MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

A MAGYAR HELYESÍRÁS SZABÁLYAI
TIZENEGYEDIK KIADÁS MÁSODIK (VÁLTOZATLAN) LENYOMAT

AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST 1985

TARTALOM
ELŐSZÓ SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Írás és helyesírás A magyar helyesírás

A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA
A személynevek Az állatnevek A földrajzi nevek A csillagnevek Az intézménynevek A márkanevek A kitüntetések és a díjak neve A címek Tulajdonnevek köznevesülése

A BETŰK
A magánhangzók írása A mássalhangzók írása Az ábécé A betűrendbe sorolás

A KIEJTÉS SZERINTI ÍRÁSMÓD
A szótövek írása A toldalékok írása A szóelemek elhomályosulása

AZ IDEGEN KÖZSZAVAK ÉS TULAJDONNEVEK ÍRÁSA
A magyar írásmód szerinti írás Az idegen írásmód szerinti írás Az átírás

A SZÓELEMZŐ ÍRÁSMÓD
A szóelemek mai alakját tükröztető írásmód A szóelemek módosult alakjait feltüntető írásmód

AZ ELVÁLASZTÁS
A szótagolás szerinti elválasztás Az összetett szavaknak elemeik szerinti elválasztása

A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD AZ EGYSZERŰSÍTŐ ÍRÁSMÓD A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ EGYBEÍRÁS
A szóismétlések írása A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek, valamint az ikerszók írása Az alárendelő szókapcsolatok és összetételek írása Egyéb típusú szókapcsolatok és összetételek

AZ ÍRÁSJELEK
A mondatokat záró írásjelek A tagmondatok közötti írásjelek A mondatrészek közötti írásjelek A szövegbe ékelődést jelző írásjelek Szavak és szórészek közötti írásjelek Toldalékok kapcsolása Egyéb írásjel-használati tudnivalók

A RÖVIDÍTÉSEK ÉS A MOZAIKSZÓK
A rövidítések A mozaikszók

A KIS ÉS A NAGY KEZDŐBETŰK
A kis kezdőbetűk A nagy kezdőbetűk

EGYÉB TUDNIVALÓK

EGYÉB ESETEK

2

ELŐSZÓ

Helyesírási szabályzatunk 10., 1954. évi kiadása három évtizeden át szolgálta társadalmunkat. Ez alatt az idő alatt a magyar helyesírásnak azelőtt sohasem tapasztalt egyöntetűsége jött létre, a 10. Kiadásnak az addig szabályozatlan esetekre adott tanácsai és ésszerű újításai is a közgyakorlat szerves részeivé lettek. Hogy helyesírásunk egységesebbé és szabályozottabbá vált, az iskolai oktatás kiterjesztésének, a könyvkiadás és általában a sajtótermék-előállítás ugrásszerű fejlődésének, a nyomdaiparral szemben támasztott szigorú követelményeknek, továbbá egyéb népgazdasági és művelődéspolitikai indítékoknak szükségszerű következménye volt. A helyesírás azonban csak akkor tudja betölteni társadalmi szerepét, ha szünet nélkül gondozzák. 1954 óta mind beszélt, mind írott nyelvünk – elsősorban szókincsében – sokat változott, a nyelvi tudományban új nézetek, módszerek jelentkeztek, az írással élő emberek igényei megnövekedtek. Az a minden irányú fejlődés, az az életünk alapjaiig ható változás, amely társadalmunkban így is végbement, időszerűvé tette, hogy az Akadémia ismét áttekintse helyesírásunk szabályainak rendszerét, és formájában megújítva – a magyar írással bárhol a világon foglalkozó egyének és közösségek számára – közzétegye. Az előkészítő munkálatok során az illetékes akadémiai testületek aprólékosan megvizsgálták helyesírásunk minden kérdéskörét. Elemezték a felvetett módosító javaslatok indokoltságát, és felmérték, hogy végrehajtásuk esetén nyer-e velük a magyar helyesírási gyakorlat. Ez a több évig tartó munka azzal az elvi tanulsággal zárult, hogy a helyesírás állandósága, a kikristályosodott írásgyakorlat lényegének fenntartása napjainkban sokkal fontosabb társadalmi érdekké vált, mint bármikor ezelőtt. Írásrendszerünk nagyobb mérvű átalakítása ezért sem látszott ésszerűnek. Nem kíván mélyreható reformot közönségünk sem. A társadalmi s a tudományos érdek egyaránt azt diktálta, hogy a gyakorlatban és a szakmai vitákban megszilárdult hagyomány minden értékét megőrizzük; a szokásosan elsőnek emlegetett helyesírási alapelvről, a kiejtés tükröztetéséről ezért is a hagyományőrzés felé tolódott el a hangsúly. Hangjelölésünk rendszere például oly mélyen gyökerezik társadalmunk tudatában és rendkívül kiterjedt mindennapi írásgyakorlatában, hogy teljesíthetetleneknek bizonyultak a magyar betűállomány átalakítását célzó javaslatok; helyesírási alapelveink viszonyának és arányainak módosítására komolyan gondolni sem lehetett. Hagyományos különírási-egybeírási rendszerünket is gyakran kifogásolják, mert nehéznek vélik. Mégis célszerűbb volt megtartani, mint a szavak ezreinek írásmódját megváltoztató, tehát az írásgyakorlat teljes összezavarodásával járó ötletekkel próbálkozni. Hogy vitatható reformokkal ne kísérletezzünk, hanem a már megszokott írásmódok mellett maradjunk: ezt tanácsolta az az ismert tény, hogy a helyesírási módosítások társadalmi feszültségek forrásaivá is válhatnak. Egyes személyek, sőt egész rétegek is hátrányos helyzetbe kerülhetnek amiatt, hogy az újításokról csak késve vagy egyáltalán nem értesülnek, kimaradnak a fejlődés nagy áramából, s ezért elszigetelődnek. Ez a veszély a határainkon élő magyarság körében fokozott mértékben jelentkezett volna. Ezért is beszéltünk meg ottani szakemberekkel is minden felmerült kérdést. Helyesírásunk hagyományos rendszerét érintő fontos változás a 11. kiadásban csak az, hogy a dz és a dzs betű ábécénknek teljes jogú tagjává lépett elő: a 11. kiadás kimondja jegyeik sorvégi szétválaszthatatlanságát. Ezzel hosszú helyesírás-történeti folyamatban léptünk előre.
3

Annak ellenére, hogy tartózkodni kellett helyesírásunk megbolygatásától, szabályzatunk 11. kiadása több tekintetben jelentősen különbözik a megelőzőtől. A szabályok értelmezésében és megfogalmazásában a nyelvtudomány mai álláspontjának megfelelő szemlélet érvényesül. – A szabályzat fejezetei (a helyesírási részrendszereknek megfelelően) a hagyományosak, de ezek tagolása, az egyes pontok elrendezése szervesebb, áttekinthetőbb, ésszerűbb a 10. kiadásbelinél. Számos esetben lehetőség nyílt arra, hogy a közös lényeget kiemelő rövid bevezető után a részletek alpontokba rendezve következzenek: ezáltal a belső összefüggések jól érzékelhetővé váltak. – Minden eddigi szabályzatnál több figyelem fordul most a helyesírásban rejlő stilisztikai lehetőségekre. – A szabályzat gondozói egyeztették a nyelvészet és más szaktudományok szempontjait, s tiszteletben tartották az akadémiai szinten kidolgozott és jóváhagyott szakmai szabályzatokat és szójegyzékeket. – Bár a 11. kiadás is (minden elődjéhez hasonlóan) a helyesírási egység előmozdítója kíván lenni, a 10. kiadásnál rugalmasabban ítéli meg helyesírásunk több vitatott kérdését (így pl. a betűrendbe sorolást, az alakváltozatokat, az idegen szavak sorvégi elválasztását stb.). A szabályzat megszövegezői érthetőségre és világosságra, törekedtek; a nem közismert, csak a nyelvészetben használt idegen szakszókat tudatosan kerülték. A szabályzathoz csatlakozó szótár jelentősen megújult. A helyesírási tekintetben fontos és ezért szerepeltetett szóanyag mellé, főként a 10. kiadás idejére jellemző szavak helyére (mint a szabálypontok példái esetében is) mai társadalmi, gazdasági, politikai és tudományos életünk fontos és gyakran használt szavai kerültek. A szabályokra, amelyek az illető szó írása szempontjából fontosak, utalószámok hívják fel a figyelmet. A címszók után következő, előtag és utótag szerint csoportosított szókapcsolatok és összetételek a különírási-egybeírási kérdések megoldásához segítenek hozzá. Szavaink helyesírása a szabályzathoz igazodik. Ebből az is következik, hogy az eddigi írásmódok túlnyomórészt változatlanul maradtak; csak kevés szó írása módosult, ezzel többnyire elismerve már egyébként is elterjedt, helyeselhető írásmódokat. * A Kossuth Nyomda szedőüzemének dolgozói – tanúsítva a nyomdászok ügyszeretetét – társadalmi munkában vállalták a bizottsági előterjesztések, a szabályzati fejezetek és a szótár sokszorosítását és többszöri korrigálását. Ezzel lehetővé tették, hogy a tervezeteket sokan megismerhessék, és róluk véleményt nyilváníthassanak. Így lehetett a 11. kiadás az eddig legszélesebb körű demokratikus közmegegyezésen nyugvó rendszerezés, a Magyar Tudományos Akadémiának a társadalom véleményét tekintetbe vevő állásfoglalása. * A magyar helyesírás szabályainak 11. kiadását az MTA Helyesírási Bizottsága dolgozta ki, a Nyelvtudományi Bizottság egyetértésével terjesztette a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya elé. Az osztály javaslatára a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a közrebocsátásra a jóváhagyást 1984. április 24-i ülésén megadta.

4

SZABÁLYZAT 5 .

szemben az olyan írásokkal. rögzítő és irányító szabályrendszer. Helyesírásunkat ezért nevezhetjük értelemtükrözőnek is. stb. mert betűi legtöbbször a szóelemekben valóban kiejtett hangokra utalnak. mert a sajátos magyar betűsor a latin betűkészletből alakult ki. amelyekben a leírt forma jelentős mértékben eltérhet a kiejtéstől. c) A magyar írás hangjelölő. a különírás és az egybeírás révén megkülönböztetjük egymástól a szókapcsolatokat és az összetételeket. d) Írásunk sokat tükröz a magyar nyelv rendszeréből: a szóalakokban általában ragaszkodunk a szóelemek feltüntetéséhez. az összetett szavak elválasztásakor tekintettel vagyunk a szóhatárokra. A magyar helyesírás 2. Helyesírásunk betűíró. az írásmóddal érzékeltetjük a tulajdonnevek különféle fajtáit. a) Írásunk betűíró rendszerű. A helyesírás valamely nyelv írásának közmegállapodáson alapuló és közérdekből szabályozott eljárásmódja. latin betűs. mert legkisebb egységei nem szót vagy szótagot rögzítő írásjegyek. Ez hozzásegít a közölnivalók pontos kifejezéséhez és gyors felfogásához. illetőleg az ezt tükröző. hangjelölő és értelemtükröző írásrendszer. hanem hangokat jelölő betűk. Az írás közlendőink rögzítése látható jelekkel.ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK Írás és helyesírás 1. b) Helyesírásunk a latin betűs írások közé tartozik. 6 .

pp. mind nyomtatásban ugyanúgy föl kell tenni az ékezeteket. tt. u. ű: játék. b) A mássalhangzók hosszúságát betűkettőzéssel jelöljük. asz-szony-nyal stb. zs. iparkodik stb.. p. ú. űr stb. dz. Mind kézírásban.. ó. í. Izland stb. 5. más részük ékezetes (vagyis ponttal vagy vonással van ellátva). – Csak a rövid i nagybetűs alakján nincs pont: Ilona. Zs. stb. zs. cc. b) A hosszú magánhangzókat jelölő hét betűre egy vagy két vonást teszünk: á. fejtegetés.) A magánhangzók írása 4. s. A magánhangzók időtartamának fontos nyelvi szerepe van. Stb. Nyolc betűnk kétjegyű: cs. 5. azaz írásjegyek kapcsolatából áll: cs. más szó lehet a rövid és más a hosszú magánhangzós: akar – akár bal – bál oda – óda áru – árú koros – kóros – kórós stb. sz. A magánhangzókat jelölő nagybetűkre mind kézírásban. egy betűnk pedig háromjegyű: dzs: lándzsa stb. C. dd. h. [De elválasztáskor: locs-csan. r. R. dzs. c. zzs: loccsan. gy. c. Mássalhangzóinkat egy. eddzük. vagyis csak első jegyüket írjuk kétszer: ccs. fénynyaláb. asszonnyal stb. A hosszú nagy Í-re azonban ki kell tenni az ékezetet: Írország. ö. zs: batyu. edz-dzük. ty. ss. Őze stb. hh. á. nn.] 7 . ny. sz. stb. s. Nyelvünk hangjainak (pontosabban hangtípusainak. lly. mint a kisbetűkre: Ökrös. g. Magánhangzóinkat egyjegyű betűkkel jelöljük. mellékjel nélküli betűkkel jelöljük. ddz. ty.. Gy. A magyar betű vagy egyjegyű. a) A mássalhangzókat jelölő betűk közül tizenhét egyjegyű: b. kk.. ggy.. í. közül. (Vö. és vannak nagybetűink: A. r. nyolc. vagy többjegyű. aggot. szikes. azaz fonémáinak) írott vagy nyomtatott jeleit betűknek nevezzük. illetőleg egy vagy két ponttal írjuk: a. csökönyös stb. ll. 227. j. v. Dzs. – A többjegyűeket csak az összetett szavak határán kettőzzük teljesen: jegygyűrű. ff. n.vagy többjegyű. 6. ő. stb. gy. lódít. Ő. egy részük ékezet nélküli. Óbuda. 10. egyéb helyzetekben egyszerűsítve kettőzzük őket. m. Stilisztikai okból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a magánhangzót jelölő betűket halmozhatjuk is: Één? Góóól! Neeem. tty. kér stb. ddzs. d. Ürményi. 8. ssz. e. hős. mm.A BETŰK 3. kemény – kémény öt – őt irt – írt tüzért – tűzért Vereb – veréb – véreb stb. ly. nny. dzs. ü. jj. mind nyomtatásban vannak kisbetűink: a. A mássalhangzók írása 7. r. t. vö. rr. ü: ceruza.. vv. díszszemle stb. Új Írás stb. 226. z: pálma. v. k. i. f). l. azaz egyetlen írásjegy: e. húr. Ázsia. f. gg. zz: add. kellett stb. ő. – Az egyjegyűeket kétszer írjuk le: bb. o. b. a) A rövid magánhangzókat jelölő hét betűt pont nélkül. é.

5. A csupa nagybetűkben írt betűszókban a többjegyű betűk minden jegyét naggyal írjuk: KISZ. zs. gy. R. p. ü.: józsika] th = t: Csáth [e. v. s. Az ábécé 10. J.) 12. CSKP. Zsolt stb.: kölcsei] stb. F. stb. n.8. ma már egyébként nem használatos magyar betűkkel családneveinkben találkozunk. 13. sz. u. Zs. Zs. ha bármely szót (vagy akár hosszabb szöveget) végig nagybetűvel írunk: CSOMAGMEGŐRZŐ. 9. Nyár van. Dzsingisz. stb.: takács] w = v: Wesselényi [e. mind mássalhangzók jelölésére: 8 . w. K. Dzs. r … v. A többjegyű betűknek csak az első jegyét írjuk nagybetűvel: Csoma. (Vö. [Vö. B. Ó. A magyar magánhangzókat és mássalhangzókat jelölő 40 kisbetű hagyományos állománya és sora (a magyar ábécé): a. Az ábécé a betűk meghatározott felsorolási rendje. V. Y. Í.: madács] cz = c: Czuczor [e. Ty.. Á. w-t. k. X. R … V. E. b. z. 87. ó. 15.: veselényi] stb. 8. ch = cs: Madách [e.) Ezek a többnyire kétjegyű betűk magánhangzókat és mássalhangzókat egyaránt jelölhetnek: aa = á: Gaal [e. Ü. l. Cs. (mondat). Régi. TILOS A DOHÁNYZÁS. pont szól. ny. Ű. Ny. Dz. x-et és y-t így soroljuk be ábécénkbe: … p.: cucor] s = zs: Jósika [e. (Vö. D. f. cs. dz.: török] oó = ó: Soós [e. A mássalhangzók időtartamának fontos nyelvi szerepe van. H. W. Z. Az idegen tulajdonnevekben és egyéb szavakban más ábécék betűi és betűkapcsolatai is előfordulnak mind magánhangzók. x. q. é. c. Szolnok. más szó lehet a rövid és más a hosszú mássalhangzós: hal – hall hason – hasson len – lenn feje – fejje eset – esett orom – orrom megy – meggy stb. ú. L. Ő.: sós] y = i: Kölcsey [e. Z.. m.: vér] eő = ö: Eötvös [e. 283. N.: csát] ts = cs: Takáts [e. Ö.: ötvös] ew = ö: Thewrewk [e. É. i. G. ö. ő. d.: gál] eé = é: Veér [e. Ly. M. h. Stilisztikai célból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a mássalhangzót jelölő betűket többszörözhetjük is: Nnem! Terringettét! Psszt! Stb. Gy. S. O. o. t. alakjuk a következő: A. kasza – kassza stb. 3. á. Ugyanígy: Ssz! (indulatszó). GYSEV stb. j. z.) 11. y. U. A ch-t a betűrendbe sorolás szempontjából (bármely hangértékben áll is) c + h kapcsolatnak tekintjük. T. I. ly. g. r. e. ty. dzs. … P. a)] – Hasonlóképpen járunk el akkor is. Sz. ű. 157. A magyar írásgyakorlatban is gyakran előforduló q-t. zs.. Az ilyen régi betűket tartalmazó nevek betűrendi besorolásának módjáról a 15. C. P. (Vö. Ú. Q. í. A magyar nagybetűk sorrendje ugyanaz.

: skoda] francia: Eugène [e.: özsen]. A betűrendbe sorolás 14. Az egységes módon való elrendezés teszi lehetővé.: dzsúl] cseh: Dvořák [e. lexikonokban. illetőleg keressük meg: acél cukor csók gép hideg kettő Nagy nyúl olasz öröm remény sokáig szabad Tamás vásárol stb.: bolonya]. a következők: a) A különböző betűvel kezdődő szavakat – a d) pontban jelzett kivételekkel – az első betűk ábécébeli helye szerint állítjuk rendbe.: verter] olasz: Bologna [e. b) Ha a szavak azonos betűvel vagy betűkkel kezdődnek.: nim] német: Schäfer [e. pirinkó pirinyó pirít pirkad Piroska stb.: gyúrity]. Az egyjegyű betűt teljesen elkülönítjük az azonos írásjeggyel kezdődő. tükör Tünde tünemény tüntet tüzér stb. quattrocento [e. Mindig az egyjegyű betű van előbb: cudar cukor cuppant csalit csata Csepel stb. a sorrendet az első nem azonos betű ábécébeli helye határozza meg: lom lomb lombik Lontay lovagol stb. melyek a szótárakban. A betűrendbe sorolás az az eljárás.: tirgoviste]. Nîmes [e. de külön mássalhangzót jelölő kétjegyű (ill. névsorokban stb. A betűrendbe sorolás szempontjából nem teszünk különbséget a kis.: grinics]. háromjegyű) betűtől. Škoda [e. piranha [e.angol: Greenwich [e.: piránya] román: Tîrgovişte [e. 9 . piaţa [e.: zsivogostye] Az idegen betűket és betűkapcsolatokat tartalmazó tulajdonnevek és egyéb szavak betűrendi besorolásának elveit a 15. Živogošće [e. Zoltán zongora zúdul zsalu zseni Zsigmond stb. amellyel a szavakat – általában a magyar ábécé alapján – sorrendbe szedjük. hogy a szavak rengetegében tájékozódni lehessen. való eligazodást segítik.: piaca] szerbhorvát: Đurić [e.: gimarajs].és a nagybetűk között. Werther [e.: séfer]. pont tartalmazza.: kvatrocsentó] portugál: Guimarães [e.: dvorzsák]. dac domb duzzog dzsem Dzsungária Dzsungel stb. A fontosabb általános szabályok. joule [e.

mennek mennének menü menza meny Menyhért mennybolt mennyi stb. ö – ő.) – A többjegyű betűk kettőzött változatait sohasem az egyszerűsített alakok szerint soroljuk be a betűrendbe. nagy naggyá nagygyakorlat naggyal nagyít nagyobb nagyol nagyoll stb. A szóhatárokat tehát nem vesszük figyelembe. de külön mássalhangzót jelölő kétjegyű (ill. e – é. e) A különírt elemekből álló szókapcsolatokat és az egybeírt vagy kötőjellel kapcsolt összetételeket minden tekintetben olyan szabályok szerint soroljuk betűrendbe. u – ú. ha két szó betűsora csak az azonos magánhangzók hosszúsága tekintetében különbözik: égbolt Égei-tenger Eger egér éger égés egész stb. (Vagyis: bb = b + b. – Az egyjegyű betűk sorrendjében a kettőzött betűk első és második írásjegye külön-külön betűnek számít. tehát az egyjegyű mindig megelőzi az utóbbiakat. ddzs = dzs + dzs. stb. i – í. mind pedig a szavak belsejében azonos értékűnek számítanak a betűrendbe sorolás szempontjából. mint az egyszerű szavakat.) kas Kasmír Kassák kastély kasza kaszinó kassza kaszt stb. o – ó. ggy = gy + gy. rr = r + r. – Az egyjegyű betűt (miként a szó elején is) teljesen elkülönítjük az azonos elemmel kezdődő. háromjegyű) betűtől. A rövid magánhangzós szó kerül viszont előbbre olyankor. ü – ű) a kialakult szokás szerint mind a szavak elején. (Vagyis: ccs = cs + cs. A magánhangzó hosszú változatát tartalmazó szó tehát meg is előzheti a rövid változatút: ír Irán író Irak írandó iroda iram iránt irónia stb. hanem a megkettőzött betűt mindig két külön betűre bontjuk. – Ugyanez a szabály érvényes a közszavak közé besorolt tulajdonnevekre is. szel szél szelel szeles szelés széles szelet stb. Kis részben kissé Kiss Ernő kis sorozat kissorozat-gyártás márvány márványkő márvány sírkő Márvány-tenger márványtömb tiszafa Tiszahát Tisza Kálmán Tisza menti Tiszántúl 10 . d) A magánhangzók rövid és hosszú változatát jelölő betűk (a – á. kerek kerék keres kérés koros kóros kórós stb. stb. s így soroljuk a szót a megfelelő helyre.e) A szavakat a szó belsejében és a szó végén levő betűk tekintetében a következőképpen szedjük betűrendbe.

Ilyenkor az idegen mellékjeles szó kerül hátrább: cérna Černý Champagne Cholnoky címez cukor Czuczor csapat stb. t. s. b. i. Muñoz stb. és a besorolás nincs tekintettel sem a magyar ékezetekre. rendszerint az úgynevezett általános latin betűs ábécét követik: a. cz = c + z. ha az idegen mellékjeles betűt tartalmazó szó betűinek sorában nincs más különbség. Az ilyenfajta munkák szavainak betűrendbe sorolása bonyolult feladat.). Az olyan sajátos célú munkák (lexikonok. A követendő eljárást a könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén szabvány (MSZ 3401) írja elő. r. p. Márvány Zsolt másféle másol stb.kis számban kistányér kis virág stb. o. 15. sem az idegen betűk mellékjeleire. A régies írású magyar családnevekben levő kétjegyű betűket elemeikre bontva soroljuk be (ew = e + w. v. illetőleg belső szakmai útmutatók szabályozzák. önálló egységnek számít. vagy csak az első elem alapján szokás besorolni. A betűrendbe soroláskor a szokásostól némiképp eltérően kezeljük a régies írású magyar családnevekben. amelyek valamelyik magyar betűtől csak mellékjelükben különböznek. l. d. tárgymutatókban. valamint az idegen szavakban és tulajdonnevekben előforduló régi magyar. az ábécébe soroláskor nem tekintendők önálló betűknek. e. stb. kartotékokban stb. j. Ebben a rendszerben mind a magyar. illetőleg idegen betűket. 16. c. m. y. mind az idegen többjegyű betűknek minden egyes eleme külön. q. stb. f) Különleges célt szolgáló névsorokban. sch = s + c + h. atlaszok és térképek névmutatói stb. – Az idegen betűk közül azok. u. g. ch = c + h. amelyekben magyar és idegen nyelvű szóanyag erősen keveredik egymással. Gaal moshat galamb mosna Gärtner Mošna gáz mosópor geodézia Møsstrand Georges mostan góc munka Goethe stb. w. n. z. ahogyan a könnyebben kezelhetőség érdeke vagy egyéb szempont kívánja. oe = o + e. a több szóból álló egységeket vagy az egész kapcsolat. f. 11 .): – Az idegen ábécékben használt kapcsolatokat szintén külön betűk egymásutánjának tekintjük. x. k. Ezek hatálya azonban nem terjeszthető ki írásbeliségünk általános gyakorlatára. (ch = c + h. h. Tisza-part tiszavirág tiszt stb. enciklopédiák.). Az idegen mellékjelet csak akkor vesszük figyelembe. – A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén követendő eljárást szabvány írja elő (MSZ 3401).

kicsi. véd. ű-t. tíz. daru. „ákác”. -s. hús. gyűjtjük. ha több szóelemből álló szóalakokba kerül. (Vö. rí. alku. új. füst. régies) kiejtésűek. A kiejtés szerinti írás elve azt jelenti. tűk. 34. „kő”. betű. jelek. zöld. hűsek. stb. homorú. Szavaink legnagyobb részének köznyelvi kiejtése határozottan megállapítható. szíves. szemben a nyelvjárási (ill. régies vagy más nem köznyelvi alakok használatára is szükség lehet. házból stb. -talan. borjú. az „erőssen”. ugat. ejtésmódot) helyesírásunk nem veszi figyelembe. stb. gömbölyű. u. – Van azonban néhány hosszú í-re végződő szavunk is: sí.) 22. Az i. -bb. súlyos. ű van a legtöbb főnév végén: ágyú. Vannak azonban olyan főneveink is. saru. -j. (Vö. -tól. ürü. faggyú. A beszélt nyelvben mutatkozó ingadozásokat (pl. Legnagyobb részük ezt az írásformáját tartja meg akkor is. szaru. ragok) írásformáját köznyelvi kiejtésük szerint rögzítjük: láz. kátyú. szín. koszorú. íznek. szomorú. A szavak végén legtöbbször rövid i van: kocsi. mű. ú. amelyeknek a végén az u. tűvel. Szavaink többségében az i. akác. 18. súlya. színes. -ve. revü. kell. kapu.).A KIEJTÉS SZERINTI ÍRÁSMÓD 17. újabb. helyesírásunkban már általában kialakult. szalma. seprű. fiú. hanem az írásgyakorlat alapján is kikristályosodott köznyelvi formákat rögzíti. szívből.) 12 . szörnyű. illetőleg a szóbelseji í. hamu. tanú. stb. stb. stb. Hosszú ú. nyí. esetleg nyilvánvaló helytelenségeket (pl. 21. képzők. hogy általánossá válásukat segítse. „szóma”. könnyű. fény. formák nyelvjárási (ill. Így van ez a toldalékok esetében is: a látni. gyepű. apu. köznyelvi alakok. kifli. A szóelemek leírásának alapja a történeti hagyományban kialakult. Icu. csicsí. gyűrű. ű van: domború. ű: íz. menü. nagyszerű. ü rövid: adu. húsból. satu. 23. ürge. „köppeny”. A szótövek írása 19. kikirikí stb. – Rövid u-val írjuk a becézett alakokat is: anyu. u. „ződ”. -t. lapu. gyí. formákkal. ü az egész magyar nyelvterületen rövid: igaz. 24. stb. néni. bácsi. nini. ú. tű. gyönyörű. ü-t. hűsít. fut. ír. „szöllő” stb. négy stb. régies) „késér”. Néhány szócsoport azonban – a nyelvhasználatbeli váltakozás vagy ingadozás miatt – bizonytalanságokra ad okot. Bár sok szóban ingadozik a kiejtés. hűs. ízes. -telen. stb. az általános köznyelvi kiejtést tükröző írott formája van. fésű. zrí. falu. gyűszű. a „kőrut”. zsalu. „nígy” stb. Egyes szavaknak minden alakjában hosszú a szókezdő. áru. gyűjt. -n. savanyú. u. „házbul” stb. stb. újság. háború. batyu. szú. illetőleg í. hogy mely esetekben írunk i. például a kísér. ű 20. ü és az í. köznyelvi alakokkal szemben a „látnyi”. ú. eskü. A melléknevek végén mindig hosszú ú. bábu. Mari. gyanú. varjú. újra. -től. bürü. „ellemez” stb. -kor. gyűjtemény. hogy a szóelemek (szótövek. Szavaink legnagyobb részének csak egyetlen. színez. a helyesírás által is őrzött mai köznyelvi kiejtés. fizet. szív. ezért az írásban kerülendők. Bizonyos típusokban azonban a szóelemek kiejtésbeli módosulását az írás is feltünteti. hindu. Művészi vagy tudományos célból azonban nyelvjárási. súly. -va. Peti. gyalu. húsok. hosszú. húsz. 27.

stb. Például: kéz kézben kézre kézi kezet kezek kezes kezünk víz vízben vízre vízi vizet vizek vizes vizünk út tűz útban tűzben útra tűzre úti tűzi utat tüzet utak tüzek utas tüzes utunk tüzünk de: 13 . bujdosó. A hova és a hová. Vannak olyan szavaink. mért – miért. a csend és a csönd stb. – tíz. általános használatú. levő – lévő. tízen. csepeg – csöpög. amelyek a köznyelvben kétféle alakban használatosak. stb. csoda – csuda.) a) Számos szó a toldalékos alakok többségében is megőrzi a tőbeli magánhangzó hosszúságát. a) Magánhangzók tekintetében váltakoznak többek között a következő szavak: fel – föl. ú. A lány.Az alakváltozatok 25. de: irat (főnév). de: zsiradék. a leány. – húsz. írok. bújtat. fenn – fent. mint a nyár vagy a kéz magánhangzója. de: huszadik. zsíros. b) Vannak viszont szabályos í – i. föveny – fövény. Az igék és a névszók bizonyos csoportjai egyes toldalékok előtt megtartják. – dűl. huszad. rá stb. kéz – kezet típusú szavakkal való összehasonlításuk: általában ugyanazon toldalékok előtt vált rövidre az í. Írásukat megkönnyíti a nyár – nyarat. húszat. (Vö. b) Mássalhangzók tekintetében váltakoznak többek között a következő szavak: lenn – lent. választékos hangulatú. lábas – lábos. seprű – söprű. fedél – födél. csorog – csurog. Ilyenkor az írásban is mindkét alakváltozat használata jogos és helyes. más toldalékok előtt megváltoztatják alapformájukat. huszon-. 27. dülleszt. csendháborítás stb. tied – tiéd. dűlő. Az alakváltozatok legtöbbször nem azonos értékűek. mienk – miénk. iroda. de: bujkál. rá – reá. de néhány összetett szavunk csak egy változatban szokásos: cseppkő. irodalom. gyerek – gyermek. dől – dűl. stb. A tőváltozatok 26. kinn – kint. lány – leány. reá stb. ű. 21. dülöngél. stb. bújjon. dűlve. ú hangot tartalmazó szavaink két csoportra oszlanak. írás. Hosszú í. dűlt. stb. ű – ü váltakozást mutató főnevek. húszas. s csak néhány származékban váltja rövidre: zsír. cseppfertőzés. zsírt. tízes. ú. a lenn és a lent stb. tizen-. A csepp és a csöpp. írat (ige). – bújik. bújócska. – ír. de: düledezik. önálló szóként egymással váltogatható. korlátozás nélkül egymás helyébe léphet. foltoz – foldoz. de: tized. ú – u. stb. hova – hová.

– akadémikus. 31. (Vö. hipnotizál. csengettyű. felől.) 29. pezsdül. víztől stb. tetőről. elől. faluk – falvak.. hérosz – heroikus. de: lencsét. fától. akadémizmus. ELTE. e váltóhangú változatok jobbára választékosabbak és ritkábbak. csepül. sarkantyú. derű. apátlan. s csak néhány indokolt esetben ad helyt a toldalékolásbeli kettősségeknek is. 24. köszörül. hipnotizmus. apai. ü van: borul. hegedű. ill. (vö. borjút – borjat. 14 . Ugyanígy egyes v tövű névszóknak mind magánhangzós. látsszék és lássék. de: Tompát. pezsdülő stb. hegedül.). Ez a szabályszerűség a továbbképzésben is érvényesül. kolléga – kollegiális – kollegialitás stb. az ELTE-re. tanító. mozdít. éles elméjű. fehér falú. -ről és a -tól. kerület. ráckevei. buzdít. pörgettyű stb. erdőből. szók – szavak. (vö. lencseféle. 23. -ül és a -dul. de apát. de: Ráckevén.. (Vö. állandósítani stb. állandósít. az MTA-nak. Tompával. -ttyű képzőféle végződésének: fogantyú.. köpű. lencsével. jószívű. fordul. csepű. például: lét – levet. a)] 30. – Hasonlóképpen: Tompa. nagy kiterjedésű. stb. stb. a -ból. bőkezű. (halas)tót – (halas)tavat. stb. Ráckeve. akadémista. tiszta vizű. a főnevek -tyú. szuverén – szuverenitás. a honnan? kérdésre felelő névutók ragszerű -ól. A szavakhoz járuló toldalékoknak – a köznyelvi kiejtésben élő ingadozások ellenére – általában megvan az irodalmi nyelvben kikristályosodott. házról. Mindig hosszú a magánhangzója az alábbi szóelemeknek: az -ít. szociális – szocialista. billentyű. köszörű szó végén levő hosszú ú-val. lencsék. az MTA-t. erdője – erdeje stb. tetűk – tetvek. zászlója – zászlaja. -ől végződésének: alól. ű-vel szemben az -l képzős formában rövid u. hipnózis – hipnotikus. -jű melléknévképzőnek: négylábú. Ráckevéig. 32. varjúk – varjak. mozdítva. bosszú. bosszul. a látszik és a tetszik ige felszólító módú alakjait – a kétféle kiejtés miatt – vagy tssz. A metsz. köpül. A magánhangzók a toldalékokban 34. ill. -jú. [Vö. vagy ss betűkapcsolattal írjuk: metssze és messe. építmény. A ború. 81. gyógyulás. -dül igeképzőnek: gyógyul. -től határozóragnak: szobából. az -ú. buzdítás. tanít. A helyesírás ezeket rögzíti. -tyű és -ttyú.28. kerül.). A szóvégi a és e csak néhány toldalék előtt marad rövid. derül. erős rugójú. lapos tetejű. A borjúk – borjak. mellől stb. tetsszem és tessem stb. fésű. heroizmus. töpörtyű. stb. -ből. szlavisztika. stb. mind pedig v hangzós tövéből létrejöhet (főképp összetételekben) azonos toldalékolású forma. a -dít és a -sít igeképzőnek: épít. 35. egyöntetű formájuk. – lencse. dugattyú. stb. egyenáramú. fordulva.) A toldalékok írása 33. bár az a. ironizál. 286. – De: akadémia. mérsékelt árú. szivattyú. stb. szocializmus. – A szabály nem vonatkozik azonban a betűszókra: MTA. A közkeletű idegen szavak jelentős részében egyes idegen eredetű képzők előtt a tőbelseji hosszú magánhangzó rövidre változik: szláv – szlavista. illetőleg é-re változik: apa. a legtöbb toldalék előtt á-ra. 206. ma is élő kettős alakok. stb. fésül. Mindig rövid a magánhangzója az alábbi szóelemeknek: az -ul. irónia – ironikus. hosszú szempillájú. -ű. a -ról.

helyesbít. -stül határozóragnak: magyarul. -kozik. -ődik: oldódik. szürkületkor. a -d.. hallottuk. idősebb. stb. tolattyú. felforrt (víz). házai. mögött stb. sast. dobott. csengetett. tulajdonképpen. az időhatározó -kor ragjának: éjfélkor. stb. távolabb. fűtetlen. a -szor. vetetlen. a ’valamilyennek látszik’. Az ilyen váltakozást mutató toldalékok a következők: a -t. mosott (ruha). kecskeméti. barnállik. kergetőzik. mérkőzik. mindig röviden ejtjük. -őzik: hallgatózik. kivéve: át és hosszat. végül. a névutók és a határozószók -ul. zöldell. a hosszabb formában azonban mindig csak egy -d a személyrag: írjad. kertjei. kicsinyelli. -bb középfokjel: idősb. elvégzett (munka). ill.). élettelen. hatkor. -ször határozóragnak: háromszor. ’valamilyennek tart’ jelentésű -l. kevésbé. öltözik. de: észrevétlen. -tt igenévképző: bérelt (lakás). stb. hússzor. négyig. keresztül. a t-t. (vö. stb. -ködik: árulkodik.. csőstül stb. a -t. 45. -kőzik: zárkózik. fölött. -ózik. megrótták. cipőstül. mögül. Kaposvárott. úttalan. De: helyesel. -tt a névutók végén: iránt.. -telen változatában járul: csorbítatlan. edd. hatott. osztatlan. csengettyű. mássalhangzó után nem. gömbölyödik. alatt. -kődik: rázkódik... A fosztóképző a t végű igékhez -atlan. stb. sárgát. (vö. -közik: kínálkozik. kevesebb. kezdődik. a -b. -ül és a -stul. nyolc órakor stb. a -t. ötször. jobb. nézd. (kivéve: túl). -tyű és a -ttyú. -etlen. -ödik: alkonyodik. mindig stb. sződd. A tárgy ragját. kicsinyli v. keveslem v. kékellett. feleségül. -képpen határozóragot két p-vel írjuk: ekképp. stb. fésülködik. A mássalhangzók a toldalékokban 37.. -ll képző: fehérlik. 66. közt. egyes szám 2. -ozik. Vácott. Néhány igeképzőnk különbségét az o – ó. parttalan. öklömnyi stb. ö – ő közti eltérés mutatja: -odik. A -képp. piroslik. stb. -tt időjel: folyt. belül. -ódik. szerint.. kevesellem. Kaposvárt v. kitűzött (cél). nyolcat. a -t. -kózik. Győrött. -kódik.). a t végű névszókhoz pedig -talan. kitalált (történet). felül és fölül. például. ruhástul. 38. kösöntyű. 39. -özik: fáradozik. voltaképpen. családostul. dalolni.. között. könyvet. kéklett v. 36. sötétlik. Pécsett. -dd személyrag a felszólító módbeli tárgyas ragozású. szőjed stb. másképp. hátul.. ezért egy t-vel írjuk: hajót. írni. idd. törülközik. helyesebb. Magánhangzós és mássalhangzós kezdetet váltakoztató toldalékok 40. szebb. -ttyű képzőféle végződés: fogantyú.. az -ig határozóragnak: városig. nagyollom. valakit stb. -ül végződésének: alul.. -kodik. 15 .az -ul. Hasonlóképpen viselkedik a -tyú. stb. Több toldalékunk mássalhangzóját magánhangzó után megkettőzzük. nézi. veszkődik. stb. nélkül stb.. stb. holnapig. -tt helyhatározórag: Vásárhelyt. a toldalékos szóalakok végén levő i-nek: esti. többször stb. közül. varrtuk. 45. hitetlen stb. kérdi. kente. személyű rövidebb formában: írd. hazáig.

tegyek.) Mássalhangzós végű tőhöz járulva a -val. vegye.. kinyittatik. dohhal. A tárgyas ragozás kijelentő módú személyragjainak -j eleme az s. azaz a tővégi mássalhangzóval azonos kezdő hanggal jelentkezik: mossuk. lopódzik – lopózik. toldták – toldották (vö. 75. visszük. Ha a szóvégi t-t mássalhangzó előzi meg (pl. (Ez utóbbi szavak alapformájában kiejtjük a h-t. stb. dz végződésű tövekhez járulva ugyanúgy viselkedik. akkor -at. sejteti (vele). jósággal. (A h végű szavak egy részét – mivel bennük a h-t nem ejtjük ki – magánhangzós tövűnek kell tekintenünk. hullt – hullott. -tet formában járul. Tehát (új üveget) bontat. alakokkal állnak ellentétben) ezekben sem kettőzzük a képző t-jét. kérj – kérjél. dobd – dobjad. írd – írjad. stb. sértetlen stb. higgyünk stb. Ilyen toldalékolásbeli kettősségek például a következők: hallgatódzik – hallgatózik. moss – mossál. nézd – nézzed. (szobát) festet. vagy -tat. vágj – vágjál. mondta – mondotta. állsz – állasz. írj – írjál. (ablakot) nyittat. éretlen.). -tatik. dolgozz – dolgozzál. vesszen. mosd – mossad. lesz. -et.). szénnel. tesz. Mind az igék. lopóddzék stb.) 44. arat). bont). fújjon. Írásban is helyes tehát mindkét forma.) (Vö.. 16 . -vé határozórag magánhangzóra végződő tőhöz alapalakjában kapcsolódik. viseltetik. fosztóképzős származékokban is. kővé. vájd – vájjad (vö. visz igék magánhangzós tövéhez -gy alakban járul: egyem. -etlen képző van a befejezetlen. -etik. taníttatja (a lányát). -vé rag v eleme a szótő végső mássalhangzójával azonossá válik. iszik. igyekezik – igyekszik. lőjön. 77–79. érett stb. -vel és a -vá. 80–81.. szégyellni – szégyelleni. 66. Ugyanez a szabálya a ma már ritka -atik. például: babával.. nézzük. 39. A felszólító mód -j jele a szótövek nagyobb részéhez -j (a rendhagyó ragozású jön ige rövid magánhangzós tőváltozatához pedig -jj) alakban kapcsolódik: lépjen. A -val. (kenyeret) süttet. sz. amelyek a köznyelvben egyaránt használhatók. 83–84. (Vö. mind a névszók toldalékos formái között vannak olyan kettős alakok. küldte – küldötte. A hisz ige felszólító alakjaiban ez a -gy megnyúlt: higgyem. ezért (bár jelentésük alapján a befejezett. (könyvet) köttet. dobj – dobjál. szőjön. – A t végű igékhez sajátos szabályok szerint járul. 39. 41. 55–58. fedetlen. -tet a képző. rugdalódzik – rugdalózik. kérd – kérjed. stb. foglaltatik. higgy – higgyél. (Vö. 68. rosszallnám – rosszallanám. gyűjtetik. Sajátos viselkedésű toldalékok 42.: – Más esetekben a tővégi mássalhangzóval azonos hangként jelentkezik: ásson. legyen. (Vö. emberré. 43. z. jöjjön. mint a -j módjel. de: (búzát) arattat. kezdték – kezdették.) – Az eszik. pléhvé. például: dobbal. öntözzön. (erdőt) irtat.). stb. vesz. ezekben az alakokban a tő és a toldalék határán hosszú mássalhangzót írunk. képzetlen.Az -atlan. – És természetesen: megadatik. peddzük stb. vágd – vágjad. A műveltető képző a t végű igékhez vagy -at. kéretik. öregedik – öregszik. vigyed. -tetik szenvedő igeképző írásának is: oltatik. 82. kihirdettetik. ha a t-t magánhangzó előzi meg (pl. -et. csehvel. -vel és a -vá.) Toldalékolásbeli kettősségek 45. keveslem – kevesellem. higgyen. hidd – higgyed. fegyelmezetlen. akkor -tat. stb. stb. nézz – nézzél.) 43. igyál. Allahhal. (vasat) gyűjtet. ezért ezek kiejtésük szerint is mássalhangzós tövűek. kicsinyli – kicsinyelli (vö.

most – mostan. bent. kinnlevőség stb. A hallgatódzik és hallgatózik. fent vagy fönt.értem – érettem. rég – régen. 47. bennszülött. azzal – avval. moss. tűrniük – tűrniök. (Vö. szakad igék tövével. elavuló formák. 49. szeretniök stb. ezzel – evvel. mossál. régiesebb. az állasz. Így járunk el például a kesztyű vagy a lélegzik esetében. hidd stb. mint az írjál. illetőleg képzett volta annyira elhomályosult. szaggat összefüggését sem az akaszt. fenn vagy fönn. fel vagy föl. oly – olyan. lejjebb. látniuk – látniok. lent. hétköznapi használatú.) 48. Több szavunk összetett. szeretniük – szeretniök. küldötte. hogy az alkotóelemek eredeti hangalakját nem vesszük figyelembe. érte stb. az evvel és ezzel stb. add. nincs – nincsen. fenséges. egy n-nel írjuk ezeket a szavakat: benső. kinn. bár az első a kéz. Viszont az írj. érette stb. feljebb vagy följebb. a második a lélek szóból származik. Bár a benn. kevesellem. – Ugyanezek a szavak azonban az összetételekben általában a két n-es formájukban szerepelnek: bennlakás. lenn szavakkal függenek össze. faggat. Az állsz. fakaszt. hogy – hogyan. Az alakváltozatok nem mindig azonos értékűek. itt – itten. ki és le határozószók középfokát részben vagy egészen a kiejtést követve írjuk: beljebb. között nemigen van különbség. küldte. akad. épp – éppen. nyomatékosabb felszólítás. A be. szakít. várniuk – várniok. kint. hanem a szót a kiejtése szerint írjuk. higgyed stb. kissé ünnepélyesebb. fakad. természetesen csak egy n-et írunk: bentlakó stb. érted – éretted. A szóelemek elhomályosulása 46. adjad. kijjebb. fenntart vagy fönntart. stb. Nem tartjuk már számon az aggat. A látniok. 17 . keveslem. – Ha az összetételnek a t végű alak az előtagja.

ty–gy. a kiejtésben az első hang zöngésség szempontjából legtöbbnyire hasonul az utána következőhöz. A szóelemző írásmód elvének érvényesítése akkor válik különösen fontossá. amely a szóelemek módosult alakváltozatait tünteti föl. fusson (= fus+s+on) stb. mind a toldalék. mint a szóelemeket külön-külön: kertje (= kert+je.: kertye). hanem a szóelemeket eredeti alakjukban íratja le. c– dz. Természetesen ezt gyakran észre sem lehet venni. valamint az egymást követő szavak szóelemeinek érintkező hangjai kölcsönösen hatnak egymásra. Helyesírásunk a szóelemző írásmód elvének érvényesítésével biztosítja azt. s a szavak kimondásakor e hangok sokszor megváltoznak. ahogyan külön-külön ejtve hangzanak: barátság (= barát+ság). e. szállnak (= száll+nak. Az írásban a zöngésség szerinti hasonulást általában nem jelöljük: 18 . A mássalhangzók minőségi változásainak jelöletlensége A mássalhangzó-hasonulás 51. a jeles és a képzős szavak. A ragos. s–zs. A toldalékos szavak egy részében ugyanis a szóelemeket nem eredeti alakjukban. község (= köz+ség. de maga nem zöngésülhet. hanem – a hangtani környezetnek és a szóelemek történeti alakulásának megfelelően – módosult változatukban tüntetjük fel: házzal (= ház+zal). de nem zöngésít. így zöngétlenít ugyan. A v – bár van zöngétlen párja – a köznyelvben zöngétlenül. t–d. a másikat a hangszalagok rezgésével. A házzal. állatbarát (állat+barát) stb. a ház tőhöz a -val rag módosult -zal formában járul. e. tehát zöngétlenül. hogy a toldalékos szavakban mind a szótő. amely a szóelemek mai állandó alakját tükrözteti.A SZÓELEMZŐ ÍRÁSMÓD 49. e. nyolcban (= nyolc+ban. az összetett szavakban pedig minden tag világosan felismerhető legyen. e. A h-nak nincs zöngés párja. k–g. barátfüle (= barát+fül+e). az összetételek. f–v. amelyeknek tagjait ugyanazon a helyen és módon képezzük.: szálnak). cs–dzs. szóalak a kiejtés alapján is így íródnék. Az egynél több szóelemből álló szóalakokat általában a szóelemző írás elve alapján írjuk le. s ehhez a -j módjelet s változatban tesszük hozzá. Ilyen párok: p–b.: nésztük).: nyoldzban). sz–z..: kösség). barátaival (= barát+ai+val) stb. kertnek. A szóalakok szóelemző írásának tárgyalásakor meg kell tehát különböztetnünk egyrészt azt az írásmódot. Helyesírásunk azonban nincs tekintettel az alkalmi hangváltozásokra. tehát zöngésen. A szóelemek mai alakját tükröztető írásmód 50. A szóelemző írás fő szabálya nem érvényesül minden toldalékos szó leírásakor. Ha a felsorolt hangok közül egy zöngétlen és egy zöngés mássalhangzó kerül egymás mellé. néztük (= néz+t+ük. e.a felszólító módban használatos töve. Ezért a toldalékos és az összetett szavak legnagyobb részében a szóelemeket olyan alakjukban sorakoztatjuk egymás mellé. a házban. stb. hiszen pl. ha a szó egészét másképp mondjuk ki. csakhogy az egyiket a hangszalagok rezgése nélkül. másrészt pedig azt. Vannak olyan mássalhangzópárok. lóval stb. illetőleg a fut igének fus. fusson esetében pl.

a kiejtésben a j teljes hasonulása következik be. nátcukor) köz+ség kösség egész+ség egésség száraz + zsömle szárazs zsömle (v. valamint a nagy névszóhoz j-vel kezdődő birtokos személyrag (-jel). 83–85. d+c és gy+c = cc. vagyis -ja. hogy a két hang a kiejtésben teljesen azonossá válik: t+cs. 19 . kis-szerű) (De vö. illetőleg a toldalék eredeti j hangjának jelét: írás: átcsap jegycsalás átcipel nádcukor község egészség száraz zsömle kisszerű stb. Ezt a hasonulással bekövetkezett változást egyik esetben sem jelöljük az írásban: alkotó tagok: szén+por azon+ban tan+menet van + még ön+gyújtó negyven + tyúk szín+nyomat ejtés: szémpor azomban tammenet vam még önygyújtó negyveny tyúk színynyomat írás: szénpor azonban tanmenet van még öngyújtó negyven tyúk színnyomat stb. b és m előtt m-nek (vagy az m-hez közel álló hangnak). ty és ny előtt ny-nek (vagy az ny-hez közel álló hangnak) ejtjük. jetycsalás) át+cipel áccipel nád+cukor náccukor (v. Két mássalhangzó találkozásának gyakran az a következménye. -juk.alkotó tagok: ablak+ban tűz+höz ad+hat lök+dös nép+dal víz+szint eszik + belőle hideg + tél ejtés: ablagban tűszhöz athat lögdös nébdal víszszint eszig belőle hidek tél írás: ablakban tűzhöz adhat lökdös népdal vízszint eszik belőle hideg tél stb. -jaik járul. 52. gy. A beszédben az n hangot p. Az írás ezt a szóbelseji teljes hasonulást nem jelöli. ty és gy hangjának. – sz+s és z+s = ss.. – sz+zs és z+zs = zzs. d+cs és gy+cs = ccs. 80–81. – s+z és zs+z = zz. hanem az eredeti szóelemeket jelöljük: alkotó tagok: át+csap jegy+csalás ejtés: áccsap jeccsalás (v. száraz zsömle) kis+szerű kisszerű (v. -jai. – t+gy és d+gy = ggy: – t+c. A teljes hasonulás révén előálló kiejtésbeli módosulásokat általában nem tüntetjük föl az írásban. 53. atya és bátya névszók csonka tövéhez. Ha az anya.) 54. – s+sz és zs+sz = ssz. hanem megtartja a szavak eredeti ny.

-jük. a kiejtésben a j teljes hasonulása következik be. A mássalhangzó-összeolvadás 57. -jaik. 55.alkotó tagok: any+ja any+juk aty+ja aty+juk báty+jai báty+juk nagy+ja nagy+jaik ejtés: annya annyuk attya attyuk báttyai báttyuk naggya naggyaik írás: anyja anyjuk atyja atyjuk bátyjai bátyjuk nagyja nagyjaik stb. je. 56. Az írás ezt a szóbelseji teljes hasonulást nem jelöli. Ha a gy és az ny végű igékhez j-vel kezdődő tárgyas igerag (-ja. Helyesírásunk ezt a szóbelseji összeolvadást nem jelöli. Ezt a szóbelseji teljes hasonulást az írás nem jelöli. -jeik járul. hanem megtartja az igék eredeti gy és ny hangjának. -juk. mind pedig a toldalék j-jét változatlanul hagyja: alkotó tagok: kert+je kürt+jei part+jai bot+ja híd+jai kard+juk ejtés: kertye kürtyei partyai bottya híggyai kargyuk írás: kertje kürtjei partjai botja hídjai kardjuk 20 . -jei. -ják) vagy a felszólító mód -j jele járul. -jai. a kiejtésben általában teljes hasonulás következik be. s így az igék eredeti l. vagyis -ja. illetőleg ll hangjának. a kiejtésben a mássalhangzók összeolvadnak. -jük. -játok. a d és az n végű névszókhoz j-vel kezdődő birtokos személyrag (-jel). -játok. ják) vagy pedig a felszólító mód -j jele járul. hanem mind a névszó végső mássalhangzóját. valamint a toldalék j-jének jelét változtatás nélkül írjuk egymás mellé: alkotó tagok: ítél+jük kapál+ják tanul+ja áll+j beszél+j+etek ejtés: ítéjjük kapájják tanujja ájj beszéjjetek írás: ítéljük kapálják tanulja állj beszéljetek stb. Ha az l és az ll végű igékhez j-vel kezdődő tárgyas személyrag (-ja. -juk. illetőleg a toldalékok eredeti j hangjának jelét: alkotó tagok: hagy+játok hagy+juk hány+ja huny+játok fagy+j+on ejtés: haggyátok haggyuk hánnya hunnyátok faggyon írás: hagyjátok hagyjuk hányja hunyjátok fagyjon stb. -juk. Ha a t.

hanem – hogy a szókép állandóságát megtartsa – feltünteti a hosszú mássalhangzókat: 21 . etyszer) baráccság kölcség boloncság vaccság naccság (v. d+s. Ha a t. hanem az eredeti tsz. gysz. akkor a hosszú mássalhangzó az ejtésben gyakran megrövidül. -játok. illetőleg – a t végű igék kivételével – a felszólító mód -j jele járul. gy+sz hangkapcsolat a kiejtésben gyakran rövid vagy hosszú c hanggá. natyság) írás: metsz adsz egyszer barátság költség bolondság vadság nagyság stb. gy+s hangkapcsolat pedig rövid vagy hosszú cs hanggá olvad össze. -juk. Helyesírásunk ezt a mássalhangzó-rövidülést nem veszi figyelembe. d+sz. ják). az összetételi tagok határán vagy az egymást követő szavak érintkezési helyén egy hosszú és egy másfajta rövid mássalhangzó vagy egy rövid és egy másfajta hosszú mássalhangzó kerül egymás mellé. a d és az n végű igékhez j-vel kezdődő tárgyas személyrag (-ja. gys betűkapcsolatot használja: alkotó tagok: met+sz ad+sz egy+szer barát+ság költ+ség bolond+ság vad+ság nagy+ság ejtés: mecc acc eccer (v. s így mind az ige végső mássalhangzóját. -jük. ds. A t+sz. 59. dsz. Írásunk ezt a szóbelseji összeolvadást nem jelöli. Az írás ezt a szóbelseji mássalhangzó-összeolvadást nem jelöli. Ha a toldalékos szó belsejében.vad+jai kín+juk turbán+ja vaggyai kínnyuk turbánnya vadjai kínjuk turbánja stb. 58. ts. A mássalhangzók mennyiségi változásainak jelöletlensége A mássalhangzó-rövidülés 60. mind pedig a toldalék j-jét változatlanul hagyva írjuk: alkotó tagok: tanít+ja félt+jük lát+ják márt+játok szeret+jük ad+j+a hord+j+a marad+j+anak fon+j+átok ken+j+ük ejtés: taníttya féltyük láttyák mártyátok szerettyük aggya horgya maraggyanak fonnyátok kennyük írás: tanítja féltjük látják mártjátok szeretjük adja hordja maradjanak fonjátok kenjük stb. a kiejtésben a mássalhangzók összeolvadnak. a t+s.

küldd. utótagja pedig ugyanolyan mássalhangzóval kezdődik (pl.) 22 . formákban is. (Vö. mondd. szidd. orra (bukott). szedd. Az írás azonban mindig feltünteti mind a tővégi d-t. Az összetételt ilyenkor kötőjellel tagoljuk: sakk-kör. mindnek) csukd+be csug be mind+nyájan minnyájan mondd+meg mom meg (v. ill. mert a -szerű. (De vö.. 94. tudd.) Ha viszont a hosszú mássalhangzóra végződő szóhoz (pl. össz-szövetségi stb. (megkérdezték a) vádlottól.. Hármas mássalhangzócsoportok középső tagja a kiejtésben – nemegyszer más hangváltozás kíséretében – kieshet. 60. oldd stb. (a) szebből (kérek).alkotó tagok: jobb+ra varr+t vidd+be ott+hon vissz+hang küld+d arc+cal part+talan ing+gomb hozzánk+képest ejtés: jobra vart vid be othon viszhang küld arcal partalan ingomb hozzán képest írás: jobbra varrt vidd be otthon visszhang küldd arccal parttalan inggomb hozzánk képest stb. fedd meg stb. sakk). A d végű igék felszólító módjában a tárgyas ragozású egyes szám 2. puff-féle stb. (nem jól) hallak. Az ilyen alkalmi hangkivetés írásunkban általában nem tükröződik: alkotó tagok: ejtés: azt+hiszem asz hiszem (v. fedd be. baletttáncos. a szóelemzés szerint három azonos betűt kellene írni egymás után. kezdd. a szóelemző elvet követve megtartjuk az alkotó tagok eredeti írásmódját. ill. Az egyszerűsítés elve alapján azonban (a kiejtésnek is megfelelően) csak két azonos betűt írunk egymás mellé: többe (kerül). mond meg) írás: azt hiszem most sincs mindnek csukd be mindnyájan mondd meg stb.) A d végű igék 63. kör). mássalhangzó után rövid d-vel ejtjük. hanem az áldd. mind a -d személyragot. aszt hiszem) most+sincs mos sincs mind+nek minnek (v. alakokban. hordd. 94. 49. (Vö. ff-re végződő szavakhoz kapcsoltuk. (Vö. a -féle képzőszerű utótagot ssz-re. A mássalhangzó-kiesés 61. expresszszerű. személyű rövidebb alakot magánhangzó után hosszú d-vel. Ha egy összetett szó előtagja hosszú mássalhangzóra végződik (pl.) – Hasonlóképpen: dzsessz-szerű. több) ugyanolyan mássalhangzóval kezdődő toldalék kapcsolódik (pl. védd stb. így tehát két d-t írunk nemcsak az add. -be). 94. Azonos hosszú és rövid mássalhangzó találkozása 62. váll-lövés.

személyének rövidebb alakja a kiejtést követi: ródd. szállna.A kezdd-féle írásmód is az általános szabályt követi: ír+d = írd. stb. kicsinyellő és kicsinylő. gyullaszt. (Vö. múlik. ríjon. 39. rósz. szálloda. cipőt).) Néhány ll-es ige egy-két származékában azonban – a kiejtésnek megfelelően – rövid l-et írunk: torkollik. Egyéb esetek 68. szégyellni. legelő. nagyoll (a szükségesnél nagyobbnak tart) és nagyol (= valamit csak nagyjából csinál meg). szólás.) – A felszólító módban a tárgyas ragozás egyes szám 2. játszd. rísz. gyúl. hagyd. málló. kékellő és kéklő. valamint j hangzós toldalékú kijelentő és felszólító alakjait – ingadozó kiejtésük ellenére – a t. keveselli és kevesli. nyűdd.. fújd stb. nőttek. stb. stb. rovok stb. 66. nyomd. pl. nősz. málljanak. mállik. fúl. fullaszt. szégyellem. stb. zöldell v.) A hosszú magánhangzóra végződő igék 67. stb. nő. jövök. zöldellik. hívd. rótok. mállottak. kicsinyellés és kicsinylés. 45. Az l és ll végű igék 64. A szabály alól csak néhány származékige kivétel: dűl. rövidebb változat: kevesell. szégyell. A hosszú magánhangzóra végződő igéknek -sz és -tok. -tök személyragos alakjait. sződd. az sz és a j betű megkettőzése nélkül írjuk: ró. kékellik és kéklik. de: kevesellem és keveslem.. jövedelem stb. valamint befejezett melléknévi igenévi származékaikban – a magánhangzó után – két t-t írunk: rótt. dülleszt. lődd. jöttél. nőtök. mind pedig l-es származéka él. Az ll-re végződő igék legnagyobb részének toldalékos alakjaiban megtartjuk a két l-es írást. rítok. mosd. Egyes szavaknak mind ll-es. zöldellő. 23 . zöldellt v. 43. (Vö. 60. Múlt idejű alakjaikban. róttak. 39. rosszallás. múló. kevesellette. kicsinyellné v. rójuk. hosszabb meg egy mássalhangzó utáni l-es. bár egyes alakok kiejtésekor hosszú l is hallható: szól. A rendhagyó ragozású jön ige toldalékos alakjaiban (a jődögél és a jőve alak kivételével) a tő magánhangzóját rövid ö-vel írjuk: jön. növendék. edzd. sarkall (= ösztönöz) és sarkal (= sarokkal lát el. rosszallhatjuk.tőhöz járuló egy mássalhangzós toldalékokat általában kettőzött alakban írjuk: jössz. Az l-re végződő igék toldalékos alakjaiban általában megtartjuk az egy l-es írást. (fába) rótt (betűk). egy magánhangzó utáni ll-es. tehát: kezd+d = kezdd. nőj. noha a rá következő mássalhangzó hatására a hosszú l mindig megrövidül: áll. kevesellte v. (Vö. lövő. rója. állt. legelik. stb. – De: jöszte. jöjjön. száll. de: fullad. nőtt. tépd. de: kicsinyelli és kicsinyli. legel. stb. sarkallik. de: torkolat. (Vö. 39. de: gyullad. szégyellheti. kicsinyellené. zöldellett. (Vö. de: dülled. stb. rí.) – A hosszú magánhangzó a v-vel bővült tövekben többnyire megrövidül: fövetlen. jöjjenek stb. – De: rívok. kicsinyell. jöjj. rosszall. A jö. rívás stb. állomás.) – Hosszú az n is ezekben: jönni. jönne stb. (nagyra) nőtt (fa). Néhány ll végű igének két alakja van. jöhet. de a képző eltérése jelentéskülönbséget hordoz: torkollik (= beleömlik) és letorkol (= szavába vágva elnémít). nézd. 65. de: sarkalatos.

valamint egyszerűségére törekedve a szó minden alakját egy gy-vel jelöli: egy. kisebbít. Allah. juhval.69. egyetem stb. erősek. – De természetesen: eggyel és eggyé. magasak. Ha helyesírásunk ezekben a szóalakokban is a szóelemek alapalakjának a feltüntetésére törekednék. újra stb. enyh. de más helyzetekben – az ige többi alakjaihoz hasonlóan – röviddel. padisah. 74.. 83. mint a többiben: leszek. méhnek. a szavak minden alakjában jelen van a h. egyetlen. pléh. juh. doh. más részében viszont röviden: egyed. magasabb. csehnek. heh indulatszó ejtésében váltakozik a h-s alak a h-tlannal. Ha mássalhangzó következik a gy után. csehvel. nálad. csehül. de egy s-sel írjuk: kisebb. egyezik. együtt. A szóelemek módosult alakjait feltüntető írásmód 76. magasat. hogy híven tüntessük fel a szóelemek mai alapalakját. fellah. Az új melléknév mássalhangzóját – a szó alapalakjában és magánhangzó előtt – sok nyelvjárásunkban hosszan ejtik. erősebb. egyes. 73. egyel (ige). róla. e)] A h végű szavak egy részének kiejtése ingadozik. Így például az ah. utánunk. egyre. rüh stb. leszünk. pech stb. méh. újabb. – Az írásban azonban. a h betűt írásban mindig feltüntetjük. tőlünk. de csak egy s-sel írjuk őket: erőset. [Vö. düh. (Vö. 72. egyre stb. stb. szónak minden alakjában ejteni szoktuk a h-t. és mindig írjuk is. azaz mindig egy sz-szel írjuk: lesz. A kiejtésben tehát néma a h ezekben: cseh. lesztek. méh. továbbá többes számát és középfokát sokan hosszú s-sel ejtik. cseh. ujjra stb. stb. moh. vagy magánhangzóval járul a tőhöz. egyed. úgy. kisebbedik. 42. A céh. juh. Ezekben az esetekben helyesírásunk tehát eltekint a szóelemeknek 24 .) 75. mint a példák is mutatják. együtt stb.) 71. A személyes névmások határozóragos és névutós formáinak megfelelő alakokban. bennünket. előled. potroh. méhvel. erősen. (A testrész nevének írása viszont: ujj. Csehszlovákia. A lesz igealakot magánhangzóval kezdődő szó előtt és mondat végén hosszú sz-szel ejtjük. juhász. 83. stb. – Hangzik a h ezekben: csehek. mint h-tlan. egybe. hah. A MÉH betűszó inkább h-s ejtésű. egyén. stb. csehtől. Az -s végű melléknevek tárgyragos és -n határozóragos alakját. áh. egynek. méhes. újat. egyért. ujjat. magasan. lesznek. Ezért a szókép állandósága érdekében az egyszerűbb módon. egyek. valamint magánhangzók között a toldalékos szóalakok és a származékok egy részében hosszan ejtjük: egyet. juhtúró. ujjak. akkor is rövid a gy: egyben.) végén is mindig ejtjük a h-t. – A ch végű szavak (pl. stb. ha a toldalék magánhangzóval kezdődik. Zilah stb. írásunkban ennek ellenére csak egy j-t tüntetünk fel: új. juhok. – Akárhogyan ejtsük is azonban a h végű névszókat. Írásunk a szókép állandóságára. méhek. azaz a személyragos határozószókban a gyakran hallható hosszú ejtés ellenére is egy l-et vagy egy net írunk: belőlem. egyéb. eh. leszel. névszóban a h-t csak akkor ejtjük. egyedül. mert a szóelemeken a régiségben erős hangváltozások mentek végbe. méhkas. 70. A bolyh.. egység. juhakol. egyik. – De: benne. almanach. legkisebbnek. akkor a szó kiejtett alakja és írásképe között szakadék támadna. sah. együvé. éh. Az egy számnév mássalhangzóját a szó alapalakjában. A szóalakok egy részének leírásakor azért nem érvényesülhet a szóelemző írásmódnak az a törekvése. egyé (= egy+é). keh. ezekben a szóalakokban a kettőzés mutatja a rag v-jének hasonulását. csehet. egyenlő. kisebbség stb. A kis szó fokozott alakjait és ezek származékait hosszú s-sel ejtjük.

válassza stb. illesszük.eredeti hangalakjuk szerinti írásától. sz+j. kösd. hozzad.) képezzük. személyének rövidebb alakjaiban a személyrag eredeti d formájában a módjel nélküli csonka tőhöz kapcsolódik. – Természetesen a hallatszik. z és dz végű igék kijelentő módú. elolvassák. stb. kössétek. lássuk. bocsássa.). z és dz változatát tüntetjük fel. 25 . Azoknak a t végű igéknek a felszólító alakjaiban. ezért ezeket az igealakokat csak egy s-sel írjuk: bocsásd. lássuk. -juk. kettőzött sz-szel (ssz-szel). Ezeket az igealakokat tehát (az eredeti s+j. sz. szítsa. z és dz változatát tüntetjük fel. 81. taníts. illeszstb. -játok. válaszd stb. látsszam. metszi stb. – Ennek a ts-nek a kiejtésben rövid vagy hosszú cs hang felel meg. stb. nyisd stb. hallgasd. sz.) 81. a szóelemek módosult változatait tünteti fel. kettőzött sz-szel (ssz-szel). Ezeknek az igéknek felszólító mód tárgyas ragozású. játsszátok. játsszuk. nyissátok. játsszák. j-t nem tartalmazó alakban csak egy sz-et írunk: játszom. 78. A felszólító mód tárgyas ragozású. kettőzött z-vel és kettőzött dz-vel (ddz-vel) írjuk: keressük. egyes szám 2. mossa. féltsétek. amelyekben a tővégi t-t mássalhangzó (de nem s. (A többi. egyes szám 2. rekeszd. (Vö. sz. 78. dz+j helyett) általában kettőzött s-sel. hallgassák. eddzétek. A mássalhangzók minőségi változásainak jelöltsége az igealakokban A t végű igék 77. stb. metsszük stb. sz. de a j módjelnek módosult (az igető végső mássalhangzójához teljesen hasonult) s. egyes szám 2. Ezeket az igealakokat tehát kettőzött s-sel. végezzünk. vadásszátok. kettőzött z-vel és kettőzött dz-vel (ddzvel) írjuk: késsen. nevesse. tanítsd stb. sz. eddzük. sem a felszólító mód jelét nem tüntetjük fel eredeti alakjában. füröszd. metssze stb. stb. -jük. lósson-fusson. megtartjuk az igető végső t-jét. A felszólító mód tárgyas ragozású. mossam. éppen úgy. személyének rövidebb alakjában ts-et írunk a -d személyrag előtt: ejtsd. mint az s és az sz végű igék felszólító alakjait. játszod. z+j. z és dz végű igék 80. s a -d személyrag ehhez kapcsolódik. illeszd. hozzák. rekessze. de a j-vel kezdődő személyragok (-ja. fűts. fürösz-. lopóddz(ál). hanem mind a tővégi t-nek. s hogy a szavak írott alakja ne szakadjon el teljesen a kiejtett formától. sz) vagy hosszú magánhangzó előzi meg (vö. illetőleg egy sz-szel írjuk: fesd. fürösszétek. vesszenek. – Természetesen a játszik és a metsz típusú igék is ezt a szabályt követik: játssza. illetőleg sz mássalhangzójához hasonult) s. végezzük. ezért ezeket az alakokat egy s-sel. 79. mártsd. mind pedig a -j módjelnek s-sé módosult változatát írjuk le: alkoss. valamint a lát és a bocsát ige (továbbá a lót-fut összetételbeli lót előtag) felszólító alakjaiban sem az igető véghangját. tetszik és metsz ige is ezt a szabályt követi: hallatsszatok. Az st és az szt végű igék felszólító alakjait a t nélküli csonka tőből (fes-. személyű rövidebb alakjában a tővégi t helyén s van. tárgyas ragozású alakjaiban megtartjuk az igető eredeti formáját. tetsszél. Az s. sz változatát tüntetjük fel: fess. illetőleg kettőzött sz-et (ssz-et) írunk. Az s. -ják) j elemének módosult (az igető végső mássalhangzójához teljesen hasonult) s. játszik. de a módjel mai leggyakoribb j alakja helyett annak s változatát írjuk le: ejtse. látszik. márts. mert a j módjelnek a módosult (a csonka tő s. játsszál.) Ezekben az igealakokban tehát kettőzött s-et. z és dz végű igék felszólító alakjaiban megtartjuk az igető eredeti formáját. vadásszatok. Az s. A rövid magánhangzó + t kapcsolatra végződő igék.

