MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

A MAGYAR HELYESÍRÁS SZABÁLYAI
TIZENEGYEDIK KIADÁS MÁSODIK (VÁLTOZATLAN) LENYOMAT

AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST 1985

TARTALOM
ELŐSZÓ SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Írás és helyesírás A magyar helyesírás

A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA
A személynevek Az állatnevek A földrajzi nevek A csillagnevek Az intézménynevek A márkanevek A kitüntetések és a díjak neve A címek Tulajdonnevek köznevesülése

A BETŰK
A magánhangzók írása A mássalhangzók írása Az ábécé A betűrendbe sorolás

A KIEJTÉS SZERINTI ÍRÁSMÓD
A szótövek írása A toldalékok írása A szóelemek elhomályosulása

AZ IDEGEN KÖZSZAVAK ÉS TULAJDONNEVEK ÍRÁSA
A magyar írásmód szerinti írás Az idegen írásmód szerinti írás Az átírás

A SZÓELEMZŐ ÍRÁSMÓD
A szóelemek mai alakját tükröztető írásmód A szóelemek módosult alakjait feltüntető írásmód

AZ ELVÁLASZTÁS
A szótagolás szerinti elválasztás Az összetett szavaknak elemeik szerinti elválasztása

A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD AZ EGYSZERŰSÍTŐ ÍRÁSMÓD A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ EGYBEÍRÁS
A szóismétlések írása A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek, valamint az ikerszók írása Az alárendelő szókapcsolatok és összetételek írása Egyéb típusú szókapcsolatok és összetételek

AZ ÍRÁSJELEK
A mondatokat záró írásjelek A tagmondatok közötti írásjelek A mondatrészek közötti írásjelek A szövegbe ékelődést jelző írásjelek Szavak és szórészek közötti írásjelek Toldalékok kapcsolása Egyéb írásjel-használati tudnivalók

A RÖVIDÍTÉSEK ÉS A MOZAIKSZÓK
A rövidítések A mozaikszók

A KIS ÉS A NAGY KEZDŐBETŰK
A kis kezdőbetűk A nagy kezdőbetűk

EGYÉB TUDNIVALÓK

EGYÉB ESETEK

2

ELŐSZÓ

Helyesírási szabályzatunk 10., 1954. évi kiadása három évtizeden át szolgálta társadalmunkat. Ez alatt az idő alatt a magyar helyesírásnak azelőtt sohasem tapasztalt egyöntetűsége jött létre, a 10. Kiadásnak az addig szabályozatlan esetekre adott tanácsai és ésszerű újításai is a közgyakorlat szerves részeivé lettek. Hogy helyesírásunk egységesebbé és szabályozottabbá vált, az iskolai oktatás kiterjesztésének, a könyvkiadás és általában a sajtótermék-előállítás ugrásszerű fejlődésének, a nyomdaiparral szemben támasztott szigorú követelményeknek, továbbá egyéb népgazdasági és művelődéspolitikai indítékoknak szükségszerű következménye volt. A helyesírás azonban csak akkor tudja betölteni társadalmi szerepét, ha szünet nélkül gondozzák. 1954 óta mind beszélt, mind írott nyelvünk – elsősorban szókincsében – sokat változott, a nyelvi tudományban új nézetek, módszerek jelentkeztek, az írással élő emberek igényei megnövekedtek. Az a minden irányú fejlődés, az az életünk alapjaiig ható változás, amely társadalmunkban így is végbement, időszerűvé tette, hogy az Akadémia ismét áttekintse helyesírásunk szabályainak rendszerét, és formájában megújítva – a magyar írással bárhol a világon foglalkozó egyének és közösségek számára – közzétegye. Az előkészítő munkálatok során az illetékes akadémiai testületek aprólékosan megvizsgálták helyesírásunk minden kérdéskörét. Elemezték a felvetett módosító javaslatok indokoltságát, és felmérték, hogy végrehajtásuk esetén nyer-e velük a magyar helyesírási gyakorlat. Ez a több évig tartó munka azzal az elvi tanulsággal zárult, hogy a helyesírás állandósága, a kikristályosodott írásgyakorlat lényegének fenntartása napjainkban sokkal fontosabb társadalmi érdekké vált, mint bármikor ezelőtt. Írásrendszerünk nagyobb mérvű átalakítása ezért sem látszott ésszerűnek. Nem kíván mélyreható reformot közönségünk sem. A társadalmi s a tudományos érdek egyaránt azt diktálta, hogy a gyakorlatban és a szakmai vitákban megszilárdult hagyomány minden értékét megőrizzük; a szokásosan elsőnek emlegetett helyesírási alapelvről, a kiejtés tükröztetéséről ezért is a hagyományőrzés felé tolódott el a hangsúly. Hangjelölésünk rendszere például oly mélyen gyökerezik társadalmunk tudatában és rendkívül kiterjedt mindennapi írásgyakorlatában, hogy teljesíthetetleneknek bizonyultak a magyar betűállomány átalakítását célzó javaslatok; helyesírási alapelveink viszonyának és arányainak módosítására komolyan gondolni sem lehetett. Hagyományos különírási-egybeírási rendszerünket is gyakran kifogásolják, mert nehéznek vélik. Mégis célszerűbb volt megtartani, mint a szavak ezreinek írásmódját megváltoztató, tehát az írásgyakorlat teljes összezavarodásával járó ötletekkel próbálkozni. Hogy vitatható reformokkal ne kísérletezzünk, hanem a már megszokott írásmódok mellett maradjunk: ezt tanácsolta az az ismert tény, hogy a helyesírási módosítások társadalmi feszültségek forrásaivá is válhatnak. Egyes személyek, sőt egész rétegek is hátrányos helyzetbe kerülhetnek amiatt, hogy az újításokról csak késve vagy egyáltalán nem értesülnek, kimaradnak a fejlődés nagy áramából, s ezért elszigetelődnek. Ez a veszély a határainkon élő magyarság körében fokozott mértékben jelentkezett volna. Ezért is beszéltünk meg ottani szakemberekkel is minden felmerült kérdést. Helyesírásunk hagyományos rendszerét érintő fontos változás a 11. kiadásban csak az, hogy a dz és a dzs betű ábécénknek teljes jogú tagjává lépett elő: a 11. kiadás kimondja jegyeik sorvégi szétválaszthatatlanságát. Ezzel hosszú helyesírás-történeti folyamatban léptünk előre.
3

Annak ellenére, hogy tartózkodni kellett helyesírásunk megbolygatásától, szabályzatunk 11. kiadása több tekintetben jelentősen különbözik a megelőzőtől. A szabályok értelmezésében és megfogalmazásában a nyelvtudomány mai álláspontjának megfelelő szemlélet érvényesül. – A szabályzat fejezetei (a helyesírási részrendszereknek megfelelően) a hagyományosak, de ezek tagolása, az egyes pontok elrendezése szervesebb, áttekinthetőbb, ésszerűbb a 10. kiadásbelinél. Számos esetben lehetőség nyílt arra, hogy a közös lényeget kiemelő rövid bevezető után a részletek alpontokba rendezve következzenek: ezáltal a belső összefüggések jól érzékelhetővé váltak. – Minden eddigi szabályzatnál több figyelem fordul most a helyesírásban rejlő stilisztikai lehetőségekre. – A szabályzat gondozói egyeztették a nyelvészet és más szaktudományok szempontjait, s tiszteletben tartották az akadémiai szinten kidolgozott és jóváhagyott szakmai szabályzatokat és szójegyzékeket. – Bár a 11. kiadás is (minden elődjéhez hasonlóan) a helyesírási egység előmozdítója kíván lenni, a 10. kiadásnál rugalmasabban ítéli meg helyesírásunk több vitatott kérdését (így pl. a betűrendbe sorolást, az alakváltozatokat, az idegen szavak sorvégi elválasztását stb.). A szabályzat megszövegezői érthetőségre és világosságra, törekedtek; a nem közismert, csak a nyelvészetben használt idegen szakszókat tudatosan kerülték. A szabályzathoz csatlakozó szótár jelentősen megújult. A helyesírási tekintetben fontos és ezért szerepeltetett szóanyag mellé, főként a 10. kiadás idejére jellemző szavak helyére (mint a szabálypontok példái esetében is) mai társadalmi, gazdasági, politikai és tudományos életünk fontos és gyakran használt szavai kerültek. A szabályokra, amelyek az illető szó írása szempontjából fontosak, utalószámok hívják fel a figyelmet. A címszók után következő, előtag és utótag szerint csoportosított szókapcsolatok és összetételek a különírási-egybeírási kérdések megoldásához segítenek hozzá. Szavaink helyesírása a szabályzathoz igazodik. Ebből az is következik, hogy az eddigi írásmódok túlnyomórészt változatlanul maradtak; csak kevés szó írása módosult, ezzel többnyire elismerve már egyébként is elterjedt, helyeselhető írásmódokat. * A Kossuth Nyomda szedőüzemének dolgozói – tanúsítva a nyomdászok ügyszeretetét – társadalmi munkában vállalták a bizottsági előterjesztések, a szabályzati fejezetek és a szótár sokszorosítását és többszöri korrigálását. Ezzel lehetővé tették, hogy a tervezeteket sokan megismerhessék, és róluk véleményt nyilváníthassanak. Így lehetett a 11. kiadás az eddig legszélesebb körű demokratikus közmegegyezésen nyugvó rendszerezés, a Magyar Tudományos Akadémiának a társadalom véleményét tekintetbe vevő állásfoglalása. * A magyar helyesírás szabályainak 11. kiadását az MTA Helyesírási Bizottsága dolgozta ki, a Nyelvtudományi Bizottság egyetértésével terjesztette a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya elé. Az osztály javaslatára a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a közrebocsátásra a jóváhagyást 1984. április 24-i ülésén megadta.

4

SZABÁLYZAT 5 .

rögzítő és irányító szabályrendszer. c) A magyar írás hangjelölő. A magyar helyesírás 2. Helyesírásunkat ezért nevezhetjük értelemtükrözőnek is.ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK Írás és helyesírás 1. szemben az olyan írásokkal. mert betűi legtöbbször a szóelemekben valóban kiejtett hangokra utalnak. a) Írásunk betűíró rendszerű. Az írás közlendőink rögzítése látható jelekkel. d) Írásunk sokat tükröz a magyar nyelv rendszeréből: a szóalakokban általában ragaszkodunk a szóelemek feltüntetéséhez. illetőleg az ezt tükröző. b) Helyesírásunk a latin betűs írások közé tartozik. hangjelölő és értelemtükröző írásrendszer. az írásmóddal érzékeltetjük a tulajdonnevek különféle fajtáit. Ez hozzásegít a közölnivalók pontos kifejezéséhez és gyors felfogásához. hanem hangokat jelölő betűk. latin betűs. mert a sajátos magyar betűsor a latin betűkészletből alakult ki. A helyesírás valamely nyelv írásának közmegállapodáson alapuló és közérdekből szabályozott eljárásmódja. az összetett szavak elválasztásakor tekintettel vagyunk a szóhatárokra. 6 . Helyesírásunk betűíró. stb. a különírás és az egybeírás révén megkülönböztetjük egymástól a szókapcsolatokat és az összetételeket. mert legkisebb egységei nem szót vagy szótagot rögzítő írásjegyek. amelyekben a leírt forma jelentős mértékben eltérhet a kiejtéstől.

rr. stb. tt. i. A magyar betű vagy egyjegyű. c. gg. Őze stb. mint a kisbetűkre: Ökrös. 8. zzs: loccsan. edz-dzük. 227. dd. s. ty. sz. kér stb. f). v. zs. Ázsia. nny. dzs. ó. jj. stb. Dzs. k. ő.. kellett stb. Magánhangzóinkat egyjegyű betűkkel jelöljük. r. vö. díszszemle stb. c. egy betűnk pedig háromjegyű: dzs: lándzsa stb. ff. gy. á. e. í. b) A mássalhangzók hosszúságát betűkettőzéssel jelöljük. ssz. Mind kézírásban. nn. í. v. sz. vagyis csak első jegyüket írjuk kétszer: ccs. más szó lehet a rövid és más a hosszú magánhangzós: akar – akár bal – bál oda – óda áru – árú koros – kóros – kórós stb. pp. a) A mássalhangzókat jelölő betűk közül tizenhét egyjegyű: b.. ty. fejtegetés. mind nyomtatásban ugyanúgy föl kell tenni az ékezeteket.. eddzük. A hosszú nagy Í-re azonban ki kell tenni az ékezetet: Írország. l. szikes.. p. fénynyaláb. 226. ddz. lly. Stilisztikai okból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a magánhangzót jelölő betűket halmozhatjuk is: Één? Góóól! Neeem. C. vagy többjegyű. ö. ggy. más részük ékezetes (vagyis ponttal vagy vonással van ellátva). r. illetőleg egy vagy két ponttal írjuk: a. Új Írás stb. f. R. (Vö. tty. ú. Zs.) A magánhangzók írása 4. é. dzs. n. zs. A magánhangzókat jelölő nagybetűkre mind kézírásban. – Az egyjegyűeket kétszer írjuk le: bb. Nyelvünk hangjainak (pontosabban hangtípusainak. asz-szony-nyal stb. hős. csökönyös stb. mind nyomtatásban vannak kisbetűink: a. egyéb helyzetekben egyszerűsítve kettőzzük őket.] 7 . asszonnyal stb. Mássalhangzóinkat egy. azaz egyetlen írásjegy: e. A mássalhangzók írása 7. d. ss. 5. nyolc. közül. Gy.vagy többjegyű. ő. lódít. z: pálma. u. zs: batyu. ü. mellékjel nélküli betűkkel jelöljük. m. r. ll. zz: add. és vannak nagybetűink: A. g. vv. t. o. Stb. A magánhangzók időtartamának fontos nyelvi szerepe van. 6. Izland stb. űr stb. hh.. azaz fonémáinak) írott vagy nyomtatott jeleit betűknek nevezzük. stb. b. ű: játék. kemény – kémény öt – őt irt – írt tüzért – tűzért Vereb – veréb – véreb stb. Óbuda. a) A rövid magánhangzókat jelölő hét betűt pont nélkül. [De elválasztáskor: locs-csan. aggot. Ürményi. ddzs. cc. dz. ly. iparkodik stb. gy. b) A hosszú magánhangzókat jelölő hét betűre egy vagy két vonást teszünk: á. j. 5. Nyolc betűnk kétjegyű: cs. h. ny. húr. Ő. egy részük ékezet nélküli. s. kk. – Csak a rövid i nagybetűs alakján nincs pont: Ilona. 10. – A többjegyűeket csak az összetett szavak határán kettőzzük teljesen: jegygyűrű. ü: ceruza..A BETŰK 3. azaz írásjegyek kapcsolatából áll: cs. mm.

i.8. Gy. V. Ü. d. dz. pont szól. L. A csupa nagybetűkben írt betűszókban a többjegyű betűk minden jegyét naggyal írjuk: KISZ. 13. CSKP. Ű. (mondat). u. alakjuk a következő: A. Q. gy. í. X. r … v. U. T. C. z. kasza – kassza stb. Ty.: csát] ts = cs: Takáts [e. Ú. 3. ó. c. Nyár van. Ő. 157. sz.. E. M. dzs.) 12. Ö. 87. t. y.: veselényi] stb. Sz. B. A mássalhangzók időtartamának fontos nyelvi szerepe van. Zs. Szolnok. Az ábécé 10. Á.: józsika] th = t: Csáth [e. D.) Ezek a többnyire kétjegyű betűk magánhangzókat és mássalhangzókat egyaránt jelölhetnek: aa = á: Gaal [e.: vér] eő = ö: Eötvös [e. Y. ch = cs: Madách [e. Zs. s. Z. ny. H. N. v. Dzsingisz. b. … P. ma már egyébként nem használatos magyar betűkkel családneveinkben találkozunk. Ugyanígy: Ssz! (indulatszó). x. É. f. ty.: kölcsei] stb. stb. Í. Stilisztikai célból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a mássalhangzót jelölő betűket többszörözhetjük is: Nnem! Terringettét! Psszt! Stb. z. K. p. Z. I.: ötvös] ew = ö: Thewrewk [e. é. R. (Vö. W. Ny. g.: takács] w = v: Wesselényi [e.. ú. ű. cs. A ch-t a betűrendbe sorolás szempontjából (bármely hangértékben áll is) c + h kapcsolatnak tekintjük. 8. A magyar nagybetűk sorrendje ugyanaz. Ó. J.: gál] eé = é: Veér [e. w. o. más szó lehet a rövid és más a hosszú mássalhangzós: hal – hall hason – hasson len – lenn feje – fejje eset – esett orom – orrom megy – meggy stb. ü. h. A magyar írásgyakorlatban is gyakran előforduló q-t. ő. TILOS A DOHÁNYZÁS. F. n. Az ábécé a betűk meghatározott felsorolási rendje. GYSEV stb. (Vö. ha bármely szót (vagy akár hosszabb szöveget) végig nagybetűvel írunk: CSOMAGMEGŐRZŐ. O. P. k.: madács] cz = c: Czuczor [e. a)] – Hasonlóképpen járunk el akkor is. x-et és y-t így soroljuk be ábécénkbe: … p. ö. á. Dz. A többjegyű betűknek csak az első jegyét írjuk nagybetűvel: Csoma.: cucor] s = zs: Jósika [e. R … V.. 283. ly. A magyar magánhangzókat és mássalhangzókat jelölő 40 kisbetű hagyományos állománya és sora (a magyar ábécé): a. stb. e. 5. Cs. q. l. 9. w-t. Ly. Az ilyen régi betűket tartalmazó nevek betűrendi besorolásának módjáról a 15. j. Az idegen tulajdonnevekben és egyéb szavakban más ábécék betűi és betűkapcsolatai is előfordulnak mind magánhangzók.: török] oó = ó: Soós [e. [Vö. mind mássalhangzók jelölésére: 8 . Zsolt stb. zs. G. 15. Régi. zs. r.) 11.: sós] y = i: Kölcsey [e. S. (Vö. m. Dzs.

lexikonokban. 9 . Mindig az egyjegyű betű van előbb: cudar cukor cuppant csalit csata Csepel stb.és a nagybetűk között.: nim] német: Schäfer [e. Škoda [e.: grinics]. való eligazodást segítik.: dvorzsák].: piránya] román: Tîrgovişte [e. Az egységes módon való elrendezés teszi lehetővé. A betűrendbe sorolás 14.: séfer].: skoda] francia: Eugène [e. Werther [e. piaţa [e. b) Ha a szavak azonos betűvel vagy betűkkel kezdődnek. A betűrendbe sorolás szempontjából nem teszünk különbséget a kis. A fontosabb általános szabályok. háromjegyű) betűtől. melyek a szótárakban. de külön mássalhangzót jelölő kétjegyű (ill. Nîmes [e. névsorokban stb. illetőleg keressük meg: acél cukor csók gép hideg kettő Nagy nyúl olasz öröm remény sokáig szabad Tamás vásárol stb.: özsen]. a következők: a) A különböző betűvel kezdődő szavakat – a d) pontban jelzett kivételekkel – az első betűk ábécébeli helye szerint állítjuk rendbe. quattrocento [e. pont tartalmazza. tükör Tünde tünemény tüntet tüzér stb. A betűrendbe sorolás az az eljárás.: bolonya]. hogy a szavak rengetegében tájékozódni lehessen. amellyel a szavakat – általában a magyar ábécé alapján – sorrendbe szedjük. Az egyjegyű betűt teljesen elkülönítjük az azonos írásjeggyel kezdődő.: dzsúl] cseh: Dvořák [e.: piaca] szerbhorvát: Đurić [e.: gimarajs].: kvatrocsentó] portugál: Guimarães [e. piranha [e. pirinkó pirinyó pirít pirkad Piroska stb. a sorrendet az első nem azonos betű ábécébeli helye határozza meg: lom lomb lombik Lontay lovagol stb.: tirgoviste].angol: Greenwich [e. dac domb duzzog dzsem Dzsungária Dzsungel stb. joule [e.: verter] olasz: Bologna [e.: zsivogostye] Az idegen betűket és betűkapcsolatokat tartalmazó tulajdonnevek és egyéb szavak betűrendi besorolásának elveit a 15. Zoltán zongora zúdul zsalu zseni Zsigmond stb.: gyúrity]. Živogošće [e.

– Az egyjegyű betűk sorrendjében a kettőzött betűk első és második írásjegye külön-külön betűnek számít. de külön mássalhangzót jelölő kétjegyű (ill.) kas Kasmír Kassák kastély kasza kaszinó kassza kaszt stb. kerek kerék keres kérés koros kóros kórós stb. mint az egyszerű szavakat.) – A többjegyű betűk kettőzött változatait sohasem az egyszerűsített alakok szerint soroljuk be a betűrendbe. e – é. ü – ű) a kialakult szokás szerint mind a szavak elején. nagy naggyá nagygyakorlat naggyal nagyít nagyobb nagyol nagyoll stb. A magánhangzó hosszú változatát tartalmazó szó tehát meg is előzheti a rövid változatút: ír Irán író Irak írandó iroda iram iránt irónia stb. szel szél szelel szeles szelés széles szelet stb. ö – ő. i – í. stb. háromjegyű) betűtől. ha két szó betűsora csak az azonos magánhangzók hosszúsága tekintetében különbözik: égbolt Égei-tenger Eger egér éger égés egész stb. ddzs = dzs + dzs. tehát az egyjegyű mindig megelőzi az utóbbiakat. A rövid magánhangzós szó kerül viszont előbbre olyankor. ggy = gy + gy. rr = r + r. s így soroljuk a szót a megfelelő helyre. mennek mennének menü menza meny Menyhért mennybolt mennyi stb.e) A szavakat a szó belsejében és a szó végén levő betűk tekintetében a következőképpen szedjük betűrendbe. – Az egyjegyű betűt (miként a szó elején is) teljesen elkülönítjük az azonos elemmel kezdődő. o – ó. u – ú. Kis részben kissé Kiss Ernő kis sorozat kissorozat-gyártás márvány márványkő márvány sírkő Márvány-tenger márványtömb tiszafa Tiszahát Tisza Kálmán Tisza menti Tiszántúl 10 . – Ugyanez a szabály érvényes a közszavak közé besorolt tulajdonnevekre is. mind pedig a szavak belsejében azonos értékűnek számítanak a betűrendbe sorolás szempontjából. (Vagyis: bb = b + b. d) A magánhangzók rövid és hosszú változatát jelölő betűk (a – á. e) A különírt elemekből álló szókapcsolatokat és az egybeírt vagy kötőjellel kapcsolt összetételeket minden tekintetben olyan szabályok szerint soroljuk betűrendbe. (Vagyis: ccs = cs + cs. A szóhatárokat tehát nem vesszük figyelembe. hanem a megkettőzött betűt mindig két külön betűre bontjuk. stb.

p. 15. mind az idegen többjegyű betűknek minden egyes eleme külön. j. w. A betűrendbe soroláskor a szokásostól némiképp eltérően kezeljük a régies írású magyar családnevekben. stb. v. önálló egységnek számít. az ábécébe soroláskor nem tekintendők önálló betűknek. z. m. 16. h. Az ilyenfajta munkák szavainak betűrendbe sorolása bonyolult feladat. q. amelyekben magyar és idegen nyelvű szóanyag erősen keveredik egymással. illetőleg idegen betűket. u. rendszerint az úgynevezett általános latin betűs ábécét követik: a. Ezek hatálya azonban nem terjeszthető ki írásbeliségünk általános gyakorlatára.). Márvány Zsolt másféle másol stb.): – Az idegen ábécékben használt kapcsolatokat szintén külön betűk egymásutánjának tekintjük. f) Különleges célt szolgáló névsorokban. ch = c + h. A követendő eljárást a könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén szabvány (MSZ 3401) írja elő. atlaszok és térképek névmutatói stb. e. illetőleg belső szakmai útmutatók szabályozzák. d. – A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén követendő eljárást szabvány írja elő (MSZ 3401). x. Az olyan sajátos célú munkák (lexikonok. – Az idegen betűk közül azok. (ch = c + h. b. valamint az idegen szavakban és tulajdonnevekben előforduló régi magyar. k. n. Ilyenkor az idegen mellékjeles szó kerül hátrább: cérna Černý Champagne Cholnoky címez cukor Czuczor csapat stb. Tisza-part tiszavirág tiszt stb. o. g. y.kis számban kistányér kis virág stb. stb. és a besorolás nincs tekintettel sem a magyar ékezetekre. tárgymutatókban. sem az idegen betűk mellékjeleire. l. t. s. ha az idegen mellékjeles betűt tartalmazó szó betűinek sorában nincs más különbség. a több szóból álló egységeket vagy az egész kapcsolat. enciklopédiák. cz = c + z. ahogyan a könnyebben kezelhetőség érdeke vagy egyéb szempont kívánja. amelyek valamelyik magyar betűtől csak mellékjelükben különböznek. r. Ebben a rendszerben mind a magyar. A régies írású magyar családnevekben levő kétjegyű betűket elemeikre bontva soroljuk be (ew = e + w. oe = o + e. f. vagy csak az első elem alapján szokás besorolni. Az idegen mellékjelet csak akkor vesszük figyelembe. c. Gaal moshat galamb mosna Gärtner Mošna gáz mosópor geodézia Møsstrand Georges mostan góc munka Goethe stb.). sch = s + c + h. kartotékokban stb. Muñoz stb. 11 . i.

u. régies) „késér”. fésű. köznyelvi alakok. batyu. stb. 34. újság. nyí. fizet. tű. A szóelemek leírásának alapja a történeti hagyományban kialakult. satu. íznek. Vannak azonban olyan főneveink is. gyepű. -t. ízes. „köppeny”. revü. falu. tűk. -től. illetőleg í. a „kőrut”. Szavaink legnagyobb részének köznyelvi kiejtése határozottan megállapítható. régies vagy más nem köznyelvi alakok használatára is szükség lehet. szín. -tól. (Vö. apu. gyanú. füst. Icu. Legnagyobb részük ezt az írásformáját tartja meg akkor is. ű: íz. véd. kifli. az „erőssen”. -bb. gyönyörű. „ákác”. régies) kiejtésűek. nini. szívből. formák nyelvjárási (ill. szú. zsalu. hindu. ü és az í. Hosszú ú. -talan. ü-t. A melléknevek végén mindig hosszú ú. gyí. 23. daru. hosszú. hús. színez. ugat. 18. 27. tanú. bábu. az általános köznyelvi kiejtést tükröző írott formája van. 24. bürü. szemben a nyelvjárási (ill. stb. ejtésmódot) helyesírásunk nem veszi figyelembe. fut. -kor. kátyú. Néhány szócsoport azonban – a nyelvhasználatbeli váltakozás vagy ingadozás miatt – bizonytalanságokra ad okot. „szóma”. háború. hűs. hanem az írásgyakorlat alapján is kikristályosodott köznyelvi formákat rögzíti. „házbul” stb. ű 20.) 22. ürü. gyűjtjük. -telen. tíz. nagyszerű. hogy mely esetekben írunk i. színes. szomorú.). „ellemez” stb. „nígy” stb. négy stb. „kő”. homorú. ű van a legtöbb főnév végén: ágyú. Bizonyos típusokban azonban a szóelemek kiejtésbeli módosulását az írás is feltünteti. fiú. hamu. kikirikí stb. Egyes szavaknak minden alakjában hosszú a szókezdő. szalma. hogy a szóelemek (szótövek. kicsi. Szavaink legnagyobb részének csak egyetlen. illetőleg a szóbelseji í. gyűszű. formákkal. gyűrű. hűsek. könnyű. gyűjtemény. A kiejtés szerinti írás elve azt jelenti. ú. ü rövid: adu. savanyú. -va. hűsít. húsok. betű. ragok) írásformáját köznyelvi kiejtésük szerint rögzítjük: láz. köznyelvi alakokkal szemben a „látnyi”. ű-t. „ződ”. u. faggyú. szív. Így van ez a toldalékok esetében is: a látni. képzők. Bár sok szóban ingadozik a kiejtés. „szöllő” stb. súly. (Vö. házból stb. húsból. mű. súlya. borjú. szíves. zrí. akác. a helyesírás által is őrzött mai köznyelvi kiejtés. -j. alku. bácsi. A szótövek írása 19. például a kísér. Az i. ha több szóelemből álló szóalakokba kerül. stb. szörnyű. hogy általánossá válásukat segítse. A beszélt nyelvben mutatkozó ingadozásokat (pl. -ve. csicsí. tűvel. ú. rí. néni. stb. -n.A KIEJTÉS SZERINTI ÍRÁSMÓD 17. lapu. kapu. új. súlyos. esetleg nyilvánvaló helytelenségeket (pl. A szavak végén legtöbbször rövid i van: kocsi. fény. menü. szaru. Mari. zöld. stb. seprű. stb. -s. gömbölyű. Peti. helyesírásunkban már általában kialakult. stb. ír. gyűjt. – Van azonban néhány hosszú í-re végződő szavunk is: sí. áru. 21. varjú. amelyeknek a végén az u. húsz. u. – Rövid u-val írjuk a becézett alakokat is: anyu.) 12 . saru. eskü. ürge. jelek. stb. ú. ü az egész magyar nyelvterületen rövid: igaz. koszorú. kell. Művészi vagy tudományos célból azonban nyelvjárási. ezért az írásban kerülendők. újra. Szavaink többségében az i. gyalu. ű van: domború. újabb.

a leány. Vannak olyan szavaink. Ilyenkor az írásban is mindkét alakváltozat használata jogos és helyes. dűlt. dől – dűl. választékos hangulatú. más toldalékok előtt megváltoztatják alapformájukat. tízen. ú. huszad. zsíros.) a) Számos szó a toldalékos alakok többségében is megőrzi a tőbeli magánhangzó hosszúságát. csendháborítás stb. b) Mássalhangzók tekintetében váltakoznak többek között a következő szavak: lenn – lent. A csepp és a csöpp. ú – u. tied – tiéd. általános használatú. a) Magánhangzók tekintetében váltakoznak többek között a következő szavak: fel – föl. ű – ü váltakozást mutató főnevek. korlátozás nélkül egymás helyébe léphet. A hova és a hová. írat (ige). de: düledezik. huszon-. mint a nyár vagy a kéz magánhangzója. de: huszadik. ű. – tíz. dülleszt. b) Vannak viszont szabályos í – i. amelyek a köznyelvben kétféle alakban használatosak. föveny – fövény. Az igék és a névszók bizonyos csoportjai egyes toldalékok előtt megtartják. csorog – csurog. bújjon. de: irat (főnév). tizen-. dűlő. de néhány összetett szavunk csak egy változatban szokásos: cseppkő. Az alakváltozatok legtöbbször nem azonos értékűek. írás. zsírt. stb. fenn – fent. csoda – csuda. de: tized. Hosszú í. ú hangot tartalmazó szavaink két csoportra oszlanak. húszat. rá – reá. 27. seprű – söprű. – húsz. de: bujkál. A lány. stb. Írásukat megkönnyíti a nyár – nyarat. A tőváltozatok 26. (Vö. Például: kéz kézben kézre kézi kezet kezek kezes kezünk víz vízben vízre vízi vizet vizek vizes vizünk út tűz útban tűzben útra tűzre úti tűzi utat tüzet utak tüzek utas tüzes utunk tüzünk de: 13 . foltoz – foldoz. önálló szóként egymással váltogatható. tízes. 21. dülöngél. – dűl. csepeg – csöpög. stb. ú. a lenn és a lent stb. kinn – kint. de: zsiradék. gyerek – gyermek. levő – lévő. hova – hová. bújócska. lány – leány. – ír. stb. bújtat. – bújik. lábas – lábos. cseppfertőzés. bujdosó. kéz – kezet típusú szavakkal való összehasonlításuk: általában ugyanazon toldalékok előtt vált rövidre az í. mért – miért. reá stb. fedél – födél. mienk – miénk. iroda. irodalom. dűlve. stb. stb. rá stb. írok. s csak néhány származékban váltja rövidre: zsír.Az alakváltozatok 25. a csend és a csönd stb. húszas.

81. látsszék és lássék. köszörű szó végén levő hosszú ú-val. -ű. hegedű. heroizmus. pörgettyű stb. Tompával. [Vö. ill. lapos tetejű. (Vö. mozdítva. köpű. víztől stb. bár az a.). ma is élő kettős alakok. töpörtyű. – Hasonlóképpen: Tompa. sarkantyú. a honnan? kérdésre felelő névutók ragszerű -ól. fésű. A metsz. hipnózis – hipnotikus. egyöntetű formájuk. házról. 206. -ről és a -tól. 35. (vö. de: lencsét.. A ború. tanító. A közkeletű idegen szavak jelentős részében egyes idegen eredetű képzők előtt a tőbelseji hosszú magánhangzó rövidre változik: szláv – szlavista. erdőből. a -ról. illetőleg é-re változik: apa. akadémista. irónia – ironikus.). fehér falú. ü van: borul. A helyesírás ezeket rögzíti. az ELTE-re. a -ból. -től határozóragnak: szobából. s csak néhány indokolt esetben ad helyt a toldalékolásbeli kettősségeknek is. stb. építmény. stb. – lencse. fordulva. bőkezű. akadémizmus. szlavisztika.) 29. – De: akadémia. buzdítás. dugattyú. -dül igeképzőnek: gyógyul. de: Tompát. stb. A szavakhoz járuló toldalékoknak – a köznyelvi kiejtésben élő ingadozások ellenére – általában megvan az irodalmi nyelvben kikristályosodott. szociális – szocialista. fordul. ráckevei. de: Ráckevén. 286. -ől végződésének: alól. például: lét – levet. a -dít és a -sít igeképzőnek: épít. stb. a legtöbb toldalék előtt á-ra. ironizál. tetűk – tetvek. derül. szók – szavak. -ttyű képzőféle végződésének: fogantyú. fésül. a főnevek -tyú. a látszik és a tetszik ige felszólító módú alakjait – a kétféle kiejtés miatt – vagy tssz. erdője – erdeje stb. Ráckeve. csengettyű.28. 31. apátlan. elől. az MTA-t. ELTE. Ugyanígy egyes v tövű névszóknak mind magánhangzós. hipnotizál. billentyű. szuverén – szuverenitás. bosszul. mind pedig v hangzós tövéből létrejöhet (főképp összetételekben) azonos toldalékolású forma. nagy kiterjedésű. kerül. ű-vel szemben az -l képzős formában rövid u. az -ú. mérsékelt árú. csepül. -ül és a -dul. az MTA-nak. kolléga – kollegiális – kollegialitás stb. Ráckevéig. szocializmus. A szóvégi a és e csak néhány toldalék előtt marad rövid. 24. derű. tetsszem és tessem stb. a)] 30.. zászlója – zászlaja. tetőről. stb. szivattyú. – A szabály nem vonatkozik azonban a betűszókra: MTA. jószívű. (vö. A magánhangzók a toldalékokban 34. köszörül. Ez a szabályszerűség a továbbképzésben is érvényesül. -tyű és -ttyú. (Vö. fától. hérosz – heroikus. e váltóhangú változatok jobbára választékosabbak és ritkábbak. -ből. lencseféle. lencsével. apai. ill. kerület. stb. stb. felől. varjúk – varjak. pezsdülő stb. tanít. 23. (halas)tót – (halas)tavat. tiszta vizű. hosszú szempillájú. lencsék. csepű. -jű melléknévképzőnek: négylábú. -jú. Mindig hosszú a magánhangzója az alábbi szóelemeknek: az -ít. buzdít. 14 . vagy ss betűkapcsolattal írjuk: metssze és messe. hegedül. A borjúk – borjak. pezsdül. bosszú. – akadémikus. erős rugójú. 32. egyenáramú. Mindig rövid a magánhangzója az alábbi szóelemeknek: az -ul. stb. borjút – borjat. köpül. faluk – falvak. mellől stb.. éles elméjű. hipnotizmus. gyógyulás. de apát. állandósítani stb.) A toldalékok írása 33. mozdít. állandósít.

