivatkozott.
ügyész közig pert indíthat a hatóság véglegessé vált döntése ellen, / a hatóság elji kötének elmulasztása esetén
a hatóság eljra kötelezése iránt.  a döntés közlésétől szám 15 NB az azt meghozó hatóságnál lehet előterj
 A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról lemondhat. →nem vonható
vissza, arra a kérelemre von szabályok az irányadóak.
 82
A fellebbezés különös szabályai
 Ha a hatóság
- a fellebbezés alapján megállapítja, h döntése jszt sért, azt módosítja / visszavonja.
- a fellebbezésben foglaltakkal egyetért, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, a hatóság a nem jszsértő
döntését is visszavonhatja, ill a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően módosíthatja.
- a megtámadott döntést nem vonja vissza, ill a fellebbezésnek megfelelően azt nem módosítja, javítja / egészíti
ki, a fellebbezést az ügy összes iratával, a fellebbezési határidő leteltét követően felterjeszti a – jszban kijelölt
– másodfokú hatósághoz.
 a másodfokú hatóság bírálja el, amely a fellebbezéssel megtám döntést és az azt megelőző eljt megvizsg.
-Elja során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz.
- a döntést helybenhagyja, a fellebbezésben hiv érdeksérelem miatt/
- jszsértés esetén azt megváltoztatja / megsemmisíti.
 Ha a döntés meghozatalához nincs elég adat/ha egyébként szüks→tisztázza a tényállást és meghozza a döntést.
 Ha vmennyi fellebbező visszavonta a fellebbezését→a fellebbezési eljt megszünteti.
A döntés módosítása / visszavonása
 Ha a hatóság megállapítja, h a másodfokú hatóság, a felügyeleti szerv / a közig b által el nem bírált döntése jszt
sért, a döntését annak közlésétől szám 1 éven belül, max 1x módosítja / visszavonja.
 Tv/kr eltérő rend hiányában a döntést a hatósági igazolványba és bizonyítványba felvett téves bejegyzés
kivételével nem lehet módosítani / visszavonni, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene.
Felügyeleti elj
 A felügyeleti szerv hivatalból megvizsgálhatja az ügyben eljáró hatóság elját, ill döntését, és ennek alapján
a) megteszi a szüks intézkedést a jszsértő mulasztás felszámolására, ill
b) gyakorolja az alábbi felügyeleti jogkört.
 Ha a hatóság döntése jszt sért→max 1x azt megváltoztatja / megsemmisíti, és szükség esetén a döntést hozó
hatóságot új eljra utasítja.
 A hatóság döntése nem változtatható meg és nem semmisíthető meg, ha
a) azt a közig b érdemben elbírálta,
b) semmisségi ok esetén a 123. §-ban foglalt idő eltelt,
c) semmisségi ok hiányában az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené, /
d) a kötet megállapító döntés véglegessé válásától, /, ha az hosszabb, a teljesítési határidő utolsó napjától
számított öt év eltelt.
 A felügyeleti eljban hozott döntés közig b előtt támadható meg.
Ügyészi felhívás és fellépés
 Ha az ügyész felhívással él, / sikertelen felhívás esetén fellép→a hatóság az ügyész által kifogásolt döntését
korlátozás nélkül módosíthatja (megváltoztathatja), ill visszavonhatja (megsemmisítheti), akkor is, ha a közig
hatósági eljra von jsz ezt egyébként korlátozza, / nem teszi lehetővé.
Semmisség
 a döntést meg kell semmisíteni, ill vissza kell vonni, és szükség esetén új eljt kell lefolytatni, ha
a) – az ideiglenes intézkedést kivéve – az ügy nem tartozik az eljáró hatóság hkébe,
b) azt a szakhatóság kötelező megkeresése nélkül / a szakhatóság állásfoglalásának figyelmen kívül
hagyásával hozták meg,
c) a döntést hozó testületi szerv nem volt jszszerűen megalakítva, nem volt hatképes, / nem volt meg a
döntéshez szüks szavazati arány,
d) annak tartalmát bűncselekmény befolyásolta, feltéve, h a bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet
megállapította, / ilyen ítélet meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárja ki,
e) az ügyész a vádemelést elhalasztotta és annak tartama eredményesen telt el,
f) a tartalma a közig b adott ügyben hozott hatával ellentétes,
g) az eljba további ügyfél bevonásának lett volna helye, /
h) valamely súlyos elji jszsértést tv semmisségi oknak minősít.
 A döntés semmisségi ok esetén sem semmisíthető meg, ha
a) az az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené, és a döntés véglegessé válása óta 3 év eltelt,
b) a kötet megállapító döntés véglegessé válásától, / ha az hosszabb, a teljesítési határidő utolsó napjától,
a folyamatos kötet megállapító döntés esetén az utolsó teljesítéstől szám 5 év eltelt, /
c) ahhoz a mellőzött, / megkeresni elmulasztott szakhatóság hozzájárult.
KIVÉTEL: a d) és e) semmisségi ok esetében a döntés időkorlátozás nélkül megsemmisíthető,
ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem érint.
50. A KÖZIG VH ÁLT SZABÁLYAI, A VÉGREHAJTHATÓ DÖNTÉSEK [ÁKR. 131-132. §]
51. A VH ELRENDELÉSE ÉS FOGANATOSÍTÁSA, A VHI JOG ELÉVÜLÉSE, AVH MEGSZÜNTETÉSE
[ÁKR. 133-134. §, ÁKR. 137 - 138. §]
 E tv eltérő rend hiányában a Vht.-t kell alk.
 Ha a vht az állami adóhatóság foganatosítja, eljára e tv vhra von rendeit nem kell alk.
 Ha e fejezet másként nem rend, ahol a Vht. b-ot említ, azon vht elrendelő hatóságot, ahol vh-ót, azon vht
foganatosító szervet, ahol végrehajtható okiratot, azon végrehajtható döntést, ahol adóst, azon kötelezettet kell
érteni. Ahol a Vht. vh-ói letéti számlára teljesítésről rend, a vht foganatosító szerv számlájára kell teljesíteni. A
vhi elj során felmerülő költségek előlegezésére és viselésére, ill a vhi eljban elji bírság kiszabására e tv rendeit
kell alk.
 A vht foganatosító szerv elja miatt a vhi kifogást a felügyeleti szerve, ennek hiányában a közig b bírálja el.
 A Vht. ingó és ingatlan elektronikus árverésére von rend-eit akkor kell alk, ha önálló bi vh-ó foganatosítja a
vht.
Végrehajtható döntések
 Ha a kötelezett a hatóság végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget, az végrehajtható.
A vh elrendelése
 a döntést hozó hatóság, másodfokú döntés esetén pedig az elsőfokú hatóság rendeli el.
 A hatóság a vht hivatalból / a jogosult kérelmére rendeli el. A hatóság a döntés végrehajthatóságától, ill a vh
elrendelésére ir kérelem beérkezésétől szám 5 NB elrendeli a vht, és a döntést közli a vht foganatosító szervvel
is.
A vh foganatosítása
 az állami adóhatóság foganatosítja.
 A vht foganatosító szerv a vhra önálló bi vh-óval szerzt köthet, de a vh során csak a vh-t elrendelő hatóság
jogosult végzést hozni.
Késedelmi pótlék
 Ha a kötelezett pénzfizetési köt-ének határidőben nem tesz eleget, ill az állam által előlegezett költség után a
megelőlegezés időtartamára a jogosultnak a tv-es kamatnak megfelelő mértékű késedelmi pótlékot fizet.
A vh felfüggesztése
 elrendelő hatóság / a másodfokú hatóság függesztheti fel.
 A vht akkor is fel kell függeszteni, ha
a) a vh alá vont vagyontárggyal kapcsolatos igényper van folyamatban, / a vagyontárgyat a bi vh-ó más
követelés vha érdekében korábban lefoglalta, feltéve, h más lefoglalható vagyontárgy nincs,
b) kézbesítettnek tekintettséggel szembeni kifogást terjesztettek elő, és az abban előadott tények és
körülmények a kifogás elfogadását valószínűsítik,
c) a kötelezett meghalt / megszűnt, a jogutódlás tárgyában hozott végzés véglegessé válásáig,
d) azt az ügyész a végrehajtható döntés elleni ügyészi felhívásban indítványozza,
e) a vh folytatása életveszéllyel / helyrehozhatatlan kárral járna, / az közeü/ közbiztonsági okból szüks, /
f) azt jsz elrendeli.
 A vht foganatosító szerv a tudomására jutott felfüggesztési okokról és a felfüggesztés megszüntetésének
lehetőségéről a vht elrendelő hatóságot értesíti.
 83
 A vht elrend hatóság a kötelezett kérelmére kivételesen akkor függesztheti fel a vht, ha a kötelezett a  tárgya a közig szerv közig jog által szabályozott, az azzal érintett jogalany jogi helyzetének megváltoztatására ir
felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülményt igazolta, és a kötelezettet a vhi elj során korábban nem / azt eredményező cselének, / a csel elmulasztásának (közig tev) jogszerűsége.
sújtották elji bírsággal.  a közszolg és a közig szerzes jogviszonnyal kapcs jogvita is.
 Ha a felfüggesztésre okot adó körülmény megszűnt, a vht elrendelő hatóság dönt a vh folytatásáról.  Közig csel
a) az egyedi döntés;
A vh megszüntetése b) a hatósági int;
 A vht elrendelő hatóság a vht akkor is megszünteti, ha c) az egyedi ügyben alkalmazandó – a jogalkotásról szóló tv hatálya alá nem tart – ált hatályú rend;
a) a jogosult a vh megszüntetését kéri, és ez mások jogait nem sérti, d) a közig szerz.
b) a követelés elévült, és a vh megszüntetését a kötelezett kéri, /  nincs helye közig jogvitának
c) a további vhi elji cselekményektől eredmény nem várható. a) a kormányzati tevgel, így különösen a honvédelemmel, az idegenrendészettel és a külügyekkel kapcsolatban,
 A vht foganatosító szerv a tudomására jutott megszüntetési okokról és a vh befejezéséről a vht elrend hatóságot b) önállóan valamely közig csel megvalósítását szolg járulékos közig csel jogszerűségére vonan,
értesíti. c) az egymással irányítási / vezetési jogviszonyban álló felek között.
 Egyedi ügyben alkalmazandó ált hatályú rend
A vhi jog elévülése - azzal a közig cselekménnyel együtt lehet közig jogvita tárgya, amelynek a megvalósítása során azt alkalmazták.
 a teljesítési határidő utolsó napjától szám 3 év elteltével évül el. - akkor lehet közig jogvita önálló tárgya, ha a jogsérelem az ált hatályú rend alkalmazása / hatályosulása folytán
 Tv / kr ennél rövidebb elévülési határidőt is megállapíthat. közvetlenül, közig csel megvalósítása nélkül következett be.
 Nyugszik a vh felfüggesztése, a vhi eljban engedélyezett fiz kedvezmény, és a pénzfizetési köt folyamatos  A közig tev felek általi megjelölése a b-ot nem köti. A b hivatalból annak tartalma szerint veszi figyelembe a
vhának időtartama alatt. közig tev-et, és a megfelelő eljban bírálja el.
 bármely vhi csel megszakítja. A teljesítési határidő utolsó napjától szám 6 év elteltével azonban a hat nem  közig szerv:
hajtható végre. a) az állig szerv, és annak önálló feladat- és hkrel felruházott szervezeti egysége és közege,
b) a helyi önk képviselőtestülete és annak szerve,
52. A KÖZIG PER ALAPKATEGÓRIÁI, A KP. HATÁLYA, A KÖZIG JOGVITA ÉS SZEREPLŐI, A c) a nemzetiségi önk testülete és szerve,
KÖZIG ÜGYBEN ELJÁRÓ BOK [KP. 1.-11. §] d) a köztestület, a felsőoktatási intézmény, és annak önálló feladat- és hkrel felruházott tisztségviselője / szerve,
e) a jsz által közig csel megvalósítására feljogosított egyéb szervezet / személy;
ÚJ - 2017. évi I. tv a közig perrendtartásról!
Közig bírói út
A tv hatálya  Ab
 E tvt kell alk a közig jogviták elbírálása iránti közig perben és az egyéb közig bi eljban. - a közig jogvitát közig perben bírálja el+ itt dönt azon közjogi jogvitában, amelynek elbírálását tv a közig ügyben
 nem terjed ki azon közig jogviták elbírálására, amelyekre tv más bi elji szabályok alkalmazását rendeli. eljáró b hkébe utalja.
