Dr. Király Rudolf

SPANYOL NYELVKÖNYV
tanfolyamok és magántanulók számára

Hetedik kiadás

Tankönyvkiadó, Budapest, 1974

A RAJZOKAT

E I G E L ISTVÁN
FESTŐMŰVÉSZ KÉSZÍTETTE

ISBN 963 17 0579 X

© DJR. KIRÁLY R|UjD¡O.L¡F, 1974

Bevezetés

1. A spanyol nyelv (La lengua española; el idioma español; el español; el castellano) A mai Spanyolország területét, a Pireneusi (vagy ahogy régebben nevezték; Ibériai) félszigetet eredetileg az Észak-Afrikából odatelepedett i b é r e k lakták. Később k e l t á k keveredtek közéjük („keltibérek"). Az ásványi és egyéb kin­ csekben gazdag félszigetre az idők folyamán föníciaiak, görögök és karthágóiak is költöztek. Az időszámításunk előtti harmadik században r ó m a i gyarmato­ sítók jelentek meg a félszigeten. Velük elkezdődik a l a t i n nyelv elterjedése az őslakosság közt. A spanyol nyelv a nép által beszélt latin nyelv változata, és ennélfogva a többi „román" nyelv: a portugál, francia, provenszál, szard, olasz, ladin, román nyelv közeli rokona. A spanyol nyelv hangtani és kiejtésbeli sajátos­ ságai a keltibérek nyelvére vezethetők vissza. A spanyol nyelv szókincsének tíz százalékát a r a b elemek alkotják, ami a hosszú mór uralom (711 — 1492) következménye. A germán, francia és olasz befolyás már nem olyan jelentős. Amerika meghódítása indián szavak meghono­ sodását eredményezte (pl. tomate paradicsom, chocolate csokoládé). Az egységes, irodalmi spanyol nyelv kialakulása szempontjából döntő szerep jutott K a s z t í 1 i a spanyol tartománynak, mely mind politikai, mind irodalmi téren (Cervantes, Lope de Vega, Calderón de la Barca műveivel) a vezető helyet foglalta el. Ezért használják a spanyol nyelv megjelölésére még ma is a castellano (kasztíliai) szót. Egyébként Spanyolországban éppúgy vannak nyelvjárások, mint másutt. Andalúzia, Asztúria, Aragón, León spanyol tartományban például az andalúziai, illetve asztúriai, aragóniai, leóni nyelvjárást beszélik. A tanult emberek természetesen mindenütt az irodalmi vagy hivatalos spanyol (kasztíliai) nyelven beszélnek. A Katalóniában beszélt katalán nyelv, a Galicia tartomány­ ban beszélt gallego nyelv és a Pireneusok vidékén élő baszkok nyelve viszont különálló nyelvnek számít. A spanyol nyelvet ma több mint százmillió ember beszéli. Spanyolországon kívül spanyolul beszélnek az afrikai Spanyol-Marokkóban, a Baleári-szigeteken és az Antillákon, a Fülöp-szigeteken, Mexikóban és — Brazília kivételével, ahol portugálul beszélnek — egész Dél-Amerikában. Az Amerikában beszélt spanyol nyelv lényegében nem különbözik a kasztíliai spanyol nyelvtől. A fontosabb el­ térésekre a továbbiak során még visszatérünk.

3

2. A spnnyol betűsor (El alfabeto español) a következő 30 betűből áll: a á
}

ejlsd:

b bé

c ?é

eh csé II élje t té

d dé m érné u u

e
é n éné
V

«

»

¿fé ñ ényé

hé o ó

h desé p pé
X

f i q kii

ejtsd:

ftdtá r éré

k 1 ká . élé rr érré s észé

ejtsd:

be

w be dobié dóblé bé

ékisz

ejtsd:

y jé, i grjégá

céda

A k és a w csak idegen szóban fordul elő. 3. A magánhangzók (las voeales) és kiejtésük A spanyol nyelv magánhangzói: a, e, i, o, u, y. Az y tulajdonképpen félhangzó, mert lehet magánhangzó is {„i"), mássalhangzó is („j"). A magánhangzók kiejtésben' h o s s z ú s á ' g á t illetően azt kell tudnunk, hogy a spanyol magánhangzókat sohasem nyújtjuk olyan hosszúra, mint a magyar á, é, i, ó, ú hangokat. A spanyol magánhangzók f é l h o s s z ú a k a hangsúlyos szótagban, r ö v i d e k (mint a magyar a, e, i, o, u hangok) a hangsúlytalan szó­ tagban. A hangsúlyos magánhangzót a spanyolban akkor is csak félhosszan ejtjük, ha ékezettel van ellátva, mert a spanyolban az ékezet a hangsúlyt, nem pedig a hangzó hosszúságát jelöli, mint a magyarban. Elöljáróban megjegyezzük, hogy a spanyol szavakban a hangsúly legtöbbször az utolsó előtti szótagon van. A mássalhangzóra (de nem n-re vagy s-re) végződő szavakban az utolsó szótag a hangsúlyos. Ettől az alapvető szabálytól való minden eltérést ékezettel jelölnek a spanyojban. A bevezető részben a spanyol szavak kiejtésének átírásában a hangsúlyos magánhangzót dőlt betűs szedés jelöli. Az egyes magánhangzók kiejtése : a = magyar a és á közötti hang (mint a német „Anfang" szóban); átírá­ sunkban ezt a hangot á-val jelöljük: patata [pátátá] burgonya, ánima [ánima]lélek, pan [pán] kenyér, banana [bánóná[banán, alarma [álármá] riadó. e = magyar e és é közötti hang. Zárt (azaz mássalhangzóval végződő) szó­ tagban az e kiejtése természetszerűleg közelebb áll a magyar c hanghoz, amelyet a merre, mert szóban találunk. Ezt a hangot — tehát a magyar e és é közötti hangot — átírásunkban é-vel jelöljük : perla [pérlá] gyöngy, tema [témá] tárgykör, de repente [dérépénté] hirtelen, nene [néné] kis­ gyerek. i = 1. magyar i hang, mássalhangzók között, vagy ha hangsúlyos: tinta [tinta] tinta, militar [militar] katona, lila [liléi] orgona, tia [tik] nagy­ néni.
4

2. magyar / hang, ha hangsúlytalan és magánhangzó előtt áll: pie [pjé] láb, diamante [djámónté] gyémánt, mi amiga [mjámígá] barát­ nőm. 3. egészen rövid i, ha hangsúlytalan és magánhangzó után áll: aire [airé] levegő, reina [réiná] királynő. O = a magyar a hang felé közeledő nyílt o hang, még nyíltabb, mint az o hang a magyar posta szóban ; ezt a hangot átírásunkban ó-val jelöljük : limón [limón] citrom, trono [trónó] trón, monótono [monótono] egyhangú, anónimo [anónimo] névtelen. U = 1. magyar u hang: tumulto [tumulto] csődület, punto [puntó] pont, número [numeró] szám, luna [luna] hold. 2. nagyon rövid, u és o közötti hang, ha hangsúlytalan és magánhangzó előtt áll. Az u ilyenkor nem alkot külön szótagot: egybe kell ejteni a következő magánhangzóval. Ezt a hangot átírásunkban w-vel jelöljük : agua [ágwk] víz, cuanto [kwöntö] amennyi, cuenta [kwéntá] számla, bueno [bwénó] jó, su amigo [szwámíg'ö] barátja. 3. rövid u hang, ha hangsúlytalan és magánhangzó után áll (átírásunk­ ban : u ) : aula [óulá] előadóterem, Europa [éurópá] Európa. 4. n é m a a gue, gui szótagban és q után: guerra [gérrá] háború, Miguel [migel] Mihály, guía [gíá] vezető, querer [kerér] szeretni, akarni. y = 1. magyar í hang az y ( = és) szóban; rövid i hang szó végén (mindig csak magánhangzó után): rey [réi] király, ley [léi] törvény, Uruguay [urugwái], Paraguay [párágwdáj. 2. magyar / hang, szó elején és magánhangzók között: yo [jó] én, reyes [rréjész] királyok, leyes [lejész] törvények, mayo [mojó] május. 4. A mássalhangzók (las consonantes) és kiejtésük A spanyol mássalhangzók közül az /, k, l, p, t hangot mindig, a b, d, g, m, n, r hangot bizonyos esetekben úgy ejtjük, mint a magyarban. Az egyes mássalhangzók kiejtése: b , v = E két betű egy és ugyanazt a hangot jelöli (akárcsak a magyarban a / és az ly). Kiejtése: 1. magyar b, szó elején szünet után (vagyis, ha a szó mondatot kezd, illetve vessző, pontosvessző, beszédben tartott szünet után következik), valamint m, n után : bandera [bandera] zászló, nimbo [m'mbö] dicsfény, en Bruselas [émbruszelász] Brüsszelben ; — vara [báká] tehén, Varsooia [bárszóöjá] Varsó, víbora [bíftórá] vipera, conversación [kómbérszácjónj társalgás, tranvía [trámbiá] villamos, un buen vino [umbwémbtnó] egy jó bor. 2. a felső fogsor közreműködése nélkül, csupán az ajkakkal képzett p-hang, minden más esetben (átírásunkban : b): la bandera [láöándérá] a zászló, barba \barb&) szakáll, la barba [\kbarbk] a szakáll, lobo [\dbb] farkas, el bulbo [blbulbb] a hagyma ; — la vaca [láfiáká] a tehén, a Var^ 5

sovia [á&árszd&já] Varsóba, una víbora [unixbibbrk] egy vipera, avión [á&jón] repülőgép, severo [széftéró] szigorú. 3. A ¿>-t p-nek ejtjük / előtt (akárcsak a magyarban, vö. a lábtakaró, többtermelés szót): obtener [óptenér] elérni, subterráneo [szupterrónéój földalatti. C = 1. magyar k hang, a, o, u és mássalhangzó előtt, valamint a szó végén : café [káfé] kávé, alcoba [álkoftá] hálófülke, cubo [kubb] vödör, eritica [kritika] bírálat, cinc [cjnk] cink. 2. selypített 52 (mint az angol th a three szóban; átírásunkban : £); nyelvünket a két fogsor közé téve ejtünk sz-t. így ejtjük ki a spanyol c-t e és i előtt: cero [céró] zérus, cocina [kóciná] konyha, cerco [qérkb] kör, ciruela [cjrwélá] szilva. ce = A kettőzött c csak e és i előtt fordul elő, kiejtése : ke.: acceso [akcészó] közeledés, lección [lekcjón] lecke, acción [ákejón] cselekedet. ch = 1- magyar cs: muchacha [mucsácsá] leány, chocolate [csókóláté] csoko­ ládé, China [csiná] Kína, Chile [csilé] Csíle, Chipre [csípré] Ciprus. 2. magyar k, a szó végén, idegen szóban: Munich [munik] München. d = 1. magyal d hang, szó elején (szünet után) és /, n után : deporte [deporté] sport, caldo [káldó] húsleves, cuando [kwándó] amikor. 2. lágyan ejtett d (átírásunkban : d), minden más esetben : nyelvünk hegyét gyengén a felső fogsor alsó széléhez illesztve ejtünk d-t: los deportes [lózdépórtész ] a sportok, padre [padre] apa, adiós [ádjósz] ég veled, dedo [dédó] ujj, los dedos [lözdédósz] az ujjak. 3. sokszor majdnem néma, a szó végén. Nyelvünket a d hang kiejtésére állítjuk be, anélkül azonban, hogy a d-t ki is ejtenénk (átírásunkban : d ) : Madrid [mádrid] Madrid, usted. [usztéd] ön, ciudad [cjudád] város. A népnyelvben (különösen Andalúziában) gyakori a d teljes elhagyása, külö­ nösen az -ado végződésben í he hablado [éá&ldó] beszéltem, ha sentido [ászéntíó] érezte. n = 1. magyar g hang a, 0, u és mássalhangzó előtt, de csak szó elején (szünet után) és n után: gato [gátó] macska, gota [gótá] csepp, gusto [gusztó] ízlés, grande [grandé] nagy, hongo [óngó] gomba. 2. erősen ejtett h (mint a magyar ah, ahhoz szóban), e és i előtt (átírá­ sunkbán : h): general [/lénérál] általános, germano [hhrmánb] germán, Ginebra [ftiné&rá] Genf, tangible [tán/iiftlé] érezhető. 3. minden más esetben a a-t úgy ejtjük, hogy a 0 kiejtésekor a nyelv­ hátat nem nyomjuk szorosan a szájpadláshoz, hanem kis rést hagyunk (átírásunkban : g): el gato [élaátö] a macska, lago [lágb] tó, digno [díanó] méltó, hidalgo [idálaó] nemesember. h, ?=• mindig néma : hablar [áftlár] beszélni, historia [isztórjá] történet, ahi [ki] ott, ahora [áórá] most, hierba [jérftá] fű,

j =; erősen ejtett h, vagyis úgy ejtjük, mint a g-t e és i előtt: jabón [Aaoón] szappan, Japón [Aapön] Japán, ojo [őhő] szem, traje [tra^é] öltözet Jorge [hőrhé] György. A y néma a reloj [rélő] óra szóban, de a többes számban kiejtjük: los relojes [lózrélóAész] az órák. A régi helyesírásban a;-et írtak j helyett: México, Don Quixote; ma: Méjico, Don Quijote. k = magyar k; csak idegen szóban forduJ elő: kilo [kilo] kiló, kilómetro [kilómetro] kilométer. U = magyar Ij, azzaJ az eltéréssel, hogy a két hangot nem külön-külön' hanem egybekeverve kell kiejtenünk (majdnem úgy mint a magya* „kelljen" szóban): lluvia [ljwojá] eső, pollo [póljó] csirke, hallar [áljárJ találni. m = 1. magyar m: mano [manó] kéz, tomo [tomo] kötet. 2. magyar n, szó végén: álbum [aloun] album, ultimátum [ultimdtun] ultimátum. (Vö.: Ábrahám spanyolul: Abrahán [áorádn]; Jeruzsálem: Jerusalén [^éruszálén]; hárem: harem és harén [árén].) n = 1. magyar n: ananá [anana] ananász, nene [néne] kisgyerek. 2. magyar m: b, f, p, v előtt: en Bélgica [émbél^iká] Belgiumban, enfermo [émférmo] beteg, en parte [émpárté] részben, un pan [umpán] egy kenyér, tranvía [trámb¿á] villamos. n = magyar ny: año [anyó] év, español [észpányól] spanyol. Az n fölé írt hullámos vonal neve: el (vagy la) tilde. q = magyar k; csak e és i előtt fordul elő; utána mindig néma u követ­ kezik: queso [készó] sajt, química [kimiká] vegytan, buque [buké] hajór = 1. magyar r: caro [káró] drága, querer [kérér] szeretni, akarni, pero [pérö] azonban. 2. magyar rr, szó elején (szünet után) és /, n, s után: rico [rrikó] gazdag, el río [élrriö] a folyó, Enrique [énrriké] Henrik, las ramas [lázrrdmász, a társalgás nyelvében: lárrámász] az ágak. rr = magyar rr: perro [perro] kutya, gorra [gorra] sapka, arriba [árri&á] fent. g = l . majdnem olyan, mint a magyar sz. A különbség az, hogy kiejtésekor a nyelvünk olyan állást foglal el, mely a magyar sz és s hang kiejtésekor elfoglalt állása közé esik; ilyen módon olyan „sz"-hangot nyerünk, mely a magyar „s"-hang felé hajlik: sastre [szásztré] szabó, asesino [ászészmó] gyilkos, Marruecos [márrwékósz] Marokkó. 2. a magyar z-hez közel álló hang, zöngés hang (b, d, g, j , l, 11, m, n, ñ, r, v) előtt. A spanyol z-hang a zöngétlen spanyol sz-hangnak zöngés megfelelője: ugyanolyan nyelvállással képezzük, mint az sz-hangot; olyan z-hangot kapunk tehát, mely a magyar zs-hang felé hajlik: Lisboa piz&óá] Lisszabon, limosna [limózná] alamizsna, asno [áznó]

tizne [tizné] korom. aula [áulá] előadóterem. aúrt [kun] még. extranjero [észtránAéró] idegen. continúo Pcönthmö] folytatom. Ilyenkor (mint fentebb láttuk. A magánhangzók egyike sem i vagy u. A magánhangzók egyike hangsúlytalan i vagy u. Példák : aire [oiré] levegő. — Az iu. hacía [keik] csinált: continuo [köntinwö] folytonos. continuó [kontinwó] folytatta. conozco [kónó§kó] ismerek. A társalgás nyelvében az r előtti 8-t sokszor nem ejtik kJ. Az ilyen magánhangzó-kapcsolat egy szótagnak számít. óleo [óléó] olaj. diez dedos [djézdédósz] tíz ujj. caza [kócá] vadászat. 3. reumático [reumátikó] reumatikus. 2 = 1 . desván [dkzbán] padlás. teljes hang­ értékükben kell kiejtenünk és a két magánhangzó külön-külön szótagnak számít (és nem is alkot nyelvtani értelemben vett „kettős magánhangzót"). museo [muszeó] múzeum. pua [puá] tüske.1 2. i betű 2. ui szótag hangsúlytalan is lehet. a. Ha az i és az u alkot egymással kettős magánhangzót. 2.szamár. peine [peiné] fésű. peinar [péinór] fésülni. aldea [áldéá] falu. — Ez a kap­ csolat is egy szótagnak számít. 2. mutuo [mutwó] kölcsönös. — Sokan az exacto [észáktó] pontos és az auxilio [áusziljó] segítség szóban is így ejtik az x-et. helyette az r-et meg­ nyújtják : israelita firráél/tá] Izraelita. magyar sz. poeta [póétá] költő. trineo [trinéó] szánkó. opio [öpjó] ópium. triángulo [trjánguló] háromszög. tenue [tenwé] vékony. trueno [trwénó] mennydörgés. viudo [bjudb] özvegy. Wolfram [öólfrckn] wolfram. Hogy a hangsúly és a kiejtés pontos követése mennyire fontos. pont) az i-t magánhangzó előtt /-nek. magánhangzók között: examen [ékszámén] vizsga. a spanyolban ajak-u-nek (6) ejtjük: watt [6át] -watt. magánhangzó után pedig nagyon rövid i-nek ejtjük . magánhangzó után nagyon rövid u-nák ejtjük. A kettős magánhangzók (Los diptongos) Ha a spanyolban két magánhangzó kerül egymás mellé. miembro [mjémbró] tag. excursión [észkurszjón] kirándulás. yy = csak idegen szóban fordul elő. 8 1 . illetve a magánhangzó" egyike hangsúlyos í vagy «. mássalhangzó előtt: excusa [észkuszá] mentség. mint pl. las madres [lázm¿WrészJ az anyák. tio [tiö] nagybácsi. X = 1. selypített z. Ilyenkor mind a két magánhangzót tisztán. 5. muela [mwélá] zápfog. azt az alábbi példák is szemléltetik: hacia [ágja] felé. dos reglas [dórr¿</lász] két vonalzó. 1. loa romanos [lorrómánósz] a rómaiak. u és mássalhangzó előtt (ez a hang tehát azonos a spanyol c hanggal e és i előtt): zona [cóná] zóna. oir [óir] hallani. o. három eset adódhat: 1. az «-t magánhangzó előtt «j-nek. zöngés hang előtt (átírásunkban : z): juzgar [mizgár ] megítélni. a második helyen álló hang a hangsúlyos : ruido [rwidő] zaj. dos reglas [dózr¿0lász] két vonalzó. éxito [ékszitó] siker. selypített sz. a diuturno [djuturnó] hosszadalmas és a cuidado [kwidádb] óvatosság szóban. magyar ksz. Pl.

ékezetet kap. 3. in igekötőben se. septiembre [szétjémbré] szeptember. A / néma a reloj [rréló] szóban. successif spanyol megfelelője pedig: bota. substituir [szusztitwir] helyettesíteni. inflammatio. 6. subscribir [szuszkri&ir] aláírni. ez a kapcsolat is egy szőtagnak számít: apreciáis [áprécjóisz] meg­ becsülitek. uai. latin vagy francia ismeretek alapján tanulunk spanyolul. örök. buey [bwéi] ökör.ü. (Vö. chasse. saco. a b elhagyása írásban is kezd elterjedni: obstáculo [ósztákuló] akadály. A A mindig néma: hablar [áftlár] beszélni. ha pl.v. iei.igekötőben : transatlántico [trászátlóntikó] óceánjáró hajó . a latin affirmo. sétimo [szetimó] hetedik. A népnyelvben és a gyors társalgás nyelvében a d-t nem ejtik ki a szö­ vegén és az -ado végződésben: Madrid [mádri] Madrid. A spanyolban csak a c és az n fordul elő kettőzve. 6. a szótagok elválasz­ tásakor együtt maradnak: ha-llar találni. — valamint a con. Az összes többi mássalhangzó csak egyszerű alakjában fordul eiő. annoto. ueir uag. Uruguay [urugweu] Uruguay. saccus a spanyolban: afirmo. instrucción [in. sucesivo. disertación. honneur. Az n-t sokan nem ejtik ki a trans. és a hármas magánhangzó feloldódik kettős magán­ hangzóvá : amaríais [ámáríáisz] szeretnétek. obscuro [ószkuró] sötét. Kettős mássalhangzók (Consonantes dobles) A spanyol 11 és rr nem számít kettős mássalhangzónak . st előtt: construcción [kón. honor. a hangsúlyos. pe-rro kutya. isztrukejón ] oktatás. 2. mettre.' lección [lékejón] lecke. 4. — a francia botte.Három magánhangzó (triptongo) is kerülhet egymás mellé (iai. he hablado [éafiláó | beszéltem. a c is csak e és i előtt: accesible [ákcésziMé] megközelíthető. — Ha az i vagy az. anoto. dissertatio. usted [uszté] ön. meter. 5. kósztrukejón ] építés. Néma mássalhangzók (Consonantes mudas) 1. Ezt fontos tudni. perenne [pérénné} tartós. 9 . ahora [áórá] most. caza. A p-t nem ejtik (és sokszor nem is írják) mássalhangzó előtt: séptimo v. subscripción [szuszkripejön] előfizetés. uey) . inflamación.) 7. A b-t nem ejtjük ki s-f mássalhangzó előtt.

k b P k 2. o. 9 k? cs szó végén szó elején (szünet után) és l. d 2. k d 1. cs 2. mással­ hangzó előtt. u. szó elején (szünet után) e és i előtt minden más esetben g 9 2. lágyan ejtett d 3. u.8. erősen ejtett h 3. mással­ hangzó előtt és szó végén e és i előtt csak e és í előtt á b patata [pátötá] burgonya » bandera [bándérá] zászló nimbo fn/mbó] dicsfény en Bruselas [émbruszélász] Brüsszelben la bandera [láftándérá] a zászló barba [bárbk] szakáll obtener [ópténér] elérni café [káfé] kávé alcoba [álkö&á] hálófülke cubo \kubö] vödör crítica [krz'tiká] bírálat cinc [fink] cink cero [gévö] zérus cocina [kócmá] konyha acceso [ákcészó] közeledés lección [lékejón] lecke muchacha [mucsdcsá] leány China [csz'ná] Kína Munich [mumk] München deporte [dépdrté] sport caldo [kdldó] húsleves cuando [kwdndó] amikor los deportes [lózdépórtész] a sportok padre [podré] apa Madrid [mádr/a] Madrid usted [úsztál ön pelo [peló] haj de repente [dérépénté] hirtelen flor [flór] virág África [dfriká] Afrika gato [gdtój macska gusto [gusztó] ízlés grande [grandé] nagy general [hénérál] általános Ginebra [hinébrá] Genf el gato [élqátö] a macska lago [lágö] tó hidalgo [idálgö] nemes 2. o. p e 1. A spanyol hangok kiejtísi táblázata A spanyol betű Hangértéke Mikor ? A hang jelíilése könyvünk­ ben Példa a l > a és á közötti félhosszú hang 1. ajak-y 3. selypített sz cc eh ¿-(-selypített sz 1. n után minden más esetben a szó végén k d d d é f f a. n után minden más esetben t előtt a. sokszor néma e e és « közötti félhosszú hang / 1. b szó elején (szünet után) és m. zöngés g h 9 .

n. magánhangzó előtt magánhangzó után i j i h hablar [áMdr] beszélni ahora [ádrá] most tinta [tinta] tinta mínimo [mínimo] legkisebb pie [pjé] láb mi amigo [mjámí^ó] bará­ tom aire [diré] levegő reino [réinó] királyság jabón [hkbón] szappan Japón [hhipón] Japán ojo [óhö] szem kilo [kiló] kiló kilómetro [kildmétró] kilométer lámpara [Idmpárá] lámpa Londres [Idndrész] London lluvia [Ijuí»já] eső pollo [pöljó] csirke mano [mdnó] kéz tomo [tomó] kötet álbum [dl&un] album anana [ándná] ananász nene [néné] kisgyerek en Bélgica [émbélMká] Belgiumban enfermo [émférmó] beteg en parte. 71 « szó végén n n r m n 1. m b. a után \ ny ó ö P q T P k 1.A spanyol betű Hangértéke Mikor? A hang jelölése könyvünk­ ben Példa h i néma 1. f. m 2 . 7T r 11 . n 2. / 3. rövid i mássalhangzók közt. r 2 . p. félhosszú í 2. v előtt ñ ny félhosszú nyílt o P k csak e és / előtt szó elején (szünet után) és l. és hang­ súlyosan hangsúlytalanul. [émpdrté] részben tranvía [trámbz'á] villamos año [dnyó] év español [eszpánydl] spanyol limón [limdn] citrom monótono [mónötónó] egyhangú Pepe [pépé] Jóska pipa [pipa] pipa queso [készó] sajt química [kimiká] kémia caro [kdról drága rico [rrikó] gazdag el río [élrrió] a folyó Enriaue [énrriké] Henrik los ricos [lózrrikósz] a gazdagok í k erősen ejtett h k csak idegen szóban k 1 11 m l 1 u 1.

v) perro ¡riérrö] kutya arriba [árríbáj fent sastre fszdsztréj szabó asesino faszészmó] gyilkos Lisboa \]\zhók] Lisszabon asno [dznó] szamár z előtt t u / t a gue. vö. j . caza. ksz 2. fi. r. zs-hez köze­ ledő z-hang rr sz zöngés hang (b. rövid i 3. u („mély hangok") előtt (selypített c-t: c). selypített z 9 z 9. / z 1. cocina. selypített sz 2. magánhangzó előtt magánhangzó után szó elején (szünet után) és m. zona. spanyol betű Hangértéke Mikor? A hang Jelölése könyvünk­ ben Példa rr s rr 1. mint a z az a. Néhány helyesírási és hangtani szabály 1.: cero. ma­ gánhangzó után szó elején. 12 . gui szótagban és q után hangsúlytalanul. 737. n után minden más esetben csak idegen szóban magánhangzók közt mássalhangzó előtt önállóan szó végén. rövid u w u b b b ksz sz i i j V 1. conozco. l. g. o. ajak-p w X ajak-» 1. félhosszú u 2. nagyon rövid u 4. néma 3. s-hez köze­ ledő sz-hang 2. és két magánhang­ zó között a. n. u és más­ salhangzó előtt zöngés hang előtt u patata [pátötá] burgonya tumulto [tumulto] csődület guerra [g¿rrá] háború guía [gza] vezető quinto [k/ntó] ötödik agua [a#wá] víz bueno [bwénó] jó deuda [déurfá] adósság Valencia [báléncjá] Valencia tranvía [trámbz'á] villamos la vaca [láidká] a tehén severo [széöéró] szigorú watt [öat] watt wolfram [öólfrdn] wolfram examen [ékszrimén] vizsga éxito [ékszitó] siker excusa [észkuszá] mentség y [i] és rey [rei] király ley [leil törvény yö fj>] én reyes [i éj ész] királyok mayo [mdjó] május zona [cóná] zóna caza [köcá] vadászat conozco [kóndckó] ismerek juzgar [ftuzr/dr] megítélni tizne [tizné] korom V 1. d. i 2. o. E és i („magas hangok") előtt a c ugyanazt a hangot jelöli.A. sz y 1. b 2.

distingues megkülön­ böztetsz .: guerra. hangsúlyossá válva. Margarita Margit. A que. ie helyett ye (vagy hie). Az s + mássalhangzó elé rendszerint e hangzó kerül. sokszor ie és ue (vagy «sak i. distingo megkülönböztetek. i) helyébe mély hangok (a. averigüe ki­ vizsgáljam . vö. 10» A hangsúly (la acentuación) és jelölése 1. hogy két pontot („la cremá") teszünk az u fölé: pingüe [píngwé] kövér. pedir [pedir] kérni. hablan beszélnek. agüista [á^wisztá] fürdővendég. s + mássalhangzó és hangsúlyos err hangzócsoporttal. cubo. n-re és s-re végződő szavakban a hangsúly az utolsó •előtti szó tagon van. orbus szóból a spanyolban huevo. gui szótagban ki kell ejteni. pl. español [észpányól] spanyol. estilo [észtiló] stílus. dirijo irányítok . gui szótagban az u csak írásjel. agüero Já^wéro] jóslat. dirigir irányítani. i <yueso. A fenti öt szabályban foglaltakat az alábbi táblázat szemlélteti: a előtt za ca aa ja e előtt ce que oue flt% i e z előtt ci qui ÜUÍ 0 előtt zo co 00 u előtt zu cu flU A k hang jelölése A g hang ielölése A h hang jelölése uu a güi gua flüe jo guo ju A ragozás (és szóképzés) folyamán gyakran előfordul. Ilyenkor a fenti táblázat­ ban kimutatott hangok jelölése is az esetnek megfelelően megváltozik. cruzar keresztezni. hoguera máglya. 7. alcoba. química. os. hasonlóképpen: ír menni. hanem y-t. ezt az írásban úgy jelöljük. u) lépnek és fordílva. Carlos Károly. venzo győzök. sentir (széntir) érezni. 3. café. A spanyolban nem kezdődhet szó ue. i? és i előtt a £ ugyanazt a hangot jelöli. ie.kisasszony. A magánhangzóra. : general. •oler [t>Ur] illatozni. pido kérek. huele illatozik. concluyendo következtetve. jugué játszottam. u előtt (k-t). mint a / (erős A-t: h). guía. A hangsúlytalan tőbeli e és 0. jugar játszani. errar [érrár] tévedni. yerro tévedek. pl. obrero munkás. jabón. o. és arra szolgál. fiesta ünnep. Ezért lesz például a latin ovum. siento érzek . tocar érinteni. concluir követ­ keztetni. averiguar kivizsgálni. crucé kereszteztem . vö. dormir [dormir] aludni. hueso. hogy a magas hangok (e. 13 . Ilyenkor a hangsúlyt nem jelölik. Ginebra. ojo. yendo menve. err helyett yerr szokott állni. duermo alszom. hogy a 0-t e és í •előtt is 17-nek (és ne A-nak) ejtsük. 0. így például azonos hangot más betűvel jelölünk a következő szókban: vencer győzni. 6. Ha az u-t a gue. huérfano. fontanal [fontánál] forrás-.2. eslavo [ézlóftój *zláv. 5.. Két magánhangzó között nem írunk i-t. distinguir megkülönböztetni. señorita . u) hangra változik. concluyo következtetek. mint a c az a. toqué érintettem . 8. festivo ünnepi. hogar tűzhely. Japón. E és i előtt a qu ugyanazt a hangot jelöli. durmió aludt. 4. vo. fuente [fwénté] forrás. Ezért ue helyett hue.

-hez). rio [rjó] nevetett. magát si ha Az önálló mutató névmást ékezzük. illetve szükségessé teheti. 3. Eltörölte az ékezet használatát az ige egyes ragozott alakjaiban. (A régebbi helyesírás szerint ékezni kellett az a (-hoz. almacén raktár.2. vivir élni. Dios Isten. A mássalhangzóra (de nem n-re vagy s-re) végződő szavakban a hangsúly az utolsó szótagon van. 14 . Megjegyzés. az ékezés szempontjából egy szótagnak számít: baile tánc. Az egyszótagú szavakat nem ékezik : o vagy. semidiosa félistennő. u (vagy) szavakat. huir. lápices ceruzák. joven fiatal. ui hangzócsoportban: dias napok. reir [réir] nevetni. de viudo (tyudb) özvegy. Cáucaso Kaukázus. ciudad város. kivéve az iu. como ahogyan ¿Cuál? Melyik? cual amelyik ¿Cuándo? Mikor? cuando amikor ¿Cuánto? Mennyi? Hány? cuanto amennyi. francesa francia n ő . a magánhangzó + ir végű igék főnévi igenévi alakjában. rió. hanem j pára ! állj ! para -ért sé tudok . aquélla az aquellos señores azok az urak „ A kérdő névmást ékezzük. melyben hangsúlytalan i vagy u van. almacenes raktárak. o. Ebben az esetben sem jelölik a hangsúlyt: papel papiros. az ékezet kitételét : francés francia férfi. mío enyém. Az összetétel egyes részei megőrzik eredeti ékezetüket: decimoséptimo tizenhetedik. — Sok délamerikai állam nem követi a Spanyol Akadémia újításait. ruido (rwuZó) zaj. buscapié cselfogás. 5. légy 1 se magát sólo csak solo egyedül sí igen . neked él ő el a. — A hangsúlyos i vagy u hangzót ékezni kell. democracia demokrácia. heroico hősies. tímidamente (tímida+mente) félénken. simpático rokonszenves. está van. pie láb. de különböző jelentésű szóban az ékezet megkülön­ böztetésül szolgál: dé adjon de -nak a té tea te téged. árboles fák. Néhány azonos alakít. 1952-ig ékezettel írták : fué. tres három. país ország. continúo folytatom. lápiz ceruza. cortésmente (cortés+mente) udvariasan (az utóbbi két példában a főhangsúly a men szótagon van). a főnévvel (azaz jelzőként) állót nem : éste. az tú te tu a te -d (a) mi engem mi az én -m són hang * son vannak más több(et) mas de. Az olyan magánhangzócsoport. ahány ¿Cúyo? Kinek a? Kié? euyo akinek a. Ugyanazon szó szótagszámának megváltozása a ragozás vagy képzés folyamán fölöslegessé. vio. reír. 4. vio [fijó] látott. semidiós félisten. almacén raktár. ésta ez este libro ez a könyv ésos. akié ¿Dónde? Hol? donde ahol ¿Qué? Mi? que ami. huir [wir] menekülni. oir [óz'r] hallani. — A Spanyol Akadémia 1952-ben több egyszerűsítést hajtott végre az ékezet írásával kapcsolatban. 7. a vonatkozót nem : ¿Cómo? Hogyan? (¡ Cómo ! Hogyan ! ) . señor úr. Az ilyen igealakokat mint fue [fwé] volt. a fenti szabályok szerint. estamos vagyunk. veintitrés huszonhárom. hogy ¿Quién? Ki? quien aki 8. feliz boldog. oír. árbol fa. ésas azok ott esas ventanas azok az ablakok ott aquél. A fenti két szabálytól való bármilyen eltérést ékezettel kell jelölni: música zene. jóvenes fiatalok. deuda adósság. fe hit. lakni.) 6.

A eh. Egyetlen magánhangzó nem állhat a sor végén vagy elején : az óleo (olaj). Mexikóban pedig a timbre szót használják. pe-rro (kutya). 11. — a mondat a kiejtésben egy szónak tűnik. mintha csak egy szót alkotnának (ez sokszor a magyarban is így van). Az s hangzót szótag és szó végén sok helyen A-nak ejtik. összefüggő olvasásnál vagy beszédben csak a fontos szavak hangsúlya emelkedik ki (ez az ún. Argentínában zs-nek ejtik: caballo. tí-os (nagybácsik). 5. 15 . 4. Az y-t sokhelyütt zs-nek ejtik : y o [zsö] én. aún (még) szavakat tehát nem választhatjuk el. A gyorsabb. gyenge). valamint a z hangot nem selypítve. rr nem választható el: mu-cha-cha (leány). nn elválasztható: ac-ce-so (közeledés). mu-se-os (múzeumok). A cc. al-de-as (falvak). Ugyanígy los dedos (az ujjak) különkülön ejtve [lósz. más magánhangzócsopor­ tot igen: ai-re (levegő). llamar. az egybetartozó szavakat össze­ függően ejtik ki. au-la (tanterem). 2. 3. hanem úgy ejtik. mondathangsúly). vagy ki sem ejtik: ¿Cómo están ustedes? Hogy vannak önök? — kiejtése ott így van : [kömöé(h) tán u(h)tédé(h)]. egybe ejtve viszont [lózdédósz]. pe-ren-ne (örök). le-er (olvasni). amelyben hangsúlytalan í vagy u van) nem szabad elválasztani. oir (hallani).11. púa (tüske). coser varrni és cocer főzni között. hogy a spanyol hangok kiejtési szabályait nem egy szóra korlátozva kell alkalmazni. Ugyanígy : Voy a Valencia [bójá&áléncjá] Valenciába megyek. dédósz]. és a tanult emberek ezt a nyelvet beszélik Ameriká­ ban is. 3. Valencia kiejtése pl. casa ház és caza vadászat. 13. te-nue (vékony. mondathangsúly A spanyolok általában gyorsan beszélnek. A legtöbb eltérés a szókincsben mutatkozik. le-ido (olva­ sott). Az amerikai spanyol nyelvben mutatkozó eltérésekIrodalmi spanyol nyelv csak egy van. E és í előtt a c hangot. 12. A fenti két példa egyúttal azt is szemlélteti. Ezt a nyelvet mindenütt megértik. Szókapcsolás. 5. Így például a spanyol sello (postabélyeg) helyett sok délamerikai országban az estampilla. Egy szótagot alkotó magánhangzócsoportot (vagyis olyant. 4. hanem az előző szó véghang­ zóját is tekintetbe kell venni. a mondat elején (szünet után) [báléncjá]. Egyszerű mássalhangzó a következő sorba kerül: se-wo-ri-ta (kisasszony). ez a kasztíliai spanyol nyelv. A U-t /-nek. Ebben a mondatban például: Valencia es una gran ciudad [báléncjá eszunágranejucíád] Valencia nagy város. po-llo (csirke). — A nagyobb szótárak minden esetben jelölik a szó hovatartozását. és csak a két legfontosabb szó hang­ súlya marad meg. A Spanyol-Amerikában élő emberek túlnyomó többségének beszédében azonban a következő kiejtésbeli eltéréseket tapasztaljuk: 1. mint a magyar sz-t. de mondaton belül [ftáléncjá]. A szavak elválasztása a sor végén 1. 2. pollo. A kiejtésben tehát nem tesznek különbséget tasa taksa és taza csésze. — a kevésbé fontos szavak hangsúlya eltűnik.

pers-picaz (éleseszű). ha ez s: ha-blar <beszélni). si-qlo (század). — De az / és az f nem választható el az előtte levő mássalhangzótól. Két mássalhangzó elválik: ban-co (pad). car-ta (levél). 8. pen-insula (félsziget). ais-lar (elkülöníteni). Összetett szavakat részeikre bontunk szét. Három mássalhangzó közüJ csak az utolsó kerül át a következő sor>a. ha az összetétel ténye még -érezhető: nos-otros (mi). illetve felkiáltó jellel: ¿Cómo estás? Hogy vagy? — ¡Caramba 1 Teringettét! jHabla I Beszélj I 16 . 7. ins-pirar (belélegezni). A kérdő és felkiáltó mondatok jelölése A spanyol helyesírás sajátossága. •de ha az utolsó mássalhangzó l vagy r. hanem az elején is jelöli. im-pru-den-cia (gondatlanság).6. mégpedig fordított kérdő-. is-la (sziget). hogy a kérdő és a felkiáltó (felszólító) mondatokat nemcsak a végén. mez-clar (keverni). az utolsó előtti mássalhangzó is átkerül: cons-tar (állni vmiből). 14. bis-abuelo (dédapa). kivéve. cua-dro (kép).

Otras señoras y otros señores entran en la clase. 2 Spanyol nyelvkönyv — 6614 17 . El señor es un profesor. una señora y una señorita. en la clase. están ahora un señor. es alumna. La señorita se llama María Nagy. Aquí. Los señores son alumnos.LECCIÓN PRIMERA Névelő és főnév a) Hímnemű főnevek: el profesor el alumno \ a tanár a tanuló un profesor un alumno egy tanár egy tanuló b) Nőnemű főnevek : la profesora la alumna a tanárnő a tanulólány una profesora una alumna egy tanárnő egy^ianutólány c) Többes szám: los profesores los alumnos a tanárok a tanulók las profesoras las alumnas a tanárnők a (anulólámjok En la clase Ahora estamos en la clase. La señora no es profesora. Se llama Margarita Kiss. Entran también otras señoritas. La señorita también es alumna. Las señoras y señoritas son alumnas. El profesor se llama Jorge Kovács.

¡Buenas noches). señorita? — Me llamo María Nagy. — ¿Quién está (¿Quiénes están) ahora en la clase? — Aquí. — ¿Cómo se llama usted. — ¡Buenos días (¡Buenas tardes. María Nagy). — ¿Está aquí el señor José Németh? — Ahora no está aquí. — ¿Y cómo se llama usted. señorita)? — Me llamo Juan Nagy (Margarita Kiss. — Está aún en la fábrica.— ¡Buenos días (¡Buenas tardes. señor profesor. — Yo soy el profesor y me llamo Jorge Kovács. señor? — Me llamo Francisco Székely. — ¿Y cómo se llama usted. señor? . — dice un alumno. ¡Buenas noches). están ahora las señoras. — ¿Cómo se llama usted. señor (señora. señora? — Me llamo Margarita Kiss. — ¿Está aquí la señorita María Magyar? — Sí. — ¿Y cómo se llama usted. — ¿Cómo se llama usted. señor? — Yo me llamo Juan Nagy. está aquí. señoras y señores I — dice el profesor. las señoritas y los señores. — dice el profesor. señor profesor! — dicen también los alumnos. II Conversación T-. én la clase. ¿Dónde estamos ahora? — Ahora estamos en la clase.

hívja Jorge [Aórfté] György no nem Margarita Margit también is. x Vocabulario y (ejtsd : i. también yo soy alumno. a tanárok el alumno. las noches [láznóesész] az este. Usted se llama Jorge Kovács.(= magát nevezi. señor Székely. ¿Está aquí el señor José Németh? No. las lecciones [lékcjón] a lecke. las alumnas a tanulólány. a hölgyek. -ba. magánhangzó előtt: /) és la señorita. señora Kiss? Usted es el señor profesor. a tanórák uno (számnév) egy lección primera első lecke primero. a leckék. una (határozatlan névelő) egy el «eñor. buena (buenos. los alumnos a tanuló. señor Nagy? Yo también soy alumno. a tanóra. a szótár I. az éjszaka. a napok ¡ Buenas tardes J Jó napot 1 Jó estét! (Déltől estig mondják. los días a nap. las clases az osztály. a kora este. ¿Y usted. -be la clase. az urak la señora. -né 2* . señor profesor. a tanulólányok en la clase az osztályba(n) en (elöljárószó) -ban. otras más(ok).) la tarde. ¿Quién es usted. az osztá­ lyok ahora [áórá] most estamos vagyunk (=¿= tartózkodunk) aquí [ákz'J itt están vannak (=* tartózkodnak) está van (=» tartózkodik) un. a tanulók la profesora. las señoras a hölgy. los profesores a tanár. las señoritas a kisasszony. belépnek son vannak (a magyarban nem fordítjuk) ¡Buenos días t Jó napot 1 bueno. los señores [szényór] az úr. las tardes a délután. ¿Qué soy yo. a kisasszonyok es van (a magyarban nem. ¿Qué es usted. primera első el profesor. a délutánok. az esték. ¿Donde está? Está aún en la fábrica. hívják. újabb(ak) entran lépnek be. Y usted. mondja 19' el vocabulario [élftökáftulárjó] a szójegyzék. az éjszakák j señoras y señores t hölgyeim és uraim l dice [dice] mond. la lección. neveztetik) se magát llama hív. señorita? Soy Catalina Fehér. buenas) [bwénó] jó (jók) el día. a tanárnők la alumna. fordítjuk) se llama [szeljámá] neve.— — — — — • — — -+• — — — — — — — Yo me llamo Francisco Székelv. señor profesor. señorita? Soy alumna. -ben. ¿también usted es alumno? Sí.< szintén Maria Mária otros. a kora esték I Buenas noches! Jó estét I Jó éjszakát t la noche. las profesoras a tanárnő.

neveztetem) me magamat llamo hívok. mondják ¡señor profesor! tanár úr! yo (jój én soy [szói] vagyok me llamo a nevem. las fábricas a gyár. los ejercicios [é/íércícjó] a gyakorlat.dicen mondanak. las conversaciones [kómbérszácjdn] a társalgás. José [/löszé] József aún még en la fábrica a gyárban la fábrica. la conversación. hívom ¿Cómo? Hogyan? Milyen? usted [usztéd] ön. a társalgások ¿dónde? hol? ¿quién? ¿quiénes? ki? kik? Catalina Katalin ¿qué? mi ? mit ? señora Kiss Kissné la gramática a nyelvtan el ejercicio. a gyakorlatok. maga j señor! j señora! uram! asszonyom! Juan [/jwán] János Francisco [fránciszkó] Ferenc sí igen . hívnak ( = nevezem magamat. a feladat. a feladatok Gramática — Nyelvtan A határozott névelő — El artículo determinado el profesor el alumno el ejercicio a tanár a tanuló a gyakorlat la profesora a tanárnő la alumna la lección a tanulólány a lecke A határozott névelő ( = a magyar a» az) h í m n e m ű főnév előtt: el nőnemű főnév előtt: la A határozatlan névelő — El artículo indeterminado un profesor un alumno egy tanár egy tanuló una profesora egy tanárnő egy tanulólány una alumna una lección egy lecke un ejercicio egy gyakorlat A határozatlan névelő ( = a magyar egy) h í m n e m ű főnév előtt: un nőnemű főnév előtt: una 20 . a gyárak II.

az -o végű főnevek: el alumno el tintero el ejercicio 3.A főnevek neme — El género de los substantivos A spanyol főnév vagy hímnemű. a mássalhangzóra és a hangsúlyos magánhangzóra végződő főnevek túlnyomó része: el lápiz el pan el café a ceruza a kenyér a kávé(hdz) Nőneműek: 1. -d és -ez végű főnevek: la lección la conversación la ciudad a lecke a társalgás a város a fal az öregség 21 • la pared la vejez . az -ión. az -a végű főnevek: la alumna la tinta a tanulólány a tinta 3. a férfit vagy férfi foglalkozást jelölő szók: ( ' el profesor el poeta el papa el papá a tanár a költő a pápa a papa a tanuló a tintatartó a gyakorlat 2. Hímneműek: 1. a nőt vagy női foglalkozást jelölő szók: la profesora la mujer a tanárnő az asszony a feleség 2. vagy nőnemű.

mégis nőnemű: la mano la radio la dínamo Bár -a végű. José está aún en la fábrica. mégis hímnemű.A legfontosabb kivételek: Bár -o végű. -be helyhatározói ragnak a spanyolban az en elöljárószó felel meg. los lápices a ceruzák. -ben. A -z végű főnevek a hangtani szabályok értelmében a többes szám jele előtt a z-t c-re változtatják: el lápiz a ceruza. / = femenino nőnemű). Most az osztályban vagyunk. Hölgyek és urak lépnek az osztályba. József még a gyárban van. Az elöljárószó a főneve előtt áll: 22 . -ba. A főneveket mindig névelőjük­ kel együtt tanuljuk meg 1 I* A többes szám — El plural los alumnos las manos los poetas los días a tanulók a kezek a költők a napoky los señores los panes las noches az urak a kenyerek az esték^ las lecciones a leckék A hímnemű el névelő többes száma : los A nőnemű la névelő többes száma : las végződő főnevek -s. Az elöljárószó — La preposición Ahora estamos en la clase. Señoras y señores entran en la clase. A magyar -ban. végződő főnevek -es - A magánhangzóra a mássalhangzóra jelt vesznek fel a többes számban. a nőneműeket / betűvel jelölik (m = masculino hímnemű.: el dia a kéz a rádió a dinamó a nap A szótárak a hímnemű szavakat m betűvel.

La señora Margarita Kiss. vannak) kitétele a névszói állítmány előtt Kovács úr tanár. Los señores son alumnos. Ahora José no está aquí. Jó napot ! Jó délutánt ! Jó estét I Jó estét I Jó éjszakát ! Mária és Margit tanuló(lány). Az es. El señor Kovács es (un) profesor. a) sok kifejezésben. b) az állttmányban. Kissné (szó szerint: Kiss Margit asszony). A magyar nem. Első lecke. A hölgy nem tanárnő. ha A többes szám használata a magyartól eltérően a) j Buenos días I . ott találjuk a spanyol mondatban a a magyarban nincsen kitéve. József most nincs itt. 8 A tagadás La señora no es profesora. Az értelmező az értelmezett szó előtt áll: a megszólítás és a keresztnév meg­ előzi a családnevet. 9 A szórend a) Lección primera. son (van. vannak) igét mindig névszói állítmány előtt. a köszöntésekben. ha egynél több személyről (vagy dologról) van szó. 23 . b) María y Margarita son alumnas. son (van. A tanár úr. I Buenas tardes 1 I Buenas noches 1. b) El señor profesor.1 en (-ba(n) en (-ba(n) 2 la az az osztályba(n) las a a gyárakba(n) 3 clase osztály) fábricas gyárak) tí Az e s . mint pl. Az urak tanulók. nincs ( = nem van) tagadószónak a spanyolban a no felel meg. A magyartól eltérően a spanyolban többes szám áll ' . A no az állítmány előtt áll. A hangsúlyos jelző a főneve után áll. még akkor is.

állítmány. kérdöszó. alany. állítmány. Jó napot. N.? N. aquí. alany. está van el señor N. Ha a mondatban nincsen kérdöszó. 4. el señor Németh? Németh úr? en la fábrica? a gyárban? A kérdő mondat szórendje : 1.. mint példánkban: mi).. . ití. többi mondatrész. .c) El profesor A fanárt 1. az osztályban.. a mondat élére tesszük. Kovács Józsefnek... 1. estamos vagyunk 3. 3. úr el señor N. . 2. se llama hívják no está nmcs 2. 3. 2. 11 A névelő használata a megszólításban La señora Magyar es alumna. en la clase. . amelyre vonatkozik. Entran también otras señoritas. állítmány. . A kijelentő mondat szórendje : 1. . ~ . rendszerint valamilyen határozót. 2. vagy követi a szót. u .. — Az egy szóból álló határozó (aqui) és az állítmány névszói része (alumna) az állítmány igei része után áll. a szórend : 1. A kiemelt mondatrészt. tf J Entran otras señoritas megelőzi A también közvetlenül también. 3. 10 A también (is) helye a mondatban La señora también es alumna. úr? la señora Kiss? Kissné? 3. Utána megmarad a kijelentő mondat szórendje: 1. . . alany. állítmány. Más kisasszonyok is jönnek. ¿Dónde Hol ¿Está Van ¿Está aquí Ití van ¿Es alumna Tanuló 2. 2. Jorge Kovács. alany (mely el is marad­ hat. többi mondatrész. A hölgy is tanuló. ha odaérthető. 3. 3. többi mondatrész» d) Ahora Most 2. i-. También la señora es alumna. többi mondat* rész. . ] Buenos días. El señor Németh Németh úr . señoras y señores I Magyarné tanuló. hölgyeim és uraim t 24 .

uram? — Engem (Yo) Székely Ferencnek hívnak. . . a tanulók . . también [támbjén]. a magyar birtokragot sem for­ dítjuk a spanyolban : / Buenas tardes. . día. . . tintero. . lápiz. a tanulólány. Tegyük ki a határozott névelőt a következő főnevek elé: . a gyárak. 2. . a gyár. a gyárban. . . . — Hogy hívják önt. pan. a kezek. . uram. . . . poeta. . . . mano. a tanárnő. . . szintén tanuló? alumno? A kérdést bevezető fordított kérdőjel rendszerint a kérdő mondat elején álL — Állhat azonban a mondat közepén is: ott. Margit és Katalin tanulólány. A tanár is itt van. egy tanuló. usted [uszté d J. egy tanárnő. . . Kiejtés. . señoras. tarde. día. señor [szényörj. 12 A kérdést bevezető kérdője] helye a mondatban ¿Dónde estamos ahora? Hol vagyunk most? Y usted. . . . . . Ujabb tanulók lépnek be az osztályba. a költők. . . első lecke . conversación [kómbérszácjón]. Fordítsuk le spanyolra: A tanár úr az osztályban van ( = tartózkodik az osztályban). a költő. papá. . . — János és György tanuló. aquí [ákíj. lápices. egy ceruza. Ejercicios 1. café. . lápiz. señor. A közvetlen megszólításban a névelő elmarad. lección. a tanuló. señor. y otros señores [jótrósz szényörész]. . a tanár ú r . egy lecke. . . 4. Tegyük ki a határozatlan névelőt a következő főnevek elé : profesor. manos. . gramática. . . . . . . . tinta. gramáticas. señores. a tanárnők . . egy tintatartó. Buenas noches [bwénáznócsész]. ¿es usted también És ön. . egy úr. . — Önt hogy hívják. . a kéz. . y usted [jusztédJ. az úr. . mano. . a tanulólányok. . . . . az osztályban. hölgyeim és uraim I — mondja egy úr. señor Kiss l Jó estét. . noches. . pan. . . egy rádió. profesora. a leckék. — Jó napot. . . . . . . a dinamó. Kovács úr tanár. . a tinta . . lecciones. poeta. a kávéházak . . . . se llama [szeljómá]. Mondjuk spanyolul: egy tanár. . . poetas. . a lecke. . asszonyom? — Az én nevem Kiss Margit. . . . . Kiss úr 1 — \ Señor t Uram 1 . Buenos días [bwénóztfiász]. . lección.A señor. 3. radio. . noche. 25 . tardes. a tanárok . . alumna. usted es [usztérfész]. papa. . . yo soy [jószöi]. . . egy gyár. egy tanulólány. Nagy János úr is az osztályban van. señora. . . . ahol a tulajdonképpeni kérdés kezdődik (ez az eset rendszerint megszólítás után fordul elő). clases. . ahora [áórá]. Jorge [/lórfié]. hangsúly Ügyeljünk különösen az alábbi szavak helyes kiejtésére és hangsúlvára: lecciones [lékcjönész]. tanuló vagyok. egy kávé. . . . . . señorita és hasonló értelmezők előtt a magyartól eltérően névelő áll a spanyolban : El señor Kovács es un profesor. a tanár. . . . — Jó estét I — mondják a tanulók. dínamo. . panes. a ceruzák . Ki van az osztályban? A tanulók és a tanulólányok vannak most az osztályban. . días. . . egy osztály. Juan [AwánJ. . . . az osztály. clase. egy kenyér. . alumno. . señora. . — Tanuló ön? — Igen. . . .

— ¿Cómo es el libro? ¿Cómo es la pluma? ¿Cómo es el pupitre? ¿Cómo es la mesa? 26 . Una mesa. Un armario. . Los alumnos estudian las nuevas palabras. Un tintero. Una pluma. El profesor pregunta. nyelv) a spanyol nő los libros gruesos a vastag könyvek las plumas gruesas a vastag tollak los pupitres verdes a zöld padok las mesas verdes los españoles las españolas a zöld asztalok a spanyolok a spanyol nők Estudiamos el español Ahora estamos en la clase y estudiamos el español o castellano. Sólo las primeras lecciones son difíciles. Un lápiz. La lengua española o castellana es muy hermosa. Un cuadro. El profesor pregunta: — ¿Qué es esto? un armario una mesa una silla Los alumnos responden : — Un pupitre. los alumnos responden. Una silla. Un libro. Una tiza. es fácil. Un cuaderno. El profesor dice palabras españolas. Una pizarra. El español no es difícil.LECCIÓN SEGUNDA A melléknév el libro grueso la pluma gruesa el pupitre verde la mesa verde el español la española a vastag könyv a vastag toll a zöld pad a zöld asztal a spanyol (férfi. Una lámpara.

El cuaderno también es blanco. señor. los pupitres son verdes. El pupitre es verde. El armario no es bajo sino alto. La mesa también es verde. La tiza es blanca. Las plumas son cortas. Las mesas también son verdes. señor. La pizarra es negra. La pluma es corta. el libro es grueso.— El libro es grueso. La silla es baja. La pluma es corta. El lápiz no es corto sino largo. El lápiz es largo. La tinta es azul. ~ ¿Es corto el lápiz? ¿Es bajo el armario? ¿Es azul el cuaderno? — No. una pizarra una tiza un cuadro una lámpara un libro un cuaderno — ¿Es grueso el libro? ¿Es corta la pluma? ¿Es verde el pupitre? — Sí. Los pupitres son • verdes. El armario es alto. El cuadro es hermoso. El cuaderno no es azul sino negro. 27 . — ¿Son verdes los pupitres? — Sí. señor. — ¿Cómo son los libros? ¿Cómo son las plumas? ¿Cómo son los pupitres? ¿Cómo son las mesas? un lápiz una pluma un tintero — Los libros son gruesos. El pupitre es verde.

III Un refrán español Principio quieren las cosas. — Szó szerint: Kezdetet akar­ nak a dolgok. dos két. Soy ingeniero.) — ¿Es usted español? — No. kettő segundo. hermosa szép *(A közmondás értelme : Minden kezdet nehéz. ¿Y cómo se llama usted. — Yo estudio no sólo la lengua española. señor. — Es difícil la lengua inglesa? — No. — Yo también soy húngaro. tanulunk el español a spanyol nyelv(et) o (kötőszó) vagy castellano. gruesa vastag. ¿Qué lengua estudia usted? — Estudio el español o castellano. — ¿Dónde está la pizarra? ¿Dónde están la mesa y la silla? ¿Dónde están los armarios nuevos? — La pizarra está delante. — ¿Dónde está el libro verde? ¿Dónde están los cuadernos blancos? — El übro verde está aquí. az írópolc verde [bérdé] zöld la mesa az asztal español. — ¿Estudia usted también el inglés. señor. castellana kasztíliai. (Soy médico. El inglés es fácil. Los armarios nuevos están detrás. II Conversación — ¿Cómo se llama usted. sino también la lengua inglesa. (Yo soy abogado. señor? — Yo me llamo Pablo Takács. señor. Estudio sólo el castellano.— ¿Son cortos los lápices? — No. kövér la pluma a toll el pupitre az iskolapad. spanyol la lengua a nyelv muy [muí] nagyon hermoso. Yo soy comerciante. los lápices no son cortos sino largos. ¿Qué es usted. señor? — Me llamo Pedro Balázs.* Vocabulario I.) ¿Y usted? — Yo soy minero. segunda második el libro [libro] a könyv grueso. señor Balázs? — Soy obrero.) 28 . La mesa y la silla también están delante. Los cuadernos blancos también están aquí. española spanyol estudiamos tanuljuk. no es difícil. el francés o el alemán? — No. No soy español sino húngaro. señor.

inglesa angol francés. alemana német. sino también nemcsak . . corta rövid („kurta") largo. — Viszont: fácil. La tinta azul. tanulnak nuevo. inglés. el refrán. los refranes a közmondás el principio a kezdet.) 29 El pupitre es alto. . A kék tinta. andaluz. tanulom inglés. baja alacsony negro. a szót «studian [észtudján] tanulják. . . francesa francia alemán. vagy -e. . larga hosszú alto. nueva új pregunta [pregunta] kérdez. a ceruzák la pluma a toll «I tintero a tintatartó ¿cómo es? milyen ? corto. A német könyv. . A spanyol melléknév vagy -o. felelik ¿qué es esto? mi ez? el armario a szekrény la silla [szí'ljá] a szék la pizarra a (fali)tábla la tiza a kréta el cuadro fkwádró] a kép la lámpara a lámpa «1 cuaderno a füzet «1 lápiz. alemana német no sólo . vagy mássalhangzós végű. A ceruza zöld. andaluza andalúziai. szeretnek. Az -o végű melléknévnek külön -a végű alakja van a nőnem számára. . los lápices a ceruza. a kezdetet quieren akarnak. A pad magas. negra fekete blanco. . francesa francia. La pluma es verde. hanem . húngara magyar ' ¿qué lengua? milyen nyelv(et)? estudia tanul. El libro alemán. egyedül la pala lira a szó. inglesa angol. Pedro Péter Pablo [páMó] Pál ¿qué es usted? mi a foglalkozása? el obrero [ó&réró] a munkás la obrera a munkásnő el médico az orvos la médica az orvosnő el ingeniero fin/iénjérö] a mérnök el minero a bányász el abogado [bbögádb] az ügyvéd el comerciante a kereskedő húngaro. berlinesa berlini. berlinés. difícil. alemán. El lápiá es verde. El cuaderno azul. a nyelvtani összefoglalásban.szeretik la cosa a dolog Gramática 13 A melléknév — El adjetivo Az asztal magas. A toll zöld. Az -e végű melléknévnek nincsen külön alakja a nőnem számára. . azul. A német nyelv.difícil nehéz fácil könnyíí sólo csak. La lengua alemana. (Bővebbet a mellék­ névről 1. alta magas bajo. A kék füzet. La mesa es alta. akarják. A mássalhangzós végű melléknevek közül a nemzetiséget (népi vagy városi hovatartozást) jelölőknek van -a végű nőnemű alakjuk : francés. is III. kérdezi responden felelnek.'tanulja estudio tanulok. blanca fehér la tinta a tinta azul [ácul] kék sino hanem ¿cómo son? milyenek? delante elül detrás hátul II.

la blanca nieve a fehér hó (a hó mindig fehér. a nyelvet. Ha a főnevesített melléknévvel nem személyt vagy nyelvet. A tanár új szavakat mond. a könyvet. Las señoras no son inglesas. nemzetiséget) kifejező melléknév mindig főneve után áll. 15 A jelzői melléknév helye a mondatban el libro verde a zöld könyv las nuevas palabras az új szavak las palabras españolas a spanyol szavak la lección primera . A melléknév ugyanúgy képezi többes számát.14 A melléknevek többes száma — El plural de los adjetivos los libros gruesos a vastag könyvek los cuadernos azules a kék füzetek los libros alemanes a német könyvek Las plumas son cortas. nem fejez ki megkülönböztető tulajdonságot). a szép mint fogalom). los libros a könyvek. a „semleges" lo névelőt tesszük eléje: lo hermoso a szép ( = mindaz. A melléknév. primera lecció (az „első" szó nincsen különösképpen kiemelve). Az angol nyelvet tanulom. akár állítmány. las palabras a szavak. Los pupitres verdes son altos. 16 A melléknév főnevesítése el español a spanyol férfi. Ha főneve előtt áll. hangsúlyos. hanem elvont jogaimat akarunk jelölni. a spanyol nyelv la húngara a magyar nő A spanyol melléknevet a névelő segítségével ugyanúgy főnevesíthetjük. a francia nyelv. i • i az első lecke la primera lección A jelzői melléknév állhat főneve előtt és után. hangsúlytalan. la lengua a nyelv. A különösebb hangsúly nélkül. az angol nyelv. una francesa egy francia nő. a szavakat. el francesa francia ember. un inglés egy angol ember. A zöld padok magasak. Ha főneve után áll. ami szép. Pl. vagy csak díszítő jelzőként használt melléknév főneve előtt áll. A megkülönböztető tulajdonságot (minőséget színt. — Lección primera (ki van emelve az „első" szó. lo nuevo az új- 17 A nem személyt jelölő főnevek tárgy esete El profesor dice palabras nuevas. számban és (ha lehet) nemben egyezik főnevével. „. A hölgyek nem angolok. t A nem személyt jelölő főnevek tárgy esete egyenlő az alanyesettel: el libro a könyv. mint a főnév. mint a magyar melléknevet: el inglés az angol ember. Estudio la lengua inglesa. a köny­ veket. lo bueno a jó. . akár jelző. A tollak rövidek. a „fehér" itt díszítő jelző. 30* .

.. no es difícil [nőézdificil]. pizarra [pigárrá]. . estudian = tanulnak és tanulják. la mesa baja. . . 19 A tárgyas igeragozás hiánya El profesor dice palabras nuevas. . Az es.18 Es. — A foglalkozást jelölő főnév elől a határozatlan névelő rendszerint elmarad. . pregunta [pregunta]. la silla alta. . la lengua ingles . .. A könyv itt van.. . no son difícil. . las lecciones f á c i l . están A könyv vastag. está. . . Kiejtés. . la pizarra es negr . tehát dice = mond és mondja. A tanár új szavakat mond. las palabras españolas son fáciles. muy hermosa [mujérmösza]. las pizarras son negr . Egészítsük ki a melléknév (esetleg) hiányzó végződését: el armario b a j . Kovács úr tanár. Az asztalok elül vannak. . El señor Kovács es (un) profesor. Las mesas son altas. Las mesas están delante. la tinta azul. — diee un alumno. . las lenguas son hermosas. las primeras lecciones [lászprimérasz lékcjónész]. . las alumnas húngaras son hermosas. 20 A határozatlan névelő kitétele ¿Qué es esto? — Es una mesa. y difícil. . . los pupitres son verdes. . . las pizarras son negras. la tiza blanca . — mondja az egyik tanuló. . están átmeneti állapotra utal (hol van most?). . la mesa b a j . El señor Németh no está aquí. es bajo [hzbáhb]. el ejercicio difícil. . . los tinteros no son hermosos. . Tegyük az egyes számot többes számba és fordítva: la lección fácil. las lámparas son azules. la tinta a z u l . es f á c i l . . el lápis largo. . son verdes [szómbértfész]. el cuadro hermoso. A spanyolban nincsen különbség alanyi és tárgyas ragozás közt. son . . los cuadernos franceses están en la clase. las sillas baj . los pupitres b a j . hangsúly Ügyeljünk a leckében előforduló nehezebb szavak kiejtésére és hangsúlyára : libro grueso [liftrögrwészö]. . . . está aquí. . El libro está aquí. la lengua húngara . . la lámpara es v e r d . . las lámparas son v e r d .. son állandó tulajdonságra vonatkozik (milyen?). Németh úr nincs itt. . . las lecciones e s p a ñ o l . Ejercicios 1. Mi ez? — Asztal. es grueso [ézgrwészo]. es hermos . . Az asztalok magasak. estudiamos [észtudjómösz]. el cuaderno es^ verde. . pregunta = kérdez és kérdezi.. las nuevas palabras [láznwé&ász páló&rász]. . los libros ingleses están aquí. mesa verde [meszabérde]. . — Az está. . es verde [ézftérdé]. bajo [bá/ió]. csak alanyi ragozás van . 2. quieren [kjérén]. la lección p r i m e r . 31 . A magyartól eltérően a spanyolban ki kell tennünk a határozatlan névelőt a magyarban névelő nélkül álló köznév előtt. . El libro es grueso. .

Milyen a pad? Zöld. Azok a füzetek ott sárgák. Aquella lámpara es blanca. Kemény •elvtárs fel camaradaj munkás. Fordítsuk le spanyolra : Spanyolul tanulunk (= Tanuljuk a spanyolt). Éstas. nem nehéz. Hol vannak a magas szekrények? Hátul vannak. — Ésas. magyar vagyok. Rövid? Igen. Azok. — — Ése. Ezek. Alacsonyak a székek? A székek nem alacsonyak. Ez. Nem szépek a képek? A képek nem szépek. Nagyné orvosnő. A szép képek itt vannak. Az a kép csúnya. — — Ésos. Mi a foglalkozása? Orvos vagyok. Nem hosszá. Az a füzet ott sárga. Esa pluma es verde. hanem rövid. Kiss úr mérnök. Hosszú A ceruza? A ceruza hosszú. Az ott. Azok. A magas •szekrények. — Azok ott. Milyen a toll? Rövid. Aquélla. Ezek a könyvek pirosak. hanem magyar. Azok ott. kereskedő vagyok. Az. A tanulók spanyol szavakat mondanak. Ön bányász? Nem vagyok bányász. 4. Azok a lámpák fehérek. — Ésa. Azok a tollak ott zöldek. Az. Milyen A kréta? Fehér. Ön magyar? Igen. Nehéz a spanyol? Nem. Aquel cuadro es feo.3. Ez a könyv piros. Ezek az ablakok barnák. Estas ventanas son pardas. . Az a lampa fehér. Kovácsné is magyar. Esos cuadernos son amarillos. uram. Aquéllas. Ese cuaderno es amarillo. Esas plumas son verdes. Ez az ajtó barna. Aquéllos. Ez Éstos. Estos libros son rojos. rövid. Aquellos cuadros son feos. Az a toll ott zöld. Ésta. Aquellas lámparas son blancas. A könyv vastag. Esta puerta es parda. Azok a képek csúnyák. Aquél. Ezek. a hosszú asztalok és az alacsony székek az osztályban vannak. Hol van a zöld lámpa? Itt van. Vastag a könyv? A hosszá ceruza. — Az ott. ¿Qué libro es azul? Melyik könyv kék? ¿Qué libros son gruesos? Mely könyvek vastagok? ¿Qué pluma es gris? Melyik toll szürke? ¿Qué plumas son grises? Mely tollak szürkék? 32 Éste. Nem vagyok angol. Az alacsony székek. Milyenek az asztalok? (Azok) is zöldek. A spanyol nyelv szép. 3 TRES LECCIÓN TERCERA Mutató névmások Este libro es rojo. Mondjuk spanyolul: A vastag könyv. Milyenek a képek? Szépek a képek? A képek szépek.

ése. verde. en el centro. — Esta pluma es negra. señora. y esas sillas también son pardas. hay pupitres o bancos. — dice el profesor. gris. En esta clase hay muchos objetos. pardo. Estos bancos son pardos. Allí. Aquella puerta es alta y ancha. Aquí. En esta lección de español estudiamos algunos colores y algunas cualidades.I Colores y cualidades Esta clase. Pero allí. delante. rojo. Las ventanas bajas y estrechas están a la izquierda. — Blanco. Aquellos cuadros no son hermosos. amarillo. detrás. Este libro es rojo Ese libro es verde Aquel armario es alto — Muy bien. — ¿Cuáles son los colores principales? — pregunta el profesor. — Muy bien. . 8 Spanyol nyelvkönyv — Ö614 *33 . En aquella pared hay tres ventanas bajas y estrechas. señora Kiss? — ¿Qué libro. — Este libro es verde. — ¿Y esa pluma? — ¿Qué pluma. — ¿Cómo es aquel armario? ¿Cómo es aquella puerta? ¿Cómo son aquellos cuadros? ¿Cómo son aquellas ventanas? . Él ya conoce muchas palabras españolas. hay dos armarios viejos. y esa tiza es blanca. son feos. es muy grande y hermosa. azul. negro. señora. donde ahora estamos y estudiamos el castellano. ésta? — Sí. hay una mesa nueva y también dos sillas nuevas. — Aquel armario es viejo. — ¿De qué color es este lápiz. éste? — Sí. — ¿Qué lápiz es rojo y qué lápiz es azul? — Éste aquí es rojo y ése ahí es azul. En esta pared hay una puerta alta y ancha. esta tiza? ¿De qué color son estos bancos? ¿De qué color son estas sillas? — Ese libro es amarillo. ¿De qué color es ese libro. — responde Pablo Takács. ésa. Aquellas ventanas son bajas y estrechas. La puerta alta y ancha está a la derecha. — ¿De qué color es este libro? — Es rojo.

muchas sok el objeto [óbhétö] tárgy. muchos. tres három tercero harmadik este. esas azok a amarillo sárga aquel. las mesas. vannak mucho. ebben a falban la pared [páréd] fal ancho [áncsó] széles ' *(A közmondás magyar megfelelője : Nincsen rózsa tövis nélkül.— ¿Qué cuadernos son negros y qué cuadernos son grises? — Aquéllos allí son negros y éstos aquí son grises. sillas. — ¿De qué es esa estufa? — Es ríe. közepén el centro közép. régi en esta pared ezen a falon. es una regla de madera. puertas. azonban allí ott viejo [bjéhó] öreg. dolog. III Un refrán español No hay miel sin hiél* Vocabulario I. — ¿ Y de qué son los bancos? — Los bancos. központ el banco pad pero de. Ésa es una estufa de hierro. kapu pardo barna la ventana ablak ese. vörös la puerta ajtó. estas ezek a rojo [rróhó] piros. — ¿Cuál es la estilográfica parda? ¿Cuáles son las reglas amarillas? — La estilográfica parda es ésa (aquélla. esta ez a estos. ésta).) 34* . ventanas son de madera. rút ¿qué? melyik? milyen? mely(ek)? gris szürke el color szín la cualidad tulajdonság la calidad minőség donde ahol grande nagy en esta clase ebben az osztályban hay van. II Conversación — ¿Cómo se llama ese objeto en español? — Es una estufa. — ¿Esta regla también es de madera? — Sí. aquéllas). holmi en el centro a középen. aquellas azok a feo csúnya. mucha. Las reglas amarillas son éstas (ésas.hierro. aquello az a aquellos. esa az a (a megszólított személynél levő tárgyra mutat) esos.

22 A mutató névmás — El pronombre demostrativo a) este libro . Ebben az osztályban sok holmi van» Allí hay una mesa nueva. La puerta está a la izquierda.. tud(ja) bien jól. a francia il y a. Nincsen rózsa tövis nélkül. az está. -bol. — Mihelyt meghatározott vagy ismert személyek vagy dolgok helyéről szólunk. az olasz c'é. Ott van egy ajtó. No hay miel sin hiél. en español spanyolban. feleli él ő va már conoce ismer(i). no hay nincs(en). a) Este. estas. -ú. Ha közelebbről még meg nem határozott személyek vagy dolgok létezéséről szólunk. 35 .¡ az angol there is. spanyolul la estufa kályha ¿de qué es? miből van ? el hierro [élj erró] vas estufa de hierro vaskályha la madera fa (anyag. Ott egy új asztal van. -é . estos. vagy számnév van. az h a y kifejezést használjuk (megfelel a német es gibt. a beszélőhöz közel levő személyre vagy tárgyra mutat. esta. n o h a y (nincs(en). vannak) . nincsenek) En esta clase hay muchos objetos. jó ¿de qué color es? milyen színű? ahí amott. están szavakat használjuk.esta puerta ez a könyv — ez az ajtó estos libros — estas puertas ezek a könyvek — ezek az ajtók az a kép ott — az a toll ott b) ese cuadro — esa pluma esos cuadros — esas plumas azok a képek ott — azok a tollak ott az a tárgy — az a kályha c) aquel objeto — aquella estufa aquellos objetos — aquellas azok a tárgyak — azok a kályhák estufas A jelzőként álló mutató névmások a spanyolban melléknevek : nemben és számban egyeznek főnevükkel. Vessük össze: Allí hay una puerta. -ű. -rol. valahányszor a mondat alanya előtt határozatlan névelő. Az ajtó balra van. algunas néhány ¿cuál? ¿cuáles? melyik? melyek? principal főresponde felel. szoros a la derecha jobbra derecho jobb(oldali) a la izquierda balra izquierdo [ickjérdó] bal(oldali) en esta lección ezen az órán lección de español spanyol óra de (elöljárószó) -nak a. -rol algunos.estrecho szűk. nincsenek la miel méz sin (elöljárószó) nélkül la hiél [lájél] epe Gramática 21 Az általános létezést kifejező ige : h a y (van. -nek a. -bol. ott la estilográfica töltőtoll la regla vonalzó II. there are. Az hay kifejezést kell használnunk. vagy semmi sincs. nem élő) la regla de madera favonalzó III. ci sono kifejezésnek).

Amikor ismeretlen dologra vagy általánosságban a mondat egész tartalmára utalunk. esa. vagy „semleges" alakjában hagyjuk.) Aquella regla está allí. mint ¿Qué es estol (Mi ez?) háromféleképpen válaszolhatunk: ' Es un libro. többes számú alakjuk nincs). Az a vonalzó ott van. Las plumas nuevas són éstas. aquel) a fenti három helyhatározószó (aquí. 36 ¿Dónde está esta (esa. Esta estufa es de hierro. változatlanok (nőneműek. Ése es un libro. Esa regla está ahí. A favonalzó ez. ahí. ese. Megjegyzések.) ¿Qué es esto (eso. Az a vonalzó ott van. aquellas: mind a beszélőtől. vagy megegyeztetjük a mutató névmást a főnévvel. A háromféle mutató névmásnak (este. Vagyis a feleletben vagy nem ismételjük meg a mutató névmást. — Az ilyen kérdésre. — Az. (Ez jól van. 23 A mutató névmások „semleges" alakjai: esto. — Ésa. Ez könyv. — 1. Az üj tollak ezek. Hol van ez (az) a vonalzó? . Megjegyzés. A töltőtoll a padban (a padon) vau.. 2. allí) felel meg. eso. ¿Cuál es la estilográfica parda? Melyik a barna töltőtoll? Esta. esos. aquello Mi ez (az ott.b) Ese. Eso es un libro. La regla de madera es ésta. 24 Helyhatározószók — Adverbios de lugar Ez a vonalzó itt van. — Az. — Az ott. Ügyeljünk a három alak: esta. esas: a megszólított személyhez közel levő személyre vagy tárgyra mutat. c) Aquel.: ! . aquella. La estilográfica está en el banco. az)? Ez helyes. Ezek csak önállóan (főnév nélkül) állhatnak. — Az ott. — Ése. aquella) regla? Esta regla está aquí. ékezetet nem kapnak. aquello)? Eso está bien. Ha a mutató névmások nem jelzőként (főnévvel együtt). (A megszólított személynél. a „semleges" mutató névmásokat használjuk. hanem önmagukban állanak. Ez. mind a megszólított személytől távol levő személyre vagy tárgyra mutat. [ Könyv. aquellos. ésta és está más-más jelentésére: Ez a kályha vasból van. Nyomtatásban és sokszor írásban is el szokták hagyni a mondatkezdő nagybetű fölött az ékezetet. — Aquél. ékezni kell őket: ¿Qué lápiz es rojo? Melyik ceruza piros? Este. Ez. — Aquélla.

25 Kérdő névmások — Pronombres interrogativos Milyen? Hogy? Hogyan? Mely? Melyik? Milyen? Melyik? Melyek? Milyen az a szekrény? Hogy van? Hogyan tanul Péter? Melyik könyv zöld? Milyen (Mely) szekrények állnak ott? Melyik a sárga vonalzó? Melyek a fő színek? ¿Cómo? ¿Qué? ¿Cuál? ¿Cuáles? ¿Cómo es aquel armario? ¿Cómo está usted? ¿Cómo estudia Pedro? ¿Qué libro es verde? ¿Qué armarios están allí? ¿Cuál es la regla amarilla? ¿Cuáles son los colores principales? A kérdő névmások használatáról jegyezzük meg a következőket: a) a ¿Cómo? után mindig ige következik . a többi ige előtt „hogy?". Mucho után egyes számban áll az olyan főnév. mind a többes szám számára. Muchos objetos. — Muchas sillas. amelyet nem szoktunk többes számban használni (mint pl. en inglés. a méz. Az hay szónak csak egy alakja van mind az egyes szám. Sok tárgy. En esta lección estudiamos los colores. az es. németül)? 37 / . — Sok szék. c) ¿Cómo se llama este objeto en español (en húngaro. c) a ¿Cuál? (többes számban: ¿Cuáles?) nem áll közvetlenül főnév előtt. 27 Az en elöljárószó használata a) En esta clase hay muchos objetos. Ezen az órán a színeket tanuljuk. Ott egy magas szekrény van. Delante hay dos sillas huevas. — Mucho dinero. son (van) ige előtt „milyen?". 26 Egyes és többes szám használata h a y és m u c h o mellett Allí hay un armario alto. rendszerint az es (son) ige következik utána. „hogyan"? a jelentése. en francés. Elöl két új szék van. franciául. Ebben az osztályban sok holmi van. — Sok pénz. angolul. b) a ¿Qué?y mindig főnév előtt áll. en alemán)? Ezen a falon van néhány szép kép. Mucha miel. Hogyan hívják (mondják) ezt a targyat spanyolul (magyarul. a pénz). b) En esta pared hay algunos cuadros hermosos. egyébként mucho után a főnév többes számba kerül. Sok méz.

armarios viejos [ármárióz ftje/iósz]. -bői ragnak megfelelően. en el centro a középen. b) a minőséget. en Budapest Budapesten. los bancos [lózÜánkósz]. vaskálvha favonalzó A de elöljárószó egyike a leggyakrabban előforduló elöljárószóknak. -ön. es de hierro [ézdéjérró]. b) ¿De qué color es este lápiz? c) ¿De qué es esa estufa? Es de hierro. tres ventanas bajas [tréz&éntánáz ¿¿tftász]. hangsúly . es muy grande [ézmuigrándé]. Kiejtés. en Hungría Magyarországon. regla de madera favonalzó. hay [ai]. objetos [öbhetösz]. clase osztály) clases osztályok) 1 «= Ebben az osztályban <= Ezekben az osztályokban b) Az en elöljárószót gyakran -on. Ügyeljünk az alábbi szók kiejtésére és hangsúlyára : <es rojo [ézró/iö]. 28 A d e elöljárószó használata a) En esta lección de español estudiamos los colores. -ű képzőnek megfelelően. a magyar -ú. alemán) spanyolul (magyarul. franciául. inglés. 38 . angolul. németül) beszélek. bajas y estrechas [báhhsz jésztrécsász]. c) Nyelvek neve előtt az en elöljárószót a magyarban -ul. Kifejezi: a) a birtokot: la lección de español (szó szerint: a spanyolnak. esta ez az estas ezek az 3. Milyen színű ez a ceruza? Miből van az a kályha? Vasból van. d) una estufa de hierro una regla de madera Ezen a spanyol órán a színeket tanuljuk. sillas nuevas [sziljáznwéftász]. -ül raggal fordítjuk. a magyar -ból. -ra. -en. estas ventanas [észtáz&éntánász]. grande y hermosa [grándéjérmdszá]. -re raggal fordítjuk a magyar­ ban : en esta pared ezen a falon (és : ebben a falban). leckében). a köv. alta y ancha [áltájáncsá]. A „beszélni" ige után az en elmarad: hablo español (húngaro. amiből valami van. hiél [jel].a) Mutató névmással kapcsolatban az elöljárószó a mutató névmás elé kerül: 1. francés. castellano [kásztéljánó]. erről bővebbet 1. a spanyo) nyelvnek az órája . c) azt. En (-ban En (-ban 2. cualidades [kwálidádész]. d) Sok magyar összetett szónak de elöljárószós kapcsolat felel meg: estufa de hierro vaskályha.

azok a füzetek ott kékek. . Tanuljuk a fő színeket. mesa es alta. Tegyük ki a mutató névmás (este.) megfelelő alakját: . en el banco. . . silla es nueva? ¿ . . sok szín. Ezen a spanyol órán néhány színt és tulajdonságot tanulunk. ebben az osztályban. középen. cuadros son hermosos? ¿ . palabras estudiamos? ¿ . . Ezek a képek szépek. És melyek az új szekrények? Ezek. paredes son amarillas. . . azok a képek csúnyák. a padokban. . . Tegyük a pontok helyébe a megfelelő kérdőszót (¿Cómo ? ¿Qué ? ¿Cuál ? ¿Cuáles ?) ¿ . Esta puerta . . . — ¿Cuál es el armario nuevo ? . Mi ez? Kréta. elöl. néhány tárgy. cuadernos. a csúnya képek azok. a padban. — . faasztal. es la silla nueva? ¿ . En el pupitre . hátul. . (Itt. Ez a fal szürke. . — . Milyen a kályha? Milyen színű? Fekete. . egy toll. a la derecha. — ¿Dónde está la mesa nueva? . sok méz. son los cuadros feos? 4. . — . sok toll. fából van. Ez a könyv piros. . delante. es el armario nuevo? ¿ . Az vaskályha. néhány toll. A la derecha . három toll. son aquellos cuadros? ¿ . . . jobbra. Ez fehér kréta. una puerta ancha. Melyik az új szék? Az. ebben a padban. . A szép képek ezek. armarios son viejos? ¿ . Tegyük a pontok helyébe az hay. en el pupitre. vasból van . . . Az az ajtó nem széles. éste stb. . . . — . La mesa . sok könyv.) — ¿Qué es aquello? (Una silla. . estufa de hierro. Fordítsuk le spanyolra: Ebben az osztályban sok kép van. — . hanem alacsonyak. . . es esa silla? ¿ . Ez töltőtoll. . két könyv.) 2. Miből van? Vasból. azok a füzetek feketék. Mi az ott? Töltőtoll. . Az régi szekrény. cuadernos son verdes. . ventanas son altas y anchas. . néhány könyv. . . 3. . . es aquel armario? ¿ . . Azok az ablakok nem magasak. . armarios son viejos. . . sok tárgy . Mondjuk spanyolul: egy könyv. .) 5. . Ezek a füzetek fehérek. az a könyv barna. ezekben a padokban. . . Az szekrény.Ejercicios 1. — ¿Qué ventanas están a la izquierda? . az a könyv ott sárga. hanem keskeny. . . sok pénz . . amott. illetve az está vagy están szót: En el banco . . libro es muy hermoso. ott. . . 39 . Ez kréta. balra. . Feleljünk háromféleképpen a következő kérdésekre : ¿Qué es esto? (Un libro. . abban az osztályban . néhány tulajdonság. 6.) — ¿Qué es eso? (Una regla. . sok tulajdonság . Mi az? Szekrény. három könyv. . néhány szín. Estos objetos . . . son las palabras españolas? ¿ . — ¿Qué estilográfica es negra? . . . . az osztályban. — ¿Qué bancos están en el centro ? . El libro . vaskályha. . — . azokban a padokban. un libro. . lápices y estilográficas. abban a padban. silla es baja. . En esta clase no . két toll. .

' El ama de casa es Ana. claros. I La familia Varga La familia Varga vive en Budapest. (lenni) ESTAR (átmenetileg) lenni Paco está bueno. jefes de la fábrica están contentos V L con el trabajo de Juan. hermosos y muy cómodos. La vivienda de los Varga está en el cuarto piso. Los nombres de los . Ahora ella también está cansada. Está EkfcffT-^ \ l sentado en un sillón y descansa. Juan es un obrero diligente y concienzudo.) Feri jól van. Ana es una buena ama de casa. v Eva es alegre. Éva ma vidám. József éhes. El cabeza de la familia es Juan . Trabaja mucho en casa. Está sentada en una silla cerca de la estufa y habla con el marido. El padre está sentado en un sillón. Jíoy Eva está alegre. José es esbelto. József nyúlánk. Paco. Los * . Feri jó. Los cuartos (Las habitaciones) del cuarto piso son grandes. Eva y María. la mujer de Juan. Éva (mindig) vidám. Esta noche la familia Varga está en casa. Ella es el alma de la casa. 40 . cuatro hijos son : José. y^l Ahora Juan está cansado. José está hambriento. marido de Ana Balog y padre ' ^NS~ de cuatro hijos. El padre es un obrero diligente. Juan Varga trabaja de obrero en una fábrica de papel.4 CUATRO LECCIÓN CUARTA S e r és e s t a r SER (állandóan) lenni Paco es bueno. (Paco está bien. La vivienda de la familia Varga está en una casa moderna de cuatro pisos.. Az apa egy karosszékben ül. en la Calle de la Reina Isabel.^S¿f Varga. Az apa szorgalmas munkás.

¿vosotros. — ¿Cómo está hoy la abuela? — pregunta el padre. — ¿Está ya lista la cena? — pregunta Juan. ¿Y cómo está Don Francisco. sólo Juan está todavía un poquito enfermo. Paco no es tan alto como José. — Sí. — Está aún en cama. el padre de usted? — Está aún muy débil. Pero hoy no están alegres. José y Paco son muchachos buenos y aplicados: en la escuela y en casa trabajan mucho y bien. señora. — ¿Dónde trabaja usted ahora? — Ahora trabajo en una fábrica de papel. Alma nem esik messze a fájától. señora. pero María no es siempre diligente y concienzuda. señor Kiss 1 — — ¡Hasta la vista. — responden los muchachos.* En casa del herrero cuchillo de palo. pero ya no está en cama. ¿Cómo está la familia? — Todos están bien. — Ya está lista. El cuarto donde vivo es claro y muy cómodo. — ¿Dónde está la nueva vivienda de usted? — En la Calle Principal. porque la abuela está enferma. — Vamos a cenar. . *(A közmondások magyar megfelelője: 1.) 41 . — responden las muchachas. Eva es aplicada. — ¿Trabaja mucho? — Sí. gracias. señor Kiss. II Conversación — ¡ Buenos días. ya estamos listos. — Y. Eva y María son muchachas muy bonitas. Ya es tarde. gracias. A cipész lyukas cipőben jár. Las dos muchachas son alegres. — Aun está mal.José y Paco son jóvenes muy listos. pero no es débil: él también es fuerte. ¿Y usted? — Yo también estoy bien. mamá. — 2. señora 1 III Refranes españoles Tal padre. tal hijo. Él es fuerte también. — responde la mujer. ya estáis listos para la escuela? — pregunta la madre. José es alto y esbelto. pero ahora descanso. — ¿Está contento con la habitación? — Sí. — Estoy hambriento. señora! ¿Cómo está usted? — Muy bien. jHasta luego.

munkás •el papel papír la fábrica de papel papírgyár 42 concienzudo lelkiismeretes el jefe főnök. kész. la familia család la familia Varga a Varga család vive lakik. megelégedve con (elöljárószó) -val. itthon el cabeza vminek a feje (átvitt értelem­ ben) la cabeza fej «1 marido férj Ana Anna «1 hijo valakinek a fia vagy gyermeke «1 nombre név trabaja dolgozik de obrero munkásként. a ház ura el ama (nőnemű szó!) gazdasszony.Vocabulario •cuatro négy cuarto negyedik Paco (Francisco) Feri (Ferenc) Eva Éva siempre mindig alegre vidám hoy ma •esbelto [éz&éltó] karcsú. ma éjszaka «n casa otthon. feleség mucho (határozószó) sokat. él •en Budapest Budapesten la calle út. nagyon ella (nőnem) ő el alma (nőnemű szó l) lélek cerca de (elöljárószó) mellett. -ért la madre anya la mamá mama. nyúlánk hambriento éhes el padre apa diligente. aún [áön] még mal rosszul estar en cama ágyban feküdni la cama ágy vosotros ti estáis listos készen vagytok para (elöljárószó) számára. fiú la muchacha fiatal leány la escuela iskola trabajan dolgoznak bonito csinos. Izabella en la Calle de la Reina Isabel az Erzsé­ bet királyné úton la vivienda lakás la vivienda de la familia Varga a Varga család lakása la casa ház moderno modern. amint débil gyenge el muchacho gyerek. lakás •claro világos -cómodo kényelmes esta noche ma este. aplicado szorgalmas «star sentado. -vei el trabajo munka cansado fáradt descansa pihen el ama de casa háziasszony. felkészült fuerte erős tan olyan. értelmes. igazgató contento megelégedett. a ház úrnője el amo gazda. los reyes király Isabel Erzsébet. mint . a Varga család •del = de + el el cuarto. -a ülni •el sillón karosszék. fotel I. utca la reina királynő el rey. új de cuatro pisos négyemeletes •el piso emelet los Varga a Vargáék. la habitación szoba. háziasszony la mujer asszony. közelében habla beszél el joven fiatalember la joven (serdült) leány listo ügyes. annyira como mint. helyes porque mert ¿por qué? (¿porqué) miért? el abuelo nagyapa la abuela nagyanya los abuelos nagyszülők enfermo beteg ¿cómo está? hogy van (egészségileg) ? aun [áun]. anyuka la cena vacsora vamos a cenar menjünk vacsorázni I cenar vacsorázni .

. tal . buena. (NŐ. (enferma). buenas. Beteg vagy. (Férfiak. Betegek vagyunk. (ők. ön.) Ők jók. Ő jó.) Önök jók. lakom es tarde késő van ¡hasta luego!. olyan el herrero kovács(mester) el cuchillo kés el palo fa. és vegyesen. Te jó vagy. .) Ti jók vagytok. Estoy Estás Está Estamos Estáte Están enfermo enfermo enfermo (enferma).) Ő jó.) Onjó. . (Férfi. enfermos (enfermas). (enferma). gracias köszönöm (las gracias kö­ szönet) todos mindnyájan. maguk) betegek. azonnal.) Ők jók. 30 Az e s t a r (lenni) ige ragozása a kijelentő mód jelen idejében Beteg vagyok. ¡hasta la vista! a viszontlátásra 1 hasta (elöljárószó) -ig luego (iwégö) az(u)tán. buenos. tal amilyen . (Nők. és vegyesen. bueno. maga) beteg. bueno (buena). buenos. (ö. (Férfiak. bueno (buena). (Férfiak. (Nők. (Nők. buenas. és vegyesen. Betegek vagytok. Én jó vagyok. mindjárt la vista látás III. .O. mindenki todavía még un poquito egy (egészen) kissé Don (keresztnév előtt) úr trabajo dolgozom descanso pihenek vivo élek. bot Gramática 29 A személyes névmások — Los pronombres personales A s e r (lenni) ige ragozása a kijelentő mód jelen idejében soy eres es Nosotros Nosotras Vosotros Vosotras Ellos Ellas Ustedes somos sois son bueno (buena). enfermos (enfermas). .) Mi jók vagyunk. buenos. enfermos (enfermas). önök. " buenas.) Ti jók vagytok. buenos (buenas). Mi jók vagyunk.

señores? Hogy vannak. vosotras. János (mindig) jókedvű. asszonyom? ¿Cómo están ustedes. Feri apját Jánosnak hívják. a spanyolban a birtok megelőzi a birtokost: el hijo de Pedro Péter ( = Péternek a) fia. az estar átmeneti állapotra utal. betűkkel rövidítik. La vivienda de los Varga. Vargáék lakása. János a család feje. es de noche este van. A gyerekek értelmesek. 44 . Ud.. Juan es el cabeza de la familia. Los hijos están listos. Los hijos son listos. La mesa está en la clase. Hoy Juan está alegre.. Én orvos vagyok. -nek a ragnak megfelelően a de elöljárószó fejezi ki. ustedes) az ige mellett csak akkor tesszük ki. A negyedik emelet lakásai.31 A s e r és az e s t a r használata La abuela es enferma. ustedes (Önök. Juan es alegre. él. TJds. Yo soy médico. maga) . señora? Hogy van. uraim? ¿Cómo está Don Francisco? Hogy van Ferenc bácsi? Az udvarias megszólítás alakja a spanyolban usted (ön. Us. Vds. ellos. Az idő megjelölését mindig ser igével végezzük: es tarde késő van. 33 A birtokviszony El padre de Paco se llama Juan. — Az usted a régi vuestra merced ( = kegyelmességed) rövidítése. Munkás vagyok. betűkkel. A ser állandó jellegű tulajdonságra. nosotras. ellas. usted es abogado. A nagymama (állandóan) beteg. ön ügyvéd. Vd.. vosotros.. La mesa es de madera. A nagymama (most) beteg. az ustedes alakot Vs. Az asztal fából van. Pl. tú. Hogy van az ön apja? ¿Cómo está el padre de usted? ¿Dónde está la vivienda de usted? Hol van az ön lakása? A birtokviszonyt a magyar -nak a. el padre de los muchachos a fiúk apja. Az asztal az osztályban van. ella. Los cuartos del cuarto piso.. 32 A személyes névmás használata Soy obrero. los hijos del padre SLZ apa fiai. La abuela está enferma. A személyes névmást (yo. usted. a hatá­ rozott névelő többi alakját azonban nem vonjuk össze: las hijas de la madre SLZ anya lányai. Az usted szót írásban V. el padre de usted az ön ( = önnek az) apja. Ma János jókedvű. U. A gyerekek készen vannak. maguk). nosotros.. A de és el alakot összevonjuk : del. ha hangsúlyos (akárcsak a magyarban). 34 A megszólítás ¿Cómo está usted.

Todavía está en cama. asszony) megszólítást használják. ( = Még fekvő beteg. r . caballero ( = uram. J A vacsora már készen van. A spanyol nyelv sajátossága.) Aun (áun) csak az ige előtt. M á r n e m fekszik á Él no está ya en cama. K La cena está lista ya. A „még" fogalmát a todavía szóval is kifejezhetjük . 37 lós padres a szülők los abuelos a nagyszülők los hijos a gyerekei alakja sokszor gyűjtő Az el (un) névelő használata la (una) helyett El ama de casa es Ana. (kedves) Péter bácsi? — ¿Está en casa Doña Dolores? Itthon van Dolores asszony? Az a u n . . Még ágyban van. aún (kun) az ige után (olykor előtte is) állhat. bár nőnemű szavakról van szó: * el ave._. Az egyeztetés szempontjából az ilyen főnév természetesen nőneműnek számit. A nagymama még rosszul van. Él ya no está en cama. Está aún en cama. • . a ú n (még) sző helye a mondatban La abuela aun está mal. e megszólítás után azonban mindig oda kell tennünk az illető keresztnevét: ¿Cómo está. így mondják. una névelő helyett az el. Késő van már. La cena ya está lista. 35 36 A y a (már) helye a mondatban Ya es tarde. bátyám) és Doña (-né. A ház úrnője Anna. \ . . / gy ban « A ya állhat az ige előtt vagy után. Névszói állítmány esetében a ya a névszói állítmány előtt vagy után áll* Gyűjtő értelmű többes számok el padre az apa la madre > az anya el abuelo a nagyapa la abuela a nagyanya el hijo a fia la hija a leánya A rokonságot jelölő szók hímnemű többes számú értelmű. Bizalmasabb ismeretség esetében a Don (bácsi. e szó az ige előtt és után állhat: La abuela está mal todavía.szótaggal kezdődő főnevek előtt. Ella es el alma de la casa. hogy a jó hangzás kedvéért a la. „ . szó szerint: lovag) megszólítást. . Don Pedro? Hogy van. hogy a megszólításban kitegyük a señor. un névelőt használja a hangsúlyos a.A spanyol udvariasság megköveteli.vagy ha. señora. Már késő van. Es tarde ya. un ave a madár. señorita. az illető nevével együtt vagy anélkül. ö a ház lelke. . egy madár el álgebra az algebra el hambre az éhség el agua (fresca) a (friss) víz el habla española a spanyol nyelv el (un) hacha buena a (egy) jó fejsze 45 38 . néni.

alta puerta está a la derecha. . pero . las hablas. 4. habla española es muy hermosa. alto y esbelto [altó jéz&éltó]. Kiejtés. ) ¿Cómo se llaman los hijos de Juan Varga? ¿Qué es Juan Varga? ¿Dónde trabaja? ¿Qué obrero es Juan? ¿Quién está contento con el trabajo de Juan? ¿Cómo está Juan ahora? ¿Dónde está sentado? ¿Quién es el ama de casa? ¿Dónde trabaja ella? ¿Dónde está sentada ahora? ¿Cómo son José y Paco? ¿Cómo es José? ¿Cómo es Paco? ¿Cómo trabajan ellos en la escuela? ¿Qué muchachas son Eva y María? ¿Es aplicada Eva? ¿Es aplicada María? ¿Cómo son siempre las dos muchachas? ¿Por qué no están alegres hoy? ¿Cómo está la abuela? ¿Cómo está usted. . siempre alegre. a munkások lakásai. Pablo vive en . ¿En qué cuarto . concien­ zudo [könejéncudö]. . 2. Tegyük a pontok helyébe a ser. la h flá ácsé) (a h betű). . en cama. a munkás lakása. . . Ejereieios 1. . está hoy alegre [esztáójá%ré]. . Budapest házai. a szorgalmas tanulólány új füzete. . pero ya no . las aguas. a szorgalmas tanulólányok füzetei. amiga de usted? ¿Quién e s . bien. . . . Tegyük a pontok helyébe a határozott névelő megfelelő alakját : . . . . Eva y María. . . Las ventanas . . Nosotros . buenos y aplicados [bwénósz jáplik¿dosz]. las hachas. enfermo y . Ana y . señorita)? 3. Yo . . . . Pál ceruzái. az anya leánya. tú ahora? ¿Cómo . Don Pablo? Él . . . . . . la América española a spanyol Amerika. ellos? ¿Cómo . . Pedro vive en . . . . gracias. Tú . ennek a tanulónak az osztálya. muy débil. valamint a betűk neve előtt is megmarad a nőnemű névelő: la Ana. [lkzddsz mucsócsász]. a tanulók könyve. Mondjuk spanyolul: a tanuló könyve. la Ángela (Angéla). Női keresztnevek előtt.Viszont: una amiga egy barátnő. listas. ezeknek a tanulóknak az osztályai. vosotras . en cama. a tanár úr tanulói. a la izquierda. señor (señora. . illetve estar megfelelő alakját: Hoy yo . A többes számban is csak: las aves. a tanulók könyvei. . . Feleljünk a következő kérdésekre : ¿En qué ciudad vive usted? ¿En qué calle vive usted? ¿En qué calle vive la familia Varga? ¿En qué casa está la vivienda de la familia Varga? ¿En qué piso está la vivienda de los Varga? ¿Cómo es la vivienda de los Varga ?¿Quién está en casa esta noche? ¿Quién es el cabeza de la familia Varga? ¿Quién es Juan Varga? (El marido de . mert itt a hangsúly nem az első szótagon van. cabeza [káftécá]. ancha ventana está a la izquierda. ama de casa? . . . mert alta nem főnév. América española. un poquito [umpókitó]. . Angela trabajan (dolgoznak) mucho en casa. . enferma [émférmá]. . porque yo . . György füzetei. annak a fiatalembernek a szülei. . en casa. de hierro. . . Péter tolla. . . hacha es buena.'tets des muchachas. . . . 46 . . cuatro hijos [kwátró ihbsz]. . ¿Dónde vive . az anya leányai. pero hoy aun no . . la alta ventana a magas ablak. . álgebra es difícil. a tanuló könyvei. . en ese cuarto. . . . . azoknak a fiatalembereknek a nagyszülei. . la a (az a betű). ¿En qué clase . Ugyancsak : una alta puerta egy magas ajtó. alegre. es esbelto [észéz&éltó]. África francesa. . agua está fresca. . Juan Varga [hwámbárgá]. . a gyár munkásai. . . . a gyárak igazgatói. . los abuelos de Francisco? . . . . Péter tollai. hangsúly Ügyeljünk az alábbi szavak helyes kiejtésére és hangsúlyára: es bueno [ézftwénó]. hachas son buenas. . . siempre aplicadas. vamos a cenar [bámószácénár]. siempre diligente. La estufa . .

Mindenki meg van elégedve a háziasszony munkájával.) I. . Respondéis a él. II. Sokat írunk. sze' mély 2.) — Hogy vagy? Köszönöm. Hablamos szecorrientemente. személy 3. 1 III. Ma este fáradt vagyok. köszönöm. \ III. Escribes el ejercicio. Fordítsuk le spanyolra: Budapesten lakom. írjátok a szavakat. Gyakran írnak. Felelünk a tanárnak. Rosszul felel. Respondes a la carta. — Józsi fiai nagyon értelmesek. Escriben a menudo. 1 I I I . Escribimos mucho. II. mély Respondemos al profesor. Hol lakik Budapesten? Abban az utcában. személy 3. Én nem dolgozom (egy 1) gyárban. ) -en 47 . — Hol dolgozik ön? Munkás vagyok egy papírgyárban ( = Munkásként dolgozom . Fáradt vagy? Nem. Habla húngaro. Magyarul beszél. Ritkán ír. Hablan en voz baja. -ar II. -as -es -a "e -amos -emos -irnos -ais -eis -ís Többes szám: 1. II. ők már elkészültek iskolai leckéikkel ( = Ők már készen vannak az iskola számára. És te hogy vagy? Én is jól vagyok. Otthon dolgozom. III. Jóháziasszony vagyok.) I. 2. J I. Spanyolul beszélek. Folyékonyan beszélünk. jól vagyok (szórend !). Sokat beszélsz. Responden a la pregunta. Levelet írok. Responde mal. személy LECCIÓN QUINTA Az ige ragozása a kijelentő mód jelen idejében Példa: hablar responder escribir beszélni felelni írni Tő: hablrespondeserib- szám: Hablo español. Escribe raramente. fáradt. személy Habláis en voz alta. II. írod a feladatot. Válaszolsz a levélre. I. (Egy !) karosszékben ülök az ablak mellett és pihenek. II. Hangosan beszéltek. Késő van már? Még nincsen késő. Jól felelek. } -0 III. Hablas mucho. I. Escribís las palabras. -er III. ) . ma nem vagyok még. Halkan beszélnek. -ir Egyes 1. III. -an II. Respondo bien.5. 5 CINCO I. Felelnek a kérdésre. Feleltek neki. . Escribo una carta.

José y Paco. — Bueno. debo responder a la carta de mi hermana que vive en la Argentina. — Pues. Los hijos. debo aprender las nuevas palabras españolas y escribir el ejercicio. Conozco bien a mi hermana : ya espera mi carta con impaciencia. ayudan siempre a la madre. {Juan no sólo trabaja en la fábrica.I Hoy es domingo Hoy es domingo. trabaja en la cocina. Esta mañana Juan Varga no trabaja en la fábrica. Ana. — dice para sí. Las hijas. Mientras que Eva hace las camas y arregla los cuartos. Luego. su mujer. Es la mañana. Ana es una buena y concienzuda ama de casa. María ayuda a la madre en la cocina. Ahora está sentado en el sofá y fuma un cigarrillo. sino está en casa y descansa. Además. este pitillo. — Hoy no trabajo en la fábrica. Eso no está bien. Por fin. — Pues hacemos la excursión por la tarde. sino también sigue un curso de lengua castellana.) Mientras Juan escribe las cartas. Eva y María. Ella cocina muy bien. no estudian ahora porque ya están listos para la escuela. debo hablar con mi hermano. Primeramente. Pero. porque es domingo. pero yo respondo raramente. — ¡Corriente ! ¿Con quiénes hacemos la excursión? — Ahora mismo llamamos por teléfono a Pablo y a Esteban. José escribe a menudo. Sin duda están en casa todavía. pero debo hacer otras cosas. debo responder a las cartas de mi amigo José que está ahora en Szeged. Él debe aún cien florines a mi mujer. por la mañana. debemos estar en casa. ¿qué hacemos hoy? ¿Qué dices de una excursión a las montañas? — Digo que es una buena idea. 48 . Escuchan la radio y entretanto hablan en voz baja entre ellos.

— Sólo no hablo bastante. Usted habla muy bien. kelleni debo hacer tennem kell hacer csinálni. amely. . -nek. el domingo vasárnap es la mañana reggel (délelőtt) van la mañana reggel. — Usted hace buenos progresos en español. ismerek (conocer ismerni) a mi hermana nőtestvéremet. nőtestvéremnek esperar várni. señora? — Hablo un poquito. Tomo lecciones de español dos veces a la semana. akit. Vocabulario cinco öt quinto [kíntó] ötödik' hablar [á&lár] beszélni responder felelni. -hez. Egy fecske nem csinál nyarat. si usted habla despacio.* Una golondrina no hace verano. — ¿Desde cuándo estudia usted el castellano? — Desde hace cuatro meses.II Conversación — ¿Habla usted español. re . — Es usted demasiado modesta. amelyek .) 4 Spanyol nyelvkönyv — 8814 49 . señora. Pero comprendo mucho. porque faltan las ocasiones.-m el hermano fiútestvér la hermana nőtestvér los hermanos testvérek que (vonatkozó névmás) aki. akiket. -hoz. kerevet fumar szívni. — 3. las voces [láz&ácész] hang la pregunta kérdés a menudo gyakran I. válaszolni escribir írni la carta levél a (elöljárószó) -nak. Hablo muy mal y a menudo digo tonterías. ha a kéz nem jó. los gofos pamlag. dohányozni el cigarrillo. amelyet. délelőtt. remélni con impaciencia türelmetlenül *(A közmondások magyar megfelelői: 1. -ra. egyéb primeramente először (is) mi hermana nőtestvérem mi az én . III Refranes españoles Decir y hacer no comen a una mesa. amelyeket la Argentína Argentína conozco ismerem. akik. Nem használ a szó. -hoz raramente ritkán corrientemente folyékonyan al = a + el en voz alta hangosan en voz baja halkan la voz. Yo sólo chapurreo el español. holnap esta mañana ma reggel. — Usted es muy cortés. El hábito no hace al monje. ma délelőtt el goíá. tenni otro más. magának deber tartozni. pero muy mal. el pitillo cigaretta para sí magában. . Nem a ruha teszi az embert. caballero. — 2.

-bői. cél aprender megtanulni seguir un curso tanfolyamra járni seguir (sigo. megvetni az ágyakat arreglar kitakarítani. felhívni por teléfono telefonon cl teléfono a telefon a Pablo Pált Esteban [észte&án] István sin duda kétségkívül. rendbe hozni entretanto azalatt. mulasztani A la ocasión alkalom III. mialatt. remélni estudiar tanulni faltar hiányozni 50 . folytatni el curso tanfolyam mientras que míg. -szer. bemenni escuchar (meg)hallgatni esperar várni. biztosan la duda [Ikduda] kétség II» chapurrear törni (a nyelvet) demasiado túl. -on ke­ resztül el fin vég. sigue) követni. köztük entre (elöljárószó) közt. nos decir (digo.la impaciencia türelmetlenség además azonfelül. rendbe hozni ayudar segíteni descansar pihenni entrar belépni. között. -ból. dices) mondani. -on át. miközben su mujer a felesége su az ő . elegendő . -szőr a la semana hetenként la semana hét el progreso haladás hacer buenos progresos szépen haladni bastante elég. ötlet por la mañana (időhatározó) délelőtt hacer una excursión kirándulni por la tarde (időhatározó) délután ¡corriente! helyes 1 rendben van! ahora mismo most mindjárt. comer enni a una mesa egy asztalnál la golondrina fecske el verano nyár el hábito (szerzetesi) ruha cl monje szerzetes Gramática 39 Az ige (El verbo) — Az igeragozás (La conjugación) I. -ar végű igék : arreglar kitakarítani. . . túlságosan modesto szerény cortés udvarias la tontería butaság comprender megérteni si (kötőszó) h a . máris llamar hívni. azonkívül el amigo barát la amiga barátnő no está bien nincs rendjén cien. hegy que (kötőszó) hogy la idea gondolat. eleget faltar hiányozni. anihez: de) la excursión kirándulás a las montañas a hegyekbe la montaña hegység. ciento száz el florín forint por fin végül por (elöljárószó) által. ezalatt escuchar (meg)hallgatni entre ellos maguk közt. sigues. végett. közé pues [pwész] hát.-je la cocina konyha cocinar főzni ayudar segíteni (akinek: tárgyeset) hacer las camas be. vajon despacio lassan ¿desde cuándo? mióta? ¿cuándo? mikor? cuando amikor desde hace (elöljárószó) óta el mes hónap tomar venni dos veces kétszer una vez egyszer la vez -szór. szólni (amiről. révén. -ért.v.

az . (-AR) Egyes szám 1. az . személy 3. -ik -0 -0 -0 II. -tek . -m -sz. tenni) Hago una excursión. ill. -1.fumar szívni. Szépen halad. ¿Qué hacéis? No hacen excursiones. -er. lakni A spanyol igéket a főnévi igen év (el infinitivo) végződése szerint három csoportba osztjuk: 1. -játok. -ir végződését elhagyjuk. személy 2. el tiempo presente = el presente de indicativo) foglalkozunk. az . Kirándulok. személy 3. -jétek -nak. kelleni responder felelni vivir élni.a r . -ik. hogy a ragok mindenkor a tőhöz járulnak. -d -. Az igeragozás keretében először a kijelentő mód jelen idejével (el modo indica­ tivo."-ir végű igék : escribir írni preguntar kérdezni tomar venni trabajar dolgozni deber tartozni. -er végű igék: aprender megtanulni comprender megérteni comer enni III.i r végű igék csoportjába. -ja. -ják. (-IR) A megfelelő magyar rag -k. ha a főnévi igenév -ar. -je -as -a -es -e -es -e 40 Rendhagyó igék ragozása 1. Az ige tövét megkapjuk. személy -amos -áis -an -emos -éis -en -imos -is -en -nk. hago haces hace hacemos hacéis hacen 51 4* . Hace buenos progresos. személy 2. 2. A lecke elején levő táblázatból is láthatjuk. -juk. Mit csináltok? Nem mennek kirándulni. személy Többes szám 1. Sok mindent csinálunk. Hacer (csinálni. dohányozni hablar beszélni llamar hívni. I libát követsz el. A három igeragozás ragtáblája a következő : I.e r és 3. Haces un error. Hacemos muchas cosas. (-ER) III. felhívni II. *nek. -jük -tok.

Mit mondtok nekik? Sok mindent mondanak. Tanulnom kell. rendhagyó igék ragozását is. Néhány szót szólok. Conocen a todos. Ismerjük testvérét. Az eddig előfordult rendhagyó igék : ser és estar lenni. (Yo) debo estudiar. Conoces a mi hermana. foly­ tatni. „Üj szavakat mondunk. Mi hermano debe cien florines a mi mujer. Ismered nőtestvéremet. Deber mellett tárgyesettel fejezzük ki azt. No debéis responder. (Tú) debes escribir. A rendhagyó igék legtöbbje csak egy-két személyben tér el a szabályos igék ragozásá­ tól. . Nem kell segíteniök. Az utóbbi igék ragozása : QUERER IR SEGUIR quiero quieres voy sigo vas sigues quiere queremos va sigue vamos seguimos queréis vais seguís quieren van siguen 41 A d e b e r (tartozni. ¿Qué dices? Dice tonterías. ir menni és seguir követni. Ismerem Pált. 52 Válaszolunk a tanárnak. Conocemos a su hermano. írnod kell. ¿Qué decís a ellos? Dicen muchas cosas. Mindenkit ismernek. Conocer (ismerni) Conozco a Pablo. Ismeritek a nyelvet. querer akarni. alanyesetben áll. Ismeri Istvánt. Conocéis la lengua. Válaszolok nőtestvérem levelére. Decir (mondani. No debemos estar aquí. Respondo a la carta de mi hermana. Nem kell itt lennünk. Beszélnie kell. No deben ayudar. conozco conoces conoce conocemos conocéis conocen digo dices dice decimos decís dicen Az előző pontban ismertetett szabályos ragozáson kívül esetenként külön meg kell tanulnunk a szabályos ragozású igéktől eltérő. 3. szeretni. Akinek valamit tennie kell. Conoce a Esteban. amivel tartozunk.2. hacer csinálni. (Él) debe hablar. decir mondani. szólni) Digo algunas palabras. Mit mondasz? Ostobaságokat mond. conocer ismerni. Decimos palabras nuevas. 42 Az a elöljárószó a) Respondemos al profesor. kelleni) ige használatáról Testvérem 100 forinttal tartozik feleségemnek. Nem kell felelnetek.

Ismerjük Józsi testvérét (testvéreit). en la China vagy en China Kínában. Szegedre (Debrecenbe) megyek. — Azonkívül sok határozói kifejezésben is előfordul. c) José escribe a menudo. la Hungría socialista a szocialista Magyarország. la España vieja la Amériea latina Nőtestvérem Argentínában él. mint alany. Llamamos por teléfono a Pablo y a Esteban. hanem az ige mögött is állhat. — A mozgást jelölő igék mellett az irányt fejezi ki a magyar -hoz. Barátomat várom. >Az a + el találkozásából al lesz. -hez. 53 . József gyakran ir. A személyt jelölő főnevek tárgyesetét az a elöljárószóval képezzük. Jelzővel ellátott országnév előtt a névelőt mindig ki kell tenni: Hungría Magyar­ ország. ön túlságosan szerény. Az asztal jobbra van. 43 A személyt jelölő főnevek tárgyesete Conozco bien a mi hermana. -nek ragnak megfelelően. U«ted (és Ustedes). Az a elöljárószó a részcshalározót fejezi ki a magyar -nak. Conocemos al hermano (a los hermanos) de Pepe. el Paraguay Paraguay. en Hungría Magyarországon. Jól ismerem nőtestvéremot.b) Hacemos una excursión a las Kirándulunk a hegyekbe. La mesa está a la derecha. nemcsak a mondat elején. al padre az apát és az apának. a la semana. -ba. Tomo lecciones dos veces Hetenként kétszer veszek órát. Es usted demasiado modesta. 45 Az u s t e d helye a mondatban Usted es muy cortés. -ra. A személyt jelölő főnevek tárgyesete és részeshatározó esete ennélfogva egyforma: a Pablo Pált és Pálnak. el Uruguay Uruguay. ön nagyon udvarias. -höz. 44 A határozott névelő kitétele országnevek előtt Mi hermana vive en la Argentina. -be ragnak megfelelően. la Hungría nueva az új Magyarország. Voy a Szeged (a Debrecen). Espero a mi amigo. Egyes országnevek előtt ingadozik a névelő használata: en la Argentina vagy en Argentina Argentínában. ilyenek például el Perú Peru. -re. montañas. Felhívjuk Pált és Istvánt. a régi Spanyolország Latin-Amerika Több országnév mindig névelővel áll.

Kiejtés. A vessző használata nem mindig egyezik a két nyelvben. Pótoljuk a hiányzó ragokat: Yo e s t u d i . Luego. a) Estos lápices no son cortos sino largos. debo aprender las palabras nuevas. Jó ez a cigaretta.. — Nosotros estamos ahora en la escuela : estudi. — responder a la pregunta del profesor. — vivir en Budapest. Azután beszélnem kell a testvéremmel..' — ir a cenar. i 54 . el español. los ejercicios y h a b í . los ejercicios... Hoy Juan no trabaja sino está en casa. las palabras. de mi amigo (démjámirjö). . aprend. escrib. Primeramente. a) a mondat élén állítmányként álló melléknevet (bueno. debo hablar con mi hermano. dos veces" (dözöécész). hanem hosszúak.. — decir palabras españolas . en voz baja (embbzbáhk) de mi hermana (démjérmáná). — Tú también estudi. valamint határozót vesszővel választjuk el a mondat többi részétől. Digo que eso es una buena idea. János ma nem dolgozik. este pitillo). Először is válaszolnom kell a levélre. b) Bueno. 3.46 A vessző használata a magyar lói eltérően Ezek a ceruzák nem rövidek. las hijas (lásziAász). — comprender la gramática. . — aprender las palabras nuevas. aprend. este pitillo. mientras que Juan escribe las cartas? ¿Cómo cocina Ana? ¿Quiénes ayudan a Ana? ¿Qué hace Eva? ¿Qué hace María? ¿Qué hacen José y Paco? ¿Por qué no estudian ahora? ¿Qué hacen por la tarde? ¿Con quiénes hacen la excursión? ¿A quiénes llaman por teléfono? 2. Nevezetesen : a) a sino (hanem) és a que (hogy) kötőszó előtt nem teszünk vesszőt... las lecciones. — llamar a Esteban . Ejercicios 1. Végül meg kell tanulnom az új szavakat. hangsúly Ügyeljünk az alábbi szavak helyes kiejtésére és hangsúlyára: habla húngaro (áblk ungárö). — escribir una carta . — deber ayudar a los alumnos . escrib.. Feleljünk a következő kérdésekre : ¿Qué hace Juan Varga los domingos (vasárnaponként)? ¿Debe hacer muchas cosas? ¿A qué carta debe responder? ¿Dónde vive la hermana de Juan Varga? ¿Dónde está ahora su amigo José? ¿Escribe José a menudo? ¿Responde Juan siempre a las cartas de José? ¿Con quién debe hablar Juan? ¿Por qué? ¿Qué debe Juan aprender y escribir? ¿Qué hace Ana. — querer a la hermana . hogy ez jó ötlet. . Ragozzuk el az igéi a kijelentő mód jelen idejében a következő kifejezésekben: hablar el castellano corrientemente . debo responder a la carta. — conocer al padre de Pablo . la mujer de Juan. Azt mondom.. la lengua española.. — estudiar la lengua inglesa . hanem otthon van. .. con españoles. — hacer una excursión . — comer mucho .. Por fin.

. en la Calle de la Reina Isabel. nem ismerik Pált. beszélek. Pált és Istvánt is hívjuk. con el profesor. aprend. nem főznek.. 5. írsz. de nem beszélsz eléggé jól. Dos veces a la semana tomo lecciones de español. ¿A quiénes veo en la clase? Primeramente. una excursión a las montañas. Mi is tanulunk spanyolul. beszélnek.. írtok. esznek. . . veo al señor profesor que está cerca de la pizarra y habla con una señorita muy bonita. . 6 SEIS LECCIÓN SEXTA Lección de repaso En la escuela Me llamo Esteban Kovács. Mondjuk spanyolul: beszélnem kell. Debo aprender el castellano porque mi hermano vive en (la) Argentina y yo quiero ir a verle. Luego.mucho. las palabras en el cuaderno y h a b í . Mióta tanuljátok ezt a nyelvet? Mi csak egy hónap óta tanulunk spanyolul. . beszélsz. .. nem ismered Pált. nem ismeritek Pált. Három hónap óta tanulom a spanyol nyelvet.. esztek. eszel. nem ismeri Pált. írnak. Pero comprendo casi todo cuando el profesor habla despacio o cuando pregunta a los alumnos. Biztosan otthon van. beszél. nem főzöl. escrib. Te sokat értesz. Folyékonyan beszélünk. Délelőtt felhívom telefo­ non barátomat. nem főz. en el segundo están sentados los señores Nagy y Takács. los ejercicios. Délután kirándulunk a hegyekbe. írok. Aun no hablo bien el español porque estudio la lengua desde hace sólo tres meses. . írunk. nem ismerjük Pált. nem főzök. eszünk. la lección y h a b í . Vivo con mi familia en una casa moderna en Budapest. ahora en la clase: escrib. Önök folyékonyan beszélik a nyelvet. beszéltek.. í r . aprend. Mi vivienda es grande.. de gyakran mondunk ostobaságot (többes szám). Fordítsuk le spanyolra : Én már beszélek egy keveset spanyolul. — Vosotros e s t . . . nem főzünk. clara. Trabajo en una fábrica de papel. Soy casado. La vivienda donde vivimos está en el segundo piso. con el profesor. en el 55 . la nueva lección. — nem kell főznöm. En el primer banco está sentada la señora Molnár. nem főztök. . eszem. — írnod kell. Ahora estoy en la primera clase de español. 4. Sokat kell beszélned. beszélünk. eszik. — Mit mond? Mit mondanak? Mit mondasz? Mit mondtok? Mit mondunk? Mit mondok? — Mit csináltok? Mit csinálsz? Mit csinál? Mit csinálnak? Mit csinálok? Mit csinálunk? — Nem ismerem Pált. Soy obrero. — Ellos h a c . — ennünk kell. tanulnod és írnod. La señorita se llama Margarita Fehér y esx una alumna muy aplicada y concienzuda. veo a los alumnos que estudian el español en esta clase. hermosa y muy cómoda.

Ahora trabajo mucho en la fábrica. — ¿Qué hacen los niños? — José toma ahora una lección de inglés. un cuaderno negro. la niña kislány) ver (veo. Vocabulario seis hat todo minden. ¿Qué es usted? Soy obrero. Allí detrás. Delante está también la pizarra. ¿Qué es aquello? Aquello es una estufa de hierro. Entran en la clase aún otros señores. ¿Qué es esto? Eso (Ese) es un libro rojo. señoras y señoritas. Delante hay una mesa larga y ancha con dos sillas nuevas. En los pupitres vemos los libros. ¿Qué es eso? Ésta es una estilográfica azul. ¿Qué vemos ahora en esta clase? Vemos las paredes amarillas.tercero. ¿De qué color son estos lápices? Son azules. — Porque la cena ya está lista. vemos. veis. Juan? — Estoy muy cansado. ven) látni mejor jobb. no son difíciles. En casa — ¿Por qué no estudias. ves. — Haces bien. ir a verle meglátogatni őt fiú. En la mesa hay ahora un libro grueso. Las dos muchachas hablan de la escuela y de la lección de matemáticas. ¿No quieres cenar? — Aún no. A la derecha veo la puerta gris. El profesor pregunta. casada nős. szinte las matemáticas mennyiségtan 56 . las ventanas que también son grises. a la izquierda. ¿Cómo es aquella ventana? Es baja y estrecha. debes también descansar. — ¿Y qué hacen Eva y María? — Hoy Eva no está bien y por eso está en cama. Sólo debemos aprender las palabras nuevas muy bien. Aquellos armarios son viejos y feos. Por eso estoy sentado ahora en este sillón y escucho la radio. jobban le őt. férjezett los niños a gyerekek (el niño gyerek. una tiza blanca y una estilográfica azul. y nosotros los alumnos respondemos bien o mal a las preguntas del señor profesor. las señoritas Eva y María Varga. María está con ella. mindent sexto [szésztó] hatodik primer = primero el repaso ismétlés por eso ezért casado. Ana. Paco aprende las lecciones para la escuela. en ellas vemos algunos cuadros hermosos. En el centro están los pupitres o bancos verdes. Las palabras españolas son fáciles. ¿Quién es usted? Yo soy Esteban Kovács. hay mucho trabajo. cuadernos y lápices de los alumnos. — ¿Y cómo está ahora? — Ya está mejor. hay dos armarios anchos y altos. ve. neki con ella vele casi majdnem.

mássalhangzóra vagy hangsúlyos magánhangzóra végződik (kivételek­ kel) : el lápiz. inglés. -o végű: el cuadro 3. francés. A melléknév Végződés szerint van: a) -o végű . kivétel a nemzetiséget jelölő melléknév: español. 1. alemány alemana. inglesa. — el dia B) A főnevek többes száma a) magánhangzó után . a nőnemű alak -a végű: hermoso. férfit jelöl: el padre. el sofá b) Nőnemű a főnév. ha 1. la lección. la ciudad. hermosa b) -e végű . la voz. nincsen külön alakja a nőnem számára: verde e) mássalhangzó» végű . las plumas b) mássalhangzó után -es: los meses. az) b) A határozatlan névelő : (egy) el un los __ (a una las __ 2. -ión. általában nincsen külön nőnemű alakja : fácil. los lápices. nőt jelöl: la madre. el poeta 2. 57 . Kgyes szám Többes szám Nőnemű főnév eiőtt Egyes szám r Többes szám | a) A határozott névelő : (a. la dinamo.Gramática összefoglaljuk az első öt leckében tanult nyelvtani anyagot. la profesora 2. las voces 3. española. -a.s : los padres. A főnév A) A főnév neme a) Hímnemű a főnév. A névelők Himnemű főnév előtt ». francesa A többes számot a főnevek mintájára képezik. -d. la vejez Kivételek : la mano. -ez végű: la pluma. la radio. las manos. difícil. ha 1. las lecciones A -z végződésből -ees lesz: el lápiz.

-nek . II. amelyek cual. -ről. -re sin nélkül con -val. amely. -ról. -re. nosotros. -er végű igék. -on keresztül cerca de mellett. ella. -ként (de+el = del) a -nak. -en. -ra. III. estas . ustedes. dios. -op. ésta. él. esas. -hez. estos. akik que aki. aquella. cuales amelyik. — önállóan . -ar végű igék. -nek a . amint. -ben . -on. ésas . -ból. nosotras. Közelre mutat: este. -on át. végett. -hoz. -bői. aquellas. ésos. ellas. aquéllas . -be. A névmások a) A személyes névmások : yo. -ért. quienes aki. — önállóan : ése. ésa. -ű . -ú. Az eddig tanult elöljárószók de -nak a. Távolra mutat: aquel. -ból való . vosotras. közelében desde hace óta 6. révén. vosotros. -höz . amelyek 58 . aquélla. aquél. -ba. — önállóan : éste. donde ahol como mint. -be (a-f-el = al) en -ban. éstas : esto 2. -ra. aquellos. esta. b) A mutató névmások : 1. -é . usted. számára por által. -ir végű igék. esa. -ba. akik. aquello c) Kérdő és vonatkozó névmások : ¿Cuándo? Mikor? ¿Dónde? Hol? ¿Cómo? Hogyan? Milyen? ¿Quién? ¿Quiénes? Ki? Kik? ¿Qué? Mi? Milyen? Melyik? Mely(ek)? . -vel para -ért. eso 3. tú. éstos. Példák a ragozásra: HABLAR COMER VIVIR hablo como vivo hablas comes vives habla come vive hablamos comemos vivimos habláis coméis vivís hablan comen viven cuando amikor . esos.4. A megszólított személynél levő tárgyra mutat: ese. aquéllos. ¿Cuál? ¿Cuáles? Melyik? Melyek? 5. -bői. -ból. ahogyan quien. Az ige A ragozás szerint három csoportra osztjuk őket: I.

. .. Las lenguas no son siempre fácil. . — no digo tonterías . .. . és hallgatjuk a rádiót. . . — hago los ejercicios . lápiz .. — respondo a las preguntas del profesor. ven­ tanas verdes están a . .. . . . Megtanuljuk a leckéket.. . es la señora Kiss. a . . . . ... no es tan difícil como la lengua alemán. . . profesora. . profesor. — quiero escribir una carta . hanem a karosszék(ek)ben ülünk. a . . — Amikor József fáradt — Amikor fáradtak vagytok. . . . . — veo a los alumnos. . lápices y . .. 3. Tegyük ki a határozott névelő megfelelő alakját: En . — voy a ver a mi hermano . . En ... lecciones de español no son difíciles. . son las estilográficas buenas ? Aquél.. . mert jól akarunk felelni az iskolában. E s t . . — fumo un cigarrillo . Fordítsuk le spanyolra : a) Amikor fáradtak vagyunk. . . . A tanárral csak spanyolul beszélünk. . . es una regla nueva. señor Nagy están en . . . . . .. és megírjuk a feladatokat.. . . — no como mucho . írjuk a pontok helyébe a megfelelő végződést: Los alumnos diligent. . . . La lengua español. . — chapurreo el inglés . . primera clase hay muchos objetos. — debo ir a ver a la profesora. trabajan mucho. ? E s t . . ¿Quién es aquel. día es largo. .Rendhagyó igék: CONOCER DECIR ESTAR HACER IR QUERER SER VER conozco digo estoy hago voy quiero soy veo conoces dices estás haces vas quieres eres ves conoce dice está hace va quiere es ve conocemos decimos estamos hacemos vamos queremos somos vemos conocéis decís estáis hacéis vais queréis sois veis conocen dicen están hacen van quieren son ven Ejercicios de repaso — Ismétlő gyakorlatok 1. . . . 4. señorita esbelt. . ¿Cuál. — Amikor a tanulók fáradtak ) 59 .... libros . alumnos. . .. derecha . — estoy contento . b) Mondjuk el vagy írjuk le a fenti mondatokat a többi személyben : (Amikor fáradt vagyok. Feleljünk a következő kérdésekre : ¿Cómo se llama usted? — ¿Qué es usted? — ¿Dónde trabaja usted? — ¿Qué hace usted los domingos? — ¿A quién debe escribir una carta? — ¿Cuándo está usted en casa? — ¿Con quién hace usted excursiones? — ¿Qué lenguas habla usted? — ¿Habla usted bien el español? — ¿Con quién habla usted español? — ¿Son fáciles o difíciles las lecciones de español? 5. izquierda. días son largos. . . — vivo en Budapest. radio es muy b u e n . — aprendo la sexta lección . señora? A q u . 2. . . — soy muy aplicado .. manos de aquella señorita son blancas.. ¿Dónde está . clase vemos a . — Amikor fáradt vagy. Mi a második padban ülünk a vaskályha mellett. nem dolgozunk. ¿Qué es e s t . . señor Nagy? . Ragozzuk el az egyes és a többes szám minden személyében: no hablo bien el español. . puerta verde está a . — no comprendo la gramática . Ma nagyon szorgalmasak vagyunk. ¿De quién es? Es de aquel. ... — trabajo en la fábrica. . pupitre. .

[= Bírok egy könyvet. Has de ir al hospital. birtokolni) Tengo un libro. Habéis de escribir a Esteban. Vannak testvéreik. Miguel! Hoy no estoy bien. — Vamos juntos un rato* ¿Por qué vas al hospital? — Voy a ver a mi abuela. Está muy enferma. Melegetek van.) i == Bírsz kevés időt. Meg kell látogatnunk Pált. — ¿Doña Inés enferma? ¡No puede ser 1 ¿Qué tiene? . A kórházba kell menned. Jobban kell tanulniok. Tenemos apetito. Van (egy) könyvem. todo el día he de hacer algo. Tenemos que ir a ver a Pablo. Ha de esperar. — Yo no descanso tampoco. I Un encuentro por la calle — ¡Hola.) ( == Bírnak testvéreket. írnotok kell Istvánnak. Tenéis calor. Tiene que esperar. ¿A dónde vas ahora? — Voy al hospital. Tengo siempre prisa. porque tengo mucho sueño. Tienen que estudiar mejor. Hemos de ir a ver a Pablo. Vizsgát kell tennem.LECCIÓN SÉPTIMA Tener (bírni. Láza van. Várnia kell. Tienes poco tiempo. He de dar un examen.) i [= Bírtok meleget. — Entonces.) Tener que. Van étvágyunk. Tienes que ir al hospital. haber de (kelleni) Tengo que dar un examen. Pepe! ¿Qué tal? — ¡Salud.) i == Bír lázat. ¿por qué no duermes? — Porque tengo poco tiempo. Tenéis -que escribir a Esteban. Tienen hermanos. Kevés időd van. Han de estudiar mejor. Tiene fiebre.) i = Bírunk étvágyat.

jAdiós. Tiene continuamente fiebre alta. Y tú. — ¡Pero vosotros siempre tenéis suerte en todos los exámenes! — Desde hace dos meses tengo mala suerte en todo. — Tiene que esperar un rato. Y tú. — Lo siento mucho. ¿Cuándo estáis en casa? — A las seis de la tarde ya estamos casi siempre en casa. mucho yerra. También nosotros tenemos miedo porque este examen •es muy difícil. •61 . — Yo también quiero mucho a los niños. — Muy bien. ¿por qué tienes un aspecto tan cansado? — Porque no duermo bien. Hoy. Pepe. Hemos de dar un examen. ¿Tú conoces a mi hermano. No tiene tampoco apetito: no quiere ni comer ni beber. Tengo que comprar a Juanito unos juguetes. Quien mucho habla. más quiere. Si tengo tiempo. voy a veros. conozco ya a toda la familia. No puedo ni dormir ni descansar. — No es cosa agradable. ¿cómo estás? — Regular. — Aquí está el hospital. — ¿Y qué haces todo el día? — Tengo siempre mucho que hacer. Le quiero mucho. — ¿Cuántos años tiene ya Juanito? — Tiene sólo diez meses.— Tiene una grave pulmonía. recoge tempestades. — porque todas tas pajitas están ocupadas. y a Andrés también. mi amigo Emerico y yo tenemos *}ue ir a la universidad. Tengo miedo a todo examen. iQué lástima que no tenemos más tiempo! Tengo que entrar porque ya es tarde. verdad? — Sí. Hoy tengo que ir también a donde mi cuñado. señor. III Refranes españoles Quien más tiene. por ejemplo. Es un muehachuelo muy cariñoso. — Tienes razón. porque mi hermano Andrés tiene un constipado tremendo y tose toda la noche. Pero eso aún no es todo. Quien siembra vientos. jHasta pronto! II En un café de barrio (Chiste) En un café de barrio el mozo sirve a un parroquiano una limonada sin pajita. Dice el parroquiano al mozo: — Tráigame usted una pajita para tomar esto. Mi hermana Catalina ya tiene un hijito. Miguel! Todos te esperamos lo más pronto posible. — dice el mozo. Tiene los ojos azules y el pelo rubio.

sienten) sajnálni. el encuentro találkozás por la calle az utcán j hola !. da. sem beber (bebo. sientes. észrevenni 62 . nem is ¿a dónde? hova? juntos. szőr J . álom entonces akkor. egy ideig no puede ser nem lehet(séges) poder (puedo. puede. titeket a las seis de la tarde délután (este) hat órakor regular szabályos. pueden) -hatni. . ni sem . „pech" malo rossz a donde mi cuñado a sógoromhoz (szó szerint: oda. ti. sentimos. kisfiú cariñoso kedves el ojo szem el pelo haj. folytonosan ni . dormís. podéis. érezni. juntas együtt un rato egy darabig.Vocabulario siete hét séptimo [szétimö.. sentís. vizsgát letenni dar (doy. ahány) el año év diez tíz el muehachuelo legényke. duermen) aludni tengo prisa sietek la prisa sietség todo el día egész nap algo valami(t) tampoco sem. unas néhány. podemos. ¡salud! szervusz! Pepe Jóska. megszokott. lakik) el cuñado sógor la cuñada sógornő el hijito valakinek a kisfia(cskája) comprar vásárolni. . dais. nehéz la pulmonía tüdőgyulladás continuamente állandóan. venni Juanito Jancsi unos. siente. duerme. puedes. dan) adni el examen. igazság tengo suerte szerencsém van la suerte sors . los exámenes vizsga el hospital kórház I. -hetni Inés Ágnes ¿qué tiene? mi a baja? grave súlyos. valamilyen el juguete játékszer ¿cuántos años tiene? hány éves ? ¿cuánto? mennyi ? hány ? (cuanto amennyi. toses) köhögni ¿verdad? ugye? nemde? igaz? la verdad [láftérd¿td] igazság voy a veros meglátogatlak benneteket os benneteket. dormimos. bebes) inni lo siento mucho nagyon sajnálom lo azt sentir (siento. cl aspecto külső. „megvagyok" tengo mucho que hacer sok dolgom van ( = sokat kell tennem) por ejemplo például el ejemplo példa Emerico Imre la universidad egyetem agradable kellemes tengo miedo félek (amitől: a) el miedo [mjedó] félelem todo examen minden vizsga tengo razón igazam van la razón értelem . tűrhe­ tően. duermes. damos. akkor hát dormir (duermo. hőség dar un examen vizsgázni. . arcszín Andrés András el constipado nátha tremendo borzalmas toser (toso. szerencse la mala suerte balszerencse. ahol a sógorom. Józsi ¿qué tal? hogy vagy? Miguel [mi^él] Mihály tengo mucho sueño nagyon álmos vagyok el sueño alvás. széptimó] hetedik poco kevés el tiempo idő la fiebre láz el apetito étvágy el calor meleg. das. .

hordár servir (sirvo. A tener ige után a személy tárgyesetét jelölő a elöljárószó elmarad. traes. Ugyanígy: Los alumnos tienen libros. Szomjas vagyok. Sietek. Sok testvérünk van. a spanyolban így fordítjuk : „Bírok egy jó lakást" : Tengo una buena vivienda. yerras) tévedni Gramática 47 A tener ige mint a birtoklás kifejezője Kevés időm van. vicc el mozo pincér. enni. Félek. el café. sirve. Tengo fiambre. Tengo mucha sed. Tengo frío. mint „Jó Jakásom van". Tengo sueño. kiszolgáló. Tengo veinte años. Tenemos muchos hermanos. trae. inni ocupado foglalt. Álmos vagyok. többé ¡ adiós ! Isten veled ! te téged. töltőtollaik vannak. Tengo prisa. Tengo mucho calor. 48 A tener igével képzett kifejezések A tener ige sok kifejezésben szerepel. 63 . engem para tomar esto hogy ezt megihassam tomar venni. Fázom. recoges) begyűjteni. Nagyon fázom. Melegem van. Nagyon álmos vagyok. estilográficas. A birtoklást a spanyolban a tener igével fejezzük ki. (Nincs időm. vagyok. Nagyon félek.. Tengo calor. sirves. neked lo más pronto posible minél előbb. kávéház de barrio külvárosi el barrio külváros el chiste tréfa. füzeteik.rubio frruöjó] szőke ¡qué lástima! milyen k á r ! más több. sembramos) vetni el viento szél recoger (recojo. Nagyon éhes vagyok. Tengo mucho miedo. quien aki sembrar (siembro. Az ilyen mondatot pl. servís. Mi hermana tiene un hijito. Tengo miedo. traéis. Tengo mucho sueño. nemsokára posible lehetséges I hasta pronto! a mielőbbi viszont­ látásra 1 II. Tengo mucho frío. Tengo mucha hambre. Tengo poco tiempo. traen) hozni me nekem. A legfontosabbak: ¿Cuántos años tiene usted? Hány éves ön? Húsz éves vagyok. elfoglalva III. los cafés kávé. A tanulóknak könyveik.) No tengo tiempo. a lehető leggyorsabban pronto gyors. cuadernos. fogni. Nagyon melegem van. traemos. t ö b b e t . Nagyon szomjas Tengo sed. Nőtestvéremnek kisfia van. Nem érek rá. servimos. Éhes vagyok. aratni la tempestad vihar errar (yerro. sirven) (fel)szolgálni el parroquiano (törzs)vendég la limonada limonádé la pajita szalmaszál tráigame hozzon nekem 1 traer (traigo.

50 Igék tőhangzóváltozása Lo siento mucho. Tenemos que dar un examen. Tenemos mala suerte.d. sokat téve.Tiene razón. A tener que.) A tőhangzó megváltozásának legfontosabb esetei. Conozco a su hermano. Szeretem a gyerekeket. Tengo que ir a la universidad. No duermo bien. Szerencsénk van. a) Sok ige a tőbeli e. „Pechünk" van. Nem alszom jól. a deber pedig belső. Nagyon sajnálom. A tener que és a haber de szerkezet szükségességet fejez ki. Aki sokat beszél. Vizsgát kell tennünk. Ismerem testvérét. személyéből adódik (ha-\-aqui). nem fáj fejem. — Az haber ige önmagában (de nélkül) segédige. Hemos de dar un examen. erkölcsi kényszert fejez ki. illetve o hangot hangsúlyos szótagban ie. később). — A hay igealak az haber ige egyes szám Z. illetve ue "hangzóra változtatja : SEMBRAR vetni QUERER akarni SENTIR érezni PODER -hatni -hetni DORMIR aludni siembro quiero siento puedo duermo siembras quieres sientes puedes duermes siembra quiere siente puede duerme sembramos queremos sentimos podemos dormimos sembráis queréis sentís podéis dormís siembran quieren sienten pueden duermen b) Több ige a tőbeli e hangzót i-re változtatja a hangsúlyos szótagban: SERVIR szolgálni PEDIR kérni «4 sirvo pido sirves pides sirve pide servimos pedimos servís pedís sirven piden . 49 A t e n e r q u e ésaz h a b e r d e mint a szükségesség kifejezője Az egyetemre kell mennem. No tiene razón. Megjegyzés. haber de inkább külső kényszert. Quiero a los niños. mucho yerra. ( = Ne szólj szám. He de ir a la universidad. Nincs igaza. mellyel az össze­ tett igeidőket képezzük (1. Tenemos suerte. Quien mucho habla. Igaza van.

a ragot megelőző g j-re változik át a és o előtt: VENCER győzni CONOCER ismerni RECOGER aratni venzo eonozeo recojo vences conoces recoges vence conoce recoge vencemos conocemos recogemos vencéis conocéis recogéis vencen conocen recogen A szabályos ragozástól való bármilyen eltérést a szótár mindenkor jelzi. ni (sem. „nem is" szavaknak a spanyolban főnévre vonatkoztatva tampoco. További példák: Tampoco Pepe es aplicado. 5 Spanyol nyelvkönyv — 8614 51 65 . Ha viszont tampoco az állítmány után áll. igére vonatkoztatva ui felel meg. Ha kétszer fordul elő. sem pihenni. El inglés no es difícil tampoco. f A z a n § o 1 s e m n e h é z « A ni elsősorban igét tagad. El inglés tampoco es difícil. sem inni. „sincsen". úgy a tampoco is megelőzheti vagy követheti azt a szót. \ T. a ni szót kell használnunk. i E n s e m PlhenekNo tiene tampoco apetito. Tampoco csak egy főnévre vonatkozhat. További példák: Pablo no quiere (ni) trabajar Pál nem akar sem dolgozni. No puedo (ni) dormir ni descansar. / Étvágya sincsen. ha több főnévre vonatkoztatjuk a tagadást. az állítmányt a no szóval is tagadni kell („kettős tagadás").c) Az errar (tévedni) ige a hangsúlyos szótagban yc-re változtatja a tőbeli e hangzót. A magyar „sem". 1 ^ Tampoeo tiene apetito. . Ügyelni kell azonban arra. amelyre vonatkozik. magánhangzó után ze lesz. No puedo ni quiero dormir. ) Yo no descanso tampoco. hogy ha a tampoco az állítmány előtt áll. az első alkalommal el is maradhat. Tampoco. Ez a szabály valamennyi tagadó értelmű szóra érvényes. Nem akar sem enni. Pepe no es aplicado tampoco. Főnév előtt az első ni szót nem hagyhatjuk el. — Mint a también. Nem tudok és nem is akarok aludni. yo tampoco én sem. sem ni estudiar. az állítmányt nem kell a no szóval tagadni. } J o s k a s e m «irgalmas. A tampoco a también szó tagadó alakja: yo también én is. Ñem tudok sem aludni. tanulni. No quiere (ni) comer ni beber. nem is) Tampoco yo descanso. mert hangsúlyos «rr-szótaggal nem kezdődhet spanyol szó: ERRAR tévedni yerro yerras yerra erramos erráis yerran d) A ragot megelőző c-ből mássalhangzó után z. \ .

Minden a) Eso aún no es todo. — No yerro mucho. — Sirvo a Pepe una limonada. b) Névelős főnév elé téve todo az egyes számban a magyar „egész" szónak felel meg. A tener igével kapcsolatban. sem István nincs az osztályban. Minden tanuló. ajelzős főnév a magyartól eltérően határozott névelővel áll. vagy pedig* a todo többes számú alakjával. — He de dar un examen. 52 A t o d o használata Ez még nem minden. Nem látom sem Pált. Mindnyájan várunk téged. Todos te esperamos. — No tengo mucho tiempo. — No tengo siempre razón. 53 Névelő használata jelzős főnév előtt El niño tiene los ojos azules y A kisgyereknek kék szeme és szőke el pelo rubio. — Ahora tengo mucho calor. — No duermo bien. — He de escribir una carta. — Todos jelentése önmagában (főnév nélkül): „mindenki". — Tengo que trabajar mucho. Minden éjjel. Toda noche. — Egész éjjel. Egész nap. b) Todo el día. — Hoy tengo mala suerte. Quieío a todos"oTniños. • c) Todo alumno. — Toda la noche. = Todas las noches. a) Todo jelentése önmagában (főnév nélkül): „minden". Feleljünk a következő kérdésekre: ¿Cómo está usted? — ¿Cómo está la familia de usted? — ¿Qué hace usted todo* el día? — ¿Cuándo está usted en casa? — ¿Qué hace usted en casa? — ¿Qué hace usted cuando tiene hambre? — ¿Qué hace usted cuando tiene sed? — ¿Qué bebe usted? — ¿Cuándo duerme usted? — ¿Por qué estudia usted el castellano? — ¿Cuándova usted al café? — ¿Qué bebe usted en el café? — ¿Con qué bebe usted la limonada? — ¿Qué tiene usted que hacer esta noche? 2. melyet a névelős többes számú főnév követ. — No conozco al hermanode Miguel. Sem Pál. } gyereket eretek. az összes fogalmát a spanyolban kétféleképpen adhat­ juk vissza: a todo egyes számú alakjával és névelő nélküli főnévvel. főleg (külső testi) tulajdonságok leírásánál. Ejercicios 1. c) A magyar minden. * Az utóbbi mondatot tampoco-va\ kifejezve így kell átfogalmaznunk: No veo a Pablo y a Esteban tampoco. Az egész család. = Todos los alumnos. Ragozzuk el az állítmányt minden személyben : Tengo veinte años. — No siento el frío. haja van. 66 . sem Istvánt. Toda la familia. No veo ni a Pablo ni a Esteban. — Tengo mucho sueño. — Tengo que ir a la escuela. — Tengo que esperar a José.Ni Pablo ni Esteban están en la clase.

Mi is. mert vizsgáznom kell az egyetemen. Hideg vízben mosakodol. Szörnyen meg van fázva. Te is. — Fázom. — János nem tud és nem is akar velünk jönni. — Nekem most haza kell mennem. — Sem a tanár. Se lava con jabón. Súlyos tüdőgyulladása van. Pál éhes. Szappannal mosakodik. Fordítsuk le spanyolra: — Szervusz. és ezért ágyban fekszik. István sem. Szomjasak vagytok. — Miért nem? — Mert András fivé­ rem a kórházban van. c) Minden itt van. Nem' félünk a vizsgáktól. (Kétféleképpen :) Nem minden család van otthon. Van könyvünk. Minden készen van. Nem vagy nagyon éhes. Én sem. — Nekem két ceruzám van. sem rádiót hallgatni. Isten veled I 8 OCHO lavar lavarse LECCIÓN OCTAVA A visszaható ige mosni mosakodni ( = magát mosni) Reggel mosakodom. Ágnes! Megvagyok. sem a tanárnő nincs az osztályban. — Feri nem gyenge. Mária és Éva nem siet. Te sem. — Mindnyájan itt vannak. Mi sem. Az összes toll az asztalon van. Nem akar sem enni. Az egész lakás szép. Látjuk az egész osztályt. Van lakástok. sem inni. Otthon meg kell várnom az apámat.3. Tetőtől talpig megmosakodunk. Minden tanulóval beszélek. Te lavaa con agua fría. Nem vagytok nagyon álmosak. Félünk a vizsgától. Van tollad. És te hogy vagy? — Köszönöm. — Nem akarok sem írni. Nem minden lakás szép. Éva I Hogy vagy? — Szervusz. Péternek nincs szerencséje. Nincsen lázam. — Nem akarnak sem beszélni. Anyám sincs jól. Te sem pihensz. Neki négy füzete van. A gyerekek álmosak. Nekik nagy szobájuk van. Nektek új lakástok van. Neked három tollad van. István is. Mi sem főzünk. Az összes könyv a padon van. — Nem lehet 1 Mi a baja? — Állandóan magas láza van. 67 Me lavo por la mañana. Van szobájuk. Os laváis en el cuarto de baño. Nincsen étvágya. Jóska sem gyenge. — (Két­ féleképpen :) Én sem iszom. — Nem ismerjük sem Nagy urat. Se lavan con esponja. Mindenki szereti a gyerekeket. Ti sem esztek. nem vagyok nagyon jól. sem írni spanyolul. Szivaccsal mosakodnak. b) Én is. Mondjuk spanyolul: a) Van ceruzám. Félek a vizsgától. sem Kissnét. Péter sem alszik. — Az egész család otthon van. Meleged van. Ma én sem vagyok nagyon jól. 4. — Nagyon sajnálom. A fürdőszobában mosakodtok. Nekünk öt könyvünk van. Nos lavamos de pies a cabeza. Van füzete. A tanulók sem mennek haza. Ismerem az egész könyvet. 5* .

Me afeito. Se ve que quiere dormir. Por lo general. Carlos Hórváth. empleado en una casa de comercio. Carlos duerme profundamente. sobre aquella silla. 68 . Se viste rápidamente porque el desayuno ya está listo. Ante el espejo se peina con el peine y se cepilla el pelo con el cepillo. Pero Carlos no es tampoco perezoso. — Comente. ¿Por qué no te apresuras? Hoy debes también afeitarte. debe levantarse. se pone la bata y entra en el cuarto de baño. se despereza. ¿Ya estás listo? — Me pongo la camisa y me visto en un santiamén. ¡No se puede dormir tanto I — Lo sé. Se despierta sólo cuando suena" el despertador. mamá? — Ya son las seis y pico. — Hoy no tengo que afeitarme. se seca con una toalla. ¿Dónde está? — Está allí. — Ya me voy al cuarto de baño. — ¡Caramba 1 [De nuevo suena ese maldito despertador ! Es decir. — dice Carlos para sí. Sabe que a las ocho y media ha de hallarse en la oficina y por eso se apresura. — ¡Gracias a Dios! Tengo que afeitarme un día sí y otro no ( = cada dos días). tengo que levantarme. mamá. ¿Cómo estamos con el desayuno? — Ya está en el comedor. — Ya son las seis y cuarto. Carlos se lava con agua fría. Luego sale del cuarto de baño y vuelve a su cuarto.I Por la mañana Son las seis de la mañana. Toma el jabón y se enjabona. Carlos no quiere levantarse temprano: no es madrugador. luego salta de la cama. Luego. Se quita la camisa de dormir. Carlos bosteza. Se lava todo el cuerpo: toma la esponja y se frota de pies a cabeza. me lavo y me peino en un instante. II Conversación — ¿Qué hora es. ¿Por qué no te levantas? Tienes que hallarte en la oficina a las ocho y cuarto. ¡Caramba 1 No hallo mi bata. Se limpia los dientes con un cepillo y pasta dentífrica. Carlitos. Ya me levanto.

* Amigo del buen tiempo. Szeget kímél — patkót veszít.csenget­ ni el despertador ébresztő óra se ve látni lehet. — 4. látható se „az ember" (általános alany) ¡caramba! teringettét 1 de nuevo ismét. en largo camino se conoce el buen amigo. nos desperta­ mos) felébredni sonar (sueno. chiquito? — Me llamo Pepito. — 2.III Trabajo superfluo (Chiste) Una señora pregunta a un chiquito en la calle: — ¿Cómo te llamas. Por el humo se sabe dónde está el fuego. az ember látja. míg el nem törik. Ahol füst — ott a tűz. los pies lab el cuarto de baño fürdőszoba el baño fürdő. fürdőkád la esponja szivacs I. — ¿Cuántos años tienes? — Tengo cinco años. újból maldito átkozott es decir vagyis bostezar ásítani desperezarse nyújtózkodni saltar (ki)ugrani quitar (se) levetni la camisa de dormir hálóing la camisa ing *(A közmondások magyar megfelelői: 1. és 3. Igaz barátságot nem fazékban főzik. múdase con el viento. — 5. son las seis de la mañana reggel hat óra van Carlos Károly el empleado alkalmazott. — ¿Y por qué no vas a lavarte esas orejas tan sucias? — Porque todavía oigo bien. tisztviselő la casa de comercio kereskedelmi válla­ lat v. IV Refranes españoles Por un clavo se pierde una herradura. cég el comercio kereskedelem levantarse felkelni por lo {jeneral általában profundamente mélyen despertarse (me despierto. sonamos) szólni.) 69 . Nyugtával dicsérd a n'apot. Addig jár a korsó a kútra. En chica casa. — 6. Al fin se canta la gloria. Tantas veces va el cantarillo a la fuente que al fin se quiebra. Vocabulario ocho nyolc octavo nyolcadik el jabón szappan de pies a cabeza tetőtől talpig el pie.

quebramos) eltörni el humo füst el fuego tűz cantar énekelni la gloria dicsőség. kijönni. koszos oir (oigo. el chiquito kisfiú Pepito Jóska. minden egyes ante (elöljárósző) előtt ' el espejo tükör peinarse fésülködni el peine fésű cepillar kefélni salir (salgo. fölött. perdemos) elveszteni la herradura patkó buen = bueno mudarse megváltozni chico kicsi. -en. -ra. sale. salen) kimenni. sabe. a végén quebrarse (quiebro. istenek un día sí y otro no. utazás tantas veces annyiszor el cántaro. por miatt el clavo szeg perder (pierdo. házikabát temprano korán madrugador. -ön. megtörölni la toalla törülköző limpiar tisztítani. nem szabad lo sé tudom sobre (elöljárószó) -on. saben) tudni a las ocho y media fél kilenckor hallar találni hallarse lenni („találni magát") la oficina iroda apresurarse sietni enjabonar beszappanozni el cuerpo test frotar (le)dörzsölni seear szárítani. oyen) hallani IV. oímos. visszatérni vestirse (me visto. sabes. oyes. los dioses isten. volvemos) visszamenni. el cantarillo kancsó la fuente forrás al fin végül. sabéis. (fogat) mosni el diente fog el cepillo kefe la pasta dentífrica fogkrém afeitarse borotválkozni ¡gracias a Dios! hála Istennek! el dios.poner. ponerse (pongo. fölé irse (me voy) menni. salimos. salís. indulni volver (vuelvo. superfluo fölösleges el ehico. pici el camino út. sabemos. dicshimnusz Gramática 54 A visszaható ige — El verbo reflexivo lavar mosni levantar felemelni despertar felébreszteni peinar (meg)fésülni vestir öltöztetni 70** lavarse mosakodni (= magát mosni) levantarse felkelni despertarse felébredni peinarse (meg)fésülködni vestirse öltözködni . sales. nos vestimos) (fel)öltözködni rápidamente nagyon gyorsan el desayuno reggeli II. ¿qué hora es? hány óra van? la hora óra y pico és még valamennyi Carillos Karcsi a las ocho y cuarto negyed kilenckor no se puede nem lehet. elmenni en un instante pillanat alatt el instante pillanat en un santiamén szempillantás alatt el comedor ebédlő. Józsika vas a lavarte mész és megmosod (magadnak) la oreja fül sucio piszkos. oye. étkező III. cada dos días minden másnap cada mindegyik. -re. pones) felvenni la bata hálóköntös. madrugadora korán kelő perezoso lusta saber (sé. oís.

csak a visszaható névmásokat kell az egyes igealakok elé kitenni. volver visszamenni. egy­ formán mondható pl. hogy: a) a visszaható névmás olykor módosítja az alapige jelentését: ir menni. vagy külön szóval fejezzük ki. hogy az igében kifejezett cselekvés magára az alanyra hat vissza. b) az egyszerű és a visszaható alak között olykor nincsen különbség. 55 A visszaható ige ragozása me despierto te despiertas se despierta nos despertamos os despertáis se despiertan felébredek felébredsz felébred felébredünk felébredtek felébrednek me visto te vistes se viste nos vestimos os vestís se visten öltözködöm öltözködöl öltözködik öltözködünk öltözködtök öltözködnek A visszaható igét ugyanúgy ragozzuk. mint az alapigét. legtöbbször a -kod.afeitar borotválni apresurar siettetni hallar találni llamar hívni ir menni dormir aludni volver visszamenni afeitarse borotválkozni apresurarse sietni hallarse lenni valahol („találni magát") llamarse hivatni („magát hívni") irse elmenni dormirse elaludni volverse megfordulni A spanyol visszaható ige jellemzője a főnévi igenévvel egybeírt se ( = magát. — A visszaható névmás többes számú alakjai „kölcsönös névmás" jelentésévet is bírnak : nos queremos szeretjük egymást. quedar és quedarse maradni. quejarse panaszkodni (quejar ige nincsen). 71 . c) több olyan ige van. dormirse elaludni. A magyarban viszont azt. desayunar és desayunarse reggelizni. magának) visszaható névmás. irse elmenni. visszatérni. os queréis szeretitek egy­ mást. -koz. se quieren szeretik egymást. dormir aludni. pl. -köd. amely csak visszaható alakjában fordul elő. A visszaható névmások a követ­ kezők : me te se nos os se magamat magadat magát magunkat magatokat magukat magamnak magadnak magának magunknak magatoknak maguknak egymást egymást egymást Megjegyzés. volverse megfordulni. -köz képző­ vel. A spanyol visszaható igéről tudnunk kell még.

A magyarban az általános alany kifejezésére körülírást használunk (pl.). látható. Itt spanyolul beszélnek. A jóbarátokat a veszélyben ismerjük meg. Aki barátunk volt jó sorsunkban. a visszaható névmást rendszerint egybeírjuk a főnévi igenévvel. régies nyelvben. Ha a visszaható ige főnévi igenévi alakjában fordul elő egy másik ige ragozott alakja mellett. olasz si) a spanyol­ ban a se visszaható névmással és az ige egyes szám 3. — További példák: ¿Cómo se dice en español? Hogy mondják spanyolul? Aquí se habla español. angol one. un 2 = dos 3 == tres 4 *= cuatro 5 = cinco = seis 7 = siete 8 = ocno 6 72 \ . hogy Károly szeret aludni. 57 Az általános alany Se ve que Carlos quiere dormir. közmondásokban gyakran találkozunk a visszaható névmásnak a ragozott igealakkal való egybeírásával is (múdase meg­ változik). az állítmány többes számba kerül: Aquí se hablan muchas lenguas. személyével fejezzük ki. una. — Ha az általános alanyú mondat állítmánya többes számú nyelvtani alanyra vonatkozik. múdase con el viento. Carlos no quiere levantarse temprano. No se puede dormir tanto. Megjegyzés. megváltozik. Tehát: quiero vestirme quieres vestirte quiere vestirse queréis vestiros quieren vestirse / = me quiero vestir = te quieres vestir = se quiere vestir = os queréis vestir = se quieren vestir öltözködni akarok öltözködni akarsz öltözködni akar öltözködni akarunk öltözködni akartok öltözködni akarnak queremos vestirnos = nos queremos vestir Választékos stílusban. francia on. Látszik. német man. de a ragozott ige előtt is állhat. látjuk.56 A visszaható névmás egybcírása az igével Károly nem szeret korán kelni. Amigo del buen tiempo. láthatod stb. Nem lehet annyit aludni. látszik. Az általános alanyt (vö. r 58 A toszámnevek — Los números cardinales (1—100) 1 = uno. Itt sok nyelvet beszélnek. Los buenos amigos se conocen eh el peligro. ha más szelek fújnak.

Este tizenegy órakor. Két (három. perc) kifejezése ¿Qué hora es? 1 ¿Qué hora tenemos? J Es la una. A las nueve de la mañana. a spanyolban a tőszámneveknek 16-tól 19-ig és 21-től 29-ig két alakja van. A las doce menos tres. —. A las dos. Es media noche. négy) óra van. cuatro). Kettőkor.9 : nueve 10 diez 11 : once 12 doce 13 trece 14 catorce 15 quince 16 dieciséis (diez y seis) 17 diecisiete (diez y siete) 18 dieciocho (diez y ocho) 19 diecinueve (diez y nueve) 20 veinte 21 veintiuno (veinte y uno) 22 veintidós (veinte y dos) 23 veintitrés (veinte y tres) 24 veinticuatro (veinte y cuatro) 25 = veinticinco (veinte y cinco) 26 = veintiséis (veinte y seis) 27 = veintisiete (veinte y siete) 28 = veintiocho (veinte y ocho) 29 = veintinueve (veinte y nueve) 30 = treinta 31 = treinta y uno 32 = treinta y dos 40 = cuarenta 41 == cuarenta y uno 50 = cincuenta 53 = cincuenta y tres 60 = sesenta 70 = setenta 80 = ochenta \ 90 = noventa 100 = ciento. Negyed ötkor. tájban. \ A las dos menos cuarto. Son las cuatro y media. Faltan dos minutos para las diez. — Éjfélkor. — Délben. A la una y cuarto.} . Fél kettő. Fél öt. Kilenc óra felé v. Falta un cuarto para las tres. Reggel v. Hatkor. 59 Az idő (óra. Son las dos (tres. délelőtt kilenc órakor. Tizenkettő előtt három perccel. ¿A qué hora? A la una. Hány óra van? Egy óra van. ö t óra öt (tíz) perckor. Negyedóra hiányzik a háromhoz. A las ocho y minutos. Délután fél hatkor. Negyed kettőkor. Két perc múlva tíz. A las ocho y pico. A la una y tres cuartos. A las cuatro y cuarto. Es la una y media. Egy óra kettő perc. A las cinco y media de la tarde. Háromnegyed kettőkor. Éjfél van. J Es la una y dos (minutos). Es mediodía. — A mediodía. Dél van. cien Amint látjuk. A las once de la noche. Hány órakor? Egy órakor. A las seis. A las cinco y cinco (diez).A medianoche. Hacia las nueve. Valamivel nyolc után. 4 . A eso de las nueve.

. .. . b) A fenti szöveget írjuk le vagy mondjuk el a többi személyben: (Fél hatkor -ébredek fel. .— No puedo l a v a r .) Ejercicios 1. cepillo con el cepillo. — Me peino ante el espejo. — Me afeito en el cuarto de baño. . felveszem az ingemet. ébredsz fel. . Há­ romnegyed négy van. Tegyük a pontok helyébe a megfelelő visszaható névmást: ¿Cuándo . levantamos a las cinco y pico. porque no tengo ni jabón ni esponja. . így fordítjuk: magamnak fel­ teszem az inget = me pongo la camisa. Egy óra előtt. . Negyed kettő. Ragozzuk el az állitmányt a következő kifejezésekben : Me lavo con jabón. . mert szól az ébresztő óra. . Négy és öt között. . Nyolc óra felé. peinas y cepillas? . Este negyed tizenegykor. Kilenc óra előtt. Hideg vízben mosakodunk. Entre (las) cuatro y (las) cinco. (A spanyolban tehát az ilyen mondatot. ¿Dónde . . .). Antes de la una. Két óra lesz öt perc múlva. . . hallan en la clase. 3. A tükör előtt a fésűvel fésülködünk. Három múlt néhány perccel. Tizenegy óra után. és felvesszük a hálóköntöst.De (las) cuatro a (las) cinco. . — Quiero lavarme con esponja. ¿Cuándo . . Délben. Feleljünk a következő kérdésekre: ¿A qué hora se levanta usted? ¿A qué hora suena el despertador? ¿Quiereusted •dormir mucho?¿Es usted madrugadora)? ¿Qué hace usted por la mañana?¿Qué •se quita usted cuando se levanta? ¿Qué se pone usted cuando va al cuarto de baño? . A fürdőszobába megyünk. 74 . Mondjuk spanyolul: Hány óra van? Egy óra van. Tíz óra után. . 5. Megmossa egész testét. despertáis por la mañana? . Hattól hétig. A szivaccsal ledörzsöljük egész testünket. puede afeitar. — Me visto a las siete y pico. levetjük a hálóinget. Háromnegyed kettő. 60 A jelzői birtokos névmás elhagyása visszaható igékkel kapcsolatban Károly leveti a hálóingét. . levantas? .. levanto temprano . Miért nem mosod meg a füledet? Carlos se quita la camisa de dormir. Jóska fél hatkor ébred fel stb. Egy óra múlt tíz perccel. ¿Con qué . . Éjfélkor. Minden másnap borotválkozunk. . . . Kiugrunk az ágyból. mint pl. Fél kettő. — Me despierto a las seis y media. nosotros ya . — Me levanto a las siete menos cuarto. despertamos a las siete menos -cinco. — Puedo irme. Después de las once. Tetőtől talpig meg­ mosakodunk. ¿Por qué no vas a lavarte las orejas? Visszaható ige mellett a jelzői birtokos névmás elmarad. mert a reggeli már kész az ebédlőben. Délután fél hatkor. — Ahora me voy. Si quiere. Azután visszamegyünk a szobába és felöltözünk. 4. Négytől Ötig. peino con el peine y .¿Con qué se lava usted? ¿Con qué se seca usted? ¿Con qué se peina y se cepilla usted? ¿Dónde se peina usted? ¿Qué hace luego ?¿A qué hora debe hallarse usted en la oficina? ¿Cuándo va usted a la oficina? ¿Cuándo vuelve usted de la oficina? ¿Qué hace usted en la oficina? ¿Están contentos los jefes con usted? 2. Fordítsuk le spanyolra: a) Fél hatkor ébredünk fel. . Se lava todo el cuerpo.. és a kefével lekeféljük hajunkat. . hallan los alumnos? Ellos . •Sietünk. — A las ocho menos cinco jne hallo en la oficina. Négy és öt között.

„ „ „ a mienk. suyas. az övéi. Es soltero todavía y vive con sus padres. nuestras. En su cuarto. I El desayuno Carlos tiene sólo veinte años. > vuestra. a mieink. Ezek a könyvek (tollak) az enyéim. „ „ » suya. ön) könyve (a mi) könyvünk (a ti) könyvetek (az ő) könyvük (az én) könyveim (a te) könyvein (az ő. „ „ „ az övé (öné). > suya. „ „ vuestros.. suyas. „ „ „ a tietek. Este libro es mío. Esta pluma es mía. „ „ ». tuyas. „ „ » > suyos.9 NUEVE LECCÍÓN NOVENA A birtokos névmás A) Jelzőként (főnév előtt): mi libro . Estas plumas son tuyos. az övéik. „ „ tuya. a tieitek. nuestra pluma vuestro libro vuestra pluma su libro su pluma mis libros tus libros sus libros nuestros libros vuestros libros sus libros mis plumas tus plumas sus plumas nuestras plumas vuestras plumas sus plumas (az én) könyvem (a te) könyved (az 6. mi pluma tu libro tu pluma su libro su pluma nuestro libro . » „ az övék. » j> Estos libros son „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ *> » . 75 . » „ „ „ suyo. „ » » mías. » » „ > » nuestros. suyo. míos. (toll) a tied. a tieid. „ » » suyos. Carlos ahora está de pie ante el espejo. ön) könyvei (a mi) könyveink (a ti) könyveitek (az ő) könyveik tollam tollaá tolla tollúnk toltatok tollnk tollaim tollaiú tollai tollaink tollaitok tollak B) Névszói állítmányként (önállóan) • Ez a könyv az enyém. > „ „ „ vuestro. „ „ „ tuyo. Anudándose la corbata dice para sí: — Ahora me visto rápidamente porque ya es tarde. Mi jefe es muy severo y no tolera la falta de puntualidad. No quiero llegar tarde a la oficina. „ „ „ nuestro. » nuestra. vuestras.

sentándose a la mesa. — ¡Buenos días. te leo los títulos de los artículos. mi estilográfica. mis lápices. mi pañuelo. — Lo sé. Como sabes. papá 1 ¡Salud. He aquí también mi cédula personal. Entretanto piensa en los objetos que debe meterse en los bolsillo» de la americana. el portamonedas con el suelto (¡cómo es desagradable no tener dinero suelto 1). mi padre y yo nos compramos muchos libros. Padre e hijo se van al trabajo. mis llaves.— ¡Carlitos 1 i Querido hijo mío 1 ¿por qué no vienes a desayunarte? — le dice su madre por la segunda vez. II Conversación — ¿Qué estás leyendo? — Estoy leyendo un libro muy interesante. Entrando en el comedor saluda a sus padres y a su hermana Inés. Es una nueva novela húngara. — A ver: ¿tengo todo lo necesario en mis bolsillos? He aquí la cartera con el dinero. — responde Carlos poniéndose la ehaaueta. ¿qué hay de desayuno? — Tenemos té. ¿Y estas revistas también son tuyas? 76 . hijo mío ! Estoy leyendo el periódico. madre mía. ese plato está tu pan y la mantequilla. Todo está en regla. Mientras que Carlos está bebiendo el té y comiendo pan con mantel quilla. He aquí tu taza para té. es mío. — ¿Es tuyo ese libro? — Sí. — ¿Dónde está mi tazón? — pregunta o Carlos a Inés. Inés está hablando con su madre. — Hoy no tenemos café con leche porque la leche de hoy está agria. — dice la madre a su hija. — Debes estar lista para las once. madre e hija se quedan en casa y comienzan a poner en orden la habitación. — Hoy tenemos que ir a ver a nuestra amiga María. — Te lo ruego. Si quieres. y en. — Entonces. — Ya voy. El desayuno está terminado. Inés 1 ¿Qué hay de nuevo? — ¡Buenos días.

* Cada loco con su tema. mulasztás la puntualidad pontosság querido szeretett. — No hay de qué. venimos. Májs vale pájaro en la mano que ciento volando. pensamos) gondolni (amire: en) meter tenni. caballero. señor. hajadon estar de pie állni anudándose miközben megköti anudar megkötni la corbata nyakkendő llegar tarde későn érkezni. — Sus revistas de usted deben de ser muy interesantes. vienes. noveno kilencedik el soltero legényember la soltera leány. viene. III El enemigo de las supersticiones . drága.— ¿Esas? No. — Lo son en verdad. caballero. Jobb ma egy veréb. kedves venir (vengo. — 2. ime la cartera pénztárca *(A közmondások magyar megfelelői: 1. Si quiere. ¿son suyas ( = son de usted) estas revistas? — Sí. elkésni severo szigorú tolerar (el)tűrní la falta de puntualidad pontatlanság la falta hiány. venís. — Señor. — ¿Por qué no ahora mismo? — ¡Vaya una pregunta 1 jHoy es viernes y trece 1 IV Refranes españoles Cada oveja con su pareja. Min­ den cigány a maga lovát dicséri. Vocabulario I. (Mindenkinek megvan a maga vesszőparipája. — Muchas gracias. (Chiste) — ¿Qué estás haciendo? — Estoy pensando en un libro que quiero escribir contra laS supersticiones. no son mías. puede usted leerlas. mint holnap egy túzok. Mañana mismo empiezo a escribirlo. rakni. zakó pensar (pienso. helyezni el bolsillo zseb a ver lássuk csak todo lo necesario minden szükséges holmi he aquí itt van. la americana kabát. vienen) jönni por la segunda vez másodszorira) poniéndose miközben felveszi la chaqueta. Sus revistas ( = Las revistas de él) también deben de ser muy interesantes.) 77 . señor.) 3. Deben de ser de aquel señor que está allí escribiendo una carta. Hasonló a hasonlónak örül.

rogamos) kérni el tazón bögre sentarse (me siento. los temas téma. 78 . pones. valéis. vége van terminar befejezni. E névmásokat a lecke elején adott táblázat szemlélteti. tárgykör. el enemigo ellenség la superstición babona contra (elöljárószó) ellen mañana mismo már holnap empezar (empiezo.el portamonedas erszény el (dinero) suelto aprópénz desagradable kellemetlen el pañuelo zsebkendő la llave kulcs la cédula personal személyazonossági igazolvány la cédula igazolvány personal személyi. Főnököm nagyon szigorú. tenni. tál el pan kenyér la mantequilla vaj pan con mantequilla vajaskenyér estar bebiendo (comiendo) éppen inni (enni) está hablando beszélget para las once tizenegy órára está terminado (-a) be van fejezve. kezdődni ¡vaya una pregunta! micsoda kérdés t el viernes péntek el trece tizenharmadika IV. röpülő volar (vuelo. feladat valer (valgo. vales. végződni e= y quedarse maradni comenzar (comienzo. pone. interesante érdekes la novela regény la revista folyóirat debe de (ser) valószínűleg. üdvözölni ¿qué hay de nuevo? mi újság? estoy leyendo éppen olvasom leer (leo. takarítani poner (pongo. comenzamos) kezdeni (amit: a) . valemos. las (f) azokat. la oveja juh la pareja pár el loco bolond el tema. valen) érni vmit el pájaro madár volando röpülve. őket muchas gracias hálásan köszönöm no hay de qué nincs miért III. kezdődni poner en orden rendbehozni. ponen) rakni. Carlos vive con sus padres. volamos) repülni Gramática 61 A birtokos névmás — El pronombre posesivo Mi jefe es muy severo. nos sentamos) leülni café con leche tejeskávé la leche tej de hoy mai agrio savanyú ¿qué hay de desayuno? mi van reggelire ? el té tea la taza csésze la taza para té teáscsésze el plato tányér. helyezni el orden rend II. bizonyára lo son en verdad valóban azok leerlas (leer-}-las) (el)olvasni azokat los (m). empezamos) kezdeni (amit: a) . Károly a szüleinél lakik. vale. személyes en regla rendben la regla szabály entrando belépve. A magyar birtokos személyragoknak a spanyolban birtokos névmások felelnek meg. lees) olvasni el periódico újság el título cím el artículo cikk te lo ruego kérlek arra rogar (ruego. ponemos. ponéis. amikor belép saludar köszönteni.

eszik stb. Az én barátaim. a tieid és az övéi. hablar comer vivir hablando comiendo viviendo beszélve (miközben beszélek. c) kiemelés esetén. b) ha. no el tuyo. eszel. helyette a fenti körülírásokat használjuk. Károly köszönti szüleit. élsz stb. Pl. Az udvarias megszólítással (usted. az ön könyve sus estilográficas de ustedes az önök töltőtollai 63 Az önálló vagy tulajdonképpeni birtokos névmások ¿Es tuyo ese libro? Sí.a birtokos önmagában (főnév nélkül) áll: Mis amigos. ustedes) kapcsolatban gyakori mind a két alaknak együttes használata: su libro de usted . a mieink. nem a tied. son nuestras. A tied az a könyv? Igen. Az ebédlőbe lépve. A tieitek azok a tollak? Igen. A határozói igenevet úgy képezzük. Károly a munkájára gondol. a lecke elején levő táblázatot) az alábbi esetekben kell használnunk: a) ha a birtokos névmás állítmány: ¿Son vuestras esas plumas? Si. ¡Madre mía 1 — jHijo mío ! Anyám ! — Fiam I Az önálló birtokos névmásokat (1. Ez a könyv az enyém.) élve (miközben élek. az -er és az -ir végűekéhez -iendo végződést teszünk. amikor a birtokos névmás a főnév mögé kerül: Este es el libro mió.62 A su névmási alak sokféle jelentése su libro = el libro de él az ő könyve (férfié) su libro = el libro de ella az ő könyve (nőé) su libro = el libro de ellos az ő könyvük (férfiaké) su libro = el libro de ellas az ő könyvük (nőké) su libro = el libro de usted az ön könyve su libro = el libro de ustedes az önök könyve Ha a su névmási alak sokféle jelentése félreértésre ad alkalmat. beszélsz stb. los tuyos y los suyos. es mío. hogy az -ar végű igék tövéhez -ando. az enyém.) 79 . Poniéndose la chaqueta. Carlos piensa en su trabajo.) evés közben (miközben eszem. d) megszólításban: ¡hijo mío I fiam ! — ¡madre mía l anyám l — ¡amigo mío 1 barátom 1 (Jelzővel: ¡mi querido hijo 1 vagy : ¡querido hijo mío! 64 A határozói igenév — El gerundio Entrando en el comedor Carlos saluda a sus padres. Felvéve kabátját (Miközben felveszi kabátját).

-vén) képzős igealakkal. Minthogy személyt vagy számot nem jelöl. (Azzal pihenek. hogy Descanso durmiendo. alszom. rajtam. változatlan alakja van. pihennek. Amikor a rádiót hallgatják. Dándome cien florines.) Desayunándonos hablamos. Amikor a rádiót hallgatod. Escuchando" la radio descansan. . segíthetsz ayudarme. -ve (régiesen: -ván. kelünk. Öltözködés közben munkámra gondolok. Amikor a rádiót hallgatom. Escuchando la radío descansáis. pihentek. pihen. Escuchando la radio descansas. he is writing). Amikor a rádiót hallgatjátok. No pudiendo dormir nos Minthogy nem tudunk aludni. pihensz. puedes Ha száz forintot adsz nekem. pihenek. Vessük össze az alábbi példákat: Escuchando la radio descanso. (Éppen) olvasok egy könyvet.A határozói igenévnek egyetlen. fel­ levantamos. 65 Az éppen folyó cselekvés jelölése az e s t a r + g e r u n d i o szerkezettel ¿Qué estás haciendo? Mit csinálsz (éppen most)? Estoy leyendo un libro. A határozói igenevet a magyarban a -va.A képzésnél mutatkozó esetleges rendhagyóságok többnyire a már ismert (helyesírási) szabályokra vezethetők vissza: decir ir leer oir pedir diciendo yendo leyendo oyendo pidiendo poder sentir ser traer venir pudfendo sintiendo siendo trayendo viniendo dormir durmiendo A névmási alakokat egybeírjuk a gerundio-val: ' Vistiéndome pienso en mi trabajo. pihenünk. Hablando no puedes comer. Escuchando la radio descansa. jelentését a mellette álló mondat alanyától kapja. Escuchando la radio descansamos Amikor a rádiót hallgatjuk. Az éppen folyó cselekvést az estar-\-gerundio szerkezet fejezi ki (vö. Amikor a rádiót hallgatja. nem tudsz enni. az angolt: J am reading. Reggelizés közben beszélgetünk. vagy helyesebben valamely alkalmas kötőszóval bevezetett mellék­ mondattal fordítjuk : Aludva pihenek. Ha beszélsz. 80 .

Vamos a cenar. venir. ¿En qué piénsase Pienso en mi trabajo. anyja és leánya hét vagy nyolc nő vagy férfi María e Inés padre e hijo. seiscientas 81 6 Spanyol nyelvkönyv — 5614 . madre e hija siete u ocho mujer u hombre /-vei vagy /li-vel kezdődő szó előtt az y kötőszó helyébe e lép a jobb hangzás kedvéért. A spanyol igéknek a magyartól eltérő vonzatát a szótár mindenkor jelöli. A cada ragozhatatlan szó. Las revistas deben de ser muy interesantes. A deber + de szerkezetet a magyarban a bizonyára.) Minden másnap borotválkozom. doscientas 300 = trescientos. 68 Deber + de Este libro debe de ser de ese señor. cuatrocientas 500 = quinientos. quinientas 600 == seiscientos. valószínűleg. ITgyanígy az o-val vagy /io-val kezdődő szó előtt az o kötőszó helyébe u lép. A folyóiratok nyilván nagyon érdekesek. 70 A lííszámneveU 101-tol 101 102 153 200 = = = = ciento (y) uno ciento (y) dos ciento cincuenta y tres doscientos. 67 Y helyett E. Menjünk vacsorázni. akkor a főnév többes számban áll. trescientas 400 = cuatrocientos. Ha azonban a főnév előtt számnév is van.66 Az igék „vonzata" Mire gondolszl Munkámra gondolok. Mindegyik juh a maga párjával. (Hasonló a hasonlónak örül. Me afeito cada dos días. A pensar ige mellett cn elöljárószóval fejezzük ki azt. comenzar. utána a főnév egyes számban áll. Ez a könyv bizonyára azé az úré. amire gondolunk. Az ir. 69 _ Cada Cada oveja con su pareja. O helyett U Mária és Ágnes apa és fia. Miért nem jössz reggelizni? Kezdem olvasni a könyvet. ¿Por qué no vienes a desayunarte? Comienzo a leer el libro. nyilván szavakkal fordítjuk. empezar igék után a elöljárószóval kapcsoljuk az értelemkiegészítő igét. / Az hie szótag előtt azonban megmarad az y: con fuego y hierro tűzzel-vassal.

— Mit csinál apád? — Az újságot olvassa. köszöntjük szüleinket. Fordítsuk le az alábbi mondatokat gerundio-s szerkezettel: A spanyol leckéket olvasva sokat tanulunk. nem tudtok tanulni. — Ha sokat esznek. meghallgathatod a spanyol órát. un café con leche o una taza de té? ¿Con qué come el pan? ¿Qué objetos se mete usted en los bolsillos de la chaqueta? ¿Dónde tiene usted el dinero?¿Tiene usted también un portamonedas?¿Por qué? — ¿Cuándo lee usted el periódico? ¿Lee usted también novelas? ¿Es suyo ese libro? ¿Es interesante? 2. Ez a személyazonossági igazolvány a tied. — Mis hermanos están en la escuela. — A tükör előtt állva borotválkozom (szórend!) — Mivel legény emberek vagyunk. — Vistiéndote rápidamente no llegas tarde a tu oficina. no podéis compraros los libros nuevos. sokat esznek. — Esos lápices son míos. — Amikor elmegyünk a hivatalba. — Teniendo sólo quince años. Mondjuk minden személyben a jelzői. los empleados saludan a su jefe. Az önök könyvei érdekesek. — Nuestro jefe hace bien no tolerando la falta de puntualidad. 4. pienso en los objetos que debo meterme en los bolsillos.700 í= setecientos. veo a mi madre cada día. — Mivel éhesek. — Hogy van nagyanyád? Rosszul érzi magát. — Mi hija está enferma. 3. 82 v . önálló birtokos névmást: Mi lápiz es rojo. Használjunk estar + gerundio szerkezetet az alábbi mondatokban : Mit csináltok? — Leveleket írunk. 6. — Mis hijas estudian bien. setecientas 800 = ochocientos. ill. — Hol van János és Józsi? Alusznak. Mondjuk spanyolul: Ez az én zsebkendőm. ez a kulcs nem az enyém. — Siendo ya tarde. Carlos vive con sus padres. — Mi hermano trabaja en una fábrica. ez az ő kulcsa. eres muy joven todavía. — Entrando en la oficina. bebemos té. Fordítsuk le helyes magyarsággal az alábbi határozói igeneves szerkezeteket. Ez a lakás a mienk. — Aprendes mucho leyendo tu libro de español. en qué calle vive usted? ¿Vive con sus padres? ¿Dóndetrabaja usted? ¿A qué hora ha de estar usted en la oficina (en la fábrica)? ¿Es severo el jefe de usted?¿A qué hora se desayuna usted?¿Qué hay de desayuno en casa de usted? ¿Qué toma usted : un tazón de leche. — Me anudo la corbata estando de pie ante el espejo. — Aquellas plumas son mías. bontsuk fel őket mellékmondattal: Siendo soltero todavía. nem éhesek. Ez az ő padjuk. Ez a te személyazonossági igazolványod. — Az asztalnál ülök. Ez az önök padja. — Ha sokat beszéltek. Feleljünk a következő kérdésekre : ¿Cuántos años tiene usted? ¿Dónde. 5. — A rádiót hallgatva a tanulók sok érdekes dolgot tanulnak (aprender). Ez a pad az önöké. a szüléinknél lakunk. Hol van az ön kulcsa? Ez a kulcs az öné? Nem. és levelet írok. tenemos que apresurarnos. — Este cuaderno es mío. — Mit tanul testvéred? — A spanyol leckét tanulja. ochocientas 900 = novecientos. Ez a mi lakásunk. — No teniendo leche. — No viniendo a desayunarte. — No teniendo dinero. Ez a zsebkendő az enyém. novecientas 1 000 = mil 1 001 = mil (y) uno 1 959 = mil novecientos cincuenta y nueve • 10 000 = 100 000 = 200 00Ó = 500 000 = 1 000 000 = 2 000 000 = 10 000 000 = diez mil cien mil doscientos (-as) mil quinientos (-as) mil un millón dos millones diez millones Ejercicios 1. ahol lehet. — Viviendo con mis padres. — Mi estilográfica es buena. — Poniéndome la chaqueta. — Ha eljössz az iskolába. — Amikor borotválkozom. te quedas hambriento. a tükör előtt állok. — Esa cartera es mía.

Nappalodík. hanem barna. Truena. jueves. domingo. — Nem találom a zsebken­ dőmet. LECCIÓN DÉCIMA Személytelen igék és szólásmódok Esik. Los días de la semana se llaman : lunes. noviembre y diciembre.(cincuenta y dos) semanas. de noche descansamos. Hace sol. que comprende el tiempo desde la media noche hasta el amanecer. mayo. Hol lehet? — Valószínűleg (I) a kabátod zsebében van. El primero de 6» 83 . Amaneec. miércoles. Süt a nap. az ön ceruzája nem sárga. El año Como se sabe. (Hay sol. Los miércoles estamos siempre en casa. 52 . Las partes del día son : la madrugada. abril. — Amikor kimegyünk az osztályból. Hace frío. — És testvéred. új . Fúj a szél. la tarde (desde el mediodía hasta el anochecer) y la noche. la mañana. Éva? — Tizenhatéves vagyok.7. De día trabajamos. Los martes vamos al teatro. El año bisiesto tiene 366 (trescientos sesenta y seis) días. Anochece. — Hol lakol? — Szüleimmel lakom. — Most az ön tollával ír? — Igen. que dura hasta el mediodía. marzo. pero sólo cuando hace un tiempo hermoso. — Van itt egy sárga ceruza. Relampaguea. nagyon jól ír. 12 (doce) meses y 4 (cuatro) estaciones.) Hace vieiiío. Esteledik. Los sábados y domingos hacemos excursiones a las montañas. martes. az én tollammaí írok. köszöntjük tanárun­ kat. junio. Károly? — ő (most) az egyetemen vizsgázik. Los lunes y los jueves tenemos lecciones de español. sábado. Hideg van. agosto. el año tiene 365 (trescientos sesenta y cinco) días. octubre. Mennydörög. febrero. Nieva. Kié? Az öné? Nem lehet az öné . Fordítsuk le spanyolra : Hány éves vagy. Villámlik. 10 DIEZ Llueve. septiembre. — Új az ön töltőtolla? Igen. El lunes es el primer día de la semana. El domingo es día de descanso. julio. Hace calor. Meleg van. Havazik. Alborea. — Itthon van apád? — Most nincsen itthon. A gyárban dolgozik. Hajnalodik. viernes. Los doce meses del año son : enero. — Hová (itt: ¿Dónde) teszed a kulcsaidat? — Azokat (Las) mindig ebbe a zsebbe rakom.

En esta estación se vendimia en las viñas. En primavera brotan las plantas y los árboles y empiezan a cubrirse de hojas. • A fines de septiembre principia la tercera estación del año : el otoño. En primavera el tiempo es caprichoso : una vez hay sol y hace calor. (Anteayer era martes. en tres días)? — Mañana será viernes. en esle día felicitamos a nuestros parientes y conocidos diciendo : „¡Feliz Año Nuevo l" La primera estación del año es la primavera. ' II Conversación — ¿Qué día es hoy? — Hoy es jueves. hace tres días)? — Ayer era miércoles. La primavera es la estación de las flores. Los campos están cubiertos de nieve. — ¿Qué día era ayer (anteayer. Hace tres días era lunes. hasta viene una tempestad con relámpagos y truenos. Comienza el invierno. En tres días será domingo. El calor aumenta y llega a ser molesto en agosto. Hacia el fin del otoño amanece ya tarde y anochece temprano. durante la canícula. (Pasado mañana será sábado. En enero hace mucho frío.enero es el día de año nuevo. El verano es la segunda estación del año. otra vez llueve. Empiezan a caerse las hojas de los árboles. En verano maduran los frutos y las sementeras. las nieves abrigan las sementeras y las plantas de la helada. El invierno es la cuarta y última estación del año. nieva a menudo.) 84 . En invierno duerme la naturaleza.) — ¿Qué día será mañana (pasado mañana.

los lunes hétfő cl martes. — ¿Y cuándo nació su hermana de usted? — Ella nació el once de octubre de 1935. Marzo ventoso y abril lluvioso hacen a mayo florido y hermoso. Vocabulario décimo tizedik llover (llueve) esni (esik) la lluvia eső nevar (nieva) havazni (havazik) relampaguear villámlani el relámpago villám tronar (truena) mennydörögni el trueno mennydörgés alborear hajnalodni el alba (f). los miércoles szerda . — Tenemos el treinta y uno de agosto. la alborada hajnal amanecer nappalodni el amanecer virradat. hajnal anochecer esteledni el anochecer esteledés. los martes kedd el miércoles. -tői la media noche éjfél durar tartani (ideig) de dia nappal de noche éjjel. — Tenemos el primero de diciembre. III Un buen consejo (Copla) Nadie ponga su viña Junto al camino. — ¿Cuándo nació usted? — Nací en mil novecientos treinta y dos. beesteledés el sol nap (az égen) I.— ¿A cuántos estamos? ( = ¿En qué día del mes estamos? = ¿Qué día del mes tenemos?) — Estamos a primero de febrero.(évről) la parte rész la madrugada kora reggel comprender magába foglalni desde (elöljárószó) -tói. IV Refranes españoles Año de nieves. ( = Hoy es el primero de febrero. este el lunes. año de bienes. — .¿En qué siglo vivimos? — Vivimos en el siglo veinte. — ¿Cuál es la edad de usted? ( = ¿Qué edad tiene usted? = ¿Cuántos años tiene usted?) — Tengo veinticinco años.) — Estamos a dos de marzo. a diez y seis de mayo. — Hoy es el último del mes. a tres de abril. la estación évszak. Porque todo el que pasa Coge un racimo. állomás' bisiesto szökő.

boldog la primavera tavasz la flor virág en primavera tavasszal brotar rügyezni. javak ventoso szeles lluviosos esős florido virágos 86 . gratulálni. caes. caéis. era volt ayer tegnap anteayer tegnapelőtt hace tres días három nappal ezelőtt será lesz pasado mañana holnapután en tres días három nap múlva ¿a cuántos estamos? hányadika van ma? la edad [édöd] életkor nació született. aki (csak) pasar elhaladni. los jueves csütörtök ? al sábado szombat el día de descanso pihenőnap el descanso pihenés los lunes minden hétfőn el teatro színház hace un tiempo hermoso szép idő van el enero január el febrero február el marzo március el abril április el mayo május el junio június el julio július el agosto augusztus el se(p)tiernhre szeptember el octubre október el noviembre november el diciembre december el primero de enero január elseje en este día ezen a napon felicitar felköszöntem. eoges) leszedni el racimo szőlőfürt IV. el bien a j ó . caemos. las nieves hó abrigar megóvni (amitől: de) la helada fagy II. naces. la parién ta rokon el conocido ismerős feliz szerencsés. gyümölcs la sementera vetés a linos de végén principiar kezdődni. cae. a spanyolban közkedvelt műfaj) nadie senki (sem) ponga tegye. caen) (le)esni el invierno [imbjérnó] tél último utolsó en invierno télen la naturaleza természet el campo mező. nací születtem nacer (nazco. nace) születni el siglo század III. föld . fakadni la planta növény el árbol (élő) fa cubrir befedni (amivel: de) la hoja (fa)levél el tiempo idő. időjárás caprichoso szeszélyes una vez — otra vez egyszer — máskor hasta sőt aumentar(sc) növekedni. mellé todo el que mindenki. caerse (caigo. fokozódni llegar a (ser) válni valamivé molesto kellemetlen durante (elöljárószó) alatt (idő) la canícula kánikula en verano [émbéránó] tavasszal madurar érni. szőlőhegy caer. elmúlni coger (cojo.<1 jueves. el consejo tanács la copla versike („csasziuska" . ültesse (poner) junto a (elöljárószó) mellett. vagyon. el pariente. kezdeni el otoño ősz vendimiar szüretelni la vendimia szüret la viña szőlőskert. érlelni el fruto termés. vidék está cubierto be van fedve (amivel: de) la nieve.

Kétszáz tonna. Esik. Fúj a szél. Harmincegy asztal.) Hideg van. Doscientas toneladas.) Veintiún libros.) Hace viento. -as) első segundo második tercero harmadik cuarto negyedik quinto ötödik •sexto hatodik séptimo. Százezer katona. (Meleg van. Szép idő van. Ciento cincuenta cigarrillos. Página una. sétimo hetedik octavo nyolcadik noveno. Százötven cigaretta. Capítulo uno. — Egy asztal. Nappalodik. Első oldal. -os. A személytelen ige valamely személytől függetlenül végbemenő cselekvést jelöl. Un millón de pesetas. t* 72 A sorszámnevek — Los números ordinales primero (-a. Treinta y un mesas. A legtöbb személy* telen ige időjárási jelenséget jelöl. Első fejezet. nono kilencedik décimo tizedik undécimo tizenegyedik duodécimo tizenkettedik décimo tercio (decimotercio) 13-ik décimo cuarto (decimocuarto) 14-ik décimo quinto (decimoquinto) 15-ik décimo sexto (decimosexto) 16-ik décimo séptimo (decimoséptimo) 17-ik déeimo octavo (decimoctavo) 18-ik décimo nono (decimonono) 19-ik vigésimo huszadik vigésimo primo 21-ik vigésimo tercero (tercio) 23-ik vigésimo nono 29-ik trigésimo harmincadik trigésimo primo harmincegyedik cuadragésimo negyvenedik quincuagésimo ötvenedik sexagésimo hatvanadik septuagésimo hetvenedik octogésimo nyolcvanadik nonagésimo kilencvenedik centesimo századik centesimo primero százegyedik ducentésimo kétszázadik tricentésimo háromszázadik cuadringentésimo négyszázadik quingentésimo ötszázadik sexcentésimo hatszázadik septingentésimo hétszázadik octingentésimo nyolcszázadik noningentésimo kilencszázadik milésimo ezredik dos milésimo kétezredik quinientos milésimo ötszázezredik millonésimo milliomodik diez millonésimo tízmilliomodik 73 A töszámncvek használata Un lápiz. Cien mil soldados. 87 . Sok személytelen kifejezést képezhetünk az hacer igével: Hace frío.Gramática A személytelen ige — El verbo impersonal Llueve. Egy ceruza. Huszonegy könyv. (Hace calor. ezért csak az egyes szám 3. (Página uno. — Una mesa. Amanece. Egymillió pezeta (spanyol pénzegység). Hace un tiempo hermoso. személyében használatos.

cuarenta y un cartas negyvenegy levél. a) A sorszámnevek -o végű melléknevek. el postrer capitulo az utolsó fejezet.száz jó toll. el siglo diez y nueve a 19. Száznál kisebb számnév előtt és önállóan használva nem rövidül meg: ciento noventa pesetas 190 pezeta. Az első (harmadik) padban. d) Un millón főnév. Összetett számnevekben főnév előtt mindig csak az un alakot használjuk: veintiún plumas huszonegy toll. doscientas toneladas 200 tonna. En el primer (tercer) banco. a tizes és az egyes közé az y kötőszót ki kell tennünk: mil novecientos cincuenta y ocho 1958. b) Primero és tercero (valamint postrero utolsó) hímnemű egyes számú főnév előtt elveszti szóvégi o-ját: el primer dia az első nap.qui­ nientas cuarenta y un pesetas 541 pezeta. melyek nemben és számban egyez­ nek főnevükkel: la primera clase az első osztály . fejezetek. Las primeras lecciones. megjelölése rendszerint tőszámnévvel történik. mint sorszámnevet. Az első leckék. pápák neve mellett csak tízig bezárólag használ sorszámnevet. Tizen felül a leckék. század. mely de elöljárószóval kapcsolja a rákövetkező főnevet: un millón (dos millones) de pesetas egymillió (kétmillió) pezeta. cien buenas plumas . Carlos quinto. cien cigarrillos száz cigaretta. Luis catorce. ochocientas mil libras nyolcszáz­ ezer font. ezen felül tőszámnevet. ciento diez 110. századok stb. 88 . compro ciento de esos cigarrillos százat veszek ebből a cigarettából. az egyeztetés z. El primero de octubre. XIV. A keltezésben csak az elsejét mondjuk sorszámnévvel. c) A százasoknak (200-tól 900-ig) nőnemű alakjuk is van. Ezért az ural­ kodók.a) L/no-nak rövidebb un és nőnemű una alakja van. a többi. Hímnemű főnév előtt uno helyett un áll. c) A spanyol inkább tőszámnevet használ. napol tőszámnévvel fejezzük ki (el primero de mayo. főnévvel kötelező: doscientos kilos 200 kiló. las clases segundas a második osztályok. nem írjuk egybe a szám alkotórészeit. el tercer ejemplo a harmadik példa. Lajos. 74 A sorszámnevek használata Lección primera. Ötödik Károly. Első lecke. Október elseje. . la décima séptima (decimoséptima) lección a tizenhetedik lecke. el dos de junio). e) Ha az összetett számokat betűvel írjuk. A főnév után (és rendszerint sorszám helyett) álló „egy" szám kifejezésére az uno alakot kell használni (nőnemű főnév után una is állhat). b) Ciento elveszti utolsó szótagját mii (ezer). valamint főnév előtt: cien mil pesetas százezer pezeta. el milésimo noningentésimo quincuagésimo año az 1950-ik év. a sorszámnév használata ilyenkor régies vagy ünnepélyes: la lección once a tizenegyedik lecke.

ha a határozott névelőt tesszük elébe .és do. malo (rossz). 76 A hét napjainak többes száma Los lunes y los jueves tenemos lecciones de español. hogy az élőlényt jelölő főnevek tárgyesetét a spanyolban a elöljáró­ szóval képezzük. m a l o . 89 .I 7 5 I B u e n o . hazát. 77 Az ige főnevesítése amanecer nappalodni anochecer esteledni el amanecer el anochecer hajnal esteledés A legtöbb főnévi igenevet fönevesíthetjük. Gyakran előfordul. grande (nagy) és santo (szent) elveszti szóvégi magánhangzóját (buen. — Nőnemben mindig a teljes alakot használjuk: Santa Inés Szent Ágnes. hogy a mondatban kifejezett cselekvés a jelzett napon szabályosan megismétlődik. bármely más szót) is élőnek tekint az élénkebb. los miércoles minden szerdán stb. las crisis a válság. miércoles.szótaggal kezdődő nevek előtt: Santo Tomás Szent Tamás. tehát los lunes minden hétfőn. szemléletesebb kifejezésmód kedvéért. mal). a válságok). gyűjtőfogalmat. Grande egyes számú nőnemű főnév előtt is megrövidülhet. Ezért lunes. -és ragos főnévvel fordítjuk : escribir irni: el escribir az írás. san). Az -es és az -is végű főnevek a többes számban változatlanok (pl. Ismerem Spanyolországot. amikor (külö­ nösebb hangsúly nélkül) egyes számú hímnemű főnév előtt áll. jueves és viernes sem kapnak ragot a többes számban. hogy a spanyol élettelen dolgokat jelölő főneveket (főleg országot. az ilyen főnevek előtt is kiteszi az a elöl­ járószót a tárgyesetben. illetve utolsó szótagját (gran. a főnevesített igét rendszerint -ás. Santo Domingo Szent Domonkos. Tanultuk. Megszemélyesített főnevek tárgyesete Quiero a mi patria. A hét napjainak többes számú alakja azt jelzi. Minden hétfőn és csütörtökön spanyol óránk van. la crisis. g r a n d e . martes. leer olvasni: el leer az olvasás. s a n t o rövidebb alakjainak használata un buen consejo mal tiempo un gran día una gran ocasión San Pedro egy jó tanács rossz idő nagy nap nagy ( = jó) alkalom Szent Péter s A bueno (jó). Santo nem rövidülhet meg to. Conozco a España. Szeretem hazámat.

száz jó cigaretta. 678. 101 . 122. 3. — (Minden) szerdán és szombaton színházba megyek. százezer könyv. lap (tőszámnévvel. utolsó lecke. 999. 717. 5. Amikor rossz idő van. 90 ." 15. 711. otthon maradok. 1959. hátravetve). 584. utolsó könyv. 100 000. 2000 . 1958. a hőség kellemetlenné válik. 2345. az utolsó leckék. 1000. a kánikula alatt. 101 ceruza . 31. Leszedjük a gyümölcsöket a falcról. 15 689. Ezen a télen gyakran havazik. 234. Mondjuk spanyolul : egy ceruza. százat veszünk ezekből a jó tollakból. második lecke. Fúj a szél. 496. három millió pezeta. 707. hace tres días)? ¿Qué día será mañana (pasado mañana. negyedik lecke. 555. egy­ millió pezeta. en invierno)? 2. Fordítsuk le spanyolra : Ősszel és tavasszal gyakran esik. otthon vagyok. 4. 1001. harmadik könyv. en tres días)? ¿A cuántos estamos hoy? ¿Cuándo nació usted? ¿Cuándo nació su padre de usted? ¿En qué siglo vivimos? ¿En qué días de la semana tiene usted lecciones de español? ¿Cuando va a teatro? ¿Cuándo está en casa? ¿Cuándo hace excursiones a las montañas? ¿Qué tiempo hace hoy? ¿Cómo es el tiempo en primavera (en verano. Mondjuk első könyv. 121 toll. Rügyezni kezdenek a fák. 803. 1010. negyedik könyv. kétszáz tonna. Mondjuk vagy írjuk le betűvel a következő számokat: 21. 55. 1960.Ejercicios 1. spanyolul : első lecke. az első leckék . mert nem süt a nap. 74. 5500 . 21. Tavasszal ébred a természet. 17. — Holnap nagy nap lesz : vizsgát kell tennem az egyetemen. 1111 . 123 456. 99 000. 21 ceruza. en otoño. Hányadika van ma? Ma február elseje (március tizedike) van. 5678. — Holnapután. egy toll. százötven jó könyv. 1 000 000. meses. 41. 777. és olvasok egy jó könyvet. második könyv. 7700. Nyáron. harmadik lecke. A mezőkön (En) sok virágot látunk. 180 toll. — Milyen idő van ma? Hideg van. kedden. az első könyvek. és megóvja a vetéseket a fagytól. A fehér hó befedi a mezőket. 350 pezeta. estaciones) tiene el año? ¿Cuántos días tiene el año bisiesto? ¿Cuáles son las partes del día? ¿Cómo se llaman los días de la semana? ¿Cómo se llaman los doce meses? ¿Cómo se llaman las cuatro estaciones del año? ¿Qué día es hoy? ¿Qué día era ayer (anteayer. Közben jó kávét iszom. 31 toll. 10 100. 41. fejezet. Szeptember végén kezdődik az ősz. 505. 3 600 000. Feleljünk a következő kérdésekre : ¿Cuántos días (semanas.

Piensa vender la leche en el mercado de la ciudad. Con el dinero ue me darán por ella. Iré a la ciudad. ir vender recibir hablar tomar + é + a + cmos + éis . 3 En el camino piensa : — Iré a la ciudad y en el mercado venderé la leche. El fogja adni a tejet. me compraré unos huevos.+ án comprar + ás Castillos en el aire Un día. una joven aldeana llamada Juana. Antes de encaminarse. Venderá la leche. Beszélni fogtok vele. Recibiremos cartas. Teát fognak inni. Tojást fogsz venni. Comprarás huevos. los venderé y compraré un cerdo. El cerdo lo engordaré. Cuando los pollitos serán grandes. Los huevos los pondré ebajo de una gallina y nacerán pollitos. se pone en la cabeza un cántaro de leche. después de en91 . se levanta temprano para ir a la ciudad vecina. Hablaréis con él. Tomarán té. Leveleket fogunk kapni.11 ONCE LECCIÓN ONCE f A jövő idö — El futuro A városba fogok menni.

. mis parientes tendrán mucha hambre. A propósito. tu irás por este lado y yo por aquél. La muchacha. ¿qué hora es? — Ahora serán las diez. El cántaro se cae y se rompe en mil pedazos. huevos! II Conversación — ¡Hola. Manuela ! Voy al mercado a comprar algo para la fornida.. podrás hacer en un instante una buena tortilla de jamón. — Entonces. Esta vez no puedo ir contigo.. querida Juana. cerdo. querida Juana I — ¡Adiós. — Iré sin falta. pollitos. Así lo veremos todo. — ¿Por qué? — A cada momento pueden llegar mis parientes de provincias. ¿Qué piensas comprar en el mercado1? — A decir verdad. 92 . Además. — Tienes razón. Por la tarde. — Te aconsejo comprar un cuarto de kilo de jamón y doscientos gramos de tocino. ¿Qué haremos ahora? — Visitaremos el museo. mira los cascos sin decir palabra. llorando. ¡Adiós ternero. ¿No quieres venir conmigo? . — En este caso tendré que apresurarme. puedes venir a vernos.gordarlo lo venderé y compraré un ternero que saltará en medio del re. — Al llegar. porque deseo conocer a tus parientes. Juana ! ¿A dónde vas? — ¡Salud. En todo caso necesito una decena de huevos frescos y unos kilos de patatas. Manuelita mía! III Visitando el museo (Chiste) — No tenemos más que media hora. Tengo que volver a casa lo más pronto posible. Estaremos en casa hasta las seis. no compraré más que judías verdes. No sé qué darles de comer.baño. Y como tenemos poco tiempo. Juana al pensar en esto salta también. Si tienes huevos en casa. — No. no lo sé aún. ¡hasta la tarde. Gracias por la buena idea. si tienes tiempo.

cserép sin decir palabra anélkül. romperse eltörni el pedazo darab llorar sírni mirar nézni. kétszer ad. disznó lo. por ella érte debajo de (elöljárószó) alatt. borjú saltar ugrándozni en medio de közepén el rebaño nyáj. castillos eu el aire légvárak el castillo vár. krumpli no más que nem többet mint. embert barátjáról. a piacra en el camino útközben v por él. Madarat tolláról. lakoma conmigo velem esta vez ezúttal contigo veled a cada momento minden pillanatban el momento pillanat llegar (meg)érkezni de provincias vidékről. . la azt engordar (fel)hízlalni. — 2.főnévi igenév) szándékozni (vmit tenni) el mercado piac en el mercado a piacon.* Más vale un toma que dos te daré. keveset fog.) 93 . lég joven fiatal la aldeana parasztleány llamado (-a) akit . — 3. csorda al pensar en esto amikor erre gondol romper. csak las judías bab al llegar érkezéskor qué dar de comer hogy mit adjak enni aconsejar tanácsot adni (akinek: tárgyeset) un cuarto de kilo negyed kiló el jamón sonka el gramo gramm el tocino szalonna la tortilla tojásrántotta tortilla de jamón sonkás rántotta *(A közmondások magyar megfelelője: 1. kastély cl aire [öiréj levegő. menjen vecino szomszédos. Vocabulario el huevo [wébö] tojás vender eladni recibir kapni 1. Aki sokat markol.IV Refranes españoles Dime con quien andas y te diré quien eres. Aki gyorsan ad. hogy el ne felejtsem serán las diez 10 óra körül lehet el caso eset a decir verdad az igazat megvallva en todo caso mindenesetre necesitar szüksége van (amire: tárgy­ eset) la decena tíz darab fresco friss la patata burgonya. . todo lo pierde. vidéki la provincia vidék a propósito jókor. Quien todo lo quiere. . alá la gallina tyúk el pollito csibe el pollo csirke el cerdo sertés. hívtak Juana Johanna para ir hogy . hogy szót is szólna "~ II. . meghízni después de engordarlo miután (azt) fel­ hizlaltam después de (elöljárószó) miután el ternero tinó. Manuela. közeli antes de encaminarse mielőtt felkerekedne antes de (-f főnévi igenév) mielőtt encaminarse elindulni pensar f-f. szemlélni el casco szilánk. Manuelita (női név) la comida ebéd .

94 A tojásokat egy tyúk alá fogom rakni. úgy . ily módon . . AMAR szeretni amaré szeretni fogok amarás szeretni fogsz amará szeretni fog amaremos szeretni fogunk amaréis szeretni fogtok amarán szeretni fognak II. a jövő idő a spanyolban úgy jött létre. Iré a la ciudad y venderé la leche. ESCRIBIR írni escribiré írni fogok stb. vender. Estaremos en casa hasta las seis. -emos. -á. a délután folyamán nos bennünket. ilyen. látogatni el museo múzeum corno mivel. VENDER eladni venderé el fogok adni venderás venderá venderemos venderéis venderán < stb. escribir) hozzátesszük a jövő idő ragjait: -é. Mis parientes tendrán hambre. gondolat por la tardo délután. minket sin falta [szimfáltñ | feltétlenül. óhajtani hasta la tarde a délutáni viszontlátásig III. Rokonaim éhesek lesznek. -éis. hibátlanul desear kívánni. visitar megnézni. III. -ás. amar. amar has stb. minthogy por este lado erre(felé) el lado oldal así így. A jövő időt úgy képezzük. hogy az haber segédige jelen idejét ragozták a főnévi igenév után : amar he. menni toma vedd! Gramática 79 Az egyszerű jövő ido — El futuro imperfecto o simple El fogok menni a városba és el fogom adni a tejet. Hat óráig otthon leszünk. -án. olyan dime mondd meg nekem ! andar járni. hogy az ige főnévi igenevéhez (pl. escribirás escribirá escribiremos * escribiréis escribirán Ugyanígy SER lenni ESTAR lenni VER látni seré estaré veré serás estarás verás será estará verá seremos estaremos veremos seréis estaréis veréis serán estarán verán 80 A jövő idő rendhagyó képzése Pondré los huevos debajo de una gallina.gracias köszönöm (amit: por) la idea ötlet. — Példák a ragozásra: I. — Amint látjuk.

los. amikor körülbelüli időpontot vagy lehetséges cselekvést. Todo mellett a /o-t akkor is kitesszük. állapotot akarunk kifejezni: ¿Qué día es hoy? Será jueves. la. Valahányszor a tárgy megelőzi az állítmányt. Hány óra van? Körülbelül tíz óra lehet.Néhány ige rendhagyó tőhöz illeszti a jövő idő ragjait. Vajon ki lehet? Bizonyára a gyerekek. Ezek : DECIR mondani HACER tenni PODER hatni PONER helyezni QUERER szeretni SABER tudni SALIR kimenni TENER bírni VALER érni vmit VENIR jönni diré haré podré pondré • querré sabré saldré tendré valdré vendré dirás harás podrás pondrás querrás sabrás saldrás tendrás valdrás vendrás dirá hará podrá pondrá querrá sabrá saldrá tendrá valdrá vendrá diremos haremos podremos pondremos querremos sabremos saldremos tendremos valdremos vendremos diréis haréis podréis pondréis querréis sabréis saldréis tendréis valdréis vendréis dirán harán podrán pondrán querrán sabrán saldrán tendrán valdrán vendrán 81 Á jövő idő használata Biztosan eljövök. l a s névmásokkal El cerdo lo engordaré. todo lo pierde. ( = Bizonyára csütörtök. Aki sokai akar. Así lo veremos todo. 95 . így mindent fogunk látni. Me compraré unos huevos. las). A jövő idővel a jövőben történő cselekvéseket fejezzük ki. 82 A tárgy megismétlése a lo. Néhány tojást fogok venni magamnak. Quien todo lo quiere. Kopognak az ajtón. A tyúkot el fogom adni. los. ¿Quién será? Serán los niños. A sertést fel fogom hizlalni.) Llaman a la puerta. hogy csütörtök. mindent elveszít. a tárgyat megismételjük a személyes névmásnak az ige elé tett megfelelő alakjával (lo. Los pollitos los venderemos. A magyarban a jövő idő kifejezésére sokszor jelen időt használunk. a) Vendré sin falta. Jövő időt használunk a spanyolban akkor is. La gallina la venderé. Milyen nap van ma? Talán csütörtök. A csibéket el fogjuk adni. ha a todo az ige után áll. la. b) ¿Qué hora es? Serán las diez. Azt hiszem.

kötőszó vagy elöljárószó nélkül (legtöbb­ ször mondást jelentő igék után): Te aconsejo comprar jamón. Juana comienza a saltar. kiugróm az ágyból. A piacra megyek. Nincsen megelégedve önmagával. Elmennek a piacra. Amikor majd hazaérünk. ( Mielőtt elmennék hazulról. Nem tudom. No sabe cuándo venir. a avégből. Miután ( = Ha) majd megírtad a leve­ let. Está sentado allí sin decir palabra. akkor a spanyolban a mellékmondat állítniányát nem ragozzuk. se pone en la cabeza un cántaro de leche. hogy megnézze városun­ kat. hogy sonkát végy. Vendrá para visitar nuestra ciudad. Mielőtt elindulna. Ha a fö. hanem főnévi igenévi alakjában hagyjuk. Al volver a casa comeremos. hogy vásároljak egyet-mást. Antes de encaminarse. No sé qué decir (qué hacer). hogy szót is szólna. Al pensar en esto. hogy a városba menjen. Vengo para hablar con Luis. amidőn sin anélkül. Azért jövök. Al despertarme salto de la cama. Johanna ugrándozni kezd. El fog jönni. Después de escribir la carta. ebédelni fogunk. Amikor íelébredek. Van al mercado a vender la leche. hogy Példák : Antes de salir me pongo la chaqueta. ilyenek : antes de mielőtt qué hogy mi(t) después de miután euándo hogy mikor al amikor. No está contento (-a) consigo. Azt ajánlom neked. 96 . Nem akarsz velem jönni? Nem mehetek veled. Amikor erre gondol. Ilyen főnévi igeneves mondatszerkezet állhat: a) közvetlenül a tőmondat igéje után. Ott ül anélkül. b) Bizonyos mellékmondatot bevezető kötőszók és elöljárószók után . hogy mit mondjak (mit tegyek). hogy para. A magyarban legtöbbször mellékmondattal fordítjuk a rövidített mon­ datszerkezetet. tienes que ir a la ciudad. felveszem a kabátomat. be kell menned a városba. hogy eladják a tejet. Nem tudja. Voy al mercado a comprar algo. Juana se levanta temprano para ir a la ciudad. egy köcsög tejet rak a fejére. hogy Lajossal beszéljek.és a mellékmondat alanya ugyanaz.83 Monrin (rövidítés főnévi igen évvel Johanna korán kel fel. 84 A c o n elöljárószó egybeírása egyes névmási alakokkal ¿No quieres venir conmigo? No puedo ir contigo. hogy mikor jöjjön. vagy ha a mellékmondat alanya kétséget kizáróan megkülönböztethető a tőmondat alanyától.

leerán mis padres por la noche (este). escribirán los niños juntos. Csak fél óránk van. — Los periódicos . con ellos. . el profesor saluda a los alumnos. Tenemos solamente media hora. pondremos sobre la mesa en la cocina. consigo alakká bővül. con vosotros (-as) veletek. 7 Spanyol nyelvkönyv — 5614 97 . venderemos en el mercado. . . i ' j Ejercicios 1. — Los alumnos no saben cuándo ir a la escuela. főnévi igenévvel rövidített mondatokat: Pedro me aconseja hacer una exursión a las montañas. . — Volveré a casa a las cinco. — El trabajo . — La gallina .A „velem". Fordítsuk le alkalmas mellékmondattal az alábbi. con ellas velük. . tecum stb. . saldré de casa (hazulról) y haré una excur­ sión. — Lo diré todo a mi padre. t e h á t : con él. — ¿Vienes para hablar conmigo? — Vengo para hablar contigo. . hacer y a dónde ir. 85 A „csak" kifejezése a spanyolban Tenemos sólo media hora. la. . . . „ No tenemos que media hora. — Aconsejamos a los niños aprender las lecciones. . — Pablo no sabe qué . Tegyük a pontok helyébe a megfelelő névmási alakot (lo. los. Csak burgonyát veszek. . — El cerdo . „veled" és „önmagával" szavak spanyol megfelelőiben a con elöljárószót egybeírjuk a névmás alakjával. — La leche . escribiréis hoy mismo. — Estoy sentado en un sillón sin leer el periódico. compraré mañana. — Tomaré té y comeré pan con. — Vendré sin falta. compro siempre en el mercado. Ragozzuk el az állítmányt jövő időben a következő kifejezésekben: Hoy iré al mercado y compraré unos huevos. *. — Mañana por la tarde iré contigo a la ciudad para visitar el museo.A magyar csak fogalmát sokféleképpen adhatjuk vissza a spanyolban. — Antes de salir* los niños aprenderán sus lecciones. — Ana va al mercado a comprar leche y Judías verdes. Juana al pensar en esto? ¿Qué sucede (Mi történik)? ¿Qué hace la muchacha? ¿Cuándo va usted al mercado? ¿Qué compra usted en el mercado? ¿Qué necesita usted en casa? ¿En qué] estación del año puede usted comprar judías verdes? Cuánto jamón y cuánto tocinp quiere comprar para la cena? 2. . — Al entrar en la clase. con ella vele.Las cartas . con nosotros (-as) velünk. . — La lección . — Después de comer. — Mis padres no saben qué decir. „ Compraré únicamente patatas. terminaremos mañana. — Viviré en esta ciudad. — Las patatas • . 3. . . — Te aconsejo quedarte en casa. contigo. — Los ejercicios . . .) conmigo. las): El libro . — Si puedo. beberé ahora. — En verano tendré mucho tiempo. escribiré algunas cartas. A személyes névmás többi alakját összevonás nélkül kell használnunk. . mely a latin nyelv hatására (mecum. comerás a las dos. — La tortilla . — Hablaré con el profesor de español. engordaremos en otoño. . 4. — Los huevos . . — Por la tarde escribiré algunas cartas. . „ No tenemos más que media hora. — Haré todo lo posible (minden lehetőt). . . Feleljünk a következő kérdésekre : ¿Quién es Juana? ¿Qué hace un día? ¿Por qué se levanta temprano? ¿Qué se pone en la cabeza antes de encaminarse? ¿Qué piensa hacer? ¿En qué piensa en el camino? ¿Qué se comprará Juana con el dinero que le darán por la leche? ¿Qué hará Juana con los huevos? ¿Qué hará con el cerdo? ¿Cuándo vendefá el cerdo? ¿Qué se comprará después de vender el cerdo? ¿Qué hará el ternero? ¿Qué hace.mantequilla. . aprenderás en la tarde.

És te mit csinálsz ma délután? Olvasni fogok egy érdekes regényt. A las siete menos cuarto. tomo el jabón y me enjabono. — Barátaim azt fogják tanácsolni nekem. hogy mit vásároljanak. Viviendo mis padres en el campo y no teniendo parientes en la ciudad. Miért? Mert vidéki rokonom jön (jövő idő) engem meglátogatni. hogy eladjam a tyúkot. entro en el cuarto de baño. LECCIÓN DOCE Lección de I repaso Mi programa de cada día Me llamo Pablo Szabó. estoy ya listo para salir. Por fin me peino y cepillo el pelo ante el espejo» Volviendo a mi cuarto me visto rápidamente. Oyéndola sonar. Tengo veintiséis años. hogy el ne késsem. Primeramente. visszamegyek a szobámba. — Nem megyek a piacra anélkül. — Nem tudják. (Cuando voy a ver a mis 98 .5. hogy mikor menjünk a színházba. Cada día me leyanto a las seis y pico. hogy Pállal beszéljen. és vásárolni fogok apiacon burgonyát és zöldbabot. — Nem tudom. — A piacra megyek. Luego me froto con la esponja. — Azért jönnek. — (Azért) jövők. aki Szegeden (en) lakik. hogy reggelizzünk. no demasiado lejos de la oficina donde trabajo. hogy ne beszéljek veled. Fordítsuk le az alábbi mondatokat. — József (azért) fog eljönni. Soy soltero todavía. — Azt tanácsoljuk barátaink­ nak. hogy maradjalak otthon. hogy szüléitekkel beszéljenek. Tojást nem fogsz venni? Tojást ma nem fogok venni mert van (bírok) otthon. Me lavo siempre con agua fría. — Nem akarok elmenni anélkül. — Az ebédlőbe megyünk. Después de ponerme la bata. Trabajo de empleado en una casa de comercio. Por lo general. Fordítsuk le spanyolra : Ha vasárnap szép idő lesz ( = van). luego me afeito. Koránfogunk felkelni. — Sietek. Para desayunarme bebo un tazón de leche caliente y como pan con mantequilla. — Nem tudjuk. De akarok venni negyed kiló szalonnát és 30 deka ( = 3001 gramm) sonkát. duermo profundamente y me despierto sólo cuando suena el despertador. — Miután tetőtől talpig megmosakodtam. cuando ella trae mi desayuno. vagy levelet fogok írni testvéremnek. használjunk mindenütt főnévi igeneve» rövidítést: Mielőtt a fürdőszobába mennék. Entretanto mi ama de casa prepara el desayuno. tengo alquilado un cuartoamueblado. hogy veled beszéljek. Mi színházba fogunk mennL Holnap a múzeumot fogjuk megtekinteni. hogy mit vásároljak. salto de la cama y me quito la camisa de dormir. pero dos veces a la semana me baño en agua caliente. felveszem a hálóköntöst. hogy pénzem volna. Antes de lavarme o bañarme me limpio los dientes con el cepillo y la pasta dentífrica. Cada vez me lavo de pies a cabeza. hogy menjek el hazulról. 6. — Mit csinálsz ma? Be fogok menni a városba. Después de lavarme me seco con la toalla. kirándulni fogunk a hegyekbe.

En los periódicos hay siempre artículos interesantes. vuelvo a casa. ¿Tienes mucho trabajo? — No puedo quejarme. y no se paga más que cinco florines por la comida. Tengo tantas cosas que decirte. por ejemplo. escucho la radio. Los sábados trabajo sólo hasta las dos.) Después de desayunarme. Así. ¿Podrás venir a las cinco y cuarto? — Muy bien. Allí hay buena cocina. La tarde del sábado salgo para el campo a ver a mis padres. iremos al cine a ver una película nueva. mi viejo amigo y ex-compañero de escuela. Estoy libre. en casa mi madre me prepara siempre un desayuno abundante con jamón. pero no siempre. y por eso no tengo que ir en tranvía. A la una y media volvemos a la oficina. tocino y huevos. Los miércoles tengo un curso de taquigrafía (estenografía). tocino y huevos. ¿Qué haces esta tarde? — No lo sé aún. Pero si llueve o hace viento fuerte. Esteban I ¿Qué tal? — ¡Salud. ¡hasta la tarde 1 — ¡Adiós. ¿Y tú? — Regular. — ¿Cuándo vienes a verme? He de hablarte. Si me quedo en casa. En invierno y cuando hace mal tiempo. me quedo en casa. — Eres muy amable. leo un buen libro. A la una voy con mis colegas al comedor de la casa de comercio. Invito a mis amigos y juntos pasamos el tiempo charlando o jugando a las cartas.padres. o hago excursiones a las montañas con mis amigos. — Puedo ir cuando quieres. Los domingos estoy en el campo. Alguna vez voy al teatro o al cine. No tengo programa. Paco I Estoy bien. o preparo mis ejercicios para la lección de español. ¿A dónde vas? — Voy a la oficina a trabajar. — Entonces podremos pasar juntos esta tarde. mi querido Paco I 7* 99 . II Conversación — ¡Hola. ¿Y tú? — Voy a la universidad a dar un examen. Si no tengo otro quehacer. Pues bien. miel. ceno en casa. o voy a ver a mis amigos. Ésta no está lejos de mi vivienda. Poco después de las siete y cuarto me encamino hacia mi oficina. los martes y viernes tengo lecciones de español. autobús o trolebús. y algunas veces jamón. — Estaré en casa y te esperaré con un buen café puro. con mis padres. gracias. A las cinco vuelvo a casa. fumo un cigarrillo y leo el periódico. Si hace un tiempo hermoso. daremos juntos un paseo. Por lo general. Para la cena me compro pan. ¿Cómo están tus padres? — Todos bien. Trabajo hasta la una. Después de un paseo de veinte minutos me hallo ya en mi oficina. Este sábado iré a ver a Esteban. — Corriente. El trabajo dura hasta las cinco. mantequilla.

el amor szeretet. oly sok libre szabad café puro feketekávé puro tiszta amable kedves. IV Refranes españoles Amor con amor se paga. el programa. Quien rompe. los programas program. néhányszor el cine. napirend de cada día mindennapi. La ocasión hace al ladrón. los cines mozi el quehacer dolog. la estenografía gyorsírás alguna vez. . munka. azután IV. y sabe usted és hogy tudja tomar el desayuno reggelizni la criada szolgáló está bien rendben van estoy levantado (-a) felkeltem. élnek en el campo vidéken alquilar. algunas veces néha. los tranvías villamos el trolebús trolibusz el paseo séta el colega. teendő la tarde del sábado szombat délután salir para elutazni valahova 100* el ex-compañero volt társ el compañero de escuela iskolatárs dar un paseo sétát tenni. . fenn va» gyok a esa hora akkorára después később. jugamos) játszani jugar a las cartas kártyázni II. utazni el tranvía. paga. nos hát HE. olykor. lo tomaré después. -tői bañarse (meg)füródni caliente meleg cada vez minden egyes alkalommal preparar elkészíteni. — Y sabe usted: a las ocho tomamos el desayuno. . fecsegni jugar (juego. sétálni la película film invitar [imbitdr] meghívni pasar eltölteni charlar csevegni. rabló . szerelem la práctica gyakorlat el maestro. szeretetreméltó pues bien hát akkor. tener alquilado bérelni amueblado bútorozott lejos de (elöljárószó) messze -tói. La práctica hace al maestro. la maestra mester. Vocabulario I. los colegas (munka)társ pagar fizetni la taquigrafía. La nueva criada: — Está bien. tanto annyi. előkészíteni abundante bőséges poco después de kevéssel . műsor. si yo no estoy levantada a esa hora. mindennapos viviendo minthogy .III El desayuno (Chiste) La señora. . után ir en tranvía villamoson menni v. > tanító(nő) el ladrón tolvaj.

— (Azért) jövünk. (A 7. lecke nyelvtanához) Ha sietek ( = Sietve). ha akarsz. (A 11. — Amikor nagyon hideg van. mert nincs ceruzám. de nem akar jönni. — Fiam ! Miért nem sietsz? — Kié ez a pénztárca? Az enyém. amikor szom­ jasak vagytok? Friss vizet iszunk. — Mit isztok. — Nem írunk. — Nem tudom. (A 10. — A lányok minden szót tudnak. és nem is játszanak. (A 9. — Egy óra előtt nem érek rá. — Nem ismerjük sem Pált. — Mire gondolsz. — Nem tudok írni. — Én is veszek majd cigarettát. hogyan mondják ezt a szót spanyolul. levetem kabátomat. maradj (quédate) otthon. — Apánk kilenc óra felé tér haza. lecke nyelvtanához) Mit fog őn csinálni holnap? Holnap el fogok menni a múzeumba. (A 8. 3. és későn esteledik. és nem olvasunk. hogy mit tegye­ nek. — Ezeket a könyveket olvasva sok érdekes dolgot tanulunk. — Mit csináltok (éppen)? (Éppen) írjuk a gyakorlatokat. — Nem minden feladat nehéz. — Az öné ez az erszény? Nem. és meg kell tanulnunk az új szavakat. az erszény azé az úré. — Péter nem tudja. nem az enyém . — Mielőtt el­ mennek. 4. Az ő könyve (Ágnesé !) piros. a másik Györgyé. — Ha nyolc órát alszik. — Nyáron gyak­ ran villámlik és mennydörög. még idejében érkezem a hivatalba. — Éjfélkor mindig felébredek. kulcsok. hogy beszéljünk veletek. mert beszélni akarunk veled. — Amikor az ébresztőóra szól. — Mindenki itt van. — Azt mondják. — Húgom ma nem jöhet. október 31-én születtem. — Otthon maradhatsz. — 1924. hogy vizet (ne) igyak. akik vidéken élnek. lecke nyelvtanához) Mosom kezemet (többes sz.). a gyerek nem lehet fáradt. száz vagy százötven jó eigarettát fogok venni. — Nem tudok enni anélkül. hogy meg­ nézzem az új képeket. — Nincs igazad. — Nem tudjuk felemelni ezt az asztalt. de nem tud mindjárt (pronto) elaludni. — Minden rendben van. hogy néhány inget vegyek magamnak. Holnap február másodika lesz. hogy a jó barátokat a bajban lehet megismerni. Sok dolgunk van. — Itt van két könyv. — Ha lesz ( = van) pénzem. — Amikor az osztályba lepnek. lecke nyelvtanához) Mit csinálsz. veled. sétálni megyünk. Otthon maradhatnak. felébredek. — Karcsi mélyen alszik. — Biztosan eljövünk. Meg kell írnunk a fel­ adatokat. — Be fogok menni a városba. — Anyám a tükör előtt fésülködik. Velem? Igen. mert nem akarunk elkésni az iskolából. töltőtollak. 101 . — Gyorsan öltözködünk. lecke nyelvtanához) Nyáron korán nappalodik. köszönteni fogjuk szüleinket. Nem sok. nem ismerem az ön húgát. Neki sincs igaza. sem Jánost. hanem havazik. — Mennyi pénzed van? Csak nyolcvan pezetám van. — Nem könnyű korán felkelni. — Amikor szép az idő. — Kedden és pénteken spanyol óránk van. — Anyám fésüli kis húgomat (hermanita). — A tizenegyedik lecke nem lesz nehéz. ha akarnak. bemegyünk a szobába. — Ha fázunk. — Az ébresztő óra hat óra után néhány perccel ébreszt fel engem. amikor éhes vagy? Kenyeret eszem. — Mielőtt elmegyünk. nekem fogják adni a kulcsokat. — Nem tudják. 5. hogy mikor menjen a városba. Anyám sem jöhet.Ejercicios de repaso • Mondjuk spanyolul: 1. zsebkendő és személyazonossági igazolványom van. — Adok neked egy jó tanácsot: ha rossz idő van. sem töltőtollam. — Az ön töltőtolla nem ír jól. — Mi van az ön zsebeiben? Zsebeimben ceruzák. 2. — Barátaink a harmadik padban ülnek. amikor öltözködő! (gerundio)? Szüleimre gondolok. — Hányadika van ma? Február elseje. — Hova kell mennie Ferencnek és Istvánnak? Az egyetemre kell menniök vizsgázni. — A gyerekek nem tanulnak. az ő könyve (Györgyé) kék. de két­ százat vagy háromszázat. — Mi az első padban ülünk. — Ha melegem van. — Mit csináltok egész nap ? Sokat dolgozunk. nem esik. Az egyik Ágnesé. a tanulók üdvözlik tanárukat. uram. — Ismeri ön a húgomat? Sajnálom. — Hívom Károlyt. — Ez a könyv négyszáz lapot tartalmaz. — Reggel mosakodom.

és tárgyeset yo én tú te él (m) ő ella (f) ö usted ön me nekem te neked le neki le (la) neki le önnek me engem te téged le (lo) őt la őt le (lo) (m) önt la (f) önt nos bennünket a mí nekem. Se lavan las manos y se apresuran al comedor. — Estoy hambriento como un lobo. . vosotras ellos (ni) ők ellas (f) ők ustedes önök nos nekünk os nektek les nekik les (las) nekik les önöknek os benneteket les (los) o/cef las óTce/ les (los) (ni. őket a ellas nekik. . nektek. f) önöket 1 I En el comedor de la fábrica Es mediodía. — ¿No sabes qué tendremos hoy de comer? — No lo sé. . eset tárgyeset Hangsúlyos v. . Las máqui­ nas se paran. minket a nosotras a vosotros . — lo veremos pronto. su amigo y compañero de trabajo. engem a ti neked. titeket a vosotras a ellos nekik. őt a usted önnek... önt a nosotros . nekünk.. őket a ustedes önöknek. — le contesta Antonio.. .. téged a él neki. mi nosotras vosotros .. önöket nosotros . . — dice Juan Varga a Antonio Nádas. elöljárószós részeshat. donde les espera la buena comida.LECCIÓN TRECE A személyes névmások — Los pronombres personales H a n g s ú 1 y t a la n részeshat. . őt a ella neki. El gran reloj de torre acaba de dar las doce. . obreras y obreros dejan de trabajar. 102 ..

camaradas ! ¡Que os aproveche l — les dice Juan. Allí ya están sentados el contramaestre del taller número tres y dos otros compañeros. cuchillos y tenedores. — ¡Salud. — Lo haré con mucho gusto. los platos hondos para la sopa. donde muchas obreras y obreros acaban de sentarse a las mesas. a eso de las nueve. mamita mía l Estoy hambrienta como un lobo. Si quieres cenar pronto. los platos lisos para la legumbre. ¿Qué tendremos de cenar? — Ya lo verás.Mientras tanto entran en la gran sala. Los comensales se sirven. No falta tampoco la ensalada. — Sí. ¿ Qué carne traerán después de la sopa? Ya lo veo : un asado de cerdo con patatas fritas. ¿Cuántos cubiertos tengo que poner? — Solamente tres : para mí. En la mesa ya todo está • preparado para la comida: los cinco cubiertos para los cinco comensales. — ¡ Qué buen olor! Se me hace la boca agua. — ¿Qué vajilla nos hace falta para la cena? — Pondrás en la mesa platos lisos. pronto beberemos a vuestra salud. fumando cigarrillos. Confiamos en vosotros. quieren premiarnos porque nuestro taller es el primero en cumplir el plan anual. ¿Me haces el favor •de pasarme la sal? ¡Gracias ! — No las merece. Papá y los chicos llegarán más tarde. Por eso tendrás que poner dos compoteras y también dos cucharillas. — ¿ Te gusta la sopa. los platillos para la ensalada. La comida es verdaderamente muy sabrosa y abundante. Para ellos pondrás los cubiertos más tarde. 103 . De sobremesa. camarada Varga ? — pregunta a Juan el cámara•da Nagy quien está sentado enfrente de él. Las camareras traen las soperas y las ponen en las mesas. Juan y Antonio se sientan a la misma mesa. platillos. II Conversación — ¡Buenas noches. sólo me parece algo insípida. — ¿Qué tal el trabajo en vuestro taller? ¿Es verdad que van a premiaros por vuestro buen trabajo? — Sí. — ¡Salud. las cucharas. para ti y para Eva que volverá dentro de poco a casa. los camaradas charlan aún un poquito. Juan 1 ¡ Que te aproveche I — le responden los comensales. tienes que poner la mesa. me gusta. los tenedores y los cuchillos. A vosotros os daré también compota. Un plato hondo y una cuchara los traerás solamente para mí: comeré la «opa que nos queda de la comida. — Es decir. charlando alegremente. chiquita.

). megáll. cosas. la misma ugyanaz el contramaestre műhelyfőnök el taller műhely el camarada. Nem olyan fekete az ördög. tetszik. tunjk. ott el is vesznek. sze^ mélyének alakjában adjuk meg. bevégez acaba de dar las doce éppen most ütötte el a tizenkettőt la máquina gép pararse megáll parar megállít. hasznára van el. előkészítve el cubierto teríték hondo mély la sopa leves } liso lapos . la camarada elvtárs(nő). íze van . Las. — 3. Más portékája mindig szebbnek. a dolgokat. felszolgáló el camarero pincér la sopera levesestál servirse kiszolgálj a magát. Kölcsön kenyér visszajár. mint amilyennek festik. El becerro del vecino nos parece siempre una vaca. szeret. vesz magának gustar ízlik .III Distracción (Chiste) Un sabio muy distraído está sentado a la mesa de un restaurante y pregunta al camarero quien le sirve : — ¿Me hace el favor de decirme: es que acabo de comer o es que voy a cenar? IV Refranes Donde las dan las toman. los relojes [rélő/iészj óra el reloj de torre toronyóra la torre torony acabar befejez. szaktárs(nő) ¡que os aproveche! jó étvágyat! („hogy nektek használjon") aprovechar (fel)használ. la legumbre főzelék el platillo kistányér la ensalada saláta la cuchara kanál el tenedor villa la camarera pincérnő. Vocabulario Ettől a leckétől kezdve a szószedetben az ige jelentését az egyes szám 3. ti.) — 2. la comensal asztaltárs preparado. válaszol ya lo veremos pronto mindjárt meglátjuk mientras tanto közben. kedvel preguntar kérdez (akitől: a) enfrente de (elöljárószó) -val szemközt* i-val szemben *(A közmondások magyar megfelelője : 1. (Szó szerint: Ahol adnak. I. megszáll (vhol) dejar de abbahagy vmit el lobo farkas Antonio Antal contestar felel. -a előkészített. ezalatt la sala terem alegremente vidáman el (lo) mismo. el reloj [réló].* No es tan fiero el león como lo pintan. 104 .

la distracción szórakozottság a számbán („vízzé válik a szám") el sabio tudós. 105 . fiero kegyetlen. pareces) tűnik. szó la carne hús szerint: nektek nektek) el asado sült la compota befőtt frito (melléknév) sült la compotera befőttes tányér el olor illat.parecer (parezco. hamarosan. a hangsúlytalan (yagyis különösebb nyomaték nélkül használt) személyes névmásoknak külön-küiiin alakja van a részeshatározó és a tárgyesetben .meg azokat". meg akarnak jutalmazni bennünket. szükséges mel a vosotros os nektek (kiemelve. me gusta. quieren premiarnos. szag la cucharilla kiskanál. vad (a munka)? < el león oroszlán van a premiaros meg fognak jutalmazni pintar fest el becerro tinó benneteket . confío en megbízik vkiben II. kérem rövid időn belül („nem érdemli . mereces) (megérde. hogy") ¿qué tal (el trabajo)? hogy megy IV. kávéskanál se me hace la boca agua összefut a nyál III. gracias) la vajilla edény(ek). i A hangsúlytalan névmási alakok sűrűn fordulnak elő a mindennapi társalgás nyelvében / begyakorlásukra nagy gondot kell fordítani. a más tarde később köszönetet. ízlik nekem. Igaz. tetszik algo kissé insípido ízetlen ¿me haces el favor? leszel szíves anual évi la salud egészség > confiar. ¿Te gusta la sopa? Sí. evőeszköz(ök) merecer (merezco. csöppség (+ de) poner la mesa megterít el favor szívesség. ízlés la sal só dentro de poco rövidesen. személyben térnek el. az alakok azonban csak a 3. premiar. -a picike. Amint a lecke elején közölt táblázatból láthatjuk. premio megjutalmaz el veeino szomszéd cumplir teljesít la vecina szomszédasszony el plan terv la vaca tehén * Gramática < A/> I A személyes névmások hangsúlytalan részeshatározó esete (dativo) és tárgyesete (acusativo) ízlik neked a leves? Igen. no las merece szóra sem érdemes. ¿Es verdad que van a premiaros? Sí. la mamita anyuka chiquito. tényleg cl restaurante vendéglő sabroso ízletes es que (nem fordítjuk. hogy megjutalmaznak benneteket? Igen.hacer falta kell. látszik. Tanuljuk meg jól a követ­ kező pontban adott példasorozatot. ti. bölcs la boca száj distraído szórakozott verdaderamente valóban. kegy con mucho gusto nagyon szívesen pasar (ide)nyújtani el gusto kedv. szó szerint: de sobremesa ebéd után (asztalnál ülve) „van az.

Os gusta la sopa. ha lát benneteket. (önöket). os dan carne. les dan carne. látni akarja azokat. (Dolgokat. = C. ver. K örül. K.) A személyes névmások hangsúlytalan alakjai — akárcsak a visszaható névJnások (vö. le dan carne. látni akarja őt (önt). Hoy Hoy Hoy Hoy Hoy Hoy no no no no no no me dan carne. = C. Viéndoles Carlos se alegra. ha lát engem. nekik a leves. ha látja őket (önöket). K. örül. = C. Te gusta la sopa. ha látja azt. Viéndola Carlos se alegra. nos quiere ver. látni akarja öt (önt).) K. nektek húst. A személyes és visszaható névmás hangsúlytalan alakjait azonban az ige mögé tesszük és vele egybeírjuk : a) főnévi igenévvel kapcsolatban . os quiere ver. ver. = C. Les gusta la sopa. nos dan carne. K. látni akar benneteket. látni akar bennünket. neked húst. ha látja öt (önt). Carlos quiere vernos. K. (Nőt. = C.) 'Carlos quiere verlos. nektek a leves. ha lát bennünket. las quiere ver. 56) — a ragozott ige előtt állanak. ha látja őket.) K. Carlos quiere verlas.) Viéndonos Carlos se alegra. 106 . ha látja azokat. K örül. K. a tagadószó megelőzi a személyes névmást. Nos gusta la sopa. verle. me te le la quiere quiere quiere quiere nekem a leves. verme. 55. K. nekünk húst. K. verte. Le gusta la sopa. (Nőket. Carlos quiere veros. Viéndote Carlos se alegra.87 A hangsúlytalan személyes névmás helye a mondatban ízlik ízlik ízlik ízlik ízlik ízlik Ma Ma Ma Ma Ma Ma C. nekünk a leves. b) a gerundio-han : Viéndome Carlos se alegra . neki (önnek) húst.) Viéndolos Carlos se alegra. Me gusta la sopa. K. Carlos quiere verlo. ha lát téged. látni akar téged. örül. K örül. Viéndoos Carlos se alegra. (Dolgokat. ha látja őt (önt). K. K örül.) Károly örül. K. látni akarja őket. örül.) Viéndolo Carlos se alegra. (Dolgot. látni akarja őket Carlos quiere verles. K örül. C. neked a leves. neki a leves. = = = = nem nem nem nem nem nem Károly látni akar engem. Viéndole Carlos se alegra. C. lo quiere ver. (Dolgot. les quiere ver. (Nőt. te dan carne. verla. C. ver. Carlos •Carlos Carlos Carlos quiere quiere quiere quiere ver. nekik (önöknek) húst. = C. Viéndome Carlos se alegra. (Nőket. los quiere ver. ilyenkor azonban a személyes névmás a Tagozott ige előtt is állhat: quiero verte = te quiero ver szeretnélek látni. Viéndolas Carlos se alegra. adnak adnak adnak adnak adnak adnak nekem húst. látni akarja azt. K örül.

les escribe la carta a ellos (a ellas). neki írja a levelet. Ez a levél nekünk szól. Hablaremos con él (con ella). A Spanyol Akadémia a la. ios = azokat. nekünk írja a levelet. 107 . para ti y para Eva. lo tárgyra utal. a személyes névmások hangsúlyos részeshatározó és tárgyesete Confiamos en vosotros. neked és Éva számára. las alaknak ezt a használatát elítéli. Le tehát = őt. hogy a személyes névmás hangsúlyos részeshatározó és tárgyesetét nem használja önmagában. te escribe la carta a tí. Nektek befőttet is adok. le escribe la carta a él (a ella). Beszélni fogunk vele. nektek írja a levelet. les escribe la carta a ustedes. lo = azt.c) a felszólító mód állító alakjaiban (vö. d) az irodalmi vagy régies stílusban. Les tehát = őket. ennek szenteljük a következő leckét). Esta carta es para nosotros.: 112). las alakokkal utalunk. A gyakorlás kedvéért már i t t is közlünk két példasort: Ana Ana Ana Ana Ana Ana Ana Ana me escribe la carta a mí. d) A köznyelvben gyakori a le és a lo. DélAmerikában a lo. El camarada Nagy está sentado enfrente de mi. valamint újságok hirdetéseiben a hang­ súlytalan névmási alakokat bármely igealak mögé írhatjuk: Paréceme que la sopa está algo insípida. b) Ellos tárgyesetében les személyekre. illetve ias alak is előfordul. Nagy elvtárs velem szemben ül. le escribe la carta a usted. os escribe la carta a vosotros (-as). önnek írja a levelet. Tienes que poner tres cubiertos : para mí. Estamos sentados enfrente de vosotros. nekik írja a levelet. Szakácsnőt keresünk. hangsúlyos vagy elöljárószós alakjait t e l i használni (1. (Nőnemű tárgyakra a la. bővel­ kedő használata. További példák: Pedro habla de mi. önöknek írja a levelet. Érdekes sajátossága a spanyol nyelvnek. los alakkal szinte rendszeresen utalnak személyekre. — Hállase Rio de Janeiro en el Brasil. Nem akarok nélküled menni. neked írja a levelet. Rio de Janeiro Brazíliában van. hanem a megfelelő hangsúlytalan névmással együtt (ez a személyes névmásnak ún. Bízunk bennetek. valamint a les és a los felcserélése.) ' c) Ella és ellas részeshatározó esetében a le. Anna Anna Anna Anna Anna Anna Anna Anna nekem írja a levelet. los tárgyakra utal. Három terítéket kell hoznod : nekem. Péter rólam beszél. — Necesítase una tocinera. — 1. Megjegyzések. illetve a les mellett la. vagyis •ezeket az alakokat egyformán vonatkoztatják személyekre és tárgyakra. Ügy tűnik nekem. — A lecke elején közölt táblázatban található kettős alakokra vonatkozóan jegyezzük meg az alábbiakat: a) El tárgyesetében le személyre. A vosotros os daré también compota. főleg a köznapi nyelvben. hogy a leves kissé ízetlen.") Megjegyzés. No quiero ir sin ti. Veletek szemben ülünk. a lecke elején lévő táblázatot). nos escribe la carta a nosotros (-as). Elöljárószó után a személyes névmás ún. („Szükség van szakácsnőre. 88 A személyes névmások elöljárószós esetei.

— Károly engem szeret (hangsúlyos): Carlos me quiere a mí. Van a premiaros. Carlos le quiere a él (a olla). Nem tudom. Károly önöket szereti.a mí. Ma befejezzük ezt a munkát. János egykettőre itt lesz. Carlos les quiere a ellos (a ellas). Az ir + a -f infinitivo a közeli jövőben bekövetkező cselekvést jelöli. Carlos les quiere a ustedes. (Rövidesen) meg fognak jutalmazni benneteket. Carlos le quiere a usted. — A magyartol eltérően a spanyolban a hangsúlyos névmási alakok az ige mögött állanak. hogy hány óra van. 90 Az i r ige különleges használata Vamos a ver. 108 . Ezzel szemben egyszerű jövő idővel: ¿Qué harás mañana? ' Mit fogsz holnap csinálni? Daré un paseo en la ciudad.Carlos me quiere. További példák: ¿Qué vas a hacer? Mit fogsz most csinálni? Voy a dar un paseo. Mindjárt meglátjuk. Jól figyeljük meg a különbségei hangsúlytalan és hangsúlyos névmást alak közt. Károly szeret engem (hangsúlytalan): Carlos me quiere. az utána álló főnévi igenevet pedig jelen vagy jövő idővel fordítjuk. 89 Az a c a b a r ige különleges használata El reloj de torre acaba de dar A toronyóra (éppen) most ütötte el las doce. Károly minket szeret. Károly titeket szeret. Sétálni fogok egyet a városban. asztalokhoz. Acabar + de -f. amikor a kérdést „hogy" kötőszós mellék­ mondat tartalmazza) a que (hogy) kötőszó a spanyolban elmarad. hogy mi lesz ma ebédre? comer? No sé qué hora es. a tizenkettőt. Ilyenkor az acabar igét a magyarban most. Mindjárt sétálni megyek. Carlos nos quiere a nosotros (-as). Pl. Az ún.infinitivo közvetlenül megelőző cselekvésre utal. Carlos os quiere a vosotros (-as). egykettőre. A ma­ gyarban ilyenkor az ir igét alkalmas határozószóval (rövidesen. Károly őket szereti. Károly őt szereti. Károly téj/ed szeret. Juan va a llegar pronto. Károly Ont szereti. Los obreros acaban de sentarse A munkások az imént ültek le az a las mesas. 2. az igét befejezni jelentéssel fordítjuk: Hoy acabaremos este trabajo. mind­ járt). az imént szóval. Carlos te quiere a ti. Éppen most írtam levelet testvéremnek. az utána álló főnévi igenevet pedig múlt idővel fordítjuk. függő kérdésben (vagyis. — Ellenben: Acabo de escribir una carta a mi hermano. Ha az acabar után főnév következik. 91 A q u e (hogy) kötőszó elhagyása kérdőszó előtt ¿No sabes qué tendremos hoy de Nem tudod. éppen most. Károly ennem szeret.

— ¿Hay cartas para mí ? — Las muchachas hablan de mi. Egy melléknév több. ezért a tárgyat a megfelelő személyes névmás kitételével fejezzük ki (las ponen teszik. — Hoy la camarera no me servirá legumbres. — También Paco me quiere dar un libro. Nem tudom. látom őt. Feleljünk a következő kérdésekre : ¿Cuándo se come en las fábricas? ¿Qué acaba de dar las doce? ¿Qué hacen las obreras y los obreros cuando oyen sonar las campanillas? ¿A dónde se apresuran después de lavarse las manos? ¿Cómo es la comida en la fábrica? ¿Qué vemos en el comedor? ¿Quiénes están sentados a las mesas? ¿Qué se ve en la mesa? ¿En qué plato se come la sopa? ¿En qué plato se come la legumbre o la carne? ¿Qué hacen las camareras? ¿Qué hacen los comensales? ¿Cómo es la sopa? ¿Qué pone usted en la sopa cuando está insípida? ¿Con qué palabras pide (kéri) usted la sal a su comensal? ¿Con qué come usted el asado de cerdo? ¿Qué se. ki az az úr? Nem tudom. Az alábbi mondatokban a mi helyébe tegyük a személyes névmás többi alakját: Todos pueden confiar en mi. Mély tányért és kanalat csak nekem hozol. ismeri stb. sabes quién es aquel señor? lo sé. — Juana está sentada enfrente de mí. lo veremos pronto. 109 . — Inés piensa mucho en mí. Pep. A pincérnők hozzák a levesestálakat és az asztalokra teszik. A spanyolban nincsen külön alanyi és tár­ gyas ragozás. 93 Las y No No Ya A személyes névmás használata a tárgy kifejezésére camareras traen las soperas las ponen en las mesas. Mindjárt meglátjuk. Muchas obreras y obreros están sentados a las mesas. — A névmás azonban elmarad. — ¿Por qué no me escriben los amigos? — Pablo quiere darme un libro. " A magyar tárgyas ige (látom. no lo sé nem tudom).) magában foglalja a tárgyat (ti. — María no me ve. Ugyanígy a különböző nemű főnevekre vonatkozó személyes névmás is hímnemű alakban áll.e me hará un gran favor. Ejercicios 1. hogy mit csi­ náljak. — Diciéndome la verdad. — El profesor irá al teatro conmigo.m Egyeztetés különböző nemű főnevekkel Sok munkásnő és munkás öl az asztaloknál. különböző nemű főnévre vonatkozhat. — Los profesores me dan buenos consejos. Az alábbi mondaipélddlcban a me helyébe tegyük a személyes névmás többi alakfát: José me escribe a menudo.). ha a tárgyas ige után mellékmondat következik: No sé qué hacer. — Juan no escribe esta carta a mí. ismeri őt stb. hace de sobremesa? 2. tudod azt. Nem tudod. — Eva no me hallará aquí. Ekkor a mellék­ név hímnemben egyezik. — Emerico no puede vivir sin mí. — ¿Cuándo quiere usted verme? 3. tudod. Un plato hondo y una cuchara los traerás solamente para mí.

Megbízhatunk bennük? Megbízhattok bennünk. Köszönöm. Jó étvágyat! . . — Éppen most fejeztem be a szótanulást (= tanulni a szavakat). — ¿Por qué no viene» a verme? Tengo que decir . és mindjárt megírom a feladatot. — A tanár a könyvet nekem adja. . Ma otthon fogok vacsorázni. has de decir .4. Még nem tudom. . has de decir. — Mit hozol nekem? Levelet hozok neked. nőket). Mit fogtok most csinálni? Most sétálni megyünk.. Róla beszélünk és nem róluk. . Mit adtok nekünk? Könyvet adunk nektek.A sertéssült olyan ízletesnek látszik (nekem). ő t senki sem fogja meghívni. Fordítsuk le spanyolra: Éppen most szólt a csengő. Használjuk az acabar. .Éva és Mária most jött haza az iskolá­ ból. hogy a leves ízetlen. . Min­ denki szereti őket (férfiakat. . Mi veletek szemben ülünk. Mit hozol Évának? Levelet hozok neki. . . nyújtsd ide a sót. — Légy szíves (¿Me haces el favor de. hogy mi lesz vacsorára. 7. Károly minket nem szeret. . és az étkezőbe sietek. Guando . ül. . Menjünk ebédelni! Abbahagyom a munkát. .mondom nekik. — Mit ads. . Nem bízhattok meg benne. . . . mint a farkas. Látsz bennünket? Látlak benneteket. — Te velem szemben ülsz. Mi hermana no puede vivir sin quiere mucho. Mondjuk spanyolul: Megbízhatsz bennem. Szerettek bennünket? Szeretünk benneteket. Megmosom a kezemet. veo. . Neki nem fogunk könyveket adni. . Nélkülünk nem akarnak menni. — Rólam beszélsz? Rólad beszélek. hogy összefut a nyál a számban. 110* . Mit hozol a gyerekeknek? Néhány játé­ kot hozok nekik. .. a gép meg­ állt (está parada). que quiero hablar con . Quiero d a r . Nélkületek nem akarunk menni. — Kérem.Jó étvágyat! . Nekünk nem fognak levest adni. verá». Tegyük a pontok helyébe a személyes névmás megfelelő alakját: ¿Dónde está Jorge? No . Este nyolc órakor újból (olyan) éhes leszek. sé. . — Jó ma a leves? ízlik nektek? — János azt mondja. 8. . — Szeretsz? Szeretlek. Mondjuk spanyolul: Látsz engem? Látlak.¿Qué hace Ana? No . — ¿Dónde estén Luis y Garlitos? No . Nélküle nem teszek semmit. — Nélküled nerii me­ gyek (jövő idővel). Vele szemben nem ül senki. Ezek a levelek nekünk szólnak. Rólunk beszéltek? Rólatok beszélünk. Látja ön Pétert? Nem látóin őt. A sült burgonya is nagyon ízletes. . Cuando . muchas cosas. 6. . al cine... Ez a leve­ lezőlap nekem szól. Ez a sürgöny nekik szól. .Apám éppen most fejezte be a levelet (írni). . Látni akarjuk őt. Mit akarnak önök Máriának adni? Könyvet akarunk neki adni. Éva nem neked írja a levelet.válaszolnak nekem. — Ez a levél neked szól (= számodra van). Mit akar ön Pálnak adni? Könyvet akarok neki adni. verás. Látják önök Ágnest? Nem látjuk őt. az ir igét a következő mondatokban: Éppen most ütötte az óra az ötöt. Mit fogunk szüleinknek adni? Könyveket fogunk nekik adni. — Éva és Mária most fog ebédelni. . Nélkülem nem megy.z nekem? Köny­ vet adok neked. 6. veo. algunas revistas interesantes. . Sé sólo que mí hermana irá con . .?). Társaim már az asztalnál ülnek. . que quiero hablar con . Nélkülük nem tehetünk semmit.

. tarde o temprano. quien. A decir verdad.LECCIÓN CATORCE A személyes névmás bővelkedő használata El propósito de Ana no le gusta mucho a Juan. tantas cosas ! A ti te compraré un tejido para un traje nuevo : — lo necesitas mucho. Añna terve nem nagyon tetszik Jánosnak. — jOtra vez! jAcabas de comprarte un vestido de color marrón! Tú misma estás diciendo que ya tienes bastantes vestidos. al fin y al cabo. mirar los magníficos escaparates de las tiendas y entrar en los grandes almacenes pasando de una sección a otra. A Ana tampoco le falta el dinero porque es un ama de casa muy económica : hasta tiene dinero en la caja de ahorros. Ferinek néhány zsebkendőt akarok venni. Jánost untatja a vásárlás. — Pues. A ti te compraré un tejido. y a las muchachas les compraré algunas prendas de ropa interior. el propósito de Ana no le gusta mucho a Juan. por el contrario. — jClaro! — De todas formas. necesito un vestido nuevo . ¿Qué te parece a ti este modelo nuevo? A mí me gusta mucho. A Ana. Los Varga irán de compras Mañana por la mañana Juan Varga estará libre porque trabajará en el turno de la tarde. cuando está libre. Neked szövetet fogok vásárolni. Ana. A José tengo que comprarle una corbata. prefiere estar en casa leyenda una novela o dar un paseo por el parque o hasta en la isla de Margarita. • |Ah. ¿qué quieres comprar mañana en la ciudad? — pregunta Juan a su mujer. 111 l . su mujer lo sabe y quiere utilizar este día para ir de compras con su marido. A Juan le aburre ir de compras.. A Juan le aburre ir de compras. le gusta mucho andar por la calle. . — ¿No comprarás nada para ti? — Por supuesto también a mí me hacen falta algunas cosas. A Paco le quiero comprar unos pañuelos y calcetines. Neked hogy tetszik ez az új modelll Nekem nagyon tetszik. A Paco le quiero comprar unos pañuelos.

— Mira. — ¿Me haces el favor de esperar un ratito aquí mientras compro algunos artículos en aquella perfumería? > ( — Con mucho gusto. * — ¿Qué le parece a usted esta polvera? Es de buen gusto y no muy cara. ¿Qué más desea usted? — ¿Me hace el favor de enseñarme unas polveras? Me hace falta también una borla para polvos.usted todo. Mientras tanío voy a comprarme unos pitillos en aquel estanco. ¿Cuándo iremos de compras? — Todo depende de ti mismo. querido. Espero que también a ti te gustará ver los escaparates de las tiendas y de los almacenes. < Pues bien. La atención mía la llaman los artículos de moda. ver los libros nuevos en los escaparates de las librerías. ante todo los vestidos y los abrigos. — De acuerdo. ahora me hace falta un vestido color1 gris. II Conversación — ¿Por dónde comenzamos. ' — Aquí tiene. querido. A mí me conviene. par^ la tarde. podremos marcharnos de casa mañana por la mañana a las nueve. igual que ésta. a mí me da lo mísmd. . — Tienes razón. por ejemplo. ¿Qué te parece a ti este modelo nuevo que ves aquí en este escaparate? ¿A ti te gusta? — A decir verdad.¡Buenos días. señora? — Un jabón de olor. Si te conviene. — Ya sé que eres un verdadero ratón de biblioteca. — [Siempre la misma historia I Pues bien. señora. — Depende todo de las tiendas mismas. un jabón de afeitar para mi marido y un frasquito de agua de Colonia. no me entiendo en indumentaria femenina. señora 1 — ¡Buenos días ! -~ ¿Que desea usted. — ¿Cuánto cuesta? -r Ochenta y seis florines. (En la perfumería) i. no tengo inconveniente. me quedo con ésta. A mí me gusta. — 112 . Juan? — A mí me parece que primeramente tenemos que mirar los escaparates en el centro de la ciudad.

drap tú mismo (-a) te magad color gris szürke színű lo ves de hát. (be)jár la sección osztály (áruházban) económico takarékos. bevásárlás el tejido szövet nada semmi(t) el modelo minta. Vocabulario el propósito terv. raktár pasar átmegy. no hay que mirarle el diente. ellenben magnífico pompás el escaparate kirakat la tienda üzlet. csúcs ¡ah! ó! el traje öltöny el calcetín zokni la prenda ruhadarab. preferimos) jobban szeret. ¡ Hombre. történet. modell I. látod la historia história.* A la mala costumbre quebrarle la pierna.III El favor (Chiste) ¿Quiere usted hacerme un favor? ¿Cuál? Cambiarme este duro. kassza el ahorro takarékosság. terhére van (akinek: tárgyeset) ir de compras bevásárol la compra vétel. mañana por la mañana holnap reggel holnap délelőtt el turno műszak. precisamente ahí está el favor. inkább akar el parque park la isla sziget por el contrario viszont. bolt el almacén áruház. szándék aburrir untat. gazdasági la caja de ahorros takarékpénztár la caja pénztár. Ajándék lónak ne nézd a íogáti — 2. A rossz szokást ki kell irtani. este duro es falso! Pues.) • Spanyol nyelvkönyv — 5614 113 . történelem a mí me da lo mismo nekem mindegy *(A közmondások értelme: 1. IV Refranes A caballo regalado. kihasznál preferir (prefiero. sorrend utilizar fel-. zálog la ropa interior alsó fehérnemű la ropa ruha (ropa blanca fehérnemű) interior belső por supuesto természetesen ¡claro! hát persze! de todas formas mindenesetre la forma alak tarde o temprano előbb vagy utóbb el vestido ruha ¡otra vez! már megint! de color marrón gesztenyeszínű. megtakarított pénz al fin y al cabo végeredményben el cabo vég.

A las muchachas les compraré unas prendas de ropa interior. el caballo ló regalado ajándékozott regalar ajándékoz la costumbre szokás la pierna lábszár Gramática 94 A személyes névmások bővelkedő használata A Paco le quiero comprar unos pañuelos. éppen IV. „jó ember" el hombre ember. elsősorban el abrigo felöltő. Ezt nevezzük a névmás bővelkedő használatának. Neked ez megfelel. ¿quiere usted hacerme un favor? tenne nekem egy szívességet? cambiar (be)vált. A lányoknak alsó fehérneműt fogok venni. igazi ' el ratón de biblioteca könyvmoly el ratón egér la biblioteca könyvtár la atención figyelem la moda divat ante todo mindenekelőtt. comenzar por vmin v. A spanyol nyelv egyik sajátossága. . magadtól convenir (conviene) megfelel marcharse elindul. elmegy de acuerdo rendben van no tengo inconveniente részemről nincs akadálya inconveniente alkalmatlan. egyforma caro drága ¿Cuánto euesta? mennyibe kerül? me quedo con ésto (con ésta) ennél maradok III. Esto a ti te conviene. nem meg­ felelő II. (be)cserél el duro spanyol pénzegység (5 pezeiu) ¡hombre! de hiszen.depender függ de ti mismo tőled. vmivel kezd a mi me parece nekem az a vélemé­ nyem primeramente először (is) de las tiendas mismas maguktól a kirakatoktól la librería könyvkereskedés verdadero valódi. Nekem a könyvek tetszenek. férfi falso hamis precisamente pontosan. Jól gyakoroljuk be tehát az alábbi mondatpéldákat: Esto a mí me conviene. A személyes névmás hangsúlyos részeshatározó vagy tárgy esete ritkán fordul elő önmagában: a legtöbb esetben a hangsúlytalan névmási alak is kíséri. (téli)kabát entenderse (me entiendo) ért vmihez (amihez: en) la indumentaria femenina női ruházat un ratito egy egész kis ideig la perfumería illatszerbolt el estanco dohánybolt ¿qué lo gusta a uKted? mi tetszik? un jubón de olor pipereszappan un jabón de afeitar borotvaszappan cl frasquíto kis uve# cl agua de Colonia kölnivíz ¿qué más desea usted? mit óhajt egyebet? enseñar mutat la polvera púderszelence la borla para polvos púderpamacs la borla pamacs los polvos púder igual ugyanolyan. 114* Nekem ez megfelel. hogy kiemelt — részeshatározó vagy tárgyesetben álló — főnév vagy névmás mellett a hangsúlytalan névmás meg­ felelő alakját is kiteszi. • Ferinek néhány zsebkendőt akarok venni. A mí me gustan los libros.

A mi marido le quiero mucho. Minket senki sem szeret. ella le conviene. Ágnesnek tetszik az új ruha. Nektek ez megfelel.) Le* enseñaré a iiHledes unos artículos nuevo». b) Az udvarias megszólításban a hangsúlytalan személyes névmási alakot bővelkedően akkor is ki szoktuk tenni. Engem senki sem szeret. A Inés la quieren todos. A könyvek nekem tetszenek. Todos la quieren a Inés. A munkásnőket is meg fogják jutalmazni. őt senki sem szereti. (önt ismerem. Esto me conviene a mí. amikor az usted. A ustedes no les quiere nadie. 1. önöket senki sem szereti. Megjegyzések. } Neki ez megfelel. Férjemet nagyon szeretem. Titeket senki sem szeret.) Mutálni fogok önöknek néhány új cikkel. ustedes nem is nyomatékos : ÍA> conozco a usted. A Inés le gusta el vestido nuevo. A mi marido le compraré una corbata nueva. A los obreros les darán más dinero. él no le quiere nadie. Los libros me gustan a mí. Nadie te quiere a ti. önnek ez megfelel. A los obreros les premiarán. Téged senki sem szeret. A ellos no les quiere nadie. a) A fent ismertetett mondat-típusokat más szórenddel is mondhatjuk: . Nekünk ez megfelel. Példák főnévvel kapcsolatos bővelkedő használatra. A munkásokat meg fogják jutalmazni. / A usted no le (la) quiere nadie. :} :} •} mí no me quiere nadie. Ágnest mindenki szereti. (Kiemelve. También a las obreras las premiarán. őket senki sem szereti. vosotros (-as) no os quiere nadie. El vestido nuevo le gusta a Inés. 8* Férjemnek új nyakkendőt fogok venni. ti no te quiere nadie. Téged senki sem szeret. J nosotros (-as) no nos quiere nadie. 115 . 1 ella no la quiere nadie. nosotros nos conviene nosotras nos conviene vosotros os conviene vosotras os conviene ellos les conviene ellas les conviene usted le conviene ustedes les conviene. A munkásoknak több pénzt fognak adni. önt senki sem szereti. A ellas no las quiere nadie. Ismerem önt.Esto Esto Esto Esto Esto Esto Esto Esto Esto Esto A A A A A A a a a a a a a a a a él le conviene. Az új ruha tetszik Ágnesnek.Ez nekem felel meg. önöknek ez megfelel. Mindenki szereti Ágnest. Nekik ez megfelel. A usted lo conozco.

— Ismerem őt (v. Enseñaré a ustedes unos artículos nuevos. A visszaható névmások hangsúlytalan alakjait már ismerjük: me. Lajos mindig sajátmagáról beszél. Magunknak semmit sem veszünk. ha a hangsúlytalan névmást alakot elhagyjuk: Conozco a usted. 95_ A visszaható névmások bővelkedő használata A mí me compraré unos calcetines.Nem hiba. nos. személy kivételével — azonosak a személyes névmás hangsúlyos alakjaival. Magának ön semmit sem vesz? Maguknak önök semmit sem vesznek? Gyakorló példák a visszaható névmások bővelkedő használatára mí no me compro nada. a visszaható névmás hangsúlyos alakjai — az egyes és többes szám 3. — Az usted. Magadnak semmit sem veszel. ti no te compras nada. ustedes elhagyása viszont nemcsak. Magának semmit sem vesz. Maguknak semmit sem vesznek.) írni fogok neki. te. se. önöknek) néhány cikket. A visszaható névmás hangsúlyos alakjai a részeshatározó és a tárgyesetben : a mi a ti a sí > a nosotros (-as) a vosotros (-as) a sí magamnak magadnak magának magunknak magatoknak maguknak magamat magadat magát magunkat magatokat magukat Mint látjuk. nosotros (-as) no nos compra­ mos nada.: Luis habla siempre de él. Mutatni fogok nekik (v. Magamnak néhány zoknit veszek.: 55). Magatoknak semmit sem vesztek. Magamnak semmit sem veszek. ¿A sí no se compra usted nada? ¿A sí no se compran ustedes nada? 116 A A A A . A személyes névmások mintájára kiemelt részeshatározó és tárgyesetben a visszaható névmásokat is bővelkedően használják. bár nem spanyolos. (Lajos mindig róla (egy harmadik személyről) beszél. hanem félreértésre is adhat okot: Le conozco. — dice Luis para sí. sí no se compra nada. ismerem Önt). os. — mondja magában Lajos. és csakis elöljárószók után állhatnak.) Le escribiré. A sí no se compran nada. se (vö. További példák: Luis siempre habla de sí. — Les enseñaré unos artículos. hogy nem udvarias. A vosotros (-as) no os compráis nada. (Vö.

. . .Me veo a mí en la fotografía. titeket. . a sí nos . . . a ustedes 117 . . . Se ve usted a sí en la fotografía. . . magukat . . Magunkat látjuk a fényképen. a nosotras / os . . nekünk. . a ellas / le . a nosotros \ nos . . a ella / Magyar jelentése nekem. változat a mí me a ti te a él le a ella le a él le a ella la a sí se a nosotros nos a nosotras nos a vosotros os a vosotras os a ellos les a ellas les a ellos les a ellas (as a usted le a usted le a usted la a usted les 2. maguknak. önmagukat látják önök a fényképen. . a vosotros \ os . . magadat neki őt magának. . . a él 1 . önöket le . . a vosotras / les . magamnak. Te ves a ti en la fotografía. . Magát látja a fényképen. . . . . magadnak. . minket. Se ven a sí en la fotografía. magamat neked. a ti . Nos vemos a nosotros (-as) en la fotografía. . önmagát látja ön a fényképen. Magukat látják a fényképen. magunkat nektek. magatokat nekik őket önnek önt önöknek. . magunknak. . a usted " l la . a ella / se . . Se ven ustedes a sí en la fotografía. a mí te le le . . Se ve a sí en la fotografía. A bővelkedően használt (kettős) személyes és visszaható névmási alakok táblázata : 1. a usted / les . a ellas f les . a él \ la . magát. . . . Os veis a vosotros (-as) en la fotografía. téged. engem . . . Magamat látom a fényképen. . a ellos 1 las . Magatokat látjátok a fényképen. változat me . magatoknak. Magadat látod a fényképen. . . a ellos \ les . a usted le . .

los mismos. Neked ugyanazok a dolgok tetszenek. Feleljünk a következő kérdésekre: ¿Por qué Juan Varga estará libre mañana por la mañana? ¿Qué quiere hacer Ana. Esta palabra no la sabe la misma Ezt a szót maga a tanárnő sem tudja. A személyes és visszaható névmást nyomatékossá tehetjük az utána tett mismo. . Minden maflátoktól függ. c) Főneve mögé téve. is (sem)" jelentéssel bír és a főnév előtt áll: Me compraré el mismo vestido. Todo depende de vosotros mismos. b) a névelővel ellátott és főnevével egyeztetett alakja ( = el mismo. mismos. la mujer de Juan en este día? ¿A Juan le gusta mucho él propósito de Ana? ¿Por qué no? ¿Qué prefiere hacer cuando está libre? ¿También a usted le aburre ir de compras? ¿A quiénes les gusta. maguk) nemben és számban egyeztetett alakjával. a névelős és egyeztetett mismo jelentése: „maga « illetve a magyarban más megfelelő fordulattal is fordítható : Mi tía es la bondad misma. Al comienzo mismo de la primavera. Hablaré con los mismos alumnos. A si misma no se comprará nada. ál mismo tiempo ugyanakkor Ejercicios 1. (A mí) me da lo mismo. Mindjárt tavasz elején. Nekem mindegy. Magukkal a tanulókkal fogok beszélni. A ti te gustan las mismas cosas. mismas (maga. Magának semmit sem fog venni. „még m a g a . Én maflám akarom látni (azt). . ir de compras? ¿Qué se necesita tener cuando se quiere ir de compras? ¿Dónde tiene usted sus ahorros? ¿Qué ve 118 . profesora.97 A m i s m o használata Yo mismo quiero verlo. Egyre megy. la misma. A mismo szóról jegyezzük meg még az alábbiakat: a) változatlan alakja határozószókat és névelő nélküli főneveket tesz nyo­ matékosabbá : hoy mismo ahora mismo allí mismo en España mismo még ma most mindjárt ott helyben magában Spanyolországban (még Spanyolországban is) viszont névelővel álló főnévvel egyeztetni kell: en la España misma. por lo general. las mismas) „ugyanaz". Tú misma lo dices. Ugyanazt a ruhát fogom magamnak ' megvenni. Nagynéném maga a (megtestesült) jóság. misma. d) Jegyezzük meg az alábbi kifejezéseket: Lo mismo da. Te mayad mondod.

. gusta a ti. . Magamnak egy borotvaszappant kell vennem. mutasson nekem néhány zsebkendőt. ahol kell) : Nekem nem tetszik ez a terv. — Mikor megyünk bevásárolni ? Még ma. conviene a nosotros. — Mindjárt az óra elején beszélni fogunk a tanár úrral. Be kell mennem egy illat­ szertárba. ennél maradok. A ustedes . — Nektek (hogy) tetszenek ezek a. parece bueno a Pablo. A nuestras hermanas . Ma délután három óra után bemegyünk majd a városba. . . . Miért nem megyünk a nagy áruházba? Ott is ugyanazokat a cikkeket árulják. — Őket (m és f) nem látjuk a szobában. . csak 12 forintba kerül. . — Nem látom magamat a tükörben. — Önnek nem fognak leveleket írni. — Nekik is mindegy. darán otros cuadernos. llaman. — Vele magával kell beszélnem (m és / ) . llaman. Vásá­ rolni megyek majd a városba. — Titeket nem akarnak látni szüleink. — Apám engem hív. 5. . . A ellos . . — Ezt a szót magában Spanyolországban sem értik. quieren todos. . escribirán muchas cartas. mert az éjjeli műszakban fogok dolgozni. — Anyánk a megtestesült jóság. Tegyük a pontok helyébe a megfelelő névmás bővelkedő alakját: A mí . — . . . Este tejido . También a vosotros . A ellas . A mí no . — Nekünk mindegy. . . (Hogyan) tetszik önnek ez a zsebkendő? Ez nem tetszik nekem. — Mi tetszik. A Margarita . — Magadnak új nyakken­ dőt veszel. . El cuarto nuevo . — Téged ki hív? — Őt (m és f) a tanár hívja. . quiero mucho. gusta esta sopa. — Én magam (m és f) nem ismerem őt. . . — Egyre megy. . . . . . 3. — Nem látod magadat a fényképen.usted en los escaparates de las tiendas? ¿Qué hace usted en los grandes almacenes? ¿Qué se comprará usted? ¿De qué color es el traje de usted? ¿Qué se vende en una perfumería? ¿Qué artículos puede comprar usted en un gran almacén? 2. Fordítsuk le spanyolra: Holnap délelőtt szabad leszek. — Már holnap beszélnem kell vele. . llaman a ti. . . — Minket szeretnek tanáraink. — Róluk magukról beszélünk. — Önöknek meg fogják mutatni az új szöveteket. Esta carne . . Be fogok menni a nagy áruházba is. Mondjuk spanyolul (a mismo gyakorlására) : Még ma vizsgáznod kell. . — Saját magának (m és f) nem vesz semmit. . — Jánosnak ott helyben meg kell írnia a levelet. Nekem nem mondják meg az igazat. — Nekünk alsó fehérneműt akarnak venni szüleink. — Magamnak ugyanazt a könyvet fogom megvenni. daré a usted esta medicina. . A sí no . uram? Legyen szíves. — Nem veszek magamnak semmit. — Neked nem hiányzik a pénz. — Miért untat téged a vásárlás? — Neki (m és f) semmit sem fogunk venni. Én magam jobban szeretem a Váci utcai üzleteket. 4. . * U9 . A Luis no . — Nem akar venni magának új szövetet. A feleségemnek púdert és kölnit fogok venni. veo aquí.nyakkendők? — Nekik nem adnak húst. Sok mindent kell vennem. aconsejo esperar un rato. és megnézzük az üzletek kirakatait. — Ugyanakkor füzeteket is fogok venni magamnak. Hát jó. Mondjuk spanyolul (a bővelkedő névmásokat használva. Nekem az tetszik. — Ő maga (m és f) mondja ezt. No . enseñarán vestidos hermosos. Mennyibe kerül? Nem drága. . compra nada. A vosotras .

En el gran almacén Después de mirar los lujosos escaparates de las tiendas de la Calle Váci. yo no llevo tanto dinero encima para comprármelo. ¿Tú no te lo compras? ¿No quieres comprártelo? Él se lo comprará. ¿por qué? ¿A qué gastar el dinero? te lo pregunto. Un tejido cuesta un dineral y. Ezt a szövetet megveszem magamnak. Meg akarom venni magamnak. — Pero. El matrimonio Varga va de una sección a otra mirando atentamente los géneros tan diversos que cubren los mostradores. Aquí hay gran animación a todas horas del día. Az új szöveteket meg tudja mutatni nekünk? Meg fogom mutatni önöknek. Máris mutatom önöknek.LECCIÓN QUINCE Névmási alakok találkozása Este tejido me lo compro. Te nem veszed meg magadnak? Nem akarod megvenni magadnak? ő majd megveszi magának. — ¿Por qué me lo preguntas si tú mismo lo sabes? Tenemos aún que comprarte un tejido para un traje nuevo. te lo digo clara y distintamente. Voy a enseñárselos a ustedes. 120** . por añadidura. ¡te lo confieso I Hay que economizar. puede enseñárnoslos? Se los enseñaré a ustedes. Quiero comprármelo. querida? — pregunta Juan a su mujer. ¿Los tejidos nuevos. Juan y Ana entran en el gran almacén que se halla en la Calle de Luis Kossuth. ¡Qué alegría observar a los clientes que se compran toda clase de géneros! j Y ver con qué paciencia atienden a los clientes los dependientes del almacén! — ¿Qué vamos a comprarnos aquí.

Ana y Juan llegan por último. No los venden en otro sitio. — Aquí tienen ustedes la factura. III Compra ventajosa Un hombre pobre posee un lorito. •>. Cuatrocientos ochenta florines metro. Antes de subir al segundo piso. no se les presentará a ustedes otra ocasión de comprar tejidos tan magníficos.¡ Qué se le va a hacer! ¡Sea! ¿Sabes dónde se halla la sección — de tejidos? — No lo sé. ¡qué se le va a hacer! Me quedo con él. a la sección de tejidos. . — No está mal. Puedo recomendárselo.responde el jefe de sección cortésmente. Pero. Poco contento con esto. Después de mirar todo atenta y detalladamente. Preferimos algo más oscuro. — Pero si lo compra usted. al lado de la sección de confecciones. — ¡Cielos ! Para nosotros es demasiado caro. de cristalería. de bisutería. — Bueno. Voy a enseñárselos a ustedes enseguida. ¿qué precio tiene? — Debo advertírselo a ustedes. de perfumería. II * Conversación i (En la sección de tejidos) — ¿Qué desean'ustedes? — Quiero comprar/ a mi marido un tejido a rayas. el hombre coge la jaula y va al mercado para vender el pájaro. tengo que decírselo seriamente. — ¿Me hacen el favor de pasar por aquí? Tenemos toda clase de tejidos y muy baratos.— ¡Pero si el tejido te lo compro con mis ahorros ! Será mi regalopara tu cumpleaños. cansados. Además. para uso diario. tiene traje para toda la vida. Tengan la bondad de pasar por la caja. el matrimonio Varga visita aún las. ¿Qué les parece a ustedes éste? — Éste sí que me gusta mucho. pero el lora tiene mala memoria y no aprende más que estas tres palabras: — Sin duda alguna. Allí a la derecha hallarán ustedes la sección que buscan. Le enseña a hablar. pero veo allí al jefe de la sección de ropa blanca. secciones de calzado. — ¿Cuántos metros corto? • — Tres y veinte. Allá al fondo está. — Tenga la bondad de decirnos dónde está la sección de tejidos. 121 . de papel y objetos de escritorio. — Con mucho gusto. Voy a preguntárselo. — Acabamos de recibir también tejidos de lana extranjeros. — ¿Puede usted enseñárnoslos? — Con mucho gusto. de artículos para deporte. es un poco caro. — Deben tomar el ascensor hasta el segundo piso. pero es demasiado claro. ¿Qué les parece a ustedes éste? Es bueno y no demasiado caro.

különböző. Vocabulario I. fajta. sáv. Paga los veinte duros por el loro y se lo lleva a su casa.R r ¡ L a # _ L o v c m ] o c n v c i n t e duros. AÍfin. y por esta vez el lorito tiene razón. strapára el uso használat. házasság atentamente figyelmesen cl genero nem. Le gusta tanto la respuesta del pájaro que se lo compra. lujoso fényűző ia animación élénkség. világos . mellé las confecciones készruha subir felmegy. iroda artículos para deporte sportcikkek el deporte sport la cristalería üvegáru atenta y detalladamente figyelmesen és részletesen detallado részletes por último utoljára. lábbeli la bisutería díszáru. ékszeráru objetos de escritorio írószerek el escritorio íróasztal. se dirige al lorito y le dice : — ¡Responde. különálló pero si de hiszen el regalo ajándék el cumpleaños születésnap j «¡MI ! ánT legyen ! 122 ¡qué se le va a hacer! mit lehet itt tenni 1 tenga la bondad de legyen olyan jó cortésmente udvariasan tomar el ascensor beszáll a felvonóba el ascensor felvonó.— ¿Quién me compra mi Ionio? . ráadás llevar encima magánál hord llevar hord. vonal para uso diario mindennapos haszná­ latra. mindennapos pasar por aquí idejön barato olcsó recomendar ajánl no está mal nem rossz más oscuro sötétebb oscuro sötét la lana gyapjú . különféle el mostrador boltasztal la alegría öröm observar megfigyel cl cliente vevő toda clase de mindenféle y ver hát még. atender kiszolgál vkit. se extraña del precio tan elevado . lift busear keres al lado de mellett. kiszolgáló el sentido értelem gastar költ (pénzt) el dineral hatalmas pénzösszeg por añadidura tetejébe. cikk diverso különböző. ¿Quién me lo compra? Un señor que le oye gritar. ráadásul ' la añadidura hozzáfűzés. lelkesedés cl matrimonio házaspár . visz encima fent. felül. felszáll el calzado cipő. szokás diario mindennapi. végül cansados fáradtan II. rajta confesar (confieso. forgalom . törődik vkivel (akit v. Se pone al lado de la jaula y dice : — ¡Qué tonto fui de tirar tanto dinero 1 — ¡Sin duda alguna 1 — exclama el pájaro . amikor látja az ember.. akivel: tárgy eset) el dependiente alkalmazott. se enoja de la compra. hoz. confesamos) bevall economizar takarékoskodik clara y distintamente világosan és érthetően distinto érthető. a rayas csíkos la raya csík. pajarito ! ¿Vales tú veinte duros? — ¡Sin duda alguna I — responde el loro. Os digo que vale mucho más. Pero ¿qué le ocurre allí ? A cada pregunta que le hace recibe la misma contestación..

ajánlja neked. van neki el loro. felhívja figyelmét metro métere . ez tetszik nekem el precio ár. el-. el lorito papagáj enseñar tanít. Ugyanabban a mondatban a személyes vagy visszaható névmás hangsúlytalan részeshatározó és tárgyesete egyszerre fordulhat elő. el metro méter ¡cielos! szent ég! la vida élet seriamente komolyan serio komoly presentarse adódik. ventajoso előnyös pobre szegény poseer birtokol. Ajánlhatom (azokat) önnek (önöknek). 123 . rögtön este sí que me gusta ez igen. kiabál lo vendo en veinte duros 20' duróért adom el extrañarse csodálkozik (amin : de) elevado magas dirigirse fordul vkihez (akihez: a) responde felelj 1 la respuesta felelet. oda al fondo a végében el fondo fenék. Puedo recomendárselos. kínálkozik. levág la factura számla tengan la bondad de legyenek szívesek pasar por la eaja odamegy a kasszához allá ott. néhány coger vesz. személyű részeshatározó alak (le. Ezt a szövetet a kiszolgáló ajánlja nekem. mutatkozik el sitio hely cortar vág. mélység ü l . emlékező tehetség sin duda alguna kétségtelenül alguno valamely. ¿Por qué me lo preguntas? Te lo confieso. No tengo dinero para comprármelos. Ilyenkor a részeshatározó eset mindenkor megelőzi a tárgyesetet. válasz ocurrir történik (akivel: a) la contestación felelet. a 3. érték advertir figyelmeztet. kikiált por esta vez ezúttal Gramática 98 Hangsúlytalan névmási alakok találkozása Miért kérdezed (ezt) tőlem? Bevallom (azt) neked. en seguida azonnal. se lo recomienda. Meg tudja mutatni nekünk az új szöveteket? Máris mutatom önöknek. Figyeljük meg az alábbi példasorozatot: Este tejido el dependiente me lo recomienda. ¿Los tejidos nuevos puede usted enseñárnoslos? Voy a enseñárselos. oktat (amire: a) la memoria emlékezet. fog la jaula kalitka. hogy megvegyem magamnak (azokat). ostoba fui voltam tirar dob exclamar [észklámár] felkiált.extranjero külföldi enseguida. les) helyett pedig mindig se áll. ajánlja neki (nekik). bír. Nincs pénzem. ketrec gritar kiált. válaszenojarse bosszankodik (ami miatt: de) ponerse odaáll tonto buta. te lo recomienda.

a ustedes). hogy a se sokfélét jelenthet: neki. comprarán. önnek. meg fogja venni marjának. ellos no nos los dan. 2. Esta camisa me te se nos os se se se la la la la la la la la compraré. compraremos.nos lo recomienda. ő nem adja nektek. meg kell nekünk mondaniok. Az igazat meg kell nekem mondania. szíves­ séget teszel nekem. ella no os los da. La verdad tiene que decírmela. ajánlja nektek. os lo recomienda. tienen que decírnosla. comprará (a usted). yo no te los doy. önnek. comprarás. meg kell nektek mondania. se lo recomienda (a usted. önnek. én nem adom neked. comprarán (a ustedes). Ezeket a ceruzákat ő nem adja nekem. 124 Mit lehet itt tenni! Az áruházban szép szöveteket fognak mutatni nekünk. nosotros no se los damos. önök meg fogják venni maguknak. meg kell neki (nekik. tengo que decírtela. ellos (a ellas). meg fogják venni maguknak. körülírást alkalmazhatunk: Se Se Se Se lo lo lo lo recomiendo recomiendo recomiendo recomiendo a a a a él (a ella). nekik. ajánlja nekünk. tenemos que decírsela. Estos lápices él no me los da. ajánlja önnek (önöknek). önöknek. A fenti mondatpéldákból is láthatjuk. — Ha a se jelentése félreérthető. ők nem adják nekünk. usted. meg fogod venni magadnak. tiene que decírosla. ön meg fogja venni magának. comprará. önnek. a következő mondatokban: ¡Qué se le va a hacer I En el almacén se nos enseñará tejidos hermosos. önöknek). Megjegyzések. meg fogjuk venni magunknak. Diciéndomela me haces un favor. — 1. A fenti jelentéseken kívül a se általános alany is lehet (vö. compraréis. önök­ nek) mondanunk. mint pl. . Ha megmondod nekem (azt). nekik.: 57). Ajánlom Ajánlom Ajánlom Ajánlom neki. önöknek. mi nem adjuk neki (nekik. Ezt az inget meg fogom venni magamnak. meg fogjátok venni magatoknak. ustedes. meg kell neked mondanom.

maguk­ nak) őt. azt. jamás soha(sem) antes előbb. a la derecha. (vö. azokat neked (magadnak) őt.: 87) ezeket az alakokat hátravetjük és egybeírjuk : decírmelo. 1. mint pl. A valódi határozószók közül a legfontosabbak: a) a helyhatározószók (adverbios de lugar). őket. messzire b) időhatározószók (adverbios de tiempo). azokat neki (magának. őket. le de aquí innen arriba fent. tegnap éjjel c) módhatározószók (adverbios de modo). őket. nekik. őket. inkább hoy ma después később.99 me le te le Az együtt előforduló hangsúlytalan névmási alakok táblázata me (a te la me lo te lo me les te me las me los les te las te los nos le os se le le nos la os se la la nos lo os se lo lo nos les nos las nos los os se les os les se las os las se los los nekem (magamnak) őt. A határozószó lehet valódi (adverbio primitivo) és melléknévből képzett (adverbio derivado). oda (nálad. A szövetosztály olt jobbra van. ahora most siempre mindig eutonces akkor. El jefe habla cortésmente con nosotros. a távolban. hozzád) dentro bent (adentro be) de ahí onnan (tőled) fuera. ki allí. azt. azt. oda cerca a közelben de allí onnan lejos távol. azt. őket. aquí itt. azokat nekünk (magunknak) őt. afuera kint. akkoriban nunca. Te lo digo clara y distintamente. fel ahí ott. ide abajo lent. gerundio-yal stb. allá ott. azokat nektek (magatoknak) őt. azután ayer tegnap ya már anteayer tegnapelőtt todavía. muy nagyon (melléknév és demasiado túlsókat. túlságosan határozószó előtt) apenas alig 125 . azokat Infinitivo-wál. aún még anoche tegnap este. mint pl. Világosan és érthetően mondom neked. 100 A határozószó — £1 adverbio La sección de tejidos se halla allí. diciéndotelo stb. mint pl. A főnök udvariasan beszél velünk. azt.

m e n t e képző elhagyása két vagy több határozószó esetén Világosan és érthetően mondom neked. Tisztán és egyszerűen él. Testben és lélekben szép ifjak. A melléknév változatlan (egyes szám hímnemű) alakja sokszor határozószói jelentéssel is bír. Rosszul beszélek spanyolul. nemben) egyezik a mondat alanyával: Las muchachas llegan a casa cansadas. Bueno (jó) és malo (rossz) rendhagyóan képzett határozószói alakja: bien és mal. Két vagy több egymás után álló határozószó esetén csak az utolsó veszi fel a •mente képzőt.) Sok (különösen -ado. úgy casi majdnem despacio lassan aprisa. apránként 2. Tiene que ir usted derecho. ^ 126 . számban (és ha lehet. Mindent figyelmesen és részletesen nézünk meg. Ana y Juan llegan eansados a János és Anna fáradtan érkezik la sección de tejidos. derechamente. gyorsan poco a poeo lassanként. határozószóként állva. Habla lenta y claramente. 103 Rendhagyó képzésű határozószók Debes responder bien. az alapszó azonban megtartja esetleges ékezetét: claro világos distinto érthető alegre vidám eortés udvarias difícil nehéz claramente világosan distintamente érthetően alegremente vidáman cortésmente udvariasan difícilmente nehezen 101 A . A -mente képzőnek önálló hangsúlya van. Hablo mal el español. Ha a melléknév­ nek van -a végű nőnemű alakja.mucho nagyon. Boldogan és vidáman énekelnek. Cantan feliz y alegremente. Miramos todo atenta y detalladamente. További példák: Jóvenes hermosos física y espirituálmente. 102 Melléknév használata határozószói jelentésben Nos levantamos temprano. Vive pura y simplemente. Lassan és világosan beszél. sokat (ige után) más többet poeo keveset menos kevesebbet bastante eleget así Így. de prisa sietve. Egyenesen kell mennie. A lányok fáradtan érkeznek haza. -ido végű) melléknév. (Nem mondják : tempranamente. a szövetosztályra. akkor a képző a nőnemű alakhoz járul. Jól kell felelned. No veo claro. Korán kelünk. Nem látok világosan. Te lo digo clara y distintamente. Melléknévből a -mente képzővel képezünk határozószól.

. de todos modos mindenesetre en todas partes mindenütt en seguida azonnal.. — Paco responde siempre (malo) en la escuela. . Tegyük a pontok helyébe az összes lehetséges kettős névmási alakokat: Pablo sabe una historia interesante : . . . . contará. Képezzük a zárójelbe tett melléknevekből a megfelelő határozószót: Nuestro profesor de español habla (claro y distinto). 4. enseñará. . . — Las alumnas cantan (feliz y alegre). . a ustedes. os la. — Debes mirar todo (atento). el oscurp. . me la. (Pl. . los obreros llegan a casa (cansado). . Quiere enseñar 3. dice clara y distintamente. . lesz szíves megmutatni nekem (őket)? Azonnal megmutatom önnek (őket). . compar(é). a ella. . — Este tejido . — Después del trabajo./ m * I Elöljárószóval képzett határozói kifejezések Sin duda. amikor a -mente képzővel képzett határozószó túlságosan hosszú és rossz hang­ zású : sin duda por último • de repente (= indudablemente) (= últimamente) (== repentinamente) .e puede ver usted escaparates hermosos y lujosos? ¿Qué ve usted en un gran almacén? ¿Por qué secciones pasa usted? ¿Qué ve usted en los mostradores? ¿Cómo atienden a los clientes los dependientes del almacén? ¿A qué sección va usted cuando quiere comprarse un tejido? ¿Dónde se halla la sección de tejidos? ¿Cuánto dinero necesita usted para comprarse un traje nuevo? ¿Qué clase de tejido prefiere usted? ¿Qué tejido le gusta a usted : el claro. . a usted. — l5j ingeket látok a kirakatban. el tejido a rayas? ¿Cuánto cuesta el metro de un tejido extranjero? ¿Cuántos metros de tejido necesita usted para un traje? ¿Le gusta a usted la historia del lorito y del señor tonto? ¿Puede usted contárnosla (contar elmondani. Megveszem (magamnak). . Mondjuk spanyolul: a) Ez szép szövet.. Quiere d a r . Nem akarjátok megvenni? ők akarják meg­ venni. Ezeket az ingeket ajánlom neked. . gusta: . Ajánlom nekik. Ajánlom nektek. Ajánlom neki. utoljára v hirtelen Ejercicios ¿Dónde se hallan en Budapest los grandes almacenes? ¿Dónd. 127 . ők veszik meg. . . . Nem akarod megvenni? Pál megveszi magának. kétségtelenül végül. dará.) Esta historia Pablo quiere contar . a ellos.. elmesélni)1 2. — No me siento (bueno). — Si queréis ir a la estación. te la. — Margarita y María comprarán las flores y . a él. preguntan. Mi nem vesszük meg. Van a pregun­ tar. . Ajánlom önnek (őket). . így pl. Ezeket az ingeket a kiszolgáló ajánlja nekem. a ellas. — Mis padres viven (feliz). — Luis comprará los libros y . — A Pedro no le gusta el traje nuevo: . Por último llegan a casa. . Quier(o) comprar — Los alumnos no saben el sentido (értelem) de esta palabra : . . rögtön en alguna parte valahol al fin y al eabo végeredményben en ninguna parte sehol Elöljárószóval képzett határozói kifejezést használunk különösen akkor. Végül haza érkeznek. . — María comprende (difícil) el español. debéis ir todo (derecho). - Kétségtelenül. . . Quieren regalar. nos la. — Los dependientes del almacén responden (cortés) a las preguntas de los clientes. — La verdad debéis decirla (puro y simple). se la . Elöljárószóval sok határozói kifejezést képezünk. — El almacén acaba de recibir camisas nuevas: el dependiente . regalarán.

elintézze teendőit. HOGY beszéljek Ferivel. A színház nagyon közel van. táviratot táviratot táviratot táviratot táviratot táviratot adjak fel. adjon fel. — Milyen színben (de) . pongamos un telegrama. ella) cumpla sus deberes. I. adjunk fel. uram? Mindenféle szövetünk van. (yo) ponga un telegrama. •ők boldogan élnek. — Jobban szeretem a sötét szöveteket. 5. pongáis un telegrama. cumpláis vuestros deberes. Fordítsuk le spanyolra: Károly szép szöveteket lát egy üzlet kirakatában. István valahol itt lakik.b) Ez a tanterem nagyon nagy. meg fogom mutatni (őket) önnek. hablen con Paco. Péter nagyon jól fog felelni. habléis con Paco. elintézzék teendőiket. Nagyon sajnálom. elintézzük teendőinket. 128 SZÜKSÉGES. -a -as -a -amos -áis -an III. cumplan sus deberes. óhajtja. Odamegy a boltasztalhoz. . -e -es " -emos 1 -eis -en e II. TI udvariasan válaszoltok. Pál fent van. beszéljünk Ferivel. — Éppen most kaptunk új szöveteket. adjatok fel. Szíveskedjék a pénztárhoz fáradni! LECCIÓN DIECISÉIS A kötomód jelen ideje — El presente de subjuntivo ES PRECISO QUE (yo) hable con Paco. Mi vidáman csevegünk. (él. -a -as -a -amos -áis -an elintézzem teendőimet. ella) ponga un telegrama. «és ezért belép az üzletbe. pongas un telegrama. mutasson nekem néhány jó szövetet. Mennyi métere? — Nagyon olcsó : 250 forint. — Hány métert vágjak le? — Három tizenötöt. Mindenütt látok szöveteket. elintézzétek teendőiteket. adjál fel. elintézzed teendőidet. István lent van. A mozi nagyon messze van. cumplas tus deberes. O még ninc» itt. Te világosan és érthetően beszélsz. beszéljetek Ferivel. Szüksége van egy új ruhára. (él. Ez hogyan tetszik önnek? — Nekem tetszik. cumplamos nuestros deberes. beszéljen Ferivel. Te világosan beszélsz. beszéljenek Ferivel. — Mit lehet itt tenni ? Ennél maradok. és (így) szól a kiszolgálóhoz: — Legyen szíves. Kétségtelenül igazad van. Lesz szíves ide fáradni. hables con Paco. adjanak fel. beszélj Ferivel. ella) hable con Paco. . pongan un telegrama. hablemos con Paco. Nagyon sokat (muchísimo) dolgozom. — Tessék a számla. (él. (yo) cumpla mis deberes. Már itt vagyok. Sehol sem találom a könyvemet.

I De paseo en la capital Son las cinco y pico. j Qué se le va a hacer I Ahora ya es imposible que yo vaya en autobús a Csepel: quizás duerman ya. — jVaya sorpresa! jUn húngaro que habla 'español y con quien puedo conversar en mi lengua materna! Perdóneme la molestia. antes de que vayan de vacaciones al lago Balaton. En contaduría toma dos localidades para la función del domingo. mi hermanita quiere que le compre una tableta de chocolate. De todos modos. Camino de su casa piensa: — Hoy es jueves: no tengo nada importante que hacer. ¡Ojalá que vengan a vivir más cerca! Pero. ¿Habla usted español? — i Qué casualidad más dichosa I Aun que no hable bien el castellano. Después de pasar por el salón de su sastre. Camino de su sastre. ¿por qué no dar un paseo por las calles de la capital? Al mismo tiempo. Mi mamita desea que yo tome localidades para la pieza nueva en el Teatro Nacional. Entra en una tienda de "[ dulces donde compra una tableta de chocolate para su hermana y doscientos gramos de bombones para sus primitos. — ¡ Qué lástima que un día conste sólo de 24 horas! — piensa para sí. va a la parada del tranvía y sube a un coche número 68 en la plaza Baross. caballero. uno de estos días iré a verles. Carlos acaba de salir de su oficina. Mis primitos me llaman cada día por teléfono rogándome que vaya a verles y les lleve bombones. — Siento que ya sea tarde para ir a ver a mis primitos. para volver a casa. Al mismo tiempo se compra algunos sellos porque quiere escribir unas cartas y tarjetas a sus parientes de provincias. Al fin y al cabo. sigue paseando por la avenida Rákóczi. Por fin. lo chapurreo. Hace un tiempo hermoso y puedo permitirme no volver a casa en seguida. Hoy no hay ni lección de español ni curso de estenografía. no tiene importancia. Es menester que yo entre también en una estafeta de Correos y ponga un telegrama a mi tía Teresa que cumplirá años mañana. pasa por una estafeta de Correos y pone un telegrama de felicitación a su tía. es necesario que yo vaya a mi sastre y me pruebe el traje nuevo. por ejemplo. Así. Además. iQue no se me olvide hacer todo esto 1 Carlos se encamina al centro de la capital. es preciso que yo cumpla algunos deberes. II Conversación — Dispénseme usted. pero no Ö Spanyol nyelvkönyv — 56M * •129 .

de Buenos Aires. — Muy bien. A eso de las cinco le llamaré a usted por teléfono para citarnos en algún sitio. tenedor de libros. Siga usted todo derecho por esta calle. 130 . con soberbias calles.quiero extraviarme en la capital de ustedes. La capital de la Argentina es una gran ciudad moderna. — Y yo soy Esteban Kovács. permítame que me presente: soy Antonio López de Queveda. III Oficio inoportuno (Chiste) El director de una cárcel ordena que todos los presos trabajen en su oficio. — Si quiere usted que nos encontremos otra vez. Si no tiene inconveniente. — ¿Qué le parece a usted nuestra capital? — Es una ciudad muy hermosa. señor. — Pues bien. Allí ve usted su hotel. señor. nos veremos mañana por la tarde. — No puede imaginarse usted con qué gusto hablo español con usted. avenidas. — Tanto gusto de conocerle a usted. puedo acompañarle a usted un rato. Desde las cuatro. — Hasta mañana. Acepto con gusto. ¿por dónde se va al hotel Danubio? — Con mucho gusto. — Estoy muy contento de nuestro encuentro. y pide que se le permita. Soy representante de una casa de importación y desde hace algunos días me encuentro en la capital de Hungría para visitar algunas casas de exportación. Tenga usted la bondad de decirme. como a los demás. Tiene más de tres millones de habitantes. — Es verdad. — Algún día quizás yo tenga la suerte de ir a la capital de usted. — En tal caso no se le olvide a usted venir a verme. Pero. estoy a su disposición. — Se dice que Buenos Aires es mucho más grande y también muy hermosa. Que usted lo pase bien. — Es usted muy amable. plazas y parques. atraviese la plaza que se halla enfrente del puente y ya verá el hotel. — Si no tiene inconveniente. Su situación topográfica es maravillosa. señor. señor. Ahora tenemos que despedirnos. me hallará usted en el hotel. — Permítame usted que le pregunte : ¿de qué nacionalidad es usted? — Soy argentino. — Señor director — dice un empleado — el número veintidós se niega a trabajar en la fabricación de cajas. — Es muy justo que se le complazca. ¿Y qué es? — Aviador. — Estaré encantado. trabajar en su oficio. podremos citarnos para mañana por la tarde. señor.

felment la casualidad véletlen más (nyomatékosító szó. jóllehet ¡vaya sorpresa! milyen meglepetés! la sorpresa meglepetés conversar társalog materno anyai. nem fordítjuk) dichoso szerencsés aunque ámbár. jegy la pieza darab nacional nemzeti el primo. la contaduría elővételi jegypénztár la función (színházi) előadás la parada megáll ó(hely) el coche kocsi eonstar áll vmiből (amiből: de) imposible lehetetlen quizá (s) talán ojalá (que) bárcsak más cérea közelebb la importancia fontosság de todos modos mindenesetre uno de estos días valamelyik nap antes de que vayan de vacaciones mielőtt még nyaralni mennének ir de vacaciones nyaralni megy las vacaciones (nyári) szünidő el lago tó II. maga esik bele. dispensar megbocsát. Min* den rossznak megvan a maga jó oldala. fontos. habár. — 2. el primito unokafivér el bombón praliné necesario szükséges que yo vaya hogy elmenjek el sastre szabó probar (pruebo.) 9* 131 . . probamos) (fel)próbál es menester szükséges. noha. Vocabulario preciso szükséges. Aki másnak vermet ás. de paseo sétálva..IV Refranes Quien abrojos siembra no ande descalzo. me extravío eltéved távirat (A közmondások értelme: 1. anyaperdonar megbocsát la molestia zavarás .* No hay mal que por bien no venga. kényelmetlenség extraviarse [észtrá. fasor. kell la estafeta (de Correos) postahivatal los Correos posta Teresa Teréz cumplir años születésnapja van que no se me olvide csak el ne felejtsem se me olvida elfelejtem olvidar elfelejt tienda de dulces édességbolt dulce édes. . séta közben la capital főváros camino de (su casa) útban (hazafelé) importante fontos permitir megenged (amit: de) al mismo tiempo ugyanakkor la hermanita húgocska la tableta tábla el chocolate csokoládé tomar localidades jegyeket vált la localidad (színházi) ülőhely. pontos poner un telegrama felad táviratot el telegrama sürgöny. el dulce édesség pasar por betér vhova el telegrama de felicitación üdvözlő la felicitación szerencsekívánat el sello bélyeg la tarjeta levelezőlap el salón szalon sigue paseando tovább sétál. távirat el deber kötelesség. teendő I. folytatja sétáját la avenida út. ] .

-éis. hogy az -ar végű igékhez az -e. pilota IV. az -er és az -ir végű igékhez pedig az -a. -amos. átszel (tárgyesettel) la plaza tér el puente híd acompañar elkísér aceptar elfogad la nacionalidad nemzetiség argentino argentin el representante képviselő la casa de importación behozatali cég la importación behozatal encontrarse (me encuentro. isten vele hasta mañana a holnapi viszontlátásra III. elbűvölve en algún sitio valahol el sitio fekvés. nos negamos) vonakodik la fabricación gyártás la caja láda. pedimos) kér. -áis. büszke el habitante lakos presentarse bemutatkozik el tenedor de libros könyvelő el tenedor tulajdonos. nos encon­ tramos) van. hogy megismerhetem estoy muy contento nagyon örülök (aminek: de) imaginarse elképzel la disposición rendelkezés citarse találkozót beszél meg. birtokos. kivitel la situación topográfica földrajzi fekvés maravilloso csodás sea (a ser ige kötőmodja. meg nem felelő el director igazgató la cárcel börtön ordenar elrendel el preso fogoly. kielégít (a) el aviador repülő. -e. Példák a ragozásra: 132 . itt nem for­ dítják le) soberbio pazar. találkozik encantado elbűvölt. -as. foglalkozás.¿por dónde? merrefelé? el hotel szálloda «1 Danubio Duna siga todo derecho menjen egészen egyenesen! atravesar (atravieso. -en. találja magát. talál­ kozik Hungría Magyarország la exportación [észpórtácjón] export. el oficio mesterség. atravesamos) átmegy. -an ragokat tesszük. -emos. Quiero que los niños vivan felizmente. -a. doboz pedir (pido. el abrojo csalán. helyes complacer kérelmét teljesíti. hivatal inoportuno alkalmatlan. tanto gusto de conocerle a usted nagyon örülök. nos despedimos) elbúcsúzik que usted lo pase bien érezze jól m a g á t . hogy Péter megfizesse adósságát. hogy a gyerekek boldogan éljenek ! Kívánom. -es. tövis descalzo mezítláb el mal baj Gramática 105 A kotornod jelen ideje — El presente de subjuntivo Kívánom. A kötőmód jelen idejét úgy képezzük. Deseo que Pedro pague su deuda. követel los demás a többiek justo igazságos. letartóztatott negarse (me niego. hely despedirse (me despido.

-guir. személyének rendhagyó tövéhez teszi a kötőmód ragjait. 13a . Siento que ya sea tarde. venni DIRIGIR irányítani DISTINGUIR megkülönböztetni DELINQUIR kihágást elkövetni VENCER győzni ZURCIR foldozni ALCANZAR elérni toqu* pague toques pagues • toque pague toquemos paguemos toquéis paguéis toquen paguen averigüe averigües averigüe averigüemos averigüéis averigüen coja dirija cojas dirijas coja dirija cojamos dirijamos cojáis dirijáis cojan dirijan distinga distingas distinga distingamos distingáis distingan delinca delincas venza zurza venzas zurzas delinca venza zurza delineamos delincáis venzamos zurzamos venzáis zurzáis delincan venzan zurzan alcancen alcance alcances alcance alcancemos alcancéis *"** A kotornod jelen idejének rendhagyó képzése Szükséges. Mindazok az igék. HABLAR beszélni hable hahles hable hablemos habléis k hablen beszéljek beszélj beszéljen beszéljünk beszéljetek beszéljenek II. Azokat az igéket. -cer. három csoportba oszthatjuk: 1. -gar. -cir. hogy már késő van. -gir. szerint módosul. COMER enni coma comas coma comamos comáis coman egyem egyél egyék együnk egyetek egyenek III. -zar végű igék tőuégi mássalhangzója a már tanult helyesírási szabályok. hogy a szabómhoz menjek» Sajnálom. amelyek a kijelentő mód jelen idejében rendliagyóak. pl.I. VIVIR élni viva éljek vivas élj viva éljen vivamos éljünk viváis éljetek vivan éljenek Ügyeljünk a helyesírásra! A -ear. -guar. amelyek rendhagyóan képezik a kötőmód jelen idejét. -quir. Es necesario que yo vaya a mi sastre. TOCAR érinteni PAGAR fizetni AVERIGUAR kivizsgálni COGER fogni. A legtöbb ilyen ige a kijelentő mód egyes szám 1. -ger. a kotornod jelen idejében is rendhagyóak.

X CAER. EMPEZAR. -hetni empiece empieces empiece empecemos empecéis empiecen piense quiera cuente juegue pueda pienses quieras cuentes juegues puedas piense quiera cuente juegue pueda pensemos queramos eontemos juguemos podamos penséis queráis contéis juguéis podáis piensen quieran cuenten jueguen puedan Külön figyelmet érdemel az alábbi négy ige : DORMIR. empiezo kezdeni PENSAR. yerro tévedni i OLER. hago OÍR. quiero szeretni CONTAR. Azok az e és o (u) tövű igék. puedo -hatni. traigo hozni VENIR. és 2. tengo tartani • TRAER. pienso gondolni QUERER. salgo kimenni SEGUIR. személyében (vagyis hangsúlytalan helyzetben) megtartják az eredeti e. conozco ismerni DECIR. nem caigo cnljin caigas caiga caigamos colgáis caigan conozcan digan hagan oigan pidan pongan salgan sigan tengan traigan vengan vean CONOCER. muero meghalni ERRAR. oigo \\ a l l o t i í llcLllcLlLi P E D I R . sigo folytatni T E N E R . cuento elmondani JUGAR. illetve o (u) hangot (vö. huelo illatozni duerma muera yerre huela duermas duerma durmamos mueras yerres huelas muera yerre huela muramos erremos olamos durmáis muráis erréis oláis duerman mueran yerren huelan 134 . pido kérni PONER. a többes szám 1. veo látni 2.: 50). melyek e hangjukat hangsúlyos szótagban íe. vengo jönni VÉR. pongo helyezni SALIR. digo JlIUllUdllJl conozca conozcas conozca conozcamos conozcáis diga haga oiga pida ponga salga siga tenga traiga venga vea digas hagas oigas pidas pongas salgas sigas tengas traigas vengas veas diga haga oiga pida ponga salga siga tenga traiga venga vea digamos hagamos oigamos pidamos pongamos salgamos sigamos tengamos traigamos vengamos veamos . juego játszani PODER. digáis hagáis oigáis pidáis pongáis salgáis sigáis tengáis traigáis vengáis veáis HACER. illetve ue hangzóra változtatják. duermo aludni MORIR.

tőmondatban. Onoz¿$ esetén a felszólítás után rendszerint kitesszük az usted. No hay mal que por bien no Nincsen olyan baj. vagy mellékmondat­ ban fordul elő. Jöjjön ! — Jöjjenek ! Mondjuk meg neki az igazat! A felszólító mondatot sokszor que kötőszó vezeti be (ilyenkor oda lehet képzelni a hiányzó főmondatot. Digámosle la verdad. leckében lesz szó . történés módja.) felel meg. voy menni SABER. he (segédige) SER. mint a magyarban. Ezzel szemben a kötőmód a bizony­ talan. ustedes szavakat: Venga usted. használata azonban a spanyolban jóval szélesebb körű. señores. uram 1 Dispénseme usted. A fenti. mely hasznunk*ra venga. elgondolt cselekvés. egyelőre jegyez­ zük meg az alábbiakat: A spanyolban a kötőmód vagy önállóan. önálló mondatban a kötőmód kifejezi: a) a felszólító mód egyes és többes szám 3. amil akar! 135 . általános szabályokat nem követik: HABER. ¡Hablemos español! Beszéljünk spanyolul! Que usted lo pase bien. utazni. uraim! Dispénsenme ustedes. A kötőmód részben a magyar felszólító módnak (-jak. Érezze jól magát! (Isten vele !) ¡Viva Hungría! Éljen Magyarország! jOjalá que vengan a vivir más cerca 1 Bárcsak közelebb jönnének lakni I ¡Quiera Dios ! Bárcsak isten is úgy akarná ! Quizás yo tenga la suerte de ir Talán még lesz szerencsém Argentínába a la Argentina. a valóság módja. személyéről a következő leckében lesz szó). személyéi (a fel­ szólító mód egyes és többes szám 2. A kötőmód használatáról részletesen a 26. és többes szám 1. vélt. hogy stb.3. deseo que kívánom. ne válna. A kijelentő mód a tény. 1. — Vengan ustedes. Bocsássanak meg. mint pl. señor. sé tudni haya sea esté dé vaya sepa hayas seas estés des vayas sepas haya sea esté dé vaya sepa hayamos seamos estemos demos vayamos sepamos hayáis seáis estéis deis vayáis sepáis hayan sean estén den vayan sepan 107 A kotornod használata Bocsásson meg. doy adni IR.): ¡Que venga I iQue diga lo que quiera 1 ujjon ! Mondjon. -jek stb. estoy lenni DAR. soy lenni ESTAR.

(Lehet.) Talán alusznak már. tal vez (talán) szó után : Quizá(s) sea verdad. jQué ciudad tan hermosa! A főneve után álló melléknév elé a spanyol gyakran kiteszi a más vagy tan nyomatékosító szót. Mindent úgy fogok csinálni. ¿Me permite que abra la ventana? Húgocskám azt kívánja. Talán esik (majd) holnap. ahogy V óhajtod. óhajt." hogy a nap csak 24 ÓFából áll! 108 A más. (bárcsak) szó vezeti b e : ¡Que sea verdad ! ¡Ojalá que vengan ! az ilyen óhajtó mondatot sokszor az ojalá Bárcsak igaz volna l Bárcsak jönnének í c) Kötőmód áll a quiza(s). leckében). Acaso duerman ya. Ejercicios 1. hogy kinyissam az ablakot? b) a spanyol ki akarja emelni a mellékmondat cselekvésének bizonytalanságát (erről bővebbet a 26. Különösen gyakori a kötőmódnak a magyartól eltérő használata az érzelmet kifejező igék és kifejezések után. Megengedi. ¡Qué lástima que un día conste sólo de 24 horas 1 Milyen kár.b) a meg teljesülhető óhajt. olykor azonban feltételes mód i s : Lo haré todo como tú lo desees. después de salir de la oficina (de su fábrica)? ¿En qué días tiene usted clases de español (spanyol órái)? — ¿Qué hace usted cuando no tiene clases de español y el tiempo es hermoso? — ¿Qué hace usted en la ciudad? — ¿Qué comprará usted mañana en las diversas tiendas? — ¿Tiene usted muchos parientes? — ¿Cuándo 136 . A magyarban ezt a szót nem fordítjuk. utasítást. még mielőtt nyaralni mennének. hogy ez igaz. kívánságot. Talán ez igaz. amikor a) a magyarban is felszólító mód van. mint pl. hogy egy tábla csokoládét vegyek neki. Feleljünk a következő kérdésekre: ¿A qué hora acaba usted su trabajo en la oficina (en la fábrica)? ¿Qué hace. Tal vez llueva mañana. Mellékmondatban a kötőmód akkor áll. különösen felkiáltásban. Milyen szép város 1 ¡Qué casualidad más dichosa! Miramos los géneros tan diversos. Meglátogatom őket. tanácsadást kifejező igék után : Mi hermanita quiere que le compre una tableta de chocolate. por lo general. le. tan nyomatékosító szók Milyen szerencsés véletlen I Megnézzük a sokféle árut. akarást. felszólítást. Iré a verles antes de que vayan de vacaciones. 2. acaso. a magyarban ilyenkor kijeleniő mód szokott állni. parancsot. nevezetesen a kérést.

— No pienso que tú (poder) hacerlo. cuando quiere ir a casa? — ¿Dónde sube al coche? — ¿Hay mucha gente (sok ember) en el coche? — ¿Dónde compra usted chocolate y bombones? — ¿Dónde puede usted poner telegramas y comprar sellos de Correos? — ¿Dónde toma usted localidades para las funciones de teatro? ¡Cuéntenos usted un chiste en español! ¡Dígame unos refranes! 2. beszélnek önök spanyolul? — Igen. de törjük a spanyolt. hogy István neked adja ezt a könyvet. — Lehetséges. — No pensamos que vosotros (poder) hacerlo. amit akarnak! — Menjen (ön)! Jöjjön (ön)! Adjon (ön) nekem pénzt! Aludjon (ön)! — Fizessenek (önök)! Éljenek (önök) boldogul! Tegyenek (önök). hogy üdvözlő táv­ iratot adjunk fel neki. — Hogy tetszik önöknek a mi főváro­ sunk? — Nekünk nagyon tetszik. mielőtt nyaralni mennél. — (Dispensar)me usted. señoras. — Que ustedes lo (pasar) bien. amit akarnak. spanyolok vagyunk. — Milyen kár. señora. hölgyeim. hogy megismerhetjük önöket. b) Anyánknak holnap van a születése napja. amit akar! — Egyék (ön)! Egyenek (önök)! Együnk! Egyenek a gyerekek. mielőtt szabadságra utaznánk. amit akarnak! — írjon (ön)! írjanak (önök)! írjunk! írjanak a tanulók. hogy nem értünk magyarul. mert hétkor indul a vonatunk. — ¡Qué lástima que (ser) ya tan tarde! — Quiero que tú me (contar) un chiste. Én Nagy György mérnök vagyok. De engedje meg. Mondjuk spanyolul: a) Beszéljen (ön)! Beszéljenek (önök)! Beszéljünk! Beszéljen György. De kár. — Mondjanak rokonaink. Érezzék jól magukat. — ¡Ojalá que ellos (venir) a vernos! —"^Quizás los primitos (dormir) ya. hogy tévedjek.va usted a verles? — ¿Dónde vive usted? — ¿Va usted a casa a pie (gyalog)? — ¿Toma usted el tranvía. — Es importante que nosotros (pagar) nuestra deuda. — Kell. Hány millió lakosa van? — Két millió. hogy otthon legyetek. 4. — Fontos. 3. El ne felejtsünk csokolá­ dét és virágokat venni nekil *137 . hogy már olyan késő van! El kell búcsúznunk. — Bárcsak így volna! — Bárcsak látna engem az apám! — Bárcsak hallanátok minket! — Milyen kár. — Es menester que tú (comer) más y (beber) menos. Szükséges. — El profesor quiere que los alumnos (empezar) a leer la lección 17. — Nagyon örülünk. — Nem lehetséges. hogy szüleim meglátogassák rokonaikat. — Mily szerencsés véletlen! Mi magyarok vagyunk. Fordítsuk le spanyolra: a) Bocsássanak meg. Itt vagyunk már egy hete az önök fővá­ rosában. — No me gusta que Pedro (jugar) con Esteban. Milyen kár. Tegyük a zárójelbe tett főnévi igenév helyébe a kötőmód jelen idejének megfelelő alakját: Es necesario que los alumnos (hablar) español. — Talán már esik vagy havazik. hogy nem tudjátok ezt megtenni! — Meg foglak látogatni. hogy nem él a fővárosban! Mindenesetre meglá­ togatjuk őt valamelyik nap. Barátom Kiss Ferenc orvos. amit akarnak! — Tegyék (önök) a könyveket a padra! — Hozzanak (önök) nekünk bélyegeket! — Vegyünk csokoládét a gyerekeknek! — V) Szükséges. — Es imposible que mis padres (estar) ya en casa. hogy Pál velem jöjjön. de csak néhány magyar szót értünk. — (Perdonar)nos ustedes. — Es posible que yo (errar). el autobús o el trolebús. hogy bemutatkozzunk.

¡Ahora mismito ! ¡Héteme aquí! — Saca la red de compras y vete a la sucursal de la Cooperativa •de Consumos. Volveré a eso de las tres de la tarde. Quédate tranquila en . Entre madre e hija — ¡lnesita! ¡Ven aquí.138 . Tengo que ir a la ciudad. hijita. mamita. ¿Tú te marchas? — Sí. — Sí. (-AR) ¡Habla! ¡Hablad! ¡Apresúrate! ¡Apresuraos! II. corriendito ! — Ya voy.17 I. Por eso te diré ahora qué debes hacer. un kilo de patatas y trescientos gramos de azúcar en polvo. (-IR) ¡Duerme! % LECCIÓN DIECISIETE A felszólító mód Beszélj l Beszéljelek! Siess! Siessetek! ¡No hables ! ¡No habléis ! ¡No te apresures ! ¡No os apresuréis ! Ne beszélj l Ne beszéljetek! Ne siess ! Ne siessetek ! Egyél! Egyetek ¡ Olvasd l Olvassátok! ¡No comas ! ¡No comáis ! ¡No lo leas ! ¡No Jo leáis ! • Ne egyél! Ne egyetek ! Ne olvasd! Ne olvassátok! Aludjál 1 Aludjatok! Öltözködjél! Öltözködjetek 1 ¡No duermas ! ¡No durmáis ! ¡No te vistas ! ¡No os vistáis t Ne aludjál I Ne aludjatok! Ne öltözködjél! Ne öltözködjetek! ¡Dormid! ¡Vístete! ¡Vestios ! I Escenas cotidianas 1. Luego vuelve a casa. (-ER) ¡Come! ¡Comed! ¡Léelo! ¡Leedlo! III. Cómprame medio kilo de pan fresco. mamita.

Lo haré todo como dices. en tajadas finas. Perico. 3. tiene un aspecto muy apetitoso. — Escri139 . mamita. En verdad. Después de la función. pero hacedme un favor. muéstreme usted su cuaderno. — ¡No charléis allí. Hágame el favor de envolvérmelo todo en un paquete. — Señor Varga. En particular tú. ¿Puede cambiármelo? — Sí. verdad? 4. Entre padre e hijos — Papaíto. por favor. hágame el favor de cerrar esa ventana. señorita. Después de volver a casa. — — Corrija usted las faltas. ¿ Que dice el profesor en la clase ? — Buenas tardes. idos al tío Antoñuelo y traedme el paquete que está preparado para mí. come pan con mantequilla. queremos ir al cine. — Muéstremelo. — Tome usted la tiza y escriba en la pizarra las palabras que digo. venga usted a la pizarra. Si tienes hambre. ¿En qué puedo servirle a usted? — Déme usted doscientos gramos de jamón. — Siéntense ustedes. muchachos I • Señorita Szép. pero el dinero para tomar las localidades pedidlo a mamá que es ministro de Hacienda en nuestra familia.t casa y no abras la puerta a ningún desconocido. Aquí tiene usted la vuelta. dile que venga más tarde. — Señor Kiss. cien gramos de mantequilla. podéis iros. No te olvides de cerrar las ventanas del comedor. —. gracias.. Córtemelo. / 2. ¿Es eso. Aprended bien las lecciones y tratad de responder bien en la escuela. En la ía salchichería — Buenos días. señorita. Luego. cuando esté en casa. — ¿Cuánto es todo? — Aquí tiene usted el vale. — ¿Desea usted algo más? — No. — Estáte tranquila. ten en cuenta que eres muy débil en matemáticas. — ¿Cuánto le doy a usted? — Bastará un cuarto de kilo. no os olvidéis de prepararos para la escuela. — Señora Nagy. I Permítenoslo ! — Pues bien. Si viene alguien. Venimos para pedirte permiso. Sírvase usted pagar a la caja. — Veamos cómo están ustedes preparados. — Comencemos. no la oigo a usted bien. Respondan a mis preguntas. hable en voz más alta. Gracias. ¿podemos marcharnos? — Sí. — El dinero lo tenemos ya. [Portaos bien y no deis un sablazo al tuto 1 Apresuraos a casa. Mientras tanto haz tu cama y pon en orden tus juguetes. — No tengo más que un billete de ciento. — Con mucho gusto. " — \ Qué picarones ! — Entonces. por favor. — Permítame que le recomiende a usted este gustoso queso que acabamos de recibir. señoras y señores. Esto es todo.

ban ustedes las palabras nuevas en sus cuadernos. Gracias. tovább érsz! — 3. señora Székely. Vuelva usted a su sitio. — Para la clase que viene aprendan ustedes bien la lección y escriban los ejercicios. señorita. — Ahora tome usted la esponja o el trapo y limpie la pizarra. ni bebas agua que no veas. nene. — Siga leyendo. — Repita esta frase.* Date prisa lentamente. — Lean ustedes todos juntos. No firmes carta que no leas. II Abuelo y nieto (Chiste) El abuelo está paseando a su nietecito por el jardín público. Lassan járj. Empiece usted a leer. futva ahora mismito nyomban. — Oye. — Leamos el texto. Vocabulario I. azonnal héteme aquí itt vagyok („íme neked engem itt") * sacar elővesz la red de compras (piaci) háló la red háló vete (irse) menj ell la sucursal fiók(üzlet) la Cooperativa de Consumos fogyasztási szövetkezet („Közért") la cooperativa szövetkezet el consumo fogyasztás el (la) azúcar cukor el azúcar en polvo porcukor el polvo por tranquilo nyugodt abrir kinyit ningún. — Repitan ustedes toda la lección dieciséis. hazme el favor de acariciar al perro. Un perro se les acerca meneando la eola. corriendito szaporán. — Aprendan ustedes el diálogo (la poesía) de memoria. Látatlanba semmit se végy 1) . ¿Por qué quieres que lo acaricie yo? — Es que quiero saber si muerde. no te alabes. ninguno senki el desconocido ismeretlen. abuelito . idegen *(A közmondások értelme: 1. — Traduzca usted al húngaro. III Refranes Antes que acabes. señor. — Tócalo tú mismo. Nyugtával dicsérd a napot \ — 2. línea once. la escena jelenet cotidiano mindennapi Inesita Ági (Inés Ágnes) ven aquí gyere ide ! corriendo. — Ahora cierren ustedes los libros y abran los cuadernos. 1. Página veintiuna. en coro.

személyes Perico Peti tener en cuenta szem előtt t a r t la cuenta számla. becsomagol el vale blokk sírvase usted legyen szíves! el billete bankjegy la vuelta visszajáró pénz ¿es eso.alguien valaki dile mondd meg neki! más tarde később haz csináld meg! cerrar (cierro. megismétel la frase mondát el coro kórus. corregimos) kijavít la falta hiba el trapo rongy limpiar letöröl el texto [tésztó] szöveg la página lap. mostramos) mutat apetitoso étvágygerjesztő bastar elég(nek lenni) envolver (envuelvo. el nieto unoka pasear sétáltat. antes que acabes mielőtt befejeznéd alabarse dicsekszik (amivel: de) darse prisa siet lento lassú firmar aláír Gramática *"*M A felszólító mód — El imperativo Saca la red de compras. el picarón (nagy) huncut. verdad? rendben v a n ? 4. költészet de memoria könyv nélkül para la clase que viene a jövő órára II. Vedd elíí a (piaci) hálót l Fgyí'l vajaskenyeret! Nyisd ki az ablakokat! Iparkodjatok jól felelni ! Tanuljátok meg jól a leckéket! írjátok meg a feladatokat! 141 . repetimos) el-. Abre la» ventanas. oldal la línea sor. főleg particular különleges. kicsike morder (muerdo. Come pan con mantequilla. földbirtok el picaro. sétálni visz el jardín kert público nyilvános. vékony algo más még valami(t) el queso sajt gustoso Ízletes mostrar (muestro. törekszik en particular különösen. számolás 3. eerramos) becsuk estáte tranquilo (-a) légy nyugodt! 2. Tratad de responder bien. „megvág" vkit el sablazo kardcsapás tratar de iparkodik. mordemos) harap III. Egeribid los ejercicios. envolvemos) begöngyöl. köz­ el perro kutya acercarse közeledik. vonal siga leyendo olvassa tovább! traducir (traduzco. odamegy (akihez: A) menear csóvál acariciar (meg)símogat tocar megérint el nene kisgyerek. en voz más alta hangosabban corregir (corrijo. la salchichería csemegekereskedés por favor kérem la tajada szelet fino finom. traduces) lefordít (amire : a) repetir (repito. papait o apuka el permiso engedély el ministro de Hacienda pénzügyminisz­ ter cl ministro miniszter la hacienda vagyon . kópé Antoñuelo Tóni el paquete csomag portarse viselkedik dar un sablazo a kiszipolyoz. Aprended bien las lecciones. kar el diálogo párbeszéd la poesía költemény.

) A felszólító mód többes szám 2. A többi alakot a kötőmód megfelelő személye pótolja. (Vagyis a felszólító mód egyes szám 2. id. hogy az -ar végű igék tövéhez -a. személyű alakja szabályos képzésű: decid. személyét úgy képezzük. hogy jöjjön később ! Vesd meg az ágyadat I Gyere ide 1 Pon Dile Haz Ven A spanyolban mindössze tíz ige képezi rendhagyóan a felszólító mód egyes szám 2. CANTAR énekelni ¡canta! ¡cante! ¡cantad! ¡canten! énekelj ! énekeljen! énekeljetek! énekeljenek 1 II. személye a kijelentő mód egyes szám 3. (A szóvégi d itt sohasem néma 1) Példák a felszólító mód valamennyi személyére : I. személyű alakja van. haced. Rakd rendbe a játékaidat! Mondd meg neki. que venga más tarde. A felszólító mód egyes szám 2. valed. habed. salid.A felszólító módnak csak egyes és többes szám 2. személyével azonos. ** u A felszólító mód rendhagyó képzése en orden tus juguetes. COMER enni ¡come! ¡coma! ¡comed! ¡coman! egyél i egyék I egyetek! egyenek ! III. A spanyolban csak a szigorú vagy erélyes felszólítás elején és végén van felkiáltó jel. E S C R I R I R írni ¡escribe! ¡escriba! ¡escribid! ¡escriban V írj ! írjon ! írjatok í írjanak! ¡cantemos! énekeljünk ! ¡comamos! e g y ü n k ! ¡escribamos! írjunk ! A magyarban a felszólítást felkiáltójellel zárjuk le. tu cama. az udvarias felszólítást (vagy óhajt. venid. személyének végződései a három ragozásnak megfelelően -ad. kívánságot) nem jelölik felkiáltó jellel. sed. személyét: decir haber hacer ir ¡di! ¡he! ¡haz! ¡ve! mondd! bírj! tedd! menj! helyezd! salir ser tener valer venir ¡sal! ¡sé! ¡ten! ¡val! ¡Ven! menj légy! bírj! érj! jöjj! ki! poner ¡pon! A felszólító mód többes szám 2. 142 . az -er és az -ir végű igék tövéhez pedig -e végződést teszünk. -ed. aquí. tened. poned. illetve -id.

Példák : L E V A N T A R S E felkelni ¡levántate! ¡levántese! ¡levantaos ! ¡levántense! kelj fel 1 keljen fel! keljetek fel I keljenek feli ¡dímelo ! ¡dígaselo ! DECIR mondani mondd meg nekem ( a z t ) ! mondja meg neki(k) 1 ¡levantémonos! keljünk fel! ¡digámosclo ! mondjuk meg neki(k) 1 :dccídnoslo ! mondjátok meg nekünk ! ¡díganmelo ! mondják meg nekem 1 143 . ni bebas agua que no veas. ¡no hablemos! ¡no habléis! ¡no hablen V ne beszélj 1 ne beszéljen 1 ne beszéljünk ! ne beszéljetek 1 ne beszéljenek ! E S C R I B I R írni ¡no escribas! ¡no escriba! ¡no escribamos! ¡no escribáis! ¡no escriban! ne írj 1 ne írjon ! ne írjunk ! ne írjatok ! ne írjanak ! 112 A hangsúlytalan névmási alakok helye a felszólító módban Végy nekem fél kiló kenyeret! Légy nyugodt 1 Engedd meg nekünk (azt) ! Tegyetek meg nekem egy szívességet l Ne felejtsetek el elkészülni 1 Ne siess! Cómprame medio kilo de pan. Estáte tranquila. ne igyál: látatlanba vizet! Ne nyisd ki az ajtót 1 Ne fecsegjetek! Ne beszéljenek ! A tagadó alakú felszólító mód valamennyi személyét a kötőmód jelen idejeszolgáltatja. személy -d végződése elmarad. ¡No os olvidéis prepararos I ¡No te apresures! Az állító alakú felszólító módban a hangsúlytalan névmási alakokat hátravetjük és egybeírjuk a felszólító mód alakjával . az os előtt a többes szám 2. Példák a ragozásra: H A B L A R beszélni ¡no hables! ¡no hable! . ¡No charléis ! ¡No hablen ustedes ! Ne írj alá olvasatian levelet. ¡Permítenoslo! Hacedme un favor. ilyenkor a nos és se előtt a többes szám 1. személy -s végződése.\ 1 H | A tagadó alakú felszólító mód (tiltó alak) No firmes carta que no leas. No abras la puerta.

-acho. -ona nagyon huncut el padrazo túlságosan gyengéd apa 3. -a kövér és nagy 5.A tagadó alakú felszólító módban a hangsúlytalan névmás! alakok mindig az ige előtt állanak . Nagyító képzők : 1. -ona (a leggyakoribb nagyító képző) el hombre férfi. -ón. ember la mujer asszony soltero legényember soltera hajadon picaro. ¡no te levantes! ¡no se levante! ne kelj fel 1 ne keljen fel! ¡no me lo digas! ne mondd nekem I ¡no nos levantemos! ne keljünk fé\ I ¡no os levantéis! ne keljetek fel 1 ¡no se levanten! ne keljenek fel ! ¡no se lo diga! ne mondja neki 1 ¡no se lo diijamos! ne mondjuk nekil ¡no nos lo-digáis! ¡no me lo digan! nemondjátok nekünk ! ne mondják nekem! 113 Nagyító és kicsinyítő képzők — Sufijos aumentativos y diminutivos Nagy kópék vagytok 1 Ági. de megvetést is tartalmaz) el libro könyv el libróte salabokter grande nagy grandote. -ucha ricacho újgazdag rico gazdag la casucha viskó la casa ház 4. pl. -ita (a leggyakoribb kicsinyítő képző) -cito. -acha (egyúttal megvető. -astro. -ota (nagyít. szívtelen anya el poeta költő el poetastro fűzfapoéta II. -cita -ecito. -ito. -azo. -ecita 144 . Kicsinyítő képzők : 1. -ote. -a huncut 2. rosszalló értelmű) la madre anya la madrastra mostohaanya. I. -astra (megvető. ritkáb­ ban határozószónak vagy igenévnek). lekicsinylő értelmű is) -uelio. gyere ide szaporán! Sois picarones ! ¡Inesita ! ¡Ven aquí. corriendito ! A spanyolban nagyító és kicsinyítő képzők segítségével mennyiségi és érzelmi árnyalatot kölcsönözhetünk az alapszónak (főnévnek vagy melléknévnek. -aza (ritkább az előbbinél) el padre apa el hombrón nagy darab ember la mujerona tenyeres-talpas asszony solterón agglegény solterona vénkisasszony picarón.

corriendo futva callando halkan cansado fáradt solo egyedül poco keveset corriendito szaporán callandito szép csendben cansadito kissé fáradt sólito szép magányosan un poquito. chfcuclo. -cica -ecico. -uela (kicsinyít. férfi pobre szegény picaro. chiquirrituclo 10 Spanyol nyelvkönyv — 5614 145 . -a huncut ricachón (-ona) dúsgazdag el hombracho» kövér. -illa (ritkább az előbbinél) -cilio. Megjegyzések 1. Ugyanahhoz a szóhoz több nagyító vagy kicsinyítő képző is járulhat. chiquiUllucIo chiquirritín. pl. -ezuela Antonio Antal el pintor festő Toñuelo Tóni el pintorzuelo kontár. participio-hoz és határozószóhoz is járulhatnak . pl. Alio. -ico. -ica (régies) -cico. -cilla -ecillo. chiquitín. -ecica Pedro Péter el vasito pohárka Inesita Ági la mujerelta asszonyka el peeecito halacska la florecíta virágoeska plumilla tollacska el panecillo kenyérke ' Perico Peti 4. A nagyító és kicsinyítő képzők nemcsak főnevekhez és melléknevekhez. -ccilla pluma toll el pan kenyér 3. — az érzplmi elemtől függően — az alábbi kicsinyítőbecéző képzők járulhatnak : chiquito. chfquitfllo. mázoló A nagyító és kicsinyítő képzők használata már bizonyos nyelvi jártasságot igényel. melyek­ nek jelentése és helyessége felől bizonyosak vagyunk.el vaso pohár Inés Ágnes la mujer asszony el pez hal la flor virág 2. -uelo. chiqiilrrililo. -zuela -ezuelo. chiquituelo. Ezért csak olyan kicsinyített és nagyított szavakat használjunk. hanem (bár ritkán) gerundio-hoz. -a huncut kópé A chico (kisfiú) szóhoz pl. cliiquirrllillo. un poquitín. chiqiiilluelo. un poquillo egész keveset 2. chiqiiillllo. chiquitilo. erős ember polución nyomorult szegény picaroncillo. olykor megvető értelmű is) -zuelo. rico gazdag el hombre ember.

Comer mucho. (Pl. el rincón a sarok. . . . los hijos) de usted? ¿Cuántos años tiene(n)? ¿Qué dice usted a so» hijita cuando quiere que ella compre algo en la sucursal de la Cooperativa de Consumos? ¿Qué dice la madre cuando se marcha de casa y deja a la hijita en casa sola? — ¿Qué puede comprar usted en la salchichería? ¿Qué pregunta a usted el dependiente de la salchichería? ¿Cuánto jamón quiere usted y cómo lo desea? ¿Le gusta a usted el queso? ¿Dónde paga usted por la mercancía (az áruért)? . „megvágás" cañonazo ágyúlövés Ugyancsak nincsen nagyító vagy kicsinyítő képzővel dolgunk az olyan szavakban.No escribir cartas' a Ana. .Traérselo. . .Mostrarle las camisas. .következő kérdésekre: ¿Tiene usted familia? ¿Es grande. Vengan aquí.No tener miedo. . .No decirles la verdad. — Charlar .Traerle el paquete. Feleljünk a.3.No decírsela. A nagyító és kicsinyítő képzőket ne tévesszük össze más. Ven aquí.No venir aquí. Jegyezzünk meg néhány különleges. Az -ón nagyító képzőnek több szóban kicsinyítő értelme van: la rata patkány la calle wíca la planta növény © ratón e£¿r 1 © callejón szűk utca. .No charlar en la clase. az -azo képző a« alapszóból fakadó cselekvés eredményét jelöli: el el el el fusil puska puño ököl sable kard („szablya") cañón ágyú el el el el fusilazo puskalövés puñetazo ökölcsapás sablazo kardcsapás. — No comer mucho. a szöglet.¿Puede usted contarme un chiste en español? 2.Hacer sus deberes. . Vengan ustedes aquí. . sikátor 1 © plantón facsemete 1 5. mint pl.No mostrárselas. — Levantarse temprano. azonos alakú képzőkkel. Vengamos aquí. . . el despacho az iroda. . el cucurucho a papírzacskó. szabályba nem foglalható esetet: Carlos Károly el dinero pénz el río folyó la aldea falu Carlitos Karcsi (a szóvégi s megmarad!) el dineral hatalmas pénzösszeg © riachuelo folyócska 1 la aldehuela falucska 6. 146* . kabin 1 4.¿Qué recibe usted en la caja cuando paga con un billete? — ¿Qué dice el profesor cuando entra en la clase? ¿Qué dice el profesor durante la lección? ¿Qué consejos da el profesor al fin de la clase? . így pl. Venid aquí.No levantarse tarde. Venga aquí. A képző sok esetben módosltja az alapszó jelentését (néha a főnév neme í« megváltozhat): la caja láda la cámara szoba el cajón fiók.Mostrárselas. Mondjuk a felszólító mód valamennyi személyében: Venir aquí. Ejercicios 1. la familia de usted? ¿Cómo se llama(n) el hijo (la hija. fiókos szekrény la cajita doboz © camarote hajó fülke. a sürgöny. Venga usted aquí.) . el tabaco a dohány.Escribir una carta a Ana.Tener paciencia.Irse al oine.

és vegyél két kiló friss kenyei'et! Ne felejts el venni fél kiló krumplit és húsz deka sajtot! Peti. hijitas. Todo el mundo tiene hambre. és írja. Mondjuk spanyolul (a megfelelő nagyító vagy kicsinyítő képzővel): Nagybátyám nagy darab ember. hijo mío. (Ser) buenos. Muchachas. La familia Varga acaba de volver a casa del cine. Margarita. No (charlar). No (marcharos) aún. Tegyük a főnévi igenevet a felszólító mód megfelelő személyébe: (Ser) bueno. Amigos. José. (irnos) juntos a teatro.3. no (lavarse) sin jabón. 10* •147 . Ana va directamente a la cocina a preparar la cena. — Tóni bácsi agglegény. Fordítsuk spanyolra: á) Tóni és Peti. María. amit (lo que) mondok! írja tovább! Mondja hangosan. egyetek kenyeret! b) Tenne nekem egy szívességet? Csukja be az ajtót-. amit ír! Ismételje el! Fordítsa le a spanyol szöveget! Ne fordítsa ezt a sort! Álljon fel. (vestirse) rápidamente. (darme) vuestros cuadernos. és tanuld meg a lec­ kéidet! Tóni. és ne nyissátok kj az ajtót senki idegennek! Ha éhesek vagytok. Paco. — Mária nagyon huncut. Ana. 4. hijitos. mientras que María trae de la cocina cinco platos lisos con otros tantos cuchillos y tenedores. Eva y María ponen la mesa. (Decirme) con quién andas y te diré quién eres. segíts Petinek megírni a feladatokat! Maradjatok itthon. (darme) tu libro. Eva saca el mantel y las servilletas del cajón del aparador. No (ser) perezosa. — Eredj (irse) szaporán! — Gyere szép csendben! — Ágnes kissé fáradt. Junto a cada cubierto las muchachas ponen un vaso para agua y un platillo para la ensalada. ne légy lusta. No (tener) miedo. (irse) a la estación. (Tener) paciencia. — A doboz a fiókban van. és menjen a táblához! Ñe menjen még a helyére! Tanulja meg. porque ya son las diez y otros días la familia cena más pronto. hozd ide a (piaci) hálót! Köszönöm. muchachos. és nyissa ki az ablakokat! Vegye elő a füzetét. gyertek ide szaporán! Nekem most a piacra kell mennem. Juan y los muchachos se mudan de ropa. a szöveget könyv nélkül! LECCIÓN DIECIOCHO L e c c i ó n de r e p a s o I La familia Varga cena en casa Es sábado por la noche. (Marcharos) más tarde. Tíz órakor menj a Közért-fiókba. Mondjuk spanyolul: írj! Ne írj! írjatok! Ne írjatok! írjunk! Ne írjunk! írjon! Ne írjon! írjanak! Ne írjanak! — Beszélj! Ne beszélj! Beszéljetek! Ne beszéljetek! Beszéljünk! Ne beszéljünk! Beszéljen! Ne beszéljen! Beszéljenek! Ne beszéljenek! — Jöjj közelebb (acercarse)! Ne jöjj közelebb! Jöjjetek közelebb! Ne jöjjetek közelebb! Menjünk közelebb! Ne menjünk közelebb! Menjen közelebb! Ne menjen közelebb! Menjenek közelebb! Ne menjenek közelebb! 5. (poner) los libros en la mesa. hijos míos. José y Estaban. 6. Ezalatt ti hozzátok rendbe a szobátokat! Tóni.

La familia se sienta a la mesa. Las cenas en la familia Varga son por lo común frías. Hoy la cena es sencilla pero abundante : hay té, pan con mantequilla, jamón, tocino y huevos pasados por agua. — No comáis tan de prisa, muchachos — dice el padre a José y Paco, quienes están tragando a porfía las finas tajadas de jamón. — Tenéis que masticar mejor los bocados si no queréis tener dolores de estómago. — ¿No quieres pan? — pregunta Ana a Juan. — Si me haces el favor. Gracias. — ¿A ti te gusta este tocino? — Es muy sabroso. Eva, échame agua. Gracias. — Pues, ¿estáis hartos ya, hijitos? — pregunta la madre a los niños. — Sí, mamita — contestan las muchachas ; pero José y Paco no son de la misma opinión. — Permíteme tomar otra tajada de este jamón, mamita. A mi me gusta tanto. — Yo, en cambio, prefiero el tocino. ¿Puedo servirme? — ¡ Qué glotones ! Tomad, si os gusta, pero tened cuidado de no coger una indigestión. No quiero que enferméis. II En el estanco — Buenos días. Dos paquetes de cigarrillos „ P l a n " y una caja de cerillas. — Siete cuarenta. — Además, tres sobres con otros tantos papeles para cartas, y dos tarjetas postales. — Aquí tiene usted, señor. ¿Desea otra cosa? — Tres sellos de sesenta y uno de cuarenta. A propósito, ¿cuánto cuesta el encendedor de bolsillo que se ve en el escaparate? — ¿Éste? Acabamos de recibirlo de Checoslovaquia. Es muy barato : cuesta sólo ochenta y cinco florines. — Siento no tener tanto dinero encima. Me lo compraré por la tarde cuando pasaré por aquí. — Como usted quiera. Si desea, puedo reservarle uno a usted. — Se lo ruego. III Un abrazo (Chiste) Come uno en una fonda donde le sirven pésimamente. Pan, vino, asado, dulces, todo es detestable. El parroquiano se seca la boca con la servilleta, satisfaőe el importe de la comida, luego llama al fondista y le dice : — ¡Déme usted un abrazo ! — Y, ¿por qué? — Porque ésta es la última vez. que me ve usted. 148

IV Refranes Con tripa vacía no hay alegría.* A buen h a m b r e no hay pan duro. Vocabulario I. más pronto korábban directamente egyenesen mudarse de ropa átöltözik el mantel abrosz la servilleta szalvéta el cajón fiók el aparador pohárszék, ebédlő­ szekrény otros tantos, otras tantas ugyanannyi por la común rendszerint, többnyire común közös; rendes sencillo egyszerű huevo pasado por agua lágy tojás tragar (le)nyel, fal a porfía versenyezve (egymással) masticar megrág el bocado falat el dolor fájdalom el estómago gyomor échame agua önts nekem vizet! echar önt; dob, hajít, vet son de la misma opinión ugyanazon a véleményen vannak la opinión vélemény otro még egy en cambio viszont el cambio csere, váltás el glotón falánk, nagyétkű tener cuidado vigyáz vmire, gondosko­ dik vmiről (de) el euidado gond, figyelem coger una indigestión elrontja a gyomrát la indigestión gyomorrontás enfermar megbetegszik II. la cerilla gyufa fi\ sobre boríték el papel para cartas levélpapír postal postai el encendedor (de bolsillo) öngyújtó Checoslovaquia Csehszlovákia reservar fenntart, félretesz ü l . el abrazo ölelés uno egy ember, egy valaki la fonda vendéglő, fogadó pésimamente nagyon rosszul el vino bor detestable utálatos, pocsék satisfacer (satisfago, satisfaces) kielégít, kifizet el importe összeg el fondista vendéglős, fogadós dar un abrazo megölel (akit: a) la última vez utoljára IV. la tripa bél, ha¡? vacío üres duro kemény

Ejercicios de repaso Mondjuk spanyolul: 1. (A 13. lecke nyelvtanához) Én most az újságot olvasom, te a folyóiratot olvasd! — Ti most leveleket írtok, azalatt mi ebédelni fogunk. — Kinek hozza ön a levelet? Nekem? Nem önnek, hanem Tóni bácsinak hozom. Neki egy folyóiratot is hozok. — Ízlik önnek a sült? Nem nagyon ízlik, mert kissé ízetlen. Lesz szíves idenyújtani nekem a sót? — Látni kívánunk benneteket. Mikor jöhetünk meglátogatni benneteket? — Délután öt óra * (A közmondások értelme: 1. Üres gyomor mellett nincsen jókedv. — 2. Ha az ember nagyon éhes, mindent megeszik.) *149

után mindig otthon találtok (encontrar) bennünket. Ha jöttök, hozzatok nekünk és szüleinknek virágokat 1 Tudjátok, hogy nagyon szeretjük (azokat). — Hol van Mária és Anna? Beszélnem kell velük. Remélem, hogy otthon találom őket. Otthon lesznek, mert éppen most jöttek haza. — Mit fogsz most csinálni? Most meg fogom írni a feladatokat. — Nem tudod,hogy most hány óra van? Körülbelül féltíz lehet. 2. (A lé. lecke nyelvtanához) Jánosnak levelet, Péternek levelezőlapot írok. — Neked mit kell vennem a piacon? Nekem fél kiló krumplit, Teréz néninek egy kiló porcukrot végy. — Anyám (saját)magának nem vesz semmit. — Magunknak mi nem veszünk semmit. — önnek hogy tetszik ez a külföldi szövet? Nekem nagyon tetszik, feleségemnek azonban az a másik jobban tetszik. — Nektek megfelelnek ezek az ingek? Nekünk meg fognak felelni. — Hol vannak az ön testvérei? Éppen most jöttek haza, és most átöltöznek, ön már ismeri őket? Igen, ismerem őket fél éve. — Még ma levelet kell írnom szüleimnek. Most mindjárt elmegyek a postára, és ott helyben megírom a levelet. Ugyanakkor sürgönyt is fogok feladni nagynénémnek, akinek holnap lesz a születése napja. — Mikor alear nyaralni menni, mindjárt a hónap elején? Nekem mindegy. Mert minden öntől magától függ. — Mi ugyanazt a nyelvet fogjuk tanulni, mint ti. 3. (A 15. lecke nyelvtanához) Lenne szíves megmondani nekem, hogy hány óra van? Sajnálom, hogy nem mondhatom meg önnek, de nincsen órám. — Érdekes könyvet látok a könyvkeres­ kedés kirakatában : meg fogom venni neked (neki, nektek, nekik). — Nem tudom, hogy mikor fognak érkezni vidéki rokonaink : nem írnak róla ( = nem írják nekünk azt). — Mikor fogsz nekem írni, vagy mikor küldesz nekem sürgönyt? Miután majd Szegedre érkezem, azonnal feladom neked. — Óhajtja, hogy megmutassam önnek az új szöveteket? Tegye meg nekem (ezt) a szívességet, és mutassa meg nekem! Ezt a sötét szövetet ajánlhatom önnek. Ha ön ajánlja nekem, meg kell vennem (magamnak). — Világosan és érthetően kell beszélnetek. — A munkások vidáman dolgoznak a gyárakban, mert tudják, hogy önmaguknak dolgoznak.
4

4. (A 16. lecke nyelvtanához) Beszéljünk világosan 1 — Ne együnk túl sokat 1 — írjuk meg neki (ezt) I — Bocsásson meg nekem a zavarásérti — Bocsássanak meg nekünk, de nem tudjuk, hogy hol van a fürdőszoba. — Azt kívánom, hogy Lajos fizesse meg a tartozását. — Szükséges, hogy jobban dolgozzunk. — Lehetetlen, hogy már ilyen késő van. — Ha ön a szállodához akar érni, menjen egészen egyenesen ezen az utcán végig 1 — Szüleim arra kérnek, hogy sürgönyözzek nekik, amikor meglátogatom őket. — Kell, hogy legyen itt egy postahivatal. — Érezzék jól magukat I — Éljenek a munkások I — Talán eljön, talán otthon marad. — Mondjanak, amit akarnak ! — Bárcsak iga­ zat mondanának 1 — Milyen érdekes könyv ! — Milyen ízletes leves 1 — Milyen szép szobák I 5. (A 17. lecke nyelvtanához) Olvass U Olvassatok hangosan 1 Ne olvass halkan ! Hadd olvasson 1 Hadd olvassanak! Olvasson (ön)! Olyassanak (önök)! — Ne menj el! Ne menjetek el 1 Hadd menjen el!'Hadd menjenek el! — Maradj nyugton! Maradjatok nyugton! Ne maradj itthon I Ne maradjatok itthon I Pál maradjon nyugton 1 Pál ne maradjon otthon! — Ha látsz szép ingeket, vedd meg magadnak (őket)l Ha láttok jó szövete­ ket, nézzétek meg, megfelelnek-e nektek. Ha önök látnak új felöltőket, vegyék meg maguknak! — Ha szomjas vagy, igyál vizet! Ha szomj asak vagytok, igyatok vizet! Ha ön szomjas, igyék vizet! — Csukd be az ajtót, és nyisd ki az ablakokat 1 Csuk­ játok be az ajtót, és nyissátok ki az ablakokat! Ne nyisd ki az ajtót! Ne csukjátok be az ablakokat!

150

LECCIÓN

DIECINUEVE

A múlt idejű melléknévi igenév — El participio el libro comprado -los libros comprados la camisa comprada las camisas compradas el libro leído los libros leídos la carta recibida las cartas recibidas a megvásárolt könyv a megvásárolt könyvek a megvett ing a megvett ingek az elolvasott könyv az elolvasott könyvek a kapott levél a kapott levelek -er :
-ir :
,

-ar : -ado

-ido

Estar + participio España está limitada al norte por Francia. El territorio de España está dividido en comarcas. El museo está abierto de diez a cuatro. Las cartas ya están escritas. Spanyolországot északról Franciaország határolja. Spanyolország területe megyékre van osztva. A múzeum tíztől négyig van nyitva. A levelek már meg vannak írva.

A közelmúlt — El pretérito presente o perfecto He escrito algunas cartas. ¿Has visitado el museo? ¿Ha vuelto ya Miguelito? Hemos estado en la ciudad. ¿No os habéis cansado? Los niños han comido mucho. Néhány levelet írtam. Megnézted a múzeumot ? Misi megjött már ? A városban voltunk. Nem fáradtatok el? A gyerekek sokat ettek. 151

I España — Señor profesor, permítanos recordarle a usted su promesa. — ¿Cuál? — La de hablarnos de España. Tenemos una gran curiosidad de saber algo de ese país cuya lengua estamos estudiando ya desde hace más de medio año. — Justo. Pues bien, hoy vamos a hablar de la geografía de España. Abran ustedes los libros en la página donde está reproducido el mapa de España.

152

España es un país de Europa meridional que forma, con Portugal, la Península Ibérica. Está limitada al norte por Francia y el OcéanoAtlántico, al oeste por Portugal, al sur y al este por el mar Mediterráneo. La superficie continental de España es de 492 230 kilómetros cuadrados,, que con las islas Baleares (5014 km2) y las Canarias (7273 km2) constituye en conjunto una superficie de 504 517 km 2 con una población de 28 millones de habitantes. Además, del vasto imperio colonial, poseído en el pasado, le quedan aún algunas colonias en África : el Marruecos Español, el Sahara Español y la Guinea Española con un total de 339 mil kilómetros cuadrados y cerca de un millón de habitantes. La parte central de la Península Ibérica está formada por una elevada meseta de unos 800 metros de altura media sobre el nivel del mar, dividida por las cordilleras y sierras de montañas. Los mayores ríos de España son el Duero, el Tajo, el Ebro, el Guadiana y el Guadalquivir. El suelo de España está maravillosamente dotado por la naturaleza. Posee en abundancia hierro, cobre, cinc, estaño, plomo, mercurio, plata y sal. Además, tiene ricos yacimientos de carbón y hierro. Con todo eso es España un país más agrícola que industrial. Los productos agrícolas, forman las dos terceras partes de la exportación. España se distingue por su producción de cereales, aceitunas y vinos. Los vinos de Jerez, Málaga, Alicante, son famosos en el mundo entero. Abundan asimismo el arroz en las llanuras de Valencia y el naranjo en Andalucía, Murcia y Valencia. La cría de ganado es también importante, particularmente la del lanar. La capital de España es Madrid. Es una ciudad muy hermosa, con muchos edificios notables y museos muy ricos. Otras ciudades importantes son Barcelona, Valencia, Sevilla, Málaga, Toledo, Bilbao. El territorio de España está dividido en comarcas o regiones (Galicia, Asturias, Vascongadas, Navarra, Aragón, Cataluña, León, Castilla la Vieja, Castilla la Nueva, Murcia, Valencia, Extremadura, Andalucía).
\

II Conversación — Pues, Ana, ¿dónde habéis estado? — Como sabes, mi querido Juan, nosotras tres, mi hermana, su amiga y yo, nos hemos encontrado en casa de mi hermana, para visitar, algunos lugares de la capital. Juana, la amiga de mi hermana, ha venido a la capital por primera vez en su vida. — ¿Y qué habéis visto? '— Primeramente hemos subido al monte Gerardo, de donde se ofrece una vista maravillosa sobre la capital entera. Luego hemos dado un largo paseo en la orilla izquierda del Danubio, hasta el Parlamento. — jCielos ! jUn paseo tan largo 1 ¿No os habéis cansado? — No, porque a mitad de camino hemos entrado en una pastelería para descansar un poquito. Yo he tomado un helado, María y Juana han bebido un café puro. — ¿Y qué habéis comido? 153

— Nada, porque queremos adelgazar. Y tú querido, ¿cómo has pasado la tarde? — Trabajando, como siempre. He vuelto a casa a eso de las seis. Después de mudarme, he escrito algunas cartas : es preciso que uno responda a las cartas y tarjetas recibidas. Ahora las tengo escritas ya todas. Y vosotras, ¿por qué no habéis visitado el Museo Nacional? — Era ya demasiado tarde. El museo, si no me equivoco, no está abierto que de diez a cuatro. Pero eso no tiene importancia. Mañana por la mañana volveremos a vernos y seguiremos visitando la ciudad. III Indicio cierto (Chiste)' — — — — — — Petra, ¿ha vuelto ya Miguelito de la escuela? Sí, señora. ¿Le has visto? No, señora. Pues entonces, ¿cómo sabes que ha vuelto? El gato se ha escondido bajo la cama. IV Refranes A hierro candente, batir de repente.* El conejo ido, el consejo venido. Obra empezada, medio acabada. Quien no ha visto a Sevilla, no ha visto maravilla. Quien no ha visto a Granada* no ha visto nada. Vocabulario España Spanyolország limitar határol el norte észak Francia Franciaország el territorio terület dividir feloszt la comarca megye abierto nyitott, nyitva (abrir kinyit) escrito megírt, megírva (escribir ír) sido fa ser ige participio-ya^ cansarse elfárad 1. recordar (recuerdo, recordamos) emlékeztet (akit: a, amire: tárgyeset) la promesa ígéret la de hablarnos azt,' hogy beszél nekünk tener la curiosidad de kíváncsi(nak «'lenni) vmire cuyo, cuya amelynek a más de több, mint la geografía földrajz reproducir ábrázol, közöl

*(A közmondások értelme: 1. Addig üsd a vasat, míg meleg. — 2. Eső után köpönyeg. (A jó tanács nem használ, amikor a nyúl már elszaladt.) — 3. Jó kezdet
fél siker.)

154

el mapa térkép el, la mayor a legnagyobb Europa Európa el río folyó meridional déli dotar ellát, elhalmoz, megáld vmivel formar képez, alkot en abundancia bőven (el) Portugal Portugália la abundancia bőség la península félsziget el cobre réz ibérico ibéri, ibériai el cinc cink el océano óceán el estaño ón atlántico atlanti el plomo ólom el oeste nyugat el mercurio higany el sur dél la plata ezüst el este kelet rico gazdag el (la) mar tenger el yacimiento lelőhely mediterráneo földközi el carbón szén la superficie felület, terület con todo eso mindezek ellenére continental szárazföldi, kontinentális más . . . que inkább . . . , mint es de kitesz agrícola (-a végű melléknév \) földművelő el kilómetro kilométer industrial ipari cuadrado négyzet-, négyszögletes el producto termék las (islas) Baleares Baleári szigetek dos terceras kétharmad las (islas) Canarias Kanári szigetek distinguirse kitűnik, kiemelkedik el canario kanárimadár (amivel: por) constituir (-uyo, -uyes, -uye, -uímos, la producción termelés, termesztés -uís, -uyen) alkot, képez los cereales gabonafélék la aceituna oliva, olajbogyó en conjunto együttesen famoso híres la población népesség; helység * el mundo világ vasto hatalmas, nagykiterjedésű entero egész el imperio birodalom ; császárság colonial gyarmati abundar bőven van, bővelkedik poseído amelyet birtokolt (poseer bir­ asimismo ugyancsak, szintén tokol) el arroz rizs y la llanura síkság el pasado múlt el naranjo narancsfa el Marruecos Marokkó la naranja narancs el Sahara (el Sahara) Szahara la cría tenyésztés el total végösszeg el ganado jószág, állat, marha con un total de mindent együttvéve particularmente különösen cérea de közel, mintegy el (ganado) lanar gyapjas háziállat central közép-, középső, központi el edificio épület la meseta fennsík notable nevezetes unos, unas körülbelül, mintegy la región vidék, táj la altura magasság Castilla la Vieja Ó-Kasztília medio közép-, átlagos II. el lugar hely el nivel de! mar tengerszint el monte hegy el nivel szint, színvonal Gerardo Gellért dividida por las cordilleras melyet a de donde ahonnan hegyláncok részekre osztanak ofrecer (ofrezco, ofreces) nyújt, ad la cordillera hegylánc, lánchegység ofrecerse adódik; nyílik (kilátás) la sierra de montañas hegység la vista kilátás; látás la sierra hegy(ség); fűrész la orilla part mayor nagyobb 155

„szenvedő" melléknévi igenév. pretérito Megkezdett munka. prendido roto v. -as) (-a. az -er és -ir végű igék tövéhez -ido végződést teszünk. — A mai spanyol nyelvben csak egy participio van. munka medio félig la maravilla csoda Gramática 114 A múlt idejű melléknévi igenév — El participio pasivo o. eladva kapott. A múlt idejű melléknévi igenevet úgy képezzük. Példák : HABLAR beszélni VENDER eladni •RECIBIR kapni hablado vendido recihido (-a. -as) beszélt. medio acabada. rompido satisfecho sido visto vuelto elhatározni resuelto satisfacer kielégíteni Megjegyzés.el parlamento parlament. cándenle izzó hatir ver. Válaszolunk a kapott levelekre. -as) (-a. -os. Respondemos a las cartas recibidas. azonnal el conejo nyúl la obra mű. beszélve eladott. üt de repente hirtelen . el indicio jel cierto biztos Tetra (női név) Miguclito Misi ¿In has visto? láttad ő t ? (ver lát) el gato macska esconderse elbújik bajo alatt. Az alábbi igék (és összetételeik) rendhagyóan képezik múlt idejű mellék­ névi igenevüket: abrir cubrir decir escribir hacer morir poner kinyitni befedni mondani írni csinálni meghalni helyezni abierto cubierto dicho escrito heeho muerto puesto prender resolver romper ser ver volver fogni törni lenni látni visszatérni preso v. ezért a továbbiakban egy­ szerűen csak participio néven említjük. félig befejezett munka. -os. -os. 156 . a fent ismer­ tetett múlt idejű v. alá IV. hogy az -ar végű igék tövé­ hez -ado. kapva Obra empezada. képviselő­ ház a mitad de camino feleúton la mitad fele la pastelería cukrászda el helado fagylalt adelgazar lesoványodik uno az ember (általános alany) las tengo escritas ya todas már mind megírtam equivocarse téved volveremos a vernos ismét fogunk találkozni volver a f + főnévi igenév) ismét tesz vmit III.

A magyarban az ilyen participio-t amely (amelyet. Pl. España está limitada al norte por Francia.) kötőszóval bevezetett mellékmondatban ragozott igealakokkal for­ dítjuk. La parte central de la península está formada por una elevada meseta. 115 a) A p a r t i c i p i o használata az (el)olvasott könyv a megvett könyvek a megcsinált munka a megírt levelek A múzeum nyitva van. -ve képzős határozói igen évvel fordíthatjuk. dividida por las cordilleras. E képnek az eredetije. pl. ( = A levelet megírták. c) Használjuk a participio-t jelzői mellékmondat rövidítésére. amelyet a hegyláncok részek­ re bontanak. •157 . las puertas abiertas a nyitott ajtók. se ve en el museo. el (la) cantante énekes(nő). tán­ coló. agua hirviente v. A levél meg van írva. a múzeumban látható.) Spanyolország északról Franciaország által van határolva. főneve után áll. amelyek stb. ilyenkor. La capital de Hungría está atravesada por el río Danubio. Las cartas están escritas.Egyes esetekben a gerundio pótolja a hiányzó jelen idejű participio-t. A participio állhat: b) c) a) jelzőként. -ő. amelyet egy spanyol festő festett. pin­ tado por un pintor español. b) az állítmány névszói részeként. agua hirviendo forró víz. ilyenkor vessző választja el az előzményektől. A magyarban ilyenkor -va. A sziget középső részét magas fennsík alkotja.A jelen idejű participio (a latin participium praesens. magyar: -ó. amelyeket a múltban Spanyolország birtokolt. értelmes. pl. A levelek meg vannak írva.: La carta está escrita. A gyarmatok. eran muy vastas. és megfelel a magyar -t. ha ezt a legtöbbször magyartalan szerkezetet cselekvő igealakkal fordítjuk. és ma már csak főnévként vagy melléknévként használatos. el libro leído los libros comprados la obra hecha las cartas escritas El museo está abierto. España está limitada al norte por Francia. la lengua hablada a beszélt nyelv. ( = S. poseídas por España en el pasado. így mondják pl. el dependiente kiszolgáló.-ot északról F.) Magyarország fővárosát a Duna folyó szeli át. Figyeljük meg az alábbi mondatokat: El original de este cuadro. inteligente okos. -tt képzős múlt idejű melléknévi igenévnek. igen nagy kitérj edésűek voltak. —. beszélő) a spanyolban elvesztette igei természetét. Spanyolországot északról Franciaország határolja. estar ige mellett. határolja. pl. helyesebb azonban. diligente szorgalmas. Las colonias.

Elvesztettem a könyvemet (és még mindig nincsen meg). esta mañana ma reggel. — Spanyolországnak a múltban hatalmas kiterjedésű gyarmatai voltak.Megjegyzések. esta semana ezen a héten. mint pl. 1. Los extranjeros han visitado el museo. hogy a participio tulajdonképpen -o végű mellék­ név. A külföldiek megnéztek a múzeumot. c) melynek időpontja még nem zárult le. erre a körülményre olyan időhatározók utalnak a mondatban. A közelmúlt összetett igealak. Az eredeti kép a múzeumban látható.) Az haber-rel ragozott ige participio-}^ mindenkor változatlan: Példák a ragozásra-: VENIR jönni he venido has venido lia venido hemos venido habéis venido han venido jöttem jöttél jött jöttünk jöttetek jöttek' LAVARSE mosakodni me he lavado te has lavado se ha lavado nos hemos lavado os habéis lavado se han lavado mosakodtam mosakodtál mosakodott mosakodtunk mosakodtatok mosakodtak 117 A közelmúlt használata A közelmúlttal olyan múlt idejű cselekvést jelölünk. — He estado ya en España. b) melynek hatása a jelenben is folytatádik. úgy képezzük. 116 A közeiműit — El prctério presente o perfecto ¿Dónde habéis estado? Hemos subido al monte. 2. Hat­ kor jöttem haza (és még most is itthon vagyok). He vuelto a casa a las seis. Felmentünk a hegyre. amelynek szóban forgó idejét képezzük. (Főige = az az ige. Pl. Ma délután a városba mentem. A fentiekből látjuk. hogy az haber segédige kijelentő módjának jelen idejét ragozzuk a főige participio-ja. Voltam már Spanyolországban. ezért a fenti két példát magyarosan így mondanánk: E kép eredetijét spanyol festő festette. en el siglo veinte a huszadik században. a) amelynek időpontját nem jelöljük meg közelebbről: Hemos sabido al monte.) 158* . Hol voltatok? Felmentünk a hegyre. en este año ebben az évben. előtt.) — Időmeghatározás nélkül: He perdido mi libro. A magyar nem nagyon kedveli a jelzői mellékmondatot. hoy ma. (A mai nap még tart. mely nemben és számban megegyezik főnevével. (És máskor is elmehetek még oda. Esta tarde he ido a la ciudad.

159 . Tradúzcanse al húngaro correctamente las oraciones siguientes (Fordítsuk le helyes magyarsággal az alábbi mondatokat) : Hungría está limitada al norte por Checoslovaquia. — La puerta está cerrada. vannak írva. — He recibido las cartas escrita» por mis amigos. Estas revistas están leídas. b. al sur. A leveleket már megírtam. különösen akkor.. al este? ¿De cuántos kilómetros cuadrados es la superficie continental de España? ¿Qué islas pertenecen (tartoznak) a España? ¿Cuántos habitantes tiene España? ¿Dónde están las colonias de España y cómo se llaman? ¿Cómo es 1a parte central de la Península Ibérica? ¿Cómo se llaman los grandes ríos de España? ¿Cómo está dotado por la naturaleza el suelo de España? ¿Qué minerales (érceket) y yacimientos posee en abundancia? ¿Por qué es España un país más agrícola que industrial? ¿Cuáles son los productos principales de España? ¿Dónde abundan el arroz y el naranjo? ¿Qué ciudad es Madrid? Dígame otras ciudades importantes de España. Ezeket a folyóiratokat kiolvastam. Ha az ember könyvet akar venni magának. ¿Cómo está dividido el territorio de España? ¿Cuáles son las comarcas o provincias de España? ¿Qué ha hecho usted hoy desde la mañana? 2. Ezeket a folyóiratokat kiolvasták. Contéstese a las preguntas siguientes : ¿Desde cuándo estudia usted el español? ¿Ha estado usted en España? ¿Ha leído usted algo sobre España (Spanyolországról)? ¿En qué página de nuestro libro encuentra usted el mapa de España? ¿Dónde se halla España? ¿Por qué está limitada al norte? ¿Y al oeste. — Las ventanas están abiertas. — La capital de Hungría está atravesada por el río Danubio. 115. — Los alumnos están sentados en los bancos.) A tener + participio szerkezet a cselekvés következtében beállott állapotot jelöli. entra en la librería. rosszul hangzik). — Hemos leído los libros comprados por nuestros padres hace una semana. (A levelek már meg. Si se quiere. mint az estar + participio (vö. csakhogy az állapotot nem általánosságban.). bemegy egy könyvkereske­ désbe. Si uno quiere comprarse un libro. 57) az uno szó is kifejezi az általános alanyt. A se visszaható névmás mellett (vö. Es preci&o que uno responda a las cartas recibidas. hogy az ember válaszoljon a kapott levelekre. ha a se használata rossz hangzást idézne elő (pl. hanem személyhez kötve jelöli. Tengo leídas estas revistas.118 A bekövetkezett állapot jelölése t e n e r + p a r t i c i p i o-val Las cartas las tengo ya escritas. — Los cereales producidos (producir termelni) en Hungría son famosos en el mundo entero. „Megírva bírom őket". Pl. 119 U n o mint az általános alany kifejezője Kell. Ugyanazt fejezi ki tehát. — El suelo de Hungría está maravillosamente dotado por la naturaleza.. Ejercicios 1. — Los extranjeros llegados esta mañana a la capital visitarán los lugares notables d$ Budapest.

Tomo el jabón y me enjabono. Reemplácese el presente del verbo por el pretérito presente ( Az ige jelen ideié Jielyébe tegyük a közelmúltai) : Me despierto a las seis menos cuarto. Megmondta az igazat. Me lavo con agua fría. az eladott könyv. Spanyolország gabonája. a nyitott ablakok. b) A ruhát megvették (estar + part). Mária szép kirakatokat látott. mint ipari ország. Dígase en español: a) a megvett ruha. 5. az eladott könyvek. a meg­ csinált munka. Salto de la cama. a kapott levelezőlapok.3. Spanyolország területét sok folyó szeli át. Tradúzcase al español: ' Ma a spanyol órán a tanár Spanyolországról beszélt. a kapott levelezőlap. réz­ ben. a látott kirakatok. me pongo la bata y entro en el cuarto de baño. Me lavo todo el cuerpo. az eltört po­ harak. "Spanyolország fővárosáról. Most már ismerem Spanyolország földrajzát. nyugaton Portugália. Eltörtél egy poharat. Todos toman café •con leche y comen pan con mantequilla. A levelet megírtátok. Nagyszüleim már meghaltak. Spanyolország területe majdnem 500 000 négyzetkilométer. ennek ellenére inkább földművelő. a megvett ruhák. Spanyolország bővelkedik vasban. a megírt levelek. Ante -el espejo me peino. A ruhát megvettem (tengo + part. •a megírt levél. c) Kinyitottam az ajtót. A könyvet eladtuk.). Megcsináltátok a feladatokat. Spanyolországot északon Franciaország. Spanyolország térképét könyvünk is feltünteti. me quito la camisa de dormir. az asztalra helyezett tányérok. -olaja és bora (többes szám) az egész világon híres.A könyvet eladták. szénben. Néhány levelet írtunk. Becsuktad az ablakokat. Luego salgo del cuarto de baño y vuelvo a mi cuarto. Tóni nagybácsink már volt Madridban. a csukott ajtók. délen és keleten a Földközi tenger határolja. — Carlos entra en el comedor. Későn -tértünk haza. sokat beszél -nekünk erről a szép városról. — A levelet megírták. Saluda a sus padres y se sienta a la mesa. 460 . luego me seco con una toalla. 4. A köny­ vet az asztalra tettem. — . Sokat olvastunk Madridról.

Sok dolgunk volt. Tenían un cuarto hermoso. Vidámak voltatok. Nagyon sokat tanultak. Vidéken laktál. Estudiaban muchísimo. Osztálytársak voltunk. Éramos condiscípulos. 11 Spanyol nyelvkönyv — 86H Szorgalmas tanuló voltam. Péter rosszul tanult. Tenías el pelo rubio. Teníamos mucho que hacer. Tú eras un joven delgado. i -ia -ir : } -ar: -abamos -er : \ . Érai* alegres. Egész nap tanultatok. -ar : -ir Í J -aba . Gyakran voltatok éhesek. Boldogan éltünk. Vivías en el campo. Sok barátom volt. Vivíais en la capital. Te keveset tanultál. Budapesten éltem. Luis era un muchacho alegre. Tenía muchos amigos. Szőke hajad volt. Vivían cómodamente. Pálnak jekete haja volt. Te sovány ifjú voltál. Szép szobájuk volt. Vivía en Budapest. > -lamos -ir : J -ar: -ábais Pedro estudiaba mal. A fővárosban laktatok. María vivía con sus padres. Estudiábamos juntos. Endre és Lajos ikrek voltak.C T : ! -ía 1 j -ar: -abas -er :\ r } -ias -ir : ) -ar: -aba -er : \ r . Tú estudiabas poco. Vivíamos felizmente. Andrés y Luís eran mellizos. LECCIÓN VEINTE A folyamatos múlt — El imperfecto Én jól tanultam. ' \ -íais -ir : J -ar : -aban -er : \ „ > -ián -ir : ) Yo era un alumno aplicado. 161 . Estudiabais todo el día. Lajos vidám fiú volt. Kényelmesen éltek. Mária a szüleivel lakott. Teníais hambre a menudo. A ser (lenni) folyamatos múltja . Pablo tenía el pelo negro.20 Yo estudiaba bien. Együtt tanultunk.

Tenía un aspecto muy distinguido. — Sí. Nosotros. En junio celebraremos el veinte aniversario de nuestro examen de bachillerato. peinado hacia atrás. lanzando un profunda — suspiro. • ¡Qué se le va a hacer 1 — dijo Alejandro. Nuestros cabellos comienzan a ponerse grises. durante cuatro años. de Andrés y Emerico. Era tan alto y delgado como tú. — {Parece increíble I Me acuerdo de los años de escuela muy bien. los recuerdos de la juventud 1 II Conversación — ¿Conque. charlaban. hasta dibujaban caricaturas de nuestros profesores. Fumando cigarrillos. papá. vivacísimos. — Yo también. y eras un mozo de aspecto alegre e inocente. ni resolvíamos palabras cruzadas. me acuerdo a menudo de los mellizos Pásztor. — jSí. Cuando tenías diecisiete años erasun joven delgado. jugaban al ajedrez o resolvían palabras cruzadas. sí! Las lecciones de geografía eran larguísimas y las más aburridas. Nos acercamos ya a los cuarenta años. — Los años vuelan rápidamente. dormíamos o pensábamos en otras cosas* — ¡Bellos. liso. ¿Te acuerdas? Estábamos sentados juntos. tú y yo. os ha gustado la nueva película? — Sí.I Recuerdos do escuela Alejandro y yo estábamos sentados en cómodos sillones en el clubde la empresa. aunque no jugábamos al ajedrez. También nosotros mismos. evocábamos unos recuerdos de escuela. — ¿Había mucha gente en el cine? 162 . Eran unos picarones y estudiaban menos que nadieSe parecían como un huevo a otro huevo y los profesores les confundían siempre. La película era hermosísima. Además. éramoscondiscípulos. Se interesaba absolutamente por todo. — ¿Te acuerdas de Francisco Székely. estaba siempre cuidadosamente vestido. — Yo también me acuerdodel tiempo cuando eras alumno del último grado: tenías largos cabellos castaños. Estudiaba muy bien : en seguida lo captaba todo. Durante las lecciones no estaban nunca atentos. apuntaban a los otros. muchísimo. Pero eras más picaro de lo que parecías. eran los alumnos más traviesos de la clase. y los ojosnegros. muchachos. tenía el pelo negro. en el último banco. mientras el profesor explicaba la materia nueva. quien era el alumno más inteligente de la clase? Era un muchacho de buena figura. con el peí» rubio y rizado. — Y durante las clases de geografía.

La sala estaba repleta. (Rövid dinom-dánom. Vocabulario muchísimo nagyon sokat -ísimo (fokozó képző) igen. fok castaño gesztenyebarna el mozo legény. hosszú szánom-bánom. vállalkozás evocar felidéz dijo mondta. Jó szóval többre megy az ember. porque el tejado queda abierto durante la proyección. megül el aniversario évforduló el bachillerato érettségi increíble hihetetlen acordarse (me acuerdo) emlékezik (amire: de) durante cuatro años négy éven át rizado göndör el grado osztály . el cine "Libertad" es el cine más agradable de la ciudad. — ¿No hacía mucho calor en el cine? — No. Végén csattan az ostor.— Ya lo creo. Addig hány cselt a róka. papá. hajít ei suspiro sóhaj profundo mély ponerse gris (es) (meg)őszül celebrar ünnepel. pidiéndole dinero. la melliza iker 1. ¿Para los periódicos? No. III La vocaeión de escribir (Chiste) — — — — ¿Qué estabas haciendo en Madrid? Me ganaba la vida escribiendo. értelmes el más inteligente a legokosabb *(A közmondások értelme: 1. En los días de canícula.* No hace tanto la zorra en un año como paga en una hora. el recuerdo emlék Alejandro Sándor el club klub la empresa vállalat. IV Refranes Más moscas se cazan con miel que con vinagre. vékony el condiscípulo osztálytárs el mellizo.) 11* 168 . nagyon delgado sovány. Nosotros dos juntos hemos gastado menos de diez florines. bizony! lanzar un suspiro felsóhajt lanzar dob. o. no se veía ningún sitio libre. a mi padre. — 2. míg csávába kerül. fiatalember inocente ártatlan más picaro huncutabb de lo que parecías mint ahogy kinéztél inteligente okos. no hemos gastado más que ocho florines. por ser más precisos. szólt (decir mond) ¡qué se le va a hacer l (itt:) bizony. — ¿Habéis gastado mucho dinero? — No demasiado.

-aban. -íamos. éppenséggel captar felfog. VENDER eladni vendía vendías vendía vendíais vendían eladtam eladtál eladott eladtatok eladtak III. torzrajz la clase de geografía földrajzóra explicar megmagyaráz la materia anyag jugar al ajedrez sakkozik el ajedrez sakk(játék) resolver (resuelvo . la vocación de escribir írói hivatás la vocación hivatás ganarse la vida vmiből é l . arc liso sima baeia atrás hátra(felé) vivaz élénk. Példák a ragozásra: I. összezavar travieso rakoncátlan. -ábais. eleven distinguido disztingvált. pénzt keres IV. -íais. cazar vadászik. úgy képezzük. VESTIRSE öltözködni me vestía te vestías se vestía os vestíais se vestían öltözködtem öltözködtél öltözködött öltözködtetek öltözködtek amábamos szerettünk vendíamos eladtunk nos vestíamos öltözködtünk 164 . Amikor 17 éves voltál. -ían ragokat tesszük. -ía. ferde nunca soha(sem) estar atento figyel atento figyelő. -ías. conque nos hát mucha gente sokan la gente nép. sovány fiatalember voltál. előadás III. termet.la figura alak. felöltözve interesarse érdeklődik (ami iráni: por) absolutamente teljességgel. Francisco se interesaba por todo. resuelto) old. pajkos . -aba. A folyamatos múlt egyszerű igealak . (meg)fejt palabras cruzadas keresztrejtvény cruzar keresztez . az -er és -ir végű igék tövéhez pedig az -ía. Cuando tenías 17 años eras un joven delgado. crees) hisz repleto színültig teli la lihertad szabadság el tejado tető(zet) la proyección vetítés . AMAR szeretni amaba amabas amaba amabais amaban szerettem szerettél szeretett szerettetek szerettek II. előkelő cuidadoso gondos vestido felöltözött. hogy az -ar végű igék tövéhez az -aba. elfog el vinagre ecet la zorra. -abamos. el zorro róka Gramática 120 A folyamatos múlt — El imperfecto o el pretérito imperfecto Osztálytársak voltunk. emberek ya lo creo meghiszem azt creer (creo. figyelmes apun tar súg dibujar rajzol la caricatura karikatúra. . ke­ vesebbet. megért menos que nadie a legkevesebbet. mint a többi parecerse hasonlít confundir összetéveszt. áthúz aburrido unalmas bello szép la juventud ifjúság II. Ferenc minden iránt érdeklődött. Éramos condiscípulos. -abas.

A mozi tömve volt. b) amely a múlt bizonyos szakában (pl. Ferenc okos volt. a) amelyet folyamatában (nem pedig megtörténtében) tekintünk . az órák alatt. b) Durante las lecciones no estaban nunca atentos. a) Szép idő volt. szokásban volt. El cine estaba repleto. nem pedig a cselekvés ideje . mindennap stb. Francisco era más inteligente que los otros. amelynek folyamata. nem pedig beállása vagy befejezése érdekel bennünket.Ugyanígy: ESTAR lenni CAER OIR VER esni látni estaba caía veía estabas eaías oías veías estaba caía oía veía estábamos . Mária kevésbé szorgalmas nőtestvérénél. c) Mientras el profesor explicaba la materia. los mellizos jugaban al ajedrez o resolvían palabras cruzadas. nyáron. Minden nap fürödni mentünk a folyó­ hoz. súg­ tak a többieknek. 122 A melléknév fokozása — Los grados de comparación de los adjetivos 1. Ferenc okosabb volt a többinél. o) amely párhuzamosan folyt egy másik cselekvéssel. en seguida lo captaba todo. 2. María es menos aplicada que su hermana. caíamos oíamos veíamos estabais caíais oíais veíais estaban caían oían veían hallani oía Csak két ige képezi rendhagyóan a folyamatos m u l t a t : SER IR lenni menni era iba eras ibas era iba éramos íbamos erais ibais eran iban 121 A folyamatos múlt használata Haeía un tiempo hermoso. Ferenc nagyon jól tanult. Cada día íbamos a bañarnos al río. A folyamatos múlttal olyan múlt idejű cselekvést vagy állapotot jelölünk. Az órák alatt sohasem figyeltek. A folyamatos múlt a leírás.) megismétlődött. Mialatt a tanár magyarázta az anya­ got. apuntaban a los otros. Francisco estudiaba muy bien. mindent rögtön felfogott. az ikrek sakkoztak vagy ke­ resztrejtvényt fejtettek. 165 . Francisco era inteligente.

la más fácil a legkönnyebb. az osztályban. melynek képzője -ísimo : facilísimo nagyon könnyű. los más fáciles. A melléknév fokozásában három fokot különböztetünk meg: 1. . pl. El suelo de España es muy rico. a középfokot (el comparativo). larguísimo nagyon" hosszú.a s ) . . . Won sze E z a s z o b a aa P' Spanyolország talaja nagyon gazdag. Ferenc volt a legokosabb tanuló az osztályban. . Az alapfokú hasonlítás a tan . . Nagyon élénk szeme volt. . -as) kevésbé hosszú. -os. Péter nagyon szorgalmas. tanto (-a. amennyi szerkezettel történik. \ Este cuarto es muy hermoso. Te daré tantos libros cuantos quieras. Az önálló felsőfokot nemcsak az -ísimo képzővel. .3. cuanto (-a. az alapfokot (el grado positivo).) 2. Az alapfokú hasonlítás Francisco era tan alto como tú. Ferenc olyan magas volt. . mint te. -os. mint v. hogy az előbbi máshoz viszonyítja vagy hasonlítja a tulajdonság legmagasabb fokát. — Pedro es aplicadísimo. melyet a középfok elé tett határozott névelővel képezünk : el más fácil. felicísimo nagyon boldog. Annyi könyvem van. a) a viszonyító felsőfokot (el superlativo relativo). -os. . Megjegyzések 1.a s ) . pl. Este cuarto es hermosísimo. Tenía los ojos vivacíeimos. . Péter a legszorgalmasabb (ti. a többi tanulóhoz viszo­ nyítva). mely maga a melléknév: 2. (Lehet azonban nála szorgalmasabb tanuló is. amennyit csak kívánsz. / El suelo de España es riquísimo. pl. tanto (-a. A viszonyító és az önálló felsőfok közt az a különbség. grandísimo nagyon nagy. . 166 _. Pedro es el más aplicado. riquísimo nagyon gazdag. -as) hosszabb. -as) olyan v. -os. mint nektek. menos largo (-as. b) Estudio muchísimo. Nagyon sokat tanulok. 3. Tengo tantos libros como vosotros. b) az önálló felsőfokot (el superlativo absoluto). Annyi könyvet adok neked. . . como. hanem körülírással is kifejezhetjük. a) Francisco era el alumno más intcligente de la clase. melyet az alapfok elé tett más (inkább) vagy menos (kevésbé) határozószóval képezünk: más largo (-a. -os. mint. María es la alumna menos aplicada. Mária a legkevésbé szorgalmas tanuló. ül. como olyan . annyi . A cuanto alakot csak ige előtt használjuk. las más fáciles a legkönnyebbek . . . míg az utóbbi össze­ hasonlítás nélkül fejezi ki a tulajdonság igen magas fokát. El suelo de España es sumamente rico.

A középfok utáni mint szót vagy -nál. melléknév vagy névmás következik. <c) Hemos gastado menos de diez florines. mint te. mint amilyennek látszottál. i) Eras más picaro de lo que parecías. v-nél ragot a) que-vel fordítjuk. amikor e szó nem is jelenti azt. . -nél" kifejezése középfok után Nem vagyok olyan szorgalmas. hogy a spanyolban többes számú főnév előtt ott találjuk •az unos. Soy menos aplicado que tú. •ilyenkor a mondat értelme dönti el. Ejercicios 1. Jl25 Az u n o s . unas szót. 15). Andrés y Emerico eran-unos picarones. Ha a felsőfokú melléknév névelős főnév után áll. c) de-vel.]l23 a) A „mint". ha utána főnév. hogy közép.-nál. ha ige következik. tagadó értelmű mondat után azonban •számnév előtt is que áll. unas szót. hogy „néhány". Lajos soványabb volt.vagy felsőfokú melléknévről van-e szó).vagy felsőfokú melléknév a főneve előtt vagy mögött állhat. Ferenc volt a legokosabb tanuló. Kevesebbet költöttünk tíz forintnál. A magyarban ilyenkor nem fordítjuk az unos.. Endre és Imre kópé volt. Huncutabb voltál. b) de lo que fordulattal. u n a s kitétele többes számú főnév előtt Iskolai emlékeket idéztünk fel. elveszti saját névelőjét: el monte más alto = el más alto monte a legmagasabb hegy (illetve : a magasabb hegy. A közép. 124 A közép. a jóifaangzáson kívül a melléknév szórendi helyére adott általános szabályok a mérv­ adók (vö. mint én. No hemos gastado más que ocho florines. Luis era más delgado que yo.és felsőfokú melléknév helye a mondatban Francisco era el más inteligente alumno ( = el alumno más inte­ ligente). ha számnév következik. Evocábamos unos recuerdos de escuela. Contéstese a las preguntas siguientes : ) ¿Dónde estaban sentados un día Alejandro y su amigo Juan? ¿De qué hablaban? ¿Cuándo celebrarán el veinte aniversario de su examen de bachillerato ? ¿Dónde estaDan sentados durante los años que iban a la escuela? ¿Cómo era Alejandro cuando tenía diecisiete años? ¿Cómo era usted cuando tenía diecisiete años? ¿Y cómo es 167 . Gyakran előfordul. Nem költöttünk többet nyolc forintnál.

Az egész napot a szabadban (al aire libre) töltöttük. Me lavo. me visto. mert mindenki élvezni (gozar de) akarta a szép időt. Éva nem olyan sovány ( = kevésbé sovány). de. Mis niños son más aplicados . 4. dos vasos de vino. 3. Annyi forintot költöttek. No se han comprado más . Míg bátyám a kertben egy padon ült és könyveket olvasott. Tradúzcase al español: a) Amikor iskolába jártam és nem voltam több. . mint hiszed. Reemplácese el presente del verbo por el imperfecto : Cuando estoy de vacaciones. és a házunktól nem messze volt egy mozi. bien o mal? ¿Le gusta a usted resolver palabras cruzadas? 2. No beberás más . b) Szép idő volt. doce pañuelos. . mint Erzsébet. — Sok pénzt költöttem. como según lo requiera cada oración : Emerico es más delgado . Mi padre tiene tantos años . Ráértünk. tres tazas de café puro. mint 18 éves. mert vasárnap volt. . su padre de usted. quierais. . mint te. Ennek a festőnek a képei nagyon szépek. (addig) én Margittal sétáltam a park­ ban. . . Nem költöttetek többet harminc forintnál. 168 . los tuyos. Después del desayuno unos van al lago a bañarse. a bátyám (mi hermano mayor) is velem jött. Emlékszem. charlan alegremente entre sí. me peino. . mert sohasem volt sok pénzünk. mint én. María es menos feliz .usted ahora? ¿Qué aspecto tenia Juan cuando era Joven? ¿Cómo se llamaba el alumno más inteligente de la clase? ¿Qué muchacho era? ¿Ha visto ya usted mellizos? ¿Cómo son los mellizos? ¿Qué hacen los alumnos traviesos durante la clase? ¿Charla usted también con su vecino? ¿Apunta usted a los otros? ¿Ya ha dibujado usted caricaturas? ¿Sabe usted jugar al ajedrez? ¿Cómo juega ustcdal ajedrez. Lajos kevesebb pénzt költött. Mi tío era más rico . . Éva is nagyon sovány. de lo que. Yo doy largos paseos y hago excursiones a las montañas que se encuentran no lejos de nuestro sitio. és nem fújt a szél. donde los comensales están sentados ya a las mesas. . . Os daremos tantos cuadernos .. Éva és Erzsébet nem olyan kövér (gordo). Azok a képek a legszebbek. Sütött a nap. Mindig olcsó helyeket vettünk. Hemos tomado mas . mint mi. mint Éva. . Több pénzt költöttéi. He bebido más . Mária a legsoványabb lány a családban. creía. Cuando llueve juego con mis compañeros al ajedrez o resuelvo palabras cruzadas. Többet költöttünk húsz forintnál. Azok a képek nem olyan szépek. . gyakran mentem színházba és moziba. Dígase en español: Ezek a képek szépek. De nem mentem egyedül. cuatro helados. Nemcsak a magyar. mint azok. mint ahogy látszik. luego voy al comedor. nem esett. otros se quedan en el salón del hotel y leen los periódicos y las revistas. . . Ott sokan voltak. me despierto más tarde que de costumbre (mint rendesen). 5. Mientras los comensales se desayunan. Esteban. Azok a képek ott szebbek. Para desayuno bebemos una taza de té o café con leche y comemos pan con mantequilla. hanem a külföldi filmek is tetszettek nekem. — Mária soványabb. . Substituyanse los puntos por las palabras que. Ezek a képek olyan szépek. Éva olyan sovány. . . mint Mária. parece. . . hogy akkor még szüleinkkel laktunk.

Escribisteis las palabras.LECCIÓN V E I N T I U N A A befejezett múlt — El pretérito simple Hablé con mi amigo. Escribiste el ejercicio. Escribieron las cartas. Sört ittatok. y su reino al hombre capaz de contarle un cuento de nunca acabar. Eseribí la carta. i Beszéltem a barátommal. Escribimos unas tarjetas. Megírtam a levelei. Megírták a leveleket. Ittunk egy csésze teát Megírtunk néhány lapot Beszéltetek a tanárral. Megitták a vizet. Bebí el vino. Hablaron con todos. Muchos nombres intentaron ganarse la mano de la princesa y el reino contando cuentos pero todos fracasaron. Feketét ivott. Habló conmigo. Bebiste la limonada. y el rey mandó cortarles la cabeza. El cuento de nunca acabar Había una vez un rey que ofreció la mano de su hija. Megírtad a feladatot. Escribió a sus amigos. írt barátainak. Bebió un café puro. -ar: -er: ) -é -ir: I " ' -ar: -er: -ir: -ar: -er: -ir: -ar: -er: -ir: -ar: -er: -ir: •¿ir: -er: -ir: | J -amos ] | -irnos 1 -asfcis | \ -isteis J -aron | í -ieron 1 -aste ) ( -iste 1 -ó Bebisteis cerveza. Beszélt velem. Megittad a limonádét. Megittam a bort. Hablamos con ellos. Hablasteis con el profesor. Beszéltél Évával. Beszéltünk velük. Bebieron el agua. 169 . Leírtátok a szavakat Mindenkivel beszéltek. Hablaste con Eva. la princesa. Bebimos una taza de té.

— Gran parte del granero está todavía llena. pues. interrumpiéndose sólo para comer y dormir. y se llevó otro grano de trigo . Con el tiempo. el rey le interrumpió diciendo : — Quiero saber lo que pasó por fin. se presentó un hombre que comenzó su relato de esta manera : — ¡Oh rey 1 Había una vez un gran tirano que mandó construir un inmenso granero. . y luego otra más y se llevó otro grano de trigo . y al oir al hombre repitiendo : — . . entró una décima y se llevó otro grano de trigo. Una vez lleno. Así el narrador contó monótonamente siempre lo mismo. al despertar : — ¿Todavía se están llevando el grano? —. hasta que. entró una tercera. . Pero sólo r \ pudieron entrar en él por un agujerito. . y el rey se echó también a dormir. Continuó de esta manera el cuento. invadieron el país muchas langostas . . . — contestó el hombre. quedado abierto por descuido de los albañiles. y en 61 metió la cosecha de tres años. . amigo? — Oh rey. Al cabo de seis meses el rey preguntó : — ¿Cuánto tiempo va a durar esta parte de tu cuento. • — respondió el hombre. señor! pero todavía no estamos en ese momento. no se sabe.Por último. Y entró una novena langosta. destruyeron todo el trigo del reino y llegaron también al granero del rey. por último. preguntando a veces. La primera de las langostas entró. — volvió a • caer dormido. las langostas van 170 . y al salir se llevó otro grano de trigo . alto como una montaña. seguramente. y se llevó otro grano de trigo . . — ¡Perdonad. por él y salió luego llevándose un grano de trigo. entró la segunda. — No puedo contar la segunda parte del cuento antes de terminar la primera. y entonces otra se llevó otro grano de trigo .

Y así quedó interrumpido el cuento de nunca acabar. II Conversación — ¿Por qué no me llamaste ayer por teléfono? — Porque no estuve en casa. i. pero cuanto más buscaba. El resto. los viajes en el ferrocarril son espantosos. Los domingos. No quiero saber lo que ocurrió a la langosta a quien le toca entrar ahora en el granero. con tal que me dejes en paz y no vuelvas a decir una sola palabra de las langostas ni de los granos de trigo. El rey empezó a preguntarse: — ¿Voy a -vivir bastante años para oir todo el relato? Lanzó " un profundo suspiro. En el telegrama me invitó a la boda de su hija menor. — Busqué un sitio. tanto más cuanto que tienen que levantarse temprano en los otros días. Tu cuento es interminable. cerca de la puertecilla. pasó un año. — Así es. Quédate con mi hija y mi reino. Esto es lo menos que se puede decir. poquísimos sitios libres. porque tenía el máximo deseo de dormir y la mínima gana de levantarme. — Justo. puedes imaginártelo. para no oir nada más <del interminable cuento.a llevarse todo el trigo. y entró luego otra y se llevó otro grano . — Te compadezco. — ¿Y lograste alcanzarlo? — Llegué a la estación en el último momento. y todavía las langostas se llevaron el trigo grano a grano. Conque. el rey interrumpió un día a su narrador: — Amigo. me levanté muy temprano porqué tenía que alcanzar uno de los trenes de la mañana. Pasé el domingo en el campo. y por último acabó por caer dormido. Y entonces otra langosta entró y se llevó un grano. — ¿Un telegrama? ¿Quién te lo mandó? — Mi tía que vive en una pequeñísima aldea en las afueras de Lepsény. — Y ía boda se celebró ayer. — Te comprendo perfectamente. el peor «itio en todo el coche. Después de recorrer la mayor parte del tren. ¿Y cómo era la boda misma? 171 . Tenga el rey paciencia. Pasaron semanas y meses. — ¿Cómo eso? ¿Qué ocurrió? — El sábado por la noche yo estaba en casa leyendo el periódico. tanto menos hallaba. El domingo por la mañana lá mayor parte de los hombres quiere dormir. hallé al fin un sitio. El domingo por la mañana me desperté de pésimo humor. cumpliste tu promesa. Muchísima gente. En vista de eso. — Lo sé. •cuando recibí un telegrama.

nyílás *(A közmondások értelme: 1. escribiendo en la última página : — Segundo y último tomo. hasta noche cerrada. Te llamaré mañana por la tarde. el cuento mese. El rey se sonrió y le envió otro libro igual. jAdiós 1 III Un libro interesante (Anécdota) Un rey pensó obsequiar a su favorito enviándole un libro cuyas hojas eran billetes de banco. ¡Hasta mañana ! — Gracias por tu amabilidad. — 2. -tat. La comida de boda era óptima. Comí y bebí toda la tarde. zsarnok construir (coustruyo.— La recuerdo con sumo gusto. IV Refranes Nunca mucho costó poco. (Türelem rózsát terem. magtár la cosecha termés . El favorito le escribió dándole las gracias y diciéndole : — Este libro es tan interesante que estoy deseando recibir el segundo tomo. construímos) épít inmenso óriási. megbukik mandó cortarles la cabeza levágatta a fejüket mandar megparancsol. küld. — Y tienes muchísimo sueño.* No se ganó Zamora en una hora. Megszűnik a baj. destruímos) elpusztít.. beszámoló de esta manera ily módon la manera mód el tirano kényúr. Vocabulario la cerveza sör I. Muerto el perro se acabó la rabia. elbeszélés de nunca acabar soha véget nem érő. elvállal fracasar csődöt mond. feldúl el trigo búza llegar eljut el agujero lyuk. ha okát megszüntetjük. aratás una vez llena amikor már tele volt Ueno teli invadir ellep. jelentés. végtelenül nagy el granero csűr. 172 . -tet el relato elbeszélés. elmesél intentar megpróbál. végtelen la princesa hercegkisasszony. Nem egy nap alatt épült fel Buda vára. hercegnő el reino királyság capaz de képes vmire contar (cuento. ) — 3. elözönli la langosta sáska destruir (destruyo. Mindenért meg kell dolgozni. Por eso no quiero molestarte más. Volví con un tren de la mañana. Mis parientes me recibieron con la mayor alegría. contamos) elmond.

vágyakozás perfecto tökéletes. gondatlanság el albañil kőműves llevarse elvisz. rio. véget nem érő grano a grano szemenként en vista de eso erre való tekintettel. a többi el viaje utazás el ferrocarril vasút espantoso szörnyű. ezért a quien le toea entrar aki soron van. nagyon jó hasta noche cerrada késő éjjelig molestar zavar. magával visz el narrador elbeszélő. egyetlen quedar interrumpido félbemarad II. adoma. el peor a legrosszabb la puertecilla (kocsi)ajtó compadecer (-ezeo. ganar elfoglal.quedar abierto nyitva hagy el descuido hanyagság. . rettenetes lo menos a legkevesebb cuanto más . morimos . estuve voltam (estar rendhagyó befejezett múltja) ¿cómo eso? hogy-hogy? pequeño kicsi.infinitivo) sikerül (vmit megtenni) el resto maradék. reisteis. (fa)levél el banco pad dar las gracias megköszön el tomo kötet sonreír (se) mosolyog reir (río. fiatalabb(ik) justo úgy van de pésimo humor nagyon rosszkedvűen pésimo nagyon rossz. legcsekélyebb la gana kedv. rövid történet obsequiar megajándékoz el favorito kegyelt. reiste. annál kevésbé recorrer bejár. végigfut peor rosszabb . kedély máximo nagyon nagy. düh 173 . utolér el tren vonat lograr (-\. l a paz béke solo egyedüli. kegyenc enviar (envío) küld la hoja (papír)lap'. . óhaj. kimúlik la rabia veszettség. reímos . hogy dejar en paz békén hagy . . . végül is interminable végtelen. reímos. tanto menos minél többet (jobban) . mert alcanzar elér. muerto) meg­ hal. együttérez (akivel: tárgyeset) con sumo gusto a legnagyobb örömmel sumo legmagasabb. kiváló la mayor parte de los hombres a legtöbb ember tanto más cuanto que annál is inkább. mesemondó monótono egyhangú hasta que amíg csak interrumpir félbeszakít pasar történik no estamos en ese momento még nem tartunk ott otro (-a) más még egy echarse a dormir lefekszik aludni al despertar amikor felébredt caer dormido elalszik / al cabo de végén. kis la aldea falu en las afueras de környékén la boda menyegző menor kisebb(ik).subjuntivo) azzal a feltétellel. legnagyobb el degeo kívánság. legrosszabb el humor kedv. vágy mínimo legkisebb. la anécdota anekdota. reí. rieron) nevet IV. a keresztények és az arabok közti harcok idején makacsul ellenállt a kasztíliaiak tá­ madásainak) muerto el perro a kutya kimúlása után morir (muero. hogy bemenjen ¿a quién le toca? kin van a sor? (me toca a mí rajtam a sor) quedarse con megtart con tal que (-\. maradvány . legnagyobb óptimo kiváló. -eees) sajnál. terhére van (akinek: tárgyeset) la amabilidad kedvesség III. bevesz Zamora (spanyol város. múlva con el tiempo idővel seguro biztos acabó por azzal végezte. hogy .

az -er és az -ir végű igék tövéhez az -í. -ó. AMAR szeretni amé amaste amó amamos amaron szerettem szerettél szeretett szerettünk szerettek II. -ió. -imos. A befejezett múlt egyszerű igealak . -amos. Ayer recibí un telegrama. -guar. -istcis. -uir. -eer. -aron. hogy az -ar végű igék tövé­ hez az -é. -asteis. VIVIR élni éltem éltél élt éltünk éltetek comimos ettünk comisteis ettetek comieron ettek amasteis szerettetek vivieron éltek A -car.Gramática 126 A befejezett múlt — El pretérito simple o indefinido Pasaron semanas y meses. elmúlt egy év. -aer. Hetek. -iste. -icron ragokat tesszük. Tegnap sürgönyt kaptam. -zar. -üir végű igék ragozásánál ügyel­ nünk kell a helyesírásra: TOCAR érinteni JUGAR játszani AVERI­ GUAR kivizsgálni EMPEZAR meg­ kezdeni CAER ŰCTlí toqué jugué > / tocaste jugaste tocó jugó tocamos jugamos tocasteis jugasteis tocaron jugaron averi­ guaron empe­ zaron cayeron creyeron oyeron • averigüé averiguaste averiguó averiguamos averiguasteis empecé caí creí oí destruí argüí empezaste eaiste creíste oiste destruíste argüíste empezó cayó creyó oyó empezamos caímos creímos oímos empezasteis caísteis creísteis oísteis destruísteis argüísteis tJSIll CREER hinni OIR hallani DESTRUIR elpusztí­ tani ARGÜIR vitatkozni destruyó destruimos argüyó argüimos de­ struye­ ron argü­ yeron 174 . hónapok múltak. pasó un año. úgy képezzük. COMER enni comí comiste comió ' ettem ettél evett viví viviste vivió vivimos vivisteis I I I .- \ . -oir. -gar. Cumpliste tu promesa. -aste. Példák a ragozásra: I. Beváltottad ígéretedet.

Estaba en casa cuando llegó el telegrama. 175 Budapesten születtem. Ayer recibí un telegrama. melynek befejezett voltát akarjuk kiemelni. Cuando Juan entró en el comedor.. Tegnap sürgönyt kaptam. A folyamatos múlt a leírás ideje. a mondatban ilyenkor rendszerint lezárt múlt időpontra vonatkozó határozót találunk (ayer. H a a cselekvést folyamatában tekintjük. A mesemondó mindig ugyanazt mesélte. Hacía un tiempo hermoso. amikor egy másik cselekvés folyamatban volt. sok olvasást igényel. c) olyan múlt idejű cselekvést jelöl. Szép idő volt. és a cselekvés a jelennel nem függ össze. és gondolkodjunk el azon. befejezett múltat használunk. amikor a sürgöny megjött. hatása még a jelenben is érezhető. Un día el rey interrumpió a su narrador. un día. A szoba kicsi volt. Kolumbusz Kristóf 1446-ban született és 1506-ban halt meg. amely tel­ jesen lezárult. H a a múlt idejű cselekvés olyan időszakaszban ment végbe. los niños jugaban. Tegnap hatkor keltem. A befejezett múlt a) olyan múlt idejű cselekvést jelöl. Otthon voltam. — Mientras yo trabajaba. mely teljesen lezárult. — A franciától és az olasztól eltérően a befejezett múltat. 3. Cristóbal Colón nació en 1446 y murió en 1506. E három idő tehát nemcsak az irodalom nyelvében szerepel. Ma reggel korán keltem. ha a múltban ismétlődő vagy párhuzamosan folyó cselekvésekről szólunk. Ha a múlt idejű cselekvés olyan időszakaszban ment végbe. ha a múltban fennálló állapotot írjuk le. hogy miért áll itt vagy ott ez vagy az az igeidő. társai már az asztalnál ültek. a gyerekek játszottak. a jelennel nincsen összefüggésben.). amely még nincsen lezárva. Az idők helyes használata már nagyobb gyakorlatot. Míg én dolgoztam. Egy napon a király félbeszakította mesemondóját. a közel­ múltat és a folyamatos múltat a spanyol egyaránt használja beszéd közben. hace cineo años stb. mely akkor következett be. b) a társalgás nyelvében olyan múlt idejű cselekvést jelöl. — El cuarto era pequeño. Amikor János belépett az ebédlőbe. A befejezett múlt az elbeszélés ideje. b) c) . sus compañeros ya estaban sentados a las mesas. Ezért figyeljük meg jól a következő olvasmányokban az egyes igeidőket. A befejezett múlt az elbeszélés ideje.127 A befejezett múlt használata a) Nací en Budapest. El narrador contó siempre lo mismo. vagyis amikor a cselekvés befejezett voltát akarjuk kiemelni. a folyamatos múltat használjuk. Megjegyzések. A világosság kedvéért össze­ foglaljuk a három múlt idő használatát: 1. — Inés tenía los cabellos rubios. Ágnesnek szőke haja volt. — Ayer me levanté a las seis. közelmúltat használunk : Esta mañana me he levantado temprano. 2.

Más grande. fiatalabb. Más alto. mindig főneve után áll: mi hermana mayor nővérem. la menor excusa a legkisebb mentség. — Ha a mayor. Pl. sumo altísimo nagyon magas ínfimo bajísimo nagyon alacsony muchísimo nagyon sok poquísimo nagyon kevés MALO rossz GRANDE nagy PEQUEÑO kicsi ALTO magas inferior (-a) BAJO alacsony más bajo alacsonyabb MUCHO sok POCO kevés más több menos kevesebb el inferior el más bajo a legalacsonyabb lo más (de) . Me recibieron con la mayor alegría. los más pequeños niños a legkisebb gyerekek .és felsőfoka is v a n : BUENO jó mejor más bueno jobb peor más malo rosszabb mayor más grande nagyobb menor más pequeño kisebb superior (-a) más alto magasabb cl mejor el más bueno a legjobb el peor el más malo a legrosszabb el mayor el más grande a legnagyobb el menor el más pequeño a legkisebb el superior el más alto a legmagasabb ) óptimo bonísimo. inferior olykor konkrét értelmű. A menyegzői lakoma nagyon jó volt. Az alábbi mellékneveknek a szabályos képzésű alak mellett rendhagyóan képzett • közép. su hermano minor öccse. menor jelentése idősebb. buenísimo nagyon jó pésimo malísimo nagyon rossz máximo grandísimo nagyon nagy mínimo pequeñísimo nagyon kicsi supremo. — Superior. la mayor falta a legnagyobb hiba. los bancos más bajos a legalacsonyabb padok. 3. más malo. mayor és menor átvitt értelmű. mint más bueno. 2. la mesa más grande a nagyobbik (a legnagyobb) asztal. Mejor és peor gyakoribb. legtöbbször azonban átvitt értelemben áll: el piso superior 176 . más pequeño konkrét értelmű. más bajo konkrét értelmű: el monte más alto a magasabb (a leg­ magasabb) hegy. a legtöbben lo menos (de) a legkevesebben Megjegyzések a fokozáshoz 1. A legnagyobb örömmel fogadtak. Ez a legrosszabb hely. Este es el peor sitio.128 A melléknév rendhagyó fokozása La comida de boda era óptima.

(P. A mindennapi nyelvhasználatban az hacer igét használjuk a műveltetés kifejezésére (vö. bár önálló felsőfokok. Salto de la cama. me quito la camisa de dormir y entro en el cuarto de baño. Los niños pueden Jugar. Luego. Ez a legrosszabb szövet. Después de vestirme. Llega a la estación en el último momento. 129 A mfiveltetés kifejezése El rey mandó cortarles la cabeza. Ez a szövet rosszabb. Reemplácese el presente del verbo por la forma correspondiente del a) pretérito presente. a harmadik terem a legnagyobb. me desayuno. Yo mando hacer todos mis trajes al sastre. Ez a sajt nagyon jó. Tu trabajas en la fábrica. -el. Példák: el momento supremo az utolsó pillanat. Máximo. Comemos pan. mínimo. Az első terem a legkisebb. — A hasonlítás superior és inferior után a elöljárószóval történik: El trabajo era superior a sus fuerzas. — Bebo agua. Alcanzáis el tren. Mínimo és ínfimo a más szóval nyomatékosítható. 4. 3. Ez a minőség elmarad a többi mögött. 4. el más mínimo dinero a legkisebb pénzösszeg. 12 Spanyol nyelvkftnyv — 6614 *177 . Luis recibe muchas cartas. János a legjobb barátom. A viszonyító felsőfokban a határozott névelő helyébe birtokos névmás is léphet: Juan es mi mejor amigo. éj. Bebo una taza de café con leche y como pan con mantequilla. viszonyító értelemben is állhatnak. mint az. Dígase en español: A te tollad Jobb. calidad inferior gyengébb minő­ ség.: 174).I a felsőbb emelet. Én minden ruhámat a szabóval csináltatom. Bátyám nagyobb. El tirano mandó construir un inmenso granero. Busca un sitio y halla uno en el último coche. = Por ejemplo: he hablado. Se apresura para alcanzar el tren de las ocho. Ezek a szövetek nagyon rosszak. -tet műveltető képzőnek a spanyol irodalmi nyelvben . Contéstese a las preguntas siguientes: ¿Qué cuento leímos en la clase pasada? ¿Quién había una vez? ¿A quién ofreció el rey la mano de su hija? ¿Qué ocurrió a los hombres que intentaron ganarse la mano de la princesa? ¿Cómo comenzó su relato el hombre que se presentó por último? ¿Qué destruyeron las langostas? ¿Por dónde entraron las langostas en el granero del rey? ¿Qué se llevó cada langosta al salir del granero? ¿Son interesantes los cuentos de nunca acabar? ¿Al rey le gustó el cuento interminable? ¿Por qué volvió a caer dormido? Por último. A király levágatta a fejüket. Escribes cartas. el Tribunal Supremo a legfelsőbb törvény­ szék. 5. c) pretérito simple: Hablo con mi amigo. Comenzamos nuestro relato. con sumo gusto a legnagyobb öröm­ mel. la ciudad inferior az alsó város. la más ínfima calidad a legsilányabb minőség. ' A magyar -at. b) imperfecto. — Esta calidad es inferior a todas las otras. Ejercicios 1. — Carlos se levanta muy temprano. Vivís en la capital. supremo és ínfimo. a mandar ige felel meg. hablaba. Reemplácese el presente del verbo por el pretérito simple: Me despierto de pésimo humor. A kényúr hatalmas csűrt építtetett.) Alejandro me llama por teléfono. Me afeito y me lavo rápidamente. A munka meghaladta erejét. hablé con mi amigo. -tat. Mis amigos mandan construir una casa. salgo del cuarto de baño y vuelvo a mi cuarto. József a legjobb tanuló. mint az enyém. el Sumo Pontífice a pápa (a legfőbb pap}. ¿qué dijo el rey al narrador? ¿Conoce usted el fin de este cuento? 2.

1 178* . Nagyon keveset iszom. Egész nap ettem és ittam. hogy tegnap miért nem hívtalak fel telefonon. de nem sikerült szabad helyet találnom. Y una noche. A holnapi viszontlátásig 1 LECCIÓN V E I N T I D Ó S A rendhagyóan képzett befejezett múlt Me puse el abrigo y fui a la ciudad. Az utolsó percben szálltam fel a vonatra. Al oirle sus compañeros. Szombaton este éppen vacsoráztam. 5. Holnap este azonban benézek hozzád. Amikor társai hallották őt. Elképzelhe­ ted. és fél hatkor már elmentem hazulról. mint mi. Se dijo para sí: — Me iré por el mundo en busca de amo a quien servir. Ez jobb minőség. y por eso dio en pensar cómo pedir la mano de ella. Y después de mucho andar de pueblo en pueblo se hizo criado en casa de un labrador que tenía una hija muy guapa. amikor sürgönyt kaptam egyik vidéki barátomtól. Nos hát. El mozo no tardó en simpatizar con la hija de su señor. Felvettem felöltőmet és a városba mentem. El mozo se hizo criado en casa de un labrador. Húgom kisebb. Szerencsére (Por fortuna) az utazás nem tartott sokáig. mint te. dijeron: —Í Está soñando. Tradúzcase al español: Kedves Barátom! 1 Bocsáss meg nekem. A legény elszegődött szolgának egy paraszt házába. Ez a minőség gyengébb amannál. Az állomáson barátom nagy örömmel fogadott. Ők keveseb­ bet költöttek. Végigjártam az egész vonatot. tegnap reggel ötkor keltem. mint az ajtó. Ma este nem hívlak fel. hogy elérjem a hatórás vonatot. a levél szövegét természetesen új sorban kezdik. Ti többel esztek. dijo para sí: A spanyolban felkiáltójel helyett kettőspontot írnak a levél megszólítása után.mint én. Az ablak magasabb. Ezért írtam neked ezt a lapot. hogy zavarlak levelemmel. ezt mondták: — Álmodik. és csak az utolsó vonattal tértem vissza a fővárosba. A legnagyobb örömmel segítek majd önnek. hogy mennyi ember várt a jegypénztárak (la taquilla) előtt. I El sueño de un criado (Cuento asturiano) Érase una vez un mozo cuyos padres eran tan pobres que no tenía qué comer. Ez a munka meghaladja erőnket. después de acostarse. Minden kocsi tömve volt. mint mi. mert nagyon álmos vagyok és korán akarok lefeküdni. de meg kell magyaráznom neked. A sürgönyben lánya esküvőjére hívott meg engem.

y dijo en alta voz : — ¡Ay ! casa de mis padres. Cuando se lo dijeron. El labrador fue a escuchar el sueño de su criado. Y dijo a las criadas : — Es ilustre. se casará con mi hija. y la chiva-atada. algún disgusto habrá tenido con ellos y se habrá marchado de casa. sí. 12* 179 . sin duda es hijo de padres ricos. me casaré con él. Y fue a escuchar a la puerta del criado y le oyó decir : — jAy ! casa de mis padres. La hija del señor comenzó a saltar y a palmotear. y la chiva-atada.— Soñaré despierto. Y al oirle sus compañeros. casa de ciento cincuenta luces. casa ilustre. Al poco tiempo el criado se casó con la hija de su señor. será rico. casa ilustre. luego dijo: — jQué oigo I Este joven es hijo de familia ilustre. voy a contárselo todo a mi padre. dijeron: — Está soñando. sí. Y dijo una criada : — Sí. tengo muchas ganas de conocerlos. Y le contó lo que había. ¡Y sabe Dios las docenas de chivas que entrarán en la chivatada ! Y repitió la hija del amo : — Sí. porque sus padres tienen una casa con ciento cincuenta luces. casa de ciento cincuenta luces . Se lo diremos a la hija de nuestro amo. es ilustre y es rico . me casaré con él. ella recibió la noticia con alegría. Y ella le dijo a su marido: — Vamos a pasar unos días a casa de tus padres.

porque es independiente del programa de la emisora. soy yo. — ¿Dónde? jNo la veo ! ¿Cuál es? — Aquella choza . Los rollos de las películas los revelará Ernesto hoy o mañana. baila mejor que los otros. Su mujer. Él fue mi pareja en el baile. Bailamos de las ocho hasta la medianoche. Creo que baila mejor que un bailarín. ¿Qué tal? — Bien. y dijo el marido a su mujer : — Allí está la casa de mis padres. Blanca. ni más ni menos. 180* . — ¡Qué contratiempo ! ¿Y salieron bien las fotografías? — No lo sé aún. vino también Ernesto. Julieta? — Sí. El padre de Sofía compró hace poco un aparato magnetofónico. Allí hubo una pequeña tertulia. lo haremos más adelante. Ésta es toda la hacienda que tienen mis padres. Y tú. claro.— Viven muy lejos. Es mucho mejor que el gramófono. jiremos ahora ! Se pusieron en camino y después de muchos días llegaron a un monte. y su hermano el violín no peor que un virtuoso. no te olvides mandarme unas que representan a ti y a Ernesto juntos. porque no hay que poner los discos de continuo. Y como estaba muy enamorada de su marido y era buena. Pero tal fue la curiosidad de su mujer que le dijo: — jNo !. — Si las fotografías son buenas. entre los invitados estaba también tu Edmundo? — Pues. Y debajo de aquel nogal. — Me lo pensaba. en ella entra luz de ciento cincuenta estrellas por los agujeros que tiene en el tejado. Te reconozco por tu voz. ni es peor que un aparato de radio. jmira ! está la chiva atada con una soga. — ¿Hubo una orquesta para bailar? Sé que Sofía toca el piano. II Conversación (Al teléfono) — ¿Con quién hablo? ¿Eres tú. ¿Te divertiste ayer. Como sabes. en casa de Sofía? — Muchísimo. — Hubo mejor. sacó a sus suegros de la miseria y vivieron todos muy contentos. ¿qué hiciste ayer? — Por la tarde hizo sol y por eso me marché a dar un paseo en el parque municipal. — ¿Sola? — No propiamente sola. gracias. — ¡Qué oigo ! Por supuesto. — Ernesto trajo su máquina fotográfica e hizo la mar de fotos. por poco se murió de risa. al oir esto. Lástima que hacia las siete empezó a llover a más y mejor y tuvimos que regresar a casa.

y en el azul sereno. nemes. előbb(re) adelante előre la curiosidad kíváncsiság . " Y su camino Siguió en silencio el sol. nőül vesz vkit la docena tucat al poco tiempo nemsokára. Tengo que contarte tantas cosas. pálma(ág) casarse con férjhez megy vkihez. hasta mañana. asturiano asztúriai érase una vez volt egyszer cuyos padres akinek a szülei dijo mondta irse por el mundo világgá megy en busca de keresni. Y cesó el huracán . Si todo va bien. mañana por la tarde pasaré por tu casa y hablaremos un rato. querida. — Adiós. előkelő la luz fény . földműves dijeron (decir befejezett múltja) soñar (sueño. Rafael Pombo (1833-1912} Vocabulario puse (poner befejezett múltja) fui (ir befejezett múltja) se hizo (hacerse befejezett múltja) hacerse criado elszegődik szolgának el criado szolga. . y tornó al cieno El polvo vil. keressél stb. viszály . falu. útnak ered 181 . habozik. ébren ¡ay! ó! ó jaj I ilustre híres. nevezetesség. keresésére . . soñamos) álmodik (amiről: con) I. hogy keressek. Siguió en silencio el sol. Y gritóle por mofa : "¡Astro divino ! ¿Dónde estás? ¿qué te hiciste? . látnivaló ponerse en camino elindul. lakosság no tardó en simpatizar egy-kettőre rokonszenvezett tardar en késlekedik. De gloria y pompa lleno.— De acuerdo. utálat algún disgusto habrá tenido con ellos bizonyára valami nézeteltérése volt velük la noticia hír palmotear tapsol (örömében) la palma tenyér . la busca keresés el pueblo helység. nos acostamos) lefekszik despierto éber. III El sol y el polvo Alzándose en furioso torbellino Eclipsó el polvo al sol. las luees ablak(ok) la chiva kecske(gida) la chiva atada a megkötött kecske la chivata da (szójáték) kecskeól el disgusto veszekedés. — Yo también a ti. sokáig tart (vmit megtenni) simpatizar rokonszenvez dio (dar befejezett múltja) dar en elkezd vmit tenni acostarse (me acuesto. nem sokkal később ' tener (muchas) ganas (nagy) kedve van más adelante később . város . inas el labrador paraszt. — Pues bien.

viskó la estrella csillag el nogal diófa la nuez dió la soga kötél por poco kis híja. bőségesen tuvimos (tener befejezett múltja) regresar visszamegy. megszűnik el huracán orkán tornar visszatér el cieno iszap. meghallgatta El labrador fue a escuchar el sueño de su criado. sár vil hitvány el azul kékség. heves el torbellino forgószél eclipsar elsötétít. el aparato készülék magnetofónico magnetofonni más ni menos pontosan úgy . la fotografía fénykép a más y mejor alaposan. alzarse felemelkedik. állandóan continuo folytonos. bizony ony ám el gramófono gramofon no hay que nem kell. nyugodt la pompa pompa / Gramática **"' a) A rendhagyóan képzett befejezett múlt A paraszt elment és szolgája álmát. égi siguió (seguir befejezett múltja) el silencio csend. elhomályosít la mofa gúny el astro csillag(kép).la choza kunyhó. hazatér el contratiempo kellemetlenség. Se pusieron en camino. -oces) felismer (amiről: por) divertirse (me divierto) szórakozik en casa de Sofía Zsófiéknál Sofía Zsófi la tertulia szűkebb baráti társaság bailar táncolni el invitado meghívott Edmundo Ödön el baile tánc sz el bailarín balett-táncos. Ütnak eredtek. táncművész la bailarina balett-táncosnő hubo (haber befejezett múltja) la orquesta zenekar la orquesta para bailar tánczenekar r tocar el piano zongorázik el piano zongora el violín hegedű el virtuoso zenevirtuóz hace poco nemrég. kék ég sereno derűs. nem szükséges poner los discos lemezeket feltesz el disco lemez de continuo folytonosan. bemutat III. pech salir bien jól sikerül el rollo tekercs revelar előhív . nyugalom cesar abbahagy. rengeteg la foto (las fotos). állandó independiente független (amitől: de) la (estación) emisora adóállomás ej parque municipal városliget municipal városi propio éppen(séggel) vino (venir befejezett múltja) Ernesto Ernő trajo (traer befejezett múltja) la máquina fotográfica fényképezőgép la mar de tengersok. hogy nem istől morirse de risa majd meghal a nevetéstől la risa nevetés ibe: estar enamorado (-a) szerelmes (akibe : de) el suegro após la suegra anyós los suegros após és anyós la miseria nyomorúság II. dühöngő. felverődik furioso dühös. 182 . leleplez olvidarse megfeledkezik representar ábrázol. kevéssel ezelőtt. csillagzat divino isteni. ¿eres tú? te vagy az? Julia (Julieta) Júlia (Juliska) Blanca Blanka reconocer (-ozco.

Az Ír és a ser befejezeti múltja azonos . személyeben az e. 2. b) Azok az e tövű igék. illetve u hangzóra változ­ tatják : 183 . pl. fue. hogy az ir vagy a ser ige befejezett múltjáról van-e szó.). Csendben folytatta útját. 3.. ill. retener visszatartani: retuve stb. componer összerakni: compuse stb. nem pedig a ragra. A fenti igék összetételei természetesen az alapige rendhagyóságát követik. személyben a hang­ súly — az egyszótagú alakok kivételével. deducir levezetni: deduje stb. A befejezett múltat rendhagyóan képező igéket két csoportba oszthatjuk. vio — a tőre esik.b) Por poco se murió de risa. — 1. az egyes szám 1. b. o hangzót i. a) az alábbi igék rendhagyó toböl képezik befejezett múltjukat: ANDAR járni CABER elférni CONDUCIR vezetni DAR adni DECIR mondani ESTAR lenni HABER (segédige) HACER tenni IR menni PODER -hatni PONER helyezni QUERER akarni SABER tudni SER lenni TENER bírni TRAER hozni VENIR jönni VER látni anduve cupe anduviste cupiste anduvo cupo anduvimos cupimos anduvisteis cupisteis • anduvieron cupieron conduje condujiste condujo condujimos condujisteis condujeros di dije estuve hube hice fui pude puse quise supe fui tuve traje vine vi diste dijiste estuviste hubiste hiciste fuiste pudiste pusiste quisiste supiste fuiste tuviste trajiste viniste viste dio dijo estuvo hubo hizo fue pudo puso quiso supo fue tuvo trajo vino vio dimos dijimos estuvimos hubimos hicimos fuimos pudimos pusimos quisimos supimos fuimos tuvimos trajimos vinimos vimos disteis dijisteis estuvisteis hubisteis hicisteis fuisteis pudisteis pusisteis quisisteis supisteis fuisteis tuvisteis trajisteis vinisteis visteis dieron dijeron • estuvieron hubieron \ hicieron fueron pudieron pusieron quisieron supieron fueron tuvieron trajeron vinieron vieron i Megjegyzések. a mondat értelméből kitűnik. továbbá néhány o tövű ige a befejezett múlt egyes és többes szám 3. Amint a fenti táblázatból láthatjuk. Siguió su camino en silencio. Majd meghalt a nevetéstől. mint a szabályos képzésű igéknél. mint dio. 50. melyek e hangzót a kijelentő mód egyes számában í-re változtatják (vö. és 3..

) 2. határozószó is lehet .) — Vagyis a határozószók viszonyító felsőfokát körülírással fejez­ zük ki. úgy képezzük» hogy a más vagy menos szót tesszük a határozószó elé : alegremente vidáman.) A határozószó középfokát. (Melléknév. István tanul a legjobban az osztályban.és felsőfokát: hien jói mejor jobban. (Csak úgy sza­ kad. a legjobban peor rosszabbul. Ugyanígy: Esteban estudia mejor en la clase. Pl. — Edmundo baila mejor que los otros. (Szó szerint: Ödön jobban táncol. 184 . Károly jobban tanul a többieknél. a melléknév fokozásának mintájára. más cansado fáradtabban. Llueve a más y mejor. felicísimamente nagyon boldogan. — Mejor és peor tehát melléknév is. cansado fá­ radtan.PEDIR RE IB nevetni SEGUIR követni SENTIR érezni DORMIR aludni MORIR meghalni pedí rol scjmí sentí dormí morí pediste reiste seguiste sentiste dormiste moriste pidió rio SlfllliÓ peri lirio» reimos segu litios sentimos pedisteis reisteis sej/uhtels sentisteis dormisteis moristeis pidieron rieron siguieron sintieron durmieron murieron sintió durmió dormimos murió morimos 131 A határozószó fokozása Boldogabban élek. Edmundo baila mejor que un bailarín. mint a többiek. Ödön jobban táncol.) — Carlos estudia mejor que los otros. mint egy balett-táncos. menos alegremente kevésbé vidáman. (Határozószó. a mondat értelme mondja meg. A határozószó viszonyító felsőfoka a középfokkal azonos . a legrosszabbul más többet. Néhány határozószó rendhagyóan képezi közép. muchísimo nagyon (jól). semmint írja. mint egy balett-táncos. Jobban táncol. A határozószók önálló felsőfokát az -ísimamente és az -ísimo képzővel képez­ zük : alegrtsi mámente nagyon vidáman.vagy felsőfokról van-e szó. Lajos a spanyolt jobban beszéli. hogy közép. Károly a legjobb tanuló. szerfölött. mai rosszul mucho nagyon. pl. Nagyon erősen esik. más alegremente vidámabban. Baila mejor que un bailarín. a legkevesebbet Vivo más felizmente que tú. mucho nagyon. Me divertí muchísimo. a legtöbbet menos kevesebbet. Carlos es el mejor alumno. sokat poco keveset Megjegyzések. mint te. e két szó mondatbeli szerepét a mondat értelme határozza meg. A határozószó középfoka után következő semmint vagy mintsem kötőszót egyszerűen que-vel fordítjuk: Luis habla el castellano mejor que lo escribe. Ödön táncol a legjobban. Nagyon jól szórakoztam.

Ha majd megebédeltünk. Nagyon boldogan élnek. A befejezett jöv5 egy másik. María trabaja hasta no más (hasta más no poder). Valószínűleg tíz óra volt ( = Tíz óra lehetett). 2. egyszerű jövő idejű cselekvéshez viszonyítva eloidejuseget fejez k i : a befe. *«*•" A befejezett jövő — El futuro perfecto o compuesto Cuando habré recibido tu carta. Mária rengeteget dolgozik. Lajos bizonyára felkelt már. daremos un paseo. viszonyítás nélkül) a befe­ jezett jövő múlt idejű valószínűséget jelöl. szolok neked. A személyes névmást az önállóan használt ser ige mellett úgy emeljük ki. Szüleim bizonyára elmentek már. 185 . pl. sus padres. amikor az egyszerű jövővel kifejezett cselekvés be fog következni.3. pl. Luis se habrá levantado ya. Példák a ragozásra: RECIBIR kapni habré recibido habrás recibido habrá reeibido majd kaptam majd kaptál majd kapott VESTIRSE felöltözni me habré vestido te habrás vestido se habrá vestido os habréis vestido se habrán vestido majd felöltöztem majd felöltöztél majd felöltözött majd felöltöztetek majd felöltöztek habremos recibido majd kaptunk habréis recibido majd kaptatok habrán recibido majd kaptak nos habremos vestido majd felöltöztünk A befejezett jövőt két esetben használjuk: 1. pl» Viven muy felizmente. hogy az ige mögé tesszük. amikor hazajöttem. A befejezett jövő a spanyolban összetett igealak : az haber segédige egyszerű jövő idejéből és a föige par/icipio-jából áll. Ti vagytok? Igen.°zett jövővel kifejezett cselekvés be lesz fejezve akkor. a magyarban rendszerint bizonyára. 133 A személyes névmás kiemelése ¿Eres tú? — Sí. Habrán sido las diez cuando volví a casa. sétálni megyünk. mi vagyunk. A gyerek torkaszakadtából kiabál. somos nosotros. vála­ te contestaré. A határozószó önálló felsőfokát körülírással is kifejezhetjük. Ha majd megkaptam leveledet. ¿Sois vosotros? Si. Cuando habremos comido. Habrá tenido algún disgusto con Bizonyára volt valami nézeteltérése szüleivel. El niño grita a más y mejor. — Mis padres se habrán marchado ya. valószínűleg szóval és múlt idővel fordítjuk. soy yo. Te vagy az? — Igen. önmagában (más jövő idejű cselekvéshez való. én vagyok.

— Miért nem látogattatok meg bennünket? — István magá­ val hozta fényképezőgépét. mint azelőtt. b) Csak úgy szakad az eső. — Puse un disco para bailar.134 A d i v e r t i r s e ijje hasznalata Hogyan mulattál tegnap? Nagyon jól. Dígase en español: a) (usando el pretérito simple:) Lajos pénzt kért tőlem (részeshat. — Hemos cantado (alegrísimo). — A gyerekek torkuk szakadtából kiabál­ > nak. — Nosotros nos divertimos (más bueno) que nuestros amigos. semmint írok spanyolul. Contéstese a las preguntas siguientes: ¿Qué cuento leímos en la clase precedente (előző)? ¿Cómo se intitula (Mi a címe) este cuento asturiano? ¿Cómo eran los padres del mozo de quien (akiről) se habla en el cuento? ¿Qué se dijo el mozo un día? ¿Dónde se hizo criado al fin? ¿Simpatizaba el mozo con la hija de su señor? ¿Qué quería hacer? ¿Qué dijo el mozo soñando en alta voz? ¿Qué dijeron sus compañeros al oirle? ¿Cómo recibió la hija del amo la notica sobre el sueño del criado? ¿Qué hizo después de escuchar el sueño?'¿Qué hizo el labrador? ¿Qué quería ver la hija del labrador cuando ya se había casado con el mozo? ¿Dónde estaba la casa de los padres del mozo? ¿Cómo era? ¿Qué hizo la mujer del mozo al oir sus palabras? ¿Qué hizo luego? ¿A usted le gustan las pequeñas tertulias? ¿Le gusta a usted bailar? ¿Tiene usted un gramófono? ¿Tiene usted también un aparato de radio? ¿Qué programa quiere usted escuchar en la radio? ¿Tiene usted una máquina fotográfica? ¿Cuándo hizo usted fotografías? ¿Salieron bien sus fotografías? ¿Sabe usted revelar los rollos de películas? 2. — Éva tanul a legkevesebbet. — Miért nem mondtad el ezt nekünk? — A folyóiratot Ernőnek adtam oda. Substituyanse los adjetivos por la forma del adverbio correspondiente: El matrimonio Varga vive más (feliz) que vosotros. — Traje conmigo la máquina fotográfica. mint Teréz néni. — No le dije la verdad. — Tegnap otthon voltunk. — Testvéreim elmentek a moziba. — Tovább olvastam a szöveget. — A válaszban kitesszük a sí vagy no szót. — Ma jobban érzem magamat. — Sokat kellett várnod? — Beszélni akartunk velük. — Guando supe la verdad. — Quise divertirme con mis amigos. hogy nem érsz rá. — Rengeteget dolgozunk. mint teg­ nap. 3. 4. — No cupe en el tranvía. cosas en este mundo. — Ayer fui al teatro. — Hová tettétek az újságot? — Nem tudtam megírni a levelet. — Ma több levelet kaptunk. — Fui muy contento de verle. — Szüleid most boldogabban élnek. la dije toda a mis padres. — No pude ponerme en camino. — Az összes tanuló nevetett. 186* . — Károly beszél a legtöbbet. Conjugúeme en el pretérito simple los verbos de las oraciones siguientes: Di las fotos a mi hermana. ¿Te divertiste ayer? Sí. — Anduve rápidamente. mint máskor. — Mélyen aludtak. — Sentí haberle molestado. — Ya vi muchas. — Tú has hablado (más claro y distinto) que tus amigos. — Jobban beszélek. Ejercicios 1. eset). — Az én anyám job­ ban főz. — Dormí ocho horas sin despertarme. — Hice todo lo posible. muchísimo. — Pablo ha respuesto (más mal) que los otros. — Vine para ver a Margarita. — Seguí bailando hasta la medianoche. — Sajnáltad. A magyartól eltérően a divertirse ige előtt a kérdésben nem tesszük ki a ¿Cómo? („Hoqyan?") kérdőszót. — Nagyon sokat dolgoztam. — A múzeumban sok érdekes dolgot láttunk. — Nagyapám 1959-ben halt meg.

Ők azok. Éjfélig táncoltunk. A befejezett régmúlt — El pretérito anterior Después de que hubo regresado a casa. Hogyan mulatott a húgod? ő is nagyon jól mulatott. Tradúzcase al español: a) Tegnap este nagyon jól mulattam. Ernő táncolt a legtöbbet és a legjobban. LECCIÓN VEINTITRÉS A folyamatos régmúlt — El pretérito pluscuamperfecto Juan se levantó de excelente humor porque había dormido a más no poder. 5. 187 . bementek a színház földszintjére. Kilenc óra lehetett. Később gramofonlemezeket tettünk fel. amikor hazajöt­ tem. odasietett feleségéhez. Ti vagytok? Mi vagyunk. Zsófi zongorázott. Ha majd elolvastam az újságot. Ödön és Ernő is.c) Te vagy az? Igen. Ő az. Miután felmutatták jegyüket. A meghívottak közt (ott) volt Júlia. és Ödön hegedült. Ha majd előhívtam a fényképeket. entraron en el patio del teatro. én vagyok. meg fogom neked mutatni őket. majd fiaimmal sétálni megyek a városligetbe. — Hány óra van? Tíz óra lehet. Magammal viszem majd a fényképezőgépet. Örülök. lefekszem. A múlt idejű főnévi igenév — El infinitivo perfecto o compuesto Estoy contenta de haber venido con anticipación. b) Mit csinálsz holnap? Holnap vasárnap lesz. A múlt idejű határozói igenév — El gerundio pasado o compuesto Habiendo mostrado sus billetes. — Beszélni fogok Jánossal. ha majd megjött (haya vuelto) a gyárból. — Hogyan mulattatok tegnap? Nagyon jól. Nekem a tánczene tetszett a legjobban. és rengeteg felvételt fogok csinálni a gyerekeimről (de). Jól sikerülnek a fényképeid? Nagyon jól. Blankáéknál kis(ebb) házimulatság volt. mert teljesen kialudta magát. Ha majd kialudtam magam. mert magam hívom elő a fényképtekercseket. Mihelyt hazajött. hogy előbb jöttem. Zsófi. felkelek. János pompás kedvében ébredt. corrió a su mujer.

Ambos se pusieron sus mejores galas. el sábado. corrió a su mujer y le dijo: — Palomita mía. la tragedia más grandiosa de todas las de Shakespeare. — dijo Juan para sí. Después de que hubo regresado a casa. — Siento no haber traído conmigo los gemelos. He logrado procurarme dos localidades buenas. Habiendo llegado con media hora de anticipación. luego se encaminaron al teatro. este sábado nos iremos al teatro. que a mí me gustan mucho los espectáculos. — Cuando habré dormido una horita. porque era domingo y había dormido a más no poder. Ana y Juan no tuvieron que aguardar largo rato en el guardarropa.I En Í'1 I en 1ro Ayer por la mañana Juan se levantó de excelente humor. — dijo Ana. 188 . ¿Estás contenta? — [Vaya una pregunta 1 Tú sabes muy bien. se apresuró a casa para descansar un ratito. tendré bastante tiempo para observar los vestidos de las señoras. al fin. el director cultural de la fábrica había preguntado a Juan si quería comprar dos billetes de teatro. Habiendo entregado sus abrigos y sombreros a la encargada del guardarropa. Tan pronto como Juan hubo terminado el trabajo. el matrimonio Varga empezó a prepararse para la función. Soy muy aficionada al teatro. querido. Había asistido al reestreno de "Hamlet". Unos días antes. — Así. el sábado por la noche. — Estoy contenta de haber venido con anticipación. me sentiré mucho mejor. — No he pensado en ello. porque en vísperas. se pusieron a pasearse por el vestíbulo del teatro. — advirtió Juan. había estado con su mujer en el Teatro Nacional. Después de haber descansado y comido algo. Juan no se lo hizo decir dos veces. segundo. Primero. Llegó.

el telón metálico que se estaba levantando. Más tarde. le das cincuenta veces más a la encargada del guardarropa? Y el tacaño. tomando del brazo a su amigo. En el Teatro Nacional han puesto en escena el drama de Madách. La representación alcanzó un gran éxito. Ana y Juan miraron alrededor. el anfitrión pagó la cuenta y solamente dió al mozo diez centavos de propina. arrastrándole a la calle y cerciorándose primero de que nadie podía escucharlo. es decir la ópera y la opereta. los palcos y los pisos repletos de gente. — ¿Qué clase de obras prefieres? ¿La tragedia o la comedia? — Eso depende de mi humor. pero prefiero las obras con música. — Ya lo veo que quieres reírte. — ¿Verás bien de esta butaca? — preguntó Juan a su mujer. III Un rapto de generosidad (Chiste) Un amigo había invitado a otro a comer en un restaurante y a ir luego a un teatro. Pues bien. me encargo de eso. si no has dado más que diez centavos de propina al mozo del restaurante. Hubo muchos aplausos y hasta ovaciones. — Te puedo proponer el Teatro Alegre. Estaba empezando la función. donde dan una comedia francesa. — Bien. Después de la comida. Ana y Juan entraron en el patio del teatro. el mismo individuo gratificó a la encargada del guardarropa con cinco pesos. . Por lo general. hazme el favor de comprar las localidades. Luego se levantó el telón y apareció la escena con la decoración del primer acto. * — ¿Qué espectáculos anuncian las carteleras? — En el Teatro de la Ópera representan óperas que he visto ya todas. — ¿Por qué. — No lo sé aún. estoy"asombrado ! — le dijo el amigo. a mí me gustan todas las funciones. Una acomodadora les condujo a sus asientos. . II Conversación — Tengo ganas de ir al teatro uno de estos días. Las actrices y los actores desempeñaron sus papeles con una maestría extraordinaria. al salir del teatro. Vieron la platea. — ¡Hombre. La tragedia del Hombre.Al fin sonaron las campanillas anunciando el próximo comienzo de la función. dijo : — Es que la del guardarropa . Habiendo mostrado sus billetes a la entrada al acomodador que los verificaba. ¡Hay que ver el magnífico abrigo •que me ha dado en vez del mío 1 189 . — le respondió Ana. — Te lo diré más tarde.

. la encargada megbízott ponerse a (-\-inf. kiváló a más no poder végkimerülésig. színésznő desempeñar su papel szerepét eljátssza desempeñar ellát. primero . a vég­ sőkig correr fut. küszöbön levő el comienzo kezdet la entrada bemenet. -pones) javasol dar ad (darabot színházban) encargarse elvállal (cuntí: de) . segundo először . . vminek az előestéjén la víspera előest asistir a jelen van vminél. különleges el aplauso taps la ovación hangos tetszésnyilvánítás II.) elkezd (vmit tenni) 190 pasearse fel-alá sétál el vestíbulo előcsarnok de haber venido con anticipación hogy korábban jöttem siento non haber traído sajnálom. . másodszor en vísperas de előző este. előadás ser aficionado (-a) szeret. felkészül (amire: para) ambos. elintéz el papel szerep la maestría művészi teljesítmény extraordinario rendkívüli. segít. belső udvar I. kedvel (amit: a) tan pronto como mihelyt después de haber descansado miután pihent prepararse elő-. körbe la piatea (színházi) földszint el palco páholy el telón metálico (színházi) vasfüggöny el telón színházi függöny metálico fém-. la actriz színész. megjelenik la escena színpad. érkeztek con media hora de anticipación fél órá­ val előbb aguardar vár largo rato sokáig el guardarropa ruhatár habiendo entregado miután átadták entregar átad el sombrero kalap la encargada del guardarropa ruhatárosnő el encargado. (oda)siet con anticipación előbb. ápol vkit el reestreno felújítás la tragedia tragédia grandioso nagyszerű. ülés la butaca zsöllye. korábban . óhajt-e no se lo hizo decir dos veces nem mon­ datta magának kétszer la paloma galamb procurar ^szerez el espectáculo színdarab. .Vocabulario excelente pompás. menetjegy el patio színházi földszint. conduces) vezet el asiento ülőhely. előre la anticipación előleg el billete belépőjegy . nagyszabású de todas las de Shakespeare Shakespeare valamennyi tragédiája közül unos días antes néhány nappal ezelőtt el director cultural kultúrfelelős cultural kulturális si quería (hogy) akar-e. . dráma proponer (-pongo. belépés el acomodador. fémből való aparecer (aparezco. támlásszék alrededor körül. . apareces) előtűnik. szín la decoración díszlet(ezés) el acto felvonás la representación előadás el éxito siker. elvégez. szalad. que clase de miféle la comedia vígjáték la música zene la ópera opera la opereta operett la cartelera plakát poner en escena színre visz el drama színmű. hogy nem hoztam el los gemelos színházi látcső advertir (advierto) megjegyez. ambas mind a ketten la gala díszruha habiendo llegado minthogy . szól próximo közeli. la acomodadora jegyszedő verificar ellenőriz conducir (conduzco. eredmény el actor.

el tren ya había salido. a ragozásra: VEN IPi j ö n n i había venido habías venido había venido habíais venido habían venido jöttem jöttél jött jöttetek jöttek LAVARSE mosakodni me había lavado' te habías lavado se había lavado nos habíamos lavado os habíais lavado se habían lavado mosakodtam mosakodtál mosakodott mosakodtunk mosakodtatok mosakodtak habíamos venido jöttünk A folyamatos régmúlt olyan múlt idejű cselekvést jelöl. megfogja karját el brazo kar arrastrar maga után húz. ámulok el tacaño fösvény. 191 . már befejeződött. 111. cipel. Recibí ayer la carta que mi hermano había escrito de Roma. me­ lyet néhány nappal ezelőtt a ki­ rakatban látott. Amikor a pályaudvarra értünk. el rapto roham . vonszol cerciorarse megbizonyosodik (amiről: de) es rue ez azért van. A folyamatos régmúlt összetett igeálak: az haber segédige imperfecto-jából és a főige paríicípio-jából áll. Példák. helyébe Gramática 135 A folyamatos régmúlt — El (pretérito) pluscuamperfecto El sábado Juan había estado con su mujer en el Teatro Nacional. el director cultural había preguntado a Juan si quería comprar dos billetes. rablás. Néhány nappal ezelőtt a kultúrfelelős megkérdezte Jánostól. További példák : Cuando llegamos a la estación. Tegnap kaptam meg a levelet. Szombaton János a feleségével a Nemzeti Színházban volt. elragadás la generosidad bőkezűség el anfitrión vendéglátó gazda el centavo (a délamerikai pénzegység. a peso századrésze) fillér la propina borravaló el individuo egyén. Anna megvette magának a ruhát.encargar megbíz (amivel: de) III. amely egy másik (ma­ gában a mondatban kifejezett vagy csak odaértett) múlt idejű cselekvéshez képest előbb történt. a vo­ nat már elment. személy gratificar megörvendeztet. megjutalmaz estoy asombrado meg vagyok lepve. fukar tomar del brazo karonfog. Ana se compró el vestido que unos días atrás había visto en el escaparate. melyet testvérem írt Rómából. mert la (ti. Unos días atrás. hogy akar-e két jegyet venni. la encargada) ¡hay que ver! (azt) látni kell! en vez de helyett.

Siento no haber traído conmigo los gemelos. Ezért főleg olyan kötőszók után szokott •előfordulni. Mihelyt Anna meglátott bennünket. átöltözköd­ tünk. Luego que Juan hubo recibido la carta. hazasietett. Mihelyt János megkapta a levelet. tan pronto como. Vargáék készülődni kezdtek. Mihelyt megérkeztünk. pl. hogy nem hoztam magam­ mal a látcsövet. vo. nos mudamos de ropa. mentem. mentem vala. se apresuró a casa. 192 . Miután pihentek és ettek valamit. A múlt század magyar nyelvében is négy múlt idő volt még használatos. menék. •en seguida que mihelyt. felhívott engem telefonon.136 A befejezeti régmúlt — El pretérito anterior Mihelyt János befejezte a munkáját. odajött hozzánk. Megjegyzés.— Ne csodálkozzunk azon. ott is ritkán. amely közvetlenül megelőzött egy másik (rendszerint befejezett múlttal kifejezett) cselekvést. megyek vala. se nos acercó. En seguida que Ana nos hubo visto. Tan pronto como Juan hubo tcrminado el trabajo. *'*' A múlt idejű főnévi igenév — El infinitivo perfecto o compuesto Después de haber descansado y comido algo. Példák a ragozásra: LLEGAR megjönni hube llegado hubiste llegado hubo llegado hubimos llegado hubisteis llegado megjöttem megjöttél megjött megjöttünk megjöttetek VESTIRSE Öltözködni me hube vestido te hubiste vestido se hubo vestido uos hubimos vestido os hubisteis vestido se hubieron vestido felöltözködtem felöltözködtél felöltözködött felöltözködtünk felöltözködtetek felöltözködtek hubieron llegado megjöttek A befejezett régmúlt csak az irodalom nyelvében fordul elő. luego que. Olyan múlt idejű cselekvést jelöl. A befejezett régmúlt összetelt igealak : az haber segédige befejezett múltjából •és a föige por/irípío-jából áll. hogy a spanyolban öt múlt idő van. m i n t : después de que miután. További példák : Después de que hubimos llegado. Sajnálom. los Varga empeza­ ron a prepararse. así que. me llamó por teléfono.

jöttél stb.A jelen idejű főnévi igenév mellett (amilyen pl. a kötőszó ugyanis már eleve rámutat arra. bemen­ tek a színház földszintjére. hogy előidejüségről van szó: Miután a színházba érkeztem. hogy késem. eladtál stb. hogy zavarlak. — Beálló. addig az infinito perfecto a főmondat állítmányának idejéhez képest előidejű cselekvésre utal: < Egyidejűség : Infinitivo presente Siento molestarte. Sajnálom. mely az haber segédige jelen idejű főnévi igenevéből és a föige participio-jából áll: Jelen" idejű főnévi igenév amar vender recibir venir lavarse szeretni eladni kapni jönni mosakodni haber amado ' haber vendido haber recibido haber venido haberse lavado Múlt idejű főnévi igenév (hogy) szerettem. mint a jelen idejűt. ' (hogy) kaptam. haber llegado) al teatro. (hogy) jöttem. örülünk. (hogy) eladtam.614 Minthogy Anna és János korán jött. szerettél stb. várniuk kellett. elsősorban mellékmondatok rövidítésére (vö. 133 . Ana y Juan tuvieron que aguardar. Bocsánatot kell kérnem. Előidejűség: Infinitivo perfecto Siento haberte molestado. Bocsánatot kell kérnem. átadtam Después de llegar ( = D. Miután felmutatták jegyüket. Debo excusarme dé haber llegado tarde. 83). Sajnálom. kaptál stb. hogy zavartalak. ha nyilván előidejüségről van szó . amar. escribir) a spa­ nyolban múlt idejű főnévi igenév is van. míg azonban az infinitivo pre­ sente egyidejű. Estamos contentos de veros. megmosakodtak A múlt idejű főnévi igenevet ugyanúgy használjuk. (hogy) megmosakodott. 138 Az összetett határozói igenév — El gerundio perfecto o compuesto Habiendo llegado con anticipación. egyszeri (és nem folyamatos) cselekvést jelölő igék esetében a múlt idejű főnévi igeñév helyett sokszor jelen idejű főnévi igenév szo­ kott állni akkor is. entraron en el patio del teatro. Debo excusarme de llegar tarde. 13 SP NVol nyelvkönyv — . Habiendo mostrado sus billetes. hogy láthattunk benneteket Megjegyzés. Estamos contentos de haberos visto. örülünk. gué mi abrigo a la encargada del guardarropa.espués de felöltőmet a ruhatárosnak. tehát. vender. hogy láthatunk benneteket. entre. hogy késtem.

a befejezett jövő — el futuro imperfecto o simple II. Az ö s s z e t e t t igeidők: he hablado beszéltem había hablado beszéltem hube hablado beszéltem habré hablado majd beszél­ tem habla beszélj! hablar beszéljetek! hable beszéljek 5. az egyszerű jövő — el futuro imperfecto o simple 2. (miután stb. a folyamatos régmúlt — el (pretérito) pluscuamperfecto 7. a jelen idő — el presente pl.: 64). a folyamatos múlt .) felkelt (miután stb.) megjöttem. ***" Az eddig tanult igemódok és igeidők összefoglalása I. vö. A különbség csak az. A felszólító mód — el imperativo (csak jelen ideje van) III.) felöltözött . (miután stb. megjöttél stb. a befejezett régmúlt — el pretérito anterior 8. szerettél stb.— el pretérito presente 6.el (pretérito) — imperfecto 3. 2. A kötőmód — el subjuntivo (egyelőre csak jelen idejét ismerjük) 194 háblo beszélek hablaba beszéltem hablé beszéltem hablaré beszélni fogok ..Az etfidejű v. A magyarban rendszerint miután. minthogy kötőszóval és múlt idejű igealakkal fordítjuk. hogy az összetett határozói igenév mindenkor «lőidejűséget fejez ki. levantarse felkelni venir vestirse jönni öltözködni Az összetett határozói igenévvel ugyanúgy rövidítünk mellékmondatokat. Az e g y s z e r ű igeidők: 1.) szerettem. összetett határozói igenév az haber segédige egyszerű határozói igenevéből és az főige participio-jából áll: Főnévi igenév amar szeretni összetett határozói igenév habiendo amado habiéndose levantado habiendo venido habiéndose vestido (miután stb. A kijelentő mód . a közelmúlt. négy egyszerű és négy összetett ideje van: 1. a befejezett múlt — el pretérito simple o indefinido 4. mint az egyszerű határozói igenéwel (gerundio simple.

hogy meghívhattalak ebédre. — Milyen kár. hogy későn kelteml — Milyen kár. Az igenevek 1. — Habiendo llegado al teatro con anticipación. — Cuándo vine a la estación.3. beszélt stb. —. igenév — el participio igenév — el gerundio b) múlt idejű — perfecto o compuesto 2. porque (dormir) mucho y profundamente. 13* / 195 . 4. — Llegando al teatro. Ana no vio bien la escena. — Juan se puso a pasearse por el vestíbulo. egyszerű — imperfecto o simple hablando beszélve b) előidejű v. — Habiéndome levantado temprano. hogy magunkkal vittük volna a színházi látcsővet. El señor Varga piensa haber llegado tarde. me harás un grande favor. hogy (ők) későn keltekl — Miután ettünk valamit. Ejercicios 1.IV. porque (llegar) con inedia hora de anticipación. Tradúzcase al húngaro : a) Siento no poder venir a verte. el tren no (llegar) todavía. — Habiéndome escrito una carta. — ¿Estás contento de recibir cartas? ¿Estás contento de haber recibido cartas? — El señor Varga piensa salir para Szeged mañana. de la platea o de los palcos? ¿Qué hace la gente en el vestíbulo del teatro? ¿A quién se entregan los abrigos y sombreros? ¿Qué anuncia el próximo comienzo de la función? ¿^Qué hacen los acomodadores y las acomodadoras? ¿Qué se ve en la escena? ¿Guando alcanza la representación un gran éxito? ¿Con qué gratifican los espectadores la maestría de los actores y actrices? 2. entramos en el cuarto de baño para lavarnos de pies a cabeza. — Escribiéndome una carta. hogy későn keltünkl — Milyen kár. entregué mi abrigo a la encargada del guardarropa. — Miután megmutattam a jegyemet. — Ana reconoció a la actriz: la (ver) ya en otras piezas. los espectadores entraron en el patio del teatro. Dígase en español: a) (Usando el infinitivo)^ őrülök (alegrarse de). hogy meghívhatlak ebédre. — Mis hermanos fueron a ver a nuestro abuelo. Contéstese a las siguientes preguntas : ¿Va usted muchas veces al teatro ? ¿Cuándo estuvo en 'el teatro por última vez? ¿Qué vio usted en el teatro? ¿Dónde compró usted los billetes de teatro? ¿Qué localidades prefiere usted en el teatro? ¿De dónde ve usted mejor. — Szüleim sajnálják. anélkül. hogy ritkán látnak benneteket. — Tan pronto que (oir) sonar las campanillas. los amigos fueron a un teatro. — Después de (comer) en un restaurante. b) Levantándome temprano. — Habiendo olvidado traer consigo los gemelos. Szüleim sajnálják. tenía bastante tiempo para leer el periódico. Siento no haber podido venir a verte. Después de levantarnos ( = Después de habernos levantado). los dos amigos se quedaron en el vestíbulo del teatro a fumar cigarrillos. hogy későn keltél! — Milyen kár. beléptem a páholyba. 3. örülök. Juan me hizo un grande favor.A f ő n é v i a igenév — el infinitivo hablar beszélni haber hablado hablado beszélt. a színházba men­ tünk.A m e l l é k n é v i . tengo mucho tiempo para prepararme. A h a t á r o z ó i a) egyidejű v. beszélve ) jelen idejű — imperfecto o simple . összetett — perfecto o compuesto habiendo hablado miután x beszéltem. Cambíense los infinitivos entre paréntesis por la forma correspondiente del pluscuamperfecto o pretérito anterior: Ayer el enfermo se sintió mejor. — A színházba mentünk. pero volvieron a casa sin haberle visto porque se había marchado a dar unpaseo. hogy nem láttak benneteket.

La Reconquista fue terminada en el siglo quince. Minthogy magammal hoztam a látcsövet. 5.b) (Usando el gerundio) Miután befejeztem a munkát. Ezért sok taps volt az egész előadás alatt. En la España de aquella época* había varios reinos árabes. Como eran más fuertes que los españoles. . — Minthogy megtanultad az uj szava­ kat. — Mivel a színészek jól alakították szerepüket. — Minthogy kedvünk volt színházba menni. Pompás kedvemben ébredtem. Uno de ellos tenía su capital en'Granada. pero no pudieron conquistar las regiones montañosas del norte. jól felelsz majd az iskolában. Tradúzcase al español: Tegnap vasárnap volt. jegyeket vettünk a ma délutáni előadásra. — Mivel a vonat késve érkezett. Az előadásnak nagy sikere volt. Esta guerra de liberación de la tierra española se llama la Reconquista. hogy neki is tetszenek a jó darabok. En todos estos siglos no cesó la guerra de los españoles contra los invasores. Mialatt a fürdőszobában mosakodtam. hazamentem. J . mindent jól láttam. melyet szombat este láttam a Vidám Színházban. a színdarabra gondoltam. Hassán. Tudom. ) színésznő rendkívüli művészettel alakította szerepét. sok taps volt az előadás alatt. los árabes que vinieron de África invadieron España. mert teljesen kialudtam magamat. 196 * . Kár azonban. Hace muchos años vivía en Granada un rey árabe. Nem sajnálom. con su mujer Fátima. . Nieve y flores En el año 711. Legközelebb nem megyek egyedül. Hassán quería mucho a su mujer y siempre cumplía todos sus deseos. Los árabes reinaron en España siete siglos. — Ha megtanulod az új szavakat. — Miután munkájukat befejezték. mert jobban látok a földszintről. hogy láttám a vígjátékot. jól fogsz felelni az iskolában. sokat kellett várnunk a pályaudvaron. se apoderaron de la España del sur y del centro. hanem Feri barátommal. Fátima era muy hermosa. a munkások hazamentek. Az egyik (Una de las . hogy helyem egy páholyban volt. LECCIÓN VEINTICUATRO Lección de I repaso . fogat mostam és fésülködtem. Nekem a darab nagyon tetszett.

— Di cómo quieres morir. Pero el califa quedó inflexible. todos los años. Entonces Fátima dijo a su marido: — Me gusta mucho este paisaje. el cual le condenó a muerte. por lo menos. No he visto nunca tanta nieve. Los años pasaban y la nieve sólo estaba arriba en los altos picos de la Sierra. Pero al día siguiente. Un día de. Granada está situada aJ pie de la Sierra Nevada. primavera. Al rey le hizo gracia la salida y le perdonó. ver las montañas siempre cubiertas de nieve. Llueve poco. vio con sorpresa las montañas tan blancas como la nieve.Señor — suplicaba el bufón — permíteme. Pero un día. donde se encuentra Granada. y para cumplir tu deseo he mandado traer de las tierras de Arabia. Todas las montañas estaban blancas de nieve. No nieva nunca.almendros y replantarlos en las laderas más próximas de estas montañas. es muy caluroso. como cuenta la leyenda. respetando el género de muerte escogido. en primavera. el califa de Córdoba. Tú querías ver las montañas siempre blancas. . II La mejor muerte (Anécdota) » Un bufón había ofendido gravemente a su soberano. y decídete cuanto antes. Y desde entonces. en Granado cayó una gran nevada. con asombro de todos.Señor — contestó el bufón —. durante el reino de Hassán. . que yo mismo escoja el género de muerte. El bufón rogó el perdón del soberano en gracia a sus buenos servicios anteriores. Hassán se sonrió y le contestó: — No es nieve. Es la flor de los almendros. En los pióos de estas montañas la nieve aparece en invierno para desaparecer en primavera. . Pero este deseo era más difícil de cumplir que otros. *197 . las montañas de alrededor de Granada se visten de blanco con la flor del almendro.El clima de Andalucía. *. quiero morir . Muy contenta corrió hacia su marido y le dijo: . la más alta de España. Es más bonito. de viejo. Fátima al salir a la terraza de su palacio. Fátima lloraba y repetía su deseo de . Siempre hace buen tiempo. Le prometió cumplir su deseo algún día. Quiero x ver las montañas siempre blancas. la nieve desapareció. El marido no sabía qué hacer para consolar a su mujer.¡Qué alegría! La nieve ha vuelto a cubrir las montañas.

kedvéért. több el clima éghajlat caluroso forró estar situado fekszik al pie de lábánál el pieo csúcs desaparecer eltűnik el asombro csodálat. lejtő desde entonces azóta la leyenda legenda. korszak vario különféle. tájkép siguiente következő eonsolar (consuelo. fejedelem el califa kalifa el cual. betolakodó la liberación felszabadítás.ú el invasor támadó. fel la terraza terasz el palacio palota el almendro mandulafa la almendra mandula Arabia Arábia replantar átültet la ladera hegyoldal. felszabadulás la tierra föld la Reconquista visszahódítás fue terminada befejeződött la época időszak.* H a y moros y cristianos. kiszolgálás anterior előbbi. consolamos) meg­ vigasztal prometer megígér arriba fent. megbánt el soberano uralkodó.)< 198 . Vannak mórok és vannak keresztények: A nézetek eltérnek. -~ 2. el moro mór. Vocabulario I. érdekében el servicio szolgálat. megkegyelmezés en gracia a (elöljárószó) -ra való tekin­ tettel. amely condenar (el)ítél el perdón megbocsátás. Mórok vannak a tengerparton : Veszély közeleg. *(A közmondások értelme: 1.III Refranes H a y moros en la costa. ámulat i a nevada hóesés. monda de alrededor környező II. la muerte halál el bufón udvari bolond ofender megsért. előzetes inflexible hajlíthatatlan suplicar könyörög por lo menos legalább escoger (escojo. szerecsen la costa tengerpart el cristiano keresztény •. havazás ' el paisaje táj. tekintetbe vesz III. veszekedésre mindig van ok. elszánja magát cuanto antes minél előbb de viejo öreg emberként hacer gracia tetszik Ja salida elmés mondás respetar tiszteletben tart. escoges) kiválaszt decidirse elhatározza magát. árabe arab apoderarse de hatalmába kerít vmit conquistar meghódít montañoso hegyes reinar uralkodik la guerra hábor. la cual aki.

2. hogy mikor .— A DélAmerikában beszélt spanyol nyelv nem különbözik sokban a Spanyolországban' beszélt nyelvtől. — Miért nem vagytok olyan szorgalmasak. (Véase la gramática de la lección 21. mint Máriának. 4. és Budapesten halt meg. minden iránt érdeklődtem. kicsi és kövér gyerek volt. Contéstese a las siguientes preguntas: . — Rokonaink a legna-. A jobbpartot hegyek határolják. én az újságot olvastam. — Mialatt Feri a. desde entonces. te erősebb voltál. — A legnagyobb örömmel segítek neked. — Amikor tegnap megkap­ tam a sürgönyt. tegnap azonban esett az eső. con una línea ondulada.— Spanyol­ ország nagyon gazdag ország. — Azt hiszem. hogy ez a munka meg fogja haladni erőnket. mint a másik. las montañas de alrededor de Granada? 2. — Az út nagyon hosszú volt. amennyit tudunk. el presente. — Cukrot hozattam a bolt­ ból.) < > . — Ágnesnek hosszabb haja van. — Több mint ötven forintot. de ő nem volt otthon. i Expliqúese el empleo de los varios tiempos de los verbos en el trozo de lectura •"Nieve y flores". — Amikor az egyetemre jártam. 3. 199 . felhívtam telefonon bátyámat-és húgomat.Ejercicios ' « 1. — A gyere­ kek ma még nem mosakodtak. durante el reino de Hassán? ¿Qué dijo Fátima a su marido? ¿Cómo cumplió Hassán el deseo de su mujer? ¿De . mint Mihály bácsi gyerekei? — Amikor gyerekek voltunk. színházba vagy moziba megy. — Megmutattam a feleségemnek a megvett jegyeket. ¿En qué-año invadieron los árabes de África a España? ¿Qué parte de España no pudieron conquistar? ¿Cuántos siglos reinaron los árabes en España? ¿Cómo se llama la guerra de liberación de la tierra española? ¿En qué siglo fue terminada la Reconquista? ¿Cuántos reinos árabes había en España de aquella época? ¿Quién vivía hace muchos años en Granada? ¿Cómo se llamaba la mujer de Hassán? ¿Quería mucho Hassán a su mujer? ¿Qué sucedió (történt) un día. . — Láttam a vásárolt könyveket. 3. con dos líneas . és fújt a szél. — A sajt. — Amikor az ember szórakozni akar. mint te.) István és én osztálytársak voltunk. — A feladatokat már megírtuk. el pretérito presente. qué color se visten.gyobb örömmel fogadtak bennünket.4. (Véase la gramática de la lección 20. A színház telve volt. — Én több spanyol szót tudok. el pretérito simple con tres líneas . — Te kevesebbet tanulsz. — Nagyon rosszul feleltél tegnap az iskolában. — Vasárnap a legmagasabb hegyre mentünk feL — Szüleim a felsőbb emeleten laknak. — Pállal akartunk beszélni.rádiót hallgatta. — Elér­ kezett az utolsó pillanat.) Nagyapám Szegeden született. — öcsémnek nem adtam többet negyven forintnál. mint én.. — Annyit érünk. — Amikor András 12 éves volt. vannak nyitva a múzeumok. — Ők nagyon boldogok.. — Mi már elolvastuk ezeket a folyóiratokat. el pretérito imperfecto. (Por este motivo. mint neked. — A szegény ember a legkisebb pénzösszeggel is meg lesz elégedve. és a zene is minden­ kinek tetszett. — A tanár elolvasta a-tanulók által megírt feladatokat. mint én. hogy felmegyünk a hegyre. ahol Shakespeare darabjának felújítását láttuk. — Tegnapelőtt szép idő volt. subráyense todos los verbos del trozo. — A mai újságot nem találtam az asztalra tett újságok közt. — A múlt évben a városi tanács nagyon sok új házat építtetett. — Ez az ing gyengébb minőségű. kiváló volt. (Véase la gramática de la lección 22. — Budapestet a Duna két részre osztja. — Nem aludtatok eleget? — Nem tudom. 2.) Tegnap a színházba jnentünk.) Má délután későn jöttem haza a gyár­ ból. en primavera. — Barátom minden ruháját a szabóval csináltatja. — Miért nem jöttetek vasárnap hozzánk? — Nem tudtam csinálni semmit. adtam nővéremnek. Ő volt a legjobb ember a világon. — Hova tetted a megírt leveleket? — Elhatároztuk. — Neked élénkebb szemed van. — Milyen volt az előadás? Nagyon jó volt. melyet tegnap vettem. (Véase la gramática de la lección 19. con una línea. de la manera siguientes 1. • Ejercicios de repaso Dígase en español: 1.

• — Miután felöltözködtünk. — Mélyebben aludtam. hogy a barátom beteg (estaba . — Tegnap délután csak úgy szakadt az eső. Cogerías flores." Butaság. meglátogattam őt.. ¿Tendríais la bondad de ayudarme ? Saldrían con el tren de la mañana. Sería una tontería quedarse en casa. — Minthogy az udvari bolond súlyosan meg­ sértette a kalifát. — Hogyan mulatott Margit tegnap Vargáéknál? Azt hiszem. — Sajnáljuk. bementem a nézőtérre. mint azelőtt. hogy nem írtam neked. — Mihelyt elkezdett esni az eső. • én vagyok. — Jobban szórakoztunk. (Véase la gramática de la lección 23. gustar coger . — Megtudtuk. hogy rokonaink már a kétórás vonattal megjöttek. János? Igen. 5. hogy nem beszéltem Józseffel. amikor . ez halálra ítélte őt. ) .'— Amikor megtudtam. — Bocsáss meg nekem. hogy nem láttuk az új darabot. — Apám rengeteget dolgozott a gyárban. — Ti már bizonyara láttátok az új darabot. podr fennétek olyan jók segíteni nekem ? A reggeli vonattál utaznának. — Mivel már láttuk az új vígjátékot. mint ti. a hegyek már nem voltak olyan szépek. — Mihelyt bátyám megérkezett a pályaudvarra. tendr saldr -íamos -íais -ían . sétálni mentünk a ligetbe.. — Miután a hó eltűnt. A feltételes mód jelen ideje — El condicional imperfecto o simple Példák Az egyszerű jövő idő tövéhez járulnak a folyamatos' múlt ragjai Me gustaría hacer una excursión. — A király megbocsátott az udvari bolondnak. mert tíz óra vdn. — Te vagy az. Rengeteget táncolt. . ser -ía -ías -ía .. Virágokat szednél.. — A gyerekek sokat nevettek a moziban. melyeket a gyár kultúrfelelősétől kaptam.) Tegnap megkaptam a pénzt. otthon maradtunk. felhívott engem. gyere az ebédlőbe reggelizni! — Fél nyolc lehetett. azonnal válaszoljatokl — Ha majd felöltöztél. .— A tanulók a füzeteket az asztalra tették. — Miután átadtam felöltőmet a ruhatárosnőnek. LeüZhetnénk egy padra. hazasiettünk.volna itthon maradni. hogy na­ gyon jól mulatott. melyet szüleim küldtek nekem. Podríamos sentarnos en un banco. 200 Jólesne (Szeretnék) kirándulni. — Megjött már a vonat? Bizonyára megjött már. mint te. — Ha majd megkaptátok a levelemet. — Feleségem nagyon örült a színházjegyeknek. . az előadás megkezdődött. aki súlyosan megsértette őt. — Szombat délután kirándultam a he­ gyekbe. — Mit hoztál magaddal külföldről? Néhány inget és néhány pár harisnyát hoztam magammal. — Sajnálom. 25 LECCIÓN VEINTICINCO \.

pero no te­ níamos tiempo. además. Daría la vuelta al mundo. jVaya sueños I ¿Y quién te pagaría los gastos de viaje? — En eso no he pensado aún. Después de dar una vuelta por los senderos del parque. Yo no tendría nada en contra de un viaje por Italia o la América del Sur. automóviles y aviones. Te propondría otra cosa: deberíamos ir al parque cercano. — Ni que decir tiene. Vamos a dar un paseo por el parque. Puedes imaginarte lo contentos que estarían nuestros chiquitos de tomar el sol. en las montañas. nadar.con un tiempo. — El verano anterior — dice Ana.I 2. de nem volt időnk. ' Jöttünk volna. — Sin dinero tropezarías con serias dificultades. Sin embargo. Jólesett volna (Szerettem volna) kirándulni. hacer excursiones en velero. . — Con un tiempo semejante me gustaría hacer una larga excursión por los bosques de Buda. Juan Varga acaba de regresar a casa de su fábrica. Para emprender un largo viaje sería necesario < tener considerables ahorros en el banco. — Yo también desearía ver mundo. — Utilizaríamos todos los medios de transporte moderno : trenes. barcos. ' — jQué buen tiempo hoy ! — dice a su mujer. —. Allí podríamos sentarnos en un banco. bañarse. — pasamos tres semanas agradables. así sería una tontería quedarse en casa. • Deambulando por el bosque. Viajaría por tierra. — jEn mi vida tendría ánimos para subir a un avión I 201 . Este año yo preferiría pasar las vacaciones a orillas del Jago Bálaton. respiraría a pleno pulmón el buen aire primaveral y cogería para ti unas flores. el matrimonio Varga se sienta en un banco asoleado y empieza a hablar de las próximas vacaciones. mar y aire. ^ — En estos días sueño mucho con hacer un viaje al extranjero. ya son las cinco y media. — También a mí me gustaría hacer una excursión. A feltételes mód múlt ideje — El condicional perfecto o compuesto Me habría gustado hacer una excursión. Habríamos venido. I Los Varga sueñan con hacer un viaje Es un hermoso día de mayo.en Mátraháza. Un viaje al extranjero sería el colmo de mis sueños. remar. pero tú sabes lo cansada que estoy y. Tomaríamos el sol y entretanto tendríamos tiempo para hablar de tus vacaciones que están acercándose. — Tienes razón.

de donde Volverá sólo mañana. pero. ¿qué se le va a hacer? Tendré que esperar hasta jueves.' ' — Pues bien. — El señor Kiss no sabía él. — ¿Tendría usted la bondad de decirme su nombre? ' . Serían las ocho y media cuando recibió una llamada urgente. — ¿Qué le digo al señor Kiss cuando vuelva? — Dígale que vendré a verle pasado mañana a las nueve menos -cuarto. Quizás se nos presente aún la ocasión de realizar un viaje al extranjero. bastarían para hacer un modesto viajecito al Bálaton. Mi madre por la casa ¡cómo me llamaría ! Por la ciudad mi padre I cómo me buscaría 1 Andando en mi caballo con mucha gallardía. y he venido porque el señor Kiss me prometió que me habría preparado unos documentos. Las ocasiones inesperadas surgen en el momento menos pensado. — Siento decirle a usted que el señor Kiss no está. II Conversación — Desearía hablar al señor Kiss. En media hora habríamos arreglado todos nuestros asuntos. Me habría gustado hablar con él hoy. En un • caballo negro. Me dijo que me esperaría esta mañana a las diez. una tarde me iría.mismo que tendría que salir ya por la mañana. Ayer hablé con él por teléfono. •202 . — ¿Quién lo diría? Es decir. — ¿No se equivoca usted? Yo sabía que el señor Kiss saldría pero no pensaba que tomaría el tren de la mañana. — Le diré al señor Kiss que usted ha pasado para verle. . Nuestros ahorros. podré hablar con él sólo pasado mañana. Hace media hora ha salido para Debrecen. A no sé qué comarca sin nombre llegaría. en el mejor de los casos. ya lo veremos. de niño discurría . — ¿Me haría el favor de decirme cuándo volverá? — Al marcharse me dijo que volvería mañana con el tren de la tarde. pero no sabía que se marcharía.« • • III Umbral En el umbral sentado.— ¡A qué tanto hablar! Todo eso son sueños y nada más. Soy Pedro Kovács. — Gracias. jQué lástima ! Yo habría podido venir más temprano. — No las merece. — Ciertamente.

Y a todos los amigos mi historia contaría : ¡Bandido de muchacho ! ¡Quién nunca lo diría I Y la ciudad entera se maravillaría. . Corría por la casa. repetía. Nadie por qué sabía . Mi madre. bien sabido que nos bendeciría. Con esto abro los ojos ebrios de fantasía. Madre. por seguro que nos perdonaría. jamás la dejaría. la dulce madre. Me le colgaba al cuello . Con ella en una iglesia blanca me casaría. . "Ven.sabe que la enamoraría. . Pero del propio sueño corriendo. Mi padre. Proezas del camino sin fin le contaría. nacido en 1889) 203 . Arturo Capdevilla (poeta argentino. . madre".Una princesa rubia rubia rae > esperaría. ya corría. Y como bien se .

vminek a teteje habría podido venir jöhetett volna ¿aria la vuelta al mundo bejárnám az arreglar (el)rendez el asunto ügy. mondjak neki? por tierra. siento decirle a usted sajnálattal el sendero ösvény. viItalia Olaszország dékre. ma délelőtt nadar úszik remar evez serían lehetett el velero vitorlás hajó la llamada (telefon)hívás al extranjero külföldre urgente sürgős ¡vaya sueños! micsoda álmokI al marcharse amikor elment el gasto kiadás. hogy milyen ismeretlen. bátorság primaveral. mint kisni que decir tiene ehhez szó sem fér * gyerek emprender un viaje útra kel discurrir.Vocabulario I. tavaszi . surges) előtűnik. el bosque erdő el automóvil autó deambular andalog el avión repülőgép respirar (be)lélegzik. dolog egész világot viajar utazik ¿qué le digo? mit. mondta volna ezt?") el colmo betetőzés. vagyok realizar megvalósít sin embargo mégis. tájra la America del Sur Dél-Amerika la proeza hőstett 204 . álmodnak közlekedési eszköz hacer un viaje utazik el medio eszköz con un tiempo semejante ilyen időben el transporte szállítás semejante hasonló el barco hajó . költség ¿quién lo diría? ki hitte volna? („ki los gastos de viajé útiköltség mondaná v. sueñan con hacer un viaje utazásról el medio de transporte szállítási v. el pulmón tüdő el ánimo lélek. adódik allí ott en el momento menos pensado amikor tomar el sol napozik legkevésbé gondolunk rá dar una vuelta sétál egyet II. ennek ellenére inesperado nem remélt. partjain de donde ahonnan lo contentos que estarían hogy milyen saldría el fog utazni vidámak lennének tomar el tren vonattal utazik t esta mañana ma reggel. ábrándozik emprender vállalkozik vmire (amire: con mucha gallardía nagy délcegen tárgyeset) >• la gallardía délcegség . meg­ cercano közeli jelenik. szellem. nada más -semmi több lo cansada que estoy hogy milyen fáradt en el mejor de los casos a legjobb esetben . napsütötte no está nincs itt * a orillas de partján. gyalogút közlöm önnel asoleado napos. elgondolkodik. el nombre név tengeren és levegőben ciertamente természetesen /_ tropezar (tropiezo) (bele)ütközik vmibe • el documento okmány (amibe: con) ' III. szív ¡en mi vida! (soha) életemben a pleno pulmón teli tüdővel tener ánimos para bátorsága van vmihez. considerable tekintélyes. nem várt con un tiempo así ilyen időben surgir (surjo. mar y aire szárazföldön. el umbral küszöb la dificultad nehézség de niño gyerekkoromban. jelentős a no sé qué comarca sin nombre nem is no tener nada en contra nem ellenzi tudom.

serían lennék. Ebből következik az is. 79. veríamos. -ías. seríamos. -íais. sería. hogy bandido de muchacho ebadta kölyke el bandido bandita nunca valaha. ábrándjaim elől propio saját jamás soha(sem) dejar elhagy colgarse al cuello nyakába csimpaszkodik colgar (cuelgo. estarías. -ían. A feltételes mód jelen ideje — El condicional imperfecto o simple Napoznék. Ráérnénk. Példák a ragozásra: AMAR szeretni amaría amarías amaría amaríamos amaríais amarían Ugyanígy : SER EtfTAR VER sería'. A feltételes mód jelen ideje egyszerű igealak . udvarol vkinek (tárgyesettel) la iglesia templom casarse egybekel . veríais. verían látnék stb. bendices) megáld por seguro que biztos.vestiría nos vestiríamos os vestiríais se vestirían öltözködnék öltözködnél öltözködne öltözködnénk ' öltözködnétek \ öltözködnének t ' szeretnék szeretnél szeretne szeretnénk szeretnétek szeretnének vería. estaríais. volnék stb. megrészegült vmitől (amitől: de) la fantasía képzelet. ekkor ojos ebrios de fantasía ábrándozásba merült szem(em) ebrio részeg. serías. -íamos. seríais. úgy képezzük.SÍD fin vég nélkül enamorar szerelmet ébreszt vkiben. hogy az ige fő­ névi igenevéhez tesszük a folyamatos múlt ragjait: -ía. estaría. hogy miért Arturo Artúr Gramática 140 . amennyiben a ragokat egyformán a főnévi igenév­ hez. V VESTIRSE öltözködni me vestiría te vestirías se. colgamos) (fel)akaszt. ábránd(ozás) del propio sueño corriendo menekülve álmom. és 80) és a feltételes mód jelen ideje képzés szem­ pontjából közel áll egymáshoz. volnék stb. függ el cuello nyak nadie por qué sabía senki sem tudta. estaría. nem pedig a tőhöz illesztik. vería. soha maravillarse csodálkozik con esto. amelyek 205 . Az egyszerű jövő idő (vö. ezzel. Tendríamos tiempo. estarían lennék. Tomaría el sol. estaríamos. hogy azok az igék. bien sabido természetes bendecir (bendigo. -ía. verías.

vö. rágnak megfelelően. d) múlt időben álló főmondati állítmány után a mellékmondatban.' — A feltételes mód jelen ideje a spanyolban tehát múlt idő értelmével is bír. -ném stb. így pl. 141 A feltételes mód jelen idejének használata Te propondría otra cosa. és 132. • Kiss úrral szeretnék beszélni. hogy mikor jön. jövő idejű cselekvés kifejezésére. Megjegyzés. akárcsak a magyarban. a) b) Mást javasolnék neked. Desearía hablar al señor Kiss. bendeciría. Lenne olyan szíves megmondani nekem. ugyanazt a rendhagyóftágot a feliételes mód jelen idejében is megtartják. d) Me dijo que volvería mañana. Azt mondta nekem. (segédige) HACER csinálni PODER -hatni PONER tenni QUERER szeretni SABER tudni SALIR kimenni TENER bírni VALER érni vmit VENIR jönni < diría habría haría podría pondría . dirías habrías harías ' podrías pondrías querrías sabrías saldrías • diría hubríu haría podría pondría « dlríimioK diríais habríais haríais podríais pondríais querríais sabríais saldríais tendríais valdríais vendríais dirían habrían harían podrían pondrían querrían • habríamos haríamos podríamos pondríamos querríamos sabríamos saldríamos tendríamos valdríamos vendríamos querría sabría saldría tendría valdría vendría ' querría sabría saldría tendría valdría - sabrían saldrían tendrían valdrían vendrían tendrías valdrías vendrías vendría ^ Megjegyzés. b) az udvarias kijelentésben vágy kérdésben (mint a magyarban). maldeciría. Teliál: DECIR ' mondani HABER . A feltételes mód jelen idejét a következő esetekben használjuk : a) a feltételes jelen kifejezésére. hogy holnap fog visszajönni. 2. — A bendecir (áldani) és a maldecir (átkozni) ige — bár a decir rendhagyóságát követi — a jövő időben és a feltételes mód jelen idejében a fő­ névi igenévhez teszi a ragokat: bendeciré. a magyar -nék. b. ez a mondat: ¿Quién lo diría ? — egyformán jelentheti: Ki hinné? vagy: Ki hitte volna? 206 . 81.) . -nőm.rendhagyóan (tővállozással) képezik jövő idejüket. vissza? Fél kilenc lehet (vagy: lehetett). maldeciré. c) a jelen és a múlt valószínűség kifejezésére (akárcsak a jövő időket. ¿Me haría el favor de decirme cuando volverá? c) Serían las ocho y media.

az iratok már készen lesznek. hogy a feltételes mód múlt ideje befejezett jövő értelmével áll. Kiss úr megígérte nekem. de előfordul az is. Példák a ragozásra: IR menni • habría ido habrías ido habría ido habríais ido habrían ido mentem volna mentél volna ment volna mentetek volna mentek volna i LAVARSE mosakodni me habría lavado te habrías lavado se. habría lavado os habríais lavado se habrían lavado mosakodtam volna mosakodtál volna mosakodott volna mosakodtatok volna mosakodtak volna. ha fürödhetnének és evezhetnének. Fíjate lo viejas que son esas estatuas y lo viejos que son estos cuadros. El señor Kiss me prometió que me habría preparado unos documentos.. 207 . El tudom képzelni. Jöhettem volna én korábban. milyen régiek ezek a szobrok és ezek a képek. 143 A „hogy milyen" fordulat spanyol fordítása Te tudod. Puedes imaginarte lo contentos que estarían nuestros chiquitos de • bañarse y remar. múlt idejű állítmány után következő mellékmondat­ ban. Megjegyzés. hogy majd elkészít nekem néhány okiratot. Elintéztük volna összes ügyeinket. akárcsak a magyarban. A feltételes mód múlt ideje összetett igealak : az haber segédige feltételes módjának jelen idejéből és a fö'ige participio-]ábój áll. és csak ezután következik a que kötőszó. hogy milyen boldogok lennének gyerekeink. P á r elmondta nekem. hogy niilyen fáradt vagyok. Habríamos arreglado todos núestros asuntos. I A magyar „hogy milyen" fordulatnak a spanyolban sajátos szerkezet feléi meg: a szerkezetet a változatlan lo névelő vezeti be. Elképzelheted. habríamos ido mentünk volna nos habríamos lavado mosakodtunk volna A feltételes mód múlt idejével múlt idejű feltételt fejezünk ki. ezt követi a melléknév (vagy határozószó). Puedo imaginarme lo dura que habría de ser la lucha. amelyre vonatkozik. További példák: Pablo me ha contado lo buenísimo que es usted. — Bár ritkán. lóNézd.*•£** A feltételes mód múlt ideje — El condicional perfecto o compuesto Yo habría podido venir más temprano. A melléknév nemben és számban egyezik a főnévvel. hogy milyen kemény lehel(ett) a harc.) — A nehézkes feltételes múlt helyettilyenkor a spanyol inkább a feltételes jelent használja. Pl. (Mire hozzá megyek. hogy ön milyen Tú sabes lo cansada que estoy.

fiogy csináljam? Mikor utazzunk? ¿Qué le digo? . Viajaría por tierra.'* Szegény testvérem! ¡El bandido de muchachol jPobre de mi hermano! 208 y . . ön nem tudja. hogy milyen szépek ezek a dolgok. 146 A kijelentő mód jelen idejének használata felszólító mód helyett Mit mondjak neki? . Lássuk csak. ¡Lo hermoso que es! Milyen szép I — ¡Lo bien que habla! Milyen jól beszél I — ¡Lo que nos hemos reído de éli Mennyit nevettünk rajta I — Főnévvel együtt inkább az alábbi szerkezetet használjuk : ¡Que muchacha tan hermosa! Milyen szép lányi — / Qué libros más interesantes! Milyen érdekes könyvekl *4*| (Az elöljárószó egyszeri kitétele felsorolásban Szárazföldön. személyben gyakori a kijelentő mód jelen idejének használata a felszólító mód helyett. A magyartól eltérően az „en la vida" („soha életemben nem") kifejezés állító alakú. mar y aire. A spanyolban nem ismételjük meg áz elöljárószót a felsorolásban szereplő többi főnév előtt. — A fenti szerkezet. bár ritkábban. ¿Oómo lo hago? ¿Cuándo salimos? A spanyolban. További példák : En su vida le había visto. 147 A de elöljárószó használata jelzős kifejezésekben Az ebadta kölykei . tengeren és levegőben utaznék. hogy milyen erős vagy 1 Nem tudjátok. Soha életében nem látta őt. pl. 145 A tagadószó elhagyása az „en la vida" kifejezésben . En la vida he visto cosa semejante. Un viaje por Italia o la AméUtazás Olaszországon vagy Dél­ rica del Sur. különösen a társalgás nyelvében.Usted no sabe lo desgraciados que somos. ¡En mi vida tendría ánimos para Soha életemben nem volna bátorsubir a un avión! ságom repülőgépre felülni. önálló (fő)mondatban i» előfordul. Amerikán keresztül. az egyes és többes szám 1. Soha életemben nem láttam hasonló dolgot. » t jA ver lo fuerte quo eres I No sabéis lo hermosos que soa esos objetos. hogy milyen szerenesetlenek vagyunk. a magyarban viszont az elöljárószónak megfelelő ragot minden •esetben meg kell ismételni. Megjegyzés.

— Lenne (ön) olyan szíves idenyújtani nekem a sót? — Elmennénk hazulról. — Me bañaría cada día. — Mi nem tudjuk. — Habría venido más temprano. — írnál szüleidnek levelet. hogy szü­ leim milyen jók. További példák: el bueno del viejo a jó öreg ¡La buena de Maríal Az a jó Máriai jEste picaro de abogado! Az a ravasz ügyvéd! ¡Perdona a la muy infeliz de Bocsáss meg a te szerencsétlen tu madre! anyádnak! ¡Tonto (-a) de mí! Ó én ostoba! ¡Desdichados de nosotros! Ó mi szerencsétlenek! ¡Ay de ti. felhasználva az összes modern közlekedési eszközöket. hogy a vonat késni fog. — Haría una excursión. si me apercibo! Jaj neked. — Sería feliz. — Hadd lássuk. — Önök napozhattak volna. Dígase en español: a) Napoznék. de már késő van. Fél évvel ezelőtt (azt) írta nekem levelében. Contéstese a las preguntas siguientes: ¿Qué le gustaría a usted hacer en un hermoso día de mayo? ¿Qué haría usted deambulando por el bosque? ¿Para quién cogería usted flores? ¿Dónde se podría tomar el sol? ¿Cuándo tendrá usted sus vacaciones? ¿Dónde preferiría usted pasar sus vacaciones? ¿Qué haría usteda orillas del lago Balaton? ¿Ha viajado ya usted en el extranjero? ¿Qué países conoce usted? ¿Le gustaría a usted dar la vuelta al mundo? ¿Preferiría usted viajar por tierra. 14 Spanyol nyelvkönyv — 66X4 209 . — Mária megírta. Szárazföldön és tengeren utaznánk. Ez nyomatékosabbá teszi a kifejezést. — Me vestiría rápidamente. különöseb felkiáltásokban. . hogy milyen szerencsétlenek ezek a lányok. — Lo diría todo a Pablo. Nekem volna bátorságom repülőgépbe szállni. hogy te el fogsz utazni. aki Argentínában él. Argentínában sok alkalom adódna (arra). — Elmondtam Péternek. c) János tudja. — Olvashattunk volna egy könyvet. de nem akart. hogy Józsinak nem lesz ideje. hogy Argentínába fogok utazni. — Saldría de casa. mar o aire? ¿Qué medios de transporte utilizaría usted? ¿Tendría usted ánimos para subir a un avión? ¿Tiene usted ya muchos ahorros en el banco? 2. — Kirándulhat­ nának. — Mondtátok. Soha életemben nem gondoltam volna. de nem érek rá. de most el kell menned. — Tudtuk. feleségemet és engem. — Vendría sin falta. — Milyen csúnya ez a kép 1 — Milyen jól beszél az apád spanyolul 1 — Mennyit nevettetek rajtunk ! — Soha életemben nem láttam ilyen szép szobrokat! — Életé­ ben nem hallott ilyen szép zenét.Jelzős kifejezésekben. — Mondtad. hogy néhány hetet töltsünk otthonában. — Tendría que hacer muchas cosas. hogy milyen nehezek ezek a feladatok. — Ti nem látjátok. b) Én tudtam. — Estaría en casa. gyakori a de elöljárószó kitétele. nem tudja elképzelni. — János elment volna hazulról. Test­ vérem (azt) írta nekünk. — Meglátogatnátok bennünket. Conjúguense en el condicional los verbos de las oraciones siguientes: Desearía hablar con mi hermano. hogy a rokonok meg fognak látogatni bennünket. Tradúzcase al español: Van egy testvérem. — Me habría bañado cada día. de el kell utaznotok. hogy spanyolul beszéljen az ember. Nagyon jólesnék nekünk világot látni. — No me maravillaría de nada. hogy milyen jó (ember). hogy Kiss úr el fog jönni. hogy Lajos bácsi Budapestre fog utazni. -^. — Podría salir para el Bálaton. Aki nem ismeri őt. hogy meg fog hívni bennünket. hogy nagyon fog örülni látogatásunknak. — Szüleink megírták. hogy Anna milyen fáradt. hogy milyen rossz a könyv. — Escribiría unas cartas. ha rajtakaplakl ¡Ay de los vencidos! ^ Jaj a legyőzötteknek! Ejereieios 1. feleségem azonban félne a levegőben utazni.Nem tudod elképzelni. — Querría ver al señor Kiss. hogy milyen erős Ferenc és Artúr. 3. de esik az eső. 4. — Leería este libro.

Ana está muy contenta de que su cuñada le escriba. también nosotros aquí debemos trabajar a más no poder si queremos vivir tranquila y cómodamente. Tengo curiosidad de saber qué escribe. quiéralo o no. que América es el paraíso terrenal. Ana corre a abrirla. engordar los puercos. Ana querida: Llevo sin escribirte mucho tiempo. — Una carta de mi cuñada que vive en la Argentina. — piensa Ana. Akár tetszik. la vida es como un cuento de hadas. quiéralo o no. Nada de eso. No tenemos hijos. Nuestra pequeña "estancia" me da mucho trabajo. hogy sógornője ír neki. No creáis que aquí. Sueño con el día en que pueda descansar un poquito. Por extraño que parezca. Sea como sea. La carta lleva sellos de franqueo argen­ tinos. 5 de Mayo 1958. estando ocupado en la ciudad desde la mañana temprano hasta muy entrada la noche. Ana se sienta en el sofá.LECCIÓN VEINTISÉIS A kötőmód hasznalata Ahora. cultivar el huerto. Perdóname si no he respondido a tu última carta en seguida. Paco. es un filatelista apasionado. Anna nagyon boldog. cuidar los árboles frutales. durante el día estoy sola. mosl sokat kell dolgoznom. porque mi marido. la tierra de promisión. Luego. Hace mucho que no nos había escrito. Ana lee la carta que dice : Tucumán. Una invitación Llaman a la puerta. no puede ayudarme a criar gallinas. Pero tú sabes lo ocupada que estoy. debo trabajar mucho. he de hacerlo todo yo misma. debo tra­ bajar mucho. al fin. abre el sobre prestando atención a que no deteriore los sellos porque su hijo menor. Es el cartero que le trae una carta. Pero ahora. lo cierto es que para 210 . en la Argentina. — Estoy muy contenta de que me escriba. akár nem.

no teniendo hijos. Repito : los gastos de viaje no os den cuidado. — contestó el empleado.. espero que en el futuro más inmediato encuentre un empleo más lucrativo. os ofrecemos pagar el precio del pasaje de Genova a Buenos Aires. En cambio nosotros. Mis vecinas me felicitan de que tenga una finca tan provechosa. ¿Qué os parecería. — Bueno. — ¡Cáspita ! ¿Quiere usted seis? — No. mi marido y yo.ganarse la vida es preciso que uno sepa bien su oficio. podemos daros hospitalidad por unas semanas. Ardo de deseos de veros. ¿qué opináis de todo eso? Esperamos vuestra respuesta inmediata. Ahora bien. — Ocho reales. mona se queda. ¡Cuánto pienso en vosotros! ¡Qué gana tengo de veros! Hace mucho que mi marido no te ha visto. no desdeñes un consejo. nos aseguran entradas no insignificantes. estaríamos dos semanas de huéspedes en vuestra casa en Budapest. Y ahora voy al grano : he de hacerte una proposición. 211 . — ¿Y cuánto vale? — Dos reales. No digas mal del año que pasado no sea. — Diga usted. ya lo arreglaré todo. Sin embargo. III Refranes Aunque la mona se vista de seda. Dicho sea de paso que no trabajo en balde : los huevos. un viaje a la América del Sur. Aunque seas muy sabio y viejo. — ¡Caramba! ¡Es muy caro! ¿Quiere usted cuatro? — Aquí no se regatea. señor. la manteca de cerdo. para visitarnos? Aunque no somos ricos. y ya que somos más acomodados que vosotros. Siento sólo que mi marido no esté del todo contento con su empleo actual : trabaja mucho y gana relativamente poco. ¿podría llevar a Zaragoza a mi perrico? — En la perrera tomándole billete. a ti y a tu marido. y que le guste. Con afectuosos saludos. las hortalizas y frutas que vendo. pues déme usted dos billetes de perro. tuya siempre Dolores II En ferrocarril (Chiste) — ¿Cuánto cuesta de aquí a Zaragoza? — preguntó un aragonés al despachaba los billetes del ferrocarril. Espero que vengáis lo antes posible.

találkozik (akivel: tárgyeset) lucrativo jövedelmező voy al grano rátérek a lényegre el grano magva. árusít. elintéz el real reál (spanyol pénz: 25 céntimos) regatear alkuszik ¡cáspita! az áldóját 1 el perrieo kiskutya la perrera kutyaketrec (vasúton) ¿cuánto vale? mennyibe kerül? III. különös I. de aquí innen el aragonés. befogad vkit (akit: a) la hospitalidad vendéglátás ya que mivel. gondol lo antes posible minél előbb ardo de deseos nagyon vágyódom („égek a vágytól") arder ég. közeli. la invitación meghívás llaman a la puerta csengetnek.Vocabulario quiéralo o no akár tetszik. birtok. aragonesa aragóniai al que attól. felnevel el puerco. aunque még ha . egészen el empleo állás. portó hace mucho már régóta. amikor el cuento de hadas tündérmese el hada (nőnemű szó) tündér. minthogy acomodado jómódú el pasaje hajóút. jövedelem insignificante jelentéktelen felicitar gratulál (akinek: fárgyeset. már régen prestar atención ügyel valamire (amire: a) prestar kölcsönöz. akár nem („akarjam vagy nem") extraño furcsa. átkelés de huéspedes mint vendégek el huésped. amihez: de) la finca (falusi) birtok. alkalmazás relativo aránylagos. megrongál el filatelista bélyeggyűjtő apasionado szenvedélyes Tucumán (tartomány és város Argentínában) llevo sin escribirte mucho tiempo már régóta nem írtam neked la estancia (Amerikában :) (állatte­ nyésztő) farm. (Spanyol­ országban:) lakás. átutazás en balde hiába la manteca (de cerdo) (disznó)zsír la hortaliza zöldség 212 la fruta gyümölcs la entrada bevétel. kopognak („hívnak az ajtóhoz") el cartero postás. azonnali encontrar (encuentro. mondat dar hospitalidad vendégül lát. ad deteriorar megsért. . disznó cultivar művel frutal gyümölcs­ ei árbol frutal gyümölcsfa sueño con el día en que alig várom már azt a napot. el cerdo sertés. levélhordó el sello de franqueo levélbélyeg el franqueo bérmentesítés. is el mono. szoba. telek provechoso jövedelmező del todo teljesen. gazdaság. la. tartózkodás desde la mañana temprano hasta muy entrada la noche kora reggeltől késő estig criar tenyészt. . la mona majom la seda selyem desdeñar megvet . nyújt. veleje. la huéspeda vendég ahora bien nos hát opinar vélekedik. varázslónő el paraíso paradicsom terrenal földi la promisión ígéret nada de eso szó sincs róla („semmi ebből") nosotros aquí mi itt sea como sea bárhogy is van lo cierto es que annyi biztos. aki despachar elad. lényege la proposición javaslat. hogy el oficio mesterség dicho sea de paso que mellesleg szólva el paso lépés. lángol dar cuidado gondot okoz afectuoso szívélyes el saludo üdvözlet II. viszonylagos en el futuro a jövőben inmediato közvetlen. encontramos) talál.

Ana niega que esté cansada. Ugyanott rámutat­ tunk arra. Nem ígérjük. kétesnek akarjuk feltüntetni: így első­ sorban tagadó és kérdő főmondat után : No sé qué hora sea. illetve helyes használatát nehézzé teszi az a körülmény. 2. Állítom. es posible = lehetséges = lehetségesnek tartom : egyéni vélemény): Es posible que Carlos se quede en casa. kijelentő módot használunk. gondolást kifejező ige. Olyan személytelen igék és kifejezések után. 213 . feltételező állítás módja. Megjegyzés. hogy hány óra van. — Mihelyt azonban bizonyosságról van szó. hogy te itt vagy. hogy eljönnek. Es bueno ( = Está bien) que tú estés aqui. Megértését. Anna tagadja. Jól van az. hogy madridi. hogy találok most egy taxit. hogy így van. Puede ser que sea así. melyek egyúttal egyéni véleményt vagy érzelmet fejeznek ki (pl. Hihetetlen. No prometemos que nuestra hermana te escriba una carta. Tagadod. No afirmo que mi hermano tenga razón. hogy a kötőmódot a mellékmondatban a magyar felszólító mód értel­ mével használjuk. No creemos que vengan. hogy Pál Spanyolországba utazik. (Nem kétséges. Vessük össze az alábbi példákat :t ¿Niegas que tienes mucho dinero ? No ignoramos que Pablo sale para España. hogy sok pénzed van? (Hiszen mi tudjuk. hogy Károly otthon marad. Nem tudom. Es improbable que halle un taxi ahora. Ignoramos que Pablo salga para España. Lehetséges. Nem tudjuk. pontjában ismertetett eseteken kívül a spanyolban kötő­ módot használunk a mellékmondatban: 1. hogy igaza van. A kötőmód általában a bizonytalan. Es increíble que esto sea así. hogy van. Nem hisszük. hogy Pál Spanyolországba utazik. véleményt. Lehet. Ha a főmondat állítmánya mondást. Ezen túlmenően azonban a spanyolban gyakran találunk kötőmódot ott is. ahol a magyarban kijelentő mód van. Nem valószínű. hogy nőtestvérünk leve­ let ír neked. Este señor dice que es de Madrid. A nyelvtan 107. hogy ez így van. lejjebb a példákat). hogy fáradt.) Jól tudjuk. hogy a spanyol sok esetben egyéni érzelmeitől függően használ kije­ lentő vagy kötőmódot (1. Nem állítom. pontjában már megismerkedtünk a kotornod jelen idejének képzésével és főmondatban történő használatával. Afirmo que él tiene razón. és a mellékmondat tartalmát bizonytalannak.) Ez az úr azt állítja. kétkedő. hogy testvéremnek igaza van.Gramática 148 A kotornod használata A nyelvtan 105—107.

hogy segít nekem. antes (de) que mielőtt. ki­ véve. Sajnálom. f) időhatározói kötőszók u t á n : apenas. jóllehet. 3. Le agradezco a usted que me ayude. ha. Lamento que Pedro no pueda venir. Ideje már. a menos que. hogy . que no hogy ne(m). e) ellentétet kifejező kötőszók után : a pesar de que. . Kár. sajnálkozást. hogy Péter nem jöhet. csodálkozást) kifejező igék után : Me alegro de que aprendas español. azért. Es fácil que lleguemos tarde. noha. para el caso de que. a condición (de) que. Nyilvánvaló. salvo que ha csak nem . a despecho que. Csoda lesz. a que. c) megengedő kötőszók után : aunque. Es claro que tú no tienes razón. Siento que usted se marche ya. hanem biztos tényt. no obstante que. Consta que aquel hombre es un estafador. félelmet. Könnyen lehetséges.9z. hogy leveleket írnak neki. asi que. después (de) que miután. Attól félnek. . hogy Lajos nem tudja a nyelvtant. Es hora de que nos marchemos. kijelentő mód áll utána : Es cierto que Luis no sabe la gramática. que. habár. para que. Sajnálom. Hálás vagyok önnek. Örülök. bien que.Es malo ( = Está mal) que vosotros estéis enfermos. aun cuando = ámbár. Érzelmet. hasta que. cuando. b) feltételes kötőszók után : caso que. 7?o. Nagyon örülünk. a no ser que. ho#y ő ezt már Uul\n. Es (una) lástima que Ana no nos escriba. azzal a feltétellel. por más que. Ocurre (= Sucede = Acontece) que el tren no sale puntualmente. Annyi biztos. en cuanto que mihelyt. Nyilvánvaló. mégpedig: a) célhatározói kötőszók után : a fin de que. Előfordul. Celebramos que Pablo ya no esté enfermo. hogy Pál már nem beteg. de modo que = avégből. hogy Anna nern ír nekünk. — Ha azonban a személytelen ige vagy kifejezés nem fejez ki egyéni véleményt. dado caso que. kedélyállapotot (örömet. abban az esetben. hogy a vonat nem indul pontosan. hogy. 214 . ha . Milagro será que tengan dinero. ha van pénzük. h a . Anna örül. hogy későn érkezünk. con tal (de) que. mientras (que) mialatt. d) tagadó értelmű vagy kizáró kötőszók után : sin que anélkül. luego que. is. hogy már megy. como amikor . como = feltéve. hogy nincsen igazad. Megjegyzés. hogy spanyolul tanulsz. miközben. Mellékmondati kötőszók után. porque. para cuando amíg. Temen que lleguemos tarde. hogy menyünk. hogy. 4. Es extraño que él lo sepa ya. en caso de que. sin embargo que = annak ellenére. siempre que. tan pronto como. hogy belelek víigyfok. excepto que.9. hogy kétriink. még ha . Ana tstá contenta de que le escriban cartas. de manera que. Furcsa. ha. hogy . hogy az az ember szélhámos.

ha a mellékmondat állítása bizonytalan. akkor is majom marad. kijelentő mód áll. la comida estará lista. ha a mellékmondat tényt fejez ki. Gyere ide. még ha taxit is kell fogadnom. tudok dolgozni. puedo trabajar. hogy az említett kötőszók (különösen pedig az időhatározói kötőszók) után csak akkor áll kötőmód. feltéve ha nem zavarnak. Mire visszatértek. ahol. Az olyan vonatkozó (aki. vagy tagadó értelmű . Mihelyt Ferenc megjön. Ott leszek a megbeszélt helyen. István sohasem ígér valamit úgy. c) megengedő értelmű. Esteban nunca da una promesa que no la cumpla. d) megszorító értelmű : a) Quiero una habitación que dé a la calle.Jól meg kell jegyeznünk. ha csak nem lesz csúnya idő. Apenas que llegue Francisco. — A „bármennyire is" fordulatban a por és a que közé melléknév vagy határozószó ékelődik : Por extraño que parezca. Megjegyzés. En caso de que venga María. Por mucho que trabaje. Pál nem keres eleget. Se lo diré a usted cuando venga. Akarok mondani neked valamit. b) tagadó főmondat után áll. Keresünk egy spanyolul tudó alkalmazottat. dímelo. Pablo no gana bastante. amikor megjön. az ebéd már kész lesz. Quiero decirte algo antes de que salga el tren. así tenga a que tomar un taxi. No faltaré a la cita. Bármilyen furcsának hangzik. Olyan szobát akarok. a dolog így áll. Még ha selyembe öltözik is a majom. hogy ne lássam őt. ¿qué le diremos? Hoy acabaré el trabajo con tal que no me molesten. Holnap elutazom. 5. Példák : Ven aquí que te dé el libro. Akármennyit is dolgozzék. 215 . Esperé hasta que vino.) Addig vártam. még mielőtt a vonat elindul. el asunto esta así. amely. Aunque la mona se vista de seda. hogy azi meg ne tegye. mely az utcára nyílik. mondd meg nekem. ha jön ? Ma be fogom fejezni a munkát. míg meg nem jött. Buscamos un empleado que sepa el español. Bár beteg vagyok. Majd szólok önnek. mona se queda. De kijelentő módot használunk az alábbi mondatokban Aunque estoy enfermo. Mit mondunk Máriának. hogy odaadjam neked a könyvet. ahová kötőszóval bevezetett) mellék­ mondatban. Partiré mañana a menos que haya mal tiempo. Para cuando volváis. No puedo marcharme sin que le vea. Nem tudok elmenni anélkül. (A mondat tényt fejez ki. amely a) kívánságot vagy feltételt tartalmaz.

Érdekes sajátosság. Akárhogyan is van. no tienen razón. Bármit mondjanak is. kem. hogy Mária nagyon szorgalmas. Arra kérem (önöket). c) d) 6. hogy esik. Bagas lo que hagas. Azt hiszem. cueste lo que cueste. vamos (iremos) a verles. Debo hablarle a él. 3. Estoy muy contenta de que mj cuñada me escriba. 2. Carlos dice que María es muy Károly azt mondja. hogy itt maradjak. Remélem. ha csak egy szót is szól. Mindenáron beszélnem kell vele („kerül. Odamegyünk. Elég. 216 . Bármit is teszel. hogy mit jelentenek. 4. kötömóddal állanak . Creo que esto es mi deber. Megjegyzések. Anna vigyáz arra. jóllehet bizonytalanságot fejeznek ki. hogy anyám jól van. aki ezt megérti. ha viszont mond. 149 A vonzat kitétele a q u e kötőszó előtt Nagyon örülök. Basta que él diga una sola palabra. sajátos szerkezetű megengedő mellékmondatokban: Sea como sea. hogy a parecer és creer ige után. Nincsen olyan baj. Kérlek. A magyarban a jobban szeretném. hogy meg ne sértse a bélyegeket. egy dolog biztos. aki németül beszél. Decir és esperar után aszerint áll kijelentő vagy kötőmód. hogy szombaton Mis padres esperan que él sábado meglátogassuk őket. közöl. aki ezt tudod. Tú eres el primero que lo sepas. Espero que mi madre esté bien. es suficiente kifejezés után que kötőszót kell használni: Jobban szeretném. Prefiero que tú quedes en casa. — 1. illetve remél. amely javunkra ne válna. Ana presta atención a que no deteriore los sellos. nincsen igazuk. ahova (csak) akarsz. illetve vár. Ha jelentésük megparancsol. A kérést jelentő (és olykor más) igék után — a magyarhoz hasonlóan — a que kötőszó el is maradhat: Les ruego me perdonen. Iremos donde quieras. Anna az utolsó. Nem találok senkit. a spanyolban a preferir és basta. No hay mal que por bien no venga. aplicada. él no te creerá. ha otthon maradnál. hogy ez a kötelességem. Ügy látszik. segíts nekem. kijelentő mód következik utánuk. elég kifejezések után ha kötőszó áll. kijelentő mód szokott állni: Parece que llueve. Az alábbi. Például: Azt mondta ( = parancsolta meg) ne­ Me ha dicho que me quede aquí. ő nem fog hinni neked.b) No hallo quien hablo el alemán. Szüleim (el)várják. meghagy. amibe kerül"). Te suplico me ayudes. una cosa es cierta. elvár értelmével állanak. Oigan lo que digan. bocsássanak meg nekem. Te vagy az első. Ana es la última que lo com­ prenda. hogy sógornőm ír nekem.

Már másfél év óta nem látták egymást. 150 A llevar ige különleges használata Llevo sin escribirte mucho tiempo. hogy Anna jó háziasszony. b) Lehet. — Nem tudom. vinni. hogy kint milyen idő van. hogy stb. Llevar alapjelentése : hozni. — Kár. Ejercieios 1. hogy az ige. — Tudom. Már tíz éve vagyok itt ügyvéd. — Nem tudod. A magyarban a llevar igét a fenti­ hez hasonló szerkezetekben nem fordítjuk le.). Apám már régóta nem dohányzik. — Tagadjuk. A fenti példa szó szerinti fordítása t e h á t : Sok időt viszek (azóta). Llevaban año y medio sin verse. hogy innen nem hallom a zenét. — Pál azt állítja. Llevo 10 años de abogado aquí. — Ideje. Mi padre lleva sin fumar mucho tiempo. estéis enfermos. melléknév vonzatát a que kötőszóval bevezetett mellékmondat előtt is megtartja. hogy szüleink Budapesten laknak. További példák : Nos alegramos de que no örülünk. Tudod-e. — Nagybácsim nem tudja. hogy Margit néha lusta. Dolores két hónapja van Budapesten. hogy a gyerekek hazajöjjenek. félek attól. hogy Péter is jön. hogy Anna jó háziasszony. (Sokszor a ma­ gyarban is kitesszük a mellékmondat előtt a rámutató szót. hogy jövünk. hogy a testhermano se levante temprano. — Barátaink azt hiszik. — Lehet. — Nem tudom. — Jól tudom. Már két napja nem alszom. hogy lusták a gyerekek. — Bárcsak igazad volna. Figyeljük meg jól az alábbi mon­ datok magyar fordítását: Llevo dos días sin dormir. — 217 Í . — Jó. vigyáz arra. hogy (vajon) tízkor vagy tizenegykor ön-e. ¿Sabes el tiempo que llevamos casados? Veinte años. mint pl. hogy mikor jön a postás? — Tudom. főnév. vérem korán kel. hogy nem vagytok betegek. hogy már késő van. Dolores lleva en Budapest dos meses. Estoy acostumbrado a que mi Hozzá vagyok szokva. hogy mióta vagyunk házasok? Már 20 év óta. hogy igazatok van. hogy tíz órakor jön. Harminc éve dolgozom már. . logy beteg. Contéstese a las preguntas siguientes: ¿Quién llama a la puerta casi cada día? ¿Qué le trae a usted el cartero? ¿Se alegra usted mucho cuando el cartero le trae unas cartas y tarjetas? ¿De quién ha recibido usted una carta hoy? ¿Tiene usted parientes en la Argentina? ¿Le escriben a usted a menudo sus parientes? ¿Es usted filatelista? ¿Qué hacen los filatelistas? (gyűjteni = coleccionar) ¿Quién es Dolores? ¿Por qué no ha respondido en seguida a la carta de Ana? ¿Cómo se gana el pan Dolores? ¿Cómo se gana la vida el"marido de Dolores? ¿Qué proposición le hace a Ana Dolores? ¿Por cuánto tiempo puede Dolores dar hospitalidad al matrimonio Varga? ¿Qué harán en cambio? ¿Quién pagará los gastos de viaje? ¿Por qué? ¿Le gustaría a usted hacer un viaje a la América del Sur? ¿Tiene usted bastante dinero para hacer este viaje? 2. — Barátaink nem hiszik. Már régóta nem írtam neked.A spanyol nyelv érdekes sajátossága. Llevo trabajando 30 años. hogy. — Nem tagadjuk. hogy nem írok neked. hogy már késő van. Dígase en español usando el subjuntivo donde sea necesario: a) Talán igazad van.

— Ma itthon maradok. — Nincs itt senki. nem hiszek neki. hogy tévedsz. diesen ( = dieran) algún trabajo extraordinario. — Megyünk. — Mindenképpen el kell utaznom Szegedre. 3. Ezért elhatároztuk. ha meglátogatsz. nem veszem meg az új ruhát. hogy Argentínába utazhat. — Sajnálják. — Elmegyek. Megtörténhetett. — Nem megyünk el anélkül. Mintha csak tündérmesét hallana az ember! Szükséges volt. — Akárhogyan is áll a dolog. Anna egy karosszékbe ül. — Te vagy a harmadik. — örülök. Férjem és én azt akarjuk. hogy ne beszélnénk vele. ha esik. Dolores többek közt ezeket írja: Égek a vágytól. hogy nem megyek veletek? c) El kell mennem hazulról. hogy ön beszél spanyolul. amit ön óhajt. mert levelet kapott sógornőjétől. — Mióta nem dohányzói? — Rokonaim már két napja vannak Budapesten. hogy nincsen elég pénzetek. — Tíz éve vagyok tanár ebben az iskolában. d) Már két napja nem ettem. Era posible que en la fábrica le. hogy lássalak benneteket. hogy a vonat nem érkezik pontosan. hogy betegek vagyunk. és gondosan felnyitja a boríté­ kot. Amikor Anna meglátta a borítékot az argentin bélyegekkel. — Hálás vagyok neked. Megígérjük nektek. hogy Budapestre fogunk utazni. Jöjjetek minél előbb ! 27 LECCIÓN VEINTISIETE A kotornod két folyamatos múltja Ana aguardaba que su marido llegase ( = llegara) a casa y que ella pudiese ( = pudiera) contárselo todo. hacsak nem esik. — Bármit is mond. ha barátaink otthon vannak. — Bármilyen furcsának is tűnik. hogy János lépéseket tegyen az útlevelek beszerzése céljából. itt fogok maradni. Azt hiszem. (de csak) azzal a feltétellel. ha utazhat ( = alkalma van utazni). még akkor is. — Mutasson nekem egy érdekes könyvet ( = mely érdekes). — Nem sajnáljátok. aki franciául beszél? — Azt fogom tenni. — A Varga házaspár nagyon örül. — Előfordul. — Nyilvánvaló. — Mielőtt a levelet elolvasná. — Mire a hivatalba érsz. hogy a gyárban valami különmunkát adnak neki. — Attól félünk. hogy férje /lazöjöjjön. hogy az újságot csak hét óra után hozzák. Tradúzcase al español: János felesége ma nagyon boldog. feltéve. mihelyt jön a postás. ¡Si tú supieras! 218 Anna várta. — Mi harminc éve dolgozunk ebben a gyárban. ¡Igual que si se oyera ( = oyese) un cuento de hadas! Era preciso que Juan hiciera gestiones para obtener los pasaportes. Lehet. férjed örül. hogy meglátogatsz. eláll majd az eső. és hogy ö mindent elmondhasson neki. (még) mielőtt elutazom. — Bár van pénzem. aki ezt mondja. hogy látogassatok meg bennünket. hogy sógornőm levelet ír nekem? Már féléve nem írt. Talán beteg. ha legalább két hetet nálunk tölttök. — írni akarok szüleimnek. Anna még nem jött haza.Csoda lesz. » Ha tudnád! . ezt gondolta magában: — Lehetséges. hogy fizetni fogjuk összes útiköltségeiteket.

Al mismo tiempo se encontraba como sobre ascuas aguardando que su marido llegase a casa y que ella pudiese contárselo todo. ¡ Qué feliz se sentía de que se le presentara la ocasión de realizar sus sueños ! Le agradó que su hermana pensase en él y su mujer. estaba claro como dos y dos son cuatro que otra ocasión tan provechosa no se les presentaría otra vez. en el caso peor. pero él les rogaría que hablaran. por lo menos con él. Juan tenía que pedir a la sección de personal que le concedieran seis semanas de vacaciones. Ana estaba en el séptimo cielo. sino una copa llena de felicidad. Sin embargo. Él tiempo apremiaba. era posible que en la fábrica le diesen algún trabajo extraordinario o. despacio . . tenía que proporcionarse una cierta suma de dinero para los gasto» inevitables que exigieran los preparativos de viaje. superfluo decirlo.I Preparativos de viaje La carta de Dolores. al enterarse de la gran novedad. era preciso que hiciese gestiones para obtener los pasaportes y visados necesarios. Ante todo. Sopesando los pros y los contras. Luego. porque sabía que estaban contentos con su trabajo. ¡Ojalá hubiese más dinero en su libreta de ahorros 1 Sin embargo. ¡Y cuánto se alegró de que su mujer y él mismo hablasen y comprendiesen ya el español! Quizás los sudamericanos hablasen el español demasiado de prisa. parecía que no pudiese volver de su asombro. costara lo que costara. Juan no creía que se lo negasen. . podía 219 . ¡cuántas cosas les quedaban aun por hacer 1 Lo más difícil estaba por delante. Además. Juan. venía como anillo al dedo. necesitaba obrar con urgencia. Se entendía por sí mismo que el matrimonio Varga aceptara la proposición tan ventajosa de sus parientes sudamericanos. ¡Igual que si oyera un cuento de hadas ! Se sentía como si tuviese entre las manos no la carta de su hermana. y sintiera deseos de volver a verles.

e hiciera lo que hiciera. y como el tren se lanza por valles y colinas. en la finca de la tía Teresa. Ya temía que llegase tarde pero. Pero.acudir a su tío que le prestaría el dinero con tal de que Juan se lo devolviese en el plazo convenido. donde la tía Matilde tendría cuidado de ellas hasta que ella y Juan regresaran de América. luego. II Conversación — ¿Eres tú. mientras que las muchachas saldrían por dos meses para Debrecen. no pierdo el tiempo y me preparo concienzudamente para el viaje. Los visados de tránsito. todo andaba mal. Ana tenía otra clase de preocupaciones. presentar nuestros documentos de identidad. He remendado algunas de tu prendas de vestir. va mirando el paisaje. Pero todo estaba en regla y. Ana. Y tú. estaban listas porque nos retratamos hace poco. — Las fotos. no habrá dificultades en lograr el visado de entrada. En la fábrica había un trabajo urgente. Al comienzo. me han prometido que extenderán nuestros pasaportes dentro de una quincena. he repasado tu guardarropa. he logrado dar los primeros pasos para obtener nuestros pasaportes. no he podido irme que después de las diez a las sección de pasaportes de la Policía. III De viaje Un niño. Todo ha salido a pedir de boca y creo que ahora todo marchará sobre ruedas. — ¿Y el visado. Juan? ¿Has logrado hacer algo en materia de nuestros pasaportes? — Sí. {Qué lástima que los hijos no pudieran acompañarles I No estaría mal que los muchachos vieran mundo. — ¡Si supieras cuánto tiempo he pasado en la sección de pasaportes ! He tenido que aguardar un buen rato. pues. Toda la noche la pasó sin pegar ojo. frente a mí. rellenar no sé cuántos impresos y cuestionarios. por lo menos. — ¡Si tú supieras cómo me inquietaba que por alguna causa nos negasen el pasaporte ! — No hay motivo para preocuparse. ¿cómo has empleado tu tiempo? — He preparado las maletas y el baúl. este niño se llena de emoción en el viaje. entregar las fotos y pagar las tasas. sus ojillos descubren las flores campesinas. Como ves. al fin y al cabo. 220 . nos los concederán sin más ni más. nos lo dará fácilmente la legación? — Presentando la carta de invitación de mi hermana. ¡qué se le iba a hacer 1 José y Paco pasarían el verano en provincias. Luego. pensando en las muchas cosas que tendría que arreglar. por dicha.

Los demás. El pensamiento nuestro cesa de hilar. megad negar (niego. dolgozik con urgencia sürgősen la urgencia sürgősség proporcionar szerez cierto bizonyos. . reposa . (rá)ragad por falta de dinero pénzhiány miatt en provincias vidéken mientras que míg ellenben Matilde Matild II. Francisco López Merino poeta platense (1904-1928) Vocabulario igual que mintha csak hacer gestiones eljár. sürget obrar cselekszik. Yo me he dicho ante el niño que admira el cielo rosa: él es el más poeta de los que aquí viajamos. el paisaje olvidamos.Silabea palabras que apenas oigo. folyamodik vkihez (akihez: a) devolver (devuelvo) visszaad el plazo határidő convenido megbeszélt. létszám conceder engedélyez. ellene szóló érv claro como dos y dos son euatro világos. mint a karikacsapás inquietarse nyugtalankodik el motivo ok por alguna causa valamilyen okból 221 . mint a nap (mint a kétszer kettő) estar por delante előtte van. lépés obtener (obtengo) megkap. kitűzött otra clase de másféle la preocupación gond sin pegar ojo anélkül. elnyer el pasaporte útlevél I. asombra esta mirada suya penetrante y tranquila. los preparativos (de viaje) (utazási) előkészületek venir como anillo al dedo kapóra jön („mint gyűrű az ujjra") el anillo gyűrű el dedo ujj estar en el séptimo cielo nem tud hova lenni a boldogságtól encontrarse como sobre ascuas tűkön ül el ascua (nőnemű szó!) izzó szén vagy vas enterarse értesül la novedad újság volver de su asombro' magához tér ámulatából como si tuviera entre las manos mintha csak kezében tartana la copa serleg la felicidad boldogság agradar jólesik. biztos la suma összeg inevitable elkerülhetetlen exigir (exijo) (meg)követel la libreta de ahorros takarékkönyvecske acudir fordul. úgy megy. hátra van la sección de personal személyzeti osztály el personal személyzet. lépéseket tesz la gestión ügyvitel. tetszik volver a ver viszontlát alegrarse de örül vminek sudamericano délamerikai demasiado de prisa túlságosan gyorsan entenderse por sí mismo magától értetődik sopesar mérlegel el pro előny. hogy szemét behunyta volna pegar (rá)ragaszt. ráerősít. en materia de ügyében todo ha salido a pedir de boca minden pompásan sikerült marchar sobre ruedas simán megy. . mellette szóló érv el contra hátrány. se dijera que ansia que su clara pupila aprisione los bellos pormenores que nombra. negamos) (meg)tagad el visado vízum apremiar szorít. abstraídos.

preocuparse nyugtalankodik al comienzo kezdetben la Policía rendőrség por dicha szerencsé(m)re la dicha szerencse dar un paso lépést tesz retratarse lefényképezteti magát rellenar kitölt el impreso nyomtatvány el cuestionario kérdőív presentar bemutat. Példák a ragozásra: 222* . hogy a befejezett múlt többes szám 3. megkap el visado de entrada beutazási vízum el tránsito átutazás sin más ni más minden további nélkül emplear felhasznál. rózsaszín(ű) el más poeta a leginkább költő de los que közöttünk. hogy felesége meg ő y él hablasen y comprendiesen már beszél és ért spanyolul. vidéki lanzarse robog. A kötőmódnak két. magaslat llenarse megtelik llenar megtölt la emoción izgalom. azonos jelentésű folyamatos múltja van. felfog el pormenor részlet. foldoz la prenda de vestir ruhadarab m . személypoggyász remendar (remiendo) kijavít. személyének -ron végződése helyébe a -se -ses -se . rá. átnyújt la identidad (személy)azonosság la tasa illeték extender kiállít la quincena két hét. akik . -sernos -seis -sen illetve a -ra -ras -ra -ramos -rais -ran végződéseket tesszük. harcvonal va mirando (egyre csak) nézi. pillantás penetrante átható. útközben frente a szemközt (vkivel) la frente homlok el frente front. eped vmi után (ami után: tárgyeset) claro tiszta la pupila szembogár. hogy nővére gondol pensase ( = pensara) en él. de viaje utazva. vágtat cl valle völgy la colina domb. elvonatkozva a világtól el pensamiento gondolat hilar fon. bámulatba ejt la mirada tekintet. szem aprisionar magába zár. Juan se alegró de que su mujer János örült. szemléli descubrir felfedez campesino mezei. szövöget reposar pihen me he dicho magamban azt mondtam admirar megcsodál (la) rosa rózsa. alkalmaz la maleta bőrönd el baúl (nagy) bőrönd. Mind a kettőt úgy képezzük. ( = hablaran y comprendieran) ya el español. felindulás silabear szótagol apenas alig asombrar elképeszt. tizenöt nan la legación követség lograr elér. mély se dijera azt hinné az ember ansiar (ansio) vágyódik. platensc La Plata-i (La Plata: tarto­ mányi székhely Argentínában) Gramática 151 (primero) y el (pretérito) imperfecto II (segundo) de subjuntivo A kötomód két folyamatos múltja — El (pretérito) imperfecto I A Juan le agradó que su hermana Jánosnak jólesett. . . apróság nombrar (meg)nevez los demás mi többiek abstraído gondolatokba merülve.

hogy nőtestvérem gondol rám. AMAR szeretni (ama-ron) amase vagy amases amase amasemos amaseis amasen amara amaras amara amáramos amarais amaran ( n °gy) ( h °gy) ( n °gy) (h°gy) (h°gy) (h°gy) szeressek szeress szeressen szeressünk szeressetek szeressenek (ha) (ha) (ha) (ha) (ha) (ha) > szeretnék szeretnél szeretne szeretnénk szeretnétek szeretnének II. plH A B E R (segédige) (hubie-ron) hubiese hubiera hubieses hubieras hubiese hubiera fuese fuera hubiésemos hubiéramos fuésemos fuéramos hubieseis hubierais fueseis fuerais hubiesen hubieran fuesen fueran SER lenni (fue-ron) fuese fueses fuera fueras ESTAR lenni (estuvie-ron) estuviese estuvieses estuviese estuviésemos estuviera estuvieras estuviera estuviéramos H A C E R csinálni (hieiíw o n ) hiciese hicieses hiciese hiciera hicieras hiciera DAR adni (die-ron) diese dieses diera dieras estuvieseis estuvierais estuviesen estuvieran hiciésemos hiciéramos hicieseis hicierais hiciesen hicieran diese diera diésemos diéramos dieseis dierais diesen dieran 152 A kotornod két folyamatos múltjának használata Me agrada que mi hermana piense en mí. VESTIRSE öltözködni (se vistie-ron) me te se nos os se vistiese v. . TEMER félni (temie-ron) temiese vagy temieses temiese temiésemos temieseis temiesen temiera temieras temiera temiéramos temierais temieran (hogy) (hogy) (hogy) (hogy) (hogy) (hogy) féljek félj féljen féljünk féljetek féljenek (ha) (ha) (ha) (ha) (ha) (ha) félnék félnél félne félnénk félnétek félnének III. Jólesik nekem. vistieses vistiese vistiésemos vistieseis vistiesen me te se nos os se vistiera vistieras vistiera vistiéramos vistierais vistieran (hogy) (hogy) (hogy) (hogy) (hogy) (hogy) öltözködjem öltözködjél öltözködjék öltözködjünk öltözködjetek öltözködjenek (ha) (ha) (ha) (ha) (ha) (ha) öltözködnék öltözködnél öltözködne öltözködnénk öltözködnétek öltözködnének Ugyanezt a szabályt követik a rendhagyó igék is .I..

hogy nővérem gondol rám. hogy Mária milyen csi­ nos! . Akármennyit is dolgozott. Debía hablarle a él. Lehetséges volt. Pál nem keresett eleget. leckében. Por mucho que trabajase ( = tra­ bajara). Mindenképpen beszélnem kellett vele. A kötőmód két azonos értékű folyamatos múltját a következő' esetekben használjuk: 1. hogy a főmondatban múlt idő vagy feltételes mód álljon. valahányszor a főmondat állítmánya valamelyik múlt időben vagy feltételes módban áll. hogy Károly otthon marad. 148) közölt példákat átalakítjuk olyanképpen. Nem találtam senkit. hogy hány óra van. Quise una habitación que diese ( = diera) a la calle. No creímos que viniesen ( = vi­ nieran). -nám. aki spanyolul beszélt volna. ha a fiúk világot látnának. mennyi ideig kellett vár­ nom! Ha látnátok. Pablo no orinaba bastante. Te lennél az első. Era posible que Carlos se quedase ( = quedara) en casa. Olyan lakást akartam. Sería hora de que nos marchá­ semos ( = marcháramos). hogy ne lássam őt. Példák (figyeljük meg egyúttal a 148. a magyar -nék. No hallaba quien hablase ( = ha­ blara) el español. -ném ragnak meg­ felelően (erről a 29. Jólesett nekem. Nem tudtam elmenni anélkül. Nem tudtam. hogy fiaim nem kísérhet­ nek el engem 1 Milyen kár (volt). Ha tehát az előző leckében (vö. a mellékmondatban a kötőmód két folyamatos múltjának valamelyikét kell használnunk. costase lo que costase ( = costara lo que costara). Milyen kár. ¡Qué lástima que mis hijos no puedan acompañarme I I Qué lástima (era) que mis hijos no pudieran ( = pudiesen) acompañarme! No estaría mal que los muchachos vieran mundo. \Si supieras cuánto tiempo tenía que esperar! \Si vierais lo guapa que es María! 224* Ha tudnád. pontban közölt példákat): No sabía qué hora fuese ( = fuera). hogy eljönnek. Ana negaba que estuviese ( = estu­ viera) cansada. No pude marcharme sin que le viese ( = viera). amely az utcára nyílik. A kötőmód jelen ideje helyett. hogy menjünk. Anna tagadta.Me agradó que mi hermana pensase ( = pensara) en mi. Pl. hogy fáradt. 2. hogy fiaim nem kísérhettek (kísérhetnek) el engem! Nem volna rossz. A si (ha) jellétéles kötőszó után. Ideje volna már. Tú serías el primero que lo supiera. aki ezt tudná. a feltételes mondattál kapcsolatban bővebben lesz szó). Nem hittük.

cual si (mintha csak) hasonlító kötőszó után. pl. Egyes mellékneveknek más-más a jelentésük aszerint. como si. ¡Igual que si oyéramos un Mintha csak tündérmesét hallanánk! cuento de hadas! ¡Como si no lo supieras! Mintha csak nem tudnád! Anda como si llevara uña Ügy megy. szórványos fák 15 Spanyol nyelvkönyv — 5614 t A főnév után un hombre grande nagytermetű. 4. hogy főnevük előtt vagy után állanak.3. jóindulatú ifjú un nuevo traje egy újabb (egy másik) öltöny varias personas néhány személy raros árboles elszórt. Quisiera hablar con el señor Kiss. Az igual que si. 1. mintha nehéz terhet eigran carga. poder igével kapcsolatban. Ilyenek: A főnév előtt un gran hombre nagy (>= híres) ember una pobre mujer egy szerencsétlen asszony un buen joven jóravaló.) 5.). magas ember una mujer pobre egy szegény (pénztelen) asszony un joven bueno jószívű ifjú un traje nuevo e g¡J áj (most készült) öltöny personas varias különböző személyek árboles raros ritka (különös. Ojalá után (vö. beszélni.) Bárcsak igaz volna! (De nem igaz. Ez biztos hír. b. különösen a querer. a feltételes mód jelen ideje he­ lyett. különleges) fák 225 . ¡Ojalá tuviese ( = tuviera) yo más dinero en el banco I ¡Ojalá mese ( = fuera) verdad! ¡Ojalá te vieran ( = viesen) mis ojos! Bárcsak több pénzem volna a bankban! (De nincs. 107. peine.) Bárcsak látna téged a szemem! (De nem lát. Ésta es una noticia cierta. Főmondatban. az udvarias társalgásban. Láthatnám Nagynét? ¿Pudiera ver a la señora Nagy? 153 Egyes melléknevek jelentésének módosulása Juan tenía que proporcionarse una cierta suma de dinero. a már nem teljesülő óhaj kifejezésére. A jóhangzás itt a -ra végű alak használatát írja elő: Szeretnék Kiss úrral. Jánosnak bizonyos pénzösszeget kellett szereznie. pl.

hogy kint milyen idő van. (hogy) nagyon örültem. — Jó volt. — Nem sajnáltátok. hogy milyen szépen ( = jól) énekel Éva ! — Mintha csak regényben olvasnám 1 — Mintha nem látnád ! — Mintha ők nem tudnák 1 — Ügy látszik. (Milyen) kár volt. hogy Péter is jön. — Bárcsak igazad volna I — Nem tudtam. mintha a hetedik mennyországban volnék. — Bármit is mondott. — Nem volt ott senki. — Akárhogyan is állt a dolog. Ennek ellenére sok pénzt kell majd költenem (condicional 1) az utazási előkészületekre.Ejerciólos 1. aki franciául beszélt volna. hogy mennyit dolgozunk 1 — Ha látnád. 226 . hogy ne beszélnénk vele. hogy mikor jön a postás? — Tud­ tam. — Feri bácsi elment. A sógorom írta nekem. hogy világot lássak. amit ő akar. hogy az újságot csak hét óra után hozták. — Bár volt pénzem. hogy Argentínába utazhat. hogy ilyen kedvező alkalmam nem lesz többé. — Hálás voltam neked. hogy a gyerekek hazajöjjenek. hogy mutasson nekem egy érdekes könyvet. Szeretnék a főnökömmel is beszélni. — Nem tagadtuk. — (Arra) kértem a barátomat. hogy megfizeti majd az útiköltséget. d) Ha szüleink tudnák. hogy betegek vagyunk. ha te is itt maradsz. hogy meglátogattál. hogy mennyi könyvem van ! — Ha hallanátok. hogy Anna jó háziasszony. — Nem tudtad. . — A Varga házaspár nagyon örült. hogy sógorom gondol reám. hogy szüleink Budapesten laknak. — Mindenképpen el kellett utaznom Szegedre. c) El kellett mennem hazulról. hogy egy új öltönyt vegyek magamnak. ( = Ügy éreztem magamat. — Beszélhetnék Kiss úrral? — Láthatnánk az új szöveteket? b) Kellett. hogy már késő van. hogy megtanuld a leckét. — Azt hittem. — Ideje volt. Fölösleges mondanom. — Tudtuk. ) ¿Qué sintió Ana cuando hubo leído la carta de su cuñada? ¿Por qué se encontraba Ana corno sobre ascuas? ¿Cómo encontró Juan la gran novedad? ¿Cómo se sentía? ¿Por qué se sentía feliz? ¿Qué le agradó? ¿De qué se alegró? ¿Cómo hablan los sudamericanos el español? ¿Entendería usted el español hablando con un sudamericano? ¿Por qué aceptó el matrimonio Varga la proposición de Dolores? ¿Es difícil prepararse para un largo viaje? ¿Qué tenía que hacer Juan? Luego ¿qué era preciso hacer? ¿Exigen mucho dinero los preparativos de viaje? ¿Qué preocupaciones tenía Ana? ¿Por qué no pudo pegar ojo durante toda la noche? ¿Por qué era lástima que sus hijos no pudieran acompañarles? ¿Dónde pasarían el verano José y Paco? ¿Y para dónde saldrían las hijas? ¿Qué gestiones hace usted cuando quiere obtener un pasaporte? ¿Qué mete usted en su maleta cuando quiere hacer un viaje de una semana? 2. — írni akartam szüleimnek. — Barátaink nem hitték. nem vettem meg az új ruhát. Szükséges volna. hogy Mária beszél spanyolul. Arra kérném őt. — Sajnálták. — Nem tudtam biztosan. — Tagadtuk. hogy hat heti szabadságot engedélyezzen nekem. hogy lusták a gyerekek. hogy Margit néha lusta. — Előfordult. Nem tudtam hova lenni a boldogságtol. venía como . A levélben arra kért engem. hogy amire a hivatalba érek. hogy tíz órakor jön. — Bárcsak több időm volna ! — Bárcsak megmonda­ nák nekem az igazat I — Bárcsak ti is jönnétek í 3. hogy jövünk. feltéve. hogy nem hallottam a zenét. — Barátaink szeretnének meglátogatni bennünket. az eső majd eláll. Contéstese a las preguntas siguientes : ¿Venia a propósito la carta de Dolores? (SI. hogy (vajon) tízkor vagy tizen­ egykor jön-e. — Szeretnék egy kalapot venni. — Nem mennénk el anélkül. — Jól tudtam. Arra kérném. ha barátaink otthon volnának. nem hittem neki. Tradúzcase al español: Tegnap levelet kaptam Dél-Amerikából. én nem óhajtottam látni őt. — Örültem. — Nagybácsim nem tudta. hogy Mihály tévedett. Dígase en español usando el subjuntivo imperfecto donde sea necesario : a) Péternek talán igaza volt. hogy azt fogom tenni. hogy nem volt bőröndöm 1 Bárcsak volna pénzem a takarékkönyvecskében t A legroszszabb esetben Ferenc bácsihoz tudnék fordulni. hogy nem mentem veletek? — Ideje lenne. hogy Anna jó háziasszony. hogy igazatok legyen. — Kár volt. — Nyilvánvaló volt. hogy a gyerekek nyugodtan tanulhassanak. hogy kölcsönözzön nekem kétezer forintot. aki ezt mondta. ha esett volna. — Csoda lenne. míg visszajövök Dél-Amerikából. Sógorom azt is ígérte. — Margit volt a harmadik.) Világos volt mint a kétszer kettő. hogy látogassam meg őt. — Azt mondtam apámnak. — Barátaink azt hitték. még mielőtt elutazom. . még akkor is. hacsak nem esik. mintha havazna. — Itthon maradnék. — Elmennénk.

15* 227 . Ana y Juan están solos en la habitación. Sólo siento que yo no haya tenido la posibilidad de acompañarles. hogy Teréz néni meghívta magához lányaimat. hogy álmodtam és mintha a csodák világában éltem volna. ha a fiúk velünk jöhettek volna. Pero. hogy engedélyezték számom­ ra a hatheti szabadságot. A kötőmód közelmúltja Estoy contento de que todo se haya arreglado. " Ügy tűnik nekem. A kötőmód két régmúltja Me agradó que la tía Teresa hubiese (hubiera) invitado en su casa a mis hijas.LECCIÓN VEINTIOCHO 1. Juan. 2. como en los años pasados. Me parece como si hubiera so­ ñado y como si hubiese vivido en el mundo de las maravillas. ¡Qué bien que me hayan concedido seis semanas de vacaciones! Me alegro de que mis hijos hayan hallado buen alojamiento en casa de nuestros parientes. todos los bultos están hechos. ¡qué se le va a hacer 1 ¡No se sale todo año para la América del Sur 1 Entretanto Ana prepara en la cocina los comestibles que quiere llevar consigo. Ya todo está listo para la marcha. hogy minden elrendeződött. Milyen jó (lett volná). ¡Qué bien si hubieran (hubiesen) podido venir los muchachos con nosotros! Jólesett nekem. examinando si no ha olvidado meter en su maleta el cepillo de dientes o la máquina de afeitar. En la estación de ferrocarril Es la mañana de la salida. piensa : — Estoy contento de que todo se haya arreglado. porque los niños ya se marcharon ayer de vacaciones. El matrimonio Varga está levantado ya. Los pasaportes están en regla. los billetes están tomados. ¡Qué bien que me hayan concedido seis semanas de vacaciones I Örülök. Milyen jó.

Los últimos meses me parecía como si hubiera soñado y como si hubiese vivido en el mundo de las maravillas. No se sabe nunca lo que puede acontecer : quizás uno de los niños se ponga enfermo. — le contesta Ana. — Muchas gracias y buen viaje. Ana y Juan bajan por la escalera y se despiden de la portera dejándole la llave de la habitación y un papel con sus señas en la Argentina. — Tampoco José y Paco se aburrirán en el campo. ténders. — Bueno. pero yo no se lo permitiré. Quédese con la vuelta. — De la ventana veo que el taxi está esperando ya delante de la puerta de la calle. estoy contenta de que yo haya pensado en comprar unos manjares para el viaje. Me alegro de que hayas tenido la buena idea de asegurarnos un coche de antemano. Allí hay también un tren internacional que lleva sólo coches cama. llega el momento de la salida.— Es necesario economizar — dice para sí. El tren del matrimonio Varga sale a las ocho en punto. y Juan pregunta al chófer : — ¿Cuánto marca el taxímetro? — Quince florines y cincuenta. Mientras tanto un mozo se encarga de los bultos y los lleva directamente al andén. ¿Estás lista? — Sí. ahí tiene usted veinte florines. Un empleado grita: 228 . Al fin. . — dice Ana. Ana y Juan pasan a la sala de espera y se sientan en un sofá. porque han llegado con casi una hora de anticipación. A las siete menos cuarto Juan dice a su mujer: — Ya es hora de marcharnos. — Me agrada que la tía Teresa haya invitado a su casa a mis hijas durante las vacaciones. — Verdad. uno de ventanilla. furgones de equipajes. se rompa la cañería del agua o del gas . — Hubiérase dicho que nos había tocado la lotería. . y los Varga salen con la muchedumbre. ¡Ni hablar! De todos modos. Delante de la estación los Varga bajan del taxi. ¡Qué felices nos sentíamos ! A las siete y media abren las puertas hacia el andén. — Eva y María se sentirán allí como el pez en el agua. El mozo ha reservado a los Varga dos asientos juntos. En todas las vías de la estación están parados largos trenes con locomotoras. El tren rápido para Viena está parado en la segunda vía. en un departamento para fumadores. se declare un incendio o. simplemente. vagones de viajeros. querido. ¡Qué bien si hubieran podido venir los muchachos con nosotros ! — ¡Quién hubiera podido pensar un año antes que saldríamos para un viaje al extranjero ! . Los bultos ya están colocados en la red. y hay que añadir dos florines por los bultos. — Mi marido quisiera comer en el coche comedor.

haz lo que vieres. a fiú könnyen nősül meg. A Ana le entran ganas de llorar. la marcha elutazás. — dijo la dama. — ¿Le incomoda a usted el humo. Nehéz a lányunkat klházasltanl. se agitan las manos. ellenőriz el cepillo de dientes fogkefe la máquina de afeitar borotvakészülék el alojamiento elhelyez(ked)és. el portero házfelügyelő. poggyász(darab) marcharse de vacaciones elmegy nyaralni examinar megvizsgál. támad. kapus las señas cím acontecer történik. un caballero que era un fumador apasionado. — porque nunca ha fumado delante de mí ningún caballero. señora? — preguntó el fumador. élelmiszer en punto pontosan el punto pont ya e» hora para már itt az ideje. III Refranes Donde fueres. — No sé contestar a usted. Se agitan pañuelos. hogy el taxi. la salida. leszáll la escalera lépcső la portera.— ¡Señores viajeros. Idegenben tegyük azt. Ambos piensan en sus hijos. gépkocsivezető marcar jelez. kiüt (tűz) el incendio tűzvész romperse megreped. y Juan también siente un nudo en la garganta. (bér)kocsi delante de (elöljárószó) előtt. hozzáfűz ahí tiene usted itt van magának quédese con la vuelta tartsa meg magá­ nak a visszajáró pénzt! *(A közmondások értelme: 1. elszállá­ solás la posibilidad lehetőség los comestibles élelem el coche (-)comedor étkezőkocsi ¡ni hablar! szó sem lehet róla I el manjar étel. amit mások tesznek! — 2. al tren! — ¡Hasta la vista 1 jBuen viaje ! ¡Adiós ! — se oye de todos los lados. Les da mucha pena dejarles por tanto tiempo. mutat el taxímetro taxaméter añadir hozzátesz. beteg lesz declararse keletkezik. teniendo ya él cigarro y la fosforera en la mano. indulás el bulto csomag. elé la puerta de la calle kapu de antemano előre. megesik ponerse enfermo megbetegszik. El tren arranca lentamente. el coche taxi. II Un chiste de hace cincuenta años Montó en un vagón de primera clase en que ya estaba sentada una señora. elszakad el gas gáz el chófer sofőr. Vocabulario I. előzetesen bajar lemegy.* Casa tu hija como pudieres y tu hijo cuando quisieres.) \ 229 .

Példák a ragozásra: HABLAR beszélni haya hablado (hogy) beszéltem hayas hablado stb. bánom. A kötőmód közelmúltja összetett igealak: az haber segédige kötőmódjának jelen idejéből és a főige par/zcz'pío-jából áll. utazó internacional nemzetközi el coche (-)cama (los coches-cama) hálókocsi el tren rápido gyorsvonat rápido gyors Viena Bécs juntos. dohányzó colocar elhelyez de todos los lados mindenhonnan agitar lenget. de hace 50 años ötven évvel ezelőtti montar felszáll incomodar zavar. fáj nekem la pena bánat. lo que vieres amit látsz casar kiházasít como pudieres ahogy csak tudod cuando quisieres amikor csak akarod Gramática 154 A kötomód közelmúltja — El pretérito presente de subjuntivo Siento que yo no haya tenido Sajnálom. ráz arrancar elindul lento lassú me entran ganas kedvem támad el nudo csomó la garganta torok me da pena sajnálom. -as egymás mellett(i) de ventanilla ahlak meHett(i) el departamento fülke el fumador dohányos. kellemetlen(nek lenni) el cigarro szivar la fosforera gyufaskatulya la dama hölgy III. szomorúság. tömeg la vía út. vágány estar parado vesztegel la locomotora mozdony el ténder (los ténders) szeneskocsi el furgón (de equipaje) poggyászkocsi el equipaje poggyász el vagón de viajeros személyszállító kocsi el vagón vasúti kocsi.el andén peron la sala de espera váróterem la espera várás. donde fueres akárhol is leszel. haya vestido hayamos vestido hayáis vestido hayan vestido . hogy nem volt lehetőség la posibilidad de acompañar arra. fájdalom II. haya hablado hayamos hablado hayáis hablado hayan hablado 230 me te se nos os se VESTIRSE öltözködni haya vestido (hogy) öltözködhayas vestido tem stb. a mis hijos. los peces hal aburrirse unatkozik un año antes egy évvel ezelőtt hubiérase dicho az ember azt hihette volna que nos había tocado la lotería hogy megnyertük a főnyereményt tocar osztályrészül jut la lotería lottó(játék) la muchedumbre sokaság. hogy gyerekeimet elkísérjem. várakozás el pez. vagon el viajero. vonal. la viajera utas.

mint a főmondat cselekvése (előidejűség). Iré a verte a condición de que tus padres me lo permitan. se hubieran (hubiesen) lavado tani vol­ na stb. Vessük össze az alábbi példákat: Estoy contento de que todo se arregle. hogy gyerekeimet elkísérjem. jön levele. hogy nem volt lehetőség arra. számú folyamatos múltjából és a főige participio-]ából áll. Önállóan. hogy vártak bennünket. Mellékmondatban. főmondatban múlt idejű valószínűséget fejez ki. A kötőmód két régmúltja összetett igelak : az haber segédige kötőmódjának I. . Örülünk. ha szü­ leid megengedik. Meg foglak látogatni. tal vez (talán) szó után : Quizás mi hernfano haya regre­ sado ya. hogy minden elrendeződött. Nos alegramos que nuestros hijos se hayan sentido bien. hogy minden elrendeződik.155 de subjuntivo A kötőmód két régmúltja — El pluscuamperfecto I y el perfecto II Sajnáltam. amikor a mellékmondatban kifejezett cselekvés korábban történt. Lehet. Sentía que yo no hubiera ( = hu­ biese) tenido la posibilidad de acompañar a mis hijos. Estoy contento de que todo se haya arreglado. Acaso nos hayan esperado. akár nem. Talán már meg is írtad a feladatot Holnap levelet írok apámnak. vagy II. 231 . hubieras (hubieses) ido ( n a ) m e ntem v o l n a stb hubiera (hubiese) ido * hubiéramos (hubiésemos) ido hubierais (hubieseis) ido hubieran (hubiesen) ido LAVARSE mosakodni me hubiera (hubiese) lavado (hogy) mo sa­ le hubieras (hubieses) lavado kodtam se hubiera (hubiese) lavado nos hubiéramos (hubiésemos) lavado os hubierais (hubieseis) lavado ' ' . Örülök. különösen a quizá(s). Örülök. feltéve. hogy fiaink jól érzik ma­ gukat. Testvérem talán már meg is jött. akár 2. Mañana escribiré a mi padre haya o no venido su carta. Nos alegramos que nuestros hijos se sientan bien. a főmondat állítmányának azonban jelen vagy jövő időben kell állnia. hogy fiaink jól érezték ma­ gukat. acaso. örülünk. Példák a ragozásra : [R menni hubiera (hubiese) ido (hogy) mentem. Tal vez hayas escrito ya el ejercicio. 156 A kötőmód közelmúltjának használata A kötőmód közelmúltját két esetben használjuk: 1.

Mintha csak tündérmesét hallottunk volna! Mintha csak nem tudtad volna! Ügy ment. megengedték. Iría a verte a condición de que tus padres me lo hubieran permitido. örültünk. Mellékmondatban.Iré a verte a condición de que tus padres me lo hayan permitido. nevezetesen akkor. ha a mondatban már van egy hubiera alakkal képzett idő. Végül a kötőmód régmúltját a feltételes mondatban használjuk. 152. 3. hogy minden elrendeződött. A kötőmód régmúltját a következő esetekben használjuk: 1. A múltra vonatkozó és ezért már nem teljesülhető óhaj kifejezésére: ¡Ojalá hubieras ( = hubieses) estudiado! ¡Ojalá hubiéramos economizado! Bárcsak tanultál volna! Bárcsak takarékoskodtunk volna! 2. feltéve. 232 . Meglátogatnálak. mint a főmondat cselekvése (előidejűség). 157 A kotornod két régmúltjának használata A mai nyelvhasználatban az hubiera alakkal képzett régmúlt sokkal gyakoribb. igual que si (mintha csak) hasonlító kötőszók után (vö. Estaba contento de que todo se hubiera arreglado. a főmondat állítmányának azonban valamelyik múlt időben vagy feltételes módban kell állnia. A como si.). örültünk. fiaink jól érzik ma­ fiaink jól érezték feltéve. ha változatosabbá akarjuk tenni stílusunkat. erről a következő leckében lesz szó. Iría a verte a condición de qué** tus padres me lo permitieran. amikor a mellékmondatban kifejezett cselekvés korábban történt. mintha többet ivott volna a kelleténél. Meglátogatnálak. cual si. 3. Vessük össze az alábbi példákat: Estaba contento de que todo se arreglara ( = arreglase). utóbbit akkor használjuk. megengedik. hogy minden elrendeződik* örültem. Nos alegrábamos que nuestros hijos se sintieran bien. ha szüleid 4. hogy magukat. ha szü­ leid megengedték. örültem. Nos alegrábamos que nuestros hijos se hubieran sentido bien. mint az hubiese-\él képzett alak. hogy gukat. Meg foglak látogatni. ha múlt időről van szó : ¡Igual que si hubiéramos oído un cuento de hadasl ¡Como si no lo hubieras sabido I Andaba como si hubiera bebido más de la cuenta. ha szüleid feltéve.

si pudieres. hiciereis. a jövő idő (el futuro I de subjuntivo) II. Az e g y s z e r ű igeidők: pl. folyamatos régmúlt (el pluscuamperfecto l de subj. — A régebbi spanyol nyelvben találkozunk a kötőmód befejezett jövő idejével is. a jelen idő (el presente de subjuntivo) 2. mondd meg nekem 1 Donde fueres. hicieren (hogy) majd teszek. . További példák: Hazlo.) haya hablado beszéltem hubiese hablado beszéltem. beszélnék (el imperfecto I de subj. Pl. tal afirme v. nem verdad. hogy a befejezett múlt többes szám 3. habláremos. folyamatos múlt hablase beszéljek.1»" A kotornod jövő ideje — El futuro de subjuntivo Bárhol is vagy. folyamatos múlt habiara beszéljek. . Quien tal afirmare. közmondásokban még gyakran találkozunk vele. hable beszéljek 1. kijelentő mód jelen idejét használják. személyének -ron ragja helyébe a következő ragokat tesszük: -re. Ha Feri nem fizette meg a pénzt a hónap végéig. Helyette ma a kötőmód v. -reis. az I. ) Megjegyzés. a közelmúlt (el pretérito presente de subj. Tedd meg. haz lo que vieres. hablaren (hogy) majd beszélek. (Ma már: Quien mond igazat. mely az haber segédige kötőmódjának jövő idejéből és a főige parfzcz'pío-jából áll. hicieres. beszélnék (el imperfecto II de subj. -re. hogy mások tesznek). i-ren. (hogy) beszélni fogok stb. beszéltem volna i *233 . hablareis. az I. pl.) hablare (hogy) majd beszélek 4. HABLAR beszélni hablare. tedd azt. 159 A kötőmőd időinek összefoglalása A kötőmódnak négy egyszerű és négy összetett ideje van: I. (hogy) tenni fogok stb. -res. hiciéremos. no dice Aki ezt állítja ( = fogja állítani). ha tudod ( = tudni fogod). a régebbi íróknál. A kötőmód jöv5 idejét úgy képezzük. afirma . hablare. a II. Az ö s s z e t e t t igeidők: 5. A kötőmód jövő idejét ma már csak a választékos nyelvben használják. hiciere. amit látsz (ti. -remos. Si Paco no hubiere pagado el dinero para fin del mes. HACER tenni hiciere.) 3. hablares. dimelo.) 6.

a II. Jánosnak jólesett. — Elolvasnánk az újságot. Conjúguense en el tiempo correspondiente del subjuntivo las oraciones siguientes: Ana no sabe que yo haya hablado con Paco. hogy a barátom nem tud elkísérni engem. hogy megadták nekem az útlevelet és a szükséges vízumokat! Csak azt sajnálom. — Nem állítjuk. hogy meghívtam őt. b) Lehet. hogy főnökei nem engedélyeznek majd neki hatheti szabadságot. 3. — Los amigos ignoraban que yo me hubiera ido. Péter nem tudta. 4. hogy nem értél rá.) 8. — Könnyen megeshetett ( = lehetséges volt). örülök. A vonatom a déli pályaudvarról indul hat óra negyven perckor. Tradúzcase al español: Holnap reggel külföldre utazom. Fel­ tettem magamban. Ki gondolhatta volna két hónappal ezelőtt. Milyen jó. Sajnáltam. Péter nem tudja. Minden elő van már készítve. Dígase en español usando el tiempo correspondiente del subjuntivo: a) Sajnálom. — János volt az utolsó. — Mit mondanánk Pálnak. beszéltem volna hubiere hablado (hogy) majd tem beszél­ Ejercicios 1. hogy láthassam a szép tájakat. hogy lekéstek a vonatot. 234* . aki kiment a szobából. hogy Annának igaza van. hogy nem érsz rá. Jó. hogy ti is eljöttetek.7. ha eljönne? — Bármilyen furcsának is hang­ zik. mintha a főnyereményt nyertem volna meg. — Te voltál az első. — Péter nem tudja. ahova (csak) akarsz. Nem állítottuk. Remélem. feltéve. aki ezt mondtad (egyidejűséggel és előidejűséggel). a dolog így állt. Milyen jó. — El profesor estaba contento de que yo hubiera escrito el ejercicio. hogy ti is eljöttetek (egyidejűséggel és előidejűséggel). Az ablak mellett szeretnék ülni. hogy nem értél rá. — Juan no cree que yo me haya vestido ya. Péter nem tudta. hogy itt vagyok. hogy ti is eljöttök. hogy a vonat már megjött. Sajnáltam. feltéve. folyamatos régmúlt (cl pluscuamperfecto II de subj. hogy itt voltam. — Barátunk talán már el is ment. a befejezett jövő idő (el fuhiro II de subjuntivo) hubiera hablado beszéltem. Sajnálom. Nem állítottuk. A csomagokat egy hordárnak fogom átadni. aki spanyolul beszélt volna? — El­ mennék. hogy elkésünk. — J ó . — jOjalá hubiera pensado en eso! — A Esteban le agradó que yo le hubiera escrito una carta y le hubiese invitado a verme. ha kölcsönadnátok nekünk. hogy Ró­ mába fogok utazni! Ügy éreztem magamat. hogy külföldről sok levelet és lapot fogok írni ismerőseimnek. hogy jó helyem lesz a vonaton. — Attól féltünk. — Bárcsak megvettem volna magamnak az új ruhát! — Bárcsak otthon maradtak volna! — írnék neked. mert sok csomagom van. Nem állítjuk. hogy sikerült mindent elintéznem. hogy Annának igaza van. Jó volt. en la América del Sur)? ¿Cuándo necesita usted un pasaporte? ¿Qué clase de visados conoce usted? ¿Va usted en el tranvía a la estación cuando tiene muchos bultos? ¿Qué pregunta usted al chófer cuando baja del taxi? ¿A quién entrega usted sus bultos? ¿A dónde lleva el mozo de estación los bultos? ¿Qué hace la gente en la sala de espera? ¿Cuándo se puede salir al andén? ¿Qué se ve en el andén? ¿Cuáles son las partes de un tren? ¿Qué clase de trenes llevan coches comedor (coches cama)? ¿Qué clase de asientos prefiere usted en el tren? ¿En qué departamento va usted: en un departamento para fumadores o para no fumadores? ¿A dónde coloca usted los bultos? ¿Qué grita el empleado ferroviario en el momento de la salida? ¿Cómo se despide la gente que se queda en el andén? 2. hogy tanultam néhány szót olaszul! A pályaudvarra taxin fogok menni. hogy Annának igaza volt. — Talán igaza volt testvéremnek. hogy nem érsz rá. — Nem találtatok senkit. hogy kísérjen el. hogy itt voltam. de attól félt. aki azokat egy nemdohányzó-szakaszba fogja vinni. Contéstese a las preguntas siguientes: ¿Cuándo hizo usted un viaje al extranjero? ¿Qué países conoce usted? ¿Ya ha estado usted en España (en Italia. hogy itt vagyok. hogy Annának igaza volt. ha válaszolnál a leve­ lemre.

Si no hubiera (hubiese) sido tan tarde habría echado aun un sueno. Anteanoche me había echado a dormir tarde. Juanito empezó a echar los dientes. Así.LECCIÓN VEINTINUEVE A feltételes mondat — La oración condicional Iría esta noche al teatro si dieran una pieza interesante. ¿Has escrito ya tu tema? — Sí. me iría a ver a mi hermana y llevaría unos juguetes a su hijito. de nuestra última clase de español? — Sí. eché a correr al cuarto de baño. Luego yo también te leeré los míos. még aludtam volna egyet. még aludnék egyet. me dije. Luego. Ha nem lett volna olyan késő. I Echemos un párrafo sobre el verho "echar" — ¿Te acuerdas. El profesor nos explicó las varias significaciones del verbo "echar". Habría ido al teatro si hu­ bieran dado una pieza interesante. Carlitos. Ayer eché dos horas para compilar los ejemplos. Si no fuese tan tarde echaría aun un sueno. Si tuviera tiempo. Ha nem lenne olyan késő. Entretanto pensaba en las cosas que debía arreglar en el curso del día. y por eso a menudo se echa a llorar. Ma este színházba mennék. pues. Elmentem volna a színházba. ¿Y tú? — También. léemelos. Tomás. le echaría quince meses. Serían las doce cuando me eché en la cama. — He aquí mi composición : "Ayer por la mañana. querido amigo. con la bata echada en los hombros. Me echo siempre a reir cuando veo sus ojos tan pica-. llevaría mis zapatos al zapatero 235 . al despertarme. ha ér­ dekes darabot adtak volna. ros. si no debiera ir a la oficina. — Pues bien. — Y nos dijo que escribiéramos la mar de ejemplos sobre el uso de este verbo. Eché agua en la pila y eché a lavarme de pies a cabeza. ¿Cuántos meses tendrá ahora Juanito? No lo sé por cierto. eché un vistazo al reloj y me dije: — ¡Canario ! Si no fuese tan tarde. ha érde­ kes darabot adnának. Ahora tengo que apresurarme porque me echarían de mi empleo si llegase tarde a la oficina. echaría aún un sueño.

Hubiera escrito más si hubiese tenido más tiempo. Además. bebimos café puro. echemos tierra a este propósito. 236 . porque no la he hallado. — si dieran una pieza interesante. "Ayer. ¿qué has escrito tú? — Yo no he escrito tanto. Al día siguiente salió la señora a hacer unas visitas. se lo» habría llevado ya. Habíamos pasado la tarde de manera muy agradable. — Sí. II Un portero exacto Una señora dió orden un día a su portero de que dijera a todos los que fuesen a verla que no estaba en casa. Hubiera querido echarme un rato en el sofá a descansar. Mientras echábamos un rato de palique. pronunció el de la hermana de la señora. — contesta éste. mi estufa echa humo : tendré que ir al fumista para rogarle que eche una ojeada a aquella estufa echada a perder. A las ocho mi amigo se despidió. ha salido. Eché las cortinas y me disponía a echar un sueño cuando llamaron a la puerta. En una de las carteleras eché una mirada al programa de los teatros." — Eso es todo. Sube la señora y busca en balde por todas partes a su hermana. señora. mi8 colegas que la han visto.. Si no. Pero de la pieza que dan esta noche. al mencionarle el portero los nombres de las personas que habían estado. al terminar el trabajo en la oficina. Tendría ganas de ir al cine si echase de ver un buen programa. y. eché a apresurarme a casa porque estaba cansado de trabajar. señora .) No debo olvidar echar en el buzón la carta que tengo escrita a mi padre. A él no le había visto desde hace mucho : desde entonces había echado barriga. y poco después llega su hermana. Era mi amigo Perico que vino a verme. Si hubiera tenido en casa una botella de vino.. — Sí. escúchame. debiste haberla dejado entrar." — Esperamos que el profesor estará contento de nuestras composiciones. Pues bien. — pensé. no echaré de menos el teatro. echan sapos y culebras. A falta de mejor. y entonces le dijo ésta: — Ya te he dicho que para mi hermana siempre estoy en casa. le habría echado a mi amigo unas copas. Por la noche. — ¿Está tu señora? — le preguntó al portero. pero me dijo anoche que para usted siempre está en casa.para que les echara medias suelas. Y ahora vamos a ver. hombre . (Si hubiera tenido tiempo ayer. no olvidamos echar unos pitillos. Vuelve a bajar. — Iría esta noche al Teatro Nacional. Después de desayunar me eché a la calle. Pues bien. camino de mi oficina. eché un pitillo. y le dice al portero: — Mi hermana debe de haber salido. las romperemos en pedazos y las echaremos al cesto de los papeles.

portás felsorolta neki 15 hónapot ad vkinek mencionar (meg)említ echarse a reír nevetni kezd la persona személy el zapato cipő que habían estado akik látogatóba el zapatero cipész jöttek echar medias suelas megtalpal (amit: a) pronunciar kiejt. éjjel desde entonces azóta anoche tegnap este V. precíz echar a lavarse nekilát mosakodni dar orden utasítást v. pillantás függönyt ¡canario! teringettét l disponerse a készül vmit tenni anteanoche tegnapelőtt este v. echar un párrafo elcseveg. .Vocabulario echar un pitillo elszív egy cigarettát echar dob. észrevesz compilar összeállít la composición dolgozat. a pamlagra mirada) pillantást vet (amire: a) echar las cortinas le. exacto pontos. fejezet. una echarse en el sofá lefekszik. fogalmazvány. echarse en la cama echar barriga pocakot ereszt la barriga has. füstölög volna engedned őt el fumista kályhás(mester) al día siguiente a következő napon echar a perder elront la visita látogatás echarse a perder elromlik ¿está? itthon van? echarse a la calle lemegy az utcára por todas partes mindenfelé 237 . parancs echar los dientes fogzik a todos los que fuesen a verla mindazok­ echarse a llorar sír(ni kezd) nak. siettem szerzemény echar un vistazo (una ojeada. plakát echar un sueño alszik egyet echar sapos y culebras kígyót-békát I. la culebra kígyó bekezdés echar tierra a eltemet. éjjel echarse a dormir. behúzza a el vistazo tekintet. akik látogatóba jönnek hozzá por cierto biztosan al mencionarle el portero amikor a echar 15 meses 15 hónapra becsül. ereszt eltép la pila mosdó. vet. „fátyolt vet" la significación jelentés vmire. rákiált. halom. eché a apresurarme fogtam magam és . rakás . el cesto de los papeles papírkosár (lámpa)elem II. elbeszélget el sapo varangyosbéka el párrafo paragrafus. hajít la cartelera hirdetőoszlop. echar agua vizet önt v. dézsa .v. hiányol para) echar de ver meglát. siet echar en los hombros vállára vet echar unas copas néhány pohárral tölt el hombro váll a falta de mejor jobb híján romper en pedazos darabokra tép. parancsot ad en el curso del día a nap folyamán la orden utasítás. . említ la (media) suela (cipő)talp echar en el buzón a postaládába dob el de la hermana = el nombre de la el buzón postaláda hermana tener escrito meg van írva debiste haberla dejado entrar be kellett echar humo füstöl. pocak lefekszik (aludni) echar de palique elcseveg echar del empleo állásából kidob el palique csevegés así pues így hát la botella üveg echar a correr (el)szalad. elfelejt echar dos horas két órát fordít (amire : echar de menos nélkülöz. leheveredik . átkozódik .

Si hubiera tenido tiempo. éhes lettem volna. r Comiera si tuviera j c) Habría comido si hubiese tenido ) . . A feltételes mondat két részből áll. Ha ráértem volna. Figyeljük meg az alábbi példákat: Főmondat: a) Eszem. (Si után jövő helyett jelen idő áll. meglátogatnám nőtestvéremet. Az ilyen feltételes mondat tőmondatá­ ban a spanyolban a feltételes jelen. l i a ráérnék. A mellékmondat természetesen a főmondat előtt is állhat: Ha éhes vagyok. az ilyen feltételes mondatok fordítása nem okoz nehézséget. a magyar -nék ragnak megfelelően. me habría ido a ver a mi hermana. eszem stb. Kedvem volna moziba menni. .Gramil una 160 A feltételes mondat — La oración condicional Si tuviera tiempo. . Hubiera escrito más si hubiese tenido más tiempo.) Comíamos si teníamos hambre. Egyél. éhesek voltunk. meglátogattam volna nőtestvéremet. helyette jelent használunk). Comerá si tiene hambre. ha ha ha ha ha ha Me l l é k m éhes vagyok. Ettünk. éhes vagy. Tendría ganas de ir al cine si echase de ver un buen programa. • * • í hambre. ha több időm lett volna. az utób­ bit a főmondat tartalmazza. ha jó műsort ( = filmet) láthatnék. Többet írtam volna. me ¡ría a ver a mi hermana. mert a két nyelv kifejezés­ módja közt nincsen különbség (egyetlen eltérés : a si után jövő idő nem állhat. Hubiera comido si hubiera tenido ( Az a) pontban felsorolt példák valóságos feltételt tartalmaznak. éhes lennék. a feltételből és a feltétel következményéből. A fenti példák spanyolul: a) Como si tengo hambre. vagy helyette a kötőmód folyamatos múltjá­ nak -ra végű alakja. Come si tienes hambre. Enni fog. Comería si tuviese 1 . a mellékmondatban (a si után) pedig a kötőmód folyamatos múltjának -se vagy -ra végű alakja áll. A b) pontban felhozott példa jelen idejű lehetséges (teljesülhető) feltételt tar­ talmaz. éhes lesz. b) Ennék. 238 b) . Az előbbit a — rendszerint si (ha) kötőszóval bevezetett — mellékmondat. c) Ettem volna.

A teljcsülhetctlen (múlt idejű) feltételt tartalmazó feltételes mondatok (c. Az ilyen feltételes mondat főmondatában a spanyolban a feltételes múlt. mincontrarse conmigo. Si hubiese ( = hubiera) llovido. salido de casa. Me iba ( = Me iría = Me hubiera ido = Me habría ido) a la ciudad si hubieses venido conmigo. Pl. Ha odaadtam volna Pálnak a pénzt. Me habría ido ( = Me hubiera ido) Elmentem volna a városba. Aunque lo diciera ( = diciesé) tu hermano. con condición que. hogy a feltételes mondat egyik részében jelen. Még ha testvéred is mondaná ezt. • Si Tomás pudiese ( = pudiera) en. ha írt volna nekem. bieran) sabido mis señas. ( = supieran) mis señas. me lo condent elmondana nekem.Ha Tamás találkozhatott volna velem. pont) főmondatában a feltételes mód múlt idejét a feltételes mód jelen ideje. nem hinném el. taría ( = contara) todo. dido encontrarse conmigo. hogy ez az idők hasz­ nálatát befolyásolná. Si lloviese (=Iloviera). Elmentem volna a városba. A si kötőszó helyett más alkalmas kötőszó (mint pl. Mis padres me escribirían Szüleim írnának nekem. ha velem jönnél. Si Tomás hubiese ( = hubiera) po. Mis padres me habrían ( = hubie. 3. a mellékmondatban pedig a kötőmód folyamatos régmúltjának -se vagy -ra végű alakja áll. a magyar múlt idő + volna igealaknak megfelelően. sőt. Estaría contento si me hubiese (=» hubiera) escrito. Ha esne. como. örülnék. me lo mindent elmondott volna nekem. *239 . anélkül. Megjegyzések. Pl. a kijelentő mód folyamatos vagy történeti múltja is pótolhatja. pl. no saldríamos ( = saliéramos) de casa. Előfordulhat. aunque) is állhat. cuando. és ezért lehetetlen (teljesülhetetlen) feltételt tartalmaz. nem mennénk el hazulról.Ha Tamás találkozhatna velem. Ha esett volna. 2. ha velem a la ciudad si hubieses ( = hu­ jöttél volna. vagy helyette a kötőmód folyamatos régmúltjának -ra végű alakja. Me iría a la ciudad si vinieses ( = vinieras) conmigo. nem mentünk volna el no habríamos ( = hubiéramos) hazulról. ha velem jöttél volna. További példák: Elmennék a városba. a másik részében múlt idő áll.Szüleim írtak volna nekem. ha tudnák a ( = escribieran) si supiesen címemet. Si le hubiese dado a Pablo el dinero estaba salvado. — 1. habría ( = hubiera) contado todo. ha tudták ran) escrito si hubiesen ( = huvolna a címemet. bieras) venido conmigo.A c) pontban felhozott példa múlt idejű. conque. meg lett volna mentve. no lo creería.

azaz egy időben történő („egyidejűség").) b) hogy igazad volt. 3. Az idővonzat szabályainak helyes használatához tud­ nunk kell azt. (Utóidejűség. (Utóidejűség. a fömondat állítmányától függően. 1. ni Reméljétek. Reméljük. hogy Ágnes nem jöhet. vagy b) kötőmódhan áll. (Egyidejűség. hogy írjunk néhány példát. 1. (Egyidejűség. (Utóidejűség. Reméltük. c) utóidejü. | 2. (Előidejűség.) a) hogy Éva jól tanul. azaz megelőzheti a fömondat állitmányával kifejezett cselekvést („előidejűség").) a) hogy igazad van. A mellékmondat állítmánya az idő vonzat szempontjából vagy a) kijelentő módban. Tudd meg. Tudhattam volna. Tudni fogom. A tanár azt mondja nekünk. (Előidejűség.) a) hogy Éva jól tanul. II. Nyilvánvaló volt. ) 240* . 2.) c) hogy Éva jól fog tanulni. Es evidente que Inés no puede venir. (Egyidejűség. Az idővonzat szabályai az alárendelt összetett mondatokban. Tudom. \ J j Mellékmondat: a) hogy igazad van. hogy ír­ junk néhány példát. Remélni fogjuk. Tudtam. jük.) b) hogy Éva jól tanult. jétek. (Egyidejűség. lénk. El profesor nos dijo que escri­ biéramos unos ejemplos.16' 1 Az idővonzat szabályai El profesor nos dice que escri­ bamos unos ejemplos. (Előidejűség. > Remélnénk ük Reméltük volna. Era evidente que Inés no podía venir. a mellékmondat állítmányának ideje a fömondat állítmányához képest ehet a) egyidejű. Tudhatnám. vagyis a fömondat állitmányával kifejezett cselekvés után be­ következő cselekvést jelöl („utóidejűség").) ük. hogy Ágnes nem jöhet. (Előidejűség. hogy 1. a mellékmon­ datokban jutnak érvényre.) b) hogy Éva jól tanult.) b) hogy igazad volt. b) elöidejö.) c) hogy Éva jól fog tanulni. A fentieket példán mutatjuk be: Fömondat: I. jövő időben. (Utóidejűség. A fömondat állítmánya az idővonzat szempontjából vagy a) jelen időben.) c) hogy igazad lesz.) c) hogy igazad lesz. vagy b) valamelyik múlt időben vagy feltételes módban áll. Nyilvánvaló. felszólító módban áll. A tanár azt mondta nekünk. 2.

Supe. Habríamos esperado c) que Eva estudiaría ( = estudiase. c) utóidejűség esetében a kijelentő mód jövő idejébe kerül. a mellékmondat állítmánya a) egyidejűség esetében a kijelentő mód folyamatos múltjába. Sabía ( = He sabido. b) que Eva haya estudiado bien. b) előidejüség esetében a kijelentő mód folyamatos múltjába. Az olyan mellékmondatokban. jövő időben vagy felszólító módban áll. c) utóidejűség esetében a feltételes mód jelen idejébe kerül. Esperábamos ( = Hemos] a) que Eva estudiase ( = estudiara) bien. Esperamos \ Esperaremos > Esperad j a) que tienes razón. Sé \ Sabré > Sabe ) 2. jövő időben vagy felszólító módban áll. a) que tenías razón. c) que Eva estudiará ( = estudiare) bien. 1. a) que Eva estudie bien. 1. amelyekben a fömondat állítmányának jelen­ téséből kifolyólag kötőmód szokott állni. esperado. b) que tenías razón. Az olyan mellékmondatokban. 2. b) que habías tenido razón. b) előidejüség esetében a kijelentő mód folyamatos régmúltjába. Habíamos esperado) Esperaríamos a) que Eva hubiese ( = hubiera) estudiado j bien. a mellékmondat állítmánya a) egyidejűség esetében a kötőmód jelen idejébe. amelyekben a íőmondat állítmányának jelen­ téséből kifolyólag kijelentő mód szokott állni. a mellékmondat állítmánya ^a) egyidejűség esetében a kijelentő mód jelen idejébe. 1. c) utóidejűség esetében a kijelentő vagy a kötőmód jövő idejébe kerül.Spanyolul: I. estudiara) bien. c) que tendrías razón. Habi a sabido) Sabría ' Habría sabido II. 2. 1. Ií. A fenti példákból levonjuk az idővonzat szabályait: I. b) előidejüség esetében a kötőmód közelmúltjába. Esperamos. ha a íőmondat állítmánya jelen időben. ha a fomondat állítmánya valamelyik múlt időben vagy feltételes módban áll. ha a íőmondat állítmánya jelen időben. 10 Spanyol nyelvkönyv — 8014 241 . c) que tendrás razón.

b) si ayer estaba en casa. ha a főmondat állítmányát is múlt időbe tehetnénk). minthogy cselekvése a jelenre is kihat. 1. Suponemos (Supongamos. dijeran) la verdad. c) utóidejüség esetében a feliételes mód jelen idejébe vagy a kvtőmód folya­ matos múltjába kerül. c) que nos dirán ( = dijeren) la verdad. c) igazat fognak mondani nekünk. c) que nos dirían ( = dijesen. 1. 1. Lehetséges ( = Lehetséges volt). Feltételeztük volna). Le pregunté (Preguntaría. hogy 1. c) igazat fognak mondani nekünk. A közelmúlt. Tételezzétek fel). b) otthon volt-e tegnap. a) si estaba en casa. 2. b) igazat mondtak nekünk. hogy a) otthon volt-e. a) que nos dijesen ( = dijeran) la verdad. Feltételezzük (Fel fogjuk tételezni. Suponed) 2.) II.2. Pregúntale) 2. 242* . (Magyarul: I. b) igazat mondtak nekünk. b) si dos horas atrás había estado en casa. pl. Me ha pedido que le acompañe. hogy a) igazat mondanak nekünk. Megkér­ deztem (Megkérdezném. Le pregunto (Preguntaré. b) otthon volt-e két órával azelőtt. Habíamos "supuesto. b) előidejüség esetében a kötőmód folyamatos régmúltjába. Supondremos. b) que nos hayan dicho la verdad. Kérdezd meg) tőle. Feltételeztük (Feltételeznénk. hogy kísérjem el őt. — 2. b) que nos hubiesen ( = hubieran) dicho la verdad. Arra kért engem. — Az idővonzat fenti. hogy a föld a nap körül forog. Pl. 3. Csak a 16. században fedezték fel. Es posible ( = Era posible) que se engañase. hogy a) otthon van-e ma. Megkérdezem (Meg fogom kérdezni. Habríamos supuesto) | } J > I f > a) que nos digan la verdad. — 2. Hemos supuesto. ha a mellék­ mondat állítmánya lezárt cselekvésre utal (vagyis. Megjegyzések. sokszor jelen időnek vehető az idővonzat szempontjából: pl. alapvető szabályaitól el is szoktak térni. Supondríamos. c) si dos horas más tarde estaría en casa. ha a mellékmon­ dat állítmánya állandó érvényű igazságot mond ki. Előfordul. c) otthon lesz-e holnap. További példák: I. Sólo en. hogy a) igazat mondanak nekünk. el siglo dieciséis se descubrió que la tierra gira alrededor del sol. c) otthon lesz-e két órával később. A főmondat jelen ideje után a mellékmondatban múlt idő állhat. a mellékmondat állítmánya a) egyidejűség esetében a kötőmód folyamatos múltjába. (Magyarul: II. hogy tévedett. c) si mañana estará en casa. Habría preguntado) | > J "j > J a) si hoy está en casa. ha a főmondat állítmánya valamelyik múlt időben vagy feltételes módban áll. Suponíamos (Supusimos. Megkérdeztem volna) tőle. 1. A főmondat múlt ideje után a mellékmondatban jelen idő áll.

debía ir hoy. hogy nem vagyok itthon. echar unas copas? (dormir un poco. 3. hogy Pál könyvet ír (könyvet írt. 16* 24S . fumar un pitillo. ido ayer a ver a mi hermano. valahányszor Budapestre jött. itt fogsz ma­ radni). — H a álmosak lettünk volna. hogy találkozzam vele. hogy mondjam azt mindenkinek. — Miért mondtad. Bementem a másik szobába. — Többet tanultál volna. hogy sok tanulnivalóm volt. — Sokat költöttetek volna. és ezért megkértem Jóskát. — Hubiera escrito unas cartas si hubiese tenido una pluma. — Szerencsére tudtam. — Gondolhattad volna. lefeküdnél. hogy a föld a nap körül forog.Ejercicios 1. és hogy átmentem a vizsgán. — Sokat költenénk. ha álmosak lettetek volna. hogy Bécsbe utazzunk. — Szeretném. — Nem tudjuk. echarse a la calle. acostarse. meg fogod venni magadnak a felöltőt. Conjugúeme en todas las personas las oraciones siguientes : Bebería si tuviese sed. Tradúzcase al español : Amikor az egyetemen tanultam. empezar a correr. könyvet fog írni). charlar. hogy az apám a Béke szállodában szállt meg. hogy most itt vagyunk (holnap Debrecenben leszünk. ha lett volna pénzetek. — Tendría frío si nó me pusiera el abrigo. ha volna pénzünk. echar a correr. Elmentem t e h á t a szállodába. hogy a vonat mikor érkezik (érkezett. hogy apám számára mindig itthon vagyok. Contéstese a las preguntas siguientes-: ¿Conoce usted un verbo español que tiene muchas significaciones? ¿Puede usted decirme algunas oraciones con el verbo ECHAR? ¿Qué otro verbo podría usted usar en vez del verbo ECHAR. — Örültem. echar un pitillo. hogy jól vagyok. llenar unas copas. ha elhoznád nekem a könyvedet. olvidar un asunto. hogy nem vagyok otthon. Elképzelhetitek. fog érkezni). — H a volt pénze. — Nem tudtuk. hogy nem beszélhettem apámmal. sokat költött. salir a la calle. lefeküdtünk volna. en las frases siguientes : echar un sueño. hogy nem vagy itthon. Este Jóska elmondta nekem. — Örülök. hogy itt maradsz (itt maradtál. könyvet fog írni). Jóska barátommal laktam együtt. Dígase en español : a) Ha van pénzem. — Lefeküdtetek volna. — Aludnék egyet. hogy itt maradsz (itt maradtál). me sentiría mejor. — H a álmos lennél. moziba mentetek volna. fog érkezni). — H a jó műsort adtak volna. — H a lesz pénzed. nincsen gondom. — Habría venido si hubiera podido acabar mi trabajo. — Si no hubiese. — Színházba mennénk. — Te magad kértél engem — válaszolta Jóska —. — Szükséges lesz. — Néhány évszázaddal ezelőtt az emberek nem tudták. ha elhoztam volna neked a könyvemet. ha írtál volna nekem levelet. hogy milyen dühös voltam. hogy Pál könyvet ír (könyvet írt. echar tierra a un asunto. hogy apám jött engem meglátogatni. amikor az apám jött? — kérdeztem Jóskától. tegnap Szegeden voltunk). echar un párrafo. — Szükséges volt. hogy csengetnek. echarse a dormir. mert mindig ott szállt meg. — Si tuviera hambre comería. hogy a vonat mikor érkezik (érkezett. — Többet tanulnék. Történt egyszer. ha jó műsort adnának. — Szerettem volna. — Meg fogjuk írni szüleink­ nek. hogy Bécsbe utazzunk. ha írnál nekem levelet. — Si pudiera echar un pitillo. — No me marcharía aún si pudiese quedarme. Apám nagyon örült. hogy mondja mindenkinek. 4. ha álmos volnék. és nem (is) hallottam. — Űgy vél­ tem.) ¿Qué orden dió una señora un día a su portero? ¿Qué dijo la señora cuando se enteró de que su hermana había estado a verla? ¿Qué hizo la señora al día siguiente? ¿Quién llegó poco después? ¿Qué preguntó al portero la hermana de la señora? ¿Qué contestó éste? ¿Qué hizo la hermana? ¿Por qué no halló a su hermana? ¿Por qué dijo el portero que la señora estaba en casa? 2. b) Ügy vélem.

¿Me permite usted abrir la ventanilla? — Con mucho gusto. La abriremos después de pasar por el túnel. 244 . — El tren retarda su marcha. Sería mejor tener cerrada la ventanilla. se para. — Tiene usted razón. ¿Por qué será? — — Quizás estén arreglando la vía. Los últimos meses me parecían como si hubiera soñado y como si hubiese vivido en un mundo de maravillas. — ¿Me permite usted que fume? — Es usted muy dueño. . Con mucho gusto echaría un sueño si fuese posible. cuándo llegaremos a la frontera? — Voy a mirar en la Guía. Entretanto sacaré mi periódico y lo leeré para matar el tiempo. señor. ¿Hay parada aquí? . ¿Tiene usted una cerilla? — He aquí mi encendedor automático. Hemos llegado a una estación. — ¿Le molesta a usted el humo.el extranjero ! — Verdad. — Perdone usted. — Perdóneme usted. — Juan. Qué despacio vamos. Los preparativos de viaje me han cansado mucho. una parada de diez minutos. — Trata de dormir un poco. estoy acostumbrada. — Muchas gracias. Voy a tomar una pildora porque me duele la cabeza. ¿Pudiera decirme usted. señor. Hay también fonda. señora? — De ninguna manera. señor. Sírvase usted. Si nuestro tren no llevase media hora de retraso. haz el favor de bajarme mi saco de mano. llegaríamos a la frontera a mediodía. Ana. — Dispénseme usted que le diga que estamos a punto de llegar a un túnel.LECCIÓN TREINTA Lección de repaso En el compartimiento c — ¡Quién hubiera pensado un año atrás que saldríamos para . — Sí. señor.

zakó . ¿Cuánto tiempo tiene usted la intención de quedarse en el país? — Unos dos o tres días a lo máximo.II En la frontera — Hemos llegado a la frontera. El tren se para. Sólo tengo objetos de uso personal. III Cartas (Chiste) Un criado recibió de su amo orden de echar al correo todas las cartas que encontrase cerradas sobre la mesa del despacho. úr. Aquí se hará la revisión de pasaportes y el registro de equipajes. ki)fáraszt matar el tiempo agyonüti az időt la ventanilla (vonat)ablak estar a punto de azon van. — ¿Cuánto dinero lleva consigo? — No más de lo que está inscrito en el pasaporte. . — ¿no has visto que las cartas no llevaban sobre? — ¡Señor ! yo creí que1 usted quería que no se supiese a quién iban dirigidas. señor. el compartimiento = departamento fülke bajar levesz. muchas gracias. Solamente tengo una cajetilla con no más de veinte cigarrillos. licores o regalos? — No. gazda de ninguna manera csöppet sem. labdacs cansar (el-. — Todo está en regla. — Aquí lo tiene usted. Haga el favor de llenar y firmar esta declaración. útitáska tomar una pildora bevesz egy pirulát la pildora pirula. IV Vocabulario I. alcohol. — Por favor. el túnel alagút tener cerrado csukva tart es usted muy dueño természetesen („azt tesz. amit akar") el dueño tulajdonos. y las echó al buzón. Un día encontró varias cartas que todavía no llevaban puesto el sobre. Muchas gracias. — Muy bien. su pasaporte. — ¡Cómo ! — le dijo el amo. — ¿Lleva usted cigarros. — Tenga usted la bondad de abrir esta maleta. señor. Ya suben los oficiales y los vistas de aduana. semmiképpen sem 245 . Las otras no es necesario abrirlas. . señor? — Nada absolutamente. — ¿Lleva usted algo que declarar. rövidesen . hogy. cigarrillos. leemel el saco de mano kis kézikoffer el saco zsák . Puede usted cerrarla.

Attól tartok (temer). posta­ ládába dob el despacho iroda. uraim. aki elmondta nekünk. Ha nem élne vidéken. la revisión ellenőrzés el registro (vám)vizsgálat el oficial tiszt. hogy férjem ma elmegy meglátogatni nővérét. inscrito beír muy bien helyes. Életemben sohasem felejtem el. Lehet. de el van foglalva. fiaim nem nyaralhatnának nála. Ha tőlem függne. irányít Ejercicios de repaso Dígase en español: 1. szesz el licor likőr la cajetilla kis doboz III. hogy nincsen pénze. Beszélhetnénk akkor a helyettesével (substituto)? Szíveskedjenek helyet foglalni. hogy János hatheti szabadságot kapott. Szicíliába (Sicilia) is ellátogattunk Volna. amikor Velencébe (Venecia) érkeztünk.) Nem tudtuk. Ha több pénzünk volna. kijelen­ tés. mert disznókat nevel. útikalauz llevar media hora de retraso félórás késése van el retraso késés retardar su marcha (le)lassít retardar (meg-.estar acostumbrado hozzá van szokva automático önműködő sírvase usted parancsoljon ¡(„szolgálja ki magát") la frontera határ voy a mirar mindjárt megnézem la guía menetrend. Akárhogy is van. hogy nővére meg fogja őt hívni. Nagyon örülök. jól él. Azt sem tudom. gyakrabban írhatna nekünk.) Kár. Ha sütne a nap. hogy János mikor jön haza. hivatal(i szoba) no lleva puesto el sobre nincsen rajta címzés el sobre cím(zés). Bár mindig panaszkodik. hogy csak kilenc után jön haza. Bent van? Igen. talán a postás lesz. hogy vidéken él.) Valaki csenget. hogy beteg. (Véase la gramática de la lección 25. sétálnék egyet a kertben. Tegnap beszéltünk János barátjával. echar al correo postára visz. hogy milyen kellemes ilyen időben a gyorsvonat egyik fülkéjében ülni az ablak mellett.. Ha több pénzünk lett volna. 246 . nyilatkozat ¿lleva usted algo que declarar? van valami elvámolni valója? declarar elvámol el alcohol alkohol. hogy János Argentínába utazik. boríték ir dirigido címezve van dirigir (meg)címez. hogy már késő van. Amikor elolvasta nővére levelét. hogy lesz ideje önöket fogadni. mi is megtennénk a lépéseket az útlevelek beszerzése céljából. ha mi is világot láthatnánk. Onnan folytattuk utunkat Firenzébe (Flo­ rencia) és Rómába. tisztviselő el vista de aduana vámőr la aduana vám(hivatal) la intención szándék a lo máximo legfeljebb inscribir. Nem volna rossz. de ez nem volt elég. Azt hiszem. (Véase la gramática de la lección 26. (Véase la gramática de la lección 27. nem tudott hova lenni a boldogságtól. Könnyen lehetséges. 3. Lehet. és regényt kezdek olvasni. Azt hiszem. le)lassít la marcha menet ¿hay parada aquí? (meddig) áll itt a vonat*? la fonda büfé. — Nem tudom. Te nem tudod. 2. hogy ma eleget dolgoztam. hogy (para que) fiai útiköltségét is kifizesse. étterem II. az egész napot a kertben töltenem. hogy nem lakik a fővárosban. hogy ez János . rendben van Henar kitölt la declaración (vám)bevallás. Már régen nem olvastam jó könyvet. Sajnálom. De talán jobb. hogy ma nem süt a nap. Ügy tűnik nekem. hogy hány óra van. hogy milyen szép a kertünk. — Szeretnénk az igazgató úrral beszélni. Le fogok ülni abba a karosszékbe. és nézni a szép tájat. hogy levelet hoz nekem. — Mi inkább utaznánk. Bárcsak jobban tanult volna spanyolul 1 Bárcsak fiait is magával vihetne ! Jánosnak volt bizonyos pénzösszege a bankban. hogy gyümölcsöskertje is van. Május lehetett. hogy milyen érdekes volt egy olaszországi utazásunk (utazás Olaszországba). Teréz néni már régen nem írt nekünk. Nem hiszem. Nem tudod elképzelni. — János nem hitte.

— Ki hitte volna.) örülök. Kár. Desde aquel tiempo fue engrandeciéndose y ensanchándose a expensas de los reinos vecinos y de los territorios ganados a los moros. amelyet néhány nappal ezelőtt kezdtem olvasni. kirándultam volna barátaimmal. Castilla fue desde el siglo VIII (= octavo) una tierra fronteriza del reino de León. így hát aludtam még egyet. és hideg volt. János sajnálta.Mit csinálnál. és elolvasom azt a köny­ vet. hogy fél órával előbb értek ki a pálya­ udvarra. Te megírtad a gyakorlatokat? Én nem voltam olyan szorgalmas. I La lengua castellana o española La lengua castellana es hablada por los españoles.4. Igazad van. mert először 'Kasztüiában beszélték. ( Véase la gramática de la lección 29. LECCIÓN TREINTA Y UNO Az ige szenvedő alakja La lengua castellana es hablada por los españoles. Ha nem mennék el a spanyol órára. (Véase la gramática de la lección 28. región de castillos. En el siglo XI (= once) fue emancipada y erigida en reino independiente. A kötiyv olyan érdekes volt. ha (que) fél­ órával előbb érkeznénk a pályaudvarra. hogy Matild néni nem ért rá nekünk segí­ teni. mert fáradt vol­ tam. Nem kellett sokát várniuk. Así fue llamada porque primeramente fue hablada en Castilla. hogy már tegnap előre rendeltünk egy taxit! Nem volna rossz. Milyen jó. Nem hiszem. Ezért (úgy) határoztam.) Tegnap reggel későn keltem. hogy otthon maradok: majd hallgatom a rádiót. A kasztíliai nyélvet a spanyolok beszélik. mint te. de a nap nem sütött. hogy ennyi ember áll majd sort (hacer cola) a pénztárablakok előtt! Vargáék örültek. a váróterembe mentek. és nem hallottam. ha most nem kellene az iskolába menned? Meglátogatnám a sógoromat. Az idő gyorsan telt. A Varga házaspár örült. Miután csomagjaikat átadták a hordárnak. és nem kellett a hivatalba mennem. los cuales fueron edificados por los romanos. *247 . Así fue llamada porque primeramente fue hablada en Castilla. 5. Ha nem kellett volna jelentést (un informe) írnom a főnökömnek. hogy nem (is) tudtam. hogy mindent elkészítettünk. hogy a hordár jó helyeket talált nekik egy nemdohányzó-fülkében. én is megírtam volna a gyakorlatokat. Szerencsére vasárnap volt. hasta que el castellano se impuso en toda la península como la lengua culta nacional. mert öt perccel később kinyitották az ajtókat a peron felé. hogy nem készültem el. . hogy már olyan késő van. és csak tíz óra körül keltem fel. így nevezték. Ha szép idő lett volna. hogy fiai nem iöhettek ki a pályaudvarra. hogy szól az ébresztőóra. a tanár azt hinné. De majd holnap látogatom meg őt. hogy elfelejtettünk volna valamit.

refinada y flexible. El que no se arriesga. el inglés parece apagado. sino el latín vulgar que era hablado por los conquistadores romanos y el cual tenía con el primero diferencias apreciables de léxico y formas sintácticas. En coincidencia cronológica con eslc hecho luslórico lúe descubierta y colonizada América.La unidad de España fue consumada bajo la hegemonía castellana. al francés se lo elogia por su forma conversable. decía a otro andaluz que acertó a pasar por aquel pueblo: — Paisanito. y el que no lo toma. lengua que fue llevada a la península ibérica por los legionarios romanos que la conquistaron a partir del siglo III ( = tercero) antes de nuestra era.juzga áspero y duro. El consejo de la mujer es poco. Al italiano se lo considera musical. En España los idiomas de cuyo acento suele hablarse con más frecuencia son el francés. italiano. La lengua castellana o española es una continuación moderna del latín. III Refranes Q. no pasa la mar. poco cumple. Esa lengua no fue el latín literario que podemos leer en los escritores clásicos. siseante e impreciso. II Un andaluz en Holanda Un andaluz que vivía en un pueblecito de Holanda. hace unos veinte años que estoy en ella. donde se hubiera muerto mil vecez de hambre sin el apoyo de un criado muy listo que hablaba el castellano y el holandés. en la segunda mitad del siglo XV (— quince). no puede usted figurarse lo borricos que son el esta tierra. Lo que se aprende en la cuna. siempre dura. y todavía no entienden el castellano. que ha sido adoptada por la Academia. denominación. Pero esta segunda denominación. y al alemán se le. que tiene antiguo abolengo. un loco. La lengua oficial de España también es llamada lengua española. den mucho promete. no es admitida por algunos escritores. Ríe bien quien ría el último. Son más de cien millones de hombres los que hoy hablan en el mundo el castellano como idioma nativo. los cuales sostienen que lenguas españolas con igual derecho que el castellano son el catalán y el gallego. donde el castellano ha encontrado ancho campo para difundirse desde el sur de los Estados Unidos hasta la Patagonia. armonioso y vehemente. inglés y alemán. 248** « .

rovására ganar megkaparint. hang­ súlyozás) suele hablarse szoktak beszélni soler (suele) szokott con más frecuencia (leg)gyakrabban la frecuencia gyakoriság italiano olasz considerar vmilyennek tekint. Holanda Hollandia cl apoyo segítség. történelmi colonizar gyarmatosít encontrar ancho campo tág teret talál difundir elterjeszt difundirse elterjed los Estados Unidos (rövidítve : EE. tüzes elogiar magasztal. el estado állapot. színtelen siseante sziszegő impreciso pontatlan. szóanyag sintáctico mondattani el acento hangzás. nézet­ eltérés apreciable észrevehető. idioma nativo veleszületett. közönséges el conquistador hódító tener diferencia eltérést mutat (amitől: con) la diferencia különbség. UU. közvetlen refinado kifinomult flexible hajlékony. uralom en coincidencia cronológica con -val egyidőben la coincidencia egybeesés . befejez la hegemonía hegemónia. edificar (fel)épít romano római fronterizo határos. ősi el abolengo eredet. lexikon . tesz vmivé (en) ir engrandeciéndose egyre jelentősebbé. lesz vmivé culto művelt la unidad egység(esítés) consumar véghezvisz. szülőföldi oficial hivatalos la denominación elnevezés adoptar elfogad la academia akadémia antiguo régi. hanglejtés. vél musical zenei armonioso dallamos vehemente heves.Vocabulario Castilla Kasztília (tartomány Spanyol­ országban) I. rang unir egyesít el idioma nativo anyanyelv el idioma nyelv. latino (mn) latin el legionario légionárius a partir de -tói kezdve. alátámaszt el derecho jog catalán katalán. korszak literario irodalmi clásico klasszikus vulgar népi(es). létesít. tart vmilyennek áspero durva. eltérés . nagyobbodik ensancharse (ki)terjeszkedik las expensas költségek a expensas de költségére.) az Egyesült Államok el Estado állam. határemancipar önállósít erigir felállít. rugalmas apagado tompa. támogatás 249 . nagyobbá lesz engrandecerse emelkedik. elvesz vkitől (akitől: a) imponerse felülkerekedik. helyzet. dicsér conversable barátságos. származás admitir megenged. érdes II. katalóniai gallego galíciai (Galicia: tartomány Spanyolországban) la continuación folytatás el latín a latin nyelv. eltűr el escritor író sostener állít. nem szabatos juzgar megítél. esemény histórico történeti. jelentős el léxico szótár. egyidejűség cronológico időrendi el hecho tény. óta antes de nuestra era időszámításunk előtt la era kor.

-a szerettettem. -as) szerettetvén GERUNDTO simple: « compuesto : habiendo sido amado (-a. -a tek stb. -as Pluscuamperfecto : había sido amado. stb. ••as son amados. hemos sido amados. Pretérito simple: Pretérito anterior fui amado.holandés holland(iai) acertar a pasar por odavetődik. ( = A várak a rómaiak által épít­ tettek. . ^ Az ige szenvedő alakját úgy képezzük. tek stb. -a szerettettem.a szerettetni íogok. -as) miután szerettettem stb. arriesgarse veszélynek teszi ki magát. mer(észel) la cuna bölcső Gramática ^"^ Az ige szenvedő alakja — La voz pasiva A várakat a rómaiak építették. -a somos amados>. -a szeretnek stb es amado. engem eres amado. -os. majd stb. gem szerettek stb. -as) hogy szerettettem *J stb. buta (ember) III. stb. .) Ezt az elnevezést az Akadémia elfogadta. 250 . hogy a ser segédigét ragozzuk a meg­ felelő időben a főige participio-]si előtt. -as habéis sido amados. engem szeret­ stb. -a majd szerette­ tem. A ser segédigével ragozott participio nem­ ben és számban megegyezik a mondat alanyával. -si szerettetem. szeretni fognak stb. engem szeret­ stb. -as) szerettetni compuesto: haber sido amado (-a. -a engem szeret­ ha sido amado. -a szerettettem. habré sido amado. Esta denominación ha sido adoptada por la Academia. ~ Futuro simple: Futuro compueéto: seré amado.) Los castillos fueron edificados por los romanos. -as han sido amados. ( = Ez az elnevezés elfogad­ tatott az Akadémia által. siendo amado (-a. -a szerettettem. INDICATIVO Presente: soy amado. has sido amado. -os. -as sois amados. -os. -os. vélet­ lenül arra jár acertar a + inf véletlenül tesz vmit el paisano földi figurarse elképzel el borrico szamár. stb. en­ hube sido amado. szerettek stb.as Imperfecto: era amado. engem szerettek stb Pretérito presente: he sido amado. tek stb. -a szerettettem. Példa a szenvedő igeragozásra (amar szeretni: ser amado szerettetni): INFINITIVO simple: ser amado (-a.

stb. utazni valakit v. mely mellett tárgy állhat. mint pl. ^ szerettesse!! szerettessetek! Megjegyzés. valamit" nem lehet). A fenti két példából levonhatjuk a szabályt: cselekvő mondatot úgy alakí­ tunk át szenvedővé. tettem volna. -as) amados. -a! ¡sed (vosotros. IMPERATIVO ¡sé (tú) amado. fogok. szerettek volna engem stb. Imperfecto I. tettem volna.: hubiera sido amado. engem stb. engem habría sido amado. stb. További példák: *251 . -a stb. engem szerettek volna stb. -a (hogy) szerettetni stb. — A tárgyatlan igéből nem képezhető szenvedő alak. engem szerettek volna stb. -a (hogy) szeretstb. menni. -a (ha) szerettetnék.CONDICIONAL Simple: Compuesto: sería amado.: fuere amado. pl. -a (ha) majd szestb. Margit mindenki által dicsértetik. tárgyas igének lehet! tárgyas az olyan ige. Margarita es alabada por todos. — Szenvedő alakja csak az un. (ha) majd szerettek stb. Futuro I. hogy a cselekvő' mondat tárgyát (Margitot) tesszük meg a szenvedő mondat alanyóvó. -a (ha) szerettetnék. -a szerettetnék. szeretnének stb. szeretni fognak stb. építeni vmit stb. Pluscuamperfecto II. Futuro II. a cselekvő mondat állítmáuyát a szenvedő alak megfelelő módjóba és idejébe tesszük. szeretni vkit. a cselekvő mondat alanyából (mindenki) por (által) elöljárószóval képzelt határozó lesz.: ínese amado. Imperfecto II. -a szerettessek.: hubiere sido amado. 163 A cselekvő szerkezet átalakítása szenvedővé Todos alaban a Margarita. szerettettem volna. -as! hogy szerettettem. Margitot mindenki dicséri. -a sea amado. engem szeretnének stb.: íuera amado. hogy szerettek engem stb. menni. utazni igének nincsen szenvedő alakja („jönni. szeressenek stb. SUBJUNTIVO Pretérito: Presente: haya sido amado. a jönni. stb. Pluscuamperfecto L: hubiese sido amado. engem szeretnének stb. -a (hogy) szeretstb. stb. rettettem.

örültünk volna. ha a cselekvő mondat tárgya fontosabb. Mindenütt keresték őket. ha Pált megdicsérnék a tanárok. régeb­ ben viszont sűrűn használták. nyilvánvaló. Estaría contento si los profesores alabasen a Pablo. őrültünk oolna.» Al italiano se lo considera musical. Esta casa se vende. További példák : ül español se habla por muchos. Szenvedő szerkezetet használunk általában akkor. A tárgy kiemelé­ sét figyelhetjük meg a többi. 252 A spanyol nyelvet sokan beszélik. Habríamos estado contentos si los muchachos hubiesen ( = hubieran) leído estos libros. örülnék. örülnék. ha a könyveket elolvasták volna a gyerekek. a magyarban ilyenkor az állítmány rendszerint a többes szám 3. személyébe kerül. „ A francia nyelvet közvetlen formája miatt dicsérik. Minket nem hagytak belépni. mint az alanya. ha a tanárok megdicsérnék Pált. Szenvedő alak Las casas nuevas «eran edificadas por este arquitecto. mint „mindenki". A mindennapi társalgásban helyette az általános alanyt kifejező se vissza­ ható névmás és a megfelelő igeidőben ragozott cselekvő igealak áll. 165 A szenvedő szerkezet körülírása Al francés se lo elogia por su forma conversable.Cselekvő alak Este arquitecto edificará las casas nuevas. ha a gyerekek elolvasták volna ezeket a könyvékei. Se les buscó por todas partes. Az új házakat ez az építész fogja építeni. No se nos dejó entrar a nosotros. Az olasz nyelvet dallamosnak tekintik. A szenvedő szerkezetet ma már csak a hivatalos és tudományos nyelvben hasz­ nálják. fentebb ismertetett példamondatunkban is. Ez a ház eladó (— eladatik). Amikor pl. míg manapság egyre inkább a cselekvő szerkezet veszi át a szerepét. Estaría contento si Pablo fuese ( = fuera) alabado por los profesores. Habríamos estado contentos si los libros hubiesen ( = hubieran) sido leídos por los muchachos. Ugyanez mondható a spanyol szenvedő igéről is: régebben sokkal gyalwribb oolt. hogy Margit fontosabb. . Ez az építész fogja építeni az új házakat. ezt mondjuk: Margitot mindenki dicséri. 164 A szenvedő szerkezet használata A mai magyar nyelvhasználatban alig fordul elő a szenvedő szerkezet.

Egy andalúziai. személye is állhat: En el cine han proyectado una A moziban új argentin filmet vetítetnueva película argentina. A múzeumot érdemes megnézni. Esos son los idiomas de cuyo acento suele hablarse con más frecuencia. los cuales fueron edificados por los romanos. decía a otro andaluz que acertó a pasar por aquel pueblo. ( = Több mint százmillión vannak az emberek. La paz es anhelada de todo el mundo. a szenvedő szerkezetben a cselekvést végrehajtó személyt por elöljárószóval képzett határozóval fejezik ki. amelyeket a rómaiak építettek.1 Ezek a könyvek nem eladók. Ríe bien quien ríe el último. (Éppen most írja őket. Vessük össze:. Ezek azok a nyelvek.. Se compra libros. Pl. Las cartas ya están escritas por la mecanógrafa.. ( = A levelek már meg vannak írva. akkor utóbbi egyezik a mondat alanyával: Estos libros no se venden. Amint láttuk. tek. Azokat a házakat ugyanaz az építész építette. Ha az alany megelőzi az általános alanyt tartalmazó állítmányt. A leveleket a gépírónő írja. Békére vágyik az egész világ.) A leveleket már megírta a gépírónÓ. Több mint százmillió ember beszél spanyolul. Ha azon­ ban nem fizikai módon végrehajtott. aki utoljára nevet. aki a faluba tévedt. Megjegyzések. A szenvedő szerkezet helyett az ige többes szám 3. hanem a bekövet­ kezett állapotot akarjuk kifejezni. aki egy hollandiai faluban élt. amelyeknek hangzásáról a leggyakrabban szoktak beszélni. Kasztília várak vidéke. Las cartas son escritas por la mecanógrafa. hanem gondolati vagy érzelmi cselekvésről van szó. — 1. Ha a szenvedő szerkezetben nem a folyó cselekvést. El museo merece la pena de visitarse. Eva es amada de todos. Az nevet jól.) 166 A vonatkozó névmás — El pronombre relativo Un andaluz que vivía en un pueblecito de Holanda. Esas casas se edificaron por el mismo arquitecto.) 253 . a ser segédige helyébe áz estar segédige lép. a de elöljárószóval fejezzük ki a cselekvő személyt. Mi amigo estaba acompañado de su mujer.Könyveket veszünk. vagy ha az ige kísérést fejez ki. Son más de cien millones de hombres los que hablan el español. akik. ezt mondta egy másik andalúziainak. Évát mindenki szereti. 2. Barátomat felesége kísérte. Castilla es una región de castillos.

euya = akinek a. amely los que. las cuales = akik. ha félreértés támadhat. — Vi a la hermana de mi amigo. Példák: Las obras de los escritores. cuyas = akiknek a. akik. de quien áll. akinek a húgával spanyolul beszélgettünk. los que elöljárószós alakjait. azok. 3. melyre vonatkoznak. las que = azok. azok. quienes csak személyre vonatkozik. la que = az. — Az alany. Ágnes asszony és nem Mária asszony jött velünk. akivel te a színházban voltál. amelyek. amelynek a cuyos. elöljárószó után azonban mindig quien áll (que előtt csak akkor állhat elöljárószó. akiknek nem ismerem a nevét. amelyeket. el que. Sokan beszélnek angolul. Han llegado unos señores de quienes yo no conozco el nombre. amelyek lo cual — ami (az egész mondat tartalmára vonatkozik) Egyaránt vonatkozik személyre és tárgyra. helyette ilyenkor de que.A vonatkozó névmások: In que: a leggyakoribb vonatkozó névmás. Egyrészt tehát pótolja az el que. Son muchos los que hablan el inglés. akiknek a nevét én nem ismerem. Láttam barátom húgát. quien. amelyet. Ezért akkor használják. illetve (mon­ dat elején) az. de las cuales (de los cuales) hablo. Doña Inés y no doña María era la que venía con nosotros. pl. (Con la cual itt a barátom húgára. elöljárószóval is állhat. Lehet egyes és többes számú. akik. . / Beszéljetek nekem arról. con la cual (con el cual) tú estabas en el teatro. amely. He aquí Pedro con cuya hermana hemos hablado español. 4. vonatkozhat személyre és tárgyra. amelyeknek a Vonatkozik személyre és dologra. jelentése tehát: aki. amely los cuales.és a tárgyesetben rendszerint que áll quien helyett. aki. akit. Az írók művei. el cual. ha a que tárgyakra vonatkozik). aki. hogy meg tudja különböztetni a főnév nemét. 254* Néhány úr jött. jelentése aki. con el cual viszont a barátomra vonatkozik. akik. melyre vonatkozik. 2. és elöljárószóval állhat. amelyek lo que = az. másrészt megvan az az előnye a többi vonatkozó névmással szemben. la eual = aki. Habladme de lo que habéis visto. a magyarban sokszor nem is fordítjuk. cuyo. amelyekről (akikről) beszélek. akik. akiket. Cuyo főnév nélkül nem állhat. Néhány úr jött. Itt van Péter.) 5. ami (nem egy szóra. A cuyo alakja minden­ kor az utána álló szó neméhez és számához igazodik. hanem az egész mondat tartalmára vonatkozik) Ezek a névmások kiemelik azt a szót. az. Példák: Han llegado unos señores cuyos nombres yo no conozco. amit láttatok.

Contéstese a las preguntas siguientes : ¿ P o r qué fue llamado castellano el idioma español? ¿Por quiénes fueron edificados los castillos en Castilla? ¿ E n qué siglo fue Castilla emancipada y erigida en reino independiente? ¿A expensas de qué reinos y territorios fue engrandeciéndose y ensanchándose? ¿Cuándo y cómo fue consumada la hegemonía de Castilla ? ¿ E n qué año y por quién fue descubierta América? ¿Cuántos hombres son los que hoy hablan en el mundo el español como idioma nativo? ¿Dónde viven los catalanes? (Cataluña)¿Y los Gallegos? (Galicia) ¿De qué lengua es la continuación la lengua castellana o española? ¿ P o r quiénes fue llevado el latín a la península ibérica? ¿Por quiénes era hablado el latín vulgar? ¿ E n qué se diferencia el latín vulgar del latín literario? ¿Cómo se considera a la lengua italiana? ¿Por qué se elogia el idioma francés? ¿Cómo parece el inglés? ¿Cómo se le juzga al alemán? iCuéntenos usted la historia de un andaluz que vivió en Holanda 1 2. — Amit mondasz. — Tegnap este ol­ vastam egy könyvet. — írj nekem arról. A népies latin nyelv szóanyaga és mondattana lényegesen különbözött a klasszikus római írók által használt irodalmi latin nyelvtől. — La mecanógrafa ya ha escrito la carta. — Todo el mundo anhela la paz. akikkel ebben a faluban lakom . a barátom fia. — Ezeket. amelyekről önök beszélnek. me­ lyeknek cikkei mindig érdekesek. — A tanuló. — Pablo ha acompañado a María a la estación. — Toda la clase ama a la profesora. — A jó tanulókat mindenki dicséri. akikkel az utcán találkoztatok. akinek a könyvemet akarom adni. — A toll. — L a historia del andaluz la contará el señor Nagy. Dígase en español : a) (Usando la voz pasiva) Ezt a levelet nem a postás hozta. amellyel írok. már több mint húsz éve vagyok Itt. — A füzetek. amiről akarsz 1 ej Megjött a b a r á t o m húga. d) Keres téged valaki. nem érdekel engem. amelynek a tartalmáról már beszéltem önnek. hogy a spanyolok által beszélt nyelvet (azért) hívták kasztíliainak. — L a mecanógrafa escribe la carta. — Ezt a feladatot János írta. Több mint százmillió ember beszéli ma a világon a spanyolt mint anyanyelvét. A spanyol nyelv a római hódítók által beszélt népies latin nyelv folytatása. hogy milyen buták az emberek. Megmagyarázta nekünk. b) Pál kísért engem az állomásra (kiemelve). — Nem ismerjük' (azokat) a személyeket. akiről sokat beszéltem neked (kétféleképpen). — Esa estilográfica la compraré yo. — Teréz nénit a férje kísérte. és még mindig nem értik és nem beszélik a spanyol nyelvet. akiket üdvözöltetek. — Pétert jóságáért dicsérik. — Elhoztam önnek a könyvet. amelyekről beszéltem. akikről önök beszélnek.Ejercicios 1. — Ezek a tárgyak nem eladók. Transfórmense en el pasivo las oraciones siguientes : Este libro lo han leído todos los alumnos. — Sokan beszélnek spanyolul. — A múzeumokat délelőtt tekintik meg. 4. amelyeket vettél nekem. — L á t t a m a színházban Ágnes és Margit néni fiait. É v a nyitott nekem ajtót. — Az újsá­ gokat és nem a könyveket l á t t a m az asztalon. 3 . Dígase en español : a) A könyv. — N e m ismerjük (azokat) a hölgyeket. — Nem ismerem (azokat) az embereket. nem nagyon jó. a leveleket nem É v a fogja a postára vinni. akivel beszéltem. nem tudod elképzelni. b) (Usando el pronombre se^ Képeket veszünk. Ez az ember nem volt képes megtanulni hollandul. akik az első padban ülnek. *255 . — I t t v a n n a k a levelek borítékai. Amikor egy földije vetődött a faluba. akinek a testvére veled jár iskolába. az enyém. mert először Kasztíliában beszélték. — Un célebre arquitecto edificó ese palacio. — Megjött a kis­ asszony. vastagok. ezt mondta neki : — Barátom. — Nem ismerjük (azokat) az ügyeket. — Az egész család szereti Ágnest. 5. aki már 20 éve lakott egy hollandiai falucskában. amelynek a címére már nem emlékszem. — Ezeket a képeket nem veszik meg. amelyet az asztalon látsz. Tradúzcase al español : Tegnap a spanyol órán a t a n á r u n k a spanyol nyelvről beszélt. — Vannak újságok. — Mesélni fogok neked egy érdekes történetet egy andalúziairól.

mert a szamara/ úgy vezettük. Folytatják útjukat. Cambian un saludo con ellos y. Los campesinos decían : — ¡Mira qué tontos! Los dos a pie y el burro sin carga. se encuentran con un grupo de campesinos que van también al mercado. amíg csak újabb csoporttal nem találkoztak. Siguen su camino hasta encontrarse con un nuevo grupo. qué piensas? — pregunta el padre*a su hijo. pero no se atrevía a hacerlo porque el hijo no tenía nunca seguridad en sí mismo y seguía siempre el consejo del último que llegaba. a pieNada más caminar unos cientos metros. pensaba dejarle el cuidado de su casa y de sus tierras. ^ Salen de su casa por la mañana temprano. 256 . Era un buen muchacho. creo que debemos ir hoy al mercado para comprar algunas cosas que necesitamos. — ¿Y tú. • Az apa arra akarta nevelni a fiát. y el padre. el padre dice a su hijo: — Párate un momento a escuchar lo que dicen. Debemos ir hoy al mercado para comprar algunas cosas que necesitamos. hogy önállóan gondolkozzék („hogy saját gondolatai vezessék"). El burro va delante y ellos dos detrás. I El labrador. Llevaremos el burro para cargar en él las compras. El día de mercado en el pueblo vecino el padre dijo a su hijo : — Hijo. Ma el kell mennünk a piacra. su hijo y el burro (Cuento) Un labrador tenía un hijo. hogy megvegyünk néhány dolgot. cansado por los muchos años de trabajo. Nos han criticado por llevar el burro' sin jinete. amire szükségünk van. hogy nem ült rajta senki. Kifogásoltak bennünket. después de pasar. El padre quería enseñar a su hijo a guiarse por sus propias ideas y no sólo por los consejos de los otros.LECCIÓN T R E I N T A Y DOS Mondatrövidítés i n f i n i t i v o-val El padre quería enseñar a su hijo a guiarse por sus propias ideas.

qué dos zánganos ! Así acabarán con el burro antes de llegar al mercado. el labrador para un momento el burro. El hijo hace como dice su padre y así siguen su camino hasta que se encuentran con otro grupo de campesinos. no tenemos por qué ir los dos a pie. y el labrador dice luego a su hijo: — {Escucha lo que dicen! Los campesinos decían : — jMirad. cansado ya y viejo. — pues el hombre que ha vivido más está más acostumbrado a las privaciones y trabajos. — le dice el padre. con fuerzas nuevas. va montado en el burro ! — ¿Qué piensas? — pregunta el padre al hijo. — ¿Qué piensas? — pregunta el labrador a su hijo. cuando han pasado. — Pienso que dicen la verdad — responde el hijo. acostumbrado a trabajar todo el día. que para los viejos. — Pienso que dicen la verdad — responde el muchacho. Los aldeanos decían : — ¿Habéis visto? El débil muchacho va a pie. El hijo monta en el burro. — Pienso que dicen la verdad. — Si el burro va sin carga. montado en el burro. y así siguen su camino basta encontrarse con otro grupo de campesinos. y el hijo. el labrador dice a su hijo : — Párate un momento y escucha lo que dicen.— Pienso que dicen la verdad — responde el hijo. Entonces. Cambian un saludo con ellos y. baja tú del burro y yo montaré en él. va a pie. dice el labrador a su hijo : — Párate un momento y escucha lo que dicen. Después de cambiar un saludo con ellos y pasar. vuelve la cabeza y 1 dipe a su hijo : 17 Spanyol nyelvkönyv — 8014 257 . Así lo hacen y siguen su camino hasta encontrarse con1 un nuevo grupo de aldeanos. — Pues monta tú detrás de mí en el burro y así iremos los dos montados. pues el andar a pie más es para la gente joven. y el hombre fuerte. — Pues bien . joven y fuerte. con las fuerzas gastadas por los trabajos y los años. — pues este animal casi no puede dar un paso con nosotros dos montados encima. — ¿Qué piensas? — pregunta el labrador a su hijo. Los campesinos decían : — jNunca hemos visto tal cosa! jEl padre. — Pues monta tú en él. cambian un saludo con ellos.

jArre. Monte usted y yo arrearé el burro. El águila no se entretiene en cazar moscas. al no encontrar a mano otra cosa que tomar. Vocabulario guiar vezet. III Refranes Querer es poder. luego he montado yo sobre el burro y también lo han criticado. Aki akar. — siempre he oído decir que no es decente entrar en un café sin tomar algo. has montado tú y nos han criticado porque iba montado el muchacho y el viejo iba a pie. por eso. rárak las compras vásárolt holmi a pie gyalog nada más caminar alighogy mentek caminar megy. A kéregetés bűnével szemben áll a nem-adás erénye: Minden bajnak megvan az orvossága. mint a vagyon. megszól el burro szamár el jinete lovas 1. dejarle el cuidado de ráhagyja vminek a gondját atreverse a mer(észel) vmit megtenni la seguridad de sí mismo magabiztosság la seguridad biztosság. — 2. irányít el grupo csoport criticar bírál. vándorol el campesino paraszt. tomé la cucharilla. 258 . burro 1 II La excusa del ladrón (Chiste) Un juez acusaba a un ladrón de haber robado en un café una cucharilla de plata. falusi ember cambiar un saludo con köszöntik egymást la carga teher. Többet ér a tudás. A tanácsadás másodrangú erény : a tettek számítanak. — respondió el acusado. menjünk *(A közmondások értelme: 1. hogy .* Más vale saber que haber. Az akarat: hatalom. .— Bueno. — Señor. dime ahora quién tiene razón y con qué consejo te quedas. — 5. Contra el vicio de pedir hay la virtud de no dar. rakomány no tenemos por qué ir nincs okunk arra. por último también han criticado que íbamos los dos montados en el burro. gyalogol. Y tú has repetido como tuyas las palabras de todos los que pasaban. kifogásol. az tud is. . ¿Qué podemos hacer a gusto de todos? — Tiene usted razón. — 3. Y sigamos así nuestro camino. padre. biztonság cargar megrak. De casa hemos salido los dos a pie y nos han criticado por llevar el burro sin jinete. Dar consejo es virtud de segunda orden.

) napnyugtakor. vétek la virtud erény. vagyis a mellette álló és értelmét kiegészítő szófaj az ige (és nem a főnév) vonzatát követi. pl. főleg a régebbi nyelvben. leer olvasni: el leer az olvasás . (el)vesz vmit (a kétféle jelentés a szövegben szójátékot alkot) al no encontrar a mano amikor nem találok kezem ügyében III. Figyeljük meg az alábbi példákat: El escribir cosas interesantes es difícil. rabol el acusado vádlott decente illő. A gyaloglás inkább a fiataloknak való. ingyenélő acabarán con el burro végezni fognak a szamárral. („A nap lenyugvása­ kor". előfordul az is. A piacra érkezés előtt.) A korai felkelés egészséges. iszik vmit. Antes de llegar al mercado. agyonkínozzák a szamarat el animal áJlat volver la cabeza hátrafordul con qué consejo te quedas miben ma­ radsz (melyik tanácsot fogadod el) a gusto de todos mindenki kedvére arrear hajt. A főnévként használt főnévi igenévi alak megtartja igei természetét. escribir írni: el escribir az írás . illendő tomar rendel. („Korán felkelni egészséges". Többet ér a tudás. El levantarse temprano es sano. birtokolni el vicio hiba. hogy a főnevesített főnévi igenév a főnév vonzatát követi. A legtöbb igének főnévi igenévi alakja főnévként állhat. az ilyen igéből képe­ zett főnevet a magyarban rendszerint -ás. eszik v. Érdekes dolgokról írni nehéz. erőszak gastado elhasználódott la privación nélkülözés detrás de mí mögém. szamáron el andar a pie a gyaloglás la fuerza erő. képesség el águila (nőnemű szó) sas entretenerse foglalkozik (amivel: con) de segunda orden másodrendű Gramática 167 Főnév képzése főnévi igenévből £1 andar a pie más es para la gente joven. haber (eredeti jelentésében:) bírni.montar en felszáll vmire montado en el burro szamárháton. Al ponerse el sol.) Olykor. mögöttem el zángano naplopó. hablar beszélni: el hablar a beszéd. Más vale saber que haber. -és képzős alakkal fordítjuk . az idők folyamán con el andar del tiempo levelek írása el escribir de cartas 17* 259 . la excusa mentség el juez (los jueces) bíró acusar vádol (amivel: de) robar lop. („Érde­ kes dolgok megírása nehéz". mint a birtoklás ( = a vagyon). nógat ¡arre! gyí t e ! II. pl.

No ha acudido por no enconNem jött el. . 83). Antes de = mielőtt. kiugróm az ágyból. Ana no es amable. A (névelő nélkül). Már tanultunk arról (vö. Ez az író másképpen írt volna. időhatározói mellékmondatot rövidít: Me he cortado al afeitarme. Por ser rico no da nada a los Bár gazdag. hogy ha a fő. Amikor borotválkoztam. tras (de) = azonfelül v. az apa és fia sok paraszttal találkozott. Mielőtt a piacra értek volna. még ser malo es caro. hogy: Este vino. Ha nem te mondanád. 3. kételkednék benne. feltételes mellékmondatot rövidít: A no afirmarlo tú. ha 50 évvel ezelőtt élt volna. Elvisszük a szamarat. hanem főnévi igenévi alakjában hagyjuk. Megszóltak bennünket. 2. megvágtam magam. időhatározói mellékmondatot rövidít: 5. Amikor felébredek. akkor a mellékmondat állitmányát nem ragozzuk. Con és por . no lo creería. Después de cambiar un saludo con los campesinos. Al despertarme salto de la cama. Ilyen elöljárószók: 1.és a mellékmondat alanya ugyanaz. Miután üdvözölte a parasztokat. feltételes és okhatározói mellékmondatot rövidít: De haber vivido 50 años antes. azonkívül. Péter vacsora nélkül maradt. Ilyen rövidített mondatszerkezet elsősorban elöljárószók után szokott állni. vagy ha a mellékmondat alanya kétséget kizáróan megkülönböztethető a főmondat alanyától. Nos han criticado por llevar éi burro sin jinete. mert a szamá­ rat úgy vezettük. nem hinném el. el padre y su hijo se encontraron con muchos campesinos. Al (névelős a). gényeknek. lo pondría en duda. volna. 4. además de ( = tras de) Ez a bor. Antes de llegar al mercado. de nem kedves. drága is. a földműves így szólt fiához. Anna bár csinos. el labrador dijo a su hijo. A no haberlo visto con mis proHa tulajdon szememmel nem láttam pios ojos. Además de. Con ser bonita. este escritor habría escrito de manera diferente. okhatározói és megengedő mellékmondatot rövidít: Minthogy későn jött. De. hogy nem ült rajta senki. azonkívül hogy rossz. hogy rárakhas­ suk a vásárolt holmit. 6. 260 Con ( = Por) llegar tan tarde. mert nem érezte egészen trarse del todo bien.168 Mondatrövidítés főnévi igenévvel elöljárősző után Llevaremos el burro para cargar en él las compras. Pedro se quedó sin cena. jól magát. mégsem ad semmit a szepobres.

tigo. sétáltam egyet. 261 Antes de salir mi padre. No comprendo por qué hacer eso. vagy ha a stílus szépsége úgy kívánja. hogy ágyban maradt volna. hogy): En vez de quedarse en cama. pl. hogy): Pasé la noche sin dormir. Alvás nélkül töltöttem el az éjszakát ( = anélkül. . célhatározói mellékmondatot rövidít: He venido a fin de hablar conAvégből jöttem. csak újabb parasztokkal nem talál­ koztak. Sin (anélkül. sin embargo de. ha félreértésre adhat alkalmat. nada más (alighogy) u t á n : Nada más poner la cabeza en la almohada me quedé dormido. el " Ahelyett. tudtam beszélni vele. Al llegar el tren subimos al coche. no obstante de (annak ellenére. Nem értem. bár a spanyol. még mielőtt az apám elment volna. 2. 9. a szükséges dolgokat. Hasta (amíg [csak]). A mondatrövidítés főnévi igenévvel nem kötelező. En vez de (ahelyett. 14. luego de (miután). hogy aludtam volna). enfermo se levantó. hogy megvegyem las cosas necesarias. Después de. időhatározói mellékmondatot rövidít: Seguían su camino hasta encon-( > Folytatták útjukat mindaddig. Alighogy a párnára tettem a fejemet. hogy): Sobre no trabajar nada. azért. 13. hogy mit mondjak. salí yo. hogy). 12. 3. No sabía con quién ir al teatro. felszálltunk.7. Nem tudta. mint pl. 11. hogy kivel menjen a szín­ házba. quiere Azonfelül. hablar con él. hogy): A pesar de llegar tarde. a kocsiba. időhatározói mellékmondatot rövidít: Después de cenar di un paseo. hogy. Ilyenkor azonban az alanyt ki kell tennünk a főnévi igenév után: Én elmentem. amíg trarse con otros campesinos. miért csináljam ezt. también dinero. A fin de (avégből. Nem tudom. • > No sé qué decir. Azonos alanyok esetében a mellékmondatot bevezető kérdő névmás után is főnévi igenév áll. célhatározói mellékmondatot rövidít: I Voy al mercado para comprar Megyek a piacra. Amikor a vonat megjött. niár el is aludtam. A pesar de. pude Annak ellenére. Mellőzzük a rövidítést. hogy beszéljek veled. Olyan mellékmondatot is rövidíthetünk főnévi igenéwel. Sobre (azonfelül. Olykor más szójaj után is rövidíthetünk. Megjegyzések. hogy nem dolgozik semmit. a beteg felkelt. melynek alanya nem azonos a főmondatéval. tras de. hogy). még pénzt is kér. hogy későn jöttem. Miután megvacsoráztam. 10. — 1. .nyelv egyik jellemző sajátossága. Para (avégből. 8.

hogy legyeket fogdos. (Hallok valakit énekelni — Hallom. Elkezdtem olvasni a könyvet. = Miguel dice que ha visto a tu hermana. El mal tiempo nos impidió hacer una excursión. Megjegyzések. Celebro verle a usted. hogy kiránduljunk. A spanyolban viszont a legtöbb esetben főnévi ige­ névi alakba kerül az értelemkiegészítő ige. Desearía hablar con Ana. de nem merte ezt megtenni. Örülök. Élvezet tengeren utazni. hogy fiára hagyja földjének gondozását. Remélem. A rossz idő megakadályozott bennünket abban. legtöbbször alanyi vagy tárgyi („hogy" kötőszóval bevezetett) mellékmondattal pótoljuk. Nos apresuramos a enviarle Sietünk önnek megküldeni árjegyzénuestro catálogo. El águila no se entretiene en cazar moscas. künket. Például: Solemos salir a las ocho. Aprendo a cocinar. A sas nem szórakozik azzal. a Hal­ lok valakit énekelni mondatban a főige (hallok) önmagában még nem fejez ki sem­ mit . Jobb. elöljárószó közbeiktatása nélkül kapcsolja magához. hogy meggyőzzön engem. Kérlek. Me da pena el verle enfermo. Nyolckor szoktunk hazulról elmenni. hogy önállóan gondolkozzék. — 1. hogy látta a húgodat. Főnévvel alkotott kifejezések után az értelemkiegészítő főnévi igenév előtt ki kell tennünk az el névelőt: Es una delicia el viajar por mar. Mondatrövidítés i n f ¡ n i t i v o-val igék után — A főige és az A földművesnek az volt a terve. A legtöbb ige és kifejezés az értelmét kiegészítő főnévi igenevet közvet­ lenül. Főzni tanulok. így pl. • Te pido decirme la verdad. értelmét a mellette álló főnévi igenév (énekelni) adja meg. A magyarban az értelemkiegészítő főnévi igenév ritka. pero no se atrevía a hacerlo.169 értelmét kiegészítő igenév egybekapcsolása El labrador pensaba dejar a su hijo el cuidado de su tierra. hogy Jóska megrögzött alkoholista. . ha itthon maradunk. A elöliárószóval kapcsolódik az értelemkiegészítő főnévi igenév az olyan igék után. Es mejor quedarnos en casa. hogy látom önt. hogy jó műsort fogok hallani. hogy betegen látom. hogy valaki énekel). a valamilyen célra való törekvést vagy szándékot fejeznek ki. Nem fogja elérni. 2. Fáj nekem. Annával szeretnék beszélni. A decir ige után (a Latin accusativus cum infinitivos szerkezetnek megfelelően) ma már csak a régieskedő nyelvben következik főnévi igeneves rövidítés: Miguel dice haber visto a tu hermana. Az apa arra akarta nevelni a fiát. 262 . 1. — Ugyanígy helyesebb a mellékmondat használata a személytelen kifejezések után : Es notorio ser Pepe un borracho perdido = Es notorio que Pepe es un borracho perdido. Espero escuchar un buen programa. 2. Sok ige (és melléknévvel vagy főnévvel alkotott szólásmód) nem fejez ki tel­ jes mondanivalót: értelmét az utána következő igenév egészíti ki. Közismert. El padre quería enseñarle a guiarse por sus propias ideas. hogy mondd meg nekem az igazat. így mondjuk: No alcanzará a persuadirme. Mihály azt mondja. Comencé a leer el libro. melyek valaminek a megkezdését.

de beber.) 3. mint: Szükségét érzem. hogy megváltsuk a jegyeket. Siento la necesidad de marcharme. hogy holnap mañana. Jelentse be látogatásomat 1 visita. hogy elmenjen. Kezdjük meg a tanulást! Te invito a cenar conmigo. hogy menjek. Bánom. Principia a venir gente. Me han obligado a pagar. No he venido a molestarle a usted. inni. Iparkodom jól tanulni. Me dispongo a acostarme.Elszaladok és meglátogatom öt. Arra köteleztek. A beteg vonakodik enni. hogy nem jöttem el. Nos hemos hartado de comer. m i n t : Me aburro de hacer visitas. Ño dejaré de repasar la cuenta. Nem áll el az eső. Levelet kezdett írni. hogy meséket mesél» Hemos convenido en encontrarnos Abban egyeztünk meg. Nem győzöm csodálni őt. \. hogy zavarjam önt. János folyton reá gondol. hogy látom önt. találkozunk. A gyerek sírásba tört ki. Nem tudja magát rászánni arra. Abban leli örömét. Juan no cesa de pensar en ella. No para de llover. Ideje. Kezdenek jönni az emberek. Nos preparamos a hacer un viaje. hogy nem tud sem­ mit. Vamos a comprar algo. hogy fizessek. Nem hagyja abba a panaszkodást. Me alegro de verle a usted. hogy át ne nézzem a számlát. Empecemos a estudiar. El enfermo se niega a comer. Legyen szíves. a nyelvtani összfoglalásban. (Lásd még a nyelvtani összefoglalást!) Megjegyzés. Me arrepiento de no haber venido. hogy nem találtak ott­ hon bennünket. Se han enojado de no encontrarnos en casa. El niño rompió a llorar. Teleettük magunkat. Kétségbe van esve. hogy velem vacsorázzál. — De-vel kapcsolódik az értelemkiegészítő főnévi igenév a főnévvel alkotott kifejezések után. A látogatások untatnak engem. Megyünk valamit bevásárolni. Se desespera de no saber nada. Trato de estudiar bien. dobja be ezt a levelet ¿Me hace el favor de echar al a levélszekrénybe! buzón esta carta? Dar ige után is de szokott állni (részeltető értelemben): Le daré de comer. (További vonzatokat 1. Örülök. Adok neki majd enni. No se decide a marcharse. Nem fogom elmulasztani. Pál elfelejtett írni nekünk. 263 . Készülök lefeküdni. Tenga la bondad de anunciar mi Legyen szíves. Se puso a escribir una carta. Meghívlak. En elöljárószóval kapcsolódik az értelemkiegészítő főnévi igenév az alábbi igék u t á n : Se complace en contar cuentos. No desiste de quejarse. Correré a verle. Pablo se ha olvidado de escribirnos. DE elöljárószóval kapcsolódik az értelemkiegészítő főnévi igenév az olyan igék után. No me canso de admirarla. Es hora de sacar los billetes. Utazásra készülünk. Nem azért jöttem. Haragudtak.

a piacra érkezéskor . no habría podido hablar con María. a nyelvtudás . mások bírálása. Nos esforzaremos en alcanzaros.Me he empeñado en saberlo todo. Nemsokára visszajövök. Erőlködni fogunk. — Por no haber llegado a tiempo a la estación. Én ébredtem fel elsőnek. 3. — Además de llover hacía frío. — Antes de entrar en mi cuarto os huéspedes se quitaron los abrigos. hogy vicceket mond el nekünk. Juan no responde jamás bien. Nagyon örülök. (További igevonzatokat 1. elmentem és bedobtam a postaládába. — Matilde fue al mercado para vender la leche. Margarita es también aplicada. az új szavak megtanulása . a könyvek és újságok olvasása. — No sé cómo hacerlo. nuestros amigos perdieron el tren. hogy nem írnak nekünk. a nyelvtani összefoglalásban. a késői felkelés . — Lo hice sin querer. hogy nem készült el. le habría dicho mi opinión. — Mielőtt a könyv olvasásába kezdenék. találkoztunk Erzsébettel. — Con no escribir tus ejercicios haces muy mal. Kitartok amellett. Contéstese a las preguntas siguientes : ¿Qué cuento hemos acabado de leer? ¿Cómo era el hijo del labrador? ¿Qué pensaba dejarle el padre? ¿Qué quería enseñar el padre a su hijo? ¿Qué dijo el padre a su hijo el día del mercado en el pueblo vecino? ¿Cómo van al mercado? ¿Con quiénes se encuentran? ¿Qué decían los campesinos de ellos? ¿Qué pensaba el hijo? ¿Quién montó en el burro? ¿Qué dijo el segundo grupo de campesinos? ¿Por qué pensaba el hijo que los campesinos decían la verdad? ¿Quién montó entonces en el burro? ¿Qué dijo el nuevo grupo de aldeanos? ¿Qué hicieron luego el padre y su hijo? ¿Qué decían los campesinos con los cuales se encontraban? ¿Qué dijo al fin el campesino a su hijo? ¿Se puede obrar a gusto de todos? ¿Por qué no? 2. fel kell hívnom Pált. 4. Fui el primero en despertarme. hogy mikor men­ jünk. mint: Has hecho bien en venir. Se entretiene en contarnos chistes.. Jól tetted. — Con ser aplicado. — Jenő zsebre tette a levelet.Dígase en español: a) Miután megírtam a levelet. a tanár azt hinné. — Nem tudjuk. napnyugtakor j az idők folyamán . Ragaszkodom hozzá. — Ha Károly nem megy az is­ kolába. ted. los niños empezaron a jugar. — En vez de aprenderlas palabras españolas. Tradúzcanse al húngaro las oraciones siguientes : A no ir a la escuela. — Al subir al tranvía vimos a Carlitos. — Hemos venido a fin de despedirnos. Azzal szórakozik. Lajos megy majd el utolsónak. No tardaré en volver. hogy eljöttél. Pedro se levantó. — Azonfelül. — Sobre ser bonita.) Ejercicios 1. hogy beszéljek vele. Kifejezések után is. — De haberlo encontrado. még fel sem hívnak barátaink. — Después de escuchar la radio.. 264 . hogy látom önt. hogy mindent tudni akarok. Dígase en español: a levélírás . — Amikor lementünk a földszintre. Pepe se acostó. hogy • utolérjünk benneteket. — No obstante de estar enfermo. — Buscaré el libro hasta hallarlo. Tengo mucho gusto en ver a us. Luis será el último en salir. a mesemondás . Insisto en querer hablar con él.

és a fiú ment gyalog. Sokat kell dolgoznom. Bizonyára helyén van a /e/e. — A barátom meghívott. Éppen most olvastunk az iskolában egy mesét. mely egy parasztról. — Élvezet volt kirándulni a hegyekbe. 33 LECCIÓN TREINTA Y TRES Főnévi igenévvel alkotott kifejezések Mi hijo acaba de terminar sus estudios en la escuela media. mert tudta. — Azért jöttem. hogy elbúcsúzzunk. Me puse a estudiar con mayor aplicación. Tradúzcase al español: Vannak emberek. mégsem érezzük jól magunkat. hogy a fiú a szamáron ült. a parasztok harmadik csoportjának az nem tetszett. Egyesek (azért) kifogásolták a parasztot és a fiát. Mi padre no dejaba de adver­ tirme. könyvet olvasol. odamentem volna hozza. — Jobb lesz. Ütban a vásár felé több parasztcsoporttal találkoztak. Nőtestvérem ismét gyakorolja magát a gyorsírásban. A paraszt nem merte még házának és földjeinek gondját fiára bízni. — Mária főzni tanul. — Ahelyett hogy zongoráznál. hogy menjek vele moziba. b) Örülök. — Jól tettétek. hogy látlak. akiknek nincsen önálló véleményük. hogy beszéljek veled. — nem lehet mindenkinek a kedvére tenni. hogy nem ült rajta senki. és az apa gyalog ment. — A vonat nemsokára itt lesz. szólt a paraszt a fiához. hogy sürgönyöztetek nekünk. — Nem bánták meg. és mindig a többiek (los demás) tanácsát követik. szüleinket senki sem várta a pályaudvaron. hogy írtak nekünk. hogy elolvasná. — Egykor szoktunk ebédelni. ha felhívjuk őket telefonon. Debo 1 Debe de tener la cabeza sobre los hombros. Sokat kell dolgozni. amíg (nem) tudjuk őket. 265 . — Ki lépett be elsőnek a szobába? 5. — Addig fogjuk tanulni a szavakat. — Nem győztük csodálni a szép képeket. — Minthogy nem küldtek nekünk sürgönyt. fiam —. Mi hermana ha vuelto a ejerci­ tarse en la taquigrafía. — Ha láttam volna Annát. Hay que trabajar mucho. a fiáról és egy szamárról szól. hogy megtegyem a kötelessége­ met. Nagyobb szorgalommal láttam neki a tanulásnak. Va a ingresar en la Universidad. — Nem akarom zavarni önt. mert úgy vezették a szamarat.anélkül. — Bár nem vagyunk betegek. Apám folyton figyelmeztetett engem. Egy nap a vásárra mentek a szomszéd faluba. — Látod. Tengo que \ He de > trabajar mucho. — Ideje volt. Nemsokára egyetemre fog járni. — Iparkodni fogok. Fiam most fejezte be tanulmányait a középiskolában. hogy fiánali nincsen önbizalma. hogy az apa ült a szamáron. mások azt kifogásolták. — Ma már nem fog elállni az eső.

vuestro abuelo. juventud ! — nos advertía muchas veces a mi hermano mayor. arquitecto. Solamente más tarde logré entrar en la fábrica donde trabajo desde la mañana temprano hasta muy entrada la noche para aseguraros una vida cómoda y tranquila. El mejor de todos estudiaba mi hermano mayor: pasó todos los exámenes con sendos sobresalientes. abogado. Ejercía más de 30 años su oficio y trabajaba a menudo en horas extraordinarias para asegurarnos una vida cómoda y tranquila. — me encontré dos o tres veces sin trabajo. luego vacilaba no sabiendo elegir entre las profesiones la que más me cuadraba: la de médico. Tomamos a pechos los consejos de nuestro papá : estudiábamos todos con notas de sobresaliente y notable. juventud. Como F parado erraba en busca de trabajo para ganarme siquiera un pedazo de pan. era un hombre pobrísimo y por eso yo no podía ir a 1 la escuela : tenía que trabajar mucho desde la infancia. trabajaba de lavaplatos en un restaurante. Desde niños pensábamos mucho en lo qu e iríamos a ser cuando hubiéramos crecido. Pero hay que tomar en serio la vida. Vivía como podía: cargaba fardos. pegaba carteles. militar. hay que tener el sentido de la responsabilidad. 266 / . De pequeño. Vosotros tenéis toda la vida por delante. Hace falta ponerse a estudiar con energía. — Vosotros no sabéis lo difícil que es la vida. Al fin. quería hacerme maquinista ferroviario. habéis de cumplir vuestro trabajo a conciencia. ingeniero. más tarde. Si no queréis vender cordones de zapatos en las esquinas ni andar rebuscando desperdicios en los cubos de la basura. maestro o profesor (tal vez pensab a en las largas vacaciones que dan a los que ejercen estas profesiones). De joven. a causa de los paros forzosos. — ¡Eh.I Profesiones y oficios Mi padre trabajaba de operario especialista en una fábrica de hilados y tejidos. Mi padre. tenéis la libre elección de profesión. a mí y a mí hermana menor.

Le digo a menudo: — Pues. Entonces. ¿cuándo vas a entrar en razón? Todo depende de ti mismo. a condición que apruebe en los exámenes de ingreso. Va a ingresar en la Universidad. no estudia como se debe. II Remedio eficaz (Chiste) Un célebre doctor tuvo ocasión de hacer un viaje a Burdeos. Es un muchacho muy holgazán.í elegí la carrera científica y llegué a ser químico en un gran combinado. Pablo. Pablo. desempeñará altos cargos en el Estado. Si no estudias mejor. todas las damas nerviosas de Burdeos estaban curadas. hace cerraduras. Tengo dos hijos. 267 Í . en la Facultad de Derecho. Al siguiente día. ya veremos qué saldrá de él. quizás. ni siquiera es hacía ningún caso. ni siquiera se interesa en las lenguas. porque todavía no toma en serio la vida. combina radiorreceptores. Pero a Pablo por ahora no le importa el estudio : prefiere ocuparse en trabajos manuales : repara relojes. mientras que mi hermana menor ha abrazado la carrera de profesora. no sé como saldrá adelante. El mayor se llama Esteban y acaba de terminar sus estudios en la escuela media. y sacrificará su vida en aras del bien del pueblo. podrá seguir los cursos de una escuela nocturna o cursos de estudio por correspondencia. el hijo menor. es vejez. si le dará ganas. Mi hermano se hizo médico de niños. Un día. Quizás un día llegue a ser un buen especialista y encuentre colocación en un taller. No se le dan las matemáticas. no podrás ingresar en una escuela superior. un chico que vale lo que pesa y que tiene la cabeza sobre los hombros. No me hago ilusiones acerca de su futuro. donde fue consultado por toda la población. Las mujeres más bellas le perse[uían. Es un muchacho como es debido. contestó : —' Eso no son nervios. pero el doctor ni les atendía. Ahora no tiene aun más que 14 años y a causa de su poca edad es difícil decir qué profesión querrá seguir. Al fin y al cabo. llegará a ser ministro o siquiera secretario de Estado. Como le preguntaron la razón de este proceder. quejándose de los nervios.

téved siquiera legalább cargar fardos terheket hord. négyes el mejor de todos a legjobban pasar un examen letesz egy vizsgát sendos. kotorász rebuscar (újból) keres. rakodik. ötös el notable jeles. kutat. dolgozószoba ingresar a belép. köb. szállít el fardo teher. sendas ugyanannyi. kutat el desperdicio hulladék el cubo de basura szemetesvödör el cubo vödör. egy-egy desde niños gyermekkorunk óta ir a ser lesz vmivé v. mesterséget) en horas extraordinarias túlórákban jeh! hej! la infancia gyermekkor de joven mint fiatalember. fiatalember koromban a causa de miatt la causa ok. foly­ tat (foglalkozást u. Francisco Acuña de Figueroa poeta uruguayo (1790—1862) Vocabulario el estudio tanulmány . — Al revés debes obrar — Respondió un crítico adusto — . beiratkozik vhova la aplicación szorgalom ejercitarse gyakorolja magát tener la cabeza sobre los hombros helyén van a feje no dejar de ( + inf) folyton tesz vmit I. vmi . hirdetés el lavaplatos tányérmosó hasta muy entrada la noche késő estig tener por delante előtte van la elección választás tomar en serio komolyan vesz el sentido de responsabilidad felelősség­ érzet la responsabilidad felelősség el cordón de zapatos cipőzsinór la esquina (utca)sarok andar rebuscando keresgél. Píntala antes a tu gusto Y luego la haces blanquear. sztrájk forzoso kényszerű parado munkanélküli errar (yerro) bolyong . bála 268 el cartel plakát. la profesión foglalkozás el operario (especialista) szakmunkás el especialista szakember fábrica de hilados y tejidos fonó. jeles. kocka la basura szemét a conciencia lelkiismeretesen la conciencia lelkiismeret la energia energia tomar a pechos megszívlel el pecho mell la nota osztályzat el sobresaliente kitűnő.III Consejo a un mal pintor (Epigrama) — La casita que compré — Dice un pintor chapucero — La he de hacer blanquear primero Y después la pintaré. jó. ügy el paro forzoso munkabeszüntetés.és szövőgyár el hilado fonás. ejerces) gyakorol. fonat ejercer (ejerzo.

kedved szerint uruguayo uruguayi 2bU . creces) (meg-. magasabb por ahora egyelőre importar fontos(nak lenni) ocuparse en foglalkozik vmivel manual kézi reparar kijavít. is holgazán. gépész tal vez talán vacilar ingadozik. visszája el crítico bíráló. habozik elegir (elijo. magatartás la vejez öregség nervioso ideges curar meggyógyít III. állás. el remedio orvosság. súlya van la facultad fakultás. felől no se le da(n) nem (jól) megy neki ni siquiera sem. orvos Burdeos Bordeaux francia város spanyol neve consultar tanácsot kér (akitől: tárgy­ eset) perseguir (persigo) üldöz. helyénvaló. alkalmazás.. kritikus adusto szigorú. és nem .crecer (crezco. eliges) (ki)választ cuadrar megfelel el arquitecto építész el militar katona la carrera (élet)pálya científico tudományos el químico vegyész . szak a condición que feltéve. rendbe hoz la cerradura (ajtó)zár combinar összeállít el radiorreceptor rádió vevőkészülék la colocación elhelyezés. . csalódás acerca de illetően. químico vegyi el combinado kombinát el médico de niños gyermekorvos abrazar választ (életpályát) : fel-. fel-)nő de pequeño kicsi koromban hacerse lesz vmivé v. előbbre jut hacerse ilusiones áltatja magát la ilusión illúzió . megbízás. ha aprobar megállja a helyét. -ana lusta ¿cuándo vas a entrar en razón? mikor jön már meg az eszed? la escuela superior főiskola superior felső. rendes un chico que vale lo que pesa pompás fickó pesar nyom. mogorva. rakomány el secretario de Estado államtitkár sacrificar feláldoz en aras del bien del pueblo a nép javára en aras de oltárán. . előbb al revés fordítva el revés hátoldala. letesz (vizsgát) el cargo hivatal. besavanyodott antes előbb a tu gusto ízlésed. nem hagy békén el nervio ideg • hacer ningún caso ügyet sem vet vkire (akire: részes eset) la razón ok el proceder eljárás. megfelel. érdekében el ara (nőnemű szó) oltár salir adelante boldogul. el pintor festő el epigrama epigramm chapucero kontár hacer blanquear kimeszeltet blanquear kimeszel primero először. állás nocturno esti el curso de estudio por correspondencia levelező tanfolyam la correspondencia levelezés II. vmi el maquinista (ferroviario) mozdonyvezető. megölel como es debido ahogy kell. gyógyszer eficaz hatékony célebre híres el doctor doktor.

Gramática

170 Főnévi igeneves kifejezések
Hace falta ponerse a estudiar cón energía. Habéis de cumplir vuestro trabajo a conciencia. Acaban de dar las doce. Lendülettel neki kell látni a ta­ nulásnak. Lelkiismeretesen kell elvégeznetek a munkátokat. Most ütötte el a tizenkettőt.

Az alábbiakban összefoglaljuk azokat a spanyol igéket, amelyek értelem­ kiegészítő igéjüket főnévi igenévi alakban veszik maguk mellé, helyes magyar fordításuk azonban nem szó szerint, hanem bizonyos körülírással törénik. 1. Acabar de + infinitivo: közvetlenül előbb történt cselekvésre utal; magyar fordítása: most, éppen, az imént, nemrég, alighogy ; pl. Acabo de llegar. Most érkeztem. Acabamos de hablar con él. Az imént beszéltünk vele. Cuando encontré a Carlos, acáAmikor Károllyal találkoztam, éppen baba de salir de su casa. a házából jött ki. 2. Ir a + infinitivo : a közeli jövőben bekövetkező cselekvést vagy szándékot fejezi ki; magyar fordítása: most, mindjárt, máris, megyek és... stb. Pl. ¿A dónde vas a irte? Voy a decírtelo todo. Iba a salir cuando llegó. Vamos a comprarnos los libros. (Most) hova mégy? Mindjárt elmondok neked mindent. Éppen elmenni szándékoztam, amikor jött. Megyünk és megvesszük a könyveket.

3. Ponerse a, echar(se) a + infinitivo: nekilát, hozzáfog vmit tenni: Me pongo a escribir la carta. Hozzáfogok a levél írásához. Se puso a tocar el piano. Leült zongorázni. El niño se echó a llorar. A gyermek sírni kezdett. 4. Volver a + infinitivo: magyar fordítása: ismét, megint, újból, tovább; pl. Volveré a estudiar el canto. Ismét fogok majd énekelni tanulni. ¿Por qué no volvéis a visitarnos ? Miért nem jöttök megint meglátogatni bennünket? Mi padre volvió a hablar. Apám ismét megszólalt ( = folytatta). 5. Dejar de, cesar de + infinitivo; abbahagy vmit; tagadó alakban: folyton, egyre csak; pl. Dejó de fumar. Abbahagyta a dohányzást. Ha cesado de llover. Már nem esik. (Elállt az eső.) Dejaré yo de ser Carlos si Ne hívjanak (többé) Károlynak, ha no hallo a María. nem találom meg Máriát. 6. Terminar por + infinitivo; magyar fordítása: a végén, végül is; pl. La cosa terminará por enfadarle. A dolog végül is bosszantani fogja őt. He terminado por convencerle. A végén meggyőztem őt. 270

7. Tener que, haber de, deber + infinitivo; személytelenül: hay que + in­ finitivo : kell, szükséges; pl. Tengo que He de ir a la ciudad. Debo Hay que estudiar. Habrá que aguardar. Había que cumplir el plan. *** Egyes igék többféle vonzata Teljesítettük a tervet. Teljesítették kötelességüket. Kettőkor fejezték be a munkát. Végezni fognak ( = Agyonkínozzák) a szamárral még mielőtt a vásárba érnek. A városba kell mennem. Tanulni kell. Várni kell majd. Teljesíteni kellett a tervet.

Hemos cumplido el plan. Han cumplido eon sus deberes. Acabaron el trabajo a las dos. Acabarán eon el burro antes de llegar al mercado.

Egyes igéknek két, három, sőt több vonzata is lehet. Így pl. cumplir állhat tárgyesettel és con elöljárószóval; acabar mellett állhat puszta tárgyeset, de és con elöljárószó. Az utóbbi ige mást-mást jelent aszerint, hogy milyen vonzat következik utána. A vonzatok ismerete a helyes nyelvhasználat szempontjából nagyon fontos; az igét vonzatával együtt tanuljuk meg. Az igék vonzatát a szótárakban megtalál­ juk. Megjegyzés. — A példa kedvéért álljon itt az estar ige négy vonzata, más­ más jelentéssel: Estar de caza r»¿ baile f v prisa /""W viaje r»^ mudanza i"»»/ embajador en París Estar e n error /"•»/ casa /"•w su juicio cien pesetas Estar para morir /^» marcharse Estar por irse a pasear /*»/ escribir
/•«»/

vadászik, vadászaton van táncol siet utazik költözködik nagykövet Párizsban tévedésben van, téved otthon van magánál, észnél van száz pezetába kerül halálán van indulófélben van kész, hajlandó sétálni megírásra vár (pl. levél)

172 A si<u u i e r a jelentései
Dame siquiera un pedazo de pan. El doctor ni siquiera les hacía ningún caso. Adj nekem legalább egy darab kenyeret ! A doktor ügyet sem vetett rájuk, 271

Siquiera jelentése: legalább ; ritkábban: Ni siquiera jelentése: sem, még . , . sem. További példák: ¡Ojalá hallara siquiera un lápiz 1 Atiéndeme siquiera sea un instante. No he recibido ni una tarjeta siquiera. Ni siquiera dió las gracias. Cuando entré, ni siquiera levantó la cabeza.

még ha . . .is ;

Legalább egy ceruzát találnék! Várj meg, még ha egy percre is! Még csak egy levelezőlapot sem kap­ tam. Még köszönetet sem mondott. Amikor beléptem, még fel sem pillan­ tott.

173 S e n d o s , s e n d a s jelentése
Mi hermano mayor pasó cinco7 exá­ menes con sendos sobresalientes. He visto a tres muchachos con sendas muchachas. A mis cuatro hijas les di sendos libros. Bátyám öt vizsgát tett le ugyanannyi kitűnővel. Láttam három fiút ugyanannyi lány­ nyal. Négy lányomnak egy-egy könyvet adtam.

Sendos, sendas magyar fordítása: ugyanannyi, egy-egy.

174 A műveltetés kifejezése h a c e r igével
He de hacer blanquear mi casita. Ki kell meszeltetnem a házacskámat. A magyar műveltető képzőt (-at, -ti, -tat, -tet) nemcsak a mandar igével (vö. 129), hanem az hacer igével is kifejezhetjük. Ejercicios 1. Contéstese a tas preguntas siguientes : ¿Qué profesión u oficio ejerce usted? ¿Dónde trabaja usted? ¿Desde cuándo? ¿Cuánto gana usted al mes? ¿Es agradable estar sin trabajo? ¿Qué hacen los sin trabajo (los parados)? ¿En busca de qué yerran todo el día? ¿Qué hacen las personas que viven sin trabajo fijo (állandó munka nélkül)? ¿Qué se debe hacer cuando uno quiere asegurarse la vida cómoda y tranquila? ¿Por qué hay que tomar en serio la vida? ¿Qué deben hacer los jóvenes? ¿Con qué notas estudian los buenos alumnos? ¿A qué condición puede uno ingresar en la universidad" o en una escuela superior? ¿Qué carrera puede abrazar un joven (una joven) cuando haya terminado sus estudios en la universidad? ¿En qué se interesa usted (el hijo, la hija de usted)? ¿Se ocupa usted en trabajos manuales? ¿Le da ganas a usted de reparar relojes, hacer cerraduras, combinar radiorreceptores? . ¡Cuéntenos un chiste en español 1 2. Dígase en español: a) Az imént írtam meg a feladatot. — Károly most ment ki a szobából. — Amikor az iskolába értem, a tanulók éppen kijöttek a tantermekből. — Most hova mentek? Megyünk jegyet váltani a moziba. — Megyek és megmutatom önöknek 272

az új szöveteket. — öcsém éppen írni akart nekem levelet, amikor sürgönyöm megjött. — Ha nem zavarlak, leülök zongorázni. — Ebéd után nekiültünk a tanu­ lásnak. — Vacsora után megkezdem majd a könyv olvasását. — Nagynénim ismét írt nekem. — Nagybátyánk ismét Párizsban van. — Amikor megláttak bennünket, nevetni kezdtek. — Miért nem hagyjátok abba a beszélgetést? — Ne legyen Péter a nevem, ha ez nem igaz. — A végén kölcsön adta nekem a könyvet. — Attól tartok, hogy a borbélynál sokat kell majd várni. — Nekem sohasem kell várnom. b) Magyarország bővelkedik mindenféle gyümölcsben. — Ha nem teljesítjük kötelességeinket, nem fogjuk teljesíteni a tervet. — Ha zavartok bennünket, még nyolcra sem fogjuk befejezni a munkát. — Ha Pál nem vigyáz a tollára, tönkre fogja tenni egy hónap alatt. — Hol van az apád? Ütőn van. (Utazik.) — Holnap vadásza­ ton leszünk. — Bátyám két évig nagykövet volt Londonban. — Ha azt hiszed, hogy Mária igazat mond, tévedésben vagy. — A beteg nincsen magánál. Halálán van. — Indulófélben voltunk, amikor János megjött. — Ezek a levelek megírásra várnak. c) Adhatnál nekem legalább egy pohár vizet. — Legalább otthon lettek volna ! — Rám sem nézett. — Levelezőlapot sem írtak nekünk. — Mind a három fiamnak egy-egy kalapot vettem. — Három kislány jött felköszönteni engem egy-egy virág­ csokorral. — Miért nem festeti (ön) ki a lakását? — Ne kéresse magát I — A főnök még egyszer legépeltette a levelet a gépírónővel. 3. Tradúzcase al español: Emlékszem, hogy amikor tizenkét éves voltam, arról álmodtam, hogy mozdonyvezető leszek. Mindig érdeklődtem a vonatok iránt. Később, már arról álmod­ tam, hogy egyetemre járok. Tudtam, hogy az egyetemre csak akkor járhatok, ha lendülettel nekikezdek a tanulásnak, és sikerül letennem a felvételi vizsgát. Attól az időtől fogva minden vizsgámat kitűnő eredménnyel ( = osztályzattal) tettem le. Be kell vallanom, hogy a mennyiségtan nem nagyon ment nekem (no se me ' da bien), annál inkább érdeklődtem a nyelvek iránt. Ezért az egyetem nyelvtudo­ mányi szakára mentem. Most tanár vagyok egy középiskolában. Már tíz éve folyta­ tom hivatásomat. Örülök, hogy gyermekkoromban jól tanultam. Ha nem tanultam volna jól, talán nem volna állásom. Remélem, hogy gyerekeim is teljesíteni fogják kötelességeiket, és egyetemre vagy főiskolára járhatnak.

34

LECCIÓN T R E I N T A

Y CUATRO

P a r t i c i p i o-val képzett kifejezések

Le quedaría muy agradecido si me dijese algo sobre la li­ teratura española. En el siglo XIV la prosa se ve representada por crónicas y biografías. Cervantes tenía puestas grandes esperanzas en sus otras obras.
18 Spanyol nyelvkönyv — 0614

Nagyon hálás volnék önnek, ha mondana nekem valamit a spanyol irodalomról. A 14, században krónikák és életrajzok képviselik a prózaírást. Cervantes nagy reményeket fűzött többi művéhez.
273

I Literatura y arte de España — Le quedaría muy agradecido, señor profesor, si me dijese algo sobre la literatura y arte de España. — Quedo muy satisfecho de que usted desee conocer, por lo menos de oídas, los más eminentes representantes de la literatura y arte de España. Trataré de poner de relieve lo esencial. Los rastros más remotos de la literatura española se encuentran en el siglo VI, en las leyes visigodas y en diversos documentos de los siglos VIII a XII. Desde el siglo XI florece la poesía lírica que venía siendo imitada de los trovadores provenzales. Las más antiguas epopeyas son el Poema del Cid (s. XI) y la Crónica rimada del Cid (s. XIV). En esas se ven referidas las hazañas de Rodrigo Díaz de Bivar, llamado por los moros el Cid Campeador. Por la misma época nacen los romances, que cantan a los héroes de las leyendas nacionales. En los siglos XIII y XIV encontramos ya poetas notables ; la prosa se ve representada por crónicas y biografías. La gran época de la literatura española, llamada el Siglo de Oro, se extiende desde el advenimiento de Carlos Quinto (1519) hasta la muerte de Felipe IV (1665). Descuellan en la literatura dramática Lope de Vega (1562—1635), autor de unos 2200 dramas, de los que se han conservado unos 400; Juan Ruiz de Alarcón (1580—1639), cuyas obras, escritas con sumo esmero, siguen siendo representadas en el teatro hasta nuestros días; Pedro Calderón de la Barca (1600—1681). En el Siglo de Oro adquieren importancia las novelas caballerescas y las picarescas de Diego Hurtado de Mendoza (1503—1575), de Vicente Martínez Espinel (1551—1634), de Francisco Quevedo (1580—1645) y sobre todo el Don Quijote de Cervantes. En la época de la decadencia (1670—1800) se destacan sólo los fabulistas Tomás de Marte (1730—1791) y Félix María de Samaniego (1774—

274

1806). En la primera mitad del siglo XIX penetra en España el romanti» cismo ; más tarde la literatura se aproxima a la observación y al realismo. Los más eminentes escritores españoles de los siglos XIX y XX son : los novelistas Benito Pérez Galdós (1845—1920), Armando Palacio Valdés (1853—1938), Juan Valera (1827—1905), Vicente Blasco Ibáñez (1867— 1928), Ramón del Valle Inclán (1869—1936), Francisco Martínez de la Rosa (1789—1862), Pedro Antonio de Alarcón (1833—1891), los poetas José de Espronceda (1810—1842), Gustavo Adolfo Bécquer (1836—1870), Ramón de Campoamor (1817—1901), Federico García horca (1899—1936), Antonio Machado (1875—1939), Juan Ramón Jiménez (1881—1958). Entre los muchos escritores hispano-americanos descuellan el poeta argentino Esteban Echeverría (1809—1851); Rubén Darío poeta y crítico nicaragüense (1867—1916), el poeta mejicano Amado Ñervo (1870—1919) y el poeta chileno Pablo Neruda (1904—), y un gran número de novelistas. En lo que concierne el arte, España se destaca en pintura y arquitectura. Los más destacados pintores españoles son Bartolomé Esteban Murillo (1617—1682), Diego Rodríguez de Silva Velázquez (1599—1660), el Greco (1548—1625), Francisco de Goya y Lucientes (1746—1828). Las obras más considerables de la arquitectura árabe y española son : la Mezquita de Córdoba ; la Alhambra, célebre palacio de los reyes moros en Granada, empezado en el siglo X I I I ; el Escorial, monasterio famoso fundado por Felipe II (1527—1598); la Catedral de Burgos, una de las maravillas de España. II Cervantes Miguel de Cervantes Saavedra nació en Alcalá de Henares en 1547 y murió en Madrid en 1616. Fue primero soldado y asistió a la batalla de Lepanto, donde perdió la mano izquierda. A su regreso a España fue hecho prisionero por los piratas argelinos y permaneció cautivo durante cinco años, siendo rescatado por 600 ducados. Sus primeras obras y diversas piezas dramáticas obtuvieron mediano éxito. En 1604 salió la primera piarte del Quijote, que había de inmortalizar su nombre y de la que se vendieron más de treinta mil ejemplares en pocos años, siendo traducida en breve la obra a varias lenguas. Escribía al mismo tiempo también otras obras en las cuales tenía puestas grandes esperanzas para legar su nombre a la posteridad. Poco sabemos de la errante vida del insigne escritor. Los únicos datos que acerca de Cervantes se conservan nos lo muestran pobre, obligado a entregarse a las más penogas ocupaciones para ganarse la vida. Murió de hidropesía a los sesenta y nueve años. Don Quijote de la Mancha, la obra maestra de Miguel de Cervantes es una de las más admirables creaciones del espíritu humano. Es una caricatura perfecta de la literatura caballeresca que tan en boga estuvo hasta 18» 275

•Cervantes. Sus dos personajes principales, Don Ouijote y Sancho Panza encarnan «admirablemente los dos tipos principales del alma española, uno idealista, siempre en pos de inaccesibles quimeraá y que olvida las necesidades de la vida material para soñar en un pasado heroico y en un porvenir fabuloso; y otro práctico, realista, aunque bastante fatalista y más fiado en la suerte y en la lotería que en el trabajo para llegar a la fortuna. La filosofía de esta obra tan francamente española es al mismo tiempo tan humana, tan accesible, que ha sabido conquistar el mundo entero. La lengua de Cervantes es tan rica y pintoresca que puede consi' derarse como uno de los mejores modelos que existen del idioma castellano.

III Agudeza de Francisco de Quevedo1 La esposa del rey Felipe IV cojeaba un poquito de un pie, esforzándose con toda energía en ocultarlo. Quien se hubiera atrevido a hacer alusión a ese defectillo, habría cometido un crimen de lesa majestad. Una noche algunos jóvenes cortesanos, entre ellos don Francisco de Quevedo, estaban de juerga por las tabernas de Madrid, muy alegres y jactándose a porfía de sus calaveradas y travesuras. — I Todo eso no es nada! — exclamó Quevedo. — ¿A qué yo digo a la Reina, ante toda la Corte, que Su Majestad es coja? — ¡Imposible 1 — gritaron todos. — ¡Te has vuelto locol ¡Eso te costaría la vida I — {Apuesto cien botellas del mejor vino de Jerezl La apuesta fue aceptada con mucho alboroto. A la noche siguiente hubo una fiesta en el palacio real. En un momento oportuno Quevedo se acercó a la Reina teniendo en las manos dos ramilletes de rosas: uno blanco, y el otro encarnado. — Permítame Su Majestad — dijo inclinándose profundamente — que le ofrezca estas primeras rosas del año: las unas blancas, y las otras encarnadas. Que Su Majestad escoja. La Reina, sonriente y afable, tomó las rosas blancas de la mano del taimado cortesano, dándole las gracias por su fineza. Quevedo había ganado su apuesta sin causar escándalo y hasta congraciándose con su soberana.

Vocabulario agradecido hálás representar képvisel la literatura irodalom la crónica krónika el arte művészet la biografía életrajz lírieo lírai la esperanza remény imitar utánoz I. de oídas hallomásból el trovador trubadúr eminente kiváló irovenzal provanszi poner de relieve kiemel Ía prosa próza el relieve dombormű ^Nacido en Madrid en 1680, muerto en 1645. Escritor y cortesano. Distinguióse sobre todo en la poesía ligera, satírica y burlesca.)
276**

lo esencial lényeges, szükséges, legfőbb el rastro nyom remoto távoli la ley törvény visigodo vizigót, nyugati gót florecer (-esco, -eees) virágzik la epopeya eposz, hősköltemény el poema (hosszabb elbeszélő) költemény el Cid = el señor úr, vezér rimado rimes referir (refiero) elmond, elbeszél la hazaña hőstett el campeador vezér, főnök el romance románc el héroe hős extenderse kiterjed el advenimiento trónralépés Felipe Fülöp descollar (descuello) kimagaslik, kitűnik dramático dráma-, színmű­ éi autor szerző conservarse megmarad conservar megőriz el esmero gond, gondosság adquirir importancia fontosságra tesz szert adquirir (adquiero) szerez, nyer caballeresco lovagi picaresco kópé> Diego Jakab Vicente Vince sobre todo elsősorban la decadencia hanyatlás destacarse kiemelkedik, kiválik el fabulista állatmese-író penetrar behatol el romanticismo romanticizmus aproximarse közeledik la observación magfigyelés el realismo realizmus el novelista regényíró nicaragüense nikaraguai chileno csilei mejicano mexikói en lo que concierne ami . . , illeti concernir (concierne) illet la pintura festészet la arquitectura építészet destacado kiemelkedő Bartolomé Bertalan

la mezquita mecset el monasterio kolostor fundar alapít la catedral székesegyház II. el soldado katona asistir részt vesz (amiben: a) la batalla csata, ütközet , el regreso visszatérés hacer prisionero foglyul ejt el prisionero fogoly el pirata kalóz argelino algíri permanecer (-ezco) marad el cautivo fogoly, rabszolga siendo rescatado amikor is kiváltották rescatar kivált el ducado arany (pénz) mediano közepes salir megjelenik inmortalizar halhatatlanná tesz ~ en breve rövid idő alatt, rövidesen breve rövid legar (örökségbe) hagy la posteridad utókor errante bolyongó insigne jeles, kiváló único egyetlen, egyedüli los datos adatok obligado a vmire kényszerült; leköte­ lezett penoso fáradságos la hidropesía vízkór a los . . . años korában la Mancha (tartományrész neve Spanyolországban) la obra maestra remekmű, mestermű admirable csodálatra méltó, kitűnő la creación alkotás, teremtés el espíritu szellem, lélek humano emberi estar en boga divatos(nak lenni) el personaje személy, szereplő encarnar megszemélyesít el tipo típus idealista idealista en pos de után, mögött inaccesible elérhetetlen la quimera agyrém la necesidad szükség(let) material anyagi > 277

határozószóval történik. banco. La casa está vendida. létezik III. Cervantes se vio obligado a entregarse a las más penosas ocupaciones para ganarse la vida. erőlködik ocultar eltitkol. Sok ige más ige participio-jával együtt kifejezést alkot. Alarcón műveit állandóan előadják a színházakban még napjainkban is.heroico hősi el porvenir jövő fabuloso mesés práctico gyakorlati(as) realista realista fatalista fatalista fiado en vmiben bizó la fortuna szerencse. mulatság real királyi oportuno alkalmas el ramillete virágcsokor encarnado vérvörös inclinarse meghajol sonriente mosolyogva afable nyájas(an). feleség cojear biceg. hogy? la Corte (királyi) udvar cojo sánta. vidám zaj la fiesta ünnep. vétség leso megsértett la majestad felség estar de juerga mulat la juerga mulatozás la taberna kocsma jactarse kérkedik (amivel: áe) la calaverada ostoba tréfa la travesura csíny ¿a qué? mibe fogadjunk. barátságos(an) taimado ravasz la fineza figyelmesség causar okoz el escándalo botrány congraciarse con kegyébe férkőzik vkinek la soberana uralkodó(nő) Gramática 175 P a r t i c i p i o-val álló igék Las obras de Alarcón siguen (siendo) representadas en el teatro hasta nuestros días. vagyon la filosofía filozófia francamente igazán. Estar + participio a cselekvés következtében beállott állapotot jelöli: El museo está abierto. sántít de un pie egyik lábára esforzarse iparkodik. bicegő volverse loco megbolondul apostar (apuesto) fogad vmibe (amibe: tárgyeset) la apuesta fogadás el alboroto zajos vidámság. Ilyen igék: 1. A házat eladták. elrejt la alusión célzás el defecto fogyatékosság cometer elkövet el crimen de lesa majestad felségsértés el crimen (los crímenes) bűn. 278 . melynek fordítása a magyarban rendszerint körülírással. hogy megkeresse megélhetését. Cervantes kénytelen volt a legfáradságosabb foglalkozásokat űzni. la agudeza éleselméjűség el cortesano udvaronc ligero könnyű. (A ház el van adva. valóban accesible (könnyen) hozzáférhető existir van. könnyed satírico szatirikus burlesco humoros la esposa hitves.) Estamos sentados én el primer Az első padban ülünk. A múzeum nyitva van.

El niño se quedó dormido en A gyermek elaludt karjaim közt. János még mindig alszik. hogy hatkor* do a levantarme a las seis. Estoy cansado. Caer -f participio . 7.Sus días estaban contados. Kénytelen vagyok várni. A gyerekek fülig elvörösödtek. Napjai meg voltak számlálva. 8. Tener -J. 6. permanecer + participio helyhez kötött tartos állapotot jelölnek: El enfermo se hallaba acostado A beteg a másik szobában feküdt. ponerse + participio valamely állapot bekövetkezését jelöli: Cayó muerto por el susto. Ijedtében meghalt. Quedar + participio a cselekvés bekövetkezése utáni állapot folytatódását emeli ki: . Verse + participio. Mindig feketébe öltözött („öltözve járt"). 5. Hirtelen elhallgatott. 3. nyomatékosabbá teszi a participio-b&n tartalmazott cselekvést: Me veo obligado a aguardar. » Los niños se pusieron encendidos. bancos. planes. („Bírom a le­ velet megírva". La puerta seguía cerrada.) Mi padre me tenía acostumbraApám rászoktatott arra. Becsapva érzik magukat. A tanár meglepődött. veihez. 279 . Andaban ocupados en hacer Mindig tervekkel voltak elfoglalva. Hallarse + participio. keljek. Az ajtó továbbra is zárva maradt. Cervantes tenía puestas granCervantes nagy reményeket fűzött mu­ des esperanzas en sus obras. 4. Fáradt vagyok. mis brazos. El profesor quedó sorprendido. Permanecíamos sentados en los Ülve maradtunk a padokon.participio személlyel kapcsolatban utal egy végrehajtott cselek­ vésre : Tengo escrita la carta. Seguir + participio a bekövetkezett állapot folytatódását jelöli: Juan sigue dormido. La puerta quedó abierta. Megírtam már a levelet. venir + participio viszont mozgás­ sal egybekötött folyamatos cselekvést jelöl: Iba siempre vestida de negro. Ir -f participio. andar + participio. fordították le. en el otro cuarto. 2. Az ajtó nyitva maradt. Se vea engañados. El Quijote venía (siendo) traducido A Quijote-t állandóan sok nyelvre a muchas lenguas. Súbitamente se quedó callado.

Gyermekkorunkban nagy élvezettel olvastuk Cervantes Quijoté-ját. Nemrég fordították le magyarra Pedro Antonio de Álarcon Háromszögletű kalap-ját és Benito Pérez Galdós „Zaragoza" című regényét. Pérez. Nemrégen Federico García Lorca és más spanyol költők költeményei jelentek meg folyóiratokban magyar fordításban. többek közt Don Quijote harcát a szélmalmok ellen. Tradúzcanse correctamente al húngaro las oraciones siguientes : ¿Cuándo está abierto el gran almacén en la calle Rákóczi? — Es una lástima qae ese abrigo esté vendido ya. János és Mihály elhallgatott. mi padre se puso enfadado conmigo.a Nemzeti Múzeum mikor van nyitva. Bfercicios 1. 3. az első az apa. quedé dormido. pl. — Por estar enfermo. amikor elaludtam. Martínez) nagy elterjedettsége folytán. félreértések elkerülésére a spanyolok sok­ szor két családnevet is használnak . Francisco de Goya y Lucientes. — Amikor megláttak bennünket. amikor odaléptem hozzá. barátaink meg­ lepődtek. hogy. — Arrfikor beléptünk a szobába. Contéstese a las preguntas siguientes: ¿ En qué siglo se encuentran los rastros más remotos de la literatura española? ¿De quiénes venía siendo imitada la poesía lírica que florecía desde el siglo XI? ¿Qué título llevan las más antiguas epopeyas españolas? ¿A quiénes cantan los romances? ¿Cómo se llama la grande época de la literatura española? ¿Con qué acontecimientos empieza y termina esta época? ¿Quiénes son los más eminentes representantes de la literatura dramática? ¿Quiénes son los autores de novelas caballerescas y picarescas? ¿Conoce usted a fabulistas españoles? ¿Ha leído usted obras de escritores españoles? ¿Cuáles? ¿Conoce usted poesías escritas por poetas españoles? ¿Ha leído usted ya alguna novela de Pérez Galdós o de Palacio Valdés? ¿En qué género de arte descuella España? ¿Quiénes son los más destacados pintores españoles? ¿Ha visto usted ya obras de Murillo o de Velázquez? ¿Ha visto usted ya. Ennek oka az. — Azok a gyerekek mindig házak építésével vannak elfoglalva. — A könyvek továbbra is maradjanak csukva a padokon I — Mária fülig elvörösödött. — Al enterarse que yo no había hecho mi deber. kénytelenek leszünk gyalog elmenni a pályaudvarra. Magyarországon voltak emberek. — Nada más poner mi cabeza en la almohada. akik szívesen foglalkoztak a spanyol nyelvvel és irodalommal. Fernández. González. — Carlos ya tiene escritos todos sus ejercicios. — Megírtad már a fordítást? — Minthogy nem kaptam tőled levelet. — Nos vemos obligados a quedar en casa. Egyfolytában aludtam reggel hét óráig. és olvassa a regényt. — Senki sem tudja. 4. — Tizenegy körül lehetett. — Muchos abrigos son vendidos al día en el gran almacén. a második az anya családi np. Álvarez. Dígase en español : Ezt a darabot még most is állandóan előadják a Nemzeti Színházban. — Ha nem kapunk taxit. por lo menos. — Károly még mindig ott ül az asztalnál. a két név közé gyakran az y kötőszót teszik .ve. becsapva érzem magam. el niño quedó acostado en la cama. hogy eddig nem sok spanyol művet fordítottak le magyarra. Seguía dormido hasta la mañana. Gómez. A Quijoté-n kívül a spanyol irodalomban más regényírók művei is kitűnnek. fotografías de las obras más considerables de la arquitectura árabe y española? ¿Ha leído usted la célebre novela de Cervantes? ¿Cuál es el contenido de esa obra? ¿ Qué sabe usted sobre la vida de Cervantes ? ¿ Cómo se llaman los protagonistas (hős) de la novela? ¿Qué tipo del alma española encarna Don Quijote? ¿Y Sancho Panza? ¿Cómo es la filosofía de esta obra? ¿Cómo es la lengua de Cervantes? iCuéntenos la historia sobre la agudeza de Francisco de Quevedo 1 2. — En el curso de los últimos años muchas novelas extranjeras venían traducidas al húngaro.1 7 6 Spanyol családnevek Egyes családnevek (mint pl. Benito Pérez Galdó»} Federico García Lorca . 280* " " . Tradúzcase al español : Magyarországon általában nem ismerik jól a spanyol irodalmat. Sohasem felejtjük el a regény két főhő­ sének hőstetteit.

Kolumbus fáradhatatlanul terjesztette eszméit. Partiendo del principio de que la tierra es redonda y no sabiendo nada de la existencia del continente que llamamos ahora América. los países de la Europa Occidental. navegando hacia el oeste encontraremos la India. Trabajó durante varios años en el taller de su padre. y en la mañana del *281 . el gobierno de España.• mando a tierra. en Genova. Los barcos continuaron navegando. A hajók megállás nélkül haladtak tovább. no dejaba de luchar. Al fin. Colón supo que más állá del Océano Atlántico debía haber tierras desconocidas. capital de Portugal. En Lisboa. A tengerészek továbbra is tiltakoztak. Colón pidió muchas veces a los gobiernos de Portugal y de España barcos y marineros para ir a la India por una ruta más corta. Siguió propagando sus ideas y discutiendo con todos sus adversarios. En aquellos tiempos. A hajók egyre jobban közeledtek a szárazföld felé. Leía todas las obras que caían en sus manos sobre viajes y sobre navegación. Pero los gobiernos y los sabios de estos países se burlaban de esta idea de Colón y no querían ayudarle. Colón decía: — Si la tierra es redonda. y llevado de su deseo se dirigió a Lisboa. Los barcos se iban aproxi. Los marineros seguían protestando. le dió lo que él pedía. deseando conocer los secretos del mundo. Colón pensó que estas tierras eran la costa del este de Asia. queriendo conquistar nuevas tierras con minas de oro y de plata. Pero Colón. I Cristóbal Colón Cristóbal Colón nació en el año 1441. pero su mayor deseo -era navegar. buscaban una ruta más corta para ir a la India.LECCIÓN TREINTA Y CINCO G c r u n d i o-val alkotott kifejezések Colón siguió propagando sus ideas. queriendo apoderarse de las riquezas de Asia. ciudad de Italia.

A cada minuto la espe'Z^-^^IJS raban. una rama de rosal. Los barcos se iban aproximando a tierra. cantando y bailando de alegría. por fin. — No volveré atrás. Día y noche continuaron navegando los barcos en dirección donde se pone el sol.3 de agosto de 1492 una flotilla de Lres carabelas llamadas la Niña. los marineros se sublevaron. Colón y sus compañeros pusieron pie en la tierra tanto tiempo esperada. poniendo rumbo al oeste. Al amanecer del día 12 de octubre de 1492. Al fin. viendo que el viaje se alargaba. ¡Tierra! — gritaron todos. Las tres carabelas dispararon varios cañonazos. Pero la decisión de Colón era firme. ¡Era la tierra! Después de una media hora todos pudieron ver los contornos de una costa cubierta de bosques verdes. el 11 de octubre. — dijo. la Pinta y la Santa Marta salió del puerto español de Palos. un joven marinero. Bajaron las barcas. cielo y mar. sino que se hacía a cada minuto más grande. No queremos ir más adelante. Al cabo de 10 minutos. Durante días y semanas les rodeaban sólo mar y cielo. subiendo a lo alto de un mástil pudo distinguir en el horizonte una línea gris. — Matadme antes si queréis cambiar el rumbo. — ¡Tierra!. ron todos. Las carabelas pararon en frente de la costa. Al fin. La línea no desaparecía. La Pinta iba delante. Una media hora más tarde los marineros distinguieron en la costa figuras humanas que corrían por la orilla. Los marineros seguían protestando: pidieron muchas veces a Colón cambiar el rumbo. — ¡Atrás! jA España! ~ gritaban todos los marineros —. Durante la noche durmieron poco. Por esto supieron que la tierra estaba próxima y se alegra~^*>t-w J. ¡ Un nuevo mundo fue descubierto! Colón hizo tres viajes más atravesando el océano. Los días pasaban y la tierra no aparecía por ninguna parte. Mientras viva seguiré mi camino. pero no pudieron conseguirlo. un palo trabajado por una mano humana y. ¿Pero qué recibió de su gobierno después de unos años el descubridor de nuevas tierras? ¡Cadenas! 282* . todos vieron en las aguas del océano una caña verde.

Tomó entonces Colón el huevo. y habiendo dicho alguno que no presentaba ninguna dificultad y que bastaba haber pensado en ello. lo dejó en equilibrio. bastaba haber pensado en ello. Alúdese con frecuencia al huevo de Colón. vitorlázik I. erős cambiar el rumbo menetirányt változtat mientras amíg 283 . útvonal la India India el gobierno kormány burlarse de nevet vmin . hacer rumbo (hajó) irányt vesz (amerre. — Como veis. kinevet el secreto titok luchar harcol discutir vitatkozik . döntés firme szilárd. Génua eaer en sus manos kezébe kerül la navegación hajózás llevado de su deseo vágyától hajtva dirigirse megy vhová (ahová: a) Lisboa Lisszabon más allá de -on túl partir kiindul el principio elv redondo kerek. Cristóbal Colón Kolumbus Kristóf Genova Genova. a) el rumbo menetirány la dirección irány ponerse lenyugszik .Un día Colón fue enviado a España encadenado. Colón murió pobre en el año 1506. Vocabulario propagar terjeszt el marinero tengerész protestar tiltakozik navegar hajózik. gömbölyű la existencia lét(ezés) el continente kontinens. tomó un huevo y dirigiéndose a los convidados les preguntó : — ¿Quién de vosotros es capaz de mantener este huevo derecho sobre la punta? Todos probaron pero ninguno lo consiguió. pero no le dejaron volver jamás a las islas descubiertas por él. y machacándolo un poco sobre el plato. — dijo Colón. megvitat el adversario ellenfél la mina bánya la flotilla kis hajóraj la carabela kisebb vitorláshajó pinto tarka salir de puerto kifut a kikötőből el puerto kikötő poner v. Después le pusieron en libertad. porque el gobierno no estaba contento de él. II El huevo de Cristóbal Colon Sabido es que fue muy disputada la importancia del descubrimiento del gran navegante genovés. Discutiéndose un día dicho mérito ante él. kincs la ruta út. — no era difícil. világrész occidental nyugati las riquezas gazdagság. a propósito de ciertas cosas que parecen difíciles de ejecutar y fáciles después que otro las haya hecho. en la mesa de un grande de España.rodear körülvesz por ninguna parte semerre alargarse elhúzódik sublevarse fellázad la decisión elhatározás.

venir + gerundio a fokozatosan . Los barcos continuaron nave­ gando. bilincs encadenar láncra ver poner en libertad szabadlábra helyez II. meg­ tart derecho egyenes(en) la punta vminek a hegye machacar behorpaszt dejar en equilibrio egyensúlyban tart el equilibrio egyensúly aludir céloz. sikerül neki la caña nád. Ir + gerundio (ritkábban : andar + gerundio). 2.conseguir (consigo) elér. Több ige más ige gerundip-jával együtt kifejezést alkot. fűszál trabajado faragott la rama ág. gally el rosal rózsabokor por esto ennek a révén lo alto del mástil az árboc teteje el mástil árboc distinguir megkülönböztet el horizonte láthatár • el contorno körvonal disparar lead (lövést). vízre ereszt la barca csónak poner pie rálép (amire: en) tres viajes más még három utat el descubridor felfedező la cadena lánc. kilő el cañonazo ágyúlövés en frente de szemben vmivel bajar leenged. génuai dicho az említett el mérito érdem el grande (spanyol) nemes alguno valaki presentar dificultades nehézségekkel . sabido es ismert dolog disputar megvitat el descubrimiento felfedezés el navegante hajós gen oves genovai. melyet a magyarban rendszerint körülírással fordítunk.bekövetkező cselekvést vagy állapotot jelöli: 284 . Mondja el tovább nekünk a történeteti Továbbra is nagyon korán kelt. Kolumbus nem hagyta abba a vitát ellenfeleivel. elsüt. Ilyen igék: 1. . El rey estaba muriendo. Estar + gerundio az éppen folyó cselekvést jelöli: János most éppen alszik. Seguir + gerundio és continuar + gerundio a ¿^rundió-val kifejezett cselekvés folytatódását jelöli: Juan sigue durmiendo. utal con frecuencia gyakran a propósito de -val kapcsolatban ejecutar véghezvisz. fenntart. Juan está durmiendo. Continuaba levantándose muy temprano. 3. jár el convidado vendég. meghívott mantener derecho (egyenesre) felállít mantener (-tengo) tart. A király halálán volt (haldokolt). A hajók megállás nélkül haladtak to­ vább. végrehajt Gramática 177 G e r u n d i o -val álló igék Colón siguió discutiendo con sus adversarios. Siga usted contándonos la historia. János még mindig alszik.

hogy igazad van. Voy creyendo que tienes razón. Medio (fél. — ¿Qué está haciendo Pablo? Está poniendo en orden sus libros. El tren venía corriendo. — Después de la lección los alumnos quedaron sentados en los 285 . (Még mindig nem be­ szél). 2. Permanece callando. határozatlan névelő jelentése: körülbelül. Tradúzcanse correctamente al húngaro las oraciones siguientes: En el cine siguen proyectando el mismo film. permanecer + gerundio a bekövetkezett állapot hnzamosságát emeli k i : Quedó mirando los cuadros. A vonat robogva közeledett. Llevar + gerundio kiemeli a cselekvés vagy állapot huzamosságát. — El nene ruega a su mamá que siga contándole el cuento.El trasatlántico se iba apróximando(== iba aproximándose) a la ribera argentina. Después de media hora me Fél óra múlva elmentem. — El coche siguió andando rápido por el camino. 5. a medio elé tett. al fin. Tovább nézegette a képeket. A lófogatú kocsik szép lassan eltünnek. Después de una media hora Mintegy fél óra múlva elmentem. me marché. que la tierra estaba próxima? ¿Qué vio un marinero al amanecer del día 12 de octubre de 1492? ¿Que distinguieron los marineros en la costa? ¿Cuántos viajes hizo Colón a América? ¿Qué ocurrió un día? ¿Cómo y cuándo murió Colón? * Cuéntenos usted la historia del huevo de Cristóbal Colón. 4. el descubridor de América? ¿Qué era su mayor deseo? ¿Qué libros prefería leer? ¿Por qué se dirigió a Lisboa? ¿Qué supo allí? ¿De qué principio partió Colón? ¿A dónde pensó llegar navegando hacia el oeste? ¿De qué querían apoderarse en aquellos tiempos los países de la Europa Central? ¿Qué buscaban por eso? ¿A quiénes pddió Colón barcos gara ir a la India? ¿Qué hicieron los gobiernos y los sabios de algunos países? ¿Qué gobierno le dió. Tovább hallgat. Los coches de tracción animal andan desapareciendo. Lleva haciéndolo más de tres horas. Ejercicios 1. Éppen erről beszélek (v. mintegy. Már több mint egy órája várlak. Contéstese a las preguntas siguientes : ¿Cuándo y dónde nació Cristóbal Colón. al fin. Egyre inkább hiszem. vminek a fele) előtt nem áll névelő. főleg időhatározóval kapcsolatban: Llevo esperándote ya más de una hora. 178 Media hora és u n a media hora közötti különbség . lo que Colón pedía? ¿Con qué motivos (Milyen szándékkal)? ¿Cómo se llamaban las carabelas con las cuales Colón salió del puerto de Palos? ¿Cuándo salió de ese puerto? ¿Cuánto tiempo duró el viaje por mar hasta el descubrimiento de orillas nuevas? ¿Qué hicieron los marineros cuando vieron que el viaje se alargaba? ¿Qué pidieron a Colón? ¿Qué les dijo Colón? ¿Por qué indicios vieron los marineros. Qnedar(sc) + gerundio. marché. Az óceánjáró hajó egyre inkább közeledett az argentin partok felé. Eso vengo dieiendo. akarok beszél­ ni) most.

— Valamennyien megpróbálták. al vi­ sitar la mezquita y ver las transformaciones que el odio. mint másfél órája várnak rád. — Miért nem alszol tovább? Már több. — mesélte Kolumbus Kristóf a barátainak —. — Los parados andaban buscando un empleo. amíg az egyik tengerész az árboc tetejéről megpillantotta a földet. hogy híres hajós legyek. Ezeket a könyveket olvasva egyre inkább meggyőződtem arról. dirigió al obispo de Córdoba y dignidades del Cabildo 286 . A legnagyobb vágyam az volt. los viajeros se prepararon para bajar. Elolvastam az utazásokról (szóló) összes könyvet. — Egyre inkább úgy gondolom.bancos. — Margit nagynénje halálán van. — Továbbra is szedni fogom. pero lo que aquí teníais y que habéis estropeado no lo h a y en el m u n d o . porque lo que habéis construido se encuentra en muchas p a r t e s . " Tales fueron las severas palabras que el E m p e r a d o r Carlos V. miután más (már) megcsinálta. hogy a földnek gömbölyűnek kell lennie. hogy milyen boldogok voltunk. kinevettek engem. amint távoli országok felé hajóznak. 1492. — A múzeumban sokáig nézegettük a spanyol festők képeit. 3. A spanyol kormánynak szüksége volt új aranybányákra. mint egy tojást a hegyére állítani. 4. amikor ráléphettünk a régóta várt földre. — Igaz. — Tovább nézegettük a kék tengert és a madarakat. hogy nyugat felé hajózva akarok Indiába érni. Minden könnyű. — Colón continuó discutiendo con los sabios de Portugal y España. amelyek a hajó fölött keringtek (revolotear). hizo en ella. — mondottam nekik —. hogy új földek felfedezése nem jár semmiféle nehézséggel. Sok nap és éjjel múlt el (addig). — Ne gondoljátok. mint nyolc órája alszom. no lo habríais hecho. hogy lássam a hajókat. — Cuando el tren se iba aproximando a la estación. — Mária még mindig a regényét olvassa. — A nagy városokban a villamosok kezdenek eltűnni. Amikor a tudósok megtud­ ták. Dígase en español: Mit csinálsz most? Éppen levelet írok szüleimnek. új földeket felfedezni olyan könnyű. LECCIÓN T R E I N T A Y S E I S Lección de I despedida La mezquita de Córdoba "Si yo hubiese tenido noticia de lo que hacíais. — A mi hajónk szép lassan a parthoz közeledett. hogy a spanyol nemesek nagy fontosságot tulajdonítottak felfedezé­ semnek. Juan estaba aprendiendo las palabras españolas. gyakran kimentem a tengerpartra. de senkinek sem sikerült. Lisszabonba utaztam. hogy a portugál tudósok rövidebb útvonalat keresnek India felé. Ekkor én kissé behorpasztottam a tojást és felállítottam ( = egyen­ súlyban hagytam).— Colón venía persuadiéndose de que la tierra era redonda. — A barátaid már több. az orvosságot. augusztus 3-án futottunk ki Palos kikötőjéből. — Durante las vacaciones el alumno aplicado continuaba estudiando la lengua española. Tradúzcase al español: — Amikor nyolcéves fiú voltam. és ezért három hajót adott nekem. — Cuando entré en el cuarto. m á s que el a r t e cristiano. Elképzelhetitek. hogy támogatásukat kérjem terveim megvalósításához. Tudva azt. mert még betegnek érzem magam. Egyre csak azt mondogatták. hogy tévedtem.

— Sí. aquél más grueso. lo que sigilosamente va ganándonos y oprimiéndonos el corazón. hemos sacado mucho provecho estudiando el idioma castellano. Pero no es solamente la arquitectura lo que impresiona y rinde el ánimo: son también. causando aquel anacronismo la destrucción de una tercera parte de las columnas y la pérdida de la perspectiva que idearon los arquitectos árabes. cuyas ramas se entrecruzan tupidamente: las columnas son los troncos. Al entrar en la mezquita. cuyas dovelas blancas y rojas los asemejan a enormes abanicos abiertos. el frío. Todo se parece y nada se repite. Imaginémonos el aspecto que sobre la uniformidad blanca del pavimento puede ofrecer una multitud de más de ochocientas columnas. con ayuda de un diccionario. II Conversación — Conque. si se considera del gravísimo crimen estético que la motivó. hemos llegado a la última lección de nuestro libro. 287 . No hay tampoco dos capiteles idénticos. todo tiene su comienzo y su fin. por supuesto. y hablo bastante bien. Nunca esta amonestación. — A causa del mucho trabajo en la oficina no era siempre cosa fácil estudiar el español. j Quién lo diría ! Por lo que a mí se refiere. no obstante. Me hallo en caso de leer textos españoles. la emoción de fatalidad disuelta en el aire. y los arcos. No importa: a pesar de todo eso. para ti el aprender una lengua es la mar de sencillo. — Por suerte. la luz. además. la obra de los califas conserva incólume su alma oriental. diferentes. todas hermanas y todas. por grande que fuese su acrimonia. respiro como si se me hubiera quitado un peso de encima. parecerá bastante fuerte. — Según mi parecer. hemos logrado buenos éxitos.1 que le acompañaban. No hay dos fustes iguales : éste será más alto. las bóvedas. nos parece hallarnos en un bosque de palmeras. mantienen la misma prodigiosa variedad. el silencio. juntamente con ella. Figuraos también la sucesión interminable de cincuenta y cuatro naves. el otro más blanco. en estilo Renacimiento. el follaje. Pero yo no tengo ni pizca de talento para las lenguas. puedo redactar cartas no muy complicadas. Las palabras de Carlos Quinto se refieren a la construcción de un coro y una capilla mayor. En resumidas cuentas.

importa e s : no descuidar el estudio de la lengua. no hay como pasar una temporada en España o en uno de los países hispanoamericanos. pero cuando acierto a hablar el castellano con un verdadero español. — Eso mismo decía yo un año atrás. La gramática la sabes ya bastante bien. (meg)okol referirse (me refiero) vonatkozik vmire (amire: a) la construcción (fel)építés la capilla kápolna 288 / el estilo stílus el Renacimiento reneszánsz causar okoz. sértetlen(ül) orienta] keleti la palmera pálmafa entrecruzar keresztbe rak. — Nada más sencillo. tönkretesz el emperador császár la transformación átalakítás el odio gyűlölet dirigir palabras szavakat intéz (akihez: a> el obispo püspök la dignidad méltóság el cabildo káptalan la amonestación intés. Sin embargo. dacára incólume ép(en). Lo que te hace falta es un poco de aplicación para aprender las palabras nuevas. No me atrevía a pronunciar palabra y. en lo hondo de mi alma. — Me da vergüenza de mí mismo. kigondol a pesar de ellenére. porque "Por la calle de después se va a la casa de nunca". keserűség estético esztétikus motivar indokolttá tesz . cuando se me presentó la ocasión de trabar conocimiento con una señorita española.— No lo creas. Todo depende de ti mismo. tener noticia értesül (amiről: de) en muchas partes sok helyen estropear megnyomorít. távlat idear tervez. sufrí lo indecible articulando cada palabra lenta y cautelosamente. intelem por grande que fuese su acrimonia bármilyen éles volt is la acrimonia érdesség. EL FIN CORONA LA OBRA Vocabulario la despedida búcsú I. Lo que más. a mi aviso para aprender bien el español. Dentro de un par de años hablarás el español como tu lengua materna. Solamente no olvides el célebre refrán latino: "Ningún día sin una línea". — Por supuesto. előidéz el anacronismo anakronizmus la destrucción elpusztítás la columna oszlop la pérdida elvesztés la perspectiva perspektíva. egymásba fon tupido sűrű el tronco törzs la bóveda boltozat el follaje lombozat el aspecto látvány la uniformidad egyformaság el pavimento padló la multitud sokaság . Hay que estudiar la lengua por lo menos veinte minutos cada día. — Sueño con el día en que pueda leer el Quijote en el original. no aplazarlo de un día a otro. olvido los más sencillos términos y no puedo articular palabra. — Digas lo que digas. pero con alguna constancia se puede aprender cualquier idioma en casa. al cabo de media hora hablaba ya sin cohibiciones.

nehéz es la mar de sencillo roppant egyszerű ni pizca de egy csepp . felülről. ismerős. szó articular palabra kiejt egyetlen szót articular tagoltan kiejt eso mismo ugyanez(t) un año atrás egy évvel ezelőtt trabar conocimiento ismeretséget köt v megismerkedik trabar összeköt el conocimiento ismeretség. teher de encima fentről. megszerkeszt complicado bonyolult. képes vmit tenni la ayuda segítség el diccionario szótár redactar fogalmaz. . róla le por suerte szerencsére en resumidas cuentas mindent össze­ gezve. . por lo que a mí se refiere ami engem illet como si se me hubiera quitado un peso de encima mintha nagy kő esett volna le szívemről el peso súly. felteszi a koronát (amire: tárgyeset) Ejercicios 1. halogat coronar koronáz. egyforma el arco ív la dovela boltozatkő asemejar hasonlóvá tesz enorme óriási el abanico legyező prodigioso csodás la variedad változatosság impresionar hatást gyakorol (amire: tárgyeset) rendir (rindo) lenyűgöz juntamente a -val együtt la emoción de fatalidad a végzetszerűség érzése la fatalidad végzet(szerűség) disolver (disuelto) felold sigiloso titokzatos oprimir (opreso) elnyom el corazón szív II. ismeret en lo hondo de mi alma szívem mélyén sufrir lo indecible kimondhatatlanul szenved indecible kimondhatatlan cauteloso óvatos la cohibición gátlás en el original eredetiben original eredeti descuidar elhanyagol aplazar elhalaszt.la sucesión következés. mint la temporada idő(szak) la constancia állhatatosság cualquier bármely me da vergüenza de mí mismo szégyel­ lem magamat la vergüenza szégyen el término kifejezés. ábra) de la mezquita de Córdoba? ¿Qué impresión hace sobre usted la vista de esta maravilla de la arquitectura árabe? ¿Qué les parece a los visitantes (el visitante = látogató) de la mezquita al entrar? ¿Cuántas columnas y cuántas naves hallamos en la mezquita? ¿Son iguales todas las columnas? ¿Cómo son los fustes? ¿Qué impresiona a los visitantes además de la arquitectura? ¿Qué transformaciones se hicieron después de la Reconquista 19 Spanyol nyelvkönyv — 5(514 289 . végeredményben resumir összefoglal sacar provecho hasznot húz el parecer vélemény hallarse en caso de abban a helyzet­ ben van. értesülés no hay como semmi sem ér annyit. egymásutánja la nave (templom)hajó no obstante mégis diferente különböző el fuste oszloptörzs el capitel oszlopfő idéntico azonos. Contéstese a las preguntas siguientes : ¿Ha visto usted ya un grabado (el grabado = kép. sincs el talento tehetség dentro de -on belül el par pár a mi aviso véleményem szerint el aviso hír.

Ha azonban eredeti­ ben akarjuk megismerni az irodalmi műveket. kez­ detben lassan és óvatosan. hogy ugy mondjuk. hogy jól megtanuljunk egy nyelvet. hogy spanyolul beszéljünk. Körülbelül háromezer spanyol szót ismerünk már. sem nem nehezebb bár­ melyik más nyelvnél. Tradúzcase al español: Nehéz a spanyol nyelv? Most hogy már tudunk egyet-mást ebből a nyelvből. és szorgalmasan meg kell tanulnunk az ismeretlen szavakat. Végigtekintve a megtett utat. Folytassuk hát a megkezdett munkát! 290 . azt állíthatjuk. később azonban egyre biztosabban és helyesebben. és ha minden alkalmat felhasználunk arra. és tanulnunk kell. Egy nyelv tanulása nem ér véget egy tankönyv utolsó leckéjével: ha nem akarjuk elfelejteni a nyelvet ( = a nyelv használatát). egy kis gyakorlat után képesek leszünk megérteni a spanyolok beszédét. hogy beszéljünk és olvassunk nem túlságosan bonyolult témákról. őszintén megmondhatjuk : a spanyol sem nem könnyebb. ki kell bővítenünk (ampliar) ismereteinket. rövid idő alatt magunk is beszélni fogjuk a szép kasztiliai nyelvet. (Ahhoz). Ez a szám elegendő ahhoz.en la mezquita? ¿Qué daño causó la construcción de un coro y de una capilla en la mezquita? ¿Qué dijo el Emperador Carlos V cuando vio las transformaciones en la mezquita? ¿Está usted contento de que hayamos llegado al fin de las lecciones? ¿Seguirá usted estudiando el idioma español? ¿Por qué? ¿Qué hará usted para no olvidar lo que ha aprendido hasta ahora? 2. mindennap. időnként át kell ismételnünk a nyelvtant és a régebben tanult szavakat. vagy ha hivatásbeli vagy műszaki tanulmányokat kell folytatnunk. éveken át (du­ rante años) foglalkoznunk kell vele. hogy jó munkát végeztünk ( = jól dolgoztunk): szótár segítségével képesek vagyunk megérteni és lefordítani bármely spanyol szöveget.

en (los) Estados Unidos az Egyesült Államokban. Os damos la enhorabuena. Néhány ország. Időmeghatározásokban: Saldré el lunes. el Paraguay. Tener ige mellett. Dar ige után. El abogado Kiss vive allí. Le di el pésame. La Habana Havanna. Alejandro Magno Nagy Sándor. Nádasné? — Don. A határozott névelő használata A magyartól eltérően határozott névelő áll: 1. 6. Kedden érkeztem. Carlos el Atrevido Merész Károly.' 3. Fél négy (óra van). 19* *291 . Történelmi nevek melléknévi értelmezője előtt: Luis el Grande Nagy Lajos. Február 21-én jön majd. (la) China Kína. señora Nádas? Hova megy. — Llegué en martes. Kiss ügyvéd ott lakik. ötvenéves korában halt meg. — El Cairo Kairó. Péternek fekete haja van. Hétfőn utazom. La Haya Hága. Ingadozó a használat a következőkben: (la) Argentina Argentína. 2. en el Perú Peruban. Annának kék a szeme. rangot jelölő szó előtt: El señor Nagy está. A többes számú határozott névelő különleges használata: El barco sale sólo los sábados. Ana tiene los ojos azules. el Canadá Kanada.és városnév előtt: el Brasil Brazília. ha jelentése „kívánni": Le doy a usted los buenos días. Részvétemet nyilvánítottam ki neki. A hajó csak szombatonként ( = minden szombaton) indul. Vendrá el doce de febrero. Son las tres y media.NYELVTANI ÖSSZEFOGLALÁS 1. De: Hoy es domingo. el Uru­ guay. Szerencsét kívánunk nektek. doña előtt sincs névelő! 4. Ma vasárnap van. Jó napot kívánok önnek. Címet. Murió a los cincuenta años. A NÉVELŐ 1. testi tulajdonságok jelölésére: Pedro tiene los cabellos negros. Carlomagno Nagy Károly. (el) Asia Ázsia. Nagy úr itt van (bent van). De megszólításban névelő nélkül: ¿A dónde va. 5. Iván el Terrible Rettegett Iván: de: Ricardo Corazón de León Oroszlánszívű Richárd.

Vengo del extranjero. Megjegyzés. A FŐNÉV 1. el el el 292 A nemrehajló főnevek legjellemzőbb esetei: amigo barát la amiga barátnő profesor tanár la profesora tanárnő presidente elnök la presidenta elnök(nő) . Több spanyol szólásmódban: Su padre vive en el extranjero. Mi magyarok. El Balaton es un lago. El perro es un animal. Se hizo el silencio. a jelzővel ellátott névszói állítmány előtt: Jorge Kovács es un hombre célebre. Se encuentran a cierta hora. Saldré para el extranjero. el problema nehézség . amikor valakit vagy valamit bizonyos fogalomkörbe sorolunk: Pablo es un holgazán. el diploma oklevél. Gy. A határozatlan névelő használata A magyartól eltérően határozatlan névelő áll: 1. A kutya állat. el drama színmű . A női foglalkozást jelölő szó nőnemű. Lajos festő. 2. De névelő nélkül: Jorge Kovács es profesor. pontját!) * 1. Csend lett. Toco el piano (cl violín). A Balaton tó. el síntoma jelenség . A görög eredetű (és idegen szóként nyelvünkben is élő) -ma végű főnevek hímneműek : el clima éghajlat. — A névelő kitétele vagy elhagyása olykor más-más értelmet ad a kifejezésnek : dar alma életet ad tomar hábito szokást vesz fel 2. Anna nem jó háziasszony. Több spanyol kifejezésben elmarad a határozatlan névelő : Dame otro libro. Kovács György híres ember. 3. una : Ana no es buena ama de casa. a névelő nélküli szó az illető nyelven folytatott társalgást jelöli: ¿Comprende usted el francés? Leo y comprendo el español. Ért ön franciául? Olvasok és értek spanyolul. el sistema rendszer .7. Egy bizonyos órában találkoznak. el reuma csúz (de : la diadema diadém). (Vö. Nyelvek neve előtt a névelő az illető nyelv ismeretére u t a l . dar el alma kileheli lelkét tomar el hábito kolostorba vonul 2. a nyelvtan 3. Külföldre fogok utazni. Pál lusta ember. Adj nekem egy másik könyvet. Külföldről jövök. Apja külföldön él. Hablemos (en) inglés. A főnevek neméhez. el tema téma . — Tagadó mondatban is elmarad az un. K. Nosotros los húngaros. Zongorázom (hegedülök). 8. Ti asszonyok. 2. — Luis es pintor. de megtartja esetleg hímnemű végző­ dését : la viceministro miniszterhelyettes. Vosotras las mujeres. Beszéljünk angolul. tanár. la muchacha agrónomo (női) agronómus.

a nem szerint változik: el vagy la guardarropa ruhatáros (el guardarropa ruhatár) el vagy la limpiabotas cipőtisztító 2. los síes az igen(Iés) b) Két főnév hangsúlyát megváltoztatja a többes számban: el carácter. los lunes hétfő la crisis. el. Vannak kétnemű főnevek (olykor árnyalati különbséggel): el. részben -es végző­ dést kapnak : el café. los regímenes rezsim c) Rendhagyó többes száma van: el lord a lord : los lores . el sin trabajo. los sin partido párton­ kívüli. la tilde (az n fölötti hullámvonal neve). las mamas mama el jabalí. Olykor a névelő különbözteti meg a szó jelentését: el frente front la frente homlok el pez hal la pez szurok el orden rend. 293 . los papas papa el rubí. las crisis válság. 4. los cafés kávé. A főnevek többes számához (vö. Az összetett főnevek nemét az utolsó alkotórész neme határozza meg. 4. los so fás pamlag el sí. los caracteres jellem el régimen. el frac a frakk : los fraques d) Mássalhangzóra végződő idegen szavak csak -s végződést kapnak : el Soviet a szovjet: los Soviets a szovjetek. los Álvarez az Álvarez család. pontját I) 1. melyek utolsó tágjában többes számú főnév van: él cortapapeles. los sin trabajo munkanélküli. 2. la análisis elemzés. el sin partido.el dependiente kiszolgáló la dependienta kiszolgáló el jefe főnök la jefa főnök(nő) el poeta költő la poetisa költőnő el reg király la reina királynő el actor színész la actriz színésznő el testigo tanú la testigo női tanú Ha megkülönböztetés szükséges : la rata macho hímpatkány. rendszer la orden parancs. Különlegesen képezik többes számukat: a) a hangsúlyos magánhangzóra végződő főnevek részben -s. el rascacielos. los rubíes rubin la mamá. el. la azúcar cukor . egyéb­ ként legnagyobb részük hímnemű: el mediodía dél la medianoche (media noche) éjfél el pasamanos lépcsőkorlát el sacacorchos dugóhúzó De ha élőlényt jelöl. los jabalíes vadkan el sofá. — la rata hembra nősténypatkány. c) általában a tulajdonnevek: los Varga a Vargáék. los cortapapeles papírvágó kés . los bajaes basa el papá. d) nem főnévből alkotott összetételek: el matasiete. b) az összetett főnevek. 5. los matasiete hárijános. el. Nem változnak a többes számban: a) az -es és -is végű többszótagú főnevek: el lunes. kávéház el bajá. los rascacielos felhő­ karcoló . la mar tenger. rendelet el capital tőke la capital főváros 6. a ny.

a leggyakoribbak: környék las afueras. el el el la Több főnévnek más-más a jelentése az egyes és a többes számban : celo buzgóság los celos féltékenység lente üveglencse los lentes szemüveg. bogyót és más gyümölcsöt termeszt. holgazanas) lusta respondón. encantadoras) elbűvölő 294 . 3. pl. 14. d) sok spanyol szólásmódban: ¡Buenos días! ¡Buenas tardes! Jó napot! ¡Buenas noches! Jó estét! Jó éjszakát I Siento deseos de marcharme. mucho tigre sok tigris. Ki fogok békülni Évával. olajaceitunas y otras frutas. Kedvem van sétálni. respondona (respondones. las gafas alsónadrág los calzoncillos gabona los cereales los comestibles. los alrededores szemüveg los anteojos. Nem megy nekem a mennyiségtan. Spanyolország narancsot. respondonas) feleselő encantador.. encantadora (encantadores. holgazana (holgazanes. -ote és -ín végűeknek . A melléknév nőnemű alakja A mássalhangzóra végződő melléknevek közül nőnemű alakjuk is van (a nemze­ tiséget jelölő mellékneveken kívül I) az -án. — Tanto és mucho után gyakori az egyes szám is. Burgonyát vettem. España produce naranjas. Tengo ganas de pasear. A magyartól eltérően többes szám áll: a) több földrajzi elnevezésben: las Américas Észak. los autos-volquete buktató teherautó el perro-policía. Ne csüggedj I (Tartsd a lelket!) ¡Ten ánimos! No se me dan las matemáticas. Tengo dolores de cabeza. ha gyűjtő értelmű: He comprado patatas. poca gente kevés ember. los perros-policía rendőrkutya 3. ahol a második tag csak értelmezője az elsőnek. -or. és 16. csíptető padre apa los padres szülők lluvia eső las lluvias esőzés 5. csak «*z első tag kapja meg a többes szám végződését: el auto-volquete.e) az olyan összeldlelben.és zöldségnévben. 15. limones. Kedvem van elmenni. Fáj a fejem. Többes számú főnevek ( = nincsen egyes számuk).. c) sok gyümölcs. los víveres élelmiszer(ek) las tenazas harapófogó las tijeras olló 4. holgazán. citromot. A MELLÉKNÉV (Lásd a nyelvtan 13. pontját 1) 1. Haré las paces con Eva. -ón.és Dél-Amerika együtt en los Urales az Uraiban b) valahányszor egynél több személyről vagy dologról van szó : las tres hermanas a három nővér muchas flores sok virág Viszont: mucho dinero sok pénz. Lo he visto en sueños. Álmodtam róla. gyűjtő értelemben : tanto hombre oly sok ember.

la industria szocialista ország (ipar) socialista los países socialistas. példátlan bátorság zsákutca megvetetlen ágyak e gy véget nem érő. így mondjuk pl. vele egyezik a marino melléknév). és 70. Pl. menor kisebb. chiquitína (chiquitines. német-szovjet. Az -a végű mellékneveknek is csak egy végződésük van a hím. las rosas escarlata labios de color carmín la enfermera jefe la sin par valentía un callejón sin salida las camas sin hacer un cuento sin acabar skarlátvörös rózsák kárminpiros ajkak a főápolónő páratlan. a ny. 58. Viszont: en la lejanía azul-marino a tengerkék távolságban (itt a kék nyelv­ tanilag főnév. és csak a második tag egyezik a főnévvel : la guerra franco-alemana (soviético-japonesa. austro-húngara) a francia-német (szovjet-japán. — A tő. — la sociedad científico-literaria irodalmi és tudományos társaság. 73.grandote. grandota (grandotes. superior felsőbb. los pueblos hispano-americanos a spanyol-amerikai népek.és a nőnem számára : un país socialista. chiquitínas) picike Az -őr végű középfokú melléknévi alakoknak nincsen nőnemű változatát mayor nagyobb. las industrias szocialista országok (iparok) socialistas un obrero (una obrera) agrícola mezőgazdasági munkás(nő) ún hombre (una mujer) belga belga férfi (nő) 2. Összetett melléknevek Az országot és nemzetiséget jelölő melléknevek összetételeiben az első tag mindig -o végű. itt főnév) 295 . Melléknévként használt főnév vagy más szőfaj A melléknevet főnév vagy más szófaj helyettesítheti. mejor jobb. osztrák-magyar háború).) Törtszámnevek 1/2 un medio 1/3 un tercio 1/4 un cuarto 1/5 un quinto 1/6 un sexto 1/7 un séptimo 1/8 un octavo 1/9 un noveno 1/10 un décimo 2/3 2/4 3/4 2/5 5/6 3/7 5/8 7/9 9/10 dos tercios dos cuartos tres cuartos dos quintos cinco sextos tres séptimos cinco octavos siete novenos nueve décimos (la escarlata a skarlát szín) (el carmín a kármin szín) (el jefe a főnök. — A sorszámneveket 1. 72 pontjában. germano-soviética. 3. ulterior további stb. grandotas) otromba chiquitín. az ilyen melléknév azon­ ban mindenkor változatlan. befejezetlen mese 4.és a sorszámnevek használatára vonatkozóan 1. a ny. inferior alsóbb. A SZÁMNÉV ÍA tőszámneveket lásd a ny. és /4. peor rosszabb. pontjában. la calle Mayor. pontját. Ugyanígy : la iglesia católico-romana a római katolikus egyház .

98.. — ö t százalék : el cinco por ciento. száz un millar de mintegy ezer A körülbelüliséget a szám elé tett unos. AZ IGE 1.75 seis coma setenta y cinco. un centenar de kb. 6. pl.. Három igeneve: a) a főnévi igenév (jelen és múlt) Infinitivo (imperfecto o simple. A NÉVMÁS (L. — Három ezrelék: el tres por mil. 94-96. diezmilésimas tízezred. centésimas század. 15 nap una veintena de lápices kb. millonésimas milliomod. pontjait. perfecto o compuesto) Gerundio sokszor néhányszor olykor. húsz ceruza una centena. A törtszámok kiolvasása : 4.Medio és tercio kivételével tehát a törtszámok nevezőjében sorszámnevet hasz­ nálunk. Gyüjtószámnevek un par de medias egy pár harisnya dos pares de calcetines két pár zokni una decena de huevos tíz darab tojás una docena de pañuelos egy tucat zsebkendő una quincena két hét. unas szóval fejezhetjük k i : unos veinte jibros körülbelül 20 könyv : unas treinta personas mintegy harminc személy. cienmilé­ simas százezred. a nyelvtan 86-88. — Tizenegytől kezdve a törtszámok nevezőjét -avo képzővel képezzük: 1/11 un onceavo 3/11 tres onceavos 1/20 un veinteavo 2/20 dos veinteavos 5/26 cinco veintiseisavos 1/26 un veintiseisavo A tizedes törtekben a sorszámnevek nőnemű többes számú alakját használjuk: décimas tized. Törtszámokkal kapcsolatos egyéb kifejezések : cinco kilos y medio de azúcar öt és fél kiló cukor húsz és fél pezeta veinte pesetas y media la mitad de la manzana az alma fele la tercera parte de ciento száznak egyharmad része A százalék: el tanto por ciento.7 cuatro coma siete . Az igeragozás Az igének van 1. una vez egyszer muchas veces dos veces kétszer algunas veces diez veces tízszer a veces cien veces százszor infinidad de veces otra vez máskor la mayoría de las veces la última vez utoljára alguna que otra vez la vez pasada a múltkor tal vez de vez en cuando időről időre de una vez para siempre 5. milésimas ezred.) 6. néha számtalanszor a legtöbbször hébe-korba talán egyszer s mindenkorra b) a határozói igenév (egyszerű és összetett) c) a melléknévi igenév (múlt idejű) Participio . A pez főnévvel igen sok számnévi határozót képezhetünk.

Nyolc ideje a kijelentő módban (két ideje a feltételes módban. 2. -ir végű igékre. -ar.Indicativo Condicional o potencial Subjuntivo Imperativo 3. Négy módja: a) kijelentő mód b) feltételes mód c) kötőmód d) felszólító mód 297 . 2. A ragok a tőhöz járulnak. hat ideje a kötőmódban és egy ideje a felszólító módban): a) jelen idő Presente b) folyamatos múlt Imperfecto c) befejezett múlt Pretérito simple d) egyszerű jövő idő Futuro I (imperfecto o simple) (egyszerű igeidők) (tiempos simples) e) közelmúlt Pretérito presente f) folyamatos régmúlt Pluscuamperfecto g) befejezett régmúlt Pretérito anterior h) befejezett jövő idő Futuro II (perfecto o compuesto) (összetett igeidők) (tiempos compuestos) A kötőmódban az Imperfecto-nák és a Pluscuamperfecto-nak két változata (I és II) van. — Ha ezt a végződést elhagyjuk. -er és 3. A spanyol igéket a ragozás szempontjából három csoportba osztjuk: 1. megkapjuk az ige tövét.

összetett Melléknévi igenév -ar babér -ado -ando habiendo -ado -ado -ER végű Igék -er haber -ido -iendo habiendo -ido -ido -IR végű igék -ir haber -ido -iendo habiendo -ido -ido KIJELENTŐ MÓD Jelen idő -0 -0 -0 Folyamatos múlt Befejezett múlt Egyszerű jövő idő Közelmúlt Folyamatos régmúlt Befejezett régmúlt Befejezett jövő idő \ -as -a -amos -áis -an -aba -abas -aba -abamos -abáis -aban -é -aste -ó -amos -asteis -aron -aré -arás -ara -aremos -aréis -arán he -ado has -ado ha -ado hemos -ado habéis -ado han -ado nabía -ado habías -ado había -ado habíamos -ado habíais -ado habían -ado hube -ado hubiste -ado' hubo -ado hubimos -ado hubisteis -ado hubieron -ado habré -ado habrás -ado habrá -ado habremos -ado habréis -ado habrán -ado -es -e -emos -éis -en -ía -ías -ía -íamos -íais -ían -i -iste -ió -irnos -isteis -ieron -eré -eras -era -eremos -eréis -eran he -ido has -ido ha -ido hemos -ido habéis -ido han -ido había -ido habías -ido había -ido habíamos -ido habíais -ido habían -ido hube -ido hubiste -ido hubo -ido hubimos -ido hubisteis -ido hubieron -ido habré -ido habrás -ido habrá -ido habremos -ido habréis -ido habrán -ido -es -e -irnos -ís -en -ía -ías -ía -íamos -íais -ían -í -iste -ió -irnos -isteis -ieron -iré -irás -irá -iremos -iréis -irán he -ido has -ido ha -ido hemos -ido habéis -ido han -ido había -ido habías -ido había -ido habíamos -ido habíais -ido habían -ido hube -ido hubiste -ido hubo -ido hubimos -ido hubisteis -ido hubieron -ido habré -ido habrás -ido habrá -ido habremos -ido habréis -ifo habrán -ido 298 . jelen id. Határozói igenév.A szabályos igék ragtáblája -AR végű igék Főnévi igenév. egysz. igenév. Hat. múlt id. Főnévi igenév.

-ara -asemos -aramos -aséis -aráis -asen -aran -are -ares -are -aremos -aréis -aren haya -ado hayas -ado haya -ado hayamos -ado hayáis -ado hayan -ado hubiese -ado hubieses -ado hubiese -ado hubiésemos-ado hubieseis -ado hubiesen -ado hubiera -ado hubieras -ado hubiera -ado hubiéramos-ado hubierais -ado hubieran -ado hubiere -ado hubieres -ado hubiere -ado hubiéremos-ado hubiereis -ado hubieren -ado -a -as -a -amos -ais -an -iese v. -ara -ases -aras -ase . és II. -iera -iescs -ieras -iese -iera -iésemos -iéramos -ieseis -ierais -iesen y -ieran -iere -ieres -iere -iéremos -iereis -ieren haya -ido hayas -ido haya -ido hayamos -ido hayáis -ido hayan -ido hubiese -ido hubieses -ido hubiese -ido hubiésemos-ido hubieseis -ido hubiesen -ido hubiera -ido hubieras -ido hubiera -ido hubiéramos-ido hubierais -ido hubieran -ido hubiere -ido hubieres -ido hubiere -ido hubiéremos-ido hubiereis -ido hubieren -ido -a -as -a -amos -ais -an -iese v. -iera -ieses -ieras -iese -iera -iésemos -iéramos -ieseis -ierais -iesen -ieran -iere -ieres -iere -iéremos -iereis -ieren haya -ido hayas -ido haya -ido hayamos -ido hayáis -ido hayan -ido hubiese -ido hubieses -ido hubiese -ido hubiésemos-ido hubieseis -ido hubiesen -ido hubiera -ido hubieras -ido hubiera -ido hubiéramos-ido hubierais -ido hubieran -ido hubiere -ido hubieres -ido hubiere -ido hubiéremos-ido hubiereis -ido hubieren -ido I. régmúlt II. folyamatos múlt Egyszerű jövő idő Közelmúlt I. régmúlt Befejezett jövő idő FELSZÓLÍTÓ MÓD (-a (tú) ! j-ad (vosotros)! ]-e (tú) ! ¡-ed (vosotros)! j-e (tú)! ¡-id (vosotros)! .FELTÉTELES MÓD j Jelen idő ¡ Múlt idő -aria -arias -aria -aríamos -aríais -arían habría habrías habría habríamos habríais habrían -ado -ado -ado -ado -ado -ado -ería -erías -ería -eríamos -eríais -erían habría habrías habría habríamos habríais habrían -ido -ido -ido -ido -ido -ido -iría -irías -iría -iríamos -iríais -irían habría habrías habría habríamos habríais habrían -ido -ido -ido -ido -ido -ido KÖTŐMÓD Jelen idő -e -es -e -emos -éis -en -ase v.

1. beszéltem beszélté] beszélt beszéltünk beszéltetek beszéltek beszéltem („beszélek beszélté] vala") beszélt beszéltünk beszéltetek beszéltek beszéltem („beszéltem beszélté] vala") beszélt beszéltünk beszéltetek beszéltek majd majd majd majd majd majd beszéltem beszélté] beszélt beszéltünk beszéltetek beszéltek Folyamatos régmúlt Befejezett régmúlt Befejezett jövő idő 300 . Az -AB véjjfi szabályos iflék ragozása. Egyszerű jövő idő " Közelmúlt -. Tő : HABLFŐNÉVI IGENÉV HATÁRO­ ZÓI IGENÉV MELLÉK­ NÉVI IGENÉV 'KIJELEN­ TŐ MÓD jelen idejű múlt idejű egyszerű összetett hablar beszélni haber hablado hogy beszéJt(em) hablando beszélve habiendo hablado miután beszéJt(em) hablado beszélt. beszélve Jelen idő hablo hablas habla hablamos habláis hablan hablaba hablabas hablaba hablábamos hablabais hablaban hablé hablaste habló hablamos hablasteis hablaron hablaré hablarás hablará hablaremos hablaréis hablarán he hablado has hablado ha hablado hemos hablado habéis hablado han hablado había hablado habías hablado ' había hablado habíamos hablado habíais hablado habían hablado hube hablado hubiste hablado hubo hablado hubimos hablado hubisteis hablado hubieron hablado habré hablado habrás hablado habrá hablado habremos hablado habréis hablado habrán hablado beszélek beszélsz beszél beszélünk beszéltek beszélnek beszéltem beszéltél beszélt beszéltünk beszéltetek beszéltek beszéltem („beszélek") beszéltél beszélt beszéltünk beszéltetek beszéltek beszélni beszélni beszélni beszélni beszélni beszélni fogok fogsz fog fogunk fogtok fognak Folyamatos múlt t Befejezett múlt . Példa : hablar.

és II. habiara habláramos hablarais hablaran hogy beszélni fogok stb. hubieses hubiese hubiésemos hubieseis hubiesen Közelmúlt hogy beszéltem stb. hablado hablado hablado Befejezett jövő idő hubiere hablado hubieres hablado hubiere hablado hubiéremos hablado hubiereis hablado hubieren hablado ¡habla (tú)! ¡hablad (vosotros)! hogy majd beszéltem stb. ha beszél­ hablado tem volna stb. hablaras ha beszélnék stb. és II.FELTÉTE­ LES MÓD Jelen idő hablaría hablarías hablaría hablaríamos hablaríais hablarían habría hablado habrías hablado habría hablado habríamos h a b l a d habríais hablado habrían hablado hable hables hable hablemos habléis hablen beszélnék beszélnél beszélne beszélnénk beszélnétek beszélnének beszéltem volna beszéltél volna beszélt volna beszéltünk volna beszéltetek volna beszéltek volna beszéljek beszélj beszéljen beszéljünk beszéljetek beszéljenek habiara hogy beszéljek. I. FELSZÓLÍ­ TÓ MÓD beszélj! beszéljetek! *301 . Múlt idő KÖTŐMÓD Jelen idő vagy I. folya­ hablase matos múlt hablases hablase hablásemos hablaseis hablasen Egyszerű jövő idő hablare hablares hablare habláremos hablareis hablaren haya hablado hayas hablado haya hablado hayamos hablado hayáis hablado hayan hablado hubiese . régmúlt (hubiera) (hubieras) (hubiera) (hubiéramos) (hubierais) (hubieran) hablado hogy beszél­ hablado tem.

miközben ettem. Példa: comer. ettél stb. Tő: COMi. habiendo comido miután ettem. enni fognak ettem ettél evett ettünk ettetek ettek ettem ettél evett ettünk ettetek ettek ettem ettél evett ettünk ettetek ettek majd ettem majd ettél majd evett majd ettünk majd ettetek majd ettek evett I I l | 302* .2. comiendo evés közben. ettél stb. Az -ER végű szabályos igék ragozása. ettél stb. FŐNÉVI IGENÉV HATÁRO­ ZÓI IGE­ NÉV MELLÉK NÉVI IGENÉV KIJELEN­ TŐMÓD jelen idejű múlt idejű egyszerű összetett comer enni haber comido hogy ettem. comido megevett Jelen idő Folyamatos múlt Befejezett múlt Egyszerű jövő idő Közelmúlt Folyamatos régmúlt Befejezett régmúlt Befejezett jövő idő como comes come comemos coméis comen comía comías comía comíamos comíais comían comí comiste comió comimos comisteis comieron comeré comerás comerá comeremos comeréis comerán he comido has comido ha comido hemos comido habéis comido han comido había comido habías comido había comido habíamos comido habíais comido habían comido hube comido hubiste comido hubo comido hubimos comido hubisteis comido hubieron comido habré comido habrás comido habrá comido habremos eomidc habréis comido habrán comido eszem eszel eszik eszünk esztek esznek ettem ettél evett ettünk ettetek ettek ettem ettél ettünk ettetek ettek enni fogok enni fogsz enni fog enni fogunk enni fogtok .

és II. comido comido comido Befejezett jövő idő / hubiere comido hubieres comido hubiere comido hubiéremos comido hubiereis comido hubieren comido ¡come (tú)! jcomed (vosotros)! hogy majd ettem stb. eomido ha ettem comido volna stb.FELTÉTE­ LES MÓD Jelen idő eomería comerías eomería comeríamos comeríais comerían habría comido habrías comido habría comido habríamos comido habríais eomido habrían eomido coma comas coma comamos comáis coman comiese vagy comieses comiese comiésemos comieseis comiesen comiere comieres comiere comiéremos comiereis comieren haya comido v hayas comido haya comido hayamos comido hayáis comido hayan comido hubiese hubieses hubiese hubiésemos hubieseis hubiesen ennék ennél enne ennénk ennétek ennének ettem volna ettél volna evett volna ettünk volna ettetek volna ettek volna egyek egyél egyen együnk egyetek egyenek comiera hogy egyek. ha comieras ennék stb. comiera comiéramos comierais comieran hogy enni fogok stb. folyamatos múlt Egyszerű jövő idő Közelmúlt hogy ettem stb. és II. folyamatos múlt (hubiera) (hubieras) (hubiera) (hubiéramos) (hubierais) (hubieran) comido hogy ettem. FELSZÓLÍ­ TÓ MÓD egyél I egyetek I . I. Múlt idő KŐTŐMÓD Jelen idő • I.

subido felmenve Jelen idő sube subes sube subimos subís suben subía subías subía subíamos subíais subían subí subiste subió subimos subisteis subieron subiré subirás subirá subiremos subiréis subirán he subido has subido ha subido hemos subido habéis subido han subido había subido habías subido había subido habíamos subido habíais subido habían subido hube subido hubiste subido hubo subido hubimos subido hubisteis subido hubieron subido habré subido habrás subido habrá subido habremos subido habréis subido habrán subido felmegyek felmégy felmegy felmegyünk felmentek felmennek felmentem felmentél felment felmentünk felmentetek felmentek felmentem felmentél felment felmentünk felmentetek felmentek fel fogok menni fel fogsz menni fel fog menni fel fogunk menni fel fogtok menni fel fognak menni felmentem felmentél felment felmentünk felmentetek felmentek felmentem felmentél felment felmentünk felmentetek felmentek felmentem felmentél felment felmentünk felmentetek felmentek majd felmentem majd felmentél majd felment • majd felmentünk majd felmentetek majd felmentek Folyamatos múlt Befejezett múlt Egyszerű jövő idő Közelmúlt Folyamatos régmúlt Befejezett régmúlt Befejezett jövő idő 304 . Példa: subir. subiendo felmenvén. Az -IR végű szabályos Igék rugózása.3. habiendo subido miután felmentem. felmentél stb. felmentél stb. Tő : SUBFŐNÉVI IGENÉV HATÁRO­ ZÓI IGE­ NÉV MELLÉK­ NÉVI IGENÉV KIJELEN­ TŐ MÓD jelen idejű múlt idejű egyszerű összetett subir felmenni haber subido hogy felmentem. miközben felmentem stb.

5< 14 *305 . Közelmúlt hogy felmentem stb. folyamatos múlt Egyszerű jövő idő hogy fel fogok menni stb. Múlt idő KÖTŐMÓD Jelen idő I.FELTÉTE­ LES MÓD Jelen idő subiría subirías subiría subiríamos subiríais subirían habría subido habrías subido habría subido habríamos subido habríais subido habrían subido suba subas suba subamos subáis suban subiese vagy subieses subiese subiésemos subieseis subiesen subiere subieres subiere subiéremos subiereis subieren haya subido hayas subido haya subido hayamos subido hayáis subido hayan subido hubiese hubieses hubiese hubiésemos hubieseis hubiesen felmennék felmennél felmenne felmennénk felmennétek felmennétek felmentem volna felmentél volna felment volna felmentünk volna felmentetek volna felmentek volna felmenjek felmenj felmenjen felmenjünk felmenjetek felmenjetek subiera subieras subiera subiéramos subierais subieran hogy felmenjek. ha felmentem volna stb. ha felmennék stb. FELSZÓLÍ­ TÓ MÓD 20 Spanyol n alvkbnyv . I. és II. folyamatos múlt (hubiera) (hubieras) (hubiera) (hubiéramos) (hubierais) (hubieran) subido subido subido subido subido subido hogy felmentem. és I I . Befejezett jövő idő hubiere subido hogy majd felmentem hubieres subido hubiere subido hubiéremos subido hubiereis subido hubieren subido ¡sube (tú) l menj fel! ¡subid (vosotros)! menjetek fel I stb.

4. A visszaírni/» lj|él< rajiozAnn. lavádose (miután) megmosakodott. lavándose mosakodva habiéndose lavado miután mosakodtam stb. Példa : lavarse. megmosa­ kodva Jelen idő me lavo te lavas se lava nos lavamos os laváis se lavan me lavaba te lavabas se lavaba nos lavábamos os lavabais se lavaban me lavé te lavaste se lavó nos lavamos os lavasteis se lavaron me lavaré te lavarás se lavará nos lavaremos os lavaréis se lavarán me he lavado te has lavado se ha lavado nos hemos lavado os habéis lavado se han lavado me había lavado te habías lavado se había lavado nos habíamos lavado os habíais lavado se habían lavado me hube lavado te hubiste lavado se hubo lavado nos hubimos lavado os hubisteis lavado se hubieron lavado me habré lavado te habrás lavado se habrá lavado nos habremos lavado os habréis lavado se habrán lavado mosakodom mosakodol mosakodik mosakodunk mosakodtok mosakodnak mosakodtam mosakodtál mosakodott mosakodtunk mosakodtatok mosakodtak mosakodtam mosakodtál mosakodott mosakodtunk mosakodtatok mosakodtak mosakodni fogok mosakodni fogsz mosakodni fog mosakodni fogunk mosakodni fogtok mosakodni fognak mosakodtam mosakodtál mosakodott mosakodtunk mosakodtatok mosakodtak mosakodtam mosakodtál ' mosakodott mosakodtunk mosakodtatok mosakodtak mosakodtam mosakodtál mosakodott mosakodtunk mosakodtatok mosakodtak majd mosakodtam majd mosakodtál majd mosakodott majd mosakodtunk majd mosakodtatok majd mosakodtak Folyamatos múlt Befejezett múlt Egvszerű jövő idő Közelmúlt Folyamatos régmúlt Befejezett régmúlt Befejezett jövő idő . Tő : LAVFŐNÉV1 IGENÉV HATÁRO­ ZÓI IGE­ NÉV MELLÉK­ NÉVI IGENÉV KIJELEN­ TŐ MÓD jelen idejű múlt idejű egyszerű összetett lavarse mosakodni haberse lavado hogy mosakodtam stb.

folyamatos múlt me hubiese (me hubiera) te hubieses (te hubieras) se hubiese (se hubiera) . ha mosa­ kod­ nám stb. és li. nos hubiésemos (nos hubiéramos) os hubieseis (os hubierais) se hubiesen (se hubieran) lavado lavado lavado lavado lavado lavado hogy mosa­ kod­ tam. se hubiere lavado nos hubiéremos lavado os hubiereis lavado se hubieren lavado j lávate! j lavaost mosakodjál I mosakodjatok ! 207 FELSZÓ­ LÍTÓ MÓD 20* .FELTÉTE­ LES MÓD Jelen idő me lavaría te lavarías se lavaría nos lavaríamos os lavaríais se lavarían me habría lavado te habrías lavado se habría lavado nos habríamos lavado os habríais lavado se habrían lavado me lave te laves se lave nos lavemos os lavéis se laven me lavase vagy . • os lavarais se lavaran hogy mosakodni fogok Múlt idő KÖTÖMÓD Jelen idő I. I. Befejezett jövő idő me hubiere lavado hogy majd mosakodtam te hubieres lavado stb. folyamatos múlt Egyszerű jövő idő Közelmúlt hogy mosakodtam stb.te lavases se lavase nos lavásemos os lavaseis se lavasen me lavare te lavares se lavar» nos laváremos os lavareis se lavaren < me haya lavado te hayas lavado se haya lavado nos hayamos lavado os hayáis lavado se hayan lavado mosakodnék mosakodnál mosakodna mosakodnánk mosakodnátok mosakodnának mosakodtam volna mosakodtál volna mosakodott volna mosakodtunk volna mosakodtatok volna mosakodtak volna mosakodjam mosakodjál mosakodjék mosakodjunk mosakodjatok mosakodjanak me lavara hogy mosate lavaras kodjam. és II. ha se lavara mosakodnám nos laváramos stb.

confiar (confio) megbízik . continúen 2. continúas. személyében (vagyis. Pl.5. Viszont a tő utolsó előtti magánhangzóját hangsúlyozzák az említett sze­ mélyekben olyan igék. caer esni : leer olvasni. limpiar tisztít. evacuar kiürít. lü9ar 308 pienso pienso cuento cuente incoo S e piensas pienses cuentas cuentes iueoas Caaes piensa piense cuenta cuente juega uegue pensamos pensemos contamos contemos jugamos juguemos pensáis penséis contáis contéis jugáis juguéis piensan piensen cuentan cuenten Juegan jueguen . ha a tő utolsó magánhangzója hangsúlyos. személyében. Tőhangváltó igék Sok olyan ige. continúe. Ezt a tőhangváltozást a szótár mindenkor jelöli. pl. e) a -ger és a -gir végű igék a és o előtt j-t írnak a g helyett. 2. enviar (envío) küld. cambiáis. vencer győzni. pl. estu­ diar tanul. Bár a fent jelzett esetek nem rendhagyóságok. pronunciar kiejt. cambian cambie. b) a -cer és a -cir végű igék a és o előtt a c-t z-re változtatják . d) a -gar végű igék e előtt u-t toldanak be a g után . pl. pontjában. continúes. a nyelvtan 162. A szótár mindenkor jelzi. pl. averiguar kivizs­ gálni . pl. continuamos. Példa a ragozásra : cambiar : continuar : cambio. distinguir megkülönböz­ tetni . c) a -zar végű igék e előtt a z-t c-re változtatják . -eer. A szonvoüíí Ige ragozását 1. A spanyol helyesírás az alábbi szabályok szem előtt tartását teszi szük­ ségessé : a) a -car végű igék e előtt a c-t qu-ra változtatják . pensar (pienso) gondolni. szidni . cambie. dirigir irányítani . coger leszedni. copiar lemásol. principiar kezd . cambies. continuar (continuo) folytat. Az -iar és az -uar végű igék egyik része a tő utolsó előtti. mint acariciar becéz . amikor hangsúlyos). cambiar cserél. continuéis. criar (ertoj nevel . lejjebb). f) a -guar végű igék e előtt pontokat raknak az u-ra . acen­ tuar (acentúo) hangsúlyoz . reñir veszekedni. continúa.„„. cambien continúo. pl. -oer végű igék a ragban szereplő hangsúlytalan i-t g-re változ­ tatják . pl. pagar fizetni. continuáis. tañer játszani (hangszeren) . cruzar keresztezni. Megjegyzések a szabályos Igék ragozásához 1. illetve ue hangzóra változtatja a kijelentő és a kötőmód egyes számában és a többes szám 3. continúan continúe. pl. az egyszerűség kedvéért a kö­ zölt példákat a rendhagyó igék jegyzékében szerepeltetjük. cambiamos. jugar (fuego) játszani. ezt a hangzót ie. 3. cambia. -ñir és a -llir végű igék a ragban előforduló hangsúlytalan i-t el­ hagyják . cambias. másik része pedig a tő utolsó magánhangzóját hangsúlyozza a kijelentő és a kötőmód jelen idejének egyes(számában és a többes szám 3. mullir meglazítani (földet): i) az -aer. Példák a ragozásra: pensar contar <. pl. contar (cuento) el­ beszélni .. cambiéis. continuemos. tocar érinteni (ragozását lásd a rendhagyó igéknek lejjebb közölt jegyzékében). ti) a -ñer. g) a -guir végű igék a és o előtt kivetik az u-t. melynél a tő utolsó szótagjában e. averiguar kivizsgál. pl. zurcir toldozni (ragozásukat 1. cambiemos. o vagy u hangzó van.

concluíste. : cupe. caíste. adquiráis. anduviese. m . concluyan .: concluyese v. caéis. — Kij. COCER főzni — Kij. argüís. jelen i. ABRIR kinyitni — Melléknévi igenév: abierto. bef. arguyan. — Kötőm. : averigüé. — Kötőm. averiguas. — Kötőm. cabéis. : cayese v. concluí­ mos. m. — Felt. cayeron . cuecen. coge. m. : arguyese. : ¡arguye! ¡argüid! — Határozói igenév : arguyendo . jelen i. COGER leszedni — Kij. cabe. m. m. m. coges. cociste. adquirís. — Kij.m. — Kötőm. m. 309 . m. m.: arguyo. concluimos. argüimos. cojamos. . adquieren . foly. concluís. m . m. quepa. concluyes. : cocí. —. — Kij. cuezas. m. adquieras. caísteis. jelen i. COMPADECER együtt érezni (mint conocer) CONCERNIR illetni (mint sentir) CONCLUIR következtetni — Kij. — Hat. averiguamos. bef. averigües. caemos. : cogí. arguyamos. anduvo. . foly. caes. jelen i. így tehát suponer úgy ragozandó. : coja. jelen i. m. cogiste. anduviéramos. adquieres. mint decir-t. — Kötőm. averiguan . : quepa. jelen i. — Kij. cojan. bef. jelen i. Melléknévi igenév : argüido. cogen. cogieron. cueza. anduviera. : cueza. m. bef. : caí. caen . arguyen . averigüe. quepas. averiguaron. cupiera stb. bef. 1. cocieron. arguyáis. jelen i. anduvierais. cozamos. jövő i. ADVERTIR észrevenni — (sentir hangváltozását követi. jelen ideje szabályos : bendeciré stb. argüyó. m. caiga caigamos. jelen i. averiguasteis. adquiere. m. — Felsz. : argüiré stb. coció. — Kij. concluyáis. concluyamos. BENDECIR áldani — Ügy ragozzuk. — Mellékn. m. AVERIGUAR kivizsgálni — Kij. m. : anduve.: quepo. averiguamos. concluya. jelen i. jelen i. — Felt. anduviste. arguya. m. jelen i. caigan .4. — Kötőmód foly. averigua. quepamos. jelen i. : caigo. averiguaste. : arguya.: adquiera. és II. cojas. cupimos. : averiguo. bef. anduvimos. cocéis. cozáis. m. — Jövő i. — Kötőm. foly. — Kötőm. foly. : concluí. cogimos. arguyas. : cojo. concluyen . caigas. caímos. mint poner. jelen i. anduvieseis. concluísteis. igenév: concluyendo . cogió. jelen i. bendecido. jelen i. m. m. : cuezo. cupisteis. de a kij. — Kötőm. — Melléknévi igenév: con­ cluido. m. descubrir mint cubrir. coja. cuece. quepáis. bef. m. — anduviera. adquiramos. cayera stb. concluyera stb. cocemos . — Kötőm. cupiste. — Kötőmód jövő i. m. és II. concluyeron. m. : adquiero. averigüemos. jelen i. cayó. argüíste. m. cuezan. : argüiría stb. arguyera stb. averiguáis. : argüía stb. averigüen. anduviesen. anduvieron. : concluya. concluyó. — Kij. cae. adquiera. cupo. ' CAER esni — Kij. arguyes. m. quepan. averiguó. cueces. — bendeciría stb.: cabré stb. obtener mint tener stb. igenév: caído. averigüéis. m. CABER beférni — Kij. concluye. : argüí. cogéis. ott) ADQUIRIR szerezni — Kij. anduvieran. ARGÜIR érvelni — Kij. — Kötőm. adquiri­ mos. . — Kötőmód I. m. anduviésemos. cogisteis. — Hat. arguye. folyamatos múltja : anduviese. igenév : cayendo. cabemos. jelen i. — Kötőm. I. cogemos. jövő ideje és a felt. : cupiere stb.: anduviere stb. cocimos. cocisteis. argüimos. andu­ visteis. adquieran AGRADECER szívesen fogadni — (mint conocer) ANDAR menni — Kij. bef. argüyeron — Jövő i. A rendhagyó (és helyesírási szempontból sajátságos) igék betűrendes jegyzéke A jegyzék csak a rendhagyó alakokat tünteti fel: a fel nem vett alakok tehát szabályos képzésűek. caigáis. concluyas. : caiga.: cabría stb. argüísteis. — Az összetett ige az alapige rendhagyóságát követi . m. — Kij. cojáis. — Kötőm.: concluyo. andu­ vieras. — Melléknévi igenév: bendito v. m. m.: averigüe. — Kij.: cupiese v. : argüyere stb. — Jövő i. caben. m. andu­ vieses. cupieron. cabes.

igenév : corrigiendo. corrí jamos. — Melléknévi igenév: dicho. m . m. conduzcáis. m. distingan. m . dolamos. disuelven. m. conocemos. conozcan . m. dirigen. distinguen. m. m. corrigieron. jelen i. cruzasteis.: cruce. — Kötőm. jelen i. CONSEGUIR elérni (mint seguir) CONSTRUIR építeni (mint concluir) CONTENER tartalmazni (mint tener) CONVENIR megegyezni (mint venir) CORREGIR kijavítani — Kij. duelas. cruce. m . : diese v. conozcas. m. : dijese v. CONOCER ismerni — Kij. — Hat. decís. — Kij. foly. — Kötőm. cruzamos. con­ dujo. corrijáis. diste. corregisteis. jelen i. m. delinques. duelan. jövő i. : delinquí. — Kij. distinguieron. conducís.: doy. delinquen. das. m.: dé. cruzan. conoce. cruza. : disuelvo. damos. : digo. m. conozca. DESPEDIR elbúcsúzni (mint pedir) DESTRUIR elpusztítani (mint. dirija. jelen i. dirijas. m. des. m. distinguisteis. m. conduce. i DELINQUIR kihágást elkövetni — Kij. conocen . jelen i. condujisteis. — Mellékn. conduzcas. disolváis.: conozco. m. jelen i. bef. digamos. m. delinquiste. jelen i. bef. : di. dijiste. cruzamos. dirige. m . — Kötőm.: conduzco. distingas. cruzaron. m. m. conduzcan . condujeron. corrigiera stb. distingues. m. : dirijo. dijisteis. — Felt. disuelva. bef. m. jelen i. — Kötőm. delincan. distinguimos. bef. m. delinquisteis. : corrijo. conduces. distinguís. cono­ cisteis. m. : duelo. jelen i. disteis. conducen . jelen i. m. — Kij. : conocí. deis. : corregí. dijera stb. CRECER nőni (mint conocer) CREER hinni (mint leer) CRUZAR keresztezni — Kij. 310 . delincas. : corrigiese v. conducimos.: cruzo. bef. conozcamos. dueles. cruzaste. jelen i. cruzáis. — Kötőm. jelen i. : condujese v. m. — Kij. corrijas corrija. : conozca. distinguió. — Kötőm. corrigió. : dije. : diré stb. : duela. delinque. : corrija. da. distinga. m . DISOLVER feloldani — Kij. dirigís. igenév : diciendo. corrijan . digas. m . delinquieron. — Kij. m. — Kötőm. — Kötőm.: conduzca. jelen i. DISTINGUIR megkülönböztetni — Kij. dis­ tinguiste. doléis.: disuelva. dimos. corregiste. CURRIR befedni — Melléknévi igenév : cubierto DAR adni — Kij. — Kij. diga. ! — Hat. delinquimos. con­ duzcamos. — Kötőm. corregimos. dice. distinguimos. dirijamos. jelen i. corrigen . : dirija. distingamos. condujimos. conoces. m. dio. dijimos. m. den. dirijan. delinquió. disuelves. foly. concluir) DIRIGIR irányítani — Kij. — Kij. : distinga. digan . — Kij. crucen. m. dolemos. igenév : disuelto. jelen i. crucéis. conocimos. diriges. dé. cruces. de­ linca. doláis. dijeron. condujera stb. — Kötőm. distingáis. demos. : conduje. disolvamos.CONDUCIR vezetni — Kij. disuelve. : delinca. jelen i. duele. disuelvas. diera stb. delinquimos. bef. DIVERTIRSE szórakozni (mint sentir) DOLER fájni — Kij. : distingo. jelen i. jelen i. bef. m. : crucé. íoly. m. dices. decimos. delincáis. digáis. bef. duelen. dirigimos. corrige. — Kij. jelen i. : ¡di! ¡decid. dan — Kötőm. conoz­ cáis. — Kötőmód foly. — Kötőm. conduzca. cruzó. dieron. dirijáis. corriges. jelen i. corregís. dirigiste. disolvéis. dirigieron. : delinco. dicen . dirigimos. jelen i. conocieron. m. dijo. conociste. bef. — Felszólító mód: ¡da ! ¡dad ! DECIR mondani — Kij. distingue. jelen i. dirigisteis. — Kötőm. : dirigí. conocéis. : distinguí. condujiste. : diría stb. — Felsz. corregimos. dirigió. cruzas. disuelvan. dais.: diga. crucemos. delinquís. delincamos. — Kötőm. — Kij. duela. conoció. disolvemos.

irguen v. dormimos. erremos. fue. durmió. vayamos. m . gruñeron. m. Jelen i. duermen. empiezas. hubieron. vamos. : gruñí. encendáis. ESCOGER kiválasztani (mint coger) ESCRIBIR írni — Melléknévi igenév: escrito. igenév: yendo. está. fuiste. m. jelen i. — Kötőm. estuvieron. gruñamos. — Kötőm. m . m. m. estuvo. habrá. : ¡irgue ! v. irgáis v. erguíste. yerres. ¡haz! ¡haced! — Melléknévi igenév: hecho. habéis. m. dormís. . haces. jelen i. — Kötőm. m . gruñas. : estuve. jelen i. empecéis. m.: habría stb. han. yerga. ha. empezamos* empezáis. yerras. habrán. erguimos. haya. encendemos. duerman. erréis. jelen i. — Kij. hayamos. fuimos. empezaron. bef. hagamos. duermas. enciendas. gruñes. jelen i . m. estuviste.: vaya vayas. — Kötőm. hacéis. duerma.DORMIR aludni — Kij. vaya. : dormí. fuisteis. — Kötőm.: irgo v. — Felt. foly. hubiera stb. jelen i. jelen i. duerme. estuvisteis. hicisteis. — Felt. m . — Felsz. hagas. : estuviese v. foly. : encienda. : ¡he! ¡habed! HACER csinálni — Kij. gruñís. bef. durmieron. estén. — Felsz. habréis. empiece. estamos. : esté. — Kötőm.: irga v. has. gruñíste. jelen i. m. m. m. foly. jelen i. dormisteis.: hice.: yerro. jelen i.: haga. . yerran. hayas. — Kötőm. estuvimos.: empiezo. — Mellékn.: empiece. gruñimos. m. r EXIGIR követelni (mint dirigir) FLORECER virágozni (mint conocer) FREÍR sütni (mint reír) — Melléknévi igenév: frito. igenév: durmiendo. m. hace. — Kij. irgas v. durmáis. vayan. hiciera. empieza. estáis. ESTAR lenni — Kij.: haría stb. HABER (segédige) — Kij. durmamos. irgue v. irgan v. hubo. m. : ¡ve! ¡idlHat. m. yerre. empezasteis. : yerre. hubiste. : hube. m. empieces. jelen i. erguís.: hago. — Kötőm. ERGUIR felállítani — Kij. va. enciendes. fueron. — Kötőm. — Kötőm.: haré stb. igenév: ido. yergáis. : hubiese v. habremos. foly. ENCENDER meggyújtani — Kij. — Kij. m. empezó. irgamos v. mf. hicimos. durmiera stb. estu­ viera stb. jelen i.: iría stb. — Kij. yerra. esté. dormimos. gruñan. va. yergas. hayan. m. m. igenév : irguiendo. m. gruñimos. gruña. m . jelen i. enciendan. — Jövő i. — Kij. ERIGIR felállítani (mint dirigir) ERRAR tévedni — Kij. yerren. estés. m. hemos. encen­ damos. m. gruñísteis. EJERCER gyakorolni (mint vencer) ELEGIR kiválasztani (mint corregir) EMPEZAR megkezdeni — Kij. — Kötőm. hagáis. 311 . yerguen. vais. — Kij. estéis. jelen i. fuera stb. erramos. gruñó. m. haga. jeleni. : empecé. yergues. hacen. — Kij. HUIR menekülni (mint concluir) IMPEDIR megakadályozni (mint pedir) IR menní — Kij. foly. — Kötőm. jövő i.: he. vayáis. — Hat. ¡yergue ! ¡erguid ! — Hat. encendéis. hicieron. hacemos. empiezan. gruñen. m. yerga. gruñe. m. hizo. — Hat. — Kij. dormiste. bef. : haya. jelen i.: gruña. erráis. irga v. duermes. — Kötőm. erguísteis. jelen i. yergamos.: durmiese v. encienda. m.: enciendo. enciende. — Felt. bef. jelen i. — Felsz. jelen i . estás.: iré stb. m. vas. y ergo. — Kötőm. — Felsz. encienden. m. m . m . jelen i. hayáis. gruñáis.: voy. m. hubisteis. GRUÑIR röfögni — Kij. hagan.: fui. estemos. bef. jelen i. jövő i. están. bef. yergue. empezamos. erguimos. : duerma. hubimos. empezaste. hiciste..: gruño. m . — Kij. irgues v. igenév: gruñendo. m. bef. empiecen. m. — Kij. habrás. irguió. irguieron. jelen i. : fuese v.: duermo. m.: habré. empecemos.: estoy. : erguí. yergan. : hiciese v. bef. — Kötőm.

place. pudo. leas. plazcáis. puede. neguéis. m . plació. pagasteis. plazcamos. leiste. LEER olvasni — Kij. podéis. pusimos. : pondría stb. : plazco. m. m. beí. pidan. jelen i. jelen i. igenév : pidiendo. paguéis. m. PERMANECER maradni (mint conocer) PERSEGUIR üldözni (mint seguir) PERTENECER tartozni vhová (mint conocer) PLACER tetszeni — Kij. oímos. — Kötőm. quieras. : pido. : quise. PREFERIR jobban szeretni (mint sentir) PRODUCIR termelni (mint conducir) QUERER szeretni. : ¡pon! ¡poned! — Mellékn. bef. negó. plegues stb. pusisteis. tuguemos. pagó. jugáis. — Kij. ponen. pluguieron is). 312 . jelen i. Kij. jelen i. — Hat. igenév : oído. podamos. puedes. pueden. jövő i. juegan. NACER születni (mint conocer) NEGAR tagadni — Kij. piden. m. : podría stb. bef. — Kötőm. pla­ cen. : pueda. : querría stb. bef. m. oigan.: niego. foly. : pedí. jelen i. — Kötőm. jövő i. bef. — Kötőm. — Felt. — Kij. jelen i. PODER -hatni — Kij. negamos. quiso. igenév: puesto.: pague. jelen i. m. m. leamos. olieron. — Kötőm. m. oyó. olamos.: huela. jelen i. jueguen. olimos. negaron. pongas. — Kij. m. quisisteis. — Hat. — Kij. vagy : plegué. — Kij. m. niegan. bef. pidáis. oiga. : quisiese. juegues. juguéis. huelas. : placiese v. jövő i. : negué. leáis. jelen i. PARECER látszani (mint conocer) PEDIR kérni — Kij. oís. leen. — Felt. pudieron. podáis. pedimos. : lei. OFRECER felajánlani (mint conocer) OÍR hallani —. placéis. pagues. niegas. placieron (a 3. jugasteis. m. : jugué. : podré stb. jelen i. olió.: juego. pa­ guen. pidió. — Kötőm. : leo. queremos. jelen i. quisimos. pone. oyes. placiera v. pida. — Felt. : pondré stb. placimos. — Hat. pidamos. jugaste. bef. pidas. plegas stb. queréis. le* isteis. pediste. puedan. : pongo. nieguen. quiere. bef. m. negamos. leyeron. m. placiste. placemos. oíste. — Kij. plazca. oímos. jelen t. m. niegue.: pida. bef. oyeron. pudisteis. jugamos. pagaron. : ponga. PONER helyezni — Kij. quieres. paguemos. niega. jelen i. leemos. pagaste. placisteis. pedís. m.JUGAR játszani — Kij. m . — Kij. quisiera stb.: querré stb. places. : oiga. — Kij. jelen i. Kötőm. plazcan. igenév: muerto. pides. : pude. oísteis. juegas. — Kötőm. m.: quiero. : pagué. : puedo. leímos. m. — Mellékn. puso. : huelo. bef. m. pusiera stb. queráis. lean. — Kötőm. oigamos. quieran. m.plugo. pidieron. m.: niegue. lee. pagamos. PACER legelni (mint conocer) PAGAR fizetni — Kötőm. puedas. : quiera. : plací. jugó. : olí. pusieron. foly. m. leéis. hueles. m. podemos. pedisteis. juega. pueda. huelen. akarni — Kij. igenév : oyendo. queramos.. lees. niegues. OLER illatozni — Kij. jugaron. jelen i. pide. m. bef. m. quisieron. jugamos. m. m. ponemos-. olisteis.pluguiera. — Kij. m. jelen i. oigáis. lea. . jelen i. — Kij. m. m. m. m. oye.: juegue. plazcas. igenév: pudiendo. pluguiese v. quiera. jelen i . pague. jelen i. pudimos. ponéis. — Felsz. — Kij. huele. : oigo. — Kötőm. — Hat.: lea. m. : puse. foly. pongan. — Kötőm. leyó. — Kij. oléis. negáis. neguemos. jelen i. oláis. oliste. : plazca. jelen i. m. pedimos. személyben előfordul -. olemos. m. m. jelen i. m . pudiste. m. pusiste. — Kij. jelen i . oyen. ponga. quieren. igenév : leído. m. m. : oi. jelen i. quisiste. — Kö­ tőm. — Kij. igenév : leyendo — Mellékn. huela. pones. m . negaste. juegue. oigas. : pusiese. pongáis. MALDECIR átkozni (mint bendecir) MEDIR mérni (mint pedir) MERECER érdemelni (mint conocer) MORIR meghalni (mint dormir) — Mellékn. pongamos. — Kötőm. huelan. negasteis. vagy : plega.

siguió. bef. resuelva. igenév: siguiendo. tañísteis. — Kij. m . bef. — Mellékn. riñó. " resolváis. ruegue. supo. sale.: saldría stb. m . foly. m. m. m. — Mellékn. riñáis. sientan. jelen i.: ruego. : sigo. riñera stb. jelen i. : resuelvo. sabemos. — Kötőm. — Kij. m. reñiste. — Felt. rogamos. resolvamos. jelen i. tañen.: tuviese. sean. reímos. : salgo. supiste. eran. : sepa. foly. tañáis. m. igenév: reído. ruegues. jelen i. m. SEGUIR követni — Kij. m. jelen i. bef.: siga. taña. riamos.: tenga. m. sepamos. jelen i. m. supieron. roguéis. m . : rogué. tenemos. — Felsz. sales. m. sienta. — Kötőm. siguieron. — Kij". sabes. tengáis. sabéis. m. — Kötőm. foly. : ¡sé! ¡sed ! — Hat. resolvéis. jelen i. jelen i.: salí. saben. rían. : tañí. : tuve. tienes. rías. seguimos. ' TENER tartani — Kij. — Kötőm. seáis. sintiera stb. m. jelen i. fueron. jelen i.— Kötőm. erais. — Felt. reñimos. resuelves. reñísteis. sea. rieron. tañíste. riñas.: tendría stb. reñís. : ¡sal! ¡salid ! SATISFACER eleget tenni (mint hacer). sintieron. sepa. m.: tendré stb. m. m . tañeron. riñamos. m. eres. — Kötőm. SER lenni — Kij. — Kötőm. saliste. m . resuelven. — Kij. foly.: sabré stb. m. tuviste. jelen 1. salieron. reñimos. rogamos. foly. jelen i. sabe. jelen i. : riña. m. — Kötőm. — Kij. jelen i. reís. — Kij. : ¡ten l ¡tened l 313 . foly m . tiene. rogaron. siente. : siento. seguimos. resuelvan.. igenév: sintiendo. igenév: roto. sigáis.: taña. salgamos. SABER tudni. m. REPETIR megismételni (mint pedir) REPRODUCIR ábrázolni (mint conducir) RESOLVER megoldani — Kij. rueguen. — Kij. riñan. jövő i. sentimos. tenéis. bef. — Kötőm. — Felsz. : reí. roguemos. tañéis. riña. tañó. m . rogáis. i resuelva. — Mellékn. jelen i. ríen. m. supisteis. salen.: sea. rogasteis. sientas. sigues. ROMPER törni — Mellékn. tañan. tenga. jelen i. sigan. jövő i. — Kij. igenév: riñendo. tengan. m. m . riáis. siguiera stb. : ruegue. salís. éramos. : sentí. jelen i.: salga. m. — Kij. sois. igenév: siendo. — Kötőm. m. m. : supe. seguiste. bef. m .RECOGER begyűjteni (mint coger) RECONOCER felismerni (mint conocer) REFERIR elmondani (mint sentir) REÍR nevetni — Kij. rio. sentimos. : era. : fui. jövő i. m. jelen i. reimos. riñen. tañamos. bef. : seguí. — Kötőm. RENDIR lenyűgözni (mint pedir) REÑIR szidni — Kij. seguís. salgan. jelen. fuiste. m. tuviera stb. : riñese. — Kij. sentís. rogó. — Kötőm. fue. m . foly. riñeron. tañe. ruega. tuvisteis. tañemos. salgáis. era.. bef. sepas. ruegas. : supiese v. igenév: riendo.: taño. jelen i. i. — Kötőm. igenév: resuelto. — Kij. reiste.: sabría stb.: tengo. m. seas. ruegan. bef..: reñí. siga. fuera stb. — Kötőm. — Kij. sienten. salimos. sepan. : sintiese. bef. sigue. fuisteis. m . — Kötőm. sintáis. — Kij. eras. jelen i. — Kötőm. — Kötőm. — Hat. sepáis. — Kötőm. : tañese. sentisteis.: saldré stb. — Hat. salga. tañes. tuvieron. m. rió. reisteis.: ría. SENTIR érezni — Kij. su­ piera stb. salisteis. sintamos. jelen i. salió. riñes. supimos. m. foly. sentiste. igenév: sido: SERVIR szolgálni (mint pedir) SOLER szokott (mint doler) SURGIR feltűnni (mint dirigir) TAÑER (hangszeren) játszani — Kij. tienen. jelen i. somos.: soy. tengas. m. m. : sé. m. sintió. son. m. sigas. — Hat. tañera stb. jelen i. sigamos. seguisteis. es. tuvo. ríe. seamos. sientes. siguen. resuelve. — Kij. : siguiese. : fuese. ROGAR kérni — Kij. m . salimos. jelen i. m. m. fuimos. ries. resolvemos. m. salgas. — Felt. rogaste. ría. — Felsz. tuvimos. resuelvas. m . tañas. m. — Kij. riñe. SALIR kimenni — Kij. : riño. tañímos. — Hat. tengamos. : sienta. bef.

foly. jelen i. traen. veníais. — Kötőm. venzamos. jelen i. valga. vio. VALER érni vmit — Kij. traemos. jelen i. m. valisteis. veníamos. jelen i. vemos. trajo. — Kij.: venzo. valemos. — Felt. volvéis.: vea. jelen i. venzan. veamos. — Melléknévi igenév: visto.: vuelvo. bef. vean. jelen i. vale. vinimos. valéis. zurzamos. : vendría stb. m. m. traigáis. — Felsz. vuelven. trae. jelen i. : viese. : vengo. valió. locasteis. vino. volváis. — Kőtőm. — Kötőm. venían. toqué. igenév: traído. m.: zurza. volvemos. veáis. m . toca. — Kij. VOLVER visszajönni — Kij. foly. — Melléknévi igenév : vuelto. viene. : veo. VENIR jönni — Kij.: traiga. locaron. traéis. toquemos. jövő i. tocáis. TRADUCIR lefordítani (mint conducir) TRAER hozni — Kij. visteis. — Felt. jelen i. jelen i. zurcís. — Kij. vuelvas. m. bef. valgamos. viniste. m. jelen i. ven­ cen. — Kij. traes. m. : vuelva. — Kötőm. Két múlt idejű melléknévi igenévvel rendelkező igék Kb. trajiste. 5. traje. vengamos. zurcimos. m.: vendré stb. vuelve. venciste. vinieron. venimos. jelen i. : zurzo. vencemos.: traigo. viste. vuelva. m. ZURCIR foldozni — Kij. : trajese. vales. bef. m . — Kötőm. jövő i. trajera stb. foly. : vi. jelen i. venció. zurces. valieron. zurció.TOCAR érinteni — Kij. venzáis. tocas.: loque. vienes. m. . m . — Hat. jelen 1. — Kij. zurzáis. valgáis. : zurcí. : vine. — Kötőm. m. traigas. m. venga. m . a latinos forma inkább irodalmi. igenév: viniendo. — Kij. jelen idő : valdría stb. m. zurcisteis. m. foly. m. m. — Kij. : vencí. jelen i. m. veas. toquen.: venga. jelen i. trajimos. vienen. zurzan. zurzas. vence. vences. — Kötőm. vuelvan. vencimos. veis. bef. — Kötőm. vea. locamos. m. traiga. zurcen. locamos. tocó. venza. : valgo. valen. : ¡ven ! ¡venid! — Hat. ven. m. venías. bef. igenév: trayendo. 40 igének két melléknévi igeneve van : az egyik szabályos képzésű. bef. vencéis. : loco. m. : venía. A két melléknévi igenévi alak között jelentés­ ben különbség nincsen . : venza. m. : valga. zurza. venía. : viniese. loquéis.: valí. vengas. jelen i. A legfontosabb ilyen igék : aíligir lesújtani concluir következtetni corregir kijavítani difundir elterjeszteni elegir kiválasztani excluir kizárni íreir sütni imprimir kinyomatni maldecir átkozni nacer születni romper törni afligido concluido corregido difundido elegido excluido freído imprimido maldecido nacido rompido aflicto concluso correcto difuso electo excluso frito impreso maldito nato roto 314 . a másik az eredeti latin rendhagyóságot tükrözi. zurcieron. vengáis. — Mellékn. viera stb. bef. — Kötőm. venzas. vencieron. valiste. jelen i. traigamos. venís. vimos. m. vengan. trajisteis.: valdré stb. VER látni — Kij. vuelves. — Kij. tocan. valimos. vieron. tocaste. valgas. zurciste. zurce. trajeron. — Kőtőm. toque. ves. viniera stb. — Kij. VENCER győzni — Kij. m. valgan. — Kötőm. m. m. zurcimos. m. traigan. m. toques. volvamos. ve. m. — Kij. vinisteis. vencisteis.

Alacsony állású. Está vivo. Él. Gyenge szervezetű. Érdekelve van. Es justo. Está débil. pontját. Szórakozott. titoktartó fáradt. Gyenge egészségű. Pontos.) . önző. Es delicado. Es distraído. Es bajo. A s e r . Életben van. Es débil. Está joven. a nyelvtan 100-104. Cselekvő értelmű melléknévi igenevek Kb. Magas (termetű). Készen van. A HATÁROZÓSZÓ (L. Magas állásban van. Es interesado. Es listo. Está justo. hogy ser vagy estar segédige áll mellettük. Élénk. Es joven. Megvakult. Rossz. Igazságos. Éretlen. Está distraído. Finom. Rosszul van. lis verde. Ilyen melléknevek például: Ks alto. Está malo. szokásos hálás részeg hallgatag. unalmas jóllakott előkelő. Está verde. Está interesado. Está listo. eleven. Fiatalos. Értelmes. Legyengült. gyengéd. Está ciego. Está bajo. Es malo. A legfontosabbak : | acostumbrado agradecido bebido callado cansado comido distinguido entendido leído iiarecido ¡•resumido sabido hozzászokott megköszönt megivott elhallgatott elfáradt megevett megkülönböztetett megértett olvasott (könyv) látszott gyanított tudott. Está alto. Es ciego. illetve e s t a r igével kapcsolt melléknevek értelmi változása. Figyelmetlen. beképzelt okos 7. ismert megszokott. finom értelmes olvasott (ember) hasonló hiú. Sok melléknév aszerint változtatja értelmét. 50 ige melléknévi igenevének a szabályos jelentésén kívül cselekvő1 értelmű melléknévi jelentése is van. Fiatal. Alacsony (növésű). okos. Está delicado. Vak.6. 7. EH vivo. Zöld.

e) a megkülönböztető tulajdonságot vagy vonást (testalkat. Luis estaba acompañado de su hijo. hace de intérprete tolmácsként működik . q) előfordul sok határozói kifejezésben : del todo teljesen . megvet vkit. o) a magyar mint fogalmát középfokú melléknév után : tengo más de cien florines több mint száz forintom van . ¡ay de los vencidos! jaj a legyőzötteknek ! ¡ay de ti! jaj neked ! i) a helyhatározót honnan? kérdésre: oengo de Madrid Madridból jövök. ir de paseo sétálni megy . los vinos de Jerez son muy buenos a jerezi borok nagyon jók . conocer de nombre névről ismerni. súlyt jelölő szók után : un pedazo de pan egy darab kenyér. convencer de meggyőz vmiről. l) az eszköz. de nuevo újból. a. külső. n) az anyagot mértéket. m) a részelő értelmet: comer-. está de viaje utazik . de miedo félelmében. está de embajador en París nagykövet Párizsban . de noche éjjel . -tői. esa pluma es de Pablo az a toll Pálé . de repente hirtelen . amiből valami van : la estufa es de hierro a kályha vasból v a n . en. g) az értelmezőt: el mes de febrero február hónapja . de los frutos del árbol a fa gyümölcseiből enni. ruha le­ írásánál) : la muchacha de los cabellos rubios a szőkehajú kislány. az érzelmet és kísérést kifejező igékkel kapcsolatban : Ana es amada de todos Annát mindenki szereti. de mediana edad középkorú. de este modo ilyen­ képpen . vmit abusar de visszaél vmivel acordarse de emlékszik vmire acusar de vádol vmivel admirarse de csodálkozik vmin 316 . un kilo de patatas egy kiló krumpli. de sobremesa asztalnál ülve ebéd után . con. ir de compras bevásárolni megy. d) a foglalkozást vagy mesterséget: trabajo de obrero munkásként dolgozom . de todos modos mindenesetre . para. c) a származást vagy eredetet: Pedro es de Madrid Péter madridi származású .8. b) az anyagot. -tói. a magyar -ról. általánosságban : de dia nappal. fr) az okhatározót: de amor szeretetből. p) 2L cselekvő személyt a szenvedő szerkezetben. j) az időhatározót mikor? kérdésre. a magyartól eltérően de elöljárószót vonzanak az alábbi igék: abominar de utál. de pequeño kiskorában . ¿de qué color es? milyen színű? f) a méretet : mi cuarto tiene 4 metros de largo y ő de ancho a szobám 4 méter hosszú és 5 méter széles . está de moda divatos . de prisa sietve . de verano nyáron .és módhatározót mivel? hogyan? kérdésre: beber de un trago egy hajtásra kiinni. el reino de España a spanyol királyság . -ból. una botella de vino egy üveg bor. está de luto gyászol. un sombrero de paja szalmakalap . A DE elöljárószó Kifejezi: a) a birtokost (a birtok megelőzi a birtokost 1): el libro del profesor a tanár könyve. Lajost fia kísérte. -ről. un reloj de oro aranyóra. de un salto egy ugrással. dos de los alumnos két tanuló . AZ ELÖLJARÓSZÓ A leggyakoribb és legfontosabb spanyol elöljárószók : de. port 1. ponerse de acuerdo megegyezik. ¡pobre de mi hermano! szegény testvérem 1 ese picaro de Ernesto az a huncut Ernő . una casa de tres pisos háromemeletes ház . guardarse de óvakodik vmitől. h) nyomatékossá teszi valamely főnév (személy) tulajdonságát : el bueno de Juan a derék János. nada de nuevo-semmi új . los más de los hombres a legtöbb ember. de oídas hallomásból . -böl ragnak meg­ felelően : asustarse de megijed vmitől. r) igék állandó vonzatát. no saldré de casa nem megyek el hazulról.

-ba. kigúnyol vkit nélkülöz vmit sajnálkozik vkin befed vmivel nem bízik vkiben elhanyagol vkit. mozgást. -hez. menekül vmi elől megtölt vmivel meghal vmiben foglalkozik vmivel panaszkodik vmi miatt nevet vmin felel vmiért bosszút áll vkin. vmit rendelkezik vmivel kételkedik vmiben beleszeret vkibe megbíz vmivel érdeklődik vmi felől téved vmiben. vmivel szomszédos t) főnevek vonzatát. a magyar -hoz. -ra. libro de el peón voluntad máquina máquina lectura olvasókönyv de albañil kőmüvessegéd de hierro vasakarat de coser varrógép de escribir írógép 317 . elnéz vmit csodálkozik vmin bízik vkiben élvez vmit. Az A clöljáróazó Kifejezi: a) a valamilyen cél vajjy hely felé való törekvést. -re . salimos a la calle lemegyünk az u t c á r a . a legtöbb magyar összetett főnévnek a spanyolban de elöljárószós szóösszetétel felel m e g : molino de viento szélmalom conducción de agua vízvezeték pena de muerte halálbüntetés canción de cuna bölcsődal sala de espera váróterem 2. -be ragoknak megfelelően : voy a la escuela az iskolába megyek. -höz . dirigirse al portero a portáshoz for­ dulni . llegaron a la estación megérkeztek az állo­ másra . subir al tranvía felszállni a villamosra .afligirse de alegrarse de aprovecharse de arrepentirse de asombrarse de burlarse de carecer de compadecerse de cubrir de desconfiar de descuidar de disponer de dudar de enamorarse de encargar de enterarse de equivocarse de extrañarse de fiarse de gozar de huir de llenar de morir de ocuparse de (en) quejarse de reirfse) de responder de vengarse de bánkódik vmi miatt örül vminek felhasznál vmit megbán vmit csodálkozik vmin kinevet. vmi miatt s) melléknevek állandó vonzatát : capaz de carente de culpable de descontento de deseoso de diferente de digno de distinto de ebrio de lleno de responsable de rico de (en) vecino de képes vmire vminek híján levő vmiben vétkes vmivel elégedetlen vmire vágyódó vmitől különböző méltó vmire vmitől különböző vmitől megrészegült vmivel teli vmiért felelős vmiben gazdag vmihez közel. örvend vminek fut.

a principies de junio június elején . -ra. helyettesít vmit fél vkitől.b) a helyhalározót hol? kérdésre. ha nem zárt helyről van szó . a sabiendas készakarva . a sangre fría hidegvérrel . f) a távolságot: a mit metros de altura ezer méter magasságban . poco a poco lassanként. -nak. -höz. a cincuenta kilómetros de la capital a fővárostól 50 kilométerre . a mano kézzel. al pie del monte a hegy lábánál . spanyol módra . lo sabremos a los pocos minutos pár perc múlva megtudjuk . -hez. a solas négyszemközt. al día siguiente a követ­ kező napon . d) az iriőhaiározót mennyi idő múlva? kérdésre: al poco rato kisvártatva. vmitől j) melléknevek állandó vonzatát: vmihez hozzászokott acostumbrado a vmit kedvelő. estoy sentado a la mesa az asztalnál ülök . vmihez ragaszkodó aficionado a vmitől távol álló ajeno a vmihez közel álló cercano a conforme a (con) vminek megfelelő contiguo a vmivel szomszédos contrario a vmivel ellenkező fiel a vmihez hű hostil a ellenséges vkivel szemben igual a vmivel egyenlő necesario a (para) vmihez szükséges obligado a vmire kötelezett odioso a gyűlöletes vki előtt parecido a vmihez hasonló propenso a hajlamos vmire presto. az a Ilyenkor általánosabb.. a tiempo kellő időben . a la una egy óra­ kor . pronto a kész vmire semejante a vmihez hasonló sordo a süket vmivel szemben 318 . aludir a céloz vmire . a la fuerza erőszakkal . cara a cara szemtől szembe . i) igék állandó vonzatát. saber a ciencia cierta biztosan tudni vmit. mint az en : a la orilla del rio a folyó partján . al sur del país az ország déli részében . ¿a qué precio? milyen áron? h) sok határozói kifejezésben: a la española spanyolosan. al fin y al cabo végeredményben . a magyartól eltérően a elöljárószót vonzanak az alábbi igék : acceder a apostar a asistir a atender a comparar a (con) faltar a jugar a oler a preferir a resignarse a saber a sustituir a temer a beleegyezik vmibe fogad vmibe jelen van vmin. -re. a tu edad a te korodban . a ojos cerrados behunyt szemmel. e) a módhalározót hogyan? kérdésre : a pie gyalog . estamos a primero de marzo március elseje van . a fin de mes a hónap végén . a su antojo kénye-kedve szerint. a magyar -hoz. a bordo del barco a hajo fedélzetén . a menudo gyakran . vhol ellát vmi teendőt összehasonlít vmivel elmulaszt vmit játszik vmit vmilyen szaga van jobban szeret vminél beletörődik vmibe vmilyen íze van pótol. c) az idüliatározót mikor? kérdésre : a mediodía délben . g) az árat: compré el tejido a doscientas pesetas (el) metro a szövet méterét 200 pezetáért vettem. a fondo alaposan . dedicarse a szenteli magát vminek. -nek ragnak megfelelően: acostumbrarse a hozzászokik vmihez. a puertas cerradas zárt ajtók mögött. a toda costa minden áron .

confinar con határos vmivel. 319 . escribo con tu estilográfica a te töltőtolladdal írok . a magyartól eltérően con elöljárószót vonzanak az alábbi igék: kijön vmiből (pl. en Budapest Budapesten . -ön ragnak megfelelően. -ben . Az EN elüljárószó Kifejez! : a) a helytiatározót a magyar -ban. c) előfordul spanyol szólásmódokban: con el andar del tiempo idővel. con enfado bosszúsan. en Szeged Szegeden . -vei ragnak megfelelően : adornar con feldíszít vmivel. marad vminél quedarse con elszenved vmit (pl. veinte pesetas con treinta húsz pezeta és harminc szentimo . -vei ragnak megfelelően: ven conmigo gyere veleml. en todas partes mindenütt. a magyar -val. con todo esto mindezek ellenére . b) a módhatározót hogyan ? kérdésre: con mucho gusto nagy örömmel. en este punto ebben a tekintetben. con intención szándékosan. d) igék állandó vonzatát. correr con todas sus fuerzas teljes erejéből futni. hol ? kérdésre: en el cuarto a szobában . fizetéséből) arreglarse con elege van vmiből bastar con (de) férjhez megy vkihez casarse con belebotlik vkibe. A CON elöljárósző Kifejezi: a) a társhatározót és az eszközhatározót kivel? mivel? kérdésre. con frecuencia gyakran. en este sentido ebben az értelemben. sérülést) resultar con álmodik vmiről soñar con (de.k) főnevek állandó vonzatát: afición a la música zeneimádat amor a la patria hazaszeretet fragancia a flores virágillat olor a bencina benzinszag miedo a morir halálfélelem pintura al óleo ' olajfestmény 3. en) e) melléknevek állandó vonzata!: vmivel összeférő compatible con vmivel megelégedett contento con (de) vmivel elégedetlen descontento con vkire haragvó disgustado con dühös vkire furioso con udvarias vkivel galante con emberséges vkivel szemben humano con Vmivel összeférhetetlen incompatible con igényes vkivel szemben exigente con f) főnevek állandó vonzatát: café con leche tejeskávé vajaskenyér pan con mantequilla 4. -en. rábukkan vmire dar con mentegetőzik vki előtt disculparse con megszeret vkit encariñarse con megharagszik vkire enfadarse con (de) megharagszik vkire enojarse con (de) udvarol vkinek festejar con (a) megharagszik vkire irritarse con megtart vmit. contentarse con megelégszik vmivel. en la calle az ulcán . a magyar -val. -on. en alguna parle valahol.

en mangas de camisa ingujjban . a ma­ gyartól eltérően en elöljárószót vonzanak az alábbi igék : aferrarse en (a) apoyarse en (sobre) caer (en tierra) comerciar en consistir en convertir en convertirse en empeñarse en estimar en fijarse en influir en insistir en (sobre) inspirarse en meditar en negociar en obstinarse en pensar en perseverar en persistir en poner en • reparar en ragaszkodik vmihez. -be ragnak megfelelően: confiar en megbízik vkiben . en todo caso minden­ esetre . d) a módhatározót hogyan? kérdésre : en español spanyolul. mint: de día en día napról napra. en suma végeredményben . en fin. a magyar -ba. de hora en hora óráról órára . e) de-vel párt alkot ilyen kifejezésekben. az a-val. en pie (= de pie) állva . kitart vmi mellett támaszkodik vmire (földre) esik kereskedik vmivel áll vmiből becserél. -ben . en breve rövidesen . en un santia­ mén szempillantás alatt. entremos en el cuarto lépjünk be a szobába . en la tarde a délután folyamán . ellentétben az en körülhatárolt helyet jelöl: el tren entra en la estación a vo­ nat befut az állomásra .b) a hclyhntíirozót hova? kérdésre. nap mint nap . consentir en beleegyezik vmibe . tomar en consideración tekintetbe venni . en seguida azonnal . tényleg . c) az időhatározót mikor? mialatt? kérdésre : en 1050 1959-ben . tapasztalt vmiben entendido en vmihez értő equivocado en vmiben tévedő exacto en vmiben pontos experto en vmiben jártas.. en una palabra egyszóval . poner el reloj en hora az órát beiga­ zítani . en el mes de mayo május hónapban . beber en una taza csészéből inni. átváltoztat vmire átváltozik vmivé kötelezi magát vmire becsül vmire néz vmit. vmi mellett kitart vmi mellett becsül vmire figyel vmire. meto las llaves en el bolsillo a kulcsokat a zsebembe rakom. en otoño ősszel. -be ragnak megfelelően. azonnal. vmire hatást gyakorol vmire kitart vmi mellett lelkesedik vmi ért elmélkedik vmin kereskedik vmivel csökönyösen kitart vmi mellett gondol vmire kitart. f) előfordul sok határozói kifejezésben: en general általában . en efecto valóban. decir en broma tréfából mondani. en el acto azon nyomban. en voz baja halkan . en lo futuro a jövőben . ir en tren vonaton utazni . tapasztalt extremado en vmiben túlzó insigne en vmiben kiváló. de cuando en cuando időről időre. de casa en casa házról házra . en Navidad karácsonykor. en particular különösen . caer en domingo vasárnapra esni. en secreto titokban . en voz alta hangosan. en otros tiempos régen. vmirőJ nevezetes ocupado en vmivel elfoglalt perito en jártas vmiben puntual en pontos vmiben rico en • gazdag vmiben versado en jártas vmiben 320 . valamikor . észrevesz vmit h) előfordul melléknevek vonzataként: docto en jártas. en el dia a nap folyamán . g) előfordul igék állandó vonzataként a magyar -ban. cayó en el agua beleesett a vízbe . aprender en un libro könyvből tanulni . -ba.

¿hay alguna carta para mi? jött levél számomra? la casa está para vender a ház eladó . garantizado para dos años két évi jótállással. az kevés ahhoz képest. megfelelő vmire bueno para jó vmire. A POR elöljárószó Kifejezi: a) a cselekvés belső indítóokát miért? mi okból? kérdésre. .. -re. está para salir ehnenni szándékozik. amit keresek . partir para utazik vhova f) előfordul melléknevek állandó vonzataként: apropiado para alkalmas. un traje para reformar átalakítandó ruha . A PARA elöljárószó . Kifejezi: a) valaminek a célját. -bői ragnak és a következtében. no le molestes por mí miattam ne zavartasd magad 1 : b) a vétel. csere ellenértékét a magyar -ért ragnak megfelelően: ¿cuánto has pagado por esta corbata? mennyit fizettél ezért a nyakkendőért ? compré el abrigo por mil pesetas ezer pezetáért vettem a felöltőt. miatt névutónak megfelelően : por vanidad hiúságból . valamint a számára. esto alcanzará para tres días ez három napra lesz elég . vmire fejezi P ' g) előfordul főnevek' állandó vonzataként (a dolog rendeltetését. armas responsabilidad en el negocio az ügyben való felelősség 5. vmilyen célra dispuesto para hajlandó. -hoz viszonyítva értelmével: el niño es pequeño para su edad a gyermek korához képest kicsi. hogy . 21 Spanyol nyelvkönyv — 5614 321 . por temor félelemből . e) előfordul igék vonzataként a magyar célhatározói -ra. d) előfordul sok spanyol szólásmódban: dice para si magában mondja. kész vmire exigente para igényes vkivel szemben necesario para szükséges vmihez rovechoso para előnyös vki számára til para • hasznos vkinek. a magyar -hoz képest. por influencia del calor a hőség következtében . preparar (se) para előkészíteni (előkészülni) v m i r e . lo que gasto es poco para lo que gano amit költök. tengo para mí que azon a véleményen vagyok. departamento para fu­ madores dohányzó szakasz. adás. por descuido gondatlanságból . a magyar -ból. no estoy para bromas nincsen kedvem tréfálni. előnyét kinek a számára? miért? kérdésre: he comprado este libro para ti neked vettem ezt a k ö n y v e t .í i) előfordul főnevek vonzataként: complicidad en el delito bűnrészesség conocimientos en jardinería kertészeti ismeretek dificultad en decirlo kifejezési nehézség habilidad en el manejo de las fegyverforgatásban való jártasság . rendeltetését. javára névutónak megfelelően : bastar para elég vmire . a határidőt a magyar mikorra? mennyi időre? kérdésre. un cheque por mil pesetas egy ezer pezetáról szóló csekk . júniusig . para siempre örökre. -¿rf ragnak. * c) az arányt. b) az időpontot. para principiante no lo ha hecho mal kezdő létére nem csinálta rosszul. está para llover esőre áll az idő . cambiar un puesto por otrö helyet cserélni. — a magyartól eltérően para elöljárószót •vonz : salir. para junio júniusra. célját ki) : un vaso para vino borospohár (un vaso devino pohár bor!) el tren para Madrid a madridi vonat tela para forros bélésvászon • pizarra para los tejados tetőfedő pala libros para menores ifjúsági könyvekN medicina para la calentura orvosság láz ellen 6.: lo dejamos para mañana ezt holnapra hagyjuk .

általános értelemben. délután. f) az időhatározót. i) előfordul igék állandó vonzataként a magyar -ért ragnak és érdekében. A többi elöljárószó 1. délelőtt. h) a mozgást és a hívást jelentő igék mellett a célt: ir por pan kenyérért menni» mandar por el médico az orvost hívatni. a magyartól eltérően por elöljárószót vonzanak az alábbi igék: » agarrar por bajar por ' brindar por comenzar por distinguirse por enviar por felicitar por interesarse por (en) pasar por preguntar por rabiar por tener por tomar por valer por venir por megragad vminél fogva . e) a helyhatározót hol? kérdésre. famoso por estimado por' inquieto por . hozat vmit gratulál vmihez érdeklődik vmi után számít vminek. •• < nervioso por indignado por k) előfordul főnevek vonzataként: la lucha por la paz • la pasión por el deporte el afecto por la madre 7.. éjszaka. comprar por docenas tucatonként venni. vmilyennek kérdezősködik vki után majd megőrül vmiért tart vmilyennek . ante todas cosas mindenekelőtt. a békeharc sportszenvedély az anya iránti szeretet y. por la radio rádión vagy a rádióban (hallani). el deber ante la Patria a haza iránti kötelesség. por la tarde. por ejemplo például. por completo teljesen. viajar por tierra.c) az elosztó értelmet: cien florines por persona személyenként ezer forint. ¡basta por hoy! mára elégi g) a módhatározót hogyan? kérdésre: por orden alfabético ábécés sorrendben. tengeren utazik. ha hablado por una hora egy órán át beszélt. por la noche reggel v. -on végig értelmében: pasearse por la calle sétál az utcán («=az utcán végig). prestar el dinero por un mes egy hónapra kölcsönözni a pénzt. általánosságban mikor? mennyi ideig? mennyi időre? kér­ désre: por la mañana. vesz vminek. el trabajo ha sido hecho por mi a munkát én végeztem el. este v. tükör előtt. ante todo. mañana por la mañana holnap reggel. por mar szárazföldön. iránt: anle el espejo a. d) a cselekvést végrehajtó személyt a szenvedő szerkezetben: el nuevo mundo fue descubierto por Cristóba' Colón az Újvilágot Kolumbus Kristóf fedezte fel." por correo postán? por teléfono telefonon. por cál­ culo számításból. ante előtt. pagar por semana hetenként fizetni. viajar por Italia beutazza Olaszországot. por fuerza erőszakkal. j) előfordul melléknevek vonzataként: afamado por célebre. a magyar -on át. luchar por harcol vmiért. iszik vmire kezdi vmin kitűnik vmivel elküld vmiért. indifirente ante todo minden iránt közömbös. lemenni vmin végig koccint. llamar por su nombre a nevén szólítani. összetéveszt vkivel ér vmit jön vmiért vmiről híres vmiről híres vmiért becsben álló nyugtalan vmi miatt ideges vmi miatt vmi miatt felháborodva harc a békéért. 322 . ke­ resztül. miatt névutónak megfelelően: afanarse por vesződik vki érdekében. por todas partes mindenütt. llorar por sír vmi miatt.

sin falta feltétlenül. delante de előtt. después de las ocho nyolc óra után . según las circunstancias a körülményekhez képest. sobre el salario he cobrado otros cien florines a fizetésemen felül még száz forintot vettem fel . -en. 8. entre között. 8. sin nélkül: sin principio ni fin kezdet és vég nélkül. • • f 4. delante de testigos tanúk előtt. után : tras los montes a hegyek mögött. desde fuera kívülről. debajo de alatt. sin duda kétségtelenül . un libro sobre agricultura földművelésről szóló könyv . hasta el límite a végsőkig. contra ellen: remedio contra la tos köhögés elleni orvosság. 9. Zamora está sobre el Duero Zamora a Duero folyónál fekszik. bajo el imperio de • Augusto Augusztus uralkodása alatt.. hasta -ig: hasta la escuela az iskoláig . en dirección a irányában : iba en dirección a la estación az állomás felé ment. » 11. tras mögött. sin esperanzas reménytelenül . dentro de -on belül: dentro de pocos días pár napon belül. bajo alatt: bajo mi lecho házamban (=« a tetőm alatt). 3. -tői. képest: según mi parecer a véleményem szerint. deMftués de után : uno después del otro egyik a másik után . sin causa ni motivo ' minden ok nélkül . hacia felé : hacia allí arrafelé . IX. ' 4. sentir odio hacia él gyűlöletet érezni iránta. hasta las nueve 'kilenc óráig. entre vida y muerte élet és halál közt.-re: sobre la mesa az asztalon v. además de -on kívül: además de ti rajtad kívül. antes de előtt: antes del invierno a tél beállta előtt. -en. -ön : encima de la mesa az asztalon . desde hace año y medio másfél év ó t a . óta. az asztal fölött. sobre fölött. 5. encima de -on. escribir carta sobre carta e yik levelet a másik után írja . 12. durante toda Ja noche egész éjszaka • " 6. cerca de közelében : cerca de mi casa a házam közelében . desde Budapest hasta Viena Budapesttől Bécsig. en contra de ellen: en contra de su costumbre szokása ellenére. felől: no sé nada acerca de este asunto erről az ügyről nem tudok sv mmit. ojos entre grises y azules szürkéskék szem . / 3. a través de -on át. 10. hasta no más. félig ingerülten válaszolt. alá. -ön . acerca de -ról. 7. -ra. desde ayer tegnap ó t a . keresztül: mirar a través de la ventana kinéz az ablakon ¿ 5. respondió entre confuso e irritado félig zavartan. fölé. Összetett elöljárószók 1. t 21* 323 . 9. közt: entre tres y cuatro három és négy (óra) közf. -on. hasta más no poder a végletekig.2. año tras año évről évre. jelenlétében : delante de la puerta a kapu előtt. alá : debajo de la mesa a'z asztal alatt. cierre usted la puerta tras sí csukja be maga mögött az ajtót 1 8. 2.. venía tras mí mögöttem j ö t t . desde -tói. según szerint. . 6. 12. mögé. hacia media noche éjfél felé . 7. estrellar contra la pared a falhoz vágni . antes del tiempo fijado SL megállapítqtt idő előtt. 10. durante (ideje) alatt: durante la comida az ebéd alatt. entre el jardín y la casa a kert és a ház között.

22. de debajo de alól: toma el papel de debajo de ese libro vedd a papirost az alól a könyv alól ! 20. a excepción de kivételével: a excepción de dos alumnos két tanuló kivéte. frente a szemközt. de a (elosztó értelmű): dos botellas de a litro y medio két másfél-másfél literes üveg 19. " 24. de (por) detrás de mögül: por detrás de la esquina a sarok mögül. 23. lejos de -tói távol: lejos de la ciudad a várostól messzire. por medio de révén: le atormentaban por medio de la sed szomjúsággal gyö­ törték .'junto a mellett: estoy sentado junto a mi hermano testvérem mellett ülök . 17. 324 . por debajo de alul: estaba herido por debajo del codo könyökön alul sérült meg. 16. de entre közül: escoge de entre estas manzanas la que más te agrade válaszd ki ez almák közül íazt. 14. fuera de tiempo rossz­ kor . por encima de fölött (át): por encima de la mesa az asztal fölött (az aszta. 18. szemben : frente a mis ventanas ablakaimmal szem­ közt . fuera de -on kívül: fuera de la puerta a kapun kívül. está fuera de duda que kétségtelen. hogy .' Ion át).i ével. 15.13. amelyik a legjobban tetszik neked! 21.

¿Es largo él lápiz? El lápiz es largo. es de madera. es de hierro .' ¿Es difícil el . es corta. español?. No es larga sino corta. en esta clase. — ¡Buenos días. Este libro es rojo. Los cuadros hermosos son éstos. un libro. — ¿Cómo se llama usted.KULCS A FORDÍTÁSI GYAKORLATOKHOZ I. ¿Cómo son las mesas? Son también verdes. Las sillas bajas. algunas cualidades. El señor profesor está en la clase. No soy inglés sino húngaro. mucho. estufa de hierro. III. en los bancos. Otros alumnos entran en la clase. muchos libros. mesa de madera. en estos bancos. muchos objetos. Los alumnos dicen palabras españolas. 3. El libro grueso. las mesas largas y las sillas bajas están en la clase. — ¿Cómo se llama usted. soy húngaro.dinero. II. en el centro. Estos cuadros son hermpsos. ¿Cómo es la tiza? Es blanca. muchas cualidades. señoras y señores ! — dice un señor. me llamo Francisco Székely. Margarita y Catalina son alumnas. tres plumas. El camarada Kemény es obrero. ¿Y cuáles son los armarios nuevos? Éstos. ¿Quién está en la clase? Los alumnos y las alumnas están ahora en la clase. ¿Dónde está la lámpara verde? Está aquí. en aquel . detrás. La señora Kovács también es húngara. algunos objetos. ¿Dónde están los armarios altos? Están detrás. ¿Son bajas las sillas? Las sillas no son bajas. dos plumas. . ¿Cómo es el pupitre? Es verde. ¿Cómo es la pluma? Es corta. — Juan y Jorge son alumnos. el señor Kiss es ingeniero. — ¿Es usted alumno? — Síj soy alumno. ¿Es corta? Sí. — ¡Buenas tardes ! — dicen los alumnos. dos libros. aquellos cuadernos son 325 . El señor Juan Nagy también está en la clase. 4. ¿Cómo son los cuadros? ¿Son hermosos los cuadros? Los cuadros son hermosos. ¿Es grueso el libró? El lápiz largo. muchas plumas. no es difícil. algunos colores. señora? — Me llamo Margarita Kiss. en este banco. En esta lección de español estudiamos algunos colores y cualidades. Estos cuadernos son blancos. a la izquierda . señor? — Yo. ese libró es amarillo. esos cuadernos son azules. ¿No son hermosos los cuadros? Los cuadros no son hermosos. tres libros. ¿Es usted minero? No soy minero. en aquella clase . algunos libros. ¿Qué es usted? Soy médico. Estudiamos el español. en el banco. señor.banco. mucha miel. a la derecha. muchos colores. en aquellos bancos. algunas plumas. delante. Los armarios altos. En esta clase hay muchos cuadros.No. La lengua española es hermosa. 6. El libro es grueso. Estudiamos los colores principales. La señora ' Nagy es médica. en la clase. soy comerciante. El profesor también está aquí. ¿Cuál es la silla nueva? Aquélla. ¿Es usted húngaro? Sí. Los cuadros'hermosos están aquí. una pluma. los cuadros feos son aquéllos. aquellos cuadros son feos. aquel libro es pardo. 5.

negros. Esta pared es gris. Aquella puerta no es ancha sino estrecha. Aquellas ventanas no son altas sino bajas. ¿Qué es esto? Es una tiza. Esto (Ésta) es una tiza. Esto (Ésta) es una tiza blanca. ¿Qué es eso? Es una estilográfica. Esto (Ésta) es una estilográfica. ¿Qué es aquello? Es un armario. Aquello (Aquél) es un armario. Aquello (Aquél) es un armario viejo. ¿Cómo es la estufa? ¿De qué color es? Es negra. ¿De qué es? Es de hierro. Aquélla es una estufa de hierro. IV. 4. el libro del alumno, los libros del alumno, el libro de los alumnos, los libros de los alumnos; la vivienda del obrero, las viviendas de los obreros;, la hija de la madre, las hijas de la madre; la pluma de Pedro, las plumas de Pedro; los lápices de Pablo; los cuadernos de Jorge; la clase de este alumno, las clases de estos alumnos; los padres de aquel joven, los abuelos de aquellos - jóvenes ; las casas de Budapest; los obreros de la fábrica ; los jefes de las fábricas; los alumnos del señor profesor; los cuadernos de las alumnas aplicadas ; el cuaderno nuevo de la alumna aplicada. 5. Vivo en Budapest. Yo no trabajo en una fábrica. Yo trabajo en casa. . Soy (una) buena ama de casa. Todos están contentos con el trabajo del ama de casa. Esta noche estoy cansada. Estoy sentada en un sillón cerca de la ventana y descanso. — Los hijos de Pepe son muy listos. Ellos están ya listos (ya.están listos) para la escuela. — ¿Cómo estás? Estoy bien, gracias. ¿Y tú cómo estás? Yo también estoy bien, gracias. ¿Estás cansado? No, hoy no esíoy cansado todavía (aún). — ¿Dónde trabaja usted? Trabajo de obrero en una fábrica de papel. ¿Dónde vive en Budapest? En aquella calle. ¿Es ya tarde? No es tarde aún (todavía). \ V. 5. Yo hablo ya un poquito (el) español. Estudio la lengua españoja desde hace tres meses. Nosotros también estudiamos español. ¿Desde cuándo estudiáis esta lengua? Nosotros estudiamos (el) español desde hace sólo ün mes. Ustedes hablan la lengua corrientemente. Hablamos corrientemente, pero decimos tonterías a menudo. Tú comprendes mucho, pero no hablas bastante bien. (Tú) debes hablar, estudiar y escribir mucho. Por la mañana llamo por teléfono a mi amigo. Sin duda está en casa. Por la tarde hacemos una excursión a las montañas. Llamamos también a Pablo y a Esteban. VI. 5. a) Cuando estamos cansados, no trabajamos sino estamos sentados , en los sillones y escuchamos la radio. Hoy nosotros estamos muy aplicados (diligentes) porque queremos responder bien en la escuela. Aprendemos las lecciones y escribimos los ejercicios. Con el profesor hablamos sólq español. Nosotros estamos sentados en el segundo banco, cerca de la estufa de hierro. VIL 3. a) Tengo un lápiz. Tienes una pluma. Tiene un.cuaderno. Tenemos un libro. Tenéis una vivienda. Tienen un cuarto. — Yo tengo dos lápices. Tú tienes tres plumas. Él (Ella) tiene cuatro cuadernos'. Nosotros (Nosotras) tenemos cinco libros. Vosotros (-as) tenéis una nueva vivienda. Ellos (Ellas) tienen una habitación grande. — Tengo frío. Tienes calor. Pablo tiene hambre. Tenemos miedo al examen. Tenéis sed. Los niños tienen sueño. No tengo fiebre. No tienes mucha hambre. Pedro no tiene suerte (tiene mala suerte). No tenemos miedo a los exámenes. No tenéis mucho sueño. María y Eva no tienen prisa. b) Yo también. Yo tampoco. Tú también. Tú tampoco. Nosotros también. Nosotros tampoco. Esteban también. Esteban tampoco. — Tampoco yo bebo.
326

Yo no bebo tampoco. Tampoco tú descansas. Tú no descansas tampoco. Tampoco Pedro duerme. Pedro no duerme tampoco. Tampoco nosotros (-as),scocinamos. Nosotros no cocinamos tampoco. Tampoco vosotros coméis. Vosotros no coméis tampoco. Tampoco los alumnos van a casa. Los alumnos no'van a casa tampoco. — Paco no es débil. Tampoco Pepe,es débil. Pepe no es débil tampoco. — No quiero (ni) escribir ni escuchar la radio. — No quieren (ni) hablar ni escribir en español. — Juan no puede ni quiere venir con nosotros. — Ni el profesor ni la« pro-. \ fesora están en. la clase. — No conocemos ni al señor Nagy ni a la señora Kiss. c) Todo está aquí. Tddp está listo. — Todos están aquí. Todos quieren a los niños. — Toda la familia está en casa. Toda la habitación es hermosa. Conozcp todo el libro. Vemos toda la clase. — No toda familia (todas las familias) está(n) en casa. No toda habitación (todas las habitaciones) es (son) hermosa(s). Todos los libros (Todo libro) está(n) en el banco. .Todas las plumas están (Toda pluma , está) en la mesa. Hablo con todos los alumnos (con todo alumno). 4. jHola, Eva! ¿Cómo estás? —. ¡Salud/ Inés! Regular. ¿Y tú cómo estás? — Gracias, no estoy.muy bien. — ¿Por.qué no? -- Porque mi hermano Andrés está en el hospital. — ¡No puede ser I ¿Qué tiene? — Tiene continuamente fiebre alta. No tiene apetito. No quiere (ni) comer ni beber. Tiene uña grave pulmonía. Tampoco mi madre está bien. (Mi madre no está bien tampoco.) Tiene un constipado tremendo y por eso está en cama. — Lo siento mucho. Hoy tampoco yo estoy muy bien (Hoy yo no estoy tampoco muy bien) porque tengo que (he de) dar un examen en la universidad. Tengo miedo al examen. — Ahora yo tengo que ir (he de ir) a casa. En casa tengo que (he de) esperar a mi padre. ¡Adiós I VIH. 5. a) Nos despertamos a las cinco y media porque suena el'despertador. Saltamos de la cama, nos quitamos' ía camisa de dormir y nos ponemos la bata. Vamos al cuarto de baño. Nos lavamos'con agua fría. Con la esponja nos frotamos todo el cuerpo. Nos lavamos de pies a cabeza. Nos afeitamos un día sí • y otro no (cada dos días). Ante el espejo nos peinamos con el peine y nos cepillamos el pelo con el cepillo. Luego volvemos al cuarto y nos vestimos., Nos apresuramos porque el desayuno ya está listo en el comedor. IX. 3. Esto (Éste) es mi pañuelo. Este pañuelo es mío. Esto (Ésta) es tu cédula personal. Esta cédula personal es tuya. ¿Dónde está la llave de usted? , (^Dónde está su llave de usted?) ¿Es de usted esta llave? No, esta llave no es mía, - es su llave (es la llave de él, de ella). Esto (Ésta) es nuestra habitación. Esta habitación es nuestra. Esto (Éste) es el banco de ustedes. Este banco es de ustedes. Este banco es de ellos. Los libros de ustedes son interesantes. 5. Leyendo las lecciones españolas aprendemos mucho. — Estando sentado (-a) a la mesa escribo una carta. — Escuchandp la radio, los alumnos aprenden muchas cosas interesantes. — Viniendo a la escuela puedes escuchar la lección de español. — Yendo a la oficina saludamos a nuestros padres. — Hablando mucho no podéis estudiar. — Afeitándome estoy de pie ante el espejo. — Me afeito estando de pie ante el espejo. — Siendo solteros vivimos con nuestros padres. — Comiendo mucho no están hambrientos. — Estando hambrientos comen mucho.
*

v

6. ¿Qué estáis haciendo? — Estamos escribiendo cartas. — ¿Qué está haciendo tu padre? — Eslá leyendo el periódico. — ¿Qué está estudiando tu hermano? — Está estudiando la lección de español. — ¿Dónde están Juan y Pepe?* Están durmiendo. — ¿Cómo está tu abuela? Está sintiéndose mal.
327

7. ¿Cuántos años tienes, Eva? — Tengo dieciséis años. — ¿Dónde vives? — Vivo con mis padres. — ¿Está en casa tu padre? — Ahora no está en casa. Está trabajando en la fábrica. — ¿Y tu hermano Carlos? — Él está dando un examen en la universidad. — No hallo mi pañuelo. ¿Dónde puede estar (hallarse)? — Debe de estar en el bolsillo de tu chaqueta. — ¿Dónde pones las llaves? — Las pongo siempre en este bolsillo. — ¿Es nueva la estilográfica de usted? — Sí, es nueva; escribe muy bien. — ¿Ahora escribe usted con su pluma? — Sí, escribo (estoy escribiendo) con mi pluma. — He aquí un lápiz amarillo.. ¿De quién es? ' ¿Es de usted? No puede ser de usted; su lápiz (el lápiz de usted) no es amarillo sino pardo. — Saliendo de la clase saludamos a nuestro profesor. X. 5. En otoño y en primavera llueve a menudo. En este invierno nieva a menudo. La blanca nieve cubre ios campos y abriga las sementeras de la helada. En • primavera se despierta la naturaleza. Comienzan (Empiezan, Principian) a brotar los árboles. En los campos vemos muchas flores. En verano, durante la canícula, el calor llega a ser molesto. A fines de septiembre empieza el otoño. Se cogen los frutos de los árboles. ¿A cuántos estamos hoy? Hoy es el primero de febrero (el diez de marzo). — ¿Qué tiempo hace hoy? Hace frío porque no hay sol. Hace viento. . Cuando hace mal tiempo me quedo en casa y leo un buen libro. Entretanto bebo un buen café. — Mañana será un gran día : tengo que dar un examen en la universidad. — Pasado mañana, el martes, estoy en casa. — Los miércoles y los sábados voy al teatro. XI. 5. Antes de ir al cuarto de baño, me pongo la bata. — Después de lavarme de» pies a cabeza, vuelvo a mi cuarto. — Aconsejamos a nuestros amigos quedarse en casa. — Mis amigos ,me aconsejarán salir de casa. — No saben qué comprar. — No sé qué comprar. — José vendrá para hablar con Pablo. — Vengo para hablar contigo. — Vienen para hablar con vuestros padres. — Voy al mercado a vender la gallina. — No voy al mercado sin tener dinero. — No quiero salir sin hablar contigo. — Me apresuro para no llegar tarde. — Vamos al comedor a de- . * sayunarnos. (Entramos en el comedor para desayunarnos.) — No sabemos cuándo ir al teatro. 6. Si el domingo hace un tiempo hermoso haremos una excursión a las montañas. Nos levantaremos temprano. — ¿Qué haces hoy? Iré a la ciudad y compraré en el mercado patatas y judías verdes. ¿Huevos no comprarás? Hoy no compraré huevos porque "tengo en casa. Pero quiero comprar un cuarto de kilo de tocino y trescientos gramos de jamón. ¿Por qué? Porque mi pariente de provincias vendrá a verme. Y tú, ¿qué haces hoy por la tarde? Leeré una novela interesante o escribiré una carta a mi hermano que vive en Szeged. Nosotros iremos al teatro. Mañana visitaremos el museo. XII. 1. ¿Qué haces cuando tienes hambre? Como pan. ¿Qué bebéis cuando tenéis sed? Bebemos agua fresca. — Cuando tengo calor me quito la chaqueta. — ¿Qué tiene usted en los bolsillos? En los bolsillos tengo lápices, estilográficas, llaves, un pañuelo y la cédula personal. — Si tenemos frío, entramos en el cuarto. — ¿Qué hacéis todo el día? Trabajamos mucho. Tenemos mucho que hacer. Tenemos que (Habernos de) escribir los ejercicios y aprender las palabras nuevas. — ¿A dónde tienen que ir Francisco y Esteban? Tienen que ir a la universidad "a dar un examen, — Puedes quedarte en casa, si quieres. Pueden estarse en casa, si quieren. — JNÍo tienes razón. Tampoco él tiene razón. (Él no tiene razón tam328

.

poco.) — Hoy mi hermana no puede venir. Tampoco mi madre puede venir. (Mi madre no puede venir tampoco.) — No puedo escribir porque no tengo ni lápiz ni estilográfica. — No escribimos ni leemos. — Los niños no estudian ni juegan. — Todo está en orden. — Las muchachas saben toda palabra (todas las palabras). — Todos están aquí. — No todo ejercicio es difícil (No todos los ejercicios son difíciles). 2. Me lavo las manos. — Me lavo por la mañana. — No podemos levantar Á esta mesa. — No es fácil levantarse temprano. — El despertador me despierta a las seis y pico (y minutos). — Cuando el despertador suena, me despierto. — Mi madre peina a mi hermanita. — Mi madre se peina ante el espejo. — Llamo a Carlos pero no quiere venir. — Carlitos duerme profundamente pero no puede . dormirse pronto. — Nos vestimos rápidamente porque no queremos llegar tarde a la escuela'. — No sé cómo se dice esta palabra en español.. — Se dice que los buenos amigos se conocen én el peligro. — ¿Cuánto dinero tienes? No tengo más que (Tengo sólo) ochenta pesetas. No es mucho. — A media- noche me despierto siempre. — Nuestro padre vuelve a casa a eso de las nueve (hacia las nueve). — No tengo tiempo antes de la una. 3. Apresurándome llego aún a tiempo (puntualmente) a la oficina. — ¿En qué piensas cuando te vistes ? Pienso en mis padres que viven en el campo. — Durmiendo ocho horas el niño no puede estar cansado. — Leyendo estos libros aprendemos muchas cosas interesantes. — No conocemos ni a Pablo ni a Juan. — ¿Quéestáis haciendo? Estamos escribiendo los ejercicios. — ¿Conoce usted a mi hermana? Lo siento, no conozco a su hermana. — He aquí dos libros. Uno es de Inés, otro de Jorge. El libro de ella es rojo, el libro de él, azul. — La estilográfica de usted no escribe bien. — ¡Hijo mío 1 ¿Por qué no te apresuras? — ¿De quién es esta cartera? Es mía. — ¿Es suyo (Es de usted) este portamonedas? No, señor, no es mío; el portamonedas es de aquel señor. 4. En verano amanece temprano y anochece tarde. — Cuando hace mucho frío no llueve, sino nieva. — Cuando hace un tiempo hermoso damos un paseo. • — En verano relampaguea y truena a menudo. — ¿A cuántos estamos hoy? Estamos a primero de febrero. Mañana será el dos de febrero. — Nací el 31 (treinta y uno) de octubre de 1924. — Si tengo dinero, compraré cien o ciento cincuenta buenos cigarrillos. — Yo también compraré cigarrillos, pero doscientos o trescientos. — Este libro contiene cuatrocientas páginas. — Nosotros estamos sen- ' tados en el primer banco. — Nuestros amigos están sentados en el tercer banco. — La lección once no será difícil. — Te doy un buen consejo : si hace mal tiempo, quédate en casa. — Los martes y viernes tenemos lecciones de español. ' 5. ¿Qué hará usted mañana? Mañana iré al museo para ver los cuadros nuevos. — Venimos para hablar con vosotros. — Antes de salir«me darán las llaves. — Antes de salir saludaremos a nuestros padres. — Vendremos sin falta porque queremos hablar contigo. ¿Conmigo? Sí, contigo. — No1 puedo comer sin beber agua. — No saben qué hacer. — Entrando en la clase los alumnos saludan al profesor. — Iré a la ciudad para comprarme algunas camisas. — Pedro no sabe s cuándo ir a la ciudad. *, XIII. 5. ¿Me ves? Te veo. ¿Nos ves? Os veo. ¿Ve usted a Pedro? No le veo. ¿Ven ustedes a Inés? No la vemos. Queremos verla. (La queremos ver.) — ¿Qué me das? Te doy un libro. ¿Qué nos dais? Os damos un libro. ¿Qué quiere dar usted a Pablo? Quiero darle un libro. (Le quiero dar un libro.) ¿Qué quieren v 329

dar ustedes a María? Queremos darles (Le queremos dar) un libro. ¿Qué daremos a nuestros padres? Les daremos libros. — ¿Qué me traes? Te traigo una carta. ¿Qué traes a Eva? Le traigo una carta. ¿Qué traes a los niños? Les traigo unos (algunos) juguetes. — ¿Me quieres? Te quiero. ¿Nos queréis? Os queremos. Todos les (las) quieren. 6. Puedes confiar en mí. ¿Podemos confiar en ellos (en ellas)? Podéis confiar en nosotros (-as). No podéis confiar en él (en ella). — Tú estás sentado enfrente de mí. Nosotros (-as) estamos sentados (-as) enfrente de vosotros (-as). Enfrente de.mí no está sentado nadie. (Nadie está sentado enfrente de mí.) — Esta carta es para ti. Éstas cartas son para nosotros (-as). Esta tarjeta es para mí. Este tele. grama es para ellos (ellas). — El profesor me da el libro a mí. Eva no te escribe la carta a ti. Carlos no nos quiere a nosotros (-as). No le daremos libros a él (a ella). Nadie le invitará a él (a ella). No nos darán sopa a nosotros (-as). — ¿Hablas de mí? Habló de ti. ¿Habláis de nosotros (-as)? Hablamos de vosotros (-as). Hablamos de él (de ella) y no de ellos (dé ellas). — No iré sin ti. No irá sin mí. No quieren ir sin nosotros (-as). No queremos ir sin vosotros (-as). No hago nada sin él (sin ella). No podemos hacer nada sin ellos*" (sin ellas), 7. El reloj acaba de dar las cinco. — Mi- padre acaba de escribir la carta. — ¿Que vais a hacer? Vamos a dar un paseo. — Eva y María acaban de volver de la escuela. — Eva y María van a comer. — Acabo de aprender las palabras y voy á escribir el ejercicio. 8. La campanilla acaba de sonar. Vamos a comer. Dejo de trabajar, la máquina está parada. Me lavo las manos y me apresuro al comedor. Mis camaradas (compañeros) ya están sentados a la mesa. ¡Que os aproveche ! — les digo. — jQue te aproveche! — me contestan. — ¿Es buena hoy la sopa? ¿Os gusta? — Juan dice que la sopa está Insípida. — ¿Me haces el favor de pasarme la sal? Gracias. — No las mejece. — El asado de cerdo mé parece tan sabroso que'se me hace la boca agua. Las patatas fritas son también muy sabrosas. Hoy cenaré en casa. No sé aún qué tendremos de cenar. A las ocho de la noche estaré de nuevo hambriento como un lobo. ' \ XIV.- 3. A mí no me gusta este propósito. — ¿Por qué te aburre a ti ir de compras? — A él (A ella) no le compraremos nada. — A nosotros nos quieren * comprar nuestros padres ropa interior. — ¿A vosotros os gustan estas corbatas? — A ellos (A ellas) no les dan carne. — A usted no le escribirán cartas. — A ustedes les enseñarán los tejidos nuevos. — A mí no me dicen la verdad. — A ti no te falta dinero, i No me compro nada. — No me veo en el espejo. — A ti te com— pras una corbata nueva. — No te ves en la fotografía. — No se quiere comprar (No quiere comprarse) un tejido nuevo. — Mi padre me llama a mí. — ¿Quién te llama a ti? — A él le (A ella la) llama el profesor. — A nosotros nos quieren , nuestros profesores. — A vosotros os no quieren ver nuestros padres. — A ellos no les (A ellas no las) vemos en el cuarto. 4. Hoy mismo tienes que dar el examen. — Juan ha de escribir la carta allí mismo. — Mañana mismo tengo que hablar con él. — He de hablar con él mismo (con ella misma). — Hablamos de ellos mismos (de ellas mismas). — Yo mismo t (Yó misma) no le (la) conozco. — Lo dice él mismo (ella misma). — A sí mismo ' no se compra nada. — Lo mismo da. — A.nosotros nos da lo mismo. — También a ellos (a ellas) les da lo mismo. — A mí me compraré el mismo libro. — Al mismo tiempo me compraré cuadernos también. — Nuestra madfe es la bondad
330

f

misma. — Al comienzo mismo de la lección hablaremos con el señor profesor. — Esta palabra no la comprenden en España mismo (en la España misma). 5. Mañana por la mañana estaré libre porque trabajaré en el turno de la noche. Iré de compras a la ciudad. Tengo que comprar muchas cosas. He de entrar en una perfumería. Tengo que comprarme un jabón de afeitar. A mi mujer le compraré polvos y agua de Colonia. Entraré también én el gran almacén. — ¿Qué desea usted, señor? ¿Me hace el favor de enseñarme unos pañuelos? ¿Le gusta a usted este pañuelo? Este no me gusta. A mí ,me gusta aquél. ¿Cuánto cuesta? No es caro, cuesta sólo doce florines. Pues bien, me quedo con éste. — ¿Cuándo iremos de compras? Hoy mismo. Hoy por lá tarde después de las tres iremos a la ciudad y miraremos los escaparates de las tiendas. ¿Por qué no entra, mos en el gran almacén? Allí también venden los mismos artículos. Yo mismo (Yo misma) prefiero las tiendas de la calle Váci. XV. 4. a) Esto (Éste) es un tejido hermoso. Me lo compro. ¿No quieres comprártelo? Pablo sé lo compra. Nosotros no nos lo compramos. ¿No queréis comprároslo? Ellos "quieren comprárselo. Ellos se lo compran. — Veo camisas nuevas en el escaparate : ¿me hace el favor de enseñármelas? Se las enseñaré a usted en seguida. (Voy a enseñárselas a usted.) Se las recomiendo a usted. Estas camisas te las recomiendo. Os las recomiendo. Se las recomiendo (a él, a ella). — Se las recomiendo (a ellos, a ejlas). Estas camisas el*dependiente me las recomienda. b) Esta clase es muy grande. Trabajo muchísimo. Pedro responderá muy bien. Lo siento mucho. Ya estoy aquí. Él no está aún aquí. Pablo está arriba. Esteban está abajo. El teatro está muy cerca. El cine está muy lejos. Tú hablas claramente. Tú hablas clara y distintamente. Vosotros respondéis cortésmente. • Ellos viven felizmente. Nosotros charlamos alegremente. Sin duda tienes razón.. Veo tejidos en todas partes. Esteban vive aquí en alguna parte. No hallo mi libro en ninguna parte. 5. Carlos ve tejidos hermosos en el escaparate de una tienda. Necesita un traje nuevo y por eso entra en la tienda. Va al mostrador y dice al dependiente: — ¿Me hace el favor de enseñarme algunos (unos) tejidos buenos? — ¿De qué color los desea usted, señor? Tenemos toda clase de tejidos. — Prefiero los tejidos oscuros. — Acabamos de recibir tejidos nuevos, se los enseñaré a usted. ¿Me hace el favor de pasar por aquí? ¿Qué le parece a usted éste? — A mí me gusta. ¿Cuánto cuesta el metro? — Es muy barato : 250 florines. — ¿Qué se le va a hacer? Me quedo con éste. — ¿Cuántos metros corto? — Tres y quince. — Aquí tiene usted la factura. Tenga la bondad de pasar por la caja. XVI. 3. a) Hable usted. Hablen ustedes. Hablemos. Hable Jorge lo que. quiera. — Coma usted. Coman ustedes. Comamos. Coman los niños lo que quieran. — Escriba usted. Escriban ustedes. Escribamos. Escriban los alumnos lo que quieran. — Vaya usted. Venga usted. Déme usted dinero. Duerma usted. — Paguen ustedes. Vivan ustedes, felizmente. Hagan ustedes lo que quieran. — Pongan ustedes los libros en el pupitre. — Tráigannos ustedes sellos (de Correos). — Compremos chocolate a los niños. ^ b) Es necesario que Pablo venga conmigo. — Es menester que mis padres vayan a ver a sus parientes. — Es importante que estéis en casa. — Es posible que Esteban te dé a ti el libro. — Es imposible que (yo) yerre. — Quizá(s) llueva 331

o nieve ya. — j(Ojalá) que sea así I — j Ojalá me vea mi padre! — ¡Ojalá nos oigáisl — | Qué lástima que no podáis hacerlol — Iré a verte antes de que vayas de vacaciones. — Que digan nuestros parientes lo que quieran. 4. a) — Dispénsenme ustedes, señoras, ¿hablan ustedes español? — Sí, señor, somos españolas. — jQué casualidad más dichosal Nosotros somos húngaros pero chapurreamos el español. — ¡ Qué lástima que no comprendamos el húngaro. Estamos aquí ya desde hace una semana en la capital de ustedes, pero no comprendemos (más) que algunas palabras húngaras. — ¿Qué les parece a ustedes nuestra capital? — A nosotros nos gusta mucho. ¿Cuántos millones de habitantes tiene? — Dos millones. Pero permita usted que nos presentemos. Yo soy Jorge Nagy, ingeniero. Mi amigo es Francisco Kiss, médico. — Tanto gusto de conocerles a ustedes. ¡Qué lástima que sea ya tan tarde! Tenemos que despedirnos porque a las siete sale nuestro tren. Que ustedes lo pasen bien. . b) Nuestra madre cumple años mañana. (Mañana nuestra madre tiene su compleaños.) Es necesario que le pongamos un telegrama de felicitación. ¡Qué lástima que (ella) no viva en la capital! De todos modos, uno de estos días iremos a verla, antes de que vayamos de vacaciones. ¡Qué no se nos olvide comprarle chocolate y flores! XVII. 5. Mi tío es un hombrón. — El tío Toñuelo es un solterón. — María es picarona. — Vete corriendito. — Ven callandito. — Inés está cansadita. — La v cajita está en el cajón. , 6. a) Toñuelo y Perico, venid corriendito. Ahora yo tengo que ir al mercado. Mientras tanto poned en orden vuestro cuarto. Toñuelo, traeme la red de compras. Gracias. Á las diez ve(te) a la sucursal de la Cooperativa de Consumos y compra dos kilos de pan fresco. No te olvides de comprar medio kilo de patatas y doscientos , .'gramos de queso. Perico, no seas holgazán y aprende tus lecciones. Toñuelo, ayuda a Perico a escribir los ejercicios. Quedaos en casa y no abráis la puerta a ningún desconocido. Si tenéis hambre, comed pan. b) ¿Quiere usted hacerme un favor? Cierre usted la puerta y abra las ventanas. Tome usted su cuaderno y escriba lo que digo. Siga usted escribiendo. Diga usted en voz alta lo que escribe. Repita, usted. Traduzca usted el texto español. No traduzca esta linea. Levántese usted y vaya a la pizarra. No vuelva aún usted a su sitio. Aprenda usted el texto de memoria. XVIII. 1. Yo estoy leyendo el periódico, tú lee la revista. — Vosotros estáis escribiendo cartas, mientras tanto nosotros comeremos. — ¿A quién trae usted la carta? ¿A mí? No se la traigo a usted sino al tío Toñuelo. A él le traigo también una revista. — ¿Le gusta a usted él asado? No me gusta mucho porque está algo ' insípido. ¿Me hace el favor de pasarme la sal? — Queremos veros. ¿Cuándo podemos is a veros? — Después de las cinco de la tarde nos encontráis siempre en casa. Si venís, traednos flores a nosotros y a nuestros padres. Sabéis que nos gustan mucho.— ¿Dónde están María y Ana? Tengo que hablar con ellas. Espero en. contrarias en casa. Estarán en casa porque acaban de volver; — ¿Qué vas a hacer? Voy a escribir los ejercicios. — ¿No sabes qué hora es ahora? Serán las nueve y media. . • 2. A Juan le escribo una carta, a Pedro le escribo una tarjeta. — ¿Qué tengo que comprarte .a ti en el mercado? A mí cómprame medio kilo de patatas, a la tía Teresa, un kilo de azúcar en polvo. — Mi madre no se compra nada. — A
332*

nosotros no nos compramps nada. — ¿Qué le parece a usted este tejido extranjero? A mí me gusta mucho, pero a mi mujer le gusta más aquel otro. — ¿A vosotros os convienen* estas camisas? A nosotros nos convendrán. — ¿Dónde están los hermanos de usted ? Acaban de volver a casa y están mudándose de ropa. ¿Usted les ya conoce a ellos? Sí, les conozco desde hace medio año. — Hoy mismo tengo que escribir una carta a mis padres. Ahora mismo me voy a Correos y allí mismo escribiré la carta. Al mismo tiempo pondré también un telegrama a mi tía que cumple años mañana. — ¿Cuándo desea usted ir de vacaciones, al comienzo mismo del mes? — A mí me da lo mismo. Porque,todo depende de usted mismo. — Nosotros estudiaremos la misma lengua que vosotros. > 3. ¿Me hace el favor de decirme qué hora es? Siento no poder decírselo a usted pero JIO tengo reloj. — Veo un libro interesante en el escaparate de lá librería : te (se, os, se,) lo compraré. — No sé cuándo llegarán mis parientes de provincias : no nos lo escriben. — ¿Cuándo me escribirás o cuándo me pondrás un telegrama? Después de llegar a Szeged, te lo pondré en seguida. — ¿Desea usted que le enseñe los tejidos huevos? Hágame el favor de.enseñármelos. Este tejido oscuropuedo recomendárselo a usted. Si me lo recomienda usted, tengo que comprármelo. — Debéis hablar'clara y distintamente. — Los obreros trabajan alegremente en la fábrica porque saben que trabajan para sí mismos. 4. Hablemos claramente. — No comamos demasiado. — Escribámoselo. — Perdóneme (Dispénseme) la molestia, -r- Dispénsennos, pero no sabemos dónde está el cuarto de baño. — Deseo que Luis pague su deuda. — Es necesario que trabajemos mejor. — Es imposible que sea ya tan tarde. — Si usted quiere llegar al hotel vaya usted todo derecho por esta calle. — Mis padres me ruegan que les ponga un telegrama cuando voy a verles. — Es menester que haya aquí una estafeta de Correos. — Que ustedes lo, pasen bien. — ¡Vivan los obreros 1 — Quizás venga, quizás se quede en casa. — Que digan lo que quieran. — ¡Ojalá (que) digan la verdad 1 — ¡Qué libro tan interesante ! — ¡Qué sopa tan sabrosa I — ¡ Qué cuartos tan (más) hermosos! 5. ¡Lee! ¡Leed en voz alta ! ¡No leas en. voz baja ! ¡Que lea \ ¡Que lean ^ ¡Lea usted ! ¡Lean ustedes ! — ¡No te marches.! ¡No os marchéis I ¡Que se marche ! ¡Que se marchen 1 — ¡Quédate tranquilo! ¡Quedaos tranquilos I ¡No te quedes en casa 1 ¡No os quedéis en casa 1 ¡ Que Pablo se quede tranquilo I ¡ Que Pablo no se quede en casa ! — Si ves camisas hermosas, cómpratelas. Si veis tejidos buenos, mirad si os convienen. Si ven ustedes abrigos nuevos, cómprenselos. — Si tienes sed, bebe agua. Si tenéis sed, bebed agua. Si tiene usted sed, beba agua. — ¡Cierra la puerta y abre las ventanas 1 ¡Cerrad la puerta y abrid las ventanas I ¡No abras la puerta! ¡No» cerráis las ventanas! XIX. 4. a) el traje comprado, los trajes comprados, el libro vendido, los libros vendidos, la carta escrita, las cartas escritas, lá tarjeta, recibida, las tarjetas recibidas, el trabajo hecho, las ventanas abiertas, las puertas cerradas, los escaparates vistos, los vasos rotos, los platos puestos en la mesa. b) El traje está comprado. Tengo comprado el traje. — El libro está vendido. Tenemos vendidos los libros. — La carta está escrita. Tenéis escrita la carta. c) He abierto la puerta. lias cerrado la ventana. Ha dicho la verdad. Hemos escrito algunas cartas. Habéis hecho los ejercicios. Mis abuelos ya han muerto. Los libros los he puesto en la mesa. Has roto un vaso. María ha visto hermosos escaparates. Hemos vuelto a casa tarde.
' 333 k

Los cereales. Estos cuadros son tan hermosos como aquellos. Aquellos cuadros son los más hermosos. Mi hermana menor es más pequeña que tú. mi hermano mayor venía también conmigo. al oeste por Portugal. El mapa de España está reproducido también en nuestro libro. nos habla mucho de esa hermosa ciudad. iba a menudo al teatro y. porque todo el mundo quería gozar. Le ayudaré a usted con sumo gusto. cobre. y no lejos de nuestra casa había. Comí y bebí todo el > 334 . . Has gastado más dinero que yo. España está limitada al norte por Francia. Esta calidad es inferior a esa. Mi hermano mayor es más grande que yo. capital de España. tras mi hermano mayor estaba sentado en un bando en el jardín leyendo (y leía) unos libros. Ésta es una calidad superior. Mediterráneo. Pues bien. 5. b) Hacía un tiempo hermoso. . ya daba un paseo con Margarita por el parque. El territorio dé España está atravesado por muchos rjíos. Aquellos cuadros no son tan hermosos como crees. La primera sala es la más pequeña. Teníamos tiempo porque era domingo. Han gastado tantos florines como nosotros. En la estación mi amigo me recibió con gran alegría. Querido amigo . Puedes imaginarte. Pasábamos todo el día al aire libre. Esos cuadros son más hermosos. cuánta gente esperaba delante de las taquillas. Hacía (Había) sol. 4. Hoy en la lección (clase) de español el profesor ha hablado de España. Este trabajo es superior g. Subí al tren en el último momento. Este queso es óptimo. Bebo poquísimo. un cine. la tercera sala es la más grande. ayer por la mañana me levanté a las cinco. Vosotros coméis más que nosotros. La ventana es más alta que la puerta. En el telegrama me invitaba a la boda de su hija. carbón. Todos los coches estaban repletos. Comprábamos (Tomábamos) siempre localidades baratas porque no teñíamos nunca > mucho dinero. Nuestro tío Toñuelo ha estado ya en Madrid.000 kilómetros cuadrados. nuestras fuerzas. Recorrí todo el tren pero no logré hallar un sitio libre. Allí había mucha gente. Me gustaban no sólo las películas húngaras sino también las extranjeras! Pero no iba solo. y a las cinco y media ya salí de casa para alcanzar el tren de las seis. con todo eso es un país más agrícola que industrial. El sábado por la noche estaba cenando. Los cuadros de este pintor son hermosísimos (muy hermosos. Me acuerdo que entonces vivíamos todavía con nuestros padres. Eva es también delgadísima (muy delgada). — María es más delgada que Eva'. al sur y al este por el mar. a) Cuando iba a la escuela y no tenía más que 18 años. no llovía y no hacía viento. sumamente hermosos).vJosé es el mejor alumno. < 5.del tiempo hermoso. Ellos han gastado menos que nosotros. (las) aceitunas y (los) vinos de España son famosos en el mundo entero. Este tejido es peor que aquél. Por fortuna el viaje no duró largo tiempo.5.al cine. Eva es menos delgada que María. XX. cuándo recibí un telegrama de un amigo mío de provincias. 4. Luis ha gastado menos dinero que tú. Tu pluma es mejor que la mía. Este es el peor tejido. Hemos gastado más de veinte florines. — Eva e Isabel no son tan gordas como parece. Estos tejidos son pésimos. Ahora ya conozco la geografía de España. Mien. XXI. Hemos leído mucho de Madrid. No habéis gastado más que treinta florines. Eva es tan delgada como Isabel. España posee en abundancia hierro. La superficie de España es casi de 500. — He gastado mucho dinero. Estos cuadros son hermosos. Dispénsame/ (Excúsame) que te molesto con mi carta pero tengo que explicarte por qué no te llamé ayer por teléfono. María es la muchacha "más • delgada de la familia.

b) Llueve a más y mejor. 4. En casa de Blanca hubo una pequeña tertulia. \. Cuando habré dormido a más no poder. — Todos los alumnos rieron.jQué lástima habernos levantado tarde! — jQué lástima haberse levantado tarde! — Después de comer (Después de haber comido) algo fuimos al teatro. ¿Se divirtió tu hermana menor? Ella también se divirtió muchísimo. Ernesto bailó más y mejor que los otros. y volví a la capital sólo con el último tren. los invitados estuvieron Julia. Cuando habré leído el. entré en el palco. responderás bien en la escuela. ••335 . a) Me alegro de poder invitarte a comer. c) ¿Eres tú? Sí. — Trabajamos a más no poder (hasta no más). — Hoy hemos recibido más cartas que otras veces. Mis padres sienten no haberos visto. 5. Pero mañana por la tarde pasaré por tu casa. — Ayer estuvimos en casa. tuvimos que esperar mucho en la estación. Edmundo y Ernesto también. — Mis padres sienten veros tan raramente. — Hablo el castellano mejor que lo escribo. periódico me acostaré. Me alegro de haber pndido invitarte a comer. Esta noche no te llamaré por teléfono porque tengo mucho sueño y quiero irme a la cama temprano. — Segm leyendo el texto. XXII. Es él (ella). volví a casa. a) Ayer por la noche me divertí muchísimo. — ¿Por qué no nos lo dijiste? — La revista se la di a Ernesto. hubo muchos aplausos durante la función. — ¿Os divertisteis ayer? Sí. compramos localidades para la función de esta tarde. Cuando habré revelado las fotografías. — Habiendo llegado el tren con retraso. A mí me gusta la música de baile más que la otra. — Mis hermanos fueron al cine. — Los niños gritan a más y mejor. Son ellos (ellas). Hasta mañana. — Mi abuelo murió en 1959. soy yo. — Tus padres viven ahora más felizmente que antes. responderás bien en la escuela. — ¿Tu viste que esperar mucho? — Quisimos hablar con ellos. te las mostraré. Sofía tocó el piano y Edmundo. Bailamos hasta la media noche. ¿Sois vosotros? Somos nosotros. Por eso te he escrito esta tarjeta. Habrán sido las nueve cuando volví a casa. XXIII. — Durmieron profundamente. — Hoy me siento mejor que ayer. a) Luis me pidió dinero. ¿Te salen bien tus fotografías? Muy bien porque yo mismo revelo los rollos de películas. Más tarde pusimos discos de gramófono.' — Mi madre cocina mejor que la tía Teresa. — Habiendo aprendido las palabras nuevas. el violín. luego daré un paseo con mis hijos por el parque municipal. — Carlos habla más que los otros. — Habiendo terminado su trabajo los obreros volvieron a casa. — ¿Por qué no vinisteis a vernos? — Esteban trajo consigo su máquina fotográfica. muchísimo. Sofía. — ¡Qué lástima haberme levantado tarde! — jQué lástima haberte levantado tarde 1 —. — ¿Qué hora es? Serán las diez. — Teniendo ganas de ir a teatro. b) ¿Qué harás mañana? Mañana será domingo. — He trabajado muchísimo. — Aprendiendo las palabras nuevas. — Hablaré con Juan cuando haya vuelto de la fábrica. Entre. me levantaré. — Sentiste no tener tiempo. — ¿Dónde pusisteis el periódico? — No pude escribir la carta. — En el museo vimos muchas cosas interesantes. — Eva estudia menos que los otros (las otras). — Habiendo desempeñado bien los actores sus papeles.día. — Fuimos al teatro sin llevar con nosotros los gemelos. — Después de mostrar (Después de haber mostrado) mi billete. 4. Llevaré conmigo la máquina fotográfica y haré la mar de fotos de mis niños. b) Habiendo terminado el trabajo.

La próxima vez no iré solo sino con mi. Una de las actrices desempeñó su papel con una maestría extraordinaria. — Quisimos hablar con Pablo pero él no estaba en casa. — He mostrado (enseñado) a mi mujer los billetes comprados. i— El domingo subimos al monte más alto. No siento haber visto la comedia. XXÍV. 336 . El teatro estaba repleto. amigo Paco. — Cuándo ayer recibí el telegrama llamé por teléfono a mi hermano mayor y a mi hermana menor. — ¿ Cómo era la función? Era óptima (muy buena). — El sábado por la tarde hice una excursión a las montañas. — España es un país riquísimo. — ¿Por qué no viniste el domingo a vernos? — No pude hacer nada. lo vi todo bien. — Cuando Andrés tenía doce años era un muchacho (niño) pequeño y gordo. — Llegó (Ha llegado) el momento supremo.5. — En el año pasado el consejo municipal mandó construir muchísimas casas nuevas. 2. — Mi amigo manda hacer todos sus trajes al sastre. i 3. 1. Habiendo llevado conmigo los gemelos. y también la música les gustó a todos. porque veo mejor de la platea. — Tanto valemos cuanto sabemos. Él era el mejor hombre dél mundo. — ¿No habéis dormido bastante? — No sé cuándo están abiertos los museos. — He visto los libros comprados. — Yo sé más palabras españolas que tú. puestos sobre la mesa. Mi abuelo nació en Szeged y murió en Budapest. Ayer fue domingo. — A mi hermano menor no le he dado má3 que cuarenta florines. — El hombre pobre estará contento también con el más mínimo dinero. — Creo que este trabajo será superior a nuestras fuerzas. — El camino era muy largo (larguísimo). — Esta camisa es de calidad inferior a la otra. — El periódico de hoy no lo he visto entre los periódicos. Esta tarde he vuelto tarde a casa de la fábrica. Pero es lástima que mí asiento estaba (se hallaba) en un palco. — Los alumnos pusieron los cuadernos sobre la mesa. Sé que a él también le gustan las piezas buenas. Por eso hubo muchos aplausos durante toda la función. — ¿Por qué no sois tan aplicados como los niños del tío Miguel? — Cuando. — Hoy los niños no se han lavado todavía. — Tú estudias menos que yo. — Anteayer hizo un tiempo hermoso pe. — Mandé traer azúcar de la tienda. — Ayer respondiste pésimamente en la escuela. — He dado más de cincuenta florines a mi hermana mayor. — El profesor ha leído los ejercicios escritos por los alumnos. — Inés tiene los cabellos más largos que tú. — Tú tienes los ojos más vivos que María. — Ellos son felicísimos. — Mis padres viven en el piso superior. A mí me gustó mucho la pieza. — La lengua española hablada en la América del Sur no se distingue mucho de la lengua hablada en España. pensaba en la pieza que había visto el sábado por la noche en el Teatro Alegre. — Budapest está dividido en dos partes • por el Danubio. — El queso que compré ayer era óptimo. Esteban y yo éramos condiscípulos. — Cuando iba a la universidad me interesaba por todo. La representación alcanzó un gran éxito. —Nosotros ya tenemos leídas estas revistas. — Mientras Paco escuchaba la radio yo leía el periódico. 4. — ¿Dónde has puesto las cartas escritas? — Hemos resuelto subir al monte. — Los ejercicios los tenemos escritos ya. Me desperté de excelente humor porque había dormido a más no poder. Lavándome.ro ayer llovió e hizo viento. limpiándome los dientes y peindándome en el cuarto dé baño. éramos niños tú eras más fuerte que yo. — Cuando uno quiere divertirse va al teatro o al cine. Ayer fuimos al teatro donde vimos el reestreno de la pieza de Shakespeare. — Nuestros parientes nos recibieron con suma >' alegría. La orilla derecha está limitada por las montañas. — Te ayudo con sumo gusto.

— ¿Ha llegado ya el tren? Habrá llegado ya porque son las diez. — Habiendo visto ya la comedia nueva. pero debéis salir. utilizando todos los medios de transporte modernos. 4. — ¿Eres tú. — Le conté a Pedro lo malo que es el libro. — ¡Lo feo que es este cuadro I — ¡Lo bien que habla español tu padre! — ¡Lo que o» habéis reído de nosotros I — ¡En mi vida he visto estatuas tan hermosas! — En su vida ha escuchado una música tan bella. a pasar unas semanas en su casa. -*. soy yo. — ¿Me haría el favor de pasarme la sal? — Saldríamos de casa. — Cuando habréis recibido mi carta. me llamó por teléfono. — Decías (Dijiste) que el señor Kiss vendría. — Cuando te habrás vestido ven al comedor a desayunarte. pero ya es tarde. — Dormí más profundamente que tú. nos apresuramos a casa. Viajaríamos por tierra y mar. — Nu puedes imaginarte lo buenos que son mis padres. — Supimos que nuestros parientes ya habían llegado con el tren de las dos. — Los niños rieron mucho en el cine. XXV. — Habríamos podido leer un libro.. — Luego que hubo comenzado a llover. a mi mujer y a mí. pero no tengo tiempo. — Mi mujer estaba muy contenta con los billetes de teatro que yo había recibido del director cultural de la fábrica. — Decíais (Dijisteis) que Pepe no tendría tiempo. — Vosotros no veis lo desdichadas que son esas muchachas. — Podrían hacer una excursión. pero llueve. Mi hermano nos escribió que se alegraría mucho de nuestra visita. nos quedamos en casa. Bailó a más no poder. — María escribió (ha escrito) que los parientes vendrían a vernos. — ¿Qué trajiste contigo del extranjero? Traje conmigo algunas camisas y unos pares de medias. responded en seguida. — El rey perdonó al bufón que le había ofendido gravemente. — A ver lo fuertes que son Francisco y Arturo. — Vosotros ya habréis visto la pieza nueva. Ayer recibí el dinero que mis padres me habían mandado. dimos un paseo en el parque. Hace medio año me escribió en su carta que nos invitaría. las montañas no eran ya tan hermosas como antes. pero ahora tienes que marcharte. — Sentimos no haber visto la pieza nueva. Tengo un hermano que vive en la Argentina. 5. Quien no le conoce no puede imaginarse lo 22 Spanyol nyelvkönyv — 8614 t ( * *337 . Nos gustaría mucho ver mundo. — Vendríais a vernos. pero no quería. a) Tomaría el sol. — Sabíamos que el tren llevaría retraso. — Después de que nos hubimos vestido. — Excúsame no haberte escrito.> — Cuando supe que mi amigo estaba enfermo. Yo tendría ánimos para subir a un avión» pero mi mujer tendría miedo a viajar por aire. 3. — Nos divertimos más que vosotros. entré en la platea.Juan habría salido (se habría marchado) de casa. Juan? Sí. — Ayer por la tarde llovió a más y mejor (a más no poder). — Habiendo ofendido gravemente el bufón al califa. — Siento no haber hablado con José. b) Yo sabía que tú saldrías (te marcharías). — Escribirías una carta a tus padres. — Ustedes habrían podido tomar el sol. — Nuestros padres escribieron que el tío Lodovico saldría para Budapest. — Habiendo desaparecido la nieve. c) Juan sabe lo cansada que está Ana. — Nosotros no sabemos lo difíciles que son estos ejercicios. — Después de haber entregado (Habiendo entregado) mi abrigo a la encargada del guardarropa. fui a verle. — ¿Se divirtió Margarita ayer en casa de los Varga? Creo que se divirtió muchísimo. — Tan pronto como mi hermano mayor hubo llegado a la estación. éste le condenó a muerte. — Habrán sido las siete y media cuando empezó la función. — Mi padre trabajó hasta más no poder en la fábrica.

— No negábamos que Margarita 338» . cueste lo que cueste. — Te agradezco que vengas a verme. a) Quizá(s) Pedro tuviese (tuviera) razón. Creo que tu marido se alegra cuando tenga ocasión de viajar. no me compraré el traje nuevo. dejará de llover. d) Llevo dos días sin comer. luego que) venga el cartero. — Nuestros amigos no creen que venga también Pedro. — Por extraño que parezca. — Sienten que estemos enfermos. — El matrimonio Varga está muy contento de que pueda salir para la Argentina. — No sé sí viene a las diez o a las once. — No sé qué tiempo haga afuera. En la Argentina se presentarían muchas ocasiones para hablar español (para que uno hable español). — No nos marchamos sin que hablemos con él. — ¡ Ojalá (que) tuvieses (tuvieras) razón 1 — No sabía qué tiempo hiciese (hiciera) afuera. Acontece) que el periódico lo traen sólo después de las siete. — Milagro será que nuestros amigos estén en casa. — ¿No hay aquí nadie que hable el francés? — Haré lo que usted quiera. — Tengo que salir para Szeged. Cuando Ana vio el sobre con los sellos argentinos. — Me alegro (de) que usted hable español. — Consta (Es claro) que te equivocas. en cuanto que. — Negamos que los niños sean holgazanes. — Puede ser que ya sea tarde. venga con vosotros? c) Debo (Tengo que) salir de casa aunque llueva. — Es (una) lástima que de aquí no oiga la música. — Tú eres el tercero que lo diga. — ¿No sabes cuándo llega el cartero? — Sé que viene a las diez. — Mi tío ignora que Ana sea una buena ama de casa. Ana no ha vuelto aún a casa. pensó para sí: — ¿Es posible que mi cuñada me escriba una carta? Lleva medio año sin escribir. — Enséñeme usted un libro que sea interesante. — Nosotros llevamos trabajando treinta años en esta fábrica. — Antes (de) que lea la carta. con tal de que) vengas a verme. — Es hora (tiempo) de que los niños vuelvan a casa. Mi marido y yo queremos que vengáis a vernos. Es posible que no tengáis bastante dinero. — Ocurre (Sucede. a) Quizá(s) tengas razón. — Es bueno que nuestros padres vivan en Budapest. Dolores escribe entre otras cosas: Ardo de deseos de veros. — Sé que ya es tarde. ¡Venid lo antes posible 1 XXVII. 2. La mujer de Juan está hoy muy contenta porque ha recibido una carta de su cuñada. — Llevo diez años de profesor en esta escuela. — Nos iremos a menos que llueva. — No ignoro que Ana es una buena ama de casa. — Sea como sea. — Me marcharé (Saldré) apenas (así que. — Ojala (que) tengas razón. tan pronto como. — Pablo dice que está enfermo. XXVI. Os prometemos que saldremos para Budapest a condición (de) que paséis por lo menos dos semanas con nosotros. 2. — Cuando llegues a la oficina. Ana se sienta en un sillón y abre cuidadosamente el sobre. Quizá(s) esté enferma. — Nuestros amigos creen que venimos. — ¿Cuánto tiempo llevas sin fumar? — Mis parientes ya llevan dos días en Budapest.bueno que es. Por eso hemos decidido pagar (que pagaremos) todos vuestros gastos de viaje. — Diga lo que diga. me quedaré aquí. — En mi vida he pensado que saldría para la Argentina. —Negábamos que los niños fuesen (fueran) holgazanes. — Quiero escribir a mis padres antes (de) que me marche. b) Puede ser que tengáis razón. — Aunque tengo dinero. — No negamos que Margarita es holgazana algunas veces. — Tememos (de) que el tren no llegue puntualmente. 3. — ¿No lamentáis que yo no . — Hoy me quedo en casa a condición (de) que (siempre que. no le creo.

Me sentía como si (igual que si) estuviese (estuviera) en el séptimo cielo. — Te agradecí que vinieses (vinieras) a verme. En la carta me rogó que fuera (fuese) a verle. No sabía con certeza (seguramente) si viene a las diez o a las once. Ocurría (Sucedía. Estaba claro como dos y dos son cuatro que ocasión tan provechosa no se me presentaría otra vez para ver mundo. — Mi tío ignoraba que Ana fuese (fuera) una buena ama de casa. — ¿No sentíais que yo no fuese (fuera) con vosotros? — Sería hora (tiempo) de que aprendieseis (aprendierais) la lección. — Quise escribir a mis padres antes (de) que me marchase (marchara). — Nos iríamos a menos que lloviese (lloviera). d) ¡Si nuestros padres supieran cuánto trabajamos I — ¡Si vieras cuántos libros tengo I — ¡Si oyerais a Eva lo bien que canta ! — ¡Igual que lo leyese (leyera) en una novela ! — ¡Como si no lo vieses (vieras)! ¡Como si no lo supieran 1 — Parece como si nevase (nevara). Me la había escrito mi cuñado.era holgazana algunas veces. — Milagro sería que nuestros amigos estuviesen (estuvieran) en casa. Mi cuñado prometió también que pagaría los gastos del viaje. — El matrimonio Varga estaba muy contento de que pudiese (pudiera) salir para la Argentina. A pesar de eso tendría que gastar mucho dinero para los preparativos del viaje. — Sentían que estuviésemos (estuviéramos) enfermos. Ayer recibí una carta de la América del Sur. — ¿Pudiera hablar con el señor Kiss? — ¿Pudiéramos ver los tejidos nuevos? b) Era necesario que tuvieseis (tuvierais) razón. — ¡Ojalá tuviese (tuviera) yo más tiempo 1 — ¡Ojalá me dijesen (dijeran) la verdad ! — ¡Ojalá vinieseis (vinierais) también vosotros 1 3. — Dijese lo que dijese. — ¿No sabías cuándo venía el cartero? — Sabía que venía a las diez. no le creía. — Me quedaría en casa a condición (de) que tú también te quedases (quedaras) aquí. — No ignoraba que Ana era una buena ama de casa. — Le rogué a mi amigo (que) me enseñase (enseñara) un libro que fuese (fuera) interesante. Le rogaría (que) me prestase (prestara) dos mil florines hasta que yo regresase (regresara) de la América del Sur. — Sabíamos que era ya tarde. dejaría de llover. — Era hora (tiempo) de que los niños volviesen (volvieran) a casa. yo no deseaba verle. — Me alegraba (de) que María hablase (hablara) español. — (Yo) creía que cuando llegase (llegara) a la oficina. — Nuestros amigos no creían que viniese (viniera) también Pedro. Acontecía) que el periódico lo traían sólo depués de las siete. ¡Era (una) lástima que no tenía maleta ! jOjalá tuviese (tuviera) dinero en la libreta de ahorros I En el caso peor podría acudir a Don Francisco. no me compré el traje nuevo. — Le dije a mi padre que yo haría lo que él quisiera. costase lo que costase (costara lo que costara). me alegré mucho que mi cuñado pensase (pensara) en mí. — Fuese como fuese. — Nuestros amigos creían que veníamos. — Nuestros amigos quisieran venir a vernos. — Era bueno que nuestros padres viviesen (vivieran) en Budapest. c) Debí (Tuve que) salir de casa aunque lloviese (lloviera). — No nos marcharíamos sin que hablásemos (habláramos) con él. — Era (una) lástima que yo no oyese (oyera) la música. — Tenía que salir para Szeged. — Don Francisco se fue para que los niños pudiesen (pudieran) estudiar tranquilamente. — Quisiera comprar un sombrero. Quisiera hablar con 22* 339 . — Margarita fue la tercera que lo dijese (dijera). — No había nadie allí que hablase (hablara) el francés. — Aunque tenía dinero. Sería necesario que me comprase (comprara) un traje nuevo. Superfluo decir. — Constaba (Era claro) que Miguel se equivocaba.

Estoy contento de que haya logrado arreglarlo todo. — Habríais gastado mucho si hubieseis (nubierais) tenido dinero. 340 . — Echaría un sueño si tuviese (tuviera) sueño. 3. — Si tuvieses (tuvieras) sueño te echarías a dormir (te acostarías). — ¿ Qué diríamos a Pablo si viniera (viniese)? — Por extraño que pareciera (pareciese). hubiera hablado) español? — Me iría (Me marcharía) donde quisieras. — Si hubiesen (hubieran) dado un buen programa habríais (hubierais) ido al cine. — No afirmamos que Ana tenga razón. gastaba mucho. a) Si tengo dinero. Era bueno que tam' bien vosotros hubierais (hubieseis) venido. Es bueno que también vosotros hayáis venido. — Os habríais (hubierais) echado a dormir si hubieseis (hubierais) tenido sueño.mi jefe también. Todo está preparado ya. Pedro no sabía que yo hubiera (hubiese) estado aquí. XXIX. — Leeríamos el periódico a condición de. No afirmamos que Ana hubiera (hubiese) tenido razón. — Temíamos que llegáramos (llegásemos) tarde. Mañana por la mañana saldré para el extranjero. ¡Qué bien que me hayan concedido el pasaporte y los visados necesarios I Siento sólo que mi amigo no pueda acompañarme. Pedro no sabe que yo haya estado aquí. — Tú eras el primero (la primera) quien lo dijeras (dijeses). 3. — Es bueno (Está bien) que también vosotros vengáis. — Habrías (Hubieras) estudiado más si te hubiese (hubiera) traído mi libro. — Gastaríamos mucho si tuviésemos (tuviéramos) dinero. A Juan le agradó que le hubiera invitado a acompañarme. b) Puede ser que el tren ya haya llegado. Le rogaría (que) me concediese (concediera) seis semana» de vacaciones. a) Siento que no tengas tiempo. te comprarás el abrigo. Tú eras el primero quien lo hubiera dicho. — ¡Ojalá me hubiera comprado el traje nuevo ! — ¡Ojalá (se) hubieran quedado en casa I — Te escribiría a condición de que tú contestaras (contestases) a mi carta. Los bultos los entregaré a un mozo que los llevará en un departamento para no fumadores. — Si hubiésemos (hubiéramos) tenido sueño. Me he propuesto que del extranjero escribiré muchas cartas y tarjetas a mis conocidos (a mis amigos). ¡Qué bien que yo haya aprendido algunas palabras en italiano 1 Iré a la estación en un taxi porque tengo (llevo) muchos bultos. no tengo preocupaciones. Siento que no hayas tenido tiempo. 4. — Quizás mi hermano haya tenido razón. No afirmamos que Ana haya tenido razón. Pedro no sabía que yo estuviera (estuviese) aquí. Quisiera estar sentado cerca de la ventanilla para poder ver los hermosos paisajes. ¡ Quién hubiera podido pensar dos meses antes que yo saldría para Roma I Me sentía como si me hubiera (hubiese) tocado la lotería. Sentía que no tuvieras (tuvieses) tiempo. Era bueno que también vosotros vinierais (vinieseis). el asunto estaba así. Espero que tendré un buen asiento en el tren. — ¿No habéis hallado a ninguno que hablara (hablase. XXVIII. — Estudiaría (Estudiara) más si me trajeses (trajeras) tu libro. No afirmamos que Ana tuviera (tuviese) razón. — Si tenía dinero. que nos lo prestarais (prestaseis). — Iríamos al teatro si diesen (dieran) un buen programa. — Acaso nuestro amigo se haya marchado ya. — Podía ser que hubieran perdido el tren. Mi tren sale (saldrá) de la estación del Sur a las seis y cuarenta. — Pedro no sabe que yo esté aquí. nos habríamos (hubiéramos) echado a dormir. pero él temía de que sus jefes no le concederían seis semanas de vacaciones. Sentía que no hubieras (hubieses) tenido tiempo. — Si tienes dinero. — Juan era el último que saliera (saliese) (hubiera salido) del cuarto.

Puede ser que mi marido hoy vaya a ver a su hermana mayor. Aunque se queje siempre de que no tiene dinero. Creo que tiene también un huerto frutal. Llevomucho tiempo sin leer un buen libro. Sucedió . 1. No creo que sea Juan. XXX. Siento que no viva en la capital. — que yo dijera (dijese) a todos que tú no estabas en casa. Es fácil que vuelva sólo después de las nueve. — Estoy contento de que tú te quedes aquí — te hayas quedado aquí. porque paraba siempre allí cada vez que venía a Budapest. Estoy muy contenta de que me traiga una carta. 4. La tía Teresa lleva sin escribirnos mucha tiempo. — No sé cuándo Juan vuelve a casa. — Hubieras podido figurarte que para mi padre estoy siempre en casa. — Estaba contento de que quedases aquí — te hubieses (hubieras) quedado aquí — te quedarías (quedases. — No sabíamos cuándo llegase (llegara) — hubiese (hubiera) llegado — llegaría el tren. — ¿Por qué has dicho que no estaba en casa cuando llegó mi padre? — le preguntó a Pepe. podría escribirnos más a menudo (con más frecuencia). — Escribiremos a nuestros padres que ahora estamos aquí — mañana estaremos" en Debrecen — ayer estábamos en Szeged. — Será menester que salgamos para Viena. • „ 3. Es lástima que hoy no haga sol. Si hiciese (hiciera) sol. De allí proseguimos nuestro viaje para Florencia y Roma. Podéis imaginaros lo furioso que estaba que no había podido hablar con mi padre. — contestó Pepe. Así pues fui al hotel para encontrarme con él. Si hubiéramos (hubiésemos) tenido másdinero habríamos (hubiéramos) visitado también Sicilia. — Por fortuna sabía que mi padre había parado en el hotel de la Paz. Sería mayo cuando llegamos a Venecia. daría un paseo en el jardín. una vez que tenía mucho que estudiar y por eso rogué a Pepe que dijera (dijese) a todos que yo no estaba en casa. — Quisiera (Querría) que me escribieses (escribieras) una carta. Me parece que hoy he tra-* bajado bastante. Me sentaré en aquel sillón y empezaré a leer una novela. Cuando estudiaba en la universidad Pepe y yo vivimos juntos. — Era menester que saliésemos (saliéramos) para Viena. — Tú mismo me has rogado. Pero quizás. No puedes imaginarte lo hermoso que es nuestro jardín. — Nosotros preferiríamos hacer un viaje. 2. escribirá) un libro. Por la noche Pepe me relató que mi padre había venido a verme. No sabíamos que Juan saliese (saliera) para la Argentina. quizás sea el cartero. — Habría querido (Hubiera querido) que me hubieses (hubieras) escrito una carta» — No sabemos cuándo llegue — haya llegado — llegará el tren. Ignoro también qué hora seaPuede ser que ya sea tarde. (acaso) sea mejor que viva en el campo. No estaría mal que también nosotros viésemos (viéramos) mundo» 341. Llaman a la puerta. — Hace algunos siglos no se sabía que la tierra gira alrededor del sol. quedaras) aquí. Yo fui al otro cuarto y no oí que llamaban a la puerta. Temo que 'esté enferma. En mi vida olvidaré lo interesante que fue un nuestro viaje en Italia. Ayer hablamos. Tú no sabes lo agradable que es con un tiempo semejante estar sentado cerca de la ventanilla en el departamento (compartimiento) del tren rápido y mirar el hermoso paisaje. Sea como sea. . Si no viviese (viviera) en el campo. — Pensaba que Pablo escribiese (escribiera) — hubiese (hubiera) escrito — escribiría (escribiese. pasaría todo el día en el jardín. vive bien porque cría cerdos (puercos). Si dependiese (dependiera) de mí. mis hijos no podrían pasar sus vacaciones en su casa.b) Pienso que Pablo escriba (haya escrito. con el amigo de Juan que nos relató que Juan había recibido seis semanas devacaciones. Mi padre estaba muy contento de que yo estuviese (estuviera) bien y que hubiese (hubiera) pasado al examen. escribiera) un libro.

— No conocemos a las señoras que habéis saludado. — Quisiéramos hablar con el señor director. — La pluma con que escribo no es muy buena. Ayer por la mañana me levanté tarde porque estaba cansado y no oí que sonaba el despertador. pero está ocupado. Por fortuna era domingo y no tenía que ir a la oficina. yo también habría (hubiera) escrito los ejercicios. ¿Pudiéramos. eslaba en el séptimo cielo. 5. a) El libro que ves sobre la mesa es mío. — Inés es amada de toda la familia. entonces. ¡Ojalá hubiese estudiado mejor el español! ¡Ojalá pudiera (pudiese) llevar consigo a sus hijos I Juan tenía una cierta suma de dinero en el banco. b) Se compra cuadros. 4. — ¡Quién hubiera podido pensar que tanta gente haría cola delante de las ventanillas ! Los Varga se alegraron de que hubiesen (hubieran) llegado a la estación con media hora de anticipación. Era) lástima que la tía Matilde no haya (hubiese. — Estos cuadros no se compran. 4. Creo que tendrá tiempo de recibirles. Si no hubiera (hubiese) tenido que escribir (Si no debiera escribir) un informe para mi jefe. 3. nosotros también podríamos hacer gestiones para obtener los pasaportes. Después de entregar sus bultos al mozo fueron a la sala de espera. — ¿ Qué harías (hicieras) si ahora no tuvieses (tuvieras) que ir a la escuela? Iría a ver a mi cuñado. — No conocemos los asuntos de que hablan ustedes. pero ésta no era bastante para que pagase también los gastos de viaje de sus hijos. — Estas cartas no serán llevadas a (los) Correos por Eva. El matrimonio Varga estuvo contento de que el mozo hubiese (hubiera) hallado buenos asientos en un departamento para no fumadores. No tuvieron que esperar mucho porque cinco minutos más tarde abrieron las puertas hacia el andén. — Los museos se visitan por la mañana. hablar con su substituto? Hagan ustedes el favor de sentarse. Así pues eché un sueño y no me levanté que a eso de las diez. Estoy contento de que lo hayamos preparado todo. — La tía Teresa estaba acompañada de su marido. No sería mal que llegásemos (llegáramos) a la estación con media hora de anticipación. — No conocemos las personas de quienes hablan ustedes. Si no fuese (fuera) a la lección de español. (Es. El tiempo pasó pronto. No creo que hayamos olvidado algo. 342 . El libro era tan interesante que no sabía que fuese (fuera) ya tan tarde. — Juan no creyó que su hermana mayor le invitarla. — Este ejercicio fue escrito por Juan. — Los cuadernos que me has comprado son gruesos. pero no hacía sol y hacía frío. Por eso decidí quedar(me) en casa.Si tuviésemos (tuviéramos) más dinero. — Los buenos alumnos son alabados por todos. — Estos objetos no se venden. ¿Tú has escrito los ejercicios? Yo no era (fui) tan aplicado como tú. Juan sentía que sus hijos no hubieran (hubiesen) podido venir a la estación. hubiera) tenido tiempo de ayudarhos. a) Esta carta no ha sido traída por el cartero. — Ha llegado la señorita a quien quiero dar mi libro. habría (hubiera) hecho una excursión con mis amigos. — El alumno con quien he hablado es el hijo de mi amigo. ¿Está? Sí. — No conozco a los hombres que están sentados en el primer banco. — A Pedro se le alaba por su bondad. escucharía la radio y leería el libro que había empezado a leer hace algunos días. el profesor creería que no me he preparado. Pero iré a verle mañana. Si hubiera (hubiese) hecho un tiempo hermoso. Tienes razón. XXXI. Cuando leyó la caria de su hermana. señores. ¡Qué bien que ya ayer nos hubiéramos (hubiésemos) asegurado un taxi.

— He aquí los sobres de las cartas de los cuales (de las cuales) te he hablado. — En el teatro he visto a los hijos de la tía Inés y de la tía Margarita. — Le he traído a usted el libro de cuyo contenido ya he hablado a usted. 5. — Te contaré una historia interesante de un andaluz que vivía ya hace veinte años en un pueblecito de Holanda. — Escríbeme de lo que quieras. — Hay periódicos cuyos artículos son siempre interesantes. — Era una delicia el hacer una excursión a las montañas. nadie les esperaba a nuestros padres en la estación. — Por no habernos puesto un telegrama. XXXII. no puedes figurarte lo tontos que son los hombres con quienes. el escribir cartas. a) Después de escribir la carta. — Con no estar enfermos. ¿Quién fue el primero en entrar en el cuarto? 343 . — Eran los periódicos y no los libros los que he visto sobre la mesa. T. Cuando un compatriota ^paisano) acertó a pasar por el pueblo.b) Pablo es (era) el que me acompañó a la estación. el aprender las palabras nuevas . — Lo que dices no me interesa. le dijo : — Amigo mío. — Eugenio se metió la carta en el bolsillo sin leerla. — Mi amigo me ha invitado a ir con él al cine. — Al bajar al piso bajo encontramos a Isabel. — Además de no escribirnos. — Hoy ya no parará de llover. — No se han arrepentido de habernos escrito. a las cuales habéis encontrado) por la calle. el saber lenguas . — Eva era la que me abrió la puerta. d) Te busca alguien cuyo hermano iba contigo a la escuela. el leer libros y periódicos. Él español como idioma nativo es hablado hoy por más de cien millones de hombres en el mundo. — Antes de empezar a leer el libro tengo que llamar por teléfono a Pablo. — No sabemos cuándo marcharnos. al ponerse el sol. — Era hora de despedirnos. — A no ir Carlos a la escuela. — En vez de tocar el piano lees un libro. Ayer en la clase de español nuestro profesor habló de la lengua española. El léxico y la sintaxis del latín vulgar tenía diferencias apreciables con el latín literario usado por los escritores romanos clásicos.NO nos cansamos de admirar los cuadros hermosos. con los cuales (con las cuales) os habéis encontrado (a los cuales. el criticar a otros. c) Ha llegado la hermana de mi amigo de la cual (del cual) te he hablado mucho. no nos sentimos bien. — Solemos (Estamos acostumbrados a) comer a la una. b) Celebro (Me alegro de) verte. 4. hace ya más de veinte años que estoy aquí. — No quiero molestarle (disturbarle) a usted. — María aprende a cocinar. — Trataré de hacer (cumplir con) mi deber. latín vulgar hablado por los conquistadores romanos. Este hombre no era capaz de aprender el holandés. nuestros amigos tampoco nos llaman por teléfono. y todavía no entienden ni hablan la lengua española. — Anoche leí un libro cuyo título ya no recuerdo (de cuyo título ya no m3 acuerdo). — Aprenderemos las palabras hasta saberlas. — El tren no tardará en llegar. — Será mejor llamarles por teléfono. 2. vivo en este pueblo. el contar cuentos . — Habéis hecho bien en ponernos un telegrama. al llegar al mercado . Nos explicó que la lengua hablada por los españoles fue llamada castellana porque fue hablada primeramente en Castilla. El idioma español es lá continuación del . con el andar del tiempo . — He venido a fin de (para) hablar contigo. fui a echarla al buzón. el levantarse tarde . — Si hubiera visto a Ana me habría acercado a ella. el profesor creería que no se había preparado. — Son muchos los que hablan el español.

Acabamos de leer en la escuela un cuento que trata de un labrador. — Cuando llegué a la escuela los alumnos acabaron de salir de las clases. estás en un error. Más tarde ya soñaba con ingresar en la universidad. a) Acabo de escribir el ejercicio. 2. — Si Pablo no tiene cuidado de su pluma (estilográfica) acabará con ella en el curso de un mes. — Si crees que María dice la verdad. — Tres muchachas han venido a felicitarme con sendos ramilletes de flores. — Temo de que habrá que aguardar mucho en la peluquería. — ¿Dónde está tu padre? Está de viaje. XXXIII. — Después de la cena me pondré a leer el libro. Ahora trabajo de profesor en una escuela media. — Yo no tengo nunca que aguardar. Hay gente que no tiene opinión propia (independiente) y sigue siempre el consejo de los demás. — no se puede obrar a gusto de todos. Me interesaba siempre en los trenes. otros criticaron que el hijo estaba montado en el burro y el padre iba a pie. — Mañana estaremos de caza. Por eso ingresé en la facultad de filología de la universidad. Sabía que podría ingresar en la universidad sólo si me ponía a estudiar con energía y lograba aprobar los exámenes de ingreso.. Me alegro de haber estudiado bien de niño. Está para morir. — No nos han escrito siquiera una tarjeta. Si no hubiera estudiado bien. su hijo y de un burro. 344 . — A mis tres hijos les he comprado sendos sombreros. 3. c) Podrías darme siquiera un vaso de agua. — Mi hermano mayor estuvo dos años de embajador en Londres. — Si no cumplimos con nuestros deberes no cumpliremos el plan. Espero que mis hijos cumplirán también con sus deberes y podrán ingresar en la universidad o en la escuela superior. He de) confesar que las matemáticas no se me daban bien. — Estábamos para marcharnos cuando llegó Juan. — Estas cartas están por escribir. — Mi tía volvió a escribirme. Me acuerdo que cuando tenía doce años. Debo (Tengo que. — ¿Por qué no dejáis de hablar? — Dejaré yo de ser (llamarme) Pedro si eso no es verdad. Ejerzo mi profesión desde hace diez años. Camino del mercado encontraron varios grupos de campesinos. — Después de la comida nos pusimos a estudiar. — Lo ves. — ¿A dónde vais a ir? Vamos al cine a tomar billetes. b) • Hungría abunda en toda clase de frutas. — Mi hermano menor iba a escribirme una carta cuando llegó mi telegrama. — Voy a enseñarles a ustedes los tejidos nuevos. soñaba con hacerme maquinista ferroviario. El labrador todavía no se atrevía a dejarle a su hijo el cuidado de su casa y de sus tierras porque sabía que su hijo no tenía confianza en sí mismo. « Si nos disturbáis no acabaremos el trabajo — ni siquiera para las ocho. — El enfermo no está en su juicio. fueron al mercado en el pueblo vecino. — (Siquiera hubiesen estado en casa I — Ni siquiera me ha mirado (No me ha mirado siquiera). — ¿Por qué no hace usted pintar su habitación? — ¡No se haga usted rogar 1 — El jefe hizo copiar la carta otra vez por la mecanógrafa. — Carlos acaba de salir del cuarto.5. — Nuestro tío ha vuelto a estar en París. — Si no te molesto. Desde aquel tiempo pasé todos mis exámenes con notas de sobresaliente. tal vez no tendría colocación. al tercer grupo de campesinos no les gustaba que el padre estaba montado en el burro y el hijo iba a pie. — dijo el labrador a su hijo. tanto más me interesaba en las lenguas. Unos les criticaron al labrador y su hijo por llevar el burro sin jinete . me pongo a tocar el piano. Un día. hijo mío. — Terminó por prestarme el libro. — Al vernos se echaron a reir.

— Todos probaron pero ninguno lo consiguió. ¿Qué estás haciendo? Estoy escribiendo una carta a mis padres. — María sigue leyendo su novela. 4. 3. — María se puso encendida cuando me acerqué a ella. — Nadie sabe cuándo está abierto el Museo Nacional. Seguían diciendo que el descubrir tierras nuevas no presentaba ninguna dificultad. Nunca podemos olvidar las hazañas de los dos protagonistas de la novela. — Si no logramos tomar un taxi nos veremos obligados a ir a pie a la estación. Recientemente han sido publicadas en revistas en traducción húngara las poesías de Federico García Lorca y de otros poetas españoles. Al gobierno de España le hacían falta nuevas minas de oro y por eso me dio tres carabelas. • 4. — Serían (Habrán estado) las once cuando quedé dormido. — les dije. — Esos niños andan ocupados en construir casas. XXXV. Podéis imaginaros lo felices que éramos cuando pudimos poner pie en la tierra tanto tiempo esperada. — ¿Por qué no sigues durmiendo? Llevo durmiendo ya más de ocho horas. salí para Lisboa para pedir su ayuda en realizar mis planes. entre otras la lucha de Don Quijote contra los molinos de viento. — Cuando entramos en el cuarto Juan y Miguel quedaron callados. — Los libros sigan abiertos sobre los pupitres. — iba a menudo a la orilla del mar para ver los barcos navegando hacia países lejanos. — el descubrir tierras nuevas es tan fácil como mantener un huevo derecho sobre la punta. Leí todos los libros sobre viajes. Hace poco han sido traducidos al húngaro El Sombrero de tres Picos de Pedro Antonio de Álarcon y la novela de Benito Pérez Galdós. • 345 . Esta pieza sigue (siendo) representada en el Teatro Nacional. Todo es fácil después de que otro lo haya hecho. Cuando los sabios supieron que yo quería llegar a la India navegando hacia el oeste. — Al vernos nuestros amigos quedaron sorprendidos. — Nos quedamos mirando el mar azul y las aves que revoloteaban sobre el barco. Cuando era un niño de ocho años. se burlaron de mí. Leyendo esos libros iba convenciéndome de que la tierra debe de ser redonda. El motivo de eso es que hasta ahora no han sido traducidas muchas obras españolas al húngaro. En Hungría había gente que se ocupaba(n) con gusto en la lengua y literatura española. — La tía de Margarita se está muriendo. — Tus amigos.XXXIV. Salimos del puerto de Palos el tres de agosto de 1492. — Nuestro barco se iba aproximando (iba aproximándose) a la ribera (orilla). — De niños leímos con mucho gusto el Quijote de Cervantes. 3. — Voy pensando que me equivocaba.llevan esperándote más de una hora y media. Sabiendo que los sabios portugueses buscaban rutas más cortas para ir a la India. Muchos días y noches pasaron hasta que uno de los marineros vio la tierra de lo alto del mástil. — contaba Cristóbal Colón a sus amigos. — No creáis (penséis) que los grandes españoles dieran (diesen) gran importancia a mi descubrimiento. — ¿Tienes ya escrita la traducción? Por no haber recibido de ti una carta me veo engañado. titulada "Zaragoza". — Carlos sigue sentado a la mesa leyendo la novela. En Hungría por lo general no se conoce bien la literatura española. — Verdad. — En el museo nos quedamos mirando los cuadros de los pintores españoles. Mi mayor deseo era llegar a ser un célebre navegante. — En las grandes ciudades los tranvías andan desapareciendo. Seguí dormido hasta las siete de la mañana. Entonces yo machaqué un poco el huevo y lo dejé en equilibrio. Continuaré tomando la medicina porque me siento todavía enfermo. Además del Quijote descuellan en la literatura española también las obras de otros novelistas.

tenemos que ampliar nuestros conocimientos aprendiendo con aplicación las palabras desconocidas. de vez en cuando. Abarcando con la vista el camino recorrido. aprovechándonos de toda ocasión para hablar el español. Pues bien. Pero si queremos conocer las obras literarias en el original. podemos afirmar que hemos trabajado bien : con ayuda de un diccionario somos capaces de comprender y traducir cualquier texto español. estudiándola. ¿Es difícil la lengua española? Ahora que ya sabemos algo de esa lengua podemos decirlo sinceramente : el español no es ni más fácil ni más difícil de cualquier otro idioma. la gramática y también las palabras antes estudiadas. Para aprender bien una lengua debemos ocuparnos en ella durante años. Este número es bastante para hablar y leer temas no demasiado complicados. Conocemos ya cerca de tres mil palabras españolas. El estudio de una lengua no termina con la última lección de un manual. pero más tarde cada vez más segura y correctamente. dentro de poco nosotros mismos podremos hablar el hermoso idioma castellano. 2. o si necesitamos seguir estudios profesionales o técnicos. cada día. después de un poco de ejercicio seremos capaces de comprender el habla de los españoles y. al comienzo lenta y cautamente.XXXVI. ¡continuemos el trabajo empezado ! \ 646 . por decirlo así. si no queremos olvidar el uso de la lengua tenemos que repasar.

A főnév nemét (m = masculino hímnemű . felől acercarse (a) közeledik. az -a végű nőnemű l A spanyol ige főnévi igenévi alakja mellett a magyar jelentést a szótárak szo­ kásához híven a kijelentő mód jelen idejének egyes szám 3. a világ­ tól elvonatkozva abuela nagyanya abuelo n a g y a p a . ahol kétséget támaszthat. -hoz. en) aburrido unalmas aburrir untat. . többes szám(ú főnév) lásd vagy valaki. -nél abanico legyező abierto nyitott. / = femenino nőnemű) csak ott jelöljük. hang­ súlyozás) acentuación / hangsúly aceptar elfogad acerca de (ej) illetően. ~ s e unatkozik acabar befejez.SPANYOL-MAGYAR SZÓTÁR E szótár a Bevezetésben és a 36 leckében előfordult valamennyi spanyol szót tartalmazza.b e . -hez. meg-. valami a címszót ismétli a (ej) -nak. odajön acertar (acierto. bővelkedik (amiben : de. A spanyol ige főnévi igeneve után zárójelben megtaláljuk az esetleges ragozási sajátosságokat. -re . odamegy. ragozásuk meg­ található a könyv 309—314. -nál. -ra. bevégez . = v. nyitva abogado ügyvéd abolengo eredet. A szótárban használt egyéb rövidítések: ej hat inf f ksz mn nm — = = = = = elöljárószó határozószó infinitivo. vmi = ~ = plural. személyében adjuk meg. oda­ lép. los ~ s a nagyszülők abundancia bőség. olajbogyó acento hangzás. -höz . tövis absolutamente teljességgel. a + inf) véletlenül tesz vmit acomodado jómódú acomodador m . hanglejtés. en ~ bőven abundante bőséges abundar bőven van. származás abrazar választ (pálgát) . (könnyen) hozzáférhető acceso közeledés acción / cselekedet aceituna olíva. főnévi igenév kötőszó melléknév névmás pl = /. (téli)kabát abril m április •abrir (abierto) kinyit abrojo csalán. A rendhagyó igéket csillaggal (*) jelöltük meg . terhére van (akinek: tárgyesel) . -ba. éppenséggel absoluto önálló abstraído gondolatokba merülve. ~ a / jegy szedő acompañar (el)kísér aconsejar tanácsot ad (akinek: tárgyeset) acontecer történik. ~ de (+ inf) éppen az imént (történt vmi) academia akadémia acariciar (-icio) (meg)simogat acaso talán accesible megközelíthető. megesik acontecimiento esemény acordarse (me acuerdo) emlékszik vmire (de) 347 . felölel abrazo ölelés . -nek . dar un ~ megölel abrigar (de) megóv (vmitől) abrigo felöltő. lapján. Az -o végű főnév hímnemű. = vki.

oda. némi. kedvelő . amiért: tárgyeset) agradecido hálás agrícola mn földművelő agrio savanyú agua víz aguardar vár (ige) agudeza éleselméjűség. ~se borotválkozik aficionado vmit szerető. kissé . tárgyeset) afable nyájas(an). raktár almendra mandula almendro mandulafa almohada párna alojamiento elhelyezés. jugar al ~ sakkozik ajeno idegen. kiváló admirar megcsodál admitir megenged. ~ de (ej) vmi körül alto magas . estar ~ (a) hozzá van szokva (vmihez) acostumbrar szokott acrimonia érdesség. szesz aldea falu aldeana parasztleány aldeano paraszt.előbb(re). algunas néhány alma lélek almacén m áruház . kedvel vmit afirmar állít. utolér alcoba hálófülke alcohol m alkohol. ~ bien nos hát ahorcar felakaszt ahorro takarékosság. eltűr adoptar elfogad adquirir (adquiero) szerez. figyel­ meztet. de ^ környező . néhány. hogy ¡adiós! isten veledl adjetivo melléknév admirable csodálatra méltó. f fürdővendég 348 agujero lyuk. más «. en algún sitio valahol algunos. megtakarított pénz aire m levegő aislar elkülönít. felverődik (j»Qítí allá ott.acostarse (me acuesto) lefekszik acostumbrado megszokott. valamely. alemana német alfabeto betűsor. alguno valaki. megerősít África Afrika afueras / pl környék. utal alumna tanulólány alumno tanuló alusión / célzás alzarse felemelkedik. fordul. dott advenimiento trónralépés adverbio határozószó adversario ellenfél advertir (advierto) megjegyez. en voz alta hangosan altura magasság aludir céloz. barátságos(an) afectuoso szívélyes afeitar borotvál . tetszik agradecer (-ezco) megköszön. falusi alegrarse (de) örül (vminek) alegre vidám alegremente vidáman alegría öröm Alejandro Sándor alemán. actor m színész actriz / színésznő acudir eljön. felhívja figyelmét (akinek. mogorva. ~ de azonfelül. folyamodik vkihez (a) acuerdo egyezmény. vidám zaj álbum m album alcanzar elér. elszállásolás alquilar bérel. nyer aduana vám(hivatal) adusto szigorú. besavanyo. de ~ rendben van acusado vádlott acusar (de) vádol (vmivel) acusativo tárgyeset adelante előre. en las ~ de vminek a környékén agitar lenget. másé al = a + el alabar dicsér. ~ más még valami(t) alguien valaki algún. jabón de ~ borotva­ szappan . megfojt: vízbe fúl ahora most. azonkívül. hálás (akinek: a . körbe. máquina de ~ borotva­ készülék . ráz agosto augusztus agradable kellemes agradar jólesik. szellemes mon­ dás agüero jóslat águila sas agüista m. elszigetel ajedrez m sakk(játék). keserűség acto felvonás . por -v egyelőre. ké­ sőbb adelgazar lesoványodik además azonfelül. ~se (de) dicsekszik (vmivel) alargarse elhúzódik alarma riadó alba hajnal albañil m kőműves alborada hajnal alborear hajnalodik alboroto zajos vidámság. nyílás ¡ah! ó! ahí ott (a measzólltott személynél) ahogar vízbe fojt. ábécé álgebra algebra. más ~ de (ej) -on t S allí ott . tener alquilado bérel alrededor (hat) körül. ser ~ a szeret. számtan algo valami(t) .

ráadás. rövid történet anfitrión m vendéglátó gazda Angela Angela anhelar óhajt. ambas mind a kettő. sürget aprender megtanul apresurar siettet. bátorság . ~ que m i e l ő t t . színtelen apagar elolt aparador m pohárszék. en ~ s de javára árabe arab Arabia Arábia Aragón m Aragónia aragonés. ¡que os aproveche! váljék egészségetekreI aproximarse közeledik apuesta fogadás apuntar súg aquel. zakó americano amerikai amiga barátnő amigo barát amo gazda. megy andén m peron Andrés m András. szerelem amueblado bútorozott Ana Anna anacronismo anakronizmus ananá ananász ancho széles. mielőtt. por -~ tetejébe. al ~ virradat­ kor. de ~ előre. megjelenik apasionado szenvedélyes apenas alig apercibir(se) észrevesz apetito étvágy apetitoso étvágygerjesztő aplauso taps aplazar elhalaszt. intelem amor m szeretet. eped vmi után (tár gyesét) ante (ej) e l ő t t . -a andalúziai andar jár. ~se siet aprisa sietve. aragonesa aragóniai árbol m (élő)fa arco ív arder ég. con ~ előbb. adoma. anteanoche tegnapelőtt este v. Endre anécdota / anekdota. szellem. aquélla az aquello az aquellos. aquella az a aquél. aquellas azok a aquéllos. halogat aplicación / szorgalom aplicado szorgalmas apoderarse (de) hatalmába kerít (vmit) apostar (apuesto) fogad (amibe: tárgyeset) apoyo segítség. de < innen — ara oltár. n y e r . ~ todo mindenekelőtt. elfoglal aprobar (apruebo) megállja helyét. ebédlőszekrény aparato készülék aparecer (-ezco) előtűnik. vágyódik (ami után: tárgyeset) anillo gyűrű animación / élénkség. korábban. forgalom animal m á l l a t . alkonyodik . tág(as) andaluz. éjjel. bejelent añadir hozzátesz. alkony anónimo névtelen anotar feljegyez ansiar (ansio) vágyódik. ház ura amonestación / intés. ~ de casa a ház úrnője amabilidad / kedvesség amable kedves. cuanto ~ minél előbb . letesz (vizsgát) aprovechar (fel)használ. gazdasszony. előre antiguo régi. el ~ (be)esteledés.megbecsül apremiar szorít. előzetesen anterior előbbi. ráadásul ^ año év apagado tompa. elsősorban anteanoche tegnapelőtt este anteayer tegnapelőtt antemano . mn állati ánimo lélek. előzetes antes (hat) előbb . lo *~ posible lehetőleg minél előbb .' lángol argelino algíri (Argel m Algír) Argentina Argentina argentino argentin argüir (arguyo) vitatkozik armario szekrény armonioso dallamos arquitecto építész arquitectura építészet arrancar elindul arrastrar maga után húz. ~ (de) (ej) előtt anticipación / előleg. jelentős apreciar . támogatás apreciable észrevehető. hasznára v a n . mind a ketten América Amerika. gyorsan aprisionar magába zár. ősi Antonio Anta) Antoñuelo Tóni anual évi anunciar hirdet. ~ del Sur DélAmerika americana kabát. tener ~ s bátor aniversario évforduló anoche tegnap este v. vonszol 349 . un año ~ egy évvel ezelőtt. szeretetre méltó amanecer nappalodik. cipel. hozzáfűz añadidura hozzáfűzés. aquéllas azok aquí i t t .ama háziasszony. hajnalban amarillo sárga ambos. éjjel anochecer esteledik.

ütközet batir ver. pocak barrio külváros . ilyen. értesülés. cubo de ~ szemetes vödör bata hálóköntös. javak . pilóta avión m repülőgép aviso hír. leemel. érdes astro csillagzat. még h a . leszáll. kék ég B bachillerato érettségi bailar táncol bailarín m táncos bailarina / táncosnő baile m tánc bajar lemegy. el ~ kékség. kiszolgál. ámulat aspecto külső. muy ~ (nagyon) helyes. látvány áspero durva. ~pues így h á t . szintén asistir jelen v a n . habár. átmegy (amin : tárgyeset) atreverse (a + inf) merészel vmit tenni atribuir tulajdonít aula előadóterem aumentarse növekszik. (elren­ dez . is . házikabát batalla csata. . üt baúl m (nagy) bőrönd. ülés asimismo ugyancsak. . fokozódik aumentativo nagyító aun még . figyelmes . részt vesz (ahol: a) asno szamár asoleado napos. . alá balde : en ~ hiába Baleares . arcszín . parázs asegurar biztosít asemejar hasonlóvá tesz asesino gyilkos así így.¡arre! gyű te! arrear hajt. rendben van . vissza. nógat arreglar kitakarít. ~ que mihelyt Ásia Ázsia asiento ülőhely. névelő Arturo Artúr asado sült ascensor m felvonó. csillagkép asturiano asztúriai asunto ügy. (ej) alatt. olyan . törődik (akivel: tárgyeset) atentamente figyelmesen atento figyelő. eso no está ^ ez így nincs rendjén. sem aún még aunque ámbár. dolog atar megköt atención / figyelem . fürdőkád barato olcsó barba szakáll barca csónak barco hajó barriga has. no ~ még . eléggé bastar elég basura szemét. prestar ~ a ügye) vmire. merészel arroz m rizs arte m művészet articular tagolva ejt articulo cikk. fasor averiguar kivizsgál aviador m repülő. vagyon. leenged bajo alacsony. . de ~ külvárosi bastante (mn) elegendő . estoy ~ meg va­ gyok lepve. ápol. j ó . ámulatba ejt asombro csodálat. is autobús m autóbusz automático önműködő 350 automóvil m autó autor m szerző auxilio segítség ave / madár avenida út. ily módon . unos días ~ né­ hány nappal előbb atravesar (atravieso) átszel. úgy. (hat) eleget. napsütötte asombrado elámult. a m i ~ véleményem szerint ¡ay! ó! ó jajl ayer tegnap ayuda segítség ayudar segít (akinek: tárgyeset) azúcar m (f) cukor j ~ en polvo porcukor azul kék . m — jó. . ámulok asombrar elképeszt. jóllehet. lift ascua izzó szén v. estar ~ figyel Atlántico Atlanti atrás hátra. elintéz arrepentirse (me arrepiento) megbán (amit: de) arriba fent. las finas atenciones kedves figyelmesség atender megvár. berlinesa berlini biblioteca könyvtár bien jól. noha. < que jóllehet. . rendbe hoz. levesz. fel arriesgarse veszélynek teszi ki magát. las islas ~ a Baleári szigetek banana banán banco pad . bank bandera zászló bandido bandita banquete m bankett bañarse (meg)fürdik baño fürdő . személypoggyász beber iszik becerro tinó Bélgica Belgium bello szép '"bendecir (bendigo) megáld berlinés. segít.

pénztár. jut. f elvtárs. nevet (vkin) burlesco humoros burro szamár busca keresés. bolond ember boca száj. fiókos szekrény calaverada ostoba tréfa calcetín m zokni caldo húsleves calidad / minőség caliente meleg califa m kalifa calor m meleg.v. por la ~ az utcán callejón m szűk utca. mn mezei campo mező. gyalogol. m vminek a feje cabildo káptalan cabo vég. — ~ de su casa az úton hazafelé ponerse en ~ elindul. köcsög canto ének(lés) caña nád. menet­ jegy biografía életrajz bisabuelo dédapa bisiesto szökőbisutería díszmű. kabin cambiar (be)vált. al ~ de végén. rövidesen brotar rügyezik Bruselas m Brüsszel buen. múlva. < de — ahorros takarékpénztár cajetilla kis doboz. / ~ / teringettét! candente izzó canícula kánikula cansado fáradt cansar (el-. kassza. poggyász (darab) buque m hajó Burdeos m Bordeaux burlarse (de) kinevet. fűszál cañón m ágyú cañonazo ágyúlövés. / énekes(nő) cantar (meg) énekel cántaro. ékszeráru Blanca Blanka blanco fehér blanquear kimeszel bobo buta v. se me hace la ~ agua összefut a nyál a számban bocado falat boda menyegző boga. hacer las ~ s be. cserébe caminar megy. sikátor cama ágy. iskolatárs. kis csomag cajón m fiók. doboz. tengo ~ melegem van caluroso forró calvo kopasz. en ~ viszont. csúcs. megveti az ágya­ kat cámara szoba camarada m. de ~ dia mindennapi cadena lánc.muerto meg­ hal café m kávé. ki)fáraszt. utca. ~ dia mindennap. paraszt. minden egyes. en ~ rövid idő alatt. mun­ katárs camarera /. vándorol camino út. estarse quedando ~ kopa­ szodik calzado cipő. al fin y al <> végeredményben -- cada mindegyik. váltás. en ~ de keresésében buscapié m cselfogás buscar keres butaca zsöllye. útnak ered camisa ing. lábbeli calle / út. megváltoz­ tat cambio csere. estar en ~ ágyban fekszik. (be)cserél. ~se elfárad cantante m. salir a pedir de ~ pompásan sikerül. bueno jó buey m ökör bufón m udvari bolond bulbo hagyma bulto csomag. támlásszék buzón m levélszekrény. bilincs caer (caigo. ur. utazás. cantarillo korsó. vidék. ~ de dormir hálóing campanilla csengő campesino falusi ember. — dormido elalszik. fel­ szolgáló camarote m hajófülke. helyes borla pamacs borracho részeg borrico szamár. caerse (le)esik. caes). terület. en el < útközben.billete m bankjegy. tenga la ~ de legyen olyan jó bonito csinos. föld. uram caballo ló cabello hajszál •caber elfér cabeza fej. en el — vidéken can m kutya Canarias / pl Kanári szigetek canario kanárimadár. kávéház caja láda. ~. camarero m pincér(nő). ágyúzás capaz (de) képes (vmire) capilla kápolna •351 . estar en ~ divatos bolsillo zseb bombón m praliné bondad / jóság. buta ember bosque m erdő bostezar ásít bota csizma botella üveg bóveda boltozat Brasil m Brazília brazo kar breve rövid. belépőjegy. postaláda C caballeresco lovagi caballero lovag.

megszüntet. toda ~~ (de) castillo vár. en el — de que fel­ cigarro szivar téve. en el ~ a közé­ ¡caramba! teringettétI pen. otra ~ (de) másféle casualidad 1 véletlenség. ~ que. número ~ tőszámnév cerca közel. no cine m mozi ciruela szilva hacer ningún ~ ügyet sem vet vkire cita találkozó (részes eset) ¡cáspita! teringettét! citarse találkozót beszél meg castaño gesztenyebarna ciudad / város castellano kasztili ai. közelében . szilánk cigarrillo cigaretta casi majdnem. rárak közel. cielo é g . . meg­ cartelera plakát. mintegy carao hivatal. f főváros célebre híres capitel m oszlopfő cena vacsora capítulo fejezet cennr vacsorázik caprichoso szeszélyes centavo fillér (a peso Hzázadrésze) captar felfog. megért central közép-. disznó cereales m pl gabonafélék Carlos Károly cerilla gyufa carne / hús cero zérus caro drága cerradura (ajtó) zár carrera (élet)pálya cerrar (cierro) becsuk. egyidejűség azonossági igazolvány cojear biceg. kártyalap cartel m plakát.. ~ cama hálókocsi. (hal) cargar megrak. cég . cauteloso óvatos cautivo fogoly. bezár carreta szekér cerveza sör carta levé). szinte caso eset. akit: eon) cierto bizonyos . állás . katalóniai cliente m vevő Catalina Katalin clima m éghajlat club m klub Cataluña Katalónia cobre m réz catálogo árjegyzék cocer (cuezo) főz catedral / székesegyház cocina konyha católico katolikus cocinar főz Cáucaso Kaukázus cocinera szakácsnő causa ok. más ~ közelebb carga teher. ~se kefél cárcel / börtön cepillo kefe . biztos. ügy : a "~ dí miatt cocinero szakács causar okoz. (nagyon) örül cojo sánta. elfog cohibición / gátlás cédula igazolvány . sár casado nős . (tan)óra . para el ~ de que arra cinc m cink é az esetre. központ. spanyol claro világos. középső. megül. rakomány cercano közeli caricatura karikatúra. sántít celebrar ünnepel. por ~ bizto­ san . <-s de dientes fogkefe cardinal tő. vesz. előidéz coche m kocsi. catalana katalán. casada' férjezett científico tudományos casar kiházasít casarse egybekel . jcielos! szent égi cien száz en ~ de los Varga Vargáéknál cieno iszap. kastély mindenféle. ha . ~ de papeles papírkosár casa ház . • en ~ otthon. ~ personal személy­ coincidencia egybeesés. por -« vélet clásico klasszikus " lenül clavo szeg catalán. hallarse en el ~ de cinco öt abban a helyzetben van. közepén carbón m szén cepillar. rakomány cerca de (ej) mellett. ~ ! hát persze! Castilla Kastília clase / osztály .capital m tőke . tiszta. központi carabela kisebb vitorláshajó centro közép. ciertamente természetesen casco cserép . h a . torzrajz cerciorarse de megbizonyosodik vmíről cariñoso Kedves cerco kör Cari ¡los Karcsi cerdo sertés. hirdetőoszlop szűnik cesta kosár cartera pénztárca cartero postás. hirdetmény cesar abbahagy. férjhez megy . nőül ciento száz vesz (akihez. fog cazar vadászik . itthon . levélhordó cesto kosár. rabszolga ~ comedor étkezőkocsi caza vadászat coger (cojo) (Je)szed. képes . bicegő 352 .

kielégít: ~ s e en örömét leli vmiben complicado bonyolult. kontinentális conlincnle m kontinens. vesz comprender m e g é r t . meg-. ~ de escuela iskolatárs comparación / összehasonlítás comparativo összehasonlító. hogy contestación / felelet. összezavar congraciarse (con) kedveltté teszi ma­ gát (vkinél) conjugación / igeragozás conjugar (igét) ragoz conjunto. magaslat colocación / elhelyezés. al — kezdetben como mint. -vei. magába foglal compuesto összetett común közös . agua de /-^ kölni víz colonial gyarmati colonizar gyarmatosít color m szín . képez construcción / (fel)építés construir (construyo) épít consultar tanácsot kér (akitől: tárgyeset) consumar véghezvisz. a ~ lelkiisme­ retesen concienzudo lelkiismeretes concluir (concluyo) következtet condenar (el)ítél condición / helyzet. ~ él. hogy condicional m feltételes mód . táj combinado kombinát combinar összeállít comedia vígjáték comedor m ebédlő. en lo que concierne a m i . por lo ~ rendszerint. grado ~ középfok compartimiento fülke compilar összeállít •complacer kérését teljesíti. ír de ~ s bevásárol comprar vásárol. nyilvánvaló constipado nátha constituir (constituyo) alkot. de. együttérez (akivel: lárgyeset) compañero társ . casa de ~ kereskedelmi vállalat v. o-se megmarad considerable tekintélyes. mivel. cég comestibles m pl élelem cometer elkövet comida ebéd. féltétel. ismerős . illeti conciencia lelkiismeret. megad concepto gondolat. adottság. sikerül consejero tanácsos consejo tanács conservar megőriz . ~ s e al cuello nyakába csimpaszkodik colina domb. estoy — de örülök. elmesél. vél consolar (consuelo) megvigasztal consonante / mássalhangzó constancia állhatatosság constar (di) áll vmiből. megismer conocido ismerős conocimiento ismeretség . con). minthogy . étkező comensal m. nevezetes considerar vmilyennek • tekint.col / káposzta cola farok coleccionar gyűjt colega m (munka)társ colgar (cuelgo) (fel)akaszt. ismeret conque nos hát conquistador m hódító conquistar meghódít conseguir (consigo) elér. rendes. . fogalmazvány . a ~ de (que) azzal a feltétellel. ~ si mintha csak ¿cómo? hogyan? milyen? ¿ ~ está? hogy v a n ? ¿ ~ e s o ? hogy-hogy ? cómodo kényelmes compadecer (-ezco) sajnál. vidék. megelégedve (amivel. ¿de qué ~ ? milyen színű? columna oszlop comarca m e g y e . . köz-. nehéz composición / dolgozat. kezdődik . válaszol contigo veled continental szárazföldi. amint. en ~ összesen conmigo velem conocer (conozco) ismer. . amikor. lakoma comienzo kezdet. ~ por vmin v. ahogy(an) . szerzemény compota befőtt compotera befőttes tányér compra vétel. mn fel­ tételes condiscípulo osztálytárs conducir (conduzco) (el)vezet conducta magaviselet conejo nyúl confecciones / pl készruha confesar (confieso) bevall confiar (confío) megbízik vkiben (en) confundir összetéveszt. (meg)számlál contenido tartalom contento megelégedett. jelentős. vmivel kezdi comer eszik comerciante m kereskedő comercio kereskedelem. vásárlás . többnyire con (ej) -val. válasz contestar felel. f asztaltárs comenzar (comienzo) kezd (vmit t e n n i : a + iaf). alkalmazás. ~ gris szürke színű. világrész continuación / folytatás 353 . ~ dia vele conceder engedélyez. állás colocar elhelyez Colonia Köln . las ~ s vásárolt holmi . fogalom 23 Spanyol nyelvkönyv — 6614 concernir (concierne) illet. vélemény. befejez consumo fogyasztás contaduría elővételi jegypénztár contar (cuento) elmond.

do ~ . ~ más minél corbata nyakkendő több(et). kávéskanál corrientemente folyékonyan cuchillo kés cortar vág. corregir (corrijo) kijavít un ~ de kilo negyed kilo correo. óva­ costa tengerpart tosság. áthúz contratiempo kellemetlenség. ráteszi a koronát tiene? hány éves? correcto helyes. no tener nada en ~ criticar bírál. fn cl ~ hátrány. levág cuello nyak Corte / (királyi) udvar cuenta számolás. bátorság ~ antes minél előbb. aratás cuestionario kérdőív coser varr cuidado gond. rendben cuchara kanál van cucharilla kiskanál. por el ~ viszont. inas cuna bölcső criar tenyészt. para ~ amíg copa serleg. <~ si mintha csak. como de < mint cuidadoso gondos — rendesen culebra kígyó cotidiano mindennapi culinario konyha-. corazón m szív. megnő culto művelt creer hisz cultural kulturális cría tenyésztés cumpleaños m születésnap criada szolgáló cumplir teljesít. tener en ~ szem cortés udvarias előtt tart. vétség cuñado sógor curar meggyógyít crisis / (las crisis) válság 354* . számla. tanto más ~ que annál is cordillera hegylánc. cronológico időrendi ellenben cruzar keresztez. más de la ~ a kelleténél cortesano udvaronc több(et) cortina függöny cuento mese. / ~ / helyes. mn befedett. tener ~ de costar (cuesta) kerül (amibe: tárgyeset) vigyáz vmire. felnevel cuñada sógornő crimen m bűn. dar ~ gondot okoz. az crítica bírálat ellene szóló érv. meghívott cualquier bármely cooperativa szövetkezet cuando amikor. kritikus contramaestre m műhelyfőnök crónica krónika contrario ellenkező. con­ cristiano keresztény tinuamente folytonosan. kifogásol de nem ellenzi crítico bíráló. végez criado szolga. negyedik. el-. fel-. pontos cuarto m szoba. en ~ que mihelyt. kar / mos? hányadika van ma? ¿ ~ s años coronar koronáz. befedve correspondencia levelezés (amivel: de) correspondiente megfelelő cubo vödör. mert cordón m zsinór ¿cuánto? mennyi? hány? ¿a ~ s estacoro kórus. coplilla versike cuanto amennyi. gondoskodik vmiről costumbre / szokás. conversable barátságos. konyhai creación / alkotás. közvetlen amely conversación / társalgás ¿cuál? (¿cuáles?) melyik? milyen? conversar társalog cualidad / tulajdonság convidado vendég. pohár ¿cuándo? mikor? copla. állandóan Cristo Krisztus Cristóbal Kristóf contorno körvonal contra (ej) ellen. siet cubierto teríték. correos m pl posta euatro négy correr fut. állandó. negyed. el ~ . lánchegység inkább. teremtés cultivar művel crecer (crezco) nő. lakás. köb. elbeszélés corto rövid cuerdo okos. négyszögletes convenido megbeszélt. betölt. meg­ cuadro kép felel cual. la ~ aki. jpech cuaderno füzet convencer (convenzo) meggyőz cuadrado négyzet-. szalad. figyelem.continuar (continúo) folytat cristalería üvegáru continuo folytonos. értelmes cosa dolog cuerpo test cosecha termés. gondosság. kocka corrida (de toros) bikaviadal *cubrir befed (amivel: de) corriend(it)o szaporán cucurucho papírzacskó corriente folyó. kitűzött cuadrar megfelel *eonvenir (convengo) megegyezik.

¿ ~ cuándo? mióta ? desdeñar megvet desdichado szerencsétlen desear kíván. -ról. ~ de f+ inf) abbahagy v m i t . ó t a . gépkocsivezető choza kunyhó. -ről. m jog desagradable kellemetlen desaparecer (-ezco) eltűnik desayunar (se) reggelizik desayuno reggeli . szól. rendes. tener la curiosidad de kíváncsi(nak lenni) vmire curioso kíváncsi (amire : por) curso tanfolyam . ~ hace óta . egyenes(en). a . vizsgát tesz . ~ un examen vizsgázik. . vékony delicia élvezet delinquir (delinco) kihágást követ el demás . kijelent. ¿qué hay de ~ ? mi van reggelire ? descalzo mezítláb descansar pihen descanso pihenés descollar (descuello) kimagaslik. kiszolgáló deporte m sport derecho jobb(oldali). departamento fülke depender függ dependiente m alkalmazott. estar por ~ előtte áll. pici Chile m Csile chileno csilei China K í n a . ~. döntés declaración / (vám)bevallási ív . das) a d .en elkezd vmit tenni dativo részeshatározó eset datos m pl adat(ok) de (ej) -nak a. como se debe helyénvaló.t ó i . ~ entonces azóta. alá deber tartozik . ni que ~ tlcnc ehhez szó sem fér decisión / elhatározás. . óhajt desempeñar ellát.curiosidad / kíváncsiság . es ~ vagyis . óhaj desesperarse kétségbeesik desgraciado szerencsétlen desistir (de + inf) abbahagy (vmit) despacio lassan despachar elad. teendő débil gyenge decadencia hanyatlás decena tíz darab decente illő decidirse elhatározza. cuya amelynek a Ch chapucero kontár chapurrear töri a nyelvet chaqueta kabát. elvégez. los ~ a többiek demasiado túl. hátra van . vágy.que ellenére. hivatal(i szoba). mn kicsi. zakó charlar cseveg. nyilatkozat 9'J* declarar elvámol. támad. a ~. elintéz deseo kívánság. viskó D dama hölgy Danubio Duna daño kár. gondatlanság desde (ej) -tói. ~ a la calle az utcára nyílik (ablak). tréfa chiva kecske (gida) chocolate m csokoládé chófer m sofőr. no ~ de f+ inf) folyton tesz vmit del — de + el delante elül. . chino kínai Chipre m Ciprus chiquito kisfiú. . en el ~ del día a nap folyamán cuyo. rászánja magát décimo tizedik •decir (difjo. ~ de fej) előtt delgado sovány. a la derecha jobbra . túlságosan democracia demokrácia demostrar (demuestro) kimutat demostrativo mutató denominación / elnevezés dentro de fej) ~ o n belül . kell . látnivaló . kiüt (tűz) decoración / díszlet(ezés) dedo ujj defecto fogyatékosság. -ból. hiba dejar h a g y . . -ig deambular andalog debajo de fej) alatt. kijelen­ té». sürgöny despecho. hacer un « — tanfolyamra jár . ~ s e kelet­ kezik. dices) mond. mn picike chiste m vicc. de . kitűnik desconocido ismeretlen descubridor m felfedező descubrimiento felfedezés •descubrir (descubierto) felfedez descuidar elhanyagol descuido hanyagság. tomar el ~ reggeli­ zik . árusít.ű . m kötelesség. dacára despedida búcsú despedirse (me despido) elbúcsúzik desperdicio hulkulék desperezarse nyúj Lózkodik 355. -bői . ~ de való­ színűleg. nevezetesség. folyamat. baj . -ú. -tői. . elhagy. bizonyára. año de ~ rossz (terméketlen) év •dar (doy. -ból v a l ó . elintéz despacho iroda. fecseg Checoeslovaquia Csehszlovákia chico kisfiú . -nek a . csöppség . .é .

despertador m ébresztőóra despertar (despierto) felébreszt; ~sc felébred despierto éber, ébren después (hat) később, azután; jioco ~ kevéssel azután; — de (ej) után; ~ de (que) (ksz) miután destacado kiemelkedő destacarse kiemelkedik, kiválik destrucción f elpusztítás, pusztulás destruir (destruyo) elpusztít, feldúl desván m padlás detallado részletes deteriorar megsért, megrongál determinado határozott detestable utálatos detrás hátul; ^ de mi mögém, mögöt­ tem; un año ~ egy évvel ezelőtt deuda adósság, tartozás devolver (devuelvo, devuelto) visszaad día 7 7 nap; de ~ nappal; en' este ~ 2 * ezen a napon; en pleno ~ fényes nappal; ¡buenos ~ s ! jó napotI diálogo párbeszéd diamante m gyémánt diario mmdfinnapi, mindennapos dibujar rajzol diccionario szótár diciembre m december dicha szerencse; por ~»- szerencsé(m)re dicho, l. decir; m mondás; mn említett; ~~ sea de paso que mellesleg szólva dichoso szerencsés diente m fog diez tíz diferencia különbség, eltérés; nézeteltérés diferente különböző difícil nehéz dificultad / nehézség difundir elterjeszt; ~se elterjed dignidad f méltóság digno méltó diligente szorgalmas diminutivo kicsinyítő dínamo f dinamó dineral m hatalmas pénzösszeg dinero pénz dios (los dioses) isten; ¡gracias a ~ ! hála istennek 1 diptongo kettős magánhangzó diputación f küldöttség dirección f irány directo egyenes director m igazgató; ~ cultural kultúrfelelős dirigir (dirijo) irányít; (meg)címez; intéz (szavakat); ~se a fordul vkihez, megy vhova disco lemez discurrir elgondolkozik, ábrándozik discutir megvitat; vitatkozik

disertación f értekezés disgusto veszekedés, viszály; utálat •disolver (disuelvo; disuclto) felold disparar elsüt, kilő dispensar megbocsát; felment •disponerse (me dispongo; dispuesto) készül (vmit tenni: a -+- inf) disposición f rendelkezés disputar megvitat distinguido disztingvált, előkelő distinguir (dislingo) megkülönböztet; ~se kiemelkedik, kitűnik (amivel: por) distinto különböző, külön(álló); világos, érthető distracción f szórakozottság distraído szórakozott diuturno hosszadalmas diverso különböző, különféle divertirse (me divierto) szórakozik dividir feloszt divino isteni, égi doble kettős, dupla docena tucat doctor m doktor, orvos documento okmány doler (duele) fáj, sajnál dolor m fájdalom domingo vasárnap Domingo Domonkos Don (keresztnév előtt) úr donde ahol; a ~ ahova; de - ~ ahonnan ¿dónde? hol? ¿ a ~ ? hova? ¿de ~ ? honnan? ¿por ~ ? 'merrefelé? doña -né, asszony dormir (duermo) alszik; ~se elalszik dos két, kettő dolar ellát, elhalmoz; megáld dovela boltozatkő drama m színmű, dráma dramático drámai, színműducado arany (pénz) duda kétség; sin ~ kétségtelenül, biz­ tosan; poner en ~ kétségbe von dudar kételkedik dueño tulajdonos, úr, gazda; es usted ~ természetesen! dulce édes; m édesség durante (ej) (ideje) alatt; -on át durar tart (ideig) duro mn kemény; m spanyol pénzegység (5 pezeta) E e és ebrio részeg, -megrészegült (amíioT: de) eclipsar elsötétít, elhomályosít económico takarékos; gazdasági economizar takarékoskodik echar dob, vet, hajít; önt (pohárba); ~ un sueño alszik egyet; ~ del

356*

empleo állásából kidob ; ~ los dien­ tes fogzik ; ~ a llorar sírni k e z d ; ~ medias suelas megtalpal ; ~ humo füstöl; ~ a perder tönkretesz ; ~~ un pitillo elszív egy cigarettát; ~ las cortinas le- v. eléhúzza a függönyt; ~ barriga pocakot ereszt; ~ tierra a fátyolt borít v m i r e ; ~ de ver meg­ lát, észrevesz ; ~ sapos y culebras átkozódik, kígyót-békát rákiált; ~ de menos nélkülöz, hiányol ; ~ s e neki­ lát, vetődik; —se a dormir lefekszik aludni edad / életkor edificar (fel)épít edificio épület Edmundo Ödön eficaz hatékony ¡eh! hejl ejecutar végrehajt, véghezvisz ejemplar példás ejemplo példa ; por ~ például ejercer (ejerzo) gyakorol; folytat, űz (mesterséget) ejercicio gyakorlat ejercitarse gyakorolja magát el (névelő) a, az él m ő elección / választás elegir (elijo) választ, kiválogat elevado magas elogiar magasztal, dicsér ella / ő ellos, ellas ők emancipar önállósít embajador m nagykövet embargo ; sin ~ mégis, ennek ellenére ; sin ~ que annak ellenére, hogy Emerico Imre eminente kiváló emisora adóállomás emoción / izgalom ; felindulás, megin­ dultság empeñarse kötelezi m a g á t ; kitart (ami mellett: én) emperador m császár empezar (empiezo) (el)kezd (amit: a + inf) ; kezdődik empleado alkalmazott, tisztviselő emplear felhasznál, alkalmaz empleo állás, alkalmazás ; használat emprender vállalkozik (amire: tárgyeset) ; ~ un vlnjc útra kel empresa vállalat cn (ej) -ban, -ben ; -ba, - b e ; ~ tres días három nap múlva enamorado szerelmes; estar ~ (a, de) szerelmes (vklbe) enamorar szerelmet ébreszt (akiben: tárgyéul) encadenar láncra ver encarnlriitrKe elindul encantado elbűvölt, elbűvölve

encargado megbízott; ~ del guardar­ ropa ruhatáros encargar megbíz ; ~ s e elvállal, magára vesz encarnado vérvörös encarnar megszemélyesít encendedor m öngyújtó encender (enciendo) meggyújt encendido vérvörös encima fent, felül, rajta ; de ~ fentről, felülről; tener dinero <~~> varr nála pénz encontrar (encuentro) talál, találkozik (akivel: tárgyeset) ; ~ s e van, találja m a g á t ; találkozik (akivel: con) ~ s e bien jól érzi magát encuentro találkozás enemigo ellenség energia energia enero január enfadar bosszant, ingerel ; estar enfadado con haragszik vkire enfermar megbetegszik enfermo b e t e g ; ponerse ~ beteg Jesz, megbetegszik enfrente de (ej) -val szemközt, -val szemben engañar becsap ; ~ s e téved engordar (fel)hízlal; meghízik engrandecerse emelkedik, nagyobbodik enjabonar beszappanoz enojarse (de) bosszankodik (vmi miatt) . megharagszik enorme óriási , Enrique Henrik ensalada saláta ensancharse (ki)terjeszkedik enseguida azonnal, rögtön enseñar m u t a t ; tanít, oktat (amire: entender (entiendo) (meg)ért; ~se ért (amihez: en) ; -~se por sí mismo magától értetődik enterarse értesül entero egész entonces akkor, akkor hát; ekkor; desde ~ azóta entrada bemenet, belépés; bevétel, jövedelem ; el visado de ~ beutazási vízum entrar belép, bemegy (ahova: en) entre (ej) között, közt, közé; ~ ellos maguk közt, köztük entrecruzar keresztbe rak, egymásba fon entregar átad, szentel entretanto ezalatt, azalatt entretenerse (me entretengo) szórakozik (amivel: en) enviar (envío) küld, elküld envolver (envuelvo; envuelto) begön­ gyöl, becsomagol epigrama m epigramma

a + inf)

357

estampilla bélyegző; (Dél-Amerika :) bélyeg estancia birtok, farm (Latin-Amerika' ban) ; szoba ; tartózkodás estanco dohányosbolt estaño ón *estar (átmenetileg) van, t a r t ó z k o d i k ; está bien rendben van estatua szobor este m kelet este, esta ez a ; esta noche ma este, ma éjszaka éste, ésta ez Esteban István estenografía gyorsírás estético esztétikus estilo stílus estilográfica töltőtoll esto ez estómago gyomor estos, estas ezek a éstos, éstas ezek estrecho szűk, szoros estrella csillag estropear megnyomorít, tönkretesz estudiar tanul estudio tanulás, t a n u l m á n y ; dolgozó­ személynél) szoba ése, ésa az ott (a megszólított személynél) estufa kályha esencia lényeg ; esszencia Europa Európa esencial lényeges, szükséges, legfőbb esforzarse (me esfuerzo) iparkodik, eről­ Eva Éva ködik evidente nyilvánvaló eslavo szláv evocar felidéz exacto pontos, precíz esmero gond, gondosság eso az, az ott ; a ~ de las seis hat óra examen m (los exámenes) vizsga examinar megvizsgál, ellenőriz tájban «sos, esas azok a (a megszólított személy­ Excelencia ő kegyelmessége excelente pompás, kiváló nél} ésos, ésas azok ott (a megszólított sze­ excepto que ha csak nem, kivéve mélynél) ha espantoso szörnyű, rettenetes exclamar felkiált, kikiált España Spanyolország ex-compañero volt társ español spanyol : m spanyol nyelv, excursión / k i r á n d u l á s ; hacer una ~ ' spanyol férfi ; en ~ spanyolul kirándul excusa mentség especialista m, / szakember excusar kiment ; bocsánatot kér espectáculo színdarab, előadás espejo tükör exigir (exijo) megkövetel espera várás, várakozás; sala de ~ existencia lét(ezés) váróterem existir van, létezik esperanza remény éxito siker, eredmény esperar vár ; remél expensas / pl költség(ek); a ~ de költespíritu m szellem, lélek ségére, rovására espiritual lelki explicar megmagyaráz esponja szivacs exportación / kivitel, export esposa hitves, feleség extender (extiendo) kiállít; ~ s e kiesquina (utca)sarok terjed estación / évszak ; állomás extranjero külföldi, k ü l - ; m külföld ; estado állapot, helyzet; r a n g ; Estado en el ~ külföldön ; al ~ külföldre állam ; Estados Unidos .Egyesült extrañarse csodálkozik (amin : de) Államok extraño furcsa, különös estafador m szélhámos extraordinario rendkívüli, különleges ; estafeta fiók (hivatal) ; <-~ de Correos en horas ~ a s túlórák alatt postahivatal extraviarse (me extravío) eltéved época időszak, korszak epopeya eposz, hősköltemény equilibrio egyensúly equipaje m poggyász equivocarse téved erigir (erijo) felállít, létesít; tesz vinivé (en) Ernesto Ernő errante bolyongó errar (yerro) téved ; bolyong error m tévedés, hiba esbelto karcsú, nyúlánk escalera lépcső escándalo botrány escapar elszökik, elfut escaparate m kirakat escena jelenet; szín, színpad escoger (escojo) (ki)választ escolar iskolai esconderse elbújik •escribir (escrito) ír escritor m író escritorio íróasztal ; iroda escuehar (meg)hallgat escuela iskola ese, esa az a (a megszólított 358

follaje m lombozat fonda vendéglő, fogadó ; büfé, étterem fábrica gyár fondista m vendéglős, fogadós fabricación / gyártás, készítés fondo fenék, mélység; al ~ a végében fabulista m állatmese-író fontanal (mn) forrás­ fabuloso mesés forma alak, forma ; de todas ~ s min­ fácil könnyű denesetre factura számla formar képez, alkot facultad / fakultás, szak fortuna szerencse, vagyon falso hamis forzoso kényszerű falta h i b a ; hiány, mulasztás; sin ~ fosforera gyufásdoboz foto / (las fotos) ; fotografía fénykép feltétlenül, biztosan, hibátlanul ; hacer ~ kell, szükséges ; por ~ de fotográfico fényképezőfracasar csődöt mond, megbukik mejor jobb híján francamente igazán, valóban faltar hiányzik francés, francesa francia familia család Francia Franciaország famoso híres Franciseo Ferenc fantasía képzelet, ábránd(ozás) franqueo bérmentesítés, portó fardo teher, bála frase / mondat fatalidad / végzetszerűség favor m szívesség, kegy ; por ~ kérem ; frasquito kis üveg ¿me haces el ~ de . . .? leszel szí- frecuencia gyakoriság ; con ~ gyakran *frcir (frío ; frito) zsírban kisüt ves . . . ? frente m front, arcvonal ; / homlok ; favorito kegyelt, kegyenc en ~ de vmivel szemben ; ~ a (ej) fe / hit vmivel szemben febrero február fresco friss felicidad / boldogság felicitación / szerencsekívánat; tele- frío hideg(ség) ; tengo ~ fázom frito sült grama de ~ üdvözlő távirat felicitar kíván (jó ünnepei); gratulál frontera határ fronterizo határos, határ(akinek: tárgyeset) frotar (le)dörzsöl Felipe m Fülöp fruta gyümölcs feliz szerencsés, boldog frutal gyümölcs- ; árbol ~ gyümölcsfa femenino nőnemű, női fruto termés, gyümölcs feo csúnya fuego tűz Fernando Ferdinánd fuente / forrás ferrocarril m vasút fuerte erős festivo ünnepi fuerza erő, erőszak fiado fen) (vmiben) bízó fumador m dohányos, dohányzó fiebre / láz fumar szív, dohányoz fiero kegyetlen, vad fumista m kályhás(mester) fiesta ünnep ; mulat sar? función / (színházi) előadás figura alak, termet ; arc fundar alapít figurarse elképzel furgón m (de equipaje) poggyászkocsi fijarse néz furioso dühös, dühöngő ; heves fijo szilárd, állandó fusil m puska filatelista m, f bélyeggyűjtő fusilazo puskalövés filosofía filozófia fuste m oszloptörzs fin m vég, cél : al ~ végül, a végén, végre ; por ~ végül, végre ; a - «lo futuro jövő, jövő idő ; en el ~ a jövő­ — ben que avégből, hogy ; a ~ e s de végén finca (falusi) birtok, darab föld G fineza figyelmesség fino finom, vékony gala díszruha firmar aláír galgo agár firme szilárd, erős Galicia Galícia (tartomány) ÍÍHICO testi gallardía délcegség flexible hajlékony, rugalmas gallego galíciai flor / virág gallina tyúk florecer (-ezeo) virágzik gana kedv, vágyakozás; toner ~(s) florido virágos, virágzó van kedve; ine cnlran ~ s kedvem florín m forint kerekedik ; si le dará ~ s ha lesz kedve flotilla kis hajóraj

F

359

ganado jószág, állat, marha giintnr ízlik, íze van ; tetszik ; szeret, ganancia nyereség, haszon, előny kedvel ; jólesik ganar keres (pénzt) ; (el)nyer, (kiérde­ giiHlo kedv; ízlés; con (mucho) — mel ; elfoglal, bevesz ; ~se la vida (nagyon) szívesen, (nagy) őrömmel; él vmiből, pénzt keres; ~ a elvesz a < < de todo» mindenki kedvére ; a — vkitől tu ~ ízlésed szerint garganta torok gustoso ízletes garrafa (vizes) palack gas m gáz II gastado elhasználódott gastar költ (pénzt) *habcr (he, habcs) (segédige); bír, gasto kiadás, költség ; los ~ s de viaje birtokol ; << de kell útiköltség habitación / lakás, szoba gato macska habitante m, f lakos gemelos m pl színházi látcső hábito (szerzetesi) ruha general általános ; por lo ~ általában habla / nyelv género nem, fajta; cikk hablar beszél, beszélget; ¡ni ~ ! szó generosidad / bőkezűség sem lehet róla! genovés, genovesa genovai, génuai *haccr (hago; hecho) csinál, tesz; gente / nép, emberek ; mucha ~ sokan ~ frío (calor) hideg (meleg) vaii; geografía földrajz ~ sol süt a nap ; ~ viento fúj a szél ; Gerardo Gellért hace tres días három nappal ezelőtt; germano germán hace poco nemrég, röviddel ezelőtt; gerundio határozói igenév hace mucho már régóta, már régen ; gestión / ügyvitel; lépés(ek); hacer -tat, -tet; ~se lesz vmivé ; ¡qué se le va a ~ 1 mit lehet itt tennil ~es eljár, lépéseket tesz hacia (ej) felé Ginebra Genf hacienda vagyon, földbirtok ; ministro girar forog gloria dicsőség, dicshimnusz de Hacienda pénzügyminiszter glotón m falánk, nagyétkű hacha fejsze, balta gobierno kormány hada tündér, varázslónő golondrina fecske hallar talál : ~se van vhol, találja magát gordo kövér; ponerse ~ meghízik hambre / éhség ; tengo ~ éhes vagyok gorra sapka hambriento éhes gota csepp gracia kedvesség, kegy ; hacer ~ tet­ hárem m hárem szik ; en ~ de vmire való tekintet­ hartarse (de) teleeszi magát, jóllakik (vmivel) tel, kedve szerint, érdekében; ~ s / pl köszönet; muchas ~ s hálásan harto jóllakott; estoy ~ jóllaktam, köszönöm (amit: por); dar las ~ s torkig vagyok megköszön * hasta (ej) -ig; ~ (que) amíg; ~ la grado osztály; fok tarde a délutáni viszontlátásig; gramática nyelvtan j ~ luego! a közeli viszontlátásig! gramo gramm j ~ la vista! a viszontlátásra 1 ~ ma­ gramófono gramofon ñana a holnapi viszontlátásig; (hat) gran, grande nagy; m spanyol nemes sőt; vagy tán grandioso nagyszerű, nagyszabású hay van, vannak ; no ~ nincs, nincse­ granero csűr, magtár nek ; ¿qué ~ de nuevo? mi újság? grano gabona ; szem, mag ; lényeg ; no -w de qué nincs miért; no ~ que nem kell, nem szükséges ; ~ que kell tárgy ; ~ a ~ szemenként hazaña hőstett gratificar megörvendeztet, megjutal­ he van ; ~ aquí itt van, íme ; héteme maz aquí itt vagyok grave súlyos, nehéz hecho tény; esemény griego görög hegemonía hegemónia, uralom gris szürke; ponerse ~ (meg)őszül helada fagy gritar kiált, kiabál helado fagylalt grueso vastag hermana nőtestvér grupo csoport hermano fiútestvér ; los ~ s a testvérek guardarropa m ruhatár ; ruhaszekrény hermoso szép guerra háború guía m (idegen)vezető ; / menetrend ; héroe m hős heroico hősi útikalauz herradura patkó guiar (guío) vezet, irányít 360

herrero kovács(mester) hidalgo nemesember hidropesía vfzkór hiél / epe hierba fű hierro vas ; estufa de ~ vaskályha hija vkinek a leánya hijo vkinek a fia, gyermeke hilado fonás, fonat hilar fon hirviendo forró hispano spanyol historia história ; történet histórico történeti, történelmi hogar m tűzhely hoguera máglya hoja (fa)levél; (papír)lap ¡hola! szervusz! Holanda Hollandia holandés, holandesa holland(i) holgazán, holgazana lusta hombre m ember, férfi; j ~ ! jó emberi öregemi de hiszen 1 hombro váll hondo mély hongo gomba honor m tisztelet honrar megtisztel, kitüntet hora ó r a ; ¿qué ~ es? hány óra van ? a esa ~ akkorára horizonte m láthatár hortaliza zöldség hospital 7 7 kórház 7 hospitalidad / vendéglátás ; dar <> ven•dégül lát hotel 7 7 szálloda 7 hoy ma ; de ~ mai huérfano árva hueso csont huésped m, huéspeda / vendég huevo t o j á s ; ~ pasado por agua lágytojás huir (huyo) menekül, fut humano emberi humo füst humor m kedv, kedély húngaro magyar Hungría Magyarország huracán m orkán I ibérico ibéri, ibériai idea gondolat, eszme ; ötlet ideaÜHta idealista idear tervez, kigondol idéntico azonos, egyforma identidad / (személy)azonosság Idioma m nyelv, idióma iglesia templom ignorar nem tud igual ugyanolyan, egyenlő; mintha csak

~

<l«e

igualdad / egyenlőség ilusión / illúzió, csalódás; hacerse ~ e s áltatja magát ilustre híres, nemes, előkelő imaginarse elképzel imitar utánoz impaciencia türelmetlenség; con ^ türelmetlenül impedir (impido) megakadályoz imperativo felszólító mód imperfecto befejezetlen, folyamatos ; 7 ? folyamatos múlt 7 imperio birodalom, császárság impersonal személytelen •imponerse (me impongo; impuesto) felülkerekedik, úrrá lesz importación / import, behozatal importancia fontosság, jelentőséé importante fontos importar fontos importe m összeg imposible lehetetlen impreciso pontatlan ; nem szabatos impresión / benyomás impresionar hatást gyakorol (amire: tárgyeset) impreso nyomtatvány improbable valószínűtlen ' imprudenza gondatlanság inaccesible elérhetetlen incendio tűzvész inclinarse meghajol incólume ép(en), sértetlen(ül) incomodar zavar, kellemetlen inconveniente alkalmatlan, meg nem felelő ; no tengo ~ részemről nincsen akadálya increíble hihetetlen indecible kimondhatatlan indefinido határozatlan independiente független (amitől: de) indeterminado határozatlan India India indicativo kijelentő ; m kijelentő mód indicio jel indigestión / gyomorrontás individuo egyén, személy indudable kétségtelen indumentaria ruházat industrial ipari Inés / Ágnes inesperado nem remélt, nem várt inevitable elkerülhetetlen infancia gyermekkor infeliz szerencsétlen inferior alacsonyabb ínfimo legalacsonyabb infinitivo főnévi igenév inflamación gyulladás inflexible hajthatatlan ingeniero mérnök inglés, inglesa angol ingresar belép, beiratkozik

361
~-v

inmediato közvetlen, közeli, azonnali inmenso óriási, végtelenül nagy inmortalizar halhatatlanná tesz inocente ártatlan inoportuno alkalmatlan, meg nem felelő inquietarse nyugtalankodik •inscribir (inscrito) beír insigne jeles, kiváló insignificante jelentéktelen insípido ízetlen insistir (en) kitart (vmi mellett), vall (vmit) inspirar belélegez instante 77 pillanat; en un ~ pillanat 7 alatt instrucción / oktatás inteligente okos, értelmes intención / szándék intentar megpróbál, elvállal ; szándé­ kozik interesante érdekes interesarse (por, en) érdeklődik (vmi iránt) interior belső interminable végtelen > internacional nemzetközi 'interrogativo kérdő interrumpir félbeszakít intitularse címet visel, a címe invadir ellep, elözönli invai r m támadó, betolakodó invierno tél; en — télen invitación / meghívás invitado meghívott invitar meghív *ir (voy, vas) megy ; ~ a ver megláto­ gat ;* ~ a ( + inf) rövidesen, nem­ sokára, mindjárt tesz vmit; ~ a ser lesz vmivé ; ~se megy, elmegy Isabel / Erzsébet isla sziget israelita izraelita Italia Olaszország italiano olasz izquierdo bal(oldali); a la ~ a balra J Jabón m szappan jactarse kérkedik (amivel: <io) jaleo zajos vidámság jamás soha (sem) jamón m sonka Japón m Japán jardín m kert jaula ketrec, kalitka jefe m főnök ; igazgató Jerusalén m Jeruzsálem jinete m lovas Jorge m György José m József 362

Joven (Jóvenes) mn fiatal; m fiatal­ ember ; / (serdült.) lány; de ~ mint fiatal, fiatal korában Juan m János Juanu Johanna Judías / pl bab juerga mulatozás, tivornya ; correr una ~ mulat jueves m csütörtök; los ~ minden csütörtökön juez (los jueces) bíró jugar (juego) játszik ; ~ a las cartas kártyázik juguete m játékszer juicio ítélőképesség; bíróság; ítélet Julia Júlia julio július junio június juntamente con -val együtt junto a (ej) mellett, mellé juntos, juntas együtt; egymás mellett(i) justo igazságos, helyes ; úgy van! juventud / ifjúság, fiatalság juzgar megítél; tart vmilyennek K kilo m kiló kilómetro kilométer L la / (névelő) a, a z ; (névmás) őt, azt labrador m paraszt, földműves ladera hegyoldal, lejtő * lado oldal; por este ~ erre(felé); de todos ~ s mindenhonnan; al ~ de (ej) mellett, mellé ladrón m tolvaj, rabló lago tó lamentar sajnál lámpara lámpa lana gyapjú lanar m gyapjús állat langosta sáska lanza lándzsa lanzada lándzsadöfés lanzar dob, hajít; ~se robog, vágtat lápiz m (los lápices) ceruza largo hosszú las / pl (névelő) a, az ; (névmás) őket, azokat lástima kár latin latin latino (mn) latin lavaplatos m tányérmosó lavar mos ; ~sc mosakodik le (névmás) őt, neki; önnek, önt lección / lecke, (tan)óra leche / tej ; café con ~ tejeskávé lechuga fejes saláta

leer olvas Luis 77 Lajos 7 legación / követség lujoso fényűző legar (örökségbe) hagy luna hold legionario légionárius lunes m hétfő ; los ~ minden hétfőn legumbre / főzelék luz / (las luces) fény^; ablak lejos (hat) messze, messzire; ~ de (ej) -tói messze lengua nyelv Ll lento lassú leña tüzelőfa llamada (telefon)hívás león m oroszlán Hamar hív, felhív; kopog; ~-se hivaLeón 7 7 Leó 7 tik, magát nevezi les pl (névmás) őket, nekik ; önöket, llanura síkság önöknek llave / kulcs leso megsértett llegar (meg)érkezik, eljut; ~ tarde későn levantar felemel ; ~ s e felemelkedik, érkezik, elkésik ; ~ a ser lesz, válik felkel; estoy levantado felkeltem, vmivé fenn vagyok llenar megtölt, kitölt; ~se megtelik léxico szótár ; szójegyzék ; lexikon lleno teli (amivel: de) ley / törvény llevar hord, visz, elvisz; ~se elvisz, leyenda legenda, monda magával visz ; llevo sin escribirte liberación / felszabadítás, felszabadulás mucho tiempo már régóta nem írtam libertad / szabadság ; • poner en ~ sza­ neked badlábra helyez llorar sír libra font llover (llueve) esik (eső) libre szabad lluvia eső librería könyvkereskedés lluvioso esős libreta könyvecske; ~ de ahorros takarékkönyvecske M libro könyv machacar kalapál, ver, ü t ; behorpaszt licor m likőr madera fa liebre / nyúl madre / anya ligero könnyű, könnyed madrugada kora reggel lila / orgona limitar határol madrugador, -a korán kelő limón m citrom ' madrugar korán kel madurar érik ; érlel limonada limonádé maestría művészi teljesítmény limosna alamizsna maes ra tanítónő limpiar tisztít, letöröl ; (fogat) mos maestro mester, tanító ; 777 obra maestra 77 línea sor, vonal remekmű, mestermű lírico lírai magnetofónico magnetofónLisboa / Lisszabon magnífico pompás liso lapos ; sima listo ügyes, értelmes; kész, felkészült majestad / felség mal rosszul ; m baj literario irodalmi * maldecir (maldigo ; maldito) átkoz literatura irodalom maldito átkozott lo azt maleta bőrönd lobo farkas malo rossz ; 77 baj 7 localidad / (színházi) ülőhely ; jegy mama / mama, anyuka loco bolond mandar megparancsol; küld ; -tat, -tet locomotora mozdony lograr elér, megkap ; sikerül (ami: inf) manera m ó d ; de ~ que úgyhogy; avégből, hogy ; de esta ~ ily módon ; Londres m London de ninguna ~ semmiképpen sem, torito ; loro papagáj csöppet sem los pl (névmás) őket, azokat ; (névelő) manjar 77 étel, elemózsia 7 mano / kéz lotería lottó(játék) manteca zsír lucrativo jövedelmező mantel m abrosz lucha harc luchar harcol "•mantener (-tengo) tart, megtart, fenn­ luego azonnal, mindjárt; azután, aztán; tart ~ que mihelyt; ~ de miután mantequilla vaj ; pan con ~ vajas­ lugar m hely kenyér

363

helyez. szükséges menor kisebb(ik). idősebb . ezalatt miércoles m szerda Miguel Mihály mii ezer milagro csoda militar m katona millón m millió mina bánya mineral m érc minero bányász ' mínimo legkisebb. megnéz 364 . anyaMatilde / Matild matrimonial házassági matrimonio házaspár. . mialatt. elindulás. m a g a m n a k . sin ~ ni ~ minden további nélkül.manual kézi Manuela (női név) mañana reggel. es la mañana reggel (délelőtt) van mapa m térkép máquina gép maquinista (ferroviario) mozdonyvezető: gépész mar m. otro ~ még egy .-m mi . tovább . délelőtt. ~ tarde később . engem. mn közép. m i k ö z b e n . f tenger. el. védjegy marear jelez. legnagyobb . media noche éjfél mediodía m d é l . (hal) félig. menet marchar(se) elindul. legnagyobb . en ~ de ügyében material anyagi materno anyai. por lo ~ legalább. m i egyebet? a ~ y mejor alaposan. kérem meridional déli mérito érdem mes m hónap mesa asztal meseta fennsík metálico fém-. dorong . holnap : esta ~ ma reggel . la ~ parte de los hombres a leg­ több ember mazo fakalapács. fémből való meter tesz. pillantás mirar néz. délelőtt. házasság máximo nagyon nagy. para ~ számomra miedo félelem . ~ (que) míg. por la ~ reggel. ne­ kem mecanógrafa gépírónő mediano közepe» medianoche / éifél. rengeteg maravilla csoda maravillarse csodálkozik maravilloso csodás marca márka. ni ~ ni menos pontosan úgy. a ~ délben Mediterráneo Földközi (tenger) mejicano mexikói Méjico Mexikó mejor jobb. fiatalabb(ik) menos kevesebb . a ~ que ha csak nem menudo . . es ~ kell. drap Marruecos m pl Marokkó martes m kedd marzo március mas de. . követ minuto perc mío. de ~ könyv nélkül mencionar (meg)említ menear csóvál menester . ~ de több mint. ~ por la ~ holnap reggel v. tengo ~ félek (akitől: a) miel / méz miembro tag mientras a m í g . a ~ éjfélkor médica orvosnő médico orvos medio m eszköz . délelőtt. ~ de todos a legjobb mellizo iker memoria emlékezet. dar con el ~ kalapáccsal üt me magamat. por ~ que jóllehet. lo ~ a legkevesebb . ~ el tiempo agyonüti az időt matemáticas / pl mennyiségtan materia a n y a g . t ö b b é . que inkább m i n t . a ~ nekem . en — de közepén. mía (az) enyém mirada tekintet. m u t a t marcha elutazás. rak metro méter mezclar kever mezquita mecset mi (az é n ) . á t l a g o s . szemlél. őrgróf marrón gesztenye színű. la ~ de tengersok. mucho ~ sokkal j o b b ( a n ) . ~ . no ~ que csak . elmegy . ¿qué ~ ? . lo ~ legfeljebb mayo május maypr nagyobb. jobban . emlékező tehetség. megy. . ~ ' d e vacaciones nyaralni megy Margarita Margit Maria Mária marido férj marinero tengerész marqués m márki. nem többet m i n t . ~ que míg ellenben. legcsekélyebb ministro miniszter . bőségesen . ~ tanto közben. la -w a legjobb. hanem más több. t ö b b e t . a ~ gyakran mercado piac mercurio higany merecer (-ezeoj (meg)érdemel : no las merece szóra sem é r d e m e s . úgy ám masculino hímnemű masticar megrág mástil m árboc matar megöl .

fiatalember nivel m szint. nativo veleszületett. lo ~ nacer (nazco) születik ugyanaz . desde "S gyerekkorunk óta gény. semmi mutat niña kislány motivar indokolttá tesz. minket nekünk : mamuela zápfog muerte / halál gunkat. m á r i s . tú <• te magad . ~ de ropa át. tömeg nocturno esti mucho sok . ni sem . új naranjo narancsfa modesto szerény narrador m elbeszélő. mona / majom negar (niego) (meg)tagad. n i . de ~ gyerekkorommotivo o k .nombrar (meg)nevez öltözik nombre m név N mudo néma norte m észak nos bennünket. egy sem. tener ~ di értesül vmiről Munich m München notorio közismert municipal városi novedad / újság museo múzeum novela regény música zene novelista m regényíró musical dallamos. egymást mujer / asszony. hegy nene m kisgyerek montañoso hegyes nervio ideg montar felszáll (amire : en) nervioso ideges monte m hegy nevada hóesés. zenei noveno kilencedik mutuo kölcsönös noviembre m november muy nagyon nudo csomó 365 . <-~se vona­ monje m szerzetes kodik monótono egyhangú negro fekete montaña hegység. szülőföldi de ~ que avégből. notable nevezetes.ningún. okoz niño gyerek. hogy naturaleza természet mofa gúny nave / (templom)hajó molestar zavar. . moro mór. hordár. a cada ~ minden szükséges holmi pillanatban necesidad / szttkség(let) monarca m egyeduralkodó necesitar szükséges. . éjszaka de ~ éjjel. sem nicaragüense nikaraguai kimúlik nieto unoka -. odo el ~ mindenki. sokat. fel-. por la ~ este. el ~. sokkal. mesemondó modo mód . fiú no nem muchedumbre / sokaság. ni sem . vitorlázik molesto kellemetlen. éjjel ~ s sokan nogal m diófa mudanza költözködés mudarse megváltozik. . los ~ s a gyeremozo pincér. . magunknak. modell naranja narancs moderno modern. „négyes" irse por el ~ világgá megy noticia h í r . szüksége van monasterio kolostor (amire: tárgyeset) mono m . mañana ~ már holnap . . ~ más alighogy feleúton nadar úszik moda divat nadie senki (sem) modelo minta. noche / este. meg. színvonal del mar muchacha fiatal lány tengerszint muchacho gyerek. kényelmetlenség navegar hajózik.> mismo maga . nagyon . nosotras mi multitud / sokaság nota osztályzat mundo világ. ahora ~ IV most mindjárt. terhes necesario szükséges . jeles. feleség nosotros. de todos *~s mindenesetre . muerto) : ~se meghal. a ~ ' de camino > nada semmi(t) . havazás morder (muerdo) harap nevar (nieva) havazik *morir (muero . todo lo ~ minden momento pillanat. éjjel. fiú. al ~ tiempo ugyanakkor . nacional nemzeti ~ a mí me da lo <• nekem mindegy nacionalidad / nemzetiség mitad / fele. por este ~ ezért ban. terhére van (akinek: navegación / hajózás (árgyeset) navegante m hajós molestia z a v a r á s . lekek . ia misma. ninguno senki. mint kisgyerek . kiszolgáló. jó. las ~ s hóesés mostrador m boltasztal nimbo dicsfény mostrar (muestro) mutat. szerecsen mosca légy nieve / hó .

línea ondulada hullámvonal ópera opera operario (especialista) szakmunkás opereta operett opinar vélekedik. dolog. par m pár .. parancs. ~ común közvélemény . még egy . . ~ para bailar tánc­ zenekar os benneteket. a mienk nuevo ú j . en el ~ eredetiben orilla p a r t . no ~ mégis .nuestro (a m i ) . újabb . de ~ ismét. numero ~ sorszámnév oreja fül oriental keleti .. bot paloma galamb pan m kenyér pañuelo zsebkendő papa m pápa papá m papa. ~se adódik . jabón de ~ pipereszappan olvidar elfelejt. valaha O o (kötőszó) vagy obispo püspök objeto tárgy. hivatal ofrecer (-ezeo) nyújt.-nk . többi. apuka papel m papír. egyéb . él paciencia türelem Paco Feri padre m apa pagador m fizető pagar fizet página lap. a ~ s de partján. no ~ a que (de) annak ellenére •obtener (obtengo) megkap. opreso) (el)nyom óptimo kiváló. elrejt ocupado elfoglalt. son de la misma -*/• ugyanazon a véleményen vagyok 366 opio ópium oportuno alkalmas oprimir (oprimido. elnyer. gondol opinión / vélemény. holmi obligado vmixe kényszerült (a) obra mű. megbánt ofieial m tiszt. nyílik (kilátás) oídas. dar ~ parancsot ad ordenar elrendel ordinal sor. foglalkozás. újból nuez / (las nueces) dió número szám nunca sohasem . partjain oro arany. újabb . / utasítás. pálma(ág) palmera pálmafa palmotear tapsol (örömében) palo fa. ~ para cartas levélpapír paquete m csomag . magatoknak . original eredeti. ¡otra vez! már megint! ~ tanto ugyanannyi ovación / tetszésnyilvánítás oveja juh P Pablo Pál pacer (pazeo) legel. a ~ hallomásból *oir (oigo) hall ¡ojalá! bárcsak! ojeada pillantás. elér ocasión / alkalom occidental nyugati océano óceán octavo nyolcadik octubre m október ocultar eltitkol. tisztviselő . tekintet ojo szem óleo olaj •oler (huele) illatozik olor m illat. a d . dolgozik obrera munkásnő obrero munkás obscuro sötét obsequiar megajándékoz observación / megfigyeled f observar megfigyel obstáculo akadály obstante . titeket. nagyon jó oración f mondat orden m rend. un chico de ~ pompás fickó orquesta zenekar.. ~se megfeledkezik . tájkép paisano földi paja szalma pájaro madár pajita szalmaszál palabra szó palacio palota palco páholy palique m csevegés palma tenyér. maga­ tokat. elfoglalva ocuparse foglalkozik (amivel: en) ocurrir történik (akivel: a) ocho nyolc odio gyűlölet oeste m nyugat ofender megsért. soha . . otro más. szerep . en ~ ősszel . mn hivatalos oficina iroda oficio mesterség. poner en ~ rendbe hoz. oldal país m ország . szag . de segundo ~ másodrendű . takarít. haza paisaje m táj. nektek . további. egymást oscuro sötét otoño ősz . hullám. munka obrar cselekszik. felajánl . se me olvida elfelejtem ondulado hullámos.

oda)nyújt.gyalog . Józsi pequeño kicsi. de ~ kicsikoromban perder (pierdo) elvesz(í)t pérdida elvesztés perdido elveszett. kiváló perfumería illatszerbolt Perico Peti periódico újság perla gyöngy permanecer (-ezco) marad permiso engedély permitir megenged (amit: de + inf) pero de. bánat. dacára peseta. megáll. pézo (délamerikai pénzeguség) Petra (női név) pez m (los peces) hal piano zongora picaresco kópépieuro huncut. azonban. dar un ~ sétát tesz. történik . megrögzött perdón m megbocsátás. sétál . ~ mañana holnapután pasaje m hajóút. számára . tomar a ~ s megszívlel pedazo darab pedir (pido) kér. estar de ~ áll. (rá)ragad . személyes . kövezet paz / béke pecho mell. ~ que avégből. szándékozik peor rosszabb . átutazás . kópé pieo csőr. csúcs . séta közben pasivo szenvedő paso lépés . megszáll. bekezdés parroquiano (törzs)vendég parte / rész. (ide-. fájdalom.para (ej) -ért. üt peinar (meg)fósül. al < de lábánál. do ~ s a cabeza — tetŐLŐI talpig pierna lábszár pieza darab 3G7 . ~s5 magában . m vélemény pared / f a l . ¡que usted lo pase bien! minden jót! pasear s é t á l t a t : ~ s e fel-alá sétál paseo séta . óta pasado m ú l t . súlya van pesar 2 . odamegy . rosszabbul. követel (akitől: tárgyeset) Pedro Péter peuar (rá)ragaszt. en ~ különösen. liget 7 párrafo paragrafus. átmegy. ~ las once tizenegy órára . a ~. elmúlik . me da ~ bánt engem. ~ si de hiszen perrera kutyaketrec perrieo kiskutya perro kutya persequir (persiqo) üldöz. estar parado vesztegel pardo barna parecer (-czco) tűnik. en (por) ninguna ~ sehol . a ~ de -tói kezdve. dar un ~ lépési tesz pasta paszta . megjelenik . eltölt. bejár . távlat perspicaz éleseszű persuadir meggyőz pertenecer (-ezco) tartozik (ahova: a) Perú 1m Peru pesar nyom. átkelés pasaporte m útlevél pasar elhalad . en (por) todas ~ s mindenütt. el ~ a leg­ rosszabb Pepe Jóska. ~ s e hasonlít (egymáshoz). en alguna ~ valahol. sección de ~~ személyzeti osztály perspectiva perspektíva. belső udvar pausa szünet pavimento padló . en esta ~ ezen a falon pareja pár paréntesis m zárójel parienta rokon (nő) pariente m rokon parlamento képviselőház. parlament paro forzoso munkamegszüntetés parque 7 7 park. ~ac (mcg)fésülködík peine m fésű película film pelo haj. krumpli patio színházi földszint. személyes. főleg particularmente különösen partido p á r t partir kiindul. kis . szomorúság. látszik. ráerősít. ~ por aquí idejön. hogy parada megálló(hely) parado munkanélküli paraíso paradicsom parar megállít. a mí me parece nekem az a véleményem . megkegyelmezés perdonar megbocsát perenne tartós perezoso lusta perfecto befejezett. legrosszabb peso súly. mély penetrar behatol península félsziget penoso fáradságos pensamiento gondolat pensar (pienso) gondol (amire: en) . fejezet. nem hagy békén persona személy personaje m személy. ~ por betér vhova . tetszik. ~ dentífrica fogkrém pastelería cukrászda patata burgonya. mindenfelé participio múlt idejű melléknévi igenév particular különleges. fáj nekem. szőr pena fáradozás. pezeta pésimo nagyon rossz . a ~ de (que) ellenére. y ~ és tfoég vala­ mennyi ple m láb . szereplő personal személyi. tökéletes. sajnálom penetrante átható. ~ s e megáll . de ~ sétálva. teher.

-on át. apróság porque m e r t . ~ s e a ( + inf) elkezd vmit tenni pontífice /77 püspök. előbb primo unokatestvér princesa hercegkisasszony. ~ s e bemutat­ kozik . r é v é n . hogy nem . először. m u t a t ­ kozik. ~ él. ~ de pie feláll . bír. ~ en escena színre visz. a ~~ versenyezve egymással pormenor m részlet. mögött poseer birtokol. inkább akar pregunta kérdés preguntar kérdez (akitől: a) premiar megjutalmaz prenda ruhadarab . fontos. ka­ pus Portugal m Portugália porvenir m jövő pos . előkészít. felkészül preparativos m pl előkészületek preposición / elöljárószó presencia jelenlét presenciar jelen van (ahol: tárgyeset) presentar b e m u t a t . hercegnő principal főprincipiar kezdődik principio k e z d e t . helyez. magatartás procurar szerez prodigioso csodás 368 . felvesz . miatt. m jelen idő preso fogoly. portero m házfelügyelő. hogy portiiinoricdiiM m erszény portarse viselkedik portera / . . sumo • — pápa poquito kevéske. ad pretérito elmúlt . por ~ kis híja. nem szabad . ~ eso ezért. népesség pobre szegény poco kevés . elv prisa sietség. feltesz. -bői . zálog preocupación / gond preocuparse nyugtalankodik preparar elkészít. nyújt. no se puede nem lehet. darse ~ s i e t . avégből. a más no — végkimerülésig poema m (hosszabb elbeszélő) költemény poesía költemény. ni ~ de egy csepp sem ' plan m terv planta növény plantón m facsemete plata ezüst piatea (színházi) földszint platillo kistányér plato tányér.é r t . dentro de ~ rövidesen. de cuatro ~ s négyemeletes pitillo cigaretta pizarra (fali)tábla pizca kevéske. . demasiado de ~ túlságosan gyorsan prisionero fogoly privación / nélkülözés pro 7 7 előny. ~ s pl púder pollito csibe pollo csirke pompa pompa •poner (pongo. megjelenik. (lámpaj­ elem pildora pirula pingüe kövér pintar fest pinto tarka pintor m festő pintoresco festői pintura festészet pipa pipa pirata kalóz piso emelet. érsek. ~ s e elő­ készül. pontos preferir (prefiero) jobban szeret. rak . tengo ~ sietek . v é g e t t .h e t . éppen preciso szükséges. érték precisamente pontosan. -ból. teljes plomo ólom pluma toll plural m többes szám pluscuamperfecto régmúlt población / lakosság. halom. tál plaza tér plazo határidő pleno teli. hamarosan poder (puedo) -hat. un ~ egy (egész) keveset por (ej) által. adódik.pila dézsa. en ~ de után. ~ s e odaáll . en ~ tavasszal primaveral tavaszi primeramente először (is) primero első . van neki posesivo birtokos posibilidad / lehetőség posible lehetséges positivo pozitív . grado ~ alapfok postai postai posteridad / utókor postrero utolsó práctica gyakorlat práctico gyakorlati(as) precedente előző precio ár. ~ ella érte . keresztül. kínálkozik presente jelen . letartóztatott prestar kölcsönöz . költészet poeta 7 ? költő 7 policía rendőrség polvera púdertartó polvo por . ~ difi­ cultad nehézséggel jár . á t n y ú j t . puesto) tesz. ¿ ~ qué? miért ? porción f adag porfía. a mellette szóló érv 7 probar (pruebo) (fel)próbál proceder m eljárás. ~ un telegrama sürgönyt ad fel . m múlt idő primavera tavasz . ~ la mesa megterít. r a k á s .

szór­ ványos rascar vakar. salir del ~ kifut a ki­ kötőből pues hát. munka. város . tengo ~ igazam van.producción / termelés. ~se eltörik quedar(se) marad. írópolc puro tiszta. akiket. küszöbön álló proyección / vetítés. ~ de biblioteca könyvmoly raya cslk. 15 nap quinto ötödik quitar(se) levet quizá (s) talán R rabia veszettség. mondat propósito terv. un ~ egy darabig. hogy. szándék. ¿cuándo entrarás en ~ ? mikor jön már meg az eszed ? 369 . lakosság puente m híd puerco sertés. no tengo < nincs iga­ — zam . termesztés producir (-uzeo) termel producto termék J proeza hőstett ' profesión / foglalkozás profesor m tanár profesora tanárnő profeta m próféta profundo* mély programa m program. ~ de la calle kapu puerto kikötő. vonal razón / értelem. amelyek . amelyet. mindjárt. elragadás raro ritka. ~ bien hát akkor. sáv. előadás proyectar vetít púa tüske público nyilvános. (hat) nemsokára. szeret querido szeretett. gally rémülete m virágcsokor rápido gyors rapto roham. a ~ jókor. hacer buenos <~s szépen halad promesa ígéret prometer (meg)ígér promisión / ígéret pronombre m névmás pronto mn gyors. nos hát pulmón m tüdő pulmonía tüdőgyulladás punta vminek a hegye punto pont.. tan ~ que mihelyt. / (regény)hős. ~se con megtart vmit. hogy el ne felejtsem . műsor. ok. főszereplő protestar tiltakozik provecho haszon . ~ satisfecho meg van elégedve quehacer m dolog. kapu. un ~ egy kis ideig rato. különleges. más ~ korábban. helység. hagy. rövidesen puntual pontos. café ~ feketekávé Q que (névmás) aki. ¡hasta ~ ! a mielőbbi viszontlátásra! pronunciar kiejt. largo ~ sokáig ratón m egér. a lehető leggyorsabban. el ^ az aki. egy ideig. disznó puerta ajtó. de ~s vidéki. helyes 24 Spanyol nyelvkönyv — 8014 puntualidad / pontosság. akit. (ksz) hogy. mint. napirend progreso haladás. (hat) éppen(séggel) •proponer (-pongo . teendő quejarse panaszkodik (ami miatt: de) quemar eléget querer (quiero) akar. elszórt. tartomány. amely. amelyeket . említ propagar terjeszt propina borravaló propio saját. kémia químico m vegyész. sacar ~ hasznot húz provechoso jövedelmező provenzal provanszi provincia vidék. falu. hogy. ~ no semmint ¿qufc? mi? mit? melyik? milyen? mely(ek)? ¿ ~ es usted? mi a foglalkozása ? quebrar (quiebro) eltör. drága. estar en ~ de azon van. en ~ pontosan. mn vegyi quincena két hét. szem pupitre m iskolapad. ya lo veremos ~ mindjárt meglátjuk . düh racimo szőlőfürt radio / rádió radiorreceptor m rádió vevőkészülék rama ág. (a) ~ avégből. rablás. akik. ~se dormido elalszik . kapar rastro nyom rata patkány ratito. közpueblo nép . nos. igazság. propuesto) javasol proporcionar szerez proposición / javaslat. kedves queso sajt quien aki ¿quién? ¿quiénes? ki? kik? quimera agyrém química vegytan. a <--' de -val kapcsolatban prosa próza protagonista m. lo más ~ posible minél előbb. vidékről próximo közeli. falta de <» • pontatlanság • puño ököl puñetazo ökölcsapás pupila szembogár.

helyét betölti (amivel: por) reestreno felújítás referir (refiero) elmond. fellélegzik . válasz restaurante m vendéglő resto maradék. arat recomendar (recomiendo) ajánl reconocer (-ozco) felismer (amiről: por) reconquista visszahódítás recordar (recuerdo) emlékeztet. leleplez revés m hátoldal. resuelto) elhatároz . lebeg rey m király ribera part. jelentés relieve m dombormű. ~ de torre toronyóra rellenar kitölt remar evez remediar helyrehoz. kisegít remedio orvosság. partvidék rico gazdag rimado rimes rincón m sarok. megismétel replantar átültet repleto színültig teli reposar pihen representación / képviselet. gömbölyű reemplazar helyettesít. emlék­ szik (amire: tárgyeset) recorrer bejár. (meg)fejt respetar tekintetbe vesz. kíván rescatar kivált reservar fenntart. ríes) nevet relámpago villám relampaguear villámlik relatar elmond. nyáj rebusear (újból) keres. maradvány. hazatér regreso visszatérés regular szabályos. szabály. en ~ rendben regresar visszamegy. viszonylagos. elszakít. repaso ismétlés repente hirtelen. szöglet río folyó riqueza gazdagság. ~ interior alsó fehérnemű rosa rózsa. rózsaszín rosal m rózsabokor rubio szőke rueda kerék . nem fogad el •resolver (resuelvo . kutat recetar/orvosságot ír elő (akinek : tárgy­ eset) recibir kap recoger (recojo) begyűjt. poner de ~ ki­ emel reloj m óra. képvisel reproducir (-uzeo) ábrázol. előadás representante m képviselő representar ábrázol. a többi resumir összefoglal retardar (le)lassít retraso késés . tiszteletben tart respirar belélegez . szív responder felel. végigfut I recuerdo emlék rechinar csikorog. táj registro (vám)vizsgálat regla vonalzó . válaszol responsabilidad f felelősség respuesta felelet. ~se vonatkozik vmire refinado kifinomult reflexivo visszaható refrán m közmondás regalar ajándékoz regalo ajándék regatear alkuszik región / vidék. közöl requerir (requiero) követel. '««se eltörik. nyikorog red / háló. elbeszél. gyógyszer remendar (remiendo) kijavít. elbeszél.real m 25 céntimo . ~ de compras piaci háló redactar fogalmaz. al < for­ — dítva revisión / ellenőrzés revista folyóirat revolotear száll. megold. félretesz resistir ellenáll. elszakad. ~ blanca fehérnemű . foldoz remoto távoli Renacimiento reneszánsz rendir (rindo) lenyűgöz reparar kijavít. vonatkozó relato elbeszélés . felsorol relativo aránylagos. mégszokott j tűrhető reina királynő reinar uralkodik reino királyság *reir(se) (río. rabol rodear körülvesz rogar (ruego) (meg)kér rojo piros. kincs risa nevetés rizado göndör robar lop. bemutat. átismétel 370. mn királyi realismo realizmus realista realista realizar megvalósít rebaño csorda. llevar media hora de ~ fél órát késik retratarse lefényképezteti magát reumática reumatikus revelar előhív. megreped ropa ruha . azonnal repetir (repito) el-. de ~ hirtelenül. terület. visszája. viszonyító. rendbe hoz repasar átnéz. megszerkeszt redondo kerek. vörös rollo tekercs romance m románc romano római romanticismo romanticizmus •romper (roto) eltör.

hacer ~ a irányt vesz vmerre (hajó) ruso orosz ruta út. ^^&\\KSO\\BVV severo szigora sexto Ivatodük si h a . kifizet satisfecho megelégedett. (névmás) para ~ magának. gyalogút sendos. ~ que feltéve. l. jelzés señas / pl cím A señor m úr señora hölgy. en ->* que mihelyt seguir (sigo) követ. sendas ugyanannyi. -né señorita kisasszony separado . bölcs sablazo kardcsapás. ~ de Estado államtitkár secreto títok sed / szomjúság. magában sido. < de franqueo levélbélyeg — semana hét. cambiar un ~ con köszöntik egymást salvar megment salvo que kivéve. tomar en ~ komolyan vesz servicio szolgálat. ~ bien jól sikerül.ruido zaj rumbo menetirány. útvonal S sábado szombat •saber (sé. por ~ külön-külön se(p)tiembre m szeptember séptimo hetedik •ser (soy. elutazás. sabes) tud sabio tudós. %\£\3&« usted \egyexv %z\\e&. semidiosa / félisten sencillo egyszerű sendero ösvény.". eres. al día ~ másnap silabear szótagol silbido sziszegés. észrevesz señal / jel. előbbre j u t . satisfecho) kielégít . somos. (általános alany) „az ember" secar szárít. kiszolgálás servilleta szalvéta servir (sirvo) (M)szo\&a\. dar un ~ a ki­ szipolyoz. fögtön . indulás •salir (salgo) kimegy. fotel simpático rokonszenves simpatizar rokonszenvez 371 . h. ugrándozik salud / egészség . ¡ ~ t szervusz I saludar köszönt. alábbi. elővesz . megvált.a csak nem sano egészséges santiamén. (el)indul. egy-egy sentado ülve. ~ (+ gerundio) tovább csinál vmit según' (ej) szerint. (elő)hoz. biztonság seguro biztos . folytat. fűrész siete hét sigiloso titokzatos siglo század significación / jelentés siguiente következő . a no ~ que hacsak sereno derűs. elmegy (hazulról). nyugodt serio komoly . gálja xaagáX. megtöröl sección / osztály secretario titkár . Nesa m&i&aak'. nyugalom sillu szék sillón m karosszék. h a . siga todo derecho menjen egészen egyenesen 1. magukat. ~ para elutazik vhova. üdvözöl saludo üdvözlet. poner. * ~«& IsimV . vajon sí igen . en ~ azonnal. egymást. útizsák. zakó . sois. ~ provecho hasznot húz saco zsák. amint segundo második. ~ adelante boldogul. ~ de mano kis kézikoffer sacrificar feláldoz •Sahara m Szahara sal / só sala terem salchichería csemegekereskedés salida elmés mondás . a la ^ hetenként sembrar (siembro) vet semejante hasonló sementera vetés semidiós m . es. hogy seis hat sello bélyeg. no puede ~ nem lehet(séges). fütty silencio csend. por ~ que biztos. ha sierra hegy(ség). magának . kijön . ¿qué ha salido de él? mi lett belőle ? salón m szalon saltar (ki)ugrik. másodszor seguridad / biztosság. aszerint. megjelenik. son) van . estar ~ ül sentarse (me siento) leül sentido értelem . megpumpol vkit sable in kard sabroso ízletes sacar kihúz. en un ~ szempillantás alatt sapo varangyos béka saqueo rablás sastre m szabó satírico szatirikus •satisfacer (satisfago . tengo — szomjas vagyok seda selyem 24* seguida. quedar ~ meg van elégedve se (névmás) magát. maguknak. ser siempre mindig . el ~ de responsabilidad felelősségérzet sentir (siento) sajnálj érez.

a las seis de la ~ délután 6 órakor tarjeta levelezőlap tasa illeték. hogy . ~ vez talán. ~ todo elsősorban . hely situado . adódik . terület superfluo fölösleges superior felső. fölött. soberano m uralkodó. hogy . . de ~ ebéd után (asztalnál ülve) sobresaliente m kitűnő. koszos sucursal / fiók sudamericano délamerikai suegra anyós 372 suegro anos suela . . habozik. suspiro sóhaj. hanem . ni ~ még . az öivoké T tabaco dohány taberna kocsma tablita tábla tacaño fösvény ember taimado ravasz tajada szelet tal ilyen. ~ para té teáscsésze tazón m bögre . padló. hacer ~ árnyékot vet sombrero kalap son m hang sonar (sueno) szól. m boríték. en. feltéve. eltűr. álom. az ön (az önök) . -ön . escuela ^ főiskola superlativo felsősok superstición / babona suplicar könyörög. nem is tan olyan. ha siseante sziszegő sitio fekvés. magasabb. . sokáig tart (vmit megtenni) tarde / délután . cseng(et) •sonreir(se) (sonrío) mosolyog sonriente mosolygó. por la ~ délután. hogy sino hanem sintáctico mondattani siquiera legalább . „ötös" socialista szocialista sofá m (los sofás) pamlag. alátámaszt su (az ő) . az öxvé. de) sopa leves sopera levesestál sopesar mérlegel sorprender meglep sorpresa meglepetés •sostener (sostengo) állít. büszke sobre (ej) -on. olyan . felszáll subjuntivo kötőmód sublevarse fellázad subrayar aláhúz *su(b)scribir (su(b)scrito) aláír su(b)scripción / előfizetés substantivo főnév substituir (substituyo) (be)helyettesít subterráneo földalatti suceder történik. van soberana / . is soltera leány. fejedelem soberbio pazar.-ja. -je . megjele­ nik . -je subir felmegy. tomar el ~ napoz solamente csak soldado katona soler (suele) szokott solo egyedüli. megesik sucesión / következés . elvisel. fölé .-ja. supuesto) feltételez. kér "'suponer (supongo . surges) előtűnik. es <~ késő v a n . tengo ~ álmos vagyok suerte / sors. -en. oly sok taquigrafía gyorsírás taquilla jegypénztár tardar (en) késlekedik. egymásutánba) sucesivo következő sucio piszkos. . re . legnagyobb superficie / felület. ¿qué ~ ? hogy vagy? talento tehetség taller m műhely también is. tengo mala ~ pechem van sufijo képző sufrir szenved. por ~ szerencsére . . . hajadon soltero legényember sombra árnyék. supuesto . szintén tampoco sem. .simple egyszerű sin (ej) nélkül. . ~ que anélkül. . . ~ amilyen . -ra. szerencse. olyan. en la ~ a délután folyamán . estar ~ fekszik. annyira tangible érezhető tanto annyi. nem is . egyedül sólo csak . con ~ que azzal a feltétellel. talaj suelto aprópénz sueño alvás. címzés sobremesa. azonfelül. egyetlen. lanzar un ~ felsóhajt susto ijedtség suyo az ö v é . taksa taxi m taxi taxímetro taxaméter taza csésze . -ről. . sem. letesz (vizsgát) suma összeg sumo legmagasabb. ~ . . no ~ sino también nemcsak. kerevet Sofía Zsófi(a) soga kötél sol m nap (az égen) . -ról. mosolyogva soñar (sueño) álmodik (amiről: con. por ~ természetesen sur m dél surgir (surjo. kora este . (media) ~ cipőtalp suelo föld.

. szintén fölött trasmisión / átadás. ~ examen minden vizsga . tarde o ~ előbb vagy toser köhög total m végösszeg . con ~ eso tropezar (tropiezo) (bele)ütközik (amibe .. (Mexikó :) bélyeg tratar társalog. öltözet terraza terasz tranquilo nyugodt terrenal földi tra(n)satlántico óceánjáró hajó territorio terület transformación / átalakítás tertulia szűkebb társaság transformar átalakít texto szöveg tránsito átutazás tiempo idő . tímido félénk törekszik (vmit megtenni) . pajkos. con un ~ de mindent utóbb együttvéve ténder m szeneskocsi tenedor m villa (evőeszköz) . szövés . ~ cerrado csukva t a r t . ~ el trono trónus que mindenki. szó tragedia tragédia ternero borjú traje m öltöny. < — tripa bél. ¿qué tiene usted? mi a tracción / húzás. ~ el tu (a te) . todo» mindnyájan. tonto buta. . zsarnok tren m vonat tirar kidob tres három título cím trescientos. minden. me toca a mi rajtam a sor triste szomorú tocino szalonna trolebús m trolibusz todavía még tronar (truena) mennydörög todo egész. ~ s bikaviadal tema m téma. del ~ teljesen. végződik tragar (le)nyel. vontatás baja ? tradición / hagyomány tenue vékony traducir (-uzeo) lefordít (amire : a) tercero harmadik *traer (traigo. has el piano zongorázik.mindezek ellenére. iszik . magával Teresa Teréz hoz terminar befejez . ~ (de + inf) iparkodik. trueno mennydörgés vált. con el ~ idővel. tart vmitől (de + inf) tortilla tojásrántotta. ~ que kell. ~ conocimiento isme­ retséget köt van . fog. tárgykör. ostoba teléfono telefon . hogy. * te téged. trabajar dolgozik trabajo munka ~ de libros könyvelő •tener (tengo. bolt \ megy tierra föld trapo rongy tilde m. por ~ telefonon torbellino forgószél telegrama m sürgöny. átszármaztatás timbre m bélyegző . ~ de lectura olvasmány tomar vesz. osztályrészül j u t . birtokol. távirat tornar visszatér telón m színházi függöny toro bika . mindenki trovador m trubadúr tolerar (el)tűr trozo darab . neki trabar összeköt. »fal término kifejezés. ~ el tren vonatra száll. ir en ~ villamoson tienda üzlet. ~ de jamón tempestad / vihar sonkás rántotta temporada idő(szak) temprano korán . . ~ el dia egész tronco törzs nap . bevesz . eszik. ~ el violín triptongo hármas magánhangzó hegedül. időjárás . transporte m szállítás al poco ~ nemsokára rá tranvía m villamos . con) egészen . ferde tipo típus tremendo borzalmas tirano kényúr. neked J magadat. tienes) bír. traes) (el)hoz.-d ascensor beszáll a liftbe tú te 373. magadnak Tomás Tamás tomate m paradicsom té m tea tomo kötet teatro színház tonelada tonna tejado tető(zet) tontería ostobaság tejido szövet. aki (csak). tulajdonos. • tinta tinta travesura csíny tintero tintatartó travieso rakoncátlan. f hullámvonal neve a spanyol n tras de azonkívül. feladat torre / torony temer fél. -as háromszáz tiza kréta triángulo háromszög tizne m korom trigo búza toalla tőrülkőző trineo szánkó tocar (meg)érint. t a r t .

tüzes veinte húsz vejez / öregség. vagon vajilla edény(ek). hacer un < utazik — viajero m . nyugati gót visita látogatás visitar megnéz. vienes) jön 374 ventajoso előnyös ventana ablak ventanilla (vonat)ablak. en ~ de ahelyett hogy. -szer. egyedüli unidad / egység. unas néhány. sorrend tuyo a tied U u •= o fksz) vagy ultimátum m ultimátum último utolsó. ¿cuánto vale? mennyibe kerül? valle m völgy variedad / változatosság vario különféle. visto) l á t . ves . szabad­ ság vacilar ingadozik. útközben . m egy ember. tekintet viudo özvegy vivaz élénk. szőlőhegy . evőeszköz(ök) vale m blokk •valer (valgo. uso használat. en <-» de eso ezért. violín m hegedű virtud / erény . lakik vocabulario szójegyzék. tényleg verdadero valódi. képesség virtuoso zenevirtuóz visado vízum visigodo vizigót. vales) ér vmit. una (számnév) egy. por la segunda ~ másodszor(ra).tumulto csődület túnel m alagút tupido sűrű turno műszak. ~se (fel)öltözködik vez / (las veces) -szór. helyébe. utazó víbora vipera vicio hiba. ir a ^ meg­ látogat. nagykiterjedésű ¡vaya! ugyan már I j ~ una pregunta! micsoda kérdés ! -vecino szomszédos. mintegy urgencia sürgősség. vonal. de ~ utazva. una (névelő) egy únicamente csak único egyetlen. en ~ s de előző este. szokás usted ön. néhány Varsovia Varsó vaso pohár vasto hatalmas. ¡a ~ ! lássuk csak ! lo ves dehát verano nyár. eleven vivienda lakás vivir él. egységesítés uniformidad / egyformaság unión / egyesülés . valamilyen. alkalmaz. habozik vacío üres vagón m vasúti kocsi. m szomszéd vehemente heves. a decir ~ az igazat megvallva verdaderamente valóban. la última ~ utoljára . közeli. maga. vestir öltöztet. valaki unos. végül umbral m küszöb un. vétek vida élet. látás . helyett j cada ~ minden egyes alkalommal vía ú t . több. otra ~ máskor. elő­ estéjén vista kilátás . (hat) körülbelül. prendas de ~ ruhadara­ bok . erre való tekintettel. vénség velero vitorlás hajó vencer (venzo) (le)győz vender elad vendimia szüret. por ~ utoljára. maguk utilizar fel-. en mí ~ soha életemben viejo öreg. igazi verde zöld vergüenza szégyen verificar ellenőriz vestíbulo előcsarnok vestido ruha . con ~ sürgősen urgente sürgős uruguayo uruguayi usar használ. m (vám)tiszt vistazo pillantás. egyesület. régi Viena Bécs viento szél viernes m péntek vil hitvány vinagre m ecet vino bor viña szőlőkert. por primera ~ először (is). vágány viajar utazik * viaje m utazás . a veces időnként. meglátogat víspera előest. esta ~ ezúttal. kisablak ventoso szeles •ver (veo. egység unir egyesít universidad / egyetem uno. kihasznál V vaca tehén \ vacaciones / pl (nyári) szünidő . ¿ ~ ? ugye ? nemde ? j ~ ! igaz I lo es en ~ valóban a z . una ~ egyszer. tantas veces annyiszor . különböző. -szőr. viajera / utas. hacer las ~ s szüretel vendimiar szüretel •venir (vengo. en ~ nyáron verbo ige verdad / igazság . ~es önök. szótár vocación / hivatás .

-tek. dar una ~ sétál egyet vuestro (a ti) . viszszamegy. vuelto) visszaad . — a ver viszontlát. minthogy yacimiento lelőhely yo én zángano naplopó. . en ~ alta hangosan . en ~ baja halkan vuelta visszajáró pénz. a tietek vulgar népi(es). visszatér. ~ que mivel.vocal / magánhangzó volar (vuelo) röpül •volver (vuelvo . . ~ la cabeza hátrafordul. zorro m róka zurcir (zurzo) foldoz . ~ a (+inf) ismét tesz vmit. ~se loco megbolondul vosotros. ~se meg­ fordul . ingyenélő zapatero cipész zapato cipő zona zóna zorra / . ~ pasiva az ige szenvedő alakja . -as ti voz / (las voces) hang . közönséges y és ya már .

abban az osztályban en aquella clase . sin que angol inglés annál inkább tanto más annyi tanto anya madre anyanyelv idioma nativo apa padre aranybánya mina de oro árboe mástil m argentin argentino Argentina la Argentina arról de lo que Artúr Arturo áruház almacén m árul vender ' asszony señora asztal mesa átad entregar átismétel repasar • átmegy pasar. hogy sin (+inf). a dolog így ~ el asunto está así állandóan tesz vmit seguir (+participio) állás colocación állít decir. mi a ~ a ? ¿qué tiene? balra a la izquierda -ban. ~nek a cuyo akkor entonces.alacsony bajo alakít desempeñar alatt (idő) durante. hasta que amikor cuando amire cuando 376 andalúziai andaluz András Andrés anélkül.MAGYAR-SPANYOL SZÓTÁR (A szójegyzék a íordítási gyakorlatok szavait tartalmazza) A. ventanilla ad dar adódik presentarse agglegény solterón Ágnes Inés ágy cama ahogy. hogy en vez de ( + inf) aki que . A a (névelő) el. aquello . a hegyére ~ colocar derecho sobre la punta állomás estación álmodik vmiről soñar con álmos tener sueño alsó fehérnemű ropa interior alszik dormir . átöltözik mudarse de ropa átszel atravesar augusztus agosto az (névelő) el. ha aunque . eso azalatt mientras tanto azelőtt antes azonban pero azonfelül además azonnal en seguida azt lo azután luego B -ba. ~ egyet echar un sueño amennyi cuanto ami lo que amíg hasta. tío baj peligro. afirmar . (óhajt) desear akárhogyan is áll a dolog sea como sea ahelyett. (a megszólított sze­ mélynél :) ese . los. -ben en . en el curso de Albin Albino alkalom. la. la. ése. az ablak ventana . az a (mutató névmás) aquel. még ~ is. los. ~ a vizsgán pasar el examen. ~vel con quien . mint ^ cuanto ahogyan' como ahol donde ajánl recomendar ajtó puerta akar querer . /. quien . las . (önálló névmásként:) aquél. -be en bácsi (keresztnév előtt) don . las abbahagy vmit dejar de ( + inf) abban. ocasión áll estar de pie .

con certeza. solamente család família csend. asunto. sin falta. boldogul felizmente boldogság . meghív ~re invitar a comer ebédel comer ebédlő comedor m ébred despertarse ébresztőóra despertador m eddig hasta ahora ég a vágytól arder de deseos de egér ratón m 377 . l. ~tat mandar hacer csoda milagro csodál admirar csokoládé chocolate m csomag bulto . ~ ötkor a las cinco de la tarde dicsér alabar dinamó dínamo / disznó cerdo. . szép ~ben callandito csenget llamar a la puerta csengő campanilla cseveg charlar csinál hacer. Blankáéknál en casa de Blanca -bol. seguramente Blanka Blanca . nagy ~ ember hombróri de pero . . puerco doboz cajita dolgozik trabajar dolog cosa. a borbélynál en la peluquería boríték sobre m borotválkozik afeitarse borotvaszappan jabón m de afeitar bőrönd maleta bővelkedik vmiben poseer (algo) en abundancia . ez ebéd. kezdi ~ni llegar a comprender belép entrar bélyeg sello (de Correos) bemegy ir . (belép) entrar bemutatkozik presentarse benéz vkihez pasar por su casa benneteket os bennünket nos bent van? ¿está? beszéd habla / beszél hablar beszerez obtener beteg enfermo bevall confesar bír tener bírál criticar bíz vkire dejar a bizonyára megjött habrá llegado bizonyos cierto biztos seguro biztosan sin duda. pitillo cikk artículo cím título című titulado cipőzsinór cordón m de zapatos cukor azúcar m Cs csak sólo. sok dolgom van tengo mucho que hacer drága caro Duna Danubio dühös furioso E ebben. -bol de boldog feliz boldogan. ~ben a mediodía^ ~en i en el sur Dél-Amerika América del Sur délelőtt por la mañana déli del Sur délután por la tarde. nem tud hova lenni a •—'tői estar en el séptimo cielo bolt tienda boltasztal mostrador m bonyolult complicado bor vino borbély (üzlet) peluquería .bank banco bányász minero bár aunque barát amigo bárcsak ojalá bármely(ik) cualquier bármit is mond diga lo que diga bármilyen por . csoport grupo csuk cerrar csúnya feo D darab pieza. que barna pardo bátorság ánimos bátyám mi hermano mayor becsapva érzi magát verse engañado becsuk cerrar bedob echar beenged dejar entrar befed cubrir befejez acabar. terminar behorpaszt machacar béke paz / belát comprender. ~ kár 1 ¡qué lástima ! deka = 10 gramos dél mediodía m . abundar en burgonya patata(s) buta tonto C céljából para (+inf) ceruza lápiz m cigaretta cigarrillo.

megjön az esze entrar en razón észak norte m. nagy ~tel con mucho gusto elvörösödik. elkezd comenzar elkísér acompañar ellátogat visitar (ahova : tárgyeset) ellen contra ellenére. a pesar de eso . marcharse elül delante élvez vmit gozar de élvezet delicia . ~kor a media noche éjjel noche / éjjeli de la noche. suceder. estar hambriento éjfél media noche . ~re megy lo mismo d a . uno . érzi magát sentirse érkezik llegar Ernő Ernesto erő fuerza erős fuerte erszény portamonedas m ért comprender. (eso) parar de (+inf) elalszik dormirse .egész todo . ~ vmit valer érdekes interesante érdeklődik vmi iránt interesarse por. representación / 378 előbb. eleget bastante eléggé bastante eleje comienzo . (vhonnan) marcharse . annak ~ hogy no obstante elmegy irse . (késői) noche / este noche / . fülig ~ ponerse encendido elvtárs camarada m. contar. relatar elmúlik pasar elolvas leer előad representar előadás función /. cada vez más egyfolytában alszik seguir durmiendo egyik. (időhatározó) por la noche . a mí ennél maradok me quedo con éste ennyi tanto enyém mío épít construir éppen (most) történt vmi acabar de ( + inf) . az ~ család toda la familia. egy-egy sendos egyedül solo egyenesen derecho egyesek unos egyetem universidad egyet-mást algo egyre inkább ir (+gerundio) . az ~ uno egyszer una vez együtt juntos éhes tener hambre . (hely) ante. prepararse . una. a legrosszabb ~ben en el peor de los casos esik llover esküvő boda est (korai) tarde / . delante de elővesz tomar első primero eltör romper eltűnik desaparecer elutazik salir. ~ o n al norte . elegendő. (hazulról) salir (de casa) elmond decir. acontecer előhív revelar előkészítve preparado előkészületek preparativos előre rendel asegurar először primeramente előtt antes de. se me olvida elfoglalva ocupado elhallgat quedar callado elhatároz resolver. recordar (+tdrgyesei) én yo engedélyez conceder engem me . decidir elhoz traer elintéz arreglar elismétel repetir eljön venir elképzel imaginarse. mindjárt az elején al comienzo mismo élénk vivo elér alcanzar élet vida elfelejt olvidar. (általános alany) uno . figurarse elkésik llegar tarde elkészít preparar elkészül estar listo . ma — esta noche . ~ tízkor a las diez de la noche esteledik anochecer ész razón / . félórával ~ con media hora de anticipación előfordul ocurrir. ~ek gente / emelet piso emlékszik vmire acordarse de. entender értelmes listo érthetően distintamente Erzsébet Isabel és y eset caso . olvidarse d e . ennek ~ con todo eso. ~ze jól magát que usted lo pase bien. ~ folyik estar ( +gerundio) ér vhová llegar a . f ember hombre . az ~ világon en — todo el mundo egészen todo egy un. nocturno ekkor entonces él vivir elad vender eladó se vende eláll vmitó'l dejar de (+inf) . en ered irse eredetiben en el original érez sentir. (vhova) ir a . • * nap todo el dia. quedarse dormido elbúcsúzik despedirse elég.

guisar que eszik comer étkező comedor m étvágy apetito . folyékonyan corrientemente fél vmitől tener miedo de. aprovechar de főiskola escuela superior felhív telefonon llamar por teléfono föld tierra felkel levantarse felköszönt felicitar földi compatriota m. azzal a ~lel. feladat ejercicio feláll levantarse (hivatást) ejercer felállít dejar en equilibrio folytatás continuación /. / felfedezés descubrimiento főhős protagonista felhasznál utilizar. . jó ~ a t ! ique te (os) aproveche 1 év año . fél éve desde hace medio año Éva Eva éves. . felé hacia. ~eken át durante años. két hónappal ~ dos meses antes ezer mil ezért por eso 379 . ha a condición (de) főváros capital / . helyet ~ (leül) sentarse. oda ~ pasar fáradt cansado . siempre que. ~ kettő es la una y media . ebben az osztályban en esta clase ezalatt mientras tanto ezelőtt hace . esto. madera film película. ide ~ . tomar február febrero asiento fehér blanco foglalkozás. ~ magában proponerse főnyeremény premio gordo feltétel. continuar. a eso de fontos importante ' fontosság importancia felébred despertarse fordít traducir felébreszt despertar fordítás traducción / felel responder fordul vkihez acudir a felemel levantar forint florín m feleség mujer forog girar felfedez descubrir fő principal m. paisano Földközi tenger el (mar) Mediterráneo felmegy vhová subir a földművelő agrícola felnyit abrir földrajz geografía felöltő abrigo földszint piso bajo . hány ~ vagy? ¿cuántos años tienes ? évszázad siglo ez éste. ha a condición (de) que.feltéve. ~at mos limpiarse los fárad vhová. ~et hacer. (színházi) platea. főz cocinar. con tal de que feltüntet estar reproducido en felújítás reestreno felvesz (ruhát) poner(se) felvétel foto / felvételi vizsga exámen(es) m de ingreso fent arriba fénykép fotografía fényképezőgép máquina fotográfica fényképtekercs rollo de películas Ferene Francisco Feri Paco férj marido fest pintar . mi a ~ a ? ¿qué es usted? fejezet capítulo foglalkozik vmivel ocuparse en fogva. f. ~ a szamárra fölösleges superfluo főnök jefe m montar en el burro feltesz poner. ágyban ~ estar en cama tiempo fél medio . pintar festő pintor fésű peine m íésül peinar fésülködik peinarse F fia hijo . ~ m ! jhijo mío ! fiatalember joven fa árbol m. proseguir. ez a este. felöltöz(köd)ik vestirse felsőbb superior patio de butacas felszáll vhová subir a . attól az időtől ~ desde aquel fekete negro fekszik. . kissé ~ cansadito dientes farkas lobo fogad recibir fázik tener frío foglal. film faasztal mesa de madera fiók cajón m ¡agy helada Firenze Florencia fal pared / fivér hermano falu pueblo fizet pagar falucska pueblecito íog diente m. temer de folyó río folyóirat revista felad (táviratot) poner folytat seguir.

hajós navegante hajózik navegar hogy) a fin de.hálóing camisa de dormir hálóköntUs bata hanem sino hangosan en voz alta hangzik. ~ csak nem a menos que hivatás profesión / hivatásbeli profesional hadd que . hollandul (el) holandés halkan en voz baja hollandiai de Holanda hall oir . . ~ van hace frío gyümölcsöskert huerto frutal híres famoso. holland. . figurarse . (zenél) escuchar holnap mañana hallgat (= figyel) escuchar holnapután pasado mañana háló red / hónap mes m francia. (régi) carabela hogy que (sokszor elmarad) . ókorunkban de localidad / . célebre hisz creer hív llamar H hivatal oficina ha si. . (= avégből. para (+ inf) halál muerte / . . bármilyen furcsán Is ~ por extraño que pareciera hány? ¿cuánto? ~ óra van? ¿qué hora es? hányadika van ma? ¿a cuántos estamos hoy? harc lucha harisnya media harminc treinta G három tres háromnegyed tres cuartos gabona cereales m pl háromszáz trescientos. creer hat seis h á t . compartimento fürdőszoba cuarto de baño füzet cuaderno fűzfapoéta poetastro 380 . ~megy volver a casa. ott ~ben allí mismo helyes correcto niños helyettes substituto gyorsan rápidamente helyez poner gyorsvonat tren rápido hét semana. nem ~ i no cansarse de hiányzik hace falta gyümölcs fruto . ~ á n van estar para hogy? hogyan? ¿cómo? morir. frutas hideg frío . franciául (el) francés Franciaország Francia friss fresco fúj soplar. . estarse muriendo hol? ¿dónde? hálás vagyok neked te agradezco que . egy hete desde hace una György Jorge semana győz. (színházi ülő~) calidad inferior gyerek. cuidado gondol vmire pensar en . gyermek niño . cuando . -as gazdag rico háromszögletes de tres picos gép máquina használ usar gépírónő mecanógrafa használat uso gond preocupación / . gyakorlat ejercicio ~jön volver (a casa) gyakrabban más a menudo. ~ lássuk! ¡a ver 1 hó nieve / haj pelo . cabellos hódító conquistador hajó barco . ~ jó pues bien gondosan cuidadosamente hatalmas pénzösszeg dineral m gömbölyű redondo határol limitar gramm gramo határoz decidir gramofónlemez disco de gramófono hatórás de las seis hátul detrás havazik nevar Gy ház casa haza a casa. montaña gyenge débil gyengébb inferior a . para que. con más házaspár matrimonio frecuencia háziasszony ama de casa gyakran a menudo házimulatság tertulia gyalog a pie hazulról de casa gyár fábrica hegedül tocar el violín gyarmat colonia hegy monte m. asiento . ~ a szél hace viento furcsa extraño függ depender fülke departamento. ~ minőségű de hegye vminek punta hely sitio.

egyetemre ~ ingresar en la universidad játék juguete m játszik jugar jegy billete tn. hermana menor huncut picaro. < taxit lograr. localidad / jegypénztár taquilla jelentés informe m Jenő Eugenio jó bueno. favorable. propicio kefe cepillo kék azul kel levantarse kelet este m . ismer conocer ismeret conocimiento ismeretlen desconocido Ismerős conocido . . . milyen ~ ! ¡qué bien! nagyon ~ óptimo jobb mejor. haber de.van he aquí Itthon en casa ízetlen insípido ízletes sabroso ízlik gustar J János Juan jár ir . director igen si ígér prometer így así. picarona hús carne / I ide por aquí idegen desconocido idejében a tiempo. tener que . nehézséggel ~ presentar dificultad . . tomar un — taxi kár lástima Karcsi Carlitos Károly Garlos karosszék sillón m Kasztília Castilla kasztíliai castellano Katalin Catalina kávé café m kávéház café m kedd martes m kedv humor m. ~en al este kell deber . rendbe ~ poner en orden hölgy señora hőség calor m hőstett hazaña húg hermana. pompás ~ében de excelente humor . puntualmente idejön venir idenyújt pasar idő tiempo. ~ hát así pues illatszertár perfumería ilyen t a n . amigo ismét tesz vmit volver a (-\-inf) isten veled! ¡adiós 1 István Esteban iszik beber ítél condenar itt aquí. es menester 381 . mindenki ~ére tesz obrar a gusto de todos kedves querido kedvező provechoso.hordár mozo bosszú largo hová? ¿a dónde? hoz traer . americana . gana. ideje es hora. megmondja az ~at decir la verdad . van ~ . milyen ~ van? ¿qué tiempo hace? rossz ~ van hace mal tiempo. ~ a m van tengo razón. inkább tesz vmit preferir innen de aquí ipari industrial iparkodik tratar de (+inf) ir escribir író escritor irodalmi literario irodalom literatura is también iskola escuela t. ~ ! ¡verdad! igazgató jefe. que . nagyon ~ picarón.imént. India la India indul salir indulófélben van estar para marcharse ing camisa inkább . (érkezik) llegar Júlia Júlia K kabát chaqueta . agradar jóllakik estar harto jóság bondad f Jóska Pepe József José Józsi Pepe jön venir. mint más . ~em van vmihez tengo ganas de. ~at mandar traer . kalap sombrero kalifa califa m kályha estufa kánikula canícula kap recibir. az ~ (tett vmit) acabar de (+inf) . <*. superior jobban mejor jobhpart orilla derecha jobbra a la derecha jól bien jólesik gustar. es necesario . . ~ időben con un tiempo semejante v . es tiempo időnként de vez en cuando idősebb tener más años -ig hasta Igaz.

~ tíz óra lehet serán las diez köszönöm gracias köszönt saludar kötelesség deber m kövér gordo követ seguir. echarse a (-\-inf). teljesen ~ magát dormir a más no poder kibővít alargar. Ludovico lakás habitación / lakik vivir lakos habitante lámpa lámpara lány muchacha. (főnév) embajador m közben entretanto közel cerca. ~ k e panecillo kénytelen verse obligado a kép cuadro képes vmire capaz de kér rogar. később más tarde késve con retraso kész(en) listo két dos kétszáz doscientos. kölcsönöz prestar kölni agua de Colonia költ gastar költemény poesía költő poeta m könnyű fácil könyv libro. egy keveset un poco kevésbé menos kéz mano / kezd comenzar. ir kinevet burlarse (akit: de) kint afuera kinyit abrir kirakat escaparate m király rey kirándul hacer una excursión kis pequeño . empezar. egy ~ un poco de kísér acompañar kislány muchacha kissé un poco kiszolgáló dependiente m kitesz es de kitűnik descollar kitűnő eredménnyel con notas de sobresaliente 382 kiugrik saltar kiváló óptimo kíván desear kívül. ampliar kiesi pequeño kicsike chiquito kiér llegar kifizet pagar kifogásol criticar kifut vhonnan.kellemes agradable kellemetlen molesto -ként de kenyér p a n . ~eti magñt hacerse rogar kérdez preguntar kérem! no las merece keres buscar kereskedő comerciante kering rodear. revolotear kert jardín m kerül costar késik llevar retraso keskeny estrecho késó'(n) tarde . ~ről del extranjero külföldi extranjero különbözik distinguirse. ~ebb jön acercarse . ~Ődik em­ pezar kezdetben al comienzo ki? ¿quién? kié? ¿de quién? kiabál gritar kialussza. ~edik aproximarse középen en el centro középiskola escuela secundaria közért-fiók sucursal / de la Cooperativa de Consumos közlekedési eszkőz medio de transporte között entre közt entre kréta tiza Kristóf Cristóbal krumpli patatas kulcs llave / kultúrfelelős director cultural küld mandar külföld extranjero . salir de kijön venir. ~ r e para el extran­ jero . pedir. ~ a n en serio kontár festő pintorzuelo korán temprano kórház hospital m kormány gobierno kölcsönad. salir kikötő puerto kiló kilo kimegy salir. ^ nélkül de memoria könyvkereskedés librería körül alrededor de körülbelül cerca d e . (levelező-^) tarjeta lassú lento lát ver. -on ~ además de klasszikus clásico kocsi coche m Kolumbus Colón komoly serio. -as kétségtelenül sin duda ' kétszer kettő. mint a ~ como dos y dos son cuatro kevés poco . ~ vmibe empezar (+tárgyeset). lényegesen ~ vmitől tener diferencias apreciables con L Lajos Luis. vkinek a <~a hija lap página . principiar a (+inf). ~lak te veo látcső gemelos .

. könnyen ~ es fácil. ~ holnap mañana mismo . estar parado megbán vmit arrepentirse de megbocsát dispensar . -as magyar húngaro Magyarország Hungría mai de hoy majd luego majdnem casi május mayo már y a . sem tampoco. ~ este esta noche. ~a van tener fiebre leánya hija leeke lección / ledörzsöl frotar lefekszik irse a la cama. magadnak a ti. perdonar . < az esze entrar en — razón megkap recibir megkér rogar megkezd empezar. llevo dos días que . llegar a ser leszáll vmiró'l bajar de leszed coger letesz (vizsgát) pasar. excusar megcsinál hacer megelégedett. acostarse. . ~nak a mí. ponerse a (+inf) megkezdődik empezar meglát ver meglátogat (venir a) ver. Z. meg van fázva tiene un constipado megfelel convenir megfizet pagar meggyőződik vmiről convencerse de meghal morir meghalad vmit es superior a meghív invitar megígér prometer megír escribir megismer conocer megjelenik ser publicado megjön llegar. magát a sí. ~ két napja . különbözik Leó León lép entrar lépés. echarse a dormir lefordít traducir legalább por lo menos. ir a ver. mirar megnyer tocar megóv abrigar megpillant ver megpróbál probar megsért ofender megszáll parar 383 . marad quedar(se) március marzo Margit Margarita Mária María Marokkó Marruecos másik otro máskor otra vez másnap. mostrar megnevez nombrar megnéz ver. nem ~ es imposible lekefél cepillar lekésik perder lemegy bajar lendülettel con energía lent abajo lényegesen. es posible lehetetlen imposible lehetséges posible . cada dos días második segundo Matild Matilde még todavía. még .latín nyelv latín m látogatás visita látszik parecer láz fiebre / . ~ délután • hoy por la tarde madár ave / maga mismo . visitar. ~ ma hoy mismo . magában para sí magadat. te magaddal contigo magam yo mismo . megelégedve contento megenged permitir megért comprender megfázva. meglepődik quedar sorprendido megmagyaráz explicar megmond decir megmos lavar megmosakodik lavarse megmutat enseñar. M ma hoy . ~ i a vizsgákat aprobar los exámenes leül (vmit tenni) ponerse a ( + inf) levág cortar levegőben en e) aire levél carta levelezőlap tarjeta leves sopa levet quitar(se) liget parque m Lisszabon Lisboa London Londres lusta holgazán . <~at. . me magának. siquiera legényember soltero legépeltet hacer copiar legjobb el mejor legkisebb el (más) mínimo legközelebb la próxima vez legnagyobb el mayor lehet puede ser . megteszi a ~eket hacer gestiones lesz vmivé hacerse. ~ egyszer otra vez . aún . . se magánál van estar en su juicio magas alto magával consigo magunk nosotros. ni siquiera megad conceder megáll parar . . . minden ~ un día sí y otro no .

~ kiló un cuarto de kilo de négyszáz cuatrocientos. "w az elején al comienzo mismo. ~ neki se le da melege van tener calor mellett cerca de. ~ mindjárt ahora mismo . luego que mikor? ¿cuándo? millió millón m milyen? ¿cómo (es)? ~ e k ? ¿cómo son? ~ az idő? ¿qué tiempo hace? ~ j ó ! ¡qué bien 1 ~ színű? ¿de qué color es? tudom. (vissza-) volver. ~ e metro méz miel / mező campo mi nosotros. como. así que. todas las familias mindenesetre de todos modos mindenféle toda clase (de) mindenképpen cueste lo que cueste mindenki todos. most ~ ahora mismo . a nosotros. -as négyzetkilométer kilómetro cuadrado . grande nagyanya abuela nagyapa abuelo nagybátya tío nagynéni tía nagyon m ü y . cumplir (con).kettő son las dos y. ~ csak igual que miota? ¿desde cuándo? ~ nem dohányzik? ¿cuánto tiempo lleva sin fumar? miután después de. cuanto . igual que s i . -as mi? ¿qué? mialatt mientras miből? ¿de qué? mielőtt antes d e . al lado de mely(et) que . antes (de) que mienk nuestro miért? ¿por qué? míg mientras . egyre esak ~ja seguir diciendo mos lavar mosakodik lavarse most ahora . (el-) marcharse . en cuanto como. hasta que Mihály Miguel mihelyt apenas. (uiat) recorrer megtud saber megvagyok regular megvaU confesar megvalósít realizar megvár esperar megvesz comprar megy ir . még ~ seguir (+participio) 384 mindjárt pronto . tan pronto como. (be-) entrar. egy óra ~ tíz perecéi es la una y diez munka trabajo munkás obrero mutat enseñar múzeum museo mű obra műsor programa m műszak turno műszaki técnico művészet maestría S nagy gran. mit fogsz ~ csinálni? ¿qué vas a hacer? ~ (csinálok umit) estoy (-{-gerundio). jó ~ o t ! ¡buenos días I (égitest) sol m napoz tomar el sol nappalodik amanecer -né señora négy cuatro negyed cuarto . ~ ahogy cuanto mintha como si. todo el mundo mindennap cada día mindenütt en todas partes mindig siempre. ~ család toda familia. mucho nagyszülők abuelos nála en su casa nálunk con nosotros nap día m.megtanul aprender megtekint visitar megtestesült jóság la bondad misma megtesz hacer . ~ (történt vmi) acabar de ( + inf) mozdonyvezető maquinista ferroviario mozi cine m mulat divertirse múlt pasado . ~ tesz vmlt ir a ( + inf) mindnyájan todos minél előbb lo antes posible minket nos . después que modern moderno mond decir mondattan sintaxis / mondogat. — cuarto . hogy ~ fáradt vagy sé lo cansado (-a) que estás mindegy da lo mismo minden todo . de . -as minőség calidad / mint qué. > . melynek a cuyo mely? melyek? ¿cuál? ¿cuáles? mélyen profundamente melyik? ¿cuál? mennyiségtan matemáticas mennydörög tronar mennyi! jcuánto I mennyi? ¿cuánto? ~be kerül? ¿cuánto cuesta? mennyország cielo mer atrever mérnök ingeniero mert porque mese cuento mesél contar messze lejos méter metro .

l a . ~ o n al oeste nyugodtan tranquilamente nyugton tranquilo nyújt pasar O olaszországi utazás viaje m por Italia olcsó barato olvas leer olyan tan onnan de allí óra hora . algunos . . a él. L összefut nyár verano .néha algunas veces néhány unos. ősz o t o ñ o . a vosotros.perccel a las seis y pico nehéz difícil nehézség dificultad / neked te . ellas őket les. campesino parasztcsoport grupo de campesinos park parque m part ribera. ~ában en su casa óvatos cauto Ö. -as nem no . spanyol ~ cías* / de español ország país m orvos médico . banco páholy palco Pál Pablo pályaudvar estación / panaszkodik quejarse pápa papa m papírgyár fábrica de papel pár par m paraszt labrador. ősszel en otoño őszinte sincero öt cinco ötödik quinto őt le. ella öcsém mi hermano menor Ödön Edmundo ök ellos. . ~ is ni * nemcsak no solo nemdohányzó para no fumadores nemes grande m nemrég(cn) hace poco. a ellos. -as nekünk nos . es claro nyit abrir nyole ocho nyolcvan ochenta nyugat oeste m. a ella nekik les . az én nevem me llamo nevel criar nevet reir néz mirar . hat óra után ~ . tanto gusto de összefut a nyál a számban se me hace la boca agua összes todos los .' idioma m nyelvtan gramática nyelvtudományi de filología nyilvánvaló constar. estar mirando nézőtér platea nincs (en) no hay nos hát pues bien nővér hermana mayor Ny nyakkendő corbata nyál. ~ o n en verano nyaral pasar sus vacaciones. recientemente nemsokára itt lesz no tardará en llegar nemzeti nacional néni tía népies vulgar név nombre m. a ellas öltöny traje m öltözködik vestirse ön u s t e d . hace ott allí otthon en casa. ale­ grarse d e . con suma alegría örül vminek estar contento con. orilla odaad dar odalép vkihcz acercarse a odamegy i r . acercarse óhajt desear ok motivo október octubre m olaj (bogyó) aceituna olasz italiano . (akire: tárgyeset) nézeget mirar. independiente önbizalom confianza en sí mismo önmagának para sí mismo önök ustedes öröm alegría. az ~ é de usted önálló propio. (szerkezet) reloj m. a él. (tanóra) lección / . a mí neki le . a nosotros. a ellas nekikezd ponerse a ( + inf) nekiül ponerse a ( + inf) nektek o s . ~ n ő médica orvosság medicina ostobaság tontería oszt dividir osztály clase / osztálytárs condiscípulo osztályzat nota óta desde hace . a ellos. a legnagyobb ~mel con sumo gusto. veranear. ~ n i megy ir de vacaciones nyelv lengua. Ő Ő él. a ella P pad pupitre m . ~ u l en italiano Olaszország Italia 25 Spanyol nyelvkönyv — 5614 385 . a ti nekem kme . l a s . (nagyon) ~ celebrar.

~an mucha gente sokáig largo tiempo sokban (különbözik) mucho sokan muchos sonka jamón m sor línea . ninguno sertéssült asado de cerdo sétál (ni megy) dar un paseo siet tener prisa . ~ Idő alatt dentro de poco ruha traje m ruhatárosnő encargada del guardarropa rügyezik brotar S sajnál sentir . ~be hoz poner en orden . ~ minden muchas cosas . suma de dinero . ~ ni . nincsen ~ tövis nélkül nö> hay miel sin hiél rövid corto . -a f Boma Roma római romano rossz mal. (főnév) asado sürgöny telegrama m sürgönyöz poner un telegrama süt a nap hace sol. ~ka vasito pompás excelente pontosan puntualmente porcukor azúcar m en polvo portugál portugués Portugália Portugal m posta Correos. ~abb peor ' rosszul mal 386 rózsa rosa . —ben van está en orden rendkívüli extraordinario rengeteg (et) la mar de . ~ i háló red / de compras pihen descansar pillanat momento piros rojo Piusz Pió pohár vaso . lamentar . . ni semmi nada semmiféle ninguno semmint que senki nadie . hay sol Sz szabad Ubre . (el) castellano Spanyolország España súlyos grave sült (melléknév) frito . ni~ siquiera. ~ életemben en mi vida sohasem nunca sok mucho . malo. (fénykép) salir sincs = sem só sal / sógor cuñado sógornő cuñada soha nunca .párt partido például por ejemplo péntek viernes m pénz dinero pénzösszeg dinero. nagy " . hasta no más repülőgép avión m rész parte / réz cobre m ritkán raramente rokon pariente m. . ~hivatal estafeta de Correos postaláda buzón m postás cartero púder polvos R ^ rádió radio / ráér tener tiempo rálép vmire poner el pie en régebben antes regény novela regényíró novelista reggel por la mañana reggeli desayuno reggelizik desayunarse régi viejo régóta tanto tiempo remél esperar rend orden m . ~om lo siento sajt queso sárga amarillo segít ayudar segítségével con ayuda de sehol sem en ninguna parte sem tampoco. ningún.volt alcanzó un —e gran éxito sikerül lograr. ~ . ~ a t mucho . . . apresurarse sikátor callejón m siker éxito . conseguir . a ~ban al aire libre szabadság vacaciones / pl szabó sastre m Szahara Sahara m száj boca szak facultad / / . a más no poder . hatalmas ~ dineral m pénztár caja pénztárahlak ventanilla pénztárca cartera pere minuto. ~ t áll hacer cola sovány delgado sötét oscuro spanyol español. az utolsó ~ben en el último momento peron andén m Péter Pedro Peti Perico pezeta peseta piac mercado . ~ u l (en) español. nagyon ~ pésimo .

müven ~fí? ¿de qué color (es)? színdarab pieza színész actor . ~ lassan irsp (+gerundio) szeptember septiembre m szerda miércoles m szerencse suerte / . légy ~ ¿me haces el favor (de) ? ~ c n con gusto szíveskedjék tenga la b o n d a d . acaso. m e g ~ aprender tanulás estudio tanulmány estudio tanulnivalő. tavasszal en primavera távirat telegrama m távoli lejano taxi taxi m. tratar de szombat sábado szomjas tener sed szomszéd vecino szorgalmas aplicado. tal vez támogatás ayuda tanács consejo tanácsol aconsejar tanár profesor tanárnő profesora táncol bailar tánczene música para bailar tankönyv manual m tanterem clase / tanul estudiar. encontrar (tárgyesettel) talán quizá(s). ~ n ő actriz színház teatro . hacer falta (a) szükséges necesario születésnap cumpleaños m .szakasz departamento száll (~ felszáll) subir szálloda hotel m szalonna tocino szám numero szamár burro számára para számla factura szaporán corriendito szárazföldön por tierra száz cien. ~Iány alumna tányér plato taps aplauso tárgy objeto társ camarada m. tiene mala suerte szerencsés dichoso szerencsétlen desdichado szerep papel m szeret querer . haga usted el favor (de) szívesség favor m sző palabra szóanyag léxico szoba cuarto szobor estatua szokott soler. estar acostumbrado (a) szól decir. diligente . sok a ~ja tener mucho que estudiar tanuló alumno . ~ é r e por fortuna . encontrar találkozik vkivel encontarse con. ~el8tt anteayer . compañero tart (ideig) d u r a r . *~ este anoche tehát así pues tél invierno . ~on por teléfono telik (idő) pasar teljesít vmit cumplir (tárgyeset vagy con) telve repleto « téma tema m tenger mar m. h a z a ~ volver a casa terem sala Teréz Teresa 387 . ma vau a ~ j a cumple años hoy születik nacer szülők padres szürke gris T tábla pizarra tagad negar táj paisaje m takarékkönyvecske libreta de ahorros talál hallar. ~ e n en invierno telefon teléfono . ~ a n con aplicación szótár diccionario szörnyű tremendo szöveg texto szövet tejido 25* szüksége van necesitar. a ti tegnap ayer . ~ i látcső gemelos színházjegy billete m de teatro szivacs esponja szíves. ciento szed tomar szegény pobre szék silla szekrény armario szél viento széles ancho szélmalom molino de viento szem ojo személy persona személyazonossági igazolvány cédula personal szén carbón szép hermoso. nincs szerencséje no tiene suerte. ~ e n por mar tengerész marinero tengerpart orilla del mar tér. sonar. amar . jobban ~ preferir szervusz ¡hola! ¡salud I Szicília Sicilia szín color m. bello. ~ vmitől temer tartalmaz contener tartalom contenido tartozás deber m tavasz primavera . ~ n en taxi te tú téged te .

(ésszel) saber . a ~iek los demás tölt pasar töltőtoll estilográfica tömve repleto tönkretesz vmit acabar con tör (nyelvet) chapurrear történet historia történik suceder tövis púa . ~ e otra vez . ~ pillanat supremo momento útvonal ruta Ü üdvözlő távirat telegrama m de felicita­ ción üdvözöl saludar ügy asunto ül estar sentado . hallarse . ~ neki tener vár esperar. continuar a . estar . ~ban a város felé camino de la ciudad után después de utazás viaje m utazási de viaje l utazik vhova viajar para. ~ o n van estar de caza vágy deseo -val. propósito tessék aquí tiene usted test cuerpo testvér hermano tesz meter. hogy ~ mondjuk por decirlo así Ufiyannkkor al mismo tiempo 'Ml. fontosságot ~ vminck dar importancia a tulajdonság cualidad / túlságosan demasiado túlsók (at) demasiado tüdőgyulladás pulmonía tükör espejo tűnik -parecer Ty t y mejor . -—-tői talpig de pies a cabeza tetszik gustar . jól ~ no ignorar tudós sabio tulajdonít. estar de viaje . estilográfica Tóni Toñuelo tonna tonelada torok. torkuk szakadtából a más y mejor tovább (csinál vmit) quedar ( + gerundio). poner. (leül) sentarse üt (az óra) dar üzlet tienda V vacsora cena. nem ~ ignorar. megírásra "*» estar por escribir Vargáéknál en casa de los Varga' város ciudad / városi municipal városliget parque m municipal tyúk gallina U udvari bolond bufón m udvariasan cortésmente úgy. (általánosan) h a y . responder válik llegar a ser valószínűleg deber de (-\-inf) vált jegyet tomar billetes van ser . aguardar. llevar. equivocarse tévedés error m . csak ~ szakad az eső llueve a más 388 . -vel con valahányszor cada vez que valahol en alguna parte valaki alguien valamelyik nap uno de estos días valamennyien todos valami algo válaszol contestar. ~ ir seguir escribiendo . hacer . mi lesz vacsorára? ¿qué tendremos para cenar? vacsorázik cenar vadászat caza. -as tied tuyo tinta tinta tintatartó tintero titeket os . hacer un viaje a . ~ben van estar en un error ti vosotros.vannz el mismo új nuevo újabb otro újból de nuevo újság periódico úntnl aburrir úr señor út camino . ~ r a ¡s seguir (+participio) több vario . (szabadságra) ir de vacaciones utea calle / . viaje m . a vosotros tizedik décimo tojás huevo toll pluma. rózsa tud (= képes) poder. ~ek közt entre otras (cosas). ~ mint más que .térkép mapa m természet naturaleza terület superficie / terv plan m. mi ~ ? ¿qué desea usted? téved errar. az utcán por la calle utcasarok esquina útiköltség gastos de viaje útlevél pasaporte m utolsó último . lenne nekem egy szívességet? ¿quiere usted hacerme un favor? mit lehet itt tenni? ¿qué se le va a hacer? teto lo alto . parecer . /.

visado vizsga examen m vizsgázik dar un examen vonat tren m Z zavar molestar. ir de compras vaskályha estufa de hierro vastag grueso véget ér terminar végén a fines d e . al fin d e . ~ a n claramente villámlás relampaguear villamos tranvía m virág flor / . ~ r e tesz meter en bolsillo zsebkendő pañuelo Zsófi Sofía . a ~ ter­ minar por f + inf) végig . comprar vetés sementera vetődik acertar a pasar por vezet (állatot) llevar vidám alegre vidáman alegremente vidéken en el campo vidéki de provincias vígjáték comedia vigyáz tener cuidado (amire: de) világ m u n d o . con ella velcd contigo velem conmigo vélemény opinión / Velence Venecia veletek con vosotros véletlen casualidad / velünk con nosotros vesz tomar . a ~ o n en el mundo . ~ o t Iát ver mundo világos claro . ~ocska florecita virágcsokor ramillete m de flores viskó casucha visszajön regresar visszamegy volver visszatér volver visz llevar viszontlátás. az utcán ~ por la calle végigjár recorrer végigtekint abarcar con la vista vél pensar vele con él.váróterem sala de espera vas hierro vásárlás ir de compras vasárnap domingo vásárol comprar. disturbar zavarás molestia zene música zongorázik tocar el piano zöld verde zöldbab judías verdes Zs zseb bolsillo. a holnapi ~ i g ! hasta mañana víz agua vízum.

79 birtokrag elhagyása 74 birtokviszony 44 . ~ kö- . ' f» használata 319. << a szóképzésben 13 caballero 45 cada 81 caer + melléknévi igenév 279 célhatározói mellékmondat rövidítése 261 cerca de 323 cesar de + főnévi igenév 270 cien. ~ mellék­ nevek vonzataként 318 . amelyek. ~ szórendje 44 buen. 323 a pesar de 261 aquel. ~ érte­ lemkiegészítő főnévi igenév előtt 263 . -ja. 316. aquella 35 aquél. ~ é r t e ­ lemkiegészítő főnévi igenév előtt 262 . ~~ igék vonzataként 318 . 270 . < + — melléknévi igenév 279 ante 322 antes de 260. állítmányi (önálló) ~ 75. ~ régmúlt 192 betűk neve 4 betűsor 4 bien 126 birtoklás kifejezése 63 birtokos névmás 75. ~ imo-val 159 általános létezés kifejezése 35 amely. cuya 254 „csak" fordítása 97 családnevek 280 cselekvő szerkezet átalakítása szenve­ dővé 251 -d végű főnevek neme 21 de elöljárószó használata 38. -e. 1. amelyik 254 amerikai spanyol nyelvben mutatkozó eltérések 15 ami. ~ vonzatai 271 acaso 136 acerca de 323 además de 260./ NYE LVTANI T i R GYMUTATÓ (A számok az oldalt jelölik) a elöljárószóhasználata 52. ~ jövő használata 185 . —val álló mellék­ nevek 319. akik 253 al 53. ~ val álló igék 319 . jelzői (főnévvel álló) ~ 75 . aún 45 az. ~ a többes számban 22 c írása qu helyett az igeragozásban 133 . mondatrövi­ dítés ~ -val 260 ábécé 4 acabar 108 . ~ de + főnévi igenév 108. mondatrövidítés ~-val 260 conmigo 96 condicional. aquélla 36 aquello 36 aquí 36 a través de 323 aun. ~ múlt használata 175 . azok 36 bajo 323 „bármennyire is" 215 becéző képzők 144 befejezett jövő képzése 185 . 390 ~ múlt rendhagyó képzése 182 . ~ múlt képzése 174 . feltételes mód conocer 52 consigo. 323 adverbio. ~ jelzős kifejezésekben 208 . -je 75 a fin de 261 ahí 36 aki. amik 254 andar + határozói igenév 284 . bueno 89 c írása z helyett az igeragozásban 65 . 1. határozószó -a. ciento helyett 88 ciento 88 leomol 37 con elöljárószó egybeírása névmási ala­ kokkal 9 6 . contigo 96 continuar + határozói igenév 284 contra 323 ¿cuál? 37 cuyo. 317. 260 alany szórendi helye 24 alanyi és tárgyas ragozás 31 alli 36 állítmány szórendi helye 24 általános alany kifejezése sc-vel 72 .

névmási alakok egybeírása a ~-ban 1 4 3 . 1. y helyett 8 1 . ~ használatának egyszerűsítése 14 . ésta és está közötti különbség 36 estar 43 . la que 254 elválasztás 15 •en elöljárószó használata 37. 293 . ~ érte­ lemkiegészítő főnévi igenév előtt 263 . 79 errar 65 •értelmező helye a mondatban 23 ese. esta 35 éste. 284 . ~ régmúlt 191 főige és értelemkiegészítő ige egybe­ kapcsolása 262 főnév képzése főnévi igenévből 259 .141. szavak ~ . határozói igenév. melléknév és határozószó folyamatos cselekvés kifejezése 80. ~-vel álló igék 316 . mondatrövidítés -*-vei 260.zépfok után 167 .a l 3 : hangsúlyos magánhangzóra végződő főnevek neme 21 391 . la helyett 45 életkor kifejezése 63 élettelen főnevek megszemélyesítése 89 előidejűség 240 elöljárószók (általában) 22 . múlt idejű ~ 192 . ~ mint a szavak jelentésének megkülönböztetője 14 •el. 318. 65 •echar különféle jelentései 2 3 5 . 1. esa 35 ése. Doña 45 dormir 64 •doscientos. ~ egyszeri kitétele felsorolásban 208 . 323 •divertirse 186 Don.319 . ~ mód múlt idejének kép­ zése 207 . -val képzett hatá­ rozószók 127 . ige ~ . ~ mód múlt idejének hasz­ nálata 207 . ~ mint melléknevek állandó vonzata 317. 322 •el que. 1. ~ mondat 238 fokozás. — <•»' -I. ~ igével képzett személy­ telen szólásmódok 87 . 271 hacer 5 1 . fontosabb —' használata 316 . jelen idejű ~ 5 1 . < + határozói igenév 80. ~ de 81 decir 52 •de debajo de 324 de entre 324 dejar de + főnévi igenév 270 delante de 323 dentro de 323 de (por) detrás de 324 desde 323 después de 261. ser és < közötti különbség — 44 . -as 88 durante 323 «. grande 89 gyűjtő értelmű többes számok 45 gyűjtőszámnevek 296 „ h a " kötőszónak „gue"-vel fordítása 216 haber 60 . <-> — de + főnévi igenév 63. jövő idő .284. ~ szabályos többes száma 22.. e helyett ie 13. ~ neme 21.mint segédige 158 . 1. 320. mellékmondatok rövi­ dítése '—-kai 260 . ~ mint melléknevek állandó vonzata 320 'encima de 323 en contra de 323 •en dirección a 323 entre 323 •en vez de 261 enyém 75. főnévi igeneves mondat­ szerkezet 262 frente a 324 fuera de 324 futuro. múlt idejű határozói igenév gran. ésa 36 eso 36 •esta. ~ mint a műveltetés kifejezője 272 hacia 323 hallarse + melléknévi igenév 279 hangok kiejtési táblázata 10 hangsúly jelölése 13 . ~ mint igék állan­ dó vonzata 262 .e 89 főnévi igenév . ~ mint tárgy 30. melléknév és határozószó felszólító mód 138. ésta 36 esto 36 ez végű főnevek neme 21 felkiáltásban használt kérdő névmás ékezése 14 felkiáltójel használata 16 felsőfok. ~ mód jelen idejének haszná­ lata 206 . ~ perfecto o com­ puesto 1. 319. befejezett jövő idő gerundio. «•* com­ puesto. ~ mint igék állandó vonzata 3 2 0 . ~-vel álló melléknevek 317 de a 324 •debajo de 323 deber 52 . . 292 . mellékmondatok rövidítése ~-val 264. csak a többes számban használt főnevek 294 főnevesítés 259 .melléknévi igenév 278 . ~ rendhagyó kép­ zése 142 . ~ rendhagyó többes száma 2 9 3 . 321. ~ múlt haszná­ lata 165 . ~ ragozott állítmány helyett 260 . tagadó alakú ~ 143 feltételes mód jelen idejének képzése 2 0 5 . ~ múlt képzése 1 6 4 . 1. 53 . <—-vei alkotott kifejezé­ sek 2 7 0 . ~ több­ féle vonzata 271 este. ~(se) a + főnévi igenév 270 •egyeztetés különböző nemű főnevekkel 109 •egyidejűség 240 ékezet kitétele 14 .

melléknévvel egyező ~ 126 .időinek összefogla­ lása 233 közelmúlt 158 . egysze­ rű -^ használata 95. 1. -het64 határozatlan névelő 20 . 102 le. ~ ki­ ejtése 4 . melléknév és határozószó la. las 95. < találkozása 123 — hangtani szabályok 12 hány éves? 63 hármas magánhangzók 9 hasonlító szerkezet 165 hasta 261. kötőmód jelen ideje 132 . ~ fokozása. ~ tagadás 65 kicsinyítő képzők 144 kiejtés. ~ kitétele todo mellett 9 5 . ~ régmúltja 2 3 1 . eltérések az —tói 242 ie írása e helyett 13. kijelentő mód jelen ideje 5 1 . 1. jelen idő fel­ szólító mód helyett 208 392 Jelzői mellékmondat rövidítése 157 . ~ használata 158 középfok. ~ mással­ hangzók 9 . ~ tőhangváltozása 64. 292 határozói igenév 7 9 . ~ többféle vonzata 2 7 1 . les 102 lejos de 324 lo. ~ mint főnevesítő szó 3 0 . ~ használata ország. mással­ hangzóra végződő főnevek neme 21 . ~ que 254 los 95 luego de 261 . folyamatos múlt inferior 176 ínfimo 176 infinitivo. magánhangzók ~ . 64 keltezés 88 képesség kifejezése 64 kérdőjel használata 16 . ~ perfecto ocompuesto múlt idejű főnévi igenév 192 -ión végű főnevek neme 21 ir különleges használata 108 . kötőmód jövő ideje 233 junto a 324 „kell" fogalmának kifejezése 60. 64 ige ragozása (táblázatok) 298—307 . ~ + határozói igenév 284. ~ közelmúltja 230 . ~ melléknév helye a mondatban 30 Jövő idő.e 4. 217 más 166 . feltételes mód jelen ideje 205 . ~. 213 . ~ folyamatos múlt­ ja 222. ~ főnevesítése 89 . perc) kifejezése 73 időhatározói mellékmondat rövidítése 260 időmeghatározó kifejezések 73 idővonzat szabályai 240.névelő ki­ — tétele a magyartól eltérően 31. f melléknévi igenév 279 jelen idő. < — alanyi és tárgyas ragozása 3 1 . ~ régmúltjának hasz­ nálata 232. ~ magyartól eltérő használata 291 . elöljárószóval képzett —k 127 határozott névelő 20 . 1.hangsúlytalan névmási alakok helye a felszólító módban 143 : < egybeírása — az igével 125 . „hogy milyen" fordulat spanyol fordí­ tása 207 y helyett e 81 idő (óra.és városnevek előtt 53 hay 35 helyesírási szabályok 12 helyhatározószók 36 hét napjainak többes száma 89 hímnemű főnevek 2 1 . előidejű ~ 193 határozószó 125. mássalhangzóra végződő melléknevek alakjai 29. llevar különleges használata 217 . befejezett ~ 1 8 5 . ~ jelen ideje 128 . a kérdést beve­ zető ~ helye a mondatban 25 kérdő mondat szórendje 24 kérdő névmások 37 . 323 -hat.és felsőfoka 184. ~ -f+ határozói igenév 285 magánhangzók hosszúsága 4 . ~ képzése mellék­ névből 126 . ~ szenvedő alakja 250 igemódok és igeidők összefoglalása 194 igeragozás (táblázatok) 298—307 . közép. ~-i táblázat 10 kiemelés 185 kiemelt jelző helye a mondatban 30 kijelentő mód jelen ideje felszólító mód helyett 208 kijelentő mondat szórendje 24 kölcsönös névmás 71 kötőmód használata 135. no ~ que 9 7 . ~ névelője 20 „hogy" elhagyása kérdőszó előtt 108. kettős ~ 8 mai 89 . felszólító mód imperfecto. ~ folyamatos múltjának használata 223 . főnévi igenév. egyszerű ~ képzése 94. más­ salhangzók ~-e 5 . ~ a + + főnévi igenév 270 . ész­ revételek az ~-hoz 308 igető 51 igevonzatok 81 imperativo 1. . ~ közelmúltjának használata 231 . ~ mint határozószó 126 malo 89 mandar 177 már 45. ~ ékezése 14 kettős magánhangzók 8 . ~ rendhagyó jelen idejé­ nek képzése 133 . 294 . ~ mint nyomatékosító szó 136 mássalhangzók kiejtése 5 . le helyett 107 .

~se + melléknévi igenév 279 . ~ határozói igenéwel 80. 1. közelmúlt pretérito simple o indefinido. vonzat kitétele ~ előtt 216 ¿qué?37 quedar + melléknévi igenév 279. o helyett ue 13. 96. 1. -nél kifejezése középfok után 167 -né 45 nem. quienes 254 quisiera 225 quizá(s) 136 recoger 65 rendhagyó igék betűrendes jegyzéke 309 részeshatározó kifejezése 58 saber 313 salir 313 san. jelen idejű ~ képzése 157 . 225 -ón 144 • óra (idő) kifejezése 73 oración condicional. folyamatos régmúlt poder 64 poner 78. múlt idejű ~ használata 157 . ~ a szenvedő szerkezetben 251 pretérito anterior. 79 összetett főnevek neme 293 . 1. ~(se) + határozói igenév 285 querer 52 quien. 292 néma mássalhangzók 7 nemrehajló főnevek 292 nemzetiséget jelölő melléknevek nőnemű alakja 29 névelő. befejezett régmúlt pretérito imperfecto. két ~-vel ren­ delkező igék 314 menor 176 -mente 126 mii 88 miilón 88 milyen 37 . 194 mucho 37 múlt idejű főnévi igenév 192 . mondat­ rövidítés ~-val 260 . feltételes mondat ön. múlt idejű ~ képzése 156. 260 melléknév többes száma 30 . jelzői ~ helye a mondatban 30 .máximo 17ö mayor 176 medio 285 még 45 megszólítások 44 megvetést kifejező képzők 144 mejor 176 mellékmondati kötőszók 214 mellékmondatok rövidítése 80. ~ nőnemű főnevek 22 ojalá 136. 1. 1.és felső fokú alakja) 165. a főnevek ~-'-e 21. határozott — 2 0 . 272 nagyító képzők 144 -nál.312 . 193. ~ elhagyása kérést jelentő igék után 216 . határozatlan ~ 20 . ~se a + főnévi igenév 270 por elöljárószó használata 3 2 1 . önök 44 önálló birtokos névmások 75. jelen idejű ~ használata 157 . ~ mellék­ nevek 295 .^ k é n t használt szófajok 2 9 5 . ^ nőnemű alakja 294. ~ találkozása 123 no 2 3 . —' egybeírása a határozói igenévvel 80 . . melléknévi igenév pedir 64 peor 176 permanecer + határozói igenév 285. ~ használata a megszólításban 24 névmási alakok egybeírása az Igével 106 . ~ főnevesítése 30 . „hogy milyen" 207 mind(en) 66 mínimo 176 „ m i n t " kifejezése középfok után 167 „mintha csak" 225. ~-vel kép­ zett kifejezések 278 . 262 . 176 . ~ többes száma 2 2 . ~ szavak ékezése 14 j r^ szavak elválasztása 16 para elöljárószó használata 3 2 1 . ~ névelője 20 o helyett u 8 1 . folyamatos régmúlt pretérito presente o perfecto. ~ értelmi változása a szórendtől függően 225 melléknévi igenév. 1. 260. 1. 1. ~ hatá­ rozói igenév 193 mutató névmások 35 műveltetés 177. ~ fokozása (közép. 94. 232 mismo 118 módosító képzők 144 mondathangsúly 15 mondatrövidítés főnévi igenéwel 83.v a l 261 participio. santo 89 393 t . ~ használata Jelzős főnév előtt 6 6 . befejezett múlt primer. mellék­ mondatok rövidítése ~ . > — értelmi változása ser és estar mellett 44 . ~ középfok után 167. ~ + melléknévi igenév 279 pluscuamperfecto. ~ obstante que 261 nőnemű főnevek 2 1 . folyamatos múlt pretérito pluscuamperfecto. 64 -o végű főnevek neme 2 1 . primero 88 qu írása c helyett 13 que mint vonatkozó névmás 2 5 4 . ~ más que 97.

~ használata 87 tras (de) 260. 1. ~ névmások egybe­ írása egyes igealakokkal 72 volver a + főnévi igenév 270 . 1. tener + főnévi igenév 271. nem «~ 30 személytelen igék és szólásmódok 87 szenvedő igeragozás 250 . ~ kitétele a tárgyas ragozásban 109. las névmásokkal 95 tárgyas ragozás 31 tárgyeset 30. ~ elölj árószós esetei 107 . u mint írásjel 13 udvarias megszólítás 44 ue írása o helyett 13. 293 „van. < hang­ — súlytalan alakjainak használata 106. 323 u írása o helyett 13 . sorszámnevek századok jelölése 88 személyes névmások táblázata 102 . fa­ szerkezet körülírása 252 szóelválasztás 15 szókapcsolás 15 szórend a kijelentő mondatban 23. ~ mint a birtoklás kifejezője 63 . kötőmód sumo 175 superior 175 supremo 175 számnevek. la. 101-től végig 8 1 . 24. sendas 272 sentir 64 ser ragozása 43 . ~ bővelkedő használata 114. ~ használata a magyartól eltérően 23. *• használata 88 ** su birtokos névmás különféle jelentései 79 subjuntivo.a t nem ékezzük 14 vonzatok 8 1 . ~ és estar 18 scrwir 64 si mint feltételes kötőszó 224 . ~ . ~ + melléknévi igenév 279 según 323 sembrar 64 semmint 184 sendos. ~ szerkezet használata 252 . 64 un használata una helyett 45 . 261. 308 törtszamok 295 tőszámnevek 1-től 100-ig 72 . ~ helye a mondat­ ban 53 utóidejűség 240 ü mint írásjel 13 valer 314 valószínűség kifejezése 81. -~ a kérdő mondatban 24 tagadás 23 tal vez 136 también 24 tampoco 65 tan mint nyomatékosító szó 136 tárgy kiemelése 95 .se mint általános alany 72 . tercero 88 terminar por + főnévi igenév 270 tizedes törtek 296 todavía 45 todo 66 többes szám. los. 231 változatlan főnevek a többes számban 89. Ustedes 44 . ~ „hogy vajon" jelentésben 242 sin elöljárószó 323. 206. szen­ vedő szerkezet x helyett / írása 7 y írása i helyett 13 . ~ szerkezet 252 . megszemélyesített fő­ nevek ~-e 89 tener 60 . tener + melléknévi igenév 159. 95. ~ névmások bővelkedő használata 116 . ~se + + melléknévi igenév 279 vonatkozó névmások 253 . < hangsúlyos — alakjainak használata 107 . ~se + melléknévi igenév 279 vessző használata a magyartól eltérően 54 vez 296 visszaható ige ragozása 7 1 . ~ + határozói igenév 284. ~ név­ mások 7 1 . solamente 97 sorszámnevek 87 . ~ egybeírása egyes igealakokkal 106 személyesített főnevek tárgyesete 89 személyt jelölő főnevek tárgyesete 5 3 . ~ mint visszaható névmás 71 . melléknév ~ .ú főnevek 294 tőhangváltó igék 64. 158 seguir ragozása 52 . 279 tercer. tőszámnevek. 294 . vannak" kitétele 23 vencer 65 venir 314 .117. ~ igével képzett kifejezések 63 . ~ 394 que 63. ~ kitétele que előtt 216 voz pasival !• ig e szenvedő alakja. ~ uno helyett 87 . főnév. y helyett e 81 . mondatrövidítés —val 261 sin embargo de 261 siquiera 271 sólo. ~ összetett számnevek­ ben 88 únicamente 97 uno mint az általános alany kifejezője 159 unos. ~ . 1. unas 167 Usted. y mint szókezdő hang 13 . > névmási — jelentései 55 segédige (haber) 60. 2 7 1 . ~ helye a mondatban 106 .a . ~ + határozói igenév 284 . y kitétele számnevekben 88 ya 45 z írása c helyett 13 . ~ megismétlése lo. ~ + melléknévi igenév 279 ver 59 . 185.

Estudiamos el español II. Refranes españoles HATODIK LECKE (Ismétlés) I. A spanyol hangok kiejtési táblázata 9. A kérdő és felkiáltó mondatok jelölése ELSŐ LECKE I. En casa HETEDIK LECKE I. mondathangsúly 12. En la escuela II. Conversación MÁSODIK LECKE I. A mássalhangzók és kiejtésük 5. A magánhangzók és kiejtésük 4. Conversación III. En un café de barrio (Chiste) III. Un encuentro por la calle II. Néma mássalhangzók 8. Hoy es domingo ¿ II. A spanyol betűsor 3. Conversación III. Un refrán español HARMADIK LECKE I.I TARTALOMJEGYZÉK • BEVEZETÉS 1. Az amerikai spanyol nyelvben mutatkozó eltérések 13. A szavak elválasztása a sor végén 14. A spanyol nyelv 2. La familia Varga II. Refranes españoles ÖTÖDIK LECKE I. A kettős magánhangzók 6. Conversación III. Conversación III. En la clase II. Refranes españoles 3 3 4 4 5 8 9 9 10 12 13 15 15 15 16 17 17 18 26 26 28 28 32 33 34 34 40 40 41 41 47 48 49 49 55 55 56 60 60 61 61 . Un refrán español NEGYEDIK LECKE I. A hangsúly és jelölése 11. Szókapcsolás. Néhány helyesírási és hangtani szabály 10. Colores y cualidades II. Kettős mássalhangzók 7.

. La familia Varga cena en casa II. Trabajo superfluo (Chiste) IV. !. Los Varga irán de compras II. Oficio inoportuno (Chiste) IV. Visitando el museo (Chiste) IV. Un buen consejo (Copla) IV. En la salchichería 4. Conversación III. Compra ventajosa TIZENHATODIK LECKE I. Abuelo y nieto (Chiste) III. Refranes españoles KILENCEDIK LECKE I. El desayuno II. De paseo en la capital II. En el comedor de la fábrica II. Refranes TIZENÖTÖDIK LECKE . Conversación III. . El desayuno (Chiste) IV. En el estanco 396 6? 68 68 69 69 75 75 76 77 77 83 83 84 85 85 91 91 92 92 93 98 98 99 100 100 102 102 103 104 104 111 111 112 113 114 120 120 121 121 128 129 129 130 131 138 138 138 139 139 139 140 140 147 147 148 . Conversación III. Distracción (Chiste) IV. Conversación III. Refranes TIZENHETEDIK LECKE I. Escenas cotidianas 1. Conversación III. . Conversación III. Refranes españoles TIZEDIK LECKE I. El enemigo de las supersticiones (Chiste) IV. Refranes TIZENNEGYEDIK LECKE I. Refranes españoles TIZENHARMADIK LECKE I. El favor (Chiste) IV. El año II. ¿Qué dice el profesor en la clase? II. Por la mañana II. I. Refranes TIZENNYOLCADIK LECKE (Ismétlés) I. Mi programa de cada día II. Entre padre e hijos 3. . Castillos en el aire II. Refranes españoles TIZENEGYEDIK LECKE I. En el gran almacén II. Entre madre e hija 2.. Conversación III.NYOLCADIK LECKE I. Refranes españoles TIZENKETTEDIK LECKE (Ismétlés) I. Conversación III. Conversación (En la sección de tejidos) III.

III. Recuerdos de escuela I I : Conversación III. U n abrazo (Chiste) IV. E n la estación de ferrocarril II. De viaje (Poesía) HUSZONNYOLCADIK L E C K E I. Refranes HUSZONHETEDIK LECKE I. Refranes HUSZONKILENCEDIK LECKE I. 1 . Los Varga sueñan con hacer un viaje II. Un portero exacto (Chiste) HARMINCADIK L E C K E (Ismétlés) I. E n el compartimiento II. Indicio cierto (Chiste) IV. Umbral (Poesía) HUSZONHATODIK L E C K E I. En el teatro ' II. Conversación (Al teléfono) III. Conversación III. El cuento de nunca acabar II. Un libro interesante (Anécdota) IV. Un chiste de hace cincuenta años III. Conversación I I I . La vocación de escribir (Chiste) IV. Un rapto de generosidad (Chiste) H U S Z O N N E G Y E D I K LECKE (Ismétlés) I. Conversación III. La mejor muerte (Anécdota) I I I . El sol y el polvo (Poesía) HUSZONHARMADIK LECKE I. Conversación III. Refranes HUSZONKETTEDIK LECKE I. E n ferrocarril (Chiste) III. Refranes 148 149 TIZENKILENCEDIK LECKE I. España II. Refranes HUSZONÖTÖDIK L E C K E I. El sueño de un criado (Cuento asturiano) II. Refranes HUSZONEGYEDIK LECKE I. Nieve y flores II. Conversación III. Echemos un párrafo sobre el verbo „echar" II. E n la frontera I I I . . Preparativos de viaje II. Una invitación II. Cartas (Chiste) ' 151 152 153 154 154 161 162 162 163 163 169 169 171 172 172 178 178 180 181 187 188 189 189 196 196 197 198 200 201 202 202 210 210 211 211 218 219 220 220 227 227 229 229 235 235 236 244 244 245 245 '. Refranes HUSZADIK LECKE I.

Az a elöljárószó 3. Consejo a un mal pintor (Epigrama) HARMINCNEGYEDIK LECKE I. Az ige Az igeragozás -. La mezquita de Córdoba II. A por elöljárószó 7. . Refranes HARMINCKETTEDIK LECKE I. Un andaluz en Holanda III. El labrador. El huevo de Cristóbal Colón HARMINCHATODIK LECKE I. su hijo y el burro (Cuento) II. illetve estar igével kapcsolt melléknevek értelmi változása . Remedio eficaz (Chiste) III. A para elöljárószó 6. Agudeza de Francisco de Quevedo (Anécdota) HARMINCÖTÖDIK LECKE I. A con elöljárószó 4. Profesiones y oficios II. La excusa del ladrón (Chiste) III. Összetett elöljárószók KULCS A FORDÍTÁSI GYAKORLATOKHOZ SPANYOL-MAGYAR SZÓTÁR MAGYAR-SPANYOL SZÓTÁR NYELVTANI TÁRGYMUTATÓ 247 247 248 248 256 256 258 258 265 266 267 268 273 274 275 276 281 281 283 286 286 287 291 291 292 294 295 296 296 296 298 300 302 304 306 308 308 309 314 315 315 315 316 316 317 319 319 321 321 322 323 325 347 376 390. A határozószó 8. Cristóbal Colón II. A névmás 6. A de elöljárószó 2. A főnév 3. A számnév 5. A névelő 2. Literatura y arte en España II. Az en eJöljárószó 5. A melléknév 4. A szabályos igék ragtáblája Az -ar végű szabályos igék ragozása Az -er végű szabályos igék ragozása Az -ir végű szabályos igék ragozása A visszaható igék ragozása Megjegyzések a szabályos igék ragozásához Tőhangváltó igék A rendhagyó (és helyesírási szempontból sajátságos) igék betűrendes jegyzéke Két melléknévi igenévvel rendelkező igék Cselekvő értelmű melléknévi igenevek A ser. 7. 398 .I HARMINCEGYEDIK LECKE I. La lengua castellana o española II. Cervantes III. Az elöljárószó 1. A többi elöljárószó 8. Conversación NYELVTANI ÖSSZEFOGLALÁS 1. Refranes HARMINCHARMADIK LECKE I.

« . A kézirat nyomdába^ éVkezrtt.^ ^ ' Raktári szám: 5614 5602—55 szabvány szerint _ TA 2144-C/9-7476 74.A kiadásért felelős a Tankönyvkiadó igazgatója. „ „ előkészítette: dr. az MS¿ 5601-ÍTés' ¡ í M ' s S S S S S í í " . Késztuf'az 1971 ^ S ^ t ^ S I Z * 1 1 9 7 4 ' a u ^ s z t u s matricáró1 íves magasnyomással. Felelős S^M-UBO. Gaali M á r k Műszaii vezeS: H ^ l S T ^ T ^ ^ l ' T r Utánnyomásra IStVÓn szerkesztő: Lojd Lajos.+A .0685 Athenaeum Nyomda.. Budapest .W ? d ^ S 2 í w ^ *??** * MŰSZaM Példányszám: 18 000.Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató . Terjedelem: 35 (A/5) ív. ^ .

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful