T ÉNY E K

•
LÉNYEG

!HVG KÖNYVEKI
A TÉNYEK - LÉNYEG sorozat kötetei:
A globalizáció
A szexuális sokféleség
Wayne Ellw~od
A fegyverkereskedelem

A globalizáció

HVG Könyvek
 ELOSZÓ

A globalizáció fontos könyv mindazok számára, akiket érint és

érdekel bolygónk jövoje, Közértheto és gazdag tényanyagot
felsorakoztató áttekintés a globális nagyvállalati rendszerrol,
visszanyúlva a gyarmatositási korszakba - amely a mesés gaz-
dagságú Kelet-Ázsiába vezeto tengeri utat kereso Cristóbal
A kötet eredeti címe: Wayne Ellwood: The No-Nonsense Guide to Globalization
Colón nevezetes, 1492-es utazásával kezdodött -, egészen a mai
New Internationalist Publications Ltd., Oxford, és Verso, London, 200 I
"globalizációs" rendszerig, vagyis az egyes országok gazdaságát
Sorozatszerkesztö: Troth Wells
a nemzetek fölötti banki és vállalati irányításnak alárendelo, át-
© New Internationalist
fogó tervig, amely egyre magasabb sebességfokozatra kapcsoL
© Hungarian translation: Kállai Tibor
A nemzeti gazdaságoknak és kultúráknak ezt a gyors meg-
nyitását "a kereskedelmi és beruházási korlátoktól mentes"
külföldi kizsákmányolás elott az "elkerülhetetlen változás" és
Fordította: Kállai Tibor
a "szükségszeru átalakítás" szlogenek szüntelen ismételgetése
Lektorálta: Csabai Károly
kiséri. Megdöbbento ugyanakkor a szakadék "az onszabályozó
Szerkesztette: Rácz Judit
globális szabadpiac" uralkodó ideológiája és a kereskedelmi
jogászok által alkotott szabályok tízezreinek a valósága között.
A sorozatot tervezte: Pintér József
Ezeket a szabályokat az a gyorsan és titokban zajló folyamat
A boritó Saul Steinberg grafikájának felhasználásával készült
kényszeríti rá az egész világra, amely abszolút joggá emeli a
transznacionális vállalatok privát igényeit, s a helyi, választott
ISBN 963 7525 378
törvényhozást mindenütt ezeknek igyekszik alárendelni.
A helyzet az, hogy a "szabadpiacnak" épp az ellenkezqje mu-
Minden jog fenntartva. Jelen könyvet vagy annak részleteit tilos reprodukál ni, adat- ködik. A berlini fal leomlása óta a nagyvállalati pénzügyi érde-
rendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel - elektronikus, fényképészeti kek és tömegtájékoztatási közvetitoik együtt ostromolják a kor-
úton vagy más módon - a kiadó engedélye nélkül közölni.
mányokat egy korporativ világuralom elfogadtatásának nyo-
masztó szándékávaL A szabályok politikaiak, de iratlanok,
Kiadja a HVG Kiadói Rt., Budapest, 2003
A kormányok vagy buzgón meghajolnak e szándék elott, vagy
Felelos kiadó: Szauer Péter
más hová megy a nem szabályozott toke és a választási pénz, az
ellenálló vezetoket pedig mellozi vagy kipellengérezi a nagyvál-
Nyomdai elokészités: HVG Press Kft.
lalatok által irányított sajtó,
Felelos vezeto: Erényi Ágnes
ELOSZÓ

A közvéleményt megnyugtatják, hogy "a növekedés dagálya TARTALOM

minden hajót a hátára vesz majd". És azt követelik, hogy "a glo-
bális piaci versenyt mentesítsék a kormányok adózási és szabá-
lyozási korlátozásaitói" . De a rideg valóság egyáltalán nem azt
mutatja, hogy a világ népeinek emelkedne az életszínvonala és
növekedne a szabadsága. Szinte minden társadalmi és ökoló- ELOSZÓ 5

giai mutató arról árulkodik - az egészségügyi ellátottságtói az

olvasottság fejlödésén keresztül egészen az olyan szakmákig, BEVEZETÉS 9

amelyek a biológiai sokféleség, valamint a levegö, a víz, a talaj

és a klíma védelmére irányul -, hogy a társadalmaknak a nagy- 1. GLOBALIZÁCiÓ RÉGEN És MOST 13

vállalati globalizáció érdekeit szolgáló átalakitása egyre inkább

rombolja az életet. 2. A BRETTON WOODS-I TRiÓ 27
E könyv széles látóköru és információgazdag áttekintést
nyújt a rendszer globális muködésérol, feltárja az élet iránt vak 3. ADÓSSÁG ÉS SZERKEZETÁTALAKíTÁS 43
gazdaság muködését, és szemléletesen magyarázza el, hogy való-
jában mi is történik a gazdaságban. Ha valóban azt akarjuk, 4. ÓRIÁSVÁLLALATOK ÉVSZÁZADA 61

hogy a globális kormányzás az igazi fenntarthatóság felé fordul-

jon, akkor fel kell ismernünk, hogy ennek olyan irányban kell 5. GLOBÁLIS KASZINÓ 83
végbemennie, ami a föld és lakói számára autonóm, szuverén
életet biztosít, s többé nem használja egyiket sem eszközként a 6. SZEGÉNYSÉG, KÖRNYEZET ÉS PIAC 103

transznacionális pénzügyi érdekek pénzzel-még-több-pénzt cik-

lusainak körforgásában. 7. A GLOBÁLIS GAZDASÁG ÁTALAKíTÁSA 123

Ezt a politikát viszont csak akkor lehet megvalósítani, ha az

emberek nagy számban ébrednek rá a nagyvállalati globalizáció KAPCSOLATOK 157

látványosan elhibázott programjára. Ez a könyv világosan eliga-

zítja az olvasót a jelenlegi állapotok között. Mindazok számára, FELHASZNÁLT IRODALOM 161

akik szeretnének túllépni a világcégek szlogenjein és a felelos-

ségteljes kormányzást tuzik ki célul, A globalizáció értékes össze- NÉV-ÉSTÁRGYMUTATÓ 163

foglaló áttekintést nyújt az új világrendrol, annak tévútjairól -

és a lehetséges kiútról.

John McMurtry professzor, Kanada, Ontario,

Guetphi Egyetem filozófia tanszék
BEVEZETÉS

A "globalizáció" manapság lépten-nyomon felbukkanó hivószó

- és egyben az új évezred egyik leggyakrabban emlegetett és ta-
lán a legkevésbé megértett fogalma.
Környezetvédök, emberjogi és szakszervezeti aktivisták, a har-
madik világ gazdálkodói és civil szervezetek tüntetnek ellene a
világ hatalmi elitjének találkozó in Seattle-ben, Washingtonban
és Prágában. Közgazdászok és gazdasági szakirók ugyanakkor
vaskos kötetek sorozataiban "történelmi szükségszeruségként"
magasztalják a globalizációt. De mit jelent valójában ez a kife-
jezés? És hogyan válasszuk el a valóságot a propagandától?
Nehéz kérdések ezek, de választ kell találnunk rájuk. Az
eltérö kultúrák és gazdaságok ma globalizációként ismert ösz-
szefonódása már évszázadok óta folyamatban van, sennek
eredményeképpen szinte összezsugorodott a világ. Ebben az ér-
telemben régi történet ez. Az egykor csak Latin-Amerikában
elöforduló paprika, kukorica és burgonya ma hétköznapi ele-
del Indiában, Afrikában és Európában. Az Indonéziából szár-
mazó fuszernövények ma szépen teremnek a karibi térségben.
Az "Újvilág" földjeinek megmuvelésére behurcolt afrikai rab-
szolgák leszármazottai ma amerikaiak, jamaicaiak, kanadaiak,
brazilok és a guayanaiak. Az amerikai gyapot, amely egyik kivál-
tója volt az elsö európai ipari forradalom nak, ma nagy mennyi-
ségben terem Egyiptomban és Szudánban.
De a globalizáció, ez a "régi történet" az utóbbi 25 év gyors
technológiai fejlödésének következtében ma új fordulatot vett.
A mikroelektronikai forradalom visszafordíthatatlanul megvál-
toztatta a földön az emberi kapcsolattartás lényegét. A távolsá-
gok csökkennek, és az információ minden korábbinál gyorsab-
ban terjed. Az internet és a világháló meggyorsította ezt a folya-
matot, képessé tette az üzletí világot a símább és hatékonyabb

9
BEVEZETÉS
kommunikációra és beindította a gazdasági növekedés úgyne-
vezett "harmadik hullámát" .
A kommunikációnak ezek az új csatornái hozzájárultak egy
homogén és nagyrészt kommersz kultúra terjedéséhez is. A Dis-
ney-filmek az egészvilágon a gyermekek napi táplálékául szolgáI-
nak. A Barbie babák, a gyorséttermek, a popzene és a cégek ál-
tal megjelenített amerikai ifjúsági kultúra új hívek millióit vonz-
za az elefántcsontparti Abidjan szegénynegyedeitol Sydney
gazdag kertvárosaiig. Másrészrol, a "nemzeti", például thaiföldi,
kínai, mexikói és indiai ételek számtalan fajtáj ával találkozha-
tunk szerte Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában.
Anglia sok lakója és látogatója is úgy véli, hogy a globalizáció és
annak folyományaképpen a fozési tudományok "fúziója" a leg-
jobb dolog, ami az utóbbi 500 évben az angol konyhával történt.
Okkal feltételezhetjük, hogy az embereknek, áruknak, növé-
nyeknek, állatoknak, technológiáknak és eszméknek ez a glo-
bális cseréje a jövoben is folytatódni fog. A változási folyamat
megállíthatatlan. És ez nem is olyan rossz dolog. Sok tekintet-
ben pozitív folyamat, amely egy jobb jövo ígéretét hordozza a
világ minden népe számára. A globalizáció csakis a változás po-
zitív ereje lehet, ha felismerjük a humanitás bennünket össze-
kapcsoló kötelékeit.
És a változás, mint tudjuk, elkerülhetetlen. Bennünket, em-
bereket mindig is érdekelt az ismeretl.en, és hajtotta a szenve-
dély az általunk lakott világ teljes fetárására. A megismerés és
a felfedezés vágya is hozzátartozik mindahhoz, ami emberré
tesz bennünket. Ez a nyughatatlan szellem a vonzó és nagy ígé-
retet hordozó globalizáció mozgatója. Ami bennünket, nyuga-
tiakat illet, a globalizáció összhangban van a társadalmi és gaz-
dasági fejlodésbe vetett szilárd hitünkkel, a felvilágosodás libe-
rális humanizmusában gyökerezo alapveto emberi célokkal.
Eros meggyozodésünk, hogy az emberiség a tökéletesebb tech-
nológiákkal és a természeti törvények tudományos megértésé-
vel kellemesebb hellyé tudja változtatni a világot. Ez a mi sor-
sunk, és sokunk számára hivatás is. A gazdasági fejlodés az em-
10
BEVEZETÉS
beri felemelkedés egyik megbízható mutatója, és a globálisan
egységes világpiac koncepciója logikus út ebben az irányban.
A gazdasági globalizáció, az áruk és szolgáltatások országok
közötti kereskedelmének kiterjesztése sokak szerint elvezet egy
békésebb, egyenlobb és kevésbé elmaradott világhoz. Nemzedé-
kek óta elfogadott az a nézet, hogy az emberi haladás motorja a
szabadpiac, mondván, hogy ez felszabadítja a társadalom
alkotóeroit, és lehetové teszi az eszmék szabad mozgását, az
egyetemes emberi jogok terjedését és a demokratikus kormány-
zás iránti vágy elmélyülését. Végül, mondják e nézet hívei, a glo-
bális integráció és a kultúrák közötti megértés egy határok nél-
küli világot eredményez majd, amelyben a politikai bezárkózást
fölszámolja a közös egyetemes humanitás új egyezménye.
Vonzó elképzelések ezek, részben azért, mert a gazdasági fel-
virágzás ígérete nem nélkülöz minden alapot. Mesés gazdagsá-
gú és fantasztikus lehetoségekkel teli világban élünk. Ma jóval
több ember él hosszabb, egészségesebb és produktívabb életet,
mint bármikor a történelem során. S ez jórészt az ipari kapita-
lizmus rendkívüli árutermeloi képességének köszönheto.
A probléma csak az, hogy a gazdagság termelése vált a globa-
lizáció elengedhetetlen feltételévé. A társadalmi célokat, azo-
kat a kohéziós eroket, amelyek közösségként muködtetnek
bennünket, figyelmen kívül hagyják a globális kereskedelem
elott álló akadályok lerombolásának lázas igyekezetében.
A globalizáció képes jelentosen fokozni a termelékenységet, az
innovációt és a kreativitást. De ezeket a képességeket beárnyé-
kolja a totális gazdasági integrációra való nagyvállalati törekvés,
amely az egész elképzelés meghiúsításával fenyeget. Ahelyett,
hogy egy jobb világot segítene létrehozni mindenki számára, a
jelenlegi szabadpiaci modell csak gyengíti a demokráciát is és
az egyenloséget is.
Egyre mélyül a szakadék a gazdagok és a szegények között,
egyre kevesebb kézben koncentrálódik a döntéshozó hatalom,
helyi kultúrák tunnek el, elsorvad a biológiai sokféleség, nönek
a regionális feszültségek, s a környezet az összeomlás felé köze-
II
BEVEZETÉS
ledik. Ez az emberi haladás nagy lehetoségének szomorú való-
sága: a globalizáció hatalmas potenciálját béklyókba verték.
Olyan globális gazdasági rendszerünk van, amely onmagát ete-
ti, miközben a háttérbe szorítja az emberek és a közösségek
alapvetö emberi szükségleteit.
Ez a konyv felvázolja e globális gazdasági rendszer képét -
történetét, struktúráját és hibáit -, és azokat az eroket is, ame-
lyek érdekében muködik. Ha megértjük, hogyan jutottunk idá-
ig és mi forog kockán, akkor talán megtaláljuk a jelenlegi zsák-
utcából kivezeto utat is. Az átmenet és a változás megoldásai
nagyrészt folyamatban vannak, s az utolsó fejezetben utalok is
egyikre-másikra. De a kemény tények világosak: ha nem kezd-
jük el megváltoztatni, méghozzá gyorsan, a mostani globális
gazdasági rendszert, akkor a globalizáció érzékelheto elonyeit
el fogják nyelni az egyenlotlenség és igazságtalanság egyre ha-
talmasabb hullámai.
S végül egy megjegyzés. Ebben a könyvben elsosorban a glo-
bális gazdasági rendszerrol beszélünk. A kulturális vagy a poli-
tikai globalizáció kérdéseirol nemigen esik szó, bár mindkét te-
rületnek gazdag irodalma van - és mindketto kiváló alapokat
kínál egy újabb könyv megírásához.
Wayne Ettwood
Toronto
12
1. GLOBALIZÁCiÓ RÉGEN ÉS MOST
A globalizáció új SZÓ, de régi folyamatot jelöl: a világgazdaság-
nak azt az integrációját, amely igazán az európai gyarmatosí-
tó kor hajnalán, öt évszázad dal ezelott kezdodött. Ezt a folya-
matot az utóbbi negyedszázad ban felgyorsította a komputer-
technológia robbanásszeru fejlodése, a kereskedelmi korlátok
lebontása, valamint a multinacionális vállalatok politikai és
gazdasági hatalmának megnövekedése.
Öt évszázaddal ezelott, egy olyan világban, amelyben nem volt
mobiltelefon, hutoszekrény, fax, autó, repülogép és atomfegy-
ver, egy férfiúnak orült álma támadt. Vagy orültnek tunt akko-
riban ez az álom. Cristóbal Colónnak, ennek a becsvágyó fia-
tal genovai tengerésznek és kalandornak Ázsia volt a rögeszmé-
je - az a világtáj, amelyrol semmit sem tudott, leszámítva a
mérhetetlen gazdagságról szállongó bizonytalan híreszteléseket.
Az ifjú genovait olyan erosen hajtotta a rögeszméje (egyesek
szerint a kapzsisága), hogy Spanyolország királyát és királynojét
is rá tudta venni, hogy finanszírozzák az utazását az ismeretlen-
be az akkor Oceanus Occidenratisnak nevezett, sötét és végtelen-
nek látszó tengeren keresztül. Az volt a célja, hogy megtalálja a
kínai Nagy Kánt, meg az arrafelé állítólag nagy bOSégben
föllelheto aranyat.
Ezt a Colónt évszázadokkal késobb Kolumbusz Kristófként,
az amerikai földrész "fölfedezojeként" ismerik majd meg isko-
lás gyermekek milliói. A "fölfedezés" tulajdonképpen inkább
csak a véletlen muve volt. A rettenthetetlen Kolumbusz soha-
sem jutott el Ázsiába, de még a közelébe sem. Ehelyett ötheti
hajóút után a trópusi napfényben szikrázó Karib-tenger türkiz-
kék vizén találta magát, és a Bahama-szigetek egyikén kotött ki,
melyet nyomban el is nevezett San Salvadornak (Megváltó).
A hely nyilvánvalóan megtetszett Kolumbusz kimerult legény-

A GLOBALIZÁCiÓ RÉGEN ÉS MOST
ségének. Megtöltötték hajóikat friss édesvízzel és sosem látott
élelmiszerekkel. A szigeten élo bennszülöttek, a tainók barát-
ságukba fogadták oket.
"A világ legnagyszerübb emberei, s mindenekelött a legnyá-
jasabbak - írta róluk Kolumbusz a naplójába. - Nagyon kész-
ségesen mutatták meg embereimnek, hogy hol az ivóviz, ma-
guk hozták a teli hordókat a hajóhoz, és nagy örömüket lelték
abban, ha a kedvünkre tehettek. Olyan jó barátaink lettek,
hogy az valóban csoda volt."l
Húsz évvel és jó néhány újabb utazással késöbb a tainók
többsége már halott volt, s a karibi térség más oslakói pedig
vagy rabszolgák lettek, vagy földönfutók. A globalizáció már ak-
kor is gyorsan átváltozott a kultúrák közötti csere ártatlan fo-
lyamatából avagyonért és a hatalomért folyó piszkos marako-
dássá. Ahogy a bennszülött népesség elpusztult az európai
betegségektol vagy szó szerint halálra dolgoztatták oket, a he-
lyükre ezrével érkeztek az európai telepesek, akik mindenáron
aranyat és ezüstöt akartak találni. A pogány lelkek keresztény
hitre téritése további lendületet adott a fosztogatásnak. Az
európai telepesek végül gyarmatosították a Karib-tengertol
északra és délre fekvo új földterületek legnagyobb részét.
Kolumbusz újvilági kalandozásának több nevezetes mozzana-
ta volt, s ezek közül is kiemelkedik a szinte monomániás kon-
centrálás arra, hogy annyi vagyont préseljenek ki a földbol és
az emberekbol, amennyit csak lehetséges. De még ennél is fon-
tosabb, hogy ez az utazás jelentette a 450 éves európai gyarma-
tosítás kezdetét. S ez az évszázadokig tartó gyarmatbirodalmi
korszak fektette le a mai globális gazdaság alapjait.
A RÉGI GLOBALIZÁCiÓ
Maga a globalizáció, még ha talán új is a kifejezés, évszázadok-
ra visszanyúló folyamat, amely szorosan kapcsolódik a gyarma-
tositás történetéhez. Anglia egyik leghiresebb gyarmatbirodal-
14
A GLOBALIZÁCiÓ RÉGEN ÉS MOST
mi szószólója, Cecil Rhodes az 1890-es években tömören össze-
foglalta a gyarmatosítás lényegét. "Új földeket kell találnunk -
mondta -, ahonnan könnyen szerezhetünk nyersanyagokat, s
ugyanakkor hasznosíthatjuk a gyarmatok bennszülött népessé-
gének olcsó rabszolgamunkáját. A gyarmatok lerakóhelyet is ki-
nálnak agyárainkban eloállított termékfölöslegek számára."2
A gyarmati korban az európai országok kiterjesztették ural-
mukat az egész földgolyóra. Az angolok, a franciák, a hollan-
dok, a spanyolok, a portugálok, a belgák, a németek, majd
késobb az amerikaiak is birtokukba vették az utóbb harmadik
világnak elnevezett régió legnagyobb részét, valamint Ausztrá-
liát, Új-Zélandot (Aotearoa) és Észak-Amerikát is. Egyes helye-
ken (a két amerikai földrészen, Ausztráliában, Új-Zélandon és
Dél-Afrikában) azzal a szándékkal tették ezt, hogy új területe-
ket alakítsanak ki az európai letelepedok számára. Másutt (Af-
rikában és Ázsiában) az érdeklodésük inkább a rhodesi koncep-
ció szellemét tükrözte: piac és kifosztás. 1600 és 1800 között
Latin-Amerikából mérhetetlen mennyiségu vagyont szivattyúz-
tak ki, amely az európai ipari forradalom finanszírozásának fo
forrását jelentette.
A globális kereskedelem gyorsan bovült a gyarmati korban,
ahogy az európai hatalmak felszivták a nyersanyagot új birtoka-
ikról: prémet, fát és halat Kanadából; rabszolgát és aranyat Af-
rikából; cukrot, rumot és gyümölcsöt az Antillákról; kávét, cuk-
rot, húst, aranyat és ezüstöt Latin-Amerikából; ópiumot, teát
és fuszereket pedig Ázsiából. Hajók szelték mindenfelé az óceá-
nokat. A gyarmatokra telepeseket és készárukat szállítottak,
majd pedig kávéval, koprával és kakaóval megrakodva igyekez-
tek hazafelé a masszív galleonok és az áramvonalas klipperek.
A világkereskedelem az 1860- 70-es évekre felvirágzott. Ez volt
a nemzetközi áruforgalom "aranykora" - bár az európai hatal-
mak nagyrészt maguknak halmozták föl a dolgokat. Tengeren-
túli gyarmataikról Franciaországba, Angliába, Hollandiába és
Spanyolországba özönlöttek a javak, bár azok egy része beruhá-
zásként visszaáramlott a gyarmatokra, s így épültek ki a vas-
15
A GLOBALiZÁCiÓ RÉGEN ÉS MOST --- A GLOBALIZÁCiÓ RÉGEN ÉS MOST

ZSARNOKSÁG ÉS SZEGÉNYSÉG
utak, az utak, a kikötok, a gátak és a városok. Egy évszázaddal
ezelött akkora volt a globalizáció mértéke, hogy az Északról Észak- és Dél-Amerikában a gyarmati rendszer megfosztotta az indiánokat
a földjeiktol, szétrombolta hagyományos gazdaságukat és a szegényeknél is
Délre irányuló tokemozgás az 1890-es évek végén valójában na-
szegényebbekké tette az oslakos népeket.
gyobb volt, mint az 1990-es évek végén. 1913-ban az export (a A spanyolok a mita néven ismert rabszolgamunka-rendszerben muköd-
növekvo gazdasági integráció egyik mutatója) a világtermelés tették a boliviai ezüstbányákat; I650-ig a Potosi környéki bányákban
csaknem 8 millió indián halt meg.
nagyobb hányadát tette ki, mint 1999-ben.
Az öngyilkosság és az alkoholizmus általános reakció a társadalmi
Ha az emberek ma a globalizációt emlegetik, akkor még min- talajvesztésre. A kanadai indiánrezervátumokban az öngyilkosok aránya
dig egy olyan gazdaságról beszélnek, áruk és szolgáltatások I0-20-szorosa az országos átlagnak.
Guatemalában a nem oslakosok várható élettartama 61 év; az indiánoké
növekvo nemzetközi kereskedelmérol, amely a "komparatív 45 év. Az indiánoknál a csecsemohalandóság kétszer akkora, mint a nem
elonyökön" alapszik. Ezt az elméletet 1817-ben fejtette ki A po- indiánoknál (160, ill. 80 haláleset 1000 élveszületésre).
litikai gazdságtan és az adózás alapelvei cimu muvében David
Észak- és Dél-Amerika indián népessége: 1492 és 1992
Ricardo angol közgazdász. Azt irta, a nemzeteknek olyan ter-
mékek eloállitására kell specializálódniuk, amelyekben ter-
mészetadta elonyöket élveznek, s így megtalálhatják helyüket a
piacon. Ricardo úgy vélte, ez elonyös mind a vásárló, mind az
eladó számára, de csak bizonyos feltételek betartása esetén:
1. a partnerek közötti kereskedelmet úgy kell kiegyensúlyozni,
hogy az egyik ország ne adósodjon el és válj on kiszolgáltatottá
a másikkal szemben; és 2. a beruházási tökének helyi gyöke-
runek kell lennie, és nem szabad a magas munkabéru ország-
ból az alacsony munkabéru országba átáramlania. A közvetlen
kommunikáció mai high-tech világában azonban sajnálatos
módon ezen alapfeltételek egyike sem teljesül, s így aRicardo
elképzeléseiben szereplo kiegyensúlyozott export-im port és a
helyi önállóság sehol sem látható. Ehelyett az exportvezérelt ke-
reskedelem uralja a gazdaságot, amelyben a fejlodés egyetlen
útja a növekvo export a világ más-más részeibe.
A dolog logikája az, hogy végül majd minden ország és min-
den nép hasznát látja a megnövekedett kereskedelem nek. A vi-
lágkereskedelem pedig az utóbbi évtizedben meglendült. Az Az egyes régiók becsült
1990-es években átlagos an évente 6,6 százalékkal nott, s a indián népessége (millió)
következo évtizedben évi 6 százalék körüli növekedést kezd mu-
tatni. (Tény azonban, hogy 2001 oszétol recesszió vagy leg- Összesen
1492
1992 (fent)
(lent) ~
alábbis stagnálás tapasztalható, és 2003-ig a növekedés 2,5-3%-
ról 0,5-1 %-ra süllyedt.) A globális kereskedelem ma gyorsab-

16 17
A GLOBALIZÁCiÓ RÉGEN ÉS MOST A GLOBALIZÁCiÓ RÉGEN ÉS MOST

ban növekszik, mint a világ össztermelése, amelynek növekedé- sadalom egésze is hasznát lássa a természeti és emberi eroforrá-
se 3,2 száza lék volt az 1990-es években, s évi 3 százalékot érhet sok tökéletes felhasználásának. Smith arról is meg volt gyö-
el a következo évtizedben. A kereskedelem ilyen mértéku ex- zodve, hogy a tokét helyben lehet a legjobban befektetni, mert
panziója a számítások szerint évente összesen 500 milliárd dol- így a tulajdonosok láthatják, mi történik a befektetésükkel, és
lárral növeli a világon a bevételeket az új évezredben. közvetlenül irányíthatják annak használatár. David Korten
Mindazonáltal a mai globalizáció számtalan vonatkozásban szakíró és aktivista ekképpen összegzi Smith gondolatait:
különbözik az 50 vagy 100 évvel ezelotti globalizációtóI. A vi- "Az o elképzeléseiben a hatékony piac kicsi, a tulajdonosok
lágban az elmúlt évszázadban végbement változások teljesen által irányított és a tulajdonosok lakóhelyén muködo vállalko-
megváltoztatták a világgazdaság jellegét, valamint az emberek- zásokból állt. Az ilyen tulajdonosok magukénak vallják lakó-
re és a természetre gyakorolt hatását. Még az olyan oskapi- helyük értékeit, és személyes érdekeltség fuzi oket a település
talisták, mint Soros György is hangot adtak kételyeiknek a mo- jövojéhez. Ennek a piacnak nem sok köze van a globális gazda-
dern világgazdaság fejlodési irányát meghatározó negatív érté- sághoz - azt ugyanis helyi vagy nemzeti kötodés nélküli óriás-
kekkel kapcsolatban. vállalatok uralják, melyeket a valódi tulajdonosoktól befektetoi
"Ha létezik egyáltalán valamilyen uralkodó hit manapság a intézmények és holdingtársaságok rétegei által távol tartott
társadalmunkban - írta Soros -, akkor az a piac csodatévo ere- szakérto alkalmazottak irányítanak."3
jébe vetett hit. A szabadelvü (laissez-faire) kapitalizmus doktrí- Mint Korten is érzékelteti, mai világunk alapvetoen eltér at-
nája szerint a közjót az önérdek korlátoktól mentes érvényesí- tól a világtól, amelyben Adam Smith élt. Az elso fontos válto-
tése szolgálja a legjobban. Az emberek elbizonytalanodtak ab- zást az utóbbi 25 év kommunikációtechnológiai forradalma
ban, hogy mi mellé is kellene állniuk, egyre inkább a pénzt hozta. A komputerek, a száloptika, a muholdak és az elektro-
tekintik az érték kritériumának ... Az elvekbe vetett hitet felvál- nika miniatürizálása radikálisan megváltoztatta az áruk és szol-
totta a siker kultusza. A társadalom elveszítette kapaszkodóit." gáltatások termelését, eladását és megoszlását, valamint a glo-
bális beruházás jellemzo it. Ehhez járult a légi teherszállítás
fejlodése és a tengeri fuvarozás olcsóbbodása, s így a vállalatok
A PIAC CSODATÉVO EREJE manapság hajlamosak arra, hogy oda vigyék gyáraikat és üze-
meiket, ahol a legalacsonyabbak a költSégek. A tökéletesebb
"A piac csodatévo ereje" nem valami új koncepció. Ilyen vagy technológia és az olcsó olaj a légi és tengeri úton szállított áruk
olyan formában csaknem 250 éve jelen van, amióta a modern mennyiségének jelentos növekedéséhez vezetett. A B~eing
közgazdaságtan atyja, Adam Smith megjelentette A nemzetek Aircraft cég adatai szerint a világon a légi áruszállítás volume-
gazdagsága címu úttöro munkáját. Smith piacfogalma azonban ne 1985 és 1997 között megháromszorozódott, s az elorejelzé-
már nagyon távol áll attól, amit ma hajtogatnak a globalizáció sek szerint 2015-ig ismét megháromszorozódik. A globális te-
hangadói. Smith rendületlenül hitt abban, hogy a piac akkor herhajózás, amely ma évente több mint 140 millió tonna olajat
muködik a leghatékonyabban, ha egyenloség van a vevok és az használ el üzemanyagként, a következo évtizedben várható an
eladók között, s ha sem a vevo, sem az eladó nem elég eros ah- 85 százalékos növekedést fog produkálni. S közben a költSégek
hoz, hogy befolyásolja a piaci árat. Ez, mondta o, garantálja, is csökkennek. A tengeren az egységnyi teherárura jutó költsé-
hogy minden érintett fél tisztes haszonhoz jusson, s hogy a tár- gek az 1980-as évek óta 70 százalékkal csökkentek, a légi áru-

18 19
 A GLOBALIZÁCiÓ RÉGEN ÉS MOST
A GLOBALIZÁCiÓ RÉGEN ÉS MOST

szállítás költségei pedig az utóbbi két évtizedben évi 3-4

globalizációja ellen. Azt nehezményezik, hogy a vállalatok húz-
szálalékkal lettek alacsonyabbak.
zák a hasznot, de a társadalomnak kell kifizetnie a számlát.
Ezek az olcsó áruszállítási tarifák valójában csak tisztán pénz- A mai globalizáció ennyíre eltéro jellegének másik fo okát
ügyi értelemben "olcsók". Csupán a "belso" költségeket tükrö- azok a szerkezeti változások jelentik, amelyek az 1970-es évek
zik - a gyártás, a csomagolás, a marketing, a munkaero, a hitel elejétol mentek végbe a világgazdaságban. Ekkoriban omlott
és a profit költségeit. De egyáltalán nem foglalják magukban az össze a világkereskedelem irányítására a Il. világháború végén
ásványi energiahordozók ilyenképpen felgyorsult felhasználá- lefektetett szabályok rendszere. A Bretton Woods-i konferen-
sának "külso" környezeti hatását. Ha több árut mozga tunk a cián 1944-ben elfogadott rögzített valutaátváltási rendszer 25
föld körül, akkor az fokozza a környezetszennyezést és növeli a évi, többé-kevésbé egyenletes gazdaságí növekedést biztosított
légkör szén-dioxid-tartalmát, amí a globális felmelegedés és a a világ számára.
klímaváltozás egyik legfontosabb tényezöje. Ezeket a környeze- 1980 körül azonban a dolgok elkezdtek megváltozni, ahogy
ti költségeket az üzlet egyszeruen semmibe veszi. Ez az egyik fö fundamentalista piacpárti kormányok kerültek hatalomra
oka annak, hogy a környezetvédok tiltakoznak a kereskedelem
Angliában és az USA-ban, majd pedig szétesett a Szovjetunió
államí irányítású, parancsuralmi gazdasága. A gazdasági fejlo-
MI HAJTJA A NÖVEKEDÉST
désnek az a receptje, amelyet Angliában Margaret Thatcher, az
A nemzetközi kereskedelem gyorsabban növekszik. mint a világgazdasá- USA-ban pedig RonaId Reagan kormánya fogadott el, az állam
gi teljesítmény. Ezt a kereskedelmet a gazdasági növekedés egyik fö mo- szabályozó szerepének drasztikus csökkentését irányozta elo.
torjának tartják. A kormánynak át kellett adnia az irányítást a vállalatigazgatók-
nak és a pénzügyi menedzsereknek. E recept általános filozófi-
Világkereskedelmi trendek
ája szerint a cégeknek szabadon kell végrehajtaniuk muvele-
teiket bárhol a világon, hogy minimalizálhassák a költségeket
és maximalizálhassák a befektetok jövedelmét. A szabadkeres-
kedelmet, a korlátozásoktói mentes beruházást, a deregulációt,
a költségvetési egyensúlyt, az alacsony inflációt és az állami vál-
lalatok privatizálását a nemzetgazdaság felvirágoztatásának hat-
lépéses terveként reklámozták.
Az áruk és szolgáltatások szabad kereskedelmének terjedésé-
vel párhuzamosan folyt a világ pénzpiacainak deregulációja.
A korábban országhatárok közé szoritott bankok, biztosítótár-
1973-90 19911--95
saságok és befektetési ügynökségek hirtelen felszabadultak. Az
európai, a japán és az észak-amerikai nagy játékosok pár év le-
forgása alatt behatoltak egymás piacaira, és a Dél újonnan meg-
A világ árukereskedelme és gazdasági termelése nyílt, gyönge pénzügyi szolgáltatási piacaira is. A komputer-
1950 és 1995 között: százalékos változások technika és a készséges kormányok által támogatott nagy ban-
kok és befektetoházak készek voltak a fölös készpénzeket
20
21
A GLOBALIZÁCiÓ RÉGEN ÉS MOST
A GLOBALIZÁCiÓ RÉGEN ÉS MOST

bármibe befektetni, ami gyors hasznot hoz. Ebben az új, szabad tényt, hogy az állam ezen országok mindegyikében nagy és ak-
légkörben a pénz töke a világgazdaság mélységesen destabilizáló tív szerepet játszott a gazdaság alakításában.
tényezojévé vált. Az egyes országok kormányai az 1990-es évekig szoros ellenor-
A spekulánsok a valóságos áruk és szolgáltatások termelésé- zésük alatt tartották a külföldi befektetéseket - ez az ellenorzés
be való hosszú távú beruházás helyett pénzt csinálnak a szigorú volt Dél-Korea és Tajvan, s valamivel lazább Thaiföld és
pénzbol és keveset törodnek azzal, hogy befektetéseik milyen Malajzia esetében. Azután, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és
hatással vannak a helyi közösségekre és a nemzetgazdaságokra. más szervezetek folyamatos nyomásának eredményeként a "tig-
A kormányok ma már mindenütt félnek a globális pénzügyi ka- risek" elkezdték liberalizálni a tokemozgást, és a magánszektor
szinó destabilizáló hatásától. Az ENSZ legutóbbi vizsgálatai azt vállalatai súlyos kölcsönöket vettek fel.
A cikázó toke

A rövid távú spekulációs toke ide-oda cikázik a világban. tönkretett gazdaságo-

kat és emberi pusztulást hagyva maga után. Kelet-Ázsia országaiban (Indonézia.
Dél-Korea. Thaiföld. Malajzia. Fülöp-szigetek) 1996-97 -ben súlyos válságot
okozott. amikor a magántoke mozgásának megfordulásával 12 milliárd dollár
áramlott ki a térségbol.
A GDP százalékos változása az ázsiai pénzügyi válság elott
és után

8,7 -5
Indonézia
Dél-Korea
-16
-67.7
5,2 7,3
9,4
6.1
Malajzia -78,3
Thaiföld
7.6

mutatják, hogy az 1990-es években egyenes összefüggés volt a Látványos növekedési ráták hullámzottak a külföldi befekte-
pénzügyi válságok gyakorisága és a nemzetközi tokemozgás nö- tések tengerén, amikor a nemzetközi befektetok, a két szám-
vekedése között.
jegyu haszon reményében, valósággal öntötték a dollárt a tér-
A kelet-ázsiai valuták 1997 júliusában elkezdodött összeom- ségbe. 1996-ban már majdnem 100 milliárd dollár áramlott be
lása az utóbbi idok legkatasztrofálisabb példája annak a kárnak, Kelet-Ázsiába. De a készpénzt foként a kockázatos ingatlan ügy-
amit a rövid távú befektetok okoznak. Addig a kelet-ázsiai "kis- letekbe vagy a helyi értéktozsdéken fektették be, ahol ezzel ma-
tigrisek", Thaiföld, Tajvan, Szingapúr, Malajzia és Dél-Korea gasan a könyvérték fölé verték föl a részvényárakat.
gazdaságai a globalizáció sikertörténetei voltak. A szabad piaci Thaiföldön, ahol az ázsiai "csodának" eloször kezdett beal-
növekedés hivei annak bizonyítékaként emlegették ezeket az or- konyulni, a túlhajtott ingatlan befektetés ek 20 milliárd dollár
szágokat, hogy a klasszikus kapitalizmus jólétet és boldogulást értéku eladatlan új tulajdonnal telítették meg a piacot. A kár-
hoz milliók számára a fejlodo világban - lazán elhallgatva azt a tyavár aztán összeomlott. A külföldi befektetok kezdté~ észre-

22 23
A GLOBALIZÁCIÓ RÉGEN ÉS MOST A GLOBALIZÁCIÓ RÉGEN ÉS MOST

venni, hogy a thaiföldi pénzintézetek nem tudják törleszteni az rendszer egyáltalán nem olyan, mint amilyennek eltervezték.
általuk fölvett milliárdos kölcsönöket. A csökkenö hozamok és A globális gazdaság törékenyebbnek, s így robbanásveszélye-
a stagnáló ingatlanpiac rémétöl megriadt befektetök elöször sebbnek is bizonyult, mint ahogy azt bárki is hitte volna.
lassan, azután pedig pánikszeru gyorsasággallehívták a követe- Ahogy a térség lassan magához tért, a világon egyre többen
léseiket és kivonták a befektetéseiket.
A HARMADIK VILÁG
Az elkövetkezö 12 hónapban a régiót több mint 105 milliárd
dollár hagyta el, ami a leginkább érintett országok - Indonézia, Ha létezik harmadik világ, akkor lennie kell eiso és második világnak is. Amikor
Fülöp-szigetek, Dél-Korea, Thaiföld és Malajzia - hazai terme- Alfred Sauvy francia demográfus 19S2-ben megalkotta a kifejezést, akkor még
világos külonbségeket lehetett tenni, bár a határok az utóbbi évtizedben némi-
lésének 11 százalékának felelt meg.4 Az ázsiai kormányok, mi-
képp elmosódtak. A harmadik világ kifejezés francia "eredetije", a tiers monde
után lemondtak a toke ellenörzésének minden formájáról, te- hasonlóságokra kivánt utalni a szegény országok világa és a Tiers ÉWt (a francia
hetetlenül szemlélték a pénzek megállíthatatlan kiáramlását. forradalom korabeli harmadik rend, vagyis a köznép) között. Az elso világ az
Az IMF 1997 -es, éppen a válság kirobbanása elott közreadott észak-amerikai/európai "nyugati blokk" volt, a második világ pedig a Szovjetunió

évi jelentése paradox módon még kiemelte Thaiföld "figyelem- által vezetett "keleti blokk". Ez a két csoport rendelkezett a gazdasági és kato-
nai hatalom legnagyobb részével, és a kozonségesen csak "hidegháborúnak" ne-
re méltó gazdasági teljesítményét" és "a helyes makroöko-
vezett, éles ideológiai konfrontáció ban állt szemben egymással. Afrika. Latin-
nómiai politika komoly eredményeit". Amerika, Ázsia és a csendes-óceáni térség harmadik világbeli országai épp nem-
Az IMF tévedett - méghozzá katasztrofálisan nagyot. A kelet- rég szabadultak fel a gyarmati elnyomás alól, és a maguk útját keresték, hogy ne
ázsiai gazdasági válság azonnali és pusztító emberi következmé- sodródjanak bele a Kelet és a Nyugat közötti viszálykodásba. Amióta a Szovjet-

nyekkel járt. A csodök terjedésével a cégek egymás után húzták unió az I990-es évek elején felbomlott, a harmadik világ kifejezés veszitett
jelentoségébol és egyre kevésbé használatos. Ma sokan inkább a "fejlodo orszá-
le a rolót és dolgozók milliói kerültek az utcára. 1997 júliusa és
gok", a "többségi világ" vagyegyszeruen csak a "Dél" kifejezéseket használják.
1998 március a között több mint 400 malajziai vállalat jelentett
csodöt, a válság által érintett legszegényebb országban, Indoné-
ziában pedig a lakosság 20 százalékát, majdnem 40 millió em- kezdték vakarni a fejüket és eltunodni a globalizáció elonye in
bert taszítottak szegénységbe. A gazdasági válság hatására hosz- és hátrányain. A seattle-i (1999) és a prágai (2000) tiltakozó tö-
szú éveken át csökkentek a családí jövedelmek is és a szociális megdemonstrációk még csak ezután következtek, de a kelet-
és egészségügyi célokra fordított állami kiadások is. Thaiföldön ázsiai válság már ekkor komoly kételyeket ébresztett a korpo-
több mint 100 000 gyereket vettek ki az iskolából, mivel a ratív globalizáció elonyeit illetoen.
szülok nem tudták már fizetni a tandíjat. Az összeomlás Ázsi-
1. Sale, Kirkpatrick: The Conquest of Paradise: Christopher Columbus and the Columbian Legacy. Knopf,
án kivül is éreztette pusztító hatását. A megrázkódtatások elér- New York 1920.

ték Latin-Amerikát, s majdnem recessziót hoztak Brazíliára, de 2. The Ec%gist, Vol. 29, No. 3, May/June 1999.
3. Korten, David: When (orporations Rule the World. Kumarian/Berrett~Koehler, West Hartford/San
a legsúlyosabb károkat az orosz gazdaság szenvedte el. A növe- FranciscQ, 1995.

kedési trendek megfordultak, s az orosz rubel, mint nemzetkö- 4. Human Development Report /999. United Nations Development Program, New York/Oxford,
1999.
zi fizetöeszköz gyakorlatilag elértéktelenedett.
A kelet-ázsiai gazdasági válság súlyos csapást mért a gazdasá-
gi globalizáció "ígéretére". Ez volt az elso eset, amikor a "globá-
lis menedzserek" és a pénzügyi mágusok megmutatták, hogy a

24 25
2. A BRETTON WOODS-I TRiÓ

Az 1930-as évek gazdasági világválsága, a "Great Oepression"

vezetett el a keynesianizmus és az intervencionista állam meg-
születéséhez. Amikor a II. világháború véget ért, a gyoztesek
lefektették a világgazdaság új szabályait. Ez a háború utáni
pénzügyi építmény magában foglalja a Világbankot, a Nemzet-
közi Valutaalapot (IMF) és az Általános Vámtarifa és Kereske-
delmi Egyezményt (GATT). Oe ahogya harmadik világ népei
kiemelkednek a gyarmatosítás évszázadaiból, ezeket az intéz-
ményeket egyre inkább a status quo tartópilléreinek tekintik.

