MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

A MAGYAR HELYESÍRÁS SZABÁLYAI
TIZENEGYEDIK KIADÁS MÁSODIK (VÁLTOZATLAN) LENYOMAT

AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST 1985

TARTALOM
ELŐSZÓ SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Írás és helyesírás A magyar helyesírás

A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA
A személynevek Az állatnevek A földrajzi nevek A csillagnevek Az intézménynevek A márkanevek A kitüntetések és a díjak neve A címek Tulajdonnevek köznevesülése

A BETŰK
A magánhangzók írása A mássalhangzók írása Az ábécé A betűrendbe sorolás

A KIEJTÉS SZERINTI ÍRÁSMÓD
A szótövek írása A toldalékok írása A szóelemek elhomályosulása

AZ IDEGEN KÖZSZAVAK ÉS TULAJDONNEVEK ÍRÁSA
A magyar írásmód szerinti írás Az idegen írásmód szerinti írás Az átírás

A SZÓELEMZŐ ÍRÁSMÓD
A szóelemek mai alakját tükröztető írásmód A szóelemek módosult alakjait feltüntető írásmód

AZ ELVÁLASZTÁS
A szótagolás szerinti elválasztás Az összetett szavaknak elemeik szerinti elválasztása

A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD AZ EGYSZERŰSÍTŐ ÍRÁSMÓD A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ EGYBEÍRÁS
A szóismétlések írása A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek, valamint az ikerszók írása Az alárendelő szókapcsolatok és összetételek írása Egyéb típusú szókapcsolatok és összetételek

AZ ÍRÁSJELEK
A mondatokat záró írásjelek A tagmondatok közötti írásjelek A mondatrészek közötti írásjelek A szövegbe ékelődést jelző írásjelek Szavak és szórészek közötti írásjelek Toldalékok kapcsolása Egyéb írásjel-használati tudnivalók

A RÖVIDÍTÉSEK ÉS A MOZAIKSZÓK
A rövidítések A mozaikszók

A KIS ÉS A NAGY KEZDŐBETŰK
A kis kezdőbetűk A nagy kezdőbetűk

EGYÉB TUDNIVALÓK

EGYÉB ESETEK

2

ELŐSZÓ

Helyesírási szabályzatunk 10., 1954. évi kiadása három évtizeden át szolgálta társadalmunkat. Ez alatt az idő alatt a magyar helyesírásnak azelőtt sohasem tapasztalt egyöntetűsége jött létre, a 10. Kiadásnak az addig szabályozatlan esetekre adott tanácsai és ésszerű újításai is a közgyakorlat szerves részeivé lettek. Hogy helyesírásunk egységesebbé és szabályozottabbá vált, az iskolai oktatás kiterjesztésének, a könyvkiadás és általában a sajtótermék-előállítás ugrásszerű fejlődésének, a nyomdaiparral szemben támasztott szigorú követelményeknek, továbbá egyéb népgazdasági és művelődéspolitikai indítékoknak szükségszerű következménye volt. A helyesírás azonban csak akkor tudja betölteni társadalmi szerepét, ha szünet nélkül gondozzák. 1954 óta mind beszélt, mind írott nyelvünk – elsősorban szókincsében – sokat változott, a nyelvi tudományban új nézetek, módszerek jelentkeztek, az írással élő emberek igényei megnövekedtek. Az a minden irányú fejlődés, az az életünk alapjaiig ható változás, amely társadalmunkban így is végbement, időszerűvé tette, hogy az Akadémia ismét áttekintse helyesírásunk szabályainak rendszerét, és formájában megújítva – a magyar írással bárhol a világon foglalkozó egyének és közösségek számára – közzétegye. Az előkészítő munkálatok során az illetékes akadémiai testületek aprólékosan megvizsgálták helyesírásunk minden kérdéskörét. Elemezték a felvetett módosító javaslatok indokoltságát, és felmérték, hogy végrehajtásuk esetén nyer-e velük a magyar helyesírási gyakorlat. Ez a több évig tartó munka azzal az elvi tanulsággal zárult, hogy a helyesírás állandósága, a kikristályosodott írásgyakorlat lényegének fenntartása napjainkban sokkal fontosabb társadalmi érdekké vált, mint bármikor ezelőtt. Írásrendszerünk nagyobb mérvű átalakítása ezért sem látszott ésszerűnek. Nem kíván mélyreható reformot közönségünk sem. A társadalmi s a tudományos érdek egyaránt azt diktálta, hogy a gyakorlatban és a szakmai vitákban megszilárdult hagyomány minden értékét megőrizzük; a szokásosan elsőnek emlegetett helyesírási alapelvről, a kiejtés tükröztetéséről ezért is a hagyományőrzés felé tolódott el a hangsúly. Hangjelölésünk rendszere például oly mélyen gyökerezik társadalmunk tudatában és rendkívül kiterjedt mindennapi írásgyakorlatában, hogy teljesíthetetleneknek bizonyultak a magyar betűállomány átalakítását célzó javaslatok; helyesírási alapelveink viszonyának és arányainak módosítására komolyan gondolni sem lehetett. Hagyományos különírási-egybeírási rendszerünket is gyakran kifogásolják, mert nehéznek vélik. Mégis célszerűbb volt megtartani, mint a szavak ezreinek írásmódját megváltoztató, tehát az írásgyakorlat teljes összezavarodásával járó ötletekkel próbálkozni. Hogy vitatható reformokkal ne kísérletezzünk, hanem a már megszokott írásmódok mellett maradjunk: ezt tanácsolta az az ismert tény, hogy a helyesírási módosítások társadalmi feszültségek forrásaivá is válhatnak. Egyes személyek, sőt egész rétegek is hátrányos helyzetbe kerülhetnek amiatt, hogy az újításokról csak késve vagy egyáltalán nem értesülnek, kimaradnak a fejlődés nagy áramából, s ezért elszigetelődnek. Ez a veszély a határainkon élő magyarság körében fokozott mértékben jelentkezett volna. Ezért is beszéltünk meg ottani szakemberekkel is minden felmerült kérdést. Helyesírásunk hagyományos rendszerét érintő fontos változás a 11. kiadásban csak az, hogy a dz és a dzs betű ábécénknek teljes jogú tagjává lépett elő: a 11. kiadás kimondja jegyeik sorvégi szétválaszthatatlanságát. Ezzel hosszú helyesírás-történeti folyamatban léptünk előre.
3

Annak ellenére, hogy tartózkodni kellett helyesírásunk megbolygatásától, szabályzatunk 11. kiadása több tekintetben jelentősen különbözik a megelőzőtől. A szabályok értelmezésében és megfogalmazásában a nyelvtudomány mai álláspontjának megfelelő szemlélet érvényesül. – A szabályzat fejezetei (a helyesírási részrendszereknek megfelelően) a hagyományosak, de ezek tagolása, az egyes pontok elrendezése szervesebb, áttekinthetőbb, ésszerűbb a 10. kiadásbelinél. Számos esetben lehetőség nyílt arra, hogy a közös lényeget kiemelő rövid bevezető után a részletek alpontokba rendezve következzenek: ezáltal a belső összefüggések jól érzékelhetővé váltak. – Minden eddigi szabályzatnál több figyelem fordul most a helyesírásban rejlő stilisztikai lehetőségekre. – A szabályzat gondozói egyeztették a nyelvészet és más szaktudományok szempontjait, s tiszteletben tartották az akadémiai szinten kidolgozott és jóváhagyott szakmai szabályzatokat és szójegyzékeket. – Bár a 11. kiadás is (minden elődjéhez hasonlóan) a helyesírási egység előmozdítója kíván lenni, a 10. kiadásnál rugalmasabban ítéli meg helyesírásunk több vitatott kérdését (így pl. a betűrendbe sorolást, az alakváltozatokat, az idegen szavak sorvégi elválasztását stb.). A szabályzat megszövegezői érthetőségre és világosságra, törekedtek; a nem közismert, csak a nyelvészetben használt idegen szakszókat tudatosan kerülték. A szabályzathoz csatlakozó szótár jelentősen megújult. A helyesírási tekintetben fontos és ezért szerepeltetett szóanyag mellé, főként a 10. kiadás idejére jellemző szavak helyére (mint a szabálypontok példái esetében is) mai társadalmi, gazdasági, politikai és tudományos életünk fontos és gyakran használt szavai kerültek. A szabályokra, amelyek az illető szó írása szempontjából fontosak, utalószámok hívják fel a figyelmet. A címszók után következő, előtag és utótag szerint csoportosított szókapcsolatok és összetételek a különírási-egybeírási kérdések megoldásához segítenek hozzá. Szavaink helyesírása a szabályzathoz igazodik. Ebből az is következik, hogy az eddigi írásmódok túlnyomórészt változatlanul maradtak; csak kevés szó írása módosult, ezzel többnyire elismerve már egyébként is elterjedt, helyeselhető írásmódokat. * A Kossuth Nyomda szedőüzemének dolgozói – tanúsítva a nyomdászok ügyszeretetét – társadalmi munkában vállalták a bizottsági előterjesztések, a szabályzati fejezetek és a szótár sokszorosítását és többszöri korrigálását. Ezzel lehetővé tették, hogy a tervezeteket sokan megismerhessék, és róluk véleményt nyilváníthassanak. Így lehetett a 11. kiadás az eddig legszélesebb körű demokratikus közmegegyezésen nyugvó rendszerezés, a Magyar Tudományos Akadémiának a társadalom véleményét tekintetbe vevő állásfoglalása. * A magyar helyesírás szabályainak 11. kiadását az MTA Helyesírási Bizottsága dolgozta ki, a Nyelvtudományi Bizottság egyetértésével terjesztette a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya elé. Az osztály javaslatára a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a közrebocsátásra a jóváhagyást 1984. április 24-i ülésén megadta.

4

SZABÁLYZAT 5 .

c) A magyar írás hangjelölő. Helyesírásunkat ezért nevezhetjük értelemtükrözőnek is. mert legkisebb egységei nem szót vagy szótagot rögzítő írásjegyek. szemben az olyan írásokkal. d) Írásunk sokat tükröz a magyar nyelv rendszeréből: a szóalakokban általában ragaszkodunk a szóelemek feltüntetéséhez. A helyesírás valamely nyelv írásának közmegállapodáson alapuló és közérdekből szabályozott eljárásmódja. 6 . stb. a) Írásunk betűíró rendszerű. mert betűi legtöbbször a szóelemekben valóban kiejtett hangokra utalnak. latin betűs. az írásmóddal érzékeltetjük a tulajdonnevek különféle fajtáit. rögzítő és irányító szabályrendszer. hangjelölő és értelemtükröző írásrendszer. Ez hozzásegít a közölnivalók pontos kifejezéséhez és gyors felfogásához. Helyesírásunk betűíró.ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK Írás és helyesírás 1. amelyekben a leírt forma jelentős mértékben eltérhet a kiejtéstől. Az írás közlendőink rögzítése látható jelekkel. illetőleg az ezt tükröző. hanem hangokat jelölő betűk. a különírás és az egybeírás révén megkülönböztetjük egymástól a szókapcsolatokat és az összetételeket. az összetett szavak elválasztásakor tekintettel vagyunk a szóhatárokra. b) Helyesírásunk a latin betűs írások közé tartozik. A magyar helyesírás 2. mert a sajátos magyar betűsor a latin betűkészletből alakult ki.

f. mint a kisbetűkre: Ökrös. 226. p. Őze stb. zs. Ő. A mássalhangzók írása 7.. Ürményi. rr. A magánhangzók időtartamának fontos nyelvi szerepe van. nn.vagy többjegyű. Zs. ll. – A többjegyűeket csak az összetett szavak határán kettőzzük teljesen: jegygyűrű. kemény – kémény öt – őt irt – írt tüzért – tűzért Vereb – veréb – véreb stb. más szó lehet a rövid és más a hosszú magánhangzós: akar – akár bal – bál oda – óda áru – árú koros – kóros – kórós stb. közül. A magyar betű vagy egyjegyű. Dzs. csökönyös stb. vagyis csak első jegyüket írjuk kétszer: ccs. gy. azaz fonémáinak) írott vagy nyomtatott jeleit betűknek nevezzük. Ázsia. ű: játék.A BETŰK 3. 6. dz. a) A mássalhangzókat jelölő betűk közül tizenhét egyjegyű: b. ss.. húr. kér stb. aggot. fejtegetés. b) A hosszú magánhangzókat jelölő hét betűre egy vagy két vonást teszünk: á. d. ty. zs. 10. Stb. dzs. kellett stb. e. – Csak a rövid i nagybetűs alakján nincs pont: Ilona. é. egy betűnk pedig háromjegyű: dzs: lándzsa stb. Mássalhangzóinkat egy. n.. mind nyomtatásban vannak kisbetűink: a. ő. zs: batyu. i. u. kk.. ő. m. g. – Az egyjegyűeket kétszer írjuk le: bb. ddzs.] 7 . h. ü: ceruza. eddzük. Új Írás stb. vagy többjegyű. edz-dzük. ly. v. s. egyéb helyzetekben egyszerűsítve kettőzzük őket. í. nyolc. í. iparkodik stb. nny. dzs. k.) A magánhangzók írása 4. r. fénynyaláb. azaz írásjegyek kapcsolatából áll: cs. ö. j. o. Izland stb. stb. ssz. c. mellékjel nélküli betűkkel jelöljük. Mind kézírásban. C. [De elválasztáskor: locs-csan. mm.. r. r. lly. Stilisztikai okból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a magánhangzót jelölő betűket halmozhatjuk is: Één? Góóól! Neeem. 8. gy. Magánhangzóinkat egyjegyű betűkkel jelöljük. vö. vv. hős. z: pálma. 5. A magánhangzókat jelölő nagybetűkre mind kézírásban. illetőleg egy vagy két ponttal írjuk: a.. ggy. és vannak nagybetűink: A. ü. 227. cc. sz. t. A hosszú nagy Í-re azonban ki kell tenni az ékezetet: Írország. tt. b. hh. dd. R. sz. űr stb. f). pp. stb. á. Gy. ó. egy részük ékezet nélküli. stb. zzs: loccsan. más részük ékezetes (vagyis ponttal vagy vonással van ellátva). l. s. gg. zz: add. díszszemle stb. 5. Óbuda. ty. Nyelvünk hangjainak (pontosabban hangtípusainak. ddz. lódít. asz-szony-nyal stb. mind nyomtatásban ugyanúgy föl kell tenni az ékezeteket. v. c. ú. Nyolc betűnk kétjegyű: cs. szikes. ff. ny. asszonnyal stb. (Vö. azaz egyetlen írásjegy: e. b) A mássalhangzók hosszúságát betűkettőzéssel jelöljük. jj. a) A rövid magánhangzókat jelölő hét betűt pont nélkül. tty.

v. A ch-t a betűrendbe sorolás szempontjából (bármely hangértékben áll is) c + h kapcsolatnak tekintjük. M. Ű. ly.: cucor] s = zs: Jósika [e. CSKP. Cs. 9. Q. j. ma már egyébként nem használatos magyar betűkkel családneveinkben találkozunk. Zs. pont szól. N.: józsika] th = t: Csáth [e. Ty. ú. A magyar írásgyakorlatban is gyakran előforduló q-t. V. TILOS A DOHÁNYZÁS.. A mássalhangzók időtartamának fontos nyelvi szerepe van. x-et és y-t így soroljuk be ábécénkbe: … p. é.) 12. stb. Gy. 13.8. X. Nyár van. A magyar magánhangzókat és mássalhangzókat jelölő 40 kisbetű hagyományos állománya és sora (a magyar ábécé): a. o. Az ilyen régi betűket tartalmazó nevek betűrendi besorolásának módjáról a 15. Az idegen tulajdonnevekben és egyéb szavakban más ábécék betűi és betűkapcsolatai is előfordulnak mind magánhangzók. n. Z. 15. w. á. c. stb. Ü. m. Ő. s. Ugyanígy: Ssz! (indulatszó). [Vö. f. U. b.: gál] eé = é: Veér [e. ő. ch = cs: Madách [e. dz. g. dzs. zs. Stilisztikai célból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a mássalhangzót jelölő betűket többszörözhetjük is: Nnem! Terringettét! Psszt! Stb. Az ábécé a betűk meghatározott felsorolási rendje. Az ábécé 10. 5. cs. 283. E. i. 3. (Vö. J.: csát] ts = cs: Takáts [e. r.: török] oó = ó: Soós [e. R … V. gy. I. 157. L.: takács] w = v: Wesselényi [e. ha bármely szót (vagy akár hosszabb szöveget) végig nagybetűvel írunk: CSOMAGMEGŐRZŐ. a)] – Hasonlóképpen járunk el akkor is. H. r … v. B. Z.: kölcsei] stb. Ú. C.: sós] y = i: Kölcsey [e.. S. e. Ny. Y. ny. sz. É.: veselényi] stb. 8. G.: ötvös] ew = ö: Thewrewk [e. W. k. ty. P. l. T. z. h. D. Ó. Á. Régi. (Vö. Zs.) Ezek a többnyire kétjegyű betűk magánhangzókat és mássalhangzókat egyaránt jelölhetnek: aa = á: Gaal [e. p. Dzs. Zsolt stb. q. K. … P.: vér] eő = ö: Eötvös [e. zs. t. y. alakjuk a következő: A.. Dz. ó.) 11. kasza – kassza stb. x. O. í. u. GYSEV stb. z. Ö. Szolnok. Dzsingisz. mind mássalhangzók jelölésére: 8 . Í.: madács] cz = c: Czuczor [e. más szó lehet a rövid és más a hosszú mássalhangzós: hal – hall hason – hasson len – lenn feje – fejje eset – esett orom – orrom megy – meggy stb. A magyar nagybetűk sorrendje ugyanaz. R. F. w-t. ö. (Vö. (mondat). 87. A többjegyű betűknek csak az első jegyét írjuk nagybetűvel: Csoma. Ly. Sz. ű. A csupa nagybetűkben írt betűszókban a többjegyű betűk minden jegyét naggyal írjuk: KISZ. ü. d.

tükör Tünde tünemény tüntet tüzér stb. Zoltán zongora zúdul zsalu zseni Zsigmond stb.: skoda] francia: Eugène [e. Az egységes módon való elrendezés teszi lehetővé. lexikonokban. Mindig az egyjegyű betű van előbb: cudar cukor cuppant csalit csata Csepel stb.: gimarajs].: verter] olasz: Bologna [e.: nim] német: Schäfer [e.angol: Greenwich [e. Nîmes [e. a sorrendet az első nem azonos betű ábécébeli helye határozza meg: lom lomb lombik Lontay lovagol stb. A fontosabb általános szabályok. piranha [e.: dvorzsák]. A betűrendbe sorolás szempontjából nem teszünk különbséget a kis. pirinkó pirinyó pirít pirkad Piroska stb. pont tartalmazza. piaţa [e. a következők: a) A különböző betűvel kezdődő szavakat – a d) pontban jelzett kivételekkel – az első betűk ábécébeli helye szerint állítjuk rendbe.: zsivogostye] Az idegen betűket és betűkapcsolatokat tartalmazó tulajdonnevek és egyéb szavak betűrendi besorolásának elveit a 15. dac domb duzzog dzsem Dzsungária Dzsungel stb. névsorokban stb.: gyúrity].: grinics]. quattrocento [e. háromjegyű) betűtől. b) Ha a szavak azonos betűvel vagy betűkkel kezdődnek.és a nagybetűk között.: tirgoviste]. A betűrendbe sorolás az az eljárás.: kvatrocsentó] portugál: Guimarães [e. melyek a szótárakban.: özsen].: dzsúl] cseh: Dvořák [e. Živogošće [e. A betűrendbe sorolás 14. joule [e.: séfer].: piaca] szerbhorvát: Đurić [e. hogy a szavak rengetegében tájékozódni lehessen. való eligazodást segítik. Az egyjegyű betűt teljesen elkülönítjük az azonos írásjeggyel kezdődő.: piránya] román: Tîrgovişte [e. Werther [e. amellyel a szavakat – általában a magyar ábécé alapján – sorrendbe szedjük. 9 . illetőleg keressük meg: acél cukor csók gép hideg kettő Nagy nyúl olasz öröm remény sokáig szabad Tamás vásárol stb.: bolonya]. Škoda [e. de külön mássalhangzót jelölő kétjegyű (ill.

nagy naggyá nagygyakorlat naggyal nagyít nagyobb nagyol nagyoll stb. mind pedig a szavak belsejében azonos értékűnek számítanak a betűrendbe sorolás szempontjából. tehát az egyjegyű mindig megelőzi az utóbbiakat. ha két szó betűsora csak az azonos magánhangzók hosszúsága tekintetében különbözik: égbolt Égei-tenger Eger egér éger égés egész stb. e) A különírt elemekből álló szókapcsolatokat és az egybeírt vagy kötőjellel kapcsolt összetételeket minden tekintetben olyan szabályok szerint soroljuk betűrendbe. ü – ű) a kialakult szokás szerint mind a szavak elején. stb. – Az egyjegyű betűt (miként a szó elején is) teljesen elkülönítjük az azonos elemmel kezdődő.) – A többjegyű betűk kettőzött változatait sohasem az egyszerűsített alakok szerint soroljuk be a betűrendbe. kerek kerék keres kérés koros kóros kórós stb. – Ugyanez a szabály érvényes a közszavak közé besorolt tulajdonnevekre is. A szóhatárokat tehát nem vesszük figyelembe. A rövid magánhangzós szó kerül viszont előbbre olyankor. ö – ő. Kis részben kissé Kiss Ernő kis sorozat kissorozat-gyártás márvány márványkő márvány sírkő Márvány-tenger márványtömb tiszafa Tiszahát Tisza Kálmán Tisza menti Tiszántúl 10 . de külön mássalhangzót jelölő kétjegyű (ill. ggy = gy + gy. háromjegyű) betűtől. hanem a megkettőzött betűt mindig két külön betűre bontjuk. mennek mennének menü menza meny Menyhért mennybolt mennyi stb. (Vagyis: bb = b + b. i – í. – Az egyjegyű betűk sorrendjében a kettőzött betűk első és második írásjegye külön-külön betűnek számít.e) A szavakat a szó belsejében és a szó végén levő betűk tekintetében a következőképpen szedjük betűrendbe. stb. (Vagyis: ccs = cs + cs. A magánhangzó hosszú változatát tartalmazó szó tehát meg is előzheti a rövid változatút: ír Irán író Irak írandó iroda iram iránt irónia stb. ddzs = dzs + dzs.) kas Kasmír Kassák kastély kasza kaszinó kassza kaszt stb. d) A magánhangzók rövid és hosszú változatát jelölő betűk (a – á. e – é. rr = r + r. s így soroljuk a szót a megfelelő helyre. szel szél szelel szeles szelés széles szelet stb. mint az egyszerű szavakat. u – ú. o – ó.

enciklopédiák. c. Tisza-part tiszavirág tiszt stb. z. valamint az idegen szavakban és tulajdonnevekben előforduló régi magyar. q. Ebben a rendszerben mind a magyar. Márvány Zsolt másféle másol stb. A követendő eljárást a könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén szabvány (MSZ 3401) írja elő. atlaszok és térképek névmutatói stb. b. 11 . w. rendszerint az úgynevezett általános latin betűs ábécét követik: a. Ezek hatálya azonban nem terjeszthető ki írásbeliségünk általános gyakorlatára. 15. Gaal moshat galamb mosna Gärtner Mošna gáz mosópor geodézia Møsstrand Georges mostan góc munka Goethe stb. f) Különleges célt szolgáló névsorokban. – Az idegen betűk közül azok. stb. a több szóból álló egységeket vagy az egész kapcsolat. k. cz = c + z. önálló egységnek számít. ch = c + h. m. s. oe = o + e. t. r. illetőleg belső szakmai útmutatók szabályozzák.). y. stb. e. mind az idegen többjegyű betűknek minden egyes eleme külön. az ábécébe soroláskor nem tekintendők önálló betűknek. és a besorolás nincs tekintettel sem a magyar ékezetekre. vagy csak az első elem alapján szokás besorolni. g. sch = s + c + h. d. (ch = c + h. u. Ilyenkor az idegen mellékjeles szó kerül hátrább: cérna Černý Champagne Cholnoky címez cukor Czuczor csapat stb. o. – A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén követendő eljárást szabvány írja elő (MSZ 3401). A betűrendbe soroláskor a szokásostól némiképp eltérően kezeljük a régies írású magyar családnevekben. Az idegen mellékjelet csak akkor vesszük figyelembe. amelyekben magyar és idegen nyelvű szóanyag erősen keveredik egymással. ha az idegen mellékjeles betűt tartalmazó szó betűinek sorában nincs más különbség. tárgymutatókban. v. h. amelyek valamelyik magyar betűtől csak mellékjelükben különböznek. A régies írású magyar családnevekben levő kétjegyű betűket elemeikre bontva soroljuk be (ew = e + w. p. Az ilyenfajta munkák szavainak betűrendbe sorolása bonyolult feladat. x.): – Az idegen ábécékben használt kapcsolatokat szintén külön betűk egymásutánjának tekintjük. kartotékokban stb. Muñoz stb. f. n. i. sem az idegen betűk mellékjeleire. illetőleg idegen betűket. j. ahogyan a könnyebben kezelhetőség érdeke vagy egyéb szempont kívánja.kis számban kistányér kis virág stb. Az olyan sajátos célú munkák (lexikonok. 16. l.).

hanem az írásgyakorlat alapján is kikristályosodott köznyelvi formákat rögzíti. stb. az általános köznyelvi kiejtést tükröző írott formája van. gyí. revü. csicsí. „szöllő” stb. -tól. nagyszerű. Mari. régies) kiejtésűek. daru. 23. szemben a nyelvjárási (ill. stb. -j. 24. színes. szívből. 18. hamu. alku. ü-t. súly.) 12 . húsz. – Van azonban néhány hosszú í-re végződő szavunk is: sí. (Vö.) 22. illetőleg a szóbelseji í. fut. eskü. köznyelvi alakokkal szemben a „látnyi”. ü az egész magyar nyelvterületen rövid: igaz. kátyú. hogy mely esetekben írunk i. ha több szóelemből álló szóalakokba kerül. hűsek. „ellemez” stb. hűs. fény. -bb. koszorú. formákkal. illetőleg í. szaru. ejtésmódot) helyesírásunk nem veszi figyelembe. bábu. Vannak azonban olyan főneveink is.). véd. szíves. szörnyű. kell. a „kőrut”. „köppeny”. u. zrí. falu. kikirikí stb. „ződ”. 21. A szóelemek leírásának alapja a történeti hagyományban kialakult. Bár sok szóban ingadozik a kiejtés. Az i. új. A szótövek írása 19. A szavak végén legtöbbször rövid i van: kocsi. „szóma”. háború. súlyos. tanú. ű 20. zöld. – Rövid u-val írjuk a becézett alakokat is: anyu. súlya. -s. tű. ír. a helyesírás által is őrzött mai köznyelvi kiejtés. „házbul” stb. „ákác”. áru. ű: íz. -kor. régies) „késér”. gyűjtemény. Peti. például a kísér. kapu. íznek. gyűszű. esetleg nyilvánvaló helytelenségeket (pl. (Vö. ű-t. zsalu. -va. fésű. szalma. Szavaink legnagyobb részének köznyelvi kiejtése határozottan megállapítható. Néhány szócsoport azonban – a nyelvhasználatbeli váltakozás vagy ingadozás miatt – bizonytalanságokra ad okot. Szavaink legnagyobb részének csak egyetlen. szú. fiú. Legnagyobb részük ezt az írásformáját tartja meg akkor is. ürü. seprű. újabb. A beszélt nyelvben mutatkozó ingadozásokat (pl. kicsi. fizet. stb. savanyú. ugat. gyönyörű. gyepű. tűvel. ürge. ű van: domború. könnyű. ezért az írásban kerülendők. 34. hűsít. bürü. házból stb. Icu. nini. jelek. az „erőssen”. -től. u. tíz. gyalu. Művészi vagy tudományos célból azonban nyelvjárási. -talan. A melléknevek végén mindig hosszú ú. Szavaink többségében az i. satu. négy stb. húsok. ú. u. Egyes szavaknak minden alakjában hosszú a szókezdő. helyesírásunkban már általában kialakult. homorú. batyu. faggyú. hogy általánossá válásukat segítse. hogy a szóelemek (szótövek. 27. stb. néni. gömbölyű. stb. ú. gyanú. kifli. saru. Így van ez a toldalékok esetében is: a látni. húsból. rí. menü. újság. -telen. színez. akác. formák nyelvjárási (ill. gyűrű. ízes. borjú.A KIEJTÉS SZERINTI ÍRÁSMÓD 17. mű. Hosszú ú. amelyeknek a végén az u. apu. bácsi. lapu. ü és az í. tűk. -ve. ú. szín. varjú. gyűjtjük. gyűjt. „nígy” stb. hosszú. szomorú. A kiejtés szerinti írás elve azt jelenti. nyí. „kő”. hindu. ű van a legtöbb főnév végén: ágyú. ü rövid: adu. köznyelvi alakok. újra. képzők. betű. stb. stb. ragok) írásformáját köznyelvi kiejtésük szerint rögzítjük: láz. Bizonyos típusokban azonban a szóelemek kiejtésbeli módosulását az írás is feltünteti. régies vagy más nem köznyelvi alakok használatára is szükség lehet. -n. stb. hús. szív. -t. füst.

ú hangot tartalmazó szavaink két csoportra oszlanak. stb. irodalom. zsírt.Az alakváltozatok 25. dűlő. kinn – kint. csorog – csurog. de: irat (főnév). korlátozás nélkül egymás helyébe léphet. A lány. más toldalékok előtt megváltoztatják alapformájukat. írok.) a) Számos szó a toldalékos alakok többségében is megőrzi a tőbeli magánhangzó hosszúságát. – bújik. b) Vannak viszont szabályos í – i. huszad. tízen. stb. – húsz. Írásukat megkönnyíti a nyár – nyarat. dűlt. cseppfertőzés. hova – hová. amelyek a köznyelvben kétféle alakban használatosak. levő – lévő. írás. fenn – fent. a leány. Az igék és a névszók bizonyos csoportjai egyes toldalékok előtt megtartják. ú – u. stb. írat (ige). b) Mássalhangzók tekintetében váltakoznak többek között a következő szavak: lenn – lent. kéz – kezet típusú szavakkal való összehasonlításuk: általában ugyanazon toldalékok előtt vált rövidre az í. dülöngél. rá stb. stb. seprű – söprű. huszon-. foltoz – foldoz. húszas. A tőváltozatok 26. bújtat. tied – tiéd. bújjon. mienk – miénk. húszat. gyerek – gyermek. – tíz. fedél – födél. Vannak olyan szavaink. zsíros. dűlve. s csak néhány származékban váltja rövidre: zsír. általános használatú. föveny – fövény. de: zsiradék. Például: kéz kézben kézre kézi kezet kezek kezes kezünk víz vízben vízre vízi vizet vizek vizes vizünk út tűz útban tűzben útra tűzre úti tűzi utat tüzet utak tüzek utas tüzes utunk tüzünk de: 13 . csoda – csuda. önálló szóként egymással váltogatható. de: düledezik. rá – reá. de: huszadik. A csepp és a csöpp. dülleszt. ú. lábas – lábos. 27. a csend és a csönd stb. ű. de: bujkál. csendháborítás stb. – dűl. stb. választékos hangulatú. lány – leány. bujdosó. Ilyenkor az írásban is mindkét alakváltozat használata jogos és helyes. mint a nyár vagy a kéz magánhangzója. Hosszú í. – ír. tizen-. 21. a) Magánhangzók tekintetében váltakoznak többek között a következő szavak: fel – föl. (Vö. tízes. ű – ü váltakozást mutató főnevek. de néhány összetett szavunk csak egy változatban szokásos: cseppkő. mért – miért. de: tized. A hova és a hová. a lenn és a lent stb. iroda. bújócska. csepeg – csöpög. stb. ú. Az alakváltozatok legtöbbször nem azonos értékűek. dől – dűl. reá stb.

fésül. állandósítani stb. sarkantyú. tiszta vizű. tetőről. ü van: borul. A borjúk – borjak. az ELTE-re. pezsdülő stb. tetsszem és tessem stb.. mozdítva. fésű. fától. lencseféle. -dül igeképzőnek: gyógyul. köpül. a -dít és a -sít igeképzőnek: épít. házról. hipnózis – hipnotikus. szivattyú. de: Tompát. (vö. szók – szavak. stb. köpű. a honnan? kérdésre felelő névutók ragszerű -ól. 24. fordul. ma is élő kettős alakok. (halas)tót – (halas)tavat. jószívű. elől. szociális – szocialista.. gyógyulás. 81. a)] 30. de: lencsét. tanít.). bőkezű. stb. A szavakhoz járuló toldalékoknak – a köznyelvi kiejtésben élő ingadozások ellenére – általában megvan az irodalmi nyelvben kikristályosodott. a főnevek -tyú.) 29. de apát. -ű. Ugyanígy egyes v tövű névszóknak mind magánhangzós. stb. a -ról. -jú. például: lét – levet. stb. A magánhangzók a toldalékokban 34. billentyű. hipnotizmus. ill. akadémizmus. hérosz – heroikus. ELTE. egyenáramú. kerület. borjút – borjat. fordulva. szuverén – szuverenitás. szocializmus. az MTA-t. illetőleg é-re változik: apa. tetűk – tetvek. 23. zászlója – zászlaja. hosszú szempillájú. építmény. 286. töpörtyű. csepül. 206. A helyesírás ezeket rögzíti. egyöntetű formájuk. -ttyű képzőféle végződésének: fogantyú. köszörül. stb. stb. s csak néhány indokolt esetben ad helyt a toldalékolásbeli kettősségeknek is. de: Ráckevén. ráckevei. kerül. látsszék és lássék. lencsével. köszörű szó végén levő hosszú ú-val. fehér falú. Ráckeve. az -ú. hipnotizál. -tyű és -ttyú. (Vö. pörgettyű stb. irónia – ironikus. -ől végződésének: alól. – lencse. akadémista. lapos tetejű. mérsékelt árú. A szóvégi a és e csak néhány toldalék előtt marad rövid. – akadémikus. – Hasonlóképpen: Tompa. -től határozóragnak: szobából. dugattyú. felől. stb. e váltóhangú változatok jobbára választékosabbak és ritkábbak. faluk – falvak. apátlan. -jű melléknévképzőnek: négylábú. buzdít. Tompával. derű. A közkeletű idegen szavak jelentős részében egyes idegen eredetű képzők előtt a tőbelseji hosszú magánhangzó rövidre változik: szláv – szlavista. vagy ss betűkapcsolattal írjuk: metssze és messe. állandósít. tanító. – A szabály nem vonatkozik azonban a betűszókra: MTA. buzdítás. mellől stb. csepű. derül. [Vö. bosszul. stb. (Vö. Mindig hosszú a magánhangzója az alábbi szóelemeknek: az -ít. ill. -ül és a -dul. (vö. a legtöbb toldalék előtt á-ra. bár az a. a látszik és a tetszik ige felszólító módú alakjait – a kétféle kiejtés miatt – vagy tssz. Mindig rövid a magánhangzója az alábbi szóelemeknek: az -ul. erdőből. 35. kolléga – kollegiális – kollegialitás stb. 32. víztől stb. hegedű. szlavisztika.. Ez a szabályszerűség a továbbképzésben is érvényesül. -ről és a -tól. bosszú. 31. A ború. mind pedig v hangzós tövéből létrejöhet (főképp összetételekben) azonos toldalékolású forma.).) A toldalékok írása 33. az MTA-nak. mozdít. erdője – erdeje stb. Ráckevéig. ironizál. A metsz. – De: akadémia. a -ból. hegedül. éles elméjű.28. heroizmus. 14 . csengettyű. erős rugójú. apai. -ből. varjúk – varjak. ű-vel szemben az -l képzős formában rövid u. lencsék. nagy kiterjedésű. pezsdül.

-dd személyrag a felszólító módbeli tárgyas ragozású. -képpen határozóragot két p-vel írjuk: ekképp. csengetett. írni. -tt a névutók végén: iránt. személyű rövidebb formában: írd. -etlen. -tt igenévképző: bérelt (lakás). hallottuk. családostul. kertjei. fésülködik. (vö. dobott. az -ig határozóragnak: városig. távolabb. például. Néhány igeképzőnk különbségét az o – ó. cipőstül. Magánhangzós és mássalhangzós kezdetet váltakoztató toldalékok 40. valakit stb. varrtuk. hússzor. -tyű és a -ttyú. mérkőzik. tolattyú. Vácott. kitűzött (cél). a toldalékos szóalakok végén levő i-nek: esti. kösöntyű.. szebb. 66. De: helyesel.. barnállik. kecskeméti. sződd. Az ilyen váltakozást mutató toldalékok a következők: a -t. sötétlik. Több toldalékunk mássalhangzóját magánhangzó után megkettőzzük. kente. kergetőzik. -kozik. -kódik. 39. kevésbé. mosott (ruha). az időhatározó -kor ragjának: éjfélkor. másképp. parttalan. stb. a hosszabb formában azonban mindig csak egy -d a személyrag: írjad. öltözik. közt.. -özik: fáradozik. a -b. nézi. stb. jobb. stb. elvégzett (munka). a t-t. -kőzik: zárkózik. felforrt (víz). könyvet. alatt. stb. -közik: kínálkozik. a névutók és a határozószók -ul. -ül végződésének: alul. -ozik. keresztül.). hatott.az -ul.. mássalhangzó után nem. de: észrevétlen. -ödik: alkonyodik. -tt időjel: folyt. szőjed stb. kevesellem. -kődik: rázkódik. (kivéve: túl). mindig stb. kezdődik.. megrótták. -tt helyhatározórag: Vásárhelyt. kitalált (történet). fűtetlen. A mássalhangzók a toldalékokban 37. ruhástul. feleségül. -ül és a -stul. -ttyű képzőféle végződés: fogantyú. -bb középfokjel: idősb. stb. a -d. dalolni. szürkületkor. 36. A -képp. házai. a t végű névszókhoz pedig -talan. mögül. keveslem v. közül. edd. (vö.. -kodik. öklömnyi stb. kevesebb.. a -t. idősebb. -ködik: árulkodik. belül. vetetlen. többször stb. ötször. stb. mögött stb. nélkül stb. kéklett v.. felül és fölül. helyesebb. hitetlen stb. között. zöldell. stb. úttalan. idd. kérdi. a ’valamilyennek látszik’. négyig. helyesbít. hazáig. ezért egy t-vel írjuk: hajót.). -ször határozóragnak: háromszor. Kaposvárt v. sast. tulajdonképpen. gömbölyödik. voltaképpen. szerint. csengettyű. 38. Hasonlóképpen viselkedik a -tyú. stb.. 45. a -t. Győrött. A tárgy ragját. kicsinyli v. végül.. -ózik. osztatlan. veszkődik. nézd. mindig röviden ejtjük. sárgát. törülközik. -ll képző: fehérlik. a -szor. hatkor. -ódik. Kaposvárott. egyes szám 2. nyolc órakor stb.. kivéve: át és hosszat. fölött. nyolcat. -stül határozóragnak: magyarul. 15 . piroslik. -őzik: hallgatózik. a -t. holnapig. -kózik. kékellett. A fosztóképző a t végű igékhez -atlan. ’valamilyennek tart’ jelentésű -l. Pécsett. nagyollom.. -ődik: oldódik. stb. -telen változatában járul: csorbítatlan. ö – ő közti eltérés mutatja: -odik. stb. élettelen. hátul. kicsinyelli. csőstül stb. ill. 45.

rosszallnám – rosszallanám. (ablakot) nyittat. szégyellni – szégyelleni. szőjön. sz. A tárgyas ragozás kijelentő módú személyragjainak -j eleme az s. stb. akkor -at. öntözzön. szénnel. A -val.). vigyed. pléhvé. igyekezik – igyekszik. kicsinyli – kicsinyelli (vö. 39. (szobát) festet. ezekben az alakokban a tő és a toldalék határán hosszú mássalhangzót írunk. Mind az igék. igyál. foglaltatik. -etlen képző van a befejezetlen.. alakokkal állnak ellentétben) ezekben sem kettőzzük a képző t-jét. 80–81. stb. 66. küldte – küldötte. dobd – dobjad. toldták – toldották (vö. lőjön. fegyelmezetlen. moss – mossál. visz igék magánhangzós tövéhez -gy alakban járul: egyem. 82. például: babával. vágd – vágjad. -vé rag v eleme a szótő végső mássalhangzójával azonossá válik. higgy – higgyél. vesszen. 75.: – Más esetekben a tővégi mássalhangzóval azonos hangként jelentkezik: ásson. -tet formában járul. de: (búzát) arattat. amelyek a köznyelvben egyaránt használhatók. jósággal. -vé határozórag magánhangzóra végződő tőhöz alapalakjában kapcsolódik. (kenyeret) süttet. 39. Ha a szóvégi t-t mássalhangzó előzi meg (pl.).. vegye. -tatik. vájd – vájjad (vö. 55–58. -tet a képző. fosztóképzős származékokban is. – A t végű igékhez sajátos szabályok szerint járul.) Mássalhangzós végű tőhöz járulva a -val. írd – írjad. éretlen. jöjjön. 43. (Vö. bont). A hisz ige felszólító alakjaiban ez a -gy megnyúlt: higgyem. Írásban is helyes tehát mindkét forma. peddzük stb. mondta – mondotta. (Vö. -et. dolgozz – dolgozzál. nézzük. -et. Sajátos viselkedésű toldalékok 42. vágj – vágjál. öregedik – öregszik. sértetlen stb. visszük. Allahhal. Tehát (új üveget) bontat. kővé. sejteti (vele). kezdték – kezdették. lesz. azaz a tővégi mássalhangzóval azonos kezdő hanggal jelentkezik: mossuk. Ilyen toldalékolásbeli kettősségek például a következők: hallgatódzik – hallgatózik.) – Az eszik. 77–79. (könyvet) köttet. -etik. kinyittatik. viseltetik.) (Vö. érett stb. emberré. ha a t-t magánhangzó előzi meg (pl. lopóddzék stb. (erdőt) irtat. dohhal. dz végződésű tövekhez járulva ugyanúgy viselkedik. vagy -tat. -vel és a -vá. legyen. tesz. lopódzik – lopózik. higgyünk stb. 16 . taníttatja (a lányát). tegyek. stb. ezért (bár jelentésük alapján a befejezett.. -vel és a -vá. gyűjtetik. nézz – nézzél.) 43. hidd – higgyed.) Toldalékolásbeli kettősségek 45. iszik. stb. mind a névszók toldalékos formái között vannak olyan kettős alakok. (Ez utóbbi szavak alapformájában kiejtjük a h-t. kérd – kérjed. fedetlen. -tetik szenvedő igeképző írásának is: oltatik. 41. mosd – mossad.) 44.Az -atlan. A felszólító mód -j jele a szótövek nagyobb részéhez -j (a rendhagyó ragozású jön ige rövid magánhangzós tőváltozatához pedig -jj) alakban kapcsolódik: lépjen. mint a -j módjel. Ugyanez a szabálya a ma már ritka -atik. – És természetesen: megadatik. kéretik. 83–84. például: dobbal. állsz – állasz. kihirdettetik. hullt – hullott.). A műveltető képző a t végű igékhez vagy -at. nézd – nézzed. akkor -tat. arat). (Vö. fújjon. higgyen. z. rugdalódzik – rugdalózik. 68. stb. csehvel. (vasat) gyűjtet. stb.. írj – írjál. vesz. kérj – kérjél. ezért ezek kiejtésük szerint is mássalhangzós tövűek. keveslem – kevesellem. (A h végű szavak egy részét – mivel bennük a h-t nem ejtjük ki – magánhangzós tövűnek kell tekintenünk. képzetlen. dobj – dobjál.

szakad igék tövével. fel vagy föl. – Ugyanezek a szavak azonban az összetételekben általában a két n-es formájukban szerepelnek: bennlakás. között nemigen van különbség. bent. kint. bár az első a kéz. a második a lélek szóból származik. faggat. fent vagy fönt. látniuk – látniok. ki és le határozószók középfokát részben vagy egészen a kiejtést követve írjuk: beljebb. A hallgatódzik és hallgatózik. szaggat összefüggését sem az akaszt. Viszont az írj. most – mostan. bennszülött. akad.) 48. lent. stb. hétköznapi használatú. Több szavunk összetett. (Vö. hidd stb. egy n-nel írjuk ezeket a szavakat: benső. az evvel és ezzel stb. érted – éretted. fenséges. hogy – hogyan. rég – régen. 17 . Az állsz. lenn szavakkal függenek össze. kissé ünnepélyesebb. add. higgyed stb. mint az írjál. szeretniük – szeretniök. hanem a szót a kiejtése szerint írjuk. 47. mossál. nincs – nincsen. tűrniük – tűrniök. épp – éppen. kinn. itt – itten. Bár a benn. kinnlevőség stb. küldötte. Nem tartjuk már számon az aggat. feljebb vagy följebb. kevesellem. fakaszt. kijjebb. érte stb. 49. Az alakváltozatok nem mindig azonos értékűek. fenntart vagy fönntart. küldte. A be. illetőleg képzett volta annyira elhomályosult. A látniok. hogy az alkotóelemek eredeti hangalakját nem vesszük figyelembe. fenn vagy fönn. az állasz. szeretniök stb. lejjebb.értem – érettem. nyomatékosabb felszólítás. várniuk – várniok. – Ha az összetételnek a t végű alak az előtagja. keveslem. moss. A szóelemek elhomályosulása 46. természetesen csak egy n-et írunk: bentlakó stb. szakít. azzal – avval. Így járunk el például a kesztyű vagy a lélegzik esetében. adjad. oly – olyan. érette stb. fakad. ezzel – evvel. régiesebb. elavuló formák.

a ház tőhöz a -val rag módosult -zal formában járul. a másikat a hangszalagok rezgésével. cs–dzs. valamint az egymást követő szavak szóelemeinek érintkező hangjai kölcsönösen hatnak egymásra. de nem zöngésít. e. barátaival (= barát+ai+val) stb. Vannak olyan mássalhangzópárok. Ezért a toldalékos és az összetett szavak legnagyobb részében a szóelemeket olyan alakjukban sorakoztatjuk egymás mellé. e. néztük (= néz+t+ük. Ha a felsorolt hangok közül egy zöngétlen és egy zöngés mássalhangzó kerül egymás mellé.: nyoldzban). lóval stb. amely a szóelemek módosult alakváltozatait tünteti föl. a kiejtésben az első hang zöngésség szempontjából legtöbbnyire hasonul az utána következőhöz. c– dz. község (= köz+ség. ha a szó egészét másképp mondjuk ki. hanem a szóelemeket eredeti alakjukban íratja le. e. ahogyan külön-külön ejtve hangzanak: barátság (= barát+ság).: szálnak).: kösség). illetőleg a fut igének fus. stb. Az írásban a zöngésség szerinti hasonulást általában nem jelöljük: 18 . az összetett szavakban pedig minden tag világosan felismerhető legyen. szóalak a kiejtés alapján is így íródnék. fusson (= fus+s+on) stb. a jeles és a képzős szavak. A mássalhangzók minőségi változásainak jelöletlensége A mássalhangzó-hasonulás 51. de maga nem zöngésülhet. Természetesen ezt gyakran észre sem lehet venni. A szóelemző írás fő szabálya nem érvényesül minden toldalékos szó leírásakor. k–g. A ragos.: kertye). tehát zöngétlenül.. A v – bár van zöngétlen párja – a köznyelvben zöngétlenül. e. Az egynél több szóelemből álló szóalakokat általában a szóelemző írás elve alapján írjuk le. A szóelemek mai alakját tükröztető írásmód 50. másrészt pedig azt. Helyesírásunk azonban nincs tekintettel az alkalmi hangváltozásokra. s–zs. s a szavak kimondásakor e hangok sokszor megváltoznak. állatbarát (állat+barát) stb. barátfüle (= barát+fül+e). A házzal.a felszólító módban használatos töve. Ilyen párok: p–b. tehát zöngésen. mind a toldalék. A h-nak nincs zöngés párja. A szóelemző írásmód elvének érvényesítése akkor válik különösen fontossá. kertnek. sz–z.A SZÓELEMZŐ ÍRÁSMÓD 49. ty–gy. nyolcban (= nyolc+ban. mint a szóelemeket külön-külön: kertje (= kert+je.: nésztük). f–v. s ehhez a -j módjelet s változatban tesszük hozzá. a házban. amelyeknek tagjait ugyanazon a helyen és módon képezzük. amely a szóelemek mai állandó alakját tükrözteti. t–d. A toldalékos szavak egy részében ugyanis a szóelemeket nem eredeti alakjukban. fusson esetében pl. így zöngétlenít ugyan. hiszen pl. hogy a toldalékos szavakban mind a szótő. szállnak (= száll+nak. hanem – a hangtani környezetnek és a szóelemek történeti alakulásának megfelelően – módosult változatukban tüntetjük fel: házzal (= ház+zal). A szóalakok szóelemző írásának tárgyalásakor meg kell tehát különböztetnünk egyrészt azt az írásmódot. Helyesírásunk a szóelemző írásmód elvének érvényesítésével biztosítja azt. e. az összetételek. csakhogy az egyiket a hangszalagok rezgése nélkül.

hanem megtartja a szavak eredeti ny. hogy a két hang a kiejtésben teljesen azonossá válik: t+cs. d+c és gy+c = cc. vagyis -ja. -jaik járul. – sz+s és z+s = ss. – s+z és zs+z = zz. hanem az eredeti szóelemeket jelöljük: alkotó tagok: át+csap jegy+csalás ejtés: áccsap jeccsalás (v. – s+sz és zs+sz = ssz. 83–85. 80–81. A teljes hasonulás révén előálló kiejtésbeli módosulásokat általában nem tüntetjük föl az írásban. 19 . jetycsalás) át+cipel áccipel nád+cukor náccukor (v. valamint a nagy névszóhoz j-vel kezdődő birtokos személyrag (-jel). – t+gy és d+gy = ggy: – t+c. -jai. d+cs és gy+cs = ccs. a kiejtésben a j teljes hasonulása következik be. 53. nátcukor) köz+ség kösség egész+ség egésség száraz + zsömle szárazs zsömle (v.) 54. ty és ny előtt ny-nek (vagy az ny-hez közel álló hangnak) ejtjük. Ha az anya.alkotó tagok: ablak+ban tűz+höz ad+hat lök+dös nép+dal víz+szint eszik + belőle hideg + tél ejtés: ablagban tűszhöz athat lögdös nébdal víszszint eszig belőle hidek tél írás: ablakban tűzhöz adhat lökdös népdal vízszint eszik belőle hideg tél stb. száraz zsömle) kis+szerű kisszerű (v. b és m előtt m-nek (vagy az m-hez közel álló hangnak). kis-szerű) (De vö. Az írás ezt a szóbelseji teljes hasonulást nem jelöli. gy. 52. ty és gy hangjának. illetőleg a toldalék eredeti j hangjának jelét: írás: átcsap jegycsalás átcipel nádcukor község egészség száraz zsömle kisszerű stb. – sz+zs és z+zs = zzs. A beszédben az n hangot p. atya és bátya névszók csonka tövéhez. Ezt a hasonulással bekövetkezett változást egyik esetben sem jelöljük az írásban: alkotó tagok: szén+por azon+ban tan+menet van + még ön+gyújtó negyven + tyúk szín+nyomat ejtés: szémpor azomban tammenet vam még önygyújtó negyveny tyúk színynyomat írás: szénpor azonban tanmenet van még öngyújtó negyven tyúk színnyomat stb. Két mássalhangzó találkozásának gyakran az a következménye. -juk..

illetőleg a toldalékok eredeti j hangjának jelét: alkotó tagok: hagy+játok hagy+juk hány+ja huny+játok fagy+j+on ejtés: haggyátok haggyuk hánnya hunnyátok faggyon írás: hagyjátok hagyjuk hányja hunyjátok fagyjon stb.alkotó tagok: any+ja any+juk aty+ja aty+juk báty+jai báty+juk nagy+ja nagy+jaik ejtés: annya annyuk attya attyuk báttyai báttyuk naggya naggyaik írás: anyja anyjuk atyja atyjuk bátyjai bátyjuk nagyja nagyjaik stb. a d és az n végű névszókhoz j-vel kezdődő birtokos személyrag (-jel). Ha az l és az ll végű igékhez j-vel kezdődő tárgyas személyrag (-ja. vagyis -ja. a kiejtésben a mássalhangzók összeolvadnak. a kiejtésben általában teljes hasonulás következik be. Ha a gy és az ny végű igékhez j-vel kezdődő tárgyas igerag (-ja. illetőleg ll hangjának. Helyesírásunk ezt a szóbelseji összeolvadást nem jelöli. hanem megtartja az igék eredeti gy és ny hangjának. 56. Ezt a szóbelseji teljes hasonulást az írás nem jelöli. -játok. -jai. -jaik. -jük. s így az igék eredeti l. -juk. -ják) vagy a felszólító mód -j jele járul. a kiejtésben a j teljes hasonulása következik be. valamint a toldalék j-jének jelét változtatás nélkül írjuk egymás mellé: alkotó tagok: ítél+jük kapál+ják tanul+ja áll+j beszél+j+etek ejtés: ítéjjük kapájják tanujja ájj beszéjjetek írás: ítéljük kapálják tanulja állj beszéljetek stb. -jeik járul. ják) vagy pedig a felszólító mód -j jele járul. je. -jük. 55. A mássalhangzó-összeolvadás 57. -jei. Az írás ezt a szóbelseji teljes hasonulást nem jelöli. hanem mind a névszó végső mássalhangzóját. mind pedig a toldalék j-jét változatlanul hagyja: alkotó tagok: kert+je kürt+jei part+jai bot+ja híd+jai kard+juk ejtés: kertye kürtyei partyai bottya híggyai kargyuk írás: kertje kürtjei partjai botja hídjai kardjuk 20 . -juk. Ha a t. -játok. -juk.

d+sz. -juk. mind pedig a toldalék j-jét változatlanul hagyva írjuk: alkotó tagok: tanít+ja félt+jük lát+ják márt+játok szeret+jük ad+j+a hord+j+a marad+j+anak fon+j+átok ken+j+ük ejtés: taníttya féltyük láttyák mártyátok szerettyük aggya horgya maraggyanak fonnyátok kennyük írás: tanítja féltjük látják mártjátok szeretjük adja hordja maradjanak fonjátok kenjük stb. ts. ják).vad+jai kín+juk turbán+ja vaggyai kínnyuk turbánnya vadjai kínjuk turbánja stb. ds. etyszer) baráccság kölcség boloncság vaccság naccság (v. dsz. Ha a toldalékos szó belsejében. s így mind az ige végső mássalhangzóját. a d és az n végű igékhez j-vel kezdődő tárgyas személyrag (-ja. Írásunk ezt a szóbelseji összeolvadást nem jelöli. A t+sz. a kiejtésben a mássalhangzók összeolvadnak. hanem az eredeti tsz. akkor a hosszú mássalhangzó az ejtésben gyakran megrövidül. 58. gy+s hangkapcsolat pedig rövid vagy hosszú cs hanggá olvad össze. Az írás ezt a szóbelseji mássalhangzó-összeolvadást nem jelöli. hanem – hogy a szókép állandóságát megtartsa – feltünteti a hosszú mássalhangzókat: 21 . A mássalhangzók mennyiségi változásainak jelöletlensége A mássalhangzó-rövidülés 60. Helyesírásunk ezt a mássalhangzó-rövidülést nem veszi figyelembe. d+s. gys betűkapcsolatot használja: alkotó tagok: met+sz ad+sz egy+szer barát+ság költ+ség bolond+ság vad+ság nagy+ság ejtés: mecc acc eccer (v. a t+s. -jük. -játok. az összetételi tagok határán vagy az egymást követő szavak érintkezési helyén egy hosszú és egy másfajta rövid mássalhangzó vagy egy rövid és egy másfajta hosszú mássalhangzó kerül egymás mellé. gysz. natyság) írás: metsz adsz egyszer barátság költség bolondság vadság nagyság stb. illetőleg – a t végű igék kivételével – a felszólító mód -j jele járul. Ha a t. gy+sz hangkapcsolat a kiejtésben gyakran rövid vagy hosszú c hanggá. 59.

(Vö.. 94. mert a -szerű. 94. a szóelemzés szerint három azonos betűt kellene írni egymás után. baletttáncos. 60. aszt hiszem) most+sincs mos sincs mind+nek minnek (v. így tehát két d-t írunk nemcsak az add. Hármas mássalhangzócsoportok középső tagja a kiejtésben – nemegyszer más hangváltozás kíséretében – kieshet. sakk). ill.. (a) szebből (kérek). puff-féle stb. Az összetételt ilyenkor kötőjellel tagoljuk: sakk-kör. formákban is. Ha egy összetett szó előtagja hosszú mássalhangzóra végződik (pl. ff-re végződő szavakhoz kapcsoltuk. 49. fedd meg stb. mond meg) írás: azt hiszem most sincs mindnek csukd be mindnyájan mondd meg stb. A d végű igék felszólító módjában a tárgyas ragozású egyes szám 2. (nem jól) hallak. védd stb. tudd. fedd be. -be). (Vö.) 22 . (megkérdezték a) vádlottól. kör). szidd. Azonos hosszú és rövid mássalhangzó találkozása 62. ill. Az írás azonban mindig feltünteti mind a tővégi d-t.) A d végű igék 63. hordd. mind a -d személyragot. váll-lövés. orra (bukott).) – Hasonlóképpen: dzsessz-szerű.alkotó tagok: jobb+ra varr+t vidd+be ott+hon vissz+hang küld+d arc+cal part+talan ing+gomb hozzánk+képest ejtés: jobra vart vid be othon viszhang küld arcal partalan ingomb hozzán képest írás: jobbra varrt vidd be otthon visszhang küldd arccal parttalan inggomb hozzánk képest stb. A mássalhangzó-kiesés 61. mindnek) csukd+be csug be mind+nyájan minnyájan mondd+meg mom meg (v. szedd. személyű rövidebb alakot magánhangzó után hosszú d-vel. 94. Az egyszerűsítés elve alapján azonban (a kiejtésnek is megfelelően) csak két azonos betűt írunk egymás mellé: többe (kerül). a -féle képzőszerű utótagot ssz-re. (Vö. mondd. küldd. (De vö. hanem az áldd. össz-szövetségi stb. Az ilyen alkalmi hangkivetés írásunkban általában nem tükröződik: alkotó tagok: ejtés: azt+hiszem asz hiszem (v. kezdd. utótagja pedig ugyanolyan mássalhangzóval kezdődik (pl. a szóelemző elvet követve megtartjuk az alkotó tagok eredeti írásmódját. alakokban. expresszszerű.) Ha viszont a hosszú mássalhangzóra végződő szóhoz (pl. mássalhangzó után rövid d-vel ejtjük. oldd stb. több) ugyanolyan mássalhangzóval kezdődő toldalék kapcsolódik (pl.

valamint befejezett melléknévi igenévi származékaikban – a magánhangzó után – két t-t írunk: rótt. szégyellheti. 43. stb. szégyell. edzd. jönne stb. kevesellte v. fújd stb.) Néhány ll-es ige egy-két származékában azonban – a kiejtésnek megfelelően – rövid l-et írunk: torkollik. múlik. (fába) rótt (betűk). Az ll-re végződő igék legnagyobb részének toldalékos alakjaiban megtartjuk a két l-es írást.tőhöz járuló egy mássalhangzós toldalékokat általában kettőzött alakban írjuk: jössz. szólás. de: dülled. A szabály alól csak néhány származékige kivétel: dűl. szálloda. rövidebb változat: kevesell. legelik. száll. fullaszt.. zöldellik. hosszabb meg egy mássalhangzó utáni l-es. jövedelem stb. valamint j hangzós toldalékú kijelentő és felszólító alakjait – ingadozó kiejtésük ellenére – a t. cipőt). jöjj. jöjjön. málljanak. rísz. 23 . A jö. zöldellő. gyullaszt. rítok. -tök személyragos alakjait. kicsinyell. stb. az sz és a j betű megkettőzése nélkül írjuk: ró. rójuk. kicsinyellné v. bár egyes alakok kiejtésekor hosszú l is hallható: szól. kevesellette. gyúl. rovok stb. de a képző eltérése jelentéskülönbséget hordoz: torkollik (= beleömlik) és letorkol (= szavába vágva elnémít). (Vö. kicsinyellő és kicsinylő. Múlt idejű alakjaikban. 39. legel. pl. nősz. de: kicsinyelli és kicsinyli. kicsinyellené. 39. rótok. róttak.) – Hosszú az n is ezekben: jönni. nőj. rósz. de: sarkalatos. (Vö. Az l-re végződő igék toldalékos alakjaiban általában megtartjuk az egy l-es írást. jöttél. nézd. – De: jöszte. szégyellni.) – A felszólító módban a tárgyas ragozás egyes szám 2. szállna. növendék. jöjjenek stb. legelő. nő. mállottak. mosd. lövő.) – A hosszú magánhangzó a v-vel bővült tövekben többnyire megrövidül: fövetlen. (Vö. A rendhagyó ragozású jön ige toldalékos alakjaiban (a jődögél és a jőve alak kivételével) a tő magánhangzóját rövid ö-vel írjuk: jön. Egyéb esetek 68. – De: rívok. zöldellett. (Vö. jövök. A hosszú magánhangzóra végződő igéknek -sz és -tok. de: torkolat. személyének rövidebb alakja a kiejtést követi: ródd. tépd. mind pedig l-es származéka él. de: fullad. mállik. állt. rosszallás. nőtt. ríjon. málló. fúl. nyűdd. stb. rója. rívás stb. sarkallik. (nagyra) nőtt (fa). 66. Néhány ll végű igének két alakja van. nyomd. 65. stb. kicsinyellés és kicsinylés. rosszall. rí. noha a rá következő mássalhangzó hatására a hosszú l mindig megrövidül: áll. de: kevesellem és keveslem. stb. sződd. nagyoll (a szükségesnél nagyobbnak tart) és nagyol (= valamit csak nagyjából csinál meg). hívd. stb. kékellik és kéklik.) A hosszú magánhangzóra végződő igék 67. 39. keveselli és kevesli. Egyes szavaknak mind ll-es. zöldell v. jöhet.A kezdd-féle írásmód is az általános szabályt követi: ír+d = írd. de: gyullad. zöldellt v. múló. sarkall (= ösztönöz) és sarkal (= sarokkal lát el. stb. rosszallhatjuk. tehát: kezd+d = kezdd. szégyellem. Az l és ll végű igék 64.. nőtök. (Vö. dülleszt. stb. játszd. nőttek. hagyd. kékellő és kéklő. egy magánhangzó utáni ll-es. állomás. 45. lődd. 60.

. lesznek. Az új melléknév mássalhangzóját – a szó alapalakjában és magánhangzó előtt – sok nyelvjárásunkban hosszan ejtik. stb. A szóelemek módosult alakjait feltüntető írásmód 76. de más helyzetekben – az ige többi alakjaihoz hasonlóan – röviddel. csehnek. – Akárhogyan ejtsük is azonban a h végű névszókat. a szavak minden alakjában jelen van a h. mint a többiben: leszek. doh. Az -s végű melléknevek tárgyragos és -n határozóragos alakját. leszünk. 73. együvé. e)] A h végű szavak egy részének kiejtése ingadozik. 74. egyik. szónak minden alakjában ejteni szoktuk a h-t. egyre. A személyes névmások határozóragos és névutós formáinak megfelelő alakokban. azaz a személyragos határozószókban a gyakran hallható hosszú ejtés ellenére is egy l-et vagy egy net írunk: belőlem. mert a szóelemeken a régiségben erős hangváltozások mentek végbe. valamint egyszerűségére törekedve a szó minden alakját egy gy-vel jelöli: egy. juh. egyezik. egyel (ige). magasabb. Írásunk a szókép állandóságára. hogy híven tüntessük fel a szóelemek mai alapalakját.) 75. Allah. kisebbedik. csehül. sah. újat. magasak. Zilah stb. erősebb. A kis szó fokozott alakjait és ezek származékait hosszú s-sel ejtjük. A bolyh. újra stb. ujjak. padisah. erősek. hah. más részében viszont röviden: egyed. erősen. egység. – De: benne. róla. éh. azaz mindig egy sz-szel írjuk: lesz. méhek. továbbá többes számát és középfokát sokan hosszú s-sel ejtik. stb. potroh. akkor is rövid a gy: egyben. ujjra stb. 70. vagy magánhangzóval járul a tőhöz. egyenlő. leszel. egynek. ezekben a szóalakokban a kettőzés mutatja a rag v-jének hasonulását. és mindig írjuk is. – Hangzik a h ezekben: csehek. egyes. magasan. bennünket. keh. nálad. egyre stb. stb. csehvel. Ezekben az esetekben helyesírásunk tehát eltekint a szóelemeknek 24 . előled. egyért. Csehszlovákia. méh. 83. méhnek. a h betűt írásban mindig feltüntetjük. Az egy számnév mássalhangzóját a szó alapalakjában. magasat. írásunkban ennek ellenére csak egy j-t tüntetünk fel: új. pléh. úgy. A kiejtésben tehát néma a h ezekben: cseh. enyh. áh. A céh. juhakol. egyéb. (A testrész nevének írása viszont: ujj. együtt stb. juhval. egyedül. valamint magánhangzók között a toldalékos szóalakok és a származékok egy részében hosszan ejtjük: egyet. [Vö. 42. méhvel. mint a példák is mutatják. A MÉH betűszó inkább h-s ejtésű. A szóalakok egy részének leírásakor azért nem érvényesülhet a szóelemző írásmódnak az a törekvése. ha a toldalék magánhangzóval kezdődik. Ha mássalhangzó következik a gy után. egyetlen. juhok. (Vö. Ezért a szókép állandósága érdekében az egyszerűbb módon.. méh. lesztek. névszóban a h-t csak akkor ejtjük. cseh. egyén. kisebbség stb. – Az írásban azonban. juh. egyetem stb. egyed. újabb.) végén is mindig ejtjük a h-t. mint h-tlan. egyek. rüh stb. együtt. heh indulatszó ejtésében váltakozik a h-s alak a h-tlannal. fellah. ujjat. moh. méhes. kisebbít. de csak egy s-sel írjuk őket: erőset. eh. – De természetesen: eggyel és eggyé. egybe. méhkas. csehet. 83. de egy s-sel írjuk: kisebb. utánunk. Így például az ah. legkisebbnek. akkor a szó kiejtett alakja és írásképe között szakadék támadna. stb. – A ch végű szavak (pl. csehtől. tőlünk. juhász. düh. almanach. egyé (= egy+é). A lesz igealakot magánhangzóval kezdődő szó előtt és mondat végén hosszú sz-szel ejtjük. Ha helyesírásunk ezekben a szóalakokban is a szóelemek alapalakjának a feltüntetésére törekednék. pech stb. stb.69. 72.) 71. juhtúró.

lopóddz(ál). Az s. 79. mártsd. tanítsd stb. stb. z és dz változatát tüntetjük fel. sz) vagy hosszú magánhangzó előzi meg (vö. A felszólító mód tárgyas ragozású. -ják) j elemének módosult (az igető végső mássalhangzójához teljesen hasonult) s. hallgasd. személyének rövidebb alakjában ts-et írunk a -d személyrag előtt: ejtsd. a szóelemek módosult változatait tünteti fel. nyissátok. mert a j módjelnek a módosult (a csonka tő s. taníts. -játok. metszi stb. mossa. z és dz végű igék 80. játszik. kettőzött z-vel és kettőzött dz-vel (ddzvel) írjuk: késsen. vadásszátok. egyes szám 2. játsszák. -jük. kösd. z és dz végű igék kijelentő módú. de a j módjelnek módosult (az igető végső mássalhangzójához teljesen hasonult) s. stb. játsszuk. 78. – Természetesen a játszik és a metsz típusú igék is ezt a szabályt követik: játssza. mossam. kössétek. z és dz változatát tüntetjük fel.) 81. mind pedig a -j módjelnek s-sé módosult változatát írjuk le: alkoss. nyisd stb. kettőzött sz-szel (ssz-szel). Az s. rekessze. s a -d személyrag ehhez kapcsolódik. -juk. Az s. z+j. Ezeket az igealakokat tehát kettőzött s-sel.) Ezekben az igealakokban tehát kettőzött s-et. Ezeknek az igéknek felszólító mód tárgyas ragozású. játsszál. illetőleg kettőzött sz-et (ssz-et) írunk. végezzük. ezért ezeket az alakokat egy s-sel. 78. sz. kettőzött z-vel és kettőzött dz-vel (ddz-vel) írjuk: keressük. látsszam. Az st és az szt végű igék felszólító alakjait a t nélküli csonka tőből (fes-. mint az s és az sz végű igék felszólító alakjait. sz. A felszólító mód tárgyas ragozású. – Természetesen a hallatszik. rekeszd. válaszd stb. fűts. fürösz-.). A rövid magánhangzó + t kapcsolatra végződő igék. metssze stb. illeszstb. valamint a lát és a bocsát ige (továbbá a lót-fut összetételbeli lót előtag) felszólító alakjaiban sem az igető véghangját. tetsszél. amelyekben a tővégi t-t mássalhangzó (de nem s. hozzad. dz+j helyett) általában kettőzött s-sel.eredeti hangalakjuk szerinti írásától. Azoknak a t végű igéknek a felszólító alakjaiban. metsszük stb. stb. sz változatát tüntetjük fel: fess. sz. A mássalhangzók minőségi változásainak jelöltsége az igealakokban A t végű igék 77. személyének rövidebb alakjaiban a személyrag eredeti d formájában a módjel nélküli csonka tőhöz kapcsolódik. kettőzött sz-szel (ssz-szel). Ezeket az igealakokat tehát (az eredeti s+j. féltsétek. eddzük. sz. hallgassák. megtartjuk az igető végső t-jét. végezzünk. stb. tetszik és metsz ige is ezt a szabályt követi: hallatsszatok. hanem mind a tővégi t-nek. válassza stb. nevesse. illeszd. sz. illetőleg egy sz-szel írjuk: fesd. éppen úgy. márts. j-t nem tartalmazó alakban csak egy sz-et írunk: játszom. tárgyas ragozású alakjaiban megtartjuk az igető eredeti formáját. játszod. eddzétek. látszik. 81. fürösszétek. szítsa. (Vö. egyes szám 2. személyű rövidebb alakjában a tővégi t helyén s van. lósson-fusson. – Ennek a ts-nek a kiejtésben rövid vagy hosszú cs hang felel meg. lássuk. de a j-vel kezdődő személyragok (-ja. bocsássa. sz+j. sem a felszólító mód jelét nem tüntetjük fel eredeti alakjában. vesszenek. egyes szám 2. ezért ezeket az igealakokat csak egy s-sel írjuk: bocsásd. vadásszatok. (A többi. lássuk.) képezzük. hozzák. elolvassák. s hogy a szavak írott alakja ne szakadjon el teljesen a kiejtett formától. de a módjel mai leggyakoribb j alakja helyett annak s változatát írjuk le: ejtse. 25 . illesszük. z és dz végű igék felszólító alakjaiban megtartjuk az igető eredeti formáját. játsszátok. füröszd. illetőleg sz mássalhangzójához hasonult) s.

névvé. Megváltozott. -vé: hanggal. pl. tollá. – Kilátszanak. 32.) c) Két mássalhangzós szóvég + -val. vedd. potrohhal. tettel. tervvel. arannyal.A felszólító mód tárgyas ragozású.) d) Ha a -val. stb. alakváltozatok használata is helyes. könyvvé. olvasd. hidd. -vé határozórag v-je (bizonyos h végűek kivételével) minden mássalhangzóra végződő névszóhoz. játszunk és játsszunk (e. higgye. vesz. 43. szénné. potroh. savvá. 94.: jáccunk). -vel. -vá. szónak azonban minden alakjában ejtjük a h-t. és kettőzött gy-t írunk: higgy. húzd. higgyük. E formák írásban való pontos megkülönböztetése azonban fontos követelmény: Látom. tollal. stb. -vel és a -vá. jobbá. tetté. végezd. tessék. személyének rövidebb alakjaiban azonban a módjel nélküli tőhöz kapcsolódik a -d személyrag: nyeld.) A -val. – Hasonlóképpen: játszd. tessél. -vé: jobbal. 75. edzd. -vel és a -vá. b)] a) Egy rövid mássalhangzós szóvég + -val. nehogy kilátsszanak. -vá. Nem azonos például a szívvel és a szível (= szeret. – A hisz ige felszólító alakjaiban hosszú gy-t ejtünk.). bolonddá. 216–217. tegyen. (Vö. a két v-t mindig jelöljük az írásban: hévvel. A többjegyű betűket természetesen a rájuk vonatkozó szabályok szerint kettőzzük meg. -vé: bottal. vidd. füstté. tesz. 26 . szárnnyá. amelyeknek végső h-ját nem ejtjük ki (vö. eszik. hogy tetsszünk neki. (Vö. vízzé. bölccsé. Betakarom. (Vö. stb. gallyal. 60. a briddzsel (= a bridzs kártyajátékkal) és a bridzsel (= bridzsezik).. sahhá. eszik. ezért itt az ennek megfelelő ragalakokat találjuk: dohhal. A tessem. pléhvé. hisz ige tárgyas ragozású egyes szám 2. -vé ragnak a személynevekhez kapcsolásával a 163. rozzsal. b) Egy hosszú mássalhangzós szóvég + -val. iszik ige felszólító alakjaiban a módjel gy alakban járul az igék magánhangzós tövéhez: legyek (= le+gy+ek). sah. egyes szám 2. hogy csak játszanak velünk. A betűkettőzés elmulasztása nemegyszer eltorzítja a szóalak értelmét. A lesz. egyél. tűr). a névszó tövének végső mássalhangzójával azonos (teljesen hasonult) formában járul a -val. meggyel. Allahhal stb. hogy játsszanak velünk. edd. tudóssá. visz. szárnnyal. Allah stb. – A doh. szilánkká. (Vö. -vá. látszik. -vel és a -vá. Stb. 7. ha tetszünk neki. -vé rag v szóvégződéssel találkozik. vigyétek. rosszá. -vel. a bölccsé (válik) és a bölcsé (= a bölcs tulajdona). -vel. – Jó érzés lesz. nedvvé. 82.. 222. 39. kulccsal. Ezt a kiejtésbeli módosulást írásunk tudomásul veszi. lássék stb.) A tesz. tetszik. személyének rövidebb felszólító formáiban a -d személyrag a módjel nélküli magánhangzós tőhöz kettőzött alakban járul: tedd (= te+dd). az idegen szavakhoz és tulajdonnevekhez illesztésével pedig a 211. stb. higgyétek stb.) A mássalhangzók minőségi változásainak jelöltsége a névszóalakokban A -val. ronggyá. a -val. kékkel. (Vö. könnyé. -vel és a vá. vesz. -vé rag v-jének hasonulása nem következhet be: méhvel.) A hallatszik. pont foglalkozik. cukorral. -vel és a -vá. stb. kedvvel. úszd. a tervvel és a tervel (= tervez). könnyel. -vé alakmódosulásai 83. Kértem őket. stb. idd. minddel. játszik. vegyük. királlyá. metsz ige több kijelentő és felszólító módú formájának azonos a kiejtése. stb. özveggyé. 75. mászd. és betűkettőzéssel jelöli. szívvel. [Vö. Azt akarjuk. visz. iszik. juhvá. (Vö. néggyel. komppal. e) Azokban a névszókban. metszd (vagy mesd). gyönggyel.. igyanak stb.

valamint a -fajta. ez mutató névmás z-je teljesen hasonul a mássalhangzóval kezdődő határozórag első hangjához. mindettől. amelyek az az. ekkora. eszerint. az evvel és ezzel alakváltozatok egyaránt helyesek. emellett. – Hasonlóképpen: amannak. amiatt. -féle. [Vö. e alakjából és valamelyik névutó kapcsolatából keletkezett összetételeket az elő. affajta. A mutató névmás a. Mindig hosszú mássalhangzót jelölünk azokban a szavakban. ez névmás 84.és utótag határán egy mássalhangzóval írjuk: afelé. ahhoz. ez névmásnak és a -beli képzőnek. evégett stb. ebbeli. Az az. arra. efféle. Az avval és azzal.Az az. ugyanahhoz stb. ebbe. c)] 85. 27 . effajta. Ám csak: azzá. -kora képzőszerű utótagoknak a kapcsolatából alakultak: abbeli. ekképp. Ezt a módosulást betűkettőzéssel jelöljük: abba. afölött. akkora. ezzé. afféle. ehhez. akképp. erre. 130. akkor. ekkor stb.

