Está en la página 1de 113
RTALOM @ Balogh-Rékesi Nova, Balogh Zsols, Cserny Alcos, Halse Ivan, Patyi Andes, Téglisi Andris, Téth Norbert, 2013 Srerkeszté: 1. FEJEZET ALKOTMANYJOGI ALAPISMERETEK » " st 9 ete oe 1, Jog — kézjog —alkocmanyjog (Cierny Akos — Tights! Andris) esses 9 Kukoreli Ison LA jog fogaln cs a A Nemzeti Kézszolgdlati Egyetem kiadvanya, kézis modul, 2013 1.2.A jogrendszer tagozédisa, a kézjog - 10 1.3 Az alkocmanyjog minc jogdg ve. esesseoenteneetnnseve 12 cj 1.4 Az alkorményjog forrdsai sone 13 Nemzeti Kézsrolgilaci és Tankényy Kiadé Zre., 2013 1.5.A fopvisaony swiniausceneanasansieainnenastienc a sestatnenenn 15 Folelis ads; alkotmany fogalma (Creray Aor — ‘Reglési Ancdnds) wuraicsas WG: Seentkirilyi-Saise Krisztina 2.1 Az alkotrndny formal jellemz8i J s 18 venErigargats y jelleenzei . sen 19 Minden jog fenstartve, Birmilyen masoldshor, sokszorositéshar, illetve més adatfellolgox6 1,2 A wWreéneti alkoumany Forrisai, jellegyetessegei onnnenenennrnennne 2 rendsrerben vald tdrolishos és rogzitéstes a hiacls eldzetes indsbel? hazasirubisa svikagges. 2.2 A carralmi alocmanyfogalom kévetclmenyci alkotmanyosség, allcormanyos dllam iMctanwcannastctcecimncene “DD 3. A jogdllamisag (Paty! Andrés) ..... . 7 24 er 3.1 Van-e rangsor az alkotmanyos normak ki sionally A jogillamfogalom jelentséye f ea 24 3.2.A jogillam sérténeti fogalmai ecco : 28 Kiadviny- és boritéterv: 3.3 A jogillami paradigma mai dsszctevbi sa i a 26 Univercum Konyy Br 3.4 A jogéllam az Alkorminybirésig, értelmezéséhen — A borits Papp Norbert festmenyének felhasonélisival késcil. a jogillamisdg lényege é a jogbizionsig 3.5 Az alkotmanybirdsagi jogallamiség-ércelmenés tovabbi clemei ...enseceinee 31 Nyomdai eliikészités: 3.6 Jogillamisig az Alapt Alinea Kft alinea@alineakf.t-onlinehu 4. A polgiri alkorminyfajlidés fi ininyai (Cierny Akos — Téghési Andris) ou. Olvasészerkeszid: 4,1 Az angol alkoumdnyfejlodks.. con wen 37 Horeithné Szatpil Mt 4.2. Az amerika alkarmanytefld€s..escecsene towne 39 ABA francia alkormanylejlOdés ocnsnnnenesinnnnninnnnnnenenennns 4L Nyomdai kivitelezés: 4.4.A német alkormanyfeflbdés sei : 44 ‘Duna-Mix Kii., Vie A rmagy 5.1 A rérréneti alleo 5.2.A szocialisca alkormanyoris....... rendszcrvlc02dS ets sienenennne en sees oneness Hound ny felielés (Cherny Abe = Tiglési Anetnds) id6staka icsineneinie Felclis vereté: Srakolcs Lorin figyveseed igazgand Printed in Hung y ISBN 978-615-5344-2: Tegy 2 A snuverenitis-felfogss fejled ny Akos — Tighési Andris) esos seus 119 UL, FEJEZET _ INTEGRALT JOGFORRASI RENDSZER. 1,3 A népseuverenii ‘mira és a hatalomgyakorkis médsvereire (Cierny Akos — Teglisi Andrds) .... sara el 14A sere dabei. A kicveilen demokrkcla eakBtel (Csern 123 1.5 A képvisel kapesal 127 1.5.1 A demok 128 aszcéjog alaj 130 valasccisi rendsver alkotmdinyos alapiai csieneeeeseninnn 134 SS lepesb dilési képviselévalaszzis legfontosabb seabsilyad asso 136 LAA Kiiria dlral alkecort katel ed jogforrésoke aoe 85 2, Nép — nemvet ~ nemuerisg : - cecaioeemnceee TAB 4.1 A jogegy'ségi hacdrozat Be 2.1 A politika kiizdsséy fogalma és a magyar kézjog 1.4.2. A Kiiria énkormanys E cifelfogiisa (Healdse Tue) « 43 1.5 A kérjogi szervecersrabilyond esckézbk . dele (HA ck jogai és j rmacly hacirozat . zetiségi jogok a magyar jogban . r 146 Ic jogat a haralyos magyar szabily 149 0g, A nemzetiségi nkorr f 151 1.6.1 A birdi eserjog lamentt KEpiselete «.ossusnennenan 157 1.6.2 Axo 1.6.3 Aszok: 2, Av Eutépai Unié joga és a magyar jog viszonya (F ai Unis jogérdl sltaldban. Az unids yok an & megvalésfeisiban .erepe ar. lami ak karat Formas nyerdk és. tagillarni nemzcti alkot unis csach ee 4st eimai 163 2.3 Az Alaptirvény ids Maueuléjaicinincsaaiicinatncaitostemacioanaassas BT SPPDBRIEBE voecreprorsermneronens svn nestenee 163 fagyarorszigon 163 eckiizi jog és an 43.4 kozpénzck szabélyoadsa az Alaprirvényben . 167 3.1 Blméledi alapok — foal 3.2.8 ket jogr Jegyzetek . scsi LO 3.3. A magyar és a nemzeckti7i jog epymishox valé viszonya az Alaptrvény hatilyba lépését kvewden nn ssvonereseeess 105 3.4 A nemrethetzi jog forca lye a magyae jogrendsrerben -vcsorsnsune 112 IV. FEJEZET . e ’ ALAPVETO JOGOK ES KOTELESSEGEK ee 7 Jegyzerek WW? IIL, FEJEZET - : A POLITIKAI £5 GAZDASAGI REND ALKOTMANYOS ALAPJAL pviselet cds (Cierny Abos — 1, Népsuverenitis és népl 1.1 Allam! isi Anedrds) ny alom és 821 22Az yédelmi kérele 3 A alagivetd jogol eicnyestlendn 3. Az alapvers jogok korlsvoxisa (Tegl: 3.2 Specials alapjogi tesriek .... 3.3 Korldtorharatian jogok s kétclességele Az élether val jog ..... Ae iheri meéledsas 4 4.1.6 A tulajdonhor valé jog 4.1.7 A stabadsdghos és suem 418A tiseres 4,1,9 A jogorvo: 4.2 Alapvetd politika’ jagoke & A veleménynyi 4.2.2 A gytilckezési jog... 4.2.3 At egyesiilési jog 4.3 Guzdasigl, srociilis és leule 43.1 A svacilis biztonsig... 43.2 Ar epéseségher valé jog ....... 43.3 A munkkihox valé jog. 4.3.4 A pilbendsher.valé jog. rene 4.3.5 A koll esa sar jog 4.3.6 4 mntivelddésher val6 jog... 4 Harmadik genericids jogok. Az vald jog Balogh Bik Jegynetee.. . A kiinyw szeradi Az alapjopi jogalanyisag és a jogok érvényestilése 1A jogok alanyaic a termescetes személyck és ttségénekk cerfedelme nly jogake és saabads (Balogh-Békesi Néra — Balogh Zsolz) 3.1 Altalénos alapjog-korlicozisi klauzula.... A sremélyes adatok védelme és az inform vinitis vabadséga jogok (Balogh-Bebesi Nina ~ Balogh Zsolt) ‘Legldsi And srervererek, 4.1.5 A vallisscabadsilg & lelkiismeresi srabadsig es eljarishor. valé jog (,fair trial”) hoz valé jog é ab 4.1.10 Az drtarlansig vélelme és a vedelemher val6 jog szabadsigale (Balogl-Béhesi Nina — Balogh Zsols) iv alltu joga, a szakszervezeti szerv gésesdges kdenyenether iva — Radogh Zool) 4.5 Alapverd kiielességek (Tglési Andrés) icids Snendelke: ighox fordulds joga ... I. FEJEZET ALKOTMANYJOGI ALAPISMERETEK 1. Jog — kézjog - alkotmanyjog' 1.1 A jog fogalma A rendezett emberi egy bercsoportok kins! visronyokar régmiile iddkedl fi gatarcisi szabdlyok) szabélyoz7sk? Ezek egy része a m ki (pd Az dllamilag szervezeet cirsadalomban az dllam, a kBzhaca és sorin epyre nagyobb saimban alkot szahilyokat, kifejezecten azzal a céllal, hogy a segitségilkkel rOgzicse é védje az emberck, embercsoportok kozort kialakule tissadalmi viszonyokat illetve a kéz érdekeben belo hativorote irinyban wrréné fejldésé A magatartisi szabilyok kéziil vannak, amelyek esupin erkéilesi szabélykéne vagy abb-saikebb kézdsségen beliil érvényesilé elvirisként, masok viszont mir jogi sz bilykéat funkcionslnak. A jog magatartési mintdkat (norm.keat) ir cl, illerve meghasirozotr csele megtilcax emborck szAmira A magaraetds! minca ant rdgzici, ahogy egy me, helyzechen csel kell. A titsadalom ragjai samara ket forrdsbdl szdrmazhatnak a tarsadalmi egytimélést meghatérozé magararcisi szabslyol: egyedi aktusolch6l, araz, mir megtdrtént, konkrét, miiltbeli eserre vonatkovéar tartalmaznak déncése (mint példéul a hirésigi itéletek kézigaggatdsi hatdrozarok), valaminr alealénos aktusokb ja, hogy av. emberek, em- les kdrben normak (ma- nnapes gyakorlatban alaleal Jddul a kiilénld2d szokdsol), mas szabalyokar eldre, cudatasan Ikotnak meg. fsolja ezek a amelyek mindig alealinos jelleggel (chet nem egyedileg nevesitert médon) a jéviben hekiverker tenyillésok ghen {vjak eld a visel keds seabsdlyain’ Ajog melletc altakinos magatarcési ssabély példéul az erkilesi, a valldsi, az egés2- ségiigyi-higiéniai, a szakmai normék, tovibbé ae illem (etikett) nor megsértése legtabb « és exe en csake a kéirnyezer helyrelenftésée vileja na jog is szankcionalharja pélekiul ciondlast (persze kézve ldiras megsértésée, ha at balesetet is okoz).* Aleginkabb elterjedt meghatarozas szcrint jogi szabdlyok vagy jog alart az. olyan al- lan (K:dzhatalom) akal alkovort vagy alam dleal elismere dlraldaos magararcisi szabdlyok éxendék, amel A jogi normée tehuit elsdsorban az killénbéateti meg a jog megsértése cscxén dllami kényszer is bizsositja a hozaa Sede lyek érvényosiilésée végsé soron az.sillam kenyszcried garantalja.” ormakesl, hogy cekdkat, akd az dillami seal alkalmazis mellect a jogaak még wbb ossiga is van, amelyekckel mds rérsadalmi normak nem rendelixezncle, jgy példaul: Alko co ort allami szervek alkothar- nek betartsa — jogi normac csak jogallsorasi hacéskérrel felrut nak, méghoz A szigortian m igi norma érvenyességének feltérele, 3 = akéaponci jogszabdlyokban meghatdrozote jogok és kételességck az dllam egész 1 egysegescl és kiitelezick. (A jogon an differencidltan ér reriilerére és valamenny’ jogalanyrésa kiviili magacartisi szalsilyok ezzel szernben a térsadalo yestiInek, és hetartdsuk is tdbbnyire ax emberek dn zasin alapul.) ‘Az emberek, emberesoportok kézétci viszonyokat nem szabilyozzake minden tertile: nden vészleviikben jogi szabélyok, minthogy szimos terileten indokolaclunn'ak kozik a tdrsadalmi visronyok alakulisaha valé dllami beavatkorss. Ennck ellenére bbalyok sedma mie a r6mai cérsadalomban is olyan yag”, a jogi magacardds s nagy tmepti volt (Es azéta még inkdlsb ndvekedest), amely indokolicd texte azo kii- lénbizs szempontok szerint trténé csoportositésat. A kategoriadlis sn indenckelit a szabdlyozds virgy. ei szerint cOrténhet (azaz mire és kine vonatkovik a nor ma), d résck is. Minclezek alapjan te szabvilyok a és cimae’ ettink ki ‘nti 1.2 A jogrendszer tagoz6dasa, a kizjog — maginjog elhatérolésa Egy adot dllams jogrendszere alare~ napyon leegyszerisitve —a7 orsicig adore idéponthan, tuatdlyban léxd jopseabalyainak Ssseesséyet érrjik, Mar az dkori rémai birodalomban felmeriile a kizjogi és magdnjogi szabdlyok egkiilnbiieterése, melyer a 3. sedzadban Ulpianus jogcudés tigy fogalmazott meg hogy .publicum ius est, quod ad stacum rei Romanae spectat, privatum, quod ad singulorum utilitacem” (kézjog az, ami a rémai dllamot érdekli, maginjog az, ami a magi nosok hasanat szolgalja’) A kégjog é& maginjog megkiilanbéztetése volt és mara ¢ ma isa jogi szabilyole cso. inosabb rendezd clve. A kilénbségtétel azt van hivarva keifejezni rosttdsdnak leg epinkébb, hogy akizjog a kézhatalom gyakorlisci, a oz ceriilete a jognak, mig am vissonyira, a magénérdekele ervér A vildg nagyobb réscén ma is elismevik a jognak kitjogs & maginjogt sit. A hét jagterialet n alangai, 6) tdrqvar vey tarta sévoedsak? felose datesisenck tobbfele aspebrusa van: ) a jogoisconyok a pill tgyneve formalis megh 1. fejerecs Alkoumny)og joglos tartoanak.® Exzerine a kézjogi szabélyok alapjén it ‘alyan jogviczony, amelyer belil legaldbb a jogviszony egyik alanyee az alam, iletve az dilam valamely kbzhatalini fenkeior ellété seerve, b) A jogi scabdlyoads tingdbdl, azaz a szabdlyozort rdrsadalmi viszony indulnak ki az tigyneveseet tdngy! (anyags vagy materidlis) meghatdrozdsok, E saerins a kéajoghos tartoznak mindazak a szabdbyor, amelyek a kdzdssée dltaldnos érdekeinek, vagyis a kizerdeknek a reat at seabilyok, ch a hizissde egyes tagiainak az érdekeire, azaz a maginasok évdeheire lead® meg nsinden rsalmdbdl mig azo) ib, a magdnjoghoz tartoznak. E konibban Laehassue ~ igen régi, a rémai joghos ravtar vf tekanci ebidleges, alapuetd bilémbséguek a jogizab meghiilinbizseres — m seat, dma szitmos Riizjogdsz ma is ext ike be gy exopartia igen fo fovmailis ©) A hoajngi é& magdnjagi ror ikmertetBjegyeit en tatndra, hanem etcdsorban a hangsidyt."> A jogvisconyok (Vannak, sigy ili meg, Logy exeltnck az irmerterdjeguekned: — ellents 5, de a hételecettg teljes Mijn — ne scab része a jo iaibél venechets te, exért a Rizjog & may sgyekre eptilé el- debe sz mibbedsli- barretes alapja stb.), valamine a szabdlyozds médja (példéul, hogy a jogalanyok alé-folérendeltségi vagy mellérendeltségi viszonyban dllnak-e egym ssal} ‘A tégabb értelemben vett kézjogon beliil Vénbsizcetjik comanyjog, kéziyazgadsi jog, pénntigy stabilyozott tirsadalmi viszony (példaul ale megillay gyre Srvényi ténydll’st isa, az elkivetdre kiseabhatd int a kéverkerd ‘igakar kii- ing, biinretdjog, biiniexs denekelétt az. sillamok ndsz cljirasiog, olga cljirisjog, nemreikizi (kin) jonyokac szabsllyazza).** A maganjog ceriiletéhez soroljuk peldaul a va donjogor, a k ogot, a csalidi jogor vagy az Grklési jogot (egytire: polgéri- vagy civiljogor) kéabeci v gyoni visconyoksar seabélyor6 tulaj- ISbbiekhex képesr fatalabbnak szimité — jopigak, amelyek egyardint tartalmaznak kiizjogi és maganjogi elemeket is, fgy »vegyes jogsgak- ak? tekintherdk, mine példaul a munkajog vagy a spor eaten ei amelletca kaxjog elnevexés gy is haszndlatos, nyi elébb jogdg. haem esak az alkocm jog anyagae jelen inus technicus a legsaileebb ércclemben pedig a allsocmanyjog (al: Iyesoport megieldlésere ist hasandltak, e7 gatisi jog & pe Akézjog ter lamjog) szinonimaja. Hogy a nagyidbél ugyaniazon jogi s azutdn inkabb a kézjog, a7 dllamajog vagy a7. alkatményjog elneve téneti kériilményeltdl, az epyes orsrdgok sajdtassdgaitdl ds a kiilinb cofontolisaitél fliggdce. Magyararszigon példaul 1945-iga kézjog, 1945 ucin dllamjog, tjabban, Coleg a renstyvervi kotmndnyjog elnevee erjedt el, Rar a mogneveaés: hasznljik manapsig alraliban ki szeradke clméles hasz~ fbleg elolés ise hover nal azére, mere a jogdg alapverd forrisa egy kartdlis, otc” alk de ex a me fa vonackor6 jogi seabd! agok érvényestilésénck biztos{tisa ke ejeri ki a legiobban az is, hogy a kézharalom gyakorlss al a okeicia és az emberi 1.3 Az alkotményjog mint jogdg g azoknak a jogi seabdlyoknak (jngs7abslyoknak és mes jo umelyek szabilyozzaik et: Alkoundnyjogi alapismorecek Jépitdsére és ratraliza vonatkozé eldirésokat, Hinos politikai és gazdasdgi (cpytit: cirsadalmi) berendex- = ajogrendsaer fe — az adore allan ak keedésée, = azallam és polgdrai visron = a kézhatalmi (dllami és helyi-tertileti Snkkosm-nyzaci} szervek megalalul éset, hariskdret, mlikddéset és egymissal vald kapesolata azalapvetd jogokat és kételesséyeket, valamint Erekben a cargykérikben aonban nem feltélentil cartozik valamennyi jogi seabdly yogha.”” Neha csak ar. alapvetd szabvilyokat sorolharjuk ices mig a részletexd szabalyok més jogigakba (illerve mis jogégulskal foglalkoz6 olctavasi cézgyalcha) rartor- nak. Tyen esetben vegyes vagy wdttételes” atkotményjogi szabélyokrsl beseeliink. Példbul a gardasigi beronck et tckinterzhen az alkormanyjogba csak az alapy az alkoum: s, az alapverd jogok & kéte a kiigigti cueker résrlecez8 szabilyok pedig. a polgiti jogba, biinterdjogba, kézigazgatasi jog! .tartoznak, Mis tdrgykérékhen ugyanalchor a jogi seabdlyazis ogést b minden részlcte alkotmanyjog, amelyet ,tiszta” alkotmanyjogi szal clink, Kizirblag «. alkormanyjogba tarcoznak diul az llampolgiesi , hariskréee és és megsiinésére, a vlaserdsi rendszerre, az Osea miikéidésére vonatkoz6 svabilyok 1.4 Az alkorményjog forrasai ‘Az aldbbiakban azokas a jogfor mint jogig szabilyai jelennek meg. — Avalkotmény. Hazink alkoemanya 2012. janude 1. éta Magyarorszig Alap- tirvénye elnever ban. Magyarorszdg Alaprirvényée — elnever « ismerterjék, melyekben a alkoumanyjog, cl van sé5l fliggetleniil — formai és tartalmi szempontbél is alkoeménynak kell rekein- teniink, Az Alaptéirvény formal szempontbél egyréscx wie a jogforrdsi rendszer csicsén helyezkedile el, a kiizinséges céirvénycke flére [T) misrésxe pedig azért, mere megalkorasénak, médositasé- f josak |S} cikk]. Az Alaprérvény tarcalmdt cekineve azére alkocmany, mert meghatérowa a térsadalorn és az dllam fejexi a térsadalmi berendezkedés alapjaic és ércél piga szabs clei czonya, ki- meygll abadsig és feleldssé ve alapjogakat, biztositja a jog yenléseget [. felépiteset ds miikid. ‘ozea aa. dllamsre 1 [Az dllam"!, a kévits trténelmi hagyomniny ércékés [,Nemzeti hitvalls mitidt ekintve alapvetden {ki tmanyjogi seabuilyok epy, a jagr n kapnak helyee [posetambulum: ,...élve alkorményozd hatalmunkla Magyarorseig esd ey Aluprérvenyiink ugyana ser Glen elhelyezkedé exységes alapto Alaptdrvényet afenticke seerine allapitjule meg ~ Tabb orszdgban az alkotminy-kiegészité tdrvényck (korabban révid ideig ak a7 alkormdayeteiti rirvények), amelyck meghozataluke sordn az. alkot minyhoz hasonlé formai kévetelmények mellett, lény en az alkotmtanyi szabilyouds scintjén kiegésricik, részleterik az allcocmany rende ckeascl, M gyarorszdgon ma ilyennele rekintherSk a nem wabbséggel m neverett sarkalatos tirvényck, Minden na iegeabaly (rorvéng, rendeled, amely ay alkoumdnyjog ti ~ Sedmos orsiéghan ax alkatmdnyas szokiis, amely nem mis, mine a alkor é hossait id alate ninyjogha tartoxd saabilyoxisi cingykorben whbé-kevé kcialakuls, clismert és szankeiondle (meg nem tarcas esetén jogi-politikai kéver- Ilkorményos gyaksor yen alkormanyas szokas, hogy bi inter csak a Parlament valamelyik hasdnak tagja leher, syebek kixbee ic jogilag az uralkods barkic kinevezhet mi- aigereenc, mégis & csak olyan ssemely, akic a minisatcrelndk jeldl e ciszsségre. Magyarorszigon az Sakormanyzatt ct a képviselétestiile: hivaralas lapjiban, illerdleg a helyben szokiisos és miikéidési seabdlyzarban meghatérovott — médon kell kthiedemni. Meghatérozoct kérben alkotmanyjogi svab: akizjogi szervezetszabilyoz6 eszkbzble, amelye then nem mindenkire, c: re kételersils, May megjclenési forma Jehetnck ajogszabalyokekal ellen- példiul az Orszdguyt x hissbalyirendeleeiselacl alo 46/1994, OX. 30) OGY handton, amely az Orsi ilebdését srabsilyazaa 1a formalisan is kt ~ Ae Alen allot Kelsen sz yellenes fog az alkoumdnyjog forrésai kite dlyokat éxtelmend konkrét jogallalmazdi, kiléndsen birdi | (precedenseh) is. Az cxelchen kif Este juts jogelvel, jogertelmezési elle ha nem veszil figyclembe, a7 egyseges jogalkalmazét gyakor- anizmusdban érvényesichetdk. ze: Alkormia yogi dlapismereic. ‘A jogi és az cgyéb tars eéroldsébdl addi hogy a ctsadal vison keaziil nem mindegyik keri jogi icon srabalyonis- neverniik jogviszonynak, “A ogviszon Biilonbircechesjikk meg. = A jogviemany sanyo Falck kézét a2 adore jagvigzony fennall, Ali egy adove lanya, aze jogok illetik meg, és kécelexerse yya nemesak cerm jogviszony ey es személy Teher, hanem jogi szemely (pdldiul egy kf) is. we az ker a jogviseony tar- zdlracis kitizerése. A jogviseony nem allapithato meg, hogy az egyes feleke tala atu silonioe freuhindsa & tartalmanak meghacérozisa néll miérc is dllnak kapesolatban egyméssal — A jogviszony targya: kiicelezertsdgek indaz, amire ajogviszony cartalmat kitevs jagok és thnk. A jo rendé emberi magatarcist hacirozz iszony virgyn tehit els dleyesen a jog Fennillisa sorin ke meg. Egy jogyis kéavedlen targya teh csak ax ember su sy t mindigvalamilyen emberi maguarcs, len, hogy a jog nira rid eld Kcdreleaden kifejrendé magarartist, egy do= log szimara nem. A jogviszony tirgyae kicevd magacartis Ichee positiv (amikor tevdleges cselekinény¢ kell végrehajcani),illerve negaciy magatartds (amikor va lamely cselekederdl vald tartézkadist kell megvaldsitan nyok (mint pélckinl a wulajdonjog) esetén aconban szitkségszertien megjelenil: ajogviszony kozvetect térgya, a dolog is, Bizonyos jogviseo- 2. Az alkotmany fogalma" A magyar nyelvben az alot su6bél sedrmazé ,alkoamany” kifejeaés mira 16, sedzatl ki 80 kiiviil mar orsedigosan is hasan tik! Ennek a szohaszndlacnal: felel meg a Francia ,constitution’ ax. olast.,costicutione”, a spanyo! ,constitucién” és a némer ,¥e Az alkocmanynak a térténelem sordn Ixilénféle meghatire: S]isn Jmeber 2] xz angel ,consticutio fassun i alakultak ki. Az dl megielenik. Arisztovelész fi munkajaban sedlc aa. lam alkkormanydrdl th mint az dllam dilamformdjardl. kornyinyzati formar], az dllambsacalam muikbdesének musiedl? Azéta is, fdleg a 17-18. sadzad uedns hasendlitk a7 alkotms 2ést olyan értclemben, hogy ez az dllamt berenderkedés valamilyen forméjat jelenti (p daul Charles de Secondat Montesquieu a De desprit des dois, “A cérvényck srellet fi a frott munksjiban). E ze] jeldljéle nem csupein at dllam, hanem mis, kischb kévdsségek (cgyhi, pare, mech: cllect eltexjede az ulkocmiiny elnevere désére yonatkoré alapvers seabdlyak Az alkotmany elnevers speci pott, amikor a polgéri étalakulds menetében felmerile, hogy uukoré leglonrosabb szabalyokat, ilecve ar alapy " a jogszabdlyok rendseerének élén 4lld doleumentumba, alkotmanyba fo; désre ember jo ja forradalmi fordulatban, de az ij jogbizconsé mokratikus fejlbdesben,» siilésében sem Icherers ugyanis kinyegtelen ga nyck felewt all6, le aneia, hogy van-c ilyen, a rex bbi bizonytalan, at epyérrelmiien igusabb jog etdvel rendelleezé okmany, a kor agyrésrt szokisjogi szabilyolckal szemben az alapwetd kézjogi saabilyo atéro26, mindenkize kétclez’ Alkouminy, Av alkorminyok rényloges megjelendset azonban elds crear idére mir alialinosan elze ara horzaallis, arendes térvényhozit is korlicozzdke ailis. fay eld ' ik, amelyek mindentsir, az uralkoddr, illewve ni rermészetjog, ius gencium {.nép 8s idek uralkodéval kéréire pakeumai, a joga"), majd a vildgi rermészerjog, tovdbbé ar A}, Masrésor a 1 mhatalmara nép hal kiitéite ,tdrsadal mi seerebd&sbol” exed igynevezert alaprdrv y az al us tarsadalmi szerzédés hel afelfogis, ameh te, é& a hiporet {ny sokeak s méhen mar egy ithe tte ay aby objeletivizale” t 1b i elfogadoresdgit) is. manykédexbe vagy Alkoe- ve Evak-Am ban seabélyorore \z alapvers ba foglalésira wz angol polgaci & érstek a7 els ni Av yalkotmdsrynak’ al manapsig. a legsvcleseb krben elfogadort fogalma tchat a polgdri forradalmak esrmekérében ~ az abszolutizmusra adore valaszkene — seiiletett meg, azon az elvi alapon, hogy a kormdnyati hacalom nak is vannak korlécai, vagyis a hatalomeyakorlds nem lehet Gnkényes, AZ. al a polgiti felddés exedményekéne olan leilbr ogi szabdlyok ¢ midi azalkormvinyjog-tudon alapismezsick fra analapvers jogoka, valamint megszabja a hatalam gyakorlésénak corvenyes kereteit és serveze ‘Az alkotmany meghacdrozhaté formélis és materidlis (tartalmi) ércclemben is (e kerté nem felrécleniil c *), Formélis értelemben x alkcocmény az allotmanyjog kédexe, a727 olyan, a jog- rendszer egészénck élén éll6 jogseabaly ‘Abb cgymissa amelynek nem mondhat ellent egyetlen jogi norma sem. Tartalmi (materidlis) értelemben alkotmdny alact egy adote ila gad jngszabdly), 3 dlealinos politikat az alapverd jo gardasigi berendeek: és katclességeh talmi szervek berendeakedésére vonathozd szahdlyok asszességer ércilk, ‘Tabb orsrigban hossni icleig egysilealin nem na sem léterike karcdlis alkatm evi Tandeskardnsasig idejét kivewe 1949-ig Magyarorsedgon, Oama dorszignak nines formai ércelemben vere kartlis vagy ,iroct” alkorménya, * alkotmdnya, ahol tbb.a 18 iponjaiban és dllomasal s nett, SOL, eyes Ots% déul Nagy-Bricannidban, agy az 1919. ban a, hogy egy 4k, hogy ne lehecne tarténcti vagy mi fejlédés, hogy ey i valtonis killamband elfogadont, hatilyos, az dllamba- lampolgirok alapwetd jogaira, kitclesseyeice vonatkozd irore (jogstabdlyba foglal) és szolcasjogi szabdlyok sora alkotja a — rermevets mas’ ~ alkowmdnys.” Az iraclan cOrténeti (vagy triénelmi)™ alkoundny egy és nem corvényhozasi ton keleckezect és formal édote alkeocm: ze tel yori srokas jelleget mut 1 elavult nézetek az alkotmdnyt isseni rental, szellemsdl, A shgebbi, de nem febrsh sl, a nép lelké aot iguibél evedeasetih szerine az alkosmdnyt sajdtas Rérilmények, alkatmat, lelki atkacok, nép erkilesi, pol dchmi seokdsai alkorjtl, Hegel scerint: , Mere n esindle vatami: évszd: yy mem pt nek escmdje & tudlata, amennyive egy néphen hifelBdit {...}.A ds allaporinak érezze, hiilinbe calithatunk ax A magyar alkorrnd nyjog-twdoandi alkotmany fogalindval kapesolarosan, Bibd Tet szevint: Az igazi, ges alkotrndnysca- Balok, alapsirvének azok, melyek az alaprerd eloek megeatésitdudnak, konkrecizdldudnak, a jogzabdlyok atkordsdnak mécdj funkcibl betattésés, a korn asdga alapintézinéay Ihavisds az ogése cabhan ldob kiziudg ozs, a kiz- ta higiségi rend tdrsadalomgaa- ib az alnpuerd rendez & dljdrdsait, a Roziigyekben vald tandcs tshinét &s kort s exdltal ki: ond sedmdna,”** Kovdes jai Az adott ide Prine az alkotmdnyt igy defi onaig dllamjogénak legfontocabb saabd dicerecett formdban dsseefogl 1 a beri foglatt Qakorlari realizatlisinak bieeosttdkai Calkamatmyos garanciah) az o vénye’ fl emelnek.” Az alkormdnyt tebdt Kovsis mint (ectleg sob ll reaganctbbs xin eed Baretiny). » jelensisdge inséges tir hatérozta meg. Petrbick fézsef az abkormeinys bilimbi 9 vieclsdsehbel visegddia, Ennck alapjan al- alakzamnak az éllapotds, Aotmuény dlealdnos ertelemben ,valamely tartds ember’ kaiza aise, itletdleg szatuilyozottudgdt jetensi, ** Exnellece az alkormndny cempivikus (faktibus) értelemben magcneth a konkrés alannah a le thal kialakitort rendecert &s scabdlyozort tarctdali-politiba’ egy még politzkai-scociolégiai éreclencben havandbsi: ilyen felfagdiban az bit dllamban formallétenyloges basabni alan’ hatalom d sy rendlzere." Jogi értelem- nyniak cekinchesd minden olven jogi norma, ami ac dflamilag scervesett cit hoi Pte leas, hg ae alr nomi «4 nyrcqar-errdpai politika gondolkadh termatke, és host tévsadlabi és tirtéweti fobyamat erednsénje, mely folyamainak a zairé aktusa az elid madera alkormcnyok megiclenéie, kez dere viscons az euripai politika-jogi condalkodés kordbbi seakaczatbe nyilik vissza, A ké- _2iphorbsl és az sjherbl ismaert tgyn t6 havalmut kor tozd nalkotmdnylevelek® — amelyekben a kinily vagy a ayer joghirés az aldvendelrek I ccomden inisban dllapivortal meg Gigymint példisd az 1215. évi Magna Charea satus, az 1222. évi magyar & az 1356, évi német ananybulla) — nene te (ae kin ott wralmni szerzdelévek, az uralh inihreidhe modern értelemben fesh Aotvadnyossdg) Les megleae a aikormdnynak, 6 ugyanis az alkorn nova atkasnsany muoglseh 2.1 Azalkotmény formai jellemz alkoxy ks megjclenési formija alain fot és ratlan allotmangokat ki any alaprfpusae az egyeclen finnepélyes okminyba (gdrég erecenil nevezik az irotealkormany- kotmanyok rilnyomé tbb- villa Vagyis — igaz in sz6val ,charta’) foglalt alkoumndnylevél képviseli.* Exe val ext a valfajat karedlis alkorminynak.* A ma hatélyes a sége kartdlis alkocmdny. A karvilis alkoormény mel nybél allé alkotmiay. delkezescis sdbb alkormsn vény vagy pontosabban meghacarazoct robb kovdinséges térvény foglalja magiban."” rots alkotmdnyoknak er. a valfaja alakule ki Svédorszdgban, ahol a napéleoni habortik kézepette az 1809. térvény 85. §-a felsorolta azokata ¢ ar feott allcocm day m a tobb, 4m pontosan kériilhacirolhiaté tor egytictesen alkotmanynak keller ‘Az iratlan alleotmany eseté keilinbazd seins’ frou & ira amely miate azt gyakean cérténet Jelenleg itattan alkocmanya Yan Anglidnak, illewe az. 1949. évi scocialista Alkotmény zyar alkotmdiny i 1b, a wrt xn (szokisjogi) jagseabsily foglalja magéban ah: oi alkocmanynak is nevezik.™ ny szab atlan alkotmanynake mindstily am: fijezet ryjogi alapismeretck 2.1.1 A kartélis alkotmany jellemz6i Ax alkotmény a alkotményjog kédexe, amely a tirgykir legfontosabb szabily qysegesjogpzabalyba foglalisa, Kbdexe nemcsal az alloemsnyjognak van, hanem p dala biintecdjognak (2012. évi C, rare jognak (2013. évi V. corvény a Po nunpitle a jogl stabs Biinters Torvenykiny vil), vagy a polg ri Tarver |, amely jogdg’ kedexeke az conds Setokintésée, a7 egységes srabilyoais miat ak kikiiszdbéles berendevkedés iulejér ala biden meg segitik Demokrarikus allan smanyt egy tenakseiiat vilasztott legfelsbb képviseleti szerv fogadja cl, esctieg 8 kévetelmény, hogy az alkkoc- ngpsravanis crésitse meg. Ha az alkoumdny nem ilyen dion, hanem a7 urallsod6, dilcedvor vagy Hestoradl sono fiiggd dllansi veretd cestileu rikényszeritett ,adoma nyakeén ik, alkor oktrojale alkoumdayrdl beszéliink, Ilyen akerojale alk volt példéul a rescaurécié utdin XVIML Lajos 1814, évi francia Alkoum: a Ferenc Jozsef dltal adoményozote 1849, marcius 4-i olmiicai Alkcotmany, amel ig volt hatélyban. Az alkor orszig alapt nykart y Jiny alapyeé formai jellemzdje, hogy ax egése jogrendszer elén all, az ni jogszabélyok, még a kiizéinséges vagy rendes tér- wények (amelyelet ugyancsak a legllsSbb képviselti seer a parlament fogad el) scm mondhatnak ellent az alkouminy rendclkcezéscinck. ‘Az alkotmany funkeiéja a2 dllamhatalom korkitezdsa, az allami berenderkedés asa, towibba venye. Az alsébb cdrsadalmi legi stabilizalja & kiemelt publicitéssnal fogwa in walamint az en ‘Av ovszigban els en a7, hogy a legmagasabb seincen rogzls ertté tegyea kézharalmi berendeskedésre, beri jogakra vonatkoxs alapyets seabslyokac, Jommal kiadort alkorruiny mele tj alkouma allami-politikai berendeskedés¢ alapjailoan én szakité valcozasok (pél amikora cervezect médositisok szécfeszitendk a korabbi al példdul meg livanjdle valezrarni az alam format, wr llamszerkezetct vagy a kormany- format. Uj alkormany elfogadisat sxitkeégessé tcheri azo vagy robb éveizedes ,ag bal mar alig valdsichaté ineg a szabilyords modemizslisa, Exeken kivil vabbse ki uj alkormanye azézs, hogy igy adjanak hangwilyt vagy legaldbbis a licszavie kelesék a haralomgyakorlis médscerciben bekéverkezett demokratikus viltozisnale Demobrarikus k3tilmény lal egyeztetett, egybcha , illecve alealinos érvelemben a stabilizdlis iggny testi sziikségessé, hogy az alkotmany elfogaddsanak és médositasinak feltételei 4l- taldban cltémek a kizdnséges vorvényck elfogaddsinak és médositdsinak feltét- cleitél. Az alkotmany elfogadiséra, illecve médosicisien kiln — a rendes trvény testiletdl elk i nalkotmdnyo26 hatalom” jogasut: a nép vagy a aliban az , amanossigae meg- jul forradalom, amcsiny) ucin vagy akkor stoktak elfogadni, ormadnyi szablyozss kereteit ban az is, hogy egy évsuizados médestcon” alkotmsnyban cartalmi és technilkal seemponc- adnal a Klilénbsied cae érdekek sz2lesebb kérben Bnilé — alkotmdny: nyo7é Nemetgytilés, népszavanis ricjir sGrvényhord cestiile: srokasostal elvérd sljdrisi stabilyok sz Snmagaban is a jogrendsrer élére sllitjak, Av elfogadas sajatos feltételei Ichctnek: = Az alkotmanye kiln crre a célra léerchivocs,illewe az alkocmanyoxds befejen- igytilés P }). Egy ilyen megoldisnak au lehet « racionalicasa, hogy az elfogulatiansdig biztositdsa érdekeben ne a to- vibb an a sajac hacdskérée & mas hatalmi dgalch — Azalkormsdnyt a par rl cleéré eljérdssal kell is abscohit, vagyis wz disves képvi |, hanen mindsicerr parlament efogadni. Példénl nem egyszeri 6 rbb mine Felének igen seavaracde j (és nex cabbséggel. = Axalkoumanye alkormadnyozé referendummal (ng sirike meg (Eurépiban eldsvér az 1793. évi francia jakobinus Alicotmd ny seévaulban példaul az 1978, évi spanyol Alkormanye). A népscuverenicisra épi- I allomi herendeckedésben eayebkent is alig vitachats a jogrendszer za vaxassal ) fogad; 6 elfogadddnak (megeréaltésdnek) elvi indokole- miny népszavarissal v n cese killOnbseget ac Enyalkotést és a alkotminy meg- ta azzal, hogy a rérvény tdsdra, illetwe az alaptirvény elfogadasdra és médosiciséra vonatkozé eljinist egymasedl ‘laszrocta. Ezért kiemelten fontos alkotminyos kivetelmény az, hogy amennyiben nu) tartsa az Orsraggytilés alkotmsnyers haralomleé: ey véger jogalkotast, i seabdlyoleat, a be aroleat az ej elyeker szimira az Alaptrveny megharéror. Ar ye6 haralomként elfo gadésa és médositdsa sor ilés alkor many a2 Orseigg Ik sravazatdval dine. (A kérdinséges len képviselé ketharms gadasihor — é term észctszeriicn a médositisshor isa jar el, 6 az dsszes parlatn: vagy rerides Lorvéngek el lev képvisel ile i bbsé 6 irvényels— példdul a sarkalaros tarvenyek — el foyadisihox z2 seiikséyes.) Az alkotmény médositisinak (adore eserben 1ij alkormény elfogadasinak tov ypeciilis feltételei Iehecnck, melycket egyes orszigok iilén-kiilén vagy egymassal kombinslva alkalmaznake. yekre vagy bizonyos id sehen a meg) re sedthat, (Peldiul az 1814. évi any-chartit ydrde id ik’, Az 1958, 6 bekezdése scerine a kézcirsasigi dllamfor: gil Alkotmdny a demokeatiieus inrézmény- ncia Alkot- nem val- francia Alkot many 89, cikkelyénck ( dejére, négy évre megrilcorsa az 4j alkotmdny negilvorarasae) = Az alkoumaény médositésa sajévos eljécdssal, pelddul mindsitert whbséggel «Se ténik. — Ay alkotmany birmilyen, vagy csak az atfogd, illecve bizonyos rendelkerdse- jr GrintS. megviltortatisihoz ket e yinist kévetéer meguilasztott parlament es (példdul a2’ 1978. évi spanyol Alkotmény szerine) suavazisra kell bocsicani. A hatdlyos osecrak Alkocma rint példaul az alkoumény dlcalinas (Iényeges) reviidjic népszavarista kell bo: i (kixelezds ddim). A séstleges médositis is ne hha aparlamenc bitmelyik haza cagiainak 1/3-a keéri (fatulraciv referendum) — Szverségi dllamokban az alkormany megvélrozsardsét a tagdllamok hozedjéru- etik. [Az 1787. evi USA Alkoemany V. cikkelye szerine példul ina 23-05 cobbséggel oan (a — A médosicase 1 szavazas ald tartozik, lash a mogvalroztatésdhor.a Kongressrus kes a tagallamok tir sachivou specidlis Konvencidnak, aziz ere ltrehivowt gy Nésne}) di a Ke vagy speciélis konvencidknak — hozedjérulisa sziikséges, amit a Kongresszus ssmus mérlegelése szerint corvérs g, Flsd- alate ~ dlualdban hétéves ~ iddtartaman bell adhatn: annals, hogy tab mine ke ebb, cal meghatirozo sorban exek a sajétos feltécelek ar ol 5 javaslarbal csupin kev ayes alkotmanymédasicés seilecere az Amerikai Egy r6bb ezer al kotminymédo: mint harming érvé- Hamokban| Alvalinossigban azt mondharjuk, hogy ha a kézénséges wr khez képest egy alkotmény médositasdnak feltécelei rl stigoréak, merev, ha enyhék, akkor rugalmas (hajlékony) allcotnninyrdl beszélimk (pelddul ax 1848-1944 kozate hacllyos olasz Al- kkormanyt lényegehen a kézdinséges tSrvényelere vonarkozé eljéris szerine is Iehee: médositani). A mere wrens alc aneghillinbsaterést egyébhiat olyan dvteleonben is hasznd fe a rugadinits tabbfele drtelmeeadst is tehetond dhatiban konkrés dltaldnos Jab hogy a merev atkor ronmny fle szabdiyo 6 rugalmas alkormdry pele amelynek a konkvés tartaln ty méden t rartalmas, ¢ a Alkoomirsa cAgdvth jogalkalnazd (jngértel mend) fsen viltozors, igazodoet a fejlbdés nakkor az USA / Aevdkenysége folytine sthbe ri ndny médestidsdna ih merer alkormnynak te a ésved év salatt je hivetelménycibes. Az allot hormd nyt midi k folctele alapjain ugy. 2.1.2 A tarcéneti alkotmdny forrdsai, jellegzetességei Az fretlan vagy tdreéneti alkouminyta épilé alkiorminyjog forvasair via emlitentink azt a felfogast, miszerine irrian alkotmdny eset miny és az allsotm log kzite,% Eben az esetben tchac az. alkormanyiog azonos az alkormdny Nevereresen, alkormannyal.°* Vannak azonban olyan nézetck, amelyek szeri esecén is kidolgozhatd az alkotmany fratlan alkotm ény eserén is a alkcocm az irach és a alkotminyjog dhanirolisa, "jog lcgfontasabb, tébhnyire irote rorves ickhen Alkonmainyjog 1. fajezess Alkotrinyiogl ragzitett forrisait kell Ninesen upyanis ol lanithet dk ardrvényhozds egyéb akeusaitdl, hiscen maguk is kdzdnsdges crvények, ebvileg a ks. negfcleljenck bizonyos carralmi kévetelményeknek, Lénye- hen ext cogaiterte az 1789. évi Ember és Polgir Jogainak Deklaracidja, amikor 2 16. Skekében kimondca, hogy bérmely cirsadalom, amelyben a emberi és polgéri) jogok garunc valamine a hacalak clasedsanincsenck bimosfva, nem rendelkei al Korminnyal. Ebben a megfogal ken dtaldnose valé és ma is uralkodé felfogds, miscerine hiaba van wz dllamnak ake ben vett alleocminya, mégsem celine alkcormany rendelkezcsei can elismert ism: srerint ezele riinséges Mindeze jel illus rv is urjin médosithardk. raja az iratlan alkow ly az alkormanyj disban ma Imtien meg} kithard aza késébbi. ny viszonyai kézéte Kialakulé angol alkor- forrésainak ha miinyjogi irodalom, a 1 csaportjat kilénbézced, i alkocmsnyos éllamnak, meg. egy formillis ércel sagyis olyannak, amely anyagt {Ai alkotményos dllamban (chit az alkotmdnyossig nem csupin formailag (azsre, mert van alkocmany é act agyakorlatban megia lee végrchajrjdk), hanem. eartalmi szemponthél is érvényesiil. Ax ‘ped lam vagy alkotmanyossig tartalmi ,kellékeie", az alkotményossig alapelveit persze nem fogalmaztile meg azonos A parfamens trvényei, ezek kil is f gyakorlésdnak jogostrvinyair oserjék fel ly A common law szabdlyai, ami lényegéhen birdi everjog és ax angol jogrends enészénele teritletén alapvers oglorris. Az alkormanyjog ceriiletén ezele a b dSntések csupein tarialmuk, cdvgyuke szerint kilinbaxetherwk meg az esetjog cazok, amelyclea kézponti hatalom gy tarcalm! értelemben is rendelkezne alkoténnyal ‘ly é a parlament k6zitt 8 tarsadalmi rendszs eben és orsnégakban sem mol esak akkor be- ya cdrsach médon az egyes koroklsan, kiilén Nagy dltalénossighan mégis elmon saélhetink, ha az alapvecd kézjogi szabalyok (alkoom ar adote kor szabadsig-torekw angban biz«o: rattkus gyakoclésée é az alapverd jog niinyos ill — Aa sigynevezett alkotminyos szokisok, konvenciék, Mindig h hogy evek tulajdonképpen nem jogszabalyok, hanem inkibb ol illemszabalyok’, ngsillyozzdh, acd, hogy alkor an ,politikai avodnale ugyan egy-eay kar Ieivereliné. ol polivikat enki igazodik hozzdjuk. Me ban fordal clé, mint az frote tarvénye g olyan fontos alkormsnyjogi intéemenyek ejldéssel és natalom demok melyek rugalmasan tradicigkat érzik, és a hagyomé .sércésil rickab- Tabbnyire ilyen konvencidk szabjak netét, egymashor vald visto- i értelemthen is heszél- nyok erejénél Fogva dltaldban min “Alkormanyosségrl tehat nem csupan Formai hhetiink.© Mig formai szempontbél akkor van s26 alkocmsinyossigrdl, ha az alkotmny swabilyait a gyakorlacban megrarcjdk és végrehajtjak, tartalmi érrclemben akkor Iehec beszélni alleormanyossigrl, ha az alapveté kézjogi szabalyok, illetwe bilyai tartalmilag megfelel lamhatalom gyakorlésira vonatkoz6 alko\ — népszuverenicds és néplépvisel az dllamhatalmi égak megoset « példéul a kirdly, a parlament és a miniszreree az alkormany sea kc bizanyos kéverelménye nek, megpedig {Skene az al- forrisainak © rendszere éreherd Ax alkoimdnyjo; é weszi a magy eltéréseket anmak a kéverkerdk ai kdzill melyek a legjelentésebbek," yy az angol alkotmd Van olyan szerzé, aki bb miat hivomsza7 ilyen dokun anak eve tumot és irott jogszabalye ick a redékével. A nemzedsizi alkor nagy bill” tart kiemelendének, mésok m ge lenidsnek i clégszenck sig, a trvények uralmanak elve, acalom crv manyeydijreményel bbnyire esak a7 sigy cot kl, & hex kiscdteségenck elve, inkabb esak jet db forrasokat ralom felelbssege a tr i yrhozd hacalor elds sw emberi jagok deklarila 2.2 A tartalmi alkotmanyfogalom kévetelményei — alkotményossdg, alkotmdnyos alam Ie sz Azalliotminy tartalmi értelemben azon leglontosilsh é& legalapverdbh srabsly jclenci, amelyek a jogrend al 2, az dllam politikai és gazdasig! berendez- av alapvers jopokia é& kéicelességekre, valamint a kézhataleni eervexet egyes clemeinick mikédésére vonathornak. A polgiri atalakalis a ranciil aclereitdl Fogya de formalis—kiverclinénynck, s kdexhe foglaljak, tehée jelemsdseget tulajdonitostak annak a= | hogs 2 int Floral alapve ay llamnak log yarichacé, hey: riro%t vagy karvilisalkoomsny elfogadasa a (jlédes son sréles WSrLe rerjede cl. Ar alkormény kéverelése azonban valdjaban sohas supin gy allot megallcotdsét jelentette, hanem (leg ant, hogy a2 alapverd kézjog 3. A jogallamisag® 3.1 Van-e rangsor az alkotmanyos normak kézott? A jogdllamfogalom jelentésége ndelleezes cgyforman érvényesck, az érvényességiik zempontjabé] lithacé fel kézécctile sorrend, Ax az atécel, hogy y[aJz Alapcorvény Magyar- pekezdés), és hogy sla} Alaptirvé Az alkormény ik kilimbség, & ilyen alapon n Alaptorvény egészére vonarkozile ugyan orsig jogrendsrerénck alapja” (R) cikk (1 ey & a jogsrabilyale mindenkite kedtelenSek” (R) cikle (2) bekwadés). A jogrendsver alapjalsés, a politika kézisség alapdokcumentumakcent és az illam meghardrozdsaleéns (é ezzel az llambatalom korlitozisakénc is) mikédé alkouniiny ma fontossga ugyanakkor, vagyis a rendell (jclencdségrile, erejidk vagy hacisul alapjin kiildnbseg rendellcerésck, melyek az Alaptirveny j kc kévct, azole funkcionalis srereptik enniink. Vannak olyan g, mis normakhor képest mine igazalé norma az igazole nor gr harérozzdk 1m inos a kilén gy viszonyulnak, mint mahoz”.” E kiemelkedé fk kind tart 2 jogdllamiségor deklarslé B) cikk (1) bekendése: » Magyarorszdg fiiggetlen, demokratikus jogdllam.” A jogillamisig alapelvének, illecve a Magyarorszig jogillam kijelentés cartalm anak cgyes tendelkeréseinek értelmezésére kkiemelledé exe av Alapebrvény epésrére é sa van. Ez a hatds nem marad meg az al kormanyos rendelkesések Snmagdba vissrafordue 16 Ginter) értelmezési kérén beliil, hanem az Alaptérvény (és kord kormany) érvé is kiterjed. Az AlaptGr 6 az allcormanyossag cehat szoros leapesolatban all drsada li) vény tényleges érvéenyesiilése, vagy’ ével, nem | illapotdval. Minder elsSsorban a jogillamisdg a jogallamisay L alapwerd érrékeivel és kritériumaival van dsszeftigedsbe y ld, hogy certel és egymdstél fiiggetleniil D an a tek a jogillamisag és az alkotmanyossig cgyrné i értelmenhetd paradigmik, Normativ érve egymisra tekintettel crténd érvelmerésr érdemes kévetni natdvondsa és Kibonsésa nem kep alom mai rarsatrni m doncéiei néleiil, Mivel mind az Alkotmeiny, mind az Alaproret ieh & azok indokoliiwe a idlhatdk. A hatdlyon biviil helyeatisel téreénetivé vile Rondbbi Ab tartalmazza ext a vendelkerést, a horébbi AB dint neti jelentés- wradsban i felhac ett alkotndny edévés kivesve be nyaikéns tebinther #nak. keveekéne seole korai déntésében art mondta ki, hogy Ca) jogdllam azdltal valésul meg, hogy az Alkcotmany valdban és feltétleniil hatdlyosul”, azaz tényleges alkalmazdst serine ynemesak a jogseabilyoksnak é angban lennidk a2 Alkotménnyal, vagy érvényesiilést nycr. Ax idévet folycati vz dllami szervek mikddésének kell sigastians du ejenst: Alkormnyjog! alapismerctck i kell hatni az egese fhanem az Alkocmény fogalmi kulvirdjénak és én tpmadalmar, Ee jog uralma, cz! lest a. Allcotmany val6ségosst.™ Az ide 2 artalmdnak is maradekcalanl uralkocinia kell (bell rendjének ogy’ formalis alkotmanyossig mellect az alleacr al is vildgos \<) az ~ egyben a jog urale aldsitissho2. A szévepb6l visront mintha az kivetkerne: jelentd —alkormanyossig ™ hhogy «joallam (é jog uralma) magic ax epee alkerménye jelenrere, jelent, Bealap sa wronban a jogillamnake nem lenne dnl, saji jelentése, mindséye. Az AB sok més } ‘ rajzolhaté a jogillam és. jogillamisdg (ha nem @onése alapjdn azonban éppen, hogy srtalma, jl mogha hark azok a formai és tar js taljesen poncos) i tvag teriilis) elemek, melyck ma Magyarorsegon a jogillan-fogalmar alkorjik é gyarapit- jake, Foneos annak hangsilyozisa, hogy a jogillamisig résaben mis, az Alaprérvényben failén megtalilhatd, nevesitect rendelkezések matadéktalan érvenyestilése, eészben més kei nem fejexd ouninyas értdkek s tartalmak, kévetelmény rendelkerésc aylittese, foglalata. Eack részletes drcekintése eldit wriéneti és tekintiink at. 3.2 A jogéllam térténeti fogalmai y foglalkoztacta és ma is az allami A jog & ax. dllam term: foglallsozcatja a hatalomgyakorlis korlitainak kérdéskein | kapesolatban Fhatalom birrolosét a saaverdnt, a és; hogy adore terileren nincs fSldece dllé hataloen ( rén)] a hatalomgyakorlésban kéti-e valamilyen tile figgetden korlés, Méstészt a jogi rendelkerése, szabdlyok Icherséges artalmaval kupcsolatban kell megvdlaszolni ast, hogy Iétezik-e valamilyen a priori norma-tartalom, amivel rondelkecanic kell, vagy forcitva:lét Aezher. An Aquindi Szent Tamas és Szcat Agoston egyrkori rendever szerint a természetjog (ius natural azemberi érvelemmel felismerher ugyanis nem Jenne save kidolgozore formajdban. kézismert mint a, isteni jogbél (ius divinum} elvek rendezere hossait iddin I az embereke flral alkoroce jog (ius humanum} flo syakorlist, alap térveszcésével az addig tadtale. Ezeket pedig immér tdmaszkodva Ichecete megol lc, exdltal korlétozta a jogalkocése, illetve az Allami haral A kereseé Bs neghataroz6 jogelmélect nyes ,valaszok” elvesztek, a kérdésck azonban fennma- zivélag a ceriileri joghatésigon alapulé szuverenicésta adott dllamok jogi érvelésébe rejtve tovabb dle).” A jog é az dllami hatalomgyakori ly galmazisa srerint— elcéré, kverkezményeiben mégis hasonlé djabb megoldds saiilecet. Ezek: a feancia konstituci jogéllam va lizmus, a7. angol joguralom (rule of la jogi dllam (Rechtsstaat). Lizmus a nemesak minden més dllami szervezetsél, de a ren biriskodasban lista az uci des, irésgokeol is elliléniile kévigargarisban és kérigarg 25, Alkotminysog yakorlis korlétozdsénak kulesit, rartalmaban pedig a ositékit. A hatalomgyakorlést a kizigargacisi bitésigi rendszer, igit pedig az Alkotmanytandes his vedelmének bir Allameana al, a jog alleotmanyoss « korlitonni, illeeve garan A jogural ‘gon, igy Magyarorszagon is, Dicey szerine a joguralom fogalménak az alabbi hiitom alapvord desretevdje ismerherd n gondolaca Albert Venn Dicey megfogalmazisaban valr kézismertéa ye = akorminynak nines énkényes hatalma, v1 +s a hatalom. mal sremben, 65 c2 i ményes garancidkat igényel, ~ a rendes birésigok ltal alkalmazort kozinséges jognak mindenki ali van vetve, vagyis: 2 térveny clot: mindenki eyyenl6 (tiserviseldle sem mentesee 1 rendes birdig eldrti esi moltathards4grél, és ebbal falaadéan déntéseike meg- iteléséxe nines ellsilmiile hivigazgutdsl birdsé), — axalkotmanyjog dltalénos szabilyai az orszdg rendes joginak folyomanyai, is: ar alkormany (a birdségok cle i jogokert folytacort kiizdclem nénye.”* Ex utdbbi gondolat annyi magyarizatot igényel, hogy a common law fogalma szerine a birdsigole aleal felismere é kéwverkexex stoksisokat és szabadsdgokat cekinci a jog, forrdsnak, Ebben a rendszerben tehat a szabadsigjogokar is rarcal miny nema szuverén ajindéka” és nem egyszeri démtés credm alkalmazoxe yosség naz allor- Svetkexésképpen az alleotm: ct irodalméhdl Ro- celem wezerce dllam A Rechtsstaat vagy jogillam gondolar rendk bert von Mohl leirasat cmeljiik k ismérvének eekindi, am — fenncartja énndn jogrendjér, és a jogall clérésée, rt — biztasisja a térvény eléicd epyenleiséges, vovabhi lehetdvé t9sui a sealmdsigiagok gyakorliste.” ‘A jog lehetséges tartalmival és az allami haralomgyakorlés learlétatval Ikapcsolatos feat vazlarosan bemuracott gondolatok mara a jogallamisdg fogalmaként b lta, eserenké Id parae leéitcek, Erre példa a fejezcr clején él, am »Magyarorszdg pedlig normativ formar laps hivatkozou rendelkeags am fiiggetlen, demokratikus jogillam”. 3.3 A jogallami paradigma mai dsszetevdi A jogillamisig tchat ma. paradigmat us fogalom, e wanbun nem jelenti axt, hogy 1. Hairom riinak leindsiban lk jelentiis eltdrdsek az egyes szerzdie ic mmutatunk be ersél. I. fejevet: Alkotméayjogi alapismerecel ogy & jogillamisig, némer eredecti iil pedig normativ Jamas Andrés a fogalom alakulisic Gnekekaregériaként szileter, majd alsalénos értchmezésielvvé, fom vale, amelynek az aldbbi tiz jogi elv képedi = A jogrendszer hicrarchikusan gpl fel, eaiesin a, alkotdnny: saigori végig viele jelenik meg ae Alapedrvény aemeneti ren szének- alkocmnybirésigi megsemsmisicéseben is — nem lehet kéc norma a jog- rendseet csticsén, illetve nem leher bizonytalansig abban, hogy melyik jogfor- ris van a legmagasabb stinten.) A torvényalkotds ar alkotmanyos rendher kécdc (vagyis a. alkotminy me ahdly-alkotis formai kéve sés, gyaleran a tartalm hhatérorza a jog: korlécokat is). = A tirvényalkouis (Magyaror dreit rare gon kizarslagosnale nevezett) tir; vény rgaiti (vagyis bironyos alapweté ¢ meghozaralit a rSrvényhors tani, azt alacsonyabb sz tartalmachagja) jtrényéra) nem Iehet gcléx6 iddre hécri- nak kell fen = Jogsvabalynak (normdnak) visszahaté hataly (vigyis a norménak a kelerkezéscc sat, hatilybalépését nyos hacdsa nem Icher). — A jog biztositja az alapveré ember’ jogokar. A korményzis & a kiaig Lrvénynek alivetetten mikidik, é& enncke tformalis norma, sem pedig a jog mine valakineke et (ex az cly a jopillamisdy, exyile 1g rényleges éxvényestilésénele, v ck garantalisa, mint hitni fo ga jogillamis = A kirigazgarisi jogviszonyban az alanyi y er a ki sigi konrrolljat jelenci, nem feltécleniil szervecetileg elkiildniile koxigazpacasi birésigot igényel), ~ A jogszolgilcaréshan az egyént mogilleti a bizalmi ely (azaz. az egyénre az dillam incher dg nem mine potencidlis jogsértdre; a bizalmi el jdl ismert més clvekben jelenik meg, mine az drtatlansig vélelme, az Snvidra kbrelerés tilalma, az in dubio pro reo ely). = Axalkocminyossig biztosivékac w. alkotmanybfriskodés jelenti (mint a vonat- ous fejezerben léeni fogjule, az alkotmanybicdskodds teszi az alkormdnyt lex perfecriva).”> A jogilla misig paradigmajénak m miinybirdsig értelmez avorszigi Gsszecevéit Petrétel Jérsef az Alkor- alabbialban foglalja éssre: a koribbi Alkot- B) cikkeé: Hlapliiskene és programként kerelendék, Eanck many 2. §-tban [a hatdlyos Alap 1: (1) bekerdésével | ircale egyszerre tényme; apjdn a joxillami Signak négy vonatlcorsa kiildntthess ¢ — A jogillam és a kézhatalom vonarkozdséhan a meghatirozé elv a kézhatalomy demokeatikus legirimieié alapjan tarténd, delichard, azalleormsinybeli korlfrge akorlisa ; lam és a hatalommegosztds vonackoxisaban ki kell emel mm nem koncentralhatd, a trvényhords és a végrchajcas leg: bb hatéskis in elkiléniil, a biréi hacalomnak pedig tényleyesen elvlasreva miikédni a tbbi hatalmi dgtél, megosztas sz keel Ib ki ‘A jogallam és a jagbiatonsag vonarkozissban a le bly kiszimithardsdga, a jogkéverkeemén fontosahb elvek a jogsrae Ak eldrelithardsiga és a gok védelm Mindebhez hozzatehetjiie, hoy at jogllamnsdy fetétele a sisztesséyes hizhatabme eiésdy, nti elveken tid a nemesak tirvényes, haneni avon beliil csscevit idiin beldlt diben, a mer feltérlenti orminyns silt, ce a jogatlanyok sadmara fontos naprd™ gyakorlata alapjan Sélyom Laszlé a alabb ~ A rendszervileozds a legalitas talajin sképpen 1989. oltéber 23-4¢ kéverden a kordbbi normdkat is az even a napon liatdlyba lépect Alkoe minyhor kell méeat misig alapverd fog sig opillamior nem le asdigossdghor net lpia emillis jogbi het a jogillam fiieddik clérni a jogalany.” ébcn megvalésitani), vagyis az anyagi ig gy de ahhor igen, hogy ext tise megkisérelje ‘A fenci értelmezések mindegyikea koribban hacdlyos Alkotményon alapszik, A jogil 2tij Mapeirvény sisiy avonos meglogal marist tekincerrel ervényesnek rekinrhers rendscerében is. Avismertetett felogisok nemesale a jogallam belsé-cartalmanalt a meghatéro24ssban, ‘kben a jogill brdl ideettek —ami hanem abban is eltérnele egymascél. hice fa Pere Sélyom Lis Jozsefidl és hagy Gk a farrnilis jogdllam hivei lennének ¢ rartalmi, materilis clemelcer is rartaln fn), mig a'Tamds Ancludscél idézertek ben az alapveud jog érvényesiilnek, joyok megsertése miatt vagy biintecd tigy ifs exelyegyenldseyi kormany- hivatalé) privilégiuma a jogvédelem. A jogéllamisig igazi biztasivéla az, ha a speci 28 sételes esckézii wr van sziikség, A fentick yzerint akkor é illam pluse A vilaszhox fi Tax nad és omvedelmi eljardisokra csak kiv & jogillamisdy egy! ee ildse és védelme? Be nem eg sr alapvers jogok érvényestlése & veel ch ddnunk Kellene egy kézelid for ‘ f ek aka Andrés felfogssic”* alik~ bar hangsilyontdk, hogy a lisa fin Hpgrltheid is, eliemerve anna lEnyegre x voltit ~ Lon Fuller nyole kaveteimenyét Ailirortdle a kbz¢ppontba. Se ganiom (rule of law) eseménye kapesin Fuller nyole alapvets kévetelményt alli- formalis jo lennea kéverk almat. Eben kéiverjitk Gye zelit6 formalis jogillamt 5}-7)] elsdsorbian a rirvenyalleaeds felg, mig masole tote fel, azzal, hogy nagy résatik [1) ; 1, 8)] 2 jogalkalmacis (a .jogérvényesid géperer os negativ megfogalmazasban dllnak, cudniillik mely médokon valthat 1) Az els és solar 16 fogalmaznik meg az evi néjének valé megfelelésten: Faudarcot a torvényalkcotd a joguralom est ” Jegayilvanvalabb, ha egratalén nem alkocunk sabi, a régjeker igy mil den vitat ad hoc kell elddntentink. A 16bbi h saéielinek vagy legalbb azok szamara hovadférherdve sé1eléack elmulasee ivdsjuk, hogy betartsdle anc. 3) Vissradlésa visscahaub harélyt jogalkatéssal,vagyis olyan saibdlyokalkorésa, amcyck nemcsak maguk nem képescle a magutattis ininyicdséra, de alidssdle ar iddben elSrelats szabdlyok hicelét is, hiszen a visscamendh “Srdljtik, és A sealsily kav megfogal mazisinak 6 szabalyak crv is ebcidsc tile azokat. 4) A szabilvok é 5) egymagnak ellentmondé vagy 61 olyan mayarartist cf sa, amelyeker az érincectele net tudsak teljesitent, 7) A szabsilyole gyaleori va hogy az embereke ne cadjak horzdjuk igexitani magararcdsukay,s veil vel feny hogy a kihirdecete sabilyok és azok tényleg ‘A jogallam/joguralom formélis oldalr6] megfogalmazore lényeges garancidit (ki elményeit) ma mar érdemes hiegéssiteni egyes sigokkal, Excl a Riggetlenség elve, a birdi eljdras partaclansaginak és a birésigokhoe valé houzaféres lésénele garancalisa, wonban Bizxositésa, illerve a jogorvoslathoz valé jog é ec jogok formajiba jelennck meg, a magyar Alaprrvényben secre tekinthetdk a formélis garancidk » is kévecelmeényei részének egyszerte. telmezésében az Alkotminybirésig mondja kia végsd sat szerint az alkotmany az, amit a birdk mondanak réla, garancidk mir denesetre igy van, E koveteln ajogéllam earcal Azalkarmé: alkorményjogi monds Alkotmdny az, saabadsdgunk szerint: Egy Alkormd nondanck rild, & [eaévt} a bivésdgok az Alkormd Bir a celjes iat Amita birth bl fekade rulajdonunk védelneezti. Ezérr a jogillam-fogalom tarcalmanak megismeréschez. az alkotminybirésagi hatd- Foratokhoz kell fordulnunk. Alkorményiag. 3.4 A jogallam az Alkotmdnybirdsag értelmezésében — a jogallamisdg lényege és a jogbiztonsdg sényleges Iehesdseg arra, hogy a jo mui, ennck éxdekecben a fogs lanyok magatartisukat a jog — meglegyen 2 elBieisaihor rudjike gaz regel6zd ildre ndrve ne allapitsanak meg kdrelezectscg, lle esiiket abilyok a kihir b Leet zetert a mai jogdllam galomig, azonban az Alkorm: fogalmazdsiy amindenkire nézve kotcle2s értclmezési felhatalmavottsigira tchinictiel célsrerih réselecesen megvirsgélni Kiindulopontként megillapithasjulk, hogy a jog: ekdlardlésa meghatdrozza egyrésic az Alkotm. y clmrerését, covshbi a jogallocas és jogalkalmazds madjst, irdnyric és clit Ai Alkorménybitésdg a jogdllamisig cétclét tobb hatirozatdban ériclmezte, ex a telmevés cermeéseetesen iranyadé minden jogalkocisi cirgyra, ilecve jogal kalmazd szer= vererte, Ax, Alkotmdi atirozaréban megillapitorta, hogy ....az Allow fik, a Klasszikus megfogalmazdsokesl hossaii it yes sien magataccise visszamendleges érvéznyel ne minésitsenck fogs [A jogbiztonség kéverelményevel kapesolats a jogstabilyok alkotms maga is idézi késdbbi dénréseiben a korabban vetelménye. Az Alkotmanybs os wAz Alkotndnybirdsig keadets] lamisdg Alkotmanyban téreéne fogva nem zett tartalmi kit segfogulmazot cl ae ven, illetéleg az Alkotminy utin Jotmdnyoss4vdnak vizsgélariban. [...] Kele jogsabilynal: 7 ij Alkorménynak kell m ines a jognal kee révege, ¢ fannyiban lehet jele 33 illecve az Alaprisrva kotott jogseabsilyok al 76 lentil minden harilyas felelnic, Az alkotmanyossigi viesgilacban e sem. A jogszabaly keelerleendsi idejéreke 4 megiijirore Alkomany harilybalé- nines kerféle mé hogy te jogseabyily illamharalam gyakor yetlen tényexd cormanyellenessé.”"* : 1 ; : péstvel valhacea al Sits SH ite RAMEE EME Ue anata gy misik haciroratahan pedig azt dllapitorta meg, hogy a jogbiztonsignak bb ee lla omponense van: Ezek egyike az dllami beavatkozés korkitok kéxé szortésa, mivel legeigabb védelme mellete.” ni beavatkozss leheuds salintelen joghizonyralansdgban tartja,s igy Sssueegyectethet akorlidan al sneres mélycket egy a jogillam fogalom lenyegéve! Tovibhé: A jogbiziansig az alla —s elsésorban a jogalkard ~ kéreles annale biztosicésdc, hogy a jog, ceésze, eyes réseteriiletel és az epyes jogszabal wiek, meikéidésiiker vekinuve kisrlm! Ennek meglelelcn nem Ktezhet jagillamban alkarnsinyos j lom minden részletének alkormanyos scabdlyon kell nyugodnia. At Allocmany, majd az Alaptorvény a jogéllamisigot Magyurorsaig alapértékének nyilyénicorta,® me! jniénye w,..hogy a kaart indelkers serve a jog keererek: kéeéte, a jog dltal megillapitoct mt ek alap kévete ilral megharsrozote sze1 Sdési 1 Uvatdal és eldrebithasdak ben, a jog altal a polg korkécok készice fejrik kia revékemységtike” lon szabilyon @ norma cimzetejci szmsira, Vagyis a jogbictonsag nem csupin az egyes norm: miisévét koveteli meg. de ax epyes jogintéamények miikodé Hasonlaképpen a jogéllamisagbsl fakadé jogbiztonsig, ki gossiga, valamine az, hogy a kézhatalmi cljarisok soran ne k dontésckre,” vagyis ,a jog szabalyai vi egyértel Ac kisaim ichavdsigat is, clménye a norma vild- q inybirésig szintén cbb hacérovarsban ércelmente, Megillapitorta, hogy «A jogallamisig deklardldsa Magyarorszdgon ‘...| kizarélag formé- a butal az egyéb, nevesttete alkoomanyos jogokea. Csalc abun ay. esetben lehet kézverlenill a jogillamisdg elvér fele hivaiy h kérdéshen ilyen jogokat az Alkoumd A jogillamisigoc kirdlté elvelc mindig az AlapiOrveiny eg ien a jogillamisig el kérdésekben to y nem isme konkrét rendelkezéseivel ¢ nem masadlagos szabily 3.5 Az alkotménybirésagi jogallamisdg-értelmezés tovabbi elemei Ssshangban vizsgilandok, hex k= za deklaréci6, ,hanem dnallé alkorms pose, és nem is px ogi norma, aminek sérelme Snmagiban is meg Ar Alkocmanyhivésig egy mésik:hacérozarénak™ 1 y a jogallamisdg leglér mének elvi Japozza valamely jogszabaly alka adelkex6 rés2ében dllapicotta megs egesebb eleme a jogbiztonség, amely’ egyben a saerzett 2. A jo A jogbiztonsig (Onmagdban szimeén bbrétegti, wGbbelemad) alapvetd koverelmenye ismortetésekor mar utaltunk a kézhatalom-gyakorlis kisedmithatésdgéra, Ex azon ban nem cgyedili a jogok ved iaconsdggal kapcsolachan pedig ~ amelyee més coundnyes kévetelménye a k6zhasalom- yakorlisnak, a jogillam Sigbél srémos tovabbi is fakad. [gy az Alkotmanyhan (Alaptrvénybe omervek azon ke en, ervesen kapesolédd elvként,** elengedietetlen kve- Ikiilézheveclen elemeként,*” a jogiillamisig leglénye= at Alkotmanybirésig megillapitorta: a jogbizconsig seabsilyozor velményként,* a jogéllam gesebl emegkivercli, hogy ampolgirok jo sramara howz fet hiszern Szincén, leaectsége, hogy alkormanyos jel Askireiber k teljesitésér kdlcséndsen segicve, egyaittmikadve gyakorolj Ajopillamisighdl fakadé kivecelmény az alkotmanyos szervek intéaményrendszer) hatekony miikiddése.™* A kormanyzati crekvésck és policikai c& lok eléresénck szinté iekéne®? érvelmeze dsként a jogdllami tgs kételességeie a cérwényben megsrabars médon kibite 8 jogstabslyak szabalyorade, ambél fakadé alapveré korkitja az alkoundinyos srahilyok Ervényestilésc. A poliikai varchwésck csak az alkotminy kerecei kézitt valésithatak 3L Alkounny) meg, y{a) jogillamisag elvével dssueegyectethetetlen, ha a kormanyzat az Alkocmdny c céxclével valsitja meg gutanciélis rendelleezéseinek kitiresirésével, azok cudatos fa a Kérigazgacisi szcrvezett rendszer reform dra ininyulé torckvéseit. ‘Az Alkotmany nem tartalmazote ax Alaptérvény C) cikk (1) bekezd éschez hasonlg szabsilyt GA magyar dllam miikédése a hacalom megosrtisinak clvén alapsrik,"), Ag Alkot 16!" hatalom-megosztis érvé egyenesen a jogéllamiség alk gyile lepfalbb kerit a magyar alkcocminy a hatalommegosztds elvén myugszile ez az dllésp on fe whivdsde. a jog a cnstilyu bias ilasctdste aben vere alleote iumdnak!® peverse. Tobb megerdsinége yakorldsinak (a jogillamisigbd! kéverkexd) alkounvinyos Feleéte hogy arra demokrat mdcié alapjan keriljén sor. F kéverelmény a demoke ratikus jogallamiség elvér [B) cikk (1) bekerdés) és a uverenitasra vonatkozs kég rendelkczést kapesolja Gssze, mely seerine ,{2) kGzhatalom forrésa anép” & (a) nép aleoolja”. [B) eikle (p on alapuldinak (Snlegicimsélénak), kell lerini, e” utSbbi eserben isa lepiti- A kiichacalom g ahatalmat vilasetout kepvisel6i tejin, ives é (3)] A hacelomgyakorléknak eszer vagy mas hacalmi dg kzhejércével leg ncolaton keresztiil visszaveresherdnck kell Jennie a sauverén sevény dal icidnak egy folyamaros l pez, Onkorminyzati je fi scervelenél e7 a legitimacté szdtmazhat vinrote szemelyekal.! at Bnkormdnyzis alanyaiv » A jogallaan embirettem ~ szdmos tovabbi elemer foglal magtha. Ezek kértil a leg desi. dGsvertivéget, clore ichatésdgat jelentd, 2 jogi szab: inele rekintete jogbiztonsig ~ mint a jogalkor és jogalkalmanisi elirisok kiseamithars yords ellent= 6 illetve az ict kiln kiemelendd szerzett jogok védelme. A srerzett agkivereli a megsact zeit jogok védelmé, a teljesedésbe mene, vagy viseonyok érintecleniil hagyés, illeevea malsban keletkerett, earcés jogyiszony ok megvéleoztathae césiginak alkormds i ® adja, mel 19s seabalyolkkal valé korlirozsisic.” ™ Ez.a szabalyként érvényestilé, de nem abszolit szabdly (azaz kivetelt engedé szabilyrél van sx} jogviszonyokon vil nrind a szoctilis rendszerek tavozort iddre voratkord addked 8 vésirole jogekra voratkosik. jngokra, mind a mar megsr vabbleepzési kételexettségelre, lildn A Formalis jogvédelem fontossigin & ar ogy tarnisén oilmutats, alapwetden tartan. az mat jardsi szabdlyols kévetelmények fog meg aktirhacalam gyakorlisdnak egyes jogdgi keretci kapesin. E kovetelmények &- : lkalmazist, valaming €s jogs sérréselee csak jogillamt imsveatien drFogiake a biintetdjoyi jogkiiverk azok alapjainak szabdlyordsic [,alkotmanyos j médon reagilhar. [...] a bintetheréség jagalapjinak alkoumsinyosnak llamban a béincers haralom alkotményosan korkitozore jogositvany""*], Mas koverclmények a kéziga jog’ jogalkalmazast érintik (példauls I Feu: Alkotrndeyjog slap kddési rendje egészének gy eljdrasatnak vrvény ala ren a kdsigargacis sververcti é mol alsdge, mind a kézigazgaris kife IarigangandsvSrveny ald rendclségé knigargstistfeladarokar ell A jagbironsizel sszeltigg’ ke Sopuisvonyokra is, alapyerden a pol adacokat ellis tisaviseléle jogalli idrdsjogl vi a, vendleiviil ra, kérdéselre (ljinési seerep~ rorvostarole szatilyai stb.) 3.6 Jogillamisag az Alaptrvény folaet? ‘A ogallamisig, jogbiztonsig fogalam- és kévetelményparos jeleneése & carcalma tjabb . belithard véyii fordulatot vere ax Alaptdrrény demeneci rendelkezései al eomanyossigi koncrollja, majd részh @jarissal svembeni jogallami kévecclm werkcezményei, az esetleges kézjogi érvenytelenséy korabbrél is i. megsemmisicése k chy a seahdlyralan jogalkatdsi cljarés jogké- mert és révaletesen ki n. A Brvenyhor jogi intézménycle voltak. dolgozote alkormii ‘Az érelmesés ij dimenzidja mencén a jogillamisdgnak olyan tartalmi (matecialis) éreelmerdse jihet lérre, mely e2c a egy elver a AlaprOrvény egésre és az Alaptdrvénye megalkocé allotmanyozé hatalom folé helycri. Ta figyclmescn olvassuk a 45/2012, (Ml. 29.) AB hatirozat indokolasie, a alkotmanyors es ax cgése alkotmany szdmara, annak keverelme scabilydbdl a jogillamissigor deldavdld B) cikk {1) hekexdésébél levezethe:d epésa sora veherd ki ~ Azalkocmény kizérélagossdga (alkorményorni csak az egyeclen alk! rtelnatisé} nanyban viel meghatd rozhatéss az alkot- lehet) és anak egy miny es egyéerelemts tartalma} [75] Alkoinsényas jogéllamban kaveselmes manylran (Alaptovvényben) fogalmazca meg akanavir, saz.az, meg. Az altormdny sabe bs aharaidefojecile hi. Az allerményozdi akarae nem jelenher Gogfornds saint jogsaabdtyban, 176} 4. Az Alkotmanybird Imely idiponshan egrérse A tarsalma, Bes a jogéllami bit fartani. Ac ,alkormdnyos ég legyen a debi jogaltord szerv és a jogalhalmacd saervek (birdségok, ieyésesee Rezigazgatési serve, hatOulgok ete) seiuina, Nems leet vite ning az, hogy mi a hasdlyos elk Alsprir- ord hesalom ac allkor- Heotminy sebvegeben jelenjen che beipitd alhormanyinedasitétok igyancsak az alkormdnyord 0g vegyes tdrgysi, bizonytaban nimurat arva, hogy jogdflom kivecelaény az, ogy bdr- niéen meghatd i legyen a davilyos Map alkotminyoxd 4 talom is késeles tiscteletben séglalkormdnyszertiség” egyértelmiion meghaiciroxhasé kell, hogy venyhozd, Alipisrviny, Merve az, hogy valansely jogsza bly ren A ybecpiilési parancs” ~ 2 Alaptirvény normasriveg ik a7 Alaptérvén rmaszevegéhe, moédosité rendelkezéseknek be kell épi 18.6) 6. A fone bifejrertek duegeadsekéne az Alkoomdnybivdsdg megallapitja: alkormdn, ierlnny. hg a2 Aleptredny midst és hight Rib a: Apron son Ag Aleaprired) hiegésatt vagy azt mddosia chnok be kell épiidniik az Alaptirvény normaszdvegebe {,beéptilesi paras’). s Alaprirvényt ogy jogé dokumentumban, dz aban foglatt tar- abithosaa (ds eredetileg is seabed I tke eyakordandbdl, de az bid paranes az 185) Az alhotményoad lyosta) az Alaptirvény médostudsdra vonatkozd eljdrist. A ,beép az Alkatmanybirdsdg konébbi, ac Alkormdny mAdosiésina vonatkozd Alapsirvény biouthouo!t rondelkexévelbal i egyéetelmsien kivetkerib. A Ale fy Aor Pat 03 ze iden (itachi {86} A beepittj ike (1) bedtezal és az Alapti ip zt ts, hogy a lilsdges scold, ide inden spivhuatonak het 1b a Alaptdrvény BY cikkebat leveseth ius ahocmdnyos kovctel rye, eovdbhd az A pairvén; alkotmdny-jellegii scabilyok helyeaheték el (nem seabsélyorhaté birmi az alksormanyban), shor Rizdrélag az Alaptirvény scabdlyocdsi tray cz Alaptorvénybe. Az alhotndnyosjelensdségi tdrgyekate wend vdlb rendellezeveknek koberent dsaival, kiegesaitésivel az Alaprére paidon dell beépiitnsih az Alaprorviny saerkexesi rendiebe sményechemck floldratatlin ellentmondi cikk (1) amelyet az alkormsdnyoxbnak kell biztosttania. Alaptorviny mbdositisat iprdroényben. A ravnabned é tebdé nem raerkezert hi az Alap tirvény iw. Alapcirvényben ~ az Alleor- ievényhe illeserésér. tdsnak nemcsak ejinisiog, format, kisjogt érvényeeh de pei is oink. A demokratits jogdilan alk i egresményekbe foglalt, a der a demokvatibas jogallam alkormadayos rartab len ereerayesileste, alhotmadnyba fogdal i [119] Az alkormiinyok tar si méreei és kévetelményes demokratits jogdl- lamban dllenddak, A tar yabee i dr eljdvts alkormdnyas Riverelmények nem ke akbar, mins dz 2 Alkosmudny recy) idészaksdbam vo 34 —- 1. fejewee Alkoursinyjogi alkonndnyos jogdllan: hivetelnényed tordbbra is és folyamasosan Srvanyesill Bo al 1 ci progta dhotinangs jing rs erick renclecere. Az alkotradayes jogallamban egyiser mdr elfogadott értdkek, elvek, pomncith éverelmacnyel szinsjed neme caitkenhetnek, és azok Ervbnyesillévnck a meghdve- relése sera veszithet seign b aj im kas Aran hin alappal thew fel akerdés, elképrelherse-e, hogy egy alaptézveny-médositas éppen a jogillamisig lverelmenyénck (vagy isigi Kéverelmények) megséetése old tarcalmi szemponchél alaptérvény-ellenesnek minésiil matcius 25,) alaptérvény-ellen kormiinybirésig az cSryény médosicis (2013, -genck viusgdlatdra irdnyul6 eljérasban az Al frél déincdtc."" A havitozat indokolisi- ievany elutas wyreszc a jogil eresztiil, masrészt ayok egymassal Ssszefiiggd rendszer nemzerkizi és curdpai unids kétclezertségeken nyugyé vagy azolckal azonos clemeire alapftote tartalmi viasgdlac is vége Aluptdrvény aértsdga és ellentmondés-mentessége kbvetelménye képal lenik meg chben az éxt ilyok alleotrnd- dshinéber AF} Ac Alaptcirviny felbatabmazcdsa alapjara megalkotandl hin jose ssynssdgarol ~ mint minden hasonlé eserben, ndirudny alapjin, h ehidrva— az Ahotmingbirbadg dinteni fog, Elitrdsesor 4 vonaikosb ~ régh és mide: illetve sijonnan mck sordn azalkorindny-éreelmeztsre dl seb wm lebet oan Alaprorvdny 2d alapréry fban irdnyadls tae kell Roverni, vagyisegqeslen amelye egy math kircedeie, Az el lebet vonaihozdan a: rendizert kell képeznis s kell értelmmeani.' jab k Snmagaval, han ségekkel egyiite all fenn a leg Az Alaptorvény zdrtsdga neme s az unids tagsigyal egyiite jird kotelexe hogy czeken & mds, a 46} Az Alborensényhi ingeaahdlyokben sena hx > seeveb(l, ax Abaptiveeny E) é Q)cikdeibsl adi oma is kiteriedd korldtok, mebek az Furépai Magyaronadg nemecthii jogs hitelenettségeinck tele en a nevssethis jog é rasan elismert 4 magyar jog duczhanglinak bizrosétdsdbdl, iHerve a nemceckici jog seabdlyainak elfogadisdbdl kiverkeeneh. J Az adors alkormd ~tehiaue the veces tondbbd Maggyuronzdg nemze iggal eqyithjtrd kotebocetségeit, valamint t wemzerkizi jog dltalinowan elisniert ipoetd eluekes & érrékeket. Mindezen veabi 1 éreékeileve — olpan egysdges rendszert aptirvénybe is beépi smelyck sens az aékoimdnyneds, sem a jogalkands sera pedig ax albosmdasoigi v 4. A polgari alkotmanyfejlédés £6 iranyai” A polgati étalal annale a — ken az alapvetd kdzjogi seabs lemben vett) a fejlddés sorin sréles kirben elrerjecte Azalapverd kézjogi szabalyol egységes kédexbe, alka tn P jog lyok: egy az angol polgért dtalakulis menetében. dexbe vagy alko Amerikaban many tek az elsé nagy haristi kisérlerek. 4,1 Az angol alkotményfojléd JSdésevel hapesolatinan mineencks idelkexd arses alkotmanyf if clqu a2 kell rgatreniinks, hogy ~ dlentéthen az frenr alkorminyokkal 1 az angol alkeatma; olka mine frarlan alkormdany tibb sedz dokumentumbdl tevédik dssze. A vilég dssves alkat- manyat 198. zel héromszaziitven dokumentumot és irott jogszabalyt (scatute} emlie az ar Pack kévill kiemelked® az angol alkoumany aap 1, 1215- ben kiadort Magna Charta Libertatum. A Magna Ch: nagy sza- badsdglevél”) I. Féldnélcili Janos kirdly adea ki 1215. junius 15-én..A Magna Charta Libertatum 63 cikkelyben sorolta fel az évseizadok sarin kialakulr huthéri jog. kdrelezertségeker, rdgaiterte a kisdly és a ,szabad ) keri kolestindse ban Ssszepytijts ket ke ol alkormany(jog) forrdsakéne okumentumakens cisz fogadhacd vissonyt, Kariitie a kindly és tisvusegvisel di alas ecart ta cisetessdges at. (Ebben a korban egy saillercek: ide soralhat6 példéul IX. Al rds kirdlyunke 1222. évi Aranybualldja is.) wasonleh ,sveradulesek? Eurépaban wb hely Leoni kirély 1188, evi, vagy Ll. And- na span A Magna Charta ,scabad ember” megielihés Lechate, bogy ugyan mdr a k= zéphor elején megjelennek a ma im atlapjo gone er jogok, exek axonban 1 dltaldban kisebbséghen lev’ — résegeire, inbabh tekinuheidh priviligiumne, vine ik. Emberd jogakral tulajdonképpen onnansél nak, azaz minden embere még ecupedn a teirsad a feud. lam egges kl a mai, modern bb Nagy Bill” eri: kiaddsra, Ezek szerepe kiemelleedé az alleor miinyos jogok, vagyis az.allcotmény altal elismert emberi jogok é& igy a terméscerjog alapjan nyugyé alkotmndnyossig alapelveinck gyakorlaci érvényesitése vrcénerében Alkotmanyjog, Az 1627, €vi Petition of Rights! ulin ax eld olyan alkotmdnycarvény onyos jogokar dltalénosan, azaz nem csak valamely térsadalmi csoportra érrett keiverele, E rérvény igyekerett védeni a culajdon seabadsigée a kirdlyi dnkcénnyel sadm- shagydsa nélistili adokivesds rekeinteteben, ben a vagyonelkobras, illerve a Parlament j valakir sesak jogseerti eliinis alap} alka ,adé csakca Parlamentben elfagadots kézis rwibbba az. alan eperéreés alapjdn sta”. ‘Ar 1647-49, évi Agreement of the People (A nép szerzéidése) cimii okeminyt els ben a levellere ile ki, de formeilisan ~ mint trvény — késBbbb sem lépere ha tilyba,"™ Ha vegigiekincink © kor legiclentése’sb dokumentumain — tigy az lédb emalivew Agreement of the People vagy a Habeas Corpus Act (Habeas Corpus térvények) (1679) esetében is —, jl léchar6, hogy a sércheretlennck deklardle ember’ jogolea polgér- fejeztéle kis a culajdon (property) é& a szabadsig (liberty) érvékeinek a tulajdon sag régi koverelé delmét, F. karegér példaul az ember va nmagukban is gyiijcGfogalmak vo mennyi javénale, azar (magn) életének, vagy nak és seercett jogainak védel meér jelenterte. Az 1653. évi Instrument of Government (Kormanyzati okirat) citi okrm. ligynevezect Gromwell-yalkotminy” 1657-ig vols hatélyban, ekkor ugyanis— egy évvel leak ki. Cromavell tal kaiverden, a Il, Jakabor txénjan lom”) utdn elfogadote 1689. évi Imi rendsvert épitect ki, amelyben az. urallso- gol polgéri forrad a restauriciée parlamert ll Bill of Rights (Jogok térvénye) olyan ha val szemben a trvényhozdshan a valaszcott képviseleti szervniek, a Parlamenenek van 7 a Parlament (az Alséhé7) pedig val6jaban mic kordhban sem kifejeret- rnkéhb dltaldnos leépviseletleénr mikbdact, Meg akkor is, haa vilasatdjog igen scletrdl 1832 (Represenc of che People cesiny (diesdsdyes forrad koslétezote volta miatt tényleges » Ge még jo ideig hésBbb i alig ‘Az 1701. évi Act of Settlement (Trénérdklési térvény) ax clmondiris garancisin Kecresceil kifeje te a bind Riggetlenseyér is. Anglia (ei lésének eiemelked8 vivesnya egyréset Tkoemanyte cverepeénck fokozatos endsitése a tSrvényhozisban, masrészt a polgii srabadsigjogok bizcositisa."® Evek a vivmanyok, a mege dirsig, Kizaeln aicoroltal az eyés vilgon arra a folyamarra, aminck kivetkertébe tisztiktussd vélo) monarenia alkotmdnyos reper eye a karldtozote (késdbb tbbbsair ismét abszol Allammi alalaale at. § 18, stdzad kozepedl An gydkeresedert a2.az alkotmanyos szokis, hogy a kirdly szemiélyesen nem vesz résct a kormanyzati munkAban, a kormanyzds a kabines , rt kollekrie politilesi felelésséggel rarrozikea Parlamenc elére Azaza bizalma ben, amelynek ilyes mondore le azérc, mer' git a kormdénnyal seem- Lord North ka val.) Ezze] lament bbségi szavazdssal ki inet kcor fe kell monda éavaldan nem 1, fejeze: Alkoumds ing Angliban hiepilt a bb parlamencaris kormanyzisnak (parlamentarizmusn sre vyeett kormanyzati r Anglia 20. sedzadi alkomninytojlédésébél kiemelé minsteri Statitum, Ezzel az, anyaorsedg (Nagy-Britannia) clismerte a ,dominiumok” (Kanada, Ausztralia, Uj-Zeland, Dél-Afrikai Unié, az ir Szabad Allam és Uj-Fundland) sikdei ériel Il6, egyenld stétusedt nem git. A Wescrninsceri Seacticummal sai srereéidéskorési képes- segs pontasabban a bric wirvényhonis fiiggéseben hagy médositasa vols." Az Egyestit Kirdlysig vole at egy urolsé orsaég Purdy ban ¢ réseéve valjanak.' Evekig. carn ban elfogacact Haman Rights Act (Emberi Jogi trvény) scljes egészcben 2000 oktoberében len hatalyba." Exa trvény az Eur6pai Emberi Jogi Egyezmény Iénycgi rendelkezésel java- ya mar 1953. évi hatdlybalépése cza bizonyos kapoes a. alkormany an & a common lavevilig- lehetdvd ndsreréneke ena Parlament altal 199 résaének dtvérelét valdsitia meg.!® Az egyezmény hat ta kinerjedt az Egyesiile Kirdlysdgea is, de kizdréilag nemzetletiaijogleént, nem leven fgy része a Kirdlysig bess jogrendjgnek.2# Ac 1999. évi felsGhazi reform credmeényekene esi iitemeben d:sedznegyvenhdsom {8 senalne’s kellett tivorniaa Parlamentbél, é maa Lordok Hazanak hareazhyolevankilene megmaradt Jeres jogon.! kélaiil mir csak kilenevenkeud filles bea felséhizba &rt Ax enediord 5 utin jelentds dralakicds zajlorr le al mogteremtése érdelsében, A Constitutional Reform Act (Alkotmanyreform térvény) 2005-ben kivertea Lordak Hiizinak haciskdrébsl az angol é a wales ipaasigszalgstrards pfelsibb Kérurvinak szerepét, és Snille leglelsdbb binds 2009-ig leg alom Gnalldsiginak rehozdsird] rendell ett Vi birsdpként a Lordok Hza bi |. Ex ucdbbiakac 2 2009. oktéber 1-jén megalaku risig valtotta fel. ** Bzenkivial 4 ordleancelitihs gledrecl sendelkers sj Lege iyete az Gjonnan létrehora ipevioael 4.2 Az amerikai allcomanyfejlddés Exzak-Ameritdban az amerikai angel garmarokon a brit anydorsadgrdl vale figgetiensé- 6671 vévots hare folvamdn, az angel eyarmattartd hatalom ellend kézeelem chine « gyarmaiok ebb kixis seabadsdgnyilas fexe York base 176: ‘dra jeleret meg Declarason of Righsehevestsachaduleri népelnek a brit korondhoz hateids bételes Anise a gyar lekéit, azaz az ango lokat. aiok néper ugyanacok a jogok illeséh meg mine Nagy Britannia ,bemnsetle Atxouményjog A mdsodiky Declaration of Rights, az 1774, évi Philadelphiat Nyidarkozat az ember ae rételosen fel rofta az élethes, a szabadsdghor, 6 dlidegenithete 6 kizjogi saabdlyok alko; rik az alapsoreenyhéns kezelt ki 76-ban fliggetlenné vdt6, Rhode dbland é& Connecticut kivételéved ria thai gyarmaron sesilerett Alkotménylevelet.” frglaldsdre tdrténd na ini alaptid Rartih, ilesve alaps sis emtioh helyete az 1 észak-am isi Jogok Nyilarkozata az: dllam A 1776. jiinius 12-én kiadott Vi atodt éllampoledri és ember jogi dokume rn lardcits, arnely.a Figgetlenst satert, nevezeresen, hogy minden al vendelhenik, ame allan batelekbe, tdrvadlate’ kézéy- ember velecziiletett égbe kesiil, em nek: az det és seabadilg nak, a boldagsdgne és bi Az 1 781-b: iinemidlis Kongn szcte, excel hapesolatban a zulajelor megsze wésnek, valamine azok ednyerés it Ronfidenicids Cittkelyek kimondia, hagy a Ko sen rirveny ta batabi tendkenységer gyakorolt, ki bbs aki a privds személyck egymds kazdtri, foldmagénrulajdonra wonaskoad jogvirdiban joga van bivdshodh is, noha idjen hatdskorrel eqydbként nera rendelhea A Kongreseus dlval 1787-ben elfopadost Northovest Ordinan ‘i z cerepe volt aban, hogy'a } Aikosmdny may bizonyos abapreid san nscigra irdryulb ttre via & Maryland dlval nacifk st az USA 1787. évi szdvecségi Al- bet vert alkotmdnynake relcint- kotmdnya jelente:te, amelyer az els mo hetiink. Az Alkormany ij clemekkel gardagitotea az alkormdnyos dllam gondolatkérée: a hatalom gyakorlését kifejezetcen a népfelség elvére, azaz a nép, illerve a nép Altal vilasetore swervele hatalomgyakorlisinak clvére épicerte, ami megny hogy a monarchikus dllamformaval szemben a kézeirsardgi al- niult aban lam — koribban is valtak cr Asszeloys kiildinb6zd dllamalakulatok, ctséyi (liaderilis) 1 dllamok kudsti korldtouore sxdverségeks,dllami egysé fiadericidk, de a seé szoros & elasrir ez az Alkormdny épiteu ki cchajté, bri) hatal mi Spake elis: meréséb8l indult ki, jéllehet a hatalmi dgak elvilasztisdnak elvér kifejezeiten inkabb a hatalmi agak egyensiilyinak bizrositaséra vorekeder, yy nem a parlamencéris rendszert, hancm a Kongresszusnak po- J nem tarto7é végrchajté haralom, a previdencidlis (elndki) licikai felels rendsrerér vezerte be, nyhoz 1791-ben hozadcsatolt tiz. alkocmanymédesicés (Bill of -s kérben b kormanyz: az Alkown Rights”) ostrorca ax emberi jogokat. ret: Alkoumdnyfop) alapismerecels tilt Allamok Alkotminya mind a mai napig hatilyos. Konkrés tat elsibb Birds telmezi) ceveke a fejlb des kavetel wainak (US. Supreme Cousr) jogalkalmaxd (jogér- tan tébb mint 200 Avalkotmdny v-alatr jelentdsen vilrorort, igazadou mnyeihez."* ddosiedsnalea te 07 fi ir6 rarvenyekbe foglalt ty indok: Ax curépai komtinensen a polgéri alkotményossig hialakuldsdban a francia polgéti for- radalom menctében satiletect a Déclaration des Droits de Homme et du Citoyen (Ember és Polgie Jogainak Deklardcidja), ame! i piaiban, 1789. augusztus 26-4n fogadott el, A Nyilackozat négy lajdon, és dllenallés, Nem jogkénc, hanem elvként régziti — a seabadsdg mellett — ar egyenliséget, turtalmazza tovsbbé a hivaralviselési képesseget és a kéiztchervisclést, Ax emberi jogok mellere a Nyilarkozat az é tlés « pol forradalom els alapveté emberi jagot sorol fel: a stabadssg, ao amszerveuet alapelveit is tartalmazza. Eseerint aa. éllam zeti seuverenitas elvét, valamint aazemberi jogok biztosicdsa. Régzici a nen s erhilesi f fejerddéseként hard rozaa meg Az 1791. évi francia Alkotmany Purdpaban az egyik elsS modern érrelemben vet alkotmany volc,!4 Ez.a~ még a kindly jovahagydsaval elfogadot ~ 1791, évi Alkotany ennek a Deklardcié a tiszeviselik a sségének elvér is, a Nirvényt pedig a kozakarar ki: déntd fordulator je szerves vésaér képerse,™ Ezek veréveszmei kil kiemelend6, hogy — megsa en kiny tikai srabadsighor. valé jog: bszoltt urallcodé szuverenicasival (lisd példéul a XIV, Lajosnak rulajdo- nitoct mondist: ,az dllam én vagyok” (L¥Etac c'est moi)] szemben kimondrake anemzet szuver I egyilte, hogy az dllamhatalom gyakorlisa csak szdrmantathans, als. c, tulajdonhoz, seemélyi & poli- inrerwe a feuchilis kixéttségeker, a liberslis eszmesendsvernek meg ak az emberc nf cenjogih a nemactedl (néprl} Montes visa exces verették be, ‘arvényhor6, etve deklardltak, hogy a 1, hogy szemelyesen vagy wi yrhonds a kzakacae olgdmnale joga van a lascrore kepviseldin (népképviseleten)} keresztil ré jozdsban meg akkor is, haa valasexdjog korlécozore, cenzusok reven aze csak az ,aktiv” illampolgirok viszonylag sails korénck biztositoak — az dllamforma monarchikus, a végre! deruhézort hatéskirbes akirily, illerve nevében a miniseterek és mas (biinte ag) felelés hivatal- Sejezer: Alkxotmsnyiogl alapismeretek, iilés el61t politika felcdsségue! Lithaté, hogy 2 francia alkotmanyossé, angoltsl. Sajétossdga, hogy egyik alkotminyonsi svi ‘A leghosszabb alkors nokok gyakoroljak (anelkiil, hogy a Nema a francis alkocnvinyfejlidési irdny elér az dig tizend« irott alkotmanya wolt ax orszgnak, és mind iletert, ,csatarozdsok” credmén licect — I]. francia kéztarsasdg idején, 1875— 2 1946. okrSher 27-1 selskel ,finnepélyesen tijra meg embeti és polgiti szabadségiogakat”," werert de Gaulle elképzcléscivel, alt rartoxnénal) rigaitetek a tSrvényesség, a dllam’ alap a elterjes rémet hard minoldgja meg, amit ent. serine a 18 ¢ int semmi sem tiltha any a— mir 1946-ig volt Franciaots Alks a Jogok 1789, évi nyilackoz ATV, Kenta a cérvény nem tilt, és seaki sem kénys ghar. A mésodik vi nem rendel ftheté arra, hogy azt tegy way many bizonyos, a kor megkivinta kicg siti aban szencesite sig Allcormam iat valteadok pole bis azonban 1792 emgasztusa utdn, a hirdlyudg meg m cj uct! evds dllamférfi volt, Pranciaorszghan ez idé tie 14 év alact 24 ke viszonylag rovid idshininkens elfagadort ij allkotid dltotta egy elévaér nus Alkosmdny, aemely ha her p & vdgres mast, vagyis a teljes instabilicds vole jellemaé ax orsedgban, erétlen pa ek léire igen nagy merickben kiseélesitherte volna a demokratikus haralorgyakorlds alap- 1948-61, alkoumrdnycllenességes volvak, réadésul az. Allkormany nem adote felhacalma- jit (nepouverenttds, ilasetdjog, a képoiseleri,illerve ebrvényhea: akorménynak rendeletalkotisra, az orszdg iy gyukorlavilag korményorhatatlannd valt. Chat ss de Gaulle szakitort az addigi ha nyozds mindiy az ¢ célbél w alkouminycer vestllee nébillya a hormdnyzdsban, azaz képviseledi kormanyforma, illeve frine jmnyokal melyszerine az alkormi- 1b maddosslea x iiszival régime danserblec), din a forvadalorn menctén Nemec lasaxo a, és tigy hasirozact, hogy az ala kinevezere srakércsi csoport fogja hic a seakérdi esoporinak a vezetdje az Gj kormadny igszsigligy- A vdalacot bemutattik egy minisaterekbdl alld biz de Gaul bs sad testiileenck. A mindéssze nhany het leforgisa lace clkésriic 1958. vi Alkotmany* 1 pszavatzis ex A yde Gaulle-i Alkotmény”- ugyan, de — mai napig ha rGrrdnd Atfogé allsotmén hyocta a hardlybalépéser, a divoksérium & a kor az 1802, évi (életve tumoltkal megalapocote ests (4 6 a 1830. évtabhotmdny meet amelyeh tit bey Igozni. Ennick dnyai (1795, 1799), b konzulitus) és az 1804, évi {erdsedrsdy) szemdtns-koneul. icié abkotmanyat (az 1824. sorban mdr nem térhettek vissaa ae vole ~, valamint egy képvis francia daptdrvény — médosidsoklal ‘ban van. Ax egyik legatfogsbb médositésra 2 2008-ban form keresében kerilt sor. Ennck keretében valeozort, pon- wosabban erésidetc a7 alkoumanyb orlé francia Alkotmény- tandcs (Conseil Consticurionnel) szerepe, Az Alkormanyrandcs Iétrehozdsinak eredet célja az vole, hogy a francia parlamencer tartsa kordéban, nehogy a végrehajcé hatalom eszkéveit korlitozza. Ennek jegyében Francizorszaghan ar, 1958. évi Allkot many srerine 2008. jilius 23. 1) havadn bez, haere a oslo meneti rendscent insézoné npesitertek, smocgulnak bated dle sileesalkotndnjon Risid WE: anes Rew (Cale fora a is mal pete 48. ‘pnb 1848, kdztedrs fotig a febrsutri forradalom hatdsa alats alkotor iriskodas Funkeisjat ondsodile: sidgi dilamformd tdsinak elvét, a huszonegyedit rh llampolgarok dlalinos i (november 4.) franca A cdg), az: dllempolgdrok dsscewége sew duct besiltitt (pol jagokkal n az Alkoumdnytand gyakorolhatore. A ményeként azonban mar barki sdgit is alckor, haa bi sérti a alkotm: havalmak el b, roudbhd cx dllempolgdri fogok bizive mdr g gyakorlatilag kizardlag elSzetes normakeontrallr ocidlis jogok (példdul mumkévaé kapcsolates jogok) biscost iso bizomyor geadasigi é Ae 1852-ben ne i ts fl fancia Alkotmény 2008. ilius 23-1 écfogé médositdsdnak ered- Alkorna éisdgbe vonhatja a hibirdetecc trvények alkorményos- , il gyébként az cbhen az idében — talin Angiit kive KtilfSldén is dlralénosnale mondhacé szabilyords seer nem a polisikai ja. Amini niszrerek Lelelésse hanem csake uti) specials get. miniseterck (parlamenti ,birésdg’ sbiinterdjogi” felelésséget jelenvette, ldul sajeészabadsdg, wrvényesen bevert vallésok seabadsige) — Megemifiendé, hogy a Habsburgok magyar créncsl valé mepfoszcisa, az 1849. aprilis 14-1 Fiiggetlenségi Nyilatkozat ucin felmerilt a kézcérsisigi dllam- forma beverevése, é napirendre keoriile egy kartdlis alleoumsiny kidolgezsa is. A szabadsighare bukit kiverd abseohit uralom megsziintevel, a kicpyezés (1867. €¥i X11. ce) ucdn a dualista dllamseéivetségi rendszerben {redlunié) Magyacorszdgon vise srasértek az 18 yyekkel alkotminyos monarchiat intézményesi:6 \drténe alkotmdnyloz.! Bar vb korlitozdssal és ellentmondassal, kiépiertek a polgéri alko: ndéle a biréi hatalom gyakorlasérél szél6 1869. evi LV. te., amely intévkedet a végrehajt6 & ei even siilésénck rovabbi garancidis.!”! Eack kéaiil kfiéndsen kiemel manyossdg érvén: a birdi hatalom (kozigazgacis és igazsdigszolgdlratds) clvdlascrdsdsdl, a biz6i fliggetienség aataicldirdl, covetbs 1870-18 amelyek a virme. a kor kéverelmeényeiher.igazodva srabvilyortale a helyi-teriileci Snkormanyzatok és a kézigazgards egése strukedrdjée."” AcI. viléghdbord usin, a polgéri demokratikus forradalom menesében IV, Kévoly eckartsaui nyilatkozatiban 1918, november 13-én lemondort az sllamiigyck viteléhen elismerce azt a dantést, amely Magyarorszir ‘llamforméjat ja. Magyarorsedge Nemvzeti Turvicsa ~ szakieva a Habsburgok négy évszdzados al és a kirilysdggal ~ 1918. november 16-i néphatdrozatéban kimondea, hogy Magyarorszig minden mds orsudgrdl fliggetien es dndllé népkéacinsasi A polgiri demokratikus rendsver tisszcamlisa ucin 1919. marcius 21. mi Korminyzétandcs proklamdlea a munkés-, parasct- & a Tandcskéztirsasig létrejéiceét, Magyarorszigon soy} nek alapelemeis a Forradalmi Kormdnyzétandes dlcal elfogadote dprilis 2-i ideigle- Alkocmsiny, majd ges Tanicsok Orseigos Gyiilése ial 1919. jini leerdédéen azok a térvényel eine mesi akormanyzacokat megsaiintetve bbé-kevésb val résavételral, és ele na Forradal- katonatandesok diktanirajat, Upust dllamrendszer jéct létre, A Tandcskdztdrsasig bukésa utcin a tianoni békesceraidés keiverkeccéber ‘isszaceértek Lisponyj dra helyezkedve ent Ma nadita csbl yarorseigon Ienyegéhen eylog 1. fejezer: Alkormnyjog! alapismereick issal, hogy megstakadr az ors, A hiniskodas a Nemmetg ‘ilés tagjaibél az 1848. felelé alkalmaziscval alalsicet (ys i UD. te, 34. Seinak nenti} birdsig jogs. elgtci trténeti alleoemanylion, Azzal we alapvecd wil allamjogi kapesolata Aaseerival, az orszdg formdlisan cljese ofggeenné val Azallpe oljale « renderésér évi XLVI) nak ideighs — A birésigok a birdi hatalmar a kézedasasig nevében gyakor \ kindly nellsili manyossig helyredilirésdrdl és.zdllami 6haralo sis 192 te. fenntartoua ug akirdlyi sedke bewlrésig — a Neer Magyarorszdg dllamformaja ogészen 194 “as Had megsrillis alél mentesiile teriiletek dele ‘lysig”, sé a kilenesada pirders kisallcocrn yvenhat & de az. larntdi jogolsar i cilés lial wlaseroet kormsny26. gyakorolta ig ukirdly nélkiili kirdlysdg” vole rnlésiinak kéveckenében a nen vi Tre maj " an a monarchikus illamn format, ban a mitgy felt ninytirténet sordn elészbr régzitece tasa al, lapjogol hae jogoknalcexy special sabb védelméral s7616 1946. évi X. ow, alata meg ae AIL, vilighsboriban veg cldre nile kepviseloib ftamaris ldeighenes Nem: nivocta magit, Ideiglenes Nemzeri Korma next, hogy binrertex vvergytilés a alnok. aki hivatali sdésével masnak a7 1946, évi I. cv, preambulumaba fog- lalr valamely reemésreres és elidegenishecetlen jogae tarvényellencsen megsér (E rendelkezés harom évig volt harélyban,) dé aza kézhiv jedd bortdrnel biinteten an vagy intéz kaver el és Gi évig te eljaris cenben Ssszeiil: az akkor snr {llami scuverenicds letévemé valaseiott, a2 dllamfi jogokac lig, réseber ésrben a kormanyta rubdeta, 1945 janudrja 5.2 A szocialista alkotmanyozds A Policikal Bizauesi zaisoks kézdtt bizonyos ki a Nemze: A szovier 1 arcott novernberi rbhpartrendsz gevalhis és gydmkodis Feltételei kaiut uz 1947 kézepetsl egyze nyilvan- elsr’ legmayusabb arannyal, az 1920. > alakossag harvan svivaléka rendellczcte dvi XL ev, djbél rendeze phi ragbél alle. An i valébbé valé hatalmi valtozsok 1949-re elvezecsek a politikai és korminyzati rendsrer teljesdtalakitdsshos." Exe fejence ki, illeewe ext Flozta ax 1936, &vi szovje : fogadoct 1949. évi XX. edrvény, a Magyar Népkiizudrsasdg Alkotmanya Ikon ratikus valaszuisok kivetkearében ( évi kézel negyven sizalékkal sremben mé minedjéra is." Az és elsd worvenye, az 19.45, valasen a Nemaetgytilés elndkebdl és a Nemzergytilés dltal Nomzeti Pérandcs jogillist, a Nemzeci Pétanics és a Nemacrgytilés viszony ideiglenes jellege i, és mint feleltis magyar minisatéri~ han parlame nti joygal) dssveitlé Neve! ny tartalmi szemponthél f8leg az aldbbi rendelkceréselelcel jellemerherd. Magyarorsr: ~ A Magyar Népkézcirsasighan zk xbme cérsadalmi tulajdon- k vlletek vagy sedvetkezetele tulajdondban van: a népgazdasig laszi0t ig népkézcisasig; a mur mel disok & dolgoré parasztok dllarna, srk helyzerben megsatinea Ko reyitles Policikai Bizortsdiga a tovdbbil a Nemyergyiilést hel yecte um mGkSdéxe towibb, A Nem: {a6 jogkrét. A magyar anep illimbacalma: a dolgoxé nép fokozatosan kiszorija a t 1 funkciondls, elves! bizousde! alkormny fejlédése see a Nemuergyiilés 1946. januir 31-én ello 1946, évi I. tiievényt, am: nak”,!” ,,csonka” vagy i 8 viiltoxist, amikor nponriabal aronban az. jelencerte a din udasig szocialista zend)és 2 Magyarorszdg allamformajardl sz6l6 cckintetiel kéztirsasigi ,kisalkotmany- 7 is szalzcak neverni. Legfonto- etée dllami népgazdusigi tery hatdcoze alom egységénck ch hogy az Orszdeg sabb szabsdlyaita kivetkezdkben foglaljus dsve. ssres jogokat): a2 dllami srerveipusok kérdui hatiskéri megosztise — Ax dllamharalom kizérdlagos Forrisa és bircokosa a magyar renités). A magyar nép a tdrvéngho26 hatalmat a7 dltaldnos, ¢ (nepszuve- soron csak az dllami szervek kiz6tti minkamegos7- aye indokolta (hozzd kell tenni azonbart, hogy az Alkotményban példsul rOi igansdpszolgdltards clvée kiln deklardleak). szoleisos alam {8i lunkcidkat az Alkoemdny szov} tou saiikebb testiler cen, kovweclen 6 sitkos vilasatSiog alap|in megvélisziocr Nemzergytiés tj gyalcoralja Ink’ a Nev lés négy évre paldira a parlamenc aleal 7 Elndki Tandesra bizta, amely ~ Magyatotszig kizrinsasdg. A kévzrdtsasdy vilasttja. — Atérvény magiéval cere az dllambaralmi agak clvalasetdsanak elve hhajed hacalmar a kiszdrsasigi elndk a Nemzetgyiilésnek felelés minisz- «i clnék minden rendelkesésehez és in- iilés nem iiléseaile ~ ax. Orsadygy'ilés jophiret nye pals, médositd, hacilyon kill helyez6, 5 iewéayerii delereker is hozharls « Alkoum: | gyakorolja. A kéztdrsa a rézkedésehez a miniszterels s7itkséges. Ha a kibzearsaségl lnk ay alkotmenyt va a Nemzeigyilés ot — legaldbb sedzicven képviseld trésbeli inditv aval [eleldscé mepsregi ya tapi Az alamigargauis leplelsdbb szerve a Minisziertandes, amely a makédéséére az Orsadg tileésnek feleléis bb kécharmad résréneke sza re von- = ax dssres képviseld le sree a tansicsrendszer ki¢pitésée (ami a gyakorlachan ny nem dnkor. — AvAlkormny kilétdsh 1950-ben téreént meg); ahelyi-teriileti canicsokat a7 Alk manyzati szervekmnek, inkibb az egységes llambaralom hely# szerveinek cekin- weite, = Ax Alkormany formélisan kinyilvénitotta, hogy abirdk fliggetlenek é& esa a trvénynek vannak aléverve: ~ Szovjet példéra az Alkormdny kilitisba helyezce egy centralizale, de az 1871- ben francia hatdsra kigpitect ligyéssé gher kepest szervezeeében és ij tipusd Ggyései szerveaet felallitasét; ex ax ligyésaség scerverccil az ignzgatisi sververcthez, hanem a leglelsGbl szinten a parlamenthez kap- etd eljirdsi feladatok elkinisa mellete feliigyeletet gyakorol dltaldban a rérvényesseg megcartisa felere is (ax vj Upust igydsascg, 1953-ban keriilc sor} us oltokbol az alapveed jogok szdles hires szabi- lampolggir, hanem csake leges megszerveués = Av Alkotniny propagandisct Iyorsa, jéllehet epyes jogok gyalzorldst nem minden adolgordk saimira (a dolgozdk éidekeinel megfeleléen) hiztostrottas az Al- lami” berendezkedés intézmé- kotnniny az egyesilési jog kapesdn ural a anyesitésére, a Magyar Dolgozdk Parrjénak (4 kommunista p nyité srerepére, amikor gy rendelkezert, hagy a nép demokratileus egységére ‘lcsapata dlral irdnyitort munksoszedly az Allami és cirsadalmi vimasrkadé és cevekenység: vere5 ereje.!™ Au Algocmany: hatdlyénak megsalinéséig (201 1, dece sir (Ssszesen Stvernkilenc esetben)'™ és két alkalommal (1972-ben és 1989-ben) atfo~ géan madositocrak. Az alkotménymaédostcdsole kéciil az aldbbiakban a leglenyegeseb- beker emeljik ki. Mivel az 1949, évi Alkotn 1950-es évek sdmos alkotminymédositas csupin a minisrrériumok elneverésé- ben 1rténd valtozisokrdl szile kat, exert ax eredetileg Felsorolta a miniszcé Azonk zatok helyébe lépé tamicsrendsace— mely a srovjecek minrdjdra cent yrisa a mésodile tanac é4i X. tWrvény) alkocmanymédosicast is igényelr (1954. évi WILL térvény).""* Ay 1956, évi forradalom reformvdirelevéset és eredmenyei a Allkoomdnyba nem ke- rilleek be, czzel seemben ax. 1957. évi UL. wrvény médosicorta a cimert és a lobogée a Kédér-kormény hivatalos elneveséséc: magyar Forradalmi mun- leécre! ralizle seerveree volt rveny megalkocésakor (1954 rovablod szenteste kis-paraszr kormany, Az dtfogd alkoumsnyreficmot ,az 1949, évi XX. 161 ‘oes srbvepérdl” sails 1972. médosicisarél és a Magyar I. térvénnyel Nepkéatdrsasig, Nepkéctarsasiig Alkormanyanak egy hajeoredk végre. A médositoct Alleormany kimondta, hogy a V szocialista allam, Mindamellett a dciog6 alkormanymédositis lenyegében vs it. A legielentd ssbb vile crségeinek srabsalyonasa & illami berender ‘opainalk és ki cdés adap erintevte 4 policikai tonisok ralén az dllampolgérok alapwe Ac be, hiszen ae alapvetd jogokar (bir bizonyos jogolear, példaul ck, a stdlas- & sajeésrabadsdgor, a gytilekezési seabadsigor ckkar is csak a szocializeus és Healiban mie ancpé lampolgde szdmira hizcosirorrék, ésclismertéka Magyarocsasg dtl rasifildle dri sneraBulésekben sigaftect ember! jogokat is, A kiiverscad évelthen a folsozatostn liberalizdlods partininyités viszonyai kézrt be koverkezett alkorm:inymédositésole kill kiemelend — Az 1983, évi II alkotmanymédosieé térvény alapjin — a jarisi rendsecr meg. saiinrecésével egyidejileg ~ letrejé génak el Alkormanyjog) ogsaabilvok alkocményoss yyiogi Timics 1984, 21983, évi alkormsny rt 1984, évi J, céevéanyel. A Tandes a2 alkott lencées rendelkezést wonban nem se ménybirds ~ Az 1987, évi X. alkotmanymédo: cots latdskiin igs, Az Alkotrn, muir 1-jé1dl kertle ténylegesen felélicésea nédositis végrehajedsdra sz anyal el- see meg — mint amai Alkot- igrehajtasat, itd tinvény korkicozta az Elndki ‘Tandes tor- és exael kikényszeriterte a folyamatos cér- , hanem ute ay vényhozé muni." Ay alkoumsnymédosités szerine: ha ilésezik, az Orsesy it~ rovabybea is — az Bh les jog! az Alkocmanyt avonban nem valtoztathutja meg, é& nem alkothar jogszabaly olyan cirgykérben, amelynek szabilyorisa az Orsvdugytilés haniské cee tarto. vik. A rOrvény gyak kbrée a jogalleors Al s2616 1987. évi XI, téevény hacdioza meg, Ewerine az Orsziggyélés trvényben llapicja mi ovis — a vdrsadalmi res téségd incéz- valamine a tirsidalom meghaudrozd j ménycire, az dllam seervczcténe, miikédésére, és az dllami scervels hats koe re vonatkord alapyecd rendelkersseker, — a gaadasdgi rendre, a gardasig mitkisdésére és jopinttamguyeire vonatkoré lapvetd szabilyokat, ole alapverti jogaic és ktitelessepeic, exck feleéseleit ds korldtair, mpoly valumine érvényre juttatdsuk eljdrisi seabdlyait. — Ax 1989. evi I. alkouménym egyebel kvl kildtdsha helyezte ae Alors volt mi losité tor Exaz yb Ikortminyséerd jogs alkot végrchajtdsér Fliggesrther inybirdsdg feldllicésde zmény azonban még kordintsem lelvethet amai Alkots iségntak, ugyanis megsemmisirent , ibdlyokat, ille@ley jogi iniaymura dinysért6 rrvények eserében peclig csupin tzok esas a riven tisok: — A beékes rérsénelmi demenet sorin az alapjogi séevényhozis jelemtSs szerepet jatseou, Ex teue lehetévé, hogy nem az uccdn délick el a térténelem navy alkotmanyos kérdés térvény), VI. vény). Ezek a térve ™ Tarvény sciiletert az egyestilési jogrél (1989. evi IL cevési jogrdl (1989. évi UL, cérvény), a sztrdjkrsl (1989. evi yh. a népsravanisiél és népi kercleményezésrSl (989, &F XVI. tr yvek mar Osszhangban volcak az ember jogokta vonatko- 26 nemuetktzi egyezményekkel,!"" yiog alapismeretek Alkocmanyjog = bi .kollekciv” sllamfS, a7 Plsoki Tanies helyerr 2 médosités bevereive savigi elndki tisurseger (a kézrirsasigi elndk viszont—szemben az 1946 val ~ formélisan sem feje a végzchajeé hatalomnak), c és srabaipoata a Mi- -a jevainy, ilerve bizalmi ake &:i Lev, szabilyor — A21989. évi VIII. alkotmdnymdédosité cievény bevere nisztereaniccsal és cagjaival szembeni bizalmatl suas innéamenyés.® : ay 5 — axalkotnénymédosité torvény a Polgiri és polit y az érezherd politikai vélrozisok Keekéreben 1988-tl kee dasdgi, szocidlis é kulcuralis jogokrdl sz6]é 1966, évi (Magyarorsudgon 1976 otmany eldkést ban beciktcclyezert) ENSZ, egyexségokmé nyok figyele elével egésrében Uijraszaballyazta és kisadlesiterte a2 emberi jogok biztos agokrdl, valamint a Gax- Fon tos megiegyem®, ho, Sdéen az dllambaralom folyamatasun napitenden tartorta ey cését, kidolgonsat Az dtalakuls policiiai viseonyok kévepetse az Alkormndnyr keéssibb, amir 1990-ben is sb bsuir rés egesen médosicorsik. Ezek kiizil kiemelendé, hogy 50. évi robbpartrendsseri parlamea ti v 5.3. A kézjogi rendszerviltozds satisole win a két legnagyobb, 1 kivilid ko ‘koalici¢ erejét alkoré MDF és az aj parlamenchen ellenreékben lévé SZDSZ) 1990. pe alapjdn az 1990. évi XL. alloomanymédos 1989 mAsodik felétél a mind kritikusabba valé és tatsadalmi ¢ bban cyyarint ellenzékben lévd parlamenti part (a korminy gardaségi helyzec, valamiar a sect yperes7crojka” hacésanak feleételei Kénct 2 gyor- 1026, pluralista demalkrécia kiépicésér és a seovjet Niggdség meysatinrerdsés o&led dtalakitésiinak tdrvény egycbek kézéct Kiikratca az. alkotmanybél azt a ,kompromisszumor”, miszerint a Magyar Koztérsaségban a polgiri demokrécia é a demokratileus szocialiamas érrékei egyarine érvényestilnek. Elhagyta a gazdasigi rendsret pnp pve argyalisain sceptember 18-4 kompromissmmos tion olyas alapjainak meghacérozdsthél a rervgardalkodasra valé utaldst, a stabil [cor apodasok szitlettek, amelyek a tébbpi crendszert, a patlamenti demokraciat, va~ minyzs bizcositdsa érdek¢ben pedig az 1949. evi bonni Alaptérvény minti- dikkel (kormdanyal) stemben érve polirileai aermenet ja nevezett konsttuktiv” (ax dj miniszereinéle me Ssszcleapesole) hizalmatlanségi — Av 1990, evi LXTIL. alkotminymédosicé trvény megreremeente a2 alleor- muinyos alapjaic annak, hogy a még mindig lénycgeben a, egységes allamha- m helyi-ceriiler sverveikene mikda can desale helyere kigpil teriileti Gakormanyzarok. rilis 29-én kocére mepillapodi poliikeal tdrekvések Felerdsitecték az alkotmdnyos inréamények wyiiser seiikségee is. A .nemzeti haromsaig’, lenyegében véve azonban az yl ASZMP) | cert nyerd y.reformkommunista” erdk és az djonnan alakuld wneki lampérton” (az inca soos cede megvaléstt6 jogillamba valé bd ie a miniszte held te agvalasztdsival seilségeeppen revel id alae Gj alkoema \ditwdny incézmér = az xj alkormany elfo- ig —ismés ifogéan rmédesicorea az 1949, évisAkotm epircillam” idején mnegvdlasnr aut Orszs 1989. éi XXXL. alkotminymédosieé trvénnyel bevezetett teljes allkotminy- revizid 1989, oktéber 23-an lépett hatdlyba. Ez alapjan_ = Magyarorsndp: kdincdrsasdg; a Magyar Kézrdrsasdg Riggetten, demokearileus jog- dllam, amelyben a polgiti demokrdcia & a demokratikus srocializmus értékei ck a helyi- Az 1994, évi orsziggyfilési vilavadsok uidn megalakulé oj K egyardnt érvényestilnek fogialca egy dj alkotminy kidolgozasés, Ennek alap a7 alkoumanymédosité torvény kimondea, hogy Magyarorsedg gavdasdga a ter 1 iD late a 631199 ny programjaba 5 wv, Orszaggytilés a 62/19 (VL 17.) OGY hatirozataival Alkormany-eldkésricd Bizote- llapiratta az alloc clanikai szablyait verds clényeit is felhasunild piacgazdasdg, amelyben a kéztulajdon és a mag is. A Bizortsig munkijinak eredményeként 1996. aprilis 1-jén kézrérerték a. tj alkot- koncepeidjit, amelyer az Orsnigeyilés a 19/1996. (XI. 21.) hati el. A Bizouség dltal elkéssitere normastivep-terveret ugyanakkeor tuluiden egyenjogs és ‘delemben részesiil a kézhatalmi viszonyok alapja, hogy minden haralom a népé, amely a n€pszu- vereniuist vilaszroct képviseléi tixjdn, valarnine kézvedlenttl gyakorolja, 4s médositote Alkormany lehetdvé rerte rabbparci politikai rendseet miikidesée, ahol a partok —az alkotminy és az alkotmiinyos jogstabsalyok ris sa mellere — seabadon alakulhatnak é szabadon tevékenykedhetnek. A pérvok: emiikdhernek a nép- hatalom meghind vilrozdsokar is vege rehajcoctak." Alkocminyos intézménnyé wilt ax Orszdpos Igansigszolgilt it Vitra many stabilyor rozatival fogad a parlamenti ciklus vege Ar 1994-1998 kézieti idészak Iényoges alkormsnymédositasai a népseavansist & a népi kezdeményerést alkocminyos intézménnye verték, poncosivorcik a yegrehajté ke megsa igaestpsroly kkézhatal mat kézverleniil nem gyakerolhatnak, de alkarat Malalitdsdb és kinyileani isdbany ‘isi Tands, mely a hirdsigok igtegars 2O11-ig, & we [te heveretsevel a birdsdgi d egyeusliyk Ineamnenyestens Kkozoct we Eszak-arlanti Seereédéshee (NATO). XLIL torvények Magyarorsig NATO-tagsigi- nye! hazank esa A 2000. évi XCI. rirvény és a 2001. 53 Atkorm 16 rendelkerései be fickéz médon jurrarorr javedelem addgvre visseamenden cérténé, kiiléin méntekis Egy misik alkotménymédositis egyrésac a legtibh bal is kdverkezéen médasitorak az Alkotmany fegyveres eraket € Surendezédrel a fegyveres erék ininyftdsdval és alkalmarastval kapcsolatos korminygaci adéval terlelhetdsege leherdseger tigyésszel kapcsolacos, msrésrr a7 Gj jogalkotdsi wirvényhes kapesolédd médositésokac hatdsktirSk, megvilrozott a Magyar Hon i Sze Vexéthar fondle}, és megjelent az Aikotményban a satversépes fegyveres er fagalma." carta ikratot be az Alkotminy! A fegyveres rd alapverd kétclezertségéve val a nemzethGri seereédésbol eredé kolle vyédelmi feladacok lléedsa.!™ azorsti Hazink Eurépai Unishoz rrénd esatlakordsa cette saiksépessé az tigyne kézlési Hatds lakozdsi klauzula” beépitését ax Alkot keriilt be az akkori Alkotmdnyba oj 2/A. §-ként, (Jelenleg a csatlakozdsi kL iS rveny E) cikle (2) bekezdése tartalmavza.) Eza médositds az Alkoumanyt egy tj 5.4 Magyarorszag Alaptérvénye ravais ylilési képvisclik srimunak esdickentésére, valaminta Nemzeti Média és Hir- lkotmsayos scinere emelésére is, 79, §-

También podría gustarte