Ahogy a II. világháború a végéhez közeledett, a világ vezetö po-

litikusai és kormányzati tisztségviselöi, elsösorban a gyoztes
"szövetséges" országokból (Anglia, Kanada, Ausztrália, Új-Zé-
land és az Egyesült Államok) elkezdtek gondolkodni arról,
hogy szükség volna kialakitani a háború utáni globális gazda-
ság müködtetésének valamilyen szabályrendszerét.
A háború 1939-es kitörése elott a kereskedo országokat min-
denütt nyomasztó gazdasági válság gyötörte. Amikor 1929-ben
összeomlott az amerikai értéktozsde, az országok befelé fordul-
tak, s így próbáltak kievickélni a bajból. De a globális szabályok
rendszere nélkül nem volt koherenciája vagy magasabb logiká-
ja a "szegényítsd-el-felebarátodat" világszerte elfogadott politi-
kájának. Az országok között gyorsan magas vámkorIátokat
emeltek, aminek az lett az eredménye, hogy a világkereskede-
lem zuhanórepülésbe kezdett, a gazdasági növekedés elakadt,
s tömegessé vált a munkanélküliség és a szegénység. Minden-
nek következtében az 1930-as évekbol Nyugaton a radikális po-
litikai irányzatok és a feszültségekkel terhes társadalmi erjedés
évtizede lett, a szabadelvu kapitalizmus és az ellenorizetlen pi-
acgazdasági növekedés kritikájaként.
A BRETTON WOODS-I TRiÓ
A gazdaság kutatók, például Polányi Károly is, erosítették az
ellenérzéseket a piac alapú gazdasági modellel szemben, amely
nem a társadalmi értékeket és az emberi boldogulást helyezi a
középpontba, hanem a pénzt és a befektetoket. "Ha engedjük,
hogy a piaci mechanizmus legyen az emberek és a természeti
környezet sorsának egyetlen irányítója ..., akkor az a társadalom
lerombolásához fog vezetni" - írta Polányi A nagy átalakítás
cimu mestermuvében.
Polányi nem volt egyedül a piacgazdaság iránti bizalmatlan-
ságával. Más tudósokat, például a Cambridge-ben tanult, befo-
lyásos közgazdászt, John Maynard Keynest is az a probléma fog-
lalkoztatta, hogy miképpen lehetne ellenörzés alá vonni a glo-
bális piacokat, hogy azok az embereket szolgálják, s ne valami
mást. Keynes csodálta a piaci rendszer hatalmát, de félt is tole.
Még elevenen élt benne az 1930-as évek nagy gazdasági válságá-
nak emléke, amikor elore megmondta, hogy szilárd korlátok és
ellenorzés nélkül a kapitalizmust megbénít ja a saját nyereség-
vágya, s végül önmagát fogja tönktetenni. A dolgokon történe-
tesen csak a II. világháború tudott változtatni. A háború ismét
lendületbe hozta agyárakat és a gazdaságokat: a konfliktus
minden résztvevoje katonák millióit szerelte fel. A fegyvergyá-
rak, a repülogép-szerelo üzemek és más hadifelszerelés-gyártók
három muszakban dolgoztak. Néhány éwel késobb, amikor el-
ült a háború, a kormányzati politikusok elkezdtek gondolkod-
ni azon, hogy miképpen lehetne zökkenomentesen áttérni a
békeidök gazdaságára.
A kormányok Keynes radikális koncepciójának, az "inter-
vencionista" államnak a segítségével igyekeztek ismét egyenle-
tes pályára állítani a gazdaságot. Az 1930-as évek világméretu
összeomlása elott a közgazdászok a szabadpiac "normális álla-
potának" tekintették a munkanélküliséget. E felfogás szerint a
gazdaság a normális üzleti ciklusnak megfeleloen hol fellendül,
hol lelassul, de hosszú távon a növekedés (és a megnövekedett
globális kereskedelem) új munkahelyeket teremt és felszívja a
szabad munkaerot.
28
A BRETTON WOODS-I TRiÓ
Keynes nem fogadta el ezt az ortodox maradi szemléletet,
mondván, hogy a gazdaság az ember muve, s hogy az emberek
a kormányuk révén, együttesen cselekedve bizonyos mértékig
befolyásolhatják a gazdaság haladási irányát. Miért ne cseleked-
hetnénk most is, kérdezte, hiszen "végül úgyis mind megha-
lunk". Keynes megközelítésmódja kiutat kínált a gazdasági
stagnálásba reménytelenül beleragadt kormányok számára.
1936-ban megjelent, A foglalkoztatás, a kamat és a Pénz általá-
nos elmélete címu munkájában Keynes azt fejtegeti, hogy a ma-
gára hagyott szabad piac tulajdonképpen munkanélküliséget
produkál. A jövedelmezoség, írja, attól függ, hogy sikerül-e le-
nyomni a béreket, s a költségek csökkentése érdekében techni-
kával helyettesíteni az élo munkát. Más szóval, a profit és bizo-
nyos mértéku munkanélküliség mindig együtt jár. És ez így jól
is van - legalábbis azok számára, akik profithoz jutnak. Keynes
azonban azt is bemutatja, hogy a csökkenö bérek és a munká-
sok elbocsátása elkerülhetetlenül azt eredményezi, hogy egyre
kevesebben tudják majd megvásárolni a gyárak által termelt
árukat. S a kereslet csökkenésével csökken az eladás is, és a
gyártulajdonosok arra kényszerülnek, hogy még több munkást
bocsássanak el. Így indul be, Keynes szerint, az a lefelé tartó
spirál, amely szörnyu emberi következményeket hoz.
Keynes azt javasolta a kormányoknak, hogy "a gazdasági szi-
vattyú beindítása" érdekében aktívan avatkozzanak be a gazda-
ságba. Azzal érvelt, hogy a cégtulajdonosok és a gazdag befek-
tetok nemigen fogják kiny,itni a pénztárcájukat, ha a növekedé-
si kilátások nem túl rózsásak. Ha a gazdaság leszálló ágban van,
akkor a kormányzatnak be kell avatkoznia - például úgy, hogy
közcélokra, az oktatásra, az egészségügyre, a szakképzésre, az
utakra, agátakra és a közlekedés fejlesztésére kezd költeni, és
széles köru közvetlen pénzügyi támogatást nyújt a munkanélkü-
lieknek.
Még akkor sem kell izgulniuk a politikusoknak, mondotta
Keynes, ha a kormányok kénytelenek adósságba verniük ma-
gukat a gazdaság beindításához. Mert megéri. A gazdaság köz-
29
 A BRETTON WOODS-I TRIÓ
vetlen ösztönzésével a kormány újraélesztheti a keresletet és
megfordíthatja a lefelé mozgó spirált. A vállalatok hamarosan
termelésnövelo beruházásokba kezdenek, hogy ki tudják elégí-
teni a növekvo keresletet. Ez több munkás alkalmazását jelen-
ti, akiknek több pénz lesz a zsebükben. A munkahelyek számá-
nak emelkedésével növekednek az adóbevételek. A kormány
végül vissza tudja fizetni a felvett hiteleket, hiszen az egészséges,
növekvo gazdaságból több adóbevételhez jut.
A kétségbeesett nyugatí kormányok gyorsan elfogadták a gaz-
dasági stagnálásból kivezeto "keynesi" megoldást. Az USAban
a Roosevelt-adminisztráció "New Deal" politikája közvetlenül
Keynes hatására született. Az 1946-os amerikai foglalkoztatási
törvény kimondta, hogy a szövetségi kormány köteles "gondos-
kodni a foglalkoztatás, a termelés és a vásárlóerö maximumá-
ról" . 1944-ben a brit kormány szintén az egyik fo célként fogad-
ta el "a foglalkoztatottság magas és stabil szintjének fenntartá-
sát a háború után".
A példát gyorsan követték más országok is, egyebek kozött
Kanada, Ausztrália és Svédország. Keynes hatása gyorsan ter-
jedt, és az emberek kezdték azt hinni, hogy a közgazdaságtan
végre az emberi haladás szolgálatába állítható tudományág lett.
"Olyan fejlodésnek vagyunk tanúi, amelynek során a gazda-
sági rendszer többé nem szabja meg a társadalom törvényeit, és
megerosödik a társadalom elsobbsége azzal a rendszerrel szem-
ben." Ezt írta Po lányi a teljes optimizmus pillanatában, nem
sokkal a háború vége elott.
BRETTON WOODS
Ez a magabiztosság és reménység hozta össze 1944 júliusában
44 ország képviseloit a festoi szépségu New Hampshire-i (USA)
üdülofaluba, Bretton Woodsba. A Bretton Woods-i konferen-
ciának az volt a célja, hogy megalkossa a háború utáni globális
gazdaság új kereteit, azt az együttmuködésen alapuló, stabil
30
A BRETTON WOODS-I TRIO
monetáris rendszert, amely támogatja az országok szuverenitá-
sát és megelozi a pénzügyi válságok kialakulását. A cél tehát
nem a kapitalizmus eltemetése, hanem megmentése volt. A leg-
fontosabb indítvány avalutaárfolyamok rögzítését tartalmazta.
Az elozo évtized gazdasági válsága után a lebego árfolyamot
most valami eleve instabil és az egyes országok fejlesztési tervei-
nek csak ártó tényezonek tekintették.
Keynesnek jelentos volt a befolyása a Bretton Woods-i kon-
ferencián, de minden lobbizása és hízelgése ellenére sem tu-
dott az összes kérdésben gyözedelmeskedni. Az amerikaiak ha-
talmas katonai és gazdasági befolyásával végul is képtelenség
volt szembeszállni.
A konferencia elvetette Keynes javaslatát, hogy hozzanak lét-
re egy "tartalék világvalutát" , amelyet egy globális központi
bank kezelne. Keynes meggyozodése volt, hogy ezzel egy stabi-
labb és igazságosabb világgazdaság alakulna ki, amelyben a ke-
reskedelmi többleteket automatikusan visszacsatolnák a keres-
kedelmi hiányok finanszírozására. Ez a megoldás azonban nem
állt összhangban a világgazdasági központ szerepére törekvo
Egyesült Államok érdekeivel. Így aztán a konferencia az áruk
szabad mozgásának rendszerét fogadta el, s az amerikai dollár
lett a nemzetközi fizetoeszköz. A dollár árfolyamát az aranyhoz
kötötték, az arany árát pedig az unciánkénti (28 g) 35 $-ban
rögzítették. A dollár tulajdonképpen "aranyat ért", s ezzel az
egyetlen aktussal a nemzetközi csereforgalom domináns valu-
táj ává vált.
Az összejövetelen három irányitó intézményt hoztak létre a
világgazdaság felügyeletére és koordinálására. Ezek nem voltak
semleges gazdasági mechanizmusok: eros részrehajlást mutat-
tak a globális verseny és a korporatív vállalkozás iránt. És mind-
egyiknek megvolt a saját kitüntetett szerepe:
31
A BRETTON WOODS·I TRiÓ
1. Nemzetközi Valutaalap (The International Monetary
Fund - IMF)
Az IMF azzal a küldetéssel jött a világra, hogy gazdasági stabili-
tást teremtsen a háborús válság és pusztitás traumáján éppen
csak átesett világban. Az eredeti elgondolás szerint az volt a fel-
adata, hogy "elomozdítsa a nemzetközi kereskedelem bovülését
és kiegyensúlyozott növekedését", s hogy "hozzájáruljon a fog-
lalkoztatottság és a reáljövedelem magas szintjének kialakitásá-
hoz és fenntartásához".
Munkájának komoly részét tette ki a "rögzített" valutaárfo-
lyamok rendszerének felügyelete. Ezzel kivánták megakadályoz-
ni, hogy az egyes országok leértékeljék saját nemzeti valutáju-
kat és ígyversenyelonyhöz jussanak szomszédaikkal szemben -
ami jellemzo eljárás volt az 1930-as évek gazdasági káoszában.
Az alap másik fo feladata az volt, hogy elosegítse a valuta-
"konvertibilitást" - vagyis, hogy könnyebben lehessen átváltani
az egyik valutát a másikra az országhatárokon átnyúló kereskede-
lemben, s hogy ezzel is ösztönzést kapjon a világkereskedelem.
És végül az új intézménynek "pénzkölcsönzési mentsvárként"
is kellett funkcionálnia, vagyis szükséghelyzetben kölcsönt fo-
lyósítania a rövid távú fizetési nehézségekkel küszködo orszá-
goknak. Keynes elgondolása szerint egy nemzetközi kliringuni-
ót kellett volna felállítani, amely a fizetési mérleg zavarai esetén
automatikus és feltételek nélküli kölcsönöket nyújtott volna.
Ezeknek a megszorítás nélkül folyósított kölcsönöknek a hazai
kereslet támogatása és a foglalkoztatottság fenntartása lett vol-
na a céljuk. Mert egyébként a szorult helyzetbe került országok
kénytelenek az import korlátozásával és a hazai gazdaság vissza-
fogásával ellensúlyozni a deficitjüket.
Keynes hangsúlyozta, hogy a nemzetközi kereskedelem két-
irányú utca, s hogy a "gyozteseknek" (a többlettel rendelkezo
országoknak) ugyanúgy kötelességük egyensúlyba hozni a rend-
szert, mint a "veszteseknek" (a hiánnyal rendelkezo országok-
nak). Keynes javaslata szerint nyomást kell gyakorolni a több-
32
A BRETTON WOODS·I TRiÓ
lettel rendelkezo országokra, hogy növeljék importjukat, s a
többletet visszaforgassák a hiánnyal rendelkezo országokba.
Keynes koncepciója azonban nem tudott gyozni. Helyette az
amerikai pénzügyminiszter, Harry Dexter White javaslata lett az
lMF alapja. A nemzetközi klíringunió ötletét félretolták. Az IMF-
tagok nem kapnak automatikusan hitelt, ha nagy deficitjük ke-
letkezik. Csupán olyan, korlátozott mértékü kölcsönökhöz fér-
hetnek hozzá, amelyeket bonyolult kvótarendszer határol körül.
Ha egy ország csatlakozik az IMF-hez, akkor kap egy kvótát,
amelyet a speciális lehívási jogok (Special Drawing Rights,
SDRs), az alap saját elszámolási egysége szerint határoznak
meg. A kvótákat az ország világgazdasági helyzete alapján adják
meg, ami azt jelenti, hogy a legerosebb gazdaságok rendelkez-
nek a legnagyobb hatással és befolyással. A legnagyobb, kb. 27
milliárdos SDR-kvótával például az USA rendelkezik. A tagok
kvótájának mértékétol sok minden függ, egyebek között az is,
hogy az adott országnak hány szavazata lehet az IMF döntésho-
zatalában, vagy hogy mennyi külföldi valutához juthat hozzá,
ha pénzügyi zavarba kerül.
A fizetési mérleg helyreállítását célzó kölcsönök kamata ala-
csonyabb az átlagosnál, s a tagoknak öt éven belül kell felhasz-
nálniuk és visszafizetniük a felvett pénzt. Annak a kérdésnek a
tisztázása, hogy az IMF feltételekhez kötheti-e ezeket a kölcsö-
nöket, valahogy elveszett az eredeti Bretton Woods-i megálla-
podások szövegtengerében. De Harry Dexter White nagyon vi-
lágosan fogalmazott hat hónappal késobb, amikor azt irta a
Foreign Affairs cimü lapban, hogy az IMF nem fog egyszerüen
pénzsegélyeket osztogatni az eladósodott országoknak. Az IMF-
nek ugyanis rá kell vennie az országokat olyan intézkedések be-
vezetésére, amelyek a régi aranystandard (1.38. o.) idején még
automatikusan megvalósultak volna.
A Bretton Woods-i megállapodások megszerkesztoi támogat-
ták ugyan a kereskedelmi korlátok és vámok fokozatos csök-
kentését, de a toke nemzetközi szabad mozgásának engedélye-
zését illetoen már nem mutattak ilyen lelkesedést.
33
 A BRETTON WOODS-' TRIÓ
Keynes, aki Angliát képviselte a találkozón, egy olyan, ki-
egyensúlyozott világkereskedelmi rendszer kialakítása mellett
emelt szót, amelyben szigorú an ellenörzik a töke országhatá-
rokon átnyúló mozgását. És kitartott azon álláspontja mellett,
hogy az összes áru és a töke szabad mozgása, amit legerötel-
jesebben az USA képviselöje szorgalmazott, elkerülhetetlenül
társadalmi egyenlötlenségekhez és instabilitáshoz vezet.
2. Világbank (Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési
Bank; International Bank for Reconstruction and
Development - IBRD)
A Bretton Woods-i konferencia másik alapvetö célja az volt,
hogy megtalálja a módját a II. világháború által tönkretett
nemzetgazdaságok újjáépitésének. A Nemzetközi Újjáépitési és
Fejlesztési Bankot (IBRD) e program levezénylésére hozták lét-
re. A bankot a tagok befizetéseiböl és a nemzetközi tökepiacon
megszerezhetö kölcsönökböl alapitották. Tagjainak a kereske-
delmi bankok kamatainál alacsonyabb kamatra nyújt hitelt.
Eredeti megbizatása szerint a gazdasági "infrastruktúrát" kel-
lett hitelekkel támogatnia - egyebek között erömuvek, gátak,
utak, kikötök és repülöterek épitését, valamint a mezögazdaság
és az oktatási rendszer fejlesztését. A bankból ömlött a pénz Eu-
rópába a Il. világháború utáni rekonstrukcióra és fejlesztésre.
De a pénz nem volt elég és nem jött elég gyorsan ahhoz, hogy
megfelelö piacokat teremtsen az Egyesült Államok fellendülö
ipara számára. Erre reagálva az USA beinditotta a saját, sokkal
lazább feltételekkel muködö Marshall-tervét, amely közvetle-
nül, s nagyrészt nem hitelek, hanem adományok formájában
juttatott dollárt az európai országoknak.
Ahogy Európa az 1950-es években fokozatosan talpra állt, az
IBRD a harmadik világ frissen függetlenné vált országai felé for-
dult, amelyekben aztán Világbank néven vált széles körben is-
mertté. A déli országok is igyekeztek belépni az ipari korba, s ek-
34
A BRETTON WOODS·I TRiÓ
kor a Világbank a térség egyik föszereplöjévé vált. A "fejlödési
stádiumok" abban az idöben népszeru gazdasági elmélete sze-
rint a fejlödö országok csak egy erös infrastrukturális felszálló-
pálya segítségével érhetik el a gazdasági "felemelkedést". A bank
önmaga által meghatározott szerepének része volt ennek az "inf-
rastrukturális kapacitásnak" a kiépitése, amit nagy lendülettel
is folytatott, vízi erömuvek és autóútrendszerek kiépítését finan-
szírozva egész Latin-Amerikában, Ázsiában és Afrikában.
Már elég korán kiderült azonban, hogy a kedvezményes hi-
telkamatok ellenére a legszegényebb országoknak nehézségeik
lesznek a kölcsön visszafizetéséveI. Ezért aztán a bank az 1950-
es években kénytelen volt megalapítani a Nemzetközi Fejleszté-
si Társaságot (International Development Association - IDA).
A banknak ez a szárnya nagyon olcsó vagy kamatmentes, ún.
"puha kölcsönöket" nyújtott - s ezzel eltérítette a harmadik vi-
lág országait attól a szándékuktól, hogy megpróbáljanak létre-
hozni a Bretton Woods-i intézményektöl elkülönült, az ENSZ
felügyelete alatt muködö, független beruházási hitelintézetet.
A bank két másik részleget is létrehozott: a Nemzetközi Pénz-
ügyi Társaságot (International Finance Corporation), amely a
magánberuházásokat támogatja a bank által jóváhagyott pro-
jektekben, és a Multilaterális Biztosításgarancia Ügynökséget
(Multilateral Insurance Guarantee Agency), amely kockázatbiz-
tosítást nyújt a külföldi vállalatoknak és egyéneknek, ha azok
valamelyik banktagországban kívánnak beruházni.
3. Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény
(General Agreement on Tariffs and Trade - GATT);
Világkereskedelmi Szervezet (World Trade
Organization - WTO)
A GA TI lefektetett egy szabályrendszert a globális kereskede-
lem irányítására. A cél a nemzeti kereskedelmi korlátok leépí-
tése volt, valamint azoknak a kompetitív kereskedelempoliti-
35
A BRETTON WOODS-I TRiÓ A BRETTON WOODS_I TRiÓ

kai intézkedéseknek a leállitása, amelyek gúzsba kötötték a vi- érkezo mezogazdasági termékek és textiláruk import jához, ad-
lággazdaságot a IL világháború elött. A GA 1Tegyezmény kere- dig a szegény országokat arra kényszeritik, hogy azonnal nyissák
tein belül a vámcsökkentések hét fordulóját tárgyalták végig - meg határaikat a nyugati bankok és távközlési cégek elott?
az utolsó, az "uruguayi forduló" 1986-ban kezdödött. Jellemzo példaként emliti Ricupero a textilárukra vonatkozó
1944 márciusában a megbeszélések utolsó fordulójának le- egyezményt (Multifiber Arrangement, MFA), amelynek értel-
zárása után a politikusok és hivatalnokok a marokkói Marrá- mében az ipari országok kvótákkal korlátozhatják a fejlodo or-
kesben jöttek össze, hogy áldásukat adják egy új Világkereske- szágokból érkezo ruha- és textilimportot. Az MFA egy mentes-
delmi Szervezetre (WTO), amelynek a lazább szerkezetü ségi záradékból jött létre, amelyet az USA követelt ki az 1950-es
GATT-ot kellett felváltania. A laza struktúrájú egyezményként évek végén a saját pamutipara védelmében. Mire az MFA lejár,
funkcionáló GATT-tóI eltéröen a WTO már a nemzetközi szer- jegyzi meg Ricupero, 50 év fog eltelni, ami elég hosszú ido egy
vezet hivatalos státusával rendelkezett. 137 tagállama és 30 "átmeneti" koncesszióra, amely lehetové tette az USA termeloi
"megfigyelö" tagja van, és új irányokban jelentösen kiterjeszti számára, hogy alkalmazkodjanak az olcsó textilimporthoz.!
a GATT mandátumát. A WTO-egyezmény szövege 26 000 ol- Ezzel szemben az ENSZ fejlesztési programja (UNDP) szerint
dalt tesz ki: már pusztán a fizikai méretei is sejtetik terjengos- a fejlodo országok sokkal készségesebben hagynak fel a valami-
ségét és bonyolultságát. Magában foglalja a GATT-szerzodé- kor oly gyakran alkalmazott importhelyettesito politikájukkal
seket, amelyek elsosorban az árukereskedelemre koncentrál- és csökkentik a kereskedelmi korlátozásokat. India például az
nak. De tartalmazza az új Általános Szolgáltatás-kereskedelmi 1990-es 82 százalékról 1997-re 30 százalékos átlagszintre szálli-
Egyezményt is (General Agreement on Trade in Services - totta le a behozatali vámokat. Brazilia ugyanebben az ido-
GATS) , amely potenciálisan tobb mint 160 területet érint, szakban 25 százalékról 12 százalékra, Kina pedig az 1993-as 43
egyebek között a telekommunikációt, a banki szolgáltatásokat százalékról négy év alatt 18 százalékra csökkentette a vámokat.
és a beruházásokat, a szállitást, az oktatást, az egészségügyet és
A GATT/WTO GYOZTESEI ÉS VESZTESEI
a környezervédelmet.
A GATT-ot kezdettol fogva a "gazdag emberek klubjának" te- A kereskedelem liberalizálásából fakadó kalkulált évi nyereségek és veszte-
kintették, amelyben a hatalmi poziciójukróllemondani nem ségek a 2000. évre (a vámok és szubvenciák 30%-os csökkentésével számolva)
nagyon akaró nyugati ipari országok dirigálnak. A WTO foly- Európai Unió
Kína
tatja a gazdag világ dominanciájának ezt a hagyományát. Ru-
Japán
bens Ricupero, az ENSZ Világkereskedelmi és Fejlesztési Kon- USA
A nagyobb jövedelmü Ázsia
ferenciájának (UN Conference on Trade and Development -
Más ipari országok
UNCTAD) jelenlegi fotitkára oszintén fogalmaz a multilaterá- Latin-Amerika
India
lis kereskedelmi rendszerrol adott értékelésében. Szerinte "konk-
Kelet-Európa és az
rétan bizonyitható", hogy a globális kereskedelmi szabályok "na- egykori Szovjetunió
Az alacsonyabb jövedelmu Ázsia
gyon is kiegyensúlyozatlanok, és igazságtalanok a fejlodo orszá- Egyéb
Afrika
gokkal szemben". Miért van az, teszi föl Ricupero a kérdést,
-10 O 10 20 30 40 50 60 70 80
hogy mig a fejlett országoknak évtizedek álltak rendelkezésük-
milliárd $
re, hogy gazdaságaik "alkalmazkodjanak" a harmadik világból

36 37
A BRETTON WOODS-I TRIÓ A BRETTON WOODS-I TRiÓ

A WTO az igazhituek monomániás meggyozodésével dolgo-
zik a szabadkereskedelmi program megvalósításán_ Ugyanak-
kor egyre tobb az aggódó hang a szervezet globalizációs torek-
véseivel kapcsolatban. A bírálókat különosen aggasztja az új Vi-
tarendezési Testület (Dispute Settlement Body - DSB), amely
törvényes eszközöket kínál arra, hogy az egyik tagország ke-
mény szankciókat vezessen be a másikkal szemben, és különo-
sen azokkal szemben, akík netán nem értenek egyet a globális
kereskedelmi szabályoknak a szervezet általi értelmezésével.
Minden tagország, amely hátsó szándékokkal vág bele valami-
lyen üzletbe, megkérdojelezheti egy másik ország törvényeit és
szabályait, arra hivatkozva, hogy azok megsértik a WTO elo-
írásait.
Azelott, ha a GATI meg akarta fegyelmezni valamelyik tagor-
szágot a játékszabályok megsértéséért, akkor ebben minden tag-
országnak egyet kellett értenie. A WTO-nak viszont már sokkal
nagyobb hatalma van. A vitarendezési testület kinevezett
"szakértokbol" áll, akik zárt ajtók mögött vizsgálják ki az esetet.
S ha a DSB szankciók bevezetése mellett dönt, azokat csak úgy
lehet elkerülni, ha minden tagország ellenzi az intézkedést -
ami gyakorlati képtelenség. A WTO-rendszer tulajdonképpen
egy kereskedelmi über alles. A környezetvédelmi törvények, a
munkaügyi normák, az emberjogi törvények, a közegészségügyi
politika, a kultúra védelme, az élelmiszer-biztonság vagy bármi-
lyen más, "nemzetí érdeket" szolgáló politika megtámadható,
mint a szabadkereskedelem "méltánytalan" akadályozása.

AZ ARANYSTANDARD

Az I930-as évek nagy gazdasági világválságáig az arany volt az a nemesfém. amelyet aranymennyiség csökkenése arra kényszeritette a kormányt, hogy csökkentse
a világ legnagyobb kereskedo országai elismertek és elfogadtak általános csereesz- a forgalomban lévo pénz mennyiségét. Minthogy a pénz beváltható volt aranyra,
közként. Az arany akkor kezdte átvenni ezt a szerepet, amikor az ipari forradalom a kormányok is és a bankok is biztosak szerettek volna lenni abban, hogy szük-
után robbanásszeru fejlodésnek indult a világkereskedelem. Az aranystandardot (az ség esetén van elegendö fedezetük. Ha kevesebb pénz van forgalomban, akkor
aranyérme-pénzrendszert) elsoként Nagy-Britannia fogadta el, 1816-ban; az USA az általában lenyomja az árakat, visszafogja a gazdasági tevékenységet és csök-
I873-ban váltott, s I900-ra a világ nagy része csatlakozott hozzá. kenti az importot. A fogadói oldal országai felé irányuló aranyáramlás pedig ez-
A nemzeti valuták többsége átválthatö volt aranyra. A papir bankjegyeken zel ellentétes hatásokat eredményez. A kormányok több pénzt fognak kibocsá-
gyakran volt olvasható a felirat. hogy ••kérés esetén a bank garantálja a tulajdo- tani a gazdaságba, hogy fedezzék a páncéltermekben lévo, megnövekedett
nos kifizetését" azonos értéku arannyal. Ez azt jelentette, hogy az ember, ha épp aranymennyiséget, és az árak megindulnak fölfelé.
arra támadt kedve, bemehetett a bankba és becserélhette a bankjegyét azonos Az I930-as évek nagy gazdasági világválsága nyomán ~ országok egymás után
értéku aranyra. mondtak le az aranystandardról, ezzel (export juk olcsóbbá tételévei) igyekez-
Ennek megfeleloen minden ország az arany unciáiban (1 uncia = 28,35 g) ha- vén "versenyelonyhöz" jutni kereskedelmi partnereikkel szemben. A II. világhá-
tározta meg nemzeti valutája érté két. Kényelmes módja volt ez a nemzeti ke- ború után megpróbálták módosítani az arannyal való kapcsolatot, amikor is az

reskedelmi számlák rendezésének. A rögzitett aranystandardtói pedig azt vár- USA a dollár értékét az aranyuncia 1/35 részében (0,81 g) határozta meg, de a
ták, hogy stabilizálja a valutaárfolyamokat is és az egyes országok gazdasága it is. készpénztulajdonosok már nem válthatták át aranyra a bankjegyeiket, az arany-
Egy ország gazdagságát azzal lehetett mérni, hogy mennyi aranyat tárol a páncél- érméket pedig kivonták a forgaiomból. I 973-ban aztán Richard Nixon elnök
termeiben; ez persze tisztességtelen elonyt is jelentett azon országok számára, felfüggesztette az amerikai arany rögzitett árfolyamon való átváltását külföldön
amelyeknek volt szerencséjük nagy természetes aranykészleteken ülni. tartott dollárra. Ettol kezdve az arany egyszeru en az áruk egyike lett, s árát a
A rögzitett standardként funkcionáló arannyal viszonylag könnyu volt nyo- kereslet és kinálat törvényei szabják meg. Sok ország (akárcsak a Nemzetközi
mon követni a nemzetközi kereskedelem hullámzásait. Ha egy ország import ja Valutaalap) továbbra is hatalmas aranykészleteket tartalékol, s alkamanként el-
meghaladta az exportját. akkor a számlák kiegyenlítése érdekében aranyat kel- ad bizonyos mennyiséget a szabadpiacon - bár az eladók vigyáznak arra, hogy ne
lett küldeni azokba az országokba, amelyekkel szemben fennállt a tartozás. Az árasszák el a piacot és ne nyomják le túlságosan az árakat.

38 39
A BRETTON WOODS-I TRiÓ
Már elofordult néhány olyan eset, amikor a WTO az "azo-
nos versenyfeltételek" megteremtésének igyekezetében hatéko-
nyan szállt szembe egy-egyország torvényeivel. Jó példája ennek
a WTO nemrégi, az Európai Unió ellen hozott határozata a ba-
nánimport kérdésében. A WTO "legnagyobb kedvezményben
részesített ország" záradéka eloírja, hogy a különbözo tagorszá-
gokból származó azonos termékeket egyenlo módon kell kezel-
ni. A Loméi Egyezmény értelmében az EU ígéretet tett, hogy
elonyben részesíti az európaiak korábbi afrikai, karibi és csen-
des-óceániai gyarmatairól származó banánt. Az itteni banán-
termesztok általában kis földbirtokokon gazdálkodnak, és ke-
vésbé támaszkodnak a rovarirtó-intenzív ültetvényes módsze-
rekre, mint az amerikai óriáscégek (Dole, Chiquita).
Az európaiak hangsúlyozták, hogy ez az o szuverén politiká-
juk a korábbi gyarmatokkal szemben, az USA azonban azzal ér-
velt, hogy az EU-vámok elzárták a jól fizeto európai piacokat a
Közép-Amerikában muködo amerikai banánvállalatok elol.
A WTO a vitában az USA javára döntött, kijelentve, hogy az
európai preferencia tisztességtelen versenyfeltételeket terem-
tett. A karibi térség kis szigetországai viszont, amelyeknek oly
nagy szükségük van a banánkereskedelembol származó jövede-
lemre, attól félnek, hogy a döntés elvágja oket a garantált pia-
coktól és tönkreteszi az egész banánágazatot.
Minden országnak joga van, hogy saját gazdasági érdekeinek
támogatására igénybe vegye a DSB-t. De a helyzet az, hogy a vi-
lág legnagyobb kereskedo országai egyben a világ legerosebb
gazdasági szereploi is, s így az erosebbek hajlamosak arra, hogy
az új szabályok adta lehetoségeket a gyengébbek feletti uralko-
dásra használják ki.
A "nemzeti eljárásmód" záradék alapvetoen azt szögezi le,
hogy egy ország semmilyen alapon nem alkalmazhat diszkrimi-
nációt a külföldi eredetu termékekkel szemben. És ezzel meg-
fosztja az egyes országok kormányait attól a lehetoségtol, hogy
a saját polgáraik morális, etikai vagy gazdasági érdekét szolgáló
gazdaságpolitikát folytassanak. Ha például az árut embertelen,
40
A BRETTON WOODS·I TRiÓ
kiszipolyozó gyermekrnunkával állitják elo, akkor az nem
veheto számításba. És ugyanez a helyzet, ha egy külföldi gyár
szennyeZi a levegöt és mérgezi a vizeket, ha éhbért fizetnek a
dolgozóknak, vagy ha maga a termék mérgezo vagy veszélyes.
A WTO szabályai szerint ha egy ország megtagadja valami-
lyen termék importját, arra hivatkozva, hogy az közegészség-
ügyileg vagy környezetileg ártalmas, akkor ezt az állítást az illeto
országnak magának kell tudományos eszközökkel bizonyítania.
Így például Kanada, a világ legnagyobb azbeszttermeloje azt
kérte a WTO vitarendezési testületétol, hogy kényszerítse az
Európai Közösséget az ismert rákkelto anyag újbóli importálá-
sára. S amikor az Európai Unió (EU) megtiltotta az észak-ame-
rikai hormonkezelt marhahús behozatalát, akkor az USA a
WTO elé vitte az ügyet, és arra hivatkozott, hogy a marhák hor-
monos takarmányozása nem veszélyezteti az emberek egészsé-
gét. Az nem számított, hogy a hormonkezelt marhahús EU-s
tilalma épp úgy vonatkozott az európai tenyésztokre, mint a
külföldiekre. A WTO testülete az USA javára döntött, gyakor-
latilag kimondva, hogy az európaiaknak nincs joguk olyan tör-
vényeket hozni, amelyek támogatják a hormonkezeléssel szem-
beni ellenkezésüket. Az EU-t utasították, hogy minden évben
kárpótlást nyújtson az amerikai termeloknek az exportbevételi
veszteségekért. Az USA pedig megtorlásullOO százalékos vá-
mot vetett ki egy sor európai importtermékre, egyebek közt a
mustárra, a sertéshúsra, a szarvasgombára és a rokfort sajtra.
Idoközben az amerikai (USA) szállítási óriáscég, a United
Parcel Service (UPS) azért lobbizott Washingtonban, hogy a
WTO citálja vitarendezési testülete elé a kanadai állami posta-
szolgálatot. A UPS azt állítja, hogy Ottawa nem tisztességes mó-
don támogatja a kanadai postát, s ezzel jogtalan elonyre tesz
szert a potenciális ügyfelek megszerzésében. Ottawa válaszul be-
jelentette, hogy meg akarja tiltani egy kaliforniai cégnek, hogy
édesvizet exportáljon Kanadából.
És ez folyik most a gazdasági globalizációnak ebben a feje te-
tejére állt új világában. Azok az intézmények, amelyek fél évszá-
41
A BRETTON WOODS-I TRiÓ

zaddal ezelott jottek létre a Bretton Woods-i megállapodások 3.ADÓSSÁG ÉS

nyomán, minden évtized elteltével egyre fontosabb tényezokké SZERKEZETÁTALAKíTÁS
váltak. Az o elképzeléseik és az o programjaik szabják meg ma
is a világgazdaság haladási irányát. Közös erovel szorgalmazzák
a kereskedelem és a beruházás teljes liberalizálását, amit sziv- A fejlodo országok egy új gazdasági világrendért harcolnak,
vel-lélekkel támogatnak a világ legnagyobb bankjai és vállalatai amelyben igazságosabb kereskedelmi feltételek uralkodnak, s
is. Azt mondják nekünk, hogy az emberiség problémáit egy ezt a törekvésüket igyekeznek elfogadtatni olyan ENSZ-szer-
szabályoktól, kötöttségektöl mentes, privatizált és nagyvállala- vezetekkel, mint például a UNCTAD, és olyan termelo kartel-
tok által irányított szabad piac oldja majd meg. Ennek bizonyí- lekkel is, mint például az OPEC. Az olajdollárok elárasztják a
tékait azonban nem olyan könnyu megtalálni. nyugati pénzügyi központokat, Nixon elnök pedig lebegteti
a dollárt, szabotálva a Bretton Woods-i rögzitett árfolyamos
1. Khor, Martin: WTO must correct imbalonces against South. Third World Network Features, 1999.
október.
átváltási rendszert. Amikor a harmadik világ adósságai megnö-
vekednek, az IMF és a Világbank közbelép, hogy kihúzza a baj-
ból az adósságcsapdába került országokat. Ennek fejében azok-
nak bele kell egyezniük a "szerkezetátalakitásba", ami az ol-
csó exportnak kedvez és terjeszti a szegénységet mindenütt a
déli féltekén.

A világ olyan drámai változásokon ment át az utóbbi fél évszá-

zadban, hogy nehéz elhinni például, hogy alig négy évtizeddel
ezelott a frissen felszabadult afrikai és ázsiai gyarmatok a név-
legesen független latin-amerikai testvéreikhez csatlakozva egy
"új gazdasági világrend" (new international economic order -
NIEO) kialakítását szorgalmazták. Az 1960-as és '70-es években
radikális változás iránti, mélyrol fakadó igény tört elo az Észak-
Amerika és Nyugat-Európa privilegizált körein kívül élo em-
berekbol, vagyis a világ népességének kétharmadából. Eroteljes
mozgalom indult a gyarmati örokség lerázásáért és az országok
kozotti gazdasági igazságosságon alapuló új világrendért.
A harmadik világ egyes országai elkezdték keresni a módját,
hogy miképpen tudnák erosíteni alkupozicióikat Európa és
Észak-Amerika iparosodott országaival szemben, kihasználva
azt a helyzetet, hogy kulcsfontosságú nyersanyagokkal rendel-
keznek. Az olyan csoportok, mint például az OPEC (Organi-

42
ADÓSSÁG ÉS SZERKEZETÁTALAKíTÁS ADÓSSÁG ÉS SZERKEZETÁTALAKíTÁS

zation of Petroleum Exporting Countries - Koolajexportáló A harmadik világ országai olyan politikai szervezetekbe tö-
Országok Szervezete) azt remélték, hogy sikerül együttmu- mörültek, mint például az EI Nem Kötelezett Országok Szövet-
ködniük a koolajellátás ellenorzésében és felsrófolniuk az olaj- sége, amely kezdetben kísérlet volt a Nyugat és a Kelet (a szov-
árat, s így majd nagyobb mértékben részesedhetnek a globális jet bIo kk) között folyó, kiélezett hatalmí harcbó! való kitörés-
javakból és jólétet teremthetnek népeik számára. A "termeloi re. Az ENSZ-ben a fejlodo országok megalakították a ,,77-ek
kartellek" szenvedélyesen érveltek egyes exportcikkek, például Csoportját", amely fontos szerepet játszott az ENSZ Kereske-
a cukor, a kávé, a kakaó, az ón és a gumi árának felemelése delmi és Fejlesztési Konferencia (UN Conference on Trade
mellett, hogy így azok a szegény országok, amelyek boldogulá- and Development - UNCT AD) létrehozásában. A szegény or-
sa alapveto en egy vagy két nyersanyag exportjától függ, na- szágok az UNCTAD-on belül igazságosabb kereskedelmi felté-
gyobb bevételhez juthassanak és jobban tudják irányítani saját telekért küzdöttek. Sok frissen felszabadult déli ország az
fejlodésüket. Eros és zajos ellenzés sei fogadták a transznacio- 1950-es és '60-as években még mindig erosen függött a nyers-
nális vállalatok növekvo hatalmát, amelyek az o megítélésük anyagok exportjától. Tettek bizonytalan próbálkozásokat, és
szerint saját érdekeiknek megfeleloen igyekeznek átrendezni a szilárdan hitték, hogy ki kell építeni a helyi ipari kapacitásokat
világot. De amikor a szegény országok megpróbálták kiero- és támogatni kell az "új gazdaságí világrend" megteremtésére
szakolni fö exportcikkük árának felemelését, gyakran azzal a irányuló erofeszítéseket. Miért van az, tették föl a kérdést, hogy
helyzettel szembesültek, hogy e cikk feldolgozását, terjesztését bármit is importáljanak Nyugatról, az iparcikkekrol az alkatré-
és értékesítését illetoen a nyugati cégek majdnem monopol- szeken át az élelmiszerig, annak az ára folyton csak emelkedik,
helyzetben vannak. A NIEO alapelveinek 197 4-es deklaráció- míközben az o mezogazdasági exportjuknak és a nyersanyaga-
ja a csúcspontját jelentette az "elnyomottak új szolidaritásá- iknak az ára ugyanaz marad vagy éppen csökken?
nak", amely elterjedt a fejlodo országok népei között. Ennek kiáltó igazságtalansága felháborította és kiábrándítot-
Az évszázados gyarmati igazságtalanságok által hajtva, és az ta az olyan vezetoket, mint a tanzániai Julius Nyerere, aki a
algériai Fanon, a ghánai Nkrumah, az indiai Gandhi, az indo- folyton romló kereskedelmi feltételekrol szólva azt mondta,
néziai Sukarno, a tanzániai Nyerere és a latin-amerikai Castro olyan ez, mintha állandóan "lefelé menne velünk a mozgó-
radikális eszméit felhasználva ezek a "harmadik világbeli" or- lépcsö". A nem olajexportáló fejlodo országok csupán 1980 és
szágok nekiláttak közös erovel kikezdeni az Egyesült Államok 1991 között majdnem 290 milliárd dollárt veszítettek fo ex-
és Nyugat-Európa megingathatatlannak tuno hatalmát. portcikkeik csökkeno árának következtében. Válaszul erre a
A NIEO nem egy vidéki vagy parasztmozgalom volt. Haladó gazdasági diszkriminációra a harmadik világ országai elkezdték
értelmiségiekbol és politikusokból állt össze, akik helyesen lát- követeln í a nyugati "feltétel nélküli" segítség növelését; lazább
ták, hogy a szabályozatlan szabad piacok sohasem fogják csök- feltételeket a fejlesztési hitelek számára; és az új gyártási tech-
kenteni a globális egyenlotlenSégeket. Ezek a vezetok jobb ke- nológiák gyorsabb átvitelét Északról Délre.
reskedési feltételeket és egy igazságosabb nemzetközi gazdasági Ezenkívül a legtöbb fejlodo országban a kormány aktív szere-
rendszert követeltek. S amikor az alkudozások nem vezettek pet vállalt a nemzetgazdaság irányításában. Ezek az országok
eredményre, a termelo országok elkezdtek különbözo árucik- joggal féltek attól, hogy az óriási gazdasági egyenlotlenségek vi-
kekre kereskedelmi szövetségeket létrehozni. lágában nagyon könnyen bedarálhatják oket a saját érdekeiket
leso nyugati kormányok és azok nagy hatalmú üzleti partnerei.

44 45
ADÓSSÁG ÉS SZERKEZETÁTALAKíTÁS ADÓSSÁG ÉS SZERKEZETÁTALAKiTÁS

Ez volt a fo oka annak, hogy sok harmadik világbeli ország óva- Az Egyesült Államok gazdasága teljes sebességre kapcsolt és
tosan bár, de megpróbálta szabályozni a kulföldi befektetése- elkezdett veszdyesen túlpörögni. A vietnami háború eszkalá1ó-
ket, és fenntartani legalább egy minimális kereskedelmi korlá- dásával az amerikai jegybank szerepét betöltö Federal Reserve
tozást. Board dollármilliókat pumpált át a konfliktus finanszírozásá-
A latín-amerikai országok különösen sikeresek voltak a helyi ra. Az infláció felfelé kúszott, s az USA külföldi adóssága is
feldolgozóipar, a foglalkoztatottság és a jövedelmezoség fellen- csak hízott, minthogy pénzelni kellett a háborút.
dítését cdzó "importhelyettesítés" támogatásában. Az olyan or- A Világbank elnöke, Robert McNamara is beszállt a ringbe,
szágok, mint Brazília és Argentína, az adóztatás, a vámpolitika és az 1970-es években nagy kölcsönszerzödéseket kötött a Dél-
és a pénzügyi kedvezmények kombinációját alkalmazta a kül- lel - "fejlesztési" céllal is (lényegében az alapvetö infrastruktú-
földi és a hazai beruházások ösztönzésére. Amerikai és európai ra kiépítésére, hogy visszavezessék az elmaradott gazdaságokat
autógyárak üzemeket létesítettek itt, hogy kihasználják az im- a piacrendszerbe), és azért is, hogy feltartóztassák a vélelmezett
portkorlátozások adta lehetoségeket. A fejlesztési cd az iparo- világméretu kommunista fenyegetést. A bank déli érdekeltsé-
sítás ösztönzése volt, hogy helyben állítsák elo a termékeket és gei megötszörözodtek ez alatt az évtized alatt.
növeljék az exportbevételeket. Ez azzal a további elonnyel is Ugyanebben az idoben óvatos optimizmus uralkodott el a
járt, hogy csökkentette az importot, amivel csökkent a szu- fejlödo országokban Délen, amelyet a középmagas növekedési
kösen rendelkezésre álló külföldi valuta iránti igény is, a hazai ütem táplált, valamint az alapanyagok, foként a koolaj árának
toke pedig az országon belül cirkulált. Az importhelyettesítés rövid távú felfutása. Az OPEC volt az elso és végül a legsikere-
idoszaka azonban, sajnos, nem tartott sokáig. A latin-amerikai sebb harmadik világbeli "termeloi unió". Ezek az országok ösz-
országokat gyorsan rákényszerítették az importkorlátozások le- szefogva és az olaj termelést ellenorizve képesek voltak a három-
építésére, s így az 1960-as évek végén már nem létezett hazai szorosára, hordónként 30 dollár fölé emelni az olaj árát. En-
autó-, tévé-, hutogép- és egyéb tartós fogyasztásicikk-gyártás. nek eredményeképpen óriási költségvetési felesleg keletkezett
Mégis el lehet mondani, hogy bár rövid ideig tartó, de fontos az OPEC-tagországoknál- csak az 1972-77-es idoszakban 310
próbálkozás volt ez a világhatalmi egyensúlynak a szegény or- milliárd dollár. Ez az "olajválság" végiggyuruzött a világgazda-
szágok számára kedvezo módosítására. ságon, két számjegyu inflációt és súlyos "újrahasznosítási"
problémát okozva.
Felmerült a kérdés, hogy mit kezdjenek az OPEC-tagorszá-
úJ GAZDASÁGI REND gok az ölükbe hullott, hatalmas mennyiségu "olajdollárral".
Egyesek ragyogó új repülotereket és eromuveket építettek
De még az új gazdasági világrend hangos követelése elott nagy belole vagy más nagyszabású presztízsberuházásokra költötték.
jelentoségu változások kezdtek kibontakozni, amelyek drámai De a pénz nagy része végül befektetésként jelent meg az északi
módon és évrizedekre meghatározták a szegény országok sorsát. pénzügyi központokban, vagy betét formájában a fejlett ipari
Az 1960-as évek végére a rögzített valutaárfolyamok stabil pénz- országok kereskedelmi bankjainál halmozódott föl. Ezzel szü-
ügyi rendszerérol, s a dollárról, mint egyetlen nemzetközi valu- letett meg az "eurovaluta" piaca, vagy is az a hatalmas meny-
táról szott Bretton Woods-i álom szertefoszlott az amerikai ke- nyiségu készpénz, amely a pénzt eredetileg kibocsátó országok
reskedelmi és költségvetési deficit nyomására. határain kívül tartózkodott. A legfontosabb "eurovaluta" a dol-

46 47
ADÓSSÁG ÉS SZERKEZETÁTALAKiTÁS
lár volt, de jelentos hányadot tett ki a francia frank, a holland
forint, a nyugatnémet márka és az angol font.
Az új OPECpénzzel elárasztott nyugati bankok pedig elkezd-
tek kölcsönkérok után nézni. Nem sokáig kellett keresgélníük.
Hamarosan milliós hitelek áramlottak a nem olaj termelo har-
madik világba, amelynek kormányai az emelkedo energiaszám-
lák kifizetésével küszkodtek és ambiciózus fejlesztési céljaikhoz
kerestek szabad pénzt. Az olajárak jelentos növekedése ugyan-
akkor felgyorsította az inflációt az egész világon. Az árak meg-
ugrottak, miközben a növekedés aggasztóan lelassult, a közgaz-
dászok szótárába pedig bevonult egy új szó, a "stagfláció".
A gazdasági káosz kellos közepén Richard N ixon amerikai el-
nök egyoldalú lépést tett és feloldotta a dollár aranyhoz kötött-
ségét. Ennek eredményeképpen a világ áttért a lebego valutaár-
folyamokra. Nixon le is értékelte az amerikai dollárt a többi
nagy világvalutához képest és felemelte a kamatlábakat, ami
óriási hatással volt a világgazdaságra.
A dollár értékének megnyirbálásával Washington tulajdon-
képpen csökkentette a világ többi országával szemben fennálló
hatalmas adósságát. Az USA nagy költségvetési hiányt halmo-
zott föl, hogy fizetni tudja a vietnami háború költSégeit. Ahogy
a kamatlábak megemelkedtek, az OPEC olajárszorításában
vergodo országok (nagyrészt USA-dollárban jegyzett) euro-
dollár-kölcsöneinek költSége szinte egyik napról a másikra a
kétszeresére, sot a háromszorosára nott. A nem olaj termelo
harmadik világ adóssága 1973 és 1982 között az ötszörösére
növekedett és elérte a szédíto, 612 milliárd dolláros összeget.
A bankok, hogy fizetni tudják a betétek után a megemelt kama-
tokat, kétségbeesetten keresték a hitelnyújtási lehetoségeket, s
így a hitelfeltételek akkoriban nagyon lazák voltak. A diktáto-
rok, akik viszonylag könnyen ki tudták préselni a pénzt megfé-
lemlített alattvalóikból, jó választásnak tuntek a biztos megté-
rülési lehetoségeket kereso hitelezok szemében.
Az olajdollárkölcsönöket néha grandiózus és rosszul elo-
készített projektekre fecsérelték. Néha egyszeruen ellopták - a
48
ADÓSSÁG ÉS SZERKEZETÁTALAKiTÁS
harmadik világbeli elit átszivattyúzta a saját személyes bankszám-
láira, ugyanazokba az északi bankokba, amelyek az eredeti köl-
csönt nyújtották. Gyakran pedig elpocsékolták és szétlopkodták.
KÉTES KÖLCSÖNÖK
A tapasztalatok mindenütt hasonlóak voltak a déli régióban.
Az 1960-as évek közepétol az 1980-as évek közepéig zsarnoki
rendszerek terjedtek el Latin-Amerikában és mindenütt a csa-
lás és átverés nagyon kifinomult technikáit alkalmazták. Ázsiá-
ban és Afrikában a nagy hatalmú, befolyásos barátokkal kér-
kedo és óriási magánvagyonokat harácsoló megalománíás figu-
rákat lelkesen pénzelte a nemzetközi bankvilág. A dolog olyan
flottul ment, hogy a hitelek szinte korlátlanok voltak - különö-
sen akkor, ha a kedvezményezett kormányok a hidegháború
nyugati oldalán küzdöttek és nagy tételekben vásároltak fegy-
vert az északi szállitóktól.
A korrupt vezetoknek juttatott ilyen ostoba hitelek példái
közismertek. A Fülöp-szigeteki diktátor, Ferdinand Marcos a
feleségével, Imeldával és cimboráival együtt becslések szerint az
országnak juttatott összes hiteleknek körülbelül egyharmadát
tette zsebre különféle jutalékok formájában. Amikor végül le-
mondásra kényszerítették, magánvagyona már kb. 10 milliárd
dollárra rúgott.
Nincs nyoma annak, hogy hová tunt az argentin katonai dik-
tatúra által 197 6 és 1983 között felvett 40 milliárd dolláros hi-
tel 80 százaléka. Az argentinok azt követelik, hogy kormányuk
vagy számoljon el a pénzzel, vagy nyilvánittassa törvénytelen-
nek a kölcsönöket. Úgy tunik, a New York-i bankok tudták,
hogya pénzt elsikkasztják, hogy részesedéseket és gyanús köl-
csönöket osztogatnak belole a katonai vezetéshez közel álló cé-
geknek, s hogy az IMF állitólag szemet hunya csalások felett.
Ma már az is köztudott, hogy a katonai vezetés a kölcsönök egy
részébol fegyvert vásárolt a Falkland (Malvin)-háborúhoz.
49
ADÓSSÁG ÉS SZERKEZETÁTALAKiTÁS ADÓSSÁG ÉS SZERKEZETÁTALAKiTÁS

AFRIKA REJTETT GYILKOSAI EGYRE MÉLYEBBEN AZ ADÓSSÁGBAN

Emberek halnak meg csöndben, de igen nagy számban Zambia egész területén. És
nem valamiféle természeti katasztrófa miatt, hanem az arctalan nyugati gazdaság- A ,,]ubilee 2000" civil mozgalom 1997-töl a millennium elsö
politikusok tevékenységének közvetlen eredményeként. A Világbank és a Nem- évéig világméretu kampányt folytatott, hogy szüntessék be a
zetközi Valutaalap több mint 20 éven át szerkezetátalakítási programokat
kölcsön folyósítását a világ legszegényebb országainak. A] u bi-
eröltetett a tönkrement afrikai országokra, és nem látta, hogy micsoda rombolást
lee kutatói szerint a harmadik világ mostani adósságának majd-
visz végbe eue!. A vállalkozásba a kontinens majdnem minden országa belebukott.
"Ha látni akarják a szerkezetátalakítás hatását - mondta Emily Sikazwe, a nem a negyede (közel 500 milliárd dollár) azoknak a kölcsö-
Nok a Változásért nevu szegénységellenes csoport vezetoje -, akkor menjenek nöknek az eredménye, amelyekkel különféle diktátorokat tá-
el a lusakai Egyetemi Oktatókórházba (UTH)." mogattak körülbelül 25 országban.!
A város legnagyobb kórháza, a UTH egyik zsúfolt kórtermében csont-bor
A pénz szabadon és gyorsan áramlott az 1980-as és az 1990-
alakok dideregnek szakadozott takarók alatt. Az ágyakat családtagok állják kö-
es években. De az egyre növekvö adósságtorony egyszercsak
rül, akik egy kis élelmet hoztak a betegeknek, hogy kipótolják a kórházi koszt
szukös bab- és kukoricaadagjait. Egy másik kórteremben kisebb ágyak sorakoz- megroppant és ingadozni kezdett. A kormányok egymás után
nak, s bennük a gyermekek szép lassan haldokolnak olyan, ma már gyógyítható kerültek pénzügyi válságba. Az általuk felhalmozott és esztelen
betegségektol, mint a tbc, a malária és a tüdogyulladás. projektekre eltékozolt vagy privát bankszámlákra menekített
Az épulet másik részében egy tisztább, takarosabb kórteremben az ágyak fe-
kölcsönpénzek akkora összeget tettek ki, amelyet már nem tud-
le üres. Ez a fizetos részleg, ahol a tehetosebb családok 100000 kwacha (40 $)
tak törleszteni a külföldi valutabevételekböl és az otthon besze-
lefizetésével valamivel jobb gyógyulási lehetoségeket vásárolhatnak betegeik szá-
dett adókból.
mára. Ez az, amit a Világbank bürokratái úgy neveznek, hogy "fogyasztóbarát"
egészségügyi ellátás. Ebben az idöben az IMF szigorú politikai feltételeket kezdett
Közben Misisi nyomornegyedében öt emberbol négynek nincsen munkája, és követelni a szegény országokkal szemben, amelyeket arra kény-
a munkanélküliek seregének egy része akkor alakult ki, amikor a Világbank és az
szerítettek, hogy a fizetési mérlegeikben támadt zavaraik kap-
IMF közgazdászai arra az elhatározásra jutottak, hogy Zambiában az állami szek-
csán az alaphoz forduljanak átmeneti támogatásért. Az 1970-
tor "fel van duuasztva", és jót tesz majd neki egy kis privatizáció. Csakhogy a pri-
vatizált állami vállalatok fele mára már csodbe ment, és sok ezer ember veszítet- es években és az 1980-as évek elején az IMF már csak akkor
te el az állását. Mások, mint például az ötgyermekes özvegy, Esnart Banda, re- nyújtott kölcsönt, ha a kormányok megfogadták az alap közgaz-
ménytelen helyzetben küzd a fennmaradásért. Napi kb. 2000 kwachát (0,60 $) dászainak a tanácsait, akik a maguk módján ítélték meg, hogy
keres zöldségeladásból egy Misisi környéki piacon. Naponta általában csak egy-
a déli országok mit rontottak el és azt hogyan hozhatják hely-
szer tud enni adni a gyermekeinek, akik közül a legkisebb tébécés. Ok is bele-
re. Az alap elöírásait beleszötték az azokkal az országokkal kö-
tartoznak a zambiai gyermeknépességnek abba a 40 százalékába, amely króni-
kus alultápláltságban szenved. tött megállapodásokba, amelyeknek azonnali készpénzre volt
,Afrika csak az afrikaiak részvételével képes fejlodni - mondja Emily Sikazwe.- szükségük. Az alap lényegében úgy érvelt, hogy az adós orszá-
A zambiai civil szervezetek ezért harcolnak. Azt követelik, hogy az afrikaiak be- gok problémái a hazai gazdaságban mutatkozó "túlzott keres-
leszólhassanak országaik kormányzási ügyeibe. De ha az IMF és a Világbank köz-
lerböl" fakadnak. Ugyanakkor érdekes módon nem firtatták
gazdászai meg akarják érteni ezt a jogos igényt, akkor ki kell mozdulniuk elegáns
washingtoni irodáikból, és ellátogatniuk Lusakába, s ha valóban komolyan gon-
azoknak a magánbankoknak a felelösségét, amelyek annak ide-
dolják, akkor aUTH-ba és Misisibe is. S ha már ott vannak, akkor meg kell hall- jén a legtöbb kétes kölcsönt kihelyezték (s ne feledjük, nagyon
gatniuk, hogy mit mondanak az ottani emberek." is jól látták, hogy hová és kinek).
Mark Lyna. publicista, környezetvédelmi és gazdaságfejlesztési témák szakírója.

so SI
 ADÓSSÁG ÉS SZERKEZETÁTALAKiTÁS
ADÓSSÁG ÉS SZERKEZETÁTALAKiTÁS

AZ IMF RECEPTJE A Világbank és az IMF maradéktalanul kihasználta ezt az új

Az alap szerint ez a túlzott kereslet túl sok importot és elég ke-
vés exportot jelentett. Megoldásként pedig a helyi valuta leér-
tékelését és a kormányzati kiadások megnyirbálását javasolták.
A várakozások szerint ez lelassítja a gazdaságot és visszafogja a
belföldi keresletet, fokozatosan csökkenti az importot és növe-
li az olcsóbb exportot. Így aztán idovel, mondta az IMF, a fize-
tési mérleg hiánya el fog tunni. Az országokat többé vagy kevés-
bé rákényszerítették, hogy fogadják el ezeket a megszorító in-
tézkedéseket, ha meg akarják kapni az IMF "jóváhagyó
pecsétjét". Amely nélkül a világgazdaság perifériájára taszíttat-
nak. Az IMF is és a Világbank is már az I970-es években sür-
gette az adós országokat, hogy vezessenek be mélyebb "szerke-
zetátalakítási" intézkedéseket, de a kölcsönöket fölvevo kormá-
nyok nem fogadták meg ezt a tanácsot.
I982-ben aztán Mexikó bejelentette a hitelezoinek, hogy to-
vább már nem tud fizetni, és kitört a harmadik világ teljes köru
"adósságválsága". Az északi politikusok és bankárok elkezdtek ag-
gódni, hogy a visszafizethetetlen kölcsönoknek már a puszta mér-
téke is aláaknázhatja a világ pénzugyi rendszerét. A nemzetközi
pénzvilágon a pánik lett úrrá, ahogy a déli országok egészsora ke-
rült a gazdasági összeomlás szélére. Erre válaszul a Világbank is
és az IMF is bekeményített, és elkezdett nagyobb változtatásokat
követelni az adós államok gazdaságpolitikájában. Az olyan orszá-
gokat, mint például Ghána, már I983-ban rákényszerítették,
hogy beálljon a sorba és szigorú megszorításokat vezessen be.
Pár évvel késobb James Baker amerikai pénzügyminiszter
hivatalos szintre emelte ezt az új startégiát, igyekezvén rákény-
szeríteni a harmadik világ országait gazdaságaik radikális "átala-
kítására", hogy ezáltal képesek legyenek törleszteni az adÓSSága-
ikat. A "Baker-tervet" a Világbank és az IMF I985-ös találkozó-
ján hirdették meg, amelyen mindkét szervezetet felszólitották,
hogy átfogóbb "kiigazításokat" fogadtassanak el az adós orszá-
gok gazdaságpolitikájában.
lehetoséget. Kozos erovel indították be a harmadik világ "szer-
kezet-átalakitásának" politikáját: a gazdaságokat lehutotték és azt
kovetelték, hogy az állam ne csak a vállalkozásokból vonuljon ki,
hanem a leginkább rászorultak alapveto egészségügyi és szociá-
lis ellátásából is. A külföldi valutát hozó export elsobbséget él-
vezett az alapveto létszükségleti cikkekkel, az élelmiszer-terme-
léssel és más hazai felhasználás ú fogyasztói javakkal szemben.2
A Valutaalap I986-ban állította össze az elso "hivatalos" szer-
kezetátalakítási eszközt (Structural Adjustment Facility). Ha-
marosan követte a Világbank is, és I989-ben már az olyan or-
szágok 75 százalékával voltak szerkezetátalakítási kölcsönszer-
zodései, amelyek hasonló hiteleket az IMF-tol is fölvettek.
A Világbank kondíciói kiterjesztették és megerosítették a pénz-
ügyi "liberalizációra" és a piacnyitásra vonatkozó IMF-elo irá-
DÉL FIZET ÉSZAKNAK
Az I990-es években az adósság nagyrészt azért növekedett, hogy az
adósok fizetni tudják a meglévo kolcsonök után járó kamatokat. Az
újabb hiteleket nem termelo beruházásokra és nem a szegénység leküz·
désére forditották. Az 1990 és 1997 kozé eso nyolc évbol hatban a
fejlodo országok az adósságszolgálat keretében többet fizettek (törlesz-
tés plusz kamat formájában), mint amennyit kaptak az új hitelekben -
nettó 77 milliárd dollár átutalása a szegény Déltol a gazdag Északnak.
KI FIZETÉSEK (milliárd $)
..
Osszesen 1,607 230 262 269
160 160 163 172 191
132133154175 172
229 252
BEFIZETÉSEK(milliárd $) 292
Összesen 1,530
Külso adósság: bevételek és kifizetések (összes fejlodo
ország) 1990-97 (milliárd dollár)

52 53
 ADÓSSÁG ÉS SZERKEZETÁTALAKiTÁS ADÓSSÁG ÉS SZERKEZETÁTALAKíTÁS

sokat. Ezek egyebek között eloirányozták az állami tulajdonú állandóan növekvo aránya azt a célt szolgálta, hogy fizetni tud-
vállalatok "privatizációját"; a kormányzat méreteinek és költsé- ják a régi adósság kamatait, hogy fenntartsák a pénz körforgá-
geinek csökkentését a közalkalmazottak tomeges elbocsátásá- sát, és muködésben tartsák a rendszert. Ezeknek az adósságok-
val; az alapveto szociális ellátás és az alapveto élelmiszerek szub- nak a nagy része a magánbankoktól áttevodött az IMF-hez és a
venciójának csökkentését; és a kereskedelmi korlátozások le- Világbankhoz, bár a többsége a gazdag országokkal és az Észak-
építését. Ez az átalakítás nagyon sikeres volt a magánbankok kal szemben állt fönn. A nagy különbség abból fakadt, hogy a
szempontjából, amelyek csupán 1984 és 1990 között több Valutaalap és a Világbank mindig az elso volt a sorban, s így az
mint 178 milliárd dollárt szivattyúztak ki a déli országokból.3 o kifizetésük sokkal nagyobb megterhelést jelentett.
A szerkezetátalakítási programok (Structural-adjustment prog-
ram - SAP) valójában nagyon hatékony mechanizmusai voltak
a magánadósság állami adóssággá való átalakitásának. MÉG TÖBBET KISZEDNI
Az 1980-as évek "elveszett évtizednek" számítottak a harma-
dik világ nagy része számára. A növekedés stagnált, s az adósság A puszta tény, hogy az IMF és a Világbank fordított irányú
az évtized végére megduplázódott és már majdnem 1500 milli- tokeáramlással kezdett muködni (más szóval: több pénzt szed-
árd dollárra rúgott. 1999-re ez az adósságállomány már majd- tek ki a harmadik világból, mint amennyit oda visszajuttattak),
nem 3000 milliárd dollárt tett ki. Ennek az új adósságnak egy kijózanította azokat, akik azt hitték, hogy ezek az intézmények
a segítés szándékával jöttek létre.
AZ ADÓSSÁGHEGY
Az 1990 és 1997 közé eso nyolc évbol hatban a fejlodo orszá-
A fejlodo országok külföldi adósságai ma több mint kétbillió (milliószor mil- gok az adósságszolgálat keretében többet fizettek (törlesztés
lió) USA-dollárt tesznek ki és még mindig növekednek. Ennek eredménye- plusz kamat formájában), mínt amennyit kaptak az új hitelek-
képpen a fejlodo országokban több mint 400 $ adósság jut egy fore, noket, ben - nettó 77 milliárd dollár átutalása a szegény Déltol a gaz-
öregeket és csecsemoket is beleszámítva - miközben a legszegényebb or- dag Északnak. S az új hitelek nagy részét a kamatok törlesztésé-
~szágokban az egy fore jutó napi jovedelem az egy dollárt sem éri el.
re és nem termelo beruházásokra fordították.4 1998 után a
"
~ 2,800

2,400
mérleg a Mexikónak és Ázsiának nyújtott masszív segélycsoma-
gok eredményeképpen ismét megváltozott. Csakhogy ez nagy
2,000
valószinuséggel egy újabb negatív visszaáramlás számára készí-
1,600 ti elo a terepet a közeljövoben.
1,200 A szerkezetátalakitás "kondícionalitásai" idoközben az adós-
800
ságtörlesztés és az exporttámogatás felé térítették el az állami
bevételeket az olyan dolgoktól, mint például az oktatás és az
400
egészségügy. Ezzel a Világbank és az IMF akkora hatalomra és
év 12 74 76 78 80 82 84 86 88 90 92 94 96 98 2000
befolyásra tett szert, amekkorával még a legzsarnokibb gyarma-
ti rendszerek is csak ritkán rendelkeztek.
Teljes külföldi adósságállomány, az összes
A szerkezetátalakítás leglelkesebb hívei is kénytelenek voltak
fejlodo ország (milliárd dollár)
felülvizsgálni a gazdasági haladásnak ebbe a "neoliberális" re-

54 ss
 ADÓSSÁG ÉS SZERKEZETÁTALAKiTÁS ADÓSSÁG ÉS SZERKEZETÁTALAKiTÁS

ceptjébe vetett hitüket. A Harvard Egyetemen dolgozó Jeffrey
Sachs, a "gazdasági sokkterápia" ismert szorgalmazója 1999-
ben ezt irta: "A világ legszegényebb hárommilliárd emberének
nagy része olyan országokban él, amelyek kormányait már rég
csödbe juttatták a külföldi kormányoktói, a Világbanktói és az
IMF-töl korábban kapott hitelek. Ezek az országok az IMF re-
ménytelen helyzetu foglyaivá váltak... Adósságaikat azonnal el
kell törölni és az IMF-et haza kell küldeni."5
A helyzet lényegében azóta is változatlan. Az olyan, egymástól
távol fekvö országokban, mint Jugoszlávia, Ruanda és Peru az
adósság-visszafizetés miatt elszenvedett nélkülözéseket eltakar-
ták a polgárháborús események és egyéb eröszakcselekmények.
A Dél megsegítésére irányuló minden próbálkozást elvi alapon
utasítottak vissza 1996-ig, amikor is a kölcsön-visszafizetés
SZEGÉNYSÉGET TEREMTENI
A szabad országoknak nyújtandó új kölcsönök fejében a hitelezok az
I980-as és I990-es években "szerkezetátalakítást" követeltek meg, hogy
nagyobb esélyük legyen pénzük visszanyerésére. Ez azt jelentette, hogy
megnyirbálták egyebek között az egészségügyre és az oktatásra fordított
kormányzati kiadásokat - épp azokat a szolgáltatásokat, amelyek oly fon-
tosak a szegények (s különösen a nok és a gyermekek) számára. Sok or-
szág oda jutott, hogy már többet költött az adósságszolgálatra, mint
állampogárai alapveto szükségleteinek kielégítésére.
Az adósság kamatainak Szociális szolgáltatások
-]!
fizetése a kormány a kormányzati
"' "o~""~75,6
."
bevételeinek %~ában* kiadások %-ában**
~
'"c Brazí1ia 34,5
"fenntarthatóvá" tétele céljából beindították a "Súlyosan Eladó-
sodott Szegény Országok Kezdeményezést". Egy évtizeden belül
az 1989-ben lezárult "hidegháborút" felváltotta a még ma is fo-
lyó "pénzügyi" háború.
A szerkezetátalakitás két évtizede nemcsak az adósságválságot
nem tudta megoldani, de mérhetetlen szenvedést is okozott sok
millió embernek, és csak tovább mélyítette a szakadékot a gaz-
dagok és a szegények között. A washingtoni Development Gap
csoport 1999-ben megvizsgálta az 1990-es évekre vonatkozóan
SAP-ok hatását több mint 70 afrikai és ázsiai országnál. A vizs-
gálatból az derült ki, hogy minél tovább foglalkozik egy ország
a szerkezetátalakítással, annál súlyosabbak lesznek az adósság-
terhei. Mint a Development Gaps írja, a SAP-ok "a jelek sze-
rint az adósság, a szerkezetkiigazítás, a meggyengült hazai gaz-
daság, a nagyobb sebezhetöség és a még nagyobb adósság tragi-
kus körforgásába taszítják az országokat".6
ADÓSSÁGÖRÖKSÉG
Itt állunk tehát a bizarr és szégyenletes látvány elött. Afrikában
a külsö adósságállomány 400 százalékra duzzadt, amióta a Vi-
lágbank és az IMF elkezdte szerkezetátalakitással irányítani az
egyes országok gazdaságát. Etiópiában ma évente több százezer
*A gyermek hal bele könnyen megelözhetö betegségekbe, miköz-
kiadások gyak-
ran meghaladják a
ben az ország adósságtörlesztései négyszeresen haladják meg az
bevételeket, így az

! egészségügyre fordított közkiadásokat. Tanzániában, ahol a la-

összeg meghalad hat-
41 .2
f
56
23,0_
Bulgária
Kamerun
•••• 35,0 ja a 100%-ot.
** Egészségügyi, ok- kosság 40 százaléka még 35 éves kora elött meghal, a kormány
57,8 Guatemala 38,4 tatási, társadalom- hatszor többet költ az adósságtörlesztésre, mint az egészségügy-
33,6_ India biztosítási, közjóléti,
lakásépítési és re. Afrika egészéböl, ahol minden második iskolás korú gyer-
31,7_ Kenya 27,1 városfenntartási
mek nem jár iskolába, a kormányok négyszer nagyobb törlesz-
59,9 Madagaszk.ir __ 34,6 kiadások.
tési összeget utalnak át északi hitelezöiknek, mint amennyit sa-
Kormányzati kiadások a külföldi tartozásokra ját állampolgáraik egészségére és oktatására fordítanak.
és szociális ellátás ra (1995) A szerkezetátalakitási programok a jelek szerint nem zökken-
tették vissza a harmadik világ országait a stabil gazdasági kerék-

57
ADÓSSÁG ÉS SZERKEZETÁTALAKíTÁS ADÓSSÁG ÉS SZERKEZETÁTALAKíTÁS

vágásba, de biztosan segitették aláásni a demokráciát ezekben ségeket. És ahogy az 1999. decemberi seattle-i tiltakozás is mu-
az országokban. Joseph Stiglitz, a Világbank egykori vezeto koz- tatja, a hatalmas és felelosségre nem vonható intézmények,
gazdásza oszintén feltárja a két szervezet bürokratáinak tényke- mint a Világkereskedelmi Szervezet, az állampolgári csoportok,
dését, ami megfosztja a névleg független államokat attól a lakóhelyi aktivisták, egyetemisták, szakszervezeti aktivisták és
képességüktol, hogy maguk irányítsák a saját ügyeiket. Nem környezetvédok közvetlen nyomása alá kerülnek. Sokan köve-
sokkal a nyugdíjba vonulása után írott egyik cikkében Stiglitz telik már a reformot. Mások jóval messzebbre mennek, és e
kijelenti, hogy "valódi kockázatokat jelent, ha túl sok hatalom- szervezetek teljes eltüntetését követelik, a globális pénzügyi
mal ruházzuk fol a nemzetközi szervezeteket... Maga az intéz- építmény teljes átalakításával együtt.
mény könnyen egy érdekcsoporttá válhat, amely pOzíciójának
1. Hanion, Joseph: 'Take the hit!', New Internationalist, No. 312, 1999. május;
megorzésével és hatalmának növelésével lesz elfoglalva." Ha hi-
2. EconomicJustice Repolt, Ecumenical Coalition for EconomicJustice, Vol. X., No. 4, 1999. december;
szünk a demokratikus folyamatokban, teszi hozzá Stiglitz, ak- 3. 'How Bretton Woods re-ordered the world', New Internationalist, No.257, 1994. július;
kor "az országoknak maguknak kell meghozniuk a döntéséket, 4. 'Debt: the (acts', New Internationalist, No. 312, 1999. május;
5. The Independent, London, 1999. február;
s a tanácsadók dolga csak annyi legyen, hogy értékeljék azokat 6. 'Conditioning debt relief on adjustment: creating conditions for more indebtedness', Development
az uralkodó nézetek szempontjából."2 Gap, Washington, 1999.

Az adósságteher mindenütt, de különösen a harmadik világ-

ban szinte lehetetlenné tette, hogy a kormányok törodjenek sa-
ját állampolgáraikkal. A toke olyan szabadon mozog, hogy a
kormányzatok gyakran arra is képtelenek, hogy rátaláljanak,
a megadóztatásáról már nem is beszélve.
A Szovjetunió szétesésével, Afrika elszegényedésével és az
ázsiai és latin-amerikai korlátozás mentes piaci rendszer újjáéle-
désével teljesnek tunik a kapitalizmus gyozelme. A SAP-oknak
valójában csak a gazdasági globalizáció szemszögébol van értel·
mük. Annak a szabadpiaci ortodoxiának a tartozékai, amely
minimális kormányzati beavatkozás mellett mindenütt a vilá-
gon szabadon hagyná tevékenykedni a kereskedo, befekteto és
tokét mozgató magánvállalkozásokat.
De ebben a látszólag teljes köru egyetértésben mutatkoznak
azért repedések is. A Dél népei hevesen ellenzik, például helyi
szervezodéseikkel, a szerkezetátalakítást. Tiltakoznak azok a
milliók is, akiket otthontalanná tettek a Világbank mega-
projektjei, foként az óriási duzzasztógátak építkezései. Egyre
terjed a nyugati dolgok általános elutasítása. A fundamentaliz-
mus és az etnikai kirekesztés politikája (Szomáliától Koszovón
át Indiáig) katonai veszteségekké fordítja át a politikai veszte-

58 59
4. ÓRIÁSVÁLLALATOK ÉVSZÁZADA

A gazdasági globalizáció motorjai az óriási magánvállalatok

lettek, amelyeknek nagyobb hatalmuk van, mint sok ország
kormányának. A bármi áron való versenyképesség és haté-
konyság üzleti értékei ma a legfobb szempontok a szociál po Ii-
tikáról, a kozérdekrol és a kormányzat szerepérol folytatott vi-
tákban. A korporációk dontéshozatalát a monopóliumra való
torekvés és a csökkeno profitráta mozgatja és strukturálja -
tekintet nélkül a döntések társadalmi, környezeti és gazdasági
következményeire.

Sétálhatunk New Ymk vagy Nairobi, Peking vagy Buenos

Aires utcáin, mindenütt a globalizáció által elterjesztett, kísér-
tetiesen hasonló kommersz kultúrával találkozunk. A csillogó,
légkondicionált bevásárlóközpontokat nyugodtan ki lehetne
cserélni egymással; a gyorséttermek ugyanazt a magas szénhid-
ráttartalmú ennivalót árulják, a helyi ízlésnek tett némi enged-
ménnyel. A fiatalok mindenütt ugyanazokat az üdítoitalokat
isszák, ugyanazokat a cigarettákat szívják, ugyanolyan márkájú
ruhát és cipöt hordanak, ugyanazokat a számítógépes játékokat
játsszák, ugyanazokat a hollywoodi filmeket nézik, és ugyanazt
a nyugati popzenét hallgatják.
Megérkeztünk hát a multinacionális korporáció világába,
amelyben kulturális és gazdasági cúnami (mindent elsöprö
szököár) száguld körbe a bolygón, és az emberi társadalom káp-
rázatos sokféleségét a "jó élet" nyugatiasított változata szorítja
ki. Ahogya nagyvállalatok terjesztik a gazdagság és ragyogás fo-
gyasztói álmát, úgy szorulnak vissza világszerte a helyi kultúrák.
A családi és közösségi kapcsolatok szétzilálódnak, mert az em-
beri kapcsolatok is "áruvá válnak" és - Karl Marx kifejezésével
élve - "nyers pénzkapcsolatra" redukálódnak. A szociológus
Helena Norberg·I ~udge 19\' fogalmaz: "ez egy globális monokul-
ÓRIÁSVÁLLALATOK ÉVSZÁZADA ÓRIÁSVÁLLALATOK ÉVSZÁZADA

túra, amely ijeszto sebességgel és végérvényességgel képes szét- uralkodhatnak, és amely gyakran úgy védi a közérdeket, hogy
rombolni a hagyományos kultúrákat, és amely túltesz minde- az a magánpiaci elvárások szempontjából túl költséges vagy el-
nen, amit valaha is látott a világ."l lentétes azzal." Barber következtetése: "A kapitalisták lehetnek
Az utóbbi két évtizedben, ahogy az áruk és a befektetések moz- ugyan demokraták, de a kapitalizmusnak nincs szüksége a de-
gását szabályozó globális szabályok meglazultak, a magánvállala- mokráciára és nem is hozza azt magával."2
tok kiterjesztették globális hatókörüket, úgyhogy ma a döntése- Az ENSZ fejlesztési programja (UN Development Program
ik már a világ legtávolabbi részén élo emberek életét is érintik. - UNDP) megjegyzi 1999-es Human Development Reportjában,
Az egész világon elterpeszkedo hatalmas cégek uralják minden- hogy sok világcégnek ma nagyobb hatalma van, mint az egyes
nek a kereskedelmét a számítógépektol és gyógyszerektol kezd- államoknak. A világ 100 legnagyobb gazdaságából 50-et ma
ve a biztosításon és a banki szolgáItatásokon keresztül egészen a nem országok, hanem multinacionális vállalatok irányítanak.
filmgyártásig. Olyan óriási és oly szövevényes tulajdonszerkezet- A Mitsubishi nagyobb, mint Szaúd-Arábia; a General Motors
tel rendelkeznek, hogy gyakran már lehetetlenség végigkövetni nagyobb, mint Görögország, Norvégia vagy Dél-Afrika. A 200
a tulajdonosi láncolatot. Becslések szerint mindenesetre a 4 bil- legnagyobb cég összesített évi bevétele nagyobb, mint a világ
hó dolláros nemzetközi gazdaságban a teljes kereskedelmi forga- népességének 80 százalékát magában foglaló 182 államé.3
lomnak kb. egyharmada tulajdonképpen ugyanannak a vállalat-
AZ ÓRIÁSVÁLLALATOK HATALMA
csoportnak a különbözo ágai között létrejött üzlet.
A globalizáció egyes szószólói azt állitják, hogy a multinacio- A nagy globális korporác;ók egyre hatalmasabbak lesznek. felmorzsolják
nális vállalatok a demokrácia követei. Kitartanak amellett, az államok gazdaságirányító erejét. és saját jövojük biztosítása érdeké-
hogy a szabadpiac és a politikai szabadság szétválaszthatatlanul ben kíméletlenül gázolnak át az állampolgárok jogain.
összefonódnak, s hogy az egyik megjelenése elkerülhetetlenül
GDP vagy
hozza magával a másikat is. A tények azonban, sajnos, mást összes eladás
(milliárd dollár)
mutatnak. A szabadpiac virágzik a világ legautokratikusabb és 170 m. ORSZÁGOK (1997)
legzsarnokibb államaiban is, és a multinacionális vállalatok 160
150

meglepoen kevés érdeklodést tanúsitanak a politikai rendsze-

rek iránt és még kevesebb erofeszítést tesznek azok megváltoz-
.
c
~
o
140
130
120
110
tatására. Szingapúr, Malajzia, Indonézia, Pakisztán, Oroszor- g;
100
90
szág és Kolumbia: mindegyikben virágzó piacrendszerek (; 80
Z 70
:J
muködnek, amelyekben a multinacionális cégek a legfobb 60
50
szereplok. De ezeket az országokat aligha lehetne besorolni a 40

~III
30
világ egészséges demokráciái közé. 20

.
10
Ahogy az amerikai politikakutató, Benjamin Barber írta: O

"A kapitalizmusnak a sikeres muködéshez a piacba bekapcso- '" '." ~o

~s
..0-
'~
o
lódni képes fogyasztókra és stabil politikai légkörre van szüksé- Z
ge. Ezeket a tényezoket vagy kínálja, vagy nem a demokrácia, -'~
amelynek korai szakaszaiban zavaros, sot anarchikus állapotok

62 63
 ÓRIÁSVÁLLALATOK ÉVSZÁZADA ÓRIÁSVÁLLALATOK ÉVSZÁZADA

A nagy cégek természetesen nem egyik pillanatról a másikra A KPMG nemzetközi könyvvizsgáló cég szerint 1999 rekord-
jelentek meg a színen. Itt voltak közöttünk már az európaiak év volt a globális fúziók és akvizíciók (mergers and acquisitions
tengeren túli terjeszkedése idején is, amikor az olyan gazdasá- - M&A) terén, s a teljes összeg már az elso kilenc hónapban el-
gi "kalandoroknak", mint például a Hudson Bay Company, érte a 608 milliárd dollárt. A tözsdék magasabb részvényárak-
vagy az East India Company, a kormányok rutinszeruen oszto- kal jutalmazzák a fuzionált vállalatokat azon az alapon, hogy az
gatták a jogot a világ nagy területei fölötti ellenorzésre, ezzel is új, nagyobb cégek "hatékonyabbak" is lesznek, s így no a válla-
igyekezvén megszilárdítani gyarmatosítói hatalmukat. De a tor- lati bevétel. De kinek a számára no itt a "hatékonyság"? A fu-
ténelemben semmi olyasmit nem ismerünk, ami összemérheto zionált cégek hatalmas mennyiségu energiát és nyersanyagot
volna a mai óriások gazdasági erejével és politikai befolyásával. pazarolnak el nem produktív célokra. Ennek a nagyon is pri-
S ezek az óriások napról napra nagyobbak és hatalmasabbak vát döntéshozatali folyamatnak a közösségi kihatásait csak rit-
lesznek. Alig telik el egy hét a legnagyobb cégek újabb fúziói kán veszik figyelembe. Ha két óriáscég összeolvad, akkor az el-
kozött. A piaci részesedésért az utóbbi évtizedben lezajlott glo- kerülhetetlenül sok ezer munkahely megszunéséhez és egy cso-
bális versenyfutás a 20. század legeroteljesebb elmozdulását vál- mó gyár bezárásához is vezet. Valójában épp ez a vállalati
totta ki a monopólium felé. kannibalizmus lényege és értelme: fokozni az eredményességet
2000 januárjában a világ legnagyobb internetszolgáltatója, az a költségek megnyirbálásával. Az angol Glaxo-Wellcome cég
America Online (AOL) bejelentett egy 160 milliárd dolláros 1999-es egyesülésekor például az alkalmazottak tíz százaléka
tervezett fúziót a Time-Warnerrel. Azután az angliai székhelyu (7500 ember) veszítette el a munkáját. Ez jó hír a részvényesek
zeneipari óTiás, az EMl szintén elárulta, hogy tervezi egy 20 mil- számára, de nyilván kevésbé örül neki az, akinek kiadták a
liárd dolláros házasság megkötését a Time-Warnerrel, hogy ez- munkakönyvét.
zei létrehozzák a világ legnagyobb zenei cégét. Az utóbbi idok
fúziói közott említheto a Chrysler Motors felvásárlása anémet
Daimler-Benz cég által 43 milliárd dollárért; a Sprint Cor- ÖSSZEOLVADÓ VÁLLALATOK
poration átvétele az MCl WorldCom által 115 milliárd dollá-
rért; és a Ciba-Geigy gyógyszeripari óriás megvásárlása a San- A vállalatok vezetoi kitartóan érvelnek a vállalati fúziók
doz által 36 milliárd dollárért. "ésszerusége" mellett és szorgalmazzák jóváhagyásukat azon az
Az ENSZ adatai szerint a monopóliumok kialakulásának ten- alapon, hogy a nagyobbá válás az egyetlen módja a helytállás-
denciája egyre erosödik egy sor iparágban. A koncentráció kü- nak a szukös és szegényes globálís piacon. De míg a mérernek
lönösen a banki és a pénzügyi szférában, a médiában és a szóra- valóban van jelentosége egy cég versenyképessége szempontjá-
koztatóiparban, valamint a kommunikációs technológiák terén ból, addig a nagy cégek kisebb száma paradox módon a mono-
figyelheto meg. De feltuno üzleti házasságok zajlanak az olyan póliumok kialakulásának tendenciáját erosíti a konkurencia
régebbi ágazatokban is, mint az autógyártás, a szállítás, a bányá- eltüntetésével. A konkurenciától pedig úgy lehet a legkönnyeb-
szat, az erdogazdálkodás és a mezogazdaság. A szektor tíz legna- ben megszabadulni, hogy fölvásároljuk. Az óriáscégeknek na-
gyobb vállalata ellenorzi ma a telekommunikációs szektor 86 gyobb hatalmuk van arra is, hogy engedményeket csikarjanak
százalékát, a növényvédo szerek gyártásának 85 SZázalékát, a szá- ki az országos és a regionális kormányzatoktól, egyszerüen
mítógépipar 70 százalékát és a gyógyszergyártás 35 százalékát. azért, mert ok a domináns gazdasági szereplok, munkahelyeket

64 6S
 ÓRIÁSVÁLLALATOK ÉVSZÁZADA
ÓRIÁSVÁLLALATOK ÉVSZÁZADA

teremtenek (bár egyre kevesebbet), és növelik a nemzeti jöve-

delmet. És bár nagy felhajtást csináltak akörül, hogy a hétköznapi
brit polgárok is vásárolhassanak a frissen privatizált közmuvek
A fúziók és akvizíciók utóbbi pár évben megfigyelhetö árada- részvényeiböl, a valóság mégis egészen másként alakult. Kilenc-
ta a globális gazdaság jellegének gyors változását tükrözi, s millió brit polgár vásárolt részvényt, de többségük 1000 font-
föként a külföldi befektetések körüli szabályozás lazulását és a nál kevesebbet fektetett be, s azután gyorsan el is adta a részvé-
nemzetközi tökemozgás líberalizálását. A cégek ma már szaba- nyeit, amikor azt látta, hogy máris haszonhoz juthat. Az egykor
don konkurálhatnak egymással az egész világon, növekedhet- állami tulajdonú cégek részvényeinek nagy többségét így most
nek és terjeszkedhetnek a tengeren túli piacokon - és az áruk, hivatásos befektetök és gazdag egyének birtokolják. Susan
a szolgáltatások és a befektetési töke szabad áramlásának új George gazdasági szakíró a privatizációt "a mi nemzedékünk,
nemzetközi légköre kedvez ennek a konszolidációnak. söt minden generáció legnagyobb kifosztásának" nevezte.
Az a feltételezés, hogy az üzleti verseny, a konkurencia "önma- A dolog lényege nem más, mondja, mint az, hogy "eladták és
gában és önmagától" jó dolog, központi eleme a ma uralkodó nagybefektetok kis csoportjának a kezére juttatták sok ezer em-
neoliberális gazdasági modellnek. Ez a felfogás indította el az ál- ber sok évtizedes munkájának az eredményét".4
lami tulajdonú vállalatok privatizációjának világméretu kampá-
nyát, a kormányzati apparátus és intézmények karcsúsításának ELNYEL ÉS FELFAL RT.

követelését és annak szorgalmazását, hogy az állam kisebb szere-

A globalizáció nyomán valósá~~ombolt a vállalatok fúziója és akvizí-
pet vállaljon a közszolgáltatásokban. A neoliberálisok azt hangoz- ciója (M&A). Ezek az új megakdrpoi1ciók.yisszaszorítják a versenyt és
tatják, hogy a kormányzatok felduzzasztott, nem hatékony bürok-
ráciák, amelyek csak pazarolják az adófizetok pénzét - ezért aztán növelik a monopóliumok)<~kulásának ves~
199~~n több min0.6 billió dollárt költötteka"céfek M&A-jére -
meg kell fékezni és vissza kell szorítaní öket. Ez a koncepció az
ezek közöt~8 Olyay1igyl'7~t,am~ek értéke meghaladta az I milli-
1970-es évek végén új híveket szerzett és világszerte népszeruvé árd dOllá~•.A~~-k ~bbség~gyi szolgáltatások. }felekommu-
nikáció. a ~iztoSltás.Jl~lettuaom~ok és a m~dia ágazatába~iött létre.
vált. A neoliberálisok azonban nem azt mondták, hogy a nehéz-
kes bürokrácía karcsúsításával erosítsük az állam szerepét, ha-
Vevo Akvizíció
nem azt, hogy bízzuk az egészet a magánvállakozásokra. Mannesmann
Vodafo,f.( Áirtouch
Ez a privatizáció
kor 1979-ben
iránti mániás lelkesedés akkor robbant,
Margaret Thatcher jutott hatalomra Angliában.
Gyorsan eladták az állami vállalatokat: a nemzeti légitársaságot,
amí-

~
l
• Exxon

o
Glaxo Wellcome
Mobil
SmithKline Beecham

az állami víz-, gáz- és elektromos muveket, a telefontársaságokat

~ 1990 és 1997 között az évi M&A-k száma megkétszerezodött.
z s az összérték I997-ben elérte a 236 milliárd dollárt.
és a vasutat. 1979-töI1994-ig az állami szektor alkalmazottainak ;.
'"
~
"'ri:
. kkb * = Közvetlen 236
Milliárd USD

200
száma 7 millíóról 5 millióra csökkent. Ugyanebben
szakban a magánszektor alig létesített új munkahelyeket,
az ido-
s azok .
~o.c
c::
.:0
~
.~

.~
külföldi
befektetés 150
100
többsége is a szakszervezet nélküli, rosszul fizetett szolgáltatói E~
o.C
_____ 50
szektorra esett. A brit kormány eladta az állami tulajdonú válla- ~~ *
CtQE Az Az összes kkb* 59%·a
--összes kkb 42%-a
latokat, amelyek azelött minden évben biztos osztalékot fizettek 1993 1994 1995 1996 1997
~
, ~o 1992
be a kincstárba. J:ri:

66
67
 ÓRIÁSVÁLLALATOK ÉVSZÁZADA
ÓRIÁSVÁLLALATOK ÉVSZÁZADA

Ráadásul, amikor a kormányok átveszik a magánvállalkozá- A profitorientált amerikai egészségügyi szektor aktívan lob-
si modellt és megnyirbálják a közkiadásokat, olyan területeket bizott, hogy megteremtse tengerentúli expanziójának feltétele-
nyitnak meg a piaci erok számára, amelyek korábban az állami it. Az Amerikai Szolgáltatói pari Koalíció (US Coalition ofSer-
felelosségvállalás terepének számítottak. A ll. világháború után vice Industries) egy 1999. novemberi dokumentumából kide-
a civil öntudatra ébredt választópolgárok arra kényszerítették rül, hogy Washington nyomást gyakorol a WTO-ra, hogy
a nyugati politikusokat, hogy terjesszék ki a jóléti intézkedése- "szorgalmazza a további privatizációt", s hogy gondoskodj on "a
ket egyebek között az oktatásra, az egészségügyre, a munkanél- piaci hozzáférésrol és olyan nemzeti ellátásról, amely lehetövé
küliek ellátására és az állami nyugdíjrendszerre. Ezzel egy teszi, hogy határokon túl is nyújthassanak mindenféle egészség-
idoben az államok novelték szerepüket az infrastruktúra fejlesz- ügyi szolgáltatást". A végso célt világosan megfogalmazták: en-
tésében - utakat, hidakat, gátakat, repülotereket, bortonöket gedélyezni "az egészségügyi intézmények többségi külföldi tu-
és kórházakat építettek. lajdonát". A piac száraz, gyakorlatias nyelve már megfertözte az
Most viszont, amikor a "nem hatékony" állami szektor kép- egészségügy-politika körüli vitákat. Az általános, államilag pén-
zete szilárdan meggyökeresedett az emberek tudatában, az álla- zelt egészségügyi ellátás védelmezoi azonban legfoképpen attól
mok sorra adják el az olyan közüzemeket, mint a vízmüvek, az félnek, hogy a privatizáció kétszintü rendszer kialakulásához
áramszolgáltatók és a repüloterek. Még börtönöket és parko- vezet majd, amelyben a gazdag páciensek megvásárolhatják a
kat is privatizálnak, hogy a kormányok lefaragják a közkiadáso- gyors és csúcstechnikás ellátást, a többieknek pedig maradnak
kat, hogy megfeleljenek a költségvetési egyensúly piaci követel- a rosszul felszerelt kórházak, a hosszú várólisták, valamint a túl-
ményeinek. És nehogy tévedésbe essünk: ezek a területek igen- hajszolt orvosok, novérek és szakápolók.
is óriási lehetoségeket kínálnak a profitszerzésre. 1997-ben A privatizációt eroteljesen támogatta a Világbank és az IMF
csak az USA-ban 31 milliárd dollárt tett ki a börtönök össz- is, és minden "szerkezetátalakítási" receptben van egy állandó
költségvetése. komponens. Ez azon a megfontoláson alapul, hogy a kormá-
Más területekre szintén mohó pillantásokat vet a profitcsi- nyoknak tulajdonképpen semmi keresnivalójuk nincsen a pi-
náló szektot. Például az államilag finanszírozott egészségügyre. acon, s hogy a legkisebb kormányzat a legjobb kormányzat. Az
Kanadában, Angliában, Ausztráliában és Európában a magán- országokat rászorítják, hogy privatizálják a köztulajdonban lévo
cégek komoly támadásokat indítanak az állami kézben lévo vagyontárgyaikat, s hogy becsalogassák magánszektorukba a
egészségügyi intézmények meghódítása céljából, a hiány miatt külföldi befektetoket. De a külföldi vállalatok beruházásai ko-
aggódó politikusok pedig megnyirbálják a költségvetést. Nem- rántsem jelentik a gazdasági fejlodés garanciáját.
zetközi szinten 1994-ben létrehozták a Világkereskedelmi Szer- A közvetlen külföldi befektetéS (kkb) nagy részét például az
vezet (WTO) által irányított Általános Szolgáltatás-keres- teszi ki, hogy a cégek felvásárolják az állami cégeket, törzsrész-
kedelmi Egyezményt (General Agreement on Trade in Services vényt vásárolnak a helyi vállalkozásokban, vagy pénzelik a fúzió-
- GATS). Ennek egyik célja az, hogy az állami egészségügyi kat és akviziciókat. A határokon átnyúló fúziók és akvizíciók
szektort a "szolgáltatóipar" részévé nyilvánitsa, s hogy végül ka- 1977-ben 59 százalékát tették ki a közvetlen külföldi befekteté-
put nyisson a teljes köru piacosítás elott, Amerika mintájára, seknek. Valójában ezek egyike sem hoz új termelotevékeny-
ahol ebben a szférában a magáncégeké a domináns szerep. séget, sot a fúziók utáni leépítések következtében a munkahe-
lyek számának csökkenésére is sor kerülhet. A megnövekedett
69
68
 ÓRIÁSVÁLLALATOK ÉVSZÁZADA
ÓRIÁSVÁLLALATOK ÉVSZÁZADA

külföldi befektetés a külföldi valuta nettó kiáramlását is ered- 1999-es Human Development Reportjából vett adatok szerint a leg-
ményezheti, hiszen a multinacionális cégek visszautalják a pro- több közvetlen befektetés alig néhány fejlodo országra koncent-
fitot tengeren túli központjaikba. Ha egy külföldi vállalat rálódik. 1997-ben a Délre és az egykori szovjet blokkba irányuló
elsösorban a helyi piacokra termel, s föként ha kitúrja a hazai összes kkb majdnem 70 százaléka mindössze tíz országba jutott
ellátó kat, ahelyett, hogy az importot helyettesítené, akkor ami- el, s ennek is a legnagyobb része egyetlen országba, Kínába ment.
att nöhet a fizetési mérleg hiánya.

AZ ÁLLAMKINCSTÁR MEGCSAPOLÁSA
A KÜLFÖLDI BERUHÁZÁS KONTROLLÁLÁSA
Másfelol viszont ugyanabban az esztendoben az összes külföldi
Más szóval, a kkb-nak nem a mennyisége, hanem a minosége befektetésnek majdnem a 60 százaléka az ipari országokban lan-
az, ami számít. Az egyes országok kormányainak olyan külföl- dolt. Még a OECD országaiban is a korporációk diktáltak, ki-
di befektetéseket kell választaniuk, amelyek elönyösek a polgá- játszva az egyik országot a másik ellen, hogy kiderítsék, melyik
raik számára, és el kell utasítaniuk azokat, amelyek összhatás a kinálja a legvonzóbb befektetési lehetoségeket. A kormányok
negatív lesz. A külföldi befektetések elömozdíthatják az ország azért csapolják meg az államkincstárat, mert igyekeznek munka-
fejlödését, de csak akkor, ha a termelés és nem a spekuláció helyeket vásárolni a magánbefektetoktol. Adóelengedés, kamat-
forgatja a pénzt. Manapság egyre kevesebb lehetöség van a be- mentes kölcsön, kedvezmények, szakképzési programok, szabad
fektetés minoségének befolyásolására, mivel a kormányzati szu- profithazautalás és államilag kiépített csatornahálózat - egyebek
verenitást elkerülhetetlenül korlátozó szabadkereskedelmi között ezek azok az "ösztönzok", amelyeket a nagy cégek ma el-
megállapodások és kétoldalú kereskedelmi egyezmények meg- várnak egy új gyár vagy üzem megnyitásáért cserébe.
kötik az államok kezét. A legnagyobb multik "globális cégnek" nevezik magukat,
A vállalatok túlhatalmával és etikátlan viselkedésével kapcso- amiböl még azt hihetnénk, hogy ezek az államoktól független,
latos aggodalmak ellenére a déli kormányok többsége mégis megfoghatatlan, ám az emberiség boldogulásán fáradozó entitá-
mindent megtesz azért, hogy náluk fektessenek be a multinacio- sok. A helyzet azonban ennél bonyolultabb. Csak kevés a való-
nális cégek. A multik rendkívül ügyesek az árutermelésben. ban "hontalan" óriáscég; a többség szilárdan kötodik valamelyik
Élen járnak a technológiai innovációban, s könnyen vezetnek országban lévo központ jához vagy hazai bázisához. A Microsoft
be új irányítási és marketingstratégiákat. Az is igaz, hogy a bé- és a Disney az USA cégei, a Nortel Networks kanadai, a
rek és a munkakörülmények általában jobbak a multinacioná- Bertelsmann ném et, az RTZ brit, a Broken Hill Pty pedig auszt-
lis cégek külföldi leányvállalataiban, mint a helyi vállalatoknál. rál. Ezeknek a cégeknek semmi gondot nem okoz nemzeti zászló-
A külföldi befektetok azonban nem egyszerüen és automati- ba burkolózniuk, ha átmeneti adómentességet, kezdeti enged-
kusan azokat az országokat választják ki, amelyekben a szerke- ményeket vagy más csemegéket akarnak kipasszírozni a helyi
zetátalakitás eredményeképpen meglazultak az eloírások. kormányzatból. Állampolgári elkötelezettségük azonban ingatag
A nagy pénz elore megmondható módon oda megy, ahol a leg- _ és gyorsan megváltozik, ha másutt nagyobb profitszerzési lehe-
nagyobb biztonságban érezheti magát és ahol a legnagyobb az toségek kinálkoznak. A multinacionális korporációk viszonylag
esély a gyors profitszerzésre. Az ENSZ fejlesztési programjának kötetlenül mozognak, s ez azt jelenti, hogy oda tudják vinni a

71
70
ÓRIÁSVÁLLALATOK ÉVSZÁZADA
termelést, ahol a legalacsonyabbak a költségek - s közben ki tud-
ják játszani az egyik kormányt a másik ellen. Ez a politikai hata-
lom - a kivonulás, a munkáselbocsátás és a termelés áthelyezés
bármikor rendelkezésre álló lehetosége - eros alkupoziciót je-
lent a cégek számára, amelyek igy nagyobb engedményeket csi-
karhatnak ki a munkahelyek után sóvárgó kormányokból.
Az utóbbi évtizedekben a korporációs szektor egyik legna-
gyobb gyozelme a társasági adók leszorítása volt. Angliában a
vállalati adó az 1979-es 52 százalékról a 2000-es 30 százalékra
süllyedt, s a munkáspárti miniszterelnök, Tony Blair azzal büsz-
kélkedett, hogy az angol üzleti életet még annál is kevesebb
korlátozás sújtja, mint amennyi az USA vállalata it. Az utóbbi
két évtizedben gyakorlatilag minden OECD-országban csök-
kent a vállalkozási adók mértéke, és a kormányzatok egyre in-
kább a személyi jövedelemadóra és a forgalmi adókra támasz-
kodnak. 1950-ben az USA-ban a vállalkozási adók az állami be-
vételek 30 százalékát tették ki - ma ez az arány nem éri el a 12
százalékot.
A cégek mérete, vagyona és hatalma már onmagában is azt je-
lenti, hogy a multik és általában az üzleti szektor képes volt úgy
alakítani a társadalmi kérdésekrol és a kormányzat szerepérol
folyó nyilvános vitát, hogy az az o érdekeinek feleljen meg. Na-
gyobb hangerejüket és politikai befolyásolási képességüket arra
használták, hogy hatékony propagandagépezetet építsenek ki,
és fokozzák - a nagy olasz politikai gondolkodó, Antonio
Gramsci kifejezésével élve - "kulturális hegemóniájukat". Kifi-
nomult PR-technikák, médiamanipulációk és befolyásos bará-
tok révén a neoliberális gazdasági szemlélet egy ország mükod-
tetésének "ésszeru" megközelitésmódjaként vált elfogadottá. És
ez a radikális paradigmaváltás mindossze 30 év alatt kovetke-
zett be.
A vállalatok végso soron és legfoképpen a részvényeseiknek
tartoznak felelosséggel, ahogy arról állandóan biztosítják befek-
tetoiket az évi kozgyüléseken a cégvezetok. A részvényesek szá-
mára megnovekedett érték az, ami mozgatja és alakítja a válla-
12
ÓRIÁSVÁLLALATOK ÉVSZÁZADA
lati döntéshozatalt - tekintet nélkül a dontések társadalmi, kör-
nyezeti és gazdasági következményeire. Amíg a vállalatokat nem
kotelezik, hogy áldozzanak kozcélokra is, addig az üzlet tovább-
ra is lábbal fogja tiporni a nemzeti és a közosségi érdekeket.
Az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (North
American Free Trade Agreement - NAFTA) az egyik legelso
olyan, regionális gazdasági paktum, amelyet a korporatív glo-
balizáció elomozdítására hoztak létre. A washingtoni szék-
helyü, nem kormányzati szervezet, a Public Citizen adatokkal
dokumentálta, hogy a NAFTA 1995-os hatálybalépése óta az
amerikai cégek folyamatosan nyomulnak be Mexikó olcsó
munkaeros zónáiba, s ezzel párhuzamosan munkahelyek száz-
ezrei szüntek meg.
Az aktivistacsoport a farmerruházati Guess? céget említi pél-
daként, amely a Wat! Street Journal szerint a NAFTA életbelé-
pése elott termékeinek még 97 százalékát állította elo Los An-
gelesben - két évvel késobb viszont már csak 35 százalékát.
E két év alatt a cég öt varróüzemet telepített át Mexikóba, majd
további üzemeket Peruba és Chilébe. Los Angelesben pedig
tobb mint 1000 Guess?-dolgozó veszítette el munkahelyét.
A Public Citizen csoport megjegyzi, hogy ugyanakkor a nagy-
vállalatok alig pár ezer új NAFTA-munkahelyet tudnak csak
dokumentumokkal bizonyítani.
A NAFTA miatt elveszített munkahelyek tobbsége a jól
fizeto feldolgozóiparra esett, s helyettük az alacsony fizetést kí-
náló és szakszervezetbe nem tartozó szolgáltatói szektorban ke-
letkeztek új munkahelyek. A NAFTA negatívan hatott azok-
nak az amerikai dolgozóknak a bérére is, akiknek a munka-
helyét nem telepítették áto Ök most kozvetlenül kénytelenek
versenyezni az iskolázott, szakképzett mexikói munkásokkal,
akik 1-2 dolláros vagy még alacsonyabb órabérért dolgoznak.
Ennek eredményeképpen jelentosen romlott az amerikai dol-
gozók alkupozíciója a munkaadókkal szemben. Azt feltételez-
ték, hogy a NAFTA majd megoldja ezt a problémát a mexikói
élet- és bérszínvonal megemeléséveI. Ehelyett mindketto na-
73
 ÓRIÁSVÁLLALATOK ÉVSZÁZADA
gyot zuhant, a határ mindkét oldalán rontva a dolgozók gazda-
sági kilátás ait.
AZ EROFÖLÉNY
Ahogy a nagyvállalatok erofölényre tettek szert, a munkahelyek
elvesztésétol és annak katasztrofális társadalmi következ-
ményeitol való félelem háttérbe szoritotta a környezetvédelmi
normákat és a szociális programokat - amit a szabályok által
nem korlátozott vállalati hatalom bírálói "a szakadékba vezeto
útnak" neveznek.
A NAFTAhoz hasonló szerzodések és a WTO által támoga-
tott új kereskedelmi szabályok erosítik a vállalatokat, miközben
korlátozzák az egyes kormányok lehetoségeit, hogy beleavatkoz-
zanak a piac "logikájába". De az üzlet állandóan a kereskede-
lem és a befektetés szabadságának fokozását szorgalmazza, s
igyekszik szabadulni a kormányzati szabályozástói és a társadal-
mi kötelezettségektol is. Az alább még részletezett Multilaterá-
lis Befektetési Egyezmény (Multilateral Agreement on Invest-
ment - MAI) az utóbbi idok leghírhedtebb példája arra, hogy
a nagytoke miképpen próbálja a maga képére átformálni a vi-
lágot.
Ma már általános a kiábrándulás a WTO-ból és egyre
erosebb az ellenállás e szervezet durván nyereségközpontú
globalizációjával szemben. De ha 1997-ben az aktivisták nem
fedezik föl véletlenül az MAI-t, akkor csak jóval kisebb eséllyel
lehetett volna emberi értékeket is belevetetni a globális keres-
kedelmi rendszerrol folytatott vitába. A WTO 1994-es létrejöt-
te után a világ legnagyobb cégóriásai elkezdtek kidolgozni egy
eljárást a világkereskedelmi szabályok olyan kodifjkálására, ami
teljes szabadságot ad majd nekik. A megoldást aztán az MAI-
ban találták meg, abban az egyezményben, amelyet a Nemzet-
kozi Kereskedelmi Kamara (International Chamber of Com-
merce; a világ legnagyobb vállalatai nak "szakmai társulása")
74
ÓRIÁSVÁLLALATOK ÉVSZÁZADA
szerkesztett meg, s amelyet a gazdag OECD-tagországok elé ter-
jesztettek megvitatásra, és az elvárható készséges jóváhagyásra.5
Míután ez megtörtént, jöhetett a WTO. A harmadik vílág kor-
mányai, teljes joggal, gyanakodva tekintettek az MAI-ra, és "a
gyarmati kor gazdaságpolitikájához való visszatérést" látták
benne. De mert teljes súlyával és tekintélyével ott állt mögötte
az OECD, az MAI támogatói úgy számítottak, hogy ezt, hivata-
los WTO-dokumentumként, gyorsan elfogadják majd.
Az OECD-országok képviseloi 1995 elején, zárt ajtók mögött
kezdték megvitatni az MAI-t. 1997 elejére a szerzodés nagy ré-
szét már megszövegezték, de a közvélemény nem lett okosabb.
Sot az OECD 29 tagországában a politikusok többsége nem is
tudott a tárgyalásokróL A dokumentum a maga teljességében
csak akkor vált ismertté, amikor az MAI egy példánya kanadai
aktivisták kezébe került, akik aztán az interneten keresztül szét-
küldték a világba.
Az MAI maga volt a megvalósult korporációs vágyálom. Lé-
nyegében azt a célt tüzte ki, hogy a magáncégeket az államéval
azonos jogi státussal ruházza fel az egyezményhez csatlakozó
minden országban. De ami még fontosabb, megfogalmazott
egy sor egyértelmü szabályt, amelyek alapján a vállalatok meg-
védelmezhetik frissen szerzett jogaikat a szuverén kormányok
ellenvetéseivel szemben. Az MAI annyira látványosan részre-
hajló volt a multinacionális vállalatok iránt, hogy bírálói gyor-
san el is nevezték "a korporatív uralom szerzodésének" .
Az MAI eloírásainak értelmében a korporációk beperelhet-
ték volna a kormányokat, ha azok olyan törvényeket fogadnak
el, amelyek csökkenthetik potenciális profjtjukat. Titokban,
külso érdekcsoportok bevonása nélkül intézhették volna ügye-
iket, és a meghozott döntés kötelezo érvényü lett volna. Az
MAI azt is megengedte a külföldi befektetoknek, hogy meg-
kérdojelezzék a szociális programok állami finanszírozásának
jogosságát, arra hivatkozva, hogy azok sértik a szabadpiacot és
"felbillentik a játékteret" . Ha egy kormány úgy dönt, hogy pri-
vatizál egy államitulajdonú létesítményt, akkor, az eredeti szö-
75
 ÓR'ÁSVÁLLALATOK ÉVSZÁZADA ÓRIÁSVÁLLALATOK ÉVSZÁZADA

vegváltozat szerint, nem részesítheti elonyben a hazai vásárló- Nagyszeru gyozelem volt ez a kibontakozó nemzetközi állam-
kat. Továbbá, a kormányoknak tilos lett volna azt követelniük, polgári mozgalom számára. De az MAI kudarca még nem jelen-
hogy a külföldi befektetés elonyös legyen a helyi közösségek tette azt, hogy a korporációk végleg lemondtak volna egy szabá-
vagy a nemzetgazdaság számára. Nem követelhettek volna bel- lyoktól mentes, globális befektetoi egyezmény létrehozásáról.
földi partnerséget, a hazai munkaero alkalmazását, a hátrányos A figyelem most a WTO és más illetékes fórumok felé fordult,
helyzetuek segitségét, technológiai transzfert és hasonlókat ahol a multinacionális cégek lobbizhattak az MAI-szeru befek-
azért cserébe, hogy megengedik a külföldi cégeknek az állami tetési szabályzókért. Ahogy Sir Leon Bríttan, az Európai Bizott-
tulajdonú eroforrások kiaknázását. És a profit kivitelének sem ság alelnöke kijelentette: "A befektetés ... számomra a WTO
volt semmiféle korlátja. legfobb prioritása ... Azért, mert ezzel együtt jár a kötelezo sza-
Amikor a szöveg nyilvánosságra került, a civil csoportok szer- bályok megfelelo keretének kialakulása."
te a világon eroteljes felvilágosító kampányba kezdtek az MAI A béreknek és a szociális programoknak a gazdasági globa-
potenciálisan káros következményeiröl. Két befolyásos aktivis- lizáció általi le-, ill. háttérbe szorítása összekapcsolódik a har-
ta, Tony Clarke és Maude Barlow következoképp foglalta össze madik világ tucatnyi országában megtalálható szabadkereske-
a civil csoportok véleményét: "Az MAI a nagyvállalatokat azzal delmi övezetek (szkö) terjedésével - ma már több mint 800
a joggal ruházná fel, hogy közvetlenül érvényesitsenek egy nem- ilyen szkö muködik a Fülöp-szigetektol és Malajziától El Salva-
zetközi szerzodést, amelynek ok nem részesei és amely nem kö- down és Mexikón keresztül egészen a szocialista Kubáig. Ezek
telezi oket semmire. Ez így teljesen egyoldalú volna; sem az ál- a hivatalosan-törvényesen kialakitott területek szinte önálló or-
lampolgárok, sem a kormányok nem indíthatnának pert a szágként muködnek, s kliensvállalataiknak minimális adókat,
nagyvállalatok ellen. Az MAI a külföldi befektetoket olyan új laza környezetvédelmi eloírásokat, olcsó munkaerot és ala-
és önálló jogokkal ruházná föl, amelyek alapján azok az egész csony költségeket kínálnak.
világon szembehelyezkedhetnének a kormányzati programok- A globális terjeszkedés sietös igyekezetében a nagyvállalatok
kal, intézkedésekkel és törvényekkel."5 figyelmen kivül hagyták a tokés termelés egyik alapvetö jel-
lemzojét: a túlzott termeloi kapacitást. A tömegtermelés egyik
úttöroje, Henry Ford már 80 évvel ezelott felismerte az élo-
AZ MAI TILTAKOZIK munka gépekkel helyetteSítéSébol s azután a megmaradt mun-
kások szegénységi szintu bérezésébol elkerülhetetlenül fakadó
Az egyezség körüli nyilvános purparlé néhány hónap alatt dilemmát - vagyis azt, hogy hiába termelünk egy csomó autót,
dönto szakaszába érkezett. Franciaországban, Ausztráliában, ha a végén nem lesz senki, aki meg tudná vásárolni oket: túl sok
Kanadában és az USA-ban a politikusokat minden szinten lesz az áru és túl kevés a vevo. Ma a komputerizált, csúcs techno-
bevonták a vitába, a kormányokat pedig arra kényszerítették, lógiába, felszerelésekbe áramló hatalmas befektetések szintén
hogy az MAI bizonyos eloírásai elleni védekezésül "fenntartá- munkahelyek millióit tüntetik el, miközben fokozzák a terme-
sokat" iktassanak be. Az 1998. májusi határidore világossá vált, lékenységet és csökkentik a bérnövekedést. Henry Ford saját au-
hogy a megbeszélések holtpontra jutottak, s hogy a közvéle- tótermelése jól példázza a helyzetet. Az autóipar mélyreható át-
mény ellenállása megtorpedózta az egyezménnyel kapcsolatos alakulásokon ment keresztül az elmúlt évtizedben, sennek
további elorehaladást. egyik fo oka a 25-30 százalékosra becsült fölös termelési kapaci-

76 77
ÓRIÁSVÁLLALATOK ÉVSZÁZADA ÓRIÁSVÁLLALATOK ÉVSZÁZADA

tás mindenütt a világon. A The Economist magazin szerint a vi- vállalatokat, hogy tovább fokozzák a termelékenységet. Az egyik
lág autóipara évente 20 millióval több jármüvet képes megoldás az élomunka költségeinek további lefaragása, amely
eloállítani annál, mint amennyire még volna potenciális vevo. kezdetben javítja az eredményességi mutatókat, de idovel még-
Globális kapacitásfelesleg mutatkozik ma mindenben, a iscsak csökkenti a globális keresletet. A másik megoldást pedig
cipotol az acélon és a ruhanemün keresztül az elektromos cik- a fúziók és akvizíciók kinálják - ilyenkor osszevonják a terme-
kekig. Az egyik becslés szerínt Kínában az ipari kapacitásfölos- lést, gyárakat zárnak be és dolgozókat bocsátanak el. Hosszú tá-
leg meghaladja a 40 százalékot. Amikor a veszteségek csokken- von azonban ez is negativ következményekkel jár, minthogy el-
tése céljából vállalatokat vonnak ossze, bezárnak néhány gyárat, kerülhetetlenül csökkenti a keresletet.
de a termelés ugyanazon a szinten marad, vagy még növekszik A túltermelés igazi veszélyét a "defláció" jelenti. A foglalkoz-
ís. Ez csökkeno profitrátához vezet, ami viszont arra késztetí a tatottság egyenletes emelkedése és a viszonylag stabil fogyasztói

KORTEN A VÁLLALATOKRÓL

DAVID KORTEN kritikus és szakiró a vállalatok hatalmáról kább olyan gazdasági integrációs megállapodások, amelyek garantálni kivánják a
világcégek jogát arra, hogy oda vigyék az áruikat és a befektetéseiket, ahová csak
A korporációk azt mondják, hogy a szegénység problémáját a nö- akarják - mindenféle állami beavatkozástói és a felelosségre vonás lehetoségétol
vekedés ösztönzésével és a mindenki számára elérheto áruboség- mentesen. A korporációk hatalma épp ebben a képességükben rejlik, hogy saját
geilehet megoldani. Ön szerint eredményes lehet ez a megköze- érdekükben manipulálni tudják a közösségeket és a piacokat.
lítés? Ahogya korporációk technológiával helyettesítik a dolgozókat, egyre na-
Nem sok bizonyitékát látjuk annak, hogy a gazdasági növekedés csökkentené a gyobb befolyásolásra tesznek szert. A helyi kormányok most már nemcsak adó-
szegénységet. 1950 óta a világ gazdasági össztermelése ötszörösére növekedett, kedvezményeket kénytelenek adni nekik, hanem közvetlenül is kénytelenek tá-
de közben az abszolút szegénységben élo emberek száma megduplázódott. Ez mogatni a müködésüket. Valójában errol szól a globális versengés - a közössé-
a növekedés olyannyira megterheli az ökoszisztémát, amelyet a bolygó már nem gek és a dolgozók egymással versengenek, hogy melyikük tud még többet
tud elviselni. És ez két dolgot jelent: egyrészt rohamosan csökkenti a bolygón- magára vállalni a világ leghatalmasabb és legjövedelmezobb vállalatai nak terme-
kon kialakult természeti rendszerek regenerálódási képességét; másrészt pedig lési kÖltségeibol.
fokozza a gazdagok és a szegények közötti versengést a még megmaradt
eroforrások megszerzéséért. Meggyozodésem, hogya bruttó nemzeti termék Lehetséges a fenntartható fejlodés?
(GNP) valójában azt méri, hogy a gazdaságilag erosebbek milyen ütemben sajá- Meglátásom szerint a "zöld növekedés" fogalmi ellentmondás. A szabályozástói
titják ki a gazdaságilag gyengébbek eroforrásait, hogy azokból aztán oiyan ter- mentes piacgazdaságban a világcégek csak egy irányitó hatalmat ismernek el, az
mékeket állitsanak elo, amelyek hamarosan a gazdagok szemetévé válnak. irgalmatlan pénzügyi rendszert, melynek egyetlen orök parancsa van - a rövid
távú megtérülések maximalizálásával tartsd olyan magasan a részvényáraidat,

A nagyvállalatok vezetoi és kormányzati támogatóik azt állitják, amilyen magasan csak tudod. Ennek egyik módja az, ha a vállalat müködési költ-
hogy a hatékony piacgazdaságot csak a szabad kereskedelemmel ségeinek leheto legnagyobb részét átháritják a helyi közösségre. A cél a költsé-
és a piacok megnyitásávallehet megteremteni. Az üzletemberek gek átháritása és a nyereség privatizálása.
ezek szerint jobban tudják? Egy zöld vállalat egyszerüen nem tud tartósan megmaradni a mi szabályozás-
A modern nagyvállalat specifikusan úgy van "kitalálva", hogy koncentrálja a gaz- tói mentes piacgazdaságunkban, ahol az egymással versengo cégek nem inter-
dasági hatalmat, s hogy mentesítse a következmények miatti felelosség alól az nalizálják a költségeiket. Ha valaki megpróbálja "kízölditeni" a vállalkozását, ak-
ezt a hatalmat használó embereket. Az olyan szabadkereskedelmi egyezmények, kor hamarosan fel fogja ot vásárolni valamelyik cégvadász, amely észreveszi a
mint a NAFTA és a GATT, valójában egyáltalán nem egyezmények. Sokkal in- költségáthárítás és a rövid távú tarolás nagy lehetöségét ..

78 79
ÓRIÁSVÁLLALATOK ÉVSZÁZADA ÓRIÁSVÁLLALATOK ÉVSZÁZADA

árak helyett a defláció mind az árak, mind pedig a bérek tartós, De egy ország egy másikkal szemben csak akkor lehet sikeres,
lefelé haladó spirálját eredményezi. Gazdasági szempontból ha versenyképes áron (vagy is minélolcsóbban) kinálja termé-
egyszeru logika érvényesul itt: a termelési kapacitás meghalad- keit a világpiacon. Az ilyen versengés elkerülhetetlenül a költ-
ja a keresletet, az árak esnek, a munkanélküliség növekszik, s a ségek csökkentését jelenti, és a legkönnyebben leszorítható
béreket még lejjebb szorítják. költség a munkabér. De mint már láttuk, az olcsó munkaero-
Az 1930-as években messzire gyuruzo és pusztitó gazdasági export mindenképpen visszaüt, mert gyengíti a belföldi vásár-
válság lett mindennek az eredménye, gyárbezárásokkal és elbo- lóerot és lenyomja a belföldi keresletet. Egyszeruen megfogal-
csátott dolgozók millióival. Ez a katasztrófahelyzet csak akkor mazva: a dolgozók kevesebbet keresnek, és így kevesebbet is
szunt meg, amikor a gyárak felfuttatták a fegyverek és egyéb fel- tudnak költeni. Ahogy az Ottawai Egyetem közgazdaságtan-
szerelések gyártását a II. világháborúhoz. A defláció rémét tanára, Michel Chossudovsky írja: "A fejlodo országokból szár-
mindeddig sikerült féken tartani azzal, hogy az USA gazdasága mazó export expanziója a belso vásárlóero szukülésére támasz-
afféle "jobb híján felvásárló" lett. Az IMF szerint 1988 óta a vi- kodik. A szegénység az egyik input a szállítási 0Idalon."6
lág összkereslet-növekedésének körülbelül a fele az USA-ban Az ENSZ dukomentumai szerint az utóbbi évtizedben tartós
jelentkezett. Az eros dollár és a jócskán túlértékelt részvénypi- eltolódás figyelheto meg a világ összjövedelmén belül a munka-
ac által hajtott amerikai gazdaság egyre csak szívja föl a világ bérektol a profit felé. Ám a befektetok még így sem elégedettek
más részébol érkezo olcsó importot. Az eredmény a kolosszális az évi 5 vagy 6 százalékos megtérüléssel. Amikor világszerte
belföldi adósság és a rekordszintu kereskedelmi deficit. 1999- megindult a szabad tökemozgás elotti akadályok lebontása, a
ben az USA kereskedelmi deficit je majdnem 300 milliárd dol- korporációk, a bankok és más nagybefektetok izgatottan kezd-
lár volt, az 1995-ös osszegnek csaknem háromszorosa. tek körülszaglászni holtbiztos bevételmaximalizálási leheto-
A globalizált szabadpiacok korában minden ország az export ségek iránt. És gyorsan rá is találtak a megoldásra. A befektetok
fokozásával igyekszik rátalálni a konjunktúrához vezeto útra. a feldolgozóipar és az árutermelés "valódi" gazdaságától a nem-
Ennek részben az az oka, hogy a belso növekedés ösztönzésé- zetközi pénzügyek világa felé fordultak. A nemzetközi pénzpia-
nek hagyományos keynesi módszerét, a "gazdasági szivattyú be- cokon folytatott spekuláció és hazardírozás könnyebben járha-
indítását" ma már nem kedvelik, és manapság már kevés or- tó útnak tunt, mint az egyre kevesebb fizetoképes vásárlóért
szágnak van kedve vagy politikai hatalma arra, hogy a belföldi való versengés az áruk és szolgáltatások régi gazdaságában. Be-
megtakaritásokat a helyi piacon fektesse be. Az államok inkább köszöntött hát a "globális kaszinó" korszaka.
kifelé tekintgetnek, s gazdasági túlélésükben egyre jobban füg-
genek a nemzetközi kereskedelemtol. Ez a külkereskedelmi ori- 1. Norberg-Hodge, Helena: 'The march of the monoculture'. The Ecologist, Vol. 29, No. 2, 1999.
május/június;
entáció az adatokban is tükrözodik. Az ENSZ Élelmezési és
2. Barber. Benjamin R.:Jihad vs McWorld, New York, 1995;
Mezogazdasági Szervezete szerint 1972 és 1997 között több 3. Human Development Report 1999. UN Development Program. New York/Oxford, 1999;
4. George, Susan: 'A short history of neoliberalism', A bangkoki "Gazdasági szuverenitás egy globa-
mint a kétszeresére, 224 milliárd dollárról457 milliárd dollár-
lizálódó világban" témájú konferencián (1999. március) elhagzott eloadás;
ra növekedett a világ mezogazdasági kereskedelmi forgalmának 5. Az MAI elleni harc ismertetésének fo forrása: Clarke, Tony and Maude Barlow: MAI Round 2: new

az értéke. Hasonló tendencia figyelheto meg a globális fakeres- global and internal to Canadian sovereignity.
threats Stoddart, 1998;
6. Chossudo\lsky. Michel: The gJobalization ofpoverty. Third World Network, 1997.
kedelemben is, amelynek szint je az 1970-es 47 milliárdról az
1998-ra 139 milliárd ra novekedett.

80 81
5. GLOBÁLIS KASZINÓ

A globális pénzforgalom korlátainak leépítése, a mikroelektro-

nikai forradalommal társulva eros tokemozgást indított el. Ez
a kontrollálatlan spekuláció háttérbe szorította a hosszú távú
produktív beruházásokat, és komolyan veszélyezteti a világ-
gazdaság stabilitását. Az újabb pénzügyi válságok emberek
millióinak okoztak szenvedést, s ez a helyzet sürgos beavatko-
zást követel a pénzpiacok ellenorzésére és avalutakereskedok
féken tartására.

A gazdasági globalizáció felgyorsulása drámai módon változtat-

ja meg az emberek életét az egész világon. Miközben az emberi-
ség egy kis hányadának növekszik a vagyona, a gazdagok és a
szegények közötti szakadék egyre szélesedik, és felgyorsui a föld
természeti kincseinek kifosztása.
De az utóbbi 30 év legnagyobb és legveszélyesebb változása a
globális pénzügyek területén ment végbe. A világméretu valu-
ta-tranzakciók volumene robbanásszerüen megnött, ahogy az
országok egymás után bontották le a külföldi befektetések
elötti akadályokat. A külföldi valutakereskedelem napi átlag-
összege 1980-ban 80 milliárd dollár volt; ma viszont a becslé-
sek szerint több mint 1500 milliárd dollár cserél gazdát a glo-
bális pénzpiacon.
Felfoghatatlanul hatalmas összeg ez, de még megdöbbentöbb
az a felismerés, hogy e befektetés legnagyobb részének gyakorla-
tilag semmi köze sincsen a valódi áruk és szolgáltatások valódi
emberek számára történö elöállitásához. 1998-ban az áruk és
szolgáltatások évi globális forgalma 6,5 milliárd dollárt tett ki -
s ez mindössze 4,3 napi összege a valuta piacok forgalmának.l
A nemzetközi pénzügyek szférája technikailag misztikus va-
lami, ám lényegében egydimenziós világ. A cél a pénzcsinálás
- és egy befektetés fontosságát csak a jövedelmezösége határoz-
 GLOBÁLIS KASZINÓ GLOBÁLIS KASZINÓ

za meg. S ahogy világszerte csökkent a növekedés a valóságos A nagyvállalatok által irányított globalizáció bírálói azt állit-
gazdaságban a fölös kapacitás és a zsugorodó bérek következté- ják, hogy a szabályozatlan tokeáramlás, amely "globális pénz-
ben, úgy növekedett a spekulációs befektetés volumene. ügyi kaszinóvá" változtatva a világot, súlyosan veszélyezteti a
A pénzt hajszoló pénz háttérbe szorította a globális gazdaság globális gazdaság stabilitását. Ennek a szabad tokeáramlásnak
motorját, a produktív beruházást. A nemzetközi toke mozgását politikai kihatásai is vannak, hiszen az egyes országok kormá-
alig kontrollálják. A Bretton Woods-i intézmények, a globális nyait gyakran kiszolgáltatja a piac önkényének. Az elfogadott
óriásbankok és a magánvállalatok mégis azt hangoztatják, hogy logikától való bármilyen eltávolodás azonnali megtorIást von
a világnak nem csökkentenie, hanem növelnie kell a pénzügyí maga után. Ezek a fenyegeto kilátások eros önkorIátozáshoz és
1 íberalizációt.
a demokrácia aggasztó meggyengüléséhez vezetnek.
Mások nem ennyire biztosak ebben. Ok inkább azt fogadják A spekulációs befektetések robbanásszeru terjedését két fo
el, amít Keynes írt 1936-ban megjelent, A foglalkoztatás, a Pénz tényezö idézte elo: a magas szintu komputerizált kommuniká-
és a kamat általános elmélete címu könyvében. ció és a pénzügyi szabályok föllazítása az egész világon az 1970-
"Amíg a vállalkozások nyugodt mederben folynak, a speku- es évek végén és az 1980-as évek elején. Az 1990-es években a
lánsok talán nem okoznak több bajt, mint a buborékok _ Világbank, az IMF és az USA pénzügyminísztériuma nagy han-
mondja Keynes. - Akkor súlyos a helyzet, ha a vállalkozás válik gon prédikált a liberális pénzpiac elonyeirol, és sürgette a har-
buborékká a spekuláció örvényében." (Budapest, 1965., p. 181. TÁNC AZ ÖRVÉNYEKEN
Erdos Péter fordítása.) A világgazdaság muködtetésének a Il. vi- I

lágháború után, Bretton Woodsban lefektetett szabályai kifeje- A világ valutapiacain naponta több mint 1,5 billió (1500 milliárd) dollár
zetten arra irányultak, hogy megzabolázzák és országhatárok kö- cserél gazdát.
• I998-ban az áruk és szolgáltatások évi globális forgalma 6,5 milliárd
zött tartsák a pénztokét. Keynes a tanácskozás angol küldötte
dollárt tett ki - s ez mindössze 4,3 napi összege a valutapiacok forgal-
volt, és figyelmeztetett, hogy a nemzetközi toke szabályozatlan mának.
áramlása elveszi a hatalmat a választott politikusoktól, s áttolja • I998-ban az összes kormány
azt a gazdag befektetok kezébe. A befektetok, mondta, egyetlen birtokában lévö külföldi valu- A külföldi valutapiacok
növekedési rátája
dologhoz ragaszkodnak - az önérdekükhöz. tatartalék összértéke 1,6 bil- A számok a valutakereskedelem
Iió dollár volt - ami nem sok- napi forgaImát jelzik
S ez az önérdek ma nagy pusztítást végez. Az 1980-as évek ele-
kal több, mint avalutapiacok 1600
jén megkezdodött a globális piaci szabályok lebontása, s azóta 1400
egynapi forgalma.
a nemzetközi tokeáramlás legnagyobb komponense a rövid tá- • Becslések szerint a valuta- 1200
1000
vú spekuláció. A millíárd dolláros befektetési alapok, a segé- ügyletek 95 százaléka rövid
800
lyezési és a nyugdíjalapok kezeloi szélvészsebességgel víszik távú spekuláció; több mint
80 százalékuknál a határidö '" 600
ki-be a pénzeket az országokból, kihasználva a valuták átváltás í O
'" 400
kevesebb mint egy hét, 40 '"
árfolyamában mutatkozó legkisebb mozgást is. Ez a szeszélyes százalékuknál pedig kevesebb ~ 200
valutamozgás szinte teljesen elkülönül a fizikai értelemben vett mint két nap.
f O
1986 1989 1992 1995 1998
gazdaságtóI. Ugyanis a tényleges áruforgalom elomozdításához • A szegény országokba áramló
szükséges minden egyes dollárra kilenc olyan dollár jut, amely magán pénzek mennyisége az
csak hazardírozási céllal forog a nemzetközi pénzpiacokon. '-- I990-es 44 milliárd dollárról 1997-re 256 milliárd dollárra nött.