A toldalékok hasonulásából eredő hosszúságot azonban ezekben a szavakban is föltüntetjük: eddzük. Ipoly. ezért számos szóban hagyományosan ly a j hang jele.) 89. lyukaszt. pehely. 80–81. ma-haradzsa. stb. dörej. tavaly. Meggyesi. A névmásokban ly-nal jelöljük a j hangot: ily. 87. 28 . óhaj. peddze. – A szó végén j-vel írandó szavak között többségben vannak az aj. amelyekben megtartjuk a ma már egyébként nem használatos. Gergely. kevély. edz. 88. 83. Helyesírásunk bizonyos meghatározott esetekben a hagyományt követi a mai hangjelölési rendszer. lyukas stb. sőt a kiejtés és a szóelemzés elvének érvényesülését is. harkály.: görcs] Hajnóczy [e. ha hosszú hangot jelölnek: bodza. olaj. mosoly.A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD 86. sóhaj. zsindely. papagáj stb. De: karvaly. Dózsa. Kis. a mai kiejtés. oly. tolvaj. lyuggat. zörej stb. különböző jellegűek. azaz a hagyomány elvének érvényesüléséről – a szónak szűkebb értelmében – mégis csak akkor beszélünk. de vannak olyan családneveink is. Köznyelvünk hangrendszerében már nincs meg a régi ly hang. zsivaj. gally. akadály. fogoly. Hunyadi.: egresi] Georch [e. talaj. robaj. olyan. mely szavakban írunk ly-t. bridzs.: tököli] Zichy [e.). moly. mert azok a szavak. Mihály. A két (vagy ennél több) szótagú szavak legnagyobb részében ly-nal jelöljük a szó végén ejtett j-t: bagoly. hely (főnév). ha a máig megőrzött írásmód sem a kiejtés. osztály. pedz. süly. nagyon sokféle eredetűek. milyen. b) Ha a j hang a szó végén fordul elő. stb. Bizonyos fogódzóink mégis vannak. Az egy szótagú szavak közül a következők írandók ly-nal: boly. amelyik stb. régies betűket (vö. a) Szó kezdetén csak a lyuk szóban és toldalékos alakjaiban írunk ly-t: lyuk. ilyen. A családnevekben általában ugyanazokkal a betűkkel jelöljük a hangokat. tavaly stb. Hagyományos írásmódról. lyukad. súly.: dezsőfi] Egressy [e. tartály. A hagyomány érvényesülése ennél természetesen jóval szélesebb körű helyesírásunkban. Török stb. mint más szavainkban (pl. kristály.: ellipszilon] betűt.: szécsényi] Tartsay [e. 12. mily. foly(ik). A dz-t és a dzs-t általában akkor sem kettőzzük meg.: hajnóci] Kossuth [e. sem a szóelemzés elvével nem magyarázható. mely. (Vö. illetőleg a szóelemzés rovására. Az ly írására pontos szabályaink nincsenek. De: lakáj. stb.157. melyekben j-t.: császár] Czetz [e: cec] Dessewffy [e. mély.: kosut] Széchenyi [e. amelyek ly-nal írandók. amely.: battyányi] Cházár [e. edző. ragály. lyukban.: tarcsai] Thököly [e. lyukból.: zicsi] stb. Csányi.és egybeírási szokásainkat. ej végűek: duhaj.. Kétség esetén szótárban kell megnézni. a jelölésmód tekintetében különbség mutatkozik az egy szótagú és a több szótagú szavak között.. A hagyomány alakította ki és őrzi betűink alakját. lyukak. külön. pedzi.): Batthyány [e. briddzsel (= a bridzs kártyajátékkal). madzag. írásunk azonban megtartotta az ly [e. ezeket tartalmazzák a következő alpontok. karaj (és karéj). csekély.

korcsolya. pünkösd stb. 29 . 90. ibolya. rögtön. pólya. hágcsó. Néhány szóban a hagyomány megőrizte a ma már nem érzett eredetet. De: bója (vízi jelzőeszköz). zárt ë hang. lye végződésű szavak: boglya. mindnyájan. illetőleg a régebbi írásformát: esd. hanem hagyományosan szintén az e-vel: ejtés: ëgyél ëgyetëm embër lëhet szerelëm gyerëkëket írás: egyél egyetem ember lehet szerelem gyerekeket stb. zsöllye stb. gereblye. hagyján. héja (madár). metsz. mindjárt. pocsolya. tetszik. Bár több nyelvjárásunkban és a köznyelvben is él az ún. csigolya. skatulya. perje (fű) stb.c) Jellegzetes szócsoportot alkotnak a lya. nyavalya. játszik. ósdi. 91. ezt helyesírásunk nem jelöli külön betűvel. hülye. cserje. kapzsi.

Meggyes. hallak (= hall+lak). fedd meg (= fedd+d meg). (Vö. ha a -szerű-t kettőzött sz-re (ssz-re) végződő szavakhoz kapcsoljuk: dzsessz-szerű. hússzor) kapcsoljuk az sz végű szavakhoz: ésszerű. nagygyűlés. nagyobban (= nagyobb+ban). illetőleg: jeggyel. 7. 62. füttyel (= fütty+tyel). ty. rosszal. 163. Mariannal (Mariann+nal). meggy. [Vö.AZ EGYSZERŰSÍTŐ ÍRÁSMÓD 92. vö. jegygyűrű. (e helyett: jegygyel stb. mésszerű stb. díszszázad stb.) kettőzött alakját a tőszókban és a toldalékos alakokban csonkítottan írjuk. Hermann-nál... – Általában ez a szabály érvényes a tulajdonnevekre is: Hosszú. mésszel. vagyis a betűnek csak az első jegyét ismételjük meg [vö.) 30 . sz. 163. így a többjegyű betűk kettőzésekor és három azonos mássalhangzót jelölő betű találkozásakor. eljátsszuk stb. dzs stb. c)] A -szerű utótag sz-ét általában csonkítva (azaz toldalék módjára. könnyé (= könny+nyé). vádlottól (= vádlott+tól). 62. c)]. fénynyaláb. 93.. A többjegyű betűk (pl. hosszú.). hossz-számítás. mássalhangzót jelölő betűt kettőzöttre egyszerűsítjük: orra (= orr+ra). Arannyal. össz-szövetségi stb. Helyesírásunk néhány esetben ésszerű egyszerűsítést alkalmaz. 94. tollal (= toll+lal). Nem egyszerűsítjük azonban az összetett szavak tagjainak határán találkozó azonos kétjegyű betűket: kulcscsomó. cs. 62. illetőleg: sakk-kör. 163. A toldalékolás következtében egymás mellé kerülő három azonos. Kodállyal stb. Bernadettől (Bernadett+től). balett-táncos. c)] A szabály nem érvényesíthető a magyar családnevekre. stb. expressz-szerű stb. – Hasonlóképpen: puff-féle (ülőke) stb. az idegen tulajdonnevekre és a szóösszetételekre. Wittmann-né stb. fütty stb. [Vö. eddzék. b)]: loccsan. Tarr-ról. Ezekben a hosszú mássalhangzós betűhöz a vele azonos újabbat kötőjellel kapcsoljuk: Széll-lel. – Nem egyszerűsítünk viszont akkor. briddzsel. [vö.

Szépirodalmi alkotásokban stilisztikai szándék is indokolttá teheti az általános szabályoktól eltérő különírást vagy egybeírást. gyorsan. az élen járó (csapat). sok szög (= számos szög). kéményt seprő. de: élenjáró (= irányító szerepű). sok lehetőség. rádiót javít stb. Ezt érzékeltetjük az alkotóelemek egybeírásával. stb. a közlekedésben). szintén egybeírt összetett szót alkotnak: kéményseprő.) rag nélkül állnak együtt. lépre csal. márványtábla. Ezeknek szoros egységét ugyanis egybeírással vagy (ennek egyik megoldási formájaként) olykor kötőjeles kapcsolással fejezzük ki. főnévi igenév. Különírjuk számos. (A kötőjelnek itt egyszersmind tagoló szerepe is van. villamos gép. A szóismétlések írása 96. Az alkalmilag (általában nyomatékosítás végett) megismételt szavak közé vesszőt teszünk: fiam. félkész. félig kész. illetőleg az összetett szavak alkotásának törvényszerűségein alapulnak. A jelentésváltozás miatt egybeírt összetétel alkotó tagjai természetesen alkalmi kapcsolatban is kerülhetnek egymás mellé. nemegyszer jelentésváltozás nélküli szókapcsolatokat is egybeírunk. amely még nem igazi összetétel ugyan. Ezt az alapszabályt azonban nem alkalmazhatjuk olyankor. szót is összetételnek tekintjük. gyorsan. Az összefüggő szövegben egymás után következő szavakat általában egymástól külön írjuk le. várt. 31 . szakkifejezés stb. illetőleg saját írásgyakorlatára hagyatkozni. különírt szókapcsolat elemei (pl. vízbefúlás stb. A különírás és az egybeírás szabályai a szavak összekapcsolásának. mint a tagok jelentésének összege. de nem ló. várt. Ezekből a körülményekből következik az. de: gyorsírás (= sztenográfia). Helyesírásunk e területén mégis meglehetősen nagy számban vannak ingadozások. ezért például a jókedv. ha két vagy több szó összekapcsolódásával keletkezett (azaz összetett) szavakat írunk le. Ilyenkor különírjuk őket: szilárd jellem. Például a víziló vízi állat ugyan. – Ha egy raggal jelölhető. a tűzrőlpattant menyecske vagy leány nem a tűzről pattant. stb. fiam. a tízórai-t nemcsak tíz órakor fogyaszthatjuk el. (veszélyt) jelző lámpa. de tagjai már alig tekinthetők egymáshoz képest önálló szavaknak. – A meggyökeresedett szokást megtartva.) elemeit is: dugába dől. hogy a különírás és egybeírás szabályainak megfogalmazása más szabálypontokhoz képest olykor határozatlannak látszik. de: sokszög (a mértanban). hogy az írott szöveg világosan áttekinthető legyen. mint a szó és beszéd: ’alaptalan híresztelés’-t jelent. stb.) A különírás és az egybeírás fontos kifejezőeszköze helyesírásunknak. egyhavi. Egybeírjuk viszont az összetett szavakat. Ennek legfőbb oka az. illetőleg kötőjel alkalmazását. egységet alkotó szókapcsolat (szólás. – Az egyik gyakori ok az. ami viszont nem biztos alap. bár valójában csak a hangos nyelv és az írás természetéhez alkalmazkodik. de: jelzőlámpa (pl. hogy két szó kapcsolatának jelentése több vagy más. a nap sugara stb. többféleképpen is megítélhető esetek. A szóbeszéd is más. nagyon ügyes. Ilyen előfordulásukban külön kell írnunk őket. Ilyenkor ki-ki hajlamos a nyelvérzékére. Mondatainkban a szavak nagy többségükben alkalmi szókapcsolatok tagjaiként kerülnek egymás mellé. napsugár stb. sokszor egyénenként eltérő megoldást sugall. A kétféle írásmód jól szemlélteti a kétféle alakulat közötti jelentéskülönbséget: gyors írás (= sebes írás). mindig együtt használt. hogy a szókapcsolatok és az összetételek között nincs éles határ: sok olyan szókapcsolat van. Ezek többféleképpen keletkezhetnek.A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ EGYBEÍRÁS 95.

– Eredetük tudatának elhomályosulása miatt egybeírjuk viszont az azaz kötőszót és a nana. jobbnál jobb. hányavetiek. kenyeret (vásárolt). néha-néha (= nagy ritkán). szebbnél szebb.előtagot egybeírjuk a felsőfokú melléknévvel: legeslegjobb. messze-messze (= nagyon messze) stb. sütött-főzött. gyalult (egész nap). hadseregek. égföld. ki-ki (= mindenki). vajat. írás-olvasás.97. hasonlóképpen: ember ember hátán stb. háztól házig. stilisztikai és helyesírási (gyakorlatok).. A változatlan formájú tagokból szókettőzéssel keletkezett összetételeket kötőjellel írjuk: más-más (= mindig más és más). stb. Az ilyen mellérendelő összetételek tagjait kötőjellel 32 . nyelvi-stilisztikai (elemzés). a) A csak alkalmilag egymás mellé kerülő egynemű (halmozott) mondatrészeket vesszővel választjuk el egymástól: apja. legeslegszebb stb. valamint az ikerszók írása A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek 100.. 98. c) A már teljesen összeforrott. nini. apraját-nagyját. stb. tudván tudta. egy-egy (= néhány). A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek. alig-alig (= nehezen). sütni-főzni. hehe. réges-régi. több-kevesebb. Két. kérve kéri. szinte). mint azok külön-külön. dádá típusú indulatszókat. nono. sírva-nevetve (ölelte át) stb. melyeknek tagjai közül az egyik nem él önállóan: örökkön-örökké. hogy mennyire szoros a kapcsolat az alkotóelemek között. Az ilyen alakulatok írásmódja elsősorban attól függ. Különírjuk egymástól ugyanannak a szónak különböző toldalékokkal ellátott változatait: szemtől szembe. sütés-főzés. orrán-száján. körös-körül. akkor az összetétel még laza. árvíz. rúgkapálnak. továbbá a névutós szóismétlések tagjait: fej fej mellett. A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek tagjai egyenrangúak. testi-lelki. búbánatos. A túlzófok kifejezésére használt leges. eget-földet. tejet. rúgkapáló. hadseregben. kérő-esdeklő (szavakkal). nem: nyelvtani-stilisztikai-helyesírási (gyakorlatok). ha toldalék nélküli formájuk nem él összetételként: aprajanagyja. Kötőjellel írjuk viszont az olyan módosított alakú szóismétléseket. búbánat. Kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz az egyformán toldalékolt szavakból alakult mellérendelő összetételek tagjait akkor is. sütnek-főznek. anyja (eljött). végestelenvégig. várva várt stb. A lazább (kötőjellel írt) és az összeforrott (egybeírt) mellérendelő összetételek csoportja nem különül el élesen egymástól. stb. a) Számos olyan mellérendelő kapcsolatunk van. napról napra. ezért csak második tagjukon toldalékolt mellérendelő összetett szavakat egybeírjuk: rúgkapál. fűrészelt. gazdasági-társadalmi (változások). b) Ha az egymásnak mellérendelt tagok együttese már mást jelent. stb. de még mind a két tag felveszi a toldalékokat. többé-kevésbé. nőttön-nő stb. hadsereg. oktatónevelő stb. legeslegnagyobb. már-már (= majdnem. búbánata. ide-oda. kezét-lábát. azonos szerepű toldalékkal ellátott szó alkalmi egységét újabban gyakran éreztetjük kötőjeles összefűzésükkel: kínos-fájdalmas (búcsú). sok-sok (= nagyon sok. árvíztől. hányaveti. illetőleg kettőnél több szót ne írjunk vessző vagy kötőszó helyett kötőjelesen: nyelvtani. unos-untalan. tömérdek). amely nem vagy csak kivételesen – és csak az utótagon – látható el toldalékokkal. ezért elemeit kötőjellel kapcsoljuk össze: süt-főz. Ezzel a lehetőséggel azonban ne éljünk vissza: nem rokon vagy ellentétes értelmű tagokat. 99. idébb-odább. 101. keze-lába. nap nap után stb.

Ilyenkor a toldalékos formák írásképe is vagylagos: hírnév: hírneve. stb.és a mennyiségjelzős kapcsolatok 105. de: gizes-gazos. b) Néhány. fidres-fodros. b) A csak a végükön toldalékolható ikerszókat egybeírjuk: mendemonda. mendemondák. szoba-konyha. stb. piros-fehér-zöldre. – A kétféle toldalékolásnak oka lehet a jelentések elkülönülése is: (a határban) szántó-vető (emberek).kapcsoljuk egymáshoz: édes-bús. piros-fehér-zöldet. piros-fehér-zöld. Az ikerszók 102. Anna-Panna. életképes: mire képes? – életre képes (az előtag az utótagnak határozója). tíz forint és öttusa. minőségjelzős és mennyiségjelzős viszonyban a szókapcsolatok és az összetételek egyaránt jelöletlenek. irult-pirult. gizgazok. stb. de: icit-picit. – Hasonlóképpen írjuk a tulajdonnévi ikerszókat is: Ista-Pista. hercehurca. izeg-mozog. izegnek-mozognak. icipicit. a) A mindkét tagjukon külön-külön toldalékolható. hegygerinc: minek a gerince? – a hegynek a gerince (az előtag az utótagnak birtokos jelzője). amely kisebb vagy nagyobb alakítással mondatrészi viszonyú szókapcsolattal is kifejezhető. csigabiga. amelyek nem vagy csak kivételesen láthatók el toldalékokkal.és mennyiségjelzőnek nincs ragja: aszály sújtotta (vidék) és farkasordító (tél). más esetekben a toldalékolás módjához igazodunk: gizgaz. limlomos. csinn-bumm stb. 33 . csigabigák. illetőleg toldalékolt ikerszók elemeit kötőjellel kapcsoljuk össze: irul-pirul. izgőmozgó. A lazább (kötőjellel írt) és az összeforrott (egybeírt) ikerszók csoportja nem különül el egymástól élesen. valamint a minőség. drágakő: milyen kő? – drága kő (az előtag az utótagnak minőségjelzője). favágó: mit vágó? – fát vágó (az előtag az utótagnak tárgya). rabló-pandúrt (játszottak). meleg nyár és színesfém. limlom. hébe-hóba. de: a szántóvetők (= földművesek). A tagok közötti kötőjelet az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk: (nagy) csihi-puhit (rendezett). szoba-konyhás (lakás). tehát az utótaggal az előtagra kérdezhetünk. rabló-pandúr. Az alanyos. Az ikerszók írása a mellérendelő összetett szavakéval azonos szabályokhoz igazodik. tyúkom-búkom. de: a csúszómászók (= hüllők). A tagok közötti kötőjelet az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk: édes-búsan. stb. sakkmatt. sakk-mattot (mondott). Ista-Pistát. (a padlón) csúszó-mászó (kisgyerek). gizgazos. Az ilyen ikerszók tagjait kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: csihi-puhi. tereferél. – Így például: szavahihető: mi hihető? – a szava hihető (az előtag az utótagnak alanya). de híres-neves. 103. stb. a) Vannak olyan ikerszavaink is. (a zenekar) csinn-bummja stb. limlomot. dimbes-dombos. alapformájában egybeírt mellérendelő összetétel kétféleképpen toldalékolható. de: híre-neve. terefere. stb. b) Az ingadozó toldalékolású ikerszókat alapformájukban egybeírjuk. sík-domború (lencse). stb. Anna-Pannával. hírneves. sík-domborúra (csiszolt). piff-puff. a minőség. Az alárendelő szókapcsolatok és összetételek írása 104. ímmel-ámmal. Az alárendelő összetételek első tagja a másodikkal olyan kapcsolatban van. stb. ugribugri. stb. háromszög: hány szög? – három szög (az előtag az utótagnak mennyiségjelzője). mert az alanynak. icipici. Alanyos.

érett gyümölcs stb. jó nagy. pótágy.. földrengésjelző műszer. eszeveszett (= őrült).). parancsoló hang. -s. szomszéd falubeli. (az újoncokat) kiképző tiszt stb. nyakatekert (= bonyolult). 111. ellenőrző bizottság. különösen olyankor. 110.106. traktor szántotta (föld). a különírást általában megtartjuk: bal parti. 34 . -jű. b) Az alanyos összetételeket egybeírjuk.. -nyi képző járul. kispárna (párnafajta). jó néhányszor stb. jó erős. újpiros. almásszürke.stb. (a) munkások szervezte (gyűlés). általában különírjuk jelzett szavától: dolgozó nő. 107. -ű. ha csak alkalmi minőségjelző. A minőségjelzős kapcsolatok írásának fő szabályai a következők: a) A minőségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: jobb kéz. Az alanyos kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) Az alanyos kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: gondatlanság okozta (baleset). félszeg). általános iskola. növényvédő szer. szörnyű hideg stb. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: mutató névmás. mélykék. 112. egyetértő mosoly. holtág (folyóé) stb. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: árvíz mosta (töltés). magvaváló (szilva) stb. söröspohár (= sörnek való pohár). porhó borította (lejtő). Ezek tagjainak együttes jelentése más. (a) barátom kölcsönadta (pénz). sötétzöld. Hasonlóképpen: nagy néha. légiposta. (a) számítógép ellenőrizte (adatok) stb. Ha két különírt szóból álló minőségjelzős kapcsolat második tagjához -i. A színárnyalatot kifejező melléknévi jelzőt egybeírjuk a színt jelölő melléknevekkel: halványlila.. mellékjövedelem. zöldeskék. előtag. rakétaindító állvány. hosszú szempillájú. kis hordónyi stb. bel-. különösen olyankor. -beli. erős bordájú. világos narancssárga. Ezek tagjainak együttes jelentése más. szak. – Az összetett színnevek árnyalatát jelző mellékneveket azonban különírjuk: sötét rózsaszín. szélező körfűrész. különösen olyankor. Az olyan összetételeket. útitárs. halvány kékeszöld stb. orvosi titoktartás. forgószél (szélfajta). borzasztó rossz. mezőgazdasági gépgyár stb. 108. amelyekben a főnév minőségjelzője az összetett szóban levő alakjában vagy jelentésében önálló szóként nem használatos (al-. közérdek. stb. -ú. b) A minőségjelzős összetételeket egybeírjuk. jótett stb. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk számos minőségjelzős kapcsolat tagjait: nagyfokú. lélekszakadva (= nagy sietve) stb. összekötő híd. 109. kül-. ügyefogyott (= gyámoltalan. belföld. előadó körút stb. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: agyafúrt (= ravasz). fehér virágú. sajgó térd. mindig egybeírjuk: alelnök. szürke télikabátos. felszabadító mozgalom. különösen olyankor. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: halványlila színű. Az -ó. -jú. molyrágta (szőnyeg). olvasó lány. köz-. baráti kézfogás. szép kövér. külügy. kiváló termék. apró szemű. napsütötte (táj). fiatalkorú. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk több alanyos kapcsolat tagjait: dércsípte (levelek). izzó fém. törtfekete. hidegvérű (= nyugodt). világossárga. -ő képzős igenevet. anyja nevelte (gyermek) stb. élüzem. haragoszöld. A fokozó vagy nyomósító szerepű melléknévi jelzőt nem írjuk egybe a jelzett melléknévvel: szép piros. szakember stb. közvetítő javaslat. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: szélsőbal párt. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: gyorsvonat (vonatfajta). piros tetős. iskolaköteles korú.. szúette (bútor). haditerv. öntelt magatartású stb. ipari ország. nagy erejű. vízinövény. melegágy (a kertészetben).

113. 119. rabszolga. vetített kép stb. kedd reggeli. platinatégely stb. költőpénz. rendeltetést fejez ki. hanem valamire való képességet. belgyógyász barátunk. tenger virág. vendég néni. kölyökkutya. két hordó bor. fenyőfa. 114. esetleg csak nyomatékosító főnévi jelzőket különírjuk jelzett szavuktól: mérnök bátyám. kétnyelvű. vasárnap déli. pihenőnap. -tt képzős melléknévi igeneveket legtöbbször különírjuk jelzett szavuktól: csapolt sör. adott szó. március havi. zárolt anyag. egybeírjuk a nem összetett főnevekkel: aranygyűrű. mérnök szaktárs stb. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk számos (főleg képzővel ellátott) mennyiségjelzős kapcsolat tagjait: egynapi. illetőleg a jelzett szó az igenévben kifejezett cselekvésnek valamilyen határozója). a két egyszerű szót egybeírjuk: cséplőgép. b) Egybeírjuk viszont az akácerdő. tizenkétszög (mértani idom) stb. hatökör (= buta). stb. stb. mozgókórház. kutatóintézet. fedett uszoda. (Vö. Ezek tagjainak együttes jelentése más. kort. mértéket. nagy halom kavics. az anyagnevet különírjuk jelzett szavától: acél mérőszalag. eladólány (üzletben). kutya hideg. kiképzőtiszt (beosztás). Minőségjelzőként nemcsak melléknév állhat. hogy az utótagként megnevezett tárgy abból az anyagból készült. hanem (mennyiséget. 117. (Vö. – Csak néhány jelentésváltozáson átment kapcsolatot írunk egybe: aludttej. 119. egy rakás fa. rongy fráter. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: háromszög (mértani idom). tanár úr.) b) A mennyiségjelzős összetételeket egybeírjuk. húsznaponként stb. műanyag padlóburkolat. alumíniumedény.. csoportot jelölő. huszár főhadnagy. evezőlapát. vendégművész stb. kőfal. védőnő. száz hektár föld stb. belépőjegy. Az anyagnévi jelzőt. közgazdász szakértő. felvonóhíd. bőr pénztárca. fiúgyermek. fűszeráru. – Ha azonban az anyagnévi jelzős kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó. Anyagnévi jelzős kapcsolatnak azokat az alakulatokat tekintjük. desztillálótorony. minőséget. A mennyiségjelzős kapcsolatok írásának fő szabályai a következők: a) A mennyiségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: öt ujj. stb. gyermek király. ha a kapcsolat valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: negyvenöt perces. sült hús. 116. tüzér tizedes. öttusa (sportban). amelyekben az előtag azt jelöli. hálószoba. nyolcoldalú. lakatosmester. stb. tízezer kilowatt áram. különösen olyankor. – Hasonlóképpen különírjuk az ilyen alakulatokat is: igazgató elvtárs. tízperc (iskolában). rendőr százados. ivóvíz. 35 . javítóműhely. tíz deka vaj. nagyságot jelentő) főnév is. péntek esti. átütőpapír. A -t. vasbeton gerenda. csuda jó. huszonegy köbméteres stb. tanító néni. száz forint. vendéglátóipar stb. (Vö. 138. Mennyiségjelzőként nemcsak számnév állhat. diáklány. típusú (általában fajtajelölő) főnévi minőségjelzős alakulatokat. ötéves. Az ilyen főnévi jelzőket különírjuk jelzett szavuktól: egy csomó retek.Ha viszont az igenévi jelzős kapcsolatok tagjai jelentés tekintetében összeforrtak (az igenév nem folyamatot. ezermester (= sok mindenhez értő). mérőműszer. nyúltagy. dőlt betű. több energia stb. amelynek valamelyik tagja összetett szó: forgószínpad. csütörtök estére.) 118. ezer esztendő. 115. két négyzetméternyi. A hónap vagy nap jelzőként álló nevét különírjuk jelzett szavától: január hónapban. a) A foglalkozást. zártszék stb. ajándék könyv. hanem főnév is. izzólámpa. csiperkegomba. legényember. holtpont. előhívótank. tízpercnyi.) A kialakult szokást megtartva több olyan (részben jelentésváltozást is mutató) kapcsolatot is egybeírunk. hétfő reggel. sok munka. ha egyszerű szó. nyersselyem ing. faburkolat. gyapjúsál.

hetedik alkalommal. húszfőnyi stb. a sok. harmadfél. ötödéves. harmadik havi. a határozós és a birtokos jelzős kapcsolatok 122. létszámnyilvántartó. -ás. De számjegyekkel írva: 9 havi. a különírást megtartjuk: nagyot akaró. legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: vízvezeték-szerelő. a kapcsolat jelöletlen: kincskereső = kincs(et) kereső. 291. menedékhelyet nyújtó. A visszaható névmásokkal a számnevekből alkotott -d sorszámnévképzés jelzőket egybeírjuk: másodmagammal. -ű. számottevő (= jelentős. kárvallott. Tárgyas. [Vö. világot járt. négyoldalas. -ő. stb. stb. századmagával. száz hektoliternyi. véget ér. valamint egy -i.119. akár a számnév. sokmilliós. – A -d képzős sorszámnévi jelzőt viszont egybeírjuk mind a főnevekkel. stb. amelyekben a tagok közti viszonyt rag mutatja: fát vágó és egyetért.. tizenötödrangú. három hónaponként. munkavállaló. híradó. úttörő. hetvenöt centiméteres. semmittevő (= lusta. A tárgyas kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) A raggal jelölt tárgyas kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: eleget tesz. tizenöt naponként. valamint birtokos jelzős viszonyban azok a szókapcsolatok és összetételek a jelöltek. hátat fordít. világlátott. kezet fog. ötödik rendű. tizenkét emeletes. Ha az alkotóelemek egyike sem ragos. ötágú. -és stb. stb. háromlábú. c) A jelöletlen (ragtalan előtagú) tárgyas összetételek tagjait mindig egybeírjuk: autómentő. gázcsőfektető. [Vö. több. -ű képzős) melléknévvel: ezredik év. -ú. 15 naponként. -nyi képzős egyszerű melléknévnek a kapcsolatát egybeírjuk: harmincnapi. színgazdag = szín(ekben) gazdag. szakmunkásképző. (Vö. -s. negyedik osztályos. állást foglal. száztizenhat napi. b) A jelölt tárgyas kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. határozós. Egy egyszerű tőszámnévnek (ill. ha valamelyik vagy mindkét tagjuk maga is összetett szó: alvázvédő. negyvennyolc órás. tizenhatodmagunkkal. stb. fél számnévnek). harmadik napon. karöltve stb.) 124. c)] 120. sem a (rendszerint -i. tekintélyes) stb. mind a számnevekkel: ötödévben. háromhavonként. iskolaudvar = (az) iskola udvar(a). tizenkettedik havi. -jű. szemet szúr. (Vö. a). tévéantennát szerel. stb. menetgyakorlatot tartva. huszonnégy tagú.) járul. negyven négyszögöles. az asztal lapja és vásárfia. dologtalan). kilenchavi. -ó. albérletet kereső. raktárellenőrző stb. 116 napi stb. huszonötödmagukkal. 20 főnyi stb. könyvtárt összerendez. stb. A tárgyas. jú. -s. ötévenként. helytáll (= derekasan viselkedik). utat tévesztve. stb. kétzónájú. akár mind a kettő összetett szó. A -dik képzős sorszámnévi jelzőt nem írjuk egybe sem a jelzett főnévvel. 123. -ú. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: egyetért (= azonos véleményen van). Ha egy névszó és egy ige egymástól különírt jelölt tárgyas kapcsolatának igei tagjához képző (pl. 138. egy szótagos. Ezek tagjainak együttes jelentése más. hétfejű. 117. kétpetéjű. keveset érő. ezredévi. jótáll (= szavatol). lélegzet-visszafojtva. Nem írhatjuk külön a jelöletlen tárgyas összetételeket akkor sem. másodrendű. 117. számjegyekkel írva is: 40 köbcentiméteres. főtengelyt esztergál. százszor mond és százszorszép. stb. a kapcsolat számnévi tagját különírjuk a melléknévi tagtól: hat vegyértékű. 36 . 5 évenként. mind a melléknevekkel. – Ha azonban akár a melléknév. mindent megvetés. hetedízben.) 121. baleset-előidéző stb. urat játszás. ötvenhét másodpercnyi. c)] Hasonlóképpen írjuk az ilyen -nként ragos alakulatokat is: kéthetenként.

125. A határozós kapcsolatok írásának fő szabályai a következők: a) A valamilyen raggal jelölt határozós kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: eszébe jut, munkába lép, rosszul jár, földre hull, nyakon csíp, pellengérre állít, ráncba szed, jutalomra érdemes stb.; különösen akkor, ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: készpénzért veszi, külföldre utazik, vizsgára előkészít stb. b) A jelölt határozós kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege: észrevesz (= észlel, megfigyel), véghezvisz (= befejez), ágrólszakadt (= szegény), napraforgó (növény), semmirekellő (= haszontalan), tagbaszakadt (= jól megtermett), tökkelütött (= buta) stb. c) A jelöletlen (rag nélküli) határozós összetételek tagjait mindig egybeírjuk: energiagazdálkodás, ökölvívás, munkatárs, áldozatkész, iskolaköteles, munkaképes, mélyhűtött, szélvédett stb. Nem írhatjuk külön a jelöletlen határozós összetételeket akkor sem, ha előtagjuk maga is összetett szó: atombombamentes, nyugdíjjogosult, sújtólégbiztos, tápanyagszegény stb.; legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: adóbevallás-köteles, előítélet-mentes stb. (Vö. 138.) d) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk több jelölt határozós kapcsolat tagjait: partraszállás, kézhezvétel, lényegbevágó, bérbeadás stb. 126. Ha egy névszó és egy ige egymástól különírt jelölt határozós kapcsolatának igei tagjához képző (pl. -ó, -ó, -ás, -és stb.) járul, a különírást általában megtartjuk: hosszan tartó, gyorsan ölő, könnybe lábadt, papírba csomagolás, pellengérre állítás, próbára tevés; háttérben mozgó, előtérbe kerülő, középpontba állítás, közhírré tétel, külföldre utaztakor; stb. [De vö. 125. d)] 127. Határozószóknak főnevekkel és melléknevekkel (melléknévi igenevekkel) való kapcsolatából gyakran alakulnak összetett szavak: általút, ellenfél, távollét, fennszóval, rögtönbíráskodás, túlérzékenység; bennfentes, közeljövő, utánfutó, bennszülött, régmúlt; stb. 128. A birtokos jelzős kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) A birtokszón a birtokviszonyra utaló birtokos személyraggal (-jellel) jelölt kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: a folyó vize, az iskola kapuja, a világ népei, a brigád tagjai; a lakóház pincéje, az írógép billentyűi, a nyomda szedőterme, a park virágágyai, a gépkocsi alváza; stb. b) A jelölt birtokos jelzős kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege: barátfüle (tésztaféle), bolondokháza (= felfordulás, zűrzavar), istennyila (= villám), vásárfia (= ajándék) stb. c) A jelöletlen, azaz személyrag (-jel) nélküli birtokos jelzős összetételek tagjait mindig egybeírjuk: ablaküveg, disznóhús, földrengés, gerelyhajítás, iskolaorvos, rigófészek; bankjegyforgalom, helységnévtár, csapágyfémgyártás, gépkocsifényszóró; stb., legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: alkatrész-nyilvántartás, fényképezőgépobjektív, tengeralattjáró-támaszpont stb. (Vö. 138.) d) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk néhány jelölt birtokos jelzős kapcsolat tagjait: napkelte, tojásfehérje, tanácsháza, városháza stb. A jelentéstömörítő összetételek 129. Sok alárendelő összetett szavunknak elő- és utótagja között olyan bonyolult kapcsolat van, hogy az összetétel csak többszavas szerkezettel értelmezhető. Így például: vámvizsgálat =

37

hol történő, mivel kapcsolatos vizsgálat? : vámnál történő, vámmal kapcsolatos vizsgálat; csigalépcső = mihez hasonló lépcső ?: a csiga házához hasonló lépcső; stb. Az ilyen, úgynevezett jelentéstömörítő összetételek tagjait, köztük a hasonlító összetételeket, mindig egybeírjuk: barázdabillegető, emlékkönyv, hamutálca, motorcsónak, szénapadlás, testvérváros, villanyvilágítás; cinóbervörös, hófehér, hollófekete, galambősz, ultramarinkék; stb.

Egyéb típusú szókapcsolatok és összetételek 130. A névutós kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) A névutót az előtte álló névszótól különírjuk: idő előtt, bokor mögött, ház mellett, felesége iránt, föld alatt, munka nélkül, szó szerint, többek között stb. – Ha a névutóhoz -i képző járul, a különírást megtartjuk: idő előtti, bokor mögötti, ház melletti, föld alatti (üreg), munka nélküli (jövedelem), szó szerinti stb. b) Ha azonban az ilyen kapcsolatok jelentése módosult, s ezért összetett szóvá váltak, egybeírjuk őket: délelőtt, délelőtti; délután, délutáni, holnapután, holnaputáni, rendszerint, napközben, földalatti (= 1. metró; 2. illegális), munkanélküli (fn.), könyvnélküli (= szóról szóra megtanulandó lecke), pártonkívüli (fn.), mindenekelőtt, mindenekfelett, hazafelé, visszafelé stb. c) Az a, e, az, ez mutató névmásból és a különféle névutókból álló kapcsolatokat egybeírjuk, ha egységes határozószót alkotnak, továbbá ha rámutatószói szerepűek, vagy ha kötőszószerű szerkezetek részei: Ezelőtt másképp hívták. Ezután mindig jó leszek. Mindent megbeszéltünk, eszerint cselekedj! Nincs kétségem afelől, hogy ő tette. Azalatt, míg nyaraltok, kifestetem a lakást. Elment anélkül, hogy köszönt volna. Dolgozz, ahelyett hogy heverészel! Stb. [Vö. 84., 243. d)] Ha ellenben a névmással nyomatékos rámutatást fejezünk ki, akkor csak a különírás a helyes: a köré a ház köré; a szerint kell eljárni, nem e szerint; a nélkül a könyv nélkül; Itt a hiba, e miatt nem működik a gép. Mindene a zene, csak az iránt érdeklődik. Stb. 131. Az igekötős igék sajátosan viselkedő összetett szavak. a) Ha az igekötő közvetlenül saját igéje (vagy igeneve) előtt áll, egybeírjuk vele: átad, benéz, felnyit v. fölnyit, lebecsül, visszaszerez; kiállítani, megtartó, eldobott, szembeállva; stb. Hasonlóképpen: megtartás, szembeszállás stb. – Igekötők lehetnek a következők: abba-, agyon-, alá-, át-, be-, bele-, benn-, egybe-, el-, ellen-, elő-, előre-, fel- v. föl-, félbe-, félre-, felül- v. fölül-, fenn- v. fönn-, hátra-, haza-, helyre-, hozzá-, ide-, keresztül-, ketté-, ki-, körül, közbe-, közre-, külön-, le-, meg-, mellé-, neki-, oda-, össze-, rá-, rajta-, széjjel-, szembe-, szerte-, szét-, tele-, tova-, tovább-, tönkre-, túl-, újjá-, újra-, utána-, végbe-, végig-, visszastb. b) Ha az igekötő követi az igét (vagy igenevet), különírjuk tőle: pihend ki (magad), hagyj fel (ezzel), üljünk bele, menjetek előre, ne sározd össze, nem nézve oda, (akkor) ültünk le, (ti már) mehettek vissza stb. c) Az igekötő külön szó marad, ha közte és igéje (vagy igeneve) között más szó is van: el ne késs, le nem tenné, újjá is építjük, közre kell bocsátani, haza szabad menni, föl sem véve stb. Hasonlóképpen: be nem avatkozás, meg nem értés stb. Az igekötők különírása vagy egybeírása gyakran értelmi különbségre is utal: annak jelölője, hogy az igekötő a közvetlenül utána álló igéhez tartozik-e, vagy az ezt követőhöz. Más és más tehát: megvan húszéves, de: meg van töltve; megfogom a lepkét, de: meg fogom nézni; leszokott a dohányzásról, de: le szokott utazni vidékre; beleszeretett a lányba, de: bele szeretett

38

volna szólni; elleszek nélküle, de: el leszek fáradva; megtudták a hírt; de: meg tudták javítani; stb. d) A megismételt igekötők közé kötőjelet teszünk, és együttesüket egybeírjuk az igével (vagy igenévvel): ki-kinéz, le-leereszt, meg-megállt, össze-összevesznek; elő-előtűnő, visszavisszatérve; stb. Hasonlóképpen: vissza-visszatérés stb. Az ellentétes jelentésű igekötőket kötőjellel kapcsoljuk össze, és különírjuk őket az igétől (vagy igenévtől): ki-be járkál, le-föl sétál, ide-oda tekinget; oda-vissza utazni, előre-hátra pillantva; stb. Hasonlóképpen: le-föl sétálás stb. Különírjuk az igétől (vagy igenévtől) az összevissza, szerteszéjjel, szerteszét határozószókat is: összevissza beszél, szerteszéjjel szórták, szerteszét szórva stb. Hasonlóképpen: szerteszét szórás stb. e) Az igekötőül is használt határozószót különírjuk akkor, ha határozószói szerepét hangsúlyozzuk: abba tette (amiben eredetileg volt), de: abbahagy; fenn v. fönn maradt (a padláson), de: fennmarad v. fönnmarad (a neve); (nem) félre állt (hanem középre), de: (tapintatból) félreállt; ide jött (nem a szomszédba), de: idejött hozzám; stb. Az igekötővel alakilag azonos határozószót is különírjuk az igétől (vagy igenévtől), ha világosan személyes névmási szerepű: hozzá (= őhozzá) ment feleségül (nem hozzád), de: hozzájárul (valamihez); neki (= őneki) megy a levél, de: nekimegy (a szekrénynek); (csak) rá (= őrá) gondolok, de: (rossz) rágondolni is; stb. Csak különírt (határozószói) formája van a nem egyes szám harmadik személyű alakoknak: hozzám adták feleségül, nekünk jött a csomag, mindig rád gondolok stb. 132. A névmásokat egybeírjuk az előttük álló nyomatékosító elemmel: egymagam, egymagad, egymagatok; önmagam, önmagad, önmaguk; önnönmaga, önnönmagunk, önnönmagatok; ugyanez, ugyanolyan, ugyanakkora, ugyanannyi; szintolyan, szintakkora, szintannyi; csakolyan, csakannyi, csakennyi; éppolyan, éppakkora, éppannyi; stb. A névmási határozószókat is egybeírjuk a nyomósításukra szolgáló, eléjük tett személyes névmásokkal: énbennem, tenálad, őtőle, mihozzánk, tinektek, ővelük; énmiattam, teáltalad, őutána, mimellettünk, tinélkületek, őközöttük; stb. De: én magam megyek oda (a hangsúly a magam szón); csak annyi szükséges (a hangsúly az annyi szón); épp olyan esetben (a hangsúly az olyan szón); stb. 133. Tagadó névmások előtagjaként a se, sem, semmi szót egybeírjuk az utána következű szóelemmel: semekkora, semennyi, semmilyen, semmiféle stb. – A határozószókban szintén egybeírjuk a se és a sem szót az utótaggal: sehol, sehonnan, semeddig, sehogy, semmint, semmikor stb. Különírjuk viszont a se és a sem szót, ha névmások és határozószók után állnak: semmi se, senki sem, senkinek se, semmitől sem; semmikor se, sehova se, sehol sem, sehogy sem; stb. – De: sohase, sohasem, sose, sosem. 134. Az akár-, bár-, mind-, minden- és vala- előtagú névmásokat és névmási határozószókat egybeírjuk: akármekkora, akárhol, bármi, bármikor, mindannyi, mindenki, mindenhonnan, valami, valamerre stb. 135. Olyan szavak, amelyek beszédünkben gyakran fordulnak elő egymás mellett, nemegyszer új jelentést hordozó összetételekké forrnak össze. Az ilyen kapcsolatokat egybeírjuk: kétségkívül (= biztosan), nemsokára, sohasem; dehogy, hogyne; csakhogy, hanem, ugyanis; stb.

39

A külön- és egybeírás az ilyen szavak esetében is értelmi különbség hordozója lehet: úgy tett, mintha szeretné, de: szebb, ha nevet, mint ha sír; egyrészt (kötőszó), de: egy részt kapott belőle; dehogyis! (= nem), de hogy is gondolod? ; stb. 136. Sok eset mutatja, hogy egybeírandó az olyan összetétel, amely egészét tekintve más szófajú, mint utótagja önállóan volt: csúszómászó, járókelő; földalatti, munkanélküli; ennivaló, hártyásszárnyúak stb. (melléknévből főnév); tegnapelőtt, visszafelé, éjféltájban, elsősorban stb. (névutós vagy egyéb kapcsolatból határozószó); ennélfogva, mindazonáltal, miután stb. (határozószóból kötőszó); nefelejcs, fogdmeg(ek), haddelhadd; nemtörődöm (ember), nemszeretem (dolog) stb. (igés kapcsolatokból főnév, ill. melléknév). – De természetesen: az utcán járó-kelő emberek, inni való víz, az első sorban ült, ennél fogva húzd stb. 137. Egyetlen képzőnek különírt szókapcsolatokhoz járulása nagyobbrészt nem teszi a kapcsolatot egybeírandóvá; képzők halmozódása azonban már egybeírást von maga után: egymás mellett és egymás melletti, de egymásmellettiség; hasonlóképpen: egymásutániság, egyenlőoldalúság, megnemtámadási (szerződés), elnemkötelezettség, szeretetreméltóság stb. Alapformájukban különírt kapcsolatok egybeírását eredményezi a felsőfoknak összefoglaló jelezése is az ilyenekben: szívhez szóló és szívhez szólóbb, de: legszívhezszólóbb; hasonlóképpen: legharcrakészebb, leghasznothajtóbb stb. Az ilyen felsőfokú formák helyett általában jobb a szerkezetes megoldás: harcra legkészebb, leginkább hasznot hajtó stb. 138. Szóösszetétel révén gyakran keletkeznek hosszú szavak. Ezeket bizonyos esetekben célszerű kötőjellel tagolni, hogy könnyebben olvashatók legyenek. A két egyszerű közszóból alakult összetételeket egybeírjuk: asztallap, felezőegyenes, matematikatanítás, nitrogénasszimiláció, paradicsomsaláta, televíziókészülék, teljesítménynövekedés stb. De: sakk-kör stb. (Vö. 62.) A kettőnél több szóból alakult (úgynevezett többszörös) összetételeket általában ugyanúgy egybeírjuk, mint a kéttagúakat: cseppkőbarlang, gépkocsivezető, ivóvízellátás, készruhaáruház, pénzügyőrlaktanya, rádiószaküzlet, úttörővasút, nyersolajmotor, rendőrjárőr, barnakőszénkoksz, mértékegységrendszer stb. – A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket azonban már többnyire kötőjellel tagoljuk két fő összetételi tag határán: csapatzászló-avatás, dokumentumfilm-bemutató, könyvritkaság-gyűjtemény, tornász-csapatbajnokság, munkaerőnyilvántartás, foszforműtrágya-gyártás stb. Az egyébként szabályos, de túlzottan hosszú összetett szavak szerkezetes megoldással elkerülhetők: tervezőiroda-vezető = a tervezőiroda vezetője, gépkocsivezető-tanfolyam = gépkocsi-vezetői tanfolyam stb. Az úgynevezett szótagszámlálás szempontjai a következők: Szótagszámon az összetett szó jel és rag nélküli alakjának szótagszámát kell érteni: cserépedénygyártás, cserépedénygyártásnak, cserépedénygyártásban; honvédemlékmű, honvédemlékműveink; stb. – A származékszók képzőeleme azonban beleszámít a szótagszámba: kerékpárjavítás, kerékpárjavításokat; élelmiszerkészlet, élelmiszerkészletüknek; de kerékpár-javítási, (bőséges) élelmiszer-készletű stb. – Gyakorlati megfontolásból az igekötők közül csak a két vagy több szótagúakat tekintjük külön összetételi tagnak: előadó-művészet, kölcsön-visszafizetés stb.; de: befogadóképesség, állománykiegészítés stb. Az idegen szavaknak csak a magyarban is önállóan használatos elemeit (pl. centi-, deci, deka-, extra-) tekintjük külön szónak: centiméter-beosztású, extraprofit-elmélet stb. 139. A külön- és egybeírásban három úgynevezett mozgószabály is érvényesül.

40

foghang. Zsiguli gépkocsi. Dezső bácsi. de: réz-arany ötvözet.és nyírfafélék. Az összetett számneveknek és a számoknak több vonatkozásban sajátos írásmódjával a következő pontok foglalkoznak: a betűírással és a számjegyírással a 288. Kazinczy-verseny. -jű képzős) melléknévvel valamilyen jelöletlen összetételt alkot. házi feladat. légi fénykép. kötőjellel kapcsoljuk őket össze: Afrikakutató. és a 291. de: anyagcserevizsgálat-kérés. mogyoró. stb. kerekasztalkonferencia rendezése stb. pálfordulás. csak az utolsó taghoz hozzáfűzött képzőszerű utótagra kötőjellel utalunk: bükk-. A szabályt csak akkor alkalmazzuk. amely az egészhez járul.. és ehhez az utótagot (a szótagszámtól függetlenül) kötőjellel kapcsoljuk: hajlítottbútor-gyár. munkásszövetség. Herkules-erejű. de: szabadvezeték-hálózat. stb.. József Attila-díj. stb. Főneveket és mellékneveket tulajdonnevekkel a következőképpen kapcsolunk össze: a) Ha egy tulajdonnév egy köznévnek minőségjelzője. -jú. Tömörkény.és Gárdonyi-szerű. hőre lágyuló műanyagok feldolgozása (nem: hőrelágyulóműanyag-feldolgozás) stb. rézötvözet. de: ajak-fog hang.. Ezeket kisbetűvel kezdve egybeírjuk: ádámcsutka. A mozgószabályok alkalmazása révén létrejött írásképek a kiindulási formákat természetesen nem módosítják! 140. -nemű. szabad vezeték. 169. az összetett számnevek és a számok tagolásával a 289. gyár). -ú. ésszerű stb.. a tizedes törtekkel a 274. a) és a 290. parasztszövetség) különböző előtagja gyakran lép egymással mellérendelő kapcsolatba (munkás-paraszt). – Hasonló esetek: Julianus barát szobor. hajlított bútor) olyan utótagot kap (pl. árnyjáték. b) Ha egy különírt szókapcsolat (pl. Fabulon arckrém. lőtt vadak árusítása (nem lőttvad-árusítás). -rét. szintén kötőjellel kapcsolandó utótag járul. fonóipar. de: fény-árny játék. fényjáték. -ű. stb. 262. A -fajta. Ady-szobor.. a Kalmár fiú. Hasonló esetek: hideg víz. föld-levegő rakéta stb. de: szövő-fonó ipar. [Vö. c)] 142.: 171. Fazekas elvtárs. -féle. kerekasztal-konferencia. de: hidegvíz-csap. az egyébként különírandó előrészt az új alakulatban egybeírjuk. Az ilyen szerkezetű minőségjelzős előtagot különírjuk az utótagtól: munkás-paraszt szövetség. 170. Jedlik Ányos-féle. 168. sokrétű. többféle.) Az ilyen kapcsolatok közül néhány köznévvé vált. c) Két azonos utótagú összetétel (pl. Apáczai Csere János-emlékünnepély.) 141. – A tulajdonnevekhez a -féle és a -szerű szóelemeket kötőjellel kapcsoljuk: Eötvös-féle. 41 . az első kötőjelet (mivel közszói alárendelő összetételekben két kötőjel egy összetett szóban nem lehet) kihagyjuk. a törtszámnevekkel a 291. de: légifénykép-montázs. negyedrét. továbbá: kutyamacska barátság. de: békeszerződéstervezet-kidolgozás.) b) Ha egy tulajdonnév egy köznévvel vagy egy (rendszerint -i. a sorszámnevekkel a 267. 167.. stb. a Nagy család. (Vö. -s.a) Ha egy kötőjellel már tagolt szóhoz újabb. de előtag is járulhat szókapcsolathoz: házi feladat. egynemű. Balassi-strófás. békeszerződés-tervezet. Kászim pasa bástya stb. de: házifeladat-készítés. Mátyás-templom. pont. ajakhang. Hasonlóképpen: szövőipar. (Vö. éljünk inkább szerkezetes megoldással: lőtt vadak. stb. Ha szószaporítás nélkül lehetséges. a békeszerződés tervezetének kidolgozása. de: számtan-házifeladat. Petőfi-szerű. a két szót különírjuk egymástól: Mariska néni. – Ritkábban ugyan. 201. stb. -rétű és -szerű képzőszerű utótagot a közszókkal egybeírjuk: másfajta. aranyötvözet. vagyis az eredetileg kötőjelezett szórészt az új alakulatokban egybeírjuk: anyagcserevizsgálat. Az ilyen túlzottan hosszúra nyúlt szavak helyett azonban jobb a szerkezetes megoldás: anyagcsere-vizsgálat kérése. (Vö. Kossuth-díjas.) Felsorolásban az elmaradó közös. ha értelmetlenséget kerülünk el vele. Kovács mérnök. röntgensugár stb. (Vö. Mária-arcú. de: kerekasztalkonferencia-rendezés.

édesanya. a felszabadulás napja. népcsoportok és nyelvcsaládok nevét: észt. a rövidebb-hosszabb időszakokat. a nagy októberi szocialista forradalom. a nagy honvédő háború. pedagógusnap. 42 . a francia forradalom. ugye. finnugor. külön fejezetben tárgyaljuk őket. a magyar nyelv hete. indián.) 145. a mohácsi vész. ejha. fásítási hónap. a honfoglalás. a debreceni országgyűlés. országos távlati tudományos kutatási terv. (Vö. ami. társadalmi és politikai mozgalmak. család stb. karácsony. Közszavainkat általában kisbetűvel kezdjük: szeret. Mivel azonban a tulajdonnevek saját részrendszert alkotnak helyesírásunkban. itt. nevét általában kisbetűvel írjuk: jövőkutatási konferencia. nemzetközi orvoskongresszus. hogy motyóikat összeszedjék… Ez a háromórai idő pedig éppen elég volt arra. szabadság. (De vö. nyugati szláv. nahát. sváb. germán. urál-altaji. három. anyák napja. de egyes meghatározott esetekben naggyal is. magyar. katolikus.) 147. stb. programok stb. Kis kezdőbetűvel írjuk az ünnepeket. Erős érzelmi töltésük ellenére általában kisbetűvel írjuk a magasztos tartalmú. légkörkutatási szimpózium. stb. Szegedi Szabadtéri Játékok stb. 150. húsvét. fenséges. olvasó népért. kevés. a szabadságharc. A magyar közszavakat általában kis kezdőbetűvel írjuk. perzsául! Hát még a sánta Biróczy hogy tréfálta meg őket víg ötleteivel! S most ezeket mind kicsapták. palóc. szász. Írásunknak világossá és áttekinthetővé tétele végett a közszavakat is nagybetűvel kezdjük minden szöveg. erdészeti és faipari tudományos napok. népelemek. román. valamint – pont. Ugyancsak kis kezdőbetűsek a vallásokhoz. tavasz. országos középiskolai tanulmányi verseny stb. virágzik. orosz. hogy a város népessége mindent megtudjon… Mi volt a diákok vétsége? Hogyan védelmezték magukat? Milyen nagy dolgokat vágott oda a vaskalaposoknak Jenőy? Hát Barkó hogy replikázott nekik tatárul.. A kis kezdőbetűk 144. Kisbetűvel kezdjük a népek. május elseje. felszabadulás.A KIS ÉS A NAGY KEZDŐBETŰK 143. vasutasnap. székely. bármennyi. 149. nemzetközi nőnap. ötéves terv. törökül. felekezetekhez tartozást jelentő szavak: buddhista. rendezvénysorozatok. A nagy kezdőbetűk 148. ország. most. haza. termoanalitikai tudományos ülésszak. szókapcsolatokat (bár olykor nem kicsi az érzelmi töltésük): március tizenötödike. kellemes hangulatú és jelentésű szavakat is: béke. 146. és. az alkotmány ünnepe. drága. kérdőjel. Az iskola szeme fényeit! Az általános szabályoktól – stilisztikai okokból – csak a szépírók szoktak olykor eltérni. élet. kínai. református stb. A rendezvények. stb. jóllehet. 191. a nevezetes napokat. felkiáltójel és bizonyos esetekben kettőspont után – minden új mondat élén: Háromórai idő volt engedve a kitiltottaknak. néger. szlovák. a történelmi eseményeket jelentő szavakat. a szakma ifjú mestere. – Az intézményszerűeket azonban az intézménynevek mintájára írjuk: Budapesti Nemzetközi Vásár. Mindig nagybetűvel kezdjük a tulajdonneveket. mohamedán. elnök. párt.

a bizottság titkára. az utána következő szó kis kezdőbetűs: 2. hogy… stb. elsősorban költői művekben – lehet a megszemélyesítés eszköze. metróvonal. de szövegben: Miniszteri tárcát vállalt báró Eötvös József is. 144. akkor csak az első szó nagy kezdőbetűs: Kettős megállóhely. özvegy stb.] 152. a). barátom.149. Mészáros Mihály is. erősítheti a szavak hangulatát. Nyilvános telefon. – Ha egy ilyen szöveg több szóból áll. Örökké hálás leszek neked a segítségedért.) 150. – Ha a szöveg első szava számnév. Hasonlóképpen: Felkérem Horváth kartársat vitaindító előadásának megtartására. alatti szövegeket nagybetűvel kezdjük: Bejárat. Magánlevelekben a megszólítás első szaván és tulajdonnévi tagján kívül a többi szót kezdhetjük kisbetűvel is: Kedves barátom! Tisztelt Nagy úr! Édes jó anyám és apám! Azokat a közneveket. ábrák stb. stb. Apám. felhívhatja a figyelmet fogalmi tartalmukra. stb. szót. Igazgató úr. Stb. Bárcsak itt lehetnél te is! Valószínűleg önöket is érdeklik fejlesztési terveink. igazgató. stb. a Végzet. Közszavaknak nagybetűs kezdése – kivételesen. Szeretnék mindig Veled lenni. titkár. Az idézeteket és az idézeten belüli további részeket az eredeti szövegnek megfelelően kezdjük nagy-. grafikonok. ifjabb. Szép Gergely és ifj. s ezt számjeggyel írjuk. 144. amelyek a megszólított személyére vonatkoznak. vágány stb. (Vö..) [Vö. Lukács Péter panaszt tettek özvegy Jakab Imréné ellen. névmásokat és névmási szerepű határozószókat. rektor. 253. 43 . stb. 153. kötőszókat már nem): Drága Ilonka Néni! Osztályvezető Kartárs! Tisztelt Kovács Úr! Mélyen tisztelt Asszonyom és Uram! Stb. levélcímzésben. Igazgató. hogy…. Stb. Házfelügyelő. illetőleg rövidítésüket csak kiemelt helyzetben (aláírásban. – Fokozott tisztelet kifejezésére azonban az ilyen esetekben nagybetű is alkalmazható: Szeretném. Kelemen László. – Hasonlóan a történelmi nevek esetében: Gróf Széchenyi István. Mi vagyunk: Jövő és Igazság. végén az aláírás alatti megjelölést: elnök. III. ajtó. ha nem értene félre. látogass meg minket! Arra kérem (a) tanácselnök elvtársat. Széntermelésünk.) és mondat elején kezdjük nagybetűvel: Dr. illetőleg kisbetűvel: „Előttünk egy nemzetnek sorsa áll. szíveskedjék ügyemet kedvezően elbírálni. hogy soraimmal fölkeresem! Tisztelettel emlékeztetem (az) Államtitkár elvtársat arra. Két (vagy több) szóból álló megszólításoknak ilyenkor is csak az első szavát kezdjük nagybetűvel: Bocsássa meg. Ezt Ferenc bátyám és Erzsi néném is jól tudja. sőt egyszerre is szolgálhatja mindegyik célt: a Szerelem. illetőleg: „a földre sütöttük szemünk. miniszter. 264. idősb. igazolványok. Id. Melegen érdeklődött irántatok. 256.) Egyéb esetek 151. 5. oszlopba rendezett névsorban stb. Levelekben és hivatalos iratokban a megszólítás első szaván és tulajdonnévi tagján kívül nagybetűvel szokás kezdeni a megszólításban szereplő közneveket is (de a mellékneveket. a Hatalom. A légfék vázlatos rajza.. a társtulajdonosok közös képviselője. Kinyílt / a földbe zárt titok. „Légy fegyelmezett!” stb. a táblázatok. Az útbaigazító feliratokat. Jakab Imréné. – Mondat belsejében ugyanezek kisbetűvel írandók: Ott volt dr. A legfőbb érdem az Önöké. Mészáros Mihály. (Vö. Stb.”.” (Vagy: „…a földre sütöttük” stb. / Engesztelés és nagy Ítélet. szöveg belsejében általában kisbetűvel kezdjük: Légy szíves. Ifj. Özvegy Lukács Péterné azzal a kéréssel fordult a tanácshoz. stb. Pénztár. Kisbetűvel kezdjük az ügyiratok. B porta. A családnevek előtti doktor. oklevelek stb.

a csillagneveket. mind a keresztneveket (utóneveket) nagy kezdőbetűvel írjuk: Bakos. amely biztosítja az alapforma visszaállíthatóságát: Kiss-sel. Családneveink nagyobb részének formája követi a mai magyar hangjelölési rendszert: Asztalos. Egybeírjuk az alkotó tagokat: Kispista. stb. A név nyelvi felépítése is jelezheti. Deli. ezért minden tulajdonnevet nagybetűvel kezdünk: Szőke (családnév). a című (c. Bár az egyes típusok írásmódja nem egyetlen elvhez igazodik. de: hollófészek (a holló fészke). az állatneveket. b) A nagy kezdőbetű mutatja ugyan. Körmendi. de a több elemből álló nevek esetében érzékeltetni kell a tulajdonnevek terjedelmét is.A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA 154. newyorki stb. Szerencsés András. de: szőke (hajszín). a márkaneveket. Szeremlei-Szabó Zsolt. Takács stb. három szempontból mégis egyformán viselkednek. A családnevek és a keresztnevek írásmódját – helyesírásunk rendszerének figyelembevételével – az anyakönyvezésre és a személyi okmányok kiállítására vonatkozó jogszabályok állapítják meg.) szó a név utolsó eleme. de: kortárs (valakivel egy időben élő). az intézményneveket. A többelemű nevek tagjainak összetartozását többféleképpen jelezhetjük. Rák (csillagkép neve). A tulajdonneveknek több típusát különböztethetjük meg: a személyneveket. hogy a toldalékos alakok leírására olyan megoldást találjunk. Kőrösi Csoma Sándor. Kortárs (folyóirat címe). Pepsi-Cola. Zsuzsa. Budapesti Műszaki Egyetem. Patyolat (vállalat neve). hófehér). Helyesírási tanácsadó szótár stb. Nagykőrös. Mór (helységnév. stb. a címeket stb.) A személynevek 155. A címek esetében az alakulat sajátos (kiemelt) helyzete teszi világossá a tulajdonnév terjedelmét: Egri csillagok. Kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz az alkotó tagokat: Nemeskéri-Kiss. Ez egyrészt azt jelenti. hogy a tulajdonneveket megkülönböztesse a köznevektől. Kis. New York-i stb. c) A tulajdonnevek írásának jellemző vonása az állandóság. Rutascorbin. Tóthpál. Szántó. Annamária. Olaszország stb. ÉszakAfrika stb. de: patyolat (fehér. a) Mindegyik csoport írásában érvényesül helyesírásunknak az a régi törekvése. az utca (u. Hajdú. Pál. hogy a tulajdonnevek egyes típusaiban ragaszkodunk a történelmileg kialakult vagy a mai helyesírási szabályok szerinti formákhoz: Thököly. Központi Fizikai Kutatóintézet. személynév). az Ének a pesti ligetről című vers stb. Magyar Nyelvőr stb. Éva. de: rák (állat neve). Bíró.) szó pedig közvetlenül követi a név utolsó elemét: Kiss János altábornagy utca. – A családnevek írásában érvényesülő hagyomány és 44 . A város peremén. Parázs (tűzhelymárka neve). de: mór (népnév). de: fakó (színnév). így pl. Wittmanné. hogy világosan elhatárolódjanak a környező szövegtől. Velencei-tó. stb. Hegyalja. 156. a földrajzi neveket. Mind a családneveket (vezetékneveket). Wittmann-né. Fakó (tónév). György. Másrészt arra kell törekednünk. hogy tulajdonnévvel van dolgunk. meddig tart a tulajdonnév. de: parázs (izzó tüzelőanyag). Hollófészek (hegy neve). Nagybetűvel kezdjük a tagok mindegyikét: Zrínyi Miklós. (Nem pedig: Kissel. Werbőczy.

– Bár nem hivatalos. (nem Komjáti. 160. Verseghy stb. Apáczai Csere. Ilyenkor az egyöntetű írásgyakorlat biztosítása végett a család vagy a kiemelkedő történelmi személy által rögzített. Pesthi. Ezek természetesen az anyakönyvben rögzített alakjukban használandók. Kultsár. A férj nevének -né képzős származéka és a leánykori név közé nem teszünk vesszőt. Kemechey. Konkoly-Thege stb. Csécsi). – Az ilyen neveket nem szabad sem visszarégiesíteni (pl. korunkhoz legközelebb eső formát kell használni. ezért a két névelem általában együtt használandó. Kovács Anna forma is. Tótfalusi Kis stb. Kiss. stb. Nagy Jánosné Kovács Anna. Vörösbaranyi stb. Kazinczy. 45 .). rövidítés beiktatása is fölösleges: Szabó Lászlóné Nagy Katalin vagy Szabóné Nagy Katalin stb. 157. A kettős (két név mellérendelő kapcsolatából alakult) családnevek tagjait az újabb anyakönyvi jogszabályok szerint kötőjellel kell összekapcsolni: Bajcsy-Zsilinszky. Verbőci. Nagyné Kovács Anna. hogy a nevet az egykori hangzásnak megfelelően ejthessük ki: Komjáthy. ezért az eredeti formák mellett az idők folyamán névváltozatok is keletkeztek (pl. Nagygyörgy. c) Az olyan névformák. 159. illetőleg: Kakas. Zrini). (nem Cacas. A régi jelzős családnevekben a jelző és a tulajdonképpeni név közé nem teszünk kötőjelet: Baróti Szabó. Eördögh. Chuliak stb. Tudja isten. Kőrösi Csoma. Az isten szerelmére! Hála istennek! Stb.) miatt azonban számos élő névben találkozunk a mai írásformáktól kisebb-nagyobb mértékben eltérő jelölésmódokkal: Biró. de egyszersmind lehetővé teszi. Vatai stb. Hadúr.) – Hasonlóképpen tiszteletben tartandó a tudatos szépírói névadással alkotott nevek írásmódja is: Baradlay. Endrődy-Somogyi. amely az elolvasását nem zavaró régies írássajátságokat tiszteletben tartja. Keöcherepy stb. Rákóczi. Tótfalusi stb. Ozirisz. Werbőczy. – Az isten szót gyakran használjuk köznévi értelemben is. 12. Rákóczy. Csulyak stb. – Stilisztikai okokból vagy rövidség kedvéért azonban a jelzőt magában is használhatjuk a teljes név helyett: Csokonai. használatos az N.. melyek eltérnek ugyan az egykoriaktól. A történelmi családnevek írásának főbb szempontjai a következők: a) A történelmi nevek védelme érdekében a régi magyar családnevek eredeti alakját általában megőrizzük: Beythe. Isten. Gaál. Csombor. (Vö. s azt kell következetesen érvényesíteni: Apafi.egyéb okok (jogi megfontolások stb. Kerpel-Fronius. Tsétsi János. Pais stb. d) Szilárdan kialakult név hiányában olyan formát szokás kialakítani. Buday. személynévként használt nevek általában nagy kezdőbetűsek: Allah.) b) A családnevek hagyományőrző helyesírása viszonylag későn alakult ki. 12. sem pedig korszerűsíteni (pl. Csokonai Vitéz. Batsányi – Bacsányi). és sorrendjük nem cserélhető fel. Lorántffy. Zrínyi. 87. Az összetett (két külön névből eggyéforrt) családneveket egybeírjuk: Kispéter. Tóthmátyás. Vay stb. illetőleg olyan szövegösszefüggésben. Pesti. Hajdu. ami eltérhet a régi család vagy történelmi személy nevének írásmódjától: Dezsőfi. A jelzős nevek is szerves egységet alkotnak. Batsányi. ebben a formában használandók: Bocskai. Boldogasszony. Wathay stb. Teleky stb. Maszlaczky. (Vö. Sigray.).. Gombocz. Czombor. Zeusz stb. 87. Thewrewk. s a szül. Az asszonynevek formái a jogi előírások szerint a következők: Nagy Jánosné. Orczy. de már hosszú és következetes hagyományuk van írásgyakorlatunkban. Kunszabó. A mitológia és a vallás fogalomkörébe tartozó. Nagy Anna és (ha valaki férjhezmenetele után is lánynevét tartja meg) Kovács Anna. mi lett vele. Ma élő személyek is viselnek történelmi családneveket. Jupiter. 158. amelyben kisbetűs kezdése a helyes: a görög istenek.

Vajda Elemér akadémikus. a régies betűt változatlanul hagyjuk. 162. A személynév elé tett alkalmi minősítő jelzőket kisbetűvel kezdjük: a nagy Napóleon. Bálinttal. Kovács államtitkár. 62. 165. – A történelmi személyek nevének szerves részét alkotó állandó jelzőket azonban nagy kezdőbetűvel írjuk: Könyves Kálmán. Artúr. Móriczcal. és a képzőket közvetlenül kapcsoljuk hozzájuk: móriczi. A -k többesjelet közvetlenül kapcsoljuk a személyneveknek általában változatlan. leninizmus. Félix. Az -i és az -s melléknévképzővel. Makk-kal. (Vö. különírjuk a gyűjtőnévi vagy 46 . stb. Oroszlánszívű Richárd. hogy az alapforma világosan kitűnjön: Kiss-sel. Véghgel. Jolán. az Ady Endrék és József Attilák küzdelmei stb. Betti. Piroska. Bálint. mint a közszavakhoz: Dózsát. Szabolccsal stb. 83. sőt fantázianevektől). a Kossuthok. Sárosi János marós. a szép Csapóné stb. rippl-rónais. tóthpáli. c) Ha a családnév mássalhangzót jelölő kettőzött betűvel végződik. jókais. Csokonai Vitéz Mihály-os (verselés) stb. Vilma. stb. Rátzcal. 94.) 162. – De: Táncsics Mihály-i. 140. Németh mérnök. Mariannal stb. stb. Raul.) b) Ha régies betűre végződő családnevekhez kapcsolódnak ezek a ragok. stb. 166. azaz kötőjel nélkül illesztjük hozzá a toldalékokat (ragokat. -vel (és néha -vá. Vörösmartyé. (Vö. haragot stb. stb. 209. a -val. -vé) rag megfelelő alakját kötőjellel kapcsoljuk hozzá. Széll-lel stb. Madáchcsá. A mássalhangzóra végződő személynevek -val. Marcellel. [Vö. Márió. Eötvös József-i (iskolareform). A magyar személynevekhez általában ugyanúgy közvetlenül. mikszáthos.) A személynevek alkalmi kis kezdőbetűs írása (többnyire -k többesjeles formában) stilisztikai fogás lehet: a név viselőjével szemben érzett megvetést. Polgár doktor. Bánk bán. petőfieskedők. az -ista és az -izmus főnévképzővel ellátott egyelemű és összetett (egybeírt). Alexandra. Kodállyal. (Vö. Mind régi (eredeti és jövevény). a Kisfaludyak. Szemeréről. s a név utolsó tagjához kötőjellel kapcsoljuk a képzőt: Széchenyi István-i (elképzelések). Szent Erzsébet stb.) 163. -vé) ragos formájának írásában a következőképpen járunk el: a) Ha a név rövid mássalhangzót jelölő betűvel végződik. – A ch-t és az x-et azonban (a közszókhoz hasonlóan) a keresztnevekben és a becenevekben is megtartjuk: Richárd. Zsanett. Ilosvai Selymes Péternél. 165. (Vö. Klaudia. Babitscsal. Rettegett Iván. marxista. madáchi. 94. László. Zsolt. a nyelvújító Kazinczy. akár többelemű – állhat köznév minőségjelzőjeként is. Zsófi néni. Moharos kartársnő. Papp-pal. Nagy Péter. 167. Paiszsal. a rag v-je helyett pedig ennek a név végén ejtett hanghoz idomult mai formáját írjuk: Kossuthtal. Noszty fiú. Személynév – akár egy-. akkor megtartjuk az eredeti nagy kezdőbetűket. a)] Azoktól a felvett vagy kapott személynevektől (vagy más tulajdonnevektől.) – Egyszerűsítve írjuk viszont a keresztneveket: Bernadettel.161.) 164. Ilosvai Selymes Péter-es stb. – De ha a személynév két vagy több elemből áll. Marcellal v. Táncsicsok kora. Szalay Tamás érdemes művész. akkor ezt a betűt megkettőzzük: Ádámmal. Erdélyi Ilona tudományos kutató. Kossuthhoz. Petőfik. nagy kezdőbetűs formájához: az Árpádok. (Vö. Táncsics Mihálynak. a Hunyadiak. Árpád. képzőket). érzékeltetheti. Inotai úr. -vel (és néha a -vá. az ifjú Ady. erdey-grúzi. Ilyenkor a személynevet és a köznevet különírjuk egymástól: István király. (Vö. illetőleg kettős (kötőjellel összekapcsolt) személyneveket kisbetűvel kezdjük. kispéteres. amelyeket kisebb-nagyobb embercsoportok viselnek. Rőtszakállú Frigyes. Somogyi Béláné főelőadó.. mind pedig más nyelvekből újabban átvett keresztneveinket mai köznyelvi kiejtésüket tükröztetve írjuk: Csilla. jeleket. Dobay szakaszvezető. Lexi stb.

Földényi-kórus. Az egyelemű nevek (pl. Radnóti őrs. ez elé nem teszünk kötőjelet: Julianus barát szobor. Az ilyenekben a tagokat kötőjellel fűzzük össze: Árpád-kori. stb. Vuk stb. Munkácsy-szerű. Ady-vers. Villám. -jű képzővel) alakult melléknevek is összetételszerű kapcsolatok. Kodály-módszer. Ha egymástól különírt. -s. Bessenyei-kúria. Konkoly-Thege-érmes. Kossuthnóta = Kossuthról szóló nóta stb. stb. Deák-párt.] A kisebb-nagyobb embercsoportokat vezető személyek nevéhez szintén kötőjellel kapcsoljuk a gyűjtőnévi vagy gyűjtőnévi jellegű közszókat: Aranyosi-brigád. – Az esetleges magyarázó utótag kisbetűvel és kötőjel nélkül járul hozzájuk: Bodri kutya. krisztustövis. 201. Petőfi-kultusz.). Bourbon-család. 169. [Vö. Celsius-fok. Ezeknek az egységét bizonyos típusokban az egybeírás mutatja (pl. család és dinasztia szót is kötőjellel kapcsoljuk a családnévhez: Árpád-ház. Kossuth-díj.vagy többelemű személynevek és köznevek gyakran lépnek egymással valamilyen jelöletlen összetételnek tekinthető kapcsolatba (pl. Zrínyi-soros. Zalka Máté lövészezred. Mária-arcú. stb. 140. személynévből és köznévből álló minőségjelzős szerkezetekhez (Julianus barát) egy újabb főnév (pl. 167. Sabin-cseppek.] 170. Erdey-Grúz–Schay-féle. stb. b). Kászim pasa bástya. Tanácsos feloldani őket: Julianus barát szobra stb. -beli. Herkules-erejű. Nyék törzs. Lenkey-század. Habsburg-ház. Csákó. A földrajzi nevek 173. -jú. Konkoly-Thege-érem. 140. Bagira. Csák nemzetség. Ha a személynév és a köznév együtteséből köznév lett. Ady Endre úttörőcsapat.gyűjtőnévi jellegű közszókat: Benedek család. b). stb. Szombathely stb. Szeged stb. Előre brigád.) Az állatnevek 172. Szemere-kormány. Ráró. Hadrovics–Gáldi-szótár. Szinyei Merse Pál-szerű. József Attila-díjas. Geiger–Müller-számlálócső. [Vö. Kossuth-díjas. Anjou-ház.vagy többelemű személynevek és köznevek együtteséből az alapforma megtartásával (többnyire -i. Kodály-módszerű. Tudordinasztia. Joliot-Curie-féle.). Az uralkodóházat jelentő ház.) mellett igen nagy a többelemű nevek száma. Tiszántúl. Nádasdykastély. Szent Benedek-rend. Jókai-regénybeli. martinkemence stb. Jagelló-ház. (Vö. Paál László-szerű. Wesselényi-féle. Ráró lovam stb. Arany János-idézet. Marót-csoport. Bartók Béla-emlékév. (Vö. -ű. Cirmos.] 169. 168. Hadrovics–Gáldi-szótárbeli. 168. [Vö. b). 141. 171. 140. Jeremiás próféta kolostor stb. más csoportokban a szoros kapcsolatot (a többelemű nevekre leginkább jellemző módon) az alkotó tagok közé tett kötőjellel fejezzük ki 47 . Mátyástemplomi. Kossuth-szobor = Kossuth szobra. szobor) kapcsolódik. Az állatok tulajdonnevét nagy kezdőbetűvel írjuk: Bodri. Szent István vértanú plébániatemplom. stb. az összetételt kisbetűvel kezdve egybeírjuk: katicabogár. Az egy. Az ilyen összetételszerű alakulatokban a személynév és a köznév szoros összetartozását kötőjellel érzékeltetjük: Balassi-strófa. -ú.) Az ilyen szerkezetek gyakran erőltetettek. A -féle és a -szerű képzőszerű utótagot kötőjellel kapcsoljuk a személynevekhez: Eötvös-féle. A földrajzi nevek nyelvi fölépítése rendkívül változatos. Egy.

175. Ha egy földrajzi név egyelemű (azaz egyetlen egyszerű szó). Az -i-re végződő ilyen szavak -i képzős származékában (kiejtésüknek megfelelően) csak egy i-t írunk. valamint a jelentésükben tömbösödött tájneveket: alapforma: Magyarország Franciaország Jakutföld Németalföld Elefántcsontpart Kisalföld Hegyalja stb.(pl. mert a formailag hasonló (sőt azonos). Sáros-patak (víznév). Zsivány-patak. de más-más dolgot jelölő nevek írásmódja eltérően alakulhat: Hűvös-völgy (domborzati név). stb. Ennek a sűrűn előforduló toldaléknak a kapcsolási módja ugyanis nem minden típusban egyforma. de: Hűvösvölgy (városrésznév). mégpedig az -i (olykor -beli) képzős származékokkal együtt. b) a több elemből álló magyar nyelvű helységneveket. -i képzős származékukban kis kezdőbetűvel egybeírjuk: a) a több elemből álló. Magyarország fontosabb hivatalos földrajzi neveinek jelentős részét a hivatalos helységnévtár és a földrajzinévtár tartalmazza. az alapformát természetesen nagybetűvel.).) esetében pedig a helyesírási forma vagy a nyelvi fölépítés érzékelteti az összetartozást. Dél-Amerika stb. Az itt következő szabályok csak a gyakoribb földrajzinév-típusok írásmódjára nézve adnak eligazítást. part utótagú országneveket. Ferenc-hegy (domborzati név). de: Sárospatak (helységnév). Az egyelemű és az egybeírt földrajzi nevek 174. -i képzős forma: magyarországi franciaországi jakutföldi németalföldi elefántcsontparti kisalföldi hegyaljai stb. az országrészneveket. Alapforma: Európa Itália Erdély Mátra Duna Debrecen Krakkó Tamási stb. -i képzős forma: európai itáliai erdélyi mátrai dunai debreceni krakkói tamási stb. de: Ferenc körút (utcanév). A többi toldalék kapcsolása megegyezik a más tulajdonnévtípusokban követett eljárásokkal. – Más nyelvi kategóriákhoz hasonlóan a földrajzi nevek írásában is figyelembe kell venni a név jelentését. Pillányi út stb. föld. valamint általában a helységrészneveket: 48 . ország. Az egybeírandó tájneveket a szótári rész tartalmazza. az -i képzős származékot pedig kisbetűvel kezdjük. Olasz Köztársaság. alföld. Apáthy-szikla. a különírt tagokból álló nevek (pl. Alapformájukban nagy.

a) Közszói előtaggal alapforma: Arany-patak Velencei-tó Sólyom-sziget Szabadság-hegy Kis-kőszikla Holdvilág-árok Dunántúli-középhegység stb. Az i-re végződő ilyen nevek -i képzős származékának végén csak egy i-t írunk. 49 . Ha egy földrajzi név egy földrajzi köznévből és egy eléje járuló (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszóból vagy tulajdonnévből áll. ennek nagy kezdőbetűjét megtartjuk. Ha az alapforma előtagja tulajdonnév. -tavi sólyom-szigeti szabadság-hegyi kis-kősziklai holdvilág-ároki dunántúli-középhegységi stb. A kötőjellel összekapcsolt elemekből álló földrajzi nevek 176. – Az -i képzős származékokban a kötőjelet meghagyjuk. b) Tulajdonnévi előtaggal alapforma: János-dűlő Csepel-sziget Duna-part Balaton-felvidék Kaszpi-tenger Kab-hegy Huron-tó Szandaváralja-patak Dunazug-hegység stb. -i képzős forma: János-dűlői Csepel-szigeti Duna-parti Balaton-felvidéki Kaszpi-tengeri Kab-hegyi Huron-tói v. -tavi Szandaváralja-pataki Dunazug-hegységi stb. A tulajdonnévi (vagy annak tekintett) előtag állhat két (vagy több) különírt elemből is. -i képzős forma: arany-pataki velencei-tói v. -i képzős forma: budapesti balatonalmádi hódmezővásárhelyi törökkanizsai fokvárosi békásmegyeri újszegedi alsóbélatelepi albertmajori csehipusztai rétitanyai stb.alapforma: Budapest Balatonalmádi Hódmezővásárhely Törökkanizsa Fokváros Békásmegyer Újszeged Alsóbélatelep Albertmajor Csehipuszta Rétitanya stb. a nagybetűvel kezdett előtaghoz kötőjellel kapcsoljuk a kisbetűvel kezdett utótagot. egyébként az alakulatot kisbetűvel kezdjük.

Kab. ill. a) pontban: Cselőte. hágó. sivatag stb. Zéland. -i képzős forma: kál-kápolnai győr-soproni bödd-bakodi csörnöc-herpenyői stb. az alkotó tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze. a) Közszói előtaggal alapforma: Holt-Tisza Dél-Kína Öreg-Cselőte Új-Zéland Nyugat-Dunántúl Délkelet-Magyarország stb. -i képzős forma: holt-tiszai dél-kínai öreg-cselőtei új-zélandi nyugat-dunántúli délkelet-magyarországi stb. Ha a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) utótag két (vagy több) különírt elemből áll. a 177. halastó stb. dűlő. előtagja pedig (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszó vagy tulajdonnév. hegy. völgy. Kaszpi. győr-ménfőcsanaki stb. szőlőhegy. ezt az írásmódját az új névalakulaton belül is megtartja. – Az -i képző a változatlan alapformához kötőjellel kapcsolódik. -i képzős forma: Keleti-Sierra Madre-i Nagy-New York-i stb. a 176. 50 . amelyekben a mai magyar nyelvérzék nem ismer föl közszói jelentést (akár magyar. névrészek. akár idegen eredetűek). b) Tulajdonnévi előtaggal alapforma: Kál-Kápolna (vasútállomás) Győr-Sopron (megye) Bödd-Bakod (terület) Csörnöc-Herpenyő (vízfolyás) stb. Hasonlóképpen járunk el olyankor is. fennsík.alapforma: Vas Mihály-hegy József Attila-lakótelep Buen Tiempo-fok stb. Az olyan nevek. tó. Érd-Ófalu érd-ófalui Győr-Ménfőcsanak stb. Ha egy földrajzi név utótagja (egyelemű vagy egybeírt többelemű) tulajdonnév. Ezek lehetnek egyszerű szavak is: óceán. egyelemű tulajdonneveknek számítanak. amikor a hivatalos helységnév után a helységrész vagy kerület nevét is föltüntetjük. dombvidék. összetett szavak is: félsziget.. – Az ilyen nevek -i képzős származékában általában mindkét tagot kisbetűvel kezdjük. 177. és a kötőjelet megtartjuk. öntözőcsatorna. Így pl. Földrajzi köznéven a földrajzi fogalmakat jelölő főneveket értjük. b) pontban: Huron. alapforma: Keleti-Sierra Madre Nagy-New York stb. holtág. patak. -i képzős forma: Vas Mihály-hegyi József Attila-lakótelepi Buen Tiempo-foki stb. lapos. domb.

János-dűlő. Háromelemű földrajzi nevek keletkezésének két különösen gyakori módja van. a). az alakulatot nagybetűvel kezdjük. – Az -i képzős származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását. – Az -i képzős származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását. 176. belső. a). b) Ha egy kételemű. alapforma: Arany-patak-völgy Két-bükkfa-nyereg Dél-kínai-tenger Észak-borsodi-karszt Holt-Tisza-berek Sebes-Körös-dűlő János-dűlő-oldalas Misa-réti-patak stb. 51 . János-dűlő. 177. b)] elé egy közszói előtag (rohonci. vö. és az képzőt csak az alakulat utolsó tagjához tesszük hozzá. de minden tagot kisbetűvel kezdünk. a) Ha egy kételemű. a közszói tagokat kisbetűvel. ha azok valamitől valameddig viszonyt érzékeltetnek. a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük. Nagykötőjellel fűzzük egymáshoz a nagybetűvel kezdett földrajzi neveket akkor. 177. -i képzős forma: rohonci-arany-pataki nagy-ausztráliai-öböli alcsi-holt-tiszai új-dél-walesi belső-János-dűlői déli-Shetland-szigeteki stb. vö.178. 179. Holt-Tisza.) kerül. b)] egy utána tett földrajzi köznévvel bővül. ezt az utótagot kisbetűvel kezdve kötőjellel kapcsoljuk az alapul szolgáló névhez. vö. – Az -i képzőt a változatlan alapformához tesszük hozzá. – Az ilyen alakulatok -i képzős származékában a nagykötőjeleket megtartjuk. -i képzős forma: arany-patak-völgyi két-bükkfa-nyeregi dél-kínai-tengeri észak-borsodi-karszti holt-Tisza-bereki sebes-Körös-dűlői János-dűlő-oldalasi Misa-réti-pataki stb. s a tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze. Holt-Tisza. kötőjellel írt földrajzi név [Arany-patak. -i képzős forma: Volga–Don-csatornai Duna–Majna–Rajna-csatornai stb. vö. a közszói tagokat kisbetűvel. 176. vö. a). nagy stb. vö. alapforma: Volga–Don-csatorna Duna–Majna–Rajna-csatorna stb. -i képzős forma: alapforma: Budapest–Bécs budapest–bécsi Moszkva–Párizs moszkva–párizsi Győr–Sopron–Ebenfurt stb. győr–sopron–ebenfurti stb. 176. Az ilyen alakulatokhoz földrajzi köznevet kisbetűvel kezdve és kötőjellel kapcsolunk. kötőjel nélkül. a). alapforma: Rohonci-Arany-patak Nagy-Ausztráliai-öböl Alcsi-Holt-Tisza Új-Dél-Wales Belső-János-dűlő Déli-Shetland-szigetek stb. kötőjellel összefűzött földrajzi név [Arany-patak. 176. a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük.

híd stb. terület stb. alapforma: Magyar Népköztársaság Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság Egyesült Királyság Ománi Szultánság Amerikai Egyesült Államok Dél-afrikai Köztársaság Római Birodalom Kijevi Nagyfejedelemség Központi Iparvidék Észak-kaukázusi Gazdasági Körzet Zaire Köztársaság San Marino Köztársaság stb. – Az ilyen nevek i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást. grófság. alapforma: Budai járás Veszprémi városkörnyék Letenyei nagyközségkörnyék Voronyezsi terület Szörényi bánság Baranya megye Szabolcs-Szatmár megye Kent grófság New York állam stb. és nagybetűvel kezdünk a mai és a történelmi államnevekben (amelyek általában tartalmazzák az államformára utaló szót). köz. -i képzős formájukban azonban kis kezdőbetűkkel írjuk az olyan névtársítások tagjait. a közszói tagokat kisbetűvel. Minden tagot külön szóba írunk. de: 181. cseh–morva-dombsági zala–somogyi-határároki stb. – Az -i képzőt az ilyen nevek változatlan formájához tesszük hozzá. 52 .Alapformájukban hasonlóképpen. tér. a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket nagybetűvel kezdjük. A különírt elemekből álló földrajzi nevek 180. állambeli stb. városkörnyék. -i (-beli) képzős forma: magyar népköztársasági grúz szovjet szocialista köztársasági egyesült királysági ománi szultánsági amerikai egyesült államokbeli dél-afrikai köztársasági római birodalomi kijevi nagyfejedelemségi központi iparvidéki észak-kaukázusi gazdasági körzeti Zaire köztársasági San Marino köztársasági stb. út. de: 182. A mai és a történelmi államrészek nevében a kis kezdőbetűs megye. bánság. -i képzős forma: budai járási veszprémi városkörnyéki letenyei nagyközségkörnyéki voronyezsi területi szörényi bánsági Baranya megyei Szabolcs-Szatmár megyei Kent grófsági New York állami v. de az alkotó tagokat általában kisbetűvel kezdjük. szót különírjuk az előtte álló névrészektől. mint: Cseh–Morva-dombság Zala–Somogyi-határárok stb. csak a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket hagyjuk meg nagybetűsnek. járás. – Az ilyen nevek -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást. A közterületek nevében a kis kezdőbetűs utca. továbbá a gazdasági földrajzi körzetnevekben. utótagot különírjuk az előtte álló névrészektől.

kötőjellel kapcsoljuk: Tisza-híd (= a Tisza hídja). -i képzős forma: Gyöngyös városi Mátra hegységi Duna folyami Szahara sivatagi stb. jelölt határozós.) Kisbetűvel kezdve különírjuk a névhez nem tartozó alkalmi jelzőket is: alapforma: (az) olasz Alpok (az) erdős Bükk (a) lengyel Magas-Tátra (a) második Baku stb. -i képzős forma: (az) olasz alpokbeli (az) erdős bükki (a) lengyel magas-tátrai (a) második bakui stb. Az ilyen alakulatokban a különírást megtartjuk. s a kezdőbetűk változatlanul maradnak.alapforma: Váci utca Gorkij fasor Szabó Ilonka lépcső Tas vezér utca Március 15. 53 . a Duna-hidak stb. – Az ilyen kapcsolatok -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást. jelölt birtokos jelzős. alapforma: Gyöngyös város Mátra hegység Duna folyam Szahara sivatag stb. alji) Duna menti Szekszárd vidéki Vác környéki Rétek alatti Felső-Marcal melléki Kis-kút feletti stb. alapforma: Keveset érő Székre járó Tilos alja Duna mente Szekszárd vidéke Vác környéke Rétek alatt Felső-Marcal melléke Kis-kút feletti stb. 184. Földrajzi nevekhez magyarázó céllal néha hozzákapcsolunk egy közszót. -i képzős forma: Keveset érői Székre járói Tilos aljai (v. – Az ilyen nevek -i képzős származékában megtartjuk az alapformát. téri Tábor-hegyi úti Erzsébet hídi stb. valamint névutós szerkezetek is gyakran szolgálnak földrajzi nevekként. (Vö. ez azonban nem válik a név részévé. -i képzős forma: Váci utcai Gorkij fasori Szabó Ilonka lépcsői Tas vezér utcai Március 15. Ezeket a nevet értelmező szavakat a névtől különírjuk. 194. tér Tábor-hegyi út Erzsébet híd stb. de a szerkezetek első tagját természetesen nagybetűvel kezdjük. s ehhez fűzzük hozzá a képzőt. 183. Különírt szavakból álló jelölt tárgyas. Ha a híd szó valamely folyó nevével birtokos jelzős viszonyban van.

nagybetűvel kezdjük: a Hold távolsága a Földtől stb. Tejút. A csillagnevek 185. csillagképek. tudományos intézetek. Az -i (néha -beli) képzős származékokban a tulajdonnévi vagy az azzal egyenértékű tag(ok) nagy kezdőbetűjét megtartjuk. alji) Kis Bot foki Alsó Dunára dűlői stb. alapforma: Hosszú Csobod alja Kis Bot foka Alsó Dunára dűlő stb. A csillagok. a nap sugarai stb. a köznévi elem(ek)et pedig kisbetűvel kezdve írjuk. bolygók. oktatási intézmények. Ezek összetartozását. szövetkezetek. Az intézménynevek – néhány esetet nem számítva – több szóból állnak. Maros–Körös közi stb. a név kezdetét és végét az alkotóelemek nagy kezdőbetűs írása jelzi. – A mindennapi írásgyakorlatban azonban az ilyen tulajdonnévi szándékú szóhasználatot fölösleges erőltetni. társadalmi szervezetek. munkáspártbeli . Hasonlóképpen: Mária asszony sziget Pál varga dűlő Külső Pesti út Régi Fóti út stb. holdak stb. cégszerű nevében – az és kötőszó. nevét nagy kezdőbetűvel írjuk: Ikrek. Merkúr. alapforma: Egészségügyi Minisztérium Magyar Tudományos Akadémia Magyar Szocialista Munkáspárt 54 -i képzős forma: egészségügyi minisztériumi magyar tudományos akadémiai magyar szocialista munkáspárti v. Ha a föld. a hold és a nap szót tulajdonnévként használjuk. -i képzős forma: Hosszú Csobod aljai (v. tehát: föld körüli utazás. Mária asszony szigeti Pál varga dűlői Külső Pesti úti Régi Fóti úti stb. vállalatok és hasonlók többelemű hivatalos. a hold szépen világít. A világos főszabályon kívül – az intézménynevek körében élő nyelvhasználati ingadozások miatt – néhány kiegészítő szabályt is figyelembe kell venni. Az intézménynevek 186. Plútó. Orion.Hasonlóképpen: Duna–Tisza köze Duna–Tisza közi Maros–Körös köze stb. A hivatalok. 187. Az ilyen nevek elé járuló köznevet vagy az őket követő földrajzi köznevet különírjuk. valamint a névelők kivételével – minden tagot nagybetűvel kezdünk. Vénusz stb. Fiastyúk. az egész alakulatot pedig nagybetűvel kezdjük. – Az -i képző a változatlan alapformához kötőjel nélkül kapcsolódik.

Sz. Nagy kezdőbetűket csak akkor írunk.) olyankor is kisbetűvel írjuk. üzem. 188.és Készülékgyár Madách Színház József Attila Gimnázium Vas Megye Tanácsa. az Eötvösön v. stb. Egyszavas intézménynevek is vannak: Belügyminisztérium Pénzügyminisztérium Bélyegmúzeum stb. s a műfajjelölő szót vagy szavakat elhagyjuk.Danuvia Központi Szerszám. Szeged. s ezért nagybetűvel kezdjük: Dusnoki Egyesült Munkás-Paraszt Tsz. ha nyilvánvalóan alkalmiak. – Hasonlóképpen: bement a minisztériumba. Kisbetűvel kezdjük viszont az intézmények működési helyére utaló -i képzős melléknévi jelzőket. ill. Sopron. amikor valamely szövegben egy bizonyos intézményre utalnak: Részecske. a tolmácsi általános iskola stb. az intézménynév részének tekintjük. iskola. Tolmácsi Általános Iskola stb.és Magfizikai Kutatóintézet. tehát a névnek nem részei: a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem. Soproni Kisegítő (Foglalkoztató) Iskola és Nevelőotthon. Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság. b) Teljes és cégszerű intézménynévnek tekintjük az olyan formákat. amely megegyezik azzal a formával. c) A teljes intézménynév helyett gyakran annak csak egy vagy több egyesítő elemét használjuk. szállóbeli) stb. Ha az ilyen szerkezetű alakulatok helységnévi eleme -i képzős melléknévi jelzőként a név élére kerül. hivatal. egyetem. amelyekben a telephely neve (vesszővel elkülönítve) az alakulat végén áll: Egyesült Munkás-Paraszt Tsz. Danuvia központi szerszám. Hasonlóképpen: a Gondolat jelentette meg. ha ki akarjuk emelni a megnevezés tulajdonnévi jellegét. Építőipari Vállalat Volga Szálló Szabadság Szálló stb. ahogyan az intézményt nem hivatalosan is emlegetni szoktuk. Pécsi Nevelőintézet. Gépgyár Kelet-bükki Állami Gazdaság 43.. Szegedi Nemzeti Színház stb. Az ilyen rövidült névben megmarad a részeknek a teljes névbeli írásmódja: az Előrében dolgozik (ti. Nemzeti Színház. stb. az Eötvös Lorándon végzett. gépgyári kelet-bükki állami gazdasági 43. stb.: Vas Megyei Tanács Géza Király Téri Egészségügyi Szakközépiskola Országos Széchényi Könyvtár Új Egység Cipészipari Szövetkezet Magyar–Szovjet Baráti Társaság Április 4. a pécsi nevelőintézet. tanács.és készülékgyári Madách színházi József Attila gimnáziumi Vas megyei tanácsi Géza király téri egészségügyi szakközépiskolai országos Széchényi könyvtári Új Egység cipészipari szövetkezeti magyar–szovjet baráti társasági Április 4. a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem. de intézménynévként: Balatonfenyvesi Állami Gazdaság. A teljes és cégszerű intézménynevek mellett vagy helyett használt egyéb formák írásában a következők szerint kell eljárni: a) Sok olyan intézménynevünk van. Kisegítő (Foglalkoztató) Iskola és Nevelőotthon. a tanács 55 . Dusnok. segélyt kapott a vállalattól. rendőrkapitányság stb. de: a bizottság véleménye szerint. sz. vállalat. belügyminisztériumi pénzügyminisztériumi bélyegmúzeumi stb. de: a kutatóintézet kidolgozta. az Előre Asztalosipari Szövetkezetben). d) Az intézménytípusokat jelentő szavakat (minisztérium. Említésben: a balatonfenyvesi állami gazdaság. építőipari vállalati Volga szállói (v. a szegedi József Attila Tudományegyetem stb. intézet. szállóbeli) Szabadság szállói (v. a Nemzetiben játsszák.

bélyegzőn stb. Rómeó férfiruházati bolt. A (a) Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara. egy karbantartó csoportot szerveztek. megnevezésében az intézménynévi jelleg kevésbé érvényesül. Országos Pedagógiai Intézet (a Művelődési Minisztérium intézménye). Kerületi Bizottsága stb. Ferihegyi repülőtér. A pályaudvarok. Ugocsa mozibeli. feljegyzés a jogi csoportnak. szervezeteknek stb. utaló szavakat.és Bányászati Tudományok Osztálya (az MTA testülete). 191. Cégtáblán. repülőterek. Fővárosi Földhivatal (Budapest Főváros Tanácsánál). (vagyis kiemelt helyzetben) más megoldás is helyes lehet: Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar 190. d) Az alárendelt viszonyú intézményeket jelölő birtokos jelzős szerkezetek névelőjét és a birtokszó személyragját (-jelét) általában ki kell tenni: A (a) Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete. az értelmezésre szolgáló köznévi tagot (tagokat) pedig kisbetűvel kezdve különírjuk: Keleti pályaudvar. – Az intézménynévszerű megjelölések értelmezésére szolgáló köznévi tag(ok) elhagyható(k): a Keletiből indul. a Medicor Művek Vállalkozási Gyára. mozik. neve akkor írandó intézménynévszerűen. mint a magyar intézményneveket: az Egyesült Nemzetek Szervezete. Tanács szakorvosi rendelője stb. Az intézmények alárendelt egységeinek nevét a következők szerint írjuk: a) Számos intézménynek (mint főhatóságnak) alárendelt intézményei is vannak. c) Az intézmények azonos rendeltetésű kisebb egységeinek típusukra utaló megnevezését kis kezdőbetűvel írjuk: a Kossuth Nyomda személyzeti osztálya. vásárok stb. – De: jövőkutatási konferencia stb. Állam. 189. Vadászati Világkiállítás stb. a tanárképző főiskolán stb. megállóhelyek. a különírást is: Keleti pályaudvari. eszpresszók. a Bölcsészettudományi Kar gondnoksága. a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsa. stb. – Csak néhány kivétel van: az Akadémia (= Magyar Tudományos Akadémia). Ker. a XI. Nemzetközi vagy külföldi intézményeknek. b) Egy intézményen belüli nagyobb szervezeti egység. az Opera (= Magyar Állami Operaház) stb. a Francia Köztársaság Külügyminisztériuma stb. szókapcsolatokat szintén kisbetűvel kell írni: a két vállalat koordináló bizottságot alakított. Nemzetközi Valutaalap.és Jogtudományi Kar (az Eötvös Loránd Tudományegyetemen). Ugocsa mozi. illetőleg az azzal egyenértékű tagot (tagokat) nagybetűvel írjuk. 56 . A nem állandó jelleggel működő bizottságokra stb. stb. Kerepesi temető stb. (Vö. magyar vagy magyarra fordított hivatalos nevét úgy írjuk. Az intézménynévszerű megjelölések -i (-beli) képzős származékában meghagyjuk a nagy kezdőbetűket is.intézkedett. a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Kis Rabló éttermi stb. Intézményszerű (rendszeresen ismétlődő országos vagy nemzetközi) rendezvények.) 192. temetők stb. Katonatelep vasúti megállóhely. 146. Ezekben a csak intézménynévszerű megjelölésekben a tulajdonnévi. Kis Rabló étterem. testület stb. nevét az intézményekével azonos módon szokás írni: Budapesti Nemzetközi Vásár. a Lukácsba jár úszni. ha az egyediség érzékeltetésére szükség van: a Föld. Magyar Földrajzi Társaság (főhatósága az MTA) stb. Vén Diák eszpresszó. a Kis Rablóban vacsoráztak stb. – Kisbetűsek önmagukban használva is: emlékeztető a műszaki osztály részére. Ezek nevét is minden tagjában nagy kezdőbetűvel írjuk: Műszaki Kémiai Kutatóintézet (az MTA intézete). Lukács fürdő. Szegedi Szabadtéri Játékok. a Hazafias Népfront X. fürdők. az Északatlanti Szerződés Szervezete. üzletek. kérelem az üzemi szakszervezeti bizottsághoz stb. levélpapíron. kiállítások. vendéglők.

– Kis kezdőbetűsek viszont az ilyen nevek esetleges melléknévi származékukban. annak minden tagját nagy kezdőbetűvel írjuk: Ultra (mosópor). a kettő közé nem teszünk kötőjelet: Omnia kávé.Nem kell viszont intézményszerűen írni az ilyen (nem hivatalos) megnevezéseket: a francia külügyminisztérium jegyzéke. hogy több. a cikkeknek. József Attila-díjas. a Szocialista Munka Hőse. 183. hirdetésen stb. többnyire a termék anyagára vagy származási helyére utaló nevekben a tagokat kis kezdőbetűvel írjuk: narancsital. Trabant (gépkocsi). készítményeknek márkanévként használt elnevezését. hetilapoké. stb. sőt sok szám címeként használatosak. – Állandó cím az újságoké. stb. Coca-Cola (üdítőital). – Az ilyen nevek -s képzős származékában az alapformát változatlanul megtartjuk: Kossuth-díjas. (Vö. Panangin tabletta.. Ezeket az jellemzi. szót tulajdonnévhez (rendszerint személynévhez) kötőjellel kapcsoljuk: Kossuth-díj. Kiváló Munkáért kitüntető jelvény stb. Vegacillin (gyógyszer). alakulatkezdő helyzetben az első tagot természetesen nagybetűvel kezdjük: Kecskeméti barack stb. Az értekezleten Fejes Katalin kiváló dolgozó ismertette munkamódszereit. – Egyedi címük van viszont az irodalmi műveknek. A címek 196. érem. A kitüntetések és a díjak nevét a következőképpen írjuk: a) A díj. Fabulon (arckrém). Gyártmányoknak. Ha a márkanév után tájékoztatásképpen odatesszük a típust. A tanácskozáson Nagy József. Eötvös Loránd-emlékérem stb. – Címkén. meggylé. kecskeméti barack. a Munka Vörös Zászló Érdemrendje. a dolgot jelölő szót is. stb. Alfa Romeo (gépkocsi). Akadémiai Aranyérem. Odol fogkrém. az osztrák légitársaság stb. illetőleg típusait jelölő szavakat. A szerző ezeknél szándékosan kerüli az ismétlődést. a szocialista munka hőse is megjelent. A címek két nagy csoportra oszthatók: állandó címekre és egyedi címekre. emlékérem stb.) A kitüntetések és a díjak neve 195. Nobeldíjas. 194. c) A kitüntetések és díjak fokozatait. továbbá ha csupán címként szerepelnek. József Attila-díj. b) A több különírt közszóból álló kitüntetés.és díjnevekben az alkotó tagokat nagybetűvel kezdjük: Állami Díj. termékeknek. vagy ha valamilyen rövidebb formában használjuk őket: Erős Bálint állami díjas tudós új kötete elfogyott. Nobel-díj. folyóiratoké. a zeneműveknek stb. Eötvös Loránd-emlékérmes stb. 57 . a lengyel hadsereg. egyediségre és egyszeriségre törekszik. Tomi Mat mosópor. kifejezéseket kisbetűvel írjuk: a Munka Érdemrend arany fokozata. A nem márkanévként használt. A márkanevek 193. – A címek írása tükrözi ezt a jellegbeli kettősséget. a képzőművészeti alkotásoknak. tokaji bor. Stb. Kiváló Dolgozó stb. az olasz fémipari szakszervezetek.