A mássalhangzók a toldalékokban 37. 39. kertjei. edd. Magánhangzós és mássalhangzós kezdetet váltakoztató toldalékok 40. a t végű névszókhoz pedig -talan. alatt. -kózik. -tyű és a -ttyú. végül.. stb. helyesbít. szürkületkor. tolattyú. hallottuk. 38. felül és fölül. Győrött. -kőzik: zárkózik. voltaképpen.. dobott. közt. családostul. -ll képző: fehérlik. sötétlik. a -d. kitűzött (cél). kitalált (történet). mindig röviden ejtjük. kezdődik. nélkül stb. szebb. zöldell. Kaposvárott. stb.. a hosszabb formában azonban mindig csak egy -d a személyrag: írjad. -ttyű képzőféle végződés: fogantyú. varrtuk. belül. írni. között.. -özik: fáradozik. szerint. törülközik. keresztül. sast. az -ig határozóragnak: városig. -bb középfokjel: idősb. barnállik.). nézd. -tt helyhatározórag: Vásárhelyt. mérkőzik. osztatlan. -ozik. -tt időjel: folyt.. a -b. (vö. -ül és a -stul. 45. csengetett. elvégzett (munka). másképp. A -képp. hatott. vetetlen.. stb. -ödik: alkonyodik. -stül határozóragnak: magyarul... kékellett. a névutók és a határozószók -ul. sződd. -kődik: rázkódik. -kodik. szőjed stb.az -ul. négyig.. -telen változatában járul: csorbítatlan. ill. úttalan. csőstül stb. holnapig. A fosztóképző a t végű igékhez -atlan. 45. a -t. -ózik. házai. 36. a t-t. 66. kicsinyli v. kevesebb. távolabb. megrótták. (kivéve: túl).. egyes szám 2. -ször határozóragnak: háromszor. -kódik. veszkődik. a -szor. fésülködik. könyvet. mosott (ruha). hitetlen stb. például. helyesebb. stb. -dd személyrag a felszólító módbeli tárgyas ragozású. nyolcat. hátul. -képpen határozóragot két p-vel írjuk: ekképp. a ’valamilyennek látszik’. Pécsett. nézi. kéklett v. a -t. hússzor. -őzik: hallgatózik. hazáig. Hasonlóképpen viselkedik a -tyú.. mögül. piroslik. kevesellem. -közik: kínálkozik. mindig stb. felforrt (víz). stb. kicsinyelli. -ódik. csengettyű. kevésbé. fölött. mássalhangzó után nem. hatkor. sárgát. az időhatározó -kor ragjának: éjfélkor. -etlen. De: helyesel. ’valamilyennek tart’ jelentésű -l. a -t. öltözik. ezért egy t-vel írjuk: hajót. kecskeméti. valakit stb. többször stb. -ül végződésének: alul. A tárgy ragját. kivéve: át és hosszat. gömbölyödik.). kösöntyű. nagyollom. kérdi. stb. jobb. -ködik: árulkodik. közül. idd. stb. stb. ötször. tulajdonképpen. feleségül. személyű rövidebb formában: írd. keveslem v. ö – ő közti eltérés mutatja: -odik. nyolc órakor stb. Vácott. kergetőzik. a toldalékos szóalakok végén levő i-nek: esti. Kaposvárt v. (vö. 15 . kente. stb. -kozik. Több toldalékunk mássalhangzóját magánhangzó után megkettőzzük. idősebb. fűtetlen. ruhástul. parttalan. Az ilyen váltakozást mutató toldalékok a következők: a -t. -tt igenévképző: bérelt (lakás). cipőstül. -tt a névutók végén: iránt. Néhány igeképzőnk különbségét az o – ó. stb. dalolni.. -ődik: oldódik. öklömnyi stb. élettelen. de: észrevétlen. mögött stb.

. állsz – állasz. vegye. de: (búzát) arattat. vagy -tat. rosszallnám – rosszallanám.) 44. (ablakot) nyittat. lesz. lopóddzék stb. írd – írjad. (kenyeret) süttet. stb. például: dobbal. stb. amelyek a köznyelvben egyaránt használhatók. A felszólító mód -j jele a szótövek nagyobb részéhez -j (a rendhagyó ragozású jön ige rövid magánhangzós tőváltozatához pedig -jj) alakban kapcsolódik: lépjen. mint a -j módjel. stb. kérj – kérjél. igyekezik – igyekszik. taníttatja (a lányát).) – Az eszik. -tetik szenvedő igeképző írásának is: oltatik. -etlen képző van a befejezetlen. szőjön. -vé rag v eleme a szótő végső mássalhangzójával azonossá válik. -et. 55–58. Mind az igék. legyen. rugdalódzik – rugdalózik. Ha a szóvégi t-t mássalhangzó előzi meg (pl. -vel és a -vá. (Vö. bont). fedetlen. tegyek. sejteti (vele).. fosztóképzős származékokban is. Tehát (új üveget) bontat. érett stb. foglaltatik. gyűjtetik. -et. (könyvet) köttet. 77–79. – És természetesen: megadatik. öntözzön. (Vö.: – Más esetekben a tővégi mássalhangzóval azonos hangként jelentkezik: ásson. kinyittatik. ha a t-t magánhangzó előzi meg (pl.) Toldalékolásbeli kettősségek 45. dobd – dobjad. küldte – küldötte. A -val. nézz – nézzél. vesszen. sértetlen stb. kéretik. (A h végű szavak egy részét – mivel bennük a h-t nem ejtjük ki – magánhangzós tövűnek kell tekintenünk. (Vö.) 43. szénnel. kihirdettetik.) (Vö. higgyünk stb. képzetlen. 83–84. emberré. viseltetik. 80–81. fújjon. pléhvé. hidd – higgyed. öregedik – öregszik. dolgozz – dolgozzál. -vé határozórag magánhangzóra végződő tőhöz alapalakjában kapcsolódik. kővé. visszük. Ilyen toldalékolásbeli kettősségek például a következők: hallgatódzik – hallgatózik. 39. toldták – toldották (vö. nézzük. tesz. kérd – kérjed. hullt – hullott. -tatik. azaz a tővégi mássalhangzóval azonos kezdő hanggal jelentkezik: mossuk. dohhal. arat). Ugyanez a szabálya a ma már ritka -atik. 43. keveslem – kevesellem. például: babával.). peddzük stb. A tárgyas ragozás kijelentő módú személyragjainak -j eleme az s.Az -atlan. (vasat) gyűjtet. jöjjön. fegyelmezetlen. dobj – dobjál. kezdték – kezdették.). 41. vágd – vágjad. 75. dz végződésű tövekhez járulva ugyanúgy viselkedik. jósággal. -tet formában járul. A műveltető képző a t végű igékhez vagy -at. – A t végű igékhez sajátos szabályok szerint járul. mosd – mossad. akkor -tat. alakokkal állnak ellentétben) ezekben sem kettőzzük a képző t-jét. stb. kicsinyli – kicsinyelli (vö. mondta – mondotta. (szobát) festet. írj – írjál. 66. vájd – vájjad (vö. sz. stb. nézd – nézzed. visz igék magánhangzós tövéhez -gy alakban járul: egyem. A hisz ige felszólító alakjaiban ez a -gy megnyúlt: higgyem. 16 . ezért ezek kiejtésük szerint is mássalhangzós tövűek. iszik. vigyed. -etik. igyál. szégyellni – szégyelleni. 68. z. vágj – vágjál. higgyen. vesz. -tet a képző. ezért (bár jelentésük alapján a befejezett.) Mássalhangzós végű tőhöz járulva a -val. higgy – higgyél. (Ez utóbbi szavak alapformájában kiejtjük a h-t. moss – mossál. akkor -at. éretlen. stb. Allahhal. (erdőt) irtat. csehvel. -vel és a -vá. Sajátos viselkedésű toldalékok 42.). Írásban is helyes tehát mindkét forma.. lőjön.. 39. 82. ezekben az alakokban a tő és a toldalék határán hosszú mássalhangzót írunk. mind a névszók toldalékos formái között vannak olyan kettős alakok. lopódzik – lopózik.

Az alakváltozatok nem mindig azonos értékűek. látniuk – látniok. oly – olyan. hanem a szót a kiejtése szerint írjuk. fel vagy föl. feljebb vagy följebb. tűrniük – tűrniök. kissé ünnepélyesebb. ki és le határozószók középfokát részben vagy egészen a kiejtést követve írjuk: beljebb. A be. nincs – nincsen. fenséges. kinn. várniuk – várniok. A látniok. Több szavunk összetett. kint. Így járunk el például a kesztyű vagy a lélegzik esetében. az állasz. érette stb. szakít. 17 . A szóelemek elhomályosulása 46. higgyed stb. illetőleg képzett volta annyira elhomályosult. a második a lélek szóból származik. fenn vagy fönn. kevesellem. Az állsz. között nemigen van különbség. fent vagy fönt. kinnlevőség stb. azzal – avval. ezzel – evvel. keveslem. add. kijjebb. itt – itten. hidd stb. adjad. 47. érte stb. hogy az alkotóelemek eredeti hangalakját nem vesszük figyelembe. Nem tartjuk már számon az aggat.) 48.értem – érettem. 49. mossál. bent. lent. küldötte. érted – éretted. rég – régen. hétköznapi használatú. szakad igék tövével. – Ha az összetételnek a t végű alak az előtagja. bennszülött. természetesen csak egy n-et írunk: bentlakó stb. lenn szavakkal függenek össze. épp – éppen. az evvel és ezzel stb. szaggat összefüggését sem az akaszt. fenntart vagy fönntart. stb. A hallgatódzik és hallgatózik. küldte. Bár a benn. – Ugyanezek a szavak azonban az összetételekben általában a két n-es formájukban szerepelnek: bennlakás. elavuló formák. (Vö. fakaszt. most – mostan. hogy – hogyan. egy n-nel írjuk ezeket a szavakat: benső. moss. akad. faggat. fakad. régiesebb. bár az első a kéz. mint az írjál. lejjebb. szeretniök stb. Viszont az írj. nyomatékosabb felszólítás. szeretniük – szeretniök.

amely a szóelemek mai állandó alakját tükrözteti. s–zs. ahogyan külön-külön ejtve hangzanak: barátság (= barát+ság).: kösség). hogy a toldalékos szavakban mind a szótő. hanem – a hangtani környezetnek és a szóelemek történeti alakulásának megfelelően – módosult változatukban tüntetjük fel: házzal (= ház+zal).A SZÓELEMZŐ ÍRÁSMÓD 49. nyolcban (= nyolc+ban. A szóelemző írás fő szabálya nem érvényesül minden toldalékos szó leírásakor. a jeles és a képzős szavak. cs–dzs. t–d. Az írásban a zöngésség szerinti hasonulást általában nem jelöljük: 18 . de maga nem zöngésülhet. amely a szóelemek módosult alakváltozatait tünteti föl. állatbarát (állat+barát) stb.: szálnak). lóval stb. mint a szóelemeket külön-külön: kertje (= kert+je. c– dz. e. hiszen pl. A szóalakok szóelemző írásának tárgyalásakor meg kell tehát különböztetnünk egyrészt azt az írásmódot. mind a toldalék. e. e. A v – bár van zöngétlen párja – a köznyelvben zöngétlenül. Az egynél több szóelemből álló szóalakokat általában a szóelemző írás elve alapján írjuk le. hanem a szóelemeket eredeti alakjukban íratja le. a házban. ha a szó egészét másképp mondjuk ki. fusson (= fus+s+on) stb. az összetett szavakban pedig minden tag világosan felismerhető legyen. a másikat a hangszalagok rezgésével. amelyeknek tagjait ugyanazon a helyen és módon képezzük. e. Helyesírásunk azonban nincs tekintettel az alkalmi hangváltozásokra. k–g. Helyesírásunk a szóelemző írásmód elvének érvényesítésével biztosítja azt. de nem zöngésít. szállnak (= száll+nak. szóalak a kiejtés alapján is így íródnék. A szóelemek mai alakját tükröztető írásmód 50.. a ház tőhöz a -val rag módosult -zal formában járul. barátaival (= barát+ai+val) stb. néztük (= néz+t+ük. s ehhez a -j módjelet s változatban tesszük hozzá. tehát zöngétlenül. Ha a felsorolt hangok közül egy zöngétlen és egy zöngés mássalhangzó kerül egymás mellé. a kiejtésben az első hang zöngésség szempontjából legtöbbnyire hasonul az utána következőhöz. valamint az egymást követő szavak szóelemeinek érintkező hangjai kölcsönösen hatnak egymásra. így zöngétlenít ugyan.: nyoldzban). Vannak olyan mássalhangzópárok. sz–z.: kertye). tehát zöngésen. Ezért a toldalékos és az összetett szavak legnagyobb részében a szóelemeket olyan alakjukban sorakoztatjuk egymás mellé. barátfüle (= barát+fül+e). A ragos. kertnek. Természetesen ezt gyakran észre sem lehet venni. A szóelemző írásmód elvének érvényesítése akkor válik különösen fontossá. s a szavak kimondásakor e hangok sokszor megváltoznak. A toldalékos szavak egy részében ugyanis a szóelemeket nem eredeti alakjukban. A mássalhangzók minőségi változásainak jelöletlensége A mássalhangzó-hasonulás 51. A h-nak nincs zöngés párja. e.: nésztük). stb. másrészt pedig azt. az összetételek. fusson esetében pl. Ilyen párok: p–b. csakhogy az egyiket a hangszalagok rezgése nélkül. f–v. illetőleg a fut igének fus. ty–gy.a felszólító módban használatos töve. A házzal. község (= köz+ség.

d+c és gy+c = cc. Ha az anya. gy. hanem az eredeti szóelemeket jelöljük: alkotó tagok: át+csap jegy+csalás ejtés: áccsap jeccsalás (v. d+cs és gy+cs = ccs. – s+sz és zs+sz = ssz. -jaik járul. 83–85. ty és ny előtt ny-nek (vagy az ny-hez közel álló hangnak) ejtjük. atya és bátya névszók csonka tövéhez. b és m előtt m-nek (vagy az m-hez közel álló hangnak). 52. – t+gy és d+gy = ggy: – t+c. hanem megtartja a szavak eredeti ny. vagyis -ja. -juk. – sz+zs és z+zs = zzs. Két mássalhangzó találkozásának gyakran az a következménye. 19 . – s+z és zs+z = zz.. a kiejtésben a j teljes hasonulása következik be. -jai. valamint a nagy névszóhoz j-vel kezdődő birtokos személyrag (-jel). – sz+s és z+s = ss. ty és gy hangjának. nátcukor) köz+ség kösség egész+ség egésség száraz + zsömle szárazs zsömle (v. Ezt a hasonulással bekövetkezett változást egyik esetben sem jelöljük az írásban: alkotó tagok: szén+por azon+ban tan+menet van + még ön+gyújtó negyven + tyúk szín+nyomat ejtés: szémpor azomban tammenet vam még önygyújtó negyveny tyúk színynyomat írás: szénpor azonban tanmenet van még öngyújtó negyven tyúk színnyomat stb.alkotó tagok: ablak+ban tűz+höz ad+hat lök+dös nép+dal víz+szint eszik + belőle hideg + tél ejtés: ablagban tűszhöz athat lögdös nébdal víszszint eszig belőle hidek tél írás: ablakban tűzhöz adhat lökdös népdal vízszint eszik belőle hideg tél stb. 80–81. száraz zsömle) kis+szerű kisszerű (v. kis-szerű) (De vö. A beszédben az n hangot p. illetőleg a toldalék eredeti j hangjának jelét: írás: átcsap jegycsalás átcipel nádcukor község egészség száraz zsömle kisszerű stb. hogy a két hang a kiejtésben teljesen azonossá válik: t+cs.) 54. 53. jetycsalás) át+cipel áccipel nád+cukor náccukor (v. Az írás ezt a szóbelseji teljes hasonulást nem jelöli. A teljes hasonulás révén előálló kiejtésbeli módosulásokat általában nem tüntetjük föl az írásban.

illetőleg ll hangjának. -jük. -jük. vagyis -ja. A mássalhangzó-összeolvadás 57. Ha az l és az ll végű igékhez j-vel kezdődő tárgyas személyrag (-ja. -játok.alkotó tagok: any+ja any+juk aty+ja aty+juk báty+jai báty+juk nagy+ja nagy+jaik ejtés: annya annyuk attya attyuk báttyai báttyuk naggya naggyaik írás: anyja anyjuk atyja atyjuk bátyjai bátyjuk nagyja nagyjaik stb. je. ják) vagy pedig a felszólító mód -j jele járul. a kiejtésben a mássalhangzók összeolvadnak. 56. a kiejtésben a j teljes hasonulása következik be. mind pedig a toldalék j-jét változatlanul hagyja: alkotó tagok: kert+je kürt+jei part+jai bot+ja híd+jai kard+juk ejtés: kertye kürtyei partyai bottya híggyai kargyuk írás: kertje kürtjei partjai botja hídjai kardjuk 20 . Helyesírásunk ezt a szóbelseji összeolvadást nem jelöli. -juk. -jeik járul. -játok. -jaik. illetőleg a toldalékok eredeti j hangjának jelét: alkotó tagok: hagy+játok hagy+juk hány+ja huny+játok fagy+j+on ejtés: haggyátok haggyuk hánnya hunnyátok faggyon írás: hagyjátok hagyjuk hányja hunyjátok fagyjon stb. Ezt a szóbelseji teljes hasonulást az írás nem jelöli. -jai. hanem megtartja az igék eredeti gy és ny hangjának. a kiejtésben általában teljes hasonulás következik be. -juk. -jei. a d és az n végű névszókhoz j-vel kezdődő birtokos személyrag (-jel). hanem mind a névszó végső mássalhangzóját. Ha a gy és az ny végű igékhez j-vel kezdődő tárgyas igerag (-ja. 55. valamint a toldalék j-jének jelét változtatás nélkül írjuk egymás mellé: alkotó tagok: ítél+jük kapál+ják tanul+ja áll+j beszél+j+etek ejtés: ítéjjük kapájják tanujja ájj beszéjjetek írás: ítéljük kapálják tanulja állj beszéljetek stb. s így az igék eredeti l. -juk. Az írás ezt a szóbelseji teljes hasonulást nem jelöli. Ha a t. -ják) vagy a felszólító mód -j jele járul.

natyság) írás: metsz adsz egyszer barátság költség bolondság vadság nagyság stb. gysz. Helyesírásunk ezt a mássalhangzó-rövidülést nem veszi figyelembe. akkor a hosszú mássalhangzó az ejtésben gyakran megrövidül. d+sz. 59. ják). -jük. 58. illetőleg – a t végű igék kivételével – a felszólító mód -j jele járul. hanem – hogy a szókép állandóságát megtartsa – feltünteti a hosszú mássalhangzókat: 21 . etyszer) baráccság kölcség boloncság vaccság naccság (v. a kiejtésben a mássalhangzók összeolvadnak. az összetételi tagok határán vagy az egymást követő szavak érintkezési helyén egy hosszú és egy másfajta rövid mássalhangzó vagy egy rövid és egy másfajta hosszú mássalhangzó kerül egymás mellé. gys betűkapcsolatot használja: alkotó tagok: met+sz ad+sz egy+szer barát+ság költ+ség bolond+ság vad+ság nagy+ság ejtés: mecc acc eccer (v. ts. Az írás ezt a szóbelseji mássalhangzó-összeolvadást nem jelöli. A t+sz. Ha a t. gy+s hangkapcsolat pedig rövid vagy hosszú cs hanggá olvad össze. dsz. d+s. a d és az n végű igékhez j-vel kezdődő tárgyas személyrag (-ja. a t+s. Ha a toldalékos szó belsejében. -játok. mind pedig a toldalék j-jét változatlanul hagyva írjuk: alkotó tagok: tanít+ja félt+jük lát+ják márt+játok szeret+jük ad+j+a hord+j+a marad+j+anak fon+j+átok ken+j+ük ejtés: taníttya féltyük láttyák mártyátok szerettyük aggya horgya maraggyanak fonnyátok kennyük írás: tanítja féltjük látják mártjátok szeretjük adja hordja maradjanak fonjátok kenjük stb. A mássalhangzók mennyiségi változásainak jelöletlensége A mássalhangzó-rövidülés 60. s így mind az ige végső mássalhangzóját. -juk. hanem az eredeti tsz.vad+jai kín+juk turbán+ja vaggyai kínnyuk turbánnya vadjai kínjuk turbánja stb. gy+sz hangkapcsolat a kiejtésben gyakran rövid vagy hosszú c hanggá. Írásunk ezt a szóbelseji összeolvadást nem jelöli. ds.

puff-féle stb. 49. (Vö. Ha egy összetett szó előtagja hosszú mássalhangzóra végződik (pl. utótagja pedig ugyanolyan mássalhangzóval kezdődik (pl. hanem az áldd. -be). A d végű igék felszólító módjában a tárgyas ragozású egyes szám 2. baletttáncos. alakokban. tudd. (nem jól) hallak. oldd stb.) Ha viszont a hosszú mássalhangzóra végződő szóhoz (pl. Az írás azonban mindig feltünteti mind a tővégi d-t. fedd be. (Vö. mert a -szerű. (a) szebből (kérek). kör). orra (bukott). 60. így tehát két d-t írunk nemcsak az add. küldd. A mássalhangzó-kiesés 61.. szidd.alkotó tagok: jobb+ra varr+t vidd+be ott+hon vissz+hang küld+d arc+cal part+talan ing+gomb hozzánk+képest ejtés: jobra vart vid be othon viszhang küld arcal partalan ingomb hozzán képest írás: jobbra varrt vidd be otthon visszhang küldd arccal parttalan inggomb hozzánk képest stb. mondd. formákban is. védd stb. expresszszerű.) – Hasonlóképpen: dzsessz-szerű. mond meg) írás: azt hiszem most sincs mindnek csukd be mindnyájan mondd meg stb. váll-lövés. Az ilyen alkalmi hangkivetés írásunkban általában nem tükröződik: alkotó tagok: ejtés: azt+hiszem asz hiszem (v.. több) ugyanolyan mássalhangzóval kezdődő toldalék kapcsolódik (pl. (megkérdezték a) vádlottól. személyű rövidebb alakot magánhangzó után hosszú d-vel. Az összetételt ilyenkor kötőjellel tagoljuk: sakk-kör. 94. ff-re végződő szavakhoz kapcsoltuk. a szóelemzés szerint három azonos betűt kellene írni egymás után.) A d végű igék 63. ill. ill. aszt hiszem) most+sincs mos sincs mind+nek minnek (v. mindnek) csukd+be csug be mind+nyájan minnyájan mondd+meg mom meg (v.) 22 . a szóelemző elvet követve megtartjuk az alkotó tagok eredeti írásmódját. fedd meg stb. mássalhangzó után rövid d-vel ejtjük. Hármas mássalhangzócsoportok középső tagja a kiejtésben – nemegyszer más hangváltozás kíséretében – kieshet. mind a -d személyragot. a -féle képzőszerű utótagot ssz-re. hordd. (Vö. (De vö. Azonos hosszú és rövid mássalhangzó találkozása 62. 94. 94. sakk). Az egyszerűsítés elve alapján azonban (a kiejtésnek is megfelelően) csak két azonos betűt írunk egymás mellé: többe (kerül). össz-szövetségi stb. kezdd. szedd.

A szabály alól csak néhány származékige kivétel: dűl. kevesellte v. hagyd. növendék. stb.) – A felszólító módban a tárgyas ragozás egyes szám 2. nőttek. Az l-re végződő igék toldalékos alakjaiban általában megtartjuk az egy l-es írást. stb. nő. mind pedig l-es származéka él. személyének rövidebb alakja a kiejtést követi: ródd. legelő. kicsinyell. zöldellő. A hosszú magánhangzóra végződő igéknek -sz és -tok. tehát: kezd+d = kezdd.) – A hosszú magánhangzó a v-vel bővült tövekben többnyire megrövidül: fövetlen. A jö. cipőt). zöldellett. Néhány ll végű igének két alakja van. hosszabb meg egy mássalhangzó utáni l-es. keveselli és kevesli. 39. pl. lövő. kicsinyellés és kicsinylés.) Néhány ll-es ige egy-két származékában azonban – a kiejtésnek megfelelően – rövid l-et írunk: torkollik. valamint j hangzós toldalékú kijelentő és felszólító alakjait – ingadozó kiejtésük ellenére – a t. noha a rá következő mássalhangzó hatására a hosszú l mindig megrövidül: áll. mállik. hívd. gyúl. rója. rótok. nőtök. fullaszt. Az l és ll végű igék 64. jövök. rosszallás. nagyoll (a szükségesnél nagyobbnak tart) és nagyol (= valamit csak nagyjából csinál meg). stb. szégyellem. dülleszt. kicsinyellő és kicsinylő. – De: jöszte. kicsinyellené. az sz és a j betű megkettőzése nélkül írjuk: ró. szégyellni. de: dülled. ríjon. lődd. valamint befejezett melléknévi igenévi származékaikban – a magánhangzó után – két t-t írunk: rótt. stb. de: torkolat. nyűdd.tőhöz járuló egy mássalhangzós toldalékokat általában kettőzött alakban írjuk: jössz. de: kevesellem és keveslem. nősz. 45. tépd. jöttél. – De: rívok. (Vö. nézd. rójuk. fújd stb. stb. legel. sarkall (= ösztönöz) és sarkal (= sarokkal lát el. szégyell. szégyellheti. jövedelem stb. A rendhagyó ragozású jön ige toldalékos alakjaiban (a jődögél és a jőve alak kivételével) a tő magánhangzóját rövid ö-vel írjuk: jön. szólás. sarkallik. edzd. gyullaszt. mosd. jöhet. zöldell v. (Vö. állt. bár egyes alakok kiejtésekor hosszú l is hallható: szól. jöjjön. fúl.. nőtt. de: gyullad. (nagyra) nőtt (fa). 66. rívás stb. mállottak. (Vö. de: sarkalatos. rítok.) – Hosszú az n is ezekben: jönni. de a képző eltérése jelentéskülönbséget hordoz: torkollik (= beleömlik) és letorkol (= szavába vágva elnémít).. kicsinyellné v. legelik. 23 . Az ll-re végződő igék legnagyobb részének toldalékos alakjaiban megtartjuk a két l-es írást. rovok stb. nőj. jöjjenek stb. málló. kékellik és kéklik. rosszall. (Vö. rövidebb változat: kevesell. száll. zöldellt v. róttak. múló. zöldellik. szállna. szálloda. 39. rósz. de: kicsinyelli és kicsinyli.A kezdd-féle írásmód is az általános szabályt követi: ír+d = írd. -tök személyragos alakjait. stb. (Vö. rísz. 43. de: fullad. 39. Múlt idejű alakjaikban. (fába) rótt (betűk). stb. egy magánhangzó utáni ll-es. jönne stb. 65.) A hosszú magánhangzóra végződő igék 67. jöjj. Egyes szavaknak mind ll-es. nyomd. stb. rí. Egyéb esetek 68. rosszallhatjuk. kékellő és kéklő. múlik. sződd. játszd. állomás. málljanak. 60. kevesellette.

utánunk. keh. egység. erősebb. kisebbít. Zilah stb. ezekben a szóalakokban a kettőzés mutatja a rag v-jének hasonulását. sah. – De: benne. Az -s végű melléknevek tárgyragos és -n határozóragos alakját. heh indulatszó ejtésében váltakozik a h-s alak a h-tlannal. magasan. egyedül. tőlünk. egyezik.69. Ezekben az esetekben helyesírásunk tehát eltekint a szóelemeknek 24 . egyel (ige). Írásunk a szókép állandóságára. 73. stb. valamint magánhangzók között a toldalékos szóalakok és a származékok egy részében hosszan ejtjük: egyet. 70. stb. erősen. (A testrész nevének írása viszont: ujj. – Az írásban azonban. csehül. egybe. 74. méhnek. magasabb. egyik. méhes. leszel.) 71. nálad. róla. ujjak. A bolyh. egyek.. mint a többiben: leszek. juhakol. csehet. egynek. Az egy számnév mássalhangzóját a szó alapalakjában. egyé (= egy+é). düh. együvé. méh. újat. 42. stb. potroh. Ha helyesírásunk ezekben a szóalakokban is a szóelemek alapalakjának a feltüntetésére törekednék. juh. almanach. juhtúró.. enyh. padisah. egyenlő. kisebbedik. Allah. pech stb. névszóban a h-t csak akkor ejtjük. legkisebbnek. magasak. 83. egyéb. A MÉH betűszó inkább h-s ejtésű. kisebbség stb. mint a példák is mutatják. csehtől. de más helyzetekben – az ige többi alakjaihoz hasonlóan – röviddel. fellah. és mindig írjuk is. Ha mássalhangzó következik a gy után. de egy s-sel írjuk: kisebb. erősek. 83. [Vö. írásunkban ennek ellenére csak egy j-t tüntetünk fel: új. egyért. A kiejtésben tehát néma a h ezekben: cseh. mert a szóelemeken a régiségben erős hangváltozások mentek végbe. pléh. juhász. doh. méhvel. lesznek. méhkas. újabb. stb. leszünk. Így például az ah. juh. de csak egy s-sel írjuk őket: erőset. egyén. vagy magánhangzóval járul a tőhöz. – De természetesen: eggyel és eggyé. A kis szó fokozott alakjait és ezek származékait hosszú s-sel ejtjük. A lesz igealakot magánhangzóval kezdődő szó előtt és mondat végén hosszú sz-szel ejtjük. méhek. csehvel. akkor is rövid a gy: egyben. e)] A h végű szavak egy részének kiejtése ingadozik. éh. ha a toldalék magánhangzóval kezdődik. mint h-tlan. egyre. valamint egyszerűségére törekedve a szó minden alakját egy gy-vel jelöli: egy. ujjat. juhval. szónak minden alakjában ejteni szoktuk a h-t. cseh. – A ch végű szavak (pl. A személyes névmások határozóragos és névutós formáinak megfelelő alakokban. méh. A szóalakok egy részének leírásakor azért nem érvényesülhet a szóelemző írásmódnak az a törekvése. azaz a személyragos határozószókban a gyakran hallható hosszú ejtés ellenére is egy l-et vagy egy net írunk: belőlem. úgy. 72. – Hangzik a h ezekben: csehek. A céh. együtt. együtt stb. – Akárhogyan ejtsük is azonban a h végű névszókat. más részében viszont röviden: egyed. egyes. A szóelemek módosult alakjait feltüntető írásmód 76. hah. egyetlen. azaz mindig egy sz-szel írjuk: lesz. magasat. juhok. csehnek. moh. Ezért a szókép állandósága érdekében az egyszerűbb módon. hogy híven tüntessük fel a szóelemek mai alapalakját. akkor a szó kiejtett alakja és írásképe között szakadék támadna. Csehszlovákia. rüh stb. stb. Az új melléknév mássalhangzóját – a szó alapalakjában és magánhangzó előtt – sok nyelvjárásunkban hosszan ejtik. (Vö. egyetem stb. bennünket. eh. egyed. áh. újra stb.) 75. előled. ujjra stb. a h betűt írásban mindig feltüntetjük.) végén is mindig ejtjük a h-t. továbbá többes számát és középfokát sokan hosszú s-sel ejtik. egyre stb. lesztek. a szavak minden alakjában jelen van a h.

A felszólító mód tárgyas ragozású. lopóddz(ál). ezért ezeket az igealakokat csak egy s-sel írjuk: bocsásd. látsszam. dz+j helyett) általában kettőzött s-sel. játsszál. j-t nem tartalmazó alakban csak egy sz-et írunk: játszom. mártsd. személyének rövidebb alakjaiban a személyrag eredeti d formájában a módjel nélküli csonka tőhöz kapcsolódik. Ezeket az igealakokat tehát kettőzött s-sel. de a j-vel kezdődő személyragok (-ja. Az s. metszi stb. Ezeknek az igéknek felszólító mód tárgyas ragozású. z és dz végű igék 80. tanítsd stb. sz. mert a j módjelnek a módosult (a csonka tő s. 78. de a j módjelnek módosult (az igető végső mássalhangzójához teljesen hasonult) s. tetsszél. fűts. eddzétek. 25 . eddzük. mossam. -játok. lósson-fusson. hozzák. nyisd stb. sem a felszólító mód jelét nem tüntetjük fel eredeti alakjában. a szóelemek módosult változatait tünteti fel. -jük. játszik. z+j. illesszük. 79. hallgassák. ezért ezeket az alakokat egy s-sel. lássuk. stb. z és dz végű igék kijelentő módú. (A többi. látszik. személyének rövidebb alakjában ts-et írunk a -d személyrag előtt: ejtsd. s a -d személyrag ehhez kapcsolódik. vadásszatok. illetőleg sz mássalhangzójához hasonult) s. A felszólító mód tárgyas ragozású. hanem mind a tővégi t-nek. mint az s és az sz végű igék felszólító alakjait. fürösz-. márts. fürösszétek. illeszstb. stb.). – Ennek a ts-nek a kiejtésben rövid vagy hosszú cs hang felel meg. – Természetesen a játszik és a metsz típusú igék is ezt a szabályt követik: játssza. játsszuk. sz) vagy hosszú magánhangzó előzi meg (vö. bocsássa. rekeszd. kettőzött z-vel és kettőzött dz-vel (ddz-vel) írjuk: keressük. de a módjel mai leggyakoribb j alakja helyett annak s változatát írjuk le: ejtse. végezzünk. megtartjuk az igető végső t-jét. stb. kettőzött z-vel és kettőzött dz-vel (ddzvel) írjuk: késsen. valamint a lát és a bocsát ige (továbbá a lót-fut összetételbeli lót előtag) felszólító alakjaiban sem az igető véghangját. – Természetesen a hallatszik. mind pedig a -j módjelnek s-sé módosult változatát írjuk le: alkoss. tetszik és metsz ige is ezt a szabályt követi: hallatsszatok. végezzük.) képezzük. vesszenek. kettőzött sz-szel (ssz-szel). Ezeket az igealakokat tehát (az eredeti s+j. illetőleg kettőzött sz-et (ssz-et) írunk. taníts. illeszd. stb. egyes szám 2. A rövid magánhangzó + t kapcsolatra végződő igék. 78. z és dz változatát tüntetjük fel. sz. tárgyas ragozású alakjaiban megtartjuk az igető eredeti formáját. Az s. hozzad.eredeti hangalakjuk szerinti írásától. sz. (Vö.) 81. kössétek. egyes szám 2. Azoknak a t végű igéknek a felszólító alakjaiban. elolvassák. z és dz végű igék felszólító alakjaiban megtartjuk az igető eredeti formáját. sz változatát tüntetjük fel: fess. nyissátok. vadásszátok. rekessze. nevesse. egyes szám 2. metssze stb. illetőleg egy sz-szel írjuk: fesd. sz. játsszátok.) Ezekben az igealakokban tehát kettőzött s-et. játszod. kettőzött sz-szel (ssz-szel). sz+j. z és dz változatát tüntetjük fel. amelyekben a tővégi t-t mássalhangzó (de nem s. éppen úgy. hallgasd. féltsétek. Az s. -juk. szítsa. A mássalhangzók minőségi változásainak jelöltsége az igealakokban A t végű igék 77. mossa. játsszák. válassza stb. kösd. 81. metsszük stb. füröszd. -ják) j elemének módosult (az igető végső mássalhangzójához teljesen hasonult) s. sz. s hogy a szavak írott alakja ne szakadjon el teljesen a kiejtett formától. lássuk. személyű rövidebb alakjában a tővégi t helyén s van. Az st és az szt végű igék felszólító alakjait a t nélküli csonka tőből (fes-. válaszd stb.

királlyá. -vá. sahhá. bölccsé. 7. tollá. edd. vidd. Megváltozott. visz. hogy tetsszünk neki.) A -val. tessél. hisz ige tárgyas ragozású egyes szám 2. vegyük. szónak azonban minden alakjában ejtjük a h-t. -vé alakmódosulásai 83. idd.) c) Két mássalhangzós szóvég + -val. -vel. -vé: bottal. (Vö. húzd. a tervvel és a tervel (= tervez). Allahhal stb. -vé: hanggal. -vel. A lesz. egyes szám 2. metszd (vagy mesd). A tessem. -vé határozórag v-je (bizonyos h végűek kivételével) minden mássalhangzóra végződő névszóhoz. vesz. komppal. [Vö.. 216–217. sah.. stb. iszik ige felszólító alakjaiban a módjel gy alakban járul az igék magánhangzós tövéhez: legyek (= le+gy+ek). vigyétek.) A tesz. kedvvel. ronggyá. tűr). kulccsal. pl. 43. hidd. -vel és a -vá. stb. higgyétek stb. b) Egy hosszú mássalhangzós szóvég + -val. minddel. edzd.) A hallatszik. tollal. rozzsal. igyanak stb. füstté.. metsz ige több kijelentő és felszólító módú formájának azonos a kiejtése. Nem azonos például a szívvel és a szível (= szeret. és kettőzött gy-t írunk: higgy. Ezt a kiejtésbeli módosulást írásunk tudomásul veszi. könnyé. játszik. látszik. E formák írásban való pontos megkülönböztetése azonban fontos követelmény: Látom. pont foglalkozik. játszunk és játsszunk (e. tegyen. gyönggyel. rosszá. özveggyé. ha tetszünk neki. (Vö. a névszó tövének végső mássalhangzójával azonos (teljesen hasonult) formában járul a -val. a -val. -vá. a bölccsé (válik) és a bölcsé (= a bölcs tulajdona). savvá. az idegen szavakhoz és tulajdonnevekhez illesztésével pedig a 211. cukorral. személyének rövidebb alakjaiban azonban a módjel nélküli tőhöz kapcsolódik a -d személyrag: nyeld. Azt akarjuk. a briddzsel (= a bridzs kártyajátékkal) és a bridzsel (= bridzsezik). e) Azokban a névszókban. arannyal. (Vö. meggyel. vízzé. 222. személyének rövidebb felszólító formáiban a -d személyrag a módjel nélküli magánhangzós tőhöz kettőzött alakban járul: tedd (= te+dd). névvé. -vel. Stb. nehogy kilátsszanak. bolonddá. amelyeknek végső h-ját nem ejtjük ki (vö. Kértem őket. szárnnyal. higgyük. 75. -vel és a -vá. végezd. szilánkká. 32.) A mássalhangzók minőségi változásainak jelöltsége a névszóalakokban A -val. Allah stb. lássék stb. eszik.: jáccunk). könnyel. könyvvé. 94. -vé: jobbal. stb. potrohhal. A betűkettőzés elmulasztása nemegyszer eltorzítja a szóalak értelmét.A felszólító mód tárgyas ragozású.) d) Ha a -val.). a két v-t mindig jelöljük az írásban: hévvel. – A hisz ige felszólító alakjaiban hosszú gy-t ejtünk. 82. Betakarom. A többjegyű betűket természetesen a rájuk vonatkozó szabályok szerint kettőzzük meg. úszd. iszik. b)] a) Egy rövid mássalhangzós szóvég + -val. hogy játsszanak velünk. tetszik. – Kilátszanak. -vel és a -vá. (Vö. tesz. 39. pléhvé. tessék. ezért itt az ennek megfelelő ragalakokat találjuk: dohhal. -vé rag v szóvégződéssel találkozik. olvasd. tudóssá. stb. 26 . tetté. gallyal. hogy csak játszanak velünk. szívvel. stb. mászd. (Vö. stb. vedd. nedvvé. tettel. jobbá. és betűkettőzéssel jelöli. 60. 75. potroh. – Jó érzés lesz. kékkel. – A doh. néggyel. eszik. higgye. visz. egyél. -vé rag v-jének hasonulása nem következhet be: méhvel. -vel és a -vá. szénné. stb. (Vö. -vel és a vá. alakváltozatok használata is helyes. -vá. – Hasonlóképpen: játszd. -vé ragnak a személynevekhez kapcsolásával a 163. vesz. tervvel. szárnnyá. juhvá.

efféle. Az avval és azzal. ebbeli. akkora. -féle. ehhez. A mutató névmás a. evégett stb. ez névmás 84. ekképp. 130.és utótag határán egy mássalhangzóval írjuk: afelé. amelyek az az. e alakjából és valamelyik névutó kapcsolatából keletkezett összetételeket az elő. Az az. affajta. 27 . valamint a -fajta. effajta. Mindig hosszú mássalhangzót jelölünk azokban a szavakban. ekkor stb.Az az. ekkora. ahhoz. ez névmásnak és a -beli képzőnek. c)] 85. Ezt a módosulást betűkettőzéssel jelöljük: abba. ebbe. [Vö. arra. akképp. akkor. mindettől. afféle. ugyanahhoz stb. eszerint. -kora képzőszerű utótagoknak a kapcsolatából alakultak: abbeli. ezzé. amiatt. ez mutató névmás z-je teljesen hasonul a mássalhangzóval kezdődő határozórag első hangjához. – Hasonlóképpen: amannak. erre. afölött. az evvel és ezzel alakváltozatok egyaránt helyesek. emellett. Ám csak: azzá.

kevély.: hajnóci] Kossuth [e. madzag. mert azok a szavak.: császár] Czetz [e: cec] Dessewffy [e. ej végűek: duhaj. ezért számos szóban hagyományosan ly a j hang jele. Kétség esetén szótárban kell megnézni. dörej. illetőleg a szóelemzés rovására. briddzsel (= a bridzs kártyajátékkal). – A szó végén j-vel írandó szavak között többségben vannak az aj. Bizonyos fogódzóink mégis vannak. amelyik stb. robaj. karaj (és karéj). súly. azaz a hagyomány elvének érvényesüléséről – a szónak szűkebb értelmében – mégis csak akkor beszélünk. lyukad. A hagyomány érvényesülése ennél természetesen jóval szélesebb körű helyesírásunkban. mély. stb.: tököli] Zichy [e. fogoly..) 89.: szécsényi] Tartsay [e. sóhaj. tolvaj.A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD 86.157. (Vö. lyukban. lyukaszt. ha a máig megőrzött írásmód sem a kiejtés. bridzs. lyuggat. hely (főnév). ma-haradzsa. Köznyelvünk hangrendszerében már nincs meg a régi ly hang. ilyen. régies betűket (vö. amely. A két (vagy ennél több) szótagú szavak legnagyobb részében ly-nal jelöljük a szó végén ejtett j-t: bagoly. külön. gally. csekély.: ellipszilon] betűt.: battyányi] Cházár [e. óhaj. Az ly írására pontos szabályaink nincsenek. Dózsa. tavaly stb. 83. Török stb. mint más szavainkban (pl.: tarcsai] Thököly [e. pedz. milyen. melyekben j-t. lyukas stb. Csányi. talaj. a jelölésmód tekintetében különbség mutatkozik az egy szótagú és a több szótagú szavak között. stb.: zicsi] stb. osztály. tavaly. A toldalékok hasonulásából eredő hosszúságot azonban ezekben a szavakban is föltüntetjük: eddzük. Helyesírásunk bizonyos meghatározott esetekben a hagyományt követi a mai hangjelölési rendszer.: dezsőfi] Egressy [e. Kis. De: karvaly. harkály. edző. stb. a mai kiejtés. ezeket tartalmazzák a következő alpontok. pehely. peddze. olyan. kristály. mosoly. foly(ik). edz. pedzi. zörej stb. írásunk azonban megtartotta az ly [e. olaj. moly. De: lakáj. A dz-t és a dzs-t általában akkor sem kettőzzük meg. zsindely. mely szavakban írunk ly-t. mely. Hunyadi. Ipoly. A hagyomány alakította ki és őrzi betűink alakját. ragály. ha hosszú hangot jelölnek: bodza. b) Ha a j hang a szó végén fordul elő. A családnevekben általában ugyanazokkal a betűkkel jelöljük a hangokat. különböző jellegűek. de vannak olyan családneveink is. mily. süly. 28 . 88. 80–81. amelyek ly-nal írandók. Mihály. sem a szóelemzés elvével nem magyarázható. amelyekben megtartjuk a ma már egyébként nem használatos.).): Batthyány [e. lyukból. oly. tartály.. sőt a kiejtés és a szóelemzés elvének érvényesülését is.és egybeírási szokásainkat. zsivaj.: kosut] Széchenyi [e. a) Szó kezdetén csak a lyuk szóban és toldalékos alakjaiban írunk ly-t: lyuk.: egresi] Georch [e. papagáj stb. 12. A névmásokban ly-nal jelöljük a j hangot: ily. Az egy szótagú szavak közül a következők írandók ly-nal: boly. lyukak. Hagyományos írásmódról. Meggyesi. Gergely. akadály. 87. nagyon sokféle eredetűek.: görcs] Hajnóczy [e.

lye végződésű szavak: boglya. kapzsi. hagyján. pünkösd stb. Bár több nyelvjárásunkban és a köznyelvben is él az ún. cserje. ósdi. Néhány szóban a hagyomány megőrizte a ma már nem érzett eredetet. játszik. zárt ë hang. mindnyájan. pocsolya. korcsolya. hülye. tetszik. 29 . 91. zsöllye stb. hanem hagyományosan szintén az e-vel: ejtés: ëgyél ëgyetëm embër lëhet szerelëm gyerëkëket írás: egyél egyetem ember lehet szerelem gyerekeket stb. hágcsó. perje (fű) stb. 90. ibolya. mindjárt. csigolya. skatulya. De: bója (vízi jelzőeszköz). rögtön. gereblye. héja (madár). pólya. illetőleg a régebbi írásformát: esd. nyavalya. metsz. ezt helyesírásunk nem jelöli külön betűvel.c) Jellegzetes szócsoportot alkotnak a lya.

Bernadettől (Bernadett+től). 7. nagygyűlés. illetőleg: jeggyel. jegygyűrű. Meggyes. b)]: loccsan. így a többjegyű betűk kettőzésekor és három azonos mássalhangzót jelölő betű találkozásakor. vagyis a betűnek csak az első jegyét ismételjük meg [vö. 163. Hermann-nál. 62. – Nem egyszerűsítünk viszont akkor. A többjegyű betűk (pl. A toldalékolás következtében egymás mellé kerülő három azonos.AZ EGYSZERŰSÍTŐ ÍRÁSMÓD 92. Ezekben a hosszú mássalhangzós betűhöz a vele azonos újabbat kötőjellel kapcsoljuk: Széll-lel. Nem egyszerűsítjük azonban az összetett szavak tagjainak határán találkozó azonos kétjegyű betűket: kulcscsomó. hallak (= hall+lak). 94. eddzék. (Vö. 163. [vö. mésszel. fedd meg (= fedd+d meg).. mássalhangzót jelölő betűt kettőzöttre egyszerűsítjük: orra (= orr+ra). hosszú. ha a -szerű-t kettőzött sz-re (ssz-re) végződő szavakhoz kapcsoljuk: dzsessz-szerű.) kettőzött alakját a tőszókban és a toldalékos alakokban csonkítottan írjuk. [Vö.) 30 . stb. az idegen tulajdonnevekre és a szóösszetételekre. (e helyett: jegygyel stb. Kodállyal stb. 62. illetőleg: sakk-kör. tollal (= toll+lal). nagyobban (= nagyobb+ban). balett-táncos. Arannyal. hússzor) kapcsoljuk az sz végű szavakhoz: ésszerű. Helyesírásunk néhány esetben ésszerű egyszerűsítést alkalmaz. 62. – Hasonlóképpen: puff-féle (ülőke) stb. díszszázad stb. fütty stb. mésszerű stb. c)] A szabály nem érvényesíthető a magyar családnevekre. briddzsel. eljátsszuk stb.. Mariannal (Mariann+nal). expressz-szerű stb. 163. [Vö. vö. vádlottól (= vádlott+tól). 93. Wittmann-né stb. c)] A -szerű utótag sz-ét általában csonkítva (azaz toldalék módjára.). hossz-számítás. sz. meggy. c)]. Tarr-ról. fénynyaláb. rosszal.. dzs stb. össz-szövetségi stb. ty. cs. könnyé (= könny+nyé). füttyel (= fütty+tyel). – Általában ez a szabály érvényes a tulajdonnevekre is: Hosszú.

a nap sugara stb. de: jelzőlámpa (pl. gyorsan. rádiót javít stb. A szóismétlések írása 96. stb. napsugár stb.A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ EGYBEÍRÁS 95. szót is összetételnek tekintjük. főnévi igenév. Ezeknek szoros egységét ugyanis egybeírással vagy (ennek egyik megoldási formájaként) olykor kötőjeles kapcsolással fejezzük ki. Különírjuk számos. félkész. de tagjai már alig tekinthetők egymáshoz képest önálló szavaknak. vízbefúlás stb. Ilyenkor különírjuk őket: szilárd jellem. – Az egyik gyakori ok az. illetőleg saját írásgyakorlatára hagyatkozni. – Ha egy raggal jelölhető. sok szög (= számos szög). de: élenjáró (= irányító szerepű).) A különírás és az egybeírás fontos kifejezőeszköze helyesírásunknak. Ezt az alapszabályt azonban nem alkalmazhatjuk olyankor. márványtábla. Az összefüggő szövegben egymás után következő szavakat általában egymástól külön írjuk le. szintén egybeírt összetett szót alkotnak: kéményseprő. bár valójában csak a hangos nyelv és az írás természetéhez alkalmazkodik. mint a szó és beszéd: ’alaptalan híresztelés’-t jelent. ha két vagy több szó összekapcsolódásával keletkezett (azaz összetett) szavakat írunk le. hogy a szókapcsolatok és az összetételek között nincs éles határ: sok olyan szókapcsolat van. A jelentésváltozás miatt egybeírt összetétel alkotó tagjai természetesen alkalmi kapcsolatban is kerülhetnek egymás mellé. várt. (veszélyt) jelző lámpa. Például a víziló vízi állat ugyan. (A kötőjelnek itt egyszersmind tagoló szerepe is van. de nem ló. illetőleg az összetett szavak alkotásának törvényszerűségein alapulnak. 31 . a közlekedésben). de: gyorsírás (= sztenográfia). ezért például a jókedv. sok lehetőség. Mondatainkban a szavak nagy többségükben alkalmi szókapcsolatok tagjaiként kerülnek egymás mellé. A kétféle írásmód jól szemlélteti a kétféle alakulat közötti jelentéskülönbséget: gyors írás (= sebes írás). ami viszont nem biztos alap. fiam. illetőleg kötőjel alkalmazását. Ilyen előfordulásukban külön kell írnunk őket. egységet alkotó szókapcsolat (szólás. stb. gyorsan. egyhavi. nagyon ügyes. Az alkalmilag (általában nyomatékosítás végett) megismételt szavak közé vesszőt teszünk: fiam. Szépirodalmi alkotásokban stilisztikai szándék is indokolttá teheti az általános szabályoktól eltérő különírást vagy egybeírást. A különírás és az egybeírás szabályai a szavak összekapcsolásának. többféleképpen is megítélhető esetek.) rag nélkül állnak együtt. mindig együtt használt. hogy két szó kapcsolatának jelentése több vagy más. a tízórai-t nemcsak tíz órakor fogyaszthatjuk el. villamos gép. – A meggyökeresedett szokást megtartva. nemegyszer jelentésváltozás nélküli szókapcsolatokat is egybeírunk. az élen járó (csapat). a tűzrőlpattant menyecske vagy leány nem a tűzről pattant. Ezekből a körülményekből következik az. szakkifejezés stb. Egybeírjuk viszont az összetett szavakat. Ezt érzékeltetjük az alkotóelemek egybeírásával. Ilyenkor ki-ki hajlamos a nyelvérzékére. várt. Ezek többféleképpen keletkezhetnek. stb. Ennek legfőbb oka az. de: sokszög (a mértanban).) elemeit is: dugába dől. különírt szókapcsolat elemei (pl. mint a tagok jelentésének összege. Helyesírásunk e területén mégis meglehetősen nagy számban vannak ingadozások. sokszor egyénenként eltérő megoldást sugall. kéményt seprő. hogy a különírás és egybeírás szabályainak megfogalmazása más szabálypontokhoz képest olykor határozatlannak látszik. lépre csal. hogy az írott szöveg világosan áttekinthető legyen. A szóbeszéd is más. amely még nem igazi összetétel ugyan. félig kész.

hadsereg. már-már (= majdnem. tejet. nap nap után stb.. ki-ki (= mindenki). kezét-lábát. írás-olvasás. több-kevesebb. néha-néha (= nagy ritkán). háztól házig. árvíz. de még mind a két tag felveszi a toldalékokat. keze-lába. Különírjuk egymástól ugyanannak a szónak különböző toldalékokkal ellátott változatait: szemtől szembe. szinte). akkor az összetétel még laza. illetőleg kettőnél több szót ne írjunk vessző vagy kötőszó helyett kötőjelesen: nyelvtani. stilisztikai és helyesírási (gyakorlatok). hadseregben. fűrészelt. nono. sütött-főzött.előtagot egybeírjuk a felsőfokú melléknévvel: legeslegjobb. hehe. árvíztől. nini. A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek. végestelenvégig. orrán-száján. a) A csak alkalmilag egymás mellé kerülő egynemű (halmozott) mondatrészeket vesszővel választjuk el egymástól: apja. sütni-főzni. nem: nyelvtani-stilisztikai-helyesírási (gyakorlatok). búbánata. valamint az ikerszók írása A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek 100. stb. eget-földet. – Eredetük tudatának elhomályosulása miatt egybeírjuk viszont az azaz kötőszót és a nana. hányavetiek. A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek tagjai egyenrangúak. hasonlóképpen: ember ember hátán stb. apraját-nagyját. anyja (eljött). A lazább (kötőjellel írt) és az összeforrott (egybeírt) mellérendelő összetételek csoportja nem különül el élesen egymástól. többé-kevésbé. tudván tudta. réges-régi. amely nem vagy csak kivételesen – és csak az utótagon – látható el toldalékokkal. rúgkapáló. 101. stb. Ezzel a lehetőséggel azonban ne éljünk vissza: nem rokon vagy ellentétes értelmű tagokat. Két. oktatónevelő stb. búbánat. gazdasági-társadalmi (változások).97. sütnek-főznek. búbánatos. nőttön-nő stb. c) A már teljesen összeforrott. szebbnél szebb. ezért elemeit kötőjellel kapcsoljuk össze: süt-főz. dádá típusú indulatszókat. a) Számos olyan mellérendelő kapcsolatunk van.. hadseregek. gyalult (egész nap). ha toldalék nélküli formájuk nem él összetételként: aprajanagyja. stb. idébb-odább. b) Ha az egymásnak mellérendelt tagok együttese már mást jelent. Az ilyen alakulatok írásmódja elsősorban attól függ. mint azok külön-külön. vajat. unos-untalan. legeslegszebb stb. nyelvi-stilisztikai (elemzés). Az ilyen mellérendelő összetételek tagjait kötőjellel 32 . 99. ezért csak második tagjukon toldalékolt mellérendelő összetett szavakat egybeírjuk: rúgkapál. ide-oda. A túlzófok kifejezésére használt leges. égföld. sok-sok (= nagyon sok. kenyeret (vásárolt). legeslegnagyobb. stb. továbbá a névutós szóismétlések tagjait: fej fej mellett. testi-lelki. sírva-nevetve (ölelte át) stb. A változatlan formájú tagokból szókettőzéssel keletkezett összetételeket kötőjellel írjuk: más-más (= mindig más és más). messze-messze (= nagyon messze) stb. hogy mennyire szoros a kapcsolat az alkotóelemek között. 98. alig-alig (= nehezen). sütés-főzés. körös-körül. hányaveti. jobbnál jobb. azonos szerepű toldalékkal ellátott szó alkalmi egységét újabban gyakran éreztetjük kötőjeles összefűzésükkel: kínos-fájdalmas (búcsú). napról napra. kérő-esdeklő (szavakkal). egy-egy (= néhány). melyeknek tagjai közül az egyik nem él önállóan: örökkön-örökké. várva várt stb. tömérdek). Kötőjellel írjuk viszont az olyan módosított alakú szóismétléseket. Kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz az egyformán toldalékolt szavakból alakult mellérendelő összetételek tagjait akkor is. rúgkapálnak. kérve kéri.

– Így például: szavahihető: mi hihető? – a szava hihető (az előtag az utótagnak alanya). szoba-konyha. rabló-pandúr. tereferél. a minőség. de: gizes-gazos. izegnek-mozognak. A tagok közötti kötőjelet az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk: édes-búsan. háromszög: hány szög? – három szög (az előtag az utótagnak mennyiségjelzője). hírneves.és mennyiségjelzőnek nincs ragja: aszály sújtotta (vidék) és farkasordító (tél). piros-fehér-zöld. limlomos. de: a szántóvetők (= földművesek). piff-puff. valamint a minőség. (a zenekar) csinn-bummja stb. minőségjelzős és mennyiségjelzős viszonyban a szókapcsolatok és az összetételek egyaránt jelöletlenek. meleg nyár és színesfém. stb. hegygerinc: minek a gerince? – a hegynek a gerince (az előtag az utótagnak birtokos jelzője). stb. szoba-konyhás (lakás). a) Vannak olyan ikerszavaink is. tíz forint és öttusa. piros-fehér-zöldre. a) A mindkét tagjukon külön-külön toldalékolható. icipici. dimbes-dombos. ugribugri. mendemondák. stb. terefere. tehát az utótaggal az előtagra kérdezhetünk. Az ilyen ikerszók tagjait kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: csihi-puhi. fidres-fodros. stb. A lazább (kötőjellel írt) és az összeforrott (egybeírt) ikerszók csoportja nem különül el egymástól élesen. Az ikerszók 102. életképes: mire képes? – életre képes (az előtag az utótagnak határozója). alapformájában egybeírt mellérendelő összetétel kétféleképpen toldalékolható. Ista-Pistát. – Hasonlóképpen írjuk a tulajdonnévi ikerszókat is: Ista-Pista. stb. izeg-mozog. drágakő: milyen kő? – drága kő (az előtag az utótagnak minőségjelzője). 33 . A tagok közötti kötőjelet az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk: (nagy) csihi-puhit (rendezett). Ilyenkor a toldalékos formák írásképe is vagylagos: hírnév: hírneve. de: híre-neve. csigabiga. piros-fehér-zöldet. 103. gizgazos. stb. csigabigák. b) Néhány.és a mennyiségjelzős kapcsolatok 105. sakk-mattot (mondott). más esetekben a toldalékolás módjához igazodunk: gizgaz. Az alárendelő szókapcsolatok és összetételek írása 104. csinn-bumm stb.kapcsoljuk egymáshoz: édes-bús. gizgazok. tyúkom-búkom. favágó: mit vágó? – fát vágó (az előtag az utótagnak tárgya). de: a csúszómászók (= hüllők). b) Az ingadozó toldalékolású ikerszókat alapformájukban egybeírjuk. limlomot. stb. Az ikerszók írása a mellérendelő összetett szavakéval azonos szabályokhoz igazodik. illetőleg toldalékolt ikerszók elemeit kötőjellel kapcsoljuk össze: irul-pirul. Anna-Pannával. hébe-hóba. sík-domború (lencse). amelyek nem vagy csak kivételesen láthatók el toldalékokkal. b) A csak a végükön toldalékolható ikerszókat egybeírjuk: mendemonda. stb. Az alanyos. mert az alanynak. irult-pirult. Anna-Panna. ímmel-ámmal. icipicit. (a padlón) csúszó-mászó (kisgyerek). sík-domborúra (csiszolt). Alanyos. de: icit-picit. limlom. amely kisebb vagy nagyobb alakítással mondatrészi viszonyú szókapcsolattal is kifejezhető. izgőmozgó. sakkmatt. de híres-neves. Az alárendelő összetételek első tagja a másodikkal olyan kapcsolatban van. – A kétféle toldalékolásnak oka lehet a jelentések elkülönülése is: (a határban) szántó-vető (emberek). hercehurca. stb. rabló-pandúrt (játszottak).

b) Az alanyos összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más. (a) munkások szervezte (gyűlés). bel-. A színárnyalatot kifejező melléknévi jelzőt egybeírjuk a színt jelölő melléknevekkel: halványlila. félszeg). sötétzöld. -ő képzős igenevet. kispárna (párnafajta). különösen olyankor. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk számos minőségjelzős kapcsolat tagjait: nagyfokú. növényvédő szer. -s. izzó fém. közérdek. a különírást általában megtartjuk: bal parti. előadó körút stb. apró szemű. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: szélsőbal párt. rakétaindító állvány. ügyefogyott (= gyámoltalan. parancsoló hang. különösen olyankor. 110. porhó borította (lejtő). -beli. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: gyorsvonat (vonatfajta). magvaváló (szilva) stb. mezőgazdasági gépgyár stb. haditerv. fiatalkorú. -nyi képző járul. melegágy (a kertészetben). 112. belföld. anyja nevelte (gyermek) stb. Az alanyos kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) Az alanyos kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: gondatlanság okozta (baleset). A fokozó vagy nyomósító szerepű melléknévi jelzőt nem írjuk egybe a jelzett melléknévvel: szép piros. különösen olyankor.. holtág (folyóé) stb. szörnyű hideg stb. (a) barátom kölcsönadta (pénz). (a) számítógép ellenőrizte (adatok) stb. jó erős..stb. 34 . haragoszöld. sajgó térd. -jű.106. amelyekben a főnév minőségjelzője az összetett szóban levő alakjában vagy jelentésében önálló szóként nem használatos (al-. kis hordónyi stb. borzasztó rossz. iskolaköteles korú. -jú. halvány kékeszöld stb. felszabadító mozgalom.. élüzem. 111. egyetértő mosoly. -ú. útitárs. általában különírjuk jelzett szavától: dolgozó nő. kiváló termék. újpiros. öntelt magatartású stb. 109. pótágy. szürke télikabátos. légiposta. hidegvérű (= nyugodt). erős bordájú. kül-. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: árvíz mosta (töltés). különösen olyankor. fehér virágú. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk több alanyos kapcsolat tagjait: dércsípte (levelek). Az olyan összetételeket. piros tetős. összekötő híd. világos narancssárga. mindig egybeírjuk: alelnök. molyrágta (szőnyeg). olvasó lány. nyakatekert (= bonyolult). mélykék. – Az összetett színnevek árnyalatát jelző mellékneveket azonban különírjuk: sötét rózsaszín. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: halványlila színű. szélező körfűrész. köz-. általános iskola. baráti kézfogás. világossárga. jó néhányszor stb. vízinövény. Ezek tagjainak együttes jelentése más. külügy. hosszú szempillájú. mellékjövedelem. földrengésjelző műszer. Ha két különírt szóból álló minőségjelzős kapcsolat második tagjához -i. ha csak alkalmi minőségjelző. (az újoncokat) kiképző tiszt stb.). söröspohár (= sörnek való pohár). lélekszakadva (= nagy sietve) stb. orvosi titoktartás. jótett stb. stb. almásszürke. szak. eszeveszett (= őrült). ellenőrző bizottság. Hasonlóképpen: nagy néha. zöldeskék. közvetítő javaslat. szakember stb. Az -ó. traktor szántotta (föld). ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: mutató névmás. szép kövér. 108. -ű. előtag. szomszéd falubeli. érett gyümölcs stb. 107. ipari ország. törtfekete. A minőségjelzős kapcsolatok írásának fő szabályai a következők: a) A minőségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: jobb kéz. nagy erejű. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: agyafúrt (= ravasz). szúette (bútor). b) A minőségjelzős összetételeket egybeírjuk. forgószél (szélfajta). napsütötte (táj).. jó nagy.

35 . ivóvíz. a két egyszerű szót egybeírjuk: cséplőgép. mérnök szaktárs stb. tenger virág. tizenkétszög (mértani idom) stb. 116. dőlt betű. (Vö. A mennyiségjelzős kapcsolatok írásának fő szabályai a következők: a) A mennyiségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: öt ujj. nyolcoldalú.. több energia stb. száz forint. hanem főnév is. (Vö. típusú (általában fajtajelölő) főnévi minőségjelzős alakulatokat. 138. csoportot jelölő. tíz deka vaj. Mennyiségjelzőként nemcsak számnév állhat. nagy halom kavics. felvonóhíd. ezermester (= sok mindenhez értő). 119. hétfő reggel. rabszolga. gyermek király. 119. 117. kétnyelvű. műanyag padlóburkolat. belépőjegy. hogy az utótagként megnevezett tárgy abból az anyagból készült. 115. Az anyagnévi jelzőt. zárolt anyag. tízezer kilowatt áram. hanem (mennyiséget. kutatóintézet. a) A foglalkozást. A -t. (Vö. ötéves. két hordó bor. fűszeráru. faburkolat. kiképzőtiszt (beosztás). – Csak néhány jelentésváltozáson átment kapcsolatot írunk egybe: aludttej. kutya hideg. csütörtök estére. diáklány. csuda jó. csiperkegomba. hanem valamire való képességet. vasbeton gerenda. tanító néni. ajándék könyv. költőpénz. fiúgyermek. vetített kép stb. esetleg csak nyomatékosító főnévi jelzőket különírjuk jelzett szavuktól: mérnök bátyám. kőfal.) b) A mennyiségjelzős összetételeket egybeírjuk. közgazdász szakértő. vendégművész stb. desztillálótorony. stb. rendőr százados. előhívótank.Ha viszont az igenévi jelzős kapcsolatok tagjai jelentés tekintetében összeforrtak (az igenév nem folyamatot. – Hasonlóképpen különírjuk az ilyen alakulatokat is: igazgató elvtárs. átütőpapír. ha egyszerű szó. – Ha azonban az anyagnévi jelzős kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó. stb. 113. ha a kapcsolat valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: negyvenöt perces. nyersselyem ing. vendég néni. alumíniumedény. huszár főhadnagy. eladólány (üzletben). vasárnap déli. adott szó. tízperc (iskolában). rendeltetést fejez ki. legényember. mozgókórház. -tt képzős melléknévi igeneveket legtöbbször különírjuk jelzett szavuktól: csapolt sör. amelynek valamelyik tagja összetett szó: forgószínpad. A hónap vagy nap jelzőként álló nevét különírjuk jelzett szavától: január hónapban. az anyagnevet különírjuk jelzett szavától: acél mérőszalag. kedd reggeli. mérőműszer. fenyőfa. március havi. illetőleg a jelzett szó az igenévben kifejezett cselekvésnek valamilyen határozója). egy rakás fa.) 118. sült hús. minőséget. tízpercnyi. pihenőnap. húsznaponként stb. ezer esztendő. izzólámpa. tüzér tizedes. egybeírjuk a nem összetett főnevekkel: aranygyűrű. különösen olyankor. védőnő. stb. rongy fráter. kort. péntek esti. stb. zártszék stb. hatökör (= buta). fedett uszoda. lakatosmester. holtpont. hálószoba. Az ilyen főnévi jelzőket különírjuk jelzett szavuktól: egy csomó retek. b) Egybeírjuk viszont az akácerdő. evezőlapát. mértéket. öttusa (sportban). nyúltagy. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk számos (főleg képzővel ellátott) mennyiségjelzős kapcsolat tagjait: egynapi. kölyökkutya. amelyekben az előtag azt jelöli. bőr pénztárca. Minőségjelzőként nemcsak melléknév állhat. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: háromszög (mértani idom). gyapjúsál. huszonegy köbméteres stb. sok munka. platinatégely stb. nagyságot jelentő) főnév is. belgyógyász barátunk.) A kialakult szokást megtartva több olyan (részben jelentésváltozást is mutató) kapcsolatot is egybeírunk. Anyagnévi jelzős kapcsolatnak azokat az alakulatokat tekintjük. két négyzetméternyi. javítóműhely. száz hektár föld stb. 114. tanár úr. vendéglátóipar stb. Ezek tagjainak együttes jelentése más.

117. több. színgazdag = szín(ekben) gazdag. semmittevő (= lusta.) járul. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: egyetért (= azonos véleményen van). lélegzet-visszafojtva. százszor mond és százszorszép. világlátott. -ú. tizenkét emeletes. stb. stb. albérletet kereső. 123. -ás. tévéantennát szerel. főtengelyt esztergál. hátat fordít. 117. [Vö. tizenötödrangú. 36 . b) A jelölt tárgyas kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. akár mind a kettő összetett szó. jú. stb. menedékhelyet nyújtó. -jű. számjegyekkel írva is: 40 köbcentiméteres. ötágú. az asztal lapja és vásárfia. kétzónájú. amelyekben a tagok közti viszonyt rag mutatja: fát vágó és egyetért.) 124. A visszaható névmásokkal a számnevekből alkotott -d sorszámnévképzés jelzőket egybeírjuk: másodmagammal. 138. – A -d képzős sorszámnévi jelzőt viszont egybeírjuk mind a főnevekkel. világot járt. tizenhatodmagunkkal. századmagával. hetedízben. száz hektoliternyi. keveset érő. szakmunkásképző. A tárgyas. A -dik képzős sorszámnévi jelzőt nem írjuk egybe sem a jelzett főnévvel. stb. három hónaponként. stb. tizenöt naponként. a kapcsolat számnévi tagját különírjuk a melléknévi tagtól: hat vegyértékű. c)] 120. számottevő (= jelentős. állást foglal. Ha egy névszó és egy ige egymástól különírt jelölt tárgyas kapcsolatának igei tagjához képző (pl. a különírást megtartjuk: nagyot akaró. tekintélyes) stb. a kapcsolat jelöletlen: kincskereső = kincs(et) kereső. mind a melléknevekkel. -ű.) 121. jótáll (= szavatol). Ezek tagjainak együttes jelentése más. ezredévi. 20 főnyi stb. akár a számnév. ötévenként. Tárgyas. [Vö. húszfőnyi stb. hetvenöt centiméteres. 5 évenként. -ó. harmadik napon. szemet szúr. véget ér. negyvennyolc órás. kezet fog. Nem írhatjuk külön a jelöletlen tárgyas összetételeket akkor sem. -s. De számjegyekkel írva: 9 havi. fél számnévnek). 116 napi stb. sokmilliós. négyoldalas. stb. -és stb. harmadik havi. menetgyakorlatot tartva. hetedik alkalommal. valamint egy -i. helytáll (= derekasan viselkedik). ötvenhét másodpercnyi. – Ha azonban akár a melléknév. ha valamelyik vagy mindkét tagjuk maga is összetett szó: alvázvédő. háromhavonként. létszámnyilvántartó.119. baleset-előidéző stb. -ú. a). gázcsőfektető. dologtalan). egy szótagos. utat tévesztve. a határozós és a birtokos jelzős kapcsolatok 122. munkavállaló. legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: vízvezeték-szerelő. negyven négyszögöles. -nyi képzős egyszerű melléknévnek a kapcsolatát egybeírjuk: harmincnapi. huszonnégy tagú. sem a (rendszerint -i. harmadfél. híradó. 15 naponként. úttörő. stb. (Vö. -ű képzős) melléknévvel: ezredik év. Egy egyszerű tőszámnévnek (ill. negyedik osztályos. másodrendű. tizenkettedik havi. kilenchavi. háromlábú. ötödik rendű. mind a számnevekkel: ötödévben. -ő. kétpetéjű. valamint birtokos jelzős viszonyban azok a szókapcsolatok és összetételek a jelöltek. ötödéves. karöltve stb. huszonötödmagukkal. -s. a sok. stb.. c)] Hasonlóképpen írjuk az ilyen -nként ragos alakulatokat is: kéthetenként. stb. c) A jelöletlen (ragtalan előtagú) tárgyas összetételek tagjait mindig egybeírjuk: autómentő. mindent megvetés. 291. hétfejű. raktárellenőrző stb. A tárgyas kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) A raggal jelölt tárgyas kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: eleget tesz. Ha az alkotóelemek egyike sem ragos. határozós. kárvallott. könyvtárt összerendez. (Vö. száztizenhat napi. iskolaudvar = (az) iskola udvar(a). urat játszás.

125. A határozós kapcsolatok írásának fő szabályai a következők: a) A valamilyen raggal jelölt határozós kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: eszébe jut, munkába lép, rosszul jár, földre hull, nyakon csíp, pellengérre állít, ráncba szed, jutalomra érdemes stb.; különösen akkor, ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: készpénzért veszi, külföldre utazik, vizsgára előkészít stb. b) A jelölt határozós kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege: észrevesz (= észlel, megfigyel), véghezvisz (= befejez), ágrólszakadt (= szegény), napraforgó (növény), semmirekellő (= haszontalan), tagbaszakadt (= jól megtermett), tökkelütött (= buta) stb. c) A jelöletlen (rag nélküli) határozós összetételek tagjait mindig egybeírjuk: energiagazdálkodás, ökölvívás, munkatárs, áldozatkész, iskolaköteles, munkaképes, mélyhűtött, szélvédett stb. Nem írhatjuk külön a jelöletlen határozós összetételeket akkor sem, ha előtagjuk maga is összetett szó: atombombamentes, nyugdíjjogosult, sújtólégbiztos, tápanyagszegény stb.; legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: adóbevallás-köteles, előítélet-mentes stb. (Vö. 138.) d) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk több jelölt határozós kapcsolat tagjait: partraszállás, kézhezvétel, lényegbevágó, bérbeadás stb. 126. Ha egy névszó és egy ige egymástól különírt jelölt határozós kapcsolatának igei tagjához képző (pl. -ó, -ó, -ás, -és stb.) járul, a különírást általában megtartjuk: hosszan tartó, gyorsan ölő, könnybe lábadt, papírba csomagolás, pellengérre állítás, próbára tevés; háttérben mozgó, előtérbe kerülő, középpontba állítás, közhírré tétel, külföldre utaztakor; stb. [De vö. 125. d)] 127. Határozószóknak főnevekkel és melléknevekkel (melléknévi igenevekkel) való kapcsolatából gyakran alakulnak összetett szavak: általút, ellenfél, távollét, fennszóval, rögtönbíráskodás, túlérzékenység; bennfentes, közeljövő, utánfutó, bennszülött, régmúlt; stb. 128. A birtokos jelzős kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) A birtokszón a birtokviszonyra utaló birtokos személyraggal (-jellel) jelölt kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: a folyó vize, az iskola kapuja, a világ népei, a brigád tagjai; a lakóház pincéje, az írógép billentyűi, a nyomda szedőterme, a park virágágyai, a gépkocsi alváza; stb. b) A jelölt birtokos jelzős kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege: barátfüle (tésztaféle), bolondokháza (= felfordulás, zűrzavar), istennyila (= villám), vásárfia (= ajándék) stb. c) A jelöletlen, azaz személyrag (-jel) nélküli birtokos jelzős összetételek tagjait mindig egybeírjuk: ablaküveg, disznóhús, földrengés, gerelyhajítás, iskolaorvos, rigófészek; bankjegyforgalom, helységnévtár, csapágyfémgyártás, gépkocsifényszóró; stb., legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: alkatrész-nyilvántartás, fényképezőgépobjektív, tengeralattjáró-támaszpont stb. (Vö. 138.) d) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk néhány jelölt birtokos jelzős kapcsolat tagjait: napkelte, tojásfehérje, tanácsháza, városháza stb. A jelentéstömörítő összetételek 129. Sok alárendelő összetett szavunknak elő- és utótagja között olyan bonyolult kapcsolat van, hogy az összetétel csak többszavas szerkezettel értelmezhető. Így például: vámvizsgálat =

37

hol történő, mivel kapcsolatos vizsgálat? : vámnál történő, vámmal kapcsolatos vizsgálat; csigalépcső = mihez hasonló lépcső ?: a csiga házához hasonló lépcső; stb. Az ilyen, úgynevezett jelentéstömörítő összetételek tagjait, köztük a hasonlító összetételeket, mindig egybeírjuk: barázdabillegető, emlékkönyv, hamutálca, motorcsónak, szénapadlás, testvérváros, villanyvilágítás; cinóbervörös, hófehér, hollófekete, galambősz, ultramarinkék; stb.

Egyéb típusú szókapcsolatok és összetételek 130. A névutós kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) A névutót az előtte álló névszótól különírjuk: idő előtt, bokor mögött, ház mellett, felesége iránt, föld alatt, munka nélkül, szó szerint, többek között stb. – Ha a névutóhoz -i képző járul, a különírást megtartjuk: idő előtti, bokor mögötti, ház melletti, föld alatti (üreg), munka nélküli (jövedelem), szó szerinti stb. b) Ha azonban az ilyen kapcsolatok jelentése módosult, s ezért összetett szóvá váltak, egybeírjuk őket: délelőtt, délelőtti; délután, délutáni, holnapután, holnaputáni, rendszerint, napközben, földalatti (= 1. metró; 2. illegális), munkanélküli (fn.), könyvnélküli (= szóról szóra megtanulandó lecke), pártonkívüli (fn.), mindenekelőtt, mindenekfelett, hazafelé, visszafelé stb. c) Az a, e, az, ez mutató névmásból és a különféle névutókból álló kapcsolatokat egybeírjuk, ha egységes határozószót alkotnak, továbbá ha rámutatószói szerepűek, vagy ha kötőszószerű szerkezetek részei: Ezelőtt másképp hívták. Ezután mindig jó leszek. Mindent megbeszéltünk, eszerint cselekedj! Nincs kétségem afelől, hogy ő tette. Azalatt, míg nyaraltok, kifestetem a lakást. Elment anélkül, hogy köszönt volna. Dolgozz, ahelyett hogy heverészel! Stb. [Vö. 84., 243. d)] Ha ellenben a névmással nyomatékos rámutatást fejezünk ki, akkor csak a különírás a helyes: a köré a ház köré; a szerint kell eljárni, nem e szerint; a nélkül a könyv nélkül; Itt a hiba, e miatt nem működik a gép. Mindene a zene, csak az iránt érdeklődik. Stb. 131. Az igekötős igék sajátosan viselkedő összetett szavak. a) Ha az igekötő közvetlenül saját igéje (vagy igeneve) előtt áll, egybeírjuk vele: átad, benéz, felnyit v. fölnyit, lebecsül, visszaszerez; kiállítani, megtartó, eldobott, szembeállva; stb. Hasonlóképpen: megtartás, szembeszállás stb. – Igekötők lehetnek a következők: abba-, agyon-, alá-, át-, be-, bele-, benn-, egybe-, el-, ellen-, elő-, előre-, fel- v. föl-, félbe-, félre-, felül- v. fölül-, fenn- v. fönn-, hátra-, haza-, helyre-, hozzá-, ide-, keresztül-, ketté-, ki-, körül, közbe-, közre-, külön-, le-, meg-, mellé-, neki-, oda-, össze-, rá-, rajta-, széjjel-, szembe-, szerte-, szét-, tele-, tova-, tovább-, tönkre-, túl-, újjá-, újra-, utána-, végbe-, végig-, visszastb. b) Ha az igekötő követi az igét (vagy igenevet), különírjuk tőle: pihend ki (magad), hagyj fel (ezzel), üljünk bele, menjetek előre, ne sározd össze, nem nézve oda, (akkor) ültünk le, (ti már) mehettek vissza stb. c) Az igekötő külön szó marad, ha közte és igéje (vagy igeneve) között más szó is van: el ne késs, le nem tenné, újjá is építjük, közre kell bocsátani, haza szabad menni, föl sem véve stb. Hasonlóképpen: be nem avatkozás, meg nem értés stb. Az igekötők különírása vagy egybeírása gyakran értelmi különbségre is utal: annak jelölője, hogy az igekötő a közvetlenül utána álló igéhez tartozik-e, vagy az ezt követőhöz. Más és más tehát: megvan húszéves, de: meg van töltve; megfogom a lepkét, de: meg fogom nézni; leszokott a dohányzásról, de: le szokott utazni vidékre; beleszeretett a lányba, de: bele szeretett

38

volna szólni; elleszek nélküle, de: el leszek fáradva; megtudták a hírt; de: meg tudták javítani; stb. d) A megismételt igekötők közé kötőjelet teszünk, és együttesüket egybeírjuk az igével (vagy igenévvel): ki-kinéz, le-leereszt, meg-megállt, össze-összevesznek; elő-előtűnő, visszavisszatérve; stb. Hasonlóképpen: vissza-visszatérés stb. Az ellentétes jelentésű igekötőket kötőjellel kapcsoljuk össze, és különírjuk őket az igétől (vagy igenévtől): ki-be járkál, le-föl sétál, ide-oda tekinget; oda-vissza utazni, előre-hátra pillantva; stb. Hasonlóképpen: le-föl sétálás stb. Különírjuk az igétől (vagy igenévtől) az összevissza, szerteszéjjel, szerteszét határozószókat is: összevissza beszél, szerteszéjjel szórták, szerteszét szórva stb. Hasonlóképpen: szerteszét szórás stb. e) Az igekötőül is használt határozószót különírjuk akkor, ha határozószói szerepét hangsúlyozzuk: abba tette (amiben eredetileg volt), de: abbahagy; fenn v. fönn maradt (a padláson), de: fennmarad v. fönnmarad (a neve); (nem) félre állt (hanem középre), de: (tapintatból) félreállt; ide jött (nem a szomszédba), de: idejött hozzám; stb. Az igekötővel alakilag azonos határozószót is különírjuk az igétől (vagy igenévtől), ha világosan személyes névmási szerepű: hozzá (= őhozzá) ment feleségül (nem hozzád), de: hozzájárul (valamihez); neki (= őneki) megy a levél, de: nekimegy (a szekrénynek); (csak) rá (= őrá) gondolok, de: (rossz) rágondolni is; stb. Csak különírt (határozószói) formája van a nem egyes szám harmadik személyű alakoknak: hozzám adták feleségül, nekünk jött a csomag, mindig rád gondolok stb. 132. A névmásokat egybeírjuk az előttük álló nyomatékosító elemmel: egymagam, egymagad, egymagatok; önmagam, önmagad, önmaguk; önnönmaga, önnönmagunk, önnönmagatok; ugyanez, ugyanolyan, ugyanakkora, ugyanannyi; szintolyan, szintakkora, szintannyi; csakolyan, csakannyi, csakennyi; éppolyan, éppakkora, éppannyi; stb. A névmási határozószókat is egybeírjuk a nyomósításukra szolgáló, eléjük tett személyes névmásokkal: énbennem, tenálad, őtőle, mihozzánk, tinektek, ővelük; énmiattam, teáltalad, őutána, mimellettünk, tinélkületek, őközöttük; stb. De: én magam megyek oda (a hangsúly a magam szón); csak annyi szükséges (a hangsúly az annyi szón); épp olyan esetben (a hangsúly az olyan szón); stb. 133. Tagadó névmások előtagjaként a se, sem, semmi szót egybeírjuk az utána következű szóelemmel: semekkora, semennyi, semmilyen, semmiféle stb. – A határozószókban szintén egybeírjuk a se és a sem szót az utótaggal: sehol, sehonnan, semeddig, sehogy, semmint, semmikor stb. Különírjuk viszont a se és a sem szót, ha névmások és határozószók után állnak: semmi se, senki sem, senkinek se, semmitől sem; semmikor se, sehova se, sehol sem, sehogy sem; stb. – De: sohase, sohasem, sose, sosem. 134. Az akár-, bár-, mind-, minden- és vala- előtagú névmásokat és névmási határozószókat egybeírjuk: akármekkora, akárhol, bármi, bármikor, mindannyi, mindenki, mindenhonnan, valami, valamerre stb. 135. Olyan szavak, amelyek beszédünkben gyakran fordulnak elő egymás mellett, nemegyszer új jelentést hordozó összetételekké forrnak össze. Az ilyen kapcsolatokat egybeírjuk: kétségkívül (= biztosan), nemsokára, sohasem; dehogy, hogyne; csakhogy, hanem, ugyanis; stb.

39

A külön- és egybeírás az ilyen szavak esetében is értelmi különbség hordozója lehet: úgy tett, mintha szeretné, de: szebb, ha nevet, mint ha sír; egyrészt (kötőszó), de: egy részt kapott belőle; dehogyis! (= nem), de hogy is gondolod? ; stb. 136. Sok eset mutatja, hogy egybeírandó az olyan összetétel, amely egészét tekintve más szófajú, mint utótagja önállóan volt: csúszómászó, járókelő; földalatti, munkanélküli; ennivaló, hártyásszárnyúak stb. (melléknévből főnév); tegnapelőtt, visszafelé, éjféltájban, elsősorban stb. (névutós vagy egyéb kapcsolatból határozószó); ennélfogva, mindazonáltal, miután stb. (határozószóból kötőszó); nefelejcs, fogdmeg(ek), haddelhadd; nemtörődöm (ember), nemszeretem (dolog) stb. (igés kapcsolatokból főnév, ill. melléknév). – De természetesen: az utcán járó-kelő emberek, inni való víz, az első sorban ült, ennél fogva húzd stb. 137. Egyetlen képzőnek különírt szókapcsolatokhoz járulása nagyobbrészt nem teszi a kapcsolatot egybeírandóvá; képzők halmozódása azonban már egybeírást von maga után: egymás mellett és egymás melletti, de egymásmellettiség; hasonlóképpen: egymásutániság, egyenlőoldalúság, megnemtámadási (szerződés), elnemkötelezettség, szeretetreméltóság stb. Alapformájukban különírt kapcsolatok egybeírását eredményezi a felsőfoknak összefoglaló jelezése is az ilyenekben: szívhez szóló és szívhez szólóbb, de: legszívhezszólóbb; hasonlóképpen: legharcrakészebb, leghasznothajtóbb stb. Az ilyen felsőfokú formák helyett általában jobb a szerkezetes megoldás: harcra legkészebb, leginkább hasznot hajtó stb. 138. Szóösszetétel révén gyakran keletkeznek hosszú szavak. Ezeket bizonyos esetekben célszerű kötőjellel tagolni, hogy könnyebben olvashatók legyenek. A két egyszerű közszóból alakult összetételeket egybeírjuk: asztallap, felezőegyenes, matematikatanítás, nitrogénasszimiláció, paradicsomsaláta, televíziókészülék, teljesítménynövekedés stb. De: sakk-kör stb. (Vö. 62.) A kettőnél több szóból alakult (úgynevezett többszörös) összetételeket általában ugyanúgy egybeírjuk, mint a kéttagúakat: cseppkőbarlang, gépkocsivezető, ivóvízellátás, készruhaáruház, pénzügyőrlaktanya, rádiószaküzlet, úttörővasút, nyersolajmotor, rendőrjárőr, barnakőszénkoksz, mértékegységrendszer stb. – A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket azonban már többnyire kötőjellel tagoljuk két fő összetételi tag határán: csapatzászló-avatás, dokumentumfilm-bemutató, könyvritkaság-gyűjtemény, tornász-csapatbajnokság, munkaerőnyilvántartás, foszforműtrágya-gyártás stb. Az egyébként szabályos, de túlzottan hosszú összetett szavak szerkezetes megoldással elkerülhetők: tervezőiroda-vezető = a tervezőiroda vezetője, gépkocsivezető-tanfolyam = gépkocsi-vezetői tanfolyam stb. Az úgynevezett szótagszámlálás szempontjai a következők: Szótagszámon az összetett szó jel és rag nélküli alakjának szótagszámát kell érteni: cserépedénygyártás, cserépedénygyártásnak, cserépedénygyártásban; honvédemlékmű, honvédemlékműveink; stb. – A származékszók képzőeleme azonban beleszámít a szótagszámba: kerékpárjavítás, kerékpárjavításokat; élelmiszerkészlet, élelmiszerkészletüknek; de kerékpár-javítási, (bőséges) élelmiszer-készletű stb. – Gyakorlati megfontolásból az igekötők közül csak a két vagy több szótagúakat tekintjük külön összetételi tagnak: előadó-művészet, kölcsön-visszafizetés stb.; de: befogadóképesség, állománykiegészítés stb. Az idegen szavaknak csak a magyarban is önállóan használatos elemeit (pl. centi-, deci, deka-, extra-) tekintjük külön szónak: centiméter-beosztású, extraprofit-elmélet stb. 139. A külön- és egybeírásban három úgynevezett mozgószabály is érvényesül.

40

lőtt vadak árusítása (nem lőttvad-árusítás). szintén kötőjellel kapcsolandó utótag járul. -nemű. de: hidegvíz-csap. A mozgószabályok alkalmazása révén létrejött írásképek a kiindulási formákat természetesen nem módosítják! 140. békeszerződés-tervezet. Az összetett számneveknek és a számoknak több vonatkozásban sajátos írásmódjával a következő pontok foglalkoznak: a betűírással és a számjegyírással a 288. 41 . de: számtan-házifeladat. aranyötvözet. A szabályt csak akkor alkalmazzuk. és ehhez az utótagot (a szótagszámtól függetlenül) kötőjellel kapcsoljuk: hajlítottbútor-gyár.: 171. -jű képzős) melléknévvel valamilyen jelöletlen összetételt alkot. rézötvözet. de: kerekasztalkonferencia-rendezés. szabad vezeték. Herkules-erejű. Ha szószaporítás nélkül lehetséges.és nyírfafélék. 168. Apáczai Csere János-emlékünnepély. stb. röntgensugár stb. föld-levegő rakéta stb. Ady-szobor. ajakhang. stb. Az ilyen túlzottan hosszúra nyúlt szavak helyett azonban jobb a szerkezetes megoldás: anyagcsere-vizsgálat kérése. Zsiguli gépkocsi. amely az egészhez járul. de: légifénykép-montázs.és Gárdonyi-szerű. vagyis az eredetileg kötőjelezett szórészt az új alakulatokban egybeírjuk: anyagcserevizsgálat. b) Ha egy különírt szókapcsolat (pl.) 141. c) Két azonos utótagú összetétel (pl. (Vö. Balassi-strófás..) b) Ha egy tulajdonnév egy köznévvel vagy egy (rendszerint -i.. parasztszövetség) különböző előtagja gyakran lép egymással mellérendelő kapcsolatba (munkás-paraszt). fényjáték. csak az utolsó taghoz hozzáfűzött képzőszerű utótagra kötőjellel utalunk: bükk-. de: házifeladat-készítés. légi fénykép. a békeszerződés tervezetének kidolgozása.. 262. stb. de: szabadvezeték-hálózat. (Vö. hajlított bútor) olyan utótagot kap (pl. a törtszámnevekkel a 291. stb. de előtag is járulhat szókapcsolathoz: házi feladat. Kovács mérnök. Jedlik Ányos-féle. ha értelmetlenséget kerülünk el vele. az egyébként különírandó előrészt az új alakulatban egybeírjuk. a Nagy család. Mária-arcú. -rétű és -szerű képzőszerű utótagot a közszókkal egybeírjuk: másfajta. -féle. a) és a 290. sokrétű. Fabulon arckrém. Ezeket kisbetűvel kezdve egybeírjuk: ádámcsutka. Az ilyen szerkezetű minőségjelzős előtagot különírjuk az utótagtól: munkás-paraszt szövetség. házi feladat. fonóipar.. munkásszövetség. stb. -s. egynemű. -jú. Hasonló esetek: hideg víz. 170. kerekasztalkonferencia rendezése stb. Tömörkény. kerekasztal-konferencia. Petőfi-szerű. (Vö.. negyedrét. de: szövő-fonó ipar. 201. de: réz-arany ötvözet.) Az ilyen kapcsolatok közül néhány köznévvé vált. és a 291. de: fény-árny játék. – Ritkábban ugyan. Főneveket és mellékneveket tulajdonnevekkel a következőképpen kapcsolunk össze: a) Ha egy tulajdonnév egy köznévnek minőségjelzője. c)] 142. továbbá: kutyamacska barátság. Hasonlóképpen: szövőipar. -ű.) Felsorolásban az elmaradó közös. – A tulajdonnevekhez a -féle és a -szerű szóelemeket kötőjellel kapcsoljuk: Eötvös-féle. árnyjáték. az első kötőjelet (mivel közszói alárendelő összetételekben két kötőjel egy összetett szóban nem lehet) kihagyjuk. mogyoró. a sorszámnevekkel a 267. pálfordulás. az összetett számnevek és a számok tagolásával a 289. -ú. pont. a két szót különírjuk egymástól: Mariska néni. stb. Kossuth-díjas. [Vö. a tizedes törtekkel a 274. Dezső bácsi. de: anyagcserevizsgálat-kérés. Kazinczy-verseny. A -fajta.. hőre lágyuló műanyagok feldolgozása (nem: hőrelágyulóműanyag-feldolgozás) stb. de: békeszerződéstervezet-kidolgozás. -rét. József Attila-díj. Fazekas elvtárs. Mátyás-templom. kötőjellel kapcsoljuk őket össze: Afrikakutató. stb. éljünk inkább szerkezetes megoldással: lőtt vadak. a Kalmár fiú. 167. Kászim pasa bástya stb. – Hasonló esetek: Julianus barát szobor. többféle.a) Ha egy kötőjellel már tagolt szóhoz újabb. ésszerű stb. gyár). de: ajak-fog hang. foghang. 169. (Vö.

katolikus. országos középiskolai tanulmányi verseny stb. stb. Szegedi Szabadtéri Játékok stb. párt. itt.) 147. kellemes hangulatú és jelentésű szavakat is: béke. három. nemzetközi nőnap. magyar. fenséges. (Vö. (De vö. nyugati szláv. Mindig nagybetűvel kezdjük a tulajdonneveket. mohamedán. élet.) 145. külön fejezetben tárgyaljuk őket. nevét általában kisbetűvel írjuk: jövőkutatási konferencia. a felszabadulás napja. a francia forradalom. a mohácsi vész. felekezetekhez tartozást jelentő szavak: buddhista. fásítási hónap. tavasz. a nagy októberi szocialista forradalom. haza. 149. 146.A KIS ÉS A NAGY KEZDŐBETŰK 143. felkiáltójel és bizonyos esetekben kettőspont után – minden új mondat élén: Háromórai idő volt engedve a kitiltottaknak. nahát. most. a szakma ifjú mestere. A nagy kezdőbetűk 148. programok stb. – Az intézményszerűeket azonban az intézménynevek mintájára írjuk: Budapesti Nemzetközi Vásár. társadalmi és politikai mozgalmak. drága. bármennyi. törökül. stb. felszabadulás. az alkotmány ünnepe. a történelmi eseményeket jelentő szavakat. karácsony. népcsoportok és nyelvcsaládok nevét: észt. orosz. légkörkutatási szimpózium. kínai. néger. Erős érzelmi töltésük ellenére általában kisbetűvel írjuk a magasztos tartalmú. perzsául! Hát még a sánta Biróczy hogy tréfálta meg őket víg ötleteivel! S most ezeket mind kicsapták. nemzetközi orvoskongresszus. és. református stb. a magyar nyelv hete. országos távlati tudományos kutatási terv. indián. A magyar közszavakat általában kis kezdőbetűvel írjuk. szókapcsolatokat (bár olykor nem kicsi az érzelmi töltésük): március tizenötödike. 191. elnök. szabadság. ország. a rövidebb-hosszabb időszakokat. pedagógusnap. Mivel azonban a tulajdonnevek saját részrendszert alkotnak helyesírásunkban. Írásunknak világossá és áttekinthetővé tétele végett a közszavakat is nagybetűvel kezdjük minden szöveg. germán. termoanalitikai tudományos ülésszak. hogy motyóikat összeszedjék… Ez a háromórai idő pedig éppen elég volt arra. kevés. ugye. Közszavainkat általában kisbetűvel kezdjük: szeret. május elseje. szász. Ugyancsak kis kezdőbetűsek a vallásokhoz. a honfoglalás. vasutasnap. Kisbetűvel kezdjük a népek. ejha. de egyes meghatározott esetekben naggyal is. erdészeti és faipari tudományos napok. anyák napja. urál-altaji. valamint – pont. ötéves terv. család stb. népelemek. román. ami. virágzik. palóc. A kis kezdőbetűk 144.. a nevezetes napokat. székely. rendezvénysorozatok. húsvét. finnugor. 42 . olvasó népért. A rendezvények. stb. szlovák. 150. jóllehet. a debreceni országgyűlés. Az iskola szeme fényeit! Az általános szabályoktól – stilisztikai okokból – csak a szépírók szoktak olykor eltérni. a nagy honvédő háború. kérdőjel. édesanya. hogy a város népessége mindent megtudjon… Mi volt a diákok vétsége? Hogyan védelmezték magukat? Milyen nagy dolgokat vágott oda a vaskalaposoknak Jenőy? Hát Barkó hogy replikázott nekik tatárul. Kis kezdőbetűvel írjuk az ünnepeket. sváb. a szabadságharc.

– Fokozott tisztelet kifejezésére azonban az ilyen esetekben nagybetű is alkalmazható: Szeretném. hogy soraimmal fölkeresem! Tisztelettel emlékeztetem (az) Államtitkár elvtársat arra.”. Kelemen László. Igazgató úr. A családnevek előtti doktor. szíveskedjék ügyemet kedvezően elbírálni. igazgató. Levelekben és hivatalos iratokban a megszólítás első szaván és tulajdonnévi tagján kívül nagybetűvel szokás kezdeni a megszólításban szereplő közneveket is (de a mellékneveket. akkor csak az első szó nagy kezdőbetűs: Kettős megállóhely. Apám. B porta. barátom. szót. Özvegy Lukács Péterné azzal a kéréssel fordult a tanácshoz. oszlopba rendezett névsorban stb. Kinyílt / a földbe zárt titok. vágány stb. 264. – Ha a szöveg első szava számnév. 144. látogass meg minket! Arra kérem (a) tanácselnök elvtársat. a társtulajdonosok közös képviselője. Ifj. Szeretnék mindig Veled lenni. Házfelügyelő. hogy…. stb. alatti szövegeket nagybetűvel kezdjük: Bejárat. Melegen érdeklődött irántatok. – Mondat belsejében ugyanezek kisbetűvel írandók: Ott volt dr. 5.149. grafikonok. a Hatalom. szöveg belsejében általában kisbetűvel kezdjük: Légy szíves. / Engesztelés és nagy Ítélet.) [Vö. stb. elsősorban költői művekben – lehet a megszemélyesítés eszköze. Ezt Ferenc bátyám és Erzsi néném is jól tudja. ha nem értene félre. Szép Gergely és ifj. Pénztár. Igazgató. felhívhatja a figyelmet fogalmi tartalmukra.) és mondat elején kezdjük nagybetűvel: Dr. Bárcsak itt lehetnél te is! Valószínűleg önöket is érdeklik fejlesztési terveink. stb. Lukács Péter panaszt tettek özvegy Jakab Imréné ellen. 253. – Hasonlóan a történelmi nevek esetében: Gróf Széchenyi István. 256. Nyilvános telefon. (Vö. oklevelek stb. hogy… stb. rektor. miniszter. végén az aláírás alatti megjelölést: elnök. a).” (Vagy: „…a földre sütöttük” stb. Örökké hálás leszek neked a segítségedért. stb. a bizottság titkára. az utána következő szó kis kezdőbetűs: 2. Mészáros Mihály is. amelyek a megszólított személyére vonatkoznak. Hasonlóképpen: Felkérem Horváth kartársat vitaindító előadásának megtartására. levélcímzésben. metróvonal. Az idézeteket és az idézeten belüli további részeket az eredeti szövegnek megfelelően kezdjük nagy-. a Végzet. ajtó.. „Légy fegyelmezett!” stb. ifjabb. de szövegben: Miniszteri tárcát vállalt báró Eötvös József is. 153. Stb. Jakab Imréné. névmásokat és névmási szerepű határozószókat. Széntermelésünk. Id. sőt egyszerre is szolgálhatja mindegyik célt: a Szerelem. Közszavaknak nagybetűs kezdése – kivételesen. a táblázatok. III. s ezt számjeggyel írjuk. Stb. idősb. titkár. ábrák stb. Stb. – Ha egy ilyen szöveg több szóból áll. illetőleg: „a földre sütöttük szemünk.. Magánlevelekben a megszólítás első szaván és tulajdonnévi tagján kívül a többi szót kezdhetjük kisbetűvel is: Kedves barátom! Tisztelt Nagy úr! Édes jó anyám és apám! Azokat a közneveket. 144. stb. igazolványok. A legfőbb érdem az Önöké. 43 .] 152. illetőleg rövidítésüket csak kiemelt helyzetben (aláírásban. A légfék vázlatos rajza.) Egyéb esetek 151. erősítheti a szavak hangulatát. Mészáros Mihály. (Vö. Két (vagy több) szóból álló megszólításoknak ilyenkor is csak az első szavát kezdjük nagybetűvel: Bocsássa meg. Kisbetűvel kezdjük az ügyiratok. kötőszókat már nem): Drága Ilonka Néni! Osztályvezető Kartárs! Tisztelt Kovács Úr! Mélyen tisztelt Asszonyom és Uram! Stb. özvegy stb. Mi vagyunk: Jövő és Igazság.) 150. Az útbaigazító feliratokat. illetőleg kisbetűvel: „Előttünk egy nemzetnek sorsa áll.

a csillagneveket. Deli. Helyesírási tanácsadó szótár stb.) szó pedig közvetlenül követi a név utolsó elemét: Kiss János altábornagy utca. Ez egyrészt azt jelenti. c) A tulajdonnevek írásának jellemző vonása az állandóság. Pepsi-Cola. A tulajdonneveknek több típusát különböztethetjük meg: a személyneveket.A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA 154. Szeremlei-Szabó Zsolt. newyorki stb. Tóthpál. az Ének a pesti ligetről című vers stb. hófehér). Rutascorbin. New York-i stb. a földrajzi neveket. stb. Hegyalja. – A családnevek írásában érvényesülő hagyomány és 44 . Velencei-tó.) szó a név utolsó eleme. Szántó. hogy a toldalékos alakok leírására olyan megoldást találjunk. a márkaneveket. mind a keresztneveket (utóneveket) nagy kezdőbetűvel írjuk: Bakos. Wittmanné. hogy a tulajdonneveket megkülönböztesse a köznevektől. de a több elemből álló nevek esetében érzékeltetni kell a tulajdonnevek terjedelmét is. Szerencsés András. Családneveink nagyobb részének formája követi a mai magyar hangjelölési rendszert: Asztalos. a címeket stb. Patyolat (vállalat neve). meddig tart a tulajdonnév. b) A nagy kezdőbetű mutatja ugyan. Mór (helységnév. 156. de: szőke (hajszín). Kis. Pál. Éva. hogy világosan elhatárolódjanak a környező szövegtől. (Nem pedig: Kissel. de: rák (állat neve). Olaszország stb. György. Budapesti Műszaki Egyetem. Parázs (tűzhelymárka neve). a című (c. stb. Hajdú. ezért minden tulajdonnevet nagybetűvel kezdünk: Szőke (családnév). Wittmann-né. Fakó (tónév). Egybeírjuk az alkotó tagokat: Kispista. A családnevek és a keresztnevek írásmódját – helyesírásunk rendszerének figyelembevételével – az anyakönyvezésre és a személyi okmányok kiállítására vonatkozó jogszabályok állapítják meg. de: parázs (izzó tüzelőanyag). Hollófészek (hegy neve). A többelemű nevek tagjainak összetartozását többféleképpen jelezhetjük.) A személynevek 155. így pl. de: fakó (színnév). Annamária. A címek esetében az alakulat sajátos (kiemelt) helyzete teszi világossá a tulajdonnév terjedelmét: Egri csillagok. Takács stb. A város peremén. A név nyelvi felépítése is jelezheti. az utca (u. Kortárs (folyóirat címe). Kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz az alkotó tagokat: Nemeskéri-Kiss. Nagykőrös. hogy tulajdonnévvel van dolgunk. Bár az egyes típusok írásmódja nem egyetlen elvhez igazodik. Másrészt arra kell törekednünk. Kőrösi Csoma Sándor. az intézményneveket. Werbőczy. ÉszakAfrika stb. Bíró. Nagybetűvel kezdjük a tagok mindegyikét: Zrínyi Miklós. a) Mindegyik csoport írásában érvényesül helyesírásunknak az a régi törekvése. stb. de: hollófészek (a holló fészke). de: patyolat (fehér. az állatneveket. három szempontból mégis egyformán viselkednek. de: kortárs (valakivel egy időben élő). Magyar Nyelvőr stb. Rák (csillagkép neve). Körmendi. személynév). hogy a tulajdonnevek egyes típusaiban ragaszkodunk a történelmileg kialakult vagy a mai helyesírási szabályok szerinti formákhoz: Thököly. Zsuzsa. amely biztosítja az alapforma visszaállíthatóságát: Kiss-sel. de: mór (népnév). Mind a családneveket (vezetékneveket). Központi Fizikai Kutatóintézet.

melyek eltérnek ugyan az egykoriaktól. Apáczai Csere. ezért az eredeti formák mellett az idők folyamán névváltozatok is keletkeztek (pl. Hadúr. 45 . Ezek természetesen az anyakönyvben rögzített alakjukban használandók. Thewrewk. Vatai stb. de egyszersmind lehetővé teszi. Az isten szerelmére! Hála istennek! Stb. Maszlaczky. 12. Gaál. Nagy Anna és (ha valaki férjhezmenetele után is lánynevét tartja meg) Kovács Anna. ezért a két névelem általában együtt használandó. Csombor.egyéb okok (jogi megfontolások stb. Konkoly-Thege stb. A régi jelzős családnevekben a jelző és a tulajdonképpeni név közé nem teszünk kötőjelet: Baróti Szabó. Chuliak stb. stb. Kunszabó. Zrínyi. Sigray. Tóthmátyás. Nagyné Kovács Anna. 160. Verbőci. s azt kell következetesen érvényesíteni: Apafi. – Bár nem hivatalos. Nagygyörgy. Zrini). 158. és sorrendjük nem cserélhető fel. Kőrösi Csoma. 87. Az összetett (két külön névből eggyéforrt) családneveket egybeírjuk: Kispéter. 12. – Stilisztikai okokból vagy rövidség kedvéért azonban a jelzőt magában is használhatjuk a teljes név helyett: Csokonai. illetőleg olyan szövegösszefüggésben. Csokonai Vitéz. mi lett vele. A jelzős nevek is szerves egységet alkotnak. korunkhoz legközelebb eső formát kell használni. személynévként használt nevek általában nagy kezdőbetűsek: Allah. Nagy Jánosné Kovács Anna. Kerpel-Fronius. Keöcherepy stb. Hajdu. Kiss. Kultsár. Lorántffy. Teleky stb. – Az ilyen neveket nem szabad sem visszarégiesíteni (pl. d) Szilárdan kialakult név hiányában olyan formát szokás kialakítani. Vörösbaranyi stb. Csécsi). hogy a nevet az egykori hangzásnak megfelelően ejthessük ki: Komjáthy.).. Az asszonynevek formái a jogi előírások szerint a következők: Nagy Jánosné. használatos az N. A mitológia és a vallás fogalomkörébe tartozó. ami eltérhet a régi család vagy történelmi személy nevének írásmódjától: Dezsőfi. rövidítés beiktatása is fölösleges: Szabó Lászlóné Nagy Katalin vagy Szabóné Nagy Katalin stb. A férj nevének -né képzős származéka és a leánykori név közé nem teszünk vesszőt. Pesthi. Werbőczy. sem pedig korszerűsíteni (pl. A történelmi családnevek írásának főbb szempontjai a következők: a) A történelmi nevek védelme érdekében a régi magyar családnevek eredeti alakját általában megőrizzük: Beythe. Isten. 87. Batsányi. ebben a formában használandók: Bocskai.). (Vö. Kovács Anna forma is. de már hosszú és következetes hagyományuk van írásgyakorlatunkban. Tótfalusi Kis stb. Ma élő személyek is viselnek történelmi családneveket. Rákóczi. Jupiter. Zeusz stb. illetőleg: Kakas. Pesti. Kemechey. Ilyenkor az egyöntetű írásgyakorlat biztosítása végett a család vagy a kiemelkedő történelmi személy által rögzített. Gombocz. c) Az olyan névformák. Csulyak stb. Tsétsi János. amely az elolvasását nem zavaró régies írássajátságokat tiszteletben tartja. Wathay stb. Boldogasszony..) miatt azonban számos élő névben találkozunk a mai írásformáktól kisebb-nagyobb mértékben eltérő jelölésmódokkal: Biró. Orczy. Endrődy-Somogyi. amelyben kisbetűs kezdése a helyes: a görög istenek. (Vö.) b) A családnevek hagyományőrző helyesírása viszonylag későn alakult ki. A kettős (két név mellérendelő kapcsolatából alakult) családnevek tagjait az újabb anyakönyvi jogszabályok szerint kötőjellel kell összekapcsolni: Bajcsy-Zsilinszky. Pais stb. Ozirisz. Czombor. Tudja isten. Verseghy stb. Tótfalusi stb.) – Hasonlóképpen tiszteletben tartandó a tudatos szépírói névadással alkotott nevek írásmódja is: Baradlay. Buday. (nem Komjáti. Vay stb. (nem Cacas. s a szül. Eördögh. Rákóczy. 157. 159. – Az isten szót gyakran használjuk köznévi értelemben is. Batsányi – Bacsányi). Kazinczy.

a -val. Somogyi Béláné főelőadó. az ifjú Ady. Az -i és az -s melléknévképzővel. Bánk bán. különírjuk a gyűjtőnévi vagy 46 . érzékeltetheti.) 163. Raul. Oroszlánszívű Richárd. Táncsics Mihálynak. az Ady Endrék és József Attilák küzdelmei stb. Makk-kal. Paiszsal. a nyelvújító Kazinczy. – De: Táncsics Mihály-i. jókais. László. Piroska. Betti. rippl-rónais. Zsolt. Bálinttal. A személynév elé tett alkalmi minősítő jelzőket kisbetűvel kezdjük: a nagy Napóleon. Félix. 165. 166. leninizmus.) b) Ha régies betűre végződő családnevekhez kapcsolódnak ezek a ragok. Polgár doktor. akkor ezt a betűt megkettőzzük: Ádámmal. 83. Alexandra. Márió. hogy az alapforma világosan kitűnjön: Kiss-sel. 140. – De ha a személynév két vagy több elemből áll. Németh mérnök. 62. a szép Csapóné stb. -vé) ragos formájának írásában a következőképpen járunk el: a) Ha a név rövid mássalhangzót jelölő betűvel végződik. Petőfik. (Vö. illetőleg kettős (kötőjellel összekapcsolt) személyneveket kisbetűvel kezdjük. mind pedig más nyelvekből újabban átvett keresztneveinket mai köznyelvi kiejtésüket tükröztetve írjuk: Csilla. 167. A mássalhangzóra végződő személynevek -val. Jolán. Széll-lel stb. Vajda Elemér akadémikus. stb. 162. Rátzcal. Árpád. marxista. kispéteres. mikszáthos. Csokonai Vitéz Mihály-os (verselés) stb. -vel (és néha a -vá. tóthpáli. (Vö. mint a közszavakhoz: Dózsát. Ilosvai Selymes Péter-es stb. 94. Ilyenkor a személynevet és a köznevet különírjuk egymástól: István király. a Kossuthok. amelyeket kisebb-nagyobb embercsoportok viselnek. madáchi. Bálint. Papp-pal. petőfieskedők. jeleket. Marcellal v. Eötvös József-i (iskolareform). Szalay Tamás érdemes művész. Ilosvai Selymes Péternél. akár többelemű – állhat köznév minőségjelzőjeként is. stb. Vörösmartyé. Babitscsal. a rag v-je helyett pedig ennek a név végén ejtett hanghoz idomult mai formáját írjuk: Kossuthtal. sőt fantázianevektől). Moharos kartársnő. és a képzőket közvetlenül kapcsoljuk hozzájuk: móriczi. Rőtszakállú Frigyes. 209.) A személynevek alkalmi kis kezdőbetűs írása (többnyire -k többesjeles formában) stilisztikai fogás lehet: a név viselőjével szemben érzett megvetést. A magyar személynevekhez általában ugyanúgy közvetlenül. s a név utolsó tagjához kötőjellel kapcsoljuk a képzőt: Széchenyi István-i (elképzelések). Erdélyi Ilona tudományos kutató. Noszty fiú. haragot stb. stb. Rettegett Iván. (Vö. a)] Azoktól a felvett vagy kapott személynevektől (vagy más tulajdonnevektől. stb. 165. az -ista és az -izmus főnévképzővel ellátott egyelemű és összetett (egybeírt). képzőket). erdey-grúzi. Kodállyal. a Hunyadiak. Szabolccsal stb. Inotai úr. a Kisfaludyak. stb. (Vö. Táncsicsok kora. Mariannal stb. – A ch-t és az x-et azonban (a közszókhoz hasonlóan) a keresztnevekben és a becenevekben is megtartjuk: Richárd. Vilma. Véghgel. A -k többesjelet közvetlenül kapcsoljuk a személyneveknek általában változatlan. Kossuthhoz. Zsanett. Személynév – akár egy-. [Vö. a régies betűt változatlanul hagyjuk.. Sárosi János marós. Dobay szakaszvezető. c) Ha a családnév mássalhangzót jelölő kettőzött betűvel végződik. Madáchcsá. Mind régi (eredeti és jövevény). 94. – A történelmi személyek nevének szerves részét alkotó állandó jelzőket azonban nagy kezdőbetűvel írjuk: Könyves Kálmán. azaz kötőjel nélkül illesztjük hozzá a toldalékokat (ragokat.) – Egyszerűsítve írjuk viszont a keresztneveket: Bernadettel. (Vö. (Vö. Szent Erzsébet stb.) 162. Móriczcal. -vel (és néha -vá. -vé) rag megfelelő alakját kötőjellel kapcsoljuk hozzá. Nagy Péter. Marcellel. Szemeréről. Kovács államtitkár. nagy kezdőbetűs formájához: az Árpádok. Zsófi néni.) 164. Artúr.161. Lexi stb. Klaudia. akkor megtartjuk az eredeti nagy kezdőbetűket.

Erdey-Grúz–Schay-féle. 140. Tanácsos feloldani őket: Julianus barát szobra stb.) mellett igen nagy a többelemű nevek száma. Ady Endre úttörőcsapat. Bartók Béla-emlékév. martinkemence stb. Sabin-cseppek. Szemere-kormány. -s. -ú. Joliot-Curie-féle. Deák-párt. stb. Szombathely stb. 169. család és dinasztia szót is kötőjellel kapcsoljuk a családnévhez: Árpád-ház. Herkules-erejű. Nádasdykastély. Kászim pasa bástya.] 170. [Vö. Zrínyi-soros. Az uralkodóházat jelentő ház. b). stb. -jú. 168. [Vö.). Az egy. Celsius-fok. krisztustövis. más csoportokban a szoros kapcsolatot (a többelemű nevekre leginkább jellemző módon) az alkotó tagok közé tett kötőjellel fejezzük ki 47 . Tiszántúl. b). stb. Bourbon-család. 140. 141. 167. -jű képzővel) alakult melléknevek is összetételszerű kapcsolatok. Az ilyenekben a tagokat kötőjellel fűzzük össze: Árpád-kori. A -féle és a -szerű képzőszerű utótagot kötőjellel kapcsoljuk a személynevekhez: Eötvös-féle.vagy többelemű személynevek és köznevek gyakran lépnek egymással valamilyen jelöletlen összetételnek tekinthető kapcsolatba (pl.) Az ilyen szerkezetek gyakran erőltetettek. (Vö. Cirmos. Az egyelemű nevek (pl. Habsburg-ház. Mária-arcú. b). Hadrovics–Gáldi-szótár. Kodály-módszer. Egy. Petőfi-kultusz. – Az esetleges magyarázó utótag kisbetűvel és kötőjel nélkül járul hozzájuk: Bodri kutya. A földrajzi nevek nyelvi fölépítése rendkívül változatos.] 169. Lenkey-század. -ű. Szent Benedek-rend. stb. Jókai-regénybeli. Az állatok tulajdonnevét nagy kezdőbetűvel írjuk: Bodri. Paál László-szerű. Jagelló-ház. Ady-vers. ez elé nem teszünk kötőjelet: Julianus barát szobor. Bagira. Nyék törzs. Ha egymástól különírt. stb. Kodály-módszerű.vagy többelemű személynevek és köznevek együtteséből az alapforma megtartásával (többnyire -i. Szeged stb. Wesselényi-féle. Tudordinasztia. Kossuth-díj. stb. 140. Előre brigád. 201. Zalka Máté lövészezred. Ezeknek az egységét bizonyos típusokban az egybeírás mutatja (pl. 171. Az ilyen összetételszerű alakulatokban a személynév és a köznév szoros összetartozását kötőjellel érzékeltetjük: Balassi-strófa. az összetételt kisbetűvel kezdve egybeírjuk: katicabogár. Csákó. Jeremiás próféta kolostor stb. Villám. -beli. Szent István vértanú plébániatemplom. Arany János-idézet. Konkoly-Thege-érmes. Ráró lovam stb. Marót-csoport. Szinyei Merse Pál-szerű. Vuk stb. (Vö. Konkoly-Thege-érem.) Az állatnevek 172. Radnóti őrs. Kossuthnóta = Kossuthról szóló nóta stb. Csák nemzetség. [Vö. Ráró. Geiger–Müller-számlálócső. személynévből és köznévből álló minőségjelzős szerkezetekhez (Julianus barát) egy újabb főnév (pl. Földényi-kórus. Kossuth-szobor = Kossuth szobra. Munkácsy-szerű. József Attila-díjas.). Kossuth-díjas. Anjou-ház.] A kisebb-nagyobb embercsoportokat vezető személyek nevéhez szintén kötőjellel kapcsoljuk a gyűjtőnévi vagy gyűjtőnévi jellegű közszókat: Aranyosi-brigád. A földrajzi nevek 173. Mátyástemplomi.gyűjtőnévi jellegű közszókat: Benedek család. Ha a személynév és a köznév együtteséből köznév lett. Hadrovics–Gáldi-szótárbeli. Bessenyei-kúria. 168. szobor) kapcsolódik.

-i képzős forma: európai itáliai erdélyi mátrai dunai debreceni krakkói tamási stb. de: Hűvösvölgy (városrésznév).(pl. Az egybeírandó tájneveket a szótári rész tartalmazza. Magyarország fontosabb hivatalos földrajzi neveinek jelentős részét a hivatalos helységnévtár és a földrajzinévtár tartalmazza. part utótagú országneveket. mert a formailag hasonló (sőt azonos). stb. Alapforma: Európa Itália Erdély Mátra Duna Debrecen Krakkó Tamási stb. – Más nyelvi kategóriákhoz hasonlóan a földrajzi nevek írásában is figyelembe kell venni a név jelentését. föld.). de: Ferenc körút (utcanév). az -i képzős származékot pedig kisbetűvel kezdjük. Az -i-re végződő ilyen szavak -i képzős származékában (kiejtésüknek megfelelően) csak egy i-t írunk. Pillányi út stb. Zsivány-patak. 175. Sáros-patak (víznév). Alapformájukban nagy. Apáthy-szikla. alföld. Olasz Köztársaság. -i képzős forma: magyarországi franciaországi jakutföldi németalföldi elefántcsontparti kisalföldi hegyaljai stb.) esetében pedig a helyesírási forma vagy a nyelvi fölépítés érzékelteti az összetartozást. Dél-Amerika stb. Ennek a sűrűn előforduló toldaléknak a kapcsolási módja ugyanis nem minden típusban egyforma. ország. Ha egy földrajzi név egyelemű (azaz egyetlen egyszerű szó). Az egyelemű és az egybeírt földrajzi nevek 174. de: Sárospatak (helységnév). A többi toldalék kapcsolása megegyezik a más tulajdonnévtípusokban követett eljárásokkal. valamint a jelentésükben tömbösödött tájneveket: alapforma: Magyarország Franciaország Jakutföld Németalföld Elefántcsontpart Kisalföld Hegyalja stb. -i képzős származékukban kis kezdőbetűvel egybeírjuk: a) a több elemből álló. az alapformát természetesen nagybetűvel. b) a több elemből álló magyar nyelvű helységneveket. de más-más dolgot jelölő nevek írásmódja eltérően alakulhat: Hűvös-völgy (domborzati név). mégpedig az -i (olykor -beli) képzős származékokkal együtt. Az itt következő szabályok csak a gyakoribb földrajzinév-típusok írásmódjára nézve adnak eligazítást. a különírt tagokból álló nevek (pl. valamint általában a helységrészneveket: 48 . az országrészneveket. Ferenc-hegy (domborzati név).

-tavi Szandaváralja-pataki Dunazug-hegységi stb. Ha egy földrajzi név egy földrajzi köznévből és egy eléje járuló (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszóból vagy tulajdonnévből áll. A kötőjellel összekapcsolt elemekből álló földrajzi nevek 176. b) Tulajdonnévi előtaggal alapforma: János-dűlő Csepel-sziget Duna-part Balaton-felvidék Kaszpi-tenger Kab-hegy Huron-tó Szandaváralja-patak Dunazug-hegység stb. -i képzős forma: János-dűlői Csepel-szigeti Duna-parti Balaton-felvidéki Kaszpi-tengeri Kab-hegyi Huron-tói v. -i képzős forma: budapesti balatonalmádi hódmezővásárhelyi törökkanizsai fokvárosi békásmegyeri újszegedi alsóbélatelepi albertmajori csehipusztai rétitanyai stb. -tavi sólyom-szigeti szabadság-hegyi kis-kősziklai holdvilág-ároki dunántúli-középhegységi stb. – Az -i képzős származékokban a kötőjelet meghagyjuk. Az i-re végződő ilyen nevek -i képzős származékának végén csak egy i-t írunk.alapforma: Budapest Balatonalmádi Hódmezővásárhely Törökkanizsa Fokváros Békásmegyer Újszeged Alsóbélatelep Albertmajor Csehipuszta Rétitanya stb. A tulajdonnévi (vagy annak tekintett) előtag állhat két (vagy több) különírt elemből is. ennek nagy kezdőbetűjét megtartjuk. Ha az alapforma előtagja tulajdonnév. egyébként az alakulatot kisbetűvel kezdjük. -i képzős forma: arany-pataki velencei-tói v. a nagybetűvel kezdett előtaghoz kötőjellel kapcsoljuk a kisbetűvel kezdett utótagot. a) Közszói előtaggal alapforma: Arany-patak Velencei-tó Sólyom-sziget Szabadság-hegy Kis-kőszikla Holdvilág-árok Dunántúli-középhegység stb. 49 .

szőlőhegy. halastó stb. Földrajzi köznéven a földrajzi fogalmakat jelölő főneveket értjük. 177. – Az ilyen nevek -i képzős származékában általában mindkét tagot kisbetűvel kezdjük. Ezek lehetnek egyszerű szavak is: óceán. névrészek. ill. egyelemű tulajdonneveknek számítanak. Így pl. b) pontban: Huron.. győr-ménfőcsanaki stb. – Az -i képző a változatlan alapformához kötőjellel kapcsolódik. Érd-Ófalu érd-ófalui Győr-Ménfőcsanak stb. öntözőcsatorna. domb. -i képzős forma: holt-tiszai dél-kínai öreg-cselőtei új-zélandi nyugat-dunántúli délkelet-magyarországi stb. Hasonlóképpen járunk el olyankor is. akár idegen eredetűek). lapos. a 177. hágó. amelyekben a mai magyar nyelvérzék nem ismer föl közszói jelentést (akár magyar. és a kötőjelet megtartjuk. -i képzős forma: kál-kápolnai győr-soproni bödd-bakodi csörnöc-herpenyői stb. Kaszpi. -i képzős forma: Vas Mihály-hegyi József Attila-lakótelepi Buen Tiempo-foki stb. alapforma: Keleti-Sierra Madre Nagy-New York stb. völgy. 50 . Ha a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) utótag két (vagy több) különírt elemből áll. b) Tulajdonnévi előtaggal alapforma: Kál-Kápolna (vasútállomás) Győr-Sopron (megye) Bödd-Bakod (terület) Csörnöc-Herpenyő (vízfolyás) stb. a) pontban: Cselőte. holtág. előtagja pedig (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszó vagy tulajdonnév. sivatag stb. amikor a hivatalos helységnév után a helységrész vagy kerület nevét is föltüntetjük. a 176. -i képzős forma: Keleti-Sierra Madre-i Nagy-New York-i stb. patak. a) Közszói előtaggal alapforma: Holt-Tisza Dél-Kína Öreg-Cselőte Új-Zéland Nyugat-Dunántúl Délkelet-Magyarország stb. tó. fennsík. az alkotó tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze.alapforma: Vas Mihály-hegy József Attila-lakótelep Buen Tiempo-fok stb. dűlő. hegy. Kab. Az olyan nevek. ezt az írásmódját az új névalakulaton belül is megtartja. összetett szavak is: félsziget. dombvidék. Ha egy földrajzi név utótagja (egyelemű vagy egybeírt többelemű) tulajdonnév. Zéland.

János-dűlő. az alakulatot nagybetűvel kezdjük. kötőjellel összefűzött földrajzi név [Arany-patak. -i képzős forma: rohonci-arany-pataki nagy-ausztráliai-öböli alcsi-holt-tiszai új-dél-walesi belső-János-dűlői déli-Shetland-szigeteki stb. 176. 176. belső. Holt-Tisza. – Az -i képzős származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását. – Az -i képzős származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását. – Az -i képzőt a változatlan alapformához tesszük hozzá. 51 . vö. Háromelemű földrajzi nevek keletkezésének két különösen gyakori módja van. b)] egy utána tett földrajzi köznévvel bővül. a). -i képzős forma: arany-patak-völgyi két-bükkfa-nyeregi dél-kínai-tengeri észak-borsodi-karszti holt-Tisza-bereki sebes-Körös-dűlői János-dűlő-oldalasi Misa-réti-pataki stb. b)] elé egy közszói előtag (rohonci. 179. a). Nagykötőjellel fűzzük egymáshoz a nagybetűvel kezdett földrajzi neveket akkor. 176. a) Ha egy kételemű. 177. 177. Holt-Tisza. vö. kötőjellel írt földrajzi név [Arany-patak. alapforma: Rohonci-Arany-patak Nagy-Ausztráliai-öböl Alcsi-Holt-Tisza Új-Dél-Wales Belső-János-dűlő Déli-Shetland-szigetek stb. -i képzős forma: alapforma: Budapest–Bécs budapest–bécsi Moszkva–Párizs moszkva–párizsi Győr–Sopron–Ebenfurt stb. a közszói tagokat kisbetűvel. ezt az utótagot kisbetűvel kezdve kötőjellel kapcsoljuk az alapul szolgáló névhez. János-dűlő. ha azok valamitől valameddig viszonyt érzékeltetnek. 176. -i képzős forma: Volga–Don-csatornai Duna–Majna–Rajna-csatornai stb. a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük. győr–sopron–ebenfurti stb. b) Ha egy kételemű. a közszói tagokat kisbetűvel. Az ilyen alakulatokhoz földrajzi köznevet kisbetűvel kezdve és kötőjellel kapcsolunk. vö. a). vö. nagy stb. és az képzőt csak az alakulat utolsó tagjához tesszük hozzá. alapforma: Arany-patak-völgy Két-bükkfa-nyereg Dél-kínai-tenger Észak-borsodi-karszt Holt-Tisza-berek Sebes-Körös-dűlő János-dűlő-oldalas Misa-réti-patak stb. de minden tagot kisbetűvel kezdünk.178. a).) kerül. a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük. kötőjel nélkül. vö. alapforma: Volga–Don-csatorna Duna–Majna–Rajna-csatorna stb. s a tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze. – Az ilyen alakulatok -i képzős származékában a nagykötőjeleket megtartjuk. vö.

alapforma: Magyar Népköztársaság Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság Egyesült Királyság Ománi Szultánság Amerikai Egyesült Államok Dél-afrikai Köztársaság Római Birodalom Kijevi Nagyfejedelemség Központi Iparvidék Észak-kaukázusi Gazdasági Körzet Zaire Köztársaság San Marino Köztársaság stb. de: 181. – Az -i képzőt az ilyen nevek változatlan formájához tesszük hozzá. szót különírjuk az előtte álló névrészektől. csak a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket hagyjuk meg nagybetűsnek. -i képzős forma: budai járási veszprémi városkörnyéki letenyei nagyközségkörnyéki voronyezsi területi szörényi bánsági Baranya megyei Szabolcs-Szatmár megyei Kent grófsági New York állami v. és nagybetűvel kezdünk a mai és a történelmi államnevekben (amelyek általában tartalmazzák az államformára utaló szót). alapforma: Budai járás Veszprémi városkörnyék Letenyei nagyközségkörnyék Voronyezsi terület Szörényi bánság Baranya megye Szabolcs-Szatmár megye Kent grófság New York állam stb. cseh–morva-dombsági zala–somogyi-határároki stb. köz. városkörnyék. a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket nagybetűvel kezdjük. továbbá a gazdasági földrajzi körzetnevekben. állambeli stb. híd stb.Alapformájukban hasonlóképpen. grófság. a közszói tagokat kisbetűvel. A mai és a történelmi államrészek nevében a kis kezdőbetűs megye. út. járás. bánság. – Az ilyen nevek i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást. -i képzős formájukban azonban kis kezdőbetűkkel írjuk az olyan névtársítások tagjait. tér. -i (-beli) képzős forma: magyar népköztársasági grúz szovjet szocialista köztársasági egyesült királysági ománi szultánsági amerikai egyesült államokbeli dél-afrikai köztársasági római birodalomi kijevi nagyfejedelemségi központi iparvidéki észak-kaukázusi gazdasági körzeti Zaire köztársasági San Marino köztársasági stb. de: 182. – Az ilyen nevek -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást. mint: Cseh–Morva-dombság Zala–Somogyi-határárok stb. de az alkotó tagokat általában kisbetűvel kezdjük. 52 . A különírt elemekből álló földrajzi nevek 180. Minden tagot külön szóba írunk. A közterületek nevében a kis kezdőbetűs utca. terület stb. utótagot különírjuk az előtte álló névrészektől.

– Az ilyen nevek -i képzős származékában megtartjuk az alapformát. Különírt szavakból álló jelölt tárgyas. – Az ilyen kapcsolatok -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást.) Kisbetűvel kezdve különírjuk a névhez nem tartozó alkalmi jelzőket is: alapforma: (az) olasz Alpok (az) erdős Bükk (a) lengyel Magas-Tátra (a) második Baku stb. 183. a Duna-hidak stb. Ezeket a nevet értelmező szavakat a névtől különírjuk. -i képzős forma: Gyöngyös városi Mátra hegységi Duna folyami Szahara sivatagi stb. -i képzős forma: Keveset érői Székre járói Tilos aljai (v. -i képzős forma: (az) olasz alpokbeli (az) erdős bükki (a) lengyel magas-tátrai (a) második bakui stb. jelölt határozós. 194. s ehhez fűzzük hozzá a képzőt. Földrajzi nevekhez magyarázó céllal néha hozzákapcsolunk egy közszót. jelölt birtokos jelzős. Az ilyen alakulatokban a különírást megtartjuk.alapforma: Váci utca Gorkij fasor Szabó Ilonka lépcső Tas vezér utca Március 15. de a szerkezetek első tagját természetesen nagybetűvel kezdjük. alji) Duna menti Szekszárd vidéki Vác környéki Rétek alatti Felső-Marcal melléki Kis-kút feletti stb. 184. 53 . valamint névutós szerkezetek is gyakran szolgálnak földrajzi nevekként. kötőjellel kapcsoljuk: Tisza-híd (= a Tisza hídja). (Vö. alapforma: Keveset érő Székre járó Tilos alja Duna mente Szekszárd vidéke Vác környéke Rétek alatt Felső-Marcal melléke Kis-kút feletti stb. alapforma: Gyöngyös város Mátra hegység Duna folyam Szahara sivatag stb. tér Tábor-hegyi út Erzsébet híd stb. Ha a híd szó valamely folyó nevével birtokos jelzős viszonyban van. -i képzős forma: Váci utcai Gorkij fasori Szabó Ilonka lépcsői Tas vezér utcai Március 15. s a kezdőbetűk változatlanul maradnak. ez azonban nem válik a név részévé. téri Tábor-hegyi úti Erzsébet hídi stb.

alapforma: Egészségügyi Minisztérium Magyar Tudományos Akadémia Magyar Szocialista Munkáspárt 54 -i képzős forma: egészségügyi minisztériumi magyar tudományos akadémiai magyar szocialista munkáspárti v. Merkúr. Maros–Körös közi stb. alapforma: Hosszú Csobod alja Kis Bot foka Alsó Dunára dűlő stb. Mária asszony szigeti Pál varga dűlői Külső Pesti úti Régi Fóti úti stb. a név kezdetét és végét az alkotóelemek nagy kezdőbetűs írása jelzi. oktatási intézmények. a nap sugarai stb. Az -i (néha -beli) képzős származékokban a tulajdonnévi vagy az azzal egyenértékű tag(ok) nagy kezdőbetűjét megtartjuk. valamint a névelők kivételével – minden tagot nagybetűvel kezdünk. tudományos intézetek. a hold és a nap szót tulajdonnévként használjuk. tehát: föld körüli utazás. A világos főszabályon kívül – az intézménynevek körében élő nyelvhasználati ingadozások miatt – néhány kiegészítő szabályt is figyelembe kell venni. az egész alakulatot pedig nagybetűvel kezdjük. -i képzős forma: Hosszú Csobod aljai (v. Fiastyúk. Ezek összetartozását. Tejút. Az intézménynevek – néhány esetet nem számítva – több szóból állnak. nevét nagy kezdőbetűvel írjuk: Ikrek. A csillagok. Az intézménynevek 186. – Az -i képző a változatlan alapformához kötőjel nélkül kapcsolódik. Vénusz stb. A csillagnevek 185. bolygók. alji) Kis Bot foki Alsó Dunára dűlői stb. Plútó. Hasonlóképpen: Mária asszony sziget Pál varga dűlő Külső Pesti út Régi Fóti út stb. holdak stb. Orion. munkáspártbeli . Ha a föld. vállalatok és hasonlók többelemű hivatalos. nagybetűvel kezdjük: a Hold távolsága a Földtől stb. 187. a hold szépen világít. – A mindennapi írásgyakorlatban azonban az ilyen tulajdonnévi szándékú szóhasználatot fölösleges erőltetni. szövetkezetek. a köznévi elem(ek)et pedig kisbetűvel kezdve írjuk. Az ilyen nevek elé járuló köznevet vagy az őket követő földrajzi köznevet különírjuk. cégszerű nevében – az és kötőszó. A hivatalok. társadalmi szervezetek. csillagképek.Hasonlóképpen: Duna–Tisza köze Duna–Tisza közi Maros–Körös köze stb.

iskola. ha ki akarjuk emelni a megnevezés tulajdonnévi jellegét. Ha az ilyen szerkezetű alakulatok helységnévi eleme -i képzős melléknévi jelzőként a név élére kerül. amikor valamely szövegben egy bizonyos intézményre utalnak: Részecske. s ezért nagybetűvel kezdjük: Dusnoki Egyesült Munkás-Paraszt Tsz. belügyminisztériumi pénzügyminisztériumi bélyegmúzeumi stb.és készülékgyári Madách színházi József Attila gimnáziumi Vas megyei tanácsi Géza király téri egészségügyi szakközépiskolai országos Széchényi könyvtári Új Egység cipészipari szövetkezeti magyar–szovjet baráti társasági Április 4. a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem. egyetem. ahogyan az intézményt nem hivatalosan is emlegetni szoktuk. építőipari vállalati Volga szállói (v. de: a kutatóintézet kidolgozta. – Hasonlóképpen: bement a minisztériumba. Említésben: a balatonfenyvesi állami gazdaság. Egyszavas intézménynevek is vannak: Belügyminisztérium Pénzügyminisztérium Bélyegmúzeum stb. Sz. Pécsi Nevelőintézet. Kisbetűvel kezdjük viszont az intézmények működési helyére utaló -i képzős melléknévi jelzőket. Hasonlóképpen: a Gondolat jelentette meg. tanács. vállalat. az Eötvösön v.. de: a bizottság véleménye szerint. Szeged. Gépgyár Kelet-bükki Állami Gazdaság 43. Kisegítő (Foglalkoztató) Iskola és Nevelőotthon. az Előre Asztalosipari Szövetkezetben). ha nyilvánvalóan alkalmiak.és Készülékgyár Madách Színház József Attila Gimnázium Vas Megye Tanácsa.Danuvia Központi Szerszám. d) Az intézménytípusokat jelentő szavakat (minisztérium. Danuvia központi szerszám. stb. Sopron. a pécsi nevelőintézet. Építőipari Vállalat Volga Szálló Szabadság Szálló stb. c) A teljes intézménynév helyett gyakran annak csak egy vagy több egyesítő elemét használjuk. sz. ill. intézet. a Nemzetiben játsszák. Nemzeti Színház. 188. A teljes és cégszerű intézménynevek mellett vagy helyett használt egyéb formák írásában a következők szerint kell eljárni: a) Sok olyan intézménynevünk van. üzem.) olyankor is kisbetűvel írjuk. a tanács 55 . rendőrkapitányság stb. a tolmácsi általános iskola stb. segélyt kapott a vállalattól.: Vas Megyei Tanács Géza Király Téri Egészségügyi Szakközépiskola Országos Széchényi Könyvtár Új Egység Cipészipari Szövetkezet Magyar–Szovjet Baráti Társaság Április 4. s a műfajjelölő szót vagy szavakat elhagyjuk. Soproni Kisegítő (Foglalkoztató) Iskola és Nevelőotthon. stb. b) Teljes és cégszerű intézménynévnek tekintjük az olyan formákat. Az ilyen rövidült névben megmarad a részeknek a teljes névbeli írásmódja: az Előrében dolgozik (ti. hivatal. stb. de intézménynévként: Balatonfenyvesi Állami Gazdaság. Dusnok. amely megegyezik azzal a formával. Tolmácsi Általános Iskola stb. amelyekben a telephely neve (vesszővel elkülönítve) az alakulat végén áll: Egyesült Munkás-Paraszt Tsz. az intézménynév részének tekintjük.és Magfizikai Kutatóintézet. Szegedi Nemzeti Színház stb. Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság. a szegedi József Attila Tudományegyetem stb. Nagy kezdőbetűket csak akkor írunk. az Eötvös Lorándon végzett. tehát a névnek nem részei: a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem. szállóbeli) Szabadság szállói (v. szállóbeli) stb. gépgyári kelet-bükki állami gazdasági 43.

magyar vagy magyarra fordított hivatalos nevét úgy írjuk. Intézményszerű (rendszeresen ismétlődő országos vagy nemzetközi) rendezvények. a Francia Köztársaság Külügyminisztériuma stb. a Hazafias Népfront X.) 192. Lukács fürdő. feljegyzés a jogi csoportnak. megnevezésében az intézménynévi jelleg kevésbé érvényesül. Nemzetközi vagy külföldi intézményeknek. a Lukácsba jár úszni. bélyegzőn stb. Kis Rabló éttermi stb. Ugocsa mozi. temetők stb. 189. kiállítások. mint a magyar intézményneveket: az Egyesült Nemzetek Szervezete. a XI. üzletek. Kerületi Bizottsága stb. Magyar Földrajzi Társaság (főhatósága az MTA) stb. Állam. – De: jövőkutatási konferencia stb. a Kis Rablóban vacsoráztak stb. a különírást is: Keleti pályaudvari. kérelem az üzemi szakszervezeti bizottsághoz stb. 56 . szervezeteknek stb. Ferihegyi repülőtér. testület stb. A pályaudvarok. Tanács szakorvosi rendelője stb. – Az intézménynévszerű megjelölések értelmezésére szolgáló köznévi tag(ok) elhagyható(k): a Keletiből indul. stb. Ugocsa mozibeli. – Csak néhány kivétel van: az Akadémia (= Magyar Tudományos Akadémia). Országos Pedagógiai Intézet (a Művelődési Minisztérium intézménye). Fővárosi Földhivatal (Budapest Főváros Tanácsánál). Rómeó férfiruházati bolt. Kis Rabló étterem. a tanárképző főiskolán stb. vendéglők. Ezekben a csak intézménynévszerű megjelölésekben a tulajdonnévi. a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Szegedi Szabadtéri Játékok. – Kisbetűsek önmagukban használva is: emlékeztető a műszaki osztály részére. a Bölcsészettudományi Kar gondnoksága. ha az egyediség érzékeltetésére szükség van: a Föld. c) Az intézmények azonos rendeltetésű kisebb egységeinek típusukra utaló megnevezését kis kezdőbetűvel írjuk: a Kossuth Nyomda személyzeti osztálya.intézkedett. a Medicor Művek Vállalkozási Gyára. Vén Diák eszpresszó. 191. illetőleg az azzal egyenértékű tagot (tagokat) nagybetűvel írjuk. Katonatelep vasúti megállóhely. d) Az alárendelt viszonyú intézményeket jelölő birtokos jelzős szerkezetek névelőjét és a birtokszó személyragját (-jelét) általában ki kell tenni: A (a) Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete.és Bányászati Tudományok Osztálya (az MTA testülete). az értelmezésre szolgáló köznévi tagot (tagokat) pedig kisbetűvel kezdve különírjuk: Keleti pályaudvar. (vagyis kiemelt helyzetben) más megoldás is helyes lehet: Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar 190. fürdők. Ker. 146. mozik. levélpapíron. a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsa.és Jogtudományi Kar (az Eötvös Loránd Tudományegyetemen). az Északatlanti Szerződés Szervezete. szókapcsolatokat szintén kisbetűvel kell írni: a két vállalat koordináló bizottságot alakított. b) Egy intézményen belüli nagyobb szervezeti egység. megállóhelyek. neve akkor írandó intézménynévszerűen. Cégtáblán. eszpresszók. Nemzetközi Valutaalap. stb. utaló szavakat. (Vö. Az intézmények alárendelt egységeinek nevét a következők szerint írjuk: a) Számos intézménynek (mint főhatóságnak) alárendelt intézményei is vannak. nevét az intézményekével azonos módon szokás írni: Budapesti Nemzetközi Vásár. A (a) Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara. Ezek nevét is minden tagjában nagy kezdőbetűvel írjuk: Műszaki Kémiai Kutatóintézet (az MTA intézete). az Opera (= Magyar Állami Operaház) stb. Az intézménynévszerű megjelölések -i (-beli) képzős származékában meghagyjuk a nagy kezdőbetűket is. Vadászati Világkiállítás stb. Kerepesi temető stb. egy karbantartó csoportot szerveztek. A nem állandó jelleggel működő bizottságokra stb. repülőterek. vásárok stb.

A címek 196. az osztrák légitársaság stb. hogy több. a kettő közé nem teszünk kötőjelet: Omnia kávé. – Kis kezdőbetűsek viszont az ilyen nevek esetleges melléknévi származékukban. A szerző ezeknél szándékosan kerüli az ismétlődést. illetőleg típusait jelölő szavakat. érem. Kiváló Dolgozó stb. Gyártmányoknak. a szocialista munka hőse is megjelent. Az értekezleten Fejes Katalin kiváló dolgozó ismertette munkamódszereit. Panangin tabletta. a lengyel hadsereg. a Szocialista Munka Hőse. Ha a márkanév után tájékoztatásképpen odatesszük a típust. Eötvös Loránd-emlékérmes stb. alakulatkezdő helyzetben az első tagot természetesen nagybetűvel kezdjük: Kecskeméti barack stb. egyediségre és egyszeriségre törekszik. az olasz fémipari szakszervezetek. a képzőművészeti alkotásoknak. stb. b) A több különírt közszóból álló kitüntetés. továbbá ha csupán címként szerepelnek. kecskeméti barack. Nobel-díj. termékeknek. A tanácskozáson Nagy József. Nobeldíjas. (Vö. meggylé. A nem márkanévként használt. Kiváló Munkáért kitüntető jelvény stb. József Attila-díj. vagy ha valamilyen rövidebb formában használjuk őket: Erős Bálint állami díjas tudós új kötete elfogyott. – Állandó cím az újságoké. Alfa Romeo (gépkocsi). a zeneműveknek stb. sőt sok szám címeként használatosak. stb. készítményeknek márkanévként használt elnevezését. A címek két nagy csoportra oszthatók: állandó címekre és egyedi címekre. a cikkeknek. – Címkén. József Attila-díjas. folyóiratoké. Ezeket az jellemzi. Coca-Cola (üdítőital). Vegacillin (gyógyszer). Tomi Mat mosópor.Nem kell viszont intézményszerűen írni az ilyen (nem hivatalos) megnevezéseket: a francia külügyminisztérium jegyzéke. A kitüntetések és a díjak nevét a következőképpen írjuk: a) A díj. annak minden tagját nagy kezdőbetűvel írjuk: Ultra (mosópor). a dolgot jelölő szót is. Akadémiai Aranyérem. 183. stb. Stb. kifejezéseket kisbetűvel írjuk: a Munka Érdemrend arany fokozata. A márkanevek 193. Trabant (gépkocsi). 194. hirdetésen stb. szót tulajdonnévhez (rendszerint személynévhez) kötőjellel kapcsoljuk: Kossuth-díj..) A kitüntetések és a díjak neve 195. – A címek írása tükrözi ezt a jellegbeli kettősséget. Fabulon (arckrém). emlékérem stb. – Egyedi címük van viszont az irodalmi műveknek. hetilapoké. többnyire a termék anyagára vagy származási helyére utaló nevekben a tagokat kis kezdőbetűvel írjuk: narancsital. – Az ilyen nevek -s képzős származékában az alapformát változatlanul megtartjuk: Kossuth-díjas. Eötvös Loránd-emlékérem stb. c) A kitüntetések és díjak fokozatait.és díjnevekben az alkotó tagokat nagybetűvel kezdjük: Állami Díj. a Munka Vörös Zászló Érdemrendje. 57 . Odol fogkrém. tokaji bor.

Hazám. Élet és Tudomány. Odüsszeia-beli (világ). hát megleltem hazámat” is. Nők Lapja. Népszabadság. s az egykori tulajdonnév írásmódjától esetleg más tekintetben is eltérünk: röntgen. értekezések. Ragos címhez újabb rag függesztését lehetőleg el kell kerülni a mondat átszerkesztésével. – A többszavas címekben csak az első szót és a tulajdonneveket írjuk nagy kezdőbetűvel: Magyar értelmező kéziszótár. 58 . IX. Valóság. 200. Pest Megyei Hírlap. A -beli képzőt és a képzőszerű utótagokat a címek változatlan formájához mindig kötőjellel kapcsoljuk: Valóság-beli (vita). a Nemzeti dalt. A kőszívű ember fiai. Hajóvontatók a Volgán.197. A szabályt akkor is követni kell. Kék fény stb. stb. Új Tükör-szerű hetilap. pecsovics. – Ihletetten szavalta el Az eltévedt lovast. A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén a szabvány (MSZ 3424/2) előírásait követve az állandó címekben is csak az első elemet kezdik nagybetűvel. Kis éji zene. – Az egyszavas címeket nagybetűvel kezdjük: Szózat. a Népszabadságé. Pályamunkások. Az idegen írásmódot is magyarossal cseréljük fel: aszpirin. 198. háryjános. Az egyedi címeket. a Kritikaféle folyóiratok. A többelemű címekben – a címben levő és kötőszó kivételével – minden szót nagybetűvel írunk: Búvár. – Hosszan gyönyörködött a Majális színeiben. – Stb. – Munkácsy képének. könyvek. Magyar Nemzet. – A valamilyen írásjellel lezárt és a ragra végződő címekhez a ragokat és a jeleket kötőjellel kapcsoljuk: Juhász Gyula versének. Új Tükör. a Siralomháznak a betyár a főalakja. a Társadalmi Szemlét. a Szerelem?-nek…. Képes politikai és gazdasági világatlasz. Álarcosbál. Tanulmányok Arany János költészetéről. szobrok. Tulajdonnevek köznevesülése 201. ferencjóska. stb. stb. – Tanulmányát a Magyar Nyelv jelentette meg. cikkek. műsorszámok stb. képek. Nyugat. Ilyenkor már természetesen kis kezdőbetűvel írjuk őket. címét a következőképpen írjuk. – Egyes hosszabb állandó címekben csak az első szó nagybetűs: A magyar nyelv és irodalom tanítása stb. Éjjeli menedékhely-beli (alakok). stb. Az Est. Zenedélelőtt stb. Petőfi a Szülőföldemen-ben…. priznic. Arany Toldijában. Ember az embertelenségben. Különösen az egyszavas címek és a többszavas állandó címek szövegbeli megkülönböztetése fölösleges: Móricznak egyik híres regénye a Rokonok. tehát a költői művek. 199. havanna. Ha a címeket szövegbe illesztjük. Elterjedt szokás azonban az egyedi címek idézőjelbe foglalása vagy eltérő betűtípussal való szedése is: József Attila utolsó évének versei között van az „Íme. – Az új híd felavatásáról az Esti Hírlap közölte az első tudósítást. általában nem szükséges őket idézőjelbe tenni vagy más módon kiemelni. Tulajdonnevek gyakran válnak köznevekké. termosz stb. ha a címlap megtervezői esetleg más írásmódot alkalmaztak. Orvosi Hetilap-beli (cikk). hetilapok és folyóiratok címét nagybetűvel kezdjük. Jókainak „Az arany ember”-e…. A ragokat és a jeleket a címekkel általában egybeírjuk: a Kritikában. szimfónia stb. Kincskereső. Martinász. konyak. Az állandó címeket. Örökzöld dallamok. Népszava-beli (hirdetés). stb. pl. – Stb. a Számadásnak. stb. Továbbá: 1916 őszén. tehát az újságok. így: Petőfi a Szülőföldemen című versében…. zeneművek. szendvics. Magyar Hírlap-beli (közlemény).

pullmankocsi. ha a társadalmi tudatban a köznévvé válás már elég széles körben végbement. dízelolaj stb. Az írásmódváltozásra csak akkor kerülhet sor.A tulajdonnevek és közszók összeforrásából keletkezett összetett szavakat is kisbetűvel kezdjük. idegenesen írt tulajdonnévi és a kis kezdőbetűs. Ennek során az írásformák egy ideig ingadoznak a nagy kezdőbetűs. makadámút. dízelmotor. stb. 59 . pálfordulás. wertheimkassza. magyarosan írt közszói formák között. [Vö. Az idegen írásmódot is gyakran magyarossal váltjuk föl: pasztőroltás. 140.] A köznevesülés lassú folyamat. b). szentjánoskenyér. 168. és az alkotóelemeket egybeírjuk: ádámcsutka.

még akkor is. A ksz-nek ejtett x-et általában meghagyjuk: expressz. b) Az idegen eredetű tulajdonnevek egy részét már teljesen magyarnak tekintjük. textil. kombájn. megtartjuk: jacht. 60 . technikus stb. s csak néha tartjuk meg: exegézis. – Az egyébként magyarosan írt alakokban is megőrződött az eredeti írásmódnak a magyar kiejtéstől eltérő egyegy eleme: bonbon. digitális. exogámia stb. ha közkeletűek. mikroszkopikus. fix stb. egzotikus. taxi. (Vö. Az egymással érintkező nyelvek mindig adnak át egymásnak. eredeti formájukban használjuk. Bizonyos meghatározott esetekben azonban más átírási rendszerek is alkalmazhatók. futball. hogy mennyire haladtak előre a jövevényszóvá válás útján. Az idegen szavakat tehát aszerint írjuk már magyar vagy még idegen írásmód szerint. A magyar írásmód szerinti írás A közszavak írása 203. amelyeknek más nyelvekből való származását még felismerjük. televízió.) Az eredeti qu betűegyüttes helyett mindig kv betűkapcsolatot írunk: akvárium.AZ IDEGEN KÖZSZAVAK ÉS TULAJDONNEVEK ÍRÁSA 202. oxigén. mechanika. egyedet jelölő nyelvi szerepéből következik. ha h-nak ejtjük. Csak kisebb részüknek van magyar alakja. a) Az idegen eredetű közszavak idő múltával jövevényszavakká válhatnak. x vagy q betű van. – A gz ejtésű x-et többnyire átírjuk: egzakt. kóla. Ha egy latin betűs írású nyelvből átvett. antikvárium stb. hogy a latin betűs írású nyelvekből átkerült idegen neveket általában minden változtatás nélkül. azaz szokásos kiejtésüket a magyar hangjelölés szabályai szerint tükröztetjük: antracén. Az olyan szavakat. 209. Ha a magyarosan írt közkeletű idegen szavak eredeti idegen írásában ch. A latin betűs írású nyelvekből átvett és közkeletűvé vált köznyelvi és szakmai idegen szavakat általában magyarosan írjuk. eredeti írásmódját a magyar kiejtést tükröző formával váltjuk fel. 204. tulajdonneveket is. lézer. c) A nem latin betűs írású nyelvek közszavait és tulajdonneveit általában a magyar ábécé betűivel. technika. lehetőleg a forrásnyelvből írjuk át. általános fogalmat jelölő idegen szó közkeletűvé válik. szemben azokkal az idegen nevekkel. szelektív stb. menedzser. szexuális.. idegen szavakként tartjuk számon. millió stb. amelyeknek más nyelvi eredete még többé-kevésbé nyilvánvaló. izotóp. a következőképpen járunk el: A ch-t. pech. A tulajdonneveknek azonosító. egzisztencia stb. és vesznek át egymástól közszavakat is. A jövevényszavakat ezért mindig magyarosan írjuk. monarchia. karbamid. s csak egy-egy kivételes esetben írunk helyette ksz-et: bokszol stb. hogy más nyelvből való származásuk feledésbe merül. azaz olyannyira meghonosodhatnak. mechanikus. kemping. hisztamin. magnetofon..

határainkon kívüli hegyek. esztétikum.) 208. vizek. Jan Hus. Beatrix.) A hosszú magánhangzó azonban (nem mindig következetesen) néhány szó származékaiban is megőrződik: akadémia – akadémikus. Moldva. Alsó-Ausztria. Peking. reális – realista.) előtt a tőbelseji hosszú magánhangzó rövidre változik: passzív – passzivitás. Anyegin. stb.) 210. Eperjes. láma. A közkeletű idegen szavak túlnyomó többségében egyes idegen eredetű képzők (-ikus. akadémizmus. Lenin. szovjet. Oradea. A ch-t és az x-et a magyarosan írt idegen eredetű keresztnevekben és földrajzi nevekben is megtartjuk: Albrecht. stb. Martin Luther. Odera. Babilon. realizmus. 28. Újabban a nyelvhasználat nem törekszik ilyen teljesen vagy részben magyaros névformák kialakítására. -izmus stb. Sziklás-hegység. Szent Lőrinc-folyó. Szabadka. Mexikó. amelyek a mai átírási szabályoktól eltérnek. Karl Marx. Jean Calvin. Kordillerák. de megmaradt a családnév eredeti írása: Engels Frigyes. 206. Richard Wagner stb. ista. Krőzus. Napoli. (Đorđe Branković. Rajna. esztéta – esztétika. 204. Himalája. realizál. dzsunka. stb. (Vö. Nagyvárad. Kolumbus Kristóf stb. Potemkin-falvak. A földrajztudomány.205. számum stb. Itália. típus – tipikus. -izál. helyett). A nem latin betűs írású nyelvekből (gyakran több nyelv közvetítésével) korábban olyan névformák is bekerültek nyelvünkbe. Kréta. A latin betűs írású nyelvekből átvett személynevek közül csak néhány nagy történelmi vagy irodalmi múltú és rendszerint közismert nevet használunk hagyományos megmagyarosodott formájában. 209. stb. Ezek közül némelyik teljesen magyaros alakú: Brankovics György. Athén. Oszvald. de: Potyomkin. tipizál. karate. Az ilyen hagyományos nevek közül e formában több csak bizonyos állandósult kifejezésekben él: valóságos Krőzus. pagoda. (Vö. Kolumbusz v. Krisztián. Temze. Cristoforo Colombo stb. gésa. tajga. Svájc. 61 . Szicília. helyett). Latin betűs írásrendszerű országok. periódus – periodikus. a postai forgalom területén. -itás. Bécs. Párizs. Alpok. megnevezésére gyakran magyar neveket vagy magyaros formájú és írású névváltozatokat használunk: Franciaország. Maximilián. Kálvin János. a könyvtárügy. de – a régi hagyományt folytatva – a keresztnevekből a viszonylag újabban átvetteket is magyarosan írjuk: Kármen. Más nevekben a sorrend és a keresztnév magyaros. stb. A tulajdonnevek írása 207. továbbá a térképeken – főleg a helységnevek esetében – az idegen nyelvbeli név is használható: Wien. København. Husz János. Csendes-óceán. Kairó. (Friedrich Engels. Mercédesz. Subotica. Kraków. Prešov. Elba. a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció). Koppenhága. Nápoly. Ausztrália. Marx Károly. Luxemburg. Paris stb. az idegenforgalom. 161. hagyományossá vált magyar alakjukban írjuk: Dárius. Luther Márton. A nem latin betűs írású nyelvekből (gyakran több nyelv közvetítésével) átvett és már meghonosodott szavakat – a forrásnyelvre vonatkozó átírási szabályoktól függetlenül – a magyarban szokásos kiejtésük szerint írjuk: szamovár. helységek stb. tájfun. de görögösen: Kroiszosz. Herkules. Ýstanbul. Ezeket közkeletű. Burgundia. stb. Wagner Richárd stb. Vezúv. (Vö. szamuráj. akadémista. Isztambul. Krakkó. Hispánia. esztétikus. mecset. Néva. minaret. stb. külföldi területek. Ezópus.

és ha a nyomtatási eljárás a mellékjel pótlását nem teszi lehetővé. krómoz. Gdansk. vagyis a forrásnyelv helyesírásának szabályai szerint írjuk: bestseller. Wuppertal.) 62 . de: dosis effectiva minima. Chopin. Milánóig. Bologna. Françoise helyett Franszoáz v. ha nincs megfelelő betű. horatiusi. Horatius. 163–165. signorét. de: Bacillus anthracis. annak tagjaként fordul elő. (Vö. (Vö. Lódz. de: tuberculosis bronchialis. löncsöl. közmondásokat: all right. Marasesti. cowboynak. riporttal. A latin betűs írású nyelvekből átvett. ha az idegen nevek a magyarban nem használatos mellékjeles betűket tartalmaznak: Čapek. Puccini. Plzen. Karadžić helyett Karadzsity v. wrocławi. toulouse-lautreci. stb. mint a magyar szavakhoz és tulajdonnevekhez: businessből. Franszoise. Karlovy Vary. Gdańsk. park and ride. nem általános használatú közszavakat idegenesen. shoppingol. Prágában. stb. a mellékjelet elhagyjuk. karl-marx-stadti. 214. Vaasa. A magyarosan írt idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez ugyanazon szabályok szerint kapcsoljuk a toldalékokat. Eredeti idegen írásmódjuk szerint írjuk a latin betűs írású nyelvekből átvett többszavas kifejezéseket. – A mellékjelek elhagyása szükségmegoldás. Karadzsics) teljességgel helytelen. Rousseau. Njegoš. lemberdzsekben. 174–184. Huszé. schillingért. myocarditis. tüchtig stb. Tallinn. rinascimento.. kálvini. tête-à-tête stb. greenwichi. Ha az egyébként már magyarosan írt idegen szó idegen kifejezésben. show.) Az idegen írásmód szerinti írás A közszavak írása 212. stb. 163– 165. Az idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez általában ugyanúgy közvetlenül (tehát kötőjel nélkül) tapasztjuk hozzá a toldalékokat. fairül. de a mellékjeles betűk helyett az alapbetűktől eltérő más magyar betűk alkalmazása. Mărăşeşti. Châtelet. Liepaja. Rio Grande do Norte. Chatelet. koktélt. (Vö. Molière. François. barrelnyi. dózis. Plzeň. Így járunk el természetesen akkor is. hobbija. nikotinos. A tulajdonnevek írása 214. Shakespeare. eppur si muove. Moliere. Buenos Aires. eredeti helyesírással írandó: bacilus. Dubrovnik. azaz a névnek fonetikus vagy éppen eltorzított átírása (pl. Liepâja. Łódź. stb. conditio sine qua non. arabeszkek. stb. Habsburgok. Zweig. stb. señor. Janus Pannoniustól. Loire. verdis. Latium.A toldalékok kapcsolása 211. 174–184. Marañón. mint a magyar szavakhoz és nevekhez: frontálisan. tuberkulózis.) 213. Amundsenről. szólásokat. Maranón. Krleža. Nyomtatásban. stewardessek. Eminescu. A toldalékok kapcsolása 215. Francois. nápolyi. az alapbetűt megtartjuk: Capek. A latin írású nyelvek tulajdonneveiben általában változtatás nélkül követjük az idegen írásmódot: Cervantes. Stockholmnál. lady.. couchette.

Engelsszel. az általános és középiskolai oktatást szolgáló vagy kiegészítő kiadványokban a nem latin betűs írású nyelvek neveit és szavait a magyar ábécé betűivel (vö. s az alapforma szerinti kezdőbetűket megtartjuk: Victor Hugó-i. – Goethe. goethés (Vö. ill. Steinbeckkel. Bizonyos esetekben kötőjellel kapcsoljuk a toldalékokat az idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez. malmői.Az i-re végződő idegen helységnevek -i képzős származékának végén (a magyar i végű helységnevekhez hasonlóan) csak egy i-t írunk: (a) helsinki (olimpia). Falstaff-fal. 10. Molière-rel. Voltaire-é. e-je. Loire-on. [Vö. hogy a név alapformája világosan kitűnjék: Mann-nak. vagy ha az utolsó kiejtett hangot betűknek bonyolult. Montesquieu-nek. 29. (Vö. Iaşi-sal. de: Sinaiában. -izmus) képzős származéka természetesen kis kezdőbetűs: shakespeare-i. – Coca-Cola. Peugeot-t. goethei. Karlovy Vary-i. A szépirodalmi művekben. [Vö. de: signorinák. ortodoxszá. ő-t írunk az olyan toldalékos alakokban. Balzackal. bordeaux-i. -vel és a -vá. hertzcel. Frankfurt am Main-i.). az alábbi két részletszabály megtartására kell ügyelni: a) Mind a közszavak. o-ja és ö-je helyett á-t. Iaşi-nál. -vé rag megfelelő alakját is) kötőjellel kapcsoljuk. -vé rag a mássalhangzót jelölő nem magyar betűre vagy betűkapcsolatra végződő idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez úgy járul. 163. Grimm-mel. Félixszel. joliot-curie-s. campanileszerű. allegrós. Walter Scottos. Glasgow-ban. – allegro. stb. -vel és a -vá. [Vö. de: campanilén. lehetőleg a forrásnyelvből (tehát más nyelv közvetítése nélkül) írjuk 63 . Marxszal stb. fixszel. Anatole France-i. pechhel. – Oslo. Bachhal. Az egyelemű vagy kötőjellel összefűzött tagokból álló tulajdonnévnek (a néma betűs végződés miatt kötőjellel odakapcsolt) -i (-s. 94.) c) A mássalhangzót jelölő kettőzött betűre végződő idegen tulajdonnevekhez az azonos betűvel kezdődő magyar toldalékot (s így a -val. akkor az -i (-s. -ista. sinaiai. b)] Ha az i képző egyelemű. voltaire-izmus. de: Goethének. Greenwichcsel. allegroszerű. -vé rag v-je ilyenkor is az utolsóként kiejtett mássalhangzóhoz hasonul: guillotine-nal. lille-i. b) Ha az idegen tulajdonnév két vagy több különírt elemből áll. fixszé. 164. -ista. az -i-t a névhez közvetlenül kapcsoljuk: coventryi. de: Malmőből. -vel és a -vá. 163. de: allegróban. monsieur-nek. de: Oslóban. New York-i. akkor a magyar toldalékot mindig kötőjellel fűzzük a szó testéhez: guillotine-t. hogy v-je teljesen hasonul az utolsó kiejtett mássalhangzóhoz: Andrićtyal. 175. a) Ha az idegen írásmód szerint írt közszó vagy tulajdonnév végén hangérték nélküli (ún. stb. c)] Az átírás Az átírás elvei 218. mind a tulajdonnevek végső a-ja. châlons-sur-marne-i. campanile. y-ra végződő idegen helységnévhez járul.. b)] 217. Scott-tal stb. Ha idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez közvetlenül kapcsolunk magyar toldalékokat. 216. voltaire-es.). Leonardo da Vinci-s. stb. A -val. (a) pompeji (ásatások) stb. Tallinn-nál. b) A -val. – De hagyományosan: Anjouk. – Sinaia. – Malmö. Coca-Colaszerű. de: Coca-Colát. é-t. oslói. Rousseau-val. vichyi stb. a sajtóban. Scott-tól. amelyekben ezek a szóvégi hangok a magyar kiejtésben megnyújtva fordulnak elő: signorina. ó-t. -izmus) képzőt (a többelemű magyar tulajdonnevekhez hasonlóan) mindig kötőjellel kapcsoljuk az utolsó elemhez. stb. Montreux-ig. írásrendszerünkben szokatlan együttese jelöli. ploieşti-i. stb. néma) betű van.

Macujama. 220. khitón.. Szaladin. mint a magyar nevekhez és szavakhoz: Csehovtól. 210. a görög stb. ikebana. az arab. Seremetyjevo. Odüsszeusz. Kuroszava. stb. Tolsztoj. a postaforgalom. hidzsra. Átíráskor az idegen hangsort (pl. tatamin. Ahmed. Platón. amilyet a szaktudományok a nemzetközi érintkezésben általában alkalmaznak. 1984. Periklész. Fagyejev. amilyet az adott nyelvet beszélő országban hivatalosan előírnak. Hupej. Az újgörög nevek magyar helyesírása. száriban. Szöulnál. kamikadzék. Az egyes nem latin betűs nyelvekre vonatkozó magyar átírás szabályait a következő akadémiai kiadványok tartalmazzák: Keleti nevek magyar helyesírása. A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása. Lancsou. Zsenmin Zsipao. (Vö.) 219. A toldalékok kapcsolása 222. Solohovval. az idegenforgalom. Nagoja. Hirosima. Hriszto Botev-i. 221. E helyett vagy e mellett – a munka jellegétől függően – a magyar átírás is alkalmazható. Marrákes. szputnyik. Thébai. Szun Jat-szen. dzsúdózik. Báb-el-Mandeb. illetőleg az ezeknek megfelelő magyar betűkkel. az egyetemi és főiskolai oktatás.és hangsort együttvéve (pl. Budapest. bektási. Po Csü-ji. Velikije Luki-i. Sanghaj. Harun ar-Rasíd. Tobrukig. Kijev. arisztotelészi. Hokuszai. Evdokía. Ha egy tulajdonnév vagy közszó nem szabályosan átírt alakban honosodott meg nyelvünkben. Irtis. Venizélosz. Iszmáilíja. a kínai esetében) vagy az idegen betű. Dzulfikár. Budapest. Iráklion. az orosz. A magyar átírású neveket és közszavakat a bennük szereplő magyar betűk hangértéke szerint kell olvasni: Hérakleitosz. vagy elterjedten ismernek. Kavála. A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) a mindenkor érvényes szabványokat követi. 64 . a tudományos ismeretterjesztés területén. az orosz vagy a kínai magyar átírása elterjedtebb más átírási módok használatához képest). alma-atai.át. Szapphóé. kuvaiti. Délosz. A magyar átírás alkalmazása a forrásnyelvvel kapcsolatban kialakult közgyakorlattól is függ (pl. Szecsuan. Gogol. továbbá a térképeken olyan átírást szokás alkalmazni. vagy amilyet valamely nemzetközi testület (amelynek hazánk is tagja) használatra javasol. Plutarkhosszal. esetében) nyelvenként szabályozott módon helyettesítjük magyar hangokkal. 1981. A nem latin betűs írású nyelvekből átírt nevekhez és szavakhoz ugyanazon szabályok szerint tapasztjuk a toldalékokat. hagyományos formájában használjuk. stb. 205. A szaktudományok.

Bánk. moza-ik. stb. Sásd. lajst-rom. rendületle-nül. akár többjegyű a betűje – a következő sorba visszük át: be-tű. ha az eredeti helyesírással átvett. stb. Az egyetlen magánhangzóból álló szókezdő és szóvégi szótagot – bár önállóságát nyelvi tekintetben el kell ismerni – esztétikai okokból nem szokás egymagában a sor végén hagyni. Soós. Annáé-ké vagy Anná-éké. ill. Csil-la. a nyomtatásban nem ajánlott elválasztási formák. b) Azokat a magánhangzókat. Me-csek. team. asz-tal. „e-móció”. Az elválasztásnak – alapformákban és toldalékos alakokban egyaránt – a szótagolás az alapja. part. Le-ó stb. illetőleg több kiejtett magánhangzót tartalmazó szavak és szóalakok elválasztásának szabályai a következők: a) Az egymagukban szótagot alkotó magánhangzók tetszés szerint hagyhatók az előző sorban. font. Elég gyakori. Brahms. a)] 226. ró-zsa. – A két magánhangzót jelölő azonos betűket is szétválaszthatjuk: ko-ordinál. stb. Schmidt. pró-ba. vagy (az elsőt kivéve) egyetlen rövid mássalhangzóval: le-ány. Zsolt. – A magánhangzó önmagában is alkothat szótagot: di-ó-nyi. Az au. Mari-etta. Gaal. drog. Az írásnak ez a megszakítása az elválasztás. A szótagolás szerinti elválasztás 224. c) A két magánhangzó között levő egyetlen mássalhangzót – akár egy-. 226. fi-a-i-é. stb. te-ker-vé-nyes. hajt. A szótagolás szerinti elválasztás fő szempontjai a következők. 229. ba-tyu. É-va. Csak összetett szavak elválasztásakor veendő figyelembe az alkotóelemek (az összetételi tagok) határa. street. strand. [De vö. York. a)] – A szótag mindig vagy magánhangzóval kezdődik. De-zső. Az egyszerű közszavak és tulajdonnevek alapformáját és toldalékos (képzős. Azokat a szavakat. ka-to-na. „Á-ron”. – A több szótagú szavakat és szóalakokat bármelyik szótag határán meg lehet szakítani: ren-dületlenül. 224. Tri-eszt. mivel tagjai a szótagoláskor szétválhatnak. Ke-re-csend. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: árui-nak vagy áru-inak. – Ez a szabály olyankor is érvényes. há-zig. a „haza-i”. stb. blues. vagy vihetők át a következőbe: dia-dal vagy di-adal. me-ta-fo-ra. de ejtésükben egy szótagú idegen közszavak és tulajdonnevek vagy a régies magyar családnevek írásformájuk alapján megszakíthatók volnának: air. amelyek csak egyetlen magánhangzót tartalmaznak. „emóci-ó”. váku-um stb. pesti-es. ragos. Georch.. – Minden szó annyi szótagú. dry. Chartres. ideá-lis vagy ide-ális. Be-rety-tyó. rendü-letlenül. asz-tal. háza-ik. ma-gá-nyos. fi-atal. ahány magánhangzó van benne: bál. György. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: ablaká-ig. ko-sár. Leo-nóra vagy Le-onóra. Gyu-la. 65 . tolnai-ak vagy tolna-iak stb. bugy-gyos.. stb. 230. Hume. „Le-a” stb. hogy helyszűke miatt (vagy más okokból) a szónak vagy szóalaknak egy részét a sor végéről át kell vinni a következő sorba. jeles) alakját a szótagolás szerint választjuk el.AZ ELVÁLASZTÁS 223. Vajdá-ék. szükség esetén elválasztható: kala-uz. Maugham. [Vö. Pest. stb. stb. átvisszük a következő sorba: fiók. shop. vá-szon. vi-asz. nem választjuk el: föld. kalci-um. sztrájk. Nîmes. fe-udális stb. eu betűkapcsolat. amelyek szótagot kezdenek. tehát az „a-lap”. 225. A több szótagú. ka-sza. nyolc. könyvei-tek vagy könyve-itek. illetőleg a következő sorba átvinni. fia-tal.

húszszor. Tallinn-nak stb. A szótagolás szerinti elválasztás szabályai érvényesek természetesen a szóalakokhoz járuló újabb és újabb toldalékokra is: adós-ság. Ma-dzsar. bóra-xos. ma-dzag. mene-dzser.: 66 . vonz-za. ma-ximum. Ing-rid. ösz-sze. csak az utolsó kerül a következő sorba: cent-rum. leni-nizmus. ma-chináció. pe-ches. Ri-chárd. tal-palatnyi. Kiliman-dzsáró. halandzsázik. [Vö. gyűrű-dzik. ha utánuk magánhangzó következik: almana-chot. ás-vány. stb. Hamburg-ban. g) Ha két magánhangzó között kettőnél több mássalhangzót jelölő betű van. ezért elválasztáskor ugyanúgy kezeljük őket. stb.stb. lajst-rom. bridzs-dzsel (ragos fn.: tö-rök]. A dz-t és a dzs-t tartalmazó szavak ennek megfelelően a leírt szóalak alapul vételével. Ale-xandra. bri-dzset. Ugyanígy: játsz-szál. f)] 228. szity-tya. megy-gyel. hanem egy-egy önálló mássalhangzót. karszt-tá. – Így járunk el akkor is. töl-gyes. víz-zé. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: apá-mé. rossz-kor. brin-dza. Heren-dig. fi-xet. tarisz-nya. recs-ki. akár többjegyűek – az elsőt az előbbi sorban hagyjuk. ost-rom. Mün-chen. Ecse-ren. kulcs-csal. stb. stb. tet-ted. Biberachot. Marx-szal. lopódz-dzanak. a másikat átvisszük az új sorba: bors-sal. Szabol-csé. edzdze. meggy-ből. metsz-szük stb. Fu-dzsi. c). al-lons. tonna. ce-chem. he-xameter. több-let. Bach-hal. refle-xek. Dosztojevsz-kij. Thew-rewk [e. s így mindkettő egy betűnek számít az elválasztáskor. stb. lán-dzsás. bizott-ság. de egyetlen jegyű. stb. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: ember-rel. pe-dzi. kilenc-kor. mint más többjegyű betűinket. Boty-tyán. Ezért úgy tekintjük őket. 226. stb. a ch-t és az x-et a következő sorba visszük át akkor. stb. stb. Szabolcs-csal. tink-túra. Papp-tól. mind a következő sor elején ki kell írni a teljes rövid megfelelőjét: meny-nyi. mar-xizmus. Bar-tók. dob-ban. ódz-kodik. Beö-thy [e. d). másik jegyét pedig átvisszük: ber-reg. stb. Boz-zai. mor-zsa. pra-xis. b)) 229. De: Széll-lel. Ilylyés. Er-zsi. – Ha a ch és az x végű idegen szavak toldalékos formáit a szó és a toldalék érintkezése táján kell elválasztanunk.). e) Ha a két magánhangzó közötti mássalhangzót kettőzött betű jelöli. Bony-hád. tá-dzsik. de egyetlen hangot jelöl. tömbben. adóssá-gok. 216. stb. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: batiszt-ból. Kecskemé-ten. – A toldalékos alakokat is így kell elválasztani: ágy-gyal. ennek elválasztásakor mind a sor végén. lopó-dzott. tiha-nyi. Kodály-lyal. pén-zért. stb. -vé ragos alakulatok elválasztása: pech-hel. ha a két mássalhangzó közül az elsőt kettőzött betű jelöli: hall-gat. Fuku-dzava. -vel és a -vá. hit-tem. Tallinnig. maga-san. csoport-tól. edz-het. ész-szerű. 163. Szél-lért. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: bron-zot. adósságo-kat. hogy a kettőzött betű egyik tagját meghagyjuk a sor végén. ki-sebb. A családneveinkben előforduló többjegyű régies magyar betűk az elválasztásban hangértéküknek megfelelően kezelendők: De-seö [e. hal-lak. köny-nyes. Mikló-sék. stb. A dz és a dzs többjegyű betű. Nagy-gyal.: de-zső]. – A -val. házun-kat. ker-tig. temp-lom. padon. pogy-gyász. fosz-fát. c)] f ) Ha a két magánhangzó közötti hosszú mássalhangzót egyszerűsítetten kettőzött többjegyű betű jelöli. arany-nyal. kom-munális. Ford-dal. há-zunk. né-gyet. stb. rongy-gyá. pszichológia. 227. stb [Vö. d) A két magánhangzó között levő kétféle mássalhangzót jelölő nem kettőzött betűk közül – akár egy-. a másodikat pedig átvisszük a következőbe: am-per. Job-bágy. or-chidea. mahara-dzsa. azaz nem hangkapcsolatot jelöl. kamika-dzék. könny-től. galy-lyak. bratsz-ki stb. bórax-szá. Veszp-rém. [Vö. Gellért-től. akkor úgy választjuk el a szót. Me-xikó. Car-rara. Ojszt-rah. tele-xezünk. Mar-xot. züri-chi. mint a rövid mássalhangzókat jelölő magyar betűket: ar-chívum. – Ha a toldalékos alakokban a két magánhangzó között álló mássalhangzók közül az utolsót kettőzött betű jelöli. az x pedig két hang (k+sz) jele. Kiss-nek. mil-liméter. Féli-xé. az elválasztás általános szabályai szerint szakítandók meg: bo-dza. Maupas-sant. ennek egyik jegyét az előző sorban hagyjuk. A ch kétjegyű ugyan. Hosz-szú.

stb. MLSZ. as-piráns. a magyarban nem önálló létű elemből keletkeztek. c) A különböző hangokat jelölő olyan betűcsoportok. konk-rét. Churchill. Zág-ráb. stb. Ha magyar szövegbe idegen (pl. Szé-chy [e. kétség esetén tanácsos ezzel a lehetőséggel élni: aspi-ráns. ha a kötőjel nem szótaghatáron áll. kataszt-rófa. Fi-scher. angol.) nyelvű többszavas kifejezés. NA-TO stb. Int-ransz-mas. Thewrew-köt. Mon-taigne. 224. ha elválasztásukra kényszerülünk. – A két vagy több magánhangzót tartalmazó betűszók szükség esetén szótagolás szerint szakíthatók meg: MÉ-MOSZ. termosz-tát vagy termo-sztát stb. stb. b) A szóösszevonásokat. parag-rafus. Az olyan idegen közszavakat és tulajdonneveket. SZTK. illetőleg: Szél-lért.: ben-cúr]. mind toldalékos alakjukban a szótagolás alapján szakítjuk meg: Ag-ro-co-op. Mivel a szavakat a sor végén természetesen máshol is meg lehet szakítani. Bu-vá-ti. esp-la-nade. Baude-laire. amelyek az idegen nyelvekben elválasztáskor többnyire együtt tartandók. – A toldalékos alakok elválasztásakor a régies magyar betűk egységét természetesen szintén megőrizzük. a) Az egy szótagba kerülő. – A mássalhangzót jelölő kettőzött betűk közül az egyiket az előző sorban hagyjuk. Ofo-tért.) b) Az egy mássalhangzót jelölő betűcsoportokat (a többjegyű magyar betűkhöz hasonlóan) nem választjuk szét: bron-chi-tis. Ben-czúr [e. inst-ruktor. móriczos. A sor végére kerülő mozaikszók elválasztásának a következők a lehetőségei: a) Az olyan betűszó. Kö-zér-tig. azaz a magyar kiejtésükön alapuló szótagolás szerint választjuk el. stb. Ke-ravill.. (Vö. Bár az ilyen alakulatoknak eredetileg összetett voltát a mai átlagos magyar nyelvérzék általában nem tartja számon. Bo-lo-gna. demok-rata. 232. Christie. 67 .: fara-gó]. ENSZ-ért stb. rek-lám. magyar szövegben szótagolási szabályainknak megfelelően szétválhatnak: cas-co. ce-pha-lal-gia. Wa-shing-ton. kivált szaktudományi munkákban. szintén elfogadható: fotog-ráfia vagy fotográfia. van betoldva. Babi-tsé. komp-resszor. 231. fi-lantróp. stb. kivéve a kettőzött betűkét: Deseö-nek. 230. nemcsak a problémát okozó helyen. stb. az ismertebb elő. mikrosz-kóp vagy mikro-szkóp. maest-ro. War-gha [e. prog-nózis. KISZ-esek. ELTE-re. bekezdés stb. Balo-ghék. Gi-gli. nem választható el: BVSC.: varga] stb. Cze-tzet. lengyel stb. ezért a magyar szótagolás szabályai szerint választjuk el őket: abszt-rakt. egy magánhangzót jelölő betűcsoportokat nem választjuk el: couchette. amelyek a forrásnyelvben két (vagy több). Fab-ri-zio. kossu-thi. prog-ram. latin.: szé-csi]. Gas-cogne. A fontosabb szempontok a következők. stb. Pap-pot. amelyben csak mássalhangzó vagy legfeljebb egy magánhangzó van. diszk-rét. – Elválasztás esetén a toldalékos betűszóknak a kötőjellel kapcsolt toldalékát kell a következő sorba átvinni akkor is. Kis-sék stb. Mi-chelangelo vagy Michelan-gelo stb. obst-rukció. de a toldalék tartalmaz magánhangzót: ASZSZK-ban. mind alap-. Coo-per. a másikat pedig átvisszük a következő sorba: Bes-senyei. SZOT. cou-lomb. Ma-va-dé. NOB.és utótagok figyelembevételével történő elválasztás. – Kivételes elválasztású név: Bat-thyá-ny.bő-ti]. Ljub-lja-na. Mah-ler. NDK-beli. mondat. francia. inf-láció. ery-the-ma. Ped-ro. Fara-ghó [e. Kos-suth stb. A latin betűs írású nyelvekből átvett. paragrafus vagy paragra-fus. Ka-ra-džić. Shakes-peare. Röl-tex. com-pa-gnie. szind-róma. elválasztáskor az illető nyelv elválasztási szabályait kell követni. idegen írásmód szerint írt közszavakat és tulajdonneveket is a magyar szokásnak megfelelően. Belg-rád. Gior-gio. nem tekintjük összetételeknek. de nem egy hangot jelölnek. Miche-langelo. MTESZ.

stb. ha az összetevők határa nem esik egybe a szótaghatárral. kilo-gramm. 236. tranz-akció vagy tran-zakció. proto-plazma. épp-úgy. stb. megöl. Az azonos alakú szavak között több olyan van. elektron-optika. ha az összetett szót vagy szóalakot nem az összetételi határon szakítjuk meg. fel-adat. hogy az egyik szó az első. megál-lás. Zalaegerszeg. az így keletkezett származékot az alapszó tagjai szerint választjuk el: rend-őri. a másik szó pedig a következő sorba jusson: csak-is. 234. zápor-eső. gépe-lem (ige). Ha az összetett szó egészéhez járul képző. az alakulat összetett voltára általában tekintettel vagyunk. – Hasonlóképpen: Jugo-szlávia stb. víg-operai. mind-egy. leg-alább. im-produktív vagy imp-roduktív. Nem szabálytalanok természetesen az ilyen megoldások sem: rendő-ri. szét-üt stb. 235. stb. ing-ujj. Ugyanígy járunk el természetesen az igekötős igék elválasztásában is: fel-ad. anti-klerikális. vagy-is. Ant-arktisz vagy An-tarktisz. deci-liter. stb. inter-akció. Lenin-grád. kül-ügy. Sok olyan idegen szavunk van. A kettőnél több szótagból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket leginkább az összetétel tagjainak határán szokás elválasztani: csal-étek. preklasz-szikus. extra-kromoszomális. vas-út. Ez a szabály azonban nem azt jelenti. vígope-rai. mert az azonos alakú szópár egyik tagja toldalékos alak. még-is. vírus-interferencia. infra-struktúra. leg-erősebb. hogy összetett szót csak szóhatáron szabad megszakítani. amelynek elválasztása kétféle. Kis-ar (helységnév). 68 . amelynek egyik eleme (legtöbbször az utótagja) a magyarban is önálló szó. milli-gramm. dezinformál vagy de-zinformál. Ha az ilyen alakulatok összetettsége a mai átlagos magyar nyelvérzék számára kevésbé nyilvánvaló. Antark-tisz stb. kétség esetén tanácsos ezzel a lehetőséggel élni: in-terakció vagy interak-ció. in-tranzitív vagy int-ranzitív. A két egytagú szóból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket úgy választjuk el. vasu-tas. nagy-atádi. dél-után. Az összetett szavakat alkotó tagok (alap. kis-asszony. Dessew-ffy. stb. meg-állás. para-frázis vagy paraf-rázis. de: meg-int (= figyelmeztet). rend-őr. Pál-ffy. Bornemissza. Kis-oroszi. A mai átlagos magyar nyelvérzék számára felismerhető összetételeket ugyanis az alkotó tagok szerint választjuk el akkor is. Magyar-alád. kar-öltve. Helyes elválasztások ezek is: elekt-ronoptika vagy elektronop-tika. a másik eleme (legtöbbször az előtagja) viszont csak néhány esetben külön szó értékű.Az összetett szavaknak elemeik szerinti elválasztása 233. egy-előre. ultra-projektométer. tölgy-erdő.). külön-élés. nemcsak a problémát okozó helyen. transz-urán. 237. melo-dráma. de: gép-elem (fn. holott. Mivel a szavakat sor végén máshol is meg lehet szakítani. szak-avatott. stb. pre-klasszikus. hón-alj. ion-stabilitás. mikro-klíma. a másik összetett szó: me-gint (= újra). vas-utas. Nyír-egyháza vagy Nyíregy-háza. ugyan-is. Az összetett közszavak és tulajdonnevek elválasztásában csak az összetételt alkotó tagok határán lehet különbség az egyszerű szavakéhoz képest. Ha a sor végi elválasztás ezeknek találkozási helyén válik szükségessé.és toldalékos alakjukban egyaránt) a szótagolás szerint választandók el. Tito-grad stb. egyszer-egy. viszont-eladó. a szótagolás szerinti elválasztás is helyes: de-presszió vagy dep-resszió. Zala-egerszeg vagy Zalaeger-szeg. stb. és a szót vagy szóalakot itt szakítjuk meg: centi-gramm. fela-dat. nagyatá-di.

Ha a kötőjellel írt szóösszetételt vagy tulajdonnevet a szóhatáron szakítjuk meg. a kötőjeles alapformára való figyelmeztetés végett: …földrajzinév-tár… (helyesírási szótárban) …Nagy-Kevély… (helyesírási szótárban) …nátrium-klorid… (kémiai szakkönyvben) 69 .238. a kötőjelet csak a sor végén tesszük ki. Ennek a sor elején való megismétlése csak szakmunkákban szokás. kivételesen.

Stb. 296– 297... 256.AZ ÍRÁSJELEK 239. 96. egyaránt helyes megoldás kínálkozik. 250–252. Stb. kenyér. 299.... 272–273.. 264. utasítást kifejező... 240–242. 260–261.. 256. a kettőspont (vö... részben némiképpen a beszédnek betűkkel ki nem fejezhető sajátságaira. a nagykötőjel (vö. 244. 271. 250..). 243. Nincs viszont szóköz a pont. 268–269. Szóközt hagyunk a szavak. 266. a pontosvessző előtt. a hanglejtésre és a beszédbeli szünetekre utalnak. 262. 271. Az írásjelek használatának szabályai általában a nyelvtani viszonyokhoz igazodnak.. a kérdőjel. 250. 248.. a felkiáltójel. 240–242. ezért csak szépíróktól fogadható el – egyes esetekben.). a vessző. 274. Az írásgyakorlatban használt sok írásjel közül a legfontosabbak: a pont (vö... a gondolatjel előtt és után stb. az idézőjel (vö. 266. a zárójel (vö. 70 . a gondolatjel (vö.).. a felkiáltójel (vö. (Hogy mikor kell szóközöket hagyni.) A mondatokat záró írásjelek 240. Az írásjelek szerepe kettős. annak részletkérdéseit gépírási szabványok és tipográfiai előírások tartalmazzák. a) Az egyszerű kijelentő mondat végén pont van: Jóból is megárt a sok.. 266–267. 265. haza. részeikrészleteik egymáshoz kapcsolódását tükrözik.). 293–297.. Ilyenkor azt az írásjelet kell választani. 245. 278..). 270. Részben a mondatok szerkezetét. Kérdő alakú felszólítások és felkiáltások végén felkiáltójel is szokott állni: Nem viszed el mindjárt! Miért ver engem a sors! Stb.. Az írásjelek változatos és kifejező használata fontos eszköze az értelmileg és érzelmileg egyaránt árnyalt közlésmódnak. tagolódását.) a kérdőjel (vö. c) Az egyszerű felkiáltó.. a kötőjel (vö. 299. 263.. valamint az írásjellel lezárt mondatok és tagmondatok között. a vessző (vö. család.)...).. Az egyszerű mondatok végére a közlés szándékának megfelelő írásjelet teszünk. a pontosvessző (vö.. 281. továbbá a kötőjel és a nagykötőjel két oldalán. Az érzelmek hullámzását vagy erősebb fokát írásjelek halmozásával érzékeltethetjük: Hogy képzeled ezt?! Valóban?? Nem!!! Stb. a zárójelek és az idézőjelek közé foglalt közlési egységek előtt és után..). 256. Az írás tagolásában fontos szerep jut a szóköznek is.. tudatos eljárásként – az írásjelek részleges vagy teljes mellőzése. 246. 256–257.. 248.. 250–252. b) Az egyszerű kérdő mondat végére kérdőjelet kell tenni: Ki látta? Meglátogattok-e holnap? Szereted a zenét? Stb. 290. amelyikkel mondanivalónkat a lehető legteljesebben tudjuk érzékeltetni.. a berekesztő zárójel és idézőjel pedig az előtte álló szóhoz stb. 247–255. a kettőspont. – Közvetett felszólítást. 275. Az egyéb írásjelek közül a gyakoribbakat egy összefoglaló pont tartalmazza (vö. 275. bár felszólító alakú mondatokat ponttal is zárhatunk: Írjunk egy-egy mondatot ezekkel a főnevekkel: béke. 253. 247..).. 100. Pipacsot éget a kövér határra / A lángoló magyar nyár tűzvarázsa.. 256. Ezeknek a keretein belül egyazon esetre sokszor több.. 258–259. óhajtó és felszólító mondatot felkiáltójellel zárjuk: Ezt aztán megcsináltad! De soká jön a tavasz! Bárcsak sikerülne a tervem! Legalább a szemem lenne jó! Azonnal idejössz! Szeresd a hazát! Légy jó mindhalálig! Stb.). 248.). 256. a kezdő zárójel és idézőjel hozzátapad az utána következő.. 240–242.

) Érzed-e. Ilyenkor az írásjelhasználat ingadozhat. elemek az első tagmondathoz tapadnak. Stb. olyan nagy hibát követtem el? Javasolom. ha a több mint (a majdnem ellentéteként) a mondanivaló tartalmának erősítésére. Több mint öt évig élt külföldön. Az összetett mondatok tagmondatait általában vesszővel választjuk el egymástól. Éj vane. aki még egy nyelven tud. ne várjunk rá tovább! (A második tagmondat felszólító. hogyha késem. (A főmondat kijelentő. / néztem. aszerint. anélkül hogy pihent volna. ne üsse bele az orrát! Stb. Sokszor meglehetősen nehéz eldönteni. s. A mellérendelő összetett mondatok végére az utolsó tagmondatnak megfelelő írásjelet teszünk: Esik a hó. (A második tagmondat kijelentő. mi a baja. nem pedig összehasonlításra szolgál: Ez több mint szemtelenség. [De vö. eléjük nem teszünk vesszőt. (Ilyenkor a több ragozható: többet.) – Nem kell azonban vesszőt tenni a több mint alakulatban a mint elé. / És mindnyájan várnak énrám. 249. ha az voltaképpen idézet: Hiába mondtam neki. Hat több. c) A mint kötőszóval bevezetett hasonlítás önálló (bár sokszor hiányos) tagmondatnak számít. Cselekedj. aszerint hogy.) d) Az anélkül hogy. Szeretném tudni. hogy máskor jöjjön? Nem felejted el. De: Hirtelen fölugrott és elrohant. Ilyenkor a hogy előtt nincs vessző: Felrohant a lépcsőn. vagy csak a figyelem fölkeltésére szolgál: Kérdem.) A többieknek egy takaró is elég. hogy nem szabad bejönni! A tagmondatok közötti írásjelek 243. meg. hogy az és. Cselekedj ahelyett. a) A tagmondatok határán a vessző mindig kiteendő. mint szerkezetben vessző van a mint előtt: Ez sokkal több. amilyent a főmondat kíván: Ki mint vet. – Ha azonban az anélkül. amelynek (akár el is hagyható) főmondata csupán mellékes tájékoztatást tartalmaz. kötőszószerű szókapcsolatok elé vesszőt teszünk. miért várnánk rá tovább? (A második tagmondat kérdő. és dühösen elrohant.241. Ne várjunk rá tovább. ahelyett stb. legyen ő is Miska! Sokat késik. s.) A mellékmondatnak megfelelő írásjellel is zárható az olyan mondatszerkezet. ahelyett hogy tétovázol! Stb. 71 . ahelyett hogy stb. hiszen nem jön már. hogy azonnal menjen haza. holnap indulhat! Figyeljétek. úgy arat. mint ötöt stb.) 242. (Ilyenkor a több nem ragozható. meg. akár nincs: Régi igazság. amire megkértelek? (A főmondat kérdő. b)] A hasonlító több. hogy anyanyelvét is jobban tudja. Fehér lett. mint öt. b) A tagmondatokat bevezető és.) Folytasd ott. mégis fekete az utca. vagy kötőszó előtt is ki kell tenni a vesszőt: Az ebédre nem kell senkit is megvárnom. utánuk (a hogy elé) azonban igen: Felrohant a lépcsőn anélkül. vagy szemem világa veszett ki? Stb. mint a fal. hogy tétovázol! Stb. mint a tavalyi. A rakodópart alsó kövén ültem. ki lesz az első! (A főmondat felszólító. vagy kötőszóval kapcsolt rész önálló tagmondat-e: Bevágta az ajtót. hogy pihent volna. A mondatzáró írásjelet akkor is a mellékmondathoz igazíthatjuk. mennyire szeretlek? Vajon megmondták már neki. Az alárendelő összetett mondatok végére olyan írásjelet kell tenni. ezért kötőszava elé mindig vesszőt kell tenni: Tündöklik. Stb. ahol abbahagytad! Mondd meg neki.) Az apja is Miska. hogy úszik el a dinnyehéj. / a téli éjszaka. akár van kötőszó. minek neked kettő? Induljunk már. mint a gondolat maga. Kértem. Stb.

meg a szalonnát. beszélget stb. Az ilyen jellegű felsorolások végén a stb. ír. Ernyőt hozzál magaddal a kirándulásra. [De vö. 72 . a szegfűnek vagy a levendulának az illatát szereted? Stb. könyv. kapdos. A rózsának. furcsa árok. illetőleg háromszor kezdtük újra. s. most váljunk ellenségekké? Ezt többet nem veszem fel. egyre jobbat akarunk. álmos. / Pocsolyás víz. elé is pontosvesszőt kell tenni. vagy kabátot! Stb. Stb. Vörös jelek a Hadak Útján: / Hunniában valami készül. hogy rabok tovább / Nem leszünk! Stb. vagy kötőszó áll. Kéttagú összetett mondatban is állhat pontosvessző. vesszőkkel tagolt mondatrészeket akarunk elkülöníteni másneműekből álló sorozattól: Mindenki ismeri az ilyen szavakat: beszél. válasszatok! – / A magyarok istenére / Esküszünk. Mivel a felsorolások végére tett stb.244. Ha kettősponttal lezárt közös figyelemfelhívó mondat után több külön mondat következik. eléjük nem teszünk vesszőt: A tésztára sok mákot és cukrot szórt. Szeretett volna valami újat. Stb. meg a kenyeret. Stb. a port felkavarta. sás. Stb. Irodalmunknak új kifejezési formákra volt szüksége. Ha azt akarjuk jelezni. Tiltakozást jelentett az elnémetesítéssel szemben. mindegyiket (már az elsőt is) nagy betűvel kezdjük: A nyelvújításnak több oka volt: Nem tudtuk a tudományokat anyanyelven művelni. s. lelkes. becsületes. Ég és föld között lebegett. s a közeledő viharnak látni lehetett már egy-egy távoli villámlását is. ha egy-egy lényeges gondolatra hívjuk fel a figyelmet. A többszörösen összetett mondatokban pontosvesszővel határoljuk el egymástól a szorosabban összetartozó tagmondatok csoportjait: Nyugat felől sötét felhőket hozott a szél. hogy a tagmondat fontosabb magyarázatot vagy következtetést tartalmaz: Közös a célunk: mindig többet. ha a tagmondatok kapcsolata laza: Kabátja szinte a bokájáig ért.] c) Ha az azonos szerepű mondatrészek között kötőszó van. 249. d) Ha azonos mondatrészek között és. a büszke jegenyék alázatosan hajlongtak. s. káka lakják. tinta. ha azonos szerepű. külön-külön hangsúlyozott azonos szerepű mondatrészek (s az ilyenekből alakult felsorolások tagjai) közé vesszőt teszünk. a)] b) A felsorolásban pontosvesszőt is használunk. vagy kötőszó beszédszünettel elválasztott. 245. vagy szabadok? / Ez a kérdés. b) alpont. meg. hátravetett mondatrészeket vezet be. Összetett mondatainkban kettőspontot teszünk. álldogál. de helytelen elméletet agyalt ki. A mellérendelt mondatrészek közötti írásjelhasználat fontosabb esetei a következők: a) Az egymásnak mellérendelt.. A más-más tartalmi típusú tagmondatok közé szintén tehetünk vessző helyett pontosvesszőt: Eddig jól megvoltunk. szorgalmas. vagy kötőszókat): Tetszetős. és szegény nővérére.] e) Ha az és. és az emberek arcába vágta. Aztán elővette a bicskát. ha kötőszó nélkül következnek egymás után: Az Ér nagy. [De vö. nagyot alkotni. felkiáltójel és kérdőjel után még gondolatjelet is teszünk: Rabok legyünk. meg a zöldpaprikát. 246. nyáron is azt hordta. pont. rövidítésben az s kötőszó rejlik (= s a többi). Kétszer. Elhibázott.. A mondatrészek közötti írásjelek 247. d) alpont. Stb. stb. meg. sőt veszedelmes vállalkozásba fogott. hogy bizonyos mértékig elkülönülő gondolatsor kezdődik. a csupa vesszős felsorolás végén nem kell eléje vessző: Gyakorító igék például ezek: járkál. vagy ha jelezni óhajtjuk. majd jóízűen falatozni kezdett. ceruza. ez elé vesszőt teszünk (kivéve az és. meg. [De vö. hogy derekuk ne törjön. égesd el! Stb. / Esküszünk. szépet. olvas. e kötőszók elé vesszőt teszünk: A szüleire gondolt.

d) Ha az értelmezett szó vagy az értelmező a maga vagy a mind névmás. Az értelmezővel kapcsolatos fontosabb írásjel-használati esetek a következők: a) Az értelmezős szerkezetben rendszerint mind az értelmezettre. Mózes Pált. Ezt az írásban vesszővel jelezzük: Németh Pétert. Ha azonban az ilyen kifejezések nem értelmezők. Stb. Lehet jó is. mind az értelmezőre külön hangsúly esik.f) A páros kötőszóval alakult mellérendelő szerkezetekben a második kötőszó elé mindig vesszőt teszünk (a páros vagy második tagja elé is): Vagy ezt. a) Az egymás után kötőszó nélkül következő egynemű jelzők és egynemű határozók közé nem teszünk vesszőt akkor. Zsigmond Elek Kossuth-díjastól stb. Hol ehhez. 248. az éjszakai vihar kidöntötte. Stb. [De vö. Sem testem. ha alárendelő viszonyban vannak egymással: Fehér bottal a kezében egy fekete szemüveges férfi jött vele szemben. Dömötör Béla. egy öreg diófát. a vesszőt közvetlenül eléje tesszük: Én őt dicsérem csak. hol ahhoz kapott. vagy azt választhatod. stb. Kossuth-díjas írónőnknek. Kálmán Etelkát. b) Ha az értelmező után is szünet van a beszédben. Stb. akkor az előtte álló személynév értelmezőjének számít. – Ha azonban az igeneves 73 . c) Ha a kitüntetést. Szép Izabella SZOT-díjassal. az élet anyját… Stb. Az egymásnak alárendelt mondatrészek közé általában nem kell írásjelet tenni. A sok pásztor mind muzsikál. a feleségével együtt. főleg ha az értelmező felsorolást tartalmaz. Stb. c). ezért többnyire nem különítjük el vesszővel a mondat egészétől: Munkaruhát húzva fogott neki a motor szerelésének. A rádió zenéjét hallgatva is jól tudok tanulni. e) A szünettel elkülönülő értelmezőszerű. A személynév után ebben a típusban vesszőt teszünk: Nagy Elemér. és a beszédben szünet van közöttük. felszabadultan. varrni tanult. népköztársaságunk nagykövetét. a)] b) Ha a mint szó állapotot vagy minőséget jelölő szó vagy szókapcsolat előtt áll. sem lelkem nem kívánja. nem teszünk eléje vesszőt: Bátyámat mint tanút (= tanúként) hallgatták ki. -vén képzős igeneves szerkezet csak mondatrész. János maga is ott lesz. Kossuth korábban mint meg nem alkuvó újságíró harcolt a magyar nép jogaiért. a Magyar Népköztársaság kiváló művészét. Ma reggel nagy eső esett. Az ilyen közbevetésszerű értelmezőt olykor nem vesszővel. Az országban mindenütt jó termés ígérkezik. gyakran határozott névelővel kezdődő kifejezés birtokos szerkezet. bíborak… Fölröppen a komor ég homlokára / Egy nagyszerű mosoly: / A forradalom vörös hajnala. és a személynév után nincs vessző: Mózes Pál nagykövetet. valamint a mondathoz lazán hozzátoldott határozók elé vesszőt teszünk: A könyvet az íróasztalára. -ve és a -ván. nincs szükség vesszőre: Te magad mondtad. Kállay Imre kandidátusé. Magát Bartókot hallottuk a hanglemezről. 249. hanem gondolatjellel (esetleg zárójellel) különítjük el: A baleset sérültjét – a motorkerékpárost – kórházba szállították. 250. illetőleg: Kovács Tiborral. a tőszomszédomat kereste. A vessző helyére kettőspont is kerülhet. Ha az értelmező távolabb kerül az értelmezettől. se posztó. – Ugyanígy: Balla Erzsébetnek. városunk díszpolgára. a lámpa mellé tette. búsak. furcsák. Komáromi Pálnak a javaslatára betonjárdát építenek. Stb. A község tanácselnökének. a leány. vagy csattanós befejezője a szerkezetnek: S égtek lelkemben kis rőzse-dalok: / Füstösek. Se pénz. Egész nap az erdőt járta. fokozatot. 243. minősítést. Stb.] e) A -va. az állami díjas mérnökkel. mögéje is vesszőt tehetünk: Anna. Stb. Stb. rangot jelentő. és az értelmezős szerkezetnek mindkét fő tagja ragozódik. Kertjük díszét. nagyokat lélegezve. Stb. Maga János is ott lesz. rossz is. Petőfi mint ember nem hazudtolta meg a költőt. [De vö. az irodalomtudomány doktora. stb. 247. Nagybátyám szombaton érkezett meg. a szerkezetet csak a végén ragozzuk.

névszók is (pl. gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: Évi. Kiszaladt az udvarra. Stb. A szövegbe ékelődést jelző írásjelek A közbevetés 250. előbb hagyta elmenni a teherautót. (De vö. Ha az összetett mondat valamelyik tagmondatába beékelődik egy másik tagmondat. (Vö. hohó! mind. kabátját magára kapva. megint késett. les. b)] Érzelem kifejezésére – főleg régies vagy szépirodalmi jellegű szövegekben – a mondatba felkiáltójel vagy kérdőjel is beékelődhet. beteg lett. az írásjelet a közbevetés után. 271. Stb. bár még át tudott volna szaladni az úttesten. hogy minél kényelmesebben érezze magát – ez mindig fontos volt neki –. Ádám barátomtól (mint országszerte jól ismert mérnöktől) gyakran kérnek szakvéleményt. hazugság. persze. sajnos. Stb.szerkezet szinte külön mellékmondatnak érződik. Egy gondolat bántotta (és nem tudott megszabadulni tőle): hogy ő is felelős a hiányért. többször is kihallgatták. Stb. 251. mint mérnököt. fagy. [De vö. / Csúnya hazugság volt. Ne felejts el fölébreszteni holnap reggel (6-kor)! Stb. (Az ellenvéleményen levők el se jöttek a gyűlésre. célszerű vesszővel elkülöníteni: Gondolván egy merészet. A kiejtés szerinti (fonetikus) átírás a nyelvjárásgyűjtésben igen fontos.) – A zárójelbe tett önálló mondat írásjele azonban a zárójelen belülre kerül: A jelenlevők mind helyeselték a javaslatot. mint említettem. Bátyámat (a baleset tanújaként) többször is kihallgatták. Felvették a jelentkezők nagyobb részét (45 fiút és lányt). vesszők. Évi – bár még át tudott volna szaladni az úttesten – előbb hagyta elmenni a teherautót. Bátyámat – a baleset tanújaként – többször is kihallgatták. gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: A vonat. a baleset tanújaként. de író lett. 252. Péter. Mivel a közbevetés szándékát és írásbeli kifejezésének szükségét valójában csak a közlemény megalkotója érzi.) 74 . imádott / Jankóm… Most veszem észre. A mint kötőszó sokszor beszédszünetekkel határolt közbevetést vezet be: Ádám barátomat.) Stb. Ádám barátomnak – mint kiválóan képzett mérnöknek – az átlagosnál magasabb a fizetése. vagyis a közbevetett részt körülfogó gondolatjelpár vagy zárójelpór második tagja után ki kell tenni: Műszaki egyetemen szerzett diplomát – vegyészmérnökit –. Stb. amit mondtam. szókapcsolat vagy tagmondat írásjelnél ékelődik a mondatba. amelyet a közbevetés szándékával ékelünk be a mondatba. Stb. Ha a zárójelbe tett megjegyzés a mondat végére esik. nem tud eljönni. Évi (bár még át tudott volna szaladni az úttesten) előbb hagyta elmenni a teherautót. a műszakiakhoz osztották be. amit javíttatni vitt. 249. Az ilyen közbevetett felkiáltójel vagy kérdőjel után a mondat természetesen kisbetűvel folytatódik: Meghaltál-e? vagy a kezedet görcs bántja. Sok megszokott holmiját becsomagolta. Új találmányát – természetesen – azonnal szabadalmaztatta. 271. s csak néhány alkalmatlant kellett elutasítani. csak még a magnója hiányzott. a fenti szabály alkalmazása a fogalmazó egyén megítélésétől függ. nyom). vagy hátravetve a mondathoz lazán kapcsolódik. a mondatvégi írásjelet a berekesztő zárójel után tesszük ki: Bizonyos szavak igék is. István. Akár le is mondhat a beékelésről: A vonat persze megint késett. áteveztünk a túlsó partra. Ha a közbevetett szó. ezt a közbevetett mondatot vesszők. Az olyan szót vagy szókapcsolatot. Bátyámat.

Ha a megszólítás beékelődik a mondatba. Stb. általában felkiáltójelet teszünk: Drága Szüleim! (Drága szüleim!) Tisztelt Közönség! Kedves Barátaim! Igen tisztelt Főorvos úr! Egyetlen Ilonám! Stb. Stb. Stb. az örökre élni fog. a berekesztő idézőjel elé olyan írásjel kerül. – A megszakított idéző mondat kisbetűvel folytatódik: Madách szavait: „Mondottam. hegyével befelé forduló jelpárt használunk: Petőfi írta apjáról: „Szemében »mesterségem« / Most is nagy szálka még. rátérünk a dolog lényegére.A megszólítás 253. Az olyan önálló. de ez csak a társadalom egészének tevékeny közreműködésével érhető el.” „Lesz-e gyümölcs a fán – kérdi Petőfi –. a pontot azonban nem: „Ismerni a jót könnyebb. ember: küzdj és bízva bízzál!” ma is gyakran idézzük. b) Ha az idéző mondat követi az idézetet. (Vö.” Stb. a kötelességedet? Stb. édes fiam. Tudod-e. hogy az eredeti szövegben is kisbetű van: A közeledő őszt ekképp jeleníti meg Babits: „már hullnak a cifra virágok / szirmai. melynek nincs virága?” „Az eszmék erősbek / A rossz anyagnál – vallja Madách. tehát gondolatjelek közé tesszük. Ha az idézőjelbe tett mondaton belül még egy idézőjelre van szükség. – Ezt ledöntheti / Erőszak. amelyek egy hosszabb szöveget vezetnek be.” Stb. Sándor. a) Az idézetet bevezető mondat után kettőspontot teszünk. 257.” Örök kérdést tesz fel Vörösmarty: „Mi dolgunk a világon?” Petőfi így kezdi híres versét: „Ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez!” Stb. ha úgy emeltük ki. de idegenen sohasem. követheti vagy megszakíthatja az idézetet. barátaim. a mondatot befejező írásjelet az idézőjel után tesszük ki: Juhász 75 . 254. az idézet végén pedig fölül tesszük ki: „Jót s jól! Ebben áll a nagy titok” – figyelmezteti Kazinczy költőtársait. mint követni” – írta unokaöccsének Kölcsey. A második idézőjel a szövegzáró írásjel után következik: „A tudományos felfogás szerint – írja Kosztolányi – nincs semmiféle rangkülönbség a nyelvek között. rongyban. A „rendületlenül” később jelszóból magatartásformává érett. megvan-e még az az otthon?” – sóhajt fel Radnóti. edzett nemzedéket neveljen”. 255. Stb. Az idézés 256. Az idézőjelet (kézírásban és nyomtatásban) az idézet kezdetén alul. most adjatok neki!” – figyelmeztette Petői az urakat. Stb.) Magánlevelekben a kiemelt megszólítások után vesszőt is lehet tenni. hogy „testileg. / ha süvít a böjti szél. mondat értékű kiemelt megszólítások után. szellemileg egészséges. és kisbetűvel kezdjük. Az első idézőjel után az idézet első szavát általában nagybetűvel kezdjük. mögéje is vesszőt teszünk: Most pedig. Idézés alkalmával az idéző mondat megelőzheti. amilyent az idézett mondat tartalma kíván: Bessenyei ma is érvényes igazságot fogalmazott meg: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós. / Előítéletét az / Évek nem szünteték. A szövegbe ékelt szó szerinti idézetet általában idézőjelpór fogja közre. gondolatjellel kapcsoljuk. A mondat elején vagy végén álló megszólítást vesszővel választjuk el a mondat többi részétől: Gyerekek.” Stb. eléje is. és kisbetűvel kezdjük. Ilyenkor az idézet végén a kérdőjelet és a felkiáltójelet kitesszük. az idézett részt idézőjelek közé foglaljuk. Kisbetűvel kezdjük az idézetet. 149. e) Az idézetbe iktatott idéző mondat közbevetésnek számít. Az idézet végére. mint farsangi plakátok. Ha a szó szerinti idézetet szervesen beleszőjük saját szövegünkbe. „Még kér a nép. nézzétek csak! Nagyon vártalak már. „Ó. és az idézetet kezdő közszót (az eredeti szöveg ellenére is) kisbetűvel kezdjük: A tanterv szerint az iskola egyik célja az. – Ha a mondat az idézett résszel végződik.

hogy társadalmi rendszerünknek a munka az alapja. Termeljünk többet és olcsóbban! – ez most a feladat. ezeket gondolatjelpár fogja közre. Így szokás kezelni az úgynevezett kapcsolt egyenes beszédet is: Mondtam neki. hiszel nekem? – kérdezte reménykedve. Határozatlanul mondta: – Nem is tudom. hogy kisemmiztek. Az idéző mondatok nélkül egymást váltogató párbeszéd megszólításonként külön sorokban kezdődik. amely „a szabadág útjára visz gyász és romok felett”. – Ugye. hé? Fiatalságunk évei. eszem a lelked! Hova megy. és segíts már egy kicsit! – Sehogy sem tudok belenyugodni abba – folytatta –. – Nagyon vártalak már – fogadta a barátját. vagyis úgynevezett tartalmi idézésekor nem használunk idézőjeleket: Alkotmányunk kimondja. – Add már ide! – szólt rá türelmetlenül. – Nem is tudom – mondta határozatlanul. hanem gondolatjeleket szokás használni. Stb. nem használunk idézőjeleket. 259. 76 . Reménykedve kérdezte: – Ugye. jelszókhoz stb. láthatta. gondolatjel van előttük. messze szálltak! Stb. – Maga itt volt. de ennek jelzésére nem idézőjeleket. – Ne higgy neki! – támadt rá. – Annyiszor becsapott! – Gyere ide – kiáltott rá –. 256. de az írásjelek és a kezdőbetűk tekintetében az idézéskor szokásos írásmódot követjük: Ki korán kel. haj. Szépirodalmi művekben az író mintegy idézi a szereplők szavait. kiegészítő megjegyzést fűzünk. 258. sarkigazságokhoz. b). illetőleg elé. vagy kétszázan kimennénk az éjjel. a) Az indulatszókat vesszővel különítjük el: Hej. szállóigékhez. Mások szavainak némiképp megváltoztatott. utánuk viszont nincs. és a beszélők első szavai előtt gondolatjel van: – Kapitány uram. a megszakítás után újabb gondolatjel következik. a). hiszel nekem? Türelmetlenül szólt rá: – Add már ide! – Nem adom! b) Ha az író idéző mondata követi a szereplő szavait. – Maklárra? – Jó estét mondani a töröknek. Stb. – Sok a teendőnk. csak itt lenne már! Jaj. c)] a) Ha az író idéző mondata megelőzi a szereplő szavait. Ha közmondásokhoz. Hová merült el szép szemed világa? – szoktuk tréfásan kérdezni.Gyula a munkában azt az erőt látja. hogy nincs az az áldozat. c) Ha az író idéző mondata a szereplő szavai közé van iktatva. Vesszőt szoktunk tenni az indulatszók után. – Kik jártak itt? – faggatta tovább. magyarázó. Stb. amire ne lennék képes a gyerekeimért. Az írásjelek és a kezdőbetűk tekintetében egyébként az idézéskor szokásos írásmódot alkalmazzuk. Stb. [Vö. – Hova a pokolba? – Maklárra. Szavak és szórészek közötti írásjelek 260. aranyat lel – tartja a közmondás.

). stb. meg-megállt. 140. NagyNew York. orrán-száján. a)] b) A szóismétléseknek. Csepel-sziget. csihi-puhi. köd-gubában. 158. c) Ha két vagy több egymás után következő összetett szónak azonos az utótagja vagy az előtagja.és gyümölcsfelhozatal. [Vö.és szünetviszonyai ezt megkívánják: Ejnye be megjártam! vagy: Ejnye. rövid pihenőt tartott. c)]. 265. 103.). Mann-né. kő-iszonyatját. h) Az -e kérdőszócskát kötőjellel kapcsoljuk az előtte álló szóhoz: Tudod-e.b) Ha valamely indulatszó után a be vagy a de nyomósító szócska következik. néha-néha (vö. 179. Osztrák– Magyar Monarchia. 177. d)]. süt-főz. dimbes-dombos. Cseh–Morva-dombság. 5-6 (darab). Kötőjelet szavak és szórészek között az alábbi esetekben alkalmazunk: a) Az olyan összetett szavakat. stb. József Attila-díja. Kazinczy-verseny. zöldség.és gyorsíró. b)]. merre menjünk? Jobbra-e vagy balra? Stb. [Vö.) g) A többelemű földrajzi nevek több típusában kötőjellel fejezzük ki az alkotó tagok összetartozását: Arany-patak. a mellérendelő összetételeknek és az ikerszóknak. mind a számjegyekkel írt számkapcsolatokban kötőjelet teszünk.. 138.és külkereskedelem. a)]. 178. b)]. Érd-Ófalu (vö. illetőleg előtagra kötőjellel utalunk: gép. 261. stb.. illetőleg csak az első összetett szót írjuk ki teljes alakjában. József Attila-díj. stb. Hívták.). 139. ott-tartózkodás.) 77 . -szerelő és -javító üzem. 94. Balassi-strófás. ha a mondat hangsúly. (Vö. Arany-patak-völgy (vö. tizenegyezer-huszonnyolc stb. mássalhangzót jelölő betű kerül egymás mellé. b). Konkoly-Thege stb. 62. tej-. a)]. édes-bús. gépgyártó. 102. le-föl sétálás [vö. a)] e) Tulajdonnevekhez főneveket és belőlük képzett mellékneveket bizonyos típusokban kötőjellel kapcsolunk: Afrika-kutató. Kál-Kápolna. szoba-konyhás [vö. be megjártam! Jaj de elfáradtam! vagy: Jaj. stb. vagylagosságot fejez ki: egy-két (ember). stb. 97. s mikor egy forráshoz ért. anyagcserevizsgálat-kérés [vö. 139.] f) A kettős családnevek elemeinek összetartozását kötőjellel érzékeltetjük: Endrődy-Somogyi. 103. Ilyenkor az elhagyott közös utótagra. 139. Holt-Tisza. i) Mind a betűkkel. Ha a tagmondat közbeékelődése miatt vagy bármi más okból két kötőszó kerül egymás mellé. 168–169. [Vö. alkalmi szóösszetételeknek kötőjeles írása a költői nyelv kifejezőeszköze: rőzsedalok. 131. Szokatlan. de mert hideg volt. valamint az alárendelő összetételeknek bizonyos típusaiban az alkotó tagokat kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: egy-egy. gizes-gazos (vö. bogáncs-szívem. szövő-fonó ipar [vö.). 100. de elfáradtam! Stb. Széll-lel. az indulatszó és a nyomósító szócska közé csak akkor teszünk vesszőt. nyolc-tíz (napra). kötőjellel tagoljuk: sakk-kör. gyémánt-hitemet. Stb. stb. hidegvíz-csap [vö. ki-be ugrál. illetőleg tulajdonnévi szóalakokat. Nagykötőjelet szavak között a következő esetekben szokás használni: a) Két vagy több nép (nyelv) nevének kapcsolatát nagykötőjellel érzékeltetjük: angol–magyar (szótár). rokon-őrtüzek stb. 101. csak az első elé teszünk vesszőt: A hegymászásban elfáradt.). ha a kapcsolat hozzávetőlegességet. unos-untalan (vö. vissza-visszatérés. d) Kétezeren felül – ha az ezres után még más szám is következik – az összetett számnevek írásában kötőjelet használunk: ötezer-nyolcszáztíz. Anna-Panna [vö. könyvritkaság-gyűjtemény. francia–spanyol (határ). rendszerint csak az utolsó. 263. nem indult útnak. Vas Mihály-hegy (vö. illetőleg: bortermelő és -értékesítő szövetkezet. irul-pirul [vö. sírva-nevetve [vö. 176. Magyar–Szovjet Baráti Társaság. Rohonci-Arany-patak. (Vö. 262. olasz–német (mérkőzés). 98. a)]. bel. b)]. örökkön-örökké.). a)). 10-12 (éves). stb. amelyekben a tagok. össz-szövetségi. illetőleg a szóelemek határán három azonos. foszforműtrágya-gyártás (vö.. 289.

amelyek valamitől valameddig viszonyt érzékeltetnek: Budapest–Bécs. §-ban. 20-án. mérkőzésen) stb. Illyés Gyula-féle.. sz.-be jár. d) Kötőjellel fűzzük hozzá a hangérték nélküli (ún. (vö. írásrendszerünkben szokatlan betűcsoportokra végződő szavakhoz a toldalékokat: guillotine-t. (Vö. 6%-kal. kelet–nyugati. 217. 164. e. budapest–bécsi. 217. a 15.). Néhány esetben azonban kötőjelet használunk. a)] 78 . írásjelekhez. tavaszi–nyári. 1981–1985-i. a jeleket. a) Kötőjellel hárítjuk el toldalékok kapcsolásakor három azonos. stb.) – Hasonlóképpen: Vág-szerű (folyó). a toldalékokat: 4-et. Hadrovics–Gáldi: Orosz–magyar szótár. június–július hónapban. Bp. az MTA-tól. voltaire-es. b) Kötőjellel kapcsoljuk a több különírt elemből álló személynevekhez és földrajzi nevekhez a képzőket és a képzőszerű utótagokat: Arany János-i.vagy szó. c) Nagykötőjellel fűzzük egymáshoz az olyan szavakat. szótárban). [Vö. New York-szerű. betűszókhoz stb. Apollo–11-es. Rousseau-nak. 456. tavasszal–nyáron. Ménesi út 11–13. Omega-féle (időmérők). stb. 100 °C-on. Szojuz–14.-en. a képzőket és a képzőszerű utótagokat általában közvetlenül kapcsoljuk a szótőhöz. c)]. c)]. Duna–Majna–Rajna-csatorna. 164. A ragokat.. Meggondolni háborítlan. 1983–1984. Az ilyen alakulatokhoz minden toldalékot kötőjellel kapcsolunk: T–34-et. 217.. az I–IV. b) Két vagy több tulajdonnév kapcsolatát nagykötőjellel érzékeltetjük: Marx–Engels–Lenin. Glasgowban. stb.Az ilyen alakulatok utolsó tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: (a) magyar– angolban (ti. mérkőzést). [Vö. 171.és számjelzése között: T–34.. a)] e) Kötőjellel kapcsoljuk a számjegyekhez. Három pontot használunk akkor is. június–júliusi. 200. 67-es.. (Vö. New York-i. Bonyolultabb esetekben a nagykötőjel kivételesen szóközökkel illeszkedhet a tagok közé: i. TU–154-gyel. Karlovy Vary-i. ha valamely szövegből kihagyunk egy részt: …s rendezni végre közös dolgainkat. stb. 753 – i. 286. 141. Leonardo da Vinci-s. 1848–49-ben. néma) betűre és a bonyolult. 80%-os. Wittmann-né [vö. Az ilyen alakulatok utolsó (esetleg mindkét) tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: Budapest–Bécsen át. dzsessz-szerű. a IV.). / ez a mi munkánk… Respublika. az I–IV.25-kor. a tavasz–nyár folyamán. Bonn-nál [vö. kelet– nyugat irányban. 179.) c) Kötőjellel kapcsoljuk az egyelemű személynevekhez a képzőszerű utótagokat: Eötvös-féle. rövidítésekhez. / Ami immár közelebb van… stb. ahol az egyszerűsítés nem alkalmazható: Széll-lel. illetőleg: a Szojuz–24 – Szaljut–5 űrkomplexum. aug. Népszabadság-beli (cikk) stb. osztályban. (Vö. 94. 265.. az első–negyedik osztályban. puff-féle (vö. 19-szer. 1914–18-as. TU–154. szótárban). betű. szabadság gyermeke / …Köszöntelek a távolból előre! Stb. Három pontot teszünk a gondolat befejezetlenségének jeléül: De tart a harc… a kard s az ágyú / Helyett most eszmék küzdenek. Bonn-nal. 280. 16. mássalhangzót jelölő betű közvetlen találkozását egyes típusokban. stb. Az ilyen alakulatok utolsó tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a ragokat: (a) Hadrovics– Gáldiban (ti. b)] – Hasonlóképpen: Magyar Nemzet-beli stb. Toldalékok kapcsolása 265. 141.-ben. stb. Frankfurt am Main-i. ploieşti-i stb. Montreux-ig. (láttam az) angol–brazilt (ti. [Vö. T–34-es. Petőfi-szerű stb.) – De: a 128–9. évi. 94. e)] d) Nagykötőjelet használunk géptípusok stb. lapon. 62. stb. 163. Szojuz–14-ben. stb. [Vö. 12-t.-en. szakos) stb. (a) Videoton–Haladáson (ti. az első–negyedikben. a 128–9. német–franciás (ti. Apollo–11. Újpesti Dózsa–Ferencváros (rangadó) stb. stb. 264..

a végére pontot teszünk: A s z e m é l y e s n é v m á s o k . Bp. III. fejezetek címe. könyvek.Egyéb írásjel-használati tudnivalók 266. 267. felsorolásban. A kijelentő mondatban megállapítunk.): Vörösmarty: Csongor és Tünde. kerület stb. Ha a mondat végén levő zárójeles rész szorosabban kapcsolódik a mondathoz. Stb. kombájnokkal. Arany: Toldi. 278. 293. IX. Sor végén. özv. Mikszáth „Különös házasság” című regényéből filmet készítettek. a hónapot és a napot jelölő szám után: 1848. szócsoportra vagy mondatra: A felszabadulás óta számos új összetétel keletkezett nyelvünkben: békepolitika. tárcsás boronákkal stb. a berekesztő zárójel elé a rövidítést jelző pontot ki kell tennünk. dolgozatok.). 282. Stb. – Ha a zárójelbe tett rész ponttal rövidített szóval végződik. te-kint stb. hazám! Stb. (Vö. ha a nevet és a címet mondattani viszonyítás nélkül említjük egymás mellett (pl. hogy a szóalakban már van kötőjel: tűzzel. és a zárójel után is használnunk kell a megfelelő mondatvégi írásjelet: Szövetkezeteink már saját gépeikkel dolgoznak (traktorokkal. tervhivatal stb. Személyes névmásoknak nevezzük azokat a szavakat… – A kérdőjelet és a felkiáltójelet a kiemelt címsorok végén is ki kell tenni: Minek nevezzelek? Készülj.) c) Pontot teszünk a keltezésben az évet.) 268. értekezések. Az elválasztás alapja lehet az a körülmény is. du. Kettősponttal mutatunk rá a példaként említett szóra.) 270. elválasztáskor – a szétválasztott szórészek összetartozásának jelölésére – kötőjelet használunk: asz-tal. Pontot használunk viszont a következő esetekben: a) A sorszámneveket jelölő számok után általában pont van: 10. – Ha azonban a cím szövegben van. – Birtokos szerkezetben azonban a név és a cím közé nem teszünk írásjelet: Arany János Toldija fellelkesítette Petőfit... 271. (Vö. Dumas. a SZOT.. 269./ nak. versszak. költői művek. 15.) b) Pontot teszünk a rövidítések egy része után: aug. stb. (Vö. Petőfi: János vitéz. Stb. munkaverseny. Ugyanígy nagykötőjelnél: egy TU– / 154-esen stb. 1983. s utána mondat kezdődik. Stb. (Vö. 252./ vassal. jövőkutatás. 290./ ot stb. cikkek. a mondat tartalmának megfelelő mondatvégi írásjelet a berekesztő zárójel után tesszük ki: A helyesírás nem egyéb. mint gyakorlati anyanyelvismeret (Az általános iskolai nevelés és oktatás terve). Kettőspontot teszünk a szerző neve és az írásmű címe közé akkor. 199. katalógusban stb. A hírlapok. kb. folyóiratok.) 79 . (De vö. stb. évi.... valamint az intézménynevek és útbaigazító feliratok után a mai gyakorlat szerint nem kell pont akkor. utalásban. közlünk valamit: Magyarország legnagyobb tava a Balaton. ha kiemelt címsorokként vagy önmagukban szerepelnek: Népszabadság Puszták népe Nemzeti dal Előszó Kettős megállóhely Szerencsi Csokoládégyár stb.

A könyveknek. e)] 80 . (Vö. [Vö. /. a 6.6 (harmincnyolc egész hat tized). b)] 275. 3°-kal stb.) 274. Ezzel a lehetőséggel azonban – a divatnak hódolva – ne éljünk vissza! 273. stb. 289. a paragrafus és a fok jeléhez kötőjellel kapcsoljuk a toldalékot. jele § .23 (egy egész huszonhárom század). Ilyenkor a toldalékok kötőjellel kapcsolódnak: Ez benne van a „Hét évszázad magyar versei”-ben. költői műveknek. a tört szám stb.és többjegyű számokat általában közzel tagoljuk a hátulról számolt hármas csoportok szerint: 23 816 stb.) – Az öt. Ne akarj te engem mindenáron „jobb belátásra bírni”! Stb. 199. több szóból álló címét szöveg közben idézőjelbe is tehetjük: A haladó magyar költészet remekeit mutatja be a „Hét évszázad magyar versei” című négykötetes antológia. [Vö. 265. Ilyenkor a toldalék mindig olyan alakjában járul az írásjelhez. gúnyos vagy egyéb értelmét ki akarjuk emelni: Megkaptam „kedves” soraidat. Stb.272. cikkeknek stb. * ” ’ ° ~ a paragrafus jele fordíts! vagy 1 a jegyzet jele az ismétlés jele a hiány jele a fok jele az ismétlődés. Stb. illetőleg a megfelelés jele A százalék. valamint kiírjuk az esetleges kötőhangzót is: 10%-os. §-ban. (Vö. tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. A számok írásában a tizedes törtek kezdetét vesszővel jelöljük: 38. Gyakrabban használjuk még a következő írásjeleket is: + — · : = % / az összeadás jele a kivonás jele a szorzás jele az osztás jele az egyenlőség jele a százalék jele a vagylagosság. Idézőjelek közé teszünk a mondaton belül olyan szavakat. amelyeknek hangulati velejáróját. amilyenben a kimondott formához kapcsolódnék. 1. értekezéseknek. 291.

(= az idézett mű).. Ha egy magában kisbetűs rövidítés mondatkezdő helyzetbe kerül. Mindig nagy kezdőbetűvel írjuk azonban az elemek vegyjelét: O (= oxigén). Mahart (= Magyar Hajózási Részvénytársaság). (= magyar). Áfor (= Ásványolaj-forgalmi Vállalat) kiejtve áfor. kiejtve utca. gyes (= gyermekgondozási segély) stb. a tsz. HTSz. s. pság. N. (= saját kezével). Sok rövidítés azonban a kis. (Vö. é. A rövidítések többsége után pontot szokás tenni: a. A rövidítések 277. (= az igazgatóhelyettes). stb. az OTP. (= december). – Szabványokban előírt formákat csupa nagybetűs szövegben sem szabad megváltoztatni: A KÉSZÍTMÉNY ÁRA 15 Ft. (= általános). stb. az Áfor. b) A rövidített szónak vagy szavaknak kis vagy nagy kezdőbetűjét általában a rövidítésben is megtartjuk: c. k. – Nem ritka azonban a rövidítés elemeinek egybeírása sem: stb. (= a felelős kiadó). (= év nélkül). Bp. stb. (= Székesfehérvár). Salg. alsó). n. A rövidítések alakja általában emlékeztet a rövidített szavak teljes formájára. ( időszámításunk szerint). Stb. (= Boldog új évet kíván). 282. A különírt szavakból álló szókapcsolatok rövidítése általában annyi (ponttal elkülönített) tagot tartalmaz. stb. N (= newton). vagy összeolvassuk a betűket: MÁV (= Magyar Államvasutak) kiejtve máv. rkp. vö. Mo. A rövidítések (és hozzájuk hasonlóan a rövidítésként használt jelek és kódok is) leginkább csak az írásban élnek. 278. délben érkezünk. ALAPTERÜLET: 100 m2. cm (= centiméter). Y. m. szb (= szakszervezeti bizottság) kiejtve esz-bé stb. a beszédben teljes alakjukban ejtjük ki őket: u. B. (= gépkocsi). kiejtve Budapest. dec. Na (= nátrium) stb. a) Az egyszerű és az összetett szavaknak több betűből álló rövidítése egységes csoportot alkot: ált. hogy a jel közszóból vagy személynévből származik: m (= méter). (= mint vendég). mfszt. A mozaikszók különféle fajtáit (a betűszókat és a szóösszevonásokat) írásformájuk alapján ejtjük ki. K (= kelvin).és nagybetűk tekintetében nem követi az alapforma írásmódját: Ft (= forint). húszan leszünk. m. k. km (= kilométer). (= magasföldszint). (= annyi mint). (= Magyarország) stb. v.) 81 . (= Debrecen). Közszavak és tulajdonnevek teljes alakja helyett gyakran használjuk rövidített formájukat. gk. kb. (= római katolikus). a f. (= parancsnokság). k. ú. a Mahart.A RÖVIDÍTÉSEK ÉS A MOZAIKSZÓK 276. (= a szerkesztő). az MTA. (= körülbelül). (= nota bene!) stb. stb. é. (= Salgótarján) tb. NB. (= rakpart). mássalhangzóval kezdődő rövidítések előtt a határozott névelőt használunk: az igh. ÉNy (= északnyugat). m. az i. Vagy a betűk nevét mondjuk ki egymás után: OTP (= Országos Takarékpénztár) kiejtve ó-té-pé. a szerk. Kb. i. (= vesd össze!). D. km kiejtve kilométer. A mértékegységek jelét kis vagy nagy kezdőbetűvel írjuk aszerint. (= című). Szfv. (= Helyesírási tanácsadó szótár) stb. (= alatt. az szb. m. (= s a többi). r. – Ennek megfelelően a magánhangzóval kezdődő rövidítések előtt az. első betűje természetesen nagyra cserélődik: Csüt. – A mozaikszók előtti határozott névelő a kiejtett alakhoz igazodik: a MÁV. k. ahány különírt szóból áll a rövidített szókapcsolat: a. (= New York) stb. sz. stb.

jeleket és kódokat is alkalmazhatnak.) Egyébként ponttal írt rövidítések (nm. forinttal). – Nincs pont az olyan rövidítések után sem. amilyenben a kiejtett formákhoz kapcsolódnának. ol. K-ot. a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk. a vegyjeleket: S (= kén). jelekhez stb. valamint kiírjuk az esetleges előhangzót is: u.) – A nemzetközi mértékegységek (az SI-egységek) írásmódját minisztertanácsi rendelet szabályozza. 278.-kivonat stb. A rövidítésekhez...nek (= kerületnek). felv. fej. ker. az elő. (Vö. Ha a rövidítés valamely teljes szóval alkot összetételt. 279. v (= sebesség). m. dec. az országnevek kódjait: HU (= Magyarország). rég. °C-os (= Celsius-fokon.és az utótagot kötőjellel fűzzük össze: mm-beosztás. f. é. ú. °C-on. f. du. K-mal (= káliumot. az égtájak rövidítését: D (= dél). °C c. stb. f. négyzetméteres). dr.. 282. m2-enként. alsó amper átvitt értelemben állami általános annyi mint április augusztus bar Budapest budapesti Boldog új évet kíván Celsius-fok című centiméter négyzetcentiméter köbcentiméter csütörtök dél darab délelőtt december 82 DK dkg v. hl (= hektoliter). áll. ált. h. Celsius-fokkal. Ilyenkor ezek mindig olyan alakjukban járulnak a rövidítésekhez. nagy tömegben fordulnak elő. dag dl dm DNy Dr. A á. Ft-ot. D db de. 281. A gyakrabban előforduló állandó rövidítések és jelek: a. a gépkocsik országjelzését: H (= Magyarország). ha szótárakban. jelekhez stb. ÉK (= északkelet). a fizikai mennyiségek jelét: a (= gyorsulás). amelyeknek a vége teljes szó: uő (= ugyanő).-i B. A szokásos eljárásokkal alkotott rövidítéseken kívül a szaktudományok különleges rövidítéseket. a mértékegységek jelét: g (= gramm). 280. rég (= régies forma).. alatt. stb. év febr. lexikonokban stb. m2-es (= négyzetméterenként. a. k. Rbl (= rubel). ol (= olasz) stb. évf. °C-kal. é. (Vö. é.) mellől is elhagyható a pont. CS (= Csehszlovákia). f f. 279. Cl (= klór). ÉK-en (= északkeleten). ápr. E Ft É ÉK em. NL (= Hollandia). MW (= megawatt). v. Celsius-fokos) stb. fszla.-ban (= utcában). káliummal). sin (= szinusz). a matematikai jelöléseket: lg (= logaritmus). aug. bar Bp. uaz (= ugyanaz) stb. A magyar és a nemzetközi szabványokban rögzített jeleket és kódokat az ott előírt formában kell használni. tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. Ilyenkor célszerű őket külön jegyzékbe foglalni: nm (= névmás). bp. ÉNy érk. Ft-tal (= forintot.Pont nélkül írjuk azonban (szabványainkhoz és a nemzetközi szokáshoz igazodva) a pénzfajták rövidítését: f (= fillér). cm cm2 cm3 csüt. délkelet dekagramm deciliter deciméter délnyugat doktor délután ezer forint észak északkelet emelet északnyugat érkezik évfolyam fillér fent folyó évi folyó év február fejezet felvonás folyó havi . 282.

i. igh. i. szept. km km2 K. tvr. uo. mint fent következő körút liter lap lásd! méter magyar megye millió forint négyzetméter köbméter május március mb. hiv. hl honv. m. e. sz. v. szerk. megbízott múlt évi meghalt perc miniszteri milliméter milliárd forint newton nota bene! (a figyelmeztetés jele) az ismeretlen név pótlásául november nyugalmazott nyugat oldal okleveles október olvasd! özvegy pont pascal pecsét helye például pályaudvar rész másodperc saját kezével s a többi szám(ú) század szeptember szerkesztette. olv. r. ún. s s. sz.f. krt. hó ford. ti. p. Ny o. W X.) pl. m. v. ig. szerkesztő(ség) szent született tonna tisztelt törvénycikk tudniillik törvényerejű rendelet utca ugyanaz ugyanis utóirat úgymint úgynevezett ugyanott vagy volt vesd össze! versszak watt az ismeretlen név pótlásául 83 . h h. ifj. N. K K k. ind. V vö. m. id. Y. Ft g gimn. okt. fszt. h. nov. Id. ui. mm Mrd Ft N NB. min min. l. illetve idézett mű indul(ás) iskola(i) időszámításunk szerint(i) joule január jegyzet július június kelet kelvin kötet körülbelül kerület kilogramm következők (lapszám után) kilométer négyzetkilométer Kelt. J jan. ua. t t. szül. kg kk. kb. köv. ill. i. okl. Ui. júl. H. jún. márc. fszla. k. u. jegyz. stb. isk. úm. sz. M Ft m2 m3 máj. megh. Pa (P. Özv. m m. ny. folyó hó fordította folyószámla földszint forint gramm gimnázium(i) óra helyett(es) hivatalos hektoliter honvéd idősb időszámításunk előtt(i) ifjabb igazgató igazgatóhelyettes idézett helyen illetőleg. f. v. ker. pu. i. é. vsz. v. Szt. l l. özv. N. Ifj. m. tc.

tehát úgy. KGST (= Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa). kétféleképpen írjuk. tsz (= termelőszövetkezet). Beruházási Vállalat). tbc (= tuberkulózis). 285.A mozaikszók 283. Komintern (= Kommunista Internacionálé) stb. Csemadok (= Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete). MSZMP (= Magyar Szocialista Munkáspárt). Vegyterv (= Vegyiműveket Tervező Vállalat). TASZSZ (= Tyelegrafnoje Agentsztvo Szovjetszkovo Szojuza). PVC [= poli(vinil-klorid)]. trafó (= transzformátor) stb. Kermi (= Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet). vagyis azokat a mozaikszókat. ahogyan a közszavakat: belker (= belkereskedelem). ALITALIA stb. a többi betűjét kisbetűvel írjuk. Agrober (= Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tervező. tévé stb. NATO (= North Atlantic Treaty Organization). Javszer (= Fővárosi Javító-szerelő Vállalat). A szaktudományok körében a többelemű közszói alakulatokat is csupa nagybetűkkel írt betűszókkal szokás helyettesíteni: CB (= citizen band). kisebb-nagyobb szórészletekből. szovhoz (= szovjetszkoje hozjajsztvo). kisker (= kiskereskedelem). mivel legtöbbször nagybetűvel kezdett szavakat képviselnek: BKV (= Budapesti Közlekedési Vállalat). a nagybetűs írásmód is szokásos: VEGYTERV. sem a végére nem teszünk pontot: HNF (= Hazafias Népfront). A mozaikszóknak sem az alkotóelemei közé. telex (= teletype exchange). Komszomol (= Kommunyisztyicseszkij Szojuz Mologyozsi) stb. ENSZ (= Egyesült Nemzetek Szervezete). UNESCO (= United Nations Educational. Fényszöv (= Budapesti Fényképész-szövetkezet). téesz. tv (= televízió). URH (= ultrarövidhullám) stb. radar (= radio detection and ranging). DNS (= dezoxiribonukleinsav). tehát úgy. amelyek rövid (vagy rövidített) szavakból. EKG (= elektrokardiogram). kolhoz (= kollektyivnoje hozjajsztvo). nagybetűkkel írt betűszók sem: OTTKT (= országos távlati tudományos kutatási terv). vagyis azokat a mozaikszókat. esetleg már az átadó idegen nyelvben) valamely többszavas név elemeinek kezdőbetűiből alakultak. Nem helytelenek az ilyen köznyelvi. ahogyan a tulajdonneveket: Aluterv (= Alumíniumipari Tervező Vállalat). Alitalia (= ala italiana). tmk (= tervszerű megelőző karbantartás). a) A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen betűszóknak minden betűjét (a többjegyűeknek minden jegyét) nagybetűvel írjuk. gyes (= gyermekgondozási segély). Finommechanikai és Fotocikkeket Értékesítő Vállalat). vb (= végrehajtó bizottság) stb. A szóösszevonásokat. kétféleképpen írjuk. szb (= szakszervezeti bizottság). a) A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen szóösszevonásoknak az első betűjét általában nagy-. amelyek (nyelvünkben. TDK (= tudományos diákkör) stb. LSD (= lizergsav-dietil-amid). tébécé. Reklámcélokból stb. NDK (= Német Demokratikus Köztársaság). NE (= nemzetközi egység). A közszói betűszót alkotó betűk nevét néhány esetben már teljesen kiírjuk: pévécé. 284. Scientific and Cultural Organization) stb. mivel kis kezdőbetűs szavakat helyettesítenek: gmk (= gazdasági munkaközösség). Ofotért (= Optikai. 84 . A betűszókat. b) A közszói szóösszevonásokat (és az idegenből átvett ilyen alakulatokat) csupa kisbetűvel írjuk. ELTE (= Eötvös Loránd Tudományegyetem). tmk (= tervszerű megelőző karbantartás). b) A közszói betűszók csupa kisbetűből állnak. KISZ (= Kommunista Ifjúsági Szövetség). A tulajdonnévi szóösszevonásból köznevesült közért (= élelmiszerüzlet) szót kisbetűvel kezdjük. esetleg részben kezdőbetűkből alakultak.

a MÁV-ot. az ETO-hoz stb.) b) A szóösszevonásokhoz a toldalékot kötőjel nélkül kapcsoljuk: a Fényszövnél. a Röltexszel. a tmk-ban. amilyet kiejtett hangalakjuk kíván. stb. Fényszöv-laboratórium. TDK-s stb. o-t: stukák. SZOT-üdülő. tévéközvetítés stb. tv-zik (v. b) A közszói szóösszevonásokkal az összetételi utótagokat egybeírjuk: telexgép. TDK-dolgozat. A mozaikszókhoz az összetételi utótagokat a következőképpen kapcsoljuk: a) A betűszókhoz és a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz kötőjellel fűzzük az utótagokat: MTI-hír. szb-titkár. DNS-sel. stb. az Alitaliánál. A mozaikszókhoz a toldalékokat olyan formában fűzzük. URHadás. fényszövbeli. a) A betűszókhoz a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk: a BKV-nál. tévézik stb. e. 85 . az ELTE-n. Ofotért-üzlet. tbc-s. e.) Hasonlóképpen a betűk nevével kiírt közszói betűszókhoz: tébécés. stb. (a) trafója. 287. az Elzett-től stb. telexezünk. a tsz-szel. MAFC-os. a Hungexpónál stb. gyesen (van). OTP-kölcsön. – A csupa nagybetűvel írt tulajdonnévi betűszók végén toldalékoláskor írásban nem nyújtjuk az a. 94. pont szól. tv-közvetítés. a létrejött szót kisbetűvel kezdjük: aluterves. (Vö. – Ha a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz melléknévképzőt kapcsolunk. komszomolista stb. tévézik). UEFA-torna. kolhozban. telexszel. továbbá kiírjuk az esetleges előhangzót. tehát ennek alapján vesszük tekintetbe az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. tsz-tag. A mozaikszók alapformáinak és toldalékos alakjainak elválasztásáról a 232. trafótekercselés stb. téesztag. De értelemszerűen: a Keravill-lal. az ENSZ-szel. (Vö. Alitalia-iroda. KISZ-es. o-t: az MTA-nak. – A csupa nagybetűvel írt betűszók alapalakjukat melléknévképzős formájukban is megtartják: ENSZ-beli. – A kisbetűs testű szóösszevonásokban megnyújtjuk a toldalékok előtt az a. Áfor-kút. 29. Hasonlóképpen: tébécészakorvos.286.

Az órát jelölő kapcsolatokat is ezek szerint írjuk: negyed kilenckor. számjegyekkel is. 5 602 164. Hogy mikor használunk betűírást. ha a szám toldalékos alakban. stb. A kialakult gyakorlat szerint inkább betűírást használunk egyrészt a folyamatos. A számokat a következőképpen tagoljuk. ezen felül csak a kerek ezreseket és a milliósokat. 20 611. tizennégy.) 291. 3. s az egyes csoportokat közzel választjuk el egymástól: 1552. 65 téglát stb. kéthetenként stb. két harmad. hatvan után. a kapcsolat két tagját különírjuk: egy negyed.-ben stb. vö. de: 20 611. ezernek. hétmillió-négyszázkilencvenezer-ötszázharminc stb. az összetett számnevet a hátulról számolt szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk. arra nincsenek határozott szabályok. A számokat írhatjuk betűkkel is. névutós szókapcsolatban vagy más szóval összetéve szerepel: huszonötöt. főképpen irodalmi jellegű szövegben a rövid szóval kimondható számok lejegyzésekor: öt.5. 296. hatvankétmillió stb. A pontot a toldalékokat kapcsoló kötőjel előtt is megtartjuk: 3. másrészt az időpont. 4. stb. ezerhétszázhetvenkettő. 86 . és a csoportok közé kötőjelet teszünk: háromezer-tizenhat. mikor számjegyírást. oldalon stb. az öt. tízféle. 289. húsz. harmadmagával. 37. Ha azonban a tőszámnévi jelzős törtszámnév egészében jelzői szerepű. a 10.-nak futott be. A számjegyekkel írt tizedes törtek egész és tört értékei közé (köz nélkül) tizedesvesszőt teszünk: 3. háromnegyed négyre stb. tízmillió stb. ezer. 1978. A sorszámnevek után – ha számjegyekkel írjuk őket – pontot teszünk: 1. 365 nap. sor.-kel.413. 5 órakor. évi. 3 Ft 50 f. a 8.. b) Ha a számokat számjeggyel írjuk. 5826. osztály. a Tutaj u. a két számnevet egybeírjuk: az ország kétharmad része. ötvenháromezer. 9710. statisztikai adat és hasonlók lejegyzésében: du. nagyobb számok írásában: 388 személy részére. Ha öt vagy több számjegyű számokkal együtt négyjegyűeket is írunk egyazon oszlopba. A számjegyeket túlnyomórészt arab számokkal írjuk: 25 mm. ezeket is közzel tagoljuk: 21 126 4 210 12 305 9 258 290. a 10–12.. 38 tanuló. a) Ha a tőszámneveket betűvel írjuk. háromnegyed óra múlva stb. mérték.vagy ennél több jegyű számok írásában a számjegyeket a hátulról számított szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk. százezer. másrészt akkor. Számjegyírást használunk egyrészt a hosszabb szóval kimondható.16. 353 864. 292. kétezerig minden szám nevét egybeírjuk. ha az ezres után a szám még folytatódik. 2500 Ft stb. (A keltezés e tekintetben kivétel. – Kétezeren felül. Ha a törtszámnévnek tőszámnévi jelzője van. negyvenhétezerötszázhatvanhárom. 15 méter szövet stb. harmincnyolc egész egy tized stb. s a jelzett szó főnévi értékű. pénzösszeg.-ba jár. fél tizenkettőig. nyolcszázkilencvenhat.EGYÉB TUDNIVALÓK A számok 288.

1983. IX. kerület. kongresszus stb. század. Rákóczi Ferenc. 1983. stb. Pontot akkor teszünk az évszám (évszámcsoport) után. Az általános iskolai osztályokat arab számmal szokás jelölni: 2. arab számmal is.) 1945. nem teszünk utána pontot: 1848 előtt 1848 előtti 1849 után 1867 és 1896 között stb. 11. III. osztály. XI. Egyébként egyaránt helyes: 3. 295. áprilisi 1983. de: 1918 folyamán (vö. ha az arab számokkal szemben megkülönböztető vagy tagoló szerepük lehet: 1983. 1983/1984. Az évszámot mindig arab számmal írjuk. évi 1983–1984. október havában 1918. tavaszi–nyári 1918. IV/A osztály. 12. A keltezés 293. IV. illetőleg jelölhető római számmal is. 28. 1983. 295. 295. október folyamán.. 295. Terjedőben van a pontok nélküli. őszi. kötet.) 1918. v. XI. XIX–XX. IV. Használatuk leginkább olyankor tanácsolható. század v. a v. ha a mondatban ez az alany: 1789 fordulópont az emberiség történelmében. A v. de: 1918 októberének végén (vö. v. de: 1848 márciusában (vö. NB I. Mai alkalmazásuk pontos körét nem lehet meghatározni.. március 9. a középiskolai osztályokat pedig római számmal: II.Római számokat következetesen csak néhány hagyományos esetben és csak sorszámnevek jelölésére használunk: IV. század v. a hónap neve teljesen kiírható vagy rövidíthető. vagy ha az évszám (évszámcsoport) birtokos jelzője egy másik szónak. 16. de: 1944 őszén (vö.) stb. század 1944. 1983/84. s utána pontot teszünk. 2. kötőjelekkel tagolt forma is: 1983-11-28 294. Gergely. s utána pontot teszünk. Az évszámok után a következő esetekben nincs pont: a) Ha az évszámot (évszámcsoportot) névutó vagy névutóból képzett melléknév követi. 295.. 1983. III. II. v. a napot mindig arab számmal írjuk. nov. VII. 1918 késő őszén 1848 első felében 1849 tavaszi hónapjai 1944/45 nehéz telén stb. 1848. 87 . november 28. XVI. 1983–84. ágyéki csigolya stb. 1526 augusztusában 1848 hősei 1849 mártírjai 1918–1919 forradalmai stb. március–áprilisban 1919. kötet v. 8. 28. XIX. 28. Béla. A római számok visszaszorulóban vannak. stb.) 1848. ha az utána következő hónapnévvel vagy időt jelölő egyéb szóval nincs birtokviszonyban: 1848. Petőfi u. 1941–1945 mérhetetlen károkat okozott népünknek. agyideg. október végén. IV/3-as körzet. A szakmai szokások is tiszteletben tartandók: X. osztály. márciusban. 4/a osztály. b) Nem teszünk pontot az évszám (évszámcsoport) után. évi 19–20. 4.

297.35 stb. Budapest VII. vagy: 1983. Az elseje. kerület. 1848. elsejéig stb. 12-től vagy 12-étől. december 20-a és 31-e között. – Ha az időpontot számjegyekkel adjuk meg. 10.. de: 1983. egy sorba írt lakáscímeket. Ehhez a formához a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk: 10. 20 3500 A folyamatosan.35-kor. em. Ha a napok sorszáma után névutó következik. április 4-ig vagy 4-éig. 296. 10. em. de: 1983. Leveleket és más küldeményeket a posta címzésmintái szerint kell megcímezni: Mátyás Antal Debrecen Csapó u. stb. Rákóczi út 28/A II. december 10-e óta stb. 6–8. Magyarország 1514-ben. szóalakok számjegyes írása: 1-je. ker. 2700 299. 10/B 1072 Szekszárd. elsején. között. a számok után a pontot (vagy a birtokos személyragot) ki kell tenni: 1983. kötőjellel kapcsolódnak: az 1838-i árvíz. az óra és a perc közé (szóköz nélkül) pontot teszünk: 10. óta. december 20. és 31. 1-jei.35ös stb. Az elseji v. Az óra és a perc szót folyó szövegben általában kiírjuk: 10 óra 25 perckor stb. 4–6. elsejei szóalakok számjeggyel írva: 1-ji v. december 10.Elhagyható a pont a zárójelbe tett évszámok mellől is: Az elmúlt év (1983) rendkívül aszályos volt. Az évet és a napot jelölő számjegyekhez a toldalékok pont nélkül. rendeltetési helyeket a következőképpen írjuk: Budapest VII. Rákóczi út 28/A II.35-ig. márc. 1-jén. Más esetek 298. 1-jéig stb. II. II. 15-én. Rákóczi út 28. 10. 88 . 4024 Kis János Miskolc Pf.. 10/B Budapest VII. Kadarka u.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful