MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

A MAGYAR HELYESÍRÁS SZABÁLYAI
TIZENEGYEDIK KIADÁS MÁSODIK (VÁLTOZATLAN) LENYOMAT

AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST 1985

TARTALOM
ELŐSZÓ SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Írás és helyesírás A magyar helyesírás

A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA
A személynevek Az állatnevek A földrajzi nevek A csillagnevek Az intézménynevek A márkanevek A kitüntetések és a díjak neve A címek Tulajdonnevek köznevesülése

A BETŰK
A magánhangzók írása A mássalhangzók írása Az ábécé A betűrendbe sorolás

A KIEJTÉS SZERINTI ÍRÁSMÓD
A szótövek írása A toldalékok írása A szóelemek elhomályosulása

AZ IDEGEN KÖZSZAVAK ÉS TULAJDONNEVEK ÍRÁSA
A magyar írásmód szerinti írás Az idegen írásmód szerinti írás Az átírás

A SZÓELEMZŐ ÍRÁSMÓD
A szóelemek mai alakját tükröztető írásmód A szóelemek módosult alakjait feltüntető írásmód

AZ ELVÁLASZTÁS
A szótagolás szerinti elválasztás Az összetett szavaknak elemeik szerinti elválasztása

A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD AZ EGYSZERŰSÍTŐ ÍRÁSMÓD A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ EGYBEÍRÁS
A szóismétlések írása A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek, valamint az ikerszók írása Az alárendelő szókapcsolatok és összetételek írása Egyéb típusú szókapcsolatok és összetételek

AZ ÍRÁSJELEK
A mondatokat záró írásjelek A tagmondatok közötti írásjelek A mondatrészek közötti írásjelek A szövegbe ékelődést jelző írásjelek Szavak és szórészek közötti írásjelek Toldalékok kapcsolása Egyéb írásjel-használati tudnivalók

A RÖVIDÍTÉSEK ÉS A MOZAIKSZÓK
A rövidítések A mozaikszók

A KIS ÉS A NAGY KEZDŐBETŰK
A kis kezdőbetűk A nagy kezdőbetűk

EGYÉB TUDNIVALÓK

EGYÉB ESETEK

2

ELŐSZÓ

Helyesírási szabályzatunk 10., 1954. évi kiadása három évtizeden át szolgálta társadalmunkat. Ez alatt az idő alatt a magyar helyesírásnak azelőtt sohasem tapasztalt egyöntetűsége jött létre, a 10. Kiadásnak az addig szabályozatlan esetekre adott tanácsai és ésszerű újításai is a közgyakorlat szerves részeivé lettek. Hogy helyesírásunk egységesebbé és szabályozottabbá vált, az iskolai oktatás kiterjesztésének, a könyvkiadás és általában a sajtótermék-előállítás ugrásszerű fejlődésének, a nyomdaiparral szemben támasztott szigorú követelményeknek, továbbá egyéb népgazdasági és művelődéspolitikai indítékoknak szükségszerű következménye volt. A helyesírás azonban csak akkor tudja betölteni társadalmi szerepét, ha szünet nélkül gondozzák. 1954 óta mind beszélt, mind írott nyelvünk – elsősorban szókincsében – sokat változott, a nyelvi tudományban új nézetek, módszerek jelentkeztek, az írással élő emberek igényei megnövekedtek. Az a minden irányú fejlődés, az az életünk alapjaiig ható változás, amely társadalmunkban így is végbement, időszerűvé tette, hogy az Akadémia ismét áttekintse helyesírásunk szabályainak rendszerét, és formájában megújítva – a magyar írással bárhol a világon foglalkozó egyének és közösségek számára – közzétegye. Az előkészítő munkálatok során az illetékes akadémiai testületek aprólékosan megvizsgálták helyesírásunk minden kérdéskörét. Elemezték a felvetett módosító javaslatok indokoltságát, és felmérték, hogy végrehajtásuk esetén nyer-e velük a magyar helyesírási gyakorlat. Ez a több évig tartó munka azzal az elvi tanulsággal zárult, hogy a helyesírás állandósága, a kikristályosodott írásgyakorlat lényegének fenntartása napjainkban sokkal fontosabb társadalmi érdekké vált, mint bármikor ezelőtt. Írásrendszerünk nagyobb mérvű átalakítása ezért sem látszott ésszerűnek. Nem kíván mélyreható reformot közönségünk sem. A társadalmi s a tudományos érdek egyaránt azt diktálta, hogy a gyakorlatban és a szakmai vitákban megszilárdult hagyomány minden értékét megőrizzük; a szokásosan elsőnek emlegetett helyesírási alapelvről, a kiejtés tükröztetéséről ezért is a hagyományőrzés felé tolódott el a hangsúly. Hangjelölésünk rendszere például oly mélyen gyökerezik társadalmunk tudatában és rendkívül kiterjedt mindennapi írásgyakorlatában, hogy teljesíthetetleneknek bizonyultak a magyar betűállomány átalakítását célzó javaslatok; helyesírási alapelveink viszonyának és arányainak módosítására komolyan gondolni sem lehetett. Hagyományos különírási-egybeírási rendszerünket is gyakran kifogásolják, mert nehéznek vélik. Mégis célszerűbb volt megtartani, mint a szavak ezreinek írásmódját megváltoztató, tehát az írásgyakorlat teljes összezavarodásával járó ötletekkel próbálkozni. Hogy vitatható reformokkal ne kísérletezzünk, hanem a már megszokott írásmódok mellett maradjunk: ezt tanácsolta az az ismert tény, hogy a helyesírási módosítások társadalmi feszültségek forrásaivá is válhatnak. Egyes személyek, sőt egész rétegek is hátrányos helyzetbe kerülhetnek amiatt, hogy az újításokról csak késve vagy egyáltalán nem értesülnek, kimaradnak a fejlődés nagy áramából, s ezért elszigetelődnek. Ez a veszély a határainkon élő magyarság körében fokozott mértékben jelentkezett volna. Ezért is beszéltünk meg ottani szakemberekkel is minden felmerült kérdést. Helyesírásunk hagyományos rendszerét érintő fontos változás a 11. kiadásban csak az, hogy a dz és a dzs betű ábécénknek teljes jogú tagjává lépett elő: a 11. kiadás kimondja jegyeik sorvégi szétválaszthatatlanságát. Ezzel hosszú helyesírás-történeti folyamatban léptünk előre.
3

Annak ellenére, hogy tartózkodni kellett helyesírásunk megbolygatásától, szabályzatunk 11. kiadása több tekintetben jelentősen különbözik a megelőzőtől. A szabályok értelmezésében és megfogalmazásában a nyelvtudomány mai álláspontjának megfelelő szemlélet érvényesül. – A szabályzat fejezetei (a helyesírási részrendszereknek megfelelően) a hagyományosak, de ezek tagolása, az egyes pontok elrendezése szervesebb, áttekinthetőbb, ésszerűbb a 10. kiadásbelinél. Számos esetben lehetőség nyílt arra, hogy a közös lényeget kiemelő rövid bevezető után a részletek alpontokba rendezve következzenek: ezáltal a belső összefüggések jól érzékelhetővé váltak. – Minden eddigi szabályzatnál több figyelem fordul most a helyesírásban rejlő stilisztikai lehetőségekre. – A szabályzat gondozói egyeztették a nyelvészet és más szaktudományok szempontjait, s tiszteletben tartották az akadémiai szinten kidolgozott és jóváhagyott szakmai szabályzatokat és szójegyzékeket. – Bár a 11. kiadás is (minden elődjéhez hasonlóan) a helyesírási egység előmozdítója kíván lenni, a 10. kiadásnál rugalmasabban ítéli meg helyesírásunk több vitatott kérdését (így pl. a betűrendbe sorolást, az alakváltozatokat, az idegen szavak sorvégi elválasztását stb.). A szabályzat megszövegezői érthetőségre és világosságra, törekedtek; a nem közismert, csak a nyelvészetben használt idegen szakszókat tudatosan kerülték. A szabályzathoz csatlakozó szótár jelentősen megújult. A helyesírási tekintetben fontos és ezért szerepeltetett szóanyag mellé, főként a 10. kiadás idejére jellemző szavak helyére (mint a szabálypontok példái esetében is) mai társadalmi, gazdasági, politikai és tudományos életünk fontos és gyakran használt szavai kerültek. A szabályokra, amelyek az illető szó írása szempontjából fontosak, utalószámok hívják fel a figyelmet. A címszók után következő, előtag és utótag szerint csoportosított szókapcsolatok és összetételek a különírási-egybeírási kérdések megoldásához segítenek hozzá. Szavaink helyesírása a szabályzathoz igazodik. Ebből az is következik, hogy az eddigi írásmódok túlnyomórészt változatlanul maradtak; csak kevés szó írása módosult, ezzel többnyire elismerve már egyébként is elterjedt, helyeselhető írásmódokat. * A Kossuth Nyomda szedőüzemének dolgozói – tanúsítva a nyomdászok ügyszeretetét – társadalmi munkában vállalták a bizottsági előterjesztések, a szabályzati fejezetek és a szótár sokszorosítását és többszöri korrigálását. Ezzel lehetővé tették, hogy a tervezeteket sokan megismerhessék, és róluk véleményt nyilváníthassanak. Így lehetett a 11. kiadás az eddig legszélesebb körű demokratikus közmegegyezésen nyugvó rendszerezés, a Magyar Tudományos Akadémiának a társadalom véleményét tekintetbe vevő állásfoglalása. * A magyar helyesírás szabályainak 11. kiadását az MTA Helyesírási Bizottsága dolgozta ki, a Nyelvtudományi Bizottság egyetértésével terjesztette a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya elé. Az osztály javaslatára a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a közrebocsátásra a jóváhagyást 1984. április 24-i ülésén megadta.

4

SZABÁLYZAT 5 .

Helyesírásunkat ezért nevezhetjük értelemtükrözőnek is. Az írás közlendőink rögzítése látható jelekkel. mert legkisebb egységei nem szót vagy szótagot rögzítő írásjegyek. c) A magyar írás hangjelölő. A magyar helyesírás 2. szemben az olyan írásokkal. Helyesírásunk betűíró. latin betűs. stb. mert betűi legtöbbször a szóelemekben valóban kiejtett hangokra utalnak. illetőleg az ezt tükröző. hangjelölő és értelemtükröző írásrendszer. hanem hangokat jelölő betűk. amelyekben a leírt forma jelentős mértékben eltérhet a kiejtéstől. d) Írásunk sokat tükröz a magyar nyelv rendszeréből: a szóalakokban általában ragaszkodunk a szóelemek feltüntetéséhez.ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK Írás és helyesírás 1. az írásmóddal érzékeltetjük a tulajdonnevek különféle fajtáit. Ez hozzásegít a közölnivalók pontos kifejezéséhez és gyors felfogásához. b) Helyesírásunk a latin betűs írások közé tartozik. a) Írásunk betűíró rendszerű. A helyesírás valamely nyelv írásának közmegállapodáson alapuló és közérdekből szabályozott eljárásmódja. rögzítő és irányító szabályrendszer. a különírás és az egybeírás révén megkülönböztetjük egymástól a szókapcsolatokat és az összetételeket. az összetett szavak elválasztásakor tekintettel vagyunk a szóhatárokra. 6 . mert a sajátos magyar betűsor a latin betűkészletből alakult ki.

b. 226. ssz. kér stb. ss. 227. zz: add. jj. asszonnyal stb. í. r. fénynyaláb. asz-szony-nyal stb. mint a kisbetűkre: Ökrös. o. b) A mássalhangzók hosszúságát betűkettőzéssel jelöljük. A mássalhangzók írása 7. c. ggy. tty. kellett stb. C. stb. A hosszú nagy Í-re azonban ki kell tenni az ékezetet: Írország. illetőleg egy vagy két ponttal írjuk: a. v.] 7 . vö. edz-dzük. Ázsia. ty. stb. zs. ü. ddzs. kemény – kémény öt – őt irt – írt tüzért – tűzért Vereb – veréb – véreb stb. í. stb. csökönyös stb. h. tt. dzs.. és vannak nagybetűink: A. azaz fonémáinak) írott vagy nyomtatott jeleit betűknek nevezzük. zs. Őze stb. ő. Mássalhangzóinkat egy. hős. sz. lódít. Nyelvünk hangjainak (pontosabban hangtípusainak. b) A hosszú magánhangzókat jelölő hét betűre egy vagy két vonást teszünk: á.. A magánhangzókat jelölő nagybetűkre mind kézírásban. sz. ny. a) A rövid magánhangzókat jelölő hét betűt pont nélkül. vagyis csak első jegyüket írjuk kétszer: ccs. d. 10. t. Ő. rr. vagy többjegyű. z: pálma. hh. lly. más részük ékezetes (vagyis ponttal vagy vonással van ellátva). ty. Magánhangzóinkat egyjegyű betűkkel jelöljük. űr stb. 8. Mind kézírásban. f. ő.A BETŰK 3.. j. 5. f). r.. zzs: loccsan. – A többjegyűeket csak az összetett szavak határán kettőzzük teljesen: jegygyűrű. r. mind nyomtatásban vannak kisbetűink: a. cc. é. Zs. Gy. eddzük. á. közül. – Csak a rövid i nagybetűs alakján nincs pont: Ilona. A magánhangzók időtartamának fontos nyelvi szerepe van. m.vagy többjegyű. s. s. Új Írás stb. nn. ó. aggot. dd. ú. [De elválasztáskor: locs-csan. Ürményi. iparkodik stb. szikes.. nny. egy részük ékezet nélküli. p. Izland stb. dz. mellékjel nélküli betűkkel jelöljük. ü: ceruza. gg. pp. zs: batyu. egyéb helyzetekben egyszerűsítve kettőzzük őket.. v. a) A mássalhangzókat jelölő betűk közül tizenhét egyjegyű: b. gy. n. i. g. Dzs. c. u. ff.) A magánhangzók írása 4. A magyar betű vagy egyjegyű. 5. ű: játék. k. e. vv. – Az egyjegyűeket kétszer írjuk le: bb. mm. azaz írásjegyek kapcsolatából áll: cs. dzs. Stilisztikai okból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a magánhangzót jelölő betűket halmozhatjuk is: Één? Góóól! Neeem. R. más szó lehet a rövid és más a hosszú magánhangzós: akar – akár bal – bál oda – óda áru – árú koros – kóros – kórós stb. gy. l. Nyolc betűnk kétjegyű: cs. díszszemle stb. húr. ddz. ly. (Vö. nyolc. ö. egy betűnk pedig háromjegyű: dzs: lándzsa stb. 6. mind nyomtatásban ugyanúgy föl kell tenni az ékezeteket. Óbuda. Stb. ll. azaz egyetlen írásjegy: e. fejtegetés. kk.

i. ő. Sz. v. ly. Ű. P. Z. ü. x. 87.: ötvös] ew = ö: Thewrewk [e.: veselényi] stb. N. Ny.. I. d.. c. (Vö. 157.: csát] ts = cs: Takáts [e. alakjuk a következő: A. (mondat). ha bármely szót (vagy akár hosszabb szöveget) végig nagybetűvel írunk: CSOMAGMEGŐRZŐ.) Ezek a többnyire kétjegyű betűk magánhangzókat és mássalhangzókat egyaránt jelölhetnek: aa = á: Gaal [e. Dzs. O. 8. n. z. r. 9. Régi. Cs. A magyar írásgyakorlatban is gyakran előforduló q-t. Zs. A mássalhangzók időtartamának fontos nyelvi szerepe van. 13. mind mássalhangzók jelölésére: 8 . Szolnok. x-et és y-t így soroljuk be ábécénkbe: … p. Í.: takács] w = v: Wesselényi [e. Zs. h. A csupa nagybetűkben írt betűszókban a többjegyű betűk minden jegyét naggyal írjuk: KISZ. Q. (Vö.: vér] eő = ö: Eötvös [e. ú. S. Ő. A magyar magánhangzókat és mássalhangzókat jelölő 40 kisbetű hagyományos állománya és sora (a magyar ábécé): a. f. é. z. [Vö.: török] oó = ó: Soós [e. l. D. Az idegen tulajdonnevekben és egyéb szavakban más ábécék betűi és betűkapcsolatai is előfordulnak mind magánhangzók.: cucor] s = zs: Jósika [e. 5.: sós] y = i: Kölcsey [e.) 12. R. 15. A többjegyű betűknek csak az első jegyét írjuk nagybetűvel: Csoma. F. r … v. K. Á. J. V. C. ma már egyébként nem használatos magyar betűkkel családneveinkben találkozunk. y. Y. … P.: kölcsei] stb. GYSEV stb. G. É. (Vö. stb. Az ábécé 10. ty.: gál] eé = é: Veér [e. j.: madács] cz = c: Czuczor [e. cs. Ü. Az ilyen régi betűket tartalmazó nevek betűrendi besorolásának módjáról a 15. stb. M. Gy. E. Ú.: józsika] th = t: Csáth [e. b. o. dzs. w-t. ch = cs: Madách [e. í. ö. H. A ch-t a betűrendbe sorolás szempontjából (bármely hangértékben áll is) c + h kapcsolatnak tekintjük. Z. k. ny. á. R … V. p. 3. Ugyanígy: Ssz! (indulatszó). Ty. T. w. Nyár van. X.) 11. ű. U. u. Dzsingisz. a)] – Hasonlóképpen járunk el akkor is. g. zs. ó. más szó lehet a rövid és más a hosszú mássalhangzós: hal – hall hason – hasson len – lenn feje – fejje eset – esett orom – orrom megy – meggy stb. m. CSKP. W. kasza – kassza stb. A magyar nagybetűk sorrendje ugyanaz. t. sz. B. 283. TILOS A DOHÁNYZÁS. dz. Zsolt stb. s. gy. Dz.. Ly. e. L. pont szól. Az ábécé a betűk meghatározott felsorolási rendje.8. zs. Ö. Ó. q. Stilisztikai célból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a mássalhangzót jelölő betűket többszörözhetjük is: Nnem! Terringettét! Psszt! Stb.

Az egységes módon való elrendezés teszi lehetővé. Werther [e. tükör Tünde tünemény tüntet tüzér stb. Az egyjegyű betűt teljesen elkülönítjük az azonos írásjeggyel kezdődő.és a nagybetűk között.: piaca] szerbhorvát: Đurić [e. dac domb duzzog dzsem Dzsungária Dzsungel stb. Zoltán zongora zúdul zsalu zseni Zsigmond stb.: piránya] román: Tîrgovişte [e. A fontosabb általános szabályok. melyek a szótárakban. piaţa [e. pont tartalmazza. piranha [e. A betűrendbe sorolás az az eljárás. joule [e. illetőleg keressük meg: acél cukor csók gép hideg kettő Nagy nyúl olasz öröm remény sokáig szabad Tamás vásárol stb. Živogošće [e. Škoda [e.: grinics]. Mindig az egyjegyű betű van előbb: cudar cukor cuppant csalit csata Csepel stb.: séfer]. de külön mássalhangzót jelölő kétjegyű (ill.: dvorzsák].: verter] olasz: Bologna [e.: nim] német: Schäfer [e.: gimarajs]. quattrocento [e. A betűrendbe sorolás 14.: zsivogostye] Az idegen betűket és betűkapcsolatokat tartalmazó tulajdonnevek és egyéb szavak betűrendi besorolásának elveit a 15. való eligazodást segítik.: bolonya].: özsen].: skoda] francia: Eugène [e. 9 .: kvatrocsentó] portugál: Guimarães [e. A betűrendbe sorolás szempontjából nem teszünk különbséget a kis.: gyúrity]. pirinkó pirinyó pirít pirkad Piroska stb. háromjegyű) betűtől. névsorokban stb.angol: Greenwich [e.: tirgoviste]. hogy a szavak rengetegében tájékozódni lehessen.: dzsúl] cseh: Dvořák [e. b) Ha a szavak azonos betűvel vagy betűkkel kezdődnek. a sorrendet az első nem azonos betű ábécébeli helye határozza meg: lom lomb lombik Lontay lovagol stb. lexikonokban. Nîmes [e. a következők: a) A különböző betűvel kezdődő szavakat – a d) pontban jelzett kivételekkel – az első betűk ábécébeli helye szerint állítjuk rendbe. amellyel a szavakat – általában a magyar ábécé alapján – sorrendbe szedjük.

nagy naggyá nagygyakorlat naggyal nagyít nagyobb nagyol nagyoll stb. d) A magánhangzók rövid és hosszú változatát jelölő betűk (a – á.e) A szavakat a szó belsejében és a szó végén levő betűk tekintetében a következőképpen szedjük betűrendbe. e) A különírt elemekből álló szókapcsolatokat és az egybeírt vagy kötőjellel kapcsolt összetételeket minden tekintetben olyan szabályok szerint soroljuk betűrendbe. – Ugyanez a szabály érvényes a közszavak közé besorolt tulajdonnevekre is. ü – ű) a kialakult szokás szerint mind a szavak elején. mind pedig a szavak belsejében azonos értékűnek számítanak a betűrendbe sorolás szempontjából. s így soroljuk a szót a megfelelő helyre. de külön mássalhangzót jelölő kétjegyű (ill. o – ó. rr = r + r. (Vagyis: ccs = cs + cs. ö – ő. – Az egyjegyű betűk sorrendjében a kettőzött betűk első és második írásjegye külön-külön betűnek számít. ha két szó betűsora csak az azonos magánhangzók hosszúsága tekintetében különbözik: égbolt Égei-tenger Eger egér éger égés egész stb. ddzs = dzs + dzs. stb.) kas Kasmír Kassák kastély kasza kaszinó kassza kaszt stb. A szóhatárokat tehát nem vesszük figyelembe. Kis részben kissé Kiss Ernő kis sorozat kissorozat-gyártás márvány márványkő márvány sírkő Márvány-tenger márványtömb tiszafa Tiszahát Tisza Kálmán Tisza menti Tiszántúl 10 . i – í. stb. tehát az egyjegyű mindig megelőzi az utóbbiakat. – Az egyjegyű betűt (miként a szó elején is) teljesen elkülönítjük az azonos elemmel kezdődő. háromjegyű) betűtől. szel szél szelel szeles szelés széles szelet stb. A rövid magánhangzós szó kerül viszont előbbre olyankor.) – A többjegyű betűk kettőzött változatait sohasem az egyszerűsített alakok szerint soroljuk be a betűrendbe. kerek kerék keres kérés koros kóros kórós stb. u – ú. mint az egyszerű szavakat. e – é. (Vagyis: bb = b + b. hanem a megkettőzött betűt mindig két külön betűre bontjuk. ggy = gy + gy. mennek mennének menü menza meny Menyhért mennybolt mennyi stb. A magánhangzó hosszú változatát tartalmazó szó tehát meg is előzheti a rövid változatút: ír Irán író Irak írandó iroda iram iránt irónia stb.

és a besorolás nincs tekintettel sem a magyar ékezetekre. cz = c + z. p. ahogyan a könnyebben kezelhetőség érdeke vagy egyéb szempont kívánja. Az olyan sajátos célú munkák (lexikonok.kis számban kistányér kis virág stb. Az ilyenfajta munkák szavainak betűrendbe sorolása bonyolult feladat. Muñoz stb. valamint az idegen szavakban és tulajdonnevekben előforduló régi magyar. 15. Az idegen mellékjelet csak akkor vesszük figyelembe. e. stb. illetőleg belső szakmai útmutatók szabályozzák. – A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén követendő eljárást szabvány írja elő (MSZ 3401). l. f) Különleges célt szolgáló névsorokban. sem az idegen betűk mellékjeleire. – Az idegen betűk közül azok. c. n. az ábécébe soroláskor nem tekintendők önálló betűknek. enciklopédiák. f. x. önálló egységnek számít. kartotékokban stb. Márvány Zsolt másféle másol stb. mind az idegen többjegyű betűknek minden egyes eleme külön. s. z. ch = c + h. q.). 16. i. k. illetőleg idegen betűket. (ch = c + h. j. ha az idegen mellékjeles betűt tartalmazó szó betűinek sorában nincs más különbség. A régies írású magyar családnevekben levő kétjegyű betűket elemeikre bontva soroljuk be (ew = e + w. A követendő eljárást a könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén szabvány (MSZ 3401) írja elő. o. g. w. A betűrendbe soroláskor a szokásostól némiképp eltérően kezeljük a régies írású magyar családnevekben. h. y. Ezek hatálya azonban nem terjeszthető ki írásbeliségünk általános gyakorlatára. stb. Tisza-part tiszavirág tiszt stb.). amelyek valamelyik magyar betűtől csak mellékjelükben különböznek. rendszerint az úgynevezett általános latin betűs ábécét követik: a. atlaszok és térképek névmutatói stb. m. sch = s + c + h.): – Az idegen ábécékben használt kapcsolatokat szintén külön betűk egymásutánjának tekintjük. 11 . d. Ebben a rendszerben mind a magyar. tárgymutatókban. t. v. amelyekben magyar és idegen nyelvű szóanyag erősen keveredik egymással. oe = o + e. u. r. b. vagy csak az első elem alapján szokás besorolni. Gaal moshat galamb mosna Gärtner Mošna gáz mosópor geodézia Møsstrand Georges mostan góc munka Goethe stb. Ilyenkor az idegen mellékjeles szó kerül hátrább: cérna Černý Champagne Cholnoky címez cukor Czuczor csapat stb. a több szóból álló egységeket vagy az egész kapcsolat.

szú. stb. illetőleg a szóbelseji í. jelek. új. hindu. ű-t. szomorú. stb. formák nyelvjárási (ill. ejtésmódot) helyesírásunk nem veszi figyelembe. gyalu. ürü. „szöllő” stb. -bb. köznyelvi alakok. A szótövek írása 19. hús. hosszú. az „erőssen”. 21. szívből. súlyos. ú. tűk. ha több szóelemből álló szóalakokba kerül. tűvel. – Van azonban néhány hosszú í-re végződő szavunk is: sí. köznyelvi alakokkal szemben a „látnyi”. gyűrű. régies) kiejtésűek. -va. háború. régies) „késér”. eskü. (Vö. Szavaink legnagyobb részének köznyelvi kiejtése határozottan megállapítható. Bár sok szóban ingadozik a kiejtés. ú. ü rövid: adu. A szóelemek leírásának alapja a történeti hagyományban kialakult. stb. régies vagy más nem köznyelvi alakok használatára is szükség lehet. formákkal. nini. falu. íznek. nagyszerű. Szavaink többségében az i. ürge. csicsí. hogy a szóelemek (szótövek. kicsi. Művészi vagy tudományos célból azonban nyelvjárási. -s. -tól. 24. mű. újabb.) 12 . ragok) írásformáját köznyelvi kiejtésük szerint rögzítjük: láz. házból stb. fut. ezért az írásban kerülendők. hűsek. füst. ű: íz. gyűjt. betű. hanem az írásgyakorlat alapján is kikristályosodott köznyelvi formákat rögzíti. u. „szóma”. zsalu. újság. Mari. savanyú. Bizonyos típusokban azonban a szóelemek kiejtésbeli módosulását az írás is feltünteti. Egyes szavaknak minden alakjában hosszú a szókezdő. Legnagyobb részük ezt az írásformáját tartja meg akkor is. borjú. ű van a legtöbb főnév végén: ágyú. „nígy” stb. szín. Így van ez a toldalékok esetében is: a látni. „ellemez” stb. színes. A melléknevek végén mindig hosszú ú. szaru. stb. gyűjtemény. „ákác”. daru. – Rövid u-val írjuk a becézett alakokat is: anyu. 18. illetőleg í. fizet. fésű. bácsi. stb.A KIEJTÉS SZERINTI ÍRÁSMÓD 17. hamu. faggyú. 34. véd. szemben a nyelvjárási (ill. húsok. zöld. -ve. bürü. hogy mely esetekben írunk i. (Vö. áru. -től. súly. gömbölyű. fény. apu. hűs. -telen. -t. zrí. gyűjtjük. 23. tíz. homorú. kátyú. A beszélt nyelvben mutatkozó ingadozásokat (pl. ú. szív. ü az egész magyar nyelvterületen rövid: igaz. ü-t. u. varjú. 27. ugat. „ződ”. helyesírásunkban már általában kialakult. gyönyörű. hűsít. bábu.). menü. Icu. ír. „házbul” stb. az általános köznyelvi kiejtést tükröző írott formája van. amelyeknek a végén az u. tű. húsz. fiú. -n. szíves. -j. súlya. a „kőrut”. kifli. ű van: domború. húsból. seprű. koszorú. gyanú. kell. szalma. például a kísér. Szavaink legnagyobb részének csak egyetlen. gyűszű. kapu. -talan. gyí. A kiejtés szerinti írás elve azt jelenti. Hosszú ú. kikirikí stb. „köppeny”. „kő”. stb. néni. saru. szörnyű. tanú. u. Az i. a helyesírás által is őrzött mai köznyelvi kiejtés. alku. színez. ízes. -kor. stb. stb. batyu. ü és az í. nyí. lapu. ű 20. akác. esetleg nyilvánvaló helytelenségeket (pl. Vannak azonban olyan főneveink is. Peti. Néhány szócsoport azonban – a nyelvhasználatbeli váltakozás vagy ingadozás miatt – bizonytalanságokra ad okot. hogy általánossá válásukat segítse. rí. A szavak végén legtöbbször rövid i van: kocsi. négy stb. könnyű. képzők. gyepű. újra. revü. satu.) 22.

Például: kéz kézben kézre kézi kezet kezek kezes kezünk víz vízben vízre vízi vizet vizek vizes vizünk út tűz útban tűzben útra tűzre úti tűzi utat tüzet utak tüzek utas tüzes utunk tüzünk de: 13 .Az alakváltozatok 25. bujdosó. dülöngél. huszad. ú hangot tartalmazó szavaink két csoportra oszlanak. foltoz – foldoz. korlátozás nélkül egymás helyébe léphet. húszas. ú – u. (Vö. írat (ige). kéz – kezet típusú szavakkal való összehasonlításuk: általában ugyanazon toldalékok előtt vált rövidre az í. cseppfertőzés. ű. b) Vannak viszont szabályos í – i. önálló szóként egymással váltogatható. csorog – csurog. írás. a csend és a csönd stb. általános használatú. választékos hangulatú. stb. írok. mienk – miénk. tied – tiéd. föveny – fövény. A tőváltozatok 26. tizen-. Vannak olyan szavaink. de: irat (főnév). zsírt. a leány. a) Magánhangzók tekintetében váltakoznak többek között a következő szavak: fel – föl. huszon-. mért – miért. ú. reá stb. csoda – csuda. dől – dűl. stb. amelyek a köznyelvben kétféle alakban használatosak. rá – reá. lány – leány. – ír. Ilyenkor az írásban is mindkét alakváltozat használata jogos és helyes. kinn – kint. – tíz. 21. Az igék és a névszók bizonyos csoportjai egyes toldalékok előtt megtartják. A lány. – húsz. 27. de néhány összetett szavunk csak egy változatban szokásos: cseppkő. hova – hová. más toldalékok előtt megváltoztatják alapformájukat. bújjon. zsíros. lábas – lábos. csendháborítás stb. bújtat. dülleszt. Írásukat megkönnyíti a nyár – nyarat. b) Mássalhangzók tekintetében váltakoznak többek között a következő szavak: lenn – lent. a lenn és a lent stb. seprű – söprű. bújócska. irodalom. de: tized. tízes. dűlő. iroda. de: bujkál. ú. – dűl. de: zsiradék. A hova és a hová. de: düledezik. mint a nyár vagy a kéz magánhangzója. A csepp és a csöpp. s csak néhány származékban váltja rövidre: zsír. stb. csepeg – csöpög. de: huszadik. levő – lévő. fenn – fent. gyerek – gyermek.) a) Számos szó a toldalékos alakok többségében is megőrzi a tőbeli magánhangzó hosszúságát. dűlt. stb. Az alakváltozatok legtöbbször nem azonos értékűek. Hosszú í. húszat. tízen. – bújik. ű – ü váltakozást mutató főnevek. fedél – födél. stb. dűlve. rá stb. stb.

víztől stb. jószívű. Ráckevéig. dugattyú.). tanító. mozdít. 206. 81. tetsszem és tessem stb. hegedül. akadémista. hosszú szempillájú. de: Ráckevén. stb. lencsével. -ől végződésének: alól. Ez a szabályszerűség a továbbképzésben is érvényesül. a legtöbb toldalék előtt á-ra. -ről és a -tól. hipnotizmus. tanít. köszörű szó végén levő hosszú ú-val. lapos tetejű. -ből. bár az a. illetőleg é-re változik: apa. 32. állandósít. pörgettyű stb. A borjúk – borjak. billentyű. erős rugójú. -ül és a -dul. Mindig hosszú a magánhangzója az alábbi szóelemeknek: az -ít. -dül igeképzőnek: gyógyul. A magánhangzók a toldalékokban 34. heroizmus. s csak néhány indokolt esetben ad helyt a toldalékolásbeli kettősségeknek is. köpül. -ttyű képzőféle végződésének: fogantyú. A szavakhoz járuló toldalékoknak – a köznyelvi kiejtésben élő ingadozások ellenére – általában megvan az irodalmi nyelvben kikristályosodott. tiszta vizű. stb. állandósítani stb. ill. -jű melléknévképzőnek: négylábú. ill. akadémizmus. fordulva. 35. 24. fától. bőkezű. fehér falú. stb. mérsékelt árú. -ű. gyógyulás. például: lét – levet. A helyesírás ezeket rögzíti. az MTA-t. vagy ss betűkapcsolattal írjuk: metssze és messe. A metsz. derül. (Vö. erdője – erdeje stb. buzdítás. lencsék. csepű. csepül. irónia – ironikus. köszörül. kerül. – A szabály nem vonatkozik azonban a betűszókra: MTA.). – lencse. 286.) 29. bosszul. fordul.. elől. az -ú. szók – szavak. apátlan. Ráckeve. egyöntetű formájuk. stb. de: Tompát. az MTA-nak. a -ból. Tompával. építmény. stb. -tyű és -ttyú. egyenáramú. stb. sarkantyú. -től határozóragnak: szobából. 31. a -ról. (vö. pezsdül. derű. csengettyű. ű-vel szemben az -l képzős formában rövid u. kerület. a honnan? kérdésre felelő névutók ragszerű -ól. stb. mozdítva. erdőből. szocializmus. faluk – falvak. Mindig rövid a magánhangzója az alábbi szóelemeknek: az -ul. varjúk – varjak. (Vö. A közkeletű idegen szavak jelentős részében egyes idegen eredetű képzők előtt a tőbelseji hosszú magánhangzó rövidre változik: szláv – szlavista. – De: akadémia.. hérosz – heroikus. – akadémikus. a főnevek -tyú. éles elméjű. ü van: borul. látsszék és lássék. tetűk – tetvek. de apát. mellől stb. apai. felől. borjút – borjat. ELTE.28. ironizál. a látszik és a tetszik ige felszólító módú alakjait – a kétféle kiejtés miatt – vagy tssz. buzdít. – Hasonlóképpen: Tompa. házról. szociális – szocialista. hegedű. -jú. fésű. szlavisztika. töpörtyű. stb. hipnotizál. [Vö. fésül. szuverén – szuverenitás. (vö. 14 . kolléga – kollegiális – kollegialitás stb. az ELTE-re. (halas)tót – (halas)tavat. A ború. lencseféle. e váltóhangú változatok jobbára választékosabbak és ritkábbak. zászlója – zászlaja. hipnózis – hipnotikus. ma is élő kettős alakok. köpű. pezsdülő stb. a)] 30. szivattyú. bosszú.) A toldalékok írása 33. de: lencsét. a -dít és a -sít igeképzőnek: épít. 23. ráckevei. nagy kiterjedésű. Ugyanígy egyes v tövű névszóknak mind magánhangzós.. mind pedig v hangzós tövéből létrejöhet (főképp összetételekben) azonos toldalékolású forma. A szóvégi a és e csak néhány toldalék előtt marad rövid. tetőről.

öklömnyi stb. könyvet.). hússzor. a névutók és a határozószók -ul. -képpen határozóragot két p-vel írjuk: ekképp. szerint. -ül végződésének: alul. sződd. osztatlan.). 45. hitetlen stb. (vö.. csőstül stb. tolattyú. -tt időjel: folyt. -kozik. csengetett. helyesbít. zöldell. -ll képző: fehérlik. mindig röviden ejtjük. hatkor. közt. mérkőzik. -ttyű képzőféle végződés: fogantyú. kevesellem. között. sötétlik. hátul. csengettyű. -kődik: rázkódik. veszkődik. -ődik: oldódik. a -t. -közik: kínálkozik.. szőjed stb. hazáig. írni. kéklett v. kicsinyelli. stb. valakit stb. úttalan. sárgát. -tt helyhatározórag: Vásárhelyt. -ozik.. -tt a névutók végén: iránt. alatt. az időhatározó -kor ragjának: éjfélkor. mássalhangzó után nem. a toldalékos szóalakok végén levő i-nek: esti. fűtetlen. nézd. kitűzött (cél). Több toldalékunk mássalhangzóját magánhangzó után megkettőzzük. megrótták. A -képp.. ill. kevésbé. törülközik. Győrött. helyesebb. stb. voltaképpen. A fosztóképző a t végű igékhez -atlan. -ódik. többször stb. közül. edd. kevesebb. 45. kivéve: át és hosszat. -kőzik: zárkózik. -stül határozóragnak: magyarul. -kodik. jobb. Az ilyen váltakozást mutató toldalékok a következők: a -t. -dd személyrag a felszólító módbeli tárgyas ragozású. Néhány igeképzőnk különbségét az o – ó. A mássalhangzók a toldalékokban 37. a -szor. családostul. kicsinyli v. stb. -kózik. Kaposvárt v. -kódik. egyes szám 2.. -etlen. hatott. -telen változatában járul: csorbítatlan. mindig stb. ezért egy t-vel írjuk: hajót. 39. (vö. -özik: fáradozik. a -b. -bb középfokjel: idősb. kezdődik.. másképp. felül és fölül. belül. kérdi. keveslem v. a -t. -ózik. személyű rövidebb formában: írd. nyolc órakor stb.. varrtuk. kecskeméti. fésülködik. -tyű és a -ttyú. ruhástul. mögül.az -ul. Magánhangzós és mássalhangzós kezdetet váltakoztató toldalékok 40. Hasonlóképpen viselkedik a -tyú. idősebb.. ötször. szürkületkor. az -ig határozóragnak: városig. A tárgy ragját. kékellett. kertjei. -ször határozóragnak: háromszor. holnapig. 36. De: helyesel. mögött stb. gömbölyödik. de: észrevétlen. stb. a -t. élettelen. kente. a hosszabb formában azonban mindig csak egy -d a személyrag: írjad. a ’valamilyennek látszik’. stb. fölött. -ödik: alkonyodik. vetetlen. felforrt (víz). nélkül stb. stb. kösöntyű. dobott. elvégzett (munka). Pécsett. dalolni. hallottuk. -ködik: árulkodik. -tt igenévképző: bérelt (lakás). nagyollom. -őzik: hallgatózik.. stb. piroslik. négyig. 38. távolabb. barnállik. ö – ő közti eltérés mutatja: -odik. kergetőzik. a t-t.. öltözik. -ül és a -stul. idd. nyolcat. stb. a t végű névszókhoz pedig -talan. keresztül. nézi. (kivéve: túl). szebb. kitalált (történet). cipőstül. sast. a -d.. 15 . 66. például. Kaposvárott. parttalan. feleségül. végül. mosott (ruha). ’valamilyennek tart’ jelentésű -l. tulajdonképpen.. házai. stb. stb. Vácott.

stb. peddzük stb. -tet formában járul. képzetlen. akkor -at. higgyünk stb. 43. érett stb. fedetlen. mosd – mossad. 66. sz.: – Más esetekben a tővégi mássalhangzóval azonos hangként jelentkezik: ásson. Ugyanez a szabálya a ma már ritka -atik. (Vö. kérj – kérjél. lopódzik – lopózik. de: (búzát) arattat. higgy – higgyél. jöjjön. pléhvé. legyen. (Ez utóbbi szavak alapformájában kiejtjük a h-t. írd – írjad. 41. iszik. stb. 39. (ablakot) nyittat. alakokkal állnak ellentétben) ezekben sem kettőzzük a képző t-jét. szégyellni – szégyelleni. (A h végű szavak egy részét – mivel bennük a h-t nem ejtjük ki – magánhangzós tövűnek kell tekintenünk. 39.. 83–84. ezért ezek kiejtésük szerint is mássalhangzós tövűek. dobj – dobjál. visz igék magánhangzós tövéhez -gy alakban járul: egyem. dolgozz – dolgozzál. Allahhal. Mind az igék. kicsinyli – kicsinyelli (vö. -tetik szenvedő igeképző írásának is: oltatik. (erdőt) irtat. vegye. fosztóképzős származékokban is. gyűjtetik. 77–79.). vájd – vájjad (vö. bont). (szobát) festet.) – Az eszik. stb. szénnel. igyekezik – igyekszik. foglaltatik. visszük. emberré. mondta – mondotta. A -val. A műveltető képző a t végű igékhez vagy -at. (kenyeret) süttet. toldták – toldották (vö. 80–81. éretlen. (Vö. -et. Ilyen toldalékolásbeli kettősségek például a következők: hallgatódzik – hallgatózik. A hisz ige felszólító alakjaiban ez a -gy megnyúlt: higgyem. ezekben az alakokban a tő és a toldalék határán hosszú mássalhangzót írunk. stb. -et. akkor -tat. például: dobbal.. z. -etik. Sajátos viselkedésű toldalékok 42. lesz. -vé rag v eleme a szótő végső mássalhangzójával azonossá válik. stb. kéretik. viseltetik. 55–58. lőjön. nézz – nézzél.Az -atlan. 75. higgyen. kinyittatik. azaz a tővégi mássalhangzóval azonos kezdő hanggal jelentkezik: mossuk. (könyvet) köttet. dz végződésű tövekhez járulva ugyanúgy viselkedik. rosszallnám – rosszallanám. kihirdettetik.) 43.). csehvel.) (Vö.. 68. vesszen. Ha a szóvégi t-t mássalhangzó előzi meg (pl. állsz – állasz.) Mássalhangzós végű tőhöz járulva a -val. vigyed. vesz. ezért (bár jelentésük alapján a befejezett. ha a t-t magánhangzó előzi meg (pl. dobd – dobjad. fújjon. lopóddzék stb. A tárgyas ragozás kijelentő módú személyragjainak -j eleme az s. kezdték – kezdették. jósággal. öntözzön. fegyelmezetlen. (Vö. -tatik. – A t végű igékhez sajátos szabályok szerint járul.). vágd – vágjad. tesz. (vasat) gyűjtet. -vel és a -vá. – És természetesen: megadatik. nézd – nézzed. sejteti (vele). -vé határozórag magánhangzóra végződő tőhöz alapalakjában kapcsolódik. -vel és a -vá. hullt – hullott. mind a névszók toldalékos formái között vannak olyan kettős alakok. rugdalódzik – rugdalózik. például: babával. stb. taníttatja (a lányát).) 44. arat).. küldte – küldötte. igyál. Tehát (új üveget) bontat. kővé. -tet a képző. szőjön. hidd – higgyed. amelyek a köznyelvben egyaránt használhatók. vágj – vágjál. sértetlen stb. 16 . moss – mossál.) Toldalékolásbeli kettősségek 45. 82. tegyek. Írásban is helyes tehát mindkét forma. írj – írjál. mint a -j módjel. keveslem – kevesellem. kérd – kérjed. A felszólító mód -j jele a szótövek nagyobb részéhez -j (a rendhagyó ragozású jön ige rövid magánhangzós tőváltozatához pedig -jj) alakban kapcsolódik: lépjen. -etlen képző van a befejezetlen. nézzük. vagy -tat. öregedik – öregszik. dohhal.

szeretniök stb. látniuk – látniok. 17 . épp – éppen. ki és le határozószók középfokát részben vagy egészen a kiejtést követve írjuk: beljebb. hétköznapi használatú. rég – régen. – Ugyanezek a szavak azonban az összetételekben általában a két n-es formájukban szerepelnek: bennlakás. fel vagy föl. kevesellem. lejjebb. hanem a szót a kiejtése szerint írjuk. feljebb vagy följebb. illetőleg képzett volta annyira elhomályosult. küldötte. bennszülött. 47. érted – éretted. add. nincs – nincsen. A látniok. Több szavunk összetett.) 48. Így járunk el például a kesztyű vagy a lélegzik esetében. Bár a benn. kissé ünnepélyesebb. – Ha az összetételnek a t végű alak az előtagja. (Vö. Viszont az írj. A be. A szóelemek elhomályosulása 46. Az alakváltozatok nem mindig azonos értékűek. mossál. várniuk – várniok. egy n-nel írjuk ezeket a szavakat: benső. kinnlevőség stb. fenséges. a második a lélek szóból származik. hidd stb. természetesen csak egy n-et írunk: bentlakó stb. azzal – avval. keveslem.értem – érettem. fakaszt. most – mostan. ezzel – evvel. az állasz. kinn. nyomatékosabb felszólítás. moss. érte stb. elavuló formák. küldte. 49. bent. szakad igék tövével. fakad. adjad. között nemigen van különbség. szeretniük – szeretniök. mint az írjál. Nem tartjuk már számon az aggat. kijjebb. szaggat összefüggését sem az akaszt. akad. kint. bár az első a kéz. lenn szavakkal függenek össze. higgyed stb. stb. oly – olyan. lent. az evvel és ezzel stb. A hallgatódzik és hallgatózik. fenntart vagy fönntart. szakít. faggat. fent vagy fönt. érette stb. fenn vagy fönn. hogy – hogyan. tűrniük – tűrniök. régiesebb. Az állsz. hogy az alkotóelemek eredeti hangalakját nem vesszük figyelembe. itt – itten.

hogy a toldalékos szavakban mind a szótő. A ragos. szállnak (= száll+nak. k–g. e. A szóelemek mai alakját tükröztető írásmód 50. a házban. a jeles és a képzős szavak. s ehhez a -j módjelet s változatban tesszük hozzá. f–v. Az írásban a zöngésség szerinti hasonulást általában nem jelöljük: 18 . a másikat a hangszalagok rezgésével. csakhogy az egyiket a hangszalagok rezgése nélkül. tehát zöngésen. s a szavak kimondásakor e hangok sokszor megváltoznak. lóval stb. Ha a felsorolt hangok közül egy zöngétlen és egy zöngés mássalhangzó kerül egymás mellé. község (= köz+ség. mint a szóelemeket külön-külön: kertje (= kert+je. szóalak a kiejtés alapján is így íródnék. stb. hanem a szóelemeket eredeti alakjukban íratja le. amelyeknek tagjait ugyanazon a helyen és módon képezzük. hiszen pl. néztük (= néz+t+ük. de maga nem zöngésülhet. ty–gy. tehát zöngétlenül. Ilyen párok: p–b. e. e. az összetételek. másrészt pedig azt. a kiejtésben az első hang zöngésség szempontjából legtöbbnyire hasonul az utána következőhöz. s–zs. barátfüle (= barát+fül+e). e. cs–dzs. A toldalékos szavak egy részében ugyanis a szóelemeket nem eredeti alakjukban. fusson (= fus+s+on) stb. Helyesírásunk azonban nincs tekintettel az alkalmi hangváltozásokra. ahogyan külön-külön ejtve hangzanak: barátság (= barát+ság). ha a szó egészét másképp mondjuk ki. Természetesen ezt gyakran észre sem lehet venni.: kösség). a ház tőhöz a -val rag módosult -zal formában járul. barátaival (= barát+ai+val) stb. e. fusson esetében pl. A házzal. A v – bár van zöngétlen párja – a köznyelvben zöngétlenül. t–d. Ezért a toldalékos és az összetett szavak legnagyobb részében a szóelemeket olyan alakjukban sorakoztatjuk egymás mellé.: nyoldzban).: kertye). A h-nak nincs zöngés párja. valamint az egymást követő szavak szóelemeinek érintkező hangjai kölcsönösen hatnak egymásra. de nem zöngésít. A mássalhangzók minőségi változásainak jelöletlensége A mássalhangzó-hasonulás 51. így zöngétlenít ugyan. amely a szóelemek módosult alakváltozatait tünteti föl. sz–z. nyolcban (= nyolc+ban. illetőleg a fut igének fus. Az egynél több szóelemből álló szóalakokat általában a szóelemző írás elve alapján írjuk le. amely a szóelemek mai állandó alakját tükrözteti. A szóelemző írás fő szabálya nem érvényesül minden toldalékos szó leírásakor.. A szóalakok szóelemző írásának tárgyalásakor meg kell tehát különböztetnünk egyrészt azt az írásmódot. állatbarát (állat+barát) stb.a felszólító módban használatos töve. A szóelemző írásmód elvének érvényesítése akkor válik különösen fontossá.: nésztük). Helyesírásunk a szóelemző írásmód elvének érvényesítésével biztosítja azt. Vannak olyan mássalhangzópárok. mind a toldalék. az összetett szavakban pedig minden tag világosan felismerhető legyen.: szálnak). kertnek. c– dz. hanem – a hangtani környezetnek és a szóelemek történeti alakulásának megfelelően – módosult változatukban tüntetjük fel: házzal (= ház+zal).A SZÓELEMZŐ ÍRÁSMÓD 49.

-jai.alkotó tagok: ablak+ban tűz+höz ad+hat lök+dös nép+dal víz+szint eszik + belőle hideg + tél ejtés: ablagban tűszhöz athat lögdös nébdal víszszint eszig belőle hidek tél írás: ablakban tűzhöz adhat lökdös népdal vízszint eszik belőle hideg tél stb. b és m előtt m-nek (vagy az m-hez közel álló hangnak).) 54. d+c és gy+c = cc. kis-szerű) (De vö. hogy a két hang a kiejtésben teljesen azonossá válik: t+cs. nátcukor) köz+ség kösség egész+ség egésség száraz + zsömle szárazs zsömle (v. 19 . – t+gy és d+gy = ggy: – t+c. A teljes hasonulás révén előálló kiejtésbeli módosulásokat általában nem tüntetjük föl az írásban. 53. d+cs és gy+cs = ccs. hanem az eredeti szóelemeket jelöljük: alkotó tagok: át+csap jegy+csalás ejtés: áccsap jeccsalás (v. 80–81. – sz+zs és z+zs = zzs. ty és ny előtt ny-nek (vagy az ny-hez közel álló hangnak) ejtjük. atya és bátya névszók csonka tövéhez. – s+sz és zs+sz = ssz. Az írás ezt a szóbelseji teljes hasonulást nem jelöli. gy. ty és gy hangjának. Két mássalhangzó találkozásának gyakran az a következménye. – s+z és zs+z = zz. száraz zsömle) kis+szerű kisszerű (v.. illetőleg a toldalék eredeti j hangjának jelét: írás: átcsap jegycsalás átcipel nádcukor község egészség száraz zsömle kisszerű stb. hanem megtartja a szavak eredeti ny. 83–85. a kiejtésben a j teljes hasonulása következik be. jetycsalás) át+cipel áccipel nád+cukor náccukor (v. A beszédben az n hangot p. -juk. 52. Ezt a hasonulással bekövetkezett változást egyik esetben sem jelöljük az írásban: alkotó tagok: szén+por azon+ban tan+menet van + még ön+gyújtó negyven + tyúk szín+nyomat ejtés: szémpor azomban tammenet vam még önygyújtó negyveny tyúk színynyomat írás: szénpor azonban tanmenet van még öngyújtó negyven tyúk színnyomat stb. – sz+s és z+s = ss. vagyis -ja. -jaik járul. Ha az anya. valamint a nagy névszóhoz j-vel kezdődő birtokos személyrag (-jel).

A mássalhangzó-összeolvadás 57. ják) vagy pedig a felszólító mód -j jele járul. a kiejtésben a mássalhangzók összeolvadnak. -jük. Ha a t. illetőleg a toldalékok eredeti j hangjának jelét: alkotó tagok: hagy+játok hagy+juk hány+ja huny+játok fagy+j+on ejtés: haggyátok haggyuk hánnya hunnyátok faggyon írás: hagyjátok hagyjuk hányja hunyjátok fagyjon stb. -juk. -játok. Ha az l és az ll végű igékhez j-vel kezdődő tárgyas személyrag (-ja. -ják) vagy a felszólító mód -j jele járul. Az írás ezt a szóbelseji teljes hasonulást nem jelöli. -juk. -jeik járul. s így az igék eredeti l. a kiejtésben általában teljes hasonulás következik be. je.alkotó tagok: any+ja any+juk aty+ja aty+juk báty+jai báty+juk nagy+ja nagy+jaik ejtés: annya annyuk attya attyuk báttyai báttyuk naggya naggyaik írás: anyja anyjuk atyja atyjuk bátyjai bátyjuk nagyja nagyjaik stb. vagyis -ja. -jaik. hanem mind a névszó végső mássalhangzóját. illetőleg ll hangjának. -jei. Ezt a szóbelseji teljes hasonulást az írás nem jelöli. Ha a gy és az ny végű igékhez j-vel kezdődő tárgyas igerag (-ja. -jai. -jük. hanem megtartja az igék eredeti gy és ny hangjának. mind pedig a toldalék j-jét változatlanul hagyja: alkotó tagok: kert+je kürt+jei part+jai bot+ja híd+jai kard+juk ejtés: kertye kürtyei partyai bottya híggyai kargyuk írás: kertje kürtjei partjai botja hídjai kardjuk 20 . -juk. valamint a toldalék j-jének jelét változtatás nélkül írjuk egymás mellé: alkotó tagok: ítél+jük kapál+ják tanul+ja áll+j beszél+j+etek ejtés: ítéjjük kapájják tanujja ájj beszéjjetek írás: ítéljük kapálják tanulja állj beszéljetek stb. a kiejtésben a j teljes hasonulása következik be. 55. a d és az n végű névszókhoz j-vel kezdődő birtokos személyrag (-jel). 56. -játok. Helyesírásunk ezt a szóbelseji összeolvadást nem jelöli.

58. a kiejtésben a mássalhangzók összeolvadnak. d+s. -jük. -játok. ds. hanem – hogy a szókép állandóságát megtartsa – feltünteti a hosszú mássalhangzókat: 21 . A mássalhangzók mennyiségi változásainak jelöletlensége A mássalhangzó-rövidülés 60. gy+sz hangkapcsolat a kiejtésben gyakran rövid vagy hosszú c hanggá. a d és az n végű igékhez j-vel kezdődő tárgyas személyrag (-ja. Írásunk ezt a szóbelseji összeolvadást nem jelöli. Helyesírásunk ezt a mássalhangzó-rövidülést nem veszi figyelembe. d+sz. -juk. az összetételi tagok határán vagy az egymást követő szavak érintkezési helyén egy hosszú és egy másfajta rövid mássalhangzó vagy egy rövid és egy másfajta hosszú mássalhangzó kerül egymás mellé. Az írás ezt a szóbelseji mássalhangzó-összeolvadást nem jelöli. gy+s hangkapcsolat pedig rövid vagy hosszú cs hanggá olvad össze. ts. gys betűkapcsolatot használja: alkotó tagok: met+sz ad+sz egy+szer barát+ság költ+ség bolond+ság vad+ság nagy+ság ejtés: mecc acc eccer (v. akkor a hosszú mássalhangzó az ejtésben gyakran megrövidül. mind pedig a toldalék j-jét változatlanul hagyva írjuk: alkotó tagok: tanít+ja félt+jük lát+ják márt+játok szeret+jük ad+j+a hord+j+a marad+j+anak fon+j+átok ken+j+ük ejtés: taníttya féltyük láttyák mártyátok szerettyük aggya horgya maraggyanak fonnyátok kennyük írás: tanítja féltjük látják mártjátok szeretjük adja hordja maradjanak fonjátok kenjük stb. a t+s. natyság) írás: metsz adsz egyszer barátság költség bolondság vadság nagyság stb. ják). Ha a toldalékos szó belsejében. illetőleg – a t végű igék kivételével – a felszólító mód -j jele járul. etyszer) baráccság kölcség boloncság vaccság naccság (v. hanem az eredeti tsz. dsz. s így mind az ige végső mássalhangzóját. 59. Ha a t. gysz.vad+jai kín+juk turbán+ja vaggyai kínnyuk turbánnya vadjai kínjuk turbánja stb. A t+sz.

) – Hasonlóképpen: dzsessz-szerű.alkotó tagok: jobb+ra varr+t vidd+be ott+hon vissz+hang küld+d arc+cal part+talan ing+gomb hozzánk+képest ejtés: jobra vart vid be othon viszhang küld arcal partalan ingomb hozzán képest írás: jobbra varrt vidd be otthon visszhang küldd arccal parttalan inggomb hozzánk képest stb. a szóelemzés szerint három azonos betűt kellene írni egymás után. Az összetételt ilyenkor kötőjellel tagoljuk: sakk-kör.) Ha viszont a hosszú mássalhangzóra végződő szóhoz (pl. a szóelemző elvet követve megtartjuk az alkotó tagok eredeti írásmódját. A d végű igék felszólító módjában a tárgyas ragozású egyes szám 2. 94. mindnek) csukd+be csug be mind+nyájan minnyájan mondd+meg mom meg (v. 94. szidd. baletttáncos..) A d végű igék 63. fedd be. alakokban. (Vö. hanem az áldd. aszt hiszem) most+sincs mos sincs mind+nek minnek (v. 49. több) ugyanolyan mássalhangzóval kezdődő toldalék kapcsolódik (pl. ff-re végződő szavakhoz kapcsoltuk. mond meg) írás: azt hiszem most sincs mindnek csukd be mindnyájan mondd meg stb. Ha egy összetett szó előtagja hosszú mássalhangzóra végződik (pl. védd stb. Azonos hosszú és rövid mássalhangzó találkozása 62. így tehát két d-t írunk nemcsak az add. expresszszerű. formákban is. váll-lövés. sakk). orra (bukott). Az egyszerűsítés elve alapján azonban (a kiejtésnek is megfelelően) csak két azonos betűt írunk egymás mellé: többe (kerül). tudd. személyű rövidebb alakot magánhangzó után hosszú d-vel. 94. össz-szövetségi stb. a -féle képzőszerű utótagot ssz-re.. A mássalhangzó-kiesés 61. fedd meg stb. (Vö. hordd. puff-féle stb. (megkérdezték a) vádlottól. (Vö.) 22 . mind a -d személyragot. -be). Hármas mássalhangzócsoportok középső tagja a kiejtésben – nemegyszer más hangváltozás kíséretében – kieshet. kör). oldd stb. küldd. (nem jól) hallak. utótagja pedig ugyanolyan mássalhangzóval kezdődik (pl. 60. Az ilyen alkalmi hangkivetés írásunkban általában nem tükröződik: alkotó tagok: ejtés: azt+hiszem asz hiszem (v. (De vö. szedd. Az írás azonban mindig feltünteti mind a tővégi d-t. kezdd. ill. (a) szebből (kérek). ill. mondd. mássalhangzó után rövid d-vel ejtjük. mert a -szerű.

szállna. múlik. rovok stb. málló. jöjjenek stb.. jöttél.A kezdd-féle írásmód is az általános szabályt követi: ír+d = írd. fújd stb.) – A felszólító módban a tárgyas ragozás egyes szám 2. noha a rá következő mássalhangzó hatására a hosszú l mindig megrövidül: áll. rójuk. növendék. (Vö. személyének rövidebb alakja a kiejtést követi: ródd. de: dülled. (nagyra) nőtt (fa). rövidebb változat: kevesell. (Vö. nőtt. gyúl. egy magánhangzó utáni ll-es. nő. Egyéb esetek 68. stb. kicsinyell. tehát: kezd+d = kezdd. nősz. nyomd. 43. nőj. 45. 39. Az l-re végződő igék toldalékos alakjaiban általában megtartjuk az egy l-es írást. játszd. 65. valamint befejezett melléknévi igenévi származékaikban – a magánhangzó után – két t-t írunk: rótt. cipőt). mind pedig l-es származéka él. 66. zöldellt v. nőttek. kékellő és kéklő. nézd. hagyd. sarkall (= ösztönöz) és sarkal (= sarokkal lát el. jövök. kevesellette. A hosszú magánhangzóra végződő igéknek -sz és -tok. kicsinyellné v. szálloda. tépd. sződd. legelő. szégyell.) A hosszú magánhangzóra végződő igék 67. stb. 60. -tök személyragos alakjait. 39. de: kicsinyelli és kicsinyli. de: torkolat. rója. szégyellni. nőtök. A szabály alól csak néhány származékige kivétel: dűl. jöhet. stb. (Vö. legel. hosszabb meg egy mássalhangzó utáni l-es. mállottak. 23 . jönne stb. A jö. mállik. kicsinyellés és kicsinylés. kicsinyellené. (Vö. rósz. stb. mosd. A rendhagyó ragozású jön ige toldalékos alakjaiban (a jődögél és a jőve alak kivételével) a tő magánhangzóját rövid ö-vel írjuk: jön. rosszallhatjuk. szégyellheti. keveselli és kevesli. sarkallik. zöldell v.tőhöz járuló egy mássalhangzós toldalékokat általában kettőzött alakban írjuk: jössz. lődd. Az l és ll végű igék 64. rótok. (fába) rótt (betűk). fúl. dülleszt. – De: jöszte. 39. fullaszt. bár egyes alakok kiejtésekor hosszú l is hallható: szól. de: kevesellem és keveslem. rí. állomás. lövő. kicsinyellő és kicsinylő. zöldellett. stb. pl. de a képző eltérése jelentéskülönbséget hordoz: torkollik (= beleömlik) és letorkol (= szavába vágva elnémít). szólás. de: sarkalatos.. kevesellte v. (Vö. de: gyullad. róttak.) – Hosszú az n is ezekben: jönni. hívd. Egyes szavaknak mind ll-es. múló. rosszallás. stb. zöldellik. rosszall. rítok. állt. málljanak. de: fullad. szégyellem. rívás stb. Az ll-re végződő igék legnagyobb részének toldalékos alakjaiban megtartjuk a két l-es írást. edzd. nyűdd. legelik.) – A hosszú magánhangzó a v-vel bővült tövekben többnyire megrövidül: fövetlen. jöjjön. kékellik és kéklik. Múlt idejű alakjaikban. ríjon. rísz. gyullaszt.) Néhány ll-es ige egy-két származékában azonban – a kiejtésnek megfelelően – rövid l-et írunk: torkollik. – De: rívok. stb. az sz és a j betű megkettőzése nélkül írjuk: ró. jöjj. stb. nagyoll (a szükségesnél nagyobbnak tart) és nagyol (= valamit csak nagyjából csinál meg). valamint j hangzós toldalékú kijelentő és felszólító alakjait – ingadozó kiejtésük ellenére – a t. száll. jövedelem stb. zöldellő. Néhány ll végű igének két alakja van.

csehül. nálad. más részében viszont röviden: egyed. A személyes névmások határozóragos és névutós formáinak megfelelő alakokban. méhvel. Ha helyesírásunk ezekben a szóalakokban is a szóelemek alapalakjának a feltüntetésére törekednék. 83. 74. stb. Csehszlovákia. stb. juhász. 42. egyed. 83. a h betűt írásban mindig feltüntetjük. mint h-tlan. egynek. egyetem stb. méhkas. egység. erősek. egyre stb. – Hangzik a h ezekben: csehek. A szóelemek módosult alakjait feltüntető írásmód 76. és mindig írjuk is. Ezért a szókép állandósága érdekében az egyszerűbb módon. csehtől. utánunk. névszóban a h-t csak akkor ejtjük. egyre. [Vö. méhnek. potroh. csehnek. Az -s végű melléknevek tárgyragos és -n határozóragos alakját.69. A céh. lesztek. eh. együtt. de csak egy s-sel írjuk őket: erőset.. ujjra stb. úgy. – Az írásban azonban. A MÉH betűszó inkább h-s ejtésű. együtt stb. enyh. legkisebbnek. keh. éh. egyenlő. újat. kisebbít.) végén is mindig ejtjük a h-t. doh. továbbá többes számát és középfokát sokan hosszú s-sel ejtik. magasan. pech stb. együvé.) 75. – De természetesen: eggyel és eggyé. juhval. A szóalakok egy részének leírásakor azért nem érvényesülhet a szóelemző írásmódnak az a törekvése. almanach. szónak minden alakjában ejteni szoktuk a h-t. sah.) 71. valamint magánhangzók között a toldalékos szóalakok és a származékok egy részében hosszan ejtjük: egyet. egyért. A lesz igealakot magánhangzóval kezdődő szó előtt és mondat végén hosszú sz-szel ejtjük. bennünket. Ezekben az esetekben helyesírásunk tehát eltekint a szóelemeknek 24 . egyezik. egyén. A bolyh. juhok. magasak. (Vö. de más helyzetekben – az ige többi alakjaihoz hasonlóan – röviddel. rüh stb. egyetlen. tőlünk. Így például az ah. padisah. – De: benne. lesznek. erősebb. valamint egyszerűségére törekedve a szó minden alakját egy gy-vel jelöli: egy. leszünk. egyéb. cseh. újabb. stb. juh. írásunkban ennek ellenére csak egy j-t tüntetünk fel: új. azaz a személyragos határozószókban a gyakran hallható hosszú ejtés ellenére is egy l-et vagy egy net írunk: belőlem. egyek. mert a szóelemeken a régiségben erős hangváltozások mentek végbe. heh indulatszó ejtésében váltakozik a h-s alak a h-tlannal. Írásunk a szókép állandóságára. 72. Az egy számnév mássalhangzóját a szó alapalakjában. mint a többiben: leszek. áh. egybe. Az új melléknév mássalhangzóját – a szó alapalakjában és magánhangzó előtt – sok nyelvjárásunkban hosszan ejtik. vagy magánhangzóval járul a tőhöz. juh. azaz mindig egy sz-szel írjuk: lesz. stb. csehvel. kisebbség stb. juhtúró. ezekben a szóalakokban a kettőzés mutatja a rag v-jének hasonulását. előled. Zilah stb. erősen. ha a toldalék magánhangzóval kezdődik. magasat. mint a példák is mutatják. A kis szó fokozott alakjait és ezek származékait hosszú s-sel ejtjük. juhakol. egyedül. akkor is rövid a gy: egyben. moh. 70. de egy s-sel írjuk: kisebb. méh. akkor a szó kiejtett alakja és írásképe között szakadék támadna. 73. újra stb. kisebbedik. – Akárhogyan ejtsük is azonban a h végű névszókat. pléh. – A ch végű szavak (pl. a szavak minden alakjában jelen van a h. Ha mássalhangzó következik a gy után. (A testrész nevének írása viszont: ujj. hah. fellah. csehet. stb. e)] A h végű szavak egy részének kiejtése ingadozik. hogy híven tüntessük fel a szóelemek mai alapalakját. leszel. egyik. düh. A kiejtésben tehát néma a h ezekben: cseh. ujjak. egyé (= egy+é). egyes. egyel (ige).. magasabb. méhes. róla. Allah. ujjat. méh. méhek.

bocsássa. A rövid magánhangzó + t kapcsolatra végződő igék. kössétek. de a módjel mai leggyakoribb j alakja helyett annak s változatát írjuk le: ejtse. (Vö. sz. kettőzött z-vel és kettőzött dz-vel (ddzvel) írjuk: késsen. illetőleg sz mássalhangzójához hasonult) s. z+j. 79. kettőzött sz-szel (ssz-szel). z és dz változatát tüntetjük fel.) képezzük. de a j-vel kezdődő személyragok (-ja. lósson-fusson. nevesse. A mássalhangzók minőségi változásainak jelöltsége az igealakokban A t végű igék 77. valamint a lát és a bocsát ige (továbbá a lót-fut összetételbeli lót előtag) felszólító alakjaiban sem az igető véghangját. sz. Az st és az szt végű igék felszólító alakjait a t nélküli csonka tőből (fes-. hallgassák. ezért ezeket az alakokat egy s-sel. egyes szám 2. dz+j helyett) általában kettőzött s-sel.). éppen úgy. vadásszátok. 78. sz. játsszál. mint az s és az sz végű igék felszólító alakjait. márts. tetszik és metsz ige is ezt a szabályt követi: hallatsszatok. személyének rövidebb alakjában ts-et írunk a -d személyrag előtt: ejtsd. 78. lássuk. eddzétek. személyű rövidebb alakjában a tővégi t helyén s van. vesszenek. Ezeket az igealakokat tehát (az eredeti s+j. Az s. metsszük stb. eddzük. elolvassák. kösd. egyes szám 2. – Ennek a ts-nek a kiejtésben rövid vagy hosszú cs hang felel meg. sz. lássuk. 25 . rekeszd. látsszam. z és dz végű igék kijelentő módú. mind pedig a -j módjelnek s-sé módosult változatát írjuk le: alkoss. a szóelemek módosult változatait tünteti fel. fűts. kettőzött sz-szel (ssz-szel). j-t nem tartalmazó alakban csak egy sz-et írunk: játszom. -játok. metszi stb. stb. A felszólító mód tárgyas ragozású. Az s. mossam. játsszuk. Az s. sz. stb. s hogy a szavak írott alakja ne szakadjon el teljesen a kiejtett formától. játsszátok. sz) vagy hosszú magánhangzó előzi meg (vö. Ezeket az igealakokat tehát kettőzött s-sel. illeszstb. féltsétek. szítsa. tanítsd stb. -jük. hozzad. hozzák. sz változatát tüntetjük fel: fess. illetőleg kettőzött sz-et (ssz-et) írunk.eredeti hangalakjuk szerinti írásától. A felszólító mód tárgyas ragozású. Azoknak a t végű igéknek a felszólító alakjaiban. ezért ezeket az igealakokat csak egy s-sel írjuk: bocsásd. végezzünk. játszik. illesszük. mártsd. z és dz végű igék felszólító alakjaiban megtartjuk az igető eredeti formáját. -juk. nyisd stb. hanem mind a tővégi t-nek. metssze stb. látszik. stb. s a -d személyrag ehhez kapcsolódik.) 81. de a j módjelnek módosult (az igető végső mássalhangzójához teljesen hasonult) s. Ezeknek az igéknek felszólító mód tárgyas ragozású. megtartjuk az igető végső t-jét. nyissátok. illeszd. füröszd. játsszák. fürösszétek. tárgyas ragozású alakjaiban megtartjuk az igető eredeti formáját. személyének rövidebb alakjaiban a személyrag eredeti d formájában a módjel nélküli csonka tőhöz kapcsolódik. válaszd stb. -ják) j elemének módosult (az igető végső mássalhangzójához teljesen hasonult) s. mossa. válassza stb. illetőleg egy sz-szel írjuk: fesd. z és dz végű igék 80. tetsszél. fürösz-. sz+j. – Természetesen a játszik és a metsz típusú igék is ezt a szabályt követik: játssza. lopóddz(ál). – Természetesen a hallatszik. mert a j módjelnek a módosult (a csonka tő s. sem a felszólító mód jelét nem tüntetjük fel eredeti alakjában. játszod. vadásszatok. végezzük. stb. taníts. kettőzött z-vel és kettőzött dz-vel (ddz-vel) írjuk: keressük.) Ezekben az igealakokban tehát kettőzött s-et. amelyekben a tővégi t-t mássalhangzó (de nem s. (A többi. rekessze. egyes szám 2. z és dz változatát tüntetjük fel. 81. hallgasd.

(Vö. és betűkettőzéssel jelöli. igyanak stb. -vel és a -vá. visz. tudóssá. -vé rag v-jének hasonulása nem következhet be: méhvel. 75. a bölccsé (válik) és a bölcsé (= a bölcs tulajdona). hogy tetsszünk neki. stb. minddel. Megváltozott. meggyel. (Vö. 43.. a két v-t mindig jelöljük az írásban: hévvel. savvá. a névszó tövének végső mássalhangzójával azonos (teljesen hasonult) formában járul a -val. ronggyá. könyvvé. néggyel. vesz. cukorral. 94. b) Egy hosszú mássalhangzós szóvég + -val. – Jó érzés lesz. rozzsal. Ezt a kiejtésbeli módosulást írásunk tudomásul veszi.A felszólító mód tárgyas ragozású. kékkel. könnyel. nedvvé. olvasd. higgyük.). tollá. nehogy kilátsszanak. tervvel. vízzé.) A -val. A többjegyű betűket természetesen a rájuk vonatkozó szabályok szerint kettőzzük meg. (Vö. metszd (vagy mesd).) A mássalhangzók minőségi változásainak jelöltsége a névszóalakokban A -val. amelyeknek végső h-ját nem ejtjük ki (vö. potroh. e) Azokban a névszókban. szénné. szónak azonban minden alakjában ejtjük a h-t. személyének rövidebb felszólító formáiban a -d személyrag a módjel nélküli magánhangzós tőhöz kettőzött alakban járul: tedd (= te+dd). komppal. 26 . ha tetszünk neki. [Vö. -vel és a vá. mászd. Nem azonos például a szívvel és a szível (= szeret. pont foglalkozik.) c) Két mássalhangzós szóvég + -val. pléhvé. eszik. -vá. edd. higgyétek stb. személyének rövidebb alakjaiban azonban a módjel nélküli tőhöz kapcsolódik a -d személyrag: nyeld. Allah stb. (Vö.. – Kilátszanak.) A hallatszik. -vá. arannyal. 216–217. pl. iszik ige felszólító alakjaiban a módjel gy alakban járul az igék magánhangzós tövéhez: legyek (= le+gy+ek). stb. stb. stb. metsz ige több kijelentő és felszólító módú formájának azonos a kiejtése. -vé alakmódosulásai 83. -vel és a -vá. -vé rag v szóvégződéssel találkozik. -vé ragnak a személynevekhez kapcsolásával a 163. úszd. füstté.) d) Ha a -val. bölccsé. A betűkettőzés elmulasztása nemegyszer eltorzítja a szóalak értelmét. az idegen szavakhoz és tulajdonnevekhez illesztésével pedig a 211. özveggyé. eszik. -vel. vegyük. a briddzsel (= a bridzs kártyajátékkal) és a bridzsel (= bridzsezik). vesz. Allahhal stb. 60. a -val. stb. idd. -vel. Kértem őket. vidd. jobbá. sah. királlyá. húzd. tollal. Stb. kedvvel. egyél. edzd. -vel és a -vá. -vé: hanggal. -vé határozórag v-je (bizonyos h végűek kivételével) minden mássalhangzóra végződő névszóhoz. (Vö. tessék. b)] a) Egy rövid mássalhangzós szóvég + -val. (Vö. tessél. tettel. szárnnyá. -vá. 7. 222. – Hasonlóképpen: játszd. – A hisz ige felszólító alakjaiban hosszú gy-t ejtünk. lássék stb. A tessem. szívvel. vigyétek. -vel. egyes szám 2. 75. tetté. alakváltozatok használata is helyes. szilánkká. vedd. a tervvel és a tervel (= tervez).: jáccunk). hidd. potrohhal. ezért itt az ennek megfelelő ragalakokat találjuk: dohhal. stb. gyönggyel. könnyé.. Azt akarjuk. sahhá. juhvá. végezd. Betakarom. tetszik. gallyal.) A tesz. hogy játsszanak velünk. névvé. hogy csak játszanak velünk. rosszá. bolonddá. látszik. tűr). E formák írásban való pontos megkülönböztetése azonban fontos követelmény: Látom. 82. -vé: bottal. -vel és a -vá. 39. visz. A lesz. játszunk és játsszunk (e. hisz ige tárgyas ragozású egyes szám 2. kulccsal. játszik. – A doh. higgye. és kettőzött gy-t írunk: higgy. iszik. szárnnyal. 32. stb. -vé: jobbal. tesz. tegyen.

Ám csak: azzá.Az az. ebbeli. [Vö. ekkor stb. evégett stb. az evvel és ezzel alakváltozatok egyaránt helyesek. ebbe. amiatt. valamint a -fajta. ez névmás 84. Az avval és azzal. mindettől. ez mutató névmás z-je teljesen hasonul a mássalhangzóval kezdődő határozórag első hangjához. amelyek az az. e alakjából és valamelyik névutó kapcsolatából keletkezett összetételeket az elő. ez névmásnak és a -beli képzőnek. Mindig hosszú mássalhangzót jelölünk azokban a szavakban. emellett. ezzé. eszerint. effajta. ahhoz. afölött. -féle. Ezt a módosulást betűkettőzéssel jelöljük: abba.és utótag határán egy mássalhangzóval írjuk: afelé. ehhez. arra. efféle. akkor. erre. ugyanahhoz stb. A mutató névmás a. – Hasonlóképpen: amannak. ekkora. 27 . akképp. ekképp. Az az. c)] 85. affajta. -kora képzőszerű utótagoknak a kapcsolatából alakultak: abbeli. 130. akkora. afféle.

) 89. ezért számos szóban hagyományosan ly a j hang jele.: tarcsai] Thököly [e. különböző jellegűek. mely szavakban írunk ly-t.). madzag. régies betűket (vö.: császár] Czetz [e: cec] Dessewffy [e. írásunk azonban megtartotta az ly [e. illetőleg a szóelemzés rovására. ma-haradzsa. lyukas stb. stb. harkály. mély. ezeket tartalmazzák a következő alpontok. pedzi. edző. mily. mosoly. talaj. olyan.: egresi] Georch [e.. edz. Mihály. briddzsel (= a bridzs kártyajátékkal). súly. tartály. süly. sem a szóelemzés elvével nem magyarázható. sőt a kiejtés és a szóelemzés elvének érvényesülését is. oly. olaj. ej végűek: duhaj. 83.A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD 86. lyukból. Dózsa. 80–81. Az ly írására pontos szabályaink nincsenek. tavaly stb. 12. 87. azaz a hagyomány elvének érvényesüléséről – a szónak szűkebb értelmében – mégis csak akkor beszélünk. nagyon sokféle eredetűek. ha hosszú hangot jelölnek: bodza. A hagyomány érvényesülése ennél természetesen jóval szélesebb körű helyesírásunkban.: kosut] Széchenyi [e. bridzs. peddze. gally. Az egy szótagú szavak közül a következők írandók ly-nal: boly. A dz-t és a dzs-t általában akkor sem kettőzzük meg. Kis. kevély. pehely.: zicsi] stb. robaj. lyukad. A családnevekben általában ugyanazokkal a betűkkel jelöljük a hangokat. b) Ha a j hang a szó végén fordul elő. stb.: battyányi] Cházár [e. tolvaj. A hagyomány alakította ki és őrzi betűink alakját.: ellipszilon] betűt.): Batthyány [e. lyukak. Hunyadi. fogoly. Kétség esetén szótárban kell megnézni. foly(ik). a mai kiejtés. de vannak olyan családneveink is. osztály.. a) Szó kezdetén csak a lyuk szóban és toldalékos alakjaiban írunk ly-t: lyuk. Hagyományos írásmódról.: szécsényi] Tartsay [e. mint más szavainkban (pl. akadály. moly. De: karvaly. ragály. dörej. lyukaszt. pedz. Gergely. Meggyesi. óhaj.: hajnóci] Kossuth [e.: tököli] Zichy [e. (Vö. lyukban. mert azok a szavak. csekély. külön. Köznyelvünk hangrendszerében már nincs meg a régi ly hang. zsindely. papagáj stb. De: lakáj. Helyesírásunk bizonyos meghatározott esetekben a hagyományt követi a mai hangjelölési rendszer. amelyekben megtartjuk a ma már egyébként nem használatos. hely (főnév). A toldalékok hasonulásából eredő hosszúságot azonban ezekben a szavakban is föltüntetjük: eddzük. 28 . A két (vagy ennél több) szótagú szavak legnagyobb részében ly-nal jelöljük a szó végén ejtett j-t: bagoly. karaj (és karéj). mely.157. Ipoly. amely. ha a máig megőrzött írásmód sem a kiejtés. – A szó végén j-vel írandó szavak között többségben vannak az aj. melyekben j-t. 88. tavaly. stb. zsivaj.: görcs] Hajnóczy [e. Bizonyos fogódzóink mégis vannak. Csányi. amelyik stb.: dezsőfi] Egressy [e. Török stb. milyen. A névmásokban ly-nal jelöljük a j hangot: ily. sóhaj. ilyen. a jelölésmód tekintetében különbség mutatkozik az egy szótagú és a több szótagú szavak között. lyuggat. zörej stb. amelyek ly-nal írandók.és egybeírási szokásainkat. kristály.

illetőleg a régebbi írásformát: esd. pólya. cserje. Néhány szóban a hagyomány megőrizte a ma már nem érzett eredetet. ibolya. metsz.c) Jellegzetes szócsoportot alkotnak a lya. 29 . ezt helyesírásunk nem jelöli külön betűvel. De: bója (vízi jelzőeszköz). nyavalya. zsöllye stb. ósdi. rögtön. lye végződésű szavak: boglya. hanem hagyományosan szintén az e-vel: ejtés: ëgyél ëgyetëm embër lëhet szerelëm gyerëkëket írás: egyél egyetem ember lehet szerelem gyerekeket stb. 90. mindnyájan. gereblye. csigolya. pocsolya. zárt ë hang. hagyján. játszik. skatulya. 91. héja (madár). kapzsi. tetszik. hülye. korcsolya. hágcsó. perje (fű) stb. pünkösd stb. Bár több nyelvjárásunkban és a köznyelvben is él az ún. mindjárt.

briddzsel. fütty stb. vádlottól (= vádlott+tól). hússzor) kapcsoljuk az sz végű szavakhoz: ésszerű. cs. Arannyal. 62. 163. össz-szövetségi stb. 7. mésszerű stb. így a többjegyű betűk kettőzésekor és három azonos mássalhangzót jelölő betű találkozásakor. balett-táncos. mássalhangzót jelölő betűt kettőzöttre egyszerűsítjük: orra (= orr+ra). expressz-szerű stb. könnyé (= könny+nyé). eljátsszuk stb. dzs stb. Nem egyszerűsítjük azonban az összetett szavak tagjainak határán találkozó azonos kétjegyű betűket: kulcscsomó. vö. Wittmann-né stb. A többjegyű betűk (pl. 163. b)]: loccsan. Bernadettől (Bernadett+től). sz. (Vö. jegygyűrű. hosszú. [Vö. nagyobban (= nagyobb+ban). 62.. 93. – Általában ez a szabály érvényes a tulajdonnevekre is: Hosszú. meggy.. Kodállyal stb. vagyis a betűnek csak az első jegyét ismételjük meg [vö. Mariannal (Mariann+nal). stb. Hermann-nál. c)] A szabály nem érvényesíthető a magyar családnevekre. c)].AZ EGYSZERŰSÍTŐ ÍRÁSMÓD 92. [Vö. 62. hallak (= hall+lak). az idegen tulajdonnevekre és a szóösszetételekre. Meggyes. Tarr-ról. mésszel.) 30 .) kettőzött alakját a tőszókban és a toldalékos alakokban csonkítottan írjuk. eddzék. hossz-számítás. – Nem egyszerűsítünk viszont akkor. fedd meg (= fedd+d meg). rosszal. ty.). fénynyaláb. [vö. füttyel (= fütty+tyel). A toldalékolás következtében egymás mellé kerülő három azonos. Ezekben a hosszú mássalhangzós betűhöz a vele azonos újabbat kötőjellel kapcsoljuk: Széll-lel. – Hasonlóképpen: puff-féle (ülőke) stb. 163. tollal (= toll+lal). (e helyett: jegygyel stb.. nagygyűlés. illetőleg: jeggyel. díszszázad stb. Helyesírásunk néhány esetben ésszerű egyszerűsítést alkalmaz. c)] A -szerű utótag sz-ét általában csonkítva (azaz toldalék módjára. illetőleg: sakk-kör. 94. ha a -szerű-t kettőzött sz-re (ssz-re) végződő szavakhoz kapcsoljuk: dzsessz-szerű.

Ezek többféleképpen keletkezhetnek. amely még nem igazi összetétel ugyan. márványtábla. napsugár stb. Ilyenkor különírjuk őket: szilárd jellem. de tagjai már alig tekinthetők egymáshoz képest önálló szavaknak. nagyon ügyes. – Az egyik gyakori ok az. különírt szókapcsolat elemei (pl. rádiót javít stb. szót is összetételnek tekintjük. illetőleg az összetett szavak alkotásának törvényszerűségein alapulnak. vízbefúlás stb. de: élenjáró (= irányító szerepű). az élen járó (csapat). mindig együtt használt. Ilyenkor ki-ki hajlamos a nyelvérzékére. Ezt érzékeltetjük az alkotóelemek egybeírásával. A különírás és az egybeírás szabályai a szavak összekapcsolásának. illetőleg saját írásgyakorlatára hagyatkozni. A szóismétlések írása 96. lépre csal. szakkifejezés stb. ami viszont nem biztos alap. nemegyszer jelentésváltozás nélküli szókapcsolatokat is egybeírunk. 31 . (A kötőjelnek itt egyszersmind tagoló szerepe is van. félkész. sokszor egyénenként eltérő megoldást sugall. de nem ló. Szépirodalmi alkotásokban stilisztikai szándék is indokolttá teheti az általános szabályoktól eltérő különírást vagy egybeírást. stb. többféleképpen is megítélhető esetek. de: sokszög (a mértanban). a nap sugara stb. sok lehetőség. ha két vagy több szó összekapcsolódásával keletkezett (azaz összetett) szavakat írunk le. szintén egybeírt összetett szót alkotnak: kéményseprő.) elemeit is: dugába dől. egyhavi. Az alkalmilag (általában nyomatékosítás végett) megismételt szavak közé vesszőt teszünk: fiam. fiam. Helyesírásunk e területén mégis meglehetősen nagy számban vannak ingadozások. villamos gép. de: gyorsírás (= sztenográfia). Ezt az alapszabályt azonban nem alkalmazhatjuk olyankor. a tűzrőlpattant menyecske vagy leány nem a tűzről pattant. A jelentésváltozás miatt egybeírt összetétel alkotó tagjai természetesen alkalmi kapcsolatban is kerülhetnek egymás mellé. A kétféle írásmód jól szemlélteti a kétféle alakulat közötti jelentéskülönbséget: gyors írás (= sebes írás). hogy a különírás és egybeírás szabályainak megfogalmazása más szabálypontokhoz képest olykor határozatlannak látszik. Például a víziló vízi állat ugyan. főnévi igenév. mint a szó és beszéd: ’alaptalan híresztelés’-t jelent. – Ha egy raggal jelölhető.A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ EGYBEÍRÁS 95. sok szög (= számos szög). a tízórai-t nemcsak tíz órakor fogyaszthatjuk el. Ezekből a körülményekből következik az. hogy két szó kapcsolatának jelentése több vagy más. (veszélyt) jelző lámpa. Egybeírjuk viszont az összetett szavakat. – A meggyökeresedett szokást megtartva. bár valójában csak a hangos nyelv és az írás természetéhez alkalmazkodik. egységet alkotó szókapcsolat (szólás. várt. a közlekedésben). ezért például a jókedv. Ennek legfőbb oka az. gyorsan. stb. hogy az írott szöveg világosan áttekinthető legyen. A szóbeszéd is más. Különírjuk számos. kéményt seprő. Ezeknek szoros egységét ugyanis egybeírással vagy (ennek egyik megoldási formájaként) olykor kötőjeles kapcsolással fejezzük ki. de: jelzőlámpa (pl. Az összefüggő szövegben egymás után következő szavakat általában egymástól külön írjuk le. gyorsan. várt. illetőleg kötőjel alkalmazását. stb. Mondatainkban a szavak nagy többségükben alkalmi szókapcsolatok tagjaiként kerülnek egymás mellé. Ilyen előfordulásukban külön kell írnunk őket. hogy a szókapcsolatok és az összetételek között nincs éles határ: sok olyan szókapcsolat van. mint a tagok jelentésének összege. félig kész.) rag nélkül állnak együtt.) A különírás és az egybeírás fontos kifejezőeszköze helyesírásunknak.

keze-lába. már-már (= majdnem. testi-lelki. nini. stb. néha-néha (= nagy ritkán). – Eredetük tudatának elhomályosulása miatt egybeírjuk viszont az azaz kötőszót és a nana. ezért csak második tagjukon toldalékolt mellérendelő összetett szavakat egybeírjuk: rúgkapál. legeslegszebb stb. ki-ki (= mindenki). Két. réges-régi. illetőleg kettőnél több szót ne írjunk vessző vagy kötőszó helyett kötőjelesen: nyelvtani. akkor az összetétel még laza. napról napra. ezért elemeit kötőjellel kapcsoljuk össze: süt-főz. sütés-főzés.97. stilisztikai és helyesírási (gyakorlatok). mint azok külön-külön. A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek tagjai egyenrangúak. Kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz az egyformán toldalékolt szavakból alakult mellérendelő összetételek tagjait akkor is. unos-untalan. valamint az ikerszók írása A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek 100. többé-kevésbé. stb. nap nap után stb. egy-egy (= néhány). kezét-lábát. tudván tudta. hányavetiek. dádá típusú indulatszókat. Különírjuk egymástól ugyanannak a szónak különböző toldalékokkal ellátott változatait: szemtől szembe. továbbá a névutós szóismétlések tagjait: fej fej mellett. hadseregben. legeslegnagyobb. stb. eget-földet. ide-oda. oktatónevelő stb. 101. Az ilyen mellérendelő összetételek tagjait kötőjellel 32 . tejet. végestelenvégig. orrán-száján. 99. melyeknek tagjai közül az egyik nem él önállóan: örökkön-örökké. hányaveti. A lazább (kötőjellel írt) és az összeforrott (egybeírt) mellérendelő összetételek csoportja nem különül el élesen egymástól. ha toldalék nélküli formájuk nem él összetételként: aprajanagyja. búbánata. szinte). rúgkapáló. nono. alig-alig (= nehezen). sírva-nevetve (ölelte át) stb. de még mind a két tag felveszi a toldalékokat. rúgkapálnak. kérve kéri. árvíztől. jobbnál jobb. várva várt stb. hadsereg. messze-messze (= nagyon messze) stb. c) A már teljesen összeforrott. árvíz. gazdasági-társadalmi (változások). sütni-főzni. A túlzófok kifejezésére használt leges. búbánat. hogy mennyire szoros a kapcsolat az alkotóelemek között. b) Ha az egymásnak mellérendelt tagok együttese már mást jelent.előtagot egybeírjuk a felsőfokú melléknévvel: legeslegjobb.. gyalult (egész nap). fűrészelt. nőttön-nő stb. búbánatos. sok-sok (= nagyon sok. stb. kérő-esdeklő (szavakkal). A változatlan formájú tagokból szókettőzéssel keletkezett összetételeket kötőjellel írjuk: más-más (= mindig más és más). a) Számos olyan mellérendelő kapcsolatunk van. hadseregek. anyja (eljött). Az ilyen alakulatok írásmódja elsősorban attól függ. amely nem vagy csak kivételesen – és csak az utótagon – látható el toldalékokkal. sütött-főzött. körös-körül. hehe. szebbnél szebb. apraját-nagyját. nem: nyelvtani-stilisztikai-helyesírási (gyakorlatok). idébb-odább. Kötőjellel írjuk viszont az olyan módosított alakú szóismétléseket. vajat. A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek.. hasonlóképpen: ember ember hátán stb. nyelvi-stilisztikai (elemzés). több-kevesebb. 98. égföld. Ezzel a lehetőséggel azonban ne éljünk vissza: nem rokon vagy ellentétes értelmű tagokat. írás-olvasás. sütnek-főznek. azonos szerepű toldalékkal ellátott szó alkalmi egységét újabban gyakran éreztetjük kötőjeles összefűzésükkel: kínos-fájdalmas (búcsú). tömérdek). háztól házig. kenyeret (vásárolt). a) A csak alkalmilag egymás mellé kerülő egynemű (halmozott) mondatrészeket vesszővel választjuk el egymástól: apja.

A lazább (kötőjellel írt) és az összeforrott (egybeírt) ikerszók csoportja nem különül el egymástól élesen. icipicit. – Hasonlóképpen írjuk a tulajdonnévi ikerszókat is: Ista-Pista. stb. hercehurca.és a mennyiségjelzős kapcsolatok 105. dimbes-dombos. stb. csinn-bumm stb. sakk-mattot (mondott). stb. de: a csúszómászók (= hüllők). Az alárendelő összetételek első tagja a másodikkal olyan kapcsolatban van. stb. tereferél. limlom. limlomot. izeg-mozog. stb. stb. de: a szántóvetők (= földművesek). Az ilyen ikerszók tagjait kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: csihi-puhi. limlomos. a) Vannak olyan ikerszavaink is. meleg nyár és színesfém. 33 . hírneves. piff-puff. (a zenekar) csinn-bummja stb. hegygerinc: minek a gerince? – a hegynek a gerince (az előtag az utótagnak birtokos jelzője). háromszög: hány szög? – három szög (az előtag az utótagnak mennyiségjelzője). más esetekben a toldalékolás módjához igazodunk: gizgaz. stb. Anna-Pannával. terefere. de: híre-neve. piros-fehér-zöldet. tíz forint és öttusa. b) Néhány. rabló-pandúr. fidres-fodros. ugribugri. de: gizes-gazos. – A kétféle toldalékolásnak oka lehet a jelentések elkülönülése is: (a határban) szántó-vető (emberek). életképes: mire képes? – életre képes (az előtag az utótagnak határozója). ímmel-ámmal. favágó: mit vágó? – fát vágó (az előtag az utótagnak tárgya). b) A csak a végükön toldalékolható ikerszókat egybeírjuk: mendemonda. gizgazok. Az alanyos. szoba-konyha. szoba-konyhás (lakás). de híres-neves. illetőleg toldalékolt ikerszók elemeit kötőjellel kapcsoljuk össze: irul-pirul. stb. Ilyenkor a toldalékos formák írásképe is vagylagos: hírnév: hírneve. (a padlón) csúszó-mászó (kisgyerek). mert az alanynak. Ista-Pistát. sakkmatt. – Így például: szavahihető: mi hihető? – a szava hihető (az előtag az utótagnak alanya). piros-fehér-zöld. Az alárendelő szókapcsolatok és összetételek írása 104.kapcsoljuk egymáshoz: édes-bús. minőségjelzős és mennyiségjelzős viszonyban a szókapcsolatok és az összetételek egyaránt jelöletlenek. mendemondák. sík-domborúra (csiszolt). Az ikerszók 102. A tagok közötti kötőjelet az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk: édes-búsan. hébe-hóba. izgőmozgó. piros-fehér-zöldre. csigabiga. b) Az ingadozó toldalékolású ikerszókat alapformájukban egybeírjuk. sík-domború (lencse). a minőség. irult-pirult. amely kisebb vagy nagyobb alakítással mondatrészi viszonyú szókapcsolattal is kifejezhető. rabló-pandúrt (játszottak). stb. Alanyos. tehát az utótaggal az előtagra kérdezhetünk.és mennyiségjelzőnek nincs ragja: aszály sújtotta (vidék) és farkasordító (tél). 103. tyúkom-búkom. gizgazos. csigabigák. valamint a minőség. amelyek nem vagy csak kivételesen láthatók el toldalékokkal. drágakő: milyen kő? – drága kő (az előtag az utótagnak minőségjelzője). de: icit-picit. izegnek-mozognak. A tagok közötti kötőjelet az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk: (nagy) csihi-puhit (rendezett). icipici. Az ikerszók írása a mellérendelő összetett szavakéval azonos szabályokhoz igazodik. Anna-Panna. a) A mindkét tagjukon külön-külön toldalékolható. alapformájában egybeírt mellérendelő összetétel kétféleképpen toldalékolható.

különösen olyankor. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: mutató névmás. b) Az alanyos összetételeket egybeírjuk. öntelt magatartású stb. Ezek tagjainak együttes jelentése más. közvetítő javaslat. olvasó lány. kispárna (párnafajta). mélykék. 109. külügy. nyakatekert (= bonyolult). ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: halványlila színű. piros tetős. haditerv. – Az összetett színnevek árnyalatát jelző mellékneveket azonban különírjuk: sötét rózsaszín. melegágy (a kertészetben). ügyefogyott (= gyámoltalan. -s. Ha két különírt szóból álló minőségjelzős kapcsolat második tagjához -i. kiváló termék. 110. 34 . felszabadító mozgalom. légiposta. orvosi titoktartás. szomszéd falubeli... mellékjövedelem. b) A minőségjelzős összetételeket egybeírjuk. pótágy. szörnyű hideg stb. parancsoló hang. magvaváló (szilva) stb. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk több alanyos kapcsolat tagjait: dércsípte (levelek). borzasztó rossz. általában különírjuk jelzett szavától: dolgozó nő. világossárga. ipari ország. eszeveszett (= őrült). -nyi képző járul. különösen olyankor. szürke télikabátos. növényvédő szer. jótett stb. különösen olyankor. különösen olyankor. Az -ó. szak. 112. mezőgazdasági gépgyár stb. napsütötte (táj). a különírást általában megtartjuk: bal parti. szép kövér. Az alanyos kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) Az alanyos kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: gondatlanság okozta (baleset). izzó fém. szúette (bútor). jó néhányszor stb. apró szemű. -jű.. (a) számítógép ellenőrizte (adatok) stb. fiatalkorú. 111. (az újoncokat) kiképző tiszt stb.. szakember stb. rakétaindító állvány. zöldeskék. iskolaköteles korú. köz-. vízinövény. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: gyorsvonat (vonatfajta). molyrágta (szőnyeg). szélező körfűrész. porhó borította (lejtő). haragoszöld. kis hordónyi stb. 107. anyja nevelte (gyermek) stb. stb. mindig egybeírjuk: alelnök. közérdek. bel-.106. törtfekete. -ű. ellenőrző bizottság. előadó körút stb. traktor szántotta (föld). baráti kézfogás. erős bordájú. összekötő híd. A színárnyalatot kifejező melléknévi jelzőt egybeírjuk a színt jelölő melléknevekkel: halványlila. félszeg). sajgó térd. útitárs. újpiros. előtag. lélekszakadva (= nagy sietve) stb. érett gyümölcs stb. holtág (folyóé) stb. fehér virágú. sötétzöld. jó nagy. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk számos minőségjelzős kapcsolat tagjait: nagyfokú. kül-. nagy erejű. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: agyafúrt (= ravasz). (a) barátom kölcsönadta (pénz). hidegvérű (= nyugodt). ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: árvíz mosta (töltés). földrengésjelző műszer. A fokozó vagy nyomósító szerepű melléknévi jelzőt nem írjuk egybe a jelzett melléknévvel: szép piros. halvány kékeszöld stb.stb. almásszürke. söröspohár (= sörnek való pohár). -ú. Az olyan összetételeket. A minőségjelzős kapcsolatok írásának fő szabályai a következők: a) A minőségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: jobb kéz. forgószél (szélfajta).). Ezek tagjainak együttes jelentése más. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: szélsőbal párt. (a) munkások szervezte (gyűlés). egyetértő mosoly. 108. -beli. jó erős. -jú. -ő képzős igenevet. élüzem. amelyekben a főnév minőségjelzője az összetett szóban levő alakjában vagy jelentésében önálló szóként nem használatos (al-. világos narancssárga. hosszú szempillájú. általános iskola. belföld. Hasonlóképpen: nagy néha. ha csak alkalmi minőségjelző.

alumíniumedény. száz hektár föld stb. illetőleg a jelzett szó az igenévben kifejezett cselekvésnek valamilyen határozója). vendég néni. fedett uszoda. diáklány. tíz deka vaj. 115. védőnő. húsznaponként stb. 114.Ha viszont az igenévi jelzős kapcsolatok tagjai jelentés tekintetében összeforrtak (az igenév nem folyamatot. egybeírjuk a nem összetett főnevekkel: aranygyűrű. stb. kutatóintézet. nyersselyem ing.) A kialakult szokást megtartva több olyan (részben jelentésváltozást is mutató) kapcsolatot is egybeírunk. nyolcoldalú. – Ha azonban az anyagnévi jelzős kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó. hétfő reggel. mérnök szaktárs stb. Anyagnévi jelzős kapcsolatnak azokat az alakulatokat tekintjük. – Hasonlóképpen különírjuk az ilyen alakulatokat is: igazgató elvtárs. átütőpapír. hálószoba. 138. vendéglátóipar stb. zártszék stb. rabszolga. gyapjúsál. nagy halom kavics. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk számos (főleg képzővel ellátott) mennyiségjelzős kapcsolat tagjait: egynapi. fűszeráru. A mennyiségjelzős kapcsolatok írásának fő szabályai a következők: a) A mennyiségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: öt ujj. kiképzőtiszt (beosztás). közgazdász szakértő.) b) A mennyiségjelzős összetételeket egybeírjuk. desztillálótorony.) 118. platinatégely stb. A -t. nagyságot jelentő) főnév is. Az anyagnévi jelzőt. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: háromszög (mértani idom). Mennyiségjelzőként nemcsak számnév állhat. Minőségjelzőként nemcsak melléknév állhat. péntek esti. dőlt betű. belépőjegy. ha egyszerű szó. a) A foglalkozást. esetleg csak nyomatékosító főnévi jelzőket különírjuk jelzett szavuktól: mérnök bátyám. a két egyszerű szót egybeírjuk: cséplőgép.. tízperc (iskolában). rongy fráter. – Csak néhány jelentésváltozáson átment kapcsolatot írunk egybe: aludttej. öttusa (sportban). lakatosmester. ezer esztendő. kort. kétnyelvű. hatökör (= buta). bőr pénztárca. mozgókórház. 35 . ötéves. amelyekben az előtag azt jelöli. típusú (általában fajtajelölő) főnévi minőségjelzős alakulatokat. 119. előhívótank. javítóműhely. nyúltagy. stb. legényember. két négyzetméternyi. ha a kapcsolat valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: negyvenöt perces. Ezek tagjainak együttes jelentése más. stb. felvonóhíd. 117. ajándék könyv. március havi. különösen olyankor. több energia stb. eladólány (üzletben). mérőműszer. Az ilyen főnévi jelzőket különírjuk jelzett szavuktól: egy csomó retek. tanár úr. stb. vasbeton gerenda. tízpercnyi. hanem (mennyiséget. holtpont. kutya hideg. -tt képzős melléknévi igeneveket legtöbbször különírjuk jelzett szavuktól: csapolt sör. vetített kép stb. száz forint. műanyag padlóburkolat. hanem főnév is. ezermester (= sok mindenhez értő). hanem valamire való képességet. csoportot jelölő. tanító néni. vasárnap déli. csiperkegomba. két hordó bor. adott szó. rendeltetést fejez ki. kedd reggeli. minőséget. az anyagnevet különírjuk jelzett szavától: acél mérőszalag. vendégművész stb. izzólámpa. gyermek király. tizenkétszög (mértani idom) stb. (Vö. csütörtök estére. 113. A hónap vagy nap jelzőként álló nevét különírjuk jelzett szavától: január hónapban. (Vö. kőfal. faburkolat. pihenőnap. 116. zárolt anyag. sült hús. fenyőfa. huszár főhadnagy. tízezer kilowatt áram. b) Egybeírjuk viszont az akácerdő. csuda jó. sok munka. belgyógyász barátunk. rendőr százados. amelynek valamelyik tagja összetett szó: forgószínpad. 119. költőpénz. fiúgyermek. ivóvíz. tenger virág. evezőlapát. tüzér tizedes. egy rakás fa. hogy az utótagként megnevezett tárgy abból az anyagból készült. kölyökkutya. (Vö. huszonegy köbméteres stb. mértéket.

a határozós és a birtokos jelzős kapcsolatok 122. másodrendű. jú. -ás. c)] Hasonlóképpen írjuk az ilyen -nként ragos alakulatokat is: kéthetenként. kétzónájú. létszámnyilvántartó. [Vö. hetvenöt centiméteres. a kapcsolat számnévi tagját különírjuk a melléknévi tagtól: hat vegyértékű. amelyekben a tagok közti viszonyt rag mutatja: fát vágó és egyetért. 5 évenként. Nem írhatjuk külön a jelöletlen tárgyas összetételeket akkor sem. -ű. negyedik osztályos. az asztal lapja és vásárfia.. 15 naponként. számottevő (= jelentős. albérletet kereső. huszonnégy tagú. ötévenként. – A -d képzős sorszámnévi jelzőt viszont egybeírjuk mind a főnevekkel. 117. harmadik havi. -jű. tizenhatodmagunkkal. határozós. hetedik alkalommal. sem a (rendszerint -i.) 121.119. 138. húszfőnyi stb. véget ér.) járul. kilenchavi. Egy egyszerű tőszámnévnek (ill. 36 . c) A jelöletlen (ragtalan előtagú) tárgyas összetételek tagjait mindig egybeírjuk: autómentő. Tárgyas. ha valamelyik vagy mindkét tagjuk maga is összetett szó: alvázvédő. -s. 117. legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: vízvezeték-szerelő. sokmilliós.) 124. valamint egy -i. világot járt. szakmunkásképző. semmittevő (= lusta. 291. dologtalan). [Vö. színgazdag = szín(ekben) gazdag. Ha az alkotóelemek egyike sem ragos. tekintélyes) stb. akár mind a kettő összetett szó. A tárgyas. mind a melléknevekkel. -ó. mindent megvetés. -s. háromhavonként. utat tévesztve. stb. a különírást megtartjuk: nagyot akaró. munkavállaló. a). tizenkettedik havi. szemet szúr. a sok. karöltve stb. -és stb. stb. De számjegyekkel írva: 9 havi. Ha egy névszó és egy ige egymástól különírt jelölt tárgyas kapcsolatának igei tagjához képző (pl. számjegyekkel írva is: 40 köbcentiméteres. három hónaponként. jótáll (= szavatol). -ú. raktárellenőrző stb. mind a számnevekkel: ötödévben. kárvallott. ötágú. tizenötödrangú. -ű képzős) melléknévvel: ezredik év. helytáll (= derekasan viselkedik). száz hektoliternyi. tévéantennát szerel. hetedízben. több. stb. könyvtárt összerendez. úttörő. negyven négyszögöles. a kapcsolat jelöletlen: kincskereső = kincs(et) kereső. Ezek tagjainak együttes jelentése más. százszor mond és százszorszép. stb. stb. négyoldalas. világlátott. kétpetéjű. valamint birtokos jelzős viszonyban azok a szókapcsolatok és összetételek a jelöltek. menedékhelyet nyújtó. keveset érő. ötödéves. főtengelyt esztergál. stb. egy szótagos. A visszaható névmásokkal a számnevekből alkotott -d sorszámnévképzés jelzőket egybeírjuk: másodmagammal. 116 napi stb. -nyi képzős egyszerű melléknévnek a kapcsolatát egybeírjuk: harmincnapi. ötvenhét másodpercnyi. száztizenhat napi. tizenkét emeletes. gázcsőfektető. urat játszás. -ő. negyvennyolc órás. menetgyakorlatot tartva. huszonötödmagukkal. harmadik napon. kezet fog. stb. b) A jelölt tárgyas kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. (Vö. c)] 120. stb. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: egyetért (= azonos véleményen van). lélegzet-visszafojtva. stb. A -dik képzős sorszámnévi jelzőt nem írjuk egybe sem a jelzett főnévvel. állást foglal. (Vö. -ú. 123. – Ha azonban akár a melléknév. ötödik rendű. baleset-előidéző stb. tizenöt naponként. ezredévi. fél számnévnek). akár a számnév. iskolaudvar = (az) iskola udvar(a). hátat fordít. 20 főnyi stb. századmagával. hétfejű. híradó. háromlábú. A tárgyas kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) A raggal jelölt tárgyas kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: eleget tesz. harmadfél.

125. A határozós kapcsolatok írásának fő szabályai a következők: a) A valamilyen raggal jelölt határozós kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: eszébe jut, munkába lép, rosszul jár, földre hull, nyakon csíp, pellengérre állít, ráncba szed, jutalomra érdemes stb.; különösen akkor, ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: készpénzért veszi, külföldre utazik, vizsgára előkészít stb. b) A jelölt határozós kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege: észrevesz (= észlel, megfigyel), véghezvisz (= befejez), ágrólszakadt (= szegény), napraforgó (növény), semmirekellő (= haszontalan), tagbaszakadt (= jól megtermett), tökkelütött (= buta) stb. c) A jelöletlen (rag nélküli) határozós összetételek tagjait mindig egybeírjuk: energiagazdálkodás, ökölvívás, munkatárs, áldozatkész, iskolaköteles, munkaképes, mélyhűtött, szélvédett stb. Nem írhatjuk külön a jelöletlen határozós összetételeket akkor sem, ha előtagjuk maga is összetett szó: atombombamentes, nyugdíjjogosult, sújtólégbiztos, tápanyagszegény stb.; legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: adóbevallás-köteles, előítélet-mentes stb. (Vö. 138.) d) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk több jelölt határozós kapcsolat tagjait: partraszállás, kézhezvétel, lényegbevágó, bérbeadás stb. 126. Ha egy névszó és egy ige egymástól különírt jelölt határozós kapcsolatának igei tagjához képző (pl. -ó, -ó, -ás, -és stb.) járul, a különírást általában megtartjuk: hosszan tartó, gyorsan ölő, könnybe lábadt, papírba csomagolás, pellengérre állítás, próbára tevés; háttérben mozgó, előtérbe kerülő, középpontba állítás, közhírré tétel, külföldre utaztakor; stb. [De vö. 125. d)] 127. Határozószóknak főnevekkel és melléknevekkel (melléknévi igenevekkel) való kapcsolatából gyakran alakulnak összetett szavak: általút, ellenfél, távollét, fennszóval, rögtönbíráskodás, túlérzékenység; bennfentes, közeljövő, utánfutó, bennszülött, régmúlt; stb. 128. A birtokos jelzős kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) A birtokszón a birtokviszonyra utaló birtokos személyraggal (-jellel) jelölt kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: a folyó vize, az iskola kapuja, a világ népei, a brigád tagjai; a lakóház pincéje, az írógép billentyűi, a nyomda szedőterme, a park virágágyai, a gépkocsi alváza; stb. b) A jelölt birtokos jelzős kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege: barátfüle (tésztaféle), bolondokháza (= felfordulás, zűrzavar), istennyila (= villám), vásárfia (= ajándék) stb. c) A jelöletlen, azaz személyrag (-jel) nélküli birtokos jelzős összetételek tagjait mindig egybeírjuk: ablaküveg, disznóhús, földrengés, gerelyhajítás, iskolaorvos, rigófészek; bankjegyforgalom, helységnévtár, csapágyfémgyártás, gépkocsifényszóró; stb., legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: alkatrész-nyilvántartás, fényképezőgépobjektív, tengeralattjáró-támaszpont stb. (Vö. 138.) d) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk néhány jelölt birtokos jelzős kapcsolat tagjait: napkelte, tojásfehérje, tanácsháza, városháza stb. A jelentéstömörítő összetételek 129. Sok alárendelő összetett szavunknak elő- és utótagja között olyan bonyolult kapcsolat van, hogy az összetétel csak többszavas szerkezettel értelmezhető. Így például: vámvizsgálat =

37

hol történő, mivel kapcsolatos vizsgálat? : vámnál történő, vámmal kapcsolatos vizsgálat; csigalépcső = mihez hasonló lépcső ?: a csiga házához hasonló lépcső; stb. Az ilyen, úgynevezett jelentéstömörítő összetételek tagjait, köztük a hasonlító összetételeket, mindig egybeírjuk: barázdabillegető, emlékkönyv, hamutálca, motorcsónak, szénapadlás, testvérváros, villanyvilágítás; cinóbervörös, hófehér, hollófekete, galambősz, ultramarinkék; stb.

Egyéb típusú szókapcsolatok és összetételek 130. A névutós kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) A névutót az előtte álló névszótól különírjuk: idő előtt, bokor mögött, ház mellett, felesége iránt, föld alatt, munka nélkül, szó szerint, többek között stb. – Ha a névutóhoz -i képző járul, a különírást megtartjuk: idő előtti, bokor mögötti, ház melletti, föld alatti (üreg), munka nélküli (jövedelem), szó szerinti stb. b) Ha azonban az ilyen kapcsolatok jelentése módosult, s ezért összetett szóvá váltak, egybeírjuk őket: délelőtt, délelőtti; délután, délutáni, holnapután, holnaputáni, rendszerint, napközben, földalatti (= 1. metró; 2. illegális), munkanélküli (fn.), könyvnélküli (= szóról szóra megtanulandó lecke), pártonkívüli (fn.), mindenekelőtt, mindenekfelett, hazafelé, visszafelé stb. c) Az a, e, az, ez mutató névmásból és a különféle névutókból álló kapcsolatokat egybeírjuk, ha egységes határozószót alkotnak, továbbá ha rámutatószói szerepűek, vagy ha kötőszószerű szerkezetek részei: Ezelőtt másképp hívták. Ezután mindig jó leszek. Mindent megbeszéltünk, eszerint cselekedj! Nincs kétségem afelől, hogy ő tette. Azalatt, míg nyaraltok, kifestetem a lakást. Elment anélkül, hogy köszönt volna. Dolgozz, ahelyett hogy heverészel! Stb. [Vö. 84., 243. d)] Ha ellenben a névmással nyomatékos rámutatást fejezünk ki, akkor csak a különírás a helyes: a köré a ház köré; a szerint kell eljárni, nem e szerint; a nélkül a könyv nélkül; Itt a hiba, e miatt nem működik a gép. Mindene a zene, csak az iránt érdeklődik. Stb. 131. Az igekötős igék sajátosan viselkedő összetett szavak. a) Ha az igekötő közvetlenül saját igéje (vagy igeneve) előtt áll, egybeírjuk vele: átad, benéz, felnyit v. fölnyit, lebecsül, visszaszerez; kiállítani, megtartó, eldobott, szembeállva; stb. Hasonlóképpen: megtartás, szembeszállás stb. – Igekötők lehetnek a következők: abba-, agyon-, alá-, át-, be-, bele-, benn-, egybe-, el-, ellen-, elő-, előre-, fel- v. föl-, félbe-, félre-, felül- v. fölül-, fenn- v. fönn-, hátra-, haza-, helyre-, hozzá-, ide-, keresztül-, ketté-, ki-, körül, közbe-, közre-, külön-, le-, meg-, mellé-, neki-, oda-, össze-, rá-, rajta-, széjjel-, szembe-, szerte-, szét-, tele-, tova-, tovább-, tönkre-, túl-, újjá-, újra-, utána-, végbe-, végig-, visszastb. b) Ha az igekötő követi az igét (vagy igenevet), különírjuk tőle: pihend ki (magad), hagyj fel (ezzel), üljünk bele, menjetek előre, ne sározd össze, nem nézve oda, (akkor) ültünk le, (ti már) mehettek vissza stb. c) Az igekötő külön szó marad, ha közte és igéje (vagy igeneve) között más szó is van: el ne késs, le nem tenné, újjá is építjük, közre kell bocsátani, haza szabad menni, föl sem véve stb. Hasonlóképpen: be nem avatkozás, meg nem értés stb. Az igekötők különírása vagy egybeírása gyakran értelmi különbségre is utal: annak jelölője, hogy az igekötő a közvetlenül utána álló igéhez tartozik-e, vagy az ezt követőhöz. Más és más tehát: megvan húszéves, de: meg van töltve; megfogom a lepkét, de: meg fogom nézni; leszokott a dohányzásról, de: le szokott utazni vidékre; beleszeretett a lányba, de: bele szeretett

38

volna szólni; elleszek nélküle, de: el leszek fáradva; megtudták a hírt; de: meg tudták javítani; stb. d) A megismételt igekötők közé kötőjelet teszünk, és együttesüket egybeírjuk az igével (vagy igenévvel): ki-kinéz, le-leereszt, meg-megállt, össze-összevesznek; elő-előtűnő, visszavisszatérve; stb. Hasonlóképpen: vissza-visszatérés stb. Az ellentétes jelentésű igekötőket kötőjellel kapcsoljuk össze, és különírjuk őket az igétől (vagy igenévtől): ki-be járkál, le-föl sétál, ide-oda tekinget; oda-vissza utazni, előre-hátra pillantva; stb. Hasonlóképpen: le-föl sétálás stb. Különírjuk az igétől (vagy igenévtől) az összevissza, szerteszéjjel, szerteszét határozószókat is: összevissza beszél, szerteszéjjel szórták, szerteszét szórva stb. Hasonlóképpen: szerteszét szórás stb. e) Az igekötőül is használt határozószót különírjuk akkor, ha határozószói szerepét hangsúlyozzuk: abba tette (amiben eredetileg volt), de: abbahagy; fenn v. fönn maradt (a padláson), de: fennmarad v. fönnmarad (a neve); (nem) félre állt (hanem középre), de: (tapintatból) félreállt; ide jött (nem a szomszédba), de: idejött hozzám; stb. Az igekötővel alakilag azonos határozószót is különírjuk az igétől (vagy igenévtől), ha világosan személyes névmási szerepű: hozzá (= őhozzá) ment feleségül (nem hozzád), de: hozzájárul (valamihez); neki (= őneki) megy a levél, de: nekimegy (a szekrénynek); (csak) rá (= őrá) gondolok, de: (rossz) rágondolni is; stb. Csak különírt (határozószói) formája van a nem egyes szám harmadik személyű alakoknak: hozzám adták feleségül, nekünk jött a csomag, mindig rád gondolok stb. 132. A névmásokat egybeírjuk az előttük álló nyomatékosító elemmel: egymagam, egymagad, egymagatok; önmagam, önmagad, önmaguk; önnönmaga, önnönmagunk, önnönmagatok; ugyanez, ugyanolyan, ugyanakkora, ugyanannyi; szintolyan, szintakkora, szintannyi; csakolyan, csakannyi, csakennyi; éppolyan, éppakkora, éppannyi; stb. A névmási határozószókat is egybeírjuk a nyomósításukra szolgáló, eléjük tett személyes névmásokkal: énbennem, tenálad, őtőle, mihozzánk, tinektek, ővelük; énmiattam, teáltalad, őutána, mimellettünk, tinélkületek, őközöttük; stb. De: én magam megyek oda (a hangsúly a magam szón); csak annyi szükséges (a hangsúly az annyi szón); épp olyan esetben (a hangsúly az olyan szón); stb. 133. Tagadó névmások előtagjaként a se, sem, semmi szót egybeírjuk az utána következű szóelemmel: semekkora, semennyi, semmilyen, semmiféle stb. – A határozószókban szintén egybeírjuk a se és a sem szót az utótaggal: sehol, sehonnan, semeddig, sehogy, semmint, semmikor stb. Különírjuk viszont a se és a sem szót, ha névmások és határozószók után állnak: semmi se, senki sem, senkinek se, semmitől sem; semmikor se, sehova se, sehol sem, sehogy sem; stb. – De: sohase, sohasem, sose, sosem. 134. Az akár-, bár-, mind-, minden- és vala- előtagú névmásokat és névmási határozószókat egybeírjuk: akármekkora, akárhol, bármi, bármikor, mindannyi, mindenki, mindenhonnan, valami, valamerre stb. 135. Olyan szavak, amelyek beszédünkben gyakran fordulnak elő egymás mellett, nemegyszer új jelentést hordozó összetételekké forrnak össze. Az ilyen kapcsolatokat egybeírjuk: kétségkívül (= biztosan), nemsokára, sohasem; dehogy, hogyne; csakhogy, hanem, ugyanis; stb.

39

A külön- és egybeírás az ilyen szavak esetében is értelmi különbség hordozója lehet: úgy tett, mintha szeretné, de: szebb, ha nevet, mint ha sír; egyrészt (kötőszó), de: egy részt kapott belőle; dehogyis! (= nem), de hogy is gondolod? ; stb. 136. Sok eset mutatja, hogy egybeírandó az olyan összetétel, amely egészét tekintve más szófajú, mint utótagja önállóan volt: csúszómászó, járókelő; földalatti, munkanélküli; ennivaló, hártyásszárnyúak stb. (melléknévből főnév); tegnapelőtt, visszafelé, éjféltájban, elsősorban stb. (névutós vagy egyéb kapcsolatból határozószó); ennélfogva, mindazonáltal, miután stb. (határozószóból kötőszó); nefelejcs, fogdmeg(ek), haddelhadd; nemtörődöm (ember), nemszeretem (dolog) stb. (igés kapcsolatokból főnév, ill. melléknév). – De természetesen: az utcán járó-kelő emberek, inni való víz, az első sorban ült, ennél fogva húzd stb. 137. Egyetlen képzőnek különírt szókapcsolatokhoz járulása nagyobbrészt nem teszi a kapcsolatot egybeírandóvá; képzők halmozódása azonban már egybeírást von maga után: egymás mellett és egymás melletti, de egymásmellettiség; hasonlóképpen: egymásutániság, egyenlőoldalúság, megnemtámadási (szerződés), elnemkötelezettség, szeretetreméltóság stb. Alapformájukban különírt kapcsolatok egybeírását eredményezi a felsőfoknak összefoglaló jelezése is az ilyenekben: szívhez szóló és szívhez szólóbb, de: legszívhezszólóbb; hasonlóképpen: legharcrakészebb, leghasznothajtóbb stb. Az ilyen felsőfokú formák helyett általában jobb a szerkezetes megoldás: harcra legkészebb, leginkább hasznot hajtó stb. 138. Szóösszetétel révén gyakran keletkeznek hosszú szavak. Ezeket bizonyos esetekben célszerű kötőjellel tagolni, hogy könnyebben olvashatók legyenek. A két egyszerű közszóból alakult összetételeket egybeírjuk: asztallap, felezőegyenes, matematikatanítás, nitrogénasszimiláció, paradicsomsaláta, televíziókészülék, teljesítménynövekedés stb. De: sakk-kör stb. (Vö. 62.) A kettőnél több szóból alakult (úgynevezett többszörös) összetételeket általában ugyanúgy egybeírjuk, mint a kéttagúakat: cseppkőbarlang, gépkocsivezető, ivóvízellátás, készruhaáruház, pénzügyőrlaktanya, rádiószaküzlet, úttörővasút, nyersolajmotor, rendőrjárőr, barnakőszénkoksz, mértékegységrendszer stb. – A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket azonban már többnyire kötőjellel tagoljuk két fő összetételi tag határán: csapatzászló-avatás, dokumentumfilm-bemutató, könyvritkaság-gyűjtemény, tornász-csapatbajnokság, munkaerőnyilvántartás, foszforműtrágya-gyártás stb. Az egyébként szabályos, de túlzottan hosszú összetett szavak szerkezetes megoldással elkerülhetők: tervezőiroda-vezető = a tervezőiroda vezetője, gépkocsivezető-tanfolyam = gépkocsi-vezetői tanfolyam stb. Az úgynevezett szótagszámlálás szempontjai a következők: Szótagszámon az összetett szó jel és rag nélküli alakjának szótagszámát kell érteni: cserépedénygyártás, cserépedénygyártásnak, cserépedénygyártásban; honvédemlékmű, honvédemlékműveink; stb. – A származékszók képzőeleme azonban beleszámít a szótagszámba: kerékpárjavítás, kerékpárjavításokat; élelmiszerkészlet, élelmiszerkészletüknek; de kerékpár-javítási, (bőséges) élelmiszer-készletű stb. – Gyakorlati megfontolásból az igekötők közül csak a két vagy több szótagúakat tekintjük külön összetételi tagnak: előadó-művészet, kölcsön-visszafizetés stb.; de: befogadóképesség, állománykiegészítés stb. Az idegen szavaknak csak a magyarban is önállóan használatos elemeit (pl. centi-, deci, deka-, extra-) tekintjük külön szónak: centiméter-beosztású, extraprofit-elmélet stb. 139. A külön- és egybeírásban három úgynevezett mozgószabály is érvényesül.

40

Fabulon arckrém. Jedlik Ányos-féle. -féle. de: házifeladat-készítés.és Gárdonyi-szerű.. de: anyagcserevizsgálat-kérés. stb.. foghang. békeszerződés-tervezet. -rétű és -szerű képzőszerű utótagot a közszókkal egybeírjuk: másfajta. Kossuth-díjas. – Ritkábban ugyan. stb. kerekasztal-konferencia. amely az egészhez járul. a Nagy család. -jű képzős) melléknévvel valamilyen jelöletlen összetételt alkot. sokrétű.. – Hasonló esetek: Julianus barát szobor. parasztszövetség) különböző előtagja gyakran lép egymással mellérendelő kapcsolatba (munkás-paraszt). 41 .: 171. pálfordulás.) Az ilyen kapcsolatok közül néhány köznévvé vált.. munkásszövetség. vagyis az eredetileg kötőjelezett szórészt az új alakulatokban egybeírjuk: anyagcserevizsgálat. Az összetett számneveknek és a számoknak több vonatkozásban sajátos írásmódjával a következő pontok foglalkoznak: a betűírással és a számjegyírással a 288. Dezső bácsi. Az ilyen szerkezetű minőségjelzős előtagot különírjuk az utótagtól: munkás-paraszt szövetség. de: szövő-fonó ipar. de: számtan-házifeladat. a két szót különírjuk egymástól: Mariska néni. de: légifénykép-montázs. de: békeszerződéstervezet-kidolgozás. Ha szószaporítás nélkül lehetséges. 262. a törtszámnevekkel a 291. 168.) Felsorolásban az elmaradó közös. c) Két azonos utótagú összetétel (pl. de előtag is járulhat szókapcsolathoz: házi feladat. szabad vezeték. éljünk inkább szerkezetes megoldással: lőtt vadak. Tömörkény. kerekasztalkonferencia rendezése stb. negyedrét. (Vö. Zsiguli gépkocsi. Kovács mérnök. az egyébként különírandó előrészt az új alakulatban egybeírjuk. stb.) 141. szintén kötőjellel kapcsolandó utótag járul. fényjáték. a Kalmár fiú. stb. egynemű. lőtt vadak árusítása (nem lőttvad-árusítás). árnyjáték. b) Ha egy különírt szókapcsolat (pl. a tizedes törtekkel a 274. (Vö. de: réz-arany ötvözet. és ehhez az utótagot (a szótagszámtól függetlenül) kötőjellel kapcsoljuk: hajlítottbútor-gyár. c)] 142. Mátyás-templom. a sorszámnevekkel a 267. fonóipar. de: fény-árny játék. Herkules-erejű. ésszerű stb. Hasonlóképpen: szövőipar. ha értelmetlenséget kerülünk el vele. csak az utolsó taghoz hozzáfűzött képzőszerű utótagra kötőjellel utalunk: bükk-. Apáczai Csere János-emlékünnepély. stb. ajakhang. Ezeket kisbetűvel kezdve egybeírjuk: ádámcsutka.és nyírfafélék. 201. (Vö. stb. -jú. házi feladat. -rét. hajlított bútor) olyan utótagot kap (pl. A mozgószabályok alkalmazása révén létrejött írásképek a kiindulási formákat természetesen nem módosítják! 140. 169. A -fajta. A szabályt csak akkor alkalmazzuk.. többféle. kötőjellel kapcsoljuk őket össze: Afrikakutató.a) Ha egy kötőjellel már tagolt szóhoz újabb. légi fénykép. az első kötőjelet (mivel közszói alárendelő összetételekben két kötőjel egy összetett szóban nem lehet) kihagyjuk. József Attila-díj. -ú. az összetett számnevek és a számok tagolásával a 289. stb. -nemű. továbbá: kutyamacska barátság. -ű. de: kerekasztalkonferencia-rendezés. Petőfi-szerű. Az ilyen túlzottan hosszúra nyúlt szavak helyett azonban jobb a szerkezetes megoldás: anyagcsere-vizsgálat kérése. Fazekas elvtárs. 170. Hasonló esetek: hideg víz. Főneveket és mellékneveket tulajdonnevekkel a következőképpen kapcsolunk össze: a) Ha egy tulajdonnév egy köznévnek minőségjelzője. mogyoró. Kászim pasa bástya stb. pont. – A tulajdonnevekhez a -féle és a -szerű szóelemeket kötőjellel kapcsoljuk: Eötvös-féle. a békeszerződés tervezetének kidolgozása. (Vö. rézötvözet. Ady-szobor. gyár). Balassi-strófás.. de: hidegvíz-csap.) b) Ha egy tulajdonnév egy köznévvel vagy egy (rendszerint -i. föld-levegő rakéta stb. a) és a 290. -s. hőre lágyuló műanyagok feldolgozása (nem: hőrelágyulóműanyag-feldolgozás) stb. Kazinczy-verseny. és a 291. de: ajak-fog hang. röntgensugár stb. [Vö. 167. aranyötvözet. Mária-arcú. de: szabadvezeték-hálózat.

nemzetközi orvoskongresszus.) 145. felekezetekhez tartozást jelentő szavak: buddhista. kevés. valamint – pont. a mohácsi vész. társadalmi és politikai mozgalmak. tavasz. május elseje. mohamedán. hogy a város népessége mindent megtudjon… Mi volt a diákok vétsége? Hogyan védelmezték magukat? Milyen nagy dolgokat vágott oda a vaskalaposoknak Jenőy? Hát Barkó hogy replikázott nekik tatárul. germán. Erős érzelmi töltésük ellenére általában kisbetűvel írjuk a magasztos tartalmú. szókapcsolatokat (bár olykor nem kicsi az érzelmi töltésük): március tizenötödike. néger. nyugati szláv. székely. és. párt. magyar. a szabadságharc. pedagógusnap. a felszabadulás napja. 42 . a nagy októberi szocialista forradalom. 191. a francia forradalom.) 147. a magyar nyelv hete. anyák napja. drága. 149. stb. népcsoportok és nyelvcsaládok nevét: észt. stb. Ugyancsak kis kezdőbetűsek a vallásokhoz. 146. külön fejezetben tárgyaljuk őket. A magyar közszavakat általában kis kezdőbetűvel írjuk. a nagy honvédő háború. országos középiskolai tanulmányi verseny stb. felkiáltójel és bizonyos esetekben kettőspont után – minden új mondat élén: Háromórai idő volt engedve a kitiltottaknak. törökül. de egyes meghatározott esetekben naggyal is. (Vö. A kis kezdőbetűk 144. húsvét. indián. három. ugye. Kisbetűvel kezdjük a népek. palóc. Mivel azonban a tulajdonnevek saját részrendszert alkotnak helyesírásunkban. perzsául! Hát még a sánta Biróczy hogy tréfálta meg őket víg ötleteivel! S most ezeket mind kicsapták. kellemes hangulatú és jelentésű szavakat is: béke. a rövidebb-hosszabb időszakokat. légkörkutatási szimpózium. programok stb. finnugor. Írásunknak világossá és áttekinthetővé tétele végett a közszavakat is nagybetűvel kezdjük minden szöveg. a honfoglalás. orosz. karácsony. kérdőjel. katolikus. bármennyi. ejha. ötéves terv. országos távlati tudományos kutatási terv. hogy motyóikat összeszedjék… Ez a háromórai idő pedig éppen elég volt arra. szlovák. a történelmi eseményeket jelentő szavakat. itt. család stb. A nagy kezdőbetűk 148. (De vö. 150. ami. jóllehet. nahát. élet. felszabadulás. nevét általában kisbetűvel írjuk: jövőkutatási konferencia. nemzetközi nőnap. rendezvénysorozatok. az alkotmány ünnepe. Szegedi Szabadtéri Játékok stb. szabadság. Kis kezdőbetűvel írjuk az ünnepeket. termoanalitikai tudományos ülésszak. szász. református stb. Közszavainkat általában kisbetűvel kezdjük: szeret..A KIS ÉS A NAGY KEZDŐBETŰK 143. olvasó népért. – Az intézményszerűeket azonban az intézménynevek mintájára írjuk: Budapesti Nemzetközi Vásár. A rendezvények. sváb. Az iskola szeme fényeit! Az általános szabályoktól – stilisztikai okokból – csak a szépírók szoktak olykor eltérni. haza. elnök. urál-altaji. fásítási hónap. stb. kínai. Mindig nagybetűvel kezdjük a tulajdonneveket. ország. a szakma ifjú mestere. a debreceni országgyűlés. fenséges. virágzik. a nevezetes napokat. édesanya. most. román. vasutasnap. népelemek. erdészeti és faipari tudományos napok.

stb. Az idézeteket és az idézeten belüli további részeket az eredeti szövegnek megfelelően kezdjük nagy-. Hasonlóképpen: Felkérem Horváth kartársat vitaindító előadásának megtartására. oklevelek stb. a Hatalom.) Egyéb esetek 151.”. Örökké hálás leszek neked a segítségedért. Az útbaigazító feliratokat. oszlopba rendezett névsorban stb. kötőszókat már nem): Drága Ilonka Néni! Osztályvezető Kartárs! Tisztelt Kovács Úr! Mélyen tisztelt Asszonyom és Uram! Stb. elsősorban költői művekben – lehet a megszemélyesítés eszköze. Ezt Ferenc bátyám és Erzsi néném is jól tudja. szöveg belsejében általában kisbetűvel kezdjük: Légy szíves. Melegen érdeklődött irántatok. stb. vágány stb. III. – Hasonlóan a történelmi nevek esetében: Gróf Széchenyi István. felhívhatja a figyelmet fogalmi tartalmukra. Igazgató. Stb. idősb. ábrák stb.. igazgató. 5. Széntermelésünk. – Ha a szöveg első szava számnév. rektor. a táblázatok. s ezt számjeggyel írjuk. Id. Levelekben és hivatalos iratokban a megszólítás első szaván és tulajdonnévi tagján kívül nagybetűvel szokás kezdeni a megszólításban szereplő közneveket is (de a mellékneveket. hogy…. illetőleg kisbetűvel: „Előttünk egy nemzetnek sorsa áll. Szeretnék mindig Veled lenni. de szövegben: Miniszteri tárcát vállalt báró Eötvös József is. 144. – Ha egy ilyen szöveg több szóból áll.) 150. Házfelügyelő. Kisbetűvel kezdjük az ügyiratok. illetőleg: „a földre sütöttük szemünk. Mészáros Mihály. végén az aláírás alatti megjelölést: elnök. Stb.) és mondat elején kezdjük nagybetűvel: Dr. Apám. Kelemen László. a Végzet. stb. 153. 43 . titkár. A legfőbb érdem az Önöké. sőt egyszerre is szolgálhatja mindegyik célt: a Szerelem. hogy… stb. a társtulajdonosok közös képviselője. Két (vagy több) szóból álló megszólításoknak ilyenkor is csak az első szavát kezdjük nagybetűvel: Bocsássa meg. Igazgató úr. Kinyílt / a földbe zárt titok. 144. akkor csak az első szó nagy kezdőbetűs: Kettős megállóhely.149. ajtó. Mészáros Mihály is. az utána következő szó kis kezdőbetűs: 2. ha nem értene félre. stb. Pénztár. / Engesztelés és nagy Ítélet. Jakab Imréné.. (Vö. levélcímzésben. A légfék vázlatos rajza. stb.] 152. illetőleg rövidítésüket csak kiemelt helyzetben (aláírásban. Közszavaknak nagybetűs kezdése – kivételesen. – Mondat belsejében ugyanezek kisbetűvel írandók: Ott volt dr. Szép Gergely és ifj. a). Stb. erősítheti a szavak hangulatát. látogass meg minket! Arra kérem (a) tanácselnök elvtársat. Özvegy Lukács Péterné azzal a kéréssel fordult a tanácshoz. szót.” (Vagy: „…a földre sütöttük” stb. 253. Magánlevelekben a megszólítás első szaván és tulajdonnévi tagján kívül a többi szót kezdhetjük kisbetűvel is: Kedves barátom! Tisztelt Nagy úr! Édes jó anyám és apám! Azokat a közneveket. ifjabb. B porta. metróvonal. alatti szövegeket nagybetűvel kezdjük: Bejárat. – Fokozott tisztelet kifejezésére azonban az ilyen esetekben nagybetű is alkalmazható: Szeretném.) [Vö. „Légy fegyelmezett!” stb. özvegy stb. Nyilvános telefon. Ifj. névmásokat és névmási szerepű határozószókat. Mi vagyunk: Jövő és Igazság. szíveskedjék ügyemet kedvezően elbírálni. Bárcsak itt lehetnél te is! Valószínűleg önöket is érdeklik fejlesztési terveink. miniszter. A családnevek előtti doktor. hogy soraimmal fölkeresem! Tisztelettel emlékeztetem (az) Államtitkár elvtársat arra. 264. barátom. grafikonok. a bizottság titkára. (Vö. 256. igazolványok. Lukács Péter panaszt tettek özvegy Jakab Imréné ellen. amelyek a megszólított személyére vonatkoznak.

Másrészt arra kell törekednünk. de: rák (állat neve). b) A nagy kezdőbetű mutatja ugyan. György. a című (c. de: szőke (hajszín). Hajdú. stb. de a több elemből álló nevek esetében érzékeltetni kell a tulajdonnevek terjedelmét is. Takács stb. Budapesti Műszaki Egyetem. az utca (u.A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA 154. Kőrösi Csoma Sándor. Éva. Egybeírjuk az alkotó tagokat: Kispista. Helyesírási tanácsadó szótár stb. hogy világosan elhatárolódjanak a környező szövegtől. Parázs (tűzhelymárka neve). mind a keresztneveket (utóneveket) nagy kezdőbetűvel írjuk: Bakos. A tulajdonneveknek több típusát különböztethetjük meg: a személyneveket. Werbőczy. A város peremén. Ez egyrészt azt jelenti. Wittmann-né. meddig tart a tulajdonnév. Kis. hófehér). az Ének a pesti ligetről című vers stb. Rutascorbin. Wittmanné. Hegyalja. három szempontból mégis egyformán viselkednek. Mind a családneveket (vezetékneveket). a földrajzi neveket. New York-i stb. Bár az egyes típusok írásmódja nem egyetlen elvhez igazodik. Rák (csillagkép neve). Szántó. de: parázs (izzó tüzelőanyag). Patyolat (vállalat neve). a) Mindegyik csoport írásában érvényesül helyesírásunknak az a régi törekvése. de: fakó (színnév). Szerencsés András. Tóthpál. A címek esetében az alakulat sajátos (kiemelt) helyzete teszi világossá a tulajdonnév terjedelmét: Egri csillagok. ÉszakAfrika stb. Zsuzsa. A többelemű nevek tagjainak összetartozását többféleképpen jelezhetjük. Pál. Pepsi-Cola. Kortárs (folyóirat címe). de: hollófészek (a holló fészke). – A családnevek írásában érvényesülő hagyomány és 44 . Bíró. amely biztosítja az alapforma visszaállíthatóságát: Kiss-sel. Családneveink nagyobb részének formája követi a mai magyar hangjelölési rendszert: Asztalos. Deli. A családnevek és a keresztnevek írásmódját – helyesírásunk rendszerének figyelembevételével – az anyakönyvezésre és a személyi okmányok kiállítására vonatkozó jogszabályok állapítják meg. Körmendi. Központi Fizikai Kutatóintézet. a márkaneveket. Nagybetűvel kezdjük a tagok mindegyikét: Zrínyi Miklós. 156. Szeremlei-Szabó Zsolt. hogy a tulajdonnevek egyes típusaiban ragaszkodunk a történelmileg kialakult vagy a mai helyesírási szabályok szerinti formákhoz: Thököly. de: mór (népnév). Annamária. a címeket stb. c) A tulajdonnevek írásának jellemző vonása az állandóság. hogy a tulajdonneveket megkülönböztesse a köznevektől. hogy a toldalékos alakok leírására olyan megoldást találjunk. stb. Fakó (tónév). Mór (helységnév. de: kortárs (valakivel egy időben élő). Velencei-tó. Kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz az alkotó tagokat: Nemeskéri-Kiss. Magyar Nyelvőr stb. ezért minden tulajdonnevet nagybetűvel kezdünk: Szőke (családnév). Hollófészek (hegy neve). Nagykőrös. a csillagneveket. személynév). de: patyolat (fehér. az intézményneveket. az állatneveket. így pl.) szó a név utolsó eleme. hogy tulajdonnévvel van dolgunk. (Nem pedig: Kissel. Olaszország stb.) A személynevek 155. stb. A név nyelvi felépítése is jelezheti. newyorki stb.) szó pedig közvetlenül követi a név utolsó elemét: Kiss János altábornagy utca.

Verbőci. Tudja isten. 87. ebben a formában használandók: Bocskai. Lorántffy. – Az ilyen neveket nem szabad sem visszarégiesíteni (pl. Wathay stb. Tótfalusi Kis stb. A régi jelzős családnevekben a jelző és a tulajdonképpeni név közé nem teszünk kötőjelet: Baróti Szabó. A mitológia és a vallás fogalomkörébe tartozó. Chuliak stb. Vörösbaranyi stb. (nem Komjáti. Gombocz. Vay stb. Vatai stb. Ozirisz. Pesti. Az asszonynevek formái a jogi előírások szerint a következők: Nagy Jánosné.). korunkhoz legközelebb eső formát kell használni.) b) A családnevek hagyományőrző helyesírása viszonylag későn alakult ki. A kettős (két név mellérendelő kapcsolatából alakult) családnevek tagjait az újabb anyakönyvi jogszabályok szerint kötőjellel kell összekapcsolni: Bajcsy-Zsilinszky. ezért a két névelem általában együtt használandó. Zeusz stb. amely az elolvasását nem zavaró régies írássajátságokat tiszteletben tartja. Az összetett (két külön névből eggyéforrt) családneveket egybeírjuk: Kispéter. Csulyak stb. Hadúr. Ma élő személyek is viselnek történelmi családneveket. A történelmi családnevek írásának főbb szempontjai a következők: a) A történelmi nevek védelme érdekében a régi magyar családnevek eredeti alakját általában megőrizzük: Beythe. – Stilisztikai okokból vagy rövidség kedvéért azonban a jelzőt magában is használhatjuk a teljes név helyett: Csokonai. de már hosszú és következetes hagyományuk van írásgyakorlatunkban. Eördögh. 160. 159. ami eltérhet a régi család vagy történelmi személy nevének írásmódjától: Dezsőfi. Ezek természetesen az anyakönyvben rögzített alakjukban használandók. Konkoly-Thege stb. 157. A jelzős nevek is szerves egységet alkotnak. Kemechey. Verseghy stb. Kultsár.) miatt azonban számos élő névben találkozunk a mai írásformáktól kisebb-nagyobb mértékben eltérő jelölésmódokkal: Biró. (nem Cacas. Nagyné Kovács Anna. Nagy Jánosné Kovács Anna. Tsétsi János. Kerpel-Fronius. Sigray. Boldogasszony. Csécsi). s azt kell következetesen érvényesíteni: Apafi. Tótfalusi stb. Batsányi – Bacsányi). 12. Pais stb. Az isten szerelmére! Hála istennek! Stb. Hajdu. Teleky stb. Rákóczy. Werbőczy. amelyben kisbetűs kezdése a helyes: a görög istenek. (Vö. használatos az N. Csombor. Gaál. – Az isten szót gyakran használjuk köznévi értelemben is. 158. Batsányi. – Bár nem hivatalos. Kunszabó. Ilyenkor az egyöntetű írásgyakorlat biztosítása végett a család vagy a kiemelkedő történelmi személy által rögzített. 12. Rákóczi. Nagy Anna és (ha valaki férjhezmenetele után is lánynevét tartja meg) Kovács Anna. személynévként használt nevek általában nagy kezdőbetűsek: Allah. Jupiter. stb.) – Hasonlóképpen tiszteletben tartandó a tudatos szépírói névadással alkotott nevek írásmódja is: Baradlay. mi lett vele. melyek eltérnek ugyan az egykoriaktól. illetőleg olyan szövegösszefüggésben. d) Szilárdan kialakult név hiányában olyan formát szokás kialakítani. Tóthmátyás. Kőrösi Csoma. sem pedig korszerűsíteni (pl.. Orczy.. ezért az eredeti formák mellett az idők folyamán névváltozatok is keletkeztek (pl. Isten. Maszlaczky. de egyszersmind lehetővé teszi. Thewrewk. Zrini). A férj nevének -né képzős származéka és a leánykori név közé nem teszünk vesszőt. (Vö. hogy a nevet az egykori hangzásnak megfelelően ejthessük ki: Komjáthy. Csokonai Vitéz. Nagygyörgy. Zrínyi. Kazinczy. rövidítés beiktatása is fölösleges: Szabó Lászlóné Nagy Katalin vagy Szabóné Nagy Katalin stb. Czombor. illetőleg: Kakas.egyéb okok (jogi megfontolások stb. Endrődy-Somogyi. Kiss. s a szül.). Keöcherepy stb. és sorrendjük nem cserélhető fel. 45 . Apáczai Csere. 87. Pesthi. Buday. Kovács Anna forma is. c) Az olyan névformák.

Polgár doktor. illetőleg kettős (kötőjellel összekapcsolt) személyneveket kisbetűvel kezdjük. Raul. Széll-lel stb. Zsófi néni. Bánk bán. akkor ezt a betűt megkettőzzük: Ádámmal. Alexandra. amelyeket kisebb-nagyobb embercsoportok viselnek. (Vö. – De: Táncsics Mihály-i. Márió. érzékeltetheti. akkor megtartjuk az eredeti nagy kezdőbetűket. Eötvös József-i (iskolareform). -vel (és néha -vá. Piroska. a szép Csapóné stb. Marcellel. Betti. az -ista és az -izmus főnévképzővel ellátott egyelemű és összetett (egybeírt). Sárosi János marós. Rőtszakállú Frigyes.) 164. Táncsicsok kora. A -k többesjelet közvetlenül kapcsoljuk a személyneveknek általában változatlan. 165. 94. c) Ha a családnév mássalhangzót jelölő kettőzött betűvel végződik. Zsanett. mint a közszavakhoz: Dózsát. Paiszsal. László.161. Szabolccsal stb. Marcellal v. Bálint. Zsolt. és a képzőket közvetlenül kapcsoljuk hozzájuk: móriczi. Petőfik. Inotai úr. marxista. a Kisfaludyak. s a név utolsó tagjához kötőjellel kapcsoljuk a képzőt: Széchenyi István-i (elképzelések). Rátzcal.) A személynevek alkalmi kis kezdőbetűs írása (többnyire -k többesjeles formában) stilisztikai fogás lehet: a név viselőjével szemben érzett megvetést. Mind régi (eredeti és jövevény). Bálinttal. sőt fantázianevektől). Kovács államtitkár. Mariannal stb. a -val. A magyar személynevekhez általában ugyanúgy közvetlenül. 167. a)] Azoktól a felvett vagy kapott személynevektől (vagy más tulajdonnevektől. rippl-rónais. Nagy Péter. a rag v-je helyett pedig ennek a név végén ejtett hanghoz idomult mai formáját írjuk: Kossuthtal. a nyelvújító Kazinczy. az ifjú Ady. stb.) 163. 62. Ilosvai Selymes Péternél. 83. jókais. – A történelmi személyek nevének szerves részét alkotó állandó jelzőket azonban nagy kezdőbetűvel írjuk: Könyves Kálmán. erdey-grúzi. – De ha a személynév két vagy több elemből áll. a Hunyadiak. Vilma. Németh mérnök. Rettegett Iván. leninizmus. Artúr. stb. (Vö. Madáchcsá. 140. 165. (Vö. A mássalhangzóra végződő személynevek -val. Babitscsal. -vé) rag megfelelő alakját kötőjellel kapcsoljuk hozzá. 94. Ilyenkor a személynevet és a köznevet különírjuk egymástól: István király. Móriczcal. a régies betűt változatlanul hagyjuk. Személynév – akár egy-. Táncsics Mihálynak. Kossuthhoz. Papp-pal. Szalay Tamás érdemes művész. hogy az alapforma világosan kitűnjön: Kiss-sel. különírjuk a gyűjtőnévi vagy 46 . képzőket). mind pedig más nyelvekből újabban átvett keresztneveinket mai köznyelvi kiejtésüket tükröztetve írjuk: Csilla. Vajda Elemér akadémikus. madáchi. az Ady Endrék és József Attilák küzdelmei stb. -vé) ragos formájának írásában a következőképpen járunk el: a) Ha a név rövid mássalhangzót jelölő betűvel végződik. Ilosvai Selymes Péter-es stb. Szemeréről. Klaudia. mikszáthos. haragot stb. (Vö. Az -i és az -s melléknévképzővel. Csokonai Vitéz Mihály-os (verselés) stb. stb. Somogyi Béláné főelőadó. – A ch-t és az x-et azonban (a közszókhoz hasonlóan) a keresztnevekben és a becenevekben is megtartjuk: Richárd. Oroszlánszívű Richárd. Moharos kartársnő. Jolán.. (Vö. Vörösmartyé. Szent Erzsébet stb. petőfieskedők. Noszty fiú. (Vö. 162. akár többelemű – állhat köznév minőségjelzőjeként is. tóthpáli. nagy kezdőbetűs formájához: az Árpádok. azaz kötőjel nélkül illesztjük hozzá a toldalékokat (ragokat. -vel (és néha a -vá. stb. Véghgel. 209. [Vö. a Kossuthok. stb. Árpád. 166. Makk-kal. A személynév elé tett alkalmi minősítő jelzőket kisbetűvel kezdjük: a nagy Napóleon. Erdélyi Ilona tudományos kutató. kispéteres.) b) Ha régies betűre végződő családnevekhez kapcsolódnak ezek a ragok. Dobay szakaszvezető.) – Egyszerűsítve írjuk viszont a keresztneveket: Bernadettel. jeleket. Félix.) 162. Kodállyal. Lexi stb.

169. Celsius-fok. – Az esetleges magyarázó utótag kisbetűvel és kötőjel nélkül járul hozzájuk: Bodri kutya. család és dinasztia szót is kötőjellel kapcsoljuk a családnévhez: Árpád-ház. Szent István vértanú plébániatemplom. Petőfi-kultusz. Sabin-cseppek. Jókai-regénybeli. Tudordinasztia.] 169.] 170. Egy. Csák nemzetség. Kossuth-díj. -jú. Villám. Jagelló-ház. Szombathely stb. -beli. Marót-csoport. Kodály-módszerű. Anjou-ház. [Vö. Nádasdykastély. Ezeknek az egységét bizonyos típusokban az egybeírás mutatja (pl. stb. Cirmos. Konkoly-Thege-érem. stb.gyűjtőnévi jellegű közszókat: Benedek család. Csákó. Az egy. Bourbon-család. Szinyei Merse Pál-szerű. 167. [Vö.] A kisebb-nagyobb embercsoportokat vezető személyek nevéhez szintén kötőjellel kapcsoljuk a gyűjtőnévi vagy gyűjtőnévi jellegű közszókat: Aranyosi-brigád. Arany János-idézet. stb. -s. -ű. Habsburg-ház. Kodály-módszer. személynévből és köznévből álló minőségjelzős szerkezetekhez (Julianus barát) egy újabb főnév (pl. Ha egymástól különírt. -jű képzővel) alakult melléknevek is összetételszerű kapcsolatok.) Az ilyen szerkezetek gyakran erőltetettek. Jeremiás próféta kolostor stb. Munkácsy-szerű. József Attila-díjas. Paál László-szerű. Vuk stb. Ráró lovam stb. (Vö. szobor) kapcsolódik. más csoportokban a szoros kapcsolatot (a többelemű nevekre leginkább jellemző módon) az alkotó tagok közé tett kötőjellel fejezzük ki 47 . Ráró. Hadrovics–Gáldi-szótár. 140. krisztustövis. b). Az ilyen összetételszerű alakulatokban a személynév és a köznév szoros összetartozását kötőjellel érzékeltetjük: Balassi-strófa. stb. 141. Geiger–Müller-számlálócső. Az ilyenekben a tagokat kötőjellel fűzzük össze: Árpád-kori. Lenkey-század. b). 201. Szent Benedek-rend. Előre brigád.) Az állatnevek 172. Ady-vers. Zrínyi-soros. Kossuth-szobor = Kossuth szobra. Bartók Béla-emlékév. stb. 140. Bessenyei-kúria. Mátyástemplomi. A földrajzi nevek 173.vagy többelemű személynevek és köznevek együtteséből az alapforma megtartásával (többnyire -i. Kászim pasa bástya. Tanácsos feloldani őket: Julianus barát szobra stb. b). Hadrovics–Gáldi-szótárbeli. (Vö. ez elé nem teszünk kötőjelet: Julianus barát szobor. Konkoly-Thege-érmes. az összetételt kisbetűvel kezdve egybeírjuk: katicabogár. Az egyelemű nevek (pl. Bagira. [Vö. 140. A -féle és a -szerű képzőszerű utótagot kötőjellel kapcsoljuk a személynevekhez: Eötvös-féle. Ady Endre úttörőcsapat.) mellett igen nagy a többelemű nevek száma. Ha a személynév és a köznév együtteséből köznév lett.). Mária-arcú. -ú. Herkules-erejű. Földényi-kórus. Wesselényi-féle. martinkemence stb.). 171. Tiszántúl. Szeged stb. Kossuthnóta = Kossuthról szóló nóta stb. Szemere-kormány. stb. Joliot-Curie-féle. Radnóti őrs.vagy többelemű személynevek és köznevek gyakran lépnek egymással valamilyen jelöletlen összetételnek tekinthető kapcsolatba (pl. Kossuth-díjas. Az uralkodóházat jelentő ház. 168. Zalka Máté lövészezred. Az állatok tulajdonnevét nagy kezdőbetűvel írjuk: Bodri. Nyék törzs. 168. A földrajzi nevek nyelvi fölépítése rendkívül változatos. Deák-párt. Erdey-Grúz–Schay-féle.

Alapformájukban nagy. a különírt tagokból álló nevek (pl. alföld. Olasz Köztársaság.). föld. Sáros-patak (víznév). Ferenc-hegy (domborzati név). Ha egy földrajzi név egyelemű (azaz egyetlen egyszerű szó). de: Hűvösvölgy (városrésznév). az -i képzős származékot pedig kisbetűvel kezdjük. Az egybeírandó tájneveket a szótári rész tartalmazza. az alapformát természetesen nagybetűvel. Az egyelemű és az egybeírt földrajzi nevek 174. Zsivány-patak. de: Sárospatak (helységnév). part utótagú országneveket. de más-más dolgot jelölő nevek írásmódja eltérően alakulhat: Hűvös-völgy (domborzati név). 175. b) a több elemből álló magyar nyelvű helységneveket. A többi toldalék kapcsolása megegyezik a más tulajdonnévtípusokban követett eljárásokkal.(pl. – Más nyelvi kategóriákhoz hasonlóan a földrajzi nevek írásában is figyelembe kell venni a név jelentését. stb. mert a formailag hasonló (sőt azonos). valamint általában a helységrészneveket: 48 . de: Ferenc körút (utcanév). Alapforma: Európa Itália Erdély Mátra Duna Debrecen Krakkó Tamási stb. Az itt következő szabályok csak a gyakoribb földrajzinév-típusok írásmódjára nézve adnak eligazítást. Dél-Amerika stb. -i képzős származékukban kis kezdőbetűvel egybeírjuk: a) a több elemből álló. Ennek a sűrűn előforduló toldaléknak a kapcsolási módja ugyanis nem minden típusban egyforma. -i képzős forma: magyarországi franciaországi jakutföldi németalföldi elefántcsontparti kisalföldi hegyaljai stb. Az -i-re végződő ilyen szavak -i képzős származékában (kiejtésüknek megfelelően) csak egy i-t írunk. Pillányi út stb. mégpedig az -i (olykor -beli) képzős származékokkal együtt. Magyarország fontosabb hivatalos földrajzi neveinek jelentős részét a hivatalos helységnévtár és a földrajzinévtár tartalmazza. Apáthy-szikla. az országrészneveket. ország. -i képzős forma: európai itáliai erdélyi mátrai dunai debreceni krakkói tamási stb. valamint a jelentésükben tömbösödött tájneveket: alapforma: Magyarország Franciaország Jakutföld Németalföld Elefántcsontpart Kisalföld Hegyalja stb.) esetében pedig a helyesírási forma vagy a nyelvi fölépítés érzékelteti az összetartozást.

Az i-re végződő ilyen nevek -i képzős származékának végén csak egy i-t írunk. egyébként az alakulatot kisbetűvel kezdjük. – Az -i képzős származékokban a kötőjelet meghagyjuk. Ha az alapforma előtagja tulajdonnév. -tavi Szandaváralja-pataki Dunazug-hegységi stb. 49 . ennek nagy kezdőbetűjét megtartjuk. a nagybetűvel kezdett előtaghoz kötőjellel kapcsoljuk a kisbetűvel kezdett utótagot.alapforma: Budapest Balatonalmádi Hódmezővásárhely Törökkanizsa Fokváros Békásmegyer Újszeged Alsóbélatelep Albertmajor Csehipuszta Rétitanya stb. a) Közszói előtaggal alapforma: Arany-patak Velencei-tó Sólyom-sziget Szabadság-hegy Kis-kőszikla Holdvilág-árok Dunántúli-középhegység stb. -i képzős forma: budapesti balatonalmádi hódmezővásárhelyi törökkanizsai fokvárosi békásmegyeri újszegedi alsóbélatelepi albertmajori csehipusztai rétitanyai stb. A kötőjellel összekapcsolt elemekből álló földrajzi nevek 176. b) Tulajdonnévi előtaggal alapforma: János-dűlő Csepel-sziget Duna-part Balaton-felvidék Kaszpi-tenger Kab-hegy Huron-tó Szandaváralja-patak Dunazug-hegység stb. A tulajdonnévi (vagy annak tekintett) előtag állhat két (vagy több) különírt elemből is. -i képzős forma: János-dűlői Csepel-szigeti Duna-parti Balaton-felvidéki Kaszpi-tengeri Kab-hegyi Huron-tói v. Ha egy földrajzi név egy földrajzi köznévből és egy eléje járuló (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszóból vagy tulajdonnévből áll. -i képzős forma: arany-pataki velencei-tói v. -tavi sólyom-szigeti szabadság-hegyi kis-kősziklai holdvilág-ároki dunántúli-középhegységi stb.

a) Közszói előtaggal alapforma: Holt-Tisza Dél-Kína Öreg-Cselőte Új-Zéland Nyugat-Dunántúl Délkelet-Magyarország stb. dombvidék. -i képzős forma: holt-tiszai dél-kínai öreg-cselőtei új-zélandi nyugat-dunántúli délkelet-magyarországi stb. a 176. alapforma: Keleti-Sierra Madre Nagy-New York stb. 177.alapforma: Vas Mihály-hegy József Attila-lakótelep Buen Tiempo-fok stb. szőlőhegy. -i képzős forma: kál-kápolnai győr-soproni bödd-bakodi csörnöc-herpenyői stb. 50 . halastó stb. Hasonlóképpen járunk el olyankor is. völgy. ill. b) Tulajdonnévi előtaggal alapforma: Kál-Kápolna (vasútállomás) Győr-Sopron (megye) Bödd-Bakod (terület) Csörnöc-Herpenyő (vízfolyás) stb.. Ezek lehetnek egyszerű szavak is: óceán. és a kötőjelet megtartjuk. lapos. dűlő. Földrajzi köznéven a földrajzi fogalmakat jelölő főneveket értjük. Így pl. – Az -i képző a változatlan alapformához kötőjellel kapcsolódik. Kab. ezt az írásmódját az új névalakulaton belül is megtartja. domb. Kaszpi. összetett szavak is: félsziget. patak. -i képzős forma: Vas Mihály-hegyi József Attila-lakótelepi Buen Tiempo-foki stb. amikor a hivatalos helységnév után a helységrész vagy kerület nevét is föltüntetjük. Az olyan nevek. Ha a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) utótag két (vagy több) különírt elemből áll. akár idegen eredetűek). fennsík. amelyekben a mai magyar nyelvérzék nem ismer föl közszói jelentést (akár magyar. győr-ménfőcsanaki stb. hágó. az alkotó tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze. hegy. Zéland. sivatag stb. b) pontban: Huron. Ha egy földrajzi név utótagja (egyelemű vagy egybeírt többelemű) tulajdonnév. előtagja pedig (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszó vagy tulajdonnév. a) pontban: Cselőte. öntözőcsatorna. névrészek. -i képzős forma: Keleti-Sierra Madre-i Nagy-New York-i stb. holtág. a 177. Érd-Ófalu érd-ófalui Győr-Ménfőcsanak stb. egyelemű tulajdonneveknek számítanak. – Az ilyen nevek -i képzős származékában általában mindkét tagot kisbetűvel kezdjük. tó.

s a tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze. a közszói tagokat kisbetűvel. a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük. Háromelemű földrajzi nevek keletkezésének két különösen gyakori módja van. b)] egy utána tett földrajzi köznévvel bővül. a). a közszói tagokat kisbetűvel. a). alapforma: Volga–Don-csatorna Duna–Majna–Rajna-csatorna stb. -i képzős forma: arany-patak-völgyi két-bükkfa-nyeregi dél-kínai-tengeri észak-borsodi-karszti holt-Tisza-bereki sebes-Körös-dűlői János-dűlő-oldalasi Misa-réti-pataki stb. de minden tagot kisbetűvel kezdünk. 179. a).) kerül. nagy stb. b) Ha egy kételemű. győr–sopron–ebenfurti stb. Az ilyen alakulatokhoz földrajzi köznevet kisbetűvel kezdve és kötőjellel kapcsolunk. és az képzőt csak az alakulat utolsó tagjához tesszük hozzá. alapforma: Rohonci-Arany-patak Nagy-Ausztráliai-öböl Alcsi-Holt-Tisza Új-Dél-Wales Belső-János-dűlő Déli-Shetland-szigetek stb. b)] elé egy közszói előtag (rohonci. Holt-Tisza. 176. alapforma: Arany-patak-völgy Két-bükkfa-nyereg Dél-kínai-tenger Észak-borsodi-karszt Holt-Tisza-berek Sebes-Körös-dűlő János-dűlő-oldalas Misa-réti-patak stb. kötőjellel összefűzött földrajzi név [Arany-patak. vö. -i képzős forma: Volga–Don-csatornai Duna–Majna–Rajna-csatornai stb. 177.178. kötőjellel írt földrajzi név [Arany-patak. vö. vö. vö. ha azok valamitől valameddig viszonyt érzékeltetnek. – Az -i képzőt a változatlan alapformához tesszük hozzá. 176. vö. ezt az utótagot kisbetűvel kezdve kötőjellel kapcsoljuk az alapul szolgáló névhez. Holt-Tisza. az alakulatot nagybetűvel kezdjük. belső. 177. vö. a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük. János-dűlő. -i képzős forma: rohonci-arany-pataki nagy-ausztráliai-öböli alcsi-holt-tiszai új-dél-walesi belső-János-dűlői déli-Shetland-szigeteki stb. 51 . Nagykötőjellel fűzzük egymáshoz a nagybetűvel kezdett földrajzi neveket akkor. 176. – Az -i képzős származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását. János-dűlő. -i képzős forma: alapforma: Budapest–Bécs budapest–bécsi Moszkva–Párizs moszkva–párizsi Győr–Sopron–Ebenfurt stb. – Az -i képzős származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását. kötőjel nélkül. a) Ha egy kételemű. 176. – Az ilyen alakulatok -i képzős származékában a nagykötőjeleket megtartjuk. a).

alapforma: Budai járás Veszprémi városkörnyék Letenyei nagyközségkörnyék Voronyezsi terület Szörényi bánság Baranya megye Szabolcs-Szatmár megye Kent grófság New York állam stb. híd stb. mint: Cseh–Morva-dombság Zala–Somogyi-határárok stb. a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket nagybetűvel kezdjük. csak a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket hagyjuk meg nagybetűsnek. A mai és a történelmi államrészek nevében a kis kezdőbetűs megye. -i képzős forma: budai járási veszprémi városkörnyéki letenyei nagyközségkörnyéki voronyezsi területi szörényi bánsági Baranya megyei Szabolcs-Szatmár megyei Kent grófsági New York állami v. a közszói tagokat kisbetűvel. grófság. városkörnyék. de az alkotó tagokat általában kisbetűvel kezdjük. -i képzős formájukban azonban kis kezdőbetűkkel írjuk az olyan névtársítások tagjait. – Az ilyen nevek i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást. terület stb. köz. – Az ilyen nevek -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást. szót különírjuk az előtte álló névrészektől. de: 182. tér. -i (-beli) képzős forma: magyar népköztársasági grúz szovjet szocialista köztársasági egyesült királysági ománi szultánsági amerikai egyesült államokbeli dél-afrikai köztársasági római birodalomi kijevi nagyfejedelemségi központi iparvidéki észak-kaukázusi gazdasági körzeti Zaire köztársasági San Marino köztársasági stb. alapforma: Magyar Népköztársaság Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság Egyesült Királyság Ománi Szultánság Amerikai Egyesült Államok Dél-afrikai Köztársaság Római Birodalom Kijevi Nagyfejedelemség Központi Iparvidék Észak-kaukázusi Gazdasági Körzet Zaire Köztársaság San Marino Köztársaság stb. utótagot különírjuk az előtte álló névrészektől.Alapformájukban hasonlóképpen. – Az -i képzőt az ilyen nevek változatlan formájához tesszük hozzá. bánság. és nagybetűvel kezdünk a mai és a történelmi államnevekben (amelyek általában tartalmazzák az államformára utaló szót). állambeli stb. út. A közterületek nevében a kis kezdőbetűs utca. de: 181. A különírt elemekből álló földrajzi nevek 180. cseh–morva-dombsági zala–somogyi-határároki stb. Minden tagot külön szóba írunk. továbbá a gazdasági földrajzi körzetnevekben. járás. 52 .

-i képzős forma: Gyöngyös városi Mátra hegységi Duna folyami Szahara sivatagi stb. a Duna-hidak stb. 53 . s a kezdőbetűk változatlanul maradnak. (Vö. 184. jelölt birtokos jelzős. 194. ez azonban nem válik a név részévé. Földrajzi nevekhez magyarázó céllal néha hozzákapcsolunk egy közszót. Ezeket a nevet értelmező szavakat a névtől különírjuk. -i képzős forma: Keveset érői Székre járói Tilos aljai (v. -i képzős forma: (az) olasz alpokbeli (az) erdős bükki (a) lengyel magas-tátrai (a) második bakui stb. -i képzős forma: Váci utcai Gorkij fasori Szabó Ilonka lépcsői Tas vezér utcai Március 15. jelölt határozós. Ha a híd szó valamely folyó nevével birtokos jelzős viszonyban van. téri Tábor-hegyi úti Erzsébet hídi stb. Az ilyen alakulatokban a különírást megtartjuk.) Kisbetűvel kezdve különírjuk a névhez nem tartozó alkalmi jelzőket is: alapforma: (az) olasz Alpok (az) erdős Bükk (a) lengyel Magas-Tátra (a) második Baku stb. de a szerkezetek első tagját természetesen nagybetűvel kezdjük. Különírt szavakból álló jelölt tárgyas.alapforma: Váci utca Gorkij fasor Szabó Ilonka lépcső Tas vezér utca Március 15. – Az ilyen nevek -i képzős származékában megtartjuk az alapformát. s ehhez fűzzük hozzá a képzőt. alapforma: Keveset érő Székre járó Tilos alja Duna mente Szekszárd vidéke Vác környéke Rétek alatt Felső-Marcal melléke Kis-kút feletti stb. alapforma: Gyöngyös város Mátra hegység Duna folyam Szahara sivatag stb. 183. alji) Duna menti Szekszárd vidéki Vác környéki Rétek alatti Felső-Marcal melléki Kis-kút feletti stb. – Az ilyen kapcsolatok -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást. kötőjellel kapcsoljuk: Tisza-híd (= a Tisza hídja). valamint névutós szerkezetek is gyakran szolgálnak földrajzi nevekként. tér Tábor-hegyi út Erzsébet híd stb.

Ha a föld. Hasonlóképpen: Mária asszony sziget Pál varga dűlő Külső Pesti út Régi Fóti út stb. tudományos intézetek.Hasonlóképpen: Duna–Tisza köze Duna–Tisza közi Maros–Körös köze stb. nagybetűvel kezdjük: a Hold távolsága a Földtől stb. Plútó. A hivatalok. a köznévi elem(ek)et pedig kisbetűvel kezdve írjuk. oktatási intézmények. a nap sugarai stb. alapforma: Hosszú Csobod alja Kis Bot foka Alsó Dunára dűlő stb. a név kezdetét és végét az alkotóelemek nagy kezdőbetűs írása jelzi. nevét nagy kezdőbetűvel írjuk: Ikrek. Az ilyen nevek elé járuló köznevet vagy az őket követő földrajzi köznevet különírjuk. Orion. – A mindennapi írásgyakorlatban azonban az ilyen tulajdonnévi szándékú szóhasználatot fölösleges erőltetni. vállalatok és hasonlók többelemű hivatalos. a hold szépen világít. tehát: föld körüli utazás. Az -i (néha -beli) képzős származékokban a tulajdonnévi vagy az azzal egyenértékű tag(ok) nagy kezdőbetűjét megtartjuk. Az intézménynevek – néhány esetet nem számítva – több szóból állnak. bolygók. A csillagok. Maros–Körös közi stb. társadalmi szervezetek. a hold és a nap szót tulajdonnévként használjuk. az egész alakulatot pedig nagybetűvel kezdjük. Merkúr. Mária asszony szigeti Pál varga dűlői Külső Pesti úti Régi Fóti úti stb. 187. Fiastyúk. cégszerű nevében – az és kötőszó. -i képzős forma: Hosszú Csobod aljai (v. valamint a névelők kivételével – minden tagot nagybetűvel kezdünk. Az intézménynevek 186. Tejút. csillagképek. – Az -i képző a változatlan alapformához kötőjel nélkül kapcsolódik. Ezek összetartozását. munkáspártbeli . Vénusz stb. alapforma: Egészségügyi Minisztérium Magyar Tudományos Akadémia Magyar Szocialista Munkáspárt 54 -i képzős forma: egészségügyi minisztériumi magyar tudományos akadémiai magyar szocialista munkáspárti v. szövetkezetek. alji) Kis Bot foki Alsó Dunára dűlői stb. A világos főszabályon kívül – az intézménynevek körében élő nyelvhasználati ingadozások miatt – néhány kiegészítő szabályt is figyelembe kell venni. holdak stb. A csillagnevek 185.

de: a bizottság véleménye szerint. tehát a névnek nem részei: a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem. vállalat. s a műfajjelölő szót vagy szavakat elhagyjuk. de intézménynévként: Balatonfenyvesi Állami Gazdaság. stb. Nemzeti Színház. az Előre Asztalosipari Szövetkezetben). üzem. a tanács 55 . Kisbetűvel kezdjük viszont az intézmények működési helyére utaló -i képzős melléknévi jelzőket. Kisegítő (Foglalkoztató) Iskola és Nevelőotthon. Építőipari Vállalat Volga Szálló Szabadság Szálló stb.: Vas Megyei Tanács Géza Király Téri Egészségügyi Szakközépiskola Országos Széchényi Könyvtár Új Egység Cipészipari Szövetkezet Magyar–Szovjet Baráti Társaság Április 4. iskola. Nagy kezdőbetűket csak akkor írunk.) olyankor is kisbetűvel írjuk. Pécsi Nevelőintézet. az Eötvös Lorándon végzett. Említésben: a balatonfenyvesi állami gazdaság. az Eötvösön v. amelyekben a telephely neve (vesszővel elkülönítve) az alakulat végén áll: Egyesült Munkás-Paraszt Tsz. gépgyári kelet-bükki állami gazdasági 43. A teljes és cégszerű intézménynevek mellett vagy helyett használt egyéb formák írásában a következők szerint kell eljárni: a) Sok olyan intézménynevünk van. Szeged. Sz. s ezért nagybetűvel kezdjük: Dusnoki Egyesült Munkás-Paraszt Tsz.és készülékgyári Madách színházi József Attila gimnáziumi Vas megyei tanácsi Géza király téri egészségügyi szakközépiskolai országos Széchényi könyvtári Új Egység cipészipari szövetkezeti magyar–szovjet baráti társasági Április 4. az intézménynév részének tekintjük. Dusnok. Danuvia központi szerszám. a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem. ill. hivatal.. c) A teljes intézménynév helyett gyakran annak csak egy vagy több egyesítő elemét használjuk. ha nyilvánvalóan alkalmiak. Soproni Kisegítő (Foglalkoztató) Iskola és Nevelőotthon. de: a kutatóintézet kidolgozta. Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság. egyetem. intézet. a szegedi József Attila Tudományegyetem stb.és Készülékgyár Madách Színház József Attila Gimnázium Vas Megye Tanácsa. a Nemzetiben játsszák. b) Teljes és cégszerű intézménynévnek tekintjük az olyan formákat. építőipari vállalati Volga szállói (v. a pécsi nevelőintézet. szállóbeli) Szabadság szállói (v. sz. amikor valamely szövegben egy bizonyos intézményre utalnak: Részecske. – Hasonlóképpen: bement a minisztériumba. Gépgyár Kelet-bükki Állami Gazdaság 43. amely megegyezik azzal a formával. a tolmácsi általános iskola stb. Tolmácsi Általános Iskola stb. stb. Sopron. Ha az ilyen szerkezetű alakulatok helységnévi eleme -i képzős melléknévi jelzőként a név élére kerül. stb.Danuvia Központi Szerszám. segélyt kapott a vállalattól. Egyszavas intézménynevek is vannak: Belügyminisztérium Pénzügyminisztérium Bélyegmúzeum stb. Szegedi Nemzeti Színház stb. d) Az intézménytípusokat jelentő szavakat (minisztérium. Az ilyen rövidült névben megmarad a részeknek a teljes névbeli írásmódja: az Előrében dolgozik (ti. szállóbeli) stb. tanács. ha ki akarjuk emelni a megnevezés tulajdonnévi jellegét.és Magfizikai Kutatóintézet. rendőrkapitányság stb. belügyminisztériumi pénzügyminisztériumi bélyegmúzeumi stb. ahogyan az intézményt nem hivatalosan is emlegetni szoktuk. Hasonlóképpen: a Gondolat jelentette meg. 188.

Az intézménynévszerű megjelölések -i (-beli) képzős származékában meghagyjuk a nagy kezdőbetűket is. Tanács szakorvosi rendelője stb. bélyegzőn stb. mozik. mint a magyar intézményneveket: az Egyesült Nemzetek Szervezete. a tanárképző főiskolán stb. Nemzetközi Valutaalap. feljegyzés a jogi csoportnak. a Kis Rablóban vacsoráztak stb. A nem állandó jelleggel működő bizottságokra stb. üzletek. Kis Rabló éttermi stb. kiállítások.és Jogtudományi Kar (az Eötvös Loránd Tudományegyetemen). Ezekben a csak intézménynévszerű megjelölésekben a tulajdonnévi. b) Egy intézményen belüli nagyobb szervezeti egység. – Az intézménynévszerű megjelölések értelmezésére szolgáló köznévi tag(ok) elhagyható(k): a Keletiből indul. Kerepesi temető stb. Szegedi Szabadtéri Játékok. a különírást is: Keleti pályaudvari. a Francia Köztársaság Külügyminisztériuma stb. a Hazafias Népfront X.és Bányászati Tudományok Osztálya (az MTA testülete). az értelmezésre szolgáló köznévi tagot (tagokat) pedig kisbetűvel kezdve különírjuk: Keleti pályaudvar. stb. Kerületi Bizottsága stb. Rómeó férfiruházati bolt. testület stb. a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsa. – Csak néhány kivétel van: az Akadémia (= Magyar Tudományos Akadémia). a Medicor Művek Vállalkozási Gyára. Lukács fürdő. megnevezésében az intézménynévi jelleg kevésbé érvényesül. az Északatlanti Szerződés Szervezete. repülőterek. vendéglők. Vadászati Világkiállítás stb. stb. a XI. 146. nevét az intézményekével azonos módon szokás írni: Budapesti Nemzetközi Vásár. neve akkor írandó intézménynévszerűen. – De: jövőkutatási konferencia stb. A (a) Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara. d) Az alárendelt viszonyú intézményeket jelölő birtokos jelzős szerkezetek névelőjét és a birtokszó személyragját (-jelét) általában ki kell tenni: A (a) Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete. a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Kis Rabló étterem. Katonatelep vasúti megállóhely. Ferihegyi repülőtér. A pályaudvarok. ha az egyediség érzékeltetésére szükség van: a Föld. Ugocsa mozi. 56 . Állam. – Kisbetűsek önmagukban használva is: emlékeztető a műszaki osztály részére. c) Az intézmények azonos rendeltetésű kisebb egységeinek típusukra utaló megnevezését kis kezdőbetűvel írjuk: a Kossuth Nyomda személyzeti osztálya. kérelem az üzemi szakszervezeti bizottsághoz stb. temetők stb. Ezek nevét is minden tagjában nagy kezdőbetűvel írjuk: Műszaki Kémiai Kutatóintézet (az MTA intézete). (Vö. a Bölcsészettudományi Kar gondnoksága. Intézményszerű (rendszeresen ismétlődő országos vagy nemzetközi) rendezvények. Magyar Földrajzi Társaság (főhatósága az MTA) stb. 191. Ugocsa mozibeli. Fővárosi Földhivatal (Budapest Főváros Tanácsánál). levélpapíron. (vagyis kiemelt helyzetben) más megoldás is helyes lehet: Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar 190. Az intézmények alárendelt egységeinek nevét a következők szerint írjuk: a) Számos intézménynek (mint főhatóságnak) alárendelt intézményei is vannak. megállóhelyek. Cégtáblán. Országos Pedagógiai Intézet (a Művelődési Minisztérium intézménye). vásárok stb. Nemzetközi vagy külföldi intézményeknek. fürdők. Ker. szókapcsolatokat szintén kisbetűvel kell írni: a két vállalat koordináló bizottságot alakított.) 192. Vén Diák eszpresszó.intézkedett. a Lukácsba jár úszni. eszpresszók. egy karbantartó csoportot szerveztek. utaló szavakat. 189. szervezeteknek stb. magyar vagy magyarra fordított hivatalos nevét úgy írjuk. illetőleg az azzal egyenértékű tagot (tagokat) nagybetűvel írjuk. az Opera (= Magyar Állami Operaház) stb.

kifejezéseket kisbetűvel írjuk: a Munka Érdemrend arany fokozata. sőt sok szám címeként használatosak. a Munka Vörös Zászló Érdemrendje. b) A több különírt közszóból álló kitüntetés. alakulatkezdő helyzetben az első tagot természetesen nagybetűvel kezdjük: Kecskeméti barack stb. az olasz fémipari szakszervezetek. c) A kitüntetések és díjak fokozatait. Tomi Mat mosópor. illetőleg típusait jelölő szavakat. – A címek írása tükrözi ezt a jellegbeli kettősséget. többnyire a termék anyagára vagy származási helyére utaló nevekben a tagokat kis kezdőbetűvel írjuk: narancsital. A tanácskozáson Nagy József. Coca-Cola (üdítőital). készítményeknek márkanévként használt elnevezését. Nobel-díj. Alfa Romeo (gépkocsi). stb. folyóiratoké. Eötvös Loránd-emlékérem stb. – Címkén. Trabant (gépkocsi). a Szocialista Munka Hőse. József Attila-díj. – Állandó cím az újságoké. A márkanevek 193. Stb. Ezeket az jellemzi. (Vö. érem. a kettő közé nem teszünk kötőjelet: Omnia kávé. hogy több. a cikkeknek. egyediségre és egyszeriségre törekszik. 194. Gyártmányoknak. A címek két nagy csoportra oszthatók: állandó címekre és egyedi címekre. tokaji bor. Odol fogkrém. vagy ha valamilyen rövidebb formában használjuk őket: Erős Bálint állami díjas tudós új kötete elfogyott. hirdetésen stb. annak minden tagját nagy kezdőbetűvel írjuk: Ultra (mosópor). – Kis kezdőbetűsek viszont az ilyen nevek esetleges melléknévi származékukban. 183.és díjnevekben az alkotó tagokat nagybetűvel kezdjük: Állami Díj. Nobeldíjas. Az értekezleten Fejes Katalin kiváló dolgozó ismertette munkamódszereit. szót tulajdonnévhez (rendszerint személynévhez) kötőjellel kapcsoljuk: Kossuth-díj. Fabulon (arckrém). a szocialista munka hőse is megjelent. – Egyedi címük van viszont az irodalmi műveknek. stb. Kiváló Dolgozó stb. a dolgot jelölő szót is. az osztrák légitársaság stb.) A kitüntetések és a díjak neve 195. kecskeméti barack. Eötvös Loránd-emlékérmes stb. hetilapoké. Panangin tabletta.. meggylé. A kitüntetések és a díjak nevét a következőképpen írjuk: a) A díj. Vegacillin (gyógyszer). Ha a márkanév után tájékoztatásképpen odatesszük a típust. A címek 196. a lengyel hadsereg. A nem márkanévként használt.Nem kell viszont intézményszerűen írni az ilyen (nem hivatalos) megnevezéseket: a francia külügyminisztérium jegyzéke. József Attila-díjas. a zeneműveknek stb. 57 . a képzőművészeti alkotásoknak. továbbá ha csupán címként szerepelnek. – Az ilyen nevek -s képzős származékában az alapformát változatlanul megtartjuk: Kossuth-díjas. stb. Kiváló Munkáért kitüntető jelvény stb. A szerző ezeknél szándékosan kerüli az ismétlődést. Akadémiai Aranyérem. emlékérem stb. termékeknek.

ferencjóska. Orvosi Hetilap-beli (cikk). Nyugat. tehát a költői művek. szobrok. Az egyedi címeket. a Szerelem?-nek…. Élet és Tudomány. a Kritikaféle folyóiratok. Ilyenkor már természetesen kis kezdőbetűvel írjuk őket. pecsovics. a Siralomháznak a betyár a főalakja. Kincskereső. stb. Tulajdonnevek köznevesülése 201. általában nem szükséges őket idézőjelbe tenni vagy más módon kiemelni. Az idegen írásmódot is magyarossal cseréljük fel: aszpirin. zeneművek. – Tanulmányát a Magyar Nyelv jelentette meg. 58 . könyvek. Odüsszeia-beli (világ). 198. hetilapok és folyóiratok címét nagybetűvel kezdjük. Pest Megyei Hírlap. Álarcosbál. A ragokat és a jeleket a címekkel általában egybeírjuk: a Kritikában. a Nemzeti dalt. s az egykori tulajdonnév írásmódjától esetleg más tekintetben is eltérünk: röntgen. termosz stb. A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén a szabvány (MSZ 3424/2) előírásait követve az állandó címekben is csak az első elemet kezdik nagybetűvel. Képes politikai és gazdasági világatlasz. Valóság. stb. cikkek. Hajóvontatók a Volgán. Tulajdonnevek gyakran válnak köznevekké. tehát az újságok. Magyar Nemzet. 199. stb. Zenedélelőtt stb. Tanulmányok Arany János költészetéről. Kis éji zene. a Társadalmi Szemlét. címét a következőképpen írjuk. Új Tükör-szerű hetilap. Ha a címeket szövegbe illesztjük.197. priznic. a Népszabadságé. értekezések. Hazám. Örökzöld dallamok. 200. A -beli képzőt és a képzőszerű utótagokat a címek változatlan formájához mindig kötőjellel kapcsoljuk: Valóság-beli (vita). Jókainak „Az arany ember”-e…. pl. IX. havanna. – Az egyszavas címeket nagybetűvel kezdjük: Szózat. Népszava-beli (hirdetés). Új Tükör. Továbbá: 1916 őszén. Magyar Hírlap-beli (közlemény). Az állandó címeket. – Stb. stb. műsorszámok stb. Népszabadság. Különösen az egyszavas címek és a többszavas állandó címek szövegbeli megkülönböztetése fölösleges: Móricznak egyik híres regénye a Rokonok. Kék fény stb. Petőfi a Szülőföldemen-ben…. ha a címlap megtervezői esetleg más írásmódot alkalmaztak. Arany Toldijában. Martinász. Ember az embertelenségben. konyak. A többelemű címekben – a címben levő és kötőszó kivételével – minden szót nagybetűvel írunk: Búvár. A szabályt akkor is követni kell. Ragos címhez újabb rag függesztését lehetőleg el kell kerülni a mondat átszerkesztésével. Éjjeli menedékhely-beli (alakok). hát megleltem hazámat” is. – Stb. Elterjedt szokás azonban az egyedi címek idézőjelbe foglalása vagy eltérő betűtípussal való szedése is: József Attila utolsó évének versei között van az „Íme. stb. A kőszívű ember fiai. szimfónia stb. – Az új híd felavatásáról az Esti Hírlap közölte az első tudósítást. képek. a Számadásnak. szendvics. Nők Lapja. Az Est. Pályamunkások. – Ihletetten szavalta el Az eltévedt lovast. – Egyes hosszabb állandó címekben csak az első szó nagybetűs: A magyar nyelv és irodalom tanítása stb. így: Petőfi a Szülőföldemen című versében…. háryjános. – A többszavas címekben csak az első szót és a tulajdonneveket írjuk nagy kezdőbetűvel: Magyar értelmező kéziszótár. – A valamilyen írásjellel lezárt és a ragra végződő címekhez a ragokat és a jeleket kötőjellel kapcsoljuk: Juhász Gyula versének. – Munkácsy képének. stb. – Hosszan gyönyörködött a Majális színeiben.

wertheimkassza. dízelmotor. 59 . pálfordulás.A tulajdonnevek és közszók összeforrásából keletkezett összetett szavakat is kisbetűvel kezdjük. Az idegen írásmódot is gyakran magyarossal váltjuk föl: pasztőroltás. idegenesen írt tulajdonnévi és a kis kezdőbetűs. [Vö. makadámút. szentjánoskenyér. 168. pullmankocsi. Az írásmódváltozásra csak akkor kerülhet sor.] A köznevesülés lassú folyamat. és az alkotóelemeket egybeírjuk: ádámcsutka. dízelolaj stb. ha a társadalmi tudatban a köznévvé válás már elég széles körben végbement. stb. 140. Ennek során az írásformák egy ideig ingadoznak a nagy kezdőbetűs. magyarosan írt közszói formák között. b).

és vesznek át egymástól közszavakat is. Az egymással érintkező nyelvek mindig adnak át egymásnak. 204. izotóp. s csak egy-egy kivételes esetben írunk helyette ksz-et: bokszol stb. antikvárium stb. s csak néha tartjuk meg: exegézis. hisztamin. Ha a magyarosan írt közkeletű idegen szavak eredeti idegen írásában ch. oxigén.. kombájn. pech. monarchia. mikroszkopikus. szelektív stb. A jövevényszavakat ezért mindig magyarosan írjuk. A latin betűs írású nyelvekből átvett és közkeletűvé vált köznyelvi és szakmai idegen szavakat általában magyarosan írjuk. 60 . lézer. televízió. mechanikus. A ksz-nek ejtett x-et általában meghagyjuk: expressz. fix stb. 209. Az olyan szavakat. millió stb. Bizonyos meghatározott esetekben azonban más átírási rendszerek is alkalmazhatók. digitális. egzotikus. ha h-nak ejtjük. idegen szavakként tartjuk számon. egzisztencia stb. ha közkeletűek. x vagy q betű van. amelyeknek más nyelvekből való származását még felismerjük. taxi. szexuális. menedzser. azaz szokásos kiejtésüket a magyar hangjelölés szabályai szerint tükröztetjük: antracén. általános fogalmat jelölő idegen szó közkeletűvé válik. még akkor is. exogámia stb. karbamid. futball. egyedet jelölő nyelvi szerepéből következik. hogy a latin betűs írású nyelvekből átkerült idegen neveket általában minden változtatás nélkül. mechanika. Ha egy latin betűs írású nyelvből átvett. magnetofon.. Az idegen szavakat tehát aszerint írjuk már magyar vagy még idegen írásmód szerint. textil. eredeti formájukban használjuk. A magyar írásmód szerinti írás A közszavak írása 203. hogy mennyire haladtak előre a jövevényszóvá válás útján. – Az egyébként magyarosan írt alakokban is megőrződött az eredeti írásmódnak a magyar kiejtéstől eltérő egyegy eleme: bonbon. b) Az idegen eredetű tulajdonnevek egy részét már teljesen magyarnak tekintjük. (Vö. amelyeknek más nyelvi eredete még többé-kevésbé nyilvánvaló. technika.AZ IDEGEN KÖZSZAVAK ÉS TULAJDONNEVEK ÍRÁSA 202. szemben azokkal az idegen nevekkel. A tulajdonneveknek azonosító. technikus stb. tulajdonneveket is. lehetőleg a forrásnyelvből írjuk át. Csak kisebb részüknek van magyar alakja. c) A nem latin betűs írású nyelvek közszavait és tulajdonneveit általában a magyar ábécé betűivel. – A gz ejtésű x-et többnyire átírjuk: egzakt. azaz olyannyira meghonosodhatnak. kemping. eredeti írásmódját a magyar kiejtést tükröző formával váltjuk fel.) Az eredeti qu betűegyüttes helyett mindig kv betűkapcsolatot írunk: akvárium. megtartjuk: jacht. a következőképpen járunk el: A ch-t. a) Az idegen eredetű közszavak idő múltával jövevényszavakká válhatnak. hogy más nyelvből való származásuk feledésbe merül. kóla.

pagoda. Anyegin. (Đorđe Branković. -itás. Jan Hus. Luther Márton. Beatrix. Oradea. Isztambul. Wagner Richárd stb. gésa. stb. de görögösen: Kroiszosz. Paris stb. Alsó-Ausztria. stb. København. Elba. Ezeket közkeletű. Sziklás-hegység. Koppenhága. Szent Lőrinc-folyó. Himalája. de – a régi hagyományt folytatva – a keresztnevekből a viszonylag újabban átvetteket is magyarosan írjuk: Kármen. (Vö. Ezek közül némelyik teljesen magyaros alakú: Brankovics György. (Friedrich Engels. Subotica. akadémista. 161. realizmus. periódus – periodikus. Krakkó. szovjet. (Vö. Ezópus. de: Potyomkin. Martin Luther. dzsunka. Husz János. Szicília. Marx Károly. Párizs. Kordillerák. minaret. (Vö. Luxemburg. Ausztrália. Kolumbusz v. Oszvald. akadémizmus. Más nevekben a sorrend és a keresztnév magyaros. A ch-t és az x-et a magyarosan írt idegen eredetű keresztnevekben és földrajzi nevekben is megtartjuk: Albrecht. 204. karate. realizál. határainkon kívüli hegyek. helyett).) A hosszú magánhangzó azonban (nem mindig következetesen) néhány szó származékaiban is megőrződik: akadémia – akadémikus. A tulajdonnevek írása 207. Újabban a nyelvhasználat nem törekszik ilyen teljesen vagy részben magyaros névformák kialakítására. ista. A földrajztudomány. Svájc. hagyományossá vált magyar alakjukban írjuk: Dárius. Latin betűs írásrendszerű országok. típus – tipikus. amelyek a mai átírási szabályoktól eltérnek. 206. Lenin. Mercédesz. külföldi területek. Rajna. Prešov. tipizál. esztétikus.) 210. Eperjes. Szabadka. Richard Wagner stb. 61 . Kréta. Az ilyen hagyományos nevek közül e formában több csak bizonyos állandósult kifejezésekben él: valóságos Krőzus. Bécs. Athén. stb. stb. Temze. Kolumbus Kristóf stb. a postai forgalom területén. a könyvtárügy. -izmus stb. Kraków. Ýstanbul. A közkeletű idegen szavak túlnyomó többségében egyes idegen eredetű képzők (-ikus. Napoli. helységek stb. Néva. 209. a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció). mecset. szamuráj. továbbá a térképeken – főleg a helységnevek esetében – az idegen nyelvbeli név is használható: Wien. Maximilián. A latin betűs írású nyelvekből átvett személynevek közül csak néhány nagy történelmi vagy irodalmi múltú és rendszerint közismert nevet használunk hagyományos megmagyarosodott formájában. Nápoly. számum stb. tájfun. Itália. tajga. Potemkin-falvak. reális – realista. Cristoforo Colombo stb. Burgundia. helyett). stb. Kairó. Krőzus. Odera. Moldva. Mexikó. de megmaradt a családnév eredeti írása: Engels Frigyes. A nem latin betűs írású nyelvekből (gyakran több nyelv közvetítésével) korábban olyan névformák is bekerültek nyelvünkbe. Karl Marx. Krisztián. Herkules. Jean Calvin. megnevezésére gyakran magyar neveket vagy magyaros formájú és írású névváltozatokat használunk: Franciaország. Babilon. az idegenforgalom. Alpok.205. Csendes-óceán. Kálvin János. Nagyvárad.) előtt a tőbelseji hosszú magánhangzó rövidre változik: passzív – passzivitás. -izál. esztéta – esztétika. A nem latin betűs írású nyelvekből (gyakran több nyelv közvetítésével) átvett és már meghonosodott szavakat – a forrásnyelvre vonatkozó átírási szabályoktól függetlenül – a magyarban szokásos kiejtésük szerint írjuk: szamovár.) 208. 28. stb. Hispánia. Vezúv. Peking. esztétikum. stb. vizek. láma.

greenwichi. couchette. stb. hobbija. 163–165. Amundsenről. dózis. (Vö. show. de: dosis effectiva minima. Tallinn. Rousseau. karl-marx-stadti. Liepâja. Gdańsk. 214.. A magyarosan írt idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez ugyanazon szabályok szerint kapcsoljuk a toldalékokat. Milánóig. Shakespeare. stb. Karadzsics) teljességgel helytelen. Puccini. nem általános használatú közszavakat idegenesen. Az idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez általában ugyanúgy közvetlenül (tehát kötőjel nélkül) tapasztjuk hozzá a toldalékokat. 174–184. de: tuberculosis bronchialis. verdis. horatiusi. riporttal. Ha az egyébként már magyarosan írt idegen szó idegen kifejezésben. Molière. myocarditis. Njegoš. Wuppertal. Plzen. schillingért. Huszé. Karlovy Vary. Karadžić helyett Karadzsity v. stb. Liepaja. Nyomtatásban.) 62 . azaz a névnek fonetikus vagy éppen eltorzított átírása (pl. tête-à-tête stb. Châtelet.. park and ride. Françoise helyett Franszoáz v. A latin írású nyelvek tulajdonneveiben általában változtatás nélkül követjük az idegen írásmódot: Cervantes. közmondásokat: all right. Így járunk el természetesen akkor is. (Vö. Dubrovnik. Stockholmnál. 163– 165. fairül. A tulajdonnevek írása 214. wrocławi. vagyis a forrásnyelv helyesírásának szabályai szerint írjuk: bestseller. señor. annak tagjaként fordul elő. Franszoise. krómoz. Mărăşeşti. A latin betűs írású nyelvekből átvett. eredeti helyesírással írandó: bacilus. lemberdzsekben. conditio sine qua non. Vaasa. Eminescu. stb. Plzeň. lady. barrelnyi. tuberkulózis. Krleža. rinascimento. A toldalékok kapcsolása 215. toulouse-lautreci. Marasesti. Moliere. Zweig. Buenos Aires. Francois. koktélt. arabeszkek. a mellékjelet elhagyjuk. de a mellékjeles betűk helyett az alapbetűktől eltérő más magyar betűk alkalmazása. Bologna. Prágában. Chopin. de: Bacillus anthracis. signorét. Horatius. ha nincs megfelelő betű. Chatelet. stb. Janus Pannoniustól. (Vö. löncsöl. Latium.A toldalékok kapcsolása 211. Loire. – A mellékjelek elhagyása szükségmegoldás. Gdansk. ha az idegen nevek a magyarban nem használatos mellékjeles betűket tartalmaznak: Čapek. mint a magyar szavakhoz és nevekhez: frontálisan. Rio Grande do Norte. Łódź. mint a magyar szavakhoz és tulajdonnevekhez: businessből. az alapbetűt megtartjuk: Capek. shoppingol. Marañón. kálvini. François. eppur si muove. nápolyi.) Az idegen írásmód szerinti írás A közszavak írása 212. Maranón.) 213. szólásokat. Lódz. és ha a nyomtatási eljárás a mellékjel pótlását nem teszi lehetővé. cowboynak. nikotinos. tüchtig stb. stb. Eredeti idegen írásmódjuk szerint írjuk a latin betűs írású nyelvekből átvett többszavas kifejezéseket. 174–184. stewardessek. Habsburgok.

goethei. 29. Voltaire-é. az általános és középiskolai oktatást szolgáló vagy kiegészítő kiadványokban a nem latin betűs írású nyelvek neveit és szavait a magyar ábécé betűivel (vö. 94. s az alapforma szerinti kezdőbetűket megtartjuk: Victor Hugó-i. akkor a magyar toldalékot mindig kötőjellel fűzzük a szó testéhez: guillotine-t. campanile. Frankfurt am Main-i. stb. -vé rag v-je ilyenkor is az utolsóként kiejtett mássalhangzóhoz hasonul: guillotine-nal. stb. voltaire-es. Montreux-ig.). [Vö. – Oslo. stb. -vé rag megfelelő alakját is) kötőjellel kapcsoljuk.. -vel és a -vá. stb. akkor az -i (-s. ó-t. vagy ha az utolsó kiejtett hangot betűknek bonyolult. de: Goethének. 164. de: allegróban. Grimm-mel. Engelsszel. monsieur-nek. 216. (Vö. de: Malmőből. Bachhal. sinaiai. b)] 217. fixszé. lehetőleg a forrásnyelvből (tehát más nyelv közvetítése nélkül) írjuk 63 . A -val. hogy a név alapformája világosan kitűnjék: Mann-nak. [Vö. de: campanilén. vichyi stb. Walter Scottos. – allegro. de: Sinaiában. voltaire-izmus. Bizonyos esetekben kötőjellel kapcsoljuk a toldalékokat az idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez. -izmus) képzős származéka természetesen kis kezdőbetűs: shakespeare-i. Loire-on. stb. Montesquieu-nek. c)] Az átírás Az átírás elvei 218. allegrós. néma) betű van. de: Oslóban. Scott-tól. New York-i. goethés (Vö. 10. – Sinaia. hogy v-je teljesen hasonul az utolsó kiejtett mássalhangzóhoz: Andrićtyal. -ista. Ha idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez közvetlenül kapcsolunk magyar toldalékokat. 175. ortodoxszá.). ill. -ista. – De hagyományosan: Anjouk. amelyekben ezek a szóvégi hangok a magyar kiejtésben megnyújtva fordulnak elő: signorina. írásrendszerünkben szokatlan együttese jelöli. 163. é-t. ő-t írunk az olyan toldalékos alakokban. Marxszal stb. [Vö. b)] Ha az i képző egyelemű. az -i-t a névhez közvetlenül kapcsoljuk: coventryi. Steinbeckkel. -izmus) képzőt (a többelemű magyar tulajdonnevekhez hasonlóan) mindig kötőjellel kapcsoljuk az utolsó elemhez. Leonardo da Vinci-s. oslói. (a) pompeji (ásatások) stb. Karlovy Vary-i. a) Ha az idegen írásmód szerint írt közszó vagy tulajdonnév végén hangérték nélküli (ún.) c) A mássalhangzót jelölő kettőzött betűre végződő idegen tulajdonnevekhez az azonos betűvel kezdődő magyar toldalékot (s így a -val. Iaşi-sal. Az egyelemű vagy kötőjellel összefűzött tagokból álló tulajdonnévnek (a néma betűs végződés miatt kötőjellel odakapcsolt) -i (-s. Félixszel. bordeaux-i. pechhel. joliot-curie-s. Coca-Colaszerű. e-je. b) Ha az idegen tulajdonnév két vagy több különírt elemből áll. Rousseau-val. -vel és a -vá. châlons-sur-marne-i. Greenwichcsel. – Malmö. Tallinn-nál. Scott-tal stb. a sajtóban. ploieşti-i. o-ja és ö-je helyett á-t. Glasgow-ban. allegroszerű. mind a tulajdonnevek végső a-ja. Anatole France-i. – Goethe. – Coca-Cola. de: Coca-Colát. de: signorinák. Molière-rel. Peugeot-t.Az i-re végződő idegen helységnevek -i képzős származékának végén (a magyar i végű helységnevekhez hasonlóan) csak egy i-t írunk: (a) helsinki (olimpia). Falstaff-fal. 163. -vel és a -vá. fixszel. az alábbi két részletszabály megtartására kell ügyelni: a) Mind a közszavak. -vé rag a mássalhangzót jelölő nem magyar betűre vagy betűkapcsolatra végződő idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez úgy járul. y-ra végződő idegen helységnévhez járul. Iaşi-nál. b) A -val. lille-i. malmői. A szépirodalmi művekben. campanileszerű. Balzackal. hertzcel.

Lancsou. Szecsuan. Venizélosz. amilyet a szaktudományok a nemzetközi érintkezésben általában alkalmaznak. Solohovval. 205. továbbá a térképeken olyan átírást szokás alkalmazni. Szun Jat-szen. Platón. az orosz vagy a kínai magyar átírása elterjedtebb más átírási módok használatához képest). vagy elterjedten ismernek. A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) a mindenkor érvényes szabványokat követi. Ha egy tulajdonnév vagy közszó nem szabályosan átírt alakban honosodott meg nyelvünkben. Fagyejev. 220. bektási. Budapest. Evdokía. Thébai. A toldalékok kapcsolása 222. esetében) nyelvenként szabályozott módon helyettesítjük magyar hangokkal. Sanghaj. Szöulnál. 221. arisztotelészi. stb. khitón. ikebana. amilyet az adott nyelvet beszélő országban hivatalosan előírnak. A nem latin betűs írású nyelvekből átírt nevekhez és szavakhoz ugyanazon szabályok szerint tapasztjuk a toldalékokat. A magyar átírás alkalmazása a forrásnyelvvel kapcsolatban kialakult közgyakorlattól is függ (pl. 1981. Délosz. 210. Gogol. vagy amilyet valamely nemzetközi testület (amelynek hazánk is tagja) használatra javasol. 64 . száriban.és hangsort együttvéve (pl. Iszmáilíja. illetőleg az ezeknek megfelelő magyar betűkkel. Kuroszava. Az egyes nem latin betűs nyelvekre vonatkozó magyar átírás szabályait a következő akadémiai kiadványok tartalmazzák: Keleti nevek magyar helyesírása. Dzulfikár. Szaladin. az egyetemi és főiskolai oktatás. Tobrukig. Kijev. Báb-el-Mandeb. Nagoja. kamikadzék. a görög stb. (Vö. Hokuszai. A magyar átírású neveket és közszavakat a bennük szereplő magyar betűk hangértéke szerint kell olvasni: Hérakleitosz. Hupej. Hriszto Botev-i. Harun ar-Rasíd. A szaktudományok. hidzsra.) 219. Velikije Luki-i. Átíráskor az idegen hangsort (pl. Plutarkhosszal. Ahmed. mint a magyar nevekhez és szavakhoz: Csehovtól. Periklész. az arab. a kínai esetében) vagy az idegen betű. a postaforgalom. szputnyik.. Zsenmin Zsipao. az orosz. tatamin. Marrákes. kuvaiti. dzsúdózik. Tolsztoj. alma-atai. Iráklion. hagyományos formájában használjuk. Seremetyjevo. 1984. Szapphóé. Odüsszeusz. a tudományos ismeretterjesztés területén. Budapest. Az újgörög nevek magyar helyesírása. A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása. E helyett vagy e mellett – a munka jellegétől függően – a magyar átírás is alkalmazható. Irtis. Macujama. Hirosima. Kavála. stb. Po Csü-ji. az idegenforgalom.át.

tolnai-ak vagy tolna-iak stb. átvisszük a következő sorba: fiók. Az írásnak ez a megszakítása az elválasztás. a)] 226. 229. „e-móció”. drog. mivel tagjai a szótagoláskor szétválhatnak. jeles) alakját a szótagolás szerint választjuk el. Csil-la. Az au. hogy helyszűke miatt (vagy más okokból) a szónak vagy szóalaknak egy részét a sor végéről át kell vinni a következő sorba. fi-a-i-é. Vajdá-ék. [De vö. 224. moza-ik. Annáé-ké vagy Anná-éké. me-ta-fo-ra. 230. stb. stb. Brahms. ahány magánhangzó van benne: bál. – A két magánhangzót jelölő azonos betűket is szétválaszthatjuk: ko-ordinál. Hume. vá-szon. vagy (az elsőt kivéve) egyetlen rövid mássalhangzóval: le-ány. asz-tal. a „haza-i”. fi-atal. blues. stb. – A több szótagú szavakat és szóalakokat bármelyik szótag határán meg lehet szakítani: ren-dületlenül. fia-tal. b) Azokat a magánhangzókat. sztrájk. A szótagolás szerinti elválasztás fő szempontjai a következők. lajst-rom. eu betűkapcsolat. szükség esetén elválasztható: kala-uz. Elég gyakori. te-ker-vé-nyes. rendületle-nül. a)] – A szótag mindig vagy magánhangzóval kezdődik. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: árui-nak vagy áru-inak.. Le-ó stb. há-zig. Az egyszerű közszavak és tulajdonnevek alapformáját és toldalékos (képzős. „Á-ron”. York. a nyomtatásban nem ajánlott elválasztási formák. – Ez a szabály olyankor is érvényes. ka-to-na. stb. 65 . 226. Az elválasztásnak – alapformákban és toldalékos alakokban egyaránt – a szótagolás az alapja. Bánk. ill. de ejtésükben egy szótagú idegen közszavak és tulajdonnevek vagy a régies magyar családnevek írásformájuk alapján megszakíthatók volnának: air. kalci-um. shop. street. „Le-a” stb. 225. váku-um stb. ba-tyu. A több szótagú. Sásd. vagy vihetők át a következőbe: dia-dal vagy di-adal. Be-rety-tyó. pró-ba. stb. Ke-re-csend. György. ró-zsa. Schmidt. De-zső. [Vö. dry. nyolc. A szótagolás szerinti elválasztás 224. font. part. – Minden szó annyi szótagú. Mari-etta. „emóci-ó”. Gyu-la. könyvei-tek vagy könyve-itek. illetőleg a következő sorba átvinni. asz-tal. ideá-lis vagy ide-ális. Me-csek. rendü-letlenül. ma-gá-nyos. tehát az „a-lap”. vi-asz. Pest. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: ablaká-ig. strand. bugy-gyos. Maugham. Az egyetlen magánhangzóból álló szókezdő és szóvégi szótagot – bár önállóságát nyelvi tekintetben el kell ismerni – esztétikai okokból nem szokás egymagában a sor végén hagyni. stb. fe-udális stb. team. Nîmes. Zsolt. c) A két magánhangzó között levő egyetlen mássalhangzót – akár egy-.. É-va. ragos. Leo-nóra vagy Le-onóra. Georch.AZ ELVÁLASZTÁS 223. illetőleg több kiejtett magánhangzót tartalmazó szavak és szóalakok elválasztásának szabályai a következők: a) Az egymagukban szótagot alkotó magánhangzók tetszés szerint hagyhatók az előző sorban. ko-sár. akár többjegyű a betűje – a következő sorba visszük át: be-tű. ha az eredeti helyesírással átvett. Azokat a szavakat. Csak összetett szavak elválasztásakor veendő figyelembe az alkotóelemek (az összetételi tagok) határa. Tri-eszt. ka-sza. nem választjuk el: föld. hajt. Soós. – A magánhangzó önmagában is alkothat szótagot: di-ó-nyi. amelyek szótagot kezdenek. háza-ik. amelyek csak egyetlen magánhangzót tartalmaznak. stb. pesti-es. Gaal. stb. Chartres.

). pe-dzi. bórax-szá. 226. ce-chem. bri-dzset. d) A két magánhangzó között levő kétféle mássalhangzót jelölő nem kettőzött betűk közül – akár egy-. tömbben. az x pedig két hang (k+sz) jele. ezért elválasztáskor ugyanúgy kezeljük őket. – Ha a toldalékos alakokban a két magánhangzó között álló mássalhangzók közül az utolsót kettőzött betű jelöli. bizott-ság. de egyetlen hangot jelöl. másik jegyét pedig átvisszük: ber-reg. halandzsázik. mahara-dzsa. a ch-t és az x-et a következő sorba visszük át akkor. ha a két mássalhangzó közül az elsőt kettőzött betű jelöli: hall-gat. Tallinnig. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: apá-mé. De: Széll-lel. mind a következő sor elején ki kell írni a teljes rövid megfelelőjét: meny-nyi. [Vö. a másikat átvisszük az új sorba: bors-sal. hogy a kettőzött betű egyik tagját meghagyjuk a sor végén. Ri-chárd. Ecse-ren. Thew-rewk [e. víz-zé. Ojszt-rah. há-zunk. lopó-dzott. mar-xizmus. Hosz-szú. A dz-t és a dzs-t tartalmazó szavak ennek megfelelően a leírt szóalak alapul vételével. b)) 229. Fuku-dzava. Car-rara. tá-dzsik. ás-vány. ker-tig. – A -val. pe-ches. bratsz-ki stb. edzdze. hal-lak. mint más többjegyű betűinket. stb. Bar-tók. mil-liméter. ost-rom. Ma-dzsar. lán-dzsás. szity-tya. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: batiszt-ból. Szabol-csé. stb.: 66 . Boty-tyán. tarisz-nya. c). stb. s így mindkettő egy betűnek számít az elválasztáskor. or-chidea. fosz-fát. Nagy-gyal. gyűrű-dzik. he-xameter. -vel és a -vá. csoport-tól. Kodály-lyal. dob-ban. de egyetlen jegyű. rossz-kor. stb. Bony-hád. c)] f ) Ha a két magánhangzó közötti hosszú mássalhangzót egyszerűsítetten kettőzött többjegyű betű jelöli. tal-palatnyi. stb.: tö-rök]. Kiss-nek. húszszor. f)] 228. a másodikat pedig átvisszük a következőbe: am-per. ösz-sze. stb. Szél-lért. tink-túra. Biberachot. kom-munális. Job-bágy. stb. karszt-tá. Maupas-sant. – A toldalékos alakokat is így kell elválasztani: ágy-gyal. tonna. – Így járunk el akkor is. könny-től. tele-xezünk. több-let. pszichológia. stb. refle-xek. lopódz-dzanak. Beö-thy [e. Boz-zai. ész-szerű. züri-chi. 163. 227. kamika-dzék. né-gyet. mor-zsa. metsz-szük stb. hanem egy-egy önálló mássalhangzót. Kecskemé-ten. A ch kétjegyű ugyan. Heren-dig. akár többjegyűek – az elsőt az előbbi sorban hagyjuk. pra-xis. padon. meggy-ből. ennek elválasztásakor mind a sor végén. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: ember-rel. kulcs-csal. házun-kat. A szótagolás szerinti elválasztás szabályai érvényesek természetesen a szóalakokhoz járuló újabb és újabb toldalékokra is: adós-ság. [Vö. -vé ragos alakulatok elválasztása: pech-hel. kilenc-kor. rongy-gyá. Szabolcs-csal. akkor úgy választjuk el a szót. ma-dzag. töl-gyes. Ugyanígy: játsz-szál. stb. Ale-xandra. fi-xet. adósságo-kat. Mar-xot. tiha-nyi. A családneveinkben előforduló többjegyű régies magyar betűk az elválasztásban hangértéküknek megfelelően kezelendők: De-seö [e. vonz-za. 216. e) Ha a két magánhangzó közötti mássalhangzót kettőzött betű jelöli. arany-nyal. bóra-xos. köny-nyes. edz-het. hit-tem. ódz-kodik. tet-ted. maga-san. Gellért-től. azaz nem hangkapcsolatot jelöl. stb [Vö. – Ha a ch és az x végű idegen szavak toldalékos formáit a szó és a toldalék érintkezése táján kell elválasztanunk. g) Ha két magánhangzó között kettőnél több mássalhangzót jelölő betű van. Hamburg-ban. ha utánuk magánhangzó következik: almana-chot. mene-dzser. adóssá-gok. mint a rövid mássalhangzókat jelölő magyar betűket: ar-chívum. pogy-gyász. Kiliman-dzsáró. galy-lyak. recs-ki. pén-zért. brin-dza. leni-nizmus. Fu-dzsi. Bach-hal. d). Ford-dal. Me-xikó. csak az utolsó kerül a következő sorba: cent-rum. Veszp-rém. az elválasztás általános szabályai szerint szakítandók meg: bo-dza. lajst-rom.stb. ennek egyik jegyét az előző sorban hagyjuk. Er-zsi. bridzs-dzsel (ragos fn.: de-zső]. Papp-tól. stb. temp-lom. A dz és a dzs többjegyű betű. ma-ximum. Tallinn-nak stb. megy-gyel. stb. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: bron-zot. stb. Ing-rid. al-lons. Féli-xé. Marx-szal. Ezért úgy tekintjük őket. stb. ma-chináció. Dosztojevsz-kij. ki-sebb. Ilylyés. Mikló-sék. stb. Mün-chen.

: varga] stb. Mah-ler. Mivel a szavakat a sor végén természetesen máshol is meg lehet szakítani. Röl-tex. mikrosz-kóp vagy mikro-szkóp.: szé-csi]. Ofo-tért. 224. ery-the-ma. a másikat pedig átvisszük a következő sorba: Bes-senyei. 231. konk-rét. a magyarban nem önálló létű elemből keletkeztek. prog-ram. ha elválasztásukra kényszerülünk. a) Az egy szótagba kerülő. stb. Ha magyar szövegbe idegen (pl. A fontosabb szempontok a következők. stb. Pap-pot. inf-láció. de nem egy hangot jelölnek.: ben-cúr]. lengyel stb. ENSZ-ért stb. com-pa-gnie. c) A különböző hangokat jelölő olyan betűcsoportok. Ljub-lja-na. Wa-shing-ton. az ismertebb elő. MTESZ. azaz a magyar kiejtésükön alapuló szótagolás szerint választjuk el. kataszt-rófa. elválasztáskor az illető nyelv elválasztási szabályait kell követni. NOB. Az olyan idegen közszavakat és tulajdonneveket. SZOT. prog-nózis. de a toldalék tartalmaz magánhangzót: ASZSZK-ban. – A toldalékos alakok elválasztásakor a régies magyar betűk egységét természetesen szintén megőrizzük. Fara-ghó [e. Kos-suth stb. komp-resszor. Coo-per.bő-ti]. ha a kötőjel nem szótaghatáron áll.) b) Az egy mássalhangzót jelölő betűcsoportokat (a többjegyű magyar betűkhöz hasonlóan) nem választjuk szét: bron-chi-tis.. Gi-gli. as-piráns. Zág-ráb. Babi-tsé. nemcsak a problémát okozó helyen. parag-rafus.: fara-gó]. ezért a magyar szótagolás szabályai szerint választjuk el őket: abszt-rakt.és utótagok figyelembevételével történő elválasztás. Churchill. Shakes-peare. – Kivételes elválasztású név: Bat-thyá-ny. rek-lám. móriczos. egy magánhangzót jelölő betűcsoportokat nem választjuk el: couchette. stb. Ped-ro. francia. NDK-beli. Bu-vá-ti. MLSZ. szind-róma. Baude-laire. mind alap-. kivált szaktudományi munkákban. Mi-chelangelo vagy Michelan-gelo stb. SZTK. Ma-va-dé. kivéve a kettőzött betűkét: Deseö-nek. mondat. esp-la-nade. amelyben csak mássalhangzó vagy legfeljebb egy magánhangzó van. demok-rata. 67 . Ke-ravill. – A mássalhangzót jelölő kettőzött betűk közül az egyiket az előző sorban hagyjuk. kétség esetén tanácsos ezzel a lehetőséggel élni: aspi-ráns. amelyek az idegen nyelvekben elválasztáskor többnyire együtt tartandók. 232. idegen írásmód szerint írt közszavakat és tulajdonneveket is a magyar szokásnak megfelelően. Bo-lo-gna. Kis-sék stb. paragrafus vagy paragra-fus. Cze-tzet. obst-rukció. maest-ro. stb. (Vö. szintén elfogadható: fotog-ráfia vagy fotográfia. termosz-tát vagy termo-sztát stb. Int-ransz-mas. Belg-rád. Miche-langelo. NA-TO stb. 230. Christie. nem tekintjük összetételeknek. inst-ruktor. ce-pha-lal-gia. Fab-ri-zio. War-gha [e. b) A szóösszevonásokat. A latin betűs írású nyelvekből átvett. kossu-thi. Fi-scher. fi-lantróp. diszk-rét. bekezdés stb. Gas-cogne. Balo-ghék. A sor végére kerülő mozaikszók elválasztásának a következők a lehetőségei: a) Az olyan betűszó. Thewrew-köt. Ben-czúr [e. nem választható el: BVSC. Kö-zér-tig. – A két vagy több magánhangzót tartalmazó betűszók szükség esetén szótagolás szerint szakíthatók meg: MÉ-MOSZ. magyar szövegben szótagolási szabályainknak megfelelően szétválhatnak: cas-co. stb. ELTE-re. cou-lomb. mind toldalékos alakjukban a szótagolás alapján szakítjuk meg: Ag-ro-co-op.) nyelvű többszavas kifejezés. KISZ-esek. – Elválasztás esetén a toldalékos betűszóknak a kötőjellel kapcsolt toldalékát kell a következő sorba átvinni akkor is. van betoldva. Mon-taigne. stb. Szé-chy [e. Bár az ilyen alakulatoknak eredetileg összetett voltát a mai átlagos magyar nyelvérzék általában nem tartja számon. illetőleg: Szél-lért. latin. angol. stb. amelyek a forrásnyelvben két (vagy több). Ka-ra-džić. Gior-gio.

Az összetett szavakat alkotó tagok (alap. A mai átlagos magyar nyelvérzék számára felismerhető összetételeket ugyanis az alkotó tagok szerint választjuk el akkor is. kis-asszony. A kettőnél több szótagból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket leginkább az összetétel tagjainak határán szokás elválasztani: csal-étek. dél-után. Ant-arktisz vagy An-tarktisz. mind-egy. még-is. inter-akció. Az azonos alakú szavak között több olyan van. kül-ügy. ha az összetevők határa nem esik egybe a szótaghatárral. Bornemissza. amelynek elválasztása kétféle. Kis-oroszi. de: meg-int (= figyelmeztet). Mivel a szavakat sor végén máshol is meg lehet szakítani. Antark-tisz stb. 237. víg-operai. Nem szabálytalanok természetesen az ilyen megoldások sem: rendő-ri. kar-öltve. szak-avatott. pre-klasszikus. 235. Zalaegerszeg. fela-dat. anti-klerikális. Kis-ar (helységnév). mert az azonos alakú szópár egyik tagja toldalékos alak. preklasz-szikus. hón-alj. szét-üt stb.és toldalékos alakjukban egyaránt) a szótagolás szerint választandók el. ugyan-is. zápor-eső. és a szót vagy szóalakot itt szakítjuk meg: centi-gramm. meg-állás. im-produktív vagy imp-roduktív. ha az összetett szót vagy szóalakot nem az összetételi határon szakítjuk meg. a másik szó pedig a következő sorba jusson: csak-is. Ugyanígy járunk el természetesen az igekötős igék elválasztásában is: fel-ad. deci-liter. megál-lás. Ha az összetett szó egészéhez járul képző. – Hasonlóképpen: Jugo-szlávia stb. vas-út. 236. nagy-atádi. Ha az ilyen alakulatok összetettsége a mai átlagos magyar nyelvérzék számára kevésbé nyilvánvaló. tölgy-erdő. rend-őr. Tito-grad stb. hogy összetett szót csak szóhatáron szabad megszakítani. infra-struktúra. Ez a szabály azonban nem azt jelenti. fel-adat. Dessew-ffy. Pál-ffy. melo-dráma. elektron-optika. Nyír-egyháza vagy Nyíregy-háza. Zala-egerszeg vagy Zalaeger-szeg. ultra-projektométer. para-frázis vagy paraf-rázis. milli-gramm. amelynek egyik eleme (legtöbbször az utótagja) a magyarban is önálló szó. nagyatá-di. nemcsak a problémát okozó helyen. vagy-is. egy-előre. holott.Az összetett szavaknak elemeik szerinti elválasztása 233. stb. megöl. a másik összetett szó: me-gint (= újra). transz-urán. viszont-eladó. mikro-klíma. tranz-akció vagy tran-zakció. Az összetett közszavak és tulajdonnevek elválasztásában csak az összetételt alkotó tagok határán lehet különbség az egyszerű szavakéhoz képest. A két egytagú szóból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket úgy választjuk el. leg-erősebb. leg-alább. kilo-gramm. vas-utas. stb. kétség esetén tanácsos ezzel a lehetőséggel élni: in-terakció vagy interak-ció. 68 . Sok olyan idegen szavunk van. 234. ing-ujj. Ha a sor végi elválasztás ezeknek találkozási helyén válik szükségessé. stb. külön-élés. Helyes elválasztások ezek is: elekt-ronoptika vagy elektronop-tika. hogy az egyik szó az első. Lenin-grád. az így keletkezett származékot az alapszó tagjai szerint választjuk el: rend-őri. vasu-tas.). Magyar-alád. stb. gépe-lem (ige). vírus-interferencia. épp-úgy. a szótagolás szerinti elválasztás is helyes: de-presszió vagy dep-resszió. proto-plazma. stb. stb. ion-stabilitás. egyszer-egy. in-tranzitív vagy int-ranzitív. az alakulat összetett voltára általában tekintettel vagyunk. extra-kromoszomális. stb. vígope-rai. a másik eleme (legtöbbször az előtagja) viszont csak néhány esetben külön szó értékű. dezinformál vagy de-zinformál. de: gép-elem (fn.

Ha a kötőjellel írt szóösszetételt vagy tulajdonnevet a szóhatáron szakítjuk meg. a kötőjeles alapformára való figyelmeztetés végett: …földrajzinév-tár… (helyesírási szótárban) …Nagy-Kevély… (helyesírási szótárban) …nátrium-klorid… (kémiai szakkönyvben) 69 . a kötőjelet csak a sor végén tesszük ki. Ennek a sor elején való megismétlése csak szakmunkákban szokás.238. kivételesen.

részben némiképpen a beszédnek betűkkel ki nem fejezhető sajátságaira. család. 256. Az írásjelek változatos és kifejező használata fontos eszköze az értelmileg és érzelmileg egyaránt árnyalt közlésmódnak. 264. 299... (Hogy mikor kell szóközöket hagyni. 246. 248. a) Az egyszerű kijelentő mondat végén pont van: Jóból is megárt a sok..)..). a kettőspont (vö. a vessző (vö.. a kezdő zárójel és idézőjel hozzátapad az utána következő. Stb. az idézőjel (vö.. 250–252. 256. Nincs viszont szóköz a pont. továbbá a kötőjel és a nagykötőjel két oldalán.) A mondatokat záró írásjelek 240. Részben a mondatok szerkezetét. 266. 278. 275. – Közvetett felszólítást. a kérdőjel.. 248. 247. amelyikkel mondanivalónkat a lehető legteljesebben tudjuk érzékeltetni. 260–261.. 245. 247–255. haza. 271. Stb.). 256.. a zárójelek és az idézőjelek közé foglalt közlési egységek előtt és után..) a kérdőjel (vö. 268–269. 290. c) Az egyszerű felkiáltó. részeikrészleteik egymáshoz kapcsolódását tükrözik. Az egyszerű mondatok végére a közlés szándékának megfelelő írásjelet teszünk. Az érzelmek hullámzását vagy erősebb fokát írásjelek halmozásával érzékeltethetjük: Hogy képzeled ezt?! Valóban?? Nem!!! Stb. a pontosvessző előtt.. Ilyenkor azt az írásjelet kell választani. a zárójel (vö. b) Az egyszerű kérdő mondat végére kérdőjelet kell tenni: Ki látta? Meglátogattok-e holnap? Szereted a zenét? Stb. 244. 293–297. Szóközt hagyunk a szavak. 274. Az egyéb írásjelek közül a gyakoribbakat egy összefoglaló pont tartalmazza (vö. 256–257..AZ ÍRÁSJELEK 239.. 266. a pontosvessző (vö. tudatos eljárásként – az írásjelek részleges vagy teljes mellőzése. a gondolatjel előtt és után stb...). 265. utasítást kifejező. 263.. 250–252. Az írásjelek használatának szabályai általában a nyelvtani viszonyokhoz igazodnak. 275. 243... a berekesztő zárójel és idézőjel pedig az előtte álló szóhoz stb. 272–273. tagolódását. Ezeknek a keretein belül egyazon esetre sokszor több. a vessző. 250.). 281.). a felkiáltójel (vö.. a hanglejtésre és a beszédbeli szünetekre utalnak.. 70 ... óhajtó és felszólító mondatot felkiáltójellel zárjuk: Ezt aztán megcsináltad! De soká jön a tavasz! Bárcsak sikerülne a tervem! Legalább a szemem lenne jó! Azonnal idejössz! Szeresd a hazát! Légy jó mindhalálig! Stb.. 240–242. 256. Az írásgyakorlatban használt sok írásjel közül a legfontosabbak: a pont (vö. a nagykötőjel (vö.).... Pipacsot éget a kövér határra / A lángoló magyar nyár tűzvarázsa. 240–242.. Az írás tagolásában fontos szerep jut a szóköznek is. 296– 297... 248.). a kötőjel (vö.). annak részletkérdéseit gépírási szabványok és tipográfiai előírások tartalmazzák. 271. ezért csak szépíróktól fogadható el – egyes esetekben.. 256. 253. a kettőspont. bár felszólító alakú mondatokat ponttal is zárhatunk: Írjunk egy-egy mondatot ezekkel a főnevekkel: béke. kenyér. a felkiáltójel. 270. Az írásjelek szerepe kettős.. valamint az írásjellel lezárt mondatok és tagmondatok között. 96. 240–242. 299.. 250. 262. 258–259. 100...).. egyaránt helyes megoldás kínálkozik. 266–267. Kérdő alakú felszólítások és felkiáltások végén felkiáltójel is szokott állni: Nem viszed el mindjárt! Miért ver engem a sors! Stb. a gondolatjel (vö.)...

– Ha azonban az anélkül. hogy az és. kötőszószerű szókapcsolatok elé vesszőt teszünk. hogy úszik el a dinnyehéj. holnap indulhat! Figyeljétek. 71 . ne várjunk rá tovább! (A második tagmondat felszólító. hogy azonnal menjen haza. meg. hogy anyanyelvét is jobban tudja. Kértem. [De vö. ki lesz az első! (A főmondat felszólító. akár nincs: Régi igazság. vagy csak a figyelem fölkeltésére szolgál: Kérdem. hiszen nem jön már. mint ötöt stb. s. Cselekedj ahelyett. Éj vane. ahelyett hogy tétovázol! Stb. hogyha késem. és dühösen elrohant. (Ilyenkor a több ragozható: többet. miért várnánk rá tovább? (A második tagmondat kérdő. / néztem. (Ilyenkor a több nem ragozható. utánuk (a hogy elé) azonban igen: Felrohant a lépcsőn anélkül. Szeretném tudni. mint a gondolat maga.241. Az összetett mondatok tagmondatait általában vesszővel választjuk el egymástól. ahelyett hogy stb. hogy tétovázol! Stb. úgy arat. A rakodópart alsó kövén ültem. Stb. A mondatzáró írásjelet akkor is a mellékmondathoz igazíthatjuk. vagy kötőszóval kapcsolt rész önálló tagmondat-e: Bevágta az ajtót. legyen ő is Miska! Sokat késik. a) A tagmondatok határán a vessző mindig kiteendő. vagy kötőszó előtt is ki kell tenni a vesszőt: Az ebédre nem kell senkit is megvárnom. s. Ilyenkor az írásjelhasználat ingadozhat. ne üsse bele az orrát! Stb. eléjük nem teszünk vesszőt. hogy nem szabad bejönni! A tagmondatok közötti írásjelek 243.) Érzed-e. ha az voltaképpen idézet: Hiába mondtam neki. c) A mint kötőszóval bevezetett hasonlítás önálló (bár sokszor hiányos) tagmondatnak számít.) A többieknek egy takaró is elég. Ne várjunk rá tovább. b)] A hasonlító több.) – Nem kell azonban vesszőt tenni a több mint alakulatban a mint elé. Cselekedj.) Az apja is Miska. ha a több mint (a majdnem ellentéteként) a mondanivaló tartalmának erősítésére. amire megkértelek? (A főmondat kérdő. aszerint hogy. olyan nagy hibát követtem el? Javasolom. / a téli éjszaka. b) A tagmondatokat bevezető és. anélkül hogy pihent volna. amilyent a főmondat kíván: Ki mint vet. mint a fal. Az alárendelő összetett mondatok végére olyan írásjelet kell tenni. Hat több. minek neked kettő? Induljunk már.) A mellékmondatnak megfelelő írásjellel is zárható az olyan mondatszerkezet. ahol abbahagytad! Mondd meg neki. ahelyett stb. Ilyenkor a hogy előtt nincs vessző: Felrohant a lépcsőn. aszerint. De: Hirtelen fölugrott és elrohant. ezért kötőszava elé mindig vesszőt kell tenni: Tündöklik. vagy szemem világa veszett ki? Stb. meg. aki még egy nyelven tud. A mellérendelő összetett mondatok végére az utolsó tagmondatnak megfelelő írásjelet teszünk: Esik a hó. mi a baja. (A második tagmondat kijelentő. mennyire szeretlek? Vajon megmondták már neki. mégis fekete az utca. mint szerkezetben vessző van a mint előtt: Ez sokkal több. mint a tavalyi. amelynek (akár el is hagyható) főmondata csupán mellékes tájékoztatást tartalmaz.) 242. / És mindnyájan várnak énrám. Sokszor meglehetősen nehéz eldönteni. nem pedig összehasonlításra szolgál: Ez több mint szemtelenség.) Folytasd ott. elemek az első tagmondathoz tapadnak. (A főmondat kijelentő. hogy máskor jöjjön? Nem felejted el. Stb.) d) Az anélkül hogy. Fehér lett. akár van kötőszó. Több mint öt évig élt külföldön. mint öt. 249. hogy pihent volna. Stb.

A rózsának. ír. A mondatrészek közötti írásjelek 247. külön-külön hangsúlyozott azonos szerepű mondatrészek (s az ilyenekből alakult felsorolások tagjai) közé vesszőt teszünk. és szegény nővérére. sás. álldogál. vagy kabátot! Stb. Kéttagú összetett mondatban is állhat pontosvessző. könyv. káka lakják. hogy bizonyos mértékig elkülönülő gondolatsor kezdődik. Ernyőt hozzál magaddal a kirándulásra. Vörös jelek a Hadak Útján: / Hunniában valami készül. lelkes. vagy kötőszókat): Tetszetős. tinta. de helytelen elméletet agyalt ki. illetőleg háromszor kezdtük újra. Stb. s. a)] b) A felsorolásban pontosvesszőt is használunk. vagy kötőszó beszédszünettel elválasztott. pont. meg. meg. s a közeledő viharnak látni lehetett már egy-egy távoli villámlását is. meg. álmos. Stb. Ha kettősponttal lezárt közös figyelemfelhívó mondat után több külön mondat következik. felkiáltójel és kérdőjel után még gondolatjelet is teszünk: Rabok legyünk.244. olvas. A többszörösen összetett mondatokban pontosvesszővel határoljuk el egymástól a szorosabban összetartozó tagmondatok csoportjait: Nyugat felől sötét felhőket hozott a szél. Stb. [De vö. furcsa árok. egyre jobbat akarunk. Kétszer. ha egy-egy lényeges gondolatra hívjuk fel a figyelmet. Szeretett volna valami újat. Elhibázott. vesszőkkel tagolt mondatrészeket akarunk elkülöníteni másneműekből álló sorozattól: Mindenki ismeri az ilyen szavakat: beszél. d) Ha azonos mondatrészek között és. 245. vagy kötőszó áll.. d) alpont. vagy ha jelezni óhajtjuk. ha kötőszó nélkül következnek egymás után: Az Ér nagy. a szegfűnek vagy a levendulának az illatát szereted? Stb. a büszke jegenyék alázatosan hajlongtak. Összetett mondatainkban kettőspontot teszünk. s. a port felkavarta. e kötőszók elé vesszőt teszünk: A szüleire gondolt. A mellérendelt mondatrészek közötti írásjelhasználat fontosabb esetei a következők: a) Az egymásnak mellérendelt. stb. 249. s. A más-más tartalmi típusú tagmondatok közé szintén tehetünk vessző helyett pontosvesszőt: Eddig jól megvoltunk. eléjük nem teszünk vesszőt: A tésztára sok mákot és cukrot szórt. égesd el! Stb. meg a kenyeret. [De vö. és az emberek arcába vágta. Az ilyen jellegű felsorolások végén a stb. Stb. vagy szabadok? / Ez a kérdés. kapdos. Tiltakozást jelentett az elnémetesítéssel szemben.. sőt veszedelmes vállalkozásba fogott. becsületes. válasszatok! – / A magyarok istenére / Esküszünk. / Esküszünk. szépet. mindegyiket (már az elsőt is) nagy betűvel kezdjük: A nyelvújításnak több oka volt: Nem tudtuk a tudományokat anyanyelven művelni. meg a zöldpaprikát. rövidítésben az s kötőszó rejlik (= s a többi). Stb. elé is pontosvesszőt kell tenni. meg a szalonnát. most váljunk ellenségekké? Ezt többet nem veszem fel. [De vö. 246. szorgalmas. hogy rabok tovább / Nem leszünk! Stb. 72 .] c) Ha az azonos szerepű mondatrészek között kötőszó van. ez elé vesszőt teszünk (kivéve az és. nagyot alkotni. b) alpont. hátravetett mondatrészeket vezet be. ceruza. Irodalmunknak új kifejezési formákra volt szüksége. Mivel a felsorolások végére tett stb. nyáron is azt hordta. beszélget stb. / Pocsolyás víz. hogy a tagmondat fontosabb magyarázatot vagy következtetést tartalmaz: Közös a célunk: mindig többet.] e) Ha az és. Aztán elővette a bicskát. ha azonos szerepű. hogy derekuk ne törjön. a csupa vesszős felsorolás végén nem kell eléje vessző: Gyakorító igék például ezek: járkál. majd jóízűen falatozni kezdett. Ha azt akarjuk jelezni. Ég és föld között lebegett. ha a tagmondatok kapcsolata laza: Kabátja szinte a bokájáig ért.

egy öreg diófát. Stb. Kertjük díszét. Az országban mindenütt jó termés ígérkezik. Kálmán Etelkát. illetőleg: Kovács Tiborral. A község tanácselnökének. d) Ha az értelmezett szó vagy az értelmező a maga vagy a mind névmás. a szerkezetet csak a végén ragozzuk. 247. Szép Izabella SZOT-díjassal. furcsák. Stb. Magát Bartókot hallottuk a hanglemezről. nem teszünk eléje vesszőt: Bátyámat mint tanút (= tanúként) hallgatták ki. az éjszakai vihar kidöntötte. Stb. A vessző helyére kettőspont is kerülhet. Hol ehhez. Stb. Nagybátyám szombaton érkezett meg.] e) A -va. rossz is. Stb. a vesszőt közvetlenül eléje tesszük: Én őt dicsérem csak. felszabadultan. a)] b) Ha a mint szó állapotot vagy minőséget jelölő szó vagy szókapcsolat előtt áll. 250. nagyokat lélegezve. A személynév után ebben a típusban vesszőt teszünk: Nagy Elemér. főleg ha az értelmező felsorolást tartalmaz. vagy csattanós befejezője a szerkezetnek: S égtek lelkemben kis rőzse-dalok: / Füstösek. Kossuth-díjas írónőnknek. c). gyakran határozott névelővel kezdődő kifejezés birtokos szerkezet. hanem gondolatjellel (esetleg zárójellel) különítjük el: A baleset sérültjét – a motorkerékpárost – kórházba szállították. varrni tanult. A rádió zenéjét hallgatva is jól tudok tanulni. bíborak… Fölröppen a komor ég homlokára / Egy nagyszerű mosoly: / A forradalom vörös hajnala. 249. Az egymásnak alárendelt mondatrészek közé általában nem kell írásjelet tenni.f) A páros kötőszóval alakult mellérendelő szerkezetekben a második kötőszó elé mindig vesszőt teszünk (a páros vagy második tagja elé is): Vagy ezt. b) Ha az értelmező után is szünet van a beszédben. Sem testem. Mózes Pált. Kossuth korábban mint meg nem alkuvó újságíró harcolt a magyar nép jogaiért. se posztó. nincs szükség vesszőre: Te magad mondtad. Komáromi Pálnak a javaslatára betonjárdát építenek. -ve és a -ván. Ha az értelmező távolabb kerül az értelmezettől. fokozatot. a leány. – Ugyanígy: Balla Erzsébetnek. Petőfi mint ember nem hazudtolta meg a költőt. és a személynév után nincs vessző: Mózes Pál nagykövetet. akkor az előtte álló személynév értelmezőjének számít. Zsigmond Elek Kossuth-díjastól stb. ha alárendelő viszonyban vannak egymással: Fehér bottal a kezében egy fekete szemüveges férfi jött vele szemben. vagy azt választhatod. Stb. minősítést. búsak. a lámpa mellé tette. János maga is ott lesz. Stb. Lehet jó is. [De vö. stb. – Ha azonban az igeneves 73 . az irodalomtudomány doktora. c) Ha a kitüntetést. 243. Az értelmezővel kapcsolatos fontosabb írásjel-használati esetek a következők: a) Az értelmezős szerkezetben rendszerint mind az értelmezettre. az élet anyját… Stb. Dömötör Béla. a feleségével együtt. mind az értelmezőre külön hangsúly esik. mögéje is vesszőt tehetünk: Anna. Egész nap az erdőt járta. 248. Maga János is ott lesz. sem lelkem nem kívánja. Kállay Imre kandidátusé. rangot jelentő. Ha azonban az ilyen kifejezések nem értelmezők. stb. -vén képzős igeneves szerkezet csak mondatrész. Ezt az írásban vesszővel jelezzük: Németh Pétert. a) Az egymás után kötőszó nélkül következő egynemű jelzők és egynemű határozók közé nem teszünk vesszőt akkor. [De vö. az állami díjas mérnökkel. és a beszédben szünet van közöttük. városunk díszpolgára. a tőszomszédomat kereste. valamint a mondathoz lazán hozzátoldott határozók elé vesszőt teszünk: A könyvet az íróasztalára. Stb. Az ilyen közbevetésszerű értelmezőt olykor nem vesszővel. e) A szünettel elkülönülő értelmezőszerű. hol ahhoz kapott. A sok pásztor mind muzsikál. népköztársaságunk nagykövetét. Ma reggel nagy eső esett. Se pénz. ezért többnyire nem különítjük el vesszővel a mondat egészétől: Munkaruhát húzva fogott neki a motor szerelésének. a Magyar Népköztársaság kiváló művészét. és az értelmezős szerkezetnek mindkét fő tagja ragozódik. Stb.

Ádám barátomtól (mint országszerte jól ismert mérnöktől) gyakran kérnek szakvéleményt. nyom). A mint kötőszó sokszor beszédszünetekkel határolt közbevetést vezet be: Ádám barátomat. Stb. Bátyámat. ezt a közbevetett mondatot vesszők. imádott / Jankóm… Most veszem észre. István. Ha az összetett mondat valamelyik tagmondatába beékelődik egy másik tagmondat. / Csúnya hazugság volt. (Az ellenvéleményen levők el se jöttek a gyűlésre. névszók is (pl. a műszakiakhoz osztották be. Az olyan szót vagy szókapcsolatot. mint mérnököt. persze. beteg lett. Felvették a jelentkezők nagyobb részét (45 fiút és lányt). amelyet a közbevetés szándékával ékelünk be a mondatba. 271. Évi (bár még át tudott volna szaladni az úttesten) előbb hagyta elmenni a teherautót. hazugság.) Stb. (Vö. A kiejtés szerinti (fonetikus) átírás a nyelvjárásgyűjtésben igen fontos. megint késett. Bátyámat – a baleset tanújaként – többször is kihallgatták. Bátyámat (a baleset tanújaként) többször is kihallgatták. Ha a zárójelbe tett megjegyzés a mondat végére esik. 252. kabátját magára kapva. Ádám barátomnak – mint kiválóan képzett mérnöknek – az átlagosnál magasabb a fizetése. szókapcsolat vagy tagmondat írásjelnél ékelődik a mondatba. Évi – bár még át tudott volna szaladni az úttesten – előbb hagyta elmenni a teherautót. a baleset tanújaként. Stb. gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: A vonat. 271. [De vö. Stb. bár még át tudott volna szaladni az úttesten. gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: Évi.) – A zárójelbe tett önálló mondat írásjele azonban a zárójelen belülre kerül: A jelenlevők mind helyeselték a javaslatot. hohó! mind. Egy gondolat bántotta (és nem tudott megszabadulni tőle): hogy ő is felelős a hiányért. a mondatvégi írásjelet a berekesztő zárójel után tesszük ki: Bizonyos szavak igék is. (De vö. Péter. mint említettem. les. b)] Érzelem kifejezésére – főleg régies vagy szépirodalmi jellegű szövegekben – a mondatba felkiáltójel vagy kérdőjel is beékelődhet. de író lett. csak még a magnója hiányzott. előbb hagyta elmenni a teherautót. Kiszaladt az udvarra. 249. Stb. Ne felejts el fölébreszteni holnap reggel (6-kor)! Stb. s csak néhány alkalmatlant kellett elutasítani. a fenti szabály alkalmazása a fogalmazó egyén megítélésétől függ. nem tud eljönni. többször is kihallgatták. amit mondtam. Sok megszokott holmiját becsomagolta. Új találmányát – természetesen – azonnal szabadalmaztatta. Stb. A szövegbe ékelődést jelző írásjelek A közbevetés 250. vagy hátravetve a mondathoz lazán kapcsolódik. vesszők. Stb. Az ilyen közbevetett felkiáltójel vagy kérdőjel után a mondat természetesen kisbetűvel folytatódik: Meghaltál-e? vagy a kezedet görcs bántja. fagy. 251. sajnos. Akár le is mondhat a beékelésről: A vonat persze megint késett. áteveztünk a túlsó partra.) 74 . Mivel a közbevetés szándékát és írásbeli kifejezésének szükségét valójában csak a közlemény megalkotója érzi. hogy minél kényelmesebben érezze magát – ez mindig fontos volt neki –. célszerű vesszővel elkülöníteni: Gondolván egy merészet. Ha a közbevetett szó. amit javíttatni vitt. az írásjelet a közbevetés után.szerkezet szinte külön mellékmondatnak érződik. vagyis a közbevetett részt körülfogó gondolatjelpár vagy zárójelpór második tagja után ki kell tenni: Műszaki egyetemen szerzett diplomát – vegyészmérnökit –.

257. és kisbetűvel kezdjük. barátaim. Az idézés 256. de ez csak a társadalom egészének tevékeny közreműködésével érhető el. 254. rongyban.” Stb. a) Az idézetet bevezető mondat után kettőspontot teszünk. tehát gondolatjelek közé tesszük. hegyével befelé forduló jelpárt használunk: Petőfi írta apjáról: „Szemében »mesterségem« / Most is nagy szálka még. megvan-e még az az otthon?” – sóhajt fel Radnóti. de idegenen sohasem.” Stb. hogy az eredeti szövegben is kisbetű van: A közeledő őszt ekképp jeleníti meg Babits: „már hullnak a cifra virágok / szirmai. Idézés alkalmával az idéző mondat megelőzheti. eléje is. mondat értékű kiemelt megszólítások után. Tudod-e. rátérünk a dolog lényegére. Stb. – Ezt ledöntheti / Erőszak. édes fiam. Ha a megszólítás beékelődik a mondatba. 149. A „rendületlenül” később jelszóból magatartásformává érett. / ha süvít a böjti szél.A megszólítás 253. követheti vagy megszakíthatja az idézetet.” „Lesz-e gyümölcs a fán – kérdi Petőfi –. b) Ha az idéző mondat követi az idézetet. „Ó.) Magánlevelekben a kiemelt megszólítások után vesszőt is lehet tenni. és kisbetűvel kezdjük. nézzétek csak! Nagyon vártalak már. általában felkiáltójelet teszünk: Drága Szüleim! (Drága szüleim!) Tisztelt Közönség! Kedves Barátaim! Igen tisztelt Főorvos úr! Egyetlen Ilonám! Stb. Sándor. az idézett részt idézőjelek közé foglaljuk. (Vö. hogy „testileg. ember: küzdj és bízva bízzál!” ma is gyakran idézzük. Ilyenkor az idézet végén a kérdőjelet és a felkiáltójelet kitesszük. a pontot azonban nem: „Ismerni a jót könnyebb. „Még kér a nép. gondolatjellel kapcsoljuk. A szövegbe ékelt szó szerinti idézetet általában idézőjelpór fogja közre.” Örök kérdést tesz fel Vörösmarty: „Mi dolgunk a világon?” Petőfi így kezdi híres versét: „Ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez!” Stb. a mondatot befejező írásjelet az idézőjel után tesszük ki: Juhász 75 . mint követni” – írta unokaöccsének Kölcsey. Stb. A második idézőjel a szövegzáró írásjel után következik: „A tudományos felfogás szerint – írja Kosztolányi – nincs semmiféle rangkülönbség a nyelvek között. mögéje is vesszőt teszünk: Most pedig. edzett nemzedéket neveljen”. az idézet végén pedig fölül tesszük ki: „Jót s jól! Ebben áll a nagy titok” – figyelmezteti Kazinczy költőtársait. Ha az idézőjelbe tett mondaton belül még egy idézőjelre van szükség. Kisbetűvel kezdjük az idézetet. a kötelességedet? Stb. melynek nincs virága?” „Az eszmék erősbek / A rossz anyagnál – vallja Madách. mint farsangi plakátok.” Stb. / Előítéletét az / Évek nem szünteték. Az idézet végére. szellemileg egészséges. az örökre élni fog. A mondat elején vagy végén álló megszólítást vesszővel választjuk el a mondat többi részétől: Gyerekek. Az olyan önálló. Stb. amilyent az idézett mondat tartalma kíván: Bessenyei ma is érvényes igazságot fogalmazott meg: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós. 255. Stb. és az idézetet kezdő közszót (az eredeti szöveg ellenére is) kisbetűvel kezdjük: A tanterv szerint az iskola egyik célja az. Az idézőjelet (kézírásban és nyomtatásban) az idézet kezdetén alul. amelyek egy hosszabb szöveget vezetnek be. e) Az idézetbe iktatott idéző mondat közbevetésnek számít. a berekesztő idézőjel elé olyan írásjel kerül. – A megszakított idéző mondat kisbetűvel folytatódik: Madách szavait: „Mondottam. – Ha a mondat az idézett résszel végződik. Ha a szó szerinti idézetet szervesen beleszőjük saját szövegünkbe. most adjatok neki!” – figyelmeztette Petői az urakat. Stb. ha úgy emeltük ki. Az első idézőjel után az idézet első szavát általában nagybetűvel kezdjük.

b). Ha közmondásokhoz. és segíts már egy kicsit! – Sehogy sem tudok belenyugodni abba – folytatta –. Határozatlanul mondta: – Nem is tudom. Így szokás kezelni az úgynevezett kapcsolt egyenes beszédet is: Mondtam neki. c)] a) Ha az író idéző mondata megelőzi a szereplő szavait. [Vö. – Ugye. eszem a lelked! Hova megy. – Add már ide! – szólt rá türelmetlenül. Az idéző mondatok nélkül egymást váltogató párbeszéd megszólításonként külön sorokban kezdődik. Stb. magyarázó. a) Az indulatszókat vesszővel különítjük el: Hej. hé? Fiatalságunk évei. hogy nincs az az áldozat. Stb. Szavak és szórészek közötti írásjelek 260. láthatta. és a beszélők első szavai előtt gondolatjel van: – Kapitány uram. Reménykedve kérdezte: – Ugye. de az írásjelek és a kezdőbetűk tekintetében az idézéskor szokásos írásmódot követjük: Ki korán kel. csak itt lenne már! Jaj. utánuk viszont nincs. de ennek jelzésére nem idézőjeleket. c) Ha az író idéző mondata a szereplő szavai közé van iktatva. Hová merült el szép szemed világa? – szoktuk tréfásan kérdezni. Stb. vagy kétszázan kimennénk az éjjel. kiegészítő megjegyzést fűzünk. amire ne lennék képes a gyerekeimért. szállóigékhez. – Ne higgy neki! – támadt rá.Gyula a munkában azt az erőt látja. 256. a megszakítás után újabb gondolatjel következik. 258. hogy kisemmiztek. ezeket gondolatjelpár fogja közre. a). illetőleg elé. Stb. nem használunk idézőjeleket. – Hova a pokolba? – Maklárra. hiszel nekem? – kérdezte reménykedve. Vesszőt szoktunk tenni az indulatszók után. Az írásjelek és a kezdőbetűk tekintetében egyébként az idézéskor szokásos írásmódot alkalmazzuk. – Maga itt volt. messze szálltak! Stb. aranyat lel – tartja a közmondás. – Nagyon vártalak már – fogadta a barátját. hiszel nekem? Türelmetlenül szólt rá: – Add már ide! – Nem adom! b) Ha az író idéző mondata követi a szereplő szavait. sarkigazságokhoz. 76 . Mások szavainak némiképp megváltoztatott. vagyis úgynevezett tartalmi idézésekor nem használunk idézőjeleket: Alkotmányunk kimondja. amely „a szabadág útjára visz gyász és romok felett”. jelszókhoz stb. gondolatjel van előttük. 259. – Maklárra? – Jó estét mondani a töröknek. – Annyiszor becsapott! – Gyere ide – kiáltott rá –. – Kik jártak itt? – faggatta tovább. hogy társadalmi rendszerünknek a munka az alapja. – Nem is tudom – mondta határozatlanul. haj. Szépirodalmi művekben az író mintegy idézi a szereplők szavait. Termeljünk többet és olcsóbban! – ez most a feladat. – Sok a teendőnk. hanem gondolatjeleket szokás használni.

100. 261. 263.). hidegvíz-csap [vö. -szerelő és -javító üzem. illetőleg csak az első összetett szót írjuk ki teljes alakjában. a)] b) A szóismétléseknek. 103. b)]. le-föl sétálás [vö. stb.) g) A többelemű földrajzi nevek több típusában kötőjellel fejezzük ki az alkotó tagok összetartozását: Arany-patak. Szokatlan. illetőleg: bortermelő és -értékesítő szövetkezet. 158. édes-bús. be megjártam! Jaj de elfáradtam! vagy: Jaj. irul-pirul [vö. [Vö. 138. csak az első elé teszünk vesszőt: A hegymászásban elfáradt. Stb. Konkoly-Thege stb. sírva-nevetve [vö. 139.és gyümölcsfelhozatal. vagylagosságot fejez ki: egy-két (ember). 176. Osztrák– Magyar Monarchia. 101..). foszforműtrágya-gyártás (vö. stb. 168–169. 131. Rohonci-Arany-patak. rokon-őrtüzek stb. a)]. ki-be ugrál. Vas Mihály-hegy (vö. gizes-gazos (vö. könyvritkaság-gyűjtemény. Csepel-sziget. 139. (Vö. a)]. ha a mondat hangsúly. örökkön-örökké. merre menjünk? Jobbra-e vagy balra? Stb. kő-iszonyatját. zöldség.). bogáncs-szívem. Balassi-strófás. ott-tartózkodás. stb. 140. 98. 265. 177. Ilyenkor az elhagyott közös utótagra. 102. 289. József Attila-díj. 62. Arany-patak-völgy (vö. Magyar–Szovjet Baráti Társaság. c)].] f) A kettős családnevek elemeinek összetartozását kötőjellel érzékeltetjük: Endrődy-Somogyi.). csihi-puhi. szoba-konyhás [vö. s mikor egy forráshoz ért. 139. (Vö. bel. amelyekben a tagok. Holt-Tisza. Anna-Panna [vö.). illetőleg tulajdonnévi szóalakokat. szövő-fonó ipar [vö. Kazinczy-verseny. mind a számjegyekkel írt számkapcsolatokban kötőjelet teszünk. stb. illetőleg előtagra kötőjellel utalunk: gép. d)]. gépgyártó. gyémánt-hitemet. a)]. francia–spanyol (határ). illetőleg a szóelemek határán három azonos. Kötőjelet szavak és szórészek között az alábbi esetekben alkalmazunk: a) Az olyan összetett szavakat. stb. tej-. olasz–német (mérkőzés). Érd-Ófalu (vö. stb. az indulatszó és a nyomósító szócska közé csak akkor teszünk vesszőt. 97. c) Ha két vagy több egymás után következő összetett szónak azonos az utótagja vagy az előtagja. 103. 5-6 (darab). 178. nyolc-tíz (napra). József Attila-díja. Cseh–Morva-dombság. kötőjellel tagoljuk: sakk-kör. i) Mind a betűkkel.) 77 . de elfáradtam! Stb. 179. köd-gubában. a mellérendelő összetételeknek és az ikerszóknak. rövid pihenőt tartott. a)). tizenegyezer-huszonnyolc stb. Hívták. Széll-lel. 10-12 (éves).. [Vö. b)]. 262. Nagykötőjelet szavak között a következő esetekben szokás használni: a) Két vagy több nép (nyelv) nevének kapcsolatát nagykötőjellel érzékeltetjük: angol–magyar (szótár). nem indult útnak. [Vö. b).és külkereskedelem. össz-szövetségi. Mann-né.és gyorsíró. Ha a tagmondat közbeékelődése miatt vagy bármi más okból két kötőszó kerül egymás mellé. anyagcserevizsgálat-kérés [vö. valamint az alárendelő összetételeknek bizonyos típusaiban az alkotó tagokat kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: egy-egy. de mert hideg volt. stb. meg-megállt. mássalhangzót jelölő betű kerül egymás mellé. b)]. alkalmi szóösszetételeknek kötőjeles írása a költői nyelv kifejezőeszköze: rőzsedalok.és szünetviszonyai ezt megkívánják: Ejnye be megjártam! vagy: Ejnye. d) Kétezeren felül – ha az ezres után még más szám is következik – az összetett számnevek írásában kötőjelet használunk: ötezer-nyolcszáztíz. h) Az -e kérdőszócskát kötőjellel kapcsoljuk az előtte álló szóhoz: Tudod-e. néha-néha (vö. süt-főz. dimbes-dombos. NagyNew York.b) Ha valamely indulatszó után a be vagy a de nyomósító szócska következik. 94. ha a kapcsolat hozzávetőlegességet. rendszerint csak az utolsó. stb. a)] e) Tulajdonnevekhez főneveket és belőlük képzett mellékneveket bizonyos típusokban kötőjellel kapcsolunk: Afrika-kutató.. orrán-száján. Kál-Kápolna. vissza-visszatérés. unos-untalan (vö.).

/ ez a mi munkánk… Respublika. c) Nagykötőjellel fűzzük egymáshoz az olyan szavakat. Omega-féle (időmérők). Bonn-nál [vö.) – Hasonlóképpen: Vág-szerű (folyó). Három pontot teszünk a gondolat befejezetlenségének jeléül: De tart a harc… a kard s az ágyú / Helyett most eszmék küzdenek. Újpesti Dózsa–Ferencváros (rangadó) stb. osztályban. / Ami immár közelebb van… stb.). ha valamely szövegből kihagyunk egy részt: …s rendezni végre közös dolgainkat. Frankfurt am Main-i.). a)] 78 .. stb. a IV. az első–negyedik osztályban. 217. német–franciás (ti. a toldalékokat: 4-et. 217. [Vö. 94.Az ilyen alakulatok utolsó tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: (a) magyar– angolban (ti. a tavasz–nyár folyamán.-be jár. Az ilyen alakulatok utolsó tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a ragokat: (a) Hadrovics– Gáldiban (ti. 753 – i. írásrendszerünkben szokatlan betűcsoportokra végződő szavakhoz a toldalékokat: guillotine-t. 265. 12-t. Apollo–11-es. Az ilyen alakulatok utolsó (esetleg mindkét) tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: Budapest–Bécsen át. a jeleket. betű. dzsessz-szerű. június–júliusi. (Vö. Illyés Gyula-féle. 280. ahol az egyszerűsítés nem alkalmazható: Széll-lel. 141. amelyek valamitől valameddig viszonyt érzékeltetnek: Budapest–Bécs. 141. stb. szabadság gyermeke / …Köszöntelek a távolból előre! Stb.. aug. 164.) c) Kötőjellel kapcsoljuk az egyelemű személynevekhez a képzőszerű utótagokat: Eötvös-féle. a 15. 19-szer. 200. 164. Bonn-nal. [Vö. b) Kötőjellel kapcsoljuk a több különírt elemből álló személynevekhez és földrajzi nevekhez a képzőket és a képzőszerű utótagokat: Arany János-i. néma) betűre és a bonyolult. mérkőzésen) stb. a képzőket és a képzőszerű utótagokat általában közvetlenül kapcsoljuk a szótőhöz. 171. Az ilyen alakulatokhoz minden toldalékot kötőjellel kapcsolunk: T–34-et. 163. évi. Apollo–11. c)]. betűszókhoz stb. Bonyolultabb esetekben a nagykötőjel kivételesen szóközökkel illeszkedhet a tagok közé: i. b)] – Hasonlóképpen: Magyar Nemzet-beli stb. Karlovy Vary-i. szótárban). TU–154-gyel. stb. Néhány esetben azonban kötőjelet használunk. stb. e. Leonardo da Vinci-s. kelet–nyugati. stb. tavaszi–nyári. Duna–Majna–Rajna-csatorna. (láttam az) angol–brazilt (ti. az első–negyedikben. az I–IV.-en. Meggondolni háborítlan. (vö. Petőfi-szerű stb. 456. mássalhangzót jelölő betű közvetlen találkozását egyes típusokban.-ben. stb. az MTA-tól. stb. 67-es. lapon.-en.25-kor. voltaire-es. [Vö. b) Két vagy több tulajdonnév kapcsolatát nagykötőjellel érzékeltetjük: Marx–Engels–Lenin. [Vö. rövidítésekhez. írásjelekhez. (Vö. (a) Videoton–Haladáson (ti. Toldalékok kapcsolása 265. Wittmann-né [vö. a 128–9. New York-i.. 20-án. §-ban. Bp. Hadrovics–Gáldi: Orosz–magyar szótár. d) Kötőjellel fűzzük hozzá a hangérték nélküli (ún. 264. 179. mérkőzést). 1981–1985-i. stb. 6%-kal. 286. a) Kötőjellel hárítjuk el toldalékok kapcsolásakor három azonos. ploieşti-i stb. T–34-es. Szojuz–14.. puff-féle (vö. 16.vagy szó. szótárban). illetőleg: a Szojuz–24 – Szaljut–5 űrkomplexum.. Montreux-ig. szakos) stb.és számjelzése között: T–34. 80%-os. tavasszal–nyáron. 1983–1984. Népszabadság-beli (cikk) stb. június–július hónapban. Glasgowban. Szojuz–14-ben..) – De: a 128–9. e)] d) Nagykötőjelet használunk géptípusok stb. Három pontot használunk akkor is. sz. 62. New York-szerű. kelet– nyugat irányban. (Vö. 1848–49-ben. 94. 217. stb. az I–IV. Rousseau-nak. a)] e) Kötőjellel kapcsoljuk a számjegyekhez. A ragokat. Ménesi út 11–13. budapest–bécsi. TU–154. 1914–18-as.. c)]. 100 °C-on.

– Birtokos szerkezetben azonban a név és a cím közé nem teszünk írásjelet: Arany János Toldija fellelkesítette Petőfit. ha kiemelt címsorokként vagy önmagukban szerepelnek: Népszabadság Puszták népe Nemzeti dal Előszó Kettős megállóhely Szerencsi Csokoládégyár stb. szócsoportra vagy mondatra: A felszabadulás óta számos új összetétel keletkezett nyelvünkben: békepolitika. hazám! Stb... könyvek. Ugyanígy nagykötőjelnél: egy TU– / 154-esen stb. (Vö. Személyes névmásoknak nevezzük azokat a szavakat… – A kérdőjelet és a felkiáltójelet a kiemelt címsorok végén is ki kell tenni: Minek nevezzelek? Készülj. értekezések.) c) Pontot teszünk a keltezésben az évet.. 269. – Ha azonban a cím szövegben van. Az elválasztás alapja lehet az a körülmény is. (De vö. tervhivatal stb. kombájnokkal./ ot stb. kb. A hírlapok. (Vö. Kettősponttal mutatunk rá a példaként említett szóra. – Ha a zárójelbe tett rész ponttal rövidített szóval végződik.): Vörösmarty: Csongor és Tünde. stb./ nak. 267. Stb.. özv. kerület stb. elválasztáskor – a szétválasztott szórészek összetartozásának jelölésére – kötőjelet használunk: asz-tal. és a zárójel után is használnunk kell a megfelelő mondatvégi írásjelet: Szövetkezeteink már saját gépeikkel dolgoznak (traktorokkal.) b) Pontot teszünk a rövidítések egy része után: aug. Arany: Toldi. valamint az intézménynevek és útbaigazító feliratok után a mai gyakorlat szerint nem kell pont akkor. stb. a mondat tartalmának megfelelő mondatvégi írásjelet a berekesztő zárójel után tesszük ki: A helyesírás nem egyéb.) 270. folyóiratok. Dumas. Mikszáth „Különös házasság” című regényéből filmet készítettek. 271. jövőkutatás. Kettőspontot teszünk a szerző neve és az írásmű címe közé akkor. dolgozatok. fejezetek címe. 282./ vassal. ha a nevet és a címet mondattani viszonyítás nélkül említjük egymás mellett (pl. 293.) 268. te-kint stb. Ha a mondat végén levő zárójeles rész szorosabban kapcsolódik a mondathoz. a végére pontot teszünk: A s z e m é l y e s n é v m á s o k . Stb. Bp.. 252. Stb. mint gyakorlati anyanyelvismeret (Az általános iskolai nevelés és oktatás terve). (Vö. 199.Egyéb írásjel-használati tudnivalók 266. munkaverseny. Sor végén. a berekesztő zárójel elé a rövidítést jelző pontot ki kell tennünk. évi.. (Vö. versszak. A kijelentő mondatban megállapítunk.) 79 . III. Pontot használunk viszont a következő esetekben: a) A sorszámneveket jelölő számok után általában pont van: 10. utalásban. költői művek. a SZOT. s utána mondat kezdődik. hogy a szóalakban már van kötőjel: tűzzel. közlünk valamit: Magyarország legnagyobb tava a Balaton. katalógusban stb. du. 1983. felsorolásban. a hónapot és a napot jelölő szám után: 1848. 278. tárcsás boronákkal stb.). IX. 290. Stb. 15. Petőfi: János vitéz. cikkek.

3°-kal stb. jele § . Ne akarj te engem mindenáron „jobb belátásra bírni”! Stb. Ezzel a lehetőséggel azonban – a divatnak hódolva – ne éljünk vissza! 273. Ilyenkor a toldalék mindig olyan alakjában járul az írásjelhez. Stb. Stb. [Vö. értekezéseknek. 199.23 (egy egész huszonhárom század). amelyeknek hangulati velejáróját. költői műveknek. több szóból álló címét szöveg közben idézőjelbe is tehetjük: A haladó magyar költészet remekeit mutatja be a „Hét évszázad magyar versei” című négykötetes antológia. (Vö. a paragrafus és a fok jeléhez kötőjellel kapcsoljuk a toldalékot. 1. 265. (Vö. * ” ’ ° ~ a paragrafus jele fordíts! vagy 1 a jegyzet jele az ismétlés jele a hiány jele a fok jele az ismétlődés.és többjegyű számokat általában közzel tagoljuk a hátulról számolt hármas csoportok szerint: 23 816 stb. valamint kiírjuk az esetleges kötőhangzót is: 10%-os. tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. a tört szám stb. Gyakrabban használjuk még a következő írásjeleket is: + — · : = % / az összeadás jele a kivonás jele a szorzás jele az osztás jele az egyenlőség jele a százalék jele a vagylagosság. stb. /. 291.272. a 6. amilyenben a kimondott formához kapcsolódnék. gúnyos vagy egyéb értelmét ki akarjuk emelni: Megkaptam „kedves” soraidat. illetőleg a megfelelés jele A százalék. Ilyenkor a toldalékok kötőjellel kapcsolódnak: Ez benne van a „Hét évszázad magyar versei”-ben. §-ban.) 274. b)] 275.6 (harmincnyolc egész hat tized). cikkeknek stb. Idézőjelek közé teszünk a mondaton belül olyan szavakat.) – Az öt. e)] 80 . A számok írásában a tizedes törtek kezdetét vesszővel jelöljük: 38. [Vö. A könyveknek. 289.

A RÖVIDÍTÉSEK ÉS A MOZAIKSZÓK 276. (= nota bene!) stb. a beszédben teljes alakjukban ejtjük ki őket: u. az szb. m. Salg. (= körülbelül). D. (= alatt. stb. K (= kelvin). Mahart (= Magyar Hajózási Részvénytársaság). (= Debrecen). (= New York) stb. (= annyi mint). vö. sz. (= Boldog új évet kíván).. km kiejtve kilométer. Na (= nátrium) stb. km (= kilométer). k. az OTP. az Áfor. 278. (= a szerkesztő). é. gyes (= gyermekgondozási segély) stb. HTSz. NB. s. (= általános). ú. i. (= a felelős kiadó). (= év nélkül). kiejtve utca. N. é. ahány különírt szóból áll a rövidített szókapcsolat: a. m. – Ennek megfelelően a magánhangzóval kezdődő rövidítések előtt az. Közszavak és tulajdonnevek teljes alakja helyett gyakran használjuk rövidített formájukat. Stb. m. (= vesd össze!). k. N (= newton). a Mahart. (= az igazgatóhelyettes). k. a szerk. a tsz. A mozaikszók különféle fajtáit (a betűszókat és a szóösszevonásokat) írásformájuk alapján ejtjük ki. az MTA. (= római katolikus). mfszt. stb. (= gépkocsi). b) A rövidített szónak vagy szavaknak kis vagy nagy kezdőbetűjét általában a rövidítésben is megtartjuk: c. első betűje természetesen nagyra cserélődik: Csüt. stb. a f. v. B. m. pság. Mo. A mértékegységek jelét kis vagy nagy kezdőbetűvel írjuk aszerint. A rövidítések többsége után pontot szokás tenni: a. (= rakpart). rkp. dec. cm (= centiméter). kb. A rövidítések (és hozzájuk hasonlóan a rövidítésként használt jelek és kódok is) leginkább csak az írásban élnek. Y. stb. (= s a többi). kiejtve Budapest.és nagybetűk tekintetében nem követi az alapforma írásmódját: Ft (= forint). Áfor (= Ásványolaj-forgalmi Vállalat) kiejtve áfor. az i. alsó). (= Salgótarján) tb. A rövidítések alakja általában emlékeztet a rövidített szavak teljes formájára. (= magyar). Sok rövidítés azonban a kis. stb. mássalhangzóval kezdődő rövidítések előtt a határozott névelőt használunk: az igh. r. ALAPTERÜLET: 100 m2. stb. 282.) 81 . hogy a jel közszóból vagy személynévből származik: m (= méter). Vagy a betűk nevét mondjuk ki egymás után: OTP (= Országos Takarékpénztár) kiejtve ó-té-pé. n. (= Magyarország) stb. A rövidítések 277. ( időszámításunk szerint). gk. k. délben érkezünk. Ha egy magában kisbetűs rövidítés mondatkezdő helyzetbe kerül. Kb. húszan leszünk. – Szabványokban előírt formákat csupa nagybetűs szövegben sem szabad megváltoztatni: A KÉSZÍTMÉNY ÁRA 15 Ft. (= az idézett mű). (= című). (Vö. (= mint vendég). A különírt szavakból álló szókapcsolatok rövidítése általában annyi (ponttal elkülönített) tagot tartalmaz. (= magasföldszint). – A mozaikszók előtti határozott névelő a kiejtett alakhoz igazodik: a MÁV. szb (= szakszervezeti bizottság) kiejtve esz-bé stb. Bp. (= saját kezével). Szfv. Mindig nagy kezdőbetűvel írjuk azonban az elemek vegyjelét: O (= oxigén). (= Székesfehérvár). (= december). (= parancsnokság). vagy összeolvassuk a betűket: MÁV (= Magyar Államvasutak) kiejtve máv. a) Az egyszerű és az összetett szavaknak több betűből álló rövidítése egységes csoportot alkot: ált. – Nem ritka azonban a rövidítés elemeinek egybeírása sem: stb. ÉNy (= északnyugat). (= Helyesírási tanácsadó szótár) stb.

felv. dec. v (= sebesség). 279. (Vö. ÉNy érk. A szokásos eljárásokkal alkotott rövidítéseken kívül a szaktudományok különleges rövidítéseket. Ilyenkor ezek mindig olyan alakjukban járulnak a rövidítésekhez. dr. A gyakrabban előforduló állandó rövidítések és jelek: a.) mellől is elhagyható a pont. Ft-tal (= forintot. A magyar és a nemzetközi szabványokban rögzített jeleket és kódokat az ott előírt formában kell használni. °C-on. jelekhez stb. ker. 282. amelyeknek a vége teljes szó: uő (= ugyanő). a. fszla. 282. 279. ol. m. stb.-ban (= utcában). 281. az égtájak rövidítését: D (= dél). a matematikai jelöléseket: lg (= logaritmus). nagy tömegben fordulnak elő. a fizikai mennyiségek jelét: a (= gyorsulás). lexikonokban stb. aug. ÉK (= északkelet). uaz (= ugyanaz) stb.nek (= kerületnek). Ha a rövidítés valamely teljes szóval alkot összetételt. jelekhez stb. f. (Vö. stb.. A rövidítésekhez. Rbl (= rubel). °C-kal. amilyenben a kiejtett formákhoz kapcsolódnának. rég. fej. – Nincs pont az olyan rövidítések után sem. °C c. forinttal). tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. délkelet dekagramm deciliter deciméter délnyugat doktor délután ezer forint észak északkelet emelet északnyugat érkezik évfolyam fillér fent folyó évi folyó év február fejezet felvonás folyó havi . NL (= Hollandia). ha szótárakban. ápr. valamint kiírjuk az esetleges előhangzót is: u. ÉK-en (= északkeleten). CS (= Csehszlovákia). E Ft É ÉK em. ú. alatt. é. h.. A á. é. az országnevek kódjait: HU (= Magyarország). m2-es (= négyzetméterenként.-kivonat stb. Celsius-fokos) stb. bp.. dag dl dm DNy Dr.és az utótagot kötőjellel fűzzük össze: mm-beosztás. évf. alsó amper átvitt értelemben állami általános annyi mint április augusztus bar Budapest budapesti Boldog új évet kíván Celsius-fok című centiméter négyzetcentiméter köbcentiméter csütörtök dél darab délelőtt december 82 DK dkg v. év febr. K-ot. négyzetméteres). káliummal). a gépkocsik országjelzését: H (= Magyarország). sin (= szinusz). é. jeleket és kódokat is alkalmazhatnak. a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk. Ilyenkor célszerű őket külön jegyzékbe foglalni: nm (= névmás). az elő. f f. Cl (= klór).) Egyébként ponttal írt rövidítések (nm. bar Bp.Pont nélkül írjuk azonban (szabványainkhoz és a nemzetközi szokáshoz igazodva) a pénzfajták rövidítését: f (= fillér). a mértékegységek jelét: g (= gramm). Ft-ot. ol (= olasz) stb. °C-os (= Celsius-fokon. cm cm2 cm3 csüt. a vegyjeleket: S (= kén). D db de.) – A nemzetközi mértékegységek (az SI-egységek) írásmódját minisztertanácsi rendelet szabályozza. 278. du. f. K-mal (= káliumot. v. Celsius-fokkal. 280. hl (= hektoliter). k.-i B. m2-enként. MW (= megawatt). áll.. f. ált. rég (= régies forma).

t t. m. Pa (P. mm Mrd Ft N NB. h h. mint fent következő körút liter lap lásd! méter magyar megye millió forint négyzetméter köbméter május március mb. v. megbízott múlt évi meghalt perc miniszteri milliméter milliárd forint newton nota bene! (a figyelmeztetés jele) az ismeretlen név pótlásául november nyugalmazott nyugat oldal okleveles október olvasd! özvegy pont pascal pecsét helye például pályaudvar rész másodperc saját kezével s a többi szám(ú) század szeptember szerkesztette. Ft g gimn.f. kb. ún. ill. i. márc. isk. szept. hó ford. júl. J jan. stb. kg kk. Ui. m. m. krt. v. jegyz. szerk. hiv. úm. v. H. s s. fszla.) pl. i. folyó hó fordította folyószámla földszint forint gramm gimnázium(i) óra helyett(es) hivatalos hektoliter honvéd idősb időszámításunk előtt(i) ifjabb igazgató igazgatóhelyettes idézett helyen illetőleg. é. sz. olv. Özv. sz. igh. i. szül. köv. f. Szt. M Ft m2 m3 máj. okl. u. Id. tc. ny. v. i. pu. ua. N. uo. m m. nov. l. ui. r. Y. Ifj. id. N. km km2 K. jún. Ny o. V vö. l l. tvr. min min. k. megh. K K k. illetve idézett mű indul(ás) iskola(i) időszámításunk szerint(i) joule január jegyzet július június kelet kelvin kötet körülbelül kerület kilogramm következők (lapszám után) kilométer négyzetkilométer Kelt. vsz. m. e. hl honv. p. sz. ker. okt. W X. fszt. szerkesztő(ség) szent született tonna tisztelt törvénycikk tudniillik törvényerejű rendelet utca ugyanaz ugyanis utóirat úgymint úgynevezett ugyanott vagy volt vesd össze! versszak watt az ismeretlen név pótlásául 83 . ifj. ti. h. özv. ig. ind.

ahogyan a közszavakat: belker (= belkereskedelem). A mozaikszóknak sem az alkotóelemei közé. Nem helytelenek az ilyen köznyelvi. b) A közszói betűszók csupa kisbetűből állnak. amelyek (nyelvünkben. NE (= nemzetközi egység). EKG (= elektrokardiogram). PVC [= poli(vinil-klorid)]. DNS (= dezoxiribonukleinsav). 284. 285. Ofotért (= Optikai. telex (= teletype exchange). a) A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen szóösszevonásoknak az első betűjét általában nagy-. A szóösszevonásokat. LSD (= lizergsav-dietil-amid). esetleg részben kezdőbetűkből alakultak. ahogyan a tulajdonneveket: Aluterv (= Alumíniumipari Tervező Vállalat). Alitalia (= ala italiana). A betűszókat. tébécé. 84 . a nagybetűs írásmód is szokásos: VEGYTERV. szovhoz (= szovjetszkoje hozjajsztvo). Komszomol (= Kommunyisztyicseszkij Szojuz Mologyozsi) stb. Scientific and Cultural Organization) stb. Csemadok (= Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete). tmk (= tervszerű megelőző karbantartás). Reklámcélokból stb. vagyis azokat a mozaikszókat. radar (= radio detection and ranging). amelyek rövid (vagy rövidített) szavakból. KGST (= Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa). ALITALIA stb. mivel kis kezdőbetűs szavakat helyettesítenek: gmk (= gazdasági munkaközösség). b) A közszói szóösszevonásokat (és az idegenből átvett ilyen alakulatokat) csupa kisbetűvel írjuk. a többi betűjét kisbetűvel írjuk. TASZSZ (= Tyelegrafnoje Agentsztvo Szovjetszkovo Szojuza). mivel legtöbbször nagybetűvel kezdett szavakat képviselnek: BKV (= Budapesti Közlekedési Vállalat). tehát úgy. a) A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen betűszóknak minden betűjét (a többjegyűeknek minden jegyét) nagybetűvel írjuk. ENSZ (= Egyesült Nemzetek Szervezete). MSZMP (= Magyar Szocialista Munkáspárt). NDK (= Német Demokratikus Köztársaság). tv (= televízió). kisebb-nagyobb szórészletekből. tbc (= tuberkulózis). Kermi (= Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet). ELTE (= Eötvös Loránd Tudományegyetem). URH (= ultrarövidhullám) stb. Vegyterv (= Vegyiműveket Tervező Vállalat). téesz. esetleg már az átadó idegen nyelvben) valamely többszavas név elemeinek kezdőbetűiből alakultak. TDK (= tudományos diákkör) stb. kétféleképpen írjuk.A mozaikszók 283. trafó (= transzformátor) stb. NATO (= North Atlantic Treaty Organization). UNESCO (= United Nations Educational. A szaktudományok körében a többelemű közszói alakulatokat is csupa nagybetűkkel írt betűszókkal szokás helyettesíteni: CB (= citizen band). kétféleképpen írjuk. vagyis azokat a mozaikszókat. Finommechanikai és Fotocikkeket Értékesítő Vállalat). A tulajdonnévi szóösszevonásból köznevesült közért (= élelmiszerüzlet) szót kisbetűvel kezdjük. sem a végére nem teszünk pontot: HNF (= Hazafias Népfront). A közszói betűszót alkotó betűk nevét néhány esetben már teljesen kiírjuk: pévécé. Komintern (= Kommunista Internacionálé) stb. KISZ (= Kommunista Ifjúsági Szövetség). Agrober (= Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tervező. tmk (= tervszerű megelőző karbantartás). Javszer (= Fővárosi Javító-szerelő Vállalat). gyes (= gyermekgondozási segély). kolhoz (= kollektyivnoje hozjajsztvo). tévé stb. nagybetűkkel írt betűszók sem: OTTKT (= országos távlati tudományos kutatási terv). kisker (= kiskereskedelem). szb (= szakszervezeti bizottság). Beruházási Vállalat). tsz (= termelőszövetkezet). tehát úgy. vb (= végrehajtó bizottság) stb. Fényszöv (= Budapesti Fényképész-szövetkezet).

OTP-kölcsön. a Hungexpónál stb. A mozaikszók alapformáinak és toldalékos alakjainak elválasztásáról a 232. komszomolista stb. fényszövbeli. tévézik stb. pont szól. (Vö. Alitalia-iroda. a létrejött szót kisbetűvel kezdjük: aluterves. az ENSZ-szel. TDK-s stb. a MÁV-ot. – Ha a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz melléknévképzőt kapcsolunk. e. (Vö. – A csupa nagybetűvel írt tulajdonnévi betűszók végén toldalékoláskor írásban nem nyújtjuk az a. (a) trafója. trafótekercselés stb. 287. 85 . tévézik). stb. kolhozban. tsz-tag. A mozaikszókhoz a toldalékokat olyan formában fűzzük. A mozaikszókhoz az összetételi utótagokat a következőképpen kapcsoljuk: a) A betűszókhoz és a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz kötőjellel fűzzük az utótagokat: MTI-hír. a tmk-ban. stb. a) A betűszókhoz a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk: a BKV-nál. Hasonlóképpen: tébécészakorvos. stb. amilyet kiejtett hangalakjuk kíván. MAFC-os. telexszel. az Elzett-től stb. a tsz-szel.286. gyesen (van).) Hasonlóképpen a betűk nevével kiírt közszói betűszókhoz: tébécés. SZOT-üdülő. – A csupa nagybetűvel írt betűszók alapalakjukat melléknévképzős formájukban is megtartják: ENSZ-beli. URHadás. tbc-s. tehát ennek alapján vesszük tekintetbe az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. e. b) A közszói szóösszevonásokkal az összetételi utótagokat egybeírjuk: telexgép. – A kisbetűs testű szóösszevonásokban megnyújtjuk a toldalékok előtt az a. telexezünk. tévéközvetítés stb. téesztag. TDK-dolgozat. Fényszöv-laboratórium. UEFA-torna. 29. az ETO-hoz stb. DNS-sel. tv-zik (v. továbbá kiírjuk az esetleges előhangzót. 94. o-t: stukák. a Röltexszel. De értelemszerűen: a Keravill-lal. az ELTE-n. szb-titkár. tv-közvetítés. KISZ-es. az Alitaliánál.) b) A szóösszevonásokhoz a toldalékot kötőjel nélkül kapcsoljuk: a Fényszövnél. Ofotért-üzlet. o-t: az MTA-nak. Áfor-kút.

-nak futott be. ötvenháromezer. A sorszámnevek után – ha számjegyekkel írjuk őket – pontot teszünk: 1. s az egyes csoportokat közzel választjuk el egymástól: 1552. negyvenhétezerötszázhatvanhárom. az összetett számnevet a hátulról számolt szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk. kéthetenként stb. Az órát jelölő kapcsolatokat is ezek szerint írjuk: negyed kilenckor. tízmillió stb. s a jelzett szó főnévi értékű. 1978. 20 611. évi. vö.16. a 10. háromnegyed óra múlva stb. százezer. 3. ha a szám toldalékos alakban. számjegyekkel is. de: 20 611. a 10–12.. 289. hétmillió-négyszázkilencvenezer-ötszázharminc stb. ezeket is közzel tagoljuk: 21 126 4 210 12 305 9 258 290. 65 téglát stb.-ba jár. két harmad. hatvan után. másrészt akkor. 365 nap. Ha a törtszámnévnek tőszámnévi jelzője van. A számokat a következőképpen tagoljuk. az öt.EGYÉB TUDNIVALÓK A számok 288. A számjegyeket túlnyomórészt arab számokkal írjuk: 25 mm. harmadmagával. a két számnevet egybeírjuk: az ország kétharmad része. A számokat írhatjuk betűkkel is. sor. és a csoportok közé kötőjelet teszünk: háromezer-tizenhat. stb. tízféle. stb. ezen felül csak a kerek ezreseket és a milliósokat. 9710. 5 602 164. 3 Ft 50 f. ezer. (A keltezés e tekintetben kivétel. a kapcsolat két tagját különírjuk: egy negyed. A kialakult gyakorlat szerint inkább betűírást használunk egyrészt a folyamatos. a) Ha a tőszámneveket betűvel írjuk. 296. tizennégy.vagy ennél több jegyű számok írásában a számjegyeket a hátulról számított szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk. kétezerig minden szám nevét egybeírjuk. 38 tanuló. A pontot a toldalékokat kapcsoló kötőjel előtt is megtartjuk: 3. mikor számjegyírást. ha az ezres után a szám még folytatódik. statisztikai adat és hasonlók lejegyzésében: du. 37. pénzösszeg. háromnegyed négyre stb. A számjegyekkel írt tizedes törtek egész és tört értékei közé (köz nélkül) tizedesvesszőt teszünk: 3.-ben stb. Számjegyírást használunk egyrészt a hosszabb szóval kimondható.-kel.. osztály. – Kétezeren felül. hatvankétmillió stb. nyolcszázkilencvenhat.413. ezerhétszázhetvenkettő.5. 353 864. Ha azonban a tőszámnévi jelzős törtszámnév egészében jelzői szerepű. 15 méter szövet stb. húsz. ezernek. a 8. b) Ha a számokat számjeggyel írjuk. 5 órakor. nagyobb számok írásában: 388 személy részére. 292. másrészt az időpont. Hogy mikor használunk betűírást. fél tizenkettőig. a Tutaj u. harmincnyolc egész egy tized stb. főképpen irodalmi jellegű szövegben a rövid szóval kimondható számok lejegyzésekor: öt. Ha öt vagy több számjegyű számokkal együtt négyjegyűeket is írunk egyazon oszlopba. 5826.) 291. arra nincsenek határozott szabályok. 4. oldalon stb. 86 . 2500 Ft stb. mérték. névutós szókapcsolatban vagy más szóval összetéve szerepel: huszonötöt.

295. arab számmal is. XI. október havában 1918. A szakmai szokások is tiszteletben tartandók: X. 1983/1984. Gergely. 1983. október folyamán. 16. kerület. IV. Rákóczi Ferenc. ha a mondatban ez az alany: 1789 fordulópont az emberiség történelmében. nem teszünk utána pontot: 1848 előtt 1848 előtti 1849 után 1867 és 1896 között stb. de: 1918 októberének végén (vö. illetőleg jelölhető római számmal is. áprilisi 1983. 1983/84. IX. 2. XIX. kötet. Az évszámot mindig arab számmal írjuk.) stb. Egyébként egyaránt helyes: 3. Terjedőben van a pontok nélküli. század 1944. október végén. s utána pontot teszünk. 1983–84. III.. v.Római számokat következetesen csak néhány hagyományos esetben és csak sorszámnevek jelölésére használunk: IV. 1918 késő őszén 1848 első felében 1849 tavaszi hónapjai 1944/45 nehéz telén stb. 1983. XI. IV/A osztály. II. stb. A keltezés 293. vagy ha az évszám (évszámcsoport) birtokos jelzője egy másik szónak. 28.) 1945. IV. 28. 87 . stb. 4/a osztály. 4. Mai alkalmazásuk pontos körét nem lehet meghatározni. v. kongresszus stb. 295. 1983. Béla. A v. nov. osztály. NB I. de: 1918 folyamán (vö. 8. évi 1983–1984. XVI. ha az arab számokkal szemben megkülönböztető vagy tagoló szerepük lehet: 1983. a hónap neve teljesen kiírható vagy rövidíthető. de: 1848 márciusában (vö. őszi. a v. tavaszi–nyári 1918. 11. Pontot akkor teszünk az évszám (évszámcsoport) után. Használatuk leginkább olyankor tanácsolható. A római számok visszaszorulóban vannak. IV/3-as körzet. 28. Petőfi u... VII. század v. agyideg. b) Nem teszünk pontot az évszám (évszámcsoport) után. század v. osztály. 295. a napot mindig arab számmal írjuk. március 9. v. 295. 1526 augusztusában 1848 hősei 1849 mártírjai 1918–1919 forradalmai stb. Az általános iskolai osztályokat arab számmal szokás jelölni: 2. ágyéki csigolya stb.) 1848. márciusban. 12. kötőjelekkel tagolt forma is: 1983-11-28 294. a középiskolai osztályokat pedig római számmal: II. század. kötet v. november 28. 295. Az évszámok után a következő esetekben nincs pont: a) Ha az évszámot (évszámcsoportot) névutó vagy névutóból képzett melléknév követi.) 1918. évi 19–20. XIX–XX. 1848. ha az utána következő hónapnévvel vagy időt jelölő egyéb szóval nincs birtokviszonyban: 1848. s utána pontot teszünk. március–áprilisban 1919. de: 1944 őszén (vö. 1983. 1941–1945 mérhetetlen károkat okozott népünknek. III.

15-én. december 20. Az elseji v. december 10-e óta stb. április 4-ig vagy 4-éig.35ös stb. szóalakok számjegyes írása: 1-je. Kadarka u. 10.. 4024 Kis János Miskolc Pf. óta. 2700 299. az óra és a perc közé (szóköz nélkül) pontot teszünk: 10. 10. 12-től vagy 12-étől. 10. rendeltetési helyeket a következőképpen írjuk: Budapest VII. 1-jéig stb. 10/B Budapest VII. 4–6. 88 . elsejéig stb. Ehhez a formához a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk: 10. 297.35 stb. vagy: 1983. Rákóczi út 28/A II. Ha a napok sorszáma után névutó következik.. 10/B 1072 Szekszárd.Elhagyható a pont a zárójelbe tett évszámok mellől is: Az elmúlt év (1983) rendkívül aszályos volt. Az óra és a perc szót folyó szövegben általában kiírjuk: 10 óra 25 perckor stb. Az elseje. 6–8. elsejei szóalakok számjeggyel írva: 1-ji v. kötőjellel kapcsolódnak: az 1838-i árvíz. Az évet és a napot jelölő számjegyekhez a toldalékok pont nélkül. stb. Magyarország 1514-ben.35-kor. egy sorba írt lakáscímeket. december 10. között. Rákóczi út 28. II. 1-jén. Rákóczi út 28/A II. elsején. 1848.35-ig. a számok után a pontot (vagy a birtokos személyragot) ki kell tenni: 1983. – Ha az időpontot számjegyekkel adjuk meg. és 31. em. Leveleket és más küldeményeket a posta címzésmintái szerint kell megcímezni: Mátyás Antal Debrecen Csapó u. 20 3500 A folyamatosan. márc. II. 296. Budapest VII. ker. Más esetek 298. de: 1983. kerület. 1-jei. december 20-a és 31-e között. em. de: 1983.

Master your semester with Scribd & The New York Times

Special offer for students: Only $4.99/month.

Master your semester with Scribd & The New York Times

Cancel anytime.