Népszabadság. műsorszámok stb. általában nem szükséges őket idézőjelbe tenni vagy más módon kiemelni. Pályamunkások. A többelemű címekben – a címben levő és kötőszó kivételével – minden szót nagybetűvel írunk: Búvár. – A többszavas címekben csak az első szót és a tulajdonneveket írjuk nagy kezdőbetűvel: Magyar értelmező kéziszótár. Martinász. stb. IX. Új Tükör. tehát a költői művek. 200. Továbbá: 1916 őszén. Álarcosbál. stb. A ragokat és a jeleket a címekkel általában egybeírjuk: a Kritikában. A szabályt akkor is követni kell. Különösen az egyszavas címek és a többszavas állandó címek szövegbeli megkülönböztetése fölösleges: Móricznak egyik híres regénye a Rokonok.197. képek. – Stb. ferencjóska. Magyar Hírlap-beli (közlemény). 199. – Stb. a Népszabadságé. konyak. a Szerelem?-nek…. Pest Megyei Hírlap. hetilapok és folyóiratok címét nagybetűvel kezdjük. Kis éji zene. – Munkácsy képének. A -beli képzőt és a képzőszerű utótagokat a címek változatlan formájához mindig kötőjellel kapcsoljuk: Valóság-beli (vita). Valóság. A kőszívű ember fiai. a Siralomháznak a betyár a főalakja. Az állandó címeket. zeneművek. Örökzöld dallamok. havanna. Tulajdonnevek köznevesülése 201. 198. – Az egyszavas címeket nagybetűvel kezdjük: Szózat. pecsovics. Ember az embertelenségben. Hazám. Jókainak „Az arany ember”-e…. Az Est. stb. stb. A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén a szabvány (MSZ 3424/2) előírásait követve az állandó címekben is csak az első elemet kezdik nagybetűvel. Új Tükör-szerű hetilap. Arany Toldijában. a Számadásnak. címét a következőképpen írjuk. – Egyes hosszabb állandó címekben csak az első szó nagybetűs: A magyar nyelv és irodalom tanítása stb. könyvek. Élet és Tudomány. 58 . a Kritikaféle folyóiratok. hát megleltem hazámat” is. Népszava-beli (hirdetés). Hajóvontatók a Volgán. Zenedélelőtt stb. termosz stb. Magyar Nemzet. ha a címlap megtervezői esetleg más írásmódot alkalmaztak. – Tanulmányát a Magyar Nyelv jelentette meg. háryjános. Az idegen írásmódot is magyarossal cseréljük fel: aszpirin. tehát az újságok. – Hosszan gyönyörködött a Majális színeiben. Az egyedi címeket. s az egykori tulajdonnév írásmódjától esetleg más tekintetben is eltérünk: röntgen. – A valamilyen írásjellel lezárt és a ragra végződő címekhez a ragokat és a jeleket kötőjellel kapcsoljuk: Juhász Gyula versének. cikkek. Petőfi a Szülőföldemen-ben…. a Társadalmi Szemlét. Képes politikai és gazdasági világatlasz. priznic. pl. így: Petőfi a Szülőföldemen című versében…. értekezések. Orvosi Hetilap-beli (cikk). szendvics. Nők Lapja. – Az új híd felavatásáról az Esti Hírlap közölte az első tudósítást. Tulajdonnevek gyakran válnak köznevekké. Éjjeli menedékhely-beli (alakok). Ilyenkor már természetesen kis kezdőbetűvel írjuk őket. stb. stb. szobrok. Kincskereső. a Nemzeti dalt. Nyugat. – Ihletetten szavalta el Az eltévedt lovast. szimfónia stb. Kék fény stb. Ha a címeket szövegbe illesztjük. Odüsszeia-beli (világ). Ragos címhez újabb rag függesztését lehetőleg el kell kerülni a mondat átszerkesztésével. Elterjedt szokás azonban az egyedi címek idézőjelbe foglalása vagy eltérő betűtípussal való szedése is: József Attila utolsó évének versei között van az „Íme. Tanulmányok Arany János költészetéről.

Az idegen írásmódot is gyakran magyarossal váltjuk föl: pasztőroltás. makadámút. idegenesen írt tulajdonnévi és a kis kezdőbetűs. Ennek során az írásformák egy ideig ingadoznak a nagy kezdőbetűs. pálfordulás. [Vö. 140.] A köznevesülés lassú folyamat. wertheimkassza. dízelmotor. Az írásmódváltozásra csak akkor kerülhet sor. dízelolaj stb.A tulajdonnevek és közszók összeforrásából keletkezett összetett szavakat is kisbetűvel kezdjük. 168. pullmankocsi. és az alkotóelemeket egybeírjuk: ádámcsutka. b). stb. ha a társadalmi tudatban a köznévvé válás már elég széles körben végbement. magyarosan írt közszói formák között. 59 . szentjánoskenyér.

s csak néha tartjuk meg: exegézis. eredeti írásmódját a magyar kiejtést tükröző formával váltjuk fel. Ha egy latin betűs írású nyelvből átvett. kombájn. kóla. idegen szavakként tartjuk számon. digitális. millió stb. izotóp. azaz szokásos kiejtésüket a magyar hangjelölés szabályai szerint tükröztetjük: antracén. s csak egy-egy kivételes esetben írunk helyette ksz-et: bokszol stb. általános fogalmat jelölő idegen szó közkeletűvé válik. ha közkeletűek.) Az eredeti qu betűegyüttes helyett mindig kv betűkapcsolatot írunk: akvárium. technikus stb. taxi. A ksz-nek ejtett x-et általában meghagyjuk: expressz. Az olyan szavakat. a következőképpen járunk el: A ch-t. pech. 204. futball. technika. még akkor is. amelyeknek más nyelvi eredete még többé-kevésbé nyilvánvaló. szemben azokkal az idegen nevekkel. azaz olyannyira meghonosodhatnak. 60 . Az egymással érintkező nyelvek mindig adnak át egymásnak. ha h-nak ejtjük. karbamid. amelyeknek más nyelvekből való származását még felismerjük. hisztamin. A latin betűs írású nyelvekből átvett és közkeletűvé vált köznyelvi és szakmai idegen szavakat általában magyarosan írjuk. egyedet jelölő nyelvi szerepéből következik. A tulajdonneveknek azonosító. magnetofon. mechanikus. Csak kisebb részüknek van magyar alakja. kemping. televízió. hogy a latin betűs írású nyelvekből átkerült idegen neveket általában minden változtatás nélkül. A jövevényszavakat ezért mindig magyarosan írjuk. (Vö. – Az egyébként magyarosan írt alakokban is megőrződött az eredeti írásmódnak a magyar kiejtéstől eltérő egyegy eleme: bonbon. Ha a magyarosan írt közkeletű idegen szavak eredeti idegen írásában ch. lehetőleg a forrásnyelvből írjuk át. megtartjuk: jacht.. antikvárium stb. és vesznek át egymástól közszavakat is. b) Az idegen eredetű tulajdonnevek egy részét már teljesen magyarnak tekintjük. mechanika. – A gz ejtésű x-et többnyire átírjuk: egzakt. c) A nem latin betűs írású nyelvek közszavait és tulajdonneveit általában a magyar ábécé betűivel. lézer. tulajdonneveket is. Bizonyos meghatározott esetekben azonban más átírási rendszerek is alkalmazhatók. eredeti formájukban használjuk.AZ IDEGEN KÖZSZAVAK ÉS TULAJDONNEVEK ÍRÁSA 202.. exogámia stb. hogy más nyelvből való származásuk feledésbe merül. szelektív stb. egzotikus. x vagy q betű van. egzisztencia stb. menedzser. oxigén. A magyar írásmód szerinti írás A közszavak írása 203. a) Az idegen eredetű közszavak idő múltával jövevényszavakká válhatnak. szexuális. hogy mennyire haladtak előre a jövevényszóvá válás útján. textil. mikroszkopikus. 209. fix stb. monarchia. Az idegen szavakat tehát aszerint írjuk már magyar vagy még idegen írásmód szerint.

(Vö. Kolumbusz v. Ezek közül némelyik teljesen magyaros alakú: Brankovics György. de – a régi hagyományt folytatva – a keresztnevekből a viszonylag újabban átvetteket is magyarosan írjuk: Kármen. Temze. (Vö. 161. Jan Hus. Sziklás-hegység. Himalája. Karl Marx. hagyományossá vált magyar alakjukban írjuk: Dárius. A tulajdonnevek írása 207. Itália. stb. esztétikum. a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció). Kréta. külföldi területek. A ch-t és az x-et a magyarosan írt idegen eredetű keresztnevekben és földrajzi nevekben is megtartjuk: Albrecht. stb. Herkules. Alsó-Ausztria. megnevezésére gyakran magyar neveket vagy magyaros formájú és írású névváltozatokat használunk: Franciaország. tájfun. Bécs. Anyegin. Vezúv. Peking. Nagyvárad. pagoda. Marx Károly. A nem latin betűs írású nyelvekből (gyakran több nyelv közvetítésével) korábban olyan névformák is bekerültek nyelvünkbe.) 208. Maximilián. A latin betűs írású nyelvekből átvett személynevek közül csak néhány nagy történelmi vagy irodalmi múltú és rendszerint közismert nevet használunk hagyományos megmagyarosodott formájában. stb. stb. Kolumbus Kristóf stb. periódus – periodikus. Kálvin János. Szicília. Prešov. Beatrix. Subotica. Latin betűs írásrendszerű országok. gésa. Az ilyen hagyományos nevek közül e formában több csak bizonyos állandósult kifejezésekben él: valóságos Krőzus. Eperjes. A közkeletű idegen szavak túlnyomó többségében egyes idegen eredetű képzők (-ikus.) előtt a tőbelseji hosszú magánhangzó rövidre változik: passzív – passzivitás. -itás. stb. (Đorđe Branković. helyett). Más nevekben a sorrend és a keresztnév magyaros. stb. az idegenforgalom. Krakkó. a postai forgalom területén. Krisztián. Athén. Ausztrália. -izál. dzsunka. Ezópus. Husz János. Oradea. de: Potyomkin. Kordillerák. helyett). határainkon kívüli hegyek. Napoli. típus – tipikus. Babilon. Néva. helységek stb. (Friedrich Engels. de megmaradt a családnév eredeti írása: Engels Frigyes. A nem latin betűs írású nyelvekből (gyakran több nyelv közvetítésével) átvett és már meghonosodott szavakat – a forrásnyelvre vonatkozó átírási szabályoktól függetlenül – a magyarban szokásos kiejtésük szerint írjuk: szamovár. amelyek a mai átírási szabályoktól eltérnek.) 210. Újabban a nyelvhasználat nem törekszik ilyen teljesen vagy részben magyaros névformák kialakítására. láma. Cristoforo Colombo stb. Potemkin-falvak. Krőzus. akadémizmus. 204. A földrajztudomány. akadémista.205. Martin Luther. továbbá a térképeken – főleg a helységnevek esetében – az idegen nyelvbeli név is használható: Wien. tajga. karate. Luther Márton. 28. de görögösen: Kroiszosz. a könyvtárügy. Wagner Richárd stb. Svájc. Koppenhága. realizál. Moldva. esztéta – esztétika. Rajna. Isztambul. Hispánia. 206. Paris stb. Oszvald. Csendes-óceán. Jean Calvin. Nápoly. esztétikus. Mercédesz. (Vö. Richard Wagner stb. Elba. Mexikó.) A hosszú magánhangzó azonban (nem mindig következetesen) néhány szó származékaiban is megőrződik: akadémia – akadémikus. mecset. -izmus stb. Lenin. 61 . Szabadka. Alpok. számum stb. stb. szamuráj. Kraków. Ezeket közkeletű. Ýstanbul. Burgundia. Kairó. reális – realista. København. ista. tipizál. Luxemburg. vizek. Párizs. 209. szovjet. Szent Lőrinc-folyó. minaret. Odera. realizmus.

stb. shoppingol. Janus Pannoniustól. Maranón. Łódź. Milánóig. Chopin. vagyis a forrásnyelv helyesírásának szabályai szerint írjuk: bestseller. szólásokat. dózis.. myocarditis. couchette. horatiusi. annak tagjaként fordul elő. A toldalékok kapcsolása 215. Marañón. Tallinn. lady. cowboynak. conditio sine qua non.) 62 . 163– 165. a mellékjelet elhagyjuk. Châtelet. toulouse-lautreci. eredeti helyesírással írandó: bacilus. kálvini. Ha az egyébként már magyarosan írt idegen szó idegen kifejezésben. Françoise helyett Franszoáz v. eppur si muove. Molière.. 214. mint a magyar szavakhoz és tulajdonnevekhez: businessből. Vaasa. Njegoš. Marasesti. krómoz. Huszé. Buenos Aires. schillingért. (Vö. Prágában. nikotinos. nápolyi. señor. 174–184. François. stb. A tulajdonnevek írása 214. stb. Horatius. ha az idegen nevek a magyarban nem használatos mellékjeles betűket tartalmaznak: Čapek. Eminescu.) Az idegen írásmód szerinti írás A közszavak írása 212. közmondásokat: all right. Karlovy Vary. Stockholmnál. és ha a nyomtatási eljárás a mellékjel pótlását nem teszi lehetővé. Rio Grande do Norte. Shakespeare. Karadžić helyett Karadzsity v. tête-à-tête stb. Francois. ha nincs megfelelő betű. 174–184. Dubrovnik. de a mellékjeles betűk helyett az alapbetűktől eltérő más magyar betűk alkalmazása. Krleža. nem általános használatú közszavakat idegenesen. Chatelet. tuberkulózis. Gdansk. park and ride. Wuppertal. Lódz. lemberdzsekben. Amundsenről. stewardessek. Karadzsics) teljességgel helytelen. Bologna. löncsöl. Moliere. Zweig. Liepaja. 163–165. Habsburgok. Plzeň. karl-marx-stadti. rinascimento. azaz a névnek fonetikus vagy éppen eltorzított átírása (pl. Plzen. de: Bacillus anthracis. Nyomtatásban. koktélt. az alapbetűt megtartjuk: Capek. – A mellékjelek elhagyása szükségmegoldás.A toldalékok kapcsolása 211. stb. mint a magyar szavakhoz és nevekhez: frontálisan. fairül. tüchtig stb.) 213. greenwichi. Loire. Puccini. wrocławi. Az idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez általában ugyanúgy közvetlenül (tehát kötőjel nélkül) tapasztjuk hozzá a toldalékokat. Gdańsk. A latin betűs írású nyelvekből átvett. Eredeti idegen írásmódjuk szerint írjuk a latin betűs írású nyelvekből átvett többszavas kifejezéseket. riporttal. arabeszkek. (Vö. stb. (Vö. verdis. Mărăşeşti. Franszoise. Így járunk el természetesen akkor is. A magyarosan írt idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez ugyanazon szabályok szerint kapcsoljuk a toldalékokat. Liepâja. A latin írású nyelvek tulajdonneveiben általában változtatás nélkül követjük az idegen írásmódot: Cervantes. de: dosis effectiva minima. Latium. hobbija. show. de: tuberculosis bronchialis. Rousseau. signorét. barrelnyi. stb.

A szépirodalmi művekben. stb. lille-i. Molière-rel. de: Coca-Colát. Leonardo da Vinci-s. mind a tulajdonnevek végső a-ja. oslói. e-je. goethei. 10. b) Ha az idegen tulajdonnév két vagy több különírt elemből áll. – Oslo.. fixszel. y-ra végződő idegen helységnévhez járul. stb. [Vö. – Malmö. akkor az -i (-s. stb. pechhel. Marxszal stb. Ha idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez közvetlenül kapcsolunk magyar toldalékokat. Falstaff-fal. Glasgow-ban. Peugeot-t. campanile. hogy v-je teljesen hasonul az utolsó kiejtett mássalhangzóhoz: Andrićtyal. b)] Ha az i képző egyelemű. stb. -izmus) képzőt (a többelemű magyar tulajdonnevekhez hasonlóan) mindig kötőjellel kapcsoljuk az utolsó elemhez. Tallinn-nál. akkor a magyar toldalékot mindig kötőjellel fűzzük a szó testéhez: guillotine-t. -ista. lehetőleg a forrásnyelvből (tehát más nyelv közvetítése nélkül) írjuk 63 . Félixszel. -ista. Montreux-ig. Steinbeckkel. goethés (Vö. – allegro. de: Goethének. ó-t. a sajtóban. -vel és a -vá. Iaşi-sal. b)] 217. 94. -vel és a -vá. néma) betű van. az -i-t a névhez közvetlenül kapcsoljuk: coventryi. amelyekben ezek a szóvégi hangok a magyar kiejtésben megnyújtva fordulnak elő: signorina. Montesquieu-nek. az általános és középiskolai oktatást szolgáló vagy kiegészítő kiadványokban a nem latin betűs írású nyelvek neveit és szavait a magyar ábécé betűivel (vö. campanileszerű. -vé rag v-je ilyenkor is az utolsóként kiejtett mássalhangzóhoz hasonul: guillotine-nal. írásrendszerünkben szokatlan együttese jelöli. Bachhal. c)] Az átírás Az átírás elvei 218. Karlovy Vary-i. (Vö. vichyi stb. A -val. New York-i. 216. 29. [Vö. – De hagyományosan: Anjouk.Az i-re végződő idegen helységnevek -i képzős származékának végén (a magyar i végű helységnevekhez hasonlóan) csak egy i-t írunk: (a) helsinki (olimpia). Loire-on. allegrós. Anatole France-i.). Greenwichcsel. de: signorinák. -vé rag a mássalhangzót jelölő nem magyar betűre vagy betűkapcsolatra végződő idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez úgy járul. sinaiai. ploieşti-i. – Sinaia. stb. de: Oslóban. vagy ha az utolsó kiejtett hangot betűknek bonyolult. ill. a) Ha az idegen írásmód szerint írt közszó vagy tulajdonnév végén hangérték nélküli (ún. Frankfurt am Main-i. ortodoxszá. monsieur-nek. Walter Scottos. ő-t írunk az olyan toldalékos alakokban. Scott-tal stb. az alábbi két részletszabály megtartására kell ügyelni: a) Mind a közszavak. hertzcel. – Coca-Cola. de: Sinaiában. de: Malmőből. de: allegróban. Scott-tól. fixszé. 164. b) A -val. voltaire-izmus. 175. é-t. malmői. joliot-curie-s. Bizonyos esetekben kötőjellel kapcsoljuk a toldalékokat az idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez. -vel és a -vá. voltaire-es. – Goethe. 163. Coca-Colaszerű. allegroszerű. châlons-sur-marne-i. Az egyelemű vagy kötőjellel összefűzött tagokból álló tulajdonnévnek (a néma betűs végződés miatt kötőjellel odakapcsolt) -i (-s. bordeaux-i. o-ja és ö-je helyett á-t.). de: campanilén. -izmus) képzős származéka természetesen kis kezdőbetűs: shakespeare-i. -vé rag megfelelő alakját is) kötőjellel kapcsoljuk. Iaşi-nál. [Vö. hogy a név alapformája világosan kitűnjék: Mann-nak. Balzackal. (a) pompeji (ásatások) stb. 163.) c) A mássalhangzót jelölő kettőzött betűre végződő idegen tulajdonnevekhez az azonos betűvel kezdődő magyar toldalékot (s így a -val. Engelsszel. s az alapforma szerinti kezdőbetűket megtartjuk: Victor Hugó-i. Rousseau-val. Voltaire-é. Grimm-mel.

. Délosz. Platón. illetőleg az ezeknek megfelelő magyar betűkkel. Szapphóé. Po Csü-ji. Iszmáilíja. Evdokía. kuvaiti. Az újgörög nevek magyar helyesírása. bektási. 221. Odüsszeusz. továbbá a térképeken olyan átírást szokás alkalmazni. 1981. esetében) nyelvenként szabályozott módon helyettesítjük magyar hangokkal. Tolsztoj. szputnyik. hagyományos formájában használjuk. Marrákes. Plutarkhosszal. amilyet az adott nyelvet beszélő országban hivatalosan előírnak. Dzulfikár. vagy amilyet valamely nemzetközi testület (amelynek hazánk is tagja) használatra javasol. Átíráskor az idegen hangsort (pl. Kijev. Fagyejev. 1984. Budapest. Iráklion. mint a magyar nevekhez és szavakhoz: Csehovtól. 205. Zsenmin Zsipao. száriban. Lancsou. arisztotelészi. az idegenforgalom. Sanghaj. E helyett vagy e mellett – a munka jellegétől függően – a magyar átírás is alkalmazható. az orosz vagy a kínai magyar átírása elterjedtebb más átírási módok használatához képest). ikebana. Szun Jat-szen. az orosz.át. Hirosima. amilyet a szaktudományok a nemzetközi érintkezésben általában alkalmaznak. A magyar átírású neveket és közszavakat a bennük szereplő magyar betűk hangértéke szerint kell olvasni: Hérakleitosz. Irtis. Solohovval. Kavála. A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása. Periklész. Seremetyjevo.) 219. (Vö. 64 . 220. Hupej. A szaktudományok. Kuroszava. tatamin. vagy elterjedten ismernek. a görög stb. az egyetemi és főiskolai oktatás. stb. Venizélosz. dzsúdózik. Szecsuan. Ahmed. Harun ar-Rasíd. kamikadzék. a postaforgalom. A magyar átírás alkalmazása a forrásnyelvvel kapcsolatban kialakult közgyakorlattól is függ (pl. Macujama. Szöulnál. A nem latin betűs írású nyelvekből átírt nevekhez és szavakhoz ugyanazon szabályok szerint tapasztjuk a toldalékokat. 210. hidzsra. A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) a mindenkor érvényes szabványokat követi. stb. alma-atai. Nagoja. a kínai esetében) vagy az idegen betű. Budapest. Szaladin. Hokuszai. Gogol. khitón. Tobrukig.és hangsort együttvéve (pl. Az egyes nem latin betűs nyelvekre vonatkozó magyar átírás szabályait a következő akadémiai kiadványok tartalmazzák: Keleti nevek magyar helyesírása. A toldalékok kapcsolása 222. Báb-el-Mandeb. Velikije Luki-i. Hriszto Botev-i. Thébai. Ha egy tulajdonnév vagy közszó nem szabályosan átírt alakban honosodott meg nyelvünkben. a tudományos ismeretterjesztés területén. az arab.

stb. Pest. ka-sza. ill. hajt. Le-ó stb. Az egyszerű közszavak és tulajdonnevek alapformáját és toldalékos (képzős. rendü-letlenül. Brahms. Csak összetett szavak elválasztásakor veendő figyelembe az alkotóelemek (az összetételi tagok) határa. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: árui-nak vagy áru-inak. Mari-etta. pesti-es. Maugham. ró-zsa. 225. hogy helyszűke miatt (vagy más okokból) a szónak vagy szóalaknak egy részét a sor végéről át kell vinni a következő sorba. – A két magánhangzót jelölő azonos betűket is szétválaszthatjuk: ko-ordinál. stb. Az egyetlen magánhangzóból álló szókezdő és szóvégi szótagot – bár önállóságát nyelvi tekintetben el kell ismerni – esztétikai okokból nem szokás egymagában a sor végén hagyni. [De vö. vá-szon. nem választjuk el: föld. – A több szótagú szavakat és szóalakokat bármelyik szótag határán meg lehet szakítani: ren-dületlenül. Tri-eszt. c) A két magánhangzó között levő egyetlen mássalhangzót – akár egy-. fe-udális stb. „e-móció”. amelyek szótagot kezdenek. „emóci-ó”. kalci-um. De-zső. ko-sár. Vajdá-ék. vi-asz. ahány magánhangzó van benne: bál. stb. illetőleg több kiejtett magánhangzót tartalmazó szavak és szóalakok elválasztásának szabályai a következők: a) Az egymagukban szótagot alkotó magánhangzók tetszés szerint hagyhatók az előző sorban. – Ez a szabály olyankor is érvényes. de ejtésükben egy szótagú idegen közszavak és tulajdonnevek vagy a régies magyar családnevek írásformájuk alapján megszakíthatók volnának: air. ragos. moza-ik. nyolc. tolnai-ak vagy tolna-iak stb. 65 . ideá-lis vagy ide-ális. te-ker-vé-nyes. mivel tagjai a szótagoláskor szétválhatnak. Ke-re-csend.AZ ELVÁLASZTÁS 223. Nîmes. György. eu betűkapcsolat. vagy (az elsőt kivéve) egyetlen rövid mássalhangzóval: le-ány. a nyomtatásban nem ajánlott elválasztási formák. háza-ik. a „haza-i”. Soós. asz-tal. stb. [Vö. – Minden szó annyi szótagú. Gaal. A szótagolás szerinti elválasztás 224. Georch. „Á-ron”. Zsolt. stb. street. Leo-nóra vagy Le-onóra. ka-to-na. fi-atal. Be-rety-tyó. b) Azokat a magánhangzókat. a)] – A szótag mindig vagy magánhangzóval kezdődik. sztrájk.. Az elválasztásnak – alapformákban és toldalékos alakokban egyaránt – a szótagolás az alapja. amelyek csak egyetlen magánhangzót tartalmaznak. pró-ba. part. Gyu-la. váku-um stb. könyvei-tek vagy könyve-itek. jeles) alakját a szótagolás szerint választjuk el. 226. A szótagolás szerinti elválasztás fő szempontjai a következők. Annáé-ké vagy Anná-éké. ha az eredeti helyesírással átvett. bugy-gyos. tehát az „a-lap”. É-va. Az írásnak ez a megszakítása az elválasztás. lajst-rom. 230. Csil-la. blues. stb. font. Me-csek. a)] 226. „Le-a” stb. akár többjegyű a betűje – a következő sorba visszük át: be-tű. fia-tal. Schmidt. York. team. Sásd. ma-gá-nyos. átvisszük a következő sorba: fiók. Az au. me-ta-fo-ra. 229. há-zig.. fi-a-i-é. drog. asz-tal. illetőleg a következő sorba átvinni. stb. strand. rendületle-nül. A több szótagú. Bánk. Elég gyakori. shop. Hume. ba-tyu. Chartres. Azokat a szavakat. vagy vihetők át a következőbe: dia-dal vagy di-adal. szükség esetén elválasztható: kala-uz. – A magánhangzó önmagában is alkothat szótagot: di-ó-nyi. stb. dry. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: ablaká-ig. 224.

– A -val. fosz-fát. mene-dzser. Mün-chen. 163. padon. Ezért úgy tekintjük őket. adóssá-gok. mil-liméter. stb. de egyetlen hangot jelöl. kulcs-csal. g) Ha két magánhangzó között kettőnél több mássalhangzót jelölő betű van. az elválasztás általános szabályai szerint szakítandók meg: bo-dza. pra-xis. ha a két mássalhangzó közül az elsőt kettőzött betű jelöli: hall-gat. Er-zsi. pe-ches. [Vö. A dz és a dzs többjegyű betű. de egyetlen jegyű. ha utánuk magánhangzó következik: almana-chot. Dosztojevsz-kij. A dz-t és a dzs-t tartalmazó szavak ennek megfelelően a leírt szóalak alapul vételével. hal-lak. De: Széll-lel. há-zunk. akkor úgy választjuk el a szót. Veszp-rém. tömbben. tonna. meggy-ből. Fu-dzsi. mahara-dzsa. 227. stb. galy-lyak. hanem egy-egy önálló mássalhangzót. stb. Mikló-sék. lopódz-dzanak. rongy-gyá. kamika-dzék. a másikat átvisszük az új sorba: bors-sal. Marx-szal. Fuku-dzava. Tallinn-nak stb. az x pedig két hang (k+sz) jele. – Ha a ch és az x végű idegen szavak toldalékos formáit a szó és a toldalék érintkezése táján kell elválasztanunk. stb. pogy-gyász. – Ha a toldalékos alakokban a két magánhangzó között álló mássalhangzók közül az utolsót kettőzött betű jelöli. f)] 228. másik jegyét pedig átvisszük: ber-reg. A ch kétjegyű ugyan. Thew-rewk [e. A családneveinkben előforduló többjegyű régies magyar betűk az elválasztásban hangértéküknek megfelelően kezelendők: De-seö [e. al-lons. ma-chináció. A szótagolás szerinti elválasztás szabályai érvényesek természetesen a szóalakokhoz járuló újabb és újabb toldalékokra is: adós-ság. Bar-tók. Ojszt-rah. bizott-ság. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: batiszt-ból. fi-xet. bri-dzset. Ri-chárd. stb. Nagy-gyal. ódz-kodik. lajst-rom. Maupas-sant. or-chidea. mar-xizmus. gyűrű-dzik. Ugyanígy: játsz-szál. stb. víz-zé. megy-gyel. d). Kiss-nek. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: ember-rel. edzdze. Szabol-csé. né-gyet. szity-tya. Szél-lért. rossz-kor. köny-nyes. stb. lán-dzsás. recs-ki. brin-dza. hogy a kettőzött betű egyik tagját meghagyjuk a sor végén. Job-bágy. pe-dzi. Boty-tyán. Me-xikó. mint a rövid mássalhangzókat jelölő magyar betűket: ar-chívum. ész-szerű. tal-palatnyi. Ma-dzsar. Tallinnig. bridzs-dzsel (ragos fn.). Hamburg-ban. c). mor-zsa. d) A két magánhangzó között levő kétféle mássalhangzót jelölő nem kettőzött betűk közül – akár egy-. stb. stb [Vö. húszszor. Papp-tól. c)] f ) Ha a két magánhangzó közötti hosszú mássalhangzót egyszerűsítetten kettőzött többjegyű betű jelöli. ker-tig. 226. tink-túra. Mar-xot. Kiliman-dzsáró. vonz-za. Beö-thy [e. [Vö. ennek egyik jegyét az előző sorban hagyjuk. Ecse-ren.stb. stb. – A toldalékos alakokat is így kell elválasztani: ágy-gyal. züri-chi. ás-vány. ma-dzag. stb. Kecskemé-ten. pszichológia. ma-ximum. ennek elválasztásakor mind a sor végén. temp-lom. tiha-nyi. ezért elválasztáskor ugyanúgy kezeljük őket. Biberachot. edz-het. Szabolcs-csal. e) Ha a két magánhangzó közötti mássalhangzót kettőzött betű jelöli. ki-sebb. több-let. stb. csoport-tól. adósságo-kat. -vé ragos alakulatok elválasztása: pech-hel. töl-gyes. Bony-hád. bórax-szá. – Így járunk el akkor is. Gellért-től. tele-xezünk. stb. akár többjegyűek – az elsőt az előbbi sorban hagyjuk. lopó-dzott. maga-san. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: apá-mé. azaz nem hangkapcsolatot jelöl. bóra-xos.: de-zső].: 66 . s így mindkettő egy betűnek számít az elválasztáskor. mint más többjegyű betűinket. karszt-tá. bratsz-ki stb. Boz-zai. a másodikat pedig átvisszük a következőbe: am-per. Kodály-lyal. Ford-dal. csak az utolsó kerül a következő sorba: cent-rum. 216. refle-xek. b)) 229. mind a következő sor elején ki kell írni a teljes rövid megfelelőjét: meny-nyi. Hosz-szú. Heren-dig. Bach-hal. tá-dzsik. arany-nyal. leni-nizmus. tet-ted. könny-től. kilenc-kor.: tö-rök]. ösz-sze. -vel és a -vá. ost-rom. Ale-xandra. dob-ban. metsz-szük stb. stb. Car-rara. a ch-t és az x-et a következő sorba visszük át akkor. Ilylyés. tarisz-nya. pén-zért. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: bron-zot. hit-tem. házun-kat. kom-munális. ce-chem. halandzsázik. Ing-rid. he-xameter. Féli-xé. stb.

A sor végére kerülő mozaikszók elválasztásának a következők a lehetőségei: a) Az olyan betűszó. Fara-ghó [e. rek-lám. Kos-suth stb. nem tekintjük összetételeknek.. prog-nózis. Bo-lo-gna. a magyarban nem önálló létű elemből keletkeztek. Gi-gli. Ka-ra-džić. nemcsak a problémát okozó helyen. kivált szaktudományi munkákban. Shakes-peare. a másikat pedig átvisszük a következő sorba: Bes-senyei. demok-rata. stb.) b) Az egy mássalhangzót jelölő betűcsoportokat (a többjegyű magyar betűkhöz hasonlóan) nem választjuk szét: bron-chi-tis. Az olyan idegen közszavakat és tulajdonneveket. amelyek az idegen nyelvekben elválasztáskor többnyire együtt tartandók. Coo-per. 231. – Elválasztás esetén a toldalékos betűszóknak a kötőjellel kapcsolt toldalékát kell a következő sorba átvinni akkor is. ery-the-ma. c) A különböző hangokat jelölő olyan betűcsoportok.: ben-cúr]. Mah-ler. Fi-scher. stb. az ismertebb elő. egy magánhangzót jelölő betűcsoportokat nem választjuk el: couchette. – A két vagy több magánhangzót tartalmazó betűszók szükség esetén szótagolás szerint szakíthatók meg: MÉ-MOSZ. ezért a magyar szótagolás szabályai szerint választjuk el őket: abszt-rakt. b) A szóösszevonásokat.bő-ti]. Baude-laire. ha elválasztásukra kényszerülünk. Mi-chelangelo vagy Michelan-gelo stb. 232.: varga] stb. Röl-tex. illetőleg: Szél-lért. A fontosabb szempontok a következők. Zág-ráb. 230. Gior-gio. a) Az egy szótagba kerülő. prog-ram. szind-róma. Belg-rád. com-pa-gnie. nem választható el: BVSC. Int-ransz-mas. ENSZ-ért stb. Balo-ghék. ha a kötőjel nem szótaghatáron áll. angol. parag-rafus. Kis-sék stb. amelyben csak mássalhangzó vagy legfeljebb egy magánhangzó van. Babi-tsé. Kö-zér-tig. stb. szintén elfogadható: fotog-ráfia vagy fotográfia. (Vö. Fab-ri-zio. Pap-pot. stb. – A mássalhangzót jelölő kettőzött betűk közül az egyiket az előző sorban hagyjuk. maest-ro. Churchill. Cze-tzet. Mivel a szavakat a sor végén természetesen máshol is meg lehet szakítani. kossu-thi. elválasztáskor az illető nyelv elválasztási szabályait kell követni. Gas-cogne. kivéve a kettőzött betűkét: Deseö-nek. SZTK. inst-ruktor. obst-rukció. Bár az ilyen alakulatoknak eredetileg összetett voltát a mai átlagos magyar nyelvérzék általában nem tartja számon. Ljub-lja-na. amelyek a forrásnyelvben két (vagy több). Ofo-tért. fi-lantróp. mind alap-. – Kivételes elválasztású név: Bat-thyá-ny. NA-TO stb. 224. móriczos. kataszt-rófa. kétség esetén tanácsos ezzel a lehetőséggel élni: aspi-ráns. Ped-ro. as-piráns. Bu-vá-ti. Ben-czúr [e.és utótagok figyelembevételével történő elválasztás. Ma-va-dé. ce-pha-lal-gia. stb. de a toldalék tartalmaz magánhangzót: ASZSZK-ban. stb. de nem egy hangot jelölnek. Miche-langelo. Mon-taigne. mind toldalékos alakjukban a szótagolás alapján szakítjuk meg: Ag-ro-co-op. MLSZ. komp-resszor. Ha magyar szövegbe idegen (pl. van betoldva. magyar szövegben szótagolási szabályainknak megfelelően szétválhatnak: cas-co. KISZ-esek. idegen írásmód szerint írt közszavakat és tulajdonneveket is a magyar szokásnak megfelelően. mikrosz-kóp vagy mikro-szkóp. lengyel stb. ELTE-re. konk-rét. – A toldalékos alakok elválasztásakor a régies magyar betűk egységét természetesen szintén megőrizzük. stb. 67 . paragrafus vagy paragra-fus. Thewrew-köt. latin. azaz a magyar kiejtésükön alapuló szótagolás szerint választjuk el. Szé-chy [e.: fara-gó]. bekezdés stb. SZOT. Christie. Ke-ravill. inf-láció. NOB. mondat. A latin betűs írású nyelvekből átvett. francia. diszk-rét.) nyelvű többszavas kifejezés. cou-lomb. esp-la-nade.: szé-csi]. termosz-tát vagy termo-sztát stb. Wa-shing-ton. MTESZ. NDK-beli. War-gha [e.

szét-üt stb. dél-után. egy-előre. Lenin-grád. fel-adat. hón-alj. stb. – Hasonlóképpen: Jugo-szlávia stb. egyszer-egy. Dessew-ffy. rend-őr. viszont-eladó. amelynek elválasztása kétféle.és toldalékos alakjukban egyaránt) a szótagolás szerint választandók el. tranz-akció vagy tran-zakció. hogy összetett szót csak szóhatáron szabad megszakítani. az így keletkezett származékot az alapszó tagjai szerint választjuk el: rend-őri. Antark-tisz stb. 235. milli-gramm. szak-avatott. deci-liter. ugyan-is. víg-operai. kis-asszony. vírus-interferencia. megál-lás. a másik eleme (legtöbbször az előtagja) viszont csak néhány esetben külön szó értékű. vasu-tas. hogy az egyik szó az első. de: gép-elem (fn. Ant-arktisz vagy An-tarktisz. ultra-projektométer. vígope-rai. zápor-eső. stb. extra-kromoszomális. Nem szabálytalanok természetesen az ilyen megoldások sem: rendő-ri. gépe-lem (ige). fela-dat. még-is. transz-urán. Zalaegerszeg. infra-struktúra. stb. Ha a sor végi elválasztás ezeknek találkozási helyén válik szükségessé. vas-utas. stb. A két egytagú szóból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket úgy választjuk el. a szótagolás szerinti elválasztás is helyes: de-presszió vagy dep-resszió. Kis-oroszi. kar-öltve. 236. a másik összetett szó: me-gint (= újra). ha az összetevők határa nem esik egybe a szótaghatárral. Ha az ilyen alakulatok összetettsége a mai átlagos magyar nyelvérzék számára kevésbé nyilvánvaló. amelynek egyik eleme (legtöbbször az utótagja) a magyarban is önálló szó. Pál-ffy. stb. stb. Kis-ar (helységnév). dezinformál vagy de-zinformál. im-produktív vagy imp-roduktív. külön-élés. Bornemissza. mert az azonos alakú szópár egyik tagja toldalékos alak. Tito-grad stb. kül-ügy. Helyes elválasztások ezek is: elekt-ronoptika vagy elektronop-tika. melo-dráma. mind-egy.). preklasz-szikus. leg-erősebb. kilo-gramm. ion-stabilitás. 237. Magyar-alád. az alakulat összetett voltára általában tekintettel vagyunk. Az összetett szavakat alkotó tagok (alap. stb. nemcsak a problémát okozó helyen. Nyír-egyháza vagy Nyíregy-háza. ing-ujj. de: meg-int (= figyelmeztet). holott. inter-akció. Ez a szabály azonban nem azt jelenti. leg-alább. Az azonos alakú szavak között több olyan van. Ha az összetett szó egészéhez járul képző. vas-út. vagy-is. elektron-optika. Sok olyan idegen szavunk van. 68 . tölgy-erdő. anti-klerikális. épp-úgy. 234. mikro-klíma. A mai átlagos magyar nyelvérzék számára felismerhető összetételeket ugyanis az alkotó tagok szerint választjuk el akkor is. meg-állás. Az összetett közszavak és tulajdonnevek elválasztásában csak az összetételt alkotó tagok határán lehet különbség az egyszerű szavakéhoz képest. proto-plazma. in-tranzitív vagy int-ranzitív. a másik szó pedig a következő sorba jusson: csak-is. Zala-egerszeg vagy Zalaeger-szeg. ha az összetett szót vagy szóalakot nem az összetételi határon szakítjuk meg. megöl. és a szót vagy szóalakot itt szakítjuk meg: centi-gramm. Mivel a szavakat sor végén máshol is meg lehet szakítani. A kettőnél több szótagból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket leginkább az összetétel tagjainak határán szokás elválasztani: csal-étek. Ugyanígy járunk el természetesen az igekötős igék elválasztásában is: fel-ad. nagyatá-di. pre-klasszikus. para-frázis vagy paraf-rázis. kétség esetén tanácsos ezzel a lehetőséggel élni: in-terakció vagy interak-ció.Az összetett szavaknak elemeik szerinti elválasztása 233. nagy-atádi.

kivételesen. Ennek a sor elején való megismétlése csak szakmunkákban szokás. a kötőjeles alapformára való figyelmeztetés végett: …földrajzinév-tár… (helyesírási szótárban) …Nagy-Kevély… (helyesírási szótárban) …nátrium-klorid… (kémiai szakkönyvben) 69 .238. a kötőjelet csak a sor végén tesszük ki. Ha a kötőjellel írt szóösszetételt vagy tulajdonnevet a szóhatáron szakítjuk meg.

272–273. Stb.). Pipacsot éget a kövér határra / A lángoló magyar nyár tűzvarázsa. 271. 278. Az írásjelek változatos és kifejező használata fontos eszköze az értelmileg és érzelmileg egyaránt árnyalt közlésmódnak. Az írásjelek szerepe kettős. 256. tagolódását.AZ ÍRÁSJELEK 239.. a felkiáltójel (vö. 250. (Hogy mikor kell szóközöket hagyni. 96. 256. 274. – Közvetett felszólítást.). Ilyenkor azt az írásjelet kell választani.. 100. az idézőjel (vö. 281.. Szóközt hagyunk a szavak. 256. amelyikkel mondanivalónkat a lehető legteljesebben tudjuk érzékeltetni.. 296– 297.).). a hanglejtésre és a beszédbeli szünetekre utalnak. 299. 70 .) a kérdőjel (vö.. a gondolatjel (vö. utasítást kifejező. egyaránt helyes megoldás kínálkozik. 248. 256. a kezdő zárójel és idézőjel hozzátapad az utána következő. Kérdő alakú felszólítások és felkiáltások végén felkiáltójel is szokott állni: Nem viszed el mindjárt! Miért ver engem a sors! Stb. a vessző.).. b) Az egyszerű kérdő mondat végére kérdőjelet kell tenni: Ki látta? Meglátogattok-e holnap? Szereted a zenét? Stb. valamint az írásjellel lezárt mondatok és tagmondatok között. Nincs viszont szóköz a pont...). 240–242. továbbá a kötőjel és a nagykötőjel két oldalán. a gondolatjel előtt és után stb. 247–255. 266. a zárójelek és az idézőjelek közé foglalt közlési egységek előtt és után. család. Ezeknek a keretein belül egyazon esetre sokszor több. óhajtó és felszólító mondatot felkiáltójellel zárjuk: Ezt aztán megcsináltad! De soká jön a tavasz! Bárcsak sikerülne a tervem! Legalább a szemem lenne jó! Azonnal idejössz! Szeresd a hazát! Légy jó mindhalálig! Stb. 271. 265.. a zárójel (vö.. a pontosvessző előtt. 240–242. 262. 244. részeikrészleteik egymáshoz kapcsolódását tükrözik. 243.. 247. ezért csak szépíróktól fogadható el – egyes esetekben... haza.. c) Az egyszerű felkiáltó. 293–297. 270. 250–252. Az egyéb írásjelek közül a gyakoribbakat egy összefoglaló pont tartalmazza (vö.). 248. a nagykötőjel (vö. Az írásjelek használatának szabályai általában a nyelvtani viszonyokhoz igazodnak... 268–269..).. 266. 266–267. a vessző (vö. tudatos eljárásként – az írásjelek részleges vagy teljes mellőzése.). a berekesztő zárójel és idézőjel pedig az előtte álló szóhoz stb. Az írás tagolásában fontos szerep jut a szóköznek is... 248.. 290. 275.. 299... Az írásgyakorlatban használt sok írásjel közül a legfontosabbak: a pont (vö.. a kötőjel (vö.. 258–259. 250–252. a) Az egyszerű kijelentő mondat végén pont van: Jóból is megárt a sok... 264. részben némiképpen a beszédnek betűkkel ki nem fejezhető sajátságaira. Stb.). 240–242. 250. 260–261. 253.. 246. annak részletkérdéseit gépírási szabványok és tipográfiai előírások tartalmazzák. a pontosvessző (vö. kenyér.. Az egyszerű mondatok végére a közlés szándékának megfelelő írásjelet teszünk.. bár felszólító alakú mondatokat ponttal is zárhatunk: Írjunk egy-egy mondatot ezekkel a főnevekkel: béke. a kettőspont.) A mondatokat záró írásjelek 240... a kérdőjel... a felkiáltójel. Az érzelmek hullámzását vagy erősebb fokát írásjelek halmozásával érzékeltethetjük: Hogy képzeled ezt?! Valóban?? Nem!!! Stb. 245. 263. Részben a mondatok szerkezetét. 256–257..). 275.. a kettőspont (vö. 256.

miért várnánk rá tovább? (A második tagmondat kérdő. vagy szemem világa veszett ki? Stb. meg. ki lesz az első! (A főmondat felszólító. mégis fekete az utca. (Ilyenkor a több ragozható: többet. hogy pihent volna. hogy tétovázol! Stb. ne üsse bele az orrát! Stb. (Ilyenkor a több nem ragozható. akár van kötőszó. kötőszószerű szókapcsolatok elé vesszőt teszünk. akár nincs: Régi igazság. b) A tagmondatokat bevezető és. Stb. Ilyenkor az írásjelhasználat ingadozhat. hogy nem szabad bejönni! A tagmondatok közötti írásjelek 243.) – Nem kell azonban vesszőt tenni a több mint alakulatban a mint elé. vagy kötőszó előtt is ki kell tenni a vesszőt: Az ebédre nem kell senkit is megvárnom. hogyha késem.) A többieknek egy takaró is elég. ahelyett hogy tétovázol! Stb. Szeretném tudni. elemek az első tagmondathoz tapadnak. / néztem. ahol abbahagytad! Mondd meg neki. Az összetett mondatok tagmondatait általában vesszővel választjuk el egymástól. De: Hirtelen fölugrott és elrohant. Ne várjunk rá tovább. ne várjunk rá tovább! (A második tagmondat felszólító. hiszen nem jön már. mint öt. eléjük nem teszünk vesszőt. olyan nagy hibát követtem el? Javasolom. legyen ő is Miska! Sokat késik. Sokszor meglehetősen nehéz eldönteni. mint ötöt stb. ezért kötőszava elé mindig vesszőt kell tenni: Tündöklik. Ilyenkor a hogy előtt nincs vessző: Felrohant a lépcsőn. hogy úszik el a dinnyehéj. A mondatzáró írásjelet akkor is a mellékmondathoz igazíthatjuk. 71 . amire megkértelek? (A főmondat kérdő. 249.) Az apja is Miska. mint a fal. aszerint hogy. hogy azonnal menjen haza. hogy máskor jöjjön? Nem felejted el. amelynek (akár el is hagyható) főmondata csupán mellékes tájékoztatást tartalmaz. mint a gondolat maga.) Folytasd ott. (A főmondat kijelentő. A mellérendelő összetett mondatok végére az utolsó tagmondatnak megfelelő írásjelet teszünk: Esik a hó. Cselekedj. hogy az és. utánuk (a hogy elé) azonban igen: Felrohant a lépcsőn anélkül. – Ha azonban az anélkül. mennyire szeretlek? Vajon megmondták már neki. úgy arat.) Érzed-e. ha az voltaképpen idézet: Hiába mondtam neki. vagy kötőszóval kapcsolt rész önálló tagmondat-e: Bevágta az ajtót. a) A tagmondatok határán a vessző mindig kiteendő. A rakodópart alsó kövén ültem.) d) Az anélkül hogy. vagy csak a figyelem fölkeltésére szolgál: Kérdem. b)] A hasonlító több. c) A mint kötőszóval bevezetett hasonlítás önálló (bár sokszor hiányos) tagmondatnak számít. Fehér lett. nem pedig összehasonlításra szolgál: Ez több mint szemtelenség. anélkül hogy pihent volna. s. hogy anyanyelvét is jobban tudja. Az alárendelő összetett mondatok végére olyan írásjelet kell tenni.) 242. s. aszerint. (A második tagmondat kijelentő. meg. [De vö. Éj vane. Cselekedj ahelyett. mint a tavalyi. amilyent a főmondat kíván: Ki mint vet. holnap indulhat! Figyeljétek. ha a több mint (a majdnem ellentéteként) a mondanivaló tartalmának erősítésére. Hat több. mint szerkezetben vessző van a mint előtt: Ez sokkal több. Kértem. / És mindnyájan várnak énrám. Több mint öt évig élt külföldön. mi a baja.241. / a téli éjszaka.) A mellékmondatnak megfelelő írásjellel is zárható az olyan mondatszerkezet. ahelyett hogy stb. Stb. minek neked kettő? Induljunk már. aki még egy nyelven tud. és dühösen elrohant. Stb. ahelyett stb.

Vörös jelek a Hadak Útján: / Hunniában valami készül. és az emberek arcába vágta. nagyot alkotni. furcsa árok. külön-külön hangsúlyozott azonos szerepű mondatrészek (s az ilyenekből alakult felsorolások tagjai) közé vesszőt teszünk.] c) Ha az azonos szerepű mondatrészek között kötőszó van. vagy kötőszókat): Tetszetős. Irodalmunknak új kifejezési formákra volt szüksége. Aztán elővette a bicskát. Összetett mondatainkban kettőspontot teszünk. hogy rabok tovább / Nem leszünk! Stb. meg. a port felkavarta. Ernyőt hozzál magaddal a kirándulásra. Mivel a felsorolások végére tett stb. majd jóízűen falatozni kezdett. illetőleg háromszor kezdtük újra. Ég és föld között lebegett. hátravetett mondatrészeket vezet be. / Esküszünk. meg. a szegfűnek vagy a levendulának az illatát szereted? Stb. ha egy-egy lényeges gondolatra hívjuk fel a figyelmet. Elhibázott. vagy ha jelezni óhajtjuk. s. olvas. [De vö. a)] b) A felsorolásban pontosvesszőt is használunk. eléjük nem teszünk vesszőt: A tésztára sok mákot és cukrot szórt. s. hogy bizonyos mértékig elkülönülő gondolatsor kezdődik. égesd el! Stb. hogy derekuk ne törjön. mindegyiket (már az elsőt is) nagy betűvel kezdjük: A nyelvújításnak több oka volt: Nem tudtuk a tudományokat anyanyelven művelni. Stb. becsületes. meg a kenyeret. vagy kötőszó beszédszünettel elválasztott. káka lakják. [De vö. de helytelen elméletet agyalt ki. kapdos. ez elé vesszőt teszünk (kivéve az és. [De vö. álldogál. b) alpont. A többszörösen összetett mondatokban pontosvesszővel határoljuk el egymástól a szorosabban összetartozó tagmondatok csoportjait: Nyugat felől sötét felhőket hozott a szél. ha azonos szerepű. szorgalmas. vagy kabátot! Stb. pont. s a közeledő viharnak látni lehetett már egy-egy távoli villámlását is.. Szeretett volna valami újat. beszélget stb. Stb. hogy a tagmondat fontosabb magyarázatot vagy következtetést tartalmaz: Közös a célunk: mindig többet. e kötőszók elé vesszőt teszünk: A szüleire gondolt. stb. d) alpont. egyre jobbat akarunk. Stb. s. 245. ha kötőszó nélkül következnek egymás után: Az Ér nagy. sőt veszedelmes vállalkozásba fogott. ceruza. felkiáltójel és kérdőjel után még gondolatjelet is teszünk: Rabok legyünk. válasszatok! – / A magyarok istenére / Esküszünk.] e) Ha az és. Tiltakozást jelentett az elnémetesítéssel szemben. Kétszer. 72 . meg a szalonnát. álmos. vagy kötőszó áll. d) Ha azonos mondatrészek között és. a csupa vesszős felsorolás végén nem kell eléje vessző: Gyakorító igék például ezek: járkál. meg. Ha kettősponttal lezárt közös figyelemfelhívó mondat után több külön mondat következik. Ha azt akarjuk jelezni. A rózsának. és szegény nővérére. Stb. most váljunk ellenségekké? Ezt többet nem veszem fel. szépet. meg a zöldpaprikát. elé is pontosvesszőt kell tenni. ír. a büszke jegenyék alázatosan hajlongtak. 246.244. lelkes. rövidítésben az s kötőszó rejlik (= s a többi). könyv. Kéttagú összetett mondatban is állhat pontosvessző. vesszőkkel tagolt mondatrészeket akarunk elkülöníteni másneműekből álló sorozattól: Mindenki ismeri az ilyen szavakat: beszél. tinta. Stb.. 249. A mellérendelt mondatrészek közötti írásjelhasználat fontosabb esetei a következők: a) Az egymásnak mellérendelt. nyáron is azt hordta. sás. A mondatrészek közötti írásjelek 247. Az ilyen jellegű felsorolások végén a stb. / Pocsolyás víz. ha a tagmondatok kapcsolata laza: Kabátja szinte a bokájáig ért. A más-más tartalmi típusú tagmondatok közé szintén tehetünk vessző helyett pontosvesszőt: Eddig jól megvoltunk. vagy szabadok? / Ez a kérdés.

Stb. az élet anyját… Stb. a Magyar Népköztársaság kiváló művészét. sem lelkem nem kívánja. Stb. Dömötör Béla. hol ahhoz kapott. Kállay Imre kandidátusé. Stb. az éjszakai vihar kidöntötte. Az értelmezővel kapcsolatos fontosabb írásjel-használati esetek a következők: a) Az értelmezős szerkezetben rendszerint mind az értelmezettre. Az egymásnak alárendelt mondatrészek közé általában nem kell írásjelet tenni. Stb.f) A páros kötőszóval alakult mellérendelő szerkezetekben a második kötőszó elé mindig vesszőt teszünk (a páros vagy második tagja elé is): Vagy ezt. nagyokat lélegezve. vagy csattanós befejezője a szerkezetnek: S égtek lelkemben kis rőzse-dalok: / Füstösek. 250. a szerkezetet csak a végén ragozzuk. mind az értelmezőre külön hangsúly esik. -ve és a -ván. d) Ha az értelmezett szó vagy az értelmező a maga vagy a mind névmás. [De vö. Se pénz. hanem gondolatjellel (esetleg zárójellel) különítjük el: A baleset sérültjét – a motorkerékpárost – kórházba szállították. c) Ha a kitüntetést. búsak. Ha azonban az ilyen kifejezések nem értelmezők. az irodalomtudomány doktora. az állami díjas mérnökkel. nincs szükség vesszőre: Te magad mondtad. – Ugyanígy: Balla Erzsébetnek. A személynév után ebben a típusban vesszőt teszünk: Nagy Elemér. Hol ehhez. ezért többnyire nem különítjük el vesszővel a mondat egészétől: Munkaruhát húzva fogott neki a motor szerelésének. A vessző helyére kettőspont is kerülhet. [De vö. Stb. felszabadultan. – Ha azonban az igeneves 73 . A rádió zenéjét hallgatva is jól tudok tanulni. a feleségével együtt. és a személynév után nincs vessző: Mózes Pál nagykövetet. Az országban mindenütt jó termés ígérkezik. rangot jelentő. Petőfi mint ember nem hazudtolta meg a költőt. Zsigmond Elek Kossuth-díjastól stb. A község tanácselnökének. városunk díszpolgára. 247. stb. 248. és az értelmezős szerkezetnek mindkét fő tagja ragozódik. Kossuth korábban mint meg nem alkuvó újságíró harcolt a magyar nép jogaiért. Ha az értelmező távolabb kerül az értelmezettől. Szép Izabella SZOT-díjassal. egy öreg diófát. Egész nap az erdőt járta. varrni tanult. Kálmán Etelkát. Komáromi Pálnak a javaslatára betonjárdát építenek. fokozatot. se posztó. rossz is. A sok pásztor mind muzsikál. vagy azt választhatod. c). Magát Bartókot hallottuk a hanglemezről. Stb. a) Az egymás után kötőszó nélkül következő egynemű jelzők és egynemű határozók közé nem teszünk vesszőt akkor. 249. mögéje is vesszőt tehetünk: Anna. bíborak… Fölröppen a komor ég homlokára / Egy nagyszerű mosoly: / A forradalom vörös hajnala. -vén képzős igeneves szerkezet csak mondatrész. Lehet jó is. Stb. Stb. Ezt az írásban vesszővel jelezzük: Németh Pétert. a vesszőt közvetlenül eléje tesszük: Én őt dicsérem csak. minősítést. a tőszomszédomat kereste. furcsák. Nagybátyám szombaton érkezett meg. nem teszünk eléje vesszőt: Bátyámat mint tanút (= tanúként) hallgatták ki. a lámpa mellé tette. ha alárendelő viszonyban vannak egymással: Fehér bottal a kezében egy fekete szemüveges férfi jött vele szemben. Kertjük díszét. népköztársaságunk nagykövetét. Az ilyen közbevetésszerű értelmezőt olykor nem vesszővel. a leány. 243. b) Ha az értelmező után is szünet van a beszédben. Ma reggel nagy eső esett. és a beszédben szünet van közöttük. e) A szünettel elkülönülő értelmezőszerű. gyakran határozott névelővel kezdődő kifejezés birtokos szerkezet.] e) A -va. Mózes Pált. a)] b) Ha a mint szó állapotot vagy minőséget jelölő szó vagy szókapcsolat előtt áll. valamint a mondathoz lazán hozzátoldott határozók elé vesszőt teszünk: A könyvet az íróasztalára. Sem testem. János maga is ott lesz. Kossuth-díjas írónőnknek. főleg ha az értelmező felsorolást tartalmaz. illetőleg: Kovács Tiborral. Maga János is ott lesz. akkor az előtte álló személynév értelmezőjének számít. Stb. stb.

bár még át tudott volna szaladni az úttesten. 251. gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: A vonat. b)] Érzelem kifejezésére – főleg régies vagy szépirodalmi jellegű szövegekben – a mondatba felkiáltójel vagy kérdőjel is beékelődhet. (Vö.szerkezet szinte külön mellékmondatnak érződik.) Stb. amit mondtam. Évi – bár még át tudott volna szaladni az úttesten – előbb hagyta elmenni a teherautót. István. hogy minél kényelmesebben érezze magát – ez mindig fontos volt neki –. mint említettem. a mondatvégi írásjelet a berekesztő zárójel után tesszük ki: Bizonyos szavak igék is. a műszakiakhoz osztották be. A mint kötőszó sokszor beszédszünetekkel határolt közbevetést vezet be: Ádám barátomat. Bátyámat – a baleset tanújaként – többször is kihallgatták. Mivel a közbevetés szándékát és írásbeli kifejezésének szükségét valójában csak a közlemény megalkotója érzi. Stb. ezt a közbevetett mondatot vesszők. Felvették a jelentkezők nagyobb részét (45 fiút és lányt). 252. Egy gondolat bántotta (és nem tudott megszabadulni tőle): hogy ő is felelős a hiányért. (Az ellenvéleményen levők el se jöttek a gyűlésre. nyom). vagyis a közbevetett részt körülfogó gondolatjelpár vagy zárójelpór második tagja után ki kell tenni: Műszaki egyetemen szerzett diplomát – vegyészmérnökit –. les. hazugság. persze. Akár le is mondhat a beékelésről: A vonat persze megint késett. áteveztünk a túlsó partra. Új találmányát – természetesen – azonnal szabadalmaztatta. nem tud eljönni. de író lett. imádott / Jankóm… Most veszem észre. vagy hátravetve a mondathoz lazán kapcsolódik.) 74 . Kiszaladt az udvarra. / Csúnya hazugság volt. Ha a zárójelbe tett megjegyzés a mondat végére esik. Az ilyen közbevetett felkiáltójel vagy kérdőjel után a mondat természetesen kisbetűvel folytatódik: Meghaltál-e? vagy a kezedet görcs bántja. megint késett. Ádám barátomnak – mint kiválóan képzett mérnöknek – az átlagosnál magasabb a fizetése.) – A zárójelbe tett önálló mondat írásjele azonban a zárójelen belülre kerül: A jelenlevők mind helyeselték a javaslatot. előbb hagyta elmenni a teherautót. amit javíttatni vitt. az írásjelet a közbevetés után. szókapcsolat vagy tagmondat írásjelnél ékelődik a mondatba. Stb. Bátyámat (a baleset tanújaként) többször is kihallgatták. Stb. Ha az összetett mondat valamelyik tagmondatába beékelődik egy másik tagmondat. Bátyámat. amelyet a közbevetés szándékával ékelünk be a mondatba. Sok megszokott holmiját becsomagolta. (De vö. mint mérnököt. többször is kihallgatták. Stb. 271. Péter. csak még a magnója hiányzott. s csak néhány alkalmatlant kellett elutasítani. Stb. 249. beteg lett. sajnos. a fenti szabály alkalmazása a fogalmazó egyén megítélésétől függ. Ádám barátomtól (mint országszerte jól ismert mérnöktől) gyakran kérnek szakvéleményt. 271. A szövegbe ékelődést jelző írásjelek A közbevetés 250. vesszők. célszerű vesszővel elkülöníteni: Gondolván egy merészet. [De vö. névszók is (pl. kabátját magára kapva. Stb. Az olyan szót vagy szókapcsolatot. Ne felejts el fölébreszteni holnap reggel (6-kor)! Stb. hohó! mind. fagy. a baleset tanújaként. gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: Évi. Évi (bár még át tudott volna szaladni az úttesten) előbb hagyta elmenni a teherautót. A kiejtés szerinti (fonetikus) átírás a nyelvjárásgyűjtésben igen fontos. Ha a közbevetett szó.

255.” Örök kérdést tesz fel Vörösmarty: „Mi dolgunk a világon?” Petőfi így kezdi híres versét: „Ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez!” Stb. / ha süvít a böjti szél. megvan-e még az az otthon?” – sóhajt fel Radnóti. és az idézetet kezdő közszót (az eredeti szöveg ellenére is) kisbetűvel kezdjük: A tanterv szerint az iskola egyik célja az. mint farsangi plakátok. hegyével befelé forduló jelpárt használunk: Petőfi írta apjáról: „Szemében »mesterségem« / Most is nagy szálka még. általában felkiáltójelet teszünk: Drága Szüleim! (Drága szüleim!) Tisztelt Közönség! Kedves Barátaim! Igen tisztelt Főorvos úr! Egyetlen Ilonám! Stb. A második idézőjel a szövegzáró írásjel után következik: „A tudományos felfogás szerint – írja Kosztolányi – nincs semmiféle rangkülönbség a nyelvek között. „Ó. ha úgy emeltük ki. Ilyenkor az idézet végén a kérdőjelet és a felkiáltójelet kitesszük. 149. mögéje is vesszőt teszünk: Most pedig.” „Lesz-e gyümölcs a fán – kérdi Petőfi –. és kisbetűvel kezdjük. tehát gondolatjelek közé tesszük.) Magánlevelekben a kiemelt megszólítások után vesszőt is lehet tenni. a mondatot befejező írásjelet az idézőjel után tesszük ki: Juhász 75 . Ha a szó szerinti idézetet szervesen beleszőjük saját szövegünkbe. (Vö. az örökre élni fog. a kötelességedet? Stb. amelyek egy hosszabb szöveget vezetnek be. edzett nemzedéket neveljen”. – Ha a mondat az idézett résszel végződik. b) Ha az idéző mondat követi az idézetet. Stb. nézzétek csak! Nagyon vártalak már. az idézett részt idézőjelek közé foglaljuk. Az olyan önálló. és kisbetűvel kezdjük. a berekesztő idézőjel elé olyan írásjel kerül. eléje is. 257. amilyent az idézett mondat tartalma kíván: Bessenyei ma is érvényes igazságot fogalmazott meg: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós. édes fiam. a pontot azonban nem: „Ismerni a jót könnyebb. barátaim. Tudod-e. rongyban.” Stb. Idézés alkalmával az idéző mondat megelőzheti.A megszólítás 253. mint követni” – írta unokaöccsének Kölcsey. Az idézés 256.” Stb. A szövegbe ékelt szó szerinti idézetet általában idézőjelpór fogja közre. követheti vagy megszakíthatja az idézetet. Az idézőjelet (kézírásban és nyomtatásban) az idézet kezdetén alul. Stb. Ha a megszólítás beékelődik a mondatba. a) Az idézetet bevezető mondat után kettőspontot teszünk. hogy az eredeti szövegben is kisbetű van: A közeledő őszt ekképp jeleníti meg Babits: „már hullnak a cifra virágok / szirmai. de ez csak a társadalom egészének tevékeny közreműködésével érhető el.” Stb. ember: küzdj és bízva bízzál!” ma is gyakran idézzük. – Ezt ledöntheti / Erőszak. Stb. szellemileg egészséges. Stb. e) Az idézetbe iktatott idéző mondat közbevetésnek számít. 254. az idézet végén pedig fölül tesszük ki: „Jót s jól! Ebben áll a nagy titok” – figyelmezteti Kazinczy költőtársait. Az első idézőjel után az idézet első szavát általában nagybetűvel kezdjük. A mondat elején vagy végén álló megszólítást vesszővel választjuk el a mondat többi részétől: Gyerekek. hogy „testileg. A „rendületlenül” később jelszóból magatartásformává érett. „Még kér a nép. rátérünk a dolog lényegére. mondat értékű kiemelt megszólítások után. Sándor. Kisbetűvel kezdjük az idézetet. melynek nincs virága?” „Az eszmék erősbek / A rossz anyagnál – vallja Madách. – A megszakított idéző mondat kisbetűvel folytatódik: Madách szavait: „Mondottam. / Előítéletét az / Évek nem szünteték. Ha az idézőjelbe tett mondaton belül még egy idézőjelre van szükség. Stb. gondolatjellel kapcsoljuk. most adjatok neki!” – figyelmeztette Petői az urakat. Az idézet végére. de idegenen sohasem.

hiszel nekem? – kérdezte reménykedve. eszem a lelked! Hova megy. a) Az indulatszókat vesszővel különítjük el: Hej. ezeket gondolatjelpár fogja közre. – Maklárra? – Jó estét mondani a töröknek. Így szokás kezelni az úgynevezett kapcsolt egyenes beszédet is: Mondtam neki. [Vö. de az írásjelek és a kezdőbetűk tekintetében az idézéskor szokásos írásmódot követjük: Ki korán kel. 258. magyarázó. – Sok a teendőnk. amire ne lennék képes a gyerekeimért. Szavak és szórészek közötti írásjelek 260. jelszókhoz stb. Stb. – Ugye. a). és segíts már egy kicsit! – Sehogy sem tudok belenyugodni abba – folytatta –. – Kik jártak itt? – faggatta tovább. illetőleg elé. Vesszőt szoktunk tenni az indulatszók után. b). – Ne higgy neki! – támadt rá. utánuk viszont nincs. – Maga itt volt. 76 . hiszel nekem? Türelmetlenül szólt rá: – Add már ide! – Nem adom! b) Ha az író idéző mondata követi a szereplő szavait. láthatta. Az idéző mondatok nélkül egymást váltogató párbeszéd megszólításonként külön sorokban kezdődik. sarkigazságokhoz. Mások szavainak némiképp megváltoztatott. haj. gondolatjel van előttük. vagy kétszázan kimennénk az éjjel. Határozatlanul mondta: – Nem is tudom. – Nem is tudom – mondta határozatlanul. Stb. Termeljünk többet és olcsóbban! – ez most a feladat. nem használunk idézőjeleket. c)] a) Ha az író idéző mondata megelőzi a szereplő szavait. Stb. – Nagyon vártalak már – fogadta a barátját. szállóigékhez. Reménykedve kérdezte: – Ugye.Gyula a munkában azt az erőt látja. hogy társadalmi rendszerünknek a munka az alapja. hé? Fiatalságunk évei. Stb. Szépirodalmi művekben az író mintegy idézi a szereplők szavait. de ennek jelzésére nem idézőjeleket. Ha közmondásokhoz. – Add már ide! – szólt rá türelmetlenül. hogy kisemmiztek. – Hova a pokolba? – Maklárra. kiegészítő megjegyzést fűzünk. Hová merült el szép szemed világa? – szoktuk tréfásan kérdezni. aranyat lel – tartja a közmondás. csak itt lenne már! Jaj. a megszakítás után újabb gondolatjel következik. hogy nincs az az áldozat. hanem gondolatjeleket szokás használni. vagyis úgynevezett tartalmi idézésekor nem használunk idézőjeleket: Alkotmányunk kimondja. – Annyiszor becsapott! – Gyere ide – kiáltott rá –. Az írásjelek és a kezdőbetűk tekintetében egyébként az idézéskor szokásos írásmódot alkalmazzuk. amely „a szabadág útjára visz gyász és romok felett”. messze szálltak! Stb. és a beszélők első szavai előtt gondolatjel van: – Kapitány uram. c) Ha az író idéző mondata a szereplő szavai közé van iktatva. 256. 259.

amelyekben a tagok. h) Az -e kérdőszócskát kötőjellel kapcsoljuk az előtte álló szóhoz: Tudod-e. c) Ha két vagy több egymás után következő összetett szónak azonos az utótagja vagy az előtagja. 140. 177. Balassi-strófás. 62. [Vö. ki-be ugrál. 98. Kötőjelet szavak és szórészek között az alábbi esetekben alkalmazunk: a) Az olyan összetett szavakat. Konkoly-Thege stb. s mikor egy forráshoz ért.és külkereskedelem. 5-6 (darab). stb.. szoba-konyhás [vö. foszforműtrágya-gyártás (vö. illetőleg: bortermelő és -értékesítő szövetkezet. b)]. stb. könyvritkaság-gyűjtemény. stb. 265. 103. d) Kétezeren felül – ha az ezres után még más szám is következik – az összetett számnevek írásában kötőjelet használunk: ötezer-nyolcszáztíz. Kál-Kápolna. 10-12 (éves). Osztrák– Magyar Monarchia. gépgyártó. illetőleg a szóelemek határán három azonos.). stb.] f) A kettős családnevek elemeinek összetartozását kötőjellel érzékeltetjük: Endrődy-Somogyi. Kazinczy-verseny.). rendszerint csak az utolsó. stb. Csepel-sziget. 139. 131.) 77 . 158. stb. c)]. a)). Hívták. 103. illetőleg tulajdonnévi szóalakokat. örökkön-örökké. gizes-gazos (vö. 139. irul-pirul [vö. kő-iszonyatját.) g) A többelemű földrajzi nevek több típusában kötőjellel fejezzük ki az alkotó tagok összetartozását: Arany-patak. (Vö. néha-néha (vö. ha a kapcsolat hozzávetőlegességet.). ott-tartózkodás. zöldség. NagyNew York. alkalmi szóösszetételeknek kötőjeles írása a költői nyelv kifejezőeszköze: rőzsedalok.. illetőleg csak az első összetett szót írjuk ki teljes alakjában. Szokatlan. Rohonci-Arany-patak. 263. Széll-lel. 178. Magyar–Szovjet Baráti Társaság.). süt-főz. merre menjünk? Jobbra-e vagy balra? Stb. be megjártam! Jaj de elfáradtam! vagy: Jaj. de elfáradtam! Stb.). a)]. unos-untalan (vö. Érd-Ófalu (vö. -szerelő és -javító üzem. rokon-őrtüzek stb. mind a számjegyekkel írt számkapcsolatokban kötőjelet teszünk. illetőleg előtagra kötőjellel utalunk: gép. 176.). a)]. a)] b) A szóismétléseknek. [Vö.és szünetviszonyai ezt megkívánják: Ejnye be megjártam! vagy: Ejnye. csak az első elé teszünk vesszőt: A hegymászásban elfáradt. dimbes-dombos. gyémánt-hitemet. orrán-száján. édes-bús. meg-megállt. 261.. 101. Cseh–Morva-dombság. vissza-visszatérés. Mann-né. a mellérendelő összetételeknek és az ikerszóknak. sírva-nevetve [vö. Anna-Panna [vö. nyolc-tíz (napra). d)]. hidegvíz-csap [vö. a)] e) Tulajdonnevekhez főneveket és belőlük képzett mellékneveket bizonyos típusokban kötőjellel kapcsolunk: Afrika-kutató. 179. anyagcserevizsgálat-kérés [vö.és gyümölcsfelhozatal. József Attila-díj. 262. rövid pihenőt tartott. valamint az alárendelő összetételeknek bizonyos típusaiban az alkotó tagokat kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: egy-egy. Ilyenkor az elhagyott közös utótagra. nem indult útnak. b)]. (Vö. 102. Stb. de mert hideg volt. 94. kötőjellel tagoljuk: sakk-kör. tej-. 139. Arany-patak-völgy (vö. köd-gubában. 289. bogáncs-szívem. a)]. i) Mind a betűkkel. 168–169. francia–spanyol (határ). tizenegyezer-huszonnyolc stb. 100. 138. vagylagosságot fejez ki: egy-két (ember). Ha a tagmondat közbeékelődése miatt vagy bármi más okból két kötőszó kerül egymás mellé. stb. ha a mondat hangsúly.és gyorsíró. Vas Mihály-hegy (vö. b). stb. József Attila-díja. az indulatszó és a nyomósító szócska közé csak akkor teszünk vesszőt. mássalhangzót jelölő betű kerül egymás mellé. 97. bel. olasz–német (mérkőzés). le-föl sétálás [vö. csihi-puhi. b)]. Nagykötőjelet szavak között a következő esetekben szokás használni: a) Két vagy több nép (nyelv) nevének kapcsolatát nagykötőjellel érzékeltetjük: angol–magyar (szótár).b) Ha valamely indulatszó után a be vagy a de nyomósító szócska következik. [Vö. szövő-fonó ipar [vö. Holt-Tisza. össz-szövetségi.

betűszókhoz stb. 94. Bonn-nal. a tavasz–nyár folyamán. az I–IV. / ez a mi munkánk… Respublika. 286. Ménesi út 11–13. ploieşti-i stb. stb. 164. e)] d) Nagykötőjelet használunk géptípusok stb. 163. 164.. a toldalékokat: 4-et.-en. Glasgowban. Wittmann-né [vö. Három pontot teszünk a gondolat befejezetlenségének jeléül: De tart a harc… a kard s az ágyú / Helyett most eszmék küzdenek. b) Két vagy több tulajdonnév kapcsolatát nagykötőjellel érzékeltetjük: Marx–Engels–Lenin. a jeleket. sz. az első–negyedikben. TU–154-gyel. írásrendszerünkben szokatlan betűcsoportokra végződő szavakhoz a toldalékokat: guillotine-t. (a) Videoton–Haladáson (ti. június–július hónapban. stb. illetőleg: a Szojuz–24 – Szaljut–5 űrkomplexum. stb. 217. mérkőzésen) stb. Az ilyen alakulatok utolsó tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a ragokat: (a) Hadrovics– Gáldiban (ti. rövidítésekhez. Leonardo da Vinci-s. dzsessz-szerű. 12-t. 171. budapest–bécsi. 67-es. 62. amelyek valamitől valameddig viszonyt érzékeltetnek: Budapest–Bécs. Toldalékok kapcsolása 265. [Vö. (Vö. T–34-es. a) Kötőjellel hárítjuk el toldalékok kapcsolásakor három azonos. [Vö. Hadrovics–Gáldi: Orosz–magyar szótár. stb. Szojuz–14.vagy szó. 265. Bp. 200.) – Hasonlóképpen: Vág-szerű (folyó). betű. 217. szakos) stb. c)]. a IV. kelet– nyugat irányban. néma) betűre és a bonyolult. 94. [Vö. 1848–49-ben. 753 – i. 456.-be jár. Újpesti Dózsa–Ferencváros (rangadó) stb. az I–IV. Karlovy Vary-i.. évi. Illyés Gyula-féle.Az ilyen alakulatok utolsó tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: (a) magyar– angolban (ti. tavasszal–nyáron. írásjelekhez. tavaszi–nyári. stb. Az ilyen alakulatok utolsó (esetleg mindkét) tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: Budapest–Bécsen át. a)] e) Kötőjellel kapcsoljuk a számjegyekhez. Apollo–11-es. német–franciás (ti.). voltaire-es.). [Vö. 264.. (vö.-en. ha valamely szövegből kihagyunk egy részt: …s rendezni végre közös dolgainkat.és számjelzése között: T–34. június–júliusi. 19-szer. osztályban.. az első–negyedik osztályban. 1983–1984. 141. 1914–18-as. mérkőzést). 16. (láttam az) angol–brazilt (ti. / Ami immár közelebb van… stb. c)]. 100 °C-on. e. szótárban). kelet–nyugati. Bonn-nál [vö. Néhány esetben azonban kötőjelet használunk. az MTA-tól. TU–154.25-kor. 217. Három pontot használunk akkor is.-ben. 179. lapon. stb. Frankfurt am Main-i. ahol az egyszerűsítés nem alkalmazható: Széll-lel. 280. a 15.) – De: a 128–9. New York-i.. New York-szerű. (Vö. stb. Omega-féle (időmérők). c) Nagykötőjellel fűzzük egymáshoz az olyan szavakat. (Vö. aug. szabadság gyermeke / …Köszöntelek a távolból előre! Stb. d) Kötőjellel fűzzük hozzá a hangérték nélküli (ún. A ragokat. puff-féle (vö. §-ban. szótárban). stb. Rousseau-nak. b)] – Hasonlóképpen: Magyar Nemzet-beli stb. a képzőket és a képzőszerű utótagokat általában közvetlenül kapcsoljuk a szótőhöz. stb. 20-án.. 1981–1985-i. Szojuz–14-ben. Az ilyen alakulatokhoz minden toldalékot kötőjellel kapcsolunk: T–34-et. Petőfi-szerű stb. 80%-os. Népszabadság-beli (cikk) stb. Duna–Majna–Rajna-csatorna. Montreux-ig. a 128–9.. Meggondolni háborítlan. mássalhangzót jelölő betű közvetlen találkozását egyes típusokban.) c) Kötőjellel kapcsoljuk az egyelemű személynevekhez a képzőszerű utótagokat: Eötvös-féle. Apollo–11. 141. Bonyolultabb esetekben a nagykötőjel kivételesen szóközökkel illeszkedhet a tagok közé: i. a)] 78 . 6%-kal. b) Kötőjellel kapcsoljuk a több különírt elemből álló személynevekhez és földrajzi nevekhez a képzőket és a képzőszerű utótagokat: Arany János-i.

199. a mondat tartalmának megfelelő mondatvégi írásjelet a berekesztő zárójel után tesszük ki: A helyesírás nem egyéb. tárcsás boronákkal stb. évi. 1983. katalógusban stb. és a zárójel után is használnunk kell a megfelelő mondatvégi írásjelet: Szövetkezeteink már saját gépeikkel dolgoznak (traktorokkal. Kettőspontot teszünk a szerző neve és az írásmű címe közé akkor. folyóiratok.. (Vö.. a végére pontot teszünk: A s z e m é l y e s n é v m á s o k . (Vö.) 79 . kombájnokkal. (Vö. könyvek. te-kint stb. valamint az intézménynevek és útbaigazító feliratok után a mai gyakorlat szerint nem kell pont akkor. Sor végén. szócsoportra vagy mondatra: A felszabadulás óta számos új összetétel keletkezett nyelvünkben: békepolitika. 278. Stb. a hónapot és a napot jelölő szám után: 1848./ nak.) c) Pontot teszünk a keltezésben az évet. özv. kb. 267. du./ vassal. Bp. értekezések. Stb. felsorolásban. versszak. – Ha azonban a cím szövegben van. cikkek./ ot stb. Ha a mondat végén levő zárójeles rész szorosabban kapcsolódik a mondathoz. Az elválasztás alapja lehet az a körülmény is.). IX. Személyes névmásoknak nevezzük azokat a szavakat… – A kérdőjelet és a felkiáltójelet a kiemelt címsorok végén is ki kell tenni: Minek nevezzelek? Készülj.) 270. A hírlapok. fejezetek címe. stb. hogy a szóalakban már van kötőjel: tűzzel. stb. jövőkutatás. közlünk valamit: Magyarország legnagyobb tava a Balaton. – Ha a zárójelbe tett rész ponttal rövidített szóval végződik. munkaverseny. ha kiemelt címsorokként vagy önmagukban szerepelnek: Népszabadság Puszták népe Nemzeti dal Előszó Kettős megállóhely Szerencsi Csokoládégyár stb. 271.. Stb. – Birtokos szerkezetben azonban a név és a cím közé nem teszünk írásjelet: Arany János Toldija fellelkesítette Petőfit.. tervhivatal stb.): Vörösmarty: Csongor és Tünde. 282. a SZOT. Mikszáth „Különös házasság” című regényéből filmet készítettek. (Vö.. a berekesztő zárójel elé a rövidítést jelző pontot ki kell tennünk. Petőfi: János vitéz. Arany: Toldi. 290.) b) Pontot teszünk a rövidítések egy része után: aug. Dumas. utalásban. kerület stb. 15. Ugyanígy nagykötőjelnél: egy TU– / 154-esen stb. dolgozatok.. Stb. mint gyakorlati anyanyelvismeret (Az általános iskolai nevelés és oktatás terve). Pontot használunk viszont a következő esetekben: a) A sorszámneveket jelölő számok után általában pont van: 10. 269. 252. hazám! Stb. Kettősponttal mutatunk rá a példaként említett szóra. A kijelentő mondatban megállapítunk. ha a nevet és a címet mondattani viszonyítás nélkül említjük egymás mellett (pl. s utána mondat kezdődik. III.) 268.Egyéb írásjel-használati tudnivalók 266. költői művek. (De vö. elválasztáskor – a szétválasztott szórészek összetartozásának jelölésére – kötőjelet használunk: asz-tal. 293.

272. valamint kiírjuk az esetleges kötőhangzót is: 10%-os. * ” ’ ° ~ a paragrafus jele fordíts! vagy 1 a jegyzet jele az ismétlés jele a hiány jele a fok jele az ismétlődés. 265.) 274. Ilyenkor a toldalékok kötőjellel kapcsolódnak: Ez benne van a „Hét évszázad magyar versei”-ben. e)] 80 . 3°-kal stb. amilyenben a kimondott formához kapcsolódnék. Idézőjelek közé teszünk a mondaton belül olyan szavakat. illetőleg a megfelelés jele A százalék.) – Az öt. §-ban. 291. A könyveknek. (Vö. gúnyos vagy egyéb értelmét ki akarjuk emelni: Megkaptam „kedves” soraidat. [Vö. Stb. cikkeknek stb.6 (harmincnyolc egész hat tized). tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. stb. 1. költői műveknek. (Vö. b)] 275. Gyakrabban használjuk még a következő írásjeleket is: + — · : = % / az összeadás jele a kivonás jele a szorzás jele az osztás jele az egyenlőség jele a százalék jele a vagylagosság. jele § . értekezéseknek. A számok írásában a tizedes törtek kezdetét vesszővel jelöljük: 38. 289. Ilyenkor a toldalék mindig olyan alakjában járul az írásjelhez. Ne akarj te engem mindenáron „jobb belátásra bírni”! Stb. /. több szóból álló címét szöveg közben idézőjelbe is tehetjük: A haladó magyar költészet remekeit mutatja be a „Hét évszázad magyar versei” című négykötetes antológia. [Vö.23 (egy egész huszonhárom század). a 6. 199.és többjegyű számokat általában közzel tagoljuk a hátulról számolt hármas csoportok szerint: 23 816 stb. a paragrafus és a fok jeléhez kötőjellel kapcsoljuk a toldalékot. a tört szám stb. amelyeknek hangulati velejáróját. Stb. Ezzel a lehetőséggel azonban – a divatnak hódolva – ne éljünk vissza! 273.

Szfv. Ha egy magában kisbetűs rövidítés mondatkezdő helyzetbe kerül. HTSz. délben érkezünk. rkp. (= Székesfehérvár). vagy összeolvassuk a betűket: MÁV (= Magyar Államvasutak) kiejtve máv. km (= kilométer). az szb. Stb. ( időszámításunk szerint). m. kiejtve utca. Vagy a betűk nevét mondjuk ki egymás után: OTP (= Országos Takarékpénztár) kiejtve ó-té-pé. az i. Sok rövidítés azonban a kis. A különírt szavakból álló szókapcsolatok rövidítése általában annyi (ponttal elkülönített) tagot tartalmaz. (= parancsnokság). Mindig nagy kezdőbetűvel írjuk azonban az elemek vegyjelét: O (= oxigén). ú. (= Helyesírási tanácsadó szótár) stb. a beszédben teljes alakjukban ejtjük ki őket: u. m. (= a szerkesztő).) 81 . n. kb. gk. k. B. hogy a jel közszóból vagy személynévből származik: m (= méter). (= Salgótarján) tb. (= s a többi). ahány különírt szóból áll a rövidített szókapcsolat: a. stb. (Vö. k. (= körülbelül). 282. dec. r. Bp. D. Salg. (= gépkocsi). a szerk. (= magyar). szb (= szakszervezeti bizottság) kiejtve esz-bé stb. km kiejtve kilométer. mfszt. K (= kelvin). A rövidítések többsége után pontot szokás tenni: a. – A mozaikszók előtti határozott névelő a kiejtett alakhoz igazodik: a MÁV. pság. (= december). húszan leszünk. vö. mássalhangzóval kezdődő rövidítések előtt a határozott névelőt használunk: az igh. (= című). i.és nagybetűk tekintetében nem követi az alapforma írásmódját: Ft (= forint). (= a felelős kiadó). (= az igazgatóhelyettes). alsó). – Ennek megfelelően a magánhangzóval kezdődő rövidítések előtt az. az MTA. (= Boldog új évet kíván). é. (= alatt. (= annyi mint). stb. (= mint vendég).. 278. (= New York) stb. k. Mahart (= Magyar Hajózási Részvénytársaság). az OTP. é. Mo. stb. (= Magyarország) stb. k. v. első betűje természetesen nagyra cserélődik: Csüt. A rövidítések 277. Kb. a tsz. b) A rövidített szónak vagy szavaknak kis vagy nagy kezdőbetűjét általában a rövidítésben is megtartjuk: c. cm (= centiméter). m. A mértékegységek jelét kis vagy nagy kezdőbetűvel írjuk aszerint. Közszavak és tulajdonnevek teljes alakja helyett gyakran használjuk rövidített formájukat. A rövidítések (és hozzájuk hasonlóan a rövidítésként használt jelek és kódok is) leginkább csak az írásban élnek. – Nem ritka azonban a rövidítés elemeinek egybeírása sem: stb. N (= newton). NB. m. az Áfor. (= év nélkül). stb. s. (= általános). – Szabványokban előírt formákat csupa nagybetűs szövegben sem szabad megváltoztatni: A KÉSZÍTMÉNY ÁRA 15 Ft. a) Az egyszerű és az összetett szavaknak több betűből álló rövidítése egységes csoportot alkot: ált. stb. (= Debrecen). N. gyes (= gyermekgondozási segély) stb. A mozaikszók különféle fajtáit (a betűszókat és a szóösszevonásokat) írásformájuk alapján ejtjük ki. (= vesd össze!). a Mahart. stb. ÉNy (= északnyugat). Y. kiejtve Budapest. Áfor (= Ásványolaj-forgalmi Vállalat) kiejtve áfor. ALAPTERÜLET: 100 m2. a f. (= rakpart). Na (= nátrium) stb. (= római katolikus).A RÖVIDÍTÉSEK ÉS A MOZAIKSZÓK 276. (= nota bene!) stb. A rövidítések alakja általában emlékeztet a rövidített szavak teljes formájára. (= az idézett mű). (= saját kezével). sz. (= magasföldszint).

m2-es (= négyzetméterenként. felv. v. K-ot. f. A gyakrabban előforduló állandó rövidítések és jelek: a. °C-on. °C-kal. forinttal). 280. ÉK (= északkelet). a matematikai jelöléseket: lg (= logaritmus). fej..-kivonat stb. f. ol. é. az országnevek kódjait: HU (= Magyarország). jelekhez stb. sin (= szinusz). A rövidítésekhez. é. ha szótárakban. (Vö. v (= sebesség). MW (= megawatt).nek (= kerületnek). délkelet dekagramm deciliter deciméter délnyugat doktor délután ezer forint észak északkelet emelet északnyugat érkezik évfolyam fillér fent folyó évi folyó év február fejezet felvonás folyó havi . 282. a vegyjeleket: S (= kén). Ft-ot. lexikonokban stb. é. E Ft É ÉK em. bar Bp. (Vö. tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit.-i B. cm cm2 cm3 csüt. rég. m2-enként. Ilyenkor ezek mindig olyan alakjukban járulnak a rövidítésekhez.) – A nemzetközi mértékegységek (az SI-egységek) írásmódját minisztertanácsi rendelet szabályozza. k. dag dl dm DNy Dr. D db de. dec. A magyar és a nemzetközi szabványokban rögzített jeleket és kódokat az ott előírt formában kell használni. ált. év febr. bp. stb. du. A á. Ha a rövidítés valamely teljes szóval alkot összetételt. ker. rég (= régies forma). évf. áll. dr. hl (= hektoliter).-ban (= utcában). 278. Rbl (= rubel). fszla. jelekhez stb.és az utótagot kötőjellel fűzzük össze: mm-beosztás. °C-os (= Celsius-fokon. °C c. Celsius-fokkal. Ilyenkor célszerű őket külön jegyzékbe foglalni: nm (= névmás). a. az elő. Celsius-fokos) stb.) Egyébként ponttal írt rövidítések (nm. stb. 281. ÉK-en (= északkeleten). – Nincs pont az olyan rövidítések után sem. h. ápr. ol (= olasz) stb. 282. jeleket és kódokat is alkalmazhatnak. nagy tömegben fordulnak elő. a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk. K-mal (= káliumot. alsó amper átvitt értelemben állami általános annyi mint április augusztus bar Budapest budapesti Boldog új évet kíván Celsius-fok című centiméter négyzetcentiméter köbcentiméter csütörtök dél darab délelőtt december 82 DK dkg v. valamint kiírjuk az esetleges előhangzót is: u. a gépkocsik országjelzését: H (= Magyarország). f f. a mértékegységek jelét: g (= gramm). Ft-tal (= forintot. ú. alatt.. 279. 279. uaz (= ugyanaz) stb. az égtájak rövidítését: D (= dél). f..Pont nélkül írjuk azonban (szabványainkhoz és a nemzetközi szokáshoz igazodva) a pénzfajták rövidítését: f (= fillér). A szokásos eljárásokkal alkotott rövidítéseken kívül a szaktudományok különleges rövidítéseket. amilyenben a kiejtett formákhoz kapcsolódnának. a fizikai mennyiségek jelét: a (= gyorsulás). m.) mellől is elhagyható a pont. NL (= Hollandia).. Cl (= klór). amelyeknek a vége teljes szó: uő (= ugyanő). aug. CS (= Csehszlovákia). négyzetméteres). ÉNy érk. káliummal).

) pl. M Ft m2 m3 máj. f. km km2 K. ui. okt. m. krt. l l. szerkesztő(ség) szent született tonna tisztelt törvénycikk tudniillik törvényerejű rendelet utca ugyanaz ugyanis utóirat úgymint úgynevezett ugyanott vagy volt vesd össze! versszak watt az ismeretlen név pótlásául 83 . jegyz. Ui. i. kb. köv. ua. úm. fszla. Id. min min. i. ig. ill. ind. szül. szept. W X. folyó hó fordította folyószámla földszint forint gramm gimnázium(i) óra helyett(es) hivatalos hektoliter honvéd idősb időszámításunk előtt(i) ifjabb igazgató igazgatóhelyettes idézett helyen illetőleg. megh. é. olv. uo. sz. hiv. fszt. szerk. i. m. Özv. e.f. sz. k. júl. v. id. ti. m. V vö. özv. hl honv. N. ifj. pu. K K k. t t. isk. illetve idézett mű indul(ás) iskola(i) időszámításunk szerint(i) joule január jegyzet július június kelet kelvin kötet körülbelül kerület kilogramm következők (lapszám után) kilométer négyzetkilométer Kelt. m m. r. v. márc. kg kk. megbízott múlt évi meghalt perc miniszteri milliméter milliárd forint newton nota bene! (a figyelmeztetés jele) az ismeretlen név pótlásául november nyugalmazott nyugat oldal okleveles október olvasd! özvegy pont pascal pecsét helye például pályaudvar rész másodperc saját kezével s a többi szám(ú) század szeptember szerkesztette. ny. h h. u. Ifj. m. J jan. Ft g gimn. i. sz. N. h. tvr. ún. l. v. H. okl. Ny o. jún. stb. s s. hó ford. igh. mm Mrd Ft N NB. vsz. v. tc. Y. Szt. nov. Pa (P. ker. mint fent következő körút liter lap lásd! méter magyar megye millió forint négyzetméter köbméter május március mb. p.

kétféleképpen írjuk. NDK (= Német Demokratikus Köztársaság). ENSZ (= Egyesült Nemzetek Szervezete). Javszer (= Fővárosi Javító-szerelő Vállalat). a) A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen szóösszevonásoknak az első betűjét általában nagy-. Agrober (= Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tervező. tmk (= tervszerű megelőző karbantartás). tmk (= tervszerű megelőző karbantartás). NE (= nemzetközi egység). esetleg már az átadó idegen nyelvben) valamely többszavas név elemeinek kezdőbetűiből alakultak. A közszói betűszót alkotó betűk nevét néhány esetben már teljesen kiírjuk: pévécé. A tulajdonnévi szóösszevonásból köznevesült közért (= élelmiszerüzlet) szót kisbetűvel kezdjük.A mozaikszók 283. A szaktudományok körében a többelemű közszói alakulatokat is csupa nagybetűkkel írt betűszókkal szokás helyettesíteni: CB (= citizen band). tv (= televízió). szovhoz (= szovjetszkoje hozjajsztvo). tbc (= tuberkulózis). A mozaikszóknak sem az alkotóelemei közé. LSD (= lizergsav-dietil-amid). trafó (= transzformátor) stb. Vegyterv (= Vegyiműveket Tervező Vállalat). tehát úgy. tsz (= termelőszövetkezet). vagyis azokat a mozaikszókat. gyes (= gyermekgondozási segély). MSZMP (= Magyar Szocialista Munkáspárt). amelyek rövid (vagy rövidített) szavakból. ahogyan a közszavakat: belker (= belkereskedelem). a nagybetűs írásmód is szokásos: VEGYTERV. kisker (= kiskereskedelem). NATO (= North Atlantic Treaty Organization). A szóösszevonásokat. 84 . Finommechanikai és Fotocikkeket Értékesítő Vállalat). vb (= végrehajtó bizottság) stb. 284. tébécé. Fényszöv (= Budapesti Fényképész-szövetkezet). tévé stb. ELTE (= Eötvös Loránd Tudományegyetem). Nem helytelenek az ilyen köznyelvi. nagybetűkkel írt betűszók sem: OTTKT (= országos távlati tudományos kutatási terv). radar (= radio detection and ranging). Komintern (= Kommunista Internacionálé) stb. ahogyan a tulajdonneveket: Aluterv (= Alumíniumipari Tervező Vállalat). A betűszókat. a) A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen betűszóknak minden betűjét (a többjegyűeknek minden jegyét) nagybetűvel írjuk. a többi betűjét kisbetűvel írjuk. mivel kis kezdőbetűs szavakat helyettesítenek: gmk (= gazdasági munkaközösség). URH (= ultrarövidhullám) stb. vagyis azokat a mozaikszókat. Ofotért (= Optikai. kétféleképpen írjuk. Reklámcélokból stb. telex (= teletype exchange). KGST (= Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa). esetleg részben kezdőbetűkből alakultak. 285. Kermi (= Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet). Csemadok (= Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete). kisebb-nagyobb szórészletekből. Scientific and Cultural Organization) stb. szb (= szakszervezeti bizottság). b) A közszói betűszók csupa kisbetűből állnak. KISZ (= Kommunista Ifjúsági Szövetség). EKG (= elektrokardiogram). mivel legtöbbször nagybetűvel kezdett szavakat képviselnek: BKV (= Budapesti Közlekedési Vállalat). Beruházási Vállalat). Alitalia (= ala italiana). b) A közszói szóösszevonásokat (és az idegenből átvett ilyen alakulatokat) csupa kisbetűvel írjuk. Komszomol (= Kommunyisztyicseszkij Szojuz Mologyozsi) stb. téesz. TDK (= tudományos diákkör) stb. sem a végére nem teszünk pontot: HNF (= Hazafias Népfront). kolhoz (= kollektyivnoje hozjajsztvo). TASZSZ (= Tyelegrafnoje Agentsztvo Szovjetszkovo Szojuza). PVC [= poli(vinil-klorid)]. UNESCO (= United Nations Educational. tehát úgy. DNS (= dezoxiribonukleinsav). amelyek (nyelvünkben. ALITALIA stb.

(Vö. e. Hasonlóképpen: tébécészakorvos. a tsz-szel. tévézik stb. továbbá kiírjuk az esetleges előhangzót. a Röltexszel. szb-titkár. a létrejött szót kisbetűvel kezdjük: aluterves. tsz-tag. a) A betűszókhoz a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk: a BKV-nál. az ELTE-n.) b) A szóösszevonásokhoz a toldalékot kötőjel nélkül kapcsoljuk: a Fényszövnél. Ofotért-üzlet. Alitalia-iroda. tehát ennek alapján vesszük tekintetbe az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. az ETO-hoz stb. a tmk-ban. KISZ-es. stb. az ENSZ-szel. az Alitaliánál. MAFC-os. – Ha a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz melléknévképzőt kapcsolunk. téesztag. 85 . pont szól. – A csupa nagybetűvel írt tulajdonnévi betűszók végén toldalékoláskor írásban nem nyújtjuk az a. URHadás. az Elzett-től stb. 29. tv-zik (v.286. o-t: stukák. telexszel. stb. a Hungexpónál stb. tévéközvetítés stb. – A kisbetűs testű szóösszevonásokban megnyújtjuk a toldalékok előtt az a. o-t: az MTA-nak. TDK-dolgozat. De értelemszerűen: a Keravill-lal. (Vö. SZOT-üdülő. – A csupa nagybetűvel írt betűszók alapalakjukat melléknévképzős formájukban is megtartják: ENSZ-beli. A mozaikszókhoz a toldalékokat olyan formában fűzzük. A mozaikszók alapformáinak és toldalékos alakjainak elválasztásáról a 232. b) A közszói szóösszevonásokkal az összetételi utótagokat egybeírjuk: telexgép. 94. 287. e. kolhozban. (a) trafója. telexezünk. OTP-kölcsön. gyesen (van). Áfor-kút. tévézik). TDK-s stb.) Hasonlóképpen a betűk nevével kiírt közszói betűszókhoz: tébécés. tv-közvetítés. stb. a MÁV-ot. Fényszöv-laboratórium. amilyet kiejtett hangalakjuk kíván. DNS-sel. trafótekercselés stb. fényszövbeli. tbc-s. UEFA-torna. A mozaikszókhoz az összetételi utótagokat a következőképpen kapcsoljuk: a) A betűszókhoz és a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz kötőjellel fűzzük az utótagokat: MTI-hír. komszomolista stb.

3 Ft 50 f. ezernek. s az egyes csoportokat közzel választjuk el egymástól: 1552. és a csoportok közé kötőjelet teszünk: háromezer-tizenhat. ötvenháromezer. stb. Ha öt vagy több számjegyű számokkal együtt négyjegyűeket is írunk egyazon oszlopba. oldalon stb.16. háromnegyed óra múlva stb. tízmillió stb. másrészt akkor. ezerhétszázhetvenkettő.-ba jár. (A keltezés e tekintetben kivétel. pénzösszeg. a 10. Számjegyírást használunk egyrészt a hosszabb szóval kimondható. Ha a törtszámnévnek tőszámnévi jelzője van. hatvankétmillió stb. háromnegyed négyre stb. 5826. harmadmagával. 86 . fél tizenkettőig. másrészt az időpont. A számokat írhatjuk betűkkel is. A pontot a toldalékokat kapcsoló kötőjel előtt is megtartjuk: 3. de: 20 611. 5 órakor. negyvenhétezerötszázhatvanhárom. b) Ha a számokat számjeggyel írjuk. 1978. a Tutaj u. 289. 296. a kapcsolat két tagját különírjuk: egy negyed.5. A számokat a következőképpen tagoljuk. az összetett számnevet a hátulról számolt szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk. 353 864. évi. Hogy mikor használunk betűírást. hétmillió-négyszázkilencvenezer-ötszázharminc stb. statisztikai adat és hasonlók lejegyzésében: du. harmincnyolc egész egy tized stb. ezeket is közzel tagoljuk: 21 126 4 210 12 305 9 258 290. főképpen irodalmi jellegű szövegben a rövid szóval kimondható számok lejegyzésekor: öt. kétezerig minden szám nevét egybeírjuk. 365 nap. kéthetenként stb. két harmad. A számjegyekkel írt tizedes törtek egész és tört értékei közé (köz nélkül) tizedesvesszőt teszünk: 3. tízféle. A sorszámnevek után – ha számjegyekkel írjuk őket – pontot teszünk: 1.. 4. mikor számjegyírást.. tizennégy. 9710.-kel. névutós szókapcsolatban vagy más szóval összetéve szerepel: huszonötöt. arra nincsenek határozott szabályok. ha az ezres után a szám még folytatódik. ezen felül csak a kerek ezreseket és a milliósokat. s a jelzett szó főnévi értékű. az öt. Az órát jelölő kapcsolatokat is ezek szerint írjuk: negyed kilenckor. – Kétezeren felül. Ha azonban a tőszámnévi jelzős törtszámnév egészében jelzői szerepű.vagy ennél több jegyű számok írásában a számjegyeket a hátulról számított szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk. 292. sor. húsz. nagyobb számok írásában: 388 személy részére. osztály.) 291.413. ha a szám toldalékos alakban. hatvan után. stb. vö. 15 méter szövet stb. 37. a) Ha a tőszámneveket betűvel írjuk. a két számnevet egybeírjuk: az ország kétharmad része. számjegyekkel is. 20 611.-ben stb. a 10–12. 3. 2500 Ft stb.-nak futott be. a 8. 38 tanuló.EGYÉB TUDNIVALÓK A számok 288. A kialakult gyakorlat szerint inkább betűírást használunk egyrészt a folyamatos. A számjegyeket túlnyomórészt arab számokkal írjuk: 25 mm. százezer. 5 602 164. nyolcszázkilencvenhat. 65 téglát stb. ezer. mérték.

4. XVI. IV/3-as körzet. II. osztály. IV. 12. ha az utána következő hónapnévvel vagy időt jelölő egyéb szóval nincs birtokviszonyban: 1848.. 28. 1848. század 1944. 4/a osztály. de: 1918 októberének végén (vö. v. november 28. agyideg. kötet v. 1918 késő őszén 1848 első felében 1849 tavaszi hónapjai 1944/45 nehéz telén stb.Római számokat következetesen csak néhány hagyományos esetben és csak sorszámnevek jelölésére használunk: IV. A római számok visszaszorulóban vannak. III. stb. márciusban. de: 1944 őszén (vö. a napot mindig arab számmal írjuk. Az évszámot mindig arab számmal írjuk. a v. III. IX. 295. őszi. Egyébként egyaránt helyes: 3. Az évszámok után a következő esetekben nincs pont: a) Ha az évszámot (évszámcsoportot) névutó vagy névutóból képzett melléknév követi. március 9. de: 1918 folyamán (vö. Rákóczi Ferenc. 1983. illetőleg jelölhető római számmal is. október folyamán. Terjedőben van a pontok nélküli. 1983/84. s utána pontot teszünk. 1526 augusztusában 1848 hősei 1849 mártírjai 1918–1919 forradalmai stb. ha a mondatban ez az alany: 1789 fordulópont az emberiség történelmében. kongresszus stb.) 1945. évi 1983–1984. évi 19–20. Mai alkalmazásuk pontos körét nem lehet meghatározni.) stb. ha az arab számokkal szemben megkülönböztető vagy tagoló szerepük lehet: 1983. Használatuk leginkább olyankor tanácsolható. Petőfi u. nov. v. 1983. XIX. 1983–84. NB I. XI. század v. 28.. Béla. kerület. kötet. 295. 87 . tavaszi–nyári 1918. 1941–1945 mérhetetlen károkat okozott népünknek. v. 295. Az általános iskolai osztályokat arab számmal szokás jelölni: 2. vagy ha az évszám (évszámcsoport) birtokos jelzője egy másik szónak. 16. 2. de: 1848 márciusában (vö. s utána pontot teszünk. osztály.) 1848. nem teszünk utána pontot: 1848 előtt 1848 előtti 1849 után 1867 és 1896 között stb. a hónap neve teljesen kiírható vagy rövidíthető. 8. március–áprilisban 1919. század v. 295. áprilisi 1983. A keltezés 293. VII. 1983. b) Nem teszünk pontot az évszám (évszámcsoport) után. XI.. IV. 1983/1984.) 1918. IV/A osztály. Gergely. kötőjelekkel tagolt forma is: 1983-11-28 294. október havában 1918. A szakmai szokások is tiszteletben tartandók: X. század. XIX–XX. Pontot akkor teszünk az évszám (évszámcsoport) után. 11. A v. arab számmal is. október végén. stb. 295. 28. a középiskolai osztályokat pedig római számmal: II. ágyéki csigolya stb. 1983.

elsején. 296. 12-től vagy 12-étől. 1848. 1-jéig stb.. 6–8.35ös stb. kerület. a számok után a pontot (vagy a birtokos személyragot) ki kell tenni: 1983. Rákóczi út 28. 15-én. december 20. április 4-ig vagy 4-éig. márc. és 31.Elhagyható a pont a zárójelbe tett évszámok mellől is: Az elmúlt év (1983) rendkívül aszályos volt. elsejei szóalakok számjeggyel írva: 1-ji v. Az elseje. Budapest VII. egy sorba írt lakáscímeket. az óra és a perc közé (szóköz nélkül) pontot teszünk: 10. 20 3500 A folyamatosan. óta. Az óra és a perc szót folyó szövegben általában kiírjuk: 10 óra 25 perckor stb. de: 1983. Ehhez a formához a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk: 10. 10. em. december 10-e óta stb. Rákóczi út 28/A II. kötőjellel kapcsolódnak: az 1838-i árvíz. ker. em. Az elseji v. december 20-a és 31-e között. Rákóczi út 28/A II. december 10. 10. Az évet és a napot jelölő számjegyekhez a toldalékok pont nélkül. között. elsejéig stb. 10/B 1072 Szekszárd. 297. II. Leveleket és más küldeményeket a posta címzésmintái szerint kell megcímezni: Mátyás Antal Debrecen Csapó u. II.35-ig. – Ha az időpontot számjegyekkel adjuk meg. rendeltetési helyeket a következőképpen írjuk: Budapest VII. 4024 Kis János Miskolc Pf. de: 1983. Kadarka u. 1-jén. stb. Más esetek 298. vagy: 1983. Ha a napok sorszáma után névutó következik. 4–6. 10/B Budapest VII..35-kor. Magyarország 1514-ben. 10.35 stb. 88 . 1-jei. szóalakok számjegyes írása: 1-je. 2700 299.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful