Kétszólamú invenció elemzése:

J.S. Bach: F-dúr kétszólamú invenció

Bach F-dúr invenciójának első ütemében csak a felső szólam jut szóhoz, majd a második ütemben
az alsó szólamban is elindul a téma, másnéven szubjektum ami egyébként 2 ütemből plusz egy
hangból áll. A szubjektum ebben az esetben kevésbé melodikus. A felső szólam a proposzta, mert a
szerző ott vezeti elénk a témát.
A második ütemben belépő basszus a riposzta, mert egy egész oktávval lejjebb van, mint a szoprán.
Ez a téma mint már említettem 2 ütemnyi, plusz egy hang valamint egy hármashangzat felbontással
kezd. A negyedik ütemben a felső szólamban, majd egy ütemmel később az alsó szólamban is
elindul egy 3 ütemen át tartó kromatika, ami szintén oktávpárhuzamban van, viszont én nem
gondolnám a téma részének, mert mikor téma van a darab folyamán, az legtöbbször csak az első 2
ütemben fellehető hármashangzat felbontás és a hozzá szervesen kapcsolódó második ütem és még
egy hang. A hetedik ütemtől a felső, a nyolcadik ütemtől pedig az alsó szólam is szépen átvezet C-
dúrba a tizenkettes ütemig, ami előtt van egy c-dúr zárlat.
A tizenkettes ütemben az alsó szólam indítja a témát immáron az új hangnemben, ezt követi a felső
szólam tizenhármas ütem beli téma indítása, a tizenhármas valamint tizennégyes ütemek nem
szolgálnak nagy meglepetéssel, hiszen a téma C-dúrban is folytatódik.
A 16-os ütemben a basszus mintha egy téma második felét szeretné eljátszani, de a következő azaz
17-es ütemben a felső szólam, majd az alsó szólam g molban hozza a témát, ezután a 19-es ütemben
következik egy két ütemes kromatika a basszusban, amit átvesz a 21-es ütemben a felső szólam,
majd a 24-es ütemben ismét a basszus.
A huszonhatos ütemtől visszatér az a fajta kromatika, amit a téma elhangzása után hallhattunk. A
darab elkövetkezendő részében már nem találkozhatunk a témával, viszont visszatérünk az
alaphangnembe, ami jelen esetben F-dúr.
Mivel a második szólam szubjektum válasza oktávpárhuzamban helyezkedik el a felsőhöz képest,
és tonalitásában nem változik, ezért azt reális válasznak nevezzük. A két szólam között megtalálható
az ellenpontozás. Az ellenpontozást ott vettem észre, mikor az egyik szólam tizenhatod mozgást
végez a másik szólam nagyrészt nyolcadban mozog, így megtámasztva az éppen aktuális
hangnemet, ami a darab folyamán eléggé változó.