84 85
 GLOBÁLIS KASZINÓ
madik világ kormányait, hogy nyissák meg részvénypiacaikat és
pénzügyi szolgáltatószektorukat.
Paradox helyzet. Bretton Woodsban ugyanis még abban ál-
lapodtak meg, hogy mozgásában korlátozzák és az országhatá-
rokon belül tartják a pénztokét. Az eredeti IMF megállapodá-
si cikkelyek VI. cikkelye pedig kimondja, hogy a tagoknak jo-
gukban áll "olyan kontrollintézkedéseket beyezetni, amelyekre
szükség van a nemzetkozi tokemozgások szabályozásához."
Jagdish Bhagwati, a GATT foigazgatójának korábbi tanács-
adója szavával élve a "Wall Street-Államkincstár-tömb" nyo-
mása alatt a kormányok az 1980-as évek elején elkezdték lebon-
tani a korlátokat a befektetoi toke, ill. a profit országhatáraikat
átlépo mozgása elott. Ugyanebben az idoben maga a pénzügyi
szolgáltatóágazat is példa nélküli forradalmi változásokon
ment keresztül, elindítva a fúziók, az akvizíciók és a tengeren
túli expanzió áradatát, amely még ma is folytatódik. A legtöbb
országban a bankok, a hitelezocégek, a biztosítók és a befekte-
tési brókercégek megkapták a jogot, hogy elhódítsák egymás
üzleteit, s hogy a versengést a nemzetközi színtéren is folytas-
sák. Ilyen mértéku dereguláció az 1930-as évek nagy világválsá-
ga óta nem fordult elo a nyugati országokban.
A teljeskörüen komputerizált globális pénzügyi rendszer azt
jelenti, hogy a valutakereskedok a számítógép klaviatúráján né-
hány billentyü lenyomásával pillanatok alatt dollármilliókat
tudnak ide-oda mozgatni a világban. A befektetok azonnal le-
fölözik a hasznot a valuták pár perces árfolyamváltozásából is.
Az eredmény pedig, Walden Bello Fülöp-szigeteki közgazdász
szavaival, a globális valuta tozsdei spekuláció lesz, "amelyben a
toke az egyik piacról a másikra vándorol, azt figyeli, hol húzhat
hasznot a globalizált piac hiányosságainak kiaknázásából, ki-
használja a kamatlábkülönbségeket, megcéloz za a nominális
valutaérték és a "reális" valutaérték közötti rést, és gyors tranz-
akciókat végez - vagyis gyorskölcsönnel részvényeket szerezve
mesterségesen felduzzasztják a részvény értékét, majd gyorsan
eladják oket. S minthogy a volatilitás központi tényezoje az ins-
86
GLOBÁLIS KASZINÓ
tantmilliók high-tech világának, nem meglepo, mondja Bello,
hogy ez lett a globális kapitalizmus egészének legfobb mozgató
. "2
ereje.
A valutapiacokon folytatott spekuláció mellett a pénzmene-
dzserek a közvetlen befektetésben vagy portfólióbefektetésben
is megforgathatják a pénzüket. Közvetlen külföldi befektetés-
rol (kkb) - ami általában stabil és hosszabb távra szól - akkor
beszélünk, ha a külföldiek törzsrészvényt vásárolnak a helyi cé-
gekben, amikor felvásárolják a létezo vállalatokat, vagy amikor
ténylegesen új gyárat vagy vállalkozást indítanak be. A külföldi
portfólióbefektetés (kpb) - ami jellegzetesen spekulatív akció
_ az a változat, amikor a külföldiek részvényeket vásárolnak a
helyi tozsdén. A bajt az okozza, hogy a portfólióbefektetoknek
nincs elég kötodésük ahhoz, hogy megmaradjanak abban az or-
szágban, amelyben a pénzüket befektették. A jelenlegi globális
rendszerben, amelyben a liberalizált pénzpiac a norma, semmi-
lyen eszközzel sem lehet megakadályozni, hogy a befektetok el-
adják a részvényeiket, ha gyors haszonra tehetnek szert, vagy
hogy azonnal eltunjenek, ha pénzügyi nehézségek kezdenek
mutatkozni.
Az UNCTAD kimutatásai szerint az utóbbi évtizedben elto-
lódás következett be a a kkb-tol a kpb felé. Az UNCTAD által
1998-ban kiadott World Investment Reportban az olvasható,
hogy 1990 és 1997 között a fejlodo országokban az összes ma-
gánbefektetés egyharmadát a kpb tette ki. S néhány országban,
például Argentínában, Brazíliában, Mexikóban, Thaiföldön és
Dél-Koreában a portfólióbefektetés ténylegesen meg is halad-
ta a közvetlen befektetést. Ez az ENSZ-szervezet megjegyzi, hogy
a kpb növekedése egy ingatagabb világgazdaság jelzoje lehet,
mivel a portfólióbefektetöket "nem annyira a hosszú távú nö-
vekedés kilátásai vonzzák, hanem inkább az azonnali nyere-
ség". Ezért aztán hajlamosak a csordaviselkedésre, ami válság
esetén "tömeges visszavonuláshoz" vezethet.
Válságot pedig láthattunk épp eleget - 1973 és 1995 között
11 nagyobb globális pénzügyi felfordulás volt. Mindegyik aktív
87

GLOBÁLIS KASZINÓ
beavatkozást igényelt a nemzetközi pénzügyi intézetek és az
egyes országok kormányai részéröl, hogy megóvják a világrend-
szert az összeomlástóI. A legutóbbi nagy válság Délkelet-Ázsiá-
ban kezdödött 1997 közepén, amikor a "forró pénz" pánikba
esett és ugyanolyan gyorsan távozott, ahogy érkezett. És bár az
IMF és az USA kormánya közbelépett egy több mint 120 mil-
liárd dolláros gyorssegéllyel, a pénzügyi káosz romboló hatása
messzire terjedt. Leértékelödött a nemzeti valuta Thaiföldön,
Indonéziában, a Fülöp-szigeteken és Dél-Koreában; gyárakat
zártak be, az import visszaesett, dolgozókat bocsátottak el, és
drasztikusan megnyirbálták a közszolgáltatások olyan szféráit,
mint az egészségügy, az oktatás és a közlekedés.
Az ENSZ fejlesztési programja a következoképpen kommen-
tálta a dolgot az 1999-es Human DeveLopment Reportban: "A ke-
let-ázsiai válság nem elszigetelt jelenség, hanem a globális töke-
piacok általános gyengeségének a tünete." Ez az ENSZ-szervezet
nem állt egyedül a véleményével. Még a harsányan üzletbarát
magazin, a The Economist is kénytelen volt elismerni, hogy a
toke hirtelen kivonulása "megkérdojelezte azt a hagyományos
felfogást, hogy jó dolog hagyni a tokét szabadon mozogni az or-
szághatárokon át." Mások, például Jagdish Bhagwati, ennél
egyértelmübben fogalmaz. Bhagwati szerint "az ázsiai válságot
nem lehet elválasztani a külföldi forró töke nagy összegu befek-
tetéseitöl. Nyilvánvalóvá vált, hogy nem lehet figyelmen kívül
hagyni a tökemobilitással együtt járó válságokat."
SZABADESÉS DÉLKELET-ÁZSIÁBAN
1997 nyarán a délkelet-ázsiai gazdaság zuhanórepülésbe kez-
dett. Csakhogy az összeomlást megelozo 18 hónapban több rö-
vid távú pénzbefektetés érkezett a térségbe, mint a megelozo tíz
évben összesen. Az 1990-es években aThaiföldre és Malajziá-
ba beáramló toke több mint 10 százalékát tette ki a bruttó ha-
zai terméknek (GDP), és ennek a "forró pénznek" a legna-
88
GLOBÁLIS KASZINÓ
gyobb része rövid távú befektetésekböl állt. Ezt megelozoen
ezek az országok sokkal óvatosabban viszonyultak a külföldi be-
fektetésekhez, és lépéseket tettek a hazai ipar fejlesztésére azzal,
hogy bezárták a kapukat az olcsóbb nyugati import elott.
Mindez megváltozott az 1990-es években, amikor ezek a dél-
kelet-ázsiai országok lettek az úgynevezett "Washingtoni Meg-
egyezés" sztártanítványai. Az IMF és a Világbank is azt tanácsol-
ta az országoknak, hogy építsék le a tokemozgással kapcsolatos
szabályaikat, s így majd vonzani fogják a külföldi befektetoket,
akik megindíthatják a rohamos fejlodést. 1990-tol Thaifold,
Malajzia, Indonézia és a Fülöp-szigetek mind elfogadták a kül-
földi befektetokkel szemben a nyitott kapuk politikáját. Ennek
a politikának a részeként felemelték a belföldi kamatlábakat,
hogy vonzóbbá váljanak a portfólióberuházók számára, és a
dollárhoz kötötték a nemzeti valuta árfolyamát, megakadályo-
zandó, hogy a külföldi befektetök megégessék magukat, ha ne-
tán hirtelen változás állna be a valuta értékében.
A "forró pénznek" a nemzetgazdaságokra gyakorolt hatását
feltáró egyik legalaposabb elemzésében Walden Bello Thaiföld
esetét ismerteti. A Világbank 1994-es évi jelentésében azt olvas-
hatjuk, hogy "Thaiföld kiváló példáját szolgáltatja annak, ho-
gyan lehet osztalékot szerezni a külvilágra nyitott orientációval,
a külföldi befektetések iránti fogékonysággal, és olyan, piacba-
rát filozófiával, amely egy konzervatív makroökonómiai irányí-
tásra és óvatos külso hitelfelvételi politikára támaszkodik."
A sors iróniája, hogy aztán épp Thaifoldon kezdett eloször
visszájára fordulnia gazdasági fellendülés - köszönhetoen a rö-
vid távú befektetok csordamentalitásának. Bello megjegyzi,
hogy 1992-93-ban az ország engedett az IMF nyomásának, és
radikális an leépítette a pénzügyi rendszerét védo szabályrend-
szert, egyebek között a kovetkezo intézkedésekkel: csökkentet-
ték a korlátozásokat a pénzügyi intézmények és a kereskedelmi
bankok portfóliómenedzsmentje számára; lazábban kezdték
szabályozni a bankok és a pénzintézetek üzleti terjeszkedését;
lebontották a külföldi valuták ellenorzését; és létre hozták a
89
 T
GLOBÁLIS KASZINÓ
Bangkoki Nemzetközi Bankügyi Irodát (Bangkok Interna-
tional Banking Facility - BIBF). A BIBF lehetöséget kínált a
helyi és a külföldi bankoknak is, hogy részt vegyenek a külföl-
di és a belföldi kölcsönzésben. A ElBF által felhatalmazott cé-
gek betéteket fogadhattak el, és kölcsönöket nyújthattak kül-
földi valutában külföldieknek és belföldieknek egyaránt. Az or-
szágba áramló külföldi toke legnagyobb része hamarosan BIBF
dollárkölcsön formájában érkezett.
A CIKÁZÓ TOKE
A problémát az okozta, hogy a Thaiföldre beáramló toke nem
volt türelmes, és nem is vert tartósan gyökeret. Legnagyobb ré-
szét nem a termelésbe fektették be, hanem olyan szférákba,
ahol gyors és nagy hasznot reméltek. Özönlöttek a milliók az
értéktozsdére (ahol a befektetés a saját toke fölé hajtotta föl az
árakat), az ingatlanpiacra és a könnyen kapható vásárlói hite-
lekbe, mint például az autóvásárlási hitel. 1996-ban becslések
szerint csupán Bangkokban 24 milliárd dollárnyi "forró pénz"
volt már. Athaiföldi ingatlanokba olyan sok pénzt fektettek,
hogy az eladatlan irodaépületek és lakások értéke megközelítet-
te a 20 milliárd dollárt. A külföldi befektetés ilyen mértékü be-
áramlásának eredményeképpen az ország külföldi adósságállo-
mánya az 1988-as 21 milliárd dollárról1996-ra 89 milliárd dol-
lárra növekedett. S ennek túlnyomó többsége - több mint 80
százaléka - a magánszférára esett."3
Hasonló volt a helyzet az egész régióban. Dél-Korea külföldi
adóssága majdnem megháromszorozódott: 1993-ban még 44
milliárd dollár volt, 1997-ben pedig már 120 milliárd dollár _
s ennek csaknem 70 százaléka rövid lejáratú, könnyen kivon-
ható befektetési alapokban tartózkodott. Indonéziában a pénz-
ügyi szektoron kivüli cégek 1997 közepére 40 milliárd dolláros
adósságot halmoztak fel, amelynek 87 százaléka rövid lejáratú
hitel volt. A hivatalos adatok szerint a régió öt országa (Indo-
90
GLOBÁLIS KASZINÓ
nézia, Thaiföld, Malajzia, a Fülöp-szigetek és Dél-Korea) a vál-
ság kirobbanása e1otti pillanatokban már összesen 274 milli-
árd dollárral tartozott a külföldi bankoknak, s a tartozás 64 szá-
zaléka rövid távú kötelezettséget jelentett. Minden együtt volt
tehát a pénzügyi összeomláshoz.
Thaiföldön a spekulatív toke nagy részét ingatlanba fektet-
ték, ami mindig kedvenc célpontja azoknak, akik gyors meggaz-
dago9.ásról álmodnak. De épp ez a hatalmas ingatlanbuborék
volt az, ami végül kikezdte a külföldi befektetok idegeit. Ami-
kor észrevették, hogy a pénzük olyan tulajdonban van lekötve,
amelyre nincs vevo, s hogy a thaiföldi bankok tele vannak be-
hajthatatlan kinnlévoségekkel, a külföldi befektetok pánikba
estek, és fejvesztve kezték kivonni a pénzüket. A késobb "ragály-
effektusnak" elkeresztelt ijedelem gyorsan átterjedt Thaiföldrol
és Malajziából1ndonéziára, a Fülöp-szigetekre és Dél-Koreára.
Ez a pénzügyi káosz úgy csapott át az országhatárokon, mint va-
lami pestis. Alig egy év alatt teljesen a visszájára fordult a régió-
ban a tokemozgás iránya: 1996-ban az öt országba összesen 93
milliárd dollár érkezett be, 1997 -ben viszont 105 milliárd dol-
lár hagyta el ugyanazokat az országokat - vagyis a nettó kiáram-
lás 12 milliárd dollárt tett ki. Minden befekteto egyszerre ro-
hant a kijárat felé, attól félve, hogy a nyakán marad az értékét
vesztett helyi valuta és a többi értékpapir.4
A megállithatatlanullefelé haladó spirál egyre csak gyorsult
- hiszen hajtották azok a spekulánsok, akik masszivan beavat-
koztak avalutapiaci folyamatokba és e1oidézték a helyi valuták
leértékelodését. A spekulációs támadás által érintett kormá-
nyok mindent megtettek, amit még megtehettek az elkerülhe-
tetlen következmények e1háritására. Az elso védvonalban moz-
gósították saját külföldi valutatartalékaikat a nemzeti valuta fel-
vásárlására, kétségbeesett erofeszítésként e valuta értékének
fenntartására. De hiába. A spekulánsok továbbra is csapatos-
tui menekültek. A kormányok következo lépésként elkezdték
lebegtetni a valutájukat, de ez is visszaütött, és csak a további
leértékelodést gyorsitotta. Így aztán a külföldi pénzek tömeges
91
GLOBÁLIS KASZINÓ GLOBÁLIS KASZINÓ

kiáramlása az országok külföldi valutatartalékainak kimerité- A BEFEKTETOK MEGNYUGTATÁSA

sét, s egyben a hazai valuták leértékelodését is eredményezte.
A bajt elöször athaiföldi baht érezte meg, de az értékvesztés A befektetok megnyugtatása és a totális pénzügyi összeomlás el-
hamarosan átterjedt a többi országra is. S ahogy a valuta érté- kerülése céljából a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 120 milliárd
ke egyre süllyedt, a külföldi hitelt felvett helyi cégeknek egyre dolláros válságtervvel állt elo. Az IMF megmentési csomagja
többe került az adósságaik törlesztése. Látva, hogy a folyama- azonban csak tovább súlyosbította a helyzetet - nem utolsósor-
tok kontrollálhatatlanná válnak, sok külföldi bank és más hi- ban azon országok polgárai számára, amelyeknek el kellett vi-
telintézet nem volt hajlandó tovább fenntartani a kölcsönöket. selniük a Valutaalap utasításainak következményeit. A csomag
A teljes kintlévoség azonnali visszafizetését követelték. Ezen a egyik központi követelése az volt, hogy a kormányok garantál-
ponton a régiót eluraló pánik hirtelen az egész világgazdaságot ják a felvett hitelek törlesztését a magánszektornak, s ezért cse-
fenyegeto válságba csapott áto A nemzetközi valutatozsdések el- rébe a Valutaalap ráveszi a hitelezoket a kölcsönök fenntartá-
kezdték eladni a bahtot, a ringgitet és a rúpiát, hogy csökkent- sára vagy átalakitására. Ez jól tükrözte az IMF-nek a harmadik
sék potenciális veszteségeiket és visszamenekitsék a pénzüket világ 1980-as évekbeli adósságválságában játszott szerepét. Az
Európába és az USA-ba. Ebben a tokemenekülésben az ázsiai északi adófizetoktöl beszedett közpénzt (a Valutaalapon keresz-
részvényárak zuhanni kezdtek, s a helyi valuták árfolyama ösz- tül) az eladósodott kormányokhoz juttatták, amely onnan a dé-
szeomlott. Azok a vállalkozások pedig, amelyek dollárban vet- li kereskedelmi bankokba vándorolt, hogy azok megfizessék
tek föl hitelt, nem tudták fizetni nyugati hitelezoiknek a tör- tartozásaikat a magánbefektetoknek. "Szocializmus a globális
lesztéseket. pénzügyi elit számára" - jellemezték egyes bírálók Ázsiában a
A kormányok egy darabig úgy próbálták elejét venni a fize- nemzetközi hitelezoknek ily módon történo megmentését.
tésképtelenségnek, hogy külföldivaluta-tartalékaikból kölcsönt A Valutaalap Ázsia-csomagja a tokemozgás további liberali-
nyújtottak az eladósodott cégeknek. Dél-Korea nagyjából 30 zálására is rászorította az országokat. A cél az volt, hogy a kor-
milliárd dollárt forditott erre a célra. De ez a pénz is hamaro- mányzati kiadások megnyirbálásával teremtsenek elo többletet.
san elfogyott. A nyugati bankok nem voltak hajlandók új hite- A szokásos eszközöket alkalmazták: magas kamatláb, kombinál-
leket adni, vagy a régi hitelszerzodéseket fenntartani. Az ázsiai va a kormányzati kiadások csökkentésével és az olyan alapveto
vállalkozók fizetésképtelenné váltak, csökkentették a termelést áruk és szolgáltatások szubvenciójának megkurtításával, mint
és elbocsátották dolgozóik egy részét. Amikor a régió gazdasá- az élelmiszerek, az üzemanyag és a közlekedés. A magas kama-
gi motorja is köhögni kezdett, a pánik fokozódott. Az ázsiai va- toktói azt várták, hogy majd becsalogatja a külföldi tokét, s így
luták árfolyama 35-85 százalékkal csökkent, amitol felszökött megint minden jóra fordul. De ez a csali nem vált be. A nehe-
az importcikkek ára és csökkent az életszinvonal. A hitel hirte- zen megszerezhetö hazai hitel és a magas kamatszint sokkal sú-
len elapadása miatt csodbe mentek a kisebb és nagyobb vállal- lyosabb recessziót idézett elö, mint amilyen egyébként alakult
kozások; egy év leforgása alatt dolgozók milliói veszítették el volna ki, és abefektetok bizalmát sem sikerült helyreállítani.
munkájukat, miközben az importcikkek, köztük az alapveto Egyes országokban 16 százalékkal vagy még nagyobb mérték-
élelmiszerek ára az égbe szökött. ben csökkent a termelés, megugrott a munkanélküliség, a bé-
rek pedig leestek. Az IMF-intervenció után Thaiföld GDP-nö-
vekedési rátája az 1997. augusztusi 2,5 százalékról 1998 febru-

92 93
 GLOBÁLIS KASZINÓ
GLOBÁLIS KASZINÓ

árjára mínusz 3,5 százalékra csökkent. Indonéziában az IMF ar- és az alulfoglalkoztatottság riasztó méreteket öltött. A növekvo
ra kényszerítette a kormányt, hogy zárjon be 16 bankot, azt re- élelmiszerárak és a csökkeno szociális kiadások pedig tovább
mélve, hogy ezzel a lépéssel sikerül helyreállítani a rossz hírÜ rontották a legszegényebbek életkorülményeit."5
bankrendszer iránti bizalmat. Ehelyett az történt, hogy az ügy- A válság emberi kihatásai megdöbbentoek voltak. Az ENSZ
felek pánikszerÜen kivették a betéteiket a megmaradt bankok- Nemzetkozi Munkaügyi Szervezete (International Labour
ból, ami tovább fokozta a káoszt. Becslések szerint az ország üz- Organization - ILO) szerint Indonéziában 1997 szeptembere
leti vállalkozásainak a fele tönkrement. és 1998 szeptembere kozött több mint 20 millió embert bocsá-
A fejlodés oly mértékben esett vissza, hogy a nem kormány- tottak el. Az UNICEF azt jelentette, hogy az országban 250 000
zati intézmények becslése szerint egy évtized vagy még több ido kórházat zártak be, és azt jósolta, hogy a csecsemohalandóság 30
kell a veszteségek helyrehozására. Az Oxfam így értékelte a százalékra fog ugrani. Az Ázsiai Fejlesztési Bank szerint több
helyzetet: mint 6 millió gyermek maradt ki az iskolából. Az Oxfam becs-
"A Kelet-Ázsiát most fojtogató válság romboló hatásai az lése szerint pedig egy éwel a válság kirobbanása után több mint
1929-es nagy gazdasági világválság pusztításaihoz mérhetok. 100 millió indonéziai élt szegénységben - négyszer annyi, mint
Ami pénzügyi válságként kezdodött, azt hagyták teljes körÜ tár- két éwel korábban.
sadalmi és gazdasági válsággá terebélyesedni, azok minden Az egész régióban riasztó módon megélénkült az etnikai ala-
pusztító emberi következményével együtt. A korábban még pú bÜnbakkeresés és az etnikai közösségek közötti eroszak. Ma-
emelkedo jövedelmek csökkenni kezdtek, s a munkanélküliség lajzia autokratikus vezetoje, Mahathir Mohamad a zsidó pénz-
embereket vádolta az o muzulmán országának destabilizálásá-
PÉNZSPEKULÁCIÓ
val, Indonéziában pedig kifosztották és felgyújtották az ott
A külföldi valutapiacokon spekulációs ügyleteket folytató legnagyobb kisebbségben élo kinaiak boltjait, több száz kinait pedig brutá-
globális bankok rangsor és becsült piaci részesedés szerint. lisan megvertek és meggyilkoltak.
Az ázsiai földindulásnak voltak azonban egyértelmÜ nyertesei
I 999-es rangsor % is. A nagy nyertesek közé tartoznak a nyugati vállalatok tulajdo-
nosai, akik rohantak felvásárolni a régió leértékelodött vagyon-
1. Citigroup
2. Deucsehe Bank tárgyait a gazdasági összeomlás után. Ahogy a volt amerikai ke-
3. Chase Manhanan reskedelmi képviselo, Mickey Kantor akkoriban kifejtette, a
4. Warbourg DHlon Read
5. Goldman Sachs "tigrisgazdaságokban" bekövetkezett válság óriási lehetoség volt
6. Bank of America a Nyugat számára, hogy "visszaszerezze" kereskedelmi érdekelt-
7. JP Morgan
ségeit. "Amikor az országok segitséget kértek az IMF-tol -
8. HS8C (Midland 8ank)
9. ABN Amro mondta -, Európa és Amerika faltöro kosként használta az
10. MerriIJ Lynch IMF-et az elonyszerzésre."6
II. Crédit Su;sse First Boston

12. SE8
Ez mindenképpen igaz Dél-Korea esetében, ahol az IMF-
13. NatWest Global Financial Markets megállapodás feloldotta a külföldiek tulajdonszerzési korlátait,
14. Royal Bank of Canada
s igy a külföldiek fölvásároihatták a koreai vállalkozások 55 szá-
IS. Morgan Stanley Dean Witter
zalékát és a koreai bankok 100 százalékát. A koreai gazdasági

95
94
 GLOBÁLIS KASZINÓ
elit sokéves fáradozása, hogy a vállalatokat szilárdan megtartsa
a chaeboloknak nevezett, államilag támogatott konglomerátu-
mok keretei között, néhány hónap leforgása alatt semmivé
vált. A francia Credit Lyonnais bankcsoport becslése szerint
1998 januárjában az ország 653 nem pénzügyi cége közül csak
87 volt biztonságban a külföldi vevökkel szemben. Rudi
Dornbusch amerikai közgazdász precízen összegezte a gazdasá-
gi válság általános kihatás ait: "Koreát most a mi államkincstá-
runk birtokolja és muködteti. Ennek a válságnak ez a pozitív
oldala."7
Az ázsiai gazdaságok ilyen fokú valutadestabilizációs sebez-
hetöségének egyík fö oka az volt, hogy fokozatosan lemondtak
a tökemozgás feletti ellenörzésröl. Ha egy ország felhagy a
tökeáramlás ellenörzésével, akkor gyakorlatilag kienged a ke-
zéböl minden eszközt, amível beavatkozhat a piaci folyamatok-
ba és kiszolgáltatja magát a spekulánsoknak, akiket kizárólag a
profit érdekel. Élesebben fogalmazva: az országok elvesztik a
nemzetközi gazdasági stratégiák irányításának képességét, ami
pedig a nemzeti szuverenitás egyik lényegi eleme. Mert hogyan
tudná egy ország meghatározni saját társadalmi tennivaló it és
gazdaságí jövojét, ha a kulcsfontosságú politikai területeket a
külföldi befektetök és pénzpiacok önérdeke alakítja?
Az ázsiai válságból egy ország észrevehetoen jobb állapotban
került ki, mint a többiek. Jóllehet Malajzia GDP-je is csökkent
1998-ban 7,5 százalékkal, az országnak sikerült elkerülnie a má-
sutt oly pusztító társadalmi következményeket. Ezt részben an-
nak köszönhették, hogy Malajzia a tokekiáramlás korlátozásá-
ra bevezetett egy sor óvintézkedést, melyek közül sokat a kínai
tapasztalatok alapján dolgoztak ki. A Malajziai Központi Bank
eloírta, hogy a magáncégek csak akkor vehetnek föl külföldi hi-
telt, ha be tudják bizonyítani, hogy ez a hitel végül külföldí va-
lutát fog termelni, amellyel azután törleszteni lehet a tartozást.
S Kínához hasonlóan Malajzia is az amerikai dollárhoz kötöt-
te valutája, a ringgit árfolyamát, és engedélyezte szabad átváltá-
sát más külföldi valutákra kereskedelmi és közvetlen befekte-
96
GLOBÁLIS KASZINÓ
tési célból. A portfólióbefektetoknek azonban minimum egy
évig Malajzián belül kellett tartaniuk a pénzüket, a lakosok pe-
dig csak korlátozott mértékben vihettek ki valutát az országból.
S ami még fontosabb, a kormány nem ismerte el az országon
kívül folyó ringgitkereskedelmet, s ez segített megelozni a valu-
taspekulánsok manipuláció it. Lépéseket tettek a malajziai rész-
vénypiacra külföldrol érkezo befektetések leállítására is. Mind-
ezeknek az intézkedéseknek köszönhetöen a malajziai kormány
képes volt adó- és kamatcsökkentéssel, valamint közcélú beru-
házásokkal ösztönözni a hazai gazdaságot, s közben nem kellett
azért aggódnia, hogy a spekulánsok célba veszik az ország valu-
táját. A kamatláb ll-rol 7 százalékra csökkent, ami igen ked-
vezoen érintette a helyi vállalkozásokat és a bankszektort.
KíNA VÁLASZA
Nem demokratikus politikai berendezkedése ellenére Kína is el
tudta kerülni az ázsiai csapdát - föként azzal, hogy nem hagyta
magát belerángatni a nemzetközi pénzpiací ügyletekbe. Ennek
eredményeképpen jelentosen nagyobb ellenorzés alatt tudta tar-
tani a gazdaságát, mint a világ bármelyik országa. Valutája, a
jüan nem váltható át szabadon; pénzügyi rendszere többé-kevés-
bé hazai tulajdonban van és az állam irányítja, a kínai részvény-
piacon pedig víszonylag kevés a külföldi befektetés. A világ leg-
népesebb állama ráadásul abban az idoben nem is volt tagja
sem az IMF-nek, sem a WTO-nak - bár a teljes jogú WTO-
tagság küszöbön áll.
Így aztán Kínának nem tudott ártani az a spekulációs csorda-
magatartás, amely tönkretette a régió más országait. Kína nem
értékelte le valutáját és nem is igyekezett megkaparintani
szomszédai export jának egy részét. Más utat választott. A kor-
mány úgy döntött, hogy a gazdaság élénkítése érdekében a bel-
földi megtakarításokat egy 200 milliárd dolláros közmunka-
programra irányít ja. 8
97
GLOBÁLIS KASZINÓ GLOBÁLIS KASZINÓ

Chile a másik példa arra, hogyan képes egy ország sikeresen politikája segítségével Chile el tudta kerülni a legrosszabb "jár-
szabályozni a külföldi toke rövid távú áramlását a spekulációt vány" -effektusokat. Ez a kormányintézkedés megkövetelte a
lelassitó pénzügyi "fekvorendorök" elhelyezéséveI. Amikor Me- külföldi befektetoktol, hogy beruházás aik értékének akár 30
xikó gazdasága 1995-ben összeomlott, úgynevezett encaje- százalékát is kitevo pénzösszeget helyezzenek letétbe a chilei

A PIACI ZSIVAJBAN ...

Zsebszótár a pénzügyi piac nyelvezetéhez áru ból vagy valutából van "deriválva" ("levezetve", innen az elnevezés). Ezeket
fedezeti ügyleteknél is fel lehet használni a spekulációs kockázatok csökkenté-
Fedezeti ügylet (Hedgíng) sére. I999-ben az összes hatályos származékos ügyletek értéke 90 billió dollár
Ha egy vállalkozásnak fogyasztási cikkben, mondjuk, rézben vagy kakaóban van- volt, ami mellett eltörpül a világ részvénypiacainak összértéke.

nak befektetései, akkor azt kockáztatja, hogy ha leesik az ár, elvesziti a pénzét, Részvénypiaci indexek (Stock market indices)
még mielott eladhatná az összes részvényt. Ezt a veszteséget el lehet kerülni, ha A leghiresebb a Dow Jones Industrial Average, az amerikai értékpapirpiacon
"fedezeti ügyletet" kötünk a kockázatra. Ez azt jelenti, hogy még azelott eladjuk lévo részvényárak indexe, 30 vezeto amerikai nagyvállalat alapján; az FTSE 100,
az árut, hogy a vevo igényt tartana rá - vagyis megegyezés szerinti áron, egy Anglia 100 legnagyobb vállalatának indexe; valamint ez utóbbi japán megfelelöje,
késobbi idopontban való szállitásra. A fedezeti ügyleteket bonyolitó cégek e a NIKKEl 225.
kockázat adásvétel évei csinálnak üzletet, gyakran kölcsönpénzt használva a Külfoldi valuták piaca (Foreign exchange market)
"rendkivül elonyös" ügyletek összehozására. A leghirhedtebb fedezeti ügylete- Itt adják-veszik a valutákat. Földrajzi helyhez nem kötheto, mivel a kereskedés
ket köto céget, az amerikai long Term Capital Managementet (l TCM) más számitógépen és telefonon keresztül folyik az egyész világot átfogó és több száz
Wall Street-i befektetöcégeknek kellett, 3,5 milliárd dolláros gyorssegéllyel ki- kereskedopontot összeköto hálózat segitségével. A világ külfoldivaluta-piacai-
húzni a bajból, miután 200 milliárd dolláros összegben sikerült túlköltekeznie. nak összforgalma óriási, sokszorosan meghaladja a nemzetközi áru- és szolgál-

Befektetéseiben a cég 500 millió dollár kölcsönpénzzel fejeit meg minden, a sa- tatáskereskedelem osszforgalmát.
ját kasszájából származó egymillió dollárt. Befektetési és nyugdíjalapok (Mutual funds/Unit trusts)
Határidos ügyletek, opciók és csereügyletek (Futures, options and Olyan befektetési alapok, pénzintézetek, amelyek a befektetok nevében birto-
swaps) kolnak részvényeket, kötvényeket, állampapirokat. Abefektetok részvényeket
Határidos ügyletrol akkor beszélünk, ha a felek megállapodnak áru, részvény vagy "befektetési jegyeket" vásárolnak az alapban, amely aztán a pénzükon ér-
vagy valuta vételérol vagy eladásáról egy jövobeli idopontban azon az áron, ame- tékpapirokat vásárol egy sor vállalatban. A befektetési jegyeket visszaváltó
lyet a szerzodés létrejöttekor határoznak meg. Az opció olyan, mint a határidos befekteto az alap teljes portfóliója egy töredékének eladásából származó ha-
ügylet, azzal a különbséggel, hogy itt lehet, de nem kötelezo kereskedni egy szonhoz jut hozzá, s nem egyszeruen csak egy vagy két vállalat részvényeit, köt-

megegyezés szerinti áron egy késobbi idopontban is, ezért a várható leheto- vényeit birtokolja.
ségért azonban egy fix dijat kell fizetni .. A kamatláb-csere ügylet olyan tranzak- Törzsrészvények (Equities)
ció, amelyben a pénzintézetek megváltoztatják kintlévoségeik vagyadósságaik A cégek rendes részvényei vagy a közös részvénytoke. A részvények tulajdono-
formáját. Csereügyletet lehet kötni fix és változó kamatra vagy különbözo valu- sai a cégek profitjából osztalékra tarthatnak igényt, miután kielégitették a
tákban lévo adósságra. hitelezok, a járadékkötvényesek, és az elsobbségi részvényesek minden követe-
Származékos ügyletek (Derivates) lését.
Átfogó, mindent magában foglaló kifejezés, amely egy sor rendkivül bonyolult és Bóvlikötvények (Junk bonds)
homályos pénzügyi konstrukciót jelöl. A határidos szerzodések, a részvénypia- Nagyon kockázatos kötvények; olyan cégek bocsátják ki, amelyeknél nagyon bi-
ci indexekre támaszkodó határidos ügyletek, az opciók és a csereügyletek mind zonytalan, hogy egyáltalán flzetnek-e majd kamatot vagy törlesztést. Mivel ezek
derivativák. Általánosságban véve a derivatívák forgalomképes értékpapírok, a kötvények ennyire kockázatosak, a befektetok csak akkor vállalkoznak a meg-
amelyek értéke valamilyen mögöttük álló eszközbol, részvénybol, kötvénybol, vásárlásukra, ha elég magas hozam ot igérnek.

98 99
 .•...
,

GLOBÁLIS KASZINÓ GLOBÁLIS KASZINÓ

központi bankban. A portfólióbefektetoktol ezenkívül azt is A BRAZíLIAI ÖSSZEOMLÁS

megkövetelték, hogy a készpénzüket legalább egy évig az ország-

ban tartsák. Ezek a korlátok lelassitották a pénz kiáramlását az Közben, ahogy az IMF-politika beindult, a brazil gazdaság szé-
országból, és megakadályozták, hogy Chile is úgy járjon, mint pen összeomlott. A magas kamatláb elriasztotta a hazai befek-
Mexikó, és áldozatául essen - a pénzügyi sajtó kifejezésével él- tetöket, akik már nem engedhették meg maguknak, hogy hitelt
ve - a "tequilaeffektusnak". vegyenek föl. A költségvetési megszorítások és az állami szektor
Az ázsiai összeomlás által megrendített nyugatí pénzügymi- alkalmazottainak elbocsátása növelte a szegénységet, amikor a
niszterek az USA vezetésével új tervvel álltak elo, hogy még az kormányzatot rákényszerítették az IMF által "a történelem leg-
ilyen válságok bekövetkezése elott megsegítsék a fizetési mérleg nagyobb privatizációs programjának" elnevezett politika elfo-
híányával küszködo országokat. Az elképzelés szerint több gadására. Akárcsak Ázsiában, az IMF és az USA-államkincstár
pénzt (akár 90 milliárd dollárt ís) és több hatalmat adtak vol- által kídolgozott terv Brazília egyetlen hosszú távú reményének
na az IMF-nek, hogy hozzon létre "egy magasabb szintu IMF-in- állította be a külföldí befektetést, annak ellenére is, hogy a bel-
tézményt a IMF által jóvahagyott szigorú polítikát követo orszá- földi kamatráta minden egyszázalékos növekedése milliókkal
gok számára". Azt remélték, hogy egy úgynevezett "óvatossági növeli az adósságszolgálati terheket, amelyeket teljes egészében
alapból" nyújtott azonnali kölcsön lehiggasztja a valutaspeku- a leértékelodött brazil realért vásárolt kemény valutában kell
lánsokat, így megzabolázza a "forró pénzt" és megakadályozza törleszteni. 1999 végére Brazília teljes külso adóssága, amely
a leértékelodést. mindig is a legmagasabb volt Délen, már több mint 230 mil-
Brazília volt az elso ország, amely az új IMF-tervet alkalmaz- liárd dollárra rúgott.
ta. Sajnos a brazil gazdaság sem volt ellenállóbb a pénzügyi vál- Nyilvánvaló volt tehát a veszély, hogy a töke körbetarolja a
sággal szemben, mint az indonézia í vagyathaiföldi. Amikor földet, ám az IMF és az amerikai államkincstár még mindig vo-
1998-ban a brazíl realt eloször érte támadás, Fernando Car- nakodott támogatni az olyan mechanizmusokat, amelyek gátol-
doso kormánya több mint 40 milliárd dollárt költött külföldi hatták volna a tökemozgást. S a maguk részérol a spekulánsok
valutában a nemzetí valuta megtámogatására. Cardoso felemel- is mindent megtettek, hogy zátonyra futtassák a támadásaik ki-
te a hazai kamatlábat is 50 százalékkal, így próbálva megakadá- védésére irányuló kormányzatí intézkedéseket. Az ismétlodo
lyozní a toke kimenekülését az országból. A kereskedök azon- válságok és a súlyos bírálatok ellenére is egyre csak szorgalmaz-
ban még akkor ís folytatták a real elleni támadást, amikor az or- ták a valutaátváltási szabályok lazítását.
szág aláírt egy formális szándéklevelet az IMF-fel. 1999 Jagdish Bhagwati, a szabad kereskedelem már említett szó-
januárjában már majdnem egymilliárd dollár hagyta el napon- szólója kifejtette, hogy a toke laza ellenorzése a pénzemberek
ta az országot - s a kormánynak nem volt más választása, mínt "önérdekét" szolgálja, mível kibovíti azt a szférát, ahol ezek az
végül mégiscsak leértékelni egyharmadával a nemzeti valutát, emberek pénzt tudnak csinálni. "A szabadkereskedelem ideo-
méghozzá egyík napról a másikra. lógíáját kisajátították a tökemobilitás védelmezöi" - jelentette
ki kertelés nélkül.9
Az eredeti Bretton Woods-i megállapodás nem váltotta való-
ra Keynes álmát, hogy "minden tagállam egyértelmu jogokat
kapjon a tökemozgások ellenörzésére", de a különbözö gazda-

100 101
 GLOBÁLIS KASZINÓ

ságpolitikai intézkedések mégiscsak kínáltak némi befolyásolá- 6. SZEGÉNYSÉG, KÖRNYEZET ÉS PIAC

si lehetoséget a tagok számára. Csakhogy az évek során még
ezeket a korlátozott lehetoségeket is felszámolta a dereguláció
egyre eroteljesebb követelése. Lawrence Summers, az USA A gazdasági növekedésbe, mint a fejlodés motorjába vetett hit
pénzügyi kormányzatának tisztviseloje bírálta Malajzia, Hong- egyre hiteltelenebbé válik, ahogy tönkremen nek a föld élet-
kong és más államok próbálkozásait a külföldi toke mozgásá- fenntartó rendszerei és mind több elojele mutatkozik a közelgo
nak szabályozására. Summers "katasztrófának" nevezte a szabá- ökológiai összeomlásnak. A gyors növekedés eroltetésére beál-
lyozást, és felszólította az országokat, hogy "engedjék be a kül- litott globalizáció a természeti kincsek fokozottabb kiaknázá-
foldi pénzügyi szolgáltatókat, és mindazt a versenyt, tokét és sával túl nagy megterhelést jelent a környezet számára és to-
szakértelmet, amit azok magukkal hoznak". Ha belegondo- vább mélyíti a gazdagok és a szegények közötti szakadékot.
lunk, hogy a rövid távra tervezo spekulánsok megbízhatatlan- A neoliberális közgazdászok klasszikus gyógymódja - privatizá-
sága mekkora bajt hozott emberek millíóira, akkor Summers ció, adócsökkentés, külföldi befektetés - nem hatékony. Egyre
fundamentalizmusát rovidlátónak és veszélyesnek kell minosí- erosebb viszont a bírálat és az aggodalom mind a szakérto
tenünk. bennfentesek, mind pedig a helyi közösségek részérol.
Ahogy az emberek Mexikótói Oroszországíg azt látják, hogy
az egymást koveto globális pénzügyi válságok durva visszahatá-
sai tönkreteszik az életüket, egyre terjed az a fájdalmas Legyenek bár Keynes tanítványai, a szabad piac megrögzött hí-
felimerés, hogy a régi módszerek ma már nem muködnek. Az vei, vagy a központi tervezésben hívo sztalinisták, a különbözo
utóbbi évtizedben a világ tÚl gyakran sodródott a teljes pénz- rendu és rangú közgazdászok megingathatatlanul hisznek a gaz-
ügyi káosz szélére. Sürgos megoldásokat kell találni, hogy az dasági növekedés csodatévo erejében. A keynesiánusok az álla-
egyes országok kormányai a közjó érdekében ellenorzésük alá mi szabályozást és az aktív fiskális politikát kedvelik, hogy a las-
tudják vonni a pénzpiacokat, a kötvénykereskedoket és a valu- sÚ növekedés idején azonnal beindíthassák a költekezést.
taspekulánsokat. Meggyozodésük szerint az állami beavatkozás hatására meg-
élénkül az egész gazdaság, munkahelyek jönnek létre és no a fo-
J. The Global Gamblers, British Banks and the Foreign Exchange Game, War on Want, London. 1999;
gyasztás. A keynesiánusok és általában a baloldaliak jobban
2. Bello. Wal den: 'Domestic Markets: A social justice perspective on the debate over a new global
frnancial architecture', Multinational Monitor, 1999. március; odafigyelnek, hogy az egyre nagyobb tortát aztán igazságosan
3. Walden Bello vallomása az amerikai képviseloház House Banking Bizottsága elott, 1998. április 21.; osszák szét. És kitartanak amellett, hogy maguknak a munká-
4. Human Development Report /999, UN Development Program/Oxford University Press;
S. Oxfam East Asia Briefing; elérheto: www.oxfam.org.uklpolicyleabrief; soknak nagyobb beleszólásuk legyen a termelési folyamat irá-
6. Idézi Weisbrot, Mark (kutatási igazgató, Preamble Center, www.preamble.org/globalization): nyításába.
'Globalization for Whomt;
A neoliberálisok másféle emeltyukkel remélik fellenditeni a
7. Idézi: 'Asian Crisis Spurs Search for New Global Rules', Economic}ustice Repor't, 1998. július;
8. Weisbrot, Mark: 'The Case for National Economic Sovereignity', Third World Network Fearures, fogyasztást. Ok a "tisztán" piaci megoldásokat pártolják, az
1999. július;
adócsökkentést és az alacsony kamatlábat, amelyektol azt vár-
9. Bhagwati, Jagdish: 'The Capital Myth: the difference between the trade in widgers and the trade in
dollars' IForeign Affairs, 1998. május/június. ják, hogy több pénzt juttat az emberek zsebébe, s ezzel növeli a
fogyasztást és a beruházást.

102
SZEGÉNYSÉG. KÖRNYEZET ÉS PIAC
Csakhogy egészen a legutóbbi idokig mindegyik oldal figyel-
men kívül hagyta a környezetet. Az egyre globális abb gazdaság
teljes mértékben rá van utalva a föld nevu bolygó átfogó öko-
nómiájára. És most már körös-körül minden azt mutatja, hogy
baj van a föld ökológiaí egészségével.
Ipari termelési rendszerünk az elmúlt két évszázadban óriási
mennyiségu nem megújuló természeti eroforrást használt föl.
Nemcsak ökoszisztémákat és élohelyeket törlunk el a föld
színérol egyre riasztóbb sebességgel, de az ís világossá vált, hogy
fölemésztjük a természetieroforrás-bázist (a gazdaság "természe-
ti tokéjét"), s hogy a szemetet olyan utemben termeljük, ami
már meghaladja a természeti világ regenerálódásí és öngyógyí-
tó képességét.
Nem kell sokáig keresgélnünk annak bizonyítékait, hogy a
növekedéscentrikus gazdálkodás végveszélybe sodorja a bolygó
ökoszisztémájának regenerációs kapacitását. Az ígazi baj nem
az, amire a Római Klub jelentése, A növekedés korlátai hívta fel
a figyelmet 20 évvel ezelott. Most még nincs közvetlen hiánya
nem megújuló természeti kincsekbol. Még a mai kitermelési
ütem mellett is évszázadokig fogunk elegendo rezet, vasat és
nikkelt találni. Sokkal aggasztóbb viszont azoknak, az élet fenn-
tartása szempontjából alapveto rendszereknek a dezintegráció-
ja, amelyeket eddig örökké létezoknek gondoltunk. A víz-kör-
forgás, a légkör összetétele, a hulladék természetes asszimilálá-
sa és a tápanyagok újrahasznosulása, a termesztett növények
megporzása és az állat- és növényfajok együttlétezésének kényes
egyensúlya - nos, mindezek veszélybe kerultek.
Ma már kutatások és vizsgálatok tömege bizonyítja, hogy baj
van. A sivatagok terjeszkednek, az erdoket kiirtják, a termé-
keny talajt tönkreteszi az erózió és a kilúgozódás, a tengereket
túlhalásszák, a talajvízet pedig az utolsó cseppig kiszivattyúzzák.
Az óriási mennyiségu ásványi energiahordozó eltüzelésének kö-
vetkezményeként a légkörben tovább no a szén-dioxid aránya.
1995 szeptemberében a Klímaváltozási Kormányközi Bizottság,
a világ csaknem 2500 vezeto klímakutatójának válogatott cso-
104
SZEGÉNYSÉG. KÖRNYEZET ÉS PIAC
port ja arra a következtetésre jutott, hogy a klímaváltozás meg-
állíthatatlan, és "széles köru gazdasági, társadalmi és környeze-
ti zavarokhoz" fog vezetni a következo évszázadban.
A veszélyeztetett fajokról az IUCN (International Union for
Conservation of Nature) által2000-ben kiadott lista (Red List
ofThreatened Species) arra figyelmeztet, hogy a globális kiha-
lási válság felgyorsulóban van, és az állatok bízonyos csoportjaí-
ban, például a hüllok és a foemlosök körében drámaí módon
csökken sok faj populációja. A Svájcban muködö lU CN sze-
rint az élovilágot fenyegeto legsúlyosabb veszély az élohelyek el-
vesztése, az ember által folytatott kitermelés és az idegen fajok
inváziója. Az élo helyek elvesztése a veszélyeztetett madarak 89
százalékát, a veszélyeztetett emlösök 83 százalékát, s a veszélyez-
tetett növények 91 százalékát érinti. A legtöbb veszélyeztetett
emlost és madarat a síksági és hegyvidéki trópusi esoerdokben
találjuk, ahol több mint 900 madárfajt és az összes emlos 55
százalékát fenyegeti a kihalás veszélye. Az utóbbi 500 évben az
emberi tevékenység következtében 816 faj pusztult ki. A tudó-
sok szerint a normális kipusztulási ütem a négyévenként egy
faj. A mai kihalási ütem a becslések szerint 1000-10 000-
szerese ennek a természetes ütemnek.1
MEGLOPNIAJÖVOT
1950 óta a világgazdaság össztermelése majdnem megötszörö-
zodött: 3,8 billió dollárról 18,9 billió dollárra növekedett.
A világ természeti tokéjébol ebben a rövid idoszakban többet
fogyasztottunk el, mint az emberiség egész eddigi történelme
során összesen.
William Rees ökológus és közgazdász becslése szerint körül-
belül 4-6 hektár (40-60 ezer m2) földterület használatával lehet
fedezni egy nyugati átlagpolgár fogyasztását. Csakhogy, teszi
hozzá Rees, a világ összes, ilyen módon hasznosítható földterü-
lete fejenként csupán 1,7 hektár (17 ezer m2; az összes földte-
105
 SZEGÉNYSÉG. KÖRNYEZET ÉS PIAC
rület osztva a világ népességével). A különbséget Rees "kisajá-
tított eltartókapacitásnak" nevezi - ami tulajdonképpen azt je-
lenti, hogy a gazdagok kiszorítják a szegényeket a természeti
eröforrások használatából.
Hollandia például a saját területénél14-szer nagyobb pro-
duktív földterület termését fogyasztja el. A legtöbb északi or-
szág és sok déli városi körzet is többet fogyaszt, mint amennyi
arányosan megilletné; a kereskedelemböl (mások természeti va-
gyonának használatából) vagy saját természeti tökéjük kime-
rítésébol élnek. Az ilyen régiók, mondja Rees, "felelotlen öko-
lógiai deficitet idéznek elo - és vagy mások, vagy a jövo generá-
ciók eltartókapacitását használja". 2
Széles körben elterjedt az a hit, hogy az emberi haladás csak-
is gazdasági növekedéssel érheto el. A jobb- és baloldali közgaz-
dászok azt vallották, hogy a föld eltartókapacitása korlátlanul
bovítheto. Abban a hitben éltek, hogy az emberi leleményesség
és a technika ötvözodése lehetové teszi majd számunkra, hogy
elobb-utóbb mindenki az amerikai középosztály színvonalán él-
jen - feltéve, ha nem hallgatunk az akadékoskodókra, és fenn-
tartjuk a gazdasági növekedést.
A valóság azonban, sajnos, nem így néz ki. Robert Ayres öko-
lógus ezt írja: "Minden jel arra mutat, hogy az eltévelyedett ke-
reskedelem- és növekedés politika által támogatott emberi gaz-
dasági tevékenység jó úton halad afelé, hogy jobban és gyorsab-
ban dúlja szét természeti környezetünket, mint bármely más
ismert eseménye bolygó történetében, leszámítva talán azt a
nagy aszteroidabecsapódást, amely valószínu leg a dinoszauru-
szok kipusztulását okozta. Úgy tunik, mi most éppen a saját ki-
pusztításunk felé haladunk."3
Ayresnek igaza van, amikor a globalizációt vádolja a világ-
méretu környezetleépülés folyamatának felgyorsításával. Az ex-
portvezérelt növekedés és a harmadik világ eladósodása felgyor-
sította a pótolhatatlan természeti eroforrások elhasználását.
Egyes környezetvédök szerint a primer eroforrások (a természe-
ti javak és szolgáltatások) túl olcsók, s áruk nem tükrözi véges
106
SZEGÉNYSÉG. KÖRNYEZET És PIAC
mennyiségüket vagy kitermelésük társadalmi és ökológiai költ-
ségeit. Ha meg akarjuk örizni ezeket az eroforrásokat, akkor föl
kell emelnünk az árukat. Jó adag igazság van ebben a megálla-
pításban, különös tekintettel arra, hogy a nyersanyagok - a fa,
a cukor, a kávé, a réz, és a legutóbbi idokig a köolaj - ára még
sohasem volt ilyen alacsony.
Az ázsiai pénzügyi válság idején az árak nagyot estek. De a vi-
lág sok fogyasztási cikkének forrásául szolgáló Dél adóssága is
alacsonyan tartotta az árakat. Az IMF és a Világbank által
eroltetett "átalakítási" intézkedések, amelyeket a világkereske-
delembe való bebocsáttatásért cserébe kellett meghozni, azt je-
lentik, hogy a szegény országoknak, mielött bármit is csinálhat-
nának, elobb törleszteniük kell az adósságaikat. Nem marad
hát más választásuk, mint növelni az olcsó nyersanyag export-
ját a világpiacra.
És itt a probléma. Minthogy minden szegény országnak egy-
szerre kell növelnie az exportját, túlkinálat keletkezik s az árak
esnek - nemritkán ötven százalékkal. Vagyis kétszer annyit kell
exportálni, ha ugyanannyi külföldi valutához akarnak jutni.
A dolog haszonélvezoi a gazdag országok és a nyugati székhelyu
nagyvállalatok. Nemcsak a kölcsönadott pénzüket kapják vissza,
de az olcsó nyersanyagok alacsonyan tartják Északon az árakat,
magasan a profitot, és megfékezhetové teszik az int1ációt. A do-
log vesztesei pedig a Dél népei - és a globális környezet.
SZABADJÁRA ENGEDETT ROMBOLÁS
A globalizációs politika más vonatkozásokban is sanyargatja a
környezetet. Nézzük Brazíliának, a környezetvédok szerint a
föld ökológiailag legfontosabb országának az esetét. Ebben az
országban található a föld esoerdöinek, "a világ tüdejének"
mintegy 30 százaléka. A tudósok szerint az esöerdo káprázatos
biológiai sokfélesége a felbecsülhetetlen értéku, életmentö
gyógyszerek potenciális böségszaruja.
107
 SZEGÉNYSÉG. KÖRNYEZET ÉS PIAC
SZEGÉNYSÉG. KÖRNYEZET ÉS PIAC

A brazil kormány 1999-ben az IMF által ráeroszakolt megszo- megterhelést okozva a pénzhiánnyal küszködo környezetvédel-
rítások részeként dollármilliókkal kurtította meg a kornyezet- mi végrehajtó szerveknek."
védelmi kiadásokat. Az ország kornyezetvédelmi végrehajtó A felszámolhatatlan szegénység szintén csak gyorsította a kör-
szervezetének 19 százalékkal csokkentették a költségvetését. Rá- nyezet pusztulását - a reménytelen nyomorban élok nem iga-
adásul az IMF politikája által okozott belfoldi recesszió növel- zán jó ökopolgárok. A törzsi népek kifosztják az oserdot,
te a munkanélküliséget, és arra kényszerített sok munkást és amelytol a fennmaradásuk függ; az elszegényedett afrikai falu-
parasztot, hogy létfenntartásuk érdekében újabb területeken siak pedig orvvadászattal foglalkoznak, s az elefántcsontért vagy
irtsák ki az oserdot. más testrészekért lemészárolják a védett állatokat.
Gustavo Fonseca, a washingtoni központú Conservation Madagaszkáron a világ egyik legnagyobb környezetrombolá-
International Biológiatudományi Központjának munkatársa sával találkozhatunk; az egykor buja oserdokkel borított sziget
így foglalja össze a környezetvédok aggodalmait: "Most az nyug- ma már kietlen pusztaság, mivel a helybéliek a dzsungel helyén
talanít bennünket a legjobban, hogy a kormány kezdi elveszí- felégetéses módszerrel alakitottak ki szántóföldeket. Ezek a par-
teni az erdoirtások fölött az ellenorzést. Ez aláássa mindannak cellák pár év alatt terméketlen, bozótos sivataggá válnak, az em-
az alapjait, amit megpróbáltunk elérni Brazíliában."4 berek pedig továbbállnak és újabb erdorészt égetnek fel. Mada-
Ázsiában már az 1997-es válság kirobbanása elott is a termé- gaszkár területének ma már kevesebb mint 10 százalékát borít-
szeti eroforrások gyors ütemu felélésére épült a régió "gazdasá- ja erdo, amely évenként 200 000 hektáros ütemben zsugorodik.
gi csodája". Az oserdoket letarolták, a folyókat tönkretették, a A baj fo okozója a szegénység: a sziget 14 milliós népességének
tengerpartokat irtószerekkel mérgezték el, a halban gazdag ten- 70 százaléka kevesebb mint 1 dollárból él naponta.1
gerrészeket pedig túlhalászták. Az indonéz fovárosban, Dzsa- A globalizáció logikája vonzónak tünik, mivel egyszeru alap-
kartában a vízminták több mint 70 százaléka "vegyszerekkel elvre épül: szabadítsuk meg a korIátozásoktól a piacot, sakkor
erosen szennyezett" volt, az ország erdoségeit pedig évi 2,4 mil- annak önfejlodési dinamikája majd meghozza a sok munkahe-
lió hektáros ütemben irtották. Sarawak malajziai szövetségi ál- lyet, a gazdagságot és a prosperitást. De mindazok mély
lamban, amely Borneó szigetének egy részét foglalja el, alig két meggyozodése ellenére, akik a neoliberális üdvtant prédikálják,
évtized leforgása alatt eltu nt az oserdo 30 százaléka, a Maláj-fél- a tények világosan azt mutatják, hogy az emberek egyre inkább
szigeten pedig a hatóságok által megvizsgált 116 folyó 73 száza- kiábrándulnak ebbol az egészbol.
lékát "biológiaílag halottnak" vagy "haldoklónak" találták. 5 A tények kikerülhetetlenek - s nem utolsósorban azért, mert
A tekintélyes nemzetközi környezetvédo csoport, a Föld Ba- ma már civil társadalmi csoportok ezrei viszik ki tiltakozásaikat
rátai (Friends of Earth - FoE) legutóbbi, IMF: Selting the az utcára szerte a világon. 1999 novemberében több mint 50
Environment Short (IMF: A környezet lebecsülése) címu tanul- ezer ember jött össze Seattle-ben, a Világkereskedelmi Szerve-
mányában így foglalja össze a szabadpiaci deregulációnak a har- zet évi közgyulésén. A megmozdulás környezetvédök, szakszer-
madik világ természeti környezetére gyakorolt hatását: "A kor- vezeti aktivisták, gazdacsoportok, diákok és hétköznapi polgá-
mányzati kiadások csökkentése gyengíti a kormány lehetosé- rok egyedülálló egyvelege volt. Az aggodalom hozta össze oket,
geit a környezetvédelmi törvények végrehajtására és csökkenti hogy a gazdasági globalizáció kezd kipörögni mindenféle
a természetmegorzési erofeszítések hatékonyságát. A költségve- ellenorzés alól. Azután 2000 áprilisában megint 15 ezer tilta-
tési prioritások gyakran a vállalkozásokat támogatják, további kozó gyült össze Washingtonban, az IMF és a Világbank tava-

109
108
 SZEGÉNYSÉG. KÖRNYEZET ÉS PIAC
szi közgyulése elleni újabb támadásra. A helyzet iróniájaként,
mintha csak meg akarták volna erosíteni a tiltakozók álláspont-
ját, ugyanazon a héten a részvénypiacok mélyrepülésbe kezd-
tek: az eladások pánikszeru hulláma söpört végig a világon, ki-
pukkasztva a csúcstechnológiai részvénybuborékot, amely
szédito magasságokba emelte a piacokat. 2000 októberében pe-
dig Prágában találta szembe magát a két szervezet a tiltakozók
seregével.
REPEDÉSEK A NAGY EGYETÉRTÉSEN
A globalizációt még a foáramhoz tartozó körökben is egyre töb-
ben kezdik kritikusan szemlélni. Az Oroszországban, Ázsiában
és Latin-Amerikában az 1990-es évek második felében kirob-
bant pénzügyi válságok mély repedéseket idéztek elo az addig
uralkodó "washingtoni konszenzusban", vagyis abban a szem-
léletben, amelyet a Bretton Woods-i intézmények képviseltek
és a nyugati kormányok is támogattak. A befolyásos hangadók,
akik korábban a korlátozásoktóI mentes globális piacok legszi-
lárdabb támogatói voltak, egymás után kezdtek oszintén meg-
nyilatkozni.
Egyebek kozött a Harvard kozgazdásza, Jeffrey Sachs is. Ö az
IMF tanácsadója volt, a Szovjetunió összeomlása után Oroszor-
szágban bevezetett kapitalista "sokkterápia" egyik legfobb ki-
agyalója - és a gazdasági globalizáció egyik leghangosabb szó-
szólója. Az ázsiai összeomlás azonban ot is álláspontja felülvizs-
gálatára kényszerítette a szabadpiac felsobbrenduségéveI és az
egyes országok pénzügyi válságának hagyományos megoldási
módozataival kapcsolatban. Bírálta a Valutaalapot, amely "té-
ves diagnózist, rossz receptet és sikertelen programokat" kínál.
A Financial Timesban 1997 decemberében publikált oszinte
hangú cikkében Sachs "titkolózó" és "felelotlen" szervezetnek
nevezte az IMF-et. "A logika megcsúfolása - írta -, hogy a wa-
shingtoni 19. utca 1000 közgazdászából álló kis csoport szabja
110
SZEGÉNYSÉG. KÖRNYEZET ÉS PIAC
meg 75 fejlodo ország körülbelül 1,4 milliárd lakosának gazda-
sági életfeltételeit."
Megszólaltak aztán mások is. Joseph Stiglitz, a Világbank egy-
kori magas rangú tisztviseloje az egyik sokat idézett "exbenn-
fentessé" vált, aki hajlandó volt nyilvánosan bírálni a neolibe-
rális világnézetet. Stiglitz 1999 végén vált meg világbanki pozí-
cióitól - addig vezeto közgazdász és elso elnökhelyettes volt.
"Az ún "washingtoni konszenzus« - írta a Multinational Moni-
tor 2000. áprilisi számában - tévúton jár a maga szuk látóköru
stratégiáival, de rendkivül szuk látóköru a céljaiban is. Fo-
képpen a GDP növelésére koncentrált, nem pedig az életszín-
vonal növelésének vagy a demokratikus, igazságos és fenntart-
ható fejlodésnek egy átfogóbb koncepciójára."
Mintha csak megerosíteni akarná a "gazdasági bizonytalan-
ság" egyre szélesebb körben elfogadott értékelését, az IMF
World Economic Out/ook címu, 2000-es jelentése kiemeli, hogy
az elmúlt fél évszázad látványos gazdasági növekedése ellenére
a világnépesség egyötödének életminosége valójában romlott
relatív, de gyakran abszolút értelemben véve is. Flemming
Larson, az IMF kutatási igazgatóhelyettese a gazdasági növeke-
dés körülményei közepette egyre terjedo szegénységet "a XX.
század egyik legnagyobb gazdasági kudarcának" nevezte.
A globalizáció árnyoldalainak egyik legsúlyosabb bírálatát az
ENSZ fejlesztési programja adta, 1999-es Human Development
Reportjában. "Ha a piac már túlságosan eluralkodik a társadal-
mi és politikai életben, akkor a globalizáció lehetoségei és po-
zitívumai egyenlotlenül és igazságtalanul oszlanak meg - az em-
berek, a népek és a nagyvállalatok egy kiválasztott csoportjának
a kezében koncentrálja a hatalmat és a gazdagságot, a többie-
ket pedig marginalizálja."
Az ENSZ fejlesztési programja kemény számadatokkal alátá-
masztva elemezte ezt az országok és népek közötti "groteszk és
veszélyes polarizációt", amelyben az egyik fél nyertese lesz a
rendszernek, a másik viszont csak "passzívelviseloje" a rend-
szer hatásainak.
III
 SZEGÉNYSÉG, KÖRNYEZET ÉS PIAC
SZEGÉNYSÉG, KÖRNYEZET ÉS PIAC

A gazdasági globalizáció még a saját szempontjai és mércéi pesség" kedvéért csökkentik az adókat és a bérekkel szemben a
szerint sem muködoképes. 1960-ban a világ népességének a profitot részesítik elonyben. A közgazdasági érvelés igen egy-
leggazdagabb országokban élo egyötöde 30-szor nagyobb jöve- szeruen hangzik: ha több pénzt dugunk a nagyvállalatok és a
delemmel rendelkezett, mint a legszegényebb országokban élo gazdagok zsebébe (akik az adócsökkentésbol húzzák a legna-
egyötöd. 1997-re ez a jövedelmi különbség ennek több mint a gyobb hasznot: minél több a bevétel, annál nagyobb a nyere-
kétszeresére, 74:l-re nott. Az országokon belüli jövedelmi ség), akkor az több beruházást és munkahelyet, gazdasági növe-
egyenlotlenségek szintén nöttek az utóbbi két évtizedben. Egy kedést eredményez, így aztán jobb lesz mindenkinek.
másik, az OECO-tagországokon belüli jövedelmi különbségek- Sajnos, semmi bizonyíték nincs arra, hogy a gazdagoknak
re irányuló ENSZ-vizsgálat arra a megállapításra jutott, hogy az nyújtott adókedvezmény vagy a többieknek kínált alacsonyabb
1980-as években a reálbérek csökkentek, s a jövedelmi különb- bér növelné az általános jólétet. Ha az adócsökkentés a jövedel-
ségek Németország és Olaszország kivételével minden ország- mi skála alján lévoket érintené, akkor annak lehetne némi po-
ban növekedtek.
zitiv hatása, minthogy a pénzt szinte biztosan alapveto szükség-
leti cikkekre költenék. Oe ilyenfajta adócsökkentést nem talá-
lunk a globalizációs tervekben. Minden országban, amely
A MÉLYÜLO SZAKADÉK
elfogadta az "adókedvezmény = deficitcsökkentés" hittételt, az
adókedvezmények többségébol a gazdagok és a nagyvállalatok
Az Egyesült Államokban a családok legfelso 10 százaléka 16 húztak hasznot. Hogy mi történik a pénzzel, azt elore meg le-' ,
százalékkal növelte az átlagjövedelmét az alatt az évtized alatt, het mondani: egy részét méregdrága és hivalkodó cifraságokra
amikor a legfelso 5 százalék 23 százalékkal, a csúcson lévo 1 szá- költik - ez a magatartás szembeszökoen mutatkozik meg a vá-
zalék pedig az imponáló 50 s;ázalékkal növelte a magáét. rosi elitnél Bangkoktól Los Angelesig -, ám a pénz nagy része
Ugyanez a trend figyelheto meg mindenütt. Latin-Amerikában az értékpapírpiacon köt ki vagy más nem termelo, improduk-
a bérbol és fizetésbol élok legfelsö 10 százaléka 10 százalékkal tiv tevékenységben forog.
növelte az összjövedelembol való részesedését, mig a legszegé- A legnagyobb játékosok ma már nem elégednek meg a hosz-
nyebbek 10 százalékának 15 százalékkal csökkent a jövedelme, szú távú befektetés szerény profitjával, különösen akkor, ha két
és a megelozo évtizedben elért csekély javulás semmivé vált szá- számjegyu haszonnal kecsegtetnek a derivatívák vagy a valuta-
mukra. Thaiföldön, Indonéziában, Kinában és más ázsiai or- spekuláció. A tökének a társadalmilag hasznos beruházásoktól
szágokban szintén nottek a jövedelmi különbSégek, annak el- való ilyen elfordulása az egyik legnagyobb hajtóereje a "kaszi-
lenére, hogy a régióban egészséges gazdasági fellendülés mutat- nógazdaságnak" és a csúcstechnológiás részvénybuboréknak az
kozott abban az évtizedben. A szubszaharai Afrikában a helyzet USA-ban és Európában. Ez és az árutermeloi szektor befekteté-
még rosszabb volt: az IMF és a Világbank két évtizedes szerke- si lehetoségeinek csökkenése a "fölös termelési kapacitás" prob-
zetátalakítási politikája után nemcsak a jövedelmi különbSégek lémáiból fakad - túl sok áru kínálja magát túl kevés vásárlónak
nonek, hanem az egy fore jutó átlagjövedelmek is csökkennek. (lásd 5. fejezet). A komputerizált robotok és az automata
Ezek most alacsonyabbak, mint 1970-ben voltak. szerelosorok új technológiával váltják föl a munkásokat, s igy
A gazdagság és jövedelem ilyen, lentrol fölfelé tartó áramlá- kevesebb ember marad, aki ténylegesen meg tudja vásárolni a
sa a globalizáció logikájából fakad. A kormányok a "versenyké- gyárak által ontott fogyasztói javakat. S a megmaradtak is azt lát-

112
113
 SZEGÉNYSÉG, KÖRNYEZET ÉS PIAC SZEGÉNYSÉG, KÖRNYEZET És PIAC

ják, hogy a bérük folyton csökken, mert mindenütt egyre ol-
csóbb a munkaero, A "versenyképességért" folytatott hajsza vé-
gül a szakadékba vezeto úton folytatódik, Akik még nem vesz-
tették el a munkájukat, azok is azt látják, hogy egyre zsugorodik
a bérük,
--:-K:anadában, abban az országban, amely általában vezeti az
ENSZ fejlesztési programjának "humán fejlesztési" rangsorát,
egy közelmúltban végzett vizsgálat kideritette, hogy az elosztha-
tó reáljövedelem 1989 és 1999 között ádagosan 3,3 százalékkal
esett, S ez pontosan egybeesett a neoliberális gazdaságpolitika
korszakával, amelyben drasztikusan megnyirbálták a kormány-
zati kiadásokat, csökkentették az adókat és viszonylag magasan
tartották a belföldi kamatokat,
"A családok egyre többet voltak kénytelenek dolgozni, ha
ugyanannyit akartak keresni, mint azelott, és a jóléti szabad tár-
sadalomnak a technológiai haladás általlehetové tett eszméje
ma már gyakorlatilag nem több, mint rossz tréfa" - jellemezte
a helyzetet a Gazdaságpolitikai Alternativák Kanadai Központ-
ja (Canadian Center for Policy Alternatives),
A neoliberálisok mindezen aggasztó vészjelek ellenére is vo-
A The Economist legutóbbi becslése szerint a világ népességé-
nek az adóparadicsomokban élo 1,2 százaléka a globális GDP-
nek kb, 3 százalékát állítja elo, Ezek az országok rendelkeznek
a világ pénzvagyonának 26 százalékával és az amerikai multina-
cionális cégek profit jának több mint 30 százalékával. Ez az
utóbbi szám jól érzékelteti, hogy a nagyvállalatok világában mi-
lyen nagy jelentoségük van az adóparadicsomoknak, De lelep-
lezi azok hamis okoskodását is, akik támogatják az adócsökken-
tésre és a nagyvállalati szabályozás lazítására épülo gazdaságpo-
litikát. A nagyvállalatok szinte minden esetben mindent
megtesznek, hogy elkerüljék az adófizetést. A magánvállalatok
azért léteznek, hogy minél nagyobb haszonnal forgassák részvé-
nyeseik befektetéseit.
A nagyvállalati világszemlélet és a szélesebb közérdek közöt-
ti feszültség az egyik oka annak, hogy mostanában olyan élénk
Vigyázz, szakadék!
A nyilvánvaló globális feljodés és az egy fore jutó jövedelem tartós növe-
kedése ellenére egyre szélesedik a gazdag és a szegény országok közötti
és az országokon belüli szakadék is.

nakodnak feladni a meggyozodésüket: "Adjátok oda az erofor- A globális jövedelembol való részesedés alakulása

rásokat a magánszektornak - mondják -, s az majd elvégzi a Év Leggazdagabb 20% Legszegényebb 20% Gazdag/szegény arány
1960 70,2 2,3 30:1
munkát," De erre nehéz bizonyítékokat találni. A fölös toke,
1970 73,9 2,3 32:1
amely nem talált utat a valutapiacokra, nyílegyenesen húz el a
1980 76,3 !2 45:1
tengeren túlí adóparadícsomokba, ahol a gazdagok és a világjá- 1989 82,7 !.,± 59:1
ró multík évtizedekre elspájzolják a pénzüket, 1997 90,0 1,0 74:1
A világon elszórva csaknem 70 adóparadícsom létezik. Neve-
sebb "offshore pénzügyi központ" egyebek között a Bahamák, • I960-ban a világnépesség leggazdagabb egyötöde a világjövedelem 70%-
a Kajmán-szigetek, Libéria és a Bermuda-szigetek, Abefektetok át szerezte meg, míg a legszegényebb egyötöd e jövedelemnek mindösz-
sze 2,3%-át. I989-ben a leggazdagabb egyötöd már 82,7%-ra növelte ré-
nyugodtan tárolhatják ott a pénzüket, senki nem kérdez tolük
szesedését, míg a legszegényebb egyötöd részesedése 2,3%-ról 1,4%-ra
semmit - és így kibújhatnak minden társadalmi kötelezettség zsugorodott.
alól az iránt az ország iránt, ahol a pénzt nagy valószínuséggel • Brazíliában a leggazdagabb 20%-nak 28-szor akkora jövedelme van, mint
megkeresték. Ezeknek az adóparadicsomoknak csak kis részé- a legszegényebb 20%-nak. Az USA-ban 1977 és 1989 között a legfelso
ben hoztak olyan törvényeket, amelyek nyilvánosan ellenoriz- 1%átlagos reáljövedelme 78%-kal növekedett, míg a népesség legszegé-
hetové teszik a határaikon belül muködo bankokat, nyebb 20%-ának 20,4%-kal csökkent a jövedelme.

114 115
SZEGÉNYSÉG. KÖRNYEZET ÉS PIAC
érdeklodés fordul az adóparadicsomok felé. Az OECD és az
Európai Unió tagországai már régen felismerék, hogy ezek a
paradicsomok megcsapolják a nemzeti kincstárakat és leheto-
séget kínálnak a piszkos pénzek tisztára mosásához is. Becslé-
sek szerint a globális kábítószer-kereskedelembol minden év-
ben 500 mílliárd dollár megy keresztül az adóparadicsomokon.
Most azonban erosödnek az aggodalmak, hogy az egyre terjedo
elektronikus kereskedelem, a globális pénzügyi liberalizálással
párosulva a vagyon és a profit óriási tömegeit indítja meg ezek
felé az adózásmentes enklávék felé.6
Miközben a részvénypiaci boom és az elektronikus kereskede-
lem forradalma ontja az ínternetes áruforgalomban meggazda-
godott mílliomosokat, a mindannyiunk életét fenntartó szociá-
lis háló tovább szakadozik. Ez a "píaci fegyelem" rejtett költsége
s legalább annyi fejtörést okoz az európai szociáldemokráciák-
nak, mint az afrikai és latin-amerikai országoknak.
Az ipari országokban mindenki tapasztalhatja a közszolgálta-
tások és a szociális ellátás fokozatos romlását, ami annak az
igyekezetnek köszönhetö, hogy a nemzetközi piacok követelé-
sének megfeleloen csökkentsék a deficitet. Miközben a nagy-
vállalatok profit ja folyton csak növekszik és a reálbérek stagnál-
nak, a mindannyiunkat összetartó kapcsok egyre lazulnak. Azt
mondják nekünk, hogy nincs már elég pénz a "kÖzcélokra".
Pár száz dollárnyi adócsökkentés ért cserébe feláldozzuk az isko-
láinkat, csökkentjük a közparkok és rekreációs létesítmények
állami támogatását, visszafejlesztjük a tömegközlekedést és
gyengítjük az egészségügyi ellátórendszert.
Nyugat-Európában, Kanadában, Ausztráliában és Új-Zélan-
don (Aotearoán) többször is megkurtították az állami oktatás
és az egészségügy költségvetését, az állam a háttérbe vonul és át-
adja a helyét a profitorientált vállalkozásoknak. A szociális és
a munkanélküli-segélyeket "racionalizálták", alaposan csök-
kentve az ellátás ra jogosultak számát. Az idosebb polgárok és a
nyugdíjkorhatár felé közeledok attól félnek, hogy beígért nyug-
díjuk elpárolog, ha a kormányok szemet vetnek a nyugdíjala-
116
SZEGÉNYSÉG. KÖRNYEZET ÉS PIAC
pokra is. Az emberek kapkodva igyekeznek összeszedni minden
megtakarítható pénzt, és rohannak vele a részvénypiacra abban
a reményben, hogy ok is behajózhatnak a biztonságos öregkor-
ba az FTSE, a Nasdaq és a Dow Jones farvizén. A müvészetek és
a környezetvédelem állami támogatása is alaposan megcsap-
pant. E "közjavak" megvédelmezésének kudarca mindany-
nyiunkat megrövidít, mert így kevésbé vagyunk képesek egymás-
ról gondoskodni és nem tudunk összetartó, egymást kölcsönö-
sen támogató közösségként fejlodni.
A globalizáció a fejlödést is tévútra vitte Délen, ahol tovább-
ra is a szegények fizetik a legnagyobb árat a szerkezetátalakítá-
sért. Az export növelése és hiteltartozásaik törlesztése érdeké-
ben a fejlodo országok kénytelenek pénzt elvonni az olyan szfé-
ráktói, mint az egészségügy, a közoktatás és a kis parcellákon
gazdálkodók támogatása. Számtalan vizsgálat elemezte már a
szerkezetátalakitás társadalmi kihatásait, és mindegyik ugyan-
olyan lehangoló következtetésekre jutott. Azok szenvednek a
legtöbb et, akiknek egyébként sincs semmijük.
Jellemzoek itt a jelenlegi brazíliai események. Ahogy az or-
szág gazdasága belecsúszott az 1998-as válságba, az IMF súlyos
kormányzati megszorításokat követelt, amelyek megközelítet-
ték a költségvetés egyötödét. Több mint nyolcmillíó brazíliai
szegény az államilag szubvencionált bab-, rizs- és cukoradagok-
ból él. A kormány viszont több mint a felére volt kénytelen
csökkenteni ezeknek az élelmiszeradagoknak a szubvencióját.
Ezzel egy idoben 35 százalékkal kurtították meg az iskolai étkez-
tetés támogatását. A Latín-Amerika egyik legégetobb társadal-
mi kérdésének számító földreform 1999-es költségvetését 43
százalékkal csökkentették.
AZ INDIAI LIBERALIZÁCiÓ
Az indiai kormány 1992-ben kezdte liberalizálni és a külföldi
befektetok elott megnyitni a gazdaságot, de ennek a kampány-
117
SZEGÉNYSÉG. KÖRNYEZET ÉS PIAC
nak azóta is csak sokasodnak az ellenzoi. Egy 1997-es Gallup-
felmérésbol kiderült, hogy minden harmadik indiai úgy véli,
hogy a globalizáció eloretorése óta csokkent vagy stagnál az
életszínvonala. Az országban mindenütt tüntetéseken tiltakoz-
tak a gazdák, akik attól félnek, hogy az olcsó importélelmiszer
tönkreteszi a helyi termeloket. A tiltakozásokat két befolyásos,
a helybéli szervezetek százait egyesíto koalíció vezeti. Az 1993-
ban alakult Népmozgalmi Nemzeti Szovetség (National
Alliance of Peoples' Movements) több mint 200 állampolgári
csoportot foglal magában. Az Indiaiak Globalizációellenes
Egyesült Fóruma (Joint Forum of Indian People Against
Globalization - JAFIP) több mint 50 gazda- és parasztcsopor-
tosulást mozgósított, és azt követelte, hogy India lépjen ki a
WTO-ból.?
A kíméletlen piaci reformok által eloidézett szenvedés és ká-
osz újra és újra megjelent a fejlodo világban. 1999-ben a wa-
shingtoni székhelyu Fejlodési Szakadék (Development Gap) és
a Föld Barátai (Friends of Earth) együttes felmérése öt külön-
bözo szegény országban dokumentálta ezeket a negatívumokat.
Szenegálban, amely 20 évig szenvedte el a különbözo IMF-
programokat, a jelentés "az oktatás és az egészségügy romló
minoségérol" számolt be, amelyhez növekvo "anyahalandóság,
munkanélküliség és gyermekmunka" társult. Tanzániában azt
tapasztalták, hogy a globalizáció sikeresen orientálta a mezo-
gazdaságot az export felé, ám ugyanakkor "növelte a falusi sze-
génységet, a jövedelmi egyenlotlenséget és a környezetrombo-
lást" . Az élelmiszerellátás bizonytalanná vált, a lakáshelyzet
romlott, a beiskolázási arány csökkent, viszont terjedt az alul-
tápláltság és nott a csecsemohalandóság.
Mexikóról azt írják, hogy a globalizáció "gazdasági válságot"
hozott. Gazdálkodók milliói szorultak ki a mezogazdaságból,
és kisvállalkozók ezrei mentek tönkre - ami "drasztikusan csök-
kentette a munkahelyeket és a béreket is". N icaraguában,
amelynek enyhén baloldali sandinista kormányzatát az USA az
1980-as években destabilizálta, az IMF intézkedései további sze-
118
SZEGÉNYSÉG. KÖRNYEZET És PIAC
génységbe döntötte az országot. A pénzügyi dereguláció "rövid
távú, magas kamatú betétek elhelyezésére" csábította a tokét és
"elterelte a hazai kistermelo mezogazdaságba és feldolgozóipar-
ba történo termelo beruházásoktól". Magyarországon az IMF a
kereskedelem liberalizálását, feszes monetáris politika beveze-
tését és az állami vagyon gyors privatizációját javasolta. A jelen-
tés azonban arról is beszámol, hogy ezek a lépések elvonták a
pénzt a közoktatástól és a szociális ellátástói, s azt a gazdag köt-
vény tulajdonosok pénztárcájába juttatták.
A gazdasági reform ortodox eloírásai azonban valószínu leg
Oroszországban okozták a legnagyobb kárt. A nyugati segélyek
milliárdjaival, szubvencionált hitelekkel és átütemezett adós-
sággal megtámogatott nagy terv az volt, hogy Oroszországból
rövid ido alatt kapitalista sikertörténetet csináljanak. Ehelyett
az történt, hogy a "sokkterápia" által védtelenné tett országot
elárasztotta a korrupció. A privatizált állami vagyon a nagy ha-
talmú bennfentesek kis csoportjának a kezében kötött ki (gyak-
ran azokéban, akik korábban a kommunista állam apparátust
igazgatták), miközben az orosz átlagpolgárnak hatalmas mér-
téku adósságot akasztottak a nyakába. S ugyanakkor az orszá-
got 150 milliárd dollár hagyta el - legnagyobb része örökre.
SZEGÉNYSÉG OROSZORSZÁGBAN
A szovjet korszakban megszokott árszabályozás és garantált fog·
lalkoztatás megszuntével az orosz átlagpolgár évtizedek óta nem
látott szegénységet kénytelen elviselni. Becslések szerint ma az
oroszok 70 százaléka a szegénységi szint alatt él, miközben a
tokeberuházás alig éri el az 1990-es év 10 százalékát. A modern
történelemben békeidoben soha sehol nem zuhant ennyire
meredeken az életszínvonal. Az ENSZ adatai szerint 1989 és
1996 között kétszeresére nott az egyenlotlenség. Az oroszok leg-
gazdagabb 20 százalékának ll-szer akkora a jövedelemrészese-
dése, mint a legszegényebb 20 százaléknak. A gazdaság nagy ré-
119
SZEGÉNYSÉG, KÖRNYEZET ÉS PIAC
SZEGÉNYSÉG, KÖRNYEZET ÉS PIAC

sze visszatért a cserekereskedelemhez, miközben a férfiak vár- nok, kisgazdálkodók és környezetvédok egyre hangosabban
ható élettartama 65-röl 60 évre csökkent (ez 2 évvel kevesebb,
emelik fel a szavukat az ellen a gazdasági rendszer ellen, ame-
mint a fejlodo országok átlaga), s az ötéves kor alatti gyermek- lyet károsnak és igazságtalannak tartanak.
halandóság 25 ezrelékre ugrott - ami Ubia vagy Venezuela
A "pénzgazdaság" behatárolt igényei által homogenizált glo-
szintjének felel meg.6
bális kultúra helyett az emberek egyre erosebben igénylik az
A nok a globalizáció által érintett országok mindegyikében
igazságosságot és a fenntarthatóságot. A szabályokról és korlá-
aránytalanul nagy részt kénytelenek viselni a terhekbol. A szer-
tozásoktói mentes, és így az országok és közösségek jogait láb-
kezetátalakítás egyik feminista bírálójának dokumentációi sze-
bal tipró globalizáció helyett a civil társadalmi csoportok
rint a nok több tucat módon válhatnak a gazdasági reformok Chilétol Kínáig a strukrúrák radikális átalakításra szólítanak
"lengéscsillapítóivá". Például: a normális elhelyezkedési leheto-
fel. A cél egy olyan gazdasági rendszer, amely inkább a tényle-
ségek csökkenésével egyre több no kényszerül munkát vállalni ges emberi szükségletekhez és törekvésekhez kapcsolódik _ és
a "feketegazdaságban" ; olyan exporttermékek kapnak támoga-
kevésbé hajtják a nagyvállalatok által irányított szabadpiac
tást, amelynek eloállítása elsosorban férfimunka; a lányok ki-
antihumánus machináciÓi. A következo fejezetben azt vizsgál-
maradnak az iskolából; a nok körében no a halálozási arány és
juk meg, hogy miképpen juthatunk el egy ilyen gazgasági rend-
romlik az általános egészségi állapot; a nok az elszenvedoi a csa- szerhez.
ládon belüli fokozott stressznek és eroszaknak; és házon belül
és házon kívül is növekszik a nok általános munkaterhelése.9 1. The Globe and Maii, Toronto, 2000. április 15.;
2. Wackernagel, Mathis and William Rees: Our EcoJogicof Footprint.: Reducing human impact on human
Minthogy a legtöbb társadalomban a nok gondozzák a gyere- health, New Society Publishers, 1996;

keket, az öregeket és a betegeket, ok azok, akik igyekeznek 3. Idézi Lasn, Kalle: The global economy is o doomsdoy machine, lásd www.adbusters.org/campaigns/_
economic-globaldoomsday.heml;
menteni a menthetot, ha a szociális háló szétszakad. Egy 1997-
4. Faiola, Anthony: 'Brazil's si ck economy infects the ecosystem', Guordian Week/r, 1999. április 25.;
es zimbabwei felrnérésbol az derült ki, hogy a gazdasági reform 5. Bella. Walden: 'The end of the mirade', Multinational Monitor, 1998. január/február;

15 éve katasztrofális hatással volt a nokre ebben a dél-afrikai 6. Orohan, Madelaine: 'No mean feat to crack down on tax havens', The Globe ond Moil, Toronto,
2000. április 12.;
országban. Amikor felemelték a tandíjakat, elsoként a kislá- 7. Ainger. Katharine: 'The meek light for their inheritance', Guordion Weekfy. 1999. február 12.;
8. 'Robbing Russia', The Notion, 1999. október 4.;
nyok maradtak ki az iskolákból, s amikor egyharmadával csök-
9. Sparr P.: Mortgoging women's lives. Zed Press, 1994.
kentették az egészségügyi kiadásokat, a gyermekszülésbe bele-
halt nok száma megkétszerezodött. Amikor a kenyérkereso fér-
fiak elveszítették a munkahelyüket, a nok, ahogy tudták,
igyekeztek pótolni a kieso jövedelmet. Sört kezdtek fozni, pros-
tituáltak vagy útszéli árusok lettek. A feltételezések szerint
egyszerüen a nok húzzák a rövidebb et, amikor a kormányok
megnyirbálják az oktatási, az egészségügyi és az egyéb szociális
programokat.9
Nem túl nagyok a növekedés költségei? Ahogy szaporodnak
a globalizáció áldozatai, egyre többen kezdik megtapasztalni a
világgazdaság árnyoldalait. Állampolgárok, munkások, diákok,

120 121
7. A GLOBÁLIS GAZDASÁG
ÁTALAKíTÁSA

A globalizáció világszerte növeli az egyenlotlenséget és a sze-

génységet, amikor az egyes országok kormányai elveszítik azt
a képességüket, hogy maguk irányítsák fejlesztési stratégiáju-
kat és politikájukat. Politikai megoldást kell találni mind az
Észak, mind pedig a Dél demokratikus ellenorzésének újbóli
megerosítésére. Ám a politikai reformokat össze kell kapcsoI-
ni a strukturális reformokat elomozdító konkrét mechanizmu-
sokkai. Ezeknek így együtt az értelmes foglalkoztatottságot és
az emberi jogokat kell a gazdaságpolitika centrumába helyez-
ni, erosíteni kell a helyi ellenorzést és döntéshozatalt, és hely-
re kell állítani földünk ökológiai egészségét és természeti
eroforrásait.

Könyvünk eddigi hat fejezete általános áttekintést adott a glo-

bális gazdaság történetéröl és mai valóságáról is. Igyekeztünk
bemutatni, hogy a nagyvállalatok által irányított globalizáció
igencsak pusztító jelenség, amelyet a nyereségvágy és a gazdasá-
gi hatékonyság szempontjai vezérelnek, s amely radikálisan
megváltoztatja a társadalmi viszonyokat, elszegényíti sok millió
embertársunkat, megfosztja önazonosságuktól az ösi kultúrá-
kat, és veszélyezteti a föld környezeti egészségét.
Nem kétséges, hogy a globalizáció nak óriási hatalma van és fé-
lelmetes erök állnak mögötte. De ennek nem feltétlenül kell így
lennie. A termelés és elosztás globális rendszereit alakító gazda-
sági szisztémákat és struktúrákat az ember hozta létre. A világgaz-
daság muködési szabályait megalkotó intézményeket szintén az
ember hozta létre. Az általunk megválasztott kormányokban
hozzánk hasonló emberek ülnek, akik - legalábbis elméletileg -
épp azért vannak ott, hogy az összes polgár érdekét képviseljék.
A változtatás tehát lehetséges. Söt a változtatás elkerülhetetlen.
A GLOBÁLIS GAZDASÁG ÁTALAKíTÁSA A GLOBÁLIS GAZDASÁG ÁTALAKíTÁSA

A globalizáció válsága egyedülálló alkalmat kínál arra is, lom véleményét és észrevételeit. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) több
hogy megvizsgáljuk a demokrácia és az emberi fejlodés mint fél évszázada létezik. És ilyen hosszú ido alatt sem volt képes meg-
alapveto kérdéseit. Ez a válság felerosítette azt a vílágméretu tanulni, hogy az embert a piac elé kell helyezni. Duncan Green szerint
népmozgalmat, amely egyre nagyobb kozfigyelmet és támoga- a változás már nagyon régóta esedékes.
tást élvezve koveteli a változásokat. Támogatóí kozott vannak
fogyasztók, kornyezetvédok, szakszervezetek, nok, vallási aktí- Az IMF éves közgyulése rendkívüli esemény, félig szertartásos
vísták, farmerek, az emberi jogok védelmezoi és a hétkoznapi osszejovetel, félig szépségverseny. A szépségverseny a pazar wa-
polgárok. És a hatalmon lévok már odafigyelnek rájuk. shingtoni Marriott Hotel tanácstermeiben zajlik; a harmadik
1999 végén az Ázsiai -Csendes-óceáni Gazdasági Kooperáció világ képviseloi egymás után lépnek fel a pódiumra és illegetik
(Asia Pacific Economic Cooperation - APEC) új-zélandi ossze- magukat a kozonség, a bankárok és befektetési igazgatók elott.
jovetelein Charlene Barshefsky amerikai kereskedelmi fotár- A reformok sínen vannak, mondják. Megvan a politikai akara-
gyaló kijelentette, hogy a globalizációt "a kozvélemény támoga- tunk: az infláció csokken, a bankok rendbe jonnek. Vagyis fo-
tásának hiánya" fenyegeti a legjobban. Barshefsky aggodalmai lyik a hajtóvadászat a megfoghatatlan nemes vad, a "piac bizal-
beigazolódtak. Ma már az egész világra kiterjed az a civil moz- ma" után. A képviselok nyilvánosan felesküsznek a piacra, azt
galom, amely szerint az alapoktól kezdve újra kell gondolni a remélve, hogy megnyerik abefektetok bizalmát, s ezzel elkerü-
globális gazdaságot. Ez a mozgalom napról napra erosebb lesz, lik az olyan katasztrofális tokekiáramlásokat, amilyenek az
és egy általánosan elfogadott, szilárd igazságra támaszkodik. Az 1990-es évek második felében romba dontottékÁzsia és Latin-
államokat egyetlen módon lehet meggyozni, hogy lakosságuk Amerika gazdaságait.
érdekében cselekedjenek: ki kell építeni egy olyan rendszert, A szertartás a szabadpiaci brosúraszövegek (liberalizálni!, pri-
amelyben az ember ismét ellenorzése alá vonhatja a gazdasági vatizálni!, támogatni a külkereskedelmet és a multinacionális
folyamatokat. vállalatokat!) ismételgetésébol áll, megtuzdelve a kultusz ellen-
Ez az utolsó fejezet megpróbálja felvázolni az ehhez a célhoz ségeinek - a protekcionizmusnak, a kormányzati beavatkozás-
vezeto konkrét lépéseket. Szerte a világon tobbtucatnyi országban nak és a tokemozgás ellenorzésének - címzett támadásokkal.
tobb tízezer ember dolgozik most ezen a projekten. Az alábbi ja- A Dél-Koreáról tartott szemináriumon egy befektetési bankár
vaslatok az o lelkesedésükbol és elképzeléseikbol táplálkoznak. is a kvázi-vallásos stílust fokozza, amikor azt követeli, hogy a
kormány" tiszteletben tartja a szerzodések szentségét". A sötét
egyenöltönyök és a kifogástalan frizurák tovább erosítik azt a
1. AZ IMF ÁTALAKíTÁSÁVAL FOKOZNI KELL benyomást, hogy ezek itt egy kultikus összejövetel résztvevoi.
A POLGÁROK RÉSZVÉTELÉT Egy hétig tartó kölcsönös agymosás után ezrével és hunyorog-
va jönnek elo a fojtó washingtoni levegore, hitükben megero-
A globális pénzügyi rendszert bürokraták, bankárok és a rendszert tá- södve és eltökélten, majd szétrajzanak a szélrózsa minden irá-
mogató közgazdászok muködtetik. Döntéseik súlyos hatással vannak a nyába, hogy tovább vezessék népeik hosszú menetelését a
hétköznapi emberek életére, akiket azonban sohasem kérdeznek meg. piac felé.
A globális kereskedelmi és befektetési politikát meghatározó intézmé- Az ilyen muhelybeszélgetések közepette könnyu elfelejteni,
nyek kötelesek volnának döntéseiknél figyelembe venni a civil társada- hogy a Nemzetközi Valutaalap, az IMF egy nagy álommal sZu-

124 125
A GLOBÁLIS GAZDASÁG ÁTALAKíTÁSA A GLOBÁLIS GAZDASÁG ÁTALAKíTÁSA

letett: azzal az elképzeléssel, hogya gazdasági világválság és a lizmus normái szerint igyekeznek átalakitani a harmadik világ
Il. világháború után maradt romhalmaz helyén megteremti gazdaságaít. 1998-ban Dél-Koreában az elbocsátott munkások
a globális gazdasági stabilitást garantáló új rendszert. Az erede- "IMFired" (vagyis: "I'm fired" = Ki vagyok rúgva) feliratú pla-
ti feltételezések szerint az IMF majd "elosegítí a nemzetkozi ke- kátokkal tüntettek, az éttermek pedig leszállított árú "IMF-me-
reskedelem expanzióját és kiegyensúlyozott növekedését, s ez- nüt" kínáltak.
zel hozzájárul a foglalkoztatottság és a reáljövedelem magas Az 1997 -98-as ázsiaí válság ellentmondásosan érintette a Va-
szintjének kialakításához és fenntartásához". Felügyeli majd a lutaalapot. Szakértoi nem tudták elore jelezni a válságot, s a
rögzített valutaárfolyamok rendszerét, amível megakadályozza, szervezet ma már elismerí, hogy súlyos híbákat követett el, pél-
hogy egyes országok a szomszédaikkal szembeni versenyelony dául azzal, hogy megszoritó intézkedéseket kovetelt a kormá-
megszerzése céljábólleértékeljék nemzeti valutájukat - ami az nyoktói, amikor pedig egy nagyobb állami szerepvállalás lett
1930-as évek káoszának volt egyik jellemzo momentuma. És az volna a célravezetobb. Ez a nyílvános megszégyenülés megté-
IMF elosegíti majd a valutakonvertibilitást is, hogy ezzel ösztö- pázta a Valutaalap mindaddig határtalan onbizalmát. Ám az
nözze a világkereskedelmet, s o lesz az a hitelezo, akihez "vég- ázsiai válságot koveto és a "globális pénzügyi építményhez" való
szükség esetén" lehet majd fordulni, mert összeszedi a gyorsse- igazodást célzó reformok mínden korábbinál nagyobbra novel-
gélyeket a rövid távú likviditási problémákkal küszködo orszá- ték a szervezet befolyását.
gok számára. Mármost, tekintettel ezekre a látványos kudarcokra, felve-
Az IMF 25 éven át úgy muködött, mint egy álom, s a világgaz- todik a kérdés, hogy akkor be kell-e csukni az IMF-et. Valószí-
daság felvirágzott. De aztán összeomlott a rendszer, s elkez- nuleg nem. S ennek két jó oka is van. Az egyik az, hogy a mai
dodott a "bizonytalanságok kora", benne a vadul ingadozó va- nemzetközi eroviszonyok kozött úgysem menne a dolog. A má-
lutaárfolyamokkal, az egyre nagyobb tömegben ide-oda áramló sik pedig az, hogy a globális tokepiacok világában szükség van
ellenorizetlen tokével és a járványszeruen terjedo pénzügyi in- egy szabályokra támaszkodó intézményre, amely gátat szab a
stabílítással. Míután így elveszítette az árfolyam-politikában ját- legerosebb országok ambícióínak. Ha az IMF nem létezne, ak-
szott szerepér, az IMF a harmadik világ felé fordult, s egyre kor ki kellene találni.
eroteljesebben kezdte szorgalmazni a piaci erok jelentoségét fo- Mik hát az alternatívák? Átváltoztatható-e a gazdagpárti IMF
kozó kölcsonök folyósítását a fejlodo országok gazdasága inak. szegénypárti intézménnyé? Meg tud-e szabadulni az inflációval
Ma a Valuraalap még mindig szilárdan hisz a piaci erok kapcsolatos rogeszméitol és vissza tud-e térni eredeti megbíza-
csodatévo erejében. Rá is kényszeritette a legszegényebb orszá- tásához, hogy a teljes foglalkoztatottság és a stabilitás megte-
gokat, hogy a mentoövként odadobott hitelekért cserébe ve- remtésén munkálkodjék? Vagy hogy még tovább menjen, és a
gyék be ezt a csodaszert. Az olyan, közepes jövedelmu országok- szegénység felszámolására, valamint a társadalmi és gazdasági
ban, mint Korea és Brazília, amelyek az elmúlt években rop- egyenlotlenség csökkentésére koncentráljon?
pantak meg, ahogy a nemzetközi pénzpiacok célba vették és 1999-es éves közgyulésén a Valutaalap eloször vállalta föl a
tönkretették nemzetí valutájukat, az IMF kezelte a nemzetközi szegénység visszaszorításának ügyét, de még meg kell várnunk,
"mentocsomagokat". Ennek fejében viszont ragaszkodott bizo- hogy mit is jelent majd ez a gyakorlatban. Mert ahhoz, hogy
nyos feltételekhez, például a megszorításokhoz, a privatizáció- valóban "szegénypártí" intézménnyé váljon, ahhoz több fron-
hoz és a szerkezetí reformokhoz, amelyek az angolszász kap ita- ton is mélyreható változásokon kell átmennie.

126 127
A GLOBÁLIS GAZDASÁG ÁTALAKíTÁSA
Az IMF nem légüres térben létezik. Befizetéseikkel az egyes
államok tartják fenn, s ennek fejében szavazatokkal rendelkez-
hetnek, méghozzá "egy dollár, egy szavazat" alapon - szemben,
mondjuk, az ENSZ-szel, ahol az "egy ország, egy szavazat" rend-
szer muködik. Így aztán az IMF-ben és a Világbankban az ipari
országok rendelkeznek a szavazatok több mint 60 százalékával
- mig a különféle ENSZ-testületek ügyeibe csak 17 százalék ere-
jéig szólhatnak bele.
A helyzet legfobb haszonélvezoje az USA, amely a szavazatok
elég nagy szeletét birtokolja ahhoz, hogy hatékonyan megvé-
tózhassa az IMF legfontosabb döntéseit is. Ez és a Valutaalap
washingtoni elhelyezése is hozzájárult ahhoz, hogy az USAnak
aránytalanul nagy hatalma legyen a szervezetben, s azt könnyen
ki tudja használni nemzetközi céljai elérésére.
A Dél-Koreának 1997 decemberében nyújtott IMF-mento-
csomag például egyebek között azt a követelést is tartalmazta,
hogy az ország nyissa meg piacát az autóalkatrészek import ja
elott: ami egyáltalán nem segíti a tökekiáramlás akadályozását,
mégis állandó USAkövetelés volt a kétoldalú kereskedelmi tár-
gyalásokon az 1990-es évek nagy részében. Az egyik tárgyaló ál-
lítólag azt mondta Robert Wade közgazdásznak, hogy az USA
többet nyert a válságfinanszírozási segélymegállapodások hat
hónapja alatt, mint a kétoldalú kereskedelmi megállapodások
tíz évében.
A REFORM LÉPÉSEI
Az IMF megreformálásának elso lépéseként el kell érni, hogy a
szervezet hatalmi struktúrája nagyobb beleszólási jogot enged-
jen a fejlodo országoknak - s különösen azoknak, amelyeket a
legjobban érintenek az IMF intézkedései.
A Valutaalapnak a mostaninál sokkal komolyabb beszámo-
lási kötelezettséggel kell rendelkeznie a tagországokkal szem-
ben. Ez a szervezet a múltban arrogáns volt és elzárkózott min-
128
A GLOBÁLIS GAZDASÁG ÁTALAKíTÁSA
den bírálat vagy javaslat elol. Jellemzo például, hogy a Valuta-
alap képviselöi a gazdasági reform már csupán aláírásra váró,
kész tervezetével érkeznek meg egy-egyországba, s legföljebb né-
hány részletrol hajlandók tárgyalni. Az utóbbi évek kedvezo fej-
leménye, hogy már valamivel több IMF-dokumentáció kerül
nyilvánosságra, de ez még mindig kevés. Eljárásai során az IMF-
nek nemcsak a pénzügyminiszterekkel kell konzultálnia, hanem
a szociális és környezetvédelmi miniszterekkel, a parlamenti és
a civil szervezetekkel is. A beszámoltathatóság javítása érdeké-
ben szükség van az IMF-programok és -intézkedések rendszeres
külso értékelésére is.
A Valutaalapnak fel kell hagynia azzal a kedvenc eljárásával
is, hogy politikai és gazdasági feltételekhez köti a kölcsönök fo-
lyósítását. Egy olyan, nagyrészt felelosségre nem vonható szer-
vezet, mint az IMF, ne diktáljon a választott kormányoknak.
A Valutaalap munkatársainak ki kelllépniük a számukra ké-
nyelmes pénzügyminiszteri körökbol, és nyitni a szakszerveze-
tek, az agrárszervezetek, a nomozgalmi csoportok és a nem kor-
mányzati szervezetek felé - vagyís szóba kell állnia azokkal az
emberekkel, akiket majd közvetlenül érintenek a megállapodá-
sok társadalmi következményei. A programokban ne csak ma-
roknyi IMF-makro közgazdász megfontolásai tükrözodjenek.
A kormányokat meg kell gyozni a programok helyességérol, s
nem egyszerüen rájuk eroszakolni olyan intézkedéseket, ame-
lyekkel azok nem értenek egyet.
A Valutaalap tegye politikája központi elemévé a hétközna-
pi emberek életének javítását. Ez magától értetodo követel-
ménynek tunhet. De a gyakorlatban az IMF munkatársai sok-
szor úgy viselkednek, mintha az emberek volnának a piacért,
nem pedig fordítva. Az IMF továbbra is fontos szerepet játsz-
hatna a gazdasági stabilitás elomozdításában és az infláció le-
szorításában. Ugyanis a konjunktúra-dekonjunktúra ciklusok
és az elszabaduló árak a szegényeket sújtják a legjobban.
Semmi értelme nincs dolgozók ezreinek elbocsátásával, s az
egészségügy és a közoktatás leépítésévelleszorítani az inflációt.
129
A GLOBÁLIS GAZDASÁG ÁTALAKíTÁSA A GLOBÁLIS GAZDASÁG ÁTALAKíTÁSA

A Nicaraguával aláirt 1994-es megállapdás során az IMF pon- II. LÉTRE KELL HOZNI EGY GLOBÁLIS PÉNZÜGYI
tosan ezt tette. Több ezerrel csökkentette a közalkalmazotti HATÓSÁGOT
munkahelyek számát, a magas infláció ellenére befagyasztotta
a szociális kiadásokat, költségtéritést vezetett be a betegellátás- Az egyes országok kormányai elvesztették ellenorzésüket saját gazdasá-

ban és a közoktatásban, és felemelte a forgalmi adókat, ami a guk fölött. Túl nagy a nyomás. A világnak egy új nemzetközi szabályozó

szegényeket sújtotta a legkeményebben. szervezetre, egy globális központi bankra van szüksége, amely csökken-
A legfontosabb talán az, hogy teljes változás álljon be a Valu- tené a globális pénzpiacok ingatagságát és nem hatékony muködését.
taalap szervezeti kultúrájában. Nyitottá kell tenni a nyilvános- Több mint SO évvel ezelott a Bretton Woods-i konferencián John
ság számára. Legyen pluralista és nyílt gondolkodású, ne pedig Maynard Keynes brit képviselo azt javasolta, hogy hozzanak létre egy
dogmatikus. Hallgasson másokra ahelyett, hogy kioktatna; és globális központi bankot, amely képes volna szabályozni az országok kö-
tanuljon a hibáiból. zötti tokeáramlást és kereskedelmi mérleget. De a javaslat elég gyorsan
Hogy miképpen lehet elérni ezt a lelki-szellemi változást, az elveszett a különbözo nemzeti érdekek fölötti civakodásban. A téma

valóban fogós kérdés. Talán el kellene küldeni az IMF munka- napjainkban ismét idoszeruvé vált, s a javaslat egyik legaktívabb szószó-

társait, hogy éljenek, mondjuk, fél évig a programjaik által lója Jane D' Arista közgazdász, aki az alábbiakban választ ad néhány

érintett szegény országokban. Vagy a szegénység-€Sökkentésé- kulcsfontosságú kérdésre:

hez kellene kötni a fizetésüket. Ha a hatalmi központ Wa~
tonból a harmadik világ felé mozdulna, ahol most az összes
döntést hozzák, akkor az talán érzékenyebbé tenné az IMF
munkatársait a helyi realitások iránt és lazítaná dogmatikus be-
állítottságukat. A külföldi kiküldetést azonban eddig szinte
büntetésnek tekintették. Ahogy az IMF egyik európai igazgató-
ja nemrég elárulta: "Azelott, ha valaki nem jól viselkedett, azt
mondtuk, el kell küldeni ot egy kicsit Hondurasba."
Az IMF az új évezredben válaszúthoz érkezett. Ha továbbra
is a régi úton halad, akkor a probléma és nem a megoldás ré-
szévé fog válni. Egy dogmatikus, mindenütt csak szabályt
leépítö Valutaalap csak növelni fogja a globális piac krónikus
instabilitását és egyenlotlenségét. Egy új morális célt és demok-
ratikus megbízatást elfogadó IMF víszont kordában tartaná
ugyanezeket a kaotikus eroket, s ez az emberek nagy többségé-
nek csak hasznára válna.
Duncan Green, CAFOD,
a az angliai katolikus segélyszervezet
-
A globális központi bank, az ön elnevezésében Nemzetkö-
zi Klíringbank (International Clearing Bank - ICB) létreho-
zására irányuló javaslata mennyiben gyökerezik Keynes
1940-es évekbeli eredeti koncepciójában?
A gyökerek kétségtelenül léteznek. Ha megnézzük a Bretton
Woods-i javaslatokat, azt látjuk, hogy éppen az általam most is-
mét javasolt "klíringintézetet" hagyták ki. Egy Nemzetközi Klí-
ringbank nem fog saját valutát nyomtatni, de Keynes javaslata
sem erre irányu It. Ez a bank inkább egy nemzetközi valuta-tar-
talékalapot hozna létre. Ez lehetové tenné az országok számá-
ra, hogy saját valutájukkallépjenek kereskedelmi és pénzügyi
tranzakciókba. Most tulajdonképpen az amerikai dollár funk-
cionál nemzetközi tartalékvalutaként.
Ez miért ennyire súlyos probléma?
A dollár a globális gazdaság legföbb valutájává vált. S ez a
politikai elemzoje.
helyzet komoly veszélyeket rejt magában. Központi valuta ként
a dollár segíti megerosíteni a neokolonializmus eleve muködo
folyamatát. Nézzük például a külföldi adósságok kérdését. Az

130 131
A GLOBÁLIS GAZDASÁG ÁTALAKíTÁSA
országok a belgazdaságban termelik meg az értékeket, de a kül-
földi hiteleket valamilyen más valutában kell törleszteniük. Ez
azt jelenti, hogy az exportra kell támaszkodni, amely hozza a
törlesztéshez szükséges külföldi valutát. És épp ezért oly nagy
teher az adósság a globális gazdaságban. Az ICB lehetövé ten-
né
lutájában
mindenfizesse,
országs számára,
így távol hogy
tartsa külföldi
a világ valutatar~lékait
tranz~cióit sajátmin-
va-
a saját valutájukban tudnának vagyont felhalmozn' a saját
dig fosztogatni kész spekulánsokat.
nemzetgazdaságukban, Az egyes
és egyenlö félként OrSZágO~éPei
léphetnének így
i \terak-
cióba a többi országgal.
Mi teszi ma ennyire vonzóvá ezt az elképzelést?
A világgazdaságban eluralkodott az exportvezérelt növeke-
dés. A súlyosan eladósodott országoknak, amelyek nem tudják
saját valutájukkal törleszteni az adósságot - és ezek alkotják a
túlnyomó többséget -, nincs más választásuk, mint az export
eroltetése. És még ha sikeresek is, és fel tudnak halmozni kül-
földivaluta-tartalékokat, gyakran akkor is kénytelenek felhasz-
nálni ezeket, hogy megvédjék saját valutájukat a spekulánsok-
kal szemben.
Az egyes országoknak megvan a maguk nemzeti központi
bankjuk. Ilyen a Federal Reserve az USA-ban vagy a
Bundesbank Németországban. Az ICB ezekhez hasonlóan
muködne?
Olyan fizetési rendszer funkcióját látná el, mint egy nemzeti
központi bank, ugyanakkor az országok közötti klíringtranzak-
ciók egyik csatornája is lehetne. Mondok egy példát. Tegyük
fel, hogy megveszem az ön magazinját, és USA-dollárra szóló
csekket adok érte. Ön beviszi ezt a csekket a helyi bankba,
amely az ön központi bankjához, a Kanadai Nemzeti Bankhoz
továbbítja azt.
Az ön helyi bankja a csekk ellenében kapott összeget a "tar-
talékszámlájára" utalja, ami lehetové teszi, hogy betétet létesít-
132
A GLOBÁLIS GAZDASÁG ÁTALAKíTÁSA
sen az ön számára kanadai dollárban. Tehát ön egy amerikai
dollárban kiállított csekket kap, de a pénz kanadai dollárban
fog megérkezni a számlájára. Az ön központi bankjában most
no a mérleg mindkét oldala. Tartozása van a bankja felé a
megnövekedett tartalékok vonatkozásában, de megkapta ezt a
dollárcsekket is.
És itt lép be a képbe a központi klíringintézet?
Igen. Az ön központi bankja ezután az USA-dollár csekket a
Nemzetközi Klíringbankhoz (lCB) továbbítja, és ellenértéke-
ként egy hitelösszeget kap a nemzetközi tartalékszámlájára. Így
a Kanadai Nemzeti Bank mérlegén most több nemzetközi tar-
talékkal rendelkezik. Az ICB azután eljuttat ja ezt a csekket az
USA központi jegybankjához, a Federal Reserve-höz, és annak
nemzetközi tartalékszámlájáról megkapja érte a pénzt. Ennél a
pontnál a Federal Reserve visszaküldi a csekket az én bankom-
hoz, ahol azt kifizetik az én tartalékszámlámról. Az én bankom
azután érvényteleníti a csekket és visszaküldi nekem.
Ez így igen jól hangzik. Oe vajon kivitelezheto-e politikailag is?
Nem mindenkinek tetszik az ötlet, foként az USA pénzügyi
rendszerének nem, amelynek intézményei a mai globális rend-
szer legfobb haszonélvezoi. Az egésznek az a lényege, hogy a glo-
bális fizetési rendszert visszahelyezzük az állami intézmények
hatáskörébe, s ezzel kizárjuk a valutapiacokat kezükben tartó
nemzetközi bankokat és a nagy hatalmú spekulánsokat. Jól
jövedelmezo játszma ez és sokan szereztek így vagyonokat. De
a pénzügyi játszmák nemigen élénkitik a kereskedelmet és nem
mozdítják elo a hosszú távú beruházásokat. A valutabefektetés
jellegzetesen rövid távú ügylet. Ez az instabilitás elválaszthatat-
lan a mai rendszertol, amely nagyon rossz és súlyos károkat
okoz igen sok országnak. Csak a valutaviszonyok stabil rendsze-
re lesz képes megállítani a csökkeno bérek lefelé tartó, veszedel-
mes spirálját és az áru- és tokeexport kizsigerelo rendszerét.
133
A GLOBÁLIS GAZDASÁG ÁTALAKíTÁSA
Ön azt is említette, hogy az ICB olyan hitelezoként is
muködne, amelyhez "végszükség esetén" lehet fordulni.
Miben különbözne ez az IMF mostani szerepétol?
Az lMF-fel az a baj, hogy a segélycsomagokat adófizetoi ala-
pokból finanszírozza. Az lCB minden ország számára külön
mérleget tarthatna fenn, aktívákkal és passzívákkal, és külon-
féle megoldásokat kínálhatna a fizetési mérleg problémáira. Az
egyik megoldás szerint érvényt kell szerezni Keynes meggyozo-
désének, hogy a fölos tartalékokkal rendelkezo országoknak
kotelességük átértékeIni a valutájukat. Tegyük fel, hogy az lCB-
tagországok megállapodnak, hogy egy hónapnak kell eltelnie a
kereskedelmi egyensúlyhiányok áttekintéséig. Ez rendben van.
A hónap végén, ha az én tartalékaim 5 százalékkal alacsonyab-
bak, mint az on tarta lékai, s az ön tartalékai pedig 5 százalékkal
magasabbak, mint korábban voltak, akkor át kell értékelniük
és meg kell változtatniuk a hlutaárfolyamokat. A hónap végén
elszámolunk egymással, és\akinek 5 centes tobblete van, az
5 centtel felértékeli, akinek 5 centes hiánya, az 5 centtelleérté-
zatát,a valutáját.
keli mert így nem lesz szüks~~ük avalutával
Ez lélegzethez~~ttatja minden kapcsolatos olyan
ország exportága-
nagy derivatív szerzodésekre és határidos szerzodésekre.
Másfelol viszont, mondjuk, a tajvani foldrengés után az or-
szágnak egy sor kifizetést kellett teljesítenie, hogy a mentéshez
szükséges eszkozöket megvásárolja, ami óriási kereskedelmi-
mérleg-hiányt eredményezett és kimerítette a valutatartaléko-
kat. Az lCB-tagok erre ezt mondhatják: "Hajtsunk végre egy ki-
igazítást, de ne értékeljük le a tajvani valutát, mert akkor az or-
szágnak még többet kell fizetnie az importért." Ehelyett az lCB
vásárolhat tobb államkötvényt a tajvani Nemzeti Központi
Banktól, ami lehetövé tenné ez utóbbi számára, hogy növelje
az ország nemzetközi "tartalékszámláját". Az árfolyam marad-
hat a régi, s így nem társul még egy pénzügyi káosz is a termé-
szeti katasztrófához.
S végül, mint végszükség esetén számításba veheto hitelezo,
az lCB elmehetne Tajvanra és vásárolhatna a tajvani állam-
134
A GLOBÁLIS GAZDASÁG ÁTALAKíTÁSA
adósság lakossági vagyonrészébol, amelyért a Tajvani Közpon-
ti Bankon keresztül fizetnének, pénzt utalva e bank nemzetkö-
zi "tartalékszámlájára" .
És hogyan alakú'lna az irányítás kérdése? Hogyan kell majd
muködtetni a Nemzetközi Klíringbankot? És kinek kell
majd muködtetnie?
A globális gazdaságot oligarchiák irányítják. Hogyan lehetne
demokratikusabbá tenni a rendszert? Elképzelésem szerint a né-
pességnek és a gazdasági teljesítoképességnek kellene meghatá-
roznia az lCB-országok szavazati erejét. Alakulhatna egy rotáci-
ós rendszerben muködo irányítótestület azoknak az országok-
nak a képviseloibol, amelyek együttesen a világ vagyonának 60
százalékát, s a világnépesség 60 százalékát adják. S hogy az lCB
ne válhasson a hitelezok vagy az üzleti elit exkluzív klubjává, a
tagjaiként funkcionáló központi bankoktól meg kell követelni,
hogy tevékenységükrol nyíltan számoljanak be saját polgáraik-
nak. Maga az lCB pedig tartaná magát a nyilvánosság és a beszá-
molási kötelezettség szigorú normáihoz. lrodákkal rendelkezne
minden nagyobb pénzügyi központban, s a pénzügyi és kor-
mányzati szektorokon kívül a civil mozgalmakból és más érdek-
csoportokból összeálIt tanácsadó testületek is muködnének.
A globális pénzügyi menedzserek, az IMF, a központi ban-
kok és mások a piaci megoldásokra esküsznek. Hogyan le-
hetne áttörni ezt az ideológiai falat?
Az ilyen elképzelést nehéz politikailag eladni még a nem kor-
mányzati szervezetek körében is. De én bízom abban, hogy a
dolgok lassan megváltoznak, s hogy most alapvetoen megkér-
dojelezodik a jelenlegi modell. Repedések mutatkoznak a pán-
célon, s készen kell állnunk e helyzet kihasználására és eltéro
elképzeléseink kifejtésére.
Mindezekröl már öt éve beszélek a nem kormányzati szerve-
zetek elott, s egyre erosödik az a felismerés, hogy a dönto moz-
zanat itt a privát nemzetközi pénzügyi rendszer. Ez irányítja az
135
 A GLOBÁLIS GAZDASÁG ÁTALAKíTÁSA
A GLOBÁLIS GAZDASÁG ÁTALAKíTÁSA

mi Programjának (UN Environmental Program - UNEP) égi-

egyes országok kormányait, amelyek viszont a Bretton Woods-i
intézményeket irányitják. sze alatt jott létre. A világ legnagyobb vállalataival szorosan
együttmukodo állami tisztviselok szigorúan titkolt tárgyalásai-
Minthogy a világban egyre fokozódik az egymásrautaltság, a
nak volt az eredménye. És nem is kifejezetten a kornyezetrol
rendszeres válság és a ragály hatásait megérezhetik a G7-es cso-
szól. Ez a szó alig fordul elo benne, a biológiai sokféleséget, a
port gazdag országai is. A veszély számukra is egyre fenyegetobb.
klimaváltozást vagy az elsivatagosodást pedig meg sem emlitik.
S ahogy az emberek kezdik felismerni, hogy a világgazdaságot
Nos, ez a nemzetkozi "környezetvédelmi" szerzodés természete-
egy szuk elit irányitja, úgy erosodik a változás iránti igény.
sen nem más, mint a Világkereskedelmi Szervezet Általános Szol-
Jane D'Aristo, a Boston University School of Law tanára, a virginiai Financial Markets Center in gáltatás-kereskedelmi Egyezménye (General Agreement on Tra-
Virginia programigazgatója.
de and Services - GATS). S miközben támogatói tagadják, hogy
ez több volna egyszerü kereskedelmi egyezménynél, tiltakozásuk
elárulja azt a veszedelmes szüklátóköruséget, ahogyan a gazdaság-
Ill. TISZTELD A FÖLDET! és kereskedelempolitikához viszonyulnak. A WTO környezetvé-
delmi jelentoségét is a szakzsargon füstköde mögé rejtették. A ke-
Egy új világszervezetnek, az ENSZ felhatalmazásával muködo Globális reskedelmi nyelven a környezetvédelmi normák "a kereskedelem
Környezetvédelmi Szervezetnek globális környezetvédelmi normákat
technikai akadályaivá" válnak, az élelmiszerbiztonsági elo irás ok
"egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedésekké" , a genetikai
kell meghatároznia. Ezeket a normákat a fenntarthatóságra, az egyen-
köztulajdon pedig "szellemi tulajdonjogok" rendszerévé. S ez ma-
loségre és az igazságosságra kell alapozni, és bele kell épiteni oket min-
gyarázatot ad arra is, hogy támogatói miért tudták oly sikeresen
den nemzetközi szerzodésbe és befektetési egyezménybe. A Világkeres-
kedelmi Szervezet (WTO) hitvallása a "Köss üzletet most, fizess
letagadni a kereskedelmi egyezmények és a környezetvédelmi ag-
godalmak közötti kapcsolatot.
késobb." De azért ne csüggedjünk. Steven Shrybman arról beszél,
Szélesebb értelemben véve a WTO azért jött létre, hogy meg-
hogy az ökológiai katasztrófát elháritani képes nemzetközi szabályrend-
fossza a kormányokat attól a hatalomtól, hogy a köz érdekében
szer kialakításán dolgozó környezetvédok sokat tanulhatnak egy ilyen
eros ellenféltol. szabályozzák a vállalatok tevékenységét, és ezzel meggyökerez-
tesse a "hizz most, fizess késobb" tipusú globalizációt. Ennek
eredményeképpen aztán nem sok lehetoségünk van, hogy való-
1995-ben több mint száz ország írt alá egy szerzodést, amely
nagy hatással lesz a biológiai sokféleségre, a klímaváltozásra és ban a fenntarthatóság útjára kormányozzuk a jelenlegi gazda-

gyakorlatilag az összes fontos környezeti jelenségre. A szerzodés sági, fejlesztési és kereskedelmi politkát.
Befolyásának világos bizonyítékait láthatjuk a környezetvé-
kötelezo, és hatékony végrehajtási jogositványokat teremt, ame-
delmet, a természetmegörzést és az élelmiszer-biztonságot ve-
lyekkel kikényszerítheto, hogy minden aláiró tartsa magát a vál-
lalt kötelezettségekhez. szélyezteto egész sor kereskedelmi ügyletben. A WTO megala-
pítása óta megfigyelhettük (mert szabályai kizárják a nyilvános-
A rossz hir csak az, hogy ez a nemzetközi szerzodés környeze-
ti katasztrófa lesz. ság bevonását), ahogy a szerzödésérvényesíto gépezet akcióba

Nem találják ki, melyik szerodésrol van szó? Tessék, adok lendült azon kormányok megbüntetésére, amelyek semmibe
veszik az eloirásait. Áldozatainak egyre növekvo listáján már
még támpontokat. A szerzodés nem az ENSZ Környezetvédel-

136 137
A GLOBÁLIS GAZDASÁG ÁTALAKíTÁSA
ott láthatjuk az európai és a japán élelmiszer-biztonsági intéz-
kedéseket, az Egyesült Államok levegotisztasági elo irás ait és a
tengeri emlosök védelmét szolgáló törvényeit, az Európa és né-
hány elszegényedett egykori gyarmat közötti segitségnyújtási és
fejlesztési szerzodéseket, és a kanadai kulturális programokat.
És a lista valószinuleg még bovül.
Ezek a kereskedelmi viták csak a szabadkereskedelmi uralom
és a környezetvédelem legfeltunobb konfliktusait tükrözik. Az
új globális rezsim legrombolóbb hatásai kivül rekednek a látó-
körünkön: a kormányok csöndben lemondanak a környezet-,
a természet-, a dolgozó- és a fogyasztóvédelemrol, mert nem
akarnak nemzetközi kereskedelmi vitákba keveredni.
Sok környezetvédo nemrégiben értette meg, hogy miközben
o a konferenciaközpontokban igyekszik a klímaváltozást meg-
akadályozó, a biológiai sokféleséget védo vagy a szegény orszá-
gokkal folytatott veszélyeshulladék-kereskedelmet csökkento
nemzetközi megállapodásokat kicsikarni, a tinta már rég meg-
száradt azokon az egyezményeken, amelyek csak olajat öntenek
ezekre az ökológiailag veszedelmes tüzekre.
Ez elég lehangoló, de azért tanulságokkal is szolgál. A WTO
hatalmát egy eros végrehajtó gépezet biztositja, s ebben a tekin-
tetben a szervezet modellt is kínál a környezetvédelmi megálla-
podásokhoz. Azt bizonyítja, hogy ha a kormányoknak megvan
az érdekeltségük, akkor aláírják a valóban kötelezo érvényu
egyezményeket.
Ha egy kormány megsérti a WTO eloírásait, akkor szankci-
ókra számíthat, méghozzá gyakran olyan súlyosakra, amelyeket
még a leggazdagabb országok sem hagyhatnak figyelmen kívül.
A szervezet elso kereskedelmi reklamácíójában (melyben a kül-
földi olajfinomítók kifogásolták az USA levegotisztasági törvé-
nyének [Clean Air Regulations] eloírásait) a Környezetvédelmi
Ügynökség (Environmental Protection Agency) két választási
lehetoséget kapott. Vagy hatályon kivül helyezi a sérelmezett
rendelkezést, vagy évi 150 millió dollár nagyságrendu szankci-
óknak nézhet elébe.
138
A GLOBÁLIS GAZDASÁG ÁTALAKíTÁSA
Hasonló sorsra jutottak az európai élelmiszer-biztonsági
eloírások, amikor a WTO kimondta, hogy az Európai Közös-
ségnek (EK) a hormonkezelt marhahúsra vonatkozó tilalma
több szabályt is megsért. A WTO utasította az EK-t az import-
tilalom eltörlésére, s amikor az EK erre nem volt hajlandó, az
engedetlenséget több mint 125 millió dollárt kitevo szankciók-
kal torolta meg. Ráadásul a szankciók bármilyen termékre
kivethetok, minden összefüggés nélkül, a lényeg az, hogy érzé-
kenyen érintse azt, aki ellen hozták.
Ehhez tegyük még hozzá, a WTO elé kerülo ügyekben egy év
alatt rutinszeruen lezajlik minden, a meghallgatás, a döntés, a
fellebbezés és a határozathozatal. Nemigen találunk a kormány-
zati kezdeményezésekkel szembeni más törvényi szankciókat,
amelyek olyan gyorsak és olyan hatékonyak, mint ezek. Ezzel
ellentétben a nemzetközi környezetvédelmi egyezmények rit-
kán alkalmaznak kereskedelmi szankciókat. S ahol ilyenek
mégis elofordulnak, ott is inkább csak halvány utánzatai a
WTO-ba beépített eros végrehajtási rendszernek.
Az olyan megállapodások, mint például a Klímaváltozási Ke-
retegyezmény (Framework Convention on Climate Ch ange) és
a Biodiverzitási Egyezmény (Biodiversity Convention) a morá-
lis gyozködésen kívül nem foglalnak magukban semmiféle vég-
rehajtási vagy szankcionálási mechanizmust. Ez a "fogatlanság"
magyarázza, hogy a kormányok miért hagyták oly határozottan
figyelmen kívül azokat a vállalásaikat, amelyeket még 1992-ben
tettek, amikor a riói ENSZ-földcsúcstalálkozón alá írták ezeket
a megállapodásokat.
Az egyes államok a törvény erejével rendelkezo kötelezettsé-
gekkel kerülnek szembe, ha nemzetközi környezetvédelmi cél-
jaikat el akarják érni. S ez az, ahol többoldalnyi anyagot ki kell
tépnünk a WTO végrehajtással foglalkozó részébol.
Nézzük meg például a WTO Szellemi Tulajdonjogok Egyez-
ményének (Agreement on lntellectual Property Rights) végre-
hajtási rendelkezéseit, amelyeket a globális gyógyszeripari, bio-
technológiai és médiacégek érdekeinek védelmében alkottak
139
A GLOBÁLIS GAZDASÁG ÁTALAKíTÁSA
meg. És képzeljük el, hogy a környezetvédelmi célokat ugyan-
olyan komolyan veszik, mint a szabadalmi jogokat. Ha a WTO
átalakulna egy olyan szervezetté, amelyet ugyanannyira érdekel-
né a klímaváltozás, mint a multinacionális gyógyszergyártók
terjeszkedése, akkor most létezne egy egyezmény a globális fel-
melegedést megakadályozó kereskedelmi intézkedésekrol. Egy
ilyen egyezmény minden WTO-tagországtól megkövetelhetné
a következoket:
• fogadjanak el országukban törvényeket az üvegházhatást
elöidézo gázok kibocsátásának 1990-es szinten való stabili-
zálására;
• gondoskodjanak a megfelelo vámfelügyeletrol, foglalják le és
távolítsák el az olyan árukat, amelyeket az egyezményt sérto
módon állítottak elo;
• helyezzenek kilátásba büntetojogi szankciókat az egyezmény
által diktált törvények és szabályok bármilyen megsértésének
esetére;
• járuljanak hozzá kereskedelmi szankciók, köztük megtorló
ellenintézkedések (például az energia vagy energiatermékek
export jának tilalma) alkalmazásához minden olyan törvény-
hozással szemben, amely megsérti az egyezményben vállalt
kötelezettségeket.
Hogy mennyi munka vár még ránk, az abból is sejtheto, hogy
azt a javaslatot, hogy a klímaváltozást vegyék ugyanolyan komo-
lyan, mint a gyógyszeripari szabadalmakat, minden kétséget ki-
záróan teljes bizalmatlansággal fogadná a WTO. S éppen ezért
nagyon fontos rászorítani a kormányokat arra, hogy magyaráz-
zák meg, miért tartják elobbre valónak a szabadalmak védelmét
a globális felmelegedés vagy a fajpusztulás megakadályozásánál.
De mi legyen azokkal a kereskedelmi és befektetési ügyletek-
kel, amelyek napjainkban csak fokozzák az ökológiai válságo-
kat? A WTO valóban generáljavításra szorul? Vagy van-e értel-
me annak a javaslatnak, hogy a környezetvédelmi ügyeket egy
140
A GLOBÁLIS GAZDASÁG ÁTALAKíTÁSA
új ENSZ-testületre, egy Globális Környezetvédelmi Szervezetre
kellene bízni?
A válasz attól függ, hogy az ember elhiszi-e, hogy a környezetet
el lehet szigetelni és meg lehet védeni a szabadkereskedelmi po-
litika fo áramától. Ez a két dolog valójában nagyon is összefügg.
A környezetvédelmi és a kereskedelmi politika közötti konf-
liktusokat egyre nehezebb már letagadni, ezért a szabadkeres-
kedelem hívei a WTO-n belül háttérbe szorították vagy telje-
sen elszigetelték a környezetvédelmi kérdéseket.
A WTO mostani vezetoje, Michael Moore azt állítja, hogy a
környezetvédelmi ügyek nem az O szervezetéhez tartoznak, s
azokat inkább "specializált intézményekre" kellene bízni, ahol
szakértok foglalkozhatnának velük. Moore abban bízik, hogy
az emberek többsége nem méri föl, hogy milyen szoros össze-
függés van a kereskedelmi és a környezetvédelmi ügyek között.
Természetesen meg kell erosítenünk a nemzetközi környezet-
védelmi intézmények jogosítványait. De naivitás volna azt kép-
zelni, hogy ez megvalósítható a nemzetközi gazdasági kapcsola-
tok keretein kivül is. Sot épp azért oly csekély a befolyásuk
ezeknek a szervezeteknek, mert nincs kapcsolatuk a Világbank-
kal és a WTO-val.
A WTO épp annyira környezetvédelmi egyezmény, amennyi-
re kereskedelmi egyezmény a határokon túli hulladékszállítás-
ról szóló bázeli megállapodás. A megkülönböztetés mestersé-
ges, és csak arra jó, hogy ellehetetlenítse az emberi fejlodés
fenntartható és integrált modelljének kiépítésére irányuló
erofeszítéseket.
A kereskedelmi egyezményeknek szolgálniuk kell a klimaválto-
zás megakadályozásának, a biológiai sokféleség megorzésének, az
élelmiszerbiztonság megteremtésének és a diverzitás megvédel-
mezésének a céljait is. S ugyanígy, ha tartósak és hatékonyak akar-
nak maradni, a nemzetközi környezetvédelmi egyezményeknek
is integrálniuk kell a gazdasági és környezetvédelmi stratégiákat.
Nem lehet tagadni, hogy szükség van a WTO alapveto meg-
reformálására. De egy nemzetek fölötti Globális Környezetvé-
141
 A GLOBÁLIS GAZDASÁG ÁTALAKíTÁSA A GLOBÁLIS GAZDASÁG ÁTALAKíTÁSA

delmi Szervezet (Global Environment Organization - GEO)
is pozitiv szerepet játszhatna a kereskedelmi és gazdasági
szankciók alkalmazásának legitimálásával. A GEO-t fel kell
szerelni végrehajtási mechanizmusokkal, majdnem pontosan
olyanokkal, amilyenekkel a WTO is rendelkezik. A normasze-
gést éppen olyan biztos, gyors és kemény szankciók követnék,
amilyeneket a WTO szokott kiszabni. A gazdasági és a keres-
kedelmi szankciókra talán nem mindig van szükség, de kéznél
kell lenniük.
Nem valószínu, hogy Michael Moore el tud képzelni egy
olyan GEO-t, amely szembeszegülhet az általa vezetett WTO
hatalmával és befolyásával. Egy hatékony környezetvédelmi
rendszer létrehozása ugyanis épp akkora fenyegetést jelent,
mintha a WTO-t akarnák átalakítani. Végül is azért van ez így,
mert mindkét programnak ugyanaz a végpontja: egy szerzödés,
amely elösegíti az ökológiai és gazdasági biztonság megteremté-
sét minden ember számára - a szakadatlan növekedésre épülö
nemzetközi kereskedelem groteszk koncepciójának eröltetése
helyett.
Steven Shrybman, a vancouveri West Coast Environmental Law Association
Guide to the World Trade Organization címu könyv szerzoje.
IV. MEG KELL SZÜNTETNI A SPEKULÁCIÓT
A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI TRANZAKCIÓKAT
ÉRINTÖ ••TOBIN-ADÓ" BEVEZETÉSÉVEL
A szabályokhoz nem kötött befektetés a világgazdaságot
vá változtatta, ahol a spekulánsok az azonnali profitot
tyülnek a következményekre. Sürgos szükség van a pénzügyi spekuláció
olyan megadóztatására, amely az embert a profit
Round elmagyarázza, hogya pénzügyi spekuláció megadóztatása
segitheti elo a globális piacok stabilizálását és gyujtheti
nyira szükséges tokét a globális fejlesztésekhez.
A nemzetközi pénzügyek világa globális kaszinóvá vált, amely-
ben a gyors profitot hajszoló befektetök éjjel-nappal óriási té-
tekben játszanak. A termelésbe vagy a szolgáltatásba történö be·
ruházástói eltéröen a spekulánsok itt kizárólag a pénzböl csinál-
nak pénzt. Nem teremtenek munkahelyeket, nem nyújtanak
szolgáltatásokat, nem építenek gyárakat és semmit sem állíta-
nak elö.
A befektetök az értékpapír- és valutapiacokon játszanak, és a
világban percenként, óránként vagy naponként változó árakból,
árfolyamokból húznak hasznot. S a játék igazán nagyban megy:
minden áldott nap 1,5 billió dollár (1 500000000000 $) cse-
rél gazdát, sennek 95 százaléka fogadás avalutaárfolyamok és
a kamatlábak emelkedésére vagy süllyedésére. A kereskedök
mindkét helyzetböl pénzt tudnak csinálni, s különösen akkor
arathatnak, ha nagyon bizonytalanok a piacok, ahogy azt 1997-
ben láthattuk Délkelet-Ázsiában. A nagy nyertesek a nemzetkö-
zi befektetési bankok, de a játszmának mélyreható és pusztító
következményei vannak a vesztesek számára. Ahogy a mexíkói,
délkelet-ázsiai, oroszországi és brazíliai pénzügyi válságok jól
mutatták, óriási emberi áldozatokkal jár ezen országok polgárai
munkatársa, a Citizen's
számára, amikor a befektetok pánikba esnek és menekülnek ki-
felé. A nemzetgazdaságok egyre jobban líberalizálódnak és in-
tegrálódnak, s ezért elkerülhetetlenül újabb pénzügyi válságok
fognak bekövetkezni, hacsak nem történik valamilyen változás.
Mi az a Tobin-adó?
A Nobel-díjas közgazdász, James Tobin 1978-ban azt javasol-
ta, hogy minden nagyobb ország vessen ki egy csekély mértéku,
afféle kaszinó- de az egész világra kiterjedo vámtarifát a valuta-tranzakciókra,
hajszolják, és fü- hogy "egy kis homokot szórjunk" a spekulációs valutaáramol-
tatás gépezetébe. Ahhoz, hogy egy valuta-tranzakció jövedel-
elé helyezi. Robin mezo legyen, a valuta árfolyamváltozásának nagyobb mérté-
hogyan kunek kell lennie a javasolt adónál. S minthogy a spekulációs
össze az olyany- valutaügyletek sokkal kisebb mértéku változásoknál köttetnek,
a Tobin-adó csökkentené vagy eltüntetné a hasznot, s ezzel

142 143
A GLOBÁLIS GAZDASÁG ÁTALAKíTÁSA
együtt a spekuláció indítékait is. A spekuláció visszaszorításá-
val az adó hozzájárulhatna avalutaárfolyamok stabilizálásához.
És tudatosan alacsonyan kellene megállapítani, nehogy káro-
san befolyásolja az áruk és szolgáltatások kereskedelmét vagy a
hosszú távú befektetéseket.
Miért volna kedvezo hatással a világgazdaságra egy Tobin-
adó?
Avalutaárfolyamok stabilizálásával fellendíthetné a világkeres-
kedelmet. A vadul hullámzó árfolyamok nagy rombolást visznek
véghez a külföldi valutát használó üzleti vállalkozásokban, ahogy
az árak és a profitok le-föl mozognak a szóban forgó valuták vi-
szonylagos értékétol függoen. Ha az importorok és exportorök
nem lehetnek biztosak abban, hogy egyik napról a másikra
mennyit fog érni a pénzük, akkor a gazdasági tervezés - és ben-
ne a munkahelyteremtés - csak hiú ábránd marad. Az árfolyam-
ingadozás csökkentése azt jelentené, hogy a vállalkozásoknak ke-
vesebbet kellene költeniük fedezeti ügyletekre ("hedging": a jö-
vobeni árfolyamváltozásokra számító valutavásárlásra), s igy
tokéjük szabaduIna fel valamilyen új termelési beruházásra.
A javasolt Tobin-adó nem háritotta volna el a délkelet-ázsiai
válságot, de a spekuláció általános visszaszorításával és a speku-
lációs támadásokat lehetové tevo pénzmozgékonyság fékezésé-
vel segíthet megelozni a jövobeni válságokat.
Milyen elonyeik származnának az egyes kormányoknak a
Tobin-adóból?
Ez az adó arra irányul, hogy csökkentse a pénzpiacok hatal-
mát, amellyel meghatározhatják az egyes kormányok gazdaság-
politikáját. Korábban az egyes országok központi bankjai ad-
ták-vették saját valutájukat a nemzetközi piacokon, hogy meg-
orizzék e valuta viszonylagos stabilitását. Ha egy befekteto nagy
tömegu eladása (sell-off) által okozott túlkínálat az árfolyan
csökkenésével fenyeget, akkor a bank visszavásárolja a valutá-
ját. S korábban a legtöbb központi banknak volt elég kész-
144
A GLOBÁLIS GAZDASÁG ÁTALAKíTÁSA
pénztartaléka, hogy ellensúlyozni tudjon minden nagy tomegu
eladást vagy" támadást".
De mindez már a múlté. A spekulánsoknak ma több kész-
pénzük van, mint a világ összes központi bankjának együttvé-
ve. A világ hivatalos pénztartalékai a felét sem érik el annak az
összegnek, amely egy nap alatt fordul meg a globális valutapia-
cokon. Sok ország egyszeruen képtelen megvédeni a valutáját
a spekulációs támadásokkal szemben.
A valuta-tranzakciók általános volumenének csökkentésével
egy Tobin-adó azt jelentené, hogy a valutájukat védelmezo köz-
ponti bankoknak nem volna szükségük akkora pénztartalékok-
ra. Az adó lehetové tenné, hogy a kormányobszabadabban cse-
lekedhessenek saját gazdaságuk fejlesztésének érdekében, s ne
legyenek kénytelenek az ingatag pénzpiacok által diktált köve-
telményekhez igazitott fiskális és monetáris politikát folytatni.
Milyen elonyeik származnának az embereknek a Tobin-
adóból?
A válságok valószínuségének csökkentésével ez az adó segít-
hetne elkerülni a pénzügyi összeomlásokat kíséro társadalmi
rombolást. A globális bevételeknek is jelentos forrása lehetne
olyan idoszakokban, amikor megfogyatkoznak a külföldi segé-
lyek, a kormányok pedig az erosen adó ellenes hazai közhangu-
lat miatt nem vállalkozhatnak az állami bevételek növelésére.
A fokozódó jövedelmi különbSégek és társadalmi egyenlotlen-
ségek körülményei között a Tobin-adó különösen jó leheto-
séget kínál a nem adózó szektor hatalmas vagyonának meg-
adóztatására, és közcélokra fordítható bevételek generálására.
Mértéktartó becslések szerint az adó évi 150-300 milliárd
dollárt hozhatna. Az ENSZ becslései szerint pedig a globális
szegénység és környezetrombolás legdurvább formáinak felszá-
molásához évente kb. 225 milliárd dollárra volna szükség.
145
A GLOBÁLIS GAZDASÁG ÁTALAKíTÁSA
Kit adóztatnának meg?
Avalutaügyletek többségét a világ 100 legnagyobb bankja
bonyolitja le. Aranglista elsö tiz helyezett je föként amerikai,
német és brit pénzintézet, s a piac 52 százalékát birtokolja.
A listát a Citibank vezeti a maga 7,75 százalékos részesedésével
és 1998-as valuta-tranzakció inak 8,5 billió dolláros összegével,
amely meghaladja az Egyesült Államok GDP-jét. Ezek a ban-
kok a saját hasznukat keresik, valamint anagyvállalati és privát
befektetok, biztositótársaságok, fedezeti pénzalapok, segély-
alapok és nyugdijalapok érdekében kötnek üzleteket.
Mit adóztatnának meg?
Csak a specializált pénzügyi tranzakció kat, az azonnali vagy
spotügyleteket ("spots"), a csereügyleteket ("swaps"), és a határ-
idos ügyleteket ("futures" , "forwards"). A spottranzakciók ki-
vételével ezek az eszközök mind úgynevezett "derivativák", mi-
vel értékük valamilyen mögöttük álló vagyonból deriválódik,
amelyeket azonban a tranzakció ban nem vásárolnak meg vagy
nem adnak el.
A külföldi nyaralásuk költségeinek fedezésére dollárt bevál-
tó turisták nem esnének a Tobin-adó hatálya alá. És még foly-
nak a viták, hogy az adó vonatkozzon-e az egymillió dolláros ér-
téket el nem éro, bármilyen fajta tranzakció ra.
Hogyan muködik a Tobin-adó?
Az adó csak a spekulációs valuta-tranzakció kat veszi célba.
S minthogy nem könnyu megállapítani, hogy a tranzakciók kö-
zül melyik spekulációs jellegu és melyik kapcsolódik az áruk és
szolgáltatások törvényes kereskedelméhez, az adó a tranzakció
gyorsaságától függ. A gyorsaság ugyanis az egyik legföbb különb-
ség a spekuláció és a legitim kereskedés között. A produktív be-
fektetés közép vagy hosszú távú, mig a spekulánsok a kamatlábak
és a valutaárfolyamok naponkénti, óránkénti és percenkénti in-
gadozásaira játszanak. A spekulációs tranzakciók 80 százaléka hét
napon belül zajlik le - 40 százalékuk pedig két napon belül.
146
A GLOBÁLIS GAZDASÁG ÁTALAKíTÁSA
Egy Tobin-adó automatikusan megbüntetné a rövid távú va-
lutaátváltásokat, miközben nem érintené hátrányosan sem az
árukereskedelmet, sem pedig a hosszú távú tokebefektetést.
A spekulánsok találnak-e majd kibúvót a megadóztatás
alól?
Biztosan. De ez eddig sem tántoritotta el a kormányokat az
adószedéstol, s foként az elfogadhatatlan magatartás visszaszori-
tását célzó "büntetoadók" kivetésétol. Az igazi kérdés itt az, hogy
miképpen lehetne a minimumra szorítani az ügyeskedok számát.
Egy Tobin-adó alól nehéz volna kibújni. Minthogy a valuta-
ügyleteket elektronikus úton bonyolítják le, az adót elméleti-
leg könnyu volna a minden egyes kereskedést rögzítö számító-
gépes rendszereken keresztül begyujteni. A piacokon hatalmas
mennyiségu pénz mozog, de a kereskedést lebonyolitó közpon-
tok és kereskedök száma már nem olyan nagy. A valuraügyle-
tek nyolcvan százaléka mindössze hét városban zajlik. Egy Lon-
don, New York és Tokió közötti egyezmény önmagában lefed-
hetné a spekulációs kereskedés 68 százalékát.
A spekulánsok nem helyezik-e át a muveleteiket az off-
shore adóparadicsomokba?
Az áthelyezés veszélyét országok közötti egyezményekkelle-
het csökkenteni, különös en akkor, ha az adót ott vetik ki, ahol
a kifizetések megtörténnek, vagyis ahol a pénzt" bezsebelik".
Globális vonatkozásban pedig egy centralizált elszámolási rend-
szer felé való elmozdulás azt jelenti, hogya tranzakciók egyre
kevesebb intézményen keresztül zajlanak. Az ügyletek nyoma-
it egyre nehezebb lesz eltüntetni. Az adóparadicsomokba, pél-
dául a Kajmán-szigetekre való átutalást pedig kétszeres vagy
még nagyobb arányú adóval lehetne büntetni.
Mi a Tobin-adó bevezetésének legnagyobb akadálya?
Nem technikai vagy adminisztrativ, hanem politikai akadá-
lyokról van itt szó. A pénzügyi világ fenyegetést lát az adóban,
147
 A GLOBÁLIS GAZDASÁG ÁTALAKíTÁSA
A GLOBÁLIS GAZDASÁG ÁTALAKíTÁSA

között az európai CIDSE, a kanadai Halifax lnitiative, a finn-

s a masszív politikai befolyással rendelkezo szektor merev ellen-
országi KEPA, az angliai War on Wa nt, a franciaországi és bra-
állással fogadta már a felvetését is. Hogy az ember fontosabb,
zíliai Attac, a koreai CCE], és az az amerikai (USA) Tobin T ax
mint a piac? Nos, ennek már a puszta gondolata is megrendíti
lnitiative. Ezek a többi csoporttal együtt az információk terjesz-
a jelenlegi gazdasági modell alapjait és e modell irányítóit is.
tésére és az akciók koordinálására létrehozták a Nemzetközi
Tobin-adó Hálózatot (International Tobin Tax Netwok),
Legyozheto-e az ellenállás?
amelynek az a célja, hogy megnyerje a közvélemény és a politi-
A közelmúlt pénzügyi válságainak fényében a kormányok min-
ka támogatását az adó számára.
denütt kezdik felülvizsgálni a szabadpiacba vetett hitüket. Még
Ez csupán egy vonatkozása a globális pénzügyi rendszer
a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap is megdicsérte Malajzi-
alapveto reformjának, és nem csodaszer a világ pénzügyi bajaira
át, amiért az 1997-98-ban ellenorzés alá vonta a tokét, hogy talp-
és fejlodési problémáira. Az új évezredben a kormányoknak két
ra állíthassa megtépázott gazdaságát. Olyan alapveto szemlélet-
vezérelv alapján kell tevékenykedniük, s ez a gazdasági döntésho-
változás ez, amely nemrégiben még elképzelhetetlen lett volna.
zatal demokratizálása és a gazdagság méltányos újraelosztása.
Nem szabad lebecsülni ennek az adónak a politikai vonzere-
Az igazi munka még csak most kezdödött. A polgároknak és
jét a világon mindenfelé pénzszukében lévo kormányok és mul-
a politikusoknak szerte a világon jól oda kell figyelniük, hogy
tilaterális szervezetek számára. Az ENSZ 2000 júniusában Genf-
a Tobin-adót ellenzo hatalmas erok ne tudják elfojtani, mani-
ben megrendezett társadalmi csúcstalálkozóján 160 kormány
pulálni s végül lehetetlenné tenni a nagyon fontos nyilvános
egyezett bele, hogy alapos elemzésnek veti alá azokat az új és in-
vitát a globális pénzpiacok ellenorzésérol.
novatív forrásokat, s köztük egy valuta-tranzakciós adót is,
A Tobin-adó megérdemli, hogy alaposan megvizsgáljuk és
amelyekbol finanszírozni lehetne a társadalmi fejlödést. A nem
mérlegeljük. Bevezetését pedig csak széles köru támogatással és
kormányzati szervezetek világszerte keményen küzdöttek e lét-
a nyilvánosság nyomás ával érhetjük el.
fontosságú vizsgálatért, s bíznak abban, hogy az jelentosen hoz-
zájárul majd egy Tobin-adó kormányközi megvitatásához. Robin Round, a kanadai nem kormányzati szervezetek szövetsége. a Halifax Initiative által indított
Tobin-adó kampány irányítója.

Kik támogatják a Tobin-adót?

A nemzetközi szakszervezeti mozgalom, a kanadai parlament
és a finn kormány, valamint egyre több szaktudós és választott
V. A KÖZjÓ ÉRDEKÉBEN ELLENÖRIZNI KELL A TÖKE
képviselo is. Az Európai Parlament, továbbá az Egyesült Király- MOZGÁSÁT ÉS MUKÖDÉSÉT
ság és Franciaország parlamenti képviselöi vitákat rendeztek a
Tobin-féle javaslatról, s aktívan érdeklodnek iránta parlamen-
Az új globális befektetési szabályokat a Világkereskedelmi Szervezetben
ti csoportok Brazíliában és egész Európában. 21 ország több
(WTO) dolgozták ki, s azután beépítették az olyan regionális kereske-
mint 400 parlamenti képviseloje írta alá a Tobin-adó melletti
delmi szerzodésekbe, amilyen például az Észak-amerikai Szabadkereske-
kiállás ként a világ parlamenti képviselöinek felhívását, s
delmi Egyezmény (NAFTA); ezek a szabályok szabad kezet adnak a gaz-
29 ország 160 közgazdásza hasonló dokumentumot tett közzé
dag befektetoknek, de viszonzás kép pen ezért nem követelnek tolük
2000 júniusában. Egy Tobin-adó elfogadtatásáért küzdo civil
semmit. A toke demokratikus ellenörzése és a helyi közösségek javát
mozgalmak az egész világon aktívak; ilyen mozgalom egyebek
149
148
 A GLOBÁLIS GAZDASÁG ÁTALAKíTÁSA A GLOBÁLIS GAZDASÁG ÁTALAKíTÁSA

szolgáló befektetések ösztönzése érdekében új befektetési kódexre van Hogyan építsünk tehát ki olyan alternatív keretet, amely
szükség. Tony Clarke arról beszél, hogya nagyvállalatok mindannyiunk- alapvetoen szemben áll a jelenlegi neoliberális ortodoxiával?
nak tartoznak valamivel. Egy olyan alternatív befektetési szerzodést ja- Az elso lépés a befektetés legfontosabb céljai nak tisztázása.
vasol, amely törvényi szabályozás alá vonná a nagyvállalatokat is. A tokét elsosorban a fejlesztés eszközének kell tekinteni, s nem
egy olyan instrumentum nak, amelynek segítségével gyors ha-
Amikor a Multilaterális Befektetési Egyezményrol (Multilateral szonra tehetünk szert a többi ember és a föld kizsákmányolása
Agreement in Investment - MAI) folyó tárgyalások 1998 tava- árán. Konkrétabban, a befektetésnek az igazságos és fenntart-
szán elkezdtek szétesni, az irástudók és az újságirók alaposan ki- ható fejlodés prioritásait kell szolgálnia. És ez nem is fából vas-
elemezték azt a nemzetközi civil mozgalmat, amely rádöntötte karika. Alapelemeit megtalálhatjuk az ENSZ számos chartájá-
a házat a gazdasági globalizáció épitomestereire. ban és szerzodésében.
Anglia tekintélyes lapja, a Financial Times (Fr) a Butch Cassi- Vegyük például az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát és
dy és a Sundance Kölyök cimu film utolsó jelenetére utal, a hozzá kapcsolódó Gazdasági, Szociális és Kulturális Szerzo-
amelyben a két jópofa, de összezavarodott amerikai csirkefogó dést, vagy a Polgári és Politikai Jogok Szerzodését. Ezek együt-
Latin-Amerikában köt ki és bolíviai katonákkal találja szemben tesen leszögezik a demokratikus és szabadságjogok elobbre-
magát. A Fr ezzel a jelenettel kívánja érzékeltetni, hogy micso- valóságát a politikai és gazdasági zsarnoksággal szemben. Eze-
da zavarodottság és megrökönyödés lett úrrá a nyugati veze- ket a szerzodéseket nemrég újabb charták erosítették meg,
tokön, amikor az MAI felbomlott. amelyeket a riói környezetvédelmi csúcstalálkozón, a nok hely-
"Képzeljük el, ahogy a két fickó háta mögül csapatnyi politi- zetével foglalkozó pekingi csúcstalálkozón és a társadalmi
kus és diplomata értetlenül bámulja az elégedetlenkedok rend- fejlodés kérdéseivel foglalkozó koppenhágai csúcstalálkozón
bontó hordáját, akiknek a motivációit és módszereit csak ho- adtak ki.
mályosan értik a legtöbb országban, és kétségbeesetten kérdez- Sot az 1974-es ENSZ-charta a Gazdasági Jogokról és az Álla-
getik: "Kik ezek az alakok?«" mok Kötelességeirol elismerte, hogy az egyes országok kormá-
Az egyik kereskedelmi diplomata, dicsérve az MAI-ellenes nyainak kötelezettségeik vannak a külföldi befektetés szabályo-
kampány hatékonyságát, ezt mondta: "Ez az epizód fordulópon- zásával kapcsolatban, azért, hogy a fejlodés gazdasági, társadal-
tot jelent. Azt jelenti, hogy újra kell gondolnunk a nemzetközi mi és környezetvédelmi prioritásait tudja szolgálni. E charta
gazdasági és kereskedelmi tárgyalásokhoz való hozzáállásunkat." központi eleme az az alapelv, hogy a tokének "társadalmi köte-
Egy újragondolás valóban elég régóta esedékes már. De az lességei" vannak.
mégiscsak meglepetésként érhette az MAI pénzes támogató it, Ez azt jelenti, hogy a tokeképzodés az emberi munkaero mos-
hogy az egyezség bírálói nem utasították el kereken egy globális tani és korábbi nemzedékeire épülo társadalmi folyamat. Az
befektetési szerzodés gondolatát. Sot sok MAI-ellenes aktivista üzleti vállalkozások a gazdasági és a társadalmi infrastruktúrát
kitartott amellett, hogy szükség van egy globális szerzodésre _ is használják, például az utakat és a hidakat, és az olyan szolgál-
de olyanra, amely törvényi szabályozás alá vonja a transznacio- tatásokat, mint a közoktatás, a közegészségügyi ellátás és az ivó-
nális cégeket (tnc), nem pedig különféle jogosítványokkal és ..• víz. És felhasználják a föld természeti kincseit is, amelyekbol
szabadságokkal ruházza fel oket, ahogy az MAI tette. energiát és ipari termékeket állítanak elo. Ezért minden tokén
ott van mind a társadalmi, mind pedig az ökológiai jelzálog -

150 151
A GLOBÁLIS GAZDASÁG ÁTALAKíTÁSA
A GLOBÁLIS GAZDASÁG ÁTALAKíTÁSA

vagyis a nagyvállalatoknak tartozás aik vannak a társadalommal

között állami vállalatokat létrehozni, hogy ezzel is védelmezzék
és a természettel szemben is. A tokének ez a "felhalmozott ér-
a nemzetgazdaság stratégiai ágazatait (pénzügy, energiaterme-
téke" törvényes alapot teremt arra, hogy kötelezettségeket ir-
lés, kommunikáció). És joguk van állami közszolgáiratás mu-
junk elo a befektetok számára.
ködtetésével védeni a "köztulajdonhoz" kapcsolódó érzékeny
Egy ilyen újraértékelés nem következhet be a tárgyalások fó-
szférákat (környezet, betegellátás, kultúra).
rumának és folyamatának megváltoztatása nélkül. A Gazdasági
• A nagyvállalatok kötelességei - A külföldi székhelyu vál-
Együttmuködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a gazdag orszá-
lalatok tisztességes bánásmódra, befektetéseik után méltányos
gok klubjaként funkcionál, amelyben megtalálható a "Global
haszonra (kisajátítás esetén pedig kárpótlásra) számíthatnak,
Fortune 500" (a világ legnagyobb és leggazdagabb vállalatai)
de nekik is tartaniuk kell magukat bizonyos társadalmi köteles-
többsége - így tehát az OECD nem lehet alkalmas fóruma az
ségekhez, például a polgárok alapveto szükségleteit és jogait
említett irányelvek szerinti alternatív szerzodés létrehozásának.
biztosító teljesítménynormákhoz. E vállalatoknak azt is fel kell
És alkalmatlan fórum a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) is.
ismerniük, hogy a kormányoknak joguk van megvédeni és fej-
Ennek tagja ugyan a világ legtöbb országa, de hatalmi struktú-
leszteni gazdaságuk stratégiai ágazatait és az ún. "közjavakat".
rája erosen elfogult a fejlodo országokkal szemben.
És a rájuk eso méltányos adórész megfizetésével tokéjük egy ré-
Az egyetlen megfelelo fórum maga az ENSZ. Habár mutat-
szét a "közjavak" szolgálatába kell állítaniuk.
koznak aggasztó jelei annak, hogy a nagyvállalatok befolyásol-
A fenti alapelvekre támaszkodó alternatív befektetési szer-
ni tudják az ENSZ ügyeit, mégis itt vannak meg az alapok egy zodésnek a következo ku\cselemeket kell magában foglalnia:
alternatív keret kifejlesztéséhez, és itt pártatlanabb a döntésho-
• Méltányos bánásmód - A külföldi befektetöt szívesen fo-
zatal is. Továbbá arra volna szükség, hogy az ENSZ körein be-
gadják, amennyiben eleget tesz társadalmi kötelezettségeinek.
lül élére álljanak a folyamatnak.
El kell vetni a "nemzeti bánásmód" koncepcióját, amely azt kö-
Az alternatív befektetési s·zerzodés alapelveinek egyebek
veteli, hogy a kormányok a hazaiakéval azonos feltételeket te-
között az alábbiakra kell támaszkodniuk:
remtsenek a külföldi cégek számára. Ehelyett a töke "felhalmo-
• Polgárjogok - A befektetést úgy kell megvalósítani, hogy a
zott értékét" kell alapul venni a kötelezettségek megállapításá-
toke tiszteletben tartsa minden polgár alapveto jogait és szük-
nál a külföldi székhelyu cégekkel való méltányos bánásmódhoz.
Ségleteit, amelyekhez egyebek között az alábbiak tartoznak: em-
• Társadalmi kötelezettségek - A kormányoknak törvényes
beri jogok (megfelelo élelem, ruha, lakás); szociális jogok
joguk megkövetelni minden kül- és belföldi vállalattói, hogy
(megfelelo egészségügyi ellátás, oktatás, alapveto szociális ellá-
eleget tegyen alapvetö társadalmi kötelezettségeinek (munka-
tás); munkajogok (foglalkoztatottság, tisztességes bér, szakszer-
helyi normák, környezetvédelmi biztosítékok, társadalombiz-
vezetek, egészségi és balesetvédelmi normák); környezetvédelmi
tosítási hozzájárulás stb.).
jogok (a légkör, a vizek, az erdok, a hal- és vadállomány és a nem·
• Teljesítménynormák - Annak biztosítása érdekében,
megújuló természeti eroforrások védelme); és kulturális jogok
hogy a külföldi befektetés a hazai fejlesztési prioritásokat szol-
(a nemzeti identitás, értékek, szokások és örökség megorzése).
gálja, a kormányok elöírhatnak bizonyos normákat; ilyenek
• Az állam felelossége - A kormányoknak gondoskodniuk
például a munkahelykvóták, az import és az export egyensúlya,
kell a polgárjogok érvényesülésérol, s ezért joguk és felelos-
a természeti kincsek exportkvótái és a profit hazautalásának
ségük is a nemzetgazdaság szabályozása. Joguk van egyebek
korlátozása. Az ország piacaihoz és eröforrásaihoz való hozzá-
152
153
A GLOBÁLIS GAZDASÁG ÁTALAKíTÁSA
férésért cserébe a kormány megkövetelheti a külföldi cégtöl,
hogy létesítsen bizonyos számú új munkahelyet, vagy ragasz-
kodhat a nem megújuló természeti kincsek kivítelének korlá-
tozásához. Ezek a kezdeményezések megvalósíthatók és prakti-
kusak is. A kanadai Külföldi Befektetések Törvénye (Foreign
Investment Review Act) megfelelö politikai eszközöket adott a
kanadai kormány kezébe, hogy alkalmazni tudja az ílyen telje-
sítménynormákat a külföldi befektetésekre.
• Befektetési ösztönzok - Annak biztosítása érdekében,
hogy a külföldi cégek eleget tudjanak tenni társadalmi kötele-
zettségeiknek, a kormányok befektetési "ösztönzöket" alkal-
mazhatnak. Ilyenek például a juttatások, a kölcsönök és a szub-
venciók; az árubeszerzési könnyítések; az adókedvezmények; íl-
letve a profit külföldre utalás ának korlátozása a társadalmi
kötelezettségeiket nem teljesítö cégek esetében. A kormányok
a termelo beruházás vonzóvá tétele érdekében például azt is el-
dönthetik, hogy hazai vagy külföldi cégektöl vásároljanak-eo
• Állami vállalatok - Minden kormánynak köteleSSége,
hogy az adóbevételeket az állami beruházásokon keresztül a
"közjavak" védelmére használja. Például úgy, hogy állami tulaj-
donban tartja a gazdaság kulcsfontosságú szektorait; szociális
programokat és közszolgáltatásokat létesít; védelmezí az ökoló-
giaílag érzékeny területeket; és védi a kulturális örökséget.
• Kisajátítási intézkedések - Méltányos kártalanításban kell
részesíteni azokat a külföldi Cégeket, amelyek fizíkaivagyontár-
gyait közérdekbol kisajátították. De akkor nem, ha a társadal-
mi vagy környezetvédelmi elöírásokból adódó költségek járul-
nak az üzemeltetési költségekhez. A kártalanítás mértékét az
adott ország törvényei határozzák meg, figyelembe véve az ere-
deti befektetés értékét, a tulajdon adóztatási szempontból tör-
tént felértékelését, valamint az országból a befektetés idötar-
tama alatt kivitt vagyon mértékét.
Így a külföldi cégek nem követelhetnek kárpótlást egy olyan
környezetvédelmi törvény miatt, amely elkezdi korlátozni egy
nem megújuló természeti kincs exportját vagy megtiltja egy
154
A GLOBÁLIS GAZDASÁG ÁTALAKíTÁSA
mérgezö termék árusítását, arra való hivatkozással, hogy ezek
az intézkedések csökkentik a cég jövedelmezöségét. És a jövo-
beni haszon elmaradásáért sem követelhet egy cég kárpótlást,
ha a kormányzati intézkedések megakadályozzák egy eltervezett
beruházás folytatását.
• Pénzügyi tranzakciók - Minden kormánynak joga van
megkövetelni, hogy a külföldi befektetés ne spekulációs, ha-
nem produktív célokat szolgáljon; hogy a külföldi cégek a pro-
fitjuk bízonyos százalékát egy meghatározott minimális ideig a
központi bankban tartsák; hogy a valutaspekuláció megfékezé-
se érdekében megadóztassák a valutatranzakciókat. A spekulá-
ciós toke hirtelen kivonulásának megakadályozására Chilében
például "fekvorendor"-megoldásokat vezettek be, hogy a befek-
tetett pénzek legalább egy évig az országban maradjanak.
• Vitarendezés - Ha valamilyen vita támad, a polgárokat, a
kormányokat és a cégeket is meg kell hallgatni. A polgárok ál-
tal beterjesztett ügyeket az adott ország bíróságai vizsgálják ki,
amelyeknek jogukban áll eltiltó határozatokat hozni és pénzbe-
li kárpótlást megítélni. Az ilyen eljárás révén a három fél mind-
egyike törvényes alapokról pert indíthat pénzbeli kárpótlásért,
de nem az olyan befektetési szabályok megszegéséért, amelyek
a nemzeti törvények ellenében kivánnak érvényesülni. Annak
garantálására, hogy a nem kormányzati szervezetek, a helyi kö-
zösségek, a környezetvédelmi és a noszervezetek, a szakszerve-
zetek és mások számára ugyanúgy elérheto legyen a vitarende-
zési mechanizmus, a polgári közbenjárók számára belföldi és
nemzetközi alapokat kell létesíteni.
Tony Clarke az ottawai (Kanada) Polaris Institut
 KAPCSOLATOK

NEMZETKÖZI Oxfam International

Focus on the Global South Sokrétu tevékenységet végzo szegénysé-
Kituno, bangkoki központú kutató- és gi akcÍó- és segélycsoport, kiváló kutatói
érdekvédelmi csoport, széles köru kap- és helyi tapasztalatokkal. 120 országban
csolatokkal az egész déli régióban. vannak projektjei és II országban
CUSRI, Chulalongkorn University, muködik önálló Oxfam.
Bangkok 10330, Thailand. Lásd a helyi kontaktusokat részletezo
Tel.: +66 2 218 7363/4/5 weboldalt:
Fax: +66 2 255 9976 Weboldal: www.ca.org.au/oxfam/in-
Weboldal: www.focusweb.org dex.html

International Forum on ATT AC (Association for the

Globalization Taxation of financial Transactions
40 déli és északi ország globalizáció- for the Aid of Citizens)
ellenes nem kormányzati szervezeteinek I998-ban Franciaországban alapitott
és aktivistáinak laza hálózata. nemzetközi csoport, amely a valutaspe-
1555 Pacific Avenue, San Francisco, kuláció nemzetközi megadóztatását és a
CAUSA neoliberális gazdasági forgatókönyv visz-
Tel.: +14157713394 szavonását követeli.
Fax: + I 415 771 I I21 Lásd a lokális kontaktusok és a bovebb
Weboldal: www.ifg.org információ weboidalát.
Weboldal: www.attac.org/
Third World Network
Déli nem kormányzati szervezetek pol- ÚJ-ZÉLAND/AOTEAROA
gári szövetsége, akciók, kutatás és publi- Jubilee 2000/Debt Action Network
kációk. Az alapos elemzést hatékony A harmadik világ adósságainak eltörlését
nemzetközi lobbizással kombinálja. követelo, egyházi alapú nemzetközi moz-
228 McAllister Rd., Penang 10400, galom tagszervezete.
Malaysia C/o CWS, PO Box 22-652
Tel.: +60 (4) 226 6728 Christchurch
Fax: +60 (4) 2264505 Tel.: +64 (3) 366 9274
Weboldal: www.twnside.org Fax: +64 (3) 365 2919

! 157

~
 KAPCSOLATOK KAPCSOLATOK

WTO-t, s amely kapcsolatban áll ha- Tel.: +16128703400

AUSZTRÁLIA #410-75 Albert Street, Ottawa, Fax: +16128704846
sonló nemzetközi csoportokkal.
Australian Council for Overseas Aid ON KI P 5E7 Weboldal: www.itap.org
1247 E St, SE, Washington,
A globális spekulációs adó mellett és az Tel.: +16135631341 DC 20003
igazságtalan világgazdasági rend ellen Fax: +16132331458 Tel.: + 1 2024632265 Public CitizenIGlobal Trade Watch
kampányoló, nem kormányzati szerveze- Weboldal: www.policyalternatives.ca Fax: + I 2025449359 A nagyvállalatok által vezetett
tek széles spektrumát képviselo szövet- globalizáció kritikai elemzése, valamint
Weboldal: www.50years.org
ség. EGYESÜ LT KI RÁL YSÁG felvilágosítás, és lobbizás a globális gaz-
14 Napier Close, Deakin, ACT 2600 World Development Movement Institute for Trade and dasági struktúrákat és az USA gazdaság-
Tel.: +61 (2) 62851816 A brit külpolitikára, a harmadik világ politikáját érínto reformokért.
Agricultural Policy
Fax: +61 (2) 6285 1720 adósságára és a globalizációra koncent- 215 Pennsylvania Ave SE,
Globalizációellenes kutatás és stratégia-
Weboldal: www.acfoa.asn.au ráló felvilágositó és kampányszervezet. építés a fenntartható mezogazdaság és a Washington, DC 2000 I
25 Beehive PI., London SW9 SQ4 kereskedelempolitika témakörei ben. Tel.: + I 202588 1000
KANADA Tel.: +44 207 737 6215 Fax: + I 2025477392
2105 First Ave South, Minneapolis,
Council of Canadians Fax: +44 207 274 8232 Weboldal: www.citizen.org
MN 55404
Országos szervezet, amely a nemzeti Weboldal: www.wdm.org
I
szuverenitás mellett,
lalati globalizáció
valamint a nagyvál-
és a szabadkereskede- WaronWant
!
lem ellen kampányol. A globális valuta-tranzakciók megadózta-
904-25 I Laurier St West, Ottawa, tásáért küzdo aktivistacsoport.
ON KIP 5J6 Fenner Brockway House,
Tel.: +16132332773 37-39 Great Guildford St.,
Fax: +16132336776 London SE I OES
Weboldal: www.canadians.org Tel.: +44 207 620 I11I
Fax: +44 207 261 9291
Halifax Initiative Weboldal: www.wow@gn.apc.org
Nem kormányzati szervezetek koalíció-

ja, amely a valuta-tranzakciók és a pénz- USA

ügyi spekulációk globális megadóztatását Institute for Food and
követeli. Development Policy (Food First)
1 Nicholas St., Suite 412, Ottawa, Régóta müködo kutató- és érdekvédelmi
ON KIN 7B7 csoport, amely a mezogazdasági és élel-
Tel.: + I 61 3 789 4447 mezési politikával, a szegénységgel és a
Fax: +16132412292 globalizációval foglalkozik.
Weboldal: 39860th St., Oakland, CA 94618
www.sierraclub.ca/national/hal ifax Tel.: + I 5 IO 654 4400
Fax: + I 510 6544551
Canadian Centre for Policy Weboldal: www.foodfirst.org
Alternatives
Aktivista beállitottságú, független politi- 50 Years is Enough Network
kakutató intézet. Különféle globalizációs Állampolgári csoportok koaliciója, amely
témakörökben publikál a szabadkereske- meg akarja reformálni és/vagy fel akarja
delemtol a nagyvállalatok viselkedéséig. oszlatni az IMF-et, a Világbankot és a

158 159
 FELHASZNÁLT IRODALOM

Gray, John: False Down: the de/usians a( Kirkpatrick 5ale: The Canquest a(Paradise.
global capita/ism. (Csalóka hajnal: a glo- lAz Édenkert meghóditása). Knopf,
bális kapitalizmus téveszméi) Granta New York, 1990.
Books, London, 1998. George Soros: The Crisis a( Glabal Capi-
Herman E. Daly and John B. Cobb Jr: Far ta/ism. (A globális kapitalizmus válsága).
the Camman Gaad. (A közjó érdeké- Perseus Books, 1998.
ben) Beacon Press, Boston, 1989. David Korten: The Past-Carparate Warld:
Human Develapment Repart 1999 life after capita/ism. (A posztkorporáci-
IGlaba/izatian with a human (ace), (Hu- ós világ: élet a kapitalizmus után).
mán Fejlesztési Jelentés [Az emberarcú Kumarian and Berrett-Koehler, San
globalizáció]) UN Development Prog- Francisco, CA and West
ram (OUP, New York, 1999) Hartford, CT 1999.
Benjamin R. Barber: jihad vs McWarld.
IDzsihád contra McWorld) Ballantine John McMurtry: Unequal Freedams: The
Books, New York, 1995. glabal morket as an ethical system.
Tony Clarke & Maude Barlow: MAI: Raund (Egyenlotlen szabadságok: a globális pi-
2. (MAI: 2. kör) 5toddard Publishing, ac mint etikai rendszer). Garamond,
Toronto, 1998. Toronto, ON and Kumarian, West
Mathis Wackernagel and William Rees: Hartfort, CT 1998.
Our Ecalagical Faatprint. (Ökológiai láb- Eric Toussaint: Yaur Maney ar Yaur U(e!
nyomunk). New Society Press, The tyranny a( glabal (Inan ce. (Pénzt
Gabriola Island, BC, 1997. vagy életet! A globális pénzügyek zsar-
Robin Hahnel: Panic Rules. Everything yau noksága) Pluto Press, London, 1999.
need ta knaw abaut the glabal ecanamy.
(Pánik uralkodik. Minden, amit a globá-
lis gazdaságról tudni kell) South End
FOL YÓIRATOK/ÚJSÁGOK
Press, Cambridge, MA 1999.
Ecanam;c just/ce Repart. Ecumenical
Robert Blecker: Taming Glabal Finance: a
Coalition for Economic Justice, 947
better architecture (ar grawth and equity.
Queen St E, 5te 208, Toronto, ON
lA globális pénzügyek megszeliditése: a
Canada M4M IJ9.
fejlodés és egyenloség jobb szerkeze-
Dallars and Sens ee. One Summer St,
te) Economic Policy Institute, Wa-
Sommerville, MA 02143, USA
shington, 1999.
John McMurtry: The Cancer Stage a( Capi-
CCPA Manitar, # 410 - 75 Albert St,
Ottawa, ON KI P 5E7, Canada.
ta/ism. (A kapitalizmus onkológiai stá-
diuma) Pluto Press, London, 1999.

161
FELHASZNÁLT IRODALOM

Multinational Monitor. 1530 P St., NW, Wal den Bello, Kamal Malhotra, Nicola
NÉV-ÉSTÁRGYMUTATÓ
Washington, DC, USA 20005. Bullard, Marco Mezzera: "Economic
"Globalizot;on and Employment". Panos Sovere;gnty;n a Globalizing World". Ta-
Briefing No 33, London, May 1999. nulmányvázlat a globáliS pénzügyek
"Globalizotion (or Whom?". Mark Weis- szerkezetérol, Banngkok 1999.
brot, Preamble Center, Washington The New Internationalist www.newint.org
DC, 1998.
A vastag betuvel szedett oldalszámok a Brazilia 24, 37, 46, 87, 100-101, 107, 117
keretes cikkek fo témáját jelzik. Bretton Woods-i konferencia 30-31, 34,
40,84, 86, /31
A Brittan, Sir Leo 77
adók lásd Tobin-adó 142-49
adóparadicsomok I 14- 16 C
állami vállalatok privatizálása 66 Canadian Centre for Policy Alternatives
állampolgári mozgalmak 77, 118, 124 (CCPA; globalizáció-ellenes szervezet)
Általános Szolgáltatás-kereskedelmi 158
Egyezmény (GATS) 36, 68, 137 Cardoso, Fernando " 00
Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Castro, Fidei 44
Egyezmény (GATT) 27, 35-36, 37, 39 Chile 98-100, 155
Alternativ befektetési szerzodés 152-53 Chossudovsky, Michel 81
Anglia 14, 27, 64 CIDSE (Globalizációellenes szervezet) 149
aranystandard 33, 38-39 Clarke, Tony 76,150
Argentina 46, 87 Colón, Cristobal 13
áruszállitás 19-20 Council of Canadians (globalizáció-
Asia Pacific Economic Cooperation ellenes szervezet) 158
(APEC) 124
ATT AC (globalizációellenes szervezet) o
157 D'Arista, Jane 131
Ayres, Robert 106 Debt Action Network (globalizáció-
Ázsia 107 ellenes szervezet) lásd Jubilee 2000
lásd még ke/et-ázsiai gazdasági válság, Dél-Korea 22-24, 87-88, 90-92, 95,
ill. az egyes országok alatt 125, 127-28
Dornbusch, Rudi 96
B
Baker-terv 52 E
bankok Egyesült Államok (USA) 21,44,47-48,
és a külföldi valutakereskedelem 94 68,71-72,76,80
Barber, Benjamin 62-63 EI Nem Kötelezett Országok Szövetsége
Barlow, Maude 76 45
Barshefsky, Charlene 124 Élelmezés- és Fejlesztéspolitikai
Bello, Walden 86-87, 89 Intézet (Food First) 158
Bhagwati, Jagdish 86, 88, 101 ENSZ fejlesztési program (UN DP) 37, 63,
Blair, Tony 72 88, II 1,114

162 163
 NÉV- ÉSTÁRGYMUTATÓ NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ

ENSZ Világkereskedelmi és Fejlesztési Globális Környezetvédelmi Szervezet Koolajexportáló Országok Szervezete Nemzetközi Újjáépitési és Fejlesztési
Konferencia (UNCTAD) 36,43,45,87 (GEO) 142 (OPEC) 43, 47-48 Bank lásd Világbank
ENSZ Környezetvédelmi Program 137 globalizációellenes szervezetek 157-59 külföldi befektetés Nemzetközi Valutaalap (IMF) 27-33,
ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete Gramsci, Antonio 72 közvetlen (kkb) 87 85-86, 88-89, 107-112, 117-119
(iLO) 95 Green, Duncan 125 portfólió (kpb) 87 és a kelet-ázsiai válság 24, 89, 93-95, 100
Észak-amerikai Szabad kereskedelmi gyarmatosítás reformjavaslatok 128-130
lásd még Multilaterális Beruházási
Egyezmény (NAFTA) 73-74 hatása az amerikai oslakosságra 17 Egyezmény; spekuláció tiltakozás ellene 109
Etiópia 57 Nicaragua 118
exportvezérelt növekedés 16 H L Nixon, Richard 39,43,48
Halifaxi Initiative 149 Larson, Flemming III Nkrumah, Krame 44
F Hollandia 106 Lynas, Mark 50 Norberg-Hodge, Helena 61
Fanon, Frantz 44 Nyerere, julius 44-45
Fejlödési Szakadék I 18 M
50 Years is Enough Network iBRD lásd Világbank Madagaszkár 109 o
(globalizáció-ellenes szervezet) 158 ICB lásd Nemzetközi Kliringbank Magyarország 118 OECD lásd Gazdasági Együttmüködési
Focus on the Global South IDA lásd Nemzetközi Fejlesztési Mahathir Mohamad 95 és Fejlesztési Szervezet
(globalizáció-ellenes szervezet) 157 Társulás MAI lásd Multilaterális Befektetési OPEC lásd Koolajexportáló Országok
Fonseca, Gustavo 108 IMF lásd Nemzetközi Valutaalap Egyezmény Szervezete
Food First lásd Élelmezés- és importhelyettesités 41 Oroszország 62, I 10, I 19
Malajzia 22-24, 62, 89, 91,95-96, 102, 108
Fejlesztéspolitikai Intézet India 37, 118 Marcos, Ferdinand 49 Oxfam International 94-95, 157
Ford, Henry 77 Indonézia 22,24,62,89-90,95, 112 Marshall-terv 34 oslakosság
forditott irányú tokeáramlás 55 "intervencionista állam" elméletei 27-28 Marx, Karl 6 I a gyarmati kereskedelem hatása az
"Föld Csúcstalálkozó" 139 McMurtry, John 6 amerikai földrészen 17
fölös termelési kapacitás 78, 113 J McNamara, Robert 47
Friends of Earth (FoE; 'A Föld Barátai') jövedelmi különbségek 112-113, IlS, 118 Mexikó 52, 55, 73, 77, 87 p
108,118 jubilee 2000IDebt Action Network Moore, Michael 141-42 pénzpiaci szójegyzék 98-99
fúziók és akviziciók 64-66, 67, 69, 79 (globalizáció-ellenes szervezet) 51, 157 Multilaterális Befektetési Egyezmény Polányi Károly (Karl Polanyi) 28, 30
Fülöp-szigetek 22, 24, 49, 86, 88-89, 91 (MAI) 74-77, ISi
K Multilaterális Biztosítás garancia R
G kamatfizetés a harmadik világ Reagan, Ronaid 21
Ügynökség 35
Gandhi, Mohandas K. 44 adósságai után 53 MFA (Multifiber Arrangement) 37 Rees, William 105
GA TS lásd Általános Szolgáltatás- Kanada 71, 75, 114 Rhodes, Cecil 15
kereskedelmi Egyezmény Kantor, Mickey 95 N Ricardo, David 16
GATT lásd Általános Vámtarifa és kelet-ázsiai gazdasági válság 22-23, 88-89, NAFTA lásd Észak-Amerikai Ricupero, Rubens 36-37
Kereskedelmi Egyezmény 94 Szabadkereskedelmi Egyezmény Round, Robin 142
Gazdasági Együttmüködési és Keynes, john Maynard 28-34, 84, 101, Nemzetközi Fejlesztési Társaság (IDA) 35
Fejlesztési Szervezet (OECD) 71-72, 131, 134 nemzetközi kereskedelem S,Sz
75,116,152 Kina 37, 71, 78, 97 expanzió és trendek 18, 20 Sachs, Jeffrey 56, 110
George, Susan 67 Kolumbia 62 viták rendezése 39,41, 155 Shrybman, Steven 136
Ghána 52 Kolumbusz Kristóf 13-14 Smith, Adam 18
lásd még globalizáció
globális gazdaság komparativ elony 16 Nemzetközi Kliringbank (ICB) 13 I Soros György (George Soros) 18
javaslatok a változtatásra 124-55 Korten David 19, 78 Nemzetközi Pénzügyi Társaság 35 spekuláció 84-85
adózási javaslatok 142

164 165
Nyomás: Reálszisztéma Dabasi Nyomda Rt.
Felelos vezeto: Mádi Lajos vezérigazgató