P. 1
A magyar helyesírás szabályai

A magyar helyesírás szabályai

|Views: 182|Likes:
Publicado porÁgnes Kenéz

More info:

Published by: Ágnes Kenéz on Mar 30, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

09/20/2014

pdf

text

original

Sections

  • MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
  • TIZENEGYEDIK KIADÁS MÁSODIK (VÁLTOZATLAN) LENYOMAT
  • TARTALOM
  • Az alakváltozatok
  • A tőváltozatok
  • A magánhangzók a toldalékokban
  • A mássalhangzók a toldalékokban
  • Magánhangzós és mássalhangzós kezdetet váltakoztató toldalékok
  • Sajátos viselkedésű toldalékok
  • Toldalékolásbeli kettősségek
  • A mássalhangzók minőségi változásainak jelöletlensége
  • A mássalhangzó-hasonulás
  • A mássalhangzó-összeolvadás
  • A mássalhangzók mennyiségi változásainak jelöletlensége
  • A mássalhangzó-rövidülés
  • A mássalhangzó-kiesés
  • Azonos hosszú és rövid mássalhangzó találkozása
  • A d végű igék
  • Az l és ll végű igék
  • A hosszú magánhangzóra végződő igék
  • Egyéb esetek
  • A mássalhangzók minőségi változásainak jelöltsége az igealakokban
  • A t végű igék
  • A mássalhangzók minőségi változásainak jelöltsége a névszóalakokban
  • Az az, ez névmás
  • A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek
  • Az ikerszók
  • Az alanyos, a minőség- és a mennyiségjelzős kapcsolatok
  • A tárgyas, a határozós és a birtokos jelzős kapcsolatok
  • A jelentéstömörítő összetételek
  • Az egyelemű és az egybeírt földrajzi nevek
  • A kötőjellel összekapcsolt elemekből álló földrajzi nevek
  • A különírt elemekből álló földrajzi nevek
  • A közszavak írása
  • A tulajdonnevek írása
  • A toldalékok kapcsolása
  • Az átírás elvei
  • A közbevetés
  • A megszólítás
  • Az idézés
  • A számok
  • A keltezés
  • Más esetek

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

A MAGYAR HELYESÍRÁS SZABÁLYAI
TIZENEGYEDIK KIADÁS MÁSODIK (VÁLTOZATLAN) LENYOMAT

AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST 1985

TARTALOM
ELŐSZÓ SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Írás és helyesírás A magyar helyesírás

A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA
A személynevek Az állatnevek A földrajzi nevek A csillagnevek Az intézménynevek A márkanevek A kitüntetések és a díjak neve A címek Tulajdonnevek köznevesülése

A BETŰK
A magánhangzók írása A mássalhangzók írása Az ábécé A betűrendbe sorolás

A KIEJTÉS SZERINTI ÍRÁSMÓD
A szótövek írása A toldalékok írása A szóelemek elhomályosulása

AZ IDEGEN KÖZSZAVAK ÉS TULAJDONNEVEK ÍRÁSA
A magyar írásmód szerinti írás Az idegen írásmód szerinti írás Az átírás

A SZÓELEMZŐ ÍRÁSMÓD
A szóelemek mai alakját tükröztető írásmód A szóelemek módosult alakjait feltüntető írásmód

AZ ELVÁLASZTÁS
A szótagolás szerinti elválasztás Az összetett szavaknak elemeik szerinti elválasztása

A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD AZ EGYSZERŰSÍTŐ ÍRÁSMÓD A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ EGYBEÍRÁS
A szóismétlések írása A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek, valamint az ikerszók írása Az alárendelő szókapcsolatok és összetételek írása Egyéb típusú szókapcsolatok és összetételek

AZ ÍRÁSJELEK
A mondatokat záró írásjelek A tagmondatok közötti írásjelek A mondatrészek közötti írásjelek A szövegbe ékelődést jelző írásjelek Szavak és szórészek közötti írásjelek Toldalékok kapcsolása Egyéb írásjel-használati tudnivalók

A RÖVIDÍTÉSEK ÉS A MOZAIKSZÓK
A rövidítések A mozaikszók

A KIS ÉS A NAGY KEZDŐBETŰK
A kis kezdőbetűk A nagy kezdőbetűk

EGYÉB TUDNIVALÓK

EGYÉB ESETEK

2

ELŐSZÓ

Helyesírási szabályzatunk 10., 1954. évi kiadása három évtizeden át szolgálta társadalmunkat. Ez alatt az idő alatt a magyar helyesírásnak azelőtt sohasem tapasztalt egyöntetűsége jött létre, a 10. Kiadásnak az addig szabályozatlan esetekre adott tanácsai és ésszerű újításai is a közgyakorlat szerves részeivé lettek. Hogy helyesírásunk egységesebbé és szabályozottabbá vált, az iskolai oktatás kiterjesztésének, a könyvkiadás és általában a sajtótermék-előállítás ugrásszerű fejlődésének, a nyomdaiparral szemben támasztott szigorú követelményeknek, továbbá egyéb népgazdasági és művelődéspolitikai indítékoknak szükségszerű következménye volt. A helyesírás azonban csak akkor tudja betölteni társadalmi szerepét, ha szünet nélkül gondozzák. 1954 óta mind beszélt, mind írott nyelvünk – elsősorban szókincsében – sokat változott, a nyelvi tudományban új nézetek, módszerek jelentkeztek, az írással élő emberek igényei megnövekedtek. Az a minden irányú fejlődés, az az életünk alapjaiig ható változás, amely társadalmunkban így is végbement, időszerűvé tette, hogy az Akadémia ismét áttekintse helyesírásunk szabályainak rendszerét, és formájában megújítva – a magyar írással bárhol a világon foglalkozó egyének és közösségek számára – közzétegye. Az előkészítő munkálatok során az illetékes akadémiai testületek aprólékosan megvizsgálták helyesírásunk minden kérdéskörét. Elemezték a felvetett módosító javaslatok indokoltságát, és felmérték, hogy végrehajtásuk esetén nyer-e velük a magyar helyesírási gyakorlat. Ez a több évig tartó munka azzal az elvi tanulsággal zárult, hogy a helyesírás állandósága, a kikristályosodott írásgyakorlat lényegének fenntartása napjainkban sokkal fontosabb társadalmi érdekké vált, mint bármikor ezelőtt. Írásrendszerünk nagyobb mérvű átalakítása ezért sem látszott ésszerűnek. Nem kíván mélyreható reformot közönségünk sem. A társadalmi s a tudományos érdek egyaránt azt diktálta, hogy a gyakorlatban és a szakmai vitákban megszilárdult hagyomány minden értékét megőrizzük; a szokásosan elsőnek emlegetett helyesírási alapelvről, a kiejtés tükröztetéséről ezért is a hagyományőrzés felé tolódott el a hangsúly. Hangjelölésünk rendszere például oly mélyen gyökerezik társadalmunk tudatában és rendkívül kiterjedt mindennapi írásgyakorlatában, hogy teljesíthetetleneknek bizonyultak a magyar betűállomány átalakítását célzó javaslatok; helyesírási alapelveink viszonyának és arányainak módosítására komolyan gondolni sem lehetett. Hagyományos különírási-egybeírási rendszerünket is gyakran kifogásolják, mert nehéznek vélik. Mégis célszerűbb volt megtartani, mint a szavak ezreinek írásmódját megváltoztató, tehát az írásgyakorlat teljes összezavarodásával járó ötletekkel próbálkozni. Hogy vitatható reformokkal ne kísérletezzünk, hanem a már megszokott írásmódok mellett maradjunk: ezt tanácsolta az az ismert tény, hogy a helyesírási módosítások társadalmi feszültségek forrásaivá is válhatnak. Egyes személyek, sőt egész rétegek is hátrányos helyzetbe kerülhetnek amiatt, hogy az újításokról csak késve vagy egyáltalán nem értesülnek, kimaradnak a fejlődés nagy áramából, s ezért elszigetelődnek. Ez a veszély a határainkon élő magyarság körében fokozott mértékben jelentkezett volna. Ezért is beszéltünk meg ottani szakemberekkel is minden felmerült kérdést. Helyesírásunk hagyományos rendszerét érintő fontos változás a 11. kiadásban csak az, hogy a dz és a dzs betű ábécénknek teljes jogú tagjává lépett elő: a 11. kiadás kimondja jegyeik sorvégi szétválaszthatatlanságát. Ezzel hosszú helyesírás-történeti folyamatban léptünk előre.
3

Annak ellenére, hogy tartózkodni kellett helyesírásunk megbolygatásától, szabályzatunk 11. kiadása több tekintetben jelentősen különbözik a megelőzőtől. A szabályok értelmezésében és megfogalmazásában a nyelvtudomány mai álláspontjának megfelelő szemlélet érvényesül. – A szabályzat fejezetei (a helyesírási részrendszereknek megfelelően) a hagyományosak, de ezek tagolása, az egyes pontok elrendezése szervesebb, áttekinthetőbb, ésszerűbb a 10. kiadásbelinél. Számos esetben lehetőség nyílt arra, hogy a közös lényeget kiemelő rövid bevezető után a részletek alpontokba rendezve következzenek: ezáltal a belső összefüggések jól érzékelhetővé váltak. – Minden eddigi szabályzatnál több figyelem fordul most a helyesírásban rejlő stilisztikai lehetőségekre. – A szabályzat gondozói egyeztették a nyelvészet és más szaktudományok szempontjait, s tiszteletben tartották az akadémiai szinten kidolgozott és jóváhagyott szakmai szabályzatokat és szójegyzékeket. – Bár a 11. kiadás is (minden elődjéhez hasonlóan) a helyesírási egység előmozdítója kíván lenni, a 10. kiadásnál rugalmasabban ítéli meg helyesírásunk több vitatott kérdését (így pl. a betűrendbe sorolást, az alakváltozatokat, az idegen szavak sorvégi elválasztását stb.). A szabályzat megszövegezői érthetőségre és világosságra, törekedtek; a nem közismert, csak a nyelvészetben használt idegen szakszókat tudatosan kerülték. A szabályzathoz csatlakozó szótár jelentősen megújult. A helyesírási tekintetben fontos és ezért szerepeltetett szóanyag mellé, főként a 10. kiadás idejére jellemző szavak helyére (mint a szabálypontok példái esetében is) mai társadalmi, gazdasági, politikai és tudományos életünk fontos és gyakran használt szavai kerültek. A szabályokra, amelyek az illető szó írása szempontjából fontosak, utalószámok hívják fel a figyelmet. A címszók után következő, előtag és utótag szerint csoportosított szókapcsolatok és összetételek a különírási-egybeírási kérdések megoldásához segítenek hozzá. Szavaink helyesírása a szabályzathoz igazodik. Ebből az is következik, hogy az eddigi írásmódok túlnyomórészt változatlanul maradtak; csak kevés szó írása módosult, ezzel többnyire elismerve már egyébként is elterjedt, helyeselhető írásmódokat. * A Kossuth Nyomda szedőüzemének dolgozói – tanúsítva a nyomdászok ügyszeretetét – társadalmi munkában vállalták a bizottsági előterjesztések, a szabályzati fejezetek és a szótár sokszorosítását és többszöri korrigálását. Ezzel lehetővé tették, hogy a tervezeteket sokan megismerhessék, és róluk véleményt nyilváníthassanak. Így lehetett a 11. kiadás az eddig legszélesebb körű demokratikus közmegegyezésen nyugvó rendszerezés, a Magyar Tudományos Akadémiának a társadalom véleményét tekintetbe vevő állásfoglalása. * A magyar helyesírás szabályainak 11. kiadását az MTA Helyesírási Bizottsága dolgozta ki, a Nyelvtudományi Bizottság egyetértésével terjesztette a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya elé. Az osztály javaslatára a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a közrebocsátásra a jóváhagyást 1984. április 24-i ülésén megadta.

4

SZABÁLYZAT 5 .

amelyekben a leírt forma jelentős mértékben eltérhet a kiejtéstől. c) A magyar írás hangjelölő. stb. Az írás közlendőink rögzítése látható jelekkel. 6 . Helyesírásunk betűíró. A magyar helyesírás 2. Ez hozzásegít a közölnivalók pontos kifejezéséhez és gyors felfogásához. illetőleg az ezt tükröző. mert betűi legtöbbször a szóelemekben valóban kiejtett hangokra utalnak. hangjelölő és értelemtükröző írásrendszer. mert legkisebb egységei nem szót vagy szótagot rögzítő írásjegyek. A helyesírás valamely nyelv írásának közmegállapodáson alapuló és közérdekből szabályozott eljárásmódja. latin betűs. hanem hangokat jelölő betűk. rögzítő és irányító szabályrendszer. Helyesírásunkat ezért nevezhetjük értelemtükrözőnek is. az összetett szavak elválasztásakor tekintettel vagyunk a szóhatárokra. b) Helyesírásunk a latin betűs írások közé tartozik. d) Írásunk sokat tükröz a magyar nyelv rendszeréből: a szóalakokban általában ragaszkodunk a szóelemek feltüntetéséhez. az írásmóddal érzékeltetjük a tulajdonnevek különféle fajtáit. mert a sajátos magyar betűsor a latin betűkészletből alakult ki.ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK Írás és helyesírás 1. a különírás és az egybeírás révén megkülönböztetjük egymástól a szókapcsolatokat és az összetételeket. a) Írásunk betűíró rendszerű. szemben az olyan írásokkal.

ny. nny. hh. n. Zs. ő. 5. b) A hosszú magánhangzókat jelölő hét betűre egy vagy két vonást teszünk: á. tt.] 7 . v. iparkodik stb. A magánhangzókat jelölő nagybetűkre mind kézírásban. dzs. egyéb helyzetekben egyszerűsítve kettőzzük őket. í. fénynyaláb. é. azaz írásjegyek kapcsolatából áll: cs. díszszemle stb.vagy többjegyű. z: pálma. Stilisztikai okból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a magánhangzót jelölő betűket halmozhatjuk is: Één? Góóól! Neeem. vö. más részük ékezetes (vagyis ponttal vagy vonással van ellátva).. egy részük ékezet nélküli. és vannak nagybetűink: A. r. Óbuda. űr stb. (Vö. A hosszú nagy Í-re azonban ki kell tenni az ékezetet: Írország. lly. nn. h. kk. zzs: loccsan. Izland stb.. a) A mássalhangzókat jelölő betűk közül tizenhét egyjegyű: b. mm. vv. c. Ürményi. 226. eddzük. 10. szikes. ggy. Új Írás stb. f). gy. s. – Az egyjegyűeket kétszer írjuk le: bb. A mássalhangzók írása 7. mind nyomtatásban ugyanúgy föl kell tenni az ékezeteket. kemény – kémény öt – őt irt – írt tüzért – tűzért Vereb – veréb – véreb stb. ö. t. A magánhangzók időtartamának fontos nyelvi szerepe van. c. dzs. o. – Csak a rövid i nagybetűs alakján nincs pont: Ilona. mind nyomtatásban vannak kisbetűink: a. 227. Mássalhangzóinkat egy. d. zs. zz: add. azaz fonémáinak) írott vagy nyomtatott jeleit betűknek nevezzük. Mind kézírásban. f. sz. – A többjegyűeket csak az összetett szavak határán kettőzzük teljesen: jegygyűrű. hős. közül. a) A rövid magánhangzókat jelölő hét betűt pont nélkül. í. jj. ó. i. asszonnyal stb. mellékjel nélküli betűkkel jelöljük. A magyar betű vagy egyjegyű.. ú. Őze stb. mint a kisbetűkre: Ökrös. ll. m. ddz. g. dd. Magánhangzóinkat egyjegyű betűkkel jelöljük. Dzs. fejtegetés. csökönyös stb. u. kér stb. lódít. dz. azaz egyetlen írásjegy: e. r. Nyolc betűnk kétjegyű: cs. Nyelvünk hangjainak (pontosabban hangtípusainak. p. ü: ceruza. 5. v. r. cc. ss. j. asz-szony-nyal stb. [De elválasztáskor: locs-csan.) A magánhangzók írása 4. b. pp. ű: játék. b) A mássalhangzók hosszúságát betűkettőzéssel jelöljük. kellett stb. vagy többjegyű. l. ő. e. C. illetőleg egy vagy két ponttal írjuk: a. 8. stb. ty. más szó lehet a rövid és más a hosszú magánhangzós: akar – akár bal – bál oda – óda áru – árú koros – kóros – kórós stb. ly. vagyis csak első jegyüket írjuk kétszer: ccs. stb. nyolc. s. zs. ff. ty. edz-dzük. ddzs. rr. húr. sz. k. Ázsia. tty. Gy. stb.. aggot. zs: batyu. ssz. Stb.A BETŰK 3.. Ő. á. 6. ü. gg.. R. egy betűnk pedig háromjegyű: dzs: lándzsa stb. gy.

) 12. R. ó. y. Stilisztikai célból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a mássalhangzót jelölő betűket többszörözhetjük is: Nnem! Terringettét! Psszt! Stb. Ty. A többjegyű betűknek csak az első jegyét írjuk nagybetűvel: Csoma. P. x-et és y-t így soroljuk be ábécénkbe: … p. g. 283.: cucor] s = zs: Jósika [e. zs. (Vö. C. Zsolt stb. É. B. M. U. 157. w. TILOS A DOHÁNYZÁS. cs. sz. f. z. Ü. L. G. Z. ö. 87.: gál] eé = é: Veér [e. Gy. Nyár van. Ű.: ötvös] ew = ö: Thewrewk [e.. 15. A magyar nagybetűk sorrendje ugyanaz. Ugyanígy: Ssz! (indulatszó).) 11. ma már egyébként nem használatos magyar betűkkel családneveinkben találkozunk. O. u. Dzsingisz. Dz. gy. í. T. kasza – kassza stb. ű. stb. más szó lehet a rövid és más a hosszú mássalhangzós: hal – hall hason – hasson len – lenn feje – fejje eset – esett orom – orrom megy – meggy stb. é. w-t.: józsika] th = t: Csáth [e.: török] oó = ó: Soós [e.: sós] y = i: Kölcsey [e. j. A magyar írásgyakorlatban is gyakran előforduló q-t. ú. Ő. 9. Cs. b. d. Szolnok.: csát] ts = cs: Takáts [e.. ő. Q.8. W. r. t. v. Zs. E. h. (mondat).: kölcsei] stb. A mássalhangzók időtartamának fontos nyelvi szerepe van. ny. Az ábécé a betűk meghatározott felsorolási rendje. pont szól. S. dzs. x. i. I. Ó. ch = cs: Madách [e. q. Í. CSKP. K. A csupa nagybetűkben írt betűszókban a többjegyű betűk minden jegyét naggyal írjuk: KISZ. á. Az ábécé 10.: vér] eő = ö: Eötvös [e.) Ezek a többnyire kétjegyű betűk magánhangzókat és mássalhangzókat egyaránt jelölhetnek: aa = á: Gaal [e. ty. A ch-t a betűrendbe sorolás szempontjából (bármely hangértékben áll is) c + h kapcsolatnak tekintjük. p. e. Ö. R … V. Ly. l. Y. Ú.. N. (Vö. Az idegen tulajdonnevekben és egyéb szavakban más ábécék betűi és betűkapcsolatai is előfordulnak mind magánhangzók. 13. 8. D. r … v.: madács] cz = c: Czuczor [e. F. Sz. … P. 3. ly. J. alakjuk a következő: A. (Vö. a)] – Hasonlóképpen járunk el akkor is. mind mássalhangzók jelölésére: 8 . o.: takács] w = v: Wesselényi [e.: veselényi] stb. stb. A magyar magánhangzókat és mássalhangzókat jelölő 40 kisbetű hagyományos állománya és sora (a magyar ábécé): a. dz. Ny. s. Z. Régi. Zs. GYSEV stb. H. c. n. Á. z. zs. [Vö. m. k. Az ilyen régi betűket tartalmazó nevek betűrendi besorolásának módjáról a 15. V. 5. ha bármely szót (vagy akár hosszabb szöveget) végig nagybetűvel írunk: CSOMAGMEGŐRZŐ. Dzs. X. ü.

Werther [e.: dvorzsák]. A betűrendbe sorolás az az eljárás. pirinkó pirinyó pirít pirkad Piroska stb.: dzsúl] cseh: Dvořák [e. dac domb duzzog dzsem Dzsungária Dzsungel stb.: gimarajs].: bolonya]. piaţa [e.: kvatrocsentó] portugál: Guimarães [e. Zoltán zongora zúdul zsalu zseni Zsigmond stb.angol: Greenwich [e. a következők: a) A különböző betűvel kezdődő szavakat – a d) pontban jelzett kivételekkel – az első betűk ábécébeli helye szerint állítjuk rendbe.: özsen]. Az egyjegyű betűt teljesen elkülönítjük az azonos írásjeggyel kezdődő. de külön mássalhangzót jelölő kétjegyű (ill. pont tartalmazza. melyek a szótárakban.: zsivogostye] Az idegen betűket és betűkapcsolatokat tartalmazó tulajdonnevek és egyéb szavak betűrendi besorolásának elveit a 15.: gyúrity]. lexikonokban. 9 . A betűrendbe sorolás szempontjából nem teszünk különbséget a kis. a sorrendet az első nem azonos betű ábécébeli helye határozza meg: lom lomb lombik Lontay lovagol stb. tükör Tünde tünemény tüntet tüzér stb.: grinics]. b) Ha a szavak azonos betűvel vagy betűkkel kezdődnek. joule [e.: piránya] román: Tîrgovişte [e. való eligazodást segítik. Mindig az egyjegyű betű van előbb: cudar cukor cuppant csalit csata Csepel stb. Živogošće [e. Az egységes módon való elrendezés teszi lehetővé. Škoda [e. Nîmes [e. háromjegyű) betűtől.: piaca] szerbhorvát: Đurić [e. hogy a szavak rengetegében tájékozódni lehessen. illetőleg keressük meg: acél cukor csók gép hideg kettő Nagy nyúl olasz öröm remény sokáig szabad Tamás vásárol stb. piranha [e.: verter] olasz: Bologna [e. quattrocento [e. amellyel a szavakat – általában a magyar ábécé alapján – sorrendbe szedjük. A fontosabb általános szabályok. A betűrendbe sorolás 14.: skoda] francia: Eugène [e. névsorokban stb.: tirgoviste].: séfer].és a nagybetűk között.: nim] német: Schäfer [e.

A rövid magánhangzós szó kerül viszont előbbre olyankor. ü – ű) a kialakult szokás szerint mind a szavak elején. rr = r + r. tehát az egyjegyű mindig megelőzi az utóbbiakat. (Vagyis: ccs = cs + cs. o – ó. A magánhangzó hosszú változatát tartalmazó szó tehát meg is előzheti a rövid változatút: ír Irán író Irak írandó iroda iram iránt irónia stb. – Az egyjegyű betűk sorrendjében a kettőzött betűk első és második írásjegye külön-külön betűnek számít. szel szél szelel szeles szelés széles szelet stb. d) A magánhangzók rövid és hosszú változatát jelölő betűk (a – á. ha két szó betűsora csak az azonos magánhangzók hosszúsága tekintetében különbözik: égbolt Égei-tenger Eger egér éger égés egész stb. s így soroljuk a szót a megfelelő helyre. i – í. e) A különírt elemekből álló szókapcsolatokat és az egybeírt vagy kötőjellel kapcsolt összetételeket minden tekintetben olyan szabályok szerint soroljuk betűrendbe. (Vagyis: bb = b + b. de külön mássalhangzót jelölő kétjegyű (ill. mint az egyszerű szavakat.) kas Kasmír Kassák kastély kasza kaszinó kassza kaszt stb. A szóhatárokat tehát nem vesszük figyelembe. u – ú. hanem a megkettőzött betűt mindig két külön betűre bontjuk. – Ugyanez a szabály érvényes a közszavak közé besorolt tulajdonnevekre is. – Az egyjegyű betűt (miként a szó elején is) teljesen elkülönítjük az azonos elemmel kezdődő. kerek kerék keres kérés koros kóros kórós stb.) – A többjegyű betűk kettőzött változatait sohasem az egyszerűsített alakok szerint soroljuk be a betűrendbe. mennek mennének menü menza meny Menyhért mennybolt mennyi stb. ddzs = dzs + dzs. nagy naggyá nagygyakorlat naggyal nagyít nagyobb nagyol nagyoll stb. stb.e) A szavakat a szó belsejében és a szó végén levő betűk tekintetében a következőképpen szedjük betűrendbe. mind pedig a szavak belsejében azonos értékűnek számítanak a betűrendbe sorolás szempontjából. ö – ő. ggy = gy + gy. háromjegyű) betűtől. e – é. stb. Kis részben kissé Kiss Ernő kis sorozat kissorozat-gyártás márvány márványkő márvány sírkő Márvány-tenger márványtömb tiszafa Tiszahát Tisza Kálmán Tisza menti Tiszántúl 10 .

oe = o + e. 11 . és a besorolás nincs tekintettel sem a magyar ékezetekre. önálló egységnek számít. mind az idegen többjegyű betűknek minden egyes eleme külön. A betűrendbe soroláskor a szokásostól némiképp eltérően kezeljük a régies írású magyar családnevekben.). Márvány Zsolt másféle másol stb. A régies írású magyar családnevekben levő kétjegyű betűket elemeikre bontva soroljuk be (ew = e + w. 16. illetőleg belső szakmai útmutatók szabályozzák. t. p. s. – Az idegen betűk közül azok. atlaszok és térképek névmutatói stb. g. j. az ábécébe soroláskor nem tekintendők önálló betűknek. q. amelyek valamelyik magyar betűtől csak mellékjelükben különböznek. l. Ebben a rendszerben mind a magyar. a több szóból álló egységeket vagy az egész kapcsolat. 15. c. valamint az idegen szavakban és tulajdonnevekben előforduló régi magyar. Muñoz stb. illetőleg idegen betűket. f) Különleges célt szolgáló névsorokban. x. ahogyan a könnyebben kezelhetőség érdeke vagy egyéb szempont kívánja. o. k. y. r. b. enciklopédiák.): – Az idegen ábécékben használt kapcsolatokat szintén külön betűk egymásutánjának tekintjük. h. sch = s + c + h. z. A követendő eljárást a könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén szabvány (MSZ 3401) írja elő. amelyekben magyar és idegen nyelvű szóanyag erősen keveredik egymással. (ch = c + h. Gaal moshat galamb mosna Gärtner Mošna gáz mosópor geodézia Møsstrand Georges mostan góc munka Goethe stb. ch = c + h. kartotékokban stb. tárgymutatókban. – A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén követendő eljárást szabvány írja elő (MSZ 3401). e. cz = c + z. d. i. Az ilyenfajta munkák szavainak betűrendbe sorolása bonyolult feladat. vagy csak az első elem alapján szokás besorolni. stb. n. f. stb. u. m.kis számban kistányér kis virág stb. rendszerint az úgynevezett általános latin betűs ábécét követik: a. Ilyenkor az idegen mellékjeles szó kerül hátrább: cérna Černý Champagne Cholnoky címez cukor Czuczor csapat stb.). Az olyan sajátos célú munkák (lexikonok. Tisza-part tiszavirág tiszt stb. v. sem az idegen betűk mellékjeleire. ha az idegen mellékjeles betűt tartalmazó szó betűinek sorában nincs más különbség. Az idegen mellékjelet csak akkor vesszük figyelembe. w. Ezek hatálya azonban nem terjeszthető ki írásbeliségünk általános gyakorlatára.

u. falu. zöld. tűvel. Szavaink többségében az i. ü-t. ú. u. Művészi vagy tudományos célból azonban nyelvjárási. gyepű. formákkal. hanem az írásgyakorlat alapján is kikristályosodott köznyelvi formákat rögzíti. csicsí. homorú. 23. négy stb. – Van azonban néhány hosszú í-re végződő szavunk is: sí. ürge. Peti. ü rövid: adu. ü az egész magyar nyelvterületen rövid: igaz. Icu. illetőleg í. színez. -t. mű. stb. -s. újra. (Vö. ű 20. „köppeny”. Mari. A szótövek írása 19. szemben a nyelvjárási (ill. gyanú. helyesírásunkban már általában kialakult. betű. kell. eskü. színes. hogy a szóelemek (szótövek. ű: íz. u. ürü. -től. kikirikí stb. ragok) írásformáját köznyelvi kiejtésük szerint rögzítjük: láz. régies vagy más nem köznyelvi alakok használatára is szükség lehet. gyönyörű. -telen. ű van: domború. köznyelvi alakokkal szemben a „látnyi”. áru. batyu. 27. az általános köznyelvi kiejtést tükröző írott formája van. régies) kiejtésűek. formák nyelvjárási (ill. -bb. seprű. ejtésmódot) helyesírásunk nem veszi figyelembe. apu. A melléknevek végén mindig hosszú ú. esetleg nyilvánvaló helytelenségeket (pl. -ve. ha több szóelemből álló szóalakokba kerül. néni. a „kőrut”. régies) „késér”. koszorú. Egyes szavaknak minden alakjában hosszú a szókezdő. hús. 24. stb. „kő”. hogy általánossá válásukat segítse. „ződ”. 34. ízes. fiú. kátyú. stb. köznyelvi alakok. újság. daru.). -talan. menü. szíves. súlya. Bizonyos típusokban azonban a szóelemek kiejtésbeli módosulását az írás is feltünteti. Az i. varjú. ú. íznek. szaru. például a kísér.A KIEJTÉS SZERINTI ÍRÁSMÓD 17. kifli. stb. Szavaink legnagyobb részének csak egyetlen. szív. 18. „ákác”. ü és az í. (Vö. tű. zrí. gyűszű. ű-t. könnyű. ezért az írásban kerülendők. A beszélt nyelvben mutatkozó ingadozásokat (pl. faggyú. revü. hindu. A kiejtés szerinti írás elve azt jelenti. Így van ez a toldalékok esetében is: a látni. A szavak végén legtöbbször rövid i van: kocsi. amelyeknek a végén az u. hogy mely esetekben írunk i. az „erőssen”. zsalu. „házbul” stb. gyalu. stb. gyűjt. szívből. fut. jelek. savanyú. füst. hűsek. véd. „ellemez” stb. szomorú. Szavaink legnagyobb részének köznyelvi kiejtése határozottan megállapítható. húsból. újabb. házból stb. új. húsok. húsz. „nígy” stb. fizet. hűsít. tíz. Vannak azonban olyan főneveink is. -n. gyűjtemény. szín. súlyos. hosszú. fény.) 12 . súly. -tól. stb. gömbölyű. ú.) 22. gyűrű. bácsi. képzők. fésű. nagyszerű. szú. bábu. illetőleg a szóbelseji í. rí. -kor. „szöllő” stb. Néhány szócsoport azonban – a nyelvhasználatbeli váltakozás vagy ingadozás miatt – bizonytalanságokra ad okot. háború. kicsi. Hosszú ú. szalma. -va. tűk. alku. kapu. ír. ű van a legtöbb főnév végén: ágyú. A szóelemek leírásának alapja a történeti hagyományban kialakult. hűs. satu. gyí. gyűjtjük. lapu. hamu. a helyesírás által is őrzött mai köznyelvi kiejtés. Bár sok szóban ingadozik a kiejtés. -j. akác. tanú. bürü. nyí. „szóma”. nini. szörnyű. 21. stb. ugat. – Rövid u-val írjuk a becézett alakokat is: anyu. Legnagyobb részük ezt az írásformáját tartja meg akkor is. stb. saru. borjú.

ú hangot tartalmazó szavaink két csoportra oszlanak. – ír. A csepp és a csöpp. tied – tiéd. (Vö. fenn – fent. Ilyenkor az írásban is mindkét alakváltozat használata jogos és helyes. ű. hova – hová. de: irat (főnév). zsírt. b) Mássalhangzók tekintetében váltakoznak többek között a következő szavak: lenn – lent. tízes. ú. seprű – söprű. b) Vannak viszont szabályos í – i. ú – u. más toldalékok előtt megváltoztatják alapformájukat. stb. rá – reá. dülleszt. huszon-. korlátozás nélkül egymás helyébe léphet. dülöngél. de néhány összetett szavunk csak egy változatban szokásos: cseppkő. írok. fedél – födél. cseppfertőzés. levő – lévő. tízen. – tíz. s csak néhány származékban váltja rövidre: zsír. iroda. de: düledezik. húszat. csendháborítás stb. kinn – kint. – bújik. irodalom. önálló szóként egymással váltogatható. mint a nyár vagy a kéz magánhangzója. a lenn és a lent stb. bujdosó. mienk – miénk. írat (ige). lány – leány. – húsz. Hosszú í. 21. reá stb. A hova és a hová. csorog – csurog. stb. de: bujkál. lábas – lábos. a leány. Vannak olyan szavaink. rá stb. stb. írás. stb. stb. Az alakváltozatok legtöbbször nem azonos értékűek. föveny – fövény. A lány. húszas. dűlő. amelyek a köznyelvben kétféle alakban használatosak. a csend és a csönd stb. a) Magánhangzók tekintetében váltakoznak többek között a következő szavak: fel – föl. Az igék és a névszók bizonyos csoportjai egyes toldalékok előtt megtartják. általános használatú. bújócska. ú. Írásukat megkönnyíti a nyár – nyarat. foltoz – foldoz. ű – ü váltakozást mutató főnevek. huszad. gyerek – gyermek. bújtat. 27. de: tized. választékos hangulatú. csepeg – csöpög.Az alakváltozatok 25. dűlt. zsíros.) a) Számos szó a toldalékos alakok többségében is megőrzi a tőbeli magánhangzó hosszúságát. tizen-. A tőváltozatok 26. mért – miért. csoda – csuda. stb. de: huszadik. bújjon. – dűl. dől – dűl. kéz – kezet típusú szavakkal való összehasonlításuk: általában ugyanazon toldalékok előtt vált rövidre az í. dűlve. de: zsiradék. Például: kéz kézben kézre kézi kezet kezek kezes kezünk víz vízben vízre vízi vizet vizek vizes vizünk út tűz útban tűzben útra tűzre úti tűzi utat tüzet utak tüzek utas tüzes utunk tüzünk de: 13 .

ELTE. tanít. csepű. ma is élő kettős alakok. köpül. az MTA-t. ü van: borul. sarkantyú. szociális – szocialista. a -dít és a -sít igeképzőnek: épít. Ráckevéig. csengettyű. Mindig hosszú a magánhangzója az alábbi szóelemeknek: az -ít. hérosz – heroikus. mellől stb. e váltóhangú változatok jobbára választékosabbak és ritkábbak. – lencse. lencsék. mozdítva. buzdít. mozdít.28. A borjúk – borjak. A magánhangzók a toldalékokban 34. bőkezű. szocializmus. -ül és a -dul. A szóvégi a és e csak néhány toldalék előtt marad rövid. egyenáramú. stb. lencsével. mérsékelt árú. -jú. [Vö. állandósítani stb. szivattyú. hipnotizmus. 14 . billentyű. a -ból. A ború. hegedű. Ráckeve. -ű. fésű. fától. -tyű és -ttyú. köszörül. stb. töpörtyű. szók – szavak. bár az a. erős rugójú. csepül. apai. ráckevei. látsszék és lássék. derű. szuverén – szuverenitás. tetőről. buzdítás. a honnan? kérdésre felelő névutók ragszerű -ól. faluk – falvak. heroizmus. szlavisztika. felől. – De: akadémia. (Vö. hipnotizál. tetűk – tetvek. nagy kiterjedésű. (vö. fordulva. fordul. stb. apátlan. a főnevek -tyú.. elől. -ből. ill. -dül igeképzőnek: gyógyul. dugattyú. -től határozóragnak: szobából.). lapos tetejű. zászlója – zászlaja. – akadémikus. köpű. de: Ráckevén. a látszik és a tetszik ige felszólító módú alakjait – a kétféle kiejtés miatt – vagy tssz. (halas)tót – (halas)tavat. -ől végződésének: alól. derül. -ttyű képzőféle végződésének: fogantyú. A közkeletű idegen szavak jelentős részében egyes idegen eredetű képzők előtt a tőbelseji hosszú magánhangzó rövidre változik: szláv – szlavista. – A szabály nem vonatkozik azonban a betűszókra: MTA. pörgettyű stb. ironizál. varjúk – varjak. stb. kerül. állandósít. – Hasonlóképpen: Tompa. de: Tompát. pezsdülő stb. hegedül. éles elméjű. köszörű szó végén levő hosszú ú-val. tetsszem és tessem stb. akadémista. 24. tanító.. A szavakhoz járuló toldalékoknak – a köznyelvi kiejtésben élő ingadozások ellenére – általában megvan az irodalmi nyelvben kikristályosodott. Tompával. fésül. s csak néhány indokolt esetben ad helyt a toldalékolásbeli kettősségeknek is. A helyesírás ezeket rögzíti. mind pedig v hangzós tövéből létrejöhet (főképp összetételekben) azonos toldalékolású forma. egyöntetű formájuk. A metsz. jószívű. kerület. 32. borjút – borjat. illetőleg é-re változik: apa. Ez a szabályszerűség a továbbképzésben is érvényesül.). 81. lencseféle. 286. ill. stb. a -ról. erdőből. -ről és a -tól. tiszta vizű. építmény. kolléga – kollegiális – kollegialitás stb. ű-vel szemben az -l képzős formában rövid u. stb. hipnózis – hipnotikus. (Vö.. erdője – erdeje stb. például: lét – levet. az ELTE-re. hosszú szempillájú. -jű melléknévképzőnek: négylábú. Mindig rövid a magánhangzója az alábbi szóelemeknek: az -ul. bosszul. fehér falú. irónia – ironikus. stb. 35. gyógyulás. vagy ss betűkapcsolattal írjuk: metssze és messe. víztől stb. házról. az -ú. az MTA-nak. 23. a legtöbb toldalék előtt á-ra. akadémizmus. (vö. de apát. de: lencsét. 31.) A toldalékok írása 33. Ugyanígy egyes v tövű névszóknak mind magánhangzós. pezsdül. stb. 206. a)] 30. bosszú.) 29.

cipőstül. -telen változatában járul: csorbítatlan. edd. csengetett. kevesellem. szerint. távolabb. a -t. törülközik. (kivéve: túl). a t végű névszókhoz pedig -talan. a -b. sződd. (vö. szőjed stb. hitetlen stb. például. keresztül. ö – ő közti eltérés mutatja: -odik. kertjei. zöldell. holnapig. -tt helyhatározórag: Vásárhelyt. -tt a névutók végén: iránt. csengettyű. között. fölött. -kódik. mögül. kérdi.. A mássalhangzók a toldalékokban 37. sötétlik. másképp. úttalan. nyolc órakor stb. mögött stb. -közik: kínálkozik. kitűzött (cél).. egyes szám 2. fűtetlen. tolattyú. négyig. a névutók és a határozószók -ul. -ül és a -stul. -tt időjel: folyt. kecskeméti. -kózik. közt. Hasonlóképpen viselkedik a -tyú. ezért egy t-vel írjuk: hajót. A tárgy ragját. keveslem v. dalolni. Kaposvárt v. személyű rövidebb formában: írd. az időhatározó -kor ragjának: éjfélkor. Az ilyen váltakozást mutató toldalékok a következők: a -t. 45.. a -t. 15 . felül és fölül. stb. stb. -ször határozóragnak: háromszor. mindig stb. mássalhangzó után nem. szebb. kicsinyli v. veszkődik.). a toldalékos szóalakok végén levő i-nek: esti. stb.. stb. -ödik: alkonyodik. hallottuk. kente.az -ul. az -ig határozóragnak: városig. 45. nyolcat. mindig röviden ejtjük.. 66.. Kaposvárott. a -d. barnállik. nagyollom. -stül határozóragnak: magyarul. -tt igenévképző: bérelt (lakás). De: helyesel. a t-t. varrtuk. -ködik: árulkodik. stb. parttalan. nélkül stb. csőstül stb. piroslik.. tulajdonképpen.. A fosztóképző a t végű igékhez -atlan.. sast. öltözik. nézi. nézd. kicsinyelli. idd. 36. hatkor. jobb. kevesebb. Magánhangzós és mássalhangzós kezdetet váltakoztató toldalékok 40. Pécsett. kéklett v. ötször. hússzor. stb. (vö.. családostul.. stb. megrótták. ill. -ül végződésének: alul. a -t. többször stb. -kődik: rázkódik. osztatlan. -ődik: oldódik. stb. -ozik. házai. -ttyű képzőféle végződés: fogantyú. -képpen határozóragot két p-vel írjuk: ekképp. mérkőzik.. valakit stb. stb. alatt. a hosszabb formában azonban mindig csak egy -d a személyrag: írjad. sárgát. -kőzik: zárkózik. a ’valamilyennek látszik’. -özik: fáradozik. Néhány igeképzőnk különbségét az o – ó. a -szor.). kékellett. voltaképpen. -dd személyrag a felszólító módbeli tárgyas ragozású. Győrött. írni. helyesbít. Több toldalékunk mássalhangzóját magánhangzó után megkettőzzük. végül. 38. szürkületkor. -etlen. -ll képző: fehérlik. -bb középfokjel: idősb. kergetőzik. öklömnyi stb. stb. gömbölyödik. -őzik: hallgatózik. kivéve: át és hosszat. dobott. kösöntyű. -ózik. ruhástul. helyesebb. felforrt (víz). idősebb. ’valamilyennek tart’ jelentésű -l. feleségül. A -képp. -tyű és a -ttyú. hatott. vetetlen. -ódik. mosott (ruha). de: észrevétlen. elvégzett (munka). belül. közül. -kozik. fésülködik. élettelen. kevésbé. hátul. 39. könyvet. hazáig. kitalált (történet). -kodik. kezdődik. Vácott.

– És természetesen: megadatik. vájd – vájjad (vö. dobd – dobjad. Allahhal. nézzük. vágj – vágjál. (erdőt) irtat. taníttatja (a lányát). iszik. -etlen képző van a befejezetlen. stb. küldte – küldötte. legyen. z. -vel és a -vá. (Vö. stb. -tetik szenvedő igeképző írásának is: oltatik. -et. fegyelmezetlen.) (Vö. például: dobbal. dolgozz – dolgozzál. sejteti (vele). írj – írjál. higgyünk stb. lopódzik – lopózik. mondta – mondotta. stb. -tet a képző.) 43. képzetlen. fedetlen. írd – írjad. sz. (vasat) gyűjtet.. keveslem – kevesellem. akkor -at. viseltetik. dohhal. -tatik. nézd – nézzed. jósággal. ezért (bár jelentésük alapján a befejezett. moss – mossál. Ha a szóvégi t-t mássalhangzó előzi meg (pl. 77–79. kicsinyli – kicsinyelli (vö.. A műveltető képző a t végű igékhez vagy -at. kezdték – kezdették. -vel és a -vá. kihirdettetik. csehvel. vegye. Ilyen toldalékolásbeli kettősségek például a következők: hallgatódzik – hallgatózik. öntözzön. dobj – dobjál. érett stb.) Toldalékolásbeli kettősségek 45.. dz végződésű tövekhez járulva ugyanúgy viselkedik. nézz – nézzél.Az -atlan. – A t végű igékhez sajátos szabályok szerint járul. rugdalódzik – rugdalózik. Írásban is helyes tehát mindkét forma. Ugyanez a szabálya a ma már ritka -atik. A hisz ige felszólító alakjaiban ez a -gy megnyúlt: higgyem. szénnel. 39. 16 . gyűjtetik. stb. vágd – vágjad. tegyek. lőjön.). 68. szégyellni – szégyelleni.) – Az eszik. 41. lesz. hullt – hullott. Tehát (új üveget) bontat. lopóddzék stb. emberré. fújjon. amelyek a köznyelvben egyaránt használhatók. 75. kérd – kérjed. ha a t-t magánhangzó előzi meg (pl. Mind az igék. jöjjön.) Mássalhangzós végű tőhöz járulva a -val. hidd – higgyed. igyál. 55–58. A felszólító mód -j jele a szótövek nagyobb részéhez -j (a rendhagyó ragozású jön ige rövid magánhangzós tőváltozatához pedig -jj) alakban kapcsolódik: lépjen. szőjön. kérj – kérjél. akkor -tat. fosztóképzős származékokban is. Sajátos viselkedésű toldalékok 42. 80–81. (A h végű szavak egy részét – mivel bennük a h-t nem ejtjük ki – magánhangzós tövűnek kell tekintenünk. 39. sértetlen stb. mind a névszók toldalékos formái között vannak olyan kettős alakok. visszük. igyekezik – igyekszik. 66. ezért ezek kiejtésük szerint is mássalhangzós tövűek. -etik. 43. (könyvet) köttet. kéretik. higgy – higgyél. 82. visz igék magánhangzós tövéhez -gy alakban járul: egyem. (Ez utóbbi szavak alapformájában kiejtjük a h-t. vagy -tat. azaz a tővégi mássalhangzóval azonos kezdő hanggal jelentkezik: mossuk. vesszen. ezekben az alakokban a tő és a toldalék határán hosszú mássalhangzót írunk. (Vö. (kenyeret) süttet. -vé határozórag magánhangzóra végződő tőhöz alapalakjában kapcsolódik.). peddzük stb. tesz. foglaltatik. higgyen. kinyittatik. 83–84. (szobát) festet.). vesz. vigyed.) 44. állsz – állasz. A -val. toldták – toldották (vö. (Vö. arat). bont). öregedik – öregszik.. pléhvé. mint a -j módjel. alakokkal állnak ellentétben) ezekben sem kettőzzük a képző t-jét. például: babával. -vé rag v eleme a szótő végső mássalhangzójával azonossá válik. stb. -tet formában járul. rosszallnám – rosszallanám. stb.: – Más esetekben a tővégi mássalhangzóval azonos hangként jelentkezik: ásson. kővé. éretlen. (ablakot) nyittat. mosd – mossad. A tárgyas ragozás kijelentő módú személyragjainak -j eleme az s. de: (búzát) arattat. -et.

az állasz. Így járunk el például a kesztyű vagy a lélegzik esetében. tűrniük – tűrniök. Az alakváltozatok nem mindig azonos értékűek. oly – olyan. érted – éretted. kevesellem. Viszont az írj. érette stb. 49. fenséges.értem – érettem. mint az írjál. ezzel – evvel. fenntart vagy fönntart. 47. A hallgatódzik és hallgatózik. stb. épp – éppen. adjad. feljebb vagy följebb. Bár a benn. nincs – nincsen. küldötte. között nemigen van különbség. kinnlevőség stb. ki és le határozószók középfokát részben vagy egészen a kiejtést követve írjuk: beljebb. faggat.) 48. (Vö. hétköznapi használatú. A szóelemek elhomályosulása 46. – Ha az összetételnek a t végű alak az előtagja. bent. akad. illetőleg képzett volta annyira elhomályosult. Az állsz. Több szavunk összetett. A látniok. egy n-nel írjuk ezeket a szavakat: benső. azzal – avval. szakít. az evvel és ezzel stb. lenn szavakkal függenek össze. fenn vagy fönn. itt – itten. a második a lélek szóból származik. keveslem. hidd stb. rég – régen. kijjebb. várniuk – várniok. most – mostan. 17 . add. bennszülött. szeretniök stb. lent. Nem tartjuk már számon az aggat. hogy az alkotóelemek eredeti hangalakját nem vesszük figyelembe. kint. érte stb. küldte. mossál. szakad igék tövével. moss. fakad. fakaszt. kissé ünnepélyesebb. fent vagy fönt. A be. – Ugyanezek a szavak azonban az összetételekben általában a két n-es formájukban szerepelnek: bennlakás. lejjebb. természetesen csak egy n-et írunk: bentlakó stb. szeretniük – szeretniök. régiesebb. higgyed stb. kinn. elavuló formák. bár az első a kéz. fel vagy föl. szaggat összefüggését sem az akaszt. látniuk – látniok. hogy – hogyan. nyomatékosabb felszólítás. hanem a szót a kiejtése szerint írjuk.

Természetesen ezt gyakran észre sem lehet venni. hanem – a hangtani környezetnek és a szóelemek történeti alakulásának megfelelően – módosult változatukban tüntetjük fel: házzal (= ház+zal). ty–gy. A h-nak nincs zöngés párja.: nyoldzban). fusson (= fus+s+on) stb. szállnak (= száll+nak. e. másrészt pedig azt. t–d. Az írásban a zöngésség szerinti hasonulást általában nem jelöljük: 18 . tehát zöngésen. tehát zöngétlenül. Ezért a toldalékos és az összetett szavak legnagyobb részében a szóelemeket olyan alakjukban sorakoztatjuk egymás mellé. e. A szóelemző írásmód elvének érvényesítése akkor válik különösen fontossá. amely a szóelemek mai állandó alakját tükrözteti. A ragos. de nem zöngésít. A házzal. Helyesírásunk a szóelemző írásmód elvének érvényesítésével biztosítja azt.a felszólító módban használatos töve. kertnek. állatbarát (állat+barát) stb.A SZÓELEMZŐ ÍRÁSMÓD 49. A szóalakok szóelemző írásának tárgyalásakor meg kell tehát különböztetnünk egyrészt azt az írásmódot. nyolcban (= nyolc+ban. hanem a szóelemeket eredeti alakjukban íratja le. stb. a jeles és a képzős szavak. a kiejtésben az első hang zöngésség szempontjából legtöbbnyire hasonul az utána következőhöz. így zöngétlenít ugyan. c– dz. Vannak olyan mássalhangzópárok.: nésztük). e. e. A toldalékos szavak egy részében ugyanis a szóelemeket nem eredeti alakjukban. s a szavak kimondásakor e hangok sokszor megváltoznak. az összetett szavakban pedig minden tag világosan felismerhető legyen. de maga nem zöngésülhet. a ház tőhöz a -val rag módosult -zal formában járul. csakhogy az egyiket a hangszalagok rezgése nélkül. község (= köz+ség. amely a szóelemek módosult alakváltozatait tünteti föl. e. sz–z. s–zs. fusson esetében pl. Az egynél több szóelemből álló szóalakokat általában a szóelemző írás elve alapján írjuk le. k–g. ha a szó egészét másképp mondjuk ki.: kösség). amelyeknek tagjait ugyanazon a helyen és módon képezzük.. néztük (= néz+t+ük.: kertye). Ilyen párok: p–b. A mássalhangzók minőségi változásainak jelöletlensége A mássalhangzó-hasonulás 51. hiszen pl. mind a toldalék. illetőleg a fut igének fus. cs–dzs. barátfüle (= barát+fül+e). A szóelemző írás fő szabálya nem érvényesül minden toldalékos szó leírásakor. A szóelemek mai alakját tükröztető írásmód 50. Helyesírásunk azonban nincs tekintettel az alkalmi hangváltozásokra. a másikat a hangszalagok rezgésével. az összetételek. f–v.: szálnak). lóval stb. s ehhez a -j módjelet s változatban tesszük hozzá. a házban. hogy a toldalékos szavakban mind a szótő. barátaival (= barát+ai+val) stb. mint a szóelemeket külön-külön: kertje (= kert+je. ahogyan külön-külön ejtve hangzanak: barátság (= barát+ság). valamint az egymást követő szavak szóelemeinek érintkező hangjai kölcsönösen hatnak egymásra. Ha a felsorolt hangok közül egy zöngétlen és egy zöngés mássalhangzó kerül egymás mellé. A v – bár van zöngétlen párja – a köznyelvben zöngétlenül. szóalak a kiejtés alapján is így íródnék.

száraz zsömle) kis+szerű kisszerű (v. hanem megtartja a szavak eredeti ny. nátcukor) köz+ség kösség egész+ség egésség száraz + zsömle szárazs zsömle (v. 19 . illetőleg a toldalék eredeti j hangjának jelét: írás: átcsap jegycsalás átcipel nádcukor község egészség száraz zsömle kisszerű stb.. atya és bátya névszók csonka tövéhez. -jaik járul.) 54. Ha az anya.alkotó tagok: ablak+ban tűz+höz ad+hat lök+dös nép+dal víz+szint eszik + belőle hideg + tél ejtés: ablagban tűszhöz athat lögdös nébdal víszszint eszig belőle hidek tél írás: ablakban tűzhöz adhat lökdös népdal vízszint eszik belőle hideg tél stb. a kiejtésben a j teljes hasonulása következik be. – s+sz és zs+sz = ssz. Ezt a hasonulással bekövetkezett változást egyik esetben sem jelöljük az írásban: alkotó tagok: szén+por azon+ban tan+menet van + még ön+gyújtó negyven + tyúk szín+nyomat ejtés: szémpor azomban tammenet vam még önygyújtó negyveny tyúk színynyomat írás: szénpor azonban tanmenet van még öngyújtó negyven tyúk színnyomat stb. -juk. A beszédben az n hangot p. Két mássalhangzó találkozásának gyakran az a következménye. d+c és gy+c = cc. 52. A teljes hasonulás révén előálló kiejtésbeli módosulásokat általában nem tüntetjük föl az írásban. – s+z és zs+z = zz. Az írás ezt a szóbelseji teljes hasonulást nem jelöli. d+cs és gy+cs = ccs. valamint a nagy névszóhoz j-vel kezdődő birtokos személyrag (-jel). – t+gy és d+gy = ggy: – t+c. 83–85. – sz+s és z+s = ss. ty és ny előtt ny-nek (vagy az ny-hez közel álló hangnak) ejtjük. ty és gy hangjának. gy. jetycsalás) át+cipel áccipel nád+cukor náccukor (v. vagyis -ja. hogy a két hang a kiejtésben teljesen azonossá válik: t+cs. kis-szerű) (De vö. – sz+zs és z+zs = zzs. 80–81. 53. b és m előtt m-nek (vagy az m-hez közel álló hangnak). hanem az eredeti szóelemeket jelöljük: alkotó tagok: át+csap jegy+csalás ejtés: áccsap jeccsalás (v. -jai.

hanem mind a névszó végső mássalhangzóját. -jük. 55. -ják) vagy a felszólító mód -j jele járul. a d és az n végű névszókhoz j-vel kezdődő birtokos személyrag (-jel).alkotó tagok: any+ja any+juk aty+ja aty+juk báty+jai báty+juk nagy+ja nagy+jaik ejtés: annya annyuk attya attyuk báttyai báttyuk naggya naggyaik írás: anyja anyjuk atyja atyjuk bátyjai bátyjuk nagyja nagyjaik stb. Az írás ezt a szóbelseji teljes hasonulást nem jelöli. s így az igék eredeti l. a kiejtésben a j teljes hasonulása következik be. -juk. mind pedig a toldalék j-jét változatlanul hagyja: alkotó tagok: kert+je kürt+jei part+jai bot+ja híd+jai kard+juk ejtés: kertye kürtyei partyai bottya híggyai kargyuk írás: kertje kürtjei partjai botja hídjai kardjuk 20 . -juk. A mássalhangzó-összeolvadás 57. -jük. -juk. Ha a gy és az ny végű igékhez j-vel kezdődő tárgyas igerag (-ja. Ha az l és az ll végű igékhez j-vel kezdődő tárgyas személyrag (-ja. illetőleg ll hangjának. -jai. -jaik. a kiejtésben általában teljes hasonulás következik be. a kiejtésben a mássalhangzók összeolvadnak. illetőleg a toldalékok eredeti j hangjának jelét: alkotó tagok: hagy+játok hagy+juk hány+ja huny+játok fagy+j+on ejtés: haggyátok haggyuk hánnya hunnyátok faggyon írás: hagyjátok hagyjuk hányja hunyjátok fagyjon stb. Ha a t. vagyis -ja. -jeik járul. hanem megtartja az igék eredeti gy és ny hangjának. ják) vagy pedig a felszólító mód -j jele járul. Ezt a szóbelseji teljes hasonulást az írás nem jelöli. -játok. Helyesírásunk ezt a szóbelseji összeolvadást nem jelöli. valamint a toldalék j-jének jelét változtatás nélkül írjuk egymás mellé: alkotó tagok: ítél+jük kapál+ják tanul+ja áll+j beszél+j+etek ejtés: ítéjjük kapájják tanujja ájj beszéjjetek írás: ítéljük kapálják tanulja állj beszéljetek stb. 56. -játok. -jei. je.

-játok. -juk. 59. gysz. A mássalhangzók mennyiségi változásainak jelöletlensége A mássalhangzó-rövidülés 60. a kiejtésben a mássalhangzók összeolvadnak. Írásunk ezt a szóbelseji összeolvadást nem jelöli. -jük. d+sz. dsz. A t+sz. natyság) írás: metsz adsz egyszer barátság költség bolondság vadság nagyság stb. 58. s így mind az ige végső mássalhangzóját. hanem – hogy a szókép állandóságát megtartsa – feltünteti a hosszú mássalhangzókat: 21 . mind pedig a toldalék j-jét változatlanul hagyva írjuk: alkotó tagok: tanít+ja félt+jük lát+ják márt+játok szeret+jük ad+j+a hord+j+a marad+j+anak fon+j+átok ken+j+ük ejtés: taníttya féltyük láttyák mártyátok szerettyük aggya horgya maraggyanak fonnyátok kennyük írás: tanítja féltjük látják mártjátok szeretjük adja hordja maradjanak fonjátok kenjük stb. d+s.vad+jai kín+juk turbán+ja vaggyai kínnyuk turbánnya vadjai kínjuk turbánja stb. ds. ts. Ha a toldalékos szó belsejében. gys betűkapcsolatot használja: alkotó tagok: met+sz ad+sz egy+szer barát+ság költ+ség bolond+ság vad+ság nagy+ság ejtés: mecc acc eccer (v. illetőleg – a t végű igék kivételével – a felszólító mód -j jele járul. gy+s hangkapcsolat pedig rövid vagy hosszú cs hanggá olvad össze. hanem az eredeti tsz. ják). Ha a t. akkor a hosszú mássalhangzó az ejtésben gyakran megrövidül. Az írás ezt a szóbelseji mássalhangzó-összeolvadást nem jelöli. a d és az n végű igékhez j-vel kezdődő tárgyas személyrag (-ja. a t+s. etyszer) baráccság kölcség boloncság vaccság naccság (v. gy+sz hangkapcsolat a kiejtésben gyakran rövid vagy hosszú c hanggá. az összetételi tagok határán vagy az egymást követő szavak érintkezési helyén egy hosszú és egy másfajta rövid mássalhangzó vagy egy rövid és egy másfajta hosszú mássalhangzó kerül egymás mellé. Helyesírásunk ezt a mássalhangzó-rövidülést nem veszi figyelembe.

alakokban. orra (bukott). sakk). ff-re végződő szavakhoz kapcsoltuk. mássalhangzó után rövid d-vel ejtjük. védd stb. baletttáncos. Az összetételt ilyenkor kötőjellel tagoljuk: sakk-kör. Ha egy összetett szó előtagja hosszú mássalhangzóra végződik (pl. Az ilyen alkalmi hangkivetés írásunkban általában nem tükröződik: alkotó tagok: ejtés: azt+hiszem asz hiszem (v. -be).. össz-szövetségi stb. (nem jól) hallak.) A d végű igék 63. utótagja pedig ugyanolyan mássalhangzóval kezdődik (pl..) – Hasonlóképpen: dzsessz-szerű.) Ha viszont a hosszú mássalhangzóra végződő szóhoz (pl. tudd. a szóelemzés szerint három azonos betűt kellene írni egymás után. 94. küldd. 49. 94. (a) szebből (kérek). mond meg) írás: azt hiszem most sincs mindnek csukd be mindnyájan mondd meg stb. formákban is. mind a -d személyragot.) 22 . szedd. (Vö. ill. puff-féle stb. mondd. A mássalhangzó-kiesés 61. a -féle képzőszerű utótagot ssz-re. Az írás azonban mindig feltünteti mind a tővégi d-t. 94. (Vö. hordd. a szóelemző elvet követve megtartjuk az alkotó tagok eredeti írásmódját. hanem az áldd. Az egyszerűsítés elve alapján azonban (a kiejtésnek is megfelelően) csak két azonos betűt írunk egymás mellé: többe (kerül). Hármas mássalhangzócsoportok középső tagja a kiejtésben – nemegyszer más hangváltozás kíséretében – kieshet. oldd stb. ill. szidd. mindnek) csukd+be csug be mind+nyájan minnyájan mondd+meg mom meg (v. fedd be. 60.alkotó tagok: jobb+ra varr+t vidd+be ott+hon vissz+hang küld+d arc+cal part+talan ing+gomb hozzánk+képest ejtés: jobra vart vid be othon viszhang küld arcal partalan ingomb hozzán képest írás: jobbra varrt vidd be otthon visszhang küldd arccal parttalan inggomb hozzánk képest stb. fedd meg stb. kezdd. váll-lövés. (Vö. így tehát két d-t írunk nemcsak az add. kör). A d végű igék felszólító módjában a tárgyas ragozású egyes szám 2. személyű rövidebb alakot magánhangzó után hosszú d-vel. (De vö. Azonos hosszú és rövid mássalhangzó találkozása 62. expresszszerű. mert a -szerű. (megkérdezték a) vádlottól. több) ugyanolyan mássalhangzóval kezdődő toldalék kapcsolódik (pl. aszt hiszem) most+sincs mos sincs mind+nek minnek (v.

róttak. de: sarkalatos. szállna. mállottak. legelő. rovok stb. rótok. lődd. valamint befejezett melléknévi igenévi származékaikban – a magánhangzó után – két t-t írunk: rótt.) – Hosszú az n is ezekben: jönni. zöldell v. nyűdd. kicsinyellné v. jövök.. 43. edzd. jönne stb. rívás stb.tőhöz járuló egy mássalhangzós toldalékokat általában kettőzött alakban írjuk: jössz. nőttek. zöldellt v. Az l-re végződő igék toldalékos alakjaiban általában megtartjuk az egy l-es írást. (Vö. száll. 23 . stb. rosszall. szégyellni. mállik. stb. kevesellte v. nőj. zöldellő. jöttél. A jö. nyomd.) Néhány ll-es ige egy-két származékában azonban – a kiejtésnek megfelelően – rövid l-et írunk: torkollik. legelik.) – A felszólító módban a tárgyas ragozás egyes szám 2. legel. stb. kékellik és kéklik. jövedelem stb. de: torkolat.) – A hosszú magánhangzó a v-vel bővült tövekben többnyire megrövidül: fövetlen. mosd. 39. állt. személyének rövidebb alakja a kiejtést követi: ródd. (Vö. Az ll-re végződő igék legnagyobb részének toldalékos alakjaiban megtartjuk a két l-es írást. (fába) rótt (betűk). (nagyra) nőtt (fa). rísz. kevesellette. múló. bár egyes alakok kiejtésekor hosszú l is hallható: szól. 39. stb. (Vö. Néhány ll végű igének két alakja van. rosszallhatjuk. egy magánhangzó utáni ll-es. Egyes szavaknak mind ll-es. keveselli és kevesli. nézd. nőtt. fullaszt. cipőt). 66. rójuk.) A hosszú magánhangzóra végződő igék 67. hosszabb meg egy mássalhangzó utáni l-es. az sz és a j betű megkettőzése nélkül írjuk: ró. fúl. jöjj. de: dülled. gyullaszt. sződd. Múlt idejű alakjaikban.A kezdd-féle írásmód is az általános szabályt követi: ír+d = írd. múlik. rója. rí. jöhet. zöldellett. rövidebb változat: kevesell. szálloda. – De: rívok. 45. de: gyullad. tehát: kezd+d = kezdd. Egyéb esetek 68. gyúl. stb. 60. sarkall (= ösztönöz) és sarkal (= sarokkal lát el. szégyell. lövő. sarkallik. kicsinyellő és kicsinylő. valamint j hangzós toldalékú kijelentő és felszólító alakjait – ingadozó kiejtésük ellenére – a t. A szabály alól csak néhány származékige kivétel: dűl. fújd stb. pl. nőtök.. de: kevesellem és keveslem. játszd. -tök személyragos alakjait. szégyellem. ríjon. (Vö. stb. Az l és ll végű igék 64. szégyellheti. állomás. kicsinyell. stb. de a képző eltérése jelentéskülönbséget hordoz: torkollik (= beleömlik) és letorkol (= szavába vágva elnémít). jöjjenek stb. jöjjön. (Vö. zöldellik. kicsinyellés és kicsinylés. rosszallás. 65. nősz. rítok. nagyoll (a szükségesnél nagyobbnak tart) és nagyol (= valamit csak nagyjából csinál meg). de: fullad. 39. növendék. rósz. dülleszt. hagyd. málljanak. stb. hívd. de: kicsinyelli és kicsinyli. kicsinyellené. A hosszú magánhangzóra végződő igéknek -sz és -tok. mind pedig l-es származéka él. noha a rá következő mássalhangzó hatására a hosszú l mindig megrövidül: áll. málló. nő. – De: jöszte. szólás. tépd. kékellő és kéklő. A rendhagyó ragozású jön ige toldalékos alakjaiban (a jődögél és a jőve alak kivételével) a tő magánhangzóját rövid ö-vel írjuk: jön.

ujjra stb. mert a szóelemeken a régiségben erős hangváltozások mentek végbe. csehül. leszünk. Ha mássalhangzó következik a gy után. ujjat. egyetem stb. nálad. hogy híven tüntessük fel a szóelemek mai alapalakját. csehet. utánunk. együtt. magasak.. mint h-tlan. egyéb. méhnek. stb. együvé. Allah. egyik. – Akárhogyan ejtsük is azonban a h végű névszókat. padisah. akkor a szó kiejtett alakja és írásképe között szakadék támadna. A szóelemek módosult alakjait feltüntető írásmód 76. A MÉH betűszó inkább h-s ejtésű. Csehszlovákia. egyre. csehnek. – De természetesen: eggyel és eggyé.. méhkas. egyes. egyedül. 74. enyh. (Vö. A szóalakok egy részének leírásakor azért nem érvényesülhet a szóelemző írásmódnak az a törekvése. heh indulatszó ejtésében váltakozik a h-s alak a h-tlannal.) 75. eh. erősek. doh. A lesz igealakot magánhangzóval kezdődő szó előtt és mondat végén hosszú sz-szel ejtjük. 42. de más helyzetekben – az ige többi alakjaihoz hasonlóan – röviddel. vagy magánhangzóval járul a tőhöz. – Az írásban azonban. sah. egyre stb. áh. juhász. csehtől. stb. de csak egy s-sel írjuk őket: erőset. egyel (ige). A bolyh. egyed. egyetlen. méh. kisebbség stb. [Vö. juhok. juhtúró. 83. bennünket. fellah. valamint magánhangzók között a toldalékos szóalakok és a származékok egy részében hosszan ejtjük: egyet. (A testrész nevének írása viszont: ujj. egybe. erősen. keh. legkisebbnek. 70. ha a toldalék magánhangzóval kezdődik. Ezért a szókép állandósága érdekében az egyszerűbb módon. Az -s végű melléknevek tárgyragos és -n határozóragos alakját. csehvel. 72. továbbá többes számát és középfokát sokan hosszú s-sel ejtik. egyek. Írásunk a szókép állandóságára. akkor is rövid a gy: egyben. – Hangzik a h ezekben: csehek. mint a többiben: leszek. A személyes névmások határozóragos és névutós formáinak megfelelő alakokban. tőlünk. Ezekben az esetekben helyesírásunk tehát eltekint a szóelemeknek 24 .69. magasabb. stb. a szavak minden alakjában jelen van a h. leszel. magasat. egynek. juhakol. róla. hah. újra stb. egység. cseh. írásunkban ennek ellenére csak egy j-t tüntetünk fel: új. lesznek.) 71. éh. egyezik. pléh. méh. Az egy számnév mássalhangzóját a szó alapalakjában. A kis szó fokozott alakjait és ezek származékait hosszú s-sel ejtjük. egyért. Zilah stb. méhek. névszóban a h-t csak akkor ejtjük. ezekben a szóalakokban a kettőzés mutatja a rag v-jének hasonulását. szónak minden alakjában ejteni szoktuk a h-t. – A ch végű szavak (pl. almanach. egyenlő. pech stb. és mindig írjuk is. Az új melléknév mássalhangzóját – a szó alapalakjában és magánhangzó előtt – sok nyelvjárásunkban hosszan ejtik. méhvel. ujjak. stb. mint a példák is mutatják. Ha helyesírásunk ezekben a szóalakokban is a szóelemek alapalakjának a feltüntetésére törekednék. stb. újabb. erősebb. juh. azaz mindig egy sz-szel írjuk: lesz. azaz a személyragos határozószókban a gyakran hallható hosszú ejtés ellenére is egy l-et vagy egy net írunk: belőlem.) végén is mindig ejtjük a h-t. de egy s-sel írjuk: kisebb. juhval. lesztek. A kiejtésben tehát néma a h ezekben: cseh. e)] A h végű szavak egy részének kiejtése ingadozik. egyén. úgy. egyé (= egy+é). A céh. előled. más részében viszont röviden: egyed. magasan. kisebbít. Így például az ah. rüh stb. düh. potroh. 73. méhes. moh. együtt stb. juh. valamint egyszerűségére törekedve a szó minden alakját egy gy-vel jelöli: egy. – De: benne. újat. kisebbedik. a h betűt írásban mindig feltüntetjük. 83.

márts. sz. válaszd stb. személyű rövidebb alakjában a tővégi t helyén s van. illeszstb. fürösz-. metsszük stb. mint az s és az sz végű igék felszólító alakjait. sz. nyisd stb. egyes szám 2. Ezeket az igealakokat tehát (az eredeti s+j. mind pedig a -j módjelnek s-sé módosult változatát írjuk le: alkoss. eddzétek. tanítsd stb. ezért ezeket az igealakokat csak egy s-sel írjuk: bocsásd. de a j módjelnek módosult (az igető végső mássalhangzójához teljesen hasonult) s. kettőzött z-vel és kettőzött dz-vel (ddz-vel) írjuk: keressük. valamint a lát és a bocsát ige (továbbá a lót-fut összetételbeli lót előtag) felszólító alakjaiban sem az igető véghangját. látsszam. lássuk. z és dz végű igék 80. vadásszátok. metszi stb. fürösszétek. z+j. z és dz változatát tüntetjük fel. éppen úgy. illetőleg sz mássalhangzójához hasonult) s. dz+j helyett) általában kettőzött s-sel. lássuk. végezzük. füröszd. nyissátok. játsszák. hozzák.eredeti hangalakjuk szerinti írásától. -ják) j elemének módosult (az igető végső mássalhangzójához teljesen hasonult) s. -juk. tetszik és metsz ige is ezt a szabályt követi: hallatsszatok. mert a j módjelnek a módosult (a csonka tő s. kösd. z és dz változatát tüntetjük fel. -jük. mossam. sem a felszólító mód jelét nem tüntetjük fel eredeti alakjában. féltsétek. hozzad. Az st és az szt végű igék felszólító alakjait a t nélküli csonka tőből (fes-. stb. 78. Az s. játszik. (A többi. a szóelemek módosult változatait tünteti fel. A felszólító mód tárgyas ragozású. – Ennek a ts-nek a kiejtésben rövid vagy hosszú cs hang felel meg.). z és dz végű igék kijelentő módú. (Vö. rekessze. lopóddz(ál). rekeszd. 78. Az s. metssze stb. illetőleg kettőzött sz-et (ssz-et) írunk. válassza stb. A mássalhangzók minőségi változásainak jelöltsége az igealakokban A t végű igék 77. 81. de a módjel mai leggyakoribb j alakja helyett annak s változatát írjuk le: ejtse.) 81. ezért ezeket az alakokat egy s-sel. eddzük. de a j-vel kezdődő személyragok (-ja. nevesse. játsszál. vadásszatok. elolvassák. Az s. – Természetesen a hallatszik. kettőzött sz-szel (ssz-szel). sz) vagy hosszú magánhangzó előzi meg (vö. személyének rövidebb alakjában ts-et írunk a -d személyrag előtt: ejtsd. tárgyas ragozású alakjaiban megtartjuk az igető eredeti formáját. 79.) Ezekben az igealakokban tehát kettőzött s-et. hallgassák. bocsássa. hallgasd. látszik. tetsszél. A rövid magánhangzó + t kapcsolatra végződő igék. mossa. j-t nem tartalmazó alakban csak egy sz-et írunk: játszom. kettőzött sz-szel (ssz-szel). hanem mind a tővégi t-nek. 25 . játsszátok. illetőleg egy sz-szel írjuk: fesd. s a -d személyrag ehhez kapcsolódik. lósson-fusson. sz. egyes szám 2. stb. sz+j. játszod. egyes szám 2. Azoknak a t végű igéknek a felszólító alakjaiban. Ezeket az igealakokat tehát kettőzött s-sel. – Természetesen a játszik és a metsz típusú igék is ezt a szabályt követik: játssza. Ezeknek az igéknek felszólító mód tárgyas ragozású. végezzünk. mártsd. személyének rövidebb alakjaiban a személyrag eredeti d formájában a módjel nélküli csonka tőhöz kapcsolódik. illeszd. amelyekben a tővégi t-t mássalhangzó (de nem s. kettőzött z-vel és kettőzött dz-vel (ddzvel) írjuk: késsen. stb. A felszólító mód tárgyas ragozású. szítsa.) képezzük. -játok. kössétek. sz változatát tüntetjük fel: fess. sz. sz. stb. fűts. taníts. z és dz végű igék felszólító alakjaiban megtartjuk az igető eredeti formáját. játsszuk. vesszenek. megtartjuk az igető végső t-jét. illesszük. s hogy a szavak írott alakja ne szakadjon el teljesen a kiejtett formától.

kedvvel. -vel. stb. végezd. Stb. gyönggyel. szívvel. -vel. olvasd. látszik. ronggyá. juhvá. és betűkettőzéssel jelöli. 75. -vá. tűr). sahhá. bölccsé. és kettőzött gy-t írunk: higgy.) c) Két mássalhangzós szóvég + -val. stb. E formák írásban való pontos megkülönböztetése azonban fontos követelmény: Látom. vízzé.) d) Ha a -val. pléhvé. pont foglalkozik. hogy tetsszünk neki. kulccsal. füstté. -vel és a -vá. Ezt a kiejtésbeli módosulást írásunk tudomásul veszi. amelyeknek végső h-ját nem ejtjük ki (vö. -vel és a -vá. szárnnyal. stb. tudóssá. a két v-t mindig jelöljük az írásban: hévvel. potroh. arannyal. komppal. b) Egy hosszú mássalhangzós szóvég + -val. -vé rag v-jének hasonulása nem következhet be: méhvel. – A doh. -vé határozórag v-je (bizonyos h végűek kivételével) minden mássalhangzóra végződő névszóhoz.A felszólító mód tárgyas ragozású. – Kilátszanak. Nem azonos például a szívvel és a szível (= szeret. metsz ige több kijelentő és felszólító módú formájának azonos a kiejtése. néggyel.) A -val. ha tetszünk neki. -vel és a vá. tollá. szárnnyá. szénné. játszunk és játsszunk (e. idd. egyél. vesz. 75. az idegen szavakhoz és tulajdonnevekhez illesztésével pedig a 211. tetté. személyének rövidebb alakjaiban azonban a módjel nélküli tőhöz kapcsolódik a -d személyrag: nyeld. meggyel. A többjegyű betűket természetesen a rájuk vonatkozó szabályok szerint kettőzzük meg. mászd. özveggyé. -vé ragnak a személynevekhez kapcsolásával a 163. metszd (vagy mesd). ezért itt az ennek megfelelő ragalakokat találjuk: dohhal. A lesz. stb. vegyük. Allah stb. névvé. szilánkká. hidd. rosszá. e) Azokban a névszókban. visz. higgyétek stb. vesz. iszik ige felszólító alakjaiban a módjel gy alakban járul az igék magánhangzós tövéhez: legyek (= le+gy+ek). -vel és a -vá. a briddzsel (= a bridzs kártyajátékkal) és a bridzsel (= bridzsezik). sah.) A tesz. savvá. rozzsal. nedvvé. (Vö. -vé rag v szóvégződéssel találkozik.) A mássalhangzók minőségi változásainak jelöltsége a névszóalakokban A -val. hogy játsszanak velünk. könyvvé. – Jó érzés lesz. könnyé. 39. stb. – A hisz ige felszólító alakjaiban hosszú gy-t ejtünk. a -val. (Vö. vigyétek. -vé alakmódosulásai 83. 7. (Vö. a tervvel és a tervel (= tervez). 94. -vé: hanggal. játszik. -vé: bottal. stb. higgye. -vá.: jáccunk). gallyal. Megváltozott. Betakarom. (Vö.. tegyen. szónak azonban minden alakjában ejtjük a h-t. pl. visz. tessél. potrohhal. edd. -vel. -vel és a -vá. tettel. igyanak stb. eszik. vedd. eszik. 32. hisz ige tárgyas ragozású egyes szám 2. alakváltozatok használata is helyes. könnyel. – Hasonlóképpen: játszd. húzd. 26 . -vá. (Vö. [Vö. királlyá. A tessem. a bölccsé (válik) és a bölcsé (= a bölcs tulajdona). b)] a) Egy rövid mássalhangzós szóvég + -val. tesz. 222. 43. jobbá. vidd. tessék. kékkel. 60. A betűkettőzés elmulasztása nemegyszer eltorzítja a szóalak értelmét. egyes szám 2. úszd. Kértem őket. hogy csak játszanak velünk. 216–217.) A hallatszik. cukorral. stb.). (Vö. nehogy kilátsszanak. tervvel. -vé: jobbal. személyének rövidebb felszólító formáiban a -d személyrag a módjel nélküli magánhangzós tőhöz kettőzött alakban járul: tedd (= te+dd). minddel. edzd. Azt akarjuk. Allahhal stb. 82. bolonddá. tollal. tetszik.. lássék stb. iszik. higgyük.. a névszó tövének végső mássalhangzójával azonos (teljesen hasonult) formában járul a -val.

mindettől. -féle. effajta. ekkor stb. Az az. affajta. e alakjából és valamelyik névutó kapcsolatából keletkezett összetételeket az elő. ekképp. arra. ez mutató névmás z-je teljesen hasonul a mássalhangzóval kezdődő határozórag első hangjához. 27 . Mindig hosszú mássalhangzót jelölünk azokban a szavakban. ugyanahhoz stb. afféle. az evvel és ezzel alakváltozatok egyaránt helyesek. amelyek az az. Ezt a módosulást betűkettőzéssel jelöljük: abba. A mutató névmás a. – Hasonlóképpen: amannak. akképp. ehhez. -kora képzőszerű utótagoknak a kapcsolatából alakultak: abbeli. ekkora. ahhoz. Az avval és azzal. Ám csak: azzá. emellett. eszerint. erre. ez névmásnak és a -beli képzőnek. akkor.Az az. 130. akkora. amiatt. ebbeli. ebbe. afölött. valamint a -fajta. evégett stb. ez névmás 84.és utótag határán egy mássalhangzóval írjuk: afelé. ezzé. efféle. c)] 85. [Vö.

régies betűket (vö. 28 . ilyen. sóhaj. (Vö. Az egy szótagú szavak közül a következők írandók ly-nal: boly. akadály. De: lakáj. moly. talaj. mert azok a szavak. Török stb. Mihály. mint más szavainkban (pl. mely. a mai kiejtés. óhaj.): Batthyány [e. peddze. bridzs. kristály. b) Ha a j hang a szó végén fordul elő.). gally.. tartály. madzag. de vannak olyan családneveink is. nagyon sokféle eredetűek. ezeket tartalmazzák a következő alpontok. Gergely. melyekben j-t. Helyesírásunk bizonyos meghatározott esetekben a hagyományt követi a mai hangjelölési rendszer. zsivaj. pedz. edz. Meggyesi. briddzsel (= a bridzs kártyajátékkal). írásunk azonban megtartotta az ly [e.: kosut] Széchenyi [e. Bizonyos fogódzóink mégis vannak. lyukban.: ellipszilon] betűt. olyan.: görcs] Hajnóczy [e.: szécsényi] Tartsay [e. Ipoly. lyukak. zsindely. milyen. különböző jellegűek. zörej stb.és egybeírási szokásainkat. Kétség esetén szótárban kell megnézni. oly. A hagyomány érvényesülése ennél természetesen jóval szélesebb körű helyesírásunkban. Dózsa. olaj. mily. stb. ej végűek: duhaj. edző. tolvaj. amelyik stb. sem a szóelemzés elvével nem magyarázható. fogoly. Kis.: egresi] Georch [e. stb. azaz a hagyomány elvének érvényesüléséről – a szónak szűkebb értelmében – mégis csak akkor beszélünk. pehely. külön.157. A családnevekben általában ugyanazokkal a betűkkel jelöljük a hangokat.A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD 86. papagáj stb. mosoly.: tarcsai] Thököly [e. osztály. dörej.: battyányi] Cházár [e. 12. ma-haradzsa. 83. lyukas stb. Csányi.) 89.. a jelölésmód tekintetében különbség mutatkozik az egy szótagú és a több szótagú szavak között. illetőleg a szóelemzés rovására.: dezsőfi] Egressy [e.: tököli] Zichy [e. lyukad. mely szavakban írunk ly-t. A toldalékok hasonulásából eredő hosszúságot azonban ezekben a szavakban is föltüntetjük: eddzük. Hagyományos írásmódról.: hajnóci] Kossuth [e. a) Szó kezdetén csak a lyuk szóban és toldalékos alakjaiban írunk ly-t: lyuk. lyukból. amely. lyuggat. ha hosszú hangot jelölnek: bodza. hely (főnév). amelyek ly-nal írandók. sőt a kiejtés és a szóelemzés elvének érvényesülését is. mély. harkály. Köznyelvünk hangrendszerében már nincs meg a régi ly hang. robaj.: zicsi] stb. kevély. süly. stb. 88. 80–81. súly. De: karvaly. A hagyomány alakította ki és őrzi betűink alakját. ragály. A névmásokban ly-nal jelöljük a j hangot: ily. 87. ezért számos szóban hagyományosan ly a j hang jele. csekély.: császár] Czetz [e: cec] Dessewffy [e. tavaly. pedzi. ha a máig megőrzött írásmód sem a kiejtés. foly(ik). Az ly írására pontos szabályaink nincsenek. karaj (és karéj). A dz-t és a dzs-t általában akkor sem kettőzzük meg. lyukaszt. Hunyadi. – A szó végén j-vel írandó szavak között többségben vannak az aj. amelyekben megtartjuk a ma már egyébként nem használatos. tavaly stb. A két (vagy ennél több) szótagú szavak legnagyobb részében ly-nal jelöljük a szó végén ejtett j-t: bagoly.

illetőleg a régebbi írásformát: esd. Bár több nyelvjárásunkban és a köznyelvben is él az ún. ibolya. hülye. pocsolya. metsz. pünkösd stb. skatulya. zsöllye stb. hagyján. mindjárt. 29 . mindnyájan. zárt ë hang. tetszik. kapzsi. hágcsó. gereblye. nyavalya. 91. korcsolya.c) Jellegzetes szócsoportot alkotnak a lya. ósdi. hanem hagyományosan szintén az e-vel: ejtés: ëgyél ëgyetëm embër lëhet szerelëm gyerëkëket írás: egyél egyetem ember lehet szerelem gyerekeket stb. perje (fű) stb. ezt helyesírásunk nem jelöli külön betűvel. 90. pólya. De: bója (vízi jelzőeszköz). lye végződésű szavak: boglya. Néhány szóban a hagyomány megőrizte a ma már nem érzett eredetet. csigolya. héja (madár). cserje. játszik. rögtön.

fütty stb. stb. 62. cs. 163. b)]: loccsan. ty. illetőleg: sakk-kör. jegygyűrű. (Vö. Meggyes. – Hasonlóképpen: puff-féle (ülőke) stb. Tarr-ról. Kodállyal stb.. nagygyűlés. balett-táncos. fedd meg (= fedd+d meg). illetőleg: jeggyel.). A toldalékolás következtében egymás mellé kerülő három azonos. Arannyal. így a többjegyű betűk kettőzésekor és három azonos mássalhangzót jelölő betű találkozásakor.) kettőzött alakját a tőszókban és a toldalékos alakokban csonkítottan írjuk. mássalhangzót jelölő betűt kettőzöttre egyszerűsítjük: orra (= orr+ra). Nem egyszerűsítjük azonban az összetett szavak tagjainak határán találkozó azonos kétjegyű betűket: kulcscsomó. expressz-szerű stb. mésszerű stb. briddzsel. tollal (= toll+lal). mésszel. (e helyett: jegygyel stb. hosszú. c)] A szabály nem érvényesíthető a magyar családnevekre. vagyis a betűnek csak az első jegyét ismételjük meg [vö. 7. füttyel (= fütty+tyel). 163. díszszázad stb. 163. – Általában ez a szabály érvényes a tulajdonnevekre is: Hosszú. Bernadettől (Bernadett+től). fénynyaláb. Mariannal (Mariann+nal).. [vö. [Vö. hússzor) kapcsoljuk az sz végű szavakhoz: ésszerű. Wittmann-né stb. Helyesírásunk néhány esetben ésszerű egyszerűsítést alkalmaz. eddzék. – Nem egyszerűsítünk viszont akkor. 62. össz-szövetségi stb. hallak (= hall+lak). eljátsszuk stb. [Vö. c)] A -szerű utótag sz-ét általában csonkítva (azaz toldalék módjára.. vö. 62. Hermann-nál.) 30 . ha a -szerű-t kettőzött sz-re (ssz-re) végződő szavakhoz kapcsoljuk: dzsessz-szerű. nagyobban (= nagyobb+ban). c)]. 94. sz.AZ EGYSZERŰSÍTŐ ÍRÁSMÓD 92. az idegen tulajdonnevekre és a szóösszetételekre. hossz-számítás. könnyé (= könny+nyé). meggy. 93. vádlottól (= vádlott+tól). rosszal. Ezekben a hosszú mássalhangzós betűhöz a vele azonos újabbat kötőjellel kapcsoljuk: Széll-lel. A többjegyű betűk (pl. dzs stb.

az élen járó (csapat). Ezt az alapszabályt azonban nem alkalmazhatjuk olyankor. lépre csal. sok szög (= számos szög). illetőleg az összetett szavak alkotásának törvényszerűségein alapulnak. félkész. ha két vagy több szó összekapcsolódásával keletkezett (azaz összetett) szavakat írunk le. félig kész. de: élenjáró (= irányító szerepű). stb. (veszélyt) jelző lámpa. mint a tagok jelentésének összege. a közlekedésben). rádiót javít stb. de tagjai már alig tekinthetők egymáshoz képest önálló szavaknak. Szépirodalmi alkotásokban stilisztikai szándék is indokolttá teheti az általános szabályoktól eltérő különírást vagy egybeírást. 31 . stb. Ezek többféleképpen keletkezhetnek. várt. gyorsan. – Az egyik gyakori ok az. Ennek legfőbb oka az.) rag nélkül állnak együtt. márványtábla. mindig együtt használt. Ilyen előfordulásukban külön kell írnunk őket. A kétféle írásmód jól szemlélteti a kétféle alakulat közötti jelentéskülönbséget: gyors írás (= sebes írás). hogy a szókapcsolatok és az összetételek között nincs éles határ: sok olyan szókapcsolat van. amely még nem igazi összetétel ugyan. de: jelzőlámpa (pl. a tűzrőlpattant menyecske vagy leány nem a tűzről pattant. illetőleg kötőjel alkalmazását. sokszor egyénenként eltérő megoldást sugall. illetőleg saját írásgyakorlatára hagyatkozni. mint a szó és beszéd: ’alaptalan híresztelés’-t jelent. Az összefüggő szövegben egymás után következő szavakat általában egymástól külön írjuk le. – A meggyökeresedett szokást megtartva. napsugár stb. Például a víziló vízi állat ugyan. Ilyenkor különírjuk őket: szilárd jellem. főnévi igenév. stb. Ezeknek szoros egységét ugyanis egybeírással vagy (ennek egyik megoldási formájaként) olykor kötőjeles kapcsolással fejezzük ki. ezért például a jókedv. de: gyorsírás (= sztenográfia). gyorsan. fiam. a nap sugara stb. szintén egybeírt összetett szót alkotnak: kéményseprő. szakkifejezés stb.) elemeit is: dugába dől. nemegyszer jelentésváltozás nélküli szókapcsolatokat is egybeírunk. A jelentésváltozás miatt egybeírt összetétel alkotó tagjai természetesen alkalmi kapcsolatban is kerülhetnek egymás mellé. Mondatainkban a szavak nagy többségükben alkalmi szókapcsolatok tagjaiként kerülnek egymás mellé. Ezt érzékeltetjük az alkotóelemek egybeírásával. Az alkalmilag (általában nyomatékosítás végett) megismételt szavak közé vesszőt teszünk: fiam. A különírás és az egybeírás szabályai a szavak összekapcsolásának. Egybeírjuk viszont az összetett szavakat. hogy az írott szöveg világosan áttekinthető legyen. sok lehetőség. hogy a különírás és egybeírás szabályainak megfogalmazása más szabálypontokhoz képest olykor határozatlannak látszik. hogy két szó kapcsolatának jelentése több vagy más. Ilyenkor ki-ki hajlamos a nyelvérzékére. (A kötőjelnek itt egyszersmind tagoló szerepe is van. különírt szókapcsolat elemei (pl. a tízórai-t nemcsak tíz órakor fogyaszthatjuk el. bár valójában csak a hangos nyelv és az írás természetéhez alkalmazkodik. Helyesírásunk e területén mégis meglehetősen nagy számban vannak ingadozások. villamos gép. szót is összetételnek tekintjük. egységet alkotó szókapcsolat (szólás. vízbefúlás stb. ami viszont nem biztos alap. nagyon ügyes. de: sokszög (a mértanban).A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ EGYBEÍRÁS 95. Különírjuk számos. egyhavi. A szóismétlések írása 96.) A különírás és az egybeírás fontos kifejezőeszköze helyesírásunknak. – Ha egy raggal jelölhető. többféleképpen is megítélhető esetek. de nem ló. Ezekből a körülményekből következik az. várt. A szóbeszéd is más. kéményt seprő.

b) Ha az egymásnak mellérendelt tagok együttese már mást jelent. nono. hányavetiek. de még mind a két tag felveszi a toldalékokat. árvíz. sok-sok (= nagyon sok. hadsereg. azonos szerepű toldalékkal ellátott szó alkalmi egységét újabban gyakran éreztetjük kötőjeles összefűzésükkel: kínos-fájdalmas (búcsú). ezért csak második tagjukon toldalékolt mellérendelő összetett szavakat egybeírjuk: rúgkapál. ki-ki (= mindenki). alig-alig (= nehezen). Két. gyalult (egész nap). nap nap után stb. keze-lába. amely nem vagy csak kivételesen – és csak az utótagon – látható el toldalékokkal. szinte). végestelenvégig. továbbá a névutós szóismétlések tagjait: fej fej mellett. 101. Ezzel a lehetőséggel azonban ne éljünk vissza: nem rokon vagy ellentétes értelmű tagokat. búbánata. fűrészelt. ha toldalék nélküli formájuk nem él összetételként: aprajanagyja. egy-egy (= néhány). sütött-főzött. árvíztől. stb. stb. vajat. gazdasági-társadalmi (változások). búbánatos. eget-földet. várva várt stb. rúgkapálnak. körös-körül. unos-untalan. stb. A lazább (kötőjellel írt) és az összeforrott (egybeírt) mellérendelő összetételek csoportja nem különül el élesen egymástól. dádá típusú indulatszókat. égföld. illetőleg kettőnél több szót ne írjunk vessző vagy kötőszó helyett kötőjelesen: nyelvtani. Az ilyen alakulatok írásmódja elsősorban attól függ. kérő-esdeklő (szavakkal). valamint az ikerszók írása A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek 100.97. több-kevesebb. anyja (eljött).előtagot egybeírjuk a felsőfokú melléknévvel: legeslegjobb. kenyeret (vásárolt). messze-messze (= nagyon messze) stb. napról napra. már-már (= majdnem. szebbnél szebb. rúgkapáló. a) A csak alkalmilag egymás mellé kerülő egynemű (halmozott) mondatrészeket vesszővel választjuk el egymástól: apja. tudván tudta. idébb-odább. többé-kevésbé. hányaveti. 98. írás-olvasás. sütés-főzés. stb. néha-néha (= nagy ritkán). hadseregben. kérve kéri. akkor az összetétel még laza. A változatlan formájú tagokból szókettőzéssel keletkezett összetételeket kötőjellel írjuk: más-más (= mindig más és más). nőttön-nő stb. c) A már teljesen összeforrott. melyeknek tagjai közül az egyik nem él önállóan: örökkön-örökké. sírva-nevetve (ölelte át) stb. a) Számos olyan mellérendelő kapcsolatunk van. búbánat. testi-lelki. mint azok külön-külön. Különírjuk egymástól ugyanannak a szónak különböző toldalékokkal ellátott változatait: szemtől szembe. A túlzófok kifejezésére használt leges. hadseregek. nem: nyelvtani-stilisztikai-helyesírási (gyakorlatok). háztól házig. jobbnál jobb. – Eredetük tudatának elhomályosulása miatt egybeírjuk viszont az azaz kötőszót és a nana.. ide-oda. ezért elemeit kötőjellel kapcsoljuk össze: süt-főz.. hogy mennyire szoros a kapcsolat az alkotóelemek között. Kötőjellel írjuk viszont az olyan módosított alakú szóismétléseket. stilisztikai és helyesírási (gyakorlatok). apraját-nagyját. Az ilyen mellérendelő összetételek tagjait kötőjellel 32 . réges-régi. oktatónevelő stb. orrán-száján. tejet. kezét-lábát. legeslegszebb stb. A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek. legeslegnagyobb. A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek tagjai egyenrangúak. nyelvi-stilisztikai (elemzés). Kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz az egyformán toldalékolt szavakból alakult mellérendelő összetételek tagjait akkor is. 99. hehe. sütni-főzni. hasonlóképpen: ember ember hátán stb. nini. tömérdek). sütnek-főznek.

piros-fehér-zöldre. meleg nyár és színesfém. illetőleg toldalékolt ikerszók elemeit kötőjellel kapcsoljuk össze: irul-pirul. limlomot. gizgazos. A tagok közötti kötőjelet az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk: édes-búsan. piros-fehér-zöldet. A tagok közötti kötőjelet az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk: (nagy) csihi-puhit (rendezett). Ista-Pistát. stb. izeg-mozog. de: a szántóvetők (= földművesek). drágakő: milyen kő? – drága kő (az előtag az utótagnak minőségjelzője). stb. csigabigák. csigabiga. Alanyos. favágó: mit vágó? – fát vágó (az előtag az utótagnak tárgya). gizgazok. tíz forint és öttusa. stb. b) Az ingadozó toldalékolású ikerszókat alapformájukban egybeírjuk. Az alanyos. csinn-bumm stb. sík-domború (lencse). – Hasonlóképpen írjuk a tulajdonnévi ikerszókat is: Ista-Pista. hírneves. – Így például: szavahihető: mi hihető? – a szava hihető (az előtag az utótagnak alanya). más esetekben a toldalékolás módjához igazodunk: gizgaz. – A kétféle toldalékolásnak oka lehet a jelentések elkülönülése is: (a határban) szántó-vető (emberek). (a padlón) csúszó-mászó (kisgyerek). de: icit-picit. a minőség. de: gizes-gazos. limlom.és mennyiségjelzőnek nincs ragja: aszály sújtotta (vidék) és farkasordító (tél).kapcsoljuk egymáshoz: édes-bús. a) Vannak olyan ikerszavaink is.és a mennyiségjelzős kapcsolatok 105. sakk-mattot (mondott). tereferél. sík-domborúra (csiszolt). 33 . szoba-konyhás (lakás). a) A mindkét tagjukon külön-külön toldalékolható. ímmel-ámmal. de: híre-neve. szoba-konyha. stb. dimbes-dombos. stb. piff-puff. Az ikerszók írása a mellérendelő összetett szavakéval azonos szabályokhoz igazodik. sakkmatt. valamint a minőség. Az alárendelő összetételek első tagja a másodikkal olyan kapcsolatban van. mert az alanynak. ugribugri. mendemondák. stb. A lazább (kötőjellel írt) és az összeforrott (egybeírt) ikerszók csoportja nem különül el egymástól élesen. Ilyenkor a toldalékos formák írásképe is vagylagos: hírnév: hírneve. de híres-neves. hegygerinc: minek a gerince? – a hegynek a gerince (az előtag az utótagnak birtokos jelzője). icipici. b) Néhány. rabló-pandúr. stb. b) A csak a végükön toldalékolható ikerszókat egybeírjuk: mendemonda. Anna-Panna. hercehurca. tyúkom-búkom. hébe-hóba. rabló-pandúrt (játszottak). terefere. irult-pirult. 103. izgőmozgó. (a zenekar) csinn-bummja stb. tehát az utótaggal az előtagra kérdezhetünk. limlomos. stb. amely kisebb vagy nagyobb alakítással mondatrészi viszonyú szókapcsolattal is kifejezhető. Az alárendelő szókapcsolatok és összetételek írása 104. életképes: mire képes? – életre képes (az előtag az utótagnak határozója). Az ikerszók 102. háromszög: hány szög? – három szög (az előtag az utótagnak mennyiségjelzője). amelyek nem vagy csak kivételesen láthatók el toldalékokkal. icipicit. stb. alapformájában egybeírt mellérendelő összetétel kétféleképpen toldalékolható. izegnek-mozognak. fidres-fodros. minőségjelzős és mennyiségjelzős viszonyban a szókapcsolatok és az összetételek egyaránt jelöletlenek. Anna-Pannával. piros-fehér-zöld. de: a csúszómászók (= hüllők). Az ilyen ikerszók tagjait kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: csihi-puhi.

Ezek tagjainak együttes jelentése más. molyrágta (szőnyeg). mindig egybeírjuk: alelnök. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: szélsőbal párt. baráti kézfogás. szakember stb. Ha két különírt szóból álló minőségjelzős kapcsolat második tagjához -i. törtfekete. szomszéd falubeli. (a) számítógép ellenőrizte (adatok) stb. öntelt magatartású stb. bel-. ha csak alkalmi minőségjelző.. kispárna (párnafajta). élüzem. parancsoló hang. 109. porhó borította (lejtő). amelyekben a főnév minőségjelzője az összetett szóban levő alakjában vagy jelentésében önálló szóként nem használatos (al-. -jú. izzó fém. erős bordájú. orvosi titoktartás. (a) barátom kölcsönadta (pénz). traktor szántotta (föld). Hasonlóképpen: nagy néha. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: árvíz mosta (töltés). ipari ország. hidegvérű (= nyugodt). pótágy. – Az összetett színnevek árnyalatát jelző mellékneveket azonban különírjuk: sötét rózsaszín. almásszürke. Az alanyos kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) Az alanyos kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: gondatlanság okozta (baleset). anyja nevelte (gyermek) stb. jó erős. napsütötte (táj). előtag. közérdek. Az -ó. szak. 112. általános iskola. -beli..).. mélykék. különösen olyankor. szúette (bútor). szép kövér. melegágy (a kertészetben). kiváló termék.106. vízinövény. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: agyafúrt (= ravasz). nagy erejű. közvetítő javaslat. -ű. Az olyan összetételeket. szélező körfűrész. felszabadító mozgalom. egyetértő mosoly. stb. -ú. (az újoncokat) kiképző tiszt stb. mezőgazdasági gépgyár stb. kis hordónyi stb. érett gyümölcs stb. piros tetős. belföld.stb. összekötő híd. földrengésjelző műszer. 34 . A fokozó vagy nyomósító szerepű melléknévi jelzőt nem írjuk egybe a jelzett melléknévvel: szép piros. lélekszakadva (= nagy sietve) stb. különösen olyankor. 107. b) Az alanyos összetételeket egybeírjuk. szürke télikabátos. halvány kékeszöld stb. hosszú szempillájú. borzasztó rossz. félszeg). köz-. söröspohár (= sörnek való pohár). A minőségjelzős kapcsolatok írásának fő szabályai a következők: a) A minőségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: jobb kéz. világossárga. sötétzöld. magvaváló (szilva) stb. jótett stb. sajgó térd. fehér virágú. ellenőrző bizottság.. haditerv. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: halványlila színű. apró szemű. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: mutató névmás. zöldeskék. -ő képzős igenevet. eszeveszett (= őrült). -nyi képző járul. rakétaindító állvány. a különírást általában megtartjuk: bal parti. mellékjövedelem. forgószél (szélfajta). -jű. általában különírjuk jelzett szavától: dolgozó nő. nyakatekert (= bonyolult). Ezek tagjainak együttes jelentése más. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: gyorsvonat (vonatfajta). c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk több alanyos kapcsolat tagjait: dércsípte (levelek). különösen olyankor. 110. 111. b) A minőségjelzős összetételeket egybeírjuk. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk számos minőségjelzős kapcsolat tagjait: nagyfokú. különösen olyankor. fiatalkorú. -s. A színárnyalatot kifejező melléknévi jelzőt egybeírjuk a színt jelölő melléknevekkel: halványlila. növényvédő szer. (a) munkások szervezte (gyűlés). légiposta. olvasó lány. ügyefogyott (= gyámoltalan. szörnyű hideg stb. előadó körút stb. világos narancssárga. haragoszöld. kül-. holtág (folyóé) stb. újpiros. jó nagy. külügy. iskolaköteles korú. jó néhányszor stb. útitárs. 108.

stb. péntek esti. ezer esztendő. fiúgyermek. csiperkegomba. rabszolga. különösen olyankor. hanem főnév is. nyúltagy. tanár úr. huszár főhadnagy. az anyagnevet különírjuk jelzett szavától: acél mérőszalag. kölyökkutya. két négyzetméternyi.. műanyag padlóburkolat. dőlt betű.) 118. faburkolat.) b) A mennyiségjelzős összetételeket egybeírjuk. vetített kép stb. Ezek tagjainak együttes jelentése más. felvonóhíd. költőpénz. hálószoba. eladólány (üzletben). (Vö. ha a kapcsolat valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: negyvenöt perces. Anyagnévi jelzős kapcsolatnak azokat az alakulatokat tekintjük. A hónap vagy nap jelzőként álló nevét különírjuk jelzett szavától: január hónapban. mérőműszer. Az ilyen főnévi jelzőket különírjuk jelzett szavuktól: egy csomó retek. tenger virág. alumíniumedény. száz forint. belépőjegy. fedett uszoda. mértéket. izzólámpa. javítóműhely. ajándék könyv. csuda jó. nagy halom kavics. kutya hideg. holtpont. a) A foglalkozást. illetőleg a jelzett szó az igenévben kifejezett cselekvésnek valamilyen határozója). minőséget. 114. nagyságot jelentő) főnév is. vasárnap déli. ötéves. vendég néni. fenyőfa. huszonegy köbméteres stb. nyersselyem ing. csütörtök estére. gyapjúsál. hanem (mennyiséget. amelyekben az előtag azt jelöli. – Ha azonban az anyagnévi jelzős kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó. rendeltetést fejez ki. március havi. típusú (általában fajtajelölő) főnévi minőségjelzős alakulatokat. hanem valamire való képességet. A -t. egybeírjuk a nem összetett főnevekkel: aranygyűrű. legényember. kort. kétnyelvű. platinatégely stb. tizenkétszög (mértani idom) stb. 119. tíz deka vaj. 115. 138. diáklány. tüzér tizedes. (Vö. 117. stb. kőfal. stb. 113. csoportot jelölő. kiképzőtiszt (beosztás). belgyógyász barátunk. 116. pihenőnap. tanító néni.) A kialakult szokást megtartva több olyan (részben jelentésváltozást is mutató) kapcsolatot is egybeírunk. – Csak néhány jelentésváltozáson átment kapcsolatot írunk egybe: aludttej. zártszék stb. tízezer kilowatt áram. desztillálótorony. 119. öttusa (sportban). hatökör (= buta). több energia stb. a két egyszerű szót egybeírjuk: cséplőgép. evezőlapát. mozgókórház. kutatóintézet. gyermek király. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk számos (főleg képzővel ellátott) mennyiségjelzős kapcsolat tagjait: egynapi. Mennyiségjelzőként nemcsak számnév állhat. ha egyszerű szó. hogy az utótagként megnevezett tárgy abból az anyagból készült. előhívótank. b) Egybeírjuk viszont az akácerdő.Ha viszont az igenévi jelzős kapcsolatok tagjai jelentés tekintetében összeforrtak (az igenév nem folyamatot. nyolcoldalú. rongy fráter. amelynek valamelyik tagja összetett szó: forgószínpad. tízpercnyi. vasbeton gerenda. átütőpapír. tízperc (iskolában). védőnő. egy rakás fa. vendégművész stb. – Hasonlóképpen különírjuk az ilyen alakulatokat is: igazgató elvtárs. sok munka. két hordó bor. adott szó. közgazdász szakértő. ivóvíz. rendőr százados. fűszeráru. hétfő reggel. húsznaponként stb. -tt képzős melléknévi igeneveket legtöbbször különírjuk jelzett szavuktól: csapolt sör. kedd reggeli. (Vö. sült hús. zárolt anyag. lakatosmester. Minőségjelzőként nemcsak melléknév állhat. stb. 35 . mérnök szaktárs stb. bőr pénztárca. ezermester (= sok mindenhez értő). vendéglátóipar stb. száz hektár föld stb. Az anyagnévi jelzőt. esetleg csak nyomatékosító főnévi jelzőket különírjuk jelzett szavuktól: mérnök bátyám. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: háromszög (mértani idom). A mennyiségjelzős kapcsolatok írásának fő szabályai a következők: a) A mennyiségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: öt ujj.

A tárgyas. mind a melléknevekkel. 116 napi stb. -jű. c) A jelöletlen (ragtalan előtagú) tárgyas összetételek tagjait mindig egybeírjuk: autómentő. menetgyakorlatot tartva. harmadik havi. Ha az alkotóelemek egyike sem ragos. húszfőnyi stb. hetvenöt centiméteres. 36 . 117. kétpetéjű. határozós. mindent megvetés. stb. hátat fordít. fél számnévnek). a).119. -ő. több. tévéantennát szerel. ha valamelyik vagy mindkét tagjuk maga is összetett szó: alvázvédő. raktárellenőrző stb. utat tévesztve. valamint egy -i. stb. akár a számnév. híradó. háromhavonként. -ú. A -dik képzős sorszámnévi jelzőt nem írjuk egybe sem a jelzett főnévvel.. könyvtárt összerendez. huszonötödmagukkal. hetedik alkalommal. baleset-előidéző stb. jú. stb. ötágú. stb. a kapcsolat számnévi tagját különírjuk a melléknévi tagtól: hat vegyértékű. hétfejű. (Vö. A visszaható névmásokkal a számnevekből alkotott -d sorszámnévképzés jelzőket egybeírjuk: másodmagammal. világlátott. legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: vízvezeték-szerelő. -s. -s. -és stb. számjegyekkel írva is: 40 köbcentiméteres. színgazdag = szín(ekben) gazdag. negyven négyszögöles. egy szótagos. sokmilliós. 15 naponként. c)] Hasonlóképpen írjuk az ilyen -nként ragos alakulatokat is: kéthetenként. -nyi képzős egyszerű melléknévnek a kapcsolatát egybeírjuk: harmincnapi. véget ér. harmadfél. kezet fog. századmagával. ötödéves. 5 évenként. négyoldalas. -ű képzős) melléknévvel: ezredik év. szakmunkásképző. úttörő. amelyekben a tagok közti viszonyt rag mutatja: fát vágó és egyetért. Ha egy névszó és egy ige egymástól különírt jelölt tárgyas kapcsolatának igei tagjához képző (pl. iskolaudvar = (az) iskola udvar(a). kilenchavi. – Ha azonban akár a melléknév. stb. b) A jelölt tárgyas kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. állást foglal. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: egyetért (= azonos véleményen van). tizenöt naponként. [Vö. Nem írhatjuk külön a jelöletlen tárgyas összetételeket akkor sem. mind a számnevekkel: ötödévben. stb. sem a (rendszerint -i. c)] 120. stb. ötödik rendű. huszonnégy tagú. -ó. főtengelyt esztergál. százszor mond és százszorszép. Tárgyas. 138. kétzónájú. ötvenhét másodpercnyi. ezredévi. a sok. albérletet kereső. három hónaponként. (Vö.) 121.) 124. számottevő (= jelentős. akár mind a kettő összetett szó. gázcsőfektető. jótáll (= szavatol). -ű. -ú. helytáll (= derekasan viselkedik). világot járt. 117. semmittevő (= lusta. másodrendű. létszámnyilvántartó.) járul. urat játszás. tizenötödrangú. -ás. szemet szúr. lélegzet-visszafojtva. munkavállaló. De számjegyekkel írva: 9 havi. tizenkét emeletes. hetedízben. Egy egyszerű tőszámnévnek (ill. [Vö. A tárgyas kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) A raggal jelölt tárgyas kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: eleget tesz. stb. negyvennyolc órás. 291. tekintélyes) stb. – A -d képzős sorszámnévi jelzőt viszont egybeírjuk mind a főnevekkel. karöltve stb. ötévenként. keveset érő. harmadik napon. valamint birtokos jelzős viszonyban azok a szókapcsolatok és összetételek a jelöltek. száztizenhat napi. száz hektoliternyi. a különírást megtartjuk: nagyot akaró. dologtalan). kárvallott. 123. 20 főnyi stb. a határozós és a birtokos jelzős kapcsolatok 122. menedékhelyet nyújtó. az asztal lapja és vásárfia. tizenkettedik havi. negyedik osztályos. a kapcsolat jelöletlen: kincskereső = kincs(et) kereső. Ezek tagjainak együttes jelentése más. stb. háromlábú. tizenhatodmagunkkal.

125. A határozós kapcsolatok írásának fő szabályai a következők: a) A valamilyen raggal jelölt határozós kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: eszébe jut, munkába lép, rosszul jár, földre hull, nyakon csíp, pellengérre állít, ráncba szed, jutalomra érdemes stb.; különösen akkor, ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: készpénzért veszi, külföldre utazik, vizsgára előkészít stb. b) A jelölt határozós kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege: észrevesz (= észlel, megfigyel), véghezvisz (= befejez), ágrólszakadt (= szegény), napraforgó (növény), semmirekellő (= haszontalan), tagbaszakadt (= jól megtermett), tökkelütött (= buta) stb. c) A jelöletlen (rag nélküli) határozós összetételek tagjait mindig egybeírjuk: energiagazdálkodás, ökölvívás, munkatárs, áldozatkész, iskolaköteles, munkaképes, mélyhűtött, szélvédett stb. Nem írhatjuk külön a jelöletlen határozós összetételeket akkor sem, ha előtagjuk maga is összetett szó: atombombamentes, nyugdíjjogosult, sújtólégbiztos, tápanyagszegény stb.; legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: adóbevallás-köteles, előítélet-mentes stb. (Vö. 138.) d) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk több jelölt határozós kapcsolat tagjait: partraszállás, kézhezvétel, lényegbevágó, bérbeadás stb. 126. Ha egy névszó és egy ige egymástól különírt jelölt határozós kapcsolatának igei tagjához képző (pl. -ó, -ó, -ás, -és stb.) járul, a különírást általában megtartjuk: hosszan tartó, gyorsan ölő, könnybe lábadt, papírba csomagolás, pellengérre állítás, próbára tevés; háttérben mozgó, előtérbe kerülő, középpontba állítás, közhírré tétel, külföldre utaztakor; stb. [De vö. 125. d)] 127. Határozószóknak főnevekkel és melléknevekkel (melléknévi igenevekkel) való kapcsolatából gyakran alakulnak összetett szavak: általút, ellenfél, távollét, fennszóval, rögtönbíráskodás, túlérzékenység; bennfentes, közeljövő, utánfutó, bennszülött, régmúlt; stb. 128. A birtokos jelzős kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) A birtokszón a birtokviszonyra utaló birtokos személyraggal (-jellel) jelölt kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: a folyó vize, az iskola kapuja, a világ népei, a brigád tagjai; a lakóház pincéje, az írógép billentyűi, a nyomda szedőterme, a park virágágyai, a gépkocsi alváza; stb. b) A jelölt birtokos jelzős kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege: barátfüle (tésztaféle), bolondokháza (= felfordulás, zűrzavar), istennyila (= villám), vásárfia (= ajándék) stb. c) A jelöletlen, azaz személyrag (-jel) nélküli birtokos jelzős összetételek tagjait mindig egybeírjuk: ablaküveg, disznóhús, földrengés, gerelyhajítás, iskolaorvos, rigófészek; bankjegyforgalom, helységnévtár, csapágyfémgyártás, gépkocsifényszóró; stb., legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: alkatrész-nyilvántartás, fényképezőgépobjektív, tengeralattjáró-támaszpont stb. (Vö. 138.) d) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk néhány jelölt birtokos jelzős kapcsolat tagjait: napkelte, tojásfehérje, tanácsháza, városháza stb. A jelentéstömörítő összetételek 129. Sok alárendelő összetett szavunknak elő- és utótagja között olyan bonyolult kapcsolat van, hogy az összetétel csak többszavas szerkezettel értelmezhető. Így például: vámvizsgálat =

37

hol történő, mivel kapcsolatos vizsgálat? : vámnál történő, vámmal kapcsolatos vizsgálat; csigalépcső = mihez hasonló lépcső ?: a csiga házához hasonló lépcső; stb. Az ilyen, úgynevezett jelentéstömörítő összetételek tagjait, köztük a hasonlító összetételeket, mindig egybeírjuk: barázdabillegető, emlékkönyv, hamutálca, motorcsónak, szénapadlás, testvérváros, villanyvilágítás; cinóbervörös, hófehér, hollófekete, galambősz, ultramarinkék; stb.

Egyéb típusú szókapcsolatok és összetételek 130. A névutós kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) A névutót az előtte álló névszótól különírjuk: idő előtt, bokor mögött, ház mellett, felesége iránt, föld alatt, munka nélkül, szó szerint, többek között stb. – Ha a névutóhoz -i képző járul, a különírást megtartjuk: idő előtti, bokor mögötti, ház melletti, föld alatti (üreg), munka nélküli (jövedelem), szó szerinti stb. b) Ha azonban az ilyen kapcsolatok jelentése módosult, s ezért összetett szóvá váltak, egybeírjuk őket: délelőtt, délelőtti; délután, délutáni, holnapután, holnaputáni, rendszerint, napközben, földalatti (= 1. metró; 2. illegális), munkanélküli (fn.), könyvnélküli (= szóról szóra megtanulandó lecke), pártonkívüli (fn.), mindenekelőtt, mindenekfelett, hazafelé, visszafelé stb. c) Az a, e, az, ez mutató névmásból és a különféle névutókból álló kapcsolatokat egybeírjuk, ha egységes határozószót alkotnak, továbbá ha rámutatószói szerepűek, vagy ha kötőszószerű szerkezetek részei: Ezelőtt másképp hívták. Ezután mindig jó leszek. Mindent megbeszéltünk, eszerint cselekedj! Nincs kétségem afelől, hogy ő tette. Azalatt, míg nyaraltok, kifestetem a lakást. Elment anélkül, hogy köszönt volna. Dolgozz, ahelyett hogy heverészel! Stb. [Vö. 84., 243. d)] Ha ellenben a névmással nyomatékos rámutatást fejezünk ki, akkor csak a különírás a helyes: a köré a ház köré; a szerint kell eljárni, nem e szerint; a nélkül a könyv nélkül; Itt a hiba, e miatt nem működik a gép. Mindene a zene, csak az iránt érdeklődik. Stb. 131. Az igekötős igék sajátosan viselkedő összetett szavak. a) Ha az igekötő közvetlenül saját igéje (vagy igeneve) előtt áll, egybeírjuk vele: átad, benéz, felnyit v. fölnyit, lebecsül, visszaszerez; kiállítani, megtartó, eldobott, szembeállva; stb. Hasonlóképpen: megtartás, szembeszállás stb. – Igekötők lehetnek a következők: abba-, agyon-, alá-, át-, be-, bele-, benn-, egybe-, el-, ellen-, elő-, előre-, fel- v. föl-, félbe-, félre-, felül- v. fölül-, fenn- v. fönn-, hátra-, haza-, helyre-, hozzá-, ide-, keresztül-, ketté-, ki-, körül, közbe-, közre-, külön-, le-, meg-, mellé-, neki-, oda-, össze-, rá-, rajta-, széjjel-, szembe-, szerte-, szét-, tele-, tova-, tovább-, tönkre-, túl-, újjá-, újra-, utána-, végbe-, végig-, visszastb. b) Ha az igekötő követi az igét (vagy igenevet), különírjuk tőle: pihend ki (magad), hagyj fel (ezzel), üljünk bele, menjetek előre, ne sározd össze, nem nézve oda, (akkor) ültünk le, (ti már) mehettek vissza stb. c) Az igekötő külön szó marad, ha közte és igéje (vagy igeneve) között más szó is van: el ne késs, le nem tenné, újjá is építjük, közre kell bocsátani, haza szabad menni, föl sem véve stb. Hasonlóképpen: be nem avatkozás, meg nem értés stb. Az igekötők különírása vagy egybeírása gyakran értelmi különbségre is utal: annak jelölője, hogy az igekötő a közvetlenül utána álló igéhez tartozik-e, vagy az ezt követőhöz. Más és más tehát: megvan húszéves, de: meg van töltve; megfogom a lepkét, de: meg fogom nézni; leszokott a dohányzásról, de: le szokott utazni vidékre; beleszeretett a lányba, de: bele szeretett

38

volna szólni; elleszek nélküle, de: el leszek fáradva; megtudták a hírt; de: meg tudták javítani; stb. d) A megismételt igekötők közé kötőjelet teszünk, és együttesüket egybeírjuk az igével (vagy igenévvel): ki-kinéz, le-leereszt, meg-megállt, össze-összevesznek; elő-előtűnő, visszavisszatérve; stb. Hasonlóképpen: vissza-visszatérés stb. Az ellentétes jelentésű igekötőket kötőjellel kapcsoljuk össze, és különírjuk őket az igétől (vagy igenévtől): ki-be járkál, le-föl sétál, ide-oda tekinget; oda-vissza utazni, előre-hátra pillantva; stb. Hasonlóképpen: le-föl sétálás stb. Különírjuk az igétől (vagy igenévtől) az összevissza, szerteszéjjel, szerteszét határozószókat is: összevissza beszél, szerteszéjjel szórták, szerteszét szórva stb. Hasonlóképpen: szerteszét szórás stb. e) Az igekötőül is használt határozószót különírjuk akkor, ha határozószói szerepét hangsúlyozzuk: abba tette (amiben eredetileg volt), de: abbahagy; fenn v. fönn maradt (a padláson), de: fennmarad v. fönnmarad (a neve); (nem) félre állt (hanem középre), de: (tapintatból) félreállt; ide jött (nem a szomszédba), de: idejött hozzám; stb. Az igekötővel alakilag azonos határozószót is különírjuk az igétől (vagy igenévtől), ha világosan személyes névmási szerepű: hozzá (= őhozzá) ment feleségül (nem hozzád), de: hozzájárul (valamihez); neki (= őneki) megy a levél, de: nekimegy (a szekrénynek); (csak) rá (= őrá) gondolok, de: (rossz) rágondolni is; stb. Csak különírt (határozószói) formája van a nem egyes szám harmadik személyű alakoknak: hozzám adták feleségül, nekünk jött a csomag, mindig rád gondolok stb. 132. A névmásokat egybeírjuk az előttük álló nyomatékosító elemmel: egymagam, egymagad, egymagatok; önmagam, önmagad, önmaguk; önnönmaga, önnönmagunk, önnönmagatok; ugyanez, ugyanolyan, ugyanakkora, ugyanannyi; szintolyan, szintakkora, szintannyi; csakolyan, csakannyi, csakennyi; éppolyan, éppakkora, éppannyi; stb. A névmási határozószókat is egybeírjuk a nyomósításukra szolgáló, eléjük tett személyes névmásokkal: énbennem, tenálad, őtőle, mihozzánk, tinektek, ővelük; énmiattam, teáltalad, őutána, mimellettünk, tinélkületek, őközöttük; stb. De: én magam megyek oda (a hangsúly a magam szón); csak annyi szükséges (a hangsúly az annyi szón); épp olyan esetben (a hangsúly az olyan szón); stb. 133. Tagadó névmások előtagjaként a se, sem, semmi szót egybeírjuk az utána következű szóelemmel: semekkora, semennyi, semmilyen, semmiféle stb. – A határozószókban szintén egybeírjuk a se és a sem szót az utótaggal: sehol, sehonnan, semeddig, sehogy, semmint, semmikor stb. Különírjuk viszont a se és a sem szót, ha névmások és határozószók után állnak: semmi se, senki sem, senkinek se, semmitől sem; semmikor se, sehova se, sehol sem, sehogy sem; stb. – De: sohase, sohasem, sose, sosem. 134. Az akár-, bár-, mind-, minden- és vala- előtagú névmásokat és névmási határozószókat egybeírjuk: akármekkora, akárhol, bármi, bármikor, mindannyi, mindenki, mindenhonnan, valami, valamerre stb. 135. Olyan szavak, amelyek beszédünkben gyakran fordulnak elő egymás mellett, nemegyszer új jelentést hordozó összetételekké forrnak össze. Az ilyen kapcsolatokat egybeírjuk: kétségkívül (= biztosan), nemsokára, sohasem; dehogy, hogyne; csakhogy, hanem, ugyanis; stb.

39

A külön- és egybeírás az ilyen szavak esetében is értelmi különbség hordozója lehet: úgy tett, mintha szeretné, de: szebb, ha nevet, mint ha sír; egyrészt (kötőszó), de: egy részt kapott belőle; dehogyis! (= nem), de hogy is gondolod? ; stb. 136. Sok eset mutatja, hogy egybeírandó az olyan összetétel, amely egészét tekintve más szófajú, mint utótagja önállóan volt: csúszómászó, járókelő; földalatti, munkanélküli; ennivaló, hártyásszárnyúak stb. (melléknévből főnév); tegnapelőtt, visszafelé, éjféltájban, elsősorban stb. (névutós vagy egyéb kapcsolatból határozószó); ennélfogva, mindazonáltal, miután stb. (határozószóból kötőszó); nefelejcs, fogdmeg(ek), haddelhadd; nemtörődöm (ember), nemszeretem (dolog) stb. (igés kapcsolatokból főnév, ill. melléknév). – De természetesen: az utcán járó-kelő emberek, inni való víz, az első sorban ült, ennél fogva húzd stb. 137. Egyetlen képzőnek különírt szókapcsolatokhoz járulása nagyobbrészt nem teszi a kapcsolatot egybeírandóvá; képzők halmozódása azonban már egybeírást von maga után: egymás mellett és egymás melletti, de egymásmellettiség; hasonlóképpen: egymásutániság, egyenlőoldalúság, megnemtámadási (szerződés), elnemkötelezettség, szeretetreméltóság stb. Alapformájukban különírt kapcsolatok egybeírását eredményezi a felsőfoknak összefoglaló jelezése is az ilyenekben: szívhez szóló és szívhez szólóbb, de: legszívhezszólóbb; hasonlóképpen: legharcrakészebb, leghasznothajtóbb stb. Az ilyen felsőfokú formák helyett általában jobb a szerkezetes megoldás: harcra legkészebb, leginkább hasznot hajtó stb. 138. Szóösszetétel révén gyakran keletkeznek hosszú szavak. Ezeket bizonyos esetekben célszerű kötőjellel tagolni, hogy könnyebben olvashatók legyenek. A két egyszerű közszóból alakult összetételeket egybeírjuk: asztallap, felezőegyenes, matematikatanítás, nitrogénasszimiláció, paradicsomsaláta, televíziókészülék, teljesítménynövekedés stb. De: sakk-kör stb. (Vö. 62.) A kettőnél több szóból alakult (úgynevezett többszörös) összetételeket általában ugyanúgy egybeírjuk, mint a kéttagúakat: cseppkőbarlang, gépkocsivezető, ivóvízellátás, készruhaáruház, pénzügyőrlaktanya, rádiószaküzlet, úttörővasút, nyersolajmotor, rendőrjárőr, barnakőszénkoksz, mértékegységrendszer stb. – A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket azonban már többnyire kötőjellel tagoljuk két fő összetételi tag határán: csapatzászló-avatás, dokumentumfilm-bemutató, könyvritkaság-gyűjtemény, tornász-csapatbajnokság, munkaerőnyilvántartás, foszforműtrágya-gyártás stb. Az egyébként szabályos, de túlzottan hosszú összetett szavak szerkezetes megoldással elkerülhetők: tervezőiroda-vezető = a tervezőiroda vezetője, gépkocsivezető-tanfolyam = gépkocsi-vezetői tanfolyam stb. Az úgynevezett szótagszámlálás szempontjai a következők: Szótagszámon az összetett szó jel és rag nélküli alakjának szótagszámát kell érteni: cserépedénygyártás, cserépedénygyártásnak, cserépedénygyártásban; honvédemlékmű, honvédemlékműveink; stb. – A származékszók képzőeleme azonban beleszámít a szótagszámba: kerékpárjavítás, kerékpárjavításokat; élelmiszerkészlet, élelmiszerkészletüknek; de kerékpár-javítási, (bőséges) élelmiszer-készletű stb. – Gyakorlati megfontolásból az igekötők közül csak a két vagy több szótagúakat tekintjük külön összetételi tagnak: előadó-művészet, kölcsön-visszafizetés stb.; de: befogadóképesség, állománykiegészítés stb. Az idegen szavaknak csak a magyarban is önállóan használatos elemeit (pl. centi-, deci, deka-, extra-) tekintjük külön szónak: centiméter-beosztású, extraprofit-elmélet stb. 139. A külön- és egybeírásban három úgynevezett mozgószabály is érvényesül.

40

és a 291. vagyis az eredetileg kötőjelezett szórészt az új alakulatokban egybeírjuk: anyagcserevizsgálat. Az összetett számneveknek és a számoknak több vonatkozásban sajátos írásmódjával a következő pontok foglalkoznak: a betűírással és a számjegyírással a 288. Tömörkény. de: kerekasztalkonferencia-rendezés. pont. – Ritkábban ugyan. éljünk inkább szerkezetes megoldással: lőtt vadak. 169. Hasonlóképpen: szövőipar. (Vö. de: réz-arany ötvözet. hajlított bútor) olyan utótagot kap (pl.. Balassi-strófás. (Vö. aranyötvözet. Az ilyen szerkezetű minőségjelzős előtagot különírjuk az utótagtól: munkás-paraszt szövetség. légi fénykép. az egyébként különírandó előrészt az új alakulatban egybeírjuk. -jű képzős) melléknévvel valamilyen jelöletlen összetételt alkot. Herkules-erejű. Apáczai Csere János-emlékünnepély. Dezső bácsi. amely az egészhez járul. a) és a 290. a két szót különírjuk egymástól: Mariska néni. -s. Fabulon arckrém. Az ilyen túlzottan hosszúra nyúlt szavak helyett azonban jobb a szerkezetes megoldás: anyagcsere-vizsgálat kérése.. ha értelmetlenséget kerülünk el vele. rézötvözet. Kazinczy-verseny. de: békeszerződéstervezet-kidolgozás. -rét. Kászim pasa bástya stb. -nemű. József Attila-díj. de: szabadvezeték-hálózat. stb. a tizedes törtekkel a 274. -ű. kötőjellel kapcsoljuk őket össze: Afrikakutató.. stb. békeszerződés-tervezet. továbbá: kutyamacska barátság. stb. az összetett számnevek és a számok tagolásával a 289. ajakhang. csak az utolsó taghoz hozzáfűzött képzőszerű utótagra kötőjellel utalunk: bükk-. de: hidegvíz-csap. – Hasonló esetek: Julianus barát szobor. fényjáték. ésszerű stb. mogyoró. pálfordulás. Kovács mérnök. stb. fonóipar. Mátyás-templom. Jedlik Ányos-féle. 41 . de előtag is járulhat szókapcsolathoz: házi feladat. A szabályt csak akkor alkalmazzuk. a békeszerződés tervezetének kidolgozása.) b) Ha egy tulajdonnév egy köznévvel vagy egy (rendszerint -i. (Vö. a sorszámnevekkel a 267. – A tulajdonnevekhez a -féle és a -szerű szóelemeket kötőjellel kapcsoljuk: Eötvös-féle.. és ehhez az utótagot (a szótagszámtól függetlenül) kötőjellel kapcsoljuk: hajlítottbútor-gyár. c)] 142. 262. hőre lágyuló műanyagok feldolgozása (nem: hőrelágyulóműanyag-feldolgozás) stb. röntgensugár stb. stb. Zsiguli gépkocsi. Főneveket és mellékneveket tulajdonnevekkel a következőképpen kapcsolunk össze: a) Ha egy tulajdonnév egy köznévnek minőségjelzője. föld-levegő rakéta stb. kerekasztal-konferencia. foghang. parasztszövetség) különböző előtagja gyakran lép egymással mellérendelő kapcsolatba (munkás-paraszt). 168. házi feladat. A mozgószabályok alkalmazása révén létrejött írásképek a kiindulási formákat természetesen nem módosítják! 140. munkásszövetség. -féle. Ha szószaporítás nélkül lehetséges.. Mária-arcú. szabad vezeték. a Kalmár fiú. Ezeket kisbetűvel kezdve egybeírjuk: ádámcsutka. A -fajta. egynemű. a törtszámnevekkel a 291. Hasonló esetek: hideg víz. Ady-szobor. negyedrét. Fazekas elvtárs.) 141.: 171. stb. 167. de: számtan-házifeladat. (Vö.és nyírfafélék. sokrétű. de: ajak-fog hang. lőtt vadak árusítása (nem lőttvad-árusítás). de: házifeladat-készítés. szintén kötőjellel kapcsolandó utótag járul. de: szövő-fonó ipar. stb. a Nagy család. b) Ha egy különírt szókapcsolat (pl. kerekasztalkonferencia rendezése stb. -ú. Kossuth-díjas. de: fény-árny játék.és Gárdonyi-szerű. gyár).) Felsorolásban az elmaradó közös. c) Két azonos utótagú összetétel (pl. 170. Petőfi-szerű. de: anyagcserevizsgálat-kérés..a) Ha egy kötőjellel már tagolt szóhoz újabb. az első kötőjelet (mivel közszói alárendelő összetételekben két kötőjel egy összetett szóban nem lehet) kihagyjuk. többféle. 201. [Vö. de: légifénykép-montázs. -jú. -rétű és -szerű képzőszerű utótagot a közszókkal egybeírjuk: másfajta. árnyjáték.) Az ilyen kapcsolatok közül néhány köznévvé vált.

katolikus. országos középiskolai tanulmányi verseny stb. programok stb. kínai. légkörkutatási szimpózium. 146. népelemek. 149. Erős érzelmi töltésük ellenére általában kisbetűvel írjuk a magasztos tartalmú. a honfoglalás. karácsony. törökül. 150. jóllehet. a rövidebb-hosszabb időszakokat. – Az intézményszerűeket azonban az intézménynevek mintájára írjuk: Budapesti Nemzetközi Vásár. fenséges. stb. urál-altaji. bármennyi. virágzik. A nagy kezdőbetűk 148. Kisbetűvel kezdjük a népek. felszabadulás. nemzetközi orvoskongresszus. itt. nemzetközi nőnap. a francia forradalom. Az iskola szeme fényeit! Az általános szabályoktól – stilisztikai okokból – csak a szépírók szoktak olykor eltérni. a nevezetes napokat. mohamedán. perzsául! Hát még a sánta Biróczy hogy tréfálta meg őket víg ötleteivel! S most ezeket mind kicsapták. párt. (De vö.) 145. ugye. hogy a város népessége mindent megtudjon… Mi volt a diákok vétsége? Hogyan védelmezték magukat? Milyen nagy dolgokat vágott oda a vaskalaposoknak Jenőy? Hát Barkó hogy replikázott nekik tatárul. stb. anyák napja. román. termoanalitikai tudományos ülésszak. a debreceni országgyűlés. kellemes hangulatú és jelentésű szavakat is: béke. néger. szlovák. húsvét. A kis kezdőbetűk 144. május elseje. édesanya. rendezvénysorozatok. a nagy októberi szocialista forradalom.) 147. haza. finnugor. most. három. Ugyancsak kis kezdőbetűsek a vallásokhoz. élet. drága. a szakma ifjú mestere. a szabadságharc. a felszabadulás napja. 191. szókapcsolatokat (bár olykor nem kicsi az érzelmi töltésük): március tizenötödike. A rendezvények. felkiáltójel és bizonyos esetekben kettőspont után – minden új mondat élén: Háromórai idő volt engedve a kitiltottaknak. ország. (Vö. orosz. a mohácsi vész. fásítási hónap. olvasó népért. társadalmi és politikai mozgalmak. felekezetekhez tartozást jelentő szavak: buddhista. stb. székely. család stb. Szegedi Szabadtéri Játékok stb. ami. az alkotmány ünnepe. 42 . országos távlati tudományos kutatási terv. elnök.. Közszavainkat általában kisbetűvel kezdjük: szeret. kérdőjel. és. indián. valamint – pont. szabadság. ötéves terv.A KIS ÉS A NAGY KEZDŐBETŰK 143. nahát. de egyes meghatározott esetekben naggyal is. nyugati szláv. a nagy honvédő háború. erdészeti és faipari tudományos napok. A magyar közszavakat általában kis kezdőbetűvel írjuk. kevés. nevét általában kisbetűvel írjuk: jövőkutatási konferencia. germán. népcsoportok és nyelvcsaládok nevét: észt. vasutasnap. Írásunknak világossá és áttekinthetővé tétele végett a közszavakat is nagybetűvel kezdjük minden szöveg. pedagógusnap. a történelmi eseményeket jelentő szavakat. sváb. református stb. Mivel azonban a tulajdonnevek saját részrendszert alkotnak helyesírásunkban. ejha. palóc. a magyar nyelv hete. tavasz. magyar. hogy motyóikat összeszedjék… Ez a háromórai idő pedig éppen elég volt arra. Mindig nagybetűvel kezdjük a tulajdonneveket. külön fejezetben tárgyaljuk őket. szász. Kis kezdőbetűvel írjuk az ünnepeket.

de szövegben: Miniszteri tárcát vállalt báró Eötvös József is. oklevelek stb. Mi vagyunk: Jövő és Igazság. 43 . Házfelügyelő. 144. hogy….149. Stb. Ezt Ferenc bátyám és Erzsi néném is jól tudja.. illetőleg rövidítésüket csak kiemelt helyzetben (aláírásban. Bárcsak itt lehetnél te is! Valószínűleg önöket is érdeklik fejlesztési terveink. stb. „Légy fegyelmezett!” stb. stb. Özvegy Lukács Péterné azzal a kéréssel fordult a tanácshoz. a bizottság titkára. Pénztár. s ezt számjeggyel írjuk. 5.) 150. 144. szöveg belsejében általában kisbetűvel kezdjük: Légy szíves.) és mondat elején kezdjük nagybetűvel: Dr. a társtulajdonosok közös képviselője. illetőleg kisbetűvel: „Előttünk egy nemzetnek sorsa áll. Mészáros Mihály is. stb. miniszter. Stb. (Vö. A légfék vázlatos rajza. özvegy stb. a táblázatok.” (Vagy: „…a földre sütöttük” stb. (Vö. illetőleg: „a földre sütöttük szemünk. Kisbetűvel kezdjük az ügyiratok. idősb. A legfőbb érdem az Önöké. a). névmásokat és névmási szerepű határozószókat. sőt egyszerre is szolgálhatja mindegyik célt: a Szerelem. Ifj. Lukács Péter panaszt tettek özvegy Jakab Imréné ellen. Apám. ifjabb. barátom. stb. akkor csak az első szó nagy kezdőbetűs: Kettős megállóhely. hogy… stb. kötőszókat már nem): Drága Ilonka Néni! Osztályvezető Kartárs! Tisztelt Kovács Úr! Mélyen tisztelt Asszonyom és Uram! Stb. Igazgató. – Ha egy ilyen szöveg több szóból áll. ha nem értene félre. Mészáros Mihály. Az útbaigazító feliratokat. Kinyílt / a földbe zárt titok. Stb. Két (vagy több) szóból álló megszólításoknak ilyenkor is csak az első szavát kezdjük nagybetűvel: Bocsássa meg. Jakab Imréné. ábrák stb. végén az aláírás alatti megjelölést: elnök. Levelekben és hivatalos iratokban a megszólítás első szaván és tulajdonnévi tagján kívül nagybetűvel szokás kezdeni a megszólításban szereplő közneveket is (de a mellékneveket. elsősorban költői művekben – lehet a megszemélyesítés eszköze. oszlopba rendezett névsorban stb. B porta. titkár. Nyilvános telefon. hogy soraimmal fölkeresem! Tisztelettel emlékeztetem (az) Államtitkár elvtársat arra. levélcímzésben. rektor. 264. igazolványok. az utána következő szó kis kezdőbetűs: 2. Szeretnék mindig Veled lenni. Kelemen László. 256. – Ha a szöveg első szava számnév. a Hatalom. szót. igazgató. – Mondat belsejében ugyanezek kisbetűvel írandók: Ott volt dr.) [Vö. Id. ajtó. Magánlevelekben a megszólítás első szaván és tulajdonnévi tagján kívül a többi szót kezdhetjük kisbetűvel is: Kedves barátom! Tisztelt Nagy úr! Édes jó anyám és apám! Azokat a közneveket. Örökké hálás leszek neked a segítségedért. 153.”. stb. alatti szövegeket nagybetűvel kezdjük: Bejárat. III. Széntermelésünk. amelyek a megszólított személyére vonatkoznak. Az idézeteket és az idézeten belüli további részeket az eredeti szövegnek megfelelően kezdjük nagy-. Igazgató úr. metróvonal. 253. Szép Gergely és ifj. vágány stb.] 152.. látogass meg minket! Arra kérem (a) tanácselnök elvtársat. szíveskedjék ügyemet kedvezően elbírálni. Hasonlóképpen: Felkérem Horváth kartársat vitaindító előadásának megtartására.) Egyéb esetek 151. A családnevek előtti doktor. a Végzet. – Fokozott tisztelet kifejezésére azonban az ilyen esetekben nagybetű is alkalmazható: Szeretném. Közszavaknak nagybetűs kezdése – kivételesen. grafikonok. erősítheti a szavak hangulatát. felhívhatja a figyelmet fogalmi tartalmukra. / Engesztelés és nagy Ítélet. – Hasonlóan a történelmi nevek esetében: Gróf Széchenyi István. Melegen érdeklődött irántatok.

Szeremlei-Szabó Zsolt. Budapesti Műszaki Egyetem. hogy a tulajdonnevek egyes típusaiban ragaszkodunk a történelmileg kialakult vagy a mai helyesírási szabályok szerinti formákhoz: Thököly. ÉszakAfrika stb. stb. hogy a tulajdonneveket megkülönböztesse a köznevektől. de: parázs (izzó tüzelőanyag). A családnevek és a keresztnevek írásmódját – helyesírásunk rendszerének figyelembevételével – az anyakönyvezésre és a személyi okmányok kiállítására vonatkozó jogszabályok állapítják meg. Hajdú. Mór (helységnév. így pl. az állatneveket. személynév). a márkaneveket. de: kortárs (valakivel egy időben élő). hogy tulajdonnévvel van dolgunk. Központi Fizikai Kutatóintézet. A név nyelvi felépítése is jelezheti. de: fakó (színnév). Bár az egyes típusok írásmódja nem egyetlen elvhez igazodik. Ez egyrészt azt jelenti. A tulajdonneveknek több típusát különböztethetjük meg: a személyneveket. Körmendi. Szántó. A többelemű nevek tagjainak összetartozását többféleképpen jelezhetjük. mind a keresztneveket (utóneveket) nagy kezdőbetűvel írjuk: Bakos. Deli. Patyolat (vállalat neve). Pál. Rák (csillagkép neve). az utca (u. New York-i stb. A város peremén. Velencei-tó. Egybeírjuk az alkotó tagokat: Kispista. Takács stb.) szó a név utolsó eleme. Werbőczy. Wittmanné. hófehér). Másrészt arra kell törekednünk.) A személynevek 155. hogy világosan elhatárolódjanak a környező szövegtől. Éva. Rutascorbin. a) Mindegyik csoport írásában érvényesül helyesírásunknak az a régi törekvése. a című (c. de: rák (állat neve). Tóthpál. a címeket stb. newyorki stb. az Ének a pesti ligetről című vers stb. – A családnevek írásában érvényesülő hagyomány és 44 . Bíró. c) A tulajdonnevek írásának jellemző vonása az állandóság. a csillagneveket. Nagybetűvel kezdjük a tagok mindegyikét: Zrínyi Miklós. de: szőke (hajszín). amely biztosítja az alapforma visszaállíthatóságát: Kiss-sel. meddig tart a tulajdonnév. Nagykőrös. Wittmann-né.A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA 154. Fakó (tónév). három szempontból mégis egyformán viselkednek. Kőrösi Csoma Sándor. stb. Kortárs (folyóirat címe). Szerencsés András. az intézményneveket.) szó pedig közvetlenül követi a név utolsó elemét: Kiss János altábornagy utca. a földrajzi neveket. stb. Annamária. de: hollófészek (a holló fészke). A címek esetében az alakulat sajátos (kiemelt) helyzete teszi világossá a tulajdonnév terjedelmét: Egri csillagok. Kis. ezért minden tulajdonnevet nagybetűvel kezdünk: Szőke (családnév). de a több elemből álló nevek esetében érzékeltetni kell a tulajdonnevek terjedelmét is. Mind a családneveket (vezetékneveket). hogy a toldalékos alakok leírására olyan megoldást találjunk. Kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz az alkotó tagokat: Nemeskéri-Kiss. de: patyolat (fehér. Parázs (tűzhelymárka neve). Hollófészek (hegy neve). 156. György. Pepsi-Cola. Hegyalja. Zsuzsa. Magyar Nyelvőr stb. (Nem pedig: Kissel. b) A nagy kezdőbetű mutatja ugyan. Helyesírási tanácsadó szótár stb. de: mór (népnév). Olaszország stb. Családneveink nagyobb részének formája követi a mai magyar hangjelölési rendszert: Asztalos.

Kovács Anna forma is. Az isten szerelmére! Hála istennek! Stb. 158. d) Szilárdan kialakult név hiányában olyan formát szokás kialakítani. 160. Verbőci. Werbőczy. Csécsi). s a szül. de egyszersmind lehetővé teszi.) b) A családnevek hagyományőrző helyesírása viszonylag későn alakult ki. mi lett vele. illetőleg: Kakas. – Az isten szót gyakran használjuk köznévi értelemben is. Vay stb. Batsányi – Bacsányi). ebben a formában használandók: Bocskai. Nagygyörgy. ezért a két névelem általában együtt használandó. s azt kell következetesen érvényesíteni: Apafi. Pesthi. Verseghy stb.. Rákóczi. és sorrendjük nem cserélhető fel. A régi jelzős családnevekben a jelző és a tulajdonképpeni név közé nem teszünk kötőjelet: Baróti Szabó. – Bár nem hivatalos. Tsétsi János. Gombocz. 159. (nem Cacas. Vatai stb. (Vö. amelyben kisbetűs kezdése a helyes: a görög istenek. melyek eltérnek ugyan az egykoriaktól. 12. korunkhoz legközelebb eső formát kell használni. Nagyné Kovács Anna. Chuliak stb. Czombor. Apáczai Csere.). illetőleg olyan szövegösszefüggésben. Eördögh. A kettős (két név mellérendelő kapcsolatából alakult) családnevek tagjait az újabb anyakönyvi jogszabályok szerint kötőjellel kell összekapcsolni: Bajcsy-Zsilinszky.egyéb okok (jogi megfontolások stb. Ezek természetesen az anyakönyvben rögzített alakjukban használandók. Endrődy-Somogyi. rövidítés beiktatása is fölösleges: Szabó Lászlóné Nagy Katalin vagy Szabóné Nagy Katalin stb. 87. Tótfalusi Kis stb. Ozirisz. A mitológia és a vallás fogalomkörébe tartozó. Sigray. Kerpel-Fronius. Thewrewk. ami eltérhet a régi család vagy történelmi személy nevének írásmódjától: Dezsőfi. Zeusz stb. A történelmi családnevek írásának főbb szempontjai a következők: a) A történelmi nevek védelme érdekében a régi magyar családnevek eredeti alakját általában megőrizzük: Beythe. – Az ilyen neveket nem szabad sem visszarégiesíteni (pl. Csokonai Vitéz. A férj nevének -né képzős származéka és a leánykori név közé nem teszünk vesszőt. Konkoly-Thege stb. Keöcherepy stb. de már hosszú és következetes hagyományuk van írásgyakorlatunkban.) miatt azonban számos élő névben találkozunk a mai írásformáktól kisebb-nagyobb mértékben eltérő jelölésmódokkal: Biró. Buday. Tótfalusi stb. 45 . Batsányi. Pais stb. Vörösbaranyi stb.. – Stilisztikai okokból vagy rövidség kedvéért azonban a jelzőt magában is használhatjuk a teljes név helyett: Csokonai. Boldogasszony. Az összetett (két külön névből eggyéforrt) családneveket egybeírjuk: Kispéter. sem pedig korszerűsíteni (pl. Ma élő személyek is viselnek történelmi családneveket. használatos az N. Jupiter. személynévként használt nevek általában nagy kezdőbetűsek: Allah. Csombor. 87. Az asszonynevek formái a jogi előírások szerint a következők: Nagy Jánosné. (nem Komjáti.). Tóthmátyás. A jelzős nevek is szerves egységet alkotnak. ezért az eredeti formák mellett az idők folyamán névváltozatok is keletkeztek (pl. hogy a nevet az egykori hangzásnak megfelelően ejthessük ki: Komjáthy. c) Az olyan névformák. Kultsár. amely az elolvasását nem zavaró régies írássajátságokat tiszteletben tartja. Wathay stb. Nagy Jánosné Kovács Anna. Pesti. 157. Rákóczy. Ilyenkor az egyöntetű írásgyakorlat biztosítása végett a család vagy a kiemelkedő történelmi személy által rögzített. Kiss. (Vö. Hajdu.) – Hasonlóképpen tiszteletben tartandó a tudatos szépírói névadással alkotott nevek írásmódja is: Baradlay. Tudja isten. Kazinczy. Zrínyi. Orczy. Lorántffy. Hadúr. Kunszabó. Gaál. Nagy Anna és (ha valaki férjhezmenetele után is lánynevét tartja meg) Kovács Anna. Maszlaczky. Zrini). Csulyak stb. Teleky stb. Kemechey. Kőrösi Csoma. 12. stb. Isten.

165. Dobay szakaszvezető. a -val. Csokonai Vitéz Mihály-os (verselés) stb. Artúr. stb. Széll-lel stb.) 162. Szabolccsal stb. Oroszlánszívű Richárd. 167. s a név utolsó tagjához kötőjellel kapcsoljuk a képzőt: Széchenyi István-i (elképzelések). 83.) 163. c) Ha a családnév mássalhangzót jelölő kettőzött betűvel végződik. Táncsicsok kora. stb. Mind régi (eredeti és jövevény). a régies betűt változatlanul hagyjuk.) A személynevek alkalmi kis kezdőbetűs írása (többnyire -k többesjeles formában) stilisztikai fogás lehet: a név viselőjével szemben érzett megvetést. mind pedig más nyelvekből újabban átvett keresztneveinket mai köznyelvi kiejtésüket tükröztetve írjuk: Csilla. Noszty fiú.) 164. -vel (és néha a -vá. Vajda Elemér akadémikus. a Kisfaludyak. amelyeket kisebb-nagyobb embercsoportok viselnek. Rőtszakállú Frigyes. Alexandra. Személynév – akár egy-. (Vö. Szemeréről. A mássalhangzóra végződő személynevek -val. Bánk bán. Nagy Péter. a nyelvújító Kazinczy. Vilma. Zsanett. nagy kezdőbetűs formájához: az Árpádok. Papp-pal. Ilosvai Selymes Péternél. Vörösmartyé. Félix. 209. Németh mérnök. Lexi stb. akkor ezt a betűt megkettőzzük: Ádámmal. madáchi. – A történelmi személyek nevének szerves részét alkotó állandó jelzőket azonban nagy kezdőbetűvel írjuk: Könyves Kálmán. Makk-kal. marxista. 165. Marcellal v. László. Somogyi Béláné főelőadó. Rátzcal. jeleket. a rag v-je helyett pedig ennek a név végén ejtett hanghoz idomult mai formáját írjuk: Kossuthtal. -vé) ragos formájának írásában a következőképpen járunk el: a) Ha a név rövid mássalhangzót jelölő betűvel végződik. Kovács államtitkár. Márió. Véghgel. Árpád. 140. Szent Erzsébet stb. Jolán. 94. -vé) rag megfelelő alakját kötőjellel kapcsoljuk hozzá. Az -i és az -s melléknévképzővel. Kossuthhoz. Moharos kartársnő. Móriczcal. Bálinttal. – De: Táncsics Mihály-i. Zsolt. 166. Ilyenkor a személynevet és a köznevet különírjuk egymástól: István király. 162. mikszáthos. (Vö. stb. erdey-grúzi. Zsófi néni. Madáchcsá. a)] Azoktól a felvett vagy kapott személynevektől (vagy más tulajdonnevektől. (Vö.) – Egyszerűsítve írjuk viszont a keresztneveket: Bernadettel. akár többelemű – állhat köznév minőségjelzőjeként is. akkor megtartjuk az eredeti nagy kezdőbetűket. Petőfik. Mariannal stb. Inotai úr. Paiszsal. Betti. Erdélyi Ilona tudományos kutató. -vel (és néha -vá. (Vö. [Vö. mint a közszavakhoz: Dózsát. illetőleg kettős (kötőjellel összekapcsolt) személyneveket kisbetűvel kezdjük. Raul. Piroska. azaz kötőjel nélkül illesztjük hozzá a toldalékokat (ragokat. az Ady Endrék és József Attilák küzdelmei stb. tóthpáli. Szalay Tamás érdemes művész. képzőket). sőt fantázianevektől). jókais. Babitscsal. stb. Rettegett Iván. Kodállyal. Táncsics Mihálynak. A -k többesjelet közvetlenül kapcsoljuk a személyneveknek általában változatlan. – A ch-t és az x-et azonban (a közszókhoz hasonlóan) a keresztnevekben és a becenevekben is megtartjuk: Richárd. (Vö. – De ha a személynév két vagy több elemből áll. haragot stb. Eötvös József-i (iskolareform). különírjuk a gyűjtőnévi vagy 46 . stb. (Vö. a Hunyadiak. az -ista és az -izmus főnévképzővel ellátott egyelemű és összetett (egybeírt). és a képzőket közvetlenül kapcsoljuk hozzájuk: móriczi. Sárosi János marós. 62. A személynév elé tett alkalmi minősítő jelzőket kisbetűvel kezdjük: a nagy Napóleon. petőfieskedők. 94. Polgár doktor.161. leninizmus. Klaudia. a Kossuthok. a szép Csapóné stb. Bálint. A magyar személynevekhez általában ugyanúgy közvetlenül. az ifjú Ady. rippl-rónais.. kispéteres. Ilosvai Selymes Péter-es stb. érzékeltetheti. hogy az alapforma világosan kitűnjön: Kiss-sel. Marcellel.) b) Ha régies betűre végződő családnevekhez kapcsolódnak ezek a ragok.

ez elé nem teszünk kötőjelet: Julianus barát szobor. Jeremiás próféta kolostor stb. Kodály-módszerű. stb. Lenkey-század. Előre brigád. Kászim pasa bástya. 169. Erdey-Grúz–Schay-féle. Munkácsy-szerű. Szemere-kormány. Bagira. Kossuth-díjas. Ráró lovam stb. Joliot-Curie-féle. Habsburg-ház. Bourbon-család. Jókai-regénybeli. Vuk stb. Mária-arcú. (Vö. család és dinasztia szót is kötőjellel kapcsoljuk a családnévhez: Árpád-ház. Zrínyi-soros. Szombathely stb. stb. Hadrovics–Gáldi-szótárbeli. Anjou-ház. Wesselényi-féle. Tanácsos feloldani őket: Julianus barát szobra stb. Tiszántúl. 167. Arany János-idézet. Kossuthnóta = Kossuthról szóló nóta stb.). Az állatok tulajdonnevét nagy kezdőbetűvel írjuk: Bodri. Celsius-fok. Ha egymástól különírt.) mellett igen nagy a többelemű nevek száma. b). 141. [Vö.] 169. Csákó. Bartók Béla-emlékév. [Vö. Ráró. Hadrovics–Gáldi-szótár. [Vö. -jú. stb. krisztustövis. Az egy. 140.) Az ilyen szerkezetek gyakran erőltetettek.] A kisebb-nagyobb embercsoportokat vezető személyek nevéhez szintén kötőjellel kapcsoljuk a gyűjtőnévi vagy gyűjtőnévi jellegű közszókat: Aranyosi-brigád. Az ilyenekben a tagokat kötőjellel fűzzük össze: Árpád-kori. Szent István vértanú plébániatemplom. Ezeknek az egységét bizonyos típusokban az egybeírás mutatja (pl. Kossuth-díj. Mátyástemplomi. Konkoly-Thege-érem. Ady Endre úttörőcsapat. Az egyelemű nevek (pl. -beli. Geiger–Müller-számlálócső. Az ilyen összetételszerű alakulatokban a személynév és a köznév szoros összetartozását kötőjellel érzékeltetjük: Balassi-strófa. 168. 140. -ű. Marót-csoport. b). más csoportokban a szoros kapcsolatot (a többelemű nevekre leginkább jellemző módon) az alkotó tagok közé tett kötőjellel fejezzük ki 47 . Deák-párt. stb. Egy. Konkoly-Thege-érmes. 171. Paál László-szerű. A -féle és a -szerű képzőszerű utótagot kötőjellel kapcsoljuk a személynevekhez: Eötvös-féle. Bessenyei-kúria. Ady-vers. szobor) kapcsolódik. Herkules-erejű.) Az állatnevek 172. 140. Szeged stb. martinkemence stb. Szent Benedek-rend. Az uralkodóházat jelentő ház.). 168.vagy többelemű személynevek és köznevek együtteséből az alapforma megtartásával (többnyire -i. Jagelló-ház. A földrajzi nevek 173. József Attila-díjas. – Az esetleges magyarázó utótag kisbetűvel és kötőjel nélkül járul hozzájuk: Bodri kutya. Zalka Máté lövészezred. Kossuth-szobor = Kossuth szobra. Villám. Cirmos. 201. Sabin-cseppek. Ha a személynév és a köznév együtteséből köznév lett. stb. -ú.vagy többelemű személynevek és köznevek gyakran lépnek egymással valamilyen jelöletlen összetételnek tekinthető kapcsolatba (pl. Tudordinasztia. Szinyei Merse Pál-szerű. Földényi-kórus. személynévből és köznévből álló minőségjelzős szerkezetekhez (Julianus barát) egy újabb főnév (pl.] 170.gyűjtőnévi jellegű közszókat: Benedek család. stb. b). az összetételt kisbetűvel kezdve egybeírjuk: katicabogár. (Vö. Nádasdykastély. -s. Radnóti őrs. A földrajzi nevek nyelvi fölépítése rendkívül változatos. Kodály-módszer. Csák nemzetség. Petőfi-kultusz. -jű képzővel) alakult melléknevek is összetételszerű kapcsolatok. Nyék törzs.

mégpedig az -i (olykor -beli) képzős származékokkal együtt. Az itt következő szabályok csak a gyakoribb földrajzinév-típusok írásmódjára nézve adnak eligazítást. Ferenc-hegy (domborzati név).) esetében pedig a helyesírási forma vagy a nyelvi fölépítés érzékelteti az összetartozást. Alapformájukban nagy. de: Sárospatak (helységnév). Zsivány-patak. 175. az alapformát természetesen nagybetűvel. föld. az -i képzős származékot pedig kisbetűvel kezdjük. stb. de: Ferenc körút (utcanév). a különírt tagokból álló nevek (pl. mert a formailag hasonló (sőt azonos). de: Hűvösvölgy (városrésznév). Alapforma: Európa Itália Erdély Mátra Duna Debrecen Krakkó Tamási stb. Dél-Amerika stb. Pillányi út stb. -i képzős forma: európai itáliai erdélyi mátrai dunai debreceni krakkói tamási stb. -i képzős származékukban kis kezdőbetűvel egybeírjuk: a) a több elemből álló. Olasz Köztársaság. – Más nyelvi kategóriákhoz hasonlóan a földrajzi nevek írásában is figyelembe kell venni a név jelentését. b) a több elemből álló magyar nyelvű helységneveket. A többi toldalék kapcsolása megegyezik a más tulajdonnévtípusokban követett eljárásokkal. de más-más dolgot jelölő nevek írásmódja eltérően alakulhat: Hűvös-völgy (domborzati név). valamint a jelentésükben tömbösödött tájneveket: alapforma: Magyarország Franciaország Jakutföld Németalföld Elefántcsontpart Kisalföld Hegyalja stb. Ennek a sűrűn előforduló toldaléknak a kapcsolási módja ugyanis nem minden típusban egyforma. part utótagú országneveket. Apáthy-szikla.(pl. az országrészneveket. Magyarország fontosabb hivatalos földrajzi neveinek jelentős részét a hivatalos helységnévtár és a földrajzinévtár tartalmazza. Sáros-patak (víznév). alföld. ország. Ha egy földrajzi név egyelemű (azaz egyetlen egyszerű szó). valamint általában a helységrészneveket: 48 . Az egybeírandó tájneveket a szótári rész tartalmazza.). -i képzős forma: magyarországi franciaországi jakutföldi németalföldi elefántcsontparti kisalföldi hegyaljai stb. Az egyelemű és az egybeírt földrajzi nevek 174. Az -i-re végződő ilyen szavak -i képzős származékában (kiejtésüknek megfelelően) csak egy i-t írunk.

-i képzős forma: János-dűlői Csepel-szigeti Duna-parti Balaton-felvidéki Kaszpi-tengeri Kab-hegyi Huron-tói v. -tavi Szandaváralja-pataki Dunazug-hegységi stb. -i képzős forma: arany-pataki velencei-tói v. Az i-re végződő ilyen nevek -i képzős származékának végén csak egy i-t írunk. Ha az alapforma előtagja tulajdonnév. A kötőjellel összekapcsolt elemekből álló földrajzi nevek 176. – Az -i képzős származékokban a kötőjelet meghagyjuk. a) Közszói előtaggal alapforma: Arany-patak Velencei-tó Sólyom-sziget Szabadság-hegy Kis-kőszikla Holdvilág-árok Dunántúli-középhegység stb.alapforma: Budapest Balatonalmádi Hódmezővásárhely Törökkanizsa Fokváros Békásmegyer Újszeged Alsóbélatelep Albertmajor Csehipuszta Rétitanya stb. 49 . b) Tulajdonnévi előtaggal alapforma: János-dűlő Csepel-sziget Duna-part Balaton-felvidék Kaszpi-tenger Kab-hegy Huron-tó Szandaváralja-patak Dunazug-hegység stb. ennek nagy kezdőbetűjét megtartjuk. -tavi sólyom-szigeti szabadság-hegyi kis-kősziklai holdvilág-ároki dunántúli-középhegységi stb. egyébként az alakulatot kisbetűvel kezdjük. A tulajdonnévi (vagy annak tekintett) előtag állhat két (vagy több) különírt elemből is. Ha egy földrajzi név egy földrajzi köznévből és egy eléje járuló (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszóból vagy tulajdonnévből áll. -i képzős forma: budapesti balatonalmádi hódmezővásárhelyi törökkanizsai fokvárosi békásmegyeri újszegedi alsóbélatelepi albertmajori csehipusztai rétitanyai stb. a nagybetűvel kezdett előtaghoz kötőjellel kapcsoljuk a kisbetűvel kezdett utótagot.

alapforma: Keleti-Sierra Madre Nagy-New York stb. dombvidék. halastó stb. -i képzős forma: Keleti-Sierra Madre-i Nagy-New York-i stb. 50 . völgy. -i képzős forma: kál-kápolnai győr-soproni bödd-bakodi csörnöc-herpenyői stb. akár idegen eredetűek). névrészek. összetett szavak is: félsziget. öntözőcsatorna. Ezek lehetnek egyszerű szavak is: óceán. a 177. dűlő. amikor a hivatalos helységnév után a helységrész vagy kerület nevét is föltüntetjük. 177. egyelemű tulajdonneveknek számítanak. Ha egy földrajzi név utótagja (egyelemű vagy egybeírt többelemű) tulajdonnév. hegy. fennsík. Az olyan nevek. Így pl. Kaszpi.. b) Tulajdonnévi előtaggal alapforma: Kál-Kápolna (vasútállomás) Győr-Sopron (megye) Bödd-Bakod (terület) Csörnöc-Herpenyő (vízfolyás) stb. – Az ilyen nevek -i képzős származékában általában mindkét tagot kisbetűvel kezdjük. lapos. az alkotó tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze. a 176. Ha a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) utótag két (vagy több) különírt elemből áll. holtág. ezt az írásmódját az új névalakulaton belül is megtartja. a) pontban: Cselőte. Földrajzi köznéven a földrajzi fogalmakat jelölő főneveket értjük. Kab. győr-ménfőcsanaki stb. és a kötőjelet megtartjuk. domb. előtagja pedig (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszó vagy tulajdonnév. Hasonlóképpen járunk el olyankor is. b) pontban: Huron. a) Közszói előtaggal alapforma: Holt-Tisza Dél-Kína Öreg-Cselőte Új-Zéland Nyugat-Dunántúl Délkelet-Magyarország stb. Érd-Ófalu érd-ófalui Győr-Ménfőcsanak stb. szőlőhegy. amelyekben a mai magyar nyelvérzék nem ismer föl közszói jelentést (akár magyar. -i képzős forma: holt-tiszai dél-kínai öreg-cselőtei új-zélandi nyugat-dunántúli délkelet-magyarországi stb. – Az -i képző a változatlan alapformához kötőjellel kapcsolódik.alapforma: Vas Mihály-hegy József Attila-lakótelep Buen Tiempo-fok stb. patak. -i képzős forma: Vas Mihály-hegyi József Attila-lakótelepi Buen Tiempo-foki stb. Zéland. ill. sivatag stb. hágó. tó.

János-dűlő. – Az -i képzős származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását. de minden tagot kisbetűvel kezdünk. ezt az utótagot kisbetűvel kezdve kötőjellel kapcsoljuk az alapul szolgáló névhez. Holt-Tisza. 176.) kerül. kötőjel nélkül. alapforma: Volga–Don-csatorna Duna–Majna–Rajna-csatorna stb. János-dűlő. – Az -i képzős származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását. a közszói tagokat kisbetűvel. 177. 51 . 179. b)] elé egy közszói előtag (rohonci. -i képzős forma: rohonci-arany-pataki nagy-ausztráliai-öböli alcsi-holt-tiszai új-dél-walesi belső-János-dűlői déli-Shetland-szigeteki stb. vö. Holt-Tisza. a). a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük. ha azok valamitől valameddig viszonyt érzékeltetnek. kötőjellel összefűzött földrajzi név [Arany-patak. -i képzős forma: arany-patak-völgyi két-bükkfa-nyeregi dél-kínai-tengeri észak-borsodi-karszti holt-Tisza-bereki sebes-Körös-dűlői János-dűlő-oldalasi Misa-réti-pataki stb. a). nagy stb. Az ilyen alakulatokhoz földrajzi köznevet kisbetűvel kezdve és kötőjellel kapcsolunk. – Az -i képzőt a változatlan alapformához tesszük hozzá. vö. 177. alapforma: Arany-patak-völgy Két-bükkfa-nyereg Dél-kínai-tenger Észak-borsodi-karszt Holt-Tisza-berek Sebes-Körös-dűlő János-dűlő-oldalas Misa-réti-patak stb. vö. – Az ilyen alakulatok -i képzős származékában a nagykötőjeleket megtartjuk. az alakulatot nagybetűvel kezdjük. s a tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze. 176.178. vö. és az képzőt csak az alakulat utolsó tagjához tesszük hozzá. kötőjellel írt földrajzi név [Arany-patak. -i képzős forma: alapforma: Budapest–Bécs budapest–bécsi Moszkva–Párizs moszkva–párizsi Győr–Sopron–Ebenfurt stb. b)] egy utána tett földrajzi köznévvel bővül. a). vö. 176. a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük. b) Ha egy kételemű. Nagykötőjellel fűzzük egymáshoz a nagybetűvel kezdett földrajzi neveket akkor. alapforma: Rohonci-Arany-patak Nagy-Ausztráliai-öböl Alcsi-Holt-Tisza Új-Dél-Wales Belső-János-dűlő Déli-Shetland-szigetek stb. győr–sopron–ebenfurti stb. -i képzős forma: Volga–Don-csatornai Duna–Majna–Rajna-csatornai stb. 176. a). vö. belső. Háromelemű földrajzi nevek keletkezésének két különösen gyakori módja van. a) Ha egy kételemű. a közszói tagokat kisbetűvel.

mint: Cseh–Morva-dombság Zala–Somogyi-határárok stb. utótagot különírjuk az előtte álló névrészektől. – Az -i képzőt az ilyen nevek változatlan formájához tesszük hozzá.Alapformájukban hasonlóképpen. -i (-beli) képzős forma: magyar népköztársasági grúz szovjet szocialista köztársasági egyesült királysági ománi szultánsági amerikai egyesült államokbeli dél-afrikai köztársasági római birodalomi kijevi nagyfejedelemségi központi iparvidéki észak-kaukázusi gazdasági körzeti Zaire köztársasági San Marino köztársasági stb. továbbá a gazdasági földrajzi körzetnevekben. szót különírjuk az előtte álló névrészektől. a közszói tagokat kisbetűvel. cseh–morva-dombsági zala–somogyi-határároki stb. alapforma: Magyar Népköztársaság Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság Egyesült Királyság Ománi Szultánság Amerikai Egyesült Államok Dél-afrikai Köztársaság Római Birodalom Kijevi Nagyfejedelemség Központi Iparvidék Észak-kaukázusi Gazdasági Körzet Zaire Köztársaság San Marino Köztársaság stb. A mai és a történelmi államrészek nevében a kis kezdőbetűs megye. terület stb. -i képzős formájukban azonban kis kezdőbetűkkel írjuk az olyan névtársítások tagjait. tér. de: 181. járás. alapforma: Budai járás Veszprémi városkörnyék Letenyei nagyközségkörnyék Voronyezsi terület Szörényi bánság Baranya megye Szabolcs-Szatmár megye Kent grófság New York állam stb. de az alkotó tagokat általában kisbetűvel kezdjük. híd stb. út. állambeli stb. városkörnyék. csak a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket hagyjuk meg nagybetűsnek. -i képzős forma: budai járási veszprémi városkörnyéki letenyei nagyközségkörnyéki voronyezsi területi szörényi bánsági Baranya megyei Szabolcs-Szatmár megyei Kent grófsági New York állami v. A különírt elemekből álló földrajzi nevek 180. a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket nagybetűvel kezdjük. Minden tagot külön szóba írunk. bánság. – Az ilyen nevek -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást. köz. 52 . A közterületek nevében a kis kezdőbetűs utca. de: 182. és nagybetűvel kezdünk a mai és a történelmi államnevekben (amelyek általában tartalmazzák az államformára utaló szót). grófság. – Az ilyen nevek i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást.

Az ilyen alakulatokban a különírást megtartjuk. jelölt határozós. alji) Duna menti Szekszárd vidéki Vác környéki Rétek alatti Felső-Marcal melléki Kis-kút feletti stb. a Duna-hidak stb. Különírt szavakból álló jelölt tárgyas. 194. Ha a híd szó valamely folyó nevével birtokos jelzős viszonyban van. alapforma: Keveset érő Székre járó Tilos alja Duna mente Szekszárd vidéke Vác környéke Rétek alatt Felső-Marcal melléke Kis-kút feletti stb. s a kezdőbetűk változatlanul maradnak. 53 .alapforma: Váci utca Gorkij fasor Szabó Ilonka lépcső Tas vezér utca Március 15. Ezeket a nevet értelmező szavakat a névtől különírjuk.) Kisbetűvel kezdve különírjuk a névhez nem tartozó alkalmi jelzőket is: alapforma: (az) olasz Alpok (az) erdős Bükk (a) lengyel Magas-Tátra (a) második Baku stb. -i képzős forma: Keveset érői Székre járói Tilos aljai (v. tér Tábor-hegyi út Erzsébet híd stb. alapforma: Gyöngyös város Mátra hegység Duna folyam Szahara sivatag stb. -i képzős forma: (az) olasz alpokbeli (az) erdős bükki (a) lengyel magas-tátrai (a) második bakui stb. 184. Földrajzi nevekhez magyarázó céllal néha hozzákapcsolunk egy közszót. ez azonban nem válik a név részévé. -i képzős forma: Gyöngyös városi Mátra hegységi Duna folyami Szahara sivatagi stb. de a szerkezetek első tagját természetesen nagybetűvel kezdjük. -i képzős forma: Váci utcai Gorkij fasori Szabó Ilonka lépcsői Tas vezér utcai Március 15. jelölt birtokos jelzős. – Az ilyen kapcsolatok -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást. kötőjellel kapcsoljuk: Tisza-híd (= a Tisza hídja). s ehhez fűzzük hozzá a képzőt. 183. valamint névutós szerkezetek is gyakran szolgálnak földrajzi nevekként. téri Tábor-hegyi úti Erzsébet hídi stb. (Vö. – Az ilyen nevek -i képzős származékában megtartjuk az alapformát.

Tejút. cégszerű nevében – az és kötőszó. Az -i (néha -beli) képzős származékokban a tulajdonnévi vagy az azzal egyenértékű tag(ok) nagy kezdőbetűjét megtartjuk. holdak stb. szövetkezetek. oktatási intézmények. Fiastyúk. nagybetűvel kezdjük: a Hold távolsága a Földtől stb. – Az -i képző a változatlan alapformához kötőjel nélkül kapcsolódik. csillagképek. tudományos intézetek. vállalatok és hasonlók többelemű hivatalos. Orion. bolygók. társadalmi szervezetek. a nap sugarai stb. A csillagok. A csillagnevek 185. -i képzős forma: Hosszú Csobod aljai (v. A hivatalok. a név kezdetét és végét az alkotóelemek nagy kezdőbetűs írása jelzi. Ha a föld. A világos főszabályon kívül – az intézménynevek körében élő nyelvhasználati ingadozások miatt – néhány kiegészítő szabályt is figyelembe kell venni. valamint a névelők kivételével – minden tagot nagybetűvel kezdünk. alapforma: Egészségügyi Minisztérium Magyar Tudományos Akadémia Magyar Szocialista Munkáspárt 54 -i képzős forma: egészségügyi minisztériumi magyar tudományos akadémiai magyar szocialista munkáspárti v. az egész alakulatot pedig nagybetűvel kezdjük. Az intézménynevek 186. Vénusz stb. 187. munkáspártbeli . a köznévi elem(ek)et pedig kisbetűvel kezdve írjuk. Az ilyen nevek elé járuló köznevet vagy az őket követő földrajzi köznevet különírjuk. alapforma: Hosszú Csobod alja Kis Bot foka Alsó Dunára dűlő stb. Ezek összetartozását. Az intézménynevek – néhány esetet nem számítva – több szóból állnak. a hold szépen világít. – A mindennapi írásgyakorlatban azonban az ilyen tulajdonnévi szándékú szóhasználatot fölösleges erőltetni. Mária asszony szigeti Pál varga dűlői Külső Pesti úti Régi Fóti úti stb. a hold és a nap szót tulajdonnévként használjuk. nevét nagy kezdőbetűvel írjuk: Ikrek. tehát: föld körüli utazás. Merkúr. Plútó.Hasonlóképpen: Duna–Tisza köze Duna–Tisza közi Maros–Körös köze stb. Maros–Körös közi stb. Hasonlóképpen: Mária asszony sziget Pál varga dűlő Külső Pesti út Régi Fóti út stb. alji) Kis Bot foki Alsó Dunára dűlői stb.

rendőrkapitányság stb. de: a bizottság véleménye szerint. stb. az Eötvösön v. de: a kutatóintézet kidolgozta.és Magfizikai Kutatóintézet. szállóbeli) stb.. hivatal. Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság. Ha az ilyen szerkezetű alakulatok helységnévi eleme -i képzős melléknévi jelzőként a név élére kerül. ahogyan az intézményt nem hivatalosan is emlegetni szoktuk. s ezért nagybetűvel kezdjük: Dusnoki Egyesült Munkás-Paraszt Tsz. Danuvia központi szerszám. szállóbeli) Szabadság szállói (v.Danuvia Központi Szerszám. segélyt kapott a vállalattól. A teljes és cégszerű intézménynevek mellett vagy helyett használt egyéb formák írásában a következők szerint kell eljárni: a) Sok olyan intézménynevünk van. vállalat. Kisegítő (Foglalkoztató) Iskola és Nevelőotthon. amelyekben a telephely neve (vesszővel elkülönítve) az alakulat végén áll: Egyesült Munkás-Paraszt Tsz. Szeged. sz. tanács. Sz. egyetem. stb. Nemzeti Színház. de intézménynévként: Balatonfenyvesi Állami Gazdaság.és Készülékgyár Madách Színház József Attila Gimnázium Vas Megye Tanácsa. amikor valamely szövegben egy bizonyos intézményre utalnak: Részecske. az Eötvös Lorándon végzett. Soproni Kisegítő (Foglalkoztató) Iskola és Nevelőotthon.: Vas Megyei Tanács Géza Király Téri Egészségügyi Szakközépiskola Országos Széchényi Könyvtár Új Egység Cipészipari Szövetkezet Magyar–Szovjet Baráti Társaság Április 4. a pécsi nevelőintézet. intézet. a Nemzetiben játsszák. s a műfajjelölő szót vagy szavakat elhagyjuk. ha ki akarjuk emelni a megnevezés tulajdonnévi jellegét. Említésben: a balatonfenyvesi állami gazdaság. iskola. ill. Kisbetűvel kezdjük viszont az intézmények működési helyére utaló -i képzős melléknévi jelzőket. Gépgyár Kelet-bükki Állami Gazdaság 43. Építőipari Vállalat Volga Szálló Szabadság Szálló stb. stb. – Hasonlóképpen: bement a minisztériumba.és készülékgyári Madách színházi József Attila gimnáziumi Vas megyei tanácsi Géza király téri egészségügyi szakközépiskolai országos Széchényi könyvtári Új Egység cipészipari szövetkezeti magyar–szovjet baráti társasági Április 4. Szegedi Nemzeti Színház stb. Sopron. d) Az intézménytípusokat jelentő szavakat (minisztérium. 188.) olyankor is kisbetűvel írjuk. Dusnok. a tanács 55 . az Előre Asztalosipari Szövetkezetben). ha nyilvánvalóan alkalmiak. b) Teljes és cégszerű intézménynévnek tekintjük az olyan formákat. a szegedi József Attila Tudományegyetem stb. Hasonlóképpen: a Gondolat jelentette meg. belügyminisztériumi pénzügyminisztériumi bélyegmúzeumi stb. c) A teljes intézménynév helyett gyakran annak csak egy vagy több egyesítő elemét használjuk. a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem. gépgyári kelet-bükki állami gazdasági 43. Tolmácsi Általános Iskola stb. tehát a névnek nem részei: a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem. a tolmácsi általános iskola stb. Pécsi Nevelőintézet. az intézménynév részének tekintjük. Nagy kezdőbetűket csak akkor írunk. Egyszavas intézménynevek is vannak: Belügyminisztérium Pénzügyminisztérium Bélyegmúzeum stb. üzem. építőipari vállalati Volga szállói (v. amely megegyezik azzal a formával. Az ilyen rövidült névben megmarad a részeknek a teljes névbeli írásmódja: az Előrében dolgozik (ti.

és Bányászati Tudományok Osztálya (az MTA testülete). egy karbantartó csoportot szerveztek. kiállítások. az Opera (= Magyar Állami Operaház) stb. szókapcsolatokat szintén kisbetűvel kell írni: a két vállalat koordináló bizottságot alakított. neve akkor írandó intézménynévszerűen. 189. Ezek nevét is minden tagjában nagy kezdőbetűvel írjuk: Műszaki Kémiai Kutatóintézet (az MTA intézete). mozik. Vadászati Világkiállítás stb. Ezekben a csak intézménynévszerű megjelölésekben a tulajdonnévi. Az intézménynévszerű megjelölések -i (-beli) képzős származékában meghagyjuk a nagy kezdőbetűket is.és Jogtudományi Kar (az Eötvös Loránd Tudományegyetemen). a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. fürdők. a Lukácsba jár úszni. Ferihegyi repülőtér. Rómeó férfiruházati bolt. eszpresszók. – Az intézménynévszerű megjelölések értelmezésére szolgáló köznévi tag(ok) elhagyható(k): a Keletiből indul. – De: jövőkutatási konferencia stb. Kerületi Bizottsága stb. Vén Diák eszpresszó. testület stb. a Kis Rablóban vacsoráztak stb. a különírást is: Keleti pályaudvari. A pályaudvarok. repülőterek. Állam. A nem állandó jelleggel működő bizottságokra stb. Kis Rabló étterem. levélpapíron. A (a) Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara. Magyar Földrajzi Társaság (főhatósága az MTA) stb. vásárok stb. a Bölcsészettudományi Kar gondnoksága. bélyegzőn stb. megnevezésében az intézménynévi jelleg kevésbé érvényesül. vendéglők. – Csak néhány kivétel van: az Akadémia (= Magyar Tudományos Akadémia). Az intézmények alárendelt egységeinek nevét a következők szerint írjuk: a) Számos intézménynek (mint főhatóságnak) alárendelt intézményei is vannak. (Vö. c) Az intézmények azonos rendeltetésű kisebb egységeinek típusukra utaló megnevezését kis kezdőbetűvel írjuk: a Kossuth Nyomda személyzeti osztálya. a tanárképző főiskolán stb. stb. a Hazafias Népfront X. Szegedi Szabadtéri Játékok. (vagyis kiemelt helyzetben) más megoldás is helyes lehet: Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar 190. Nemzetközi vagy külföldi intézményeknek. kérelem az üzemi szakszervezeti bizottsághoz stb. ha az egyediség érzékeltetésére szükség van: a Föld.intézkedett. megállóhelyek. – Kisbetűsek önmagukban használva is: emlékeztető a műszaki osztály részére. Lukács fürdő. a Medicor Művek Vállalkozási Gyára. magyar vagy magyarra fordított hivatalos nevét úgy írjuk. Ugocsa mozibeli. az értelmezésre szolgáló köznévi tagot (tagokat) pedig kisbetűvel kezdve különírjuk: Keleti pályaudvar. Ker. Fővárosi Földhivatal (Budapest Főváros Tanácsánál). Nemzetközi Valutaalap. a Francia Köztársaság Külügyminisztériuma stb. üzletek. Országos Pedagógiai Intézet (a Művelődési Minisztérium intézménye). nevét az intézményekével azonos módon szokás írni: Budapesti Nemzetközi Vásár. mint a magyar intézményneveket: az Egyesült Nemzetek Szervezete. Ugocsa mozi. a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsa. Cégtáblán. Katonatelep vasúti megállóhely. 146. 56 . Tanács szakorvosi rendelője stb. stb. utaló szavakat. az Északatlanti Szerződés Szervezete. 191. Kerepesi temető stb. a XI. feljegyzés a jogi csoportnak. szervezeteknek stb. d) Az alárendelt viszonyú intézményeket jelölő birtokos jelzős szerkezetek névelőjét és a birtokszó személyragját (-jelét) általában ki kell tenni: A (a) Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete. b) Egy intézményen belüli nagyobb szervezeti egység. Intézményszerű (rendszeresen ismétlődő országos vagy nemzetközi) rendezvények.) 192. illetőleg az azzal egyenértékű tagot (tagokat) nagybetűvel írjuk. Kis Rabló éttermi stb. temetők stb.

A tanácskozáson Nagy József. Ha a márkanév után tájékoztatásképpen odatesszük a típust. továbbá ha csupán címként szerepelnek.. Nobeldíjas. hogy több. b) A több különírt közszóból álló kitüntetés. Coca-Cola (üdítőital). – Kis kezdőbetűsek viszont az ilyen nevek esetleges melléknévi származékukban. – Címkén.) A kitüntetések és a díjak neve 195. a szocialista munka hőse is megjelent. Odol fogkrém. a képzőművészeti alkotásoknak. illetőleg típusait jelölő szavakat. az olasz fémipari szakszervezetek. a cikkeknek. Gyártmányoknak. 57 . kecskeméti barack. stb.Nem kell viszont intézményszerűen írni az ilyen (nem hivatalos) megnevezéseket: a francia külügyminisztérium jegyzéke. Kiváló Munkáért kitüntető jelvény stb. 194. (Vö. Eötvös Loránd-emlékérmes stb. Tomi Mat mosópor. Ezeket az jellemzi. alakulatkezdő helyzetben az első tagot természetesen nagybetűvel kezdjük: Kecskeméti barack stb. tokaji bor. a Szocialista Munka Hőse. József Attila-díjas. a kettő közé nem teszünk kötőjelet: Omnia kávé. termékeknek. Stb. érem. Alfa Romeo (gépkocsi). hirdetésen stb. József Attila-díj. többnyire a termék anyagára vagy származási helyére utaló nevekben a tagokat kis kezdőbetűvel írjuk: narancsital. stb. emlékérem stb. sőt sok szám címeként használatosak. – Egyedi címük van viszont az irodalmi műveknek. c) A kitüntetések és díjak fokozatait. A címek 196. egyediségre és egyszeriségre törekszik. Nobel-díj. hetilapoké. – A címek írása tükrözi ezt a jellegbeli kettősséget. A kitüntetések és a díjak nevét a következőképpen írjuk: a) A díj. Akadémiai Aranyérem. Panangin tabletta. Az értekezleten Fejes Katalin kiváló dolgozó ismertette munkamódszereit. stb. a Munka Vörös Zászló Érdemrendje. az osztrák légitársaság stb. annak minden tagját nagy kezdőbetűvel írjuk: Ultra (mosópor). A címek két nagy csoportra oszthatók: állandó címekre és egyedi címekre. Kiváló Dolgozó stb. 183. szót tulajdonnévhez (rendszerint személynévhez) kötőjellel kapcsoljuk: Kossuth-díj. – Állandó cím az újságoké. A márkanevek 193. a dolgot jelölő szót is. Vegacillin (gyógyszer). A nem márkanévként használt. vagy ha valamilyen rövidebb formában használjuk őket: Erős Bálint állami díjas tudós új kötete elfogyott. meggylé. A szerző ezeknél szándékosan kerüli az ismétlődést. a lengyel hadsereg. a zeneműveknek stb. Trabant (gépkocsi). – Az ilyen nevek -s képzős származékában az alapformát változatlanul megtartjuk: Kossuth-díjas. kifejezéseket kisbetűvel írjuk: a Munka Érdemrend arany fokozata. folyóiratoké.és díjnevekben az alkotó tagokat nagybetűvel kezdjük: Állami Díj. Eötvös Loránd-emlékérem stb. készítményeknek márkanévként használt elnevezését. Fabulon (arckrém).

szendvics. stb. pl. Kincskereső. Népszava-beli (hirdetés). Továbbá: 1916 őszén. Kék fény stb. Ilyenkor már természetesen kis kezdőbetűvel írjuk őket. Az idegen írásmódot is magyarossal cseréljük fel: aszpirin. 198. Az Est. Népszabadság. Nők Lapja. Különösen az egyszavas címek és a többszavas állandó címek szövegbeli megkülönböztetése fölösleges: Móricznak egyik híres regénye a Rokonok. a Kritikaféle folyóiratok. Magyar Hírlap-beli (közlemény). cikkek. – Ihletetten szavalta el Az eltévedt lovast. a Számadásnak. a Társadalmi Szemlét. a Szerelem?-nek…. IX. priznic. – Tanulmányát a Magyar Nyelv jelentette meg. a Népszabadságé. Nyugat. Pest Megyei Hírlap. Örökzöld dallamok. Ha a címeket szövegbe illesztjük. Új Tükör-szerű hetilap. 200. – Munkácsy képének. Odüsszeia-beli (világ). Valóság. s az egykori tulajdonnév írásmódjától esetleg más tekintetben is eltérünk: röntgen.197. – Egyes hosszabb állandó címekben csak az első szó nagybetűs: A magyar nyelv és irodalom tanítása stb. képek. A -beli képzőt és a képzőszerű utótagokat a címek változatlan formájához mindig kötőjellel kapcsoljuk: Valóság-beli (vita). Hazám. – Hosszan gyönyörködött a Majális színeiben. – Az új híd felavatásáról az Esti Hírlap közölte az első tudósítást. – Stb. A ragokat és a jeleket a címekkel általában egybeírjuk: a Kritikában. 58 . Képes politikai és gazdasági világatlasz. könyvek. Tanulmányok Arany János költészetéről. Éjjeli menedékhely-beli (alakok). hát megleltem hazámat” is. 199. A többelemű címekben – a címben levő és kötőszó kivételével – minden szót nagybetűvel írunk: Búvár. háryjános. ferencjóska. Élet és Tudomány. A kőszívű ember fiai. Ragos címhez újabb rag függesztését lehetőleg el kell kerülni a mondat átszerkesztésével. stb. Ember az embertelenségben. Jókainak „Az arany ember”-e…. Magyar Nemzet. A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén a szabvány (MSZ 3424/2) előírásait követve az állandó címekben is csak az első elemet kezdik nagybetűvel. szimfónia stb. termosz stb. zeneművek. Hajóvontatók a Volgán. Tulajdonnevek gyakran válnak köznevekké. havanna. stb. tehát a költői művek. Álarcosbál. hetilapok és folyóiratok címét nagybetűvel kezdjük. – Stb. a Siralomháznak a betyár a főalakja. általában nem szükséges őket idézőjelbe tenni vagy más módon kiemelni. Martinász. Új Tükör. a Nemzeti dalt. Az állandó címeket. pecsovics. értekezések. Kis éji zene. Orvosi Hetilap-beli (cikk). Tulajdonnevek köznevesülése 201. ha a címlap megtervezői esetleg más írásmódot alkalmaztak. stb. Az egyedi címeket. A szabályt akkor is követni kell. Petőfi a Szülőföldemen-ben…. – Az egyszavas címeket nagybetűvel kezdjük: Szózat. címét a következőképpen írjuk. így: Petőfi a Szülőföldemen című versében…. – A többszavas címekben csak az első szót és a tulajdonneveket írjuk nagy kezdőbetűvel: Magyar értelmező kéziszótár. szobrok. – A valamilyen írásjellel lezárt és a ragra végződő címekhez a ragokat és a jeleket kötőjellel kapcsoljuk: Juhász Gyula versének. Arany Toldijában. Pályamunkások. Zenedélelőtt stb. stb. stb. Elterjedt szokás azonban az egyedi címek idézőjelbe foglalása vagy eltérő betűtípussal való szedése is: József Attila utolsó évének versei között van az „Íme. konyak. tehát az újságok. műsorszámok stb.

] A köznevesülés lassú folyamat. stb. Ennek során az írásformák egy ideig ingadoznak a nagy kezdőbetűs. pálfordulás. dízelolaj stb. 140. pullmankocsi. b). dízelmotor. és az alkotóelemeket egybeírjuk: ádámcsutka. idegenesen írt tulajdonnévi és a kis kezdőbetűs. szentjánoskenyér.A tulajdonnevek és közszók összeforrásából keletkezett összetett szavakat is kisbetűvel kezdjük. 59 . Az idegen írásmódot is gyakran magyarossal váltjuk föl: pasztőroltás. makadámút. Az írásmódváltozásra csak akkor kerülhet sor. 168. [Vö. wertheimkassza. ha a társadalmi tudatban a köznévvé válás már elég széles körben végbement. magyarosan írt közszói formák között.

magnetofon. (Vö. millió stb. kóla. Csak kisebb részüknek van magyar alakja. hisztamin. szexuális. ha közkeletűek. b) Az idegen eredetű tulajdonnevek egy részét már teljesen magyarnak tekintjük. Az idegen szavakat tehát aszerint írjuk már magyar vagy még idegen írásmód szerint. hogy más nyelvből való származásuk feledésbe merül. tulajdonneveket is. A latin betűs írású nyelvekből átvett és közkeletűvé vált köznyelvi és szakmai idegen szavakat általában magyarosan írjuk. monarchia. Az olyan szavakat. A tulajdonneveknek azonosító. s csak egy-egy kivételes esetben írunk helyette ksz-et: bokszol stb. 209. egzotikus. Az egymással érintkező nyelvek mindig adnak át egymásnak. x vagy q betű van. szemben azokkal az idegen nevekkel. még akkor is. futball. azaz olyannyira meghonosodhatnak. technika. pech. megtartjuk: jacht. exogámia stb. mechanikus. lehetőleg a forrásnyelvből írjuk át. kemping. fix stb. Ha egy latin betűs írású nyelvből átvett. mechanika. szelektív stb. izotóp. eredeti írásmódját a magyar kiejtést tükröző formával váltjuk fel. televízió.. digitális. amelyeknek más nyelvi eredete még többé-kevésbé nyilvánvaló. kombájn. azaz szokásos kiejtésüket a magyar hangjelölés szabályai szerint tükröztetjük: antracén. hogy mennyire haladtak előre a jövevényszóvá válás útján. lézer. taxi. amelyeknek más nyelvekből való származását még felismerjük. egyedet jelölő nyelvi szerepéből következik. A ksz-nek ejtett x-et általában meghagyjuk: expressz. Ha a magyarosan írt közkeletű idegen szavak eredeti idegen írásában ch. – A gz ejtésű x-et többnyire átírjuk: egzakt. technikus stb.. a következőképpen járunk el: A ch-t. ha h-nak ejtjük. 60 . s csak néha tartjuk meg: exegézis. – Az egyébként magyarosan írt alakokban is megőrződött az eredeti írásmódnak a magyar kiejtéstől eltérő egyegy eleme: bonbon. a) Az idegen eredetű közszavak idő múltával jövevényszavakká válhatnak. A magyar írásmód szerinti írás A közszavak írása 203. A jövevényszavakat ezért mindig magyarosan írjuk. mikroszkopikus. karbamid. 204. idegen szavakként tartjuk számon. általános fogalmat jelölő idegen szó közkeletűvé válik. hogy a latin betűs írású nyelvekből átkerült idegen neveket általában minden változtatás nélkül. menedzser. eredeti formájukban használjuk.) Az eredeti qu betűegyüttes helyett mindig kv betűkapcsolatot írunk: akvárium. antikvárium stb. egzisztencia stb. Bizonyos meghatározott esetekben azonban más átírási rendszerek is alkalmazhatók.AZ IDEGEN KÖZSZAVAK ÉS TULAJDONNEVEK ÍRÁSA 202. textil. és vesznek át egymástól közszavakat is. c) A nem latin betűs írású nyelvek közszavait és tulajdonneveit általában a magyar ábécé betűivel. oxigén.

206. Néva. határainkon kívüli hegyek. Bécs. Kairó. tajga. Luther Márton. stb. Karl Marx. a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció). szamuráj. Rajna. København. Mexikó. Moldva. tipizál. Jean Calvin. A latin betűs írású nyelvekből átvett személynevek közül csak néhány nagy történelmi vagy irodalmi múltú és rendszerint közismert nevet használunk hagyományos megmagyarosodott formájában. Ausztrália. Latin betűs írásrendszerű országok. Itália. (Vö. Kolumbus Kristóf stb. Babilon. Marx Károly. Kolumbusz v. akadémista. Sziklás-hegység. Koppenhága. Más nevekben a sorrend és a keresztnév magyaros. Lenin. (Đorđe Branković. esztétikus. -izmus stb. Elba. karate. ista. Párizs. realizmus. stb. Oszvald. Vezúv. Nápoly. Kréta. -itás. Alpok. szovjet. 209. Svájc. de – a régi hagyományt folytatva – a keresztnevekből a viszonylag újabban átvetteket is magyarosan írjuk: Kármen. A tulajdonnevek írása 207. Husz János. Ýstanbul. de: Potyomkin. Anyegin. (Friedrich Engels. Szicília. Paris stb. helyett). (Vö. tájfun. Burgundia. Krőzus.) előtt a tőbelseji hosszú magánhangzó rövidre változik: passzív – passzivitás. az idegenforgalom.) 210. Beatrix. Prešov.) A hosszú magánhangzó azonban (nem mindig következetesen) néhány szó származékaiban is megőrződik: akadémia – akadémikus. Nagyvárad. Eperjes. Szent Lőrinc-folyó. (Vö. Ezeket közkeletű. realizál. A nem latin betűs írású nyelvekből (gyakran több nyelv közvetítésével) korábban olyan névformák is bekerültek nyelvünkbe. minaret. Cristoforo Colombo stb. megnevezésére gyakran magyar neveket vagy magyaros formájú és írású névváltozatokat használunk: Franciaország. 204. mecset. Mercédesz. Szabadka. Alsó-Ausztria. típus – tipikus. dzsunka. Krakkó. Himalája. A ch-t és az x-et a magyarosan írt idegen eredetű keresztnevekben és földrajzi nevekben is megtartjuk: Albrecht. Maximilián. Újabban a nyelvhasználat nem törekszik ilyen teljesen vagy részben magyaros névformák kialakítására. amelyek a mai átírási szabályoktól eltérnek. stb. stb. A nem latin betűs írású nyelvekből (gyakran több nyelv közvetítésével) átvett és már meghonosodott szavakat – a forrásnyelvre vonatkozó átírási szabályoktól függetlenül – a magyarban szokásos kiejtésük szerint írjuk: szamovár. 61 . Kálvin János. akadémizmus. Kordillerák. stb. Hispánia. stb. Martin Luther. pagoda. Luxemburg. Ezópus. Isztambul. továbbá a térképeken – főleg a helységnevek esetében – az idegen nyelvbeli név is használható: Wien. Napoli. reális – realista. külföldi területek. Ezek közül némelyik teljesen magyaros alakú: Brankovics György. a postai forgalom területén. 28. Oradea. Kraków. A földrajztudomány. Odera. 161. Subotica. Csendes-óceán. esztéta – esztétika. Potemkin-falvak. gésa. hagyományossá vált magyar alakjukban írjuk: Dárius. vizek. -izál. helységek stb. Herkules. esztétikum. periódus – periodikus.205. A közkeletű idegen szavak túlnyomó többségében egyes idegen eredetű képzők (-ikus. Temze. Athén. Krisztián. Richard Wagner stb. de megmaradt a családnév eredeti írása: Engels Frigyes. stb. Peking. Az ilyen hagyományos nevek közül e formában több csak bizonyos állandósult kifejezésekben él: valóságos Krőzus. Wagner Richárd stb. Jan Hus. számum stb. helyett). a könyvtárügy.) 208. de görögösen: Kroiszosz. láma.

Milánóig. myocarditis. Shakespeare. az alapbetűt megtartjuk: Capek. krómoz. Huszé. wrocławi. stb.. A tulajdonnevek írása 214. karl-marx-stadti. nikotinos. eppur si muove. Wuppertal. Amundsenről. stb. barrelnyi. 174–184. tuberkulózis. hobbija. Châtelet. Loire. schillingért. de: dosis effectiva minima. ha nincs megfelelő betű. A latin írású nyelvek tulajdonneveiben általában változtatás nélkül követjük az idegen írásmódot: Cervantes. Dubrovnik. riporttal. stewardessek. Tallinn. tête-à-tête stb. 214. Így járunk el természetesen akkor is. közmondásokat: all right. fairül. Latium. Stockholmnál. Vaasa. Franszoise. park and ride. koktélt. A toldalékok kapcsolása 215. Gdańsk. kálvini. Chopin. Moliere. Krleža. Bologna. arabeszkek.. szólásokat. Habsburgok. cowboynak. A latin betűs írású nyelvekből átvett.) 213. de: Bacillus anthracis. horatiusi. mint a magyar szavakhoz és tulajdonnevekhez: businessből. Prágában. Rio Grande do Norte. Puccini. Eredeti idegen írásmódjuk szerint írjuk a latin betűs írású nyelvekből átvett többszavas kifejezéseket. couchette. Maranón. A magyarosan írt idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez ugyanazon szabályok szerint kapcsoljuk a toldalékokat. Karlovy Vary. Janus Pannoniustól. 163– 165. vagyis a forrásnyelv helyesírásának szabályai szerint írjuk: bestseller.) Az idegen írásmód szerinti írás A közszavak írása 212. de a mellékjeles betűk helyett az alapbetűktől eltérő más magyar betűk alkalmazása. lemberdzsekben. lady. nem általános használatú közszavakat idegenesen. stb. annak tagjaként fordul elő. Françoise helyett Franszoáz v.) 62 . és ha a nyomtatási eljárás a mellékjel pótlását nem teszi lehetővé. Karadžić helyett Karadzsity v. toulouse-lautreci. Ha az egyébként már magyarosan írt idegen szó idegen kifejezésben. signorét. rinascimento. Plzen. Marasesti. dózis. mint a magyar szavakhoz és nevekhez: frontálisan. nápolyi. Mărăşeşti. (Vö.A toldalékok kapcsolása 211. señor. show. Rousseau. greenwichi. 174–184. tüchtig stb. Liepâja. eredeti helyesírással írandó: bacilus. Chatelet. de: tuberculosis bronchialis. Zweig. (Vö. Karadzsics) teljességgel helytelen. azaz a névnek fonetikus vagy éppen eltorzított átírása (pl. Horatius. Lódz. Francois. shoppingol. Nyomtatásban. Molière. stb. Buenos Aires. a mellékjelet elhagyjuk. Marañón. conditio sine qua non. 163–165. (Vö. stb. – A mellékjelek elhagyása szükségmegoldás. stb. Liepaja. ha az idegen nevek a magyarban nem használatos mellékjeles betűket tartalmaznak: Čapek. verdis. Eminescu. löncsöl. Njegoš. Plzeň. Gdansk. François. Az idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez általában ugyanúgy közvetlenül (tehát kötőjel nélkül) tapasztjuk hozzá a toldalékokat. Łódź.

-vel és a -vá. Greenwichcsel. Scott-tól. akkor az -i (-s. mind a tulajdonnevek végső a-ja. Engelsszel. Marxszal stb. Walter Scottos. lehetőleg a forrásnyelvből (tehát más nyelv közvetítése nélkül) írjuk 63 . vagy ha az utolsó kiejtett hangot betűknek bonyolult. goethés (Vö. -vé rag megfelelő alakját is) kötőjellel kapcsoljuk. -vel és a -vá. campanileszerű. a sajtóban. hertzcel. stb. A szépirodalmi művekben. Anatole France-i.). – Oslo. voltaire-es. 163. -vé rag a mássalhangzót jelölő nem magyar betűre vagy betűkapcsolatra végződő idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez úgy járul. a) Ha az idegen írásmód szerint írt közszó vagy tulajdonnév végén hangérték nélküli (ún. hogy v-je teljesen hasonul az utolsó kiejtett mássalhangzóhoz: Andrićtyal. stb. New York-i.Az i-re végződő idegen helységnevek -i képzős származékának végén (a magyar i végű helységnevekhez hasonlóan) csak egy i-t írunk: (a) helsinki (olimpia). b)] Ha az i képző egyelemű. -izmus) képzőt (a többelemű magyar tulajdonnevekhez hasonlóan) mindig kötőjellel kapcsoljuk az utolsó elemhez. de: Coca-Colát. Karlovy Vary-i. de: Sinaiában. de: Malmőből. 163.). [Vö. (Vö. A -val. -izmus) képzős származéka természetesen kis kezdőbetűs: shakespeare-i. az alábbi két részletszabály megtartására kell ügyelni: a) Mind a közszavak. ó-t. campanile. b) Ha az idegen tulajdonnév két vagy több különírt elemből áll. c)] Az átírás Az átírás elvei 218. Iaşi-sal. stb. Rousseau-val. Molière-rel. ő-t írunk az olyan toldalékos alakokban. vichyi stb. de: allegróban. bordeaux-i. Scott-tal stb. é-t. de: Oslóban. Félixszel. malmői. – Goethe. Ha idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez közvetlenül kapcsolunk magyar toldalékokat. Tallinn-nál. -vel és a -vá. ploieşti-i. az -i-t a névhez közvetlenül kapcsoljuk: coventryi. Az egyelemű vagy kötőjellel összefűzött tagokból álló tulajdonnévnek (a néma betűs végződés miatt kötőjellel odakapcsolt) -i (-s. Falstaff-fal.) c) A mássalhangzót jelölő kettőzött betűre végződő idegen tulajdonnevekhez az azonos betűvel kezdődő magyar toldalékot (s így a -val. Bachhal. Glasgow-ban. [Vö. o-ja és ö-je helyett á-t. ortodoxszá. – Coca-Cola. lille-i. Iaşi-nál.. oslói. e-je. fixszel. Bizonyos esetekben kötőjellel kapcsoljuk a toldalékokat az idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez. b)] 217. de: Goethének. Montreux-ig. 10. Grimm-mel. (a) pompeji (ásatások) stb. 175. -ista. Montesquieu-nek. hogy a név alapformája világosan kitűnjék: Mann-nak. ill. Balzackal. châlons-sur-marne-i. goethei. s az alapforma szerinti kezdőbetűket megtartjuk: Victor Hugó-i. de: signorinák. Loire-on. -ista. allegrós. allegroszerű. -vé rag v-je ilyenkor is az utolsóként kiejtett mássalhangzóhoz hasonul: guillotine-nal. 216. voltaire-izmus. [Vö. – allegro. néma) betű van. Voltaire-é. monsieur-nek. Coca-Colaszerű. írásrendszerünkben szokatlan együttese jelöli. 94. 164. b) A -val. az általános és középiskolai oktatást szolgáló vagy kiegészítő kiadványokban a nem latin betűs írású nyelvek neveit és szavait a magyar ábécé betűivel (vö. Leonardo da Vinci-s. Peugeot-t. sinaiai. Steinbeckkel. y-ra végződő idegen helységnévhez járul. joliot-curie-s. fixszé. amelyekben ezek a szóvégi hangok a magyar kiejtésben megnyújtva fordulnak elő: signorina. pechhel. stb. akkor a magyar toldalékot mindig kötőjellel fűzzük a szó testéhez: guillotine-t. – Malmö. – De hagyományosan: Anjouk. stb. – Sinaia. de: campanilén. Frankfurt am Main-i. 29.

A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása. a postaforgalom. szputnyik. Budapest. a kínai esetében) vagy az idegen betű. Hokuszai. Gogol. Kuroszava. 210. Báb-el-Mandeb. Lancsou.át. Budapest. Thébai. Szun Jat-szen. Hupej. vagy elterjedten ismernek. A magyar átírású neveket és közszavakat a bennük szereplő magyar betűk hangértéke szerint kell olvasni: Hérakleitosz. Átíráskor az idegen hangsort (pl. A szaktudományok. az orosz vagy a kínai magyar átírása elterjedtebb más átírási módok használatához képest).. alma-atai. Sanghaj. az idegenforgalom. 1981. az egyetemi és főiskolai oktatás. Tolsztoj. továbbá a térképeken olyan átírást szokás alkalmazni. Seremetyjevo. a görög stb. Az újgörög nevek magyar helyesírása. 221. kamikadzék. Iszmáilíja. stb. Evdokía. A magyar átírás alkalmazása a forrásnyelvvel kapcsolatban kialakult közgyakorlattól is függ (pl. Harun ar-Rasíd. hidzsra. Odüsszeusz. khitón. Kijev. Szaladin. Iráklion. mint a magyar nevekhez és szavakhoz: Csehovtól. Dzulfikár. Szecsuan. Hirosima. Platón. Solohovval. Plutarkhosszal. száriban. Irtis. Hriszto Botev-i. Venizélosz. A toldalékok kapcsolása 222. ikebana. Zsenmin Zsipao. Macujama. illetőleg az ezeknek megfelelő magyar betűkkel. Velikije Luki-i. Ahmed. Tobrukig. Kavála.) 219. arisztotelészi. esetében) nyelvenként szabályozott módon helyettesítjük magyar hangokkal. Szöulnál. Periklész. stb. a tudományos ismeretterjesztés területén. amilyet az adott nyelvet beszélő országban hivatalosan előírnak. 220. A nem latin betűs írású nyelvekből átírt nevekhez és szavakhoz ugyanazon szabályok szerint tapasztjuk a toldalékokat. tatamin. Szapphóé. hagyományos formájában használjuk. Po Csü-ji.és hangsort együttvéve (pl. Fagyejev. vagy amilyet valamely nemzetközi testület (amelynek hazánk is tagja) használatra javasol. 205. (Vö. Az egyes nem latin betűs nyelvekre vonatkozó magyar átírás szabályait a következő akadémiai kiadványok tartalmazzák: Keleti nevek magyar helyesírása. az arab. kuvaiti. 64 . A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) a mindenkor érvényes szabványokat követi. Marrákes. dzsúdózik. E helyett vagy e mellett – a munka jellegétől függően – a magyar átírás is alkalmazható. amilyet a szaktudományok a nemzetközi érintkezésben általában alkalmaznak. az orosz. Ha egy tulajdonnév vagy közszó nem szabályosan átírt alakban honosodott meg nyelvünkben. 1984. Nagoja. bektási. Délosz.

ba-tyu. pesti-es. „e-móció”. rendü-letlenül. pró-ba. A szótagolás szerinti elválasztás 224. eu betűkapcsolat. stb. te-ker-vé-nyes. a „haza-i”. 225. strand. a)] 226. kalci-um. – Minden szó annyi szótagú. York. akár többjegyű a betűje – a következő sorba visszük át: be-tű. fia-tal. asz-tal. a)] – A szótag mindig vagy magánhangzóval kezdődik. 226. stb.. – A magánhangzó önmagában is alkothat szótagot: di-ó-nyi. „Á-ron”. Chartres. Gyu-la. fi-atal. De-zső. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: árui-nak vagy áru-inak. „Le-a” stb. lajst-rom. fi-a-i-é. hogy helyszűke miatt (vagy más okokból) a szónak vagy szóalaknak egy részét a sor végéről át kell vinni a következő sorba. b) Azokat a magánhangzókat. Maugham. átvisszük a következő sorba: fiók. Vajdá-ék. ró-zsa. hajt. me-ta-fo-ra.. „emóci-ó”. team. nem választjuk el: föld. Be-rety-tyó. ahány magánhangzó van benne: bál. Nîmes. Georch. dry. sztrájk. 229. ill. Brahms. [Vö. há-zig. Schmidt. Me-csek. vagy (az elsőt kivéve) egyetlen rövid mássalhangzóval: le-ány. tehát az „a-lap”. stb. könyvei-tek vagy könyve-itek. stb. rendületle-nül. Annáé-ké vagy Anná-éké. 230. Ke-re-csend. Csak összetett szavak elválasztásakor veendő figyelembe az alkotóelemek (az összetételi tagok) határa. tolnai-ak vagy tolna-iak stb. vá-szon. 65 . Mari-etta. ko-sár. Elég gyakori. háza-ik. vi-asz.AZ ELVÁLASZTÁS 223. Hume. shop. ragos. Le-ó stb. A több szótagú. Csil-la. – A több szótagú szavakat és szóalakokat bármelyik szótag határán meg lehet szakítani: ren-dületlenül. street. nyolc. stb. György. A szótagolás szerinti elválasztás fő szempontjai a következők. – Ez a szabály olyankor is érvényes. – A két magánhangzót jelölő azonos betűket is szétválaszthatjuk: ko-ordinál. ideá-lis vagy ide-ális. vagy vihetők át a következőbe: dia-dal vagy di-adal. blues. ma-gá-nyos. szükség esetén elválasztható: kala-uz. Bánk. font. [De vö. 224. amelyek csak egyetlen magánhangzót tartalmaznak. Tri-eszt. Leo-nóra vagy Le-onóra. Az au. stb. Az egyetlen magánhangzóból álló szókezdő és szóvégi szótagot – bár önállóságát nyelvi tekintetben el kell ismerni – esztétikai okokból nem szokás egymagában a sor végén hagyni. asz-tal. É-va. Azokat a szavakat. drog. Az egyszerű közszavak és tulajdonnevek alapformáját és toldalékos (képzős. jeles) alakját a szótagolás szerint választjuk el. bugy-gyos. illetőleg több kiejtett magánhangzót tartalmazó szavak és szóalakok elválasztásának szabályai a következők: a) Az egymagukban szótagot alkotó magánhangzók tetszés szerint hagyhatók az előző sorban. ka-to-na. part. Sásd. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: ablaká-ig. Zsolt. stb. mivel tagjai a szótagoláskor szétválhatnak. de ejtésükben egy szótagú idegen közszavak és tulajdonnevek vagy a régies magyar családnevek írásformájuk alapján megszakíthatók volnának: air. ka-sza. Gaal. ha az eredeti helyesírással átvett. a nyomtatásban nem ajánlott elválasztási formák. stb. c) A két magánhangzó között levő egyetlen mássalhangzót – akár egy-. Az írásnak ez a megszakítása az elválasztás. Az elválasztásnak – alapformákban és toldalékos alakokban egyaránt – a szótagolás az alapja. amelyek szótagot kezdenek. moza-ik. Pest. váku-um stb. fe-udális stb. Soós. illetőleg a következő sorba átvinni.

Féli-xé. Me-xikó. Heren-dig. lopó-dzott.: 66 . tele-xezünk. Ford-dal. 216. rongy-gyá. Marx-szal. Beö-thy [e. szity-tya. mahara-dzsa. Mikló-sék. g) Ha két magánhangzó között kettőnél több mássalhangzót jelölő betű van. töl-gyes. ezért elválasztáskor ugyanúgy kezeljük őket. kamika-dzék. Szél-lért. ma-dzag. bóra-xos. az x pedig két hang (k+sz) jele. ma-ximum. hal-lak.). stb [Vö. fosz-fát. A családneveinkben előforduló többjegyű régies magyar betűk az elválasztásban hangértéküknek megfelelően kezelendők: De-seö [e. adóssá-gok. bri-dzset. ódz-kodik. kilenc-kor.stb. stb. maga-san. víz-zé. bizott-ság. padon. tink-túra. könny-től. ma-chináció. galy-lyak. – A toldalékos alakokat is így kell elválasztani: ágy-gyal. kulcs-csal. Ezért úgy tekintjük őket. tömbben. több-let. Bach-hal. s így mindkettő egy betűnek számít az elválasztáskor. ha a két mássalhangzó közül az elsőt kettőzött betű jelöli: hall-gat. Tallinn-nak stb. temp-lom. A dz-t és a dzs-t tartalmazó szavak ennek megfelelően a leírt szóalak alapul vételével. d). Hamburg-ban. Bony-hád. gyűrű-dzik. pe-dzi. edzdze. stb. Thew-rewk [e. Er-zsi. Bar-tók. ce-chem. tiha-nyi. lopódz-dzanak. húszszor. tet-ted. fi-xet. mor-zsa. A ch kétjegyű ugyan. -vé ragos alakulatok elválasztása: pech-hel. züri-chi. csoport-tól. Mar-xot. hogy a kettőzött betű egyik tagját meghagyjuk a sor végén. e) Ha a két magánhangzó közötti mássalhangzót kettőzött betű jelöli. Ri-chárd. mil-liméter. al-lons. né-gyet. pogy-gyász. Nagy-gyal. stb. Gellért-től. vonz-za.: tö-rök]. Fuku-dzava. c). De: Széll-lel. ha utánuk magánhangzó következik: almana-chot. ösz-sze. a ch-t és az x-et a következő sorba visszük át akkor. dob-ban. házun-kat. stb. f)] 228. stb. Boz-zai. Car-rara. leni-nizmus. Kiss-nek. ost-rom. kom-munális. mind a következő sor elején ki kell írni a teljes rövid megfelelőjét: meny-nyi. arany-nyal. – Ha a toldalékos alakokban a két magánhangzó között álló mássalhangzók közül az utolsót kettőzött betű jelöli. bratsz-ki stb. hit-tem. Ojszt-rah. pszichológia. stb. pra-xis. Ale-xandra. stb. A szótagolás szerinti elválasztás szabályai érvényesek természetesen a szóalakokhoz járuló újabb és újabb toldalékokra is: adós-ság. brin-dza. köny-nyes. megy-gyel. mar-xizmus. Boty-tyán. metsz-szük stb. [Vö. or-chidea. stb. Ilylyés. c)] f ) Ha a két magánhangzó közötti hosszú mássalhangzót egyszerűsítetten kettőzött többjegyű betű jelöli. bridzs-dzsel (ragos fn. azaz nem hangkapcsolatot jelöl. stb. de egyetlen hangot jelöl. tal-palatnyi. stb. Kodály-lyal. másik jegyét pedig átvisszük: ber-reg. Hosz-szú. há-zunk. Job-bágy. rossz-kor. pén-zért. Kiliman-dzsáró. karszt-tá.: de-zső]. Ugyanígy: játsz-szál. stb. akár többjegyűek – az elsőt az előbbi sorban hagyjuk. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: bron-zot. tarisz-nya. -vel és a -vá. ás-vány. csak az utolsó kerül a következő sorba: cent-rum. 163. – A -val. Szabolcs-csal. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: apá-mé. – Így járunk el akkor is. ész-szerű. mint a rövid mássalhangzókat jelölő magyar betűket: ar-chívum. A dz és a dzs többjegyű betű. tá-dzsik. stb. 227. [Vö. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: batiszt-ból. edz-het. Papp-tól. ker-tig. Tallinnig. pe-ches. akkor úgy választjuk el a szót. a másikat átvisszük az új sorba: bors-sal. de egyetlen jegyű. adósságo-kat. Dosztojevsz-kij. lajst-rom. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: ember-rel. Fu-dzsi. ki-sebb. meggy-ből. a másodikat pedig átvisszük a következőbe: am-per. Szabol-csé. Ing-rid. recs-ki. Ma-dzsar. Kecskemé-ten. Veszp-rém. 226. – Ha a ch és az x végű idegen szavak toldalékos formáit a szó és a toldalék érintkezése táján kell elválasztanunk. hanem egy-egy önálló mássalhangzót. mint más többjegyű betűinket. ennek egyik jegyét az előző sorban hagyjuk. he-xameter. b)) 229. halandzsázik. Biberachot. d) A két magánhangzó között levő kétféle mássalhangzót jelölő nem kettőzött betűk közül – akár egy-. mene-dzser. bórax-szá. stb. az elválasztás általános szabályai szerint szakítandók meg: bo-dza. lán-dzsás. stb. refle-xek. Maupas-sant. Mün-chen. Ecse-ren. tonna. ennek elválasztásakor mind a sor végén.

Fi-scher. 232.: ben-cúr]. as-piráns. NA-TO stb. diszk-rét. Gas-cogne. azaz a magyar kiejtésükön alapuló szótagolás szerint választjuk el. mind alap-. NDK-beli. Churchill. 231. komp-resszor.) b) Az egy mássalhangzót jelölő betűcsoportokat (a többjegyű magyar betűkhöz hasonlóan) nem választjuk szét: bron-chi-tis. maest-ro.) nyelvű többszavas kifejezés. Bár az ilyen alakulatoknak eredetileg összetett voltát a mai átlagos magyar nyelvérzék általában nem tartja számon.: szé-csi]. Int-ransz-mas. elválasztáskor az illető nyelv elválasztási szabályait kell követni. Bu-vá-ti. demok-rata. konk-rét. amelyben csak mássalhangzó vagy legfeljebb egy magánhangzó van.bő-ti]. rek-lám. Kö-zér-tig. Babi-tsé. prog-nózis. Ofo-tért. (Vö. stb. com-pa-gnie. cou-lomb. Thewrew-köt. – A mássalhangzót jelölő kettőzött betűk közül az egyiket az előző sorban hagyjuk. ha elválasztásukra kényszerülünk. Baude-laire. ce-pha-lal-gia. c) A különböző hangokat jelölő olyan betűcsoportok. Ka-ra-džić. Mah-ler. Belg-rád. Fara-ghó [e. amelyek a forrásnyelvben két (vagy több). Gi-gli. mind toldalékos alakjukban a szótagolás alapján szakítjuk meg: Ag-ro-co-op. KISZ-esek. stb. Kos-suth stb. van betoldva. Mon-taigne. SZOT. ery-the-ma. A fontosabb szempontok a következők. stb. Wa-shing-ton. – A toldalékos alakok elválasztásakor a régies magyar betűk egységét természetesen szintén megőrizzük. Kis-sék stb. nem választható el: BVSC. fi-lantróp. mondat. mikrosz-kóp vagy mikro-szkóp. MTESZ. War-gha [e. Cze-tzet. inf-láció. Coo-per. illetőleg: Szél-lért. prog-ram. parag-rafus. szind-róma. Ke-ravill. 224. Shakes-peare. Ben-czúr [e.és utótagok figyelembevételével történő elválasztás.: varga] stb. Szé-chy [e. az ismertebb elő. Ped-ro. a másikat pedig átvisszük a következő sorba: Bes-senyei. NOB. A sor végére kerülő mozaikszók elválasztásának a következők a lehetőségei: a) Az olyan betűszó. Pap-pot. Christie. kivéve a kettőzött betűkét: Deseö-nek. stb. idegen írásmód szerint írt közszavakat és tulajdonneveket is a magyar szokásnak megfelelően.. de nem egy hangot jelölnek. ezért a magyar szótagolás szabályai szerint választjuk el őket: abszt-rakt. kataszt-rófa. Ljub-lja-na. Miche-langelo. angol. Röl-tex. stb. a magyarban nem önálló létű elemből keletkeztek. 230. ELTE-re. obst-rukció. Balo-ghék. egy magánhangzót jelölő betűcsoportokat nem választjuk el: couchette. Zág-ráb. ENSZ-ért stb. b) A szóösszevonásokat. francia. de a toldalék tartalmaz magánhangzót: ASZSZK-ban. Mivel a szavakat a sor végén természetesen máshol is meg lehet szakítani. latin. magyar szövegben szótagolási szabályainknak megfelelően szétválhatnak: cas-co. Fab-ri-zio. Gior-gio. nemcsak a problémát okozó helyen. A latin betűs írású nyelvekből átvett. stb. móriczos. inst-ruktor. paragrafus vagy paragra-fus. amelyek az idegen nyelvekben elválasztáskor többnyire együtt tartandók. esp-la-nade. lengyel stb. a) Az egy szótagba kerülő. Ma-va-dé. Bo-lo-gna. ha a kötőjel nem szótaghatáron áll. – Elválasztás esetén a toldalékos betűszóknak a kötőjellel kapcsolt toldalékát kell a következő sorba átvinni akkor is. SZTK. 67 . stb. bekezdés stb.: fara-gó]. nem tekintjük összetételeknek. MLSZ. – Kivételes elválasztású név: Bat-thyá-ny. kossu-thi. kivált szaktudományi munkákban. Ha magyar szövegbe idegen (pl. kétség esetén tanácsos ezzel a lehetőséggel élni: aspi-ráns. szintén elfogadható: fotog-ráfia vagy fotográfia. – A két vagy több magánhangzót tartalmazó betűszók szükség esetén szótagolás szerint szakíthatók meg: MÉ-MOSZ. Az olyan idegen közszavakat és tulajdonneveket. Mi-chelangelo vagy Michelan-gelo stb. termosz-tát vagy termo-sztát stb.

ing-ujj. a másik szó pedig a következő sorba jusson: csak-is. hón-alj. A mai átlagos magyar nyelvérzék számára felismerhető összetételeket ugyanis az alkotó tagok szerint választjuk el akkor is.és toldalékos alakjukban egyaránt) a szótagolás szerint választandók el. 68 . Bornemissza. még-is. Az összetett szavakat alkotó tagok (alap. stb. A két egytagú szóból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket úgy választjuk el. amelynek elválasztása kétféle. Ant-arktisz vagy An-tarktisz. inter-akció. anti-klerikális. meg-állás. in-tranzitív vagy int-ranzitív. szét-üt stb. milli-gramm. Kis-oroszi. mert az azonos alakú szópár egyik tagja toldalékos alak. Ez a szabály azonban nem azt jelenti. kétség esetén tanácsos ezzel a lehetőséggel élni: in-terakció vagy interak-ció. hogy az egyik szó az első. mind-egy. kilo-gramm. megöl. melo-dráma. Ha az ilyen alakulatok összetettsége a mai átlagos magyar nyelvérzék számára kevésbé nyilvánvaló. dél-után. Zalaegerszeg.Az összetett szavaknak elemeik szerinti elválasztása 233. tölgy-erdő. deci-liter. épp-úgy. transz-urán. Az összetett közszavak és tulajdonnevek elválasztásában csak az összetételt alkotó tagok határán lehet különbség az egyszerű szavakéhoz képest. im-produktív vagy imp-roduktív. 236. a másik összetett szó: me-gint (= újra). mikro-klíma. 234. vasu-tas. nemcsak a problémát okozó helyen. stb. holott. nagy-atádi. vas-út. vas-utas. Zala-egerszeg vagy Zalaeger-szeg. para-frázis vagy paraf-rázis. külön-élés. ultra-projektométer. stb. leg-alább. az alakulat összetett voltára általában tekintettel vagyunk. vírus-interferencia. Ha az összetett szó egészéhez járul képző. viszont-eladó. Antark-tisz stb. Sok olyan idegen szavunk van. fela-dat. stb. 235. Tito-grad stb. és a szót vagy szóalakot itt szakítjuk meg: centi-gramm. Mivel a szavakat sor végén máshol is meg lehet szakítani. ion-stabilitás. tranz-akció vagy tran-zakció. Lenin-grád. ha az összetett szót vagy szóalakot nem az összetételi határon szakítjuk meg. Ha a sor végi elválasztás ezeknek találkozási helyén válik szükségessé. de: gép-elem (fn. Nyír-egyháza vagy Nyíregy-háza. Nem szabálytalanok természetesen az ilyen megoldások sem: rendő-ri. kis-asszony. Magyar-alád. nagyatá-di. amelynek egyik eleme (legtöbbször az utótagja) a magyarban is önálló szó. ugyan-is. fel-adat. pre-klasszikus. Dessew-ffy. hogy összetett szót csak szóhatáron szabad megszakítani. kar-öltve. vígope-rai. gépe-lem (ige). zápor-eső. Pál-ffy. dezinformál vagy de-zinformál. Az azonos alakú szavak között több olyan van. 237. preklasz-szikus. víg-operai. egy-előre. Kis-ar (helységnév). a másik eleme (legtöbbször az előtagja) viszont csak néhány esetben külön szó értékű. a szótagolás szerinti elválasztás is helyes: de-presszió vagy dep-resszió. rend-őr. ha az összetevők határa nem esik egybe a szótaghatárral. – Hasonlóképpen: Jugo-szlávia stb. proto-plazma. Helyes elválasztások ezek is: elekt-ronoptika vagy elektronop-tika. az így keletkezett származékot az alapszó tagjai szerint választjuk el: rend-őri. de: meg-int (= figyelmeztet). A kettőnél több szótagból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket leginkább az összetétel tagjainak határán szokás elválasztani: csal-étek.). Ugyanígy járunk el természetesen az igekötős igék elválasztásában is: fel-ad. kül-ügy. stb. extra-kromoszomális. vagy-is. szak-avatott. elektron-optika. egyszer-egy. stb. infra-struktúra. megál-lás. stb. leg-erősebb.

a kötőjelet csak a sor végén tesszük ki. kivételesen. Ha a kötőjellel írt szóösszetételt vagy tulajdonnevet a szóhatáron szakítjuk meg. a kötőjeles alapformára való figyelmeztetés végett: …földrajzinév-tár… (helyesírási szótárban) …Nagy-Kevély… (helyesírási szótárban) …nátrium-klorid… (kémiai szakkönyvben) 69 .238. Ennek a sor elején való megismétlése csak szakmunkákban szokás.

. kenyér.). a felkiáltójel.. Részben a mondatok szerkezetét. 265. a gondolatjel (vö. 271. a) Az egyszerű kijelentő mondat végén pont van: Jóból is megárt a sok.. utasítást kifejező. 248.. 250. Az írásjelek változatos és kifejező használata fontos eszköze az értelmileg és érzelmileg egyaránt árnyalt közlésmódnak.). Az egyéb írásjelek közül a gyakoribbakat egy összefoglaló pont tartalmazza (vö.. 248.. 256. 270. 248. 256. 243.. a zárójel (vö..... egyaránt helyes megoldás kínálkozik... 247. Szóközt hagyunk a szavak. 278. tudatos eljárásként – az írásjelek részleges vagy teljes mellőzése... a kettőspont (vö.. 240–242. 240–242. 260–261. 256–257. 256. a pontosvessző (vö.. 247–255.). (Hogy mikor kell szóközöket hagyni.). a kötőjel (vö. Az írásjelek szerepe kettős. 281. Az írás tagolásában fontos szerep jut a szóköznek is..). 250. haza.. Pipacsot éget a kövér határra / A lángoló magyar nyár tűzvarázsa. 264... a nagykötőjel (vö. a pontosvessző előtt.). 244.. 240–242.. 258–259. 96. Ilyenkor azt az írásjelet kell választani. 250–252. 70 . ezért csak szépíróktól fogadható el – egyes esetekben. 266–267. Kérdő alakú felszólítások és felkiáltások végén felkiáltójel is szokott állni: Nem viszed el mindjárt! Miért ver engem a sors! Stb. Az írásgyakorlatban használt sok írásjel közül a legfontosabbak: a pont (vö.. 266. 275.).). a kettőspont. részben némiképpen a beszédnek betűkkel ki nem fejezhető sajátságaira. Az egyszerű mondatok végére a közlés szándékának megfelelő írásjelet teszünk. család. 268–269. amelyikkel mondanivalónkat a lehető legteljesebben tudjuk érzékeltetni. 250–252. c) Az egyszerű felkiáltó. a gondolatjel előtt és után stb. 275. Az írásjelek használatának szabályai általában a nyelvtani viszonyokhoz igazodnak.. a vessző (vö. a felkiáltójel (vö. a zárójelek és az idézőjelek közé foglalt közlési egységek előtt és után.. 293–297. Stb... tagolódását. 245. – Közvetett felszólítást. a kezdő zárójel és idézőjel hozzátapad az utána következő.). 263. 253. részeikrészleteik egymáshoz kapcsolódását tükrözik. 246. 299. 256.. b) Az egyszerű kérdő mondat végére kérdőjelet kell tenni: Ki látta? Meglátogattok-e holnap? Szereted a zenét? Stb.. 296– 297.. bár felszólító alakú mondatokat ponttal is zárhatunk: Írjunk egy-egy mondatot ezekkel a főnevekkel: béke. 290.. a hanglejtésre és a beszédbeli szünetekre utalnak. Stb. 299. 100.) a kérdőjel (vö.).. 274. 256. óhajtó és felszólító mondatot felkiáltójellel zárjuk: Ezt aztán megcsináltad! De soká jön a tavasz! Bárcsak sikerülne a tervem! Legalább a szemem lenne jó! Azonnal idejössz! Szeresd a hazát! Légy jó mindhalálig! Stb.AZ ÍRÁSJELEK 239. a berekesztő zárójel és idézőjel pedig az előtte álló szóhoz stb. a kérdőjel..) A mondatokat záró írásjelek 240.. Az érzelmek hullámzását vagy erősebb fokát írásjelek halmozásával érzékeltethetjük: Hogy képzeled ezt?! Valóban?? Nem!!! Stb. valamint az írásjellel lezárt mondatok és tagmondatok között. továbbá a kötőjel és a nagykötőjel két oldalán. 262. 271.. az idézőjel (vö. a vessző. annak részletkérdéseit gépírási szabványok és tipográfiai előírások tartalmazzák. Ezeknek a keretein belül egyazon esetre sokszor több. 272–273. Nincs viszont szóköz a pont.. 266.).

Szeretném tudni. 71 . Az alárendelő összetett mondatok végére olyan írásjelet kell tenni. mégis fekete az utca. (Ilyenkor a több nem ragozható. ahelyett stb. Cselekedj ahelyett. (A főmondat kijelentő. vagy kötőszóval kapcsolt rész önálló tagmondat-e: Bevágta az ajtót. és dühösen elrohant. mint ötöt stb. hogy nem szabad bejönni! A tagmondatok közötti írásjelek 243. meg. olyan nagy hibát követtem el? Javasolom. Kértem. legyen ő is Miska! Sokat késik. ne várjunk rá tovább! (A második tagmondat felszólító. 249. mint a gondolat maga. A rakodópart alsó kövén ültem. vagy szemem világa veszett ki? Stb. hogy máskor jöjjön? Nem felejted el. eléjük nem teszünk vesszőt. Éj vane. hogyha késem. Hat több. hogy anyanyelvét is jobban tudja. mint szerkezetben vessző van a mint előtt: Ez sokkal több. (Ilyenkor a több ragozható: többet. hogy tétovázol! Stb. mennyire szeretlek? Vajon megmondták már neki. mint öt.) A többieknek egy takaró is elég. a) A tagmondatok határán a vessző mindig kiteendő.) Az apja is Miska. kötőszószerű szókapcsolatok elé vesszőt teszünk. nem pedig összehasonlításra szolgál: Ez több mint szemtelenség. Stb. mi a baja. b) A tagmondatokat bevezető és. anélkül hogy pihent volna. aszerint.) A mellékmondatnak megfelelő írásjellel is zárható az olyan mondatszerkezet.) Érzed-e.241. vagy csak a figyelem fölkeltésére szolgál: Kérdem. vagy kötőszó előtt is ki kell tenni a vesszőt: Az ebédre nem kell senkit is megvárnom. A mellérendelő összetett mondatok végére az utolsó tagmondatnak megfelelő írásjelet teszünk: Esik a hó. Ilyenkor a hogy előtt nincs vessző: Felrohant a lépcsőn. hogy az és. s. s. amire megkértelek? (A főmondat kérdő. – Ha azonban az anélkül. miért várnánk rá tovább? (A második tagmondat kérdő. (A második tagmondat kijelentő.) Folytasd ott. Ne várjunk rá tovább. utánuk (a hogy elé) azonban igen: Felrohant a lépcsőn anélkül. úgy arat. minek neked kettő? Induljunk már. hiszen nem jön már. Sokszor meglehetősen nehéz eldönteni. akár van kötőszó. Stb. / És mindnyájan várnak énrám. akár nincs: Régi igazság. amilyent a főmondat kíván: Ki mint vet. mint a tavalyi. Fehér lett. Cselekedj. Ilyenkor az írásjelhasználat ingadozhat. aki még egy nyelven tud.) – Nem kell azonban vesszőt tenni a több mint alakulatban a mint elé. ha az voltaképpen idézet: Hiába mondtam neki. / néztem. ha a több mint (a majdnem ellentéteként) a mondanivaló tartalmának erősítésére. A mondatzáró írásjelet akkor is a mellékmondathoz igazíthatjuk. hogy pihent volna. aszerint hogy. elemek az első tagmondathoz tapadnak. ahelyett hogy tétovázol! Stb. ahelyett hogy stb. hogy azonnal menjen haza. hogy úszik el a dinnyehéj. Az összetett mondatok tagmondatait általában vesszővel választjuk el egymástól.) 242. ne üsse bele az orrát! Stb. ki lesz az első! (A főmondat felszólító. Stb. De: Hirtelen fölugrott és elrohant. Több mint öt évig élt külföldön. meg. / a téli éjszaka. holnap indulhat! Figyeljétek.) d) Az anélkül hogy. b)] A hasonlító több. c) A mint kötőszóval bevezetett hasonlítás önálló (bár sokszor hiányos) tagmondatnak számít. amelynek (akár el is hagyható) főmondata csupán mellékes tájékoztatást tartalmaz. ezért kötőszava elé mindig vesszőt kell tenni: Tündöklik. [De vö. ahol abbahagytad! Mondd meg neki. mint a fal.

] e) Ha az és. ha egy-egy lényeges gondolatra hívjuk fel a figyelmet. meg a kenyeret. ha a tagmondatok kapcsolata laza: Kabátja szinte a bokájáig ért. a szegfűnek vagy a levendulának az illatát szereted? Stb. elé is pontosvesszőt kell tenni. de helytelen elméletet agyalt ki. Elhibázott. 245. ír. [De vö.. / Esküszünk. a büszke jegenyék alázatosan hajlongtak. vagy ha jelezni óhajtjuk. hogy a tagmondat fontosabb magyarázatot vagy következtetést tartalmaz: Közös a célunk: mindig többet. álldogál. A rózsának. Ha kettősponttal lezárt közös figyelemfelhívó mondat után több külön mondat következik. sőt veszedelmes vállalkozásba fogott. felkiáltójel és kérdőjel után még gondolatjelet is teszünk: Rabok legyünk. a)] b) A felsorolásban pontosvesszőt is használunk. becsületes. most váljunk ellenségekké? Ezt többet nem veszem fel. A más-más tartalmi típusú tagmondatok közé szintén tehetünk vessző helyett pontosvesszőt: Eddig jól megvoltunk. e kötőszók elé vesszőt teszünk: A szüleire gondolt. illetőleg háromszor kezdtük újra. kapdos. s. furcsa árok. Tiltakozást jelentett az elnémetesítéssel szemben.] c) Ha az azonos szerepű mondatrészek között kötőszó van. Összetett mondatainkban kettőspontot teszünk. hátravetett mondatrészeket vezet be. d) alpont.244. vagy kabátot! Stb. égesd el! Stb. és szegény nővérére. hogy derekuk ne törjön. Stb. könyv.. egyre jobbat akarunk. rövidítésben az s kötőszó rejlik (= s a többi). Mivel a felsorolások végére tett stb. meg. Stb. a csupa vesszős felsorolás végén nem kell eléje vessző: Gyakorító igék például ezek: járkál. ceruza. s. Irodalmunknak új kifejezési formákra volt szüksége. Stb. Ha azt akarjuk jelezni. olvas. káka lakják. sás. meg. álmos. meg a zöldpaprikát. 249. majd jóízűen falatozni kezdett. nagyot alkotni. mindegyiket (már az elsőt is) nagy betűvel kezdjük: A nyelvújításnak több oka volt: Nem tudtuk a tudományokat anyanyelven művelni. s a közeledő viharnak látni lehetett már egy-egy távoli villámlását is. meg. [De vö. szorgalmas. vagy szabadok? / Ez a kérdés. Kéttagú összetett mondatban is állhat pontosvessző. meg a szalonnát. [De vö. b) alpont. vesszőkkel tagolt mondatrészeket akarunk elkülöníteni másneműekből álló sorozattól: Mindenki ismeri az ilyen szavakat: beszél. Stb. külön-külön hangsúlyozott azonos szerepű mondatrészek (s az ilyenekből alakult felsorolások tagjai) közé vesszőt teszünk. Szeretett volna valami újat. pont. válasszatok! – / A magyarok istenére / Esküszünk. tinta. d) Ha azonos mondatrészek között és. vagy kötőszó beszédszünettel elválasztott. vagy kötőszókat): Tetszetős. A mellérendelt mondatrészek közötti írásjelhasználat fontosabb esetei a következők: a) Az egymásnak mellérendelt. és az emberek arcába vágta. A többszörösen összetett mondatokban pontosvesszővel határoljuk el egymástól a szorosabban összetartozó tagmondatok csoportjait: Nyugat felől sötét felhőket hozott a szél. 72 . vagy kötőszó áll. hogy rabok tovább / Nem leszünk! Stb. szépet. hogy bizonyos mértékig elkülönülő gondolatsor kezdődik. Az ilyen jellegű felsorolások végén a stb. Aztán elővette a bicskát. a port felkavarta. 246. A mondatrészek közötti írásjelek 247. nyáron is azt hordta. / Pocsolyás víz. ez elé vesszőt teszünk (kivéve az és. ha azonos szerepű. Ernyőt hozzál magaddal a kirándulásra. ha kötőszó nélkül következnek egymás után: Az Ér nagy. Kétszer. Stb. Ég és föld között lebegett. s. lelkes. beszélget stb. eléjük nem teszünk vesszőt: A tésztára sok mákot és cukrot szórt. stb. Vörös jelek a Hadak Útján: / Hunniában valami készül.

– Ha azonban az igeneves 73 . mind az értelmezőre külön hangsúly esik. az állami díjas mérnökkel. varrni tanult. A vessző helyére kettőspont is kerülhet. búsak. A község tanácselnökének. illetőleg: Kovács Tiborral. rossz is. A sok pásztor mind muzsikál. a feleségével együtt. Kálmán Etelkát. 249. felszabadultan. Stb. d) Ha az értelmezett szó vagy az értelmező a maga vagy a mind névmás. Stb. A rádió zenéjét hallgatva is jól tudok tanulni. a szerkezetet csak a végén ragozzuk. Kossuth-díjas írónőnknek. Kossuth korábban mint meg nem alkuvó újságíró harcolt a magyar nép jogaiért. Szép Izabella SZOT-díjassal. minősítést. Ha az értelmező távolabb kerül az értelmezettől. Ha azonban az ilyen kifejezések nem értelmezők. sem lelkem nem kívánja. e) A szünettel elkülönülő értelmezőszerű. hol ahhoz kapott. Stb. ezért többnyire nem különítjük el vesszővel a mondat egészétől: Munkaruhát húzva fogott neki a motor szerelésének. a leány. Lehet jó is. Maga János is ott lesz. Petőfi mint ember nem hazudtolta meg a költőt. c). stb. Stb. 250. 247. Stb. Komáromi Pálnak a javaslatára betonjárdát építenek. 248. Az ilyen közbevetésszerű értelmezőt olykor nem vesszővel. Az értelmezővel kapcsolatos fontosabb írásjel-használati esetek a következők: a) Az értelmezős szerkezetben rendszerint mind az értelmezettre. Magát Bartókot hallottuk a hanglemezről. János maga is ott lesz. Zsigmond Elek Kossuth-díjastól stb. városunk díszpolgára. Stb. és a személynév után nincs vessző: Mózes Pál nagykövetet. Nagybátyám szombaton érkezett meg. Kertjük díszét. az éjszakai vihar kidöntötte. és az értelmezős szerkezetnek mindkét fő tagja ragozódik. nincs szükség vesszőre: Te magad mondtad. a)] b) Ha a mint szó állapotot vagy minőséget jelölő szó vagy szókapcsolat előtt áll. – Ugyanígy: Balla Erzsébetnek. valamint a mondathoz lazán hozzátoldott határozók elé vesszőt teszünk: A könyvet az íróasztalára. se posztó. az élet anyját… Stb. vagy azt választhatod. egy öreg diófát. Ezt az írásban vesszővel jelezzük: Németh Pétert. nagyokat lélegezve. -ve és a -ván. és a beszédben szünet van közöttük. A személynév után ebben a típusban vesszőt teszünk: Nagy Elemér. Ma reggel nagy eső esett. ha alárendelő viszonyban vannak egymással: Fehér bottal a kezében egy fekete szemüveges férfi jött vele szemben. Stb. Az egymásnak alárendelt mondatrészek közé általában nem kell írásjelet tenni. főleg ha az értelmező felsorolást tartalmaz. Stb. mögéje is vesszőt tehetünk: Anna. vagy csattanós befejezője a szerkezetnek: S égtek lelkemben kis rőzse-dalok: / Füstösek. Az országban mindenütt jó termés ígérkezik.] e) A -va. stb. az irodalomtudomány doktora. népköztársaságunk nagykövetét. hanem gondolatjellel (esetleg zárójellel) különítjük el: A baleset sérültjét – a motorkerékpárost – kórházba szállították. a tőszomszédomat kereste. -vén képzős igeneves szerkezet csak mondatrész. Sem testem. Stb. akkor az előtte álló személynév értelmezőjének számít. nem teszünk eléje vesszőt: Bátyámat mint tanút (= tanúként) hallgatták ki. b) Ha az értelmező után is szünet van a beszédben. furcsák. [De vö. Egész nap az erdőt járta. Hol ehhez. rangot jelentő. a Magyar Népköztársaság kiváló művészét. Kállay Imre kandidátusé. gyakran határozott névelővel kezdődő kifejezés birtokos szerkezet. Dömötör Béla. a) Az egymás után kötőszó nélkül következő egynemű jelzők és egynemű határozók közé nem teszünk vesszőt akkor. a vesszőt közvetlenül eléje tesszük: Én őt dicsérem csak. [De vö. fokozatot. Mózes Pált. a lámpa mellé tette. 243.f) A páros kötőszóval alakult mellérendelő szerkezetekben a második kötőszó elé mindig vesszőt teszünk (a páros vagy második tagja elé is): Vagy ezt. bíborak… Fölröppen a komor ég homlokára / Egy nagyszerű mosoly: / A forradalom vörös hajnala. Se pénz. c) Ha a kitüntetést.

Kiszaladt az udvarra. szókapcsolat vagy tagmondat írásjelnél ékelődik a mondatba. Ne felejts el fölébreszteni holnap reggel (6-kor)! Stb. Bátyámat. Ha az összetett mondat valamelyik tagmondatába beékelődik egy másik tagmondat. előbb hagyta elmenni a teherautót. Ádám barátomtól (mint országszerte jól ismert mérnöktől) gyakran kérnek szakvéleményt. kabátját magára kapva. fagy. bár még át tudott volna szaladni az úttesten. 271. Felvették a jelentkezők nagyobb részét (45 fiút és lányt). a műszakiakhoz osztották be. [De vö. csak még a magnója hiányzott. amelyet a közbevetés szándékával ékelünk be a mondatba. les. imádott / Jankóm… Most veszem észre. célszerű vesszővel elkülöníteni: Gondolván egy merészet. 251. 249. Ha a közbevetett szó. Akár le is mondhat a beékelésről: A vonat persze megint késett. Ha a zárójelbe tett megjegyzés a mondat végére esik. Az olyan szót vagy szókapcsolatot. A szövegbe ékelődést jelző írásjelek A közbevetés 250. Stb. István. Egy gondolat bántotta (és nem tudott megszabadulni tőle): hogy ő is felelős a hiányért. Stb. a mondatvégi írásjelet a berekesztő zárójel után tesszük ki: Bizonyos szavak igék is. (Vö. Évi – bár még át tudott volna szaladni az úttesten – előbb hagyta elmenni a teherautót. mint említettem. áteveztünk a túlsó partra.) – A zárójelbe tett önálló mondat írásjele azonban a zárójelen belülre kerül: A jelenlevők mind helyeselték a javaslatot. Stb. A mint kötőszó sokszor beszédszünetekkel határolt közbevetést vezet be: Ádám barátomat. b)] Érzelem kifejezésére – főleg régies vagy szépirodalmi jellegű szövegekben – a mondatba felkiáltójel vagy kérdőjel is beékelődhet. Új találmányát – természetesen – azonnal szabadalmaztatta. Bátyámat (a baleset tanújaként) többször is kihallgatták. ezt a közbevetett mondatot vesszők.) Stb. vesszők. Ádám barátomnak – mint kiválóan képzett mérnöknek – az átlagosnál magasabb a fizetése. / Csúnya hazugság volt. az írásjelet a közbevetés után. persze. 252. Stb.szerkezet szinte külön mellékmondatnak érződik. de író lett. Stb. Stb. többször is kihallgatták. Évi (bár még át tudott volna szaladni az úttesten) előbb hagyta elmenni a teherautót. A kiejtés szerinti (fonetikus) átírás a nyelvjárásgyűjtésben igen fontos. hogy minél kényelmesebben érezze magát – ez mindig fontos volt neki –. Sok megszokott holmiját becsomagolta. amit mondtam. s csak néhány alkalmatlant kellett elutasítani. vagyis a közbevetett részt körülfogó gondolatjelpár vagy zárójelpór második tagja után ki kell tenni: Műszaki egyetemen szerzett diplomát – vegyészmérnökit –. (De vö. a baleset tanújaként. nem tud eljönni. Az ilyen közbevetett felkiáltójel vagy kérdőjel után a mondat természetesen kisbetűvel folytatódik: Meghaltál-e? vagy a kezedet görcs bántja. gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: Évi. (Az ellenvéleményen levők el se jöttek a gyűlésre. gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: A vonat. beteg lett. mint mérnököt. Bátyámat – a baleset tanújaként – többször is kihallgatták. Mivel a közbevetés szándékát és írásbeli kifejezésének szükségét valójában csak a közlemény megalkotója érzi. névszók is (pl. a fenti szabály alkalmazása a fogalmazó egyén megítélésétől függ. megint késett. hohó! mind. nyom). vagy hátravetve a mondathoz lazán kapcsolódik. hazugság. 271. Péter.) 74 . sajnos. amit javíttatni vitt.

az idézet végén pedig fölül tesszük ki: „Jót s jól! Ebben áll a nagy titok” – figyelmezteti Kazinczy költőtársait. mögéje is vesszőt teszünk: Most pedig. rátérünk a dolog lényegére. a pontot azonban nem: „Ismerni a jót könnyebb. de idegenen sohasem. (Vö. – Ha a mondat az idézett résszel végződik.” Stb. nézzétek csak! Nagyon vártalak már. „Még kér a nép. „Ó. – A megszakított idéző mondat kisbetűvel folytatódik: Madách szavait: „Mondottam.) Magánlevelekben a kiemelt megszólítások után vesszőt is lehet tenni. Stb. de ez csak a társadalom egészének tevékeny közreműködésével érhető el. a berekesztő idézőjel elé olyan írásjel kerül. A második idézőjel a szövegzáró írásjel után következik: „A tudományos felfogás szerint – írja Kosztolányi – nincs semmiféle rangkülönbség a nyelvek között. Az idézés 256. mint farsangi plakátok. általában felkiáltójelet teszünk: Drága Szüleim! (Drága szüleim!) Tisztelt Közönség! Kedves Barátaim! Igen tisztelt Főorvos úr! Egyetlen Ilonám! Stb. rongyban. 255. Ilyenkor az idézet végén a kérdőjelet és a felkiáltójelet kitesszük. edzett nemzedéket neveljen”. a kötelességedet? Stb. hogy az eredeti szövegben is kisbetű van: A közeledő őszt ekképp jeleníti meg Babits: „már hullnak a cifra virágok / szirmai. ember: küzdj és bízva bízzál!” ma is gyakran idézzük. Az olyan önálló. Ha a szó szerinti idézetet szervesen beleszőjük saját szövegünkbe. édes fiam. amilyent az idézett mondat tartalma kíván: Bessenyei ma is érvényes igazságot fogalmazott meg: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós. Kisbetűvel kezdjük az idézetet. Idézés alkalmával az idéző mondat megelőzheti. 149. hegyével befelé forduló jelpárt használunk: Petőfi írta apjáról: „Szemében »mesterségem« / Most is nagy szálka még. Stb. A mondat elején vagy végén álló megszólítást vesszővel választjuk el a mondat többi részétől: Gyerekek. Az idézet végére. gondolatjellel kapcsoljuk. megvan-e még az az otthon?” – sóhajt fel Radnóti.” Stb. tehát gondolatjelek közé tesszük. 257. e) Az idézetbe iktatott idéző mondat közbevetésnek számít. / ha süvít a böjti szél. követheti vagy megszakíthatja az idézetet.” Stb. szellemileg egészséges. Tudod-e. / Előítéletét az / Évek nem szünteték. a) Az idézetet bevezető mondat után kettőspontot teszünk. eléje is. ha úgy emeltük ki. az idézett részt idézőjelek közé foglaljuk. 254. Az idézőjelet (kézírásban és nyomtatásban) az idézet kezdetén alul. barátaim. Stb. az örökre élni fog. Az első idézőjel után az idézet első szavát általában nagybetűvel kezdjük. mint követni” – írta unokaöccsének Kölcsey. Ha az idézőjelbe tett mondaton belül még egy idézőjelre van szükség. mondat értékű kiemelt megszólítások után. Stb.” „Lesz-e gyümölcs a fán – kérdi Petőfi –. Sándor. és kisbetűvel kezdjük. melynek nincs virága?” „Az eszmék erősbek / A rossz anyagnál – vallja Madách. amelyek egy hosszabb szöveget vezetnek be. Ha a megszólítás beékelődik a mondatba. most adjatok neki!” – figyelmeztette Petői az urakat. A „rendületlenül” később jelszóból magatartásformává érett. hogy „testileg. és kisbetűvel kezdjük.” Örök kérdést tesz fel Vörösmarty: „Mi dolgunk a világon?” Petőfi így kezdi híres versét: „Ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez!” Stb. – Ezt ledöntheti / Erőszak. és az idézetet kezdő közszót (az eredeti szöveg ellenére is) kisbetűvel kezdjük: A tanterv szerint az iskola egyik célja az. a mondatot befejező írásjelet az idézőjel után tesszük ki: Juhász 75 . Stb.A megszólítás 253. A szövegbe ékelt szó szerinti idézetet általában idézőjelpór fogja közre. b) Ha az idéző mondat követi az idézetet.

Termeljünk többet és olcsóbban! – ez most a feladat. hogy társadalmi rendszerünknek a munka az alapja. vagy kétszázan kimennénk az éjjel. – Add már ide! – szólt rá türelmetlenül. b). Vesszőt szoktunk tenni az indulatszók után. messze szálltak! Stb. Az írásjelek és a kezdőbetűk tekintetében egyébként az idézéskor szokásos írásmódot alkalmazzuk. 258. hanem gondolatjeleket szokás használni. Az idéző mondatok nélkül egymást váltogató párbeszéd megszólításonként külön sorokban kezdődik. ezeket gondolatjelpár fogja közre. [Vö. Stb.Gyula a munkában azt az erőt látja. amely „a szabadág útjára visz gyász és romok felett”. Stb. – Ugye. hé? Fiatalságunk évei. – Maga itt volt. sarkigazságokhoz. nem használunk idézőjeleket. hiszel nekem? – kérdezte reménykedve. Szavak és szórészek közötti írásjelek 260. utánuk viszont nincs. Szépirodalmi művekben az író mintegy idézi a szereplők szavait. – Kik jártak itt? – faggatta tovább. a) Az indulatszókat vesszővel különítjük el: Hej. Határozatlanul mondta: – Nem is tudom. 256. c) Ha az író idéző mondata a szereplő szavai közé van iktatva. a). Stb. de az írásjelek és a kezdőbetűk tekintetében az idézéskor szokásos írásmódot követjük: Ki korán kel. Ha közmondásokhoz. kiegészítő megjegyzést fűzünk. Reménykedve kérdezte: – Ugye. eszem a lelked! Hova megy. de ennek jelzésére nem idézőjeleket. – Ne higgy neki! – támadt rá. – Sok a teendőnk. 76 . jelszókhoz stb. hiszel nekem? Türelmetlenül szólt rá: – Add már ide! – Nem adom! b) Ha az író idéző mondata követi a szereplő szavait. Hová merült el szép szemed világa? – szoktuk tréfásan kérdezni. a megszakítás után újabb gondolatjel következik. Mások szavainak némiképp megváltoztatott. – Nagyon vártalak már – fogadta a barátját. – Annyiszor becsapott! – Gyere ide – kiáltott rá –. aranyat lel – tartja a közmondás. haj. – Nem is tudom – mondta határozatlanul. és segíts már egy kicsit! – Sehogy sem tudok belenyugodni abba – folytatta –. vagyis úgynevezett tartalmi idézésekor nem használunk idézőjeleket: Alkotmányunk kimondja. hogy kisemmiztek. szállóigékhez. c)] a) Ha az író idéző mondata megelőzi a szereplő szavait. – Maklárra? – Jó estét mondani a töröknek. – Hova a pokolba? – Maklárra. Stb. Így szokás kezelni az úgynevezett kapcsolt egyenes beszédet is: Mondtam neki. amire ne lennék képes a gyerekeimért. gondolatjel van előttük. magyarázó. csak itt lenne már! Jaj. hogy nincs az az áldozat. illetőleg elé. 259. láthatta. és a beszélők első szavai előtt gondolatjel van: – Kapitány uram.

össz-szövetségi. Osztrák– Magyar Monarchia. szoba-konyhás [vö.). de mert hideg volt. 10-12 (éves). Kazinczy-verseny.. le-föl sétálás [vö. 102. Hívták.] f) A kettős családnevek elemeinek összetartozását kötőjellel érzékeltetjük: Endrődy-Somogyi. stb. a)). 94.és külkereskedelem. Széll-lel.). orrán-száján.. irul-pirul [vö. a)] b) A szóismétléseknek. a)]. gépgyártó. tej-.és gyorsíró. illetőleg csak az első összetett szót írjuk ki teljes alakjában.). József Attila-díj. 103. stb. rövid pihenőt tartott.). foszforműtrágya-gyártás (vö. vissza-visszatérés. 263. gyémánt-hitemet. kötőjellel tagoljuk: sakk-kör. Stb. 261. bogáncs-szívem. édes-bús. dimbes-dombos. József Attila-díja. 158. be megjártam! Jaj de elfáradtam! vagy: Jaj. ha a kapcsolat hozzávetőlegességet. alkalmi szóösszetételeknek kötőjeles írása a költői nyelv kifejezőeszköze: rőzsedalok.) 77 . a)]. Magyar–Szovjet Baráti Társaság. ha a mondat hangsúly. zöldség. 262. 101. 265. 178. Mann-né. Anna-Panna [vö. 139. b)]. ki-be ugrál. Arany-patak-völgy (vö. stb. illetőleg előtagra kötőjellel utalunk: gép. -szerelő és -javító üzem. 139. b)]. vagylagosságot fejez ki: egy-két (ember). Cseh–Morva-dombság. 103. illetőleg: bortermelő és -értékesítő szövetkezet. hidegvíz-csap [vö. i) Mind a betűkkel. szövő-fonó ipar [vö. mássalhangzót jelölő betű kerül egymás mellé. illetőleg tulajdonnévi szóalakokat. 138.) g) A többelemű földrajzi nevek több típusában kötőjellel fejezzük ki az alkotó tagok összetartozását: Arany-patak. stb. tizenegyezer-huszonnyolc stb. Nagykötőjelet szavak között a következő esetekben szokás használni: a) Két vagy több nép (nyelv) nevének kapcsolatát nagykötőjellel érzékeltetjük: angol–magyar (szótár). anyagcserevizsgálat-kérés [vö. a)]. a)] e) Tulajdonnevekhez főneveket és belőlük képzett mellékneveket bizonyos típusokban kötőjellel kapcsolunk: Afrika-kutató. stb. h) Az -e kérdőszócskát kötőjellel kapcsoljuk az előtte álló szóhoz: Tudod-e. rendszerint csak az utolsó. 176. Ha a tagmondat közbeékelődése miatt vagy bármi más okból két kötőszó kerül egymás mellé. b). 131. c) Ha két vagy több egymás után következő összetett szónak azonos az utótagja vagy az előtagja. csihi-puhi. [Vö. amelyekben a tagok. 5-6 (darab). Kál-Kápolna. 98. örökkön-örökké. bel. d) Kétezeren felül – ha az ezres után még más szám is következik – az összetett számnevek írásában kötőjelet használunk: ötezer-nyolcszáztíz. valamint az alárendelő összetételeknek bizonyos típusaiban az alkotó tagokat kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: egy-egy. köd-gubában. Holt-Tisza. Konkoly-Thege stb. d)].). 100. kő-iszonyatját. nyolc-tíz (napra). stb. 97. rokon-őrtüzek stb. sírva-nevetve [vö. az indulatszó és a nyomósító szócska közé csak akkor teszünk vesszőt. 139. NagyNew York.. merre menjünk? Jobbra-e vagy balra? Stb. gizes-gazos (vö.). illetőleg a szóelemek határán három azonos. néha-néha (vö. 177. 179. 140. ott-tartózkodás. unos-untalan (vö. [Vö. francia–spanyol (határ). (Vö. nem indult útnak. Rohonci-Arany-patak. Ilyenkor az elhagyott közös utótagra. Csepel-sziget. meg-megállt. 168–169. mind a számjegyekkel írt számkapcsolatokban kötőjelet teszünk. (Vö. b)]. c)]. Szokatlan. könyvritkaság-gyűjtemény.és szünetviszonyai ezt megkívánják: Ejnye be megjártam! vagy: Ejnye. stb. olasz–német (mérkőzés). Kötőjelet szavak és szórészek között az alábbi esetekben alkalmazunk: a) Az olyan összetett szavakat. de elfáradtam! Stb. 289. [Vö. s mikor egy forráshoz ért. csak az első elé teszünk vesszőt: A hegymászásban elfáradt. Balassi-strófás. stb. Vas Mihály-hegy (vö. süt-főz. a mellérendelő összetételeknek és az ikerszóknak.b) Ha valamely indulatszó után a be vagy a de nyomósító szócska következik. 62. Érd-Ófalu (vö.és gyümölcsfelhozatal.

c)]. szótárban). Az ilyen alakulatok utolsó (esetleg mindkét) tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: Budapest–Bécsen át. a)] 78 . 179. d) Kötőjellel fűzzük hozzá a hangérték nélküli (ún. [Vö. [Vö. az I–IV. Bp. kelet– nyugat irányban. osztályban. (Vö. stb. 141. 286. A ragokat. 62. stb. német–franciás (ti. 16.. Bonn-nal. budapest–bécsi. a képzőket és a képzőszerű utótagokat általában közvetlenül kapcsoljuk a szótőhöz.-en. az első–negyedikben. Montreux-ig. New York-i. 164. a IV. írásjelekhez. (láttam az) angol–brazilt (ti. a tavasz–nyár folyamán. tavasszal–nyáron. b) Kötőjellel kapcsoljuk a több különírt elemből álló személynevekhez és földrajzi nevekhez a képzőket és a képzőszerű utótagokat: Arany János-i. Duna–Majna–Rajna-csatorna. [Vö. 1914–18-as. (a) Videoton–Haladáson (ti. évi. TU–154-gyel. Karlovy Vary-i. 265. 200. Rousseau-nak. 141. [Vö. 264. ha valamely szövegből kihagyunk egy részt: …s rendezni végre közös dolgainkat. illetőleg: a Szojuz–24 – Szaljut–5 űrkomplexum. 20-án. e)] d) Nagykötőjelet használunk géptípusok stb. New York-szerű. 753 – i. június–július hónapban. b)] – Hasonlóképpen: Magyar Nemzet-beli stb. a)] e) Kötőjellel kapcsoljuk a számjegyekhez. Toldalékok kapcsolása 265. / ez a mi munkánk… Respublika. (Vö. Az ilyen alakulatok utolsó tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a ragokat: (a) Hadrovics– Gáldiban (ti. Bonn-nál [vö. az első–negyedik osztályban. 217. Bonyolultabb esetekben a nagykötőjel kivételesen szóközökkel illeszkedhet a tagok közé: i. 1983–1984. puff-féle (vö.) c) Kötőjellel kapcsoljuk az egyelemű személynevekhez a képzőszerű utótagokat: Eötvös-féle.). (Vö. szabadság gyermeke / …Köszöntelek a távolból előre! Stb. amelyek valamitől valameddig viszonyt érzékeltetnek: Budapest–Bécs. Meggondolni háborítlan.vagy szó. Szojuz–14-ben. 456. Újpesti Dózsa–Ferencváros (rangadó) stb. voltaire-es. ploieşti-i stb.-ben. ahol az egyszerűsítés nem alkalmazható: Széll-lel. az I–IV. Népszabadság-beli (cikk) stb. 19-szer. Glasgowban. a toldalékokat: 4-et. c)]. sz. 217. a 15.. szakos) stb. stb. a 128–9. Ménesi út 11–13. stb..és számjelzése között: T–34. 1848–49-ben.25-kor. Az ilyen alakulatokhoz minden toldalékot kötőjellel kapcsolunk: T–34-et. stb. dzsessz-szerű. e. 280. b) Két vagy több tulajdonnév kapcsolatát nagykötőjellel érzékeltetjük: Marx–Engels–Lenin. Wittmann-né [vö. az MTA-tól.) – De: a 128–9.Az ilyen alakulatok utolsó tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: (a) magyar– angolban (ti. írásrendszerünkben szokatlan betűcsoportokra végződő szavakhoz a toldalékokat: guillotine-t. §-ban.. / Ami immár közelebb van… stb. Apollo–11. rövidítésekhez. stb. tavaszi–nyári. (vö. 1981–1985-i.-be jár. T–34-es. a) Kötőjellel hárítjuk el toldalékok kapcsolásakor három azonos. Három pontot használunk akkor is. a jeleket. 80%-os. 100 °C-on. aug. 6%-kal. Illyés Gyula-féle. Omega-féle (időmérők). június–júliusi. stb. 164. Szojuz–14. 12-t. betűszókhoz stb. mérkőzésen) stb. TU–154. c) Nagykötőjellel fűzzük egymáshoz az olyan szavakat. 67-es.) – Hasonlóképpen: Vág-szerű (folyó). lapon. 94. Néhány esetben azonban kötőjelet használunk. Három pontot teszünk a gondolat befejezetlenségének jeléül: De tart a harc… a kard s az ágyú / Helyett most eszmék küzdenek. Petőfi-szerű stb. betű. szótárban). stb. mérkőzést). 217.. 171.). Apollo–11-es.-en. 94. 163. Frankfurt am Main-i. stb. Leonardo da Vinci-s.. Hadrovics–Gáldi: Orosz–magyar szótár. kelet–nyugati.. néma) betűre és a bonyolult. mássalhangzót jelölő betű közvetlen találkozását egyes típusokban.

Kettősponttal mutatunk rá a példaként említett szóra. kb. (Vö. mint gyakorlati anyanyelvismeret (Az általános iskolai nevelés és oktatás terve). elválasztáskor – a szétválasztott szórészek összetartozásának jelölésére – kötőjelet használunk: asz-tal. Személyes névmásoknak nevezzük azokat a szavakat… – A kérdőjelet és a felkiáltójelet a kiemelt címsorok végén is ki kell tenni: Minek nevezzelek? Készülj. 269. valamint az intézménynevek és útbaigazító feliratok után a mai gyakorlat szerint nem kell pont akkor. özv. a berekesztő zárójel elé a rövidítést jelző pontot ki kell tennünk. ha kiemelt címsorokként vagy önmagukban szerepelnek: Népszabadság Puszták népe Nemzeti dal Előszó Kettős megállóhely Szerencsi Csokoládégyár stb. 252. dolgozatok. Stb.) 268. te-kint stb. stb. (De vö. Stb. cikkek. – Ha a zárójelbe tett rész ponttal rövidített szóval végződik. – Birtokos szerkezetben azonban a név és a cím közé nem teszünk írásjelet: Arany János Toldija fellelkesítette Petőfit.) 79 .Egyéb írásjel-használati tudnivalók 266. tárcsás boronákkal stb. a végére pontot teszünk: A s z e m é l y e s n é v m á s o k . 199. Bp. fejezetek címe. folyóiratok.. közlünk valamit: Magyarország legnagyobb tava a Balaton. Ugyanígy nagykötőjelnél: egy TU– / 154-esen stb. – Ha azonban a cím szövegben van. (Vö. költői művek.): Vörösmarty: Csongor és Tünde. 267./ nak. versszak. hogy a szóalakban már van kötőjel: tűzzel. Stb. a hónapot és a napot jelölő szám után: 1848. felsorolásban. Arany: Toldi. jövőkutatás. ha a nevet és a címet mondattani viszonyítás nélkül említjük egymás mellett (pl. kerület stb. stb.). 290. évi.) 270.. Stb. 15. A hírlapok. Az elválasztás alapja lehet az a körülmény is. 278./ vassal. utalásban. a mondat tartalmának megfelelő mondatvégi írásjelet a berekesztő zárójel után tesszük ki: A helyesírás nem egyéb. 1983. Dumas. munkaverseny./ ot stb. A kijelentő mondatban megállapítunk. hazám! Stb...) c) Pontot teszünk a keltezésben az évet. Kettőspontot teszünk a szerző neve és az írásmű címe közé akkor. Sor végén. Ha a mondat végén levő zárójeles rész szorosabban kapcsolódik a mondathoz. Pontot használunk viszont a következő esetekben: a) A sorszámneveket jelölő számok után általában pont van: 10. Petőfi: János vitéz. IX.. (Vö. szócsoportra vagy mondatra: A felszabadulás óta számos új összetétel keletkezett nyelvünkben: békepolitika. s utána mondat kezdődik. 282. Mikszáth „Különös házasság” című regényéből filmet készítettek. a SZOT. kombájnokkal.. tervhivatal stb. 271. du. értekezések.) b) Pontot teszünk a rövidítések egy része után: aug. katalógusban stb. (Vö. 293. könyvek. és a zárójel után is használnunk kell a megfelelő mondatvégi írásjelet: Szövetkezeteink már saját gépeikkel dolgoznak (traktorokkal. III.

199. a paragrafus és a fok jeléhez kötőjellel kapcsoljuk a toldalékot. (Vö. amelyeknek hangulati velejáróját. 3°-kal stb. jele § . [Vö. értekezéseknek. /.) – Az öt. Idézőjelek közé teszünk a mondaton belül olyan szavakat.23 (egy egész huszonhárom század). [Vö. * ” ’ ° ~ a paragrafus jele fordíts! vagy 1 a jegyzet jele az ismétlés jele a hiány jele a fok jele az ismétlődés. (Vö. Ilyenkor a toldalékok kötőjellel kapcsolódnak: Ez benne van a „Hét évszázad magyar versei”-ben. több szóból álló címét szöveg közben idézőjelbe is tehetjük: A haladó magyar költészet remekeit mutatja be a „Hét évszázad magyar versei” című négykötetes antológia. stb.6 (harmincnyolc egész hat tized). tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. valamint kiírjuk az esetleges kötőhangzót is: 10%-os. A számok írásában a tizedes törtek kezdetét vesszővel jelöljük: 38. Stb. 291. A könyveknek. 265. cikkeknek stb. Ezzel a lehetőséggel azonban – a divatnak hódolva – ne éljünk vissza! 273. költői műveknek. b)] 275. e)] 80 . amilyenben a kimondott formához kapcsolódnék. §-ban. gúnyos vagy egyéb értelmét ki akarjuk emelni: Megkaptam „kedves” soraidat. Gyakrabban használjuk még a következő írásjeleket is: + — · : = % / az összeadás jele a kivonás jele a szorzás jele az osztás jele az egyenlőség jele a százalék jele a vagylagosság. Stb.272. Ilyenkor a toldalék mindig olyan alakjában járul az írásjelhez. 1. a 6. a tört szám stb. Ne akarj te engem mindenáron „jobb belátásra bírni”! Stb.és többjegyű számokat általában közzel tagoljuk a hátulról számolt hármas csoportok szerint: 23 816 stb.) 274. 289. illetőleg a megfelelés jele A százalék.

(= gépkocsi). a szerk. Ha egy magában kisbetűs rövidítés mondatkezdő helyzetbe kerül. ( időszámításunk szerint). Mindig nagy kezdőbetűvel írjuk azonban az elemek vegyjelét: O (= oxigén). dec. 282. b) A rövidített szónak vagy szavaknak kis vagy nagy kezdőbetűjét általában a rövidítésben is megtartjuk: c. Salg. (= az igazgatóhelyettes). cm (= centiméter). kiejtve utca. hogy a jel közszóból vagy személynévből származik: m (= méter). (= saját kezével). (= év nélkül). sz. Stb.) 81 . (= magyar). ahány különírt szóból áll a rövidített szókapcsolat: a. Na (= nátrium) stb. N (= newton). gyes (= gyermekgondozási segély) stb. ALAPTERÜLET: 100 m2. stb. az Áfor. km (= kilométer). A rövidítések (és hozzájuk hasonlóan a rövidítésként használt jelek és kódok is) leginkább csak az írásban élnek. (= mint vendég).és nagybetűk tekintetében nem követi az alapforma írásmódját: Ft (= forint). (= annyi mint). mfszt. gk. (= általános). (= alatt. a tsz. stb. k. Szfv. (= New York) stb. k. n. húszan leszünk. (= római katolikus). A rövidítések 277. (= nota bene!) stb. (= s a többi). Közszavak és tulajdonnevek teljes alakja helyett gyakran használjuk rövidített formájukat. az szb. mássalhangzóval kezdődő rövidítések előtt a határozott névelőt használunk: az igh. (= rakpart).. (= magasföldszint). Sok rövidítés azonban a kis. pság. A rövidítések többsége után pontot szokás tenni: a. – Szabványokban előírt formákat csupa nagybetűs szövegben sem szabad megváltoztatni: A KÉSZÍTMÉNY ÁRA 15 Ft. – Nem ritka azonban a rövidítés elemeinek egybeírása sem: stb. a) Az egyszerű és az összetett szavaknak több betűből álló rövidítése egységes csoportot alkot: ált. (= Helyesírási tanácsadó szótár) stb. (= vesd össze!). a Mahart. (= körülbelül). NB. A rövidítések alakja általában emlékeztet a rövidített szavak teljes formájára. Kb. (= Magyarország) stb. – A mozaikszók előtti határozott névelő a kiejtett alakhoz igazodik: a MÁV. (= Salgótarján) tb. szb (= szakszervezeti bizottság) kiejtve esz-bé stb. k. délben érkezünk. (= december). ÉNy (= északnyugat). (= a szerkesztő). (= című). stb. stb. első betűje természetesen nagyra cserélődik: Csüt. i. A mozaikszók különféle fajtáit (a betűszókat és a szóösszevonásokat) írásformájuk alapján ejtjük ki. m. stb. kiejtve Budapest. é. (Vö. alsó). Bp. k. ú. az MTA. stb. Y. m. az i. r. B.A RÖVIDÍTÉSEK ÉS A MOZAIKSZÓK 276. a beszédben teljes alakjukban ejtjük ki őket: u. v. az OTP. rkp. vö. m. Áfor (= Ásványolaj-forgalmi Vállalat) kiejtve áfor. – Ennek megfelelően a magánhangzóval kezdődő rövidítések előtt az. A mértékegységek jelét kis vagy nagy kezdőbetűvel írjuk aszerint. é. (= Székesfehérvár). (= Boldog új évet kíván). Mo. Vagy a betűk nevét mondjuk ki egymás után: OTP (= Országos Takarékpénztár) kiejtve ó-té-pé. km kiejtve kilométer. vagy összeolvassuk a betűket: MÁV (= Magyar Államvasutak) kiejtve máv. a f. (= az idézett mű). K (= kelvin). D. m. kb. HTSz. (= a felelős kiadó). s. (= Debrecen). 278. N. (= parancsnokság). Mahart (= Magyar Hajózási Részvénytársaság). A különírt szavakból álló szókapcsolatok rövidítése általában annyi (ponttal elkülönített) tagot tartalmaz.

A szokásos eljárásokkal alkotott rövidítéseken kívül a szaktudományok különleges rövidítéseket. A gyakrabban előforduló állandó rövidítések és jelek: a. 280. felv. Ha a rövidítés valamely teljes szóval alkot összetételt. f.-i B. ol. Cl (= klór). káliummal). amilyenben a kiejtett formákhoz kapcsolódnának. é. a matematikai jelöléseket: lg (= logaritmus). °C-on.) mellől is elhagyható a pont. D db de. cm cm2 cm3 csüt. a mértékegységek jelét: g (= gramm). ker. délkelet dekagramm deciliter deciméter délnyugat doktor délután ezer forint észak északkelet emelet északnyugat érkezik évfolyam fillér fent folyó évi folyó év február fejezet felvonás folyó havi . m2-es (= négyzetméterenként. A magyar és a nemzetközi szabványokban rögzített jeleket és kódokat az ott előírt formában kell használni. Ft-ot. h. Ilyenkor célszerű őket külön jegyzékbe foglalni: nm (= névmás). bar Bp. jelekhez stb. dag dl dm DNy Dr.nek (= kerületnek). bp. fszla. tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. A á. K-ot. aug.. forinttal). négyzetméteres). MW (= megawatt). 278. 282.. hl (= hektoliter). év febr. áll. az elő. ÉNy érk. °C c. v (= sebesség). NL (= Hollandia). – Nincs pont az olyan rövidítések után sem.. 279. (Vö. ált.) – A nemzetközi mértékegységek (az SI-egységek) írásmódját minisztertanácsi rendelet szabályozza. a fizikai mennyiségek jelét: a (= gyorsulás). 279. m. m2-enként. f f. Ilyenkor ezek mindig olyan alakjukban járulnak a rövidítésekhez.. du. dr. jeleket és kódokat is alkalmazhatnak. ápr. K-mal (= káliumot. CS (= Csehszlovákia). valamint kiírjuk az esetleges előhangzót is: u. amelyeknek a vége teljes szó: uő (= ugyanő).Pont nélkül írjuk azonban (szabványainkhoz és a nemzetközi szokáshoz igazodva) a pénzfajták rövidítését: f (= fillér). az országnevek kódjait: HU (= Magyarország). sin (= szinusz). ha szótárakban. jelekhez stb.és az utótagot kötőjellel fűzzük össze: mm-beosztás. ÉK-en (= északkeleten).-kivonat stb. alsó amper átvitt értelemben állami általános annyi mint április augusztus bar Budapest budapesti Boldog új évet kíván Celsius-fok című centiméter négyzetcentiméter köbcentiméter csütörtök dél darab délelőtt december 82 DK dkg v. 281. stb. dec. Celsius-fokkal. (Vö. é. az égtájak rövidítését: D (= dél). nagy tömegben fordulnak elő. a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk. fej. E Ft É ÉK em. k. a. é.-ban (= utcában). rég. a gépkocsik országjelzését: H (= Magyarország). ÉK (= északkelet). °C-os (= Celsius-fokon.) Egyébként ponttal írt rövidítések (nm. v. alatt. 282. stb. °C-kal. lexikonokban stb. A rövidítésekhez. ú. f. Ft-tal (= forintot. uaz (= ugyanaz) stb. évf. Rbl (= rubel). a vegyjeleket: S (= kén). f. ol (= olasz) stb. Celsius-fokos) stb. rég (= régies forma).

sz. jegyz. h h. Ft g gimn. h. m. M Ft m2 m3 máj. i. Y. szerkesztő(ség) szent született tonna tisztelt törvénycikk tudniillik törvényerejű rendelet utca ugyanaz ugyanis utóirat úgymint úgynevezett ugyanott vagy volt vesd össze! versszak watt az ismeretlen név pótlásául 83 . m m. köv. Ifj.f. mm Mrd Ft N NB. v. Ui. ui. km km2 K. olv. uo. mint fent következő körút liter lap lásd! méter magyar megye millió forint négyzetméter köbméter május március mb. özv. ifj. krt. úm. megbízott múlt évi meghalt perc miniszteri milliméter milliárd forint newton nota bene! (a figyelmeztetés jele) az ismeretlen név pótlásául november nyugalmazott nyugat oldal okleveles október olvasd! özvegy pont pascal pecsét helye például pályaudvar rész másodperc saját kezével s a többi szám(ú) század szeptember szerkesztette. tc. Ny o. H. Szt. ua. K K k. k. ny. V vö. J jan. hó ford. sz. szept. p. é. v. Id. hl honv. tvr. s s. ti. Pa (P. nov. pu. szerk. kb. ún. e. i. m. N. hiv. t t. l. ker. fszt. megh. kg kk. ind. r.) pl. Özv. jún. okl. m. fszla. i. márc. m. isk. N. v. folyó hó fordította folyószámla földszint forint gramm gimnázium(i) óra helyett(es) hivatalos hektoliter honvéd idősb időszámításunk előtt(i) ifjabb igazgató igazgatóhelyettes idézett helyen illetőleg. stb. illetve idézett mű indul(ás) iskola(i) időszámításunk szerint(i) joule január jegyzet július június kelet kelvin kötet körülbelül kerület kilogramm következők (lapszám után) kilométer négyzetkilométer Kelt. v. min min. okt. ig. vsz. id. l l. szül. u. júl. ill. igh. W X. sz. f. i.

A tulajdonnévi szóösszevonásból köznevesült közért (= élelmiszerüzlet) szót kisbetűvel kezdjük. kisker (= kiskereskedelem). vagyis azokat a mozaikszókat. ELTE (= Eötvös Loránd Tudományegyetem).A mozaikszók 283. tmk (= tervszerű megelőző karbantartás). mivel kis kezdőbetűs szavakat helyettesítenek: gmk (= gazdasági munkaközösség). MSZMP (= Magyar Szocialista Munkáspárt). Scientific and Cultural Organization) stb. radar (= radio detection and ranging). Finommechanikai és Fotocikkeket Értékesítő Vállalat). TASZSZ (= Tyelegrafnoje Agentsztvo Szovjetszkovo Szojuza). ENSZ (= Egyesült Nemzetek Szervezete). ALITALIA stb. vagyis azokat a mozaikszókat. a nagybetűs írásmód is szokásos: VEGYTERV. trafó (= transzformátor) stb. amelyek (nyelvünkben. kolhoz (= kollektyivnoje hozjajsztvo). esetleg részben kezdőbetűkből alakultak. a többi betűjét kisbetűvel írjuk. kétféleképpen írjuk. Alitalia (= ala italiana). PVC [= poli(vinil-klorid)]. 84 . gyes (= gyermekgondozási segély). b) A közszói szóösszevonásokat (és az idegenből átvett ilyen alakulatokat) csupa kisbetűvel írjuk. NE (= nemzetközi egység). tmk (= tervszerű megelőző karbantartás). ahogyan a tulajdonneveket: Aluterv (= Alumíniumipari Tervező Vállalat). tbc (= tuberkulózis). A szóösszevonásokat. Csemadok (= Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete). tv (= televízió). nagybetűkkel írt betűszók sem: OTTKT (= országos távlati tudományos kutatási terv). LSD (= lizergsav-dietil-amid). Komintern (= Kommunista Internacionálé) stb. UNESCO (= United Nations Educational. A közszói betűszót alkotó betűk nevét néhány esetben már teljesen kiírjuk: pévécé. A szaktudományok körében a többelemű közszói alakulatokat is csupa nagybetűkkel írt betűszókkal szokás helyettesíteni: CB (= citizen band). tsz (= termelőszövetkezet). KGST (= Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa). A betűszókat. Javszer (= Fővárosi Javító-szerelő Vállalat). 284. Beruházási Vállalat). mivel legtöbbször nagybetűvel kezdett szavakat képviselnek: BKV (= Budapesti Közlekedési Vállalat). kétféleképpen írjuk. tévé stb. 285. KISZ (= Kommunista Ifjúsági Szövetség). URH (= ultrarövidhullám) stb. sem a végére nem teszünk pontot: HNF (= Hazafias Népfront). EKG (= elektrokardiogram). téesz. tehát úgy. telex (= teletype exchange). b) A közszói betűszók csupa kisbetűből állnak. amelyek rövid (vagy rövidített) szavakból. Nem helytelenek az ilyen köznyelvi. NATO (= North Atlantic Treaty Organization). NDK (= Német Demokratikus Köztársaság). esetleg már az átadó idegen nyelvben) valamely többszavas név elemeinek kezdőbetűiből alakultak. Vegyterv (= Vegyiműveket Tervező Vállalat). TDK (= tudományos diákkör) stb. Kermi (= Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet). a) A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen szóösszevonásoknak az első betűjét általában nagy-. tébécé. Agrober (= Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tervező. A mozaikszóknak sem az alkotóelemei közé. Fényszöv (= Budapesti Fényképész-szövetkezet). Reklámcélokból stb. Komszomol (= Kommunyisztyicseszkij Szojuz Mologyozsi) stb. kisebb-nagyobb szórészletekből. szb (= szakszervezeti bizottság). Ofotért (= Optikai. tehát úgy. a) A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen betűszóknak minden betűjét (a többjegyűeknek minden jegyét) nagybetűvel írjuk. szovhoz (= szovjetszkoje hozjajsztvo). DNS (= dezoxiribonukleinsav). ahogyan a közszavakat: belker (= belkereskedelem). vb (= végrehajtó bizottság) stb.

A mozaikszók alapformáinak és toldalékos alakjainak elválasztásáról a 232. kolhozban. o-t: az MTA-nak. a MÁV-ot. tévézik). 85 . a Röltexszel. a) A betűszókhoz a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk: a BKV-nál. e. az Elzett-től stb. stb. telexezünk. tehát ennek alapján vesszük tekintetbe az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. URHadás. DNS-sel. továbbá kiírjuk az esetleges előhangzót. (a) trafója. 287. KISZ-es. tsz-tag. tv-zik (v. stb. 29. o-t: stukák. e. a létrejött szót kisbetűvel kezdjük: aluterves. az ELTE-n.286. – A kisbetűs testű szóösszevonásokban megnyújtjuk a toldalékok előtt az a. az ENSZ-szel.) Hasonlóképpen a betűk nevével kiírt közszói betűszókhoz: tébécés. SZOT-üdülő. komszomolista stb. 94. – Ha a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz melléknévképzőt kapcsolunk. szb-titkár. amilyet kiejtett hangalakjuk kíván. az Alitaliánál. téesztag. Alitalia-iroda. a tmk-ban. tévézik stb. Fényszöv-laboratórium. gyesen (van). telexszel. TDK-dolgozat. MAFC-os. UEFA-torna. a Hungexpónál stb. Hasonlóképpen: tébécészakorvos. b) A közszói szóösszevonásokkal az összetételi utótagokat egybeírjuk: telexgép. fényszövbeli. – A csupa nagybetűvel írt tulajdonnévi betűszók végén toldalékoláskor írásban nem nyújtjuk az a. A mozaikszókhoz az összetételi utótagokat a következőképpen kapcsoljuk: a) A betűszókhoz és a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz kötőjellel fűzzük az utótagokat: MTI-hír.) b) A szóösszevonásokhoz a toldalékot kötőjel nélkül kapcsoljuk: a Fényszövnél. OTP-kölcsön. TDK-s stb. – A csupa nagybetűvel írt betűszók alapalakjukat melléknévképzős formájukban is megtartják: ENSZ-beli. Ofotért-üzlet. De értelemszerűen: a Keravill-lal. A mozaikszókhoz a toldalékokat olyan formában fűzzük. tévéközvetítés stb. pont szól. trafótekercselés stb. tv-közvetítés. a tsz-szel. (Vö. (Vö. stb. az ETO-hoz stb. tbc-s. Áfor-kút.

pénzösszeg. tízmillió stb. 296. az összetett számnevet a hátulról számolt szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk. 365 nap. statisztikai adat és hasonlók lejegyzésében: du. kéthetenként stb.16. és a csoportok közé kötőjelet teszünk: háromezer-tizenhat. az öt. Ha a törtszámnévnek tőszámnévi jelzője van.-kel. Ha öt vagy több számjegyű számokkal együtt négyjegyűeket is írunk egyazon oszlopba. s az egyes csoportokat közzel választjuk el egymástól: 1552. húsz. 5826. 38 tanuló. háromnegyed óra múlva stb. 4. osztály. két harmad..-ba jár. oldalon stb. a) Ha a tőszámneveket betűvel írjuk.-ben stb. ezerhétszázhetvenkettő. Az órát jelölő kapcsolatokat is ezek szerint írjuk: negyed kilenckor. harmadmagával. évi. ha az ezres után a szám még folytatódik.413. A számokat írhatjuk betűkkel is. A sorszámnevek után – ha számjegyekkel írjuk őket – pontot teszünk: 1. másrészt az időpont. A számjegyekkel írt tizedes törtek egész és tört értékei közé (köz nélkül) tizedesvesszőt teszünk: 3. számjegyekkel is. b) Ha a számokat számjeggyel írjuk. 289. Hogy mikor használunk betűírást. 20 611. 15 méter szövet stb. – Kétezeren felül. sor. 353 864. a Tutaj u.) 291. kétezerig minden szám nevét egybeírjuk. a 10. ezernek. 65 téglát stb. százezer. 3. hétmillió-négyszázkilencvenezer-ötszázharminc stb. 5 órakor. a kapcsolat két tagját különírjuk: egy negyed. vö. A pontot a toldalékokat kapcsoló kötőjel előtt is megtartjuk: 3. ha a szám toldalékos alakban. ezer.5. ezeket is közzel tagoljuk: 21 126 4 210 12 305 9 258 290. főképpen irodalmi jellegű szövegben a rövid szóval kimondható számok lejegyzésekor: öt. 5 602 164. harmincnyolc egész egy tized stb. nyolcszázkilencvenhat. de: 20 611. s a jelzett szó főnévi értékű. A kialakult gyakorlat szerint inkább betűírást használunk egyrészt a folyamatos. A számokat a következőképpen tagoljuk. fél tizenkettőig. (A keltezés e tekintetben kivétel. 292. hatvan után.. a két számnevet egybeírjuk: az ország kétharmad része. tizennégy. mérték. nagyobb számok írásában: 388 személy részére. 86 . a 10–12. háromnegyed négyre stb. Számjegyírást használunk egyrészt a hosszabb szóval kimondható. 9710. stb.vagy ennél több jegyű számok írásában a számjegyeket a hátulról számított szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk. ezen felül csak a kerek ezreseket és a milliósokat. névutós szókapcsolatban vagy más szóval összetéve szerepel: huszonötöt. A számjegyeket túlnyomórészt arab számokkal írjuk: 25 mm. 1978. arra nincsenek határozott szabályok. ötvenháromezer. mikor számjegyírást.-nak futott be. a 8. hatvankétmillió stb. stb.EGYÉB TUDNIVALÓK A számok 288. negyvenhétezerötszázhatvanhárom. másrészt akkor. Ha azonban a tőszámnévi jelzős törtszámnév egészében jelzői szerepű. 2500 Ft stb. 37. tízféle. 3 Ft 50 f.

arab számmal is. A római számok visszaszorulóban vannak. v. Az évszámok után a következő esetekben nincs pont: a) Ha az évszámot (évszámcsoportot) névutó vagy névutóból képzett melléknév követi. Béla. 1941–1945 mérhetetlen károkat okozott népünknek. XIX–XX. Az általános iskolai osztályokat arab számmal szokás jelölni: 2.) 1918. márciusban. VII. osztály. Használatuk leginkább olyankor tanácsolható. október havában 1918. 28. IV/A osztály. 4. 1983. osztály. áprilisi 1983. 295.. 1983/1984. a napot mindig arab számmal írjuk. kötet v. őszi. III. 295. 1983. Rákóczi Ferenc. október végén. Petőfi u.. század v. március–áprilisban 1919. A v.) 1945. a v. Mai alkalmazásuk pontos körét nem lehet meghatározni. ha az arab számokkal szemben megkülönböztető vagy tagoló szerepük lehet: 1983.) 1848. b) Nem teszünk pontot az évszám (évszámcsoport) után. Egyébként egyaránt helyes: 3. nem teszünk utána pontot: 1848 előtt 1848 előtti 1849 után 1867 és 1896 között stb. a hónap neve teljesen kiírható vagy rövidíthető. 295. Pontot akkor teszünk az évszám (évszámcsoport) után. XI. kongresszus stb. de: 1918 folyamán (vö. Az évszámot mindig arab számmal írjuk. kötőjelekkel tagolt forma is: 1983-11-28 294. 1526 augusztusában 1848 hősei 1849 mártírjai 1918–1919 forradalmai stb. 28. s utána pontot teszünk. ha az utána következő hónapnévvel vagy időt jelölő egyéb szóval nincs birtokviszonyban: 1848. NB I. ha a mondatban ez az alany: 1789 fordulópont az emberiség történelmében. évi 19–20. A keltezés 293. 4/a osztály. 16. vagy ha az évszám (évszámcsoport) birtokos jelzője egy másik szónak. de: 1848 márciusában (vö. 295. 1848. század. március 9. október folyamán. de: 1918 októberének végén (vö. a középiskolai osztályokat pedig római számmal: II. v. illetőleg jelölhető római számmal is. 1918 késő őszén 1848 első felében 1849 tavaszi hónapjai 1944/45 nehéz telén stb. agyideg. III. XVI. 1983. század v. ágyéki csigolya stb. IV. kerület. II.) stb. A szakmai szokások is tiszteletben tartandók: X. kötet. XIX. évi 1983–1984. 28. XI. 1983–84. IV. század 1944. v. 295. 1983.. IX. IV/3-as körzet. nov. 8. 2. Gergely. 87 . november 28. 11. stb. 1983/84.Római számokat következetesen csak néhány hagyományos esetben és csak sorszámnevek jelölésére használunk: IV. de: 1944 őszén (vö. Terjedőben van a pontok nélküli. s utána pontot teszünk. 12. tavaszi–nyári 1918. stb.

Magyarország 1514-ben. és 31. II. stb. 4024 Kis János Miskolc Pf. Az óra és a perc szót folyó szövegben általában kiírjuk: 10 óra 25 perckor stb. elsejei szóalakok számjeggyel írva: 1-ji v. 10/B Budapest VII. – Ha az időpontot számjegyekkel adjuk meg.35 stb. 1-jén. 1-jéig stb. 20 3500 A folyamatosan. 297. 15-én. kötőjellel kapcsolódnak: az 1838-i árvíz. Más esetek 298. 88 . egy sorba írt lakáscímeket. a számok után a pontot (vagy a birtokos személyragot) ki kell tenni: 1983. 10. de: 1983. december 20-a és 31-e között. II. 10. között. Budapest VII. Rákóczi út 28/A II. 10/B 1072 Szekszárd. vagy: 1983. de: 1983. december 20. 296. 1848. december 10-e óta stb. 10. 1-jei. Ehhez a formához a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk: 10.. óta. 2700 299. Az elseje.Elhagyható a pont a zárójelbe tett évszámok mellől is: Az elmúlt év (1983) rendkívül aszályos volt. Az évet és a napot jelölő számjegyekhez a toldalékok pont nélkül. Leveleket és más küldeményeket a posta címzésmintái szerint kell megcímezni: Mátyás Antal Debrecen Csapó u. december 10. Rákóczi út 28. április 4-ig vagy 4-éig. márc. Az elseji v. em. 6–8. elsejéig stb. 12-től vagy 12-étől. rendeltetési helyeket a következőképpen írjuk: Budapest VII. Rákóczi út 28/A II.35-ig.35ös stb.. 4–6. szóalakok számjegyes írása: 1-je. Kadarka u.35-kor. em. az óra és a perc közé (szóköz nélkül) pontot teszünk: 10. ker. kerület. elsején. Ha a napok sorszáma után névutó következik.

You're Reading a Free Preview

Descarga
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->