MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

A MAGYAR HELYESÍRÁS SZABÁLYAI
TIZENEGYEDIK KIADÁS MÁSODIK (VÁLTOZATLAN) LENYOMAT

AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST 1985

TARTALOM
ELŐSZÓ SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Írás és helyesírás A magyar helyesírás

A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA
A személynevek Az állatnevek A földrajzi nevek A csillagnevek Az intézménynevek A márkanevek A kitüntetések és a díjak neve A címek Tulajdonnevek köznevesülése

A BETŰK
A magánhangzók írása A mássalhangzók írása Az ábécé A betűrendbe sorolás

A KIEJTÉS SZERINTI ÍRÁSMÓD
A szótövek írása A toldalékok írása A szóelemek elhomályosulása

AZ IDEGEN KÖZSZAVAK ÉS TULAJDONNEVEK ÍRÁSA
A magyar írásmód szerinti írás Az idegen írásmód szerinti írás Az átírás

A SZÓELEMZŐ ÍRÁSMÓD
A szóelemek mai alakját tükröztető írásmód A szóelemek módosult alakjait feltüntető írásmód

AZ ELVÁLASZTÁS
A szótagolás szerinti elválasztás Az összetett szavaknak elemeik szerinti elválasztása

A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD AZ EGYSZERŰSÍTŐ ÍRÁSMÓD A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ EGYBEÍRÁS
A szóismétlések írása A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek, valamint az ikerszók írása Az alárendelő szókapcsolatok és összetételek írása Egyéb típusú szókapcsolatok és összetételek

AZ ÍRÁSJELEK
A mondatokat záró írásjelek A tagmondatok közötti írásjelek A mondatrészek közötti írásjelek A szövegbe ékelődést jelző írásjelek Szavak és szórészek közötti írásjelek Toldalékok kapcsolása Egyéb írásjel-használati tudnivalók

A RÖVIDÍTÉSEK ÉS A MOZAIKSZÓK
A rövidítések A mozaikszók

A KIS ÉS A NAGY KEZDŐBETŰK
A kis kezdőbetűk A nagy kezdőbetűk

EGYÉB TUDNIVALÓK

EGYÉB ESETEK

2

ELŐSZÓ

Helyesírási szabályzatunk 10., 1954. évi kiadása három évtizeden át szolgálta társadalmunkat. Ez alatt az idő alatt a magyar helyesírásnak azelőtt sohasem tapasztalt egyöntetűsége jött létre, a 10. Kiadásnak az addig szabályozatlan esetekre adott tanácsai és ésszerű újításai is a közgyakorlat szerves részeivé lettek. Hogy helyesírásunk egységesebbé és szabályozottabbá vált, az iskolai oktatás kiterjesztésének, a könyvkiadás és általában a sajtótermék-előállítás ugrásszerű fejlődésének, a nyomdaiparral szemben támasztott szigorú követelményeknek, továbbá egyéb népgazdasági és művelődéspolitikai indítékoknak szükségszerű következménye volt. A helyesírás azonban csak akkor tudja betölteni társadalmi szerepét, ha szünet nélkül gondozzák. 1954 óta mind beszélt, mind írott nyelvünk – elsősorban szókincsében – sokat változott, a nyelvi tudományban új nézetek, módszerek jelentkeztek, az írással élő emberek igényei megnövekedtek. Az a minden irányú fejlődés, az az életünk alapjaiig ható változás, amely társadalmunkban így is végbement, időszerűvé tette, hogy az Akadémia ismét áttekintse helyesírásunk szabályainak rendszerét, és formájában megújítva – a magyar írással bárhol a világon foglalkozó egyének és közösségek számára – közzétegye. Az előkészítő munkálatok során az illetékes akadémiai testületek aprólékosan megvizsgálták helyesírásunk minden kérdéskörét. Elemezték a felvetett módosító javaslatok indokoltságát, és felmérték, hogy végrehajtásuk esetén nyer-e velük a magyar helyesírási gyakorlat. Ez a több évig tartó munka azzal az elvi tanulsággal zárult, hogy a helyesírás állandósága, a kikristályosodott írásgyakorlat lényegének fenntartása napjainkban sokkal fontosabb társadalmi érdekké vált, mint bármikor ezelőtt. Írásrendszerünk nagyobb mérvű átalakítása ezért sem látszott ésszerűnek. Nem kíván mélyreható reformot közönségünk sem. A társadalmi s a tudományos érdek egyaránt azt diktálta, hogy a gyakorlatban és a szakmai vitákban megszilárdult hagyomány minden értékét megőrizzük; a szokásosan elsőnek emlegetett helyesírási alapelvről, a kiejtés tükröztetéséről ezért is a hagyományőrzés felé tolódott el a hangsúly. Hangjelölésünk rendszere például oly mélyen gyökerezik társadalmunk tudatában és rendkívül kiterjedt mindennapi írásgyakorlatában, hogy teljesíthetetleneknek bizonyultak a magyar betűállomány átalakítását célzó javaslatok; helyesírási alapelveink viszonyának és arányainak módosítására komolyan gondolni sem lehetett. Hagyományos különírási-egybeírási rendszerünket is gyakran kifogásolják, mert nehéznek vélik. Mégis célszerűbb volt megtartani, mint a szavak ezreinek írásmódját megváltoztató, tehát az írásgyakorlat teljes összezavarodásával járó ötletekkel próbálkozni. Hogy vitatható reformokkal ne kísérletezzünk, hanem a már megszokott írásmódok mellett maradjunk: ezt tanácsolta az az ismert tény, hogy a helyesírási módosítások társadalmi feszültségek forrásaivá is válhatnak. Egyes személyek, sőt egész rétegek is hátrányos helyzetbe kerülhetnek amiatt, hogy az újításokról csak késve vagy egyáltalán nem értesülnek, kimaradnak a fejlődés nagy áramából, s ezért elszigetelődnek. Ez a veszély a határainkon élő magyarság körében fokozott mértékben jelentkezett volna. Ezért is beszéltünk meg ottani szakemberekkel is minden felmerült kérdést. Helyesírásunk hagyományos rendszerét érintő fontos változás a 11. kiadásban csak az, hogy a dz és a dzs betű ábécénknek teljes jogú tagjává lépett elő: a 11. kiadás kimondja jegyeik sorvégi szétválaszthatatlanságát. Ezzel hosszú helyesírás-történeti folyamatban léptünk előre.
3

Annak ellenére, hogy tartózkodni kellett helyesírásunk megbolygatásától, szabályzatunk 11. kiadása több tekintetben jelentősen különbözik a megelőzőtől. A szabályok értelmezésében és megfogalmazásában a nyelvtudomány mai álláspontjának megfelelő szemlélet érvényesül. – A szabályzat fejezetei (a helyesírási részrendszereknek megfelelően) a hagyományosak, de ezek tagolása, az egyes pontok elrendezése szervesebb, áttekinthetőbb, ésszerűbb a 10. kiadásbelinél. Számos esetben lehetőség nyílt arra, hogy a közös lényeget kiemelő rövid bevezető után a részletek alpontokba rendezve következzenek: ezáltal a belső összefüggések jól érzékelhetővé váltak. – Minden eddigi szabályzatnál több figyelem fordul most a helyesírásban rejlő stilisztikai lehetőségekre. – A szabályzat gondozói egyeztették a nyelvészet és más szaktudományok szempontjait, s tiszteletben tartották az akadémiai szinten kidolgozott és jóváhagyott szakmai szabályzatokat és szójegyzékeket. – Bár a 11. kiadás is (minden elődjéhez hasonlóan) a helyesírási egység előmozdítója kíván lenni, a 10. kiadásnál rugalmasabban ítéli meg helyesírásunk több vitatott kérdését (így pl. a betűrendbe sorolást, az alakváltozatokat, az idegen szavak sorvégi elválasztását stb.). A szabályzat megszövegezői érthetőségre és világosságra, törekedtek; a nem közismert, csak a nyelvészetben használt idegen szakszókat tudatosan kerülték. A szabályzathoz csatlakozó szótár jelentősen megújult. A helyesírási tekintetben fontos és ezért szerepeltetett szóanyag mellé, főként a 10. kiadás idejére jellemző szavak helyére (mint a szabálypontok példái esetében is) mai társadalmi, gazdasági, politikai és tudományos életünk fontos és gyakran használt szavai kerültek. A szabályokra, amelyek az illető szó írása szempontjából fontosak, utalószámok hívják fel a figyelmet. A címszók után következő, előtag és utótag szerint csoportosított szókapcsolatok és összetételek a különírási-egybeírási kérdések megoldásához segítenek hozzá. Szavaink helyesírása a szabályzathoz igazodik. Ebből az is következik, hogy az eddigi írásmódok túlnyomórészt változatlanul maradtak; csak kevés szó írása módosult, ezzel többnyire elismerve már egyébként is elterjedt, helyeselhető írásmódokat. * A Kossuth Nyomda szedőüzemének dolgozói – tanúsítva a nyomdászok ügyszeretetét – társadalmi munkában vállalták a bizottsági előterjesztések, a szabályzati fejezetek és a szótár sokszorosítását és többszöri korrigálását. Ezzel lehetővé tették, hogy a tervezeteket sokan megismerhessék, és róluk véleményt nyilváníthassanak. Így lehetett a 11. kiadás az eddig legszélesebb körű demokratikus közmegegyezésen nyugvó rendszerezés, a Magyar Tudományos Akadémiának a társadalom véleményét tekintetbe vevő állásfoglalása. * A magyar helyesírás szabályainak 11. kiadását az MTA Helyesírási Bizottsága dolgozta ki, a Nyelvtudományi Bizottság egyetértésével terjesztette a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya elé. Az osztály javaslatára a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a közrebocsátásra a jóváhagyást 1984. április 24-i ülésén megadta.

4

SZABÁLYZAT 5 .

illetőleg az ezt tükröző. b) Helyesírásunk a latin betűs írások közé tartozik. Helyesírásunkat ezért nevezhetjük értelemtükrözőnek is. amelyekben a leírt forma jelentős mértékben eltérhet a kiejtéstől. Ez hozzásegít a közölnivalók pontos kifejezéséhez és gyors felfogásához. stb. A helyesírás valamely nyelv írásának közmegállapodáson alapuló és közérdekből szabályozott eljárásmódja.ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK Írás és helyesírás 1. Helyesírásunk betűíró. c) A magyar írás hangjelölő. 6 . az összetett szavak elválasztásakor tekintettel vagyunk a szóhatárokra. Az írás közlendőink rögzítése látható jelekkel. szemben az olyan írásokkal. a) Írásunk betűíró rendszerű. mert a sajátos magyar betűsor a latin betűkészletből alakult ki. mert legkisebb egységei nem szót vagy szótagot rögzítő írásjegyek. rögzítő és irányító szabályrendszer. A magyar helyesírás 2. a különírás és az egybeírás révén megkülönböztetjük egymástól a szókapcsolatokat és az összetételeket. az írásmóddal érzékeltetjük a tulajdonnevek különféle fajtáit. mert betűi legtöbbször a szóelemekben valóban kiejtett hangokra utalnak. latin betűs. hanem hangokat jelölő betűk. hangjelölő és értelemtükröző írásrendszer. d) Írásunk sokat tükröz a magyar nyelv rendszeréből: a szóalakokban általában ragaszkodunk a szóelemek feltüntetéséhez.

nny. és vannak nagybetűink: A. zs. stb. e.A BETŰK 3. csökönyös stb. egyéb helyzetekben egyszerűsítve kettőzzük őket.) A magánhangzók írása 4. f). A magánhangzók időtartamának fontos nyelvi szerepe van. Nyelvünk hangjainak (pontosabban hangtípusainak. [De elválasztáskor: locs-csan. – Csak a rövid i nagybetűs alakján nincs pont: Ilona. ggy. lódít. ü: ceruza. egy betűnk pedig háromjegyű: dzs: lándzsa stb. h. Magánhangzóinkat egyjegyű betűkkel jelöljük. nyolc. asz-szony-nyal stb. d.. s. Dzs. r. fénynyaláb. húr. – A többjegyűeket csak az összetett szavak határán kettőzzük teljesen: jegygyűrű. b) A hosszú magánhangzókat jelölő hét betűre egy vagy két vonást teszünk: á. A magyar betű vagy egyjegyű. űr stb. gy. kk. mellékjel nélküli betűkkel jelöljük. n. jj.. u. Őze stb. azaz fonémáinak) írott vagy nyomtatott jeleit betűknek nevezzük. A mássalhangzók írása 7. – Az egyjegyűeket kétszer írjuk le: bb. ty. ü. edz-dzük. egy részük ékezet nélküli. dd. 227. stb. z: pálma. é. A magánhangzókat jelölő nagybetűkre mind kézírásban. zs. t. azaz egyetlen írásjegy: e. kemény – kémény öt – őt irt – írt tüzért – tűzért Vereb – veréb – véreb stb. zzs: loccsan. dzs. ss. ú. b. í. ddzs. eddzük. stb. asszonnyal stb. a) A rövid magánhangzókat jelölő hét betűt pont nélkül. ddz. hős. Gy. Mind kézírásban. s. Ő. sz.. kellett stb. gg. ff. más részük ékezetes (vagyis ponttal vagy vonással van ellátva). Óbuda.vagy többjegyű. fejtegetés. mm. 5.] 7 . ő. iparkodik stb. szikes. ny. k. közül. Új Írás stb. 226. í. f. 10. lly. mind nyomtatásban vannak kisbetűink: a. dz. aggot. Nyolc betűnk kétjegyű: cs. l. dzs. ö. Izland stb. gy.. b) A mássalhangzók hosszúságát betűkettőzéssel jelöljük. ó. c. 5. i. ty. r. r. mind nyomtatásban ugyanúgy föl kell tenni az ékezeteket. (Vö. tty. pp. C. v.. Zs. R. rr. más szó lehet a rövid és más a hosszú magánhangzós: akar – akár bal – bál oda – óda áru – árú koros – kóros – kórós stb. vagyis csak első jegyüket írjuk kétszer: ccs. Ázsia. a) A mássalhangzókat jelölő betűk közül tizenhét egyjegyű: b. ly. Stilisztikai okból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a magánhangzót jelölő betűket halmozhatjuk is: Één? Góóól! Neeem. díszszemle stb. hh. illetőleg egy vagy két ponttal írjuk: a. 6. A hosszú nagy Í-re azonban ki kell tenni az ékezetet: Írország. á. ll. vagy többjegyű. sz. mint a kisbetűkre: Ökrös. vö. Stb. Ürményi. g. j. tt. azaz írásjegyek kapcsolatából áll: cs. ő. nn. ű: játék. ssz. p. c. Mássalhangzóinkat egy. o. zz: add. v. cc. 8.. m. vv. zs: batyu. kér stb.

ty. Ugyanígy: Ssz! (indulatszó). a)] – Hasonlóképpen járunk el akkor is. C. 3. ö. Í. Ly. q. cs. W. Zs. R … V. dz. Gy. ű. Nyár van. stb. ny. TILOS A DOHÁNYZÁS. A mássalhangzók időtartamának fontos nyelvi szerepe van. Az ilyen régi betűket tartalmazó nevek betűrendi besorolásának módjáról a 15. Az idegen tulajdonnevekben és egyéb szavakban más ábécék betűi és betűkapcsolatai is előfordulnak mind magánhangzók. m. c.: vér] eő = ö: Eötvös [e.: török] oó = ó: Soós [e. Ö.: cucor] s = zs: Jósika [e.: veselényi] stb. Dzs. Á. k. E. b. g. w. Ő. o. O. … P. pont szól. zs. Ny. ú. R. Ü. ha bármely szót (vagy akár hosszabb szöveget) végig nagybetűvel írunk: CSOMAGMEGŐRZŐ. Zs. x. 15. 87. 5.: madács] cz = c: Czuczor [e. I. zs. A magyar nagybetűk sorrendje ugyanaz. 9. Ű. ly. Ty. Z. Az ábécé 10. F. sz. é. n.: ötvös] ew = ö: Thewrewk [e.: sós] y = i: Kölcsey [e. ü. Sz.8. l. á. z. B. GYSEV stb. L. P. M. Stilisztikai célból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a mássalhangzót jelölő betűket többszörözhetjük is: Nnem! Terringettét! Psszt! Stb.: kölcsei] stb. [Vö. (Vö.: gál] eé = é: Veér [e.. mind mássalhangzók jelölésére: 8 . Z. Szolnok. más szó lehet a rövid és más a hosszú mássalhangzós: hal – hall hason – hasson len – lenn feje – fejje eset – esett orom – orrom megy – meggy stb..) 11. f. Dz. T. t. Zsolt stb. V. ó. A csupa nagybetűkben írt betűszókban a többjegyű betűk minden jegyét naggyal írjuk: KISZ. x-et és y-t így soroljuk be ábécénkbe: … p. stb. Ó. Y. U. Régi. h. J.) Ezek a többnyire kétjegyű betűk magánhangzókat és mássalhangzókat egyaránt jelölhetnek: aa = á: Gaal [e. Az ábécé a betűk meghatározott felsorolási rendje. H. y. r. d. X. 13. D. (Vö. z. N. u.: takács] w = v: Wesselényi [e. s. v. i. ch = cs: Madách [e. 283. Q. (mondat).) 12. Dzsingisz. alakjuk a következő: A. A magyar magánhangzókat és mássalhangzókat jelölő 40 kisbetű hagyományos állománya és sora (a magyar ábécé): a.: józsika] th = t: Csáth [e. w-t. p. Cs. A ch-t a betűrendbe sorolás szempontjából (bármely hangértékben áll is) c + h kapcsolatnak tekintjük. gy.: csát] ts = cs: Takáts [e. 8. 157. j. K. G. dzs. e.. CSKP. ma már egyébként nem használatos magyar betűkkel családneveinkben találkozunk. (Vö. A magyar írásgyakorlatban is gyakran előforduló q-t. r … v. S. É. í. Ú. ő. kasza – kassza stb. A többjegyű betűknek csak az első jegyét írjuk nagybetűvel: Csoma.

: gyúrity]. tükör Tünde tünemény tüntet tüzér stb. Nîmes [e.: piaca] szerbhorvát: Đurić [e.: zsivogostye] Az idegen betűket és betűkapcsolatokat tartalmazó tulajdonnevek és egyéb szavak betűrendi besorolásának elveit a 15. joule [e. névsorokban stb.: verter] olasz: Bologna [e. Werther [e.: bolonya]. illetőleg keressük meg: acél cukor csók gép hideg kettő Nagy nyúl olasz öröm remény sokáig szabad Tamás vásárol stb.: piránya] román: Tîrgovişte [e. pont tartalmazza.: séfer]. Mindig az egyjegyű betű van előbb: cudar cukor cuppant csalit csata Csepel stb. A betűrendbe sorolás 14. piaţa [e.: nim] német: Schäfer [e.: skoda] francia: Eugène [e.: özsen].: kvatrocsentó] portugál: Guimarães [e. dac domb duzzog dzsem Dzsungária Dzsungel stb. A betűrendbe sorolás szempontjából nem teszünk különbséget a kis. való eligazodást segítik. Az egységes módon való elrendezés teszi lehetővé. háromjegyű) betűtől. Az egyjegyű betűt teljesen elkülönítjük az azonos írásjeggyel kezdődő. a következők: a) A különböző betűvel kezdődő szavakat – a d) pontban jelzett kivételekkel – az első betűk ábécébeli helye szerint állítjuk rendbe. 9 . quattrocento [e. b) Ha a szavak azonos betűvel vagy betűkkel kezdődnek. A betűrendbe sorolás az az eljárás. de külön mássalhangzót jelölő kétjegyű (ill.: dzsúl] cseh: Dvořák [e. hogy a szavak rengetegében tájékozódni lehessen.: tirgoviste]. A fontosabb általános szabályok. Škoda [e. Živogošće [e. amellyel a szavakat – általában a magyar ábécé alapján – sorrendbe szedjük.: gimarajs]. Zoltán zongora zúdul zsalu zseni Zsigmond stb.: grinics]. pirinkó pirinyó pirít pirkad Piroska stb. lexikonokban.: dvorzsák]. a sorrendet az első nem azonos betű ábécébeli helye határozza meg: lom lomb lombik Lontay lovagol stb. piranha [e.és a nagybetűk között.angol: Greenwich [e. melyek a szótárakban.

Kis részben kissé Kiss Ernő kis sorozat kissorozat-gyártás márvány márványkő márvány sírkő Márvány-tenger márványtömb tiszafa Tiszahát Tisza Kálmán Tisza menti Tiszántúl 10 . o – ó. s így soroljuk a szót a megfelelő helyre. tehát az egyjegyű mindig megelőzi az utóbbiakat.) – A többjegyű betűk kettőzött változatait sohasem az egyszerűsített alakok szerint soroljuk be a betűrendbe. kerek kerék keres kérés koros kóros kórós stb. mennek mennének menü menza meny Menyhért mennybolt mennyi stb. (Vagyis: bb = b + b. e – é. i – í. ddzs = dzs + dzs. nagy naggyá nagygyakorlat naggyal nagyít nagyobb nagyol nagyoll stb. u – ú. d) A magánhangzók rövid és hosszú változatát jelölő betűk (a – á. ggy = gy + gy. ü – ű) a kialakult szokás szerint mind a szavak elején. – Az egyjegyű betűt (miként a szó elején is) teljesen elkülönítjük az azonos elemmel kezdődő. de külön mássalhangzót jelölő kétjegyű (ill.) kas Kasmír Kassák kastély kasza kaszinó kassza kaszt stb. ö – ő. mind pedig a szavak belsejében azonos értékűnek számítanak a betűrendbe sorolás szempontjából. – Ugyanez a szabály érvényes a közszavak közé besorolt tulajdonnevekre is. A szóhatárokat tehát nem vesszük figyelembe. A magánhangzó hosszú változatát tartalmazó szó tehát meg is előzheti a rövid változatút: ír Irán író Irak írandó iroda iram iránt irónia stb. háromjegyű) betűtől. e) A különírt elemekből álló szókapcsolatokat és az egybeírt vagy kötőjellel kapcsolt összetételeket minden tekintetben olyan szabályok szerint soroljuk betűrendbe.e) A szavakat a szó belsejében és a szó végén levő betűk tekintetében a következőképpen szedjük betűrendbe. rr = r + r. szel szél szelel szeles szelés széles szelet stb. stb. mint az egyszerű szavakat. ha két szó betűsora csak az azonos magánhangzók hosszúsága tekintetében különbözik: égbolt Égei-tenger Eger egér éger égés egész stb. hanem a megkettőzött betűt mindig két külön betűre bontjuk. – Az egyjegyű betűk sorrendjében a kettőzött betűk első és második írásjegye külön-külön betűnek számít. stb. (Vagyis: ccs = cs + cs. A rövid magánhangzós szó kerül viszont előbbre olyankor.

kartotékokban stb. m. Tisza-part tiszavirág tiszt stb. f) Különleges célt szolgáló névsorokban. 16.): – Az idegen ábécékben használt kapcsolatokat szintén külön betűk egymásutánjának tekintjük.kis számban kistányér kis virág stb. A betűrendbe soroláskor a szokásostól némiképp eltérően kezeljük a régies írású magyar családnevekben. y. amelyek valamelyik magyar betűtől csak mellékjelükben különböznek. b. q. i. tárgymutatókban. mind az idegen többjegyű betűknek minden egyes eleme külön. a több szóból álló egységeket vagy az egész kapcsolat. s. g. l. v. ch = c + h. d. Muñoz stb. (ch = c + h. sem az idegen betűk mellékjeleire. sch = s + c + h. c. t. A régies írású magyar családnevekben levő kétjegyű betűket elemeikre bontva soroljuk be (ew = e + w.). u. 15. cz = c + z. stb. az ábécébe soroláskor nem tekintendők önálló betűknek. Az idegen mellékjelet csak akkor vesszük figyelembe. amelyekben magyar és idegen nyelvű szóanyag erősen keveredik egymással. Az ilyenfajta munkák szavainak betűrendbe sorolása bonyolult feladat. n. Ilyenkor az idegen mellékjeles szó kerül hátrább: cérna Černý Champagne Cholnoky címez cukor Czuczor csapat stb. z. – A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén követendő eljárást szabvány írja elő (MSZ 3401). j. és a besorolás nincs tekintettel sem a magyar ékezetekre. rendszerint az úgynevezett általános latin betűs ábécét követik: a. ha az idegen mellékjeles betűt tartalmazó szó betűinek sorában nincs más különbség. vagy csak az első elem alapján szokás besorolni. o. A követendő eljárást a könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén szabvány (MSZ 3401) írja elő. Gaal moshat galamb mosna Gärtner Mošna gáz mosópor geodézia Møsstrand Georges mostan góc munka Goethe stb. f. valamint az idegen szavakban és tulajdonnevekben előforduló régi magyar. ahogyan a könnyebben kezelhetőség érdeke vagy egyéb szempont kívánja. r. Az olyan sajátos célú munkák (lexikonok. Ezek hatálya azonban nem terjeszthető ki írásbeliségünk általános gyakorlatára. oe = o + e. p. 11 . k. Ebben a rendszerben mind a magyar. x. stb. Márvány Zsolt másféle másol stb. h. enciklopédiák. illetőleg idegen betűket. e.). önálló egységnek számít. – Az idegen betűk közül azok. w. illetőleg belső szakmai útmutatók szabályozzák. atlaszok és térképek névmutatói stb.

új. -telen. tűk. Bizonyos típusokban azonban a szóelemek kiejtésbeli módosulását az írás is feltünteti. ü az egész magyar nyelvterületen rövid: igaz. ú. Vannak azonban olyan főneveink is. könnyű. hogy mely esetekben írunk i. -t. 34. ű van a legtöbb főnév végén: ágyú. Hosszú ú. tanú. régies) „késér”. fut. Így van ez a toldalékok esetében is: a látni. stb. gyönyörű. -tól.). Mari. saru. formák nyelvjárási (ill. szalma. (Vö. újra. stb. húsz. „szóma”. varjú. stb. ü-t. 27. Művészi vagy tudományos célból azonban nyelvjárási. gyepű. -től. „kő”. hosszú. ű-t. hűs. ürü. ezért az írásban kerülendők. falu. A szótövek írása 19. szomorú. súlya. Szavaink többségében az i. fizet. A kiejtés szerinti írás elve azt jelenti. – Van azonban néhány hosszú í-re végződő szavunk is: sí. kikirikí stb. súlyos. gyí. háború. ír. szaru. u. hanem az írásgyakorlat alapján is kikristályosodott köznyelvi formákat rögzíti. színes. az általános köznyelvi kiejtést tükröző írott formája van. köznyelvi alakok. ejtésmódot) helyesírásunk nem veszi figyelembe. szíves. képzők. gömbölyű. 18. súly. ű: íz. íznek. u. ürge. gyűrű. csicsí. helyesírásunkban már általában kialakult. „ződ”. Icu. ha több szóelemből álló szóalakokba kerül. a „kőrut”. szemben a nyelvjárási (ill. ú. A szóelemek leírásának alapja a történeti hagyományban kialakult. bábu. néni. stb. kátyú. például a kísér. -kor. tűvel. „szöllő” stb. ragok) írásformáját köznyelvi kiejtésük szerint rögzítjük: láz. „ákác”. nagyszerű. tű. u. faggyú. Peti. bácsi. mű. amelyeknek a végén az u. zsalu. nyí. A melléknevek végén mindig hosszú ú. stb. áru. hűsít. menü.A KIEJTÉS SZERINTI ÍRÁSMÓD 17. tíz. húsok. eskü.) 22. hindu. zrí. „ellemez” stb. ü és az í. 23. Néhány szócsoport azonban – a nyelvhasználatbeli váltakozás vagy ingadozás miatt – bizonytalanságokra ad okot. homorú. -n. kell. Egyes szavaknak minden alakjában hosszú a szókezdő. gyanú. gyalu. esetleg nyilvánvaló helytelenségeket (pl. rí. fiú. kicsi. -s. borjú. -j. alku. bürü. 21. húsból. szívből. revü. koszorú. „nígy” stb. „köppeny”. szörnyű. újabb. ú. a helyesírás által is őrzött mai köznyelvi kiejtés. Bár sok szóban ingadozik a kiejtés. lapu. -talan. ű van: domború. 24. szín. zöld. illetőleg a szóbelseji í. Szavaink legnagyobb részének köznyelvi kiejtése határozottan megállapítható. kifli. – Rövid u-val írjuk a becézett alakokat is: anyu. betű. -ve. gyűjtemény. régies) kiejtésűek. apu. gyűszű. -va. formákkal. hús. fény. jelek. színez. stb. véd. hamu. fésű. hogy a szóelemek (szótövek. gyűjtjük. ugat. Legnagyobb részük ezt az írásformáját tartja meg akkor is. hogy általánossá válásukat segítse. stb. régies vagy más nem köznyelvi alakok használatára is szükség lehet. az „erőssen”. „házbul” stb. illetőleg í. füst. Az i. Szavaink legnagyobb részének csak egyetlen. újság. szú. A szavak végén legtöbbször rövid i van: kocsi. köznyelvi alakokkal szemben a „látnyi”. kapu. stb. hűsek. akác. gyűjt. (Vö. -bb. daru. ízes. ü rövid: adu. batyu. A beszélt nyelvben mutatkozó ingadozásokat (pl. seprű. satu. szív. ű 20. savanyú. négy stb. házból stb. nini.) 12 .

de: düledezik. A lány. a) Magánhangzók tekintetében váltakoznak többek között a következő szavak: fel – föl. de: zsiradék. tizen-. írás. kinn – kint. fedél – födél. dűlt. tízes. Hosszú í. tied – tiéd. Az alakváltozatok legtöbbször nem azonos értékűek. 21. általános használatú. önálló szóként egymással váltogatható. mint a nyár vagy a kéz magánhangzója. de: bujkál. írok. bujdosó. iroda. seprű – söprű. stb. lány – leány.Az alakváltozatok 25. huszad. kéz – kezet típusú szavakkal való összehasonlításuk: általában ugyanazon toldalékok előtt vált rövidre az í. gyerek – gyermek. mért – miért. stb. választékos hangulatú. Írásukat megkönnyíti a nyár – nyarat. amelyek a köznyelvben kétféle alakban használatosak.) a) Számos szó a toldalékos alakok többségében is megőrzi a tőbeli magánhangzó hosszúságát. – tíz. lábas – lábos. fenn – fent. ú – u. Ilyenkor az írásban is mindkét alakváltozat használata jogos és helyes. föveny – fövény. csorog – csurog. cseppfertőzés. tízen. ú. s csak néhány származékban váltja rövidre: zsír. húszat. de: tized. csepeg – csöpög. ű. Vannak olyan szavaink. irodalom. – húsz. bújócska. dűlve. a leány. ú. zsírt. b) Vannak viszont szabályos í – i. 27. mienk – miénk. A csepp és a csöpp. korlátozás nélkül egymás helyébe léphet. zsíros. Az igék és a névszók bizonyos csoportjai egyes toldalékok előtt megtartják. foltoz – foldoz. b) Mássalhangzók tekintetében váltakoznak többek között a következő szavak: lenn – lent. – ír. bújtat. hova – hová. A tőváltozatok 26. huszon-. stb. írat (ige). de: huszadik. reá stb. a lenn és a lent stb. (Vö. dülleszt. Például: kéz kézben kézre kézi kezet kezek kezes kezünk víz vízben vízre vízi vizet vizek vizes vizünk út tűz útban tűzben útra tűzre úti tűzi utat tüzet utak tüzek utas tüzes utunk tüzünk de: 13 . de: irat (főnév). dől – dűl. csoda – csuda. csendháborítás stb. A hova és a hová. – dűl. rá stb. de néhány összetett szavunk csak egy változatban szokásos: cseppkő. a csend és a csönd stb. ú hangot tartalmazó szavaink két csoportra oszlanak. bújjon. stb. más toldalékok előtt megváltoztatják alapformájukat. dülöngél. levő – lévő. dűlő. – bújik. húszas. stb. stb. rá – reá. ű – ü váltakozást mutató főnevek.

e váltóhangú változatok jobbára választékosabbak és ritkábbak. varjúk – varjak. stb. kerület. felől. a -ból. ű-vel szemben az -l képzős formában rövid u. billentyű. stb. köpű. csepű. fától. 286. apátlan.) A toldalékok írása 33. a -ról. a -dít és a -sít igeképzőnek: épít. ill. fésű. Ez a szabályszerűség a továbbképzésben is érvényesül. töpörtyű. irónia – ironikus. -tyű és -ttyú. A helyesírás ezeket rögzíti. a legtöbb toldalék előtt á-ra. fésül. – Hasonlóképpen: Tompa. sarkantyú. kerül. állandósítani stb. (halas)tót – (halas)tavat. stb. A borjúk – borjak. buzdítás. illetőleg é-re változik: apa. tetűk – tetvek. borjút – borjat. állandósít. -ül és a -dul. lencseféle. kolléga – kollegiális – kollegialitás stb. 14 . 206. az ELTE-re. (Vö. Mindig rövid a magánhangzója az alábbi szóelemeknek: az -ul. szociális – szocialista. mozdít. pörgettyű stb. ironizál. fehér falú. stb. vagy ss betűkapcsolattal írjuk: metssze és messe. buzdít. fordul. szivattyú. mozdítva. apai.. lencsék. a látszik és a tetszik ige felszólító módú alakjait – a kétféle kiejtés miatt – vagy tssz. mellől stb. A ború. 81. -ről és a -tól. pezsdülő stb. hipnózis – hipnotikus. – lencse. -ttyű képzőféle végződésének: fogantyú. stb. -jú. hérosz – heroikus. jószívű. ELTE. A metsz. s csak néhány indokolt esetben ad helyt a toldalékolásbeli kettősségeknek is. hegedű. csengettyű. építmény. mérsékelt árú. faluk – falvak. A szóvégi a és e csak néhány toldalék előtt marad rövid.. bőkezű. pezsdül. víztől stb. A közkeletű idegen szavak jelentős részében egyes idegen eredetű képzők előtt a tőbelseji hosszú magánhangzó rövidre változik: szláv – szlavista. ráckevei. zászlója – zászlaja. látsszék és lássék. ü van: borul. – akadémikus. bosszú. -ől végződésének: alól. erdője – erdeje stb. a honnan? kérdésre felelő névutók ragszerű -ól. elől.) 29. stb. tetsszem és tessem stb. -ből. de: Tompát. hegedül. gyógyulás. heroizmus. -dül igeképzőnek: gyógyul.). az MTA-t. az MTA-nak. erős rugójú. mind pedig v hangzós tövéből létrejöhet (főképp összetételekben) azonos toldalékolású forma. például: lét – levet. [Vö. szocializmus. tetőről. köpül. tiszta vizű. – De: akadémia. házról. ill. lapos tetejű. de apát. köszörül. éles elméjű. (Vö. 23. Ráckevéig. 35. akadémista. lencsével. hosszú szempillájú. 32. a)] 30. csepül.). de: Ráckevén. a főnevek -tyú. egyöntetű formájuk. (vö.28. -től határozóragnak: szobából. A magánhangzók a toldalékokban 34.. 24. köszörű szó végén levő hosszú ú-val. akadémizmus. Ráckeve. hipnotizmus. szuverén – szuverenitás. derül. bár az a. nagy kiterjedésű. 31. az -ú. szók – szavak. -ű. dugattyú. -jű melléknévképzőnek: négylábú. fordulva. stb. de: lencsét. derű. – A szabály nem vonatkozik azonban a betűszókra: MTA. hipnotizál. A szavakhoz járuló toldalékoknak – a köznyelvi kiejtésben élő ingadozások ellenére – általában megvan az irodalmi nyelvben kikristályosodott. bosszul. szlavisztika. (vö. tanító. Tompával. erdőből. stb. ma is élő kettős alakok. Mindig hosszú a magánhangzója az alábbi szóelemeknek: az -ít. egyenáramú. Ugyanígy egyes v tövű névszóknak mind magánhangzós. tanít.

írni. házai. többször stb. 45. kente. osztatlan. Győrött. a -d. -kozik. az időhatározó -kor ragjának: éjfélkor. négyig. közül. -etlen. piroslik. személyű rövidebb formában: írd. -ködik: árulkodik. közt. -dd személyrag a felszólító módbeli tárgyas ragozású. mássalhangzó után nem. csengetett. -tt helyhatározórag: Vásárhelyt. 38. nagyollom. a hosszabb formában azonban mindig csak egy -d a személyrag: írjad. távolabb. -ődik: oldódik.. fűtetlen. kertjei. ötször. ’valamilyennek tart’ jelentésű -l. de: észrevétlen. a -t. 15 . cipőstül.. Néhány igeképzőnk különbségét az o – ó. ruhástul. ill. -kőzik: zárkózik.. helyesebb. tulajdonképpen. az -ig határozóragnak: városig. sötétlik. kicsinyli v. kivéve: át és hosszat. -ozik. nyolc órakor stb. szerint. élettelen. (kivéve: túl).. idősebb.). -özik: fáradozik. stb. stb.. hátul. A mássalhangzók a toldalékokban 37. nélkül stb. belül. -kodik. mosott (ruha). másképp. megrótták. sződd. a névutók és a határozószók -ul. törülközik. -ül és a -stul. a t végű névszókhoz pedig -talan. -közik: kínálkozik. mindig röviden ejtjük. A fosztóképző a t végű igékhez -atlan. -ódik. szőjed stb. -tyű és a -ttyú. szebb. családostul. (vö. 36. Vácott. kicsinyelli. edd. -bb középfokjel: idősb. nyolcat. stb. Magánhangzós és mássalhangzós kezdetet váltakoztató toldalékok 40. barnállik. között. -ózik. öklömnyi stb. valakit stb. Kaposvárott. egyes szám 2. feleségül. -ször határozóragnak: háromszor. kösöntyű.). ezért egy t-vel írjuk: hajót. úttalan. kevesebb. nézd. -őzik: hallgatózik. elvégzett (munka). gömbölyödik. stb. De: helyesel. fésülködik. a -szor. hitetlen stb. A tárgy ragját. kergetőzik. vetetlen. -ödik: alkonyodik.. stb.. ö – ő közti eltérés mutatja: -odik. keveslem v. -ttyű képzőféle végződés: fogantyú. kéklett v. nézi. tolattyú. kecskeméti. -kódik. kevesellem. -telen változatában járul: csorbítatlan. alatt.. hazáig. mögül. hatkor. hallottuk. Az ilyen váltakozást mutató toldalékok a következők: a -t. mindig stb. könyvet. stb. kékellett. stb. 45.. csengettyű. dalolni. a -t. stb. Több toldalékunk mássalhangzóját magánhangzó után megkettőzzük. -kődik: rázkódik. parttalan. holnapig.. -tt a névutók végén: iránt. mérkőzik. felül és fölül. kitalált (történet). stb. felforrt (víz). Hasonlóképpen viselkedik a -tyú. varrtuk. voltaképpen.. (vö. dobott. fölött. -kózik. Pécsett. kezdődik. stb. szürkületkor. A -képp. a -t. 66. -tt időjel: folyt. mögött stb. például. sast. -képpen határozóragot két p-vel írjuk: ekképp. 39. jobb. a t-t. kérdi. végül..az -ul. -ül végződésének: alul. idd. hússzor. a ’valamilyennek látszik’. helyesbít. keresztül. zöldell. Kaposvárt v. csőstül stb. veszkődik. hatott. kevésbé. -stül határozóragnak: magyarul. sárgát. a -b. -tt igenévképző: bérelt (lakás). kitűzött (cél). -ll képző: fehérlik. a toldalékos szóalakok végén levő i-nek: esti. öltözik.

higgyünk stb. stb. mondta – mondotta. lopódzik – lopózik. fosztóképzős származékokban is. mint a -j módjel. stb. dobj – dobjál. higgy – higgyél. -tet a képző.). igyál. A műveltető képző a t végű igékhez vagy -at. vágd – vágjad. fedetlen. visszük. iszik. akkor -tat. -et.. (Ez utóbbi szavak alapformájában kiejtjük a h-t. emberré. éretlen. -tet formában járul. A hisz ige felszólító alakjaiban ez a -gy megnyúlt: higgyem. azaz a tővégi mássalhangzóval azonos kezdő hanggal jelentkezik: mossuk. arat). – A t végű igékhez sajátos szabályok szerint járul. 82. (vasat) gyűjtet. jósággal.) 43. öregedik – öregszik. 77–79. írj – írjál. higgyen. Mind az igék. Írásban is helyes tehát mindkét forma. – És természetesen: megadatik. küldte – küldötte. toldták – toldották (vö. szőjön. legyen. sz. Ugyanez a szabálya a ma már ritka -atik. kérj – kérjél. stb.) – Az eszik. bont). vágj – vágjál. írd – írjad. vegye. (erdőt) irtat. visz igék magánhangzós tövéhez -gy alakban járul: egyem. -et. vájd – vájjad (vö. Sajátos viselkedésű toldalékok 42. fújjon. -tetik szenvedő igeképző írásának is: oltatik. 43. -vel és a -vá. tegyek. vesszen. állsz – állasz. kihirdettetik. hidd – higgyed.). kérd – kérjed. igyekezik – igyekszik. gyűjtetik. mosd – mossad. rugdalódzik – rugdalózik. -vel és a -vá. sértetlen stb. peddzük stb. (Vö.)..) (Vö. szégyellni – szégyelleni. nézd – nézzed. csehvel. Tehát (új üveget) bontat. ezekben az alakokban a tő és a toldalék határán hosszú mássalhangzót írunk. lopóddzék stb. -vé határozórag magánhangzóra végződő tőhöz alapalakjában kapcsolódik. lőjön. pléhvé. viseltetik.: – Más esetekben a tővégi mássalhangzóval azonos hangként jelentkezik: ásson. vagy -tat. stb. dz végződésű tövekhez járulva ugyanúgy viselkedik. szénnel. alakokkal állnak ellentétben) ezekben sem kettőzzük a képző t-jét. (könyvet) köttet. 55–58. -etik. -etlen képző van a befejezetlen. 83–84.. A -val. A felszólító mód -j jele a szótövek nagyobb részéhez -j (a rendhagyó ragozású jön ige rövid magánhangzós tőváltozatához pedig -jj) alakban kapcsolódik: lépjen. sejteti (vele). z. stb. foglaltatik. 41. moss – mossál. 66. például: babával. keveslem – kevesellem. ezért (bár jelentésük alapján a befejezett. ha a t-t magánhangzó előzi meg (pl. lesz. nézzük. 80–81. kezdték – kezdették. képzetlen. fegyelmezetlen. kővé. A tárgyas ragozás kijelentő módú személyragjainak -j eleme az s. kéretik.Az -atlan.) 44. ezért ezek kiejtésük szerint is mássalhangzós tövűek. taníttatja (a lányát). 39. de: (búzát) arattat. dolgozz – dolgozzál. öntözzön. vigyed. 68. dobd – dobjad. -tatik. tesz. kinyittatik. 16 . mind a névszók toldalékos formái között vannak olyan kettős alakok. kicsinyli – kicsinyelli (vö. Ilyen toldalékolásbeli kettősségek például a következők: hallgatódzik – hallgatózik. (ablakot) nyittat. Ha a szóvégi t-t mássalhangzó előzi meg (pl. dohhal. hullt – hullott. stb.) Toldalékolásbeli kettősségek 45. nézz – nézzél. (szobát) festet. akkor -at. -vé rag v eleme a szótő végső mássalhangzójával azonossá válik. vesz. például: dobbal. amelyek a köznyelvben egyaránt használhatók. jöjjön. (Vö. (A h végű szavak egy részét – mivel bennük a h-t nem ejtjük ki – magánhangzós tövűnek kell tekintenünk. érett stb.. (Vö. 75. 39. (kenyeret) süttet.) Mássalhangzós végű tőhöz járulva a -val. rosszallnám – rosszallanám. Allahhal.

fakaszt. feljebb vagy följebb. Viszont az írj. A látniok. – Ugyanezek a szavak azonban az összetételekben általában a két n-es formájukban szerepelnek: bennlakás. természetesen csak egy n-et írunk: bentlakó stb. Bár a benn. A be.) 48. szakít. ki és le határozószók középfokát részben vagy egészen a kiejtést követve írjuk: beljebb. bár az első a kéz. 47. kinn. fenséges. szaggat összefüggését sem az akaszt. adjad. régiesebb. higgyed stb. kissé ünnepélyesebb. add. Nem tartjuk már számon az aggat. küldötte. kinnlevőség stb. (Vö. Több szavunk összetett. lenn szavakkal függenek össze.értem – érettem. érette stb. fakad. rég – régen. küldte. moss. hogy – hogyan. keveslem. elavuló formák. 17 . illetőleg képzett volta annyira elhomályosult. az állasz. érte stb. Így járunk el például a kesztyű vagy a lélegzik esetében. lent. hétköznapi használatú. várniuk – várniok. az evvel és ezzel stb. ezzel – evvel. kijjebb. a második a lélek szóból származik. látniuk – látniok. között nemigen van különbség. szeretniük – szeretniök. faggat. itt – itten. tűrniük – tűrniök. érted – éretted. hanem a szót a kiejtése szerint írjuk. épp – éppen. kevesellem. mint az írjál. egy n-nel írjuk ezeket a szavakat: benső. hidd stb. szakad igék tövével. mossál. akad. oly – olyan. hogy az alkotóelemek eredeti hangalakját nem vesszük figyelembe. bent. most – mostan. – Ha az összetételnek a t végű alak az előtagja. fenn vagy fönn. Az állsz. A hallgatódzik és hallgatózik. fel vagy föl. 49. Az alakváltozatok nem mindig azonos értékűek. nincs – nincsen. A szóelemek elhomályosulása 46. kint. fent vagy fönt. fenntart vagy fönntart. lejjebb. stb. szeretniök stb. nyomatékosabb felszólítás. azzal – avval. bennszülött.

mint a szóelemeket külön-külön: kertje (= kert+je. A szóelemző írásmód elvének érvényesítése akkor válik különösen fontossá.a felszólító módban használatos töve. Helyesírásunk azonban nincs tekintettel az alkalmi hangváltozásokra. ha a szó egészét másképp mondjuk ki. e. Helyesírásunk a szóelemző írásmód elvének érvényesítésével biztosítja azt. de nem zöngésít.: nyoldzban). nyolcban (= nyolc+ban. illetőleg a fut igének fus. A toldalékos szavak egy részében ugyanis a szóelemeket nem eredeti alakjukban. Az egynél több szóelemből álló szóalakokat általában a szóelemző írás elve alapján írjuk le. így zöngétlenít ugyan. Ezért a toldalékos és az összetett szavak legnagyobb részében a szóelemeket olyan alakjukban sorakoztatjuk egymás mellé. c– dz. állatbarát (állat+barát) stb. ahogyan külön-külön ejtve hangzanak: barátság (= barát+ság). A v – bár van zöngétlen párja – a köznyelvben zöngétlenül. A szóalakok szóelemző írásának tárgyalásakor meg kell tehát különböztetnünk egyrészt azt az írásmódot. Vannak olyan mássalhangzópárok. s a szavak kimondásakor e hangok sokszor megváltoznak. Ilyen párok: p–b.: szálnak). fusson esetében pl. az összetételek. barátfüle (= barát+fül+e). barátaival (= barát+ai+val) stb. k–g. s–zs. Természetesen ezt gyakran észre sem lehet venni. A szóelemek mai alakját tükröztető írásmód 50. hiszen pl.A SZÓELEMZŐ ÍRÁSMÓD 49. ty–gy. A ragos. a kiejtésben az első hang zöngésség szempontjából legtöbbnyire hasonul az utána következőhöz. a ház tőhöz a -val rag módosult -zal formában járul. e.: nésztük). e. amely a szóelemek mai állandó alakját tükrözteti. sz–z. szállnak (= száll+nak. t–d. s ehhez a -j módjelet s változatban tesszük hozzá. f–v. e. Ha a felsorolt hangok közül egy zöngétlen és egy zöngés mássalhangzó kerül egymás mellé. amelyeknek tagjait ugyanazon a helyen és módon képezzük. hogy a toldalékos szavakban mind a szótő. lóval stb. másrészt pedig azt. e. a jeles és a képzős szavak. hanem – a hangtani környezetnek és a szóelemek történeti alakulásának megfelelően – módosult változatukban tüntetjük fel: házzal (= ház+zal). mind a toldalék.: kösség). fusson (= fus+s+on) stb. a házban. A házzal. amely a szóelemek módosult alakváltozatait tünteti föl. A mássalhangzók minőségi változásainak jelöletlensége A mássalhangzó-hasonulás 51. az összetett szavakban pedig minden tag világosan felismerhető legyen. A h-nak nincs zöngés párja. cs–dzs. stb. tehát zöngétlenül.. hanem a szóelemeket eredeti alakjukban íratja le. valamint az egymást követő szavak szóelemeinek érintkező hangjai kölcsönösen hatnak egymásra. tehát zöngésen. a másikat a hangszalagok rezgésével. de maga nem zöngésülhet.: kertye). kertnek. Az írásban a zöngésség szerinti hasonulást általában nem jelöljük: 18 . csakhogy az egyiket a hangszalagok rezgése nélkül. néztük (= néz+t+ük. község (= köz+ség. A szóelemző írás fő szabálya nem érvényesül minden toldalékos szó leírásakor. szóalak a kiejtés alapján is így íródnék.

A beszédben az n hangot p. valamint a nagy névszóhoz j-vel kezdődő birtokos személyrag (-jel). ty és ny előtt ny-nek (vagy az ny-hez közel álló hangnak) ejtjük. – sz+zs és z+zs = zzs. vagyis -ja. gy. 83–85. nátcukor) köz+ség kösség egész+ség egésség száraz + zsömle szárazs zsömle (v. Ezt a hasonulással bekövetkezett változást egyik esetben sem jelöljük az írásban: alkotó tagok: szén+por azon+ban tan+menet van + még ön+gyújtó negyven + tyúk szín+nyomat ejtés: szémpor azomban tammenet vam még önygyújtó negyveny tyúk színynyomat írás: szénpor azonban tanmenet van még öngyújtó negyven tyúk színnyomat stb. Az írás ezt a szóbelseji teljes hasonulást nem jelöli. d+c és gy+c = cc. – sz+s és z+s = ss. A teljes hasonulás révén előálló kiejtésbeli módosulásokat általában nem tüntetjük föl az írásban. a kiejtésben a j teljes hasonulása következik be. 53. illetőleg a toldalék eredeti j hangjának jelét: írás: átcsap jegycsalás átcipel nádcukor község egészség száraz zsömle kisszerű stb.) 54. -juk. 80–81. 52. atya és bátya névszók csonka tövéhez. -jai. hogy a két hang a kiejtésben teljesen azonossá válik: t+cs. Két mássalhangzó találkozásának gyakran az a következménye. száraz zsömle) kis+szerű kisszerű (v. – s+z és zs+z = zz. – s+sz és zs+sz = ssz. d+cs és gy+cs = ccs. b és m előtt m-nek (vagy az m-hez közel álló hangnak). – t+gy és d+gy = ggy: – t+c. hanem az eredeti szóelemeket jelöljük: alkotó tagok: át+csap jegy+csalás ejtés: áccsap jeccsalás (v. hanem megtartja a szavak eredeti ny.. -jaik járul. ty és gy hangjának. kis-szerű) (De vö.alkotó tagok: ablak+ban tűz+höz ad+hat lök+dös nép+dal víz+szint eszik + belőle hideg + tél ejtés: ablagban tűszhöz athat lögdös nébdal víszszint eszig belőle hidek tél írás: ablakban tűzhöz adhat lökdös népdal vízszint eszik belőle hideg tél stb. Ha az anya. 19 . jetycsalás) át+cipel áccipel nád+cukor náccukor (v.

Ha a gy és az ny végű igékhez j-vel kezdődő tárgyas igerag (-ja.alkotó tagok: any+ja any+juk aty+ja aty+juk báty+jai báty+juk nagy+ja nagy+jaik ejtés: annya annyuk attya attyuk báttyai báttyuk naggya naggyaik írás: anyja anyjuk atyja atyjuk bátyjai bátyjuk nagyja nagyjaik stb. -juk. -juk. a kiejtésben a j teljes hasonulása következik be. s így az igék eredeti l. Ha az l és az ll végű igékhez j-vel kezdődő tárgyas személyrag (-ja. illetőleg ll hangjának. illetőleg a toldalékok eredeti j hangjának jelét: alkotó tagok: hagy+játok hagy+juk hány+ja huny+játok fagy+j+on ejtés: haggyátok haggyuk hánnya hunnyátok faggyon írás: hagyjátok hagyjuk hányja hunyjátok fagyjon stb. 55. valamint a toldalék j-jének jelét változtatás nélkül írjuk egymás mellé: alkotó tagok: ítél+jük kapál+ják tanul+ja áll+j beszél+j+etek ejtés: ítéjjük kapájják tanujja ájj beszéjjetek írás: ítéljük kapálják tanulja állj beszéljetek stb. Helyesírásunk ezt a szóbelseji összeolvadást nem jelöli. hanem megtartja az igék eredeti gy és ny hangjának. -játok. Ha a t. je. a kiejtésben általában teljes hasonulás következik be. -jük. 56. ják) vagy pedig a felszólító mód -j jele járul. -jaik. -játok. -jeik járul. Az írás ezt a szóbelseji teljes hasonulást nem jelöli. -ják) vagy a felszólító mód -j jele járul. Ezt a szóbelseji teljes hasonulást az írás nem jelöli. -jei. vagyis -ja. -jük. -juk. a d és az n végű névszókhoz j-vel kezdődő birtokos személyrag (-jel). a kiejtésben a mássalhangzók összeolvadnak. mind pedig a toldalék j-jét változatlanul hagyja: alkotó tagok: kert+je kürt+jei part+jai bot+ja híd+jai kard+juk ejtés: kertye kürtyei partyai bottya híggyai kargyuk írás: kertje kürtjei partjai botja hídjai kardjuk 20 . hanem mind a névszó végső mássalhangzóját. A mássalhangzó-összeolvadás 57. -jai.

ds. illetőleg – a t végű igék kivételével – a felszólító mód -j jele járul. etyszer) baráccság kölcség boloncság vaccság naccság (v. a d és az n végű igékhez j-vel kezdődő tárgyas személyrag (-ja. -juk. mind pedig a toldalék j-jét változatlanul hagyva írjuk: alkotó tagok: tanít+ja félt+jük lát+ják márt+játok szeret+jük ad+j+a hord+j+a marad+j+anak fon+j+átok ken+j+ük ejtés: taníttya féltyük láttyák mártyátok szerettyük aggya horgya maraggyanak fonnyátok kennyük írás: tanítja féltjük látják mártjátok szeretjük adja hordja maradjanak fonjátok kenjük stb. -játok. Helyesírásunk ezt a mássalhangzó-rövidülést nem veszi figyelembe. natyság) írás: metsz adsz egyszer barátság költség bolondság vadság nagyság stb. A mássalhangzók mennyiségi változásainak jelöletlensége A mássalhangzó-rövidülés 60. s így mind az ige végső mássalhangzóját. 58. d+sz. gy+sz hangkapcsolat a kiejtésben gyakran rövid vagy hosszú c hanggá. a t+s. A t+sz.vad+jai kín+juk turbán+ja vaggyai kínnyuk turbánnya vadjai kínjuk turbánja stb. hanem – hogy a szókép állandóságát megtartsa – feltünteti a hosszú mássalhangzókat: 21 . -jük. Az írás ezt a szóbelseji mássalhangzó-összeolvadást nem jelöli. az összetételi tagok határán vagy az egymást követő szavak érintkezési helyén egy hosszú és egy másfajta rövid mássalhangzó vagy egy rövid és egy másfajta hosszú mássalhangzó kerül egymás mellé. dsz. d+s. ják). Ha a t. Ha a toldalékos szó belsejében. Írásunk ezt a szóbelseji összeolvadást nem jelöli. ts. 59. gys betűkapcsolatot használja: alkotó tagok: met+sz ad+sz egy+szer barát+ság költ+ség bolond+ság vad+ság nagy+ság ejtés: mecc acc eccer (v. a kiejtésben a mássalhangzók összeolvadnak. gy+s hangkapcsolat pedig rövid vagy hosszú cs hanggá olvad össze. hanem az eredeti tsz. gysz. akkor a hosszú mássalhangzó az ejtésben gyakran megrövidül.

expresszszerű. aszt hiszem) most+sincs mos sincs mind+nek minnek (v. orra (bukott). (a) szebből (kérek). mondd. kör). személyű rövidebb alakot magánhangzó után hosszú d-vel. hordd. több) ugyanolyan mássalhangzóval kezdődő toldalék kapcsolódik (pl. Ha egy összetett szó előtagja hosszú mássalhangzóra végződik (pl.alkotó tagok: jobb+ra varr+t vidd+be ott+hon vissz+hang küld+d arc+cal part+talan ing+gomb hozzánk+képest ejtés: jobra vart vid be othon viszhang küld arcal partalan ingomb hozzán képest írás: jobbra varrt vidd be otthon visszhang küldd arccal parttalan inggomb hozzánk képest stb. puff-féle stb. A d végű igék felszólító módjában a tárgyas ragozású egyes szám 2. mond meg) írás: azt hiszem most sincs mindnek csukd be mindnyájan mondd meg stb. 60. szedd. (megkérdezték a) vádlottól. mert a -szerű. így tehát két d-t írunk nemcsak az add. (Vö. alakokban. -be). össz-szövetségi stb. utótagja pedig ugyanolyan mássalhangzóval kezdődik (pl. sakk). szidd. 94. ill..) Ha viszont a hosszú mássalhangzóra végződő szóhoz (pl. formákban is. váll-lövés. védd stb. fedd be. Azonos hosszú és rövid mássalhangzó találkozása 62. fedd meg stb. (De vö. a -féle képzőszerű utótagot ssz-re. Az írás azonban mindig feltünteti mind a tővégi d-t. mássalhangzó után rövid d-vel ejtjük. a szóelemző elvet követve megtartjuk az alkotó tagok eredeti írásmódját. Az ilyen alkalmi hangkivetés írásunkban általában nem tükröződik: alkotó tagok: ejtés: azt+hiszem asz hiszem (v. (Vö. a szóelemzés szerint három azonos betűt kellene írni egymás után. mindnek) csukd+be csug be mind+nyájan minnyájan mondd+meg mom meg (v.. mind a -d személyragot. Az összetételt ilyenkor kötőjellel tagoljuk: sakk-kör.) 22 . ill.) A d végű igék 63. tudd.) – Hasonlóképpen: dzsessz-szerű. oldd stb. küldd. baletttáncos. Hármas mássalhangzócsoportok középső tagja a kiejtésben – nemegyszer más hangváltozás kíséretében – kieshet. 94. Az egyszerűsítés elve alapján azonban (a kiejtésnek is megfelelően) csak két azonos betűt írunk egymás mellé: többe (kerül). 94. A mássalhangzó-kiesés 61. 49. (nem jól) hallak. hanem az áldd. (Vö. kezdd. ff-re végződő szavakhoz kapcsoltuk.

(Vö. múlik. bár egyes alakok kiejtésekor hosszú l is hallható: szól. Egyes szavaknak mind ll-es. stb. legel. A szabály alól csak néhány származékige kivétel: dűl.) A hosszú magánhangzóra végződő igék 67. rójuk. róttak. hosszabb meg egy mássalhangzó utáni l-es.tőhöz járuló egy mássalhangzós toldalékokat általában kettőzött alakban írjuk: jössz. stb. kicsinyell. rótok. 43. sződd. szálloda. kicsinyellné v. személyének rövidebb alakja a kiejtést követi: ródd. tépd. 66. mind pedig l-es származéka él. de: kevesellem és keveslem. (nagyra) nőtt (fa). edzd. gyúl. 39. stb. rövidebb változat: kevesell. kicsinyellés és kicsinylés. de: fullad. A rendhagyó ragozású jön ige toldalékos alakjaiban (a jődögél és a jőve alak kivételével) a tő magánhangzóját rövid ö-vel írjuk: jön. 39. gyullaszt. jövedelem stb. növendék. szólás. Egyéb esetek 68. állomás. hagyd. múló. szégyellni. ríjon. jöhet. szégyell. de a képző eltérése jelentéskülönbséget hordoz: torkollik (= beleömlik) és letorkol (= szavába vágva elnémít).. szégyellem. Néhány ll végű igének két alakja van. legelő. nézd. rosszallhatjuk. zöldellett. 60. málló. noha a rá következő mássalhangzó hatására a hosszú l mindig megrövidül: áll. fúl. játszd. A hosszú magánhangzóra végződő igéknek -sz és -tok.. rosszallás. zöldell v. stb. sarkallik. – De: rívok. lövő. jöjjön. rója. egy magánhangzó utáni ll-es. zöldellik. rovok stb. rósz. jövök. valamint befejezett melléknévi igenévi származékaikban – a magánhangzó után – két t-t írunk: rótt. dülleszt. rívás stb. 39. fullaszt. rosszall. kicsinyellő és kicsinylő. 45. jönne stb. Az l-re végződő igék toldalékos alakjaiban általában megtartjuk az egy l-es írást. zöldellt v. de: torkolat. szállna. nőtök. – De: jöszte. száll. nősz. (Vö. málljanak. nő. kevesellette. de: dülled. rítok. de: sarkalatos. 65. Az ll-re végződő igék legnagyobb részének toldalékos alakjaiban megtartjuk a két l-es írást. stb. legelik. rísz. jöttél. mosd. nőttek. az sz és a j betű megkettőzése nélkül írjuk: ró. kicsinyellené. állt. keveselli és kevesli. stb. (fába) rótt (betűk). kevesellte v. nyomd. cipőt). mállottak.) – Hosszú az n is ezekben: jönni. fújd stb. jöjj. -tök személyragos alakjait. nőtt. stb. de: kicsinyelli és kicsinyli. Az l és ll végű igék 64.) Néhány ll-es ige egy-két származékában azonban – a kiejtésnek megfelelően – rövid l-et írunk: torkollik. mállik. stb. rí. de: gyullad. valamint j hangzós toldalékú kijelentő és felszólító alakjait – ingadozó kiejtésük ellenére – a t.) – A felszólító módban a tárgyas ragozás egyes szám 2. szégyellheti. lődd. A jö. hívd. sarkall (= ösztönöz) és sarkal (= sarokkal lát el. kékellő és kéklő. zöldellő. Múlt idejű alakjaikban. nyűdd. pl.) – A hosszú magánhangzó a v-vel bővült tövekben többnyire megrövidül: fövetlen. kékellik és kéklik. tehát: kezd+d = kezdd. (Vö. nagyoll (a szükségesnél nagyobbnak tart) és nagyol (= valamit csak nagyjából csinál meg). (Vö.A kezdd-féle írásmód is az általános szabályt követi: ír+d = írd. 23 . jöjjenek stb. (Vö. nőj.

juhász. leszel. egyik. de egy s-sel írjuk: kisebb. egyéb. Az egy számnév mássalhangzóját a szó alapalakjában. Ezekben az esetekben helyesírásunk tehát eltekint a szóelemeknek 24 . (Vö. egyén. azaz mindig egy sz-szel írjuk: lesz. Az új melléknév mássalhangzóját – a szó alapalakjában és magánhangzó előtt – sok nyelvjárásunkban hosszan ejtik. utánunk. lesztek. kisebbít.69. juh. magasat. de más helyzetekben – az ige többi alakjaihoz hasonlóan – röviddel. hogy híven tüntessük fel a szóelemek mai alapalakját. keh. újabb. erősek. együvé. ujjak. egyek. együtt. csehül. pech stb. ujjat. erősebb. névszóban a h-t csak akkor ejtjük. együtt stb. magasan. enyh. vagy magánhangzóval járul a tőhöz. róla.. 83. egyedül. Ha mássalhangzó következik a gy után. egybe. stb. írásunkban ennek ellenére csak egy j-t tüntetünk fel: új. 70. ujjra stb. egyenlő. egyetem stb. akkor a szó kiejtett alakja és írásképe között szakadék támadna. mint h-tlan. valamint egyszerűségére törekedve a szó minden alakját egy gy-vel jelöli: egy. A kiejtésben tehát néma a h ezekben: cseh.) végén is mindig ejtjük a h-t. egyért. egyre. A bolyh. egyre stb. almanach. kisebbedik. egyetlen. Írásunk a szókép állandóságára. egyezik. csehnek. újat. juhtúró. Ha helyesírásunk ezekben a szóalakokban is a szóelemek alapalakjának a feltüntetésére törekednék. mert a szóelemeken a régiségben erős hangváltozások mentek végbe. 42. (A testrész nevének írása viszont: ujj. csehvel. stb. előled. – Hangzik a h ezekben: csehek. potroh. csehtől. – De természetesen: eggyel és eggyé. 73. Csehszlovákia. méhek. egyes. – Akárhogyan ejtsük is azonban a h végű névszókat. Az -s végű melléknevek tárgyragos és -n határozóragos alakját. – Az írásban azonban. stb. moh. akkor is rövid a gy: egyben. éh. [Vö. A szóelemek módosult alakjait feltüntető írásmód 76. mint a többiben: leszek. Így például az ah. ha a toldalék magánhangzóval kezdődik. mint a példák is mutatják. legkisebbnek. stb. stb. méhkas. padisah. A kis szó fokozott alakjait és ezek származékait hosszú s-sel ejtjük. A személyes névmások határozóragos és névutós formáinak megfelelő alakokban. fellah. A szóalakok egy részének leírásakor azért nem érvényesülhet a szóelemző írásmódnak az a törekvése. méh. egynek. magasabb. tőlünk. valamint magánhangzók között a toldalékos szóalakok és a származékok egy részében hosszan ejtjük: egyet. egyé (= egy+é).) 75. bennünket. más részében viszont röviden: egyed. hah. doh. de csak egy s-sel írjuk őket: erőset. A lesz igealakot magánhangzóval kezdődő szó előtt és mondat végén hosszú sz-szel ejtjük. Ezért a szókép állandósága érdekében az egyszerűbb módon. juh. csehet. úgy. – A ch végű szavak (pl. ezekben a szóalakokban a kettőzés mutatja a rag v-jének hasonulását. egység. egyel (ige). 83. és mindig írjuk is. heh indulatszó ejtésében váltakozik a h-s alak a h-tlannal. erősen. kisebbség stb. 72. méhnek. leszünk. magasak. e)] A h végű szavak egy részének kiejtése ingadozik. sah. méh. – De: benne. eh. Allah. áh. A MÉH betűszó inkább h-s ejtésű. 74. nálad. szónak minden alakjában ejteni szoktuk a h-t.) 71. méhes. cseh. a h betűt írásban mindig feltüntetjük. rüh stb. méhvel. egyed. juhakol. újra stb.. lesznek. azaz a személyragos határozószókban a gyakran hallható hosszú ejtés ellenére is egy l-et vagy egy net írunk: belőlem. Zilah stb. juhok. düh. továbbá többes számát és középfokát sokan hosszú s-sel ejtik. juhval. a szavak minden alakjában jelen van a h. pléh. A céh.

látsszam. a szóelemek módosult változatait tünteti fel. (A többi. látszik. hallgassák. amelyekben a tővégi t-t mássalhangzó (de nem s. tetszik és metsz ige is ezt a szabályt követi: hallatsszatok. szítsa. – Ennek a ts-nek a kiejtésben rövid vagy hosszú cs hang felel meg. -jük. füröszd. illeszd. -ják) j elemének módosult (az igető végső mássalhangzójához teljesen hasonult) s. mint az s és az sz végű igék felszólító alakjait. valamint a lát és a bocsát ige (továbbá a lót-fut összetételbeli lót előtag) felszólító alakjaiban sem az igető véghangját. játszod. végezzük. Azoknak a t végű igéknek a felszólító alakjaiban. A mássalhangzók minőségi változásainak jelöltsége az igealakokban A t végű igék 77. de a j módjelnek módosult (az igető végső mássalhangzójához teljesen hasonult) s. sz. Ezeket az igealakokat tehát kettőzött s-sel. vesszenek. játsszál. tárgyas ragozású alakjaiban megtartjuk az igető eredeti formáját. egyes szám 2. dz+j helyett) általában kettőzött s-sel.) képezzük. eddzük. sz. Ezeknek az igéknek felszólító mód tárgyas ragozású. hanem mind a tővégi t-nek. hallgasd. kössétek. -juk. stb. nyisd stb. kettőzött sz-szel (ssz-szel). illetőleg egy sz-szel írjuk: fesd. mossa. z+j. bocsássa. metszi stb. 81. hozzák. végezzünk. sz) vagy hosszú magánhangzó előzi meg (vö. illetőleg sz mássalhangzójához hasonult) s. z és dz változatát tüntetjük fel. játsszátok. játsszuk. sz. illetőleg kettőzött sz-et (ssz-et) írunk. vadásszatok. vadásszátok.) Ezekben az igealakokban tehát kettőzött s-et. játszik. fürösz-. metsszük stb. stb. stb. rekessze. nyissátok. tanítsd stb. játsszák. de a módjel mai leggyakoribb j alakja helyett annak s változatát írjuk le: ejtse. sz. válaszd stb. egyes szám 2.) 81. Az st és az szt végű igék felszólító alakjait a t nélküli csonka tőből (fes-. kettőzött sz-szel (ssz-szel). stb. j-t nem tartalmazó alakban csak egy sz-et írunk: játszom. válassza stb. megtartjuk az igető végső t-jét. lássuk. személyének rövidebb alakjaiban a személyrag eredeti d formájában a módjel nélküli csonka tőhöz kapcsolódik. féltsétek. lopóddz(ál). sz. s a -d személyrag ehhez kapcsolódik. lássuk. sem a felszólító mód jelét nem tüntetjük fel eredeti alakjában. eddzétek. z és dz végű igék felszólító alakjaiban megtartjuk az igető eredeti formáját. mártsd. – Természetesen a játszik és a metsz típusú igék is ezt a szabályt követik: játssza. személyének rövidebb alakjában ts-et írunk a -d személyrag előtt: ejtsd. 78. metssze stb. A felszólító mód tárgyas ragozású. elolvassák. ezért ezeket az alakokat egy s-sel. Az s.eredeti hangalakjuk szerinti írásától. Az s. sz változatát tüntetjük fel: fess. személyű rövidebb alakjában a tővégi t helyén s van. (Vö. illeszstb. A rövid magánhangzó + t kapcsolatra végződő igék. egyes szám 2. mossam. s hogy a szavak írott alakja ne szakadjon el teljesen a kiejtett formától. taníts. 79. éppen úgy. fürösszétek. z és dz változatát tüntetjük fel. Ezeket az igealakokat tehát (az eredeti s+j. – Természetesen a hallatszik. illesszük. de a j-vel kezdődő személyragok (-ja. márts. ezért ezeket az igealakokat csak egy s-sel írjuk: bocsásd. tetsszél. mind pedig a -j módjelnek s-sé módosult változatát írjuk le: alkoss. nevesse. A felszólító mód tárgyas ragozású. sz+j. kettőzött z-vel és kettőzött dz-vel (ddzvel) írjuk: késsen. lósson-fusson. rekeszd.). kettőzött z-vel és kettőzött dz-vel (ddz-vel) írjuk: keressük. mert a j módjelnek a módosult (a csonka tő s. Az s. z és dz végű igék 80. kösd. hozzad. 78. fűts. 25 . z és dz végű igék kijelentő módú. -játok.

a bölccsé (válik) és a bölcsé (= a bölcs tulajdona). ha tetszünk neki. füstté. nehogy kilátsszanak. 216–217. -vá. személyének rövidebb alakjaiban azonban a módjel nélküli tőhöz kapcsolódik a -d személyrag: nyeld. pléhvé. juhvá. E formák írásban való pontos megkülönböztetése azonban fontos követelmény: Látom. a briddzsel (= a bridzs kártyajátékkal) és a bridzsel (= bridzsezik). szilánkká. 60.. szárnnyá. stb. Megváltozott. sahhá. amelyeknek végső h-ját nem ejtjük ki (vö.) A hallatszik. hogy játsszanak velünk. – Jó érzés lesz. savvá. vedd. tetté. edd.) A tesz. -vel és a -vá. 7. és kettőzött gy-t írunk: higgy. végezd. olvasd.) c) Két mássalhangzós szóvég + -val. -vel. minddel. lássék stb. -vé: hanggal. Nem azonos például a szívvel és a szível (= szeret. kékkel. metszd (vagy mesd). -vá. [Vö. ezért itt az ennek megfelelő ragalakokat találjuk: dohhal. vízzé. -vé: jobbal. -vé rag v szóvégződéssel találkozik. higgyük. e) Azokban a névszókban. eszik. tessék. (Vö.) d) Ha a -val.). komppal.) A mássalhangzók minőségi változásainak jelöltsége a névszóalakokban A -val. -vé ragnak a személynevekhez kapcsolásával a 163. bölccsé. 32. játszunk és játsszunk (e. szívvel. – A hisz ige felszólító alakjaiban hosszú gy-t ejtünk. 94. higgye. -vel és a -vá. – Kilátszanak. mászd. A többjegyű betűket természetesen a rájuk vonatkozó szabályok szerint kettőzzük meg. személyének rövidebb felszólító formáiban a -d személyrag a módjel nélküli magánhangzós tőhöz kettőzött alakban járul: tedd (= te+dd). szárnnyal. egyes szám 2. stb. könnyel. gyönggyel. A tessem. húzd. rosszá. hogy csak játszanak velünk. 222. az idegen szavakhoz és tulajdonnevekhez illesztésével pedig a 211. b) Egy hosszú mássalhangzós szóvég + -val. tesz. kedvvel. könyvvé. néggyel. tetszik. -vel és a -vá. tűr). b)] a) Egy rövid mássalhangzós szóvég + -val. könnyé. vesz. 26 . eszik. potroh. szénné.: jáccunk). (Vö. A betűkettőzés elmulasztása nemegyszer eltorzítja a szóalak értelmét. stb. stb. Kértem őket. 39. vigyétek. özveggyé. tettel. és betűkettőzéssel jelöli. vegyük. Stb. 43. gallyal. Allahhal stb. látszik. iszik ige felszólító alakjaiban a módjel gy alakban járul az igék magánhangzós tövéhez: legyek (= le+gy+ek). nedvvé. 75. -vé alakmódosulásai 83. – Hasonlóképpen: játszd. igyanak stb. jobbá.A felszólító mód tárgyas ragozású. Ezt a kiejtésbeli módosulást írásunk tudomásul veszi. stb. pont foglalkozik. stb. Betakarom. meggyel. a tervvel és a tervel (= tervez). -vel és a -vá. -vel és a vá. visz. tudóssá. higgyétek stb. -vel. -vé rag v-jének hasonulása nem következhet be: méhvel. tegyen. -vá. szónak azonban minden alakjában ejtjük a h-t. egyél. -vé határozórag v-je (bizonyos h végűek kivételével) minden mássalhangzóra végződő névszóhoz... sah. a -val. cukorral. (Vö. hogy tetsszünk neki. – A doh.) A -val. a két v-t mindig jelöljük az írásban: hévvel. idd. kulccsal. vesz. pl. Azt akarjuk. 75. a névszó tövének végső mássalhangzójával azonos (teljesen hasonult) formában járul a -val. úszd. játszik. -vel. alakváltozatok használata is helyes. tollal. tessél. potrohhal. iszik. stb. tervvel. metsz ige több kijelentő és felszólító módú formájának azonos a kiejtése. névvé. A lesz. vidd. edzd. ronggyá. rozzsal. hisz ige tárgyas ragozású egyes szám 2. Allah stb. 82. (Vö. (Vö. bolonddá. királlyá. tollá. -vé: bottal. visz. arannyal. (Vö. hidd.

ehhez. ebbe. 130. ekképp. Mindig hosszú mássalhangzót jelölünk azokban a szavakban. afölött. akkor. akkora. ugyanahhoz stb. ebbeli. – Hasonlóképpen: amannak. ez névmás 84. emellett. eszerint. ahhoz. effajta. amelyek az az. mindettől. Az avval és azzal. ez mutató névmás z-je teljesen hasonul a mássalhangzóval kezdődő határozórag első hangjához. 27 . affajta. Ezt a módosulást betűkettőzéssel jelöljük: abba. evégett stb. Ám csak: azzá. -kora képzőszerű utótagoknak a kapcsolatából alakultak: abbeli. Az az. az evvel és ezzel alakváltozatok egyaránt helyesek. ekkor stb. erre. amiatt. A mutató névmás a. c)] 85. ezzé. afféle. [Vö. efféle. -féle. akképp. valamint a -fajta.Az az.és utótag határán egy mássalhangzóval írjuk: afelé. e alakjából és valamelyik névutó kapcsolatából keletkezett összetételeket az elő. ez névmásnak és a -beli képzőnek. arra. ekkora.

és egybeírási szokásainkat. 80–81. milyen. karaj (és karéj). Török stb. Az ly írására pontos szabályaink nincsenek. ha hosszú hangot jelölnek: bodza. melyekben j-t. olaj. moly. gally.: egresi] Georch [e. lyuggat. briddzsel (= a bridzs kártyajátékkal). stb.. tolvaj. Mihály. Ipoly. tavaly. mely. A hagyomány érvényesülése ennél természetesen jóval szélesebb körű helyesírásunkban.: hajnóci] Kossuth [e.) 89. 87. mint más szavainkban (pl. nagyon sokféle eredetűek.157. Csányi. sem a szóelemzés elvével nem magyarázható. A toldalékok hasonulásából eredő hosszúságot azonban ezekben a szavakban is föltüntetjük: eddzük.): Batthyány [e. ragály. lyukból. akadály. a mai kiejtés. ej végűek: duhaj.: görcs] Hajnóczy [e.. Dózsa. Bizonyos fogódzóink mégis vannak. lyukad. lyukak. tartály. Hagyományos írásmódról. De: lakáj. pedz. Köznyelvünk hangrendszerében már nincs meg a régi ly hang. sóhaj.: császár] Czetz [e: cec] Dessewffy [e. zsivaj. stb. mert azok a szavak. robaj. Kis. Gergely. (Vö. különböző jellegűek. kristály. Meggyesi. zsindely. kevély.). peddze.: tarcsai] Thököly [e. ezeket tartalmazzák a következő alpontok. stb. A dz-t és a dzs-t általában akkor sem kettőzzük meg. óhaj. dörej. edző. papagáj stb. lyukban.: zicsi] stb. Az egy szótagú szavak közül a következők írandók ly-nal: boly. ezért számos szóban hagyományosan ly a j hang jele. régies betűket (vö. 88. 12. súly. ha a máig megőrzött írásmód sem a kiejtés. de vannak olyan családneveink is. – A szó végén j-vel írandó szavak között többségben vannak az aj. A névmásokban ly-nal jelöljük a j hangot: ily. foly(ik). amelyik stb. oly. sőt a kiejtés és a szóelemzés elvének érvényesülését is. azaz a hagyomány elvének érvényesüléséről – a szónak szűkebb értelmében – mégis csak akkor beszélünk. 83. A két (vagy ennél több) szótagú szavak legnagyobb részében ly-nal jelöljük a szó végén ejtett j-t: bagoly. b) Ha a j hang a szó végén fordul elő.: battyányi] Cházár [e. tavaly stb. madzag. csekély. mily. írásunk azonban megtartotta az ly [e.: dezsőfi] Egressy [e. amelyek ly-nal írandók. pehely.: ellipszilon] betűt. a) Szó kezdetén csak a lyuk szóban és toldalékos alakjaiban írunk ly-t: lyuk. mely szavakban írunk ly-t.: kosut] Széchenyi [e. amely. 28 . harkály. zörej stb. Kétség esetén szótárban kell megnézni. a jelölésmód tekintetében különbség mutatkozik az egy szótagú és a több szótagú szavak között. Helyesírásunk bizonyos meghatározott esetekben a hagyományt követi a mai hangjelölési rendszer. De: karvaly. amelyekben megtartjuk a ma már egyébként nem használatos. edz. mosoly. Hunyadi. süly. külön. fogoly.: szécsényi] Tartsay [e. mély. talaj. osztály. A családnevekben általában ugyanazokkal a betűkkel jelöljük a hangokat. ma-haradzsa.: tököli] Zichy [e. lyukas stb. lyukaszt. ilyen. pedzi. olyan. A hagyomány alakította ki és őrzi betűink alakját. illetőleg a szóelemzés rovására. hely (főnév).A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD 86. bridzs.

zárt ë hang. 91. cserje. héja (madár). zsöllye stb. pólya. mindnyájan. ezt helyesírásunk nem jelöli külön betűvel. illetőleg a régebbi írásformát: esd. hagyján. 29 . perje (fű) stb. mindjárt. nyavalya. kapzsi. ósdi. pünkösd stb. skatulya. metsz. hanem hagyományosan szintén az e-vel: ejtés: ëgyél ëgyetëm embër lëhet szerelëm gyerëkëket írás: egyél egyetem ember lehet szerelem gyerekeket stb.c) Jellegzetes szócsoportot alkotnak a lya. ibolya. tetszik. lye végződésű szavak: boglya. 90. gereblye. játszik. Néhány szóban a hagyomány megőrizte a ma már nem érzett eredetet. hágcsó. csigolya. De: bója (vízi jelzőeszköz). Bár több nyelvjárásunkban és a köznyelvben is él az ún. korcsolya. pocsolya. rögtön. hülye.

) kettőzött alakját a tőszókban és a toldalékos alakokban csonkítottan írjuk. Nem egyszerűsítjük azonban az összetett szavak tagjainak határán találkozó azonos kétjegyű betűket: kulcscsomó. mésszel. össz-szövetségi stb. Meggyes. c)] A szabály nem érvényesíthető a magyar családnevekre. 62. Tarr-ról. 163. 163. fütty stb. hossz-számítás. 7. Helyesírásunk néhány esetben ésszerű egyszerűsítést alkalmaz. (e helyett: jegygyel stb. 163. mésszerű stb. 93. hallak (= hall+lak). briddzsel. hússzor) kapcsoljuk az sz végű szavakhoz: ésszerű. (Vö. fénynyaláb. az idegen tulajdonnevekre és a szóösszetételekre..) 30 . vagyis a betűnek csak az első jegyét ismételjük meg [vö. Wittmann-né stb.). Mariannal (Mariann+nal). eddzék. füttyel (= fütty+tyel). fedd meg (= fedd+d meg). b)]: loccsan. könnyé (= könny+nyé). jegygyűrű. mássalhangzót jelölő betűt kettőzöttre egyszerűsítjük: orra (= orr+ra). Ezekben a hosszú mássalhangzós betűhöz a vele azonos újabbat kötőjellel kapcsoljuk: Széll-lel. [Vö. Arannyal. illetőleg: jeggyel. tollal (= toll+lal). vö. vádlottól (= vádlott+tól). Bernadettől (Bernadett+től). – Hasonlóképpen: puff-féle (ülőke) stb. – Nem egyszerűsítünk viszont akkor. Hermann-nál. rosszal. balett-táncos. [Vö. 62. [vö. Kodállyal stb. illetőleg: sakk-kör.. így a többjegyű betűk kettőzésekor és három azonos mássalhangzót jelölő betű találkozásakor. dzs stb. hosszú. A toldalékolás következtében egymás mellé kerülő három azonos. stb. meggy. 94. A többjegyű betűk (pl. – Általában ez a szabály érvényes a tulajdonnevekre is: Hosszú. nagyobban (= nagyobb+ban). c)]. díszszázad stb. c)] A -szerű utótag sz-ét általában csonkítva (azaz toldalék módjára. ty. sz.AZ EGYSZERŰSÍTŐ ÍRÁSMÓD 92. expressz-szerű stb.. nagygyűlés. cs. eljátsszuk stb. 62. ha a -szerű-t kettőzött sz-re (ssz-re) végződő szavakhoz kapcsoljuk: dzsessz-szerű.

rádiót javít stb. Ilyenkor különírjuk őket: szilárd jellem. Helyesírásunk e területén mégis meglehetősen nagy számban vannak ingadozások. illetőleg saját írásgyakorlatára hagyatkozni. – Ha egy raggal jelölhető. kéményt seprő. (veszélyt) jelző lámpa. mint a tagok jelentésének összege. szakkifejezés stb. Ezeknek szoros egységét ugyanis egybeírással vagy (ennek egyik megoldási formájaként) olykor kötőjeles kapcsolással fejezzük ki. Szépirodalmi alkotásokban stilisztikai szándék is indokolttá teheti az általános szabályoktól eltérő különírást vagy egybeírást. mint a szó és beszéd: ’alaptalan híresztelés’-t jelent. stb. – A meggyökeresedett szokást megtartva. ami viszont nem biztos alap. lépre csal. stb. Ezt érzékeltetjük az alkotóelemek egybeírásával. illetőleg kötőjel alkalmazását. várt.) A különírás és az egybeírás fontos kifejezőeszköze helyesírásunknak. gyorsan. Ezekből a körülményekből következik az. Mondatainkban a szavak nagy többségükben alkalmi szókapcsolatok tagjaiként kerülnek egymás mellé. 31 . várt. mindig együtt használt. napsugár stb. de: sokszög (a mértanban). egységet alkotó szókapcsolat (szólás. sokszor egyénenként eltérő megoldást sugall. főnévi igenév.) rag nélkül állnak együtt. márványtábla. az élen járó (csapat). amely még nem igazi összetétel ugyan. fiam. A szóbeszéd is más. de: élenjáró (= irányító szerepű).A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ EGYBEÍRÁS 95. félig kész. de: gyorsírás (= sztenográfia).) elemeit is: dugába dől. de: jelzőlámpa (pl. A jelentésváltozás miatt egybeírt összetétel alkotó tagjai természetesen alkalmi kapcsolatban is kerülhetnek egymás mellé. Ezt az alapszabályt azonban nem alkalmazhatjuk olyankor. a közlekedésben). szót is összetételnek tekintjük. a tűzrőlpattant menyecske vagy leány nem a tűzről pattant. Például a víziló vízi állat ugyan. A különírás és az egybeírás szabályai a szavak összekapcsolásának. vízbefúlás stb. Ilyen előfordulásukban külön kell írnunk őket. Egybeírjuk viszont az összetett szavakat. hogy a szókapcsolatok és az összetételek között nincs éles határ: sok olyan szókapcsolat van. ha két vagy több szó összekapcsolódásával keletkezett (azaz összetett) szavakat írunk le. hogy az írott szöveg világosan áttekinthető legyen. Az alkalmilag (általában nyomatékosítás végett) megismételt szavak közé vesszőt teszünk: fiam. ezért például a jókedv. gyorsan. szintén egybeírt összetett szót alkotnak: kéményseprő. Ilyenkor ki-ki hajlamos a nyelvérzékére. a nap sugara stb. különírt szókapcsolat elemei (pl. sok szög (= számos szög). villamos gép. (A kötőjelnek itt egyszersmind tagoló szerepe is van. Ezek többféleképpen keletkezhetnek. Különírjuk számos. – Az egyik gyakori ok az. a tízórai-t nemcsak tíz órakor fogyaszthatjuk el. félkész. bár valójában csak a hangos nyelv és az írás természetéhez alkalmazkodik. de tagjai már alig tekinthetők egymáshoz képest önálló szavaknak. nemegyszer jelentésváltozás nélküli szókapcsolatokat is egybeírunk. hogy a különírás és egybeírás szabályainak megfogalmazása más szabálypontokhoz képest olykor határozatlannak látszik. többféleképpen is megítélhető esetek. nagyon ügyes. illetőleg az összetett szavak alkotásának törvényszerűségein alapulnak. de nem ló. Ennek legfőbb oka az. stb. egyhavi. A szóismétlések írása 96. Az összefüggő szövegben egymás után következő szavakat általában egymástól külön írjuk le. sok lehetőség. A kétféle írásmód jól szemlélteti a kétféle alakulat közötti jelentéskülönbséget: gyors írás (= sebes írás). hogy két szó kapcsolatának jelentése több vagy más.

stb. unos-untalan. 99. keze-lába. alig-alig (= nehezen). anyja (eljött). gazdasági-társadalmi (változások). sütnek-főznek. oktatónevelő stb. legeslegszebb stb. várva várt stb. jobbnál jobb. hadseregek. gyalult (egész nap). a) Számos olyan mellérendelő kapcsolatunk van. hasonlóképpen: ember ember hátán stb. vajat. stb. apraját-nagyját. Két. napról napra. azonos szerepű toldalékkal ellátott szó alkalmi egységét újabban gyakran éreztetjük kötőjeles összefűzésükkel: kínos-fájdalmas (búcsú). akkor az összetétel még laza. amely nem vagy csak kivételesen – és csak az utótagon – látható el toldalékokkal. messze-messze (= nagyon messze) stb. háztól házig. réges-régi. a) A csak alkalmilag egymás mellé kerülő egynemű (halmozott) mondatrészeket vesszővel választjuk el egymástól: apja. nyelvi-stilisztikai (elemzés). Az ilyen alakulatok írásmódja elsősorban attól függ. néha-néha (= nagy ritkán). hadsereg. A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek tagjai egyenrangúak. ide-oda. kenyeret (vásárolt). stilisztikai és helyesírási (gyakorlatok). sütött-főzött. Kötőjellel írjuk viszont az olyan módosított alakú szóismétléseket. továbbá a névutós szóismétlések tagjait: fej fej mellett. rúgkapálnak. ezért csak második tagjukon toldalékolt mellérendelő összetett szavakat egybeírjuk: rúgkapál. ki-ki (= mindenki). kezét-lábát. írás-olvasás. stb. sírva-nevetve (ölelte át) stb. melyeknek tagjai közül az egyik nem él önállóan: örökkön-örökké. mint azok külön-külön. Kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz az egyformán toldalékolt szavakból alakult mellérendelő összetételek tagjait akkor is. A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek. Ezzel a lehetőséggel azonban ne éljünk vissza: nem rokon vagy ellentétes értelmű tagokat. c) A már teljesen összeforrott. kérve kéri. nőttön-nő stb. eget-földet. szebbnél szebb. búbánata. tömérdek). stb. valamint az ikerszók írása A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek 100. hányavetiek. hehe. A túlzófok kifejezésére használt leges. ha toldalék nélküli formájuk nem él összetételként: aprajanagyja. b) Ha az egymásnak mellérendelt tagok együttese már mást jelent. testi-lelki. végestelenvégig. egy-egy (= néhány). nono. idébb-odább. tudván tudta. 98. több-kevesebb. égföld. ezért elemeit kötőjellel kapcsoljuk össze: süt-főz. sok-sok (= nagyon sok. 101... sütni-főzni. de még mind a két tag felveszi a toldalékokat. árvíz. A változatlan formájú tagokból szókettőzéssel keletkezett összetételeket kötőjellel írjuk: más-más (= mindig más és más). Az ilyen mellérendelő összetételek tagjait kötőjellel 32 . sütés-főzés. illetőleg kettőnél több szót ne írjunk vessző vagy kötőszó helyett kötőjelesen: nyelvtani. búbánat. többé-kevésbé.97. fűrészelt. nem: nyelvtani-stilisztikai-helyesírási (gyakorlatok). hogy mennyire szoros a kapcsolat az alkotóelemek között. nap nap után stb. hányaveti. rúgkapáló. körös-körül. szinte). legeslegnagyobb.előtagot egybeírjuk a felsőfokú melléknévvel: legeslegjobb. Különírjuk egymástól ugyanannak a szónak különböző toldalékokkal ellátott változatait: szemtől szembe. kérő-esdeklő (szavakkal). hadseregben. tejet. dádá típusú indulatszókat. búbánatos. nini. árvíztől. már-már (= majdnem. – Eredetük tudatának elhomályosulása miatt egybeírjuk viszont az azaz kötőszót és a nana. A lazább (kötőjellel írt) és az összeforrott (egybeírt) mellérendelő összetételek csoportja nem különül el élesen egymástól. orrán-száján.

terefere. piff-puff. sík-domborúra (csiszolt). Az ikerszók írása a mellérendelő összetett szavakéval azonos szabályokhoz igazodik. Anna-Panna. a) A mindkét tagjukon külön-külön toldalékolható. izgőmozgó. stb. gizgazos. limlomos. icipici. stb. rabló-pandúr. fidres-fodros. izegnek-mozognak. sík-domború (lencse). b) Az ingadozó toldalékolású ikerszókat alapformájukban egybeírjuk. mendemondák. meleg nyár és színesfém. minőségjelzős és mennyiségjelzős viszonyban a szókapcsolatok és az összetételek egyaránt jelöletlenek. ugribugri. Ilyenkor a toldalékos formák írásképe is vagylagos: hírnév: hírneve. tehát az utótaggal az előtagra kérdezhetünk. a) Vannak olyan ikerszavaink is. 103. illetőleg toldalékolt ikerszók elemeit kötőjellel kapcsoljuk össze: irul-pirul. de: a csúszómászók (= hüllők). piros-fehér-zöldre. stb. Az ikerszók 102. de: híre-neve. amelyek nem vagy csak kivételesen láthatók el toldalékokkal. más esetekben a toldalékolás módjához igazodunk: gizgaz. favágó: mit vágó? – fát vágó (az előtag az utótagnak tárgya). hébe-hóba. Alanyos. – Hasonlóképpen írjuk a tulajdonnévi ikerszókat is: Ista-Pista. Az ilyen ikerszók tagjait kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: csihi-puhi. piros-fehér-zöld. hírneves. Az alanyos. b) Néhány. A tagok közötti kötőjelet az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk: édes-búsan. amely kisebb vagy nagyobb alakítással mondatrészi viszonyú szókapcsolattal is kifejezhető. – Így például: szavahihető: mi hihető? – a szava hihető (az előtag az utótagnak alanya). gizgazok. A tagok közötti kötőjelet az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk: (nagy) csihi-puhit (rendezett). de: icit-picit. hercehurca. 33 . stb. hegygerinc: minek a gerince? – a hegynek a gerince (az előtag az utótagnak birtokos jelzője). háromszög: hány szög? – három szög (az előtag az utótagnak mennyiségjelzője). dimbes-dombos. csigabigák.és a mennyiségjelzős kapcsolatok 105. szoba-konyha. életképes: mire képes? – életre képes (az előtag az utótagnak határozója). mert az alanynak. sakk-mattot (mondott). Az alárendelő szókapcsolatok és összetételek írása 104. stb. valamint a minőség. de: gizes-gazos. stb. b) A csak a végükön toldalékolható ikerszókat egybeírjuk: mendemonda. icipicit. rabló-pandúrt (játszottak). ímmel-ámmal. csinn-bumm stb. limlomot. tíz forint és öttusa. – A kétféle toldalékolásnak oka lehet a jelentések elkülönülése is: (a határban) szántó-vető (emberek). a minőség.és mennyiségjelzőnek nincs ragja: aszály sújtotta (vidék) és farkasordító (tél). piros-fehér-zöldet. Az alárendelő összetételek első tagja a másodikkal olyan kapcsolatban van. alapformájában egybeírt mellérendelő összetétel kétféleképpen toldalékolható. limlom. stb. Ista-Pistát. stb. drágakő: milyen kő? – drága kő (az előtag az utótagnak minőségjelzője). (a padlón) csúszó-mászó (kisgyerek). stb. A lazább (kötőjellel írt) és az összeforrott (egybeírt) ikerszók csoportja nem különül el egymástól élesen. (a zenekar) csinn-bummja stb. de híres-neves. irult-pirult. sakkmatt. Anna-Pannával. de: a szántóvetők (= földművesek). csigabiga. szoba-konyhás (lakás). izeg-mozog.kapcsoljuk egymáshoz: édes-bús. tereferél. tyúkom-búkom.

-ú. mellékjövedelem. külügy. félszeg). Ezek tagjainak együttes jelentése más. szörnyű hideg stb. szélező körfűrész. lélekszakadva (= nagy sietve) stb. (az újoncokat) kiképző tiszt stb. szürke télikabátos. zöldeskék. fehér virágú. köz-. újpiros. (a) munkások szervezte (gyűlés). sajgó térd. 110. 107.106. -ű. földrengésjelző műszer. bel-. Az -ó. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: árvíz mosta (töltés). útitárs. izzó fém.. -nyi képző járul. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: gyorsvonat (vonatfajta). melegágy (a kertészetben). Az alanyos kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) Az alanyos kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: gondatlanság okozta (baleset). 111. előtag. erős bordájú. egyetértő mosoly.). stb. szomszéd falubeli. napsütötte (táj). -jú. -ő képzős igenevet. hidegvérű (= nyugodt). molyrágta (szőnyeg). porhó borította (lejtő). mint az előtag és az utótag jelentésének összege: agyafúrt (= ravasz). ügyefogyott (= gyámoltalan. felszabadító mozgalom. b) Az alanyos összetételeket egybeírjuk. Hasonlóképpen: nagy néha. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: halványlila színű. előadó körút stb. baráti kézfogás. kis hordónyi stb. ha csak alkalmi minőségjelző. közérdek. kispárna (párnafajta). (a) barátom kölcsönadta (pénz). különösen olyankor. orvosi titoktartás. b) A minőségjelzős összetételeket egybeírjuk. ipari ország. eszeveszett (= őrült). kiváló termék. haditerv. söröspohár (= sörnek való pohár). holtág (folyóé) stb. jótett stb. növényvédő szer. hosszú szempillájú. légiposta. szakember stb. különösen olyankor. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: szélsőbal párt. -s. sötétzöld. nagy erejű. különösen olyankor. nyakatekert (= bonyolult).stb. általános iskola. vízinövény. közvetítő javaslat. öntelt magatartású stb. mindig egybeírjuk: alelnök. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk számos minőségjelzős kapcsolat tagjait: nagyfokú. általában különírjuk jelzett szavától: dolgozó nő. A fokozó vagy nyomósító szerepű melléknévi jelzőt nem írjuk egybe a jelzett melléknévvel: szép piros. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: mutató névmás. A minőségjelzős kapcsolatok írásának fő szabályai a következők: a) A minőségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: jobb kéz. anyja nevelte (gyermek) stb. szúette (bútor). A színárnyalatot kifejező melléknévi jelzőt egybeírjuk a színt jelölő melléknevekkel: halványlila... a különírást általában megtartjuk: bal parti. 108.. piros tetős. jó nagy. Az olyan összetételeket. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk több alanyos kapcsolat tagjait: dércsípte (levelek). belföld. borzasztó rossz. (a) számítógép ellenőrizte (adatok) stb. Ha két különírt szóból álló minőségjelzős kapcsolat második tagjához -i. iskolaköteles korú. élüzem. világossárga. mezőgazdasági gépgyár stb. 112. érett gyümölcs stb. -beli. rakétaindító állvány. almásszürke. pótágy. traktor szántotta (föld). szép kövér. 109. Ezek tagjainak együttes jelentése más. magvaváló (szilva) stb. jó erős. fiatalkorú. parancsoló hang. haragoszöld. kül-. jó néhányszor stb. 34 . világos narancssárga. forgószél (szélfajta). olvasó lány. halvány kékeszöld stb. mélykék. ellenőrző bizottság. összekötő híd. -jű. amelyekben a főnév minőségjelzője az összetett szóban levő alakjában vagy jelentésében önálló szóként nem használatos (al-. törtfekete. – Az összetett színnevek árnyalatát jelző mellékneveket azonban különírjuk: sötét rózsaszín. szak. különösen olyankor. apró szemű.

vetített kép stb. holtpont. javítóműhely. tizenkétszög (mértani idom) stb. 113.) 118. egy rakás fa. A -t. belgyógyász barátunk. diáklány. vendég néni. műanyag padlóburkolat. egybeírjuk a nem összetett főnevekkel: aranygyűrű. 35 . kiképzőtiszt (beosztás). rongy fráter. bőr pénztárca. mérőműszer. stb. zártszék stb. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: háromszög (mértani idom). különösen olyankor. rendőr százados. belépőjegy. (Vö. sok munka. – Hasonlóképpen különírjuk az ilyen alakulatokat is: igazgató elvtárs. tenger virág. fiúgyermek. illetőleg a jelzett szó az igenévben kifejezett cselekvésnek valamilyen határozója). tízezer kilowatt áram. a) A foglalkozást. -tt képzős melléknévi igeneveket legtöbbször különírjuk jelzett szavuktól: csapolt sör. fenyőfa. ivóvíz. 114. március havi. nagyságot jelentő) főnév is. legényember. Anyagnévi jelzős kapcsolatnak azokat az alakulatokat tekintjük.) A kialakult szokást megtartva több olyan (részben jelentésváltozást is mutató) kapcsolatot is egybeírunk. ezermester (= sok mindenhez értő). tanár úr. vasárnap déli. – Csak néhány jelentésváltozáson átment kapcsolatot írunk egybe: aludttej. nyersselyem ing. a két egyszerű szót egybeírjuk: cséplőgép. dőlt betű. hálószoba. vasbeton gerenda. Az anyagnévi jelzőt. védőnő. desztillálótorony. csiperkegomba. platinatégely stb. kort. kőfal. hogy az utótagként megnevezett tárgy abból az anyagból készült. kutya hideg. vendéglátóipar stb. 116. zárolt anyag. ötéves. fűszeráru. lakatosmester. több energia stb. huszár főhadnagy. izzólámpa. öttusa (sportban). csuda jó.. két hordó bor. – Ha azonban az anyagnévi jelzős kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó. típusú (általában fajtajelölő) főnévi minőségjelzős alakulatokat. stb. Az ilyen főnévi jelzőket különírjuk jelzett szavuktól: egy csomó retek. eladólány (üzletben). tíz deka vaj. minőséget. adott szó. rabszolga. ajándék könyv. ha egyszerű szó. előhívótank. száz forint. költőpénz. 115. közgazdász szakértő. huszonegy köbméteres stb. csoportot jelölő. hétfő reggel. amelyekben az előtag azt jelöli. (Vö. sült hús. 119. b) Egybeírjuk viszont az akácerdő. tanító néni. fedett uszoda. Mennyiségjelzőként nemcsak számnév állhat. 138. hanem valamire való képességet. hanem főnév is. A mennyiségjelzős kapcsolatok írásának fő szabályai a következők: a) A mennyiségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: öt ujj. felvonóhíd.) b) A mennyiségjelzős összetételeket egybeírjuk. vendégművész stb. péntek esti. kétnyelvű. kölyökkutya. mozgókórház. az anyagnevet különírjuk jelzett szavától: acél mérőszalag. nyúltagy. húsznaponként stb. gyapjúsál. Minőségjelzőként nemcsak melléknév állhat. tüzér tizedes. nyolcoldalú. száz hektár föld stb.Ha viszont az igenévi jelzős kapcsolatok tagjai jelentés tekintetében összeforrtak (az igenév nem folyamatot. hatökör (= buta). csütörtök estére. rendeltetést fejez ki. mértéket. mérnök szaktárs stb. nagy halom kavics. átütőpapír. (Vö. stb. két négyzetméternyi. Ezek tagjainak együttes jelentése más. faburkolat. ezer esztendő. pihenőnap. hanem (mennyiséget. gyermek király. amelynek valamelyik tagja összetett szó: forgószínpad. tízperc (iskolában). c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk számos (főleg képzővel ellátott) mennyiségjelzős kapcsolat tagjait: egynapi. 119. kedd reggeli. ha a kapcsolat valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: negyvenöt perces. evezőlapát. A hónap vagy nap jelzőként álló nevét különírjuk jelzett szavától: január hónapban. tízpercnyi. alumíniumedény. kutatóintézet. stb. esetleg csak nyomatékosító főnévi jelzőket különírjuk jelzett szavuktól: mérnök bátyám. 117.

amelyekben a tagok közti viszonyt rag mutatja: fát vágó és egyetért. Egy egyszerű tőszámnévnek (ill. háromhavonként. tizenkét emeletes. százszor mond és százszorszép. hátat fordít.) járul. az asztal lapja és vásárfia. tizenhatodmagunkkal. albérletet kereső. iskolaudvar = (az) iskola udvar(a). ezredévi. mindent megvetés. jótáll (= szavatol). stb. harmadik napon. baleset-előidéző stb. urat játszás. állást foglal. – A -d képzős sorszámnévi jelzőt viszont egybeírjuk mind a főnevekkel. huszonötödmagukkal. -nyi képzős egyszerű melléknévnek a kapcsolatát egybeírjuk: harmincnapi. kétpetéjű. ötévenként. -jű. ötvenhét másodpercnyi. könyvtárt összerendez. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: egyetért (= azonos véleményen van). c)] 120. valamint egy -i. 117. szakmunkásképző. hetedízben. a). menedékhelyet nyújtó. negyven négyszögöles. egy szótagos. kezet fog. a kapcsolat jelöletlen: kincskereső = kincs(et) kereső. száz hektoliternyi. tizenöt naponként. 15 naponként. színgazdag = szín(ekben) gazdag. három hónaponként. munkavállaló. -és stb. háromlábú. jú. -ő. 291. századmagával.) 121. Tárgyas. a sok. -s. több. 138. lélegzet-visszafojtva. raktárellenőrző stb. (Vö.119. helytáll (= derekasan viselkedik). négyoldalas. mind a számnevekkel: ötödévben. menetgyakorlatot tartva. (Vö. Ha az alkotóelemek egyike sem ragos. De számjegyekkel írva: 9 havi. tizenkettedik havi. huszonnégy tagú. véget ér.. ötödéves. 116 napi stb. gázcsőfektető. tekintélyes) stb. 20 főnyi stb. világot járt. kilenchavi. stb. A tárgyas. -ű. -ű képzős) melléknévvel: ezredik év. akár a számnév. sem a (rendszerint -i. stb. világlátott.) 124. hetedik alkalommal. A -dik képzős sorszámnévi jelzőt nem írjuk egybe sem a jelzett főnévvel. hetvenöt centiméteres. stb. legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: vízvezeték-szerelő. -s. [Vö. stb. A visszaható névmásokkal a számnevekből alkotott -d sorszámnévképzés jelzőket egybeírjuk: másodmagammal. A tárgyas kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) A raggal jelölt tárgyas kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: eleget tesz. negyedik osztályos. 117. létszámnyilvántartó. határozós. kárvallott. 123. -ú. harmadfél. úttörő. Nem írhatjuk külön a jelöletlen tárgyas összetételeket akkor sem. stb. ötágú. tévéantennát szerel. semmittevő (= lusta. negyvennyolc órás. stb. tizenötödrangú. sokmilliós. keveset érő. karöltve stb. 36 . harmadik havi. híradó. a határozós és a birtokos jelzős kapcsolatok 122. akár mind a kettő összetett szó. 5 évenként. valamint birtokos jelzős viszonyban azok a szókapcsolatok és összetételek a jelöltek. stb. [Vö. utat tévesztve. mind a melléknevekkel. hétfejű. Ezek tagjainak együttes jelentése más. másodrendű. stb. ha valamelyik vagy mindkét tagjuk maga is összetett szó: alvázvédő. száztizenhat napi. -ó. a kapcsolat számnévi tagját különírjuk a melléknévi tagtól: hat vegyértékű. – Ha azonban akár a melléknév. szemet szúr. -ás. fél számnévnek). kétzónájú. Ha egy névszó és egy ige egymástól különírt jelölt tárgyas kapcsolatának igei tagjához képző (pl. c)] Hasonlóképpen írjuk az ilyen -nként ragos alakulatokat is: kéthetenként. c) A jelöletlen (ragtalan előtagú) tárgyas összetételek tagjait mindig egybeírjuk: autómentő. dologtalan). számjegyekkel írva is: 40 köbcentiméteres. ötödik rendű. számottevő (= jelentős. -ú. főtengelyt esztergál. húszfőnyi stb. b) A jelölt tárgyas kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. a különírást megtartjuk: nagyot akaró.

125. A határozós kapcsolatok írásának fő szabályai a következők: a) A valamilyen raggal jelölt határozós kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: eszébe jut, munkába lép, rosszul jár, földre hull, nyakon csíp, pellengérre állít, ráncba szed, jutalomra érdemes stb.; különösen akkor, ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: készpénzért veszi, külföldre utazik, vizsgára előkészít stb. b) A jelölt határozós kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege: észrevesz (= észlel, megfigyel), véghezvisz (= befejez), ágrólszakadt (= szegény), napraforgó (növény), semmirekellő (= haszontalan), tagbaszakadt (= jól megtermett), tökkelütött (= buta) stb. c) A jelöletlen (rag nélküli) határozós összetételek tagjait mindig egybeírjuk: energiagazdálkodás, ökölvívás, munkatárs, áldozatkész, iskolaköteles, munkaképes, mélyhűtött, szélvédett stb. Nem írhatjuk külön a jelöletlen határozós összetételeket akkor sem, ha előtagjuk maga is összetett szó: atombombamentes, nyugdíjjogosult, sújtólégbiztos, tápanyagszegény stb.; legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: adóbevallás-köteles, előítélet-mentes stb. (Vö. 138.) d) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk több jelölt határozós kapcsolat tagjait: partraszállás, kézhezvétel, lényegbevágó, bérbeadás stb. 126. Ha egy névszó és egy ige egymástól különírt jelölt határozós kapcsolatának igei tagjához képző (pl. -ó, -ó, -ás, -és stb.) járul, a különírást általában megtartjuk: hosszan tartó, gyorsan ölő, könnybe lábadt, papírba csomagolás, pellengérre állítás, próbára tevés; háttérben mozgó, előtérbe kerülő, középpontba állítás, közhírré tétel, külföldre utaztakor; stb. [De vö. 125. d)] 127. Határozószóknak főnevekkel és melléknevekkel (melléknévi igenevekkel) való kapcsolatából gyakran alakulnak összetett szavak: általút, ellenfél, távollét, fennszóval, rögtönbíráskodás, túlérzékenység; bennfentes, közeljövő, utánfutó, bennszülött, régmúlt; stb. 128. A birtokos jelzős kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) A birtokszón a birtokviszonyra utaló birtokos személyraggal (-jellel) jelölt kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: a folyó vize, az iskola kapuja, a világ népei, a brigád tagjai; a lakóház pincéje, az írógép billentyűi, a nyomda szedőterme, a park virágágyai, a gépkocsi alváza; stb. b) A jelölt birtokos jelzős kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege: barátfüle (tésztaféle), bolondokháza (= felfordulás, zűrzavar), istennyila (= villám), vásárfia (= ajándék) stb. c) A jelöletlen, azaz személyrag (-jel) nélküli birtokos jelzős összetételek tagjait mindig egybeírjuk: ablaküveg, disznóhús, földrengés, gerelyhajítás, iskolaorvos, rigófészek; bankjegyforgalom, helységnévtár, csapágyfémgyártás, gépkocsifényszóró; stb., legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: alkatrész-nyilvántartás, fényképezőgépobjektív, tengeralattjáró-támaszpont stb. (Vö. 138.) d) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk néhány jelölt birtokos jelzős kapcsolat tagjait: napkelte, tojásfehérje, tanácsháza, városháza stb. A jelentéstömörítő összetételek 129. Sok alárendelő összetett szavunknak elő- és utótagja között olyan bonyolult kapcsolat van, hogy az összetétel csak többszavas szerkezettel értelmezhető. Így például: vámvizsgálat =

37

hol történő, mivel kapcsolatos vizsgálat? : vámnál történő, vámmal kapcsolatos vizsgálat; csigalépcső = mihez hasonló lépcső ?: a csiga házához hasonló lépcső; stb. Az ilyen, úgynevezett jelentéstömörítő összetételek tagjait, köztük a hasonlító összetételeket, mindig egybeírjuk: barázdabillegető, emlékkönyv, hamutálca, motorcsónak, szénapadlás, testvérváros, villanyvilágítás; cinóbervörös, hófehér, hollófekete, galambősz, ultramarinkék; stb.

Egyéb típusú szókapcsolatok és összetételek 130. A névutós kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) A névutót az előtte álló névszótól különírjuk: idő előtt, bokor mögött, ház mellett, felesége iránt, föld alatt, munka nélkül, szó szerint, többek között stb. – Ha a névutóhoz -i képző járul, a különírást megtartjuk: idő előtti, bokor mögötti, ház melletti, föld alatti (üreg), munka nélküli (jövedelem), szó szerinti stb. b) Ha azonban az ilyen kapcsolatok jelentése módosult, s ezért összetett szóvá váltak, egybeírjuk őket: délelőtt, délelőtti; délután, délutáni, holnapután, holnaputáni, rendszerint, napközben, földalatti (= 1. metró; 2. illegális), munkanélküli (fn.), könyvnélküli (= szóról szóra megtanulandó lecke), pártonkívüli (fn.), mindenekelőtt, mindenekfelett, hazafelé, visszafelé stb. c) Az a, e, az, ez mutató névmásból és a különféle névutókból álló kapcsolatokat egybeírjuk, ha egységes határozószót alkotnak, továbbá ha rámutatószói szerepűek, vagy ha kötőszószerű szerkezetek részei: Ezelőtt másképp hívták. Ezután mindig jó leszek. Mindent megbeszéltünk, eszerint cselekedj! Nincs kétségem afelől, hogy ő tette. Azalatt, míg nyaraltok, kifestetem a lakást. Elment anélkül, hogy köszönt volna. Dolgozz, ahelyett hogy heverészel! Stb. [Vö. 84., 243. d)] Ha ellenben a névmással nyomatékos rámutatást fejezünk ki, akkor csak a különírás a helyes: a köré a ház köré; a szerint kell eljárni, nem e szerint; a nélkül a könyv nélkül; Itt a hiba, e miatt nem működik a gép. Mindene a zene, csak az iránt érdeklődik. Stb. 131. Az igekötős igék sajátosan viselkedő összetett szavak. a) Ha az igekötő közvetlenül saját igéje (vagy igeneve) előtt áll, egybeírjuk vele: átad, benéz, felnyit v. fölnyit, lebecsül, visszaszerez; kiállítani, megtartó, eldobott, szembeállva; stb. Hasonlóképpen: megtartás, szembeszállás stb. – Igekötők lehetnek a következők: abba-, agyon-, alá-, át-, be-, bele-, benn-, egybe-, el-, ellen-, elő-, előre-, fel- v. föl-, félbe-, félre-, felül- v. fölül-, fenn- v. fönn-, hátra-, haza-, helyre-, hozzá-, ide-, keresztül-, ketté-, ki-, körül, közbe-, közre-, külön-, le-, meg-, mellé-, neki-, oda-, össze-, rá-, rajta-, széjjel-, szembe-, szerte-, szét-, tele-, tova-, tovább-, tönkre-, túl-, újjá-, újra-, utána-, végbe-, végig-, visszastb. b) Ha az igekötő követi az igét (vagy igenevet), különírjuk tőle: pihend ki (magad), hagyj fel (ezzel), üljünk bele, menjetek előre, ne sározd össze, nem nézve oda, (akkor) ültünk le, (ti már) mehettek vissza stb. c) Az igekötő külön szó marad, ha közte és igéje (vagy igeneve) között más szó is van: el ne késs, le nem tenné, újjá is építjük, közre kell bocsátani, haza szabad menni, föl sem véve stb. Hasonlóképpen: be nem avatkozás, meg nem értés stb. Az igekötők különírása vagy egybeírása gyakran értelmi különbségre is utal: annak jelölője, hogy az igekötő a közvetlenül utána álló igéhez tartozik-e, vagy az ezt követőhöz. Más és más tehát: megvan húszéves, de: meg van töltve; megfogom a lepkét, de: meg fogom nézni; leszokott a dohányzásról, de: le szokott utazni vidékre; beleszeretett a lányba, de: bele szeretett

38

volna szólni; elleszek nélküle, de: el leszek fáradva; megtudták a hírt; de: meg tudták javítani; stb. d) A megismételt igekötők közé kötőjelet teszünk, és együttesüket egybeírjuk az igével (vagy igenévvel): ki-kinéz, le-leereszt, meg-megállt, össze-összevesznek; elő-előtűnő, visszavisszatérve; stb. Hasonlóképpen: vissza-visszatérés stb. Az ellentétes jelentésű igekötőket kötőjellel kapcsoljuk össze, és különírjuk őket az igétől (vagy igenévtől): ki-be járkál, le-föl sétál, ide-oda tekinget; oda-vissza utazni, előre-hátra pillantva; stb. Hasonlóképpen: le-föl sétálás stb. Különírjuk az igétől (vagy igenévtől) az összevissza, szerteszéjjel, szerteszét határozószókat is: összevissza beszél, szerteszéjjel szórták, szerteszét szórva stb. Hasonlóképpen: szerteszét szórás stb. e) Az igekötőül is használt határozószót különírjuk akkor, ha határozószói szerepét hangsúlyozzuk: abba tette (amiben eredetileg volt), de: abbahagy; fenn v. fönn maradt (a padláson), de: fennmarad v. fönnmarad (a neve); (nem) félre állt (hanem középre), de: (tapintatból) félreállt; ide jött (nem a szomszédba), de: idejött hozzám; stb. Az igekötővel alakilag azonos határozószót is különírjuk az igétől (vagy igenévtől), ha világosan személyes névmási szerepű: hozzá (= őhozzá) ment feleségül (nem hozzád), de: hozzájárul (valamihez); neki (= őneki) megy a levél, de: nekimegy (a szekrénynek); (csak) rá (= őrá) gondolok, de: (rossz) rágondolni is; stb. Csak különírt (határozószói) formája van a nem egyes szám harmadik személyű alakoknak: hozzám adták feleségül, nekünk jött a csomag, mindig rád gondolok stb. 132. A névmásokat egybeírjuk az előttük álló nyomatékosító elemmel: egymagam, egymagad, egymagatok; önmagam, önmagad, önmaguk; önnönmaga, önnönmagunk, önnönmagatok; ugyanez, ugyanolyan, ugyanakkora, ugyanannyi; szintolyan, szintakkora, szintannyi; csakolyan, csakannyi, csakennyi; éppolyan, éppakkora, éppannyi; stb. A névmási határozószókat is egybeírjuk a nyomósításukra szolgáló, eléjük tett személyes névmásokkal: énbennem, tenálad, őtőle, mihozzánk, tinektek, ővelük; énmiattam, teáltalad, őutána, mimellettünk, tinélkületek, őközöttük; stb. De: én magam megyek oda (a hangsúly a magam szón); csak annyi szükséges (a hangsúly az annyi szón); épp olyan esetben (a hangsúly az olyan szón); stb. 133. Tagadó névmások előtagjaként a se, sem, semmi szót egybeírjuk az utána következű szóelemmel: semekkora, semennyi, semmilyen, semmiféle stb. – A határozószókban szintén egybeírjuk a se és a sem szót az utótaggal: sehol, sehonnan, semeddig, sehogy, semmint, semmikor stb. Különírjuk viszont a se és a sem szót, ha névmások és határozószók után állnak: semmi se, senki sem, senkinek se, semmitől sem; semmikor se, sehova se, sehol sem, sehogy sem; stb. – De: sohase, sohasem, sose, sosem. 134. Az akár-, bár-, mind-, minden- és vala- előtagú névmásokat és névmási határozószókat egybeírjuk: akármekkora, akárhol, bármi, bármikor, mindannyi, mindenki, mindenhonnan, valami, valamerre stb. 135. Olyan szavak, amelyek beszédünkben gyakran fordulnak elő egymás mellett, nemegyszer új jelentést hordozó összetételekké forrnak össze. Az ilyen kapcsolatokat egybeírjuk: kétségkívül (= biztosan), nemsokára, sohasem; dehogy, hogyne; csakhogy, hanem, ugyanis; stb.

39

A külön- és egybeírás az ilyen szavak esetében is értelmi különbség hordozója lehet: úgy tett, mintha szeretné, de: szebb, ha nevet, mint ha sír; egyrészt (kötőszó), de: egy részt kapott belőle; dehogyis! (= nem), de hogy is gondolod? ; stb. 136. Sok eset mutatja, hogy egybeírandó az olyan összetétel, amely egészét tekintve más szófajú, mint utótagja önállóan volt: csúszómászó, járókelő; földalatti, munkanélküli; ennivaló, hártyásszárnyúak stb. (melléknévből főnév); tegnapelőtt, visszafelé, éjféltájban, elsősorban stb. (névutós vagy egyéb kapcsolatból határozószó); ennélfogva, mindazonáltal, miután stb. (határozószóból kötőszó); nefelejcs, fogdmeg(ek), haddelhadd; nemtörődöm (ember), nemszeretem (dolog) stb. (igés kapcsolatokból főnév, ill. melléknév). – De természetesen: az utcán járó-kelő emberek, inni való víz, az első sorban ült, ennél fogva húzd stb. 137. Egyetlen képzőnek különírt szókapcsolatokhoz járulása nagyobbrészt nem teszi a kapcsolatot egybeírandóvá; képzők halmozódása azonban már egybeírást von maga után: egymás mellett és egymás melletti, de egymásmellettiség; hasonlóképpen: egymásutániság, egyenlőoldalúság, megnemtámadási (szerződés), elnemkötelezettség, szeretetreméltóság stb. Alapformájukban különírt kapcsolatok egybeírását eredményezi a felsőfoknak összefoglaló jelezése is az ilyenekben: szívhez szóló és szívhez szólóbb, de: legszívhezszólóbb; hasonlóképpen: legharcrakészebb, leghasznothajtóbb stb. Az ilyen felsőfokú formák helyett általában jobb a szerkezetes megoldás: harcra legkészebb, leginkább hasznot hajtó stb. 138. Szóösszetétel révén gyakran keletkeznek hosszú szavak. Ezeket bizonyos esetekben célszerű kötőjellel tagolni, hogy könnyebben olvashatók legyenek. A két egyszerű közszóból alakult összetételeket egybeírjuk: asztallap, felezőegyenes, matematikatanítás, nitrogénasszimiláció, paradicsomsaláta, televíziókészülék, teljesítménynövekedés stb. De: sakk-kör stb. (Vö. 62.) A kettőnél több szóból alakult (úgynevezett többszörös) összetételeket általában ugyanúgy egybeírjuk, mint a kéttagúakat: cseppkőbarlang, gépkocsivezető, ivóvízellátás, készruhaáruház, pénzügyőrlaktanya, rádiószaküzlet, úttörővasút, nyersolajmotor, rendőrjárőr, barnakőszénkoksz, mértékegységrendszer stb. – A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket azonban már többnyire kötőjellel tagoljuk két fő összetételi tag határán: csapatzászló-avatás, dokumentumfilm-bemutató, könyvritkaság-gyűjtemény, tornász-csapatbajnokság, munkaerőnyilvántartás, foszforműtrágya-gyártás stb. Az egyébként szabályos, de túlzottan hosszú összetett szavak szerkezetes megoldással elkerülhetők: tervezőiroda-vezető = a tervezőiroda vezetője, gépkocsivezető-tanfolyam = gépkocsi-vezetői tanfolyam stb. Az úgynevezett szótagszámlálás szempontjai a következők: Szótagszámon az összetett szó jel és rag nélküli alakjának szótagszámát kell érteni: cserépedénygyártás, cserépedénygyártásnak, cserépedénygyártásban; honvédemlékmű, honvédemlékműveink; stb. – A származékszók képzőeleme azonban beleszámít a szótagszámba: kerékpárjavítás, kerékpárjavításokat; élelmiszerkészlet, élelmiszerkészletüknek; de kerékpár-javítási, (bőséges) élelmiszer-készletű stb. – Gyakorlati megfontolásból az igekötők közül csak a két vagy több szótagúakat tekintjük külön összetételi tagnak: előadó-művészet, kölcsön-visszafizetés stb.; de: befogadóképesség, állománykiegészítés stb. Az idegen szavaknak csak a magyarban is önállóan használatos elemeit (pl. centi-, deci, deka-, extra-) tekintjük külön szónak: centiméter-beosztású, extraprofit-elmélet stb. 139. A külön- és egybeírásban három úgynevezett mozgószabály is érvényesül.

40

Ady-szobor.. de: szabadvezeték-hálózat. de: réz-arany ötvözet. a tizedes törtekkel a 274. békeszerződés-tervezet. 201. Az ilyen szerkezetű minőségjelzős előtagot különírjuk az utótagtól: munkás-paraszt szövetség. A szabályt csak akkor alkalmazzuk. kötőjellel kapcsoljuk őket össze: Afrikakutató. amely az egészhez járul. de: békeszerződéstervezet-kidolgozás. stb. többféle. – Hasonló esetek: Julianus barát szobor. gyár). az egyébként különírandó előrészt az új alakulatban egybeírjuk. negyedrét. (Vö. Hasonló esetek: hideg víz.. házi feladat. c)] 142. Főneveket és mellékneveket tulajdonnevekkel a következőképpen kapcsolunk össze: a) Ha egy tulajdonnév egy köznévnek minőségjelzője.. a) és a 290.. stb. Kászim pasa bástya stb. stb. hajlított bútor) olyan utótagot kap (pl. -ű. de: anyagcserevizsgálat-kérés. Kazinczy-verseny. pont. Hasonlóképpen: szövőipar. de előtag is járulhat szókapcsolathoz: házi feladat. mogyoró. továbbá: kutyamacska barátság.a) Ha egy kötőjellel már tagolt szóhoz újabb.és nyírfafélék. szabad vezeték. [Vö. a törtszámnevekkel a 291. Apáczai Csere János-emlékünnepély. a két szót különírjuk egymástól: Mariska néni. és a 291. de: kerekasztalkonferencia-rendezés. Az ilyen túlzottan hosszúra nyúlt szavak helyett azonban jobb a szerkezetes megoldás: anyagcsere-vizsgálat kérése. hőre lágyuló műanyagok feldolgozása (nem: hőrelágyulóműanyag-feldolgozás) stb. lőtt vadak árusítása (nem lőttvad-árusítás). c) Két azonos utótagú összetétel (pl. a Nagy család. szintén kötőjellel kapcsolandó utótag járul. egynemű. (Vö. de: házifeladat-készítés. -rét. fonóipar. Jedlik Ányos-féle. Mária-arcú. de: fény-árny játék. b) Ha egy különírt szókapcsolat (pl. de: ajak-fog hang. (Vö. de: számtan-házifeladat. föld-levegő rakéta stb. sokrétű. Mátyás-templom. 262. munkásszövetség. és ehhez az utótagot (a szótagszámtól függetlenül) kötőjellel kapcsoljuk: hajlítottbútor-gyár. éljünk inkább szerkezetes megoldással: lőtt vadak. parasztszövetség) különböző előtagja gyakran lép egymással mellérendelő kapcsolatba (munkás-paraszt). Kovács mérnök. az első kötőjelet (mivel közszói alárendelő összetételekben két kötőjel egy összetett szóban nem lehet) kihagyjuk. csak az utolsó taghoz hozzáfűzött képzőszerű utótagra kötőjellel utalunk: bükk-. fényjáték.és Gárdonyi-szerű. röntgensugár stb. az összetett számnevek és a számok tagolásával a 289. kerekasztal-konferencia. Ha szószaporítás nélkül lehetséges. -nemű. – Ritkábban ugyan. -jű képzős) melléknévvel valamilyen jelöletlen összetételt alkot.) b) Ha egy tulajdonnév egy köznévvel vagy egy (rendszerint -i. József Attila-díj. Balassi-strófás. Kossuth-díjas. de: hidegvíz-csap. ha értelmetlenséget kerülünk el vele. de: szövő-fonó ipar. A mozgószabályok alkalmazása révén létrejött írásképek a kiindulási formákat természetesen nem módosítják! 140. 168. -jú. ésszerű stb. 167. pálfordulás.. 170. Zsiguli gépkocsi. -féle.) Felsorolásban az elmaradó közös. rézötvözet. a Kalmár fiú. árnyjáték. stb. de: légifénykép-montázs. Tömörkény. légi fénykép. a békeszerződés tervezetének kidolgozása. 169. ajakhang. stb. foghang. aranyötvözet. – A tulajdonnevekhez a -féle és a -szerű szóelemeket kötőjellel kapcsoljuk: Eötvös-féle. -ú.: 171. vagyis az eredetileg kötőjelezett szórészt az új alakulatokban egybeírjuk: anyagcserevizsgálat. Ezeket kisbetűvel kezdve egybeírjuk: ádámcsutka. Fazekas elvtárs. a sorszámnevekkel a 267. Herkules-erejű. A -fajta.. stb. -rétű és -szerű képzőszerű utótagot a közszókkal egybeírjuk: másfajta. Fabulon arckrém. stb.) 141. Az összetett számneveknek és a számoknak több vonatkozásban sajátos írásmódjával a következő pontok foglalkoznak: a betűírással és a számjegyírással a 288. Dezső bácsi. Petőfi-szerű. -s. (Vö. 41 .) Az ilyen kapcsolatok közül néhány köznévvé vált. kerekasztalkonferencia rendezése stb.

bármennyi. felekezetekhez tartozást jelentő szavak: buddhista. szlovák. Kisbetűvel kezdjük a népek. pedagógusnap. népelemek. a francia forradalom. karácsony. párt. országos távlati tudományos kutatási terv. A kis kezdőbetűk 144. de egyes meghatározott esetekben naggyal is. néger. ugye. A rendezvények. – Az intézményszerűeket azonban az intézménynevek mintájára írjuk: Budapesti Nemzetközi Vásár. a felszabadulás napja. a rövidebb-hosszabb időszakokat. magyar. kérdőjel. 146. vasutasnap. Mindig nagybetűvel kezdjük a tulajdonneveket. Írásunknak világossá és áttekinthetővé tétele végett a közszavakat is nagybetűvel kezdjük minden szöveg. a szakma ifjú mestere. indián. és. szabadság. termoanalitikai tudományos ülésszak. ország. felkiáltójel és bizonyos esetekben kettőspont után – minden új mondat élén: Háromórai idő volt engedve a kitiltottaknak. Szegedi Szabadtéri Játékok stb. országos középiskolai tanulmányi verseny stb. édesanya. programok stb. sváb. rendezvénysorozatok. kevés. a nagy honvédő háború. május elseje. nemzetközi orvoskongresszus.) 145. fásítási hónap. református stb. drága. fenséges. a magyar nyelv hete. ami. Mivel azonban a tulajdonnevek saját részrendszert alkotnak helyesírásunkban. most. a szabadságharc. törökül. stb. hogy motyóikat összeszedjék… Ez a háromórai idő pedig éppen elég volt arra. anyák napja. Kis kezdőbetűvel írjuk az ünnepeket. a nevezetes napokat. kínai. stb. perzsául! Hát még a sánta Biróczy hogy tréfálta meg őket víg ötleteivel! S most ezeket mind kicsapták. társadalmi és politikai mozgalmak. 42 . népcsoportok és nyelvcsaládok nevét: észt. hogy a város népessége mindent megtudjon… Mi volt a diákok vétsége? Hogyan védelmezték magukat? Milyen nagy dolgokat vágott oda a vaskalaposoknak Jenőy? Hát Barkó hogy replikázott nekik tatárul. jóllehet. olvasó népért. légkörkutatási szimpózium.A KIS ÉS A NAGY KEZDŐBETŰK 143. finnugor. Közszavainkat általában kisbetűvel kezdjük: szeret. húsvét. a mohácsi vész. tavasz. székely. a honfoglalás. Az iskola szeme fényeit! Az általános szabályoktól – stilisztikai okokból – csak a szépírók szoktak olykor eltérni. román.) 147. 191. (Vö. ejha. katolikus. felszabadulás. a debreceni országgyűlés. elnök. Ugyancsak kis kezdőbetűsek a vallásokhoz. palóc. 150. A magyar közszavakat általában kis kezdőbetűvel írjuk. az alkotmány ünnepe. A nagy kezdőbetűk 148.. a történelmi eseményeket jelentő szavakat. Erős érzelmi töltésük ellenére általában kisbetűvel írjuk a magasztos tartalmú. stb. virágzik. haza. erdészeti és faipari tudományos napok. itt. mohamedán. külön fejezetben tárgyaljuk őket. nahát. urál-altaji. nevét általában kisbetűvel írjuk: jövőkutatási konferencia. szókapcsolatokat (bár olykor nem kicsi az érzelmi töltésük): március tizenötödike. szász. élet. valamint – pont. nyugati szláv. kellemes hangulatú és jelentésű szavakat is: béke. nemzetközi nőnap. orosz. (De vö. a nagy októberi szocialista forradalom. család stb. 149. három. germán. ötéves terv.

ábrák stb. miniszter. Igazgató. a). Az idézeteket és az idézeten belüli további részeket az eredeti szövegnek megfelelően kezdjük nagy-. Házfelügyelő. Pénztár. 144. Az útbaigazító feliratokat. Stb. Kinyílt / a földbe zárt titok. ajtó. Mészáros Mihály. idősb.) Egyéb esetek 151.149. de szövegben: Miniszteri tárcát vállalt báró Eötvös József is. titkár. (Vö. Kelemen László. Örökké hálás leszek neked a segítségedért. 264. Nyilvános telefon. stb. 144. a Hatalom. oszlopba rendezett névsorban stb. Szép Gergely és ifj. hogy…. a táblázatok. 5. illetőleg: „a földre sütöttük szemünk. hogy… stb. Stb. Jakab Imréné. Stb. Bárcsak itt lehetnél te is! Valószínűleg önöket is érdeklik fejlesztési terveink. kötőszókat már nem): Drága Ilonka Néni! Osztályvezető Kartárs! Tisztelt Kovács Úr! Mélyen tisztelt Asszonyom és Uram! Stb. 153. szíveskedjék ügyemet kedvezően elbírálni. stb..] 152. erősítheti a szavak hangulatát. B porta. – Hasonlóan a történelmi nevek esetében: Gróf Széchenyi István. az utána következő szó kis kezdőbetűs: 2. Igazgató úr. alatti szövegeket nagybetűvel kezdjük: Bejárat. Szeretnék mindig Veled lenni. – Mondat belsejében ugyanezek kisbetűvel írandók: Ott volt dr. – Ha egy ilyen szöveg több szóból áll. Melegen érdeklődött irántatok. elsősorban költői művekben – lehet a megszemélyesítés eszköze. oklevelek stb. (Vö. a Végzet. amelyek a megszólított személyére vonatkoznak. Mészáros Mihály is. stb. a társtulajdonosok közös képviselője. ha nem értene félre. Özvegy Lukács Péterné azzal a kéréssel fordult a tanácshoz. III. szót.” (Vagy: „…a földre sütöttük” stb. levélcímzésben. Apám. özvegy stb. Két (vagy több) szóból álló megszólításoknak ilyenkor is csak az első szavát kezdjük nagybetűvel: Bocsássa meg. Mi vagyunk: Jövő és Igazság. – Fokozott tisztelet kifejezésére azonban az ilyen esetekben nagybetű is alkalmazható: Szeretném. A családnevek előtti doktor. 43 . ifjabb. igazolványok.) 150. Lukács Péter panaszt tettek özvegy Jakab Imréné ellen. Közszavaknak nagybetűs kezdése – kivételesen. névmásokat és névmási szerepű határozószókat. szöveg belsejében általában kisbetűvel kezdjük: Légy szíves.) [Vö. Kisbetűvel kezdjük az ügyiratok. illetőleg kisbetűvel: „Előttünk egy nemzetnek sorsa áll. A legfőbb érdem az Önöké. Magánlevelekben a megszólítás első szaván és tulajdonnévi tagján kívül a többi szót kezdhetjük kisbetűvel is: Kedves barátom! Tisztelt Nagy úr! Édes jó anyám és apám! Azokat a közneveket. Id. 256. s ezt számjeggyel írjuk. igazgató. vágány stb. a bizottság titkára. Hasonlóképpen: Felkérem Horváth kartársat vitaindító előadásának megtartására.. hogy soraimmal fölkeresem! Tisztelettel emlékeztetem (az) Államtitkár elvtársat arra. Széntermelésünk. „Légy fegyelmezett!” stb. Ifj. metróvonal. 253. felhívhatja a figyelmet fogalmi tartalmukra. Ezt Ferenc bátyám és Erzsi néném is jól tudja. végén az aláírás alatti megjelölést: elnök. látogass meg minket! Arra kérem (a) tanácselnök elvtársat. illetőleg rövidítésüket csak kiemelt helyzetben (aláírásban. stb. – Ha a szöveg első szava számnév. A légfék vázlatos rajza. grafikonok. Levelekben és hivatalos iratokban a megszólítás első szaván és tulajdonnévi tagján kívül nagybetűvel szokás kezdeni a megszólításban szereplő közneveket is (de a mellékneveket. rektor.) és mondat elején kezdjük nagybetűvel: Dr. / Engesztelés és nagy Ítélet. sőt egyszerre is szolgálhatja mindegyik célt: a Szerelem.”. barátom. akkor csak az első szó nagy kezdőbetűs: Kettős megállóhely. stb.

) szó pedig közvetlenül követi a név utolsó elemét: Kiss János altábornagy utca. Körmendi. a márkaneveket. a című (c. Velencei-tó. Szántó. a címeket stb. Másrészt arra kell törekednünk. Olaszország stb. amely biztosítja az alapforma visszaállíthatóságát: Kiss-sel. Szerencsés András. Helyesírási tanácsadó szótár stb. így pl. Kis.A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA 154. stb. hogy a tulajdonneveket megkülönböztesse a köznevektől. Nagykőrös. A név nyelvi felépítése is jelezheti. de: fakó (színnév). ÉszakAfrika stb. hófehér). Éva. Hegyalja. Bár az egyes típusok írásmódja nem egyetlen elvhez igazodik. stb. A családnevek és a keresztnevek írásmódját – helyesírásunk rendszerének figyelembevételével – az anyakönyvezésre és a személyi okmányok kiállítására vonatkozó jogszabályok állapítják meg. de: patyolat (fehér. de: kortárs (valakivel egy időben élő). Tóthpál. Pál. az állatneveket. 156. mind a keresztneveket (utóneveket) nagy kezdőbetűvel írjuk: Bakos. stb. Pepsi-Cola. Bíró. Egybeírjuk az alkotó tagokat: Kispista. Hajdú. Wittmann-né. Szeremlei-Szabó Zsolt. Rák (csillagkép neve). személynév). Budapesti Műszaki Egyetem. Fakó (tónév). Kőrösi Csoma Sándor. meddig tart a tulajdonnév. Központi Fizikai Kutatóintézet. Mór (helységnév. de: rák (állat neve). Annamária. a földrajzi neveket. Rutascorbin. Nagybetűvel kezdjük a tagok mindegyikét: Zrínyi Miklós. (Nem pedig: Kissel. Takács stb. newyorki stb. A város peremén. Kortárs (folyóirat címe). A címek esetében az alakulat sajátos (kiemelt) helyzete teszi világossá a tulajdonnév terjedelmét: Egri csillagok. az Ének a pesti ligetről című vers stb. de a több elemből álló nevek esetében érzékeltetni kell a tulajdonnevek terjedelmét is. de: szőke (hajszín). Wittmanné. Parázs (tűzhelymárka neve). de: mór (népnév). b) A nagy kezdőbetű mutatja ugyan.) A személynevek 155. a csillagneveket. de: parázs (izzó tüzelőanyag). Magyar Nyelvőr stb. hogy világosan elhatárolódjanak a környező szövegtől. az intézményneveket. c) A tulajdonnevek írásának jellemző vonása az állandóság. György. hogy a toldalékos alakok leírására olyan megoldást találjunk. Családneveink nagyobb részének formája követi a mai magyar hangjelölési rendszert: Asztalos. de: hollófészek (a holló fészke). Patyolat (vállalat neve).) szó a név utolsó eleme. Mind a családneveket (vezetékneveket). Ez egyrészt azt jelenti. Zsuzsa. New York-i stb. – A családnevek írásában érvényesülő hagyomány és 44 . három szempontból mégis egyformán viselkednek. a) Mindegyik csoport írásában érvényesül helyesírásunknak az a régi törekvése. Deli. A tulajdonneveknek több típusát különböztethetjük meg: a személyneveket. Werbőczy. hogy tulajdonnévvel van dolgunk. az utca (u. ezért minden tulajdonnevet nagybetűvel kezdünk: Szőke (családnév). hogy a tulajdonnevek egyes típusaiban ragaszkodunk a történelmileg kialakult vagy a mai helyesírási szabályok szerinti formákhoz: Thököly. Hollófészek (hegy neve). A többelemű nevek tagjainak összetartozását többféleképpen jelezhetjük. Kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz az alkotó tagokat: Nemeskéri-Kiss.

Csulyak stb. amely az elolvasását nem zavaró régies írássajátságokat tiszteletben tartja. A férj nevének -né képzős származéka és a leánykori név közé nem teszünk vesszőt. amelyben kisbetűs kezdése a helyes: a görög istenek. Verseghy stb. Pais stb. Csécsi). (Vö. s azt kell következetesen érvényesíteni: Apafi. 160. Jupiter. Keöcherepy stb. melyek eltérnek ugyan az egykoriaktól. mi lett vele.). Endrődy-Somogyi. Zrínyi. és sorrendjük nem cserélhető fel. Chuliak stb. Kemechey. Konkoly-Thege stb. Nagy Jánosné Kovács Anna. Orczy. Csokonai Vitéz. Werbőczy. de egyszersmind lehetővé teszi. Tsétsi János. Hadúr.) b) A családnevek hagyományőrző helyesírása viszonylag későn alakult ki. 159. A jelzős nevek is szerves egységet alkotnak. – Az ilyen neveket nem szabad sem visszarégiesíteni (pl. használatos az N. Maszlaczky. Teleky stb. Nagyné Kovács Anna. (Vö.) miatt azonban számos élő névben találkozunk a mai írásformáktól kisebb-nagyobb mértékben eltérő jelölésmódokkal: Biró. – Stilisztikai okokból vagy rövidség kedvéért azonban a jelzőt magában is használhatjuk a teljes név helyett: Csokonai. Boldogasszony. 12.egyéb okok (jogi megfontolások stb. (nem Komjáti. Vay stb. Verbőci. Hajdu. Tótfalusi Kis stb. Buday. Ilyenkor az egyöntetű írásgyakorlat biztosítása végett a család vagy a kiemelkedő történelmi személy által rögzített. 158. 45 .). Az asszonynevek formái a jogi előírások szerint a következők: Nagy Jánosné. d) Szilárdan kialakult név hiányában olyan formát szokás kialakítani. Az összetett (két külön névből eggyéforrt) családneveket egybeírjuk: Kispéter. Rákóczi. rövidítés beiktatása is fölösleges: Szabó Lászlóné Nagy Katalin vagy Szabóné Nagy Katalin stb. – Az isten szót gyakran használjuk köznévi értelemben is. Ozirisz. Sigray. Nagygyörgy. Thewrewk. illetőleg: Kakas. 87. Ma élő személyek is viselnek történelmi családneveket. Tóthmátyás. Apáczai Csere. személynévként használt nevek általában nagy kezdőbetűsek: Allah. Wathay stb. Batsányi. ami eltérhet a régi család vagy történelmi személy nevének írásmódjától: Dezsőfi. Tudja isten. Gombocz. Kazinczy. illetőleg olyan szövegösszefüggésben. Vatai stb. ebben a formában használandók: Bocskai. Batsányi – Bacsányi). 12. Rákóczy. Lorántffy.. A történelmi családnevek írásának főbb szempontjai a következők: a) A történelmi nevek védelme érdekében a régi magyar családnevek eredeti alakját általában megőrizzük: Beythe. Kovács Anna forma is. Isten. korunkhoz legközelebb eső formát kell használni. A régi jelzős családnevekben a jelző és a tulajdonképpeni név közé nem teszünk kötőjelet: Baróti Szabó. 87. Kunszabó. hogy a nevet az egykori hangzásnak megfelelően ejthessük ki: Komjáthy. c) Az olyan névformák. – Bár nem hivatalos..) – Hasonlóképpen tiszteletben tartandó a tudatos szépírói névadással alkotott nevek írásmódja is: Baradlay. Zeusz stb. ezért az eredeti formák mellett az idők folyamán névváltozatok is keletkeztek (pl. (nem Cacas. 157. Pesthi. Csombor. sem pedig korszerűsíteni (pl. Pesti. stb. Kultsár. Vörösbaranyi stb. Tótfalusi stb. Kőrösi Csoma. Czombor. A kettős (két név mellérendelő kapcsolatából alakult) családnevek tagjait az újabb anyakönyvi jogszabályok szerint kötőjellel kell összekapcsolni: Bajcsy-Zsilinszky. Kerpel-Fronius. Ezek természetesen az anyakönyvben rögzített alakjukban használandók. Kiss. A mitológia és a vallás fogalomkörébe tartozó. Az isten szerelmére! Hála istennek! Stb. ezért a két névelem általában együtt használandó. Eördögh. de már hosszú és következetes hagyományuk van írásgyakorlatunkban. Zrini). Nagy Anna és (ha valaki férjhezmenetele után is lánynevét tartja meg) Kovács Anna. Gaál. s a szül.

leninizmus. mikszáthos. mint a közszavakhoz: Dózsát. akkor ezt a betűt megkettőzzük: Ádámmal. illetőleg kettős (kötőjellel összekapcsolt) személyneveket kisbetűvel kezdjük. Inotai úr.) 164. marxista. tóthpáli. nagy kezdőbetűs formájához: az Árpádok. stb. 165. -vé) ragos formájának írásában a következőképpen járunk el: a) Ha a név rövid mássalhangzót jelölő betűvel végződik. 62. a rag v-je helyett pedig ennek a név végén ejtett hanghoz idomult mai formáját írjuk: Kossuthtal. Kovács államtitkár. (Vö. – De: Táncsics Mihály-i. Véghgel. a régies betűt változatlanul hagyjuk. (Vö. Táncsics Mihálynak. madáchi. a)] Azoktól a felvett vagy kapott személynevektől (vagy más tulajdonnevektől. Ilosvai Selymes Péter-es stb. László. -vé) rag megfelelő alakját kötőjellel kapcsoljuk hozzá. Vajda Elemér akadémikus. Kossuthhoz. érzékeltetheti. a Kossuthok. sőt fantázianevektől). 94. Vörösmartyé. mind pedig más nyelvekből újabban átvett keresztneveinket mai köznyelvi kiejtésüket tükröztetve írjuk: Csilla. 140. a Kisfaludyak. Zsolt. Petőfik. Jolán. c) Ha a családnév mássalhangzót jelölő kettőzött betűvel végződik. Artúr. (Vö. Bálinttal. Moharos kartársnő. Az -i és az -s melléknévképzővel. 209. 162. az Ady Endrék és József Attilák küzdelmei stb. Polgár doktor. Alexandra. hogy az alapforma világosan kitűnjön: Kiss-sel. haragot stb. Mariannal stb.) 163. Ilyenkor a személynevet és a köznevet különírjuk egymástól: István király. az ifjú Ady. 165. 94. Klaudia. Eötvös József-i (iskolareform). Móriczcal. Rettegett Iván. -vel (és néha a -vá. Szalay Tamás érdemes művész. Marcellel. Rátzcal. (Vö. jókais. a szép Csapóné stb. Paiszsal. – De ha a személynév két vagy több elemből áll. különírjuk a gyűjtőnévi vagy 46 . az -ista és az -izmus főnévképzővel ellátott egyelemű és összetett (egybeírt). Zsanett. a nyelvújító Kazinczy. kispéteres. Papp-pal. Táncsicsok kora. stb. Raul. a -val. Bálint. stb. és a képzőket közvetlenül kapcsoljuk hozzájuk: móriczi. Madáchcsá. Németh mérnök. erdey-grúzi. A személynév elé tett alkalmi minősítő jelzőket kisbetűvel kezdjük: a nagy Napóleon. Széll-lel stb. Félix. s a név utolsó tagjához kötőjellel kapcsoljuk a képzőt: Széchenyi István-i (elképzelések). Rőtszakállú Frigyes. Babitscsal. -vel (és néha -vá. stb. Lexi stb. petőfieskedők. 167. Márió. rippl-rónais. Sárosi János marós. Somogyi Béláné főelőadó. Bánk bán.) b) Ha régies betűre végződő családnevekhez kapcsolódnak ezek a ragok. azaz kötőjel nélkül illesztjük hozzá a toldalékokat (ragokat. (Vö. Erdélyi Ilona tudományos kutató. A -k többesjelet közvetlenül kapcsoljuk a személyneveknek általában változatlan. Dobay szakaszvezető. 83.. Betti.) 162. Noszty fiú. Marcellal v. akár többelemű – állhat köznév minőségjelzőjeként is. Szabolccsal stb. [Vö. Szent Erzsébet stb.) A személynevek alkalmi kis kezdőbetűs írása (többnyire -k többesjeles formában) stilisztikai fogás lehet: a név viselőjével szemben érzett megvetést. Szemeréről. jeleket. amelyeket kisebb-nagyobb embercsoportok viselnek.161. Vilma. – A történelmi személyek nevének szerves részét alkotó állandó jelzőket azonban nagy kezdőbetűvel írjuk: Könyves Kálmán. Csokonai Vitéz Mihály-os (verselés) stb. Árpád. Személynév – akár egy-. A mássalhangzóra végződő személynevek -val. Ilosvai Selymes Péternél. 166. akkor megtartjuk az eredeti nagy kezdőbetűket. Piroska. képzőket). Zsófi néni. Oroszlánszívű Richárd. a Hunyadiak. stb. Kodállyal. Nagy Péter. (Vö. A magyar személynevekhez általában ugyanúgy közvetlenül. – A ch-t és az x-et azonban (a közszókhoz hasonlóan) a keresztnevekben és a becenevekben is megtartjuk: Richárd. Mind régi (eredeti és jövevény). Makk-kal.) – Egyszerűsítve írjuk viszont a keresztneveket: Bernadettel.

Celsius-fok. Munkácsy-szerű. Szent István vértanú plébániatemplom. Az állatok tulajdonnevét nagy kezdőbetűvel írjuk: Bodri.] 169. szobor) kapcsolódik. Lenkey-század.). 140. Az ilyen összetételszerű alakulatokban a személynév és a köznév szoros összetartozását kötőjellel érzékeltetjük: Balassi-strófa. Kodály-módszer.gyűjtőnévi jellegű közszókat: Benedek család. Ezeknek az egységét bizonyos típusokban az egybeírás mutatja (pl. 171. Szombathely stb. 168. Hadrovics–Gáldi-szótár. A -féle és a -szerű képzőszerű utótagot kötőjellel kapcsoljuk a személynevekhez: Eötvös-féle. Petőfi-kultusz. -ű. Nyék törzs. Konkoly-Thege-érem. ez elé nem teszünk kötőjelet: Julianus barát szobor. Habsburg-ház. Joliot-Curie-féle. 201. Cirmos. Tiszántúl. Marót-csoport. Konkoly-Thege-érmes. az összetételt kisbetűvel kezdve egybeírjuk: katicabogár. 169. -s. Arany János-idézet. Zrínyi-soros.). Előre brigád. Ha egymástól különírt. Bessenyei-kúria. (Vö. [Vö. Ha a személynév és a köznév együtteséből köznév lett.vagy többelemű személynevek és köznevek együtteséből az alapforma megtartásával (többnyire -i. Tudordinasztia. Szemere-kormány. Bagira. [Vö. Zalka Máté lövészezred. Bartók Béla-emlékév. b). Szent Benedek-rend. Kászim pasa bástya. Geiger–Müller-számlálócső. b). Bourbon-család. 141. A földrajzi nevek 173. Sabin-cseppek. -jú. stb. stb.vagy többelemű személynevek és köznevek gyakran lépnek egymással valamilyen jelöletlen összetételnek tekinthető kapcsolatba (pl. Csákó. Kossuth-díj. -beli.) Az ilyen szerkezetek gyakran erőltetettek. Ráró. Mária-arcú. (Vö. Szinyei Merse Pál-szerű. Jeremiás próféta kolostor stb. Vuk stb.) mellett igen nagy a többelemű nevek száma. Villám. Ráró lovam stb. Kossuth-díjas. Kossuth-szobor = Kossuth szobra. b). Földényi-kórus. martinkemence stb. Jagelló-ház. József Attila-díjas. Radnóti őrs. A földrajzi nevek nyelvi fölépítése rendkívül változatos. Egy. Az ilyenekben a tagokat kötőjellel fűzzük össze: Árpád-kori. Az uralkodóházat jelentő ház. Ady Endre úttörőcsapat. Ady-vers. személynévből és köznévből álló minőségjelzős szerkezetekhez (Julianus barát) egy újabb főnév (pl. Tanácsos feloldani őket: Julianus barát szobra stb. – Az esetleges magyarázó utótag kisbetűvel és kötőjel nélkül járul hozzájuk: Bodri kutya. Kodály-módszerű. 140. 140. Wesselényi-féle.] 170. Deák-párt. Az egyelemű nevek (pl. -ú. Erdey-Grúz–Schay-féle. stb. 168. Hadrovics–Gáldi-szótárbeli.) Az állatnevek 172. Anjou-ház. család és dinasztia szót is kötőjellel kapcsoljuk a családnévhez: Árpád-ház. Paál László-szerű. Csák nemzetség. -jű képzővel) alakult melléknevek is összetételszerű kapcsolatok. Jókai-regénybeli. más csoportokban a szoros kapcsolatot (a többelemű nevekre leginkább jellemző módon) az alkotó tagok közé tett kötőjellel fejezzük ki 47 . krisztustövis. Mátyástemplomi. Herkules-erejű. Az egy. stb. Kossuthnóta = Kossuthról szóló nóta stb. Szeged stb. [Vö. Nádasdykastély. stb. 167. stb.] A kisebb-nagyobb embercsoportokat vezető személyek nevéhez szintén kötőjellel kapcsoljuk a gyűjtőnévi vagy gyűjtőnévi jellegű közszókat: Aranyosi-brigád.

) esetében pedig a helyesírási forma vagy a nyelvi fölépítés érzékelteti az összetartozást. -i képzős forma: magyarországi franciaországi jakutföldi németalföldi elefántcsontparti kisalföldi hegyaljai stb. Sáros-patak (víznév). Dél-Amerika stb. ország. Az egyelemű és az egybeírt földrajzi nevek 174. Az -i-re végződő ilyen szavak -i képzős származékában (kiejtésüknek megfelelően) csak egy i-t írunk. -i képzős származékukban kis kezdőbetűvel egybeírjuk: a) a több elemből álló. az alapformát természetesen nagybetűvel. Alapformájukban nagy. -i képzős forma: európai itáliai erdélyi mátrai dunai debreceni krakkói tamási stb. valamint általában a helységrészneveket: 48 . az -i képzős származékot pedig kisbetűvel kezdjük. Ennek a sűrűn előforduló toldaléknak a kapcsolási módja ugyanis nem minden típusban egyforma. az országrészneveket. mégpedig az -i (olykor -beli) képzős származékokkal együtt. föld. Ferenc-hegy (domborzati név). alföld.(pl. mert a formailag hasonló (sőt azonos). Az egybeírandó tájneveket a szótári rész tartalmazza. Apáthy-szikla.). Magyarország fontosabb hivatalos földrajzi neveinek jelentős részét a hivatalos helységnévtár és a földrajzinévtár tartalmazza. Alapforma: Európa Itália Erdély Mátra Duna Debrecen Krakkó Tamási stb. de: Hűvösvölgy (városrésznév). Pillányi út stb. b) a több elemből álló magyar nyelvű helységneveket. Zsivány-patak. valamint a jelentésükben tömbösödött tájneveket: alapforma: Magyarország Franciaország Jakutföld Németalföld Elefántcsontpart Kisalföld Hegyalja stb. part utótagú országneveket. Ha egy földrajzi név egyelemű (azaz egyetlen egyszerű szó). stb. de: Ferenc körút (utcanév). de más-más dolgot jelölő nevek írásmódja eltérően alakulhat: Hűvös-völgy (domborzati név). Olasz Köztársaság. 175. a különírt tagokból álló nevek (pl. de: Sárospatak (helységnév). – Más nyelvi kategóriákhoz hasonlóan a földrajzi nevek írásában is figyelembe kell venni a név jelentését. A többi toldalék kapcsolása megegyezik a más tulajdonnévtípusokban követett eljárásokkal. Az itt következő szabályok csak a gyakoribb földrajzinév-típusok írásmódjára nézve adnak eligazítást.

alapforma: Budapest Balatonalmádi Hódmezővásárhely Törökkanizsa Fokváros Békásmegyer Újszeged Alsóbélatelep Albertmajor Csehipuszta Rétitanya stb. -i képzős forma: arany-pataki velencei-tói v. A tulajdonnévi (vagy annak tekintett) előtag állhat két (vagy több) különírt elemből is. Az i-re végződő ilyen nevek -i képzős származékának végén csak egy i-t írunk. ennek nagy kezdőbetűjét megtartjuk. -tavi Szandaváralja-pataki Dunazug-hegységi stb. 49 . Ha az alapforma előtagja tulajdonnév. -i képzős forma: budapesti balatonalmádi hódmezővásárhelyi törökkanizsai fokvárosi békásmegyeri újszegedi alsóbélatelepi albertmajori csehipusztai rétitanyai stb. -i képzős forma: János-dűlői Csepel-szigeti Duna-parti Balaton-felvidéki Kaszpi-tengeri Kab-hegyi Huron-tói v. Ha egy földrajzi név egy földrajzi köznévből és egy eléje járuló (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszóból vagy tulajdonnévből áll. a nagybetűvel kezdett előtaghoz kötőjellel kapcsoljuk a kisbetűvel kezdett utótagot. -tavi sólyom-szigeti szabadság-hegyi kis-kősziklai holdvilág-ároki dunántúli-középhegységi stb. – Az -i képzős származékokban a kötőjelet meghagyjuk. a) Közszói előtaggal alapforma: Arany-patak Velencei-tó Sólyom-sziget Szabadság-hegy Kis-kőszikla Holdvilág-árok Dunántúli-középhegység stb. b) Tulajdonnévi előtaggal alapforma: János-dűlő Csepel-sziget Duna-part Balaton-felvidék Kaszpi-tenger Kab-hegy Huron-tó Szandaváralja-patak Dunazug-hegység stb. A kötőjellel összekapcsolt elemekből álló földrajzi nevek 176. egyébként az alakulatot kisbetűvel kezdjük.

alapforma: Vas Mihály-hegy József Attila-lakótelep Buen Tiempo-fok stb. Hasonlóképpen járunk el olyankor is.. 177. -i képzős forma: holt-tiszai dél-kínai öreg-cselőtei új-zélandi nyugat-dunántúli délkelet-magyarországi stb. -i képzős forma: Vas Mihály-hegyi József Attila-lakótelepi Buen Tiempo-foki stb. Érd-Ófalu érd-ófalui Győr-Ménfőcsanak stb. névrészek. lapos. Ha a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) utótag két (vagy több) különírt elemből áll. amelyekben a mai magyar nyelvérzék nem ismer föl közszói jelentést (akár magyar. Ezek lehetnek egyszerű szavak is: óceán. tó. Ha egy földrajzi név utótagja (egyelemű vagy egybeírt többelemű) tulajdonnév. halastó stb. a 177. domb. összetett szavak is: félsziget. az alkotó tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze. Kab. Így pl. holtág. egyelemű tulajdonneveknek számítanak. Zéland. akár idegen eredetűek). – Az ilyen nevek -i képzős származékában általában mindkét tagot kisbetűvel kezdjük. szőlőhegy. -i képzős forma: kál-kápolnai győr-soproni bödd-bakodi csörnöc-herpenyői stb. hágó. győr-ménfőcsanaki stb. Az olyan nevek. fennsík. és a kötőjelet megtartjuk. hegy. b) pontban: Huron. előtagja pedig (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszó vagy tulajdonnév. a 176. sivatag stb. dombvidék. a) Közszói előtaggal alapforma: Holt-Tisza Dél-Kína Öreg-Cselőte Új-Zéland Nyugat-Dunántúl Délkelet-Magyarország stb. b) Tulajdonnévi előtaggal alapforma: Kál-Kápolna (vasútállomás) Győr-Sopron (megye) Bödd-Bakod (terület) Csörnöc-Herpenyő (vízfolyás) stb. öntözőcsatorna. alapforma: Keleti-Sierra Madre Nagy-New York stb. völgy. ezt az írásmódját az új névalakulaton belül is megtartja. dűlő. -i képzős forma: Keleti-Sierra Madre-i Nagy-New York-i stb. Kaszpi. 50 . – Az -i képző a változatlan alapformához kötőjellel kapcsolódik. a) pontban: Cselőte. ill. patak. amikor a hivatalos helységnév után a helységrész vagy kerület nevét is föltüntetjük. Földrajzi köznéven a földrajzi fogalmakat jelölő főneveket értjük.

179. b)] elé egy közszói előtag (rohonci. kötőjellel összefűzött földrajzi név [Arany-patak. -i képzős forma: arany-patak-völgyi két-bükkfa-nyeregi dél-kínai-tengeri észak-borsodi-karszti holt-Tisza-bereki sebes-Körös-dűlői János-dűlő-oldalasi Misa-réti-pataki stb. a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük. Holt-Tisza. 177. 177. kötőjel nélkül. Holt-Tisza. vö. kötőjellel írt földrajzi név [Arany-patak. vö. a közszói tagokat kisbetűvel. vö. 51 . győr–sopron–ebenfurti stb.178. 176. vö. b)] egy utána tett földrajzi köznévvel bővül. a) Ha egy kételemű. – Az ilyen alakulatok -i képzős származékában a nagykötőjeleket megtartjuk. nagy stb. belső.) kerül. Az ilyen alakulatokhoz földrajzi köznevet kisbetűvel kezdve és kötőjellel kapcsolunk. vö. az alakulatot nagybetűvel kezdjük. -i képzős forma: rohonci-arany-pataki nagy-ausztráliai-öböli alcsi-holt-tiszai új-dél-walesi belső-János-dűlői déli-Shetland-szigeteki stb. s a tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze. b) Ha egy kételemű. alapforma: Volga–Don-csatorna Duna–Majna–Rajna-csatorna stb. de minden tagot kisbetűvel kezdünk. 176. 176. -i képzős forma: Volga–Don-csatornai Duna–Majna–Rajna-csatornai stb. ezt az utótagot kisbetűvel kezdve kötőjellel kapcsoljuk az alapul szolgáló névhez. Nagykötőjellel fűzzük egymáshoz a nagybetűvel kezdett földrajzi neveket akkor. a). – Az -i képzőt a változatlan alapformához tesszük hozzá. a). a). 176. vö. János-dűlő. Háromelemű földrajzi nevek keletkezésének két különösen gyakori módja van. János-dűlő. -i képzős forma: alapforma: Budapest–Bécs budapest–bécsi Moszkva–Párizs moszkva–párizsi Győr–Sopron–Ebenfurt stb. alapforma: Rohonci-Arany-patak Nagy-Ausztráliai-öböl Alcsi-Holt-Tisza Új-Dél-Wales Belső-János-dűlő Déli-Shetland-szigetek stb. alapforma: Arany-patak-völgy Két-bükkfa-nyereg Dél-kínai-tenger Észak-borsodi-karszt Holt-Tisza-berek Sebes-Körös-dűlő János-dűlő-oldalas Misa-réti-patak stb. a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük. – Az -i képzős származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását. – Az -i képzős származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását. és az képzőt csak az alakulat utolsó tagjához tesszük hozzá. a). a közszói tagokat kisbetűvel. ha azok valamitől valameddig viszonyt érzékeltetnek.

Alapformájukban hasonlóképpen. cseh–morva-dombsági zala–somogyi-határároki stb. de: 181. de: 182. – Az ilyen nevek -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást. 52 . továbbá a gazdasági földrajzi körzetnevekben. utótagot különírjuk az előtte álló névrészektől. A mai és a történelmi államrészek nevében a kis kezdőbetűs megye. a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket nagybetűvel kezdjük. – Az ilyen nevek i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást. a közszói tagokat kisbetűvel. bánság. mint: Cseh–Morva-dombság Zala–Somogyi-határárok stb. A különírt elemekből álló földrajzi nevek 180. alapforma: Magyar Népköztársaság Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság Egyesült Királyság Ománi Szultánság Amerikai Egyesült Államok Dél-afrikai Köztársaság Római Birodalom Kijevi Nagyfejedelemség Központi Iparvidék Észak-kaukázusi Gazdasági Körzet Zaire Köztársaság San Marino Köztársaság stb. Minden tagot külön szóba írunk. és nagybetűvel kezdünk a mai és a történelmi államnevekben (amelyek általában tartalmazzák az államformára utaló szót). -i képzős forma: budai járási veszprémi városkörnyéki letenyei nagyközségkörnyéki voronyezsi területi szörényi bánsági Baranya megyei Szabolcs-Szatmár megyei Kent grófsági New York állami v. csak a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket hagyjuk meg nagybetűsnek. városkörnyék. járás. -i képzős formájukban azonban kis kezdőbetűkkel írjuk az olyan névtársítások tagjait. út. -i (-beli) képzős forma: magyar népköztársasági grúz szovjet szocialista köztársasági egyesült királysági ománi szultánsági amerikai egyesült államokbeli dél-afrikai köztársasági római birodalomi kijevi nagyfejedelemségi központi iparvidéki észak-kaukázusi gazdasági körzeti Zaire köztársasági San Marino köztársasági stb. állambeli stb. grófság. – Az -i képzőt az ilyen nevek változatlan formájához tesszük hozzá. A közterületek nevében a kis kezdőbetűs utca. szót különírjuk az előtte álló névrészektől. terület stb. híd stb. köz. tér. alapforma: Budai járás Veszprémi városkörnyék Letenyei nagyközségkörnyék Voronyezsi terület Szörényi bánság Baranya megye Szabolcs-Szatmár megye Kent grófság New York állam stb. de az alkotó tagokat általában kisbetűvel kezdjük.

a Duna-hidak stb. Földrajzi nevekhez magyarázó céllal néha hozzákapcsolunk egy közszót. 53 . tér Tábor-hegyi út Erzsébet híd stb. ez azonban nem válik a név részévé. Különírt szavakból álló jelölt tárgyas. (Vö. alapforma: Keveset érő Székre járó Tilos alja Duna mente Szekszárd vidéke Vác környéke Rétek alatt Felső-Marcal melléke Kis-kút feletti stb. jelölt birtokos jelzős.) Kisbetűvel kezdve különírjuk a névhez nem tartozó alkalmi jelzőket is: alapforma: (az) olasz Alpok (az) erdős Bükk (a) lengyel Magas-Tátra (a) második Baku stb. 183. s a kezdőbetűk változatlanul maradnak. -i képzős forma: Váci utcai Gorkij fasori Szabó Ilonka lépcsői Tas vezér utcai Március 15. 194. valamint névutós szerkezetek is gyakran szolgálnak földrajzi nevekként. – Az ilyen nevek -i képzős származékában megtartjuk az alapformát. -i képzős forma: Keveset érői Székre járói Tilos aljai (v. Ezeket a nevet értelmező szavakat a névtől különírjuk. 184. kötőjellel kapcsoljuk: Tisza-híd (= a Tisza hídja).alapforma: Váci utca Gorkij fasor Szabó Ilonka lépcső Tas vezér utca Március 15. Ha a híd szó valamely folyó nevével birtokos jelzős viszonyban van. téri Tábor-hegyi úti Erzsébet hídi stb. alji) Duna menti Szekszárd vidéki Vác környéki Rétek alatti Felső-Marcal melléki Kis-kút feletti stb. de a szerkezetek első tagját természetesen nagybetűvel kezdjük. -i képzős forma: Gyöngyös városi Mátra hegységi Duna folyami Szahara sivatagi stb. s ehhez fűzzük hozzá a képzőt. – Az ilyen kapcsolatok -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást. jelölt határozós. alapforma: Gyöngyös város Mátra hegység Duna folyam Szahara sivatag stb. -i képzős forma: (az) olasz alpokbeli (az) erdős bükki (a) lengyel magas-tátrai (a) második bakui stb. Az ilyen alakulatokban a különírást megtartjuk.

Orion. A csillagnevek 185. csillagképek. a név kezdetét és végét az alkotóelemek nagy kezdőbetűs írása jelzi. A hivatalok. Az -i (néha -beli) képzős származékokban a tulajdonnévi vagy az azzal egyenértékű tag(ok) nagy kezdőbetűjét megtartjuk. a hold és a nap szót tulajdonnévként használjuk. Hasonlóképpen: Mária asszony sziget Pál varga dűlő Külső Pesti út Régi Fóti út stb. társadalmi szervezetek. tudományos intézetek. a köznévi elem(ek)et pedig kisbetűvel kezdve írjuk. szövetkezetek. Vénusz stb. a hold szépen világít. bolygók. Merkúr. a nap sugarai stb. holdak stb. -i képzős forma: Hosszú Csobod aljai (v. Mária asszony szigeti Pál varga dűlői Külső Pesti úti Régi Fóti úti stb. tehát: föld körüli utazás. az egész alakulatot pedig nagybetűvel kezdjük. A csillagok. Tejút. alapforma: Hosszú Csobod alja Kis Bot foka Alsó Dunára dűlő stb. alji) Kis Bot foki Alsó Dunára dűlői stb.Hasonlóképpen: Duna–Tisza köze Duna–Tisza közi Maros–Körös köze stb. munkáspártbeli . vállalatok és hasonlók többelemű hivatalos. Fiastyúk. valamint a névelők kivételével – minden tagot nagybetűvel kezdünk. nagybetűvel kezdjük: a Hold távolsága a Földtől stb. 187. – Az -i képző a változatlan alapformához kötőjel nélkül kapcsolódik. Az ilyen nevek elé járuló köznevet vagy az őket követő földrajzi köznevet különírjuk. Ezek összetartozását. nevét nagy kezdőbetűvel írjuk: Ikrek. A világos főszabályon kívül – az intézménynevek körében élő nyelvhasználati ingadozások miatt – néhány kiegészítő szabályt is figyelembe kell venni. Az intézménynevek 186. alapforma: Egészségügyi Minisztérium Magyar Tudományos Akadémia Magyar Szocialista Munkáspárt 54 -i képzős forma: egészségügyi minisztériumi magyar tudományos akadémiai magyar szocialista munkáspárti v. cégszerű nevében – az és kötőszó. Ha a föld. Plútó. oktatási intézmények. – A mindennapi írásgyakorlatban azonban az ilyen tulajdonnévi szándékú szóhasználatot fölösleges erőltetni. Maros–Körös közi stb. Az intézménynevek – néhány esetet nem számítva – több szóból állnak.

ha ki akarjuk emelni a megnevezés tulajdonnévi jellegét. s ezért nagybetűvel kezdjük: Dusnoki Egyesült Munkás-Paraszt Tsz. amely megegyezik azzal a formával. Pécsi Nevelőintézet. ha nyilvánvalóan alkalmiak. Ha az ilyen szerkezetű alakulatok helységnévi eleme -i képzős melléknévi jelzőként a név élére kerül. belügyminisztériumi pénzügyminisztériumi bélyegmúzeumi stb. amikor valamely szövegben egy bizonyos intézményre utalnak: Részecske. tehát a névnek nem részei: a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem. szállóbeli) Szabadság szállói (v.és Magfizikai Kutatóintézet. üzem. c) A teljes intézménynév helyett gyakran annak csak egy vagy több egyesítő elemét használjuk. szállóbeli) stb. d) Az intézménytípusokat jelentő szavakat (minisztérium. de: a kutatóintézet kidolgozta. Szegedi Nemzeti Színház stb. A teljes és cégszerű intézménynevek mellett vagy helyett használt egyéb formák írásában a következők szerint kell eljárni: a) Sok olyan intézménynevünk van. Kisegítő (Foglalkoztató) Iskola és Nevelőotthon. amelyekben a telephely neve (vesszővel elkülönítve) az alakulat végén áll: Egyesült Munkás-Paraszt Tsz. a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem. Sopron. de: a bizottság véleménye szerint. Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság. ahogyan az intézményt nem hivatalosan is emlegetni szoktuk. Nagy kezdőbetűket csak akkor írunk. Danuvia központi szerszám.) olyankor is kisbetűvel írjuk. vállalat. az Előre Asztalosipari Szövetkezetben). a tolmácsi általános iskola stb. a tanács 55 . tanács.: Vas Megyei Tanács Géza Király Téri Egészségügyi Szakközépiskola Országos Széchényi Könyvtár Új Egység Cipészipari Szövetkezet Magyar–Szovjet Baráti Társaság Április 4. Említésben: a balatonfenyvesi állami gazdaság. s a műfajjelölő szót vagy szavakat elhagyjuk. a szegedi József Attila Tudományegyetem stb. az intézménynév részének tekintjük. intézet.. Építőipari Vállalat Volga Szálló Szabadság Szálló stb. rendőrkapitányság stb. segélyt kapott a vállalattól. az Eötvösön v. iskola. Hasonlóképpen: a Gondolat jelentette meg. de intézménynévként: Balatonfenyvesi Állami Gazdaság. Kisbetűvel kezdjük viszont az intézmények működési helyére utaló -i képzős melléknévi jelzőket. Soproni Kisegítő (Foglalkoztató) Iskola és Nevelőotthon. sz. Nemzeti Színház. 188.és Készülékgyár Madách Színház József Attila Gimnázium Vas Megye Tanácsa. – Hasonlóképpen: bement a minisztériumba. Tolmácsi Általános Iskola stb. Az ilyen rövidült névben megmarad a részeknek a teljes névbeli írásmódja: az Előrében dolgozik (ti. stb. b) Teljes és cégszerű intézménynévnek tekintjük az olyan formákat. stb. az Eötvös Lorándon végzett. ill.Danuvia Központi Szerszám. gépgyári kelet-bükki állami gazdasági 43. egyetem. hivatal. Szeged. a pécsi nevelőintézet. Sz. stb. a Nemzetiben játsszák.és készülékgyári Madách színházi József Attila gimnáziumi Vas megyei tanácsi Géza király téri egészségügyi szakközépiskolai országos Széchényi könyvtári Új Egység cipészipari szövetkezeti magyar–szovjet baráti társasági Április 4. Gépgyár Kelet-bükki Állami Gazdaság 43. építőipari vállalati Volga szállói (v. Egyszavas intézménynevek is vannak: Belügyminisztérium Pénzügyminisztérium Bélyegmúzeum stb. Dusnok.

kiállítások.és Bányászati Tudományok Osztálya (az MTA testülete). a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsa. d) Az alárendelt viszonyú intézményeket jelölő birtokos jelzős szerkezetek névelőjét és a birtokszó személyragját (-jelét) általában ki kell tenni: A (a) Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete. Ugocsa mozi. egy karbantartó csoportot szerveztek. Országos Pedagógiai Intézet (a Művelődési Minisztérium intézménye). feljegyzés a jogi csoportnak. mozik. illetőleg az azzal egyenértékű tagot (tagokat) nagybetűvel írjuk. Kerületi Bizottsága stb. a Hazafias Népfront X. stb. bélyegzőn stb. vendéglők. Magyar Földrajzi Társaság (főhatósága az MTA) stb. c) Az intézmények azonos rendeltetésű kisebb egységeinek típusukra utaló megnevezését kis kezdőbetűvel írjuk: a Kossuth Nyomda személyzeti osztálya. Fővárosi Földhivatal (Budapest Főváros Tanácsánál). a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. A pályaudvarok. nevét az intézményekével azonos módon szokás írni: Budapesti Nemzetközi Vásár. megállóhelyek. Ferihegyi repülőtér. kérelem az üzemi szakszervezeti bizottsághoz stb.) 192. Katonatelep vasúti megállóhely. A (a) Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara. üzletek. Kerepesi temető stb. szókapcsolatokat szintén kisbetűvel kell írni: a két vállalat koordináló bizottságot alakított. A nem állandó jelleggel működő bizottságokra stb. Intézményszerű (rendszeresen ismétlődő országos vagy nemzetközi) rendezvények. mint a magyar intézményneveket: az Egyesült Nemzetek Szervezete. Rómeó férfiruházati bolt. Az intézménynévszerű megjelölések -i (-beli) képzős származékában meghagyjuk a nagy kezdőbetűket is. (Vö. a különírást is: Keleti pályaudvari. Állam. 56 . testület stb. stb. Kis Rabló étterem. 146. Kis Rabló éttermi stb. – Az intézménynévszerű megjelölések értelmezésére szolgáló köznévi tag(ok) elhagyható(k): a Keletiből indul. – De: jövőkutatási konferencia stb. Nemzetközi vagy külföldi intézményeknek. 191. Ugocsa mozibeli. 189. Nemzetközi Valutaalap. megnevezésében az intézménynévi jelleg kevésbé érvényesül. Vadászati Világkiállítás stb.és Jogtudományi Kar (az Eötvös Loránd Tudományegyetemen). az Északatlanti Szerződés Szervezete. fürdők. a Medicor Művek Vállalkozási Gyára. Ker. vásárok stb. utaló szavakat. a Francia Köztársaság Külügyminisztériuma stb. – Csak néhány kivétel van: az Akadémia (= Magyar Tudományos Akadémia). a XI. Ezek nevét is minden tagjában nagy kezdőbetűvel írjuk: Műszaki Kémiai Kutatóintézet (az MTA intézete). Tanács szakorvosi rendelője stb. magyar vagy magyarra fordított hivatalos nevét úgy írjuk. Szegedi Szabadtéri Játékok. temetők stb. a Kis Rablóban vacsoráztak stb. Ezekben a csak intézménynévszerű megjelölésekben a tulajdonnévi. szervezeteknek stb. b) Egy intézményen belüli nagyobb szervezeti egység. Cégtáblán.intézkedett. Az intézmények alárendelt egységeinek nevét a következők szerint írjuk: a) Számos intézménynek (mint főhatóságnak) alárendelt intézményei is vannak. a Lukácsba jár úszni. a Bölcsészettudományi Kar gondnoksága. repülőterek. – Kisbetűsek önmagukban használva is: emlékeztető a műszaki osztály részére. az értelmezésre szolgáló köznévi tagot (tagokat) pedig kisbetűvel kezdve különírjuk: Keleti pályaudvar. eszpresszók. neve akkor írandó intézménynévszerűen. ha az egyediség érzékeltetésére szükség van: a Föld. Lukács fürdő. (vagyis kiemelt helyzetben) más megoldás is helyes lehet: Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar 190. az Opera (= Magyar Állami Operaház) stb. a tanárképző főiskolán stb. Vén Diák eszpresszó. levélpapíron.

A nem márkanévként használt.. alakulatkezdő helyzetben az első tagot természetesen nagybetűvel kezdjük: Kecskeméti barack stb. az osztrák légitársaság stb. b) A több különírt közszóból álló kitüntetés. vagy ha valamilyen rövidebb formában használjuk őket: Erős Bálint állami díjas tudós új kötete elfogyott. hetilapoké. Nobeldíjas. József Attila-díjas. – Címkén. A szerző ezeknél szándékosan kerüli az ismétlődést. – Egyedi címük van viszont az irodalmi műveknek. 57 . Trabant (gépkocsi). – Az ilyen nevek -s képzős származékában az alapformát változatlanul megtartjuk: Kossuth-díjas. A kitüntetések és a díjak nevét a következőképpen írjuk: a) A díj. a Szocialista Munka Hőse. Eötvös Loránd-emlékérmes stb. a Munka Vörös Zászló Érdemrendje. annak minden tagját nagy kezdőbetűvel írjuk: Ultra (mosópor). (Vö. Ezeket az jellemzi. a képzőművészeti alkotásoknak. folyóiratoké. szót tulajdonnévhez (rendszerint személynévhez) kötőjellel kapcsoljuk: Kossuth-díj. Coca-Cola (üdítőital). Kiváló Dolgozó stb. a zeneműveknek stb. meggylé. Nobel-díj. Gyártmányoknak. kifejezéseket kisbetűvel írjuk: a Munka Érdemrend arany fokozata. készítményeknek márkanévként használt elnevezését. hirdetésen stb. illetőleg típusait jelölő szavakat. Akadémiai Aranyérem. az olasz fémipari szakszervezetek. Vegacillin (gyógyszer). stb. Ha a márkanév után tájékoztatásképpen odatesszük a típust. Stb. c) A kitüntetések és díjak fokozatait. 183. Odol fogkrém. a kettő közé nem teszünk kötőjelet: Omnia kávé. érem. többnyire a termék anyagára vagy származási helyére utaló nevekben a tagokat kis kezdőbetűvel írjuk: narancsital.Nem kell viszont intézményszerűen írni az ilyen (nem hivatalos) megnevezéseket: a francia külügyminisztérium jegyzéke. Az értekezleten Fejes Katalin kiváló dolgozó ismertette munkamódszereit. hogy több. A márkanevek 193. termékeknek. József Attila-díj. egyediségre és egyszeriségre törekszik. kecskeméti barack. emlékérem stb. A tanácskozáson Nagy József. tokaji bor. – Állandó cím az újságoké. A címek két nagy csoportra oszthatók: állandó címekre és egyedi címekre. stb. továbbá ha csupán címként szerepelnek. Alfa Romeo (gépkocsi). A címek 196. Kiváló Munkáért kitüntető jelvény stb.) A kitüntetések és a díjak neve 195. a dolgot jelölő szót is. a szocialista munka hőse is megjelent. – Kis kezdőbetűsek viszont az ilyen nevek esetleges melléknévi származékukban. a lengyel hadsereg. – A címek írása tükrözi ezt a jellegbeli kettősséget. Fabulon (arckrém).és díjnevekben az alkotó tagokat nagybetűvel kezdjük: Állami Díj. Panangin tabletta. a cikkeknek. stb. 194. Tomi Mat mosópor. Eötvös Loránd-emlékérem stb. sőt sok szám címeként használatosak.

Ragos címhez újabb rag függesztését lehetőleg el kell kerülni a mondat átszerkesztésével. – Hosszan gyönyörködött a Majális színeiben. Kincskereső. pl. – A valamilyen írásjellel lezárt és a ragra végződő címekhez a ragokat és a jeleket kötőjellel kapcsoljuk: Juhász Gyula versének. A kőszívű ember fiai. pecsovics. Tulajdonnevek köznevesülése 201.197. – Az új híd felavatásáról az Esti Hírlap közölte az első tudósítást. s az egykori tulajdonnév írásmódjától esetleg más tekintetben is eltérünk: röntgen. – Munkácsy képének. Az állandó címeket. 200. tehát a költői művek. a Szerelem?-nek…. Éjjeli menedékhely-beli (alakok). értekezések. a Népszabadságé. képek. műsorszámok stb. a Nemzeti dalt. Képes politikai és gazdasági világatlasz. szendvics. 198. Élet és Tudomány. szimfónia stb. – Az egyszavas címeket nagybetűvel kezdjük: Szózat. – Stb. – Egyes hosszabb állandó címekben csak az első szó nagybetűs: A magyar nyelv és irodalom tanítása stb. stb. a Társadalmi Szemlét. Kis éji zene. így: Petőfi a Szülőföldemen című versében…. stb. Pest Megyei Hírlap. Petőfi a Szülőföldemen-ben…. 199. Új Tükör. stb. Jókainak „Az arany ember”-e…. Népszava-beli (hirdetés). cikkek. Pályamunkások. stb. Kék fény stb. Továbbá: 1916 őszén. Tulajdonnevek gyakran válnak köznevekké. IX. Új Tükör-szerű hetilap. Álarcosbál. A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén a szabvány (MSZ 3424/2) előírásait követve az állandó címekben is csak az első elemet kezdik nagybetűvel. ferencjóska. Örökzöld dallamok. Nyugat. – Ihletetten szavalta el Az eltévedt lovast. Arany Toldijában. háryjános. Hazám. stb. ha a címlap megtervezői esetleg más írásmódot alkalmaztak. általában nem szükséges őket idézőjelbe tenni vagy más módon kiemelni. Elterjedt szokás azonban az egyedi címek idézőjelbe foglalása vagy eltérő betűtípussal való szedése is: József Attila utolsó évének versei között van az „Íme. Odüsszeia-beli (világ). havanna. – Tanulmányát a Magyar Nyelv jelentette meg. Ember az embertelenségben. címét a következőképpen írjuk. hát megleltem hazámat” is. A -beli képzőt és a képzőszerű utótagokat a címek változatlan formájához mindig kötőjellel kapcsoljuk: Valóság-beli (vita). Hajóvontatók a Volgán. könyvek. Orvosi Hetilap-beli (cikk). Az Est. – Stb. Martinász. termosz stb. szobrok. Ha a címeket szövegbe illesztjük. a Siralomháznak a betyár a főalakja. Különösen az egyszavas címek és a többszavas állandó címek szövegbeli megkülönböztetése fölösleges: Móricznak egyik híres regénye a Rokonok. Valóság. hetilapok és folyóiratok címét nagybetűvel kezdjük. A ragokat és a jeleket a címekkel általában egybeírjuk: a Kritikában. Az idegen írásmódot is magyarossal cseréljük fel: aszpirin. Ilyenkor már természetesen kis kezdőbetűvel írjuk őket. a Kritikaféle folyóiratok. Magyar Hírlap-beli (közlemény). Magyar Nemzet. Az egyedi címeket. A többelemű címekben – a címben levő és kötőszó kivételével – minden szót nagybetűvel írunk: Búvár. Nők Lapja. Zenedélelőtt stb. priznic. – A többszavas címekben csak az első szót és a tulajdonneveket írjuk nagy kezdőbetűvel: Magyar értelmező kéziszótár. zeneművek. stb. 58 . a Számadásnak. tehát az újságok. konyak. Népszabadság. A szabályt akkor is követni kell. Tanulmányok Arany János költészetéről.

stb. ha a társadalmi tudatban a köznévvé válás már elég széles körben végbement. Az idegen írásmódot is gyakran magyarossal váltjuk föl: pasztőroltás. Az írásmódváltozásra csak akkor kerülhet sor. makadámút. 168. szentjánoskenyér. pullmankocsi. b). 59 . [Vö. magyarosan írt közszói formák között. wertheimkassza. és az alkotóelemeket egybeírjuk: ádámcsutka.] A köznevesülés lassú folyamat. idegenesen írt tulajdonnévi és a kis kezdőbetűs. dízelolaj stb. pálfordulás.A tulajdonnevek és közszók összeforrásából keletkezett összetett szavakat is kisbetűvel kezdjük. Ennek során az írásformák egy ideig ingadoznak a nagy kezdőbetűs. dízelmotor. 140.

204. Csak kisebb részüknek van magyar alakja. 60 . ha h-nak ejtjük. ha közkeletűek. mechanikus. amelyeknek más nyelvi eredete még többé-kevésbé nyilvánvaló. Az egymással érintkező nyelvek mindig adnak át egymásnak. eredeti formájukban használjuk. technika. egyedet jelölő nyelvi szerepéből következik. (Vö. A latin betűs írású nyelvekből átvett és közkeletűvé vált köznyelvi és szakmai idegen szavakat általában magyarosan írjuk. hogy a latin betűs írású nyelvekből átkerült idegen neveket általában minden változtatás nélkül. digitális. exogámia stb. textil. s csak néha tartjuk meg: exegézis. Ha egy latin betűs írású nyelvből átvett. futball. monarchia. megtartjuk: jacht. Az idegen szavakat tehát aszerint írjuk már magyar vagy még idegen írásmód szerint. kemping. antikvárium stb. technikus stb. szexuális. Bizonyos meghatározott esetekben azonban más átírási rendszerek is alkalmazhatók. kóla. tulajdonneveket is. egzotikus. millió stb. még akkor is. a következőképpen járunk el: A ch-t.) Az eredeti qu betűegyüttes helyett mindig kv betűkapcsolatot írunk: akvárium. Az olyan szavakat. b) Az idegen eredetű tulajdonnevek egy részét már teljesen magyarnak tekintjük. – Az egyébként magyarosan írt alakokban is megőrződött az eredeti írásmódnak a magyar kiejtéstől eltérő egyegy eleme: bonbon. A jövevényszavakat ezért mindig magyarosan írjuk. általános fogalmat jelölő idegen szó közkeletűvé válik. 209.. hogy más nyelvből való származásuk feledésbe merül. izotóp. karbamid. idegen szavakként tartjuk számon. magnetofon. taxi. és vesznek át egymástól közszavakat is. hogy mennyire haladtak előre a jövevényszóvá válás útján. pech.AZ IDEGEN KÖZSZAVAK ÉS TULAJDONNEVEK ÍRÁSA 202. mikroszkopikus. a) Az idegen eredetű közszavak idő múltával jövevényszavakká válhatnak. A magyar írásmód szerinti írás A közszavak írása 203. kombájn. eredeti írásmódját a magyar kiejtést tükröző formával váltjuk fel. lehetőleg a forrásnyelvből írjuk át. szelektív stb. amelyeknek más nyelvekből való származását még felismerjük. c) A nem latin betűs írású nyelvek közszavait és tulajdonneveit általában a magyar ábécé betűivel. menedzser. szemben azokkal az idegen nevekkel. azaz szokásos kiejtésüket a magyar hangjelölés szabályai szerint tükröztetjük: antracén. x vagy q betű van. Ha a magyarosan írt közkeletű idegen szavak eredeti idegen írásában ch.. A tulajdonneveknek azonosító. egzisztencia stb. hisztamin. lézer. A ksz-nek ejtett x-et általában meghagyjuk: expressz. s csak egy-egy kivételes esetben írunk helyette ksz-et: bokszol stb. – A gz ejtésű x-et többnyire átírjuk: egzakt. azaz olyannyira meghonosodhatnak. televízió. mechanika. oxigén. fix stb.

Subotica. 204. (Vö. stb. határainkon kívüli hegyek. Mexikó. dzsunka. akadémizmus. Kréta. amelyek a mai átírási szabályoktól eltérnek.) 208. København. Svájc. Lenin. Napoli. Potemkin-falvak. de görögösen: Kroiszosz. Kálvin János. Krakkó. Himalája. esztétikum. Martin Luther. Richard Wagner stb. realizál. Kolumbusz v. Sziklás-hegység. Alpok. akadémista. (Đorđe Branković. helyett). Néva. a könyvtárügy. Ezek közül némelyik teljesen magyaros alakú: Brankovics György. stb. Kraków. szamuráj. Herkules. Hispánia. vizek. 209. -izmus stb. 61 . A közkeletű idegen szavak túlnyomó többségében egyes idegen eredetű képzők (-ikus. stb. hagyományossá vált magyar alakjukban írjuk: Dárius. az idegenforgalom. A nem latin betűs írású nyelvekből (gyakran több nyelv közvetítésével) korábban olyan névformák is bekerültek nyelvünkbe. Latin betűs írásrendszerű országok. Mercédesz. Cristoforo Colombo stb. Jean Calvin. tajga. Isztambul. Újabban a nyelvhasználat nem törekszik ilyen teljesen vagy részben magyaros névformák kialakítására. Eperjes. Marx Károly. a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció). Karl Marx. Luther Márton. Krőzus. karate. (Friedrich Engels. Athén. Wagner Richárd stb. tipizál. Szicília. Ezópus. Odera. Oszvald.205. pagoda. Kairó. Ýstanbul. esztéta – esztétika. Oradea. Jan Hus. Peking. Paris stb. továbbá a térképeken – főleg a helységnevek esetében – az idegen nyelvbeli név is használható: Wien. helységek stb. Moldva. Párizs. számum stb.) 210. A tulajdonnevek írása 207. Más nevekben a sorrend és a keresztnév magyaros. -izál. A latin betűs írású nyelvekből átvett személynevek közül csak néhány nagy történelmi vagy irodalmi múltú és rendszerint közismert nevet használunk hagyományos megmagyarosodott formájában. stb. periódus – periodikus. (Vö. (Vö. gésa. Kolumbus Kristóf stb. Prešov. megnevezésére gyakran magyar neveket vagy magyaros formájú és írású névváltozatokat használunk: Franciaország. Itália. A nem latin betűs írású nyelvekből (gyakran több nyelv közvetítésével) átvett és már meghonosodott szavakat – a forrásnyelvre vonatkozó átírási szabályoktól függetlenül – a magyarban szokásos kiejtésük szerint írjuk: szamovár. 206. ista. Csendes-óceán. stb. Bécs. Nagyvárad. szovjet. Ausztrália. Szabadka. -itás. minaret. Kordillerák.) előtt a tőbelseji hosszú magánhangzó rövidre változik: passzív – passzivitás. de megmaradt a családnév eredeti írása: Engels Frigyes. Szent Lőrinc-folyó. 28. típus – tipikus. de – a régi hagyományt folytatva – a keresztnevekből a viszonylag újabban átvetteket is magyarosan írjuk: Kármen. Alsó-Ausztria. A földrajztudomány. Maximilián.) A hosszú magánhangzó azonban (nem mindig következetesen) néhány szó származékaiban is megőrződik: akadémia – akadémikus. tájfun. de: Potyomkin. Elba. mecset. Rajna. helyett). Babilon. reális – realista. stb. Anyegin. stb. Krisztián. láma. Vezúv. A ch-t és az x-et a magyarosan írt idegen eredetű keresztnevekben és földrajzi nevekben is megtartjuk: Albrecht. esztétikus. Beatrix. Ezeket közkeletű. realizmus. Husz János. Nápoly. Burgundia. Koppenhága. külföldi területek. Az ilyen hagyományos nevek közül e formában több csak bizonyos állandósult kifejezésekben él: valóságos Krőzus. Luxemburg. Temze. a postai forgalom területén. 161.

Liepaja. Karadžić helyett Karadzsity v. A magyarosan írt idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez ugyanazon szabályok szerint kapcsoljuk a toldalékokat. Gdańsk. Karadzsics) teljességgel helytelen. szólásokat. Molière. – A mellékjelek elhagyása szükségmegoldás. Rousseau. cowboynak. tüchtig stb. nikotinos. Ha az egyébként már magyarosan írt idegen szó idegen kifejezésben. park and ride. conditio sine qua non. Wuppertal. mint a magyar szavakhoz és tulajdonnevekhez: businessből. lady. Liepâja. Krleža. dózis. (Vö. de a mellékjeles betűk helyett az alapbetűktől eltérő más magyar betűk alkalmazása. nem általános használatú közszavakat idegenesen. A latin írású nyelvek tulajdonneveiben általában változtatás nélkül követjük az idegen írásmódot: Cervantes. horatiusi. az alapbetűt megtartjuk: Capek. 163– 165.) 62 . schillingért. ha az idegen nevek a magyarban nem használatos mellékjeles betűket tartalmaznak: Čapek. de: Bacillus anthracis. fairül. shoppingol. Françoise helyett Franszoáz v. Plzen. Buenos Aires. Habsburgok. eppur si muove. Lódz. karl-marx-stadti. (Vö. Maranón. Marasesti. Így járunk el természetesen akkor is. Eredeti idegen írásmódjuk szerint írjuk a latin betűs írású nyelvekből átvett többszavas kifejezéseket. François. és ha a nyomtatási eljárás a mellékjel pótlását nem teszi lehetővé. Amundsenről. Tallinn. Moliere. Plzeň. Prágában. 174–184. 174–184. Francois. Njegoš. stewardessek. annak tagjaként fordul elő. Az idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez általában ugyanúgy közvetlenül (tehát kötőjel nélkül) tapasztjuk hozzá a toldalékokat. krómoz. stb. 163–165. mint a magyar szavakhoz és nevekhez: frontálisan. Huszé. stb. Vaasa. myocarditis. Puccini. Franszoise. stb. vagyis a forrásnyelv helyesírásának szabályai szerint írjuk: bestseller. stb. nápolyi. 214. Horatius. toulouse-lautreci. A latin betűs írású nyelvekből átvett. ha nincs megfelelő betű. lemberdzsekben. a mellékjelet elhagyjuk. Chopin. Loire. Janus Pannoniustól.A toldalékok kapcsolása 211. hobbija. tête-à-tête stb.) Az idegen írásmód szerinti írás A közszavak írása 212. Marañón. Eminescu. tuberkulózis.) 213. koktélt. Łódź. Latium. Milánóig. rinascimento. Dubrovnik. közmondásokat: all right... verdis. kálvini. signorét. señor. (Vö. A tulajdonnevek írása 214. Karlovy Vary. barrelnyi. A toldalékok kapcsolása 215. riporttal. de: dosis effectiva minima. stb. Bologna. greenwichi. couchette. wrocławi. Chatelet. Stockholmnál. Gdansk. show. azaz a névnek fonetikus vagy éppen eltorzított átírása (pl. Zweig. Shakespeare. Rio Grande do Norte. de: tuberculosis bronchialis. Châtelet. stb. arabeszkek. Mărăşeşti. eredeti helyesírással írandó: bacilus. Nyomtatásban. löncsöl.

[Vö. fixszé. Marxszal stb. Rousseau-val. de: signorinák. Frankfurt am Main-i. de: allegróban. [Vö. 29. ó-t. b) A -val. 10. é-t. amelyekben ezek a szóvégi hangok a magyar kiejtésben megnyújtva fordulnak elő: signorina. a sajtóban. Glasgow-ban. lehetőleg a forrásnyelvből (tehát más nyelv közvetítése nélkül) írjuk 63 . – Malmö. s az alapforma szerinti kezdőbetűket megtartjuk: Victor Hugó-i. -vel és a -vá. Az egyelemű vagy kötőjellel összefűzött tagokból álló tulajdonnévnek (a néma betűs végződés miatt kötőjellel odakapcsolt) -i (-s. – Sinaia. campanile. -vé rag a mássalhangzót jelölő nem magyar betűre vagy betűkapcsolatra végződő idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez úgy járul. -ista. pechhel. -vé rag v-je ilyenkor is az utolsóként kiejtett mássalhangzóhoz hasonul: guillotine-nal. – De hagyományosan: Anjouk. A szépirodalmi művekben. Loire-on. – Oslo. de: Coca-Colát. ill. Coca-Colaszerű. voltaire-izmus. hertzcel. allegrós.). hogy a név alapformája világosan kitűnjék: Mann-nak. monsieur-nek. de: campanilén. Montreux-ig.. 216. hogy v-je teljesen hasonul az utolsó kiejtett mássalhangzóhoz: Andrićtyal. b)] Ha az i képző egyelemű. Iaşi-nál. Scott-tól. Tallinn-nál. Greenwichcsel. – Goethe. joliot-curie-s. bordeaux-i. -izmus) képzőt (a többelemű magyar tulajdonnevekhez hasonlóan) mindig kötőjellel kapcsoljuk az utolsó elemhez. vichyi stb. Félixszel. allegroszerű. de: Malmőből. 94. Walter Scottos. ploieşti-i.) c) A mássalhangzót jelölő kettőzött betűre végződő idegen tulajdonnevekhez az azonos betűvel kezdődő magyar toldalékot (s így a -val. Voltaire-é. lille-i. akkor az -i (-s. a) Ha az idegen írásmód szerint írt közszó vagy tulajdonnév végén hangérték nélküli (ún. Falstaff-fal. ő-t írunk az olyan toldalékos alakokban. o-ja és ö-je helyett á-t. Anatole France-i.). néma) betű van. Scott-tal stb. Ha idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez közvetlenül kapcsolunk magyar toldalékokat. Montesquieu-nek. az alábbi két részletszabály megtartására kell ügyelni: a) Mind a közszavak. -izmus) képzős származéka természetesen kis kezdőbetűs: shakespeare-i. Bachhal. (Vö. -ista. Leonardo da Vinci-s. Steinbeckkel. Grimm-mel. Engelsszel. 164. stb. goethés (Vö. -vé rag megfelelő alakját is) kötőjellel kapcsoljuk. châlons-sur-marne-i. 163. Molière-rel. e-je. stb. (a) pompeji (ásatások) stb. de: Goethének. akkor a magyar toldalékot mindig kötőjellel fűzzük a szó testéhez: guillotine-t. ortodoxszá. mind a tulajdonnevek végső a-ja. stb. malmői.Az i-re végződő idegen helységnevek -i képzős származékának végén (a magyar i végű helységnevekhez hasonlóan) csak egy i-t írunk: (a) helsinki (olimpia). c)] Az átírás Az átírás elvei 218. írásrendszerünkben szokatlan együttese jelöli. b) Ha az idegen tulajdonnév két vagy több különírt elemből áll. de: Oslóban. stb. Peugeot-t. stb. -vel és a -vá. de: Sinaiában. az -i-t a névhez közvetlenül kapcsoljuk: coventryi. voltaire-es. – Coca-Cola. 175. vagy ha az utolsó kiejtett hangot betűknek bonyolult. fixszel. 163. y-ra végződő idegen helységnévhez járul. Balzackal. az általános és középiskolai oktatást szolgáló vagy kiegészítő kiadványokban a nem latin betűs írású nyelvek neveit és szavait a magyar ábécé betűivel (vö. Bizonyos esetekben kötőjellel kapcsoljuk a toldalékokat az idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez. campanileszerű. Karlovy Vary-i. goethei. b)] 217. -vel és a -vá. – allegro. oslói. [Vö. New York-i. sinaiai. Iaşi-sal. A -val.

Ahmed. A magyar átírás alkalmazása a forrásnyelvvel kapcsolatban kialakult közgyakorlattól is függ (pl. Tobrukig. A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása. Sanghaj. Marrákes. 1981. a görög stb. Venizélosz. mint a magyar nevekhez és szavakhoz: Csehovtól.és hangsort együttvéve (pl. vagy amilyet valamely nemzetközi testület (amelynek hazánk is tagja) használatra javasol. Az egyes nem latin betűs nyelvekre vonatkozó magyar átírás szabályait a következő akadémiai kiadványok tartalmazzák: Keleti nevek magyar helyesírása. A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) a mindenkor érvényes szabványokat követi. továbbá a térképeken olyan átírást szokás alkalmazni. E helyett vagy e mellett – a munka jellegétől függően – a magyar átírás is alkalmazható. Szecsuan. Kuroszava. Thébai. Szapphóé. Az újgörög nevek magyar helyesírása. 64 . khitón. a tudományos ismeretterjesztés területén. alma-atai. 220. Velikije Luki-i. 210. Gogol. Fagyejev. Iszmáilíja. Budapest. az idegenforgalom. stb. Kavála. Irtis. Iráklion. 1984. Po Csü-ji. amilyet a szaktudományok a nemzetközi érintkezésben általában alkalmaznak. Hokuszai. Seremetyjevo. tatamin. A magyar átírású neveket és közszavakat a bennük szereplő magyar betűk hangértéke szerint kell olvasni: Hérakleitosz. Hirosima. Periklész. ikebana. dzsúdózik. Dzulfikár. Lancsou. Szöulnál. Átíráskor az idegen hangsort (pl. arisztotelészi. Macujama. Ha egy tulajdonnév vagy közszó nem szabályosan átírt alakban honosodott meg nyelvünkben.. Harun ar-Rasíd.át. hidzsra. az orosz vagy a kínai magyar átírása elterjedtebb más átírási módok használatához képest). A toldalékok kapcsolása 222. az arab. Tolsztoj. Platón. Szun Jat-szen. bektási.) 219. Odüsszeusz. Zsenmin Zsipao. szputnyik. Plutarkhosszal. Hupej. illetőleg az ezeknek megfelelő magyar betűkkel. az orosz. kamikadzék. kuvaiti. 221. A nem latin betűs írású nyelvekből átírt nevekhez és szavakhoz ugyanazon szabályok szerint tapasztjuk a toldalékokat. Báb-el-Mandeb. stb. Kijev. vagy elterjedten ismernek. Budapest. Hriszto Botev-i. 205. amilyet az adott nyelvet beszélő országban hivatalosan előírnak. esetében) nyelvenként szabályozott módon helyettesítjük magyar hangokkal. Délosz. a kínai esetében) vagy az idegen betű. Szaladin. száriban. Solohovval. a postaforgalom. az egyetemi és főiskolai oktatás. Nagoja. (Vö. A szaktudományok. hagyományos formájában használjuk. Evdokía.

jeles) alakját a szótagolás szerint választjuk el. stb. me-ta-fo-ra.. 226. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: ablaká-ig. part. 230. ahány magánhangzó van benne: bál. a)] 226. ill. Elég gyakori. Vajdá-ék. York. ró-zsa. Mari-etta. stb. mivel tagjai a szótagoláskor szétválhatnak. Nîmes. pesti-es. de ejtésükben egy szótagú idegen közszavak és tulajdonnevek vagy a régies magyar családnevek írásformájuk alapján megszakíthatók volnának: air. há-zig. vagy vihetők át a következőbe: dia-dal vagy di-adal. pró-ba. A szótagolás szerinti elválasztás fő szempontjai a következők. street. tolnai-ak vagy tolna-iak stb. asz-tal. „Le-a” stb. Chartres. lajst-rom. akár többjegyű a betűje – a következő sorba visszük át: be-tű. font. hogy helyszűke miatt (vagy más okokból) a szónak vagy szóalaknak egy részét a sor végéről át kell vinni a következő sorba. ka-sza. Az írásnak ez a megszakítása az elválasztás. a)] – A szótag mindig vagy magánhangzóval kezdődik. 225. fi-a-i-é. A több szótagú. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: árui-nak vagy áru-inak. – Minden szó annyi szótagú. Az elválasztásnak – alapformákban és toldalékos alakokban egyaránt – a szótagolás az alapja. ka-to-na. illetőleg a következő sorba átvinni. a „haza-i”. blues. Soós. Le-ó stb. Schmidt. György. Be-rety-tyó. ko-sár. „Á-ron”. ha az eredeti helyesírással átvett. sztrájk. Gaal. asz-tal. [Vö. ragos. shop. – A magánhangzó önmagában is alkothat szótagot: di-ó-nyi. eu betűkapcsolat. stb. a nyomtatásban nem ajánlott elválasztási formák. szükség esetén elválasztható: kala-uz. Az au. amelyek szótagot kezdenek. stb. Leo-nóra vagy Le-onóra. stb. Az egyszerű közszavak és tulajdonnevek alapformáját és toldalékos (képzős. stb. 229.AZ ELVÁLASZTÁS 223. Az egyetlen magánhangzóból álló szókezdő és szóvégi szótagot – bár önállóságát nyelvi tekintetben el kell ismerni – esztétikai okokból nem szokás egymagában a sor végén hagyni. team. ma-gá-nyos. Sásd. moza-ik. strand. stb. illetőleg több kiejtett magánhangzót tartalmazó szavak és szóalakok elválasztásának szabályai a következők: a) Az egymagukban szótagot alkotó magánhangzók tetszés szerint hagyhatók az előző sorban. Georch. „emóci-ó”. b) Azokat a magánhangzókat. vá-szon. váku-um stb. hajt. bugy-gyos. stb. ba-tyu. átvisszük a következő sorba: fiók. Me-csek. c) A két magánhangzó között levő egyetlen mássalhangzót – akár egy-. [De vö. tehát az „a-lap”. rendü-letlenül.. Hume. Azokat a szavakat. Brahms. fi-atal. Ke-re-csend. – A több szótagú szavakat és szóalakokat bármelyik szótag határán meg lehet szakítani: ren-dületlenül. 224. vagy (az elsőt kivéve) egyetlen rövid mássalhangzóval: le-ány. – Ez a szabály olyankor is érvényes. amelyek csak egyetlen magánhangzót tartalmaznak. Csak összetett szavak elválasztásakor veendő figyelembe az alkotóelemek (az összetételi tagok) határa. vi-asz. Tri-eszt. kalci-um. – A két magánhangzót jelölő azonos betűket is szétválaszthatjuk: ko-ordinál. Csil-la. nem választjuk el: föld. könyvei-tek vagy könyve-itek. Annáé-ké vagy Anná-éké. Gyu-la. 65 . drog. nyolc. A szótagolás szerinti elválasztás 224. Bánk. fe-udális stb. ideá-lis vagy ide-ális. Maugham. De-zső. te-ker-vé-nyes. háza-ik. É-va. dry. fia-tal. rendületle-nül. Pest. „e-móció”. Zsolt.

Er-zsi. pogy-gyász. -vé ragos alakulatok elválasztása: pech-hel. Dosztojevsz-kij. Ford-dal. há-zunk. Papp-tól. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: bron-zot. bórax-szá. tarisz-nya. ma-chináció. pén-zért. Szabol-csé. Féli-xé. metsz-szük stb. mil-liméter. – A -val. vonz-za. Tallinnig. A ch kétjegyű ugyan. stb. Mün-chen. pszichológia. fi-xet. bizott-ság. arany-nyal. f)] 228. házun-kat. víz-zé. c). Boty-tyán. töl-gyes. 163. húszszor. stb. de egyetlen hangot jelöl. Ecse-ren. g) Ha két magánhangzó között kettőnél több mássalhangzót jelölő betű van. könny-től. ennek egyik jegyét az előző sorban hagyjuk. csak az utolsó kerül a következő sorba: cent-rum. rossz-kor. tömbben. mint a rövid mássalhangzókat jelölő magyar betűket: ar-chívum. ker-tig. ezért elválasztáskor ugyanúgy kezeljük őket. bratsz-ki stb. mar-xizmus. ösz-sze. tá-dzsik. mahara-dzsa. Bony-hád. mene-dzser. Ale-xandra. stb. c)] f ) Ha a két magánhangzó közötti hosszú mássalhangzót egyszerűsítetten kettőzött többjegyű betű jelöli. fosz-fát. kilenc-kor. kom-munális. hit-tem. hogy a kettőzött betű egyik tagját meghagyjuk a sor végén. Ma-dzsar. Kiss-nek. ce-chem. adósságo-kat. tet-ted. stb. al-lons. stb. Heren-dig. pra-xis. Fuku-dzava. – Ha a toldalékos alakokban a két magánhangzó között álló mássalhangzók közül az utolsót kettőzött betű jelöli. A családneveinkben előforduló többjegyű régies magyar betűk az elválasztásban hangértéküknek megfelelően kezelendők: De-seö [e. leni-nizmus. edz-het. lopódz-dzanak. Fu-dzsi. a másodikat pedig átvisszük a következőbe: am-per. mint más többjegyű betűinket. padon. ki-sebb. ha a két mássalhangzó közül az elsőt kettőzött betű jelöli: hall-gat. Veszp-rém. – Így járunk el akkor is. mor-zsa. edzdze. hal-lak. azaz nem hangkapcsolatot jelöl. Bach-hal. köny-nyes. – A toldalékos alakokat is így kell elválasztani: ágy-gyal. 226. ma-ximum. maga-san. szity-tya. tonna. s így mindkettő egy betűnek számít az elválasztáskor. recs-ki. né-gyet. ost-rom. Job-bágy. de egyetlen jegyű. stb. Me-xikó. az x pedig két hang (k+sz) jele.: tö-rök]. e) Ha a két magánhangzó közötti mássalhangzót kettőzött betű jelöli. A dz-t és a dzs-t tartalmazó szavak ennek megfelelően a leírt szóalak alapul vételével. Tallinn-nak stb. A dz és a dzs többjegyű betű. karszt-tá. stb. rongy-gyá. Beö-thy [e. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: apá-mé. Car-rara. d) A két magánhangzó között levő kétféle mássalhangzót jelölő nem kettőzött betűk közül – akár egy-. Mar-xot. Maupas-sant. he-xameter. dob-ban. Mikló-sék. Ugyanígy: játsz-szál. Marx-szal.). kamika-dzék. stb. Bar-tók. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: batiszt-ból. Nagy-gyal. Gellért-től.stb. stb [Vö. or-chidea. stb. 216.: de-zső]. Ojszt-rah. 227. De: Széll-lel. ha utánuk magánhangzó következik: almana-chot. Hosz-szú. az elválasztás általános szabályai szerint szakítandók meg: bo-dza. pe-ches. stb. d). – Ha a ch és az x végű idegen szavak toldalékos formáit a szó és a toldalék érintkezése táján kell elválasztanunk. brin-dza. lopó-dzott. Ri-chárd. Ezért úgy tekintjük őket. ma-dzag. stb. Kodály-lyal. bridzs-dzsel (ragos fn. refle-xek. mind a következő sor elején ki kell írni a teljes rövid megfelelőjét: meny-nyi. csoport-tól. [Vö. stb. ennek elválasztásakor mind a sor végén. tal-palatnyi. Boz-zai. ás-vány. Biberachot. a másikat átvisszük az új sorba: bors-sal. halandzsázik. züri-chi. Szabolcs-csal. akkor úgy választjuk el a szót. Kecskemé-ten. másik jegyét pedig átvisszük: ber-reg. -vel és a -vá. több-let. meggy-ből. galy-lyak. tiha-nyi. Ilylyés. lán-dzsás. Ing-rid. gyűrű-dzik. Hamburg-ban. Szél-lért. b)) 229. hanem egy-egy önálló mássalhangzót. tele-xezünk. a ch-t és az x-et a következő sorba visszük át akkor. ódz-kodik. bri-dzset. kulcs-csal. [Vö. pe-dzi. tink-túra. megy-gyel. stb. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: ember-rel. A szótagolás szerinti elválasztás szabályai érvényesek természetesen a szóalakokhoz járuló újabb és újabb toldalékokra is: adós-ság. Kiliman-dzsáró. adóssá-gok.: 66 . bóra-xos. temp-lom. Thew-rewk [e. stb. lajst-rom. ész-szerű. akár többjegyűek – az elsőt az előbbi sorban hagyjuk.

Kos-suth stb. egy magánhangzót jelölő betűcsoportokat nem választjuk el: couchette. Gas-cogne. NA-TO stb. A latin betűs írású nyelvekből átvett. NDK-beli. ce-pha-lal-gia.: ben-cúr]. kossu-thi.) nyelvű többszavas kifejezés. ezért a magyar szótagolás szabályai szerint választjuk el őket: abszt-rakt. MTESZ. amelyek a forrásnyelvben két (vagy több). ery-the-ma. SZTK. 230. nem tekintjük összetételeknek. diszk-rét. parag-rafus. b) A szóösszevonásokat. inf-láció. amelyben csak mássalhangzó vagy legfeljebb egy magánhangzó van. ENSZ-ért stb. Az olyan idegen közszavakat és tulajdonneveket.: varga] stb. fi-lantróp.bő-ti]. Thewrew-köt. a magyarban nem önálló létű elemből keletkeztek. Ofo-tért. Kö-zér-tig. Ljub-lja-na. paragrafus vagy paragra-fus. Belg-rád.és utótagok figyelembevételével történő elválasztás. stb. szintén elfogadható: fotog-ráfia vagy fotográfia. 231. lengyel stb. a) Az egy szótagba kerülő. War-gha [e. ELTE-re. Ha magyar szövegbe idegen (pl. (Vö. Baude-laire. prog-nózis. az ismertebb elő. Pap-pot. Mivel a szavakat a sor végén természetesen máshol is meg lehet szakítani. illetőleg: Szél-lért. a másikat pedig átvisszük a következő sorba: Bes-senyei. latin. 232. móriczos. amelyek az idegen nyelvekben elválasztáskor többnyire együtt tartandók. – A toldalékos alakok elválasztásakor a régies magyar betűk egységét természetesen szintén megőrizzük. – A mássalhangzót jelölő kettőzött betűk közül az egyiket az előző sorban hagyjuk. Balo-ghék. Ke-ravill. obst-rukció. kataszt-rófa. maest-ro. bekezdés stb.) b) Az egy mássalhangzót jelölő betűcsoportokat (a többjegyű magyar betűkhöz hasonlóan) nem választjuk szét: bron-chi-tis. stb.: szé-csi]. Kis-sék stb. Ka-ra-džić. de nem egy hangot jelölnek. Szé-chy [e. Wa-shing-ton. Churchill. Mon-taigne. demok-rata. magyar szövegben szótagolási szabályainknak megfelelően szétválhatnak: cas-co. nemcsak a problémát okozó helyen.. Christie. inst-ruktor. mikrosz-kóp vagy mikro-szkóp. Fab-ri-zio. nem választható el: BVSC. Zág-ráb. Ma-va-dé. ha a kötőjel nem szótaghatáron áll. van betoldva. Ben-czúr [e. 67 . SZOT. stb. mind toldalékos alakjukban a szótagolás alapján szakítjuk meg: Ag-ro-co-op. Cze-tzet. kétség esetén tanácsos ezzel a lehetőséggel élni: aspi-ráns. mind alap-. Coo-per. francia. Mah-ler. stb. stb. NOB. Röl-tex. Babi-tsé. Mi-chelangelo vagy Michelan-gelo stb. Shakes-peare. rek-lám. c) A különböző hangokat jelölő olyan betűcsoportok. Bár az ilyen alakulatoknak eredetileg összetett voltát a mai átlagos magyar nyelvérzék általában nem tartja számon. angol. 224. komp-resszor. cou-lomb. A sor végére kerülő mozaikszók elválasztásának a következők a lehetőségei: a) Az olyan betűszó. stb. stb. kivéve a kettőzött betűkét: Deseö-nek. Bu-vá-ti. – A két vagy több magánhangzót tartalmazó betűszók szükség esetén szótagolás szerint szakíthatók meg: MÉ-MOSZ. A fontosabb szempontok a következők. azaz a magyar kiejtésükön alapuló szótagolás szerint választjuk el. mondat. KISZ-esek. szind-róma. kivált szaktudományi munkákban. elválasztáskor az illető nyelv elválasztási szabályait kell követni. idegen írásmód szerint írt közszavakat és tulajdonneveket is a magyar szokásnak megfelelően. com-pa-gnie. Bo-lo-gna. Ped-ro. Gior-gio. de a toldalék tartalmaz magánhangzót: ASZSZK-ban.: fara-gó]. Gi-gli. Int-ransz-mas. – Elválasztás esetén a toldalékos betűszóknak a kötőjellel kapcsolt toldalékát kell a következő sorba átvinni akkor is. termosz-tát vagy termo-sztát stb. Fara-ghó [e. konk-rét. – Kivételes elválasztású név: Bat-thyá-ny. as-piráns. esp-la-nade. ha elválasztásukra kényszerülünk. MLSZ. Fi-scher. prog-ram. Miche-langelo.

megál-lás. kis-asszony. Lenin-grád. A két egytagú szóból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket úgy választjuk el. és a szót vagy szóalakot itt szakítjuk meg: centi-gramm. preklasz-szikus. – Hasonlóképpen: Jugo-szlávia stb. Pál-ffy. zápor-eső. proto-plazma. Ugyanígy járunk el természetesen az igekötős igék elválasztásában is: fel-ad. a másik szó pedig a következő sorba jusson: csak-is. az így keletkezett származékot az alapszó tagjai szerint választjuk el: rend-őri. Kis-oroszi. para-frázis vagy paraf-rázis. dél-után. Magyar-alád. Helyes elválasztások ezek is: elekt-ronoptika vagy elektronop-tika. stb. Ha az összetett szó egészéhez járul képző. Ha a sor végi elválasztás ezeknek találkozási helyén válik szükségessé. megöl. vas-utas. Zala-egerszeg vagy Zalaeger-szeg. leg-alább. im-produktív vagy imp-roduktív. nagy-atádi. kar-öltve. Ha az ilyen alakulatok összetettsége a mai átlagos magyar nyelvérzék számára kevésbé nyilvánvaló. még-is. inter-akció. Az azonos alakú szavak között több olyan van. egy-előre. vígope-rai. a másik eleme (legtöbbször az előtagja) viszont csak néhány esetben külön szó értékű. stb. anti-klerikális. kül-ügy. épp-úgy. Ant-arktisz vagy An-tarktisz. stb. az alakulat összetett voltára általában tekintettel vagyunk. vasu-tas. melo-dráma. amelynek elválasztása kétféle. pre-klasszikus. A kettőnél több szótagból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket leginkább az összetétel tagjainak határán szokás elválasztani: csal-étek. extra-kromoszomális. Kis-ar (helységnév). 237. stb. infra-struktúra. kilo-gramm. Zalaegerszeg. tranz-akció vagy tran-zakció. dezinformál vagy de-zinformál. Dessew-ffy. Nyír-egyháza vagy Nyíregy-háza. ha az összetevők határa nem esik egybe a szótaghatárral.). transz-urán. Nem szabálytalanok természetesen az ilyen megoldások sem: rendő-ri. vagy-is. ing-ujj. stb. stb. tölgy-erdő. viszont-eladó. hón-alj. milli-gramm. Tito-grad stb. Sok olyan idegen szavunk van. deci-liter. Bornemissza. ultra-projektométer. mind-egy. 236. mert az azonos alakú szópár egyik tagja toldalékos alak. külön-élés. de: meg-int (= figyelmeztet). Az összetett szavakat alkotó tagok (alap. holott. meg-állás. gépe-lem (ige). nemcsak a problémát okozó helyen. in-tranzitív vagy int-ranzitív.és toldalékos alakjukban egyaránt) a szótagolás szerint választandók el. amelynek egyik eleme (legtöbbször az utótagja) a magyarban is önálló szó. Az összetett közszavak és tulajdonnevek elválasztásában csak az összetételt alkotó tagok határán lehet különbség az egyszerű szavakéhoz képest. szak-avatott. de: gép-elem (fn. 235. ugyan-is. a szótagolás szerinti elválasztás is helyes: de-presszió vagy dep-resszió. stb. leg-erősebb. Ez a szabály azonban nem azt jelenti. rend-őr. víg-operai. a másik összetett szó: me-gint (= újra). 68 .Az összetett szavaknak elemeik szerinti elválasztása 233. A mai átlagos magyar nyelvérzék számára felismerhető összetételeket ugyanis az alkotó tagok szerint választjuk el akkor is. kétség esetén tanácsos ezzel a lehetőséggel élni: in-terakció vagy interak-ció. hogy az egyik szó az első. ion-stabilitás. ha az összetett szót vagy szóalakot nem az összetételi határon szakítjuk meg. Antark-tisz stb. hogy összetett szót csak szóhatáron szabad megszakítani. mikro-klíma. vírus-interferencia. vas-út. 234. elektron-optika. szét-üt stb. egyszer-egy. Mivel a szavakat sor végén máshol is meg lehet szakítani. fel-adat. nagyatá-di. fela-dat.

kivételesen. Ennek a sor elején való megismétlése csak szakmunkákban szokás. a kötőjeles alapformára való figyelmeztetés végett: …földrajzinév-tár… (helyesírási szótárban) …Nagy-Kevély… (helyesírási szótárban) …nátrium-klorid… (kémiai szakkönyvben) 69 . Ha a kötőjellel írt szóösszetételt vagy tulajdonnevet a szóhatáron szakítjuk meg. a kötőjelet csak a sor végén tesszük ki.238.

268–269. a kezdő zárójel és idézőjel hozzátapad az utána következő.. Ilyenkor azt az írásjelet kell választani... 293–297. óhajtó és felszólító mondatot felkiáltójellel zárjuk: Ezt aztán megcsináltad! De soká jön a tavasz! Bárcsak sikerülne a tervem! Legalább a szemem lenne jó! Azonnal idejössz! Szeresd a hazát! Légy jó mindhalálig! Stb. a vessző (vö.. az idézőjel (vö..). 299. 263. 243. valamint az írásjellel lezárt mondatok és tagmondatok között... annak részletkérdéseit gépírási szabványok és tipográfiai előírások tartalmazzák. 258–259.. Az írás tagolásában fontos szerep jut a szóköznek is.. 70 . 266. 247–255. b) Az egyszerű kérdő mondat végére kérdőjelet kell tenni: Ki látta? Meglátogattok-e holnap? Szereted a zenét? Stb. a kötőjel (vö. család. kenyér. ezért csak szépíróktól fogadható el – egyes esetekben. részeikrészleteik egymáshoz kapcsolódását tükrözik.). amelyikkel mondanivalónkat a lehető legteljesebben tudjuk érzékeltetni. Kérdő alakú felszólítások és felkiáltások végén felkiáltójel is szokott állni: Nem viszed el mindjárt! Miért ver engem a sors! Stb. c) Az egyszerű felkiáltó. (Hogy mikor kell szóközöket hagyni. a gondolatjel előtt és után stb. a berekesztő zárójel és idézőjel pedig az előtte álló szóhoz stb. 244. 274. 100. 248. a pontosvessző előtt... a felkiáltójel (vö. 260–261... 275.). 278. 275. bár felszólító alakú mondatokat ponttal is zárhatunk: Írjunk egy-egy mondatot ezekkel a főnevekkel: béke. a kérdőjel. a vessző.. Pipacsot éget a kövér határra / A lángoló magyar nyár tűzvarázsa. a felkiáltójel.AZ ÍRÁSJELEK 239. 247.). 256–257. 256. Az írásjelek változatos és kifejező használata fontos eszköze az értelmileg és érzelmileg egyaránt árnyalt közlésmódnak. 265.. 299. a nagykötőjel (vö.. 250. Az írásgyakorlatban használt sok írásjel közül a legfontosabbak: a pont (vö.. 240–242.. 296– 297. a zárójelek és az idézőjelek közé foglalt közlési egységek előtt és után.. Stb... 248... Az egyéb írásjelek közül a gyakoribbakat egy összefoglaló pont tartalmazza (vö. a kettőspont (vö. 245... tagolódását. 248. 271. a kettőspont... 271. 256. – Közvetett felszólítást.. 246. haza.). 250. Az írásjelek szerepe kettős. Szóközt hagyunk a szavak.).) A mondatokat záró írásjelek 240.). Részben a mondatok szerkezetét. a gondolatjel (vö.). 250–252.. 270. 240–242.. 240–242. Ezeknek a keretein belül egyazon esetre sokszor több. részben némiképpen a beszédnek betűkkel ki nem fejezhető sajátságaira.). 290.. 96.. 253. Stb.) a kérdőjel (vö. 281. Az írásjelek használatának szabályai általában a nyelvtani viszonyokhoz igazodnak. tudatos eljárásként – az írásjelek részleges vagy teljes mellőzése. 256. a) Az egyszerű kijelentő mondat végén pont van: Jóból is megárt a sok. a zárójel (vö. utasítást kifejező. 250–252. 266–267. Nincs viszont szóköz a pont.. a hanglejtésre és a beszédbeli szünetekre utalnak.. 256. 256.. továbbá a kötőjel és a nagykötőjel két oldalán. egyaránt helyes megoldás kínálkozik. 272–273. 266.).. a pontosvessző (vö. 264. Az egyszerű mondatok végére a közlés szándékának megfelelő írásjelet teszünk. Az érzelmek hullámzását vagy erősebb fokát írásjelek halmozásával érzékeltethetjük: Hogy képzeled ezt?! Valóban?? Nem!!! Stb..). 262.

úgy arat. b) A tagmondatokat bevezető és. holnap indulhat! Figyeljétek. / a téli éjszaka. mi a baja. Kértem. elemek az első tagmondathoz tapadnak.241.) – Nem kell azonban vesszőt tenni a több mint alakulatban a mint elé. amilyent a főmondat kíván: Ki mint vet. ne üsse bele az orrát! Stb.) Érzed-e. hogy pihent volna. (A második tagmondat kijelentő. ahelyett hogy stb. A rakodópart alsó kövén ültem. mint a tavalyi. (Ilyenkor a több nem ragozható. Ilyenkor a hogy előtt nincs vessző: Felrohant a lépcsőn. / néztem. mint ötöt stb. a) A tagmondatok határán a vessző mindig kiteendő. vagy szemem világa veszett ki? Stb. Hat több. eléjük nem teszünk vesszőt. ha a több mint (a majdnem ellentéteként) a mondanivaló tartalmának erősítésére. A mondatzáró írásjelet akkor is a mellékmondathoz igazíthatjuk.) Az apja is Miska. hogyha késem. vagy kötőszó előtt is ki kell tenni a vesszőt: Az ebédre nem kell senkit is megvárnom.) A mellékmondatnak megfelelő írásjellel is zárható az olyan mondatszerkezet. aki még egy nyelven tud. Stb. hogy tétovázol! Stb. ne várjunk rá tovább! (A második tagmondat felszólító. amire megkértelek? (A főmondat kérdő. hogy máskor jöjjön? Nem felejted el. ki lesz az első! (A főmondat felszólító. kötőszószerű szókapcsolatok elé vesszőt teszünk. hogy az és. Cselekedj ahelyett. ahelyett hogy tétovázol! Stb. Az összetett mondatok tagmondatait általában vesszővel választjuk el egymástól. Cselekedj. mint a fal. mint a gondolat maga. Az alárendelő összetett mondatok végére olyan írásjelet kell tenni. s. vagy kötőszóval kapcsolt rész önálló tagmondat-e: Bevágta az ajtót. ahol abbahagytad! Mondd meg neki. hiszen nem jön már. ahelyett stb. (A főmondat kijelentő. Fehér lett. Ilyenkor az írásjelhasználat ingadozhat. b)] A hasonlító több. 249. Stb. – Ha azonban az anélkül. [De vö. Éj vane.) A többieknek egy takaró is elég. aszerint. utánuk (a hogy elé) azonban igen: Felrohant a lépcsőn anélkül. Szeretném tudni. mint szerkezetben vessző van a mint előtt: Ez sokkal több. vagy csak a figyelem fölkeltésére szolgál: Kérdem. Stb.) d) Az anélkül hogy. A mellérendelő összetett mondatok végére az utolsó tagmondatnak megfelelő írásjelet teszünk: Esik a hó. Sokszor meglehetősen nehéz eldönteni. meg. anélkül hogy pihent volna. (Ilyenkor a több ragozható: többet. s. akár van kötőszó. Több mint öt évig élt külföldön. Ne várjunk rá tovább. De: Hirtelen fölugrott és elrohant. meg. miért várnánk rá tovább? (A második tagmondat kérdő. mint öt. / És mindnyájan várnak énrám. ha az voltaképpen idézet: Hiába mondtam neki. aszerint hogy. ezért kötőszava elé mindig vesszőt kell tenni: Tündöklik. akár nincs: Régi igazság.) 242. amelynek (akár el is hagyható) főmondata csupán mellékes tájékoztatást tartalmaz. mennyire szeretlek? Vajon megmondták már neki. minek neked kettő? Induljunk már. mégis fekete az utca. hogy nem szabad bejönni! A tagmondatok közötti írásjelek 243.) Folytasd ott. c) A mint kötőszóval bevezetett hasonlítás önálló (bár sokszor hiányos) tagmondatnak számít. és dühösen elrohant. hogy azonnal menjen haza. 71 . legyen ő is Miska! Sokat késik. nem pedig összehasonlításra szolgál: Ez több mint szemtelenség. olyan nagy hibát követtem el? Javasolom. hogy úszik el a dinnyehéj. hogy anyanyelvét is jobban tudja.

hogy bizonyos mértékig elkülönülő gondolatsor kezdődik. s. furcsa árok. meg. A mondatrészek közötti írásjelek 247. becsületes. vagy kötőszókat): Tetszetős. Stb. Összetett mondatainkban kettőspontot teszünk. Stb. meg a szalonnát. [De vö. nyáron is azt hordta. kapdos. ha egy-egy lényeges gondolatra hívjuk fel a figyelmet. felkiáltójel és kérdőjel után még gondolatjelet is teszünk: Rabok legyünk.. égesd el! Stb. a szegfűnek vagy a levendulának az illatát szereted? Stb. A rózsának. tinta. meg. vagy kabátot! Stb.] c) Ha az azonos szerepű mondatrészek között kötőszó van. vagy ha jelezni óhajtjuk. Tiltakozást jelentett az elnémetesítéssel szemben. a)] b) A felsorolásban pontosvesszőt is használunk. most váljunk ellenségekké? Ezt többet nem veszem fel. Mivel a felsorolások végére tett stb. Kéttagú összetett mondatban is állhat pontosvessző. elé is pontosvesszőt kell tenni.. A mellérendelt mondatrészek közötti írásjelhasználat fontosabb esetei a következők: a) Az egymásnak mellérendelt. hogy rabok tovább / Nem leszünk! Stb. Irodalmunknak új kifejezési formákra volt szüksége. 249. pont. A más-más tartalmi típusú tagmondatok közé szintén tehetünk vessző helyett pontosvesszőt: Eddig jól megvoltunk. [De vö. de helytelen elméletet agyalt ki. s. a port felkavarta. szorgalmas. nagyot alkotni. 72 . ceruza. ha kötőszó nélkül következnek egymás után: Az Ér nagy. és szegény nővérére. vesszőkkel tagolt mondatrészeket akarunk elkülöníteni másneműekből álló sorozattól: Mindenki ismeri az ilyen szavakat: beszél. olvas. stb. meg. és az emberek arcába vágta. e kötőszók elé vesszőt teszünk: A szüleire gondolt. illetőleg háromszor kezdtük újra. Stb. vagy kötőszó áll. d) alpont. könyv. káka lakják. vagy szabadok? / Ez a kérdés. 245. Ha azt akarjuk jelezni. 246. hogy a tagmondat fontosabb magyarázatot vagy következtetést tartalmaz: Közös a célunk: mindig többet. hogy derekuk ne törjön. ez elé vesszőt teszünk (kivéve az és. meg a kenyeret. Aztán elővette a bicskát. [De vö. Stb. a büszke jegenyék alázatosan hajlongtak. válasszatok! – / A magyarok istenére / Esküszünk. egyre jobbat akarunk. hátravetett mondatrészeket vezet be. Ég és föld között lebegett. ír. rövidítésben az s kötőszó rejlik (= s a többi). beszélget stb. ha a tagmondatok kapcsolata laza: Kabátja szinte a bokájáig ért. b) alpont. külön-külön hangsúlyozott azonos szerepű mondatrészek (s az ilyenekből alakult felsorolások tagjai) közé vesszőt teszünk. / Esküszünk. s.] e) Ha az és. Elhibázott. Az ilyen jellegű felsorolások végén a stb. álmos. lelkes. sás. Vörös jelek a Hadak Útján: / Hunniában valami készül. / Pocsolyás víz. a csupa vesszős felsorolás végén nem kell eléje vessző: Gyakorító igék például ezek: járkál. d) Ha azonos mondatrészek között és.244. A többszörösen összetett mondatokban pontosvesszővel határoljuk el egymástól a szorosabban összetartozó tagmondatok csoportjait: Nyugat felől sötét felhőket hozott a szél. Ernyőt hozzál magaddal a kirándulásra. sőt veszedelmes vállalkozásba fogott. álldogál. s a közeledő viharnak látni lehetett már egy-egy távoli villámlását is. mindegyiket (már az elsőt is) nagy betűvel kezdjük: A nyelvújításnak több oka volt: Nem tudtuk a tudományokat anyanyelven művelni. vagy kötőszó beszédszünettel elválasztott. eléjük nem teszünk vesszőt: A tésztára sok mákot és cukrot szórt. Szeretett volna valami újat. ha azonos szerepű. Stb. Kétszer. majd jóízűen falatozni kezdett. szépet. Ha kettősponttal lezárt közös figyelemfelhívó mondat után több külön mondat következik. meg a zöldpaprikát.

a szerkezetet csak a végén ragozzuk. valamint a mondathoz lazán hozzátoldott határozók elé vesszőt teszünk: A könyvet az íróasztalára. Lehet jó is. stb. nem teszünk eléje vesszőt: Bátyámat mint tanút (= tanúként) hallgatták ki. [De vö. Ma reggel nagy eső esett. -ve és a -ván. városunk díszpolgára. mind az értelmezőre külön hangsúly esik. hol ahhoz kapott. főleg ha az értelmező felsorolást tartalmaz. se posztó. Az egymásnak alárendelt mondatrészek közé általában nem kell írásjelet tenni. furcsák. 248. Kertjük díszét. Az ilyen közbevetésszerű értelmezőt olykor nem vesszővel. vagy csattanós befejezője a szerkezetnek: S égtek lelkemben kis rőzse-dalok: / Füstösek. Mózes Pált. e) A szünettel elkülönülő értelmezőszerű. [De vö. A község tanácselnökének. Komáromi Pálnak a javaslatára betonjárdát építenek. Stb. a)] b) Ha a mint szó állapotot vagy minőséget jelölő szó vagy szókapcsolat előtt áll. Egész nap az erdőt járta. búsak. a leány. stb. népköztársaságunk nagykövetét. bíborak… Fölröppen a komor ég homlokára / Egy nagyszerű mosoly: / A forradalom vörös hajnala.f) A páros kötőszóval alakult mellérendelő szerkezetekben a második kötőszó elé mindig vesszőt teszünk (a páros vagy második tagja elé is): Vagy ezt. Dömötör Béla. az élet anyját… Stb. Ezt az írásban vesszővel jelezzük: Németh Pétert. az irodalomtudomány doktora. Se pénz. b) Ha az értelmező után is szünet van a beszédben. Stb. Kossuth korábban mint meg nem alkuvó újságíró harcolt a magyar nép jogaiért. 247. Kálmán Etelkát. Sem testem. Kossuth-díjas írónőnknek. A sok pásztor mind muzsikál. Ha az értelmező távolabb kerül az értelmezettől. Stb. Az országban mindenütt jó termés ígérkezik. illetőleg: Kovács Tiborral. mögéje is vesszőt tehetünk: Anna. c) Ha a kitüntetést. a tőszomszédomat kereste. a) Az egymás után kötőszó nélkül következő egynemű jelzők és egynemű határozók közé nem teszünk vesszőt akkor. – Ugyanígy: Balla Erzsébetnek. és a személynév után nincs vessző: Mózes Pál nagykövetet. Magát Bartókot hallottuk a hanglemezről. 249. varrni tanult. János maga is ott lesz. 243. a feleségével együtt. fokozatot. vagy azt választhatod. Az értelmezővel kapcsolatos fontosabb írásjel-használati esetek a következők: a) Az értelmezős szerkezetben rendszerint mind az értelmezettre. Stb. A rádió zenéjét hallgatva is jól tudok tanulni. rossz is. A vessző helyére kettőspont is kerülhet.] e) A -va. Hol ehhez. a vesszőt közvetlenül eléje tesszük: Én őt dicsérem csak. a Magyar Népköztársaság kiváló művészét. és az értelmezős szerkezetnek mindkét fő tagja ragozódik. sem lelkem nem kívánja. nagyokat lélegezve. minősítést. ha alárendelő viszonyban vannak egymással: Fehér bottal a kezében egy fekete szemüveges férfi jött vele szemben. gyakran határozott névelővel kezdődő kifejezés birtokos szerkezet. Maga János is ott lesz. nincs szükség vesszőre: Te magad mondtad. Zsigmond Elek Kossuth-díjastól stb. Petőfi mint ember nem hazudtolta meg a költőt. 250. rangot jelentő. Stb. Ha azonban az ilyen kifejezések nem értelmezők. felszabadultan. hanem gondolatjellel (esetleg zárójellel) különítjük el: A baleset sérültjét – a motorkerékpárost – kórházba szállították. A személynév után ebben a típusban vesszőt teszünk: Nagy Elemér. ezért többnyire nem különítjük el vesszővel a mondat egészétől: Munkaruhát húzva fogott neki a motor szerelésének. Stb. Stb. a lámpa mellé tette. – Ha azonban az igeneves 73 . akkor az előtte álló személynév értelmezőjének számít. c). Nagybátyám szombaton érkezett meg. d) Ha az értelmezett szó vagy az értelmező a maga vagy a mind névmás. és a beszédben szünet van közöttük. Szép Izabella SZOT-díjassal. az állami díjas mérnökkel. Stb. -vén képzős igeneves szerkezet csak mondatrész. egy öreg diófát. az éjszakai vihar kidöntötte. Stb. Kállay Imre kandidátusé.

Stb. les. Stb. (Vö. Mivel a közbevetés szándékát és írásbeli kifejezésének szükségét valójában csak a közlemény megalkotója érzi. bár még át tudott volna szaladni az úttesten. s csak néhány alkalmatlant kellett elutasítani. 271. nyom). megint késett. Ne felejts el fölébreszteni holnap reggel (6-kor)! Stb. vagy hátravetve a mondathoz lazán kapcsolódik.) Stb. Stb. hohó! mind. Péter. gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: Évi. mint mérnököt. de író lett. A szövegbe ékelődést jelző írásjelek A közbevetés 250. a mondatvégi írásjelet a berekesztő zárójel után tesszük ki: Bizonyos szavak igék is. (De vö. nem tud eljönni. Ha a közbevetett szó. hazugság. a műszakiakhoz osztották be. Stb. b)] Érzelem kifejezésére – főleg régies vagy szépirodalmi jellegű szövegekben – a mondatba felkiáltójel vagy kérdőjel is beékelődhet. előbb hagyta elmenni a teherautót. / Csúnya hazugság volt. Évi (bár még át tudott volna szaladni az úttesten) előbb hagyta elmenni a teherautót. csak még a magnója hiányzott. Ha az összetett mondat valamelyik tagmondatába beékelődik egy másik tagmondat. 271. célszerű vesszővel elkülöníteni: Gondolván egy merészet. Bátyámat – a baleset tanújaként – többször is kihallgatták. 252. Sok megszokott holmiját becsomagolta.) – A zárójelbe tett önálló mondat írásjele azonban a zárójelen belülre kerül: A jelenlevők mind helyeselték a javaslatot. Akár le is mondhat a beékelésről: A vonat persze megint késett. Bátyámat. vagyis a közbevetett részt körülfogó gondolatjelpár vagy zárójelpór második tagja után ki kell tenni: Műszaki egyetemen szerzett diplomát – vegyészmérnökit –. Ádám barátomtól (mint országszerte jól ismert mérnöktől) gyakran kérnek szakvéleményt. Egy gondolat bántotta (és nem tudott megszabadulni tőle): hogy ő is felelős a hiányért. amit mondtam. hogy minél kényelmesebben érezze magát – ez mindig fontos volt neki –. áteveztünk a túlsó partra. A kiejtés szerinti (fonetikus) átírás a nyelvjárásgyűjtésben igen fontos. 251. névszók is (pl. A mint kötőszó sokszor beszédszünetekkel határolt közbevetést vezet be: Ádám barátomat. amelyet a közbevetés szándékával ékelünk be a mondatba. (Az ellenvéleményen levők el se jöttek a gyűlésre. [De vö. Kiszaladt az udvarra. Stb. szókapcsolat vagy tagmondat írásjelnél ékelődik a mondatba. amit javíttatni vitt. Az ilyen közbevetett felkiáltójel vagy kérdőjel után a mondat természetesen kisbetűvel folytatódik: Meghaltál-e? vagy a kezedet görcs bántja. ezt a közbevetett mondatot vesszők. a baleset tanújaként. Az olyan szót vagy szókapcsolatot. beteg lett. persze. fagy. Új találmányát – természetesen – azonnal szabadalmaztatta. Ha a zárójelbe tett megjegyzés a mondat végére esik.szerkezet szinte külön mellékmondatnak érződik. Felvették a jelentkezők nagyobb részét (45 fiút és lányt). az írásjelet a közbevetés után. imádott / Jankóm… Most veszem észre.) 74 . kabátját magára kapva. Ádám barátomnak – mint kiválóan képzett mérnöknek – az átlagosnál magasabb a fizetése. vesszők. többször is kihallgatták. mint említettem. Stb. a fenti szabály alkalmazása a fogalmazó egyén megítélésétől függ. István. Évi – bár még át tudott volna szaladni az úttesten – előbb hagyta elmenni a teherautót. sajnos. Bátyámat (a baleset tanújaként) többször is kihallgatták. 249. gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: A vonat.

tehát gondolatjelek közé tesszük. 255. b) Ha az idéző mondat követi az idézetet. Ha a megszólítás beékelődik a mondatba. Tudod-e. mint követni” – írta unokaöccsének Kölcsey. a pontot azonban nem: „Ismerni a jót könnyebb. Ha az idézőjelbe tett mondaton belül még egy idézőjelre van szükség. most adjatok neki!” – figyelmeztette Petői az urakat. követheti vagy megszakíthatja az idézetet. rátérünk a dolog lényegére. A szövegbe ékelt szó szerinti idézetet általában idézőjelpór fogja közre. a kötelességedet? Stb. gondolatjellel kapcsoljuk. Kisbetűvel kezdjük az idézetet. a mondatot befejező írásjelet az idézőjel után tesszük ki: Juhász 75 . Az idézés 256. eléje is.A megszólítás 253. mondat értékű kiemelt megszólítások után. 149. Sándor. hogy az eredeti szövegben is kisbetű van: A közeledő őszt ekképp jeleníti meg Babits: „már hullnak a cifra virágok / szirmai.” Stb. A „rendületlenül” később jelszóból magatartásformává érett. edzett nemzedéket neveljen”. 254. nézzétek csak! Nagyon vártalak már. amelyek egy hosszabb szöveget vezetnek be. – Ha a mondat az idézett résszel végződik. megvan-e még az az otthon?” – sóhajt fel Radnóti. mint farsangi plakátok. Ilyenkor az idézet végén a kérdőjelet és a felkiáltójelet kitesszük. általában felkiáltójelet teszünk: Drága Szüleim! (Drága szüleim!) Tisztelt Közönség! Kedves Barátaim! Igen tisztelt Főorvos úr! Egyetlen Ilonám! Stb. Az idézet végére.) Magánlevelekben a kiemelt megszólítások után vesszőt is lehet tenni. melynek nincs virága?” „Az eszmék erősbek / A rossz anyagnál – vallja Madách. és az idézetet kezdő közszót (az eredeti szöveg ellenére is) kisbetűvel kezdjük: A tanterv szerint az iskola egyik célja az. e) Az idézetbe iktatott idéző mondat közbevetésnek számít. Stb. de ez csak a társadalom egészének tevékeny közreműködésével érhető el. A mondat elején vagy végén álló megszólítást vesszővel választjuk el a mondat többi részétől: Gyerekek. „Még kér a nép. A második idézőjel a szövegzáró írásjel után következik: „A tudományos felfogás szerint – írja Kosztolányi – nincs semmiféle rangkülönbség a nyelvek között. – A megszakított idéző mondat kisbetűvel folytatódik: Madách szavait: „Mondottam. az idézett részt idézőjelek közé foglaljuk. Stb. amilyent az idézett mondat tartalma kíván: Bessenyei ma is érvényes igazságot fogalmazott meg: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós. a) Az idézetet bevezető mondat után kettőspontot teszünk. hegyével befelé forduló jelpárt használunk: Petőfi írta apjáról: „Szemében »mesterségem« / Most is nagy szálka még. Az idézőjelet (kézírásban és nyomtatásban) az idézet kezdetén alul. Ha a szó szerinti idézetet szervesen beleszőjük saját szövegünkbe. Stb. – Ezt ledöntheti / Erőszak. barátaim. a berekesztő idézőjel elé olyan írásjel kerül.” Stb. / Előítéletét az / Évek nem szünteték. Stb.” Stb. / ha süvít a böjti szél.” Örök kérdést tesz fel Vörösmarty: „Mi dolgunk a világon?” Petőfi így kezdi híres versét: „Ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez!” Stb. és kisbetűvel kezdjük. de idegenen sohasem. ha úgy emeltük ki. Idézés alkalmával az idéző mondat megelőzheti. ember: küzdj és bízva bízzál!” ma is gyakran idézzük. az idézet végén pedig fölül tesszük ki: „Jót s jól! Ebben áll a nagy titok” – figyelmezteti Kazinczy költőtársait.” „Lesz-e gyümölcs a fán – kérdi Petőfi –. és kisbetűvel kezdjük. hogy „testileg. édes fiam. szellemileg egészséges. rongyban. mögéje is vesszőt teszünk: Most pedig. 257. Az olyan önálló. Az első idézőjel után az idézet első szavát általában nagybetűvel kezdjük. „Ó. az örökre élni fog. (Vö. Stb.

– Sok a teendőnk. Vesszőt szoktunk tenni az indulatszók után. hogy nincs az az áldozat. a) Az indulatszókat vesszővel különítjük el: Hej. a megszakítás után újabb gondolatjel következik. nem használunk idézőjeleket. Szavak és szórészek közötti írásjelek 260. haj. de az írásjelek és a kezdőbetűk tekintetében az idézéskor szokásos írásmódot követjük: Ki korán kel. hogy társadalmi rendszerünknek a munka az alapja. csak itt lenne már! Jaj. hanem gondolatjeleket szokás használni. sarkigazságokhoz. – Ne higgy neki! – támadt rá. Szépirodalmi művekben az író mintegy idézi a szereplők szavait. amely „a szabadág útjára visz gyász és romok felett”. Hová merült el szép szemed világa? – szoktuk tréfásan kérdezni. vagy kétszázan kimennénk az éjjel. magyarázó.Gyula a munkában azt az erőt látja. kiegészítő megjegyzést fűzünk. gondolatjel van előttük. b). – Maklárra? – Jó estét mondani a töröknek. és segíts már egy kicsit! – Sehogy sem tudok belenyugodni abba – folytatta –. Stb. messze szálltak! Stb. hé? Fiatalságunk évei. – Kik jártak itt? – faggatta tovább. hiszel nekem? – kérdezte reménykedve. Így szokás kezelni az úgynevezett kapcsolt egyenes beszédet is: Mondtam neki. – Annyiszor becsapott! – Gyere ide – kiáltott rá –. Stb. – Ugye. és a beszélők első szavai előtt gondolatjel van: – Kapitány uram. 76 . c) Ha az író idéző mondata a szereplő szavai közé van iktatva. c)] a) Ha az író idéző mondata megelőzi a szereplő szavait. láthatta. Stb. – Nem is tudom – mondta határozatlanul. 258. – Nagyon vártalak már – fogadta a barátját. hiszel nekem? Türelmetlenül szólt rá: – Add már ide! – Nem adom! b) Ha az író idéző mondata követi a szereplő szavait. aranyat lel – tartja a közmondás. Az írásjelek és a kezdőbetűk tekintetében egyébként az idézéskor szokásos írásmódot alkalmazzuk. Reménykedve kérdezte: – Ugye. amire ne lennék képes a gyerekeimért. hogy kisemmiztek. eszem a lelked! Hova megy. Termeljünk többet és olcsóbban! – ez most a feladat. illetőleg elé. 259. Ha közmondásokhoz. Az idéző mondatok nélkül egymást váltogató párbeszéd megszólításonként külön sorokban kezdődik. ezeket gondolatjelpár fogja közre. [Vö. utánuk viszont nincs. Stb. Mások szavainak némiképp megváltoztatott. a). de ennek jelzésére nem idézőjeleket. 256. – Hova a pokolba? – Maklárra. vagyis úgynevezett tartalmi idézésekor nem használunk idézőjeleket: Alkotmányunk kimondja. – Maga itt volt. jelszókhoz stb. Határozatlanul mondta: – Nem is tudom. – Add már ide! – szólt rá türelmetlenül. szállóigékhez.

10-12 (éves). Balassi-strófás. illetőleg: bortermelő és -értékesítő szövetkezet. (Vö. [Vö. nyolc-tíz (napra). szoba-konyhás [vö. stb. 177. stb. b)]. Szokatlan. stb. gépgyártó. 140. a)]. tej-. amelyekben a tagok. össz-szövetségi. 158. be megjártam! Jaj de elfáradtam! vagy: Jaj. ott-tartózkodás. -szerelő és -javító üzem. Ha a tagmondat közbeékelődése miatt vagy bármi más okból két kötőszó kerül egymás mellé. de mert hideg volt. könyvritkaság-gyűjtemény. süt-főz. nem indult útnak. köd-gubában. rendszerint csak az utolsó. 103. 262. zöldség. alkalmi szóösszetételeknek kötőjeles írása a költői nyelv kifejezőeszköze: rőzsedalok. 5-6 (darab). 263.) g) A többelemű földrajzi nevek több típusában kötőjellel fejezzük ki az alkotó tagok összetartozását: Arany-patak. Kazinczy-verseny. csak az első elé teszünk vesszőt: A hegymászásban elfáradt. Konkoly-Thege stb. Magyar–Szovjet Baráti Társaság. 179. illetőleg tulajdonnévi szóalakokat.] f) A kettős családnevek elemeinek összetartozását kötőjellel érzékeltetjük: Endrődy-Somogyi. a)]. 139. 100. gizes-gazos (vö. 139. Holt-Tisza. d)].. 97.). dimbes-dombos. illetőleg előtagra kötőjellel utalunk: gép. csihi-puhi. 265. Kál-Kápolna. Érd-Ófalu (vö. Hívták. orrán-száján. le-föl sétálás [vö.). ha a kapcsolat hozzávetőlegességet. Anna-Panna [vö. a)]. (Vö. 62. kő-iszonyatját. olasz–német (mérkőzés). 289. Osztrák– Magyar Monarchia. Nagykötőjelet szavak között a következő esetekben szokás használni: a) Két vagy több nép (nyelv) nevének kapcsolatát nagykötőjellel érzékeltetjük: angol–magyar (szótár). édes-bús. valamint az alárendelő összetételeknek bizonyos típusaiban az alkotó tagokat kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: egy-egy. c)]. bogáncs-szívem. unos-untalan (vö. stb. Cseh–Morva-dombság. Ilyenkor az elhagyott közös utótagra. rövid pihenőt tartott. a)] b) A szóismétléseknek. bel. meg-megállt. 138. illetőleg csak az első összetett szót írjuk ki teljes alakjában. 131. b)]. örökkön-örökké. b). de elfáradtam! Stb. foszforműtrágya-gyártás (vö. stb. néha-néha (vö. c) Ha két vagy több egymás után következő összetett szónak azonos az utótagja vagy az előtagja. d) Kétezeren felül – ha az ezres után még más szám is következik – az összetett számnevek írásában kötőjelet használunk: ötezer-nyolcszáztíz. ha a mondat hangsúly. mind a számjegyekkel írt számkapcsolatokban kötőjelet teszünk.). h) Az -e kérdőszócskát kötőjellel kapcsoljuk az előtte álló szóhoz: Tudod-e. s mikor egy forráshoz ért. kötőjellel tagoljuk: sakk-kör. merre menjünk? Jobbra-e vagy balra? Stb. vagylagosságot fejez ki: egy-két (ember). tizenegyezer-huszonnyolc stb. stb. 101. 168–169. 102. 139.). rokon-őrtüzek stb.). József Attila-díj.. Széll-lel. Csepel-sziget.és szünetviszonyai ezt megkívánják: Ejnye be megjártam! vagy: Ejnye. szövő-fonó ipar [vö. illetőleg a szóelemek határán három azonos. 94. Kötőjelet szavak és szórészek között az alábbi esetekben alkalmazunk: a) Az olyan összetett szavakat. József Attila-díja. Arany-patak-völgy (vö.és külkereskedelem. 103. NagyNew York. vissza-visszatérés. francia–spanyol (határ). a mellérendelő összetételeknek és az ikerszóknak. 176. a)] e) Tulajdonnevekhez főneveket és belőlük képzett mellékneveket bizonyos típusokban kötőjellel kapcsolunk: Afrika-kutató. irul-pirul [vö. ki-be ugrál. mássalhangzót jelölő betű kerül egymás mellé. stb. anyagcserevizsgálat-kérés [vö. Vas Mihály-hegy (vö. sírva-nevetve [vö. gyémánt-hitemet. hidegvíz-csap [vö. 261. [Vö. az indulatszó és a nyomósító szócska közé csak akkor teszünk vesszőt. a)).és gyümölcsfelhozatal.. b)]. Mann-né.) 77 .b) Ha valamely indulatszó után a be vagy a de nyomósító szócska következik. [Vö.). Stb. stb. 98. Rohonci-Arany-patak.és gyorsíró. 178. i) Mind a betűkkel.

Az ilyen alakulatok utolsó tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: (a) magyar– angolban (ti. aug. Montreux-ig. német–franciás (ti. a toldalékokat: 4-et. az első–negyedik osztályban. b)] – Hasonlóképpen: Magyar Nemzet-beli stb. évi. (Vö. szótárban). rövidítésekhez. 217. lapon. Bonn-nal. e. 20-án. Újpesti Dózsa–Ferencváros (rangadó) stb. Apollo–11-es. Ménesi út 11–13. (Vö. írásjelekhez. Omega-féle (időmérők).-ben. [Vö. b) Kötőjellel kapcsoljuk a több különírt elemből álló személynevekhez és földrajzi nevekhez a képzőket és a képzőszerű utótagokat: Arany János-i. 753 – i. betűszókhoz stb. 100 °C-on. c) Nagykötőjellel fűzzük egymáshoz az olyan szavakat.-en.. 456.-be jár. stb. 141. mérkőzést). a képzőket és a képzőszerű utótagokat általában közvetlenül kapcsoljuk a szótőhöz. néma) betűre és a bonyolult.. New York-szerű. / ez a mi munkánk… Respublika. 141. Toldalékok kapcsolása 265. A ragokat. 1981–1985-i. stb.. 62. / Ami immár közelebb van… stb. az I–IV. osztályban. stb. voltaire-es. Illyés Gyula-féle. Duna–Majna–Rajna-csatorna. 264. a IV. e)] d) Nagykötőjelet használunk géptípusok stb. 1983–1984. 164. TU–154-gyel. a 15. stb. június–júliusi. Bonn-nál [vö. b) Két vagy több tulajdonnév kapcsolatát nagykötőjellel érzékeltetjük: Marx–Engels–Lenin. 280. Frankfurt am Main-i. 179. c)]. Három pontot használunk akkor is. (a) Videoton–Haladáson (ti. 217. 67-es. szabadság gyermeke / …Köszöntelek a távolból előre! Stb. 12-t. az I–IV. 265. írásrendszerünkben szokatlan betűcsoportokra végződő szavakhoz a toldalékokat: guillotine-t.. Bp. Rousseau-nak. sz. tavasszal–nyáron. Glasgowban. 6%-kal. 171. Wittmann-né [vö. a)] 78 . 94. 286.). szótárban). ploieşti-i stb. Az ilyen alakulatok utolsó (esetleg mindkét) tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: Budapest–Bécsen át. Leonardo da Vinci-s. TU–154. ha valamely szövegből kihagyunk egy részt: …s rendezni végre közös dolgainkat. Szojuz–14.) – De: a 128–9. dzsessz-szerű. 80%-os. Népszabadság-beli (cikk) stb. stb. stb. stb.) – Hasonlóképpen: Vág-szerű (folyó). tavaszi–nyári. stb. Hadrovics–Gáldi: Orosz–magyar szótár. [Vö.-en.) c) Kötőjellel kapcsoljuk az egyelemű személynevekhez a képzőszerű utótagokat: Eötvös-féle. 1848–49-ben. puff-féle (vö. a tavasz–nyár folyamán. [Vö. Bonyolultabb esetekben a nagykötőjel kivételesen szóközökkel illeszkedhet a tagok közé: i. 163. 16. az első–negyedikben. betű. 200. az MTA-tól. kelet– nyugat irányban. 94. mássalhangzót jelölő betű közvetlen találkozását egyes típusokban.és számjelzése között: T–34. szakos) stb. stb. (vö. Apollo–11. (láttam az) angol–brazilt (ti. New York-i. (Vö. a jeleket. amelyek valamitől valameddig viszonyt érzékeltetnek: Budapest–Bécs. kelet–nyugati. 164. Petőfi-szerű stb. a) Kötőjellel hárítjuk el toldalékok kapcsolásakor három azonos. a 128–9. Meggondolni háborítlan. a)] e) Kötőjellel kapcsoljuk a számjegyekhez.. június–július hónapban. budapest–bécsi. 1914–18-as.. ahol az egyszerűsítés nem alkalmazható: Széll-lel.25-kor. 19-szer. illetőleg: a Szojuz–24 – Szaljut–5 űrkomplexum.vagy szó. Az ilyen alakulatok utolsó tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a ragokat: (a) Hadrovics– Gáldiban (ti. 217.. Karlovy Vary-i. Néhány esetben azonban kötőjelet használunk. c)]. §-ban. Szojuz–14-ben. mérkőzésen) stb. Az ilyen alakulatokhoz minden toldalékot kötőjellel kapcsolunk: T–34-et.). [Vö. Három pontot teszünk a gondolat befejezetlenségének jeléül: De tart a harc… a kard s az ágyú / Helyett most eszmék küzdenek. T–34-es. d) Kötőjellel fűzzük hozzá a hangérték nélküli (ún.

): Vörösmarty: Csongor és Tünde. IX. 290. A kijelentő mondatban megállapítunk. hogy a szóalakban már van kötőjel: tűzzel.) c) Pontot teszünk a keltezésben az évet. munkaverseny. Bp. jövőkutatás. a SZOT. – Ha azonban a cím szövegben van. (De vö. Arany: Toldi. Stb. folyóiratok. Pontot használunk viszont a következő esetekben: a) A sorszámneveket jelölő számok után általában pont van: 10.) 270. 267. kb. a mondat tartalmának megfelelő mondatvégi írásjelet a berekesztő zárójel után tesszük ki: A helyesírás nem egyéb. és a zárójel után is használnunk kell a megfelelő mondatvégi írásjelet: Szövetkezeteink már saját gépeikkel dolgoznak (traktorokkal.. (Vö. mint gyakorlati anyanyelvismeret (Az általános iskolai nevelés és oktatás terve). stb. katalógusban stb. kombájnokkal. Petőfi: János vitéz. 271. Kettősponttal mutatunk rá a példaként említett szóra. felsorolásban. a végére pontot teszünk: A s z e m é l y e s n é v m á s o k .. du. elválasztáskor – a szétválasztott szórészek összetartozásának jelölésére – kötőjelet használunk: asz-tal. A hírlapok. 282.). kerület stb. hazám! Stb. 15. Dumas. s utána mondat kezdődik. a berekesztő zárójel elé a rövidítést jelző pontot ki kell tennünk./ vassal.) 79 . 199.) 268. (Vö. könyvek.. Személyes névmásoknak nevezzük azokat a szavakat… – A kérdőjelet és a felkiáltójelet a kiemelt címsorok végén is ki kell tenni: Minek nevezzelek? Készülj. dolgozatok. költői művek. szócsoportra vagy mondatra: A felszabadulás óta számos új összetétel keletkezett nyelvünkben: békepolitika. ha a nevet és a címet mondattani viszonyítás nélkül említjük egymás mellett (pl. a hónapot és a napot jelölő szám után: 1848. (Vö. 293. versszak.. közlünk valamit: Magyarország legnagyobb tava a Balaton. Ugyanígy nagykötőjelnél: egy TU– / 154-esen stb. Mikszáth „Különös házasság” című regényéből filmet készítettek.) b) Pontot teszünk a rövidítések egy része után: aug. Stb. Stb.. Ha a mondat végén levő zárójeles rész szorosabban kapcsolódik a mondathoz. 269. valamint az intézménynevek és útbaigazító feliratok után a mai gyakorlat szerint nem kell pont akkor. 1983. 278. utalásban. Az elválasztás alapja lehet az a körülmény is. III. 252.. (Vö. – Birtokos szerkezetben azonban a név és a cím közé nem teszünk írásjelet: Arany János Toldija fellelkesítette Petőfit. cikkek. Sor végén. fejezetek címe.Egyéb írásjel-használati tudnivalók 266. ha kiemelt címsorokként vagy önmagukban szerepelnek: Népszabadság Puszták népe Nemzeti dal Előszó Kettős megállóhely Szerencsi Csokoládégyár stb./ ot stb. Stb./ nak. te-kint stb. stb. évi. tervhivatal stb. értekezések. özv. tárcsás boronákkal stb. – Ha a zárójelbe tett rész ponttal rövidített szóval végződik. Kettőspontot teszünk a szerző neve és az írásmű címe közé akkor.

stb. e)] 80 . Ne akarj te engem mindenáron „jobb belátásra bírni”! Stb. 289. (Vö. a paragrafus és a fok jeléhez kötőjellel kapcsoljuk a toldalékot. 3°-kal stb. /. 291. A számok írásában a tizedes törtek kezdetét vesszővel jelöljük: 38. költői műveknek.6 (harmincnyolc egész hat tized). 199.) 274.) – Az öt. [Vö. Stb. értekezéseknek. a 6. (Vö. illetőleg a megfelelés jele A százalék.272. Ilyenkor a toldalék mindig olyan alakjában járul az írásjelhez. * ” ’ ° ~ a paragrafus jele fordíts! vagy 1 a jegyzet jele az ismétlés jele a hiány jele a fok jele az ismétlődés. §-ban. valamint kiírjuk az esetleges kötőhangzót is: 10%-os. [Vö.és többjegyű számokat általában közzel tagoljuk a hátulról számolt hármas csoportok szerint: 23 816 stb. 1. amilyenben a kimondott formához kapcsolódnék. több szóból álló címét szöveg közben idézőjelbe is tehetjük: A haladó magyar költészet remekeit mutatja be a „Hét évszázad magyar versei” című négykötetes antológia. cikkeknek stb. 265. jele § .23 (egy egész huszonhárom század). Stb. Ilyenkor a toldalékok kötőjellel kapcsolódnak: Ez benne van a „Hét évszázad magyar versei”-ben. gúnyos vagy egyéb értelmét ki akarjuk emelni: Megkaptam „kedves” soraidat. Gyakrabban használjuk még a következő írásjeleket is: + — · : = % / az összeadás jele a kivonás jele a szorzás jele az osztás jele az egyenlőség jele a százalék jele a vagylagosság. a tört szám stb. Ezzel a lehetőséggel azonban – a divatnak hódolva – ne éljünk vissza! 273. Idézőjelek közé teszünk a mondaton belül olyan szavakat. tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. A könyveknek. b)] 275. amelyeknek hangulati velejáróját.

a szerk. (= Debrecen). A rövidítések többsége után pontot szokás tenni: a. gyes (= gyermekgondozási segély) stb. stb. Mindig nagy kezdőbetűvel írjuk azonban az elemek vegyjelét: O (= oxigén). D. (= Salgótarján) tb. stb. (= általános). Közszavak és tulajdonnevek teljes alakja helyett gyakran használjuk rövidített formájukat. k. (= az idézett mű). A rövidítések alakja általában emlékeztet a rövidített szavak teljes formájára. Bp. ALAPTERÜLET: 100 m2. a Mahart. délben érkezünk. (= Magyarország) stb. Na (= nátrium) stb. alsó). sz. az szb. első betűje természetesen nagyra cserélődik: Csüt. a beszédben teljes alakjukban ejtjük ki őket: u. n. A mozaikszók különféle fajtáit (a betűszókat és a szóösszevonásokat) írásformájuk alapján ejtjük ki. (= a felelős kiadó). Kb. A mértékegységek jelét kis vagy nagy kezdőbetűvel írjuk aszerint. (= nota bene!) stb. é. k. (= magyar). b) A rövidített szónak vagy szavaknak kis vagy nagy kezdőbetűjét általában a rövidítésben is megtartjuk: c. (= Boldog új évet kíván). (= Helyesírási tanácsadó szótár) stb. (= Székesfehérvár). a tsz. szb (= szakszervezeti bizottság) kiejtve esz-bé stb. hogy a jel közszóból vagy személynévből származik: m (= méter). vö. az OTP. – A mozaikszók előtti határozott névelő a kiejtett alakhoz igazodik: a MÁV. i. (= parancsnokság). s. N (= newton).. m. (= a szerkesztő). (= vesd össze!). Stb. (= annyi mint). – Szabványokban előírt formákat csupa nagybetűs szövegben sem szabad megváltoztatni: A KÉSZÍTMÉNY ÁRA 15 Ft. stb. Ha egy magában kisbetűs rövidítés mondatkezdő helyzetbe kerül. a f. r. Y.) 81 . (= rakpart). rkp. az Áfor. Vagy a betűk nevét mondjuk ki egymás után: OTP (= Országos Takarékpénztár) kiejtve ó-té-pé. cm (= centiméter). húszan leszünk. B. (= alatt. Mo. (Vö. (= az igazgatóhelyettes). Sok rövidítés azonban a kis. v. mássalhangzóval kezdődő rövidítések előtt a határozott névelőt használunk: az igh. (= körülbelül). (= mint vendég). (= gépkocsi). (= saját kezével). mfszt. NB. A különírt szavakból álló szókapcsolatok rövidítése általában annyi (ponttal elkülönített) tagot tartalmaz. km (= kilométer). ( időszámításunk szerint). – Ennek megfelelően a magánhangzóval kezdődő rövidítések előtt az. k. (= római katolikus). pság. A rövidítések (és hozzájuk hasonlóan a rövidítésként használt jelek és kódok is) leginkább csak az írásban élnek. (= év nélkül). Áfor (= Ásványolaj-forgalmi Vállalat) kiejtve áfor. 282. ú. K (= kelvin). (= magasföldszint). az i. (= című). stb. stb. A rövidítések 277. kiejtve Budapest. dec. é. Mahart (= Magyar Hajózási Részvénytársaság). Szfv. kb. ÉNy (= északnyugat). km kiejtve kilométer. (= New York) stb. (= s a többi). a) Az egyszerű és az összetett szavaknak több betűből álló rövidítése egységes csoportot alkot: ált. HTSz. gk. az MTA. Salg. k.és nagybetűk tekintetében nem követi az alapforma írásmódját: Ft (= forint). kiejtve utca. 278.A RÖVIDÍTÉSEK ÉS A MOZAIKSZÓK 276. ahány különírt szóból áll a rövidített szókapcsolat: a. m. m. stb. (= december). – Nem ritka azonban a rövidítés elemeinek egybeírása sem: stb. m. N. vagy összeolvassuk a betűket: MÁV (= Magyar Államvasutak) kiejtve máv.

a mértékegységek jelét: g (= gramm). forinttal). Ilyenkor ezek mindig olyan alakjukban járulnak a rövidítésekhez. bar Bp. (Vö. valamint kiírjuk az esetleges előhangzót is: u. a gépkocsik országjelzését: H (= Magyarország). m. stb. a vegyjeleket: S (= kén). tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit.) mellől is elhagyható a pont. du. m2-es (= négyzetméterenként. ápr. A á. A gyakrabban előforduló állandó rövidítések és jelek: a. 280. Ha a rövidítés valamely teljes szóval alkot összetételt. °C-kal. 279. 279. négyzetméteres). Ilyenkor célszerű őket külön jegyzékbe foglalni: nm (= névmás). Ft-tal (= forintot. Celsius-fokkal. délkelet dekagramm deciliter deciméter délnyugat doktor délután ezer forint észak északkelet emelet északnyugat érkezik évfolyam fillér fent folyó évi folyó év február fejezet felvonás folyó havi .-i B. év febr. jelekhez stb. v. évf. f. f. rég (= régies forma).. h. felv. az égtájak rövidítését: D (= dél). é. A rövidítésekhez. °C c. amelyeknek a vége teljes szó: uő (= ugyanő). é. nagy tömegben fordulnak elő. ÉK (= északkelet). jeleket és kódokat is alkalmazhatnak. aug. CS (= Csehszlovákia). Cl (= klór).-kivonat stb. MW (= megawatt).) Egyébként ponttal írt rövidítések (nm. é. (Vö. az elő. k. fszla. v (= sebesség). a fizikai mennyiségek jelét: a (= gyorsulás). Ft-ot.-ban (= utcában). A magyar és a nemzetközi szabványokban rögzített jeleket és kódokat az ott előírt formában kell használni. a. alatt.. ker. K-ot. 281. rég. ol. az országnevek kódjait: HU (= Magyarország). dag dl dm DNy Dr. ú. hl (= hektoliter). Celsius-fokos) stb. A szokásos eljárásokkal alkotott rövidítéseken kívül a szaktudományok különleges rövidítéseket..és az utótagot kötőjellel fűzzük össze: mm-beosztás. a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk. uaz (= ugyanaz) stb. E Ft É ÉK em. ol (= olasz) stb. NL (= Hollandia). ált. cm cm2 cm3 csüt. káliummal). °C-on. ÉK-en (= északkeleten). stb. dr. ÉNy érk. f f. K-mal (= káliumot.Pont nélkül írjuk azonban (szabványainkhoz és a nemzetközi szokáshoz igazodva) a pénzfajták rövidítését: f (= fillér). f. 282. fej. 278.. alsó amper átvitt értelemben állami általános annyi mint április augusztus bar Budapest budapesti Boldog új évet kíván Celsius-fok című centiméter négyzetcentiméter köbcentiméter csütörtök dél darab délelőtt december 82 DK dkg v. ha szótárakban. sin (= szinusz). – Nincs pont az olyan rövidítések után sem. amilyenben a kiejtett formákhoz kapcsolódnának. áll. Rbl (= rubel). D db de. dec. bp. a matematikai jelöléseket: lg (= logaritmus). °C-os (= Celsius-fokon. jelekhez stb.nek (= kerületnek). lexikonokban stb.) – A nemzetközi mértékegységek (az SI-egységek) írásmódját minisztertanácsi rendelet szabályozza. 282. m2-enként.

t t. krt. Id. h. hiv. sz. szerk. júl. l l.) pl. id. l. ker. sz. özv. hl honv. Ny o. sz. ny. hó ford. okl. ifj. megh. v. ua. é. fszla. mm Mrd Ft N NB. W X. úm. p. k. ui. s s. m m. f. kb. mint fent következő körút liter lap lásd! méter magyar megye millió forint négyzetméter köbméter május március mb. ind. stb. i. H. V vö. jegyz. i. Özv. e. J jan. pu. r. v. N. megbízott múlt évi meghalt perc miniszteri milliméter milliárd forint newton nota bene! (a figyelmeztetés jele) az ismeretlen név pótlásául november nyugalmazott nyugat oldal okleveles október olvasd! özvegy pont pascal pecsét helye például pályaudvar rész másodperc saját kezével s a többi szám(ú) század szeptember szerkesztette. igh. ti. m. olv. illetve idézett mű indul(ás) iskola(i) időszámításunk szerint(i) joule január jegyzet július június kelet kelvin kötet körülbelül kerület kilogramm következők (lapszám után) kilométer négyzetkilométer Kelt. folyó hó fordította folyószámla földszint forint gramm gimnázium(i) óra helyett(es) hivatalos hektoliter honvéd idősb időszámításunk előtt(i) ifjabb igazgató igazgatóhelyettes idézett helyen illetőleg. i. köv. min min. uo. Pa (P. ill. ig.f. km km2 K. m. szerkesztő(ség) szent született tonna tisztelt törvénycikk tudniillik törvényerejű rendelet utca ugyanaz ugyanis utóirat úgymint úgynevezett ugyanott vagy volt vesd össze! versszak watt az ismeretlen név pótlásául 83 . N. jún. szül. Ui. Szt. M Ft m2 m3 máj. vsz. i. okt. fszt. márc. isk. tc. nov. Y. tvr. szept. v. Ft g gimn. ún. K K k. kg kk. v. u. h h. Ifj. m. m.

gyes (= gyermekgondozási segély). MSZMP (= Magyar Szocialista Munkáspárt). A mozaikszóknak sem az alkotóelemei közé. Agrober (= Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tervező. A szaktudományok körében a többelemű közszói alakulatokat is csupa nagybetűkkel írt betűszókkal szokás helyettesíteni: CB (= citizen band). A szóösszevonásokat. vagyis azokat a mozaikszókat. szovhoz (= szovjetszkoje hozjajsztvo). tbc (= tuberkulózis). A közszói betűszót alkotó betűk nevét néhány esetben már teljesen kiírjuk: pévécé. tv (= televízió). kisebb-nagyobb szórészletekből. tévé stb. mivel legtöbbször nagybetűvel kezdett szavakat képviselnek: BKV (= Budapesti Közlekedési Vállalat). Komszomol (= Kommunyisztyicseszkij Szojuz Mologyozsi) stb. PVC [= poli(vinil-klorid)]. Ofotért (= Optikai. b) A közszói szóösszevonásokat (és az idegenből átvett ilyen alakulatokat) csupa kisbetűvel írjuk. Fényszöv (= Budapesti Fényképész-szövetkezet). UNESCO (= United Nations Educational. Reklámcélokból stb. A betűszókat. tébécé. Nem helytelenek az ilyen köznyelvi. a) A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen betűszóknak minden betűjét (a többjegyűeknek minden jegyét) nagybetűvel írjuk. Komintern (= Kommunista Internacionálé) stb. NE (= nemzetközi egység). EKG (= elektrokardiogram). 285. nagybetűkkel írt betűszók sem: OTTKT (= országos távlati tudományos kutatási terv). a) A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen szóösszevonásoknak az első betűjét általában nagy-. kisker (= kiskereskedelem). NATO (= North Atlantic Treaty Organization). Csemadok (= Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete).A mozaikszók 283. A tulajdonnévi szóösszevonásból köznevesült közért (= élelmiszerüzlet) szót kisbetűvel kezdjük. NDK (= Német Demokratikus Köztársaság). sem a végére nem teszünk pontot: HNF (= Hazafias Népfront). telex (= teletype exchange). 284. KGST (= Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa). trafó (= transzformátor) stb. Finommechanikai és Fotocikkeket Értékesítő Vállalat). Beruházási Vállalat). tehát úgy. vagyis azokat a mozaikszókat. Kermi (= Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet). a többi betűjét kisbetűvel írjuk. ALITALIA stb. LSD (= lizergsav-dietil-amid). Alitalia (= ala italiana). amelyek rövid (vagy rövidített) szavakból. vb (= végrehajtó bizottság) stb. ahogyan a tulajdonneveket: Aluterv (= Alumíniumipari Tervező Vállalat). ELTE (= Eötvös Loránd Tudományegyetem). DNS (= dezoxiribonukleinsav). TASZSZ (= Tyelegrafnoje Agentsztvo Szovjetszkovo Szojuza). KISZ (= Kommunista Ifjúsági Szövetség). Javszer (= Fővárosi Javító-szerelő Vállalat). szb (= szakszervezeti bizottság). téesz. esetleg már az átadó idegen nyelvben) valamely többszavas név elemeinek kezdőbetűiből alakultak. 84 . tsz (= termelőszövetkezet). Scientific and Cultural Organization) stb. tmk (= tervszerű megelőző karbantartás). amelyek (nyelvünkben. kétféleképpen írjuk. kétféleképpen írjuk. radar (= radio detection and ranging). tmk (= tervszerű megelőző karbantartás). Vegyterv (= Vegyiműveket Tervező Vállalat). b) A közszói betűszók csupa kisbetűből állnak. esetleg részben kezdőbetűkből alakultak. ENSZ (= Egyesült Nemzetek Szervezete). TDK (= tudományos diákkör) stb. tehát úgy. URH (= ultrarövidhullám) stb. a nagybetűs írásmód is szokásos: VEGYTERV. mivel kis kezdőbetűs szavakat helyettesítenek: gmk (= gazdasági munkaközösség). ahogyan a közszavakat: belker (= belkereskedelem). kolhoz (= kollektyivnoje hozjajsztvo).

téesztag. – A csupa nagybetűvel írt betűszók alapalakjukat melléknévképzős formájukban is megtartják: ENSZ-beli. a Röltexszel. stb. MAFC-os. a) A betűszókhoz a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk: a BKV-nál. (Vö. – A kisbetűs testű szóösszevonásokban megnyújtjuk a toldalékok előtt az a. A mozaikszókhoz a toldalékokat olyan formában fűzzük. szb-titkár. tsz-tag. e. továbbá kiírjuk az esetleges előhangzót. tbc-s. URHadás. 85 . telexezünk. UEFA-torna. SZOT-üdülő. stb. TDK-dolgozat. a MÁV-ot. tévézik). a tmk-ban. OTP-kölcsön. b) A közszói szóösszevonásokkal az összetételi utótagokat egybeírjuk: telexgép. az ELTE-n. Hasonlóképpen: tébécészakorvos. Alitalia-iroda. az Elzett-től stb. tv-zik (v. a tsz-szel. o-t: stukák. TDK-s stb.) Hasonlóképpen a betűk nevével kiírt közszói betűszókhoz: tébécés. telexszel. De értelemszerűen: a Keravill-lal. DNS-sel. az ENSZ-szel. amilyet kiejtett hangalakjuk kíván. 29. e. stb. Ofotért-üzlet. tévézik stb. (a) trafója. a Hungexpónál stb. A mozaikszók alapformáinak és toldalékos alakjainak elválasztásáról a 232. tévéközvetítés stb. az ETO-hoz stb. pont szól. tv-közvetítés. A mozaikszókhoz az összetételi utótagokat a következőképpen kapcsoljuk: a) A betűszókhoz és a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz kötőjellel fűzzük az utótagokat: MTI-hír. gyesen (van). kolhozban. 287.286. – A csupa nagybetűvel írt tulajdonnévi betűszók végén toldalékoláskor írásban nem nyújtjuk az a. az Alitaliánál. a létrejött szót kisbetűvel kezdjük: aluterves. KISZ-es. Fényszöv-laboratórium. trafótekercselés stb. fényszövbeli. Áfor-kút. tehát ennek alapján vesszük tekintetbe az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. 94. komszomolista stb. o-t: az MTA-nak. – Ha a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz melléknévképzőt kapcsolunk. (Vö.) b) A szóösszevonásokhoz a toldalékot kötőjel nélkül kapcsoljuk: a Fényszövnél.

nyolcszázkilencvenhat. 3 Ft 50 f. stb. 365 nap. ezen felül csak a kerek ezreseket és a milliósokat. A számjegyeket túlnyomórészt arab számokkal írjuk: 25 mm. ezernek. másrészt az időpont. A számjegyekkel írt tizedes törtek egész és tört értékei közé (köz nélkül) tizedesvesszőt teszünk: 3. A pontot a toldalékokat kapcsoló kötőjel előtt is megtartjuk: 3.5. arra nincsenek határozott szabályok. mérték. mikor számjegyírást. (A keltezés e tekintetben kivétel. s az egyes csoportokat közzel választjuk el egymástól: 1552. 2500 Ft stb.16. 296. háromnegyed óra múlva stb. 86 . Ha azonban a tőszámnévi jelzős törtszámnév egészében jelzői szerepű. 4.vagy ennél több jegyű számok írásában a számjegyeket a hátulról számított szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk. fél tizenkettőig. s a jelzett szó főnévi értékű.EGYÉB TUDNIVALÓK A számok 288. névutós szókapcsolatban vagy más szóval összetéve szerepel: huszonötöt. ötvenháromezer. számjegyekkel is. az összetett számnevet a hátulról számolt szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk. tízmillió stb. oldalon stb. ha az ezres után a szám még folytatódik. A számokat a következőképpen tagoljuk. A kialakult gyakorlat szerint inkább betűírást használunk egyrészt a folyamatos. nagyobb számok írásában: 388 személy részére. két harmad.-nak futott be. ezeket is közzel tagoljuk: 21 126 4 210 12 305 9 258 290.413. a) Ha a tőszámneveket betűvel írjuk.) 291.. 9710. 5 602 164. A számokat írhatjuk betűkkel is.-ben stb. a kapcsolat két tagját különírjuk: egy negyed. kétezerig minden szám nevét egybeírjuk. másrészt akkor. százezer. a két számnevet egybeírjuk: az ország kétharmad része. a Tutaj u. – Kétezeren felül. hatvan után. 20 611. 5826. de: 20 611. 65 téglát stb. Ha a törtszámnévnek tőszámnévi jelzője van. 3. A sorszámnevek után – ha számjegyekkel írjuk őket – pontot teszünk: 1. a 10. tízféle. ezer. 15 méter szövet stb. tizennégy. harmadmagával.-kel. háromnegyed négyre stb. stb. harmincnyolc egész egy tized stb. hatvankétmillió stb. 289. az öt. osztály. sor. ha a szám toldalékos alakban. főképpen irodalmi jellegű szövegben a rövid szóval kimondható számok lejegyzésekor: öt. évi. a 8. Az órát jelölő kapcsolatokat is ezek szerint írjuk: negyed kilenckor. kéthetenként stb. 292. Számjegyírást használunk egyrészt a hosszabb szóval kimondható. statisztikai adat és hasonlók lejegyzésében: du. negyvenhétezerötszázhatvanhárom. b) Ha a számokat számjeggyel írjuk. ezerhétszázhetvenkettő. vö. 1978. 5 órakor.. 37. és a csoportok közé kötőjelet teszünk: háromezer-tizenhat. Ha öt vagy több számjegyű számokkal együtt négyjegyűeket is írunk egyazon oszlopba. a 10–12.-ba jár. Hogy mikor használunk betűírást. húsz. 38 tanuló. 353 864. hétmillió-négyszázkilencvenezer-ötszázharminc stb. pénzösszeg.

295.Római számokat következetesen csak néhány hagyományos esetben és csak sorszámnevek jelölésére használunk: IV. november 28. 87 . v. stb. A római számok visszaszorulóban vannak. 1983–84.) 1918. 1983/84. a hónap neve teljesen kiírható vagy rövidíthető. de: 1918 folyamán (vö. 1848. kötet. 1526 augusztusában 1848 hősei 1849 mártírjai 1918–1919 forradalmai stb. 1983. Az évszámot mindig arab számmal írjuk. Az általános iskolai osztályokat arab számmal szokás jelölni: 2. Béla. Használatuk leginkább olyankor tanácsolható. VII. nem teszünk utána pontot: 1848 előtt 1848 előtti 1849 után 1867 és 1896 között stb. III. IV. b) Nem teszünk pontot az évszám (évszámcsoport) után. illetőleg jelölhető római számmal is. század. Egyébként egyaránt helyes: 3. A keltezés 293. október havában 1918. 11. 28. áprilisi 1983. III. IV/3-as körzet. 295. 8. ha az utána következő hónapnévvel vagy időt jelölő egyéb szóval nincs birtokviszonyban: 1848. vagy ha az évszám (évszámcsoport) birtokos jelzője egy másik szónak. A v. század 1944. s utána pontot teszünk. kongresszus stb. október végén. de: 1944 őszén (vö. arab számmal is. Az évszámok után a következő esetekben nincs pont: a) Ha az évszámot (évszámcsoportot) névutó vagy névutóból képzett melléknév követi. 1983/1984. II. évi 19–20. ha az arab számokkal szemben megkülönböztető vagy tagoló szerepük lehet: 1983. 1983. tavaszi–nyári 1918. A szakmai szokások is tiszteletben tartandók: X. 1983. a napot mindig arab számmal írjuk. a v. őszi. ha a mondatban ez az alany: 1789 fordulópont az emberiség történelmében. kerület.. a középiskolai osztályokat pedig római számmal: II. 28. XIX. márciusban. Mai alkalmazásuk pontos körét nem lehet meghatározni. IV/A osztály.) 1945. stb. 1941–1945 mérhetetlen károkat okozott népünknek. március–áprilisban 1919. XIX–XX. NB I. s utána pontot teszünk.) 1848. IX. nov. XI. IV. 1918 késő őszén 1848 első felében 1849 tavaszi hónapjai 1944/45 nehéz telén stb.. Terjedőben van a pontok nélküli. de: 1848 márciusában (vö. v. 4. 4/a osztály. osztály.) stb. v.. agyideg. ágyéki csigolya stb. Gergely. de: 1918 októberének végén (vö. évi 1983–1984. 295. század v. osztály. 12. 28. október folyamán. Rákóczi Ferenc. Petőfi u. 2. kötőjelekkel tagolt forma is: 1983-11-28 294. kötet v. 1983. Pontot akkor teszünk az évszám (évszámcsoport) után. 16. 295. 295. március 9. XI. század v. XVI.

kerület. 15-én. között. márc.. szóalakok számjegyes írása: 1-je. Az elseje. II. 20 3500 A folyamatosan. 6–8. Budapest VII. egy sorba írt lakáscímeket. de: 1983. 10.35ös stb. 4024 Kis János Miskolc Pf. december 20. em. december 10.35 stb. II. Az óra és a perc szót folyó szövegben általában kiírjuk: 10 óra 25 perckor stb. 10. 1-jéig stb.Elhagyható a pont a zárójelbe tett évszámok mellől is: Az elmúlt év (1983) rendkívül aszályos volt.35-ig.35-kor. Ha a napok sorszáma után névutó következik. 12-től vagy 12-étől. 4–6. 10. em. és 31. április 4-ig vagy 4-éig. Ehhez a formához a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk: 10. december 10-e óta stb. Az évet és a napot jelölő számjegyekhez a toldalékok pont nélkül. 88 . az óra és a perc közé (szóköz nélkül) pontot teszünk: 10. 10/B 1072 Szekszárd. 10/B Budapest VII. vagy: 1983. Leveleket és más küldeményeket a posta címzésmintái szerint kell megcímezni: Mátyás Antal Debrecen Csapó u. Rákóczi út 28. 296. Rákóczi út 28/A II.. de: 1983. – Ha az időpontot számjegyekkel adjuk meg. Rákóczi út 28/A II. Az elseji v. rendeltetési helyeket a következőképpen írjuk: Budapest VII. Más esetek 298. 1848. elsejei szóalakok számjeggyel írva: 1-ji v. ker. 2700 299. Magyarország 1514-ben. óta. december 20-a és 31-e között. 297. a számok után a pontot (vagy a birtokos személyragot) ki kell tenni: 1983. elsejéig stb. 1-jén. stb. Kadarka u. kötőjellel kapcsolódnak: az 1838-i árvíz. 1-jei. elsején.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful