INTELLIGENCIA KREATIV VALASZ A JELEN PILLANATRA EDESVIZ KIADOA szerzének az Edesviz Kiadénal megjelenc miivei Jntinsinds, 2004 = ntelligencia Osho mindennapra, 2004 Kreativieds, 2005 Eberség, 2005 Szexiigpel, 2005 Jutuicté, 2006 Test & elme Biegyensilyazdsa, 2006 A megértés kényve, 2006 Grém, 2006 Szabadség, 2007 Ersebni jollés, 2007 oe Enesviz. K1iapo BUDAPEST, 2008A forditds az aldbbi kiadds alapjan késziilt: Osho f Intelligence — The Creative Response ta Now St. Martin's Griffin, 2004 Forditota Kevics lvarr Seetkesntotre 50 Lal Mapcrr Copyright © Osho International Foundation, Svaje, 24 Hungarian translation @ Kovdes Ivert, 2008 Hungarian edition © Neemtree Corporation AG., 2008 Cover design © Neemtree Corporation AG., 2008 wens astra, core OSHO az Osho Incernational Foundation alral bejegyzert védjegy, haszndlata engedélyexve, A kiinyv tartalma Osho eldadds-sorozardnak azerkesztett viltozara, Osho minden cldaddsa teljes egészében kiaddsra keriilt konyy formajiban, s ax erederi audiotelvételek is clérhetak. A hangfelvételek és a teljes irisos archivum clérheré az Osho Library internetes oldalan: aacniaste. con Minden jog fenntarres, A kinyy —a kiadé irisos jovahagyisa nélktil — sem egészében, sem részleteiben nem sokszorosithaté vagy kéziilherd, semmilyen formdban és értelemben, elekeronikus vagy mechanikus médon, beleértve a nyilvinos eldadase vagy tanfolyamot, a hangoskényver, barmilyen internetes kdzlést, a nymasoldst, a rogzitést vagy az informicidrigeités birmely formdjat, : EDESVIZ KIADO, BUDAPEST Felelés kiadé Nowix AnDads ipazpard Posverkessrd MOLNAR ESE TER Moszaki vezerd EROeLy ANNA Tipografia Treasriipnd Ker, Boritét készitette Ev Grnoo KE. Nyometa és KOLOtte ax ALFOLO Nvomba Zur. Debrecen Pelelis vezerd: Gvoray Gira verérigazeath ISBN 978 964 528 989 9 TARTALOM Nise’: az incelligencia nem az, aminek gondolod am, 7 lntelligencia —a természet ajandéka 4A. 8 Al satv baltéssete om. 2) Al iétezes nyitottniga aK. 24 Mirdl leszmek az emberek ostobdk? cw. 27 A legerésebb a rildlé om. 28 MGizedelem a hatébanysigére cB. 33 Elfojuis é manipuldlds om. 37 Az engedetlensés bine om, AQ Egyszerd parancskavetés 44 Aw eline — Panddéra szelencéje am. 49 Lépj ki a piramisbél! am. 05 Aw elmétél az elmenélkiiliségig em. 72 A gondalkoddstél a megértésig a. 77 A reakeidedl a udlasetg i. 21 A hiedelemsal a hitig own. 83 A résavéttél az egytittérzésig an. 84 A kommunikdcidtél az érintkeedsig wp. 85 Agdr és aszolga am. 86 ismert, ismeretien, megismerheretion wm. 8B Ki a dobozbdl! — Térj ki a neveltetésbal! em. 101 Maslajta engedetlenség om. 104iz driatlansdg intelligencidja om. 112 Az elevensds adomdnya ow. 121 A. kikapcsold” gomb felfedexdse om. 123 Légy egucerd! om, 126 Fény dnmagadnak oe. 135 Tiinetek, ugrddeszhak és bukeardk ew. 138 Kéndéek & ndlaszok on, 138 At tudidk venni a sedmitdgépek az emberi lények munkdjdt? on. 138 Miére ninik iizy hogy az emberiseg kifejesetten késsségentn halad eldre a globdlis dngyilkossdg felé vezetd ton? om. 14d Képrelen vagyok elboldogulni sok tdrsasdgi belycetben. Preichidter segitedgére van setikségem? om. 150 Upy éerzemi, elegem van damagambdl, nem érzem a hapesolatot a belsé vildvom é: a hiilvilde kézatt, Valaba sok minden érdekett, de mar nem kotdddm semmibes sem, om. 152 A sintnkden sondn mindig attél felek, hogy elvesattent a magabiztossdeamat om. 154 Ldtom, bogy az ebmém még mindig gyerebes. Mit teheroh? om, 158 Néba tékkeliitéttnek érzem magam, mintha elvesaiteném amemdridmat, om. 163 Hogyan viselbedhetnet intelligensebben a szerelmeseh? cts (BT Neébe kételkedent az intelligenciémban, an. 170) Utész6: az intelligencia ujrafelfedezése meditacid segitségével am. 175 Aszerzordl -,. 183 OSHO* Mediricids Kozpont own. 184 EL6Sz0 Az intelligencia nem az, aminek gondolod ldsedir is, [61 jegyezd meg: az intellektualitas nem intelligencia. Incel- lcktualisnak lenni egyet jelent a hamissdgeal, az intelligencia szinlelé- efvel. Nem valédi, hiszen nem a tiéd; kolesdinzict, Azincelligencia a belsd tudatossigod kifejlidése. Semmi koze a tudas- hoz —a meditativsdghoz van kéze, Az intelligens ember nem a muiilebéli ilményei alapjan cselekszik, hanem a jelenben miikédik. Nem reagal, ha- nem valaszol. Eppen ezért mindig kisedmithatatlan; senki sem tudhatja hivtosan, mit fog tenni, Egy katolikus, egy protestans és egy zsidé ember beszélgetert egy k6- os barattal, aki elmondea nekik, hogy mar csak hat hdnap van hatra az életébal, — Mir tennél = kérdezte a férh a katolikust —, ha az orvosod szerint ir csak hart hdnapod lenne? — O! — séhajtott a katolikus ember, — Az Ssszes vagyonomat az egy- hdznak adndm, drvacsorat vennék minden vasirnap, és rendszeresen el- mondandin az Udvézlégyet. — Es te? — kérdeate a protestinst. Fladnék mindent, kérbehajdznim a Faldet, és nagyszerllen érez- ném magan! — Hat ce? — fordult a zsidéhoz. — En? Felkeresnéls egy masik orvast, Ez az intelligencia!Intelligencia — a természet ajandéka K intelligencia az élet szerves része, Az élet epyik termeészetes mindsé- ge. Eppuigy, ahogy a tiz forrd, a levegd latharaclan, a viz pedig lefelé dramlik — az élet intelligens. Az incelligencia nem egy eredmény. Veliink saiiletik. A fik is intelli- gensek a maguk mddjan, rendelkeznek a sajt életiikhéz szlikséges men- wares A bind aralit is ele az allacok is, oe az, amit a | cia mindentite ott rejedzik, Természeresen, ha - /) | van eet “ey lise, ort tod mindenhol, Az ; Csupén az ember vale unintelligenssé, [apg pean Tonkrerette az éler természetes dramldsdt, Az diota nak emberen kivil semmiben nincs unintelligencia. Nem, | Laitedl-e mar olyan madarat, amelyet hiilyének OK | nevezhettél? Lartal-e mdr olyan allacot, amelyet errel | ididtdnak nevezhertél? Nem, ilyen dolgok csu- | | pan az cmberrel térténnek. Valami elromloce. ‘| Ténkretették az ember intelligenciajét, meg- Sd rontortak, megnyomoritotrik. A mediticié pedig nem mas, mint ennek a romboldsnak a helyre- dllitisa. Egyalraldn nem lesz szitksés medirdciéra, ha békén hagyjak az embereker. Ha a pap ésa politikus nem avatkozik bele az emberck intelli- gencidjdba, egyalralén nem lesz satikség rd, Ha nines oct a betegség, a me- diticié is felesleges. Nem véletlen, hogy a meditdcié és a medicina szavak ugyanabbol a t6bél szirmaznak, Hiszen gydpyité hardstiak. Minden gyermek incelligensnek sziiletik, de abban a pillanatban, hogy vilagra jén, mi rdugrunk, és nekildtunk ténkretenni az intelligencia- jdt, mert veszélyt jelent a politikai berendezkedésre, a tarsadalmi beren- dezkedésre, a vallasi berendezkedésre. Veszélyt jelenc a papanak, a pap- nak, a vezetdnek, Veszélyt jelent a fennallé helyzetre, a felépitményre. Az intelligencia természeténél fogva lazadd. Nem lehet réerdlretni semmiféle wolgasigot. Napyon Ontudatos, nagyon egyéni. Az intelligencidt nem le- het gépies utingisra kényseeriteni. Az embereker indigémasolatokka kell formilni; el kell pusztitani az eredetiségiiker, maskiilénben ellehetecleniil a folddn létezd dsszes képte- lonség. Azért lect szitkséged vezerore, mert uninrelligenssé rereeke — mas- kiilénben egydlralan nem lenne sziikség veretakre, Miért kévetndl barki ist Az intelligenciddat fogod kévecni. Ha valaki vezerd akar lenni, egyet- len dolgot kell tennic: elpusztitani valahogyan az incelligenciddar. Fel kell lorgatnia lényed legmélyéig, félelmet kell ébresztenie benned. Szét kell nienia magabiztossdgodat — ez feltétlen sziikséglet. Csupan akkor léphet be a vezetd. Ha intelligens vagy, sajat magad oldod meg a problémdidat. Az intel- ligencia elegend6é minden probléma megolddsihoz. Tulajdonképpen bar- mennyi probléma teremeddik az élecben, mindig tobb intelligenciad lesz, minc problémad. Nagy a készlet, a termeészet ajandéka. De akadnak nagy- hivagya emberek, akik kormanyozni akarnak, uralkodni; aback ambi- clozus Griileek — Gk félelmet ébresztenck ben- | ned. A félelem olyan, mint a rozsda: conkreteszi | ws intelligencidt. Ha cl akarod pusztitani vala-) kinek az intelligencidjat, elsé lépésként félelmet | Po” Ai kell ébresztened benne: teremts poklor, és tiltess |“ ae idlelmet az emberekbe. Ha félnek az emberek | els6 Ie ¥ a pokoltél, elmennek, és meghajolnak a papok | ISM elu. Hallgatnak a papokra. Ha nem hallgat- | © ninak réjuk, a pokol citzével kellene seembe- |_ ¢ néeniiik — persze hogy félnek. Meg kell évniuk | ih inagukat a pokel tligzécdl, amihez papokra van 2 eee wlikségik. A pap feltérlen sztikséglerté valik. 9Halloteam keét fértirdl, akik tizhettarsak volrak, Nagyon egyedi iizlettel foglalkoztak, és kiirbe-kérbe uraztak az orszagban. Egyikiik elment egy vdrosba, kdtrdnyt szdrt az emberck ablakdra, majd reggelre eltiint, Két- harom nap mitlva megérkezect a mdsik férfi. Felajanlocta, hogy letisatitja a katrdnyt az ablakokrél, Es az emberek természetesen fizettek — kény- telenek voltak. Ugyanabban az iizletben wrtaztak, Az egyik kart okozott, a miasik jot, hogy helyrehozza, Félelmet kell teremteni, és mohdsagot. Az intelligencia nem mohd. Meglepédsz, ha megtudod, hogy az intelligens ember sohasem mohé. A mohdsdg az unintelligencia része, Felhalmozol a holnapnak, mert nem bizol benne, hogy holnap is megallod majd a helyed az életcedben, maskii- lanben minek gyijragetnél? Fosvénnyé valsz, mohdvd, mert nem tudad, hogy az intelligencidd vajon holnap is képes lesz-e megbirkdzni az élettel? Ki tudja? Nem bizol az intelligenciédban, ezért felhalmozel, mohé leszel. Az intelligens ember nem fél, nem mohe, A mohdésig és a fllelem egyiitt jarnak — ezére jar egyiitt a menny- orszig és a pokel. A pokol a félelem, a mennyorszag a mohdsdg. ‘Teremes félelmet az emberekben, és reremts benniik mohdsdgor — redd olyan mo- héva éket, amennyire csak lehetséges. Tedd annyira mohdvd dket, hogy ne elégedjenek meg az ¢lettel, akkor elmennek majd a papokhoz és a vevetokhoe, Akkor fantazialni kezdenek valami eljdvendd élecrdl, ahol beteljestilnck a bolond vagyaik és ostoba képzelgéseik. Figyeld meg — aki a lehetetlent kivinja, unintelligens, Az intelligens ember tékéletesen elégedett a lehetségessel. A valdszi- niiért dolgozik; sohasem a lehererlenére és a valdszindirlenére. Az éleret nézi, és annak korldeait, Nem maximalista. A maximalista ember neuro- tikus. Ha maximalista vagy, neurotikussd fogez valni. Példaul, ha szeretsz egy nét, és abszoltit hiséget kérsz, meg fogsz driil- ni, ahogy a né is, Mert az Ichetetlenség. Az abszoltic hiiség azt jelenci, hogy még csak nem is gondol, még csak nem is almodik mds férfirdl —ami nem lehetséges, Ki vagy te? Miérc szerevett beléd? Mert férhi vagy. Ha beléd tudott szeretni, miérr ne goncdolhatna masokra? Ez a lehetdség nyicote marad. Mi térténik, ha egy gydnyérdi ember halad el mellette, és vigy bred benne? Csupdn annyit mondani: ,Ez az ember pyénydrii” 10 wet jelenti, hogy belépett a vagy. Akkor nevezel gyénySriinek valamit, hu lipy érzed, érdemes arra, hogy birtokold és kiélvezd. Amikor nem ma- hulie kezSnyds, Ha pedig abszolric hiiséger kérsz ~ ahogy az emberck dlralaban te- wih - akkor elkertilhetctlentil konfliktus tamad, és gyanakvd maradsz, layanakwd fogsz maradni, merc ismered a sajac elmédet — szoktil mas ihre pondalni, hogyan biehatndl abban, hogy az asszonyod nem gon- lol mas férfiakra? Ismered a sajat gondolataidat, ezért tisztaban vagy az- ol, hogy 6 is ugyanolyan dolgokon gondolkodik. Ebbél bizalmatlansdg, jonlliktus, szenvedes saiiletik. A lchetségesnek tind szerelem lehetetlen- if vilik egy lehetetlen vagy miacc. Atra vagynak az emberek, amit nem lehet megtenni, Be akarod biz- jonitani a jévét, ami képtelenség, Tékéletes biztansdgot akarsz a jévaben amit nem leher garancilni; nem jellemzd az élet természetére. Az in- illigens ember tudja, hogy ex nem jellemzé az éler rermészerére. A javd jyltott marad — csédbe mehet a bank, elszakhet a feleséged valaki massal, iweghalhac a férjed, hicvanynak bizonyulhatnak a gyerckeid. Ki ismeri a jivir? Talin megbetegszel, taldn nyomoréklei valsz. Ki ismeri a javéc? Ha be akarod biztosicani a jvét, akkor dllandé félelemben fogsz élni, A bixtonsag nem lehetséges, tehat ha félsz a bizonytalansagtal, ¢lpusztit- jiitutlan lesa a félelmed, Mindig ott marad, mindig reszketni fogsz — és hieben elszalasztad @ jelen pillanacor. A javébeli bizconsig vdgydval el- jusetitod a jelent, ami az egyctlen hozzdférherd let. Es eyre erdsebb lesz lwnned a reszkerés, a félelerm, a mohdésag, Megsatiletik a gyermek; egy gyermek nagyon-nagyon nyicott alkat, vepteleniil intelligens. De mi rdugrunk, nekildcunk ténkretenni az in- tellipenciajac. Félelmec ceremttink benne. Ugyanakkor ezt te tanitasnak heveeed: aze mondod, alkalmassd ceszed arra, hogy megéllja a helyét az ‘lecben, Péleler nélkiil saiiletilc, te viszont félel met teremeesz benne, Es az iskolak, az egyetemek egyre unintelligensebbé teszik. Ostoba- pipokar kévetelnek téle. Ostoba dolgokar kell memorizilnia, olyan dol- jokat, amelyeknek a gyermek és teemészetes intelligencidja nem latja ér- telmét, Minek? A gyerck nem latja értelmér, Miért kell teletomnie veliik i lejét? De az egyetem, a fiskola, az otthon, a csalad, a joakarék mind 11azt mondjak: ,, Tanulj! Most nem érted, de késdbb majd megérted, miért volt saiikség ri.” Beletéméd a térténelmet, az dsszes ostobasigot, amit az emberek mds emberekkel vettek — az Gsszes Sriiltséget — megtanittatod! Es a gyerek nem érti, minek. Mit szamit, hogy egy bizonyos kirdly mettél meddig uralko- dott Anglidban? De memorizalnia kell ezeket az ostobasdgokac. Az intel- ligenciaja kézben egyre jobban leterhelddik, megbénul, Egyre tébb por rakédik ra, Mire kijan az egyetemrdl, unincelligens — az egyetem elvégez- te a dolgdt, Nagy titkasde, hogy egy egyetemer vépzere ember intelligens marad. Nagyon kevescknek sikertil megmenckiilni az egyetemtdl, kitérni eldle; elvépgezni és mégis megorizni az intelligencidt — nagy ritkasdg. Ki- ting gépezer, ami ellened dolpozik, Abban a pillanatban, hogy iskoldzotra valsz, unintelligenssé is valeal. Miére nem veszed észre? Az iskoldzoce ember nagyon unintelligensen viselkedik. Menj el a primitiv népekhez, akik sosem jartak iskoliba, és azt fogod latni, hogy tiszta intelligencia mikodik benniik, Hallottam... Egy nd egy konzervdobozt prébalt kinyitni, de sehogy sem sikerlilt rajdnnie, hogyan milkédik, Odamant hat, hogy megnézze a szakacs- konyvben. Mire megnézte a kényvben, a szakdcs mar kinyitotta a dobozt. And visszatérve nagyon meglepddatt. Megkérdezte a sza- kacsot: — Hogyan csinalta? = Hilgyem, aki nem tud olvasni, kénytelen az intelligenciajat hasznatni! Igen, igaza van. Ha nem cudsz olvasni, az intelligenciddar kell haszndl- nod, Mi mast tehetsz? Abban a pillanatban, hogy olvasni keadesz, akkor, amikor jartassd valsz az olvasdsban — megjelenik a hdrom veszélyes ,R"* — nines szitkség ni, hogy intelligens légy, majd a kényvek megoldjak, * Ahdrom Ri: Reading, Biting, Rithmatic = olvasds, ins, sxdmtan. l2 Megfigyelted mdr? Amikor gépelni kezd valaki, elvész a kézirasa; nem tud szépen itni tébbé, Nincs seiiksége rd: az irogép megoldja, Ha szd- molégépet hardasz a zsebedben, el fogsz felejteni minden macematikat feleslepessé valik, Elébb-urébb mindenki apré szAmitégépet hord majd imagdval. Rendelkezni fognak a nagylexikon dsszes informaciajaval, ¢s sermmi saiikség nem lesz az intelligencidra; a szamitégép mindent meg- old. Menj el a primitiv emberekhez, az iskolazatlanokhoz, a falvak lakdi- hoz, és egyfajta finom intelligencidra bukkansz, Igen, nem cal tajékozat- tuk, ez igaz, Nines nagy tudasuk, ez is igaz — de mérherecleniil intelligen- sek, Olyan az intelligencidjuk, akdr a lang, amelyet nem vez fist. A tdtsadalom elrontott valamit az emberekben — meghacdrozott akok- bél, Age akarja, hogy rabszolga légy, hogy félelemben élj. Ave akarja, hogy mindig mohd légy, nagyravdgyd, versengd. Azt akarja, hogy ne legyen lenned szeretet, hogy harag és gyilélet téltsin el. Az akarja, hogy gyen- ye matadj, utdnzé — egy indigémdsolat. Nem akarja, hogy eredeti légy, epyedi és lazadé... nem, Ezért pusztitja el az intelligenciadat. Meditdciéra minddssze azért van selkség, | editéciora hogy helyrehozzuk a tarsadalom combolasat. A mediricid jal hat: egyszerfien semlegesiti a | kart, elpusztitja a betegséget. Amint pedig el- tint a berepsép, létrejan ja kozérzeted. Az clézd évsedzad mar til messzire ment: | sorscsapassd vdlt az epyctemes oktatds. Ne fe- ledd: én nem ellenzem az okeratast, én est az ik oktatést ellenzem. Fenndll a lehetésége egy | masfajta okcatdsnak, ami az intelligenciad ¢lesi- H tésében fog segiteni, nem a pusztitdsdban; ami | nem fog felesleges tényekkel terhelni, ami nem | a ne elpusctitia . log Felesleges tuddssal terhelni, ami epydltalin | Be ae nem terhel majd semmivel, inleibb abban segir, | nik +. hogy sugdrzdbbd, frissebbé, fiatalabba valj. eae a | Ez az oktatés csupin memorizdlni tanfe i meg. Az az oktatds tisztanlitasra tanit. Ez el- ES 13pusztitja a taldlékonysdgodat. Az abban segit, hogy még taldlékenyabba valj. Példanak okaért, az az oktatas, amit szeretn¢k, ha elterjedne a vila- gon, nem azt kéveteli majd a gyerekrdl, hogy a régi, sablonos médon vilaszoljon, Nem az ismétlést, a papagdjsdgot dsztGnzi majd, hanem a ta- lalékonysdgor. Még ha a kidtale felelet nem is lesz olyan helyes, mint a lemadsolt, akkor is a gyerek becsiiletére valik, hiszen Oj vdlaszt hozote egy tégi problemara, Az o valasza természetesen sosem Iehet olyan tokele- tes, mint Szdkracéseé — egy pyerek valasza nyilvdnvaldan nem lehet olyan pontos, mint Albert Einsteiné. De astobasig is et varni. Ha taldlékony a gyerek, a helves iranyba fog haladni, és egy nap lehet belle Albert Einstein, Ha valami ujat probdl létrehoani, természetesen meglesznek a korlatai, de mar az igyekezetét is méltanyolni, becsijlni kell, amivel vala- mi tijac igvekszik teremceni, Az oktarisnak nem lenne szabad yersengének lennie. Nem lenne sza- bad czymashoz képest megitélni az embereket, A versengés nagyon erdsea- kos és nagyon rombolé, Valaki nem jo a matematikaban, ezért kozépszerti- nek nevezed. Talin deskénce nagyon jd, de azt senki mem nézi. Valaki nem joaz irodalomban, ezére hiilyének nevezed — pedig jd a zenében, a tinchan. Az igazi oktatas segit majd az embereknek megtalalni a sajdr életiiker, ahol valéban elevenck lehetnek. Ha egy gyerck acsnak sztiletik, akkor az a helyes, ha azzal foglalkozik. Senkinek nem lenne szabad mast réerdlver- nic, Lehetne ez egy nagyszert, intelligens vildg, ha engednék a gyereknek, hogy Gnmaga legyen, ha minden médon segitenck, tamogatnak, és senki semmiben nem akaddlyoznd, ha senki nem manipuldlnd, Ha a gyerek tances akar lenni, akkor az a jd — sziikség van tincosokra —, tabb tanera van szlikség a viligban, Ha koltd akar lenni, j6 — cobb kéltészetre van stlikség; abbdl sosines elég, Ha a gyerek acs akar lenni, vagy haldsz, telje- sen rendben van. Ha favagé — teljesen rendben van, Sziikségtelen elndkkeé vagy miniszcerelndkké valnia. Ugyanakkor kevesebben érdeklddnek majd az ilyen célok irdne: nagy aldas lesz. Jelen pillanatban minden a feje tetejére fordult. Aki acsnak akare menni, orves lett; aki orves akart lenni, des lett, Mindenki valaki masnak a helyén van, ebbdl ered a nagymércékti unintelligencia — mindenki mas- 14 nik a munkajat végzi, Ha egyszer észreveszed, megérted, miért viselked- nek unintelligensen az emberek, Mi, Indiaban, mélyen meditdlunk, és megtaldleunk egy sede: svadbar- mut: én-természet. Ez bir a legnagyobb jelentéséggel az eljdvends vilagra tidave. Krisna azt mondta: Suedharme nidhana sreya... — Axa jd, haa sje én-természecedben halsz meg, a sajdt ¢n-természeceder kvetve.” Fer dharmo éaveba baba —Nalaki mas természete nagyon veszélyes.” Ne vali utinzéva, Egyszeriien légy énmagad. Hallottam..., Bill mindiq is szeretett volna javorszarvas-vadaszatra menni, ezért megtakaritotta a kelld dsszeget, és felutazott az északi erddségbe. Ott felszerelkezett a szikséges kellékekkel, majd az tizlet tulajdonosa azt tanacsolta neki, bérelje fel Pierre-t, a vidék legjobb javorszarvas- hivojat. — Az igaz — jelentette ki a boltos -, hogy Pierre draga, de van valami érzéki jelleg a hivasaban, aminek egyetlen szarvas sem tud ellenallni. — Hagyan zajlik a doleg? — kérdezte Bill, — Nos —valaszelta a boltos —, Pierre észrevesz eay javorszarvast haromszaz méterrdl, akkor talesért formal a kezeibdl, és leadja az elsd hivast. Amikor az allat ezt meghallja, eltélti a kozelga vagy izgalma, és elémerészkedik kétszaz méterre. Akkor Piarre Ujra hivja, egy kicsivel tobb csdberdvel telitve, mire a szarvas baldag szdkellassel mar szaz méterre kdzelit. Ekkor Pierre erdteljes érzékiséggel tilfiitatt hivast ad le, elnyujtia ey kissé, ami arra készteti az allatot, hogy a nemi vagytol sarkallva huszondt méterre kézelitsen. Es ez az a pillanat, baratom, amikar maganak céloznia és ldnie kell, ~ fs ha elvétem? —vetette fel Bill, — 6, az rettenetes lenne! — hangzott a felelet. — De miért? — érdekladatt Bill. — Mert akkor szegany Pierre-t meghagjak... 15Ez corrénik az emberrel — utdnoz, utanoz. Teljesen elvesztette a képét a sajiit valdsagardl, A zen emberek azt mondjak: keresd meg az eredeti ar- eodar. Talald meg, miképpen vagy hiteles. Ki vagy? Ha nem tudod, ki vagy, mindig valamilyen véletlenbe keriilsz — mindig. Az életed véletlenck hosszii sorozata lesz, és birmi carténik, sosem lesz kielégicd. Az elégedet- lenség lesz az életed epyetlen ize, De hiszen ezt lathatod is magad kdrGl, Miért tinik annyi ember ret- tenetesen tompdnak, unottnak, éppen csak dtvészelik valahogyan a na- pokat... Mulatjak a mérhetecleniil értékes idét, amit sosem fognak tud- ni visszahozni — és akkora compasdggal millatjak, mintha csak a haldle varndk. Mi tértént czzel a rengeteg emberrel? Miért nincs meg benniik ugyanaz a frissesség, mint a fikban? Miért nines meg ugyanaz a daluk, minta madaraknak? Mi tértént az emberi lényckkel? Egyeclen dolog tr- tént: az ember utanoz. Valaki mas probal lenni. Senki nines a helyén. Mindenki valaki mdsnak az ajrajan kopograt; ebbol ered az elégedetlen- aég, a tompasdg, az unalom, a szenvedés, Az intelligens ember csak Gnmaga igyekszik leani, barmi legyen is az ara. Az intelligens ember sohasern masol, sohasem utanoz. Sohasem lesz cae ] papagaj. Az intelligens ember a sajat belsd hiva- me | sira hallgat. Erzi a sajae lényét, és annak meg- dh & Intelligencia | feleléen mozog, barmilyen kockdzatcal is jar, on ‘ait jelenti, hogy Mert van kockdzat! Amikor a cobbieker md- i nem gondolkozol solod, kisebb a kockdzar. Ha nem masolsz sen- : milton, é cs nem kit, és egyediil vapy — az veszélyes! Az élet azon- 7 ban csak azokkal corténik meg, akik veszélyesen élnek, Az élet csak azokkal rérténik meg, akik | kalandvdgydak, akik bacrak, szince vakmerdek | -csak azokkal! Az élet nem corténik meg a lan- if gyos emberekkel. Azintelligencia azt jelenti, hogy biol a sajat _ | lényedben. Az incelligencia kaland, borzongds, Grom, Azt jelenti, hogy a jelen pillanatban élsz, nem a jv utdn sévarogsz, Nem gondolkozol a milton, és nem aggédsz a jévé miate — a miilt 16 nines tébbé, a jGvé pedig még nem jétt el. A leheté legreljesebben ki- liendlod a jelen pillanacot, amely hozzdférhetd. A javd abbol satiletik. Ila ezt a pillanatot gyénydriségben és Grmben éleed, a kdverkezd abbal fog, megsaiiletni. Természetesen még tébb Srémet fog hozni, de felesleges iggodalmaskodni miacta, Ha a mai napom arany volt, a holnapoam még inlgibb arany lesz, A holnap honnan érkezik? A mabdal né ki, Ha ex ax élet dldis vole, a kéverkead életem még nagyobb aldas lesz. Hlonnan jon? Beldlem né ki, az én megelt élményeimbdl, Tehat az intel- liens ember nem foglalkozik mennyorszaggal és pokollal, nem foglalko- ik a culvilagi élettel, még Istennel sem, sét a lélekkel sem, Egyszeriien intelligensen él, és akkor Isten, a lélek, a mennyorszdg és a nirvana mind iermészetesen koveti majd. Te hiedelmekben élsz; a hiedelem unintelligens, Elj a megismerésen keresztiil; a megismerés intelligencia. Az intelligencia pedig meditacia, Unintelligens emberek is meclicdlnak, de persee unintelligens médon, Aut gondoljak, hogy el kell menned a templomba minden vasdrnap epy diniea — age az érat a vallasra kell szdnni. Ez a valldshoz kapcsolodas un- intelligens maddja, Hogy jén idea cemplom? A valédi életed a hac napban van. A -vasirnap nem valédi napod. Vallds nélkiil dlsz hat napon dt, azedn elmésa a templomba alig epy-ket orara? Kit probdlsz becsapni? Megprd- lnilod elhitetni Iscennel, hogy cemplomba jard ember vagy... Vagy — ha egy kiesit keményebben probdlod —transzcencentdlis medi- viciét végzel mindennap husz percig reggel, hisz percig este. Ulsz lehunyt wemmel, és nagyon ostoba madon egy mancrat ismérelgetsz — Om, Om, Om" — ami még jobban eltampitja az elmér. A mantra mechanikus ismé- velpetése elveszi az intelligenciddat, Nem ad intelligenciac, olyan, akar egy iltatédal, Sok-sok évszdzada tudjak ezt az anydk, Ha nyugtalan a gyerek, és nem akar claludni, jon az anya, ¢s altatddalt énekel neki. A gyerek unatkozik, nem tud elmenekiilni. Hova mehetne? Az anya bent tartja az ipyban, Az egyetlen menekiilési Gt az alvis. [py hat elalszik; egyszertien megadja magat. Agzc gondolja: ,Bolondsig ¢bren maradni most, mert anya annyira unalmas dolgot csindl, egyetlen sore ismételget,” Léteznek tarténerek, amiker akkor mesélnek az anydk és a nagyma- indk a gyerekeknek, ha azok nem alszanak el. Ha megnézed ezeket a tor- 1?téneteket, a selintelen ismétlésck egy meghardrozatt sémajéra épilnek. Epp a minap olvastam egyet, amit egy Hagymama mesélt epy kiseyermek- nek, aki nem akart elaludni, mere abban a pillanathan nem volt hosed hed- ve. Az intelligencidja azt mondja, hogy tékéletesen éber, de a nagymama kényszeritl. Neki mds tennivaldi vannak — a gyerek nem fontos. Teljesen Ssszezavarodnak a gyerekek, annyira abszurdnak latszanak a dolgok. Amikor reggel aludni szetetnének, mindenki fel akarja ébreszteni dket, Amikor nem akarnak lefckiidni, mindenki dgyba kényszeriti dket. Egészen Gsszezavarodnak. Mi a baj ezekkel az emberekkel? Amikor jin az alvas, j6 — ez az intelligencia. Amikor nem jon, céleéletesen renden van, ha ébren maradsz. Tehat a nagymama mesél epy tarténetet, Eleinte érdekladik a gyerek, de lassan-lassan... hiszen minden intelligens gyerek elunnd magde, esak az ostobdk nem unjak meg. Igy hangzik a cércénec: Elalszik egy ember, és azt almodja, hogy egy hatalmas palota elétt all. A palotdban exeregy szoba van. Végigjdrja egyik szobdt a masik urdn — mind az earet -, végiil elérkezik az utelséhoz. All benne egy gyénydril gy, le is fekszik rd, elalszik, és azt dilmodja,,. hogy egy nagy palota kapu- ja cldce all, amelynek ezeregy seobaja van, Végigjarja mind az ezer szobét, majd elérkezik az ezerepyedikhez. Megine ott egy gyényérd igy, 6 pedig belefekszik... és az almodja, hogy egy palora elétt dll... Es igy tovabb! Nos, meddig cud éber maradni a gyerek? Puszta unalombel alszik el, Azt mondja: Na, ebbdl elég!” A mantra ugyanezt teszi. lsmételpeted: ,Ram, Ram... Om, Om... Allah, Allah” ~ vagy valami mdst, Egyre csak ismécelgeted, ismételgeted. Ezzel két munkat végzel: egyszerre a nagymamidét és a gyerekét, Az intel- ligenciad olyan, mint a gyereké, a mantrahaszndlatod viszont a nagyma- mara hasonlit. A gyerek probil ledllitani, mas dolgok keltik fel az érdek- lédését, gytinydrti delgokra gondol - eyonydri nokre, jelenetekre. De te rajtakapod, és visszarereled; ,Qm, Om, Om". A benned rejlé gyerek lassan dgy érzi, értelmetlen a hare; elalszik a belsé gyermek. Igen, a mantra egyfajta alvast biztosit: énhipnotikus alvast. Nincs vele semmi baj, ha problémat okoz az elalvas — ha dlmatlansdgtél szenvedsz, 18 iagyon j6. De semmi kéze a spiritualitishoz; cz a meditacid nagyon un- intelligens mddja. Akkor hac, kérdezheted, mi a medicicié intelligens moédja? Ha in- telligencidt viszel mindenbe, amit teszel. Ha sécalsz, sétdlj incelligensen, éherséggel. Ha eszel, egyél intelligensen, éberséggel. Eml¢kszel egyetlen olyan esecre, amikar intelligensen etedl? Gondolral egyszer is ara, mit estel? Hogy taplalé-c? Van valami tipértéke — vagy csak toméd magad inélkil, hogy barmiféle tapanyaghoz jucndl? Meghigyelted valaha is, mit csinalsz? Sztinet nélkiil dohanyzol. Ek- kor van sziikség az incelligencidra — mit teszel? Beszlvod a flistét, aztin kifjod, és kézben rombolod a tiidédec, Tehde mic is teszel valdjaban? lvesztegeted a pénzed, elvesztegeted az egészséged. Alkalmazd az intel- lipenciat, amikor dohanyzol, amilcor eszel. Alkalmazd az intelligencide, umikor mész, hogy szeretkezs a partnereddel, Mit is testel? Valéban van hennecl szeretet? Néha megszokdsbél szeretkezel, ami csiinya, erkéleste- len. Aszerelemnek nagyon tudarosnak kell lennie, csupin akkor wilik lniddsdgged. Amikor szeretkezel a ndddel, pontosan mit | vsindlse? And testét hasznalod, hogy eldobj | iémi energiat, ami szdmodra mar cil sok? Vagy Sapa ligyelemmel, szeretectel fordulsz a nm felé, és i > heesiildd dt? En nem ezt litom. A férjek nem tiszeclik a | leleségtiker, csak haszndljdk, A feleségek hasz- | niljik a férjiiket, nem tisatelik dkec, Ha aszere- | hel igensen vagy tetbél nem sziiletik megbecsiilés, akker valahal “anintlligensen, Es. hiknyzik az intelligencia, Maskilénben mérhe- tudod, hogyapilon tetlen halat érzel a masik irane, és a szeretkezé- | pecl nagyszerti meditaciéva valik. Harmit ceszel, vidd bele az intelligencia mi- | 4 ndséget. Mindent inrelligensen végezz: ez a me- | 4 iedcié, Az intelligencianak az egész élecedre ki kell | terjednie. Ez nem egy vasirnapi dolog, és nem L ae 19Iehet htisz percig végezni, azutan megfeledkezni réla, Olyannd kell valnia, alcir a légads, Barmit ceszel — aprd dolgot, nagyo, bdrmit, feltakaritad a padlét —, végezhered intelligensen vagy unintelligensen. Es tudod, hogy amikor unintelligensen teszed, akkor nincs benne drm — kételesség, amelyet elvégzel; cipeled valahogyan a cerhért. Egy vasarnapi iskoliban cartént, a kilencedikes lanyosztailyban. A keresz- tényi szeretecrdl canultak — mic jelenthet az 4 szamukra, az 6 életitkben. Végiil igy dintéteek, hogy a keresztényi szereter annyit jelent: ,szeretet- teljes dolgot tenni olyasvalakivel, akic nem szeretiink". A gyerekek na- gyon inrelligensek. A kéveckeztetésiik tékéletesen helyes, Hallgasd meg még egyszer: végiil gy dénedttek, hogy a keresztényi szeretet annyit je- lent: ,szeretetteljes dolgot tenni olyasvalakivel, akit nem szeretiink”, A tandr azt javasolta, hogy a hét soran cllendrizzék az clméletiiker. Amikor visszatértek a kiverkezd héten, a tandr varta a beszdmoldkat. Egy liny felemelte a kezét és igy sedle: — En teteern valamit! Atandr bélintote: — Kittiné! Mir rectél? — Nos — keadte a ldny —, az iskolaban, a matematikacsoporcomban wan egy nyomott pyerek, = Nyomort? — Igen, tudja... nyomote. Népy feje van, kérbalkezes, hdrom bal laba van, és amikor végigmegy az iskola folyosdjdn, mindenki azx mondja: Mar meginc itt jn ez a nyomott csaj.” Egyetlen bardrja sines, senki nem hivja el a bulikra, és igy gondolom, hogy olyan nyomott, A tanar azt felelte: — Azt hiszem, tudom, mire gondolsz. Szdval mit tercél? — Nos, ez a nyomott lany az én matematikacsopottomba jar, és nehe- zen boldogul. En elég j6 vagyok matekbl, ezért felajnlorcam neki, hogy sepitek a havi feladaraban. — Nagyszerti — dicsérte a tandr. — Es mi cértént? ~ Hat, segitettem neki, jépofa volt, azt sem tudea, hogy készénje meg — Ujabban viszont nem tudok megszabadulni téle! 20 Ha pusztin kécelességbél teszel valamit — nem szereted, egyszerten kii- telességkéne végzed —, eldbb-utdébb a foglydva valsz, és nagy problémac jelent majd, hogyan szabadulhatnal meg téle. Csak figyeld meg a hu- stonnégy érds napodat, mennyi olyan dolgot teszel, amibél nem szar- mazik semmi éraméd, ami nem segiti a fejldésed. Valdjaban, szeretnél megszabadulni eéliik. Ha wil sok olyan dolgot teszel az éleredben, amitél tulajdonképpen szabadulni szeretnél, unintelligensen élsz. Egy intelligens ember tgy alakitja az életét, hogy a spontancitas, a2 irom, a sveretet kéltészete jellemezze. A te életed a te életed, és ha te nem vapy elég kedves magadhoz, vajon ki lesz elég kedves hozzad? Ha te elfe- esérled az élered, azérc nem felelos senki mas. En azt tanftom, hogy vallald a felelasséged Gnmagadért — ez az elsd stim feladatod. Minden mas csale azucan kéverkezik, Te vagy a vilagod, a létezésed legbensd kozéppontja. Eppen ezért, légy intelligens, és hoad be az inrelligencia minéségét. Azutan majd — hiszen epyre intelligensebbé vilsz — képes leszel egyre tébb intelligenciat az éle- tedbe hozni. Minden egyes pillanat olyan erdsen ragyoghat tle... Ak- kor nines saiikség semmilyen valldsra, semmilyen meditacidra; Felesleges templomba, szentélybe jarni, nincs sziikség semmi extra dologra, Az élet lényegénél fogva intelligens, Egyszertien élj rotdlisan, harmonikusan, éber- ségben — és minden més kellemes dolog csoddlatosan bekivetkezik majd helyes utad miatc. Az tinneplés élete kéveti az intelligencia ragyogdsat. A sziv kolteszete Az agy incelligenciaja egydltalin nem intelligencia; hanem jolértesiltség, A salv intelligencidja az intelligencia, méghozzd az egyetlen létezd fajca. Ag elme epyszeriien csak egy akkumuldcor. Mindig régi, sosem uj, sosem eredeci. Bizonyos célokra megfelel: kartotékouisra tokeéleves, meg ami- re seiikség van az életben — sok dolgot kell észben tartani, Az elme, a fej egy biokomputer. Felhalmozhatod benne a tudast, és mindannyiszor, ha saiikséged van r4, elévehered. Jé a matematikahoz, a szimoldshoz, j6 a mindennapi élethez, a piachoz. Am ha aze gondolod, hogy ennyi az 21egész élet, akkor ostoba maradsz, Sosem fogod | Mmegismerni az érzés szépségér, ¢s sosem fogod megismerni a sziv Alddsaic. Sosem fogod meg- “ers ne ismerni azt a kecsességet, ami kizirdlag a sziven intelligencia; hanem_ keresatiil eteszkedik le réd, az isteniséger, ami jolertesiltség. Az agy Intelligenciaja -egyaltalin nem csupdn a sziven keresztiil lép be. Sosem fogod A sziv intelligenciaja megismerni az imadsdgot, a kileészeter, a sze- az intelligencia, — | retcter. méghozzd az as A selv intelligencidja ceremt kéltészetet az vepyetlen létex6 fajta. életedben, ad tancoc a lépéseidnek, teszi dram- ditt) =! mé, iinnepléssé, tinnepséggé, neveréssé az éle- tedet. Humoréraéket ad, Képessé tesz a szeretetre, a megosztdsta. Az az igazi dlet, Az elmébal, a fejbal iranyitott élet gépies, Robortd valsz — alan igen hatékonnyd. A roborok nagyon hatékonyak, hatékonyabbak, mint az emberek, Sokar kereshersz a fejen kereszciil, de nem fogsz sokat dine. Talan jobb dletszinvenalhoz jutsz, de semmi éleved mem lesz. Az élec a szivé. Csak a sziven keresztiil rud fejladni. A sziv terméfaldjé- ben navekszik a szerevet, ax dlet, a szellem. Minden, ami csoddlatos, min- den, ami igazin értékes, aminek jelentésége, ércelme van, a sziven keresz- til érkezik. Az a legbensd kézéppontod, az elme esak a felszin, Az agyban élni azt jelenti: a felszinen élsz anélkil, hogy valaha is cudomdst szereznél a kézdppone szépségeirdl és kincseirdl. A felszinen élni astobasig. A fejben élni ostobasag. A saivben élni, és szitkség esetén haszndlni a fejet ~ intelligencia. De a kozéppone — az ur — a lényed legbensé magjd- ban caldlhacd. Asziv az dr, az elme csupdn egy cseléd — ez az intelligencia. Amikor az elme valik tirrd, és teljesen megfeledkezik a saivrdl, az bizony hatalmas ostobasdg, Rajtad milik, hogy mit valasztasz, Ne feledd, cselédként a fej nagy- szer(l, hasznos segltség. De urként veszélyes, tankreteszi, megmeérgezi az egész életed. Nézz kériil! Az emberek életét teljesen megmeérgezte az elme, Nem tudnak érezni, nem érzékenyek tobbé, semmi sem borzongatja meg ket. A Nap felkel, de benniik nem kel fel semmi; tires tekincetrel néznek a Napra. Az ég megtelik csillagokkal — csoda, rejtély! —, de az 6 sziviikben 22 semmi nem mozdul meg, nem saiiletik dal. A madarak énekelnek — az ember eltelejrert énekelni, Felhok jelennek meg az é¢gen, tancolnak a pa- vik, de az ember nem cud tincolni — nyomorékka vile. A fk virdgoznak wz ember gondolkodik, de scha nem érez, érzés nelkiil pedig lehererlen ii Virdpeds. Figyelj, kutass, vizsgdlédj, elemezd alaposan ajra az dletedet. Senki jem fog segiteni. Nagyon régéca mdsolcal figgsz; ezért hiilyiiltél el. Am mostantél figyelj oda; a te életed ate feleldsséged, Tartozol magadnak az- val, hogy mély, athaté tekintertel megfigyeled, mit tegyél az életeddel. Van legalibb valamennyi koltészet a szivedben? Ha nines, akkor ne vesaregesd we idédet. Segits a szivednek kéltészetet széni-fonni. Van romantika az életedben, vagy nincsen? Ha nincsen, akkor mdr a slrodban fekszel. Gyere ki beldle! Engedd, hogy legyen némi romantika az életedben, valami kalandféle, Inculj felfedezdutra! Sok millid szépség és gydinydrtl- sé vac rad. Karbe-korbe haladsz, sosem lépsz be az élet templomaba. A wriv az ajtd. Az igazi intelligencia a salvé. Nem intellektudlis, hanem emociondlis intelligencia. Nem a gondolkeddsra hasonlit, hanem az érzésre. Nem lo- jika, hanem szeretet, A szeretet csupdn azok szdmara elérhetd, akik sziinteleniil élesitik az intelligencidjukat. A szeretet nem a kézepszerticke... aszeretet nem az un- intelligenseké. Az unintelligens ember nagyszerd intellektuellé valhat. Az iiintelligens emberek valdjaban intellektuelekké probdlnak valni; ezzel inyekeznek leplezni az uningelligenctdjukat. A szereter nem az intellek- tueleké. Egészen masfajta tehetséget igényel — tehetséges szivet, nem te- hetséges agyar. A szivnek megvan a sajdt intelligencidja, sajdtos modja a litdsra, az érrékelésre, a sajat utja az élet megértéséhez, a lérezés rejtélyeinek megfej- idiéhez, A kéleé sokkal kézelebb all hozzi, mint a filozéfus, A misztikus pedig pontosan a templom belsejében dll. A koled feljut a lépesdkre, a lilozdéfus kiviil reked. A leptébb, ahova eljuthat, az a bejarar, a lépcadkre esélye sincsen, Kérbe-kiirbe jac. Atemplom kériil jarkal, a kiilsé fala- kat tanulmdnyozza, amelyek annyira lenytigézik, hogy egészen elfelejti: a kiilsd fal nem az igazi templom, és az istenség beliil van. 23A kolté eljut az ajtdig, de az ajté annyira’ azonban sosem valik intellektualitissd vagy szentimentalizmussd, Ujfajca integricdst ad, epy ij kikristalyosodase. 's kikristalyo sodast, | A letezés nyitottsaga Az intelligencia egyszertien a létezds nyitottsiga — képesség arra, hopy cléitéletck nélkiil lass, hogy kizbeavatkozds néllcil figyelj, hogy tigy légy egylitt a dolgokkal, hogy nem tiplilsz kétségbevonhatarlan elmélereket réluk — ez az intelligencia, Az intelligencia a lécezés nyicoctsiga. Ezért kiilénbézik olyan nagy méreékben az intellekeualitéstdl. Az in- tellekcualitas epyszertien az intelligencia ellentéte, Az intellekcudlis ember sziinceleniil elditéleteket, informacidkar, megfellebbezhetetlen hiedelme- ket, tudast hordoz magaval. Képrelen figyelni; mieldtt megszélaltal volna mar levonta a kdvetkezterdst, Barmit mondasz, annyi mindenen ereseril kell haladnia az clméjében, hogy mire eljut hozed, mar egészen dtalakult, 24 ae Az tntelligencia Cee hogy hipnécishe esik tle. Aze gone dnmagéban | wee a cpus . mi tébb lehetne még? . “intellektualtisss ae evész eo mi rejedzhet -valik, a szeretet dik, Slovofil acn " see a we : » AkOlté megprébal behatolni a oe Snmagaban rejtélybe, de clakad az ajtd kdzelében, A migzti- /Scentimentalizmussa. kus belép a templom legbelsé szentélyébe. : valik, a szereté Az tt a szeretet, az ut a szeretd intelligen- i intelligencia cia. Amikor a szeretet és az intelligencia taldl- -azonban sosem vyalik kozik, létrehozod a teret, amelyben az embeti -intellektualitassa lények szimara lehetséges dolgok mindegyike af van megvaldsul, Ehhez szereté intelligencia satik- Szentimentalizmussa. ségeltetik. Az intelligencia énmagdban intel- Ujfajta integritast beled teas valik, a szeretet dnmagdban szen- Fe 7 egy Uj | timentalizmussd vilik, a szerecd intelligencia |\\talias torzulds megy végbe benne, és rendkiviil zare, szinte vak és sti- het, Minden szakérté, minden nagy tuddsi ember vak. Jsmered a régi térténetet az Gt vakrdl, akile elmencek elefintnézdbe? vy tandr elmesélte ezt a régi mesét a didkjainak: kislinyoknak és hisliiknak, Elmondta az egész torténetet, majd megkérdeate az epyik kis- Meg tudod mondani, kik voleak ezek az emberek, akik elmentek imegnézni az elefantot, azutan vitatkozni kezdtek? Act akarta megtudni, hogy figyelt-e a gyerek, mikézben 6 a toreénetet hinitatta, A fid felalle, és igy felele: - Ipen. Szakértdk voltak, A tanar tigy gondalea, azt fogja valaszolni a gyerek: ,Ot vak ember.” De a kisi igy felele: ,,.Szakérték voltak.” Teljesen igaza van; igen, szak- dbl voltak, Minden szakértdé vak. A szakércelem azt jelenti, hogy vak- joi vilsz minden mds irdnt. Egyre tabbet és tiibber tudsz egyre kevesebb é kevesebb dologrdl, azurdn egy nap eljutsz a legvégsd célhoz: mindent judse a semmirél. Akkor egészen bezdrulsz, egyetlen ablak sem marad nyicva; ablakealannd vilsz, Ez az unintelligencia. Az intelligencia azt jelenti, hogy nyitott vagy a wél, az es6 és a Nap felé, nyitott vagy minden irint. Az az intelligencia, la nem cipeled magaddal a mileac, ha minden pillanatban meghalsz a ntiltnak, ha friss és dreaclan maradsz. Donald a sugariton haladt a sportautdjaval, amikor hirtelen egy vil- logd piros fényre lett figyelmes a visszapillanté tlkdrben. Egy rend- Grauté volt. Donald gyorsan félreallt. — Biztos dr —hadarta —, mindGssze neqy- vennel mentem ott, ahol étven a megengedett sebesség. ~ Uram — felelte a tiszt —, an csupan... — Azonkiviil — vagott kozbe Donald felhaboradottan -, allampol- garként rossz néven veszem, hogy Igy ram ijesszenek. — Kérem — folytatta a renddr —, nyugodjon meg, lazitson... 25— Lazitsak?! —livoltotte Donald ideqesen. — Meg akar birsagalni, és azt kéri, hogy lazitsak?! - Uram - konyergdtt a rendor —, engedjen szdhoz jutni. Nem akarom megbirsagalni. — Nem? — kerdezte Donald meglepetten. — Csupan tajékoztatni szerettem volna, hogy vigydzzon, mert la- pos a jobb hatsé qumija, De senki sem hajlandé odafigyelni arra, mit mond a masik, Odafigyel- tél-e mar valaha arra, amir a mdsik mond? Mielétt egyetlen sz6 elhangzik, mir levenod a kiverkezretést. A kOvetkeznetéseid rageiilnek; nem vagy képlékeny, nem vagy rugalmas tobbe, Ha fagyortd valsz, ostobdva valsz, ha foly¢kony és rugalmas maradsz, akkor intelligens maradsz. Az intelligencia mindig dramlik, akar egy fo- lyd. Az unintelligencia mindig kévetkezetes, mivel fazyort. Kériilhatd- rolt, pontosan definidlhard, Az intelligencia kévetkezetlen, dramlé. Nines ra meghatdrozds, a helyzetnek megfeleléen mozog. Vallalja a feleldsséget, de nem kiveckezetes. Csupan az ostoba emberek kéverkezeresek. Mindl intelligensebb vagy, anndl kévetkezetlenebbé vilsz — hiszen mit tudsz a holnaprél? A holnap elhozza majd a maga tapasztalatait. Hogyan lehetnél kévetkezetes a teg- napjaiddal? Ha halort leszel, kévetkezetes leszel, Ha eleven vagy, mszdj kOvetkezetlennek lenned — fejlédsz, valeozik a vilag, uj vidékekre dramlik a folyd, ‘Tegnap egy sivatagon haladt at a folyé, ma pedig egy erdén; ami egé- sien mas. A tegnap tapasztalata nem wilhat drdkre a meghatdrozdsodda; maskiilénben meghaltil tegnap. Képesnek kell lenned egyiite haladni az idével. Folyamatta kell valni, soserm szabad dologgd szilardulni. Ez az in- telligencia, Mitél lesznek az emberek ostobak? A misztikusok létrahoz hasonlitjik az embert. A létrat két dologra lehet haszndlni: mehetsz rajta felfelé vagy lefelé. Haszndlhatod ugyanazt a lente mindkéc célra, csak az ir4nyod valtozik. A létra ugyanaz, az ered- meény azonban egészen mas lesz, Az ember létra mennyorszdg és pokol kéziet, Exére torténik, hogy csupiin az ember az, aki clfojt, aki manipulal, aki gyilkol, aki megprébalja lepydzni a cermészec Gncdrvényii drambisdt. Csupdn az emberi lények os- tolik — mégpedig azére, merc buddhava lehetnek. Az emberi lényeknek intelligencidjuk van, azért lehetnek ostobak, Az ostobasig nem aze jelenti, hogy hidnyzik az incelligencia, mindéssve azt, hogy nem haszndlod. Ha tiem lenne intelligencia, nem nevezhetnéd ostobanak az emberi lényeker. Mem nevezhetsz hiilyének egy sziklac — a szikla az szikla, esetében nem mertil fel az oscobasdg kérdése. Ax embereker viszont ostobinak neverhe- ted, mert az 6 esetiikben ott a remény, a csodiilaros fény egy sugara. Az (\ esetiikben nyilik egy ajté a vilnan felé. Az ember cilléphet Gnmagin, mégsem teszi — ebben rejlik ostobasdga. Fejlédhetne, de nem fejladik, ra- jaszkodik az éreclenség minden fajtdjdhoz - ebben rejlik ostobasiga. Egy- re csak a miltban él, amely nincs tabbé — ebben rejlik ostobasdga. Vagy kivetie a javébe, amely még nincs - akkor cbben rejlik ostobasiga. A jelenben kell élni, mély szenvedellyel, hatalmas szeretettel, intenzitas- sal, éberséggel, az valik majd az intelligenciiddé, Ugyanaz az energia, ami fejjel lefelé ostobasdg, azt rendezd at, hasandld jal, és intelligencidva valik. Az intelligencia és az ostobasig nem ket kiilénbéz6 energia. A har- ménidban mikédé energia incelligencia, az cllentétekben miikdd6é osto- basa. Az ember lehet ostoba — de ezt ne tekintsd balszerencsének. A fel- sinen balszerencsének ldtszik, de magétte hatalmas dicsGség, csodalaros rapyogds rejtdzik, ami felfedezheté. 27A térsadalom azonban — az tigynevezect valldsok, az dllam, a témeg ~azt akarja, hogy ostoba légy. Senki sern akarja, hogy intellipens legyel, Atra kondiciondlnak, hogy ostoba maradj egész életedben, egyszertien azért, mert az astobak engedelmesek. Az intelligens ember a sajde feje sxerint gondolkodik; elkezd egyénné valni. Saja élecetr kezd elni, sajat életmédja lesz, a maga sajatos médjin kead ldeni, létezni, fejladni. Nem része tabbé a comegnek — nem cud része lenni. Maga magic kell hagy- nia a témeger, csak akkor képes a fejladésre. A tmeg pedig megsércédik; nem akarja, hogy barki robb lepyen az ,dtlagembernél” — intelligensebb, epyénibb, éberebb, kivonja magar a tomegpszicholégiabdl. Nem kényszerlthetsz egy buddha arra, hogy az ostobakat kdvesse, az ostobdék viszont sokan vannak ~ a vébbség: 99,9 szd4zalék. Oridsi hatal- muk van, az erdszak hatalma — amir be is vernek, ha szlikséges, A legerésebb a tulélé Ag emberi ery nehéz aren van, azon egyszerd oknal fogva, hogy [eee Bea | nem csupdn intelligens, de tiszedban is van ez- zel, Ez egyedi dolog az embernél — az 6 eldjoga, | kivdltsdga, dicsésége —, de nagyon kiénnyen a | szenvedését is okezharja, Az ember tudataban | van az intelligencidjinak. Ez a tudatossdg el- | hozza a maga problémdir. Az elsé probléma, | hogy egdr teremt. | Ego nem létezik cgupin az emberi lények- | ben, és névekedésnek indul a gyerek ndvekedé- sével epgytitt, A sziilék, az iskoldék, a féiskaldk, az egyecemek mind eldsegitik az ego erdsddésér, | egyszerden azért, mert az embernek évszazada- kon at kiizdenie kellere a wilélésére, és rdgaiile ez | az elv; mély, Gncudatlan kondiciondlassd valt, 3 hogy az élet harcdaban kizdrdlag az erés ego ma- J radhat fenn. A tudésok pedig még meggyd26b- 28 lt teteék mindezt a ,legalkalmasabb fennmaraddsdnak” elméletével. A mi \iorliroltsagunk éppen abban rejlik, hogy minden pyereknek segitiink eyyre erdésebbé és erdésebbé cenni az eg6jat — ebbal ered a probléma. Ahogy megerésédik az ego, lassanként kérbeveszi az intelligencidt, iloir egy sri, sGtét réteg, Az incelligencia fény, az ego viszonc sotétsdég. Az intelligencia nagyon finom, az ego napyon kemény. Az intelligencia olyan, mint a rézsa, az ego olyan, mint a szikla. Es ha életben akarsz maradni, wet mondjdk - az digynevezett tekintélyek —, hogy sziklakeménnyé kell vilnod, erdssé, sebezhetetlenné. Fellegvarrd kell lenned, zart fellegvarra, hogy ne tamadhassanak meg kiviilrél. Athatolhacaclanna kell valnod. De akkor bezdrulsz. Haldokolni kezdesz, logalabbis, ami az intelligen- vildat illeti, mert annak nyilt égre van sziiksége, szélre, levegdre és Napra whhoz, hogy fejlédjan, terjeszkedjen és aramoljon. Sziintelen dramlast igé- nyel az életben maraddsa; ha megall, lassanként halott jelenséggé valik. Mi, felnéerck vagyunk azok, akik nem engedjiik a gyerekeknek, hogy incelligensek maradjanak. Elészér is azért, mert ha incelligensek marad- nuk, sebezherdek lesenek, finomak, nyicottak. Eszreveszik a szimtalan humissagot a tarsadalomban — az dllamban, az egyhazban, az oktatasi rendszerben, Lazaddva valnak, Egyének lesenek; nem lesz konnyti korla- tok kivé kényszeriteni éker. Osszecirheted ket, de nem tudsz rabszolgde csindlni beléliik. Elpusetithated éket, de kompromisszumot nem kény- jerithetsz ki beldliik. Az incelligencia bizonyos értelemben egészen lagy, olyan, akar a rézsa, misréset azonban megvan a maga ereje, De cz az er finom, nem durva. Mert a lazadds, a meg nem alkuvds ereje. Az epyén készen dll a halalra, késeen all a szenvedésre, de nem hajlandé eladii a lelkeér, A tirsadalom azonban rabszolgdkac igényel; robotként, gépként muiké- (lé emberekre van sziiksége. Nem embereket akar, hanem gépeker, Ezért ird- nyul az epész nevelretés az ego megerdsitésére. Kettds odlt valosit meg: eld- wir is, agt az éreést bigtositja, hogy az illevd most mar helyt cud dllni az élec jwreiban; mdsodsaor pedig az dsszes befektetett erdekeleség ofljde szolpilja. Kizsikmanyolharjak az embert; felhasznalhacjalca sajdt céljaik eszkézéiil. Ezért forog az egész oktatdsi rendszer az ,ambicié” elmélete kériil; umbiciézussagot teremt, Az ambiciézussdg nem mas, mint ego. ,Légy az 29elsd, légy a leghiresebb, Lépy miniszterelndk vagy elndk, Szereze vilaghir- nevet, hagyj nyomot a térténelemben.” Nem arra tanit, hogy ¢lj tocdlisan. Nem arra tanit, hogy szeress tordlisan, Nem arra tanit, hogy elegdnsan élj, hanem arra: hogyan zdkmanyolj ki mdsokat a sajde céljaid elérése miace. Es aze gondoljuk, hogy azok jarnak sikerrel, akik ,okosak”. Pedig csupdn seamitaak, de mi okesnak neveaziik dket, Nem intelligens emberek, Az intelligens ember sosem hasenal eszkézkéne egy masik embert; sokkal tnleibb tisateli embertarsaic. Képes meglétni, hogy minden egyen- lo. Ipen, latja a ktilénbségeket is, de a kilénbségek nem szimitanak az egyenliség tekintetében. Meérheretlen tiszteleter érez masok szabadsdga irine — képtelen arta, hogy kizsdkmanyolja, térgyakkd alacsonyitsa, netin ugrodeszkinak hasznalja oket az elsobbség absurd vagyinak beteljesicése céljabal, Ezért dolgozunk a gyerekek kondiciondlasan. Am mielétt megindul a kondiciondldsuk — mérhetetleniil intelligen- sck a gyerekek, Eze mondjaa Buddha, Lao-ce, Jézus és az Gsszes megyild- gosodott, Jézus igy beszél: Hacsak nem vagy olyan, akdr egy kisgyermek, nincs szdrmodra remény, Es age is mondja: Hacsak nem valsz olyannd, mint a kiesi gyermekek, nem léphetsz be isteni kirélységomba. Ujra és tijra elismétli egyik leghiresebb kijelentését: Aldottak azok, akik utolsdk ebben a vilagban, mere dk lesznek az clsdk az én isteni kirdlysdgomban. Ambiciéneélkiiliségec tanit — lépy az utolsé. Age mondja: Aldotrak a sze- lidek, mere dvék az Isten orszdga — a seelldek, ax aldzatosak, azok, akik a sor végén dllnak, Termeészetes vole, teljesen termeészetes, hogy a tarsada- lom, amelyben satilerect, ellene fordult, hiszen éppen az ambicidzussdguk gydkereic rombolea, ‘Tudnivalé, hogy a zsidok nagyon ambiciézus emberek volrak, olyan- nyira, hogy évszdzadokon dt — minden veszély ellenére — megdrizték azt a hittiket az elméjikben, hogy k Isten kivdlasztottjai. Ezeregy sorscsapas érce Gkec eme ostoba eszme miact; ha el tudjak dobni, jobban elfogadjak oket a viligban, De nem tudjak eldobni —az egész egdjuk ebben gyiikere- zik. Az 6 egdjuk egy nagyon ési ego, legaliabb haromezer éves. Mazes ota hordjdk magukban az esamét, hogy Gk Isten kivalaszeortjai. Erre itt jon ez az ember, aki azte mondja: ,,Légy az utolsd!” Elsdknek kellene Ienniiik, erre &: ,,Légy aldzatos és szelid!"” De hat mi vagyunk a kivdlasztottak! Ha 30 ilizatosak és szelidek vagyunk, akkor a nem kivalasztottak lesznck az el- wik! Mert a zsidok ¢ vilagi emberek; nem sokat torédnek a mdsvildggal. whi ismeri a masvilagot? Azt mondja ez az ember: »Ha itt te vagy az utol- id, az elsd leszel isteni kirilysigomban.« De hol van az isteni kirdlysigod? lalin csak egy filkeid, talin esak egy dlom.” Jézus dlmodozénak tinik, leginkibb egy kéltének. De a asiddsdg ilapjait rombelja. Nem tudnak megbocsdtani neki; még mindig nem bo- emitotrak meg, Még mindig magukban hordjak az eszmét: ,mi vagyunk u kivilasetottak”. Sokat szenvedcek miatra; minél cobber szenvednek érte, andl erdsebbé valik az esame — mert ha szenvedéssel keriilsz szembe, eqyre egoistabba, sziklaszertbbé kell valnod, hogy harcolni, kiizdeni tudj, hogy senki ne pusztithasson el, De egyittal nagyon be is zarultak, jézus egy rést teremtett sedmukra; bk visszautasitottdk, Azc mondta nekik, hogy jéjjenck ki a nyile ég felé. Azt mondta, legyenek hétkéz- hipiak: ,Dobjdtok el ezta képtelenséger, hogy kiiliinlegesnek kell lenni.” Ha hallgartak volna Jéausra, az egéss torténelmiik mas lett volna, de nem tehették. A hinduk ugyanilyen okbél nem hallgarcak a Buddhara — a hinduk li wet az eszmeék hordozzik magukban, hogy dk a legszentebh emberck a viligon, és az 4 féldjiik a legszentebb fold, Még az istenek is az uran sd- virognak, hogy Indidban satilessenck! Egyetlen mas orszdg sem annyira went, Es a Buddha azt mondea: ,,Ez mind badarsde!” El kellete utast- tiniuk, Kihajitorrak a buddhizmust Indiébdl, Egyetlen tirsadalom sem tudja tolerdlni az olyan embereket, akik megmondjak az igazsdpor, mert olyanok, mintha a dolgok legalapvetobb szerkezetét szabotdlndk, Am ma mdr ott carcunk, hogy ki kell mondani; eleget szenvedtiink, ‘verte a vildgon a legktilénbéazdbb médokon sokat szenvedrek az embe- fok, exére ict az idé vetni egy pillantast a térténelemre, annak minden onobasdgara és nevetségességére, azutin eldobni ezeknek az egoista sé- ridilenak még a gondolarat is. Vipyeld a kiseyerekeket, és latni fogod intelligencidjukat. Az igaz, hogy nines napy cuddsuk. Ha nagy tuddst varsz cdliik, akkor nem fogod intel- ligensnek goncolni Sket. Ha informaciéfiiggd kérdéseket teszel fel ne- 31kik, nem fognak intelligensnek tiinni. De kérdezz tliik igezi kérdéseket, amelyeknek semmi kézik az informacidkhoz, amelyek természetes va- laszt kivannak, és akkor létni fogod, hogy sokkal incelligensebbek ndlad, Persze az egod nem engedi, hogy eat a tényt elfogadd, de ha el cudod fogadni, az hatalmas segicséget jelent. Segiteni fog neked, és segiteni fog a pyermekeidnek, mert ha képes vagy meghitni az intelligencidjukar, sokat tanulhatsz céliik. Bar a tirsadalom lerombolja az intelligenciddar, nem cudja teljesen elpusztitani; csupdn szimtalan informacidréteggel fedi cl. A meditacié pedig Gey mikédik, hogy mélyebbre visz Gnmagadban. A mediticio egy médszer arra, hogy leass a sajat lényedben addig a pontig, amikor eljutsz a sajat incelligencidd élé vizéhez, amikor felfedezed a sajdt intelligenciad forrdsait, Amikor ujra felfedezed a gyermekeder, amikor djjasziiletsz, ak- kor — csupin akkor fogod megérteni, miért hangstilyoztak a buddhak tijea meg fijra, hogy a gyermekek igazdn incelligensck. Keadd el figyelni a gyerekeket, a mondanivaldjukat — ne a feleletei- ket, hancm a mondanivaldjukat, Ne tegyél fel nekik ostoba kérdéscker, kdzvetlen dolgokar kérdezz, amelyeck nem informacioktal figgenck, és fgyeld meg, mia mondanivaléjuk arral. Az anya a kis Pecrdt dltdztette, aki eqy zstirra készlilt. Amikor végzett a fésiiléssel, kieqyenesitette az inggallérjat és Igy szdlt: - Menj, kis- fiam! Erezd jol magad... és viselkedj rendesen! — Ugyan mar, mama! — legyintett Pedro, — Dantsd el, kérlek, mi- eldtt elmeqyek, hogy melyiket akarod igazan! Erted a lényeget? A gyerek valasza mérhetetleniil ére¢kes. Azt mondja: aDdnesd el, kérlek, mieldce elmegyek, hogy melyiker akarod igazin! Ha megengeded, hogy jol érezzem magam, nem tudok viselkedni; ha azt aka- rod, hogy viselkedjek, akkor nem tudom jél érezni magam.” A gyerek nagyon tiszcdn hitja az ellentmonddst; ami az anya szimdra taldn nem volt nyilvanvald, 32 Eqy jarékelé megkérdez egy kisfilit: — Fiam, meg tudnad mondanii, mennyi az ide? — Igen, persze — feleli a fil -, de minek az nnek? Uoyis folyton valtozik| lj kdzlekedési tablat helyeznek el az iskola eldtt. Az all rajta: , Vezes- sen lassan! Ne dljdn diakot!" A kévetkezd nap uj felirat kertil ala, gyerekirassal odatirkalva: »arja meg a tanart!" A kis Pierino hatalmas mosollyal az arcan érkezik haza az iskolabal, - 0, dragam, nagyon boldognak latszol. Ezek szerint szereted az is- kolat, igaz? ~ Ne beszélj butasdgokat, anya — feleli a fil. — Ne keverd dssze az odamenést a hazajovetellel! Az apa tirténeteket meseél a fiainak a nappaliban vacsora utan: ~ A dédnagyapam kizddtt a Rosak ellen Brazie-ban, a bacsikam részt vett a német csaszar elleni haboruban, a nagyapam harcalt a spanyol polgarhaboruban a koztarsasagiak ellen, az apam pedig a masodik vilaghabortiban a németes ellen. Mire a legkisebb fig megjegyzi: — Valami baj lehet ezzel a csaladdal, Senkivel nem tudnak eqyiltt élni! Kiizdelem a hatékonysagért Meg fogsz lepddni, ha megtudod: az iskoldid, a foiskolaid, az epyete- nel valdjdban nem azért léreznek, hogy segitsenek intelligensaé valnod hem, cgydlraldn nem. En tagja voltam egyctemeknek didkként, majd hésdbb professzorként sok éven dt, Ismerem az oktacdsi rendszerek leg- held szerkezetét. Nem arra térekszik, hogy intelligencidt teremtsen az mnberekben, Persze harékonysdgot szeretne reremreni — de a harékonysdg 33nem intelligencia, mert gépies dolog. Egy sziamitégép lehet nagyon haté- kony, de incelligens nem. Sohase gondolel, hogy az intelligencia és a hatdkonysig egymis szino- nimaja. Az intelligencia egészen mds jelenség. A harékonysdg nem inrel- ligencia, hanem gépies szakértelem. Az egyetemek arra térekszenck, hogy hatékonysdgot teremtsenek, amelynek révén jobb hivatalnok lehetsz, jobb biirokrata, jobb menedzser, Az intelligencia teremtése nem érdekli dket — valdjaban egyenesen ellenzik. Az oktatasi rendszerek egész felépit- ménye — szerte a vilagon — arra irényul, hogy egyre alkalmasabba tegyen kiilinbézd informdcidk memorizalasara. A memdcia egy abiokomputer". Az intellipencia epészen mis jelenség, Meditdcidbél sziiletik, ldzaddsbdél, nem a meméridbdl. A vizsgiid azon- ban kizdrdlag a meméridddal foglalkoznak. Akinek jobb a meméridja, azt tekintik intelligensebbnek, De szdmealanszor megesik, hogy ostoba em- berek kictiné memodridval rendelkeznek, incelligens emberek pedig nem alyan jak e céren, Thomas Edison nem volt til kivalé ¢ téren. Tabb szdz tudomanyos szerkezetet talalt fel; senki elétte nem calle fel annyi mindent, Csupan a taldlmdnyainak szima Gumagiban, mar az is dridsi, stince hiheretlen, Talin nem is vagy cudatiban, hogy Edison talalmanyait hasznalod nap mint nap: a pramofonlemezt, a rddiét, az elektromos izzélampdc, a han- gosbeszélét — mindezek a dolgok egyetlen személy, Edison krearivitd- sdnak eredményei. A meméridja azonban pyatra volt, nagyon hidnyos, olyannyira, hogy egyszer még a sajdt nevér is elfelejtette, ami azrin ipgazin nehéz dolog! A sajat neveder elfelejreni szincte lehetedlen. Ha el tudod fe- lejteni a neveder, akkor barmit elfelejthetsz. Sikeriilt véghezvinnie a leg- valdszintitlenebb tetret. Az elsé vilaghabortiban eldsz6r vezették be a jegyrendszert Ameriled- ban, és 6 sorban alle, hogy megkapja az élelmiszerjegyét. Lassanként epyre kézelebb juroct az ablakhoz, Vépiil az eldce lévé is clvozort, és az 6 nevér szlitortdk: "Thomas Alva Edison!” © pedig kériilnézett, mintha valaki mast szolitandnak; ide-oda nézett a sorban... Yalaki felismerte, és odaszélr neki: 34 ~ Amennyire én tudom, én Thomas Alva Edison, Miért tekinget ide- oat Edison felkidltact: = |gaza van! Teljesen elfelejtettem! Exer készinet, hogy emlékezte- tett. Igen, én vagyok Thomas Alva Edison. A feleségének kellett mindent rendben tartania, mert a szobdjdban brokké hacalmas volt a atirzavar — cobb ezer papit, kuracasi feljegyzés —, és ha meg akart taldlni valamic, napokba telt, mire rajott, hol van. Mindig mindene elfelejrere. Megesett, hogy feltalalt valamit, majd ajra nekilatoct ugyanazon dolgozni. A felesége figyelmeztette: - Mar megtetted! Mar kine van a piacon! Paptreetliket tarrott mindenfelé, és leirta, ami eszébe jutoct, Azutan avok a cetlik is elkallddrak. A felesége azt mondogatta: — Jobban tennéd, ha jegyzetfizeter haszndlnal. Badlintect: — Milyen nagyszerd dtlet! Miért nem gondoltam ré soha? Akkor meg elvesztette az egész jegyzetfizetet! — Nézd meg, mi tértént, amikor megfogadram a tandcsodat! A papir- cetlikben legalabb egy jG volt — nem az dsszes veszett el, csak néha egy-ket jegyzet. Most minden feljegyzésem odavan! Albert Einstein nem volt jé meméridja ember. Sok vizsgin megbu- kot egyszeriien azért, mert semmit nem tudott megjegyezni, Minden eddigi és eljévendé kor legnagyobb matematikusa volt, de nem tudote megbirkézni kis pénzdsszegek dsszeszdmoldsdval, Ujra és djra kellerc szd- molnia, Egyszer buszon urazott. Adott valamennyi pénzt a kalauznak; megkapta a visszajarot, Megszdmolta egyszer, kétsaer, haromszor, és min- den alkalammal mds eredményt kapocr, ezért nekikitoct negyedszer is megszimolni, A kalauz nézce, majd megszdlitotca: — Mia gond? Nem ismeri a szimokar? Haéromszor megszAmolta, ¢s most negyedszer is nckilat! Nem tud pénzt szAmalni? Einstein azt felelte: — Igen, egy kicsit gyenge vagyok szdmeanbdl. 35Ez az ember, aki kidolgozta a Icheté legnagyszertibb marematikdt, képtelen vale kis pénziisszegeker megszdmolni, Bement a fiirdészobajaba,. és drdkig nem jéte ki, mert elfelejtetee, hal van, és hogy ki kellene jannie, Az egyik bardtom, dr. Ram Manohar Lohia elment hozza lacogardba, Azt mesélre; — Hat orc kellece varnom, mect bene volt a Rirddszobdban! A felesé-. ge epyre csak mentegetazoct: A flirdészobaban van, még mindig a flirdé- szobaban,” Megkérdeztem: ,De mit csindl ott?" A felesége aze mondeaz Ki tudja...? De ha megzavarjuk, nagyon megharagszik — dobdlni kead! Folyton elfelejti; ha bemegy, mindig ki is kellene jonni, Most meg kell varnunk, amig eldkeriil, Ha megéhezik, megszomjazik vagy ilyesmi, majd eszébe jut.” Dr. Lohia megkérdezte: — De hat mir esindl odabent? A felesége azt felelee: ~ Erre én is kivanesi vagyok mar sok-sok éve. Eleinte leselkedcrem a kuleslyukon at: mic miivel? Uldagélt a kadban, és szappanbuborékokdkcal jatszott! Amikor megkérdeztem téle: Mit esindlsz?", aze valaszolta: Ne zavarj, SOS€ Zavar] meg, mert a szappanbuborékokkal jdtseva fedeztem fel a relativitaselméletet. A szappanbuborékokkal jatszva érrectem meg, | hogyan tigul a Vildgegyetem, éppiigy, ahogy a | buborék, Folyamacosan tigul, és egy nap szée- | robban — akarcsak a szappanbuborék!” Ha yégignézel az évsedizadokon, tbb ezer zsenit fogse talélni rossz memdridval, ¢s tobb “| ezer csoddlatos meméridji embert szemer- an | nyi intelligencia nélkiil — mert a meméria és “| az intelligencia kiilénbazd forrdsbél erednek, A memoria az elme része — az intelligencia az elmenélkiiliség része, Az intelligencia a tuda- "| tossdgod réste, a meméria az agyadé. Az apyat | lehet edzeni — ezt teszik az egyetemek, Minden vizsgad a memériddat teszteli, nem az incelli- 36 yenciidat. Az egyetemek téves hatdst keleenck benned — mintha a memd- ilu lenne az intelligencia. Pedig nem. liv az egész oktatasi rendszer azére létezik, hogy elpusztitsa az intel- liyenciddat, vagy elvéritsen téle a meméria felé. A memdria hasznos, jraktikus. Az intelligencia veszélyes; nem hasandl a stares qudnak, nem lasendl a befekeerere érdekeknek. Az intelligens emberek mindig proble- jilsnak bizonyultak, pusztin az intelligencidjuk miact. Képtelenek fejet hujtani barmilyen ostobasag clétt, A mi tarsadalmunk azonban tele van lubonakkal, ostobasdgokkal — mindenféle képtelenség uralkodik a vallas jevében, a politika nevében, az irodalom, a miiveészerek nevében, Elfojtas és manipulalas Minden gyereket megzavarnak, eltéritenek, Ezért annyi az ostobasdg. Va- ldsigos csoda, hogy néhény ember ki tudott menekiilni ebbél a bértonbél « Buddha, Zarathusztra, Lao-ce, Jézus, Piichagorasz... nagyon kevesen. (Cyaknem lehereclen kimenckiilni ebbdl a bérténbél, mert mindentitt ort yan kdriiléttiink, és mar nagyon koran elkezdédik. Mar gyermekkorod- (| arra nevelnck, hogy fogoly légy — keresztény, hindu, mohamedan fo- yoly. Es ha egyhdzak, nemzetek, fajok foglya vagy, akkor cermészetes az eoiszak megjelendse, Epyetlen dllat sem olyan erdszakos, mint az ember. Az illatok is al- nek, de csupin akkor, amikor ¢hesek, maskiilénben nem. Az cmber az epyetlen dllac, aki élvezi a minden ok nélkiili gyilkolist, mincha az oles jnmagiban tidvés tevékenység lenne. Egy nap egy oroszlan és egy nyul l@pett be egy étterembe. Az igaz- gatd megddbbent; nem hitt a szemének. Hatalmas csend ereszkedett az étteremre. Sokan ettek, beszélgettek, csevegtek benn eldtte; most mindenki teljesen elnémult. Mi tarténik itt? Az igazgaté odarohant az Uj vendégekhez. Valahogyan sikeriilt odanydgnie a nylilnak: — Mit ohajt, uram? afA nyul kavet kért, Az igazgaté megkérdezte: — Es a baratja mit enne? A nyul elnevette magat, és igy felelt: — Gondalja, ha éhes lenne, én itt lennék? Nem tires a qyomra; maskilanben mar megette volna a reggelijét, és én sehol sem lennék! Csak akkor lehetlink egylitt, amikor nem éhes. Az oroszlin nem Gl, ha nem fires a gyomra. Csupan az ember gyilkol minden ok nélkiil, ostoba eszmékért. Ertheré —ha valaki ¢hes, akkor ért- heté. De Hirosima és Nagaszaki nem értheré — szdzezer embert megélni hérorn pere alatt mindéssze a gyilkolas puszta Srdméért. Azért tarténik ez, mert nem engedjiik kivirdgozni az ember intelli- pencidjat, Es mindannyiszor, ha megesett, hogy egy tirsadalomban némi szabadsdgot engedtek az intelligencidnak, az a tarsadalom gyengébb lett, mint a tébbi. India kétezer évig maradt rabszolga ktilinbdézd okokbal, ‘Az epyik ok a nagy forradalom volt, amit Krisna, Patandzsali, Szaraha, Mahavira, a Buddha hozoer el, Exek az emberek olyan hatalmas forradal- mat hoztak, olyan radikalis valtozist India tudatossigaban, hogy sok em- ber kiszabadult az ostobasag béklydibdl; hatalmas intelligencia szabadult fel. Ez pedig azt eredményezte, hogy az intelligens emberek felhagytak a gyilkoldssal, erdszakmentessé vdltak; nem voltak hajlandéak bevonul- nia hacseregbe, A buddhistak, dzsainak, brahminok nem vonultak be a seregbe, Ez volt a krém, a krém pedig nem volt hajlandé harcolni, Akkor nagyon ostoba orszdgok ¢s nagyon kGziinséges emberck — hunok, térd- kak, mogulok, akik minden lehetséges szempontbdl elmaradottabbak voltak — lerohantak az orszigot. Es mivel a fiatalabb generdcid legintelli- gensebbjeic nem érdekelre tobbé a gyilkolds és az erészak, nem volt ellen- illés, nem vole hare. Ezek az emberek meghéditottak az orszdgot — egy nagy orszdgot héditortak meg nagyon kicsi orszdgok, Kécezer évig maradt tabszolgasdeban India... Upyanez torténce Athénban. Szdkratész, Placon, Ariszcorelész, Piitha- gorasz, Hérakleirosz... ezek az emberek hatalmas intelligencidt szabadi- tottak fel, megteremtédétt a szabadsag, a szabad gondaolkodds légkire, Ez volt az egyik legcsoddlacosabb jelenség, ami valaha megesett a Faldan, de 38 astoba és korlatole emberek — barbitok — elpusztitottak. Eledint az egész pordg civilizacia, Meglatdsom szerint, hacsak nem hozunk létre egy vildgkormanyt, nem kaphat ceret az incelligencia. Eljate a viligkormdny ideje. Nines sziikség \ibbé nemzeti kormanyokra: azok a mile dolgai, az ostoba multunk ré- wel, Nines saiikség cabbé nemzerekre, csupdn egy viligkormanyra, Es ha |étrejin, teljesen mas mindségd lesz a vilag, Csikkenteni kell a hadseregeket, hiszen fel sem meriil a masok elleni hurc kérdése, Ma a vildg pénzének, vagyonanak, forrdsainak 70 szazaléka i haredszacba, a fegyverkezésbe keriil bele — 70 szazal¢k! Csupdn 30 sadzalék marcad mas célokra, Ez azt jelenti, hogy az ener- pink 70 szdzalékét ara forditjuk, hogy gyilkoljunk, erészakosak legyiink, puszcitsunk, A vildgkormany felrérlen sziikséglet az emberiség megmentés¢hez. Es a viligkormany mindsége teljesen mas lesz, nem lesz sziiksége dridsi had- seregekre; kis rendori egységek is elegendéek lesznek. Azok gondosked- nak mindenrdl, példaul a postarél, a vastitrdl, a repiilégépekral stb. — de nem rombolnak; az embereker szolgaljak. Es amint egyszer clelinnek a hadseregek a vilagbdl, hacalmas intelligencia szabadul fel — mert a hadse- reg pusztitja az intelligenciat. Besorozza a legegészségesebb embereket, és elpusetleja az elméjiiket, hiszen az igazi katona csak akkor sztilethet meg, lw az epyén tokéletesen pépiessé valik. Az ember ok nélkil dl, Inkdbb elfojrani prébal, mint megérceni, in- laibb manipuldlni, mint kapcsolédni, merc kapesolédni valakihez haral- mas megértést igényel. A manipulicié nem igényel megértést. Elfojtani konnyil, nagyon \tinnyti — bdrmelyik bolond képes rd. Ezére van, hogy ha elmész a kolas- torokba, mindenféle elfojtist és mindenféle bolondot megtalalsz ott ds- wegylilve. Még sosem calalkoztam intelligens szerzetessel vagy apdcaval; lw intelligensek, akkor nem lesznek tibbé szerzetesek és apdcik. Felhagy- nile ezzel az ostobasiggal, és kilépnek az ugynevezett valldsos bértiniik- hdl, Az elfojtdshoz azonban nincs sztikség bolesességre; csupan erds egdr iyényel, akkor lenyomhatsz mindenc a tudattalanba, De bérmit nyormsz el, azt késGbb djra és tijra el kell nyommod — és még akkor sem tudod scha 39kitér6ini. Egyre erdsebb és erdsebb lesz, ahogy Sregszel, mivel ce egyre gyengébb leszel. Az elnyomd gyengiil, az elnyomore viszont friss és fiatal marad, mert sosem haszndledik. A valddi probléma iddskorban jelenckezik, amikor lassanként feltér az elfojtis, és mindenféle cstinyasigot hoz létre, Az étezer évnyi elfoj- tas teremei az Gsszes neurdvisunkat, az Gsszes perverzidnkac. Fojesd el a szexet, és meg szexudlisabba valsz; az epész dletedet szex szinezi majd. Mindenrdél a szexualitas jut majd eszedbe, semmi més. Fojtsd el a szexet,. és megsziiletik a prostiticid csiinya intézménye, kénytelen megsziiletni, Minél tibb az elfojtds egy tarsadalomban, annal cibb prostitudltat taldlsz benne; az ariny mindig ugyanaz, Megszamolhatod az apdcdkat és szer- zeteseket, és a szdmuk alapjdén megtudod, hdny férh és ni prostitudle talalhacd az orszagban. Pontosan azonos lesz a seimuk, mert a természec megérai az egyenstilyt. Es a perverzidk,., mivel a szexudlis energia utat tall magdnak, megralalja a maga titjdt. Vagy neurdzist, vagy dlszentséget teremt, Mindketté beteg dllapot. A szegény neurotikussa valik, a gazdag pecig dlszencté, Azt mondjak, hogy amikor Mézes haragjiban désszetirce a Tizparan- csolat kotabldic, mindenki rohant, hogy szerezzen beléle egy darabot. ‘Természetesen a gazdagok és a politikusok jartak az élen. Megkapa- rintottak az Gsszes jG darabor, ilyen feliratokkal: ,légy hdzassdgciird”, ,ha- zudj”, ,lopj”. A szegényeknek és a tobbieknek csak ilyen darabok marad- tak: .ne legyél...”, one tégy...”, Az elfojras szdmitast sziil. Elvész beldled a hitelesség, elvész a termé- scetesség, a spontancitds. Elvész az ipausdg, Hazudni kezdesz mdsoknak, Onmagadnak. Utat raldlsz a hazugsigoknak, és folyamatosan hazudsz. Mert egyetlen hazugségot ezer masiknak kell védelmeznic, tamogatnia. Az engedetlenség btine Usy tartjdk, hogy amikor Henry Thoreau befejezte az egyetemet, Emer- son nagy estélyt rendezetr az esemény megiinneplésére. Aze mondra a részevevoknek: Nem azért rendeztem ezt az estélyt, mert Thoreau nagy 40 wuddst szerzett az egyetemen, hanem azért, mert vissea tudott jonni iw epyetemrdl tigy, hogy még mindig intelligens maradc. Nem sikeriilt az eyyetemnek elpuszticani az intelligenciajac. Magoulcortie ae Saison ezért ado ezt az escélyt! Tisztelem ezt a fiatalermbert | aton egyszerd ok miatt, hogy ki tudta vonni magde az oktatdsunk szdmité stracégiaja als.” | Az intelligencia egyszerten a valaszolas ké- jességéc jelenti, mivel az élet aramlas, Ebernek | kell lenned, ldtni, mit kdvetel céled, mi jelenei a kihivast a szitudciéban. Az intelligens ember a | 9 veitudciénak megfelelden cselekszik, az ostaba | 1 pedig elére gydrtort vilaszok alapjin. Johetnek wok a valaszok a Buddhatél, Krisztustél vagy | 452 Krisndtdl, 6 mindig ,szent iratokat” cipel maga je: ci a kdriil, Fel accdl, hogy sajdt magdra tamaszkod- | \z intel jon. Az intelligens ember a sajdt megérzéscire timaszkodik. Bizik a sajdt lényében, Szereci és | eS iiseteli Gnmagdt. Az unintelligens ember maso- | hat tisztel. Latod a lényeget — miért célja a befekeetett sedskoiek acacia te- remeeni? Mert kizdrélag ezen a madon juthatnak tisztelethez, Egyetlen saii- Ii sem akarja igazdn, hogy intelligens legyen a gyereke, mert akkor ldeadé lene és engedetlen. Az engedelmességet hatalmas erénykéne erdlretik rad pedig nern az, Eppen az intelligenciddac elpusztité alapveté okok egyike. En nem azt mondom, hogy légy engedetlen. EgyszerGen azt man- dom, hogy amikor engedelmességhez van kedved, légy engedelmes; ami- kor engedetlenséghez, légy igaz Gnmagadhoz. Csupan sajat magadnak tartozol szimadidssal, senki masnak. Az intelligens ember vallalja a kockazatot, Inkabb készen all a halalra, ininthogy kompromisszumoc késsin, Ugyanakkor fclesleges, lényegtelen dolgokére nem harcol — de a lényegi dolgok tekinretében nem fog enge- elmeskedni, Te azonban még a lényegi kérdésckben is engedelmeskedsz. Mi a te jnenhited? Egyszertien misoknak engedelmeskedsz, Mit tudsz te Isten- 41r5l? Egyszerdien engedel meskedsz; a sziileidet kéveted, akik az 4 sziileiker kaverték, A sziildl driilmek az unintelligens gyerekeknek, mert hallgatnak rdjuk — Aénytelenek hallgacni. A gyerekek egyvalamit gyorsan megértenek: bdrmit tesenek, az elkertilherecleniil rossz lesz, ezért jobban ceszik, ha hallgatnak a sziileik tandesdra. Everedek éta minden cirsadalom azt mondogatja a gyerekeknek: stiszteld a sziileidet", mere félnek a gyerekekrdl — eléfordulhar, hogy nem tisacelik Gkec. En nem azt mondom, hogy légy tissteletlen a sziileiddel, Egyszertien azt mondom, hogy elészir Snmagadat kell tisztelned, Abbél szlilethet meg a sziileid, a tanaraid — a mindenki mds irdnti érz¢és. De ha nem tiszreled ®nmagad, a masok irdnei tisteleted is hamis lesz; mélyen alatta ott rejtézik a gyillélet. Minden gyerek gyiléli a sziileit... mélyen beliil aze érzik: a szlileim az ellenségeim”. Lacjék, hogyan nyomoritjak meg az intelligenciajukac. — Ne aggddjon —felelte mosolycgva az Srmester. — Jdjjan yissza, és adok egy masikat! Aw élet egy esoddlacas ucazas, mere a sziintclen tanulds és felfedezés folya- imaca, Minden pillanat izgalmas, mert minden pillanatban egy uj ajcdc nyitsa ki, egy Gj rejeéllyel keriilsz kapcsolatha, A szavak értelmezése megviltozout: a nevelés eredetileg a tanulds fo- lyamatae jelencette. De prosticudlddott a s2d, Ma a newelés szd fegyelme- ist, engedelmességet jelenc. Az egése vildgot cserkésztaborra alaktortak. Mugasan fent van valaki, aki mindent tud — neked nem kell tanulnod, ininddssze engedelmeskedned, A mevelés szd jelentésée épp az ellentérere inddesicoreals, A tanulds automatikusan magaban foglalja a kételkedést, a kérdexést, s wkeptikussdgor, a kivancsisdgot ~ de a hitet semmiképpen sem, a hive sovem tanul. Mégis tab ezer éve (gy haszndljak a szot. Es nem esupdn Egy este, miutan két gyermekét lefektette, a fiatal anya ataltdzatt, elnyiitt polét és régi nadraget huzott, majd nekilatott hajat mosni. A samponozas alatt hallotta, hogy a gyerekek egyre vadabbak és hangosabbak. Befejezte a hajmosast, amilyen gyorsan ¢sak tudta, eqy nagy térilkdzét tekert a fejére, beviharzott a szobajukba, visszaterelte dket az agyba, és szigorlian megparancsolta, hogy maradjanak ott. Ahogy kilépett az ajtén, hallotta, ahogy a kétéves remegd hangon megkérdezi a ndvérét: — Ki volt ez? egy seér prostitudleak, hanem sokat. GynyGrii szavak cstinyulrak meg i befcktetett érdekek kez¢ben annyira, hogy mar el sem cudod kéepzelni oredeti jelentésiiket cobb ezer évnyi téves haszndlat utan. Act akarjak, hogy olyan fegyelmezect legyen mindenki, mint a had- peregben. Parancsot kapse, és meg kell tenned bérmic anélkiil, hogy rakér- eandl a miérere, Ez nem a tanulds ditja! Es mara kezdetekedl rarcénetcket piileetnek az emberek elmeéjére — példaul azt, hogy az els6 elkdverert bain wy engedetlenség volt, Addmot és Evdt az engedetlenségiik miatt tacék ki a Edenkertbél. libbezerféleképpen néztem mara dolgot, de nem ldtom, hogy Adam Ez az intelligencia! is (va barmilyen btine vagy baneetter elkéverect volna., Egyszertien csak De a carsadalom nem érdeklédik az intelligens emberek irant. Nem ér- jolfedezték a kérnyezetiiker, Oct dllsz egy kertben, ¢s nekildtsz felfedezni deklik a keresdk, csalkc a katondk. Katondkat akar teremteni. Upyanakkor, ha nem vagy ostoba, nem lehetsz j6 katona. Minél jobban belesiillyedsz az ostobasdgodba, annal jabb, legalabbis a katonasig szempontjabdl. ‘pyiimdlesdket és a virdgokat, mi eheté ¢s mi nem. Istené a feleldsség, mert 4 ciltotta el Skee a ker fatal. Rajuk mutatoe: Me kozelitsetek ehhez a ket fihoz. Az cgyik a bélesesség fija, a masik we brik életé.” Csak gondolj bele, ha te lennél Adam és Eva — nem ép- jen Isten kisértette dket, hogy odamenjenek? Raaddsul a bolesesség és az (ik Glee fai voltak — miérr ellenezné dket Isten? Ha valéban atya volna, Az utolsd katona készillt kiugrani a repilégépbdl, de panikba esett, megragadta az Grmesterét, és igy szdlt: ~ Mi tarténik, ha a masodik ejtéernydm sem nyilik ki? ski szeret téged, ramutathatoce volna, és azt mondja: Ez a fa mérgezd, 42 43ne egyél rdla.” Vagy: ,Ez a halal faja; ha eszel réla, meghalsz.” Ez a ke fa azonban tékéletesen rendben van! Egyél réluk, amennyit csak tud 2 merc bélesnek lenni és Grdk éleceel birni, cOkélecesen rendben van. Minden atya bélcsességer és Grok élecer akarna a gyermekének. oa az atydban, minctha semmi szereter nem lenne. Nem csu pan szeretet nines benne, de ahogy az 6rdég mondja Evanak: ,Eleilrort bennereker etrdl két farol. Tudod, miére? Azért, mert ha esztek réluk, epyenléek lesztek vele, 6 pedig féltékeny. Nem akarja, hogy istenivé valjatok. Nem aka a hogy istenné valjacok, tele bilesességgel és Grk dettel.” En nem létok az drdég érveléséhen semmi hibat. Tékéletesen igaza, van. Valdjdban 6 az emberiség els jdtevdje. Neélliile talén nem lect volna emberiség — nem lect volna Gautama Buddha, sem Kabir*, sem Krisztus, sem #arathusztra, sem Lao-ce. .. csupdn bélények és szamarak, mind ial vet ennének, elégedercen rdgesélnék a gyomot. Es Isten rendkiviil baldag lenne: nagyon engedelmesek a gyermckei! De ez az engedelmess¢g méreg, tisata méreg. Az érdagit kellene a vilég elsé forradalmaraként szimon tartani; az evoliicié, a bilesesség, az” érdk det tekintetében pedig az els emberkénc. Egyszerti parancskovetés Seerte a vildgon minden hadseregben emberek millidibél formalnak g& pet — persze olyan madszerrel, hogy nem lated at, mi cérténik, Nagyon kGevetett a metodikdjuk. Mi értelme annak, hogy tébb ezer ember menetel minden reggel pa- rancsokat koverve; Jobbra ar, balra dt, elére, hatra!” Minek zajlik ez az_ epész cirkusz? Rdadasul éveken dt. Aza célja, hogy elpusztitsa az intelligenciddat. Eveken dc folyamato- san engedelmeskedsz mindenféle ostoba, értelmetlen parancsnak, minden reggel és minden este ~ és nem szabad megkérdezned, miért. Egyszertien * Kabir az egyik legnagyohb kizépkori indiai misztikus é& koled, verseit a Mobel-cijas Rabindranath Tagore forditotta angolra. Magyarul is olvashatd: a Filose Kiadéndl jelent meg 2007-ben = a Seen 44 iey kell conned, megtenni a lehecé legtékeélere- whben; sziikségrelen megértened, miére. Es ha Ak ae sol vilaki keresztiilmegy egy ilyen tobbéves kikép- | geen, cecmészetes kévetkezmény, hogy nem hinlexi cbbé az okokae. A kérdezé: hozz4allas minden ies ce ilipkive. Abban a pillanatban, hogy felhagysz | TSB) ““MiSpiP® © w okok kérdezésével, felhagysz a fejlédéssel is, | OKOK eve leqalibbis az Intelligencia tckintetében. A masodik vildghdboruban tértent... Egy nyugalmazott katona harcolt az elsd vi- ‘Ente laghabordban, és kitiintették; bator ember tek volt, Agta csaknem huszondt év telt el, Egy Le kis tanyan gazdalkodott, csendesen elt. Epp a varosba tartott a tanyajard! eay kosdr tojassal, amikor né- hany ember egy étterembél, meré viccbél tréfat dztt a szegény Greg katonaval. Az eoyik férfi elkidltatta maqat: — Vigyazz! — mire az dreg eldobta a kosarat, és vigyazzallasha merevedett. Huszondt éy telt el a kiképzése ota, De beleivédott a csontjaba, a vérébe, a zsigereibe; a tudattalanjanak részévé valt. Teljesen elfelej- tette, mivel foglalatoskodott éppen — szinte automatikusan, géplesen tartent, Nagyon megharagudott, Az étteremben Uldk azonban igy gzdltak: — Nincs igazad, ha haragszol, mert jogunk van olyan szavakat kiabalni, amilyeneket akarunk. Ki mondta, hogy engedelmesked|? Azt felelte a katona: — Mar tdi késd, nem tudok dénteni arrd!, hogy engedelmesked- jem-e vagy sem. Az elmém day mUkddik, mint egy gép. Egyszeruien eltint az a huszondt év, A vigydez csupan a vigyazzallast jelenti. El- tortétek a tojasaimat, pedig szegeny ember vagyok... 45 an ie Aai 8 i ; Fi De ezt ceszik mindeniict a viligon. Es nem csupan ma; mar a kezderektdl arra képezik kia hadseregeket, hogy ne hasznaljak az intelligencidj cally hanem parancsokat kavessenck. Egyvalamit nagyon tisztdn kell latnod: parancsot teljesiteni és mege érteni valamic szépes ellentétben all czymdssal. Ha a megértés révén kie é etil az intelligencidcl, és ennek eredményeként teszcl valamir, nem kilo parancsot kévetsz; a sajat intelligenciddar kovered. Eszembe jut egy mdsik eset az elsé vilaghdboribdl. Berlinben beso. roztak a seregbe egy német logikaprofesszort. Sztikében volrak a katonde nak, ezért mindenkit felkértek 6nkéntesnek, aki fizikailag alkalmas vale ri. Ha ellenkezcek, kémyszeritették élcet, hogy bevonuljanak, Minden tar sadalom, minden nemezet, minden kuletira rermészecesnek veszi, hogy aa egyén lérezik érce, és nem fordicva. Azén szxememben épp az ellenkezdje a helyzet: a tarsadalom, a kultie ra, a nemzet Iétezik az egyénért. Minden mids feldldozhacd, csak az egyént nem lehet felldozni semmiért. Maga az egyéniség a ldtezés kivirdgedsa —nincs nila magasabb rendd. De egyetlen kultira, egyetlen térsadalom vagy civilizacié sem hajland6 elfogadni ezt az epyszerd igazsdgor, Kényszeritették a professzort, hogy Gnként jelentkezzen a seregbe. Age mondca: — Nem vagyok az az ember, aki harcolni tud. En vitdzni tudok, logikatandr vagyok. Ha sziikségiik van valakire, aki vitazik az ellenséggel, készen dllok ra, de a hare nem az én asztalom. Harcolni barbar dolog, De senki sem hallgatott ra, és végtil kivitték a pyakorlétérre. Meg- kerdédiice a kiképeés, age kidlrorea a parancsnok: — Balra &t! Mindenki balra fordult, a professzor azonban mozdulatlan marade. A parancsnokor kicsit nyugtalanitotta a dolog: — Miagond? Talan stiket ez az ember. Hangosabban kidltoct: — Most megine balra de! Mindenki ismét balra fordult, a professzor azonban nem mozdulr, mintha semmit sem hallott volna, Elére, hatra — elhangzott minden pa- rancs, és az emberck engedelmeskedrek. © azonban mozdulatlanul allt a helyén, 46 Hires professzor volt; még a paranesnok is ismerte, Nem lehetett ugy iinni vele, mine egy kézinséges katonaval, megkdvetelt egy bizonyos iineteletet. Amikor véget ért a gyakorlds, és mindenki visszarérc a kiindu- lini helyére, odament hozza a parancsnok, és megkérdezte: Van valami probléma a fillével? Nem hall jol? - Jél hallok — hangzotr a felelet. . De hat akkor — értetlenkedett a felettes — miért nem mozdult? Mi- éol nem kéverte az utasitasokat? Mi értelme lett volna? Ha ezutan a rengeteg elére-hatra, jobbra- hulra mozgas utdn végiil mindenkinek vissza kell térnie ugyanarra a hely- ie, mit nyernek vele? A parancsnok az felelte: . Ez nem nyereség kérdése, ez a kikepads! A professzor nem hagyta magat: ~ Nekem nincs sziikségem semmilyen kiképzésre, Visszajutnak \ipyanarra a helyre, miutdn elvégeztek mindenféle burasdgot, aminek jem Icom értelmét. Meg tudnd magyardzni nekem, miért forduljak bal- fi, és miére ne jobbra? A paranesnok csoddlkozott: . Kiilénds, egyetlen katona sem tesz fel ilyen kérdésekec. A professzor bolintatt: ~ Fn nem katona vagyok, hanem pro fesszor. Kényszeritettek ra, hopy iit legyek, de n nem kényszerithec arra, hogy az incelligenciémmal ellen- herd dolgokar tegyek, A parancsnok odament a feletteseihez: ~— Mir tegyek ezzel az emberrel? Megfertézheci a tobbicket is, mert mindenki never rajtam, és azt mondogarj4k: ,Professzor, nagyszertt volt!” Nem tudak mit kezdeni ezzel az emberrel, Kérdéseket tesz fel, minden egyes dolgot meg kell magyardznom: ,,Ha nem ¢rtem, ha az intelligen- cilim nem tamogatja, nem fogom megrenni.” A féparanecsnok igy szdle: ~ Ismerem ét. Nagyszerti logikatandr. Egész életében azon dolgozott, hogy mindent megkérddjelezzen. Majd én beszélek vele, ne nyugtalan- kodjon. a7Behivatta a tandrt az iradajaba: — Sajnalom, de semmic sem teheciink, Onc besorozral; az orszdgnal katondkra van saiiksége. Majd én adok maginak munkat, amivel nem lesznek nehézségei, és mdsoknak sem okoz vele gondot. Jdjjon velem a lepénységi kancinba. Odavitee a professzort, és ramutacoct egy nagy halom zéldborsdra. — Uljén le ide. Vilogassa a nagy borsészemeket az epyil oldalra és a kis szemeket a masikra. Egy ora malva visszajévak, és megnézem, hogy halad. Egy Gra milva visszajite. Ore iilt a professzor, és ort voltak a borsd= seemek is ugyanazon a helyen. Megkérdeate tole: — Miagond? Neki sem kezdete. A. professzor azt felelte: — Eldszdr és uroljdra mondom cel, azt akarom, hogy mindannyian megértsék: ha nem magyardzzdk el nekern, akkor minek valogassam szét a borsékat? On megsérti az intelligencidmat. Idiéta vagyok én, hogy ezeket a borsékat vdlogassam? Mi salikség ra? Azonkiviil mas problémak is vane | nak, Itt tildégélve arra gondolcam, esetleg sziikség lehet a szérvdlogardsuk- ra, de akkor mas kérdéseket is el kell dénteni: vannak napy borsdszemek és vannak kicsik, de akad seimes mas méretti is, Azok hova keriilnek? Nem adore erre vonatkozd eligazitast. Paranesok, fegyelem, demutatds — ezekec hasandljdk azok, akik ural- kodni akarnak fOlitted, akik a sajae seabdlyaikar akarjak dikealni, hogy terdltessék az eszméiket masok életétre. En az Ssszes ilyen embert stilyos biindzonek hivom, Rderdleecni az eseméiker valakire, masokra kényszeri- teni valami idedlt, valami sablone — erdszak, mera erdszak. Rombolas... Az elme — Pandora szelenceje KX ember elméje Panddéra szelencéje. Magaban foglalja az egész evoldcidt a leg- |_| ilacsonyabb rendii teremtménytdl a legmaga- | - wibb renddig, Mind egyiicr élnek egy idében bre we ember elméjében, mind kortarsak. Sz6 sincs we ai iila, hogy valami mult lenne, valami jelen, va- | limi jévé: az elme cekincerében minden ey | i idében van. Eze nayen VispoRn kell ata miert eel | zsene o linatizmus kérdése scsatbalnlai marad., (ie van benned az idiéta és a zseni is. Persze az idiéca sokkal erdsebb, inert hosszabb cércénelme van, a zseni viszont nagyon csendes, halk hang, Homeinitél Einsteinig terjedsz; és a probléma abban dll, hogy Homeini- hil van sokkal tabb benned, mint Albert Einsceinbal — aki csupan egy iipyon szerény kisebbség. Hiramiskéne képzeld el az ember clméjét. Az alap Homeinikbél épil lol, sok millié homeinista, és ahogy felfelé haladsz, egyre kevesebb az em- ler, A tetején nincsenck milliék, nincsenek millidrdok, csak néhany tucat aw esticson pedig taldn esak egyeclen ember van, De ne feledd, hogy Homeini és Einstein kozdtt nem mindségi ki- lWnbség van, csupdn mennyiségi, mivel Homeininek része Albert Eins- tela — és Albert Einstein talnyormd része is Homeini. Nemrégiben kiadedk az eredményét annak a vizsgdlatnak, melyet Al- hwrt Einstein agyan végeetek hdrom éven dc. Harom évig tartott csupdn inegszdmlalni az agysejtjcic. Sok millié sejt talalharé minden agyban, me- lyek kitlanféle specidlis munkikat végeznck: rendkivil csodilavos vilag ez. 49Maig nem ismert, miként miikédnek bizonyos sejtek bizonyos hely- zetekben, Egy bizonyos sejt gondolkodik, egy mdsik almodik, egy masik versel, egy midisik fest. Mia kiilénbség ezek kGzdtt a sejtesoporcok kozaut? Akémia és a fizioldgia tekincetében mind hasonléak; semmi kilénbség nem latszik kézdteiik. Meégis vannak, amelyek gondolkednak, amelyek fan- tézidlnak, vannak matematikusok és vannak flozofikusak, Egy egész vilag, Harom évig tartote Albert Einstein agysejtjeinek megszdmilalasa — az eredmény nagyon jelentés. Talaltak egy bizonyos sejtet az agydban —amelybdl 27 szdzalékkal tibb volt, mint egy dtlagos agyban. Annak a sejtnek egyetlen feladata van: etetni, tdplalni a gondolkods sejteker. Nines kéaverlen funkcidja, a gondolkods sejtck tipanyaga, Es ebbdl a tiplalé sejthdl 27 szdzalékkal nagyobb mennyiséget taldlrak, mint egy hétkdznapi dtlagemberben, Nos, a kilénbség mennyiségi, nem mindéségi: az a 27 sedzalékkal tobb sejt benned is kifejlédhec. Es miért csak 27? 270 szazalékkal tébb is ki- fejlédhee, hiszen jél ismert, elfogadore cény, hogyan alakulnak ki, A fehér egerekben mindenféle sejeet kifejleszeettek. Ha etibb jacékor adnak a fehér egérnck, néveszteni kezdi azokat a taplalé sejteket, mivel gondolkodnia kell. Ha beteszed egy labirintusba, és meg kell talalnia a kiutat — ha beteszed egy dobozba, amiben el van rejrve valahol az étel, és mindenféle utvesztdn dt kell megtaldlnia az ételhez vezetd ucat, adc em- lékeznic kell, milyen deon halade végig —, persec hogy megindul egyfajta gondolkodds, Es mineél tabbet gondolkodik, annal nagyobb szlksége lesz a taplalé sejtekre. A természct biztositja szdmodra azt, amire selikséged van. Barmivel rendelkezel, azt nem valamilyen isten vagy sors adta; a sziikségleted te- remeette, De akad egy dolog ebben az egész kutatdsban, ami nagyon mep- dabbenté és megrizd: Einstein és Homeini kozitt csupdn mennyiségi kiilénbség van. Es az a mennyiség sem valami kildnlegesség, létre [chet hozni: az Greg Homeininek csak el kell kezdenie sakkozni, karcydzni... Persze nem fogja megtenni, de ha clkezdene sakkozni, kartydzni meg cgyebeket, gondolkednia kellene hozza. A vallasok megolik ezt a taplalé sejtet, mert azt mondjak, hogy higgy. A hitazt jelenti: ne gondolkodj, ne jatasz eszmékkel. Ne probald sajat ma- 50 jd kitaldlni. Jézus mar megtaldlta, a Buddha ‘seh = A hit eet indr elmondea — miére vornéd magad feleslege- sen? Akkor persze nem fejlédik ki aza rész, ami insteinné teszi az embert: dtlagos maradsz. Az itlagessdg pedig az emberiség alagsorde jelenti. itsstesemekkel Ne Ezére nevezem én az ember elmdéjét Pandé- probald ‘sajat magad ra szelencéjének, Es mas okbdl is — mert bérmi kitalalni. Jews iintént az evolicidban, nyomot hagyott ben- mir megtalatta, ned. Még mindig félsz a sétéeséetdl — ez.a féle- -a Buddha mar lom feltchetden tébb millid évess semmi kize elmondta = mtert a modern vildghoz. ‘Tulajdonképpen egy olyan tornéd- magad helyen, mint New York, nehéz egy sdtéc sarkor -— feleslegesen? tlilni, mindent annyira kiviligitanak, Az em- Lo herek talan nincsenek megvilagosodva, de a helyek igen! Midére félink a sécétségedl? Hiszen a modern életben nem talalko- wl szembe ijeszté mddon a sdcétséggel. Ha epydlealdn caldlkozol vele, mindig nyugtaté, ellazité, megfiatalité. Ahelyett hogy félndl tale, inkabb eyyfajta szereteter kellene érezned iranca. De mar a sététség szeretetenck pondolata is absaurdnak etinik, Valahol mélyen a szivedben még mindig otea barlanglaké, aki féle a sététtal. A sGtérségrdl vald félelem azokbal az Wékbél ered, amikor még nem fedezték fel a cizgytijtas médszereit. Azok i sotétség napjai veltak, és a sdvér szince a gonosz szinonimajava valc. Mindeniitt sitétnek, feketének abrizoljdk a gonoszt, A sdtétség a halal wlnonimajava valt. A halalt mindeniitt feketének ébrazeljak, Az ok nagyon egyértelmd: miclétt az ember megtanulta, hogyan jyljthac tier, az éjszaka vole a legveszélyesebh iddszak. Ha ciléleél epy éjjele, valami napy dolgot cselekedtél, mert jszaka minden vadiallar ké- won allt, hogy rid tamadjon, Nem alhattal, ébren kellett maradned — a vidillacokedl valé félelem mar dnmagdban elegendé vole ahhoz, hogy ‘hten tartson. A sététben tamadtak, és az ember tehetetlen volt. Ipy valt a sdtétsée ponossed, rossed, a halal szinonimdjava. Esa félelem ilyan mélyen beleivedott a szivbe, hogy maig ott maradt, amikor a sdtéc- oy mir celjes dtalakuldson menc keresztiil.., Nem timadnak benne vad- ilitok, nem hoz semmilyen gonoszt, sem halalt. Csupdn nyugtaté alvast 51eee hoz, elviszi a nap minden firadesdgat; megine flaralld, clevenné tesz, feltal energiaval, felkészit a masnap felkelé Nappal valé taldlkozdsra. Am a félel miink mégis ugyanaz maradc, Es ugyanez a helyzet minden mdssal is. A miltban — az egész evaliicid folyaman — az embernek valamilyen csoporthoz, szervezethez, tirsadalomhoz, térzshéz kellett tartoznia, eay- szertien azért, mert egyediil annyira teheretlen volt. Egyediil az cpész va donban —nehéz leheretc szembenézni vele, Egytict egy tameggel, nagyobb védelemben, nagyobb biztonsighan érezted magad. Nem szabad elfelejrened, hogy az ember a legeyengébb és legrehe- tetlenebb allat a viligon, és éppen a tehetctlensége, a pyengesége miatt fejladét ki az egész civilizicié és kulttira. Telit ne cekintsd 4raknaky’ nagyseertinek bizonyult, a legnagyszertibbnek, alddsosnak. Az oroszldno nem tudnak tarsadalmat létrchozni, az oroszlinok nem tudnak kultdrat teremteni, mert nincs sziikségiik csoportra. Egyediil is elég erdsck. A jue hok csoportban mozognak; az oroszlénok nem. Minden epyes oroszlin-— nak megvan a maga teriilete. Sajitos médszerrel rendelkeznek a veriiletiik- megieldlésére, Minden allatnak van ilyen teriilete — megjeldlnek egy bi- zonyos tészt, aminck a szaga figyelmezteti a tbbieket, hogy ez a hardr- vonal, a kerités. Azon kiviil minden rendben; de egyetlen lépés a ceriilet belsejébe, és ore a veszely, Az oroszlinok szeretnek egyediil lenni, mégpedig egyszertien azért, mert bdrmilyen cllenséggel szemben megalljak a helytiket. Na mdrmost, ha az emberre gondolsz.,. a teste nem olyan erds, mint egy dllaté. A kdr- mei nem olyan erdsck, hogy mindissze azokkal meg cudjon alni bar- milyen dllacot, A fogai nem olyan crések, hogy meg tudja enni a sajét kezével megalr dllac nyers hiisit. A kezével sem cud lni, és a nyers hist sem tudja megenni kézvetleniil a fogaval. A lébai is gyengébbek, mint a tébbi dllacé. Nem tud tigy szaladni, mint egy 16 vagy kutya, vagy bika, farkas, szarvas — egy nagy senki! Jé, hogy ezek az dllatok nem vesznek résat az. olimpiai versenyeken; akkor a nagy futdid igen butdn festenének. Nem tudsz fardl Fira ugeilni, mint a majmok. Ok egyik firél a mdsilera ugrdlnak mérféldeken ar; nern kell kézben érinteniiik a faldet, Még egy majommal sem tudsz megkiizdeni, 52 1 kell fogadni, hogy az ember a leggyengébb dllat a Féldon, Ezen slupsrik az egész viselkedése, clkdtelezertsége, csoportosulasa, Reészéve bell vilnia valami néla nagyobbnak; csak akker érzi biztonsdgban mage. fel kellect talélnia mindenféle fegyvercket, Egyetlen allat sem bajlé- low fegyverek feltaldldsival, Felesleges: elegendé a keztik, a manesuk, a loguk, a kérmitk. Az embernck a legkorabbi idékeél fegyvereket kellete ielralalnia — elészir kdbdl keésziileck, sziklabél, majd lassan fémekbal. Az- yuin be kellett ismernie, hogy még fegyverrel a kezében sem harcolhat eyy oroszlannal vagy més dilartal kdzveclen kézelrdl. Ki kellete taldlnia a nyilar — ami tavolbél 16 —, met a kézelség veszélyt rejrett. Lehet fepyve- ved, de nem sok haszndt veszed egy elefinttal szemben. Felkap a fegyve- weddel egyiier, és elhajit egy kilométerre. Szitkségess¢ vale, hogy valami- lyen madon a tivolbél Iehessen léni, fay jucottunk el az acomfegyverekig. Most mdr teljesen kimarad be- le az ember; csak megnyomsz egy gombot, és a rakéca 16, Azt sem kell wudnad, hol a rakéta; beprogramozott pdlydjan halad, Eléri a Kremlt vagy i Eehér Hizat; bele van épitve a programba, Nem szimit, ki nyomja meg a gombot; kilométerekre lehet téle, Kilomeéterekre kell lennie tle, hiszen végsd soron az ember nem a pipa, tévedhet: visszatithernck a dalgok. A cakérdk taln valahol Texasban vannak, a gombok pedig, a kapesoldk tilin valahol a Fehér Hazban, Az ember tdvolsdgot teremtett dnmaga és az ellensége kéz6et, majd vépiil tavolsdgot kellete teremcenic nmaga és a fegyver kézGce is, mere nul veszélyess¢ vale a fegyver. Kézelben tartani felesleges kockdzacvallalis. De minden nagyon logikus médon fejlédice. Az ember lett a gydztes minden 4llac felett, Csake ebben az értelemben mondhaté: ,Aldottak a srelidek, mert dk Srdklik a foldi kirdlysdgoc." Csupan ebben az értelem- ben drdklik, semmilyen mds, spiritudlis értelemben nem, Bebizonyitotta ag erejér az emberi pyengeség. Gondolkodnia kellett, megoldania dolgokat. Rengeteg prabléma volt, és nem akade természetes utja a megoldas kerestsének — ezért jéte a gon- dolkodés. A gondolkodas egyszerticn azt jelenci, hogy szembekeriileél egy problémaval, de a természet nem adta meg hozza a kulcsot. Minden dllat rendelkezik kulcsokkal. Sosem keriilnek szembe semmilyen probléméval. 53Mindannyiszor, ha szembe kell szallniuk vala- mivel, pontosan cudjak, mic kell renniiik; exert nem fejlddile ki benniik a gondolkodas. Az em- ber ott maradt megolddsok nélkiil, mikézben e Mindannyiszor, haaz allatoknak : szembe kell eat | walt gondoalkodni. Gondolkodé sejrjei az évmillidk alate egy- re harékonyabha és hatékonyabba valtak, De az | ut sorin mindentéle port, mindenféle félelmet pylijroret Gssze, das. Az Szlikséges volt, nem Iehetett elkertilni; a baj avtar | csak az, hogy az azidé mar elmult, végigrmentél a1 | azon az titon, a per azonban ott marad rad ta- . | padva. Ma mar lehetne epyediil az ember, Ma mar nines sziiksége rd, hogy fanatikus elkdtelezettje | legyen valamilyen vallasi csoportnak, valami- _solt gon idolkodat_ I lyen politikai ideolégianak, keresarénységnek, hinduizmusnak, mohamedanizmusnak, kommunizmusnak, fasizmus- nak — felesleges. De a tabbséget idiétik alkorjak, Folyamatosan wjra- és ijraélik a mulrjukac. Ugy cartjék, hogy a térténelem ismétli Gnmagar ~ ez igaz az emberiség 99 szdzaldkde illetGen; nem Icher maskénc. Ismeételnie kell Gnmagét, mert ezck az embereck cagaszkodnak a milejukhoz, ugyan- azokat a dolgokar teszik tijra és djra. Csopertokba gytilnek — amic elkGrelezetten kell tennitik, mdskiilanben miért villalné a csoport a cészvételed terhéd? Fizetned kell valamit cserében, Miért bajlddna a csoport a te biztonsdgoddal? Tenned kell valamit éreiik — ez a te elkdtelezettséged, Azt mondod: ,,Részen allok meghalni éreetek, Ha ti készen alleok meghalni értem, én is meghalok érterek,” Epyszerti alkeu. Es miére lesznek fanacikusan elkotelezettek? Panatikusnak kell len- nik, mert ha tudatossd, éberré vilndnak, ldtndk, micsoda ostobasdg az epesz. Nem sziikséges Adolf Hitler ndci partjahoz tartozni. Mégis egy olyan orszig, mint a német — az egyik legiskoldzottabb, legkulturdltabb, leg- 54 hatalmas problémak vették kériil — 4énytelen ojlettebb nép; az az orszdg, amelyik a leghosszabb listat adta a vildgnak yondolkeddékbal és flozéfusokbdl — egy abszoliit ididta aldozataul esik. ('s egy olyan ember, mine Martin Heidegger, kora egyik legfontosabb (ilozéfusa, talan a legfontosabb, Adolf Hitler kdverdje volt. Egészen hi- hecetlen. Egyszertien felfoghatatlan, hogy egy olyan ember, mine Martin lleidegger, akinek net akad pdrja schol a vilggon... minden kortéirsa eliérpiil melletce. Heidegger gondolkoddsa olyan dsszetert volt, hogy soa nem tudta egyetlen konyvée sem befejezni. Elkezdte, megirta az elsd részt, azutdn az egész vilag a mdsodik rész megjelenését varta. Ami soha jvem jelent meg, egyszeren azért, mert az elsé rész végére annyi problé- ide teremcect énmaginak, hogy mdr nem tucta, merre mozduljon, mer- ie menjen, mit tegyen, hogyan oldja meg mindet. Egyszertien csendben maradt, és egy | kanyvbe kezdett! Eze rette egész letében, Megjelenik az els6 rész, aztin a masodik, hurmadik rész hidnyzik, egy kényver sem fejezett be, De még azok a be- lejezetlen darabok is egyéreelmiien az elme csodai. A logikaja finomsdga, a megkdzelitése mélysége,.. Es még oz az ember sem verte észre, hogy Adolf Hitler ériilt. © is fanatikus elkételezettje lect Hitlernek. Honnan jén ez a késztetés a fanacikus elkotelezettségre? A kéts¢geidbdl jan. Nem tudod igazin meggydézni magad, hogy he- lyes, amir teszel, ezért tilzdsba kell vinned. Hangosan kell kiabalnod, hogy hallhasd; meg kell gydznéd mdsokat, hogy cserében te is meggyd- sidhess. Meg kell téritened masokat, mere azc lava, hogy tébb ezer em- bere megtéritettél, megnyugszol: kell lennie valami igazsignak a szavaid- ban; méskiilonben hogyan gydzdcc volna meg olyan sokakat? Te boland lehetsz, de anny! ember mar nem. Csak gondolj Adolf Hiderre: dnmagdt bolondnak gondolhatja, de Martin Heideggert? Meggyézce Heideggert; mdr nincs salikség mas bi- sonyitékea. Ex az ember elég bizonyiték arra, hogy helyes, amit mond. (da-vissza folyamat ez, ardigi kér. ErésSdik a meggySzdésed, ha t6bb, finatikusan elkéicelezett ember vesz kériil, és mivel erdsebb a meggydzd- désed, egyre t6bben gyiilnek kGréd. Adolf Hitler azt mondja az Gnéletrajzdban, hogy nem szdmit, mit imondasz — lehet helyes vagy helytelen, igaz vagy hamis —, csak isrnérel- 55A kapuér belement: — Nem probléma, Ha meg tud gydzni valakic, hogy menjen 4t, ie maradhat a helyén. Nekiink mindegy; ciz fé a keret, A féeR bélincotr: — Akkor adjon nekem huszonnégy drat. Bement, és beszédbe elegyedect mindenkivel, akivel caldlkozott, — Hallote réla, hogy a pokolban egy ij napilapor inditanak, a leg nagyobbat, ami valaha létezect? Es sziiksépiik van fszerkesztére, szerk toségre, mindenféle Ujségirdra. Heri szerkeszrdkre, olvasészerkesztdlere.., nem halloct réla? Age feleleék: ~ Nem hallotunk semmit, de nagyszerdi hic! Ezen a tohade helyen csupan egyerlen szdm jelent meg, még az iddk kezderén, azdta semmi sem tortént. Exért azt az elsd kiacdvanyt olvassuk djra és ijra, mi mdse tehet> nénk? Ez a hir nagyszeriien hangzik! Mind a ciz Ujsdgird fellelkesiile. Masnap, a huszonndgy éra leceltével az lijsdgiré visszament a kapuhoz, A kapudr azonnal becsukta az ajtékar, és rdkidleore: = Maradjon bent! — Miért? — Maga nagyon wiikkés fické. Az a tle mind détmenekiile a mésik helyre, ezért nem engedhetem ki, Legalabb egy Ujsdgirdnale jet kell ma- radnia, A férh kétségbeesett: ~ De én nem maradharok itt! El kell engednie! A kapudr nem értette: — Elmenc az esze?! Elrerjesztette azt a hirt, ami szemenszedett ha- zugsdg, A fejiikbe vették, hogy nagyszerdi munkat kapnak a pokolban, és fellelkestiltek — de maga miért akar menni? Az djsdgird igy felele: ~ Ki tudja, talén van benne valami, Nem maradhatok itt, hogy el- stalasszam, Maga sermmiképpen sem dllichat meg, mert nem is kellene ict lennem; csupdn turista vagyok huszonnégy drira. Ne feledje, ez vole a 5g herdeti megéllapoddsunk — huszonnégy drara bemegyek, aztdn kijavik. Nem dllithat meg — nem fordulhat szembe a sajat szavival, Dea kapudr nem hapyca magat: Elrerjesztette a hirt, ami seemenszedett hazugsdg, Es ne hozzon ram luje, mere a hierarchia, a biirokrdcia meg fogja kérdezni télem: Hol van «Us ijsagird?” Idénként dsszefrast végeznck, és akkor majd megkeérdezik: oligyetlen djsdgiré sincs? Az egész keret hidnyzik? Hova lettek?" Legalabb ine tudom mutatni aze a férfit a hicrarchidnak, aki rdbeszélte Sket; 6k ineg, elszoktek. Mivel sosem téreéne ilyesmi azelétt — senki nem s2dkoee inég at a mennyorszdgbol a pokolba —. beliilrél nem tartjuk zarva a kaput. Soha nem szdkik meg senki; barki kinyithatja, és kinézhet, nincs beldle piobléma. Ki akarna a pokolba menni? Mas hely pedig nincsen, Tehdt az ajt nyitva volt, mint mindig, 6k meg kiszdktek. Egyszertien azt mone- vile: Visalat, nem javiink vissza t6bbé.” Magat nem engedherem el. De az tijsdgiré makacs ember volt: ~ Akkor most azonnal elmegyek a féndkoakhéz, és eléjiik tirom az opész dolgot: hogy nekerm nem kellene itt lennem, nines is kdrtyim — csak turista vagyok —, de a kapuér nem enged elmenni. On két btine kéverere o\ elészér, hogy beengedett; mdsodszor, hogy nem engedett ki. A kapudér megércerce, hogy a férfinak teljesen igaza vole, Azt felelte: — Obké, mehet, Az dsszeiras Grdkké fog tartani — ice minden drdkké iare, Kézben talan felbukkannak mds djsagirék. De ez furcsa, hogy meg- yyOzddésévé vale egy olyan hiresztelés, amit sajac maga talale ki, Ha tiz lijnigird elhiszi, kell, hogy legyen benne valami. Legalabb egy részének ijaznak kell lennie; mdskiilinben hogyan vehetne rd tiz Ujsdgirér ara, hogy a mennyorszagbél atmenjen a pokolba? Kell, hogy legyen benne vilami igazsdg. A vezetdinek muszdj djra és djra meggyézddnie arrél, hogy amic inond, az helyes. Ehhez pedig egyre navelkvé szimd elkitelezect kbvetdre van sziiksége., Minél fanatikusabban elkételezettek, anndl meggydzGbbek wimdra, Ha készek meghalni vagy gyilkolni, keresztes hadjaratra, alesi- dda, szent hdbordba menni — az bizonyossdgot ad neki. Fs a kér bezdrul, az 6 bizonyossdga meggydai a kiveréket — mert han- jonabbd vélik, makacsabbd; teljesen bizonyossd. Minden ha és de eltiinik 59az Grdépi kir forog covdbb. Fanacikussd tesal a vezetét és a kdvetdker is. Ex mindkettanek pszicholdgiai sziikségletc; mindketten ugyan- abban a csénakban evexnek, Az embereknek pazicholdgiai sztiksegle- mindig a sae tiik, hogy biztonsdgban érezzéke magukac, Ha elétt legyen. Mindig folyamatosan futéhomok van a labuk alate, az figyelnie kell | megneheziti az élettiker, Mar Gnmagdban is ne- arta, metre megy héx — és akkor mindeniitr kétségek és bizony- . ; e | talansag vesz koriil, problémak valaszok nélkiil, Ez tereme lehetdséget a szimité embereknek, akik el tudjak jatszani, hogy pontosan azzal az drucikkel kereskednek, ami a ce saiikséglered. Egyetlen tulajdonsagra van sziiksdge a vezetd- i —| nek: hogy mindig a comeg elder legyen. Mindig fgyelnie | kell arra, merre megy a tomeg, hogy eldete jarjon. Ez adja az embereknek azt az éraést, hogy vezeti dket, A vezetinek minddssze ennyize kell okosnak lennic, hogy folyama- tosan figyeli az emberek hangulatdt, mozgdsdnak iranydt. Barmikor kel fel a sed], az igazi vezetd sasem szalasztja el a lehecéséget; mincdig a témeg eléce jar. Gondolkoddkea nines sziikség, mert azok elrdprengenek rajta, vajon a timeg titja-e a helyes Gsvény, vapy amerre 6 indult, az a jd tic. Ha elgon- dolkodik ezen, nem lesz vezerd tibbé, egyediil marad, A témeg tovabb- halad valami ididtaval, aki nem bajlédik azzal, hogy végiggondolja, hova mennek, Taldn a pokolba mencek, de 6 a vezerd — eldtted jar, Egyetlen tulajdonsdgra van sztiksége a vezetnek: a tmeghangulat megitélésének a képessépére, Ez nem til nehéz, mert mindig hangosan kiabdljak, mit akarnak, hovd akarnak menni, mire van sziikségiik, Mindéssze ébernek kell lenni egy kissé, és Gsszerakni ezeket a hangokat; akkor nem lesz prob- léma, ort leszel a comeg eldtr. Es mindent igérj meg, amit kérnek — senki sem varja téled, hogy teljesitsd dket, csak azt kérik, hogy igérd meg. Ki kérte, hogy teljesitsd 60 = TNs a beseédébél — barmit mond, az az igezsdg, Es it igéreteidet? Csak igérgess towibb, ¢s ne agedd] amiatt, hogy epy nap elkapnak majd, és szdmon kérik. Sosem fogjak megtenni, mect ha See iuik, nagyobb igéreteket adharsz nekkile. on A fanatikus _clkételezettség eae. Az emberek memdridja nagyon cdvid. Ki emlékszik arra, mit igértél St éve? Or év alate wninyi viz lefolyt a Gangeszen, kic érdekel? Or ivalactannyi minden megviltozott. Ne ageddj, chal: cégy egyre nagyobb és nagyobb igéretekes. f Azemberek hisznek benniik, hinni akarnak, Nincs semmi masuk, csupan a remény, Ezért a veretdk dpiumot adnak, reményt, az emberck ve vagy bat pedip figgdségbe keriilnek tile. A fanatikus clkérelezettség csoportoakhos, | ie seervezetekhez —lepyen az politikai, vallasi vagy || ‘bermiyen més 5 hdemilyen mas tipustl —, egyfajta ligedséger ad, ‘kabitoszer, nine barmilyen mas kabitdszer, Evy keresatény cdl Bie outhon érzi magat a keresztények kizétt. Ez fiiggdség, pszicholdgiai drog, Hla litnak valakit a csopertjukon kiviil; valami azonnal remegni keed az emberek pszichéjében: epy kérddjel bukkan fel. Van egy ember, aki nem line Kriszeusban: ,Lehet nem hinni Krisztusban? Elecben lehee maradni Kriszcusban valé hic nélliil?" Gyanakvas, kétségek... Miér gerjednek haragra? Nem diihisek, valdjaban félnek. A félelem eliejtésére kell kiveticenitik a haragjukae. A harag mindig a félelmet rejei el, Kilénféle stratégidkac hasznalnak az emberek, Vannak, akik nevet- nek, csak hogy megdllitsak a konnyeiket. A nevetésben felejtesz, felej- ienek... és a kénnyek rejtve maradhatnak, A haragban rejrve marad a iélelmtile, Nagyon fanatikusak, védekeadek... tudjak, hogy a hitik nem a sa- jit tapasztalatuk, és félnek, hogy egy kiviildllé megkapargathatja, mély- re ishat, kihozhatja a sebet a szemiik elé. Valahogyan sikeriilt elfednitik keresztények és Krisztus a megmenced, az egyerlen, az igazi megmenté, ott van nekik a Szent Kanyy, Isten veliik van, mitél félnének? Létre- howtak egy lakalyos pszicholégiai atthont, és varaclanul, mint egy elefint i porcelinbaltba, belép egy idegen, aki nem hisz ugy, ahogy Gk! 61Az epyik tandrom nagyon szeretett engem. A kdzépiskoldban 4 volt az egyetlen tandr, akivel meghitt viszonyban keriiltem. Amikor elmen= tem az egyetemire, és a saliniddkben visszatércem a sziildvdrosomba, rend-_ szerint clmentem meglitogatni, Egy nap azc mondca: — Varlak. Nagyon furesa, hogy varlak; cudom, hogy itt a sziinidd, és el fogsz jonni. Es az érkezésed olyan, mint egy friss szellé, Oregs¢gemben megine felidézed bennem a fiatalsigomar, a fiatalkori dlmaimat. Mégis, amikor megjdssz, félni kezdek, és imadkozom Istenhez: .Kiildd el, ami- lyen hamar csak lehetséges!” Mert gyanalcvast keltesz bennem; te vagy a legnagyobb kétségem. Elég, ha megldclak, és felébred bennem az Gsszeg, kétség. Valahogyan lent tartom oket, de veled mar nehes, Age mondta: — Furesa, hogy elég, ha belépsz a hdzamba, és elbukik minden ki- sérletem az elfojtdsra, minden kétségem el6bukkan. Tudom, hogy nem ismerem Istenc, és tudom, hogy az imdim haszontalanok — nincs sen- ki, aki meghallgatnd dket. Mégis végzem Gket naponta haromszor: reg- gel, délucan, este. Am akkor, amikor ite vagy, nem tudom olyan békésen mondani éket, mint mds napokon. Ellenkeztem: — De hat én soha nem zavarom meg az imadkozdsodat! — Nem arrdl van szé, hogy megzavarod — magyardara. — De ha csak iilsz ict, mikézben én imadkozom... lchetetlenség. Hirtelen tudom, hogy ostobasde, amit reszek, és tudom, mit gondolsz, Biztosan azt gondolod, hogy ez az Greg bolond még mindig ugyanaze csindlja... Tudom, hogy a te szemedben nem intelligens, amit teszek. Es a gond az, hogy melyen beliil egyerérrek veled. De most mar cal Greg vagyok, és nem tudok val- toztatni. Feltimad a félelem. Nem tudom abbahagyni. Sokszor gondol- tam rd: miére nem hagyom abba az imadkozast? De mar hetvendt éve csindlom.., Akkoriban kilenevenkét éves lehetett. — Nagyon hosszti ideje imadkozom mar, Most, a halal idejében hagy- jam abba? Es ki tudja?... Ha itt ez a fid, és Isten valéban lérezik, akkor nagy pdcban leszek: felnézni sem merck majd Isten szine elét, hogy az 62 iitolsé pillanatban felhagytam az imakkal. Ezért tigy gondolom, most, lopy mar epész életemben csindltam, hadd folytassam, akar helyes, akar helytelen. Ha helytelen, nem veszitek semmit. Egyébként is, nyugdijas- kent az egész napom szabad. Ha meg van Isten, akkor minden a legna- gyobb rendben — sikerrel jarnak az imdim. Agt feleleem: — Ez nem segit. Még ha van is Isten, ez a fajta imaddsdg haszontalan. Ae hiszed, atverheted Istent? Nem fog rikérdeznt? Azzal az elmeéleccel imidkozcal, hogy ha nem létezik, nem baj, ha létezik, akkor mondhatod, hogy legalabb kinydrdgeél hozzd. Azc hiszed, deverhered Istent? Bélintott: ~ Fz a gond. Ezére mondom neked, hogy kérlek, ne gyere tobbet! Mem tudom abbahagyni, és dszintén sem tudom végezni. Mosc pedig egy harmadik problémac is felvetertél: ha folytatom dket, az is felesleges! Hliszen igazad van, ha van Isten, cudni fogja eat az egyszerd dolgor: ez az ivegember megprébalja arverni. Egyetértertem vele: — Exsokkal rosszabb, mincha nem imadkoznal. Legalabb légy dszin- ie, Nem hiszem, hogy az dszinteség ellenkezik a vallassal. Egyszertien légy (winte; ha nines kedved hozzd, hagyd abba! Azt mondta; = Veled tijra fatalnak, erésnek érzem magam. Igen am, ce ha nem viigy itt, megine éreg vagyok — a halal ktiszdbén —, és ez nem a megfelelé iid csénakor vdleani. Konnyen beleesherek a vizbe. Jobb folytatni azt, amit mar egy ideje végez az ember... bdrmi tirténjék, legyen, Inkeibb lolytacom. Es nem vagyok egyediil; kétszizmillié hindu all mellettem. Ez a lényeg: kétszdzmillid hindy dl! melletrem., ley feleltem: igen, ez igaz. Kétszdzmillid hindu dll mellected, én pedig epyediil vagyok, De egyetlen ember lerombolhatja kétszdzmillid hindu témoga- tlt, ha az hazugsagon alapszik. Tettél egy rossz lépést — sosem kellett volna hallgatnod ram! I'z. a fanatizmus: ne hallgass semmire, ami veled szemben halad. Mi- elite barki mondhatna valamit, kezdj olyan hangosan kiabdlni, hogy csak 63asajdt hangodac halld. Csak a sajdt konyvedet olvasd, csak a sajdc egyhd- zadra, a sajat templomodra, a sajat zsinagdgadra hallgass, A fanatizmus egyszeriien egy stratégia, ami megvéd a kétségekcél, Osakhogy — bdr a kétségek ellen leher védekezni — elpusztitani nem cu- dod oket. Ma mar felesleges is lenne. Mar dcesett az ember azokan a fa- zisckon, aliol cGmegre vole sziiksége. Ex nem axe jeleri, hogy ninesenek klubjaid, tarsadalmaid, de nincs sziikség fanatikus elkdtelezettségre. Lehetsz rotarydnus; az nem jelent fanatikus elkdtelezectaéget, nem fogsz meghalni a Rotary Clubért. Igazdn nagyszerti martiromsdg lenne — meghalni a Rotary Clubért! Nem kell életedet adnod sem a Rotary, sem a Lion's Clubért,.. nem kell az dlereder adnod a kereszrénységeért, a mes | mohamedanizmusért, a hinduizmusért, a kom- Igen, fennmaradhat anemzet, de felesleges til sokat azokkal, akik ugyanolyan gondolkodastiak, de gyartani azokbol | nem kell nagy iigyet csindlni beléle. Semmi ke- a lane | resetes hadjirat, semmi szene habort,.. : [gen, fenmmaradhat a nerzet, de felesleges tl sokat gydrtani azokbdl a harirokbol, amelye- ket a térképre fesretrerek, Csak a térképen létez- ae tobi ety nek, ne ved észre ket a foldiin, Ax vakit meg, ra ‘Tdkéletesen rendben van, legyen annyi nem- | zet, de nines satikség annyi driiltségre. Tékélere- sen rendben van, hddolhatnak, imadkozhatnak az emberck a sajat modjukon, legyen sajat konyviik, szeress¢k a sajat mes- munizmusért, a szocializmusére. Létesithersz | viszanyt emberekkel, létesichetsz dialdgust em- berekkel, ‘Talalkozhatsz veliik, Gsszejarhatsz sidsukat, nincs azzal semmi baj. De ne jelentsen problémdc mds embe- ri lények szdmara, Ez maradjon a te sxemeélyes iigyed, Kedvelse valamit, elinyben részesitesz egy bizonyos parfimoc — cikeletesen rendben van; ha valakinek nem tetszik, attél nem lesz az ellenséged, Ezek preferenciak - masnal kulénbézhetnck. Es az a kilénbézet nem jelent cllens¢gess¢get, eeyszertien azt jelzi, hogy az illecé masként nézi, mdsként ér2i a dolgokar. Nines sziikség semmilyen fanatizmusra, scmmilyen elkdtelezettségre, Ha elkirelezettaég, Fanatizmus nélkiil lévezhetnének szervezetek, gydnya- 64 tli lenne cz a vilég, Aszervezetck dnmagukban nem rosszak. Az elkdite- levettség, fanatikus hozzddllas nélktili szervezetek epyszertien rendezecté teszik a vilagot. Rendre pedig felrétlentil sztikség van. Ahol sok millid ember van, nem Iehec rend neélkiil élni. En digy nevezem azt a rendet: .kommuna’, Csak azért nevezem igy, hogy elkiilénitsem a szervezerekrdl, politikai partokrdl, vallasos kultu- sokedl, Egyszerden dgy hivem: ,kommuna’, ahol a hasonlé latdsmadd. emberek élnek baratsagos viszonyban minden kilénbézéségiikkel egyiitt. Nem kell eltralni a kiilanbézéségeiket ahhoz, hogy a kommuna ré- wévé valhassanak, abbol elkarelezectség lenne, A kilénbozdségeik elfoga- dotrak, azok adjak az egyénck mindségeit, Valéjaban éppen az teszi pazdaped a kommundac, amiker sok ember sok killiinbéed tulajdonsiggal, tehetséggel, kreativirdssal, érzékenysépgel haitlakezik egymashoz anélkiil, hogy megnyomoritandk, megbénicandk a iidisikac. Eppen hogy ellenkezdleg, segitik epymasr abban, hogy egyedi és kéleres egyénné valjanak... Lépj ki a piramisbol! hoy kérdés: Megddbbentem, amibor hallottam, hogy aat mondod: az emberi- ig piramisa Homeint ajatollabbdl & Albert Einsteinbal dil, és nines mindsdgi hilinbség kettejik kézdtt, Nem létesit harmadik alternativa? ligem is megdébbent, de az ember teheteclen a valdsaggal szemben, Az \jondg az, hogy nines mindségi kiilénbség Homeini ajatollah és Albert linstein kézéct; a legnagyobb Grommel jelentettem volna be, ha legalabb ogy csekély esély lenne némi mindségi kiildnbségre, Ez nem jelenti azt, logy mindketté ugyanolyan tipusti ember. Homeini ajacollah driilt. Albert Einstein zseni, a legkivdlébb intel- lijencia, akit ax emberiség valaha produkdlt, Tehdt nem azte mondom, logy egyforma emberek, de mit tehetek? Ugyanahhoz a skalahoz tartoz- uk, Homeini ajarollah a legalsd asorban, Albert Einstein a legfelsd, dea hiléinbség csak tokok kérdése; a piramis ugyanaz. 65Hoemeini ajatollah, Adolf Hirler, Joszif Visszarionovics Sztdlin, Benito Mussolini, Mao Ce-tung — éppen olyan emberek, mint Albert Einstein, Bertrand Russell, Jean-Paul Sartre, Karl Jaspers; egy emberiséghez tartom nak, egy elméhez, De Homeini ajatollah és a tdesai beregek. Ugyanaz an elme, csak éppen beteg, fejjel lefelé fordult. Albert Einstein és Bertrand Russell egészséges. Upyanaz az elme, de jé formdban; olyan, amilyenn i lennie kell. Azt azonban nem mondhatom, hogy két kiilénbézé kategéridhoz tar toznak; hazugsdg lenne. Vigaszt jelencene —nem lennél megdébbenve, én sem lennék megdabbenve, mindenki boldog lehetne. Csakhogy elpuszti- tani az ipazsagot epy ilyen astoba vigaszérc nem segitene senkinek. De midet csak az egyik oldalrdl nézed a dolgot? Szimtalan aspekt van, amelyec tekincetbe kell venni, Miért nem eckinted hatalmas felfe= dezésnck? Csak egy dologra gondolral, azért débbentél meg. En is megs” dobbentem, de eksztacikusan izgasoct is levrem, Te csak egy dologra gondoltal, hogy Albert Einstein lesiillyedt Ho- meini ajatollah szintjére, gvanakkor miére nem veszed észre a tabbi le- hetdséget — hogy Homeini ajatollahor fel lehet emelni Albert Einstein szintjére? Oridsi lehetdséger nyirok meg ezeknek az drilteknek. Es ezek az Grille tek uraljak az emberiséget; valamit tenni kell. Az cmberiség alapvetden nem rossz, nem gonosz, de egyetlen Homeini ajatollah egy egész orsedgor meg tud drjiteni, bolonditani, A nevek, a szavak, az elvek, amelyek mOgé az Griiltségiiket, az os | tobasagukat rejtik eek az emberek — gyénydrdek. Homeini ajacollah felmondja a szent Korint mindennap. Nem kell olvasnia, megtanulta — az egész szent Kordnt, Minduntalan a szent Koranbdl idéz, és azok, akik hallgatjak, akik kévetik, préfétanak hisaik, Isten kiildétwének, aki azért jatt, hogy segitse az iszlam gydzelmét, Ebben hisz minden vallis: ha gydzedelmeskednek, csupan akkor van jOvdje az emberiségnek; mas- kiilinben nincs jovd, az embernek vége, Es amit tesz, az annyira barbdr, annyira cstinya, embertelen.,, Lemészroljak, lefejezik az embereker. Ha- lilra vernek az utcdn embereker tébb ezer bamészkodd elder — és azok a bamészkoddk Grvendeznek, mert ez az iszlim gydzelme. 66 Homeini ajatollah azt mondja, hogy minden helyes, ami az iszlam cl- veinek megfeleléen térténik. Nincs mds mdd, nines mas ismérv a helyes (va helytelen elkiilénitésére, A lefejezés az iszlam szerint valé. Ha valaki em hajlandé mohamedanna valni, jobb, ha meghal. Nem mohamedin- dnc élnirosszabb a haldlndl, merta halal megvaltoztathatja az életsémajat. lulin ebben a cestben, cbben az elmében képeelen mohamedanna valni, iehdt eze a tester és elmét el kell pusztitani. Akadilyozzak a megviltasdt. lwhim katonak keze alcal meghalni pedig kifejezetten dicsdség. Biiszké- nick kell lenned: nagyszerd haldit értél el. Nagyszerd dletet nem sikeriilr elérned, nagyszerti halale azonban igen. Tehat szerencsés az az ember, akit \lim gyilkosok dlnek meg, Esa gyilkosok is nagy érdemre tesznek szerc, mert nines mds motivdciéjuk — segitenck az illetének acalakitani a lényét. Tisetava és akaddlytalannd ceszik az istenhez vezeré ucat az illeté szimira. Isten munkajat végzik: szentként fognak megsziilecni a mennyorszigban. Ilyenformdn mindketten nyerneck vele. Hogyan Iehetne valami rossz és jonosz, ha mindkéc fél spiricudlis nyereséget konyvelhet el altala? Laced, milyen szimitdak az emberek? Ennek az ajacollahnak ugyan- olyan az elméje, mint a tiéd, csak az Gvé megbolondult, De meg leher juvitani. Ez térténik mindeniice a vildgon... Nemregiben a Vatikanban leug- jott egy né a Szent Pérer-bazilikdrdl — a kereszténység legmagasabb temp- lomarél =, és megélte magat. Senki sem tudja, miért, és talin soha nem is logja senki megtudni. Amikor meghallottam, azonnal az jutott eszembe, hogy ez and valami nagyon fontosat kézile. Az epész emberiség meg fog lulni a Vacikanban —leugrik a Szent Péter-bagilikardl. Ez a nd treded. l'pyszertien kéziilce, hogy ez fog térténni az egész emberiséggel. Ok pedig mindent megtesznek — a papa, a biborosok, a piispokok, a papok —, hogy elésegitsék ennek a bekGverkeztét, Egy napy tiszteletnek Grvendé humanitariust, a katolikus apacat, Ju- dich Vaughan névért kizartak a katolikus egyhazbdl. Menhelyet tarcace lenn szepény, elhagyoct, elkergetett nok szimara Kalifornidban. Nok ez- reinek segitett. Am mindex —egész élete munkdja — semmit sem érr; elké- vetett epy apré hibdt a keresztény biirokracia ellenében: aldire egy djsdg- hirdetést az abortuszhoz valé jog melletc. Az tijsag aze kérte, alc helyesli 67a dolgot, irja ala, és kiildje vissza, igy kijelenchetik, hogy nem minden keresatény ellenzi az abortuszhoz valé jogot. Judith névér alairea — ami hatalmas bin, Andover végigdolgozta az egész dletét, bb ezer ndnek segitetr, tisztel- ték egész Ralifornidban, és sokkal jobban értecte a ndk problémait — abor- tusz, gyerckck, arvik —, mint azok az ididtdk, akik kizdrtdk az egyhazbél. Nem csupdn az egyhdzbél zdrtdk ki, de megtiltottak, hogy belépjen a menhelyre, amit 4 howort létre a szerencsétlen, szenvedd nok szamara. Nem léphetect be a templomba, sem a menhelyre, é apdca sem lehetetr tébbé, Senkir sem érdekel, hogy amit cett, azt az emberiségért tette, Anagyobb népesség tobb problémat jelent — ce a mar jelenlegi prob- lémakat sem cudod megoldani. Minden gyerek sok ezer problémdr hoz magdval, Mar igy is tabb ember sziiletett a Féldre, mint amennyit az el tud latni. Még az olyan orszigok is, mint Amerila, kiizdenek olyan prob- lémakkal, amelyeknek mar jd ideje el kellett volna elinnilik a vilaghél —akkor mit mondhacunk a szegény harmadik vilagrdl? Afrika, Latin- Amerika, Azsia — mit mondhatunk az ore caldlhacé az orszdgokral? Amerikiban sok-sok millid frastudarlan felndce él, A vilag legpagda- gabb orszdgdban — technoldgiai, tadomanyos, kulturalis és minden szem- pontbal a legkivdldbb orszighan — felndttek millidi iskolazatlanok, nem tudjak clolvasni az Gjségot. Te pedig még cobb embert hozol? Egysze- ra dolgokat sem tudsz megoldani — és kdzben érkeznek a bonyolultabb problémak, Bhopalban egy gdzrobbandsban cobb ezer ember halt meg. Az Osszeg terhes ndénél, aki ¢letben maradt, megindult a sziilés. Tébb ezer gyerek biijt ki a méhbél holran, nyomorékon, vakon vagy értelmi fogyatékossdg-- gal. Az a néhany, aki ¢lve satilecece, hat héten beliil meghalt. Az orvosok ésa tuddésok nem gondoltak, hogy ilyen komoly hatdssal lesz a giz a mag- zatokra. Es ez csak egy kis robbands volt. Amikor nukledris fegyverek és atombombdk lépnek mikédésbe, elképzelhetetlen, milyen hatast gyako- rolnak majd. Es nem csupdn rad hatnak; hanem egyuttal az dsszes utdnad kévetkeza generaciéra is. Az emberiség egész javGjére kihatnak. Ki ceremti ezeket a problémakat? Az elme. Ugyanakkor az elme tudja_ mepoldani ket. 68 Tehdt amikor azt mondom, hogy Homeini ajatollah és Albert Eins- tein ugyanahhoz a vonalhoz tartoznak... ha arra gondolsz, hogy Einstein is olyan, mint Homeini, csupdn megdébbensz. De ha arta is gondolsz, hopy Homeininek megvan ugyanaza képessége, mint Einsteinnek, alekcor iveatott leszel, mine én, En azonban csak az elme piramisdrdl beszéliem. Nem besztleem azok- rél az emberekrdl, akik kivonulrak az elmébél, nem beszélrem a meditd- lékrdl. Ok mindségileg kiilénbdznek mindkettétél. A medirdcid embere tavel van Homeini ajatollahedl, ahogy taval van Albert Einsteincdl is, mert magacél az elmétél jutote tavel. A piramis csupdn az elmében élé emberekrdl sadl, ne keseredj el. Ki tudsz ugrani beldle; senki sem kényszerit rd, hogy benne maradj. Te dén- tid el, hogy benne leszel-c, vagy rajta kiviil, Lehetsz megfigyeld is. A pi- ramison kiviil allsz, és fgyeled a benne zajlé, ostoba jatékot. En nem vagyok része a piramisnak, Azért cadom elmondani, lefeste- ni minden részletében és minden aspektusébdl, mert megfigyelé vagyok. Karbe tudom jdrni, megnézherem minden oldalat. Lithatom a legalso inélységeit és a legmagasabb csticsait — mere nem vayort bende: Ha benne vagy, képtelen vagy meghgyelni | a maga cotalitdsdban; kiviilre kell kerilnéd, | Akadtak emberek az évezdzadok soran ilyenck shes Slr is a nagyon kevés, de az nem szdmit: ha mindés- uf we epyetlen ember tud kimenckiilni beldle, az = ‘: iv clegendd a lehetdség bizonyitasira, De sokan | menckiilrek ki beldle, Csupan egy kis eréfeszités a részedrdl, opy kis éberség, és kicsusszanharsz az elmebal ) mert a piramis nem szilard anyagbdl all; gon- Me ; dolacokbél késziiltek a téglak. Gondolatok fala | ilel kériil, Nagyon kénnyi kilépni beldle. Még | 4lfno ewake lyukat sem kell firni bele, ajeée sem kell | — yaig nyitni mi. Mindéssze csendesen kell allnod, és | al iegnézni, vajon valdban Iétezik-e a fal, vagy | ovak dpy tlinik. 69Keleten kaprazatnak nevezik; csak valodinak latszik. Minél kizelebb érsz hozzd, minél jobban megnézndd, annal kevésbé észlelheté. A gondo- latok a legtartalmatlanabb delgok a vilagon; nincs benniik semmi mate- ridlis. Olyanok a gondolataid, akar a szellemek. Egyszcriien hiszel benniik, sasem proébalcal szembenézni veltik, soserm fordulcil feléjiik. Meg fogsz lepédni: barmelyik gondolat, amire rametedsz, egyszertien clolvad. Nem dllja kia figyelmedet. Tehde létezik harmadik alternativa, Sern Homeini ajatollahnak, sem Albert Einsteinnek nem kell lenned, Albert Einstein jé ember, de jé és rossz ugyanannak az érmének a kér oldala. Szenc és blinds, mennyorszig és pokol, isten és Srdag — ugyanannak az érmének a két oldala. Egyik sem létezhet a masik nélkiil, De van egy harmadik alternativa — egyikké sem kell lenned, csupan valéban Gnmagadda, Ha kilépsz az elme piramisibdl, azzal bel¢psz lényed templomaba. A piramis a halotraknak valé, Alapvetden az epyipromi kirdlyok és kirdlyndk sirjdul épileek: sirboltok. Amikor az elmeére a pirazids sxdt hasz- naélram, tudatosan teccem. Az elme is a halote dalgok, multbeli emlékek, élmények, arnyak sirboltja.,. minden arnyé, De fokozarosan besiirtisid- nek, annyira, hogy sdceét fliggdnyt alkotnak kérilétted. Ha el akarsz menekiilni az denyékaidcdl, mit gondolsz, mir kell ten- nec? Furni? Az drnyék kévetni fog, barhovd mész, veled marad;: a tiéd, Az irnyék nem létezé — szellem. Egyedlen médon szabadulhatsz meg céle, ha hatrafordulsz, ranézel, és megprébdlod kitaldlni, vajon van-e benne valami tartalom? Semmi! Tiszea negativicds, Mivel a napsugarale utjaban allsz, nem tudnak athaladni rajtad a sugarak; a Nap hidnya teremci az arnyékot. Pontosan ugyanez a helyzet a gondolataiddal is, Mivel nem figyelsz, nem vagy csendes, nem Jarod cisztén a dolgokat a zavaré kériilmények nélkiil, a gondolatok helyerresitik az éberséget. Mincdaddig, amig nem valsz éberré, folytatédnak a gondolatok. Azelme nem te vagy; az valaki mds: re csupdn megtigyeld vagy. Mind- dssze néhdny pillantés a figyelern feld, és ez maris felkészit arra, hogy ki- 70 juss a piramisbél barmiféle harc, kiizdelem, gyakorlas nélkiil, Egyszertien felallsz és kiléps. Az emberek hisznek barmiben, ami vigaszt nyiijt. A szellemeik, is- teneik, mennyorszdguk és pokluk — mind vigasz. A szentjcik, bileseik mind vigasz. Az igazi embernek bdtorsdgra van saliksége ahhoz, hogy kilépjen ebbél a szérnydi ztirzavarbdl, Es a kilépés egyetlen médja, ha ta- itiva valsz a sajde gondolkedasi folyamatod eldtt. Ami kénnyii, a legkin- nyebb a vilagon. Minddssze egyszer kell megtenned; de még egyetlenegy- ster sem proébdlead, és aze gondolod, hogy mennyire nehéz lehet... Régebben én is azt gondoltam, hogy nagyon nchéz, mert mindenki ezt mondta, ezt olvastam minden kdényvben — hogy annyira hatalmas és prob- lematikus jelenség; tabb epymdst kéveté életet igényel, hogy egy ember eljusson az elmeneélktiliség dllapotiba. Amikor mindenki ezt mondja, és nincs egyeclen kivétel sem, nagyon természetes, hogy hinni kezdesz benne, En azonban egy kicsit kiilanc vagyok. Az én logikim nem a meg- sokott utat kéveti, cikeakkban halad. Egyszer raébredtem, hogy mivel inindenki azt mondja, milyen nehéz, az dsszes szentirat nchéznek irja le, elsként az jucoce eszembe: lehet, hogy senki sem prébalta. Maskiilénben eltérnének a vélemények, Valaki aze dllitana, hogy nehéz; valaki aze je- lentené, hogy annal is nehezebb; mdsvalaki azt, hogy nem is annyira. Lchetetlen, hogy egyhangtlag mindenki ugyanazr dllitja szerte a vilagon. ['pyerlen leherdség van: senki sem prébalta — de seni sem meri bevallani a tudatlansagat, A legjobb mddszer egyerérteni a kollektiv megegyezéssel, hogy nagyon-nagyon nehéz; tobb éleret igényel. En eldobtam ezt az elméletet. Azt mondiam: ,ebben az életben kell megtorténnie; masktilénben egyerlen életben sem hagyom majd bekover- keani, harcolni fogok ellene. Vagy ebben az életben, vagy soha. Most vagy yoha" — ez lete a szilard megkézelitésem, ¢s aznap, amikor eldéntéttem: .most vagy soha” — akkor megtirténc. Agéta dmultan nézem, mennyire ld tecték az embereker. A legegyszerGibb dolgot a leglehecetlenchbé tették — pedig a lepegysze- ibb dolog nyitja meg az ajtét a harmadik alternativahoz. Kiemel a piramisbél: nem vagy elme tébbé, Csupdn akkor tudod meg, ki vagy. Azzal a tudassal pedig elértél mindent, amit clérni érdemes, 71Az elmétdl az elmenélkilliségig eh ee azonosul valaki az intellektussal, megsziiletik az intellektuali- tas; amikor tr marad valaki, nem azonosul az elmével, megsziiletik az intelligencia. Az intellektus ugyanaz, Az egése dolog até! fiigg, hogy | azanosulsz-e vele, vagy inkabb cill¢psz rajta. Ha azonosulsz, az intellek-_ tualitas; ha nem, az incelligencia. Az intelligencia mérhetecleniil nagy jelentdségd; az ineellekeualicds akaddly. Még a tudomany vildgaban is akadaly. Az intellektualitas leg- feljcbb tudésokat adhat, viligi embereket, akik haladnak covdbb, fonjak- saivik a gondolatrendszereiker minden tartalom nélkiil. A tudomdnyos igyekezetben az intelligencidnak az objektiv vildg- ra kell Ssszpontosulnia; a spiritudlis felfedezésben befelé kell indulnia. Ugyanaz az intelligencia, csak az iriny valtozik. A tudomanyban a targy, a kiilsd targy a kutatds célja; a spiricudlis tarcomadnyhan a szubjekeivitdsod, — a belséd a kaland. Az intelligencia ugyanaz, a Ha ingellekruellé valsz, akkor nem leszel tudés. Tadomanytorténetet _ vagy tudomanytilozéfiat fogsz irni, de te magad nem leszel rudés, felfe- dezé, feltaldld, kutaté. Egyszertien informaciékar pytijcesz. Igen, annale is van bizonyos haszna; a kiilsd vildg tekintetében még az informacidnak is van bizonyos korlétozott haszna. A belsé vilagban azonban semmi nines, Otc akadaly; negativ hacdst gyakorol a belsd élményee, Az incellekqus se nem akadaly, se nem hid —semleges, Azonosulj vele,_ akadallya valik; ne azonosulj, hid lesz. Meditacié nélkiil azonban nem_ ismered meg transzcendens rermészeteder, A tudomdnyban elég a koncentricié; legteliebb kontempliciéra le- het sziikség. A belsé vilagban a meditacié az egyetlen dit, Koncentracidra | nines sziikség — nem segit, pozitiy gar. A kontemplacié sem segit; csupdn 72 a meditativedg hidnydért karpdtol, pyacra potszer. A meditacié — kizdrd- lag a meditacié — hozharja el a belsé forradalmat. A medirdeié aze jelenti, hogy kilépsz az elmébal, kiviilrdl rekintesz rd. Pontosan ez az ebserdeds szd jelencése: kiviil allni. Az clmén kivill al- lis eksztatikussd tesz, idvasséger hoz. Es hatal- [7 mas intelligencia szabadul fel. Ha azonosulsz az elmével, nem lehetsz nagyon incelligens, mert egy cszkGzzel azonosulsz: az eszkiz a maga kor- livaival bértanbe 2dr. Pedig te korlatlan vagy - tudatossig vagy. Haszndld az elmét, de ne azonosulj vele. Hasandld, ahogy mas gépekert. Az clme nagy- seri gépezet. Ha tudod haszndlni, szolgalni fog: ha nem tudod, az fog haszndlni téged, ami rombalé, veszélyes, Elkeriilhecetleniil bajba, | halszerencsébe, szenvecléshe és gyotrelembe so- dor, mert minden gép vak, Nines szeme, nin- | cienck meglatdsai, : Az elme nem Ide; csak azt tudja icnieclasent, amit ic beletipldleak, Olyan, akar egy szimitdgép: eldszdr meg kell téltened. Ez az igynevezere oktatdsod, a beriplalds. Hatalmas emlékezecraktarra valik benned, igy ha vilamite emlékezned kell, eld tudja adni. De fontos, hogy te maradj az tin, hogy te haszndlhasd; maskiilonben elkerd | 7 ininyitani. Ne az auté irinyitson, maradj te a sofér, Neked kell megvdlaszcanod az irdnyt, a céle, Neked kell megvalasztaned a sebességet, mikor indulj, mikor dllj meg, Ha elveszieed az iranyi- (ist, deveszi az autd, ds a sajac feje utin megy, eked befellepzecc. fn nem ellenzem celjes mértékben az infor- inicide. Az informacié jd, ha az emlékezetben tirolod, és szitkség esetén kinnyen meg tu- dod talalni. Csupan akkor veszélyes, ha nines 73rd sziikséged, és mégis rad erdlteti magdt. Ha kényszerit valaminek az elkévetésére, ha te csupdn dldozac vagy, akkor veszélyes, Maskitlanben csoddlatas. Csodilatos esrkdz, de nem végcél. Az egyhaai iskolaban a tanar kérdéseket tett fal az osztalynak. Oda- fordult Jenkinshez: — Ki rambolta le Jeriké falait? — Kérem, uram... — felelte Jenkins —, nem én yoltam! A tanart nagyon felzaklatta @ dolog. Odament az iskolaigazgaté- hoz: — Az elébb megkérdaztem Jenkinstal, hogy ki rombolta fe Jerikd falait, mire azt valaszolta, hogy nem 6. Mit gondolsz errdl? Az igazgaté igy felelt: - Evek dta ismerem a Jenkins csaladat, ha azt mondja, nem é volt, akkor nam é valt, Ez még jobban felzaklatta a tandrt. Felhivta az oktatasi minisztert: — Megkérdeztem egy fit az osztalyban: — Ki rombolta le Jerikd falait? — mire azt felelte, hogy nem 6. Akkor elmentem az igazgatéhoz, hagy bapanaszoljam a fiut. Kozdlte, hogy évek ota ismeri a csalddot, és ha a fig azt allitja, akkor nem & volt. Mit gondal errél? A miniszter egy pillanatig hallgatott, majd igy szdlt:—Ide figyeljen, elagem van az iskolajukbdl érkezd panaszokbdl, Javitsak meg a fala- kat, és ha tovdbbi panaszok érkeznek, bezaratom az egész iskolat! Az informacié Gnmagaban nem rossz —tudnod kell, ki rombelta le Jeriké falait! De ha az informacié olyan erdssé valik az elmédben, hogy falyama- tosan jar benne, és nem tudod kikapesolni, nem tudod ellazult dllaporba tenni az elmédet, akkor eleyitartté vilik, Hradced, unottd, kimeriileté, Abban az dllapotban hogyan lehetnél intelligens? Szetszdrddnak az ener- gidid. Az intelligencidnak wildradé energidra van saliksége. Az incelligen- cidnak egészsdgre, egységessdgre van szliksége. A medicald intelligensebb lesz mindenkinél, Es a mediralé képes lesz abjektiven és szubjektiven is hasznalni az clméjéc. Képes lesz épp olyan kénnyedén haladni betelé, ahogy kifelé tud haladni. Rugalmasabb lesz. O az ur, Vezetheti elére az autét, ds vezetheti hatrafeld is. Amikor Ford elkészitette az elsé autdéjac, nem vole benne hétrame- net. Nagy problémac jelentere hazajGnni. Kérbe kellett menni, a hosszabb 74 tnt vilasztani ahhoz, hogy hazamenj, Még ha minddssze néhany méter- ie tivolodedl a gardzsodtél, akkor sem tudtal visseagurulni — hidnyzote a hitramenet. KésSbb épitecték be. A meditdcié megadja a hatramenetet. Normalisan nem rendelkezel vele, kérbe kell jdrnod a vildgor tijra meg djra, és mégsem tucod meg- jililni az occhonodar. Nem tudsz visszajanni, nem tudsz bemenni; csak wt tuded, hogy lépj ki. A meditdlé folyékonyabba vilik, rugalmasabbd. (iazdagabba valik az élete, t oe aime En nem kedvelem azokat az embercket, ge akik a muilt vagy a vallds nevében megrégztic- | 7 ten befelé fordulnak; az egy mdsik szélsdség. iss vee Meéhdinyan megrogzdce kifelé fordulék — ere |, adoce reakcidkéne mdsok a befelé fordulds meg- | 844 iipgzectici. Mindketté halalhoz vezet. Az élet a Higalmassighoz carcozik, ahhoz, ali Se td a befelé forduldsbal a kifelé fordulasha lép- ii — és forditva: ahogy a hazadbal jarsz ki-be. at Amikor cil hideg van bent, kijéssz a napra, | ; iimikeor oil nagy a forrdsdg, bejdssz a fedél ala, a hie hivisébe, és nines probléma., Ilyen egyszerti ez, A meditacié nem azt jelenti, hogy a kilvildggal szemben haladsz. Amiiltban gy volt. Ezére bukott meg a vallds, nem juchatoce sikerre; wmmiképpen nem leherece sikeres. Az élet a képlékenyhez tartozik, az jnmléhoz, Mindannyiszor, ba rigziileté yalsz, dolog lesz beldled, A szerzetesek befelé forduldk, behunyjék a szemiiket a kiilvilag felé. lvért nem cudtunk tudomdanyt kifejleszteni Keleten, bir a tudomiany elsé lipéscic itt tették meg. A matematikac Indidban dolgoztak ki. A techno- liipia elsé lépéscit Kindban tették meg, De megilltak, mégpedig egysze- iden azért, mert a Kelet legnagyobb emberei megrogzétt befelé fordulék- ll viltaks elvesziterték az objektiy vildg irdnci érdeklddésiiker, rokéletesen lonirkégrak az objektiv eldtc. Ez azt jelenti, hogy az dsszes lehetdséged- nek csupdn a felét dled. A Nyugat épp az ellenkezdjét tette: teljesen kifelé fordult, nem tudja, liopyan induljon befelé, Nem hisz abban, hogy létezik egydlralan bent’, 75nem hisz semmitéle lélekben. Az emberi viselkedésben hisz, nem az em- ber belsd létezésében. A viselkedést tanulmanyozza, és azr mondja, hogy teljesen mechanikus, beliil nines senki. Roborta walt az ember. Ha nem ismered a lelket, robot az ember, Upy tartjak, hogy csupan egy csodalaros - gépezet, mely sok millid év alace fejladétt ki — az evoliicid hosszi-hosszi utazdsa sordin —, és egy bonyolult gép csupan. Meg lenne a magyardzat arra, hogyan sikeriilt Adolf Hitlernek ret tenetesen sok embert olyan kénnyen megélnie — egyszeriien azért, ment ha gép az ember, nem szdmit a meggyilkoldasuk? Ha tankreteszed a kar- orddat, nem érzel biintudatot; barmilyen bonyolule szerkezet volt, mégis csak egy karéra. Ha tigy déntéttél, hogy ténkreteszed, a te déntésed; sen- kisem ellenkezhet, Nem vonszolhacnak a birdsdg elé pyilkossdgérc. Sacdlin emberel milliéic dlhetce meg anélkiil, hogy a legkisebb folr esett volna a lelkiismeretén — egyszertien azért, mert a marxizmus ab- ban hisz, hogy nines lélek, Az ember nem mas, mint anyag; a tudacossag_ minddssze az anyag mellékterméke. Ez az epyik szélsdség, Nyugaton kifejlédéce a tucdomdny, de eleiint a spiritualitas, Keleren a spiritualitas fejlédéte ki, és a tudomany tine cl. Mindkét esetben szegény marad az ember, és a lehetéségeinck csak a felér éli meg. En arra torek-_ szem, hopy létrehozzam a teljes emberi lényt, aki képes lesz arra, hogy egyszerre legyen tudomdnyos és spiritudlis, Egy nagy, rlihes kutya fenyegetéen kozelltett egy anyamacskahoz és kdlykeitniez. Beszoritotta Gket a pajta sarkaba, amikor a macska hirte- len felagaskodott a hdtsé labaira, és hangosan ugatni meg morog- ni kezdett. A meglepett 65 megzavarodott kutya megfordult, és laba kozé huzott farokkal kirohant a pajtabdl. Az anyamacska a kdlykeihez fordult, felemelte a mancsat, és azt mondta nekik: — Na, latjatok a kétnyelviseég eldnyeit? En aat akarom, hogy kétnyelvtiek legyenelc az emberi lények. Olyan na-— gyon, olyan mélyen kellene ismernitik a tudomanyt, mint amennyire | a meditdcidt. Epp annyira ismerniiik kellene az elmét, mint amennyire a meditacidt. Ismernilik kellene az objektiv vilag nyclvét — ami a tudo-— 76 many —, és ismerniiik kellene a szubjektiv vilag nyelvét is — ami a spiri- tualitds. Csupin az az ember lehee teljes eg¢sz, aki hidat rad alkotni objektiy és wubjektiv kézStt, Kelet és Nyugat kéz6ct, materidlis és spiritudlis kozOct. A vildg a teljes emberi lényre var, Ha nem érkezik meg hamarosan, ak- hor nines javdje az emberiségnek. Es a teljes emberi lény csupdn valéban inély intelligencidn keresztiil érkezhet el. En nem ellenzem az intellektust, nem ellenzem az intelligencise; az intellektualitast ellenzem. Ne azonosulj az elméddel, Mindig maradj a hepyen allé megfigyelé, Maradj tand a test és az elme elétt, tand a kiilsd és a belsé eldtr, akkor lépheted ttil mindkeredt, és fedezheted fel, hogy opyik sem vagy — te rajtulc cil létezel. A gondolkodastol a megeértesig A gondolkodas a megértés hidnya. Azért gon- [777 dolkezel, merc nem értesz, Amikor megsziilerik i i mepértés, eltiinik a gondolkodas. Ahogyan a 3 vak kitapopacja az utat; ha van szemed, nem ta- |_ jlopatod az uta, ldtod. A megértés olyan, mint i amiker szemeid vannak; ldtsz, nem tapogatd- a vol. A gondolkodds tapogardzds — nem tuded, mi micsoda, egyre csak t6prengsz, taldlgacsz. ait A gondolkodas nem adhatja meg a helyes uae mert esalk age tua lameételgetni, ami mdr ismert. Nem lat rd az ismeretlenre. Probaleal mar vilaha az ismeredlenen gondolkedni? Hogyan téprengsz rajta? Csak arral tudsz gondolkedni, amit mdr ismersz; azt ismételgeted, Ujra és tijra at- iighatod, dj kombinacidkba rendezheted a régi gondolatokat, de nines henniik semmi dj, A megértés friss, dj, Semmi kaze a muilthoz. A megértes itt és most vin. Bepillaneas a valdsagba, A gondolkodassal kérdések és kérdésck vannak, de vdlaszok nincse- nek. Még ha ugy is érzed, hogy rataldlnil egy valaszra, csak azért van, mert 77