MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

A MAGYAR HELYESÍRÁS SZABÁLYAI
TIZENEGYEDIK KIADÁS MÁSODIK (VÁLTOZATLAN) LENYOMAT

AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST 1985

TARTALOM
ELŐSZÓ SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Írás és helyesírás A magyar helyesírás

A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA
A személynevek Az állatnevek A földrajzi nevek A csillagnevek Az intézménynevek A márkanevek A kitüntetések és a díjak neve A címek Tulajdonnevek köznevesülése

A BETŰK
A magánhangzók írása A mássalhangzók írása Az ábécé A betűrendbe sorolás

A KIEJTÉS SZERINTI ÍRÁSMÓD
A szótövek írása A toldalékok írása A szóelemek elhomályosulása

AZ IDEGEN KÖZSZAVAK ÉS TULAJDONNEVEK ÍRÁSA
A magyar írásmód szerinti írás Az idegen írásmód szerinti írás Az átírás

A SZÓELEMZŐ ÍRÁSMÓD
A szóelemek mai alakját tükröztető írásmód A szóelemek módosult alakjait feltüntető írásmód

AZ ELVÁLASZTÁS
A szótagolás szerinti elválasztás Az összetett szavaknak elemeik szerinti elválasztása

A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD AZ EGYSZERŰSÍTŐ ÍRÁSMÓD A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ EGYBEÍRÁS
A szóismétlések írása A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek, valamint az ikerszók írása Az alárendelő szókapcsolatok és összetételek írása Egyéb típusú szókapcsolatok és összetételek

AZ ÍRÁSJELEK
A mondatokat záró írásjelek A tagmondatok közötti írásjelek A mondatrészek közötti írásjelek A szövegbe ékelődést jelző írásjelek Szavak és szórészek közötti írásjelek Toldalékok kapcsolása Egyéb írásjel-használati tudnivalók

A RÖVIDÍTÉSEK ÉS A MOZAIKSZÓK
A rövidítések A mozaikszók

A KIS ÉS A NAGY KEZDŐBETŰK
A kis kezdőbetűk A nagy kezdőbetűk

EGYÉB TUDNIVALÓK

EGYÉB ESETEK

2

ELŐSZÓ

Helyesírási szabályzatunk 10., 1954. évi kiadása három évtizeden át szolgálta társadalmunkat. Ez alatt az idő alatt a magyar helyesírásnak azelőtt sohasem tapasztalt egyöntetűsége jött létre, a 10. Kiadásnak az addig szabályozatlan esetekre adott tanácsai és ésszerű újításai is a közgyakorlat szerves részeivé lettek. Hogy helyesírásunk egységesebbé és szabályozottabbá vált, az iskolai oktatás kiterjesztésének, a könyvkiadás és általában a sajtótermék-előállítás ugrásszerű fejlődésének, a nyomdaiparral szemben támasztott szigorú követelményeknek, továbbá egyéb népgazdasági és művelődéspolitikai indítékoknak szükségszerű következménye volt. A helyesírás azonban csak akkor tudja betölteni társadalmi szerepét, ha szünet nélkül gondozzák. 1954 óta mind beszélt, mind írott nyelvünk – elsősorban szókincsében – sokat változott, a nyelvi tudományban új nézetek, módszerek jelentkeztek, az írással élő emberek igényei megnövekedtek. Az a minden irányú fejlődés, az az életünk alapjaiig ható változás, amely társadalmunkban így is végbement, időszerűvé tette, hogy az Akadémia ismét áttekintse helyesírásunk szabályainak rendszerét, és formájában megújítva – a magyar írással bárhol a világon foglalkozó egyének és közösségek számára – közzétegye. Az előkészítő munkálatok során az illetékes akadémiai testületek aprólékosan megvizsgálták helyesírásunk minden kérdéskörét. Elemezték a felvetett módosító javaslatok indokoltságát, és felmérték, hogy végrehajtásuk esetén nyer-e velük a magyar helyesírási gyakorlat. Ez a több évig tartó munka azzal az elvi tanulsággal zárult, hogy a helyesírás állandósága, a kikristályosodott írásgyakorlat lényegének fenntartása napjainkban sokkal fontosabb társadalmi érdekké vált, mint bármikor ezelőtt. Írásrendszerünk nagyobb mérvű átalakítása ezért sem látszott ésszerűnek. Nem kíván mélyreható reformot közönségünk sem. A társadalmi s a tudományos érdek egyaránt azt diktálta, hogy a gyakorlatban és a szakmai vitákban megszilárdult hagyomány minden értékét megőrizzük; a szokásosan elsőnek emlegetett helyesírási alapelvről, a kiejtés tükröztetéséről ezért is a hagyományőrzés felé tolódott el a hangsúly. Hangjelölésünk rendszere például oly mélyen gyökerezik társadalmunk tudatában és rendkívül kiterjedt mindennapi írásgyakorlatában, hogy teljesíthetetleneknek bizonyultak a magyar betűállomány átalakítását célzó javaslatok; helyesírási alapelveink viszonyának és arányainak módosítására komolyan gondolni sem lehetett. Hagyományos különírási-egybeírási rendszerünket is gyakran kifogásolják, mert nehéznek vélik. Mégis célszerűbb volt megtartani, mint a szavak ezreinek írásmódját megváltoztató, tehát az írásgyakorlat teljes összezavarodásával járó ötletekkel próbálkozni. Hogy vitatható reformokkal ne kísérletezzünk, hanem a már megszokott írásmódok mellett maradjunk: ezt tanácsolta az az ismert tény, hogy a helyesírási módosítások társadalmi feszültségek forrásaivá is válhatnak. Egyes személyek, sőt egész rétegek is hátrányos helyzetbe kerülhetnek amiatt, hogy az újításokról csak késve vagy egyáltalán nem értesülnek, kimaradnak a fejlődés nagy áramából, s ezért elszigetelődnek. Ez a veszély a határainkon élő magyarság körében fokozott mértékben jelentkezett volna. Ezért is beszéltünk meg ottani szakemberekkel is minden felmerült kérdést. Helyesírásunk hagyományos rendszerét érintő fontos változás a 11. kiadásban csak az, hogy a dz és a dzs betű ábécénknek teljes jogú tagjává lépett elő: a 11. kiadás kimondja jegyeik sorvégi szétválaszthatatlanságát. Ezzel hosszú helyesírás-történeti folyamatban léptünk előre.
3

Annak ellenére, hogy tartózkodni kellett helyesírásunk megbolygatásától, szabályzatunk 11. kiadása több tekintetben jelentősen különbözik a megelőzőtől. A szabályok értelmezésében és megfogalmazásában a nyelvtudomány mai álláspontjának megfelelő szemlélet érvényesül. – A szabályzat fejezetei (a helyesírási részrendszereknek megfelelően) a hagyományosak, de ezek tagolása, az egyes pontok elrendezése szervesebb, áttekinthetőbb, ésszerűbb a 10. kiadásbelinél. Számos esetben lehetőség nyílt arra, hogy a közös lényeget kiemelő rövid bevezető után a részletek alpontokba rendezve következzenek: ezáltal a belső összefüggések jól érzékelhetővé váltak. – Minden eddigi szabályzatnál több figyelem fordul most a helyesírásban rejlő stilisztikai lehetőségekre. – A szabályzat gondozói egyeztették a nyelvészet és más szaktudományok szempontjait, s tiszteletben tartották az akadémiai szinten kidolgozott és jóváhagyott szakmai szabályzatokat és szójegyzékeket. – Bár a 11. kiadás is (minden elődjéhez hasonlóan) a helyesírási egység előmozdítója kíván lenni, a 10. kiadásnál rugalmasabban ítéli meg helyesírásunk több vitatott kérdését (így pl. a betűrendbe sorolást, az alakváltozatokat, az idegen szavak sorvégi elválasztását stb.). A szabályzat megszövegezői érthetőségre és világosságra, törekedtek; a nem közismert, csak a nyelvészetben használt idegen szakszókat tudatosan kerülték. A szabályzathoz csatlakozó szótár jelentősen megújult. A helyesírási tekintetben fontos és ezért szerepeltetett szóanyag mellé, főként a 10. kiadás idejére jellemző szavak helyére (mint a szabálypontok példái esetében is) mai társadalmi, gazdasági, politikai és tudományos életünk fontos és gyakran használt szavai kerültek. A szabályokra, amelyek az illető szó írása szempontjából fontosak, utalószámok hívják fel a figyelmet. A címszók után következő, előtag és utótag szerint csoportosított szókapcsolatok és összetételek a különírási-egybeírási kérdések megoldásához segítenek hozzá. Szavaink helyesírása a szabályzathoz igazodik. Ebből az is következik, hogy az eddigi írásmódok túlnyomórészt változatlanul maradtak; csak kevés szó írása módosult, ezzel többnyire elismerve már egyébként is elterjedt, helyeselhető írásmódokat. * A Kossuth Nyomda szedőüzemének dolgozói – tanúsítva a nyomdászok ügyszeretetét – társadalmi munkában vállalták a bizottsági előterjesztések, a szabályzati fejezetek és a szótár sokszorosítását és többszöri korrigálását. Ezzel lehetővé tették, hogy a tervezeteket sokan megismerhessék, és róluk véleményt nyilváníthassanak. Így lehetett a 11. kiadás az eddig legszélesebb körű demokratikus közmegegyezésen nyugvó rendszerezés, a Magyar Tudományos Akadémiának a társadalom véleményét tekintetbe vevő állásfoglalása. * A magyar helyesírás szabályainak 11. kiadását az MTA Helyesírási Bizottsága dolgozta ki, a Nyelvtudományi Bizottság egyetértésével terjesztette a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya elé. Az osztály javaslatára a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a közrebocsátásra a jóváhagyást 1984. április 24-i ülésén megadta.

4

SZABÁLYZAT 5 .

rögzítő és irányító szabályrendszer. Helyesírásunkat ezért nevezhetjük értelemtükrözőnek is. mert legkisebb egységei nem szót vagy szótagot rögzítő írásjegyek. illetőleg az ezt tükröző. az írásmóddal érzékeltetjük a tulajdonnevek különféle fajtáit. a) Írásunk betűíró rendszerű. Ez hozzásegít a közölnivalók pontos kifejezéséhez és gyors felfogásához. Helyesírásunk betűíró. a különírás és az egybeírás révén megkülönböztetjük egymástól a szókapcsolatokat és az összetételeket. A helyesírás valamely nyelv írásának közmegállapodáson alapuló és közérdekből szabályozott eljárásmódja. 6 . A magyar helyesírás 2. mert betűi legtöbbször a szóelemekben valóban kiejtett hangokra utalnak. stb. mert a sajátos magyar betűsor a latin betűkészletből alakult ki. szemben az olyan írásokkal. c) A magyar írás hangjelölő. amelyekben a leírt forma jelentős mértékben eltérhet a kiejtéstől. d) Írásunk sokat tükröz a magyar nyelv rendszeréből: a szóalakokban általában ragaszkodunk a szóelemek feltüntetéséhez. b) Helyesírásunk a latin betűs írások közé tartozik. latin betűs.ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK Írás és helyesírás 1. hangjelölő és értelemtükröző írásrendszer. az összetett szavak elválasztásakor tekintettel vagyunk a szóhatárokra. Az írás közlendőink rögzítése látható jelekkel. hanem hangokat jelölő betűk.

l. fejtegetés. ő. A magánhangzókat jelölő nagybetűkre mind kézírásban. [De elválasztáskor: locs-csan. stb. m. kér stb. kellett stb. b. űr stb. nn.) A magánhangzók írása 4. Zs.A BETŰK 3. aggot. o. dzs. asz-szony-nyal stb. lly. húr. ü: ceruza. 226. Mássalhangzóinkat egy. – Az egyjegyűeket kétszer írjuk le: bb. jj. tty. stb. dzs. Ő. p. Stilisztikai okból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a magánhangzót jelölő betűket halmozhatjuk is: Één? Góóól! Neeem.. nyolc. Dzs. cc. ty. – Csak a rövid i nagybetűs alakján nincs pont: Ilona. mind nyomtatásban vannak kisbetűink: a. C. közül. Őze stb. ssz. vö. í. Gy. zzs: loccsan. zs. Stb. f). A hosszú nagy Í-re azonban ki kell tenni az ékezetet: Írország. e. hős. s. k.. mm. mind nyomtatásban ugyanúgy föl kell tenni az ékezeteket. f. csökönyös stb. g. á. sz. r. Magánhangzóinkat egyjegyű betűkkel jelöljük. 10. mint a kisbetűkre: Ökrös.. dz. (Vö. Nyelvünk hangjainak (pontosabban hangtípusainak. 6. vv. a) A mássalhangzókat jelölő betűk közül tizenhét egyjegyű: b. 8. ddz. sz. dd. r. Nyolc betűnk kétjegyű: cs. z: pálma. A mássalhangzók írása 7. gy. ü. A magyar betű vagy egyjegyű. 227. ggy. zs. ss. b) A mássalhangzók hosszúságát betűkettőzéssel jelöljük. c. ő. ly. edz-dzük. ú. í. asszonnyal stb. pp. más szó lehet a rövid és más a hosszú magánhangzós: akar – akár bal – bál oda – óda áru – árú koros – kóros – kórós stb. vagy többjegyű.vagy többjegyű. iparkodik stb. ö. nny. ll. egy betűnk pedig háromjegyű: dzs: lándzsa stb.. egy részük ékezet nélküli. gg. 5. s. stb. azaz írásjegyek kapcsolatából áll: cs. díszszemle stb. j. a) A rövid magánhangzókat jelölő hét betűt pont nélkül. ny. zs: batyu. v. Óbuda. egyéb helyzetekben egyszerűsítve kettőzzük őket. – A többjegyűeket csak az összetett szavak határán kettőzzük teljesen: jegygyűrű. b) A hosszú magánhangzókat jelölő hét betűre egy vagy két vonást teszünk: á. A magánhangzók időtartamának fontos nyelvi szerepe van. n. ű: játék. r. tt. ó. lódít. t. Ázsia.] 7 . h. Ürményi. v. eddzük. é. Új Írás stb. R. c. kk. 5.. ff. gy. illetőleg egy vagy két ponttal írjuk: a.. azaz fonémáinak) írott vagy nyomtatott jeleit betűknek nevezzük. u. más részük ékezetes (vagyis ponttal vagy vonással van ellátva). és vannak nagybetűink: A. ty. rr. i. vagyis csak első jegyüket írjuk kétszer: ccs. Izland stb. fénynyaláb. mellékjel nélküli betűkkel jelöljük. zz: add. azaz egyetlen írásjegy: e. d. szikes. ddzs. Mind kézírásban. hh. kemény – kémény öt – őt irt – írt tüzért – tűzért Vereb – veréb – véreb stb.

a)] – Hasonlóképpen járunk el akkor is. Nyár van. Í. Ly. H. ny.: csát] ts = cs: Takáts [e.: török] oó = ó: Soós [e. zs. alakjuk a következő: A. ha bármely szót (vagy akár hosszabb szöveget) végig nagybetűvel írunk: CSOMAGMEGŐRZŐ. (mondat). ly. A magyar magánhangzókat és mássalhangzókat jelölő 40 kisbetű hagyományos állománya és sora (a magyar ábécé): a.: gál] eé = é: Veér [e. Sz. y. Gy. K. Stilisztikai célból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a mássalhangzót jelölő betűket többszörözhetjük is: Nnem! Terringettét! Psszt! Stb. ma már egyébként nem használatos magyar betűkkel családneveinkben találkozunk. j. Ű. w. Ny. c. (Vö. k. r … v.) Ezek a többnyire kétjegyű betűk magánhangzókat és mássalhangzókat egyaránt jelölhetnek: aa = á: Gaal [e. A magyar írásgyakorlatban is gyakran előforduló q-t.: takács] w = v: Wesselényi [e. sz. Az idegen tulajdonnevekben és egyéb szavakban más ábécék betűi és betűkapcsolatai is előfordulnak mind magánhangzók. v. t. 5. Dzs. á. b. kasza – kassza stb. J. R … V. ch = cs: Madách [e. u. A magyar nagybetűk sorrendje ugyanaz. pont szól. A mássalhangzók időtartamának fontos nyelvi szerepe van. ő. p. í. z. V.: vér] eő = ö: Eötvös [e. W..) 12. s. dzs. (Vö. Cs. ű.. l. TILOS A DOHÁNYZÁS. [Vö. (Vö. Ty. I. Z. w-t. GYSEV stb.: cucor] s = zs: Jósika [e. i. 87. e. O. stb. cs. Q. Dz. U. G. X. M.: józsika] th = t: Csáth [e. S. Zs. ty. F. … P. A csupa nagybetűkben írt betűszókban a többjegyű betűk minden jegyét naggyal írjuk: KISZ. 15. Régi. Á.) 11. ü. mind mássalhangzók jelölésére: 8 . D. É. stb. Ugyanígy: Ssz! (indulatszó). x-et és y-t így soroljuk be ábécénkbe: … p.8.. z. A ch-t a betűrendbe sorolás szempontjából (bármely hangértékben áll is) c + h kapcsolatnak tekintjük. R. 3. zs. Z. Ú. 9. m.: veselényi] stb. q. r. N. ó. T. L. E. Ő. Az ilyen régi betűket tartalmazó nevek betűrendi besorolásának módjáról a 15. C. gy. 157. 8. h. o. Ö. A többjegyű betűknek csak az első jegyét írjuk nagybetűvel: Csoma.: madács] cz = c: Czuczor [e.: sós] y = i: Kölcsey [e. Ó. Szolnok. ö. d. 283. n. CSKP. Az ábécé a betűk meghatározott felsorolási rendje. P.: ötvös] ew = ö: Thewrewk [e. g. Zs. dz. é. Dzsingisz. f. 13. x. Zsolt stb. Y. B. más szó lehet a rövid és más a hosszú mássalhangzós: hal – hall hason – hasson len – lenn feje – fejje eset – esett orom – orrom megy – meggy stb. Ü.: kölcsei] stb. Az ábécé 10. ú.

: zsivogostye] Az idegen betűket és betűkapcsolatokat tartalmazó tulajdonnevek és egyéb szavak betűrendi besorolásának elveit a 15. 9 . a sorrendet az első nem azonos betű ábécébeli helye határozza meg: lom lomb lombik Lontay lovagol stb.: verter] olasz: Bologna [e. lexikonokban. A betűrendbe sorolás 14.és a nagybetűk között. Az egyjegyű betűt teljesen elkülönítjük az azonos írásjeggyel kezdődő. névsorokban stb. A fontosabb általános szabályok.: tirgoviste].: kvatrocsentó] portugál: Guimarães [e. való eligazodást segítik.angol: Greenwich [e.: grinics]. amellyel a szavakat – általában a magyar ábécé alapján – sorrendbe szedjük. illetőleg keressük meg: acél cukor csók gép hideg kettő Nagy nyúl olasz öröm remény sokáig szabad Tamás vásárol stb. dac domb duzzog dzsem Dzsungária Dzsungel stb.: dvorzsák].: gimarajs].: gyúrity]. de külön mássalhangzót jelölő kétjegyű (ill. melyek a szótárakban.: dzsúl] cseh: Dvořák [e. Werther [e. háromjegyű) betűtől. tükör Tünde tünemény tüntet tüzér stb. Az egységes módon való elrendezés teszi lehetővé. joule [e. Mindig az egyjegyű betű van előbb: cudar cukor cuppant csalit csata Csepel stb. A betűrendbe sorolás az az eljárás.: piránya] román: Tîrgovişte [e.: bolonya]. b) Ha a szavak azonos betűvel vagy betűkkel kezdődnek.: nim] német: Schäfer [e. Živogošće [e. A betűrendbe sorolás szempontjából nem teszünk különbséget a kis. Škoda [e.: piaca] szerbhorvát: Đurić [e. quattrocento [e. pont tartalmazza.: séfer]. piaţa [e. a következők: a) A különböző betűvel kezdődő szavakat – a d) pontban jelzett kivételekkel – az első betűk ábécébeli helye szerint állítjuk rendbe.: özsen].: skoda] francia: Eugène [e. hogy a szavak rengetegében tájékozódni lehessen. pirinkó pirinyó pirít pirkad Piroska stb. Nîmes [e. piranha [e. Zoltán zongora zúdul zsalu zseni Zsigmond stb.

e) A különírt elemekből álló szókapcsolatokat és az egybeírt vagy kötőjellel kapcsolt összetételeket minden tekintetben olyan szabályok szerint soroljuk betűrendbe. – Ugyanez a szabály érvényes a közszavak közé besorolt tulajdonnevekre is. kerek kerék keres kérés koros kóros kórós stb.) kas Kasmír Kassák kastély kasza kaszinó kassza kaszt stb. ddzs = dzs + dzs. e – é. – Az egyjegyű betűk sorrendjében a kettőzött betűk első és második írásjegye külön-külön betűnek számít. u – ú. háromjegyű) betűtől. ha két szó betűsora csak az azonos magánhangzók hosszúsága tekintetében különbözik: égbolt Égei-tenger Eger egér éger égés egész stb. de külön mássalhangzót jelölő kétjegyű (ill. A szóhatárokat tehát nem vesszük figyelembe. nagy naggyá nagygyakorlat naggyal nagyít nagyobb nagyol nagyoll stb. A rövid magánhangzós szó kerül viszont előbbre olyankor. mind pedig a szavak belsejében azonos értékűnek számítanak a betűrendbe sorolás szempontjából. ü – ű) a kialakult szokás szerint mind a szavak elején. hanem a megkettőzött betűt mindig két külön betűre bontjuk.) – A többjegyű betűk kettőzött változatait sohasem az egyszerűsített alakok szerint soroljuk be a betűrendbe. szel szél szelel szeles szelés széles szelet stb. mint az egyszerű szavakat. stb. ö – ő. mennek mennének menü menza meny Menyhért mennybolt mennyi stb. (Vagyis: bb = b + b. tehát az egyjegyű mindig megelőzi az utóbbiakat.e) A szavakat a szó belsejében és a szó végén levő betűk tekintetében a következőképpen szedjük betűrendbe. rr = r + r. o – ó. Kis részben kissé Kiss Ernő kis sorozat kissorozat-gyártás márvány márványkő márvány sírkő Márvány-tenger márványtömb tiszafa Tiszahát Tisza Kálmán Tisza menti Tiszántúl 10 . (Vagyis: ccs = cs + cs. – Az egyjegyű betűt (miként a szó elején is) teljesen elkülönítjük az azonos elemmel kezdődő. ggy = gy + gy. stb. A magánhangzó hosszú változatát tartalmazó szó tehát meg is előzheti a rövid változatút: ír Irán író Irak írandó iroda iram iránt irónia stb. d) A magánhangzók rövid és hosszú változatát jelölő betűk (a – á. i – í. s így soroljuk a szót a megfelelő helyre.

w. Ezek hatálya azonban nem terjeszthető ki írásbeliségünk általános gyakorlatára. Az ilyenfajta munkák szavainak betűrendbe sorolása bonyolult feladat. enciklopédiák. Ilyenkor az idegen mellékjeles szó kerül hátrább: cérna Černý Champagne Cholnoky címez cukor Czuczor csapat stb. amelyekben magyar és idegen nyelvű szóanyag erősen keveredik egymással. d. k. (ch = c + h. m. v. stb. Ebben a rendszerben mind a magyar.): – Az idegen ábécékben használt kapcsolatokat szintén külön betűk egymásutánjának tekintjük. cz = c + z. Gaal moshat galamb mosna Gärtner Mošna gáz mosópor geodézia Møsstrand Georges mostan góc munka Goethe stb. 15. 11 . sem az idegen betűk mellékjeleire. a több szóból álló egységeket vagy az egész kapcsolat. l. n. ch = c + h. amelyek valamelyik magyar betűtől csak mellékjelükben különböznek. tárgymutatókban. mind az idegen többjegyű betűknek minden egyes eleme külön. oe = o + e. r. c. Muñoz stb.). A betűrendbe soroláskor a szokásostól némiképp eltérően kezeljük a régies írású magyar családnevekben.kis számban kistányér kis virág stb. Az olyan sajátos célú munkák (lexikonok. sch = s + c + h. 16. Az idegen mellékjelet csak akkor vesszük figyelembe. Tisza-part tiszavirág tiszt stb. A követendő eljárást a könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén szabvány (MSZ 3401) írja elő. x. önálló egységnek számít. ahogyan a könnyebben kezelhetőség érdeke vagy egyéb szempont kívánja. g. illetőleg belső szakmai útmutatók szabályozzák. az ábécébe soroláskor nem tekintendők önálló betűknek. kartotékokban stb. rendszerint az úgynevezett általános latin betűs ábécét követik: a. i. t. h. f. o. u. z. és a besorolás nincs tekintettel sem a magyar ékezetekre. atlaszok és térképek névmutatói stb. vagy csak az első elem alapján szokás besorolni. – Az idegen betűk közül azok. f) Különleges célt szolgáló névsorokban. illetőleg idegen betűket. e.). valamint az idegen szavakban és tulajdonnevekben előforduló régi magyar. – A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén követendő eljárást szabvány írja elő (MSZ 3401). q. y. s. b. p. stb. ha az idegen mellékjeles betűt tartalmazó szó betűinek sorában nincs más különbség. Márvány Zsolt másféle másol stb. A régies írású magyar családnevekben levő kétjegyű betűket elemeikre bontva soroljuk be (ew = e + w. j.

ü és az í. -talan. ü rövid: adu. kell. hűsít. jelek. -tól. gömbölyű. homorú. csicsí. falu. eskü. -s. régies) kiejtésűek.). tíz. a „kőrut”. Bár sok szóban ingadozik a kiejtés. formák nyelvjárási (ill. mű. gyalu. „nígy” stb. ír. tűvel. szörnyű. seprű. ízes. apu. képzők. az „erőssen”. ü-t. alku. négy stb. -bb. Bizonyos típusokban azonban a szóelemek kiejtésbeli módosulását az írás is feltünteti. szíves. „ellemez” stb. szalma. íznek. szemben a nyelvjárási (ill. húsok. 23. hosszú. zsalu. Peti. helyesírásunkban már általában kialakult. „ákác”. saru. Icu. u. fésű. akác. Szavaink legnagyobb részének köznyelvi kiejtése határozottan megállapítható. ú. köznyelvi alakok. 24. szaru. például a kísér. savanyú. illetőleg a szóbelseji í. szívből. A melléknevek végén mindig hosszú ú. illetőleg í. ha több szóelemből álló szóalakokba kerül. színez. fiú. ezért az írásban kerülendők. Mari.) 12 . nyí. ű van a legtöbb főnév végén: ágyú. ejtésmódot) helyesírásunk nem veszi figyelembe. hindu. szív. Szavaink legnagyobb részének csak egyetlen. amelyeknek a végén az u. -va. A szóelemek leírásának alapja a történeti hagyományban kialakult. fut. tűk. -n. stb. újság. koszorú. esetleg nyilvánvaló helytelenségeket (pl. 21. ü az egész magyar nyelvterületen rövid: igaz. házból stb. ű 20. tű. A szótövek írása 19. nagyszerű. satu. az általános köznyelvi kiejtést tükröző írott formája van. újabb. ú. batyu. -ve. daru. Szavaink többségében az i. tanú. varjú. bürü. stb. -kor. A kiejtés szerinti írás elve azt jelenti. Hosszú ú. bácsi. lapu. hűs. gyűjtemény. súly. színes. Legnagyobb részük ezt az írásformáját tartja meg akkor is. Így van ez a toldalékok esetében is: a látni. fény. stb. szú. köznyelvi alakokkal szemben a „látnyi”. gyűszű. -telen. szín. faggyú. formákkal. hús. betű. -t. kikirikí stb.) 22. ű-t. ű: íz. A szavak végén legtöbbször rövid i van: kocsi. füst. újra. ugat. hanem az írásgyakorlat alapján is kikristályosodott köznyelvi formákat rögzíti. – Rövid u-val írjuk a becézett alakokat is: anyu. revü. húsz. ragok) írásformáját köznyelvi kiejtésük szerint rögzítjük: láz. menü. stb. Művészi vagy tudományos célból azonban nyelvjárási. „házbul” stb. A beszélt nyelvben mutatkozó ingadozásokat (pl. hamu. húsból. súlya. súlyos. ürü. ú. gyűjtjük. háború. hogy mely esetekben írunk i. néni. u. „ződ”. „kő”. (Vö. – Van azonban néhány hosszú í-re végződő szavunk is: sí.A KIEJTÉS SZERINTI ÍRÁSMÓD 17. Egyes szavaknak minden alakjában hosszú a szókezdő. borjú. hogy a szóelemek (szótövek. rí. gyönyörű. fizet. gyűrű. stb. régies vagy más nem köznyelvi alakok használatára is szükség lehet. gyűjt. stb. stb. új. u. (Vö. gyepű. nini. zöld. „szóma”. régies) „késér”. -j. stb. kifli. ürge. a helyesírás által is őrzött mai köznyelvi kiejtés. könnyű. gyanú. -től. hűsek. kapu. „köppeny”. ű van: domború. kicsi. kátyú. Néhány szócsoport azonban – a nyelvhasználatbeli váltakozás vagy ingadozás miatt – bizonytalanságokra ad okot. 27. zrí. Az i. gyí. Vannak azonban olyan főneveink is. szomorú. „szöllő” stb. hogy általánossá válásukat segítse. 34. áru. véd. bábu. 18.

21. dülleszt. de néhány összetett szavunk csak egy változatban szokásos: cseppkő. – tíz. zsíros. de: zsiradék. tízen. stb. más toldalékok előtt megváltoztatják alapformájukat. A lány. húszas. de: düledezik. ú – u. fedél – födél. tizen-. A tőváltozatok 26. rá – reá. kinn – kint. stb. b) Vannak viszont szabályos í – i. ű – ü váltakozást mutató főnevek. ú hangot tartalmazó szavaink két csoportra oszlanak. tied – tiéd. (Vö. zsírt. huszad. fenn – fent. általános használatú. mint a nyár vagy a kéz magánhangzója. a csend és a csönd stb. mért – miért. csendháborítás stb. föveny – fövény. stb. hova – hová. cseppfertőzés. bújócska. dől – dűl. – ír. b) Mássalhangzók tekintetében váltakoznak többek között a következő szavak: lenn – lent. húszat. lábas – lábos. Az igék és a névszók bizonyos csoportjai egyes toldalékok előtt megtartják. bújjon. választékos hangulatú. a) Magánhangzók tekintetében váltakoznak többek között a következő szavak: fel – föl. dűlt. gyerek – gyermek. csepeg – csöpög. Írásukat megkönnyíti a nyár – nyarat.Az alakváltozatok 25. – bújik. önálló szóként egymással váltogatható. korlátozás nélkül egymás helyébe léphet. de: irat (főnév). de: huszadik. a lenn és a lent stb. de: bujkál. dűlve. írás. dűlő. rá stb. iroda. mienk – miénk. – húsz. stb. – dűl. amelyek a köznyelvben kétféle alakban használatosak. A hova és a hová. bujdosó. 27. ú. ű. csorog – csurog. A csepp és a csöpp. levő – lévő. s csak néhány származékban váltja rövidre: zsír. dülöngél.) a) Számos szó a toldalékos alakok többségében is megőrzi a tőbeli magánhangzó hosszúságát. huszon-. de: tized. a leány. irodalom. Az alakváltozatok legtöbbször nem azonos értékűek. stb. Vannak olyan szavaink. reá stb. bújtat. stb. írat (ige). írok. kéz – kezet típusú szavakkal való összehasonlításuk: általában ugyanazon toldalékok előtt vált rövidre az í. foltoz – foldoz. ú. lány – leány. csoda – csuda. Hosszú í. Például: kéz kézben kézre kézi kezet kezek kezes kezünk víz vízben vízre vízi vizet vizek vizes vizünk út tűz útban tűzben útra tűzre úti tűzi utat tüzet utak tüzek utas tüzes utunk tüzünk de: 13 . tízes. seprű – söprű. Ilyenkor az írásban is mindkét alakváltozat használata jogos és helyes.

lapos tetejű. A szóvégi a és e csak néhány toldalék előtt marad rövid. varjúk – varjak. stb. csengettyű. gyógyulás. töpörtyű. lencseféle. fordulva. a -ról. stb. házról. mind pedig v hangzós tövéből létrejöhet (főképp összetételekben) azonos toldalékolású forma. hérosz – heroikus. illetőleg é-re változik: apa. ű-vel szemben az -l képzős formában rövid u. köszörű szó végén levő hosszú ú-val. szociális – szocialista. – akadémikus. vagy ss betűkapcsolattal írjuk: metssze és messe. tiszta vizű. ma is élő kettős alakok.) A toldalékok írása 33. stb. a -dít és a -sít igeképzőnek: épít. tanít. 206. fehér falú.). 81. 23. apai. – A szabály nem vonatkozik azonban a betűszókra: MTA. fordul. Ráckevéig. A ború. az MTA-nak. ill. erős rugójú. Mindig rövid a magánhangzója az alábbi szóelemeknek: az -ul. e váltóhangú változatok jobbára választékosabbak és ritkábbak. fésű. hipnotizál. kolléga – kollegiális – kollegialitás stb. építmény. a)] 30. Mindig hosszú a magánhangzója az alábbi szóelemeknek: az -ít. -től határozóragnak: szobából. lencsével. stb. állandósítani stb. az -ú. Tompával. akadémizmus. ironizál. (vö. pörgettyű stb. Ez a szabályszerűség a továbbképzésben is érvényesül. csepül. (Vö. állandósít. szuverén – szuverenitás. a -ból. -jú. mérsékelt árú. A borjúk – borjak. köpű. stb. ill. fától. A közkeletű idegen szavak jelentős részében egyes idegen eredetű képzők előtt a tőbelseji hosszú magánhangzó rövidre változik: szláv – szlavista. szivattyú. bőkezű. tetsszem és tessem stb. Ugyanígy egyes v tövű névszóknak mind magánhangzós. ráckevei.. apátlan. lencsék. buzdít. tetűk – tetvek. a látszik és a tetszik ige felszólító módú alakjait – a kétféle kiejtés miatt – vagy tssz. 14 . erdője – erdeje stb. csepű.28. hegedül. stb. irónia – ironikus. szocializmus. – De: akadémia. -jű melléknévképzőnek: négylábú. egyenáramú. – lencse. köszörül. zászlója – zászlaja. faluk – falvak. látsszék és lássék. jószívű. mozdít. tanító. derül.).. 286. derű. de: lencsét. 31. – Hasonlóképpen: Tompa. bosszul. heroizmus.. stb. az MTA-t. -ű. stb. A helyesírás ezeket rögzíti. az ELTE-re. éles elméjű. a főnevek -tyú. pezsdül. erdőből. víztől stb. mozdítva. a legtöbb toldalék előtt á-ra. de: Ráckevén. kerület. (halas)tót – (halas)tavat. A magánhangzók a toldalékokban 34. például: lét – levet. de: Tompát.) 29. 35. -dül igeképzőnek: gyógyul. kerül. borjút – borjat. sarkantyú. egyöntetű formájuk. mellől stb. 24. hosszú szempillájú. a honnan? kérdésre felelő névutók ragszerű -ól. (Vö. hipnózis – hipnotikus. s csak néhány indokolt esetben ad helyt a toldalékolásbeli kettősségeknek is. akadémista. pezsdülő stb. -ből. buzdítás. (vö. de apát. bár az a. ELTE. -ül és a -dul. -tyű és -ttyú. bosszú. dugattyú. -ől végződésének: alól. hegedű. hipnotizmus. szlavisztika. elől. Ráckeve. szók – szavak. -ttyű képzőféle végződésének: fogantyú. 32. A metsz. nagy kiterjedésű. köpül. billentyű. A szavakhoz járuló toldalékoknak – a köznyelvi kiejtésben élő ingadozások ellenére – általában megvan az irodalmi nyelvben kikristályosodott. fésül. ü van: borul. -ről és a -tól. [Vö. felől. tetőről.

parttalan. -stül határozóragnak: magyarul. öklömnyi stb. De: helyesel. -tt igenévképző: bérelt (lakás). -kózik. hallottuk. könyvet. szebb. ö – ő közti eltérés mutatja: -odik. a névutók és a határozószók -ul. ötször... írni. kevesellem.).). -őzik: hallgatózik. 38. 15 .. nélkül stb.. csengettyű. kecskeméti. szürkületkor. sast. piroslik. stb.. feleségül. -ttyű képzőféle végződés: fogantyú. kicsinyelli. -ll képző: fehérlik. valakit stb. távolabb. nagyollom. Kaposvárott. -tt helyhatározórag: Vásárhelyt. öltözik. kékellett. a -t. jobb. Több toldalékunk mássalhangzóját magánhangzó után megkettőzzük.az -ul. a t végű névszókhoz pedig -talan. stb. sződd. a -t. ezért egy t-vel írjuk: hajót. stb. veszkődik. szőjed stb. -ődik: oldódik. -kozik. zöldell.. Hasonlóképpen viselkedik a -tyú. Magánhangzós és mássalhangzós kezdetet váltakoztató toldalékok 40. végül. élettelen. stb. dobott. ill. mérkőzik. Vácott. például. keveslem v. mindig stb. közül. stb. -ül végződésének: alul. mögül. a toldalékos szóalakok végén levő i-nek: esti. elvégzett (munka). kitűzött (cél). barnállik. nézd. stb. hatkor. -tyű és a -ttyú. csőstül stb. csengetett. a -t. keresztül. -kodik. kevésbé. kente. -ször határozóragnak: háromszor. kitalált (történet). 66.. kéklett v. stb. -ül és a -stul. de: észrevétlen. felforrt (víz). osztatlan. hátul. varrtuk. -tt a névutók végén: iránt. hússzor. nyolc órakor stb. Kaposvárt v. A fosztóképző a t végű igékhez -atlan. Néhány igeképzőnk különbségét az o – ó. kergetőzik. -közik: kínálkozik. -kódik. ’valamilyennek tart’ jelentésű -l. -özik: fáradozik. fölött. kivéve: át és hosszat. személyű rövidebb formában: írd. -bb középfokjel: idősb. -ödik: alkonyodik. a -b. stb. -képpen határozóragot két p-vel írjuk: ekképp. helyesbít. fűtetlen. kevesebb. 36. kérdi. sárgát. törülközik.. négyig. a ’valamilyennek látszik’. edd.. -tt időjel: folyt. cipőstül. -telen változatában járul: csorbítatlan. (vö. gömbölyödik. Győrött. -kődik: rázkódik. Az ilyen váltakozást mutató toldalékok a következők: a -t. Pécsett. hitetlen stb. A mássalhangzók a toldalékokban 37. helyesebb. nyolcat. voltaképpen. mosott (ruha). kezdődik. belül. -ózik. sötétlik. 39. úttalan. -ködik: árulkodik. hazáig. nézi.. stb. -ódik. családostul. mögött stb. A -képp. mássalhangzó után nem. dalolni. tulajdonképpen. alatt. A tárgy ragját. stb. mindig röviden ejtjük. a t-t. holnapig. közt. -kőzik: zárkózik. az időhatározó -kor ragjának: éjfélkor. (vö. 45. -dd személyrag a felszólító módbeli tárgyas ragozású. ruhástul. hatott.. egyes szám 2. vetetlen. között. idd. tolattyú. -ozik. többször stb. a hosszabb formában azonban mindig csak egy -d a személyrag: írjad. a -szor. idősebb. kertjei. 45. másképp. házai. megrótták. kicsinyli v. az -ig határozóragnak: városig. felül és fölül. a -d. -etlen. kösöntyű. fésülködik.. szerint. (kivéve: túl).

) 43. kihirdettetik. peddzük stb. A -val. stb. éretlen. (könyvet) köttet. jósággal.). ha a t-t magánhangzó előzi meg (pl. -et. hidd – higgyed. lőjön. alakokkal állnak ellentétben) ezekben sem kettőzzük a képző t-jét. vájd – vájjad (vö. dobj – dobjál. -tet formában járul.) – Az eszik. z. viseltetik. emberré. -tet a képző. 39. keveslem – kevesellem. fosztóképzős származékokban is. (vasat) gyűjtet. 43. Allahhal. (Vö.: – Más esetekben a tővégi mássalhangzóval azonos hangként jelentkezik: ásson. stb. szégyellni – szégyelleni. Mind az igék. vesz. tesz. akkor -at. arat). 75. 16 . 68. A felszólító mód -j jele a szótövek nagyobb részéhez -j (a rendhagyó ragozású jön ige rövid magánhangzós tőváltozatához pedig -jj) alakban kapcsolódik: lépjen. 41. nézd – nézzed. stb. állsz – állasz. higgyen. fedetlen. szénnel. nézz – nézzél. 77–79. -tatik. mondta – mondotta. pléhvé.. (erdőt) irtat. (Vö. (ablakot) nyittat. legyen. ezekben az alakokban a tő és a toldalék határán hosszú mássalhangzót írunk. -vé rag v eleme a szótő végső mássalhangzójával azonossá válik. vegye. -et. fegyelmezetlen. mind a névszók toldalékos formái között vannak olyan kettős alakok. lopódzik – lopózik. igyál. ezért ezek kiejtésük szerint is mássalhangzós tövűek. 80–81. fújjon. jöjjön. nézzük.) Mássalhangzós végű tőhöz járulva a -val. 83–84. stb. higgyünk stb. rosszallnám – rosszallanám.). higgy – higgyél. igyekezik – igyekszik. tegyek. ezért (bár jelentésük alapján a befejezett. mint a -j módjel. vágd – vágjad.) (Vö. iszik. kicsinyli – kicsinyelli (vö. (A h végű szavak egy részét – mivel bennük a h-t nem ejtjük ki – magánhangzós tövűnek kell tekintenünk. -vé határozórag magánhangzóra végződő tőhöz alapalakjában kapcsolódik. például: dobbal. stb. (Ez utóbbi szavak alapformájában kiejtjük a h-t. taníttatja (a lányát). kinyittatik. A hisz ige felszólító alakjaiban ez a -gy megnyúlt: higgyem. – És természetesen: megadatik. akkor -tat. kérd – kérjed. moss – mossál. hullt – hullott.. például: babával. érett stb. Ha a szóvégi t-t mássalhangzó előzi meg (pl. vágj – vágjál. gyűjtetik. sejteti (vele). rugdalódzik – rugdalózik. bont). dolgozz – dolgozzál. kérj – kérjél. vagy -tat. vigyed. toldták – toldották (vö. Tehát (új üveget) bontat. mosd – mossad. (szobát) festet. öntözzön. -etlen képző van a befejezetlen. küldte – küldötte. (Vö. A tárgyas ragozás kijelentő módú személyragjainak -j eleme az s.) Toldalékolásbeli kettősségek 45. de: (búzát) arattat. öregedik – öregszik. kővé. sértetlen stb. szőjön. 39. visszük. lesz. kezdték – kezdették. dz végződésű tövekhez járulva ugyanúgy viselkedik.Az -atlan. kéretik.) 44. (kenyeret) süttet. stb. -vel és a -vá. Ugyanez a szabálya a ma már ritka -atik. dobd – dobjad. – A t végű igékhez sajátos szabályok szerint járul. sz. 55–58. foglaltatik. 66. írj – írjál.. A műveltető képző a t végű igékhez vagy -at. lopóddzék stb. azaz a tővégi mássalhangzóval azonos kezdő hanggal jelentkezik: mossuk. Sajátos viselkedésű toldalékok 42. -tetik szenvedő igeképző írásának is: oltatik. dohhal.). írd – írjad. képzetlen. Írásban is helyes tehát mindkét forma. vesszen. -vel és a -vá. visz igék magánhangzós tövéhez -gy alakban járul: egyem. Ilyen toldalékolásbeli kettősségek például a következők: hallgatódzik – hallgatózik.. csehvel. 82. amelyek a köznyelvben egyaránt használhatók. -etik.

épp – éppen. hogy az alkotóelemek eredeti hangalakját nem vesszük figyelembe. lejjebb. bár az első a kéz. az evvel és ezzel stb. nincs – nincsen.) 48. elavuló formák. kinnlevőség stb. kint. ki és le határozószók középfokát részben vagy egészen a kiejtést követve írjuk: beljebb. Így járunk el például a kesztyű vagy a lélegzik esetében. érette stb. érte stb. add. itt – itten. Nem tartjuk már számon az aggat. a második a lélek szóból származik. egy n-nel írjuk ezeket a szavakat: benső. hanem a szót a kiejtése szerint írjuk. mint az írjál. szakít. az állasz. A szóelemek elhomályosulása 46. látniuk – látniok. most – mostan. szeretniük – szeretniök. hétköznapi használatú. hogy – hogyan. fel vagy föl. szaggat összefüggését sem az akaszt. azzal – avval. 17 . bent. között nemigen van különbség. régiesebb.értem – érettem. Viszont az írj. tűrniük – tűrniök. Az alakváltozatok nem mindig azonos értékűek. Az állsz. küldötte. A be. fakad. akad. rég – régen. stb. mossál. bennszülött. – Ha az összetételnek a t végű alak az előtagja. kinn. érted – éretted. fenn vagy fönn. szakad igék tövével. (Vö. kevesellem. higgyed stb. fenntart vagy fönntart. kissé ünnepélyesebb. keveslem. moss. fakaszt. küldte. 49. lent. nyomatékosabb felszólítás. A látniok. illetőleg képzett volta annyira elhomályosult. lenn szavakkal függenek össze. faggat. Több szavunk összetett. adjad. 47. kijjebb. várniuk – várniok. A hallgatódzik és hallgatózik. feljebb vagy följebb. természetesen csak egy n-et írunk: bentlakó stb. hidd stb. oly – olyan. ezzel – evvel. szeretniök stb. fent vagy fönt. – Ugyanezek a szavak azonban az összetételekben általában a két n-es formájukban szerepelnek: bennlakás. fenséges. Bár a benn.

: szálnak). e. másrészt pedig azt. A v – bár van zöngétlen párja – a köznyelvben zöngétlenül. hanem a szóelemeket eredeti alakjukban íratja le. sz–z. barátfüle (= barát+fül+e). mind a toldalék. A toldalékos szavak egy részében ugyanis a szóelemeket nem eredeti alakjukban.A SZÓELEMZŐ ÍRÁSMÓD 49. Ilyen párok: p–b.: kertye). t–d. Vannak olyan mássalhangzópárok.: nésztük). nyolcban (= nyolc+ban. Az egynél több szóelemből álló szóalakokat általában a szóelemző írás elve alapján írjuk le. A h-nak nincs zöngés párja. tehát zöngésen. illetőleg a fut igének fus. de maga nem zöngésülhet. hogy a toldalékos szavakban mind a szótő. A szóelemek mai alakját tükröztető írásmód 50. lóval stb.: nyoldzban). A házzal. Ezért a toldalékos és az összetett szavak legnagyobb részében a szóelemeket olyan alakjukban sorakoztatjuk egymás mellé. fusson esetében pl. A szóelemző írás fő szabálya nem érvényesül minden toldalékos szó leírásakor. e. s a szavak kimondásakor e hangok sokszor megváltoznak. tehát zöngétlenül.. a házban. valamint az egymást követő szavak szóelemeinek érintkező hangjai kölcsönösen hatnak egymásra. f–v. a másikat a hangszalagok rezgésével. ty–gy. a kiejtésben az első hang zöngésség szempontjából legtöbbnyire hasonul az utána következőhöz. cs–dzs. hiszen pl. e. A ragos. Természetesen ezt gyakran észre sem lehet venni. község (= köz+ség. amely a szóelemek módosult alakváltozatait tünteti föl. az összetételek. állatbarát (állat+barát) stb. A szóalakok szóelemző írásának tárgyalásakor meg kell tehát különböztetnünk egyrészt azt az írásmódot. ha a szó egészét másképp mondjuk ki. ahogyan külön-külön ejtve hangzanak: barátság (= barát+ság). a ház tőhöz a -val rag módosult -zal formában járul. Helyesírásunk azonban nincs tekintettel az alkalmi hangváltozásokra. az összetett szavakban pedig minden tag világosan felismerhető legyen. e. néztük (= néz+t+ük. a jeles és a képzős szavak. de nem zöngésít. s–zs. így zöngétlenít ugyan. csakhogy az egyiket a hangszalagok rezgése nélkül. stb. hanem – a hangtani környezetnek és a szóelemek történeti alakulásának megfelelően – módosult változatukban tüntetjük fel: házzal (= ház+zal). s ehhez a -j módjelet s változatban tesszük hozzá.a felszólító módban használatos töve. e. kertnek. szállnak (= száll+nak. c– dz. amelyeknek tagjait ugyanazon a helyen és módon képezzük. fusson (= fus+s+on) stb. Helyesírásunk a szóelemző írásmód elvének érvényesítésével biztosítja azt. szóalak a kiejtés alapján is így íródnék. A mássalhangzók minőségi változásainak jelöletlensége A mássalhangzó-hasonulás 51. barátaival (= barát+ai+val) stb. k–g. Ha a felsorolt hangok közül egy zöngétlen és egy zöngés mássalhangzó kerül egymás mellé. Az írásban a zöngésség szerinti hasonulást általában nem jelöljük: 18 . amely a szóelemek mai állandó alakját tükrözteti. mint a szóelemeket külön-külön: kertje (= kert+je. A szóelemző írásmód elvének érvényesítése akkor válik különösen fontossá.: kösség).

80–81. vagyis -ja. hogy a két hang a kiejtésben teljesen azonossá válik: t+cs. Ha az anya. atya és bátya névszók csonka tövéhez. Két mássalhangzó találkozásának gyakran az a következménye. valamint a nagy névszóhoz j-vel kezdődő birtokos személyrag (-jel). 52. – t+gy és d+gy = ggy: – t+c. -juk.. ty és ny előtt ny-nek (vagy az ny-hez közel álló hangnak) ejtjük.) 54. a kiejtésben a j teljes hasonulása következik be. kis-szerű) (De vö. 83–85. d+c és gy+c = cc. b és m előtt m-nek (vagy az m-hez közel álló hangnak). – sz+zs és z+zs = zzs. 19 . hanem az eredeti szóelemeket jelöljük: alkotó tagok: át+csap jegy+csalás ejtés: áccsap jeccsalás (v. -jaik járul. száraz zsömle) kis+szerű kisszerű (v. Ezt a hasonulással bekövetkezett változást egyik esetben sem jelöljük az írásban: alkotó tagok: szén+por azon+ban tan+menet van + még ön+gyújtó negyven + tyúk szín+nyomat ejtés: szémpor azomban tammenet vam még önygyújtó negyveny tyúk színynyomat írás: szénpor azonban tanmenet van még öngyújtó negyven tyúk színnyomat stb. – s+z és zs+z = zz. A beszédben az n hangot p. gy. ty és gy hangjának. illetőleg a toldalék eredeti j hangjának jelét: írás: átcsap jegycsalás átcipel nádcukor község egészség száraz zsömle kisszerű stb. Az írás ezt a szóbelseji teljes hasonulást nem jelöli. hanem megtartja a szavak eredeti ny. -jai. nátcukor) köz+ség kösség egész+ség egésség száraz + zsömle szárazs zsömle (v. jetycsalás) át+cipel áccipel nád+cukor náccukor (v. – s+sz és zs+sz = ssz. – sz+s és z+s = ss. d+cs és gy+cs = ccs. 53.alkotó tagok: ablak+ban tűz+höz ad+hat lök+dös nép+dal víz+szint eszik + belőle hideg + tél ejtés: ablagban tűszhöz athat lögdös nébdal víszszint eszig belőle hidek tél írás: ablakban tűzhöz adhat lökdös népdal vízszint eszik belőle hideg tél stb. A teljes hasonulás révén előálló kiejtésbeli módosulásokat általában nem tüntetjük föl az írásban.

Ha az l és az ll végű igékhez j-vel kezdődő tárgyas személyrag (-ja. -jeik járul. -jei. 55. a kiejtésben a j teljes hasonulása következik be. -juk. -juk. s így az igék eredeti l. Ezt a szóbelseji teljes hasonulást az írás nem jelöli. -játok. -jaik. -jai. hanem mind a névszó végső mássalhangzóját. Helyesírásunk ezt a szóbelseji összeolvadást nem jelöli. -jük. ják) vagy pedig a felszólító mód -j jele járul. a d és az n végű névszókhoz j-vel kezdődő birtokos személyrag (-jel). Az írás ezt a szóbelseji teljes hasonulást nem jelöli. hanem megtartja az igék eredeti gy és ny hangjának. vagyis -ja. a kiejtésben a mássalhangzók összeolvadnak. a kiejtésben általában teljes hasonulás következik be.alkotó tagok: any+ja any+juk aty+ja aty+juk báty+jai báty+juk nagy+ja nagy+jaik ejtés: annya annyuk attya attyuk báttyai báttyuk naggya naggyaik írás: anyja anyjuk atyja atyjuk bátyjai bátyjuk nagyja nagyjaik stb. -ják) vagy a felszólító mód -j jele járul. -jük. illetőleg ll hangjának. je. 56. -juk. illetőleg a toldalékok eredeti j hangjának jelét: alkotó tagok: hagy+játok hagy+juk hány+ja huny+játok fagy+j+on ejtés: haggyátok haggyuk hánnya hunnyátok faggyon írás: hagyjátok hagyjuk hányja hunyjátok fagyjon stb. -játok. Ha a t. A mássalhangzó-összeolvadás 57. Ha a gy és az ny végű igékhez j-vel kezdődő tárgyas igerag (-ja. mind pedig a toldalék j-jét változatlanul hagyja: alkotó tagok: kert+je kürt+jei part+jai bot+ja híd+jai kard+juk ejtés: kertye kürtyei partyai bottya híggyai kargyuk írás: kertje kürtjei partjai botja hídjai kardjuk 20 . valamint a toldalék j-jének jelét változtatás nélkül írjuk egymás mellé: alkotó tagok: ítél+jük kapál+ják tanul+ja áll+j beszél+j+etek ejtés: ítéjjük kapájják tanujja ájj beszéjjetek írás: ítéljük kapálják tanulja állj beszéljetek stb.

natyság) írás: metsz adsz egyszer barátság költség bolondság vadság nagyság stb. etyszer) baráccság kölcség boloncság vaccság naccság (v. 59. Az írás ezt a szóbelseji mássalhangzó-összeolvadást nem jelöli. illetőleg – a t végű igék kivételével – a felszólító mód -j jele járul. 58. d+s. Ha a toldalékos szó belsejében. s így mind az ige végső mássalhangzóját. ts. A t+sz. Helyesírásunk ezt a mássalhangzó-rövidülést nem veszi figyelembe. ják). az összetételi tagok határán vagy az egymást követő szavak érintkezési helyén egy hosszú és egy másfajta rövid mássalhangzó vagy egy rövid és egy másfajta hosszú mássalhangzó kerül egymás mellé. -játok. gysz. -jük. ds. hanem – hogy a szókép állandóságát megtartsa – feltünteti a hosszú mássalhangzókat: 21 .vad+jai kín+juk turbán+ja vaggyai kínnyuk turbánnya vadjai kínjuk turbánja stb. hanem az eredeti tsz. akkor a hosszú mássalhangzó az ejtésben gyakran megrövidül. gys betűkapcsolatot használja: alkotó tagok: met+sz ad+sz egy+szer barát+ság költ+ség bolond+ság vad+ság nagy+ság ejtés: mecc acc eccer (v. gy+s hangkapcsolat pedig rövid vagy hosszú cs hanggá olvad össze. -juk. Ha a t. gy+sz hangkapcsolat a kiejtésben gyakran rövid vagy hosszú c hanggá. dsz. d+sz. a t+s. a kiejtésben a mássalhangzók összeolvadnak. a d és az n végű igékhez j-vel kezdődő tárgyas személyrag (-ja. A mássalhangzók mennyiségi változásainak jelöletlensége A mássalhangzó-rövidülés 60. Írásunk ezt a szóbelseji összeolvadást nem jelöli. mind pedig a toldalék j-jét változatlanul hagyva írjuk: alkotó tagok: tanít+ja félt+jük lát+ják márt+játok szeret+jük ad+j+a hord+j+a marad+j+anak fon+j+átok ken+j+ük ejtés: taníttya féltyük láttyák mártyátok szerettyük aggya horgya maraggyanak fonnyátok kennyük írás: tanítja féltjük látják mártjátok szeretjük adja hordja maradjanak fonjátok kenjük stb.

94. formákban is. (Vö. alakokban. (a) szebből (kérek). mássalhangzó után rövid d-vel ejtjük.alkotó tagok: jobb+ra varr+t vidd+be ott+hon vissz+hang küld+d arc+cal part+talan ing+gomb hozzánk+képest ejtés: jobra vart vid be othon viszhang küld arcal partalan ingomb hozzán képest írás: jobbra varrt vidd be otthon visszhang küldd arccal parttalan inggomb hozzánk képest stb. hordd. Azonos hosszú és rövid mássalhangzó találkozása 62. 94.) – Hasonlóképpen: dzsessz-szerű. a -féle képzőszerű utótagot ssz-re. Az egyszerűsítés elve alapján azonban (a kiejtésnek is megfelelően) csak két azonos betűt írunk egymás mellé: többe (kerül). fedd meg stb. (Vö. ill. orra (bukott). személyű rövidebb alakot magánhangzó után hosszú d-vel. Ha egy összetett szó előtagja hosszú mássalhangzóra végződik (pl. mind a -d személyragot. váll-lövés. fedd be. sakk). Az írás azonban mindig feltünteti mind a tővégi d-t. Az összetételt ilyenkor kötőjellel tagoljuk: sakk-kör. így tehát két d-t írunk nemcsak az add. hanem az áldd. több) ugyanolyan mássalhangzóval kezdődő toldalék kapcsolódik (pl. aszt hiszem) most+sincs mos sincs mind+nek minnek (v. (megkérdezték a) vádlottól. ff-re végződő szavakhoz kapcsoltuk.) Ha viszont a hosszú mássalhangzóra végződő szóhoz (pl. küldd. mondd. Hármas mássalhangzócsoportok középső tagja a kiejtésben – nemegyszer más hangváltozás kíséretében – kieshet. mert a -szerű. expresszszerű. baletttáncos. össz-szövetségi stb. (De vö. mond meg) írás: azt hiszem most sincs mindnek csukd be mindnyájan mondd meg stb. mindnek) csukd+be csug be mind+nyájan minnyájan mondd+meg mom meg (v.. oldd stb.. 49. kezdd. utótagja pedig ugyanolyan mássalhangzóval kezdődik (pl. -be). szedd. védd stb. puff-féle stb. ill. (Vö. szidd.) 22 . A mássalhangzó-kiesés 61.) A d végű igék 63. kör). 94. a szóelemzés szerint három azonos betűt kellene írni egymás után. (nem jól) hallak. 60. a szóelemző elvet követve megtartjuk az alkotó tagok eredeti írásmódját. tudd. Az ilyen alkalmi hangkivetés írásunkban általában nem tükröződik: alkotó tagok: ejtés: azt+hiszem asz hiszem (v. A d végű igék felszólító módjában a tárgyas ragozású egyes szám 2.

39. ríjon. nőtt. stb. rívás stb. zöldellő. sarkallik. hagyd. nőtök. Az l és ll végű igék 64. játszd. múló. de: kevesellem és keveslem. rósz. szégyellni. (fába) rótt (betűk).. rítok. de: dülled. rövidebb változat: kevesell. Egyéb esetek 68. legel. állomás. kékellő és kéklő. (nagyra) nőtt (fa).) Néhány ll-es ige egy-két származékában azonban – a kiejtésnek megfelelően – rövid l-et írunk: torkollik. stb. A szabály alól csak néhány származékige kivétel: dűl. zöldellt v. zöldellik. rísz. (Vö. szégyellheti. növendék. kevesellette. jöjjenek stb. 23 . állt. sződd. róttak. mosd. fúl. jöttél. stb. de: torkolat. 45. gyúl. – De: rívok. rosszallhatjuk. jövedelem stb.tőhöz járuló egy mássalhangzós toldalékokat általában kettőzött alakban írjuk: jössz. pl. (Vö. szálloda. de: kicsinyelli és kicsinyli. lődd. legelő. dülleszt. mállik. jöjjön. edzd. Néhány ll végű igének két alakja van. zöldellett. személyének rövidebb alakja a kiejtést követi: ródd. de: gyullad. nősz. jövök. száll.) – A hosszú magánhangzó a v-vel bővült tövekben többnyire megrövidül: fövetlen. rója. Múlt idejű alakjaikban. múlik. hívd. rí. (Vö. gyullaszt. nyomd.) A hosszú magánhangzóra végződő igék 67. 60. jöhet. mind pedig l-es származéka él. málljanak.A kezdd-féle írásmód is az általános szabályt követi: ír+d = írd. kicsinyellés és kicsinylés.. kicsinyell. szállna. tehát: kezd+d = kezdd. 66. egy magánhangzó utáni ll-es. A jö. hosszabb meg egy mássalhangzó utáni l-es. tépd. bár egyes alakok kiejtésekor hosszú l is hallható: szól. -tök személyragos alakjait. – De: jöszte. stb. (Vö. nőttek. zöldell v. az sz és a j betű megkettőzése nélkül írjuk: ró. 65. stb. de: fullad.) – Hosszú az n is ezekben: jönni. legelik. 43. A hosszú magánhangzóra végződő igéknek -sz és -tok. szégyellem. stb. rójuk. szégyell. sarkall (= ösztönöz) és sarkal (= sarokkal lát el. de: sarkalatos. kevesellte v. kicsinyellő és kicsinylő. Egyes szavaknak mind ll-es. rosszallás. nyűdd. Az l-re végződő igék toldalékos alakjaiban általában megtartjuk az egy l-es írást. cipőt). kékellik és kéklik. nagyoll (a szükségesnél nagyobbnak tart) és nagyol (= valamit csak nagyjából csinál meg). jöjj. kicsinyellené. keveselli és kevesli. fújd stb. de a képző eltérése jelentéskülönbséget hordoz: torkollik (= beleömlik) és letorkol (= szavába vágva elnémít). A rendhagyó ragozású jön ige toldalékos alakjaiban (a jődögél és a jőve alak kivételével) a tő magánhangzóját rövid ö-vel írjuk: jön. stb. jönne stb. nő. valamint befejezett melléknévi igenévi származékaikban – a magánhangzó után – két t-t írunk: rótt. Az ll-re végződő igék legnagyobb részének toldalékos alakjaiban megtartjuk a két l-es írást. mállottak. stb. rovok stb. noha a rá következő mássalhangzó hatására a hosszú l mindig megrövidül: áll. lövő. valamint j hangzós toldalékú kijelentő és felszólító alakjait – ingadozó kiejtésük ellenére – a t. rótok. 39. nőj. (Vö. rosszall. málló. 39. kicsinyellné v.) – A felszólító módban a tárgyas ragozás egyes szám 2. nézd. szólás. fullaszt.

hah. potroh. úgy. szónak minden alakjában ejteni szoktuk a h-t. méh. együtt. egyek.69. A személyes névmások határozóragos és névutós formáinak megfelelő alakokban. mint h-tlan. a h betűt írásban mindig feltüntetjük. egyén. de csak egy s-sel írjuk őket: erőset. leszel. juhász. utánunk. méhnek.. méh. juh. juhtúró. stb.. ujjak. heh indulatszó ejtésében váltakozik a h-s alak a h-tlannal. ha a toldalék magánhangzóval kezdődik. Ezért a szókép állandósága érdekében az egyszerűbb módon. egyre. doh. Allah. más részében viszont röviden: egyed. írásunkban ennek ellenére csak egy j-t tüntetünk fel: új. mert a szóelemeken a régiségben erős hangváltozások mentek végbe. juhok. csehet. egyezik. egyel (ige). névszóban a h-t csak akkor ejtjük. csehnek. egyre stb. magasat. éh. újat. egyért. leszünk. Az -s végű melléknevek tárgyragos és -n határozóragos alakját. kisebbedik. 42. ujjra stb. a szavak minden alakjában jelen van a h. – Az írásban azonban. de más helyzetekben – az ige többi alakjaihoz hasonlóan – röviddel. erősebb. juhval. fellah. együtt stb. [Vö. tőlünk. eh. azaz mindig egy sz-szel írjuk: lesz. juh. – Hangzik a h ezekben: csehek. – A ch végű szavak (pl. A céh. nálad. egyik. kisebbít. magasak. pléh. valamint egyszerűségére törekedve a szó minden alakját egy gy-vel jelöli: egy.) 71. és mindig írjuk is. – De természetesen: eggyel és eggyé. A szóelemek módosult alakjait feltüntető írásmód 76. legkisebbnek. méhkas. róla. 83. cseh. Így például az ah. pech stb. e)] A h végű szavak egy részének kiejtése ingadozik. egyed. egyenlő. újra stb. almanach. stb. előled. (Vö. egység. A kiejtésben tehát néma a h ezekben: cseh. méhes. hogy híven tüntessük fel a szóelemek mai alapalakját. 74. juhakol. stb. magasan. Ha mássalhangzó következik a gy után. méhvel. akkor a szó kiejtett alakja és írásképe között szakadék támadna. keh. Írásunk a szókép állandóságára. A lesz igealakot magánhangzóval kezdődő szó előtt és mondat végén hosszú sz-szel ejtjük. azaz a személyragos határozószókban a gyakran hallható hosszú ejtés ellenére is egy l-et vagy egy net írunk: belőlem.) végén is mindig ejtjük a h-t. mint a többiben: leszek. padisah. (A testrész nevének írása viszont: ujj. erősen. valamint magánhangzók között a toldalékos szóalakok és a származékok egy részében hosszan ejtjük: egyet. A bolyh. egyé (= egy+é). csehvel. egyes. lesznek. A szóalakok egy részének leírásakor azért nem érvényesülhet a szóelemző írásmódnak az a törekvése. Ezekben az esetekben helyesírásunk tehát eltekint a szóelemeknek 24 . magasabb. 83. moh. egyetem stb. vagy magánhangzóval járul a tőhöz. lesztek. – Akárhogyan ejtsük is azonban a h végű névszókat. csehtől. egybe. egyetlen. Zilah stb. stb. egynek. rüh stb. A MÉH betűszó inkább h-s ejtésű. egyedül. erősek. áh. együvé. továbbá többes számát és középfokát sokan hosszú s-sel ejtik. újabb. 70. bennünket. Csehszlovákia. kisebbség stb. mint a példák is mutatják. Az egy számnév mássalhangzóját a szó alapalakjában. 73. Az új melléknév mássalhangzóját – a szó alapalakjában és magánhangzó előtt – sok nyelvjárásunkban hosszan ejtik. 72. sah. düh. ezekben a szóalakokban a kettőzés mutatja a rag v-jének hasonulását. Ha helyesírásunk ezekben a szóalakokban is a szóelemek alapalakjának a feltüntetésére törekednék.) 75. egyéb. de egy s-sel írjuk: kisebb. csehül. A kis szó fokozott alakjait és ezek származékait hosszú s-sel ejtjük. akkor is rövid a gy: egyben. méhek. ujjat. enyh. – De: benne. stb.

sz) vagy hosszú magánhangzó előzi meg (vö. amelyekben a tővégi t-t mássalhangzó (de nem s. metsszük stb. bocsássa. mind pedig a -j módjelnek s-sé módosult változatát írjuk le: alkoss. éppen úgy. taníts. stb. játszod. z és dz végű igék kijelentő módú. z és dz változatát tüntetjük fel. Az st és az szt végű igék felszólító alakjait a t nélküli csonka tőből (fes-. 25 . tárgyas ragozású alakjaiban megtartjuk az igető eredeti formáját. kössétek. (Vö. lósson-fusson. z és dz végű igék 80. j-t nem tartalmazó alakban csak egy sz-et írunk: játszom. játsszák. Ezeket az igealakokat tehát (az eredeti s+j. nevesse. játsszál. metssze stb. ezért ezeket az igealakokat csak egy s-sel írjuk: bocsásd. stb. kettőzött z-vel és kettőzött dz-vel (ddz-vel) írjuk: keressük. z és dz végű igék felszólító alakjaiban megtartjuk az igető eredeti formáját. vesszenek. lopóddz(ál). vadásszátok. sz.eredeti hangalakjuk szerinti írásától. hanem mind a tővégi t-nek. végezzük. – Természetesen a hallatszik. sz. egyes szám 2. -ják) j elemének módosult (az igető végső mássalhangzójához teljesen hasonult) s. 78. nyisd stb. Azoknak a t végű igéknek a felszólító alakjaiban. kettőzött z-vel és kettőzött dz-vel (ddzvel) írjuk: késsen. eddzétek. hallgasd. 78. látszik. 79. hallgassák. -juk. (A többi. sem a felszólító mód jelét nem tüntetjük fel eredeti alakjában. rekeszd. de a j-vel kezdődő személyragok (-ja. A felszólító mód tárgyas ragozású. stb. illetőleg sz mássalhangzójához hasonult) s. mártsd. hozzad.) Ezekben az igealakokban tehát kettőzött s-et. személyének rövidebb alakjában ts-et írunk a -d személyrag előtt: ejtsd. eddzük. mert a j módjelnek a módosult (a csonka tő s. a szóelemek módosult változatait tünteti fel. A rövid magánhangzó + t kapcsolatra végződő igék. stb. A mássalhangzók minőségi változásainak jelöltsége az igealakokban A t végű igék 77. megtartjuk az igető végső t-jét. illesszük. vadásszatok.). rekessze. sz változatát tüntetjük fel: fess. sz. egyes szám 2. de a j módjelnek módosult (az igető végső mássalhangzójához teljesen hasonult) s. válassza stb. válaszd stb. elolvassák. nyissátok. Ezeket az igealakokat tehát kettőzött s-sel. féltsétek. Az s. – Természetesen a játszik és a metsz típusú igék is ezt a szabályt követik: játssza. dz+j helyett) általában kettőzött s-sel. fürösz-. mint az s és az sz végű igék felszólító alakjait. játszik. játsszuk. Az s. egyes szám 2. A felszólító mód tárgyas ragozású. játsszátok. lássuk. illetőleg egy sz-szel írjuk: fesd. füröszd. személyű rövidebb alakjában a tővégi t helyén s van. s a -d személyrag ehhez kapcsolódik. metszi stb. illeszstb. Ezeknek az igéknek felszólító mód tárgyas ragozású. kösd. illeszd. de a módjel mai leggyakoribb j alakja helyett annak s változatát írjuk le: ejtse. s hogy a szavak írott alakja ne szakadjon el teljesen a kiejtett formától. mossa. fürösszétek. illetőleg kettőzött sz-et (ssz-et) írunk. tetsszél. -játok. valamint a lát és a bocsát ige (továbbá a lót-fut összetételbeli lót előtag) felszólító alakjaiban sem az igető véghangját. tetszik és metsz ige is ezt a szabályt követi: hallatsszatok.) képezzük. Az s. kettőzött sz-szel (ssz-szel). ezért ezeket az alakokat egy s-sel. kettőzött sz-szel (ssz-szel). z+j. sz+j. látsszam. sz. szítsa. -jük. – Ennek a ts-nek a kiejtésben rövid vagy hosszú cs hang felel meg. mossam. fűts. személyének rövidebb alakjaiban a személyrag eredeti d formájában a módjel nélküli csonka tőhöz kapcsolódik. hozzák. sz. tanítsd stb. z és dz változatát tüntetjük fel. lássuk. márts. 81.) 81. végezzünk.

vesz.) A tesz. és betűkettőzéssel jelöli. stb. kedvvel.. (Vö. -vé határozórag v-je (bizonyos h végűek kivételével) minden mássalhangzóra végződő névszóhoz. – A hisz ige felszólító alakjaiban hosszú gy-t ejtünk. -vel. iszik. [Vö. hogy tetsszünk neki. könnyé. a két v-t mindig jelöljük az írásban: hévvel. Ezt a kiejtésbeli módosulást írásunk tudomásul veszi. vigyétek. kulccsal. -vá. jobbá. lássék stb. stb. potroh. -vé: hanggal. A többjegyű betűket természetesen a rájuk vonatkozó szabályok szerint kettőzzük meg. juhvá. 75. Nem azonos például a szívvel és a szível (= szeret. tetté. -vá. Allah stb. b)] a) Egy rövid mássalhangzós szóvég + -val. szónak azonban minden alakjában ejtjük a h-t. Betakarom. e) Azokban a névszókban. vízzé. A tessem. Stb. -vé: bottal. ha tetszünk neki. 60. sah. Allahhal stb. könyvvé. tegyen. -vé rag v szóvégződéssel találkozik. – Hasonlóképpen: játszd. rozzsal. tettel. vedd. metszd (vagy mesd). úszd. pont foglalkozik.) A hallatszik. stb. a névszó tövének végső mássalhangzójával azonos (teljesen hasonult) formában járul a -val. – A doh. -vel és a -vá. rosszá.) d) Ha a -val. higgye. látszik. olvasd. tollá. tessék. a -val. tollal. eszik. szilánkká. Megváltozott. b) Egy hosszú mássalhangzós szóvég + -val.) A -val. (Vö. néggyel. tervvel. végezd. szárnnyal. húzd. (Vö. meggyel. ronggyá. stb. személyének rövidebb felszólító formáiban a -d személyrag a módjel nélküli magánhangzós tőhöz kettőzött alakban járul: tedd (= te+dd).: jáccunk). stb. (Vö. sahhá.) c) Két mássalhangzós szóvég + -val. névvé. a tervvel és a tervel (= tervez). a bölccsé (válik) és a bölcsé (= a bölcs tulajdona). amelyeknek végső h-ját nem ejtjük ki (vö. cukorral. 94. (Vö. özveggyé. Kértem őket. vegyük. -vé: jobbal. egyél.. -vel és a -vá. füstté. hidd. visz. tesz. -vel. 39. komppal. tetszik. stb. 32. ezért itt az ennek megfelelő ragalakokat találjuk: dohhal. hisz ige tárgyas ragozású egyes szám 2. idd. vesz. gyönggyel. a briddzsel (= a bridzs kártyajátékkal) és a bridzsel (= bridzsezik). vidd. savvá. A betűkettőzés elmulasztása nemegyszer eltorzítja a szóalak értelmét. -vel és a vá. egyes szám 2. játszik. hogy játsszanak velünk. higgyük. nehogy kilátsszanak. metsz ige több kijelentő és felszólító módú formájának azonos a kiejtése. visz. 75. királlyá. gallyal. 7. tessél. -vé rag v-jének hasonulása nem következhet be: méhvel. 216–217.). bolonddá. igyanak stb. iszik ige felszólító alakjaiban a módjel gy alakban járul az igék magánhangzós tövéhez: legyek (= le+gy+ek). edzd. hogy csak játszanak velünk. -vé ragnak a személynevekhez kapcsolásával a 163. könnyel. (Vö. stb. eszik. -vel és a -vá. potrohhal. az idegen szavakhoz és tulajdonnevekhez illesztésével pedig a 211.. 222. -vel és a -vá. Azt akarjuk. személyének rövidebb alakjaiban azonban a módjel nélküli tőhöz kapcsolódik a -d személyrag: nyeld. higgyétek stb. mászd. – Kilátszanak. szárnnyá. pléhvé. 82. arannyal. edd. tűr). szívvel. és kettőzött gy-t írunk: higgy. -vel. minddel. pl. alakváltozatok használata is helyes. -vá. 26 . nedvvé. szénné.) A mássalhangzók minőségi változásainak jelöltsége a névszóalakokban A -val. tudóssá. bölccsé. E formák írásban való pontos megkülönböztetése azonban fontos követelmény: Látom. 43. játszunk és játsszunk (e. – Jó érzés lesz. kékkel.A felszólító mód tárgyas ragozású. -vé alakmódosulásai 83. A lesz.

ez névmás 84. erre. ekkor stb. valamint a -fajta.és utótag határán egy mássalhangzóval írjuk: afelé. akkora. akkor. arra. Ezt a módosulást betűkettőzéssel jelöljük: abba. Mindig hosszú mássalhangzót jelölünk azokban a szavakban. ahhoz. ebbe. -féle. ekkora. ugyanahhoz stb. afféle. – Hasonlóképpen: amannak. affajta. ezzé. 27 . ehhez. Az avval és azzal. afölött. 130. Ám csak: azzá. akképp. -kora képzőszerű utótagoknak a kapcsolatából alakultak: abbeli. ez mutató névmás z-je teljesen hasonul a mássalhangzóval kezdődő határozórag első hangjához. evégett stb. eszerint. mindettől. amiatt.Az az. A mutató névmás a. [Vö. e alakjából és valamelyik névutó kapcsolatából keletkezett összetételeket az elő. ebbeli. effajta. ez névmásnak és a -beli képzőnek. efféle. ekképp. amelyek az az. emellett. c)] 85. az evvel és ezzel alakváltozatok egyaránt helyesek. Az az.

hely (főnév). melyekben j-t. Az ly írására pontos szabályaink nincsenek. ezért számos szóban hagyományosan ly a j hang jele. edz. olyan. pehely. Meggyesi. tartály. Gergely. írásunk azonban megtartotta az ly [e. mély. lyukak. lyukban. a jelölésmód tekintetében különbség mutatkozik az egy szótagú és a több szótagú szavak között. 80–81. tavaly. Kis. lyukaszt. Köznyelvünk hangrendszerében már nincs meg a régi ly hang. lyukból. a) Szó kezdetén csak a lyuk szóban és toldalékos alakjaiban írunk ly-t: lyuk. A névmásokban ly-nal jelöljük a j hangot: ily. Ipoly. harkály.. b) Ha a j hang a szó végén fordul elő. azaz a hagyomány elvének érvényesüléséről – a szónak szűkebb értelmében – mégis csak akkor beszélünk. különböző jellegűek. mily. stb. De: karvaly. zsivaj. gally. lyukad. talaj.157.: ellipszilon] betűt. dörej. peddze. karaj (és karéj). akadály.: császár] Czetz [e: cec] Dessewffy [e. 88. 12. Kétség esetén szótárban kell megnézni. külön. briddzsel (= a bridzs kártyajátékkal). Török stb. stb. mint más szavainkban (pl. pedz. Hunyadi. sőt a kiejtés és a szóelemzés elvének érvényesülését is.: dezsőfi] Egressy [e. A toldalékok hasonulásából eredő hosszúságot azonban ezekben a szavakban is föltüntetjük: eddzük. sem a szóelemzés elvével nem magyarázható. tolvaj. milyen. mely szavakban írunk ly-t. ragály.: kosut] Széchenyi [e. moly.: tököli] Zichy [e. óhaj. Az egy szótagú szavak közül a következők írandók ly-nal: boly. 28 . ma-haradzsa. nagyon sokféle eredetűek. ezeket tartalmazzák a következő alpontok. olaj. (Vö. kristály. mert azok a szavak. stb. súly. Hagyományos írásmódról. régies betűket (vö.): Batthyány [e. A hagyomány érvényesülése ennél természetesen jóval szélesebb körű helyesírásunkban. papagáj stb. Mihály. csekély. robaj. illetőleg a szóelemzés rovására. ej végűek: duhaj.). lyukas stb. Dózsa. Helyesírásunk bizonyos meghatározott esetekben a hagyományt követi a mai hangjelölési rendszer. ha a máig megőrzött írásmód sem a kiejtés. A két (vagy ennél több) szótagú szavak legnagyobb részében ly-nal jelöljük a szó végén ejtett j-t: bagoly. edző.A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD 86.: hajnóci] Kossuth [e. De: lakáj. Bizonyos fogódzóink mégis vannak. oly. amelyek ly-nal írandók. Csányi.: egresi] Georch [e.. zörej stb. madzag. amely. zsindely. A dz-t és a dzs-t általában akkor sem kettőzzük meg.és egybeírási szokásainkat. mosoly.: zicsi] stb. lyuggat. 83. ha hosszú hangot jelölnek: bodza. bridzs.: battyányi] Cházár [e. osztály. foly(ik). amelyekben megtartjuk a ma már egyébként nem használatos. süly. sóhaj. – A szó végén j-vel írandó szavak között többségben vannak az aj. A családnevekben általában ugyanazokkal a betűkkel jelöljük a hangokat.: görcs] Hajnóczy [e.: szécsényi] Tartsay [e. fogoly. ilyen. 87. amelyik stb. pedzi.: tarcsai] Thököly [e. A hagyomány alakította ki és őrzi betűink alakját. de vannak olyan családneveink is. tavaly stb. mely. a mai kiejtés. kevély.) 89.

héja (madár). tetszik. pólya. hágcsó. rögtön. perje (fű) stb. hagyján. Néhány szóban a hagyomány megőrizte a ma már nem érzett eredetet. 29 . játszik.c) Jellegzetes szócsoportot alkotnak a lya. korcsolya. 90. metsz. nyavalya. 91. illetőleg a régebbi írásformát: esd. zárt ë hang. cserje. Bár több nyelvjárásunkban és a köznyelvben is él az ún. ezt helyesírásunk nem jelöli külön betűvel. ósdi. pocsolya. mindjárt. kapzsi. De: bója (vízi jelzőeszköz). ibolya. hanem hagyományosan szintén az e-vel: ejtés: ëgyél ëgyetëm embër lëhet szerelëm gyerëkëket írás: egyél egyetem ember lehet szerelem gyerekeket stb. csigolya. skatulya. zsöllye stb. gereblye. lye végződésű szavak: boglya. mindnyájan. pünkösd stb. hülye.

(e helyett: jegygyel stb. meggy.AZ EGYSZERŰSÍTŐ ÍRÁSMÓD 92. 93. rosszal. c)].) kettőzött alakját a tőszókban és a toldalékos alakokban csonkítottan írjuk. Hermann-nál. Wittmann-né stb. – Nem egyszerűsítünk viszont akkor.. expressz-szerű stb. fedd meg (= fedd+d meg). – Általában ez a szabály érvényes a tulajdonnevekre is: Hosszú. így a többjegyű betűk kettőzésekor és három azonos mássalhangzót jelölő betű találkozásakor. össz-szövetségi stb. Ezekben a hosszú mássalhangzós betűhöz a vele azonos újabbat kötőjellel kapcsoljuk: Széll-lel. fütty stb. füttyel (= fütty+tyel). ty. díszszázad stb. Nem egyszerűsítjük azonban az összetett szavak tagjainak határán találkozó azonos kétjegyű betűket: kulcscsomó. eljátsszuk stb. 62. Tarr-ról. 163. Kodállyal stb. ha a -szerű-t kettőzött sz-re (ssz-re) végződő szavakhoz kapcsoljuk: dzsessz-szerű. briddzsel. A toldalékolás következtében egymás mellé kerülő három azonos. eddzék. b)]: loccsan. 163. Arannyal. 62. mássalhangzót jelölő betűt kettőzöttre egyszerűsítjük: orra (= orr+ra). hossz-számítás. Bernadettől (Bernadett+től). (Vö.). Meggyes. cs. c)] A szabály nem érvényesíthető a magyar családnevekre. 94. c)] A -szerű utótag sz-ét általában csonkítva (azaz toldalék módjára. mésszel. 7. 163. vagyis a betűnek csak az első jegyét ismételjük meg [vö.) 30 .. 62. A többjegyű betűk (pl. Helyesírásunk néhány esetben ésszerű egyszerűsítést alkalmaz. dzs stb. vö. – Hasonlóképpen: puff-féle (ülőke) stb. stb. könnyé (= könny+nyé). [Vö. hallak (= hall+lak). nagyobban (= nagyobb+ban). mésszerű stb. [Vö. fénynyaláb. vádlottól (= vádlott+tól). hosszú.. illetőleg: jeggyel. tollal (= toll+lal). jegygyűrű. sz. nagygyűlés. balett-táncos. illetőleg: sakk-kör. hússzor) kapcsoljuk az sz végű szavakhoz: ésszerű. Mariannal (Mariann+nal). az idegen tulajdonnevekre és a szóösszetételekre. [vö.

A szóbeszéd is más. nagyon ügyes. ha két vagy több szó összekapcsolódásával keletkezett (azaz összetett) szavakat írunk le. rádiót javít stb. Az alkalmilag (általában nyomatékosítás végett) megismételt szavak közé vesszőt teszünk: fiam. Ilyenkor ki-ki hajlamos a nyelvérzékére. de tagjai már alig tekinthetők egymáshoz képest önálló szavaknak. mint a szó és beszéd: ’alaptalan híresztelés’-t jelent.A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ EGYBEÍRÁS 95. Például a víziló vízi állat ugyan. sokszor egyénenként eltérő megoldást sugall. Ezeknek szoros egységét ugyanis egybeírással vagy (ennek egyik megoldási formájaként) olykor kötőjeles kapcsolással fejezzük ki. Ezekből a körülményekből következik az. többféleképpen is megítélhető esetek. vízbefúlás stb. szintén egybeírt összetett szót alkotnak: kéményseprő. stb. az élen járó (csapat). egyhavi. a tízórai-t nemcsak tíz órakor fogyaszthatjuk el. gyorsan. szakkifejezés stb. – Az egyik gyakori ok az. Ennek legfőbb oka az. sok lehetőség. (A kötőjelnek itt egyszersmind tagoló szerepe is van. Mondatainkban a szavak nagy többségükben alkalmi szókapcsolatok tagjaiként kerülnek egymás mellé. kéményt seprő. különírt szókapcsolat elemei (pl. egységet alkotó szókapcsolat (szólás. A különírás és az egybeírás szabályai a szavak összekapcsolásának. főnévi igenév. illetőleg az összetett szavak alkotásának törvényszerűségein alapulnak. amely még nem igazi összetétel ugyan. hogy a szókapcsolatok és az összetételek között nincs éles határ: sok olyan szókapcsolat van. félig kész. Ezt az alapszabályt azonban nem alkalmazhatjuk olyankor. de: sokszög (a mértanban).) A különírás és az egybeírás fontos kifejezőeszköze helyesírásunknak. stb. ezért például a jókedv. napsugár stb.) rag nélkül állnak együtt. Az összefüggő szövegben egymás után következő szavakat általában egymástól külön írjuk le. várt. Különírjuk számos. a nap sugara stb. bár valójában csak a hangos nyelv és az írás természetéhez alkalmazkodik. – Ha egy raggal jelölhető. A kétféle írásmód jól szemlélteti a kétféle alakulat közötti jelentéskülönbséget: gyors írás (= sebes írás). hogy két szó kapcsolatának jelentése több vagy más. hogy a különírás és egybeírás szabályainak megfogalmazása más szabálypontokhoz képest olykor határozatlannak látszik. 31 . (veszélyt) jelző lámpa. de: jelzőlámpa (pl. de: gyorsírás (= sztenográfia). a tűzrőlpattant menyecske vagy leány nem a tűzről pattant. stb. A jelentésváltozás miatt egybeírt összetétel alkotó tagjai természetesen alkalmi kapcsolatban is kerülhetnek egymás mellé. Ezek többféleképpen keletkezhetnek. márványtábla. gyorsan. fiam. várt. de: élenjáró (= irányító szerepű). lépre csal. ami viszont nem biztos alap. Szépirodalmi alkotásokban stilisztikai szándék is indokolttá teheti az általános szabályoktól eltérő különírást vagy egybeírást. de nem ló. sok szög (= számos szög).) elemeit is: dugába dől. A szóismétlések írása 96. Egybeírjuk viszont az összetett szavakat. hogy az írott szöveg világosan áttekinthető legyen. illetőleg saját írásgyakorlatára hagyatkozni. Ilyenkor különírjuk őket: szilárd jellem. a közlekedésben). villamos gép. nemegyszer jelentésváltozás nélküli szókapcsolatokat is egybeírunk. mint a tagok jelentésének összege. szót is összetételnek tekintjük. Helyesírásunk e területén mégis meglehetősen nagy számban vannak ingadozások. – A meggyökeresedett szokást megtartva. illetőleg kötőjel alkalmazását. Ezt érzékeltetjük az alkotóelemek egybeírásával. félkész. Ilyen előfordulásukban külön kell írnunk őket. mindig együtt használt.

tejet. háztól házig. sütnek-főznek. orrán-száján. legeslegszebb stb. Különírjuk egymástól ugyanannak a szónak különböző toldalékokkal ellátott változatait: szemtől szembe. várva várt stb. kenyeret (vásárolt). Kötőjellel írjuk viszont az olyan módosított alakú szóismétléseket. Az ilyen alakulatok írásmódja elsősorban attól függ. Két. szebbnél szebb. szinte). nini. kezét-lábát. anyja (eljött). ki-ki (= mindenki). gyalult (egész nap). idébb-odább. árvíztől. többé-kevésbé. sírva-nevetve (ölelte át) stb. ha toldalék nélküli formájuk nem él összetételként: aprajanagyja. 98. több-kevesebb. ezért csak második tagjukon toldalékolt mellérendelő összetett szavakat egybeírjuk: rúgkapál. néha-néha (= nagy ritkán). már-már (= majdnem. A lazább (kötőjellel írt) és az összeforrott (egybeírt) mellérendelő összetételek csoportja nem különül el élesen egymástól. oktatónevelő stb. égföld. stb. azonos szerepű toldalékkal ellátott szó alkalmi egységét újabban gyakran éreztetjük kötőjeles összefűzésükkel: kínos-fájdalmas (búcsú). b) Ha az egymásnak mellérendelt tagok együttese már mást jelent. c) A már teljesen összeforrott. nőttön-nő stb. vajat. stb. A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek. alig-alig (= nehezen). réges-régi. testi-lelki. Ezzel a lehetőséggel azonban ne éljünk vissza: nem rokon vagy ellentétes értelmű tagokat. dádá típusú indulatszókat. nyelvi-stilisztikai (elemzés).. stb. A változatlan formájú tagokból szókettőzéssel keletkezett összetételeket kötőjellel írjuk: más-más (= mindig más és más). hasonlóképpen: ember ember hátán stb. napról napra. hehe. nono. 101. hányavetiek. stb. gazdasági-társadalmi (változások). Kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz az egyformán toldalékolt szavakból alakult mellérendelő összetételek tagjait akkor is. – Eredetük tudatának elhomályosulása miatt egybeírjuk viszont az azaz kötőszót és a nana. illetőleg kettőnél több szót ne írjunk vessző vagy kötőszó helyett kötőjelesen: nyelvtani. kérő-esdeklő (szavakkal). tömérdek).előtagot egybeírjuk a felsőfokú melléknévvel: legeslegjobb. a) Számos olyan mellérendelő kapcsolatunk van. valamint az ikerszók írása A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek 100. eget-földet. kérve kéri. árvíz.. sütés-főzés. búbánata. Az ilyen mellérendelő összetételek tagjait kötőjellel 32 . továbbá a névutós szóismétlések tagjait: fej fej mellett. de még mind a két tag felveszi a toldalékokat. egy-egy (= néhány). nap nap után stb. keze-lába. hadseregben. A túlzófok kifejezésére használt leges. apraját-nagyját. tudván tudta. írás-olvasás. rúgkapáló. ezért elemeit kötőjellel kapcsoljuk össze: süt-főz. hadsereg. stilisztikai és helyesírási (gyakorlatok). mint azok külön-külön. sütött-főzött. rúgkapálnak. legeslegnagyobb.97. sütni-főzni. amely nem vagy csak kivételesen – és csak az utótagon – látható el toldalékokkal. hadseregek. jobbnál jobb. 99. melyeknek tagjai közül az egyik nem él önállóan: örökkön-örökké. búbánat. unos-untalan. a) A csak alkalmilag egymás mellé kerülő egynemű (halmozott) mondatrészeket vesszővel választjuk el egymástól: apja. hogy mennyire szoros a kapcsolat az alkotóelemek között. ide-oda. fűrészelt. hányaveti. nem: nyelvtani-stilisztikai-helyesírási (gyakorlatok). messze-messze (= nagyon messze) stb. végestelenvégig. sok-sok (= nagyon sok. körös-körül. búbánatos. akkor az összetétel még laza. A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek tagjai egyenrangúak.

dimbes-dombos. (a padlón) csúszó-mászó (kisgyerek). piros-fehér-zöldre. a) Vannak olyan ikerszavaink is. de: gizes-gazos. tehát az utótaggal az előtagra kérdezhetünk. A tagok közötti kötőjelet az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk: édes-búsan. Ilyenkor a toldalékos formák írásképe is vagylagos: hírnév: hírneve. tyúkom-búkom. meleg nyár és színesfém. Az ikerszók írása a mellérendelő összetett szavakéval azonos szabályokhoz igazodik. Anna-Pannával. minőségjelzős és mennyiségjelzős viszonyban a szókapcsolatok és az összetételek egyaránt jelöletlenek.és mennyiségjelzőnek nincs ragja: aszály sújtotta (vidék) és farkasordító (tél). Az alárendelő szókapcsolatok és összetételek írása 104. stb. tíz forint és öttusa. b) Néhány. gizgazok. A lazább (kötőjellel írt) és az összeforrott (egybeírt) ikerszók csoportja nem különül el egymástól élesen. stb. stb. sík-domború (lencse). – A kétféle toldalékolásnak oka lehet a jelentések elkülönülése is: (a határban) szántó-vető (emberek). – Így például: szavahihető: mi hihető? – a szava hihető (az előtag az utótagnak alanya). de: a szántóvetők (= földművesek). ímmel-ámmal. ugribugri. terefere. 103. amelyek nem vagy csak kivételesen láthatók el toldalékokkal. mert az alanynak. de híres-neves. mendemondák. hébe-hóba. Anna-Panna. icipici. csinn-bumm stb. de: a csúszómászók (= hüllők). drágakő: milyen kő? – drága kő (az előtag az utótagnak minőségjelzője). a) A mindkét tagjukon külön-külön toldalékolható. Az ilyen ikerszók tagjait kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: csihi-puhi. rabló-pandúrt (játszottak). de: híre-neve. sakkmatt. icipicit. sík-domborúra (csiszolt). gizgazos.kapcsoljuk egymáshoz: édes-bús. Alanyos. csigabiga. limlomot. amely kisebb vagy nagyobb alakítással mondatrészi viszonyú szókapcsolattal is kifejezhető. – Hasonlóképpen írjuk a tulajdonnévi ikerszókat is: Ista-Pista. limlom. háromszög: hány szög? – három szög (az előtag az utótagnak mennyiségjelzője). Az alanyos. 33 . valamint a minőség. sakk-mattot (mondott). izegnek-mozognak. stb. fidres-fodros. hegygerinc: minek a gerince? – a hegynek a gerince (az előtag az utótagnak birtokos jelzője). piff-puff. izgőmozgó. b) A csak a végükön toldalékolható ikerszókat egybeírjuk: mendemonda. hírneves. piros-fehér-zöld. Az ikerszók 102. b) Az ingadozó toldalékolású ikerszókat alapformájukban egybeírjuk. szoba-konyhás (lakás). favágó: mit vágó? – fát vágó (az előtag az utótagnak tárgya). de: icit-picit. izeg-mozog. Az alárendelő összetételek első tagja a másodikkal olyan kapcsolatban van. tereferél. Ista-Pistát. stb. stb. a minőség. (a zenekar) csinn-bummja stb. más esetekben a toldalékolás módjához igazodunk: gizgaz. hercehurca. szoba-konyha. alapformájában egybeírt mellérendelő összetétel kétféleképpen toldalékolható. életképes: mire képes? – életre képes (az előtag az utótagnak határozója). stb. rabló-pandúr. csigabigák. stb. A tagok közötti kötőjelet az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk: (nagy) csihi-puhit (rendezett). irult-pirult.és a mennyiségjelzős kapcsolatok 105. piros-fehér-zöldet. illetőleg toldalékolt ikerszók elemeit kötőjellel kapcsoljuk össze: irul-pirul. limlomos. stb.

(a) számítógép ellenőrizte (adatok) stb. különösen olyankor. amelyekben a főnév minőségjelzője az összetett szóban levő alakjában vagy jelentésében önálló szóként nem használatos (al-.). kül-. magvaváló (szilva) stb. öntelt magatartású stb. haditerv. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: halványlila színű. b) Az alanyos összetételeket egybeírjuk. nyakatekert (= bonyolult). 110. parancsoló hang. újpiros. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: árvíz mosta (töltés). élüzem. jó néhányszor stb. 107. apró szemű. Az -ó.stb. általános iskola. A minőségjelzős kapcsolatok írásának fő szabályai a következők: a) A minőségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: jobb kéz. fehér virágú. jótett stb. (a) munkások szervezte (gyűlés). söröspohár (= sörnek való pohár). izzó fém. útitárs. szép kövér. porhó borította (lejtő). közérdek. 109. felszabadító mozgalom.. A fokozó vagy nyomósító szerepű melléknévi jelzőt nem írjuk egybe a jelzett melléknévvel: szép piros. 34 . jó nagy. növényvédő szer. 112. világos narancssárga. Az alanyos kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) Az alanyos kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: gondatlanság okozta (baleset). sajgó térd. nagy erejű. vízinövény. 108. mellékjövedelem. Ha két különírt szóból álló minőségjelzős kapcsolat második tagjához -i. pótágy. különösen olyankor. szörnyű hideg stb. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: szélsőbal párt. (a) barátom kölcsönadta (pénz). közvetítő javaslat. szélező körfűrész. -beli. törtfekete. erős bordájú. -ű. forgószél (szélfajta). szúette (bútor). szürke télikabátos. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk számos minőségjelzős kapcsolat tagjait: nagyfokú. előtag. -jű. orvosi titoktartás. kiváló termék.. összekötő híd. köz-. légiposta. szomszéd falubeli. jó erős. molyrágta (szőnyeg). -ú. Ezek tagjainak együttes jelentése más. stb. lélekszakadva (= nagy sietve) stb. a különírást általában megtartjuk: bal parti. -jú. ügyefogyott (= gyámoltalan. mezőgazdasági gépgyár stb. belföld. zöldeskék. sötétzöld. napsütötte (táj).. kispárna (párnafajta). melegágy (a kertészetben). -nyi képző járul. előadó körút stb. mindig egybeírjuk: alelnök. A színárnyalatot kifejező melléknévi jelzőt egybeírjuk a színt jelölő melléknevekkel: halványlila. bel-. iskolaköteles korú. baráti kézfogás. – Az összetett színnevek árnyalatát jelző mellékneveket azonban különírjuk: sötét rózsaszín. szakember stb. Hasonlóképpen: nagy néha. szak. ellenőrző bizottság. eszeveszett (= őrült). földrengésjelző műszer. holtág (folyóé) stb. ipari ország. 111. Az olyan összetételeket. halvány kékeszöld stb. egyetértő mosoly. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk több alanyos kapcsolat tagjait: dércsípte (levelek). olvasó lány. különösen olyankor. (az újoncokat) kiképző tiszt stb.106. Ezek tagjainak együttes jelentése más. külügy. kis hordónyi stb. érett gyümölcs stb. piros tetős. b) A minőségjelzős összetételeket egybeírjuk. traktor szántotta (föld). -ő képzős igenevet. haragoszöld. almásszürke. anyja nevelte (gyermek) stb. hosszú szempillájú. fiatalkorú. világossárga. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: agyafúrt (= ravasz). ha csak alkalmi minőségjelző. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: gyorsvonat (vonatfajta). általában különírjuk jelzett szavától: dolgozó nő.. félszeg). különösen olyankor. borzasztó rossz. -s. mélykék. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: mutató névmás. hidegvérű (= nyugodt). rakétaindító állvány.

stb. hogy az utótagként megnevezett tárgy abból az anyagból készült. alumíniumedény. ha egyszerű szó. Mennyiségjelzőként nemcsak számnév állhat. amelynek valamelyik tagja összetett szó: forgószínpad. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk számos (főleg képzővel ellátott) mennyiségjelzős kapcsolat tagjait: egynapi. előhívótank. péntek esti. (Vö. rabszolga. vendéglátóipar stb. március havi. Ezek tagjainak együttes jelentése más. húsznaponként stb. stb. nyersselyem ing. 116. – Hasonlóképpen különírjuk az ilyen alakulatokat is: igazgató elvtárs. zártszék stb. A hónap vagy nap jelzőként álló nevét különírjuk jelzett szavától: január hónapban. kort. esetleg csak nyomatékosító főnévi jelzőket különírjuk jelzett szavuktól: mérnök bátyám. vasbeton gerenda. kétnyelvű. pihenőnap. sok munka. 114. átütőpapír. vendégművész stb. holtpont. lakatosmester. belépőjegy. tanár úr. vasárnap déli. legényember. rendőr százados. sült hús. tízezer kilowatt áram.) A kialakult szokást megtartva több olyan (részben jelentésváltozást is mutató) kapcsolatot is egybeírunk. ezermester (= sok mindenhez értő). 117. b) Egybeírjuk viszont az akácerdő. -tt képzős melléknévi igeneveket legtöbbször különírjuk jelzett szavuktól: csapolt sör. egybeírjuk a nem összetett főnevekkel: aranygyűrű. bőr pénztárca. kiképzőtiszt (beosztás). nyolcoldalú. vendég néni. tüzér tizedes. adott szó. A mennyiségjelzős kapcsolatok írásának fő szabályai a következők: a) A mennyiségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: öt ujj. tíz deka vaj. ezer esztendő. kölyökkutya. izzólámpa. hétfő reggel.Ha viszont az igenévi jelzős kapcsolatok tagjai jelentés tekintetében összeforrtak (az igenév nem folyamatot. közgazdász szakértő. két hordó bor. mérőműszer. hanem főnév is. vetített kép stb. csuda jó. tenger virág. illetőleg a jelzett szó az igenévben kifejezett cselekvésnek valamilyen határozója). tízperc (iskolában). nagy halom kavics. Az anyagnévi jelzőt. csiperkegomba. Minőségjelzőként nemcsak melléknév állhat. a) A foglalkozást. 115. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: háromszög (mértani idom). tizenkétszög (mértani idom) stb.) 118. nagyságot jelentő) főnév is. ötéves. fűszeráru. platinatégely stb. költőpénz. öttusa (sportban). hatökör (= buta). ivóvíz. huszonegy köbméteres stb. javítóműhely. zárolt anyag. diáklány.) b) A mennyiségjelzős összetételeket egybeírjuk. az anyagnevet különírjuk jelzett szavától: acél mérőszalag. belgyógyász barátunk. stb. nyúltagy. hanem valamire való képességet. – Ha azonban az anyagnévi jelzős kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó. felvonóhíd. típusú (általában fajtajelölő) főnévi minőségjelzős alakulatokat. műanyag padlóburkolat. védőnő. kőfal. kutatóintézet. gyapjúsál. fenyőfa. (Vö. dőlt betű. mértéket. ha a kapcsolat valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: negyvenöt perces. gyermek király. minőséget. száz hektár föld stb. fiúgyermek. Az ilyen főnévi jelzőket különírjuk jelzett szavuktól: egy csomó retek. több energia stb. 119. huszár főhadnagy. kutya hideg. csoportot jelölő. Anyagnévi jelzős kapcsolatnak azokat az alakulatokat tekintjük. amelyekben az előtag azt jelöli.. 119. faburkolat. A -t. evezőlapát. – Csak néhány jelentésváltozáson átment kapcsolatot írunk egybe: aludttej. stb. két négyzetméternyi. csütörtök estére. eladólány (üzletben). fedett uszoda. rendeltetést fejez ki. mérnök szaktárs stb. 35 . mozgókórház. 138. tanító néni. 113. különösen olyankor. rongy fráter. desztillálótorony. száz forint. egy rakás fa. hálószoba. a két egyszerű szót egybeírjuk: cséplőgép. hanem (mennyiséget. tízpercnyi. kedd reggeli. (Vö. ajándék könyv.

helytáll (= derekasan viselkedik). számottevő (= jelentős. ötévenként. A visszaható névmásokkal a számnevekből alkotott -d sorszámnévképzés jelzőket egybeírjuk: másodmagammal. főtengelyt esztergál. stb. valamint egy -i. c) A jelöletlen (ragtalan előtagú) tárgyas összetételek tagjait mindig egybeírjuk: autómentő. De számjegyekkel írva: 9 havi. lélegzet-visszafojtva. -s. huszonnégy tagú. mind a számnevekkel: ötödévben. -jű. menetgyakorlatot tartva. századmagával. stb. hetedik alkalommal. tekintélyes) stb.) 124. amelyekben a tagok közti viszonyt rag mutatja: fát vágó és egyetért. az asztal lapja és vásárfia. ha valamelyik vagy mindkét tagjuk maga is összetett szó: alvázvédő. több. stb. stb.) járul. hétfejű. a különírást megtartjuk: nagyot akaró. 116 napi stb. ötágú. háromlábú. c)] 120. -ű. harmadik havi. Ha egy névszó és egy ige egymástól különírt jelölt tárgyas kapcsolatának igei tagjához képző (pl. tizenkettedik havi. ötödik rendű. Egy egyszerű tőszámnévnek (ill. 138. huszonötödmagukkal. -ő. hetvenöt centiméteres. (Vö. 20 főnyi stb. negyven négyszögöles. jótáll (= szavatol). 291. három hónaponként. munkavállaló. Ha az alkotóelemek egyike sem ragos. 15 naponként. száz hektoliternyi. b) A jelölt tárgyas kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. menedékhelyet nyújtó. (Vö. tévéantennát szerel. tizenöt naponként. sokmilliós. húszfőnyi stb. hátat fordít. kétzónájú. 117. Tárgyas. -s. harmadfél. háromhavonként. [Vö. -ó. a kapcsolat jelöletlen: kincskereső = kincs(et) kereső. száztizenhat napi. kárvallott. számjegyekkel írva is: 40 köbcentiméteres. -ú. stb. -nyi képzős egyszerű melléknévnek a kapcsolatát egybeírjuk: harmincnapi. könyvtárt összerendez. ötvenhét másodpercnyi. keveset érő. Nem írhatjuk külön a jelöletlen tárgyas összetételeket akkor sem. legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: vízvezeték-szerelő.) 121. a határozós és a birtokos jelzős kapcsolatok 122. a kapcsolat számnévi tagját különírjuk a melléknévi tagtól: hat vegyértékű. szemet szúr. a). stb. 36 . színgazdag = szín(ekben) gazdag. hetedízben. albérletet kereső. kétpetéjű. -ás. egy szótagos. c)] Hasonlóképpen írjuk az ilyen -nként ragos alakulatokat is: kéthetenként. tizenkét emeletes. urat játszás. 123.. utat tévesztve. – Ha azonban akár a melléknév. létszámnyilvántartó. a sok. úttörő. negyvennyolc órás. 5 évenként. ötödéves. gázcsőfektető. kilenchavi. negyedik osztályos. – A -d képzős sorszámnévi jelzőt viszont egybeírjuk mind a főnevekkel. stb. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: egyetért (= azonos véleményen van). négyoldalas. világlátott. dologtalan). ezredévi. raktárellenőrző stb. Ezek tagjainak együttes jelentése más. semmittevő (= lusta. világot járt. állást foglal. stb. mind a melléknevekkel. véget ér. -és stb. 117. fél számnévnek). A -dik képzős sorszámnévi jelzőt nem írjuk egybe sem a jelzett főnévvel. százszor mond és százszorszép. valamint birtokos jelzős viszonyban azok a szókapcsolatok és összetételek a jelöltek. akár a számnév. tizenhatodmagunkkal. másodrendű. stb.119. jú. akár mind a kettő összetett szó. iskolaudvar = (az) iskola udvar(a). baleset-előidéző stb. határozós. mindent megvetés. tizenötödrangú. szakmunkásképző. harmadik napon. A tárgyas. [Vö. A tárgyas kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) A raggal jelölt tárgyas kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: eleget tesz. -ú. híradó. sem a (rendszerint -i. kezet fog. -ű képzős) melléknévvel: ezredik év. karöltve stb.