a két v-t mindig jelöljük az írásban: hévvel. juhvá. higgyétek stb. látszik. hogy csak játszanak velünk. tűr). rozzsal. iszik ige felszólító alakjaiban a módjel gy alakban járul az igék magánhangzós tövéhez: legyek (= le+gy+ek). -vé rag v szóvégződéssel találkozik. a bölccsé (válik) és a bölcsé (= a bölcs tulajdona). úszd. stb. Betakarom. -vé: jobbal. tessél. ezért itt az ennek megfelelő ragalakokat találjuk: dohhal. királlyá. 75. szilánkká. -vel és a -vá. Kértem őket. arannyal. 75. -vé alakmódosulásai 83. tesz. 94. -vé: bottal. visz. rosszá. potrohhal. stb. higgyük. – Kilátszanak. -vé: hanggal. -vá. 222. (Vö. tervvel. higgye. könyvvé. tudóssá. 7. jobbá. stb. – A hisz ige felszólító alakjaiban hosszú gy-t ejtünk. szénné.A felszólító mód tárgyas ragozású. kedvvel. vedd. sah. szónak azonban minden alakjában ejtjük a h-t. névvé. végezd. visz. A lesz. játszik. füstté. -vel. vegyük. hidd. Allah stb. vidd. cukorral. 216–217. könnyel.). személyének rövidebb alakjaiban azonban a módjel nélküli tőhöz kapcsolódik a -d személyrag: nyeld. (Vö. egyél. -vel és a vá. edzd. Ezt a kiejtésbeli módosulást írásunk tudomásul veszi. metszd (vagy mesd). 60. özveggyé. Nem azonos például a szívvel és a szível (= szeret. szívvel. A betűkettőzés elmulasztása nemegyszer eltorzítja a szóalak értelmét. stb. -vé ragnak a személynevekhez kapcsolásával a 163. -vel és a -vá. Megváltozott. pléhvé. ronggyá. kékkel. olvasd. vesz. – Jó érzés lesz. pl. 26 . (Vö. 32. hogy tetsszünk neki. tetszik. -vé határozórag v-je (bizonyos h végűek kivételével) minden mássalhangzóra végződő névszóhoz. potroh. egyes szám 2. b) Egy hosszú mássalhangzós szóvég + -val. -vel és a -vá. -vel. hogy játsszanak velünk. igyanak stb.) A hallatszik. nedvvé. tegyen.) A -val. tessék. amelyeknek végső h-ját nem ejtjük ki (vö. e) Azokban a névszókban. -vá. sahhá. tollá. 43. stb. Azt akarjuk.) A mássalhangzók minőségi változásainak jelöltsége a névszóalakokban A -val. stb. lássék stb. 39. minddel. b)] a) Egy rövid mássalhangzós szóvég + -val. ha tetszünk neki. bolonddá. kulccsal. tollal. a tervvel és a tervel (= tervez).) A tesz. iszik. -vel és a -vá. (Vö. Stb. könnyé. vízzé. vigyétek. (Vö.. – A doh. alakváltozatok használata is helyes. edd. és betűkettőzéssel jelöli. a névszó tövének végső mássalhangzójával azonos (teljesen hasonult) formában járul a -val. tetté. Allahhal stb. metsz ige több kijelentő és felszólító módú formájának azonos a kiejtése. húzd. személyének rövidebb felszólító formáiban a -d személyrag a módjel nélküli magánhangzós tőhöz kettőzött alakban járul: tedd (= te+dd). a briddzsel (= a bridzs kártyajátékkal) és a bridzsel (= bridzsezik). mászd. vesz. E formák írásban való pontos megkülönböztetése azonban fontos követelmény: Látom. idd. komppal. bölccsé. néggyel. A tessem. és kettőzött gy-t írunk: higgy. a -val. meggyel. pont foglalkozik.) c) Két mássalhangzós szóvég + -val. stb.. -vé rag v-jének hasonulása nem következhet be: méhvel.: jáccunk). eszik. A többjegyű betűket természetesen a rájuk vonatkozó szabályok szerint kettőzzük meg. gyönggyel. gallyal. tettel. (Vö. nehogy kilátsszanak. hisz ige tárgyas ragozású egyes szám 2. játszunk és játsszunk (e. szárnnyá. [Vö.. -vel. szárnnyal. 82. -vá.) d) Ha a -val. az idegen szavakhoz és tulajdonnevekhez illesztésével pedig a 211. eszik. savvá. – Hasonlóképpen: játszd.

effajta. – Hasonlóképpen: amannak. Ám csak: azzá. -kora képzőszerű utótagoknak a kapcsolatából alakultak: abbeli. c)] 85.és utótag határán egy mássalhangzóval írjuk: afelé. affajta. ekkora. Ezt a módosulást betűkettőzéssel jelöljük: abba. ugyanahhoz stb. ezzé. afölött. afféle. -féle. eszerint. ez mutató névmás z-je teljesen hasonul a mássalhangzóval kezdődő határozórag első hangjához. efféle. ekképp. emellett. ebbeli. akképp. akkora. mindettől. amelyek az az. ahhoz.Az az. 130. ez névmás 84. e alakjából és valamelyik névutó kapcsolatából keletkezett összetételeket az elő. Mindig hosszú mássalhangzót jelölünk azokban a szavakban. A mutató névmás a. Az az. az evvel és ezzel alakváltozatok egyaránt helyesek. Az avval és azzal. erre. ebbe. 27 . akkor. [Vö. evégett stb. amiatt. ez névmásnak és a -beli képzőnek. arra. ekkor stb. valamint a -fajta. ehhez.

ezeket tartalmazzák a következő alpontok. olaj. tavaly stb. stb. akadály. foly(ik).. papagáj stb. illetőleg a szóelemzés rovására. peddze. mely. óhaj. Köznyelvünk hangrendszerében már nincs meg a régi ly hang. 12. harkály. lyukaszt.: tarcsai] Thököly [e. kevély. hely (főnév). briddzsel (= a bridzs kártyajátékkal). mosoly. ragály.: battyányi] Cházár [e. ezért számos szóban hagyományosan ly a j hang jele. Kis. De: lakáj. 80–81. sőt a kiejtés és a szóelemzés elvének érvényesülését is. írásunk azonban megtartotta az ly [e. karaj (és karéj). amelyekben megtartjuk a ma már egyébként nem használatos. mert azok a szavak. súly. Török stb. Meggyesi. mély. b) Ha a j hang a szó végén fordul elő. nagyon sokféle eredetűek. 88. Az egy szótagú szavak közül a következők írandók ly-nal: boly. azaz a hagyomány elvének érvényesüléséről – a szónak szűkebb értelmében – mégis csak akkor beszélünk. tartály. A hagyomány alakította ki és őrzi betűink alakját. stb. lyukból. a) Szó kezdetén csak a lyuk szóban és toldalékos alakjaiban írunk ly-t: lyuk. amely. ha a máig megőrzött írásmód sem a kiejtés. süly. de vannak olyan családneveink is. a mai kiejtés. mily. ha hosszú hangot jelölnek: bodza. lyukas stb. ej végűek: duhaj. edző. A névmásokban ly-nal jelöljük a j hangot: ily. amelyek ly-nal írandók. – A szó végén j-vel írandó szavak között többségben vannak az aj. 83.és egybeírási szokásainkat. stb.: dezsőfi] Egressy [e. Az ly írására pontos szabályaink nincsenek. sem a szóelemzés elvével nem magyarázható.. Helyesírásunk bizonyos meghatározott esetekben a hagyományt követi a mai hangjelölési rendszer. 28 . zsivaj.: egresi] Georch [e.: hajnóci] Kossuth [e. a jelölésmód tekintetében különbség mutatkozik az egy szótagú és a több szótagú szavak között. Kétség esetén szótárban kell megnézni. oly. madzag.): Batthyány [e. moly. A dz-t és a dzs-t általában akkor sem kettőzzük meg. talaj. A két (vagy ennél több) szótagú szavak legnagyobb részében ly-nal jelöljük a szó végén ejtett j-t: bagoly. gally. zörej stb. lyukad.: ellipszilon] betűt. pedz. régies betűket (vö. amelyik stb.). pedzi. De: karvaly.: görcs] Hajnóczy [e. ma-haradzsa. robaj. Mihály. csekély. A hagyomány érvényesülése ennél természetesen jóval szélesebb körű helyesírásunkban. melyekben j-t. bridzs. tolvaj. tavaly.: szécsényi] Tartsay [e. mint más szavainkban (pl. Hunyadi. edz. (Vö. Ipoly. milyen. pehely.157. különböző jellegűek. lyukak.A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD 86. fogoly. kristály.: császár] Czetz [e: cec] Dessewffy [e. lyukban. Hagyományos írásmódról.: tököli] Zichy [e.) 89. Gergely.: zicsi] stb. Dózsa. osztály. A toldalékok hasonulásából eredő hosszúságot azonban ezekben a szavakban is föltüntetjük: eddzük. olyan. 87. dörej. Bizonyos fogódzóink mégis vannak. lyuggat. sóhaj. mely szavakban írunk ly-t. A családnevekben általában ugyanazokkal a betűkkel jelöljük a hangokat. külön. zsindely.: kosut] Széchenyi [e. ilyen. Csányi.

zsöllye stb. mindnyájan. illetőleg a régebbi írásformát: esd. pólya. zárt ë hang. tetszik. héja (madár). ibolya. metsz. hagyján. Bár több nyelvjárásunkban és a köznyelvben is él az ún. lye végződésű szavak: boglya. hülye. pünkösd stb. ósdi. hanem hagyományosan szintén az e-vel: ejtés: ëgyél ëgyetëm embër lëhet szerelëm gyerëkëket írás: egyél egyetem ember lehet szerelem gyerekeket stb. mindjárt. perje (fű) stb. pocsolya. hágcsó. nyavalya. skatulya. ezt helyesírásunk nem jelöli külön betűvel. 90. De: bója (vízi jelzőeszköz). korcsolya. Néhány szóban a hagyomány megőrizte a ma már nem érzett eredetet. cserje. 29 . 91. rögtön. csigolya.c) Jellegzetes szócsoportot alkotnak a lya. gereblye. játszik. kapzsi.

– Nem egyszerűsítünk viszont akkor. hossz-számítás. [Vö. 94. balett-táncos. nagygyűlés. fénynyaláb. Bernadettől (Bernadett+től). Meggyes. az idegen tulajdonnevekre és a szóösszetételekre. könnyé (= könny+nyé). össz-szövetségi stb. Ezekben a hosszú mássalhangzós betűhöz a vele azonos újabbat kötőjellel kapcsoljuk: Széll-lel.AZ EGYSZERŰSÍTŐ ÍRÁSMÓD 92. Wittmann-né stb. fütty stb. mássalhangzót jelölő betűt kettőzöttre egyszerűsítjük: orra (= orr+ra). Mariannal (Mariann+nal). jegygyűrű. 93. ty. eddzék. dzs stb. mésszerű stb. díszszázad stb. expressz-szerű stb. ha a -szerű-t kettőzött sz-re (ssz-re) végződő szavakhoz kapcsoljuk: dzsessz-szerű. 163. sz. vagyis a betűnek csak az első jegyét ismételjük meg [vö. briddzsel. füttyel (= fütty+tyel). mésszel. 163.) 30 . c)]. Nem egyszerűsítjük azonban az összetett szavak tagjainak határán találkozó azonos kétjegyű betűket: kulcscsomó. – Hasonlóképpen: puff-féle (ülőke) stb. Helyesírásunk néhány esetben ésszerű egyszerűsítést alkalmaz. stb. 7. nagyobban (= nagyobb+ban).. meggy. illetőleg: sakk-kör. Tarr-ról. 62. (Vö. 163. 62. így a többjegyű betűk kettőzésekor és három azonos mássalhangzót jelölő betű találkozásakor. Hermann-nál. [Vö. illetőleg: jeggyel. fedd meg (= fedd+d meg). hallak (= hall+lak). [vö. vö. cs. Arannyal. 62. (e helyett: jegygyel stb. A toldalékolás következtében egymás mellé kerülő három azonos. b)]: loccsan. Kodállyal stb.. tollal (= toll+lal).. A többjegyű betűk (pl. – Általában ez a szabály érvényes a tulajdonnevekre is: Hosszú. eljátsszuk stb. c)] A szabály nem érvényesíthető a magyar családnevekre. hússzor) kapcsoljuk az sz végű szavakhoz: ésszerű. vádlottól (= vádlott+tól).) kettőzött alakját a tőszókban és a toldalékos alakokban csonkítottan írjuk.). c)] A -szerű utótag sz-ét általában csonkítva (azaz toldalék módjára. hosszú. rosszal.

nagyon ügyes. 31 . de: gyorsírás (= sztenográfia). fiam. stb. mint a tagok jelentésének összege. egyhavi. (veszélyt) jelző lámpa. szót is összetételnek tekintjük. az élen járó (csapat).) A különírás és az egybeírás fontos kifejezőeszköze helyesírásunknak. de nem ló. várt. de: sokszög (a mértanban). lépre csal. ezért például a jókedv. várt. Mondatainkban a szavak nagy többségükben alkalmi szókapcsolatok tagjaiként kerülnek egymás mellé. amely még nem igazi összetétel ugyan. Ezekből a körülményekből következik az. – A meggyökeresedett szokást megtartva. a nap sugara stb. illetőleg az összetett szavak alkotásának törvényszerűségein alapulnak. főnévi igenév. ha két vagy több szó összekapcsolódásával keletkezett (azaz összetett) szavakat írunk le. Ezek többféleképpen keletkezhetnek. többféleképpen is megítélhető esetek. kéményt seprő. A szóismétlések írása 96. márványtábla. egységet alkotó szókapcsolat (szólás. nemegyszer jelentésváltozás nélküli szókapcsolatokat is egybeírunk. vízbefúlás stb. a tízórai-t nemcsak tíz órakor fogyaszthatjuk el. illetőleg saját írásgyakorlatára hagyatkozni. stb. A szóbeszéd is más. szakkifejezés stb. de: jelzőlámpa (pl. sok lehetőség. mint a szó és beszéd: ’alaptalan híresztelés’-t jelent. stb. Az alkalmilag (általában nyomatékosítás végett) megismételt szavak közé vesszőt teszünk: fiam. Helyesírásunk e területén mégis meglehetősen nagy számban vannak ingadozások. (A kötőjelnek itt egyszersmind tagoló szerepe is van. hogy a szókapcsolatok és az összetételek között nincs éles határ: sok olyan szókapcsolat van. – Az egyik gyakori ok az.A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ EGYBEÍRÁS 95. napsugár stb. Szépirodalmi alkotásokban stilisztikai szándék is indokolttá teheti az általános szabályoktól eltérő különírást vagy egybeírást. illetőleg kötőjel alkalmazását.) rag nélkül állnak együtt. – Ha egy raggal jelölhető. ami viszont nem biztos alap. Ezt az alapszabályt azonban nem alkalmazhatjuk olyankor. de tagjai már alig tekinthetők egymáshoz képest önálló szavaknak. mindig együtt használt. Például a víziló vízi állat ugyan. Ezeknek szoros egységét ugyanis egybeírással vagy (ennek egyik megoldási formájaként) olykor kötőjeles kapcsolással fejezzük ki. Ilyen előfordulásukban külön kell írnunk őket. gyorsan. sok szög (= számos szög). félkész. gyorsan. Ennek legfőbb oka az. Egybeírjuk viszont az összetett szavakat. hogy két szó kapcsolatának jelentése több vagy más. hogy az írott szöveg világosan áttekinthető legyen. félig kész. sokszor egyénenként eltérő megoldást sugall. A jelentésváltozás miatt egybeírt összetétel alkotó tagjai természetesen alkalmi kapcsolatban is kerülhetnek egymás mellé. a tűzrőlpattant menyecske vagy leány nem a tűzről pattant. különírt szókapcsolat elemei (pl. Ilyenkor különírjuk őket: szilárd jellem.) elemeit is: dugába dől. de: élenjáró (= irányító szerepű). rádiót javít stb. A különírás és az egybeírás szabályai a szavak összekapcsolásának. villamos gép. a közlekedésben). szintén egybeírt összetett szót alkotnak: kéményseprő. Különírjuk számos. hogy a különírás és egybeírás szabályainak megfogalmazása más szabálypontokhoz képest olykor határozatlannak látszik. Az összefüggő szövegben egymás után következő szavakat általában egymástól külön írjuk le. bár valójában csak a hangos nyelv és az írás természetéhez alkalmazkodik. A kétféle írásmód jól szemlélteti a kétféle alakulat közötti jelentéskülönbséget: gyors írás (= sebes írás). Ilyenkor ki-ki hajlamos a nyelvérzékére. Ezt érzékeltetjük az alkotóelemek egybeírásával.

kezét-lábát. sütnek-főznek. 101. valamint az ikerszók írása A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek 100. c) A már teljesen összeforrott. A lazább (kötőjellel írt) és az összeforrott (egybeírt) mellérendelő összetételek csoportja nem különül el élesen egymástól. egy-egy (= néhány). b) Ha az egymásnak mellérendelt tagok együttese már mást jelent. rúgkapálnak. Kötőjellel írjuk viszont az olyan módosított alakú szóismétléseket. sütni-főzni. nyelvi-stilisztikai (elemzés). oktatónevelő stb. Ezzel a lehetőséggel azonban ne éljünk vissza: nem rokon vagy ellentétes értelmű tagokat. unos-untalan. fűrészelt. háztól házig. várva várt stb. Az ilyen alakulatok írásmódja elsősorban attól függ. ki-ki (= mindenki). ezért csak második tagjukon toldalékolt mellérendelő összetett szavakat egybeírjuk: rúgkapál. hányaveti. a) A csak alkalmilag egymás mellé kerülő egynemű (halmozott) mondatrészeket vesszővel választjuk el egymástól: apja.. sütött-főzött. vajat.. kenyeret (vásárolt). hasonlóképpen: ember ember hátán stb. stb. árvíztől. hányavetiek. ha toldalék nélküli formájuk nem él összetételként: aprajanagyja. 99. dádá típusú indulatszókat. Kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz az egyformán toldalékolt szavakból alakult mellérendelő összetételek tagjait akkor is. többé-kevésbé. rúgkapáló. hadsereg. ide-oda. nap nap után stb. stb. A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek tagjai egyenrangúak. illetőleg kettőnél több szót ne írjunk vessző vagy kötőszó helyett kötőjelesen: nyelvtani. szebbnél szebb. kérve kéri. A túlzófok kifejezésére használt leges. A változatlan formájú tagokból szókettőzéssel keletkezett összetételeket kötőjellel írjuk: más-más (= mindig más és más). továbbá a névutós szóismétlések tagjait: fej fej mellett. a) Számos olyan mellérendelő kapcsolatunk van. idébb-odább. legeslegszebb stb. akkor az összetétel még laza. búbánatos. hadseregben. sok-sok (= nagyon sok. mint azok külön-külön. 98. stb. melyeknek tagjai közül az egyik nem él önállóan: örökkön-örökké. apraját-nagyját. hogy mennyire szoros a kapcsolat az alkotóelemek között. gazdasági-társadalmi (változások). kérő-esdeklő (szavakkal).97. – Eredetük tudatának elhomályosulása miatt egybeírjuk viszont az azaz kötőszót és a nana. tömérdek). írás-olvasás. A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek. nőttön-nő stb.előtagot egybeírjuk a felsőfokú melléknévvel: legeslegjobb. nini. körös-körül. égföld. ezért elemeit kötőjellel kapcsoljuk össze: süt-főz. több-kevesebb. tudván tudta. testi-lelki. sütés-főzés. Két. búbánat. réges-régi. keze-lába. búbánata. amely nem vagy csak kivételesen – és csak az utótagon – látható el toldalékokkal. néha-néha (= nagy ritkán). jobbnál jobb. azonos szerepű toldalékkal ellátott szó alkalmi egységét újabban gyakran éreztetjük kötőjeles összefűzésükkel: kínos-fájdalmas (búcsú). végestelenvégig. de még mind a két tag felveszi a toldalékokat. alig-alig (= nehezen). sírva-nevetve (ölelte át) stb. orrán-száján. már-már (= majdnem. stb. stilisztikai és helyesírási (gyakorlatok). anyja (eljött). legeslegnagyobb. nem: nyelvtani-stilisztikai-helyesírási (gyakorlatok). hadseregek. hehe. árvíz. messze-messze (= nagyon messze) stb. Az ilyen mellérendelő összetételek tagjait kötőjellel 32 . tejet. Különírjuk egymástól ugyanannak a szónak különböző toldalékokkal ellátott változatait: szemtől szembe. gyalult (egész nap). nono. eget-földet. szinte). napról napra.

csigabigák. Ista-Pistát. izgőmozgó. minőségjelzős és mennyiségjelzős viszonyban a szókapcsolatok és az összetételek egyaránt jelöletlenek. amely kisebb vagy nagyobb alakítással mondatrészi viszonyú szókapcsolattal is kifejezhető. hegygerinc: minek a gerince? – a hegynek a gerince (az előtag az utótagnak birtokos jelzője). de híres-neves. háromszög: hány szög? – három szög (az előtag az utótagnak mennyiségjelzője). b) A csak a végükön toldalékolható ikerszókat egybeírjuk: mendemonda. de: híre-neve. stb. meleg nyár és színesfém. A lazább (kötőjellel írt) és az összeforrott (egybeírt) ikerszók csoportja nem különül el egymástól élesen. piff-puff. izeg-mozog. szoba-konyha. – A kétféle toldalékolásnak oka lehet a jelentések elkülönülése is: (a határban) szántó-vető (emberek). A tagok közötti kötőjelet az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk: édes-búsan. izegnek-mozognak. sík-domborúra (csiszolt). gizgazok. de: icit-picit. sík-domború (lencse). b) Néhány. a) A mindkét tagjukon külön-külön toldalékolható. Anna-Pannával.és a mennyiségjelzős kapcsolatok 105. icipicit. de: a csúszómászók (= hüllők). de: a szántóvetők (= földművesek). drágakő: milyen kő? – drága kő (az előtag az utótagnak minőségjelzője). piros-fehér-zöldet. ímmel-ámmal. rabló-pandúr. (a zenekar) csinn-bummja stb. limlomot. favágó: mit vágó? – fát vágó (az előtag az utótagnak tárgya). Az alárendelő összetételek első tagja a másodikkal olyan kapcsolatban van. b) Az ingadozó toldalékolású ikerszókat alapformájukban egybeírjuk. Alanyos. stb. Ilyenkor a toldalékos formák írásképe is vagylagos: hírnév: hírneve. Az ikerszók írása a mellérendelő összetett szavakéval azonos szabályokhoz igazodik. életképes: mire képes? – életre képes (az előtag az utótagnak határozója). valamint a minőség. csigabiga. más esetekben a toldalékolás módjához igazodunk: gizgaz. A tagok közötti kötőjelet az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk: (nagy) csihi-puhit (rendezett). Az ilyen ikerszók tagjait kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: csihi-puhi. icipici. hébe-hóba. – Hasonlóképpen írjuk a tulajdonnévi ikerszókat is: Ista-Pista. stb. Az ikerszók 102. a minőség. Az alárendelő szókapcsolatok és összetételek írása 104. 103. a) Vannak olyan ikerszavaink is. csinn-bumm stb. mendemondák. stb. piros-fehér-zöldre. amelyek nem vagy csak kivételesen láthatók el toldalékokkal. tehát az utótaggal az előtagra kérdezhetünk. stb. illetőleg toldalékolt ikerszók elemeit kötőjellel kapcsoljuk össze: irul-pirul. szoba-konyhás (lakás). alapformájában egybeírt mellérendelő összetétel kétféleképpen toldalékolható. stb. Az alanyos. stb. hercehurca. mert az alanynak. terefere. – Így például: szavahihető: mi hihető? – a szava hihető (az előtag az utótagnak alanya). hírneves. tíz forint és öttusa. limlomos. rabló-pandúrt (játszottak). ugribugri. Anna-Panna. 33 . sakk-mattot (mondott). stb.kapcsoljuk egymáshoz: édes-bús. irult-pirult. dimbes-dombos. limlom. de: gizes-gazos. (a padlón) csúszó-mászó (kisgyerek). piros-fehér-zöld. tereferél. sakkmatt. gizgazos.és mennyiségjelzőnek nincs ragja: aszály sújtotta (vidék) és farkasordító (tél). stb. fidres-fodros. tyúkom-búkom.

különösen olyankor. belföld. nagy erejű. piros tetős. 108. jótett stb. általános iskola. (a) számítógép ellenőrizte (adatok) stb. lélekszakadva (= nagy sietve) stb. 110. köz-. szélező körfűrész. kiváló termék. A színárnyalatot kifejező melléknévi jelzőt egybeírjuk a színt jelölő melléknevekkel: halványlila. Ha két különírt szóból álló minőségjelzős kapcsolat második tagjához -i. közérdek. molyrágta (szőnyeg). b) Az alanyos összetételeket egybeírjuk. Az olyan összetételeket. általában különírjuk jelzett szavától: dolgozó nő. -nyi képző járul. újpiros. (a) barátom kölcsönadta (pénz). stb.). 109. -jű. szúette (bútor). traktor szántotta (föld). Ezek tagjainak együttes jelentése más. ipari ország. A fokozó vagy nyomósító szerepű melléknévi jelzőt nem írjuk egybe a jelzett melléknévvel: szép piros. mellékjövedelem. a különírást általában megtartjuk: bal parti. 112. -ú. A minőségjelzős kapcsolatok írásának fő szabályai a következők: a) A minőségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: jobb kéz. fehér virágú. b) A minőségjelzős összetételeket egybeírjuk. különösen olyankor. haditerv. 34 . világossárga. különösen olyankor. útitárs. jó erős. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: mutató névmás. szép kövér. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: árvíz mosta (töltés). sötétzöld. baráti kézfogás. vízinövény. világos narancssárga. apró szemű. olvasó lány. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk számos minőségjelzős kapcsolat tagjait: nagyfokú. erős bordájú. halvány kékeszöld stb. szak. Hasonlóképpen: nagy néha. -s. hosszú szempillájú. sajgó térd. borzasztó rossz. izzó fém.. törtfekete. fiatalkorú. félszeg). hidegvérű (= nyugodt). ellenőrző bizottság. forgószél (szélfajta). jó néhányszor stb. Ezek tagjainak együttes jelentése más. amelyekben a főnév minőségjelzője az összetett szóban levő alakjában vagy jelentésében önálló szóként nem használatos (al-. nyakatekert (= bonyolult). szakember stb. 107. (a) munkások szervezte (gyűlés). napsütötte (táj). parancsoló hang. növényvédő szer. bel-. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk több alanyos kapcsolat tagjait: dércsípte (levelek). ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: halványlila színű. Az alanyos kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) Az alanyos kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: gondatlanság okozta (baleset). kispárna (párnafajta). kül-. melegágy (a kertészetben). egyetértő mosoly. különösen olyankor. holtág (folyóé) stb. zöldeskék.. öntelt magatartású stb. előadó körút stb. pótágy. felszabadító mozgalom. közvetítő javaslat. légiposta. haragoszöld. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: szélsőbal párt.106. Az -ó. szomszéd falubeli. élüzem. kis hordónyi stb. 111.. szörnyű hideg stb. mélykék. (az újoncokat) kiképző tiszt stb. ha csak alkalmi minőségjelző. ügyefogyott (= gyámoltalan. orvosi titoktartás. összekötő híd. földrengésjelző műszer. előtag. rakétaindító állvány. mezőgazdasági gépgyár stb. almásszürke. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: gyorsvonat (vonatfajta). szürke télikabátos. iskolaköteles korú. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: agyafúrt (= ravasz).stb. -jú. -ű.. érett gyümölcs stb. eszeveszett (= őrült). -ő képzős igenevet. söröspohár (= sörnek való pohár). anyja nevelte (gyermek) stb. porhó borította (lejtő). mindig egybeírjuk: alelnök. – Az összetett színnevek árnyalatát jelző mellékneveket azonban különírjuk: sötét rózsaszín. magvaváló (szilva) stb. -beli. külügy. jó nagy.

izzólámpa. tanár úr. 35 . kölyökkutya. védőnő. költőpénz. vetített kép stb. átütőpapír. csiperkegomba. Mennyiségjelzőként nemcsak számnév állhat. 114. közgazdász szakértő. javítóműhely. tenger virág. ha egyszerű szó. (Vö. nyúltagy. rendőr százados. gyermek király. 113. ajándék könyv. 116. Az ilyen főnévi jelzőket különírjuk jelzett szavuktól: egy csomó retek. fűszeráru. amelynek valamelyik tagja összetett szó: forgószínpad. kedd reggeli. huszonegy köbméteres stb. péntek esti. alumíniumedény. mértéket. tízpercnyi. (Vö. huszár főhadnagy. tízperc (iskolában). két négyzetméternyi. ötéves. hálószoba. – Csak néhány jelentésváltozáson átment kapcsolatot írunk egybe: aludttej. fedett uszoda. adott szó. kiképzőtiszt (beosztás). lakatosmester. diáklány. illetőleg a jelzett szó az igenévben kifejezett cselekvésnek valamilyen határozója). Minőségjelzőként nemcsak melléknév állhat. legényember. nagy halom kavics. mérőműszer. Anyagnévi jelzős kapcsolatnak azokat az alakulatokat tekintjük. minőséget. eladólány (üzletben). dőlt betű. belgyógyász barátunk.) 118. nagyságot jelentő) főnév is. 115.Ha viszont az igenévi jelzős kapcsolatok tagjai jelentés tekintetében összeforrtak (az igenév nem folyamatot. csoportot jelölő. esetleg csak nyomatékosító főnévi jelzőket különírjuk jelzett szavuktól: mérnök bátyám. március havi. Ezek tagjainak együttes jelentése más. két hordó bor. száz hektár föld stb. rongy fráter. egy rakás fa. – Ha azonban az anyagnévi jelzős kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó. zártszék stb. tanító néni. felvonóhíd. amelyekben az előtag azt jelöli. faburkolat. öttusa (sportban). hanem valamire való képességet. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk számos (főleg képzővel ellátott) mennyiségjelzős kapcsolat tagjait: egynapi. gyapjúsál. 138. különösen olyankor. – Hasonlóképpen különírjuk az ilyen alakulatokat is: igazgató elvtárs. húsznaponként stb. egybeírjuk a nem összetett főnevekkel: aranygyűrű. zárolt anyag. rendeltetést fejez ki. belépőjegy. -tt képzős melléknévi igeneveket legtöbbször különírjuk jelzett szavuktól: csapolt sör. a) A foglalkozást. 119. ha a kapcsolat valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: negyvenöt perces. kőfal. kutatóintézet. tízezer kilowatt áram. vendég néni. stb. ezermester (= sok mindenhez értő). rabszolga. tizenkétszög (mértani idom) stb. tíz deka vaj. nyolcoldalú. vasárnap déli. holtpont. mozgókórház. sok munka. A mennyiségjelzős kapcsolatok írásának fő szabályai a következők: a) A mennyiségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: öt ujj. platinatégely stb. vasbeton gerenda. kort. stb. hogy az utótagként megnevezett tárgy abból az anyagból készült. evezőlapát. előhívótank. hétfő reggel. csuda jó. bőr pénztárca. ivóvíz. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: háromszög (mértani idom). desztillálótorony. a két egyszerű szót egybeírjuk: cséplőgép. stb. vendégművész stb. több energia stb. tüzér tizedes. fenyőfa. műanyag padlóburkolat. az anyagnevet különírjuk jelzett szavától: acél mérőszalag. hatökör (= buta). kutya hideg. stb. vendéglátóipar stb. Az anyagnévi jelzőt.) b) A mennyiségjelzős összetételeket egybeírjuk. mérnök szaktárs stb. csütörtök estére. hanem (mennyiséget. pihenőnap. hanem főnév is. ezer esztendő. nyersselyem ing. b) Egybeírjuk viszont az akácerdő. fiúgyermek. típusú (általában fajtajelölő) főnévi minőségjelzős alakulatokat. 117.) A kialakult szokást megtartva több olyan (részben jelentésváltozást is mutató) kapcsolatot is egybeírunk. (Vö. A hónap vagy nap jelzőként álló nevét különírjuk jelzett szavától: január hónapban. sült hús. A -t. 119.. száz forint. kétnyelvű.

123. ötödik rendű. fél számnévnek). -ás. a sok. hetedik alkalommal. 117. híradó. háromhavonként. szakmunkásképző. létszámnyilvántartó. stb. mind a melléknevekkel. tizenhatodmagunkkal. -ű. tévéantennát szerel. Tárgyas. jú. számottevő (= jelentős. 15 naponként. főtengelyt esztergál.119. – Ha azonban akár a melléknév. -s. 36 . urat játszás. karöltve stb. tekintélyes) stb. hátat fordít. könyvtárt összerendez.) járul. kárvallott. száztizenhat napi. [Vö. Nem írhatjuk külön a jelöletlen tárgyas összetételeket akkor sem. sokmilliós. világlátott. számjegyekkel írva is: 40 köbcentiméteres. valamint egy -i. száz hektoliternyi. hetvenöt centiméteres. hetedízben. -és stb. akár a számnév. 20 főnyi stb. -ó. (Vö. -nyi képzős egyszerű melléknévnek a kapcsolatát egybeírjuk: harmincnapi. a határozós és a birtokos jelzős kapcsolatok 122. -ű képzős) melléknévvel: ezredik év. stb. -ú. határozós. A tárgyas.) 121. raktárellenőrző stb. [Vö. c)] 120. 291. százszor mond és százszorszép. negyvennyolc órás. szemet szúr. világot járt. az asztal lapja és vásárfia. stb. 117. véget ér. amelyekben a tagok közti viszonyt rag mutatja: fát vágó és egyetért. dologtalan). c)] Hasonlóképpen írjuk az ilyen -nként ragos alakulatokat is: kéthetenként. mind a számnevekkel: ötödévben. a kapcsolat számnévi tagját különírjuk a melléknévi tagtól: hat vegyértékű. a kapcsolat jelöletlen: kincskereső = kincs(et) kereső.) 124. ha valamelyik vagy mindkét tagjuk maga is összetett szó: alvázvédő. sem a (rendszerint -i. huszonötödmagukkal. A tárgyas kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) A raggal jelölt tárgyas kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: eleget tesz. stb. stb. mindent megvetés. kilenchavi. 116 napi stb. stb. iskolaudvar = (az) iskola udvar(a). Ezek tagjainak együttes jelentése más. menedékhelyet nyújtó. harmadik napon. négyoldalas.. ezredévi. hétfejű. stb. tizenöt naponként. kezet fog. jótáll (= szavatol). A -dik képzős sorszámnévi jelzőt nem írjuk egybe sem a jelzett főnévvel. tizenkét emeletes. (Vö. állást foglal. 5 évenként. a). legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: vízvezeték-szerelő. századmagával. b) A jelölt tárgyas kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. De számjegyekkel írva: 9 havi. ötágú. baleset-előidéző stb. albérletet kereső. stb. lélegzet-visszafojtva. stb. -jű. egy szótagos. ötévenként. harmadfél. Egy egyszerű tőszámnévnek (ill. ötvenhét másodpercnyi. kétpetéjű. A visszaható névmásokkal a számnevekből alkotott -d sorszámnévképzés jelzőket egybeírjuk: másodmagammal. -ú. -ő. menetgyakorlatot tartva. tizenkettedik havi. Ha egy névszó és egy ige egymástól különírt jelölt tárgyas kapcsolatának igei tagjához képző (pl. Ha az alkotóelemek egyike sem ragos. negyedik osztályos. semmittevő (= lusta. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: egyetért (= azonos véleményen van). -s. 138. keveset érő. valamint birtokos jelzős viszonyban azok a szókapcsolatok és összetételek a jelöltek. harmadik havi. akár mind a kettő összetett szó. színgazdag = szín(ekben) gazdag. gázcsőfektető. tizenötödrangú. háromlábú. utat tévesztve. kétzónájú. több. – A -d képzős sorszámnévi jelzőt viszont egybeírjuk mind a főnevekkel. munkavállaló. negyven négyszögöles. másodrendű. ötödéves. c) A jelöletlen (ragtalan előtagú) tárgyas összetételek tagjait mindig egybeírjuk: autómentő. három hónaponként. helytáll (= derekasan viselkedik). úttörő. a különírást megtartjuk: nagyot akaró. huszonnégy tagú. húszfőnyi stb.

125. A határozós kapcsolatok írásának fő szabályai a következők: a) A valamilyen raggal jelölt határozós kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: eszébe jut, munkába lép, rosszul jár, földre hull, nyakon csíp, pellengérre állít, ráncba szed, jutalomra érdemes stb.; különösen akkor, ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: készpénzért veszi, külföldre utazik, vizsgára előkészít stb. b) A jelölt határozós kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege: észrevesz (= észlel, megfigyel), véghezvisz (= befejez), ágrólszakadt (= szegény), napraforgó (növény), semmirekellő (= haszontalan), tagbaszakadt (= jól megtermett), tökkelütött (= buta) stb. c) A jelöletlen (rag nélküli) határozós összetételek tagjait mindig egybeírjuk: energiagazdálkodás, ökölvívás, munkatárs, áldozatkész, iskolaköteles, munkaképes, mélyhűtött, szélvédett stb. Nem írhatjuk külön a jelöletlen határozós összetételeket akkor sem, ha előtagjuk maga is összetett szó: atombombamentes, nyugdíjjogosult, sújtólégbiztos, tápanyagszegény stb.; legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: adóbevallás-köteles, előítélet-mentes stb. (Vö. 138.) d) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk több jelölt határozós kapcsolat tagjait: partraszállás, kézhezvétel, lényegbevágó, bérbeadás stb. 126. Ha egy névszó és egy ige egymástól különírt jelölt határozós kapcsolatának igei tagjához képző (pl. -ó, -ó, -ás, -és stb.) járul, a különírást általában megtartjuk: hosszan tartó, gyorsan ölő, könnybe lábadt, papírba csomagolás, pellengérre állítás, próbára tevés; háttérben mozgó, előtérbe kerülő, középpontba állítás, közhírré tétel, külföldre utaztakor; stb. [De vö. 125. d)] 127. Határozószóknak főnevekkel és melléknevekkel (melléknévi igenevekkel) való kapcsolatából gyakran alakulnak összetett szavak: általút, ellenfél, távollét, fennszóval, rögtönbíráskodás, túlérzékenység; bennfentes, közeljövő, utánfutó, bennszülött, régmúlt; stb. 128. A birtokos jelzős kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) A birtokszón a birtokviszonyra utaló birtokos személyraggal (-jellel) jelölt kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: a folyó vize, az iskola kapuja, a világ népei, a brigád tagjai; a lakóház pincéje, az írógép billentyűi, a nyomda szedőterme, a park virágágyai, a gépkocsi alváza; stb. b) A jelölt birtokos jelzős kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege: barátfüle (tésztaféle), bolondokháza (= felfordulás, zűrzavar), istennyila (= villám), vásárfia (= ajándék) stb. c) A jelöletlen, azaz személyrag (-jel) nélküli birtokos jelzős összetételek tagjait mindig egybeírjuk: ablaküveg, disznóhús, földrengés, gerelyhajítás, iskolaorvos, rigófészek; bankjegyforgalom, helységnévtár, csapágyfémgyártás, gépkocsifényszóró; stb., legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: alkatrész-nyilvántartás, fényképezőgépobjektív, tengeralattjáró-támaszpont stb. (Vö. 138.) d) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk néhány jelölt birtokos jelzős kapcsolat tagjait: napkelte, tojásfehérje, tanácsháza, városháza stb. A jelentéstömörítő összetételek 129. Sok alárendelő összetett szavunknak elő- és utótagja között olyan bonyolult kapcsolat van, hogy az összetétel csak többszavas szerkezettel értelmezhető. Így például: vámvizsgálat =

37

hol történő, mivel kapcsolatos vizsgálat? : vámnál történő, vámmal kapcsolatos vizsgálat; csigalépcső = mihez hasonló lépcső ?: a csiga házához hasonló lépcső; stb. Az ilyen, úgynevezett jelentéstömörítő összetételek tagjait, köztük a hasonlító összetételeket, mindig egybeírjuk: barázdabillegető, emlékkönyv, hamutálca, motorcsónak, szénapadlás, testvérváros, villanyvilágítás; cinóbervörös, hófehér, hollófekete, galambősz, ultramarinkék; stb.

Egyéb típusú szókapcsolatok és összetételek 130. A névutós kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) A névutót az előtte álló névszótól különírjuk: idő előtt, bokor mögött, ház mellett, felesége iránt, föld alatt, munka nélkül, szó szerint, többek között stb. – Ha a névutóhoz -i képző járul, a különírást megtartjuk: idő előtti, bokor mögötti, ház melletti, föld alatti (üreg), munka nélküli (jövedelem), szó szerinti stb. b) Ha azonban az ilyen kapcsolatok jelentése módosult, s ezért összetett szóvá váltak, egybeírjuk őket: délelőtt, délelőtti; délután, délutáni, holnapután, holnaputáni, rendszerint, napközben, földalatti (= 1. metró; 2. illegális), munkanélküli (fn.), könyvnélküli (= szóról szóra megtanulandó lecke), pártonkívüli (fn.), mindenekelőtt, mindenekfelett, hazafelé, visszafelé stb. c) Az a, e, az, ez mutató névmásból és a különféle névutókból álló kapcsolatokat egybeírjuk, ha egységes határozószót alkotnak, továbbá ha rámutatószói szerepűek, vagy ha kötőszószerű szerkezetek részei: Ezelőtt másképp hívták. Ezután mindig jó leszek. Mindent megbeszéltünk, eszerint cselekedj! Nincs kétségem afelől, hogy ő tette. Azalatt, míg nyaraltok, kifestetem a lakást. Elment anélkül, hogy köszönt volna. Dolgozz, ahelyett hogy heverészel! Stb. [Vö. 84., 243. d)] Ha ellenben a névmással nyomatékos rámutatást fejezünk ki, akkor csak a különírás a helyes: a köré a ház köré; a szerint kell eljárni, nem e szerint; a nélkül a könyv nélkül; Itt a hiba, e miatt nem működik a gép. Mindene a zene, csak az iránt érdeklődik. Stb. 131. Az igekötős igék sajátosan viselkedő összetett szavak. a) Ha az igekötő közvetlenül saját igéje (vagy igeneve) előtt áll, egybeírjuk vele: átad, benéz, felnyit v. fölnyit, lebecsül, visszaszerez; kiállítani, megtartó, eldobott, szembeállva; stb. Hasonlóképpen: megtartás, szembeszállás stb. – Igekötők lehetnek a következők: abba-, agyon-, alá-, át-, be-, bele-, benn-, egybe-, el-, ellen-, elő-, előre-, fel- v. föl-, félbe-, félre-, felül- v. fölül-, fenn- v. fönn-, hátra-, haza-, helyre-, hozzá-, ide-, keresztül-, ketté-, ki-, körül, közbe-, közre-, külön-, le-, meg-, mellé-, neki-, oda-, össze-, rá-, rajta-, széjjel-, szembe-, szerte-, szét-, tele-, tova-, tovább-, tönkre-, túl-, újjá-, újra-, utána-, végbe-, végig-, visszastb. b) Ha az igekötő követi az igét (vagy igenevet), különírjuk tőle: pihend ki (magad), hagyj fel (ezzel), üljünk bele, menjetek előre, ne sározd össze, nem nézve oda, (akkor) ültünk le, (ti már) mehettek vissza stb. c) Az igekötő külön szó marad, ha közte és igéje (vagy igeneve) között más szó is van: el ne késs, le nem tenné, újjá is építjük, közre kell bocsátani, haza szabad menni, föl sem véve stb. Hasonlóképpen: be nem avatkozás, meg nem értés stb. Az igekötők különírása vagy egybeírása gyakran értelmi különbségre is utal: annak jelölője, hogy az igekötő a közvetlenül utána álló igéhez tartozik-e, vagy az ezt követőhöz. Más és más tehát: megvan húszéves, de: meg van töltve; megfogom a lepkét, de: meg fogom nézni; leszokott a dohányzásról, de: le szokott utazni vidékre; beleszeretett a lányba, de: bele szeretett

38

volna szólni; elleszek nélküle, de: el leszek fáradva; megtudták a hírt; de: meg tudták javítani; stb. d) A megismételt igekötők közé kötőjelet teszünk, és együttesüket egybeírjuk az igével (vagy igenévvel): ki-kinéz, le-leereszt, meg-megállt, össze-összevesznek; elő-előtűnő, visszavisszatérve; stb. Hasonlóképpen: vissza-visszatérés stb. Az ellentétes jelentésű igekötőket kötőjellel kapcsoljuk össze, és különírjuk őket az igétől (vagy igenévtől): ki-be járkál, le-föl sétál, ide-oda tekinget; oda-vissza utazni, előre-hátra pillantva; stb. Hasonlóképpen: le-föl sétálás stb. Különírjuk az igétől (vagy igenévtől) az összevissza, szerteszéjjel, szerteszét határozószókat is: összevissza beszél, szerteszéjjel szórták, szerteszét szórva stb. Hasonlóképpen: szerteszét szórás stb. e) Az igekötőül is használt határozószót különírjuk akkor, ha határozószói szerepét hangsúlyozzuk: abba tette (amiben eredetileg volt), de: abbahagy; fenn v. fönn maradt (a padláson), de: fennmarad v. fönnmarad (a neve); (nem) félre állt (hanem középre), de: (tapintatból) félreállt; ide jött (nem a szomszédba), de: idejött hozzám; stb. Az igekötővel alakilag azonos határozószót is különírjuk az igétől (vagy igenévtől), ha világosan személyes névmási szerepű: hozzá (= őhozzá) ment feleségül (nem hozzád), de: hozzájárul (valamihez); neki (= őneki) megy a levél, de: nekimegy (a szekrénynek); (csak) rá (= őrá) gondolok, de: (rossz) rágondolni is; stb. Csak különírt (határozószói) formája van a nem egyes szám harmadik személyű alakoknak: hozzám adták feleségül, nekünk jött a csomag, mindig rád gondolok stb. 132. A névmásokat egybeírjuk az előttük álló nyomatékosító elemmel: egymagam, egymagad, egymagatok; önmagam, önmagad, önmaguk; önnönmaga, önnönmagunk, önnönmagatok; ugyanez, ugyanolyan, ugyanakkora, ugyanannyi; szintolyan, szintakkora, szintannyi; csakolyan, csakannyi, csakennyi; éppolyan, éppakkora, éppannyi; stb. A névmási határozószókat is egybeírjuk a nyomósításukra szolgáló, eléjük tett személyes névmásokkal: énbennem, tenálad, őtőle, mihozzánk, tinektek, ővelük; énmiattam, teáltalad, őutána, mimellettünk, tinélkületek, őközöttük; stb. De: én magam megyek oda (a hangsúly a magam szón); csak annyi szükséges (a hangsúly az annyi szón); épp olyan esetben (a hangsúly az olyan szón); stb. 133. Tagadó névmások előtagjaként a se, sem, semmi szót egybeírjuk az utána következű szóelemmel: semekkora, semennyi, semmilyen, semmiféle stb. – A határozószókban szintén egybeírjuk a se és a sem szót az utótaggal: sehol, sehonnan, semeddig, sehogy, semmint, semmikor stb. Különírjuk viszont a se és a sem szót, ha névmások és határozószók után állnak: semmi se, senki sem, senkinek se, semmitől sem; semmikor se, sehova se, sehol sem, sehogy sem; stb. – De: sohase, sohasem, sose, sosem. 134. Az akár-, bár-, mind-, minden- és vala- előtagú névmásokat és névmási határozószókat egybeírjuk: akármekkora, akárhol, bármi, bármikor, mindannyi, mindenki, mindenhonnan, valami, valamerre stb. 135. Olyan szavak, amelyek beszédünkben gyakran fordulnak elő egymás mellett, nemegyszer új jelentést hordozó összetételekké forrnak össze. Az ilyen kapcsolatokat egybeírjuk: kétségkívül (= biztosan), nemsokára, sohasem; dehogy, hogyne; csakhogy, hanem, ugyanis; stb.

39

A külön- és egybeírás az ilyen szavak esetében is értelmi különbség hordozója lehet: úgy tett, mintha szeretné, de: szebb, ha nevet, mint ha sír; egyrészt (kötőszó), de: egy részt kapott belőle; dehogyis! (= nem), de hogy is gondolod? ; stb. 136. Sok eset mutatja, hogy egybeírandó az olyan összetétel, amely egészét tekintve más szófajú, mint utótagja önállóan volt: csúszómászó, járókelő; földalatti, munkanélküli; ennivaló, hártyásszárnyúak stb. (melléknévből főnév); tegnapelőtt, visszafelé, éjféltájban, elsősorban stb. (névutós vagy egyéb kapcsolatból határozószó); ennélfogva, mindazonáltal, miután stb. (határozószóból kötőszó); nefelejcs, fogdmeg(ek), haddelhadd; nemtörődöm (ember), nemszeretem (dolog) stb. (igés kapcsolatokból főnév, ill. melléknév). – De természetesen: az utcán járó-kelő emberek, inni való víz, az első sorban ült, ennél fogva húzd stb. 137. Egyetlen képzőnek különírt szókapcsolatokhoz járulása nagyobbrészt nem teszi a kapcsolatot egybeírandóvá; képzők halmozódása azonban már egybeírást von maga után: egymás mellett és egymás melletti, de egymásmellettiség; hasonlóképpen: egymásutániság, egyenlőoldalúság, megnemtámadási (szerződés), elnemkötelezettség, szeretetreméltóság stb. Alapformájukban különírt kapcsolatok egybeírását eredményezi a felsőfoknak összefoglaló jelezése is az ilyenekben: szívhez szóló és szívhez szólóbb, de: legszívhezszólóbb; hasonlóképpen: legharcrakészebb, leghasznothajtóbb stb. Az ilyen felsőfokú formák helyett általában jobb a szerkezetes megoldás: harcra legkészebb, leginkább hasznot hajtó stb. 138. Szóösszetétel révén gyakran keletkeznek hosszú szavak. Ezeket bizonyos esetekben célszerű kötőjellel tagolni, hogy könnyebben olvashatók legyenek. A két egyszerű közszóból alakult összetételeket egybeírjuk: asztallap, felezőegyenes, matematikatanítás, nitrogénasszimiláció, paradicsomsaláta, televíziókészülék, teljesítménynövekedés stb. De: sakk-kör stb. (Vö. 62.) A kettőnél több szóból alakult (úgynevezett többszörös) összetételeket általában ugyanúgy egybeírjuk, mint a kéttagúakat: cseppkőbarlang, gépkocsivezető, ivóvízellátás, készruhaáruház, pénzügyőrlaktanya, rádiószaküzlet, úttörővasút, nyersolajmotor, rendőrjárőr, barnakőszénkoksz, mértékegységrendszer stb. – A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket azonban már többnyire kötőjellel tagoljuk két fő összetételi tag határán: csapatzászló-avatás, dokumentumfilm-bemutató, könyvritkaság-gyűjtemény, tornász-csapatbajnokság, munkaerőnyilvántartás, foszforműtrágya-gyártás stb. Az egyébként szabályos, de túlzottan hosszú összetett szavak szerkezetes megoldással elkerülhetők: tervezőiroda-vezető = a tervezőiroda vezetője, gépkocsivezető-tanfolyam = gépkocsi-vezetői tanfolyam stb. Az úgynevezett szótagszámlálás szempontjai a következők: Szótagszámon az összetett szó jel és rag nélküli alakjának szótagszámát kell érteni: cserépedénygyártás, cserépedénygyártásnak, cserépedénygyártásban; honvédemlékmű, honvédemlékműveink; stb. – A származékszók képzőeleme azonban beleszámít a szótagszámba: kerékpárjavítás, kerékpárjavításokat; élelmiszerkészlet, élelmiszerkészletüknek; de kerékpár-javítási, (bőséges) élelmiszer-készletű stb. – Gyakorlati megfontolásból az igekötők közül csak a két vagy több szótagúakat tekintjük külön összetételi tagnak: előadó-művészet, kölcsön-visszafizetés stb.; de: befogadóképesség, állománykiegészítés stb. Az idegen szavaknak csak a magyarban is önállóan használatos elemeit (pl. centi-, deci, deka-, extra-) tekintjük külön szónak: centiméter-beosztású, extraprofit-elmélet stb. 139. A külön- és egybeírásban három úgynevezett mozgószabály is érvényesül.

40

csak az utolsó taghoz hozzáfűzött képzőszerű utótagra kötőjellel utalunk: bükk-. Mária-arcú. -s. ésszerű stb. de: házifeladat-készítés. -rétű és -szerű képzőszerű utótagot a közszókkal egybeírjuk: másfajta. a Kalmár fiú. -rét. Kovács mérnök.. Ezeket kisbetűvel kezdve egybeírjuk: ádámcsutka. Kossuth-díjas. stb. szabad vezeték. stb. c) Két azonos utótagú összetétel (pl. Ady-szobor. Főneveket és mellékneveket tulajdonnevekkel a következőképpen kapcsolunk össze: a) Ha egy tulajdonnév egy köznévnek minőségjelzője. (Vö. stb. fonóipar. Hasonlóképpen: szövőipar. foghang. de: légifénykép-montázs. az egyébként különírandó előrészt az új alakulatban egybeírjuk.: 171. a békeszerződés tervezetének kidolgozása. lőtt vadak árusítása (nem lőttvad-árusítás). 41 . parasztszövetség) különböző előtagja gyakran lép egymással mellérendelő kapcsolatba (munkás-paraszt). és ehhez az utótagot (a szótagszámtól függetlenül) kötőjellel kapcsoljuk: hajlítottbútor-gyár. 167.. Az ilyen túlzottan hosszúra nyúlt szavak helyett azonban jobb a szerkezetes megoldás: anyagcsere-vizsgálat kérése. Herkules-erejű. Balassi-strófás. föld-levegő rakéta stb. de: réz-arany ötvözet. rézötvözet.és nyírfafélék. mogyoró. Jedlik Ányos-féle. b) Ha egy különírt szókapcsolat (pl. légi fénykép. házi feladat. Zsiguli gépkocsi. de előtag is járulhat szókapcsolathoz: házi feladat. Az ilyen szerkezetű minőségjelzős előtagot különírjuk az utótagtól: munkás-paraszt szövetség. a törtszámnevekkel a 291. a sorszámnevekkel a 267. gyár). többféle. de: anyagcserevizsgálat-kérés. (Vö. 169. békeszerződés-tervezet. 201. A szabályt csak akkor alkalmazzuk. Mátyás-templom. Tömörkény. – Ritkábban ugyan.) Felsorolásban az elmaradó közös. (Vö.. negyedrét. hajlított bútor) olyan utótagot kap (pl. de: szabadvezeték-hálózat. -jú. 170. ha értelmetlenséget kerülünk el vele. 262. – Hasonló esetek: Julianus barát szobor. pont.. de: számtan-házifeladat. a két szót különírjuk egymástól: Mariska néni. Petőfi-szerű. hőre lágyuló műanyagok feldolgozása (nem: hőrelágyulóműanyag-feldolgozás) stb. továbbá: kutyamacska barátság. kerekasztalkonferencia rendezése stb. -ű. árnyjáték. Fazekas elvtárs. de: szövő-fonó ipar.) b) Ha egy tulajdonnév egy köznévvel vagy egy (rendszerint -i. de: hidegvíz-csap. pálfordulás. amely az egészhez járul. -nemű. fényjáték.a) Ha egy kötőjellel már tagolt szóhoz újabb. szintén kötőjellel kapcsolandó utótag járul. [Vö. c)] 142. – A tulajdonnevekhez a -féle és a -szerű szóelemeket kötőjellel kapcsoljuk: Eötvös-féle.. Ha szószaporítás nélkül lehetséges. József Attila-díj. -jű képzős) melléknévvel valamilyen jelöletlen összetételt alkot. stb. 168. Kászim pasa bástya stb. sokrétű. kerekasztal-konferencia.) Az ilyen kapcsolatok közül néhány köznévvé vált. vagyis az eredetileg kötőjelezett szórészt az új alakulatokban egybeírjuk: anyagcserevizsgálat.és Gárdonyi-szerű. ajakhang. stb. egynemű. (Vö. Dezső bácsi. a Nagy család. Kazinczy-verseny. de: ajak-fog hang.. aranyötvözet. munkásszövetség. Apáczai Csere János-emlékünnepély. A mozgószabályok alkalmazása révén létrejött írásképek a kiindulási formákat természetesen nem módosítják! 140. a) és a 290. A -fajta. az összetett számnevek és a számok tagolásával a 289. a tizedes törtekkel a 274. kötőjellel kapcsoljuk őket össze: Afrikakutató. Fabulon arckrém. az első kötőjelet (mivel közszói alárendelő összetételekben két kötőjel egy összetett szóban nem lehet) kihagyjuk.) 141. de: kerekasztalkonferencia-rendezés. -ú. de: fény-árny játék. stb. -féle. Az összetett számneveknek és a számoknak több vonatkozásban sajátos írásmódjával a következő pontok foglalkoznak: a betűírással és a számjegyírással a 288. éljünk inkább szerkezetes megoldással: lőtt vadak. és a 291. stb. Hasonló esetek: hideg víz. de: békeszerződéstervezet-kidolgozás. röntgensugár stb.

A nagy kezdőbetűk 148. Közszavainkat általában kisbetűvel kezdjük: szeret. jóllehet. húsvét. ejha. külön fejezetben tárgyaljuk őket. Erős érzelmi töltésük ellenére általában kisbetűvel írjuk a magasztos tartalmú. (De vö. anyák napja. párt. de egyes meghatározott esetekben naggyal is. A magyar közszavakat általában kis kezdőbetűvel írjuk. programok stb. Szegedi Szabadtéri Játékok stb. nyugati szláv. nemzetközi orvoskongresszus. drága. – Az intézményszerűeket azonban az intézménynevek mintájára írjuk: Budapesti Nemzetközi Vásár. haza. kínai. és. most. család stb. itt. fenséges. 191. felszabadulás. valamint – pont. népelemek. 146. ami. perzsául! Hát még a sánta Biróczy hogy tréfálta meg őket víg ötleteivel! S most ezeket mind kicsapták. törökül. nemzetközi nőnap.. országos távlati tudományos kutatási terv. az alkotmány ünnepe. a nagy honvédő háború. református stb. Kisbetűvel kezdjük a népek. a nevezetes napokat. felkiáltójel és bizonyos esetekben kettőspont után – minden új mondat élén: Háromórai idő volt engedve a kitiltottaknak. A rendezvények. A kis kezdőbetűk 144. stb. édesanya. katolikus. hogy motyóikat összeszedjék… Ez a háromórai idő pedig éppen elég volt arra. mohamedán. pedagógusnap.) 147. a rövidebb-hosszabb időszakokat. a mohácsi vész. a honfoglalás. sváb. orosz. élet. nahát. vasutasnap. a szakma ifjú mestere.) 145. tavasz. erdészeti és faipari tudományos napok. három. népcsoportok és nyelvcsaládok nevét: észt. kellemes hangulatú és jelentésű szavakat is: béke. a szabadságharc. Mivel azonban a tulajdonnevek saját részrendszert alkotnak helyesírásunkban. palóc. néger. rendezvénysorozatok. Írásunknak világossá és áttekinthetővé tétele végett a közszavakat is nagybetűvel kezdjük minden szöveg. stb. ország. elnök. germán. szász. kérdőjel. 149. olvasó népért. stb. felekezetekhez tartozást jelentő szavak: buddhista. 150. fásítási hónap. május elseje. országos középiskolai tanulmányi verseny stb. szókapcsolatokat (bár olykor nem kicsi az érzelmi töltésük): március tizenötödike. székely. Kis kezdőbetűvel írjuk az ünnepeket. szlovák. karácsony. kevés. nevét általában kisbetűvel írjuk: jövőkutatási konferencia. 42 . a francia forradalom. hogy a város népessége mindent megtudjon… Mi volt a diákok vétsége? Hogyan védelmezték magukat? Milyen nagy dolgokat vágott oda a vaskalaposoknak Jenőy? Hát Barkó hogy replikázott nekik tatárul. a magyar nyelv hete. Ugyancsak kis kezdőbetűsek a vallásokhoz. bármennyi. szabadság. urál-altaji. román. (Vö. ugye. a történelmi eseményeket jelentő szavakat. virágzik. finnugor. légkörkutatási szimpózium. a felszabadulás napja. Mindig nagybetűvel kezdjük a tulajdonneveket. magyar. ötéves terv. Az iskola szeme fényeit! Az általános szabályoktól – stilisztikai okokból – csak a szépírók szoktak olykor eltérni.A KIS ÉS A NAGY KEZDŐBETŰK 143. a nagy októberi szocialista forradalom. társadalmi és politikai mozgalmak. a debreceni országgyűlés. termoanalitikai tudományos ülésszak. indián.

Igazgató. Kelemen László. özvegy stb. 153. oklevelek stb. Az idézeteket és az idézeten belüli további részeket az eredeti szövegnek megfelelően kezdjük nagy-. stb. Stb. Ezt Ferenc bátyám és Erzsi néném is jól tudja. Kinyílt / a földbe zárt titok. Magánlevelekben a megszólítás első szaván és tulajdonnévi tagján kívül a többi szót kezdhetjük kisbetűvel is: Kedves barátom! Tisztelt Nagy úr! Édes jó anyám és apám! Azokat a közneveket. – Ha egy ilyen szöveg több szóból áll. oszlopba rendezett névsorban stb. 5. Melegen érdeklődött irántatok. – Hasonlóan a történelmi nevek esetében: Gróf Széchenyi István. az utána következő szó kis kezdőbetűs: 2. Közszavaknak nagybetűs kezdése – kivételesen. „Légy fegyelmezett!” stb. Igazgató úr. ha nem értene félre. Hasonlóképpen: Felkérem Horváth kartársat vitaindító előadásának megtartására.” (Vagy: „…a földre sütöttük” stb. B porta. 144. erősítheti a szavak hangulatát. metróvonal. Nyilvános telefon. stb. felhívhatja a figyelmet fogalmi tartalmukra. de szövegben: Miniszteri tárcát vállalt báró Eötvös József is. barátom. 264. illetőleg rövidítésüket csak kiemelt helyzetben (aláírásban. Kisbetűvel kezdjük az ügyiratok. a táblázatok.”. A családnevek előtti doktor. rektor.. amelyek a megszólított személyére vonatkoznak. Ifj. stb. hogy soraimmal fölkeresem! Tisztelettel emlékeztetem (az) Államtitkár elvtársat arra. Mi vagyunk: Jövő és Igazság. ábrák stb. Lukács Péter panaszt tettek özvegy Jakab Imréné ellen. A légfék vázlatos rajza. s ezt számjeggyel írjuk. – Fokozott tisztelet kifejezésére azonban az ilyen esetekben nagybetű is alkalmazható: Szeretném. a Hatalom. sőt egyszerre is szolgálhatja mindegyik célt: a Szerelem. III. szöveg belsejében általában kisbetűvel kezdjük: Légy szíves. igazgató. végén az aláírás alatti megjelölést: elnök. Házfelügyelő. hogy…. illetőleg: „a földre sütöttük szemünk.. Széntermelésünk.) 150. szíveskedjék ügyemet kedvezően elbírálni. vágány stb. 256. Pénztár. a Végzet.) Egyéb esetek 151. ifjabb. Stb. stb. / Engesztelés és nagy Ítélet. (Vö.) [Vö. névmásokat és névmási szerepű határozószókat. hogy… stb. elsősorban költői művekben – lehet a megszemélyesítés eszköze. akkor csak az első szó nagy kezdőbetűs: Kettős megállóhely. Az útbaigazító feliratokat. alatti szövegeket nagybetűvel kezdjük: Bejárat. 144. Két (vagy több) szóból álló megszólításoknak ilyenkor is csak az első szavát kezdjük nagybetűvel: Bocsássa meg.] 152. szót. 43 . Id. – Ha a szöveg első szava számnév. idősb. Levelekben és hivatalos iratokban a megszólítás első szaván és tulajdonnévi tagján kívül nagybetűvel szokás kezdeni a megszólításban szereplő közneveket is (de a mellékneveket. Szeretnék mindig Veled lenni. Jakab Imréné. Mészáros Mihály. látogass meg minket! Arra kérem (a) tanácselnök elvtársat. levélcímzésben. Bárcsak itt lehetnél te is! Valószínűleg önöket is érdeklik fejlesztési terveink. a bizottság titkára. titkár. igazolványok.149. Szép Gergely és ifj. ajtó. – Mondat belsejében ugyanezek kisbetűvel írandók: Ott volt dr. Özvegy Lukács Péterné azzal a kéréssel fordult a tanácshoz. Apám. stb. grafikonok. (Vö. Mészáros Mihály is. a társtulajdonosok közös képviselője.) és mondat elején kezdjük nagybetűvel: Dr. A legfőbb érdem az Önöké. miniszter. a). illetőleg kisbetűvel: „Előttünk egy nemzetnek sorsa áll. Stb. kötőszókat már nem): Drága Ilonka Néni! Osztályvezető Kartárs! Tisztelt Kovács Úr! Mélyen tisztelt Asszonyom és Uram! Stb. Örökké hálás leszek neked a segítségedért. 253.

amely biztosítja az alapforma visszaállíthatóságát: Kiss-sel. Rutascorbin. New York-i stb. – A családnevek írásában érvényesülő hagyomány és 44 . Mind a családneveket (vezetékneveket). A név nyelvi felépítése is jelezheti. Bíró. az állatneveket. ezért minden tulajdonnevet nagybetűvel kezdünk: Szőke (családnév). Velencei-tó. A címek esetében az alakulat sajátos (kiemelt) helyzete teszi világossá a tulajdonnév terjedelmét: Egri csillagok. de: patyolat (fehér. Deli. Központi Fizikai Kutatóintézet. mind a keresztneveket (utóneveket) nagy kezdőbetűvel írjuk: Bakos. Hajdú. de: rák (állat neve). Hollófészek (hegy neve). Éva. hogy a toldalékos alakok leírására olyan megoldást találjunk. a márkaneveket. a című (c. b) A nagy kezdőbetű mutatja ugyan. Nagykőrös. Tóthpál. Annamária. Fakó (tónév). A többelemű nevek tagjainak összetartozását többféleképpen jelezhetjük. de: hollófészek (a holló fészke). Kis. Wittmann-né. Szerencsés András. Rák (csillagkép neve). Pepsi-Cola. stb. az intézményneveket. hogy a tulajdonnevek egyes típusaiban ragaszkodunk a történelmileg kialakult vagy a mai helyesírási szabályok szerinti formákhoz: Thököly.) szó pedig közvetlenül követi a név utolsó elemét: Kiss János altábornagy utca. Olaszország stb. Takács stb. Kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz az alkotó tagokat: Nemeskéri-Kiss. 156. Wittmanné. Zsuzsa. de: szőke (hajszín). Helyesírási tanácsadó szótár stb. Családneveink nagyobb részének formája követi a mai magyar hangjelölési rendszert: Asztalos. Bár az egyes típusok írásmódja nem egyetlen elvhez igazodik. (Nem pedig: Kissel. az Ének a pesti ligetről című vers stb. Patyolat (vállalat neve). Másrészt arra kell törekednünk. meddig tart a tulajdonnév. a címeket stb. Pál. így pl. de a több elemből álló nevek esetében érzékeltetni kell a tulajdonnevek terjedelmét is. Kortárs (folyóirat címe). de: mór (népnév). de: fakó (színnév). A város peremén. de: parázs (izzó tüzelőanyag). Werbőczy. stb. Kőrösi Csoma Sándor. hogy világosan elhatárolódjanak a környező szövegtől. ÉszakAfrika stb. a csillagneveket. Hegyalja. Szeremlei-Szabó Zsolt. Parázs (tűzhelymárka neve). Egybeírjuk az alkotó tagokat: Kispista. a földrajzi neveket. hogy a tulajdonneveket megkülönböztesse a köznevektől. hogy tulajdonnévvel van dolgunk. Körmendi. c) A tulajdonnevek írásának jellemző vonása az állandóság. hófehér). a) Mindegyik csoport írásában érvényesül helyesírásunknak az a régi törekvése. de: kortárs (valakivel egy időben élő). Budapesti Műszaki Egyetem. stb. Szántó. három szempontból mégis egyformán viselkednek. A családnevek és a keresztnevek írásmódját – helyesírásunk rendszerének figyelembevételével – az anyakönyvezésre és a személyi okmányok kiállítására vonatkozó jogszabályok állapítják meg. az utca (u. Nagybetűvel kezdjük a tagok mindegyikét: Zrínyi Miklós. Ez egyrészt azt jelenti.) szó a név utolsó eleme.) A személynevek 155. személynév). newyorki stb. György. Mór (helységnév. Magyar Nyelvőr stb. A tulajdonneveknek több típusát különböztethetjük meg: a személyneveket.A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA 154.

Czombor. Tótfalusi Kis stb.) – Hasonlóképpen tiszteletben tartandó a tudatos szépírói névadással alkotott nevek írásmódja is: Baradlay. személynévként használt nevek általában nagy kezdőbetűsek: Allah. ebben a formában használandók: Bocskai. Orczy. hogy a nevet az egykori hangzásnak megfelelően ejthessük ki: Komjáthy. Zrini). Nagyné Kovács Anna. Kőrösi Csoma. Boldogasszony. Thewrewk. Werbőczy. Gaál. Csombor. Batsányi. Isten. Rákóczi. 158. Chuliak stb. Tóthmátyás. 45 . – Bár nem hivatalos. (nem Komjáti. ezért az eredeti formák mellett az idők folyamán névváltozatok is keletkeztek (pl. Tótfalusi stb. ezért a két névelem általában együtt használandó. de már hosszú és következetes hagyományuk van írásgyakorlatunkban. A mitológia és a vallás fogalomkörébe tartozó. c) Az olyan névformák. Maszlaczky. használatos az N. Buday. Az összetett (két külön névből eggyéforrt) családneveket egybeírjuk: Kispéter. (Vö. – Stilisztikai okokból vagy rövidség kedvéért azonban a jelzőt magában is használhatjuk a teljes név helyett: Csokonai. és sorrendjük nem cserélhető fel. mi lett vele. 160. de egyszersmind lehetővé teszi. Batsányi – Bacsányi). Pesthi. Az isten szerelmére! Hála istennek! Stb. amelyben kisbetűs kezdése a helyes: a görög istenek. Wathay stb. Lorántffy. A jelzős nevek is szerves egységet alkotnak. melyek eltérnek ugyan az egykoriaktól. Csokonai Vitéz. Hajdu. Verseghy stb. 87. Kunszabó.. Konkoly-Thege stb. illetőleg: Kakas. Tsétsi János. Gombocz. Csulyak stb.egyéb okok (jogi megfontolások stb. Eördögh. s a szül. (nem Cacas. (Vö. – Az ilyen neveket nem szabad sem visszarégiesíteni (pl. Nagygyörgy. Keöcherepy stb. Kazinczy. Ozirisz. Kultsár. – Az isten szót gyakran használjuk köznévi értelemben is. Vörösbaranyi stb. Vay stb. A kettős (két név mellérendelő kapcsolatából alakult) családnevek tagjait az újabb anyakönyvi jogszabályok szerint kötőjellel kell összekapcsolni: Bajcsy-Zsilinszky. Rákóczy. A régi jelzős családnevekben a jelző és a tulajdonképpeni név közé nem teszünk kötőjelet: Baróti Szabó. Zrínyi. illetőleg olyan szövegösszefüggésben.. Hadúr. sem pedig korszerűsíteni (pl. Nagy Anna és (ha valaki férjhezmenetele után is lánynevét tartja meg) Kovács Anna. Nagy Jánosné Kovács Anna. 157. Csécsi). Pais stb.) b) A családnevek hagyományőrző helyesírása viszonylag későn alakult ki. Ezek természetesen az anyakönyvben rögzített alakjukban használandók. Kemechey. 159. rövidítés beiktatása is fölösleges: Szabó Lászlóné Nagy Katalin vagy Szabóné Nagy Katalin stb. Apáczai Csere. s azt kell következetesen érvényesíteni: Apafi. stb. Ma élő személyek is viselnek történelmi családneveket. 12. Vatai stb. Pesti. Kerpel-Fronius. A történelmi családnevek írásának főbb szempontjai a következők: a) A történelmi nevek védelme érdekében a régi magyar családnevek eredeti alakját általában megőrizzük: Beythe. Tudja isten. Zeusz stb. ami eltérhet a régi család vagy történelmi személy nevének írásmódjától: Dezsőfi. Az asszonynevek formái a jogi előírások szerint a következők: Nagy Jánosné.) miatt azonban számos élő névben találkozunk a mai írásformáktól kisebb-nagyobb mértékben eltérő jelölésmódokkal: Biró. Teleky stb. amely az elolvasását nem zavaró régies írássajátságokat tiszteletben tartja. Ilyenkor az egyöntetű írásgyakorlat biztosítása végett a család vagy a kiemelkedő történelmi személy által rögzített. Kiss. Endrődy-Somogyi. 87. korunkhoz legközelebb eső formát kell használni. Verbőci. 12. Kovács Anna forma is.).). d) Szilárdan kialakult név hiányában olyan formát szokás kialakítani. A férj nevének -né képzős származéka és a leánykori név közé nem teszünk vesszőt. Jupiter. Sigray.

167. – A történelmi személyek nevének szerves részét alkotó állandó jelzőket azonban nagy kezdőbetűvel írjuk: Könyves Kálmán. amelyeket kisebb-nagyobb embercsoportok viselnek. érzékeltetheti. Mind régi (eredeti és jövevény). László. a Kisfaludyak. Táncsicsok kora. Rettegett Iván. Oroszlánszívű Richárd. sőt fantázianevektől). 209. 162. a rag v-je helyett pedig ennek a név végén ejtett hanghoz idomult mai formáját írjuk: Kossuthtal. 94. Németh mérnök.) 164. Dobay szakaszvezető. -vé) ragos formájának írásában a következőképpen járunk el: a) Ha a név rövid mássalhangzót jelölő betűvel végződik. A -k többesjelet közvetlenül kapcsoljuk a személyneveknek általában változatlan. Kossuthhoz. 166. Vajda Elemér akadémikus. Kovács államtitkár. mikszáthos. – A ch-t és az x-et azonban (a közszókhoz hasonlóan) a keresztnevekben és a becenevekben is megtartjuk: Richárd. Bálinttal. Piroska. Sárosi János marós. 165. a Kossuthok. Árpád. (Vö. a régies betűt változatlanul hagyjuk. Artúr. 140. a szép Csapóné stb. mind pedig más nyelvekből újabban átvett keresztneveinket mai köznyelvi kiejtésüket tükröztetve írjuk: Csilla. Vilma. az ifjú Ady. akkor ezt a betűt megkettőzzük: Ádámmal. akkor megtartjuk az eredeti nagy kezdőbetűket. A mássalhangzóra végződő személynevek -val. Nagy Péter. stb. erdey-grúzi. illetőleg kettős (kötőjellel összekapcsolt) személyneveket kisbetűvel kezdjük. -vé) rag megfelelő alakját kötőjellel kapcsoljuk hozzá. Erdélyi Ilona tudományos kutató. (Vö. Betti. Marcellel. Paiszsal. Táncsics Mihálynak. Csokonai Vitéz Mihály-os (verselés) stb. Az -i és az -s melléknévképzővel. Zsanett. Véghgel. Noszty fiú. Ilosvai Selymes Péter-es stb. Szent Erzsébet stb. Ilyenkor a személynevet és a köznevet különírjuk egymástól: István király. Félix. hogy az alapforma világosan kitűnjön: Kiss-sel. A magyar személynevekhez általában ugyanúgy közvetlenül. 83. azaz kötőjel nélkül illesztjük hozzá a toldalékokat (ragokat. Alexandra. Babitscsal. -vel (és néha a -vá. Moharos kartársnő. Makk-kal.) A személynevek alkalmi kis kezdőbetűs írása (többnyire -k többesjeles formában) stilisztikai fogás lehet: a név viselőjével szemben érzett megvetést. (Vö. Személynév – akár egy-. Bánk bán. nagy kezdőbetűs formájához: az Árpádok. stb. Polgár doktor. és a képzőket közvetlenül kapcsoljuk hozzájuk: móriczi. az Ady Endrék és József Attilák küzdelmei stb. (Vö. kispéteres. stb. c) Ha a családnév mássalhangzót jelölő kettőzött betűvel végződik. mint a közszavakhoz: Dózsát. (Vö. 165. Petőfik. (Vö. akár többelemű – állhat köznév minőségjelzőjeként is. haragot stb. Kodállyal. -vel (és néha -vá. Vörösmartyé. Szemeréről. Szalay Tamás érdemes művész. stb. madáchi. a nyelvújító Kazinczy. Raul. különírjuk a gyűjtőnévi vagy 46 . tóthpáli. Papp-pal.. Somogyi Béláné főelőadó. leninizmus. Klaudia. – De ha a személynév két vagy több elemből áll. a)] Azoktól a felvett vagy kapott személynevektől (vagy más tulajdonnevektől. stb. 62. Ilosvai Selymes Péternél. Szabolccsal stb. az -ista és az -izmus főnévképzővel ellátott egyelemű és összetett (egybeírt).) – Egyszerűsítve írjuk viszont a keresztneveket: Bernadettel. Móriczcal. Széll-lel stb. Jolán. jókais. Zsófi néni. jeleket. Marcellal v. Márió. A személynév elé tett alkalmi minősítő jelzőket kisbetűvel kezdjük: a nagy Napóleon. 94. marxista.) b) Ha régies betűre végződő családnevekhez kapcsolódnak ezek a ragok. s a név utolsó tagjához kötőjellel kapcsoljuk a képzőt: Széchenyi István-i (elképzelések).) 163.) 162. Mariannal stb. Bálint. rippl-rónais. a -val. Zsolt. Lexi stb. [Vö. Rátzcal.161. képzőket). Inotai úr. Madáchcsá. – De: Táncsics Mihály-i. a Hunyadiak. Rőtszakállú Frigyes. petőfieskedők. Eötvös József-i (iskolareform).

201.) Az ilyen szerkezetek gyakran erőltetettek. Celsius-fok. 168. -jű képzővel) alakult melléknevek is összetételszerű kapcsolatok. Ezeknek az egységét bizonyos típusokban az egybeírás mutatja (pl. Tanácsos feloldani őket: Julianus barát szobra stb. Hadrovics–Gáldi-szótárbeli. 140. Zalka Máté lövészezred. Szent Benedek-rend. -s. más csoportokban a szoros kapcsolatot (a többelemű nevekre leginkább jellemző módon) az alkotó tagok közé tett kötőjellel fejezzük ki 47 . Bartók Béla-emlékév. A -féle és a -szerű képzőszerű utótagot kötőjellel kapcsoljuk a személynevekhez: Eötvös-féle. Mária-arcú. Kossuthnóta = Kossuthról szóló nóta stb. Habsburg-ház. Az egyelemű nevek (pl. Erdey-Grúz–Schay-féle. Arany János-idézet. Hadrovics–Gáldi-szótár. Nyék törzs. Szemere-kormány. Az ilyenekben a tagokat kötőjellel fűzzük össze: Árpád-kori. Csák nemzetség. Az egy. b). b). 171.] 169. Mátyástemplomi.] A kisebb-nagyobb embercsoportokat vezető személyek nevéhez szintén kötőjellel kapcsoljuk a gyűjtőnévi vagy gyűjtőnévi jellegű közszókat: Aranyosi-brigád. Szombathely stb. Bessenyei-kúria. Kászim pasa bástya.). ez elé nem teszünk kötőjelet: Julianus barát szobor. -ű. stb. 140.vagy többelemű személynevek és köznevek együtteséből az alapforma megtartásával (többnyire -i. Tiszántúl. Bourbon-család. stb. -jú. Wesselényi-féle. (Vö. Kodály-módszer. Az uralkodóházat jelentő ház. 168. (Vö. szobor) kapcsolódik. Ha egymástól különírt. Csákó. Nádasdykastély. Egy. Előre brigád.). Sabin-cseppek. Radnóti őrs. Konkoly-Thege-érmes.) Az állatnevek 172. József Attila-díjas. A földrajzi nevek 173. [Vö. Villám. [Vö. személynévből és köznévből álló minőségjelzős szerkezetekhez (Julianus barát) egy újabb főnév (pl. Deák-párt. Vuk stb. 141. stb. stb. Az állatok tulajdonnevét nagy kezdőbetűvel írjuk: Bodri. Szinyei Merse Pál-szerű. Geiger–Müller-számlálócső. Lenkey-század. Földényi-kórus. stb. Cirmos. 169. Zrínyi-soros. martinkemence stb. Anjou-ház. Kossuth-díj. Joliot-Curie-féle. Az ilyen összetételszerű alakulatokban a személynév és a köznév szoros összetartozását kötőjellel érzékeltetjük: Balassi-strófa. -beli.gyűjtőnévi jellegű közszókat: Benedek család. A földrajzi nevek nyelvi fölépítése rendkívül változatos. Petőfi-kultusz. család és dinasztia szót is kötőjellel kapcsoljuk a családnévhez: Árpád-ház. Munkácsy-szerű. Herkules-erejű. 140. Szeged stb. – Az esetleges magyarázó utótag kisbetűvel és kötőjel nélkül járul hozzájuk: Bodri kutya. Jagelló-ház. Ha a személynév és a köznév együtteséből köznév lett. Ady-vers. az összetételt kisbetűvel kezdve egybeírjuk: katicabogár. [Vö. Konkoly-Thege-érem. krisztustövis.vagy többelemű személynevek és köznevek gyakran lépnek egymással valamilyen jelöletlen összetételnek tekinthető kapcsolatba (pl.) mellett igen nagy a többelemű nevek száma. Szent István vértanú plébániatemplom. Tudordinasztia. Ráró. Ráró lovam stb. Kossuth-díjas. Paál László-szerű. Jókai-regénybeli. Marót-csoport. 167.] 170. Ady Endre úttörőcsapat. Kossuth-szobor = Kossuth szobra. stb. Jeremiás próféta kolostor stb. Bagira. Kodály-módszerű. -ú. b).

Alapforma: Európa Itália Erdély Mátra Duna Debrecen Krakkó Tamási stb. b) a több elemből álló magyar nyelvű helységneveket. part utótagú országneveket. a különírt tagokból álló nevek (pl. Olasz Köztársaság. -i képzős származékukban kis kezdőbetűvel egybeírjuk: a) a több elemből álló. Ha egy földrajzi név egyelemű (azaz egyetlen egyszerű szó). Az egybeírandó tájneveket a szótári rész tartalmazza. A többi toldalék kapcsolása megegyezik a más tulajdonnévtípusokban követett eljárásokkal. de: Sárospatak (helységnév). Dél-Amerika stb. valamint általában a helységrészneveket: 48 . Pillányi út stb. Magyarország fontosabb hivatalos földrajzi neveinek jelentős részét a hivatalos helységnévtár és a földrajzinévtár tartalmazza. -i képzős forma: európai itáliai erdélyi mátrai dunai debreceni krakkói tamási stb. de más-más dolgot jelölő nevek írásmódja eltérően alakulhat: Hűvös-völgy (domborzati név). Alapformájukban nagy. Sáros-patak (víznév).). de: Ferenc körút (utcanév). 175. Az itt következő szabályok csak a gyakoribb földrajzinév-típusok írásmódjára nézve adnak eligazítást. Apáthy-szikla. -i képzős forma: magyarországi franciaországi jakutföldi németalföldi elefántcsontparti kisalföldi hegyaljai stb. Az -i-re végződő ilyen szavak -i képzős származékában (kiejtésüknek megfelelően) csak egy i-t írunk. Ferenc-hegy (domborzati név). Zsivány-patak. az -i képzős származékot pedig kisbetűvel kezdjük. Az egyelemű és az egybeírt földrajzi nevek 174. az alapformát természetesen nagybetűvel. mert a formailag hasonló (sőt azonos).(pl. mégpedig az -i (olykor -beli) képzős származékokkal együtt. valamint a jelentésükben tömbösödött tájneveket: alapforma: Magyarország Franciaország Jakutföld Németalföld Elefántcsontpart Kisalföld Hegyalja stb.) esetében pedig a helyesírási forma vagy a nyelvi fölépítés érzékelteti az összetartozást. az országrészneveket. de: Hűvösvölgy (városrésznév). – Más nyelvi kategóriákhoz hasonlóan a földrajzi nevek írásában is figyelembe kell venni a név jelentését. stb. Ennek a sűrűn előforduló toldaléknak a kapcsolási módja ugyanis nem minden típusban egyforma. ország. föld. alföld.

egyébként az alakulatot kisbetűvel kezdjük. Ha egy földrajzi név egy földrajzi köznévből és egy eléje járuló (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszóból vagy tulajdonnévből áll. -i képzős forma: arany-pataki velencei-tói v. A tulajdonnévi (vagy annak tekintett) előtag állhat két (vagy több) különírt elemből is. a) Közszói előtaggal alapforma: Arany-patak Velencei-tó Sólyom-sziget Szabadság-hegy Kis-kőszikla Holdvilág-árok Dunántúli-középhegység stb. -tavi Szandaváralja-pataki Dunazug-hegységi stb. -i képzős forma: budapesti balatonalmádi hódmezővásárhelyi törökkanizsai fokvárosi békásmegyeri újszegedi alsóbélatelepi albertmajori csehipusztai rétitanyai stb.alapforma: Budapest Balatonalmádi Hódmezővásárhely Törökkanizsa Fokváros Békásmegyer Újszeged Alsóbélatelep Albertmajor Csehipuszta Rétitanya stb. Az i-re végződő ilyen nevek -i képzős származékának végén csak egy i-t írunk. -i képzős forma: János-dűlői Csepel-szigeti Duna-parti Balaton-felvidéki Kaszpi-tengeri Kab-hegyi Huron-tói v. ennek nagy kezdőbetűjét megtartjuk. Ha az alapforma előtagja tulajdonnév. -tavi sólyom-szigeti szabadság-hegyi kis-kősziklai holdvilág-ároki dunántúli-középhegységi stb. 49 . – Az -i képzős származékokban a kötőjelet meghagyjuk. A kötőjellel összekapcsolt elemekből álló földrajzi nevek 176. b) Tulajdonnévi előtaggal alapforma: János-dűlő Csepel-sziget Duna-part Balaton-felvidék Kaszpi-tenger Kab-hegy Huron-tó Szandaváralja-patak Dunazug-hegység stb. a nagybetűvel kezdett előtaghoz kötőjellel kapcsoljuk a kisbetűvel kezdett utótagot.

b) Tulajdonnévi előtaggal alapforma: Kál-Kápolna (vasútállomás) Győr-Sopron (megye) Bödd-Bakod (terület) Csörnöc-Herpenyő (vízfolyás) stb. Így pl. -i képzős forma: Keleti-Sierra Madre-i Nagy-New York-i stb. a) pontban: Cselőte. dombvidék. 177. Érd-Ófalu érd-ófalui Győr-Ménfőcsanak stb. előtagja pedig (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszó vagy tulajdonnév. a 177. akár idegen eredetűek). Földrajzi köznéven a földrajzi fogalmakat jelölő főneveket értjük. névrészek. összetett szavak is: félsziget. b) pontban: Huron. dűlő. hágó. Kaszpi. egyelemű tulajdonneveknek számítanak. – Az -i képző a változatlan alapformához kötőjellel kapcsolódik. sivatag stb. Ha egy földrajzi név utótagja (egyelemű vagy egybeírt többelemű) tulajdonnév. a 176. hegy. -i képzős forma: holt-tiszai dél-kínai öreg-cselőtei új-zélandi nyugat-dunántúli délkelet-magyarországi stb. ezt az írásmódját az új névalakulaton belül is megtartja. -i képzős forma: kál-kápolnai győr-soproni bödd-bakodi csörnöc-herpenyői stb. győr-ménfőcsanaki stb. amikor a hivatalos helységnév után a helységrész vagy kerület nevét is föltüntetjük. 50 . – Az ilyen nevek -i képzős származékában általában mindkét tagot kisbetűvel kezdjük. alapforma: Keleti-Sierra Madre Nagy-New York stb. fennsík. völgy. a) Közszói előtaggal alapforma: Holt-Tisza Dél-Kína Öreg-Cselőte Új-Zéland Nyugat-Dunántúl Délkelet-Magyarország stb. szőlőhegy. lapos. Hasonlóképpen járunk el olyankor is. halastó stb.alapforma: Vas Mihály-hegy József Attila-lakótelep Buen Tiempo-fok stb.. Zéland. amelyekben a mai magyar nyelvérzék nem ismer föl közszói jelentést (akár magyar. Az olyan nevek. Ezek lehetnek egyszerű szavak is: óceán. Ha a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) utótag két (vagy több) különírt elemből áll. öntözőcsatorna. patak. Kab. tó. -i képzős forma: Vas Mihály-hegyi József Attila-lakótelepi Buen Tiempo-foki stb. domb. holtág. az alkotó tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze. ill. és a kötőjelet megtartjuk.

a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük. a közszói tagokat kisbetűvel. -i képzős forma: alapforma: Budapest–Bécs budapest–bécsi Moszkva–Párizs moszkva–párizsi Győr–Sopron–Ebenfurt stb. kötőjel nélkül. Holt-Tisza. kötőjellel írt földrajzi név [Arany-patak. ezt az utótagot kisbetűvel kezdve kötőjellel kapcsoljuk az alapul szolgáló névhez. vö. – Az -i képzőt a változatlan alapformához tesszük hozzá. s a tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze. 51 . – Az -i képzős származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását. -i képzős forma: Volga–Don-csatornai Duna–Majna–Rajna-csatornai stb. 176. és az képzőt csak az alakulat utolsó tagjához tesszük hozzá. Holt-Tisza. János-dűlő. a) Ha egy kételemű. vö.) kerül. de minden tagot kisbetűvel kezdünk. a). győr–sopron–ebenfurti stb. a közszói tagokat kisbetűvel. vö. – Az -i képzős származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását. nagy stb. 177. kötőjellel összefűzött földrajzi név [Arany-patak. a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük. a). ha azok valamitől valameddig viszonyt érzékeltetnek. vö. b)] egy utána tett földrajzi köznévvel bővül. 176. – Az ilyen alakulatok -i képzős származékában a nagykötőjeleket megtartjuk. b) Ha egy kételemű. 177. Nagykötőjellel fűzzük egymáshoz a nagybetűvel kezdett földrajzi neveket akkor. az alakulatot nagybetűvel kezdjük. b)] elé egy közszói előtag (rohonci. alapforma: Arany-patak-völgy Két-bükkfa-nyereg Dél-kínai-tenger Észak-borsodi-karszt Holt-Tisza-berek Sebes-Körös-dűlő János-dűlő-oldalas Misa-réti-patak stb. alapforma: Volga–Don-csatorna Duna–Majna–Rajna-csatorna stb. -i képzős forma: arany-patak-völgyi két-bükkfa-nyeregi dél-kínai-tengeri észak-borsodi-karszti holt-Tisza-bereki sebes-Körös-dűlői János-dűlő-oldalasi Misa-réti-pataki stb. 179. János-dűlő. alapforma: Rohonci-Arany-patak Nagy-Ausztráliai-öböl Alcsi-Holt-Tisza Új-Dél-Wales Belső-János-dűlő Déli-Shetland-szigetek stb. vö. a). vö. belső. -i képzős forma: rohonci-arany-pataki nagy-ausztráliai-öböli alcsi-holt-tiszai új-dél-walesi belső-János-dűlői déli-Shetland-szigeteki stb. 176. Háromelemű földrajzi nevek keletkezésének két különösen gyakori módja van. a).178. 176. Az ilyen alakulatokhoz földrajzi köznevet kisbetűvel kezdve és kötőjellel kapcsolunk.

mint: Cseh–Morva-dombság Zala–Somogyi-határárok stb. járás.Alapformájukban hasonlóképpen. de: 182. -i (-beli) képzős forma: magyar népköztársasági grúz szovjet szocialista köztársasági egyesült királysági ománi szultánsági amerikai egyesült államokbeli dél-afrikai köztársasági római birodalomi kijevi nagyfejedelemségi központi iparvidéki észak-kaukázusi gazdasági körzeti Zaire köztársasági San Marino köztársasági stb. de az alkotó tagokat általában kisbetűvel kezdjük. tér. híd stb. – Az -i képzőt az ilyen nevek változatlan formájához tesszük hozzá. a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket nagybetűvel kezdjük. Minden tagot külön szóba írunk. a közszói tagokat kisbetűvel. alapforma: Budai járás Veszprémi városkörnyék Letenyei nagyközségkörnyék Voronyezsi terület Szörényi bánság Baranya megye Szabolcs-Szatmár megye Kent grófság New York állam stb. cseh–morva-dombsági zala–somogyi-határároki stb. állambeli stb. városkörnyék. 52 . szót különírjuk az előtte álló névrészektől. de: 181. -i képzős formájukban azonban kis kezdőbetűkkel írjuk az olyan névtársítások tagjait. A közterületek nevében a kis kezdőbetűs utca. A mai és a történelmi államrészek nevében a kis kezdőbetűs megye. köz. A különírt elemekből álló földrajzi nevek 180. grófság. bánság. út. – Az ilyen nevek i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást. csak a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket hagyjuk meg nagybetűsnek. utótagot különírjuk az előtte álló névrészektől. továbbá a gazdasági földrajzi körzetnevekben. alapforma: Magyar Népköztársaság Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság Egyesült Királyság Ománi Szultánság Amerikai Egyesült Államok Dél-afrikai Köztársaság Római Birodalom Kijevi Nagyfejedelemség Központi Iparvidék Észak-kaukázusi Gazdasági Körzet Zaire Köztársaság San Marino Köztársaság stb. és nagybetűvel kezdünk a mai és a történelmi államnevekben (amelyek általában tartalmazzák az államformára utaló szót). terület stb. – Az ilyen nevek -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást. -i képzős forma: budai járási veszprémi városkörnyéki letenyei nagyközségkörnyéki voronyezsi területi szörényi bánsági Baranya megyei Szabolcs-Szatmár megyei Kent grófsági New York állami v.

53 . Ha a híd szó valamely folyó nevével birtokos jelzős viszonyban van. (Vö. Földrajzi nevekhez magyarázó céllal néha hozzákapcsolunk egy közszót. Különírt szavakból álló jelölt tárgyas. valamint névutós szerkezetek is gyakran szolgálnak földrajzi nevekként. tér Tábor-hegyi út Erzsébet híd stb. 183. jelölt birtokos jelzős. 194. jelölt határozós. s a kezdőbetűk változatlanul maradnak. alapforma: Gyöngyös város Mátra hegység Duna folyam Szahara sivatag stb. 184. Az ilyen alakulatokban a különírást megtartjuk. -i képzős forma: Keveset érői Székre járói Tilos aljai (v. s ehhez fűzzük hozzá a képzőt. téri Tábor-hegyi úti Erzsébet hídi stb.alapforma: Váci utca Gorkij fasor Szabó Ilonka lépcső Tas vezér utca Március 15. a Duna-hidak stb. -i képzős forma: Gyöngyös városi Mátra hegységi Duna folyami Szahara sivatagi stb. Ezeket a nevet értelmező szavakat a névtől különírjuk.) Kisbetűvel kezdve különírjuk a névhez nem tartozó alkalmi jelzőket is: alapforma: (az) olasz Alpok (az) erdős Bükk (a) lengyel Magas-Tátra (a) második Baku stb. de a szerkezetek első tagját természetesen nagybetűvel kezdjük. alapforma: Keveset érő Székre járó Tilos alja Duna mente Szekszárd vidéke Vác környéke Rétek alatt Felső-Marcal melléke Kis-kút feletti stb. ez azonban nem válik a név részévé. alji) Duna menti Szekszárd vidéki Vác környéki Rétek alatti Felső-Marcal melléki Kis-kút feletti stb. – Az ilyen kapcsolatok -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást. -i képzős forma: Váci utcai Gorkij fasori Szabó Ilonka lépcsői Tas vezér utcai Március 15. kötőjellel kapcsoljuk: Tisza-híd (= a Tisza hídja). -i képzős forma: (az) olasz alpokbeli (az) erdős bükki (a) lengyel magas-tátrai (a) második bakui stb. – Az ilyen nevek -i képzős származékában megtartjuk az alapformát.

– Az -i képző a változatlan alapformához kötőjel nélkül kapcsolódik. Az intézménynevek – néhány esetet nem számítva – több szóból állnak. a köznévi elem(ek)et pedig kisbetűvel kezdve írjuk. tudományos intézetek. munkáspártbeli . Tejút. Az -i (néha -beli) képzős származékokban a tulajdonnévi vagy az azzal egyenértékű tag(ok) nagy kezdőbetűjét megtartjuk. 187. szövetkezetek. nagybetűvel kezdjük: a Hold távolsága a Földtől stb. holdak stb. Az ilyen nevek elé járuló köznevet vagy az őket követő földrajzi köznevet különírjuk. a hold és a nap szót tulajdonnévként használjuk. vállalatok és hasonlók többelemű hivatalos. valamint a névelők kivételével – minden tagot nagybetűvel kezdünk. alapforma: Egészségügyi Minisztérium Magyar Tudományos Akadémia Magyar Szocialista Munkáspárt 54 -i képzős forma: egészségügyi minisztériumi magyar tudományos akadémiai magyar szocialista munkáspárti v. alapforma: Hosszú Csobod alja Kis Bot foka Alsó Dunára dűlő stb. A világos főszabályon kívül – az intézménynevek körében élő nyelvhasználati ingadozások miatt – néhány kiegészítő szabályt is figyelembe kell venni. alji) Kis Bot foki Alsó Dunára dűlői stb.Hasonlóképpen: Duna–Tisza köze Duna–Tisza közi Maros–Körös köze stb. Mária asszony szigeti Pál varga dűlői Külső Pesti úti Régi Fóti úti stb. Ezek összetartozását. Az intézménynevek 186. Hasonlóképpen: Mária asszony sziget Pál varga dűlő Külső Pesti út Régi Fóti út stb. Fiastyúk. cégszerű nevében – az és kötőszó. A csillagnevek 185. oktatási intézmények. Orion. a nap sugarai stb. Vénusz stb. Plútó. a név kezdetét és végét az alkotóelemek nagy kezdőbetűs írása jelzi. – A mindennapi írásgyakorlatban azonban az ilyen tulajdonnévi szándékú szóhasználatot fölösleges erőltetni. A hivatalok. bolygók. A csillagok. -i képzős forma: Hosszú Csobod aljai (v. csillagképek. Maros–Körös közi stb. Ha a föld. a hold szépen világít. az egész alakulatot pedig nagybetűvel kezdjük. társadalmi szervezetek. tehát: föld körüli utazás. Merkúr. nevét nagy kezdőbetűvel írjuk: Ikrek.

Nemzeti Színház. a szegedi József Attila Tudományegyetem stb.és Magfizikai Kutatóintézet. iskola. Sz. Gépgyár Kelet-bükki Állami Gazdaság 43. Szeged. de: a bizottság véleménye szerint. Soproni Kisegítő (Foglalkoztató) Iskola és Nevelőotthon. ahogyan az intézményt nem hivatalosan is emlegetni szoktuk. stb. vállalat. – Hasonlóképpen: bement a minisztériumba. Tolmácsi Általános Iskola stb. szállóbeli) stb. c) A teljes intézménynév helyett gyakran annak csak egy vagy több egyesítő elemét használjuk. sz. tehát a névnek nem részei: a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem. Építőipari Vállalat Volga Szálló Szabadság Szálló stb.: Vas Megyei Tanács Géza Király Téri Egészségügyi Szakközépiskola Országos Széchényi Könyvtár Új Egység Cipészipari Szövetkezet Magyar–Szovjet Baráti Társaság Április 4. Említésben: a balatonfenyvesi állami gazdaság. a tanács 55 . amikor valamely szövegben egy bizonyos intézményre utalnak: Részecske. Ha az ilyen szerkezetű alakulatok helységnévi eleme -i képzős melléknévi jelzőként a név élére kerül.és készülékgyári Madách színházi József Attila gimnáziumi Vas megyei tanácsi Géza király téri egészségügyi szakközépiskolai országos Széchényi könyvtári Új Egység cipészipari szövetkezeti magyar–szovjet baráti társasági Április 4. Kisegítő (Foglalkoztató) Iskola és Nevelőotthon.) olyankor is kisbetűvel írjuk. Danuvia központi szerszám. az intézménynév részének tekintjük. 188. belügyminisztériumi pénzügyminisztériumi bélyegmúzeumi stb. s a műfajjelölő szót vagy szavakat elhagyjuk. intézet. de intézménynévként: Balatonfenyvesi Állami Gazdaság. Pécsi Nevelőintézet. tanács. gépgyári kelet-bükki állami gazdasági 43. Kisbetűvel kezdjük viszont az intézmények működési helyére utaló -i képzős melléknévi jelzőket. ill. de: a kutatóintézet kidolgozta. az Eötvösön v. ha nyilvánvalóan alkalmiak. Szegedi Nemzeti Színház stb. hivatal. szállóbeli) Szabadság szállói (v. az Eötvös Lorándon végzett. a pécsi nevelőintézet.és Készülékgyár Madách Színház József Attila Gimnázium Vas Megye Tanácsa. Hasonlóképpen: a Gondolat jelentette meg. A teljes és cégszerű intézménynevek mellett vagy helyett használt egyéb formák írásában a következők szerint kell eljárni: a) Sok olyan intézménynevünk van. rendőrkapitányság stb. Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság. üzem. stb. ha ki akarjuk emelni a megnevezés tulajdonnévi jellegét. b) Teljes és cégszerű intézménynévnek tekintjük az olyan formákat. Sopron. az Előre Asztalosipari Szövetkezetben). segélyt kapott a vállalattól. a Nemzetiben játsszák. egyetem. amely megegyezik azzal a formával. Egyszavas intézménynevek is vannak: Belügyminisztérium Pénzügyminisztérium Bélyegmúzeum stb. d) Az intézménytípusokat jelentő szavakat (minisztérium. építőipari vállalati Volga szállói (v.Danuvia Központi Szerszám. Dusnok.. Nagy kezdőbetűket csak akkor írunk. amelyekben a telephely neve (vesszővel elkülönítve) az alakulat végén áll: Egyesült Munkás-Paraszt Tsz. a tolmácsi általános iskola stb. s ezért nagybetűvel kezdjük: Dusnoki Egyesült Munkás-Paraszt Tsz. a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem. stb. Az ilyen rövidült névben megmarad a részeknek a teljes névbeli írásmódja: az Előrében dolgozik (ti.

Nemzetközi Valutaalap. Katonatelep vasúti megállóhely. a Francia Köztársaság Külügyminisztériuma stb. Cégtáblán. Az intézménynévszerű megjelölések -i (-beli) képzős származékában meghagyjuk a nagy kezdőbetűket is. A pályaudvarok. mozik. vendéglők. kérelem az üzemi szakszervezeti bizottsághoz stb. illetőleg az azzal egyenértékű tagot (tagokat) nagybetűvel írjuk. Ugocsa mozibeli. 146. Kis Rabló éttermi stb. a Lukácsba jár úszni. a Kis Rablóban vacsoráztak stb. Magyar Földrajzi Társaság (főhatósága az MTA) stb. Nemzetközi vagy külföldi intézményeknek. Tanács szakorvosi rendelője stb. 56 . Országos Pedagógiai Intézet (a Művelődési Minisztérium intézménye).és Jogtudományi Kar (az Eötvös Loránd Tudományegyetemen). – De: jövőkutatási konferencia stb. szervezeteknek stb. testület stb. stb. b) Egy intézményen belüli nagyobb szervezeti egység. c) Az intézmények azonos rendeltetésű kisebb egységeinek típusukra utaló megnevezését kis kezdőbetűvel írjuk: a Kossuth Nyomda személyzeti osztálya. stb. az Opera (= Magyar Állami Operaház) stb. Intézményszerű (rendszeresen ismétlődő országos vagy nemzetközi) rendezvények.és Bányászati Tudományok Osztálya (az MTA testülete). eszpresszók. neve akkor írandó intézménynévszerűen. Kerepesi temető stb. megállóhelyek. vásárok stb. a tanárképző főiskolán stb. 189. Lukács fürdő. Vén Diák eszpresszó.) 192. (vagyis kiemelt helyzetben) más megoldás is helyes lehet: Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar 190. Vadászati Világkiállítás stb. a különírást is: Keleti pályaudvari. a Hazafias Népfront X. Fővárosi Földhivatal (Budapest Főváros Tanácsánál). a Medicor Művek Vállalkozási Gyára. a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsa. levélpapíron. d) Az alárendelt viszonyú intézményeket jelölő birtokos jelzős szerkezetek névelőjét és a birtokszó személyragját (-jelét) általában ki kell tenni: A (a) Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete. a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. ha az egyediség érzékeltetésére szükség van: a Föld.intézkedett. megnevezésében az intézménynévi jelleg kevésbé érvényesül. szókapcsolatokat szintén kisbetűvel kell írni: a két vállalat koordináló bizottságot alakított. mint a magyar intézményneveket: az Egyesült Nemzetek Szervezete. bélyegzőn stb. A (a) Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara. Ugocsa mozi. a Bölcsészettudományi Kar gondnoksága. Ker. Szegedi Szabadtéri Játékok. egy karbantartó csoportot szerveztek. utaló szavakat. temetők stb. Kerületi Bizottsága stb. Kis Rabló étterem. Rómeó férfiruházati bolt. (Vö. Ezekben a csak intézménynévszerű megjelölésekben a tulajdonnévi. – Csak néhány kivétel van: az Akadémia (= Magyar Tudományos Akadémia). repülőterek. fürdők. Állam. üzletek. magyar vagy magyarra fordított hivatalos nevét úgy írjuk. 191. az értelmezésre szolgáló köznévi tagot (tagokat) pedig kisbetűvel kezdve különírjuk: Keleti pályaudvar. Ezek nevét is minden tagjában nagy kezdőbetűvel írjuk: Műszaki Kémiai Kutatóintézet (az MTA intézete). nevét az intézményekével azonos módon szokás írni: Budapesti Nemzetközi Vásár. kiállítások. – Kisbetűsek önmagukban használva is: emlékeztető a műszaki osztály részére. – Az intézménynévszerű megjelölések értelmezésére szolgáló köznévi tag(ok) elhagyható(k): a Keletiből indul. feljegyzés a jogi csoportnak. a XI. Ferihegyi repülőtér. Az intézmények alárendelt egységeinek nevét a következők szerint írjuk: a) Számos intézménynek (mint főhatóságnak) alárendelt intézményei is vannak. az Északatlanti Szerződés Szervezete. A nem állandó jelleggel működő bizottságokra stb.

A címek két nagy csoportra oszthatók: állandó címekre és egyedi címekre. – Kis kezdőbetűsek viszont az ilyen nevek esetleges melléknévi származékukban. hirdetésen stb.Nem kell viszont intézményszerűen írni az ilyen (nem hivatalos) megnevezéseket: a francia külügyminisztérium jegyzéke. hogy több. folyóiratoké. annak minden tagját nagy kezdőbetűvel írjuk: Ultra (mosópor). stb. meggylé. egyediségre és egyszeriségre törekszik. készítményeknek márkanévként használt elnevezését. kecskeméti barack. A nem márkanévként használt. a Munka Vörös Zászló Érdemrendje. Fabulon (arckrém). – Egyedi címük van viszont az irodalmi műveknek. A szerző ezeknél szándékosan kerüli az ismétlődést. a Szocialista Munka Hőse. a képzőművészeti alkotásoknak. Coca-Cola (üdítőital). többnyire a termék anyagára vagy származási helyére utaló nevekben a tagokat kis kezdőbetűvel írjuk: narancsital. A márkanevek 193. Eötvös Loránd-emlékérem stb. Kiváló Munkáért kitüntető jelvény stb. Vegacillin (gyógyszer). Gyártmányoknak. kifejezéseket kisbetűvel írjuk: a Munka Érdemrend arany fokozata. a dolgot jelölő szót is. stb. – A címek írása tükrözi ezt a jellegbeli kettősséget. sőt sok szám címeként használatosak. alakulatkezdő helyzetben az első tagot természetesen nagybetűvel kezdjük: Kecskeméti barack stb. Alfa Romeo (gépkocsi). szót tulajdonnévhez (rendszerint személynévhez) kötőjellel kapcsoljuk: Kossuth-díj. – Az ilyen nevek -s képzős származékában az alapformát változatlanul megtartjuk: Kossuth-díjas. Eötvös Loránd-emlékérmes stb. József Attila-díj. a zeneműveknek stb. – Állandó cím az újságoké. emlékérem stb. vagy ha valamilyen rövidebb formában használjuk őket: Erős Bálint állami díjas tudós új kötete elfogyott. a cikkeknek. Akadémiai Aranyérem. a szocialista munka hőse is megjelent. a lengyel hadsereg. Nobel-díj. az olasz fémipari szakszervezetek. József Attila-díjas. 183. Trabant (gépkocsi). továbbá ha csupán címként szerepelnek. hetilapoké. Nobeldíjas.és díjnevekben az alkotó tagokat nagybetűvel kezdjük: Állami Díj. illetőleg típusait jelölő szavakat. Panangin tabletta. b) A több különírt közszóból álló kitüntetés. Tomi Mat mosópor. 57 . 194. A címek 196. A tanácskozáson Nagy József. az osztrák légitársaság stb.) A kitüntetések és a díjak neve 195. Kiváló Dolgozó stb. termékeknek. Stb. Odol fogkrém. (Vö. tokaji bor.. érem. A kitüntetések és a díjak nevét a következőképpen írjuk: a) A díj. – Címkén. stb. Ha a márkanév után tájékoztatásképpen odatesszük a típust. a kettő közé nem teszünk kötőjelet: Omnia kávé. Ezeket az jellemzi. Az értekezleten Fejes Katalin kiváló dolgozó ismertette munkamódszereit. c) A kitüntetések és díjak fokozatait.

Ember az embertelenségben. – Hosszan gyönyörködött a Majális színeiben. Nők Lapja. Kincskereső. értekezések. címét a következőképpen írjuk. általában nem szükséges őket idézőjelbe tenni vagy más módon kiemelni. A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén a szabvány (MSZ 3424/2) előírásait követve az állandó címekben is csak az első elemet kezdik nagybetűvel. – Stb. a Szerelem?-nek…. tehát az újságok. Örökzöld dallamok. Éjjeli menedékhely-beli (alakok). Új Tükör. 199. pl. A -beli képzőt és a képzőszerű utótagokat a címek változatlan formájához mindig kötőjellel kapcsoljuk: Valóság-beli (vita). pecsovics. Nyugat. A kőszívű ember fiai. Jókainak „Az arany ember”-e…. Valóság. stb. Népszabadság. a Nemzeti dalt. Arany Toldijában. termosz stb. műsorszámok stb. – Ihletetten szavalta el Az eltévedt lovast. Pályamunkások. a Népszabadságé. – A többszavas címekben csak az első szót és a tulajdonneveket írjuk nagy kezdőbetűvel: Magyar értelmező kéziszótár. havanna. Elterjedt szokás azonban az egyedi címek idézőjelbe foglalása vagy eltérő betűtípussal való szedése is: József Attila utolsó évének versei között van az „Íme. konyak. tehát a költői művek. Az állandó címeket. A többelemű címekben – a címben levő és kötőszó kivételével – minden szót nagybetűvel írunk: Búvár. könyvek. a Siralomháznak a betyár a főalakja. Az egyedi címeket. Hazám. 198. Magyar Hírlap-beli (közlemény). – Az egyszavas címeket nagybetűvel kezdjük: Szózat. hetilapok és folyóiratok címét nagybetűvel kezdjük. – Egyes hosszabb állandó címekben csak az első szó nagybetűs: A magyar nyelv és irodalom tanítása stb. stb. Magyar Nemzet. priznic. 200. Új Tükör-szerű hetilap. stb. Tulajdonnevek gyakran válnak köznevekké. Ragos címhez újabb rag függesztését lehetőleg el kell kerülni a mondat átszerkesztésével. – Munkácsy képének. így: Petőfi a Szülőföldemen című versében…. 58 . ferencjóska. stb. Népszava-beli (hirdetés). Továbbá: 1916 őszén. szendvics. Tanulmányok Arany János költészetéről. ha a címlap megtervezői esetleg más írásmódot alkalmaztak. háryjános. Kis éji zene. képek. szimfónia stb. Odüsszeia-beli (világ). s az egykori tulajdonnév írásmódjától esetleg más tekintetben is eltérünk: röntgen. A szabályt akkor is követni kell. Az idegen írásmódot is magyarossal cseréljük fel: aszpirin. Tulajdonnevek köznevesülése 201. stb. a Társadalmi Szemlét. Martinász. Ilyenkor már természetesen kis kezdőbetűvel írjuk őket. Petőfi a Szülőföldemen-ben…. cikkek. szobrok. – Az új híd felavatásáról az Esti Hírlap közölte az első tudósítást. Az Est.197. – Stb. Ha a címeket szövegbe illesztjük. Kék fény stb. IX. a Számadásnak. Hajóvontatók a Volgán. stb. a Kritikaféle folyóiratok. – Tanulmányát a Magyar Nyelv jelentette meg. Orvosi Hetilap-beli (cikk). – A valamilyen írásjellel lezárt és a ragra végződő címekhez a ragokat és a jeleket kötőjellel kapcsoljuk: Juhász Gyula versének. Képes politikai és gazdasági világatlasz. Pest Megyei Hírlap. Álarcosbál. Zenedélelőtt stb. zeneművek. A ragokat és a jeleket a címekkel általában egybeírjuk: a Kritikában. Élet és Tudomány. hát megleltem hazámat” is. Különösen az egyszavas címek és a többszavas állandó címek szövegbeli megkülönböztetése fölösleges: Móricznak egyik híres regénye a Rokonok.

[Vö. wertheimkassza. b). pálfordulás. stb. Ennek során az írásformák egy ideig ingadoznak a nagy kezdőbetűs. Az írásmódváltozásra csak akkor kerülhet sor. 168. Az idegen írásmódot is gyakran magyarossal váltjuk föl: pasztőroltás. 140. szentjánoskenyér. 59 . és az alkotóelemeket egybeírjuk: ádámcsutka. idegenesen írt tulajdonnévi és a kis kezdőbetűs. makadámút. ha a társadalmi tudatban a köznévvé válás már elég széles körben végbement. dízelolaj stb. magyarosan írt közszói formák között.A tulajdonnevek és közszók összeforrásából keletkezett összetett szavakat is kisbetűvel kezdjük.] A köznevesülés lassú folyamat. pullmankocsi. dízelmotor.

– A gz ejtésű x-et többnyire átírjuk: egzakt. ha közkeletűek. kóla. digitális. szelektív stb. A magyar írásmód szerinti írás A közszavak írása 203. fix stb. mechanika. millió stb. 209. megtartjuk: jacht. antikvárium stb. Bizonyos meghatározott esetekben azonban más átírási rendszerek is alkalmazhatók.) Az eredeti qu betűegyüttes helyett mindig kv betűkapcsolatot írunk: akvárium. idegen szavakként tartjuk számon. egyedet jelölő nyelvi szerepéből következik. 204. Ha a magyarosan írt közkeletű idegen szavak eredeti idegen írásában ch. mikroszkopikus. exogámia stb. Csak kisebb részüknek van magyar alakja. eredeti formájukban használjuk. – Az egyébként magyarosan írt alakokban is megőrződött az eredeti írásmódnak a magyar kiejtéstől eltérő egyegy eleme: bonbon. mechanikus..AZ IDEGEN KÖZSZAVAK ÉS TULAJDONNEVEK ÍRÁSA 202. hogy a latin betűs írású nyelvekből átkerült idegen neveket általában minden változtatás nélkül.. 60 . hisztamin. izotóp. általános fogalmat jelölő idegen szó közkeletűvé válik. textil. s csak néha tartjuk meg: exegézis. A jövevényszavakat ezért mindig magyarosan írjuk. menedzser. egzotikus. a) Az idegen eredetű közszavak idő múltával jövevényszavakká válhatnak. x vagy q betű van. amelyeknek más nyelvekből való származását még felismerjük. és vesznek át egymástól közszavakat is. televízió. lehetőleg a forrásnyelvből írjuk át. s csak egy-egy kivételes esetben írunk helyette ksz-et: bokszol stb. lézer. (Vö. egzisztencia stb. hogy mennyire haladtak előre a jövevényszóvá válás útján. Az olyan szavakat. karbamid. eredeti írásmódját a magyar kiejtést tükröző formával váltjuk fel. a következőképpen járunk el: A ch-t. Az idegen szavakat tehát aszerint írjuk már magyar vagy még idegen írásmód szerint. még akkor is. pech. Ha egy latin betűs írású nyelvből átvett. kemping. magnetofon. amelyeknek más nyelvi eredete még többé-kevésbé nyilvánvaló. azaz olyannyira meghonosodhatnak. azaz szokásos kiejtésüket a magyar hangjelölés szabályai szerint tükröztetjük: antracén. technika. hogy más nyelvből való származásuk feledésbe merül. A latin betűs írású nyelvekből átvett és közkeletűvé vált köznyelvi és szakmai idegen szavakat általában magyarosan írjuk. futball. c) A nem latin betűs írású nyelvek közszavait és tulajdonneveit általában a magyar ábécé betűivel. Az egymással érintkező nyelvek mindig adnak át egymásnak. ha h-nak ejtjük. b) Az idegen eredetű tulajdonnevek egy részét már teljesen magyarnak tekintjük. szexuális. technikus stb. A tulajdonneveknek azonosító. kombájn. taxi. A ksz-nek ejtett x-et általában meghagyjuk: expressz. monarchia. szemben azokkal az idegen nevekkel. oxigén. tulajdonneveket is.

(Đorđe Branković.) 210. Karl Marx. Néva. A közkeletű idegen szavak túlnyomó többségében egyes idegen eredetű képzők (-ikus. stb. Burgundia. Krőzus. Peking. de – a régi hagyományt folytatva – a keresztnevekből a viszonylag újabban átvetteket is magyarosan írjuk: Kármen. de: Potyomkin. Kordillerák. København. a postai forgalom területén. 209. Cristoforo Colombo stb. Kolumbusz v. Isztambul. Az ilyen hagyományos nevek közül e formában több csak bizonyos állandósult kifejezésekben él: valóságos Krőzus. esztétikum. Eperjes. Rajna. Lenin. stb. 28. Odera. Alsó-Ausztria. realizál. stb. helységek stb. Athén. Sziklás-hegység. amelyek a mai átírási szabályoktól eltérnek. Luxemburg. Babilon. Kréta.) A hosszú magánhangzó azonban (nem mindig következetesen) néhány szó származékaiban is megőrződik: akadémia – akadémikus. tájfun. akadémista. (Vö. Jan Hus. Szicília. Prešov. A nem latin betűs írású nyelvekből (gyakran több nyelv közvetítésével) korábban olyan névformák is bekerültek nyelvünkbe. Kolumbus Kristóf stb. Más nevekben a sorrend és a keresztnév magyaros. A latin betűs írású nyelvekből átvett személynevek közül csak néhány nagy történelmi vagy irodalmi múltú és rendszerint közismert nevet használunk hagyományos megmagyarosodott formájában. Nagyvárad. de görögösen: Kroiszosz. Vezúv. Herkules. karate. 161. az idegenforgalom. stb. stb. vizek. Richard Wagner stb. Oradea. hagyományossá vált magyar alakjukban írjuk: Dárius. Mexikó. Ausztrália. A tulajdonnevek írása 207. számum stb. Szent Lőrinc-folyó. Ýstanbul. Marx Károly. Alpok. Anyegin. Ezópus. Csendes-óceán. Elba. Potemkin-falvak. esztétikus. Maximilián. -izmus stb. Husz János.) előtt a tőbelseji hosszú magánhangzó rövidre változik: passzív – passzivitás. realizmus. A nem latin betűs írású nyelvekből (gyakran több nyelv közvetítésével) átvett és már meghonosodott szavakat – a forrásnyelvre vonatkozó átírási szabályoktól függetlenül – a magyarban szokásos kiejtésük szerint írjuk: szamovár. tipizál. tajga. Temze.205. Napoli. 61 . dzsunka. Krakkó. Párizs. láma. Martin Luther. -izál. típus – tipikus. Jean Calvin.) 208. esztéta – esztétika. külföldi területek. reális – realista. a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció). Beatrix. Himalája. Ezek közül némelyik teljesen magyaros alakú: Brankovics György. Svájc. Kraków. Kairó. Moldva. Wagner Richárd stb. helyett). (Vö. Itália. Mercédesz. 206. Latin betűs írásrendszerű országok. Paris stb. stb. ista. Nápoly. pagoda. a könyvtárügy. (Friedrich Engels. Ezeket közkeletű. Újabban a nyelvhasználat nem törekszik ilyen teljesen vagy részben magyaros névformák kialakítására. A ch-t és az x-et a magyarosan írt idegen eredetű keresztnevekben és földrajzi nevekben is megtartjuk: Albrecht. de megmaradt a családnév eredeti írása: Engels Frigyes. továbbá a térképeken – főleg a helységnevek esetében – az idegen nyelvbeli név is használható: Wien. Szabadka. (Vö. A földrajztudomány. mecset. szovjet. határainkon kívüli hegyek. 204. Bécs. Koppenhága. szamuráj. stb. Subotica. Oszvald. Krisztián. helyett). periódus – periodikus. Luther Márton. -itás. minaret. Hispánia. akadémizmus. Kálvin János. gésa. megnevezésére gyakran magyar neveket vagy magyaros formájú és írású névváltozatokat használunk: Franciaország.

vagyis a forrásnyelv helyesírásának szabályai szerint írjuk: bestseller. signorét.) Az idegen írásmód szerinti írás A közszavak írása 212. tuberkulózis. Maranón. stb.A toldalékok kapcsolása 211. Liepaja. Gdansk. Bologna. Moliere. Amundsenről. Huszé. Njegoš. nem általános használatú közszavakat idegenesen. Franszoise. Nyomtatásban. Horatius. nápolyi. tête-à-tête stb. Molière. Liepâja. A tulajdonnevek írása 214. stb. Françoise helyett Franszoáz v. (Vö. riporttal. 174–184. cowboynak. Francois. señor. kálvini. shoppingol. horatiusi. Karadzsics) teljességgel helytelen. az alapbetűt megtartjuk: Capek. greenwichi. Marañón. dózis. eredeti helyesírással írandó: bacilus. eppur si muove. Puccini. a mellékjelet elhagyjuk. mint a magyar szavakhoz és nevekhez: frontálisan. toulouse-lautreci. A magyarosan írt idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez ugyanazon szabályok szerint kapcsoljuk a toldalékokat. barrelnyi. Janus Pannoniustól. Az idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez általában ugyanúgy közvetlenül (tehát kötőjel nélkül) tapasztjuk hozzá a toldalékokat. A latin írású nyelvek tulajdonneveiben általában változtatás nélkül követjük az idegen írásmódot: Cervantes. Vaasa. stb. – A mellékjelek elhagyása szükségmegoldás. Karlovy Vary. karl-marx-stadti. myocarditis. de: tuberculosis bronchialis. Marasesti. de: dosis effectiva minima. Eredeti idegen írásmódjuk szerint írjuk a latin betűs írású nyelvekből átvett többszavas kifejezéseket. de: Bacillus anthracis. mint a magyar szavakhoz és tulajdonnevekhez: businessből. Milánóig. Chopin. Stockholmnál. Prágában. nikotinos. Chatelet.) 62 . hobbija. 174–184. lemberdzsekben. Krleža. Dubrovnik. annak tagjaként fordul elő.. Mărăşeşti. 163– 165. stb. ha nincs megfelelő betű. Eminescu. Plzeň. Tallinn.. stb. Így járunk el természetesen akkor is. azaz a névnek fonetikus vagy éppen eltorzított átírása (pl. couchette. Lódz. Gdańsk. Wuppertal. Habsburgok. krómoz. rinascimento. 163–165. (Vö. Ha az egyébként már magyarosan írt idegen szó idegen kifejezésben. verdis. schillingért. A latin betűs írású nyelvekből átvett.) 213. stewardessek. Zweig. park and ride. Châtelet. François. arabeszkek. wrocławi. conditio sine qua non. show. lady. Rousseau. Łódź. fairül. közmondásokat: all right. és ha a nyomtatási eljárás a mellékjel pótlását nem teszi lehetővé. Buenos Aires. Latium. 214. koktélt. (Vö. stb. löncsöl. szólásokat. Shakespeare. Loire. Plzen. Rio Grande do Norte. A toldalékok kapcsolása 215. Karadžić helyett Karadzsity v. tüchtig stb. ha az idegen nevek a magyarban nem használatos mellékjeles betűket tartalmaznak: Čapek. de a mellékjeles betűk helyett az alapbetűktől eltérő más magyar betűk alkalmazása.

voltaire-es.). b) A -val. (Vö. az alábbi két részletszabály megtartására kell ügyelni: a) Mind a közszavak. b) Ha az idegen tulajdonnév két vagy több különírt elemből áll. de: Oslóban. campanile. b)] Ha az i képző egyelemű. -ista. châlons-sur-marne-i. de: Malmőből. stb.. 10. Grimm-mel. Ha idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez közvetlenül kapcsolunk magyar toldalékokat. goethei. o-ja és ö-je helyett á-t. Rousseau-val. Voltaire-é. sinaiai. Leonardo da Vinci-s. Engelsszel. Frankfurt am Main-i. amelyekben ezek a szóvégi hangok a magyar kiejtésben megnyújtva fordulnak elő: signorina. Coca-Colaszerű. Anatole France-i. Loire-on. de: signorinák. lehetőleg a forrásnyelvből (tehát más nyelv közvetítése nélkül) írjuk 63 . ő-t írunk az olyan toldalékos alakokban. -ista. -vé rag v-je ilyenkor is az utolsóként kiejtett mássalhangzóhoz hasonul: guillotine-nal. Félixszel. ortodoxszá. stb. vagy ha az utolsó kiejtett hangot betűknek bonyolult. e-je. néma) betű van. Tallinn-nál. voltaire-izmus. oslói. hertzcel. az általános és középiskolai oktatást szolgáló vagy kiegészítő kiadványokban a nem latin betűs írású nyelvek neveit és szavait a magyar ábécé betűivel (vö. stb. b)] 217. Steinbeckkel. 163. – Oslo. campanileszerű. -vel és a -vá. [Vö. mind a tulajdonnevek végső a-ja. Marxszal stb. Montreux-ig. – allegro. -vé rag a mássalhangzót jelölő nem magyar betűre vagy betűkapcsolatra végződő idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez úgy járul. -izmus) képzős származéka természetesen kis kezdőbetűs: shakespeare-i. Balzackal. hogy v-je teljesen hasonul az utolsó kiejtett mássalhangzóhoz: Andrićtyal. Iaşi-nál. ill. Az egyelemű vagy kötőjellel összefűzött tagokból álló tulajdonnévnek (a néma betűs végződés miatt kötőjellel odakapcsolt) -i (-s. Scott-tal stb. de: Sinaiában. [Vö. A szépirodalmi művekben. Molière-rel. ó-t. é-t. 163. fixszé. [Vö. allegroszerű. – De hagyományosan: Anjouk. – Goethe. -izmus) képzőt (a többelemű magyar tulajdonnevekhez hasonlóan) mindig kötőjellel kapcsoljuk az utolsó elemhez. -vé rag megfelelő alakját is) kötőjellel kapcsoljuk. – Malmö. pechhel.). – Sinaia. -vel és a -vá. malmői. joliot-curie-s. akkor a magyar toldalékot mindig kötőjellel fűzzük a szó testéhez: guillotine-t. c)] Az átírás Az átírás elvei 218. Bachhal. vichyi stb. Peugeot-t. Falstaff-fal. de: campanilén. Iaşi-sal. stb. de: Coca-Colát. 164. akkor az -i (-s. y-ra végződő idegen helységnévhez járul. lille-i. Karlovy Vary-i. a) Ha az idegen írásmód szerint írt közszó vagy tulajdonnév végén hangérték nélküli (ún. 94. New York-i. az -i-t a névhez közvetlenül kapcsoljuk: coventryi.Az i-re végződő idegen helységnevek -i képzős származékának végén (a magyar i végű helységnevekhez hasonlóan) csak egy i-t írunk: (a) helsinki (olimpia). -vel és a -vá. allegrós. goethés (Vö. monsieur-nek. 216. de: Goethének. stb. (a) pompeji (ásatások) stb. Walter Scottos. Bizonyos esetekben kötőjellel kapcsoljuk a toldalékokat az idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez. a sajtóban. Montesquieu-nek. A -val. bordeaux-i. – Coca-Cola. Glasgow-ban.) c) A mássalhangzót jelölő kettőzött betűre végződő idegen tulajdonnevekhez az azonos betűvel kezdődő magyar toldalékot (s így a -val. írásrendszerünkben szokatlan együttese jelöli. 175. de: allegróban. s az alapforma szerinti kezdőbetűket megtartjuk: Victor Hugó-i. Scott-tól. fixszel. 29. ploieşti-i. Greenwichcsel. hogy a név alapformája világosan kitűnjék: Mann-nak.

vagy elterjedten ismernek. mint a magyar nevekhez és szavakhoz: Csehovtól. Iráklion. Kavála. a kínai esetében) vagy az idegen betű. Nagoja. szputnyik. az orosz. Budapest. Odüsszeusz. Tobrukig. Po Csü-ji. Tolsztoj. A magyar átírás alkalmazása a forrásnyelvvel kapcsolatban kialakult közgyakorlattól is függ (pl. az idegenforgalom. Hupej. Sanghaj. Evdokía. Kijev. Macujama. Szaladin. Lancsou. (Vö. A nem latin betűs írású nyelvekből átírt nevekhez és szavakhoz ugyanazon szabályok szerint tapasztjuk a toldalékokat. alma-atai. dzsúdózik. Szecsuan. khitón. Marrákes. az orosz vagy a kínai magyar átírása elterjedtebb más átírási módok használatához képest). A magyar átírású neveket és közszavakat a bennük szereplő magyar betűk hangértéke szerint kell olvasni: Hérakleitosz. Dzulfikár. Báb-el-Mandeb. tatamin. stb. Iszmáilíja. Gogol. 220. 1984. a görög stb. A toldalékok kapcsolása 222. 64 .át. bektási. E helyett vagy e mellett – a munka jellegétől függően – a magyar átírás is alkalmazható. 210. Platón. 205. stb. 1981. Solohovval. Kuroszava. hidzsra. Velikije Luki-i. Hokuszai. az arab. hagyományos formájában használjuk. Szapphóé. amilyet az adott nyelvet beszélő országban hivatalosan előírnak. amilyet a szaktudományok a nemzetközi érintkezésben általában alkalmaznak. A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása. ikebana.és hangsort együttvéve (pl. Az újgörög nevek magyar helyesírása. Venizélosz. A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) a mindenkor érvényes szabványokat követi. az egyetemi és főiskolai oktatás. Délosz. illetőleg az ezeknek megfelelő magyar betűkkel. arisztotelészi. Irtis. Szöulnál. Thébai. száriban. a postaforgalom. 221. Szun Jat-szen.) 219. Budapest. Periklész. esetében) nyelvenként szabályozott módon helyettesítjük magyar hangokkal. kamikadzék.. Hriszto Botev-i. Hirosima. Ha egy tulajdonnév vagy közszó nem szabályosan átírt alakban honosodott meg nyelvünkben. Átíráskor az idegen hangsort (pl. Seremetyjevo. Fagyejev. Ahmed. Harun ar-Rasíd. kuvaiti. A szaktudományok. vagy amilyet valamely nemzetközi testület (amelynek hazánk is tagja) használatra javasol. Az egyes nem latin betűs nyelvekre vonatkozó magyar átírás szabályait a következő akadémiai kiadványok tartalmazzák: Keleti nevek magyar helyesírása. Plutarkhosszal. Zsenmin Zsipao. továbbá a térképeken olyan átírást szokás alkalmazni. a tudományos ismeretterjesztés területén.

átvisszük a következő sorba: fiók. 230. ideá-lis vagy ide-ális. stb. stb. Pest. illetőleg több kiejtett magánhangzót tartalmazó szavak és szóalakok elválasztásának szabályai a következők: a) Az egymagukban szótagot alkotó magánhangzók tetszés szerint hagyhatók az előző sorban. illetőleg a következő sorba átvinni. strand. Elég gyakori. vagy vihetők át a következőbe: dia-dal vagy di-adal. hajt. Mari-etta. háza-ik. a nyomtatásban nem ajánlott elválasztási formák. stb. a „haza-i”. Soós. kalci-um. A szótagolás szerinti elválasztás 224. street. c) A két magánhangzó között levő egyetlen mássalhangzót – akár egy-.AZ ELVÁLASZTÁS 223. drog. Brahms. há-zig. Tri-eszt. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: árui-nak vagy áru-inak. de ejtésükben egy szótagú idegen közszavak és tulajdonnevek vagy a régies magyar családnevek írásformájuk alapján megszakíthatók volnának: air. „e-móció”. Hume. moza-ik. eu betűkapcsolat. Schmidt. Az egyetlen magánhangzóból álló szókezdő és szóvégi szótagot – bár önállóságát nyelvi tekintetben el kell ismerni – esztétikai okokból nem szokás egymagában a sor végén hagyni. ma-gá-nyos. 224. pró-ba. lajst-rom. ahány magánhangzó van benne: bál. ha az eredeti helyesírással átvett.. Chartres. asz-tal. váku-um stb. – Ez a szabály olyankor is érvényes. fi-a-i-é. vagy (az elsőt kivéve) egyetlen rövid mássalhangzóval: le-ány. sztrájk. – A több szótagú szavakat és szóalakokat bármelyik szótag határán meg lehet szakítani: ren-dületlenül. asz-tal. Ke-re-csend. 65 . shop. blues. rendületle-nül. Csil-la. stb. Le-ó stb. Leo-nóra vagy Le-onóra. Annáé-ké vagy Anná-éké. jeles) alakját a szótagolás szerint választjuk el. ka-to-na. Gyu-la. fi-atal. – A két magánhangzót jelölő azonos betűket is szétválaszthatjuk: ko-ordinál. Az elválasztásnak – alapformákban és toldalékos alakokban egyaránt – a szótagolás az alapja. bugy-gyos. nyolc. Az au. mivel tagjai a szótagoláskor szétválhatnak. stb. [Vö. É-va. vi-asz. me-ta-fo-ra. A több szótagú. font. Be-rety-tyó. amelyek csak egyetlen magánhangzót tartalmaznak. ró-zsa. hogy helyszűke miatt (vagy más okokból) a szónak vagy szóalaknak egy részét a sor végéről át kell vinni a következő sorba. ragos. rendü-letlenül. part. Nîmes. szükség esetén elválasztható: kala-uz. Zsolt. Az írásnak ez a megszakítása az elválasztás. te-ker-vé-nyes. – A magánhangzó önmagában is alkothat szótagot: di-ó-nyi. 229. nem választjuk el: föld. tolnai-ak vagy tolna-iak stb. fe-udális stb. Bánk. könyvei-tek vagy könyve-itek.. György. tehát az „a-lap”. akár többjegyű a betűje – a következő sorba visszük át: be-tű. Gaal. [De vö. ka-sza. vá-szon. 226. ill. b) Azokat a magánhangzókat. „emóci-ó”. stb. Me-csek. Maugham. a)] 226. Az egyszerű közszavak és tulajdonnevek alapformáját és toldalékos (képzős. „Le-a” stb. 225. York. team. dry. pesti-es. Azokat a szavakat. stb. De-zső. Georch. amelyek szótagot kezdenek. ba-tyu. „Á-ron”. Sásd. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: ablaká-ig. A szótagolás szerinti elválasztás fő szempontjai a következők. stb. Vajdá-ék. a)] – A szótag mindig vagy magánhangzóval kezdődik. fia-tal. Csak összetett szavak elválasztásakor veendő figyelembe az alkotóelemek (az összetételi tagok) határa. ko-sár. – Minden szó annyi szótagú.

pszichológia. b)) 229. tá-dzsik. ki-sebb. stb. Maupas-sant. g) Ha két magánhangzó között kettőnél több mássalhangzót jelölő betű van. De: Széll-lel. lopódz-dzanak. Ma-dzsar. Szél-lért. pe-dzi. ész-szerű. ha a két mássalhangzó közül az elsőt kettőzött betű jelöli: hall-gat. padon. akár többjegyűek – az elsőt az előbbi sorban hagyjuk. bóra-xos. d) A két magánhangzó között levő kétféle mássalhangzót jelölő nem kettőzött betűk közül – akár egy-. ma-chináció. leni-nizmus. e) Ha a két magánhangzó közötti mássalhangzót kettőzött betű jelöli. ha utánuk magánhangzó következik: almana-chot. ker-tig. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: batiszt-ból. az x pedig két hang (k+sz) jele. Kecskemé-ten. stb.stb. A szótagolás szerinti elválasztás szabályai érvényesek természetesen a szóalakokhoz járuló újabb és újabb toldalékokra is: adós-ság. a másodikat pedig átvisszük a következőbe: am-per. Ecse-ren. ösz-sze. Kiss-nek. stb. Hamburg-ban. Szabolcs-csal. stb. or-chidea. másik jegyét pedig átvisszük: ber-reg. víz-zé. dob-ban. mind a következő sor elején ki kell írni a teljes rövid megfelelőjét: meny-nyi. stb. szity-tya. Ezért úgy tekintjük őket.: tö-rök]. Nagy-gyal. A ch kétjegyű ugyan. edzdze. Boty-tyán. [Vö. bridzs-dzsel (ragos fn. meggy-ből. lán-dzsás. tiha-nyi. ce-chem. züri-chi. A dz és a dzs többjegyű betű. ost-rom.). stb. megy-gyel. Ing-rid. Biberachot. csoport-tól. mint a rövid mássalhangzókat jelölő magyar betűket: ar-chívum. bratsz-ki stb. tal-palatnyi. recs-ki. tele-xezünk. Boz-zai. hogy a kettőzött betű egyik tagját meghagyjuk a sor végén. temp-lom. ennek egyik jegyét az előző sorban hagyjuk. mint más többjegyű betűinket. brin-dza. lopó-dzott. d). -vel és a -vá. mor-zsa. tarisz-nya. Job-bágy. fosz-fát. stb [Vö. lajst-rom. stb. Beö-thy [e. több-let. kulcs-csal.: de-zső]. ma-ximum. A családneveinkben előforduló többjegyű régies magyar betűk az elválasztásban hangértéküknek megfelelően kezelendők: De-seö [e. Thew-rewk [e. – A -val. mil-liméter. tömbben. tonna. edz-het. Hosz-szú. stb. 163. – Ha a toldalékos alakokban a két magánhangzó között álló mássalhangzók közül az utolsót kettőzött betű jelöli. pogy-gyász. tink-túra. akkor úgy választjuk el a szót. a ch-t és az x-et a következő sorba visszük át akkor. csak az utolsó kerül a következő sorba: cent-rum. kilenc-kor. de egyetlen hangot jelöl. refle-xek. ma-dzag. töl-gyes. pe-ches. Tallinn-nak stb. de egyetlen jegyű. -vé ragos alakulatok elválasztása: pech-hel. Tallinnig. Ojszt-rah. Mün-chen. Me-xikó. hal-lak. hit-tem. stb. rongy-gyá. bri-dzset. mar-xizmus. Papp-tól. 216. [Vö. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: bron-zot. köny-nyes. Ilylyés. Mikló-sék. – A toldalékos alakokat is így kell elválasztani: ágy-gyal. Fu-dzsi. mene-dzser. hanem egy-egy önálló mássalhangzót. Ugyanígy: játsz-szál. húszszor. stb. Ri-chárd. Mar-xot. rossz-kor. stb. Kiliman-dzsáró. Heren-dig. pén-zért. stb. Dosztojevsz-kij. pra-xis. ennek elválasztásakor mind a sor végén. a másikat átvisszük az új sorba: bors-sal. A dz-t és a dzs-t tartalmazó szavak ennek megfelelően a leírt szóalak alapul vételével. mahara-dzsa. f)] 228. galy-lyak. arany-nyal. Féli-xé. kamika-dzék. Ale-xandra. Bach-hal. az elválasztás általános szabályai szerint szakítandók meg: bo-dza. he-xameter. halandzsázik. kom-munális. – Ha a ch és az x végű idegen szavak toldalékos formáit a szó és a toldalék érintkezése táján kell elválasztanunk. Ford-dal. bizott-ság. maga-san. házun-kat. gyűrű-dzik. ás-vány. könny-től. adósságo-kat. adóssá-gok. c). né-gyet. al-lons. – Így járunk el akkor is. Bar-tók. 227. 226. Veszp-rém. Car-rara. vonz-za. bórax-szá. metsz-szük stb. Szabol-csé. azaz nem hangkapcsolatot jelöl. Er-zsi. karszt-tá. ezért elválasztáskor ugyanúgy kezeljük őket. Marx-szal.: 66 . – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: ember-rel. fi-xet. Kodály-lyal. s így mindkettő egy betűnek számít az elválasztáskor. stb. Gellért-től. ódz-kodik. há-zunk. stb. Fuku-dzava. c)] f ) Ha a két magánhangzó közötti hosszú mássalhangzót egyszerűsítetten kettőzött többjegyű betű jelöli. tet-ted. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: apá-mé. Bony-hád.

Ke-ravill.. c) A különböző hangokat jelölő olyan betűcsoportok.) b) Az egy mássalhangzót jelölő betűcsoportokat (a többjegyű magyar betűkhöz hasonlóan) nem választjuk szét: bron-chi-tis. (Vö. stb. illetőleg: Szél-lért. ELTE-re. Gi-gli. Fi-scher. Ofo-tért. idegen írásmód szerint írt közszavakat és tulajdonneveket is a magyar szokásnak megfelelően. esp-la-nade. konk-rét. prog-nózis. a) Az egy szótagba kerülő. nemcsak a problémát okozó helyen. A fontosabb szempontok a következők.és utótagok figyelembevételével történő elválasztás. War-gha [e. mikrosz-kóp vagy mikro-szkóp. Szé-chy [e. Fab-ri-zio. angol. van betoldva. A sor végére kerülő mozaikszók elválasztásának a következők a lehetőségei: a) Az olyan betűszó. Kos-suth stb. Thewrew-köt. inst-ruktor. a magyarban nem önálló létű elemből keletkeztek. Ben-czúr [e. Bo-lo-gna. amelyek az idegen nyelvekben elválasztáskor többnyire együtt tartandók. mind alap-. Ljub-lja-na. inf-láció. amelyek a forrásnyelvben két (vagy több). KISZ-esek. Shakes-peare. elválasztáskor az illető nyelv elválasztási szabályait kell követni. Ka-ra-džić. Mi-chelangelo vagy Michelan-gelo stb. stb. stb. Bár az ilyen alakulatoknak eredetileg összetett voltát a mai átlagos magyar nyelvérzék általában nem tartja számon. Az olyan idegen közszavakat és tulajdonneveket. termosz-tát vagy termo-sztát stb. cou-lomb. obst-rukció. Miche-langelo. 224. Babi-tsé. Kis-sék stb. MTESZ. a másikat pedig átvisszük a következő sorba: Bes-senyei. Mah-ler. bekezdés stb. Baude-laire. stb. egy magánhangzót jelölő betűcsoportokat nem választjuk el: couchette. kétség esetén tanácsos ezzel a lehetőséggel élni: aspi-ráns. Kö-zér-tig. mondat. – A toldalékos alakok elválasztásakor a régies magyar betűk egységét természetesen szintén megőrizzük. Mon-taigne. 230. 231. com-pa-gnie. diszk-rét. magyar szövegben szótagolási szabályainknak megfelelően szétválhatnak: cas-co. – Kivételes elválasztású név: Bat-thyá-ny. kivált szaktudományi munkákban. Cze-tzet. rek-lám. ha elválasztásukra kényszerülünk. – A mássalhangzót jelölő kettőzött betűk közül az egyiket az előző sorban hagyjuk. nem választható el: BVSC. Int-ransz-mas. parag-rafus. móriczos. SZTK. 67 . MLSZ. szintén elfogadható: fotog-ráfia vagy fotográfia. Ha magyar szövegbe idegen (pl. A latin betűs írású nyelvekből átvett.: szé-csi]. kossu-thi.: varga] stb. Churchill. Belg-rád. Balo-ghék. 232. Ma-va-dé. stb. Wa-shing-ton. SZOT. kataszt-rófa. fi-lantróp. ce-pha-lal-gia.: ben-cúr]. Gas-cogne. stb. Gior-gio. Bu-vá-ti. ezért a magyar szótagolás szabályai szerint választjuk el őket: abszt-rakt. Ped-ro. Röl-tex. de a toldalék tartalmaz magánhangzót: ASZSZK-ban. NDK-beli. Christie.: fara-gó]. as-piráns. de nem egy hangot jelölnek. azaz a magyar kiejtésükön alapuló szótagolás szerint választjuk el.bő-ti]. kivéve a kettőzött betűkét: Deseö-nek. amelyben csak mássalhangzó vagy legfeljebb egy magánhangzó van. nem tekintjük összetételeknek. mind toldalékos alakjukban a szótagolás alapján szakítjuk meg: Ag-ro-co-op. prog-ram. – Elválasztás esetén a toldalékos betűszóknak a kötőjellel kapcsolt toldalékát kell a következő sorba átvinni akkor is. Mivel a szavakat a sor végén természetesen máshol is meg lehet szakítani. demok-rata. paragrafus vagy paragra-fus. NA-TO stb. francia. NOB. latin. ENSZ-ért stb. szind-róma. Coo-per. az ismertebb elő. Fara-ghó [e. ha a kötőjel nem szótaghatáron áll. lengyel stb. b) A szóösszevonásokat. – A két vagy több magánhangzót tartalmazó betűszók szükség esetén szótagolás szerint szakíthatók meg: MÉ-MOSZ. stb. maest-ro. komp-resszor. ery-the-ma.) nyelvű többszavas kifejezés. Zág-ráb. Pap-pot.

és toldalékos alakjukban egyaránt) a szótagolás szerint választandók el. Zalaegerszeg. Lenin-grád. megál-lás. rend-őr. viszont-eladó. hogy összetett szót csak szóhatáron szabad megszakítani. extra-kromoszomális. vígope-rai. Nyír-egyháza vagy Nyíregy-háza. stb. 237. egy-előre. vasu-tas. elektron-optika. kilo-gramm. vírus-interferencia. leg-alább. 236. deci-liter. holott. para-frázis vagy paraf-rázis. Kis-oroszi. hogy az egyik szó az első. 68 . gépe-lem (ige). proto-plazma. Bornemissza. Ha a sor végi elválasztás ezeknek találkozási helyén válik szükségessé. leg-erősebb. kül-ügy. víg-operai. Ha az ilyen alakulatok összetettsége a mai átlagos magyar nyelvérzék számára kevésbé nyilvánvaló. amelynek elválasztása kétféle. ing-ujj. kétség esetén tanácsos ezzel a lehetőséggel élni: in-terakció vagy interak-ció. az alakulat összetett voltára általában tekintettel vagyunk. fela-dat. in-tranzitív vagy int-ranzitív. és a szót vagy szóalakot itt szakítjuk meg: centi-gramm. a másik összetett szó: me-gint (= újra). Ha az összetett szó egészéhez járul képző. meg-állás.Az összetett szavaknak elemeik szerinti elválasztása 233. kis-asszony.). a másik szó pedig a következő sorba jusson: csak-is. transz-urán. im-produktív vagy imp-roduktív. infra-struktúra. dezinformál vagy de-zinformál. még-is. mert az azonos alakú szópár egyik tagja toldalékos alak. nagy-atádi. vas-út. fel-adat. szak-avatott. melo-dráma. amelynek egyik eleme (legtöbbször az utótagja) a magyarban is önálló szó. épp-úgy. Az összetett közszavak és tulajdonnevek elválasztásában csak az összetételt alkotó tagok határán lehet különbség az egyszerű szavakéhoz képest. stb. – Hasonlóképpen: Jugo-szlávia stb. külön-élés. Kis-ar (helységnév). tölgy-erdő. ugyan-is. ha az összetett szót vagy szóalakot nem az összetételi határon szakítjuk meg. stb. Zala-egerszeg vagy Zalaeger-szeg. A kettőnél több szótagból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket leginkább az összetétel tagjainak határán szokás elválasztani: csal-étek. A két egytagú szóból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket úgy választjuk el. Az azonos alakú szavak között több olyan van. hón-alj. milli-gramm. Sok olyan idegen szavunk van. zápor-eső. inter-akció. Helyes elválasztások ezek is: elekt-ronoptika vagy elektronop-tika. Tito-grad stb. stb. kar-öltve. pre-klasszikus. a másik eleme (legtöbbször az előtagja) viszont csak néhány esetben külön szó értékű. megöl. nemcsak a problémát okozó helyen. de: gép-elem (fn. az így keletkezett származékot az alapszó tagjai szerint választjuk el: rend-őri. A mai átlagos magyar nyelvérzék számára felismerhető összetételeket ugyanis az alkotó tagok szerint választjuk el akkor is. dél-után. Ugyanígy járunk el természetesen az igekötős igék elválasztásában is: fel-ad. preklasz-szikus. stb. nagyatá-di. ha az összetevők határa nem esik egybe a szótaghatárral. vagy-is. ion-stabilitás. 235. 234. Antark-tisz stb. szét-üt stb. a szótagolás szerinti elválasztás is helyes: de-presszió vagy dep-resszió. vas-utas. Nem szabálytalanok természetesen az ilyen megoldások sem: rendő-ri. anti-klerikális. Az összetett szavakat alkotó tagok (alap. tranz-akció vagy tran-zakció. ultra-projektométer. Dessew-ffy. stb. Magyar-alád. de: meg-int (= figyelmeztet). Ez a szabály azonban nem azt jelenti. mind-egy. Mivel a szavakat sor végén máshol is meg lehet szakítani. Ant-arktisz vagy An-tarktisz. Pál-ffy. mikro-klíma. egyszer-egy. stb.

238. Ha a kötőjellel írt szóösszetételt vagy tulajdonnevet a szóhatáron szakítjuk meg. Ennek a sor elején való megismétlése csak szakmunkákban szokás. a kötőjelet csak a sor végén tesszük ki. a kötőjeles alapformára való figyelmeztetés végett: …földrajzinév-tár… (helyesírási szótárban) …Nagy-Kevély… (helyesírási szótárban) …nátrium-klorid… (kémiai szakkönyvben) 69 . kivételesen.

(Hogy mikor kell szóközöket hagyni. a berekesztő zárójel és idézőjel pedig az előtte álló szóhoz stb. kenyér. a pontosvessző előtt. 253. 248. – Közvetett felszólítást. 256. a felkiáltójel (vö. 70 . a vessző. részben némiképpen a beszédnek betűkkel ki nem fejezhető sajátságaira. 266.. 270. 244. 258–259. a pontosvessző (vö. a gondolatjel előtt és után stb. 250. 256. 247–255..) a kérdőjel (vö. 260–261. 272–273.. Az egyszerű mondatok végére a közlés szándékának megfelelő írásjelet teszünk. Ezeknek a keretein belül egyazon esetre sokszor több.. 290. Az írás tagolásában fontos szerep jut a szóköznek is. a felkiáltójel.. 299. 256–257. 275. a vessző (vö. egyaránt helyes megoldás kínálkozik. 240–242.). 250–252.).... 296– 297... Stb. Az egyéb írásjelek közül a gyakoribbakat egy összefoglaló pont tartalmazza (vö. részeikrészleteik egymáshoz kapcsolódását tükrözik. 266–267..).. 278. Az érzelmek hullámzását vagy erősebb fokát írásjelek halmozásával érzékeltethetjük: Hogy képzeled ezt?! Valóban?? Nem!!! Stb.. valamint az írásjellel lezárt mondatok és tagmondatok között. 262. 271. annak részletkérdéseit gépírási szabványok és tipográfiai előírások tartalmazzák. utasítást kifejező. 245. tudatos eljárásként – az írásjelek részleges vagy teljes mellőzése. a kérdőjel. Az írásjelek használatának szabályai általában a nyelvtani viszonyokhoz igazodnak. 250–252. család. 281.. amelyikkel mondanivalónkat a lehető legteljesebben tudjuk érzékeltetni... 256. 263.)... 256. a nagykötőjel (vö. 293–297. a kettőspont. 266.....) A mondatokat záró írásjelek 240. b) Az egyszerű kérdő mondat végére kérdőjelet kell tenni: Ki látta? Meglátogattok-e holnap? Szereted a zenét? Stb. a gondolatjel (vö. 240–242. Ilyenkor azt az írásjelet kell választani. 240–242. 264. Az írásjelek változatos és kifejező használata fontos eszköze az értelmileg és érzelmileg egyaránt árnyalt közlésmódnak.. tagolódását. az idézőjel (vö. a) Az egyszerű kijelentő mondat végén pont van: Jóból is megárt a sok.).. bár felszólító alakú mondatokat ponttal is zárhatunk: Írjunk egy-egy mondatot ezekkel a főnevekkel: béke. Az írásgyakorlatban használt sok írásjel közül a legfontosabbak: a pont (vö.. a zárójel (vö.. a kezdő zárójel és idézőjel hozzátapad az utána következő.). Részben a mondatok szerkezetét.). 256.)... 246. 265. 274.. a kettőspont (vö.. 250.AZ ÍRÁSJELEK 239..)..). a kötőjel (vö. haza.. 248. Szóközt hagyunk a szavak.. 299. óhajtó és felszólító mondatot felkiáltójellel zárjuk: Ezt aztán megcsináltad! De soká jön a tavasz! Bárcsak sikerülne a tervem! Legalább a szemem lenne jó! Azonnal idejössz! Szeresd a hazát! Légy jó mindhalálig! Stb. a zárójelek és az idézőjelek közé foglalt közlési egységek előtt és után. c) Az egyszerű felkiáltó. Az írásjelek szerepe kettős. ezért csak szépíróktól fogadható el – egyes esetekben. a hanglejtésre és a beszédbeli szünetekre utalnak.).. 247. 248. 100. 275. 243.. Nincs viszont szóköz a pont. 271. Stb. továbbá a kötőjel és a nagykötőjel két oldalán. 268–269. 96.. Pipacsot éget a kövér határra / A lángoló magyar nyár tűzvarázsa. Kérdő alakú felszólítások és felkiáltások végén felkiáltójel is szokott állni: Nem viszed el mindjárt! Miért ver engem a sors! Stb.

ahelyett stb. ezért kötőszava elé mindig vesszőt kell tenni: Tündöklik. mégis fekete az utca. Több mint öt évig élt külföldön. mint öt. Ne várjunk rá tovább. vagy kötőszó előtt is ki kell tenni a vesszőt: Az ebédre nem kell senkit is megvárnom. s. Sokszor meglehetősen nehéz eldönteni. nem pedig összehasonlításra szolgál: Ez több mint szemtelenség. ki lesz az első! (A főmondat felszólító.) – Nem kell azonban vesszőt tenni a több mint alakulatban a mint elé. hogyha késem. aki még egy nyelven tud. utánuk (a hogy elé) azonban igen: Felrohant a lépcsőn anélkül. úgy arat. amire megkértelek? (A főmondat kérdő. legyen ő is Miska! Sokat késik. hogy tétovázol! Stb. 249. meg. mi a baja. amelynek (akár el is hagyható) főmondata csupán mellékes tájékoztatást tartalmaz. akár van kötőszó. [De vö. Stb. meg.) 242. mint szerkezetben vessző van a mint előtt: Ez sokkal több. b)] A hasonlító több. mint a tavalyi. aszerint hogy. hogy anyanyelvét is jobban tudja. ne várjunk rá tovább! (A második tagmondat felszólító. ne üsse bele az orrát! Stb. kötőszószerű szókapcsolatok elé vesszőt teszünk. vagy csak a figyelem fölkeltésére szolgál: Kérdem. – Ha azonban az anélkül. elemek az első tagmondathoz tapadnak. 71 . és dühösen elrohant.241. ahelyett hogy tétovázol! Stb. (A főmondat kijelentő. s. Hat több. Kértem. Stb.) Folytasd ott. olyan nagy hibát követtem el? Javasolom. Éj vane. hiszen nem jön már. minek neked kettő? Induljunk már. aszerint.) A mellékmondatnak megfelelő írásjellel is zárható az olyan mondatszerkezet. Szeretném tudni. Cselekedj. / És mindnyájan várnak énrám. hogy pihent volna. hogy az és. (Ilyenkor a több nem ragozható. mint a gondolat maga. Az alárendelő összetett mondatok végére olyan írásjelet kell tenni. amilyent a főmondat kíván: Ki mint vet.) Érzed-e. ahol abbahagytad! Mondd meg neki. holnap indulhat! Figyeljétek. akár nincs: Régi igazság. vagy kötőszóval kapcsolt rész önálló tagmondat-e: Bevágta az ajtót. De: Hirtelen fölugrott és elrohant. eléjük nem teszünk vesszőt. A rakodópart alsó kövén ültem. mennyire szeretlek? Vajon megmondták már neki. hogy úszik el a dinnyehéj. ahelyett hogy stb. b) A tagmondatokat bevezető és. a) A tagmondatok határán a vessző mindig kiteendő.) A többieknek egy takaró is elég. hogy máskor jöjjön? Nem felejted el. hogy nem szabad bejönni! A tagmondatok közötti írásjelek 243. ha az voltaképpen idézet: Hiába mondtam neki. / a téli éjszaka. vagy szemem világa veszett ki? Stb. A mellérendelő összetett mondatok végére az utolsó tagmondatnak megfelelő írásjelet teszünk: Esik a hó. hogy azonnal menjen haza. c) A mint kötőszóval bevezetett hasonlítás önálló (bár sokszor hiányos) tagmondatnak számít. mint a fal. mint ötöt stb.) d) Az anélkül hogy. miért várnánk rá tovább? (A második tagmondat kérdő. Ilyenkor a hogy előtt nincs vessző: Felrohant a lépcsőn. Stb. (A második tagmondat kijelentő. Ilyenkor az írásjelhasználat ingadozhat. Cselekedj ahelyett. / néztem. anélkül hogy pihent volna. (Ilyenkor a több ragozható: többet.) Az apja is Miska. Fehér lett. A mondatzáró írásjelet akkor is a mellékmondathoz igazíthatjuk. ha a több mint (a majdnem ellentéteként) a mondanivaló tartalmának erősítésére. Az összetett mondatok tagmondatait általában vesszővel választjuk el egymástól.

felkiáltójel és kérdőjel után még gondolatjelet is teszünk: Rabok legyünk. Stb. eléjük nem teszünk vesszőt: A tésztára sok mákot és cukrot szórt. A mellérendelt mondatrészek közötti írásjelhasználat fontosabb esetei a következők: a) Az egymásnak mellérendelt. d) alpont. rövidítésben az s kötőszó rejlik (= s a többi). Stb. b) alpont. s. szorgalmas. elé is pontosvesszőt kell tenni. meg a szalonnát. álmos. hogy rabok tovább / Nem leszünk! Stb. Az ilyen jellegű felsorolások végén a stb. a csupa vesszős felsorolás végén nem kell eléje vessző: Gyakorító igék például ezek: járkál. stb. illetőleg háromszor kezdtük újra..] e) Ha az és. d) Ha azonos mondatrészek között és. Ernyőt hozzál magaddal a kirándulásra. vagy kabátot! Stb. Stb. vagy kötőszó beszédszünettel elválasztott. Kétszer. de helytelen elméletet agyalt ki. 249. 72 . égesd el! Stb. és az emberek arcába vágta. olvas. külön-külön hangsúlyozott azonos szerepű mondatrészek (s az ilyenekből alakult felsorolások tagjai) közé vesszőt teszünk. Ha azt akarjuk jelezni. Irodalmunknak új kifejezési formákra volt szüksége. A rózsának. ha kötőszó nélkül következnek egymás után: Az Ér nagy. meg a zöldpaprikát. Vörös jelek a Hadak Útján: / Hunniában valami készül. mindegyiket (már az elsőt is) nagy betűvel kezdjük: A nyelvújításnak több oka volt: Nem tudtuk a tudományokat anyanyelven művelni. s a közeledő viharnak látni lehetett már egy-egy távoli villámlását is. 246. szépet. tinta. hogy derekuk ne törjön. [De vö. meg. kapdos. a)] b) A felsorolásban pontosvesszőt is használunk. vagy ha jelezni óhajtjuk. A más-más tartalmi típusú tagmondatok közé szintén tehetünk vessző helyett pontosvesszőt: Eddig jól megvoltunk. vesszőkkel tagolt mondatrészeket akarunk elkülöníteni másneműekből álló sorozattól: Mindenki ismeri az ilyen szavakat: beszél.244. [De vö. válasszatok! – / A magyarok istenére / Esküszünk. 245. sás. hogy a tagmondat fontosabb magyarázatot vagy következtetést tartalmaz: Közös a célunk: mindig többet. ha azonos szerepű. A többszörösen összetett mondatokban pontosvesszővel határoljuk el egymástól a szorosabban összetartozó tagmondatok csoportjait: Nyugat felől sötét felhőket hozott a szél. e kötőszók elé vesszőt teszünk: A szüleire gondolt. Összetett mondatainkban kettőspontot teszünk. Elhibázott.] c) Ha az azonos szerepű mondatrészek között kötőszó van. ez elé vesszőt teszünk (kivéve az és. meg. sőt veszedelmes vállalkozásba fogott. majd jóízűen falatozni kezdett. nyáron is azt hordta. pont. / Esküszünk. a büszke jegenyék alázatosan hajlongtak. káka lakják. most váljunk ellenségekké? Ezt többet nem veszem fel. s. Tiltakozást jelentett az elnémetesítéssel szemben. hátravetett mondatrészeket vezet be. a szegfűnek vagy a levendulának az illatát szereted? Stb. a port felkavarta. / Pocsolyás víz. ceruza. ha egy-egy lényeges gondolatra hívjuk fel a figyelmet. furcsa árok. vagy kötőszó áll. Ha kettősponttal lezárt közös figyelemfelhívó mondat után több külön mondat következik. [De vö. hogy bizonyos mértékig elkülönülő gondolatsor kezdődik. könyv. Stb. ha a tagmondatok kapcsolata laza: Kabátja szinte a bokájáig ért. vagy kötőszókat): Tetszetős. Mivel a felsorolások végére tett stb. Ég és föld között lebegett. vagy szabadok? / Ez a kérdés.. Kéttagú összetett mondatban is állhat pontosvessző. Aztán elővette a bicskát. beszélget stb. ír. meg a kenyeret. s. Szeretett volna valami újat. egyre jobbat akarunk. nagyot alkotni. becsületes. meg. Stb. A mondatrészek közötti írásjelek 247. álldogál. lelkes. és szegény nővérére.

-vén képzős igeneves szerkezet csak mondatrész. Ha az értelmező távolabb kerül az értelmezettől. Magát Bartókot hallottuk a hanglemezről. Stb. Stb. A vessző helyére kettőspont is kerülhet. rangot jelentő.] e) A -va. János maga is ott lesz. főleg ha az értelmező felsorolást tartalmaz. nagyokat lélegezve. az állami díjas mérnökkel. városunk díszpolgára. az éjszakai vihar kidöntötte. ha alárendelő viszonyban vannak egymással: Fehér bottal a kezében egy fekete szemüveges férfi jött vele szemben. valamint a mondathoz lazán hozzátoldott határozók elé vesszőt teszünk: A könyvet az íróasztalára. a)] b) Ha a mint szó állapotot vagy minőséget jelölő szó vagy szókapcsolat előtt áll. Az országban mindenütt jó termés ígérkezik. Kossuth korábban mint meg nem alkuvó újságíró harcolt a magyar nép jogaiért. minősítést. furcsák. a lámpa mellé tette. Maga János is ott lesz. – Ha azonban az igeneves 73 . [De vö. felszabadultan. ezért többnyire nem különítjük el vesszővel a mondat egészétől: Munkaruhát húzva fogott neki a motor szerelésének. gyakran határozott névelővel kezdődő kifejezés birtokos szerkezet. Komáromi Pálnak a javaslatára betonjárdát építenek. A sok pásztor mind muzsikál. Lehet jó is. [De vö. varrni tanult. Stb. bíborak… Fölröppen a komor ég homlokára / Egy nagyszerű mosoly: / A forradalom vörös hajnala. Stb. e) A szünettel elkülönülő értelmezőszerű. c). -ve és a -ván. Stb. akkor az előtte álló személynév értelmezőjének számít. Az ilyen közbevetésszerű értelmezőt olykor nem vesszővel. nem teszünk eléje vesszőt: Bátyámat mint tanút (= tanúként) hallgatták ki. Hol ehhez. a) Az egymás után kötőszó nélkül következő egynemű jelzők és egynemű határozók közé nem teszünk vesszőt akkor. Zsigmond Elek Kossuth-díjastól stb. se posztó. Szép Izabella SZOT-díjassal. a szerkezetet csak a végén ragozzuk. Se pénz. vagy csattanós befejezője a szerkezetnek: S égtek lelkemben kis rőzse-dalok: / Füstösek. nincs szükség vesszőre: Te magad mondtad. a leány. Petőfi mint ember nem hazudtolta meg a költőt. A rádió zenéjét hallgatva is jól tudok tanulni. Kossuth-díjas írónőnknek. Egész nap az erdőt járta. Stb. Dömötör Béla. Kálmán Etelkát. Ma reggel nagy eső esett. Kertjük díszét. Az értelmezővel kapcsolatos fontosabb írásjel-használati esetek a következők: a) Az értelmezős szerkezetben rendszerint mind az értelmezettre. az irodalomtudomány doktora. c) Ha a kitüntetést. d) Ha az értelmezett szó vagy az értelmező a maga vagy a mind névmás. 247. a vesszőt közvetlenül eléje tesszük: Én őt dicsérem csak. Mózes Pált. – Ugyanígy: Balla Erzsébetnek. és az értelmezős szerkezetnek mindkét fő tagja ragozódik. mind az értelmezőre külön hangsúly esik. 249. b) Ha az értelmező után is szünet van a beszédben. és a személynév után nincs vessző: Mózes Pál nagykövetet. Stb. Nagybátyám szombaton érkezett meg. Stb. rossz is. A község tanácselnökének. stb. vagy azt választhatod. Sem testem. és a beszédben szünet van közöttük. a Magyar Népköztársaság kiváló művészét. búsak. a tőszomszédomat kereste. Ezt az írásban vesszővel jelezzük: Németh Pétert. hol ahhoz kapott. az élet anyját… Stb. népköztársaságunk nagykövetét. mögéje is vesszőt tehetünk: Anna. Stb. stb. a feleségével együtt. Kállay Imre kandidátusé. egy öreg diófát. A személynév után ebben a típusban vesszőt teszünk: Nagy Elemér. 248. Ha azonban az ilyen kifejezések nem értelmezők. 243. Az egymásnak alárendelt mondatrészek közé általában nem kell írásjelet tenni.f) A páros kötőszóval alakult mellérendelő szerkezetekben a második kötőszó elé mindig vesszőt teszünk (a páros vagy második tagja elé is): Vagy ezt. fokozatot. 250. sem lelkem nem kívánja. illetőleg: Kovács Tiborral. hanem gondolatjellel (esetleg zárójellel) különítjük el: A baleset sérültjét – a motorkerékpárost – kórházba szállították.

Péter. Ha a közbevetett szó. ezt a közbevetett mondatot vesszők. 271. Kiszaladt az udvarra. 249. (De vö. nyom). 271. mint említettem. A szövegbe ékelődést jelző írásjelek A közbevetés 250. (Vö. Stb. fagy. vagy hátravetve a mondathoz lazán kapcsolódik. Sok megszokott holmiját becsomagolta. Akár le is mondhat a beékelésről: A vonat persze megint késett. hazugság. gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: A vonat. hohó! mind. Ádám barátomnak – mint kiválóan képzett mérnöknek – az átlagosnál magasabb a fizetése. Ha a zárójelbe tett megjegyzés a mondat végére esik.) – A zárójelbe tett önálló mondat írásjele azonban a zárójelen belülre kerül: A jelenlevők mind helyeselték a javaslatot. Bátyámat. Egy gondolat bántotta (és nem tudott megszabadulni tőle): hogy ő is felelős a hiányért. áteveztünk a túlsó partra. beteg lett. de író lett. névszók is (pl. sajnos. Mivel a közbevetés szándékát és írásbeli kifejezésének szükségét valójában csak a közlemény megalkotója érzi.szerkezet szinte külön mellékmondatnak érződik. Ne felejts el fölébreszteni holnap reggel (6-kor)! Stb. imádott / Jankóm… Most veszem észre. amelyet a közbevetés szándékával ékelünk be a mondatba. célszerű vesszővel elkülöníteni: Gondolván egy merészet. [De vö. szókapcsolat vagy tagmondat írásjelnél ékelődik a mondatba. a mondatvégi írásjelet a berekesztő zárójel után tesszük ki: Bizonyos szavak igék is. Stb. Évi – bár még át tudott volna szaladni az úttesten – előbb hagyta elmenni a teherautót. amit mondtam. a baleset tanújaként. amit javíttatni vitt. előbb hagyta elmenni a teherautót. nem tud eljönni. s csak néhány alkalmatlant kellett elutasítani. gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: Évi.) 74 . mint mérnököt. vagyis a közbevetett részt körülfogó gondolatjelpár vagy zárójelpór második tagja után ki kell tenni: Műszaki egyetemen szerzett diplomát – vegyészmérnökit –. István. Stb. bár még át tudott volna szaladni az úttesten. többször is kihallgatták. / Csúnya hazugság volt. A kiejtés szerinti (fonetikus) átírás a nyelvjárásgyűjtésben igen fontos. Ha az összetett mondat valamelyik tagmondatába beékelődik egy másik tagmondat. Évi (bár még át tudott volna szaladni az úttesten) előbb hagyta elmenni a teherautót. csak még a magnója hiányzott. a műszakiakhoz osztották be. Stb. Stb. Stb. Felvették a jelentkezők nagyobb részét (45 fiút és lányt). A mint kötőszó sokszor beszédszünetekkel határolt közbevetést vezet be: Ádám barátomat. Ádám barátomtól (mint országszerte jól ismert mérnöktől) gyakran kérnek szakvéleményt. hogy minél kényelmesebben érezze magát – ez mindig fontos volt neki –. a fenti szabály alkalmazása a fogalmazó egyén megítélésétől függ. Az olyan szót vagy szókapcsolatot. Bátyámat (a baleset tanújaként) többször is kihallgatták. Bátyámat – a baleset tanújaként – többször is kihallgatták. az írásjelet a közbevetés után. Új találmányát – természetesen – azonnal szabadalmaztatta. b)] Érzelem kifejezésére – főleg régies vagy szépirodalmi jellegű szövegekben – a mondatba felkiáltójel vagy kérdőjel is beékelődhet. persze. Az ilyen közbevetett felkiáltójel vagy kérdőjel után a mondat természetesen kisbetűvel folytatódik: Meghaltál-e? vagy a kezedet görcs bántja. 251. megint késett. 252.) Stb. vesszők. (Az ellenvéleményen levők el se jöttek a gyűlésre. kabátját magára kapva. les.

ember: küzdj és bízva bízzál!” ma is gyakran idézzük. 255. most adjatok neki!” – figyelmeztette Petői az urakat. megvan-e még az az otthon?” – sóhajt fel Radnóti. mögéje is vesszőt teszünk: Most pedig. Stb. általában felkiáltójelet teszünk: Drága Szüleim! (Drága szüleim!) Tisztelt Közönség! Kedves Barátaim! Igen tisztelt Főorvos úr! Egyetlen Ilonám! Stb. hogy az eredeti szövegben is kisbetű van: A közeledő őszt ekképp jeleníti meg Babits: „már hullnak a cifra virágok / szirmai. mint farsangi plakátok. az idézet végén pedig fölül tesszük ki: „Jót s jól! Ebben áll a nagy titok” – figyelmezteti Kazinczy költőtársait. Az idézet végére.” Stb. rongyban. melynek nincs virága?” „Az eszmék erősbek / A rossz anyagnál – vallja Madách. (Vö. a berekesztő idézőjel elé olyan írásjel kerül. a) Az idézetet bevezető mondat után kettőspontot teszünk. Az idézőjelet (kézírásban és nyomtatásban) az idézet kezdetén alul.” Örök kérdést tesz fel Vörösmarty: „Mi dolgunk a világon?” Petőfi így kezdi híres versét: „Ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez!” Stb. Idézés alkalmával az idéző mondat megelőzheti. amelyek egy hosszabb szöveget vezetnek be.) Magánlevelekben a kiemelt megszólítások után vesszőt is lehet tenni. de idegenen sohasem. „Még kér a nép. Sándor. Ilyenkor az idézet végén a kérdőjelet és a felkiáltójelet kitesszük. a kötelességedet? Stb. e) Az idézetbe iktatott idéző mondat közbevetésnek számít. – A megszakított idéző mondat kisbetűvel folytatódik: Madách szavait: „Mondottam. az idézett részt idézőjelek közé foglaljuk. hegyével befelé forduló jelpárt használunk: Petőfi írta apjáról: „Szemében »mesterségem« / Most is nagy szálka még. Az első idézőjel után az idézet első szavát általában nagybetűvel kezdjük. 254. ha úgy emeltük ki. – Ezt ledöntheti / Erőszak. hogy „testileg. Az olyan önálló. Stb. A szövegbe ékelt szó szerinti idézetet általában idézőjelpór fogja közre. b) Ha az idéző mondat követi az idézetet. Stb.” Stb.” „Lesz-e gyümölcs a fán – kérdi Petőfi –. – Ha a mondat az idézett résszel végződik. tehát gondolatjelek közé tesszük. A második idézőjel a szövegzáró írásjel után következik: „A tudományos felfogás szerint – írja Kosztolányi – nincs semmiféle rangkülönbség a nyelvek között. és kisbetűvel kezdjük. amilyent az idézett mondat tartalma kíván: Bessenyei ma is érvényes igazságot fogalmazott meg: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós. de ez csak a társadalom egészének tevékeny közreműködésével érhető el. szellemileg egészséges. A „rendületlenül” később jelszóból magatartásformává érett. Stb. 257. 149. mint követni” – írta unokaöccsének Kölcsey. a mondatot befejező írásjelet az idézőjel után tesszük ki: Juhász 75 . Az idézés 256. / ha süvít a böjti szél. követheti vagy megszakíthatja az idézetet. gondolatjellel kapcsoljuk. Ha a megszólítás beékelődik a mondatba. Ha a szó szerinti idézetet szervesen beleszőjük saját szövegünkbe. Kisbetűvel kezdjük az idézetet. / Előítéletét az / Évek nem szünteték.” Stb. rátérünk a dolog lényegére. édes fiam. „Ó. A mondat elején vagy végén álló megszólítást vesszővel választjuk el a mondat többi részétől: Gyerekek. és kisbetűvel kezdjük. edzett nemzedéket neveljen”. az örökre élni fog. nézzétek csak! Nagyon vártalak már.A megszólítás 253. Stb. barátaim. eléje is. és az idézetet kezdő közszót (az eredeti szöveg ellenére is) kisbetűvel kezdjük: A tanterv szerint az iskola egyik célja az. Ha az idézőjelbe tett mondaton belül még egy idézőjelre van szükség. mondat értékű kiemelt megszólítások után. Tudod-e. a pontot azonban nem: „Ismerni a jót könnyebb.

hogy kisemmiztek. Határozatlanul mondta: – Nem is tudom. hanem gondolatjeleket szokás használni. Hová merült el szép szemed világa? – szoktuk tréfásan kérdezni. Termeljünk többet és olcsóbban! – ez most a feladat. utánuk viszont nincs. 259. messze szálltak! Stb. de az írásjelek és a kezdőbetűk tekintetében az idézéskor szokásos írásmódot követjük: Ki korán kel. ezeket gondolatjelpár fogja közre. és a beszélők első szavai előtt gondolatjel van: – Kapitány uram. – Maklárra? – Jó estét mondani a töröknek. hiszel nekem? – kérdezte reménykedve. Az írásjelek és a kezdőbetűk tekintetében egyébként az idézéskor szokásos írásmódot alkalmazzuk. – Hova a pokolba? – Maklárra. magyarázó. – Annyiszor becsapott! – Gyere ide – kiáltott rá –. hogy társadalmi rendszerünknek a munka az alapja. csak itt lenne már! Jaj.Gyula a munkában azt az erőt látja. Szavak és szórészek közötti írásjelek 260. – Nagyon vártalak már – fogadta a barátját. c)] a) Ha az író idéző mondata megelőzi a szereplő szavait. Stb. Reménykedve kérdezte: – Ugye. 76 . a). – Sok a teendőnk. Stb. c) Ha az író idéző mondata a szereplő szavai közé van iktatva. Ha közmondásokhoz. a megszakítás után újabb gondolatjel következik. 256. eszem a lelked! Hova megy. haj. Stb. Így szokás kezelni az úgynevezett kapcsolt egyenes beszédet is: Mondtam neki. hiszel nekem? Türelmetlenül szólt rá: – Add már ide! – Nem adom! b) Ha az író idéző mondata követi a szereplő szavait. nem használunk idézőjeleket. jelszókhoz stb. [Vö. amire ne lennék képes a gyerekeimért. aranyat lel – tartja a közmondás. Vesszőt szoktunk tenni az indulatszók után. Szépirodalmi művekben az író mintegy idézi a szereplők szavait. vagy kétszázan kimennénk az éjjel. Stb. illetőleg elé. de ennek jelzésére nem idézőjeleket. szállóigékhez. – Ugye. b). Mások szavainak némiképp megváltoztatott. amely „a szabadág útjára visz gyász és romok felett”. láthatta. Az idéző mondatok nélkül egymást váltogató párbeszéd megszólításonként külön sorokban kezdődik. sarkigazságokhoz. – Ne higgy neki! – támadt rá. vagyis úgynevezett tartalmi idézésekor nem használunk idézőjeleket: Alkotmányunk kimondja. – Maga itt volt. hogy nincs az az áldozat. a) Az indulatszókat vesszővel különítjük el: Hej. 258. gondolatjel van előttük. – Add már ide! – szólt rá türelmetlenül. és segíts már egy kicsit! – Sehogy sem tudok belenyugodni abba – folytatta –. kiegészítő megjegyzést fűzünk. – Nem is tudom – mondta határozatlanul. hé? Fiatalságunk évei. – Kik jártak itt? – faggatta tovább.

62. 102. sírva-nevetve [vö. 10-12 (éves). Kál-Kápolna. ha a kapcsolat hozzávetőlegességet. illetőleg előtagra kötőjellel utalunk: gép. zöldség.és külkereskedelem. 168–169. ott-tartózkodás. ha a mondat hangsúly. Stb. 261. Kötőjelet szavak és szórészek között az alábbi esetekben alkalmazunk: a) Az olyan összetett szavakat.) 77 . stb. i) Mind a betűkkel. stb. de elfáradtam! Stb. Hívták. h) Az -e kérdőszócskát kötőjellel kapcsoljuk az előtte álló szóhoz: Tudod-e. Anna-Panna [vö. 289. stb. csak az első elé teszünk vesszőt: A hegymászásban elfáradt. (Vö. 97. ki-be ugrál. Érd-Ófalu (vö. 131.b) Ha valamely indulatszó után a be vagy a de nyomósító szócska következik. merre menjünk? Jobbra-e vagy balra? Stb. amelyekben a tagok. Rohonci-Arany-patak. József Attila-díja. 139. néha-néha (vö. rövid pihenőt tartott. 262. Konkoly-Thege stb. stb. anyagcserevizsgálat-kérés [vö. Széll-lel. Holt-Tisza.. szoba-konyhás [vö. 5-6 (darab). Osztrák– Magyar Monarchia. NagyNew York. orrán-száján. 179.). 263. rokon-őrtüzek stb. a mellérendelő összetételeknek és az ikerszóknak. [Vö. d) Kétezeren felül – ha az ezres után még más szám is következik – az összetett számnevek írásában kötőjelet használunk: ötezer-nyolcszáztíz. nem indult útnak. illetőleg csak az első összetett szót írjuk ki teljes alakjában.). a)). dimbes-dombos. Magyar–Szovjet Baráti Társaság. 100. a)] b) A szóismétléseknek..és szünetviszonyai ezt megkívánják: Ejnye be megjártam! vagy: Ejnye. gyémánt-hitemet. 138. tej-. össz-szövetségi. 94. a)] e) Tulajdonnevekhez főneveket és belőlük képzett mellékneveket bizonyos típusokban kötőjellel kapcsolunk: Afrika-kutató.). Szokatlan. illetőleg tulajdonnévi szóalakokat.és gyümölcsfelhozatal. a)].). stb. b)]. Kazinczy-verseny.). Ha a tagmondat közbeékelődése miatt vagy bármi más okból két kötőszó kerül egymás mellé. mind a számjegyekkel írt számkapcsolatokban kötőjelet teszünk. 177. 140. 98. 139. Csepel-sziget. Cseh–Morva-dombság. süt-főz. gizes-gazos (vö. (Vö. meg-megállt. 139. stb. 176. [Vö. 265. a)]. d)]. mássalhangzót jelölő betű kerül egymás mellé. stb. bel. s mikor egy forráshoz ért. tizenegyezer-huszonnyolc stb. 158. alkalmi szóösszetételeknek kötőjeles írása a költői nyelv kifejezőeszköze: rőzsedalok. b). 101. Vas Mihály-hegy (vö. illetőleg: bortermelő és -értékesítő szövetkezet. József Attila-díj. nyolc-tíz (napra). b)]. -szerelő és -javító üzem. Arany-patak-völgy (vö. 103. szövő-fonó ipar [vö. irul-pirul [vö. a)].) g) A többelemű földrajzi nevek több típusában kötőjellel fejezzük ki az alkotó tagok összetartozását: Arany-patak. le-föl sétálás [vö. olasz–német (mérkőzés). Balassi-strófás. 103. de mert hideg volt. gépgyártó. Mann-né.] f) A kettős családnevek elemeinek összetartozását kötőjellel érzékeltetjük: Endrődy-Somogyi. Ilyenkor az elhagyott közös utótagra. be megjártam! Jaj de elfáradtam! vagy: Jaj. illetőleg a szóelemek határán három azonos. valamint az alárendelő összetételeknek bizonyos típusaiban az alkotó tagokat kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: egy-egy.és gyorsíró.. Nagykötőjelet szavak között a következő esetekben szokás használni: a) Két vagy több nép (nyelv) nevének kapcsolatát nagykötőjellel érzékeltetjük: angol–magyar (szótár). rendszerint csak az utolsó. kő-iszonyatját. 178. stb. c) Ha két vagy több egymás után következő összetett szónak azonos az utótagja vagy az előtagja. c)]. vissza-visszatérés. édes-bús. b)]. foszforműtrágya-gyártás (vö. hidegvíz-csap [vö. bogáncs-szívem. [Vö. kötőjellel tagoljuk: sakk-kör. unos-untalan (vö. könyvritkaság-gyűjtemény. az indulatszó és a nyomósító szócska közé csak akkor teszünk vesszőt. csihi-puhi. örökkön-örökké. vagylagosságot fejez ki: egy-két (ember).). köd-gubában. francia–spanyol (határ).

-be jár. 6%-kal. 1981–1985-i. szabadság gyermeke / …Köszöntelek a távolból előre! Stb.-en. A ragokat.-ben. 141. (Vö. német–franciás (ti.) c) Kötőjellel kapcsoljuk az egyelemű személynevekhez a képzőszerű utótagokat: Eötvös-féle. T–34-es. Az ilyen alakulatokhoz minden toldalékot kötőjellel kapcsolunk: T–34-et. b)] – Hasonlóképpen: Magyar Nemzet-beli stb. (a) Videoton–Haladáson (ti. a 128–9. New York-i. a)] 78 . 163. 1983–1984. Népszabadság-beli (cikk) stb. Duna–Majna–Rajna-csatorna.és számjelzése között: T–34. 67-es. június–július hónapban. voltaire-es. írásrendszerünkben szokatlan betűcsoportokra végződő szavakhoz a toldalékokat: guillotine-t. puff-féle (vö. stb.-en. 456. Bonyolultabb esetekben a nagykötőjel kivételesen szóközökkel illeszkedhet a tagok közé: i. rövidítésekhez. 753 – i. Bonn-nál [vö. mérkőzésen) stb. Illyés Gyula-féle. szótárban). Három pontot használunk akkor is. Bonn-nal. sz. 1848–49-ben.. az első–negyedikben. c) Nagykötőjellel fűzzük egymáshoz az olyan szavakat. írásjelekhez. az első–negyedik osztályban. (láttam az) angol–brazilt (ti.. c)]. Az ilyen alakulatok utolsó (esetleg mindkét) tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: Budapest–Bécsen át.Az ilyen alakulatok utolsó tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: (a) magyar– angolban (ti. 179.) – Hasonlóképpen: Vág-szerű (folyó).). 62. kelet–nyugati.vagy szó. néma) betűre és a bonyolult. e)] d) Nagykötőjelet használunk géptípusok stb. a képzőket és a képzőszerű utótagokat általában közvetlenül kapcsoljuk a szótőhöz. június–júliusi. a) Kötőjellel hárítjuk el toldalékok kapcsolásakor három azonos. kelet– nyugat irányban. 265. Apollo–11. 286. 217. ahol az egyszerűsítés nem alkalmazható: Széll-lel.. Petőfi-szerű stb.) – De: a 128–9. Apollo–11-es. osztályban.. 200. 164. / Ami immár közelebb van… stb. 16. stb. amelyek valamitől valameddig viszonyt érzékeltetnek: Budapest–Bécs. 94. 280. Az ilyen alakulatok utolsó tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a ragokat: (a) Hadrovics– Gáldiban (ti. (Vö. [Vö. e. tavasszal–nyáron. Rousseau-nak. Szojuz–14. c)]. 12-t. §-ban. Hadrovics–Gáldi: Orosz–magyar szótár. budapest–bécsi. a IV. Ménesi út 11–13. az I–IV. aug. Frankfurt am Main-i. stb. stb. [Vö. Leonardo da Vinci-s. 1914–18-as. Három pontot teszünk a gondolat befejezetlenségének jeléül: De tart a harc… a kard s az ágyú / Helyett most eszmék küzdenek. 94. a)] e) Kötőjellel kapcsoljuk a számjegyekhez. az I–IV. 217. d) Kötőjellel fűzzük hozzá a hangérték nélküli (ún. stb. New York-szerű. ploieşti-i stb. mérkőzést). Újpesti Dózsa–Ferencváros (rangadó) stb. illetőleg: a Szojuz–24 – Szaljut–5 űrkomplexum. 217.. stb. Bp. / ez a mi munkánk… Respublika. Omega-féle (időmérők). a 15. 264. [Vö. 80%-os. az MTA-tól. tavaszi–nyári. (Vö.). Karlovy Vary-i. TU–154.. stb. 100 °C-on. mássalhangzót jelölő betű közvetlen találkozását egyes típusokban. Glasgowban. Toldalékok kapcsolása 265. b) Kötőjellel kapcsoljuk a több különírt elemből álló személynevekhez és földrajzi nevekhez a képzőket és a képzőszerű utótagokat: Arany János-i. 171. lapon. Wittmann-né [vö. dzsessz-szerű. b) Két vagy több tulajdonnév kapcsolatát nagykötőjellel érzékeltetjük: Marx–Engels–Lenin. a tavasz–nyár folyamán. [Vö. 164. szakos) stb.25-kor. stb. évi. betűszókhoz stb. Montreux-ig. Meggondolni háborítlan. 19-szer. betű. Szojuz–14-ben.. TU–154-gyel. stb. a jeleket. a toldalékokat: 4-et. 20-án. (vö. 141. ha valamely szövegből kihagyunk egy részt: …s rendezni végre közös dolgainkat. szótárban). Néhány esetben azonban kötőjelet használunk.

cikkek. 15. 252. – Birtokos szerkezetben azonban a név és a cím közé nem teszünk írásjelet: Arany János Toldija fellelkesítette Petőfit. 271. értekezések. A kijelentő mondatban megállapítunk. folyóiratok. a SZOT. fejezetek címe. – Ha azonban a cím szövegben van. (Vö.. Petőfi: János vitéz.): Vörösmarty: Csongor és Tünde. (Vö. (Vö. és a zárójel után is használnunk kell a megfelelő mondatvégi írásjelet: Szövetkezeteink már saját gépeikkel dolgoznak (traktorokkal. a hónapot és a napot jelölő szám után: 1848. kombájnokkal. 290. Stb. 293. 1983. mint gyakorlati anyanyelvismeret (Az általános iskolai nevelés és oktatás terve).). Arany: Toldi.) 79 . Ugyanígy nagykötőjelnél: egy TU– / 154-esen stb. (Vö. a berekesztő zárójel elé a rövidítést jelző pontot ki kell tennünk. Stb. hazám! Stb.. szócsoportra vagy mondatra: A felszabadulás óta számos új összetétel keletkezett nyelvünkben: békepolitika. Pontot használunk viszont a következő esetekben: a) A sorszámneveket jelölő számok után általában pont van: 10. versszak.Egyéb írásjel-használati tudnivalók 266. s utána mondat kezdődik. – Ha a zárójelbe tett rész ponttal rövidített szóval végződik. Mikszáth „Különös házasság” című regényéből filmet készítettek. Dumas.. Stb. közlünk valamit: Magyarország legnagyobb tava a Balaton. ha kiemelt címsorokként vagy önmagukban szerepelnek: Népszabadság Puszták népe Nemzeti dal Előszó Kettős megállóhely Szerencsi Csokoládégyár stb. IX. 269. te-kint stb./ vassal. stb. munkaverseny. hogy a szóalakban már van kötőjel: tűzzel.) c) Pontot teszünk a keltezésben az évet.) 268./ nak. stb.. felsorolásban. elválasztáskor – a szétválasztott szórészek összetartozásának jelölésére – kötőjelet használunk: asz-tal. Stb. kerület stb. dolgozatok. Kettőspontot teszünk a szerző neve és az írásmű címe közé akkor. kb.) b) Pontot teszünk a rövidítések egy része után: aug. ha a nevet és a címet mondattani viszonyítás nélkül említjük egymás mellett (pl. utalásban. évi. III. 282. Bp.) 270. Személyes névmásoknak nevezzük azokat a szavakat… – A kérdőjelet és a felkiáltójelet a kiemelt címsorok végén is ki kell tenni: Minek nevezzelek? Készülj. a mondat tartalmának megfelelő mondatvégi írásjelet a berekesztő zárójel után tesszük ki: A helyesírás nem egyéb. (De vö.. Sor végén. Kettősponttal mutatunk rá a példaként említett szóra. Az elválasztás alapja lehet az a körülmény is./ ot stb. katalógusban stb. A hírlapok. költői művek. könyvek. Ha a mondat végén levő zárójeles rész szorosabban kapcsolódik a mondathoz. 199. valamint az intézménynevek és útbaigazító feliratok után a mai gyakorlat szerint nem kell pont akkor. a végére pontot teszünk: A s z e m é l y e s n é v m á s o k . 267. du. tárcsás boronákkal stb. 278.. özv. tervhivatal stb. jövőkutatás.

illetőleg a megfelelés jele A százalék. 199. 289. §-ban. (Vö.272. Ilyenkor a toldalékok kötőjellel kapcsolódnak: Ez benne van a „Hét évszázad magyar versei”-ben. A könyveknek. valamint kiírjuk az esetleges kötőhangzót is: 10%-os. Ne akarj te engem mindenáron „jobb belátásra bírni”! Stb. 3°-kal stb. [Vö. A számok írásában a tizedes törtek kezdetét vesszővel jelöljük: 38. a paragrafus és a fok jeléhez kötőjellel kapcsoljuk a toldalékot. 1. [Vö.6 (harmincnyolc egész hat tized). * ” ’ ° ~ a paragrafus jele fordíts! vagy 1 a jegyzet jele az ismétlés jele a hiány jele a fok jele az ismétlődés. /. Stb. tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. több szóból álló címét szöveg közben idézőjelbe is tehetjük: A haladó magyar költészet remekeit mutatja be a „Hét évszázad magyar versei” című négykötetes antológia.) – Az öt. (Vö. Idézőjelek közé teszünk a mondaton belül olyan szavakat. stb. Ezzel a lehetőséggel azonban – a divatnak hódolva – ne éljünk vissza! 273. amilyenben a kimondott formához kapcsolódnék. b)] 275. 265. jele § . a tört szám stb.és többjegyű számokat általában közzel tagoljuk a hátulról számolt hármas csoportok szerint: 23 816 stb. a 6.) 274. amelyeknek hangulati velejáróját. költői műveknek. gúnyos vagy egyéb értelmét ki akarjuk emelni: Megkaptam „kedves” soraidat.23 (egy egész huszonhárom század). értekezéseknek. cikkeknek stb. e)] 80 . Stb. 291. Gyakrabban használjuk még a következő írásjeleket is: + — · : = % / az összeadás jele a kivonás jele a szorzás jele az osztás jele az egyenlőség jele a százalék jele a vagylagosság. Ilyenkor a toldalék mindig olyan alakjában járul az írásjelhez.

s. k. A különírt szavakból álló szókapcsolatok rövidítése általában annyi (ponttal elkülönített) tagot tartalmaz. é. km kiejtve kilométer. A rövidítések 277. Na (= nátrium) stb. ALAPTERÜLET: 100 m2. stb. k. vö. (= december). – Ennek megfelelően a magánhangzóval kezdődő rövidítések előtt az. az MTA. ( időszámításunk szerint). Közszavak és tulajdonnevek teljes alakja helyett gyakran használjuk rövidített formájukat. (= saját kezével). (= általános). m. stb. NB. (= Salgótarján) tb. (= New York) stb. k. – Nem ritka azonban a rövidítés elemeinek egybeírása sem: stb. N (= newton). (= Boldog új évet kíván). (= év nélkül). stb. dec. gyes (= gyermekgondozási segély) stb. A rövidítések többsége után pontot szokás tenni: a. első betűje természetesen nagyra cserélődik: Csüt. é. (= Helyesírási tanácsadó szótár) stb. Áfor (= Ásványolaj-forgalmi Vállalat) kiejtve áfor.. cm (= centiméter).A RÖVIDÍTÉSEK ÉS A MOZAIKSZÓK 276. k. Mo. (= magasföldszint). a szerk. ú. D. délben érkezünk. (= s a többi). ÉNy (= északnyugat). 278. stb. Vagy a betűk nevét mondjuk ki egymás után: OTP (= Országos Takarékpénztár) kiejtve ó-té-pé. HTSz. (= vesd össze!). m. Mindig nagy kezdőbetűvel írjuk azonban az elemek vegyjelét: O (= oxigén). n. A rövidítések alakja általában emlékeztet a rövidített szavak teljes formájára. (= parancsnokság). a beszédben teljes alakjukban ejtjük ki őket: u. (= alatt. A mozaikszók különféle fajtáit (a betűszókat és a szóösszevonásokat) írásformájuk alapján ejtjük ki. kb. (= rakpart). a Mahart.) 81 . szb (= szakszervezeti bizottság) kiejtve esz-bé stb. K (= kelvin). mfszt. A mértékegységek jelét kis vagy nagy kezdőbetűvel írjuk aszerint. Salg. m. (= magyar). r. a) Az egyszerű és az összetett szavaknak több betűből álló rövidítése egységes csoportot alkot: ált. stb. – Szabványokban előírt formákat csupa nagybetűs szövegben sem szabad megváltoztatni: A KÉSZÍTMÉNY ÁRA 15 Ft. (= az idézett mű). A rövidítések (és hozzájuk hasonlóan a rövidítésként használt jelek és kódok is) leginkább csak az írásban élnek. B. km (= kilométer). Kb. b) A rövidített szónak vagy szavaknak kis vagy nagy kezdőbetűjét általában a rövidítésben is megtartjuk: c. Stb. (Vö. (= Székesfehérvár). mássalhangzóval kezdődő rövidítések előtt a határozott névelőt használunk: az igh. sz. (= Magyarország) stb. Bp. (= című). húszan leszünk. a tsz. (= a felelős kiadó). rkp. v. alsó). hogy a jel közszóból vagy személynévből származik: m (= méter). pság. (= az igazgatóhelyettes). az OTP. (= nota bene!) stb. (= Debrecen). Sok rövidítés azonban a kis. (= római katolikus). (= mint vendég). – A mozaikszók előtti határozott névelő a kiejtett alakhoz igazodik: a MÁV. gk. az szb. (= a szerkesztő). Ha egy magában kisbetűs rövidítés mondatkezdő helyzetbe kerül. az Áfor. (= körülbelül). kiejtve Budapest. stb. m. (= annyi mint). Y. a f. N. Mahart (= Magyar Hajózási Részvénytársaság). vagy összeolvassuk a betűket: MÁV (= Magyar Államvasutak) kiejtve máv. (= gépkocsi). Szfv. kiejtve utca. 282. ahány különírt szóból áll a rövidített szókapcsolat: a.és nagybetűk tekintetében nem követi az alapforma írásmódját: Ft (= forint). i. az i.

Rbl (= rubel).-ban (= utcában). – Nincs pont az olyan rövidítések után sem. f f. bar Bp. E Ft É ÉK em. (Vö. évf. a gépkocsik országjelzését: H (= Magyarország). rég (= régies forma). A magyar és a nemzetközi szabványokban rögzített jeleket és kódokat az ott előírt formában kell használni.Pont nélkül írjuk azonban (szabványainkhoz és a nemzetközi szokáshoz igazodva) a pénzfajták rövidítését: f (= fillér). bp. a fizikai mennyiségek jelét: a (= gyorsulás)..) Egyébként ponttal írt rövidítések (nm. é. rég. uaz (= ugyanaz) stb. ápr. 281. sin (= szinusz). felv. Ft-ot. v (= sebesség). dec. az országnevek kódjait: HU (= Magyarország). ol. k.és az utótagot kötőjellel fűzzük össze: mm-beosztás. az elő. 278. f. 282. Celsius-fokos) stb. °C c.) – A nemzetközi mértékegységek (az SI-egységek) írásmódját minisztertanácsi rendelet szabályozza.) mellől is elhagyható a pont. dr. ÉNy érk.. stb. A rövidítésekhez. amilyenben a kiejtett formákhoz kapcsolódnának. ú.nek (= kerületnek). D db de. ált. a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk. v. év febr. A szokásos eljárásokkal alkotott rövidítéseken kívül a szaktudományok különleges rövidítéseket.. A gyakrabban előforduló állandó rövidítések és jelek: a. lexikonokban stb. 282. fej. Ft-tal (= forintot. valamint kiírjuk az esetleges előhangzót is: u. K-ot. a matematikai jelöléseket: lg (= logaritmus). ker. m. cm cm2 cm3 csüt. é. forinttal). é. K-mal (= káliumot. alatt. káliummal). (Vö. a mértékegységek jelét: g (= gramm). Ilyenkor célszerű őket külön jegyzékbe foglalni: nm (= névmás). alsó amper átvitt értelemben állami általános annyi mint április augusztus bar Budapest budapesti Boldog új évet kíván Celsius-fok című centiméter négyzetcentiméter köbcentiméter csütörtök dél darab délelőtt december 82 DK dkg v.-kivonat stb. 279. fszla. m2-es (= négyzetméterenként. jeleket és kódokat is alkalmazhatnak. °C-on. Cl (= klór). az égtájak rövidítését: D (= dél). du. tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. a vegyjeleket: S (= kén). 280. MW (= megawatt). a. dag dl dm DNy Dr. ÉK (= északkelet).. Celsius-fokkal. ha szótárakban. stb. hl (= hektoliter). CS (= Csehszlovákia). nagy tömegben fordulnak elő. áll. jelekhez stb. jelekhez stb. NL (= Hollandia). m2-enként. délkelet dekagramm deciliter deciméter délnyugat doktor délután ezer forint észak északkelet emelet északnyugat érkezik évfolyam fillér fent folyó évi folyó év február fejezet felvonás folyó havi . Ha a rövidítés valamely teljes szóval alkot összetételt. A á. 279. Ilyenkor ezek mindig olyan alakjukban járulnak a rövidítésekhez. h. °C-os (= Celsius-fokon. amelyeknek a vége teljes szó: uő (= ugyanő). ÉK-en (= északkeleten). f.-i B. ol (= olasz) stb. négyzetméteres). °C-kal. f. aug.

i. mm Mrd Ft N NB. mint fent következő körút liter lap lásd! méter magyar megye millió forint négyzetméter köbméter május március mb. okl. h. igh. sz. Özv. ún. szül. id. v. f. N. uo. tvr. V vö. Ifj. hó ford. tc. júl. v. t t. kb. m. szerkesztő(ség) szent született tonna tisztelt törvénycikk tudniillik törvényerejű rendelet utca ugyanaz ugyanis utóirat úgymint úgynevezett ugyanott vagy volt vesd össze! versszak watt az ismeretlen név pótlásául 83 . ifj. i. m. köv. vsz. jegyz. M Ft m2 m3 máj.) pl. l l. é. megbízott múlt évi meghalt perc miniszteri milliméter milliárd forint newton nota bene! (a figyelmeztetés jele) az ismeretlen név pótlásául november nyugalmazott nyugat oldal okleveles október olvasd! özvegy pont pascal pecsét helye például pályaudvar rész másodperc saját kezével s a többi szám(ú) század szeptember szerkesztette. e. folyó hó fordította folyószámla földszint forint gramm gimnázium(i) óra helyett(es) hivatalos hektoliter honvéd idősb időszámításunk előtt(i) ifjabb igazgató igazgatóhelyettes idézett helyen illetőleg. s s. min min. fszt. k. km km2 K. p. pu. sz. v. i. ig. Ny o. ui. szerk. Szt. h h. v. úm. Id. i. okt. J jan. hiv. Ui. özv. m. sz. ker. isk. ill. u. Ft g gimn. ti. jún. kg kk. m. K K k. Pa (P. ua. márc. Y. szept. ny. W X. megh. l. H. hl honv. m m.f. stb. nov. ind. r. illetve idézett mű indul(ás) iskola(i) időszámításunk szerint(i) joule január jegyzet július június kelet kelvin kötet körülbelül kerület kilogramm következők (lapszám után) kilométer négyzetkilométer Kelt. krt. fszla. olv. N.

Csemadok (= Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete). A közszói betűszót alkotó betűk nevét néhány esetben már teljesen kiírjuk: pévécé. Reklámcélokból stb. amelyek rövid (vagy rövidített) szavakból. amelyek (nyelvünkben. ELTE (= Eötvös Loránd Tudományegyetem). b) A közszói betűszók csupa kisbetűből állnak. NE (= nemzetközi egység). A betűszókat. Agrober (= Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tervező. tébécé. tbc (= tuberkulózis). vb (= végrehajtó bizottság) stb. esetleg már az átadó idegen nyelvben) valamely többszavas név elemeinek kezdőbetűiből alakultak. tévé stb. 284. b) A közszói szóösszevonásokat (és az idegenből átvett ilyen alakulatokat) csupa kisbetűvel írjuk. mivel legtöbbször nagybetűvel kezdett szavakat képviselnek: BKV (= Budapesti Közlekedési Vállalat). kétféleképpen írjuk. NATO (= North Atlantic Treaty Organization). kisebb-nagyobb szórészletekből. tehát úgy. esetleg részben kezdőbetűkből alakultak. Ofotért (= Optikai. NDK (= Német Demokratikus Köztársaság). sem a végére nem teszünk pontot: HNF (= Hazafias Népfront). TASZSZ (= Tyelegrafnoje Agentsztvo Szovjetszkovo Szojuza). szb (= szakszervezeti bizottság). Scientific and Cultural Organization) stb. tv (= televízió). vagyis azokat a mozaikszókat. tehát úgy. a nagybetűs írásmód is szokásos: VEGYTERV. Finommechanikai és Fotocikkeket Értékesítő Vállalat). KISZ (= Kommunista Ifjúsági Szövetség). a) A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen betűszóknak minden betűjét (a többjegyűeknek minden jegyét) nagybetűvel írjuk. kolhoz (= kollektyivnoje hozjajsztvo). a) A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen szóösszevonásoknak az első betűjét általában nagy-. Fényszöv (= Budapesti Fényképész-szövetkezet). Vegyterv (= Vegyiműveket Tervező Vállalat). téesz. Javszer (= Fővárosi Javító-szerelő Vállalat). ahogyan a tulajdonneveket: Aluterv (= Alumíniumipari Tervező Vállalat). A mozaikszóknak sem az alkotóelemei közé. Komszomol (= Kommunyisztyicseszkij Szojuz Mologyozsi) stb. kétféleképpen írjuk. Nem helytelenek az ilyen köznyelvi. tmk (= tervszerű megelőző karbantartás). vagyis azokat a mozaikszókat. Kermi (= Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet). 285. MSZMP (= Magyar Szocialista Munkáspárt). 84 . A szaktudományok körében a többelemű közszói alakulatokat is csupa nagybetűkkel írt betűszókkal szokás helyettesíteni: CB (= citizen band). KGST (= Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa).A mozaikszók 283. gyes (= gyermekgondozási segély). ahogyan a közszavakat: belker (= belkereskedelem). Komintern (= Kommunista Internacionálé) stb. trafó (= transzformátor) stb. tmk (= tervszerű megelőző karbantartás). Alitalia (= ala italiana). LSD (= lizergsav-dietil-amid). EKG (= elektrokardiogram). a többi betűjét kisbetűvel írjuk. tsz (= termelőszövetkezet). URH (= ultrarövidhullám) stb. TDK (= tudományos diákkör) stb. telex (= teletype exchange). Beruházási Vállalat). A szóösszevonásokat. PVC [= poli(vinil-klorid)]. UNESCO (= United Nations Educational. radar (= radio detection and ranging). ALITALIA stb. szovhoz (= szovjetszkoje hozjajsztvo). mivel kis kezdőbetűs szavakat helyettesítenek: gmk (= gazdasági munkaközösség). A tulajdonnévi szóösszevonásból köznevesült közért (= élelmiszerüzlet) szót kisbetűvel kezdjük. ENSZ (= Egyesült Nemzetek Szervezete). nagybetűkkel írt betűszók sem: OTTKT (= országos távlati tudományos kutatási terv). DNS (= dezoxiribonukleinsav). kisker (= kiskereskedelem).

A mozaikszók alapformáinak és toldalékos alakjainak elválasztásáról a 232. DNS-sel. TDK-s stb. az Elzett-től stb. a Hungexpónál stb. tsz-tag. a tmk-ban. szb-titkár. o-t: az MTA-nak. e. az ETO-hoz stb. Hasonlóképpen: tébécészakorvos. kolhozban. (a) trafója. SZOT-üdülő. stb. TDK-dolgozat. téesztag. továbbá kiírjuk az esetleges előhangzót. Áfor-kút. amilyet kiejtett hangalakjuk kíván. De értelemszerűen: a Keravill-lal. 85 . A mozaikszókhoz az összetételi utótagokat a következőképpen kapcsoljuk: a) A betűszókhoz és a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz kötőjellel fűzzük az utótagokat: MTI-hír. tehát ennek alapján vesszük tekintetbe az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. UEFA-torna. trafótekercselés stb. b) A közszói szóösszevonásokkal az összetételi utótagokat egybeírjuk: telexgép. a létrejött szót kisbetűvel kezdjük: aluterves. tv-zik (v. a MÁV-ot. tv-közvetítés. – A csupa nagybetűvel írt betűszók alapalakjukat melléknévképzős formájukban is megtartják: ENSZ-beli. – A csupa nagybetűvel írt tulajdonnévi betűszók végén toldalékoláskor írásban nem nyújtjuk az a.) b) A szóösszevonásokhoz a toldalékot kötőjel nélkül kapcsoljuk: a Fényszövnél. Fényszöv-laboratórium. MAFC-os. Ofotért-üzlet. 94. telexszel. OTP-kölcsön. az Alitaliánál. A mozaikszókhoz a toldalékokat olyan formában fűzzük. (Vö. az ELTE-n. tévézik). o-t: stukák. KISZ-es. tévézik stb. 287. fényszövbeli. tbc-s. URHadás. a) A betűszókhoz a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk: a BKV-nál. telexezünk. e. gyesen (van). a Röltexszel. 29. stb. pont szól. komszomolista stb. – Ha a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz melléknévképzőt kapcsolunk. az ENSZ-szel. (Vö. Alitalia-iroda. tévéközvetítés stb. – A kisbetűs testű szóösszevonásokban megnyújtjuk a toldalékok előtt az a.) Hasonlóképpen a betűk nevével kiírt közszói betűszókhoz: tébécés.286. stb. a tsz-szel.

b) Ha a számokat számjeggyel írjuk. háromnegyed óra múlva stb. A számjegyekkel írt tizedes törtek egész és tört értékei közé (köz nélkül) tizedesvesszőt teszünk: 3. 9710. 1978. Hogy mikor használunk betűírást. a 10. 365 nap. stb. a 8. s a jelzett szó főnévi értékű. tizennégy. A számokat a következőképpen tagoljuk. 3. Ha azonban a tőszámnévi jelzős törtszámnév egészében jelzői szerepű. A sorszámnevek után – ha számjegyekkel írjuk őket – pontot teszünk: 1. tízmillió stb. ezeket is közzel tagoljuk: 21 126 4 210 12 305 9 258 290. a 10–12. harmincnyolc egész egy tized stb. 20 611.16. 2500 Ft stb. 3 Ft 50 f. számjegyekkel is. kétezerig minden szám nevét egybeírjuk. harmadmagával. Számjegyírást használunk egyrészt a hosszabb szóval kimondható. nyolcszázkilencvenhat. Az órát jelölő kapcsolatokat is ezek szerint írjuk: negyed kilenckor. hatvan után.5. másrészt akkor. osztály. a) Ha a tőszámneveket betűvel írjuk. vö. sor. statisztikai adat és hasonlók lejegyzésében: du.) 291. 289. az öt.. kéthetenként stb. az összetett számnevet a hátulról számolt szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk.-ben stb. 37. főképpen irodalmi jellegű szövegben a rövid szóval kimondható számok lejegyzésekor: öt. névutós szókapcsolatban vagy más szóval összetéve szerepel: huszonötöt. mikor számjegyírást. hétmillió-négyszázkilencvenezer-ötszázharminc stb. százezer. évi. A számjegyeket túlnyomórészt arab számokkal írjuk: 25 mm.-ba jár. stb.. A számokat írhatjuk betűkkel is. húsz. ha a szám toldalékos alakban. hatvankétmillió stb. másrészt az időpont. ezernek. 292. a kapcsolat két tagját különírjuk: egy negyed. 5 órakor. Ha a törtszámnévnek tőszámnévi jelzője van. ezen felül csak a kerek ezreseket és a milliósokat. oldalon stb. arra nincsenek határozott szabályok. mérték. két harmad. 353 864. nagyobb számok írásában: 388 személy részére. ezerhétszázhetvenkettő. fél tizenkettőig. de: 20 611. háromnegyed négyre stb.413. 65 téglát stb. a két számnevet egybeírjuk: az ország kétharmad része. ha az ezres után a szám még folytatódik. ezer. 38 tanuló.EGYÉB TUDNIVALÓK A számok 288. A kialakult gyakorlat szerint inkább betűírást használunk egyrészt a folyamatos. ötvenháromezer. pénzösszeg. A pontot a toldalékokat kapcsoló kötőjel előtt is megtartjuk: 3. 5 602 164.vagy ennél több jegyű számok írásában a számjegyeket a hátulról számított szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk. 4. Ha öt vagy több számjegyű számokkal együtt négyjegyűeket is írunk egyazon oszlopba. – Kétezeren felül.-kel. (A keltezés e tekintetben kivétel. és a csoportok közé kötőjelet teszünk: háromezer-tizenhat. negyvenhétezerötszázhatvanhárom. 296. a Tutaj u. 86 . tízféle. 5826. 15 méter szövet stb. s az egyes csoportokat közzel választjuk el egymástól: 1552.-nak futott be.

a napot mindig arab számmal írjuk. NB I. 16. de: 1848 márciusában (vö. A szakmai szokások is tiszteletben tartandók: X. IV/A osztály. XI. 1983. 11. a hónap neve teljesen kiírható vagy rövidíthető.) 1848. 1941–1945 mérhetetlen károkat okozott népünknek. vagy ha az évszám (évszámcsoport) birtokos jelzője egy másik szónak. nem teszünk utána pontot: 1848 előtt 1848 előtti 1849 után 1867 és 1896 között stb. stb. kerület. s utána pontot teszünk. A római számok visszaszorulóban vannak..Római számokat következetesen csak néhány hagyományos esetben és csak sorszámnevek jelölésére használunk: IV. 1526 augusztusában 1848 hősei 1849 mártírjai 1918–1919 forradalmai stb. november 28. arab számmal is. század v. Az évszámot mindig arab számmal írjuk. XIX. kongresszus stb. illetőleg jelölhető római számmal is. 1983–84. b) Nem teszünk pontot az évszám (évszámcsoport) után. 4.) 1945. a középiskolai osztályokat pedig római számmal: II. de: 1918 folyamán (vö. ha az utána következő hónapnévvel vagy időt jelölő egyéb szóval nincs birtokviszonyban: 1848. III. a v. őszi. kötet. október havában 1918. 295. kötet v. 295. v. de: 1944 őszén (vö.. nov. II. Az általános iskolai osztályokat arab számmal szokás jelölni: 2. Mai alkalmazásuk pontos körét nem lehet meghatározni. XI. évi 19–20. III. 28. 295. század 1944. Petőfi u. 1983/84. agyideg. Egyébként egyaránt helyes: 3. márciusban. 4/a osztály.) 1918. ha a mondatban ez az alany: 1789 fordulópont az emberiség történelmében. XIX–XX. század. 1848. IV/3-as körzet. 2. október folyamán. Pontot akkor teszünk az évszám (évszámcsoport) után. stb. 295. XVI. Terjedőben van a pontok nélküli. 1983. v. IX. A v. március 9. 1983. IV. évi 1983–1984. ha az arab számokkal szemben megkülönböztető vagy tagoló szerepük lehet: 1983. A keltezés 293. ágyéki csigolya stb. kötőjelekkel tagolt forma is: 1983-11-28 294. 8. Béla. 1983/1984. osztály. Gergely. áprilisi 1983. Használatuk leginkább olyankor tanácsolható. 1918 késő őszén 1848 első felében 1849 tavaszi hónapjai 1944/45 nehéz telén stb. század v. 295.. osztály. 12.) stb. október végén. tavaszi–nyári 1918. 28. IV. de: 1918 októberének végén (vö. március–áprilisban 1919. s utána pontot teszünk. 28. 1983. v. Rákóczi Ferenc. Az évszámok után a következő esetekben nincs pont: a) Ha az évszámot (évszámcsoportot) névutó vagy névutóból képzett melléknév követi. 87 . VII.

december 10. Budapest VII. 4024 Kis János Miskolc Pf. Ha a napok sorszáma után névutó következik. szóalakok számjegyes írása: 1-je. Az évet és a napot jelölő számjegyekhez a toldalékok pont nélkül.35-ig. 1-jéig stb. kerület. 2700 299. kötőjellel kapcsolódnak: az 1838-i árvíz. április 4-ig vagy 4-éig. december 20-a és 31-e között. 10. stb. december 10-e óta stb.35ös stb. óta. II. 88 . Az elseji v. rendeltetési helyeket a következőképpen írjuk: Budapest VII. elsejéig stb. em. Az elseje.. Kadarka u.35-kor. Magyarország 1514-ben. 20 3500 A folyamatosan. Leveleket és más küldeményeket a posta címzésmintái szerint kell megcímezni: Mátyás Antal Debrecen Csapó u. Rákóczi út 28/A II. márc. 297. Az óra és a perc szót folyó szövegben általában kiírjuk: 10 óra 25 perckor stb.. 6–8. Ehhez a formához a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk: 10. Rákóczi út 28. de: 1983. az óra és a perc közé (szóköz nélkül) pontot teszünk: 10. Más esetek 298. 1-jén. 10.35 stb. – Ha az időpontot számjegyekkel adjuk meg. 15-én. között. 10. a számok után a pontot (vagy a birtokos személyragot) ki kell tenni: 1983. ker. de: 1983. elsejei szóalakok számjeggyel írva: 1-ji v. és 31. 10/B 1072 Szekszárd. 296. elsején. 10/B Budapest VII. vagy: 1983.Elhagyható a pont a zárójelbe tett évszámok mellől is: Az elmúlt év (1983) rendkívül aszályos volt. 1-jei. 12-től vagy 12-étől. II. december 20. egy sorba írt lakáscímeket. Rákóczi út 28/A II. em. 1848. 4–6.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful