INTELLIGENCIA KREATIV VALASZ A JELEN PILLANATRA EDESVIZ KIADOA szerzének az Edesviz Kiadénal megjelenc miivei Jntinsinds, 2004 = ntelligencia Osho mindennapra, 2004 Kreativieds, 2005 Eberség, 2005 Szexiigpel, 2005 Jutuicté, 2006 Test & elme Biegyensilyazdsa, 2006 A megértés kényve, 2006 Grém, 2006 Szabadség, 2007 Ersebni jollés, 2007 oe Enesviz. K1iapo BUDAPEST, 2008A forditds az aldbbi kiadds alapjan késziilt: Osho f Intelligence — The Creative Response ta Now St. Martin's Griffin, 2004 Forditota Kevics lvarr Seetkesntotre 50 Lal Mapcrr Copyright © Osho International Foundation, Svaje, 24 Hungarian translation @ Kovdes Ivert, 2008 Hungarian edition © Neemtree Corporation AG., 2008 Cover design © Neemtree Corporation AG., 2008 wens astra, core OSHO az Osho Incernational Foundation alral bejegyzert védjegy, haszndlata engedélyexve, A kiinyv tartalma Osho eldadds-sorozardnak azerkesztett viltozara, Osho minden cldaddsa teljes egészében kiaddsra keriilt konyy formajiban, s ax erederi audiotelvételek is clérhetak. A hangfelvételek és a teljes irisos archivum clérheré az Osho Library internetes oldalan: aacniaste. con Minden jog fenntarres, A kinyy —a kiadé irisos jovahagyisa nélktil — sem egészében, sem részleteiben nem sokszorosithaté vagy kéziilherd, semmilyen formdban és értelemben, elekeronikus vagy mechanikus médon, beleértve a nyilvinos eldadase vagy tanfolyamot, a hangoskényver, barmilyen internetes kdzlést, a nymasoldst, a rogzitést vagy az informicidrigeités birmely formdjat, : EDESVIZ KIADO, BUDAPEST Felelés kiadé Nowix AnDads ipazpard Posverkessrd MOLNAR ESE TER Moszaki vezerd EROeLy ANNA Tipografia Treasriipnd Ker, Boritét készitette Ev Grnoo KE. Nyometa és KOLOtte ax ALFOLO Nvomba Zur. Debrecen Pelelis vezerd: Gvoray Gira verérigazeath ISBN 978 964 528 989 9 TARTALOM Nise’: az incelligencia nem az, aminek gondolod am, 7 lntelligencia —a természet ajandéka 4A. 8 Al satv baltéssete om. 2) Al iétezes nyitottniga aK. 24 Mirdl leszmek az emberek ostobdk? cw. 27 A legerésebb a rildlé om. 28 MGizedelem a hatébanysigére cB. 33 Elfojuis é manipuldlds om. 37 Az engedetlensés bine om, AQ Egyszerd parancskavetés 44 Aw eline — Panddéra szelencéje am. 49 Lépj ki a piramisbél! am. 05 Aw elmétél az elmenélkiiliségig em. 72 A gondalkoddstél a megértésig a. 77 A reakeidedl a udlasetg i. 21 A hiedelemsal a hitig own. 83 A résavéttél az egytittérzésig an. 84 A kommunikdcidtél az érintkeedsig wp. 85 Agdr és aszolga am. 86 ismert, ismeretien, megismerheretion wm. 8B Ki a dobozbdl! — Térj ki a neveltetésbal! em. 101 Maslajta engedetlenség om. 104iz driatlansdg intelligencidja om. 112 Az elevensds adomdnya ow. 121 A. kikapcsold” gomb felfedexdse om. 123 Légy egucerd! om, 126 Fény dnmagadnak oe. 135 Tiinetek, ugrddeszhak és bukeardk ew. 138 Kéndéek & ndlaszok on, 138 At tudidk venni a sedmitdgépek az emberi lények munkdjdt? on. 138 Miére ninik iizy hogy az emberiseg kifejesetten késsségentn halad eldre a globdlis dngyilkossdg felé vezetd ton? om. 14d Képrelen vagyok elboldogulni sok tdrsasdgi belycetben. Preichidter segitedgére van setikségem? om. 150 Upy éerzemi, elegem van damagambdl, nem érzem a hapesolatot a belsé vildvom é: a hiilvilde kézatt, Valaba sok minden érdekett, de mar nem kotdddm semmibes sem, om. 152 A sintnkden sondn mindig attél felek, hogy elvesattent a magabiztossdeamat om. 154 Ldtom, bogy az ebmém még mindig gyerebes. Mit teheroh? om, 158 Néba tékkeliitéttnek érzem magam, mintha elvesaiteném amemdridmat, om. 163 Hogyan viselbedhetnet intelligensebben a szerelmeseh? cts (BT Neébe kételkedent az intelligenciémban, an. 170) Utész6: az intelligencia ujrafelfedezése meditacid segitségével am. 175 Aszerzordl -,. 183 OSHO* Mediricids Kozpont own. 184 EL6Sz0 Az intelligencia nem az, aminek gondolod ldsedir is, [61 jegyezd meg: az intellektualitas nem intelligencia. Incel- lcktualisnak lenni egyet jelent a hamissdgeal, az intelligencia szinlelé- efvel. Nem valédi, hiszen nem a tiéd; kolesdinzict, Azincelligencia a belsd tudatossigod kifejlidése. Semmi koze a tudas- hoz —a meditativsdghoz van kéze, Az intelligens ember nem a muiilebéli ilményei alapjan cselekszik, hanem a jelenben miikédik. Nem reagal, ha- nem valaszol. Eppen ezért mindig kisedmithatatlan; senki sem tudhatja hivtosan, mit fog tenni, Egy katolikus, egy protestans és egy zsidé ember beszélgetert egy k6- os barattal, aki elmondea nekik, hogy mar csak hat hdnap van hatra az életébal, — Mir tennél = kérdezte a férh a katolikust —, ha az orvosod szerint ir csak hart hdnapod lenne? — O! — séhajtott a katolikus ember, — Az Ssszes vagyonomat az egy- hdznak adndm, drvacsorat vennék minden vasirnap, és rendszeresen el- mondandin az Udvézlégyet. — Es te? — kérdeate a protestinst. Fladnék mindent, kérbehajdznim a Faldet, és nagyszerllen érez- ném magan! — Hat ce? — fordult a zsidéhoz. — En? Felkeresnéls egy masik orvast, Ez az intelligencia!Intelligencia — a természet ajandéka K intelligencia az élet szerves része, Az élet epyik termeészetes mindsé- ge. Eppuigy, ahogy a tiz forrd, a levegd latharaclan, a viz pedig lefelé dramlik — az élet intelligens. Az incelligencia nem egy eredmény. Veliink saiiletik. A fik is intelli- gensek a maguk mddjan, rendelkeznek a sajt életiikhéz szlikséges men- wares A bind aralit is ele az allacok is, oe az, amit a | cia mindentite ott rejedzik, Természeresen, ha - /) | van eet “ey lise, ort tod mindenhol, Az ; Csupén az ember vale unintelligenssé, [apg pean Tonkrerette az éler természetes dramldsdt, Az diota nak emberen kivil semmiben nincs unintelligencia. Nem, | Laitedl-e mar olyan madarat, amelyet hiilyének OK | nevezhettél? Lartal-e mdr olyan allacot, amelyet errel | ididtdnak nevezhertél? Nem, ilyen dolgok csu- | | pan az cmberrel térténnek. Valami elromloce. ‘| Ténkretették az ember intelligenciajét, meg- Sd rontortak, megnyomoritotrik. A mediticié pedig nem mas, mint ennek a romboldsnak a helyre- dllitisa. Egyalraldn nem lesz szitksés medirdciéra, ha békén hagyjak az embereker. Ha a pap ésa politikus nem avatkozik bele az emberck intelli- gencidjdba, egyalralén nem lesz satikség rd, Ha nines oct a betegség, a me- diticié is felesleges. Nem véletlen, hogy a meditdcié és a medicina szavak ugyanabbol a t6bél szirmaznak, Hiszen gydpyité hardstiak. Minden gyermek incelligensnek sziiletik, de abban a pillanatban, hogy vilagra jén, mi rdugrunk, és nekildtunk ténkretenni az intelligencia- jdt, mert veszélyt jelent a politikai berendezkedésre, a tarsadalmi beren- dezkedésre, a vallasi berendezkedésre. Veszélyt jelenc a papanak, a pap- nak, a vezetdnek, Veszélyt jelent a fennallé helyzetre, a felépitményre. Az intelligencia természeténél fogva lazadd. Nem lehet réerdlretni semmiféle wolgasigot. Napyon Ontudatos, nagyon egyéni. Az intelligencidt nem le- het gépies utingisra kényseeriteni. Az embereker indigémasolatokka kell formilni; el kell pusztitani az eredetiségiiker, maskiilénben ellehetecleniil a folddn létezd dsszes képte- lonség. Azért lect szitkséged vezerore, mert uninrelligenssé rereeke — mas- kiilénben egydlralan nem lenne sziikség veretakre, Miért kévetndl barki ist Az intelligenciddat fogod kévecni. Ha valaki vezerd akar lenni, egyet- len dolgot kell tennic: elpusztitani valahogyan az incelligenciddar. Fel kell lorgatnia lényed legmélyéig, félelmet kell ébresztenie benned. Szét kell nienia magabiztossdgodat — ez feltétlen sziikséglet. Csupan akkor léphet be a vezetd. Ha intelligens vagy, sajat magad oldod meg a problémdidat. Az intel- ligencia elegend6é minden probléma megolddsihoz. Tulajdonképpen bar- mennyi probléma teremeddik az élecben, mindig tobb intelligenciad lesz, minc problémad. Nagy a készlet, a termeészet ajandéka. De akadnak nagy- hivagya emberek, akik kormanyozni akarnak, uralkodni; aback ambi- clozus Griileek — Gk félelmet ébresztenck ben- | ned. A félelem olyan, mint a rozsda: conkreteszi | ws intelligencidt. Ha cl akarod pusztitani vala-) kinek az intelligencidjat, elsé lépésként félelmet | Po” Ai kell ébresztened benne: teremts poklor, és tiltess |“ ae idlelmet az emberekbe. Ha félnek az emberek | els6 Ie ¥ a pokoltél, elmennek, és meghajolnak a papok | ISM elu. Hallgatnak a papokra. Ha nem hallgat- | © ninak réjuk, a pokol citzével kellene seembe- |_ ¢ néeniiik — persze hogy félnek. Meg kell évniuk | ih inagukat a pokel tligzécdl, amihez papokra van 2 eee wlikségik. A pap feltérlen sztikséglerté valik. 9Halloteam keét fértirdl, akik tizhettarsak volrak, Nagyon egyedi iizlettel foglalkoztak, és kiirbe-kérbe uraztak az orszagban. Egyikiik elment egy vdrosba, kdtrdnyt szdrt az emberck ablakdra, majd reggelre eltiint, Két- harom nap mitlva megérkezect a mdsik férfi. Felajanlocta, hogy letisatitja a katrdnyt az ablakokrél, Es az emberek természetesen fizettek — kény- telenek voltak. Ugyanabban az iizletben wrtaztak, Az egyik kart okozott, a miasik jot, hogy helyrehozza, Félelmet kell teremteni, és mohdsagot. Az intelligencia nem mohd. Meglepédsz, ha megtudod, hogy az intelligens ember sohasem mohé. A mohdsdg az unintelligencia része, Felhalmozol a holnapnak, mert nem bizol benne, hogy holnap is megallod majd a helyed az életcedben, maskii- lanben minek gyijragetnél? Fosvénnyé valsz, mohdvd, mert nem tudad, hogy az intelligencidd vajon holnap is képes lesz-e megbirkdzni az élettel? Ki tudja? Nem bizol az intelligenciédban, ezért felhalmozel, mohé leszel. Az intelligens ember nem fél, nem mohe, A mohdésig és a fllelem egyiitt jarnak — ezére jar egyiitt a menny- orszig és a pokel. A pokol a félelem, a mennyorszag a mohdsdg. ‘Teremes félelmet az emberekben, és reremts benniik mohdsdgor — redd olyan mo- héva éket, amennyire csak lehetséges. Tedd annyira mohdvd dket, hogy ne elégedjenek meg az ¢lettel, akkor elmennek majd a papokhoz és a vevetokhoe, Akkor fantazialni kezdenek valami eljdvendd élecrdl, ahol beteljestilnck a bolond vagyaik és ostoba képzelgéseik. Figyeld meg — aki a lehetetlent kivinja, unintelligens, Az intelligens ember tékéletesen elégedett a lehetségessel. A valdszi- niiért dolgozik; sohasem a lehererlenére és a valdszindirlenére. Az éleret nézi, és annak korldeait, Nem maximalista. A maximalista ember neuro- tikus. Ha maximalista vagy, neurotikussd fogez valni. Példaul, ha szeretsz egy nét, és abszoltit hiséget kérsz, meg fogsz driil- ni, ahogy a né is, Mert az Ichetetlenség. Az abszoltic hiiség azt jelenci, hogy még csak nem is gondol, még csak nem is almodik mds férfirdl —ami nem lehetséges, Ki vagy te? Miérc szerevett beléd? Mert férhi vagy. Ha beléd tudott szeretni, miérr ne goncdolhatna masokra? Ez a lehetdség nyicote marad. Mi térténik, ha egy gydnyérdi ember halad el mellette, és vigy bred benne? Csupdn annyit mondani: ,Ez az ember pyénydrii” 10 wet jelenti, hogy belépett a vagy. Akkor nevezel gyénySriinek valamit, hu lipy érzed, érdemes arra, hogy birtokold és kiélvezd. Amikor nem ma- hulie kezSnyds, Ha pedig abszolric hiiséger kérsz ~ ahogy az emberck dlralaban te- wih - akkor elkertilhetctlentil konfliktus tamad, és gyanakvd maradsz, layanakwd fogsz maradni, merc ismered a sajac elmédet — szoktil mas ihre pondalni, hogyan biehatndl abban, hogy az asszonyod nem gon- lol mas férfiakra? Ismered a sajat gondolataidat, ezért tisztaban vagy az- ol, hogy 6 is ugyanolyan dolgokon gondolkodik. Ebbél bizalmatlansdg, jonlliktus, szenvedes saiiletik. A lchetségesnek tind szerelem lehetetlen- if vilik egy lehetetlen vagy miacc. Atra vagynak az emberek, amit nem lehet megtenni, Be akarod biz- jonitani a jévét, ami képtelenség, Tékéletes biztansdgot akarsz a jévaben amit nem leher garancilni; nem jellemzd az élet természetére. Az in- illigens ember tudja, hogy ex nem jellemzé az éler rermészerére. A javd jyltott marad — csédbe mehet a bank, elszakhet a feleséged valaki massal, iweghalhac a férjed, hicvanynak bizonyulhatnak a gyerckeid. Ki ismeri a jivir? Talin megbetegszel, taldn nyomoréklei valsz. Ki ismeri a javéc? Ha be akarod biztosicani a jvét, akkor dllandé félelemben fogsz élni, A bixtonsag nem lehetséges, tehat ha félsz a bizonytalansagtal, ¢lpusztit- jiitutlan lesa a félelmed, Mindig ott marad, mindig reszketni fogsz — és hieben elszalasztad @ jelen pillanacor. A javébeli bizconsig vdgydval el- jusetitod a jelent, ami az egyctlen hozzdférherd let. Es eyre erdsebb lesz lwnned a reszkerés, a félelerm, a mohdésag, Megsatiletik a gyermek; egy gyermek nagyon-nagyon nyicott alkat, vepteleniil intelligens. De mi rdugrunk, nekildcunk ténkretenni az in- tellipenciajac. Félelmec ceremttink benne. Ugyanakkor ezt te tanitasnak heveeed: aze mondod, alkalmassd ceszed arra, hogy megéllja a helyét az ‘lecben, Péleler nélkiil saiiletilc, te viszont félel met teremeesz benne, Es az iskolak, az egyetemek egyre unintelligensebbé teszik. Ostoba- pipokar kévetelnek téle. Ostoba dolgokar kell memorizilnia, olyan dol- jokat, amelyeknek a gyermek és teemészetes intelligencidja nem latja ér- telmét, Minek? A gyerck nem latja értelmér, Miért kell teletomnie veliik i lejét? De az egyetem, a fiskola, az otthon, a csalad, a joakarék mind 11azt mondjak: ,, Tanulj! Most nem érted, de késdbb majd megérted, miért volt saiikség ri.” Beletéméd a térténelmet, az dsszes ostobasigot, amit az emberek mds emberekkel vettek — az Gsszes Sriiltséget — megtanittatod! Es a gyerek nem érti, minek. Mit szamit, hogy egy bizonyos kirdly mettél meddig uralko- dott Anglidban? De memorizalnia kell ezeket az ostobasdgokac. Az intel- ligenciaja kézben egyre jobban leterhelddik, megbénul, Egyre tébb por rakédik ra, Mire kijan az egyetemrdl, unincelligens — az egyetem elvégez- te a dolgdt, Nagy titkasde, hogy egy egyetemer vépzere ember intelligens marad. Nagyon kevescknek sikertil megmenckiilni az egyetemtdl, kitérni eldle; elvépgezni és mégis megorizni az intelligencidt — nagy ritkasdg. Ki- ting gépezer, ami ellened dolpozik, Abban a pillanatban, hogy iskoldzotra valsz, unintelligenssé is valeal. Miére nem veszed észre? Az iskoldzoce ember nagyon unintelligensen viselkedik. Menj el a primitiv népekhez, akik sosem jartak iskoliba, és azt fogod latni, hogy tiszta intelligencia mikodik benniik, Hallottam... Egy nd egy konzervdobozt prébalt kinyitni, de sehogy sem sikerlilt rajdnnie, hogyan milkédik, Odamant hat, hogy megnézze a szakacs- konyvben. Mire megnézte a kényvben, a szakdcs mar kinyitotta a dobozt. And visszatérve nagyon meglepddatt. Megkérdezte a sza- kacsot: — Hogyan csinalta? = Hilgyem, aki nem tud olvasni, kénytelen az intelligenciajat hasznatni! Igen, igaza van. Ha nem cudsz olvasni, az intelligenciddar kell haszndl- nod, Mi mast tehetsz? Abban a pillanatban, hogy olvasni keadesz, akkor, amikor jartassd valsz az olvasdsban — megjelenik a hdrom veszélyes ,R"* — nines szitkség ni, hogy intelligens légy, majd a kényvek megoldjak, * Ahdrom Ri: Reading, Biting, Rithmatic = olvasds, ins, sxdmtan. l2 Megfigyelted mdr? Amikor gépelni kezd valaki, elvész a kézirasa; nem tud szépen itni tébbé, Nincs seiiksége rd: az irogép megoldja, Ha szd- molégépet hardasz a zsebedben, el fogsz felejteni minden macematikat feleslepessé valik, Elébb-urébb mindenki apré szAmitégépet hord majd imagdval. Rendelkezni fognak a nagylexikon dsszes informaciajaval, ¢s sermmi saiikség nem lesz az intelligencidra; a szamitégép mindent meg- old. Menj el a primitiv emberekhez, az iskolazatlanokhoz, a falvak lakdi- hoz, és egyfajta finom intelligencidra bukkansz, Igen, nem cal tajékozat- tuk, ez igaz, Nines nagy tudasuk, ez is igaz — de mérherecleniil intelligen- sek, Olyan az intelligencidjuk, akdr a lang, amelyet nem vez fist. A tdtsadalom elrontott valamit az emberekben — meghacdrozott akok- bél, Age akarja, hogy rabszolga légy, hogy félelemben élj. Ave akarja, hogy mindig mohd légy, nagyravdgyd, versengd. Azt akarja, hogy ne legyen lenned szeretet, hogy harag és gyilélet téltsin el. Az akarja, hogy gyen- ye matadj, utdnzé — egy indigémdsolat. Nem akarja, hogy eredeti légy, epyedi és lazadé... nem, Ezért pusztitja el az intelligenciadat. Meditdciéra minddssze azért van selkség, | editéciora hogy helyrehozzuk a tarsadalom combolasat. A mediricid jal hat: egyszerfien semlegesiti a | kart, elpusztitja a betegséget. Amint pedig el- tint a berepsép, létrejan ja kozérzeted. Az clézd évsedzad mar til messzire ment: | sorscsapassd vdlt az epyctemes oktatds. Ne fe- ledd: én nem ellenzem az okeratast, én est az ik oktatést ellenzem. Fenndll a lehetésége egy | masfajta okcatdsnak, ami az intelligenciad ¢lesi- H tésében fog segiteni, nem a pusztitdsdban; ami | nem fog felesleges tényekkel terhelni, ami nem | a ne elpusctitia . log Felesleges tuddssal terhelni, ami epydltalin | Be ae nem terhel majd semmivel, inleibb abban segir, | nik +. hogy sugdrzdbbd, frissebbé, fiatalabba valj. eae a | Ez az oktatés csupin memorizdlni tanfe i meg. Az az oktatds tisztanlitasra tanit. Ez el- ES 13pusztitja a taldlékonysdgodat. Az abban segit, hogy még taldlékenyabba valj. Példanak okaért, az az oktatas, amit szeretn¢k, ha elterjedne a vila- gon, nem azt kéveteli majd a gyerekrdl, hogy a régi, sablonos médon vilaszoljon, Nem az ismétlést, a papagdjsdgot dsztGnzi majd, hanem a ta- lalékonysdgor. Még ha a kidtale felelet nem is lesz olyan helyes, mint a lemadsolt, akkor is a gyerek becsiiletére valik, hiszen Oj vdlaszt hozote egy tégi problemara, Az o valasza természetesen sosem Iehet olyan tokele- tes, mint Szdkracéseé — egy pyerek valasza nyilvdnvaldan nem lehet olyan pontos, mint Albert Einsteiné. De astobasig is et varni. Ha taldlékony a gyerek, a helves iranyba fog haladni, és egy nap lehet belle Albert Einstein, Ha valami ujat probdl létrehoani, természetesen meglesznek a korlatai, de mar az igyekezetét is méltanyolni, becsijlni kell, amivel vala- mi tijac igvekszik teremceni, Az oktarisnak nem lenne szabad yersengének lennie. Nem lenne sza- bad czymashoz képest megitélni az embereket, A versengés nagyon erdsea- kos és nagyon rombolé, Valaki nem jo a matematikaban, ezért kozépszerti- nek nevezed. Talin deskénce nagyon jd, de azt senki mem nézi. Valaki nem joaz irodalomban, ezére hiilyének nevezed — pedig jd a zenében, a tinchan. Az igazi oktatas segit majd az embereknek megtalalni a sajdr életiiker, ahol valéban elevenck lehetnek. Ha egy gyerck acsnak sztiletik, akkor az a helyes, ha azzal foglalkozik. Senkinek nem lenne szabad mast réerdlver- nic, Lehetne ez egy nagyszert, intelligens vildg, ha engednék a gyereknek, hogy Gnmaga legyen, ha minden médon segitenck, tamogatnak, és senki semmiben nem akaddlyoznd, ha senki nem manipuldlnd, Ha a gyerek tances akar lenni, akkor az a jd — sziikség van tincosokra —, tabb tanera van szlikség a viligban, Ha koltd akar lenni, j6 — cobb kéltészetre van stlikség; abbdl sosines elég, Ha a gyerek acs akar lenni, vagy haldsz, telje- sen rendben van. Ha favagé — teljesen rendben van, Sziikségtelen elndkkeé vagy miniszcerelndkké valnia. Ugyanakkor kevesebben érdeklddnek majd az ilyen célok irdne: nagy aldas lesz. Jelen pillanatban minden a feje tetejére fordult. Aki acsnak akare menni, orves lett; aki orves akart lenni, des lett, Mindenki valaki masnak a helyén van, ebbdl ered a nagymércékti unintelligencia — mindenki mas- 14 nik a munkajat végzi, Ha egyszer észreveszed, megérted, miért viselked- nek unintelligensen az emberek, Mi, Indiaban, mélyen meditdlunk, és megtaldleunk egy sede: svadbar- mut: én-természet. Ez bir a legnagyobb jelentéséggel az eljdvends vilagra tidave. Krisna azt mondta: Suedharme nidhana sreya... — Axa jd, haa sje én-természecedben halsz meg, a sajdt ¢n-természeceder kvetve.” Fer dharmo éaveba baba —Nalaki mas természete nagyon veszélyes.” Ne vali utinzéva, Egyszeriien légy énmagad. Hallottam..., Bill mindiq is szeretett volna javorszarvas-vadaszatra menni, ezért megtakaritotta a kelld dsszeget, és felutazott az északi erddségbe. Ott felszerelkezett a szikséges kellékekkel, majd az tizlet tulajdonosa azt tanacsolta neki, bérelje fel Pierre-t, a vidék legjobb javorszarvas- hivojat. — Az igaz — jelentette ki a boltos -, hogy Pierre draga, de van valami érzéki jelleg a hivasaban, aminek egyetlen szarvas sem tud ellenallni. — Hagyan zajlik a doleg? — kérdezte Bill, — Nos —valaszelta a boltos —, Pierre észrevesz eay javorszarvast haromszaz méterrdl, akkor talesért formal a kezeibdl, és leadja az elsd hivast. Amikor az allat ezt meghallja, eltélti a kozelga vagy izgalma, és elémerészkedik kétszaz méterre. Akkor Piarre Ujra hivja, egy kicsivel tobb csdberdvel telitve, mire a szarvas baldag szdkellassel mar szaz méterre kdzelit. Ekkor Pierre erdteljes érzékiséggel tilfiitatt hivast ad le, elnyujtia ey kissé, ami arra készteti az allatot, hogy a nemi vagytol sarkallva huszondt méterre kézelitsen. Es ez az a pillanat, baratom, amikar maganak céloznia és ldnie kell, ~ fs ha elvétem? —vetette fel Bill, — 6, az rettenetes lenne! — hangzott a felelet. — De miért? — érdekladatt Bill. — Mert akkor szegany Pierre-t meghagjak... 15Ez corrénik az emberrel — utdnoz, utanoz. Teljesen elvesztette a képét a sajiit valdsagardl, A zen emberek azt mondjak: keresd meg az eredeti ar- eodar. Talald meg, miképpen vagy hiteles. Ki vagy? Ha nem tudod, ki vagy, mindig valamilyen véletlenbe keriilsz — mindig. Az életed véletlenck hosszii sorozata lesz, és birmi carténik, sosem lesz kielégicd. Az elégedet- lenség lesz az életed epyetlen ize, De hiszen ezt lathatod is magad kdrGl, Miért tinik annyi ember ret- tenetesen tompdnak, unottnak, éppen csak dtvészelik valahogyan a na- pokat... Mulatjak a mérhetecleniil értékes idét, amit sosem fognak tud- ni visszahozni — és akkora compasdggal millatjak, mintha csak a haldle varndk. Mi tértént czzel a rengeteg emberrel? Miért nincs meg benniik ugyanaz a frissesség, mint a fikban? Miért nines meg ugyanaz a daluk, minta madaraknak? Mi tértént az emberi lényckkel? Egyeclen dolog tr- tént: az ember utanoz. Valaki mas probal lenni. Senki nines a helyén. Mindenki valaki mdsnak az ajrajan kopograt; ebbol ered az elégedetlen- aég, a tompasdg, az unalom, a szenvedés, Az intelligens ember csak Gnmaga igyekszik leani, barmi legyen is az ara. Az intelligens ember sohasern masol, sohasem utanoz. Sohasem lesz cae ] papagaj. Az intelligens ember a sajat belsd hiva- me | sira hallgat. Erzi a sajae lényét, és annak meg- dh & Intelligencia | feleléen mozog, barmilyen kockdzatcal is jar, on ‘ait jelenti, hogy Mert van kockdzat! Amikor a cobbieker md- i nem gondolkozol solod, kisebb a kockdzar. Ha nem masolsz sen- : milton, é cs nem kit, és egyediil vapy — az veszélyes! Az élet azon- 7 ban csak azokkal corténik meg, akik veszélyesen élnek, Az élet csak azokkal rérténik meg, akik | kalandvdgydak, akik bacrak, szince vakmerdek | -csak azokkal! Az élet nem corténik meg a lan- if gyos emberekkel. Azintelligencia azt jelenti, hogy biol a sajat _ | lényedben. Az incelligencia kaland, borzongds, Grom, Azt jelenti, hogy a jelen pillanatban élsz, nem a jv utdn sévarogsz, Nem gondolkozol a milton, és nem aggédsz a jévé miate — a miilt 16 nines tébbé, a jGvé pedig még nem jétt el. A leheté legreljesebben ki- liendlod a jelen pillanacot, amely hozzdférhetd. A javd abbol satiletik. Ila ezt a pillanatot gyénydriségben és Grmben éleed, a kdverkezd abbal fog, megsaiiletni. Természetesen még tébb Srémet fog hozni, de felesleges iggodalmaskodni miacta, Ha a mai napom arany volt, a holnapoam még inlgibb arany lesz, A holnap honnan érkezik? A mabdal né ki, Ha ex ax élet dldis vole, a kéverkead életem még nagyobb aldas lesz. Hlonnan jon? Beldlem né ki, az én megelt élményeimbdl, Tehat az intel- liens ember nem foglalkozik mennyorszaggal és pokollal, nem foglalko- ik a culvilagi élettel, még Istennel sem, sét a lélekkel sem, Egyszeriien intelligensen él, és akkor Isten, a lélek, a mennyorszdg és a nirvana mind iermészetesen koveti majd. Te hiedelmekben élsz; a hiedelem unintelligens, Elj a megismerésen keresztiil; a megismerés intelligencia. Az intelligencia pedig meditacia, Unintelligens emberek is meclicdlnak, de persee unintelligens médon, Aut gondoljak, hogy el kell menned a templomba minden vasdrnap epy diniea — age az érat a vallasra kell szdnni. Ez a valldshoz kapcsolodas un- intelligens maddja, Hogy jén idea cemplom? A valédi életed a hac napban van. A -vasirnap nem valédi napod. Vallds nélkiil dlsz hat napon dt, azedn elmésa a templomba alig epy-ket orara? Kit probdlsz becsapni? Megprd- lnilod elhitetni Iscennel, hogy cemplomba jard ember vagy... Vagy — ha egy kiesit keményebben probdlod —transzcencentdlis medi- viciét végzel mindennap husz percig reggel, hisz percig este. Ulsz lehunyt wemmel, és nagyon ostoba madon egy mancrat ismérelgetsz — Om, Om, Om" — ami még jobban eltampitja az elmér. A mantra mechanikus ismé- velpetése elveszi az intelligenciddat, Nem ad intelligenciac, olyan, akar egy iltatédal, Sok-sok évszdzada tudjak ezt az anydk, Ha nyugtalan a gyerek, és nem akar claludni, jon az anya, ¢s altatddalt énekel neki. A gyerek unatkozik, nem tud elmenekiilni. Hova mehetne? Az anya bent tartja az ipyban, Az egyetlen menekiilési Gt az alvis. [py hat elalszik; egyszertien megadja magat. Agzc gondolja: ,Bolondsig ¢bren maradni most, mert anya annyira unalmas dolgot csindl, egyetlen sore ismételget,” Léteznek tarténerek, amiker akkor mesélnek az anydk és a nagyma- indk a gyerekeknek, ha azok nem alszanak el. Ha megnézed ezeket a tor- 1?téneteket, a selintelen ismétlésck egy meghardrozatt sémajéra épilnek. Epp a minap olvastam egyet, amit egy Hagymama mesélt epy kiseyermek- nek, aki nem akart elaludni, mere abban a pillanathan nem volt hosed hed- ve. Az intelligencidja azt mondja, hogy tékéletesen éber, de a nagymama kényszeritl. Neki mds tennivaldi vannak — a gyerek nem fontos. Teljesen Ssszezavarodnak a gyerekek, annyira abszurdnak latszanak a dolgok. Amikor reggel aludni szetetnének, mindenki fel akarja ébreszteni dket, Amikor nem akarnak lefckiidni, mindenki dgyba kényszeriti dket. Egészen Gsszezavarodnak. Mi a baj ezekkel az emberekkel? Amikor jin az alvas, j6 — ez az intelligencia. Amikor nem jon, céleéletesen renden van, ha ébren maradsz. Tehat a nagymama mesél epy tarténetet, Eleinte érdekladik a gyerek, de lassan-lassan... hiszen minden intelligens gyerek elunnd magde, esak az ostobdk nem unjak meg. Igy hangzik a cércénec: Elalszik egy ember, és azt almodja, hogy egy hatalmas palota elétt all. A palotdban exeregy szoba van. Végigjdrja egyik szobdt a masik urdn — mind az earet -, végiil elérkezik az utelséhoz. All benne egy gyénydril gy, le is fekszik rd, elalszik, és azt dilmodja,,. hogy egy nagy palota kapu- ja cldce all, amelynek ezeregy seobaja van, Végigjarja mind az ezer szobét, majd elérkezik az ezerepyedikhez. Megine ott egy gyényérd igy, 6 pedig belefekszik... és az almodja, hogy egy palora elétt dll... Es igy tovabb! Nos, meddig cud éber maradni a gyerek? Puszta unalombel alszik el, Azt mondja: Na, ebbdl elég!” A mantra ugyanezt teszi. lsmételpeted: ,Ram, Ram... Om, Om... Allah, Allah” ~ vagy valami mdst, Egyre csak ismécelgeted, ismételgeted. Ezzel két munkat végzel: egyszerre a nagymamidét és a gyerekét, Az intel- ligenciad olyan, mint a gyereké, a mantrahaszndlatod viszont a nagyma- mara hasonlit. A gyerek probil ledllitani, mas dolgok keltik fel az érdek- lédését, gytinydrti delgokra gondol - eyonydri nokre, jelenetekre. De te rajtakapod, és visszarereled; ,Qm, Om, Om". A benned rejlé gyerek lassan dgy érzi, értelmetlen a hare; elalszik a belsé gyermek. Igen, a mantra egyfajta alvast biztosit: énhipnotikus alvast. Nincs vele semmi baj, ha problémat okoz az elalvas — ha dlmatlansdgtél szenvedsz, 18 iagyon j6. De semmi kéze a spiritualitishoz; cz a meditacid nagyon un- intelligens mddja. Akkor hac, kérdezheted, mi a medicicié intelligens moédja? Ha in- telligencidt viszel mindenbe, amit teszel. Ha sécalsz, sétdlj incelligensen, éherséggel. Ha eszel, egyél intelligensen, éberséggel. Eml¢kszel egyetlen olyan esecre, amikar intelligensen etedl? Gondolral egyszer is ara, mit estel? Hogy taplalé-c? Van valami tipértéke — vagy csak toméd magad inélkil, hogy barmiféle tapanyaghoz jucndl? Meghigyelted valaha is, mit csinalsz? Sztinet nélkiil dohanyzol. Ek- kor van sziikség az incelligencidra — mit teszel? Beszlvod a flistét, aztin kifjod, és kézben rombolod a tiidédec, Tehde mic is teszel valdjaban? lvesztegeted a pénzed, elvesztegeted az egészséged. Alkalmazd az intel- lipenciat, amikor dohanyzol, amilcor eszel. Alkalmazd az intelligencide, umikor mész, hogy szeretkezs a partnereddel, Mit is testel? Valéban van hennecl szeretet? Néha megszokdsbél szeretkezel, ami csiinya, erkéleste- len. Aszerelemnek nagyon tudarosnak kell lennie, csupin akkor wilik lniddsdgged. Amikor szeretkezel a ndddel, pontosan mit | vsindlse? And testét hasznalod, hogy eldobj | iémi energiat, ami szdmodra mar cil sok? Vagy Sapa ligyelemmel, szeretectel fordulsz a nm felé, és i > heesiildd dt? En nem ezt litom. A férjek nem tiszeclik a | leleségtiker, csak haszndljdk, A feleségek hasz- | niljik a férjiiket, nem tisatelik dkec, Ha aszere- | hel igensen vagy tetbél nem sziiletik megbecsiilés, akker valahal “anintlligensen, Es. hiknyzik az intelligencia, Maskilénben mérhe- tudod, hogyapilon tetlen halat érzel a masik irane, és a szeretkezé- | pecl nagyszerti meditaciéva valik. Harmit ceszel, vidd bele az intelligencia mi- | 4 ndséget. Mindent inrelligensen végezz: ez a me- | 4 iedcié, Az intelligencianak az egész élecedre ki kell | terjednie. Ez nem egy vasirnapi dolog, és nem L ae 19Iehet htisz percig végezni, azutan megfeledkezni réla, Olyannd kell valnia, alcir a légads, Barmit ceszel — aprd dolgot, nagyo, bdrmit, feltakaritad a padlét —, végezhered intelligensen vagy unintelligensen. Es tudod, hogy amikor unintelligensen teszed, akkor nincs benne drm — kételesség, amelyet elvégzel; cipeled valahogyan a cerhért. Egy vasarnapi iskoliban cartént, a kilencedikes lanyosztailyban. A keresz- tényi szeretecrdl canultak — mic jelenthet az 4 szamukra, az 6 életitkben. Végiil igy dintéteek, hogy a keresztényi szereter annyit jelent: ,szeretet- teljes dolgot tenni olyasvalakivel, akic nem szeretiink". A gyerekek na- gyon inrelligensek. A kéveckeztetésiik tékéletesen helyes, Hallgasd meg még egyszer: végiil gy dénedttek, hogy a keresztényi szeretet annyit je- lent: ,szeretetteljes dolgot tenni olyasvalakivel, akit nem szeretiink”, A tandr azt javasolta, hogy a hét soran cllendrizzék az clméletiiker. Amikor visszatértek a kiverkezd héten, a tandr varta a beszdmoldkat. Egy liny felemelte a kezét és igy sedle: — En teteern valamit! Atandr bélintote: — Kittiné! Mir rectél? — Nos — keadte a ldny —, az iskolaban, a matematikacsoporcomban wan egy nyomott pyerek, = Nyomort? — Igen, tudja... nyomote. Népy feje van, kérbalkezes, hdrom bal laba van, és amikor végigmegy az iskola folyosdjdn, mindenki azx mondja: Mar meginc itt jn ez a nyomott csaj.” Egyetlen bardrja sines, senki nem hivja el a bulikra, és igy gondolom, hogy olyan nyomott, A tanar azt felelte: — Azt hiszem, tudom, mire gondolsz. Szdval mit tercél? — Nos, ez a nyomott lany az én matematikacsopottomba jar, és nehe- zen boldogul. En elég j6 vagyok matekbl, ezért felajnlorcam neki, hogy sepitek a havi feladaraban. — Nagyszerti — dicsérte a tandr. — Es mi cértént? ~ Hat, segitettem neki, jépofa volt, azt sem tudea, hogy készénje meg — Ujabban viszont nem tudok megszabadulni téle! 20 Ha pusztin kécelességbél teszel valamit — nem szereted, egyszerten kii- telességkéne végzed —, eldbb-utdébb a foglydva valsz, és nagy problémac jelent majd, hogyan szabadulhatnal meg téle. Csak figyeld meg a hu- stonnégy érds napodat, mennyi olyan dolgot teszel, amibél nem szar- mazik semmi éraméd, ami nem segiti a fejldésed. Valdjaban, szeretnél megszabadulni eéliik. Ha wil sok olyan dolgot teszel az éleredben, amitél tulajdonképpen szabadulni szeretnél, unintelligensen élsz. Egy intelligens ember tgy alakitja az életét, hogy a spontancitas, a2 irom, a sveretet kéltészete jellemezze. A te életed a te életed, és ha te nem vapy elég kedves magadhoz, vajon ki lesz elég kedves hozzad? Ha te elfe- esérled az élered, azérc nem felelos senki mas. En azt tanftom, hogy vallald a felelasséged Gnmagadért — ez az elsd stim feladatod. Minden mas csale azucan kéverkezik, Te vagy a vilagod, a létezésed legbensd kozéppontja. Eppen ezért, légy intelligens, és hoad be az inrelligencia minéségét. Azutan majd — hiszen epyre intelligensebbé vilsz — képes leszel egyre tébb intelligenciat az éle- tedbe hozni. Minden egyes pillanat olyan erdsen ragyoghat tle... Ak- kor nines saiikség semmilyen valldsra, semmilyen meditacidra; Felesleges templomba, szentélybe jarni, nincs sziikség semmi extra dologra, Az élet lényegénél fogva intelligens, Egyszertien élj rotdlisan, harmonikusan, éber- ségben — és minden més kellemes dolog csoddlatosan bekivetkezik majd helyes utad miatc. Az tinneplés élete kéveti az intelligencia ragyogdsat. A sziv kolteszete Az agy incelligenciaja egydltalin nem intelligencia; hanem jolértesiltség, A salv intelligencidja az intelligencia, méghozzd az egyetlen létezd fajca. Ag elme epyszeriien csak egy akkumuldcor. Mindig régi, sosem uj, sosem eredeci. Bizonyos célokra megfelel: kartotékouisra tokeéleves, meg ami- re seiikség van az életben — sok dolgot kell észben tartani, Az elme, a fej egy biokomputer. Felhalmozhatod benne a tudast, és mindannyiszor, ha saiikséged van r4, elévehered. Jé a matematikahoz, a szimoldshoz, j6 a mindennapi élethez, a piachoz. Am ha aze gondolod, hogy ennyi az 21egész élet, akkor ostoba maradsz, Sosem fogod | Mmegismerni az érzés szépségér, ¢s sosem fogod megismerni a sziv Alddsaic. Sosem fogod meg- “ers ne ismerni azt a kecsességet, ami kizirdlag a sziven intelligencia; hanem_ keresatiil eteszkedik le réd, az isteniséger, ami jolertesiltség. Az agy Intelligenciaja -egyaltalin nem csupdn a sziven keresztiil lép be. Sosem fogod A sziv intelligenciaja megismerni az imadsdgot, a kileészeter, a sze- az intelligencia, — | retcter. méghozzd az as A selv intelligencidja ceremt kéltészetet az vepyetlen létex6 fajta. életedben, ad tancoc a lépéseidnek, teszi dram- ditt) =! mé, iinnepléssé, tinnepséggé, neveréssé az éle- tedet. Humoréraéket ad, Képessé tesz a szeretetre, a megosztdsta. Az az igazi dlet, Az elmébal, a fejbal iranyitott élet gépies, Robortd valsz — alan igen hatékonnyd. A roborok nagyon hatékonyak, hatékonyabbak, mint az emberek, Sokar kereshersz a fejen kereszciil, de nem fogsz sokat dine. Talan jobb dletszinvenalhoz jutsz, de semmi éleved mem lesz. Az élec a szivé. Csak a sziven keresztiil rud fejladni. A sziv terméfaldjé- ben navekszik a szerevet, ax dlet, a szellem. Minden, ami csoddlatos, min- den, ami igazin értékes, aminek jelentésége, ércelme van, a sziven keresz- til érkezik. Az a legbensd kézéppontod, az elme esak a felszin, Az agyban élni azt jelenti: a felszinen élsz anélkil, hogy valaha is cudomdst szereznél a kézdppone szépségeirdl és kincseirdl. A felszinen élni astobasig. A fejben élni ostobasag. A saivben élni, és szitkség esetén haszndlni a fejet ~ intelligencia. De a kozéppone — az ur — a lényed legbensé magjd- ban caldlhacd. Asziv az dr, az elme csupdn egy cseléd — ez az intelligencia. Amikor az elme valik tirrd, és teljesen megfeledkezik a saivrdl, az bizony hatalmas ostobasdg, Rajtad milik, hogy mit valasztasz, Ne feledd, cselédként a fej nagy- szer(l, hasznos segltség. De urként veszélyes, tankreteszi, megmeérgezi az egész életed. Nézz kériil! Az emberek életét teljesen megmeérgezte az elme, Nem tudnak érezni, nem érzékenyek tobbé, semmi sem borzongatja meg ket. A Nap felkel, de benniik nem kel fel semmi; tires tekincetrel néznek a Napra. Az ég megtelik csillagokkal — csoda, rejtély! —, de az 6 sziviikben 22 semmi nem mozdul meg, nem saiiletik dal. A madarak énekelnek — az ember eltelejrert énekelni, Felhok jelennek meg az é¢gen, tancolnak a pa- vik, de az ember nem cud tincolni — nyomorékka vile. A fk virdgoznak wz ember gondolkodik, de scha nem érez, érzés nelkiil pedig lehererlen ii Virdpeds. Figyelj, kutass, vizsgdlédj, elemezd alaposan ajra az dletedet. Senki jem fog segiteni. Nagyon régéca mdsolcal figgsz; ezért hiilyiiltél el. Am mostantél figyelj oda; a te életed ate feleldsséged, Tartozol magadnak az- val, hogy mély, athaté tekintertel megfigyeled, mit tegyél az életeddel. Van legalibb valamennyi koltészet a szivedben? Ha nines, akkor ne vesaregesd we idédet. Segits a szivednek kéltészetet széni-fonni. Van romantika az életedben, vagy nincsen? Ha nincsen, akkor mdr a slrodban fekszel. Gyere ki beldle! Engedd, hogy legyen némi romantika az életedben, valami kalandféle, Inculj felfedezdutra! Sok millid szépség és gydinydrtl- sé vac rad. Karbe-korbe haladsz, sosem lépsz be az élet templomaba. A wriv az ajtd. Az igazi intelligencia a salvé. Nem intellektudlis, hanem emociondlis intelligencia. Nem a gondolkeddsra hasonlit, hanem az érzésre. Nem lo- jika, hanem szeretet, A szeretet csupdn azok szdmara elérhetd, akik sziinteleniil élesitik az intelligencidjukat. A szeretet nem a kézepszerticke... aszeretet nem az un- intelligenseké. Az unintelligens ember nagyszerd intellektuellé valhat. Az iiintelligens emberek valdjaban intellektuelekké probdlnak valni; ezzel inyekeznek leplezni az uningelligenctdjukat. A szereter nem az intellek- tueleké. Egészen masfajta tehetséget igényel — tehetséges szivet, nem te- hetséges agyar. A szivnek megvan a sajdt intelligencidja, sajdtos modja a litdsra, az érrékelésre, a sajat utja az élet megértéséhez, a lérezés rejtélyeinek megfej- idiéhez, A kéleé sokkal kézelebb all hozzi, mint a filozéfus, A misztikus pedig pontosan a templom belsejében dll. A koled feljut a lépesdkre, a lilozdéfus kiviil reked. A leptébb, ahova eljuthat, az a bejarar, a lépcadkre esélye sincsen, Kérbe-kiirbe jac. Atemplom kériil jarkal, a kiilsé fala- kat tanulmdnyozza, amelyek annyira lenytigézik, hogy egészen elfelejti: a kiilsd fal nem az igazi templom, és az istenség beliil van. 23A kolté eljut az ajtdig, de az ajté annyira’ azonban sosem valik intellektualitissd vagy szentimentalizmussd, Ujfajca integricdst ad, epy ij kikristalyosodase. 's kikristalyo sodast, | A letezés nyitottsaga Az intelligencia egyszertien a létezds nyitottsiga — képesség arra, hopy cléitéletck nélkiil lass, hogy kizbeavatkozds néllcil figyelj, hogy tigy légy egylitt a dolgokkal, hogy nem tiplilsz kétségbevonhatarlan elmélereket réluk — ez az intelligencia, Az intelligencia a lécezés nyicoctsiga. Ezért kiilénbézik olyan nagy méreékben az intellekeualitéstdl. Az in- tellekcualitas epyszertien az intelligencia ellentéte, Az intellekcudlis ember sziinceleniil elditéleteket, informacidkar, megfellebbezhetetlen hiedelme- ket, tudast hordoz magaval. Képrelen figyelni; mieldtt megszélaltal volna mar levonta a kdvetkezterdst, Barmit mondasz, annyi mindenen ereseril kell haladnia az clméjében, hogy mire eljut hozed, mar egészen dtalakult, 24 ae Az tntelligencia Cee hogy hipnécishe esik tle. Aze gone dnmagéban | wee a cpus . mi tébb lehetne még? . “intellektualtisss ae evész eo mi rejedzhet -valik, a szeretet dik, Slovofil acn " see a we : » AkOlté megprébal behatolni a oe Snmagaban rejtélybe, de clakad az ajtd kdzelében, A migzti- /Scentimentalizmussa. kus belép a templom legbelsé szentélyébe. : valik, a szereté Az tt a szeretet, az ut a szeretd intelligen- i intelligencia cia. Amikor a szeretet és az intelligencia taldl- -azonban sosem vyalik kozik, létrehozod a teret, amelyben az embeti -intellektualitassa lények szimara lehetséges dolgok mindegyike af van megvaldsul, Ehhez szereté intelligencia satik- Szentimentalizmussa. ségeltetik. Az intelligencia énmagdban intel- Ujfajta integritast beled teas valik, a szeretet dnmagdban szen- Fe 7 egy Uj | timentalizmussd vilik, a szerecd intelligencia |\\talias torzulds megy végbe benne, és rendkiviil zare, szinte vak és sti- het, Minden szakérté, minden nagy tuddsi ember vak. Jsmered a régi térténetet az Gt vakrdl, akile elmencek elefintnézdbe? vy tandr elmesélte ezt a régi mesét a didkjainak: kislinyoknak és hisliiknak, Elmondta az egész torténetet, majd megkérdeate az epyik kis- Meg tudod mondani, kik voleak ezek az emberek, akik elmentek imegnézni az elefantot, azutan vitatkozni kezdtek? Act akarta megtudni, hogy figyelt-e a gyerek, mikézben 6 a toreénetet hinitatta, A fid felalle, és igy felele: - Ipen. Szakértdk voltak, A tanar tigy gondalea, azt fogja valaszolni a gyerek: ,Ot vak ember.” De a kisi igy felele: ,,.Szakérték voltak.” Teljesen igaza van; igen, szak- dbl voltak, Minden szakértdé vak. A szakércelem azt jelenti, hogy vak- joi vilsz minden mds irdnt. Egyre tabbet és tiibber tudsz egyre kevesebb é kevesebb dologrdl, azurdn egy nap eljutsz a legvégsd célhoz: mindent judse a semmirél. Akkor egészen bezdrulsz, egyetlen ablak sem marad nyicva; ablakealannd vilsz, Ez az unintelligencia. Az intelligencia azt jelenti, hogy nyitott vagy a wél, az es6 és a Nap felé, nyitott vagy minden irint. Az az intelligencia, la nem cipeled magaddal a mileac, ha minden pillanatban meghalsz a ntiltnak, ha friss és dreaclan maradsz. Donald a sugariton haladt a sportautdjaval, amikor hirtelen egy vil- logd piros fényre lett figyelmes a visszapillanté tlkdrben. Egy rend- Grauté volt. Donald gyorsan félreallt. — Biztos dr —hadarta —, mindGssze neqy- vennel mentem ott, ahol étven a megengedett sebesség. ~ Uram — felelte a tiszt —, an csupan... — Azonkiviil — vagott kozbe Donald felhaboradottan -, allampol- garként rossz néven veszem, hogy Igy ram ijesszenek. — Kérem — folytatta a renddr —, nyugodjon meg, lazitson... 25