- dönt az önk-i rendelet más jszba ütközésének vizsgálatára ir, ill a helyi önk jogalkotási köt-ének elmul miatti
A b feladata eljban.
 eljával a közig tev-gel megvalósított jogsértéssel szemben – erre ir megalapozott kérelem esetén – hatékony
jogvédelmet biztosítson. A pp szabályainak alk
 a közig jogvitát tisztességes, koncentrált és költségtakarékos eljban bírálja el.  A közig perben /egyéb közig bi eljban a pp szabályait akkor kell alk, ha azt e tv kifejezetten előírja.
 a perkoncentráció és az elji igazságosság érvényesülése érdekében az e tvben meghat módon és eszközökkel  A pp szabályait e törvénnyel összhangban kell alk.
hozzájárul ahhoz, h a felek és más perbeli személyek elji jogaikat gyakorolhassák és köteiket teljesíthessék.
 a közig jogvitát a kereseti kérelem, a felek által előterjesztett kérelmek és jognyilok keretei között bírálja A közig ügyben eljáró b-ok
el. A b a fél által előadott kérelmeket, nyilokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi
figyelembe. Elsőfokon ítélkezik Másodfokon ítélkezik Felülvizsgálati ügyekben
 tvben meghat esetben hivatalból vizsgálatot, ill bizonyítást rendelhet el. a) a közig és munkaügyi b, a) a közig és munkaügyi bhoz tart a Kúria jár el.
 köteles b) tvben meghat esetben a ügyekben a tvszék és
- gondoskodni arról, h a felek minden, az elj során előterjesztett kérelmet, nyil-ot, a bhoz benyújtott okiratot, tvszék / Kúria. b) a tvszékhez tart ügyekben a Kúria.
bizonyítékot megismerhessenek, és azokra – megfelelő határidőn belül – nyilatkozhassanak.
- a jogi képviselő nélkül eljáró felet perbeli elji jogairól és köteiről, a pártfogó ügyvédi képviselet iránti kérelem A b összetétele
előterjesztésének lehetőségéről, ill indokolt esetben a támogató perben való részvételéről a szüks tájékoztatással  3 hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.
ellátni.  A b tanácsa az előkészítő tanácsülésen elrendelheti, h a tanács tagja egyesbíróként járjon el, ha az ügy mind
ténybeli, mind jogi szempontból egyszerű megítélésű.
A felek köt-ei  Egyesbíró jár el elsőfokon
 jóhiszeműen eljárni, és az elj koncentrált befejezése érdekében a bgal együttműk. a) a kétfokú közig eljban hozott közig csel vizsgálatára indított perben,
 tényállításaikat és egyéb, tényekre von nyilaikat a valóságnak megfelelően előadni. b) az 5M forintot meg nem haladó alapösszegű fizetési kötet vitató kereset alapján indult perben,
 a jogvita elbírálásához szüks tények feltárása, az alátámasztásukra szolg adatok és bizonyítékok rend-re bocsátása c) a szabad mozgás és tart jogával rend személyek és a 3. országbeli ápok beutazásával és tartózkodásával, ill
a menedékjoggal kapcs perben,
A közig jogvita d) a 13. § (4) perben, (tb, szoc... stb ellátással kapcs perek)
e) a hatósági igazolvánnyal, hatósági bizonyítvánnyal, ill hatósági nyt vezetésével kapcs perben,
f) a hatósági hattal szemben kizárólag a hatósági elj egyéb résztvevőjének keresete alapján indult perben,
 84
g) a járulékos közig cselekménnyel kapcs perben,
h) a mulasztási perben,
i) a közszolg jogviszonnyal kapcs perben,
j) az e tvben meghat egyéb perben.
 Ha az ügy különös bonyolultsága indokolja, az egyesbíró az előzőperben a tárgyalás megkezd előtt
elrendelheti, h az ügyben 3 hivatásos bíróból álló tanács járjon el. A tanács elé utalt ügyben utóbb egyesbíró
nem járhat el.
 A tvszék másodfokon 3 hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.
 A Kúria 3 hivatásos bíróból álló tanácsban jár el. Ha az ügy különös bonyolultsága / kiemelt társadalmi
jelentősége indokolja, a Kúria elrendelheti, h az ügyben 5 hivatásos bíróból álló tanács járjon el. Ha az ügy
jellege ezt indokolja, az 5 hivatásos bíróból álló tanács max 2 tagja olyan hivatásos bíró lehet, aki közig ügyben
eljáró bírónak nincs kijelölve.
A b tagjainak jogai és kötei
 egyesbíró - megtehet minden int-t+meghozhat minden hatot, amelyet tv a b, a b tanácsa/elnök hkébe utal.
 A b tanácsának hkébe utalt ügyekben az elnök/általa kijelölt bíró tárgyaláson kívül megtehet minden intt, és az
ítélet kivételével meghozhat minden hatot, amelyet tv a b hkébe utal. Tárgyaláson az elnök azokat az int-eket
teheti meg, és olyan hatokat hozhat, amelyeket e tv kifejezetten az elnök hkébe utal.
Kizárás
 A per elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt
a) az, aki a perben félként / érdekeltként részt vehet,
b) az a személy, aki a vitatott közig tev megvalósításában részt vett,
c) a fél / az érdekelt tisztségviselője, tagja, alapítója, nyilvánosan működő rt esetében befolyással rend tagja, ill a
féllel / az érdekelttel – a költségvetési szerv kivételével – foglalkoztatásra ir jogviszonyban álló személy, a
jogviszonya megszűnését követő öt évig,
d) az a), b) / c) pont alá eső személy képviselője, támogatója /olyan volt képviselője, volt támogatója, aki az
ügyben eljárt,
e) az a), b), c) / d) pont alá eső személy Ptk szerinti hozzátartja,
f) az, akinek tanúként való meghallgatását a b elrendelte, / akit a b szakértőként rendelt ki, ill aki szakvéleményt
adott,
g) a perrel öf közvetítői eljt lefolytató személy,
h) az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható.
 A perorvoslat elintézéséből ki van zárva az a bíró is, aki a perorvoslattal támadott hat meghozatalát megelőző
bi eljban részt vett.
 A perben nem járhat el az a közig és munkaügyi b,
a) amelynek vezetőjével szemben a fenti a)–e) kizárási ok áll fenn, /
b) amely a perben félként / érdekeltként vehet részt.
 A kizárás kérdésében a Fővárosi Tvszék dönt, ha a közig és munkaügyi bnak nincs olyan bírája / tanácsa, amelyre
a kizárási ok nem von, / ha a kizárási ok az egész bra kiterjed.
 A kizárási kérelem bejelentésére és elintézésére egyebekben a pp szabályait kell megfelelően alk.
A bi titkár és a bi ügyintéző
 Az elsőfokú b hkébe tart ügyekben az egyesbíró, az elnök/általa kijelölt bíró helyett tárgyaláson kívül bi titkár is
eljárhat.→
- önálló aláírási joga van.
+ megteheti azon int-eket és – az ítélet kivételével – meghozhatja azon hatokat, amelyeket a tv a b/elnök hk-ébe
utal.
- az eljt befejező végzést – az egyszerűsített perben hozott végzés kivételével –az elnök/általa kijelölt bíró
jóváhagyásával hozhatja meg.
- azonnali jogvédelem tárgyában nem határozhat.
 Tvben / krben meghat esetekben, önálló aláírási joggal, tárgyaláson kívül – a bíró ir és felügyelete mellett – bi
ügyintéző is eljárhat. A b eljára irányadó, tvben meghat rendket ilyen esetben a bi ügyintéző elj-ára kell alk.
 kizárásukra a bíró kizárására von rend-eket kell alk.
53. A KÖZIG PER HKI ÉS ILL SZABÁLYAI, A KÖZIG PEREKBEN ELJÁRÓ EGYES BOK HKEI, AZ
ILL SZABÁLYOK, HK ÉS ILL VIZSGÁLATA, AZ ELJÁRÓ B KIJELÖLÉSE [KP. 12.-15. §]
Hk
 A közig és munkaügyi b hkébe azok a közig perek és egyéb közig bi elj-ok tartoznak, amelyek elbírálását tv nem
utalja a tvszék / a Kúria hkébe.
 A közszolg jogviszonnyal kapcs per kivételével a tvszék hkébe tart
a) tv eltérő rendének hiányában a kp-i állig szervekről szóló tv szerinti önálló szabályozó szerv, autonóm állig
szerv és kormányhivatal,
b) a vasúti igazgatási szerv,
c) a légiközlekedési hatóság és
d) a Magyar Nemzeti Bank közig tevével kapcs per.
 A tvszék dönt
a) a közig szerv kijelölésére ir eljban,
b) a gyülekezési jog gyakorlásával kapcs bi eljban,
c) a minősített adatok megismerésével kapcs perben, továbbá
d) a köztestületi jogvitában.
 A Kúria hkébe tart
a) a helyi önk-i rendelet más jszba ütközésének vizsgálatára ir elj,
b) a helyi önk jogalkotási kötének elmulasztása miatti elj és
c) az alkotmányjogi panasz orvoslása elji eszközének megállapítására ir elj.
Illetékesség
 Ha más b kizárólagos illetékessége megállapítva nincs, a perre az a b ill, amelynek ill területén a per tárgyává
tett közig tev megvalósult.
 Ha a vitatott közig cselt többfokú eljban valósították meg, a perre az a b ill, amelynek ill területén az elsőfokú
közig csel megvalósult.
 A közig tev megvalósulásának helye
a) ingatlanhoz kapcs jog / köt, ill ingatlanra von jogviszony esetében az ingatlan fekvésének a helye;
b)18 tev bejelentése / engedélyezése esetében a tev gyakorolásának helye, / tervezett helye;
c)19 az a)–b) pontban meghatak kivételével, az országos illetékességgel eljáró területi állig szerv közig teve
esetében a felperes lakóhelye, tart helye – jogi személy, ill jogi személyiséggel nem rend szervezet esetében a
szervezet székhelye –, ennek hiányában a közig szerv székhelye;
d) a fővárosi székhelyű, de elsősorban Pest megye területére /egy részére illetékes közig szerv székhelyén
megvalósult tev esetében Pest megye;
e) mulasztás esetében – az a)–c) kivételével – a közig szerv székhelye.
 A perre
a) a Budapest főváros területén megvalósult közig tev esetében a Fővárosi Közig és Munkaügyi B;
b) a Nógrád megye és Pest megye területén megvalósult közig tev esetében a Budapest Környéki Közig és Munkaügyi B;
c) a Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén megvalósult közig tev
esetében a Debreceni Közig és Munkaügyi B;
d) a Győr-Moson-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye, Vas megye területén megvalósult közig tev esetében a Győri
Közig és Munkaügyi B;
e) a Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Heves megye területén megvalósult közig tev esetében a Miskolci Közig és
Munkaügyi B;
f) a Baranya megye, Somogy megye és Tolna megye területén megvalósult közig tev esetében a Pécsi Közig és Munkaügyi
B;
g) a Bács-Kiskun megye, a Békés megye, és Csongrád megye területén megvalósult közig tev esetében a Szegedi Közig és
Munkaügyi B;
h) a Fejér megye, Veszprém megye és Zala megye területén megvalósult közig tev esetében a Veszprémi Közig és
Munkaügyi B illetékes.
 tb, szociális /gyermekvédelmi ellátással, ill az állami foglalkoztatási szerv által nyújtott ellátással /
támogatással kapcs perre az a közig és munkaügyi b illetékes, amelynek területén a felperes belföldi lakóhelye
– jogi személy, ill jogi személyiséggel nem rend szervezet esetében a szervezet székhelye –, ennek hiányában a
közig szerv székhelye található.
 A közig szerzsel kapcs perre a szerz megkötésének helye szerint az apróbetűs (fent) felsorolt b illetékes. A
főkötelezett elleni perre bármilyen címen ill b a mellékkötelezettel szembeni igény elbírálására is illetékes.
 85
 Ha a közig tev külföldön valósult meg, a perre a Fővárosi Közig és Munkaügyi B kizárólagosan illetékes.
 A felek a közig szerzsel kapcsolatban felmerült jövőbeli jogvitájuk esetére a közig szerz egyedileg megtárgyalt
szerzi rend-ében kiköthetik vmely, apróbetűs közig és munkaügyi b illetékességét. →közig szerzsel kapcs
valamennyi perre kizárólagosan illetékes. A kikötés hatálya kiterjed a jogutódra is.
 Nincs helye ill kikötésnek olyan ügyben, amelyre tv valamely b kizárólagos illetékességét állapítja meg. A felek
a közig szerzsel kapcsolatban felmerült jövőbeli jogvitájuk esetére nem köthetik ki a Fővárosi Közig és
Munkaügyi B illetékességét.
 A közszolg jogviszonnyal kapcs perre a munkavégzés helye szerinti b illetékes. A természetes személy felperes
a közszolg jogviszonnyal kapcs pert a lakóhelye szerint illetékes b előtt is megindíthatja.
 Több illetékes b közül az a b jár el, amelyhez a keresetlevelet elsőként benyújtották, ill továbbították.
 A közig és munkaügyi b hatával szembeni fellebbezés elbírálására, továbbá a 12. § (2) és (3) ében meghat perre
a Fővárosi Tvszék kizárólagosan illetékes.
A hk és az illetékesség vizsgálata
 A b hkének és illetékességének hiányát hivatalból veszi figyelembe.
 Ha a közig ügyben eljáró b hkét megállapítja, e döntése más bra – ide nem értve a közig ügyben másodfokon
eljáró b-ot és a Kúriát – kötelező.
 A b illetékességének megállapításánál a keresetlevél benyújtásának időpontja irányadó. Ha a per a
keresetlevél benyújtása után bekövetkezett vmely változás folytán tartozna a b illetékessége alá, a b ill-ét akkor
is meg kell állapítani.
 Az illetékességnek/illetékesség hiányának megállapítására előadott tényállítások valóságát a b csak akkor
vizsgálja, ha azok a köztudomással / a b hivatalos tudomásával ellenkeznek/azokat az ellenfél vitássá teszi.
Az eljáró b kijelölése
- Jogerős bi hatok folytán felmerült hki / ill összeütközés esetén, ill
- akkor, ha az illetékes b nem állapítható meg, / kizárás miatt nem járhat el,
→az eljáró bot 30 NB kell kijelölni.
 Ha az ill b nem állapítható meg, a fél a kijelölés iránti kérelmet bármelyik közig és munkaügyi bnál előterjesztheti;
egyébként a kijelölés iránt a perben eljárt b hivatalból köteles előterjesztést tenni.
 A hkrel és ill-gel rend b-ot
a) ill összeütközés esetén, ill akkor, ha az illetékes b nem állapítható meg/kizárás miatt nem járhat el a Fővárosi
Tvszék,
b) hki összeütközés esetén a Kúria jelöli ki és utasítja az elj lefolytatására.
 Ha a hki összeütközés a közig ügyben eljáró b és más b között merül fel, a kijelölés tárgyában a Kúria öttagú
tanácsban dönt.
- A tanács elnöke és két tagja közig bíró, további két tagja a vitával érintett szakágba tart bíró.
- A tanács összetételét és a helyettesítés rendjét az ügyelosztási rendben évente előre kell meghat.
 A kijelölés tárgyában a b a felek meghallgatása nélkül határozhat.
54. A KÖZIG PERBEN ELJÁRÓ FELEK ÉS ÉRDEKELTEK, A PERKÉPESSÉG, A PERBELI
LEGITIMÁCIÓ ÉS A KERESHETŐSÉGI JOG SZABÁLYAI, A PERBELI CSELKÉPESSÉG, ILL ELJI
KÉPESSÉG, A PER FELPERESE ÉS ALPERESE, AZ ÉRDEKELT,ILL A PERBELI JOGUTÓDLÁS
SZABÁLYAI [KP. 16 – 25. §]
Perképesség
 A perben fél az lehet, akit a polgári jog / a közig jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötek terhelhetnek,
továbbá az a közig szerv, amely önálló közig feladat- és hkrel rend.
 A közszolg jogviszonnyal kapcs perben fél lehet a mvállalói és a munkáltatói érdek-képviseleti szervezet.
 A perben személyesen/meghatalmazottja útján az járhat el, aki a pp szabályai szerint perbeli
cselképességgel rend / a megelőző eljban személyesen eljárhatott.
Felperes
 A per megindítására jogosult
a) akinek jogát / jogos érdekét a közig tev közvetlenül érinti,
b) ügyészség, ill a tvességi felügyeletet / tvességi ellenőrzést gyakorló szerv, ha a felhívásában megállapított
határidő eredménytelenül telt el,
c) az a közig szerv, amely a megelőző eljban hatóságként / szakhatóságként nem vett részt, ha hkét a közig tev
érinti, továbbá amely a közig szerzben részes fél (szerződő közig szerv),
d) tvben / krben meghat ügyekben az a civil szervezet, amely a nytba vett tevét valamely alapvető jog védelme /
valamilyen közérdek érvényre juttatása érdekében a közig tev által érintett földrajzi területen min 1 éve folytatja,
ha a közig tev nytba vett tevét érinti,
e) tvben meghat esetben az általa képviselt tagság, ill csoport jogos érdekeinek közvetlen sérelme /
veszélyeztetése esetén azon érdek-képviseleti szervezet / köztestület is, amelynek nyilvántartott /alapító
okiratában rögzített tevét a közig tev érinti.
Alperes
 a pert az ellen a közig szerv ellen kell indítani, amely a jogvita tárgyát képező közig tevet megvalósította.
 Többfokú közig eljban hozott csel esetén a közig csel megvalósítója az utolsó fokon eljárt közig szerv.
 A közszolg jogviszonnyal kapcs pert a munkáltató szerv ellen kell megindítani.
Pertársaság
 Több felperes együtt is indíthat pert, ha a jogvita tárgya olyan közös jog / köt, amely csak egységesen
dönthető el, / a perben hozott döntés a pertársakra a perben való részvétel nélkül is kiterjedne.→bármely
pertárs perbeli cselei – az egyezség, az elismerés, a jogról való lemondás és a kereseti kérelemtől való elállás
kivételével – arra a pertársra is kihatnak, aki valamely határidőt, határnapot / cselt elmulasztott, feltéve, h
mulasztását utóbb nem pótolta. Ha a pertársak cselei/előadásai egymástól eltérnek, a b azokat a per egyéb adatait
is figyelembe véve bírálja el.
 Több felperes akkor is indíthat együtt pert, ha az állított jogsérelmeket uazon közig tev okozta, / a vitatott –
azonos természetű – közig tevek azonos jogalapon és azonos / hasonló tényeken alapulnak.
 Több alperes együtt is perelhető, ha a közig tevet együtt valósították meg, így különösen, ha az egyik közig
teve a másiknak a keresetlevélben vitatott közig tevén alapul/megvalósításukra uabban a megelőző eljban került
sor.
 Az előző 2 pertársaság esetében a pertársak önállóan járnak el, egyik pertárs csel-e /mulasztása sem szolgálhat a
többi pertárs előnyére / hátrányára.
Érdekelt
 Akinek jogát /jogos érdekét a vitatott közig tev közvetlenül érinti /a perben hozandó ítélet közvetlenül érintheti,
a mások között folyamatban lévő perbe érdekeltként beléphet.
 + az is, aki a megelőző eljban ügyfélként vett részt.
 a féllel azonos elji jogok+köt-ek
 a felek rendi jogának sérelme nélkül jogosult perbeli csel megtételére (akkor is hatályos, ha a felek cseleivel
ellentétben áll)
 perbelépés lehetőségéről az ismert érdekeltet a b értesíti. +Az értesítéssel egyidejűleg a b közli a keresetlevelet,
ha erre korábban nem került sor. (az értesítésnek hivatalból / valamely fél kérelmére az ítélet jogerőre
emelkedéséig az elj bármely szakaszában helye van.)
 A b kérelemre / hivatalból érdekeltként perbe állíthatja azt, akinek jogát / jogos érdekét a perben hozandó ítélet
érinti, ha perben állása a jogvita rendezése érdekében a b megítélése szerint szüks.
 A fél perbeállítást / a perbelépés lehetőségéről szóló értesítést a védirat közlésétől szám 30 NB kérhet. A
perbeállítás iránti kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye.
Az érdekelt perbelépése
 írásban / a tárgyaláson szóban lehet bejel
 az értesítés közlését követő 15 NB jelentheti be. (elmul miatt a 15 NB van helye igazolásnak)
 bejelentésével egyidejűleg meg kell jelölni a perbelépést megalapozó jogot, jogos érdeket, továbbá azt, h melyik
fél pernyertességét kívánja támogatni, ill mindezek indokait.
 bejelentéséről a b a feleket haladéktalanul értesíti, és a perbelépés megengedése előtt a feleket szüks esetén
meghallgatja.
 86
 perbeli cselt csak a perbelépést megengedő végzés jogerőre emelkedését követően végezhet. E rend nem
akadálya a perbelépéssel kapcs elji csel-eknek. A perbelépés megengedését megelőzően tett perbeli cselek és az
addig meghozott bírói hatok a b ellenkező döntése hiányában az érdekelttel szemben is hatályosak.
 Ha a perbelépésnek nem lett volna helye, ill az azt megalapozó jog / jogos érdek megszűnt, a b a perből
kizárja.
Perbeli jogutódlás
 Ha a per alapjául szolg jog, jogos érdek / köt tekintetében a fél / az érdekelt helyébe a keresetlevél benyújtását
követően jogutód lép, a jogutód a perbe beléphet.
 A felperes és az érdekelt jogutódjának perbelépéséhez a jogelőd hja szüks.
 Nincs szükség hjra, ha a perbelépés azért történik, mert a jogelőd meghalt / jogutódlással megszűnt, a jogutódlást
azonban valószínűsíteni kell.
 A fél jogutódját a másik fél perbe vonhatja.
 A felperes jogutódját csak akkor lehet perbe vonni, ha a jogutódlás a felperes halála, ill jogutódlással történő
megszűnése miatt következett be.
 Az érdekelt jogutódját akkor lehet perbe vonni, ha a jogelődöt a b állította perbe.
 A jogutód a perből elbocsátott jogelődjének helyébe lép. A jogelőd elbocsátásáig végzett perbeli cselek és az
addig meghozott bírói hatok a b ellenkező döntése hiányában a jogutóddal szemben is hatályosak.
 Ha a jogelődöt a perből nem bocsátják el, a jogutód a perben a jogelőd pertársaként vesz részt.
Elj perbeli jogutódlás esetén
 A jogutód perbelépését, ill perbevonását írásban / a tárgyaláson szóban kell bejelenteni.
 A bejelentést közölni kell a felekkel.
 A perbelépés/perbevonás, ill a jogelődnek a perből való elbocsátása tárgyában a b hathozatal előtt a feleket
meghallgathatja.
 A perbelépést / a perbevonást elutasító végzés ellen fellebbezés van.
 A jogutód perbelépése, ill perbevonása esetén – ha az nem a jogelőd halála / megszűnése miatt történt – a
jogelődöt kérelmére a többi fél hjával a b a perből elbocsáthatja.
Perbelépés a pertárs jogán
 Az a perindításra jogosult, akivel a vitatott közig cselt nem közölték, és akit a perbelépés lehetőségéről sem
értesítettek, a perbe az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig a felperes pertársaként is
beléphet.
Az alperes perbeállítása
 Ha a per nem a megfelelő közig szerv ellen indult meg, a b a vitatott tevet megvalósító közig szervet a
keresetlevél közlésével perbe állítja, és a korábbi alperest a perből elbocsátja.
 Ha a b azt állapítja meg, h a pert további közig szerv ellen is meg kellett volna indítani, e közig szervet a
keresetlevél közlésével perbe állítja.
 Ha az alperes közig szerv megszűnik, / a hkt, amelyen a vitatott közig tev alapul, időközben jsz más közig szervre
telepíti, a b – alperes tájékoztatása alapján / hivatalból – azt a közig szervet állítja alperesként perbe, amelyre
jsz a perrel érintett hkt telepíti. Az alperes a megszűnéséről, ill a perrel érintett hkének más közig szervre
telepítéséről – e közig szerv megjelölésével – köteles a bot előzetesen tájékoztatni.
 Ha a többfokú közig eljban utolsó fokon eljárt közig szerv úgy szűnik meg, h a perrel érintett hke is megszűnik,
a b az elsőfokon eljárt szervet állítja alperesként perbe.
 A perbe állított alperes a korábbi alperes helyébe lép.
 A perbeállítást megelőzően végzett perbeli cselek és az addig meghozott bírói hatok a b ellenkező döntése
hiányában a perbe állított alperessel szemben is hatályosak.
 Ha a korábbi alperest a perből nem bocsátják el, a perbe állított alperes a perben a korábbi alperes pertársaként
vesz részt.
 A perbe állított alperes kérésére a tárgyalást meg kell ismételni, kivéve, ha a korábbi alperessel irányítási / szakmai
irányítási jogviszonyban áll.
 Az alperest perbeállító / a perből elbocsátó végzés ellen a perbe állított, ill a perből elbocsátott közig szerv 8 NB
fellebbezéssel élhet. A b végzését módosíthatja / visszavonhatja.
55. KÖZIG PER EGYES ÁLT SZABÁLYAI, KÉPVISELET, BEADVÁNYOK, ELEKTR KAPCSTART
[KP. 26.-29. §]
Képviselet
 a pp szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alk.
 Ügyvédjelölt és ügyvédi kamarai nytba vett jogi előadó a tvszék és a Kúria előtt – az iratok megtekintése,
azokról másolat kérése / készítése kivételével – nem járhat el.
 A közig szerv vezetője, tisztségviselője / alkalmazottja a közig szerv szervezetét és működését meghatározó
szabály szerinti képviseleti jogosultságát munkáltatói igazolványával is igazolhatja.
 Az alp közig szerv az ügyben eljárt elsőfokú közig szerv részére a perbeli képviseletre meghatalmazást adhat.
 Saját tagjának közszolg jogviszonnyal kapcs perében meghatalmazottként eljárhat a mvállalói érdek-képviseleti
szervezet.
Kötelező jogi képviselet
- tvszék és a Kúria előtt
+a közig szerzsel kapcs perben
→a jogi képviselet kötelező.
 eljra jogosult a közig szerv jogi szakvizsgával rend tisztségviselője / alkalmazottja is.
 egyebekben a pp szabályai
Beadvány
 elektronikus úton, postai úton / közvetlenül a bnál kell benyújtani.
 A postai úton benyújtott előterjesztési ideje a postára adás napja.
 a keresetlevélre, a védiratra, a keresetlevél és az ügy iratainak továbbítására, ill a perorvoslati kérelemre a
beadványok szabályait kell alk.
 egyebekben a pp szabályai
 hiányosságai esetén a pp ált szabályai szerint van helye hiánypótlásnak.
Elektronikus technológiák és eszközök alk
 elektronikus kapcsolattartásra + elektronikus hírközlő hálózat igénybevételére pp szabályai
56. A KÖZIG PER ELJI SZABÁLYAI, AZ ELJ FÉLBESZAKADÁSA ÉS FELFÜGG, A MINTAPER, AZ
EU BÍRÓSÁGA/AB ELJÁNAK KEZD ÉS A PP ÁLT SZABÁLYAINAK ALK [KP. 32. - 34. §., 36. §]
Az elj félbeszakadása és felfüggesztése
 pp szabályait azzal az eltéréssel kell alk, h
a) a jszon alapuló alperesi jogutódlás esetén az elj félbeszakadása nem következik be,
b) a b a félbeszakadás és a felfüggesztés tartama alatt is intézkedhet a félbeszakadással, ill felfüggesztéssel
nem érintett kereseti kérelem elkülönítéséről,
c) a b a félbeszakadás és a felfüggesztés tartama alatt is kezdeményezheti az EU Bírósága/AB elját, ill
indítványozhatja a Kúriánál az önk-i rendelet más jszba ütközésének vizsgálatát,
d) a felfüggesztő végzés ellen a közléstől szám 8 NB van helye fellebbezésnek.
Mintaper
 Ha a b előtt min 10 olyan elj indul, amelyek jogi és ténybeli alapja azonos→b a felek nyiltételi jogának bizt
mellett dönthet arról, h e perek egyikét mintaperben elbírálja+a többi eljt az eljt befejező hata meghozataláig
felfügg.
 A b a felfüggesztett elj-okat a mintaper eredménye szerint, tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha azt állapítja
meg, h azok a mintapertől sem jogi, sem ténybeli szempontból nem különböznek. A mintaper bizonyítási
eredményének felhasználása nem akadálya további bizonyítás elrendelésének.
Az EU Bírósága / AB elj-ának kezdeményezése
 A b hivatalból / kérelemre, a pp szabályainak alkalmazásával kezdeményezheti
a) az EU Bírósága előzetes döntéshozatali elját,
 87
b) az AB jsz, jszi rend, közjogi szervezetszabályozó eszköz / jogegységi hat alaptv-ellenességének c) amely a b által hivatalból figyelembe veendő tény igazolásához szüks.
megállapítására, ill nemzetközi szerzbe ütközésének megállapítására ir elját.  Ha a felperes jogi képviselővel jár el →tart a felperes jogi képviselőjének adatait
 min 5 személy által közösen benyújtott –a kérelmezők együttes képviseletét ellátó meghatalmazását is!
Költségek
 a pp szabályait azzal az eltéréssel kell alk, h A kereseti kérelem fajtái és a keresethalmazat
a) az érdekelt által támogatott fél pernyertessége esetén a pervesztes fél köteles megfiz az érdekelt perköltségét,  A keresetben kérhető
b) az érdekelt által támogatott fél pervesztessége esetén az érdekelt a pernyertes fél perköltségének azt a részét a) a közig csel hatályon kívül helyezése, megsemmisítése / megváltoztatása,
köteles megfiz, amely az ő perbeli részvétele folytán merült fel. b) a közig csel elmulasztásának megállapítása,
 az érdekeltre és a perbeállított félre a félre von szabályokat kell alk. c) közig csel megvalósításának megtiltása,
 A mintaperben a b rendelkezhet úgy, h a bizonyítás körében felmerült perköltséget/egy részét az állam előlegezi, d) a közig jogviszonyból eredő köt teljesítésére kötelezés,
ill viseli. e) a közig szerzes jogviszonnyal / közszolg jogviszonnyal kapcsolatban okozott kár megtérítésére
 Közszolg jogviszonnyal kapcs perben az állam nevében foglalkoztatott személyt a pp szabályai szerint ill meg kötelezés,
munkavállalói költségkedvezmény. f) a közig tevgel előidézett jogsértés tényének / lényeges egyéb ténynek a megállapítása.
 Több kereseti kérelem akkor terj-hető együtt elő, ha uabból /ténybeli és jogi alapon öf jogviszonyból erednek.
A pp egyéb ált szabályainak alkalmazás  Egymással eshetőleges /vagylagos viszonyban álló több kereseti kérelem akkor terjeszthető elő, ha azok uabból
 A pp szabályait kell alk a jogviszonyból erednek, és uazon alperessel / alperesekkel szemben terjesztik elő.
a) a nyelvhasználatra,
b) a b ált inti és tájékoztatási kötére, A keresetlevél benyújtása és továbbítása
c) a kézbesítésre,  a vitatott közig csel közlésétől szám 30 NB a vitatott cselt megvalósító közig szervhez
d) az idézésre,  Ha a közig cselt nem kell közölni→cselről való tudszerzéstől szám 30 NB, de legkésőbb a csel megvalósulásától
e) a határidőre, szám 1 éven belül
f) az ítélkezési szünetre,  Többfokú közig eljban hozott csel esetén→az elsőfokon eljárt közig szervnél kell benyújtani.
g) a mulasztásra és annak igazolására,  benyújtásával áll be a perfüggőség
h) az elj anyagának rögzítésére,  a közig csel hatályosulására halasztó hatálya nincs.
i) az iratok megtekintésére, a másolatkészítésre és az adatkezelésre,  a benyújtásától szám 15 NB kell az ügy irataival együtt a hkrel és illetékességgel rend bhoz továbbítani.
j) az elveszett (megsemmisült) iratok pótlására,
 Ha azonnali jogvédelem iránti kérelmet is tartalmaz→benyújtásától szám 5, többfokú közig eljban hozott csel
k) a biztosítékadásra és esetén 8 NB kell továbbítani.
l) a jóhiszemű elj követelményének és az igazmondási köt-nek a megsértésére.
 Az elj szabálytalansága ellen/elj elhúzódása miatt benyújtott kifogás elbírálására a pp szabályait azzal az eltéréssel A keresetlevél benyújtása a b-nál
kell alk, h
 határidőben benyújtott, ha azt a jogi képviselő nélkül eljáró felperes – határidőn belül – tévesen a közig szervnél
a) a közig és munkaügyi b mulasztásával szemben benyújtott kifogást a Fővárosi Tvszék,
/ a jogorvoslati szervnél nyújtja be. →haladéktalanul meg kell küldeni a bnak.
b) a tvszék mulasztásával szemben benyújtott kifogást a Kúria,
 itt kell benyújtani:
c) a Kúria mulasztásával szemben benyújtott kifogást a Kúria erre kijelölt másik tanácsa bírálja el.
- közig szerzsel kapcs jogvitában
 Ha e tv jkv helyett feljegyzés készítését lehetővé teszi, a feljegyzés tartalmazza készítésének helyét és idejét, az
- ha a közszolg jogviszonnyal kapcs jogvita tárgya nem a Közszolg Döntőbiz hatának jogszerűsége
elji cselben részt vevő személyek azonosításához szüks adatokat, nyilaik lényegét, ill a ténymegállapításokat,
- ha az ügyészség, ill a tvességi felügyeletet gyakorló szerv nyújtja be
továbbá készítőjének nevét és aláírását.
Védirat
57. A KERESET ELŐTERJ A KÖZIG PERBEN, A KERESETLEVÉL TARTALMI KELLÉKEI ÉS
 alperesnek a keresetlevélben foglaltakra tett nyíl-a,
ANNAK BENYÚJTÁSA, A KERESETLEVÉL TOVÁBBÍTÁSA, A VÉDIRAT, A KERESET
- keresetlevél visszautasítására irányul, /
MEGVÁLTOZTATÁSA ÉS ELÁLLÁS A KERESETTŐL [KP. 37.- 44. §]
- érdemi védekezést tartalmaz.
Ebben elő kell adni az annak alapjául szolg tényeket és ezek bizonyítékait.
A keresetlevél
 az alperes a keresetlevélnek, ill az ügy iratainak továbbításával egyidejűleg terjeszti elő.
 pert keresetlevéllel kell megind
 tartalmazza Keresetváltoztatás
a) az eljáró b megjelölését,
 A felperes a keresetét legkésőbb az első tárgyaláson változtathatja meg
b) a felperes nevét, cégjegyzékszámát / más nytba-vételi számát, lakcímét / székhelyét, adóazonosító számát és
perbeli állását, továbbá képviselője nevét, lakcímét /székhelyét, egyéb elérhetőségét,  a közig csel keresettel nem támadott, a csel egyéb rend-eitől egyértelműen elkülöníthető rend-ére csak a
keresetindításra nyitva álló határidőn belül lehet kiterj
c) az alperes nevét, székhelyét és perbeli állását+ha ismert, képviselője nevét, lakcímét / székhelyét,
d) a vitatott közig tev + arról való tudszerzés módjának és idejének azonosítására alk, ill ahhoz szüks adatot,  ez nem zárja ki, h a fél a keresetét
e) adatokat, amelyekből a b hke és illetékessége megállapítható, - felemelje/leszállítsa,
f) a közig tevgel okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolg tények, ill azok bizonyítékai előadásával és - az eredetileg nem követelt járulékokra/követeléseknek, ill járulékoknak a per folyamán esedékessé vált
g) a b döntésére ir határozott kérelmet. részleteire is kiterjessze /
+ csatolni kell azt az okiratot / annak másolatát, - a kereseti kérelmek vmelyikétől elálljon.
a) amelyre a felperes bizonyítékként hivatkozik,
b) amely a képviselővel való elj esetén a képviseleti jogosultságot igazolja, ill
 88
Elállás a keresettől Perelőkészítés
 A felperes az alperes hja nélkül, a tárgyalás berekesztéséig elállhat.  Ha
 a tárgyalást megelőzően írásban / a tárgyaláson szóban is bejelenthető. - hiánypótlásra, kerlevél áttételére, ill visszaut-ára nincs szükség, /
 Ha a b nem tart tárgyalást, elállni a b ítéletének meghozataláig lehet. - a fél hiánypótlási kötének eleget tett,
→az elnök a keresetlevelet előkészítő tanácsülésre terjeszti elő.
58. A PERELŐKÉSZÍTÉS ÉS AZ AZONNALI JOGVÉDELEM SZABÁLYAI [KP. 50.-64. §] -a keresetlevél bra érkezéstől szám 15 NB kell megtart
- feljegyzést kell készíteni.
Az azonnali jogvédelem iránti kérelem  Int-ek - b minden szüks intt megtesz annak érdekében, h a per lehetőleg egy tárgyaláson érdemben elbírálható
 Akinek jogát, jogos érdekét a közig tev / az azzal előidézett helyzet fenntartása sérti, legyen. A tárgyalás kitűzése előtt, szükség esetén az elj során bármikor helye van.→
- a közvetlenül fenyegető hátrány elhárítása, a) bizonyítást rendelhet el,
- a vitássá tett jogviszony ideiglenes rendezése, ill b) iratokat szerezhet be más btól / hatóságtól,
- a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása érdekében c) elrendelheti a felek meghallgatását,
a perre hk.rel és illetékességgel rend btól az elj során bármikor azonnali jogvédelmet kérhet. d) a felek között egyezség létrehozását kísérelheti meg,
 keretében kérhető:
a) a halasztó hatály elrendelése, A tárgyalás kitűzése
- Ha a keresetlevél benyújtásának nincs halasztó hatálya, a b elrendelheti annak részleges / teljes halasztó hatályát.  legkésőbb a keresetlevélnek a bhoz való érkezését követő 30 NB int a tárgyalási határnap kitűzéséről.
- a közig csel nem hajtható végre, annak alapján jogosultság nem gyakorolható, és egyéb módon sem hatályosulhat.  első tárgyalást úgy kell kitűzni, h az a keresetlevél bhoz való érkezését követő 60 NB megtartható legyen.
b) a halasztó hatály feloldása,  b hivatalos helyiségébe (Fontos okból más helyre is kitűzhető)
- Ha a keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van, azt a b részben / egészen feloldhatja.
 Az első tárgyalást úgy kell kitűzni, h a védirat felperessel történő közlése a tárgyalás napját min 15 nappal
- a közig csel végrehajtható, annak alapján jogosultság gyakorolható, és egyéb módon is hatályosulhat.
megelőzze. A tárgyalási időközt a b sürgős esetben lerövidítheti.
c) ideiglenes int, ill
- Ha a halasztó hatály elrendelése / feloldása az azonnali jogvédelem biztosítására nem alkalmas→bármely, a
jogvédelem azonnali biztosításához szüks intt tehet. Idézés a tárgyalásra
- A teljesítési határidő az ideiglenes int közlését követő napon kezdődik.  A b a feleket a per tárgyalására idézi.
d) előzetes bizonyítás elrend  Az idézésben a felet
- ha valószínűsíthető, h a) fel kell hívni arra, h az ügyre von, birtokában lévő és korábban be nem csatolt okiratokat hozza magával,
a) a bizonyítás a per folyamán /későbbi szakában már nem lenne sikeresen lefolytatható, ill jelentős nehézséggel b) tájékoztatni kell, h a tárgyaláson, ha nem személyesen jelenik meg, csak a pp-ben meghat képviselő útján
járna, /
járhat el, és
b) a bizonyítás előzetes lefolytatása elősegíti a per észszerű időn belül történő befejezését.
c) figyelmeztetni kell a tárgyalás elmulasztásának jogkövetkezményeire.
 A kérelem
 A 14. életévét be nem töltött kiskorú felet a tves képviselője útján kell idézni, ha személyes jelenléte szüks, azzal
- a bhoz kell benyújtani, ha azt nem a keresetlevéllel együtt nyújtják be.
- benyújtásáról az alperest haladéktalanul, de max 3 NB értesíti. a felhívással, h a tves képviselő a kiskorú megjelenéséről gondoskodjon. A tizennegyedik életévét betöltött
kiskorú fél idézéséről a b akkor is értesíti a tves képviselőt, ha a tves képviselőt szintén idézte a tárgyalásra.
- részletesen meg kell jelölni azokat az indokokat, amelyek az azonnali jogvédelem szüksségét megalapozzák, és
az ezek igazolására szolg okiratokat csatolni kell.  A b a felet a személyes megjelenés kötével is idézheti.
- megalapozó tényeket valószínűsíteni kell.
(A közig csel végrehajtását érintő kérelem előterjesztéséről a végrehajtást foganatosító szervet az alperes Nyil-ok a tárgyalást megelőzően
haladéktalanul, de legkésőbb 3 NB értesíti.)  Az idézésben a b felhívja a felperest és az érdekeltet arra, h a védiratban foglaltakra a tárgyalást megelőzően
 Nincs helye, ha a közig csel írásban nyilatkozhat, ill figyelmezteti a feleket arra, h a tárgyaláson csak szóban tehetnek nyilot.
a) jogerős bi hat vh-át szolgálja,  min 15 nap van rá
b) a polgári véd szolgálat ellátásával /honvédelmi köt-ek részét képező gazd és anyagi szolg-sal kapcs kötet
állapít meg, / Bizonyítás elrendelése - az első tárgyalást megelőzően is elrendelhet bizonyítást, az első tárgyalásra tanút /
c) a honvédelmi és katonai célú építmények, ingatlanok működési és védőterületeik kijelölésére von. szakértőt idézhet.
 Ab
- a kérelemről a 15 NB dönt. Hiánypótlás nincs. Iratbeszerzés
- az arányosság elve alapján, a közérdek és vmennyi fél szempontjából azt mérlegeli, h az azonnali jogvédelem - szüks esetén
elmaradása nem okoz-e súlyosabb hátrányt, mint amilyennel az azonnali jogvédelem biztosítása járna. + az eljt az iratok bhoz történő beérkezéséig felfüggesztheti.
- a kérelem teljesítését biztosíték adásához kötheti. - A tárgyalást az iratok beérkezését követően haladéktalanul ki kell tűzni.
- a végzés Tárgyaláson kívüli meghallgatás
- ellen a 8 NB van helye fellebbezésnek→a másodfokú b 8 NB dönt.  meghallgatásra idézi azt a felet, akinek személyes meghallgatása tv rend alapján szüks. A meghallgatásról a b a
- legkésőbb a végzés elleni fellebbezés felterjesztéséig módosíthatja / visszavonhatja. feleket értesíti, és a személyes meghallgatásról készült jkvet a tárgyaláson ismerteti.
- az eljt befejező hat jogerőre emelkedésével veszti hatályát, ha azt a b tanácsa az elj során a felek kérelmére  elrendelheti, h a fél meghallgatására elektronikus hírközlő hálózat útján kerüljön sor.
/ hivatalból nem helyezte hatályon kívül.  A fél a meghallgatáson képviselővel is eljárhat, nyilát azonban személyesen kell megtennie.
 A b tanácsa az elj során több azonnali jogvédelmi eszközt is alkalmazhat.
Kísérlet egyezség létrehozására - a b a tárgyalás kitűzését megelőzően is megkísérelheti.

59. A KÖZIG PER TÁRGYALÁSÁNAK SZABÁLYAI, ILL A TÁRGYALÁSON KÍVÜLI

ELBÍRÁLÁS[KP. 71.-77. §]
 89
 az elnök vezeti
a) ügyel a tárgyalás méltóságára és rendjére,
b) felhívja a figyelmet a tényelőadások tisztázatlanságára, azok értelmezésére, kiegészítésére, és az
ellentmondások feloldására,
c) ügyel arra, h a felek és az érdekeltek a tényállításaikat, nyilaikat és bizonyítási indítványaikat időben
terjesszék elő,
d) a jogvita ténybeli és jogi vonatkozásait a felekkel megtárgyalja,
e) tájékoztatja a feleket a köztudomásúként ismert, ill a b hivatalos tudomásának körébe tart, az ügy
szempontjából lényeges tényekről,
f) meghatározza a bizonyítási cselek, ill a felek meghallgatásának sorrendjét, továbbá elsőként tehet fel kérdést
a tanúnak és a szakértőnek,
g) a tárgyalás során bármikor szót adhat az eljáró tanács tagjainak.
 tárgyalás nyilvánosságára, a felvételkészítésre és a pervezetésre a pp szabályai
 menete
- megnyitása után az elnök/kijelölt bíró ismerteti a keresetlevelet, a védiratot, ill a feleknek a tárgyalást
megelőzően előterjesztett nyilait +a szüks mértékben az ügy iratait.
- a felek
- az elhangzottakra észrevételt tehetnek, további ismertetést kérhetnek, saját beadványaikat ismertethetik,
kérelmeiket, nyilaikat kiegészíthetik.
- a tárgyaláson szóban nyilatkozhatnak.
- a b a felek között egyezség létrehozását megkísérelheti, feltéve, h vmennyi fél és érdekelt jelen van/ahhoz
előzetesen hozzájárult.
- a szabályszerűen idézett fél távollétében is meg lehet tartani, a mulasztás az ítélet meghozatalát és
kihirdetését nem érinti.
 elhalasztása
- csak indokolt esetben, az ok megjelölésével →a megidézetteket előzetesen értesíti + int az új tárgyalási
határnap kitűzéséről.
- Ha a személyes meghallgatásra szabályszerűen idézett fél a tárgyaláson nem jelent meg / csak a képviselője
van jelen, a tárgyalást ebből az okból csak akkor lehet elhalasztani, ha a személyes meghallgatás a per érdemi
eldöntésének lényeges előfeltétele.
- Ha a fél képviselője a tárgyaláson képviseleti jogosultságát igazolni nem tudja, a b a tárgyalást ebből az okból
csak akkor halaszthatja el, ha a per a rendre álló iratok alapján nem dönthető el. Ha a képviselőként megjelent
személy a képviseleti jogosultságát 8 NB nem ig/fél újabb képviselőt nem hatalmaz meg, és személyesen sem jár
el, a megismételt tárgyaláson a b – ha ennek feltételei fennállnak – ítéletet hoz.
- Ha a szabályszerűen idézett fél mulasztása miatt a tárgyalást el kell halasztani, a megismételt tárgyalás költségét
– pernyertességre / pervesztességre tekintet nélkül – a mulasztó fél viseli.
 A felek indokolt közös kérelmére 1x max 60 napra elhalaszthatja, ha megítélése szerint a jogvita észszerű
időn belüli rendezését elősegíti.
 Változás a bírák személyében - Ha a folytatólagos tárgyaláson az eljáró tanács tagjainak személyében változás
állt be, az elnök ismerteti a felek által előterjesztett kérelmeket, a korábbi tárgyalásokról készült jkveket és a per
egyéb iratait. A felek az ismertetésre észrevételt tehetnek.
 Bizonyítás
- Ha a b a tárgyalás előkészítése során bizonyítást rendel el, az elnök gondoskodik arról, h a bizonyítási eszközök
a tárgyaláson rendre álljanak.
- A felek a bizonyítás eredményére a tárgyaláson szóban észrevételeket tehetnek.
- Ha a tárgyalást további bizonyítás szükssége miatt kell elhalasztani, a b 15 napnál nem rövidebb határidőt
állapíthat meg írásbeli nyil előterjesztésére.
 berekesztése
- Ha a per hathozatalra megérett→b figyelmezteti a feleket, h összefogl nyilaik megtételét követően berekeszti.
- a hat kihirdetése előtt újból megnyithatja, ha vmely kérdés további tárgyalása szüks.
- Újból meg kell nyitni +új tárgyalási határnapot kell kitűzni, ha a tárgyalás berekesztése és a hathozatal között
a bírák személyében változás állt be.
A tárgyaláson kívüli elbírálás
 Ha egyik fél sem kérte tárgyalás tartását !azt a b sem tartja szüksnek→ügy érdemében tárgyaláson kívül
határoz.
 Tárgyalás tartás kérése
- a felperes a keresetlevélben, az alperes a védiratban kérheti.
- a perbelépési kérelemben, ill a perbevonásától / a perbeállítástól szám 15 NB is kérhető.
 Ha
- az alperes a keresetet az első tárgyalást megelőzően teljes egészében alaposnak ismeri el, /
- a közig csel olyan lényeges alaki hiányosságban szenved, amely miatt nem létezőnek kell tekinteni,
→a b a pert tárgyaláson kívül bírálhatja el.
 Nincs helye, ha bizonyítást kell lefolytatni. Ha a bizonyítás lefolytatásának szükssége a tárgyaláson kívüli
elbírálás során merül fel, a per elbírálására a b tárgyalást tűz ki.
 a b a vádirat közlésével egyidejűleg a feleknek beadványaik benyújtására min 15 napot ad
60. A BIZONYÍTÁS SZABÁLYAI A KÖZIG PERBEN [KP. 78. - 80. §]
 pp szabályait az e fejezetben fogl eltérésekkel
 b a bizonyítékokat egyenként+összességükben, a megelőző eljban megállap tényállással összevetve értékeli.
 Bizonyítási ind előterjesztésére, ill bizonyítási eszköz rendre bocsátására legkésőbb az első tárgyaláson van
lehetőség.
 A megelőző elj idején fennálló, de a megelőző eljban nem értékelt tényre, körülményre a felperes / az érdekelt
akkor hivatkozhat, ha azt a megelőző eljban a közig szerv arra való hivatkozása ellenére nem vette figyelembe,
azt önhibáján kívül nem ismerte, ill arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
 A b hivatalból bizonyítást rendelhet el
a) az olyan tény, körülmény alátámasztására szolg bizonyítékok tekintetében, amelyeket hivatalból kell figy-
be vennie,
b) a kiskorú/fogyatékossági támogatásra jogosult érdekeit veszélyeztető jogsértésre való hiv esetén, /
c) ha tv így rend.
Bizonyítási köt
 Ha a megelőző elj hivatalból indult, és a fél az abban megállap tényállás megalapozatlanságát, hiányosságát
/iratellenességét valószínűsíti, a b a közig szervet a tényállás valóságának bizonyítására kötelezi.
 Közszolg jogviszonnyal kapcs perben a közig szerv köteles bizonyítani
a) az igény elbírálásához szüks ált hatályú rendk, utasítások és a jogvita eldöntéséhez szüks, a közig szerv
működési körében keletkezett iratok tartalmát,
b) az igényelt juttatással összefüggő, vitatott számítások helyességét, továbbá
c) bérvita esetén a juttatás megfizetését.
A megelőző eljban kirendelt igazságügyi szakértő
 szakvéleménye a b által kirendelt szakértő szakvéleményének minősül.
 A perben uazon szakkérdés tárgyában szakértőként elsősorban a megelőző eljban kirendelt igazságügyi szakértő
alkalmazandó.
 Ha szakértőt kell alk, a b a szakértőt kirendeli és a megelőző eljban keletkezett írásbeli szakvéleményt azzal a
féllel közli, akivel azt korábban nem közölték.
 alkalmazását követően uazon szakkérdés vonatkozásában magánszakértő / más eljban kirendelt szakérő alk nincs
helye.
 a pp kirendelt szakértőre von szabályait kell alk.
61. A KÖZIG PERBEN HOZOTT HAT-OK, FAJTÁI, AZOK KÖTELEZŐ TARTALMI KELLÉKEI[KP.
84.-95. §]
 A b a per érdemében ítélettel, a per során felmerült minden más kérdésben végzéssel dönt.
 A hat-okra a pp szabályait az e részben foglalt eltérésekkel
 hat-ában megállapított összeg megfizetésére azt a szervet kötelezi, amelynek keretében a közig tevet
megvalósító közig szerv működik.
 90
→Fizetési köt összegének megváltoztatása -  Ha a közérdek védelme, a jogbiztonság / ítélettel
A b döntési jogkörének korlátai Megváltoztatásnak úgy is helye van, h a b a fizetési köt érintett személyek különösen fontos érdeke
 a közig tev jogszerűségét a kereseti kérelem korlátai között vizsgálja. megváltoztatott összegének megállapítása nélkül, annak indokolja, a b a közig cselt a hatályvesztés
kiszámítására az ítéletben pontos iránymutatást ad. időpontjának pontos megjelölésével helyezi
 a közig tev jogszerűségét – ha tv eltérően nem rend – a megvalósításának időpontjában fennálló tények alapján A fizetési köt összege a b általi jóváhagyással az ítélet hatályon kívül.
vizsgálja. részévé válik.
 hivatalból veszi figyelembe
a) a vitatott közig csel semmisségi / tvben meghat más érvénytelenségi okát, ill az olyan lényeges alaki b) szükség esetén a közig csel megsemm/hkh-e mellett a közig szervet új eljra kötelezi,
hiányosságot, amely miatt a közig cselt nem létezőnek kell tekinteni, c) a közig szervet marasztalja.
b) a közig cselnek az ügyben nem alkalmazandó jszi rendre alapítását, - ezeket együttesen is alkalmazhatja. Tv más jogköv alkalmazását is előírhatja.
c) a tvben meghat egyéb tényt / körülményt. - hivatalból kötelezi a közig szervet a tev jogsértő következményének elhárítására.
 a hivatalbóli vizsgálat elrendeléséről a feleket tájékoztatja, egyúttal felhívja a feleket, h észrevételeiket és az
azokra von bizonyítékokat – / a b által meghat bizonyítékokat – terjesszék elő. Megállapítás
 Mérlegelési jogkörben megvalósított közig csel jogszerűsége körében a b azt is vizsgálja, h a közig szerv hkét a  Ab
mérlegelésre való felhatalmazásának keretei között gyakorolta-e, a mérlegelés szempontjai és azok okszerűsége - ítéletében a jogsértés tényét állapítja meg,
a közig cselt tartalmazó iratból megállapíthatóak-e. - ha a megváltoztatás, megsemmisítés / marasztalás nem lehetséges, és
 hatának meghozatalában más hatóság döntése / a fegyelmi hat, ill az azokban megállapított tényállás nem - a megállapításhoz a felperesnek / az érdekeltnek fontos érdeke fűződik, /
köti. KIV: Ha jogerősen elbírált bcs következményeiről közig perben kell határozni, a b nem állapíthatja meg, h - a jogsérelem így elhárítható
az elítélt a terhére rótt bűncselt nem követte el.
Ítélet közig szerz-sel kapcs perben
Ítélet  Ha a közig szerzre von jszok jogkövetkezményt nem állapítanak meg, a b a jogsértés megállap esetén, az érintettek
 a perben érvényesített vmennyi kereseti kérelemről döntést kell hozni. jogos érdekeire, ill a közfeladat ellátásának biztonságához és folyamatosságához fűz közérdekre figyelemmel
 Ab a) a jogellenes közig szerzt / annak valamely kikötését hkh/ megváltoztatja,
- egyes kereseti kérelmekről / a kereseti kérelemnek önállóan elbírálható egyes részeiről részítélettel is b) a közig szerzt semmisségi ok fennállása miatt megsemmisíti, ha a szerződő közig szerv a közig szerz
határozhat, ha további tárgyalásra nincs szükség. megkötésére nem rendelkezett hkrel, / a közig szerzt képviseleti joggal nem rend személy írta alá,
- a közig tev jszszerűségéről közbenső ítélettel előzetesen dönthet, / a perben érvényesített jog fennállását c) a szerz jogszerűségének helyreállítására, a közig szerz teljesítésére kötelez, /
előzetesen megállapíthatja, ha a közig tev jszszerűsége / a keresettel érvényesített jog fennállása és az ennek d) a közig szerzes jogviszonnyal öf-ben okozott kár megtérítésére kötelez.
alapján a felet megillető követelés / őt terhelő fizetési köt összege tekintetében a vita elkülöníthető.  a hatályon kívül helyezéssel érintett, azzal szorosan összefüggő szerzes rendt is hatályon kívül helyezhet.
- a közig szervnek iránymutatást ad a megismételt elj lefolytatására/csel megvalósítására.  ítéletében jogellenessé nyilvánított szerzi kikötés nem alk-ható, a szerzt kötelesek a b ítéletének megfelelően
- mód. →Ennek hiányában bármely fél, ill érdekelt a mulasztás tudomására jutásától szám 30 NB, de max a b
Egyszerűsített ítélet ítéletének jogerőre em szám 6 hóNB a b előtt pert indíthat.
 Ha a perben a közig cselben megállapított tényállást nem vitatták, és a b hivatalbóli vizsgálatot / bizonyítást  Ha a b a szerz jogellenességét megállap, de teljesítéséhez kiemelkedően fontos közérdek fűz, →megkötésének
sem rendelt el, az ítélet indokolásából mellőzhető a tényállás ismertetése. időpontjára visszamenőleges hatállyal jogszerűvé nyilváníthatja. (de! Semmisségi ok fennállása esetén nem!)
 a mellőzést lehetővé tevő körülményekre +egyszerűsített ítélet meghozatalának jogalapjára kifejezetten hiv kell.  Nincs helye megsemm, ha a közig szerz megkötésére hkrel rend szerv, ill a képviseleti joggal rend személy a
A kereset elutasítása - ha közig szerzt azonos tartalommal utólag jóváhagyja.
a) a kereset alaptalan,
b) a felperes jogának / jogos érdekének közvetlen sérelme nem állapítható meg, Ítélet a Közszolg Döntőbizottság hatával szemben indított perben
c) olyan elji szabályszegés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt.  A b ítéletével a jogvitát érdemben eldönti, a Közszolg Döntőbiz-ot új eljra nem kötelezheti. →KIVÉTEL: a
Biz hat-át
A keresetnek helyt adó ítélet a) megsemmisíti és új eljra kötelezi, ha az eljáró tanács nem volt szabályszerűen megalakítva/hat
 Ha a b a jogsértést – a kereset alapján / hivatalból – megállapítja, meghozatalában kizárt személy vett részt,
b) a jogsértéssel érintett részében megsemmisíti, és szükség esetén új eljra kötelezi, ha az a hkét túllépte, ill
a) a közig cselt megváltoztatja, megsemmisíti / hkh-i, hkének hiányát jogsértően állapította meg.
(jogerős ítéletet megküldi a Biz-nak)
Megváltoztatás Megsemmisítés / hatályon kívül helyezés
- a jogsértő közig cselt megváltoztatja, ha az ügy  a közlésére visszamenőleges hatállyal – 62. FELLEBBEZÉS A KÖZIG PERBEN, FELLEBBEZÉS AZ ÍTÉLET ÉS A VÉGZÉS ELLEN,
természete azt megengedi, a tényállás megfelelően megsemmisíti, ha MÁSODFOKÚ B HATAI [KP. 99.-114. §]
tisztázott, és a rendre álló adatok alapján a jogvita a) a közig csel semmis/jszban meghat okból
véglegesen eldönthető. érvénytele /olyan lényeges alaki
- Ha az ügy természete azt megengedi, akkor is hiányosságban szenved, amely miatt nem Fellebbezés ítélet ellen
megváltoztatja, ha a megismételt eljban a közig szerv a létezőnek kell tek,  Ha tv lehetővé teszi, az elsőfokú ítélet ellen jszsértésre hivatkozással fellebbezéssel élhet
b jogerős ítéletével ellentétes cselt tett. b) a megelőző elj lényeges szabályainak - a fél,
- Nincs helye megszegésével okozott jogsérelem a perben - az érdekelt, ill
a) a 4. § (3) c) közig csel esetén, nem orvosolható, - a rend rá von része ellen az, akire az ítélet rendt tartalmaz.
b) méltányossági jogkörben hozott közig csel esetén, c) a közig szerv cselét kizárólag az ügyben
c) mérlegelési jogkör gyakorlásán alapuló, a
 tvszék elsőfokú ítélete ellen fellebbezésnek van helye.
nem alkalmazható jszi rendre alapította, /
költségvetést érintő kifizetésre von közig csel esetén/ d) a közig csel megvált nincs helye.  ítélet közlésétől szám 15 NB az elsőfokú bnál kell benyújtani.
d) ha azt tv kizárja.  tart:
 91
- a beadványokra von ált szabályok+  Ha az elsőfokú b előtt az ítélet kijav, ill kieg iránt előterjesztett kérelem/ig kérelem folytán elj van folyamatban,
a) a fellebbezéssel támadott ítélet számát, a másodfokú b az elját a kijavítás, a kieg/igazolás tárgyában hozott hat jogerőre em-éig felfüggesztheti.
b) a fellebbezést megalapozó jszsértést, a jszhely pontos megjelölésével és
c) a másodfokú b döntésére von határozott kérelmet. Tárgyalás
 új tény / bizonyíték előadása  tartását a fél a fellebbezésben és a fellebbezési ellenkérelemben kérheti.
- akkor, ha az az elsőfokú ítélet meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, és elbírálása esetén  úgy kell kitűzni, h a fellebbezés felterjesztését követő 3 hóNB megtartható legyen.
reá kedvezőbb hatot eredményezett volna.  Ha a b a meg nem jelentek vmelyikének meghallgatását szüksnek tartja, →1x, új tárgyalási határnap
- akkor is előadható, ill az elsőfokú b által mellőzött bizonyítás akkor is indítványozható, ha az az elsőfokú kitűzésével elhalaszthatja.
ítélet jszsértő voltának alátámasztására irányul.  elnök /kijelölt bíró ismerteti az elsőfokú b ítéletében, majd a fellebbezésben, a fellebbezési ellenkérelemben, ill
 a fellebbezési határidő leteltét követően nem lehet megváltoztatni. a csatlakozó fellebbezési kérelemben foglaltakat.
 visszavonható, amíg a másodfokú b a hatát meg nem hozta, ill – tárgyalás tartása esetén – a hathozatal céljából
vissza nem vonult. A másodfokú vizsgálat korlátai
 az ítélet hatályosulására halasztó hatálya van.  A másodfokú b
 A fellebbezéssel egyidejűleg azonnali jogvédelem iránti kérelem is előterjeszthető. - az ítéletet – a bizonyítás és vizsgálat hivatalbóli elrendelésének körén kívül – csak a fellebbezés, a
csatlakozó fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem keretei között vizsgálhatja felül.
Ugró fellebbezés - az elsőfokú b ítéletével együtt a perben meghozott egyéb hatokat is felülbírálja, kivéve azokat, amelyek
 Ha a hatot elsőfokon a közig és munkaügyi b hozta, a felek a hat elleni fellebbezéshez mellékelt közös ellen külön fellebbezésnek van helye.
kérelemben indítványozhatják, h az anyagi jsz megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el.
 a Kúria akkor fogadja be, ha olyan anyagi jogsértésen alapul, amely a joggyak egységének bizt szempontjából Döntés az ügy érdemében
alapvető jelentőségű.  Ha
 befogadásáról a Kúria tanácsban, 30 NB dönt. - a fellebbezéssel támadott ítélet a jszoknak megfelel, /
 Ha nem fogadja be, azt a másodfokú bnak küldi meg elbírálásra. - olyan elji szabályszegés történt, amely az ügy érdemi elbírálására nem hatott ki,
→a másodfokú b a megtámadott ítéletet helybenhagyja.
Az elsőfokú b int-ei a fellebbezés alapján  Jszsértés esetén az elsőfokú b ítéletét egészében részben – az ítélet egyes rend helyben hagyása/hkh-e mellett –
 Az elsőfokon eljárt b a fellebbezést visszautasítja, ha megváltoztatja.
a) azt nem az arra jogosult nyújtotta be,
b) az olyan hat ellen irányul, amely ellen a fellebbezést tv kizárja, Hatályon kívül helyezés
c) a fellebbezés elkésett, és az erre jogosult igazolási kérelmet nem terjesztett elő,  az elsőfokú ítéletet – a fellebbezés, a csatl fellebbezési kérelem, ill a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet
d) a beadványok elektronikus előterjesztésére köteles fellebbezésre jogosult a fellebbezést nem elektronikus nélkül – végzéssel hkh, és az elsőfokú bot új eljra és új hat hozatalára utasítja, ha
úton, nem a kötelezően használandó elektronikus űrlapon / elektronikus elérhetősége megjelölése nélkül a) az elsőfokú b nem volt szabályszerűen megalakítva,
terjeszti elő. b) az ítélet meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben kizáró ok állt fenn, /
c) az ítélet olyan orvosolhatatlan formai hiányosságban szenved, amely miatt érdemi felülbírálatra
A fellebbezés felterj alkalmatlan.
 Ha  végzéssel hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bot új eljra és új hat hozatalára utasítja, ha az elsőfokú elj
- benyújtására nyitva álló határidő lejárt, / lényeges szabályainak megszegése a per érdemi eldöntésére a másodfokú eljban nem orvosolható módon
- a fellebbezést vmennyi arra jogosult benyújtotta, kihatással volt.
→az elsőfokú b azt az ügy irataival együtt 8 NB felterjeszti a másodfokú bhoz.  Ha az elj-t megszünteti→elsőfokú b ítéletét teljes egészében / abban a részében, amelyre a megszüntetési ok
 Ha azonnali jogvédelem iránti kérelmet terjesztettek elő, a fellebbezést a beérkezését köv 3 NB fel kell terj. fennáll, hatályon kívül helyezi.
 Ha a fellebbezés mellett a fél/érdekelt a hathozatalt megelőző tárgyalás/határidő elmul miatt igazolással is él, a
fellebbezést csak az igazolási kérelem elutasítása esetén kell a másodfokú bhoz felterj. Egyéb
 Ha az elsőfokú ítélet megfelel a jszoknak→b egyszerűsített ítéletet hoz, amelynek indokolásában – az
A másodfokú b int-ei a fellebbezés alapján alkalmazott jszok feltüntetése mellett – csak erre a körülményre kell utalni.
 a keresetlevél vizsgálatának szabályai szerint jár el.  A másodfokú elj befejezése után
 Ha a fellebbezés nem megfelelő/ kiegészítésre, kijavításra szorul→elnök intézkedik a hiányok pótlása iránt. - a b az iratokat 30 NB megküldi az elsőfokú bnak,
 Ha tartalmilag helyesen történik hivatkozás a jszsértés tényére, de a megsértett jszhely megjelölése téves→ezen - aki az iratok hozzá érkezését követő 8 NB közli a felekkel a másodfokú eljt befejező hatot.
okból a fellebbezés nem utasítható vissza.
Fellebbezés végzés ellen
Fellebbezési ellenkérelem és csatlakozó fellebbezés  A b végzése ellen – az e tvben meghat esetben – fellebbezéssel élhet
- fellebbezést előterjesztő fél ellenfele és az érdekelt - a fél,
- a fellebbezés közlésétől szám 8 NB terj-heti elő - az érdekelt +
 fellebbezés visszautasítása/visszavonása→ezek hatálytalanná válnak, kivéve a fellebbezés benyújtására nyitva - akire a végzés rendt tartalmaz, a rend reá von része ellen.
álló határidő alatt előterjesztett csatlakozó fellebbezési kérelmet.  + a másodfokú eljban hozott olyan elsőfokú végzés, amellyel szemben az elsőfokú elj szabályai szerint
fellebbezésnek lenne helye.
Az elj felfüggesztése  A Kúria végzése ellen nincs helye fellebbezésnek.
 92
Az elsőfokú b int-ei miatt indokolt.
 Ha a végzéshez nincs kötve→fellebbezésnek maga is eleget tehet. ( nem kell felterj) - befogadásáról/megtagadásáról a Kúria 3tagú tanácsban, tárgyaláson kívül, a felterjesztéstől szám 30 NB
 Ha a fellebbezés határoz. ( befogadását megtagadó végzést indokolni kell)
- nem felel meg e tv rend-einek, / - befogadhatóság tárgyában hozott végzést közli a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő féllel.
- más okból kiegészítésre / kijavításra szorul,  a kérelem benyújtásának a felülvizsgálni kért bi hat és az annak alapjául szolg közig csel hatályosulására nincs
→intézkedik a hiányok pótlása iránt. halasztó hatálya.
 A fellebbezésről annak megküldésével értesíti az ellenfelet és az érdekeltet, azzal a figyelmeztetéssel, h 8 NB az  a kérelemmel egyidejűleg azonnali jogvédelem iránti kérelem is előterjeszthető.
elsőfokú bnál észrevételt terjeszthet elő.
 Csatlakozó fellebbezésnek nincs helye. Elji csel-ek
 legkésőbb az észrevételekre nyitva álló határidő letelte után az iratokat – a benyújtott észrevételekkel együtt  Ha a jogerős ítélet/alapját képező jsz ellen alkotmányjogi panaszt terjesztettek elő→ Kúria a felülvizsgálati eljról
– felterjeszti a másodfokú bhoz. értesíti az AB-t.
 Ha a felülvizsgálati kérelem elbírálása során az ügyet érintő jogegységi elj indul, az eljt a Kúria a jogegységi elj
A fellebbezés elbírálása befejezéséig felfüggesztheti. A felfüggesztés tárgyában hozott végzést a Kúria módosíthatja.
 a másodfokú b tárgyaláson kívül  Közbenső ítélet elleni felülvizsgálati kérelem befogadása esetén a Kúria a peres elj folytatását hivatalból
 szükség esetén a feleket meghallgathatja. felfüggesztheti. A felfüggesztés tárgyában hozott végzést a Kúria módosíthatja.
 a felterjesztéstől szám 30 NB határoz.  felülvizsg eljban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős
 a jszsértő végzést hat meghozatalakor rendre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt.
a) megváltoztatja, /
b) hatályon kívül helyezi, ha a végzésben foglalt elji cselt mellőzni kell. Felülvizsgálati hat
 Ha  Ha a felülvizsgálni kért hat
- a megváltoztatáshoz szüks adatok nem állnak rendre→hkh +elsőfokú bot új végzés hozatalára utasítja. - az ügy érdemére kiható módon jszsértő→Kúria a jogerős hatot egészben / részben hkh+szüks esetén az
- az elsőfokú b eljt megszüntető végzéséről állapítja meg, h jszsértő, →hkh+elsőfokú bot az elj ügyben eljárt elsőfokú / másodfokú bot új elj lefolytatására és új hat hozatalára utasítja. (ítéletében a jogerős
lefolytatására és új hat hozatalára utasítja. hatot szükség esetén a közig cselre kiterj hatállyal hkh + közig szervet kötelezi új elj lefolyt-ára)
- az elsőfokú végzést annak indokai alapján hagyja helyben, az indokolásában kizárólag erre kell utalni. - a jszoknak megfelel/olyan elji szabálysértés történt, amely az ügy érdemi elbírálására nem hatott ki, a Kúria
a megtámadott hatot hatályában fenntartja.
63. A RENDKÍVÜLI PERORVOSLATOK, A FELÜLVIZSG ÉS PERÚJÍTÁS [KP.115.-122. §]  egyszerűsített ítélet nem hozható.

Felülvizsgálat Perújítás
- A jogerős ítélet+ - jogerős ítélet és
- a keresetlevelet visszautasító/eljt megszüntető jogerős végzés ellen - az eljt befejező érdemi hat ellen
- jszsértésre hivatkozással - a pp szabályai szerint van helye!!
- felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő  b a kérelmet visszautasítja, ha a perújítást tv kizárja.
- a fél, az érdekelt, ill a rend rá von része ellen az, akire a hat rendt tartalmaz.  Közszolg jogviszonnyal kapcs hat ellen, a hat jogerőre emelkedésétől szám 6 hónapon túl benyújtott perújítási
 Nincs helye felülvizsgálatnak kérelemben nem követelhető a jogviszony helyreállítása és az eredeti munkakörben/munkahelyen tört
a) az elsőfokon jogerőre emelkedett hat ellen, kivéve, ha a fellebbezést tv kizárja, továbbfoglalkoztatás. A perújítási kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon túli időre munkabér-követelés nem
b) ha a fél a fellebbezési jogával nem élt és a másik fél fellebbezése alapján a másodfokú b az elsőfokú hatot támasztható.
helybenhagyta,  Ha a közig szervet új eljra utasító jogerős bi ítélet ellen a fél perújítási kérelmet terjesztett elő, a perújítási elj
c) a jogerős hatnak csupán a kamatfizetésre, a perköltségre, a teljesítési határidőre / a részletfizetésre von megindításáról az elsőfokú b értesíti az új eljra kötelezett közig szervet, amely a megismételt eljt a b ilyen irányú
rendi ellen, kezdeményezése esetén felfüggeszti, egyébként felfüggesztheti.
d) a Kúria hata ellen,
e) ha azt tv különösen indokolt esetben kizárja. 64. A KÜLÖNÖS KÖZIG PEREK, AZ EGYSZERŰSÍTETT PER, A MULASZTÁSI PER, A
 A felülvizsg kérelmet MARASZTALÁSI PER ÉS A KÖZTESTÜLETI FELÜGY PER[KP. 124.-133. §, KP. 136. - 138. §]
- az elsőfokú hatot hozó bnál
- a jogerős hat közlésétől szám 30 NB kell EGYSZERŰSÍTETT PER
- jogi képviselő útján benyújtani. a) a hatósági igazolvánnyal, a hatósági bizonyítvánnyal, ill – az ingatlannyt kivételével – a hatósági nyt
(elmul miatt a határidő lejártát követő 15 NB van helye igazolásnak.) vezetésével kapcs perben,
→visszautasításáról a Kúria tanácsban, indokolt végzésben határoz. b) a kizárólag a hatósági elj egyéb résztvevőjének keresete alapján indult perben,
→nem lehet hivatkozni új jogalapra és olyan új tényre, körülményre, amely nem volt sem az elsőfokú, sem c) járulékos közig cselekménnyel kapcs perben,
a másodfokú elj tárgya. d) a feloszlatás kivételével a gyülekezési joggal kapcs perben.
 Döntés a kérelem befogadhatóságáról + ha a felperes ezt a keresetlevélben kéri és az alperes a védiratban nem ellenzi. →végzést hoz.
- Kúria akkor fogadja be, ha az ügy érdemére kiható jszsértés vizsgálata  A b az elj során bármikor elrendeli a per ált szabályok szerinti folytatását, ha az a tisztességes elj
a) a joggyakorlat egységének / továbbfejlesztésének biztosítása, követelményeinek bizt érdekében szüks/egyszerűsített perre a közig tev téves minősítése miatt került sor.
b) a felvetett jogkérdés különleges súlya, ill társadalmi jelentősége,  a tárgyaláson kívüli elbírálás szabályai szerint jár el.
c) az Európai Unió Ba előzetes döntéshozatali eljának szükssége /  Int-ek - Ha ez az elj koncentrált befejezését és a költségtakarékosságot elősegíti, a b
d) a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától eltérő ítéleti rend a) mellőzi az előkészítő tanácsülés tartását,
 93
b) a perbeli cselekről jkv helyett feljegyzést készít, ill mellőzheti a jkv / feljegyzés kiegészítésére tett
kérelemmel kapcsolatban a nyiltételre való felhívást,
c) elji cselekre – a fellebbezés kivételével – tvben foglaltaktól eltérő határidőket állapíthat meg,
d) a szóbeli nyil helyett a hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton megtett nyilot is elfogadhatja.
 Hat-ok
- akkor is egyszerűsített ítéletet hozhat, ha a vitatott közig csel/elsőfokú közig csel teljeskörűen és világosan
tartalmazza a tényállást.
- végzésekkel szemben a közléstől szám 8 NB van helye fellebbezésnek.
- ítélettel szemben nincs helye fellebbezésnek.
MULASZTÁSI PER
 A közig szerv közig csel megvalósítására von, jszban rögzített köt-ének elmulasztása
 megindítására jogosult
a) az ügyfél, ill az, akinek jogát a mulasztás közvetlenül érinti,
b) az ügyészség, ill a tvességi felügyeletet gyak szerv, ha a felhívásában megállap hi eredménytelenül telt el.
 keresetlevelet a 90 NB, de legkésőbb a közig csel megvalósítására irányadó hi leteltétől szám 1 éven belül kell a
b- nál benyújt.
 Nincs helye a keresetlevél visszautasításának, ha a jogorvoslati szerv a mulasztás orvoslására jszban meghat elji
kötének nem tett eleget.
 Mulasztási ítélet
- ha a közig szerv a közig csel megvalósítására von, jszban meghat kötének az irányadó elint határidőn belül
nem tett eleget.
- ha a közig szerv cselét közérdeken alapuló kényszerítő indok szükssé teszi/pert a tvességi felügyeleti szerv
indította.
→mulasztó szerv köteles az elmul cselt az irányadó jszi határidőn belül, ennek hiányában 30 NB
megvalósítani.
→ítélet ellen fellebbezésnek van helye.
MARASZTALÁSI PER
 Ha a keresetlevél marasztalási kereseti kérelmet tartalmaz
 A keresetlevélben fel kell tüntetni a per tárgyának értékét is.
 A Közszolg Döntőbizottság hatát támadó kereseti kérelem alapján indult elj→
- pert az ellenérdekű féllel szemben kell megindítani.
- keresetlevelet a Közszolg Döntőbizottsághoz kell benyújtani. →az ügy irataival együtt 15 NB továbbítja a
bhoz. A b a keresetlevelet annak vizsgálatát követően haladéktalanul közli az alperessel.
 A védiratot 30 NB kell előterj
 Szünetelés - pp szabályai, ha a felek azt közösen kérik.
 Az elj a kérelem bhoz érkezésétől kezdve szünetel.
 A pertárgy értékének meghatározására a pp szabályait kell alk. Közszolg jogviszonnyal kapcs perben a pertárgy
értékének meghatározására a pp munkaügyi perekre von szabályait is alk kell.
 A felperes a keresetét a tárgyalás berekesztéséig változtathatja meg, feltéve, h a megváltoztatott keresettel
érvényesített igény ugyanabból a jogviszonyból ered.
 bizonyítási indítvány előterjesztésére, ill bizonyítási eszköz rendre bocsátására a b által megállapított
határidőn belül, ennek hiányában a tárgyalás berekesztéséig van lehetőség.
Viszontkereset és beszámítás
 Az alperes legkésőbb az első tárgyaláson viszontkeresetet indíthat, ha
- az így érvényesíteni kívánt jog a felperes keresetével azonos / azzal összefüggő jogviszonyból származik, /
- a viszontkereset tárgyául szolg követelés a felperes kereseti követelésével szemben beszámításra alkalmas.
A viszontkeresetre a keresetlevél szabályait megfelelően alk kell.
 A felperes
- ellenkérelemben kérheti a viszontkereset elutasítását, /
- érdemi védekezést terjeszthet elő.
 A b végzéssel visszautasíthatja a viszontkeresetet, ha nyilvánvaló, h az alperes azt a jóhiszemű elj
követelményének megsértésével terjesztette elő.
 Beszámítási kérelmet az első tárgyalás után csak akkor lehet előterjeszteni, ha:
a) a beszámítani kért követelést az ellenfél elismeri,
b) a beszámítandó követelés fennállta közokirattal / teljes bizonyítóerejű magánokirattal bizonyítható,
c) a beszámítani kért követelés ezen időpontot követően járt le, /
d) a fél valószínűsíti, h a követelés fennállásáról / lejártáról ezen időpont után szerzett tudomást.
 A másodfokú eljban csak akkor lehet előterjeszteni, ha azt az ellenfél elismeri, / ha a beszámítani kért követelés
az elsőfokú tárgyalás berekesztését követően járt le.
 Keresetváltoztatás folytán az alperes viszontkereset indítására legkésőbb a megváltozott kereseti kérelem közlését
követő tizenöt NB jogosult. Kivételesen indokolt esetben a b a viszontkereset írásbeli előterjesztésére legfeljebb
30napos határidőt állapíthat meg.
 Ha az alperes viszontkeresetet terjesztett elő, a felperes keresetétől az alperes hjával állhat el.
Marasztalási ítélet
 Ha a b a marasztalási kereseti kérelemnek helyt ad→ítéletében a közig szervet a jszi keretek között marasztalja.
 fellebbezésnek van helye.
 Előzetesen végrehajtandó
a) az alperes által elismert követelésben marasztaló ítélet,
b) a közokiratban / teljes bizonyító erejű magánokiratban vállalt köten alapuló pénzbeli marasztalást tartalmazó
ítélet, ha az annak alapjául szolg összes körülményt ilyen okirattal bizonyították.
KÖZTESTÜLETI FELÜGYELETI PER
 A köztestület felett tvességi felügyeletet gyakorló közig szerv / tvességi ellenőrzést gyakorló ügyészség
(köztestület felett tvességi felügyeletet gyakorló szerv) által az eredménytelen tvességi felhívást követően indított
per→ az egyszerűsített perre von szabályait kell alk az e fejezetben foglalt eltérésekkel.
 A keresetlevelet a felhívásban meghat határidő eredménytelen elteltétől szám 30 NB a bnál kell benyújtani.
 Ítélet
 Ha a b az indítványban állított jogsértést megállapítja,
- ált jogköv-ek+
a) a működés jogszerűségének helyreáll érdekében elrendelheti a jogsértés orvoslására jogosult köztestületi
szerv összehívását,
b) a jogsértő köztestületi szerv / tisztségviselő tev-ét a jogszerűség helyreállításáig felfüggesztheti, ill
c) a köztestület működése tvességének biztosítására és ell-ére felügyelőbiztost rendelhet ki.
*együttesen is alkalmazhatja ezeket
+ akkor is alk-hatja, ha a szerv az ált szabályok szerint ind perben érdekeltként erre ir kérelmet terj elő.
Felügyelőbiztos kirendelése
 személyére a szerv keresetlevélben javaslatot tehet. (b-ot nem köti)
 nem rendelhető ki, aki
- a köztestületben tisztséget nem viselhet, ill
- az sem, akit az alperes köztestületi szerv közvetlenül irányít.
+Tv további összeférhetetlenségi okokat állapíthat meg.
 nem utasítható, tev-éért vele szemben hátrányos köztestületi jogköv nem alkalmazható.
 tev-éről és annak eredményéről tájékoztatja a b-ot és a szervet.
 költségtérítését a b állapítja meg + a szerv viseli.
65. AZ ÍTÉLET KIKÉNYSZERÍTÉSÉRE IR ELJ-OK, ILL A KÖZIG SZERV KIJELÖLÉSÉVEL KAPCS
ELJ [KP. 151.-154. §]
Az új elj-ra kötelező és a mulasztási ítélet teljesítésének kikényszerítésére ir elj
 A teljesítés kikényszerítése iránti kérelem
- felperes/érdekelt
 94
- a teljesítési határidő leteltétől szám 90 NB
- a teljesítés kikényszerítése érdekében
- kérelemmel fordulhat az elsőfokú hat-ot hozó bhoz,
- ha a közig szerv a teljesítési határidőn belül nem tett eleget
a) a b új elj lefolytatására kötelező jogerős hatában foglaltaknak /
b) a mulasztási ítéletből származó kötének.
 egyszerűsített per szabályai az e fejezetben foglalt eltérésekkel
 a b 15 NB határidő tűzésével felhívja a közig szervet, h
- teljesítse kötét, /
- adjon magyarázatot a telj elmaradására, a magyarázatot alátámasztó iratok egyidejű megküldése mellett.
 Ha a közig szerv teljesít→b az eljt megszünteti +közig szervet a kérelmező költségeinek megtérítésére kötelezi.

Teljesítési bírság
 Ha
- a telj elmaradására nem ad magyarázatot /
- az nem alapos,
→a b a közig szervet (a kérelmező költségeinek megtérítésére kötelezése mellett) teljesítési bírsággal
sújtja.
 100.000 - 10 M ft között állapítható meg.
 ismételten kiszabható, ha a teljesítésre észszerű időn belül nem került sor.
 A b a teljesítési bírság ismételt kiszabása helyett / mellett a közig szerv vezetőjét az ügy körülményeihez és
a kötszegés súlyához igazodó mértékű pénzbírsággal sújthatja.
→kiszabó végzés ellen 8 NB van helye fellebbezésnek, amelyről a b 15 NB dönt.

Int-ek
 A b a teljesítési bírság kiszabása mellett végzéssel
a) a közig szervvel azonos hkű másik szervet jelöl ki az elj lefolytatására, egyúttal a közig szervet az elj
költségeinek viselésére kötelezi,
b) a közig szerv tvességi felügyeleti szervét felhat a mulasztási ítéletnek megfelelő teljesítésre, egyúttal a
közig szervet a teljesítés költségeinek viselésére kötelezi, /
c) az a) és b) alkalmazhatóságának hiányában, ha azt az ügy jellege és a rendre álló adatok lehetővé teszik,
ideiglenes int-t hozhat, amely a teljesítésig hatályos.
 Ha az a) alapján kijelölt szerv elji köt-ének nem tesz eleget, a telj kikényszerítése szerint kérelmezhető.

A közig szerv kijelölésére ir elj

 A b-tól
- a hkrel és illetékességgel rend szerv kijelölése kérhető,
- ha uazon közig cselre nézve több közig szerv állapította meg hkét / annak hiányát
+ utóbbi miatt a közig hatósági elj nem indulhat meg / nincs folyamatban.
 kérelmet a bnál
- a hki vitában érintett közig szerv, ill
- az a személy terjesztheti elő, akinek jogával, jogos érdekével kapcsolatban a hki vita kialakult.
 b 3 hivatásos bíróból álló tanácsban, 30 NB végzéssel dönt.
 A kijelölési eljt befejező végzés ellen nincs perújítás
 egyebekben az egyszerűsített per szabályai