125. A határozós kapcsolatok írásának fő szabályai a következők: a) A valamilyen raggal jelölt határozós kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: eszébe jut, munkába lép, rosszul jár, földre hull, nyakon csíp, pellengérre állít, ráncba szed, jutalomra érdemes stb.; különösen akkor, ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: készpénzért veszi, külföldre utazik, vizsgára előkészít stb. b) A jelölt határozós kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege: észrevesz (= észlel, megfigyel), véghezvisz (= befejez), ágrólszakadt (= szegény), napraforgó (növény), semmirekellő (= haszontalan), tagbaszakadt (= jól megtermett), tökkelütött (= buta) stb. c) A jelöletlen (rag nélküli) határozós összetételek tagjait mindig egybeírjuk: energiagazdálkodás, ökölvívás, munkatárs, áldozatkész, iskolaköteles, munkaképes, mélyhűtött, szélvédett stb. Nem írhatjuk külön a jelöletlen határozós összetételeket akkor sem, ha előtagjuk maga is összetett szó: atombombamentes, nyugdíjjogosult, sújtólégbiztos, tápanyagszegény stb.; legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: adóbevallás-köteles, előítélet-mentes stb. (Vö. 138.) d) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk több jelölt határozós kapcsolat tagjait: partraszállás, kézhezvétel, lényegbevágó, bérbeadás stb. 126. Ha egy névszó és egy ige egymástól különírt jelölt határozós kapcsolatának igei tagjához képző (pl. -ó, -ó, -ás, -és stb.) járul, a különírást általában megtartjuk: hosszan tartó, gyorsan ölő, könnybe lábadt, papírba csomagolás, pellengérre állítás, próbára tevés; háttérben mozgó, előtérbe kerülő, középpontba állítás, közhírré tétel, külföldre utaztakor; stb. [De vö. 125. d)] 127. Határozószóknak főnevekkel és melléknevekkel (melléknévi igenevekkel) való kapcsolatából gyakran alakulnak összetett szavak: általút, ellenfél, távollét, fennszóval, rögtönbíráskodás, túlérzékenység; bennfentes, közeljövő, utánfutó, bennszülött, régmúlt; stb. 128. A birtokos jelzős kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) A birtokszón a birtokviszonyra utaló birtokos személyraggal (-jellel) jelölt kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: a folyó vize, az iskola kapuja, a világ népei, a brigád tagjai; a lakóház pincéje, az írógép billentyűi, a nyomda szedőterme, a park virágágyai, a gépkocsi alváza; stb. b) A jelölt birtokos jelzős kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege: barátfüle (tésztaféle), bolondokháza (= felfordulás, zűrzavar), istennyila (= villám), vásárfia (= ajándék) stb. c) A jelöletlen, azaz személyrag (-jel) nélküli birtokos jelzős összetételek tagjait mindig egybeírjuk: ablaküveg, disznóhús, földrengés, gerelyhajítás, iskolaorvos, rigófészek; bankjegyforgalom, helységnévtár, csapágyfémgyártás, gépkocsifényszóró; stb., legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: alkatrész-nyilvántartás, fényképezőgépobjektív, tengeralattjáró-támaszpont stb. (Vö. 138.) d) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk néhány jelölt birtokos jelzős kapcsolat tagjait: napkelte, tojásfehérje, tanácsháza, városháza stb. A jelentéstömörítő összetételek 129. Sok alárendelő összetett szavunknak elő- és utótagja között olyan bonyolult kapcsolat van, hogy az összetétel csak többszavas szerkezettel értelmezhető. Így például: vámvizsgálat =

37

hol történő, mivel kapcsolatos vizsgálat? : vámnál történő, vámmal kapcsolatos vizsgálat; csigalépcső = mihez hasonló lépcső ?: a csiga házához hasonló lépcső; stb. Az ilyen, úgynevezett jelentéstömörítő összetételek tagjait, köztük a hasonlító összetételeket, mindig egybeírjuk: barázdabillegető, emlékkönyv, hamutálca, motorcsónak, szénapadlás, testvérváros, villanyvilágítás; cinóbervörös, hófehér, hollófekete, galambősz, ultramarinkék; stb.

Egyéb típusú szókapcsolatok és összetételek 130. A névutós kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) A névutót az előtte álló névszótól különírjuk: idő előtt, bokor mögött, ház mellett, felesége iránt, föld alatt, munka nélkül, szó szerint, többek között stb. – Ha a névutóhoz -i képző járul, a különírást megtartjuk: idő előtti, bokor mögötti, ház melletti, föld alatti (üreg), munka nélküli (jövedelem), szó szerinti stb. b) Ha azonban az ilyen kapcsolatok jelentése módosult, s ezért összetett szóvá váltak, egybeírjuk őket: délelőtt, délelőtti; délután, délutáni, holnapután, holnaputáni, rendszerint, napközben, földalatti (= 1. metró; 2. illegális), munkanélküli (fn.), könyvnélküli (= szóról szóra megtanulandó lecke), pártonkívüli (fn.), mindenekelőtt, mindenekfelett, hazafelé, visszafelé stb. c) Az a, e, az, ez mutató névmásból és a különféle névutókból álló kapcsolatokat egybeírjuk, ha egységes határozószót alkotnak, továbbá ha rámutatószói szerepűek, vagy ha kötőszószerű szerkezetek részei: Ezelőtt másképp hívták. Ezután mindig jó leszek. Mindent megbeszéltünk, eszerint cselekedj! Nincs kétségem afelől, hogy ő tette. Azalatt, míg nyaraltok, kifestetem a lakást. Elment anélkül, hogy köszönt volna. Dolgozz, ahelyett hogy heverészel! Stb. [Vö. 84., 243. d)] Ha ellenben a névmással nyomatékos rámutatást fejezünk ki, akkor csak a különírás a helyes: a köré a ház köré; a szerint kell eljárni, nem e szerint; a nélkül a könyv nélkül; Itt a hiba, e miatt nem működik a gép. Mindene a zene, csak az iránt érdeklődik. Stb. 131. Az igekötős igék sajátosan viselkedő összetett szavak. a) Ha az igekötő közvetlenül saját igéje (vagy igeneve) előtt áll, egybeírjuk vele: átad, benéz, felnyit v. fölnyit, lebecsül, visszaszerez; kiállítani, megtartó, eldobott, szembeállva; stb. Hasonlóképpen: megtartás, szembeszállás stb. – Igekötők lehetnek a következők: abba-, agyon-, alá-, át-, be-, bele-, benn-, egybe-, el-, ellen-, elő-, előre-, fel- v. föl-, félbe-, félre-, felül- v. fölül-, fenn- v. fönn-, hátra-, haza-, helyre-, hozzá-, ide-, keresztül-, ketté-, ki-, körül, közbe-, közre-, külön-, le-, meg-, mellé-, neki-, oda-, össze-, rá-, rajta-, széjjel-, szembe-, szerte-, szét-, tele-, tova-, tovább-, tönkre-, túl-, újjá-, újra-, utána-, végbe-, végig-, visszastb. b) Ha az igekötő követi az igét (vagy igenevet), különírjuk tőle: pihend ki (magad), hagyj fel (ezzel), üljünk bele, menjetek előre, ne sározd össze, nem nézve oda, (akkor) ültünk le, (ti már) mehettek vissza stb. c) Az igekötő külön szó marad, ha közte és igéje (vagy igeneve) között más szó is van: el ne késs, le nem tenné, újjá is építjük, közre kell bocsátani, haza szabad menni, föl sem véve stb. Hasonlóképpen: be nem avatkozás, meg nem értés stb. Az igekötők különírása vagy egybeírása gyakran értelmi különbségre is utal: annak jelölője, hogy az igekötő a közvetlenül utána álló igéhez tartozik-e, vagy az ezt követőhöz. Más és más tehát: megvan húszéves, de: meg van töltve; megfogom a lepkét, de: meg fogom nézni; leszokott a dohányzásról, de: le szokott utazni vidékre; beleszeretett a lányba, de: bele szeretett

38

volna szólni; elleszek nélküle, de: el leszek fáradva; megtudták a hírt; de: meg tudták javítani; stb. d) A megismételt igekötők közé kötőjelet teszünk, és együttesüket egybeírjuk az igével (vagy igenévvel): ki-kinéz, le-leereszt, meg-megállt, össze-összevesznek; elő-előtűnő, visszavisszatérve; stb. Hasonlóképpen: vissza-visszatérés stb. Az ellentétes jelentésű igekötőket kötőjellel kapcsoljuk össze, és különírjuk őket az igétől (vagy igenévtől): ki-be járkál, le-föl sétál, ide-oda tekinget; oda-vissza utazni, előre-hátra pillantva; stb. Hasonlóképpen: le-föl sétálás stb. Különírjuk az igétől (vagy igenévtől) az összevissza, szerteszéjjel, szerteszét határozószókat is: összevissza beszél, szerteszéjjel szórták, szerteszét szórva stb. Hasonlóképpen: szerteszét szórás stb. e) Az igekötőül is használt határozószót különírjuk akkor, ha határozószói szerepét hangsúlyozzuk: abba tette (amiben eredetileg volt), de: abbahagy; fenn v. fönn maradt (a padláson), de: fennmarad v. fönnmarad (a neve); (nem) félre állt (hanem középre), de: (tapintatból) félreállt; ide jött (nem a szomszédba), de: idejött hozzám; stb. Az igekötővel alakilag azonos határozószót is különírjuk az igétől (vagy igenévtől), ha világosan személyes névmási szerepű: hozzá (= őhozzá) ment feleségül (nem hozzád), de: hozzájárul (valamihez); neki (= őneki) megy a levél, de: nekimegy (a szekrénynek); (csak) rá (= őrá) gondolok, de: (rossz) rágondolni is; stb. Csak különírt (határozószói) formája van a nem egyes szám harmadik személyű alakoknak: hozzám adták feleségül, nekünk jött a csomag, mindig rád gondolok stb. 132. A névmásokat egybeírjuk az előttük álló nyomatékosító elemmel: egymagam, egymagad, egymagatok; önmagam, önmagad, önmaguk; önnönmaga, önnönmagunk, önnönmagatok; ugyanez, ugyanolyan, ugyanakkora, ugyanannyi; szintolyan, szintakkora, szintannyi; csakolyan, csakannyi, csakennyi; éppolyan, éppakkora, éppannyi; stb. A névmási határozószókat is egybeírjuk a nyomósításukra szolgáló, eléjük tett személyes névmásokkal: énbennem, tenálad, őtőle, mihozzánk, tinektek, ővelük; énmiattam, teáltalad, őutána, mimellettünk, tinélkületek, őközöttük; stb. De: én magam megyek oda (a hangsúly a magam szón); csak annyi szükséges (a hangsúly az annyi szón); épp olyan esetben (a hangsúly az olyan szón); stb. 133. Tagadó névmások előtagjaként a se, sem, semmi szót egybeírjuk az utána következű szóelemmel: semekkora, semennyi, semmilyen, semmiféle stb. – A határozószókban szintén egybeírjuk a se és a sem szót az utótaggal: sehol, sehonnan, semeddig, sehogy, semmint, semmikor stb. Különírjuk viszont a se és a sem szót, ha névmások és határozószók után állnak: semmi se, senki sem, senkinek se, semmitől sem; semmikor se, sehova se, sehol sem, sehogy sem; stb. – De: sohase, sohasem, sose, sosem. 134. Az akár-, bár-, mind-, minden- és vala- előtagú névmásokat és névmási határozószókat egybeírjuk: akármekkora, akárhol, bármi, bármikor, mindannyi, mindenki, mindenhonnan, valami, valamerre stb. 135. Olyan szavak, amelyek beszédünkben gyakran fordulnak elő egymás mellett, nemegyszer új jelentést hordozó összetételekké forrnak össze. Az ilyen kapcsolatokat egybeírjuk: kétségkívül (= biztosan), nemsokára, sohasem; dehogy, hogyne; csakhogy, hanem, ugyanis; stb.

39

A külön- és egybeírás az ilyen szavak esetében is értelmi különbség hordozója lehet: úgy tett, mintha szeretné, de: szebb, ha nevet, mint ha sír; egyrészt (kötőszó), de: egy részt kapott belőle; dehogyis! (= nem), de hogy is gondolod? ; stb. 136. Sok eset mutatja, hogy egybeírandó az olyan összetétel, amely egészét tekintve más szófajú, mint utótagja önállóan volt: csúszómászó, járókelő; földalatti, munkanélküli; ennivaló, hártyásszárnyúak stb. (melléknévből főnév); tegnapelőtt, visszafelé, éjféltájban, elsősorban stb. (névutós vagy egyéb kapcsolatból határozószó); ennélfogva, mindazonáltal, miután stb. (határozószóból kötőszó); nefelejcs, fogdmeg(ek), haddelhadd; nemtörődöm (ember), nemszeretem (dolog) stb. (igés kapcsolatokból főnév, ill. melléknév). – De természetesen: az utcán járó-kelő emberek, inni való víz, az első sorban ült, ennél fogva húzd stb. 137. Egyetlen képzőnek különírt szókapcsolatokhoz járulása nagyobbrészt nem teszi a kapcsolatot egybeírandóvá; képzők halmozódása azonban már egybeírást von maga után: egymás mellett és egymás melletti, de egymásmellettiség; hasonlóképpen: egymásutániság, egyenlőoldalúság, megnemtámadási (szerződés), elnemkötelezettség, szeretetreméltóság stb. Alapformájukban különírt kapcsolatok egybeírását eredményezi a felsőfoknak összefoglaló jelezése is az ilyenekben: szívhez szóló és szívhez szólóbb, de: legszívhezszólóbb; hasonlóképpen: legharcrakészebb, leghasznothajtóbb stb. Az ilyen felsőfokú formák helyett általában jobb a szerkezetes megoldás: harcra legkészebb, leginkább hasznot hajtó stb. 138. Szóösszetétel révén gyakran keletkeznek hosszú szavak. Ezeket bizonyos esetekben célszerű kötőjellel tagolni, hogy könnyebben olvashatók legyenek. A két egyszerű közszóból alakult összetételeket egybeírjuk: asztallap, felezőegyenes, matematikatanítás, nitrogénasszimiláció, paradicsomsaláta, televíziókészülék, teljesítménynövekedés stb. De: sakk-kör stb. (Vö. 62.) A kettőnél több szóból alakult (úgynevezett többszörös) összetételeket általában ugyanúgy egybeírjuk, mint a kéttagúakat: cseppkőbarlang, gépkocsivezető, ivóvízellátás, készruhaáruház, pénzügyőrlaktanya, rádiószaküzlet, úttörővasút, nyersolajmotor, rendőrjárőr, barnakőszénkoksz, mértékegységrendszer stb. – A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket azonban már többnyire kötőjellel tagoljuk két fő összetételi tag határán: csapatzászló-avatás, dokumentumfilm-bemutató, könyvritkaság-gyűjtemény, tornász-csapatbajnokság, munkaerőnyilvántartás, foszforműtrágya-gyártás stb. Az egyébként szabályos, de túlzottan hosszú összetett szavak szerkezetes megoldással elkerülhetők: tervezőiroda-vezető = a tervezőiroda vezetője, gépkocsivezető-tanfolyam = gépkocsi-vezetői tanfolyam stb. Az úgynevezett szótagszámlálás szempontjai a következők: Szótagszámon az összetett szó jel és rag nélküli alakjának szótagszámát kell érteni: cserépedénygyártás, cserépedénygyártásnak, cserépedénygyártásban; honvédemlékmű, honvédemlékműveink; stb. – A származékszók képzőeleme azonban beleszámít a szótagszámba: kerékpárjavítás, kerékpárjavításokat; élelmiszerkészlet, élelmiszerkészletüknek; de kerékpár-javítási, (bőséges) élelmiszer-készletű stb. – Gyakorlati megfontolásból az igekötők közül csak a két vagy több szótagúakat tekintjük külön összetételi tagnak: előadó-művészet, kölcsön-visszafizetés stb.; de: befogadóképesség, állománykiegészítés stb. Az idegen szavaknak csak a magyarban is önállóan használatos elemeit (pl. centi-, deci, deka-, extra-) tekintjük külön szónak: centiméter-beosztású, extraprofit-elmélet stb. 139. A külön- és egybeírásban három úgynevezett mozgószabály is érvényesül.

40

Az összetett számneveknek és a számoknak több vonatkozásban sajátos írásmódjával a következő pontok foglalkoznak: a betűírással és a számjegyírással a 288.. vagyis az eredetileg kötőjelezett szórészt az új alakulatokban egybeírjuk: anyagcserevizsgálat.) Az ilyen kapcsolatok közül néhány köznévvé vált. A mozgószabályok alkalmazása révén létrejött írásképek a kiindulási formákat természetesen nem módosítják! 140. c)] 142.és nyírfafélék. pálfordulás.. házi feladat. – Ritkábban ugyan. Kovács mérnök. az összetett számnevek és a számok tagolásával a 289. 170. Fabulon arckrém. kötőjellel kapcsoljuk őket össze: Afrikakutató. hajlított bútor) olyan utótagot kap (pl. Mátyás-templom. c) Két azonos utótagú összetétel (pl. stb. mogyoró. – A tulajdonnevekhez a -féle és a -szerű szóelemeket kötőjellel kapcsoljuk: Eötvös-féle. de: kerekasztalkonferencia-rendezés. fonóipar. árnyjáték. – Hasonló esetek: Julianus barát szobor. [Vö. de: számtan-házifeladat. stb. az egyébként különírandó előrészt az új alakulatban egybeírjuk.) Felsorolásban az elmaradó közös. rézötvözet. ajakhang. parasztszövetség) különböző előtagja gyakran lép egymással mellérendelő kapcsolatba (munkás-paraszt).: 171. amely az egészhez járul. Tömörkény. Mária-arcú..) b) Ha egy tulajdonnév egy köznévvel vagy egy (rendszerint -i. a tizedes törtekkel a 274. csak az utolsó taghoz hozzáfűzött képzőszerű utótagra kötőjellel utalunk: bükk-. Az ilyen szerkezetű minőségjelzős előtagot különírjuk az utótagtól: munkás-paraszt szövetség. föld-levegő rakéta stb. egynemű. 201. b) Ha egy különírt szókapcsolat (pl. A szabályt csak akkor alkalmazzuk. Dezső bácsi.. fényjáték. és a 291. de: szabadvezeték-hálózat. röntgensugár stb. Fazekas elvtárs. Kossuth-díjas. stb. többféle. Herkules-erejű. a) és a 290. szintén kötőjellel kapcsolandó utótag járul. szabad vezeték. de: ajak-fog hang. stb. hőre lágyuló műanyagok feldolgozása (nem: hőrelágyulóműanyag-feldolgozás) stb. légi fénykép. -ú. -jű képzős) melléknévvel valamilyen jelöletlen összetételt alkot. -rét. az első kötőjelet (mivel közszói alárendelő összetételekben két kötőjel egy összetett szóban nem lehet) kihagyjuk. ésszerű stb. de: fény-árny játék.és Gárdonyi-szerű. de előtag is járulhat szókapcsolathoz: házi feladat. Ha szószaporítás nélkül lehetséges. de: réz-arany ötvözet. a két szót különírjuk egymástól: Mariska néni. lőtt vadak árusítása (nem lőttvad-árusítás). a Kalmár fiú. Zsiguli gépkocsi. továbbá: kutyamacska barátság. Hasonlóképpen: szövőipar. stb. éljünk inkább szerkezetes megoldással: lőtt vadak. a sorszámnevekkel a 267. 262. Petőfi-szerű. (Vö.a) Ha egy kötőjellel már tagolt szóhoz újabb. munkásszövetség.. a törtszámnevekkel a 291. Jedlik Ányos-féle. foghang. (Vö. -féle. Kászim pasa bástya stb. de: anyagcserevizsgálat-kérés. gyár). de: békeszerződéstervezet-kidolgozás. -s. Hasonló esetek: hideg víz. kerekasztalkonferencia rendezése stb. de: hidegvíz-csap. Az ilyen túlzottan hosszúra nyúlt szavak helyett azonban jobb a szerkezetes megoldás: anyagcsere-vizsgálat kérése. -jú. Kazinczy-verseny. és ehhez az utótagot (a szótagszámtól függetlenül) kötőjellel kapcsoljuk: hajlítottbútor-gyár. sokrétű. a Nagy család. József Attila-díj. 168. -nemű. de: szövő-fonó ipar. aranyötvözet. de: házifeladat-készítés. 169. -rétű és -szerű képzőszerű utótagot a közszókkal egybeírjuk: másfajta. 41 . (Vö. Apáczai Csere János-emlékünnepély. -ű. Főneveket és mellékneveket tulajdonnevekkel a következőképpen kapcsolunk össze: a) Ha egy tulajdonnév egy köznévnek minőségjelzője.. de: légifénykép-montázs. pont. 167. ha értelmetlenséget kerülünk el vele. a békeszerződés tervezetének kidolgozása. Ezeket kisbetűvel kezdve egybeírjuk: ádámcsutka. A -fajta. Balassi-strófás. békeszerződés-tervezet. negyedrét. kerekasztal-konferencia. stb. (Vö.) 141. Ady-szobor. stb.

de egyes meghatározott esetekben naggyal is. népelemek. a debreceni országgyűlés. orosz. (Vö. fenséges. mohamedán. kínai. programok stb.) 145. 191. nahát. vasutasnap. A nagy kezdőbetűk 148. társadalmi és politikai mozgalmak. drága. A magyar közszavakat általában kis kezdőbetűvel írjuk. finnugor. Írásunknak világossá és áttekinthetővé tétele végett a közszavakat is nagybetűvel kezdjük minden szöveg. Mindig nagybetűvel kezdjük a tulajdonneveket. karácsony. Szegedi Szabadtéri Játékok stb. – Az intézményszerűeket azonban az intézménynevek mintájára írjuk: Budapesti Nemzetközi Vásár. Az iskola szeme fényeit! Az általános szabályoktól – stilisztikai okokból – csak a szépírók szoktak olykor eltérni. Közszavainkat általában kisbetűvel kezdjük: szeret. ötéves terv. országos középiskolai tanulmányi verseny stb. valamint – pont. termoanalitikai tudományos ülésszak.) 147. palóc. stb. a magyar nyelv hete. rendezvénysorozatok. református stb. 150. kevés. szabadság. a nagy honvédő háború. a francia forradalom. virágzik. a szakma ifjú mestere. indián. élet. és. külön fejezetben tárgyaljuk őket. 42 . 149. stb. ország. három. felszabadulás. román. bármennyi. nyugati szláv. törökül. az alkotmány ünnepe. olvasó népért. Erős érzelmi töltésük ellenére általában kisbetűvel írjuk a magasztos tartalmú. Kisbetűvel kezdjük a népek. felekezetekhez tartozást jelentő szavak: buddhista. katolikus. most. ugye. hogy motyóikat összeszedjék… Ez a háromórai idő pedig éppen elég volt arra. a történelmi eseményeket jelentő szavakat. a mohácsi vész. néger. a nevezetes napokat. ejha.A KIS ÉS A NAGY KEZDŐBETŰK 143. erdészeti és faipari tudományos napok. felkiáltójel és bizonyos esetekben kettőspont után – minden új mondat élén: Háromórai idő volt engedve a kitiltottaknak. anyák napja. elnök.. család stb. légkörkutatási szimpózium. pedagógusnap. a honfoglalás. sváb. szász. tavasz. Mivel azonban a tulajdonnevek saját részrendszert alkotnak helyesírásunkban. itt. a rövidebb-hosszabb időszakokat. jóllehet. székely. május elseje. stb. a szabadságharc. nevét általában kisbetűvel írjuk: jövőkutatási konferencia. magyar. szlovák. (De vö. párt. népcsoportok és nyelvcsaládok nevét: észt. haza. perzsául! Hát még a sánta Biróczy hogy tréfálta meg őket víg ötleteivel! S most ezeket mind kicsapták. a nagy októberi szocialista forradalom. Kis kezdőbetűvel írjuk az ünnepeket. A rendezvények. országos távlati tudományos kutatási terv. germán. a felszabadulás napja. szókapcsolatokat (bár olykor nem kicsi az érzelmi töltésük): március tizenötödike. fásítási hónap. húsvét. ami. édesanya. Ugyancsak kis kezdőbetűsek a vallásokhoz. urál-altaji. A kis kezdőbetűk 144. kellemes hangulatú és jelentésű szavakat is: béke. 146. kérdőjel. nemzetközi orvoskongresszus. hogy a város népessége mindent megtudjon… Mi volt a diákok vétsége? Hogyan védelmezték magukat? Milyen nagy dolgokat vágott oda a vaskalaposoknak Jenőy? Hát Barkó hogy replikázott nekik tatárul. nemzetközi nőnap.

a Hatalom. ajtó. oklevelek stb. 144.) Egyéb esetek 151. Kinyílt / a földbe zárt titok. (Vö. Mészáros Mihály is. Stb. illetőleg rövidítésüket csak kiemelt helyzetben (aláírásban. Levelekben és hivatalos iratokban a megszólítás első szaván és tulajdonnévi tagján kívül nagybetűvel szokás kezdeni a megszólításban szereplő közneveket is (de a mellékneveket. szót. oszlopba rendezett névsorban stb. Hasonlóképpen: Felkérem Horváth kartársat vitaindító előadásának megtartására. Kelemen László. III. hogy…. 153. metróvonal. Házfelügyelő. a táblázatok. de szövegben: Miniszteri tárcát vállalt báró Eötvös József is. Igazgató. miniszter. 5. szíveskedjék ügyemet kedvezően elbírálni. a társtulajdonosok közös képviselője.149. illetőleg: „a földre sütöttük szemünk. Pénztár. levélcímzésben.” (Vagy: „…a földre sütöttük” stb. Az útbaigazító feliratokat.] 152. Stb. Özvegy Lukács Péterné azzal a kéréssel fordult a tanácshoz. A legfőbb érdem az Önöké.) [Vö. özvegy stb. Kisbetűvel kezdjük az ügyiratok. A családnevek előtti doktor.. (Vö. – Ha egy ilyen szöveg több szóból áll.”.. igazgató. 256. stb. Szeretnék mindig Veled lenni. Igazgató úr. „Légy fegyelmezett!” stb. Lukács Péter panaszt tettek özvegy Jakab Imréné ellen. elsősorban költői művekben – lehet a megszemélyesítés eszköze. Stb. Nyilvános telefon. Ifj. végén az aláírás alatti megjelölést: elnök. igazolványok. barátom. a bizottság titkára. a Végzet. 253. vágány stb. titkár. hogy soraimmal fölkeresem! Tisztelettel emlékeztetem (az) Államtitkár elvtársat arra.) 150. ha nem értene félre. stb. névmásokat és névmási szerepű határozószókat. Két (vagy több) szóból álló megszólításoknak ilyenkor is csak az első szavát kezdjük nagybetűvel: Bocsássa meg. Az idézeteket és az idézeten belüli további részeket az eredeti szövegnek megfelelően kezdjük nagy-. Közszavaknak nagybetűs kezdése – kivételesen. illetőleg kisbetűvel: „Előttünk egy nemzetnek sorsa áll. Apám. kötőszókat már nem): Drága Ilonka Néni! Osztályvezető Kartárs! Tisztelt Kovács Úr! Mélyen tisztelt Asszonyom és Uram! Stb. ábrák stb. Szép Gergely és ifj. Id. látogass meg minket! Arra kérem (a) tanácselnök elvtársat. Mi vagyunk: Jövő és Igazság. stb. – Fokozott tisztelet kifejezésére azonban az ilyen esetekben nagybetű is alkalmazható: Szeretném. rektor. hogy… stb. 144. sőt egyszerre is szolgálhatja mindegyik célt: a Szerelem. A légfék vázlatos rajza. / Engesztelés és nagy Ítélet. idősb. 43 .) és mondat elején kezdjük nagybetűvel: Dr. szöveg belsejében általában kisbetűvel kezdjük: Légy szíves. Örökké hálás leszek neked a segítségedért. az utána következő szó kis kezdőbetűs: 2. – Mondat belsejében ugyanezek kisbetűvel írandók: Ott volt dr. s ezt számjeggyel írjuk. B porta. alatti szövegeket nagybetűvel kezdjük: Bejárat. amelyek a megszólított személyére vonatkoznak. erősítheti a szavak hangulatát. grafikonok. Jakab Imréné. stb. stb. Bárcsak itt lehetnél te is! Valószínűleg önöket is érdeklik fejlesztési terveink. Magánlevelekben a megszólítás első szaván és tulajdonnévi tagján kívül a többi szót kezdhetjük kisbetűvel is: Kedves barátom! Tisztelt Nagy úr! Édes jó anyám és apám! Azokat a közneveket. akkor csak az első szó nagy kezdőbetűs: Kettős megállóhely. Széntermelésünk. – Hasonlóan a történelmi nevek esetében: Gróf Széchenyi István. 264. a). – Ha a szöveg első szava számnév. ifjabb. Melegen érdeklődött irántatok. Ezt Ferenc bátyám és Erzsi néném is jól tudja. Mészáros Mihály. felhívhatja a figyelmet fogalmi tartalmukra.

meddig tart a tulajdonnév.) A személynevek 155. Szerencsés András. hogy a tulajdonnevek egyes típusaiban ragaszkodunk a történelmileg kialakult vagy a mai helyesírási szabályok szerinti formákhoz: Thököly. Nagybetűvel kezdjük a tagok mindegyikét: Zrínyi Miklós. stb. Pál. de: hollófészek (a holló fészke). Hollófészek (hegy neve). Egybeírjuk az alkotó tagokat: Kispista.A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA 154. személynév). Mind a családneveket (vezetékneveket). A tulajdonneveknek több típusát különböztethetjük meg: a személyneveket. Kis. Ez egyrészt azt jelenti. három szempontból mégis egyformán viselkednek. a csillagneveket. Helyesírási tanácsadó szótár stb. de a több elemből álló nevek esetében érzékeltetni kell a tulajdonnevek terjedelmét is. Mór (helységnév. amely biztosítja az alapforma visszaállíthatóságát: Kiss-sel. Budapesti Műszaki Egyetem. A város peremén. Parázs (tűzhelymárka neve). mind a keresztneveket (utóneveket) nagy kezdőbetűvel írjuk: Bakos. Kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz az alkotó tagokat: Nemeskéri-Kiss. Rák (csillagkép neve). de: mór (népnév). Velencei-tó. ezért minden tulajdonnevet nagybetűvel kezdünk: Szőke (családnév). Tóthpál.) szó pedig közvetlenül követi a név utolsó elemét: Kiss János altábornagy utca. c) A tulajdonnevek írásának jellemző vonása az állandóság. A címek esetében az alakulat sajátos (kiemelt) helyzete teszi világossá a tulajdonnév terjedelmét: Egri csillagok. Zsuzsa. Nagykőrös. hófehér). Fakó (tónév). Deli. Bíró. a) Mindegyik csoport írásában érvényesül helyesírásunknak az a régi törekvése. stb. hogy tulajdonnévvel van dolgunk. Családneveink nagyobb részének formája követi a mai magyar hangjelölési rendszert: Asztalos. de: fakó (színnév). Körmendi. Wittmann-né. Wittmanné. Patyolat (vállalat neve). az Ének a pesti ligetről című vers stb. az állatneveket. A családnevek és a keresztnevek írásmódját – helyesírásunk rendszerének figyelembevételével – az anyakönyvezésre és a személyi okmányok kiállítására vonatkozó jogszabályok állapítják meg. a földrajzi neveket. az intézményneveket. az utca (u. Kortárs (folyóirat címe). Pepsi-Cola. György. 156. hogy a tulajdonneveket megkülönböztesse a köznevektől. newyorki stb. Kőrösi Csoma Sándor. de: szőke (hajszín). – A családnevek írásában érvényesülő hagyomány és 44 . (Nem pedig: Kissel. Olaszország stb. de: patyolat (fehér. Annamária. de: kortárs (valakivel egy időben élő). Magyar Nyelvőr stb. a címeket stb. de: rák (állat neve). Bár az egyes típusok írásmódja nem egyetlen elvhez igazodik. b) A nagy kezdőbetű mutatja ugyan. a című (c. ÉszakAfrika stb. hogy világosan elhatárolódjanak a környező szövegtől. Takács stb. Hegyalja. Werbőczy. a márkaneveket. Másrészt arra kell törekednünk. Szeremlei-Szabó Zsolt. stb. A név nyelvi felépítése is jelezheti. így pl.) szó a név utolsó eleme. A többelemű nevek tagjainak összetartozását többféleképpen jelezhetjük. de: parázs (izzó tüzelőanyag). Hajdú. New York-i stb. hogy a toldalékos alakok leírására olyan megoldást találjunk. Rutascorbin. Éva. Központi Fizikai Kutatóintézet. Szántó.

rövidítés beiktatása is fölösleges: Szabó Lászlóné Nagy Katalin vagy Szabóné Nagy Katalin stb. Az asszonynevek formái a jogi előírások szerint a következők: Nagy Jánosné. ami eltérhet a régi család vagy történelmi személy nevének írásmódjától: Dezsőfi. d) Szilárdan kialakult név hiányában olyan formát szokás kialakítani. 87. Vörösbaranyi stb. 160. – Az isten szót gyakran használjuk köznévi értelemben is. Tótfalusi stb. Nagy Jánosné Kovács Anna. Ma élő személyek is viselnek történelmi családneveket. Jupiter. (nem Cacas. Nagy Anna és (ha valaki férjhezmenetele után is lánynevét tartja meg) Kovács Anna. Werbőczy.). Zrínyi. Maszlaczky. A mitológia és a vallás fogalomkörébe tartozó. sem pedig korszerűsíteni (pl. Endrődy-Somogyi. Tótfalusi Kis stb. (Vö. Batsányi. – Bár nem hivatalos. Teleky stb. használatos az N. Kunszabó. ezért a két névelem általában együtt használandó.. (Vö. s azt kell következetesen érvényesíteni: Apafi. Kerpel-Fronius. Rákóczi. A történelmi családnevek írásának főbb szempontjai a következők: a) A történelmi nevek védelme érdekében a régi magyar családnevek eredeti alakját általában megőrizzük: Beythe. Csécsi). Csokonai Vitéz. 158. amelyben kisbetűs kezdése a helyes: a görög istenek. korunkhoz legközelebb eső formát kell használni. A régi jelzős családnevekben a jelző és a tulajdonképpeni név közé nem teszünk kötőjelet: Baróti Szabó. Boldogasszony. Hadúr. c) Az olyan névformák. melyek eltérnek ugyan az egykoriaktól. Apáczai Csere. személynévként használt nevek általában nagy kezdőbetűsek: Allah. – Az ilyen neveket nem szabad sem visszarégiesíteni (pl. Ozirisz. amely az elolvasását nem zavaró régies írássajátságokat tiszteletben tartja. Kemechey. Batsányi – Bacsányi). 45 . ebben a formában használandók: Bocskai. A kettős (két név mellérendelő kapcsolatából alakult) családnevek tagjait az újabb anyakönyvi jogszabályok szerint kötőjellel kell összekapcsolni: Bajcsy-Zsilinszky. Tóthmátyás. Pesti. és sorrendjük nem cserélhető fel. stb. Rákóczy. Csombor. Thewrewk. 12. – Stilisztikai okokból vagy rövidség kedvéért azonban a jelzőt magában is használhatjuk a teljes név helyett: Csokonai. Wathay stb. Ezek természetesen az anyakönyvben rögzített alakjukban használandók. Kultsár. (nem Komjáti. Lorántffy. hogy a nevet az egykori hangzásnak megfelelően ejthessük ki: Komjáthy. 157. Csulyak stb.). Pais stb. mi lett vele. Ilyenkor az egyöntetű írásgyakorlat biztosítása végett a család vagy a kiemelkedő történelmi személy által rögzített. 159. 12. Sigray. Verseghy stb. Gombocz. Czombor. Tsétsi János. Zeusz stb. Vay stb. A jelzős nevek is szerves egységet alkotnak. A férj nevének -né képzős származéka és a leánykori név közé nem teszünk vesszőt. Keöcherepy stb.. Tudja isten.) miatt azonban számos élő névben találkozunk a mai írásformáktól kisebb-nagyobb mértékben eltérő jelölésmódokkal: Biró. Kiss. Verbőci. Kazinczy. Isten. 87. Gaál. Az összetett (két külön névből eggyéforrt) családneveket egybeírjuk: Kispéter. Eördögh. Az isten szerelmére! Hála istennek! Stb. Nagygyörgy. Vatai stb. de egyszersmind lehetővé teszi. Chuliak stb. illetőleg: Kakas. Zrini).) – Hasonlóképpen tiszteletben tartandó a tudatos szépírói névadással alkotott nevek írásmódja is: Baradlay. Konkoly-Thege stb. Nagyné Kovács Anna.egyéb okok (jogi megfontolások stb. Kőrösi Csoma. illetőleg olyan szövegösszefüggésben. Orczy. s a szül. Hajdu. de már hosszú és következetes hagyományuk van írásgyakorlatunkban. ezért az eredeti formák mellett az idők folyamán névváltozatok is keletkeztek (pl.) b) A családnevek hagyományőrző helyesírása viszonylag későn alakult ki. Buday. Kovács Anna forma is. Pesthi.

Vilma. 62. – De ha a személynév két vagy több elemből áll. mind pedig más nyelvekből újabban átvett keresztneveinket mai köznyelvi kiejtésüket tükröztetve írjuk: Csilla. – De: Táncsics Mihály-i. Móriczcal. Lexi stb. a rag v-je helyett pedig ennek a név végén ejtett hanghoz idomult mai formáját írjuk: Kossuthtal. Az -i és az -s melléknévképzővel. sőt fantázianevektől).) b) Ha régies betűre végződő családnevekhez kapcsolódnak ezek a ragok. Vörösmartyé. Széll-lel stb. haragot stb. A személynév elé tett alkalmi minősítő jelzőket kisbetűvel kezdjük: a nagy Napóleon. Táncsicsok kora. Makk-kal. Klaudia. (Vö. erdey-grúzi. Madáchcsá. Mind régi (eredeti és jövevény). a -val. Jolán. 162. A -k többesjelet közvetlenül kapcsoljuk a személyneveknek általában változatlan.) 164. 165. -vel (és néha a -vá. a Kossuthok. Paiszsal. akkor ezt a betűt megkettőzzük: Ádámmal. Vajda Elemér akadémikus. Eötvös József-i (iskolareform). akkor megtartjuk az eredeti nagy kezdőbetűket. akár többelemű – állhat köznév minőségjelzőjeként is. petőfieskedők. László. 209. Mariannal stb. Inotai úr. a nyelvújító Kazinczy. Oroszlánszívű Richárd. s a név utolsó tagjához kötőjellel kapcsoljuk a képzőt: Széchenyi István-i (elképzelések). Marcellal v. Bálint. (Vö. Papp-pal. Márió. 94. – A ch-t és az x-et azonban (a közszókhoz hasonlóan) a keresztnevekben és a becenevekben is megtartjuk: Richárd. nagy kezdőbetűs formájához: az Árpádok. jeleket. stb. Moharos kartársnő. képzőket). a)] Azoktól a felvett vagy kapott személynevektől (vagy más tulajdonnevektől. jókais. a Hunyadiak. A mássalhangzóra végződő személynevek -val. stb. Véghgel. Kodállyal. 94. Félix. illetőleg kettős (kötőjellel összekapcsolt) személyneveket kisbetűvel kezdjük. mint a közszavakhoz: Dózsát. Marcellel. Dobay szakaszvezető. marxista. stb. Ilyenkor a személynevet és a köznevet különírjuk egymástól: István király. Ilosvai Selymes Péternél. érzékeltetheti. Szemeréről. az ifjú Ady. Szent Erzsébet stb. Ilosvai Selymes Péter-es stb. Nagy Péter.161. Alexandra. Betti. Szalay Tamás érdemes művész. Rettegett Iván. Erdélyi Ilona tudományos kutató. Csokonai Vitéz Mihály-os (verselés) stb. 166. Zsanett. 167.) 163.) 162. Raul. (Vö. a szép Csapóné stb.) – Egyszerűsítve írjuk viszont a keresztneveket: Bernadettel. Sárosi János marós. Rátzcal. -vel (és néha -vá. Bánk bán. (Vö. Rőtszakállú Frigyes. hogy az alapforma világosan kitűnjön: Kiss-sel. Petőfik. Zsófi néni. – A történelmi személyek nevének szerves részét alkotó állandó jelzőket azonban nagy kezdőbetűvel írjuk: Könyves Kálmán. Kossuthhoz. és a képzőket közvetlenül kapcsoljuk hozzájuk: móriczi. mikszáthos. (Vö. különírjuk a gyűjtőnévi vagy 46 . [Vö. Artúr. stb. -vé) rag megfelelő alakját kötőjellel kapcsoljuk hozzá. Somogyi Béláné főelőadó.) A személynevek alkalmi kis kezdőbetűs írása (többnyire -k többesjeles formában) stilisztikai fogás lehet: a név viselőjével szemben érzett megvetést. amelyeket kisebb-nagyobb embercsoportok viselnek. (Vö. az -ista és az -izmus főnévképzővel ellátott egyelemű és összetett (egybeírt). Táncsics Mihálynak. A magyar személynevekhez általában ugyanúgy közvetlenül. az Ady Endrék és József Attilák küzdelmei stb. Személynév – akár egy-. -vé) ragos formájának írásában a következőképpen járunk el: a) Ha a név rövid mássalhangzót jelölő betűvel végződik. Piroska. Zsolt. Babitscsal. c) Ha a családnév mássalhangzót jelölő kettőzött betűvel végződik. Németh mérnök. madáchi. Bálinttal. rippl-rónais. 140. Noszty fiú. azaz kötőjel nélkül illesztjük hozzá a toldalékokat (ragokat.. 165. 83. kispéteres. a Kisfaludyak. Kovács államtitkár. a régies betűt változatlanul hagyjuk. leninizmus. Szabolccsal stb. Polgár doktor. Árpád. stb. tóthpáli.

Erdey-Grúz–Schay-féle. Herkules-erejű. Csák nemzetség. József Attila-díjas.) Az állatnevek 172. Wesselényi-féle. Vuk stb. – Az esetleges magyarázó utótag kisbetűvel és kötőjel nélkül járul hozzájuk: Bodri kutya.] 169. Mátyástemplomi. 169. Az ilyen összetételszerű alakulatokban a személynév és a köznév szoros összetartozását kötőjellel érzékeltetjük: Balassi-strófa. Szent István vértanú plébániatemplom. Villám. Lenkey-század. szobor) kapcsolódik. Jagelló-ház.] A kisebb-nagyobb embercsoportokat vezető személyek nevéhez szintén kötőjellel kapcsoljuk a gyűjtőnévi vagy gyűjtőnévi jellegű közszókat: Aranyosi-brigád. A földrajzi nevek 173. Bartók Béla-emlékév. 171. Hadrovics–Gáldi-szótár. -beli. Az ilyenekben a tagokat kötőjellel fűzzük össze: Árpád-kori. Munkácsy-szerű. Előre brigád. stb. 141. Szent Benedek-rend. Az egyelemű nevek (pl. 201. Ráró lovam stb. Joliot-Curie-féle. más csoportokban a szoros kapcsolatot (a többelemű nevekre leginkább jellemző módon) az alkotó tagok közé tett kötőjellel fejezzük ki 47 . [Vö. (Vö. Szinyei Merse Pál-szerű. -s. Cirmos. Radnóti őrs. Marót-csoport. 168. személynévből és köznévből álló minőségjelzős szerkezetekhez (Julianus barát) egy újabb főnév (pl.). [Vö. Ezeknek az egységét bizonyos típusokban az egybeírás mutatja (pl. b). Kossuth-díj.) Az ilyen szerkezetek gyakran erőltetettek. Bessenyei-kúria. martinkemence stb.vagy többelemű személynevek és köznevek együtteséből az alapforma megtartásával (többnyire -i. Konkoly-Thege-érmes. stb. Ha a személynév és a köznév együtteséből köznév lett. Konkoly-Thege-érem. Kossuthnóta = Kossuthról szóló nóta stb. Celsius-fok. 167. 140. -jú. Szemere-kormány. Arany János-idézet. Bourbon-család. A földrajzi nevek nyelvi fölépítése rendkívül változatos. stb. Tiszántúl. Tudordinasztia. Deák-párt. Geiger–Müller-számlálócső. Csákó. stb. Kodály-módszerű. [Vö. Ha egymástól különírt. -ú. 168. Földényi-kórus.] 170. Anjou-ház. Az uralkodóházat jelentő ház. Kászim pasa bástya. Paál László-szerű.gyűjtőnévi jellegű közszókat: Benedek család. stb. (Vö. Petőfi-kultusz. Ráró. Kossuth-szobor = Kossuth szobra. az összetételt kisbetűvel kezdve egybeírjuk: katicabogár. 140. Ady Endre úttörőcsapat. Kodály-módszer. Szeged stb. Jeremiás próféta kolostor stb. A -féle és a -szerű képzőszerű utótagot kötőjellel kapcsoljuk a személynevekhez: Eötvös-féle.vagy többelemű személynevek és köznevek gyakran lépnek egymással valamilyen jelöletlen összetételnek tekinthető kapcsolatba (pl. -jű képzővel) alakult melléknevek is összetételszerű kapcsolatok. Hadrovics–Gáldi-szótárbeli. Az egy. Mária-arcú. 140. Zrínyi-soros. b). Nyék törzs. Nádasdykastély. Ady-vers. Jókai-regénybeli. -ű. krisztustövis. stb. Szombathely stb. Sabin-cseppek. b). Az állatok tulajdonnevét nagy kezdőbetűvel írjuk: Bodri. Bagira. Kossuth-díjas. Tanácsos feloldani őket: Julianus barát szobra stb.) mellett igen nagy a többelemű nevek száma. család és dinasztia szót is kötőjellel kapcsoljuk a családnévhez: Árpád-ház.). Egy. Zalka Máté lövészezred. ez elé nem teszünk kötőjelet: Julianus barát szobor. Habsburg-ház.

az alapformát természetesen nagybetűvel. de: Ferenc körút (utcanév). Ha egy földrajzi név egyelemű (azaz egyetlen egyszerű szó).(pl. Olasz Köztársaság. Dél-Amerika stb. Alapforma: Európa Itália Erdély Mátra Duna Debrecen Krakkó Tamási stb. de más-más dolgot jelölő nevek írásmódja eltérően alakulhat: Hűvös-völgy (domborzati név). valamint a jelentésükben tömbösödött tájneveket: alapforma: Magyarország Franciaország Jakutföld Németalföld Elefántcsontpart Kisalföld Hegyalja stb. valamint általában a helységrészneveket: 48 . Az egyelemű és az egybeírt földrajzi nevek 174. Magyarország fontosabb hivatalos földrajzi neveinek jelentős részét a hivatalos helységnévtár és a földrajzinévtár tartalmazza. – Más nyelvi kategóriákhoz hasonlóan a földrajzi nevek írásában is figyelembe kell venni a név jelentését. -i képzős forma: magyarországi franciaországi jakutföldi németalföldi elefántcsontparti kisalföldi hegyaljai stb. -i képzős forma: európai itáliai erdélyi mátrai dunai debreceni krakkói tamási stb. az országrészneveket.). Alapformájukban nagy. Ennek a sűrűn előforduló toldaléknak a kapcsolási módja ugyanis nem minden típusban egyforma. de: Sárospatak (helységnév). b) a több elemből álló magyar nyelvű helységneveket. mégpedig az -i (olykor -beli) képzős származékokkal együtt. az -i képzős származékot pedig kisbetűvel kezdjük. 175. Ferenc-hegy (domborzati név). Az -i-re végződő ilyen szavak -i képzős származékában (kiejtésüknek megfelelően) csak egy i-t írunk. de: Hűvösvölgy (városrésznév). Az itt következő szabályok csak a gyakoribb földrajzinév-típusok írásmódjára nézve adnak eligazítást. alföld. a különírt tagokból álló nevek (pl. stb. mert a formailag hasonló (sőt azonos). ország. part utótagú országneveket. A többi toldalék kapcsolása megegyezik a más tulajdonnévtípusokban követett eljárásokkal. -i képzős származékukban kis kezdőbetűvel egybeírjuk: a) a több elemből álló. föld.) esetében pedig a helyesírási forma vagy a nyelvi fölépítés érzékelteti az összetartozást. Az egybeírandó tájneveket a szótári rész tartalmazza. Sáros-patak (víznév). Apáthy-szikla. Pillányi út stb. Zsivány-patak.

ennek nagy kezdőbetűjét megtartjuk. -tavi Szandaváralja-pataki Dunazug-hegységi stb. -i képzős forma: budapesti balatonalmádi hódmezővásárhelyi törökkanizsai fokvárosi békásmegyeri újszegedi alsóbélatelepi albertmajori csehipusztai rétitanyai stb. a) Közszói előtaggal alapforma: Arany-patak Velencei-tó Sólyom-sziget Szabadság-hegy Kis-kőszikla Holdvilág-árok Dunántúli-középhegység stb. b) Tulajdonnévi előtaggal alapforma: János-dűlő Csepel-sziget Duna-part Balaton-felvidék Kaszpi-tenger Kab-hegy Huron-tó Szandaváralja-patak Dunazug-hegység stb. egyébként az alakulatot kisbetűvel kezdjük. 49 . Ha egy földrajzi név egy földrajzi köznévből és egy eléje járuló (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszóból vagy tulajdonnévből áll. -i képzős forma: János-dűlői Csepel-szigeti Duna-parti Balaton-felvidéki Kaszpi-tengeri Kab-hegyi Huron-tói v. A kötőjellel összekapcsolt elemekből álló földrajzi nevek 176.alapforma: Budapest Balatonalmádi Hódmezővásárhely Törökkanizsa Fokváros Békásmegyer Újszeged Alsóbélatelep Albertmajor Csehipuszta Rétitanya stb. Az i-re végződő ilyen nevek -i képzős származékának végén csak egy i-t írunk. Ha az alapforma előtagja tulajdonnév. a nagybetűvel kezdett előtaghoz kötőjellel kapcsoljuk a kisbetűvel kezdett utótagot. A tulajdonnévi (vagy annak tekintett) előtag állhat két (vagy több) különírt elemből is. -i képzős forma: arany-pataki velencei-tói v. -tavi sólyom-szigeti szabadság-hegyi kis-kősziklai holdvilág-ároki dunántúli-középhegységi stb. – Az -i képzős származékokban a kötőjelet meghagyjuk.

Kaszpi. holtág. domb. a) Közszói előtaggal alapforma: Holt-Tisza Dél-Kína Öreg-Cselőte Új-Zéland Nyugat-Dunántúl Délkelet-Magyarország stb. amelyekben a mai magyar nyelvérzék nem ismer föl közszói jelentést (akár magyar. – Az ilyen nevek -i képzős származékában általában mindkét tagot kisbetűvel kezdjük. a) pontban: Cselőte. amikor a hivatalos helységnév után a helységrész vagy kerület nevét is föltüntetjük. szőlőhegy. b) pontban: Huron. fennsík. 177. halastó stb. Földrajzi köznéven a földrajzi fogalmakat jelölő főneveket értjük. -i képzős forma: Vas Mihály-hegyi József Attila-lakótelepi Buen Tiempo-foki stb. az alkotó tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze. dombvidék. előtagja pedig (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszó vagy tulajdonnév. -i képzős forma: Keleti-Sierra Madre-i Nagy-New York-i stb. egyelemű tulajdonneveknek számítanak. és a kötőjelet megtartjuk. összetett szavak is: félsziget. 50 .alapforma: Vas Mihály-hegy József Attila-lakótelep Buen Tiempo-fok stb. akár idegen eredetűek). Kab. – Az -i képző a változatlan alapformához kötőjellel kapcsolódik. a 176. ezt az írásmódját az új névalakulaton belül is megtartja. Ha a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) utótag két (vagy több) különírt elemből áll. lapos. -i képzős forma: holt-tiszai dél-kínai öreg-cselőtei új-zélandi nyugat-dunántúli délkelet-magyarországi stb. Ha egy földrajzi név utótagja (egyelemű vagy egybeírt többelemű) tulajdonnév. tó. Érd-Ófalu érd-ófalui Győr-Ménfőcsanak stb. Hasonlóképpen járunk el olyankor is. Így pl. dűlő. ill. alapforma: Keleti-Sierra Madre Nagy-New York stb. győr-ménfőcsanaki stb. sivatag stb. a 177. hegy.. Zéland. hágó. völgy. -i képzős forma: kál-kápolnai győr-soproni bödd-bakodi csörnöc-herpenyői stb. öntözőcsatorna. névrészek. Ezek lehetnek egyszerű szavak is: óceán. b) Tulajdonnévi előtaggal alapforma: Kál-Kápolna (vasútállomás) Győr-Sopron (megye) Bödd-Bakod (terület) Csörnöc-Herpenyő (vízfolyás) stb. Az olyan nevek. patak.

János-dűlő. 176. – Az -i képzős származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását. a). János-dűlő. a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük. ezt az utótagot kisbetűvel kezdve kötőjellel kapcsoljuk az alapul szolgáló névhez. 177. -i képzős forma: rohonci-arany-pataki nagy-ausztráliai-öböli alcsi-holt-tiszai új-dél-walesi belső-János-dűlői déli-Shetland-szigeteki stb. 176. -i képzős forma: Volga–Don-csatornai Duna–Majna–Rajna-csatornai stb. b)] egy utána tett földrajzi köznévvel bővül. kötőjel nélkül. – Az -i képzős származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását. a) Ha egy kételemű. alapforma: Volga–Don-csatorna Duna–Majna–Rajna-csatorna stb. – Az ilyen alakulatok -i képzős származékában a nagykötőjeleket megtartjuk. vö. Holt-Tisza. vö. -i képzős forma: alapforma: Budapest–Bécs budapest–bécsi Moszkva–Párizs moszkva–párizsi Győr–Sopron–Ebenfurt stb. a közszói tagokat kisbetűvel. – Az -i képzőt a változatlan alapformához tesszük hozzá. de minden tagot kisbetűvel kezdünk. 176. -i képzős forma: arany-patak-völgyi két-bükkfa-nyeregi dél-kínai-tengeri észak-borsodi-karszti holt-Tisza-bereki sebes-Körös-dűlői János-dűlő-oldalasi Misa-réti-pataki stb. b)] elé egy közszói előtag (rohonci. a). a). belső. győr–sopron–ebenfurti stb. a közszói tagokat kisbetűvel. 179. 51 . a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük. Nagykötőjellel fűzzük egymáshoz a nagybetűvel kezdett földrajzi neveket akkor. az alakulatot nagybetűvel kezdjük. Háromelemű földrajzi nevek keletkezésének két különösen gyakori módja van. Holt-Tisza. vö. 177. 176. s a tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze. vö.178. kötőjellel írt földrajzi név [Arany-patak. vö. a). Az ilyen alakulatokhoz földrajzi köznevet kisbetűvel kezdve és kötőjellel kapcsolunk. vö. alapforma: Arany-patak-völgy Két-bükkfa-nyereg Dél-kínai-tenger Észak-borsodi-karszt Holt-Tisza-berek Sebes-Körös-dűlő János-dűlő-oldalas Misa-réti-patak stb. kötőjellel összefűzött földrajzi név [Arany-patak. és az képzőt csak az alakulat utolsó tagjához tesszük hozzá.) kerül. b) Ha egy kételemű. nagy stb. alapforma: Rohonci-Arany-patak Nagy-Ausztráliai-öböl Alcsi-Holt-Tisza Új-Dél-Wales Belső-János-dűlő Déli-Shetland-szigetek stb. ha azok valamitől valameddig viszonyt érzékeltetnek.

A különírt elemekből álló földrajzi nevek 180. út. Minden tagot külön szóba írunk. szót különírjuk az előtte álló névrészektől. városkörnyék. grófság. alapforma: Budai járás Veszprémi városkörnyék Letenyei nagyközségkörnyék Voronyezsi terület Szörényi bánság Baranya megye Szabolcs-Szatmár megye Kent grófság New York állam stb. 52 . – Az ilyen nevek i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást. bánság. de: 182. A mai és a történelmi államrészek nevében a kis kezdőbetűs megye. – Az -i képzőt az ilyen nevek változatlan formájához tesszük hozzá. terület stb. -i (-beli) képzős forma: magyar népköztársasági grúz szovjet szocialista köztársasági egyesült királysági ománi szultánsági amerikai egyesült államokbeli dél-afrikai köztársasági római birodalomi kijevi nagyfejedelemségi központi iparvidéki észak-kaukázusi gazdasági körzeti Zaire köztársasági San Marino köztársasági stb. alapforma: Magyar Népköztársaság Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság Egyesült Királyság Ománi Szultánság Amerikai Egyesült Államok Dél-afrikai Köztársaság Római Birodalom Kijevi Nagyfejedelemség Központi Iparvidék Észak-kaukázusi Gazdasági Körzet Zaire Köztársaság San Marino Köztársaság stb.Alapformájukban hasonlóképpen. köz. de: 181. és nagybetűvel kezdünk a mai és a történelmi államnevekben (amelyek általában tartalmazzák az államformára utaló szót). a közszói tagokat kisbetűvel. A közterületek nevében a kis kezdőbetűs utca. – Az ilyen nevek -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást. tér. továbbá a gazdasági földrajzi körzetnevekben. -i képzős formájukban azonban kis kezdőbetűkkel írjuk az olyan névtársítások tagjait. mint: Cseh–Morva-dombság Zala–Somogyi-határárok stb. -i képzős forma: budai járási veszprémi városkörnyéki letenyei nagyközségkörnyéki voronyezsi területi szörényi bánsági Baranya megyei Szabolcs-Szatmár megyei Kent grófsági New York állami v. a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket nagybetűvel kezdjük. utótagot különírjuk az előtte álló névrészektől. állambeli stb. de az alkotó tagokat általában kisbetűvel kezdjük. híd stb. járás. cseh–morva-dombsági zala–somogyi-határároki stb. csak a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket hagyjuk meg nagybetűsnek.

Ha a híd szó valamely folyó nevével birtokos jelzős viszonyban van. kötőjellel kapcsoljuk: Tisza-híd (= a Tisza hídja). – Az ilyen nevek -i képzős származékában megtartjuk az alapformát. de a szerkezetek első tagját természetesen nagybetűvel kezdjük. s ehhez fűzzük hozzá a képzőt. -i képzős forma: Keveset érői Székre járói Tilos aljai (v. alapforma: Gyöngyös város Mátra hegység Duna folyam Szahara sivatag stb. (Vö. 183.) Kisbetűvel kezdve különírjuk a névhez nem tartozó alkalmi jelzőket is: alapforma: (az) olasz Alpok (az) erdős Bükk (a) lengyel Magas-Tátra (a) második Baku stb. 184. -i képzős forma: Váci utcai Gorkij fasori Szabó Ilonka lépcsői Tas vezér utcai Március 15. alapforma: Keveset érő Székre járó Tilos alja Duna mente Szekszárd vidéke Vác környéke Rétek alatt Felső-Marcal melléke Kis-kút feletti stb. s a kezdőbetűk változatlanul maradnak. valamint névutós szerkezetek is gyakran szolgálnak földrajzi nevekként. jelölt határozós. tér Tábor-hegyi út Erzsébet híd stb. jelölt birtokos jelzős.alapforma: Váci utca Gorkij fasor Szabó Ilonka lépcső Tas vezér utca Március 15. -i képzős forma: Gyöngyös városi Mátra hegységi Duna folyami Szahara sivatagi stb. Ezeket a nevet értelmező szavakat a névtől különírjuk. Különírt szavakból álló jelölt tárgyas. Az ilyen alakulatokban a különírást megtartjuk. 194. -i képzős forma: (az) olasz alpokbeli (az) erdős bükki (a) lengyel magas-tátrai (a) második bakui stb. téri Tábor-hegyi úti Erzsébet hídi stb. – Az ilyen kapcsolatok -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást. Földrajzi nevekhez magyarázó céllal néha hozzákapcsolunk egy közszót. a Duna-hidak stb. 53 . ez azonban nem válik a név részévé. alji) Duna menti Szekszárd vidéki Vác környéki Rétek alatti Felső-Marcal melléki Kis-kút feletti stb.

Maros–Körös közi stb. az egész alakulatot pedig nagybetűvel kezdjük. szövetkezetek. nevét nagy kezdőbetűvel írjuk: Ikrek. a hold és a nap szót tulajdonnévként használjuk. A csillagnevek 185. holdak stb. tehát: föld körüli utazás. valamint a névelők kivételével – minden tagot nagybetűvel kezdünk. Tejút. – Az -i képző a változatlan alapformához kötőjel nélkül kapcsolódik. – A mindennapi írásgyakorlatban azonban az ilyen tulajdonnévi szándékú szóhasználatot fölösleges erőltetni. 187. a köznévi elem(ek)et pedig kisbetűvel kezdve írjuk. vállalatok és hasonlók többelemű hivatalos. A csillagok.Hasonlóképpen: Duna–Tisza köze Duna–Tisza közi Maros–Körös köze stb. A világos főszabályon kívül – az intézménynevek körében élő nyelvhasználati ingadozások miatt – néhány kiegészítő szabályt is figyelembe kell venni. alapforma: Hosszú Csobod alja Kis Bot foka Alsó Dunára dűlő stb. Az -i (néha -beli) képzős származékokban a tulajdonnévi vagy az azzal egyenértékű tag(ok) nagy kezdőbetűjét megtartjuk. A hivatalok. -i képzős forma: Hosszú Csobod aljai (v. Az ilyen nevek elé járuló köznevet vagy az őket követő földrajzi köznevet különírjuk. Az intézménynevek – néhány esetet nem számítva – több szóból állnak. oktatási intézmények. Plútó. cégszerű nevében – az és kötőszó. Ha a föld. bolygók. a hold szépen világít. Vénusz stb. Hasonlóképpen: Mária asszony sziget Pál varga dűlő Külső Pesti út Régi Fóti út stb. alapforma: Egészségügyi Minisztérium Magyar Tudományos Akadémia Magyar Szocialista Munkáspárt 54 -i képzős forma: egészségügyi minisztériumi magyar tudományos akadémiai magyar szocialista munkáspárti v. a nap sugarai stb. társadalmi szervezetek. alji) Kis Bot foki Alsó Dunára dűlői stb. Orion. munkáspártbeli . Ezek összetartozását. Merkúr. a név kezdetét és végét az alkotóelemek nagy kezdőbetűs írása jelzi. tudományos intézetek. nagybetűvel kezdjük: a Hold távolsága a Földtől stb. Az intézménynevek 186. csillagképek. Fiastyúk. Mária asszony szigeti Pál varga dűlői Külső Pesti úti Régi Fóti úti stb.

stb.) olyankor is kisbetűvel írjuk. iskola. a tanács 55 . gépgyári kelet-bükki állami gazdasági 43. ahogyan az intézményt nem hivatalosan is emlegetni szoktuk. de intézménynévként: Balatonfenyvesi Állami Gazdaság. b) Teljes és cégszerű intézménynévnek tekintjük az olyan formákat. a szegedi József Attila Tudományegyetem stb. A teljes és cégszerű intézménynevek mellett vagy helyett használt egyéb formák írásában a következők szerint kell eljárni: a) Sok olyan intézménynevünk van. rendőrkapitányság stb. Sz. Nagy kezdőbetűket csak akkor írunk. Ha az ilyen szerkezetű alakulatok helységnévi eleme -i képzős melléknévi jelzőként a név élére kerül. Az ilyen rövidült névben megmarad a részeknek a teljes névbeli írásmódja: az Előrében dolgozik (ti. Építőipari Vállalat Volga Szálló Szabadság Szálló stb.és Magfizikai Kutatóintézet. építőipari vállalati Volga szállói (v. c) A teljes intézménynév helyett gyakran annak csak egy vagy több egyesítő elemét használjuk. Danuvia központi szerszám. a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem. intézet. segélyt kapott a vállalattól. – Hasonlóképpen: bement a minisztériumba. hivatal. Sopron. 188. az Eötvösön v. s ezért nagybetűvel kezdjük: Dusnoki Egyesült Munkás-Paraszt Tsz. ha ki akarjuk emelni a megnevezés tulajdonnévi jellegét. de: a bizottság véleménye szerint. Hasonlóképpen: a Gondolat jelentette meg. Kisbetűvel kezdjük viszont az intézmények működési helyére utaló -i képzős melléknévi jelzőket. amikor valamely szövegben egy bizonyos intézményre utalnak: Részecske. Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság.és Készülékgyár Madách Színház József Attila Gimnázium Vas Megye Tanácsa.: Vas Megyei Tanács Géza Király Téri Egészségügyi Szakközépiskola Országos Széchényi Könyvtár Új Egység Cipészipari Szövetkezet Magyar–Szovjet Baráti Társaság Április 4. d) Az intézménytípusokat jelentő szavakat (minisztérium. tehát a névnek nem részei: a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem. az intézménynév részének tekintjük. Pécsi Nevelőintézet. stb. Egyszavas intézménynevek is vannak: Belügyminisztérium Pénzügyminisztérium Bélyegmúzeum stb. Nemzeti Színház. amely megegyezik azzal a formával. ha nyilvánvalóan alkalmiak.és készülékgyári Madách színházi József Attila gimnáziumi Vas megyei tanácsi Géza király téri egészségügyi szakközépiskolai országos Széchényi könyvtári Új Egység cipészipari szövetkezeti magyar–szovjet baráti társasági Április 4. ill. üzem. s a műfajjelölő szót vagy szavakat elhagyjuk. Szegedi Nemzeti Színház stb. tanács. a Nemzetiben játsszák. amelyekben a telephely neve (vesszővel elkülönítve) az alakulat végén áll: Egyesült Munkás-Paraszt Tsz. Említésben: a balatonfenyvesi állami gazdaság.Danuvia Központi Szerszám. sz. egyetem. az Előre Asztalosipari Szövetkezetben). vállalat. Gépgyár Kelet-bükki Állami Gazdaság 43. Szeged. a tolmácsi általános iskola stb. a pécsi nevelőintézet.. belügyminisztériumi pénzügyminisztériumi bélyegmúzeumi stb. de: a kutatóintézet kidolgozta. Kisegítő (Foglalkoztató) Iskola és Nevelőotthon. szállóbeli) Szabadság szállói (v. Dusnok. szállóbeli) stb. Soproni Kisegítő (Foglalkoztató) Iskola és Nevelőotthon. stb. Tolmácsi Általános Iskola stb. az Eötvös Lorándon végzett.

Vadászati Világkiállítás stb. Vén Diák eszpresszó. Az intézménynévszerű megjelölések -i (-beli) képzős származékában meghagyjuk a nagy kezdőbetűket is. a XI. b) Egy intézményen belüli nagyobb szervezeti egység. az Opera (= Magyar Állami Operaház) stb. a Medicor Művek Vállalkozási Gyára. Ezekben a csak intézménynévszerű megjelölésekben a tulajdonnévi. Nemzetközi vagy külföldi intézményeknek. megállóhelyek. megnevezésében az intézménynévi jelleg kevésbé érvényesül. A (a) Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara. (vagyis kiemelt helyzetben) más megoldás is helyes lehet: Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar 190. a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsa. utaló szavakat. Szegedi Szabadtéri Játékok. kérelem az üzemi szakszervezeti bizottsághoz stb. Lukács fürdő. Cégtáblán. stb. A pályaudvarok. – Az intézménynévszerű megjelölések értelmezésére szolgáló köznévi tag(ok) elhagyható(k): a Keletiből indul. Katonatelep vasúti megállóhely. A nem állandó jelleggel működő bizottságokra stb. szókapcsolatokat szintén kisbetűvel kell írni: a két vállalat koordináló bizottságot alakított. d) Az alárendelt viszonyú intézményeket jelölő birtokos jelzős szerkezetek névelőjét és a birtokszó személyragját (-jelét) általában ki kell tenni: A (a) Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete. Ezek nevét is minden tagjában nagy kezdőbetűvel írjuk: Műszaki Kémiai Kutatóintézet (az MTA intézete). a tanárképző főiskolán stb. Nemzetközi Valutaalap. mozik. Tanács szakorvosi rendelője stb. a Francia Köztársaság Külügyminisztériuma stb. feljegyzés a jogi csoportnak. Az intézmények alárendelt egységeinek nevét a következők szerint írjuk: a) Számos intézménynek (mint főhatóságnak) alárendelt intézményei is vannak.és Bányászati Tudományok Osztálya (az MTA testülete). Országos Pedagógiai Intézet (a Művelődési Minisztérium intézménye). neve akkor írandó intézménynévszerűen. az értelmezésre szolgáló köznévi tagot (tagokat) pedig kisbetűvel kezdve különírjuk: Keleti pályaudvar. Ker.intézkedett. üzletek. 146.) 192. (Vö. stb. vendéglők. – De: jövőkutatási konferencia stb. Fővárosi Földhivatal (Budapest Főváros Tanácsánál). egy karbantartó csoportot szerveztek. a Lukácsba jár úszni. a különírást is: Keleti pályaudvari. 189. magyar vagy magyarra fordított hivatalos nevét úgy írjuk. ha az egyediség érzékeltetésére szükség van: a Föld. a Bölcsészettudományi Kar gondnoksága. nevét az intézményekével azonos módon szokás írni: Budapesti Nemzetközi Vásár. 56 . Kerületi Bizottsága stb. testület stb. 191. repülőterek. Ferihegyi repülőtér. mint a magyar intézményneveket: az Egyesült Nemzetek Szervezete. illetőleg az azzal egyenértékű tagot (tagokat) nagybetűvel írjuk. levélpapíron. temetők stb. Ugocsa mozibeli. – Csak néhány kivétel van: az Akadémia (= Magyar Tudományos Akadémia). kiállítások. Magyar Földrajzi Társaság (főhatósága az MTA) stb. Állam. a Hazafias Népfront X. eszpresszók. Ugocsa mozi. az Északatlanti Szerződés Szervezete. Kis Rabló étterem. szervezeteknek stb. bélyegzőn stb. vásárok stb. Intézményszerű (rendszeresen ismétlődő országos vagy nemzetközi) rendezvények. – Kisbetűsek önmagukban használva is: emlékeztető a műszaki osztály részére.és Jogtudományi Kar (az Eötvös Loránd Tudományegyetemen). c) Az intézmények azonos rendeltetésű kisebb egységeinek típusukra utaló megnevezését kis kezdőbetűvel írjuk: a Kossuth Nyomda személyzeti osztálya. a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. a Kis Rablóban vacsoráztak stb. Kerepesi temető stb. Rómeó férfiruházati bolt. Kis Rabló éttermi stb. fürdők.

folyóiratoké. továbbá ha csupán címként szerepelnek. Panangin tabletta. a Szocialista Munka Hőse. a szocialista munka hőse is megjelent. Alfa Romeo (gépkocsi). sőt sok szám címeként használatosak. Eötvös Loránd-emlékérem stb. érem.) A kitüntetések és a díjak neve 195. a Munka Vörös Zászló Érdemrendje. emlékérem stb. Akadémiai Aranyérem. 183. meggylé. hirdetésen stb. Nobel-díj. (Vö. Kiváló Dolgozó stb. Odol fogkrém. szót tulajdonnévhez (rendszerint személynévhez) kötőjellel kapcsoljuk: Kossuth-díj. – Az ilyen nevek -s képzős származékában az alapformát változatlanul megtartjuk: Kossuth-díjas. – A címek írása tükrözi ezt a jellegbeli kettősséget. a cikkeknek. 194. vagy ha valamilyen rövidebb formában használjuk őket: Erős Bálint állami díjas tudós új kötete elfogyott. – Egyedi címük van viszont az irodalmi műveknek. annak minden tagját nagy kezdőbetűvel írjuk: Ultra (mosópor). illetőleg típusait jelölő szavakat. Ezeket az jellemzi. alakulatkezdő helyzetben az első tagot természetesen nagybetűvel kezdjük: Kecskeméti barack stb. József Attila-díjas. A tanácskozáson Nagy József. A márkanevek 193. Gyártmányoknak. stb. a dolgot jelölő szót is. termékeknek. kifejezéseket kisbetűvel írjuk: a Munka Érdemrend arany fokozata. Az értekezleten Fejes Katalin kiváló dolgozó ismertette munkamódszereit. Stb. – Kis kezdőbetűsek viszont az ilyen nevek esetleges melléknévi származékukban. készítményeknek márkanévként használt elnevezését.és díjnevekben az alkotó tagokat nagybetűvel kezdjük: Állami Díj. Coca-Cola (üdítőital). tokaji bor. stb. a zeneműveknek stb. A nem márkanévként használt. 57 . A szerző ezeknél szándékosan kerüli az ismétlődést. az osztrák légitársaság stb. b) A több különírt közszóból álló kitüntetés. c) A kitüntetések és díjak fokozatait. az olasz fémipari szakszervezetek. Kiváló Munkáért kitüntető jelvény stb. A címek 196. a lengyel hadsereg. kecskeméti barack. Vegacillin (gyógyszer).Nem kell viszont intézményszerűen írni az ilyen (nem hivatalos) megnevezéseket: a francia külügyminisztérium jegyzéke. A kitüntetések és a díjak nevét a következőképpen írjuk: a) A díj. József Attila-díj. Ha a márkanév után tájékoztatásképpen odatesszük a típust. egyediségre és egyszeriségre törekszik. Nobeldíjas. Eötvös Loránd-emlékérmes stb. Tomi Mat mosópor. A címek két nagy csoportra oszthatók: állandó címekre és egyedi címekre. hogy több. hetilapoké. Trabant (gépkocsi). többnyire a termék anyagára vagy származási helyére utaló nevekben a tagokat kis kezdőbetűvel írjuk: narancsital. stb. a képzőművészeti alkotásoknak. a kettő közé nem teszünk kötőjelet: Omnia kávé. – Állandó cím az újságoké.. Fabulon (arckrém). – Címkén.

Tulajdonnevek gyakran válnak köznevekké. pecsovics. könyvek. pl. Jókainak „Az arany ember”-e…. stb. Valóság. értekezések. tehát a költői művek. 199. szendvics. Az állandó címeket. priznic. – Tanulmányát a Magyar Nyelv jelentette meg. 58 . Éjjeli menedékhely-beli (alakok). Arany Toldijában. általában nem szükséges őket idézőjelbe tenni vagy más módon kiemelni. képek. Tulajdonnevek köznevesülése 201. cikkek. Az egyedi címeket. Ha a címeket szövegbe illesztjük. – A valamilyen írásjellel lezárt és a ragra végződő címekhez a ragokat és a jeleket kötőjellel kapcsoljuk: Juhász Gyula versének. hetilapok és folyóiratok címét nagybetűvel kezdjük. Orvosi Hetilap-beli (cikk). Odüsszeia-beli (világ). termosz stb. stb. Képes politikai és gazdasági világatlasz. Magyar Nemzet. Magyar Hírlap-beli (közlemény). a Szerelem?-nek…. ferencjóska. Örökzöld dallamok. Az Est. stb. IX. a Népszabadságé. a Számadásnak. Ragos címhez újabb rag függesztését lehetőleg el kell kerülni a mondat átszerkesztésével. Pest Megyei Hírlap. Továbbá: 1916 őszén. szobrok. Élet és Tudomány. Különösen az egyszavas címek és a többszavas állandó címek szövegbeli megkülönböztetése fölösleges: Móricznak egyik híres regénye a Rokonok. tehát az újságok. Népszava-beli (hirdetés). Új Tükör. 198. Új Tükör-szerű hetilap. Hajóvontatók a Volgán. A ragokat és a jeleket a címekkel általában egybeírjuk: a Kritikában. Hazám. Az idegen írásmódot is magyarossal cseréljük fel: aszpirin. A többelemű címekben – a címben levő és kötőszó kivételével – minden szót nagybetűvel írunk: Búvár. Nők Lapja. Kék fény stb. – Hosszan gyönyörködött a Majális színeiben. Ilyenkor már természetesen kis kezdőbetűvel írjuk őket. A -beli képzőt és a képzőszerű utótagokat a címek változatlan formájához mindig kötőjellel kapcsoljuk: Valóság-beli (vita). 200. A kőszívű ember fiai. hát megleltem hazámat” is. Martinász. Ember az embertelenségben. a Nemzeti dalt. s az egykori tulajdonnév írásmódjától esetleg más tekintetben is eltérünk: röntgen. zeneművek. Zenedélelőtt stb. A szabályt akkor is követni kell. a Társadalmi Szemlét. stb. Álarcosbál. A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén a szabvány (MSZ 3424/2) előírásait követve az állandó címekben is csak az első elemet kezdik nagybetűvel. – Stb. – A többszavas címekben csak az első szót és a tulajdonneveket írjuk nagy kezdőbetűvel: Magyar értelmező kéziszótár. stb. a Kritikaféle folyóiratok. – Egyes hosszabb állandó címekben csak az első szó nagybetűs: A magyar nyelv és irodalom tanítása stb. havanna. – Stb. címét a következőképpen írjuk. – Munkácsy képének. Kis éji zene. háryjános. Népszabadság. konyak. – Ihletetten szavalta el Az eltévedt lovast. ha a címlap megtervezői esetleg más írásmódot alkalmaztak. – Az új híd felavatásáról az Esti Hírlap közölte az első tudósítást. Kincskereső. stb. Pályamunkások. műsorszámok stb.197. szimfónia stb. Nyugat. Elterjedt szokás azonban az egyedi címek idézőjelbe foglalása vagy eltérő betűtípussal való szedése is: József Attila utolsó évének versei között van az „Íme. Petőfi a Szülőföldemen-ben…. a Siralomháznak a betyár a főalakja. – Az egyszavas címeket nagybetűvel kezdjük: Szózat. így: Petőfi a Szülőföldemen című versében…. Tanulmányok Arany János költészetéről.

dízelolaj stb. [Vö. pullmankocsi. Az idegen írásmódot is gyakran magyarossal váltjuk föl: pasztőroltás. idegenesen írt tulajdonnévi és a kis kezdőbetűs. pálfordulás. szentjánoskenyér. 140. ha a társadalmi tudatban a köznévvé válás már elég széles körben végbement. makadámút. b). 168. 59 . és az alkotóelemeket egybeírjuk: ádámcsutka.] A köznevesülés lassú folyamat.A tulajdonnevek és közszók összeforrásából keletkezett összetett szavakat is kisbetűvel kezdjük. magyarosan írt közszói formák között. Ennek során az írásformák egy ideig ingadoznak a nagy kezdőbetűs. wertheimkassza. stb. dízelmotor. Az írásmódváltozásra csak akkor kerülhet sor.

a) Az idegen eredetű közszavak idő múltával jövevényszavakká válhatnak. egyedet jelölő nyelvi szerepéből következik.. Az idegen szavakat tehát aszerint írjuk már magyar vagy még idegen írásmód szerint. eredeti formájukban használjuk. fix stb.. hogy a latin betűs írású nyelvekből átkerült idegen neveket általában minden változtatás nélkül. azaz szokásos kiejtésüket a magyar hangjelölés szabályai szerint tükröztetjük: antracén. Az olyan szavakat. általános fogalmat jelölő idegen szó közkeletűvé válik. monarchia. A ksz-nek ejtett x-et általában meghagyjuk: expressz. és vesznek át egymástól közszavakat is. technikus stb. eredeti írásmódját a magyar kiejtést tükröző formával váltjuk fel. A tulajdonneveknek azonosító. ha közkeletűek. c) A nem latin betűs írású nyelvek közszavait és tulajdonneveit általában a magyar ábécé betűivel. oxigén. hogy más nyelvből való származásuk feledésbe merül. A magyar írásmód szerinti írás A közszavak írása 203. A latin betűs írású nyelvekből átvett és közkeletűvé vált köznyelvi és szakmai idegen szavakat általában magyarosan írjuk. mikroszkopikus. szexuális. 204. kóla. A jövevényszavakat ezért mindig magyarosan írjuk. hisztamin. ha h-nak ejtjük. 60 . szemben azokkal az idegen nevekkel. amelyeknek más nyelvekből való származását még felismerjük. Ha egy latin betűs írású nyelvből átvett. Csak kisebb részüknek van magyar alakja. – Az egyébként magyarosan írt alakokban is megőrződött az eredeti írásmódnak a magyar kiejtéstől eltérő egyegy eleme: bonbon. karbamid. magnetofon. televízió. textil. lézer. mechanika. megtartjuk: jacht. lehetőleg a forrásnyelvből írjuk át. kemping. – A gz ejtésű x-et többnyire átírjuk: egzakt. hogy mennyire haladtak előre a jövevényszóvá válás útján. s csak egy-egy kivételes esetben írunk helyette ksz-et: bokszol stb. szelektív stb. x vagy q betű van. azaz olyannyira meghonosodhatnak. digitális. (Vö.) Az eredeti qu betűegyüttes helyett mindig kv betűkapcsolatot írunk: akvárium. pech. 209. futball. millió stb. b) Az idegen eredetű tulajdonnevek egy részét már teljesen magyarnak tekintjük. egzisztencia stb. amelyeknek más nyelvi eredete még többé-kevésbé nyilvánvaló. menedzser. Bizonyos meghatározott esetekben azonban más átírási rendszerek is alkalmazhatók. Ha a magyarosan írt közkeletű idegen szavak eredeti idegen írásában ch. exogámia stb. mechanikus. antikvárium stb. még akkor is. Az egymással érintkező nyelvek mindig adnak át egymásnak. egzotikus. technika.AZ IDEGEN KÖZSZAVAK ÉS TULAJDONNEVEK ÍRÁSA 202. s csak néha tartjuk meg: exegézis. izotóp. idegen szavakként tartjuk számon. taxi. kombájn. tulajdonneveket is. a következőképpen járunk el: A ch-t.

akadémizmus. Szabadka. Oszvald. láma. Babilon. határainkon kívüli hegyek. szamuráj. stb. a postai forgalom területén. akadémista. Martin Luther. esztéta – esztétika. Ýstanbul. Jan Hus. Ezeket közkeletű. Ausztrália. de megmaradt a családnév eredeti írása: Engels Frigyes.) A hosszú magánhangzó azonban (nem mindig következetesen) néhány szó származékaiban is megőrződik: akadémia – akadémikus. helyett). Krisztián. tipizál. minaret. Szicília. (Vö. Alpok. Herkules. Csendes-óceán. Luther Márton. mecset.205. Isztambul. realizál. Moldva. Nápoly. Kairó. stb. -izál. Nagyvárad. stb. reális – realista. Elba. helységek stb. gésa. -izmus stb. esztétikus. A ch-t és az x-et a magyarosan írt idegen eredetű keresztnevekben és földrajzi nevekben is megtartjuk: Albrecht. Prešov. pagoda. Párizs.) 210. Lenin. Richard Wagner stb. Más nevekben a sorrend és a keresztnév magyaros. külföldi területek. stb. (Đorđe Branković. ista. (Vö. Kolumbus Kristóf stb. periódus – periodikus. 28. Cristoforo Colombo stb.) előtt a tőbelseji hosszú magánhangzó rövidre változik: passzív – passzivitás. Luxemburg. A közkeletű idegen szavak túlnyomó többségében egyes idegen eredetű képzők (-ikus. Beatrix. az idegenforgalom. A földrajztudomány. stb. København. Eperjes. Krőzus. Anyegin. Hispánia. Potemkin-falvak. stb. Mexikó. 204. Ezek közül némelyik teljesen magyaros alakú: Brankovics György. A tulajdonnevek írása 207. megnevezésére gyakran magyar neveket vagy magyaros formájú és írású névváltozatokat használunk: Franciaország. Kréta. Mercédesz. Itália. amelyek a mai átírási szabályoktól eltérnek. esztétikum. a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció). Oradea. 206. dzsunka. Sziklás-hegység. stb. Kordillerák. de görögösen: Kroiszosz. A latin betűs írású nyelvekből átvett személynevek közül csak néhány nagy történelmi vagy irodalmi múltú és rendszerint közismert nevet használunk hagyományos megmagyarosodott formájában. tájfun. típus – tipikus. Marx Károly. Vezúv. (Friedrich Engels. Ezópus. Latin betűs írásrendszerű országok. Himalája. szovjet. Maximilián. 61 . Koppenhága.) 208. Szent Lőrinc-folyó. A nem latin betűs írású nyelvekből (gyakran több nyelv közvetítésével) átvett és már meghonosodott szavakat – a forrásnyelvre vonatkozó átírási szabályoktól függetlenül – a magyarban szokásos kiejtésük szerint írjuk: szamovár. Svájc. de – a régi hagyományt folytatva – a keresztnevekből a viszonylag újabban átvetteket is magyarosan írjuk: Kármen. tajga. Wagner Richárd stb. karate. vizek. Paris stb. Peking. Athén. (Vö. Karl Marx. Subotica. Alsó-Ausztria. Kolumbusz v. Odera. továbbá a térképeken – főleg a helységnevek esetében – az idegen nyelvbeli név is használható: Wien. hagyományossá vált magyar alakjukban írjuk: Dárius. Jean Calvin. a könyvtárügy. Bécs. Az ilyen hagyományos nevek közül e formában több csak bizonyos állandósult kifejezésekben él: valóságos Krőzus. Kraków. helyett). számum stb. -itás. 161. Napoli. A nem latin betűs írású nyelvekből (gyakran több nyelv közvetítésével) korábban olyan névformák is bekerültek nyelvünkbe. 209. Husz János. Rajna. realizmus. Újabban a nyelvhasználat nem törekszik ilyen teljesen vagy részben magyaros névformák kialakítására. Burgundia. Néva. de: Potyomkin. Krakkó. Kálvin János. Temze.

nápolyi.. Huszé.) 62 . stb. és ha a nyomtatási eljárás a mellékjel pótlását nem teszi lehetővé. Plzen. koktélt. stb. rinascimento. annak tagjaként fordul elő. Liepaja. Horatius. kálvini. – A mellékjelek elhagyása szükségmegoldás. Francois. Tallinn. de: tuberculosis bronchialis. eredeti helyesírással írandó: bacilus. Dubrovnik. myocarditis. A magyarosan írt idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez ugyanazon szabályok szerint kapcsoljuk a toldalékokat. hobbija. Njegoš. Eredeti idegen írásmódjuk szerint írjuk a latin betűs írású nyelvekből átvett többszavas kifejezéseket. stb. Franszoise.A toldalékok kapcsolása 211. 174–184. fairül. Puccini.) 213. nem általános használatú közszavakat idegenesen. Marasesti. barrelnyi. Latium. Liepâja. Chopin. toulouse-lautreci. stb. park and ride. de: Bacillus anthracis. A toldalékok kapcsolása 215. Bologna. Loire. Zweig. Amundsenről. tête-à-tête stb. Krleža. Marañón. Lódz. stewardessek. az alapbetűt megtartjuk: Capek. Rio Grande do Norte. Stockholmnál. krómoz. arabeszkek. verdis. Az idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez általában ugyanúgy közvetlenül (tehát kötőjel nélkül) tapasztjuk hozzá a toldalékokat. A latin írású nyelvek tulajdonneveiben általában változtatás nélkül követjük az idegen írásmódot: Cervantes. ha nincs megfelelő betű. 174–184. Milánóig. Shakespeare. szólásokat. Karadzsics) teljességgel helytelen. eppur si muove. (Vö. Françoise helyett Franszoáz v. Ha az egyébként már magyarosan írt idegen szó idegen kifejezésben. Buenos Aires. Moliere. conditio sine qua non.. (Vö. Wuppertal. Rousseau. Így járunk el természetesen akkor is. de a mellékjeles betűk helyett az alapbetűktől eltérő más magyar betűk alkalmazása. A tulajdonnevek írása 214. nikotinos. stb. vagyis a forrásnyelv helyesírásának szabályai szerint írjuk: bestseller. greenwichi. tuberkulózis. A latin betűs írású nyelvekből átvett. Plzeň. azaz a névnek fonetikus vagy éppen eltorzított átírása (pl. François. ha az idegen nevek a magyarban nem használatos mellékjeles betűket tartalmaznak: Čapek. cowboynak. lemberdzsekben. Prágában. karl-marx-stadti. Vaasa. Chatelet. show. löncsöl. mint a magyar szavakhoz és tulajdonnevekhez: businessből. Eminescu. Habsburgok. stb. lady. mint a magyar szavakhoz és nevekhez: frontálisan. Maranón. 163– 165. riporttal. shoppingol. (Vö. signorét. Gdansk. Mărăşeşti. Gdańsk. közmondásokat: all right. Janus Pannoniustól.) Az idegen írásmód szerinti írás A közszavak írása 212. 163–165. Karadžić helyett Karadzsity v. Karlovy Vary. Nyomtatásban. de: dosis effectiva minima. a mellékjelet elhagyjuk. schillingért. dózis. 214. Łódź. Molière. tüchtig stb. wrocławi. couchette. Châtelet. señor. horatiusi.

Balzackal. monsieur-nek. – Oslo. de: Oslóban. b)] 217. Molière-rel. o-ja és ö-je helyett á-t. -vé rag megfelelő alakját is) kötőjellel kapcsoljuk. New York-i. Greenwichcsel. Engelsszel. de: campanilén. vagy ha az utolsó kiejtett hangot betűknek bonyolult. stb. amelyekben ezek a szóvégi hangok a magyar kiejtésben megnyújtva fordulnak elő: signorina. y-ra végződő idegen helységnévhez járul. 29. oslói. bordeaux-i. -vel és a -vá. – allegro. fixszel. (a) pompeji (ásatások) stb. ploieşti-i. joliot-curie-s. de: Goethének. é-t. Walter Scottos. stb. -vé rag v-je ilyenkor is az utolsóként kiejtett mássalhangzóhoz hasonul: guillotine-nal. b) Ha az idegen tulajdonnév két vagy több különírt elemből áll. 10. mind a tulajdonnevek végső a-ja. Scott-tal stb. campanile. stb. Peugeot-t. fixszé. Montreux-ig. – De hagyományosan: Anjouk. (Vö. Karlovy Vary-i. b)] Ha az i képző egyelemű. 164. A szépirodalmi művekben. Rousseau-val. Leonardo da Vinci-s. Ha idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez közvetlenül kapcsolunk magyar toldalékokat. – Goethe. voltaire-izmus. sinaiai. Marxszal stb. Bachhal. a) Ha az idegen írásmód szerint írt közszó vagy tulajdonnév végén hangérték nélküli (ún. malmői. ill. 175. -vel és a -vá. lehetőleg a forrásnyelvből (tehát más nyelv közvetítése nélkül) írjuk 63 . c)] Az átírás Az átírás elvei 218. campanileszerű. 216. goethés (Vö.). -izmus) képzőt (a többelemű magyar tulajdonnevekhez hasonlóan) mindig kötőjellel kapcsoljuk az utolsó elemhez. ó-t. Falstaff-fal. -ista.). Voltaire-é. Anatole France-i. allegrós. A -val. az alábbi két részletszabály megtartására kell ügyelni: a) Mind a közszavak. 94. lille-i. 163. de: Malmőből. de: Coca-Colát. voltaire-es. de: Sinaiában. -ista. pechhel. Loire-on. allegroszerű. de: signorinák. stb. de: allegróban. – Coca-Cola.) c) A mássalhangzót jelölő kettőzött betűre végződő idegen tulajdonnevekhez az azonos betűvel kezdődő magyar toldalékot (s így a -val.Az i-re végződő idegen helységnevek -i képzős származékának végén (a magyar i végű helységnevekhez hasonlóan) csak egy i-t írunk: (a) helsinki (olimpia). -vel és a -vá. ő-t írunk az olyan toldalékos alakokban. b) A -val. hogy v-je teljesen hasonul az utolsó kiejtett mássalhangzóhoz: Andrićtyal. Az egyelemű vagy kötőjellel összefűzött tagokból álló tulajdonnévnek (a néma betűs végződés miatt kötőjellel odakapcsolt) -i (-s. néma) betű van. stb. írásrendszerünkben szokatlan együttese jelöli. Frankfurt am Main-i. e-je. Tallinn-nál. Bizonyos esetekben kötőjellel kapcsoljuk a toldalékokat az idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez. s az alapforma szerinti kezdőbetűket megtartjuk: Victor Hugó-i. akkor a magyar toldalékot mindig kötőjellel fűzzük a szó testéhez: guillotine-t. hogy a név alapformája világosan kitűnjék: Mann-nak. Iaşi-nál. Grimm-mel. Glasgow-ban. Steinbeckkel. -vé rag a mássalhangzót jelölő nem magyar betűre vagy betűkapcsolatra végződő idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez úgy járul. – Malmö. – Sinaia.. ortodoxszá. Iaşi-sal. Félixszel. -izmus) képzős származéka természetesen kis kezdőbetűs: shakespeare-i. Coca-Colaszerű. az általános és középiskolai oktatást szolgáló vagy kiegészítő kiadványokban a nem latin betűs írású nyelvek neveit és szavait a magyar ábécé betűivel (vö. [Vö. [Vö. a sajtóban. [Vö. akkor az -i (-s. vichyi stb. az -i-t a névhez közvetlenül kapcsoljuk: coventryi. châlons-sur-marne-i. hertzcel. Scott-tól. goethei. 163. Montesquieu-nek.

bektási. amilyet az adott nyelvet beszélő országban hivatalosan előírnak. Lancsou. A magyar átírás alkalmazása a forrásnyelvvel kapcsolatban kialakult közgyakorlattól is függ (pl. Az egyes nem latin betűs nyelvekre vonatkozó magyar átírás szabályait a következő akadémiai kiadványok tartalmazzák: Keleti nevek magyar helyesírása. Budapest. Kavála. Délosz. kuvaiti. illetőleg az ezeknek megfelelő magyar betűkkel. Szapphóé. Zsenmin Zsipao. A nem latin betűs írású nyelvekből átírt nevekhez és szavakhoz ugyanazon szabályok szerint tapasztjuk a toldalékokat. 1984. dzsúdózik. Thébai. vagy amilyet valamely nemzetközi testület (amelynek hazánk is tagja) használatra javasol. Po Csü-ji. alma-atai. stb. 210. stb. Gogol. Kijev. a postaforgalom. továbbá a térképeken olyan átírást szokás alkalmazni. Venizélosz. Marrákes. Szaladin. a tudományos ismeretterjesztés területén. Tolsztoj. A magyar átírású neveket és közszavakat a bennük szereplő magyar betűk hangértéke szerint kell olvasni: Hérakleitosz.. mint a magyar nevekhez és szavakhoz: Csehovtól. hidzsra. az egyetemi és főiskolai oktatás. Az újgörög nevek magyar helyesírása. Hokuszai. 64 . Szöulnál. (Vö. szputnyik. az orosz vagy a kínai magyar átírása elterjedtebb más átírási módok használatához képest). Irtis. Ha egy tulajdonnév vagy közszó nem szabályosan átírt alakban honosodott meg nyelvünkben. Báb-el-Mandeb. hagyományos formájában használjuk. a kínai esetében) vagy az idegen betű. az arab. A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) a mindenkor érvényes szabványokat követi. Plutarkhosszal. esetében) nyelvenként szabályozott módon helyettesítjük magyar hangokkal. Fagyejev. ikebana. Átíráskor az idegen hangsort (pl. Periklész. az orosz. khitón. a görög stb. Iráklion. Odüsszeusz. Platón. Macujama. tatamin. 1981. Szecsuan. amilyet a szaktudományok a nemzetközi érintkezésben általában alkalmaznak. Velikije Luki-i. Harun ar-Rasíd.és hangsort együttvéve (pl. Nagoja. Evdokía. 205. Tobrukig. Sanghaj. 221. arisztotelészi. az idegenforgalom. Ahmed. Iszmáilíja. Hriszto Botev-i. Budapest. Kuroszava. Hupej. A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása. E helyett vagy e mellett – a munka jellegétől függően – a magyar átírás is alkalmazható.át.) 219. Szun Jat-szen. A szaktudományok. Solohovval. Hirosima. száriban. kamikadzék. Seremetyjevo. vagy elterjedten ismernek. 220. A toldalékok kapcsolása 222. Dzulfikár.

pró-ba. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: árui-nak vagy áru-inak. háza-ik. bugy-gyos. street. eu betűkapcsolat. 230. part. De-zső. amelyek szótagot kezdenek. Az egyetlen magánhangzóból álló szókezdő és szóvégi szótagot – bár önállóságát nyelvi tekintetben el kell ismerni – esztétikai okokból nem szokás egymagában a sor végén hagyni. Csil-la. b) Azokat a magánhangzókat. há-zig. pesti-es. Mari-etta. ill. Me-csek. jeles) alakját a szótagolás szerint választjuk el. Be-rety-tyó. ragos. ahány magánhangzó van benne: bál. Csak összetett szavak elválasztásakor veendő figyelembe az alkotóelemek (az összetételi tagok) határa. „emóci-ó”. te-ker-vé-nyes. könyvei-tek vagy könyve-itek. A több szótagú. A szótagolás szerinti elválasztás 224. font. Gaal. A szótagolás szerinti elválasztás fő szempontjai a következők. Schmidt. Le-ó stb. stb. stb. Annáé-ké vagy Anná-éké. a „haza-i”. sztrájk. York. átvisszük a következő sorba: fiók. Az egyszerű közszavak és tulajdonnevek alapformáját és toldalékos (képzős. Vajdá-ék. kalci-um. – A több szótagú szavakat és szóalakokat bármelyik szótag határán meg lehet szakítani: ren-dületlenül. stb. vagy vihetők át a következőbe: dia-dal vagy di-adal. Brahms. asz-tal. stb. illetőleg a következő sorba átvinni. strand. mivel tagjai a szótagoláskor szétválhatnak. rendületle-nül. 226. váku-um stb. György. „Le-a” stb. moza-ik. Bánk. – Minden szó annyi szótagú. illetőleg több kiejtett magánhangzót tartalmazó szavak és szóalakok elválasztásának szabályai a következők: a) Az egymagukban szótagot alkotó magánhangzók tetszés szerint hagyhatók az előző sorban. dry. Az au. c) A két magánhangzó között levő egyetlen mássalhangzót – akár egy-. stb. ko-sár. nem választjuk el: föld. Azokat a szavakat. É-va. a nyomtatásban nem ajánlott elválasztási formák. Zsolt. vi-asz. Chartres. Tri-eszt. lajst-rom. Az elválasztásnak – alapformákban és toldalékos alakokban egyaránt – a szótagolás az alapja. ka-sza. vagy (az elsőt kivéve) egyetlen rövid mássalhangzóval: le-ány. team. 65 . amelyek csak egyetlen magánhangzót tartalmaznak. ha az eredeti helyesírással átvett. shop. nyolc. fi-a-i-é. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: ablaká-ig.AZ ELVÁLASZTÁS 223. hogy helyszűke miatt (vagy más okokból) a szónak vagy szóalaknak egy részét a sor végéről át kell vinni a következő sorba. Leo-nóra vagy Le-onóra. – A magánhangzó önmagában is alkothat szótagot: di-ó-nyi. a)] 226. – A két magánhangzót jelölő azonos betűket is szétválaszthatjuk: ko-ordinál. ideá-lis vagy ide-ális. ba-tyu. hajt. stb. Pest. Georch. Ke-re-csend. stb. a)] – A szótag mindig vagy magánhangzóval kezdődik. blues. fi-atal. Az írásnak ez a megszakítása az elválasztás. Gyu-la. „e-móció”. Sásd. me-ta-fo-ra. Soós. „Á-ron”. Elég gyakori. – Ez a szabály olyankor is érvényes. stb. tolnai-ak vagy tolna-iak stb. akár többjegyű a betűje – a következő sorba visszük át: be-tű. 224. rendü-letlenül. tehát az „a-lap”. ka-to-na. Nîmes. Maugham. 225. ma-gá-nyos. ró-zsa. drog. szükség esetén elválasztható: kala-uz. de ejtésükben egy szótagú idegen közszavak és tulajdonnevek vagy a régies magyar családnevek írásformájuk alapján megszakíthatók volnának: air. asz-tal. [De vö. [Vö.. fia-tal. fe-udális stb. Hume. 229.. vá-szon.

ma-chináció. – Ha a ch és az x végű idegen szavak toldalékos formáit a szó és a toldalék érintkezése táján kell elválasztanunk. stb. víz-zé. ma-ximum. lajst-rom. Tallinn-nak stb. brin-dza. ész-szerű. megy-gyel. padon. A szótagolás szerinti elválasztás szabályai érvényesek természetesen a szóalakokhoz járuló újabb és újabb toldalékokra is: adós-ság. d). ost-rom. Ilylyés. bórax-szá. maga-san. Ezért úgy tekintjük őket. bri-dzset. Fuku-dzava. há-zunk. arany-nyal. A ch kétjegyű ugyan. – A toldalékos alakokat is így kell elválasztani: ágy-gyal. lán-dzsás. mind a következő sor elején ki kell írni a teljes rövid megfelelőjét: meny-nyi. né-gyet. temp-lom. Kodály-lyal. pe-dzi. több-let. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: apá-mé. ennek elválasztásakor mind a sor végén. ódz-kodik. csak az utolsó kerül a következő sorba: cent-rum. de egyetlen jegyű. mor-zsa. Kiss-nek. Beö-thy [e. stb. De: Széll-lel. hit-tem. Kiliman-dzsáró. Bar-tók. metsz-szük stb. stb. tele-xezünk. Maupas-sant. Mün-chen. bizott-ság. Ecse-ren. pra-xis. ce-chem. de egyetlen hangot jelöl. g) Ha két magánhangzó között kettőnél több mássalhangzót jelölő betű van. stb. húszszor. a másikat átvisszük az új sorba: bors-sal. 163. Biberachot. e) Ha a két magánhangzó közötti mássalhangzót kettőzött betű jelöli. stb. fi-xet. pe-ches. Szabolcs-csal. stb. az elválasztás általános szabályai szerint szakítandók meg: bo-dza. 226. ker-tig. Ma-dzsar. tarisz-nya. tá-dzsik. Tallinnig. mene-dzser. mil-liméter. 227. edzdze. ennek egyik jegyét az előző sorban hagyjuk. Me-xikó. fosz-fát. 216. lopó-dzott. dob-ban. Ri-chárd. kilenc-kor. Hamburg-ban. hogy a kettőzött betű egyik tagját meghagyjuk a sor végén. akkor úgy választjuk el a szót. Ojszt-rah. mar-xizmus. pogy-gyász. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: ember-rel. – A -val. halandzsázik. töl-gyes. másik jegyét pedig átvisszük: ber-reg. stb [Vö. d) A két magánhangzó között levő kétféle mássalhangzót jelölő nem kettőzött betűk közül – akár egy-. Hosz-szú. tömbben. szity-tya. Papp-tól. adósságo-kat. a ch-t és az x-et a következő sorba visszük át akkor. stb. Féli-xé.). stb. c)] f ) Ha a két magánhangzó közötti hosszú mássalhangzót egyszerűsítetten kettőzött többjegyű betű jelöli. he-xameter. lopódz-dzanak. kulcs-csal. Nagy-gyal. hal-lak. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: bron-zot. pén-zért. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: batiszt-ból. ma-dzag. tiha-nyi.stb. Ford-dal. Marx-szal. Ale-xandra. – Így járunk el akkor is. Szél-lért. köny-nyes. tet-ted. csoport-tól. Er-zsi. Car-rara. az x pedig két hang (k+sz) jele. Bony-hád. s így mindkettő egy betűnek számít az elválasztáskor. mint a rövid mássalhangzókat jelölő magyar betűket: ar-chívum. meggy-ből. Gellért-től. c). karszt-tá. A családneveinkben előforduló többjegyű régies magyar betűk az elválasztásban hangértéküknek megfelelően kezelendők: De-seö [e. rongy-gyá. Dosztojevsz-kij. Boty-tyán. ás-vány. bridzs-dzsel (ragos fn. kamika-dzék. Kecskemé-ten. refle-xek. stb. stb. f)] 228. züri-chi. mint más többjegyű betűinket. A dz és a dzs többjegyű betű. stb. ezért elválasztáskor ugyanúgy kezeljük őket. ha a két mássalhangzó közül az elsőt kettőzött betű jelöli: hall-gat. a másodikat pedig átvisszük a következőbe: am-per. azaz nem hangkapcsolatot jelöl. Szabol-csé. Ugyanígy: játsz-szál. mahara-dzsa. galy-lyak. Heren-dig. tonna. hanem egy-egy önálló mássalhangzót. b)) 229. ha utánuk magánhangzó következik: almana-chot. – Ha a toldalékos alakokban a két magánhangzó között álló mássalhangzók közül az utolsót kettőzött betű jelöli. or-chidea. stb. tal-palatnyi. gyűrű-dzik. Mar-xot. könny-től. -vé ragos alakulatok elválasztása: pech-hel. rossz-kor. vonz-za. Fu-dzsi. stb. stb. tink-túra. Bach-hal. ösz-sze.: tö-rök]. kom-munális.: de-zső]. recs-ki. [Vö. pszichológia. akár többjegyűek – az elsőt az előbbi sorban hagyjuk. [Vö. Boz-zai. Veszp-rém. adóssá-gok. A dz-t és a dzs-t tartalmazó szavak ennek megfelelően a leírt szóalak alapul vételével. bóra-xos. leni-nizmus. Ing-rid. bratsz-ki stb. Thew-rewk [e. házun-kat. Mikló-sék. ki-sebb. Job-bágy. edz-het.: 66 . -vel és a -vá. al-lons.

ELTE-re. amelyben csak mássalhangzó vagy legfeljebb egy magánhangzó van. mind alap-. Mon-taigne. rek-lám. illetőleg: Szél-lért. nem tekintjük összetételeknek. Pap-pot. stb. Baude-laire. ENSZ-ért stb. mondat. a) Az egy szótagba kerülő. stb. – A toldalékos alakok elválasztásakor a régies magyar betűk egységét természetesen szintén megőrizzük. demok-rata. fi-lantróp. maest-ro. b) A szóösszevonásokat. ezért a magyar szótagolás szabályai szerint választjuk el őket: abszt-rakt. kivált szaktudományi munkákban. de nem egy hangot jelölnek. kossu-thi. konk-rét. Fi-scher. cou-lomb. a másikat pedig átvisszük a következő sorba: Bes-senyei.: fara-gó]. stb. prog-nózis. com-pa-gnie. Röl-tex. amelyek az idegen nyelvekben elválasztáskor többnyire együtt tartandók. c) A különböző hangokat jelölő olyan betűcsoportok. inf-láció. Mivel a szavakat a sor végén természetesen máshol is meg lehet szakítani. Gi-gli. War-gha [e. mikrosz-kóp vagy mikro-szkóp. Wa-shing-ton. obst-rukció. prog-ram. Fara-ghó [e. diszk-rét. szintén elfogadható: fotog-ráfia vagy fotográfia. – Kivételes elválasztású név: Bat-thyá-ny. termosz-tát vagy termo-sztát stb.és utótagok figyelembevételével történő elválasztás. Miche-langelo. Coo-per.) nyelvű többszavas kifejezés.: ben-cúr]. idegen írásmód szerint írt közszavakat és tulajdonneveket is a magyar szokásnak megfelelően. Bu-vá-ti. Babi-tsé. Kis-sék stb. latin. angol. 232. Bo-lo-gna. Ljub-lja-na. Int-ransz-mas. Christie. ha a kötőjel nem szótaghatáron áll. Gior-gio.: varga] stb. (Vö. inst-ruktor. nem választható el: BVSC. azaz a magyar kiejtésükön alapuló szótagolás szerint választjuk el. stb. NA-TO stb. ce-pha-lal-gia. Kos-suth stb. Ben-czúr [e. MLSZ. kataszt-rófa. 230. 224. amelyek a forrásnyelvben két (vagy több). Ofo-tért. Mi-chelangelo vagy Michelan-gelo stb. Shakes-peare. a magyarban nem önálló létű elemből keletkeztek. – A két vagy több magánhangzót tartalmazó betűszók szükség esetén szótagolás szerint szakíthatók meg: MÉ-MOSZ. Churchill. Fab-ri-zio. Belg-rád. kétség esetén tanácsos ezzel a lehetőséggel élni: aspi-ráns. Cze-tzet. az ismertebb elő. Ma-va-dé. Szé-chy [e.: szé-csi]. mind toldalékos alakjukban a szótagolás alapján szakítjuk meg: Ag-ro-co-op. MTESZ. A latin betűs írású nyelvekből átvett. as-piráns. parag-rafus. – A mássalhangzót jelölő kettőzött betűk közül az egyiket az előző sorban hagyjuk. elválasztáskor az illető nyelv elválasztási szabályait kell követni. móriczos. SZOT. van betoldva. Kö-zér-tig. A sor végére kerülő mozaikszók elválasztásának a következők a lehetőségei: a) Az olyan betűszó. kivéve a kettőzött betűkét: Deseö-nek. lengyel stb. NDK-beli. stb. Ke-ravill. – Elválasztás esetén a toldalékos betűszóknak a kötőjellel kapcsolt toldalékát kell a következő sorba átvinni akkor is. paragrafus vagy paragra-fus. NOB. A fontosabb szempontok a következők. stb. Zág-ráb. Az olyan idegen közszavakat és tulajdonneveket. Mah-ler. bekezdés stb. 67 . KISZ-esek. francia. magyar szövegben szótagolási szabályainknak megfelelően szétválhatnak: cas-co. nemcsak a problémát okozó helyen.bő-ti]. komp-resszor. Gas-cogne. ery-the-ma. szind-róma.) b) Az egy mássalhangzót jelölő betűcsoportokat (a többjegyű magyar betűkhöz hasonlóan) nem választjuk szét: bron-chi-tis. de a toldalék tartalmaz magánhangzót: ASZSZK-ban. esp-la-nade. 231. SZTK. Balo-ghék. stb. Thewrew-köt. egy magánhangzót jelölő betűcsoportokat nem választjuk el: couchette. Ka-ra-džić. Ha magyar szövegbe idegen (pl.. ha elválasztásukra kényszerülünk. Bár az ilyen alakulatoknak eredetileg összetett voltát a mai átlagos magyar nyelvérzék általában nem tartja számon. Ped-ro.

Zalaegerszeg. meg-állás. deci-liter. víg-operai. Az összetett szavakat alkotó tagok (alap. milli-gramm. amelynek elválasztása kétféle. Nyír-egyháza vagy Nyíregy-háza. nemcsak a problémát okozó helyen. ultra-projektométer. 237. A mai átlagos magyar nyelvérzék számára felismerhető összetételeket ugyanis az alkotó tagok szerint választjuk el akkor is. de: gép-elem (fn. Ha az ilyen alakulatok összetettsége a mai átlagos magyar nyelvérzék számára kevésbé nyilvánvaló. gépe-lem (ige). Ugyanígy járunk el természetesen az igekötős igék elválasztásában is: fel-ad. proto-plazma. az alakulat összetett voltára általában tekintettel vagyunk. fela-dat. Kis-ar (helységnév). elektron-optika. megöl. 235. ion-stabilitás. preklasz-szikus. Bornemissza. Ha a sor végi elválasztás ezeknek találkozási helyén válik szükségessé. transz-urán. pre-klasszikus. Kis-oroszi. kar-öltve. Ez a szabály azonban nem azt jelenti. stb. ha az összetevők határa nem esik egybe a szótaghatárral. Tito-grad stb. Nem szabálytalanok természetesen az ilyen megoldások sem: rendő-ri. hón-alj. dezinformál vagy de-zinformál. egyszer-egy. mind-egy. para-frázis vagy paraf-rázis. kül-ügy. mikro-klíma. extra-kromoszomális. stb. stb. a másik összetett szó: me-gint (= újra). Sok olyan idegen szavunk van. stb. szét-üt stb. még-is. in-tranzitív vagy int-ranzitív. A kettőnél több szótagból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket leginkább az összetétel tagjainak határán szokás elválasztani: csal-étek. tölgy-erdő. leg-alább.és toldalékos alakjukban egyaránt) a szótagolás szerint választandók el. vas-út. Magyar-alád. Ant-arktisz vagy An-tarktisz. kis-asszony. leg-erősebb. mert az azonos alakú szópár egyik tagja toldalékos alak. anti-klerikális. Mivel a szavakat sor végén máshol is meg lehet szakítani. Ha az összetett szó egészéhez járul képző. Dessew-ffy. vas-utas. nagyatá-di. Zala-egerszeg vagy Zalaeger-szeg. Helyes elválasztások ezek is: elekt-ronoptika vagy elektronop-tika. szak-avatott. Lenin-grád. megál-lás. – Hasonlóképpen: Jugo-szlávia stb. 236. stb. holott. ing-ujj. infra-struktúra. a másik szó pedig a következő sorba jusson: csak-is. viszont-eladó. vígope-rai. amelynek egyik eleme (legtöbbször az utótagja) a magyarban is önálló szó. Az azonos alakú szavak között több olyan van. melo-dráma. im-produktív vagy imp-roduktív. tranz-akció vagy tran-zakció. rend-őr. fel-adat. a másik eleme (legtöbbször az előtagja) viszont csak néhány esetben külön szó értékű. hogy összetett szót csak szóhatáron szabad megszakítani. kilo-gramm. 234. ha az összetett szót vagy szóalakot nem az összetételi határon szakítjuk meg. egy-előre. Pál-ffy. Antark-tisz stb. inter-akció. kétség esetén tanácsos ezzel a lehetőséggel élni: in-terakció vagy interak-ció. és a szót vagy szóalakot itt szakítjuk meg: centi-gramm. vagy-is. 68 . zápor-eső. Az összetett közszavak és tulajdonnevek elválasztásában csak az összetételt alkotó tagok határán lehet különbség az egyszerű szavakéhoz képest. a szótagolás szerinti elválasztás is helyes: de-presszió vagy dep-resszió. stb. stb.Az összetett szavaknak elemeik szerinti elválasztása 233. dél-után. nagy-atádi. vírus-interferencia. vasu-tas. az így keletkezett származékot az alapszó tagjai szerint választjuk el: rend-őri. épp-úgy. hogy az egyik szó az első. ugyan-is. A két egytagú szóból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket úgy választjuk el.). külön-élés. de: meg-int (= figyelmeztet).

238. a kötőjelet csak a sor végén tesszük ki. kivételesen. a kötőjeles alapformára való figyelmeztetés végett: …földrajzinév-tár… (helyesírási szótárban) …Nagy-Kevély… (helyesírási szótárban) …nátrium-klorid… (kémiai szakkönyvben) 69 . Ha a kötőjellel írt szóösszetételt vagy tulajdonnevet a szóhatáron szakítjuk meg. Ennek a sor elején való megismétlése csak szakmunkákban szokás.

) a kérdőjel (vö.. 244.). 296– 297...).).. 256–257. 240–242. haza. Kérdő alakú felszólítások és felkiáltások végén felkiáltójel is szokott állni: Nem viszed el mindjárt! Miért ver engem a sors! Stb.. 270...). a kettőspont. a zárójelek és az idézőjelek közé foglalt közlési egységek előtt és után.). 264.). 253.. 263. a gondolatjel (vö. 268–269.. 100.. 248. 266. 247. a vessző (vö. 96.. a kérdőjel.. 290. 247–255. 250–252.. tudatos eljárásként – az írásjelek részleges vagy teljes mellőzése.. 272–273. tagolódását...AZ ÍRÁSJELEK 239. a) Az egyszerű kijelentő mondat végén pont van: Jóból is megárt a sok. – Közvetett felszólítást.. a kezdő zárójel és idézőjel hozzátapad az utána következő. Stb. Ilyenkor azt az írásjelet kell választani. a kettőspont (vö. 248.. az idézőjel (vö..)... 266. 293–297. a gondolatjel előtt és után stb. b) Az egyszerű kérdő mondat végére kérdőjelet kell tenni: Ki látta? Meglátogattok-e holnap? Szereted a zenét? Stb. Az egyéb írásjelek közül a gyakoribbakat egy összefoglaló pont tartalmazza (vö. 248. 278.). Az írásgyakorlatban használt sok írásjel közül a legfontosabbak: a pont (vö. 70 .. Ezeknek a keretein belül egyazon esetre sokszor több.) A mondatokat záró írásjelek 240.. 243.. részeikrészleteik egymáshoz kapcsolódását tükrözik. 240–242. 299. 275. 240–242. Részben a mondatok szerkezetét. 256. a kötőjel (vö. Az írásjelek változatos és kifejező használata fontos eszköze az értelmileg és érzelmileg egyaránt árnyalt közlésmódnak. 256. Az egyszerű mondatok végére a közlés szándékának megfelelő írásjelet teszünk. 260–261. 250... a pontosvessző (vö.... továbbá a kötőjel és a nagykötőjel két oldalán.). a pontosvessző előtt. utasítást kifejező.. család. 256. Az írásjelek szerepe kettős. 299. 250. 246... 245. 262. Szóközt hagyunk a szavak. annak részletkérdéseit gépírási szabványok és tipográfiai előírások tartalmazzák. 271. 256. bár felszólító alakú mondatokat ponttal is zárhatunk: Írjunk egy-egy mondatot ezekkel a főnevekkel: béke. a zárójel (vö. Nincs viszont szóköz a pont..). 258–259. amelyikkel mondanivalónkat a lehető legteljesebben tudjuk érzékeltetni. 275. 281. Stb. 266–267. Pipacsot éget a kövér határra / A lángoló magyar nyár tűzvarázsa. 274.. c) Az egyszerű felkiáltó. Az érzelmek hullámzását vagy erősebb fokát írásjelek halmozásával érzékeltethetjük: Hogy képzeled ezt?! Valóban?? Nem!!! Stb. a felkiáltójel (vö. (Hogy mikor kell szóközöket hagyni. egyaránt helyes megoldás kínálkozik. valamint az írásjellel lezárt mondatok és tagmondatok között. a vessző. a hanglejtésre és a beszédbeli szünetekre utalnak.. 250–252. Az írás tagolásában fontos szerep jut a szóköznek is. a felkiáltójel. Az írásjelek használatának szabályai általában a nyelvtani viszonyokhoz igazodnak. 265..). kenyér. a berekesztő zárójel és idézőjel pedig az előtte álló szóhoz stb. 271.. ezért csak szépíróktól fogadható el – egyes esetekben. a nagykötőjel (vö. 256. óhajtó és felszólító mondatot felkiáltójellel zárjuk: Ezt aztán megcsináltad! De soká jön a tavasz! Bárcsak sikerülne a tervem! Legalább a szemem lenne jó! Azonnal idejössz! Szeresd a hazát! Légy jó mindhalálig! Stb. részben némiképpen a beszédnek betűkkel ki nem fejezhető sajátságaira.

ne várjunk rá tovább! (A második tagmondat felszólító. mennyire szeretlek? Vajon megmondták már neki. miért várnánk rá tovább? (A második tagmondat kérdő. Szeretném tudni.) Érzed-e. ezért kötőszava elé mindig vesszőt kell tenni: Tündöklik. Cselekedj ahelyett. akár van kötőszó. ahelyett hogy tétovázol! Stb.) 242. Stb. meg. mégis fekete az utca. mint öt. olyan nagy hibát követtem el? Javasolom.241. legyen ő is Miska! Sokat késik. elemek az első tagmondathoz tapadnak. Éj vane. (A főmondat kijelentő. hiszen nem jön már. hogy pihent volna. vagy kötőszóval kapcsolt rész önálló tagmondat-e: Bevágta az ajtót. ahelyett stb. amelynek (akár el is hagyható) főmondata csupán mellékes tájékoztatást tartalmaz. Sokszor meglehetősen nehéz eldönteni. b)] A hasonlító több. Kértem. hogy anyanyelvét is jobban tudja.) Folytasd ott. vagy kötőszó előtt is ki kell tenni a vesszőt: Az ebédre nem kell senkit is megvárnom. ki lesz az első! (A főmondat felszólító. anélkül hogy pihent volna. mint a gondolat maga. amilyent a főmondat kíván: Ki mint vet. (Ilyenkor a több nem ragozható. vagy csak a figyelem fölkeltésére szolgál: Kérdem. Ilyenkor az írásjelhasználat ingadozhat. hogy máskor jöjjön? Nem felejted el. Stb. 71 . De: Hirtelen fölugrott és elrohant. / a téli éjszaka. ahelyett hogy stb.) d) Az anélkül hogy. b) A tagmondatokat bevezető és. mint a tavalyi. eléjük nem teszünk vesszőt. nem pedig összehasonlításra szolgál: Ez több mint szemtelenség. A mellérendelő összetett mondatok végére az utolsó tagmondatnak megfelelő írásjelet teszünk: Esik a hó. utánuk (a hogy elé) azonban igen: Felrohant a lépcsőn anélkül. hogyha késem. aszerint. meg. Ilyenkor a hogy előtt nincs vessző: Felrohant a lépcsőn. Az alárendelő összetett mondatok végére olyan írásjelet kell tenni. – Ha azonban az anélkül. hogy tétovázol! Stb. mint szerkezetben vessző van a mint előtt: Ez sokkal több. hogy azonnal menjen haza. minek neked kettő? Induljunk már. és dühösen elrohant. s. (A második tagmondat kijelentő. aki még egy nyelven tud. Több mint öt évig élt külföldön. mi a baja. c) A mint kötőszóval bevezetett hasonlítás önálló (bár sokszor hiányos) tagmondatnak számít. vagy szemem világa veszett ki? Stb. hogy az és. ahol abbahagytad! Mondd meg neki. Hat több. ha az voltaképpen idézet: Hiába mondtam neki. mint a fal. a) A tagmondatok határán a vessző mindig kiteendő. [De vö. A rakodópart alsó kövén ültem. / néztem. A mondatzáró írásjelet akkor is a mellékmondathoz igazíthatjuk. s. / És mindnyájan várnak énrám. (Ilyenkor a több ragozható: többet. kötőszószerű szókapcsolatok elé vesszőt teszünk.) A mellékmondatnak megfelelő írásjellel is zárható az olyan mondatszerkezet. 249. hogy nem szabad bejönni! A tagmondatok közötti írásjelek 243.) Az apja is Miska. amire megkértelek? (A főmondat kérdő. holnap indulhat! Figyeljétek. ne üsse bele az orrát! Stb. mint ötöt stb. Az összetett mondatok tagmondatait általában vesszővel választjuk el egymástól. ha a több mint (a majdnem ellentéteként) a mondanivaló tartalmának erősítésére. akár nincs: Régi igazság. aszerint hogy. Ne várjunk rá tovább. hogy úszik el a dinnyehéj. Cselekedj.) – Nem kell azonban vesszőt tenni a több mint alakulatban a mint elé.) A többieknek egy takaró is elég. Fehér lett. úgy arat. Stb.

/ Esküszünk. sőt veszedelmes vállalkozásba fogott. meg. ha kötőszó nélkül következnek egymás után: Az Ér nagy. [De vö. s. Ha azt akarjuk jelezni. meg a szalonnát. ceruza. Kéttagú összetett mondatban is állhat pontosvessző. d) Ha azonos mondatrészek között és. meg. / Pocsolyás víz. vagy kabátot! Stb.. Stb. Tiltakozást jelentett az elnémetesítéssel szemben. Ég és föld között lebegett. e kötőszók elé vesszőt teszünk: A szüleire gondolt. a szegfűnek vagy a levendulának az illatát szereted? Stb. égesd el! Stb. Összetett mondatainkban kettőspontot teszünk. meg a kenyeret. s. válasszatok! – / A magyarok istenére / Esküszünk. A többszörösen összetett mondatokban pontosvesszővel határoljuk el egymástól a szorosabban összetartozó tagmondatok csoportjait: Nyugat felől sötét felhőket hozott a szél. sás. illetőleg háromszor kezdtük újra. Az ilyen jellegű felsorolások végén a stb. hogy rabok tovább / Nem leszünk! Stb. becsületes. Ernyőt hozzál magaddal a kirándulásra. Stb. Vörös jelek a Hadak Útján: / Hunniában valami készül. Kétszer. álmos.244. mindegyiket (már az elsőt is) nagy betűvel kezdjük: A nyelvújításnak több oka volt: Nem tudtuk a tudományokat anyanyelven művelni. vagy ha jelezni óhajtjuk. ha azonos szerepű. és szegény nővérére. 249. meg a zöldpaprikát. Stb. Elhibázott. meg. káka lakják. Mivel a felsorolások végére tett stb. a)] b) A felsorolásban pontosvesszőt is használunk. 72 . rövidítésben az s kötőszó rejlik (= s a többi). szorgalmas.] c) Ha az azonos szerepű mondatrészek között kötőszó van. hátravetett mondatrészeket vezet be. A rózsának. Aztán elővette a bicskát. s a közeledő viharnak látni lehetett már egy-egy távoli villámlását is.. a csupa vesszős felsorolás végén nem kell eléje vessző: Gyakorító igék például ezek: járkál. A mondatrészek közötti írásjelek 247. A más-más tartalmi típusú tagmondatok közé szintén tehetünk vessző helyett pontosvesszőt: Eddig jól megvoltunk. Szeretett volna valami újat. ha egy-egy lényeges gondolatra hívjuk fel a figyelmet. vagy szabadok? / Ez a kérdés. vagy kötőszókat): Tetszetős. vagy kötőszó beszédszünettel elválasztott. eléjük nem teszünk vesszőt: A tésztára sok mákot és cukrot szórt. kapdos. s. ez elé vesszőt teszünk (kivéve az és. d) alpont. furcsa árok. olvas. hogy a tagmondat fontosabb magyarázatot vagy következtetést tartalmaz: Közös a célunk: mindig többet. a port felkavarta. tinta. álldogál. ír. egyre jobbat akarunk. de helytelen elméletet agyalt ki. Stb. b) alpont. külön-külön hangsúlyozott azonos szerepű mondatrészek (s az ilyenekből alakult felsorolások tagjai) közé vesszőt teszünk. most váljunk ellenségekké? Ezt többet nem veszem fel. stb. pont. szépet. Irodalmunknak új kifejezési formákra volt szüksége. ha a tagmondatok kapcsolata laza: Kabátja szinte a bokájáig ért. [De vö. a büszke jegenyék alázatosan hajlongtak. 246. [De vö. elé is pontosvesszőt kell tenni. hogy bizonyos mértékig elkülönülő gondolatsor kezdődik. könyv. és az emberek arcába vágta. nagyot alkotni. vagy kötőszó áll.] e) Ha az és. Ha kettősponttal lezárt közös figyelemfelhívó mondat után több külön mondat következik. lelkes. beszélget stb. felkiáltójel és kérdőjel után még gondolatjelet is teszünk: Rabok legyünk. majd jóízűen falatozni kezdett. Stb. vesszőkkel tagolt mondatrészeket akarunk elkülöníteni másneműekből álló sorozattól: Mindenki ismeri az ilyen szavakat: beszél. A mellérendelt mondatrészek közötti írásjelhasználat fontosabb esetei a következők: a) Az egymásnak mellérendelt. nyáron is azt hordta. hogy derekuk ne törjön. 245.

fokozatot. sem lelkem nem kívánja. A személynév után ebben a típusban vesszőt teszünk: Nagy Elemér. főleg ha az értelmező felsorolást tartalmaz. – Ugyanígy: Balla Erzsébetnek. 247. rangot jelentő. [De vö. Lehet jó is. Stb. Stb. a)] b) Ha a mint szó állapotot vagy minőséget jelölő szó vagy szókapcsolat előtt áll. Petőfi mint ember nem hazudtolta meg a költőt. 249. Hol ehhez. Stb. búsak. egy öreg diófát. nem teszünk eléje vesszőt: Bátyámat mint tanút (= tanúként) hallgatták ki. d) Ha az értelmezett szó vagy az értelmező a maga vagy a mind névmás. az élet anyját… Stb. ha alárendelő viszonyban vannak egymással: Fehér bottal a kezében egy fekete szemüveges férfi jött vele szemben. a lámpa mellé tette. ezért többnyire nem különítjük el vesszővel a mondat egészétől: Munkaruhát húzva fogott neki a motor szerelésének. mind az értelmezőre külön hangsúly esik. Az ilyen közbevetésszerű értelmezőt olykor nem vesszővel. vagy csattanós befejezője a szerkezetnek: S égtek lelkemben kis rőzse-dalok: / Füstösek. mögéje is vesszőt tehetünk: Anna. az irodalomtudomány doktora. illetőleg: Kovács Tiborral. c) Ha a kitüntetést. gyakran határozott névelővel kezdődő kifejezés birtokos szerkezet. a tőszomszédomat kereste. 248. Maga János is ott lesz. valamint a mondathoz lazán hozzátoldott határozók elé vesszőt teszünk: A könyvet az íróasztalára. A vessző helyére kettőspont is kerülhet. Sem testem. Kertjük díszét. vagy azt választhatod. Nagybátyám szombaton érkezett meg. hanem gondolatjellel (esetleg zárójellel) különítjük el: A baleset sérültjét – a motorkerékpárost – kórházba szállították. Az értelmezővel kapcsolatos fontosabb írásjel-használati esetek a következők: a) Az értelmezős szerkezetben rendszerint mind az értelmezettre. e) A szünettel elkülönülő értelmezőszerű. és az értelmezős szerkezetnek mindkét fő tagja ragozódik.f) A páros kötőszóval alakult mellérendelő szerkezetekben a második kötőszó elé mindig vesszőt teszünk (a páros vagy második tagja elé is): Vagy ezt. Kálmán Etelkát. Az egymásnak alárendelt mondatrészek közé általában nem kell írásjelet tenni. a vesszőt közvetlenül eléje tesszük: Én őt dicsérem csak. a Magyar Népköztársaság kiváló művészét. b) Ha az értelmező után is szünet van a beszédben. minősítést. A rádió zenéjét hallgatva is jól tudok tanulni. az éjszakai vihar kidöntötte. Stb. és a beszédben szünet van közöttük. Stb. nagyokat lélegezve. és a személynév után nincs vessző: Mózes Pál nagykövetet. Az országban mindenütt jó termés ígérkezik. Kossuth-díjas írónőnknek. akkor az előtte álló személynév értelmezőjének számít. – Ha azonban az igeneves 73 .] e) A -va. Kállay Imre kandidátusé. Ma reggel nagy eső esett. János maga is ott lesz. Stb. Ha az értelmező távolabb kerül az értelmezettől. rossz is. a szerkezetet csak a végén ragozzuk. az állami díjas mérnökkel. varrni tanult. Kossuth korábban mint meg nem alkuvó újságíró harcolt a magyar nép jogaiért. -vén képzős igeneves szerkezet csak mondatrész. se posztó. stb. A község tanácselnökének. városunk díszpolgára. Stb. népköztársaságunk nagykövetét. -ve és a -ván. a) Az egymás után kötőszó nélkül következő egynemű jelzők és egynemű határozók közé nem teszünk vesszőt akkor. furcsák. A sok pásztor mind muzsikál. Zsigmond Elek Kossuth-díjastól stb. Dömötör Béla. 243. felszabadultan. bíborak… Fölröppen a komor ég homlokára / Egy nagyszerű mosoly: / A forradalom vörös hajnala. [De vö. stb. 250. Szép Izabella SZOT-díjassal. Stb. a feleségével együtt. Komáromi Pálnak a javaslatára betonjárdát építenek. Mózes Pált. Egész nap az erdőt járta. Ezt az írásban vesszővel jelezzük: Németh Pétert. Magát Bartókot hallottuk a hanglemezről. c). a leány. Se pénz. Stb. Ha azonban az ilyen kifejezések nem értelmezők. nincs szükség vesszőre: Te magad mondtad. hol ahhoz kapott.

előbb hagyta elmenni a teherautót. de író lett. amit javíttatni vitt. Péter. névszók is (pl.szerkezet szinte külön mellékmondatnak érződik. többször is kihallgatták. mint említettem. Egy gondolat bántotta (és nem tudott megszabadulni tőle): hogy ő is felelős a hiányért. amit mondtam. Ádám barátomtól (mint országszerte jól ismert mérnöktől) gyakran kérnek szakvéleményt. Évi – bár még át tudott volna szaladni az úttesten – előbb hagyta elmenni a teherautót. bár még át tudott volna szaladni az úttesten. Kiszaladt az udvarra. célszerű vesszővel elkülöníteni: Gondolván egy merészet. a mondatvégi írásjelet a berekesztő zárójel után tesszük ki: Bizonyos szavak igék is. áteveztünk a túlsó partra. Az olyan szót vagy szókapcsolatot. 271. hohó! mind. (De vö. Stb. b)] Érzelem kifejezésére – főleg régies vagy szépirodalmi jellegű szövegekben – a mondatba felkiáltójel vagy kérdőjel is beékelődhet. Stb. Évi (bár még át tudott volna szaladni az úttesten) előbb hagyta elmenni a teherautót. les. amelyet a közbevetés szándékával ékelünk be a mondatba. A mint kötőszó sokszor beszédszünetekkel határolt közbevetést vezet be: Ádám barátomat. Új találmányát – természetesen – azonnal szabadalmaztatta. Bátyámat – a baleset tanújaként – többször is kihallgatták. a baleset tanújaként. Ha a közbevetett szó. A kiejtés szerinti (fonetikus) átírás a nyelvjárásgyűjtésben igen fontos. szókapcsolat vagy tagmondat írásjelnél ékelődik a mondatba. A szövegbe ékelődést jelző írásjelek A közbevetés 250. [De vö. Ha a zárójelbe tett megjegyzés a mondat végére esik. csak még a magnója hiányzott. nem tud eljönni. Mivel a közbevetés szándékát és írásbeli kifejezésének szükségét valójában csak a közlemény megalkotója érzi. hazugság. Stb. beteg lett. Stb. Sok megszokott holmiját becsomagolta. / Csúnya hazugság volt. István. sajnos. a fenti szabály alkalmazása a fogalmazó egyén megítélésétől függ. 251. s csak néhány alkalmatlant kellett elutasítani. megint késett. a műszakiakhoz osztották be. imádott / Jankóm… Most veszem észre. nyom). az írásjelet a közbevetés után. fagy. kabátját magára kapva. gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: Évi. gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: A vonat.) – A zárójelbe tett önálló mondat írásjele azonban a zárójelen belülre kerül: A jelenlevők mind helyeselték a javaslatot. 271. vagyis a közbevetett részt körülfogó gondolatjelpár vagy zárójelpór második tagja után ki kell tenni: Műszaki egyetemen szerzett diplomát – vegyészmérnökit –. persze. Bátyámat. Ne felejts el fölébreszteni holnap reggel (6-kor)! Stb. ezt a közbevetett mondatot vesszők. Akár le is mondhat a beékelésről: A vonat persze megint késett. hogy minél kényelmesebben érezze magát – ez mindig fontos volt neki –.) Stb. vagy hátravetve a mondathoz lazán kapcsolódik. (Az ellenvéleményen levők el se jöttek a gyűlésre. 252. Az ilyen közbevetett felkiáltójel vagy kérdőjel után a mondat természetesen kisbetűvel folytatódik: Meghaltál-e? vagy a kezedet görcs bántja. Ha az összetett mondat valamelyik tagmondatába beékelődik egy másik tagmondat. (Vö.) 74 . Stb. mint mérnököt. 249. Felvették a jelentkezők nagyobb részét (45 fiút és lányt). vesszők. Stb. Ádám barátomnak – mint kiválóan képzett mérnöknek – az átlagosnál magasabb a fizetése. Bátyámat (a baleset tanújaként) többször is kihallgatták.

Stb. a berekesztő idézőjel elé olyan írásjel kerül. mint farsangi plakátok. ha úgy emeltük ki. rátérünk a dolog lényegére. mögéje is vesszőt teszünk: Most pedig. a pontot azonban nem: „Ismerni a jót könnyebb. ember: küzdj és bízva bízzál!” ma is gyakran idézzük. Stb. Ha az idézőjelbe tett mondaton belül még egy idézőjelre van szükség. a mondatot befejező írásjelet az idézőjel után tesszük ki: Juhász 75 . 255. Tudod-e. 257.” Stb. és kisbetűvel kezdjük. – A megszakított idéző mondat kisbetűvel folytatódik: Madách szavait: „Mondottam.” Örök kérdést tesz fel Vörösmarty: „Mi dolgunk a világon?” Petőfi így kezdi híres versét: „Ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez!” Stb. Stb. a) Az idézetet bevezető mondat után kettőspontot teszünk. b) Ha az idéző mondat követi az idézetet. A második idézőjel a szövegzáró írásjel után következik: „A tudományos felfogás szerint – írja Kosztolányi – nincs semmiféle rangkülönbség a nyelvek között.A megszólítás 253. amilyent az idézett mondat tartalma kíván: Bessenyei ma is érvényes igazságot fogalmazott meg: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós. Stb. Az első idézőjel után az idézet első szavát általában nagybetűvel kezdjük. rongyban. az idézett részt idézőjelek közé foglaljuk.” Stb. nézzétek csak! Nagyon vártalak már. / ha süvít a böjti szél. Ilyenkor az idézet végén a kérdőjelet és a felkiáltójelet kitesszük. szellemileg egészséges. 149. A szövegbe ékelt szó szerinti idézetet általában idézőjelpór fogja közre. amelyek egy hosszabb szöveget vezetnek be. – Ha a mondat az idézett résszel végződik. A mondat elején vagy végén álló megszólítást vesszővel választjuk el a mondat többi részétől: Gyerekek. A „rendületlenül” később jelszóból magatartásformává érett. e) Az idézetbe iktatott idéző mondat közbevetésnek számít. barátaim. az idézet végén pedig fölül tesszük ki: „Jót s jól! Ebben áll a nagy titok” – figyelmezteti Kazinczy költőtársait.” Stb. most adjatok neki!” – figyelmeztette Petői az urakat. az örökre élni fog. Az idézet végére. édes fiam. a kötelességedet? Stb. megvan-e még az az otthon?” – sóhajt fel Radnóti. hegyével befelé forduló jelpárt használunk: Petőfi írta apjáról: „Szemében »mesterségem« / Most is nagy szálka még. Idézés alkalmával az idéző mondat megelőzheti. hogy „testileg. eléje is. Kisbetűvel kezdjük az idézetet. követheti vagy megszakíthatja az idézetet. és az idézetet kezdő közszót (az eredeti szöveg ellenére is) kisbetűvel kezdjük: A tanterv szerint az iskola egyik célja az. / Előítéletét az / Évek nem szünteték. 254. Ha a megszólítás beékelődik a mondatba. mint követni” – írta unokaöccsének Kölcsey. Sándor.) Magánlevelekben a kiemelt megszólítások után vesszőt is lehet tenni. Az idézőjelet (kézírásban és nyomtatásban) az idézet kezdetén alul. tehát gondolatjelek közé tesszük. mondat értékű kiemelt megszólítások után. Ha a szó szerinti idézetet szervesen beleszőjük saját szövegünkbe. gondolatjellel kapcsoljuk. de idegenen sohasem. általában felkiáltójelet teszünk: Drága Szüleim! (Drága szüleim!) Tisztelt Közönség! Kedves Barátaim! Igen tisztelt Főorvos úr! Egyetlen Ilonám! Stb. (Vö. Stb. – Ezt ledöntheti / Erőszak. hogy az eredeti szövegben is kisbetű van: A közeledő őszt ekképp jeleníti meg Babits: „már hullnak a cifra virágok / szirmai. Az idézés 256. melynek nincs virága?” „Az eszmék erősbek / A rossz anyagnál – vallja Madách. Az olyan önálló. de ez csak a társadalom egészének tevékeny közreműködésével érhető el.” „Lesz-e gyümölcs a fán – kérdi Petőfi –. edzett nemzedéket neveljen”. „Még kér a nép. és kisbetűvel kezdjük. „Ó.

szállóigékhez. – Sok a teendőnk. gondolatjel van előttük. – Add már ide! – szólt rá türelmetlenül. a megszakítás után újabb gondolatjel következik. Ha közmondásokhoz. haj. Így szokás kezelni az úgynevezett kapcsolt egyenes beszédet is: Mondtam neki. hiszel nekem? – kérdezte reménykedve. Stb. Az idéző mondatok nélkül egymást váltogató párbeszéd megszólításonként külön sorokban kezdődik. hé? Fiatalságunk évei. c)] a) Ha az író idéző mondata megelőzi a szereplő szavait. hogy társadalmi rendszerünknek a munka az alapja. hiszel nekem? Türelmetlenül szólt rá: – Add már ide! – Nem adom! b) Ha az író idéző mondata követi a szereplő szavait. de ennek jelzésére nem idézőjeleket. a). láthatta. aranyat lel – tartja a közmondás. 76 . nem használunk idézőjeleket. – Maklárra? – Jó estét mondani a töröknek. – Nagyon vártalak már – fogadta a barátját. – Kik jártak itt? – faggatta tovább. – Hova a pokolba? – Maklárra. – Nem is tudom – mondta határozatlanul. eszem a lelked! Hova megy. és a beszélők első szavai előtt gondolatjel van: – Kapitány uram. hogy nincs az az áldozat. kiegészítő megjegyzést fűzünk. amely „a szabadág útjára visz gyász és romok felett”. Határozatlanul mondta: – Nem is tudom. Stb. – Ne higgy neki! – támadt rá. b). utánuk viszont nincs. vagy kétszázan kimennénk az éjjel. Szavak és szórészek közötti írásjelek 260. a) Az indulatszókat vesszővel különítjük el: Hej. c) Ha az író idéző mondata a szereplő szavai közé van iktatva. [Vö. 258. 259. Mások szavainak némiképp megváltoztatott. messze szálltak! Stb. amire ne lennék képes a gyerekeimért. Stb. – Ugye. Hová merült el szép szemed világa? – szoktuk tréfásan kérdezni. sarkigazságokhoz. hogy kisemmiztek. és segíts már egy kicsit! – Sehogy sem tudok belenyugodni abba – folytatta –. Stb. de az írásjelek és a kezdőbetűk tekintetében az idézéskor szokásos írásmódot követjük: Ki korán kel. 256. illetőleg elé. hanem gondolatjeleket szokás használni. csak itt lenne már! Jaj. Szépirodalmi művekben az író mintegy idézi a szereplők szavait. magyarázó. Termeljünk többet és olcsóbban! – ez most a feladat. ezeket gondolatjelpár fogja közre. vagyis úgynevezett tartalmi idézésekor nem használunk idézőjeleket: Alkotmányunk kimondja. Vesszőt szoktunk tenni az indulatszók után.Gyula a munkában azt az erőt látja. – Annyiszor becsapott! – Gyere ide – kiáltott rá –. Az írásjelek és a kezdőbetűk tekintetében egyébként az idézéskor szokásos írásmódot alkalmazzuk. jelszókhoz stb. – Maga itt volt. Reménykedve kérdezte: – Ugye.

100. illetőleg a szóelemek határán három azonos. b)]. irul-pirul [vö.). rendszerint csak az utolsó. unos-untalan (vö. stb.). József Attila-díja. rövid pihenőt tartott. Széll-lel. csak az első elé teszünk vesszőt: A hegymászásban elfáradt. Cseh–Morva-dombság. Balassi-strófás. néha-néha (vö. stb. gizes-gazos (vö. zöldség. Szokatlan. kő-iszonyatját.). össz-szövetségi. 94. stb. édes-bús. 97.b) Ha valamely indulatszó után a be vagy a de nyomósító szócska következik. 262. örökkön-örökké. c)]. francia–spanyol (határ). 263. Vas Mihály-hegy (vö. köd-gubában. mássalhangzót jelölő betű kerül egymás mellé. 139. le-föl sétálás [vö. 177. NagyNew York. meg-megállt. d)]. 179. illetőleg előtagra kötőjellel utalunk: gép. -szerelő és -javító üzem. ki-be ugrál. 102. szoba-konyhás [vö. illetőleg: bortermelő és -értékesítő szövetkezet. orrán-száján. c) Ha két vagy több egymás után következő összetett szónak azonos az utótagja vagy az előtagja. bel. 261. 158. stb.). vagylagosságot fejez ki: egy-két (ember). csihi-puhi. i) Mind a betűkkel.). 178. b)]. merre menjünk? Jobbra-e vagy balra? Stb. Rohonci-Arany-patak. 5-6 (darab). de elfáradtam! Stb. foszforműtrágya-gyártás (vö. 62. gépgyártó. kötőjellel tagoljuk: sakk-kör. Ha a tagmondat közbeékelődése miatt vagy bármi más okból két kötőszó kerül egymás mellé. Konkoly-Thege stb. nem indult útnak. tizenegyezer-huszonnyolc stb.és szünetviszonyai ezt megkívánják: Ejnye be megjártam! vagy: Ejnye. 289. Arany-patak-völgy (vö. a)]. illetőleg tulajdonnévi szóalakokat. 140.. be megjártam! Jaj de elfáradtam! vagy: Jaj. (Vö. 10-12 (éves). 265. Kál-Kápolna. vissza-visszatérés. illetőleg csak az első összetett szót írjuk ki teljes alakjában. olasz–német (mérkőzés).) g) A többelemű földrajzi nevek több típusában kötőjellel fejezzük ki az alkotó tagok összetartozását: Arany-patak. stb. 103. valamint az alárendelő összetételeknek bizonyos típusaiban az alkotó tagokat kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: egy-egy.és gyümölcsfelhozatal. József Attila-díj. [Vö. ott-tartózkodás. s mikor egy forráshoz ért. Mann-né. h) Az -e kérdőszócskát kötőjellel kapcsoljuk az előtte álló szóhoz: Tudod-e. (Vö. 131. Osztrák– Magyar Monarchia.). ha a kapcsolat hozzávetőlegességet. Érd-Ófalu (vö. a)] b) A szóismétléseknek. gyémánt-hitemet. anyagcserevizsgálat-kérés [vö. [Vö. Stb. az indulatszó és a nyomósító szócska közé csak akkor teszünk vesszőt. d) Kétezeren felül – ha az ezres után még más szám is következik – az összetett számnevek írásában kötőjelet használunk: ötezer-nyolcszáztíz.. stb. tej-. bogáncs-szívem. [Vö. amelyekben a tagok.és külkereskedelem. 139. stb. 138. b)]. Csepel-sziget. sírva-nevetve [vö. Anna-Panna [vö. Hívták.és gyorsíró. Magyar–Szovjet Baráti Társaság. a)]. Holt-Tisza. Kötőjelet szavak és szórészek között az alábbi esetekben alkalmazunk: a) Az olyan összetett szavakat. hidegvíz-csap [vö. stb. Kazinczy-verseny. a mellérendelő összetételeknek és az ikerszóknak. a)] e) Tulajdonnevekhez főneveket és belőlük képzett mellékneveket bizonyos típusokban kötőjellel kapcsolunk: Afrika-kutató. 103. 98. Nagykötőjelet szavak között a következő esetekben szokás használni: a) Két vagy több nép (nyelv) nevének kapcsolatát nagykötőjellel érzékeltetjük: angol–magyar (szótár). rokon-őrtüzek stb. 168–169. ha a mondat hangsúly. 176. süt-főz. könyvritkaság-gyűjtemény. Ilyenkor az elhagyott közös utótagra.) 77 . alkalmi szóösszetételeknek kötőjeles írása a költői nyelv kifejezőeszköze: rőzsedalok. de mert hideg volt. mind a számjegyekkel írt számkapcsolatokban kötőjelet teszünk. 139. a)). b). 101. nyolc-tíz (napra).] f) A kettős családnevek elemeinek összetartozását kötőjellel érzékeltetjük: Endrődy-Somogyi. a)]. dimbes-dombos.. szövő-fonó ipar [vö.

a képzőket és a képzőszerű utótagokat általában közvetlenül kapcsoljuk a szótőhöz. 171.. e.Az ilyen alakulatok utolsó tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: (a) magyar– angolban (ti. Leonardo da Vinci-s. 280. Szojuz–14. ploieşti-i stb. Bonn-nál [vö. T–34-es. írásjelekhez. Három pontot használunk akkor is. 94. stb. 20-án. Frankfurt am Main-i.. Duna–Majna–Rajna-csatorna. / Ami immár közelebb van… stb. 1981–1985-i. kelet–nyugati. / ez a mi munkánk… Respublika. 456. d) Kötőjellel fűzzük hozzá a hangérték nélküli (ún. dzsessz-szerű.) c) Kötőjellel kapcsoljuk az egyelemű személynevekhez a képzőszerű utótagokat: Eötvös-féle. a 128–9.és számjelzése között: T–34. voltaire-es. 6%-kal. stb. stb. 16. 62. budapest–bécsi..-be jár. 217. 100 °C-on. szótárban). 217. New York-szerű. Az ilyen alakulatok utolsó (esetleg mindkét) tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: Budapest–Bécsen át. Wittmann-né [vö. Hadrovics–Gáldi: Orosz–magyar szótár. Három pontot teszünk a gondolat befejezetlenségének jeléül: De tart a harc… a kard s az ágyú / Helyett most eszmék küzdenek. c) Nagykötőjellel fűzzük egymáshoz az olyan szavakat. írásrendszerünkben szokatlan betűcsoportokra végződő szavakhoz a toldalékokat: guillotine-t. a) Kötőjellel hárítjuk el toldalékok kapcsolásakor három azonos. b)] – Hasonlóképpen: Magyar Nemzet-beli stb. [Vö. amelyek valamitől valameddig viszonyt érzékeltetnek: Budapest–Bécs.-en. tavaszi–nyári. Omega-féle (időmérők). (vö. 141. a IV. mássalhangzót jelölő betű közvetlen találkozását egyes típusokban. Apollo–11-es. mérkőzést). az I–IV. Népszabadság-beli (cikk) stb. 753 – i. stb. ahol az egyszerűsítés nem alkalmazható: Széll-lel. szabadság gyermeke / …Köszöntelek a távolból előre! Stb. kelet– nyugat irányban. tavasszal–nyáron. 163. b) Kötőjellel kapcsoljuk a több különírt elemből álló személynevekhez és földrajzi nevekhez a képzőket és a képzőszerű utótagokat: Arany János-i. néma) betűre és a bonyolult. 1983–1984. 264. e)] d) Nagykötőjelet használunk géptípusok stb.).) – Hasonlóképpen: Vág-szerű (folyó). Újpesti Dózsa–Ferencváros (rangadó) stb. a 15. stb. szótárban). A ragokat. lapon. 19-szer. Ménesi út 11–13. c)]. Meggondolni háborítlan. ha valamely szövegből kihagyunk egy részt: …s rendezni végre közös dolgainkat. Glasgowban. stb. az első–negyedikben.). stb. b) Két vagy több tulajdonnév kapcsolatát nagykötőjellel érzékeltetjük: Marx–Engels–Lenin. (a) Videoton–Haladáson (ti. Bonn-nal. [Vö. puff-féle (vö. stb. az első–negyedik osztályban. rövidítésekhez. Szojuz–14-ben. illetőleg: a Szojuz–24 – Szaljut–5 űrkomplexum.) – De: a 128–9. Rousseau-nak. a toldalékokat: 4-et. 286. a jeleket. Az ilyen alakulatok utolsó tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a ragokat: (a) Hadrovics– Gáldiban (ti. június–júliusi. (Vö..vagy szó. Az ilyen alakulatokhoz minden toldalékot kötőjellel kapcsolunk: T–34-et. Bonyolultabb esetekben a nagykötőjel kivételesen szóközökkel illeszkedhet a tagok közé: i. évi. 164. [Vö. 1848–49-ben. 200. Apollo–11. (Vö. 80%-os. TU–154-gyel. betű. 67-es. Montreux-ig. június–július hónapban.25-kor. §-ban. 265. c)]. [Vö. Toldalékok kapcsolása 265. 1914–18-as. 94. (láttam az) angol–brazilt (ti. szakos) stb. New York-i. az MTA-tól. a tavasz–nyár folyamán. stb. osztályban.. az I–IV. 217. TU–154. betűszókhoz stb. 12-t. Karlovy Vary-i.. aug. mérkőzésen) stb. 141. a)] e) Kötőjellel kapcsoljuk a számjegyekhez.-ben. 179. Illyés Gyula-féle.-en. sz. Bp. a)] 78 .. Néhány esetben azonban kötőjelet használunk. 164. Petőfi-szerű stb. német–franciás (ti. (Vö.

Egyéb írásjel-használati tudnivalók 266.) b) Pontot teszünk a rövidítések egy része után: aug. kombájnokkal. özv. – Ha a zárójelbe tett rész ponttal rövidített szóval végződik. A hírlapok. 282. 271. Stb. Sor végén. elválasztáskor – a szétválasztott szórészek összetartozásának jelölésére – kötőjelet használunk: asz-tal. fejezetek címe. könyvek. szócsoportra vagy mondatra: A felszabadulás óta számos új összetétel keletkezett nyelvünkben: békepolitika. du. III.. Az elválasztás alapja lehet az a körülmény is. 15.. a hónapot és a napot jelölő szám után: 1848. IX. stb. a végére pontot teszünk: A s z e m é l y e s n é v m á s o k . folyóiratok. Kettőspontot teszünk a szerző neve és az írásmű címe közé akkor.) 270. Ha a mondat végén levő zárójeles rész szorosabban kapcsolódik a mondathoz.) 79 .): Vörösmarty: Csongor és Tünde. mint gyakorlati anyanyelvismeret (Az általános iskolai nevelés és oktatás terve). kb. valamint az intézménynevek és útbaigazító feliratok után a mai gyakorlat szerint nem kell pont akkor. Mikszáth „Különös házasság” című regényéből filmet készítettek. 278. a mondat tartalmának megfelelő mondatvégi írásjelet a berekesztő zárójel után tesszük ki: A helyesírás nem egyéb. s utána mondat kezdődik. – Ha azonban a cím szövegben van. közlünk valamit: Magyarország legnagyobb tava a Balaton.. ha a nevet és a címet mondattani viszonyítás nélkül említjük egymás mellett (pl. 1983. versszak. Pontot használunk viszont a következő esetekben: a) A sorszámneveket jelölő számok után általában pont van: 10. utalásban. ha kiemelt címsorokként vagy önmagukban szerepelnek: Népszabadság Puszták népe Nemzeti dal Előszó Kettős megállóhely Szerencsi Csokoládégyár stb. értekezések. (Vö. 269. Személyes névmásoknak nevezzük azokat a szavakat… – A kérdőjelet és a felkiáltójelet a kiemelt címsorok végén is ki kell tenni: Minek nevezzelek? Készülj. Stb. 290. te-kint stb. 199. Arany: Toldi. Bp./ ot stb. a SZOT. (De vö.. – Birtokos szerkezetben azonban a név és a cím közé nem teszünk írásjelet: Arany János Toldija fellelkesítette Petőfit./ vassal. cikkek. dolgozatok. 293. Dumas.. tervhivatal stb.. (Vö. katalógusban stb. tárcsás boronákkal stb. és a zárójel után is használnunk kell a megfelelő mondatvégi írásjelet: Szövetkezeteink már saját gépeikkel dolgoznak (traktorokkal. munkaverseny. Stb. A kijelentő mondatban megállapítunk. hazám! Stb. 267.) 268. (Vö. Ugyanígy nagykötőjelnél: egy TU– / 154-esen stb./ nak. stb. hogy a szóalakban már van kötőjel: tűzzel. a berekesztő zárójel elé a rövidítést jelző pontot ki kell tennünk. Petőfi: János vitéz. Stb. költői művek. 252. évi.). jövőkutatás. Kettősponttal mutatunk rá a példaként említett szóra.) c) Pontot teszünk a keltezésben az évet. felsorolásban. (Vö. kerület stb.

265. b)] 275. A könyveknek. /. 3°-kal stb. 289. Stb. §-ban. 1. 199. (Vö.6 (harmincnyolc egész hat tized). Stb. Idézőjelek közé teszünk a mondaton belül olyan szavakat. stb.) – Az öt. [Vö. költői műveknek. (Vö. cikkeknek stb. a paragrafus és a fok jeléhez kötőjellel kapcsoljuk a toldalékot. gúnyos vagy egyéb értelmét ki akarjuk emelni: Megkaptam „kedves” soraidat. tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. e)] 80 .) 274. 291. Ezzel a lehetőséggel azonban – a divatnak hódolva – ne éljünk vissza! 273. több szóból álló címét szöveg közben idézőjelbe is tehetjük: A haladó magyar költészet remekeit mutatja be a „Hét évszázad magyar versei” című négykötetes antológia. a tört szám stb. értekezéseknek. amilyenben a kimondott formához kapcsolódnék. Ne akarj te engem mindenáron „jobb belátásra bírni”! Stb. amelyeknek hangulati velejáróját.23 (egy egész huszonhárom század). a 6. [Vö. jele § . Ilyenkor a toldalékok kötőjellel kapcsolódnak: Ez benne van a „Hét évszázad magyar versei”-ben. A számok írásában a tizedes törtek kezdetét vesszővel jelöljük: 38. illetőleg a megfelelés jele A százalék. Ilyenkor a toldalék mindig olyan alakjában járul az írásjelhez. Gyakrabban használjuk még a következő írásjeleket is: + — · : = % / az összeadás jele a kivonás jele a szorzás jele az osztás jele az egyenlőség jele a százalék jele a vagylagosság.272. valamint kiírjuk az esetleges kötőhangzót is: 10%-os. * ” ’ ° ~ a paragrafus jele fordíts! vagy 1 a jegyzet jele az ismétlés jele a hiány jele a fok jele az ismétlődés.és többjegyű számokat általában közzel tagoljuk a hátulról számolt hármas csoportok szerint: 23 816 stb.

és nagybetűk tekintetében nem követi az alapforma írásmódját: Ft (= forint). (= nota bene!) stb. ú. N. (= római katolikus). kb. szb (= szakszervezeti bizottság) kiejtve esz-bé stb. az i. stb. az MTA. (= a felelős kiadó). k. – Ennek megfelelően a magánhangzóval kezdődő rövidítések előtt az. Kb.) 81 .A RÖVIDÍTÉSEK ÉS A MOZAIKSZÓK 276. (= Helyesírási tanácsadó szótár) stb. stb. ALAPTERÜLET: 100 m2. (= saját kezével). stb. m. ÉNy (= északnyugat). első betűje természetesen nagyra cserélődik: Csüt. (= Boldog új évet kíván). Áfor (= Ásványolaj-forgalmi Vállalat) kiejtve áfor. (= gépkocsi). cm (= centiméter). m. k. Szfv. ahány különírt szóból áll a rövidített szókapcsolat: a. az Áfor. (= az idézett mű). (= magasföldszint). stb. Stb. (= rakpart).. s. vö. mássalhangzóval kezdődő rövidítések előtt a határozott névelőt használunk: az igh. alsó). Y. km (= kilométer). kiejtve utca. (= parancsnokság). a) Az egyszerű és az összetett szavaknak több betűből álló rövidítése egységes csoportot alkot: ált. (= körülbelül). km kiejtve kilométer. Mo. Közszavak és tulajdonnevek teljes alakja helyett gyakran használjuk rövidített formájukat. – Szabványokban előírt formákat csupa nagybetűs szövegben sem szabad megváltoztatni: A KÉSZÍTMÉNY ÁRA 15 Ft. A rövidítések 277. (= New York) stb. B. a beszédben teljes alakjukban ejtjük ki őket: u. (= Székesfehérvár). (= magyar). Ha egy magában kisbetűs rövidítés mondatkezdő helyzetbe kerül. (= általános). é. (Vö. pság. – A mozaikszók előtti határozott névelő a kiejtett alakhoz igazodik: a MÁV. az szb. (= annyi mint). a szerk. hogy a jel közszóból vagy személynévből származik: m (= méter). (= Magyarország) stb. k. é. r. (= alatt. a tsz. (= vesd össze!). a Mahart. k. Bp. D. húszan leszünk. 278. A mozaikszók különféle fajtáit (a betűszókat és a szóösszevonásokat) írásformájuk alapján ejtjük ki. (= Debrecen). dec. A rövidítések többsége után pontot szokás tenni: a. vagy összeolvassuk a betűket: MÁV (= Magyar Államvasutak) kiejtve máv. 282. A rövidítések (és hozzájuk hasonlóan a rövidítésként használt jelek és kódok is) leginkább csak az írásban élnek. ( időszámításunk szerint). Sok rövidítés azonban a kis. gk. A mértékegységek jelét kis vagy nagy kezdőbetűvel írjuk aszerint. (= Salgótarján) tb. NB. v. kiejtve Budapest. HTSz. rkp. N (= newton). (= december). A különírt szavakból álló szókapcsolatok rövidítése általában annyi (ponttal elkülönített) tagot tartalmaz. stb. Mahart (= Magyar Hajózási Részvénytársaság). (= a szerkesztő). b) A rövidített szónak vagy szavaknak kis vagy nagy kezdőbetűjét általában a rövidítésben is megtartjuk: c. m. Mindig nagy kezdőbetűvel írjuk azonban az elemek vegyjelét: O (= oxigén). gyes (= gyermekgondozási segély) stb. (= című). Salg. – Nem ritka azonban a rövidítés elemeinek egybeírása sem: stb. (= mint vendég). Na (= nátrium) stb. a f. n. (= az igazgatóhelyettes). (= s a többi). i. stb. mfszt. sz. m. (= év nélkül). délben érkezünk. az OTP. Vagy a betűk nevét mondjuk ki egymás után: OTP (= Országos Takarékpénztár) kiejtve ó-té-pé. K (= kelvin). A rövidítések alakja általában emlékeztet a rövidített szavak teljes formájára.

dr. az országnevek kódjait: HU (= Magyarország). 279. ha szótárakban.) Egyébként ponttal írt rövidítések (nm. áll.. m2-enként. ker. ÉK (= északkelet). é. 280. f f. 278. a matematikai jelöléseket: lg (= logaritmus). 282.-ban (= utcában). (Vö. K-ot.és az utótagot kötőjellel fűzzük össze: mm-beosztás. alsó amper átvitt értelemben állami általános annyi mint április augusztus bar Budapest budapesti Boldog új évet kíván Celsius-fok című centiméter négyzetcentiméter köbcentiméter csütörtök dél darab délelőtt december 82 DK dkg v. aug.-kivonat stb. (Vö. Ft-ot. valamint kiírjuk az esetleges előhangzót is: u. fej. stb. bp. A rövidítésekhez. jelekhez stb. ol. dec. °C-kal.-i B. 279. v (= sebesség). A magyar és a nemzetközi szabványokban rögzített jeleket és kódokat az ott előírt formában kell használni.nek (= kerületnek). Ft-tal (= forintot. m. az égtájak rövidítését: D (= dél). felv. Ilyenkor ezek mindig olyan alakjukban járulnak a rövidítésekhez. é. ú. uaz (= ugyanaz) stb. alatt.. k. f. jelekhez stb. °C-on. E Ft É ÉK em. MW (= megawatt). ÉK-en (= északkeleten). CS (= Csehszlovákia). é. f. a fizikai mennyiségek jelét: a (= gyorsulás). káliummal). rég (= régies forma). Ha a rövidítés valamely teljes szóval alkot összetételt. forinttal). a gépkocsik országjelzését: H (= Magyarország). fszla. K-mal (= káliumot. Ilyenkor célszerű őket külön jegyzékbe foglalni: nm (= névmás). hl (= hektoliter). Celsius-fokkal. stb. nagy tömegben fordulnak elő.Pont nélkül írjuk azonban (szabványainkhoz és a nemzetközi szokáshoz igazodva) a pénzfajták rövidítését: f (= fillér). °C c. délkelet dekagramm deciliter deciméter délnyugat doktor délután ezer forint észak északkelet emelet északnyugat érkezik évfolyam fillér fent folyó évi folyó év február fejezet felvonás folyó havi . sin (= szinusz). ápr. az elő. 282. a.. a mértékegységek jelét: g (= gramm). tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. Cl (= klór). du. h. m2-es (= négyzetméterenként. négyzetméteres). – Nincs pont az olyan rövidítések után sem. D db de. a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk. amelyeknek a vége teljes szó: uő (= ugyanő). f. Celsius-fokos) stb. bar Bp. jeleket és kódokat is alkalmazhatnak. a vegyjeleket: S (= kén).. ÉNy érk. évf. A á. NL (= Hollandia). ált. cm cm2 cm3 csüt. rég. A szokásos eljárásokkal alkotott rövidítéseken kívül a szaktudományok különleges rövidítéseket. dag dl dm DNy Dr. ol (= olasz) stb. lexikonokban stb.) – A nemzetközi mértékegységek (az SI-egységek) írásmódját minisztertanácsi rendelet szabályozza. Rbl (= rubel). v. amilyenben a kiejtett formákhoz kapcsolódnának. A gyakrabban előforduló állandó rövidítések és jelek: a.) mellől is elhagyható a pont. év febr. 281. °C-os (= Celsius-fokon.

ind. hl honv. Ifj. Ny o. özv. köv. tc. ker. ny. ua. szerk. v. l l. uo. N. sz. úm. fszt. m. megh. t t. v. K K k. igh. Pa (P. fszla. isk.) pl. Y. folyó hó fordította folyószámla földszint forint gramm gimnázium(i) óra helyett(es) hivatalos hektoliter honvéd idősb időszámításunk előtt(i) ifjabb igazgató igazgatóhelyettes idézett helyen illetőleg. min min. r.f. é. Szt. i. Ft g gimn. kg kk. km km2 K. m. hiv. Ui. W X. f. M Ft m2 m3 máj. i. i. ig. szept. V vö. mm Mrd Ft N NB. s s. okt. h. H. nov. ui. stb. vsz. megbízott múlt évi meghalt perc miniszteri milliméter milliárd forint newton nota bene! (a figyelmeztetés jele) az ismeretlen név pótlásául november nyugalmazott nyugat oldal okleveles október olvasd! özvegy pont pascal pecsét helye például pályaudvar rész másodperc saját kezével s a többi szám(ú) század szeptember szerkesztette. krt. jún. kb. hó ford. m m. illetve idézett mű indul(ás) iskola(i) időszámításunk szerint(i) joule január jegyzet július június kelet kelvin kötet körülbelül kerület kilogramm következők (lapszám után) kilométer négyzetkilométer Kelt. e. N. m. jegyz. mint fent következő körút liter lap lásd! méter magyar megye millió forint négyzetméter köbméter május március mb. szül. i. ún. sz. Id. m. k. júl. h h. okl. ifj. olv. sz. v. J jan. szerkesztő(ség) szent született tonna tisztelt törvénycikk tudniillik törvényerejű rendelet utca ugyanaz ugyanis utóirat úgymint úgynevezett ugyanott vagy volt vesd össze! versszak watt az ismeretlen név pótlásául 83 . márc. ill. l. id. pu. p. ti. tvr. v. Özv. u.

trafó (= transzformátor) stb. A tulajdonnévi szóösszevonásból köznevesült közért (= élelmiszerüzlet) szót kisbetűvel kezdjük. vagyis azokat a mozaikszókat. Reklámcélokból stb. Komszomol (= Kommunyisztyicseszkij Szojuz Mologyozsi) stb. a) A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen szóösszevonásoknak az első betűjét általában nagy-. A mozaikszóknak sem az alkotóelemei közé. EKG (= elektrokardiogram). vagyis azokat a mozaikszókat. NATO (= North Atlantic Treaty Organization). A szaktudományok körében a többelemű közszói alakulatokat is csupa nagybetűkkel írt betűszókkal szokás helyettesíteni: CB (= citizen band).A mozaikszók 283. A közszói betűszót alkotó betűk nevét néhány esetben már teljesen kiírjuk: pévécé. 84 . tbc (= tuberkulózis). mivel kis kezdőbetűs szavakat helyettesítenek: gmk (= gazdasági munkaközösség). gyes (= gyermekgondozási segély). PVC [= poli(vinil-klorid)]. tmk (= tervszerű megelőző karbantartás). tmk (= tervszerű megelőző karbantartás). a) A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen betűszóknak minden betűjét (a többjegyűeknek minden jegyét) nagybetűvel írjuk. Scientific and Cultural Organization) stb. esetleg részben kezdőbetűkből alakultak. Csemadok (= Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete). tévé stb. tsz (= termelőszövetkezet). Fényszöv (= Budapesti Fényképész-szövetkezet). mivel legtöbbször nagybetűvel kezdett szavakat képviselnek: BKV (= Budapesti Közlekedési Vállalat). szovhoz (= szovjetszkoje hozjajsztvo). Kermi (= Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet). kisker (= kiskereskedelem). KISZ (= Kommunista Ifjúsági Szövetség). a többi betűjét kisbetűvel írjuk. Alitalia (= ala italiana). ELTE (= Eötvös Loránd Tudományegyetem). NDK (= Német Demokratikus Köztársaság). szb (= szakszervezeti bizottság). Komintern (= Kommunista Internacionálé) stb. ENSZ (= Egyesült Nemzetek Szervezete). Nem helytelenek az ilyen köznyelvi. kisebb-nagyobb szórészletekből. téesz. kétféleképpen írjuk. A betűszókat. nagybetűkkel írt betűszók sem: OTTKT (= országos távlati tudományos kutatási terv). amelyek rövid (vagy rövidített) szavakból. Javszer (= Fővárosi Javító-szerelő Vállalat). tehát úgy. kolhoz (= kollektyivnoje hozjajsztvo). 284. telex (= teletype exchange). NE (= nemzetközi egység). Vegyterv (= Vegyiműveket Tervező Vállalat). ahogyan a közszavakat: belker (= belkereskedelem). LSD (= lizergsav-dietil-amid). ahogyan a tulajdonneveket: Aluterv (= Alumíniumipari Tervező Vállalat). MSZMP (= Magyar Szocialista Munkáspárt). 285. Agrober (= Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tervező. ALITALIA stb. esetleg már az átadó idegen nyelvben) valamely többszavas név elemeinek kezdőbetűiből alakultak. DNS (= dezoxiribonukleinsav). Finommechanikai és Fotocikkeket Értékesítő Vállalat). amelyek (nyelvünkben. TASZSZ (= Tyelegrafnoje Agentsztvo Szovjetszkovo Szojuza). tehát úgy. radar (= radio detection and ranging). tv (= televízió). sem a végére nem teszünk pontot: HNF (= Hazafias Népfront). UNESCO (= United Nations Educational. a nagybetűs írásmód is szokásos: VEGYTERV. b) A közszói betűszók csupa kisbetűből állnak. b) A közszói szóösszevonásokat (és az idegenből átvett ilyen alakulatokat) csupa kisbetűvel írjuk. tébécé. kétféleképpen írjuk. vb (= végrehajtó bizottság) stb. Ofotért (= Optikai. Beruházási Vállalat). KGST (= Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa). TDK (= tudományos diákkör) stb. URH (= ultrarövidhullám) stb. A szóösszevonásokat.

tv-zik (v.) Hasonlóképpen a betűk nevével kiírt közszói betűszókhoz: tébécés. – A csupa nagybetűvel írt tulajdonnévi betűszók végén toldalékoláskor írásban nem nyújtjuk az a. – A kisbetűs testű szóösszevonásokban megnyújtjuk a toldalékok előtt az a. amilyet kiejtett hangalakjuk kíván. a Röltexszel. telexszel. e. TDK-dolgozat. 94. (Vö. Alitalia-iroda. URHadás. stb. – A csupa nagybetűvel írt betűszók alapalakjukat melléknévképzős formájukban is megtartják: ENSZ-beli. MAFC-os. 29. 287. fényszövbeli. tsz-tag. kolhozban. a tsz-szel. a létrejött szót kisbetűvel kezdjük: aluterves. az ELTE-n. telexezünk. – Ha a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz melléknévképzőt kapcsolunk. a MÁV-ot. stb. a Hungexpónál stb. SZOT-üdülő. UEFA-torna. az Alitaliánál. továbbá kiírjuk az esetleges előhangzót. tévézik stb. o-t: az MTA-nak. az Elzett-től stb.) b) A szóösszevonásokhoz a toldalékot kötőjel nélkül kapcsoljuk: a Fényszövnél. az ETO-hoz stb. tévéközvetítés stb. Hasonlóképpen: tébécészakorvos. az ENSZ-szel. De értelemszerűen: a Keravill-lal. OTP-kölcsön. DNS-sel. a) A betűszókhoz a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk: a BKV-nál. téesztag. pont szól. KISZ-es. tbc-s. (a) trafója. tv-közvetítés. Áfor-kút. A mozaikszókhoz az összetételi utótagokat a következőképpen kapcsoljuk: a) A betűszókhoz és a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz kötőjellel fűzzük az utótagokat: MTI-hír. a tmk-ban. A mozaikszókhoz a toldalékokat olyan formában fűzzük. TDK-s stb. A mozaikszók alapformáinak és toldalékos alakjainak elválasztásáról a 232. trafótekercselés stb.286. 85 . Ofotért-üzlet. e. (Vö. tévézik). tehát ennek alapján vesszük tekintetbe az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. komszomolista stb. stb. szb-titkár. o-t: stukák. Fényszöv-laboratórium. gyesen (van). b) A közszói szóösszevonásokkal az összetételi utótagokat egybeírjuk: telexgép.

nagyobb számok írásában: 388 személy részére. osztály. 1978. az összetett számnevet a hátulról számolt szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk. hétmillió-négyszázkilencvenezer-ötszázharminc stb. stb. 86 . a két számnevet egybeírjuk: az ország kétharmad része. ezernek. 37. statisztikai adat és hasonlók lejegyzésében: du. névutós szókapcsolatban vagy más szóval összetéve szerepel: huszonötöt. az öt. ezen felül csak a kerek ezreseket és a milliósokat. háromnegyed négyre stb. kétezerig minden szám nevét egybeírjuk. Ha a törtszámnévnek tőszámnévi jelzője van. mérték.) 291.-ben stb. A kialakult gyakorlat szerint inkább betűírást használunk egyrészt a folyamatos. A pontot a toldalékokat kapcsoló kötőjel előtt is megtartjuk: 3. 20 611. 3 Ft 50 f. 5 órakor. hatvankétmillió stb. arra nincsenek határozott szabályok. százezer. a 10–12. 296. másrészt az időpont. másrészt akkor. negyvenhétezerötszázhatvanhárom. fél tizenkettőig. 9710. Ha öt vagy több számjegyű számokkal együtt négyjegyűeket is írunk egyazon oszlopba. (A keltezés e tekintetben kivétel. 289.EGYÉB TUDNIVALÓK A számok 288. húsz. ezer.-nak futott be. mikor számjegyírást.413. a Tutaj u..-kel. de: 20 611. A számokat a következőképpen tagoljuk. pénzösszeg. ezerhétszázhetvenkettő. 4. 5826. 65 téglát stb. vö. a 10. kéthetenként stb.-ba jár. A sorszámnevek után – ha számjegyekkel írjuk őket – pontot teszünk: 1. ezeket is közzel tagoljuk: 21 126 4 210 12 305 9 258 290. háromnegyed óra múlva stb. 3. ha a szám toldalékos alakban. Az órát jelölő kapcsolatokat is ezek szerint írjuk: negyed kilenckor. 353 864. oldalon stb. Számjegyírást használunk egyrészt a hosszabb szóval kimondható. nyolcszázkilencvenhat. 5 602 164.5. Hogy mikor használunk betűírást. harmincnyolc egész egy tized stb. s az egyes csoportokat közzel választjuk el egymástól: 1552. két harmad. s a jelzett szó főnévi értékű. A számjegyekkel írt tizedes törtek egész és tört értékei közé (köz nélkül) tizedesvesszőt teszünk: 3.16. és a csoportok közé kötőjelet teszünk: háromezer-tizenhat. tízmillió stb. főképpen irodalmi jellegű szövegben a rövid szóval kimondható számok lejegyzésekor: öt. A számjegyeket túlnyomórészt arab számokkal írjuk: 25 mm. számjegyekkel is. a 8. 15 méter szövet stb. harmadmagával. ötvenháromezer. 2500 Ft stb. 38 tanuló. – Kétezeren felül. hatvan után.vagy ennél több jegyű számok írásában a számjegyeket a hátulról számított szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk. tizennégy. 292. évi. stb. 365 nap. a) Ha a tőszámneveket betűvel írjuk. Ha azonban a tőszámnévi jelzős törtszámnév egészében jelzői szerepű. tízféle. sor. b) Ha a számokat számjeggyel írjuk. a kapcsolat két tagját különírjuk: egy negyed. ha az ezres után a szám még folytatódik. A számokat írhatjuk betűkkel is..

1848. évi 19–20. VII. 295.) 1918. s utána pontot teszünk. október végén. tavaszi–nyári 1918. március–áprilisban 1919. Béla. v. IV. 11.. de: 1918 folyamán (vö. század v. 295. A v. III. stb. A keltezés 293. Egyébként egyaránt helyes: 3. 295. b) Nem teszünk pontot az évszám (évszámcsoport) után.) stb. a napot mindig arab számmal írjuk. XI. nem teszünk utána pontot: 1848 előtt 1848 előtti 1849 után 1867 és 1896 között stb. évi 1983–1984. a hónap neve teljesen kiírható vagy rövidíthető. 295. 12. 1918 késő őszén 1848 első felében 1849 tavaszi hónapjai 1944/45 nehéz telén stb. 1941–1945 mérhetetlen károkat okozott népünknek. IV/3-as körzet. áprilisi 1983. ha az utána következő hónapnévvel vagy időt jelölő egyéb szóval nincs birtokviszonyban: 1848. a v. de: 1944 őszén (vö. Mai alkalmazásuk pontos körét nem lehet meghatározni. 1526 augusztusában 1848 hősei 1849 mártírjai 1918–1919 forradalmai stb. 1983. osztály. márciusban. 1983–84.. Használatuk leginkább olyankor tanácsolható. 2. 1983/1984. október havában 1918. vagy ha az évszám (évszámcsoport) birtokos jelzője egy másik szónak. november 28. 295. 8. v. stb. Gergely. 1983. 87 . 28. v. illetőleg jelölhető római számmal is. IV/A osztály. Az általános iskolai osztályokat arab számmal szokás jelölni: 2. NB I. s utána pontot teszünk. nov. osztály. de: 1848 márciusában (vö. II. agyideg. XIX. század 1944. kerület. 28. 4.. ha az arab számokkal szemben megkülönböztető vagy tagoló szerepük lehet: 1983. század. IV. kötőjelekkel tagolt forma is: 1983-11-28 294. kötet v. XI. ágyéki csigolya stb. a középiskolai osztályokat pedig római számmal: II. század v. október folyamán. Petőfi u. kongresszus stb. 1983. de: 1918 októberének végén (vö. arab számmal is.Római számokat következetesen csak néhány hagyományos esetben és csak sorszámnevek jelölésére használunk: IV. 28. március 9. Az évszámok után a következő esetekben nincs pont: a) Ha az évszámot (évszámcsoportot) névutó vagy névutóból képzett melléknév követi. ha a mondatban ez az alany: 1789 fordulópont az emberiség történelmében. 1983. IX. Az évszámot mindig arab számmal írjuk. 4/a osztály. A szakmai szokások is tiszteletben tartandók: X. XIX–XX. 16.) 1848. őszi. Rákóczi Ferenc. Terjedőben van a pontok nélküli. kötet. A római számok visszaszorulóban vannak. III. 1983/84. XVI. Pontot akkor teszünk az évszám (évszámcsoport) után.) 1945.

35-kor. de: 1983. 297. Rákóczi út 28/A II. vagy: 1983. az óra és a perc közé (szóköz nélkül) pontot teszünk: 10. között. 4024 Kis János Miskolc Pf. 20 3500 A folyamatosan. és 31. – Ha az időpontot számjegyekkel adjuk meg. 12-től vagy 12-étől. Rákóczi út 28/A II. ker. április 4-ig vagy 4-éig. elsejéig stb.. Más esetek 298. 10. 2700 299.. egy sorba írt lakáscímeket. stb. 10/B 1072 Szekszárd. 10. óta.35ös stb. Ha a napok sorszáma után névutó következik. Rákóczi út 28. 296. kötőjellel kapcsolódnak: az 1838-i árvíz. de: 1983. Az óra és a perc szót folyó szövegben általában kiírjuk: 10 óra 25 perckor stb. 1-jén. Az évet és a napot jelölő számjegyekhez a toldalékok pont nélkül. december 20-a és 31-e között.Elhagyható a pont a zárójelbe tett évszámok mellől is: Az elmúlt év (1983) rendkívül aszályos volt. 6–8.35-ig. kerület. 1-jei. Leveleket és más küldeményeket a posta címzésmintái szerint kell megcímezni: Mátyás Antal Debrecen Csapó u. a számok után a pontot (vagy a birtokos személyragot) ki kell tenni: 1983. szóalakok számjegyes írása: 1-je. Az elseje. Az elseji v. Kadarka u. december 10-e óta stb. 10/B Budapest VII. márc. 15-én. elsejei szóalakok számjeggyel írva: 1-ji v. Magyarország 1514-ben. 10. december 20. II. rendeltetési helyeket a következőképpen írjuk: Budapest VII. elsején. 88 . II. Budapest VII.35 stb. em. 4–6. Ehhez a formához a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk: 10. 1848. december 10. em. 1-jéig stb.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful