P. 1
Dr. Király Rudolf - Spanyol nyelvkönyv

Dr. Király Rudolf - Spanyol nyelvkönyv

|Views: 3.218|Likes:
Publicado porÁgnes Mezősi

More info:

Published by: Ágnes Mezősi on Sep 05, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

07/12/2015

pdf

text

original

Dr. Király Rudolf

SPANYOL NYELVKÖNYV
tanfolyamok és magántanulók számára

Hetedik kiadás

Tankönyvkiadó, Budapest, 1974

A RAJZOKAT

E I G E L ISTVÁN
FESTŐMŰVÉSZ KÉSZÍTETTE

ISBN 963 17 0579 X

© DJR. KIRÁLY R|UjD¡O.L¡F, 1974

Bevezetés

1. A spanyol nyelv (La lengua española; el idioma español; el español; el castellano) A mai Spanyolország területét, a Pireneusi (vagy ahogy régebben nevezték; Ibériai) félszigetet eredetileg az Észak-Afrikából odatelepedett i b é r e k lakták. Később k e l t á k keveredtek közéjük („keltibérek"). Az ásványi és egyéb kin­ csekben gazdag félszigetre az idők folyamán föníciaiak, görögök és karthágóiak is költöztek. Az időszámításunk előtti harmadik században r ó m a i gyarmato­ sítók jelentek meg a félszigeten. Velük elkezdődik a l a t i n nyelv elterjedése az őslakosság közt. A spanyol nyelv a nép által beszélt latin nyelv változata, és ennélfogva a többi „román" nyelv: a portugál, francia, provenszál, szard, olasz, ladin, román nyelv közeli rokona. A spanyol nyelv hangtani és kiejtésbeli sajátos­ ságai a keltibérek nyelvére vezethetők vissza. A spanyol nyelv szókincsének tíz százalékát a r a b elemek alkotják, ami a hosszú mór uralom (711 — 1492) következménye. A germán, francia és olasz befolyás már nem olyan jelentős. Amerika meghódítása indián szavak meghono­ sodását eredményezte (pl. tomate paradicsom, chocolate csokoládé). Az egységes, irodalmi spanyol nyelv kialakulása szempontjából döntő szerep jutott K a s z t í 1 i a spanyol tartománynak, mely mind politikai, mind irodalmi téren (Cervantes, Lope de Vega, Calderón de la Barca műveivel) a vezető helyet foglalta el. Ezért használják a spanyol nyelv megjelölésére még ma is a castellano (kasztíliai) szót. Egyébként Spanyolországban éppúgy vannak nyelvjárások, mint másutt. Andalúzia, Asztúria, Aragón, León spanyol tartományban például az andalúziai, illetve asztúriai, aragóniai, leóni nyelvjárást beszélik. A tanult emberek természetesen mindenütt az irodalmi vagy hivatalos spanyol (kasztíliai) nyelven beszélnek. A Katalóniában beszélt katalán nyelv, a Galicia tartomány­ ban beszélt gallego nyelv és a Pireneusok vidékén élő baszkok nyelve viszont különálló nyelvnek számít. A spanyol nyelvet ma több mint százmillió ember beszéli. Spanyolországon kívül spanyolul beszélnek az afrikai Spanyol-Marokkóban, a Baleári-szigeteken és az Antillákon, a Fülöp-szigeteken, Mexikóban és — Brazília kivételével, ahol portugálul beszélnek — egész Dél-Amerikában. Az Amerikában beszélt spanyol nyelv lényegében nem különbözik a kasztíliai spanyol nyelvtől. A fontosabb el­ térésekre a továbbiak során még visszatérünk.

3

2. A spnnyol betűsor (El alfabeto español) a következő 30 betűből áll: a á
}

ejlsd:

b bé

c ?é

eh csé II élje t té

d dé m érné u u

e
é n éné
V

«

»

¿fé ñ ényé

hé o ó

h desé p pé
X

f i q kii

ejtsd:

ftdtá r éré

k 1 ká . élé rr érré s észé

ejtsd:

be

w be dobié dóblé bé

ékisz

ejtsd:

y jé, i grjégá

céda

A k és a w csak idegen szóban fordul elő. 3. A magánhangzók (las voeales) és kiejtésük A spanyol nyelv magánhangzói: a, e, i, o, u, y. Az y tulajdonképpen félhangzó, mert lehet magánhangzó is {„i"), mássalhangzó is („j"). A magánhangzók kiejtésben' h o s s z ú s á ' g á t illetően azt kell tudnunk, hogy a spanyol magánhangzókat sohasem nyújtjuk olyan hosszúra, mint a magyar á, é, i, ó, ú hangokat. A spanyol magánhangzók f é l h o s s z ú a k a hangsúlyos szótagban, r ö v i d e k (mint a magyar a, e, i, o, u hangok) a hangsúlytalan szó­ tagban. A hangsúlyos magánhangzót a spanyolban akkor is csak félhosszan ejtjük, ha ékezettel van ellátva, mert a spanyolban az ékezet a hangsúlyt, nem pedig a hangzó hosszúságát jelöli, mint a magyarban. Elöljáróban megjegyezzük, hogy a spanyol szavakban a hangsúly legtöbbször az utolsó előtti szótagon van. A mássalhangzóra (de nem n-re vagy s-re) végződő szavakban az utolsó szótag a hangsúlyos. Ettől az alapvető szabálytól való minden eltérést ékezettel jelölnek a spanyojban. A bevezető részben a spanyol szavak kiejtésének átírásában a hangsúlyos magánhangzót dőlt betűs szedés jelöli. Az egyes magánhangzók kiejtése : a = magyar a és á közötti hang (mint a német „Anfang" szóban); átírá­ sunkban ezt a hangot á-val jelöljük: patata [pátátá] burgonya, ánima [ánima]lélek, pan [pán] kenyér, banana [bánóná[banán, alarma [álármá] riadó. e = magyar e és é közötti hang. Zárt (azaz mássalhangzóval végződő) szó­ tagban az e kiejtése természetszerűleg közelebb áll a magyar c hanghoz, amelyet a merre, mert szóban találunk. Ezt a hangot — tehát a magyar e és é közötti hangot — átírásunkban é-vel jelöljük : perla [pérlá] gyöngy, tema [témá] tárgykör, de repente [dérépénté] hirtelen, nene [néné] kis­ gyerek. i = 1. magyar i hang, mássalhangzók között, vagy ha hangsúlyos: tinta [tinta] tinta, militar [militar] katona, lila [liléi] orgona, tia [tik] nagy­ néni.
4

2. magyar / hang, ha hangsúlytalan és magánhangzó előtt áll: pie [pjé] láb, diamante [djámónté] gyémánt, mi amiga [mjámígá] barát­ nőm. 3. egészen rövid i, ha hangsúlytalan és magánhangzó után áll: aire [airé] levegő, reina [réiná] királynő. O = a magyar a hang felé közeledő nyílt o hang, még nyíltabb, mint az o hang a magyar posta szóban ; ezt a hangot átírásunkban ó-val jelöljük : limón [limón] citrom, trono [trónó] trón, monótono [monótono] egyhangú, anónimo [anónimo] névtelen. U = 1. magyar u hang: tumulto [tumulto] csődület, punto [puntó] pont, número [numeró] szám, luna [luna] hold. 2. nagyon rövid, u és o közötti hang, ha hangsúlytalan és magánhangzó előtt áll. Az u ilyenkor nem alkot külön szótagot: egybe kell ejteni a következő magánhangzóval. Ezt a hangot átírásunkban w-vel jelöljük : agua [ágwk] víz, cuanto [kwöntö] amennyi, cuenta [kwéntá] számla, bueno [bwénó] jó, su amigo [szwámíg'ö] barátja. 3. rövid u hang, ha hangsúlytalan és magánhangzó után áll (átírásunk­ ban : u ) : aula [óulá] előadóterem, Europa [éurópá] Európa. 4. n é m a a gue, gui szótagban és q után: guerra [gérrá] háború, Miguel [migel] Mihály, guía [gíá] vezető, querer [kerér] szeretni, akarni. y = 1. magyar í hang az y ( = és) szóban; rövid i hang szó végén (mindig csak magánhangzó után): rey [réi] király, ley [léi] törvény, Uruguay [urugwái], Paraguay [párágwdáj. 2. magyar / hang, szó elején és magánhangzók között: yo [jó] én, reyes [rréjész] királyok, leyes [lejész] törvények, mayo [mojó] május. 4. A mássalhangzók (las consonantes) és kiejtésük A spanyol mássalhangzók közül az /, k, l, p, t hangot mindig, a b, d, g, m, n, r hangot bizonyos esetekben úgy ejtjük, mint a magyarban. Az egyes mássalhangzók kiejtése: b , v = E két betű egy és ugyanazt a hangot jelöli (akárcsak a magyarban a / és az ly). Kiejtése: 1. magyar b, szó elején szünet után (vagyis, ha a szó mondatot kezd, illetve vessző, pontosvessző, beszédben tartott szünet után következik), valamint m, n után : bandera [bandera] zászló, nimbo [m'mbö] dicsfény, en Bruselas [émbruszelász] Brüsszelben ; — vara [báká] tehén, Varsooia [bárszóöjá] Varsó, víbora [bíftórá] vipera, conversación [kómbérszácjónj társalgás, tranvía [trámbiá] villamos, un buen vino [umbwémbtnó] egy jó bor. 2. a felső fogsor közreműködése nélkül, csupán az ajkakkal képzett p-hang, minden más esetben (átírásunkban : b): la bandera [láöándérá] a zászló, barba \barb&) szakáll, la barba [\kbarbk] a szakáll, lobo [\dbb] farkas, el bulbo [blbulbb] a hagyma ; — la vaca [láfiáká] a tehén, a Var^ 5

sovia [á&árszd&já] Varsóba, una víbora [unixbibbrk] egy vipera, avión [á&jón] repülőgép, severo [széftéró] szigorú. 3. A ¿>-t p-nek ejtjük / előtt (akárcsak a magyarban, vö. a lábtakaró, többtermelés szót): obtener [óptenér] elérni, subterráneo [szupterrónéój földalatti. C = 1. magyar k hang, a, o, u és mássalhangzó előtt, valamint a szó végén : café [káfé] kávé, alcoba [álkoftá] hálófülke, cubo [kubb] vödör, eritica [kritika] bírálat, cinc [cjnk] cink. 2. selypített 52 (mint az angol th a three szóban; átírásunkban : £); nyelvünket a két fogsor közé téve ejtünk sz-t. így ejtjük ki a spanyol c-t e és i előtt: cero [céró] zérus, cocina [kóciná] konyha, cerco [qérkb] kör, ciruela [cjrwélá] szilva. ce = A kettőzött c csak e és i előtt fordul elő, kiejtése : ke.: acceso [akcészó] közeledés, lección [lekcjón] lecke, acción [ákejón] cselekedet. ch = 1- magyar cs: muchacha [mucsácsá] leány, chocolate [csókóláté] csoko­ ládé, China [csiná] Kína, Chile [csilé] Csíle, Chipre [csípré] Ciprus. 2. magyar k, a szó végén, idegen szóban: Munich [munik] München. d = 1. magyal d hang, szó elején (szünet után) és /, n után : deporte [deporté] sport, caldo [káldó] húsleves, cuando [kwándó] amikor. 2. lágyan ejtett d (átírásunkban : d), minden más esetben : nyelvünk hegyét gyengén a felső fogsor alsó széléhez illesztve ejtünk d-t: los deportes [lózdépórtész ] a sportok, padre [padre] apa, adiós [ádjósz] ég veled, dedo [dédó] ujj, los dedos [lözdédósz] az ujjak. 3. sokszor majdnem néma, a szó végén. Nyelvünket a d hang kiejtésére állítjuk be, anélkül azonban, hogy a d-t ki is ejtenénk (átírásunkban : d ) : Madrid [mádrid] Madrid, usted. [usztéd] ön, ciudad [cjudád] város. A népnyelvben (különösen Andalúziában) gyakori a d teljes elhagyása, külö­ nösen az -ado végződésben í he hablado [éá&ldó] beszéltem, ha sentido [ászéntíó] érezte. n = 1. magyar g hang a, 0, u és mássalhangzó előtt, de csak szó elején (szünet után) és n után: gato [gátó] macska, gota [gótá] csepp, gusto [gusztó] ízlés, grande [grandé] nagy, hongo [óngó] gomba. 2. erősen ejtett h (mint a magyar ah, ahhoz szóban), e és i előtt (átírá­ sunkbán : h): general [/lénérál] általános, germano [hhrmánb] germán, Ginebra [ftiné&rá] Genf, tangible [tán/iiftlé] érezhető. 3. minden más esetben a a-t úgy ejtjük, hogy a 0 kiejtésekor a nyelv­ hátat nem nyomjuk szorosan a szájpadláshoz, hanem kis rést hagyunk (átírásunkban : g): el gato [élaátö] a macska, lago [lágb] tó, digno [díanó] méltó, hidalgo [idálaó] nemesember. h, ?=• mindig néma : hablar [áftlár] beszélni, historia [isztórjá] történet, ahi [ki] ott, ahora [áórá] most, hierba [jérftá] fű,

j =; erősen ejtett h, vagyis úgy ejtjük, mint a g-t e és i előtt: jabón [Aaoón] szappan, Japón [Aapön] Japán, ojo [őhő] szem, traje [tra^é] öltözet Jorge [hőrhé] György. A y néma a reloj [rélő] óra szóban, de a többes számban kiejtjük: los relojes [lózrélóAész] az órák. A régi helyesírásban a;-et írtak j helyett: México, Don Quixote; ma: Méjico, Don Quijote. k = magyar k; csak idegen szóban forduJ elő: kilo [kilo] kiló, kilómetro [kilómetro] kilométer. U = magyar Ij, azzaJ az eltéréssel, hogy a két hangot nem külön-külön' hanem egybekeverve kell kiejtenünk (majdnem úgy mint a magya* „kelljen" szóban): lluvia [ljwojá] eső, pollo [póljó] csirke, hallar [áljárJ találni. m = 1. magyar m: mano [manó] kéz, tomo [tomo] kötet. 2. magyar n, szó végén: álbum [aloun] album, ultimátum [ultimdtun] ultimátum. (Vö.: Ábrahám spanyolul: Abrahán [áorádn]; Jeruzsálem: Jerusalén [^éruszálén]; hárem: harem és harén [árén].) n = 1. magyar n: ananá [anana] ananász, nene [néne] kisgyerek. 2. magyar m: b, f, p, v előtt: en Bélgica [émbél^iká] Belgiumban, enfermo [émférmo] beteg, en parte [émpárté] részben, un pan [umpán] egy kenyér, tranvía [trámb¿á] villamos. n = magyar ny: año [anyó] év, español [észpányól] spanyol. Az n fölé írt hullámos vonal neve: el (vagy la) tilde. q = magyar k; csak e és i előtt fordul elő; utána mindig néma u követ­ kezik: queso [készó] sajt, química [kimiká] vegytan, buque [buké] hajór = 1. magyar r: caro [káró] drága, querer [kérér] szeretni, akarni, pero [pérö] azonban. 2. magyar rr, szó elején (szünet után) és /, n, s után: rico [rrikó] gazdag, el río [élrriö] a folyó, Enrique [énrriké] Henrik, las ramas [lázrrdmász, a társalgás nyelvében: lárrámász] az ágak. rr = magyar rr: perro [perro] kutya, gorra [gorra] sapka, arriba [árri&á] fent. g = l . majdnem olyan, mint a magyar sz. A különbség az, hogy kiejtésekor a nyelvünk olyan állást foglal el, mely a magyar sz és s hang kiejtésekor elfoglalt állása közé esik; ilyen módon olyan „sz"-hangot nyerünk, mely a magyar „s"-hang felé hajlik: sastre [szásztré] szabó, asesino [ászészmó] gyilkos, Marruecos [márrwékósz] Marokkó. 2. a magyar z-hez közel álló hang, zöngés hang (b, d, g, j , l, 11, m, n, ñ, r, v) előtt. A spanyol z-hang a zöngétlen spanyol sz-hangnak zöngés megfelelője: ugyanolyan nyelvállással képezzük, mint az sz-hangot; olyan z-hangot kapunk tehát, mely a magyar zs-hang felé hajlik: Lisboa piz&óá] Lisszabon, limosna [limózná] alamizsna, asno [áznó]

1 2. caza [kócá] vadászat. mutuo [mutwó] kölcsönös. magyar sz. három eset adódhat: 1. a második helyen álló hang a hangsúlyos : ruido [rwidő] zaj. tenue [tenwé] vékony. helyette az r-et meg­ nyújtják : israelita firráél/tá] Izraelita. mint pl. desván [dkzbán] padlás. azt az alábbi példák is szemléltetik: hacia [ágja] felé. a. pua [puá] tüske. diez dedos [djézdédósz] tíz ujj. selypített sz. selypített z. 5. aula [áulá] előadóterem. magyar ksz. éxito [ékszitó] siker. magánhangzó után nagyon rövid u-nák ejtjük. illetve a magánhangzó" egyike hangsúlyos í vagy «. A kettős magánhangzók (Los diptongos) Ha a spanyolban két magánhangzó kerül egymás mellé. Ilyenkor (mint fentebb láttuk. excursión [észkurszjón] kirándulás. Példák : aire [oiré] levegő. oir [óir] hallani. az «-t magánhangzó előtt «j-nek. reumático [reumátikó] reumatikus. Ha az i és az u alkot egymással kettős magánhangzót. Ilyenkor mind a két magánhangzót tisztán. conozco [kónó§kó] ismerek.szamár. — Ez a kap­ csolat is egy szótagnak számít. continuó [kontinwó] folytatta. 2. zöngés hang előtt (átírásunkban : z): juzgar [mizgár ] megítélni. las madres [lázm¿WrészJ az anyák. 2 = 1 . miembro [mjémbró] tag. muela [mwélá] zápfog. Az ilyen magánhangzó-kapcsolat egy szótagnak számít. peine [peiné] fésű. viudo [bjudb] özvegy. X = 1. 3. óleo [óléó] olaj. aúrt [kun] még. loa romanos [lorrómánósz] a rómaiak. i betű 2. magánhangzók között: examen [ékszámén] vizsga. continúo Pcönthmö] folytatom. 8 1 . hacía [keik] csinált: continuo [köntinwö] folytonos. trueno [trwénó] mennydörgés. pont) az i-t magánhangzó előtt /-nek. teljes hang­ értékükben kell kiejtenünk és a két magánhangzó külön-külön szótagnak számít (és nem is alkot nyelvtani értelemben vett „kettős magánhangzót"). extranjero [észtránAéró] idegen. a spanyolban ajak-u-nek (6) ejtjük: watt [6át] -watt. ui szótag hangsúlytalan is lehet. yy = csak idegen szóban fordul elő. tizne [tizné] korom. o. peinar [péinór] fésülni. a diuturno [djuturnó] hosszadalmas és a cuidado [kwidádb] óvatosság szóban. Wolfram [öólfrckn] wolfram. triángulo [trjánguló] háromszög. u és mássalhangzó előtt (ez a hang tehát azonos a spanyol c hanggal e és i előtt): zona [cóná] zóna. poeta [póétá] költő. aldea [áldéá] falu. 1. 2. tio [tiö] nagybácsi. Hogy a hangsúly és a kiejtés pontos követése mennyire fontos. dos reglas [dórr¿</lász] két vonalzó. A magánhangzók egyike sem i vagy u. museo [muszeó] múzeum. dos reglas [dózr¿0lász] két vonalzó. — Sokan az exacto [észáktó] pontos és az auxilio [áusziljó] segítség szóban is így ejtik az x-et. A társalgás nyelvében az r előtti 8-t sokszor nem ejtik kJ. — Az iu. magánhangzó után pedig nagyon rövid i-nek ejtjük . mássalhangzó előtt: excusa [észkuszá] mentség. trineo [trinéó] szánkó. opio [öpjó] ópium. A magánhangzók egyike hangsúlytalan i vagy u. Pl.

2. — a francia botte. a szótagok elválasz­ tásakor együtt maradnak: ha-llar találni. — valamint a con. A A mindig néma: hablar [áftlár] beszélni. in igekötőben se.ü. ez a kapcsolat is egy szőtagnak számít: apreciáis [áprécjóisz] meg­ becsülitek. örök. A spanyolban csak a c és az n fordul elő kettőzve. usted [uszté] ön. subscribir [szuszkri&ir] aláírni. ékezetet kap. Az összes többi mássalhangzó csak egyszerű alakjában fordul eiő. ahora [áórá] most. chasse. Az n-t sokan nem ejtik ki a trans. sucesivo. mettre. instrucción [in.igekötőben : transatlántico [trászátlóntikó] óceánjáró hajó . 6. perenne [pérénné} tartós. ueir uag. latin vagy francia ismeretek alapján tanulunk spanyolul. buey [bwéi] ökör. (Vö. és a hármas magánhangzó feloldódik kettős magán­ hangzóvá : amaríais [ámáríáisz] szeretnétek. a hangsúlyos. successif spanyol megfelelője pedig: bota. sétimo [szetimó] hetedik.v. ha pl. septiembre [szétjémbré] szeptember.' lección [lékejón] lecke. subscripción [szuszkripejön] előfizetés. 9 . 6. he hablado [éafiláó | beszéltem. A p-t nem ejtik (és sokszor nem is írják) mássalhangzó előtt: séptimo v. inflammatio. disertación.) 7. honor. 3. caza. a latin affirmo. substituir [szusztitwir] helyettesíteni. Ezt fontos tudni. Kettős mássalhangzók (Consonantes dobles) A spanyol 11 és rr nem számít kettős mássalhangzónak . saco. 5. pe-rro kutya. obscuro [ószkuró] sötét. uai.Három magánhangzó (triptongo) is kerülhet egymás mellé (iai. isztrukejón ] oktatás. anoto. — Ha az i vagy az. saccus a spanyolban: afirmo. Néma mássalhangzók (Consonantes mudas) 1. st előtt: construcción [kón. A / néma a reloj [rréló] szóban. kósztrukejón ] építés. A b-t nem ejtjük ki s-f mássalhangzó előtt. a c is csak e és i előtt: accesible [ákcésziMé] megközelíthető. Uruguay [urugweu] Uruguay. a b elhagyása írásban is kezd elterjedni: obstáculo [ósztákuló] akadály. dissertatio. A népnyelvben és a gyors társalgás nyelvében a d-t nem ejtik ki a szö­ vegén és az -ado végződésben: Madrid [mádri] Madrid. meter. inflamación. honneur. uey) . annoto. 4. iei.

k d 1. n után minden más esetben a szó végén k d d d é f f a. b szó elején (szünet után) és m. 9 k? cs szó végén szó elején (szünet után) és l. sokszor néma e e és « közötti félhosszú hang / 1. p e 1. k b P k 2.8. zöngés g h 9 . cs 2. d 2. u. A spanyol hangok kiejtísi táblázata A spanyol betű Hangértéke Mikor ? A hang jelíilése könyvünk­ ben Példa a l > a és á közötti félhosszú hang 1. mással­ hangzó előtt és szó végén e és i előtt csak e és í előtt á b patata [pátötá] burgonya » bandera [bándérá] zászló nimbo fn/mbó] dicsfény en Bruselas [émbruszélász] Brüsszelben la bandera [láftándérá] a zászló barba [bárbk] szakáll obtener [ópténér] elérni café [káfé] kávé alcoba [álkö&á] hálófülke cubo \kubö] vödör crítica [krz'tiká] bírálat cinc [fink] cink cero [gévö] zérus cocina [kócmá] konyha acceso [ákcészó] közeledés lección [lékejón] lecke muchacha [mucsdcsá] leány China [csz'ná] Kína Munich [mumk] München deporte [dépdrté] sport caldo [kdldó] húsleves cuando [kwdndó] amikor los deportes [lózdépórtész] a sportok padre [podré] apa Madrid [mádr/a] Madrid usted [úsztál ön pelo [peló] haj de repente [dérépénté] hirtelen flor [flór] virág África [dfriká] Afrika gato [gdtój macska gusto [gusztó] ízlés grande [grandé] nagy general [hénérál] általános Ginebra [hinébrá] Genf el gato [élqátö] a macska lago [lágö] tó hidalgo [idálgö] nemes 2. lágyan ejtett d 3. selypített sz cc eh ¿-(-selypített sz 1. mással­ hangzó előtt. erősen ejtett h 3. o. n után minden más esetben t előtt a. ajak-y 3. o. u. szó elején (szünet után) e és i előtt minden más esetben g 9 2.

m b. és hang­ súlyosan hangsúlytalanul. f. [émpdrté] részben tranvía [trámbz'á] villamos año [dnyó] év español [eszpánydl] spanyol limón [limdn] citrom monótono [mónötónó] egyhangú Pepe [pépé] Jóska pipa [pipa] pipa queso [készó] sajt química [kimiká] kémia caro [kdról drága rico [rrikó] gazdag el río [élrrió] a folyó Enriaue [énrriké] Henrik los ricos [lózrrikósz] a gazdagok í k erősen ejtett h k csak idegen szóban k 1 11 m l 1 u 1. 7T r 11 . m 2 . r 2 . / 3. félhosszú í 2. n.A spanyol betű Hangértéke Mikor? A hang jelölése könyvünk­ ben Példa h i néma 1. p. v előtt ñ ny félhosszú nyílt o P k csak e és / előtt szó elején (szünet után) és l. 71 « szó végén n n r m n 1. magánhangzó előtt magánhangzó után i j i h hablar [áMdr] beszélni ahora [ádrá] most tinta [tinta] tinta mínimo [mínimo] legkisebb pie [pjé] láb mi amigo [mjámí^ó] bará­ tom aire [diré] levegő reino [réinó] királyság jabón [hkbón] szappan Japón [hhipón] Japán ojo [óhö] szem kilo [kiló] kiló kilómetro [kildmétró] kilométer lámpara [Idmpárá] lámpa Londres [Idndrész] London lluvia [Ijuí»já] eső pollo [pöljó] csirke mano [mdnó] kéz tomo [tomó] kötet álbum [dl&un] album anana [ándná] ananász nene [néné] kisgyerek en Bélgica [émbélMká] Belgiumban enfermo [émférmó] beteg en parte. n 2. rövid i mássalhangzók közt. a után \ ny ó ö P q T P k 1.

rövid i 3. mint a z az a. b 2. ajak-p w X ajak-» 1. spanyol betű Hangértéke Mikor? A hang Jelölése könyvünk­ ben Példa rr s rr 1. n után minden más esetben csak idegen szóban magánhangzók közt mássalhangzó előtt önállóan szó végén. cocina. g. r. o. conozco. 737. zs-hez köze­ ledő z-hang rr sz zöngés hang (b. s-hez köze­ ledő sz-hang 2. ksz 2.A. néma 3. u („mély hangok") előtt (selypített c-t: c). selypített sz 2. l. félhosszú u 2. 12 . sz y 1. gui szótagban és q után hangsúlytalanul. vö. magánhangzó előtt magánhangzó után szó elején (szünet után) és m. fi. o. / z 1. rövid u w u b b b ksz sz i i j V 1. caza. u és más­ salhangzó előtt zöngés hang előtt u patata [pátötá] burgonya tumulto [tumulto] csődület guerra [g¿rrá] háború guía [gza] vezető quinto [k/ntó] ötödik agua [a#wá] víz bueno [bwénó] jó deuda [déurfá] adósság Valencia [báléncjá] Valencia tranvía [trámbz'á] villamos la vaca [láidká] a tehén severo [széöéró] szigorú watt [öat] watt wolfram [öólfrdn] wolfram examen [ékszrimén] vizsga éxito [ékszitó] siker excusa [észkuszá] mentség y [i] és rey [rei] király ley [leil törvény yö fj>] én reyes [i éj ész] királyok mayo [mdjó] május zona [cóná] zóna caza [köcá] vadászat conozco [kóndckó] ismerek juzgar [ftuzr/dr] megítélni tizne [tizné] korom V 1. ma­ gánhangzó után szó elején. Néhány helyesírási és hangtani szabály 1. i 2. E és i („magas hangok") előtt a c ugyanazt a hangot jelöli. és két magánhang­ zó között a. j . v) perro ¡riérrö] kutya arriba [árríbáj fent sastre fszdsztréj szabó asesino faszészmó] gyilkos Lisboa \]\zhók] Lisszabon asno [dznó] szamár z előtt t u / t a gue. nagyon rövid u 4. selypített z 9 z 9. zona. n.: cero. d.

i) helyébe mély hangok (a. fuente [fwénté] forrás. 4. jabón. obrero munkás. distingues megkülön­ böztetsz . yendo menve.. siento érzek . így például azonos hangot más betűvel jelölünk a következő szókban: vencer győzni. o. jugué játszottam. tocar érinteni. café. u) lépnek és fordílva. 6. Az s + mássalhangzó elé rendszerint e hangzó kerül. fontanal [fontánál] forrás-. u előtt (k-t). 0. duermo alszom. sokszor ie és ue (vagy «sak i. A magánhangzóra. química. Ilyenkor a fenti táblázat­ ban kimutatott hangok jelölése is az esetnek megfelelően megváltozik. és arra szolgál. 7. ie helyett ye (vagy hie). festivo ünnepi. hoguera máglya. crucé kereszteztem . averiguar kivizsgálni. 3. mint a / (erős A-t: h). A hangsúlytalan tőbeli e és 0. hangsúlyossá válva. hasonlóképpen: ír menni. cruzar keresztezni. distingo megkülönböztetek. Japón. 5. 13 . ezt az írásban úgy jelöljük. Ha az u-t a gue. hablan beszélnek. Margarita Margit. 10» A hangsúly (la acentuación) és jelölése 1. cubo. vö. A que. agüero Já^wéro] jóslat. pedir [pedir] kérni. s + mássalhangzó és hangsúlyos err hangzócsoporttal. agüista [á^wisztá] fürdővendég. concluyo következtetek. hogar tűzhely. sentir (széntir) érezni.kisasszony.: guerra. eslavo [ézlóftój *zláv. toqué érintettem . mint a c az a. A spanyolban nem kezdődhet szó ue. dormir [dormir] aludni. vö. gui szótagban az u csak írásjel. español [észpányól] spanyol. pido kérek. Ezért ue helyett hue.2. os. huele illatozik. A fenti öt szabályban foglaltakat az alábbi táblázat szemlélteti: a előtt za ca aa ja e előtt ce que oue flt% i e z előtt ci qui ÜUÍ 0 előtt zo co 00 u előtt zu cu flU A k hang jelölése A g hang ielölése A h hang jelölése uu a güi gua flüe jo guo ju A ragozás (és szóképzés) folyamán gyakran előfordul. hogy a magas hangok (e. n-re és s-re végződő szavakban a hangsúly az utolsó •előtti szó tagon van. Két magánhangzó között nem írunk i-t. hanem y-t. guía. : general. pl. jugar játszani. ojo. Carlos Károly. fiesta ünnep. u) hangra változik. venzo győzök. dirigir irányítani. hueso. 8. i? és i előtt a £ ugyanazt a hangot jelöli. •oler [t>Ur] illatozni. hogy két pontot („la cremá") teszünk az u fölé: pingüe [píngwé] kövér. errar [érrár] tévedni. ie. E és i előtt a qu ugyanazt a hangot jelöli. durmió aludt. Ezért lesz például a latin ovum. averigüe ki­ vizsgáljam . gui szótagban ki kell ejteni. estilo [észtiló] stílus. concluyendo következtetve. yerro tévedek. vo. Ilyenkor a hangsúlyt nem jelölik. hogy a 0-t e és í •előtt is 17-nek (és ne A-nak) ejtsük. dirijo irányítok . err helyett yerr szokott állni. i <yueso. orbus szóból a spanyolban huevo. distinguir megkülönböztetni. huérfano. Ginebra. señorita . pl. concluir követ­ keztetni. alcoba.

— A hangsúlyos i vagy u hangzót ékezni kell. ui hangzócsoportban: dias napok. oir [óz'r] hallani. vio [fijó] látott. lápices ceruzák. 5. hanem j pára ! állj ! para -ért sé tudok . buscapié cselfogás. magát si ha Az önálló mutató névmást ékezzük. Az egyszótagú szavakat nem ékezik : o vagy. 3. (A régebbi helyesírás szerint ékezni kellett az a (-hoz. lakni. reír. rió. A mássalhangzóra (de nem n-re vagy s-re) végződő szavakban a hangsúly az utolsó szótagon van. almacén raktár. Ebben az esetben sem jelölik a hangsúlyt: papel papiros. lápiz ceruza. Eltörölte az ékezet használatát az ige egyes ragozott alakjaiban. heroico hősies. democracia demokrácia. aquélla az aquellos señores azok az urak „ A kérdő névmást ékezzük. ruido (rwuZó) zaj. Ugyanazon szó szótagszámának megváltozása a ragozás vagy képzés folyamán fölöslegessé. deuda adósság. ésta ez este libro ez a könyv ésos. a főnévvel (azaz jelzőként) állót nem : éste. árbol fa. como ahogyan ¿Cuál? Melyik? cual amelyik ¿Cuándo? Mikor? cuando amikor ¿Cuánto? Mennyi? Hány? cuanto amennyi. hogy ¿Quién? Ki? quien aki 8. almacén raktár. cortésmente (cortés+mente) udvariasan (az utóbbi két példában a főhangsúly a men szótagon van). reir [réir] nevetni. 1952-ig ékezettel írták : fué. oír. akié ¿Dónde? Hol? donde ahol ¿Qué? Mi? que ami. 4. Néhány azonos alakít. tres három. légy 1 se magát sólo csak solo egyedül sí igen . semidiós félisten.2. pie láb. semidiosa félistennő. Megjegyzés. kivéve az iu. illetve szükségessé teheti. az ékezés szempontjából egy szótagnak számít: baile tánc. señor úr. de különböző jelentésű szóban az ékezet megkülön­ böztetésül szolgál: dé adjon de -nak a té tea te téged.) 6. simpático rokonszenves. de viudo (tyudb) özvegy. estamos vagyunk. continúo folytatom. a fenti szabályok szerint. ahány ¿Cúyo? Kinek a? Kié? euyo akinek a. az ékezet kitételét : francés francia férfi. Az olyan magánhangzócsoport. Az összetétel egyes részei megőrzik eredeti ékezetüket: decimoséptimo tizenhetedik. — A Spanyol Akadémia 1952-ben több egyszerűsítést hajtott végre az ékezet írásával kapcsolatban. huir. almacenes raktárak. ésas azok ott esas ventanas azok az ablakok ott aquél. az tú te tu a te -d (a) mi engem mi az én -m són hang * son vannak más több(et) mas de. A fenti két szabálytól való bármilyen eltérést ékezettel kell jelölni: música zene. 14 . Dios Isten. francesa francia n ő . a magánhangzó + ir végű igék főnévi igenévi alakjában. Cáucaso Kaukázus. mío enyém. vivir élni. melyben hangsúlytalan i vagy u van. -hez). tímidamente (tímida+mente) félénken. país ország. feliz boldog. neked él ő el a. o. fe hit. veintitrés huszonhárom. 7. está van. huir [wir] menekülni. ciudad város. u (vagy) szavakat. joven fiatal. vio. árboles fák. — Sok délamerikai állam nem követi a Spanyol Akadémia újításait. a vonatkozót nem : ¿Cómo? Hogyan? (¡ Cómo ! Hogyan ! ) . Az ilyen igealakokat mint fue [fwé] volt. jóvenes fiatalok. rio [rjó] nevetett.

oir (hallani).11. 11. Argentínában zs-nek ejtik: caballo. casa ház és caza vadászat. Valencia kiejtése pl. 2. A szavak elválasztása a sor végén 1. gyenge). Az s hangzót szótag és szó végén sok helyen A-nak ejtik. te-nue (vékony. 15 . mondathangsúly). az egybetartozó szavakat össze­ függően ejtik ki. Az y-t sokhelyütt zs-nek ejtik : y o [zsö] én. A cc. le-ido (olva­ sott). 4. hanem az előző szó véghang­ zóját is tekintetbe kell venni. amelyben hangsúlytalan í vagy u van) nem szabad elválasztani. 3. le-er (olvasni). 3. Egyetlen magánhangzó nem állhat a sor végén vagy elején : az óleo (olaj). A fenti két példa egyúttal azt is szemlélteti. Ugyanígy los dedos (az ujjak) különkülön ejtve [lósz. Szókapcsolás. 5. hogy a spanyol hangok kiejtési szabályait nem egy szóra korlátozva kell alkalmazni. mintha csak egy szót alkotnának (ez sokszor a magyarban is így van). Ebben a mondatban például: Valencia es una gran ciudad [báléncjá eszunágranejucíád] Valencia nagy város. al-de-as (falvak). — a kevésbé fontos szavak hangsúlya eltűnik. a mondat elején (szünet után) [báléncjá]. aún (még) szavakat tehát nem választhatjuk el. pe-ren-ne (örök). púa (tüske). mint a magyar sz-t. A kiejtésben tehát nem tesznek különbséget tasa taksa és taza csésze. 2. tí-os (nagybácsik). dédósz]. pollo. Az amerikai spanyol nyelvben mutatkozó eltérésekIrodalmi spanyol nyelv csak egy van. hanem úgy ejtik. — A nagyobb szótárak minden esetben jelölik a szó hovatartozását. vagy ki sem ejtik: ¿Cómo están ustedes? Hogy vannak önök? — kiejtése ott így van : [kömöé(h) tán u(h)tédé(h)]. valamint a z hangot nem selypítve. Egyszerű mássalhangzó a következő sorba kerül: se-wo-ri-ta (kisasszony). pe-rro (kutya). E és í előtt a c hangot. ez a kasztíliai spanyol nyelv. au-la (tanterem). Így például a spanyol sello (postabélyeg) helyett sok délamerikai országban az estampilla. rr nem választható el: mu-cha-cha (leány). de mondaton belül [ftáléncjá]. összefüggő olvasásnál vagy beszédben csak a fontos szavak hangsúlya emelkedik ki (ez az ún. és csak a két legfontosabb szó hang­ súlya marad meg. és a tanult emberek ezt a nyelvet beszélik Ameriká­ ban is. A Spanyol-Amerikában élő emberek túlnyomó többségének beszédében azonban a következő kiejtésbeli eltéréseket tapasztaljuk: 1. 4. A gyorsabb. A U-t /-nek. mondathangsúly A spanyolok általában gyorsan beszélnek. po-llo (csirke). Mexikóban pedig a timbre szót használják. Ezt a nyelvet mindenütt megértik. mu-se-os (múzeumok). 5. A legtöbb eltérés a szókincsben mutatkozik. más magánhangzócsopor­ tot igen: ai-re (levegő). Ugyanígy : Voy a Valencia [bójá&áléncjá] Valenciába megyek. A eh. egybe ejtve viszont [lózdédósz]. nn elválasztható: ac-ce-so (közeledés). Egy szótagot alkotó magánhangzócsoportot (vagyis olyant. — a mondat a kiejtésben egy szónak tűnik. coser varrni és cocer főzni között. llamar. 13. 12.

Két mássalhangzó elválik: ban-co (pad). im-pru-den-cia (gondatlanság). ais-lar (elkülöníteni). si-qlo (század). hogy a kérdő és a felkiáltó (felszólító) mondatokat nemcsak a végén. — De az / és az f nem választható el az előtte levő mássalhangzótól. illetve felkiáltó jellel: ¿Cómo estás? Hogy vagy? — ¡Caramba 1 Teringettét! jHabla I Beszélj I 16 . az utolsó előtti mássalhangzó is átkerül: cons-tar (állni vmiből). 8. 7. ins-pirar (belélegezni). cua-dro (kép). car-ta (levél). pers-picaz (éleseszű). bis-abuelo (dédapa). mégpedig fordított kérdő-. pen-insula (félsziget). hanem az elején is jelöli. 14. is-la (sziget). ha az összetétel ténye még -érezhető: nos-otros (mi). A kérdő és felkiáltó mondatok jelölése A spanyol helyesírás sajátossága. •de ha az utolsó mássalhangzó l vagy r. mez-clar (keverni).6. Három mássalhangzó közüJ csak az utolsó kerül át a következő sor>a. kivéve. ha ez s: ha-blar <beszélni). Összetett szavakat részeikre bontunk szét.

Otras señoras y otros señores entran en la clase. Entran también otras señoritas. Aquí. La señorita se llama María Nagy. Los señores son alumnos. Se llama Margarita Kiss. en la clase. El profesor se llama Jorge Kovács. una señora y una señorita. Las señoras y señoritas son alumnas. es alumna. El señor es un profesor. están ahora un señor.LECCIÓN PRIMERA Névelő és főnév a) Hímnemű főnevek: el profesor el alumno \ a tanár a tanuló un profesor un alumno egy tanár egy tanuló b) Nőnemű főnevek : la profesora la alumna a tanárnő a tanulólány una profesora una alumna egy tanárnő egy^ianutólány c) Többes szám: los profesores los alumnos a tanárok a tanulók las profesoras las alumnas a tanárnők a (anulólámjok En la clase Ahora estamos en la clase. La señorita también es alumna. La señora no es profesora. 2 Spanyol nyelvkönyv — 6614 17 .

— ¿Cómo se llama usted. señorita)? — Me llamo Juan Nagy (Margarita Kiss. están ahora las señoras. — Está aún en la fábrica. señor profesor! — dicen también los alumnos. señora? — Me llamo Margarita Kiss. señor? — Yo me llamo Juan Nagy. én la clase. — ¡Buenos días (¡Buenas tardes. — ¿Y cómo se llama usted. está aquí. señor? — Me llamo Francisco Székely. ¡Buenas noches). — dice el profesor. — ¿Cómo se llama usted. — ¿Y cómo se llama usted. señorita? — Me llamo María Nagy. María Nagy). las señoritas y los señores. ¿Dónde estamos ahora? — Ahora estamos en la clase. — Yo soy el profesor y me llamo Jorge Kovács. — dice un alumno. — ¿Está aquí la señorita María Magyar? — Sí. señor profesor. II Conversación T-.— ¡Buenos días (¡Buenas tardes. — ¿Y cómo se llama usted. — ¿Está aquí el señor José Németh? — Ahora no está aquí. — ¿Quién está (¿Quiénes están) ahora en la clase? — Aquí. señoras y señores I — dice el profesor. señor (señora. — ¿Cómo se llama usted. ¡Buenas noches). señor? .

fordítjuk) se llama [szeljámá] neve. a tanulók la profesora. neveztetik) se magát llama hív. ¿Quién es usted. belépnek son vannak (a magyarban nem fordítjuk) ¡Buenos días t Jó napot 1 bueno. las lecciones [lékcjón] a lecke. mondja 19' el vocabulario [élftökáftulárjó] a szójegyzék. újabb(ak) entran lépnek be. ¿Y usted. señor profesor. otras más(ok). az urak la señora. las profesoras a tanárnő. a szótár I. az osztá­ lyok ahora [áórá] most estamos vagyunk (=¿= tartózkodunk) aquí [ákz'J itt están vannak (=* tartózkodnak) está van (=» tartózkodik) un. a leckék. señora Kiss? Usted es el señor profesor. primera első el profesor. las señoras a hölgy. -ben. a délutánok. a hölgyek. Usted se llama Jorge Kovács. señorita? Soy alumna. az éjszakák j señoras y señores t hölgyeim és uraim l dice [dice] mond. ¿Está aquí el señor José Németh? No. -né 2* . -ba.(= magát nevezi. ¿también usted es alumno? Sí. -be la clase. los señores [szényór] az úr. a napok ¡ Buenas tardes J Jó napot 1 Jó estét! (Déltől estig mondják. los profesores a tanár. az éjszaka.— — — — — • — — -+• — — — — — — — Yo me llamo Francisco Székelv. magánhangzó előtt: /) és la señorita. los días a nap. hívja Jorge [Aórfté] György no nem Margarita Margit también is. a tanóra. los alumnos a tanuló. ¿Donde está? Está aún en la fábrica. las alumnas a tanulólány. a tanulólányok en la clase az osztályba(n) en (elöljárószó) -ban.< szintén Maria Mária otros. las clases az osztály. a kora esték I Buenas noches! Jó estét I Jó éjszakát t la noche. hívják. a tanárok el alumno. Y usted. ¿Qué soy yo. señorita? Soy Catalina Fehér. señor profesor. las señoritas a kisasszony. az esték. a tanárnők la alumna. señor Székely. a tanórák uno (számnév) egy lección primera első lecke primero. las noches [láznóesész] az este. buenas) [bwénó] jó (jók) el día.) la tarde. señor Nagy? Yo también soy alumno. la lección. a kora este. buena (buenos. a kisasszonyok es van (a magyarban nem. una (határozatlan névelő) egy el «eñor. x Vocabulario y (ejtsd : i. las tardes a délután. también yo soy alumno. ¿Qué es usted.

los ejercicios [é/íércícjó] a gyakorlat. a feladat. las fábricas a gyár. las conversaciones [kómbérszácjdn] a társalgás. neveztetem) me magamat llamo hívok. a feladatok Gramática — Nyelvtan A határozott névelő — El artículo determinado el profesor el alumno el ejercicio a tanár a tanuló a gyakorlat la profesora a tanárnő la alumna la lección a tanulólány a lecke A határozott névelő ( = a magyar a» az) h í m n e m ű főnév előtt: el nőnemű főnév előtt: la A határozatlan névelő — El artículo indeterminado un profesor un alumno egy tanár egy tanuló una profesora egy tanárnő egy tanulólány una alumna una lección egy lecke un ejercicio egy gyakorlat A határozatlan névelő ( = a magyar egy) h í m n e m ű főnév előtt: un nőnemű főnév előtt: una 20 . hívom ¿Cómo? Hogyan? Milyen? usted [usztéd] ön. a társalgások ¿dónde? hol? ¿quién? ¿quiénes? ki? kik? Catalina Katalin ¿qué? mi ? mit ? señora Kiss Kissné la gramática a nyelvtan el ejercicio. a gyárak II. hívnak ( = nevezem magamat.dicen mondanak. a gyakorlatok. mondják ¡señor profesor! tanár úr! yo (jój én soy [szói] vagyok me llamo a nevem. maga j señor! j señora! uram! asszonyom! Juan [/jwán] János Francisco [fránciszkó] Ferenc sí igen . José [/löszé] József aún még en la fábrica a gyárban la fábrica. la conversación.

A főnevek neme — El género de los substantivos A spanyol főnév vagy hímnemű. a mássalhangzóra és a hangsúlyos magánhangzóra végződő főnevek túlnyomó része: el lápiz el pan el café a ceruza a kenyér a kávé(hdz) Nőneműek: 1. Hímneműek: 1. az -a végű főnevek: la alumna la tinta a tanulólány a tinta 3. vagy nőnemű. a nőt vagy női foglalkozást jelölő szók: la profesora la mujer a tanárnő az asszony a feleség 2. az -ión. az -o végű főnevek: el alumno el tintero el ejercicio 3. a férfit vagy férfi foglalkozást jelölő szók: ( ' el profesor el poeta el papa el papá a tanár a költő a pápa a papa a tanuló a tintatartó a gyakorlat 2. -d és -ez végű főnevek: la lección la conversación la ciudad a lecke a társalgás a város a fal az öregség 21 • la pared la vejez .

Hölgyek és urak lépnek az osztályba. A -z végű főnevek a hangtani szabályok értelmében a többes szám jele előtt a z-t c-re változtatják: el lápiz a ceruza. mégis nőnemű: la mano la radio la dínamo Bár -a végű. a nőneműeket / betűvel jelölik (m = masculino hímnemű. -ben.A legfontosabb kivételek: Bár -o végű. mégis hímnemű. Az elöljárószó a főneve előtt áll: 22 . Az elöljárószó — La preposición Ahora estamos en la clase. Most az osztályban vagyunk. végződő főnevek -es - A magánhangzóra a mássalhangzóra jelt vesznek fel a többes számban. A magyar -ban. -be helyhatározói ragnak a spanyolban az en elöljárószó felel meg. József még a gyárban van. A főneveket mindig névelőjük­ kel együtt tanuljuk meg 1 I* A többes szám — El plural los alumnos las manos los poetas los días a tanulók a kezek a költők a napoky los señores los panes las noches az urak a kenyerek az esték^ las lecciones a leckék A hímnemű el névelő többes száma : los A nőnemű la névelő többes száma : las végződő főnevek -s.: el dia a kéz a rádió a dinamó a nap A szótárak a hímnemű szavakat m betűvel. José está aún en la fábrica. Señoras y señores entran en la clase. / = femenino nőnemű). los lápices a ceruzák. -ba.

8 A tagadás La señora no es profesora. A hangsúlyos jelző a főneve után áll. b) María y Margarita son alumnas. Első lecke. son (van. A hölgy nem tanárnő. Az urak tanulók. El señor Kovács es (un) profesor.1 en (-ba(n) en (-ba(n) 2 la az az osztályba(n) las a a gyárakba(n) 3 clase osztály) fábricas gyárak) tí Az e s . 23 . ha egynél több személyről (vagy dologról) van szó. nincs ( = nem van) tagadószónak a spanyolban a no felel meg. vannak) igét mindig névszói állítmány előtt. Az es. Az értelmező az értelmezett szó előtt áll: a megszólítás és a keresztnév meg­ előzi a családnevet. b) El señor profesor. A tanár úr. Ahora José no está aquí. A magyar nem. La señora Margarita Kiss. József most nincs itt. I Buenas tardes 1 I Buenas noches 1. ott találjuk a spanyol mondatban a a magyarban nincsen kitéve. son (van. ha A többes szám használata a magyartól eltérően a) j Buenos días I . Kissné (szó szerint: Kiss Margit asszony). b) az állttmányban. A magyartól eltérően a spanyolban többes szám áll ' . 9 A szórend a) Lección primera. vannak) kitétele a névszói állítmány előtt Kovács úr tanár. a köszöntésekben. mint pl. Jó napot ! Jó délutánt ! Jó estét I Jó estét I Jó éjszakát ! Mária és Margit tanuló(lány). A no az állítmány előtt áll. a) sok kifejezésben. Los señores son alumnos. még akkor is.

A kiemelt mondatrészt. 3.. . az osztályban. mint példánkban: mi). Kovács Józsefnek. . rendszerint valamilyen határozót.. Jó napot. 3. 2. kérdöszó. 1. — Az egy szóból álló határozó (aqui) és az állítmány névszói része (alumna) az állítmány igei része után áll. ~ . También la señora es alumna. Entran también otras señoritas. ¿Dónde Hol ¿Está Van ¿Está aquí Ití van ¿Es alumna Tanuló 2. Ha a mondatban nincsen kérdöszó. u . alany. állítmány.c) El profesor A fanárt 1. estamos vagyunk 3. 4. .. . . többi mondatrész. ití. alany. Utána megmarad a kijelentő mondat szórendje: 1. 3.. 3. alany (mely el is marad­ hat.? N. úr el señor N. El señor Németh Németh úr . amelyre vonatkozik. Jorge Kovács. állítmány. 2. 2. se llama hívják no está nmcs 2. hölgyeim és uraim t 24 . Más kisasszonyok is jönnek. en la clase. úr? la señora Kiss? Kissné? 3. 2. többi mondat* rész. többi mondatrész. alany. 3. i-. ] Buenos días. állítmány.. señoras y señores I Magyarné tanuló. 10 A también (is) helye a mondatban La señora también es alumna. A hölgy is tanuló. a szórend : 1. . A kijelentő mondat szórendje : 1. . el señor Németh? Németh úr? en la fábrica? a gyárban? A kérdő mondat szórendje : 1. vagy követi a szót. állítmány. többi mondatrész» d) Ahora Most 2. aquí. 11 A névelő használata a megszólításban La señora Magyar es alumna. .. tf J Entran otras señoritas megelőzi A también közvetlenül también. ha odaérthető. a mondat élére tesszük. N. está van el señor N. .

. a tanárok . manos. . . a gyárban. A közvetlen megszólításban a névelő elmarad. egy tanuló. noches. 3. A tanár is itt van. . . . . . lápiz. Kiss úr 1 — \ Señor t Uram 1 . yo soy [jószöi]. . . . Buenas noches [bwénáznócsész]. — Jó napot. a kávéházak . a költők. . . . . . 4. . . Juan [AwánJ. — János és György tanuló. señores. conversación [kómbérszácjón]. . . . 25 . a tanár. . . egy ceruza. a tanulók . 2. a dinamó. . señora. tintero. día. az osztály. tarde. . poetas. . . egy lecke. profesora. hölgyeim és uraim I — mondja egy úr. a tinta . . . . a tanulólány. . . a kezek. señorita és hasonló értelmezők előtt a magyartól eltérően névelő áll a spanyolban : El señor Kovács es un profesor. . . alumna. a magyar birtokragot sem for­ dítjuk a spanyolban : / Buenas tardes. . . aquí [ákíj. pan. . gramáticas. señor. . . . . noche. . uram. lecciones. egy rádió. . . egy osztály. . ¿es usted también És ön. Kovács úr tanár. papá. panes. a tanulólányok. . . a ceruzák . mano. . . . — Önt hogy hívják. . tanuló vagyok. asszonyom? — Az én nevem Kiss Margit. Kiejtés. poeta. a költő. Buenos días [bwénóztfiász]. . . Tegyük ki a határozott névelőt a következő főnevek elé: . Fordítsuk le spanyolra: A tanár úr az osztályban van ( = tartózkodik az osztályban). pan. . poeta. . első lecke . . señora. usted [uszté d J. . y otros señores [jótrósz szényörész]. . alumno. uram? — Engem (Yo) Székely Ferencnek hívnak. egy tanulólány. . Ejercicios 1. . . . . az osztályban. café. . Jorge [/lórfié]. día. . señoras. radio. . a tanár ú r . 12 A kérdést bevezető kérdője] helye a mondatban ¿Dónde estamos ahora? Hol vagyunk most? Y usted. clase. . egy úr. . ahol a tulajdonképpeni kérdés kezdődik (ez az eset rendszerint megszólítás után fordul elő). hangsúly Ügyeljünk különösen az alábbi szavak helyes kiejtésére és hangsúlvára: lecciones [lékcjönész]. . . . . dínamo. . . días. ahora [áórá]. lápiz. . señor [szényörj. gramática. . egy kenyér. . se llama [szeljómá]. . usted es [usztérfész]. . — Tanuló ön? — Igen. . a leckék. . . también [támbjén]. . a tanuló. . . . a gyár. a lecke. Ki van az osztályban? A tanulók és a tanulólányok vannak most az osztályban. szintén tanuló? alumno? A kérdést bevezető fordított kérdőjel rendszerint a kérdő mondat elején álL — Állhat azonban a mondat közepén is: ott. Mondjuk spanyolul: egy tanár. . Tegyük ki a határozatlan névelőt a következő főnevek elé : profesor. mano. clases. y usted [jusztédJ. . . . a tanárnők . egy tintatartó. — Hogy hívják önt. señor Kiss l Jó estét. . Margit és Katalin tanulólány. . . . a tanárnő. az úr. tinta. .A señor. papa. egy kávé. . — Jó estét I — mondják a tanulók. lección. señor. . . lección. . . tardes. egy gyár. . a kéz. Ujabb tanulók lépnek be az osztályba. . . . Nagy János úr is az osztályban van. . . . a gyárak. . . egy tanárnő. . lápices.

nyelv) a spanyol nő los libros gruesos a vastag könyvek las plumas gruesas a vastag tollak los pupitres verdes a zöld padok las mesas verdes los españoles las españolas a zöld asztalok a spanyolok a spanyol nők Estudiamos el español Ahora estamos en la clase y estudiamos el español o castellano. El profesor dice palabras españolas. El profesor pregunta: — ¿Qué es esto? un armario una mesa una silla Los alumnos responden : — Un pupitre. Un lápiz. Una pluma. Una mesa. es fácil. Un cuadro. Sólo las primeras lecciones son difíciles. Una lámpara. Un cuaderno. La lengua española o castellana es muy hermosa. los alumnos responden. Una tiza. El español no es difícil.LECCIÓN SEGUNDA A melléknév el libro grueso la pluma gruesa el pupitre verde la mesa verde el español la española a vastag könyv a vastag toll a zöld pad a zöld asztal a spanyol (férfi. . Un armario. El profesor pregunta. Una silla. Una pizarra. — ¿Cómo es el libro? ¿Cómo es la pluma? ¿Cómo es el pupitre? ¿Cómo es la mesa? 26 . Los alumnos estudian las nuevas palabras. Un libro. Un tintero.

El cuaderno no es azul sino negro. El cuaderno también es blanco. El pupitre es verde. El armario es alto. — ¿Cómo son los libros? ¿Cómo son las plumas? ¿Cómo son los pupitres? ¿Cómo son las mesas? un lápiz una pluma un tintero — Los libros son gruesos. ~ ¿Es corto el lápiz? ¿Es bajo el armario? ¿Es azul el cuaderno? — No. el libro es grueso. señor. La pluma es corta. El lápiz es largo. El pupitre es verde. La pizarra es negra. La silla es baja. El lápiz no es corto sino largo. una pizarra una tiza un cuadro una lámpara un libro un cuaderno — ¿Es grueso el libro? ¿Es corta la pluma? ¿Es verde el pupitre? — Sí. Las mesas también son verdes. — ¿Son verdes los pupitres? — Sí. El armario no es bajo sino alto. 27 . señor. La mesa también es verde. los pupitres son verdes. La tinta es azul. Los pupitres son • verdes. señor.— El libro es grueso. El cuadro es hermoso. La tiza es blanca. La pluma es corta. Las plumas son cortas.

Los armarios nuevos están detrás. — Szó szerint: Kezdetet akar­ nak a dolgok. hermosa szép *(A közmondás értelme : Minden kezdet nehéz. Yo soy comerciante. II Conversación — ¿Cómo se llama usted. az írópolc verde [bérdé] zöld la mesa az asztal español. No soy español sino húngaro. española spanyol estudiamos tanuljuk. El inglés es fácil. — ¿Dónde está el libro verde? ¿Dónde están los cuadernos blancos? — El übro verde está aquí. señor. spanyol la lengua a nyelv muy [muí] nagyon hermoso. ¿Qué lengua estudia usted? — Estudio el español o castellano. los lápices no son cortos sino largos. — Yo estudio no sólo la lengua española.* Vocabulario I. el francés o el alemán? — No.— ¿Son cortos los lápices? — No. — ¿Dónde está la pizarra? ¿Dónde están la mesa y la silla? ¿Dónde están los armarios nuevos? — La pizarra está delante. señor. señor. Estudio sólo el castellano. castellana kasztíliai. no es difícil. ¿Y cómo se llama usted. (Soy médico. — ¿Estudia usted también el inglés.) ¿Y usted? — Yo soy minero. kövér la pluma a toll el pupitre az iskolapad. señor Balázs? — Soy obrero. señor.) — ¿Es usted español? — No. ¿Qué es usted. gruesa vastag. kettő segundo. sino también la lengua inglesa. dos két. (Yo soy abogado. La mesa y la silla también están delante. Los cuadernos blancos también están aquí. Soy ingeniero. III Un refrán español Principio quieren las cosas.) 28 . segunda második el libro [libro] a könyv grueso. tanulunk el español a spanyol nyelv(et) o (kötőszó) vagy castellano. — Es difícil la lengua inglesa? — No. señor? — Me llamo Pedro Balázs. señor? — Yo me llamo Pablo Takács. — Yo también soy húngaro.

El libro alemán. a szót «studian [észtudján] tanulják. alemana német. El lápiá es verde. A kék tinta. La tinta azul. La pluma es verde. larga hosszú alto. inglesa angol francés. . La lengua alemana. . francesa francia alemán. alemán. berlinesa berlini. hanem . — Viszont: fácil. akarják. La mesa es alta. negra fekete blanco. is III. vagy -e. A mássalhangzós végű melléknevek közül a nemzetiséget (népi vagy városi hovatartozást) jelölőknek van -a végű nőnemű alakjuk : francés. a kezdetet quieren akarnak.difícil nehéz fácil könnyíí sólo csak. . . Az -e végű melléknévnek nincsen külön alakja a nőnem számára.'tanulja estudio tanulok. difícil. azul. felelik ¿qué es esto? mi ez? el armario a szekrény la silla [szí'ljá] a szék la pizarra a (fali)tábla la tiza a kréta el cuadro fkwádró] a kép la lámpara a lámpa «1 cuaderno a füzet «1 lápiz. A ceruza zöld. los lápices a ceruza. a nyelvtani összefoglalásban. inglesa angol. Az -o végű melléknévnek külön -a végű alakja van a nőnem számára. kérdezi responden felelnek. A kék füzet. los refranes a közmondás el principio a kezdet. alta magas bajo. húngara magyar ' ¿qué lengua? milyen nyelv(et)? estudia tanul. A német nyelv. inglés. andaluz. egyedül la pala lira a szó. A pad magas. berlinés. francesa francia.szeretik la cosa a dolog Gramática 13 A melléknév — El adjetivo Az asztal magas. . szeretnek. . corta rövid („kurta") largo. . a ceruzák la pluma a toll «I tintero a tintatartó ¿cómo es? milyen ? corto. tanulom inglés.) 29 El pupitre es alto. . alemana német no sólo . . Pedro Péter Pablo [páMó] Pál ¿qué es usted? mi a foglalkozása? el obrero [ó&réró] a munkás la obrera a munkásnő el médico az orvos la médica az orvosnő el ingeniero fin/iénjérö] a mérnök el minero a bányász el abogado [bbögádb] az ügyvéd el comerciante a kereskedő húngaro. andaluza andalúziai. (Bővebbet a mellék­ névről 1. A spanyol melléknév vagy -o. A toll zöld. El cuaderno azul. blanca fehér la tinta a tinta azul [ácul] kék sino hanem ¿cómo son? milyenek? delante elül detrás hátul II. baja alacsony negro. tanulnak nuevo. vagy mássalhangzós végű. sino también nemcsak . A német könyv. el refrán. nueva új pregunta [pregunta] kérdez.

hanem elvont jogaimat akarunk jelölni. . 16 A melléknév főnevesítése el español a spanyol férfi. Estudio la lengua inglesa. Az angol nyelvet tanulom. akár állítmány. A melléknév. 30* .14 A melléknevek többes száma — El plural de los adjetivos los libros gruesos a vastag könyvek los cuadernos azules a kék füzetek los libros alemanes a német könyvek Las plumas son cortas. Ha a főnevesített melléknévvel nem személyt vagy nyelvet. los libros a könyvek. a nyelvet. Ha főneve után áll. mint a főnév. la lengua a nyelv. nem fejez ki megkülönböztető tulajdonságot). a francia nyelv. a szavakat. ami szép. 15 A jelzői melléknév helye a mondatban el libro verde a zöld könyv las nuevas palabras az új szavak las palabras españolas a spanyol szavak la lección primera . akár jelző. a „semleges" lo névelőt tesszük eléje: lo hermoso a szép ( = mindaz. a köny­ veket. lo bueno a jó. a könyvet. a szép mint fogalom). A megkülönböztető tulajdonságot (minőséget színt. t A nem személyt jelölő főnevek tárgy esete egyenlő az alanyesettel: el libro a könyv. Los pupitres verdes son altos. hangsúlyos. la blanca nieve a fehér hó (a hó mindig fehér. számban és (ha lehet) nemben egyezik főnevével. nemzetiséget) kifejező melléknév mindig főneve után áll. A tanár új szavakat mond. las palabras a szavak. A tollak rövidek. A különösebb hangsúly nélkül. Pl. A hölgyek nem angolok. i • i az első lecke la primera lección A jelzői melléknév állhat főneve előtt és után. A melléknév ugyanúgy képezi többes számát. un inglés egy angol ember. vagy csak díszítő jelzőként használt melléknév főneve előtt áll. lo nuevo az új- 17 A nem személyt jelölő főnevek tárgy esete El profesor dice palabras nuevas. A zöld padok magasak. hangsúlytalan. el francesa francia ember. „. a „fehér" itt díszítő jelző. az angol nyelv. Las señoras no son inglesas. una francesa egy francia nő. — Lección primera (ki van emelve az „első" szó. a spanyol nyelv la húngara a magyar nő A spanyol melléknevet a névelő segítségével ugyanúgy főnevesíthetjük. Ha főneve előtt áll. mint a magyar melléknevet: el inglés az angol ember. primera lecció (az „első" szó nincsen különösképpen kiemelve).

. . los pupitres b a j . pregunta = kérdez és kérdezi. las nuevas palabras [láznwé&ász páló&rász]. . los tinteros no son hermosos. los libros ingleses están aquí.. la lámpara es v e r d . . mesa verde [meszabérde]. las lecciones e s p a ñ o l . 20 A határozatlan névelő kitétele ¿Qué es esto? — Es una mesa. la tinta azul. . . A magyartól eltérően a spanyolban ki kell tennünk a határozatlan névelőt a magyarban névelő nélkül álló köznév előtt. . pregunta [pregunta]. el cuadro hermoso. . Egészítsük ki a melléknév (esetleg) hiányzó végződését: el armario b a j . . .. — Az está. A spanyolban nincsen különbség alanyi és tárgyas ragozás közt. estudian = tanulnak és tanulják. no es difícil [nőézdificil]. El libro está aquí. . — mondja az egyik tanuló. hangsúly Ügyeljünk a leckében előforduló nehezebb szavak kiejtésére és hangsúlyára : libro grueso [liftrögrwészö]. . Az es. es bajo [hzbáhb]. son állandó tulajdonságra vonatkozik (milyen?).. .. las alumnas húngaras son hermosas. las pizarras son negr . . 31 . el ejercicio difícil. Ejercicios 1. A könyv itt van. El señor Németh no está aquí. . El señor Kovács es (un) profesor. . la lección p r i m e r . . Az asztalok elül vannak. Kiejtés. los cuadernos franceses están en la clase. . estudiamos [észtudjómösz]. Németh úr nincs itt. las sillas baj . la mesa baja. . Kovács úr tanár. es grueso [ézgrwészo]. muy hermosa [mujérmösza]. están A könyv vastag. . es f á c i l . . Las mesas son altas. . son verdes [szómbértfész]. Az asztalok magasak. los pupitres son verdes. . pizarra [pigárrá]. es hermos . la lengua húngara . El libro es grueso. Mi ez? — Asztal. la tiza blanca .18 Es. Tegyük az egyes számot többes számba és fordítva: la lección fácil. no son difícil. csak alanyi ragozás van . la silla alta. . está. . . las lámparas son azules. la pizarra es negr . las palabras españolas son fáciles. . las pizarras son negras. Las mesas están delante. A tanár új szavakat mond. tehát dice = mond és mondja. . las primeras lecciones [lászprimérasz lékcjónész]. las lecciones f á c i l . las lenguas son hermosas. . . la lengua ingles . .. . — diee un alumno. . . está aquí. 19 A tárgyas igeragozás hiánya El profesor dice palabras nuevas. . es verde [ézftérdé]. . 2. . . — A foglalkozást jelölő főnév elől a határozatlan névelő rendszerint elmarad. son . . el cuaderno es^ verde.. están átmeneti állapotra utal (hol van most?). . y difícil. bajo [bá/ió]. . el lápis largo. las lámparas son v e r d . la mesa b a j . la tinta a z u l . quieren [kjérén]. .

¿Qué libro es azul? Melyik könyv kék? ¿Qué libros son gruesos? Mely könyvek vastagok? ¿Qué pluma es gris? Melyik toll szürke? ¿Qué plumas son grises? Mely tollak szürkék? 32 Éste. Azok a lámpák fehérek. Hol vannak a magas szekrények? Hátul vannak. Azok. Milyen a toll? Rövid. Az a lampa fehér. magyar vagyok. Azok a képek csúnyák. Az a füzet ott sárga. hanem rövid.3. Az. Ezek. — — Ése. Vastag a könyv? A hosszá ceruza. rövid. Aquélla. Milyen A kréta? Fehér. Ez a könyv piros. hanem magyar. Aquéllos. Nehéz a spanyol? Nem. Kovácsné is magyar. kereskedő vagyok. nem nehéz. Aquella lámpara es blanca. Ezek a könyvek pirosak. Ezek. Nem hosszá. . Ez. Mi a foglalkozása? Orvos vagyok. Kiss úr mérnök. a hosszú asztalok és az alacsony székek az osztályban vannak. A szép képek itt vannak. Aquel cuadro es feo. Az a toll ott zöld. Rövid? Igen. Ésta. Milyen a pad? Zöld. Ese cuaderno es amarillo. Alacsonyak a székek? A székek nem alacsonyak. Nem szépek a képek? A képek nem szépek. uram. Milyenek a képek? Szépek a képek? A képek szépek. Nem vagyok angol. Aquéllas. Az alacsony székek. Esa pluma es verde. Ezek az ablakok barnák. 4. — Azok ott. Az. Azok ott. Aquellos cuadros son feos. — — Ésos. Ön bányász? Nem vagyok bányász. Milyenek az asztalok? (Azok) is zöldek. Aquél. Hol van a zöld lámpa? Itt van. Az ott. Esos cuadernos son amarillos. — Ésas. — Ésa. Hosszú A ceruza? A ceruza hosszú. A spanyol nyelv szép. A tanulók spanyol szavakat mondanak. Kemény •elvtárs fel camaradaj munkás. Fordítsuk le spanyolra : Spanyolul tanulunk (= Tanuljuk a spanyolt). Azok a füzetek ott sárgák. Aquellas lámparas son blancas. Esta puerta es parda. Azok. Az a kép csúnya. Éstas. — Az ott. Ez az ajtó barna. Ez Éstos. A magas •szekrények. Azok a tollak ott zöldek. Esas plumas son verdes. Estas ventanas son pardas. Ön magyar? Igen. Mondjuk spanyolul: A vastag könyv. 3 TRES LECCIÓN TERCERA Mutató névmások Este libro es rojo. Estos libros son rojos. Nagyné orvosnő. A könyv vastag.

La puerta alta y ancha está a la derecha. en el centro. En esta lección de español estudiamos algunos colores y algunas cualidades. gris. ése. Este libro es rojo Ese libro es verde Aquel armario es alto — Muy bien. — Esta pluma es negra. Él ya conoce muchas palabras españolas. amarillo. — Este libro es verde. Aquellos cuadros no son hermosos. donde ahora estamos y estudiamos el castellano. es muy grande y hermosa. negro. señora Kiss? — ¿Qué libro. hay pupitres o bancos. . — ¿Y esa pluma? — ¿Qué pluma. y esa tiza es blanca. Aquellas ventanas son bajas y estrechas. Las ventanas bajas y estrechas están a la izquierda. — ¿Cómo es aquel armario? ¿Cómo es aquella puerta? ¿Cómo son aquellos cuadros? ¿Cómo son aquellas ventanas? . hay una mesa nueva y también dos sillas nuevas. — responde Pablo Takács. señora. — Aquel armario es viejo.I Colores y cualidades Esta clase. pardo. En esta pared hay una puerta alta y ancha. En aquella pared hay tres ventanas bajas y estrechas. azul. éste? — Sí. — ¿De qué color es este libro? — Es rojo. En esta clase hay muchos objetos. — ¿De qué color es este lápiz. son feos. señora. — dice el profesor. — ¿Qué lápiz es rojo y qué lápiz es azul? — Éste aquí es rojo y ése ahí es azul. detrás. — Blanco. 8 Spanyol nyelvkönyv — Ö614 *33 . Aquella puerta es alta y ancha. hay dos armarios viejos. ¿De qué color es ese libro. — ¿Cuáles son los colores principales? — pregunta el profesor. — Muy bien. ésa. delante. rojo. Estos bancos son pardos. Pero allí. ésta? — Sí. verde. Allí. Aquí. esta tiza? ¿De qué color son estos bancos? ¿De qué color son estas sillas? — Ese libro es amarillo. y esas sillas también son pardas.

esas azok a amarillo sárga aquel. rút ¿qué? melyik? milyen? mely(ek)? gris szürke el color szín la cualidad tulajdonság la calidad minőség donde ahol grande nagy en esta clase ebben az osztályban hay van. dolog. holmi en el centro a középen. vörös la puerta ajtó. — ¿Esta regla también es de madera? — Sí. muchas sok el objeto [óbhétö] tárgy. — ¿De qué es esa estufa? — Es ríe. vannak mucho. aquello az a aquellos. esa az a (a megszólított személynél levő tárgyra mutat) esos. II Conversación — ¿Cómo se llama ese objeto en español? — Es una estufa. sillas. közepén el centro közép.hierro. központ el banco pad pero de. esta ez a estos. estas ezek a rojo [rróhó] piros.) 34* . — ¿ Y de qué son los bancos? — Los bancos. las mesas. Ésa es una estufa de hierro. puertas. azonban allí ott viejo [bjéhó] öreg.— ¿Qué cuadernos son negros y qué cuadernos son grises? — Aquéllos allí son negros y éstos aquí son grises. ventanas son de madera. es una regla de madera. mucha. aquellas azok a feo csúnya. Las reglas amarillas son éstas (ésas. III Un refrán español No hay miel sin hiél* Vocabulario I. régi en esta pared ezen a falon. aquéllas). kapu pardo barna la ventana ablak ese. ebben a falban la pared [páréd] fal ancho [áncsó] széles ' *(A közmondás magyar megfelelője : Nincsen rózsa tövis nélkül. muchos. ésta). — ¿Cuál es la estilográfica parda? ¿Cuáles son las reglas amarillas? — La estilográfica parda es ésa (aquélla. tres három tercero harmadik este.

vannak) . a beszélőhöz közel levő személyre vagy tárgyra mutat. az h a y kifejezést használjuk (megfelel a német es gibt. az olasz c'é. en español spanyolban. 35 . Vessük össze: Allí hay una puerta. 22 A mutató névmás — El pronombre demostrativo a) este libro . szoros a la derecha jobbra derecho jobb(oldali) a la izquierda balra izquierdo [ickjérdó] bal(oldali) en esta lección ezen az órán lección de español spanyol óra de (elöljárószó) -nak a. n o h a y (nincs(en). ott la estilográfica töltőtoll la regla vonalzó II. there are. jó ¿de qué color es? milyen színű? ahí amott. Ott van egy ajtó. La puerta está a la izquierda. vagy semmi sincs. nem élő) la regla de madera favonalzó III. valahányszor a mondat alanya előtt határozatlan névelő.esta puerta ez a könyv — ez az ajtó estos libros — estas puertas ezek a könyvek — ezek az ajtók az a kép ott — az a toll ott b) ese cuadro — esa pluma esos cuadros — esas plumas azok a képek ott — azok a tollak ott az a tárgy — az a kályha c) aquel objeto — aquella estufa aquellos objetos — aquellas azok a tárgyak — azok a kályhák estufas A jelzőként álló mutató névmások a spanyolban melléknevek : nemben és számban egyeznek főnevükkel.estrecho szűk. -rol algunos. algunas néhány ¿cuál? ¿cuáles? melyik? melyek? principal főresponde felel.. Nincsen rózsa tövis nélkül. -rol. estos. -é . spanyolul la estufa kályha ¿de qué es? miből van ? el hierro [élj erró] vas estufa de hierro vaskályha la madera fa (anyag. -ú. ci sono kifejezésnek). Az ajtó balra van. no hay nincs(en). estas. Ha közelebbről még meg nem határozott személyek vagy dolgok létezéséről szólunk. están szavakat használjuk. nincsenek la miel méz sin (elöljárószó) nélkül la hiél [lájél] epe Gramática 21 Az általános létezést kifejező ige : h a y (van. — Mihelyt meghatározott vagy ismert személyek vagy dolgok helyéről szólunk. Ott egy új asztal van. Ebben az osztályban sok holmi van» Allí hay una mesa nueva. -bol. esta. -bol.¡ az angol there is. tud(ja) bien jól. Az hay kifejezést kell használnunk. az está. No hay miel sin hiél. -nek a. a francia il y a. -ű. nincsenek) En esta clase hay muchos objetos. a) Este. feleli él ő va már conoce ismer(i). vagy számnév van.

mind a megszólított személytől távol levő személyre vagy tárgyra mutat. ésta és está más-más jelentésére: Ez a kályha vasból van. mint ¿Qué es estol (Mi ez?) háromféleképpen válaszolhatunk: ' Es un libro. Ha a mutató névmások nem jelzőként (főnévvel együtt).) Aquella regla está allí.: ! . ékezetet nem kapnak. Ése es un libro. — Az. Vagyis a feleletben vagy nem ismételjük meg a mutató névmást.) ¿Qué es esto (eso. aquellas: mind a beszélőtől. aquella) regla? Esta regla está aquí. A háromféle mutató névmásnak (este. vagy megegyeztetjük a mutató névmást a főnévvel. ahí. — Aquélla. többes számú alakjuk nincs). aquello Mi ez (az ott. Ez. ese. — Az ott. eso. Las plumas nuevas són éstas.b) Ese. c) Aquel. hanem önmagukban állanak. Ügyeljünk a három alak: esta. vagy „semleges" alakjában hagyjuk. Amikor ismeretlen dologra vagy általánosságban a mondat egész tartalmára utalunk. Az a vonalzó ott van. Az a vonalzó ott van.. Ez. esos. aquello)? Eso está bien. 24 Helyhatározószók — Adverbios de lugar Ez a vonalzó itt van. aquella. Ez könyv. aquellos. (Ez jól van. változatlanok (nőneműek. — Ésa. — Az ilyen kérdésre. Nyomtatásban és sokszor írásban is el szokták hagyni a mondatkezdő nagybetű fölött az ékezetet. Eso es un libro. esa. [ Könyv. Esa regla está ahí. a „semleges" mutató névmásokat használjuk. La estilográfica está en el banco. Megjegyzés. — Az. Megjegyzések. 2. — Ése. 36 ¿Dónde está esta (esa. az)? Ez helyes. allí) felel meg. A favonalzó ez. (A megszólított személynél. — Az ott. Hol van ez (az) a vonalzó? . ékezni kell őket: ¿Qué lápiz es rojo? Melyik ceruza piros? Este. 23 A mutató névmások „semleges" alakjai: esto. — Aquél. — 1. A töltőtoll a padban (a padon) vau. La regla de madera es ésta. ¿Cuál es la estilográfica parda? Melyik a barna töltőtoll? Esta. Az üj tollak ezek. Esta estufa es de hierro. Ezek csak önállóan (főnév nélkül) állhatnak. esas: a megszólított személyhez közel levő személyre vagy tárgyra mutat. aquel) a fenti három helyhatározószó (aquí.

— Muchas sillas. — Mucho dinero. — Sok pénz. „hogyan"? a jelentése. Ezen az órán a színeket tanuljuk. Mucho után egyes számban áll az olyan főnév. — Sok szék. Ott egy magas szekrény van. a többi ige előtt „hogy?". c) ¿Cómo se llama este objeto en español (en húngaro. Mucha miel. franciául. Delante hay dos sillas huevas. b) En esta pared hay algunos cuadros hermosos. az es. en francés. Sok méz. angolul. rendszerint az es (son) ige következik utána. a pénz). c) a ¿Cuál? (többes számban: ¿Cuáles?) nem áll közvetlenül főnév előtt. Ebben az osztályban sok holmi van. Sok tárgy. mind a többes szám számára. Muchos objetos. son (van) ige előtt „milyen?". en alemán)? Ezen a falon van néhány szép kép. 27 Az en elöljárószó használata a) En esta clase hay muchos objetos. amelyet nem szoktunk többes számban használni (mint pl. a méz. Az hay szónak csak egy alakja van mind az egyes szám.25 Kérdő névmások — Pronombres interrogativos Milyen? Hogy? Hogyan? Mely? Melyik? Milyen? Melyik? Melyek? Milyen az a szekrény? Hogy van? Hogyan tanul Péter? Melyik könyv zöld? Milyen (Mely) szekrények állnak ott? Melyik a sárga vonalzó? Melyek a fő színek? ¿Cómo? ¿Qué? ¿Cuál? ¿Cuáles? ¿Cómo es aquel armario? ¿Cómo está usted? ¿Cómo estudia Pedro? ¿Qué libro es verde? ¿Qué armarios están allí? ¿Cuál es la regla amarilla? ¿Cuáles son los colores principales? A kérdő névmások használatáról jegyezzük meg a következőket: a) a ¿Cómo? után mindig ige következik . 26 Egyes és többes szám használata h a y és m u c h o mellett Allí hay un armario alto. En esta lección estudiamos los colores. németül)? 37 / . en inglés. egyébként mucho után a főnév többes számba kerül. Elöl két új szék van. b) a ¿Qué?y mindig főnév előtt áll. Hogyan hívják (mondják) ezt a targyat spanyolul (magyarul.

hiél [jel]. es muy grande [ézmuigrándé]. németül) beszélek. En (-ban En (-ban 2. objetos [öbhetösz]. -ön. A „beszélni" ige után az en elmarad: hablo español (húngaro. -en. d) una estufa de hierro una regla de madera Ezen a spanyol órán a színeket tanuljuk. angolul. b) a minőséget. en el centro a középen. en Hungría Magyarországon. regla de madera favonalzó. tres ventanas bajas [tréz&éntánáz ¿¿tftász]. los bancos [lózÜánkósz]. cualidades [kwálidádész]. -ül raggal fordítjuk. erről bővebbet 1. c) Nyelvek neve előtt az en elöljárószót a magyarban -ul. en Budapest Budapesten. leckében). -bői ragnak megfelelően. a magyar -ból.a) Mutató névmással kapcsolatban az elöljárószó a mutató névmás elé kerül: 1. -ra. clase osztály) clases osztályok) 1 «= Ebben az osztályban <= Ezekben az osztályokban b) Az en elöljárószót gyakran -on. b) ¿De qué color es este lápiz? c) ¿De qué es esa estufa? Es de hierro. sillas nuevas [sziljáznwéftász]. d) Sok magyar összetett szónak de elöljárószós kapcsolat felel meg: estufa de hierro vaskályha. bajas y estrechas [báhhsz jésztrécsász]. c) azt. alemán) spanyolul (magyarul. Kifejezi: a) a birtokot: la lección de español (szó szerint: a spanyolnak. hangsúly . 28 A d e elöljárószó használata a) En esta lección de español estudiamos los colores. Milyen színű ez a ceruza? Miből van az a kályha? Vasból van. es de hierro [ézdéjérró]. -re raggal fordítjuk a magyar­ ban : en esta pared ezen a falon (és : ebben a falban). castellano [kásztéljánó]. inglés. Kiejtés. -ű képzőnek megfelelően. grande y hermosa [grándéjérmdszá]. a magyar -ú. hay [ai]. amiből valami van. a spanyo) nyelvnek az órája . esta ez az estas ezek az 3. franciául. armarios viejos [ármárióz ftje/iósz]. 38 . francés. a köv. Ügyeljünk az alábbi szók kiejtésére és hangsúlyára : <es rojo [ézró/iö]. estas ventanas [észtáz&éntánász]. vaskálvha favonalzó A de elöljárószó egyike a leggyakrabban előforduló elöljárószóknak. alta y ancha [áltájáncsá].

jobbra. Ez a könyv piros. . sok tulajdonság . A la derecha . . Feleljünk háromféleképpen a következő kérdésekre : ¿Qué es esto? (Un libro. . . Ezek a képek szépek.Ejercicios 1. 6. hanem keskeny. Milyen a kályha? Milyen színű? Fekete. — . . . három könyv. éste stb. Tanuljuk a fő színeket. — . illetve az está vagy están szót: En el banco . cuadernos. Melyik az új szék? Az. en el pupitre. Mi az? Szekrény. . fából van. es el armario nuevo? ¿ . El libro . Az az ajtó nem széles. néhány tárgy. — ¿Qué estilográfica es negra? . . . . néhány tulajdonság. lápices y estilográficas. .) 5. — ¿Qué bancos están en el centro ? . mesa es alta. cuadros son hermosos? ¿ .) — ¿Qué es aquello? (Una silla. . — ¿Cuál es el armario nuevo ? . két toll. . Ez töltőtoll. . son las palabras españolas? ¿ . . Estos objetos . .) megfelelő alakját: . . . a padokban. hanem alacsonyak. a padban. a csúnya képek azok.) — ¿Qué es eso? (Una regla. sok könyv. Mi ez? Kréta. — ¿Dónde está la mesa nueva? . . . armarios son viejos? ¿ . . . három toll. hátul. una puerta ancha. . — . . azokban a padokban. az a könyv barna. Tegyük a pontok helyébe a megfelelő kérdőszót (¿Cómo ? ¿Qué ? ¿Cuál ? ¿Cuáles ?) ¿ . . . Az szekrény. . . . abban a padban. néhány szín. delante. . silla es baja. . . egy toll. es la silla nueva? ¿ . Ezen a spanyol órán néhány színt és tulajdonságot tanulunk. . . libro es muy hermoso. Az régi szekrény. . — . faasztal. — ¿Qué ventanas están a la izquierda? . Tegyük a pontok helyébe az hay. . . a la derecha. — . balra. Az vaskályha. azok a képek csúnyák. En el pupitre .) 2. sok szín. . . vaskályha. . . A szép képek ezek. paredes son amarillas. sok méz. . 39 . sok toll. . . abban az osztályban . ezekben a padokban. ott. elöl. Mi az ott? Töltőtoll. Azok az ablakok nem magasak. . Mondjuk spanyolul: egy könyv. — . es aquel armario? ¿ . . 3. vasból van . ventanas son altas y anchas. . . (Itt. Ez kréta. az osztályban. silla es nueva? ¿ . . Ez a fal szürke. armarios son viejos. Ez fehér kréta. son los cuadros feos? 4. amott. . . Ezek a füzetek fehérek. sok tárgy . az a könyv ott sárga. ebben az osztályban. . Tegyük ki a mutató névmás (este. son aquellos cuadros? ¿ . estufa de hierro. középen. néhány könyv. . . Miből van? Vasból. . La mesa . En esta clase no . sok pénz . es esa silla? ¿ . cuadernos son verdes. palabras estudiamos? ¿ . . néhány toll. en el banco. azok a füzetek feketék. két könyv. ebben a padban. un libro. Fordítsuk le spanyolra: Ebben az osztályban sok kép van. azok a füzetek ott kékek. . . Esta puerta . És melyek az új szekrények? Ezek. . . . .

Az apa szorgalmas munkás. marido de Ana Balog y padre ' ^NS~ de cuatro hijos. v Eva es alegre. El padre es un obrero diligente. Juan es un obrero diligente y concienzudo. Ana es una buena ama de casa. jefes de la fábrica están contentos V L con el trabajo de Juan. Trabaja mucho en casa. Ahora ella también está cansada. 40 . La vivienda de la familia Varga está en una casa moderna de cuatro pisos. y^l Ahora Juan está cansado. Los nombres de los . La vivienda de los Varga está en el cuarto piso. I La familia Varga La familia Varga vive en Budapest. (Paco está bien.^S¿f Varga. Éva (mindig) vidám.4 CUATRO LECCIÓN CUARTA S e r és e s t a r SER (állandóan) lenni Paco es bueno. Jíoy Eva está alegre. József éhes. Esta noche la familia Varga está en casa.. Los * . hermosos y muy cómodos. Feri jó. Los cuartos (Las habitaciones) del cuarto piso son grandes. en la Calle de la Reina Isabel. (lenni) ESTAR (átmenetileg) lenni Paco está bueno. Ella es el alma de la casa. József nyúlánk. El padre está sentado en un sillón. José está hambriento.) Feri jól van. Eva y María. Está EkfcffT-^ \ l sentado en un sillón y descansa. José es esbelto. Paco. Juan Varga trabaja de obrero en una fábrica de papel. Éva ma vidám. la mujer de Juan. Az apa egy karosszékben ül. ' El ama de casa es Ana. claros. cuatro hijos son : José. Está sentada en una silla cerca de la estufa y habla con el marido. El cabeza de la familia es Juan .

— 2. — Sí. pero ahora descanso. — responde la mujer. — Y. señor Kiss. señora. mamá. ya estamos listos. Eva y María son muchachas muy bonitas. El cuarto donde vivo es claro y muy cómodo. — Vamos a cenar. sólo Juan está todavía un poquito enfermo. — ¿Cómo está hoy la abuela? — pregunta el padre.) 41 . — ¿Está contento con la habitación? — Sí. ¿Y cómo está Don Francisco. ¿vosotros. Ya es tarde. — Aun está mal. Pero hoy no están alegres. señora. gracias. Las dos muchachas son alegres.José y Paco son jóvenes muy listos. — responden los muchachos. pero no es débil: él también es fuerte. Eva es aplicada. señor Kiss 1 — — ¡Hasta la vista. Paco no es tan alto como José.* En casa del herrero cuchillo de palo. el padre de usted? — Está aún muy débil. jHasta luego. — ¿Dónde está la nueva vivienda de usted? — En la Calle Principal. ¿Cómo está la familia? — Todos están bien. señora 1 III Refranes españoles Tal padre. A cipész lyukas cipőben jár. pero ya no está en cama. — Está aún en cama. señora! ¿Cómo está usted? — Muy bien. — ¿Está ya lista la cena? — pregunta Juan. ¿Y usted? — Yo también estoy bien. — Estoy hambriento. *(A közmondások magyar megfelelője: 1. pero María no es siempre diligente y concienzuda. II Conversación — ¡ Buenos días. — responden las muchachas. gracias. Él es fuerte también. José es alto y esbelto. porque la abuela está enferma. — ¿Dónde trabaja usted ahora? — Ahora trabajo en una fábrica de papel. Alma nem esik messze a fájától. — ¿Trabaja mucho? — Sí. . José y Paco son muchachos buenos y aplicados: en la escuela y en casa trabajan mucho y bien. — Ya está lista. ya estáis listos para la escuela? — pregunta la madre. tal hijo.

közelében habla beszél el joven fiatalember la joven (serdült) leány listo ügyes. helyes porque mert ¿por qué? (¿porqué) miért? el abuelo nagyapa la abuela nagyanya los abuelos nagyszülők enfermo beteg ¿cómo está? hogy van (egészségileg) ? aun [áun]. itthon el cabeza vminek a feje (átvitt értelem­ ben) la cabeza fej «1 marido férj Ana Anna «1 hijo valakinek a fia vagy gyermeke «1 nombre név trabaja dolgozik de obrero munkásként. lakás •claro világos -cómodo kényelmes esta noche ma este. háziasszony la mujer asszony. -vei el trabajo munka cansado fáradt descansa pihen el ama de casa háziasszony. los reyes király Isabel Erzsébet. mint . a Varga család •del = de + el el cuarto. -a ülni •el sillón karosszék. ma éjszaka «n casa otthon. kész. a ház ura el ama (nőnemű szó!) gazdasszony. megelégedve con (elöljárószó) -val. felkészült fuerte erős tan olyan. anyuka la cena vacsora vamos a cenar menjünk vacsorázni I cenar vacsorázni .munkás •el papel papír la fábrica de papel papírgyár 42 concienzudo lelkiismeretes el jefe főnök. nagyon ella (nőnem) ő el alma (nőnemű szó l) lélek cerca de (elöljárószó) mellett. Izabella en la Calle de la Reina Isabel az Erzsé­ bet királyné úton la vivienda lakás la vivienda de la familia Varga a Varga család lakása la casa ház moderno modern. aplicado szorgalmas «star sentado. nyúlánk hambriento éhes el padre apa diligente. él •en Budapest Budapesten la calle út. la habitación szoba. feleség mucho (határozószó) sokat. amint débil gyenge el muchacho gyerek. fiú la muchacha fiatal leány la escuela iskola trabajan dolgoznak bonito csinos. új de cuatro pisos négyemeletes •el piso emelet los Varga a Vargáék. -ért la madre anya la mamá mama. aún [áön] még mal rosszul estar en cama ágyban feküdni la cama ágy vosotros ti estáis listos készen vagytok para (elöljárószó) számára. la familia család la familia Varga a Varga család vive lakik. igazgató contento megelégedett. értelmes.Vocabulario •cuatro négy cuarto negyedik Paco (Francisco) Feri (Ferenc) Eva Éva siempre mindig alegre vidám hoy ma •esbelto [éz&éltó] karcsú. a ház úrnője el amo gazda. utca la reina királynő el rey. annyira como mint. fotel I.

buenos. bueno (buena). Én jó vagyok. Betegek vagyunk. buenos. buenas. (Férfiak. (enferma). és vegyesen. enfermos (enfermas). (Nők. önök. tal amilyen . maga) beteg. (NŐ. Mi jók vagyunk. gracias köszönöm (las gracias kö­ szönet) todos mindnyájan. ön. enfermos (enfermas). .) Ők jók. (Férfi. Beteg vagy. bot Gramática 29 A személyes névmások — Los pronombres personales A s e r (lenni) ige ragozása a kijelentő mód jelen idejében soy eres es Nosotros Nosotras Vosotros Vosotras Ellos Ellas Ustedes somos sois son bueno (buena). " buenas. és vegyesen. Ő jó.) Ő jó. (Nők.) Ők jók.) Mi jók vagyunk. Estoy Estás Está Estamos Estáte Están enfermo enfermo enfermo (enferma). buenos. (ők. buena. (Férfiak. (Nők. (enferma). buenas. Betegek vagytok. enfermos (enfermas). . . tal .) Önök jók.) Ti jók vagytok. ¡hasta la vista! a viszontlátásra 1 hasta (elöljárószó) -ig luego (iwégö) az(u)tán. azonnal. . (ö. 30 Az e s t a r (lenni) ige ragozása a kijelentő mód jelen idejében Beteg vagyok. Te jó vagy. (Férfiak. bueno (buena). buenos (buenas). .) Ti jók vagytok. mindenki todavía még un poquito egy (egészen) kissé Don (keresztnév előtt) úr trabajo dolgozom descanso pihenek vivo élek. lakom es tarde késő van ¡hasta luego!. bueno.) Onjó.O. maguk) betegek. mindjárt la vista látás III. olyan el herrero kovács(mester) el cuchillo kés el palo fa. és vegyesen.

U. usted. el padre de los muchachos a fiúk apja.. az estar átmeneti állapotra utal. Los hijos son listos. A nagymama (most) beteg. betűkkel rövidítik. 33 A birtokviszony El padre de Paco se llama Juan. a hatá­ rozott névelő többi alakját azonban nem vonjuk össze: las hijas de la madre SLZ anya lányai. TJds. Vds. Ud. Feri apját Jánosnak hívják. Ma János jókedvű. él. La abuela está enferma. A nagymama (állandóan) beteg. János a család feje. Pl. La mesa es de madera. nosotras. ustedes (Önök. Los hijos están listos. 34 A megszólítás ¿Cómo está usted. Az asztal fából van.. Vd. Vargáék lakása. ön ügyvéd. señores? Hogy vannak. A személyes névmást (yo. ellas. asszonyom? ¿Cómo están ustedes. vosotras. Hogy van az ön apja? ¿Cómo está el padre de usted? ¿Dónde está la vivienda de usted? Hol van az ön lakása? A birtokviszonyt a magyar -nak a. La mesa está en la clase.. los hijos del padre SLZ apa fiai. Én orvos vagyok. Az idő megjelölését mindig ser igével végezzük: es tarde késő van. az ustedes alakot Vs. tú. Us. A gyerekek értelmesek. A ser állandó jellegű tulajdonságra. maguk). 32 A személyes névmás használata Soy obrero. Juan es el cabeza de la familia. uraim? ¿Cómo está Don Francisco? Hogy van Ferenc bácsi? Az udvarias megszólítás alakja a spanyolban usted (ön. maga) .. 44 . A gyerekek készen vannak. usted es abogado. ustedes) az ige mellett csak akkor tesszük ki. La vivienda de los Varga. — Az usted a régi vuestra merced ( = kegyelmességed) rövidítése. A de és el alakot összevonjuk : del. ha hangsúlyos (akárcsak a magyarban). ella.. vosotros. betűkkel. János (mindig) jókedvű.. Az asztal az osztályban van. ellos. el padre de usted az ön ( = önnek az) apja. Juan es alegre. nosotros. Munkás vagyok. Az usted szót írásban V. Hoy Juan está alegre. es de noche este van. -nek a ragnak megfelelően a de elöljárószó fejezi ki. A negyedik emelet lakásai. a spanyolban a birtok megelőzi a birtokost: el hijo de Pedro Péter ( = Péternek a) fia.31 A s e r és az e s t a r használata La abuela es enferma. Los cuartos del cuarto piso. Yo soy médico. señora? Hogy van.

A spanyol nyelv sajátossága. caballero ( = uram. aún (kun) az ige után (olykor előtte is) állhat. J A vacsora már készen van. Está aún en cama. hogy a megszólításban kitegyük a señor. Es tarde ya. • . una névelő helyett az el. señora. A „még" fogalmát a todavía szóval is kifejezhetjük . . Késő van már. . e szó az ige előtt és után állhat: La abuela está mal todavía._. Todavía está en cama. Még ágyban van. „ . e megszólítás után azonban mindig oda kell tennünk az illető keresztnevét: ¿Cómo está. .szótaggal kezdődő főnevek előtt. bátyám) és Doña (-né. Bizalmasabb ismeretség esetében a Don (bácsi. asszony) megszólítást használják. ( = Még fekvő beteg. Él ya no está en cama.A spanyol udvariasság megköveteli. r . un ave a madár. néni. La cena ya está lista.) Aun (áun) csak az ige előtt. señorita. 35 36 A y a (már) helye a mondatban Ya es tarde.vagy ha. a ú n (még) sző helye a mondatban La abuela aun está mal. \ . Ella es el alma de la casa. ö a ház lelke. . szó szerint: lovag) megszólítást. egy madár el álgebra az algebra el hambre az éhség el agua (fresca) a (friss) víz el habla española a spanyol nyelv el (un) hacha buena a (egy) jó fejsze 45 38 . un névelőt használja a hangsúlyos a. A ház úrnője Anna. M á r n e m fekszik á Él no está ya en cama. (kedves) Péter bácsi? — ¿Está en casa Doña Dolores? Itthon van Dolores asszony? Az a u n . / gy ban « A ya állhat az ige előtt vagy után. Már késő van. A nagymama még rosszul van. így mondják. Az egyeztetés szempontjából az ilyen főnév természetesen nőneműnek számit. K La cena está lista ya. Névszói állítmány esetében a ya a névszói állítmány előtt vagy után áll* Gyűjtő értelmű többes számok el padre az apa la madre > az anya el abuelo a nagyapa la abuela a nagyanya el hijo a fia la hija a leánya A rokonságot jelölő szók hímnemű többes számú értelmű. az illető nevével együtt vagy anélkül. bár nőnemű szavakról van szó: * el ave. hogy a jó hangzás kedvéért a la. 37 lós padres a szülők los abuelos a nagyszülők los hijos a gyerekei alakja sokszor gyűjtő Az el (un) névelő használata la (una) helyett El ama de casa es Ana. Don Pedro? Hogy van.

.'tets des muchachas. habla española es muy hermosa. a tanár úr tanulói. . la h flá ácsé) (a h betű). enfermo y . ¿En qué cuarto . . álgebra es difícil. . . . enferma [émférmá]. . las hachas. tú ahora? ¿Cómo . está hoy alegre [esztáójá%ré]. . pero ya no . cabeza [káftécá]. . . . cuatro hijos [kwátró ihbsz]. ancha ventana está a la izquierda. . buenos y aplicados [bwénósz jáplik¿dosz]. a gyárak igazgatói. . hacha es buena. . Las ventanas . . a szorgalmas tanulólány új füzete. mert itt a hangsúly nem az első szótagon van. en ese cuarto. az anya leánya. Tegyük a pontok helyébe a ser. . alta puerta está a la derecha. . las aguas. . . . . Yo . . de hierro. la Ángela (Angéla). a szorgalmas tanulólányok füzetei. . illetve estar megfelelő alakját: Hoy yo . siempre alegre. Ugyancsak : una alta puerta egy magas ajtó. Don Pablo? Él . Pablo vive en . . az anya leányai. . pero . . Nosotros . . . Ejereieios 1. pero hoy aun no . gracias. valamint a betűk neve előtt is megmarad a nőnemű névelő: la Ana. . . . Kiejtés.Viszont: una amiga egy barátnő. ) ¿Cómo se llaman los hijos de Juan Varga? ¿Qué es Juan Varga? ¿Dónde trabaja? ¿Qué obrero es Juan? ¿Quién está contento con el trabajo de Juan? ¿Cómo está Juan ahora? ¿Dónde está sentado? ¿Quién es el ama de casa? ¿Dónde trabaja ella? ¿Dónde está sentada ahora? ¿Cómo son José y Paco? ¿Cómo es José? ¿Cómo es Paco? ¿Cómo trabajan ellos en la escuela? ¿Qué muchachas son Eva y María? ¿Es aplicada Eva? ¿Es aplicada María? ¿Cómo son siempre las dos muchachas? ¿Por qué no están alegres hoy? ¿Cómo está la abuela? ¿Cómo está usted. Eva y María. . . los abuelos de Francisco? . . La estufa . África francesa. . vamos a cenar [bámószácénár]. . 2. annak a fiatalembernek a szülei. . . Mondjuk spanyolul: a tanuló könyve. . . a tanulók könyvei. bien. a munkások lakásai. ellos? ¿Cómo . . en cama. . hachas son buenas. . Tú . Juan Varga [hwámbárgá]. Női keresztnevek előtt. ¿En qué clase . . A többes számban is csak: las aves. . [lkzddsz mucsócsász]. a tanulók könyve. ennek a tanulónak az osztálya. . . 4. Péter tollai. . . muy débil. 46 . . amiga de usted? ¿Quién e s . . América española. Ana y . Tegyük a pontok helyébe a határozott névelő megfelelő alakját : . György füzetei. . . . vosotras . Feleljünk a következő kérdésekre : ¿En qué ciudad vive usted? ¿En qué calle vive usted? ¿En qué calle vive la familia Varga? ¿En qué casa está la vivienda de la familia Varga? ¿En qué piso está la vivienda de los Varga? ¿Cómo es la vivienda de los Varga ?¿Quién está en casa esta noche? ¿Quién es el cabeza de la familia Varga? ¿Quién es Juan Varga? (El marido de . . Pedro vive en . un poquito [umpókitó]. . . hangsúly Ügyeljünk az alábbi szavak helyes kiejtésére és hangsúlyára: es bueno [ézftwénó]. . porque yo . . en cama. ama de casa? . es esbelto [észéz&éltó]. ¿Dónde vive . . . siempre diligente. . a tanuló könyvei. señorita)? 3. en casa. listas. . mert alta nem főnév. . alegre. la América española a spanyol Amerika. . ezeknek a tanulóknak az osztályai. alto y esbelto [altó jéz&éltó]. . Péter tolla. concien­ zudo [könejéncudö]. azoknak a fiatalembereknek a nagyszülei. a gyár munkásai. agua está fresca. Angela trabajan (dolgoznak) mucho en casa. . Budapest házai. . Pál ceruzái. siempre aplicadas. a munkás lakása. las hablas. señor (señora. la alta ventana a magas ablak. la a (az a betű). . . a la izquierda.

I. Escribes el ejercicio.5. személy Habláis en voz alta. -ir Egyes 1. Sokat írunk. mély Respondemos al profesor. (Egy !) karosszékben ülök az ablak mellett és pihenek. II. Respondes a la carta. Responden a la pregunta. Késő van már? Még nincsen késő. Én nem dolgozom (egy 1) gyárban. Habla húngaro. 5 CINCO I.) I. III. És te hogy vagy? Én is jól vagyok. Jól felelek. Responde mal. Felelünk a tanárnak. II. Otthon dolgozom. Mindenki meg van elégedve a háziasszony munkájával.) — Hogy vagy? Köszönöm. Rosszul felel. Hablamos szecorrientemente. Ritkán ír. ma nem vagyok még. Folyékonyan beszélünk. I. sze' mély 2. — Józsi fiai nagyon értelmesek. } -0 III. személy 3. Hangosan beszéltek. II. Fáradt vagy? Nem. jól vagyok (szórend !). Felelnek a kérdésre. Escriben a menudo. Gyakran írnak. ) . Válaszolsz a levélre. . írjátok a szavakat. Levelet írok. Hablan en voz baja. személy LECCIÓN QUINTA Az ige ragozása a kijelentő mód jelen idejében Példa: hablar responder escribir beszélni felelni írni Tő: hablrespondeserib- szám: Hablo español. Escribo una carta. Escribimos mucho. Escribe raramente. 2. Ma este fáradt vagyok. Escribís las palabras. Halkan beszélnek. írod a feladatot. köszönöm. Fordítsuk le spanyolra: Budapesten lakom. Magyarul beszél. -as -es -a "e -amos -emos -irnos -ais -eis -ís Többes szám: 1. Hablas mucho. II. -an II. -ar II. J I. Respondéis a él. \ III. -er III. Hol lakik Budapesten? Abban az utcában. ők már elkészültek iskolai leckéikkel ( = Ők már készen vannak az iskola számára. Feleltek neki. 1 I I I . személy 3. fáradt. II. Spanyolul beszélek.) I. Jóháziasszony vagyok. III. ) -en 47 . 1 III. Sokat beszélsz. — Hol dolgozik ön? Munkás vagyok egy papírgyárban ( = Munkásként dolgozom . . Respondo bien.

sino está en casa y descansa.) Mientras Juan escribe las cartas. debo responder a la carta de mi hermana que vive en la Argentina. Primeramente. José escribe a menudo. — dice para sí.I Hoy es domingo Hoy es domingo. — Pues hacemos la excursión por la tarde. José y Paco. Conozco bien a mi hermana : ya espera mi carta con impaciencia. pero yo respondo raramente. su mujer. — ¡Corriente ! ¿Con quiénes hacemos la excursión? — Ahora mismo llamamos por teléfono a Pablo y a Esteban. Eva y María. Mientras que Eva hace las camas y arregla los cuartos. debo aprender las nuevas palabras españolas y escribir el ejercicio. Sin duda están en casa todavía. Luego. — Hoy no trabajo en la fábrica. pero debo hacer otras cosas. debemos estar en casa. María ayuda a la madre en la cocina. no estudian ahora porque ya están listos para la escuela. — Bueno. Ana es una buena y concienzuda ama de casa. Ana. — Pues. 48 . {Juan no sólo trabaja en la fábrica. este pitillo. Además. Ahora está sentado en el sofá y fuma un cigarrillo. Por fin. porque es domingo. debo responder a las cartas de mi amigo José que está ahora en Szeged. Es la mañana. Escuchan la radio y entretanto hablan en voz baja entre ellos. ayudan siempre a la madre. Pero. Las hijas. sino también sigue un curso de lengua castellana. Esta mañana Juan Varga no trabaja en la fábrica. ¿qué hacemos hoy? ¿Qué dices de una excursión a las montañas? — Digo que es una buena idea. por la mañana. Ella cocina muy bien. debo hablar con mi hermano. trabaja en la cocina. Él debe aún cien florines a mi mujer. Eso no está bien. Los hijos.

Hablo muy mal y a menudo digo tonterías.) 4 Spanyol nyelvkönyv — 8814 49 . akiket. Vocabulario cinco öt quinto [kíntó] ötödik' hablar [á&lár] beszélni responder felelni. si usted habla despacio. amelyet. amelyeket la Argentína Argentína conozco ismerem. los gofos pamlag. Yo sólo chapurreo el español. Tomo lecciones de español dos veces a la semana. kerevet fumar szívni. . — ¿Desde cuándo estudia usted el castellano? — Desde hace cuatro meses. el pitillo cigaretta para sí magában.II Conversación — ¿Habla usted español. amelyek . Pero comprendo mucho. — 3. señora. válaszolni escribir írni la carta levél a (elöljárószó) -nak. ismerek (conocer ismerni) a mi hermana nőtestvéremet. El hábito no hace al monje. ha a kéz nem jó. las voces [láz&ácész] hang la pregunta kérdés a menudo gyakran I. tenni otro más. — 2. dohányozni el cigarrillo. señora? — Hablo un poquito. Nem használ a szó. — Usted es muy cortés. akit. ma délelőtt el goíá. holnap esta mañana ma reggel. III Refranes españoles Decir y hacer no comen a una mesa. -hez. -nek. . -hoz raramente ritkán corrientemente folyékonyan al = a + el en voz alta hangosan en voz baja halkan la voz. — Usted hace buenos progresos en español. nőtestvéremnek esperar várni. egyéb primeramente először (is) mi hermana nőtestvérem mi az én . akik. délelőtt. Nem a ruha teszi az embert. Usted habla muy bien.-m el hermano fiútestvér la hermana nőtestvér los hermanos testvérek que (vonatkozó névmás) aki. re . magának deber tartozni. -ra. — Es usted demasiado modesta.* Una golondrina no hace verano. kelleni debo hacer tennem kell hacer csinálni. caballero. -hoz. Egy fecske nem csinál nyarat. — Sólo no hablo bastante. porque faltan las ocasiones. amely. pero muy mal. el domingo vasárnap es la mañana reggel (délelőtt) van la mañana reggel. remélni con impaciencia türelmetlenül *(A közmondások magyar megfelelői: 1.

sigues. cél aprender megtanulni seguir un curso tanfolyamra járni seguir (sigo. ciento száz el florín forint por fin végül por (elöljárószó) által. -on ke­ resztül el fin vég. elegendő .la impaciencia türelmetlenség además azonfelül.v. mulasztani A la ocasión alkalom III. közé pues [pwész] hát. anihez: de) la excursión kirándulás a las montañas a hegyekbe la montaña hegység. felhívni por teléfono telefonon cl teléfono a telefon a Pablo Pált Esteban [észte&án] István sin duda kétségkívül. hegy que (kötőszó) hogy la idea gondolat. között. bemenni escuchar (meg)hallgatni esperar várni. dices) mondani. . comer enni a una mesa egy asztalnál la golondrina fecske el verano nyár el hábito (szerzetesi) ruha cl monje szerzetes Gramática 39 Az ige (El verbo) — Az igeragozás (La conjugación) I. köztük entre (elöljárószó) közt. eleget faltar hiányozni. -ért. -szer. nos decir (digo. miközben su mujer a felesége su az ő . megvetni az ágyakat arreglar kitakarítani. máris llamar hívni. remélni estudiar tanulni faltar hiányozni 50 . szólni (amiről. -szőr a la semana hetenként la semana hét el progreso haladás hacer buenos progresos szépen haladni bastante elég. -bői. azonkívül el amigo barát la amiga barátnő no está bien nincs rendjén cien.-je la cocina konyha cocinar főzni ayudar segíteni (akinek: tárgyeset) hacer las camas be. biztosan la duda [Ikduda] kétség II» chapurrear törni (a nyelvet) demasiado túl. mialatt. túlságosan modesto szerény cortés udvarias la tontería butaság comprender megérteni si (kötőszó) h a . rendbe hozni entretanto azalatt. révén. folytatni el curso tanfolyam mientras que míg. ezalatt escuchar (meg)hallgatni entre ellos maguk közt. végett. -ar végű igék : arreglar kitakarítani. -ból. sigue) követni. -on át. ötlet por la mañana (időhatározó) délelőtt hacer una excursión kirándulni por la tarde (időhatározó) délután ¡corriente! helyes 1 rendben van! ahora mismo most mindjárt. . vajon despacio lassan ¿desde cuándo? mióta? ¿cuándo? mikor? cuando amikor desde hace (elöljárószó) óta el mes hónap tomar venni dos veces kétszer una vez egyszer la vez -szór. rendbe hozni ayudar segíteni descansar pihenni entrar belépni.

Szépen halad. (-AR) Egyes szám 1. ha a főnévi igenév -ar.i r végű igék csoportjába.e r és 3. személy 3. (-ER) III. Hace buenos progresos. (-IR) A megfelelő magyar rag -k. -ja.a r . -jétek -nak. személy 3. Az ige tövét megkapjuk. -ják. -játok. személy Többes szám 1. -jük -tok. személy 2. ¿Qué hacéis? No hacen excursiones. hogy a ragok mindenkor a tőhöz járulnak. A lecke elején levő táblázatból is láthatjuk. kelleni responder felelni vivir élni. Az igeragozás keretében először a kijelentő mód jelen idejével (el modo indica­ tivo."-ir végű igék : escribir írni preguntar kérdezni tomar venni trabajar dolgozni deber tartozni. -ir végződését elhagyjuk. -er végű igék: aprender megtanulni comprender megérteni comer enni III. az . A három igeragozás ragtáblája a következő : I. I libát követsz el. 2. tenni) Hago una excursión. Haces un error. -juk. felhívni II. -ik. dohányozni hablar beszélni llamar hívni. Kirándulok. -tek . *nek. -er. személy 2. -d -. hago haces hace hacemos hacéis hacen 51 4* . ill. Mit csináltok? Nem mennek kirándulni.fumar szívni. személy -amos -áis -an -emos -éis -en -imos -is -en -nk. el tiempo presente = el presente de indicativo) foglalkozunk. lakni A spanyol igéket a főnévi igen év (el infinitivo) végződése szerint három csoportba osztjuk: 1. Sok mindent csinálunk. -je -as -a -es -e -es -e 40 Rendhagyó igék ragozása 1. -1. Hacer (csinálni. -m -sz. az . az . -ik -0 -0 -0 II. Hacemos muchas cosas.

rendhagyó igék ragozását is. (Él) debe hablar. Akinek valamit tennie kell. No debemos estar aquí. . No debéis responder. querer akarni.2. ir menni és seguir követni. ¿Qué dices? Dice tonterías. Decir (mondani. 52 Válaszolunk a tanárnak. 42 Az a elöljárószó a) Respondemos al profesor. Ismered nőtestvéremet. szeretni. Conocen a todos. Az eddig előfordult rendhagyó igék : ser és estar lenni. Conoces a mi hermana. A rendhagyó igék legtöbbje csak egy-két személyben tér el a szabályos igék ragozásá­ tól. alanyesetben áll. Nem kell segíteniök. conocer ismerni. Beszélnie kell. Ismerjük testvérét. Nem kell itt lennünk. Tanulnom kell. Ismeritek a nyelvet. Néhány szót szólok. Mit mondasz? Ostobaságokat mond. Mi hermano debe cien florines a mi mujer. Az utóbbi igék ragozása : QUERER IR SEGUIR quiero quieres voy sigo vas sigues quiere queremos va sigue vamos seguimos queréis vais seguís quieren van siguen 41 A d e b e r (tartozni. kelleni) ige használatáról Testvérem 100 forinttal tartozik feleségemnek. Deber mellett tárgyesettel fejezzük ki azt. conozco conoces conoce conocemos conocéis conocen digo dices dice decimos decís dicen Az előző pontban ismertetett szabályos ragozáson kívül esetenként külön meg kell tanulnunk a szabályos ragozású igéktől eltérő. írnod kell. ¿Qué decís a ellos? Dicen muchas cosas. foly­ tatni. Conocéis la lengua. (Yo) debo estudiar. Conocemos a su hermano. Ismeri Istvánt. Válaszolok nőtestvérem levelére. hacer csinálni. Respondo a la carta de mi hermana. Mindenkit ismernek. Nem kell felelnetek. Mit mondtok nekik? Sok mindent mondanak. „Üj szavakat mondunk. Decimos palabras nuevas. szólni) Digo algunas palabras. 3. Ismerem Pált. Conoce a Esteban. decir mondani. (Tú) debes escribir. Conocer (ismerni) Conozco a Pablo. amivel tartozunk. No deben ayudar.

-hez. la Hungría socialista a szocialista Magyarország. >Az a + el találkozásából al lesz. Az asztal jobbra van. — A mozgást jelölő igék mellett az irányt fejezi ki a magyar -hoz. Felhívjuk Pált és Istvánt. a la semana. Es usted demasiado modesta. mint alany. -ba. nemcsak a mondat elején. U«ted (és Ustedes). el Uruguay Uruguay. A személyt jelölő főnevek tárgyesetét az a elöljárószóval képezzük. a régi Spanyolország Latin-Amerika Több országnév mindig névelővel áll. -be ragnak megfelelően. Jelzővel ellátott országnév előtt a névelőt mindig ki kell tenni: Hungría Magyar­ ország. hanem az ige mögött is állhat. 53 . en la China vagy en China Kínában. 45 Az u s t e d helye a mondatban Usted es muy cortés. el Paraguay Paraguay. — Azonkívül sok határozói kifejezésben is előfordul. al padre az apát és az apának. Szegedre (Debrecenbe) megyek. montañas. ön nagyon udvarias. Llamamos por teléfono a Pablo y a Esteban. en Hungría Magyarországon. Ismerjük Józsi testvérét (testvéreit). Barátomat várom. la Hungría nueva az új Magyarország. -nek ragnak megfelelően. Conocemos al hermano (a los hermanos) de Pepe.b) Hacemos una excursión a las Kirándulunk a hegyekbe. Jól ismerem nőtestvéremot. la España vieja la Amériea latina Nőtestvérem Argentínában él. József gyakran ir. Espero a mi amigo. Tomo lecciones dos veces Hetenként kétszer veszek órát. -ra. ilyenek például el Perú Peru. Egyes országnevek előtt ingadozik a névelő használata: en la Argentina vagy en Argentina Argentínában. 44 A határozott névelő kitétele országnevek előtt Mi hermana vive en la Argentina. Az a elöljárószó a részcshalározót fejezi ki a magyar -nak. La mesa está a la derecha. c) José escribe a menudo. Voy a Szeged (a Debrecen). -re. ön túlságosan szerény. -höz. 43 A személyt jelölő főnevek tárgyesete Conozco bien a mi hermana. A személyt jelölő főnevek tárgyesete és részeshatározó esete ennélfogva egyforma: a Pablo Pált és Pálnak.

este pitillo). aprend. hanem otthon van. — conocer al padre de Pablo . la mujer de Juan. debo hablar con mi hermano.. Digo que eso es una buena idea. el español.. los ejercicios. — querer a la hermana . — hacer una excursión . Kiejtés. valamint határozót vesszővel választjuk el a mondat többi részétől. hangsúly Ügyeljünk az alábbi szavak helyes kiejtésére és hangsúlyára: habla húngaro (áblk ungárö). a) Estos lápices no son cortos sino largos. — deber ayudar a los alumnos . dos veces" (dözöécész). — decir palabras españolas . debo aprender las palabras nuevas. — escribir una carta . A vessző használata nem mindig egyezik a két nyelvben. . — vivir en Budapest. Jó ez a cigaretta.. — comer mucho .. — llamar a Esteban . Por fin. b) Bueno. — Tú también estudi.46 A vessző használata a magyar lói eltérően Ezek a ceruzák nem rövidek. con españoles. escrib. los ejercicios y h a b í .. de mi amigo (démjámirjö). las palabras. la lengua española. i 54 . mientras que Juan escribe las cartas? ¿Cómo cocina Ana? ¿Quiénes ayudan a Ana? ¿Qué hace Eva? ¿Qué hace María? ¿Qué hacen José y Paco? ¿Por qué no estudian ahora? ¿Qué hacen por la tarde? ¿Con quiénes hacen la excursión? ¿A quiénes llaman por teléfono? 2. las hijas (lásziAász).. János ma nem dolgozik. este pitillo. Végül meg kell tanulnom az új szavakat. — estudiar la lengua inglesa .. en voz baja (embbzbáhk) de mi hermana (démjérmáná). Pótoljuk a hiányzó ragokat: Yo e s t u d i . Azután beszélnem kell a testvéremmel. Hoy Juan no trabaja sino está en casa. aprend. Ejercicios 1. — aprender las palabras nuevas. Azt mondom.. a) a mondat élén állítmányként álló melléknevet (bueno.. 3. hogy ez jó ötlet. Ragozzuk el az igéi a kijelentő mód jelen idejében a következő kifejezésekben: hablar el castellano corrientemente .. las lecciones. — Nosotros estamos ahora en la escuela : estudi. . hanem hosszúak. debo responder a la carta.. escrib. . Nevezetesen : a) a sino (hanem) és a que (hogy) kötőszó előtt nem teszünk vesszőt. Primeramente. .' — ir a cenar. — comprender la gramática. Először is válaszolnom kell a levélre.. — responder a la pregunta del profesor. Feleljünk a következő kérdésekre : ¿Qué hace Juan Varga los domingos (vasárnaponként)? ¿Debe hacer muchas cosas? ¿A qué carta debe responder? ¿Dónde vive la hermana de Juan Varga? ¿Dónde está ahora su amigo José? ¿Escribe José a menudo? ¿Responde Juan siempre a las cartas de José? ¿Con quién debe hablar Juan? ¿Por qué? ¿Qué debe Juan aprender y escribir? ¿Qué hace Ana. Luego.

Mondjuk spanyolul: beszélnem kell. de gyakran mondunk ostobaságot (többes szám). — Vosotros e s t . los ejercicios. eszel. escrib. Vivo con mi familia en una casa moderna en Budapest. en el 55 . beszélünk. tanulnod és írnod. En el primer banco está sentada la señora Molnár. írsz. Mi vivienda es grande. las palabras en el cuaderno y h a b í . — írnod kell. hermosa y muy cómoda. aprend.. — Mit mond? Mit mondanak? Mit mondasz? Mit mondtok? Mit mondunk? Mit mondok? — Mit csináltok? Mit csinálsz? Mit csinál? Mit csinálnak? Mit csinálok? Mit csinálunk? — Nem ismerem Pált. la lección y h a b í . nem főznek. eszik. 6 SEIS LECCIÓN SEXTA Lección de repaso En la escuela Me llamo Esteban Kovács. clara. Pero comprendo casi todo cuando el profesor habla despacio o cuando pregunta a los alumnos. nem ismeritek Pált. beszélsz. una excursión a las montañas. nem ismerjük Pált.. eszünk. beszél. veo al señor profesor que está cerca de la pizarra y habla con una señorita muy bonita. Biztosan otthon van. 5. Délelőtt felhívom telefo­ non barátomat. Trabajo en una fábrica de papel. nem főzöl. de nem beszélsz eléggé jól. írtok. . . beszéltek. nem ismeri Pált. esztek. beszélek. con el profesor. ¿A quiénes veo en la clase? Primeramente. Debo aprender el castellano porque mi hermano vive en (la) Argentina y yo quiero ir a verle.. Ahora estoy en la primera clase de español. írnak. Luego. í r . . la nueva lección.. nem főzünk. .. La vivienda donde vivimos está en el segundo piso. Pált és Istvánt is hívjuk.mucho. Soy obrero. esznek. aprend. ahora en la clase: escrib. nem főz. . . Aun no hablo bien el español porque estudio la lengua desde hace sólo tres meses. Sokat kell beszélned. beszélnek. nem ismered Pált. Fordítsuk le spanyolra : Én már beszélek egy keveset spanyolul. . .. Te sokat értesz. . con el profesor. . veo a los alumnos que estudian el español en esta clase. írunk. en la Calle de la Reina Isabel. Mi is tanulunk spanyolul. nem főztök. La señorita se llama Margarita Fehér y esx una alumna muy aplicada y concienzuda. Dos veces a la semana tomo lecciones de español. Folyékonyan beszélünk. írok. Délután kirándulunk a hegyekbe. nem ismerik Pált. — Ellos h a c . Soy casado. Három hónap óta tanulom a spanyol nyelvet. Önök folyékonyan beszélik a nyelvet. eszem. nem főzök. — ennünk kell. — nem kell főznöm. Mióta tanuljátok ezt a nyelvet? Mi csak egy hónap óta tanulunk spanyolul. 4. en el segundo están sentados los señores Nagy y Takács.

neki con ella vele casi majdnem. en ellas vemos algunos cuadros hermosos. veis. ¿No quieres cenar? — Aún no. — Haces bien. ¿Qué es eso? Ésta es una estilográfica azul. Ana. la niña kislány) ver (veo. Juan? — Estoy muy cansado. En el centro están los pupitres o bancos verdes. y nosotros los alumnos respondemos bien o mal a las preguntas del señor profesor. debes también descansar. férjezett los niños a gyerekek (el niño gyerek. El profesor pregunta. las señoritas Eva y María Varga. — ¿Y qué hacen Eva y María? — Hoy Eva no está bien y por eso está en cama. vemos. a la izquierda. Sólo debemos aprender las palabras nuevas muy bien. hay dos armarios anchos y altos. señoras y señoritas. ¿Quién es usted? Yo soy Esteban Kovács. ves. hay mucho trabajo. Delante está también la pizarra. casada nős. ve. ir a verle meglátogatni őt fiú. — ¿Qué hacen los niños? — José toma ahora una lección de inglés. una tiza blanca y una estilográfica azul. En los pupitres vemos los libros. María está con ella.tercero. jobban le őt. ¿Qué vemos ahora en esta clase? Vemos las paredes amarillas. ¿Qué es esto? Eso (Ese) es un libro rojo. A la derecha veo la puerta gris. Ahora trabajo mucho en la fábrica. no son difíciles. Allí detrás. Vocabulario seis hat todo minden. ¿Qué es usted? Soy obrero. las ventanas que también son grises. ¿De qué color son estos lápices? Son azules. mindent sexto [szésztó] hatodik primer = primero el repaso ismétlés por eso ezért casado. Las dos muchachas hablan de la escuela y de la lección de matemáticas. En casa — ¿Por qué no estudias. En la mesa hay ahora un libro grueso. — Porque la cena ya está lista. Paco aprende las lecciones para la escuela. Entran en la clase aún otros señores. Por eso estoy sentado ahora en este sillón y escucho la radio. Delante hay una mesa larga y ancha con dos sillas nuevas. ven) látni mejor jobb. ¿Qué es aquello? Aquello es una estufa de hierro. cuadernos y lápices de los alumnos. ¿Cómo es aquella ventana? Es baja y estrecha. un cuaderno negro. szinte las matemáticas mennyiségtan 56 . — ¿Y cómo está ahora? — Ya está mejor. Aquellos armarios son viejos y feos. Las palabras españolas son fáciles.

57 . A főnév A) A főnév neme a) Hímnemű a főnév. hermosa b) -e végű . los lápices. -o végű: el cuadro 3. las voces 3. el sofá b) Nőnemű a főnév. la vejez Kivételek : la mano. las manos. alemány alemana. A névelők Himnemű főnév előtt ». az) b) A határozatlan névelő : (egy) el un los __ (a una las __ 2. inglesa. a nőnemű alak -a végű: hermoso. -ez végű: la pluma. férfit jelöl: el padre. mássalhangzóra vagy hangsúlyos magánhangzóra végződik (kivételek­ kel) : el lápiz. la dinamo. la profesora 2. las lecciones A -z végződésből -ees lesz: el lápiz. kivétel a nemzetiséget jelölő melléknév: español. Kgyes szám Többes szám Nőnemű főnév eiőtt Egyes szám r Többes szám | a) A határozott névelő : (a. -ión. las plumas b) mássalhangzó után -es: los meses. A melléknév Végződés szerint van: a) -o végű . ha 1. — el dia B) A főnevek többes száma a) magánhangzó után . española. la radio.s : los padres. la lección. ha 1. nincsen külön alakja a nőnem számára: verde e) mássalhangzó» végű . 1. francesa A többes számot a főnevek mintájára képezik. la ciudad. nőt jelöl: la madre. -a. általában nincsen külön nőnemű alakja : fácil. el poeta 2. -d. difícil. la voz. inglés. francés.Gramática összefoglaljuk az első öt leckében tanult nyelvtani anyagot.

b) A mutató névmások : 1. -ból. -ként (de+el = del) a -nak. -ból. amely. -ba. esa. -ű . ésas . -on keresztül cerca de mellett. -re sin nélkül con -val. dios. -ben . quienes aki. számára por által. ésa. nosotros. ustedes. -ről. -ból való . II. A névmások a) A személyes névmások : yo. aquella. -ért. III. -on át. révén. — önállóan : éste. esas. tú. aquélla. estas . esos. aquello c) Kérdő és vonatkozó névmások : ¿Cuándo? Mikor? ¿Dónde? Hol? ¿Cómo? Hogyan? Milyen? ¿Quién? ¿Quiénes? Ki? Kik? ¿Qué? Mi? Milyen? Melyik? Mely(ek)? . Az ige A ragozás szerint három csoportra osztjuk őket: I. ésta. -er végű igék. Az eddig tanult elöljárószók de -nak a. -ra. aquellas. -ir végű igék. amint. él. aquellos. -re. -ar végű igék. aquél. — önállóan . közelében desde hace óta 6. -ba. -be (a-f-el = al) en -ban. -nek a . -op. -hez. -ra. -hoz. -bői. A megszólított személynél levő tárgyra mutat: ese. Példák a ragozásra: HABLAR COMER VIVIR hablo como vivo hablas comes vives habla come vive hablamos comemos vivimos habláis coméis vivís hablan comen viven cuando amikor . -vel para -ért. akik. -nek . cuales amelyik. — önállóan : ése. ahogyan quien. végett. -höz . akik que aki. esta. ¿Cuál? ¿Cuáles? Melyik? Melyek? 5. nosotras. Közelre mutat: este. donde ahol como mint. Távolra mutat: aquel. estos. ellas. -bői. éstos. ésos.4. -é . -on. -be. amelyek cual. aquéllos. -ról. vosotros. -ú. aquéllas . ella. amelyek 58 . éstas : esto 2. eso 3. usted. -en. vosotras.

derecha . 2. — aprendo la sexta lección .. ¿Cuál. . . lápices y . Fordítsuk le spanyolra : a) Amikor fáradtak vagyunk. no es tan difícil como la lengua alemán... — voy a ver a mi hermano . puerta verde está a . .. . . .. . . — respondo a las preguntas del profesor. clase vemos a . primera clase hay muchos objetos. . lápiz . . — hago los ejercicios .. . . señor Nagy? . . — debo ir a ver a la profesora. — veo a los alumnos. ¿Qué es e s t . . . — fumo un cigarrillo . Feleljünk a következő kérdésekre : ¿Cómo se llama usted? — ¿Qué es usted? — ¿Dónde trabaja usted? — ¿Qué hace usted los domingos? — ¿A quién debe escribir una carta? — ¿Cuándo está usted en casa? — ¿Con quién hace usted excursiones? — ¿Qué lenguas habla usted? — ¿Habla usted bien el español? — ¿Con quién habla usted español? — ¿Son fáciles o difíciles las lecciones de español? 5. ¿Dónde está . — trabajo en la fábrica. . . — no digo tonterías . E s t . libros . .. — estoy contento . Las lenguas no son siempre fácil. 3. pupitre. — quiero escribir una carta . son las estilográficas buenas ? Aquél. es la señora Kiss.. ¿Quién es aquel. Mi a második padban ülünk a vaskályha mellett. . — chapurreo el inglés . . . — Amikor a tanulók fáradtak ) 59 . ... . . nem dolgozunk. . . Ma nagyon szorgalmasak vagyunk. manos de aquella señorita son blancas..Rendhagyó igék: CONOCER DECIR ESTAR HACER IR QUERER SER VER conozco digo estoy hago voy quiero soy veo conoces dices estás haces vas quieres eres ves conoce dice está hace va quiere es ve conocemos decimos estamos hacemos vamos queremos somos vemos conocéis decís estáis hacéis vais queréis sois veis conocen dicen están hacen van quieren son ven Ejercicios de repaso — Ismétlő gyakorlatok 1. ¿De quién es? Es de aquel. . trabajan mucho. . En . . — Amikor József fáradt — Amikor fáradtak vagytok. . alumnos. . a . hanem a karosszék(ek)ben ülünk. — no como mucho . es una regla nueva. . 4.. . írjuk a pontok helyébe a megfelelő végződést: Los alumnos diligent. izquierda. b) Mondjuk el vagy írjuk le a fenti mondatokat a többi személyben : (Amikor fáradt vagyok. és hallgatjuk a rádiót. ? E s t . . radio es muy b u e n . . . . . . — vivo en Budapest. . . . . Ragozzuk el az egyes és a többes szám minden személyében: no hablo bien el español. La lengua español.. profesora. A tanárral csak spanyolul beszélünk.. . . . .. a . . ven­ tanas verdes están a . . mert jól akarunk felelni az iskolában... día es largo. señor Nagy están en . — no comprendo la gramática . és megírjuk a feladatokat. . Tegyük ki a határozott névelő megfelelő alakját: En . . días son largos. — Amikor fáradt vagy. . .. Megtanuljuk a leckéket. . . . — soy muy aplicado . señora? A q u . señorita esbelt. . . .. . profesor. ... .. . lecciones de español no son difíciles.

¿A dónde vas ahora? — Voy al hospital. — ¿Doña Inés enferma? ¡No puede ser 1 ¿Qué tiene? . Vizsgát kell tennem. Tenéis -que escribir a Esteban. Várnia kell. Tenéis calor.) i == Bírsz kevés időt. todo el día he de hacer algo. Van (egy) könyvem. Tiene que esperar. Tenemos apetito. birtokolni) Tengo un libro.) i == Bír lázat. Tienen que estudiar mejor. porque tengo mucho sueño. A kórházba kell menned. Tienes que ir al hospital.) i = Bírunk étvágyat. Han de estudiar mejor. [= Bírok egy könyvet. Tengo siempre prisa. Van étvágyunk. Jobban kell tanulniok. Tienen hermanos. Kevés időd van. — Yo no descanso tampoco. Tienes poco tiempo. Miguel! Hoy no estoy bien.) ( == Bírnak testvéreket. haber de (kelleni) Tengo que dar un examen. Habéis de escribir a Esteban.) i [= Bírtok meleget. írnotok kell Istvánnak. Hemos de ir a ver a Pablo. Melegetek van. Pepe! ¿Qué tal? — ¡Salud. Has de ir al hospital. Vannak testvéreik. Meg kell látogatnunk Pált. Ha de esperar. Está muy enferma. Tenemos que ir a ver a Pablo. I Un encuentro por la calle — ¡Hola.) Tener que.LECCIÓN SÉPTIMA Tener (bírni. — Entonces. ¿por qué no duermes? — Porque tengo poco tiempo. — Vamos juntos un rato* ¿Por qué vas al hospital? — Voy a ver a mi abuela. Tiene fiebre. He de dar un examen. Láza van.

Quien siembra vientos. ¿Cuándo estáis en casa? — A las seis de la tarde ya estamos casi siempre en casa. mi amigo Emerico y yo tenemos *}ue ir a la universidad. — dice el mozo. y a Andrés también. — porque todas tas pajitas están ocupadas. Le quiero mucho. Tiene continuamente fiebre alta. ¿Tú conoces a mi hermano. jAdiós. Hemos de dar un examen. Mi hermana Catalina ya tiene un hijito. Pero eso aún no es todo. — No es cosa agradable. Tengo miedo a todo examen. Tiene los ojos azules y el pelo rubio. conozco ya a toda la familia. jHasta pronto! II En un café de barrio (Chiste) En un café de barrio el mozo sirve a un parroquiano una limonada sin pajita. •61 . Es un muehachuelo muy cariñoso. voy a veros. Y tú. — Tiene que esperar un rato. Pepe. III Refranes españoles Quien más tiene. verdad? — Sí. ¿cómo estás? — Regular. No puedo ni dormir ni descansar. — ¿Y qué haces todo el día? — Tengo siempre mucho que hacer. — Muy bien. — Aquí está el hospital. mucho yerra. Dice el parroquiano al mozo: — Tráigame usted una pajita para tomar esto. recoge tempestades. por ejemplo. — ¿Cuántos años tiene ya Juanito? — Tiene sólo diez meses. porque mi hermano Andrés tiene un constipado tremendo y tose toda la noche. Tengo que comprar a Juanito unos juguetes. Hoy. — ¡Pero vosotros siempre tenéis suerte en todos los exámenes! — Desde hace dos meses tengo mala suerte en todo. ¿por qué tienes un aspecto tan cansado? — Porque no duermo bien. Miguel! Todos te esperamos lo más pronto posible. — Tienes razón. Quien mucho habla. Si tengo tiempo. más quiere. iQué lástima que no tenemos más tiempo! Tengo que entrar porque ya es tarde. Y tú. También nosotros tenemos miedo porque este examen •es muy difícil. — Lo siento mucho. señor. — Yo también quiero mucho a los niños. No tiene tampoco apetito: no quiere ni comer ni beber.— Tiene una grave pulmonía. Hoy tengo que ir también a donde mi cuñado.

puedes. ti. cl aspecto külső. juntas együtt un rato egy darabig. szerencse la mala suerte balszerencse. dormís. . széptimó] hetedik poco kevés el tiempo idő la fiebre láz el apetito étvágy el calor meleg. sem beber (bebo. duermes. észrevenni 62 . érezni. egy ideig no puede ser nem lehet(séges) poder (puedo. ahol a sógorom. álom entonces akkor. „pech" malo rossz a donde mi cuñado a sógoromhoz (szó szerint: oda. dais. dormimos.Vocabulario siete hét séptimo [szétimö. nem is ¿a dónde? hova? juntos. ahány) el año év diez tíz el muehachuelo legényke. „megvagyok" tengo mucho que hacer sok dolgom van ( = sokat kell tennem) por ejemplo például el ejemplo példa Emerico Imre la universidad egyetem agradable kellemes tengo miedo félek (amitől: a) el miedo [mjedó] félelem todo examen minden vizsga tengo razón igazam van la razón értelem . kisfiú cariñoso kedves el ojo szem el pelo haj. el encuentro találkozás por la calle az utcán j hola !. sentís. los exámenes vizsga el hospital kórház I. arcszín Andrés András el constipado nátha tremendo borzalmas toser (toso. igazság tengo suerte szerencsém van la suerte sors . tűrhe­ tően. sientes. venni Juanito Jancsi unos. hőség dar un examen vizsgázni. pueden) -hatni. podéis. lakik) el cuñado sógor la cuñada sógornő el hijito valakinek a kisfia(cskája) comprar vásárolni. siente. ¡salud! szervusz! Pepe Jóska. . folytonosan ni . . bebes) inni lo siento mucho nagyon sajnálom lo azt sentir (siento. toses) köhögni ¿verdad? ugye? nemde? igaz? la verdad [láftérd¿td] igazság voy a veros meglátogatlak benneteket os benneteket. valamilyen el juguete játékszer ¿cuántos años tiene? hány éves ? ¿cuánto? mennyi ? hány ? (cuanto amennyi. Józsi ¿qué tal? hogy vagy? Miguel [mi^él] Mihály tengo mucho sueño nagyon álmos vagyok el sueño alvás. akkor hát dormir (duermo. podemos. ni sem . das. szőr J . da. unas néhány.. damos. . titeket a las seis de la tarde délután (este) hat órakor regular szabályos. sienten) sajnálni. nehéz la pulmonía tüdőgyulladás continuamente állandóan. -hetni Inés Ágnes ¿qué tiene? mi a baja? grave súlyos. puede. sentimos. dan) adni el examen. duermen) aludni tengo prisa sietek la prisa sietség todo el día egész nap algo valami(t) tampoco sem. megszokott. duerme. vizsgát letenni dar (doy.

estilográficas. Tengo mucha sed. aratni la tempestad vihar errar (yerro. Ugyanígy: Los alumnos tienen libros. sirve.rubio frruöjó] szőke ¡qué lástima! milyen k á r ! más több. vicc el mozo pincér. neked lo más pronto posible minél előbb. Nagyon éhes vagyok. elfoglalva III. Tengo mucho frío. Nagyon fázom. Tengo mucha hambre. Tengo mucho sueño. Tengo prisa. kávéház de barrio külvárosi el barrio külváros el chiste tréfa. servimos. a lehető leggyorsabban pronto gyors. quien aki sembrar (siembro. Sietek. t ö b b e t . el café.) No tengo tiempo.. Tenemos muchos hermanos. servís. füzeteik. 63 . Az ilyen mondatot pl. trae. Nagyon szomjas Tengo sed. töltőtollaik vannak. traéis. Mi hermana tiene un hijito. yerras) tévedni Gramática 47 A tener ige mint a birtoklás kifejezője Kevés időm van. mint „Jó Jakásom van". 48 A tener igével képzett kifejezések A tener ige sok kifejezésben szerepel. a spanyolban így fordítjuk : „Bírok egy jó lakást" : Tengo una buena vivienda. fogni. cuadernos. nemsokára posible lehetséges I hasta pronto! a mielőbbi viszont­ látásra 1 II. Félek. traemos. Tengo fiambre. Álmos vagyok. (Nincs időm. sembramos) vetni el viento szél recoger (recojo. sirven) (fel)szolgálni el parroquiano (törzs)vendég la limonada limonádé la pajita szalmaszál tráigame hozzon nekem 1 traer (traigo. többé ¡ adiós ! Isten veled ! te téged. Nagyon melegem van. Tengo poco tiempo. A tener ige után a személy tárgyesetét jelölő a elöljárószó elmarad. inni ocupado foglalt. hordár servir (sirvo. Nőtestvéremnek kisfia van. A birtoklást a spanyolban a tener igével fejezzük ki. Tengo mucho miedo. Éhes vagyok. Melegem van. Tengo miedo. Sok testvérünk van. sirves. enni. A legfontosabbak: ¿Cuántos años tiene usted? Hány éves ön? Húsz éves vagyok. Nagyon félek. Nagyon álmos vagyok. engem para tomar esto hogy ezt megihassam tomar venni. Fázom. Tengo veinte años. kiszolgáló. Tengo calor. traen) hozni me nekem. Tengo mucho calor. los cafés kávé. Tengo frío. recoges) begyűjteni. A tanulóknak könyveik. traes. vagyok. Tengo sueño. Szomjas vagyok. Nem érek rá.

) A tőhangzó megváltozásának legfontosabb esetei. He de ir a la universidad. — A hay igealak az haber ige egyes szám Z. mucho yerra. a deber pedig belső. ( = Ne szólj szám. Tengo que ir a la universidad. Szeretem a gyerekeket. mellyel az össze­ tett igeidőket képezzük (1. erkölcsi kényszert fejez ki. Igaza van. 50 Igék tőhangzóváltozása Lo siento mucho. A tener que. Aki sokat beszél. Conozco a su hermano. Nem alszom jól. Vizsgát kell tennünk. a) Sok ige a tőbeli e. Tenemos suerte. illetve o hangot hangsúlyos szótagban ie. nem fáj fejem. sokat téve. Tenemos que dar un examen. Nagyon sajnálom. A tener que és a haber de szerkezet szükségességet fejez ki. 49 A t e n e r q u e ésaz h a b e r d e mint a szükségesség kifejezője Az egyetemre kell mennem. No tiene razón. No duermo bien. Hemos de dar un examen. Ismerem testvérét. Quien mucho habla. illetve ue "hangzóra változtatja : SEMBRAR vetni QUERER akarni SENTIR érezni PODER -hatni -hetni DORMIR aludni siembro quiero siento puedo duermo siembras quieres sientes puedes duermes siembra quiere siente puede duerme sembramos queremos sentimos podemos dormimos sembráis queréis sentís podéis dormís siembran quieren sienten pueden duermen b) Több ige a tőbeli e hangzót i-re változtatja a hangsúlyos szótagban: SERVIR szolgálni PEDIR kérni «4 sirvo pido sirves pides sirve pide servimos pedimos servís pedís sirven piden . Szerencsénk van. „Pechünk" van. személyéből adódik (ha-\-aqui). haber de inkább külső kényszert. később). Megjegyzés. Tenemos mala suerte. Nincs igaza. — Az haber ige önmagában (de nélkül) segédige. Quiero a los niños.d.Tiene razón.

No quiere (ni) comer ni beber. „nem is" szavaknak a spanyolban főnévre vonatkoztatva tampoco. Tampoco. A magyar „sem". yo tampoco én sem. . Ez a szabály valamennyi tagadó értelmű szóra érvényes. amelyre vonatkozik. No puedo ni quiero dormir. az állítmányt a no szóval is tagadni kell („kettős tagadás"). További példák: Pablo no quiere (ni) trabajar Pál nem akar sem dolgozni.c) Az errar (tévedni) ige a hangsúlyos szótagban yc-re változtatja a tőbeli e hangzót. El inglés tampoco es difícil. az első alkalommal el is maradhat. El inglés no es difícil tampoco. Pepe no es aplicado tampoco. 5 Spanyol nyelvkönyv — 8614 51 65 . 1 ^ Tampoeo tiene apetito. Nem akar sem enni. Ñem tudok sem aludni. a ni szót kell használnunk. úgy a tampoco is megelőzheti vagy követheti azt a szót. hogy ha a tampoco az állítmány előtt áll. Nem tudok és nem is akarok aludni. f A z a n § o 1 s e m n e h é z « A ni elsősorban igét tagad. magánhangzó után ze lesz. nem is) Tampoco yo descanso. } J o s k a s e m «irgalmas. Főnév előtt az első ni szót nem hagyhatjuk el. ha több főnévre vonatkoztatjuk a tagadást. No puedo (ni) dormir ni descansar. \ . A tampoco a también szó tagadó alakja: yo también én is. További példák: Tampoco Pepe es aplicado. a ragot megelőző g j-re változik át a és o előtt: VENCER győzni CONOCER ismerni RECOGER aratni venzo eonozeo recojo vences conoces recoges vence conoce recoge vencemos conocemos recogemos vencéis conocéis recogéis vencen conocen recogen A szabályos ragozástól való bármilyen eltérést a szótár mindenkor jelzi. ) Yo no descanso tampoco. / Étvágya sincsen. „sincsen". Ha viszont tampoco az állítmány után áll. sem ni estudiar. Tampoco csak egy főnévre vonatkozhat. sem pihenni. Ügyelni kell azonban arra. az állítmányt nem kell a no szóval tagadni. ni (sem. igére vonatkoztatva ui felel meg. i E n s e m PlhenekNo tiene tampoco apetito. tanulni. sem inni. — Mint a también. Ha kétszer fordul elő. mert hangsúlyos «rr-szótaggal nem kezdődhet spanyol szó: ERRAR tévedni yerro yerras yerra erramos erráis yerran d) A ragot megelőző c-ből mássalhangzó után z. \ T.

— Tengo que esperar a José. az összes fogalmát a spanyolban kétféleképpen adhat­ juk vissza: a todo egyes számú alakjával és névelő nélküli főnévvel. = Todos los alumnos. Ejercicios 1. = Todas las noches. sem Istvánt. — Todos jelentése önmagában (főnév nélkül): „mindenki". 53 Névelő használata jelzős főnév előtt El niño tiene los ojos azules y A kisgyereknek kék szeme és szőke el pelo rubio. Minden a) Eso aún no es todo. főleg (külső testi) tulajdonságok leírásánál. — He de dar un examen. c) A magyar minden. — Tengo que trabajar mucho. 66 . — Tengo mucho sueño. — No duermo bien. } gyereket eretek. a) Todo jelentése önmagában (főnév nélkül): „minden". No veo ni a Pablo ni a Esteban. — No tengo mucho tiempo. vagy pedig* a todo többes számú alakjával. haja van. Minden tanuló. b) Todo el día. • c) Todo alumno. melyet a névelős többes számú főnév követ. Toda la familia. — No tengo siempre razón. — No yerro mucho. — Toda la noche. Ragozzuk el az állítmányt minden személyben : Tengo veinte años. b) Névelős főnév elé téve todo az egyes számban a magyar „egész" szónak felel meg. Feleljünk a következő kérdésekre: ¿Cómo está usted? — ¿Cómo está la familia de usted? — ¿Qué hace usted todo* el día? — ¿Cuándo está usted en casa? — ¿Qué hace usted en casa? — ¿Qué hace usted cuando tiene hambre? — ¿Qué hace usted cuando tiene sed? — ¿Qué bebe usted? — ¿Cuándo duerme usted? — ¿Por qué estudia usted el castellano? — ¿Cuándova usted al café? — ¿Qué bebe usted en el café? — ¿Con qué bebe usted la limonada? — ¿Qué tiene usted que hacer esta noche? 2. * Az utóbbi mondatot tampoco-va\ kifejezve így kell átfogalmaznunk: No veo a Pablo y a Esteban tampoco. sem István nincs az osztályban. Sem Pál. — No conozco al hermanode Miguel. — Ahora tengo mucho calor. Minden éjjel. Nem látom sem Pált. Todos te esperamos. Egész nap. ajelzős főnév a magyartól eltérően határozott névelővel áll. Quieío a todos"oTniños. Toda noche. — Egész éjjel. Az egész család. A tener igével kapcsolatban. Mindnyájan várunk téged. — He de escribir una carta. — Hoy tengo mala suerte. 52 A t o d o használata Ez még nem minden. — Tengo que ir a la escuela. — Sirvo a Pepe una limonada. — No siento el frío.Ni Pablo ni Esteban están en la clase.

Meleged van. Neked három tollad van. Te sem. Nekünk öt könyvünk van. Mi is. Van füzete. Neki négy füzete van. Szomjasak vagytok. Látjuk az egész osztályt. Nektek új lakástok van. Van szobájuk. Ti sem esztek. Te sem pihensz. — Nagyon sajnálom. Az egész lakás szép. Szappannal mosakodik. Mindenki szereti a gyerekeket. Éva I Hogy vagy? — Szervusz. Van könyvünk. Szivaccsal mosakodnak. Se lavan con esponja. Szörnyen meg van fázva. sem Kissnét. — (Két­ féleképpen :) Én sem iszom. c) Minden itt van. Te is. István sem. Péter sem alszik. Ágnes! Megvagyok. Os laváis en el cuarto de baño. (Kétféleképpen :) Nem minden család van otthon. A tanulók sem mennek haza. — Nem akarnak sem beszélni. — Nem akarok sem írni. — János nem tud és nem is akar velünk jönni. 67 Me lavo por la mañana. Nem akar sem enni. — Az egész család otthon van. Se lava con jabón. Az összes könyv a padon van. Ma én sem vagyok nagyon jól. — Nem lehet 1 Mi a baja? — Állandóan magas láza van. Én sem. és ezért ágyban fekszik. A fürdőszobában mosakodtok. — Sem a tanár. — Fázom. Otthon meg kell várnom az apámat. sem a tanárnő nincs az osztályban. Mária és Éva nem siet. Nem vagytok nagyon álmosak. — Miért nem? — Mert András fivé­ rem a kórházban van. 4. Félek a vizsgától. Nem vagy nagyon éhes. Hideg vízben mosakodol. Nincsen lázam. — Nem ismerjük sem Nagy urat. Nincsen étvágya. b) Én is. Mi sem főzünk. Pál éhes. Isten veled I 8 OCHO lavar lavarse LECCIÓN OCTAVA A visszaható ige mosni mosakodni ( = magát mosni) Reggel mosakodom. sem rádiót hallgatni. Súlyos tüdőgyulladása van. sem inni. mert vizsgáznom kell az egyetemen. Minden tanulóval beszélek. Nos lavamos de pies a cabeza. Fordítsuk le spanyolra: — Szervusz. Mi sem. A gyerekek álmosak. — Nekem két ceruzám van. Nekik nagy szobájuk van. És te hogy vagy? — Köszönöm. István is. Félünk a vizsgától. nem vagyok nagyon jól. Minden készen van. Tetőtől talpig megmosakodunk. Nem' félünk a vizsgáktól. Van tollad. Az összes toll az asztalon van. Nem minden lakás szép.3. Mondjuk spanyolul: a) Van ceruzám. — Nekem most haza kell mennem. Van lakástok. Ismerem az egész könyvet. 5* . Péternek nincs szerencséje. sem írni spanyolul. — Feri nem gyenge. — Mindnyájan itt vannak. Anyám sincs jól. Te lavaa con agua fría. Jóska sem gyenge.

— Ya me voy al cuarto de baño. 68 . Ante el espejo se peina con el peine y se cepilla el pelo con el cepillo. mamá? — Ya son las seis y pico. ¡Caramba 1 No hallo mi bata. Carlos bosteza. me lavo y me peino en un instante. tengo que levantarme. Se despierta sólo cuando suena" el despertador. Carlos Hórváth. Se limpia los dientes con un cepillo y pasta dentífrica. Toma el jabón y se enjabona. Luego sale del cuarto de baño y vuelve a su cuarto. Carlitos. II Conversación — ¿Qué hora es. se seca con una toalla. Carlos no quiere levantarse temprano: no es madrugador. se pone la bata y entra en el cuarto de baño. sobre aquella silla. — Hoy no tengo que afeitarme. debe levantarse. — Comente. ¿Por qué no te apresuras? Hoy debes también afeitarte. empleado en una casa de comercio. se despereza. mamá. Ya me levanto. Se lava todo el cuerpo: toma la esponja y se frota de pies a cabeza. Sabe que a las ocho y media ha de hallarse en la oficina y por eso se apresura. Me afeito. ¿Por qué no te levantas? Tienes que hallarte en la oficina a las ocho y cuarto. Carlos duerme profundamente. Se ve que quiere dormir. ¿Cómo estamos con el desayuno? — Ya está en el comedor. — Ya son las seis y cuarto. Luego.I Por la mañana Son las seis de la mañana. ¡No se puede dormir tanto I — Lo sé. — ¡Gracias a Dios! Tengo que afeitarme un día sí y otro no ( = cada dos días). Pero Carlos no es tampoco perezoso. Carlos se lava con agua fría. — ¡Caramba 1 [De nuevo suena ese maldito despertador ! Es decir. Se viste rápidamente porque el desayuno ya está listo. ¿Ya estás listo? — Me pongo la camisa y me visto en un santiamén. Por lo general. Se quita la camisa de dormir. — dice Carlos para sí. luego salta de la cama. ¿Dónde está? — Está allí.

tisztviselő la casa de comercio kereskedelmi válla­ lat v. — 4. — 6. az ember látja. és 3.* Amigo del buen tiempo. los pies lab el cuarto de baño fürdőszoba el baño fürdő. Igaz barátságot nem fazékban főzik. fürdőkád la esponja szivacs I. — ¿Y por qué no vas a lavarte esas orejas tan sucias? — Porque todavía oigo bien. — 5. Szeget kímél — patkót veszít. cég el comercio kereskedelem levantarse felkelni por lo {jeneral általában profundamente mélyen despertarse (me despierto. en largo camino se conoce el buen amigo.csenget­ ni el despertador ébresztő óra se ve látni lehet. — 2. Por el humo se sabe dónde está el fuego. Ahol füst — ott a tűz. míg el nem törik. múdase con el viento. sonamos) szólni. IV Refranes españoles Por un clavo se pierde una herradura. Al fin se canta la gloria. son las seis de la mañana reggel hat óra van Carlos Károly el empleado alkalmazott. újból maldito átkozott es decir vagyis bostezar ásítani desperezarse nyújtózkodni saltar (ki)ugrani quitar (se) levetni la camisa de dormir hálóing la camisa ing *(A közmondások magyar megfelelői: 1. Tantas veces va el cantarillo a la fuente que al fin se quiebra.III Trabajo superfluo (Chiste) Una señora pregunta a un chiquito en la calle: — ¿Cómo te llamas. nos desperta­ mos) felébredni sonar (sueno.) 69 . En chica casa. — ¿Cuántos años tienes? — Tengo cinco años. látható se „az ember" (általános alany) ¡caramba! teringettét 1 de nuevo ismét. Vocabulario ocho nyolc octavo nyolcadik el jabón szappan de pies a cabeza tetőtől talpig el pie. Addig jár a korsó a kútra. chiquito? — Me llamo Pepito. Nyugtával dicsérd a n'apot.

megtörölni la toalla törülköző limpiar tisztítani. -re. el cantarillo kancsó la fuente forrás al fin végül. oyen) hallani IV. elmenni en un instante pillanat alatt el instante pillanat en un santiamén szempillantás alatt el comedor ebédlő. -ön. étkező III.poner. saben) tudni a las ocho y media fél kilenckor hallar találni hallarse lenni („találni magát") la oficina iroda apresurarse sietni enjabonar beszappanozni el cuerpo test frotar (le)dörzsölni seear szárítani. sabéis. oyes. salís. el chiquito kisfiú Pepito Jóska. -en. sabemos. utazás tantas veces annyiszor el cántaro. oís. sales. visszatérni vestirse (me visto. indulni volver (vuelvo. házikabát temprano korán madrugador. quebramos) eltörni el humo füst el fuego tűz cantar énekelni la gloria dicsőség. perdemos) elveszteni la herradura patkó buen = bueno mudarse megváltozni chico kicsi. sabe. kijönni. koszos oir (oigo. oímos. los dioses isten. fölött. salen) kimenni. -ra. cada dos días minden másnap cada mindegyik. sale. salimos. istenek un día sí y otro no. nem szabad lo sé tudom sobre (elöljárószó) -on. volvemos) visszamenni. sabes. pici el camino út. superfluo fölösleges el ehico. ponerse (pongo. oye. ¿qué hora es? hány óra van? la hora óra y pico és még valamennyi Carillos Karcsi a las ocho y cuarto negyed kilenckor no se puede nem lehet. por miatt el clavo szeg perder (pierdo. minden egyes ante (elöljárósző) előtt ' el espejo tükör peinarse fésülködni el peine fésű cepillar kefélni salir (salgo. nos vestimos) (fel)öltözködni rápidamente nagyon gyorsan el desayuno reggeli II. pones) felvenni la bata hálóköntös. Józsika vas a lavarte mész és megmosod (magadnak) la oreja fül sucio piszkos. fölé irse (me voy) menni. a végén quebrarse (quiebro. (fogat) mosni el diente fog el cepillo kefe la pasta dentífrica fogkrém afeitarse borotválkozni ¡gracias a Dios! hála Istennek! el dios. dicshimnusz Gramática 54 A visszaható ige — El verbo reflexivo lavar mosni levantar felemelni despertar felébreszteni peinar (meg)fésülni vestir öltöztetni 70** lavarse mosakodni (= magát mosni) levantarse felkelni despertarse felébredni peinarse (meg)fésülködni vestirse öltözködni . madrugadora korán kelő perezoso lusta saber (sé.

dormirse elaludni. hogy az igében kifejezett cselekvés magára az alanyra hat vissza. -köd. b) az egyszerű és a visszaható alak között olykor nincsen különbség. quedar és quedarse maradni. magának) visszaható névmás. amely csak visszaható alakjában fordul elő. visszatérni. mint az alapigét. hogy: a) a visszaható névmás olykor módosítja az alapige jelentését: ir menni. csak a visszaható névmásokat kell az egyes igealakok elé kitenni. -koz. quejarse panaszkodni (quejar ige nincsen). irse elmenni. A spanyol visszaható igéről tudnunk kell még. vagy külön szóval fejezzük ki. egy­ formán mondható pl. desayunar és desayunarse reggelizni. pl. c) több olyan ige van. se quieren szeretik egymást. A magyarban viszont azt. volverse megfordulni. legtöbbször a -kod. -köz képző­ vel.afeitar borotválni apresurar siettetni hallar találni llamar hívni ir menni dormir aludni volver visszamenni afeitarse borotválkozni apresurarse sietni hallarse lenni valahol („találni magát") llamarse hivatni („magát hívni") irse elmenni dormirse elaludni volverse megfordulni A spanyol visszaható ige jellemzője a főnévi igenévvel egybeírt se ( = magát. 71 . 55 A visszaható ige ragozása me despierto te despiertas se despierta nos despertamos os despertáis se despiertan felébredek felébredsz felébred felébredünk felébredtek felébrednek me visto te vistes se viste nos vestimos os vestís se visten öltözködöm öltözködöl öltözködik öltözködünk öltözködtök öltözködnek A visszaható igét ugyanúgy ragozzuk. os queréis szeretitek egy­ mást. volver visszamenni. A visszaható névmások a követ­ kezők : me te se nos os se magamat magadat magát magunkat magatokat magukat magamnak magadnak magának magunknak magatoknak maguknak egymást egymást egymást Megjegyzés. dormir aludni. — A visszaható névmás többes számú alakjai „kölcsönös névmás" jelentésévet is bírnak : nos queremos szeretjük egymást.

német man. 57 Az általános alany Se ve que Carlos quiere dormir. — Ha az általános alanyú mondat állítmánya többes számú nyelvtani alanyra vonatkozik. un 2 = dos 3 == tres 4 *= cuatro 5 = cinco = seis 7 = siete 8 = ocno 6 72 \ . Itt spanyolul beszélnek. una. Megjegyzés. r 58 A toszámnevek — Los números cardinales (1—100) 1 = uno. a visszaható névmást rendszerint egybeírjuk a főnévi igenévvel. látható. régies nyelvben. angol one. Aki barátunk volt jó sorsunkban. ha más szelek fújnak. Az általános alanyt (vö. Látszik. láthatod stb. francia on. Carlos no quiere levantarse temprano. közmondásokban gyakran találkozunk a visszaható névmásnak a ragozott igealakkal való egybeírásával is (múdase meg­ változik). olasz si) a spanyol­ ban a se visszaható névmással és az ige egyes szám 3. hogy Károly szeret aludni. A magyarban az általános alany kifejezésére körülírást használunk (pl. látszik. személyével fejezzük ki. Ha a visszaható ige főnévi igenévi alakjában fordul elő egy másik ige ragozott alakja mellett. Itt sok nyelvet beszélnek. látjuk. Nem lehet annyit aludni.). múdase con el viento. megváltozik. A jóbarátokat a veszélyben ismerjük meg. Tehát: quiero vestirme quieres vestirte quiere vestirse queréis vestiros quieren vestirse / = me quiero vestir = te quieres vestir = se quiere vestir = os queréis vestir = se quieren vestir öltözködni akarok öltözködni akarsz öltözködni akar öltözködni akarunk öltözködni akartok öltözködni akarnak queremos vestirnos = nos queremos vestir Választékos stílusban. az állítmány többes számba kerül: Aquí se hablan muchas lenguas. Amigo del buen tiempo. de a ragozott ige előtt is állhat.56 A visszaható névmás egybcírása az igével Károly nem szeret korán kelni. — További példák: ¿Cómo se dice en español? Hogy mondják spanyolul? Aquí se habla español. Los buenos amigos se conocen eh el peligro. No se puede dormir tanto.

Fél öt. Reggel v. Negyed ötkor. \ A las dos menos cuarto. ¿A qué hora? A la una. A la una y cuarto. tájban. A las ocho y pico. Es mediodía.9 : nueve 10 diez 11 : once 12 doce 13 trece 14 catorce 15 quince 16 dieciséis (diez y seis) 17 diecisiete (diez y siete) 18 dieciocho (diez y ocho) 19 diecinueve (diez y nueve) 20 veinte 21 veintiuno (veinte y uno) 22 veintidós (veinte y dos) 23 veintitrés (veinte y tres) 24 veinticuatro (veinte y cuatro) 25 = veinticinco (veinte y cinco) 26 = veintiséis (veinte y seis) 27 = veintisiete (veinte y siete) 28 = veintiocho (veinte y ocho) 29 = veintinueve (veinte y nueve) 30 = treinta 31 = treinta y uno 32 = treinta y dos 40 = cuarenta 41 == cuarenta y uno 50 = cincuenta 53 = cincuenta y tres 60 = sesenta 70 = setenta 80 = ochenta \ 90 = noventa 100 = ciento. ö t óra öt (tíz) perckor. —. A las ocho y minutos. cuatro). cien Amint látjuk. Dél van. — Éjfélkor. Negyed kettőkor. délelőtt kilenc órakor. Son las cuatro y media. Két perc múlva tíz. Fél kettő. Hány órakor? Egy órakor. Son las dos (tres. A las cinco y media de la tarde. A las seis. A las dos. Tizenkettő előtt három perccel. 4 . a spanyolban a tőszámneveknek 16-tól 19-ig és 21-től 29-ig két alakja van. — A mediodía.A medianoche. Es media noche. Kettőkor. Hatkor. Éjfél van. Valamivel nyolc után. J Es la una y dos (minutos). A las doce menos tres. Falta un cuarto para las tres. Hacia las nueve. A las once de la noche. Es la una y media. négy) óra van. A la una y tres cuartos. A eso de las nueve. Délután fél hatkor. Negyedóra hiányzik a háromhoz. perc) kifejezése ¿Qué hora es? 1 ¿Qué hora tenemos? J Es la una. Háromnegyed kettőkor. Hány óra van? Egy óra van. Este tizenegy órakor. Két (három. Egy óra kettő perc. Kilenc óra felé v. A las cuatro y cuarto. Faltan dos minutos para las diez. A las cinco y cinco (diez). — Délben. A las nueve de la mañana.} . 59 Az idő (óra.

. 60 A jelzői birtokos névmás elhagyása visszaható igékkel kapcsolatban Károly leveti a hálóingét. . . Kiugrunk az ágyból. Ragozzuk el az állitmányt a következő kifejezésekben : Me lavo con jabón. . — Puedo irme. A fürdőszobába megyünk. . Egy óra múlt tíz perccel. Miért nem mosod meg a füledet? Carlos se quita la camisa de dormir. — A las ocho menos cinco jne hallo en la oficina. — Me visto a las siete y pico. 74 . peinas y cepillas? . A tükör előtt a fésűvel fésülködünk. levetjük a hálóinget. 3. . Há­ romnegyed négy van. . . A szivaccsal ledörzsöljük egész testünket. Két óra lesz öt perc múlva. .. Hattól hétig.). nosotros ya .. — Me peino ante el espejo. Tegyük a pontok helyébe a megfelelő visszaható névmást: ¿Cuándo . despertáis por la mañana? . Negyed kettő. •Sietünk. Jóska fél hatkor ébred fel stb. Hideg vízben mosakodunk. Délben. mert szól az ébresztő óra. Antes de la una. Egy óra előtt. Tizenegy óra után. peino con el peine y . Este negyed tizenegykor. Feleljünk a következő kérdésekre: ¿A qué hora se levanta usted? ¿A qué hora suena el despertador? ¿Quiereusted •dormir mucho?¿Es usted madrugadora)? ¿Qué hace usted por la mañana?¿Qué •se quita usted cuando se levanta? ¿Qué se pone usted cuando va al cuarto de baño? . mert a reggeli már kész az ebédlőben..) Ejercicios 1. levantas? . . Délután fél hatkor. Tíz óra után. Négytől Ötig. Három múlt néhány perccel. Entre (las) cuatro y (las) cinco. mint pl. — Me afeito en el cuarto de baño. puede afeitar. ¿Con qué . . — Me despierto a las seis y media. ¿Dónde .¿Con qué se lava usted? ¿Con qué se seca usted? ¿Con qué se peina y se cepilla usted? ¿Dónde se peina usted? ¿Qué hace luego ?¿A qué hora debe hallarse usted en la oficina? ¿Cuándo va usted a la oficina? ¿Cuándo vuelve usted de la oficina? ¿Qué hace usted en la oficina? ¿Están contentos los jefes con usted? 2. Megmossa egész testét. . b) A fenti szöveget írjuk le vagy mondjuk el a többi személyben: (Fél hatkor -ébredek fel. — Quiero lavarme con esponja. . despertamos a las siete menos -cinco. . levanto temprano . Después de las once. . .De (las) cuatro a (las) cinco. porque no tengo ni jabón ni esponja. Tetőtől talpig meg­ mosakodunk. (A spanyolban tehát az ilyen mondatot. ébredsz fel. . . Se lava todo el cuerpo. 4. felveszem az ingemet. Fordítsuk le spanyolra: a) Fél hatkor ébredünk fel. . . . és a kefével lekeféljük hajunkat. Azután visszamegyünk a szobába és felöltözünk. Nyolc óra felé. Éjfélkor. Négy és öt között. Kilenc óra előtt. . Mondjuk spanyolul: Hány óra van? Egy óra van. . Si quiere. — Me levanto a las siete menos cuarto. hallan en la clase.— No puedo l a v a r . Minden másnap borotválkozunk. Háromnegyed kettő. . 5. így fordítjuk: magamnak fel­ teszem az inget = me pongo la camisa. . — Ahora me voy. ¿Cuándo . és felvesszük a hálóköntöst. hallan los alumnos? Ellos . cepillo con el cepillo. Fél kettő. Négy és öt között. ¿Por qué no vas a lavarte las orejas? Visszaható ige mellett a jelzői birtokos névmás elmarad. levantamos a las cinco y pico.

» „ „ „ suyo. mi pluma tu libro tu pluma su libro su pluma nuestro libro . suyo. Carlos ahora está de pie ante el espejo.. I El desayuno Carlos tiene sólo veinte años. nuestra pluma vuestro libro vuestra pluma su libro su pluma mis libros tus libros sus libros nuestros libros vuestros libros sus libros mis plumas tus plumas sus plumas nuestras plumas vuestras plumas sus plumas (az én) könyvem (a te) könyved (az 6. „ „ „ nuestro. vuestras. (toll) a tied. „ » » suyos. » j> Estos libros son „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ *> » . „ „ „ a mienk. Es soltero todavía y vive con sus padres. „ „ „ az övé (öné). az övéik. No quiero llegar tarde a la oficina. „ „ » suya. 75 . „ » » mías. En su cuarto. míos. ön) könyve (a mi) könyvünk (a ti) könyvetek (az ő) könyvük (az én) könyveim (a te) könyvein (az ő. Este libro es mío. > suya. Ezek a könyvek (tollak) az enyéim. nuestras. „ „ „ tuyo. suyas. „ „ tuya. tuyas. Anudándose la corbata dice para sí: — Ahora me visto rápidamente porque ya es tarde. „ „ „ a tietek. „ „ » > suyos. suyas. ön) könyvei (a mi) könyveink (a ti) könyveitek (az ő) könyveik tollam tollaá tolla tollúnk toltatok tollnk tollaim tollaiú tollai tollaink tollaitok tollak B) Névszói állítmányként (önállóan) • Ez a könyv az enyém. a mieink. a tieid. Esta pluma es mía. > vuestra. Mi jefe es muy severo y no tolera la falta de puntualidad. a tieitek. » „ az övék. az övéi. » nuestra. „ „ ». > „ „ „ vuestro. Estas plumas son tuyos. „ „ vuestros. » » „ > » nuestros.9 NUEVE LECCÍÓN NOVENA A birtokos névmás A) Jelzőként (főnév előtt): mi libro .

— ¡Carlitos 1 i Querido hijo mío 1 ¿por qué no vienes a desayunarte? — le dice su madre por la segunda vez. ¿qué hay de desayuno? — Tenemos té. y en. — ¿Dónde está mi tazón? — pregunta o Carlos a Inés. Como sabes. mi estilográfica. Inés 1 ¿Qué hay de nuevo? — ¡Buenos días. mi pañuelo. — Hoy tenemos que ir a ver a nuestra amiga María. — Entonces. madre mía. — Debes estar lista para las once. ese plato está tu pan y la mantequilla. — dice la madre a su hija. He aquí tu taza para té. es mío. madre e hija se quedan en casa y comienzan a poner en orden la habitación. — Lo sé. el portamonedas con el suelto (¡cómo es desagradable no tener dinero suelto 1). Todo está en regla. He aquí también mi cédula personal. papá 1 ¡Salud. mis lápices. Padre e hijo se van al trabajo. Inés está hablando con su madre. Mientras que Carlos está bebiendo el té y comiendo pan con mantel quilla. ¿Y estas revistas también son tuyas? 76 . — ¡Buenos días. — Te lo ruego. hijo mío ! Estoy leyendo el periódico. te leo los títulos de los artículos. — Hoy no tenemos café con leche porque la leche de hoy está agria. Entretanto piensa en los objetos que debe meterse en los bolsillo» de la americana. mi padre y yo nos compramos muchos libros. mis llaves. Es una nueva novela húngara. sentándose a la mesa. Entrando en el comedor saluda a sus padres y a su hermana Inés. II Conversación — ¿Qué estás leyendo? — Estoy leyendo un libro muy interesante. El desayuno está terminado. — ¿Es tuyo ese libro? — Sí. Si quieres. — responde Carlos poniéndose la ehaaueta. — A ver: ¿tengo todo lo necesario en mis bolsillos? He aquí la cartera con el dinero. — Ya voy.

viene. vienes. (Mindenkinek megvan a maga vesszőparipája.— ¿Esas? No. helyezni el bolsillo zseb a ver lássuk csak todo lo necesario minden szükséges holmi he aquí itt van. III El enemigo de las supersticiones . — Lo son en verdad. — Sus revistas de usted deben de ser muy interesantes. la americana kabát. (Chiste) — ¿Qué estás haciendo? — Estoy pensando en un libro que quiero escribir contra laS supersticiones. Jobb ma egy veréb. drága. pensamos) gondolni (amire: en) meter tenni. rakni.) 3. zakó pensar (pienso. Min­ den cigány a maga lovát dicséri. — ¿Por qué no ahora mismo? — ¡Vaya una pregunta 1 jHoy es viernes y trece 1 IV Refranes españoles Cada oveja con su pareja. — 2. señor. ¿son suyas ( = son de usted) estas revistas? — Sí. — Señor. elkésni severo szigorú tolerar (el)tűrní la falta de puntualidad pontatlanság la falta hiány. Deben de ser de aquel señor que está allí escribiendo una carta. Hasonló a hasonlónak örül. Májs vale pájaro en la mano que ciento volando. noveno kilencedik el soltero legényember la soltera leány. — No hay de qué. venimos.* Cada loco con su tema. Mañana mismo empiezo a escribirlo. venís. caballero. — Muchas gracias. vienen) jönni por la segunda vez másodszorira) poniéndose miközben felveszi la chaqueta. mulasztás la puntualidad pontosság querido szeretett. mint holnap egy túzok.) 77 . ime la cartera pénztárca *(A közmondások magyar megfelelői: 1. puede usted leerlas. no son mías. señor. hajadon estar de pie állni anudándose miközben megköti anudar megkötni la corbata nyakkendő llegar tarde későn érkezni. Sus revistas ( = Las revistas de él) también deben de ser muy interesantes. Si quiere. caballero. kedves venir (vengo. Vocabulario I.

A magyar birtokos személyragoknak a spanyolban birtokos névmások felelnek meg. kezdődni poner en orden rendbehozni. amikor belép saludar köszönteni. üdvözölni ¿qué hay de nuevo? mi újság? estoy leyendo éppen olvasom leer (leo. feladat valer (valgo. tárgykör. takarítani poner (pongo. el enemigo ellenség la superstición babona contra (elöljárószó) ellen mañana mismo már holnap empezar (empiezo. vale. las (f) azokat. röpülő volar (vuelo. pone. E névmásokat a lecke elején adott táblázat szemlélteti. volamos) repülni Gramática 61 A birtokos névmás — El pronombre posesivo Mi jefe es muy severo. rogamos) kérni el tazón bögre sentarse (me siento. comenzamos) kezdeni (amit: a) . ponemos. valemos. valéis.el portamonedas erszény el (dinero) suelto aprópénz desagradable kellemetlen el pañuelo zsebkendő la llave kulcs la cédula personal személyazonossági igazolvány la cédula igazolvány personal személyi. pones. személyes en regla rendben la regla szabály entrando belépve. los temas téma. lees) olvasni el periódico újság el título cím el artículo cikk te lo ruego kérlek arra rogar (ruego. vége van terminar befejezni. tenni. ponéis. la oveja juh la pareja pár el loco bolond el tema. empezamos) kezdeni (amit: a) . vales. valen) érni vmit el pájaro madár volando röpülve. 78 . Carlos vive con sus padres. tál el pan kenyér la mantequilla vaj pan con mantequilla vajaskenyér estar bebiendo (comiendo) éppen inni (enni) está hablando beszélget para las once tizenegy órára está terminado (-a) be van fejezve. nos sentamos) leülni café con leche tejeskávé la leche tej de hoy mai agrio savanyú ¿qué hay de desayuno? mi van reggelire ? el té tea la taza csésze la taza para té teáscsésze el plato tányér. bizonyára lo son en verdad valóban azok leerlas (leer-}-las) (el)olvasni azokat los (m). kezdődni ¡vaya una pregunta! micsoda kérdés t el viernes péntek el trece tizenharmadika IV. interesante érdekes la novela regény la revista folyóirat debe de (ser) valószínűleg. Főnököm nagyon szigorú. őket muchas gracias hálásan köszönöm no hay de qué nincs miért III. ponen) rakni. Károly a szüleinél lakik. helyezni el orden rend II. végződni e= y quedarse maradni comenzar (comienzo.

Poniéndose la chaqueta. a lecke elején levő táblázatot) az alábbi esetekben kell használnunk: a) ha a birtokos névmás állítmány: ¿Son vuestras esas plumas? Si.) evés közben (miközben eszem. Károly köszönti szüleit. b) ha.) élve (miközben élek. d) megszólításban: ¡hijo mío I fiam ! — ¡madre mía l anyám l — ¡amigo mío 1 barátom 1 (Jelzővel: ¡mi querido hijo 1 vagy : ¡querido hijo mío! 64 A határozói igenév — El gerundio Entrando en el comedor Carlos saluda a sus padres. élsz stb. Felvéve kabátját (Miközben felveszi kabátját). Az én barátaim. es mío.62 A su névmási alak sokféle jelentése su libro = el libro de él az ő könyve (férfié) su libro = el libro de ella az ő könyve (nőé) su libro = el libro de ellos az ő könyvük (férfiaké) su libro = el libro de ellas az ő könyvük (nőké) su libro = el libro de usted az ön könyve su libro = el libro de ustedes az önök könyve Ha a su névmási alak sokféle jelentése félreértésre ad alkalmat. beszélsz stb.a birtokos önmagában (főnév nélkül) áll: Mis amigos. a mieink. no el tuyo. az ön könyve sus estilográficas de ustedes az önök töltőtollai 63 Az önálló vagy tulajdonképpeni birtokos névmások ¿Es tuyo ese libro? Sí. amikor a birtokos névmás a főnév mögé kerül: Este es el libro mió. helyette a fenti körülírásokat használjuk. hogy az -ar végű igék tövéhez -ando. az -er és az -ir végűekéhez -iendo végződést teszünk. Pl. ¡Madre mía 1 — jHijo mío ! Anyám ! — Fiam I Az önálló birtokos névmásokat (1. A tied az a könyv? Igen. eszel. ustedes) kapcsolatban gyakori mind a két alaknak együttes használata: su libro de usted . los tuyos y los suyos. eszik stb. c) kiemelés esetén.) 79 . Károly a munkájára gondol. a tieid és az övéi. nem a tied. Az ebédlőbe lépve. az enyém. son nuestras. A tieitek azok a tollak? Igen. hablar comer vivir hablando comiendo viviendo beszélve (miközben beszélek. Carlos piensa en su trabajo. Az udvarias megszólítással (usted. Ez a könyv az enyém. A határozói igenevet úgy képezzük.

Escuchando la radío descansáis.A határozói igenévnek egyetlen. pihenek. Hablando no puedes comer. 65 Az éppen folyó cselekvés jelölése az e s t a r + g e r u n d i o szerkezettel ¿Qué estás haciendo? Mit csinálsz (éppen most)? Estoy leyendo un libro. Reggelizés közben beszélgetünk. változatlan alakja van. Escuchando la radio descansas. Escuchando" la radio descansan. pihennek. Öltözködés közben munkámra gondolok. alszom. hogy Descanso durmiendo. Escuchando la radio descansamos Amikor a rádiót hallgatjuk. Az éppen folyó cselekvést az estar-\-gerundio szerkezet fejezi ki (vö. Amikor a rádiót hallgatja. Dándome cien florines. Amikor a rádiót hallgatjátok.A képzésnél mutatkozó esetleges rendhagyóságok többnyire a már ismert (helyesírási) szabályokra vezethetők vissza: decir ir leer oir pedir diciendo yendo leyendo oyendo pidiendo poder sentir ser traer venir pudfendo sintiendo siendo trayendo viniendo dormir durmiendo A névmási alakokat egybeírjuk a gerundio-val: ' Vistiéndome pienso en mi trabajo. he is writing). (Azzal pihenek. Ha beszélsz. Vessük össze az alábbi példákat: Escuchando la radio descanso.) Desayunándonos hablamos. fel­ levantamos. kelünk. vagy helyesebben valamely alkalmas kötőszóval bevezetett mellék­ mondattal fordítjuk : Aludva pihenek. pihentek. Minthogy személyt vagy számot nem jelöl. A határozói igenevet a magyarban a -va. az angolt: J am reading. -ve (régiesen: -ván. jelentését a mellette álló mondat alanyától kapja. Escuchando la radio descansa. rajtam. pihen. pihensz. No pudiendo dormir nos Minthogy nem tudunk aludni. Amikor a rádiót hallgatom. puedes Ha száz forintot adsz nekem. pihenünk. 80 . nem tudsz enni. . segíthetsz ayudarme. (Éppen) olvasok egy könyvet. Amikor a rádiót hallgatják. Amikor a rádiót hallgatod. -vén) képzős igealakkal.

Menjünk vacsorázni. utána a főnév egyes számban áll. Miért nem jössz reggelizni? Kezdem olvasni a könyvet. cuatrocientas 500 = quinientos. A pensar ige mellett cn elöljárószóval fejezzük ki azt. anyja és leánya hét vagy nyolc nő vagy férfi María e Inés padre e hijo. valószínűleg. / Az hie szótag előtt azonban megmarad az y: con fuego y hierro tűzzel-vassal. amire gondolunk. Az ir. doscientas 300 = trescientos. A cada ragozhatatlan szó. Vamos a cenar. 70 A lííszámneveU 101-tol 101 102 153 200 = = = = ciento (y) uno ciento (y) dos ciento cincuenta y tres doscientos. madre e hija siete u ocho mujer u hombre /-vei vagy /li-vel kezdődő szó előtt az y kötőszó helyébe e lép a jobb hangzás kedvéért. ITgyanígy az o-val vagy /io-val kezdődő szó előtt az o kötőszó helyébe u lép.66 Az igék „vonzata" Mire gondolszl Munkámra gondolok. O helyett U Mária és Ágnes apa és fia. nyilván szavakkal fordítjuk. empezar igék után a elöljárószóval kapcsoljuk az értelemkiegészítő igét. Las revistas deben de ser muy interesantes. A spanyol igéknek a magyartól eltérő vonzatát a szótár mindenkor jelöli. 68 Deber + de Este libro debe de ser de ese señor. comenzar. (Hasonló a hasonlónak örül. Ha azonban a főnév előtt számnév is van.) Minden másnap borotválkozom. Ez a könyv bizonyára azé az úré. A deber + de szerkezetet a magyarban a bizonyára. Mindegyik juh a maga párjával. 67 Y helyett E. A folyóiratok nyilván nagyon érdekesek. quinientas 600 == seiscientos. Me afeito cada dos días. seiscientas 81 6 Spanyol nyelvkönyv — 5614 . trescientas 400 = cuatrocientos. akkor a főnév többes számban áll. ¿Por qué no vienes a desayunarte? Comienzo a leer el libro. venir. ¿En qué piénsase Pienso en mi trabajo. 69 _ Cada Cada oveja con su pareja.

Hol van az ön kulcsa? Ez a kulcs az öné? Nem. — No teniendo dinero. 3. tenemos que apresurarnos. ochocientas 900 = novecientos. 6. ahol lehet. — Ha eljössz az iskolába. — Az asztalnál ülök. 4. — Mi hija está enferma. — Nuestro jefe hace bien no tolerando la falta de puntualidad. setecientas 800 = ochocientos. és levelet írok. a szüléinknél lakunk. 82 v . 5. — Esos lápices son míos. önálló birtokos névmást: Mi lápiz es rojo. te quedas hambriento. Fordítsuk le helyes magyarsággal az alábbi határozói igeneves szerkezeteket. — Entrando en la oficina. a tükör előtt állok. pienso en los objetos que debo meterme en los bolsillos. — Amikor elmegyünk a hivatalba. los empleados saludan a su jefe. veo a mi madre cada día. Az önök könyvei érdekesek. Mondjuk minden személyben a jelzői. Ez a személyazonossági igazolvány a tied. Feleljünk a következő kérdésekre : ¿Cuántos años tiene usted? ¿Dónde. — Poniéndome la chaqueta.700 í= setecientos. — Mit csinál apád? — Az újságot olvassa. — Mivel éhesek. — Amikor borotválkozom. sokat esznek. nem éhesek. — Mis hijas estudian bien. no podéis compraros los libros nuevos. ez az ő kulcsa. — Este cuaderno es mío. — Teniendo sólo quince años. Ez a zsebkendő az enyém. Fordítsuk le az alábbi mondatokat gerundio-s szerkezettel: A spanyol leckéket olvasva sokat tanulunk. bontsuk fel őket mellékmondattal: Siendo soltero todavía. — A rádiót hallgatva a tanulók sok érdekes dolgot tanulnak (aprender). Használjunk estar + gerundio szerkezetet az alábbi mondatokban : Mit csináltok? — Leveleket írunk. ez a kulcs nem az enyém. ill. — Aprendes mucho leyendo tu libro de español. — Hol van János és Józsi? Alusznak. — Ha sokat beszéltek. — Viviendo con mis padres. — Hogy van nagyanyád? Rosszul érzi magát. — Me anudo la corbata estando de pie ante el espejo. — Mi estilográfica es buena. — Aquellas plumas son mías. Mondjuk spanyolul: Ez az én zsebkendőm. Ez az ő padjuk. Carlos vive con sus padres. novecientas 1 000 = mil 1 001 = mil (y) uno 1 959 = mil novecientos cincuenta y nueve • 10 000 = 100 000 = 200 00Ó = 500 000 = 1 000 000 = 2 000 000 = 10 000 000 = diez mil cien mil doscientos (-as) mil quinientos (-as) mil un millón dos millones diez millones Ejercicios 1. nem tudtok tanulni. un café con leche o una taza de té? ¿Con qué come el pan? ¿Qué objetos se mete usted en los bolsillos de la chaqueta? ¿Dónde tiene usted el dinero?¿Tiene usted también un portamonedas?¿Por qué? — ¿Cuándo lee usted el periódico? ¿Lee usted también novelas? ¿Es suyo ese libro? ¿Es interesante? 2. — A tükör előtt állva borotválkozom (szórend!) — Mivel legény emberek vagyunk. Ez a te személyazonossági igazolványod. — No teniendo leche. — Mit tanul testvéred? — A spanyol leckét tanulja. Ez az önök padja. Ez a mi lakásunk. meghallgathatod a spanyol órát. — Vistiéndote rápidamente no llegas tarde a tu oficina. — Mi hermano trabaja en una fábrica. bebemos té. eres muy joven todavía. en qué calle vive usted? ¿Vive con sus padres? ¿Dóndetrabaja usted? ¿A qué hora ha de estar usted en la oficina (en la fábrica)? ¿Es severo el jefe de usted?¿A qué hora se desayuna usted?¿Qué hay de desayuno en casa de usted? ¿Qué toma usted : un tazón de leche. — Ha sokat esznek. — Siendo ya tarde. Ez a pad az önöké. Ez a lakás a mienk. — Mis hermanos están en la escuela. — No viniendo a desayunarte. köszöntjük szüleinket. — Esa cartera es mía.

— És testvéred. Amaneec. el año tiene 365 (trescientos sesenta y cinco) días.(cincuenta y dos) semanas. El año bisiesto tiene 366 (trescientos sesenta y seis) días.7. köszöntjük tanárun­ kat. az ön ceruzája nem sárga. — Hová (itt: ¿Dónde) teszed a kulcsaidat? — Azokat (Las) mindig ebbe a zsebbe rakom. domingo. Truena. Hideg van. LECCIÓN DÉCIMA Személytelen igék és szólásmódok Esik. Anochece. El año Como se sabe. A gyárban dolgozik. Las partes del día son : la madrugada. — Itthon van apád? — Most nincsen itthon. — Most az ön tollával ír? — Igen. — Nem találom a zsebken­ dőmet. Károly? — ő (most) az egyetemen vizsgázik. Los doce meses del año son : enero. jueves. Hajnalodik. Nieva. febrero. la tarde (desde el mediodía hasta el anochecer) y la noche. viernes. az én tollammaí írok. Los martes vamos al teatro. Los lunes y los jueves tenemos lecciones de español. que comprende el tiempo desde la media noche hasta el amanecer. Hace frío.) Hace vieiiío. — Van itt egy sárga ceruza. De día trabajamos. sábado. 12 (doce) meses y 4 (cuatro) estaciones. 52 . Los sábados y domingos hacemos excursiones a las montañas. la mañana. El lunes es el primer día de la semana. abril. agosto. octubre. septiembre. Hace calor. El domingo es día de descanso. noviembre y diciembre. — Amikor kimegyünk az osztályból. mayo. Éva? — Tizenhatéves vagyok. Nappalodík. nagyon jól ír. Süt a nap. (Hay sol. Villámlik. miércoles. — Új az ön töltőtolla? Igen. pero sólo cuando hace un tiempo hermoso. Hol lehet? — Valószínűleg (I) a kabátod zsebében van. új . que dura hasta el mediodía. Havazik. El primero de 6» 83 . Los días de la semana se llaman : lunes. junio. marzo. 10 DIEZ Llueve. hanem barna. Alborea. Hace sol. julio. Meleg van. Kié? Az öné? Nem lehet az öné . Fordítsuk le spanyolra : Hány éves vagy. Los miércoles estamos siempre en casa. Esteledik. Relampaguea. de noche descansamos. martes. Fúj a szél. — Hol lakol? — Szüleimmel lakom. Mennydörög.

(Pasado mañana será sábado. en esle día felicitamos a nuestros parientes y conocidos diciendo : „¡Feliz Año Nuevo l" La primera estación del año es la primavera. El calor aumenta y llega a ser molesto en agosto. Los campos están cubiertos de nieve. Hacia el fin del otoño amanece ya tarde y anochece temprano. Hace tres días era lunes. Empiezan a caerse las hojas de los árboles. otra vez llueve. hace tres días)? — Ayer era miércoles. El verano es la segunda estación del año. en tres días)? — Mañana será viernes.) 84 . En esta estación se vendimia en las viñas. El invierno es la cuarta y última estación del año. nieva a menudo.) — ¿Qué día será mañana (pasado mañana. (Anteayer era martes. Comienza el invierno. las nieves abrigan las sementeras y las plantas de la helada. En enero hace mucho frío. ' II Conversación — ¿Qué día es hoy? — Hoy es jueves. hasta viene una tempestad con relámpagos y truenos.enero es el día de año nuevo. La primavera es la estación de las flores. durante la canícula. En verano maduran los frutos y las sementeras. En invierno duerme la naturaleza. • A fines de septiembre principia la tercera estación del año : el otoño. En primavera el tiempo es caprichoso : una vez hay sol y hace calor. En primavera brotan las plantas y los árboles y empiezan a cubrirse de hojas. — ¿Qué día era ayer (anteayer. En tres días será domingo.

hajnal anochecer esteledni el anochecer esteledés. IV Refranes españoles Año de nieves. ( = Hoy es el primero de febrero. — ¿Y cuándo nació su hermana de usted? — Ella nació el once de octubre de 1935. Vocabulario décimo tizedik llover (llueve) esni (esik) la lluvia eső nevar (nieva) havazni (havazik) relampaguear villámlani el relámpago villám tronar (truena) mennydörögni el trueno mennydörgés alborear hajnalodni el alba (f). los martes kedd el miércoles. Porque todo el que pasa Coge un racimo. — Tenemos el primero de diciembre. a diez y seis de mayo.) — Estamos a dos de marzo. la alborada hajnal amanecer nappalodni el amanecer virradat. -tői la media noche éjfél durar tartani (ideig) de dia nappal de noche éjjel. állomás' bisiesto szökő. — ¿Cuál es la edad de usted? ( = ¿Qué edad tiene usted? = ¿Cuántos años tiene usted?) — Tengo veinticinco años. — Tenemos el treinta y uno de agosto. — ¿Cuándo nació usted? — Nací en mil novecientos treinta y dos. los miércoles szerda . a tres de abril. III Un buen consejo (Copla) Nadie ponga su viña Junto al camino. beesteledés el sol nap (az égen) I. este el lunes.¿En qué siglo vivimos? — Vivimos en el siglo veinte.(évről) la parte rész la madrugada kora reggel comprender magába foglalni desde (elöljárószó) -tói.— ¿A cuántos estamos? ( = ¿En qué día del mes estamos? = ¿Qué día del mes tenemos?) — Estamos a primero de febrero. año de bienes. — Hoy es el último del mes. — . Marzo ventoso y abril lluvioso hacen a mayo florido y hermoso. la estación évszak. los lunes hétfő cl martes.

szőlőhegy caer. vagyon. érlelni el fruto termés. naces. nace) születni el siglo század III. cae. boldog la primavera tavasz la flor virág en primavera tavasszal brotar rügyezni. elmúlni coger (cojo. caes.<1 jueves. vidék está cubierto be van fedve (amivel: de) la nieve. gratulálni. el bien a j ó . gyümölcs la sementera vetés a linos de végén principiar kezdődni. a spanyolban közkedvelt műfaj) nadie senki (sem) ponga tegye. kezdeni el otoño ősz vendimiar szüretelni la vendimia szüret la viña szőlőskert. caéis. föld . la parién ta rokon el conocido ismerős feliz szerencsés. fakadni la planta növény el árbol (élő) fa cubrir befedni (amivel: de) la hoja (fa)levél el tiempo idő. mellé todo el que mindenki. caemos. los jueves csütörtök ? al sábado szombat el día de descanso pihenőnap el descanso pihenés los lunes minden hétfőn el teatro színház hace un tiempo hermoso szép idő van el enero január el febrero február el marzo március el abril április el mayo május el junio június el julio július el agosto augusztus el se(p)tiernhre szeptember el octubre október el noviembre november el diciembre december el primero de enero január elseje en este día ezen a napon felicitar felköszöntem. javak ventoso szeles lluviosos esős florido virágos 86 . időjárás caprichoso szeszélyes una vez — otra vez egyszer — máskor hasta sőt aumentar(sc) növekedni. ültesse (poner) junto a (elöljárószó) mellett. el pariente. era volt ayer tegnap anteayer tegnapelőtt hace tres días három nappal ezelőtt será lesz pasado mañana holnapután en tres días három nap múlva ¿a cuántos estamos? hányadika van ma? la edad [édöd] életkor nació született. eoges) leszedni el racimo szőlőfürt IV. fokozódni llegar a (ser) válni valamivé molesto kellemetlen durante (elöljárószó) alatt (idő) la canícula kánikula en verano [émbéránó] tavasszal madurar érni. el consejo tanács la copla versike („csasziuska" . aki (csak) pasar elhaladni. caerse (caigo. caen) (le)esni el invierno [imbjérnó] tél último utolsó en invierno télen la naturaleza természet el campo mező. las nieves hó abrigar megóvni (amitől: de) la helada fagy II. nací születtem nacer (nazco.

Cien mil soldados. ezért csak az egyes szám 3. Esik. Harmincegy asztal. Egy ceruza. Egymillió pezeta (spanyol pénzegység). Ciento cincuenta cigarrillos. Százezer katona. Hace un tiempo hermoso.Gramática A személytelen ige — El verbo impersonal Llueve. (Página uno.) Veintiún libros. (Hace calor. t* 72 A sorszámnevek — Los números ordinales primero (-a. Fúj a szél. Százötven cigaretta. Első oldal. Első fejezet. nono kilencedik décimo tizedik undécimo tizenegyedik duodécimo tizenkettedik décimo tercio (decimotercio) 13-ik décimo cuarto (decimocuarto) 14-ik décimo quinto (decimoquinto) 15-ik décimo sexto (decimosexto) 16-ik décimo séptimo (decimoséptimo) 17-ik déeimo octavo (decimoctavo) 18-ik décimo nono (decimonono) 19-ik vigésimo huszadik vigésimo primo 21-ik vigésimo tercero (tercio) 23-ik vigésimo nono 29-ik trigésimo harmincadik trigésimo primo harmincegyedik cuadragésimo negyvenedik quincuagésimo ötvenedik sexagésimo hatvanadik septuagésimo hetvenedik octogésimo nyolcvanadik nonagésimo kilencvenedik centesimo századik centesimo primero százegyedik ducentésimo kétszázadik tricentésimo háromszázadik cuadringentésimo négyszázadik quingentésimo ötszázadik sexcentésimo hatszázadik septingentésimo hétszázadik octingentésimo nyolcszázadik noningentésimo kilencszázadik milésimo ezredik dos milésimo kétezredik quinientos milésimo ötszázezredik millonésimo milliomodik diez millonésimo tízmilliomodik 73 A töszámncvek használata Un lápiz.) Hace viento. Amanece. Página una. -os. személyében használatos. — Egy asztal. sétimo hetedik octavo nyolcadik noveno. A személytelen ige valamely személytől függetlenül végbemenő cselekvést jelöl. (Meleg van. Capítulo uno.) Hideg van. Treinta y un mesas. Sok személytelen kifejezést képezhetünk az hacer igével: Hace frío. Nappalodik. — Una mesa. Huszonegy könyv. -as) első segundo második tercero harmadik cuarto negyedik quinto ötödik •sexto hatodik séptimo. A legtöbb személy* telen ige időjárási jelenséget jelöl. 87 . Szép idő van. Un millón de pesetas. Kétszáz tonna. Doscientas toneladas.

el postrer capitulo az utolsó fejezet. Luis catorce. 74 A sorszámnevek használata Lección primera. c) A spanyol inkább tőszámnevet használ. az egyeztetés z. el milésimo noningentésimo quincuagésimo año az 1950-ik év. XIV. En el primer (tercer) banco. el dos de junio). Az első (harmadik) padban. el siglo diez y nueve a 19. Első lecke. b) Ciento elveszti utolsó szótagját mii (ezer). d) Un millón főnév. melyek nemben és számban egyez­ nek főnevükkel: la primera clase az első osztály . század. mely de elöljárószóval kapcsolja a rákövetkező főnevet: un millón (dos millones) de pesetas egymillió (kétmillió) pezeta. doscientas toneladas 200 tonna. El primero de octubre. ezen felül tőszámnevet. Hímnemű főnév előtt uno helyett un áll. compro ciento de esos cigarrillos százat veszek ebből a cigarettából. Az első leckék. a tizes és az egyes közé az y kötőszót ki kell tennünk: mil novecientos cincuenta y ocho 1958. a sorszámnév használata ilyenkor régies vagy ünnepélyes: la lección once a tizenegyedik lecke. főnévvel kötelező: doscientos kilos 200 kiló. Ötödik Károly. mint sorszámnevet. ochocientas mil libras nyolcszáz­ ezer font. A főnév után (és rendszerint sorszám helyett) álló „egy" szám kifejezésére az uno alakot kell használni (nőnemű főnév után una is állhat). . el tercer ejemplo a harmadik példa. cuarenta y un cartas negyvenegy levél.a) L/no-nak rövidebb un és nőnemű una alakja van. ciento diez 110. c) A százasoknak (200-tól 900-ig) nőnemű alakjuk is van. cien cigarrillos száz cigaretta. cien buenas plumas . Carlos quinto. Október elseje. Tizen felül a leckék. századok stb. Lajos. A keltezésben csak az elsejét mondjuk sorszámnévvel. nem írjuk egybe a szám alkotórészeit. b) Primero és tercero (valamint postrero utolsó) hímnemű egyes számú főnév előtt elveszti szóvégi o-ját: el primer dia az első nap. a) A sorszámnevek -o végű melléknevek. valamint főnév előtt: cien mil pesetas százezer pezeta. pápák neve mellett csak tízig bezárólag használ sorszámnevet. las clases segundas a második osztályok. megjelölése rendszerint tőszámnévvel történik. e) Ha az összetett számokat betűvel írjuk. Összetett számnevekben főnév előtt mindig csak az un alakot használjuk: veintiún plumas huszonegy toll.száz jó toll. 88 . la décima séptima (decimoséptima) lección a tizenhetedik lecke.qui­ nientas cuarenta y un pesetas 541 pezeta. fejezetek. Las primeras lecciones. Ezért az ural­ kodók. a többi. napol tőszámnévvel fejezzük ki (el primero de mayo. Száznál kisebb számnév előtt és önállóan használva nem rövidül meg: ciento noventa pesetas 190 pezeta.

Santo Domingo Szent Domonkos.szótaggal kezdődő nevek előtt: Santo Tomás Szent Tamás.I 7 5 I B u e n o . hogy az élőlényt jelölő főnevek tárgyesetét a spanyolban a elöljáró­ szóval képezzük. san). hogy a spanyol élettelen dolgokat jelölő főneveket (főleg országot. grande (nagy) és santo (szent) elveszti szóvégi magánhangzóját (buen. bármely más szót) is élőnek tekint az élénkebb. a válságok). 89 . a főnevesített igét rendszerint -ás. leer olvasni: el leer az olvasás. Az -es és az -is végű főnevek a többes számban változatlanok (pl. Szeretem hazámat. las crisis a válság. s a n t o rövidebb alakjainak használata un buen consejo mal tiempo un gran día una gran ocasión San Pedro egy jó tanács rossz idő nagy nap nagy ( = jó) alkalom Szent Péter s A bueno (jó). Tanultuk. Megszemélyesített főnevek tárgyesete Quiero a mi patria. ha a határozott névelőt tesszük elébe . mal). szemléletesebb kifejezésmód kedvéért. Ismerem Spanyolországot. -és ragos főnévvel fordítjuk : escribir irni: el escribir az írás. los miércoles minden szerdán stb. 76 A hét napjainak többes száma Los lunes y los jueves tenemos lecciones de español. jueves és viernes sem kapnak ragot a többes számban. hogy a mondatban kifejezett cselekvés a jelzett napon szabályosan megismétlődik. az ilyen főnevek előtt is kiteszi az a elöl­ járószót a tárgyesetben.és do. 77 Az ige főnevesítése amanecer nappalodni anochecer esteledni el amanecer el anochecer hajnal esteledés A legtöbb főnévi igenevet fönevesíthetjük. tehát los lunes minden hétfőn. malo (rossz). Conozco a España. — Nőnemben mindig a teljes alakot használjuk: Santa Inés Szent Ágnes. Santo nem rövidülhet meg to. miércoles. g r a n d e . illetve utolsó szótagját (gran. amikor (külö­ nösebb hangsúly nélkül) egyes számú hímnemű főnév előtt áll. martes. gyűjtőfogalmat. hazát. la crisis. Gyakran előfordul. Ezért lunes. Minden hétfőn és csütörtökön spanyol óránk van. m a l o . A hét napjainak többes számú alakja azt jelzi. Grande egyes számú nőnemű főnév előtt is megrövidülhet.

555. 678. száz jó cigaretta. 711. Közben jó kávét iszom. és megóvja a vetéseket a fagytól. 55. otthon vagyok. harmadik lecke. Szeptember végén kezdődik az ősz. meses. 999. 4. 101 ceruza . estaciones) tiene el año? ¿Cuántos días tiene el año bisiesto? ¿Cuáles son las partes del día? ¿Cómo se llaman los días de la semana? ¿Cómo se llaman los doce meses? ¿Cómo se llaman las cuatro estaciones del año? ¿Qué día es hoy? ¿Qué día era ayer (anteayer. az első könyvek. 180 toll. 3. en invierno)? 2. egy­ millió pezeta. negyedik lecke. 41. egy toll. Hányadika van ma? Ma február elseje (március tizedike) van. hace tres días)? ¿Qué día será mañana (pasado mañana. spanyolul : első lecke. 2345. negyedik könyv. 90 . — (Minden) szerdán és szombaton színházba megyek.Ejercicios 1. Fordítsuk le spanyolra : Ősszel és tavasszal gyakran esik. Fúj a szél. 717. Mondjuk vagy írjuk le betűvel a következő számokat: 21. százat veszünk ezekből a jó tollakból. 122. 1960. 74. a hőség kellemetlenné válik. százötven jó könyv. — Holnap nagy nap lesz : vizsgát kell tennem az egyetemen. 31 toll. a kánikula alatt. 1 000 000. második könyv. 21. otthon maradok. az első leckék . Tavasszal ébred a természet. A fehér hó befedi a mezőket. lap (tőszámnévvel. 584. 7700. A mezőkön (En) sok virágot látunk. 121 toll. — Holnapután. mert nem süt a nap. 1000. 3 600 000. második lecke. 707. utolsó könyv. 1959. fejezet. kedden. Rügyezni kezdenek a fák. 99 000. 5. 41. hátravetve). Ezen a télen gyakran havazik. három millió pezeta. utolsó lecke. 15 689. 123 456. — Milyen idő van ma? Hideg van. 350 pezeta. 505." 15. en tres días)? ¿A cuántos estamos hoy? ¿Cuándo nació usted? ¿Cuándo nació su padre de usted? ¿En qué siglo vivimos? ¿En qué días de la semana tiene usted lecciones de español? ¿Cuando va a teatro? ¿Cuándo está en casa? ¿Cuándo hace excursiones a las montañas? ¿Qué tiempo hace hoy? ¿Cómo es el tiempo en primavera (en verano. en otoño. 17. 31. 2000 . kétszáz tonna. 5500 . százezer könyv. 101 . 10 100. Feleljünk a következő kérdésekre : ¿Cuántos días (semanas. Leszedjük a gyümölcsöket a falcról. 803. 100 000. 1010. Nyáron. 777. 1001. 21 ceruza. Mondjuk első könyv. 496. 1111 . 1958. és olvasok egy jó könyvet. 5678. Amikor rossz idő van. Mondjuk spanyolul : egy ceruza. az utolsó leckék. harmadik könyv. 234.

Iré a la ciudad. Tojást fogsz venni. Hablaréis con él. se pone en la cabeza un cántaro de leche. 3 En el camino piensa : — Iré a la ciudad y en el mercado venderé la leche. Piensa vender la leche en el mercado de la ciudad. Cuando los pollitos serán grandes.11 ONCE LECCIÓN ONCE f A jövő idö — El futuro A városba fogok menni. Antes de encaminarse.+ án comprar + ás Castillos en el aire Un día. Los huevos los pondré ebajo de una gallina y nacerán pollitos. Venderá la leche. Con el dinero ue me darán por ella. El cerdo lo engordaré. una joven aldeana llamada Juana. Leveleket fogunk kapni. se levanta temprano para ir a la ciudad vecina. después de en91 . El fogja adni a tejet. ir vender recibir hablar tomar + é + a + cmos + éis . Recibiremos cartas. Teát fognak inni. me compraré unos huevos. Beszélni fogtok vele. los venderé y compraré un cerdo. Tomarán té. Comprarás huevos.

. Estaremos en casa hasta las seis. No sé qué darles de comer. Manuelita mía! III Visitando el museo (Chiste) — No tenemos más que media hora. Gracias por la buena idea.. El cántaro se cae y se rompe en mil pedazos. Juana ! ¿A dónde vas? — ¡Salud. En todo caso necesito una decena de huevos frescos y unos kilos de patatas. Manuela ! Voy al mercado a comprar algo para la fornida. mis parientes tendrán mucha hambre.baño. Juana al pensar en esto salta también. mira los cascos sin decir palabra. llorando. Tengo que volver a casa lo más pronto posible. puedes venir a vernos. Así lo veremos todo. — Tienes razón.. porque deseo conocer a tus parientes. — Entonces. pollitos. no lo sé aún. ¿No quieres venir conmigo? . ¿qué hora es? — Ahora serán las diez. Si tienes huevos en casa. no compraré más que judías verdes. si tienes tiempo.gordarlo lo venderé y compraré un ternero que saltará en medio del re. — ¿Por qué? — A cada momento pueden llegar mis parientes de provincias. cerdo. 92 . Por la tarde. — No. huevos! II Conversación — ¡Hola. Además. ¡hasta la tarde. querida Juana I — ¡Adiós. — Iré sin falta. — Al llegar. ¿Qué piensas comprar en el mercado1? — A decir verdad. ¿Qué haremos ahora? — Visitaremos el museo. La muchacha. — Te aconsejo comprar un cuarto de kilo de jamón y doscientos gramos de tocino. ¡Adiós ternero. A propósito. querida Juana. Esta vez no puedo ir contigo. tu irás por este lado y yo por aquél. podrás hacer en un instante una buena tortilla de jamón. Y como tenemos poco tiempo. — En este caso tendré que apresurarme.

meghízni después de engordarlo miután (azt) fel­ hizlaltam después de (elöljárószó) miután el ternero tinó. kastély cl aire [öiréj levegő. . romperse eltörni el pedazo darab llorar sírni mirar nézni.főnévi igenév) szándékozni (vmit tenni) el mercado piac en el mercado a piacon. disznó lo. hogy szót is szólna "~ II. castillos eu el aire légvárak el castillo vár. hívtak Juana Johanna para ir hogy . por ella érte debajo de (elöljárószó) alatt. embert barátjáról. krumpli no más que nem többet mint. alá la gallina tyúk el pollito csibe el pollo csirke el cerdo sertés. keveset fog.* Más vale un toma que dos te daré. borjú saltar ugrándozni en medio de közepén el rebaño nyáj. Vocabulario el huevo [wébö] tojás vender eladni recibir kapni 1. la azt engordar (fel)hízlalni. lakoma conmigo velem esta vez ezúttal contigo veled a cada momento minden pillanatban el momento pillanat llegar (meg)érkezni de provincias vidékről. Manuela.) 93 . Aki gyorsan ad. — 2. menjen vecino szomszédos. . lég joven fiatal la aldeana parasztleány llamado (-a) akit .IV Refranes españoles Dime con quien andas y te diré quien eres. közeli antes de encaminarse mielőtt felkerekedne antes de (-f főnévi igenév) mielőtt encaminarse elindulni pensar f-f. Manuelita (női név) la comida ebéd . Madarat tolláról. csorda al pensar en esto amikor erre gondol romper. . hogy el ne felejtsem serán las diez 10 óra körül lehet el caso eset a decir verdad az igazat megvallva en todo caso mindenesetre necesitar szüksége van (amire: tárgy­ eset) la decena tíz darab fresco friss la patata burgonya. szemlélni el casco szilánk. todo lo pierde. cserép sin decir palabra anélkül. — 3. Quien todo lo quiere. a piacra en el camino útközben v por él. kétszer ad. csak las judías bab al llegar érkezéskor qué dar de comer hogy mit adjak enni aconsejar tanácsot adni (akinek: tárgyeset) un cuarto de kilo negyed kiló el jamón sonka el gramo gramm el tocino szalonna la tortilla tojásrántotta tortilla de jamón sonkás rántotta *(A közmondások magyar megfelelője: 1. . Aki sokat markol. vidéki la provincia vidék a propósito jókor.

visitar megnézni. -ás. — Példák a ragozásra: I. amar. a délután folyamán nos bennünket. -á. Rokonaim éhesek lesznek. Estaremos en casa hasta las seis. III. escribir) hozzátesszük a jövő idő ragjait: -é. AMAR szeretni amaré szeretni fogok amarás szeretni fogsz amará szeretni fog amaremos szeretni fogunk amaréis szeretni fogtok amarán szeretni fognak II. menni toma vedd! Gramática 79 Az egyszerű jövő ido — El futuro imperfecto o simple El fogok menni a városba és el fogom adni a tejet. látogatni el museo múzeum corno mivel.gracias köszönöm (amit: por) la idea ötlet. Iré a la ciudad y venderé la leche. Hat óráig otthon leszünk. Mis parientes tendrán hambre. . minket sin falta [szimfáltñ | feltétlenül. ily módon . óhajtani hasta la tarde a délutáni viszontlátásig III. 94 A tojásokat egy tyúk alá fogom rakni. hogy az ige főnévi igenevéhez (pl. — Amint látjuk. vender. A jövő időt úgy képezzük. escribirás escribirá escribiremos * escribiréis escribirán Ugyanígy SER lenni ESTAR lenni VER látni seré estaré veré serás estarás verás será estará verá seremos estaremos veremos seréis estaréis veréis serán estarán verán 80 A jövő idő rendhagyó képzése Pondré los huevos debajo de una gallina. gondolat por la tardo délután. olyan dime mondd meg nekem ! andar járni. ESCRIBIR írni escribiré írni fogok stb. hogy az haber segédige jelen idejét ragozták a főnévi igenév után : amar he. -éis. amar has stb. ilyen. -emos. úgy . -án. a jövő idő a spanyolban úgy jött létre. minthogy por este lado erre(felé) el lado oldal así így. hibátlanul desear kívánni. VENDER eladni venderé el fogok adni venderás venderá venderemos venderéis venderán < stb.

Vajon ki lehet? Bizonyára a gyerekek. A tyúkot el fogom adni. állapotot akarunk kifejezni: ¿Qué día es hoy? Será jueves. A magyarban a jövő idő kifejezésére sokszor jelen időt használunk. Aki sokai akar. l a s névmásokkal El cerdo lo engordaré. Los pollitos los venderemos. todo lo pierde. Jövő időt használunk a spanyolban akkor is. Néhány tojást fogok venni magamnak. Milyen nap van ma? Talán csütörtök. la. La gallina la venderé. Azt hiszem. 95 . la. Así lo veremos todo. las). Me compraré unos huevos.) Llaman a la puerta. ( = Bizonyára csütörtök. így mindent fogunk látni. Quien todo lo quiere. A jövő idővel a jövőben történő cselekvéseket fejezzük ki. ha a todo az ige után áll. b) ¿Qué hora es? Serán las diez. ¿Quién será? Serán los niños. Ezek : DECIR mondani HACER tenni PODER hatni PONER helyezni QUERER szeretni SABER tudni SALIR kimenni TENER bírni VALER érni vmit VENIR jönni diré haré podré pondré • querré sabré saldré tendré valdré vendré dirás harás podrás pondrás querrás sabrás saldrás tendrás valdrás vendrás dirá hará podrá pondrá querrá sabrá saldrá tendrá valdrá vendrá diremos haremos podremos pondremos querremos sabremos saldremos tendremos valdremos vendremos diréis haréis podréis pondréis querréis sabréis saldréis tendréis valdréis vendréis dirán harán podrán pondrán querrán sabrán saldrán tendrán valdrán vendrán 81 Á jövő idő használata Biztosan eljövök. Hány óra van? Körülbelül tíz óra lehet. Kopognak az ajtón. mindent elveszít. los. 82 A tárgy megismétlése a lo. los. Todo mellett a /o-t akkor is kitesszük. amikor körülbelüli időpontot vagy lehetséges cselekvést. a) Vendré sin falta. A csibéket el fogjuk adni. Valahányszor a tárgy megelőzi az állítmányt. a tárgyat megismételjük a személyes névmásnak az ige elé tett megfelelő alakjával (lo. A sertést fel fogom hizlalni. hogy csütörtök.Néhány ige rendhagyó tőhöz illeszti a jövő idő ragjait.

Azért jövök. Voy al mercado a comprar algo. El fog jönni. ilyenek : antes de mielőtt qué hogy mi(t) después de miután euándo hogy mikor al amikor. Miután ( = Ha) majd megírtad a leve­ let. hogy mit mondjak (mit tegyek). Ott ül anélkül. amidőn sin anélkül. Johanna ugrándozni kezd. Está sentado allí sin decir palabra. hogy megnézze városun­ kat. hogy Példák : Antes de salir me pongo la chaqueta. Al volver a casa comeremos. Nem tudja. kiugróm az ágyból. hogy sonkát végy. se pone en la cabeza un cántaro de leche. Antes de encaminarse. a avégből. hogy Lajossal beszéljek. kötőszó vagy elöljárószó nélkül (legtöbb­ ször mondást jelentő igék után): Te aconsejo comprar jamón. egy köcsög tejet rak a fejére. hogy para. Van al mercado a vender la leche. hanem főnévi igenévi alakjában hagyjuk. Vendrá para visitar nuestra ciudad. vagy ha a mellékmondat alanya kétséget kizáróan megkülönböztethető a tőmondat alanyától. Juana se levanta temprano para ir a la ciudad. ( Mielőtt elmennék hazulról. A piacra megyek. Ilyen főnévi igeneves mondatszerkezet állhat: a) közvetlenül a tőmondat igéje után. No sabe cuándo venir. Elmennek a piacra. be kell menned a városba. ebédelni fogunk. No sé qué decir (qué hacer). Amikor íelébredek. Después de escribir la carta. felveszem a kabátomat. hogy eladják a tejet. Al despertarme salto de la cama. Ha a fö.83 Monrin (rövidítés főnévi igen évvel Johanna korán kel fel. Mielőtt elindulna. b) Bizonyos mellékmondatot bevezető kötőszók és elöljárószók után . Nincsen megelégedve önmagával. akkor a spanyolban a mellékmondat állítniányát nem ragozzuk. A magyarban legtöbbször mellékmondattal fordítjuk a rövidített mon­ datszerkezetet. 84 A c o n elöljárószó egybeírása egyes névmási alakokkal ¿No quieres venir conmigo? No puedo ir contigo. Nem akarsz velem jönni? Nem mehetek veled.és a mellékmondat alanya ugyanaz. Nem tudom. hogy szót is szólna. hogy vásároljak egyet-mást. No está contento (-a) consigo. Azt ajánlom neked. Amikor erre gondol. hogy mikor jöjjön. Amikor majd hazaérünk. tienes que ir a la ciudad. Al pensar en esto. Juana comienza a saltar. hogy a városba menjen. 96 . Vengo para hablar con Luis.

beberé ahora. — La tortilla . . — Aconsejamos a los niños aprender las lecciones. — Mañana por la tarde iré contigo a la ciudad para visitar el museo. . . 3. — Te aconsejo quedarte en casa. — En verano tendré mucho tiempo. terminaremos mañana. saldré de casa (hazulról) y haré una excur­ sión. — Pablo no sabe qué .Las cartas . engordaremos en otoño. Tenemos solamente media hora. venderemos en el mercado. . leerán mis padres por la noche (este). 85 A „csak" kifejezése a spanyolban Tenemos sólo media hora. — Vendré sin falta. la. t e h á t : con él. mely a latin nyelv hatására (mecum. — Viviré en esta ciudad. con ellas velük. — Por la tarde escribiré algunas cartas. tecum stb. hacer y a dónde ir. Fordítsuk le alkalmas mellékmondattal az alábbi. . . — El cerdo . consigo alakká bővül. Csak fél óránk van. „ No tenemos más que media hora. — Si puedo. Juana al pensar en esto? ¿Qué sucede (Mi történik)? ¿Qué hace la muchacha? ¿Cuándo va usted al mercado? ¿Qué compra usted en el mercado? ¿Qué necesita usted en casa? ¿En qué] estación del año puede usted comprar judías verdes? Cuánto jamón y cuánto tocinp quiere comprar para la cena? 2. — Hablaré con el profesor de español. las): El libro . escribiré algunas cartas. . főnévi igenévvel rövidített mondatokat: Pedro me aconseja hacer una exursión a las montañas. compro siempre en el mercado. . — Volveré a casa a las cinco. A személyes névmás többi alakját összevonás nélkül kell használnunk. con vosotros (-as) veletek. „ No tenemos que media hora. . compraré mañana.) conmigo. „ Compraré únicamente patatas. — Haré todo lo posible (minden lehetőt). . — Al entrar en la clase. . — Estoy sentado en un sillón sin leer el periódico. — La gallina . pondremos sobre la mesa en la cocina.A „velem". . — Tomaré té y comeré pan con. Feleljünk a következő kérdésekre : ¿Quién es Juana? ¿Qué hace un día? ¿Por qué se levanta temprano? ¿Qué se pone en la cabeza antes de encaminarse? ¿Qué piensa hacer? ¿En qué piensa en el camino? ¿Qué se comprará Juana con el dinero que le darán por la leche? ¿Qué hará Juana con los huevos? ¿Qué hará con el cerdo? ¿Cuándo vendefá el cerdo? ¿Qué se comprará después de vender el cerdo? ¿Qué hará el ternero? ¿Qué hace. . — La leche . . . — La lección . — Los alumnos no saben cuándo ir a la escuela. comerás a las dos. . — Lo diré todo a mi padre. — Los ejercicios . . . — ¿Vienes para hablar conmigo? — Vengo para hablar contigo. . con ellos. . 7 Spanyol nyelvkönyv — 5614 97 . — Antes de salir* los niños aprenderán sus lecciones. escribirán los niños juntos. aprenderás en la tarde. escribiréis hoy mismo. con nosotros (-as) velünk. con ella vele. Tegyük a pontok helyébe a megfelelő névmási alakot (lo. Csak burgonyát veszek. — Las patatas • . Ragozzuk el az állítmányt jövő időben a következő kifejezésekben: Hoy iré al mercado y compraré unos huevos.A magyar csak fogalmát sokféleképpen adhatjuk vissza a spanyolban. i ' j Ejercicios 1. . . — Después de comer. . — El trabajo . el profesor saluda a los alumnos. — Los periódicos . los. 4. *. . — Los huevos . contigo. — Ana va al mercado a comprar leche y Judías verdes.mantequilla. . „veled" és „önmagával" szavak spanyol megfelelőiben a con elöljárószót egybeírjuk a névmás alakjával. — Mis padres no saben qué decir.

— Nem megyek a piacra anélkül. hogy el ne késsem. Viviendo mis padres en el campo y no teniendo parientes en la ciudad. — Azért jönnek. Por fin me peino y cepillo el pelo ante el espejo» Volviendo a mi cuarto me visto rápidamente. — Azt tanácsoljuk barátaink­ nak. Por lo general. — József (azért) fog eljönni. hogy mit vásároljak. hogy szüléitekkel beszéljenek. hogy mikor menjünk a színházba. hogy veled beszéljek. visszamegyek a szobámba. — Miután tetőtől talpig megmosakodtam. hogy pénzem volna. tengo alquilado un cuartoamueblado. hogy ne beszéljek veled. Cada vez me lavo de pies a cabeza. Fordítsuk le spanyolra : Ha vasárnap szép idő lesz ( = van). Koránfogunk felkelni. Después de lavarme me seco con la toalla. hogy Pállal beszéljen. — Barátaim azt fogják tanácsolni nekem. Mi színházba fogunk mennL Holnap a múzeumot fogjuk megtekinteni. Antes de lavarme o bañarme me limpio los dientes con el cepillo y la pasta dentífrica. vagy levelet fogok írni testvéremnek. Trabajo de empleado en una casa de comercio. felveszem a hálóköntöst. hogy mit vásároljanak. tomo el jabón y me enjabono. entro en el cuarto de baño. A las siete menos cuarto. Fordítsuk le az alábbi mondatokat. hogy reggelizzünk. (Cuando voy a ver a mis 98 . — A piacra megyek. Cada día me leyanto a las seis y pico. Entretanto mi ama de casa prepara el desayuno. Tengo veintiséis años. Tojást nem fogsz venni? Tojást ma nem fogok venni mert van (bírok) otthon. — Nem tudjuk. estoy ya listo para salir. luego me afeito. Luego me froto con la esponja. Después de ponerme la bata. — Mit csinálsz ma? Be fogok menni a városba. salto de la cama y me quito la camisa de dormir. és vásárolni fogok apiacon burgonyát és zöldbabot. — (Azért) jövők. És te mit csinálsz ma délután? Olvasni fogok egy érdekes regényt. no demasiado lejos de la oficina donde trabajo. — Nem akarok elmenni anélkül. használjunk mindenütt főnévi igeneve» rövidítést: Mielőtt a fürdőszobába mennék. — Sietek. kirándulni fogunk a hegyekbe. LECCIÓN DOCE Lección de I repaso Mi programa de cada día Me llamo Pablo Szabó. Soy soltero todavía. hogy eladjam a tyúkot. Me lavo siempre con agua fría. Para desayunarme bebo un tazón de leche caliente y como pan con mantequilla. Miért? Mert vidéki rokonom jön (jövő idő) engem meglátogatni. hogy maradjalak otthon. De akarok venni negyed kiló szalonnát és 30 deka ( = 3001 gramm) sonkát. hogy menjek el hazulról. aki Szegeden (en) lakik. Oyéndola sonar. duermo profundamente y me despierto sólo cuando suena el despertador. — Nem tudom. Primeramente. — Nem tudják. — Az ebédlőbe megyünk. cuando ella trae mi desayuno. pero dos veces a la semana me baño en agua caliente. 6.5.

En invierno y cuando hace mal tiempo. Para la cena me compro pan. con mis padres. tocino y huevos. A las cinco vuelvo a casa. Pero si llueve o hace viento fuerte. ¿Qué haces esta tarde? — No lo sé aún. mi querido Paco I 7* 99 . El trabajo dura hasta las cinco. Este sábado iré a ver a Esteban. y por eso no tengo que ir en tranvía. en casa mi madre me prepara siempre un desayuno abundante con jamón. — Corriente. A la una y media volvemos a la oficina. II Conversación — ¡Hola. ¿Cómo están tus padres? — Todos bien. y no se paga más que cinco florines por la comida. iremos al cine a ver una película nueva. Tengo tantas cosas que decirte. Paco I Estoy bien. Esteban I ¿Qué tal? — ¡Salud. mantequilla.padres. vuelvo a casa. miel. Así. mi viejo amigo y ex-compañero de escuela. o preparo mis ejercicios para la lección de español. — Estaré en casa y te esperaré con un buen café puro. ¿Podrás venir a las cinco y cuarto? — Muy bien. por ejemplo. me quedo en casa. Después de un paseo de veinte minutos me hallo ya en mi oficina. Pues bien. ¡hasta la tarde 1 — ¡Adiós. o voy a ver a mis amigos. gracias. Allí hay buena cocina. Los sábados trabajo sólo hasta las dos. — ¿Cuándo vienes a verme? He de hablarte. autobús o trolebús. Invito a mis amigos y juntos pasamos el tiempo charlando o jugando a las cartas. En los periódicos hay siempre artículos interesantes. Si hace un tiempo hermoso. No tengo programa. y algunas veces jamón.) Después de desayunarme. — Puedo ir cuando quieres. La tarde del sábado salgo para el campo a ver a mis padres. ¿Tienes mucho trabajo? — No puedo quejarme. tocino y huevos. — Entonces podremos pasar juntos esta tarde. Si me quedo en casa. Los miércoles tengo un curso de taquigrafía (estenografía). Los domingos estoy en el campo. Estoy libre. fumo un cigarrillo y leo el periódico. — Eres muy amable. A la una voy con mis colegas al comedor de la casa de comercio. ¿Y tú? — Regular. Poco después de las siete y cuarto me encamino hacia mi oficina. pero no siempre. leo un buen libro. ceno en casa. o hago excursiones a las montañas con mis amigos. los martes y viernes tengo lecciones de español. escucho la radio. Trabajo hasta la una. Alguna vez voy al teatro o al cine. Por lo general. ¿A dónde vas? — Voy a la oficina a trabajar. Si no tengo otro quehacer. Ésta no está lejos de mi vivienda. daremos juntos un paseo. ¿Y tú? — Voy a la universidad a dar un examen.

fecsegni jugar (juego. . > tanító(nő) el ladrón tolvaj. si yo no estoy levantada a esa hora. los tranvías villamos el trolebús trolibusz el paseo séta el colega. La práctica hace al maestro. los colegas (munka)társ pagar fizetni la taquigrafía. azután IV. la estenografía gyorsírás alguna vez. los cines mozi el quehacer dolog. nos hát HE. tener alquilado bérelni amueblado bútorozott lejos de (elöljárószó) messze -tói. élnek en el campo vidéken alquilar. -tői bañarse (meg)füródni caliente meleg cada vez minden egyes alkalommal preparar elkészíteni. Quien rompe. el programa. néhányszor el cine. szerelem la práctica gyakorlat el maestro. utazni el tranvía. lo tomaré después. előkészíteni abundante bőséges poco después de kevéssel . la maestra mester.III El desayuno (Chiste) La señora. napirend de cada día mindennapi. olykor. fenn va» gyok a esa hora akkorára después később. IV Refranes españoles Amor con amor se paga. el amor szeretet. . mindennapos viviendo minthogy . y sabe usted és hogy tudja tomar el desayuno reggelizni la criada szolgáló está bien rendben van estoy levantado (-a) felkeltem. . sétálni la película film invitar [imbitdr] meghívni pasar eltölteni charlar csevegni. jugamos) játszani jugar a las cartas kártyázni II. szeretetreméltó pues bien hát akkor. oly sok libre szabad café puro feketekávé puro tiszta amable kedves. — Y sabe usted: a las ocho tomamos el desayuno. paga. La nueva criada: — Está bien. teendő la tarde del sábado szombat délután salir para elutazni valahova 100* el ex-compañero volt társ el compañero de escuela iskolatárs dar un paseo sétát tenni. algunas veces néha. munka. után ir en tranvía villamoson menni v. La ocasión hace al ladrón. Vocabulario I. műsor. rabló . los programas program. tanto annyi. .

hogy a jó barátokat a bajban lehet megismerni. — Biztosan eljövünk. levetem kabátomat. — Amikor az osztályba lepnek. hogy mikor menjen a városba. amikor öltözködő! (gerundio)? Szüleimre gondolok. — A gyerekek nem tanulnak. — Adok neked egy jó tanácsot: ha rossz idő van. — Nyáron gyak­ ran villámlik és mennydörög. — Apánk kilenc óra felé tér haza. — Karcsi mélyen alszik. — Az ön töltőtolla nem ír jól. — Barátaink a harmadik padban ülnek. — Nem minden feladat nehéz. a tanulók üdvözlik tanárukat. és nem olvasunk. és későn esteledik. lecke nyelvtanához) Mosom kezemet (többes sz. — Mit isztok. hogy mit tegye­ nek. (A 11. — Otthon maradhatsz. az erszény azé az úré. — Éjfélkor mindig felébredek. amikor szom­ jasak vagytok? Friss vizet iszunk. hogy meg­ nézzem az új képeket. — Ismeri ön a húgomat? Sajnálom. köszönteni fogjuk szüleinket. 4. — Ha melegem van. október 31-én születtem. maradj (quédate) otthon. — A tizenegyedik lecke nem lesz nehéz. — Amikor nagyon hideg van. — Itt van két könyv. — Amikor szép az idő. (A 8. mert beszélni akarunk veled. sétálni megyünk. — Kedden és pénteken spanyol óránk van. lecke nyelvtanához) Nyáron korán nappalodik. a gyerek nem lehet fáradt. — Hívom Károlyt. amikor éhes vagy? Kenyeret eszem. lecke nyelvtanához) Mit csinálsz. még idejében érkezem a hivatalba. — Ez a könyv négyszáz lapot tartalmaz. (A 10. — 1924. — Nem ismerjük sem Pált. lecke nyelvtanához) Mit fog őn csinálni holnap? Holnap el fogok menni a múzeumba. hogy beszéljünk veletek. — Mielőtt el­ mennek. — Azt mondják. — Az ébresztő óra hat óra után néhány perccel ébreszt fel engem. — Hova kell mennie Ferencnek és Istvánnak? Az egyetemre kell menniök vizsgázni. ha akarsz. — Nincs igazad. és meg kell tanulnunk az új szavakat. — Mennyi pénzed van? Csak nyolcvan pezetám van. Neki sincs igaza. 3. Velem? Igen. — Mindenki itt van. — Nem tudok enni anélkül. — Mielőtt elmegyünk. ha akarnak. — A lányok minden szót tudnak. hogy vizet (ne) igyak. nem az enyém . Anyám sem jöhet. a másik Györgyé.). — Be fogok menni a városba. — Én is veszek majd cigarettát. uram. — Nem könnyű korán felkelni. — Anyám fésüli kis húgomat (hermanita). — Mire gondolsz. az ő könyve (Györgyé) kék. sem töltőtollam. de két­ százat vagy háromszázat. mert nincs ceruzám. — Ha lesz ( = van) pénzem. nem esik. és nem is játszanak. bemegyünk a szobába. mert nem akarunk elkésni az iskolából. — Mi az első padban ülünk. — Mi van az ön zsebeiben? Zsebeimben ceruzák.Ejercicios de repaso • Mondjuk spanyolul: 1. — Ha nyolc órát alszik. — (Azért) jövünk. de nem akar jönni. lecke nyelvtanához) Ha sietek ( = Sietve). — Fiam ! Miért nem sietsz? — Kié ez a pénztárca? Az enyém. Az ő könyve (Ágnesé !) piros. — Egy óra előtt nem érek rá. Holnap február másodika lesz. — Minden rendben van. — Gyorsan öltözködünk. — Nem tudom. — Nem tudok írni. — Ha fázunk. felébredek. nem ismerem az ön húgát. Sok dolgunk van. Nem sok. akik vidéken élnek. de nem tud mindjárt (pronto) elaludni. töltőtollak. — Mit csináltok (éppen)? (Éppen) írjuk a gyakorlatokat. veled. Meg kell írnunk a fel­ adatokat. — Reggel mosakodom. — Nem tudják. száz vagy százötven jó eigarettát fogok venni. nekem fogják adni a kulcsokat. hogy néhány inget vegyek magamnak. — Mit csináltok egész nap ? Sokat dolgozunk. sem Jánost. Az egyik Ágnesé. hanem havazik. — Anyám a tükör előtt fésülködik. — Az öné ez az erszény? Nem. — Nem írunk. — Ezeket a könyveket olvasva sok érdekes dolgot tanulunk. — Húgom ma nem jöhet. — Péter nem tudja. (A 9. — Hányadika van ma? Február elseje. 5. 2. kulcsok. 101 . Otthon maradhatnak. (A 7. — Nem tudjuk felemelni ezt az asztalt. — Amikor az ébresztőóra szól. zsebkendő és személyazonossági igazolványom van. hogyan mondják ezt a szót spanyolul.

őt a ella neki. őket a ellas nekik. önöket nosotros . eset tárgyeset Hangsúlyos v.. téged a él neki. ... . su amigo y compañero de trabajo.. . f) önöket 1 I En el comedor de la fábrica Es mediodía. és tárgyeset yo én tú te él (m) ő ella (f) ö usted ön me nekem te neked le neki le (la) neki le önnek me engem te téged le (lo) őt la őt le (lo) (m) önt la (f) önt nos bennünket a mí nekem. . Se lavan las manos y se apresuran al comedor. . nektek. — ¿No sabes qué tendremos hoy de comer? — No lo sé. őket a ustedes önöknek. El gran reloj de torre acaba de dar las doce. — dice Juan Varga a Antonio Nádas. önt a nosotros . mi nosotras vosotros . — Estoy hambriento como un lobo.LECCIÓN TRECE A személyes névmások — Los pronombres personales H a n g s ú 1 y t a la n részeshat. donde les espera la buena comida... . 102 . engem a ti neked. minket a nosotras a vosotros . — lo veremos pronto. . obreras y obreros dejan de trabajar. titeket a vosotras a ellos nekik. őt a usted önnek. .. vosotras ellos (ni) ők ellas (f) ők ustedes önök nos nekünk os nektek les nekik les (las) nekik les önöknek os benneteket les (los) o/cef las óTce/ les (los) (ni. Las máqui­ nas se paran. — le contesta Antonio. elöljárószós részeshat. nekünk.

— ¡ Qué buen olor! Se me hace la boca agua. las cucharas. II Conversación — ¡Buenas noches. Si quieres cenar pronto. ¿ Qué carne traerán después de la sopa? Ya lo veo : un asado de cerdo con patatas fritas. — ¡Salud. fumando cigarrillos. sólo me parece algo insípida. charlando alegremente. chiquita. Juan 1 ¡ Que te aproveche I — le responden los comensales. ¿Qué tendremos de cenar? — Ya lo verás. A vosotros os daré también compota. pronto beberemos a vuestra salud. quieren premiarnos porque nuestro taller es el primero en cumplir el plan anual. los platos lisos para la legumbre. La comida es verdaderamente muy sabrosa y abundante. Por eso tendrás que poner dos compoteras y también dos cucharillas.Mientras tanto entran en la gran sala. cuchillos y tenedores. — ¿ Te gusta la sopa. los platillos para la ensalada. platillos. Para ellos pondrás los cubiertos más tarde. donde muchas obreras y obreros acaban de sentarse a las mesas. para ti y para Eva que volverá dentro de poco a casa. Juan y Antonio se sientan a la misma mesa. los camaradas charlan aún un poquito. ¿Me haces el favor •de pasarme la sal? ¡Gracias ! — No las merece. — ¿Qué tal el trabajo en vuestro taller? ¿Es verdad que van a premiaros por vuestro buen trabajo? — Sí. — ¡Salud. Papá y los chicos llegarán más tarde. Confiamos en vosotros. a eso de las nueve. Los comensales se sirven. — ¿Qué vajilla nos hace falta para la cena? — Pondrás en la mesa platos lisos. mamita mía l Estoy hambrienta como un lobo. Un plato hondo y una cuchara los traerás solamente para mí: comeré la «opa que nos queda de la comida. No falta tampoco la ensalada. En la mesa ya todo está • preparado para la comida: los cinco cubiertos para los cinco comensales. 103 . los tenedores y los cuchillos. los platos hondos para la sopa. De sobremesa. Las camareras traen las soperas y las ponen en las mesas. camarada Varga ? — pregunta a Juan el cámara•da Nagy quien está sentado enfrente de él. ¿Cuántos cubiertos tengo que poner? — Solamente tres : para mí. — Lo haré con mucho gusto. me gusta. — Sí. tienes que poner la mesa. — Es decir. Allí ya están sentados el contramaestre del taller número tres y dos otros compañeros. camaradas ! ¡Que os aproveche l — les dice Juan.

la legumbre főzelék el platillo kistányér la ensalada saláta la cuchara kanál el tenedor villa la camarera pincérnő. felszolgáló el camarero pincér la sopera levesestál servirse kiszolgálj a magát.). mint amilyennek festik. ott el is vesznek. Kölcsön kenyér visszajár. cosas. 104 . sze^ mélyének alakjában adjuk meg. Vocabulario Ettől a leckétől kezdve a szószedetben az ige jelentését az egyes szám 3. los relojes [rélő/iészj óra el reloj de torre toronyóra la torre torony acabar befejez. El becerro del vecino nos parece siempre una vaca. la comensal asztaltárs preparado. I.) — 2. tetszik. válaszol ya lo veremos pronto mindjárt meglátjuk mientras tanto közben. a dolgokat. szaktárs(nő) ¡que os aproveche! jó étvágyat! („hogy nektek használjon") aprovechar (fel)használ. kedvel preguntar kérdez (akitől: a) enfrente de (elöljárószó) -val szemközt* i-val szemben *(A közmondások magyar megfelelője : 1. ti. ezalatt la sala terem alegremente vidáman el (lo) mismo. szeret. vesz magának gustar ízlik . el reloj [réló]. la misma ugyanaz el contramaestre műhelyfőnök el taller műhely el camarada. előkészítve el cubierto teríték hondo mély la sopa leves } liso lapos . megáll. bevégez acaba de dar las doce éppen most ütötte el a tizenkettőt la máquina gép pararse megáll parar megállít. la camarada elvtárs(nő). Más portékája mindig szebbnek. Nem olyan fekete az ördög. tunjk.III Distracción (Chiste) Un sabio muy distraído está sentado a la mesa de un restaurante y pregunta al camarero quien le sirve : — ¿Me hace el favor de decirme: es que acabo de comer o es que voy a cenar? IV Refranes Donde las dan las toman.* No es tan fiero el león como lo pintan. -a előkészített. hasznára van el. Las. megszáll (vhol) dejar de abbahagy vmit el lobo farkas Antonio Antal contestar felel. íze van . (Szó szerint: Ahol adnak. — 3.

¿Te gusta la sopa? Sí. i A hangsúlytalan névmási alakok sűrűn fordulnak elő a mindennapi társalgás nyelvében / begyakorlásukra nagy gondot kell fordítani. szükséges mel a vosotros os nektek (kiemelve. bölcs la boca száj distraído szórakozott verdaderamente valóban. premio megjutalmaz el veeino szomszéd cumplir teljesít la vecina szomszédasszony el plan terv la vaca tehén * Gramática < A/> I A személyes névmások hangsúlytalan részeshatározó esete (dativo) és tárgyesete (acusativo) ízlik neked a leves? Igen. szag la cucharilla kiskanál. mereces) (megérde. la distracción szórakozottság a számbán („vízzé válik a szám") el sabio tudós. confío en megbízik vkiben II. premiar. látszik. kávéskanál se me hace la boca agua összefut a nyál III. a hangsúlytalan (yagyis különösebb nyomaték nélkül használt) személyes névmásoknak külön-küiiin alakja van a részeshatározó és a tárgyesetben . meg akarnak jutalmazni bennünket. tényleg cl restaurante vendéglő sabroso ízletes es que (nem fordítjuk. ti. gracias) la vajilla edény(ek).hacer falta kell. ízlés la sal só dentro de poco rövidesen. kérem rövid időn belül („nem érdemli . Tanuljuk meg jól a követ­ kező pontban adott példasorozatot. la mamita anyuka chiquito. -a picike. pareces) tűnik. kegy con mucho gusto nagyon szívesen pasar (ide)nyújtani el gusto kedv. vad (a munka)? < el león oroszlán van a premiaros meg fognak jutalmazni pintar fest el becerro tinó benneteket . fiero kegyetlen. hamarosan. a más tarde később köszönetet.meg azokat". me gusta. 105 . ízlik nekem. csöppség (+ de) poner la mesa megterít el favor szívesség. hogy megjutalmaznak benneteket? Igen. evőeszköz(ök) merecer (merezco. hogy") ¿qué tal (el trabajo)? hogy megy IV. quieren premiarnos. szó szerint: de sobremesa ebéd után (asztalnál ülve) „van az. szó la carne hús szerint: nektek nektek) el asado sült la compota befőtt frito (melléknév) sült la compotera befőttes tányér el olor illat. az alakok azonban csak a 3. Amint a lecke elején közölt táblázatból láthatjuk. no las merece szóra sem érdemes. személyben térnek el. tetszik algo kissé insípido ízetlen ¿me haces el favor? leszel szíves anual évi la salud egészség > confiar. Igaz.parecer (parezco. ¿Es verdad que van a premiaros? Sí.

) Károly örül. neki (önnek) húst. látni akarja öt (önt). Viéndole Carlos se alegra. Viéndoos Carlos se alegra. = C. K örül. K örül. (Nőket. Carlos quiere vernos. Viéndola Carlos se alegra. ver. K. te dan carne. 106 . = C.) Viéndonos Carlos se alegra. K.) K. las quiere ver. verte. K örül. látni akar téged. lo quiere ver. Os gusta la sopa. nekünk a leves. nekünk húst. (Dolgot.) 'Carlos quiere verlos. nekik (önöknek) húst. nektek húst. K. C. örül.) K. ha lát benneteket. ha látja öt (önt). les dan carne. Carlos quiere veros.87 A hangsúlytalan személyes névmás helye a mondatban ízlik ízlik ízlik ízlik ízlik ízlik Ma Ma Ma Ma Ma Ma C. neked húst. = C. les quiere ver. Les gusta la sopa. A személyes és visszaható névmás hangsúlytalan alakjait azonban az ige mögé tesszük és vele egybeírjuk : a) főnévi igenévvel kapcsolatban . Hoy Hoy Hoy Hoy Hoy Hoy no no no no no no me dan carne. nos dan carne. K örül. ilyenkor azonban a személyes névmás a Tagozott ige előtt is állhat: quiero verte = te quiero ver szeretnélek látni. ha látja azt. C. = C. Viéndolas Carlos se alegra. örül. nos quiere ver. K. Viéndote Carlos se alegra. verla. ver. 56) — a ragozott ige előtt állanak. nekik a leves. K. Viéndome Carlos se alegra. Nos gusta la sopa. látni akarja őt (önt). K. K örül. neki a leves. ha látja őket. örül. Carlos •Carlos Carlos Carlos quiere quiere quiere quiere ver. (Dolgokat. 55. = C. K. K. Le gusta la sopa.) Viéndolos Carlos se alegra. = = = = nem nem nem nem nem nem Károly látni akar engem. látni akarja azokat. (Nőt. adnak adnak adnak adnak adnak adnak nekem húst. látni akar bennünket. a tagadószó megelőzi a személyes névmást. ver. (Nőt. (Dolgot. (Nőket. K. neked a leves. (Dolgokat. ha lát bennünket. látni akarja őket Carlos quiere verles. látni akar benneteket. K örül. os dan carne. verme. K. le dan carne. me te le la quiere quiere quiere quiere nekem a leves. C. Viéndoles Carlos se alegra. Me gusta la sopa.) A személyes névmások hangsúlytalan alakjai — akárcsak a visszaható névJnások (vö. ha lát engem. = C. ha látja azokat. los quiere ver. verle. ha látja őket (önöket). Carlos quiere verlas. ha látja őt (önt). b) a gerundio-han : Viéndome Carlos se alegra . Carlos quiere verlo. ha lát téged. os quiere ver. (önöket). látni akarja őket.) Viéndolo Carlos se alegra. Te gusta la sopa. nektek a leves. látni akarja azt.

nekik írja a levelet. ios = azokat. Estamos sentados enfrente de vosotros. önöknek írja a levelet. los tárgyakra utal. d) az irodalmi vagy régies stílusban. valamint újságok hirdetéseiben a hang­ súlytalan névmási alakokat bármely igealak mögé írhatjuk: Paréceme que la sopa está algo insípida. os escribe la carta a vosotros (-as). neki írja a levelet. las alaknak ezt a használatát elítéli. vagyis •ezeket az alakokat egyformán vonatkoztatják személyekre és tárgyakra. illetve ias alak is előfordul.") Megjegyzés. Nem akarok nélküled menni. Nektek befőttet is adok. főleg a köznapi nyelvben. neked írja a levelet. nektek írja a levelet. Beszélni fogunk vele. A Spanyol Akadémia a la. No quiero ir sin ti. lo = azt. DélAmerikában a lo. Les tehát = őket. illetve a les mellett la. hanem a megfelelő hangsúlytalan névmással együtt (ez a személyes névmásnak ún. b) Ellos tárgyesetében les személyekre. — Hállase Rio de Janeiro en el Brasil. para ti y para Eva. Hablaremos con él (con ella). le escribe la carta a usted. d) A köznyelvben gyakori a le és a lo. bővel­ kedő használata. További példák: Pedro habla de mi. Ügy tűnik nekem. 88 A személyes névmások elöljárószós esetei.: 112). las alakokkal utalunk. Tienes que poner tres cubiertos : para mí. (Nőnemű tárgyakra a la. Ez a levél nekünk szól. — 1. Bízunk bennetek. lo tárgyra utal. Szakácsnőt keresünk. a lecke elején lévő táblázatot). te escribe la carta a tí. Három terítéket kell hoznod : nekem.c) a felszólító mód állító alakjaiban (vö. — Necesítase una tocinera. hangsúlyos vagy elöljárószós alakjait t e l i használni (1. A gyakorlás kedvéért már i t t is közlünk két példasort: Ana Ana Ana Ana Ana Ana Ana Ana me escribe la carta a mí. neked és Éva számára. Anna Anna Anna Anna Anna Anna Anna Anna nekem írja a levelet. Rio de Janeiro Brazíliában van. los alakkal szinte rendszeresen utalnak személyekre. a személyes névmások hangsúlyos részeshatározó és tárgyesete Confiamos en vosotros. Esta carta es para nosotros. Megjegyzések. valamint a les és a los felcserélése. A vosotros os daré también compota.) ' c) Ella és ellas részeshatározó esetében a le. Péter rólam beszél. Le tehát = őt. nos escribe la carta a nosotros (-as). („Szükség van szakácsnőre. ennek szenteljük a következő leckét). le escribe la carta a él (a ella). hogy a személyes névmás hangsúlyos részeshatározó és tárgyesetét nem használja önmagában. nekünk írja a levelet. les escribe la carta a ellos (a ellas). Veletek szemben ülünk. 107 . Érdekes sajátossága a spanyol nyelvnek. Nagy elvtárs velem szemben ül. önnek írja a levelet. Elöljárószó után a személyes névmás ún. les escribe la carta a ustedes. — A lecke elején közölt táblázatban található kettős alakokra vonatkozóan jegyezzük meg az alábbiakat: a) El tárgyesetében le személyre. hogy a leves kissé ízetlen. El camarada Nagy está sentado enfrente de mi.

infinitivo közvetlenül megelőző cselekvésre utal. Károly őket szereti. Carlos les quiere a ellos (a ellas). — Károly engem szeret (hangsúlyos): Carlos me quiere a mí. Károly minket szeret. egykettőre. Carlos le quiere a él (a olla). Carlos nos quiere a nosotros (-as). az igét befejezni jelentéssel fordítjuk: Hoy acabaremos este trabajo. 2. Van a premiaros. — Ellenben: Acabo de escribir una carta a mi hermano. Károly ennem szeret. az imént szóval. Ha az acabar után főnév következik. hogy hány óra van. Carlos te quiere a ti. Carlos les quiere a ustedes. mind­ járt). Mindjárt meglátjuk. Acabar + de -f. Ezzel szemben egyszerű jövő idővel: ¿Qué harás mañana? ' Mit fogsz holnap csinálni? Daré un paseo en la ciudad. További példák: ¿Qué vas a hacer? Mit fogsz most csinálni? Voy a dar un paseo. az utána álló főnévi igenevet pedig jelen vagy jövő idővel fordítjuk. az utána álló főnévi igenevet pedig múlt idővel fordítjuk. Mindjárt sétálni megyek. A ma­ gyarban ilyenkor az ir igét alkalmas határozószóval (rövidesen. (Rövidesen) meg fognak jutalmazni benneteket. 108 . Jól figyeljük meg a különbségei hangsúlytalan és hangsúlyos névmást alak közt. amikor a kérdést „hogy" kötőszós mellék­ mondat tartalmazza) a que (hogy) kötőszó a spanyolban elmarad. Sétálni fogok egyet a városban. Carlos le quiere a usted. Károly őt szereti. Éppen most írtam levelet testvéremnek. Ilyenkor az acabar igét a magyarban most. Az ún. függő kérdésben (vagyis. — A magyartol eltérően a spanyolban a hangsúlyos névmási alakok az ige mögött állanak. asztalokhoz. Pl. 89 Az a c a b a r ige különleges használata El reloj de torre acaba de dar A toronyóra (éppen) most ütötte el las doce. Károly Ont szereti. Károly önöket szereti. Az ir + a -f infinitivo a közeli jövőben bekövetkező cselekvést jelöli. Károly téj/ed szeret.Carlos me quiere. Nem tudom. Károly szeret engem (hangsúlytalan): Carlos me quiere. a tizenkettőt. Los obreros acaban de sentarse A munkások az imént ültek le az a las mesas. Carlos os quiere a vosotros (-as). éppen most. Károly titeket szeret. 91 A q u e (hogy) kötőszó elhagyása kérdőszó előtt ¿No sabes qué tendremos hoy de Nem tudod. János egykettőre itt lesz.a mí. 90 Az i r ige különleges használata Vamos a ver. Ma befejezzük ezt a munkát. Juan va a llegar pronto. hogy mi lesz ma ebédre? comer? No sé qué hora es.

Muchas obreras y obreros están sentados a las mesas. A spanyolban nincsen külön alanyi és tár­ gyas ragozás. Feleljünk a következő kérdésekre : ¿Cuándo se come en las fábricas? ¿Qué acaba de dar las doce? ¿Qué hacen las obreras y los obreros cuando oyen sonar las campanillas? ¿A dónde se apresuran después de lavarse las manos? ¿Cómo es la comida en la fábrica? ¿Qué vemos en el comedor? ¿Quiénes están sentados a las mesas? ¿Qué se ve en la mesa? ¿En qué plato se come la sopa? ¿En qué plato se come la legumbre o la carne? ¿Qué hacen las camareras? ¿Qué hacen los comensales? ¿Cómo es la sopa? ¿Qué pone usted en la sopa cuando está insípida? ¿Con qué palabras pide (kéri) usted la sal a su comensal? ¿Con qué come usted el asado de cerdo? ¿Qué se. — ¿Hay cartas para mí ? — Las muchachas hablan de mi. Az alábbi mondaipélddlcban a me helyébe tegyük a személyes névmás többi alakfát: José me escribe a menudo. 109 . 93 Las y No No Ya A személyes névmás használata a tárgy kifejezésére camareras traen las soperas las ponen en las mesas. — Emerico no puede vivir sin mí. Ugyanígy a különböző nemű főnevekre vonatkozó személyes névmás is hímnemű alakban áll. látom őt. — Eva no me hallará aquí. " A magyar tárgyas ige (látom.m Egyeztetés különböző nemű főnevekkel Sok munkásnő és munkás öl az asztaloknál. — Juan no escribe esta carta a mí.e me hará un gran favor. Ejercicios 1. — María no me ve. különböző nemű főnévre vonatkozhat. ismeri őt stb. Nem tudod. Pep.) magában foglalja a tárgyat (ti. Mindjárt meglátjuk. Egy melléknév több. tudod. — ¿Por qué no me escriben los amigos? — Pablo quiere darme un libro. — A névmás azonban elmarad. ezért a tárgyat a megfelelő személyes névmás kitételével fejezzük ki (las ponen teszik. A pincérnők hozzák a levesestálakat és az asztalokra teszik. tudod azt. — ¿Cuándo quiere usted verme? 3. — Diciéndome la verdad. Un plato hondo y una cuchara los traerás solamente para mí. ha a tárgyas ige után mellékmondat következik: No sé qué hacer. sabes quién es aquel señor? lo sé. — Juana está sentada enfrente de mí. hogy mit csi­ náljak. Az alábbi mondatokban a mi helyébe tegyük a személyes névmás többi alakját: Todos pueden confiar en mi. — El profesor irá al teatro conmigo. ismeri stb. lo veremos pronto. ki az az úr? Nem tudom. — Los profesores me dan buenos consejos. no lo sé nem tudom).). hace de sobremesa? 2. — También Paco me quiere dar un libro. — Inés piensa mucho en mí. Ekkor a mellék­ név hímnemben egyezik. Nem tudom. Mély tányért és kanalat csak nekem hozol. — Hoy la camarera no me servirá legumbres.

. Este nyolc órakor újból (olyan) éhes leszek. a gép meg­ állt (está parada). . Tegyük a pontok helyébe a személyes névmás megfelelő alakját: ¿Dónde está Jorge? No .¿Qué hace Ana? No . Rólunk beszéltek? Rólatok beszélünk. . .válaszolnak nekem. . A sült burgonya is nagyon ízletes. Megbízhatunk bennük? Megbízhattok bennünk. mint a farkas. Éva nem neked írja a levelet. — Te velem szemben ülsz. . ül. és mindjárt megírom a feladatot. Róla beszélünk és nem róluk. — ¿Por qué no viene» a verme? Tengo que decir .?). Sé sólo que mí hermana irá con . . algunas revistas interesantes. Jó étvágyat! . que quiero hablar con . . ő t senki sem fogja meghívni. Fordítsuk le spanyolra: Éppen most szólt a csengő. . Mondjuk spanyolul: Látsz engem? Látlak. Szerettek bennünket? Szeretünk benneteket. . Mi veletek szemben ülünk.A sertéssült olyan ízletesnek látszik (nekem). Nem bízhattok meg benne. — Kérem. — Éva és Mária most fog ebédelni. Nélkületek nem akarunk menni.Jó étvágyat! .Apám éppen most fejezte be a levelet (írni). Mit adtok nekünk? Könyvet adunk nektek. Használjuk az acabar. — Éppen most fejeztem be a szótanulást (= tanulni a szavakat). 110* . Mit hozol a gyerekeknek? Néhány játé­ kot hozok nekik. — Mit hozol nekem? Levelet hozok neked. Nélkülünk nem akarnak menni. Ma otthon fogok vacsorázni.mondom nekik. . . 8. — Jó ma a leves? ízlik nektek? — János azt mondja.z nekem? Köny­ vet adok neked. 6. . muchas cosas. . Guando . . hogy mi lesz vacsorára. sé. és az étkezőbe sietek. Látja ön Pétert? Nem látóin őt. . veo. — A tanár a könyvet nekem adja. hogy összefut a nyál a számban. . . — Szeretsz? Szeretlek. . — Nélküled nerii me­ gyek (jövő idővel). has de decir . . hogy a leves ízetlen. veo. Mi hermana no puede vivir sin quiere mucho.Éva és Mária most jött haza az iskolá­ ból. Menjünk ebédelni! Abbahagyom a munkát.. 7. . Mit hozol Évának? Levelet hozok neki. Társaim már az asztalnál ülnek. Mit fogunk szüleinknek adni? Könyveket fogunk nekik adni. Megmosom a kezemet. Köszönöm. . . Mit fogtok most csinálni? Most sétálni megyünk. Nélküle nem teszek semmit. Ez a sürgöny nekik szól. verá». — Légy szíves (¿Me haces el favor de. Vele szemben nem ül senki. Nekünk nem fognak levest adni. az ir igét a következő mondatokban: Éppen most ütötte az óra az ötöt. Nélkülem nem megy. Ez a leve­ lezőlap nekem szól. Látsz bennünket? Látlak benneteket.. . — Ez a levél neked szól (= számodra van). Nélkülük nem tehetünk semmit..4. — Mit ads. has de decir. Látják önök Ágnest? Nem látjuk őt. Mit akarnak önök Máriának adni? Könyvet akarunk neki adni. . nőket). Min­ denki szereti őket (férfiakat. nyújtsd ide a sót. verás. . — Rólam beszélsz? Rólad beszélek. Ezek a levelek nekünk szólnak. al cine. . 6. Mit akar ön Pálnak adni? Könyvet akarok neki adni. Látni akarjuk őt. Quiero d a r . que quiero hablar con . Mondjuk spanyolul: Megbízhatsz bennem. . — ¿Dónde estén Luis y Garlitos? No . Még nem tudom.. . Cuando . Neki nem fogunk könyveket adni. Károly minket nem szeret.

A ti te compraré un tejido. por el contrario. Neked hogy tetszik ez az új modelll Nekem nagyon tetszik. tarde o temprano. tantas cosas ! A ti te compraré un tejido para un traje nuevo : — lo necesitas mucho. A Ana. — Pues. Neked szövetet fogok vásárolni. y a las muchachas les compraré algunas prendas de ropa interior. Los Varga irán de compras Mañana por la mañana Juan Varga estará libre porque trabajará en el turno de la tarde. quien. A Ana tampoco le falta el dinero porque es un ama de casa muy económica : hasta tiene dinero en la caja de ahorros. al fin y al cabo. — ¿No comprarás nada para ti? — Por supuesto también a mí me hacen falta algunas cosas. su mujer lo sabe y quiere utilizar este día para ir de compras con su marido. ¿Qué te parece a ti este modelo nuevo? A mí me gusta mucho. prefiere estar en casa leyenda una novela o dar un paseo por el parque o hasta en la isla de Margarita. A decir verdad. 111 l . el propósito de Ana no le gusta mucho a Juan. . mirar los magníficos escaparates de las tiendas y entrar en los grandes almacenes pasando de una sección a otra. A Paco le quiero comprar unos pañuelos. Jánost untatja a vásárlás.LECCIÓN CATORCE A személyes névmás bővelkedő használata El propósito de Ana no le gusta mucho a Juan. A José tengo que comprarle una corbata.. Ana. ¿qué quieres comprar mañana en la ciudad? — pregunta Juan a su mujer. • |Ah. — jClaro! — De todas formas. . necesito un vestido nuevo . A Paco le quiero comprar unos pañuelos y calcetines. A Juan le aburre ir de compras. Añna terve nem nagyon tetszik Jánosnak. cuando está libre. Ferinek néhány zsebkendőt akarok venni. A Juan le aburre ir de compras. — jOtra vez! jAcabas de comprarte un vestido de color marrón! Tú misma estás diciendo que ya tienes bastantes vestidos. le gusta mucho andar por la calle.

— Depende todo de las tiendas mismas. Si te conviene. La atención mía la llaman los artículos de moda. ¿Cuándo iremos de compras? — Todo depende de ti mismo. ante todo los vestidos y los abrigos. querido.¡Buenos días. ahora me hace falta un vestido color1 gris.usted todo. (En la perfumería) i. querido. podremos marcharnos de casa mañana por la mañana a las nueve. por ejemplo. — ¿Me haces el favor de esperar un ratito aquí mientras compro algunos artículos en aquella perfumería? > ( — Con mucho gusto. Mientras tanío voy a comprarme unos pitillos en aquel estanco.— Mira. * — ¿Qué le parece a usted esta polvera? Es de buen gusto y no muy cara. señora. < Pues bien. señora? — Un jabón de olor. II Conversación — ¿Por dónde comenzamos. A mí me conviene. par^ la tarde. ¿Qué más desea usted? — ¿Me hace el favor de enseñarme unas polveras? Me hace falta también una borla para polvos. a mí me da lo mísmd. A mí me gusta. ' — Aquí tiene. Juan? — A mí me parece que primeramente tenemos que mirar los escaparates en el centro de la ciudad. Espero que también a ti te gustará ver los escaparates de las tiendas y de los almacenes. igual que ésta. ver los libros nuevos en los escaparates de las librerías. . un jabón de afeitar para mi marido y un frasquito de agua de Colonia. — Tienes razón. ¿Qué te parece a ti este modelo nuevo que ves aquí en este escaparate? ¿A ti te gusta? — A decir verdad. — [Siempre la misma historia I Pues bien. me quedo con ésta. no tengo inconveniente. — De acuerdo. — Ya sé que eres un verdadero ratón de biblioteca. no me entiendo en indumentaria femenina. señora 1 — ¡Buenos días ! -~ ¿Que desea usted. — ¿Cuánto cuesta? -r Ochenta y seis florines. — 112 .

A rossz szokást ki kell irtani. inkább akar el parque park la isla sziget por el contrario viszont. raktár pasar átmegy. zálog la ropa interior alsó fehérnemű la ropa ruha (ropa blanca fehérnemű) interior belső por supuesto természetesen ¡claro! hát persze! de todas formas mindenesetre la forma alak tarde o temprano előbb vagy utóbb el vestido ruha ¡otra vez! már megint! de color marrón gesztenyeszínű. történelem a mí me da lo mismo nekem mindegy *(A közmondások értelme: 1. IV Refranes A caballo regalado. no hay que mirarle el diente. szándék aburrir untat. precisamente ahí está el favor. modell I. este duro es falso! Pues. megtakarított pénz al fin y al cabo végeredményben el cabo vég. Ajándék lónak ne nézd a íogáti — 2.III El favor (Chiste) ¿Quiere usted hacerme un favor? ¿Cuál? Cambiarme este duro. kihasznál preferir (prefiero. kassza el ahorro takarékosság.* A la mala costumbre quebrarle la pierna.) • Spanyol nyelvkönyv — 5614 113 . sorrend utilizar fel-. bolt el almacén áruház. drap tú mismo (-a) te magad color gris szürke színű lo ves de hát. Vocabulario el propósito terv. bevásárlás el tejido szövet nada semmi(t) el modelo minta. preferimos) jobban szeret. ¡ Hombre. (be)jár la sección osztály (áruházban) económico takarékos. mañana por la mañana holnap reggel holnap délelőtt el turno műszak. történet. látod la historia história. terhére van (akinek: tárgyeset) ir de compras bevásárol la compra vétel. ellenben magnífico pompás el escaparate kirakat la tienda üzlet. gazdasági la caja de ahorros takarékpénztár la caja pénztár. csúcs ¡ah! ó! el traje öltöny el calcetín zokni la prenda ruhadarab.

egyforma caro drága ¿Cuánto euesta? mennyibe kerül? me quedo con ésto (con ésta) ennél maradok III. Nekem a könyvek tetszenek. Esto a ti te conviene. A lányoknak alsó fehérneműt fogok venni. elsősorban el abrigo felöltő. . Jól gyakoroljuk be tehát az alábbi mondatpéldákat: Esto a mí me conviene. éppen IV. A személyes névmás hangsúlyos részeshatározó vagy tárgy esete ritkán fordul elő önmagában: a legtöbb esetben a hangsúlytalan névmási alak is kíséri. ¿quiere usted hacerme un favor? tenne nekem egy szívességet? cambiar (be)vált. elmegy de acuerdo rendben van no tengo inconveniente részemről nincs akadálya inconveniente alkalmatlan. (be)cserél el duro spanyol pénzegység (5 pezeiu) ¡hombre! de hiszen. hogy kiemelt — részeshatározó vagy tárgyesetben álló — főnév vagy névmás mellett a hangsúlytalan névmás meg­ felelő alakját is kiteszi.depender függ de ti mismo tőled. férfi falso hamis precisamente pontosan. comenzar por vmin v. 114* Nekem ez megfelel. magadtól convenir (conviene) megfelel marcharse elindul. • Ferinek néhány zsebkendőt akarok venni. (téli)kabát entenderse (me entiendo) ért vmihez (amihez: en) la indumentaria femenina női ruházat un ratito egy egész kis ideig la perfumería illatszerbolt el estanco dohánybolt ¿qué lo gusta a uKted? mi tetszik? un jubón de olor pipereszappan un jabón de afeitar borotvaszappan cl frasquíto kis uve# cl agua de Colonia kölnivíz ¿qué más desea usted? mit óhajt egyebet? enseñar mutat la polvera púderszelence la borla para polvos púderpamacs la borla pamacs los polvos púder igual ugyanolyan. Ezt nevezzük a névmás bővelkedő használatának. igazi ' el ratón de biblioteca könyvmoly el ratón egér la biblioteca könyvtár la atención figyelem la moda divat ante todo mindenekelőtt. Neked ez megfelel. vmivel kezd a mi me parece nekem az a vélemé­ nyem primeramente először (is) de las tiendas mismas maguktól a kirakatoktól la librería könyvkereskedés verdadero valódi. A las muchachas les compraré unas prendas de ropa interior. A spanyol nyelv egyik sajátossága. nem meg­ felelő II. „jó ember" el hombre ember. A mí me gustan los libros. el caballo ló regalado ajándékozott regalar ajándékoz la costumbre szokás la pierna lábszár Gramática 94 A személyes névmások bővelkedő használata A Paco le quiero comprar unos pañuelos.

Esto me conviene a mí. / A usted no le (la) quiere nadie. Los libros me gustan a mí. önöket senki sem szereti. A los obreros les premiarán. őket senki sem szereti. önnek ez megfelel. (önt ismerem. nosotros nos conviene nosotras nos conviene vosotros os conviene vosotras os conviene ellos les conviene ellas les conviene usted le conviene ustedes les conviene. ti no te quiere nadie. Nadie te quiere a ti. 1. Az új ruha tetszik Ágnesnek. Férjemet nagyon szeretem. Engem senki sem szeret. A munkásoknak több pénzt fognak adni. También a las obreras las premiarán. vosotros (-as) no os quiere nadie. Mindenki szereti Ágnest. A mi marido le compraré una corbata nueva. Titeket senki sem szeret. A könyvek nekem tetszenek. Téged senki sem szeret. Ágnesnek tetszik az új ruha. A los obreros les darán más dinero. 1 ella no la quiere nadie. Példák főnévvel kapcsolatos bővelkedő használatra. őt senki sem szereti. b) Az udvarias megszólításban a hangsúlytalan személyes névmási alakot bővelkedően akkor is ki szoktuk tenni. ustedes nem is nyomatékos : ÍA> conozco a usted. a) A fent ismertetett mondat-típusokat más szórenddel is mondhatjuk: . :} :} •} mí no me quiere nadie. A munkásnőket is meg fogják jutalmazni. } Neki ez megfelel. Ágnest mindenki szereti. A ustedes no les quiere nadie. A mi marido le quiero mucho. Nektek ez megfelel. önöknek ez megfelel. amikor az usted. Nekünk ez megfelel. Todos la quieren a Inés. 8* Férjemnek új nyakkendőt fogok venni. él no le quiere nadie. El vestido nuevo le gusta a Inés.) Mutálni fogok önöknek néhány új cikkel. Ismerem önt. A Inés le gusta el vestido nuevo. ella le conviene. Megjegyzések. A usted lo conozco.Ez nekem felel meg.) Le* enseñaré a iiHledes unos artículos nuevo». J nosotros (-as) no nos quiere nadie. A ellas no las quiere nadie. Minket senki sem szeret. önt senki sem szereti. (Kiemelve. A Inés la quieren todos. Nekik ez megfelel.Esto Esto Esto Esto Esto Esto Esto Esto Esto Esto A A A A A A a a a a a a a a a a él le conviene. A munkásokat meg fogják jutalmazni. A ellos no les quiere nadie. Téged senki sem szeret. 115 .

ustedes elhagyása viszont nemcsak. Magamnak semmit sem veszek. hanem félreértésre is adhat okot: Le conozco. ¿A sí no se compra usted nada? ¿A sí no se compran ustedes nada? 116 A A A A . Mutatni fogok nekik (v. ismerem Önt). A vosotros (-as) no os compráis nada. Magatoknak semmit sem vesztek. nos. — Az usted. os.: Luis habla siempre de él.Nem hiba. se (vö. — Ismerem őt (v. ti no te compras nada. nosotros (-as) no nos compra­ mos nada. bár nem spanyolos. (Vö. Magának ön semmit sem vesz? Maguknak önök semmit sem vesznek? Gyakorló példák a visszaható névmások bővelkedő használatára mí no me compro nada.: 55). önöknek) néhány cikket. A visszaható névmás hangsúlyos alakjai a részeshatározó és a tárgyesetben : a mi a ti a sí > a nosotros (-as) a vosotros (-as) a sí magamnak magadnak magának magunknak magatoknak maguknak magamat magadat magát magunkat magatokat magukat Mint látjuk. személy kivételével — azonosak a személyes névmás hangsúlyos alakjaival. — Les enseñaré unos artículos.) írni fogok neki. sí no se compra nada. a visszaható névmás hangsúlyos alakjai — az egyes és többes szám 3. Enseñaré a ustedes unos artículos nuevos. és csakis elöljárószók után állhatnak. se. A sí no se compran nada. 95_ A visszaható névmások bővelkedő használata A mí me compraré unos calcetines. hogy nem udvarias. Magamnak néhány zoknit veszek. (Lajos mindig róla (egy harmadik személyről) beszél. Magadnak semmit sem veszel. — dice Luis para sí. Magunknak semmit sem veszünk. Magának semmit sem vesz. Maguknak semmit sem vesznek. Lajos mindig sajátmagáról beszél. — mondja magában Lajos. te.) Le escribiré. További példák: Luis siempre habla de sí. ha a hangsúlytalan névmást alakot elhagyjuk: Conozco a usted. A személyes névmások mintájára kiemelt részeshatározó és tárgyesetben a visszaható névmásokat is bővelkedően használják. A visszaható névmások hangsúlytalan alakjait már ismerjük: me.

. . maguknak. A bővelkedően használt (kettős) személyes és visszaható névmási alakok táblázata : 1. Se ve usted a sí en la fotografía. magukat . . . a nosotras / os . . önmagát látja ön a fényképen. a sí nos . . . Magát látja a fényképen. Te ves a ti en la fotografía. Se ven ustedes a sí en la fotografía. . . a ellas f les . . magunknak. . . . a vosotros \ os . önöket le . nekünk. a usted / les . . titeket. . . engem . minket. . a usted " l la . . a ellas / le . . . magatokat nekik őket önnek önt önöknek. Magatokat látjátok a fényképen. változat a mí me a ti te a él le a ella le a él le a ella la a sí se a nosotros nos a nosotras nos a vosotros os a vosotras os a ellos les a ellas les a ellos les a ellas (as a usted le a usted le a usted la a usted les 2. . . a ti . a ella / se . a vosotras / les . Magadat látod a fényképen. . . a ellos \ les .Me veo a mí en la fotografía. . . . a nosotros \ nos . a él 1 . Os veis a vosotros (-as) en la fotografía. a ellos 1 las . magamnak. Magunkat látjuk a fényképen. Se ve a sí en la fotografía. Se ven a sí en la fotografía. Nos vemos a nosotros (-as) en la fotografía. a mí te le le . . . . . a ustedes 117 . . . magatoknak. . a él \ la . . . változat me . magunkat nektek. magamat neked. a usted le . magát. Magukat látják a fényképen. . . önmagukat látják önök a fényképen. téged. magadnak. magadat neki őt magának. Magamat látom a fényképen. a ella / Magyar jelentése nekem. .

a névelős és egyeztetett mismo jelentése: „maga « illetve a magyarban más megfelelő fordulattal is fordítható : Mi tía es la bondad misma. profesora. Magukkal a tanulókkal fogok beszélni. Magának semmit sem fog venni. Feleljünk a következő kérdésekre: ¿Por qué Juan Varga estará libre mañana por la mañana? ¿Qué quiere hacer Ana. los mismos. . Todo depende de vosotros mismos. mismas (maga. Minden maflátoktól függ. por lo general. ir de compras? ¿Qué se necesita tener cuando se quiere ir de compras? ¿Dónde tiene usted sus ahorros? ¿Qué ve 118 . maguk) nemben és számban egyeztetett alakjával. A si misma no se comprará nada. Al comienzo mismo de la primavera. „még m a g a . mismos. Esta palabra no la sabe la misma Ezt a szót maga a tanárnő sem tudja. is (sem)" jelentéssel bír és a főnév előtt áll: Me compraré el mismo vestido. misma. b) a névelővel ellátott és főnevével egyeztetett alakja ( = el mismo. Te mayad mondod. las mismas) „ugyanaz". A ti te gustan las mismas cosas. (A mí) me da lo mismo. A mismo szóról jegyezzük meg még az alábbiakat: a) változatlan alakja határozószókat és névelő nélküli főneveket tesz nyo­ matékosabbá : hoy mismo ahora mismo allí mismo en España mismo még ma most mindjárt ott helyben magában Spanyolországban (még Spanyolországban is) viszont névelővel álló főnévvel egyeztetni kell: en la España misma. Nagynéném maga a (megtestesült) jóság. Ugyanazt a ruhát fogom magamnak ' megvenni. .97 A m i s m o használata Yo mismo quiero verlo. Én maflám akarom látni (azt). Tú misma lo dices. Egyre megy. c) Főneve mögé téve. Mindjárt tavasz elején. A személyes és visszaható névmást nyomatékossá tehetjük az utána tett mismo. la misma. ál mismo tiempo ugyanakkor Ejercicios 1. la mujer de Juan en este día? ¿A Juan le gusta mucho él propósito de Ana? ¿Por qué no? ¿Qué prefiere hacer cuando está libre? ¿También a usted le aburre ir de compras? ¿A quiénes les gusta. Neked ugyanazok a dolgok tetszenek. Nekem mindegy. Hablaré con los mismos alumnos. d) Jegyezzük meg az alábbi kifejezéseket: Lo mismo da.

— Saját magának (m és f) nem vesz semmit. . Mondjuk spanyolul (a mismo gyakorlására) : Még ma vizsgáznod kell. . . . A sí no . gusta a ti. quieren todos. ahol kell) : Nekem nem tetszik ez a terv. — Önnek nem fognak leveleket írni. . . No . . — Ugyanakkor füzeteket is fogok venni magamnak. Vásá­ rolni megyek majd a városba. ennél maradok. . . escribirán muchas cartas. Hát jó. csak 12 forintba kerül. * U9 .usted en los escaparates de las tiendas? ¿Qué hace usted en los grandes almacenes? ¿Qué se comprará usted? ¿De qué color es el traje de usted? ¿Qué se vende en una perfumería? ¿Qué artículos puede comprar usted en un gran almacén? 2. — Nekünk mindegy. . llaman a ti. . — Ő maga (m és f) mondja ezt. . aconsejo esperar un rato. . llaman. — Nekünk alsó fehérneműt akarnak venni szüleink. . Be kell mennem egy illat­ szertárba. Fordítsuk le spanyolra: Holnap délelőtt szabad leszek. — Már holnap beszélnem kell vele. . — Mikor megyünk bevásárolni ? Még ma. . — Apám engem hív. — Minket szeretnek tanáraink. . . — Neked nem hiányzik a pénz. Nekem nem mondják meg az igazat. — Róluk magukról beszélünk. A vosotras . — Én magam (m és f) nem ismerem őt. A ustedes . . . A mí no . Nekem az tetszik. . A feleségemnek púdert és kölnit fogok venni. enseñarán vestidos hermosos. — Anyánk a megtestesült jóság. Én magam jobban szeretem a Váci utcai üzleteket. — Ezt a szót magában Spanyolországban sem értik. . — Téged ki hív? — Őt (m és f) a tanár hívja. A nuestras hermanas . Be fogok menni a nagy áruházba is. — Őket (m és f) nem látjuk a szobában. — Nem veszek magamnak semmit. — Titeket nem akarnak látni szüleink. — Mi tetszik. llaman. — Magadnak új nyakken­ dőt veszel. Este tejido . veo aquí. Ma délután három óra után bemegyünk majd a városba. Mennyibe kerül? Nem drága. El cuarto nuevo . — Magamnak ugyanazt a könyvet fogom megvenni. . — Nektek (hogy) tetszenek ezek a. . compra nada. — Nekik is mindegy.nyakkendők? — Nekik nem adnak húst. darán otros cuadernos. . — Egyre megy. — Jánosnak ott helyben meg kell írnia a levelet. — Mindjárt az óra elején beszélni fogunk a tanár úrral. — Miért untat téged a vásárlás? — Neki (m és f) semmit sem fogunk venni. . — Önöknek meg fogják mutatni az új szöveteket. Miért nem megyünk a nagy áruházba? Ott is ugyanazokat a cikkeket árulják. 5. Sok mindent kell vennem. Magamnak egy borotvaszappant kell vennem. — . . A ellos . A Margarita . quiero mucho. . . és megnézzük az üzletek kirakatait. Mondjuk spanyolul (a bővelkedő névmásokat használva. parece bueno a Pablo. 3. (Hogyan) tetszik önnek ez a zsebkendő? Ez nem tetszik nekem. mutasson nekem néhány zsebkendőt. . 4. Esta carne . . daré a usted esta medicina. . A Luis no . . gusta esta sopa. — Nem látom magamat a tükörben. conviene a nosotros. Tegyük a pontok helyébe a megfelelő névmás bővelkedő alakját: A mí . mert az éjjeli műszakban fogok dolgozni. — Nem látod magadat a fényképen. uram? Legyen szíves. — Vele magával kell beszélnem (m és / ) . También a vosotros . — Nem akar venni magának új szövetet. A ellas .

Quiero comprármelo. Ezt a szövetet megveszem magamnak. El matrimonio Varga va de una sección a otra mirando atentamente los géneros tan diversos que cubren los mostradores. ¿por qué? ¿A qué gastar el dinero? te lo pregunto. te lo digo clara y distintamente. ¿Tú no te lo compras? ¿No quieres comprártelo? Él se lo comprará. Voy a enseñárselos a ustedes. En el gran almacén Después de mirar los lujosos escaparates de las tiendas de la Calle Váci. ¡Qué alegría observar a los clientes que se compran toda clase de géneros! j Y ver con qué paciencia atienden a los clientes los dependientes del almacén! — ¿Qué vamos a comprarnos aquí. Meg akarom venni magamnak. Un tejido cuesta un dineral y. Juan y Ana entran en el gran almacén que se halla en la Calle de Luis Kossuth. ¿Los tejidos nuevos. — Pero. ¡te lo confieso I Hay que economizar.LECCIÓN QUINCE Névmási alakok találkozása Este tejido me lo compro. 120** . Te nem veszed meg magadnak? Nem akarod megvenni magadnak? ő majd megveszi magának. yo no llevo tanto dinero encima para comprármelo. — ¿Por qué me lo preguntas si tú mismo lo sabes? Tenemos aún que comprarte un tejido para un traje nuevo. puede enseñárnoslos? Se los enseñaré a ustedes. querida? — pregunta Juan a su mujer. Aquí hay gran animación a todas horas del día. Máris mutatom önöknek. Az új szöveteket meg tudja mutatni nekünk? Meg fogom mutatni önöknek. por añadidura.

— Con mucho gusto. Allá al fondo está. — ¡Cielos ! Para nosotros es demasiado caro. secciones de calzado. — Pero si lo compra usted. ¿qué precio tiene? — Debo advertírselo a ustedes. ¿Qué les parece a ustedes éste? Es bueno y no demasiado caro. — ¿Cuántos metros corto? • — Tres y veinte. Pero. no se les presentará a ustedes otra ocasión de comprar tejidos tan magníficos. Ana y Juan llegan por último. — Deben tomar el ascensor hasta el segundo piso. Allí a la derecha hallarán ustedes la sección que buscan. tiene traje para toda la vida. III Compra ventajosa Un hombre pobre posee un lorito. — Aquí tienen ustedes la factura. Puedo recomendárselo. de cristalería. Cuatrocientos ochenta florines metro. de artículos para deporte. tengo que decírselo seriamente.responde el jefe de sección cortésmente. es un poco caro. de bisutería. Después de mirar todo atenta y detalladamente.¡ Qué se le va a hacer! ¡Sea! ¿Sabes dónde se halla la sección — de tejidos? — No lo sé. 121 . cansados. — Bueno. — Acabamos de recibir también tejidos de lana extranjeros. pero el lora tiene mala memoria y no aprende más que estas tres palabras: — Sin duda alguna. a la sección de tejidos. de perfumería. — Tenga la bondad de decirnos dónde está la sección de tejidos. . de papel y objetos de escritorio. II * Conversación i (En la sección de tejidos) — ¿Qué desean'ustedes? — Quiero comprar/ a mi marido un tejido a rayas. Preferimos algo más oscuro. pero es demasiado claro. ¡qué se le va a hacer! Me quedo con él. — ¿Me hacen el favor de pasar por aquí? Tenemos toda clase de tejidos y muy baratos. el hombre coge la jaula y va al mercado para vender el pájaro. Además. — No está mal. Antes de subir al segundo piso. Poco contento con esto. para uso diario. — ¿Puede usted enseñárnoslos? — Con mucho gusto. Tengan la bondad de pasar por la caja. Voy a preguntárselo. Voy a enseñárselos a ustedes enseguida. el matrimonio Varga visita aún las. Le enseña a hablar. No los venden en otro sitio. pero veo allí al jefe de la sección de ropa blanca. al lado de la sección de confecciones.— ¡Pero si el tejido te lo compro con mis ahorros ! Será mi regalopara tu cumpleaños. ¿Qué les parece a ustedes éste? — Éste sí que me gusta mucho. •>.

különálló pero si de hiszen el regalo ajándék el cumpleaños születésnap j «¡MI ! ánT legyen ! 122 ¡qué se le va a hacer! mit lehet itt tenni 1 tenga la bondad de legyen olyan jó cortésmente udvariasan tomar el ascensor beszáll a felvonóba el ascensor felvonó. szokás diario mindennapi. ¿Quién me lo compra? Un señor que le oye gritar. a rayas csíkos la raya csík. ékszeráru objetos de escritorio írószerek el escritorio íróasztal. cikk diverso különböző. iroda artículos para deporte sportcikkek el deporte sport la cristalería üvegáru atenta y detalladamente figyelmesen és részletesen detallado részletes por último utoljára. AÍfin.— ¿Quién me compra mi Ionio? . se enoja de la compra. lujoso fényűző ia animación élénkség. különböző. kiszolgáló el sentido értelem gastar költ (pénzt) el dineral hatalmas pénzösszeg por añadidura tetejébe. hoz. y por esta vez el lorito tiene razón. akivel: tárgy eset) el dependiente alkalmazott. különféle el mostrador boltasztal la alegría öröm observar megfigyel cl cliente vevő toda clase de mindenféle y ver hát még. amikor látja az ember.. Paga los veinte duros por el loro y se lo lleva a su casa.R r ¡ L a # _ L o v c m ] o c n v c i n t e duros. világos . Os digo que vale mucho más. felszáll el calzado cipő. mindennapos pasar por aquí idejön barato olcsó recomendar ajánl no está mal nem rossz más oscuro sötétebb oscuro sötét la lana gyapjú . Se pone al lado de la jaula y dice : — ¡Qué tonto fui de tirar tanto dinero 1 — ¡Sin duda alguna 1 — exclama el pájaro . visz encima fent. mellé las confecciones készruha subir felmegy. pajarito ! ¿Vales tú veinte duros? — ¡Sin duda alguna I — responde el loro. atender kiszolgál vkit. strapára el uso használat. Le gusta tanto la respuesta del pájaro que se lo compra. confesamos) bevall economizar takarékoskodik clara y distintamente világosan és érthetően distinto érthető. lift busear keres al lado de mellett. lelkesedés cl matrimonio házaspár . végül cansados fáradtan II. házasság atentamente figyelmesen cl genero nem. se extraña del precio tan elevado . rajta confesar (confieso. ráadásul ' la añadidura hozzáfűzés. Vocabulario I. ráadás llevar encima magánál hord llevar hord. vonal para uso diario mindennapos haszná­ latra. lábbeli la bisutería díszáru. felül. törődik vkivel (akit v. sáv. fajta. se dirige al lorito y le dice : — ¡Responde.. Pero ¿qué le ocurre allí ? A cada pregunta que le hace recibe la misma contestación. forgalom .

el lorito papagáj enseñar tanít. te lo recomienda. Ilyenkor a részeshatározó eset mindenkor megelőzi a tárgyesetet. Ezt a szövetet a kiszolgáló ajánlja nekem. ventajoso előnyös pobre szegény poseer birtokol. kikiált por esta vez ezúttal Gramática 98 Hangsúlytalan névmási alakok találkozása Miért kérdezed (ezt) tőlem? Bevallom (azt) neked. fog la jaula kalitka. van neki el loro. érték advertir figyelmeztet. Ugyanabban a mondatban a személyes vagy visszaható névmás hangsúlytalan részeshatározó és tárgyesete egyszerre fordulhat elő. emlékező tehetség sin duda alguna kétségtelenül alguno valamely. mutatkozik el sitio hely cortar vág. felhívja figyelmét metro métere . ¿Los tejidos nuevos puede usted enseñárnoslos? Voy a enseñárselos. 123 . en seguida azonnal. ajánlja neked. hogy megvegyem magamnak (azokat). ostoba fui voltam tirar dob exclamar [észklámár] felkiált. oda al fondo a végében el fondo fenék. les) helyett pedig mindig se áll. kínálkozik. levág la factura számla tengan la bondad de legyenek szívesek pasar por la eaja odamegy a kasszához allá ott. kiabál lo vendo en veinte duros 20' duróért adom el extrañarse csodálkozik (amin : de) elevado magas dirigirse fordul vkihez (akihez: a) responde felelj 1 la respuesta felelet. bír. Puedo recomendárselos. oktat (amire: a) la memoria emlékezet. el metro méter ¡cielos! szent ég! la vida élet seriamente komolyan serio komoly presentarse adódik. el-. néhány coger vesz. ajánlja neki (nekik). ketrec gritar kiált. a 3. ez tetszik nekem el precio ár. mélység ü l . ¿Por qué me lo preguntas? Te lo confieso. Figyeljük meg az alábbi példasorozatot: Este tejido el dependiente me lo recomienda. Meg tudja mutatni nekünk az új szöveteket? Máris mutatom önöknek. rögtön este sí que me gusta ez igen.extranjero külföldi enseguida. személyű részeshatározó alak (le. válasz ocurrir történik (akivel: a) la contestación felelet. se lo recomienda. No tengo dinero para comprármelos. Ajánlhatom (azokat) önnek (önöknek). válaszenojarse bosszankodik (ami miatt: de) ponerse odaáll tonto buta. Nincs pénzem.

ajánlja nekünk. usted. ők nem adják nekünk. meg fogják venni maguknak. nekik. tenemos que decírsela. hogy a se sokfélét jelenthet: neki. comprarás. tengo que decírtela. Ha megmondod nekem (azt). Az igazat meg kell nekem mondania. La verdad tiene que decírmela.: 57). körülírást alkalmazhatunk: Se Se Se Se lo lo lo lo recomiendo recomiendo recomiendo recomiendo a a a a él (a ella). önök meg fogják venni maguknak. tiene que decírosla. Ezt az inget meg fogom venni magamnak. comprará (a usted). nekik. compraremos. tienen que decírnosla. . se lo recomienda (a usted. a következő mondatokban: ¡Qué se le va a hacer I En el almacén se nos enseñará tejidos hermosos. Esta camisa me te se nos os se se se la la la la la la la la compraré. meg kell nektek mondania. önöknek). a ustedes). A fenti jelentéseken kívül a se általános alany is lehet (vö. ajánlja önnek (önöknek). meg kell nekünk mondaniok. nosotros no se los damos. yo no te los doy. ő nem adja nektek. önöknek. Estos lápices él no me los da. önöknek. mi nem adjuk neki (nekik. comprarán (a ustedes). meg kell neked mondanom. Ajánlom Ajánlom Ajánlom Ajánlom neki. szíves­ séget teszel nekem. ustedes. meg fogjuk venni magunknak. 124 Mit lehet itt tenni! Az áruházban szép szöveteket fognak mutatni nekünk. önnek. A fenti mondatpéldákból is láthatjuk. meg fogod venni magadnak. Megjegyzések. önnek. meg fogja venni marjának. — Ha a se jelentése félreérthető. mint pl. Ezeket a ceruzákat ő nem adja nekem. os lo recomienda. comprará. ön meg fogja venni magának. meg kell neki (nekik. önök­ nek) mondanunk.nos lo recomienda. én nem adom neked. ajánlja nektek. önnek. ellos no nos los dan. önnek. comprarán. 2. ellos (a ellas). compraréis. ella no os los da. meg fogjátok venni magatoknak. — 1. Diciéndomela me haces un favor.

őket. messzire b) időhatározószók (adverbios de tiempo). maguk­ nak) őt.99 me le te le Az együtt előforduló hangsúlytalan névmási alakok táblázata me (a te la me lo te lo me les te me las me los les te las te los nos le os se le le nos la os se la la nos lo os se lo lo nos les nos las nos los os se les os les se las os las se los los nekem (magamnak) őt. 100 A határozószó — £1 adverbio La sección de tejidos se halla allí. inkább hoy ma después később. azokat neki (magának. Te lo digo clara y distintamente. muy nagyon (melléknév és demasiado túlsókat. gerundio-yal stb. afuera kint. A valódi határozószók közül a legfontosabbak: a) a helyhatározószók (adverbios de lugar). aún még anoche tegnap este. őket. mint pl. 1.: 87) ezeket az alakokat hátravetjük és egybeírjuk : decírmelo. tegnap éjjel c) módhatározószók (adverbios de modo). a la derecha. diciéndotelo stb. A határozószó lehet valódi (adverbio primitivo) és melléknévből képzett (adverbio derivado). mint pl. El jefe habla cortésmente con nosotros. le de aquí innen arriba fent. őket. oda cerca a közelben de allí onnan lejos távol. aquí itt. Világosan és érthetően mondom neked. jamás soha(sem) antes előbb. azt. azt. A szövetosztály olt jobbra van. mint pl. őket. A főnök udvariasan beszél velünk. őket. nekik. (vö. ide abajo lent. akkoriban nunca. azokat neked (magadnak) őt. azt. azokat nekünk (magunknak) őt. oda (nálad. azt. a távolban. hozzád) dentro bent (adentro be) de ahí onnan (tőled) fuera. azokat Infinitivo-wál. azt. ki allí. túlságosan határozószó előtt) apenas alig 125 . ahora most siempre mindig eutonces akkor. azokat nektek (magatoknak) őt. azután ayer tegnap ya már anteayer tegnapelőtt todavía. fel ahí ott. allá ott.

Nem látok világosan. 102 Melléknév használata határozószói jelentésben Nos levantamos temprano.) Sok (különösen -ado. számban (és ha lehet. az alapszó azonban megtartja esetleges ékezetét: claro világos distinto érthető alegre vidám eortés udvarias difícil nehéz claramente világosan distintamente érthetően alegremente vidáman cortésmente udvariasan difícilmente nehezen 101 A . Cantan feliz y alegremente. nemben) egyezik a mondat alanyával: Las muchachas llegan a casa cansadas. Jól kell felelned. ^ 126 . 103 Rendhagyó képzésű határozószók Debes responder bien. gyorsan poco a poeo lassanként. Lassan és világosan beszél. Egyenesen kell mennie. Tiene que ir usted derecho. Te lo digo clara y distintamente. Ana y Juan llegan eansados a János és Anna fáradtan érkezik la sección de tejidos. derechamente. Két vagy több egymás után álló határozószó esetén csak az utolsó veszi fel a •mente képzőt. Miramos todo atenta y detalladamente. Mindent figyelmesen és részletesen nézünk meg. -ido végű) melléknév. Testben és lélekben szép ifjak. úgy casi majdnem despacio lassan aprisa. Vive pura y simplemente. Bueno (jó) és malo (rossz) rendhagyóan képzett határozószói alakja: bien és mal. Tisztán és egyszerűen él. Rosszul beszélek spanyolul. Habla lenta y claramente. A -mente képzőnek önálló hangsúlya van. a szövetosztályra. Ha a melléknév­ nek van -a végű nőnemű alakja. A lányok fáradtan érkeznek haza. További példák: Jóvenes hermosos física y espirituálmente. akkor a képző a nőnemű alakhoz járul. apránként 2. Korán kelünk. No veo claro.mucho nagyon. A melléknév változatlan (egyes szám hímnemű) alakja sokszor határozószói jelentéssel is bír.m e n t e képző elhagyása két vagy több határozószó esetén Világosan és érthetően mondom neked. sokat (ige után) más többet poeo keveset menos kevesebbet bastante eleget así Így. (Nem mondják : tempranamente. Hablo mal el español. de prisa sietve. Melléknévből a -mente képzővel képezünk határozószól. Boldogan és vidáman énekelnek. határozószóként állva.

— Mis padres viven (feliz). dice clara y distintamente. los obreros llegan a casa (cansado). . . Van a pregun­ tar. preguntan. — Debes mirar todo (atento). enseñará. Megveszem (magamnak). nos la. . . utoljára v hirtelen Ejercicios ¿Dónde se hallan en Budapest los grandes almacenes? ¿Dónd. (Pl. — Si queréis ir a la estación. . ők veszik meg. Mi nem vesszük meg. Quieren regalar. a ellas. Elöljárószóval sok határozói kifejezést képezünk. Ezeket az ingeket a kiszolgáló ajánlja nekem. dará. Quiere enseñar 3. — No me siento (bueno). lesz szíves megmutatni nekem (őket)? Azonnal megmutatom önnek (őket). . — María comprende (difícil) el español. Ajánlom nektek. — Este tejido . a él. Nem akarod megvenni? Pál megveszi magának.. — Después del trabajo. os la. gusta: . el tejido a rayas? ¿Cuánto cuesta el metro de un tejido extranjero? ¿Cuántos metros de tejido necesita usted para un traje? ¿Le gusta a usted la historia del lorito y del señor tonto? ¿Puede usted contárnosla (contar elmondani. . — l5j ingeket látok a kirakatban. 4. se la . . . Quier(o) comprar — Los alumnos no saben el sentido (értelem) de esta palabra : . Ajánlom nekik. . rögtön en alguna parte valahol al fin y al eabo végeredményben en ninguna parte sehol Elöljárószóval képzett határozói kifejezést használunk különösen akkor. . így pl. 127 . Ajánlom neki. Tegyük a pontok helyébe az összes lehetséges kettős névmási alakokat: Pablo sabe una historia interesante : . . . a ella. — Las alumnas cantan (feliz y alegre). de todos modos mindenesetre en todas partes mindenütt en seguida azonnal. debéis ir todo (derecho). Végül haza érkeznek. . regalarán. . elmesélni)1 2. — Paco responde siempre (malo) en la escuela. a usted. . . — Los dependientes del almacén responden (cortés) a las preguntas de los clientes.. . Nem akarjátok megvenni? ők akarják meg­ venni. — Luis comprará los libros y . . Ajánlom önnek (őket). amikor a -mente képzővel képzett határozószó túlságosan hosszú és rossz hang­ zású : sin duda por último • de repente (= indudablemente) (= últimamente) (== repentinamente) . — El almacén acaba de recibir camisas nuevas: el dependiente . kétségtelenül végül. — La verdad debéis decirla (puro y simple). . - Kétségtelenül. Képezzük a zárójelbe tett melléknevekből a megfelelő határozószót: Nuestro profesor de español habla (claro y distinto). . .e puede ver usted escaparates hermosos y lujosos? ¿Qué ve usted en un gran almacén? ¿Por qué secciones pasa usted? ¿Qué ve usted en los mostradores? ¿Cómo atienden a los clientes los dependientes del almacén? ¿A qué sección va usted cuando quiere comprarse un tejido? ¿Dónde se halla la sección de tejidos? ¿Cuánto dinero necesita usted para comprarse un traje nuevo? ¿Qué clase de tejido prefiere usted? ¿Qué tejido le gusta a usted : el claro./ m * I Elöljárószóval képzett határozói kifejezések Sin duda. contará. a ustedes. a ellos. . compar(é). Mondjuk spanyolul: a) Ez szép szövet.. Por último llegan a casa. — A Pedro no le gusta el traje nuevo: . el oscurp. .) Esta historia Pablo quiere contar . Ezeket az ingeket ajánlom neked. te la. Quiere d a r . — Margarita y María comprarán las flores y . . me la. . .

Már itt vagyok. . elintézzék teendőiket. (yo) cumpla mis deberes. — Jobban szeretem a sötét szöveteket. beszéljen Ferivel. Fordítsuk le spanyolra: Károly szép szöveteket lát egy üzlet kirakatában. Pál fent van. István lent van. habléis con Paco. Mindenütt látok szöveteket. Péter nagyon jól fog felelni. 128 SZÜKSÉGES. — Tessék a számla. és (így) szól a kiszolgálóhoz: — Legyen szíves.b) Ez a tanterem nagyon nagy. A színház nagyon közel van. adjanak fel. mutasson nekem néhány jó szövetet. uram? Mindenféle szövetünk van. ella) cumpla sus deberes. elintézzed teendőidet. hables con Paco. O még ninc» itt. HOGY beszéljek Ferivel. -e -es " -emos 1 -eis -en e II. Nagyon sokat (muchísimo) dolgozom. Te világosan beszélsz. ella) ponga un telegrama. . adjon fel. Mennyi métere? — Nagyon olcsó : 250 forint. TI udvariasan válaszoltok. -a -as -a -amos -áis -an elintézzem teendőimet. beszélj Ferivel. 5. István valahol itt lakik. hablen con Paco. beszéljenek Ferivel. (él. beszéljetek Ferivel. Nagyon sajnálom. pongáis un telegrama. cumplan sus deberes. adjunk fel. pongas un telegrama. pongan un telegrama. adjál fel. (él. Ez hogyan tetszik önnek? — Nekem tetszik. •ők boldogan élnek. — Mit lehet itt tenni ? Ennél maradok. cumpláis vuestros deberes. Sehol sem találom a könyvemet. óhajtja. -a -as -a -amos -áis -an III. meg fogom mutatni (őket) önnek. adjatok fel. (yo) ponga un telegrama. elintézzük teendőinket. A mozi nagyon messze van. — Éppen most kaptunk új szöveteket. elintézzétek teendőiteket. Kétségtelenül igazad van. beszéljünk Ferivel. Lesz szíves ide fáradni. I. (él. Szíveskedjék a pénztárhoz fáradni! LECCIÓN DIECISÉIS A kötomód jelen ideje — El presente de subjuntivo ES PRECISO QUE (yo) hable con Paco. elintézze teendőit. ella) hable con Paco. — Hány métert vágjak le? — Három tizenötöt. Mi vidáman csevegünk. cumplas tus deberes. — Milyen színben (de) . Te világosan és érthetően beszélsz. Odamegy a boltasztalhoz. cumplamos nuestros deberes. hablemos con Paco. Szüksége van egy új ruhára. pongamos un telegrama. «és ezért belép az üzletbe. táviratot táviratot táviratot táviratot táviratot táviratot adjak fel.

Al mismo tiempo se compra algunos sellos porque quiere escribir unas cartas y tarjetas a sus parientes de provincias. antes de que vayan de vacaciones al lago Balaton. ¿Habla usted español? — i Qué casualidad más dichosa I Aun que no hable bien el castellano. — jVaya sorpresa! jUn húngaro que habla 'español y con quien puedo conversar en mi lengua materna! Perdóneme la molestia. Al fin y al cabo. va a la parada del tranvía y sube a un coche número 68 en la plaza Baross. j Qué se le va a hacer I Ahora ya es imposible que yo vaya en autobús a Csepel: quizás duerman ya. Camino de su sastre. Así. Camino de su casa piensa: — Hoy es jueves: no tengo nada importante que hacer. Después de pasar por el salón de su sastre. para volver a casa. lo chapurreo. uno de estos días iré a verles. es necesario que yo vaya a mi sastre y me pruebe el traje nuevo. ¿por qué no dar un paseo por las calles de la capital? Al mismo tiempo. Mi mamita desea que yo tome localidades para la pieza nueva en el Teatro Nacional. por ejemplo. mi hermanita quiere que le compre una tableta de chocolate. En contaduría toma dos localidades para la función del domingo. — ¡ Qué lástima que un día conste sólo de 24 horas! — piensa para sí. sigue paseando por la avenida Rákóczi. Es menester que yo entre también en una estafeta de Correos y ponga un telegrama a mi tía Teresa que cumplirá años mañana. De todos modos. pero no Ö Spanyol nyelvkönyv — 56M * •129 . II Conversación — Dispénseme usted. Hace un tiempo hermoso y puedo permitirme no volver a casa en seguida. — Siento que ya sea tarde para ir a ver a mis primitos. es preciso que yo cumpla algunos deberes. no tiene importancia. iQue no se me olvide hacer todo esto 1 Carlos se encamina al centro de la capital. Carlos acaba de salir de su oficina. Además. Entra en una tienda de "[ dulces donde compra una tableta de chocolate para su hermana y doscientos gramos de bombones para sus primitos. Mis primitos me llaman cada día por teléfono rogándome que vaya a verles y les lleve bombones. caballero.I De paseo en la capital Son las cinco y pico. Por fin. pasa por una estafeta de Correos y pone un telegrama de felicitación a su tía. Hoy no hay ni lección de español ni curso de estenografía. ¡Ojalá que vengan a vivir más cerca! Pero.

Ahora tenemos que despedirnos. ¿Y qué es? — Aviador. — Estaré encantado. me hallará usted en el hotel. nos veremos mañana por la tarde. como a los demás. avenidas. Allí ve usted su hotel. señor. — Permítame usted que le pregunte : ¿de qué nacionalidad es usted? — Soy argentino. — Si quiere usted que nos encontremos otra vez. y pide que se le permita. — Es muy justo que se le complazca. — Señor director — dice un empleado — el número veintidós se niega a trabajar en la fabricación de cajas. 130 . Desde las cuatro. Tiene más de tres millones de habitantes. — Hasta mañana. Pero. ¿por dónde se va al hotel Danubio? — Con mucho gusto. estoy a su disposición. Si no tiene inconveniente. La capital de la Argentina es una gran ciudad moderna.quiero extraviarme en la capital de ustedes. señor. Su situación topográfica es maravillosa. de Buenos Aires. — Algún día quizás yo tenga la suerte de ir a la capital de usted. — Y yo soy Esteban Kovács. — Muy bien. Siga usted todo derecho por esta calle. señor. puedo acompañarle a usted un rato. — Pues bien. Que usted lo pase bien. tenedor de libros. con soberbias calles. — Si no tiene inconveniente. Soy representante de una casa de importación y desde hace algunos días me encuentro en la capital de Hungría para visitar algunas casas de exportación. — ¿Qué le parece a usted nuestra capital? — Es una ciudad muy hermosa. A eso de las cinco le llamaré a usted por teléfono para citarnos en algún sitio. — Es verdad. atraviese la plaza que se halla enfrente del puente y ya verá el hotel. III Oficio inoportuno (Chiste) El director de una cárcel ordena que todos los presos trabajen en su oficio. — Se dice que Buenos Aires es mucho más grande y también muy hermosa. permítame que me presente: soy Antonio López de Queveda. señor. Tenga usted la bondad de decirme. podremos citarnos para mañana por la tarde. trabajar en su oficio. — Estoy muy contento de nuestro encuentro. — Es usted muy amable. señor. — En tal caso no se le olvide a usted venir a verme. — No puede imaginarse usted con qué gusto hablo español con usted. — Tanto gusto de conocerle a usted. Acepto con gusto. plazas y parques.

jóllehet ¡vaya sorpresa! milyen meglepetés! la sorpresa meglepetés conversar társalog materno anyai. fontos. la contaduría elővételi jegypénztár la función (színházi) előadás la parada megáll ó(hely) el coche kocsi eonstar áll vmiből (amiből: de) imposible lehetetlen quizá (s) talán ojalá (que) bárcsak más cérea közelebb la importancia fontosság de todos modos mindenesetre uno de estos días valamelyik nap antes de que vayan de vacaciones mielőtt még nyaralni mennének ir de vacaciones nyaralni megy las vacaciones (nyári) szünidő el lago tó II.) 9* 131 . nem fordítjuk) dichoso szerencsés aunque ámbár. el primito unokafivér el bombón praliné necesario szükséges que yo vaya hogy elmenjek el sastre szabó probar (pruebo.. jegy la pieza darab nacional nemzeti el primo. de paseo sétálva. . séta közben la capital főváros camino de (su casa) útban (hazafelé) importante fontos permitir megenged (amit: de) al mismo tiempo ugyanakkor la hermanita húgocska la tableta tábla el chocolate csokoládé tomar localidades jegyeket vált la localidad (színházi) ülőhely. fasor. me extravío eltéved távirat (A közmondások értelme: 1. noha. Vocabulario preciso szükséges. dispensar megbocsát. kényelmetlenség extraviarse [észtrá. anyaperdonar megbocsát la molestia zavarás . pontos poner un telegrama felad táviratot el telegrama sürgöny. probamos) (fel)próbál es menester szükséges.IV Refranes Quien abrojos siembra no ande descalzo.* No hay mal que por bien no venga. távirat el deber kötelesség. habár. — 2. maga esik bele. kell la estafeta (de Correos) postahivatal los Correos posta Teresa Teréz cumplir años születésnapja van que no se me olvide csak el ne felejtsem se me olvida elfelejtem olvidar elfelejt tienda de dulces édességbolt dulce édes. Aki másnak vermet ás. ] . teendő I. Min* den rossznak megvan a maga jó oldala. el dulce édesség pasar por betér vhova el telegrama de felicitación üdvözlő la felicitación szerencsekívánat el sello bélyeg la tarjeta levelezőlap el salón szalon sigue paseando tovább sétál. felment la casualidad véletlen más (nyomatékosító szó. . folytatja sétáját la avenida út.

hogy az -ar végű igékhez az -e. követel los demás a többiek justo igazságos. A kötőmód jelen idejét úgy képezzük. hivatal inoportuno alkalmatlan. doboz pedir (pido.¿por dónde? merrefelé? el hotel szálloda «1 Danubio Duna siga todo derecho menjen egészen egyenesen! atravesar (atravieso. helyes complacer kérelmét teljesíti. az -er és az -ir végű igékhez pedig az -a. -e. tanto gusto de conocerle a usted nagyon örülök. nos encon­ tramos) van. hogy Péter megfizesse adósságát. nos despedimos) elbúcsúzik que usted lo pase bien érezze jól m a g á t . atravesamos) átmegy. büszke el habitante lakos presentarse bemutatkozik el tenedor de libros könyvelő el tenedor tulajdonos. talál­ kozik Hungría Magyarország la exportación [észpórtácjón] export. találkozik encantado elbűvölt. pilota IV. -en. hely despedirse (me despido. nos negamos) vonakodik la fabricación gyártás la caja láda. -áis. letartóztatott negarse (me niego. meg nem felelő el director igazgató la cárcel börtön ordenar elrendel el preso fogoly. találja magát. elbűvölve en algún sitio valahol el sitio fekvés. -an ragokat tesszük. -emos. tövis descalzo mezítláb el mal baj Gramática 105 A kotornod jelen ideje — El presente de subjuntivo Kívánom. birtokos. Példák a ragozásra: 132 . -éis. átszel (tárgyesettel) la plaza tér el puente híd acompañar elkísér aceptar elfogad la nacionalidad nemzetiség argentino argentin el representante képviselő la casa de importación behozatali cég la importación behozatal encontrarse (me encuentro. isten vele hasta mañana a holnapi viszontlátásra III. -as. kivitel la situación topográfica földrajzi fekvés maravilloso csodás sea (a ser ige kötőmodja. -es. kielégít (a) el aviador repülő. Deseo que Pedro pague su deuda. pedimos) kér. itt nem for­ dítják le) soberbio pazar. hogy megismerhetem estoy muy contento nagyon örülök (aminek: de) imaginarse elképzel la disposición rendelkezés citarse találkozót beszél meg. -amos. el oficio mesterség. foglalkozás. el abrojo csalán. Quiero que los niños vivan felizmente. -a. hogy a gyerekek boldogan éljenek ! Kívánom.

-guar. -cer. Mindazok az igék. TOCAR érinteni PAGAR fizetni AVERIGUAR kivizsgálni COGER fogni. -quir. -zar végű igék tőuégi mássalhangzója a már tanult helyesírási szabályok. három csoportba oszthatjuk: 1. venni DIRIGIR irányítani DISTINGUIR megkülönböztetni DELINQUIR kihágást elkövetni VENCER győzni ZURCIR foldozni ALCANZAR elérni toqu* pague toques pagues • toque pague toquemos paguemos toquéis paguéis toquen paguen averigüe averigües averigüe averigüemos averigüéis averigüen coja dirija cojas dirijas coja dirija cojamos dirijamos cojáis dirijáis cojan dirijan distinga distingas distinga distingamos distingáis distingan delinca delincas venza zurza venzas zurzas delinca venza zurza delineamos delincáis venzamos zurzamos venzáis zurzáis delincan venzan zurzan alcancen alcance alcances alcance alcancemos alcancéis *"** A kotornod jelen idejének rendhagyó képzése Szükséges. hogy a szabómhoz menjek» Sajnálom. Es necesario que yo vaya a mi sastre. COMER enni coma comas coma comamos comáis coman egyem egyél egyék együnk egyetek egyenek III. -ger. szerint módosul. -cir. -gir. hogy már késő van. Siento que ya sea tarde. -gar. VIVIR élni viva éljek vivas élj viva éljen vivamos éljünk viváis éljetek vivan éljenek Ügyeljünk a helyesírásra! A -ear. HABLAR beszélni hable hahles hable hablemos habléis k hablen beszéljek beszélj beszéljen beszéljünk beszéljetek beszéljenek II. személyének rendhagyó tövéhez teszi a kötőmód ragjait. Azokat az igéket. a kotornod jelen idejében is rendhagyóak. 13a .I. A legtöbb ilyen ige a kijelentő mód egyes szám 1. amelyek a kijelentő mód jelen idejében rendliagyóak. -guir. pl. amelyek rendhagyóan képezik a kötőmód jelen idejét.

EMPEZAR. személyében (vagyis hangsúlytalan helyzetben) megtartják az eredeti e. melyek e hangjukat hangsúlyos szótagban íe. digáis hagáis oigáis pidáis pongáis salgáis sigáis tengáis traigáis vengáis veáis HACER. muero meghalni ERRAR. illetve ue hangzóra változtatják. veo látni 2. illetve o (u) hangot (vö. vengo jönni VÉR. puedo -hatni. traigo hozni VENIR. és 2. pongo helyezni SALIR. pido kérni PONER. sigo folytatni T E N E R . duermo aludni MORIR. yerro tévedni i OLER. oigo \\ a l l o t i í llcLllcLlLi P E D I R . Azok az e és o (u) tövű igék. a többes szám 1. nem caigo cnljin caigas caiga caigamos colgáis caigan conozcan digan hagan oigan pidan pongan salgan sigan tengan traigan vengan vean CONOCER. -hetni empiece empieces empiece empecemos empecéis empiecen piense quiera cuente juegue pueda pienses quieras cuentes juegues puedas piense quiera cuente juegue pueda pensemos queramos eontemos juguemos podamos penséis queráis contéis juguéis podáis piensen quieran cuenten jueguen puedan Külön figyelmet érdemel az alábbi négy ige : DORMIR. salgo kimenni SEGUIR. quiero szeretni CONTAR. juego játszani PODER.X CAER. digo JlIUllUdllJl conozca conozcas conozca conozcamos conozcáis diga haga oiga pida ponga salga siga tenga traiga venga vea digas hagas oigas pidas pongas salgas sigas tengas traigas vengas veas diga haga oiga pida ponga salga siga tenga traiga venga vea digamos hagamos oigamos pidamos pongamos salgamos sigamos tengamos traigamos vengamos veamos . cuento elmondani JUGAR. tengo tartani • TRAER. hago OÍR.: 50). huelo illatozni duerma muera yerre huela duermas duerma durmamos mueras yerres huelas muera yerre huela muramos erremos olamos durmáis muráis erréis oláis duerman mueran yerren huelan 134 . empiezo kezdeni PENSAR. pienso gondolni QUERER. conozco ismerni DECIR.

deseo que kívánom. személyéről a következő leckében lesz szó). señores. vagy mellékmondat­ ban fordul elő.): ¡Que venga I iQue diga lo que quiera 1 ujjon ! Mondjon. használata azonban a spanyolban jóval szélesebb körű. történés módja. A kijelentő mód a tény. estoy lenni DAR. uraim! Dispénsenme ustedes. voy menni SABER. Ezzel szemben a kötőmód a bizony­ talan. Digámosle la verdad. sé tudni haya sea esté dé vaya sepa hayas seas estés des vayas sepas haya sea esté dé vaya sepa hayamos seamos estemos demos vayamos sepamos hayáis seáis estéis deis vayáis sepáis hayan sean estén den vayan sepan 107 A kotornod használata Bocsásson meg. ustedes szavakat: Venga usted. ne válna. Onoz¿$ esetén a felszólítás után rendszerint kitesszük az usted. mint pl. önálló mondatban a kötőmód kifejezi: a) a felszólító mód egyes és többes szám 3. ¡Hablemos español! Beszéljünk spanyolul! Que usted lo pase bien. elgondolt cselekvés. hogy stb. A fenti. A kötőmód részben a magyar felszólító módnak (-jak. doy adni IR. és többes szám 1. mely hasznunk*ra venga. vélt.3. No hay mal que por bien no Nincsen olyan baj. a valóság módja. leckében lesz szó . — Vengan ustedes. uram 1 Dispénseme usted. Jöjjön ! — Jöjjenek ! Mondjuk meg neki az igazat! A felszólító mondatot sokszor que kötőszó vezeti be (ilyenkor oda lehet képzelni a hiányzó főmondatot. utazni. 1. általános szabályokat nem követik: HABER. soy lenni ESTAR. A kötőmód használatáról részletesen a 26. señor. -jek stb. személyéi (a fel­ szólító mód egyes és többes szám 2. Érezze jól magát! (Isten vele !) ¡Viva Hungría! Éljen Magyarország! jOjalá que vengan a vivir más cerca 1 Bárcsak közelebb jönnének lakni I ¡Quiera Dios ! Bárcsak isten is úgy akarná ! Quizás yo tenga la suerte de ir Talán még lesz szerencsém Argentínába a la Argentina. egyelőre jegyez­ zük meg az alábbiakat: A spanyolban a kötőmód vagy önállóan. Bocsássanak meg. tőmondatban. mint a magyarban. he (segédige) SER.) felel meg. amil akar! 135 .

Különösen gyakori a kötőmódnak a magyartól eltérő használata az érzelmet kifejező igék és kifejezések után.b) a meg teljesülhető óhajt. Mindent úgy fogok csinálni. ¿Me permite que abra la ventana? Húgocskám azt kívánja. Mellékmondatban a kötőmód akkor áll. después de salir de la oficina (de su fábrica)? ¿En qué días tiene usted clases de español (spanyol órái)? — ¿Qué hace usted cuando no tiene clases de español y el tiempo es hermoso? — ¿Qué hace usted en la ciudad? — ¿Qué comprará usted mañana en las diversas tiendas? — ¿Tiene usted muchos parientes? — ¿Cuándo 136 . felszólítást. Tal vez llueva mañana. por lo general. a magyarban ilyenkor kijeleniő mód szokott állni. Feleljünk a következő kérdésekre: ¿A qué hora acaba usted su trabajo en la oficina (en la fábrica)? ¿Qué hace. (Lehet. A magyarban ezt a szót nem fordítjuk. le. mint pl. utasítást. hogy egy tábla csokoládét vegyek neki. jQué ciudad tan hermosa! A főneve után álló melléknév elé a spanyol gyakran kiteszi a más vagy tan nyomatékosító szót. különösen felkiáltásban. Acaso duerman ya. nevezetesen a kérést. hogy ez igaz. Milyen szép város 1 ¡Qué casualidad más dichosa! Miramos los géneros tan diversos. kívánságot. tan nyomatékosító szók Milyen szerencsés véletlen I Megnézzük a sokféle árut. olykor azonban feltételes mód i s : Lo haré todo como tú lo desees. akarást. 2. Meglátogatom őket. Talán esik (majd) holnap. Iré a verles antes de que vayan de vacaciones. Megengedi. (bárcsak) szó vezeti b e : ¡Que sea verdad ! ¡Ojalá que vengan ! az ilyen óhajtó mondatot sokszor az ojalá Bárcsak igaz volna l Bárcsak jönnének í c) Kötőmód áll a quiza(s). Ejercicios 1. tanácsadást kifejező igék után : Mi hermanita quiere que le compre una tableta de chocolate. ¡Qué lástima que un día conste sólo de 24 horas 1 Milyen kár.) Talán alusznak már. óhajt. parancsot." hogy a nap csak 24 ÓFából áll! 108 A más. hogy kinyissam az ablakot? b) a spanyol ki akarja emelni a mellékmondat cselekvésének bizonytalanságát (erről bővebbet a 26. amikor a) a magyarban is felszólító mód van. még mielőtt nyaralni mennének. acaso. Talán ez igaz. tal vez (talán) szó után : Quizá(s) sea verdad. ahogy V óhajtod. leckében).

— Es menester que tú (comer) más y (beber) menos. mert hétkor indul a vonatunk. — Es importante que nosotros (pagar) nuestra deuda. — Fontos. b) Anyánknak holnap van a születése napja. — Nagyon örülünk. hogy megismerhetjük önöket. Fordítsuk le spanyolra: a) Bocsássanak meg. — Lehetséges. Milyen kár. — ¡Qué lástima que (ser) ya tan tarde! — Quiero que tú me (contar) un chiste. 4. De engedje meg. hölgyeim. mielőtt nyaralni mennél. amit akarnak. amit akarnak! — írjon (ön)! írjanak (önök)! írjunk! írjanak a tanulók. hogy nem tudjátok ezt megtenni! — Meg foglak látogatni. hogy Pál velem jöjjön. — Nem lehetséges. beszélnek önök spanyolul? — Igen. amit akarnak! — Tegyék (önök) a könyveket a padra! — Hozzanak (önök) nekünk bélyegeket! — Vegyünk csokoládét a gyerekeknek! — V) Szükséges. hogy otthon legyetek. Szükséges. hogy szüleim meglátogassák rokonaikat.va usted a verles? — ¿Dónde vive usted? — ¿Va usted a casa a pie (gyalog)? — ¿Toma usted el tranvía. — Mondjanak rokonaink. De kár. hogy már olyan késő van! El kell búcsúznunk. — Que ustedes lo (pasar) bien. hogy nem értünk magyarul. — Hogy tetszik önöknek a mi főváro­ sunk? — Nekünk nagyon tetszik. hogy nem él a fővárosban! Mindenesetre meglá­ togatjuk őt valamelyik nap. de csak néhány magyar szót értünk. — ¡Ojalá que ellos (venir) a vernos! —"^Quizás los primitos (dormir) ya. hogy tévedjek. — Es imposible que mis padres (estar) ya en casa. Mondjuk spanyolul: a) Beszéljen (ön)! Beszéljenek (önök)! Beszéljünk! Beszéljen György. cuando quiere ir a casa? — ¿Dónde sube al coche? — ¿Hay mucha gente (sok ember) en el coche? — ¿Dónde compra usted chocolate y bombones? — ¿Dónde puede usted poner telegramas y comprar sellos de Correos? — ¿Dónde toma usted localidades para las funciones de teatro? ¡Cuéntenos usted un chiste en español! ¡Dígame unos refranes! 2. — Bárcsak így volna! — Bárcsak látna engem az apám! — Bárcsak hallanátok minket! — Milyen kár. El ne felejtsünk csokolá­ dét és virágokat venni nekil *137 . Érezzék jól magukat. — Es posible que yo (errar). — No me gusta que Pedro (jugar) con Esteban. señoras. — Mily szerencsés véletlen! Mi magyarok vagyunk. — (Dispensar)me usted. hogy üdvözlő táv­ iratot adjunk fel neki. señora. Itt vagyunk már egy hete az önök fővá­ rosában. spanyolok vagyunk. — Kell. Én Nagy György mérnök vagyok. amit akar! — Egyék (ön)! Egyenek (önök)! Együnk! Egyenek a gyerekek. — No pensamos que vosotros (poder) hacerlo. Hány millió lakosa van? — Két millió. — Milyen kár. hogy bemutatkozzunk. Tegyük a zárójelbe tett főnévi igenév helyébe a kötőmód jelen idejének megfelelő alakját: Es necesario que los alumnos (hablar) español. — El profesor quiere que los alumnos (empezar) a leer la lección 17. amit akarnak! — Menjen (ön)! Jöjjön (ön)! Adjon (ön) nekem pénzt! Aludjon (ön)! — Fizessenek (önök)! Éljenek (önök) boldogul! Tegyenek (önök). Barátom Kiss Ferenc orvos. hogy István neked adja ezt a könyvet. — (Perdonar)nos ustedes. — No pienso que tú (poder) hacerlo. 3. — Talán már esik vagy havazik. de törjük a spanyolt. el autobús o el trolebús. mielőtt szabadságra utaznánk.

mamita. ¡Ahora mismito ! ¡Héteme aquí! — Saca la red de compras y vete a la sucursal de la Cooperativa •de Consumos. Luego vuelve a casa. mamita. un kilo de patatas y trescientos gramos de azúcar en polvo. Entre madre e hija — ¡lnesita! ¡Ven aquí. Tengo que ir a la ciudad. ¿Tú te marchas? — Sí. hijita. (-ER) ¡Come! ¡Comed! ¡Léelo! ¡Leedlo! III. (-AR) ¡Habla! ¡Hablad! ¡Apresúrate! ¡Apresuraos! II. Cómprame medio kilo de pan fresco.17 I.138 . corriendito ! — Ya voy. — Sí. (-IR) ¡Duerme! % LECCIÓN DIECISIETE A felszólító mód Beszélj l Beszéljelek! Siess! Siessetek! ¡No hables ! ¡No habléis ! ¡No te apresures ! ¡No os apresuréis ! Ne beszélj l Ne beszéljetek! Ne siess ! Ne siessetek ! Egyél! Egyetek ¡ Olvasd l Olvassátok! ¡No comas ! ¡No comáis ! ¡No lo leas ! ¡No Jo leáis ! • Ne egyél! Ne egyetek ! Ne olvasd! Ne olvassátok! Aludjál 1 Aludjatok! Öltözködjél! Öltözködjetek 1 ¡No duermas ! ¡No durmáis ! ¡No te vistas ! ¡No os vistáis t Ne aludjál I Ne aludjatok! Ne öltözködjél! Ne öltözködjetek! ¡Dormid! ¡Vístete! ¡Vestios ! I Escenas cotidianas 1. Quédate tranquila en . Volveré a eso de las tres de la tarde. Por eso te diré ahora qué debes hacer.

cien gramos de mantequilla. Gracias. Lo haré todo como dices. — Señor Varga. mamita. señorita. Luego. No te olvides de cerrar las ventanas del comedor. hable en voz más alta. — Comencemos. Venimos para pedirte permiso. Esto es todo.t casa y no abras la puerta a ningún desconocido. tiene un aspecto muy apetitoso. Si tienes hambre. Respondan a mis preguntas. señorita. —. Entre padre e hijos — Papaíto. idos al tío Antoñuelo y traedme el paquete que está preparado para mí. " — \ Qué picarones ! — Entonces. no la oigo a usted bien. por favor. come pan con mantequilla. verdad? 4. — ¿Cuánto es todo? — Aquí tiene usted el vale. Después de volver a casa. pero hacedme un favor.. Córtemelo. — Muéstremelo. Hágame el favor de envolvérmelo todo en un paquete. hágame el favor de cerrar esa ventana. Aprended bien las lecciones y tratad de responder bien en la escuela. — Estáte tranquila. Perico. — Tome usted la tiza y escriba en la pizarra las palabras que digo. ¿Puede cambiármelo? — Sí. queremos ir al cine. — El dinero lo tenemos ya. — Siéntense ustedes. no os olvidéis de prepararos para la escuela. cuando esté en casa. — ¿Desea usted algo más? — No. En particular tú. ¿ Que dice el profesor en la clase ? — Buenas tardes. muéstreme usted su cuaderno. — — Corrija usted las faltas. — No tengo más que un billete de ciento. Mientras tanto haz tu cama y pon en orden tus juguetes. — Con mucho gusto. [Portaos bien y no deis un sablazo al tuto 1 Apresuraos a casa. — Veamos cómo están ustedes preparados. En la ía salchichería — Buenos días. muchachos I • Señorita Szép. ¿En qué puedo servirle a usted? — Déme usted doscientos gramos de jamón. Si viene alguien. — ¿Cuánto le doy a usted? — Bastará un cuarto de kilo. — Escri139 . pero el dinero para tomar las localidades pedidlo a mamá que es ministro de Hacienda en nuestra familia. — Permítame que le recomiende a usted este gustoso queso que acabamos de recibir. venga usted a la pizarra. — Señor Kiss. Después de la función. ¿podemos marcharnos? — Sí. por favor. En verdad. ¿Es eso. Sírvase usted pagar a la caja. señoras y señores. — ¡No charléis allí. ten en cuenta que eres muy débil en matemáticas. — Señora Nagy. 3. dile que venga más tarde. gracias. I Permítenoslo ! — Pues bien. / 2. Aquí tiene usted la vuelta. podéis iros. en tajadas finas.

Vuelva usted a su sitio. señora Székely. señor. III Refranes Antes que acabes. futva ahora mismito nyomban. — Ahora tome usted la esponja o el trapo y limpie la pizarra. Lassan járj. — Aprendan ustedes el diálogo (la poesía) de memoria. ni bebas agua que no veas. nene. azonnal héteme aquí itt vagyok („íme neked engem itt") * sacar elővesz la red de compras (piaci) háló la red háló vete (irse) menj ell la sucursal fiók(üzlet) la Cooperativa de Consumos fogyasztási szövetkezet („Közért") la cooperativa szövetkezet el consumo fogyasztás el (la) azúcar cukor el azúcar en polvo porcukor el polvo por tranquilo nyugodt abrir kinyit ningún. II Abuelo y nieto (Chiste) El abuelo está paseando a su nietecito por el jardín público. — Repitan ustedes toda la lección dieciséis. Gracias. — Tócalo tú mismo.* Date prisa lentamente. Empiece usted a leer. No firmes carta que no leas. línea once. — Siga leyendo. corriendito szaporán. Vocabulario I. — Oye. 1. Página veintiuna.ban ustedes las palabras nuevas en sus cuadernos. ninguno senki el desconocido ismeretlen. abuelito . Látatlanba semmit se végy 1) . Un perro se les acerca meneando la eola. — Repita esta frase. en coro. hazme el favor de acariciar al perro. señorita. la escena jelenet cotidiano mindennapi Inesita Ági (Inés Ágnes) ven aquí gyere ide ! corriendo. — Lean ustedes todos juntos. idegen *(A közmondások értelme: 1. — Ahora cierren ustedes los libros y abran los cuadernos. no te alabes. Nyugtával dicsérd a napot \ — 2. ¿Por qué quieres que lo acaricie yo? — Es que quiero saber si muerde. — Leamos el texto. — Traduzca usted al húngaro. tovább érsz! — 3. — Para la clase que viene aprendan ustedes bien la lección y escriban los ejercicios.

Vedd elíí a (piaci) hálót l Fgyí'l vajaskenyeret! Nyisd ki az ablakokat! Iparkodjatok jól felelni ! Tanuljátok meg jól a leckéket! írjátok meg a feladatokat! 141 . corregimos) kijavít la falta hiba el trapo rongy limpiar letöröl el texto [tésztó] szöveg la página lap. odamegy (akihez: A) menear csóvál acariciar (meg)símogat tocar megérint el nene kisgyerek. Tratad de responder bien. traduces) lefordít (amire : a) repetir (repito. költészet de memoria könyv nélkül para la clase que viene a jövő órára II. repetimos) el-. Egeribid los ejercicios. megismétel la frase mondát el coro kórus. főleg particular különleges.alguien valaki dile mondd meg neki! más tarde később haz csináld meg! cerrar (cierro. verdad? rendben v a n ? 4. „megvág" vkit el sablazo kardcsapás tratar de iparkodik. köz­ el perro kutya acercarse közeledik. személyes Perico Peti tener en cuenta szem előtt t a r t la cuenta számla. Aprended bien las lecciones. el nieto unoka pasear sétáltat. számolás 3. vonal siga leyendo olvassa tovább! traducir (traduzco. becsomagol el vale blokk sírvase usted legyen szíves! el billete bankjegy la vuelta visszajáró pénz ¿es eso. el picarón (nagy) huncut. Abre la» ventanas. földbirtok el picaro. kar el diálogo párbeszéd la poesía költemény. kópé Antoñuelo Tóni el paquete csomag portarse viselkedik dar un sablazo a kiszipolyoz. kicsike morder (muerdo. törekszik en particular különösen. oldal la línea sor. papait o apuka el permiso engedély el ministro de Hacienda pénzügyminisz­ ter cl ministro miniszter la hacienda vagyon . envolvemos) begöngyöl. sétálni visz el jardín kert público nyilvános. antes que acabes mielőtt befejeznéd alabarse dicsekszik (amivel: de) darse prisa siet lento lassú firmar aláír Gramática *"*M A felszólító mód — El imperativo Saca la red de compras. la salchichería csemegekereskedés por favor kérem la tajada szelet fino finom. mostramos) mutat apetitoso étvágygerjesztő bastar elég(nek lenni) envolver (envuelvo. en voz más alta hangosabban corregir (corrijo. vékony algo más még valami(t) el queso sajt gustoso Ízletes mostrar (muestro. eerramos) becsuk estáte tranquilo (-a) légy nyugodt! 2. mordemos) harap III. Come pan con mantequilla.

haced. 142 . illetve -id. személyű alakja van. (A szóvégi d itt sohasem néma 1) Példák a felszólító mód valamennyi személyére : I.A felszólító módnak csak egyes és többes szám 2. személyének végződései a három ragozásnak megfelelően -ad. A spanyolban csak a szigorú vagy erélyes felszólítás elején és végén van felkiáltó jel. -ed. E S C R I R I R írni ¡escribe! ¡escriba! ¡escribid! ¡escriban V írj ! írjon ! írjatok í írjanak! ¡cantemos! énekeljünk ! ¡comamos! e g y ü n k ! ¡escribamos! írjunk ! A magyarban a felszólítást felkiáltójellel zárjuk le. hogy az -ar végű igék tövéhez -a. id. poned. CANTAR énekelni ¡canta! ¡cante! ¡cantad! ¡canten! énekelj ! énekeljen! énekeljetek! énekeljenek 1 II. valed. az -er és az -ir végű igék tövéhez pedig -e végződést teszünk. az udvarias felszólítást (vagy óhajt. ** u A felszólító mód rendhagyó képzése en orden tus juguetes. aquí. A felszólító mód egyes szám 2. kívánságot) nem jelölik felkiáltó jellel. személyével azonos. személyét: decir haber hacer ir ¡di! ¡he! ¡haz! ¡ve! mondd! bírj! tedd! menj! helyezd! salir ser tener valer venir ¡sal! ¡sé! ¡ten! ¡val! ¡Ven! menj légy! bírj! érj! jöjj! ki! poner ¡pon! A felszólító mód többes szám 2. (Vagyis a felszólító mód egyes szám 2. sed. személyű alakja szabályos képzésű: decid.) A felszólító mód többes szám 2. hogy jöjjön később ! Vesd meg az ágyadat I Gyere ide 1 Pon Dile Haz Ven A spanyolban mindössze tíz ige képezi rendhagyóan a felszólító mód egyes szám 2. Rakd rendbe a játékaidat! Mondd meg neki. venid. személyét úgy képezzük. tened. A többi alakot a kötőmód megfelelő személye pótolja. személye a kijelentő mód egyes szám 3. tu cama. habed. salid. COMER enni ¡come! ¡coma! ¡comed! ¡coman! egyél i egyék I egyetek! egyenek ! III. que venga más tarde.

No abras la puerta. személy -d végződése elmarad. az os előtt a többes szám 2.\ 1 H | A tagadó alakú felszólító mód (tiltó alak) No firmes carta que no leas. ¡Permítenoslo! Hacedme un favor. ni bebas agua que no veas. személy -s végződése. Példák : L E V A N T A R S E felkelni ¡levántate! ¡levántese! ¡levantaos ! ¡levántense! kelj fel 1 keljen fel! keljetek fel I keljenek feli ¡dímelo ! ¡dígaselo ! DECIR mondani mondd meg nekem ( a z t ) ! mondja meg neki(k) 1 ¡levantémonos! keljünk fel! ¡digámosclo ! mondjuk meg neki(k) 1 :dccídnoslo ! mondjátok meg nekünk ! ¡díganmelo ! mondják meg nekem 1 143 . Estáte tranquila. ne igyál: látatlanba vizet! Ne nyisd ki az ajtót 1 Ne fecsegjetek! Ne beszéljenek ! A tagadó alakú felszólító mód valamennyi személyét a kötőmód jelen idejeszolgáltatja. ¡No charléis ! ¡No hablen ustedes ! Ne írj alá olvasatian levelet. Példák a ragozásra: H A B L A R beszélni ¡no hables! ¡no hable! . ilyenkor a nos és se előtt a többes szám 1. ¡No os olvidéis prepararos I ¡No te apresures! Az állító alakú felszólító módban a hangsúlytalan névmási alakokat hátravetjük és egybeírjuk a felszólító mód alakjával . ¡no hablemos! ¡no habléis! ¡no hablen V ne beszélj 1 ne beszéljen 1 ne beszéljünk ! ne beszéljetek 1 ne beszéljenek ! E S C R I B I R írni ¡no escribas! ¡no escriba! ¡no escribamos! ¡no escribáis! ¡no escriban! ne írj 1 ne írjon ! ne írjunk ! ne írjatok ! ne írjanak ! 112 A hangsúlytalan névmási alakok helye a felszólító módban Végy nekem fél kiló kenyeret! Légy nyugodt 1 Engedd meg nekünk (azt) ! Tegyetek meg nekem egy szívességet l Ne felejtsetek el elkészülni 1 Ne siess! Cómprame medio kilo de pan.

-ota (nagyít. ¡no te levantes! ¡no se levante! ne kelj fel 1 ne keljen fel! ¡no me lo digas! ne mondd nekem I ¡no nos levantemos! ne keljünk fé\ I ¡no os levantéis! ne keljetek fel 1 ¡no se levanten! ne keljenek fel ! ¡no se lo diga! ne mondja neki 1 ¡no se lo diijamos! ne mondjuk nekil ¡no nos lo-digáis! ¡no me lo digan! nemondjátok nekünk ! ne mondják nekem! 113 Nagyító és kicsinyítő képzők — Sufijos aumentativos y diminutivos Nagy kópék vagytok 1 Ági. -ito. -azo. -aza (ritkább az előbbinél) el padre apa el hombrón nagy darab ember la mujerona tenyeres-talpas asszony solterón agglegény solterona vénkisasszony picarón. I. pl. -acha (egyúttal megvető. -acho. -astro. -a huncut 2. -ón. -ona nagyon huncut el padrazo túlságosan gyengéd apa 3. -ecita 144 . ember la mujer asszony soltero legényember soltera hajadon picaro. -cita -ecito. rosszalló értelmű) la madre anya la madrastra mostohaanya. -ona (a leggyakoribb nagyító képző) el hombre férfi. -ote. Kicsinyítő képzők : 1. gyere ide szaporán! Sois picarones ! ¡Inesita ! ¡Ven aquí.A tagadó alakú felszólító módban a hangsúlytalan névmás! alakok mindig az ige előtt állanak . -a kövér és nagy 5. lekicsinylő értelmű is) -uelio. ritkáb­ ban határozószónak vagy igenévnek). -ita (a leggyakoribb kicsinyítő képző) -cito. corriendito ! A spanyolban nagyító és kicsinyítő képzők segítségével mennyiségi és érzelmi árnyalatot kölcsönözhetünk az alapszónak (főnévnek vagy melléknévnek. -ucha ricacho újgazdag rico gazdag la casucha viskó la casa ház 4. de megvetést is tartalmaz) el libro könyv el libróte salabokter grande nagy grandote. Nagyító képzők : 1. szívtelen anya el poeta költő el poetastro fűzfapoéta II. -astra (megvető.

un poquitín. erős ember polución nyomorult szegény picaroncillo. chiquirrituclo 10 Spanyol nyelvkönyv — 5614 145 . -uela (kicsinyít. Ugyanahhoz a szóhoz több nagyító vagy kicsinyítő képző is járulhat. mázoló A nagyító és kicsinyítő képzők használata már bizonyos nyelvi jártasságot igényel. A nagyító és kicsinyítő képzők nemcsak főnevekhez és melléknevekhez. -cilla -ecillo. chiqiiilluelo. chiquitilo. férfi pobre szegény picaro. chfcuclo. hanem (bár ritkán) gerundio-hoz. un poquillo egész keveset 2. -uelo. chiqiiillllo. -ecica Pedro Péter el vasito pohárka Inesita Ági la mujerelta asszonyka el peeecito halacska la florecíta virágoeska plumilla tollacska el panecillo kenyérke ' Perico Peti 4. melyek­ nek jelentése és helyessége felől bizonyosak vagyunk. -a huncut ricachón (-ona) dúsgazdag el hombracho» kövér. cliiquirrllillo. Alio. -a huncut kópé A chico (kisfiú) szóhoz pl. chfquitfllo. -ezuela Antonio Antal el pintor festő Toñuelo Tóni el pintorzuelo kontár. -ccilla pluma toll el pan kenyér 3. -zuela -ezuelo. -illa (ritkább az előbbinél) -cilio. -ico. chiquiUllucIo chiquirritín. chiqiilrrililo. -cica -ecico. — az érzplmi elemtől függően — az alábbi kicsinyítőbecéző képzők járulhatnak : chiquito. chiquitín. chiquituelo. participio-hoz és határozószóhoz is járulhatnak . -ica (régies) -cico. rico gazdag el hombre ember. Megjegyzések 1. pl. pl. olykor megvető értelmű is) -zuelo. Ezért csak olyan kicsinyített és nagyított szavakat használjunk. corriendo futva callando halkan cansado fáradt solo egyedül poco keveset corriendito szaporán callandito szép csendben cansadito kissé fáradt sólito szép magányosan un poquito.el vaso pohár Inés Ágnes la mujer asszony el pez hal la flor virág 2.

— Levantarse temprano.Mostrárselas. .Traerle el paquete. Mondjuk a felszólító mód valamennyi személyében: Venir aquí. Ven aquí. szabályba nem foglalható esetet: Carlos Károly el dinero pénz el río folyó la aldea falu Carlitos Karcsi (a szóvégi s megmarad!) el dineral hatalmas pénzösszeg © riachuelo folyócska 1 la aldehuela falucska 6. . A képző sok esetben módosltja az alapszó jelentését (néha a főnév neme í« megváltozhat): la caja láda la cámara szoba el cajón fiók.Escribir una carta a Ana. Feleljünk a. Ejercicios 1. . Vengamos aquí. az -azo képző a« alapszóból fakadó cselekvés eredményét jelöli: el el el el fusil puska puño ököl sable kard („szablya") cañón ágyú el el el el fusilazo puskalövés puñetazo ökölcsapás sablazo kardcsapás. Venid aquí.No escribir cartas' a Ana.) .Hacer sus deberes. el rincón a sarok.¿Puede usted contarme un chiste en español? 2. .Mostrarle las camisas. . . mint pl. A nagyító és kicsinyítő képzőket ne tévesszük össze más. . így pl. el despacho az iroda. fiókos szekrény la cajita doboz © camarote hajó fülke.No mostrárselas.No charlar en la clase. sikátor 1 © plantón facsemete 1 5. el cucurucho a papírzacskó. azonos alakú képzőkkel. (Pl. „megvágás" cañonazo ágyúlövés Ugyancsak nincsen nagyító vagy kicsinyítő képzővel dolgunk az olyan szavakban.No decírsela. Venga usted aquí. Vengan ustedes aquí.3. a szöglet. Venga aquí. . los hijos) de usted? ¿Cuántos años tiene(n)? ¿Qué dice usted a so» hijita cuando quiere que ella compre algo en la sucursal de la Cooperativa de Consumos? ¿Qué dice la madre cuando se marcha de casa y deja a la hijita en casa sola? — ¿Qué puede comprar usted en la salchichería? ¿Qué pregunta a usted el dependiente de la salchichería? ¿Cuánto jamón quiere usted y cómo lo desea? ¿Le gusta a usted el queso? ¿Dónde paga usted por la mercancía (az áruért)? . a sürgöny.No venir aquí.Tener paciencia. .No levantarse tarde. — Charlar .következő kérdésekre: ¿Tiene usted familia? ¿Es grande. 146* . el tabaco a dohány.No decirles la verdad.Comer mucho. Vengan aquí. . kabin 1 4.¿Qué recibe usted en la caja cuando paga con un billete? — ¿Qué dice el profesor cuando entra en la clase? ¿Qué dice el profesor durante la lección? ¿Qué consejos da el profesor al fin de la clase? . Az -ón nagyító képzőnek több szóban kicsinyítő értelme van: la rata patkány la calle wíca la planta növény © ratón e£¿r 1 © callejón szűk utca. . . la familia de usted? ¿Cómo se llama(n) el hijo (la hija. . Jegyezzünk meg néhány különleges. . — No comer mucho. .Traérselo.Irse al oine.No tener miedo.

Junto a cada cubierto las muchachas ponen un vaso para agua y un platillo para la ensalada. ne légy lusta. Mondjuk spanyolul (a megfelelő nagyító vagy kicsinyítő képzővel): Nagybátyám nagy darab ember. Juan y los muchachos se mudan de ropa. (Tener) paciencia. (darme) vuestros cuadernos. segíts Petinek megírni a feladatokat! Maradjatok itthon. La familia Varga acaba de volver a casa del cine. No (tener) miedo. Ana. (Ser) buenos. (darme) tu libro. hijitos. amit (lo que) mondok! írja tovább! Mondja hangosan. 10* •147 . Eva saca el mantel y las servilletas del cajón del aparador. José. José y Estaban. Tegyük a főnévi igenevet a felszólító mód megfelelő személyébe: (Ser) bueno. hijos míos. (irnos) juntos a teatro. No (marcharos) aún. és ne nyissátok kj az ajtót senki idegennek! Ha éhesek vagytok. hijo mío. Margarita. (Marcharos) más tarde. Mondjuk spanyolul: írj! Ne írj! írjatok! Ne írjatok! írjunk! Ne írjunk! írjon! Ne írjon! írjanak! Ne írjanak! — Beszélj! Ne beszélj! Beszéljetek! Ne beszéljetek! Beszéljünk! Ne beszéljünk! Beszéljen! Ne beszéljen! Beszéljenek! Ne beszéljenek! — Jöjj közelebb (acercarse)! Ne jöjj közelebb! Jöjjetek közelebb! Ne jöjjetek közelebb! Menjünk közelebb! Ne menjünk közelebb! Menjen közelebb! Ne menjen közelebb! Menjenek közelebb! Ne menjenek közelebb! 5. Ezalatt ti hozzátok rendbe a szobátokat! Tóni. Paco. (vestirse) rápidamente. Ana va directamente a la cocina a preparar la cena. No (ser) perezosa. és tanuld meg a lec­ kéidet! Tóni. Fordítsuk spanyolra: á) Tóni és Peti. María. 4. Eva y María ponen la mesa. a szöveget könyv nélkül! LECCIÓN DIECIOCHO L e c c i ó n de r e p a s o I La familia Varga cena en casa Es sábado por la noche. (irse) a la estación. porque ya son las diez y otros días la familia cena más pronto. Tíz órakor menj a Közért-fiókba. — A doboz a fiókban van. egyetek kenyeret! b) Tenne nekem egy szívességet? Csukja be az ajtót-. és vegyél két kiló friss kenyei'et! Ne felejts el venni fél kiló krumplit és húsz deka sajtot! Peti. amit ír! Ismételje el! Fordítsa le a spanyol szöveget! Ne fordítsa ezt a sort! Álljon fel. és írja. No (charlar). és nyissa ki az ablakokat! Vegye elő a füzetét. Todo el mundo tiene hambre. — Mária nagyon huncut. Muchachas. (poner) los libros en la mesa. 6. mientras que María trae de la cocina cinco platos lisos con otros tantos cuchillos y tenedores. hijitas. no (lavarse) sin jabón. és menjen a táblához! Ñe menjen még a helyére! Tanulja meg.3. — Eredj (irse) szaporán! — Gyere szép csendben! — Ágnes kissé fáradt. hozd ide a (piaci) hálót! Köszönöm. muchachos. — Tóni bácsi agglegény. gyertek ide szaporán! Nekem most a piacra kell mennem. Amigos. (Decirme) con quién andas y te diré quién eres.

La familia se sienta a la mesa. Las cenas en la familia Varga son por lo común frías. Hoy la cena es sencilla pero abundante : hay té, pan con mantequilla, jamón, tocino y huevos pasados por agua. — No comáis tan de prisa, muchachos — dice el padre a José y Paco, quienes están tragando a porfía las finas tajadas de jamón. — Tenéis que masticar mejor los bocados si no queréis tener dolores de estómago. — ¿No quieres pan? — pregunta Ana a Juan. — Si me haces el favor. Gracias. — ¿A ti te gusta este tocino? — Es muy sabroso. Eva, échame agua. Gracias. — Pues, ¿estáis hartos ya, hijitos? — pregunta la madre a los niños. — Sí, mamita — contestan las muchachas ; pero José y Paco no son de la misma opinión. — Permíteme tomar otra tajada de este jamón, mamita. A mi me gusta tanto. — Yo, en cambio, prefiero el tocino. ¿Puedo servirme? — ¡ Qué glotones ! Tomad, si os gusta, pero tened cuidado de no coger una indigestión. No quiero que enferméis. II En el estanco — Buenos días. Dos paquetes de cigarrillos „ P l a n " y una caja de cerillas. — Siete cuarenta. — Además, tres sobres con otros tantos papeles para cartas, y dos tarjetas postales. — Aquí tiene usted, señor. ¿Desea otra cosa? — Tres sellos de sesenta y uno de cuarenta. A propósito, ¿cuánto cuesta el encendedor de bolsillo que se ve en el escaparate? — ¿Éste? Acabamos de recibirlo de Checoslovaquia. Es muy barato : cuesta sólo ochenta y cinco florines. — Siento no tener tanto dinero encima. Me lo compraré por la tarde cuando pasaré por aquí. — Como usted quiera. Si desea, puedo reservarle uno a usted. — Se lo ruego. III Un abrazo (Chiste) Come uno en una fonda donde le sirven pésimamente. Pan, vino, asado, dulces, todo es detestable. El parroquiano se seca la boca con la servilleta, satisfaőe el importe de la comida, luego llama al fondista y le dice : — ¡Déme usted un abrazo ! — Y, ¿por qué? — Porque ésta es la última vez. que me ve usted. 148

IV Refranes Con tripa vacía no hay alegría.* A buen h a m b r e no hay pan duro. Vocabulario I. más pronto korábban directamente egyenesen mudarse de ropa átöltözik el mantel abrosz la servilleta szalvéta el cajón fiók el aparador pohárszék, ebédlő­ szekrény otros tantos, otras tantas ugyanannyi por la común rendszerint, többnyire común közös; rendes sencillo egyszerű huevo pasado por agua lágy tojás tragar (le)nyel, fal a porfía versenyezve (egymással) masticar megrág el bocado falat el dolor fájdalom el estómago gyomor échame agua önts nekem vizet! echar önt; dob, hajít, vet son de la misma opinión ugyanazon a véleményen vannak la opinión vélemény otro még egy en cambio viszont el cambio csere, váltás el glotón falánk, nagyétkű tener cuidado vigyáz vmire, gondosko­ dik vmiről (de) el euidado gond, figyelem coger una indigestión elrontja a gyomrát la indigestión gyomorrontás enfermar megbetegszik II. la cerilla gyufa fi\ sobre boríték el papel para cartas levélpapír postal postai el encendedor (de bolsillo) öngyújtó Checoslovaquia Csehszlovákia reservar fenntart, félretesz ü l . el abrazo ölelés uno egy ember, egy valaki la fonda vendéglő, fogadó pésimamente nagyon rosszul el vino bor detestable utálatos, pocsék satisfacer (satisfago, satisfaces) kielégít, kifizet el importe összeg el fondista vendéglős, fogadós dar un abrazo megölel (akit: a) la última vez utoljára IV. la tripa bél, ha¡? vacío üres duro kemény

Ejercicios de repaso Mondjuk spanyolul: 1. (A 13. lecke nyelvtanához) Én most az újságot olvasom, te a folyóiratot olvasd! — Ti most leveleket írtok, azalatt mi ebédelni fogunk. — Kinek hozza ön a levelet? Nekem? Nem önnek, hanem Tóni bácsinak hozom. Neki egy folyóiratot is hozok. — Ízlik önnek a sült? Nem nagyon ízlik, mert kissé ízetlen. Lesz szíves idenyújtani nekem a sót? — Látni kívánunk benneteket. Mikor jöhetünk meglátogatni benneteket? — Délután öt óra * (A közmondások értelme: 1. Üres gyomor mellett nincsen jókedv. — 2. Ha az ember nagyon éhes, mindent megeszik.) *149

után mindig otthon találtok (encontrar) bennünket. Ha jöttök, hozzatok nekünk és szüleinknek virágokat 1 Tudjátok, hogy nagyon szeretjük (azokat). — Hol van Mária és Anna? Beszélnem kell velük. Remélem, hogy otthon találom őket. Otthon lesznek, mert éppen most jöttek haza. — Mit fogsz most csinálni? Most meg fogom írni a feladatokat. — Nem tudod,hogy most hány óra van? Körülbelül féltíz lehet. 2. (A lé. lecke nyelvtanához) Jánosnak levelet, Péternek levelezőlapot írok. — Neked mit kell vennem a piacon? Nekem fél kiló krumplit, Teréz néninek egy kiló porcukrot végy. — Anyám (saját)magának nem vesz semmit. — Magunknak mi nem veszünk semmit. — önnek hogy tetszik ez a külföldi szövet? Nekem nagyon tetszik, feleségemnek azonban az a másik jobban tetszik. — Nektek megfelelnek ezek az ingek? Nekünk meg fognak felelni. — Hol vannak az ön testvérei? Éppen most jöttek haza, és most átöltöznek, ön már ismeri őket? Igen, ismerem őket fél éve. — Még ma levelet kell írnom szüleimnek. Most mindjárt elmegyek a postára, és ott helyben megírom a levelet. Ugyanakkor sürgönyt is fogok feladni nagynénémnek, akinek holnap lesz a születése napja. — Mikor alear nyaralni menni, mindjárt a hónap elején? Nekem mindegy. Mert minden öntől magától függ. — Mi ugyanazt a nyelvet fogjuk tanulni, mint ti. 3. (A 15. lecke nyelvtanához) Lenne szíves megmondani nekem, hogy hány óra van? Sajnálom, hogy nem mondhatom meg önnek, de nincsen órám. — Érdekes könyvet látok a könyvkeres­ kedés kirakatában : meg fogom venni neked (neki, nektek, nekik). — Nem tudom, hogy mikor fognak érkezni vidéki rokonaink : nem írnak róla ( = nem írják nekünk azt). — Mikor fogsz nekem írni, vagy mikor küldesz nekem sürgönyt? Miután majd Szegedre érkezem, azonnal feladom neked. — Óhajtja, hogy megmutassam önnek az új szöveteket? Tegye meg nekem (ezt) a szívességet, és mutassa meg nekem! Ezt a sötét szövetet ajánlhatom önnek. Ha ön ajánlja nekem, meg kell vennem (magamnak). — Világosan és érthetően kell beszélnetek. — A munkások vidáman dolgoznak a gyárakban, mert tudják, hogy önmaguknak dolgoznak.
4

4. (A 16. lecke nyelvtanához) Beszéljünk világosan 1 — Ne együnk túl sokat 1 — írjuk meg neki (ezt) I — Bocsásson meg nekem a zavarásérti — Bocsássanak meg nekünk, de nem tudjuk, hogy hol van a fürdőszoba. — Azt kívánom, hogy Lajos fizesse meg a tartozását. — Szükséges, hogy jobban dolgozzunk. — Lehetetlen, hogy már ilyen késő van. — Ha ön a szállodához akar érni, menjen egészen egyenesen ezen az utcán végig 1 — Szüleim arra kérnek, hogy sürgönyözzek nekik, amikor meglátogatom őket. — Kell, hogy legyen itt egy postahivatal. — Érezzék jól magukat I — Éljenek a munkások I — Talán eljön, talán otthon marad. — Mondjanak, amit akarnak ! — Bárcsak iga­ zat mondanának 1 — Milyen érdekes könyv ! — Milyen ízletes leves 1 — Milyen szép szobák I 5. (A 17. lecke nyelvtanához) Olvass U Olvassatok hangosan 1 Ne olvass halkan ! Hadd olvasson 1 Hadd olvassanak! Olvasson (ön)! Olyassanak (önök)! — Ne menj el! Ne menjetek el 1 Hadd menjen el!'Hadd menjenek el! — Maradj nyugton! Maradjatok nyugton! Ne maradj itthon I Ne maradjatok itthon I Pál maradjon nyugton 1 Pál ne maradjon otthon! — Ha látsz szép ingeket, vedd meg magadnak (őket)l Ha láttok jó szövete­ ket, nézzétek meg, megfelelnek-e nektek. Ha önök látnak új felöltőket, vegyék meg maguknak! — Ha szomjas vagy, igyál vizet! Ha szomj asak vagytok, igyatok vizet! Ha ön szomjas, igyék vizet! — Csukd be az ajtót, és nyisd ki az ablakokat 1 Csuk­ játok be az ajtót, és nyissátok ki az ablakokat! Ne nyisd ki az ajtót! Ne csukjátok be az ablakokat!

150

LECCIÓN

DIECINUEVE

A múlt idejű melléknévi igenév — El participio el libro comprado -los libros comprados la camisa comprada las camisas compradas el libro leído los libros leídos la carta recibida las cartas recibidas a megvásárolt könyv a megvásárolt könyvek a megvett ing a megvett ingek az elolvasott könyv az elolvasott könyvek a kapott levél a kapott levelek -er :
-ir :
,

-ar : -ado

-ido

Estar + participio España está limitada al norte por Francia. El territorio de España está dividido en comarcas. El museo está abierto de diez a cuatro. Las cartas ya están escritas. Spanyolországot északról Franciaország határolja. Spanyolország területe megyékre van osztva. A múzeum tíztől négyig van nyitva. A levelek már meg vannak írva.

A közelmúlt — El pretérito presente o perfecto He escrito algunas cartas. ¿Has visitado el museo? ¿Ha vuelto ya Miguelito? Hemos estado en la ciudad. ¿No os habéis cansado? Los niños han comido mucho. Néhány levelet írtam. Megnézted a múzeumot ? Misi megjött már ? A városban voltunk. Nem fáradtatok el? A gyerekek sokat ettek. 151

I España — Señor profesor, permítanos recordarle a usted su promesa. — ¿Cuál? — La de hablarnos de España. Tenemos una gran curiosidad de saber algo de ese país cuya lengua estamos estudiando ya desde hace más de medio año. — Justo. Pues bien, hoy vamos a hablar de la geografía de España. Abran ustedes los libros en la página donde está reproducido el mapa de España.

152

España es un país de Europa meridional que forma, con Portugal, la Península Ibérica. Está limitada al norte por Francia y el OcéanoAtlántico, al oeste por Portugal, al sur y al este por el mar Mediterráneo. La superficie continental de España es de 492 230 kilómetros cuadrados,, que con las islas Baleares (5014 km2) y las Canarias (7273 km2) constituye en conjunto una superficie de 504 517 km 2 con una población de 28 millones de habitantes. Además, del vasto imperio colonial, poseído en el pasado, le quedan aún algunas colonias en África : el Marruecos Español, el Sahara Español y la Guinea Española con un total de 339 mil kilómetros cuadrados y cerca de un millón de habitantes. La parte central de la Península Ibérica está formada por una elevada meseta de unos 800 metros de altura media sobre el nivel del mar, dividida por las cordilleras y sierras de montañas. Los mayores ríos de España son el Duero, el Tajo, el Ebro, el Guadiana y el Guadalquivir. El suelo de España está maravillosamente dotado por la naturaleza. Posee en abundancia hierro, cobre, cinc, estaño, plomo, mercurio, plata y sal. Además, tiene ricos yacimientos de carbón y hierro. Con todo eso es España un país más agrícola que industrial. Los productos agrícolas, forman las dos terceras partes de la exportación. España se distingue por su producción de cereales, aceitunas y vinos. Los vinos de Jerez, Málaga, Alicante, son famosos en el mundo entero. Abundan asimismo el arroz en las llanuras de Valencia y el naranjo en Andalucía, Murcia y Valencia. La cría de ganado es también importante, particularmente la del lanar. La capital de España es Madrid. Es una ciudad muy hermosa, con muchos edificios notables y museos muy ricos. Otras ciudades importantes son Barcelona, Valencia, Sevilla, Málaga, Toledo, Bilbao. El territorio de España está dividido en comarcas o regiones (Galicia, Asturias, Vascongadas, Navarra, Aragón, Cataluña, León, Castilla la Vieja, Castilla la Nueva, Murcia, Valencia, Extremadura, Andalucía).
\

II Conversación — Pues, Ana, ¿dónde habéis estado? — Como sabes, mi querido Juan, nosotras tres, mi hermana, su amiga y yo, nos hemos encontrado en casa de mi hermana, para visitar, algunos lugares de la capital. Juana, la amiga de mi hermana, ha venido a la capital por primera vez en su vida. — ¿Y qué habéis visto? '— Primeramente hemos subido al monte Gerardo, de donde se ofrece una vista maravillosa sobre la capital entera. Luego hemos dado un largo paseo en la orilla izquierda del Danubio, hasta el Parlamento. — jCielos ! jUn paseo tan largo 1 ¿No os habéis cansado? — No, porque a mitad de camino hemos entrado en una pastelería para descansar un poquito. Yo he tomado un helado, María y Juana han bebido un café puro. — ¿Y qué habéis comido? 153

— Nada, porque queremos adelgazar. Y tú querido, ¿cómo has pasado la tarde? — Trabajando, como siempre. He vuelto a casa a eso de las seis. Después de mudarme, he escrito algunas cartas : es preciso que uno responda a las cartas y tarjetas recibidas. Ahora las tengo escritas ya todas. Y vosotras, ¿por qué no habéis visitado el Museo Nacional? — Era ya demasiado tarde. El museo, si no me equivoco, no está abierto que de diez a cuatro. Pero eso no tiene importancia. Mañana por la mañana volveremos a vernos y seguiremos visitando la ciudad. III Indicio cierto (Chiste)' — — — — — — Petra, ¿ha vuelto ya Miguelito de la escuela? Sí, señora. ¿Le has visto? No, señora. Pues entonces, ¿cómo sabes que ha vuelto? El gato se ha escondido bajo la cama. IV Refranes A hierro candente, batir de repente.* El conejo ido, el consejo venido. Obra empezada, medio acabada. Quien no ha visto a Sevilla, no ha visto maravilla. Quien no ha visto a Granada* no ha visto nada. Vocabulario España Spanyolország limitar határol el norte észak Francia Franciaország el territorio terület dividir feloszt la comarca megye abierto nyitott, nyitva (abrir kinyit) escrito megírt, megírva (escribir ír) sido fa ser ige participio-ya^ cansarse elfárad 1. recordar (recuerdo, recordamos) emlékeztet (akit: a, amire: tárgyeset) la promesa ígéret la de hablarnos azt,' hogy beszél nekünk tener la curiosidad de kíváncsi(nak «'lenni) vmire cuyo, cuya amelynek a más de több, mint la geografía földrajz reproducir ábrázol, közöl

*(A közmondások értelme: 1. Addig üsd a vasat, míg meleg. — 2. Eső után köpönyeg. (A jó tanács nem használ, amikor a nyúl már elszaladt.) — 3. Jó kezdet
fél siker.)

154

el mapa térkép el, la mayor a legnagyobb Europa Európa el río folyó meridional déli dotar ellát, elhalmoz, megáld vmivel formar képez, alkot en abundancia bőven (el) Portugal Portugália la abundancia bőség la península félsziget el cobre réz ibérico ibéri, ibériai el cinc cink el océano óceán el estaño ón atlántico atlanti el plomo ólom el oeste nyugat el mercurio higany el sur dél la plata ezüst el este kelet rico gazdag el (la) mar tenger el yacimiento lelőhely mediterráneo földközi el carbón szén la superficie felület, terület con todo eso mindezek ellenére continental szárazföldi, kontinentális más . . . que inkább . . . , mint es de kitesz agrícola (-a végű melléknév \) földművelő el kilómetro kilométer industrial ipari cuadrado négyzet-, négyszögletes el producto termék las (islas) Baleares Baleári szigetek dos terceras kétharmad las (islas) Canarias Kanári szigetek distinguirse kitűnik, kiemelkedik el canario kanárimadár (amivel: por) constituir (-uyo, -uyes, -uye, -uímos, la producción termelés, termesztés -uís, -uyen) alkot, képez los cereales gabonafélék la aceituna oliva, olajbogyó en conjunto együttesen famoso híres la población népesség; helység * el mundo világ vasto hatalmas, nagykiterjedésű entero egész el imperio birodalom ; császárság colonial gyarmati abundar bőven van, bővelkedik poseído amelyet birtokolt (poseer bir­ asimismo ugyancsak, szintén tokol) el arroz rizs y la llanura síkság el pasado múlt el naranjo narancsfa el Marruecos Marokkó la naranja narancs el Sahara (el Sahara) Szahara la cría tenyésztés el total végösszeg el ganado jószág, állat, marha con un total de mindent együttvéve particularmente különösen cérea de közel, mintegy el (ganado) lanar gyapjas háziállat central közép-, középső, központi el edificio épület la meseta fennsík notable nevezetes unos, unas körülbelül, mintegy la región vidék, táj la altura magasság Castilla la Vieja Ó-Kasztília medio közép-, átlagos II. el lugar hely el nivel de! mar tengerszint el monte hegy el nivel szint, színvonal Gerardo Gellért dividida por las cordilleras melyet a de donde ahonnan hegyláncok részekre osztanak ofrecer (ofrezco, ofreces) nyújt, ad la cordillera hegylánc, lánchegység ofrecerse adódik; nyílik (kilátás) la sierra de montañas hegység la vista kilátás; látás la sierra hegy(ség); fűrész la orilla part mayor nagyobb 155

-as) (-a. -os. el indicio jel cierto biztos Tetra (női név) Miguclito Misi ¿In has visto? láttad ő t ? (ver lát) el gato macska esconderse elbújik bajo alatt. kapva Obra empezada. „szenvedő" melléknévi igenév. eladva kapott. Válaszolunk a kapott levelekre. beszélve eladott. ezért a továbbiakban egy­ szerűen csak participio néven említjük. alá IV. félig befejezett munka. -as) beszélt. képviselő­ ház a mitad de camino feleúton la mitad fele la pastelería cukrászda el helado fagylalt adelgazar lesoványodik uno az ember (általános alany) las tengo escritas ya todas már mind megírtam equivocarse téved volveremos a vernos ismét fogunk találkozni volver a f + főnévi igenév) ismét tesz vmit III. hogy az -ar végű igék tövé­ hez -ado. munka medio félig la maravilla csoda Gramática 114 A múlt idejű melléknévi igenév — El participio pasivo o. rompido satisfecho sido visto vuelto elhatározni resuelto satisfacer kielégíteni Megjegyzés. A múlt idejű melléknévi igenevet úgy képezzük. — A mai spanyol nyelvben csak egy participio van. az -er és -ir végű igék tövéhez -ido végződést teszünk. Az alábbi igék (és összetételeik) rendhagyóan képezik múlt idejű mellék­ névi igenevüket: abrir cubrir decir escribir hacer morir poner kinyitni befedni mondani írni csinálni meghalni helyezni abierto cubierto dicho escrito heeho muerto puesto prender resolver romper ser ver volver fogni törni lenni látni visszatérni preso v. a fent ismer­ tetett múlt idejű v. 156 . -as) (-a. -os. cándenle izzó hatir ver. Példák : HABLAR beszélni VENDER eladni •RECIBIR kapni hablado vendido recihido (-a. üt de repente hirtelen . prendido roto v. Respondemos a las cartas recibidas. medio acabada. azonnal el conejo nyúl la obra mű. -os.el parlamento parlament. pretérito Megkezdett munka.

—. las puertas abiertas a nyitott ajtók. amelyet egy spanyol festő festett. magyar: -ó. ilyenkor. Spanyolországot északról Franciaország határolja. Pl. agua hirviente v. el libro leído los libros comprados la obra hecha las cartas escritas El museo está abierto. főneve után áll. el (la) cantante énekes(nő). amelyeket a múltban Spanyolország birtokolt. -tt képzős múlt idejű melléknévi igenévnek.) Spanyolország északról Franciaország által van határolva.Egyes esetekben a gerundio pótolja a hiányzó jelen idejű participio-t. la lengua hablada a beszélt nyelv. ( = A levelet megírták. 115 a) A p a r t i c i p i o használata az (el)olvasott könyv a megvett könyvek a megcsinált munka a megírt levelek A múzeum nyitva van. Las cartas están escritas. eran muy vastas. és megfelel a magyar -t. -ő.) kötőszóval bevezetett mellékmondatban ragozott igealakokkal for­ dítjuk. pl. A magyarban az ilyen participio-t amely (amelyet. el dependiente kiszolgáló. A levél meg van írva. b) az állítmány névszói részeként.A jelen idejű participio (a latin participium praesens. beszélő) a spanyolban elvesztette igei természetét. La parte central de la península está formada por una elevada meseta. amelyet a hegyláncok részek­ re bontanak. amelyek stb. Figyeljük meg az alábbi mondatokat: El original de este cuadro. A levelek meg vannak írva. A participio állhat: b) c) a) jelzőként. c) Használjuk a participio-t jelzői mellékmondat rövidítésére. A gyarmatok. estar ige mellett. ( = S. La capital de Hungría está atravesada por el río Danubio. pl. poseídas por España en el pasado. ilyenkor vessző választja el az előzményektől. és ma már csak főnévként vagy melléknévként használatos. se ve en el museo. Las colonias. inteligente okos.-ot északról F. pin­ tado por un pintor español.: La carta está escrita. helyesebb azonban. diligente szorgalmas. agua hirviendo forró víz. A sziget középső részét magas fennsík alkotja. E képnek az eredetije.) Magyarország fővárosát a Duna folyó szeli át. tán­ coló. határolja. a múzeumban látható. dividida por las cordilleras. •157 . így mondják pl. España está limitada al norte por Francia. értelmes. España está limitada al norte por Francia. A magyarban ilyenkor -va. igen nagy kitérj edésűek voltak. -ve képzős határozói igen évvel fordíthatjuk. ha ezt a legtöbbször magyartalan szerkezetet cselekvő igealakkal fordítjuk. pl.

amelynek szóban forgó idejét képezzük. Voltam már Spanyolországban.) 158* . ezért a fenti két példát magyarosan így mondanánk: E kép eredetijét spanyol festő festette. hogy a participio tulajdonképpen -o végű mellék­ név. hogy az haber segédige kijelentő módjának jelen idejét ragozzuk a főige participio-ja. He vuelto a casa a las seis. Felmentünk a hegyre. Pl. — Spanyolországnak a múltban hatalmas kiterjedésű gyarmatai voltak.Megjegyzések. A magyar nem nagyon kedveli a jelzői mellékmondatot.) — Időmeghatározás nélkül: He perdido mi libro. (A mai nap még tart. Ma délután a városba mentem. (És máskor is elmehetek még oda. előtt. A külföldiek megnéztek a múzeumot. (Főige = az az ige. — He estado ya en España. c) melynek időpontja még nem zárult le.) Az haber-rel ragozott ige participio-}^ mindenkor változatlan: Példák a ragozásra-: VENIR jönni he venido has venido lia venido hemos venido habéis venido han venido jöttem jöttél jött jöttünk jöttetek jöttek' LAVARSE mosakodni me he lavado te has lavado se ha lavado nos hemos lavado os habéis lavado se han lavado mosakodtam mosakodtál mosakodott mosakodtunk mosakodtatok mosakodtak 117 A közelmúlt használata A közelmúlttal olyan múlt idejű cselekvést jelölünk. en el siglo veinte a huszadik században. Elvesztettem a könyvemet (és még mindig nincsen meg). en este año ebben az évben. Hol voltatok? Felmentünk a hegyre. úgy képezzük. hoy ma. a) amelynek időpontját nem jelöljük meg közelebbről: Hemos sabido al monte. Esta tarde he ido a la ciudad. Az eredeti kép a múzeumban látható. b) melynek hatása a jelenben is folytatádik. 2. Hat­ kor jöttem haza (és még most is itthon vagyok). A fentiekből látjuk. esta mañana ma reggel. 1. mely nemben és számban megegyezik főnevével. 116 A közeiműit — El prctério presente o perfecto ¿Dónde habéis estado? Hemos subido al monte. Los extranjeros han visitado el museo. esta semana ezen a héten. mint pl. A közelmúlt összetett igealak. erre a körülményre olyan időhatározók utalnak a mondatban.

57) az uno szó is kifejezi az általános alanyt. Ejercicios 1. ¿Cómo está dividido el territorio de España? ¿Cuáles son las comarcas o provincias de España? ¿Qué ha hecho usted hoy desde la mañana? 2.) A tener + participio szerkezet a cselekvés következtében beállott állapotot jelöli. Estas revistas están leídas. al este? ¿De cuántos kilómetros cuadrados es la superficie continental de España? ¿Qué islas pertenecen (tartoznak) a España? ¿Cuántos habitantes tiene España? ¿Dónde están las colonias de España y cómo se llaman? ¿Cómo es 1a parte central de la Península Ibérica? ¿Cómo se llaman los grandes ríos de España? ¿Cómo está dotado por la naturaleza el suelo de España? ¿Qué minerales (érceket) y yacimientos posee en abundancia? ¿Por qué es España un país más agrícola que industrial? ¿Cuáles son los productos principales de España? ¿Dónde abundan el arroz y el naranjo? ¿Qué ciudad es Madrid? Dígame otras ciudades importantes de España. Contéstese a las preguntas siguientes : ¿Desde cuándo estudia usted el español? ¿Ha estado usted en España? ¿Ha leído usted algo sobre España (Spanyolországról)? ¿En qué página de nuestro libro encuentra usted el mapa de España? ¿Dónde se halla España? ¿Por qué está limitada al norte? ¿Y al oeste. A leveleket már megírtam. — He recibido las cartas escrita» por mis amigos.. különösen akkor.). entra en la librería. „Megírva bírom őket". hogy az ember válaszoljon a kapott levelekre. Si se quiere. Ezeket a folyóiratokat kiolvasták. rosszul hangzik). — La puerta está cerrada. — Los extranjeros llegados esta mañana a la capital visitarán los lugares notables d$ Budapest. Pl. Tengo leídas estas revistas. (A levelek már meg. Tradúzcanse al húngaro correctamente las oraciones siguientes (Fordítsuk le helyes magyarsággal az alábbi mondatokat) : Hungría está limitada al norte por Checoslovaquia. al sur. csakhogy az állapotot nem általánosságban. 159 . hanem személyhez kötve jelöli. Ezeket a folyóiratokat kiolvastam. — Las ventanas están abiertas. A se visszaható névmás mellett (vö. Si uno quiere comprarse un libro. Ugyanazt fejezi ki tehát. mint az estar + participio (vö. Es preci&o que uno responda a las cartas recibidas. vannak írva. 119 U n o mint az általános alany kifejezője Kell. 115. — El suelo de Hungría está maravillosamente dotado por la naturaleza. — Los cereales producidos (producir termelni) en Hungría son famosos en el mundo entero. bemegy egy könyvkereske­ désbe. b. Ha az ember könyvet akar venni magának. — La capital de Hungría está atravesada por el río Danubio. — Hemos leído los libros comprados por nuestros padres hace una semana. ha a se használata rossz hangzást idézne elő (pl.. — Los alumnos están sentados en los bancos.118 A bekövetkezett állapot jelölése t e n e r + p a r t i c i p i o-val Las cartas las tengo ya escritas.

— Carlos entra en el comedor.A könyvet eladták. Tóni nagybácsink már volt Madridban. Spanyolország területe majdnem 500 000 négyzetkilométer. Későn -tértünk haza.). Spanyolország bővelkedik vasban. •a megírt levél. me quito la camisa de dormir. — . Luego salgo del cuarto de baño y vuelvo a mi cuarto. a kapott levelezőlapok. Sokat olvastunk Madridról. Becsuktad az ablakokat. Reemplácese el presente del verbo por el pretérito presente ( Az ige jelen ideié Jielyébe tegyük a közelmúltai) : Me despierto a las seis menos cuarto. Eltörtél egy poharat. az eladott könyv. az asztalra helyezett tányérok. Me lavo con agua fría. c) Kinyitottam az ajtót. sokat beszél -nekünk erről a szép városról. Spanyolország területét sok folyó szeli át.3. nyugaton Portugália. A könyvet eladtuk. réz­ ben. Todos toman café •con leche y comen pan con mantequilla. Most már ismerem Spanyolország földrajzát. luego me seco con una toalla. mint ipari ország. délen és keleten a Földközi tenger határolja. A levelet megírtátok. a megvett ruhák. a kapott levelezőlap. 5. Spanyolország gabonája. a csukott ajtók. b) A ruhát megvették (estar + part). Tomo el jabón y me enjabono. -olaja és bora (többes szám) az egész világon híres. Ante -el espejo me peino. Nagyszüleim már meghaltak. Spanyolországot északon Franciaország. A ruhát megvettem (tengo + part. 4. Spanyolország térképét könyvünk is feltünteti. Néhány levelet írtunk. a meg­ csinált munka. Me lavo todo el cuerpo. az eltört po­ harak. A köny­ vet az asztalra tettem. Megmondta az igazat. szénben. a látott kirakatok. Tradúzcase al español: ' Ma a spanyol órán a tanár Spanyolországról beszélt. ennek ellenére inkább földművelő. Saluda a sus padres y se sienta a la mesa. 460 . Megcsináltátok a feladatokat. Salto de la cama. az eladott könyvek. "Spanyolország fővárosáról. a nyitott ablakok. Mária szép kirakatokat látott. — A levelet megírták. a megírt levelek. Dígase en español: a) a megvett ruha. me pongo la bata y entro en el cuarto de baño.

Sok dolgunk volt. Érai* alegres. Luis era un muchacho alegre.C T : ! -ía 1 j -ar: -abas -er :\ r } -ias -ir : ) -ar: -aba -er : \ r . Tenían un cuarto hermoso. Együtt tanultunk. > -lamos -ir : J -ar: -ábais Pedro estudiaba mal. Estudiábamos juntos. Mária a szüleivel lakott. Te keveset tanultál. Teníais hambre a menudo. -ar : -ir Í J -aba . Estudiaban muchísimo. Vidéken laktál. María vivía con sus padres. Lajos vidám fiú volt. Gyakran voltatok éhesek. Tenía muchos amigos. Vivía en Budapest.20 Yo estudiaba bien. Vidámak voltatok. 11 Spanyol nyelvkönyv — 86H Szorgalmas tanuló voltam. Teníamos mucho que hacer. Tú eras un joven delgado. 161 . Egész nap tanultatok. Osztálytársak voltunk. Tú estudiabas poco. Estudiabais todo el día. Pablo tenía el pelo negro. LECCIÓN VEINTE A folyamatos múlt — El imperfecto Én jól tanultam. Péter rosszul tanult. Vivían cómodamente. Szőke hajad volt. Szép szobájuk volt. Andrés y Luís eran mellizos. ' \ -íais -ir : J -ar : -aban -er : \ „ > -ián -ir : ) Yo era un alumno aplicado. Tenías el pelo rubio. A fővárosban laktatok. Vivíamos felizmente. Sok barátom volt. i -ia -ir : } -ar: -abamos -er : \ . Kényelmesen éltek. Pálnak jekete haja volt. A ser (lenni) folyamatos múltja . Endre és Lajos ikrek voltak. Vivías en el campo. Vivíais en la capital. Éramos condiscípulos. Nagyon sokat tanultak. Te sovány ifjú voltál. Boldogan éltünk. Budapesten éltem.

durante cuatro años. — Yo también. Nuestros cabellos comienzan a ponerse grises. os ha gustado la nueva película? — Sí. aunque no jugábamos al ajedrez. ¿Te acuerdas? Estábamos sentados juntos. Nosotros. peinado hacia atrás. Estudiaba muy bien : en seguida lo captaba todo. — jSí. estaba siempre cuidadosamente vestido. evocábamos unos recuerdos de escuela. — Yo también me acuerdodel tiempo cuando eras alumno del último grado: tenías largos cabellos castaños. Nos acercamos ya a los cuarenta años.I Recuerdos do escuela Alejandro y yo estábamos sentados en cómodos sillones en el clubde la empresa. Tenía un aspecto muy distinguido. — {Parece increíble I Me acuerdo de los años de escuela muy bien. charlaban. ni resolvíamos palabras cruzadas. tú y yo. • ¡Qué se le va a hacer 1 — dijo Alejandro. Eran unos picarones y estudiaban menos que nadieSe parecían como un huevo a otro huevo y los profesores les confundían siempre. En junio celebraremos el veinte aniversario de nuestro examen de bachillerato. papá. — Sí. — Y durante las clases de geografía. los recuerdos de la juventud 1 II Conversación — ¿Conque. dormíamos o pensábamos en otras cosas* — ¡Bellos. Cuando tenías diecisiete años erasun joven delgado. Además. muchachos. tenía el pelo negro. lanzando un profunda — suspiro. sí! Las lecciones de geografía eran larguísimas y las más aburridas. Fumando cigarrillos. Durante las lecciones no estaban nunca atentos. de Andrés y Emerico. Pero eras más picaro de lo que parecías. muchísimo. Era tan alto y delgado como tú. me acuerdo a menudo de los mellizos Pásztor. éramoscondiscípulos. y los ojosnegros. Se interesaba absolutamente por todo. hasta dibujaban caricaturas de nuestros profesores. — ¿Había mucha gente en el cine? 162 . La película era hermosísima. eran los alumnos más traviesos de la clase. con el peí» rubio y rizado. mientras el profesor explicaba la materia nueva. jugaban al ajedrez o resolvían palabras cruzadas. — Los años vuelan rápidamente. liso. También nosotros mismos. quien era el alumno más inteligente de la clase? Era un muchacho de buena figura. apuntaban a los otros. vivacísimos. — ¿Te acuerdas de Francisco Székely. y eras un mozo de aspecto alegre e inocente. en el último banco.

papá. nagyon delgado sovány. fiatalember inocente ártatlan más picaro huncutabb de lo que parecías mint ahogy kinéztél inteligente okos. (Rövid dinom-dánom.* No hace tanto la zorra en un año como paga en una hora. megül el aniversario évforduló el bachillerato érettségi increíble hihetetlen acordarse (me acuerdo) emlékezik (amire: de) durante cuatro años négy éven át rizado göndör el grado osztály . IV Refranes Más moscas se cazan con miel que con vinagre. Jó szóval többre megy az ember. Végén csattan az ostor. hosszú szánom-bánom. Addig hány cselt a róka. La sala estaba repleta. el cine "Libertad" es el cine más agradable de la ciudad. vékony el condiscípulo osztálytárs el mellizo. pidiéndole dinero. bizony! lanzar un suspiro felsóhajt lanzar dob. III La vocaeión de escribir (Chiste) — — — — ¿Qué estabas haciendo en Madrid? Me ganaba la vida escribiendo. a mi padre. Vocabulario muchísimo nagyon sokat -ísimo (fokozó képző) igen. — ¿No hacía mucho calor en el cine? — No.) 11* 168 . por ser más precisos. el recuerdo emlék Alejandro Sándor el club klub la empresa vállalat. — ¿Habéis gastado mucho dinero? — No demasiado. vállalkozás evocar felidéz dijo mondta.— Ya lo creo. la melliza iker 1. míg csávába kerül. ¿Para los periódicos? No. En los días de canícula. no se veía ningún sitio libre. — 2. értelmes el más inteligente a legokosabb *(A közmondások értelme: 1. no hemos gastado más que ocho florines. Nosotros dos juntos hemos gastado menos de diez florines. szólt (decir mond) ¡qué se le va a hacer l (itt:) bizony. porque el tejado queda abierto durante la proyección. hajít ei suspiro sóhaj profundo mély ponerse gris (es) (meg)őszül celebrar ünnepel. o. fok castaño gesztenyebarna el mozo legény.

Cuando tenías 17 años eras un joven delgado. Ferenc minden iránt érdeklődött. . -aban. resuelto) old. -ían ragokat tesszük. termet. cazar vadászik. előkelő cuidadoso gondos vestido felöltözött. -aba. conque nos hát mucha gente sokan la gente nép. elfog el vinagre ecet la zorra. torzrajz la clase de geografía földrajzóra explicar megmagyaráz la materia anyag jugar al ajedrez sakkozik el ajedrez sakk(játék) resolver (resuelvo . -ías. áthúz aburrido unalmas bello szép la juventud ifjúság II. Éramos condiscípulos. Amikor 17 éves voltál.la figura alak. éppenséggel captar felfog. pajkos . VESTIRSE öltözködni me vestía te vestías se vestía os vestíais se vestían öltözködtem öltözködtél öltözködött öltözködtetek öltözködtek amábamos szerettünk vendíamos eladtunk nos vestíamos öltözködtünk 164 . Példák a ragozásra: I. -ábais. -íais. la vocación de escribir írói hivatás la vocación hivatás ganarse la vida vmiből é l . megért menos que nadie a legkevesebbet. (meg)fejt palabras cruzadas keresztrejtvény cruzar keresztez . hogy az -ar végű igék tövéhez az -aba. figyelmes apun tar súg dibujar rajzol la caricatura karikatúra. -ía. eleven distinguido disztingvált. ke­ vesebbet. -abamos. A folyamatos múlt egyszerű igealak . el zorro róka Gramática 120 A folyamatos múlt — El imperfecto o el pretérito imperfecto Osztálytársak voltunk. -abas. arc liso sima baeia atrás hátra(felé) vivaz élénk. mint a többi parecerse hasonlít confundir összetéveszt. összezavar travieso rakoncátlan. emberek ya lo creo meghiszem azt creer (creo. előadás III. úgy képezzük. az -er és -ir végű igék tövéhez pedig az -ía. -íamos. Francisco se interesaba por todo. pénzt keres IV. VENDER eladni vendía vendías vendía vendíais vendían eladtam eladtál eladott eladtatok eladtak III. felöltözve interesarse érdeklődik (ami iráni: por) absolutamente teljességgel. crees) hisz repleto színültig teli la lihertad szabadság el tejado tető(zet) la proyección vetítés . sovány fiatalember voltál. AMAR szeretni amaba amabas amaba amabais amaban szerettem szerettél szeretett szerettetek szerettek II. ferde nunca soha(sem) estar atento figyel atento figyelő.

a) amelyet folyamatában (nem pedig megtörténtében) tekintünk . Minden nap fürödni mentünk a folyó­ hoz. A mozi tömve volt. en seguida lo captaba todo. nyáron. b) amely a múlt bizonyos szakában (pl. A folyamatos múlt a leírás. Mialatt a tanár magyarázta az anya­ got. 2. apuntaban a los otros. 165 . Francisco era más inteligente que los otros. caíamos oíamos veíamos estabais caíais oíais veíais estaban caían oían veían hallani oía Csak két ige képezi rendhagyóan a folyamatos m u l t a t : SER IR lenni menni era iba eras ibas era iba éramos íbamos erais ibais eran iban 121 A folyamatos múlt használata Haeía un tiempo hermoso. b) Durante las lecciones no estaban nunca atentos. nem pedig beállása vagy befejezése érdekel bennünket. o) amely párhuzamosan folyt egy másik cselekvéssel. mindent rögtön felfogott. az órák alatt. Francisco estudiaba muy bien. A folyamatos múlttal olyan múlt idejű cselekvést vagy állapotot jelölünk. c) Mientras el profesor explicaba la materia. nem pedig a cselekvés ideje . az ikrek sakkoztak vagy ke­ resztrejtvényt fejtettek. Az órák alatt sohasem figyeltek.Ugyanígy: ESTAR lenni CAER OIR VER esni látni estaba caía veía estabas eaías oías veías estaba caía oía veía estábamos . los mellizos jugaban al ajedrez o resolvían palabras cruzadas. Ferenc nagyon jól tanult. María es menos aplicada que su hermana. szokásban volt. a) Szép idő volt. Ferenc okosabb volt a többinél. El cine estaba repleto. Francisco era inteligente. mindennap stb. Mária kevésbé szorgalmas nőtestvérénél. Cada día íbamos a bañarnos al río.) megismétlődött. 122 A melléknév fokozása — Los grados de comparación de los adjetivos 1. amelynek folyamata. Ferenc okos volt. súg­ tak a többieknek.

Este cuarto es hermosísimo. A melléknév fokozásában három fokot különböztetünk meg: 1. Annyi könyvet adok neked. annyi .) 2. az alapfokot (el grado positivo). . cuanto (-a. . a) Francisco era el alumno más intcligente de la clase. \ Este cuarto es muy hermoso. El suelo de España es muy rico. Az alapfokú hasonlítás Francisco era tan alto como tú. Pedro es el más aplicado. María es la alumna menos aplicada. las más fáciles a legkönnyebbek . pl. Te daré tantos libros cuantos quieras. 3.a s ) . . como olyan . mint v. melynek képzője -ísimo : facilísimo nagyon könnyű. -os. -os. — Pedro es aplicadísimo. Ferenc volt a legokosabb tanuló az osztályban. riquísimo nagyon gazdag. 166 _. -as) kevésbé hosszú. az osztályban.a s ) . mint. tanto (-a. . -as) olyan v. menos largo (-as. b) Estudio muchísimo. . Az alapfokú hasonlítás a tan . míg az utóbbi össze­ hasonlítás nélkül fejezi ki a tulajdonság igen magas fokát. Megjegyzések 1. amennyi szerkezettel történik. Won sze E z a s z o b a aa P' Spanyolország talaja nagyon gazdag. melyet a középfok elé tett határozott névelővel képezünk : el más fácil. Tenía los ojos vivacíeimos. la más fácil a legkönnyebb. hanem körülírással is kifejezhetjük. . / El suelo de España es riquísimo. Tengo tantos libros como vosotros. . mely maga a melléknév: 2. como. mint te. hogy az előbbi máshoz viszonyítja vagy hasonlítja a tulajdonság legmagasabb fokát. . Péter nagyon szorgalmas.3. Ferenc olyan magas volt. a többi tanulóhoz viszo­ nyítva). -os. grandísimo nagyon nagy. Nagyon élénk szeme volt. Nagyon sokat tanulok. . b) az önálló felsőfokot (el superlativo absoluto). Annyi könyvem van. tanto (-a. pl. Az önálló felsőfokot nemcsak az -ísimo képzővel. los más fáciles. . -os. -os. ül. El suelo de España es sumamente rico. . . a) a viszonyító felsőfokot (el superlativo relativo). Péter a legszorgalmasabb (ti. melyet az alapfok elé tett más (inkább) vagy menos (kevésbé) határozószóval képezünk: más largo (-a. felicísimo nagyon boldog. (Lehet azonban nála szorgalmasabb tanuló is. pl. a középfokot (el comparativo). A cuanto alakot csak ige előtt használjuk. . . . Mária a legkevésbé szorgalmas tanuló. larguísimo nagyon" hosszú. -as) hosszabb. mint nektek. A viszonyító és az önálló felsőfok közt az a különbség. amennyit csak kívánsz.

hogy közép. <c) Hemos gastado menos de diez florines. Contéstese a las preguntas siguientes : ) ¿Dónde estaban sentados un día Alejandro y su amigo Juan? ¿De qué hablaban? ¿Cuándo celebrarán el veinte aniversario de su examen de bachillerato ? ¿Dónde estaDan sentados durante los años que iban a la escuela? ¿Cómo era Alejandro cuando tenía diecisiete años? ¿Cómo era usted cuando tenía diecisiete años? ¿Y cómo es 167 . Nem költöttünk többet nyolc forintnál.vagy felsőfokú melléknévről van-e szó). Ejercicios 1. Lajos soványabb volt. ha számnév következik.-nál. u n a s kitétele többes számú főnév előtt Iskolai emlékeket idéztünk fel. elveszti saját névelőjét: el monte más alto = el más alto monte a legmagasabb hegy (illetve : a magasabb hegy.. Endre és Imre kópé volt. unas szót. Jl25 Az u n o s . mint te. Ha a felsőfokú melléknév névelős főnév után áll. melléknév vagy névmás következik.és felsőfokú melléknév helye a mondatban Francisco era el más inteligente alumno ( = el alumno más inte­ ligente). •ilyenkor a mondat értelme dönti el. i) Eras más picaro de lo que parecías. No hemos gastado más que ocho florines. mint én. v-nél ragot a) que-vel fordítjuk. unas szót. 124 A közép. Ferenc volt a legokosabb tanuló.vagy felsőfokú melléknév a főneve előtt vagy mögött állhat. Huncutabb voltál. Luis era más delgado que yo. A magyarban ilyenkor nem fordítjuk az unos. A középfok utáni mint szót vagy -nál.]l23 a) A „mint". hogy a spanyolban többes számú főnév előtt ott találjuk •az unos. A közép. mint amilyennek látszottál. tagadó értelmű mondat után azonban •számnév előtt is que áll. Soy menos aplicado que tú. -nél" kifejezése középfok után Nem vagyok olyan szorgalmas. a jóifaangzáson kívül a melléknév szórendi helyére adott általános szabályok a mérv­ adók (vö. b) de lo que fordulattal. ha utána főnév. Kevesebbet költöttünk tíz forintnál. c) de-vel. Andrés y Emerico eran-unos picarones. ha ige következik. Gyakran előfordul. . Evocábamos unos recuerdos de escuela. hogy „néhány". 15). amikor e szó nem is jelenti azt.

mint te. bien o mal? ¿Le gusta a usted resolver palabras cruzadas? 2. Ennek a festőnek a képei nagyon szépek. su padre de usted. Emlékszem. — Sok pénzt költöttem. Os daremos tantos cuadernos . mert mindenki élvezni (gozar de) akarta a szép időt. . (addig) én Margittal sétáltam a park­ ban. b) Szép idő volt. . Éva nem olyan sovány ( = kevésbé sovány). . Ott sokan voltak. Több pénzt költöttéi. Mis niños son más aplicados . me despierto más tarde que de costumbre (mint rendesen). Míg bátyám a kertben egy padon ült és könyveket olvasott. Ráértünk. 4. cuatro helados. . Éva és Erzsébet nem olyan kövér (gordo). mert vasárnap volt. . . . és nem fújt a szél. Éva olyan sovány. mint Erzsébet. Mindig olcsó helyeket vettünk. Nemcsak a magyar.usted ahora? ¿Qué aspecto tenia Juan cuando era Joven? ¿Cómo se llamaba el alumno más inteligente de la clase? ¿Qué muchacho era? ¿Ha visto ya usted mellizos? ¿Cómo son los mellizos? ¿Qué hacen los alumnos traviesos durante la clase? ¿Charla usted también con su vecino? ¿Apunta usted a los otros? ¿Ya ha dibujado usted caricaturas? ¿Sabe usted jugar al ajedrez? ¿Cómo juega ustcdal ajedrez. Azok a képek ott szebbek. Yo doy largos paseos y hago excursiones a las montañas que se encuentran no lejos de nuestro sitio. No beberás más . mert sohasem volt sok pénzünk. . donde los comensales están sentados ya a las mesas. mint Mária. . tres tazas de café puro. María es menos feliz . . Éva is nagyon sovány. . Nem költöttetek többet harminc forintnál. Cuando llueve juego con mis compañeros al ajedrez o resuelvo palabras cruzadas. gyakran mentem színházba és moziba. Az egész napot a szabadban (al aire libre) töltöttük. me peino. Többet költöttünk húsz forintnál. De nem mentem egyedül. otros se quedan en el salón del hotel y leen los periódicos y las revistas. . 3. és a házunktól nem messze volt egy mozi. . mint mi. mint ahogy látszik. mint 18 éves. — Mária soványabb. Azok a képek nem olyan szépek. . Sütött a nap. Mientras los comensales se desayunan. doce pañuelos. Para desayuno bebemos una taza de té o café con leche y comemos pan con mantequilla. luego voy al comedor. me visto. como según lo requiera cada oración : Emerico es más delgado . mint hiszed.. Me lavo. dos vasos de vino. Azok a képek a legszebbek. mint Éva. parece. mint azok. Mi tío era más rico . Annyi forintot költöttek. creía. Lajos kevesebb pénzt költött. 168 . Tradúzcase al español: a) Amikor iskolába jártam és nem voltam több. Mi padre tiene tantos años . de. He bebido más . Dígase en español: Ezek a képek szépek. charlan alegremente entre sí. Hemos tomado mas . de lo que. . mint én. Ezek a képek olyan szépek. Esteban. . quierais. . No se han comprado más . Reemplácese el presente del verbo por el imperfecto : Cuando estoy de vacaciones. Substituyanse los puntos por las palabras que. nem esett. los tuyos. Después del desayuno unos van al lago a bañarse. 5. hogy akkor még szüleinkkel laktunk. . a bátyám (mi hermano mayor) is velem jött. . hanem a külföldi filmek is tetszettek nekem. Mária a legsoványabb lány a családban.

Leírtátok a szavakat Mindenkivel beszéltek. Megírták a leveleket. -ar: -er: ) -é -ir: I " ' -ar: -er: -ir: -ar: -er: -ir: -ar: -er: -ir: -ar: -er: -ir: •¿ir: -er: -ir: | J -amos ] | -irnos 1 -asfcis | \ -isteis J -aron | í -ieron 1 -aste ) ( -iste 1 -ó Bebisteis cerveza. Hablasteis con el profesor. Escribimos unas tarjetas. Ittunk egy csésze teát Megírtunk néhány lapot Beszéltetek a tanárral. la princesa. El cuento de nunca acabar Había una vez un rey que ofreció la mano de su hija. Megírtam a levelei. Megírtad a feladatot. y su reino al hombre capaz de contarle un cuento de nunca acabar. Habló conmigo. Muchos nombres intentaron ganarse la mano de la princesa y el reino contando cuentos pero todos fracasaron. Bebieron el agua. Hablaste con Eva. Sört ittatok. Beszéltél Évával. y el rey mandó cortarles la cabeza. i Beszéltem a barátommal. Escribisteis las palabras. Escribieron las cartas. Megittam a bort. Feketét ivott. Bebí el vino. Megitták a vizet. 169 . Eseribí la carta. Beszélt velem. Escribió a sus amigos. Hablaron con todos.LECCIÓN V E I N T I U N A A befejezett múlt — El pretérito simple Hablé con mi amigo. Escribiste el ejercicio. Beszéltünk velük. Bebimos una taza de té. Hablamos con ellos. Bebió un café puro. írt barátainak. Megittad a limonádét. Bebiste la limonada.

entró la segunda. invadieron el país muchas langostas . Al cabo de seis meses el rey preguntó : — ¿Cuánto tiempo va a durar esta parte de tu cuento. y en 61 metió la cosecha de tres años. y al oir al hombre repitiendo : — . seguramente. . las langostas van 170 . y se llevó otro grano de trigo . alto como una montaña. . Pero sólo r \ pudieron entrar en él por un agujerito. interrumpiéndose sólo para comer y dormir. La primera de las langostas entró. señor! pero todavía no estamos en ese momento. • — respondió el hombre. . Así el narrador contó monótonamente siempre lo mismo. . y se llevó otro grano de trigo . destruyeron todo el trigo del reino y llegaron también al granero del rey. hasta que. Con el tiempo. — No puedo contar la segunda parte del cuento antes de terminar la primera. . y al salir se llevó otro grano de trigo . Una vez lleno. por último. . entró una tercera. quedado abierto por descuido de los albañiles. — ¡Perdonad. y el rey se echó también a dormir. Y entró una novena langosta. al despertar : — ¿Todavía se están llevando el grano? —.Por último. preguntando a veces. — contestó el hombre. . y entonces otra se llevó otro grano de trigo . no se sabe. — volvió a • caer dormido. . y luego otra más y se llevó otro grano de trigo . entró una décima y se llevó otro grano de trigo. pues. Continuó de esta manera el cuento. el rey le interrumpió diciendo : — Quiero saber lo que pasó por fin. — Gran parte del granero está todavía llena. se presentó un hombre que comenzó su relato de esta manera : — ¡Oh rey 1 Había una vez un gran tirano que mandó construir un inmenso granero. por él y salió luego llevándose un grano de trigo. amigo? — Oh rey.

El domingo por la mañana lá mayor parte de los hombres quiere dormir. Pasaron semanas y meses. Conque. — Lo sé. me levanté muy temprano porqué tenía que alcanzar uno de los trenes de la mañana. para no oir nada más <del interminable cuento. pasó un año. Los domingos. cumpliste tu promesa. Tu cuento es interminable. y todavía las langostas se llevaron el trigo grano a grano. — Busqué un sitio. i. tanto menos hallaba. tanto más cuanto que tienen que levantarse temprano en los otros días. Y así quedó interrumpido el cuento de nunca acabar. No quiero saber lo que ocurrió a la langosta a quien le toca entrar ahora en el granero.a llevarse todo el trigo. el peor «itio en todo el coche. Esto es lo menos que se puede decir. y por último acabó por caer dormido. Tenga el rey paciencia. Y entonces otra langosta entró y se llevó un grano. con tal que me dejes en paz y no vuelvas a decir una sola palabra de las langostas ni de los granos de trigo. puedes imaginártelo. — ¿Y lograste alcanzarlo? — Llegué a la estación en el último momento. ¿Y cómo era la boda misma? 171 . el rey interrumpió un día a su narrador: — Amigo. Pasé el domingo en el campo. cerca de la puertecilla. — Justo. — Te compadezco. — Así es. El resto. — ¿Cómo eso? ¿Qué ocurrió? — El sábado por la noche yo estaba en casa leyendo el periódico. — ¿Un telegrama? ¿Quién te lo mandó? — Mi tía que vive en una pequeñísima aldea en las afueras de Lepsény. •cuando recibí un telegrama. II Conversación — ¿Por qué no me llamaste ayer por teléfono? — Porque no estuve en casa. En el telegrama me invitó a la boda de su hija menor. Después de recorrer la mayor parte del tren. Muchísima gente. porque tenía el máximo deseo de dormir y la mínima gana de levantarme. y entró luego otra y se llevó otro grano . En vista de eso. Quédate con mi hija y mi reino. El domingo por la mañana me desperté de pésimo humor. — Y ía boda se celebró ayer. poquísimos sitios libres. hallé al fin un sitio. — Te comprendo perfectamente. pero cuanto más buscaba. los viajes en el ferrocarril son espantosos. El rey empezó a preguntarse: — ¿Voy a -vivir bastante años para oir todo el relato? Lanzó " un profundo suspiro.

Mis parientes me recibieron con la mayor alegría. destruímos) elpusztít. hercegnő el reino királyság capaz de képes vmire contar (cuento. elözönli la langosta sáska destruir (destruyo. végtelenül nagy el granero csűr. Muerto el perro se acabó la rabia. escribiendo en la última página : — Segundo y último tomo. (Türelem rózsát terem. jAdiós 1 III Un libro interesante (Anécdota) Un rey pensó obsequiar a su favorito enviándole un libro cuyas hojas eran billetes de banco. IV Refranes Nunca mucho costó poco. beszámoló de esta manera ily módon la manera mód el tirano kényúr. contamos) elmond. La comida de boda era óptima. -tet el relato elbeszélés. ¡Hasta mañana ! — Gracias por tu amabilidad.— La recuerdo con sumo gusto. El rey se sonrió y le envió otro libro igual. ) — 3. Vocabulario la cerveza sör I. ha okát megszüntetjük. el cuento mese. Te llamaré mañana por la tarde. feldúl el trigo búza llegar eljut el agujero lyuk. jelentés. nyílás *(A közmondások értelme: 1.* No se ganó Zamora en una hora. -tat. — 2. El favorito le escribió dándole las gracias y diciéndole : — Este libro es tan interesante que estoy deseando recibir el segundo tomo. Megszűnik a baj. elbeszélés de nunca acabar soha véget nem érő. — Y tienes muchísimo sueño. Nem egy nap alatt épült fel Buda vára. végtelen la princesa hercegkisasszony.. zsarnok construir (coustruyo. Volví con un tren de la mañana. Comí y bebí toda la tarde. elmesél intentar megpróbál. hasta noche cerrada. magtár la cosecha termés . Por eso no quiero molestarte más. Mindenért meg kell dolgozni. küld. aratás una vez llena amikor már tele volt Ueno teli invadir ellep. 172 . elvállal fracasar csődöt mond. megbukik mandó cortarles la cabeza levágatta a fejüket mandar megparancsol. construímos) épít inmenso óriási.

. estuve voltam (estar rendhagyó befejezett múltja) ¿cómo eso? hogy-hogy? pequeño kicsi. muerto) meg­ hal. kiváló la mayor parte de los hombres a legtöbb ember tanto más cuanto que annál is inkább. fiatalabb(ik) justo úgy van de pésimo humor nagyon rosszkedvűen pésimo nagyon rossz. gondatlanság el albañil kőműves llevarse elvisz.infinitivo) sikerül (vmit megtenni) el resto maradék. mesemondó monótono egyhangú hasta que amíg csak interrumpir félbeszakít pasar történik no estamos en ese momento még nem tartunk ott otro (-a) más még egy echarse a dormir lefekszik aludni al despertar amikor felébredt caer dormido elalszik / al cabo de végén. maradvány . rio. végül is interminable végtelen. óhaj. reímos. együttérez (akivel: tárgyeset) con sumo gusto a legnagyobb örömmel sumo legmagasabb. végigfut peor rosszabb . (fa)levél el banco pad dar las gracias megköszön el tomo kötet sonreír (se) mosolyog reir (río. terhére van (akinek: tárgyeset) la amabilidad kedvesség III. a keresztények és az arabok közti harcok idején makacsul ellenállt a kasztíliaiak tá­ madásainak) muerto el perro a kutya kimúlása után morir (muero. rieron) nevet IV. hogy dejar en paz békén hagy . annál kevésbé recorrer bejár. ganar elfoglal. legnagyobb óptimo kiváló. utolér el tren vonat lograr (-\. kedély máximo nagyon nagy. múlva con el tiempo idővel seguro biztos acabó por azzal végezte. morimos . legnagyobb el degeo kívánság. -eees) sajnál. a többi el viaje utazás el ferrocarril vasút espantoso szörnyű. rettenetes lo menos a legkevesebb cuanto más . magával visz el narrador elbeszélő. hogy bemenjen ¿a quién le toca? kin van a sor? (me toca a mí rajtam a sor) quedarse con megtart con tal que (-\. kis la aldea falu en las afueras de környékén la boda menyegző menor kisebb(ik). l a paz béke solo egyedüli. . rövid történet obsequiar megajándékoz el favorito kegyelt. véget nem érő grano a grano szemenként en vista de eso erre való tekintettel. egyetlen quedar interrumpido félbemarad II. vágyakozás perfecto tökéletes. reiste. mert alcanzar elér. legcsekélyebb la gana kedv. el peor a legrosszabb la puertecilla (kocsi)ajtó compadecer (-ezeo. reí.subjuntivo) azzal a feltétellel. . kimúlik la rabia veszettség. kegyenc enviar (envío) küld la hoja (papír)lap'. hogy . legrosszabb el humor kedv. vágy mínimo legkisebb.quedar abierto nyitva hagy el descuido hanyagság. adoma. . tanto menos minél többet (jobban) . reisteis. bevesz Zamora (spanyol város. nagyon jó hasta noche cerrada késő éjjelig molestar zavar. la anécdota anekdota. reímos . ezért a quien le toea entrar aki soron van. düh 173 .

-eer. -ó. Hetek. -ió. -zar. AMAR szeretni amé amaste amó amamos amaron szerettem szerettél szeretett szerettünk szerettek II. hónapok múltak. -guar.- \ . -amos. hogy az -ar végű igék tövé­ hez az -é. -oir. Tegnap sürgönyt kaptam. -istcis. Ayer recibí un telegrama. -gar. -aste. COMER enni comí comiste comió ' ettem ettél evett viví viviste vivió vivimos vivisteis I I I . -iste. -aer. Beváltottad ígéretedet. -uir. Cumpliste tu promesa. pasó un año. A befejezett múlt egyszerű igealak . az -er és az -ir végű igék tövéhez az -í. VIVIR élni éltem éltél élt éltünk éltetek comimos ettünk comisteis ettetek comieron ettek amasteis szerettetek vivieron éltek A -car. -icron ragokat tesszük. -asteis. -aron.Gramática 126 A befejezett múlt — El pretérito simple o indefinido Pasaron semanas y meses. -imos. úgy képezzük. elmúlt egy év. Példák a ragozásra: I. -üir végű igék ragozásánál ügyel­ nünk kell a helyesírásra: TOCAR érinteni JUGAR játszani AVERI­ GUAR kivizsgálni EMPEZAR meg­ kezdeni CAER ŰCTlí toqué jugué > / tocaste jugaste tocó jugó tocamos jugamos tocasteis jugasteis tocaron jugaron averi­ guaron empe­ zaron cayeron creyeron oyeron • averigüé averiguaste averiguó averiguamos averiguasteis empecé caí creí oí destruí argüí empezaste eaiste creíste oiste destruíste argüíste empezó cayó creyó oyó empezamos caímos creímos oímos empezasteis caísteis creísteis oísteis destruísteis argüísteis tJSIll CREER hinni OIR hallani DESTRUIR elpusztí­ tani ARGÜIR vitatkozni destruyó destruimos argüyó argüimos de­ struye­ ron argü­ yeron 174 .

A befejezett múlt az elbeszélés ideje. mely teljesen lezárult. 175 Budapesten születtem. amikor egy másik cselekvés folyamatban volt. vagyis amikor a cselekvés befejezett voltát akarjuk kiemelni. Cristóbal Colón nació en 1446 y murió en 1506. Egy napon a király félbeszakította mesemondóját. los niños jugaban. közelmúltat használunk : Esta mañana me he levantado temprano. Megjegyzések.. Un día el rey interrumpió a su narrador.127 A befejezett múlt használata a) Nací en Budapest. E három idő tehát nemcsak az irodalom nyelvében szerepel. amely még nincsen lezárva. hatása még a jelenben is érezhető. Míg én dolgoztam.). b) c) . H a a cselekvést folyamatában tekintjük. Kolumbusz Kristóf 1446-ban született és 1506-ban halt meg. a folyamatos múltat használjuk. befejezett múltat használunk. Cuando Juan entró en el comedor. c) olyan múlt idejű cselekvést jelöl. a gyerekek játszottak. Estaba en casa cuando llegó el telegrama. El narrador contó siempre lo mismo. — A franciától és az olasztól eltérően a befejezett múltat. hace cineo años stb. A befejezett múlt a) olyan múlt idejű cselekvést jelöl. Szép idő volt. A befejezett múlt az elbeszélés ideje. H a a múlt idejű cselekvés olyan időszakaszban ment végbe. amikor a sürgöny megjött. Ma reggel korán keltem. 2. — Mientras yo trabajaba. Ágnesnek szőke haja volt. társai már az asztalnál ültek. Ayer recibí un telegrama. un día. — Inés tenía los cabellos rubios. ha a múltban ismétlődő vagy párhuzamosan folyó cselekvésekről szólunk. a közel­ múltat és a folyamatos múltat a spanyol egyaránt használja beszéd közben. Otthon voltam. sok olvasást igényel. Tegnap hatkor keltem. Ha a múlt idejű cselekvés olyan időszakaszban ment végbe. mely akkor következett be. melynek befejezett voltát akarjuk kiemelni. a jelennel nincsen összefüggésben. A szoba kicsi volt. A mesemondó mindig ugyanazt mesélte. — Ayer me levanté a las seis. amely tel­ jesen lezárult. és gondolkodjunk el azon. ha a múltban fennálló állapotot írjuk le. sus compañeros ya estaban sentados a las mesas. 3. Ezért figyeljük meg jól a következő olvasmányokban az egyes igeidőket. hogy miért áll itt vagy ott ez vagy az az igeidő. Hacía un tiempo hermoso. Tegnap sürgönyt kaptam. Az idők helyes használata már nagyobb gyakorlatot. Amikor János belépett az ebédlőbe. A folyamatos múlt a leírás ideje. A világosság kedvéért össze­ foglaljuk a három múlt idő használatát: 1. — El cuarto era pequeño. b) a társalgás nyelvében olyan múlt idejű cselekvést jelöl. és a cselekvés a jelennel nem függ össze. a mondatban ilyenkor rendszerint lezárt múlt időpontra vonatkozó határozót találunk (ayer.

A legnagyobb örömmel fogadtak. fiatalabb. 3. Más grande. 2. mint más bueno.és felsőfoka is v a n : BUENO jó mejor más bueno jobb peor más malo rosszabb mayor más grande nagyobb menor más pequeño kisebb superior (-a) más alto magasabb cl mejor el más bueno a legjobb el peor el más malo a legrosszabb el mayor el más grande a legnagyobb el menor el más pequeño a legkisebb el superior el más alto a legmagasabb ) óptimo bonísimo. buenísimo nagyon jó pésimo malísimo nagyon rossz máximo grandísimo nagyon nagy mínimo pequeñísimo nagyon kicsi supremo. más pequeño konkrét értelmű. los bancos más bajos a legalacsonyabb padok. A menyegzői lakoma nagyon jó volt. la mesa más grande a nagyobbik (a legnagyobb) asztal. la menor excusa a legkisebb mentség. los más pequeños niños a legkisebb gyerekek . menor jelentése idősebb. Más alto. mindig főneve után áll: mi hermana mayor nővérem. su hermano minor öccse. mayor és menor átvitt értelmű. Me recibieron con la mayor alegría. Mejor és peor gyakoribb. Az alábbi mellékneveknek a szabályos képzésű alak mellett rendhagyóan képzett • közép. sumo altísimo nagyon magas ínfimo bajísimo nagyon alacsony muchísimo nagyon sok poquísimo nagyon kevés MALO rossz GRANDE nagy PEQUEÑO kicsi ALTO magas inferior (-a) BAJO alacsony más bajo alacsonyabb MUCHO sok POCO kevés más több menos kevesebb el inferior el más bajo a legalacsonyabb lo más (de) . Pl. más malo. a legtöbben lo menos (de) a legkevesebben Megjegyzések a fokozáshoz 1.128 A melléknév rendhagyó fokozása La comida de boda era óptima. la mayor falta a legnagyobb hiba. Este es el peor sitio. Ez a legrosszabb hely. legtöbbször azonban átvitt értelemben áll: el piso superior 176 . inferior olykor konkrét értelmű. — Ha a mayor. — Superior. más bajo konkrét értelmű: el monte más alto a magasabb (a leg­ magasabb) hegy.

5. A munka meghaladta erejét. mínimo. 129 A mfiveltetés kifejezése El rey mandó cortarles la cabeza. a harmadik terem a legnagyobb. Escribes cartas. Contéstese a las preguntas siguientes: ¿Qué cuento leímos en la clase pasada? ¿Quién había una vez? ¿A quién ofreció el rey la mano de su hija? ¿Qué ocurrió a los hombres que intentaron ganarse la mano de la princesa? ¿Cómo comenzó su relato el hombre que se presentó por último? ¿Qué destruyeron las langostas? ¿Por dónde entraron las langostas en el granero del rey? ¿Qué se llevó cada langosta al salir del granero? ¿Son interesantes los cuentos de nunca acabar? ¿Al rey le gustó el cuento interminable? ¿Por qué volvió a caer dormido? Por último. Én minden ruhámat a szabóval csináltatom. el Sumo Pontífice a pápa (a legfőbb pap}. éj. b) imperfecto. Comemos pan. Bátyám nagyobb. — A hasonlítás superior és inferior után a elöljárószóval történik: El trabajo era superior a sus fuerzas. Comenzamos nuestro relato. Salto de la cama. Ezek a szövetek nagyon rosszak. hablaba. ¿qué dijo el rey al narrador? ¿Conoce usted el fin de este cuento? 2. János a legjobb barátom. Máximo. Ez a legrosszabb szövet. el Tribunal Supremo a legfelsőbb törvény­ szék.) Alejandro me llama por teléfono. Példák: el momento supremo az utolsó pillanat. Tu trabajas en la fábrica. bár önálló felsőfokok. A király levágatta a fejüket. -el. la ciudad inferior az alsó város. me desayuno. József a legjobb tanuló. Ez a minőség elmarad a többi mögött. — Esta calidad es inferior a todas las otras. Llega a la estación en el último momento. Luego. El tirano mandó construir un inmenso granero. salgo del cuarto de baño y vuelvo a mi cuarto. viszonyító értelemben is állhatnak. Dígase en español: A te tollad Jobb. Az első terem a legkisebb. A viszonyító felsőfokban a határozott névelő helyébe birtokos névmás is léphet: Juan es mi mejor amigo. A mindennapi nyelvhasználatban az hacer igét használjuk a műveltetés kifejezésére (vö. hablé con mi amigo. Busca un sitio y halla uno en el último coche. con sumo gusto a legnagyobb öröm­ mel. 3. A kényúr hatalmas csűrt építtetett. Luis recibe muchas cartas. Reemplácese el presente del verbo por el pretérito simple: Me despierto de pésimo humor. Mis amigos mandan construir una casa. calidad inferior gyengébb minő­ ség. 12 Spanyol nyelvkftnyv — 6614 *177 . — Carlos se levanta muy temprano. mint az. Yo mando hacer todos mis trajes al sastre. Ejercicios 1. Mínimo és ínfimo a más szóval nyomatékosítható.: 174). -tet műveltető képzőnek a spanyol irodalmi nyelvben . c) pretérito simple: Hablo con mi amigo. -tat. Reemplácese el presente del verbo por la forma correspondiente del a) pretérito presente. — Bebo agua. Se apresura para alcanzar el tren de las ocho. la más ínfima calidad a legsilányabb minőség. Ez a szövet rosszabb. Vivís en la capital. Después de vestirme. me quito la camisa de dormir y entro en el cuarto de baño. el más mínimo dinero a legkisebb pénzösszeg. Me afeito y me lavo rápidamente. Ez a sajt nagyon jó. Los niños pueden Jugar. a mandar ige felel meg. ' A magyar -at.I a felsőbb emelet. supremo és ínfimo. 4. mint az enyém. = Por ejemplo: he hablado. Alcanzáis el tren. 4. (P. Bebo una taza de café con leche y como pan con mantequilla.

A sürgönyben lánya esküvőjére hívott meg engem. dijeron: —Í Está soñando. Ez a munka meghaladja erőnket. hogy mennyi ember várt a jegypénztárak (la taquilla) előtt. mint mi. a levél szövegét természetesen új sorban kezdik. Ez a minőség gyengébb amannál. és fél hatkor már elmentem hazulról. Ez jobb minőség. Végigjártam az egész vonatot. amikor sürgönyt kaptam egyik vidéki barátomtól. Amikor társai hallották őt. hogy elérjem a hatórás vonatot. Szombaton este éppen vacsoráztam. Az ablak magasabb. A legény elszegődött szolgának egy paraszt házába. 1 178* . ezt mondták: — Álmodik. 5. A legnagyobb örömmel segítek majd önnek. Húgom kisebb. hogy zavarlak levelemmel. mint az ajtó. Ti többel esztek. Szerencsére (Por fortuna) az utazás nem tartott sokáig. Az utolsó percben szálltam fel a vonatra. I El sueño de un criado (Cuento asturiano) Érase una vez un mozo cuyos padres eran tan pobres que no tenía qué comer. Holnap este azonban benézek hozzád. de nem sikerült szabad helyet találnom. Nagyon keveset iszom. és csak az utolsó vonattal tértem vissza a fővárosba. mert nagyon álmos vagyok és korán akarok lefeküdni. Felvettem felöltőmet és a városba mentem. Y después de mucho andar de pueblo en pueblo se hizo criado en casa de un labrador que tenía una hija muy guapa. Minden kocsi tömve volt. Egész nap ettem és ittam. A holnapi viszontlátásig 1 LECCIÓN V E I N T I D Ó S A rendhagyóan képzett befejezett múlt Me puse el abrigo y fui a la ciudad. Al oirle sus compañeros. Nos hát. El mozo se hizo criado en casa de un labrador. Ők keveseb­ bet költöttek. Az állomáson barátom nagy örömmel fogadott.mint én. mint mi. dijo para sí: A spanyolban felkiáltójel helyett kettőspontot írnak a levél megszólítása után. y por eso dio en pensar cómo pedir la mano de ella. El mozo no tardó en simpatizar con la hija de su señor. Elképzelhe­ ted. Ma este nem hívlak fel. mint te. después de acostarse. tegnap reggel ötkor keltem. Tradúzcase al español: Kedves Barátom! 1 Bocsáss meg nekem. hogy tegnap miért nem hívtalak fel telefonon. Y una noche. de meg kell magyaráznom neked. Ezért írtam neked ezt a lapot. Se dijo para sí: — Me iré por el mundo en busca de amo a quien servir.

— Soñaré despierto. Y al oirle sus compañeros. Cuando se lo dijeron. sin duda es hijo de padres ricos. 12* 179 . me casaré con él. casa de ciento cincuenta luces. me casaré con él. voy a contárselo todo a mi padre. algún disgusto habrá tenido con ellos y se habrá marchado de casa. casa de ciento cincuenta luces . y la chiva-atada. sí. es ilustre y es rico . y la chiva-atada. será rico. Y dijo una criada : — Sí. ¡Y sabe Dios las docenas de chivas que entrarán en la chivatada ! Y repitió la hija del amo : — Sí. casa ilustre. porque sus padres tienen una casa con ciento cincuenta luces. casa ilustre. Y fue a escuchar a la puerta del criado y le oyó decir : — jAy ! casa de mis padres. Y dijo a las criadas : — Es ilustre. Se lo diremos a la hija de nuestro amo. El labrador fue a escuchar el sueño de su criado. luego dijo: — jQué oigo I Este joven es hijo de familia ilustre. Y le contó lo que había. se casará con mi hija. La hija del señor comenzó a saltar y a palmotear. Al poco tiempo el criado se casó con la hija de su señor. tengo muchas ganas de conocerlos. sí. Y ella le dijo a su marido: — Vamos a pasar unos días a casa de tus padres. y dijo en alta voz : — ¡Ay ! casa de mis padres. ella recibió la noticia con alegría. dijeron: — Está soñando.

Creo que baila mejor que un bailarín. Y debajo de aquel nogal. — ¿Sola? — No propiamente sola. — Ernesto trajo su máquina fotográfica e hizo la mar de fotos. Te reconozco por tu voz. entre los invitados estaba también tu Edmundo? — Pues. ¿Qué tal? — Bien. en ella entra luz de ciento cincuenta estrellas por los agujeros que tiene en el tejado. y su hermano el violín no peor que un virtuoso. soy yo. Y como estaba muy enamorada de su marido y era buena. vino también Ernesto. Su mujer. II Conversación (Al teléfono) — ¿Con quién hablo? ¿Eres tú.— Viven muy lejos. en casa de Sofía? — Muchísimo. jmira ! está la chiva atada con una soga. por poco se murió de risa. Ésta es toda la hacienda que tienen mis padres. ¿Te divertiste ayer. no te olvides mandarme unas que representan a ti y a Ernesto juntos. baila mejor que los otros. sacó a sus suegros de la miseria y vivieron todos muy contentos. ni es peor que un aparato de radio. — ¡Qué contratiempo ! ¿Y salieron bien las fotografías? — No lo sé aún. — ¿Hubo una orquesta para bailar? Sé que Sofía toca el piano. Lástima que hacia las siete empezó a llover a más y mejor y tuvimos que regresar a casa. lo haremos más adelante. jiremos ahora ! Se pusieron en camino y después de muchos días llegaron a un monte. Julieta? — Sí. Blanca. Pero tal fue la curiosidad de su mujer que le dijo: — jNo !. Él fue mi pareja en el baile. ¿qué hiciste ayer? — Por la tarde hizo sol y por eso me marché a dar un paseo en el parque municipal. 180* . Y tú. — ¿Dónde? jNo la veo ! ¿Cuál es? — Aquella choza . — Me lo pensaba. y dijo el marido a su mujer : — Allí está la casa de mis padres. — Hubo mejor. claro. porque es independiente del programa de la emisora. ni más ni menos. Bailamos de las ocho hasta la medianoche. El padre de Sofía compró hace poco un aparato magnetofónico. Es mucho mejor que el gramófono. gracias. Allí hubo una pequeña tertulia. — Si las fotografías son buenas. Los rollos de las películas los revelará Ernesto hoy o mañana. porque no hay que poner los discos de continuo. — ¡Qué oigo ! Por supuesto. al oir esto. Como sabes.

előbb(re) adelante előre la curiosidad kíváncsiság . földműves dijeron (decir befejezett múltja) soñar (sueño. De gloria y pompa lleno. utálat algún disgusto habrá tenido con ellos bizonyára valami nézeteltérése volt velük la noticia hír palmotear tapsol (örömében) la palma tenyér . nemes. pálma(ág) casarse con férjhez megy vkihez. soñamos) álmodik (amiről: con) I. inas el labrador paraszt. lakosság no tardó en simpatizar egy-kettőre rokonszenvezett tardar en késlekedik. nem sokkal később ' tener (muchas) ganas (nagy) kedve van más adelante később . — Adiós. habozik. y tornó al cieno El polvo vil. falu. Y cesó el huracán . Y gritóle por mofa : "¡Astro divino ! ¿Dónde estás? ¿qué te hiciste? . asturiano asztúriai érase una vez volt egyszer cuyos padres akinek a szülei dijo mondta irse por el mundo világgá megy en busca de keresni. " Y su camino Siguió en silencio el sol. előkelő la luz fény . viszály . nőül vesz vkit la docena tucat al poco tiempo nemsokára. hasta mañana. III El sol y el polvo Alzándose en furioso torbellino Eclipsó el polvo al sol. y en el azul sereno.— De acuerdo. — Yo también a ti. Rafael Pombo (1833-1912} Vocabulario puse (poner befejezett múltja) fui (ir befejezett múltja) se hizo (hacerse befejezett múltja) hacerse criado elszegődik szolgának el criado szolga. város . querida. Tengo que contarte tantas cosas. nevezetesség. Si todo va bien. Siguió en silencio el sol. látnivaló ponerse en camino elindul. keresésére . la busca keresés el pueblo helység. las luees ablak(ok) la chiva kecske(gida) la chiva atada a megkötött kecske la chivata da (szójáték) kecskeól el disgusto veszekedés. keressél stb. ébren ¡ay! ó! ó jaj I ilustre híres. hogy keressek. . — Pues bien. mañana por la tarde pasaré por tu casa y hablaremos un rato. sokáig tart (vmit megtenni) simpatizar rokonszenvez dio (dar befejezett múltja) dar en elkezd vmit tenni acostarse (me acuesto. nos acostamos) lefekszik despierto éber. útnak ered 181 . .

viskó la estrella csillag el nogal diófa la nuez dió la soga kötél por poco kis híja. felverődik furioso dühös.la choza kunyhó. elhomályosít la mofa gúny el astro csillag(kép). 182 . állandó independiente független (amitől: de) la (estación) emisora adóállomás ej parque municipal városliget municipal városi propio éppen(séggel) vino (venir befejezett múltja) Ernesto Ernő trajo (traer befejezett múltja) la máquina fotográfica fényképezőgép la mar de tengersok. alzarse felemelkedik. bőségesen tuvimos (tener befejezett múltja) regresar visszamegy. égi siguió (seguir befejezett múltja) el silencio csend. csillagzat divino isteni. -oces) felismer (amiről: por) divertirse (me divierto) szórakozik en casa de Sofía Zsófiéknál Sofía Zsófi la tertulia szűkebb baráti társaság bailar táncolni el invitado meghívott Edmundo Ödön el baile tánc sz el bailarín balett-táncos. bizony ony ám el gramófono gramofon no hay que nem kell. nem szükséges poner los discos lemezeket feltesz el disco lemez de continuo folytonosan. ¿eres tú? te vagy az? Julia (Julieta) Júlia (Juliska) Blanca Blanka reconocer (-ozco. bemutat III. táncművész la bailarina balett-táncosnő hubo (haber befejezett múltja) la orquesta zenekar la orquesta para bailar tánczenekar r tocar el piano zongorázik el piano zongora el violín hegedű el virtuoso zenevirtuóz hace poco nemrég. kék ég sereno derűs. Se pusieron en camino. megszűnik el huracán orkán tornar visszatér el cieno iszap. kevéssel ezelőtt. dühöngő. leleplez olvidarse megfeledkezik representar ábrázol. rengeteg la foto (las fotos). hogy nem istől morirse de risa majd meghal a nevetéstől la risa nevetés ibe: estar enamorado (-a) szerelmes (akibe : de) el suegro após la suegra anyós los suegros após és anyós la miseria nyomorúság II. meghallgatta El labrador fue a escuchar el sueño de su criado. állandóan continuo folytonos. Ütnak eredtek. heves el torbellino forgószél eclipsar elsötétít. sár vil hitvány el azul kékség. nyugalom cesar abbahagy. pech salir bien jól sikerül el rollo tekercs revelar előhív . la fotografía fénykép a más y mejor alaposan. hazatér el contratiempo kellemetlenség. el aparato készülék magnetofónico magnetofonni más ni menos pontosan úgy . nyugodt la pompa pompa / Gramática **"' a) A rendhagyóan képzett befejezett múlt A paraszt elment és szolgája álmát.

. Csendben folytatta útját. fue. pl. Siguió su camino en silencio. 3. személyeben az e. hogy az ir vagy a ser ige befejezett múltjáról van-e szó. — 1. b. retener visszatartani: retuve stb. b) Azok az e tövű igék. Az Ír és a ser befejezeti múltja azonos . és 3.b) Por poco se murió de risa. A fenti igék összetételei természetesen az alapige rendhagyóságát követik. mint a szabályos képzésű igéknél. melyek e hangzót a kijelentő mód egyes számában í-re változtatják (vö.). nem pedig a ragra. 2. személyben a hang­ súly — az egyszótagú alakok kivételével. a) az alábbi igék rendhagyó toböl képezik befejezett múltjukat: ANDAR járni CABER elférni CONDUCIR vezetni DAR adni DECIR mondani ESTAR lenni HABER (segédige) HACER tenni IR menni PODER -hatni PONER helyezni QUERER akarni SABER tudni SER lenni TENER bírni TRAER hozni VENIR jönni VER látni anduve cupe anduviste cupiste anduvo cupo anduvimos cupimos anduvisteis cupisteis • anduvieron cupieron conduje condujiste condujo condujimos condujisteis condujeros di dije estuve hube hice fui pude puse quise supe fui tuve traje vine vi diste dijiste estuviste hubiste hiciste fuiste pudiste pusiste quisiste supiste fuiste tuviste trajiste viniste viste dio dijo estuvo hubo hizo fue pudo puso quiso supo fue tuvo trajo vino vio dimos dijimos estuvimos hubimos hicimos fuimos pudimos pusimos quisimos supimos fuimos tuvimos trajimos vinimos vimos disteis dijisteis estuvisteis hubisteis hicisteis fuisteis pudisteis pusisteis quisisteis supisteis fuisteis tuvisteis trajisteis vinisteis visteis dieron dijeron • estuvieron hubieron \ hicieron fueron pudieron pusieron quisieron supieron fueron tuvieron trajeron vinieron vieron i Megjegyzések. deducir levezetni: deduje stb. vio — a tőre esik. illetve u hangzóra változ­ tatják : 183 . mint dio. a mondat értelméből kitűnik. ill. A befejezett múltat rendhagyóan képező igéket két csoportba oszthatjuk. továbbá néhány o tövű ige a befejezett múlt egyes és többes szám 3. componer összerakni: compuse stb. o hangzót i. 50. az egyes szám 1. Amint a fenti táblázatból láthatjuk. Majd meghalt a nevetéstől..

) 2. Néhány határozószó rendhagyóan képezi közép. a legjobban peor rosszabbul. hogy közép. Me divertí muchísimo. cansado fá­ radtan. Ugyanígy: Esteban estudia mejor en la clase. más alegremente vidámabban. a melléknév fokozásának mintájára.PEDIR RE IB nevetni SEGUIR követni SENTIR érezni DORMIR aludni MORIR meghalni pedí rol scjmí sentí dormí morí pediste reiste seguiste sentiste dormiste moriste pidió rio SlfllliÓ peri lirio» reimos segu litios sentimos pedisteis reisteis sej/uhtels sentisteis dormisteis moristeis pidieron rieron siguieron sintieron durmieron murieron sintió durmió dormimos murió morimos 131 A határozószó fokozása Boldogabban élek. sokat poco keveset Megjegyzések. Llueve a más y mejor. Károly jobban tanul a többieknél.) A határozószó középfokát. úgy képezzük» hogy a más vagy menos szót tesszük a határozószó elé : alegremente vidáman. a legkevesebbet Vivo más felizmente que tú. pl. a legrosszabbul más többet. mint egy balett-táncos. a mondat értelme mondja meg. — Mejor és peor tehát melléknév is. A határozószó viszonyító felsőfoka a középfokkal azonos . mint te. (Melléknév. Edmundo baila mejor que un bailarín. Baila mejor que un bailarín. Carlos es el mejor alumno.) — Carlos estudia mejor que los otros. — Edmundo baila mejor que los otros. (Határozószó.és felsőfokát: hien jói mejor jobban. mint a többiek. Lajos a spanyolt jobban beszéli. István tanul a legjobban az osztályban.) — Vagyis a határozószók viszonyító felsőfokát körülírással fejez­ zük ki. A határozószó középfoka után következő semmint vagy mintsem kötőszót egyszerűen que-vel fordítjuk: Luis habla el castellano mejor que lo escribe. Jobban táncol. szerfölött. menos alegremente kevésbé vidáman. A határozószók önálló felsőfokát az -ísimamente és az -ísimo képzővel képez­ zük : alegrtsi mámente nagyon vidáman. Pl. más cansado fáradtabban. mucho nagyon. határozószó is lehet . Ödön táncol a legjobban. Károly a legjobb tanuló.vagy felsőfokról van-e szó. mai rosszul mucho nagyon. felicísimamente nagyon boldogan. Ödön jobban táncol. Nagyon jól szórakoztam. (Csak úgy sza­ kad. semmint írja. (Szó szerint: Ödön jobban táncol. mint egy balett-táncos. 184 . e két szó mondatbeli szerepét a mondat értelme határozza meg. a legtöbbet menos kevesebbet. Nagyon erősen esik. muchísimo nagyon (jól).

soy yo. El niño grita a más y mejor. pl. Lajos bizonyára felkelt már. Te vagy az? — Igen. amikor hazajöttem. vála­ te contestaré. mi vagyunk. valószínűleg szóval és múlt idővel fordítjuk. — Mis padres se habrán marchado ya. ¿Sois vosotros? Si. én vagyok. *«*•" A befejezett jövő — El futuro perfecto o compuesto Cuando habré recibido tu carta. egyszerű jövő idejű cselekvéshez viszonyítva eloidejuseget fejez k i : a befe. Ha majd megebédeltünk. Mária rengeteget dolgozik. pl» Viven muy felizmente. hogy az ige mögé tesszük. A személyes névmást az önállóan használt ser ige mellett úgy emeljük ki.°zett jövővel kifejezett cselekvés be lesz fejezve akkor. Ti vagytok? Igen. 133 A személyes névmás kiemelése ¿Eres tú? — Sí. pl. sétálni megyünk. Habrán sido las diez cuando volví a casa. szolok neked. önmagában (más jövő idejű cselekvéshez való. Példák a ragozásra: RECIBIR kapni habré recibido habrás recibido habrá reeibido majd kaptam majd kaptál majd kapott VESTIRSE felöltözni me habré vestido te habrás vestido se habrá vestido os habréis vestido se habrán vestido majd felöltöztem majd felöltöztél majd felöltözött majd felöltöztetek majd felöltöztek habremos recibido majd kaptunk habréis recibido majd kaptatok habrán recibido majd kaptak nos habremos vestido majd felöltöztünk A befejezett jövőt két esetben használjuk: 1. A határozószó önálló felsőfokát körülírással is kifejezhetjük. sus padres. María trabaja hasta no más (hasta más no poder). A gyerek torkaszakadtából kiabál. somos nosotros. amikor az egyszerű jövővel kifejezett cselekvés be fog következni. daremos un paseo. Ha majd megkaptam leveledet. a magyarban rendszerint bizonyára. Cuando habremos comido. 2. A befejezett jövő a spanyolban összetett igealak : az haber segédige egyszerű jövő idejéből és a föige par/icipio-jából áll. Szüleim bizonyára elmentek már. viszonyítás nélkül) a befe­ jezett jövő múlt idejű valószínűséget jelöl. A befejezett jöv5 egy másik. Nagyon boldogan élnek. Valószínűleg tíz óra volt ( = Tíz óra lehetett). Luis se habrá levantado ya. 185 . Habrá tenido algún disgusto con Bizonyára volt valami nézeteltérése szüleivel.3.

— Nosotros nos divertimos (más bueno) que nuestros amigos.134 A d i v e r t i r s e ijje hasznalata Hogyan mulattál tegnap? Nagyon jól. 3. b) Csak úgy szakad az eső. — Károly beszél a legtöbbet. — Dormí ocho horas sin despertarme. — Vine para ver a Margarita. — Rengeteget dolgozunk. mint Teréz néni. — Éva tanul a legkevesebbet. — Sokat kellett várnod? — Beszélni akartunk velük. — Az én anyám job­ ban főz. — Nagyapám 1959-ben halt meg. 186* . — Anduve rápidamente. — Az összes tanuló nevetett. — Fui muy contento de verle. eset). — Mélyen aludtak. — Ma több levelet kaptunk. — No cupe en el tranvía. Contéstese a las preguntas siguientes: ¿Qué cuento leímos en la clase precedente (előző)? ¿Cómo se intitula (Mi a címe) este cuento asturiano? ¿Cómo eran los padres del mozo de quien (akiről) se habla en el cuento? ¿Qué se dijo el mozo un día? ¿Dónde se hizo criado al fin? ¿Simpatizaba el mozo con la hija de su señor? ¿Qué quería hacer? ¿Qué dijo el mozo soñando en alta voz? ¿Qué dijeron sus compañeros al oirle? ¿Cómo recibió la hija del amo la notica sobre el sueño del criado? ¿Qué hizo después de escuchar el sueño?'¿Qué hizo el labrador? ¿Qué quería ver la hija del labrador cuando ya se había casado con el mozo? ¿Dónde estaba la casa de los padres del mozo? ¿Cómo era? ¿Qué hizo la mujer del mozo al oir sus palabras? ¿Qué hizo luego? ¿A usted le gustan las pequeñas tertulias? ¿Le gusta a usted bailar? ¿Tiene usted un gramófono? ¿Tiene usted también un aparato de radio? ¿Qué programa quiere usted escuchar en la radio? ¿Tiene usted una máquina fotográfica? ¿Cuándo hizo usted fotografías? ¿Salieron bien sus fotografías? ¿Sabe usted revelar los rollos de películas? 2. — Seguí bailando hasta la medianoche. — Puse un disco para bailar. — Szüleid most boldogabban élnek. ¿Te divertiste ayer? Sí. mint teg­ nap. semmint írok spanyolul. — Quise divertirme con mis amigos. Ejercicios 1. — Tovább olvastam a szöveget. — Testvéreim elmentek a moziba. — A múzeumban sok érdekes dolgot láttunk. — No pude ponerme en camino. — A gyerekek torkuk szakadtából kiabál­ > nak. hogy nem érsz rá. muchísimo. — Miért nem mondtad el ezt nekünk? — A folyóiratot Ernőnek adtam oda. — Sajnáltad. — Tú has hablado (más claro y distinto) que tus amigos. — Miért nem látogattatok meg bennünket? — István magá­ val hozta fényképezőgépét. — Guando supe la verdad. — Ayer fui al teatro. — Ma jobban érzem magamat. — Pablo ha respuesto (más mal) que los otros. Substituyanse los adjetivos por la forma del adverbio correspondiente: El matrimonio Varga vive más (feliz) que vosotros. Conjugúeme en el pretérito simple los verbos de las oraciones siguientes: Di las fotos a mi hermana. Dígase en español: a) (usando el pretérito simple:) Lajos pénzt kért tőlem (részeshat. — Sentí haberle molestado. — No le dije la verdad. — Jobban beszélek. cosas en este mundo. mint máskor. — A válaszban kitesszük a sí vagy no szót. — Tegnap otthon voltunk. mint azelőtt. — Traje conmigo la máquina fotográfica. — Hemos cantado (alegrísimo). — Ya vi muchas. 4. — Hice todo lo posible. — Nagyon sokat dolgoztam. — Hová tettétek az újságot? — Nem tudtam megírni a levelet. A magyartól eltérően a divertirse ige előtt a kérdésben nem tesszük ki a ¿Cómo? („Hoqyan?") kérdőszót. la dije toda a mis padres.

entraron en el patio del teatro. János pompás kedvében ébredt. b) Mit csinálsz holnap? Holnap vasárnap lesz. A meghívottak közt (ott) volt Júlia. Ha majd elolvastam az újságot. — Hogyan mulattatok tegnap? Nagyon jól. Később gramofonlemezeket tettünk fel. meg fogom neked mutatni őket. — Beszélni fogok Jánossal. mert teljesen kialudta magát. amikor hazajöt­ tem. Magammal viszem majd a fényképezőgépet. Nekem a tánczene tetszett a legjobban. Ödön és Ernő is. odasietett feleségéhez. felkelek. A múlt idejű főnévi igenév — El infinitivo perfecto o compuesto Estoy contenta de haber venido con anticipación. és Ödön hegedült. mert magam hívom elő a fényképtekercseket. bementek a színház földszintjére. Ő az. Ernő táncolt a legtöbbet és a legjobban. hogy előbb jöttem. Örülök. 5. 187 . és rengeteg felvételt fogok csinálni a gyerekeimről (de). majd fiaimmal sétálni megyek a városligetbe.c) Te vagy az? Igen. Mihelyt hazajött. Jól sikerülnek a fényképeid? Nagyon jól. Hogyan mulatott a húgod? ő is nagyon jól mulatott. Ha majd kialudtam magam. lefekszem. ha majd megjött (haya vuelto) a gyárból. corrió a su mujer. Miután felmutatták jegyüket. LECCIÓN VEINTITRÉS A folyamatos régmúlt — El pretérito pluscuamperfecto Juan se levantó de excelente humor porque había dormido a más no poder. A befejezett régmúlt — El pretérito anterior Después de que hubo regresado a casa. én vagyok. Blankáéknál kis(ebb) házimulatság volt. Kilenc óra lehetett. Ti vagytok? Mi vagyunk. Éjfélig táncoltunk. — Hány óra van? Tíz óra lehet. Ha majd előhívtam a fényképeket. Tradúzcase al español: a) Tegnap este nagyon jól mulattam. Zsófi. A múlt idejű határozói igenév — El gerundio pasado o compuesto Habiendo mostrado sus billetes. Ők azok. Zsófi zongorázott.

el director cultural de la fábrica había preguntado a Juan si quería comprar dos billetes de teatro. — Cuando habré dormido una horita. Juan no se lo hizo decir dos veces. porque en vísperas. Llegó. — dijo Ana. tendré bastante tiempo para observar los vestidos de las señoras. el sábado por la noche. porque era domingo y había dormido a más no poder. Después de que hubo regresado a casa. segundo.I En Í'1 I en 1ro Ayer por la mañana Juan se levantó de excelente humor. Unos días antes. luego se encaminaron al teatro. Después de haber descansado y comido algo. — Siento no haber traído conmigo los gemelos. querido. se pusieron a pasearse por el vestíbulo del teatro. Había asistido al reestreno de "Hamlet". — No he pensado en ello. Ambos se pusieron sus mejores galas. — Estoy contenta de haber venido con anticipación. — advirtió Juan. Tan pronto como Juan hubo terminado el trabajo. — dijo Juan para sí. 188 . — Así. Soy muy aficionada al teatro. Primero. Habiendo entregado sus abrigos y sombreros a la encargada del guardarropa. había estado con su mujer en el Teatro Nacional. este sábado nos iremos al teatro. al fin. me sentiré mucho mejor. el matrimonio Varga empezó a prepararse para la función. corrió a su mujer y le dijo: — Palomita mía. la tragedia más grandiosa de todas las de Shakespeare. Ana y Juan no tuvieron que aguardar largo rato en el guardarropa. el sábado. que a mí me gustan mucho los espectáculos. se apresuró a casa para descansar un ratito. Habiendo llegado con media hora de anticipación. He logrado procurarme dos localidades buenas. ¿Estás contenta? — [Vaya una pregunta 1 Tú sabes muy bien.

Ana y Juan entraron en el patio del teatro. II Conversación — Tengo ganas de ir al teatro uno de estos días. Ana y Juan miraron alrededor. — ¿Qué clase de obras prefieres? ¿La tragedia o la comedia? — Eso depende de mi humor. Hubo muchos aplausos y hasta ovaciones. III Un rapto de generosidad (Chiste) Un amigo había invitado a otro a comer en un restaurante y a ir luego a un teatro. Luego se levantó el telón y apareció la escena con la decoración del primer acto. — ¿Verás bien de esta butaca? — preguntó Juan a su mujer. — No lo sé aún. dijo : — Es que la del guardarropa . — Bien. el mismo individuo gratificó a la encargada del guardarropa con cinco pesos. Habiendo mostrado sus billetes a la entrada al acomodador que los verificaba. al salir del teatro. Una acomodadora les condujo a sus asientos. le das cincuenta veces más a la encargada del guardarropa? Y el tacaño. — ¡Hombre. el telón metálico que se estaba levantando. — le respondió Ana. es decir la ópera y la opereta. Las actrices y los actores desempeñaron sus papeles con una maestría extraordinaria. En el Teatro Nacional han puesto en escena el drama de Madách. arrastrándole a la calle y cerciorándose primero de que nadie podía escucharlo. — Te puedo proponer el Teatro Alegre. Vieron la platea. Más tarde. a mí me gustan todas las funciones. — Te lo diré más tarde. Pues bien. estoy"asombrado ! — le dijo el amigo. los palcos y los pisos repletos de gente. hazme el favor de comprar las localidades. si no has dado más que diez centavos de propina al mozo del restaurante. pero prefiero las obras con música. Estaba empezando la función. donde dan una comedia francesa. * — ¿Qué espectáculos anuncian las carteleras? — En el Teatro de la Ópera representan óperas que he visto ya todas. tomando del brazo a su amigo. La representación alcanzó un gran éxito. — ¿Por qué. el anfitrión pagó la cuenta y solamente dió al mozo diez centavos de propina. me encargo de eso. La tragedia del Hombre. . Por lo general. — Ya lo veo que quieres reírte. Después de la comida.Al fin sonaron las campanillas anunciando el próximo comienzo de la función. ¡Hay que ver el magnífico abrigo •que me ha dado en vez del mío 1 189 . .

kedvel (amit: a) tan pronto como mihelyt después de haber descansado miután pihent prepararse elő-. kiváló a más no poder végkimerülésig. felkészül (amire: para) ambos. érkeztek con media hora de anticipación fél órá­ val előbb aguardar vár largo rato sokáig el guardarropa ruhatár habiendo entregado miután átadták entregar átad el sombrero kalap la encargada del guardarropa ruhatárosnő el encargado. szól próximo közeli. nagyszabású de todas las de Shakespeare Shakespeare valamennyi tragédiája közül unos días antes néhány nappal ezelőtt el director cultural kultúrfelelős cultural kulturális si quería (hogy) akar-e. előre la anticipación előleg el billete belépőjegy . menetjegy el patio színházi földszint. belső udvar I. szalad.Vocabulario excelente pompás. óhajt-e no se lo hizo decir dos veces nem mon­ datta magának kétszer la paloma galamb procurar ^szerez el espectáculo színdarab. . la actriz színész. conduces) vezet el asiento ülőhely. que clase de miféle la comedia vígjáték la música zene la ópera opera la opereta operett la cartelera plakát poner en escena színre visz el drama színmű. másodszor en vísperas de előző este. körbe la piatea (színházi) földszint el palco páholy el telón metálico (színházi) vasfüggöny el telón színházi függöny metálico fém-.) elkezd (vmit tenni) 190 pasearse fel-alá sétál el vestíbulo előcsarnok de haber venido con anticipación hogy korábban jöttem siento non haber traído sajnálom. a vég­ sőkig correr fut. belépés el acomodador. ülés la butaca zsöllye. -pones) javasol dar ad (darabot színházban) encargarse elvállal (cuntí: de) . eredmény el actor. elintéz el papel szerep la maestría művészi teljesítmény extraordinario rendkívüli. támlásszék alrededor körül. megjelenik la escena színpad. segít. hogy nem hoztam el los gemelos színházi látcső advertir (advierto) megjegyez. la acomodadora jegyszedő verificar ellenőriz conducir (conduzco. küszöbön levő el comienzo kezdet la entrada bemenet. színésznő desempeñar su papel szerepét eljátssza desempeñar ellát. ápol vkit el reestreno felújítás la tragedia tragédia grandioso nagyszerű. fémből való aparecer (aparezco. . különleges el aplauso taps la ovación hangos tetszésnyilvánítás II. la encargada megbízott ponerse a (-\-inf. apareces) előtűnik. ambas mind a ketten la gala díszruha habiendo llegado minthogy . szín la decoración díszlet(ezés) el acto felvonás la representación előadás el éxito siker. primero . . segundo először . (oda)siet con anticipación előbb. elvégez. . vminek az előestéjén la víspera előest asistir a jelen van vminél. dráma proponer (-pongo. korábban . előadás ser aficionado (-a) szeret. . .

cipel. melyet testvérem írt Rómából. A folyamatos régmúlt összetett igeálak: az haber segédige imperfecto-jából és a főige paríicípio-jából áll. 111. megjutalmaz estoy asombrado meg vagyok lepve. már befejeződött. Anna megvette magának a ruhát. megfogja karját el brazo kar arrastrar maga után húz. el director cultural había preguntado a Juan si quería comprar dos billetes. a ragozásra: VEN IPi j ö n n i había venido habías venido había venido habíais venido habían venido jöttem jöttél jött jöttetek jöttek LAVARSE mosakodni me había lavado' te habías lavado se había lavado nos habíamos lavado os habíais lavado se habían lavado mosakodtam mosakodtál mosakodott mosakodtunk mosakodtatok mosakodtak habíamos venido jöttünk A folyamatos régmúlt olyan múlt idejű cselekvést jelöl. További példák : Cuando llegamos a la estación. amely egy másik (ma­ gában a mondatban kifejezett vagy csak odaértett) múlt idejű cselekvéshez képest előbb történt. Néhány nappal ezelőtt a kultúrfelelős megkérdezte Jánostól. la encargada) ¡hay que ver! (azt) látni kell! en vez de helyett. vonszol cerciorarse megbizonyosodik (amiről: de) es rue ez azért van. a vo­ nat már elment.encargar megbíz (amivel: de) III. helyébe Gramática 135 A folyamatos régmúlt — El (pretérito) pluscuamperfecto El sábado Juan había estado con su mujer en el Teatro Nacional. mert la (ti. Ana se compró el vestido que unos días atrás había visto en el escaparate. hogy akar-e két jegyet venni. ámulok el tacaño fösvény. el rapto roham . Tegnap kaptam meg a levelet. el tren ya había salido. Amikor a pályaudvarra értünk. rablás. a peso századrésze) fillér la propina borravaló el individuo egyén. fukar tomar del brazo karonfog. Szombaton János a feleségével a Nemzeti Színházban volt. Példák. személy gratificar megörvendeztet. Recibí ayer la carta que mi hermano había escrito de Roma. 191 . elragadás la generosidad bőkezűség el anfitrión vendéglátó gazda el centavo (a délamerikai pénzegység. me­ lyet néhány nappal ezelőtt a ki­ rakatban látott. Unos días atrás.

me llamó por teléfono. m i n t : después de que miután. felhívott engem telefonon. Olyan múlt idejű cselekvést jelöl. así que. Siento no haber traído conmigo los gemelos. odajött hozzánk. Megjegyzés. amely közvetlenül megelőzött egy másik (rendszerint befejezett múlttal kifejezett) cselekvést. nos mudamos de ropa. 192 . A múlt század magyar nyelvében is négy múlt idő volt még használatos. ott is ritkán. mentem vala. tan pronto como.136 A befejezeti régmúlt — El pretérito anterior Mihelyt János befejezte a munkáját. Mihelyt János megkapta a levelet. hogy a spanyolban öt múlt idő van. átöltözköd­ tünk. vo. Luego que Juan hubo recibido la carta. A befejezett régmúlt összetelt igealak : az haber segédige befejezett múltjából •és a föige por/irípío-jából áll. pl. Miután pihentek és ettek valamit. Sajnálom. Mihelyt Anna meglátott bennünket. se nos acercó. Tan pronto como Juan hubo tcrminado el trabajo. los Varga empeza­ ron a prepararse. További példák : Después de que hubimos llegado. menék. En seguida que Ana nos hubo visto. hogy nem hoztam magam­ mal a látcsövet. hazasietett. mentem. Vargáék készülődni kezdtek. *'*' A múlt idejű főnévi igenév — El infinitivo perfecto o compuesto Después de haber descansado y comido algo. Mihelyt megérkeztünk. Példák a ragozásra: LLEGAR megjönni hube llegado hubiste llegado hubo llegado hubimos llegado hubisteis llegado megjöttem megjöttél megjött megjöttünk megjöttetek VESTIRSE Öltözködni me hube vestido te hubiste vestido se hubo vestido uos hubimos vestido os hubisteis vestido se hubieron vestido felöltözködtem felöltözködtél felöltözködött felöltözködtünk felöltözködtetek felöltözködtek hubieron llegado megjöttek A befejezett régmúlt csak az irodalom nyelvében fordul elő. •en seguida que mihelyt. Ezért főleg olyan kötőszók után szokott •előfordulni. se apresuró a casa.— Ne csodálkozzunk azon. megyek vala. luego que.

Habiendo mostrado sus billetes. hogy zavarlak. átadtam Después de llegar ( = D. addig az infinito perfecto a főmondat állítmányának idejéhez képest előidejű cselekvésre utal: < Egyidejűség : Infinitivo presente Siento molestarte. Estamos contentos de haberos visto. eladtál stb. megmosakodtak A múlt idejű főnévi igenevet ugyanúgy használjuk.A jelen idejű főnévi igenév mellett (amilyen pl. ' (hogy) kaptam.614 Minthogy Anna és János korán jött. amar. Előidejűség: Infinitivo perfecto Siento haberte molestado. kaptál stb. Bocsánatot kell kérnem. — Beálló. Bocsánatot kell kérnem. jöttél stb.espués de felöltőmet a ruhatárosnak. Miután felmutatták jegyüket. Sajnálom. 13 SP NVol nyelvkönyv — . (hogy) eladtam. hogy zavartalak. mely az haber segédige jelen idejű főnévi igenevéből és a föige participio-jából áll: Jelen" idejű főnévi igenév amar vender recibir venir lavarse szeretni eladni kapni jönni mosakodni haber amado ' haber vendido haber recibido haber venido haberse lavado Múlt idejű főnévi igenév (hogy) szerettem. gué mi abrigo a la encargada del guardarropa. tehát. örülünk. hogy késtem. hogy láthattunk benneteket Megjegyzés. bemen­ tek a színház földszintjére. 138 Az összetett határozói igenév — El gerundio perfecto o compuesto Habiendo llegado con anticipación. haber llegado) al teatro. elsősorban mellékmondatok rövidítésére (vö. örülünk. Estamos contentos de veros. míg azonban az infinitivo pre­ sente egyidejű. Debo excusarme dé haber llegado tarde. hogy késem. entraron en el patio del teatro. vender. mint a jelen idejűt. hogy előidejüségről van szó: Miután a színházba érkeztem. a kötőszó ugyanis már eleve rámutat arra. 83). hogy láthatunk benneteket. szerettél stb. (hogy) megmosakodott. 133 . egyszeri (és nem folyamatos) cselekvést jelölő igék esetében a múlt idejű főnévi igeñév helyett sokszor jelen idejű főnévi igenév szo­ kott állni akkor is. entre. Debo excusarme de llegar tarde. escribir) a spa­ nyolban múlt idejű főnévi igenév is van. Sajnálom. Ana y Juan tuvieron que aguardar. várniuk kellett. (hogy) jöttem. ha nyilván előidejüségről van szó .

négy egyszerű és négy összetett ideje van: 1. szerettél stb. A kötőmód — el subjuntivo (egyelőre csak jelen idejét ismerjük) 194 háblo beszélek hablaba beszéltem hablé beszéltem hablaré beszélni fogok . minthogy kötőszóval és múlt idejű igealakkal fordítjuk. az egyszerű jövő — el futuro imperfecto o simple 2. (miután stb. a befejezett múlt — el pretérito simple o indefinido 4.— el pretérito presente 6. A különbség csak az.) megjöttem. a folyamatos régmúlt — el (pretérito) pluscuamperfecto 7. A magyarban rendszerint miután. a folyamatos múlt . ***" Az eddig tanult igemódok és igeidők összefoglalása I.: 64).) szerettem. hogy az összetett határozói igenév mindenkor «lőidejűséget fejez ki. A felszólító mód — el imperativo (csak jelen ideje van) III.Az etfidejű v. Az e g y s z e r ű igeidők: 1. megjöttél stb. A kijelentő mód .. a közelmúlt. (miután stb.) felkelt (miután stb. mint az egyszerű határozói igenéwel (gerundio simple. a befejezett régmúlt — el pretérito anterior 8. levantarse felkelni venir vestirse jönni öltözködni Az összetett határozói igenévvel ugyanúgy rövidítünk mellékmondatokat. Az ö s s z e t e t t igeidők: he hablado beszéltem había hablado beszéltem hube hablado beszéltem habré hablado majd beszél­ tem habla beszélj! hablar beszéljetek! hable beszéljek 5.) felöltözött . összetett határozói igenév az haber segédige egyszerű határozói igenevéből és az főige participio-jából áll: Főnévi igenév amar szeretni összetett határozói igenév habiendo amado habiéndose levantado habiendo venido habiéndose vestido (miután stb. vö. a jelen idő — el presente pl.el (pretérito) — imperfecto 3. 2. a befejezett jövő — el futuro imperfecto o simple II.

anélkül.A m e l l é k n é v i .A f ő n é v i a igenév — el infinitivo hablar beszélni haber hablado hablado beszélt. — Habiéndome escrito una carta. hogy nem láttak benneteket. porque (dormir) mucho y profundamente. Siento no haber podido venir a verte.3. — Escribiéndome una carta. me harás un grande favor. hogy későn kelteml — Milyen kár. — ¿Estás contento de recibir cartas? ¿Estás contento de haber recibido cartas? — El señor Varga piensa salir para Szeged mañana. A h a t á r o z ó i a) egyidejű v. Az igenevek 1. El señor Varga piensa haber llegado tarde. hogy meghívhatlak ebédre. Dígase en español: a) (Usando el infinitivo)^ őrülök (alegrarse de). beléptem a páholyba. egyszerű — imperfecto o simple hablando beszélve b) előidejű v. pero volvieron a casa sin haberle visto porque se había marchado a dar unpaseo. b) Levantándome temprano. el tren no (llegar) todavía. hogy (ők) későn keltekl — Miután ettünk valamit. 3. — Habiendo olvidado traer consigo los gemelos. —. — Milyen kár. entregué mi abrigo a la encargada del guardarropa. de la platea o de los palcos? ¿Qué hace la gente en el vestíbulo del teatro? ¿A quién se entregan los abrigos y sombreros? ¿Qué anuncia el próximo comienzo de la función? ¿^Qué hacen los acomodadores y las acomodadoras? ¿Qué se ve en la escena? ¿Guando alcanza la representación un gran éxito? ¿Con qué gratifican los espectadores la maestría de los actores y actrices? 2. hogy későn keltél! — Milyen kár. — Miután megmutattam a jegyemet. — Habiendo llegado al teatro con anticipación. tenía bastante tiempo para leer el periódico. 4. entramos en el cuarto de baño para lavarnos de pies a cabeza. — Después de (comer) en un restaurante. Ejercicios 1. los espectadores entraron en el patio del teatro. Ana no vio bien la escena. — Llegando al teatro. los dos amigos se quedaron en el vestíbulo del teatro a fumar cigarrillos.IV. Después de levantarnos ( = Después de habernos levantado). igenév — el participio igenév — el gerundio b) múlt idejű — perfecto o compuesto 2. összetett — perfecto o compuesto habiendo hablado miután x beszéltem. — Cuándo vine a la estación. — Tan pronto que (oir) sonar las campanillas. — Habiéndome levantado temprano. 13* / 195 . hogy ritkán látnak benneteket. — Mis hermanos fueron a ver a nuestro abuelo. Cambíense los infinitivos entre paréntesis por la forma correspondiente del pluscuamperfecto o pretérito anterior: Ayer el enfermo se sintió mejor. tengo mucho tiempo para prepararme. — Szüleim sajnálják. — Ana reconoció a la actriz: la (ver) ya en otras piezas. hogy magunkkal vittük volna a színházi látcsővet. örülök. Contéstese a las siguientes preguntas : ¿Va usted muchas veces al teatro ? ¿Cuándo estuvo en 'el teatro por última vez? ¿Qué vio usted en el teatro? ¿Dónde compró usted los billetes de teatro? ¿Qué localidades prefiere usted en el teatro? ¿De dónde ve usted mejor. los amigos fueron a un teatro. Juan me hizo un grande favor. — A színházba mentünk. Szüleim sajnálják. beszélve ) jelen idejű — imperfecto o simple . — Juan se puso a pasearse por el vestíbulo. hogy meghívhattalak ebédre. hogy későn keltünkl — Milyen kár. a színházba men­ tünk. Tradúzcase al húngaro : a) Siento no poder venir a verte. beszélt stb. porque (llegar) con inedia hora de anticipación.

hogy láttám a vígjátékot. En todos estos siglos no cesó la guerra de los españoles contra los invasores. mert teljesen kialudtam magamat. — Ha megtanulod az új szavakat. ) színésznő rendkívüli művészettel alakította szerepét. Mialatt a fürdőszobában mosakodtam. Nieve y flores En el año 711. con su mujer Fátima. Tudom. sokat kellett várnunk a pályaudvaron. los árabes que vinieron de África invadieron España. fogat mostam és fésülködtem. pero no pudieron conquistar las regiones montañosas del norte. — Miután munkájukat befejezték. Kár azonban. Legközelebb nem megyek egyedül. jegyeket vettünk a ma délutáni előadásra. Az egyik (Una de las . hogy neki is tetszenek a jó darabok. melyet szombat este láttam a Vidám Színházban. — Mivel a vonat késve érkezett. . Nekem a darab nagyon tetszett. hazamentem. se apoderaron de la España del sur y del centro. Uno de ellos tenía su capital en'Granada. a színdarabra gondoltam. . — Minthogy kedvünk volt színházba menni. sok taps volt az előadás alatt. jól felelsz majd az iskolában. Hassán quería mucho a su mujer y siempre cumplía todos sus deseos. Ezért sok taps volt az egész előadás alatt. Minthogy magammal hoztam a látcsövet. Fátima era muy hermosa. hogy helyem egy páholyban volt. 5. mert jobban látok a földszintről. Nem sajnálom. Hace muchos años vivía en Granada un rey árabe. Az előadásnak nagy sikere volt. Los árabes reinaron en España siete siglos. La Reconquista fue terminada en el siglo quince. LECCIÓN VEINTICUATRO Lección de I repaso . jól fogsz felelni az iskolában. a munkások hazamentek. — Mivel a színészek jól alakították szerepüket. Como eran más fuertes que los españoles. 196 * . — Minthogy megtanultad az uj szava­ kat. hanem Feri barátommal. mindent jól láttam. Tradúzcase al español: Tegnap vasárnap volt. Hassán.b) (Usando el gerundio) Miután befejeztem a munkát. Esta guerra de liberación de la tierra española se llama la Reconquista. J . En la España de aquella época* había varios reinos árabes. Pompás kedvemben ébredtem.

con asombro de todos. *. Los años pasaban y la nieve sólo estaba arriba en los altos picos de la Sierra. donde se encuentra Granada. en Granado cayó una gran nevada. Tú querías ver las montañas siempre blancas. No he visto nunca tanta nieve. vio con sorpresa las montañas tan blancas como la nieve. Un día de. Pero un día. quiero morir . Es la flor de los almendros.Señor — contestó el bufón —. No nieva nunca. ver las montañas siempre cubiertas de nieve. Y desde entonces. durante el reino de Hassán.¡Qué alegría! La nieve ha vuelto a cubrir las montañas. la más alta de España. respetando el género de muerte escogido. Hassán se sonrió y le contestó: — No es nieve.Señor — suplicaba el bufón — permíteme. Granada está situada aJ pie de la Sierra Nevada. Quiero x ver las montañas siempre blancas. por lo menos.almendros y replantarlos en las laderas más próximas de estas montañas. como cuenta la leyenda. el cual le condenó a muerte. . la nieve desapareció. en primavera. . Es más bonito. Muy contenta corrió hacia su marido y le dijo: . Llueve poco. todos los años. Entonces Fátima dijo a su marido: — Me gusta mucho este paisaje. Pero este deseo era más difícil de cumplir que otros. . — Di cómo quieres morir. Siempre hace buen tiempo. que yo mismo escoja el género de muerte. El bufón rogó el perdón del soberano en gracia a sus buenos servicios anteriores. Todas las montañas estaban blancas de nieve. primavera. Fátima al salir a la terraza de su palacio. Al rey le hizo gracia la salida y le perdonó. II La mejor muerte (Anécdota) » Un bufón había ofendido gravemente a su soberano. el califa de Córdoba.El clima de Andalucía. Pero al día siguiente. Fátima lloraba y repetía su deseo de . El marido no sabía qué hacer para consolar a su mujer. las montañas de alrededor de Granada se visten de blanco con la flor del almendro. Le prometió cumplir su deseo algún día. *197 . es muy caluroso. y decídete cuanto antes. Pero el califa quedó inflexible. de viejo. En los pióos de estas montañas la nieve aparece en invierno para desaparecer en primavera. y para cumplir tu deseo he mandado traer de las tierras de Arabia.

*(A közmondások értelme: 1. lejtő desde entonces azóta la leyenda legenda. -~ 2.)< 198 . veszekedésre mindig van ok. ámulat i a nevada hóesés. monda de alrededor környező II. szerecsen la costa tengerpart el cristiano keresztény •. elszánja magát cuanto antes minél előbb de viejo öreg emberként hacer gracia tetszik Ja salida elmés mondás respetar tiszteletben tart. amely condenar (el)ítél el perdón megbocsátás. betolakodó la liberación felszabadítás. la cual aki. tájkép siguiente következő eonsolar (consuelo. érdekében el servicio szolgálat. escoges) kiválaszt decidirse elhatározza magát.III Refranes H a y moros en la costa.* H a y moros y cristianos. Mórok vannak a tengerparton : Veszély közeleg. kedvéért. kiszolgálás anterior előbbi. fel la terraza terasz el palacio palota el almendro mandulafa la almendra mandula Arabia Arábia replantar átültet la ladera hegyoldal. la muerte halál el bufón udvari bolond ofender megsért. árabe arab apoderarse de hatalmába kerít vmit conquistar meghódít montañoso hegyes reinar uralkodik la guerra hábor. Vannak mórok és vannak keresztények: A nézetek eltérnek. tekintetbe vesz III. consolamos) meg­ vigasztal prometer megígér arriba fent. több el clima éghajlat caluroso forró estar situado fekszik al pie de lábánál el pieo csúcs desaparecer eltűnik el asombro csodálat. Vocabulario I. felszabadulás la tierra föld la Reconquista visszahódítás fue terminada befejeződött la época időszak. fejedelem el califa kalifa el cual. havazás ' el paisaje táj. előzetes inflexible hajlíthatatlan suplicar könyörög por lo menos legalább escoger (escojo. megbánt el soberano uralkodó.ú el invasor támadó. megkegyelmezés en gracia a (elöljárószó) -ra való tekin­ tettel. el moro mór. korszak vario különféle.

i Expliqúese el empleo de los varios tiempos de los verbos en el trozo de lectura •"Nieve y flores". con una línea ondulada. (Por este motivo. 2. 3. (Véase la gramática de la lección 19. — A szegény ember a legkisebb pénzösszeggel is meg lesz elégedve. — Vasárnap a legmagasabb hegyre mentünk feL — Szüleim a felsőbb emeleten laknak. adtam nővéremnek. el pretérito presente. subráyense todos los verbos del trozo.) Tegnap a színházba jnentünk. hogy felmegyünk a hegyre. — Te kevesebbet tanulsz. en primavera. 3. — Pállal akartunk beszélni. mint a másik. durante el reino de Hassán? ¿Qué dijo Fátima a su marido? ¿Cómo cumplió Hassán el deseo de su mujer? ¿De . con dos líneas . — Elér­ kezett az utolsó pillanat. — A tanár elolvasta a-tanulók által megírt feladatokat. én az újságot olvastam. tegnap azonban esett az eső. — A múlt évben a városi tanács nagyon sok új házat építtetett. • Ejercicios de repaso Dígase en español: 1. — Miért nem jöttetek vasárnap hozzánk? — Nem tudtam csinálni semmit. 4. te erősebb voltál. qué color se visten. ahol Shakespeare darabjának felújítását láttuk. 2.) Nagyapám Szegeden született. 199 . mint neked. — Mialatt Feri a. és fújt a szél. — Amikor az ember szórakozni akar. — Miért nem vagytok olyan szorgalmasak.gyobb örömmel fogadtak bennünket. — Amikor András 12 éves volt.) István és én osztálytársak voltunk. (Véase la gramática de la lección 22. — Mi már elolvastuk ezeket a folyóiratokat. ¿En qué-año invadieron los árabes de África a España? ¿Qué parte de España no pudieron conquistar? ¿Cuántos siglos reinaron los árabes en España? ¿Cómo se llama la guerra de liberación de la tierra española? ¿En qué siglo fue terminada la Reconquista? ¿Cuántos reinos árabes había en España de aquella época? ¿Quién vivía hace muchos años en Granada? ¿Cómo se llamaba la mujer de Hassán? ¿Quería mucho Hassán a su mujer? ¿Qué sucedió (történt) un día. Contéstese a las siguientes preguntas: .4. és a zene is minden­ kinek tetszett. színházba vagy moziba megy. — Azt hiszem. . — Milyen volt az előadás? Nagyon jó volt. kicsi és kövér gyerek volt. con una línea. mint Máriának. — Amikor tegnap megkap­ tam a sürgönyt. és Budapesten halt meg. — Én több spanyol szót tudok. — A legnagyobb örömmel segítek neked. A jobbpartot hegyek határolják. — Ők nagyon boldogok. el pretérito imperfecto.) < > . de la manera siguientes 1. hogy mikor . — A gyere­ kek ma még nem mosakodtak. amennyit tudunk. — Budapestet a Duna két részre osztja. kiváló volt. mint én. Ő volt a legjobb ember a világon. — A mai újságot nem találtam az asztalra tett újságok közt.— Spanyol­ ország nagyon gazdag ország. melyet tegnap vettem. — Nem aludtatok eleget? — Nem tudom. (Véase la gramática de la lección 20. mint te.rádiót hallgatta. — Nagyon rosszul feleltél tegnap az iskolában. — Ez az ing gyengébb minőségű. el presente.— A DélAmerikában beszélt spanyol nyelv nem különbözik sokban a Spanyolországban' beszélt nyelvtől. — Ágnesnek hosszabb haja van. de ő nem volt otthon. vannak nyitva a múzeumok. — Barátom minden ruháját a szabóval csináltatja. minden iránt érdeklődtem. — öcsémnek nem adtam többet negyven forintnál.. — Amikor az egyetemre jártam. — A sajt. — Megmutattam a feleségemnek a megvett jegyeket.) Má délután későn jöttem haza a gyár­ ból. (Véase la gramática de la lección 21. — Tegnapelőtt szép idő volt. — Több mint ötven forintot. mint én. — Rokonaink a legna-. A színház telve volt. — A feladatokat már megírtuk. — Láttam a vásárolt könyveket. desde entonces. — Neked élénkebb szemed van. mint Mihály bácsi gyerekei? — Amikor gyerekek voltunk. — Annyit érünk. el pretérito simple con tres líneas . hogy ez a munka meg fogja haladni erőnket. felhívtam telefonon bátyámat-és húgomat. — Cukrot hozattam a bolt­ ból. — Az út nagyon hosszú volt. — Hova tetted a megírt leveleket? — Elhatároztuk.. las montañas de alrededor de Granada? 2.Ejercicios ' « 1.

LeüZhetnénk egy padra. — Ti már bizonyara láttátok az új darabot. • én vagyok. a hegyek már nem voltak olyan szépek. Podríamos sentarnos en un banco. . — Bocsáss meg nekem. hogy nem beszéltem Józseffel. — Megtudtuk. — Mivel már láttuk az új vígjátékot. Sería una tontería quedarse en casa. — Miután átadtam felöltőmet a ruhatárosnőnek. 25 LECCIÓN VEINTICINCO \. — Tegnap délután csak úgy szakadt az eső.'— Amikor megtudtam.— A tanulók a füzeteket az asztalra tették. gustar coger . . hazasiettünk. — Sajnálom. — Feleségem nagyon örült a színházjegyeknek. hogy nem írtam neked. mint ti. aki súlyosan megsértette őt. — A gyerekek sokat nevettek a moziban. (Véase la gramática de la lección 23. hogy rokonaink már a kétórás vonattal megjöttek. — Szombat délután kirándultam a he­ gyekbe. az előadás megkezdődött. mert tíz óra vdn. gyere az ebédlőbe reggelizni! — Fél nyolc lehetett. sétálni mentünk a ligetbe. — Ha majd megkaptátok a levelemet.. 200 Jólesne (Szeretnék) kirándulni.. — Te vagy az. ez halálra ítélte őt. János? Igen. Virágokat szednél.. — Apám rengeteget dolgozott a gyárban. — Mihelyt bátyám megérkezett a pályaudvarra. melyet szüleim küldtek nekem. meglátogattam őt.. ) . — Mélyebben aludtam. — Minthogy az udvari bolond súlyosan meg­ sértette a kalifát.volna itthon maradni. podr fennétek olyan jók segíteni nekem ? A reggeli vonattál utaznának." Butaság. — A király megbocsátott az udvari bolondnak. otthon maradtunk. hogy nem láttuk az új darabot. felhívott engem. amikor . — Jobban szórakoztunk. 5. Cogerías flores. • — Miután felöltözködtünk. melyeket a gyár kultúrfelelősétől kaptam. — Miután a hó eltűnt. bementem a nézőtérre.) Tegnap megkaptam a pénzt. — Megjött már a vonat? Bizonyára megjött már. azonnal válaszoljatokl — Ha majd felöltöztél. A feltételes mód jelen ideje — El condicional imperfecto o simple Példák Az egyszerű jövő idő tövéhez járulnak a folyamatos' múlt ragjai Me gustaría hacer una excursión. tendr saldr -íamos -íais -ían . hogy a barátom beteg (estaba . — Sajnáljuk. mint te. ser -ía -ías -ía . . mint azelőtt. Rengeteget táncolt. — Mit hoztál magaddal külföldről? Néhány inget és néhány pár harisnyát hoztam magammal. ¿Tendríais la bondad de ayudarme ? Saldrían con el tren de la mañana. hogy na­ gyon jól mulatott. — Hogyan mulatott Margit tegnap Vargáéknál? Azt hiszem. — Mihelyt elkezdett esni az eső.

Jólesett volna (Szerettem volna) kirándulni. pero no te­ níamos tiempo. • Deambulando por el bosque. — También a mí me gustaría hacer una excursión. el matrimonio Varga se sienta en un banco asoleado y empieza a hablar de las próximas vacaciones. — Ni que decir tiene. así sería una tontería quedarse en casa. . remar. nadar. — jEn mi vida tendría ánimos para subir a un avión I 201 . Puedes imaginarte lo contentos que estarían nuestros chiquitos de tomar el sol. ^ — En estos días sueño mucho con hacer un viaje al extranjero. — Sin dinero tropezarías con serias dificultades. Tomaríamos el sol y entretanto tendríamos tiempo para hablar de tus vacaciones que están acercándose. pero tú sabes lo cansada que estoy y. hacer excursiones en velero. de nem volt időnk. jVaya sueños I ¿Y quién te pagaría los gastos de viaje? — En eso no he pensado aún.en Mátraháza. Daría la vuelta al mundo. mar y aire. Este año yo preferiría pasar las vacaciones a orillas del Jago Bálaton. bañarse. — Con un tiempo semejante me gustaría hacer una larga excursión por los bosques de Buda. automóviles y aviones.I 2. Para emprender un largo viaje sería necesario < tener considerables ahorros en el banco. además. — Utilizaríamos todos los medios de transporte moderno : trenes. Sin embargo. Allí podríamos sentarnos en un banco. barcos. ' Jöttünk volna. Te propondría otra cosa: deberíamos ir al parque cercano. Habríamos venido. Después de dar una vuelta por los senderos del parque. Vamos a dar un paseo por el parque. Juan Varga acaba de regresar a casa de su fábrica. Viajaría por tierra. — El verano anterior — dice Ana. Yo no tendría nada en contra de un viaje por Italia o la América del Sur. en las montañas. — Yo también desearía ver mundo. ya son las cinco y media.con un tiempo. A feltételes mód múlt ideje — El condicional perfecto o compuesto Me habría gustado hacer una excursión. respiraría a pleno pulmón el buen aire primaveral y cogería para ti unas flores. ' — jQué buen tiempo hoy ! — dice a su mujer. Un viaje al extranjero sería el colmo de mis sueños. I Los Varga sueñan con hacer un viaje Es un hermoso día de mayo. — Tienes razón. —. — pasamos tres semanas agradables.

— Gracias. En un • caballo negro. Serían las ocho y media cuando recibió una llamada urgente. Nuestros ahorros. — ¿No se equivoca usted? Yo sabía que el señor Kiss saldría pero no pensaba que tomaría el tren de la mañana. Hace media hora ha salido para Debrecen. — El señor Kiss no sabía él. y he venido porque el señor Kiss me prometió que me habría preparado unos documentos. — Ciertamente. — ¿Tendría usted la bondad de decirme su nombre? ' . de donde Volverá sólo mañana. una tarde me iría. en el mejor de los casos. .« • • III Umbral En el umbral sentado. — Siento decirle a usted que el señor Kiss no está.' ' — Pues bien. En media hora habríamos arreglado todos nuestros asuntos. — ¿Qué le digo al señor Kiss cuando vuelva? — Dígale que vendré a verle pasado mañana a las nueve menos -cuarto. jQué lástima ! Yo habría podido venir más temprano. Las ocasiones inesperadas surgen en el momento menos pensado. pero.mismo que tendría que salir ya por la mañana. de niño discurría . bastarían para hacer un modesto viajecito al Bálaton. Ayer hablé con él por teléfono. — ¿Me haría el favor de decirme cuándo volverá? — Al marcharse me dijo que volvería mañana con el tren de la tarde. Quizás se nos presente aún la ocasión de realizar un viaje al extranjero. ¿qué se le va a hacer? Tendré que esperar hasta jueves. Me habría gustado hablar con él hoy. ya lo veremos.— ¡A qué tanto hablar! Todo eso son sueños y nada más. — ¿Quién lo diría? Es decir. — No las merece. •202 . II Conversación — Desearía hablar al señor Kiss. Mi madre por la casa ¡cómo me llamaría ! Por la ciudad mi padre I cómo me buscaría 1 Andando en mi caballo con mucha gallardía. Soy Pedro Kovács. A no sé qué comarca sin nombre llegaría. — Le diré al señor Kiss que usted ha pasado para verle. pero no sabía que se marcharía. podré hablar con él sólo pasado mañana. Me dijo que me esperaría esta mañana a las diez.

nacido en 1889) 203 . Mi madre. ya corría. Nadie por qué sabía . Madre. . Con ella en una iglesia blanca me casaría. Proezas del camino sin fin le contaría. madre". Pero del propio sueño corriendo. Con esto abro los ojos ebrios de fantasía. Me le colgaba al cuello . por seguro que nos perdonaría. jamás la dejaría. Corría por la casa.Una princesa rubia rubia rae > esperaría. . la dulce madre. bien sabido que nos bendeciría. Y a todos los amigos mi historia contaría : ¡Bandido de muchacho ! ¡Quién nunca lo diría I Y la ciudad entera se maravillaría. "Ven.sabe que la enamoraría. Arturo Capdevilla (poeta argentino. . Mi padre. repetía. . Y como bien se .

vminek a teteje habría podido venir jöhetett volna ¿aria la vuelta al mundo bejárnám az arreglar (el)rendez el asunto ügy. sueñan con hacer un viaje utazásról el medio de transporte szállítási v. ennek ellenére inesperado nem remélt. ma délelőtt nadar úszik remar evez serían lehetett el velero vitorlás hajó la llamada (telefon)hívás al extranjero külföldre urgente sürgős ¡vaya sueños! micsoda álmokI al marcharse amikor elment el gasto kiadás. el bosque erdő el automóvil autó deambular andalog el avión repülőgép respirar (be)lélegzik. költség ¿quién lo diría? ki hitte volna? („ki los gastos de viajé útiköltség mondaná v. el nombre név tengeren és levegőben ciertamente természetesen /_ tropezar (tropiezo) (bele)ütközik vmibe • el documento okmány (amibe: con) ' III. tájra la America del Sur Dél-Amerika la proeza hőstett 204 . surges) előtűnik. meg­ cercano közeli jelenik. vagyok realizar megvalósít sin embargo mégis. siento decirle a usted sajnálattal el sendero ösvény. mint kisni que decir tiene ehhez szó sem fér * gyerek emprender un viaje útra kel discurrir. álmodnak közlekedési eszköz hacer un viaje utazik el medio eszköz con un tiempo semejante ilyen időben el transporte szállítás semejante hasonló el barco hajó . dolog egész világot viajar utazik ¿qué le digo? mit. nem várt con un tiempo así ilyen időben surgir (surjo. adódik allí ott en el momento menos pensado amikor tomar el sol napozik legkevésbé gondolunk rá dar una vuelta sétál egyet II. ábrándozik emprender vállalkozik vmire (amire: con mucha gallardía nagy délcegen tárgyeset) >• la gallardía délcegség . tavaszi . viItalia Olaszország dékre. el umbral küszöb la dificultad nehézség de niño gyerekkoromban. nada más -semmi több lo cansada que estoy hogy milyen fáradt en el mejor de los casos a legjobb esetben . mondjak neki? por tierra. szellem. el pulmón tüdő el ánimo lélek. gyalogút közlöm önnel asoleado napos. elgondolkodik. bátorság primaveral. mondta volna ezt?") el colmo betetőzés. napsütötte no está nincs itt * a orillas de partján. szív ¡en mi vida! (soha) életemben a pleno pulmón teli tüdővel tener ánimos para bátorsága van vmihez. jelentős a no sé qué comarca sin nombre nem is no tener nada en contra nem ellenzi tudom. hogy milyen ismeretlen. mar y aire szárazföldön. considerable tekintélyes. partjain de donde ahonnan lo contentos que estarían hogy milyen saldría el fog utazni vidámak lennének tomar el tren vonattal utazik t esta mañana ma reggel.Vocabulario I.

V VESTIRSE öltözködni me vestiría te vestirías se. vería.SÍD fin vég nélkül enamorar szerelmet ébreszt vkiben. -ías. verían látnék stb. hogy bandido de muchacho ebadta kölyke el bandido bandita nunca valaha. ábrándjaim elől propio saját jamás soha(sem) dejar elhagy colgarse al cuello nyakába csimpaszkodik colgar (cuelgo. -ían. ábránd(ozás) del propio sueño corriendo menekülve álmom. bien sabido természetes bendecir (bendigo. Tomaría el sol. hogy azok az igék. bendices) megáld por seguro que biztos. serías. estarías. volnék stb. -ía. megrészegült vmitől (amitől: de) la fantasía képzelet. serían lennék. és 80) és a feltételes mód jelen ideje képzés szem­ pontjából közel áll egymáshoz. nem pedig a tőhöz illesztik. veríamos. Tendríamos tiempo. veríais. volnék stb. amelyek 205 . amennyiben a ragokat egyformán a főnévi igenév­ hez. úgy képezzük. estarían lennék. -íais. estaríamos. estaríais. soha maravillarse csodálkozik con esto. seríamos. A feltételes mód jelen ideje egyszerű igealak . hogy az ige fő­ névi igenevéhez tesszük a folyamatos múlt ragjait: -ía. udvarol vkinek (tárgyesettel) la iglesia templom casarse egybekel . Az egyszerű jövő idő (vö. verías. Ebből következik az is. hogy miért Arturo Artúr Gramática 140 . függ el cuello nyak nadie por qué sabía senki sem tudta. estaría.vestiría nos vestiríamos os vestiríais se vestirían öltözködnék öltözködnél öltözködne öltözködnénk ' öltözködnétek \ öltözködnének t ' szeretnék szeretnél szeretne szeretnénk szeretnétek szeretnének vería. 79. ekkor ojos ebrios de fantasía ábrándozásba merült szem(em) ebrio részeg. colgamos) (fel)akaszt. ezzel. Példák a ragozásra: AMAR szeretni amaría amarías amaría amaríamos amaríais amarían Ugyanígy : SER EtfTAR VER sería'. -íamos. seríais. Ráérnénk. estaría. sería. A feltételes mód jelen ideje — El condicional imperfecto o simple Napoznék.

maldeciré. vissza? Fél kilenc lehet (vagy: lehetett). jövő idejű cselekvés kifejezésére. Teliál: DECIR ' mondani HABER . 2. 81. d) Me dijo que volvería mañana. b) az udvarias kijelentésben vágy kérdésben (mint a magyarban). Desearía hablar al señor Kiss. A feltételes mód jelen idejét a következő esetekben használjuk : a) a feltételes jelen kifejezésére. Azt mondta nekem. hogy holnap fog visszajönni. -ném stb. a) b) Mást javasolnék neked. így pl.rendhagyóan (tővállozással) képezik jövő idejüket. ez a mondat: ¿Quién lo diría ? — egyformán jelentheti: Ki hinné? vagy: Ki hitte volna? 206 . rágnak megfelelően. 141 A feltételes mód jelen idejének használata Te propondría otra cosa. -nőm.) . • Kiss úrral szeretnék beszélni. bendeciría. ugyanazt a rendhagyóftágot a feliételes mód jelen idejében is megtartják. — A bendecir (áldani) és a maldecir (átkozni) ige — bár a decir rendhagyóságát követi — a jövő időben és a feltételes mód jelen idejében a fő­ névi igenévhez teszi a ragokat: bendeciré. a magyar -nék. Megjegyzés. d) múlt időben álló főmondati állítmány után a mellékmondatban. maldeciría. ¿Me haría el favor de decirme cuando volverá? c) Serían las ocho y media. (segédige) HACER csinálni PODER -hatni PONER tenni QUERER szeretni SABER tudni SALIR kimenni TENER bírni VALER érni vmit VENIR jönni < diría habría haría podría pondría . hogy mikor jön. és 132. vö. dirías habrías harías ' podrías pondrías querrías sabrías saldrías • diría hubríu haría podría pondría « dlríimioK diríais habríais haríais podríais pondríais querríais sabríais saldríais tendríais valdríais vendríais dirían habrían harían podrían pondrían querrían • habríamos haríamos podríamos pondríamos querríamos sabríamos saldríamos tendríamos valdríamos vendríamos querría sabría saldría tendría valdría vendría ' querría sabría saldría tendría valdría - sabrían saldrían tendrían valdrían vendrían tendrías valdrías vendrías vendría ^ Megjegyzés.' — A feltételes mód jelen ideje a spanyolban tehát múlt idő értelmével is bír. Lenne olyan szíves megmondani nekem. c) a jelen és a múlt valószínűség kifejezésére (akárcsak a jövő időket. akárcsak a magyarban. b.

hogy ön milyen Tú sabes lo cansada que estoy. Habríamos arreglado todos núestros asuntos. múlt idejű állítmány után következő mellékmondat­ ban.*•£** A feltételes mód múlt ideje — El condicional perfecto o compuesto Yo habría podido venir más temprano. Megjegyzés. amelyre vonatkozik. milyen régiek ezek a szobrok és ezek a képek. Pl. ha fürödhetnének és evezhetnének. El tudom képzelni. 143 A „hogy milyen" fordulat spanyol fordítása Te tudod. I A magyar „hogy milyen" fordulatnak a spanyolban sajátos szerkezet feléi meg: a szerkezetet a változatlan lo névelő vezeti be.. Fíjate lo viejas que son esas estatuas y lo viejos que son estos cuadros. Elképzelheted. P á r elmondta nekem. Elintéztük volna összes ügyeinket. hogy a feltételes mód múlt ideje befejezett jövő értelmével áll. hogy niilyen fáradt vagyok. 207 . az iratok már készen lesznek. Jöhettem volna én korábban. hogy milyen kemény lehel(ett) a harc. Puedo imaginarme lo dura que habría de ser la lucha. — Bár ritkán. Kiss úr megígérte nekem. de előfordul az is. Példák a ragozásra: IR menni • habría ido habrías ido habría ido habríais ido habrían ido mentem volna mentél volna ment volna mentetek volna mentek volna i LAVARSE mosakodni me habría lavado te habrías lavado se. akárcsak a magyarban. További példák: Pablo me ha contado lo buenísimo que es usted.) — A nehézkes feltételes múlt helyettilyenkor a spanyol inkább a feltételes jelent használja. A melléknév nemben és számban egyezik a főnévvel. lóNézd. (Mire hozzá megyek. ezt követi a melléknév (vagy határozószó). hogy milyen boldogok lennének gyerekeink. Puedes imaginarte lo contentos que estarían nuestros chiquitos de • bañarse y remar. hogy majd elkészít nekem néhány okiratot. El señor Kiss me prometió que me habría preparado unos documentos. és csak ezután következik a que kötőszó. habría lavado os habríais lavado se habrían lavado mosakodtam volna mosakodtál volna mosakodott volna mosakodtatok volna mosakodtak volna. habríamos ido mentünk volna nos habríamos lavado mosakodtunk volna A feltételes mód múlt idejével múlt idejű feltételt fejezünk ki. A feltételes mód múlt ideje összetett igealak : az haber segédige feltételes módjának jelen idejéből és a fö'ige participio-]ábój áll.

. További példák : En su vida le había visto. önálló (fő)mondatban i» előfordul. Un viaje por Italia o la AméUtazás Olaszországon vagy Dél­ rica del Sur. En la vida he visto cosa semejante. 146 A kijelentő mód jelen idejének használata felszólító mód helyett Mit mondjak neki? . tengeren és levegőben utaznék.Usted no sabe lo desgraciados que somos. Amerikán keresztül. bár ritkábban. A spanyolban nem ismételjük meg áz elöljárószót a felsorolásban szereplő többi főnév előtt. ¡Lo hermoso que es! Milyen szép I — ¡Lo bien que habla! Milyen jól beszél I — ¡Lo que nos hemos reído de éli Mennyit nevettünk rajta I — Főnévvel együtt inkább az alábbi szerkezetet használjuk : ¡Que muchacha tan hermosa! Milyen szép lányi — / Qué libros más interesantes! Milyen érdekes könyvekl *4*| (Az elöljárószó egyszeri kitétele felsorolásban Szárazföldön. Megjegyzés. személyben gyakori a kijelentő mód jelen idejének használata a felszólító mód helyett. 145 A tagadószó elhagyása az „en la vida" kifejezésben .fiogy csináljam? Mikor utazzunk? ¿Qué le digo? . hogy milyen szépek ezek a dolgok. hogy milyen erős vagy 1 Nem tudjátok. » t jA ver lo fuerte quo eres I No sabéis lo hermosos que soa esos objetos. 147 A de elöljárószó használata jelzős kifejezésekben Az ebadta kölykei . különösen a társalgás nyelvében. Soha életében nem látta őt. az egyes és többes szám 1. ¡En mi vida tendría ánimos para Soha életemben nem volna bátorsubir a un avión! ságom repülőgépre felülni. Viajaría por tierra. a magyarban viszont az elöljárószónak megfelelő ragot minden •esetben meg kell ismételni. mar y aire. ön nem tudja. ¿Oómo lo hago? ¿Cuándo salimos? A spanyolban. hogy milyen szerenesetlenek vagyunk. pl. Soha életemben nem láttam hasonló dolgot. A magyartól eltérően az „en la vida" („soha életemben nem") kifejezés állító alakú.'* Szegény testvérem! ¡El bandido de muchachol jPobre de mi hermano! 208 y . — A fenti szerkezet. Lássuk csak.

nem tudja elképzelni. felhasználva az összes modern közlekedési eszközöket. — Meglátogatnátok bennünket. hogy milyen rossz a könyv. További példák: el bueno del viejo a jó öreg ¡La buena de Maríal Az a jó Máriai jEste picaro de abogado! Az a ravasz ügyvéd! ¡Perdona a la muy infeliz de Bocsáss meg a te szerencsétlen tu madre! anyádnak! ¡Tonto (-a) de mí! Ó én ostoba! ¡Desdichados de nosotros! Ó mi szerencsétlenek! ¡Ay de ti. hogy Lajos bácsi Budapestre fog utazni. -^. hogy a rokonok meg fognak látogatni bennünket. Contéstese a las preguntas siguientes: ¿Qué le gustaría a usted hacer en un hermoso día de mayo? ¿Qué haría usted deambulando por el bosque? ¿Para quién cogería usted flores? ¿Dónde se podría tomar el sol? ¿Cuándo tendrá usted sus vacaciones? ¿Dónde preferiría usted pasar sus vacaciones? ¿Qué haría usteda orillas del lago Balaton? ¿Ha viajado ya usted en el extranjero? ¿Qué países conoce usted? ¿Le gustaría a usted dar la vuelta al mundo? ¿Preferiría usted viajar por tierra. mar o aire? ¿Qué medios de transporte utilizaría usted? ¿Tendría usted ánimos para subir a un avión? ¿Tiene usted ya muchos ahorros en el banco? 2. — Elmondtam Péternek. Argentínában sok alkalom adódna (arra). Ez nyomatékosabbá teszi a kifejezést. Fél évvel ezelőtt (azt) írta nekem levelében. — Habría venido más temprano. hogy nagyon fog örülni látogatásunknak. — Me vestiría rápidamente. — Mondtad. hogy Józsinak nem lesz ideje. 3. de már késő van.Jelzős kifejezésekben. aki Argentínában él. hogy milyen szerencsétlenek ezek a lányok. 4. — Mondtátok. de nem akart. — Saldría de casa. — Estaría en casa. hogy te el fogsz utazni. hogy milyen erős Ferenc és Artúr. 14 Spanyol nyelvkönyv — 66X4 209 .Nem tudod elképzelni. hogy milyen nehezek ezek a feladatok. — Podría salir para el Bálaton. — Lenne (ön) olyan szíves idenyújtani nekem a sót? — Elmennénk hazulról. Dígase en español: a) Napoznék. hogy szü­ leim milyen jók. — Sería feliz. b) Én tudtam. si me apercibo! Jaj neked. — Önök napozhattak volna. — János elment volna hazulról. — Tendría que hacer muchas cosas. ha rajtakaplakl ¡Ay de los vencidos! ^ Jaj a legyőzötteknek! Ejereieios 1. — Mária megírta. gyakori a de elöljárószó kitétele. — Olvashattunk volna egy könyvet. — Milyen csúnya ez a kép 1 — Milyen jól beszél az apád spanyolul 1 — Mennyit nevettetek rajtunk ! — Soha életemben nem láttam ilyen szép szobrokat! — Életé­ ben nem hallott ilyen szép zenét. Nekem volna bátorságom repülőgépbe szállni. — Lo diría todo a Pablo. hogy milyen jó (ember). — Me habría bañado cada día. Soha életemben nem gondoltam volna. Test­ vérem (azt) írta nekünk. — Me bañaría cada día. — Haría una excursión. de nem érek rá. de most el kell menned. Conjúguense en el condicional los verbos de las oraciones siguientes: Desearía hablar con mi hermano. hogy Kiss úr el fog jönni. — Hadd lássuk. — Mi nem tudjuk. — Escribiría unas cartas. — Szüleink megírták. — No me maravillaría de nada. — írnál szüleidnek levelet. — Kirándulhat­ nának. hogy spanyolul beszéljen az ember. különöseb felkiáltásokban. hogy Anna milyen fáradt. Nagyon jólesnék nekünk világot látni. — Tudtuk. — Leería este libro. hogy a vonat késni fog. hogy meg fog hívni bennünket. — Ti nem látjátok. feleségemet és engem. de el kell utaznotok. — Vendría sin falta. Aki nem ismeri őt. — Querría ver al señor Kiss. Szárazföldön és tengeren utaznánk. de esik az eső. hogy Argentínába fogok utazni. c) János tudja. feleségem azonban félne a levegőben utazni. . Tradúzcase al español: Van egy testvérem. hogy néhány hetet töltsünk otthonában.

engordar los puercos. Es el cartero que le trae una carta. Pero tú sabes lo ocupada que estoy.LECCIÓN VEINTISÉIS A kötőmód hasznalata Ahora. No creáis que aquí. cultivar el huerto. estando ocupado en la ciudad desde la mañana temprano hasta muy entrada la noche. Luego. Sea como sea. durante el día estoy sola. Ana lee la carta que dice : Tucumán. mosl sokat kell dolgoznom. Nada de eso. al fin. — piensa Ana. en la Argentina. Pero ahora. No tenemos hijos. hogy sógornője ír neki. Ana está muy contenta de que su cuñada le escriba. no puede ayudarme a criar gallinas. Nuestra pequeña "estancia" me da mucho trabajo. Por extraño que parezca. es un filatelista apasionado. Perdóname si no he respondido a tu última carta en seguida. porque mi marido. akár nem. debo tra­ bajar mucho. Hace mucho que no nos había escrito. también nosotros aquí debemos trabajar a más no poder si queremos vivir tranquila y cómodamente. Una invitación Llaman a la puerta. que América es el paraíso terrenal. — Estoy muy contenta de que me escriba. cuidar los árboles frutales. he de hacerlo todo yo misma. Tengo curiosidad de saber qué escribe. La carta lleva sellos de franqueo argen­ tinos. Ana querida: Llevo sin escribirte mucho tiempo. lo cierto es que para 210 . Sueño con el día en que pueda descansar un poquito. quiéralo o no. la tierra de promisión. Ana se sienta en el sofá. Akár tetszik. abre el sobre prestando atención a que no deteriore los sellos porque su hijo menor. — Una carta de mi cuñada que vive en la Argentina. Anna nagyon boldog. 5 de Mayo 1958. Paco. la vida es como un cuento de hadas. quiéralo o no. debo trabajar mucho. Ana corre a abrirla.

mona se queda. podemos daros hospitalidad por unas semanas. Ardo de deseos de veros. no desdeñes un consejo. ¿podría llevar a Zaragoza a mi perrico? — En la perrera tomándole billete. Aunque seas muy sabio y viejo. estaríamos dos semanas de huéspedes en vuestra casa en Budapest. ya lo arreglaré todo. mi marido y yo. la manteca de cerdo. Repito : los gastos de viaje no os den cuidado. — contestó el empleado. Y ahora voy al grano : he de hacerte una proposición. 211 . — Bueno. — Diga usted.. ¿Qué os parecería. Siento sólo que mi marido no esté del todo contento con su empleo actual : trabaja mucho y gana relativamente poco. nos aseguran entradas no insignificantes. para visitarnos? Aunque no somos ricos. Ahora bien. III Refranes Aunque la mona se vista de seda. En cambio nosotros. Con afectuosos saludos. un viaje a la América del Sur. ¿qué opináis de todo eso? Esperamos vuestra respuesta inmediata.ganarse la vida es preciso que uno sepa bien su oficio. — ¿Y cuánto vale? — Dos reales. las hortalizas y frutas que vendo. tuya siempre Dolores II En ferrocarril (Chiste) — ¿Cuánto cuesta de aquí a Zaragoza? — preguntó un aragonés al despachaba los billetes del ferrocarril. pues déme usted dos billetes de perro. Dicho sea de paso que no trabajo en balde : los huevos. Sin embargo. y ya que somos más acomodados que vosotros. No digas mal del año que pasado no sea. a ti y a tu marido. — ¡Cáspita ! ¿Quiere usted seis? — No. Mis vecinas me felicitan de que tenga una finca tan provechosa. ¡Cuánto pienso en vosotros! ¡Qué gana tengo de veros! Hace mucho que mi marido no te ha visto. os ofrecemos pagar el precio del pasaje de Genova a Buenos Aires. espero que en el futuro más inmediato encuentre un empleo más lucrativo. señor. y que le guste. — ¡Caramba! ¡Es muy caro! ¿Quiere usted cuatro? — Aquí no se regatea. Espero que vengáis lo antes posible. no teniendo hijos. — Ocho reales.

gazdaság. lényege la proposición javaslat. varázslónő el paraíso paradicsom terrenal földi la promisión ígéret nada de eso szó sincs róla („semmi ebből") nosotros aquí mi itt sea como sea bárhogy is van lo cierto es que annyi biztos. találkozik (akivel: tárgyeset) lucrativo jövedelmező voy al grano rátérek a lényegre el grano magva. el cerdo sertés. kopognak („hívnak az ajtóhoz") el cartero postás. egészen el empleo állás. viszonylagos en el futuro a jövőben inmediato közvetlen. alkalmazás relativo aránylagos. árusít. encontramos) talál. lángol dar cuidado gondot okoz afectuoso szívélyes el saludo üdvözlet II. la invitación meghívás llaman a la puerta csengetnek. jövedelem insignificante jelentéktelen felicitar gratulál (akinek: fárgyeset. hogy el oficio mesterség dicho sea de paso que mellesleg szólva el paso lépés. nyújt. disznó cultivar művel frutal gyümölcs­ ei árbol frutal gyümölcsfa sueño con el día en que alig várom már azt a napot. is el mono. amihez: de) la finca (falusi) birtok. különös I. felnevel el puerco. aunque még ha . megrongál el filatelista bélyeggyűjtő apasionado szenvedélyes Tucumán (tartomány és város Argentínában) llevo sin escribirte mucho tiempo már régóta nem írtam neked la estancia (Amerikában :) (állatte­ nyésztő) farm. de aquí innen el aragonés. gondol lo antes posible minél előbb ardo de deseos nagyon vágyódom („égek a vágytól") arder ég. veleje. amikor el cuento de hadas tündérmese el hada (nőnemű szó) tündér. tartózkodás desde la mañana temprano hasta muy entrada la noche kora reggeltől késő estig criar tenyészt. aragonesa aragóniai al que attól. . azonnali encontrar (encuentro. ad deteriorar megsért. minthogy acomodado jómódú el pasaje hajóút. átkelés de huéspedes mint vendégek el huésped. (Spanyol­ országban:) lakás. telek provechoso jövedelmező del todo teljesen. birtok. la. szoba. elintéz el real reál (spanyol pénz: 25 céntimos) regatear alkuszik ¡cáspita! az áldóját 1 el perrieo kiskutya la perrera kutyaketrec (vasúton) ¿cuánto vale? mennyibe kerül? III. már régen prestar atención ügyel valamire (amire: a) prestar kölcsönöz. portó hace mucho már régóta. mondat dar hospitalidad vendégül lát. levélhordó el sello de franqueo levélbélyeg el franqueo bérmentesítés. . la huéspeda vendég ahora bien nos hát opinar vélekedik. átutazás en balde hiába la manteca (de cerdo) (disznó)zsír la hortaliza zöldség 212 la fruta gyümölcs la entrada bevétel. befogad vkit (akit: a) la hospitalidad vendéglátás ya que mivel. akár nem („akarjam vagy nem") extraño furcsa. aki despachar elad.Vocabulario quiéralo o no akár tetszik. közeli. la mona majom la seda selyem desdeñar megvet .

és a mellékmondat tartalmát bizonytalannak. pontjában már megismerkedtünk a kotornod jelen idejének képzésével és főmondatban történő használatával. hogy fáradt. kijelentő módot használunk. No afirmo que mi hermano tenga razón. — Mihelyt azonban bizonyosságról van szó.) Ez az úr azt állítja. hogy hány óra van. es posible = lehetséges = lehetségesnek tartom : egyéni vélemény): Es posible que Carlos se quede en casa. hogy eljönnek. hogy a kötőmódot a mellékmondatban a magyar felszólító mód értel­ mével használjuk. hogy sok pénzed van? (Hiszen mi tudjuk. hogy ez így van. hogy igaza van. pontjában ismertetett eseteken kívül a spanyolban kötő­ módot használunk a mellékmondatban: 1. melyek egyúttal egyéni véleményt vagy érzelmet fejeznek ki (pl.Gramática 148 A kotornod használata A nyelvtan 105—107. Állítom. Olyan személytelen igék és kifejezések után. kétkedő. No prometemos que nuestra hermana te escriba una carta. hogy találok most egy taxit. Nem tudjuk. hogy Pál Spanyolországba utazik. 2. hogy testvéremnek igaza van. hogy Pál Spanyolországba utazik. Lehetséges. hogy nőtestvérünk leve­ let ír neked. Nem hisszük. hogy Károly otthon marad. Vessük össze az alábbi példákat :t ¿Niegas que tienes mucho dinero ? No ignoramos que Pablo sale para España. A nyelvtan 107. hogy madridi. Nem állítom. Lehet. Afirmo que él tiene razón. Ezen túlmenően azonban a spanyolban gyakran találunk kötőmódot ott is. Es improbable que halle un taxi ahora. Ha a főmondat állítmánya mondást. Tagadod. gondolást kifejező ige. Puede ser que sea así. hogy a spanyol sok esetben egyéni érzelmeitől függően használ kije­ lentő vagy kötőmódot (1. hogy így van. 213 . ahol a magyarban kijelentő mód van. Anna tagadja. No creemos que vengan. kétesnek akarjuk feltüntetni: így első­ sorban tagadó és kérdő főmondat után : No sé qué hora sea. lejjebb a példákat). Jól van az. Nem valószínű. illetve helyes használatát nehézzé teszi az a körülmény. A kötőmód általában a bizonytalan.) Jól tudjuk. véleményt. Hihetetlen. Ignoramos que Pablo salga para España. Megjegyzés. feltételező állítás módja. Es increíble que esto sea así. Ana niega que esté cansada. Nem ígérjük. Es bueno ( = Está bien) que tú estés aqui. Ugyanott rámutat­ tunk arra. Nem tudom. Este señor dice que es de Madrid. (Nem kétséges. hogy van. Megértését. hogy te itt vagy.

hogy a vonat nem indul pontosan. c) megengedő kötőszók után : aunque. bien que. Sajnálom. hogy Péter nem jöhet. ho#y ő ezt már Uul\n. Lamento que Pedro no pueda venir. d) tagadó értelmű vagy kizáró kötőszók után : sin que anélkül. mégpedig: a) célhatározói kötőszók után : a fin de que. abban az esetben. cuando. noha. a no ser que. b) feltételes kötőszók után : caso que. salvo que ha csak nem . h a . en caso de que. Sajnálom. Előfordul. ki­ véve. hogy. csodálkozást) kifejező igék után : Me alegro de que aprendas español. Érzelmet. 214 . Es (una) lástima que Ana no nos escriba. después (de) que miután.9. Ana tstá contenta de que le escriban cartas. a que. Nagyon örülünk. antes (de) que mielőtt. Örülök. hogy kétriink. hogy belelek víigyfok. Kár. Nyilvánvaló. Ideje már. hanem biztos tényt. excepto que. ha . habár. mientras (que) mialatt. en cuanto que mihelyt. — Ha azonban a személytelen ige vagy kifejezés nem fejez ki egyéni véleményt. que. hogy későn érkezünk. ha. hogy . a menos que. . para cuando amíg. Nyilvánvaló. hogy Lajos nem tudja a nyelvtant. hasta que. tan pronto como. hogy . miközben. que no hogy ne(m). sin embargo que = annak ellenére. hogy leveleket írnak neki. aun cuando = ámbár. Furcsa. no obstante que. a despecho que. Csoda lesz. még ha . para el caso de que. Temen que lleguemos tarde. con tal (de) que. hogy spanyolul tanulsz. Megjegyzés. azért. kedélyállapotot (örömet. f) időhatározói kötőszók u t á n : apenas. Es hora de que nos marchemos. hogy Anna nern ír nekünk. hogy segít nekem. 7?o. is. hogy nincsen igazad. por más que. Le agradezco a usted que me ayude. Könnyen lehetséges. e) ellentétet kifejező kötőszók után : a pesar de que. Hálás vagyok önnek. siempre que. sajnálkozást. para que. 3. como amikor . Consta que aquel hombre es un estafador. Mellékmondati kötőszók után. Es fácil que lleguemos tarde. Anna örül. hogy már megy. Es extraño que él lo sepa ya. dado caso que. porque. ha. hogy az az ember szélhámos. hogy. como = feltéve. hogy Pál már nem beteg. de modo que = avégből.9z. ha van pénzük. Annyi biztos. jóllehet. hogy menyünk.Es malo ( = Está mal) que vosotros estéis enfermos. Ocurre (= Sucede = Acontece) que el tren no sale puntualmente. kijelentő mód áll utána : Es cierto que Luis no sabe la gramática. . Milagro será que tengan dinero. luego que. 4. Attól félnek. a condición (de) que. asi que. félelmet. Siento que usted se marche ya. Celebramos que Pablo ya no esté enfermo. Es claro que tú no tienes razón. azzal a feltétellel. de manera que.

Majd szólok önnek. ha a mellékmondat állítása bizonytalan. En caso de que venga María. Esperé hasta que vino. Partiré mañana a menos que haya mal tiempo. hogy odaadjam neked a könyvet. ha csak nem lesz csúnya idő. Az olyan vonatkozó (aki. ahová kötőszóval bevezetett) mellék­ mondatban. Apenas que llegue Francisco. amikor megjön. Por mucho que trabaje. puedo trabajar. vagy tagadó értelmű . ha jön ? Ma be fogom fejezni a munkát. Példák : Ven aquí que te dé el libro. Aunque la mona se vista de seda. Keresünk egy spanyolul tudó alkalmazottat. hogy az említett kötőszók (különösen pedig az időhatározói kötőszók) után csak akkor áll kötőmód. Para cuando volváis. Akarok mondani neked valamit. c) megengedő értelmű.) Addig vártam. No faltaré a la cita. Ott leszek a megbeszélt helyen. Megjegyzés. (A mondat tényt fejez ki. az ebéd már kész lesz. ahol. Mit mondunk Máriának. ha a mellékmondat tényt fejez ki.Jól meg kell jegyeznünk. Még ha selyembe öltözik is a majom. Nem tudok elmenni anélkül. akkor is majom marad. ¿qué le diremos? Hoy acabaré el trabajo con tal que no me molesten. dímelo. még ha taxit is kell fogadnom. mona se queda. amely. 215 . Quiero decirte algo antes de que salga el tren. No puedo marcharme sin que le vea. b) tagadó főmondat után áll. la comida estará lista. még mielőtt a vonat elindul. Buscamos un empleado que sepa el español. Mire visszatértek. Gyere ide. Bár beteg vagyok. d) megszorító értelmű : a) Quiero una habitación que dé a la calle. 5. Esteban nunca da una promesa que no la cumpla. míg meg nem jött. Se lo diré a usted cuando venga. Akármennyit is dolgozzék. amely a) kívánságot vagy feltételt tartalmaz. mondd meg nekem. Olyan szobát akarok. tudok dolgozni. hogy azi meg ne tegye. István sohasem ígér valamit úgy. Bármilyen furcsának hangzik. Holnap elutazom. hogy ne lássam őt. mely az utcára nyílik. Pál nem keres eleget. así tenga a que tomar un taxi. el asunto esta así. Mihelyt Ferenc megjön. Pablo no gana bastante. a dolog így áll. feltéve ha nem zavarnak. kijelentő mód áll. — A „bármennyire is" fordulatban a por és a que közé melléknév vagy határozószó ékelődik : Por extraño que parezca. De kijelentő módot használunk az alábbi mondatokban Aunque estoy enfermo.

Megjegyzések. hogy a parecer és creer ige után.b) No hallo quien hablo el alemán. meghagy. kötömóddal állanak . Az alábbi. Ügy látszik. hogy esik. 216 . hogy meg ne sértse a bélyegeket. kijelentő mód szokott állni: Parece que llueve. hogy sógornőm ír nekem. no tienen razón. a spanyolban a preferir és basta. Elég. sajátos szerkezetű megengedő mellékmondatokban: Sea como sea. aplicada. 3. Nem találok senkit. Debo hablarle a él. Érdekes sajátosság. Oigan lo que digan. ő nem fog hinni neked. Például: Azt mondta ( = parancsolta meg) ne­ Me ha dicho que me quede aquí. A kérést jelentő (és olykor más) igék után — a magyarhoz hasonlóan — a que kötőszó el is maradhat: Les ruego me perdonen. hogy mit jelentenek. — 1. ha viszont mond. Ana presta atención a que no deteriore los sellos. Prefiero que tú quedes en casa. bocsássanak meg nekem. hogy Mária nagyon szorgalmas. cueste lo que cueste. kem. Te vagy az első. aki németül beszél. hogy szombaton Mis padres esperan que él sábado meglátogassuk őket. Bármit is teszel. Ana es la última que lo com­ prenda. amibe kerül"). Anna vigyáz arra. Carlos dice que María es muy Károly azt mondja. egy dolog biztos. es suficiente kifejezés után que kötőszót kell használni: Jobban szeretném. 2. Espero que mi madre esté bien. Ha jelentésük megparancsol. hogy anyám jól van. illetve vár. segíts nekem. Bármit mondjanak is. Remélem. illetve remél. Odamegyünk. aki ezt tudod. elég kifejezések után ha kötőszó áll. Kérlek. Azt hiszem. Szüleim (el)várják. él no te creerá. una cosa es cierta. jóllehet bizonytalanságot fejeznek ki. Estoy muy contenta de que mj cuñada me escriba. vamos (iremos) a verles. hogy ez a kötelességem. Creo que esto es mi deber. amely javunkra ne válna. Te suplico me ayudes. ha otthon maradnál. nincsen igazuk. Tú eres el primero que lo sepas. közöl. Mindenáron beszélnem kell vele („kerül. Bagas lo que hagas. Iremos donde quieras. Basta que él diga una sola palabra. kijelentő mód következik utánuk. c) d) 6. Arra kérem (önöket). Anna az utolsó. No hay mal que por bien no venga. Nincsen olyan baj. 149 A vonzat kitétele a q u e kötőszó előtt Nagyon örülök. ha csak egy szót is szól. elvár értelmével állanak. Akárhogyan is van. hogy itt maradjak. aki ezt megérti. 4. A magyarban a jobban szeretném. ahova (csak) akarsz. Decir és esperar után aszerint áll kijelentő vagy kötőmód.

Tudod-e. hogy már késő van. hogy stb. Apám már régóta nem dohányzik. Llevar alapjelentése : hozni. — Lehet. — Nem tudom. — Ideje. — Nagybácsim nem tudja. — Bárcsak igazad volna. hogy az ige. — Nem tudom. — Jól tudom. A fenti példa szó szerinti fordítása t e h á t : Sok időt viszek (azóta). — 217 Í . — Jó. — Kár. hogy (vajon) tízkor vagy tizenegykor ön-e. hogy nem írok neked. Estoy acostumbrado a que mi Hozzá vagyok szokva. Harminc éve dolgozom már. . hogy tíz órakor jön. hogy mióta vagyunk házasok? Már 20 év óta. hogy lusták a gyerekek. Már két napja nem alszom. hogy már késő van. logy beteg. hogy. — Nem tudod. Ejercieios 1. hogy szüleink Budapesten laknak. vigyáz arra. Mi padre lleva sin fumar mucho tiempo. vérem korán kel. Már tíz éve vagyok itt ügyvéd.). hogy jövünk. főnév. hogy kint milyen idő van. További példák : Nos alegramos de que no örülünk. félek attól. hogy a gyerekek hazajöjjenek. vinni. mint pl.A spanyol nyelv érdekes sajátossága. — Pál azt állítja. hogy igazatok van. Dolores lleva en Budapest dos meses. Contéstese a las preguntas siguientes: ¿Quién llama a la puerta casi cada día? ¿Qué le trae a usted el cartero? ¿Se alegra usted mucho cuando el cartero le trae unas cartas y tarjetas? ¿De quién ha recibido usted una carta hoy? ¿Tiene usted parientes en la Argentina? ¿Le escriben a usted a menudo sus parientes? ¿Es usted filatelista? ¿Qué hacen los filatelistas? (gyűjteni = coleccionar) ¿Quién es Dolores? ¿Por qué no ha respondido en seguida a la carta de Ana? ¿Cómo se gana el pan Dolores? ¿Cómo se gana la vida el"marido de Dolores? ¿Qué proposición le hace a Ana Dolores? ¿Por cuánto tiempo puede Dolores dar hospitalidad al matrimonio Varga? ¿Qué harán en cambio? ¿Quién pagará los gastos de viaje? ¿Por qué? ¿Le gustaría a usted hacer un viaje a la América del Sur? ¿Tiene usted bastante dinero para hacer este viaje? 2. hogy mikor jön a postás? — Tudom. ¿Sabes el tiempo que llevamos casados? Veinte años. Már régóta nem írtam neked. Dígase en español usando el subjuntivo donde sea necesario: a) Talán igazad van. hogy Péter is jön. 150 A llevar ige különleges használata Llevo sin escribirte mucho tiempo. b) Lehet. hogy a testhermano se levante temprano. hogy Margit néha lusta. (Sokszor a ma­ gyarban is kitesszük a mellékmondat előtt a rámutató szót. Figyeljük meg jól az alábbi mon­ datok magyar fordítását: Llevo dos días sin dormir. — Barátaink azt hiszik. hogy nem vagytok betegek. — Tudom. melléknév vonzatát a que kötőszóval bevezetett mellékmondat előtt is megtartja. — Barátaink nem hiszik. — Tagadjuk. hogy Anna jó háziasszony. estéis enfermos. Llevaban año y medio sin verse. Dolores két hónapja van Budapesten. Llevo 10 años de abogado aquí. A magyarban a llevar igét a fenti­ hez hasonló szerkezetekben nem fordítjuk le. hogy innen nem hallom a zenét. — Nem tagadjuk. Már másfél év óta nem látták egymást. hogy Anna jó háziasszony. Llevo trabajando 30 años.

hogy tévedsz. d) Már két napja nem ettem. hogy meglátogatsz. ha legalább két hetet nálunk tölttök. mihelyt jön a postás. hogy fizetni fogjuk összes útiköltségeiteket. Era posible que en la fábrica le. — Hálás vagyok neked. — Mire a hivatalba érsz. — Mielőtt a levelet elolvasná. — A Varga házaspár nagyon örül. — Megyünk. férjed örül. — Bármilyen furcsának is tűnik. hogy az újságot csak hét óra után hozzák. Azt hiszem. és gondosan felnyitja a boríté­ kot. ha utazhat ( = alkalma van utazni). — Mi harminc éve dolgozunk ebben a gyárban. nem veszem meg az új ruhát. — Mutasson nekem egy érdekes könyvet ( = mely érdekes). hogy férje /lazöjöjjön. Megígérjük nektek. — Attól félünk. hogy ön beszél spanyolul. — Te vagy a harmadik. amit ön óhajt. hogy betegek vagyunk. — Nem megyünk el anélkül. — Nyilvánvaló. 3. eláll majd az eső. Férjem és én azt akarjuk. — Bármit is mond. aki franciául beszél? — Azt fogom tenni. Tradúzcase al español: János felesége ma nagyon boldog. hogy Argentínába utazhat. — Mindenképpen el kell utaznom Szegedre. — írni akarok szüleimnek. hogy sógornőm levelet ír nekem? Már féléve nem írt. hogy lássalak benneteket. Dolores többek közt ezeket írja: Égek a vágytól. Lehet. itt fogok maradni. — Akárhogyan is áll a dolog. Anna még nem jött haza. (még) mielőtt elutazom. hogy látogassatok meg bennünket. Ezért elhatároztuk. — Elmegyek. hogy nem megyek veletek? c) El kell mennem hazulról. — Nem sajnáljátok. Anna egy karosszékbe ül. ¡Igual que si se oyera ( = oyese) un cuento de hadas! Era preciso que Juan hiciera gestiones para obtener los pasaportes. Talán beteg. — Bár van pénzem. — Előfordul. ha esik. ha barátaink otthon vannak. — Sajnálják. — Tíz éve vagyok tanár ebben az iskolában. aki ezt mondja. hogy ne beszélnénk vele.Csoda lesz. hogy a gyárban valami különmunkát adnak neki. nem hiszek neki. hacsak nem esik. Jöjjetek minél előbb ! 27 LECCIÓN VEINTISIETE A kotornod két folyamatos múltja Ana aguardaba que su marido llegase ( = llegara) a casa y que ella pudiese ( = pudiera) contárselo todo. Amikor Anna meglátta a borítékot az argentin bélyegekkel. hogy Budapestre fogunk utazni. hogy nincsen elég pénzetek. hogy János lépéseket tegyen az útlevelek beszerzése céljából. — örülök. mert levelet kapott sógornőjétől. (de csak) azzal a feltétellel. ha meglátogatsz. — Ma itthon maradok. — Mióta nem dohányzói? — Rokonaim már két napja vannak Budapesten. — Nincs itt senki. hogy a vonat nem érkezik pontosan. még akkor is. » Ha tudnád! . ezt gondolta magában: — Lehetséges. diesen ( = dieran) algún trabajo extraordinario. Mintha csak tündérmesét hallana az ember! Szükséges volt. és hogy ö mindent elmondhasson neki. Megtörténhetett. feltéve. ¡Si tú supieras! 218 Anna várta.

era posible que en la fábrica le diesen algún trabajo extraordinario o. costara lo que costara. podía 219 . tenía que proporcionarse una cierta suma de dinero para los gasto» inevitables que exigieran los preparativos de viaje. Luego. Ana estaba en el séptimo cielo. Juan. Sopesando los pros y los contras. ¡cuántas cosas les quedaban aun por hacer 1 Lo más difícil estaba por delante. ¡Ojalá hubiese más dinero en su libreta de ahorros 1 Sin embargo. al enterarse de la gran novedad. ¡ Qué feliz se sentía de que se le presentara la ocasión de realizar sus sueños ! Le agradó que su hermana pensase en él y su mujer. Al mismo tiempo se encontraba como sobre ascuas aguardando que su marido llegase a casa y que ella pudiese contárselo todo. pero él les rogaría que hablaran.I Preparativos de viaje La carta de Dolores. estaba claro como dos y dos son cuatro que otra ocasión tan provechosa no se les presentaría otra vez. Juan no creía que se lo negasen. sino una copa llena de felicidad. Él tiempo apremiaba. en el caso peor. . Ante todo. parecía que no pudiese volver de su asombro. por lo menos con él. superfluo decirlo. Además. Se entendía por sí mismo que el matrimonio Varga aceptara la proposición tan ventajosa de sus parientes sudamericanos. necesitaba obrar con urgencia. y sintiera deseos de volver a verles. . ¡Igual que si oyera un cuento de hadas ! Se sentía como si tuviese entre las manos no la carta de su hermana. Sin embargo. Juan tenía que pedir a la sección de personal que le concedieran seis semanas de vacaciones. era preciso que hiciese gestiones para obtener los pasaportes y visados necesarios. despacio . ¡Y cuánto se alegró de que su mujer y él mismo hablasen y comprendiesen ya el español! Quizás los sudamericanos hablasen el español demasiado de prisa. porque sabía que estaban contentos con su trabajo. venía como anillo al dedo.

Como ves. Pero todo estaba en regla y. Ya temía que llegase tarde pero. no pierdo el tiempo y me preparo concienzudamente para el viaje. — Las fotos. Al comienzo. Ana tenía otra clase de preocupaciones. pues.acudir a su tío que le prestaría el dinero con tal de que Juan se lo devolviese en el plazo convenido. todo andaba mal. y como el tren se lanza por valles y colinas. II Conversación — ¿Eres tú. he repasado tu guardarropa. nos los concederán sin más ni más. en la finca de la tía Teresa. frente a mí. En la fábrica había un trabajo urgente. por lo menos. mientras que las muchachas saldrían por dos meses para Debrecen. He remendado algunas de tu prendas de vestir. he logrado dar los primeros pasos para obtener nuestros pasaportes. III De viaje Un niño. Los visados de tránsito. Luego. al fin y al cabo. no habrá dificultades en lograr el visado de entrada. {Qué lástima que los hijos no pudieran acompañarles I No estaría mal que los muchachos vieran mundo. — ¡Si tú supieras cómo me inquietaba que por alguna causa nos negasen el pasaporte ! — No hay motivo para preocuparse. Todo ha salido a pedir de boca y creo que ahora todo marchará sobre ruedas. me han prometido que extenderán nuestros pasaportes dentro de una quincena. presentar nuestros documentos de identidad. e hiciera lo que hiciera. nos lo dará fácilmente la legación? — Presentando la carta de invitación de mi hermana. 220 . rellenar no sé cuántos impresos y cuestionarios. ¿cómo has empleado tu tiempo? — He preparado las maletas y el baúl. va mirando el paisaje. pensando en las muchas cosas que tendría que arreglar. no he podido irme que después de las diez a las sección de pasaportes de la Policía. Y tú. luego. sus ojillos descubren las flores campesinas. — ¡Si supieras cuánto tiempo he pasado en la sección de pasaportes ! He tenido que aguardar un buen rato. Ana. entregar las fotos y pagar las tasas. donde la tía Matilde tendría cuidado de ellas hasta que ella y Juan regresaran de América. ¡qué se le iba a hacer 1 José y Paco pasarían el verano en provincias. Pero. Toda la noche la pasó sin pegar ojo. estaban listas porque nos retratamos hace poco. — ¿Y el visado. Juan? ¿Has logrado hacer algo en materia de nuestros pasaportes? — Sí. por dicha. este niño se llena de emoción en el viaje.

asombra esta mirada suya penetrante y tranquila. El pensamiento nuestro cesa de hilar. abstraídos. úgy megy. dolgozik con urgencia sürgősen la urgencia sürgősség proporcionar szerez cierto bizonyos. los preparativos (de viaje) (utazási) előkészületek venir como anillo al dedo kapóra jön („mint gyűrű az ujjra") el anillo gyűrű el dedo ujj estar en el séptimo cielo nem tud hova lenni a boldogságtól encontrarse como sobre ascuas tűkön ül el ascua (nőnemű szó!) izzó szén vagy vas enterarse értesül la novedad újság volver de su asombro' magához tér ámulatából como si tuviera entre las manos mintha csak kezében tartana la copa serleg la felicidad boldogság agradar jólesik. folyamodik vkihez (akihez: a) devolver (devuelvo) visszaad el plazo határidő convenido megbeszélt. negamos) (meg)tagad el visado vízum apremiar szorít. tetszik volver a ver viszontlát alegrarse de örül vminek sudamericano délamerikai demasiado de prisa túlságosan gyorsan entenderse por sí mismo magától értetődik sopesar mérlegel el pro előny. mint a nap (mint a kétszer kettő) estar por delante előtte van. kitűzött otra clase de másféle la preocupación gond sin pegar ojo anélkül.Silabea palabras que apenas oigo. (rá)ragad por falta de dinero pénzhiány miatt en provincias vidéken mientras que míg ellenben Matilde Matild II. . . Yo me he dicho ante el niño que admira el cielo rosa: él es el más poeta de los que aquí viajamos. mint a karikacsapás inquietarse nyugtalankodik el motivo ok por alguna causa valamilyen okból 221 . ráerősít. se dijera que ansia que su clara pupila aprisione los bellos pormenores que nombra. sürget obrar cselekszik. létszám conceder engedélyez. elnyer el pasaporte útlevél I. megad negar (niego. Francisco López Merino poeta platense (1904-1928) Vocabulario igual que mintha csak hacer gestiones eljár. biztos la suma összeg inevitable elkerülhetetlen exigir (exijo) (meg)követel la libreta de ahorros takarékkönyvecske acudir fordul. el paisaje olvidamos. hogy szemét behunyta volna pegar (rá)ragaszt. lépéseket tesz la gestión ügyvitel. hátra van la sección de personal személyzeti osztály el personal személyzet. ellene szóló érv claro como dos y dos son euatro világos. reposa . Los demás. lépés obtener (obtengo) megkap. en materia de ügyében todo ha salido a pedir de boca minden pompásan sikerült marchar sobre ruedas simán megy. mellette szóló érv el contra hátrány.

de viaje utazva. .preocuparse nyugtalankodik al comienzo kezdetben la Policía rendőrség por dicha szerencsé(m)re la dicha szerencse dar un paso lépést tesz retratarse lefényképezteti magát rellenar kitölt el impreso nyomtatvány el cuestionario kérdőív presentar bemutat. felfog el pormenor részlet. foldoz la prenda de vestir ruhadarab m . személypoggyász remendar (remiendo) kijavít. . vágtat cl valle völgy la colina domb. bámulatba ejt la mirada tekintet. akik . hogy felesége meg ő y él hablasen y comprendiesen már beszél és ért spanyolul. szem aprisionar magába zár. Mind a kettőt úgy képezzük. átnyújt la identidad (személy)azonosság la tasa illeték extender kiállít la quincena két hét. szemléli descubrir felfedez campesino mezei. harcvonal va mirando (egyre csak) nézi. megkap el visado de entrada beutazási vízum el tránsito átutazás sin más ni más minden további nélkül emplear felhasznál. elvonatkozva a világtól el pensamiento gondolat hilar fon. Példák a ragozásra: 222* . magaslat llenarse megtelik llenar megtölt la emoción izgalom. hogy a befejezett múlt többes szám 3. platensc La Plata-i (La Plata: tarto­ mányi székhely Argentínában) Gramática 151 (primero) y el (pretérito) imperfecto II (segundo) de subjuntivo A kötomód két folyamatos múltja — El (pretérito) imperfecto I A Juan le agradó que su hermana Jánosnak jólesett. tizenöt nan la legación követség lograr elér. ( = hablaran y comprendieran) ya el español. azonos jelentésű folyamatos múltja van. apróság nombrar (meg)nevez los demás mi többiek abstraído gondolatokba merülve. rá. rózsaszín(ű) el más poeta a leginkább költő de los que közöttünk. A kötőmódnak két. személyének -ron végződése helyébe a -se -ses -se . felindulás silabear szótagol apenas alig asombrar elképeszt. -sernos -seis -sen illetve a -ra -ras -ra -ramos -rais -ran végződéseket tesszük. alkalmaz la maleta bőrönd el baúl (nagy) bőrönd. pillantás penetrante átható. szövöget reposar pihen me he dicho magamban azt mondtam admirar megcsodál (la) rosa rózsa. útközben frente a szemközt (vkivel) la frente homlok el frente front. mély se dijera azt hinné az ember ansiar (ansio) vágyódik. hogy nővére gondol pensase ( = pensara) en él. eped vmi után (ami után: tárgyeset) claro tiszta la pupila szembogár. vidéki lanzarse robog. Juan se alegró de que su mujer János örült.

. vistieses vistiese vistiésemos vistieseis vistiesen me te se nos os se vistiera vistieras vistiera vistiéramos vistierais vistieran (hogy) (hogy) (hogy) (hogy) (hogy) (hogy) öltözködjem öltözködjél öltözködjék öltözködjünk öltözködjetek öltözködjenek (ha) (ha) (ha) (ha) (ha) (ha) öltözködnék öltözködnél öltözködne öltözködnénk öltözködnétek öltözködnének Ugyanezt a szabályt követik a rendhagyó igék is . plH A B E R (segédige) (hubie-ron) hubiese hubiera hubieses hubieras hubiese hubiera fuese fuera hubiésemos hubiéramos fuésemos fuéramos hubieseis hubierais fueseis fuerais hubiesen hubieran fuesen fueran SER lenni (fue-ron) fuese fueses fuera fueras ESTAR lenni (estuvie-ron) estuviese estuvieses estuviese estuviésemos estuviera estuvieras estuviera estuviéramos H A C E R csinálni (hieiíw o n ) hiciese hicieses hiciese hiciera hicieras hiciera DAR adni (die-ron) diese dieses diera dieras estuvieseis estuvierais estuviesen estuvieran hiciésemos hiciéramos hicieseis hicierais hiciesen hicieran diese diera diésemos diéramos dieseis dierais diesen dieran 152 A kotornod két folyamatos múltjának használata Me agrada que mi hermana piense en mí. VESTIRSE öltözködni (se vistie-ron) me te se nos os se vistiese v.I. AMAR szeretni (ama-ron) amase vagy amases amase amasemos amaseis amasen amara amaras amara amáramos amarais amaran ( n °gy) ( h °gy) ( n °gy) (h°gy) (h°gy) (h°gy) szeressek szeress szeressen szeressünk szeressetek szeressenek (ha) (ha) (ha) (ha) (ha) (ha) > szeretnék szeretnél szeretne szeretnénk szeretnétek szeretnének II. TEMER félni (temie-ron) temiese vagy temieses temiese temiésemos temieseis temiesen temiera temieras temiera temiéramos temierais temieran (hogy) (hogy) (hogy) (hogy) (hogy) (hogy) féljek félj féljen féljünk féljetek féljenek (ha) (ha) (ha) (ha) (ha) (ha) félnék félnél félne félnénk félnétek félnének III.. hogy nőtestvérem gondol rám. Jólesik nekem.

Nem hittük. Pál nem keresett eleget. Ha tehát az előző leckében (vö. -nám. hogy Mária milyen csi­ nos! . 148) közölt példákat átalakítjuk olyanképpen. hogy fiaim nem kísérhet­ nek el engem 1 Milyen kár (volt). Debía hablarle a él. ha a fiúk világot látnának. aki ezt tudná. Por mucho que trabajase ( = tra­ bajara). Olyan lakást akartam. hogy eljönnek. Quise una habitación que diese ( = diera) a la calle. Példák (figyeljük meg egyúttal a 148. Nem tudtam. No hallaba quien hablase ( = ha­ blara) el español. valahányszor a főmondat állítmánya valamelyik múlt időben vagy feltételes módban áll. A kötőmód két azonos értékű folyamatos múltját a következő' esetekben használjuk: 1. \Si supieras cuánto tiempo tenía que esperar! \Si vierais lo guapa que es María! 224* Ha tudnád.Me agradó que mi hermana pensase ( = pensara) en mi. No creímos que viniesen ( = vi­ nieran). Ana negaba que estuviese ( = estu­ viera) cansada. Era posible que Carlos se quedase ( = quedara) en casa. -ném ragnak meg­ felelően (erről a 29. a magyar -nék. Te lennél az első. Pl. ¡Qué lástima que mis hijos no puedan acompañarme I I Qué lástima (era) que mis hijos no pudieran ( = pudiesen) acompañarme! No estaría mal que los muchachos vieran mundo. hogy nővérem gondol rám. Sería hora de que nos marchá­ semos ( = marcháramos). mennyi ideig kellett vár­ nom! Ha látnátok. hogy a főmondatban múlt idő vagy feltételes mód álljon. hogy fiaim nem kísérhettek (kísérhetnek) el engem! Nem volna rossz. hogy menjünk. A si (ha) jellétéles kötőszó után. 2. Anna tagadta. hogy ne lássam őt. a mellékmondatban a kötőmód két folyamatos múltjának valamelyikét kell használnunk. costase lo que costase ( = costara lo que costara). aki spanyolul beszélt volna. leckében. a feltételes mondattál kapcsolatban bővebben lesz szó). hogy fáradt. Nem tudtam elmenni anélkül. No pude marcharme sin que le viese ( = viera). hogy Károly otthon marad. pontban közölt példákat): No sabía qué hora fuese ( = fuera). amely az utcára nyílik. Pablo no orinaba bastante. Tú serías el primero que lo supiera. Nem találtam senkit. Milyen kár. Lehetséges volt. Mindenképpen beszélnem kellett vele. Akármennyit is dolgozott. Ideje volna már. Jólesett nekem. A kötőmód jelen ideje helyett. hogy hány óra van.

Ez biztos hír. 1. az udvarias társalgásban. különleges) fák 225 . 4. pl. Ojalá után (vö. különösen a querer. Quisiera hablar con el señor Kiss. mintha nehéz terhet eigran carga. como si. pl. Egyes mellékneveknek más-más a jelentésük aszerint. peine. ¡Igual que si oyéramos un Mintha csak tündérmesét hallanánk! cuento de hadas! ¡Como si no lo supieras! Mintha csak nem tudnád! Anda como si llevara uña Ügy megy.) Bárcsak látna téged a szemem! (De nem lát. a feltételes mód jelen ideje he­ lyett. szórványos fák 15 Spanyol nyelvkönyv — 5614 t A főnév után un hombre grande nagytermetű. hogy főnevük előtt vagy után állanak.). Jánosnak bizonyos pénzösszeget kellett szereznie. b. Az igual que si. 107. ¡Ojalá tuviese ( = tuviera) yo más dinero en el banco I ¡Ojalá mese ( = fuera) verdad! ¡Ojalá te vieran ( = viesen) mis ojos! Bárcsak több pénzem volna a bankban! (De nincs. beszélni. jóindulatú ifjú un nuevo traje egy újabb (egy másik) öltöny varias personas néhány személy raros árboles elszórt.) 5. cual si (mintha csak) hasonlító kötőszó után. Láthatnám Nagynét? ¿Pudiera ver a la señora Nagy? 153 Egyes melléknevek jelentésének módosulása Juan tenía que proporcionarse una cierta suma de dinero. A jóhangzás itt a -ra végű alak használatát írja elő: Szeretnék Kiss úrral.) Bárcsak igaz volna! (De nem igaz. magas ember una mujer pobre egy szegény (pénztelen) asszony un joven bueno jószívű ifjú un traje nuevo e g¡J áj (most készült) öltöny personas varias különböző személyek árboles raros ritka (különös. a már nem teljesülő óhaj kifejezésére. Ilyenek: A főnév előtt un gran hombre nagy (>= híres) ember una pobre mujer egy szerencsétlen asszony un buen joven jóravaló. poder igével kapcsolatban. Ésta es una noticia cierta. Főmondatban.3.

mintha a hetedik mennyországban volnék. hogy mennyi könyvem van ! — Ha hallanátok. hogy nem hallottam a zenét. hogy Margit néha lusta. d) Ha szüleink tudnák. Tradúzcase al español: Tegnap levelet kaptam Dél-Amerikából. hogy meglátogattál. — Nyilvánvaló volt. — Mindenképpen el kellett utaznom Szegedre. Ennek ellenére sok pénzt kell majd költenem (condicional 1) az utazási előkészületekre. (hogy) nagyon örültem. — Nem tudtad. hogy hat heti szabadságot engedélyezzen nekem. amit ő akar. ha barátaink otthon volnának. A levélben arra kért engem. — Beszélhetnék Kiss úrral? — Láthatnánk az új szöveteket? b) Kellett. c) El kellett mennem hazulról. — A Varga házaspár nagyon örült. még akkor is. 226 . hogy nem volt bőröndöm 1 Bárcsak volna pénzem a takarékkönyvecskében t A legroszszabb esetben Ferenc bácsihoz tudnék fordulni. hogy ne beszélnénk vele. hogy azt fogom tenni. — Barátaink szeretnének meglátogatni bennünket. hogy megtanuld a leckét. — Szeretnék egy kalapot venni. — Bárcsak igazad volna I — Nem tudtam. Szeretnék a főnökömmel is beszélni. — Itthon maradnék. feltéve. hogy mennyit dolgozunk 1 — Ha látnád. A sógorom írta nekem. hogy kölcsönözzön nekem kétezer forintot. Dígase en español usando el subjuntivo imperfecto donde sea necesario : a) Péternek talán igaza volt. — Nagybácsim nem tudta. — Nem sajnáltátok. — Jól tudtam. hogy betegek vagyunk. hogy milyen szépen ( = jól) énekel Éva ! — Mintha csak regényben olvasnám 1 — Mintha nem látnád ! — Mintha ők nem tudnák 1 — Ügy látszik. — Nem tagadtuk. — Sajnálták. — Örültem. — Nem volt ott senki. — Barátaink nem hitték. aki ezt mondta. hogy nem mentem veletek? — Ideje lenne. Arra kérném őt. nem hittem neki. — Margit volt a harmadik. — Feri bácsi elment. Contéstese a las preguntas siguientes : ¿Venia a propósito la carta de Dolores? (SI. — Jó volt. nem vettem meg az új ruhát. mintha havazna. — Barátaink azt hitték. — Elmennénk. hogy mikor jön a postás? — Tud­ tam. Sógorom azt is ígérte. Szükséges volna. hogy ilyen kedvező alkalmam nem lesz többé. hogy látogassam meg őt. — Nem tudtam biztosan. Arra kérném. — Ideje volt. Fölösleges mondanom.) Világos volt mint a kétszer kettő. hogy a gyerekek nyugodtan tanulhassanak. hogy a gyerekek hazajöjjenek. az eső majd eláll. venía como . hogy az újságot csak hét óra után hozták. hogy jövünk. hogy sógorom gondol reám. hogy már késő van. — Nem mennénk el anélkül. ) ¿Qué sintió Ana cuando hubo leído la carta de su cuñada? ¿Por qué se encontraba Ana corno sobre ascuas? ¿Cómo encontró Juan la gran novedad? ¿Cómo se sentía? ¿Por qué se sentía feliz? ¿Qué le agradó? ¿De qué se alegró? ¿Cómo hablan los sudamericanos el español? ¿Entendería usted el español hablando con un sudamericano? ¿Por qué aceptó el matrimonio Varga la proposición de Dolores? ¿Es difícil prepararse para un largo viaje? ¿Qué tenía que hacer Juan? Luego ¿qué era preciso hacer? ¿Exigen mucho dinero los preparativos de viaje? ¿Qué preocupaciones tenía Ana? ¿Por qué no pudo pegar ojo durante toda la noche? ¿Por qué era lástima que sus hijos no pudieran acompañarles? ¿Dónde pasarían el verano José y Paco? ¿Y para dónde saldrían las hijas? ¿Qué gestiones hace usted cuando quiere obtener un pasaporte? ¿Qué mete usted en su maleta cuando quiere hacer un viaje de una semana? 2. én nem óhajtottam látni őt. hogy megfizeti majd az útiköltséget. — (Arra) kértem a barátomat. — Tudtuk. hogy mutasson nekem egy érdekes könyvet. hogy Argentínába utazhat. Nem tudtam hova lenni a boldogságtol. hogy egy új öltönyt vegyek magamnak. — Bármit is mondott. . (Milyen) kár volt. hogy világot lássak. — Akárhogyan is állt a dolog. hogy (vajon) tízkor vagy tizen­ egykor jön-e. — Tagadtuk.Ejerciólos 1. hogy Mihály tévedett. aki franciául beszélt volna. hogy Anna jó háziasszony. hogy Péter is jön. hogy Mária beszél spanyolul. — Hálás voltam neked. ha te is itt maradsz. hogy tíz órakor jön. hogy kint milyen idő van. hogy amire a hivatalba érek. míg visszajövök Dél-Amerikából. — Kár volt. — Csoda lenne. hogy lusták a gyerekek. — Bár volt pénzem. ( = Ügy éreztem magamat. — Bárcsak több időm volna ! — Bárcsak megmonda­ nák nekem az igazat I — Bárcsak ti is jönnétek í 3. — Azt hittem. . hogy Anna jó háziasszony. hogy igazatok legyen. — írni akartam szüleimnek. hogy szüleink Budapesten laknak. ha esett volna. — Előfordult. hacsak nem esik. még mielőtt elutazom. — Azt mondtam apámnak.

hogy Teréz néni meghívta magához lányaimat. hogy engedélyezték számom­ ra a hatheti szabadságot. ¡qué se le va a hacer 1 ¡No se sale todo año para la América del Sur 1 Entretanto Ana prepara en la cocina los comestibles que quiere llevar consigo. 15* 227 . porque los niños ya se marcharon ayer de vacaciones. todos los bultos están hechos. Ana y Juan están solos en la habitación. examinando si no ha olvidado meter en su maleta el cepillo de dientes o la máquina de afeitar. como en los años pasados. hogy minden elrendeződött. Los pasaportes están en regla. ¡Qué bien que me hayan concedido seis semanas de vacaciones I Örülök. piensa : — Estoy contento de que todo se haya arreglado. 2. los billetes están tomados. Milyen jó. A kötőmód közelmúltja Estoy contento de que todo se haya arreglado. ¡Qué bien que me hayan concedido seis semanas de vacaciones! Me alegro de que mis hijos hayan hallado buen alojamiento en casa de nuestros parientes. En la estación de ferrocarril Es la mañana de la salida. Me parece como si hubiera so­ ñado y como si hubiese vivido en el mundo de las maravillas. Milyen jó (lett volná).LECCIÓN VEINTIOCHO 1. Sólo siento que yo no haya tenido la posibilidad de acompañarles. " Ügy tűnik nekem. ha a fiúk velünk jöhettek volna. Juan. hogy álmodtam és mintha a csodák világában éltem volna. Ya todo está listo para la marcha. A kötőmód két régmúltja Me agradó que la tía Teresa hubiese (hubiera) invitado en su casa a mis hijas. El matrimonio Varga está levantado ya. ¡Qué bien si hubieran (hubiesen) podido venir los muchachos con nosotros! Jólesett nekem. Pero.

Mientras tanto un mozo se encarga de los bultos y los lleva directamente al andén. Los bultos ya están colocados en la red. Delante de la estación los Varga bajan del taxi. vagones de viajeros. y hay que añadir dos florines por los bultos. ¡Qué bien si hubieran podido venir los muchachos con nosotros ! — ¡Quién hubiera podido pensar un año antes que saldríamos para un viaje al extranjero ! . El mozo ha reservado a los Varga dos asientos juntos. El tren rápido para Viena está parado en la segunda vía. — Hubiérase dicho que nos había tocado la lotería. Los últimos meses me parecía como si hubiera soñado y como si hubiese vivido en el mundo de las maravillas. Allí hay también un tren internacional que lleva sólo coches cama. porque han llegado con casi una hora de anticipación. ahí tiene usted veinte florines. ¡Ni hablar! De todos modos. A las siete menos cuarto Juan dice a su mujer: — Ya es hora de marcharnos. No se sabe nunca lo que puede acontecer : quizás uno de los niños se ponga enfermo. — Verdad. furgones de equipajes. — De la ventana veo que el taxi está esperando ya delante de la puerta de la calle. En todas las vías de la estación están parados largos trenes con locomotoras. Me alegro de que hayas tenido la buena idea de asegurarnos un coche de antemano. simplemente. querido. llega el momento de la salida. Al fin. — le contesta Ana. — Muchas gracias y buen viaje. Un empleado grita: 228 . se rompa la cañería del agua o del gas . ¡Qué felices nos sentíamos ! A las siete y media abren las puertas hacia el andén. — Bueno. Ana y Juan bajan por la escalera y se despiden de la portera dejándole la llave de la habitación y un papel con sus señas en la Argentina. en un departamento para fumadores. — dice Ana. — Me agrada que la tía Teresa haya invitado a su casa a mis hijas durante las vacaciones. ¿Estás lista? — Sí. . uno de ventanilla. El tren del matrimonio Varga sale a las ocho en punto. Ana y Juan pasan a la sala de espera y se sientan en un sofá. y los Varga salen con la muchedumbre. estoy contenta de que yo haya pensado en comprar unos manjares para el viaje. y Juan pregunta al chófer : — ¿Cuánto marca el taxímetro? — Quince florines y cincuenta. — Eva y María se sentirán allí como el pez en el agua. se declare un incendio o. — Mi marido quisiera comer en el coche comedor. .— Es necesario economizar — dice para sí. Quédese con la vuelta. pero yo no se lo permitiré. ténders. — Tampoco José y Paco se aburrirán en el campo.

— ¿Le incomoda a usted el humo. la marcha elutazás. amit mások tesznek! — 2. haz lo que vieres. Idegenben tegyük azt. előzetesen bajar lemegy. hogy el taxi. mutat el taxímetro taxaméter añadir hozzátesz. Nehéz a lányunkat klházasltanl. gépkocsivezető marcar jelez. — No sé contestar a usted. II Un chiste de hace cincuenta años Montó en un vagón de primera clase en que ya estaba sentada una señora. poggyász(darab) marcharse de vacaciones elmegy nyaralni examinar megvizsgál. (bér)kocsi delante de (elöljárószó) előtt. Ambos piensan en sus hijos. y Juan también siente un nudo en la garganta. megesik ponerse enfermo megbetegszik. — porque nunca ha fumado delante de mí ningún caballero. élelmiszer en punto pontosan el punto pont ya e» hora para már itt az ideje. kapus las señas cím acontecer történik. la salida. Les da mucha pena dejarles por tanto tiempo. támad. señora? — preguntó el fumador. El tren arranca lentamente. el portero házfelügyelő. al tren! — ¡Hasta la vista 1 jBuen viaje ! ¡Adiós ! — se oye de todos los lados. indulás el bulto csomag.) \ 229 .* Casa tu hija como pudieres y tu hijo cuando quisieres. el coche taxi. a fiú könnyen nősül meg. teniendo ya él cigarro y la fosforera en la mano. elszakad el gas gáz el chófer sofőr. elé la puerta de la calle kapu de antemano előre. elszállá­ solás la posibilidad lehetőség los comestibles élelem el coche (-)comedor étkezőkocsi ¡ni hablar! szó sem lehet róla I el manjar étel.— ¡Señores viajeros. se agitan las manos. hozzáfűz ahí tiene usted itt van magának quédese con la vuelta tartsa meg magá­ nak a visszajáró pénzt! *(A közmondások értelme: 1. III Refranes Donde fueres. un caballero que era un fumador apasionado. Se agitan pañuelos. — dijo la dama. kiüt (tűz) el incendio tűzvész romperse megreped. ellenőriz el cepillo de dientes fogkefe la máquina de afeitar borotvakészülék el alojamiento elhelyez(ked)és. beteg lesz declararse keletkezik. leszáll la escalera lépcső la portera. A Ana le entran ganas de llorar. Vocabulario I.

vonal. haya vestido hayamos vestido hayáis vestido hayan vestido . fáj nekem la pena bánat.el andén peron la sala de espera váróterem la espera várás. Példák a ragozásra: HABLAR beszélni haya hablado (hogy) beszéltem hayas hablado stb. de hace 50 años ötven évvel ezelőtti montar felszáll incomodar zavar. bánom. utazó internacional nemzetközi el coche (-)cama (los coches-cama) hálókocsi el tren rápido gyorsvonat rápido gyors Viena Bécs juntos. hogy gyerekeimet elkísérjem. kellemetlen(nek lenni) el cigarro szivar la fosforera gyufaskatulya la dama hölgy III. -as egymás mellett(i) de ventanilla ahlak meHett(i) el departamento fülke el fumador dohányos. la viajera utas. A kötőmód közelmúltja összetett igealak: az haber segédige kötőmódjának jelen idejéből és a főige par/zcz'pío-jából áll. tömeg la vía út. a mis hijos. vagon el viajero. donde fueres akárhol is leszel. várakozás el pez. vágány estar parado vesztegel la locomotora mozdony el ténder (los ténders) szeneskocsi el furgón (de equipaje) poggyászkocsi el equipaje poggyász el vagón de viajeros személyszállító kocsi el vagón vasúti kocsi. szomorúság. fájdalom II. dohányzó colocar elhelyez de todos los lados mindenhonnan agitar lenget. hogy nem volt lehetőség la posibilidad de acompañar arra. lo que vieres amit látsz casar kiházasít como pudieres ahogy csak tudod cuando quisieres amikor csak akarod Gramática 154 A kötomód közelmúltja — El pretérito presente de subjuntivo Siento que yo no haya tenido Sajnálom. ráz arrancar elindul lento lassú me entran ganas kedvem támad el nudo csomó la garganta torok me da pena sajnálom. haya hablado hayamos hablado hayáis hablado hayan hablado 230 me te se nos os se VESTIRSE öltözködni haya vestido (hogy) öltözködhayas vestido tem stb. los peces hal aburrirse unatkozik un año antes egy évvel ezelőtt hubiérase dicho az ember azt hihette volna que nos había tocado la lotería hogy megnyertük a főnyereményt tocar osztályrészül jut la lotería lottó(játék) la muchedumbre sokaság.

vagy II. Nos alegramos que nuestros hijos se hayan sentido bien. 231 . hogy fiaink jól érezték ma­ gukat. főmondatban múlt idejű valószínűséget fejez ki. hogy gyerekeimet elkísérjem. a főmondat állítmányának azonban jelen vagy jövő időben kell állnia. Tal vez hayas escrito ya el ejercicio. Iré a verte a condición de que tus padres me lo permitan. Példák a ragozásra : [R menni hubiera (hubiese) ido (hogy) mentem. Acaso nos hayan esperado. Önállóan. Örülök. Meg foglak látogatni. acaso. Testvérem talán már meg is jött. feltéve. különösen a quizá(s). hogy minden elrendeződik. Örülünk. ha szü­ leid megengedik. Talán már meg is írtad a feladatot Holnap levelet írok apámnak. 156 A kötőmód közelmúltjának használata A kötőmód közelmúltját két esetben használjuk: 1. Lehet. se hubieran (hubiesen) lavado tani vol­ na stb. tal vez (talán) szó után : Quizás mi hernfano haya regre­ sado ya. mint a főmondat cselekvése (előidejűség). Vessük össze az alábbi példákat: Estoy contento de que todo se arregle. . Mellékmondatban.155 de subjuntivo A kötőmód két régmúltja — El pluscuamperfecto I y el perfecto II Sajnáltam. Nos alegramos que nuestros hijos se sientan bien. hogy fiaink jól érzik ma­ gukat. hogy minden elrendeződött. amikor a mellékmondatban kifejezett cselekvés korábban történt. örülünk. Sentía que yo no hubiera ( = hu­ biese) tenido la posibilidad de acompañar a mis hijos. Mañana escribiré a mi padre haya o no venido su carta. Örülök. akár nem. Estoy contento de que todo se haya arreglado. hogy vártak bennünket. hubieras (hubieses) ido ( n a ) m e ntem v o l n a stb hubiera (hubiese) ido * hubiéramos (hubiésemos) ido hubierais (hubieseis) ido hubieran (hubiesen) ido LAVARSE mosakodni me hubiera (hubiese) lavado (hogy) mo sa­ le hubieras (hubieses) lavado kodtam se hubiera (hubiese) lavado nos hubiéramos (hubiésemos) lavado os hubierais (hubieseis) lavado ' ' . számú folyamatos múltjából és a főige participio-]ából áll. jön levele. akár 2. A kötőmód két régmúltja összetett igelak : az haber segédige kötőmódjának I. hogy nem volt lehetőség arra.

örültem. Iría a verte a condición de que tus padres me lo hubieran permitido. utóbbit akkor használjuk. megengedték. Meglátogatnálak. hogy minden elrendeződik* örültem. Mellékmondatban.). erről a következő leckében lesz szó. a főmondat állítmányának azonban valamelyik múlt időben vagy feltételes módban kell állnia. cual si. Meg foglak látogatni. Végül a kötőmód régmúltját a feltételes mondatban használjuk. ha szüleid 4. A kötőmód régmúltját a következő esetekben használjuk: 1. 157 A kotornod két régmúltjának használata A mai nyelvhasználatban az hubiera alakkal képzett régmúlt sokkal gyakoribb. fiaink jól érzik ma­ fiaink jól érezték feltéve. 3. 232 . 3. Nos alegrábamos que nuestros hijos se sintieran bien. Mintha csak tündérmesét hallottunk volna! Mintha csak nem tudtad volna! Ügy ment. ha változatosabbá akarjuk tenni stílusunkat. nevezetesen akkor. mint az hubiese-\él képzett alak. Vessük össze az alábbi példákat: Estaba contento de que todo se arreglara ( = arreglase). Meglátogatnálak.Iré a verte a condición de que tus padres me lo hayan permitido. ha szüleid feltéve. 152. megengedik. hogy gukat. amikor a mellékmondatban kifejezett cselekvés korábban történt. Nos alegrábamos que nuestros hijos se hubieran sentido bien. igual que si (mintha csak) hasonlító kötőszók után (vö. hogy minden elrendeződött. örültünk. mintha többet ivott volna a kelleténél. ha múlt időről van szó : ¡Igual que si hubiéramos oído un cuento de hadasl ¡Como si no lo hubieras sabido I Andaba como si hubiera bebido más de la cuenta. A como si. Iría a verte a condición de qué** tus padres me lo permitieran. örültünk. A múltra vonatkozó és ezért már nem teljesülhető óhaj kifejezésére: ¡Ojalá hubieras ( = hubieses) estudiado! ¡Ojalá hubiéramos economizado! Bárcsak tanultál volna! Bárcsak takarékoskodtunk volna! 2. ha szü­ leid megengedték. hogy magukat. ha a mondatban már van egy hubiera alakkal képzett idő. feltéve. Estaba contento de que todo se hubiera arreglado. mint a főmondat cselekvése (előidejűség).

hable beszéljek 1. hicieren (hogy) majd teszek. amit látsz (ti. kijelentő mód jelen idejét használják. habláremos. (hogy) beszélni fogok stb. ) Megjegyzés. folyamatos múlt hablase beszéljek. folyamatos múlt habiara beszéljek. beszélnék (el imperfecto II de subj. hiciere. mely az haber segédige kötőmódjának jövő idejéből és a főige parfzcz'pío-jából áll. a jövő idő (el futuro I de subjuntivo) II. -re. A kötőmód jövő idejét ma már csak a választékos nyelvben használják. a II. HACER tenni hiciere.) haya hablado beszéltem hubiese hablado beszéltem.1»" A kotornod jövő ideje — El futuro de subjuntivo Bárhol is vagy. hiciéremos. a jelen idő (el presente de subjuntivo) 2. hicieres. A kötőmód jöv5 idejét úgy képezzük. HABLAR beszélni hablare. a régebbi íróknál. pl. Si Paco no hubiere pagado el dinero para fin del mes. hiciereis. Az e g y s z e r ű igeidők: pl. beszéltem volna i *233 . az I. Helyette ma a kötőmód v. nem verdad. (hogy) tenni fogok stb. hablare. -remos. haz lo que vieres. Ha Feri nem fizette meg a pénzt a hónap végéig. hablares. Quien tal afirmare. (Ma már: Quien mond igazat. 159 A kötőmőd időinek összefoglalása A kötőmódnak négy egyszerű és négy összetett ideje van: I. -reis. dimelo. közmondásokban még gyakran találkozunk vele. i-ren. az I.) 3. folyamatos régmúlt (el pluscuamperfecto l de subj. További példák: Hazlo. beszélnék (el imperfecto I de subj. -res. hogy a befejezett múlt többes szám 3. no dice Aki ezt állítja ( = fogja állítani). hablaren (hogy) majd beszélek. mondd meg nekem 1 Donde fueres. ha tudod ( = tudni fogod). tedd azt. hablareis. a közelmúlt (el pretérito presente de subj.) hablare (hogy) majd beszélek 4. hogy mások tesznek). Pl. . afirma . Tedd meg. Az ö s s z e t e t t igeidők: 5. — A régebbi spanyol nyelvben találkozunk a kötőmód befejezett jövő idejével is. si pudieres.) 6. . tal afirme v. személyének -ron ragja helyébe a következő ragokat tesszük: -re.

hogy lekéstek a vonatot. hogy itt voltam. hogy ti is eljöttök. Az ablak mellett szeretnék ülni. — Könnyen megeshetett ( = lehetséges volt). a dolog így állt. Péter nem tudta. Tradúzcase al español: Holnap reggel külföldre utazom. Péter nem tudta. aki azokat egy nemdohányzó-szakaszba fogja vinni. ha eljönne? — Bármilyen furcsának is hang­ zik. hogy Annának igaza volt. beszéltem volna hubiere hablado (hogy) majd tem beszél­ Ejercicios 1. Milyen jó. — Péter nem tudja. — Nem találtatok senkit. — Juan no cree que yo me haya vestido ya. — Talán igaza volt testvéremnek. hogy ti is eljöttetek (egyidejűséggel és előidejűséggel). — Nem állítjuk. A vonatom a déli pályaudvarról indul hat óra negyven perckor. — Barátunk talán már el is ment.) 8. — Mit mondanánk Pálnak. Jó volt. de attól félt. Jó. Conjúguense en el tiempo correspondiente del subjuntivo las oraciones siguientes: Ana no sabe que yo haya hablado con Paco. — Elolvasnánk az újságot. hogy láthassam a szép tájakat. hogy meghívtam őt. hogy nem értél rá. Sajnáltam. Péter nem tudja. hogy Annának igaza volt. mert sok csomagom van. — Los amigos ignoraban que yo me hubiera ido. hogy Ró­ mába fogok utazni! Ügy éreztem magamat. — El profesor estaba contento de que yo hubiera escrito el ejercicio. hogy külföldről sok levelet és lapot fogok írni ismerőseimnek. Minden elő van már készítve. mintha a főnyereményt nyertem volna meg. Nem állítottuk. — Attól féltünk. — J ó . Sajnálom. ahova (csak) akarsz. hogy nem érsz rá. hogy sikerült mindent elintéznem. örülök. 234* . Jánosnak jólesett. hogy jó helyem lesz a vonaton. Fel­ tettem magamban. hogy Annának igaza van. a II. — Te voltál az első. hogy itt vagyok. aki spanyolul beszélt volna? — El­ mennék. hogy főnökei nem engedélyeznek majd neki hatheti szabadságot. hogy a vonat már megjött. hogy a barátom nem tud elkísérni engem. Nem állítottuk. en la América del Sur)? ¿Cuándo necesita usted un pasaporte? ¿Qué clase de visados conoce usted? ¿Va usted en el tranvía a la estación cuando tiene muchos bultos? ¿Qué pregunta usted al chófer cuando baja del taxi? ¿A quién entrega usted sus bultos? ¿A dónde lleva el mozo de estación los bultos? ¿Qué hace la gente en la sala de espera? ¿Cuándo se puede salir al andén? ¿Qué se ve en el andén? ¿Cuáles son las partes de un tren? ¿Qué clase de trenes llevan coches comedor (coches cama)? ¿Qué clase de asientos prefiere usted en el tren? ¿En qué departamento va usted: en un departamento para fumadores o para no fumadores? ¿A dónde coloca usted los bultos? ¿Qué grita el empleado ferroviario en el momento de la salida? ¿Cómo se despide la gente que se queda en el andén? 2. ha válaszolnál a leve­ lemre. Contéstese a las preguntas siguientes: ¿Cuándo hizo usted un viaje al extranjero? ¿Qué países conoce usted? ¿Ya ha estado usted en España (en Italia. hogy itt vagyok. — Bárcsak megvettem volna magamnak az új ruhát! — Bárcsak otthon maradtak volna! — írnék neked. b) Lehet. hogy nem értél rá. Dígase en español usando el tiempo correspondiente del subjuntivo: a) Sajnálom. hogy elkésünk. hogy tanultam néhány szót olaszul! A pályaudvarra taxin fogok menni. 4. hogy ti is eljöttetek. Remélem. A csomagokat egy hordárnak fogom átadni. Milyen jó. feltéve. Sajnáltam. a befejezett jövő idő (el fuhiro II de subjuntivo) hubiera hablado beszéltem. aki kiment a szobából. — jOjalá hubiera pensado en eso! — A Esteban le agradó que yo le hubiera escrito una carta y le hubiese invitado a verme. aki ezt mondtad (egyidejűséggel és előidejűséggel). Nem állítjuk. feltéve. folyamatos régmúlt (cl pluscuamperfecto II de subj. hogy nem érsz rá. hogy itt voltam. hogy kísérjen el. ha kölcsönadnátok nekünk. hogy Annának igaza van. — János volt az utolsó. hogy megadták nekem az útlevelet és a szükséges vízumokat! Csak azt sajnálom. Ki gondolhatta volna két hónappal ezelőtt. 3.7.

Habría ido al teatro si hu­ bieran dado una pieza interesante. még aludnék egyet. I Echemos un párrafo sobre el verho "echar" — ¿Te acuerdas. ¿Has escrito ya tu tema? — Sí. eché un vistazo al reloj y me dije: — ¡Canario ! Si no fuese tan tarde. Anteanoche me había echado a dormir tarde. Luego yo también te leeré los míos. y por eso a menudo se echa a llorar. Ha nem lett volna olyan késő. llevaría mis zapatos al zapatero 235 . Carlitos. Si tuviera tiempo. Ha nem lenne olyan késő. — Y nos dijo que escribiéramos la mar de ejemplos sobre el uso de este verbo. Así. Ahora tengo que apresurarme porque me echarían de mi empleo si llegase tarde a la oficina. Elmentem volna a színházba.LECCIÓN VEINTINUEVE A feltételes mondat — La oración condicional Iría esta noche al teatro si dieran una pieza interesante. léemelos. — He aquí mi composición : "Ayer por la mañana. con la bata echada en los hombros. querido amigo. si no debiera ir a la oficina. ¿Y tú? — También. ¿Cuántos meses tendrá ahora Juanito? No lo sé por cierto. me dije. ha ér­ dekes darabot adtak volna. El profesor nos explicó las varias significaciones del verbo "echar". Entretanto pensaba en las cosas que debía arreglar en el curso del día. Eché agua en la pila y eché a lavarme de pies a cabeza. — Pues bien. Si no hubiera (hubiese) sido tan tarde habría echado aun un sueno. még aludtam volna egyet. Juanito empezó a echar los dientes. Si no fuese tan tarde echaría aun un sueno. me iría a ver a mi hermana y llevaría unos juguetes a su hijito. pues. Tomás. Me echo siempre a reir cuando veo sus ojos tan pica-. Ayer eché dos horas para compilar los ejemplos. echaría aún un sueño. Luego. Serían las doce cuando me eché en la cama. ros. al despertarme. Ma este színházba mennék. le echaría quince meses. de nuestra última clase de español? — Sí. eché a correr al cuarto de baño. ha érde­ kes darabot adnának.

al terminar el trabajo en la oficina. — Sí. pero me dijo anoche que para usted siempre está en casa. le habría echado a mi amigo unas copas." — Esperamos que el profesor estará contento de nuestras composiciones. Y ahora vamos a ver. Vuelve a bajar. Sube la señora y busca en balde por todas partes a su hermana.." — Eso es todo. bebimos café puro. Era mi amigo Perico que vino a verme. (Si hubiera tenido tiempo ayer. Además. Pues bien. II Un portero exacto Una señora dió orden un día a su portero de que dijera a todos los que fuesen a verla que no estaba en casa. se lo» habría llevado ya. — Iría esta noche al Teatro Nacional. echan sapos y culebras.) No debo olvidar echar en el buzón la carta que tengo escrita a mi padre. — si dieran una pieza interesante. ¿qué has escrito tú? — Yo no he escrito tanto. — pensé. y le dice al portero: — Mi hermana debe de haber salido. Hubiera escrito más si hubiese tenido más tiempo. ha salido. y. A él no le había visto desde hace mucho : desde entonces había echado barriga. no echaré de menos el teatro. Por la noche. Pero de la pieza que dan esta noche. A falta de mejor. En una de las carteleras eché una mirada al programa de los teatros. Después de desayunar me eché a la calle. escúchame. Eché las cortinas y me disponía a echar un sueño cuando llamaron a la puerta. las romperemos en pedazos y las echaremos al cesto de los papeles. Al día siguiente salió la señora a hacer unas visitas. — Sí. señora . hombre . al mencionarle el portero los nombres de las personas que habían estado. — ¿Está tu señora? — le preguntó al portero. Habíamos pasado la tarde de manera muy agradable. y entonces le dijo ésta: — Ya te he dicho que para mi hermana siempre estoy en casa. mi estufa echa humo : tendré que ir al fumista para rogarle que eche una ojeada a aquella estufa echada a perder. eché un pitillo. Mientras echábamos un rato de palique. y poco después llega su hermana. señora. no olvidamos echar unos pitillos. echemos tierra a este propósito.. — contesta éste. A las ocho mi amigo se despidió. camino de mi oficina. eché a apresurarme a casa porque estaba cansado de trabajar. 236 . pronunció el de la hermana de la señora. porque no la he hallado. debiste haberla dejado entrar. Tendría ganas de ir al cine si echase de ver un buen programa.para que les echara medias suelas. Si hubiera tenido en casa una botella de vino. Hubiera querido echarme un rato en el sofá a descansar. Si no. mi8 colegas que la han visto. "Ayer. Pues bien.

una echarse en el sofá lefekszik. rákiált. ereszt eltép la pila mosdó. dézsa . éjjel desde entonces azóta anoche tegnap este V. el cesto de los papeles papírkosár (lámpa)elem II. la culebra kígyó bekezdés echar tierra a eltemet. leheveredik . pocak lefekszik (aludni) echar de palique elcseveg echar del empleo állásából kidob el palique csevegés así pues így hát la botella üveg echar a correr (el)szalad. éjjel echarse a dormir. említ la (media) suela (cipő)talp echar en el buzón a postaládába dob el de la hermana = el nombre de la el buzón postaláda hermana tener escrito meg van írva debiste haberla dejado entrar be kellett echar humo füstöl. exacto pontos. . halom. echarse en la cama echar barriga pocakot ereszt la barriga has. echar un párrafo elcseveg. siettem szerzemény echar un vistazo (una ojeada. akik látogatóba jönnek hozzá por cierto biztosan al mencionarle el portero amikor a echar 15 meses 15 hónapra becsül. behúzza a el vistazo tekintet. parancsot ad en el curso del día a nap folyamán la orden utasítás. fogalmazvány. „fátyolt vet" la significación jelentés vmire.v. fejezet. észrevesz compilar összeállít la composición dolgozat. plakát echar un sueño alszik egyet echar sapos y culebras kígyót-békát I. a pamlagra mirada) pillantást vet (amire: a) echar las cortinas le. hiányol para) echar de ver meglát. siet echar en los hombros vállára vet echar unas copas néhány pohárral tölt el hombro váll a falta de mejor jobb híján romper en pedazos darabokra tép. portás felsorolta neki 15 hónapot ad vkinek mencionar (meg)említ echarse a reír nevetni kezd la persona személy el zapato cipő que habían estado akik látogatóba el zapatero cipész jöttek echar medias suelas megtalpal (amit: a) pronunciar kiejt. elfelejt echar dos horas két órát fordít (amire : echar de menos nélkülöz. pillantás függönyt ¡canario! teringettét l disponerse a készül vmit tenni anteanoche tegnapelőtt este v. elbeszélget el sapo varangyosbéka el párrafo paragrafus. precíz echar a lavarse nekilát mosakodni dar orden utasítást v. hajít la cartelera hirdetőoszlop. vet. rakás . füstölög volna engedned őt el fumista kályhás(mester) al día siguiente a következő napon echar a perder elront la visita látogatás echarse a perder elromlik ¿está? itthon van? echarse a la calle lemegy az utcára por todas partes mindenfelé 237 . . átkozódik .Vocabulario echar un pitillo elszív egy cigarettát echar dob. eché a apresurarme fogtam magam és . echar agua vizet önt v. parancs echar los dientes fogzik a todos los que fuesen a verla mindazok­ echarse a llorar sír(ni kezd) nak.

helyette jelent használunk). A fenti példák spanyolul: a) Como si tengo hambre. . Si hubiera tenido tiempo.) Comíamos si teníamos hambre. l i a ráérnék. a feltételből és a feltétel következményéből. meglátogatnám nőtestvéremet. Hubiera escrito más si hubiese tenido más tiempo. (Si után jövő helyett jelen idő áll.Gramil una 160 A feltételes mondat — La oración condicional Si tuviera tiempo. r Comiera si tuviera j c) Habría comido si hubiese tenido ) . . Az előbbit a — rendszerint si (ha) kötőszóval bevezetett — mellékmondat. Többet írtam volna. Kedvem volna moziba menni. Ha ráértem volna. me ¡ría a ver a mi hermana. Hubiera comido si hubiera tenido ( Az a) pontban felsorolt példák valóságos feltételt tartalmaznak. ha jó műsort ( = filmet) láthatnék. c) Ettem volna. me habría ido a ver a mi hermana. Comería si tuviese 1 . éhes lettem volna. eszem stb. Come si tienes hambre. a mellékmondatban (a si után) pedig a kötőmód folyamatos múltjának -se vagy -ra végű alakja áll. éhesek voltunk. Figyeljük meg az alábbi példákat: Főmondat: a) Eszem. A mellékmondat természetesen a főmondat előtt is állhat: Ha éhes vagyok. Az ilyen feltételes mondat tőmondatá­ ban a spanyolban a feltételes jelen. az ilyen feltételes mondatok fordítása nem okoz nehézséget. mert a két nyelv kifejezés­ módja közt nincsen különbség (egyetlen eltérés : a si után jövő idő nem állhat. A feltételes mondat két részből áll. A b) pontban felhozott példa jelen idejű lehetséges (teljesülhető) feltételt tar­ talmaz. 238 b) . a magyar -nék ragnak megfelelően. Comerá si tiene hambre. éhes lesz. Ettünk. b) Ennék. meglátogattam volna nőtestvéremet. Tendría ganas de ir al cine si echase de ver un buen programa. . ha több időm lett volna. ha ha ha ha ha ha Me l l é k m éhes vagyok. éhes lennék. Enni fog. az utób­ bit a főmondat tartalmazza. Egyél. éhes vagy. vagy helyette a kötőmód folyamatos múltjá­ nak -ra végű alakja. • * • í hambre.

Az ilyen feltételes mondat főmondatában a spanyolban a feltételes múlt. Pl. ha velem jönnél. no saldríamos ( = saliéramos) de casa. no lo creería. a magyar múlt idő + volna igealaknak megfelelően. *239 . hogy ez az idők hasz­ nálatát befolyásolná. ha velem a la ciudad si hubieses ( = hu­ jöttél volna. Még ha testvéred is mondaná ezt. Estaría contento si me hubiese (=» hubiera) escrito. aunque) is állhat.Ha Tamás találkozhatott volna velem. és ezért lehetetlen (teljesülhetetlen) feltételt tartalmaz. Ha esne. bieras) venido conmigo. Ha odaadtam volna Pálnak a pénzt. pont) főmondatában a feltételes mód múlt idejét a feltételes mód jelen ideje. Pl. A teljcsülhetctlen (múlt idejű) feltételt tartalmazó feltételes mondatok (c.Ha Tamás találkozhatna velem. Elmentem volna a városba. ( = supieran) mis señas. ha velem jöttél volna.A c) pontban felhozott példa múlt idejű. Si le hubiese dado a Pablo el dinero estaba salvado. me lo condent elmondana nekem. a másik részében múlt idő áll. como. anélkül.Szüleim írtak volna nekem. cuando. Me iría a la ciudad si vinieses ( = vinieras) conmigo. 2. Mis padres me habrían ( = hubie. con condición que. ha tudnák a ( = escribieran) si supiesen címemet. A si kötőszó helyett más alkalmas kötőszó (mint pl. 3. hogy a feltételes mondat egyik részében jelen. örülnék. nem mennénk el hazulról. salido de casa. — 1. Si lloviese (=Iloviera). Előfordulhat. nem mentünk volna el no habríamos ( = hubiéramos) hazulról. meg lett volna mentve. Si Tomás hubiese ( = hubiera) po. Megjegyzések. bieran) sabido mis señas. Me habría ido ( = Me hubiera ido) Elmentem volna a városba. dido encontrarse conmigo. Mis padres me escribirían Szüleim írnának nekem. Ha esett volna. habría ( = hubiera) contado todo. ha írt volna nekem. pl. conque. a kijelentő mód folyamatos vagy történeti múltja is pótolhatja. mincontrarse conmigo. Aunque lo diciera ( = diciesé) tu hermano. sőt. taría ( = contara) todo. vagy helyette a kötőmód folyamatos régmúltjának -ra végű alakja. ha tudták ran) escrito si hubiesen ( = huvolna a címemet. További példák: Elmennék a városba. Si hubiese ( = hubiera) llovido. • Si Tomás pudiese ( = pudiera) en. nem hinném el. a mellékmondatban pedig a kötőmód folyamatos régmúltjának -se vagy -ra végű alakja áll. me lo mindent elmondott volna nekem. Me iba ( = Me iría = Me hubiera ido = Me habría ido) a la ciudad si hubieses venido conmigo.

jövő időben. Remélni fogjuk. Tudni fogom. (Utóidejűség.16' 1 Az idővonzat szabályai El profesor nos dice que escri­ bamos unos ejemplos. Az idővonzat szabályainak helyes használatához tud­ nunk kell azt. (Előidejűség. Tudhattam volna. Tudom.) c) hogy Éva jól fog tanulni. (Egyidejűség. 2. b) elöidejö. Nyilvánvaló. a mellékmondat állítmányának ideje a fömondat állítmányához képest ehet a) egyidejű. (Utóidejűség. a mellékmon­ datokban jutnak érvényre. (Előidejűség. vagyis a fömondat állitmányával kifejezett cselekvés után be­ következő cselekvést jelöl („utóidejűség"). felszólító módban áll. Tudd meg. A mellékmondat állítmánya az idő vonzat szempontjából vagy a) kijelentő módban. 2. hogy Ágnes nem jöhet. a fömondat állítmányától függően. vagy b) kötőmódhan áll. Reméljük. (Előidejűség. Es evidente que Inés no puede venir.) b) hogy igazad volt. (Egyidejűség. jük. Era evidente que Inés no podía venir. hogy ír­ junk néhány példát. II. Nyilvánvaló volt.) b) hogy Éva jól tanult.) c) hogy Éva jól fog tanulni.) b) hogy Éva jól tanult.) c) hogy igazad lesz.) c) hogy igazad lesz. Reméltük. A tanár azt mondja nekünk. > Remélnénk ük Reméltük volna. A fömondat állítmánya az idővonzat szempontjából vagy a) jelen időben. hogy Ágnes nem jöhet.) a) hogy Éva jól tanul. ) 240* . 1. (Egyidejűség. | 2.) ük. Tudtam. A fentieket példán mutatjuk be: Fömondat: I. (Utóidejűség. El profesor nos dijo que escri­ biéramos unos ejemplos. (Egyidejűség. lénk. (Utóidejűség. hogy 1. 1. vagy b) valamelyik múlt időben vagy feltételes módban áll. 3.) a) hogy igazad van. azaz egy időben történő („egyidejűség"). Tudhatnám. A tanár azt mondta nekünk. jétek. hogy írjunk néhány példát. (Előidejűség. c) utóidejü.) b) hogy igazad volt. Az idővonzat szabályai az alárendelt összetett mondatokban. ni Reméljétek.) a) hogy Éva jól tanul. \ J j Mellékmondat: a) hogy igazad van. azaz megelőzheti a fömondat állitmányával kifejezett cselekvést („előidejűség").

a) que tenías razón. c) que tendrías razón. c) utóidejűség esetében a feltételes mód jelen idejébe kerül. esperado. Habíamos esperado) Esperaríamos a) que Eva hubiese ( = hubiera) estudiado j bien. A fenti példákból levonjuk az idővonzat szabályait: I. b) előidejüség esetében a kijelentő mód folyamatos régmúltjába. Esperamos. 2. Supe. Ií. 1. ha a fomondat állítmánya valamelyik múlt időben vagy feltételes módban áll. amelyekben a fömondat állítmányának jelen­ téséből kifolyólag kötőmód szokott állni. b) előidejüség esetében a kötőmód közelmúltjába. b) előidejüség esetében a kijelentő mód folyamatos múltjába. a mellékmondat állítmánya a) egyidejűség esetében a kötőmód jelen idejébe. Habríamos esperado c) que Eva estudiaría ( = estudiase. ha a íőmondat állítmánya jelen időben. jövő időben vagy felszólító módban áll. Esperamos \ Esperaremos > Esperad j a) que tienes razón. b) que Eva haya estudiado bien. c) utóidejűség esetében a kijelentő mód jövő idejébe kerül. a mellékmondat állítmánya ^a) egyidejűség esetében a kijelentő mód jelen idejébe. 1. c) que Eva estudiará ( = estudiare) bien. amelyekben a íőmondat állítmányának jelen­ téséből kifolyólag kijelentő mód szokott állni. a mellékmondat állítmánya a) egyidejűség esetében a kijelentő mód folyamatos múltjába. c) que tendrás razón. jövő időben vagy felszólító módban áll. c) utóidejűség esetében a kijelentő vagy a kötőmód jövő idejébe kerül. ha a íőmondat állítmánya jelen időben. b) que tenías razón. b) que habías tenido razón. Az olyan mellékmondatokban. 2. 1. Esperábamos ( = Hemos] a) que Eva estudiase ( = estudiara) bien. 1. 10 Spanyol nyelvkönyv — 8014 241 . estudiara) bien. Sabía ( = He sabido. Habi a sabido) Sabría ' Habría sabido II.Spanyolul: I. Az olyan mellékmondatokban. a) que Eva estudie bien. Sé \ Sabré > Sabe ) 2.

1. Suponemos (Supongamos. században fedezték fel. Hemos supuesto. 242* . a mellékmondat állítmánya a) egyidejűség esetében a kötőmód folyamatos múltjába. Le pregunto (Preguntaré. Me ha pedido que le acompañe. Tételezzétek fel). hogy kísérjem el őt. Supondremos. b) igazat mondtak nekünk. Előfordul. Pl. Es posible ( = Era posible) que se engañase. hogy a) otthon van-e ma. Le pregunté (Preguntaría. Megkérdezem (Meg fogom kérdezni. 3. c) que nos dirán ( = dijeren) la verdad. c) igazat fognak mondani nekünk. További példák: I. c) que nos dirían ( = dijesen. Sólo en. 2. Csak a 16. c) utóidejüség esetében a feliételes mód jelen idejébe vagy a kvtőmód folya­ matos múltjába kerül. b) előidejüség esetében a kötőmód folyamatos régmúltjába. — 2.) II. — Az idővonzat fenti. b) otthon volt-e két órával azelőtt. c) si dos horas más tarde estaría en casa. ha a főmondat állítmányát is múlt időbe tehetnénk). — 2. sokszor jelen időnek vehető az idővonzat szempontjából: pl. a) que nos dijesen ( = dijeran) la verdad. hogy 1. b) otthon volt-e tegnap. b) que nos hubiesen ( = hubieran) dicho la verdad. a) si estaba en casa.2. hogy a) igazat mondanak nekünk. Kérdezd meg) tőle. Arra kért engem. Habríamos supuesto) | } J > I f > a) que nos digan la verdad. A főmondat jelen ideje után a mellékmondatban múlt idő állhat. 1. dijeran) la verdad. minthogy cselekvése a jelenre is kihat. Lehetséges ( = Lehetséges volt). Habría preguntado) | > J "j > J a) si hoy está en casa. c) igazat fognak mondani nekünk. hogy a) otthon volt-e. Feltételeztük (Feltételeznénk. (Magyarul: I. Feltételezzük (Fel fogjuk tételezni. ha a mellék­ mondat állítmánya lezárt cselekvésre utal (vagyis. c) si mañana estará en casa. Pregúntale) 2. hogy a föld a nap körül forog. A főmondat múlt ideje után a mellékmondatban jelen idő áll. b) igazat mondtak nekünk. A közelmúlt. b) que nos hayan dicho la verdad. Feltételeztük volna). c) otthon lesz-e holnap. Megjegyzések. Habíamos "supuesto. pl. Megkér­ deztem (Megkérdezném. 1. Suponíamos (Supusimos. el siglo dieciséis se descubrió que la tierra gira alrededor del sol. 1. (Magyarul: II. Megkérdeztem volna) tőle. Suponed) 2. b) si ayer estaba en casa. c) otthon lesz-e két órával később. alapvető szabályaitól el is szoktak térni. ha a mellékmon­ dat állítmánya állandó érvényű igazságot mond ki. b) si dos horas atrás había estado en casa. ha a főmondat állítmánya valamelyik múlt időben vagy feltételes módban áll. Supondríamos. hogy a) igazat mondanak nekünk. hogy tévedett.

hogy mondja mindenkinek. — Szerettem volna. echar unas copas? (dormir un poco. — Aludnék egyet. fog érkezni). sokat költött. — Gondolhattad volna. hogy nem beszélhettem apámmal. — Örültem. llenar unas copas. acostarse. — Hubiera escrito unas cartas si hubiese tenido una pluma. — Si tuviera hambre comería. és hogy átmentem a vizsgán. — Sokat költöttetek volna. valahányszor Budapestre jött. — H a jó műsort adtak volna. — Sokat költenénk. ido ayer a ver a mi hermano. 3. hogy milyen dühös voltam. Apám nagyon örült. moziba mentetek volna. — Miért mondtad. hogy itt maradsz (itt maradtál). — Szeretném. tegnap Szegeden voltunk). 16* 24S . hogy Pál könyvet ír (könyvet írt. meg fogod venni magadnak a felöltőt. 4. — Szerencsére tudtam. hogy Pál könyvet ír (könyvet írt. ha volna pénzünk. Bementem a másik szobába. ha álmos volnék. debía ir hoy. hogy most itt vagyunk (holnap Debrecenben leszünk. hogy itt maradsz (itt maradtál. hogy jól vagyok. hogy az apám a Béke szállodában szállt meg. hogy nem vagy itthon. olvidar un asunto. nincsen gondom. echar un pitillo. ha lett volna pénzetek. Este Jóska elmondta nekem. lefeküdtünk volna. ha írtál volna nekem levelet. — Szükséges lesz. Elmentem t e h á t a szállodába. és ezért megkértem Jóskát. me sentiría mejor. amikor az apám jött? — kérdeztem Jóskától. — H a volt pénze. hogy nem vagyok itthon. en las frases siguientes : echar un sueño. Dígase en español : a) Ha van pénzem. — H a lesz pénzed. — Többet tanultál volna. ha álmosak lettetek volna. — Színházba mennénk. Elképzelhetitek. hogy találkozzam vele. — No me marcharía aún si pudiese quedarme. ha jó műsort adnának. — Habría venido si hubiera podido acabar mi trabajo. fog érkezni). hogy apám számára mindig itthon vagyok. — Néhány évszázaddal ezelőtt az emberek nem tudták. lefeküdnél. könyvet fog írni). ha elhoztam volna neked a könyvemet. hogy a vonat mikor érkezik (érkezett. — Lefeküdtetek volna. — Si pudiera echar un pitillo. hogy a vonat mikor érkezik (érkezett.) ¿Qué orden dió una señora un día a su portero? ¿Qué dijo la señora cuando se enteró de que su hermana había estado a verla? ¿Qué hizo la señora al día siguiente? ¿Quién llegó poco después? ¿Qué preguntó al portero la hermana de la señora? ¿Qué contestó éste? ¿Qué hizo la hermana? ¿Por qué no halló a su hermana? ¿Por qué dijo el portero que la señora estaba en casa? 2. — Nem tudjuk. — Örülök. — Meg fogjuk írni szüleink­ nek. — H a álmosak lettünk volna. — Nem tudtuk. echarse a la calle. — Többet tanulnék. ha írnál nekem levelet. — H a álmos lennél. Jóska barátommal laktam együtt. echar tierra a un asunto. echar a correr. echar un párrafo. hogy a föld a nap körül forog. ha elhoznád nekem a könyvedet. hogy apám jött engem meglátogatni. hogy mondjam azt mindenkinek. hogy nem vagyok otthon. — Űgy vél­ tem. salir a la calle. és nem (is) hallottam. könyvet fog írni). hogy Bécsbe utazzunk. hogy Bécsbe utazzunk. fumar un pitillo. itt fogsz ma­ radni). charlar. Történt egyszer. Tradúzcase al español : Amikor az egyetemen tanultam. hogy sok tanulnivalóm volt. Conjugúeme en todas las personas las oraciones siguientes : Bebería si tuviese sed. — Szükséges volt. echarse a dormir. mert mindig ott szállt meg. — Te magad kértél engem — válaszolta Jóska —. hogy csengetnek. empezar a correr. — Tendría frío si nó me pusiera el abrigo. — Si no hubiese.Ejercicios 1. Contéstese a las preguntas siguientes-: ¿Conoce usted un verbo español que tiene muchas significaciones? ¿Puede usted decirme algunas oraciones con el verbo ECHAR? ¿Qué otro verbo podría usted usar en vez del verbo ECHAR. b) Ügy vélem.

— ¿Me permite usted que fume? — Es usted muy dueño.LECCIÓN TREINTA Lección de repaso En el compartimiento c — ¡Quién hubiera pensado un año atrás que saldríamos para . Con mucho gusto echaría un sueño si fuese posible. señor. — Juan. Hay también fonda. ¿Tiene usted una cerilla? — He aquí mi encendedor automático. señor. Sírvase usted. estoy acostumbrada. Entretanto sacaré mi periódico y lo leeré para matar el tiempo. Hemos llegado a una estación. — ¿Le molesta a usted el humo. — Dispénseme usted que le diga que estamos a punto de llegar a un túnel. — Trata de dormir un poco. señor. . una parada de diez minutos. ¿Pudiera decirme usted. Si nuestro tren no llevase media hora de retraso. Los preparativos de viaje me han cansado mucho. Voy a tomar una pildora porque me duele la cabeza. — Perdóneme usted. Ana. — Tiene usted razón. llegaríamos a la frontera a mediodía. 244 . La abriremos después de pasar por el túnel. haz el favor de bajarme mi saco de mano. — Sí. ¿Por qué será? — — Quizás estén arreglando la vía. — Muchas gracias.el extranjero ! — Verdad. Los últimos meses me parecían como si hubiera soñado y como si hubiese vivido en un mundo de maravillas. cuándo llegaremos a la frontera? — Voy a mirar en la Guía. señor. Qué despacio vamos. Sería mejor tener cerrada la ventanilla. — El tren retarda su marcha. — Perdone usted. se para. señora? — De ninguna manera. ¿Me permite usted abrir la ventanilla? — Con mucho gusto. ¿Hay parada aquí? .

labdacs cansar (el-. alcohol. Haga el favor de llenar y firmar esta declaración. señor. Las otras no es necesario abrirlas. Muchas gracias. semmiképpen sem 245 . y las echó al buzón. amit akar") el dueño tulajdonos. El tren se para. útitáska tomar una pildora bevesz egy pirulát la pildora pirula. gazda de ninguna manera csöppet sem. — Por favor. — ¿Cuánto dinero lleva consigo? — No más de lo que está inscrito en el pasaporte. zakó . IV Vocabulario I. cigarrillos. Solamente tengo una cajetilla con no más de veinte cigarrillos. muchas gracias. señor. ki)fáraszt matar el tiempo agyonüti az időt la ventanilla (vonat)ablak estar a punto de azon van. — Aquí lo tiene usted. señor? — Nada absolutamente. hogy. III Cartas (Chiste) Un criado recibió de su amo orden de echar al correo todas las cartas que encontrase cerradas sobre la mesa del despacho. — ¿Lleva usted algo que declarar. su pasaporte. el túnel alagút tener cerrado csukva tart es usted muy dueño természetesen („azt tesz. Sólo tengo objetos de uso personal. — ¿no has visto que las cartas no llevaban sobre? — ¡Señor ! yo creí que1 usted quería que no se supiese a quién iban dirigidas. — ¡Cómo ! — le dijo el amo. leemel el saco de mano kis kézikoffer el saco zsák . licores o regalos? — No. Un día encontró varias cartas que todavía no llevaban puesto el sobre. — Muy bien.II En la frontera — Hemos llegado a la frontera. . — ¿Lleva usted cigarros. — Tenga usted la bondad de abrir esta maleta. ¿Cuánto tiempo tiene usted la intención de quedarse en el país? — Unos dos o tres días a lo máximo. úr. Aquí se hará la revisión de pasaportes y el registro de equipajes. Puede usted cerrarla. . — Todo está en regla. rövidesen . Ya suben los oficiales y los vistas de aduana. el compartimiento = departamento fülke bajar levesz.

. hogy férjem ma elmegy meglátogatni nővérét. Le fogok ülni abba a karosszékbe. — Nem tudom. echar al correo postára visz. hogy ma eleget dolgoztam. szesz el licor likőr la cajetilla kis doboz III. fiaim nem nyaralhatnának nála. 246 . uraim. — Szeretnénk az igazgató úrral beszélni. Beszélhetnénk akkor a helyettesével (substituto)? Szíveskedjenek helyet foglalni. Azt hiszem. Lehet. hogy már késő van. Bárcsak jobban tanult volna spanyolul 1 Bárcsak fiait is magával vihetne ! Jánosnak volt bizonyos pénzösszege a bankban. aki elmondta nekünk. Bár mindig panaszkodik. inscrito beír muy bien helyes. hogy János Argentínába utazik. Nem tudod elképzelni. hogy János hatheti szabadságot kapott. Május lehetett. és regényt kezdek olvasni. Szicíliába (Sicilia) is ellátogattunk Volna. étterem II. mert disznókat nevel. Te nem tudod. Már régen nem olvastam jó könyvet. hogy milyen kellemes ilyen időben a gyorsvonat egyik fülkéjében ülni az ablak mellett. boríték ir dirigido címezve van dirigir (meg)címez. la revisión ellenőrzés el registro (vám)vizsgálat el oficial tiszt. hogy ez János . Nem volna rossz. Ha több pénzünk volna. Lehet. talán a postás lesz. hivatal(i szoba) no lleva puesto el sobre nincsen rajta címzés el sobre cím(zés). — János nem hitte. Bent van? Igen. Tegnap beszéltünk János barátjával. de el van foglalva. 3. hogy gyümölcsöskertje is van. nyilatkozat ¿lleva usted algo que declarar? van valami elvámolni valója? declarar elvámol el alcohol alkohol. hogy nem lakik a fővárosban. hogy csak kilenc után jön haza. amikor Velencébe (Venecia) érkeztünk.) Nem tudtuk. (Véase la gramática de la lección 27. rendben van Henar kitölt la declaración (vám)bevallás. Azt hiszem. kijelen­ tés. posta­ ládába dob el despacho iroda. Onnan folytattuk utunkat Firenzébe (Flo­ rencia) és Rómába. jól él. Ha sütne a nap. az egész napot a kertben töltenem. Nagyon örülök. Ha több pénzünk lett volna. Attól tartok (temer). Sajnálom. hogy levelet hoz nekem. (Véase la gramática de la lección 25. hogy János mikor jön haza. Teréz néni már régen nem írt nekünk. Életemben sohasem felejtem el. hogy milyen szép a kertünk. hogy vidéken él. és nézni a szép tájat. hogy nővére meg fogja őt hívni. tisztviselő el vista de aduana vámőr la aduana vám(hivatal) la intención szándék a lo máximo legfeljebb inscribir. Nem hiszem. (Véase la gramática de la lección 26. hogy beteg. irányít Ejercicios de repaso Dígase en español: 1. Ügy tűnik nekem. Akárhogy is van. hogy nincsen pénze. Amikor elolvasta nővére levelét. de ez nem volt elég. sétálnék egyet a kertben.) Valaki csenget. hogy hány óra van. hogy (para que) fiai útiköltségét is kifizesse. De talán jobb. Ha nem élne vidéken. 2. Azt sem tudom. gyakrabban írhatna nekünk. ha mi is világot láthatnánk. hogy ma nem süt a nap. mi is megtennénk a lépéseket az útlevelek beszerzése céljából. — Mi inkább utaznánk. útikalauz llevar media hora de retraso félórás késése van el retraso késés retardar su marcha (le)lassít retardar (meg-. Ha tőlem függne. Könnyen lehetséges.) Kár.estar acostumbrado hozzá van szokva automático önműködő sírvase usted parancsoljon ¡(„szolgálja ki magát") la frontera határ voy a mirar mindjárt megnézem la guía menetrend. le)lassít la marcha menet ¿hay parada aquí? (meddig) áll itt a vonat*? la fonda büfé. hogy milyen érdekes volt egy olaszországi utazásunk (utazás Olaszországba). hogy lesz ideje önöket fogadni. nem tudott hova lenni a boldogságtól.

Az idő gyorsan telt. hogy szól az ébresztőóra. hogy fél órával előbb értek ki a pálya­ udvarra. így nevezték. így hát aludtam még egyet.) örülök. János sajnálta. Nem kellett sokát várniuk. . kirándultam volna barátaimmal. ha most nem kellene az iskolába menned? Meglátogatnám a sógoromat. hogy ennyi ember áll majd sort (hacer cola) a pénztárablakok előtt! Vargáék örültek. los cuales fueron edificados por los romanos. De majd holnap látogatom meg őt. a tanár azt hinné. Castilla fue desde el siglo VIII (= octavo) una tierra fronteriza del reino de León. és nem hallottam. A kötiyv olyan érdekes volt. és csak tíz óra körül keltem fel. mert először 'Kasztüiában beszélték. Así fue llamada porque primeramente fue hablada en Castilla. hogy otthon maradok: majd hallgatom a rádiót. Szerencsére vasárnap volt. A kasztíliai nyélvet a spanyolok beszélik. és nem kellett a hivatalba mennem. hogy már olyan késő van. Kár. mert öt perccel később kinyitották az ajtókat a peron felé. Milyen jó. región de castillos. Te megírtad a gyakorlatokat? Én nem voltam olyan szorgalmas. (Véase la gramática de la lección 28. Ha szép idő lett volna. hogy a hordár jó helyeket talált nekik egy nemdohányzó-fülkében. hogy mindent elkészítettünk. ha (que) fél­ órával előbb érkeznénk a pályaudvarra. hogy nem (is) tudtam. I La lengua castellana o española La lengua castellana es hablada por los españoles. Así fue llamada porque primeramente fue hablada en Castilla.) Tegnap reggel későn keltem. Miután csomagjaikat átadták a hordárnak. hasta que el castellano se impuso en toda la península como la lengua culta nacional. de a nap nem sütött. mert fáradt vol­ tam. én is megírtam volna a gyakorlatokat. LECCIÓN TREINTA Y UNO Az ige szenvedő alakja La lengua castellana es hablada por los españoles. és hideg volt. Ezért (úgy) határoztam. ( Véase la gramática de la lección 29.4. mint te. Desde aquel tiempo fue engrandeciéndose y ensanchándose a expensas de los reinos vecinos y de los territorios ganados a los moros. hogy fiai nem iöhettek ki a pályaudvarra.Mit csinálnál. a váróterembe mentek. és elolvasom azt a köny­ vet. hogy Matild néni nem ért rá nekünk segí­ teni. A Varga házaspár örült. hogy nem készültem el. En el siglo XI (= once) fue emancipada y erigida en reino independiente. *247 . hogy már tegnap előre rendeltünk egy taxit! Nem volna rossz. Ha nem mennék el a spanyol órára. — Ki hitte volna. Ha nem kellett volna jelentést (un informe) írnom a főnökömnek. Igazad van. Nem hiszem. amelyet néhány nappal ezelőtt kezdtem olvasni. hogy elfelejtettünk volna valamit. 5.

III Refranes Q. no es admitida por algunos escritores. El que no se arriesga. donde se hubiera muerto mil vecez de hambre sin el apoyo de un criado muy listo que hablaba el castellano y el holandés.juzga áspero y duro. decía a otro andaluz que acertó a pasar por aquel pueblo: — Paisanito. y el que no lo toma. italiano. Esa lengua no fue el latín literario que podemos leer en los escritores clásicos. al francés se lo elogia por su forma conversable. que ha sido adoptada por la Academia. En España los idiomas de cuyo acento suele hablarse con más frecuencia son el francés. y al alemán se le. refinada y flexible. y todavía no entienden el castellano. que tiene antiguo abolengo. Ríe bien quien ría el último.La unidad de España fue consumada bajo la hegemonía castellana. La lengua castellana o española es una continuación moderna del latín. sino el latín vulgar que era hablado por los conquistadores romanos y el cual tenía con el primero diferencias apreciables de léxico y formas sintácticas. 248** « . donde el castellano ha encontrado ancho campo para difundirse desde el sur de los Estados Unidos hasta la Patagonia. siempre dura. un loco. Pero esta segunda denominación. El consejo de la mujer es poco. inglés y alemán. En coincidencia cronológica con eslc hecho luslórico lúe descubierta y colonizada América. lengua que fue llevada a la península ibérica por los legionarios romanos que la conquistaron a partir del siglo III ( = tercero) antes de nuestra era. II Un andaluz en Holanda Un andaluz que vivía en un pueblecito de Holanda. La lengua oficial de España también es llamada lengua española. no puede usted figurarse lo borricos que son el esta tierra. Son más de cien millones de hombres los que hoy hablan en el mundo el castellano como idioma nativo. no pasa la mar. Al italiano se lo considera musical. armonioso y vehemente. siseante e impreciso. denominación. poco cumple. en la segunda mitad del siglo XV (— quince). el inglés parece apagado. den mucho promete. Lo que se aprende en la cuna. hace unos veinte años que estoy en ella. los cuales sostienen que lenguas españolas con igual derecho que el castellano son el catalán y el gallego.

szülőföldi oficial hivatalos la denominación elnevezés adoptar elfogad la academia akadémia antiguo régi. színtelen siseante sziszegő impreciso pontatlan. ősi el abolengo eredet. alátámaszt el derecho jog catalán katalán. elvesz vkitől (akitől: a) imponerse felülkerekedik. érdes II. származás admitir megenged. esemény histórico történeti. határemancipar önállósít erigir felállít. rang unir egyesít el idioma nativo anyanyelv el idioma nyelv. katalóniai gallego galíciai (Galicia: tartomány Spanyolországban) la continuación folytatás el latín a latin nyelv. tüzes elogiar magasztal. uralom en coincidencia cronológica con -val egyidőben la coincidencia egybeesés . jelentős el léxico szótár. lesz vmivé culto művelt la unidad egység(esítés) consumar véghezvisz. közvetlen refinado kifinomult flexible hajlékony. latino (mn) latin el legionario légionárius a partir de -tói kezdve. nem szabatos juzgar megítél. tart vmilyennek áspero durva. létesít.) az Egyesült Államok el Estado állam. hang­ súlyozás) suele hablarse szoktak beszélni soler (suele) szokott con más frecuencia (leg)gyakrabban la frecuencia gyakoriság italiano olasz considerar vmilyennek tekint. nagyobbá lesz engrandecerse emelkedik. el estado állapot. történelmi colonizar gyarmatosít encontrar ancho campo tág teret talál difundir elterjeszt difundirse elterjed los Estados Unidos (rövidítve : EE. közönséges el conquistador hódító tener diferencia eltérést mutat (amitől: con) la diferencia különbség. eltűr el escritor író sostener állít. rovására ganar megkaparint. Holanda Hollandia cl apoyo segítség. hanglejtés. eltérés . szóanyag sintáctico mondattani el acento hangzás. lexikon . óta antes de nuestra era időszámításunk előtt la era kor. nagyobbodik ensancharse (ki)terjeszkedik las expensas költségek a expensas de költségére. támogatás 249 . idioma nativo veleszületett. rugalmas apagado tompa. UU. korszak literario irodalmi clásico klasszikus vulgar népi(es). befejez la hegemonía hegemónia. vél musical zenei armonioso dallamos vehemente heves. dicsér conversable barátságos.Vocabulario Castilla Kasztília (tartomány Spanyol­ országban) I. helyzet. tesz vmivé (en) ir engrandeciéndose egyre jelentősebbé. nézet­ eltérés apreciable észrevehető. egyidejűség cronológico időrendi el hecho tény. edificar (fel)épít romano római fronterizo határos.

. -a szeretnek stb es amado. 250 .a szerettetni íogok. -a szerettettem. -a tek stb. ( = A várak a rómaiak által épít­ tettek. engem szerettek stb Pretérito presente: he sido amado. -a somos amados>. hogy a ser segédigét ragozzuk a meg­ felelő időben a főige participio-]si előtt. -a majd szerette­ tem. stb. majd stb. stb. ( = Ez az elnevezés elfogad­ tatott az Akadémia által. -as) szerettetvén GERUNDTO simple: « compuesto : habiendo sido amado (-a.holandés holland(iai) acertar a pasar por odavetődik. Példa a szenvedő igeragozásra (amar szeretni: ser amado szerettetni): INFINITIVO simple: ser amado (-a.) Ezt az elnevezést az Akadémia elfogadta.) Los castillos fueron edificados por los romanos. has sido amado. -a szerettettem. -as habéis sido amados. mer(észel) la cuna bölcső Gramática ^"^ Az ige szenvedő alakja — La voz pasiva A várakat a rómaiak építették. szeretni fognak stb. engem szeret­ stb. -as) hogy szerettettem *J stb. en­ hube sido amado. -as han sido amados. hemos sido amados. A ser segédigével ragozott participio nem­ ben és számban megegyezik a mondat alanyával. -a szerettettem. gem szerettek stb. . -os. szerettek stb. engem szeret­ stb.as Imperfecto: era amado. ^ Az ige szenvedő alakját úgy képezzük. habré sido amado. -si szerettetem. buta (ember) III. arriesgarse veszélynek teszi ki magát. ~ Futuro simple: Futuro compueéto: seré amado. -a engem szeret­ ha sido amado. -os. -as) miután szerettettem stb. Pretérito simple: Pretérito anterior fui amado. -as Pluscuamperfecto : había sido amado. INDICATIVO Presente: soy amado. tek stb. siendo amado (-a. ••as son amados. -as sois amados. -as) szerettetni compuesto: haber sido amado (-a. tek stb. -os. -a szerettettem. stb. engem eres amado. -a szerettettem. vélet­ lenül arra jár acertar a + inf véletlenül tesz vmit el paisano földi figurarse elképzel el borrico szamár. -os. Esta denominación ha sido adoptada por la Academia.

stb.: ínese amado. stb. -a szerettetnék. stb. Imperfecto II. utazni valakit v. rettettem. További példák: *251 .CONDICIONAL Simple: Compuesto: sería amado. A fenti két példából levonhatjuk a szabályt: cselekvő mondatot úgy alakí­ tunk át szenvedővé. engem szeretnének stb. -as) amados. fogok. szerettek volna engem stb. engem stb. a jönni. -as! hogy szerettettem. Imperfecto I. Pluscuamperfecto L: hubiese sido amado. — A tárgyatlan igéből nem képezhető szenvedő alak. 163 A cselekvő szerkezet átalakítása szenvedővé Todos alaban a Margarita. -a (hogy) szeretstb. hogy szerettek engem stb. szeretni vkit. Margitot mindenki dicséri. -a (ha) szerettetnék. stb. -a (hogy) szerettetni stb. ^ szerettesse!! szerettessetek! Megjegyzés. engem habría sido amado. szeretnének stb. mint pl.: íuera amado. tárgyas igének lehet! tárgyas az olyan ige.: hubiera sido amado. -a stb. — Szenvedő alakja csak az un. menni. hogy a cselekvő' mondat tárgyát (Margitot) tesszük meg a szenvedő mondat alanyóvó. engem szerettek volna stb. IMPERATIVO ¡sé (tú) amado. engem szerettek volna stb. a cselekvő mondat állítmáuyát a szenvedő alak megfelelő módjóba és idejébe tesszük. szerettettem volna. -a szerettessek. valamit" nem lehet). -a (ha) majd szestb. Margit mindenki által dicsértetik. -a (ha) szerettetnék. utazni igének nincsen szenvedő alakja („jönni. pl. szeretni fognak stb. a cselekvő mondat alanyából (mindenki) por (által) elöljárószóval képzelt határozó lesz.: fuere amado. Futuro I. építeni vmit stb. -a! ¡sed (vosotros. Margarita es alabada por todos. -a sea amado. szeressenek stb. tettem volna. tettem volna. (ha) majd szerettek stb. SUBJUNTIVO Pretérito: Presente: haya sido amado. Pluscuamperfecto II. -a (hogy) szeretstb. menni.: hubiere sido amado. engem szeretnének stb. mely mellett tárgy állhat. Futuro II.

Szenvedő alak Las casas nuevas «eran edificadas por este arquitecto. 165 A szenvedő szerkezet körülírása Al francés se lo elogia por su forma conversable. őrültünk oolna. Amikor pl. Estaría contento si Pablo fuese ( = fuera) alabado por los profesores. Ugyanez mondható a spanyol szenvedő igéről is: régebben sokkal gyalwribb oolt. Az új házakat ez az építész fogja építeni. ezt mondjuk: Margitot mindenki dicséri. 164 A szenvedő szerkezet használata A mai magyar nyelvhasználatban alig fordul elő a szenvedő szerkezet. 252 A spanyol nyelvet sokan beszélik.Cselekvő alak Este arquitecto edificará las casas nuevas. A mindennapi társalgásban helyette az általános alanyt kifejező se vissza­ ható névmás és a megfelelő igeidőben ragozott cselekvő igealak áll. fentebb ismertetett példamondatunkban is. örülnék. A tárgy kiemelé­ sét figyelhetjük meg a többi.» Al italiano se lo considera musical. ha Pált megdicsérnék a tanárok. nyilvánvaló. No se nos dejó entrar a nosotros. ha a tanárok megdicsérnék Pált. a magyarban ilyenkor az állítmány rendszerint a többes szám 3. Ez az építész fogja építeni az új házakat. Se les buscó por todas partes. Esta casa se vende. Mindenütt keresték őket. . „ A francia nyelvet közvetlen formája miatt dicsérik. ha a cselekvő mondat tárgya fontosabb. örültünk volna. Minket nem hagytak belépni. hogy Margit fontosabb. ha a könyveket elolvasták volna a gyerekek. mint „mindenki". Szenvedő szerkezetet használunk általában akkor. ha a gyerekek elolvasták volna ezeket a könyvékei. régeb­ ben viszont sűrűn használták. Estaría contento si los profesores alabasen a Pablo. személyébe kerül. További példák : ül español se habla por muchos. Az olasz nyelvet dallamosnak tekintik. Habríamos estado contentos si los libros hubiesen ( = hubieran) sido leídos por los muchachos. A szenvedő szerkezetet ma már csak a hivatalos és tudományos nyelvben hasz­ nálják. mint az alanya. Habríamos estado contentos si los muchachos hubiesen ( = hubieran) leído estos libros. Ez a ház eladó (— eladatik). örülnék. míg manapság egyre inkább a cselekvő szerkezet veszi át a szerepét.

Esas casas se edificaron por el mismo arquitecto. A szenvedő szerkezet helyett az ige többes szám 3. Békére vágyik az egész világ. Vessük össze:. Castilla es una región de castillos. Ha azon­ ban nem fizikai módon végrehajtott. akik. amelyeknek hangzásáról a leggyakrabban szoktak beszélni. hanem gondolati vagy érzelmi cselekvésről van szó. los cuales fueron edificados por los romanos. 2. Egy andalúziai. Megjegyzések. a ser segédige helyébe áz estar segédige lép. Amint láttuk. aki utoljára nevet. Évát mindenki szereti.. vagy ha az ige kísérést fejez ki. decía a otro andaluz que acertó a pasar por aquel pueblo. Ezek azok a nyelvek. a de elöljárószóval fejezzük ki a cselekvő személyt.Könyveket veszünk. Las cartas ya están escritas por la mecanógrafa. El museo merece la pena de visitarse. Azokat a házakat ugyanaz az építész építette. Son más de cien millones de hombres los que hablan el español. a szenvedő szerkezetben a cselekvést végrehajtó személyt por elöljárószóval képzett határozóval fejezik ki. tek. akkor utóbbi egyezik a mondat alanyával: Estos libros no se venden. Az nevet jól. Mi amigo estaba acompañado de su mujer. Pl. — 1. La paz es anhelada de todo el mundo.) 166 A vonatkozó névmás — El pronombre relativo Un andaluz que vivía en un pueblecito de Holanda. személye is állhat: En el cine han proyectado una A moziban új argentin filmet vetítetnueva película argentina. Las cartas son escritas por la mecanógrafa.) A leveleket már megírta a gépírónÓ. aki a faluba tévedt.. ( = A levelek már meg vannak írva. A múzeumot érdemes megnézni. Ha az alany megelőzi az általános alanyt tartalmazó állítmányt. Több mint százmillió ember beszél spanyolul.1 Ezek a könyvek nem eladók. hanem a bekövet­ kezett állapotot akarjuk kifejezni. amelyeket a rómaiak építettek. Ríe bien quien ríe el último.) 253 . Ha a szenvedő szerkezetben nem a folyó cselekvést. aki egy hollandiai faluban élt. ezt mondta egy másik andalúziainak. ( = Több mint százmillión vannak az emberek. Eva es amada de todos. Barátomat felesége kísérte. A leveleket a gépírónő írja. (Éppen most írja őket. Esos son los idiomas de cuyo acento suele hablarse con más frecuencia. Kasztília várak vidéke. Se compra libros.

akit. másrészt megvan az az előnye a többi vonatkozó névmással szemben.A vonatkozó névmások: In que: a leggyakoribb vonatkozó névmás. 254* Néhány úr jött. a magyarban sokszor nem is fordítjuk. la que = az. Doña Inés y no doña María era la que venía con nosotros. — Vi a la hermana de mi amigo. Példák: Las obras de los escritores. helyette ilyenkor de que. — Az alany. la eual = aki. pl. el que. de las cuales (de los cuales) hablo. hanem az egész mondat tartalmára vonatkozik) Ezek a névmások kiemelik azt a szót. / Beszéljetek nekem arról. elöljárószóval is állhat. ami (nem egy szóra. az. akiknek nem ismerem a nevét. amit láttatok. azok. Lehet egyes és többes számú. Son muchos los que hablan el inglés. akivel te a színházban voltál. Han llegado unos señores de quienes yo no conozco el nombre. los que elöljárószós alakjait. Az írók művei. akik. vonatkozhat személyre és tárgyra. Ezért akkor használják. Láttam barátom húgát. las cuales = akik. jelentése tehát: aki.) 5. amelyek lo que = az. jelentése aki. Sokan beszélnek angolul. cuyas = akiknek a. Cuyo főnév nélkül nem állhat. amelyekről (akikről) beszélek. akik. amelynek a cuyos. Egyrészt tehát pótolja az el que. amely. amelyeket. melyre vonatkoznak. akik. hogy meg tudja különböztetni a főnév nemét. con la cual (con el cual) tú estabas en el teatro. de quien áll. ha félreértés támadhat. Néhány úr jött. amely los cuales. akiknek a nevét én nem ismerem. akik. akiket. amelyek lo cual — ami (az egész mondat tartalmára vonatkozik) Egyaránt vonatkozik személyre és tárgyra. amelyet. Itt van Péter. ha a que tárgyakra vonatkozik). Példák: Han llegado unos señores cuyos nombres yo no conozco. aki. 2. amelyek. cuyo.és a tárgyesetben rendszerint que áll quien helyett. amely los que. el cual. 4. azok. quienes csak személyre vonatkozik. Ágnes asszony és nem Mária asszony jött velünk. con el cual viszont a barátomra vonatkozik. quien. euya = akinek a. . és elöljárószóval állhat. Habladme de lo que habéis visto. He aquí Pedro con cuya hermana hemos hablado español. melyre vonatkozik. illetve (mon­ dat elején) az. las que = azok. akinek a húgával spanyolul beszélgettünk. (Con la cual itt a barátom húgára. elöljárószó után azonban mindig quien áll (que előtt csak akkor állhat elöljárószó. amelyeknek a Vonatkozik személyre és dologra. 3. A cuyo alakja minden­ kor az utána álló szó neméhez és számához igazodik. aki.

— L á t t a m a színházban Ágnes és Margit néni fiait. — Mesélni fogok neked egy érdekes történetet egy andalúziairól. Dígase en español : a) (Usando la voz pasiva) Ezt a levelet nem a postás hozta. — Ezt a feladatot János írta. — L a mecanógrafa escribe la carta. akikről önök beszélnek. — Tegnap este ol­ vastam egy könyvet. Contéstese a las preguntas siguientes : ¿ P o r qué fue llamado castellano el idioma español? ¿Por quiénes fueron edificados los castillos en Castilla? ¿ E n qué siglo fue Castilla emancipada y erigida en reino independiente? ¿A expensas de qué reinos y territorios fue engrandeciéndose y ensanchándose? ¿Cuándo y cómo fue consumada la hegemonía de Castilla ? ¿ E n qué año y por quién fue descubierta América? ¿Cuántos hombres son los que hoy hablan en el mundo el español como idioma nativo? ¿Dónde viven los catalanes? (Cataluña)¿Y los Gallegos? (Galicia) ¿De qué lengua es la continuación la lengua castellana o española? ¿ P o r quiénes fue llevado el latín a la península ibérica? ¿Por quiénes era hablado el latín vulgar? ¿ E n qué se diferencia el latín vulgar del latín literario? ¿Cómo se considera a la lengua italiana? ¿Por qué se elogia el idioma francés? ¿Cómo parece el inglés? ¿Cómo se le juzga al alemán? iCuéntenos usted la historia de un andaluz que vivió en Holanda 1 2. a leveleket nem É v a fogja a postára vinni. — A múzeumokat délelőtt tekintik meg. — Ezeket. — Teréz nénit a férje kísérte. akinek a testvére veled jár iskolába. — A füzetek. már több mint húsz éve vagyok Itt. aki már 20 éve lakott egy hollandiai falucskában. Megmagyarázta nekünk. Több mint százmillió ember beszéli ma a világon a spanyolt mint anyanyelvét. — írj nekem arról. ezt mondta neki : — Barátom. akiről sokat beszéltem neked (kétféleképpen). 3 . Transfórmense en el pasivo las oraciones siguientes : Este libro lo han leído todos los alumnos. 5. — Toda la clase ama a la profesora. — Todo el mundo anhela la paz. *255 . — Sokan beszélnek spanyolul.Ejercicios 1. — A jó tanulókat mindenki dicséri. — La mecanógrafa ya ha escrito la carta. — Ezek a tárgyak nem eladók. É v a nyitott nekem ajtót. — Az egész család szereti Ágnest. Tradúzcase al español : Tegnap a spanyol órán a t a n á r u n k a spanyol nyelvről beszélt. A spanyol nyelv a római hódítók által beszélt népies latin nyelv folytatása. a barátom fia. akiket üdvözöltetek. amelyeket vettél nekem. — L a historia del andaluz la contará el señor Nagy. — Megjött a kis­ asszony. amiről akarsz 1 ej Megjött a b a r á t o m húga. — Esa estilográfica la compraré yo. — A toll. nem nagyon jó. nem tudod elképzelni. — Un célebre arquitecto edificó ese palacio. — Nem ismerjük (azokat) az ügyeket. — Nem ismerjük' (azokat) a személyeket. mert először Kasztíliában beszélték. vastagok. — A tanuló. amelynek a tartalmáról már beszéltem önnek. az enyém. hogy milyen buták az emberek. d) Keres téged valaki. amelyekről beszéltem. — I t t v a n n a k a levelek borítékai. — Pablo ha acompañado a María a la estación. — Elhoztam önnek a könyvet. — Pétert jóságáért dicsérik. akivel beszéltem. — Az újsá­ gokat és nem a könyveket l á t t a m az asztalon. amelynek a címére már nem emlékszem. hogy a spanyolok által beszélt nyelvet (azért) hívták kasztíliainak. b) Pál kísért engem az állomásra (kiemelve). akikkel az utcán találkoztatok. akinek a könyvemet akarom adni. amelyet az asztalon látsz. amellyel írok. b) (Usando el pronombre se^ Képeket veszünk. akikkel ebben a faluban lakom . akik az első padban ülnek. nem érdekel engem. — N e m ismerjük (azokat) a hölgyeket. Ez az ember nem volt képes megtanulni hollandul. Amikor egy földije vetődött a faluba. amelyekről önök beszélnek. — Amit mondasz. Dígase en español : a) A könyv. és még mindig nem értik és nem beszélik a spanyol nyelvet. — Ezeket a képeket nem veszik meg. A népies latin nyelv szóanyaga és mondattana lényegesen különbözött a klasszikus római írók által használt irodalmi latin nyelvtől. — Vannak újságok. — Nem ismerem (azokat) az embereket. me­ lyeknek cikkei mindig érdekesek. 4.

el padre dice a su hijo: — Párate un momento a escuchar lo que dicen. qué piensas? — pregunta el padre*a su hijo. — ¿Y tú. Ma el kell mennünk a piacra. amíg csak újabb csoporttal nem találkoztak. Folytatják útjukat. mert a szamara/ úgy vezettük. amire szükségünk van. pero no se atrevía a hacerlo porque el hijo no tenía nunca seguridad en sí mismo y seguía siempre el consejo del último que llegaba. Nos han criticado por llevar el burro' sin jinete. Siguen su camino hasta encontrarse con un nuevo grupo. hogy nem ült rajta senki. cansado por los muchos años de trabajo. después de pasar. El padre quería enseñar a su hijo a guiarse por sus propias ideas y no sólo por los consejos de los otros. Debemos ir hoy al mercado para comprar algunas cosas que necesitamos. Cambian un saludo con ellos y. pensaba dejarle el cuidado de su casa y de sus tierras. Kifogásoltak bennünket. Los campesinos decían : — ¡Mira qué tontos! Los dos a pie y el burro sin carga. su hijo y el burro (Cuento) Un labrador tenía un hijo. Llevaremos el burro para cargar en él las compras. hogy megvegyünk néhány dolgot. I El labrador. creo que debemos ir hoy al mercado para comprar algunas cosas que necesitamos. El día de mercado en el pueblo vecino el padre dijo a su hijo : — Hijo. se encuentran con un grupo de campesinos que van también al mercado. hogy önállóan gondolkozzék („hogy saját gondolatai vezessék"). a pieNada más caminar unos cientos metros. y el padre. • Az apa arra akarta nevelni a fiát. El burro va delante y ellos dos detrás. Era un buen muchacho. ^ Salen de su casa por la mañana temprano. 256 .LECCIÓN T R E I N T A Y DOS Mondatrövidítés i n f i n i t i v o-val El padre quería enseñar a su hijo a guiarse por sus propias ideas.

montado en el burro. dice el labrador a su hijo : — Párate un momento y escucha lo que dicen. — le dice el padre. cambian un saludo con ellos. Cambian un saludo con ellos y. — ¿Qué piensas? — pregunta el labrador a su hijo. — Si el burro va sin carga. que para los viejos. — Pues monta tú detrás de mí en el burro y así iremos los dos montados.— Pienso que dicen la verdad — responde el hijo. acostumbrado a trabajar todo el día. — pues el hombre que ha vivido más está más acostumbrado a las privaciones y trabajos. el labrador para un momento el burro. Así lo hacen y siguen su camino hasta encontrarse con1 un nuevo grupo de aldeanos. — Pues bien . cansado ya y viejo. Los aldeanos decían : — ¿Habéis visto? El débil muchacho va a pie. — Pienso que dicen la verdad. pues el andar a pie más es para la gente joven. — Pienso que dicen la verdad — responde el muchacho. y el labrador dice luego a su hijo: — {Escucha lo que dicen! Los campesinos decían : — jMirad. — Pienso que dicen la verdad — responde el hijo. vuelve la cabeza y 1 dipe a su hijo : 17 Spanyol nyelvkönyv — 8014 257 . El hijo monta en el burro. baja tú del burro y yo montaré en él. cuando han pasado. y así siguen su camino basta encontrarse con otro grupo de campesinos. — ¿Qué piensas? — pregunta el labrador a su hijo. va montado en el burro ! — ¿Qué piensas? — pregunta el padre al hijo. — pues este animal casi no puede dar un paso con nosotros dos montados encima. Entonces. y el hombre fuerte. Los campesinos decían : — jNunca hemos visto tal cosa! jEl padre. no tenemos por qué ir los dos a pie. qué dos zánganos ! Así acabarán con el burro antes de llegar al mercado. El hijo hace como dice su padre y así siguen su camino hasta que se encuentran con otro grupo de campesinos. con las fuerzas gastadas por los trabajos y los años. Después de cambiar un saludo con ellos y pasar. el labrador dice a su hijo : — Párate un momento y escucha lo que dicen. y el hijo. va a pie. con fuerzas nuevas. joven y fuerte. — Pues monta tú en él.

258 . — Señor. dime ahora quién tiene razón y con qué consejo te quedas. Aki akar. az tud is. Monte usted y yo arrearé el burro. . biztonság cargar megrak. A kéregetés bűnével szemben áll a nem-adás erénye: Minden bajnak megvan az orvossága. Y sigamos así nuestro camino. — 3. Dar consejo es virtud de segunda orden. al no encontrar a mano otra cosa que tomar. por último también han criticado que íbamos los dos montados en el burro. hogy . rakomány no tenemos por qué ir nincs okunk arra. Contra el vicio de pedir hay la virtud de no dar. megszól el burro szamár el jinete lovas 1. ¿Qué podemos hacer a gusto de todos? — Tiene usted razón. Többet ér a tudás. — siempre he oído decir que no es decente entrar en un café sin tomar algo. mint a vagyon. — 2. A tanácsadás másodrangú erény : a tettek számítanak.— Bueno. Y tú has repetido como tuyas las palabras de todos los que pasaban. has montado tú y nos han criticado porque iba montado el muchacho y el viejo iba a pie. kifogásol. De casa hemos salido los dos a pie y nos han criticado por llevar el burro sin jinete. jArre. burro 1 II La excusa del ladrón (Chiste) Un juez acusaba a un ladrón de haber robado en un café una cucharilla de plata. Vocabulario guiar vezet. Az akarat: hatalom. irányít el grupo csoport criticar bírál. — respondió el acusado. . III Refranes Querer es poder. tomé la cucharilla. luego he montado yo sobre el burro y también lo han criticado. dejarle el cuidado de ráhagyja vminek a gondját atreverse a mer(észel) vmit megtenni la seguridad de sí mismo magabiztosság la seguridad biztosság. por eso. — 5. El águila no se entretiene en cazar moscas. padre. rárak las compras vásárolt holmi a pie gyalog nada más caminar alighogy mentek caminar megy. falusi ember cambiar un saludo con köszöntik egymást la carga teher. menjünk *(A közmondások értelme: 1.* Más vale saber que haber. vándorol el campesino paraszt. gyalogol.

előfordul az is. escribir írni: el escribir az írás . A piacra érkezés előtt. Figyeljük meg az alábbi példákat: El escribir cosas interesantes es difícil. hogy a főnevesített főnévi igenév a főnév vonzatát követi. Más vale saber que haber. mint a birtoklás ( = a vagyon). la excusa mentség el juez (los jueces) bíró acusar vádol (amivel: de) robar lop. főleg a régebbi nyelvben.) Olykor. rabol el acusado vádlott decente illő.) A korai felkelés egészséges. birtokolni el vicio hiba. az ilyen igéből képe­ zett főnevet a magyarban rendszerint -ás. illendő tomar rendel. vétek la virtud erény. A gyaloglás inkább a fiataloknak való. (el)vesz vmit (a kétféle jelentés a szövegben szójátékot alkot) al no encontrar a mano amikor nem találok kezem ügyében III. Al ponerse el sol. Többet ér a tudás. haber (eredeti jelentésében:) bírni. Antes de llegar al mercado. („Korán felkelni egészséges". El levantarse temprano es sano. vagyis a mellette álló és értelmét kiegészítő szófaj az ige (és nem a főnév) vonzatát követi. eszik v. leer olvasni: el leer az olvasás . az idők folyamán con el andar del tiempo levelek írása el escribir de cartas 17* 259 . erőszak gastado elhasználódott la privación nélkülözés detrás de mí mögém. nógat ¡arre! gyí t e ! II. hablar beszélni: el hablar a beszéd. pl. agyonkínozzák a szamarat el animal áJlat volver la cabeza hátrafordul con qué consejo te quedas miben ma­ radsz (melyik tanácsot fogadod el) a gusto de todos mindenki kedvére arrear hajt. iszik vmit. A legtöbb igének főnévi igenévi alakja főnévként állhat. mögöttem el zángano naplopó. („Érde­ kes dolgok megírása nehéz". A főnévként használt főnévi igenévi alak megtartja igei természetét. -és képzős alakkal fordítjuk . képesség el águila (nőnemű szó) sas entretenerse foglalkozik (amivel: con) de segunda orden másodrendű Gramática 167 Főnév képzése főnévi igenévből £1 andar a pie más es para la gente joven.) napnyugtakor. („A nap lenyugvása­ kor". Érdekes dolgokról írni nehéz. pl. ingyenélő acabarán con el burro végezni fognak a szamárral. szamáron el andar a pie a gyaloglás la fuerza erő.montar en felszáll vmire montado en el burro szamárháton.

Al (névelős a). no lo creería. además de ( = tras de) Ez a bor. 4. Amikor felébredek. de nem kedves. Con és por . vagy ha a mellékmondat alanya kétséget kizáróan megkülönböztethető a főmondat alanyától. jól magát. mégsem ad semmit a szepobres. 260 Con ( = Por) llegar tan tarde. feltételes mellékmondatot rövidít: A no afirmarlo tú. el padre y su hijo se encontraron con muchos campesinos. No ha acudido por no enconNem jött el. azonkívül hogy rossz. mert a szamá­ rat úgy vezettük. feltételes és okhatározói mellékmondatot rövidít: De haber vivido 50 años antes. Ilyen elöljárószók: 1. A no haberlo visto con mis proHa tulajdon szememmel nem láttam pios ojos. hanem főnévi igenévi alakjában hagyjuk. Con ser bonita. Mielőtt a piacra értek volna. lo pondría en duda. este escritor habría escrito de manera diferente. 2. Ana no es amable. Elvisszük a szamarat. Por ser rico no da nada a los Bár gazdag. Después de cambiar un saludo con los campesinos. Nos han criticado por llevar éi burro sin jinete. azonkívül. akkor a mellékmondat állitmányát nem ragozzuk. 6. . 83). Megszóltak bennünket. Pedro se quedó sin cena. kiugróm az ágyból.168 Mondatrövidítés főnévi igenévvel elöljárősző után Llevaremos el burro para cargar en él las compras. gényeknek. az apa és fia sok paraszttal találkozott. A (névelő nélkül). Miután üdvözölte a parasztokat. Al despertarme salto de la cama. Már tanultunk arról (vö. Anna bár csinos. Además de. el labrador dijo a su hijo. volna. De. hogy rárakhas­ suk a vásárolt holmit. hogy nem ült rajta senki. Antes de = mielőtt. Péter vacsora nélkül maradt. Ez az író másképpen írt volna. hogy: Este vino. mert nem érezte egészen trarse del todo bien. 3. tras (de) = azonfelül v. hogy ha a fő. Antes de llegar al mercado. Ilyen rövidített mondatszerkezet elsősorban elöljárószók után szokott állni. Amikor borotválkoztam. drága is. Ha nem te mondanád. a földműves így szólt fiához. kételkednék benne. még ser malo es caro. ha 50 évvel ezelőtt élt volna. okhatározói és megengedő mellékmondatot rövidít: Minthogy későn jött. időhatározói mellékmondatot rövidít: 5. időhatározói mellékmondatot rövidít: Me he cortado al afeitarme.és a mellékmondat alanya ugyanaz. megvágtam magam. nem hinném el.

hogy): Sobre no trabajar nada. csak újabb parasztokkal nem talál­ koztak. Después de. 2. nada más (alighogy) u t á n : Nada más poner la cabeza en la almohada me quedé dormido. Megjegyzések. hogy megvegyem las cosas necesarias. mint pl. No sabía con quién ir al teatro. hogy kivel menjen a szín­ házba. 8. no obstante de (annak ellenére. Para (avégből. tigo. hogy mit mondjak. • > No sé qué decir. tudtam beszélni vele. hogy. Azonos alanyok esetében a mellékmondatot bevezető kérdő névmás után is főnévi igenév áll. hogy): En vez de quedarse en cama. — 1. pl. hablar con él. Nem értem. hogy ágyban maradt volna. sétáltam egyet. célhatározói mellékmondatot rövidít: He venido a fin de hablar conAvégből jöttem. 14. quiere Azonfelül. hogy aludtam volna). a szükséges dolgokat. 3. azért. Sin (anélkül. bár a spanyol. hogy későn jöttem. még pénzt is kér.7. Mellőzzük a rövidítést. célhatározói mellékmondatot rövidít: I Voy al mercado para comprar Megyek a piacra. 12. Hasta (amíg [csak]). időhatározói mellékmondatot rövidít: Después de cenar di un paseo. még mielőtt az apám elment volna. el " Ahelyett. Olykor más szójaj után is rövidíthetünk. hogy nem dolgozik semmit. A fin de (avégből. A pesar de. Al llegar el tren subimos al coche. melynek alanya nem azonos a főmondatéval. hogy beszéljek veled. pude Annak ellenére. hogy): A pesar de llegar tarde. a beteg felkelt. ha félreértésre adhat alkalmat. también dinero. sin embargo de. Amikor a vonat megjött. hogy). felszálltunk. hogy): Pasé la noche sin dormir. 10. 261 Antes de salir mi padre. tras de. időhatározói mellékmondatot rövidít: Seguían su camino hasta encon-( > Folytatták útjukat mindaddig. Nem tudom. Olyan mellékmondatot is rövidíthetünk főnévi igenéwel. miért csináljam ezt. Sobre (azonfelül. 13. a kocsiba. enfermo se levantó. En vez de (ahelyett. . hogy). Alvás nélkül töltöttem el az éjszakát ( = anélkül. A mondatrövidítés főnévi igenévvel nem kötelező. amíg trarse con otros campesinos. niár el is aludtam. salí yo. . No comprendo por qué hacer eso. luego de (miután). Nem tudta. vagy ha a stílus szépsége úgy kívánja. 11. 9.nyelv egyik jellemző sajátossága. Miután megvacsoráztam. Ilyenkor azonban az alanyt ki kell tennünk a főnévi igenév után: Én elmentem. Alighogy a párnára tettem a fejemet.

legtöbbször alanyi vagy tárgyi („hogy" kötőszóval bevezetett) mellékmondattal pótoljuk. a Hal­ lok valakit énekelni mondatban a főige (hallok) önmagában még nem fejez ki sem­ mit . Örülök. Espero escuchar un buen programa. Nem fogja elérni. így pl. hogy Jóska megrögzött alkoholista. Főzni tanulok. hogy mondd meg nekem az igazat. hogy legyeket fogdos. Élvezet tengeren utazni. Remélem. hogy jó műsort fogok hallani. pero no se atrevía a hacerlo. El águila no se entretiene en cazar moscas. (Hallok valakit énekelni — Hallom. hogy látta a húgodat. Nos apresuramos a enviarle Sietünk önnek megküldeni árjegyzénuestro catálogo. A spanyolban viszont a legtöbb esetben főnévi ige­ névi alakba kerül az értelemkiegészítő ige. El padre quería enseñarle a guiarse por sus propias ideas. — Ugyanígy helyesebb a mellékmondat használata a személytelen kifejezések után : Es notorio ser Pepe un borracho perdido = Es notorio que Pepe es un borracho perdido.169 értelmét kiegészítő igenév egybekapcsolása El labrador pensaba dejar a su hijo el cuidado de su tierra. Az apa arra akarta nevelni a fiát. de nem merte ezt megtenni. Megjegyzések. A magyarban az értelemkiegészítő főnévi igenév ritka. ha itthon maradunk. Celebro verle a usted. A rossz idő megakadályozott bennünket abban. Annával szeretnék beszélni. El mal tiempo nos impidió hacer una excursión. = Miguel dice que ha visto a tu hermana. a valamilyen célra való törekvést vagy szándékot fejeznek ki. Me da pena el verle enfermo. A elöliárószóval kapcsolódik az értelemkiegészítő főnévi igenév az olyan igék után. 1. Mihály azt mondja. Comencé a leer el libro. künket. Elkezdtem olvasni a könyvet. hogy önállóan gondolkozzék. Fáj nekem. 2. . hogy valaki énekel). hogy látom önt. • Te pido decirme la verdad. melyek valaminek a megkezdését. Es mejor quedarnos en casa. Mondatrövidítés i n f ¡ n i t i v o-val igék után — A főige és az A földművesnek az volt a terve. Nyolckor szoktunk hazulról elmenni. A sas nem szórakozik azzal. Desearía hablar con Ana. Kérlek. hogy meggyőzzön engem. Jobb. 262 . 2. Sok ige (és melléknévvel vagy főnévvel alkotott szólásmód) nem fejez ki tel­ jes mondanivalót: értelmét az utána következő igenév egészíti ki. így mondjuk: No alcanzará a persuadirme. Aprendo a cocinar. hogy betegen látom. elöljárószó közbeiktatása nélkül kapcsolja magához. Például: Solemos salir a las ocho. Főnévvel alkotott kifejezések után az értelemkiegészítő főnévi igenév előtt ki kell tennünk az el névelőt: Es una delicia el viajar por mar. Közismert. értelmét a mellette álló főnévi igenév (énekelni) adja meg. — 1. hogy fiára hagyja földjének gondozását. hogy kiránduljunk. A legtöbb ige és kifejezés az értelmét kiegészítő főnévi igenevet közvet­ lenül. A decir ige után (a Latin accusativus cum infinitivos szerkezetnek megfelelően) ma már csak a régieskedő nyelvben következik főnévi igeneves rövidítés: Miguel dice haber visto a tu hermana.

hogy meséket mesél» Hemos convenido en encontrarnos Abban egyeztünk meg. Me han obligado a pagar. Principia a venir gente. Örülök. János folyton reá gondol. hogy fizessek.) 3. El niño rompió a llorar. A beteg vonakodik enni. Készülök lefeküdni. találkozunk. m i n t : Me aburro de hacer visitas. Juan no cesa de pensar en ella. A látogatások untatnak engem. Se desespera de no saber nada. hogy át ne nézzem a számlát. hogy holnap mañana. 263 . hogy megváltsuk a jegyeket. Empecemos a estudiar. DE elöljárószóval kapcsolódik az értelemkiegészítő főnévi igenév az olyan igék után. Siento la necesidad de marcharme. hogy nem jöttem el. Pál elfelejtett írni nekünk. Meghívlak. hogy elmenjen. Se puso a escribir una carta. Tenga la bondad de anunciar mi Legyen szíves. Trato de estudiar bien. Correré a verle. Me dispongo a acostarme. No se decide a marcharse. a nyelvtani összfoglalásban. Nem hagyja abba a panaszkodást.Elszaladok és meglátogatom öt. No he venido a molestarle a usted. Me alegro de verle a usted. No desiste de quejarse. mint: Szükségét érzem. A gyerek sírásba tört ki. Nem tudja magát rászánni arra. No me canso de admirarla. dobja be ezt a levelet ¿Me hace el favor de echar al a levélszekrénybe! buzón esta carta? Dar ige után is de szokott állni (részeltető értelemben): Le daré de comer. Vamos a comprar algo. Nos hemos hartado de comer. No para de llover. hogy zavarjam önt. \. El enfermo se niega a comer. Ideje. Megyünk valamit bevásárolni. Iparkodom jól tanulni. Arra köteleztek. hogy nem tud sem­ mit. Nem áll el az eső. (Lásd még a nyelvtani összefoglalást!) Megjegyzés. Me arrepiento de no haber venido. Adok neki majd enni. Bánom. inni. Nem fogom elmulasztani. Abban leli örömét. Nem győzöm csodálni őt. Kezdjük meg a tanulást! Te invito a cenar conmigo. Nos preparamos a hacer un viaje. Teleettük magunkat. Jelentse be látogatásomat 1 visita. de beber. Levelet kezdett írni. — De-vel kapcsolódik az értelemkiegészítő főnévi igenév a főnévvel alkotott kifejezések után. Ño dejaré de repasar la cuenta. hogy látom önt. Es hora de sacar los billetes. Se han enojado de no encontrarnos en casa. hogy nem találtak ott­ hon bennünket. (További vonzatokat 1. Utazásra készülünk. Legyen szíves. Nem azért jöttem. hogy velem vacsorázzál. Pablo se ha olvidado de escribirnos. Haragudtak. Kezdenek jönni az emberek. En elöljárószóval kapcsolódik az értelemkiegészítő főnévi igenév az alábbi igék u t á n : Se complace en contar cuentos. Kétségbe van esve. hogy menjek.

— Ha Károly nem megy az is­ kolába. Insisto en querer hablar con él. — Antes de entrar en mi cuarto os huéspedes se quitaron los abrigos. Tradúzcanse al húngaro las oraciones siguientes : A no ir a la escuela. Erőlködni fogunk. Pedro se levantó. Lajos megy majd el utolsónak. — Buscaré el libro hasta hallarlo. Kitartok amellett. — Amikor lementünk a földszintre. Margarita es también aplicada. — Lo hice sin querer. hogy nem készült el. az új szavak megtanulása . 264 . a tanár azt hinné. még fel sem hívnak barátaink. a nyelvtani összefoglalásban.. hogy nem írnak nekünk. — Con no escribir tus ejercicios haces muy mal. Luis será el último en salir. a mesemondás . Dígase en español: a levélírás . Én ébredtem fel elsőnek. hogy mindent tudni akarok. hogy eljöttél.Dígase en español: a) Miután megírtam a levelet. hogy látom önt. hogy beszéljek vele. — Nem tudjuk. los niños empezaron a jugar. — Al subir al tranvía vimos a Carlitos. a késői felkelés . — Matilde fue al mercado para vender la leche. napnyugtakor j az idők folyamán . — No sé cómo hacerlo. ted. hogy mikor men­ jünk. — Mielőtt a könyv olvasásába kezdenék. mint: Has hecho bien en venir. Ragaszkodom hozzá. — Jenő zsebre tette a levelet. (További igevonzatokat 1. nuestros amigos perdieron el tren. 4. — Azonfelül. hogy • utolérjünk benneteket. találkoztunk Erzsébettel.Me he empeñado en saberlo todo. fel kell hívnom Pált. Azzal szórakozik. Nos esforzaremos en alcanzaros. a könyvek és újságok olvasása. — Después de escuchar la radio. a nyelvtudás .) Ejercicios 1. Juan no responde jamás bien. no habría podido hablar con María. Contéstese a las preguntas siguientes : ¿Qué cuento hemos acabado de leer? ¿Cómo era el hijo del labrador? ¿Qué pensaba dejarle el padre? ¿Qué quería enseñar el padre a su hijo? ¿Qué dijo el padre a su hijo el día del mercado en el pueblo vecino? ¿Cómo van al mercado? ¿Con quiénes se encuentran? ¿Qué decían los campesinos de ellos? ¿Qué pensaba el hijo? ¿Quién montó en el burro? ¿Qué dijo el segundo grupo de campesinos? ¿Por qué pensaba el hijo que los campesinos decían la verdad? ¿Quién montó entonces en el burro? ¿Qué dijo el nuevo grupo de aldeanos? ¿Qué hicieron luego el padre y su hijo? ¿Qué decían los campesinos con los cuales se encontraban? ¿Qué dijo al fin el campesino a su hijo? ¿Se puede obrar a gusto de todos? ¿Por qué no? 2. Jól tetted. — Hemos venido a fin de despedirnos. Nemsokára visszajövök. hogy vicceket mond el nekünk. Se entretiene en contarnos chistes. a piacra érkezéskor . Nagyon örülök. 3. le habría dicho mi opinión. Fui el primero en despertarme.. elmentem és bedobtam a postaládába. — Por no haber llegado a tiempo a la estación. Pepe se acostó. — En vez de aprenderlas palabras españolas. mások bírálása. — Con ser aplicado. No tardaré en volver. — Además de llover hacía frío. — Sobre ser bonita. Tengo mucho gusto en ver a us. Kifejezések után is. — De haberlo encontrado. — No obstante de estar enfermo.

a parasztok harmadik csoportjának az nem tetszett. hogy beszéljek veled. odamentem volna hozza. ha felhívjuk őket telefonon. Me puse a estudiar con mayor aplicación. Hay que trabajar mucho. hogy nem ült rajta senki. — Jobb lesz. — A barátom meghívott. Fiam most fejezte be tanulmányait a középiskolában. — Addig fogjuk tanulni a szavakat. és mindig a többiek (los demás) tanácsát követik. A paraszt nem merte még házának és földjeinek gondját fiára bízni. mások azt kifogásolták. — Bár nem vagyunk betegek. fiam —. könyvet olvasol. amíg (nem) tudjuk őket. Nemsokára egyetemre fog járni. — A vonat nemsokára itt lesz. hogy írtak nekünk. Apám folyton figyelmeztetett engem. a fiáról és egy szamárról szól. — Mária főzni tanul. Sokat kell dolgozni. — Nem győztük csodálni a szép képeket. hogy sürgönyöztetek nekünk. — Ideje volt. Éppen most olvastunk az iskolában egy mesét. — Ha láttam volna Annát. Mi hermana ha vuelto a ejerci­ tarse en la taquigrafía. Sokat kell dolgoznom. hogy menjek vele moziba. — nem lehet mindenkinek a kedvére tenni. szólt a paraszt a fiához. — Élvezet volt kirándulni a hegyekbe.anélkül. mert úgy vezették a szamarat. Debo 1 Debe de tener la cabeza sobre los hombros. akiknek nincsen önálló véleményük. és az apa gyalog ment. — Nem bánták meg. — Ma már nem fog elállni az eső. Ütban a vásár felé több parasztcsoporttal találkoztak. hogy elolvasná. mely egy parasztról. — Minthogy nem küldtek nekünk sürgönyt. — Jól tettétek. hogy megtegyem a kötelessége­ met. Bizonyára helyén van a /e/e. Tengo que \ He de > trabajar mucho. hogy látlak. — Nem akarom zavarni önt. 265 . — Azért jöttem. — Látod. mert tudta. hogy elbúcsúzzunk. — Egykor szoktunk ebédelni. Mi padre no dejaba de adver­ tirme. Nagyobb szorgalommal láttam neki a tanulásnak. Va a ingresar en la Universidad. Tradúzcase al español: Vannak emberek. — Ahelyett hogy zongoráznál. hogy fiánali nincsen önbizalma. mégsem érezzük jól magunkat. hogy a fiú a szamáron ült. szüleinket senki sem várta a pályaudvaron. 33 LECCIÓN TREINTA Y TRES Főnévi igenévvel alkotott kifejezések Mi hijo acaba de terminar sus estudios en la escuela media. és a fiú ment gyalog. b) Örülök. Egyesek (azért) kifogásolták a parasztot és a fiát. — Iparkodni fogok. — Ki lépett be elsőnek a szobába? 5. Egy nap a vásárra mentek a szomszéd faluba. hogy az apa ült a szamáron. Nőtestvérem ismét gyakorolja magát a gyorsírásban.

Solamente más tarde logré entrar en la fábrica donde trabajo desde la mañana temprano hasta muy entrada la noche para aseguraros una vida cómoda y tranquila. vuestro abuelo. arquitecto. luego vacilaba no sabiendo elegir entre las profesiones la que más me cuadraba: la de médico. 266 / . tenéis la libre elección de profesión. — ¡Eh. Pero hay que tomar en serio la vida. juventud ! — nos advertía muchas veces a mi hermano mayor. militar. Desde niños pensábamos mucho en lo qu e iríamos a ser cuando hubiéramos crecido. De joven. era un hombre pobrísimo y por eso yo no podía ir a 1 la escuela : tenía que trabajar mucho desde la infancia. pegaba carteles. Ejercía más de 30 años su oficio y trabajaba a menudo en horas extraordinarias para asegurarnos una vida cómoda y tranquila. quería hacerme maquinista ferroviario. Hace falta ponerse a estudiar con energía. Vosotros tenéis toda la vida por delante. Al fin. De pequeño.I Profesiones y oficios Mi padre trabajaba de operario especialista en una fábrica de hilados y tejidos. Tomamos a pechos los consejos de nuestro papá : estudiábamos todos con notas de sobresaliente y notable. Vivía como podía: cargaba fardos. Si no queréis vender cordones de zapatos en las esquinas ni andar rebuscando desperdicios en los cubos de la basura. más tarde. hay que tener el sentido de la responsabilidad. Mi padre. — Vosotros no sabéis lo difícil que es la vida. Como F parado erraba en busca de trabajo para ganarme siquiera un pedazo de pan. habéis de cumplir vuestro trabajo a conciencia. maestro o profesor (tal vez pensab a en las largas vacaciones que dan a los que ejercen estas profesiones). — me encontré dos o tres veces sin trabajo. a mí y a mí hermana menor. abogado. ingeniero. juventud. a causa de los paros forzosos. trabajaba de lavaplatos en un restaurante. El mejor de todos estudiaba mi hermano mayor: pasó todos los exámenes con sendos sobresalientes.

II Remedio eficaz (Chiste) Un célebre doctor tuvo ocasión de hacer un viaje a Burdeos. donde fue consultado por toda la población. a condición que apruebe en los exámenes de ingreso. Mi hermano se hizo médico de niños. no podrás ingresar en una escuela superior. quizás. Tengo dos hijos. ni siquiera es hacía ningún caso. Como le preguntaron la razón de este proceder. porque todavía no toma en serio la vida. desempeñará altos cargos en el Estado. Al fin y al cabo. No se le dan las matemáticas. Al siguiente día. Entonces. hace cerraduras. es vejez. ni siquiera se interesa en las lenguas. llegará a ser ministro o siquiera secretario de Estado. El mayor se llama Esteban y acaba de terminar sus estudios en la escuela media. Pablo. si le dará ganas. no estudia como se debe. Le digo a menudo: — Pues. un chico que vale lo que pesa y que tiene la cabeza sobre los hombros. combina radiorreceptores. Las mujeres más bellas le perse[uían. quejándose de los nervios. Ahora no tiene aun más que 14 años y a causa de su poca edad es difícil decir qué profesión querrá seguir. y sacrificará su vida en aras del bien del pueblo. el hijo menor. ¿cuándo vas a entrar en razón? Todo depende de ti mismo. Va a ingresar en la Universidad. Si no estudias mejor. pero el doctor ni les atendía. 267 Í . Un día. Pero a Pablo por ahora no le importa el estudio : prefiere ocuparse en trabajos manuales : repara relojes. Es un muchacho como es debido. Quizás un día llegue a ser un buen especialista y encuentre colocación en un taller. no sé como saldrá adelante. mientras que mi hermana menor ha abrazado la carrera de profesora. No me hago ilusiones acerca de su futuro. ya veremos qué saldrá de él. todas las damas nerviosas de Burdeos estaban curadas. Pablo. contestó : —' Eso no son nervios. en la Facultad de Derecho.í elegí la carrera científica y llegué a ser químico en un gran combinado. podrá seguir los cursos de una escuela nocturna o cursos de estudio por correspondencia. Es un muchacho muy holgazán.

vmi . köb. négyes el mejor de todos a legjobban pasar un examen letesz egy vizsgát sendos. jeles. bála 268 el cartel plakát. egy-egy desde niños gyermekkorunk óta ir a ser lesz vmivé v. foly­ tat (foglalkozást u. téved siquiera legalább cargar fardos terheket hord. szállít el fardo teher. kutat el desperdicio hulladék el cubo de basura szemetesvödör el cubo vödör.III Consejo a un mal pintor (Epigrama) — La casita que compré — Dice un pintor chapucero — La he de hacer blanquear primero Y después la pintaré. ötös el notable jeles. ejerces) gyakorol.és szövőgyár el hilado fonás. Píntala antes a tu gusto Y luego la haces blanquear. kocka la basura szemét a conciencia lelkiismeretesen la conciencia lelkiismeret la energia energia tomar a pechos megszívlel el pecho mell la nota osztályzat el sobresaliente kitűnő. sendas ugyanannyi. rakodik. dolgozószoba ingresar a belép. beiratkozik vhova la aplicación szorgalom ejercitarse gyakorolja magát tener la cabeza sobre los hombros helyén van a feje no dejar de ( + inf) folyton tesz vmit I. — Al revés debes obrar — Respondió un crítico adusto — . jó. mesterséget) en horas extraordinarias túlórákban jeh! hej! la infancia gyermekkor de joven mint fiatalember. sztrájk forzoso kényszerű parado munkanélküli errar (yerro) bolyong . kotorász rebuscar (újból) keres. hirdetés el lavaplatos tányérmosó hasta muy entrada la noche késő estig tener por delante előtte van la elección választás tomar en serio komolyan vesz el sentido de responsabilidad felelősség­ érzet la responsabilidad felelősség el cordón de zapatos cipőzsinór la esquina (utca)sarok andar rebuscando keresgél. Francisco Acuña de Figueroa poeta uruguayo (1790—1862) Vocabulario el estudio tanulmány . fiatalember koromban a causa de miatt la causa ok. ügy el paro forzoso munkabeszüntetés. la profesión foglalkozás el operario (especialista) szakmunkás el especialista szakember fábrica de hilados y tejidos fonó. kutat. fonat ejercer (ejerzo.

visszája el crítico bíráló. el remedio orvosság. rendes un chico que vale lo que pesa pompás fickó pesar nyom. gyógyszer eficaz hatékony célebre híres el doctor doktor. magasabb por ahora egyelőre importar fontos(nak lenni) ocuparse en foglalkozik vmivel manual kézi reparar kijavít. eliges) (ki)választ cuadrar megfelel el arquitecto építész el militar katona la carrera (élet)pálya científico tudományos el químico vegyész . magatartás la vejez öregség nervioso ideges curar meggyógyít III. érdekében el ara (nőnemű szó) oltár salir adelante boldogul. megfelel. habozik elegir (elijo. kedved szerint uruguayo uruguayi 2bU . rakomány el secretario de Estado államtitkár sacrificar feláldoz en aras del bien del pueblo a nép javára en aras de oltárán. felől no se le da(n) nem (jól) megy neki ni siquiera sem. megbízás. creces) (meg-. besavanyodott antes előbb a tu gusto ízlésed. állás nocturno esti el curso de estudio por correspondencia levelező tanfolyam la correspondencia levelezés II.crecer (crezco. súlya van la facultad fakultás. alkalmazás. helyénvaló. -ana lusta ¿cuándo vas a entrar en razón? mikor jön már meg az eszed? la escuela superior főiskola superior felső. orvos Burdeos Bordeaux francia város spanyol neve consultar tanácsot kér (akitől: tárgy­ eset) perseguir (persigo) üldöz.. . és nem . vmi el maquinista (ferroviario) mozdonyvezető. rendbe hoz la cerradura (ajtó)zár combinar összeállít el radiorreceptor rádió vevőkészülék la colocación elhelyezés. szak a condición que feltéve. csalódás acerca de illetően. állás. előbb al revés fordítva el revés hátoldala. ha aprobar megállja a helyét. letesz (vizsgát) el cargo hivatal. fel-)nő de pequeño kicsi koromban hacerse lesz vmivé v. megölel como es debido ahogy kell. . gépész tal vez talán vacilar ingadozik. kritikus adusto szigorú. el pintor festő el epigrama epigramm chapucero kontár hacer blanquear kimeszeltet blanquear kimeszel primero először. mogorva. nem hagy békén el nervio ideg • hacer ningún caso ügyet sem vet vkire (akire: részes eset) la razón ok el proceder eljárás. químico vegyi el combinado kombinát el médico de niños gyermekorvos abrazar választ (életpályát) : fel-. előbbre jut hacerse ilusiones áltatja magát la ilusión illúzió . is holgazán.

Gramática

170 Főnévi igeneves kifejezések
Hace falta ponerse a estudiar cón energía. Habéis de cumplir vuestro trabajo a conciencia. Acaban de dar las doce. Lendülettel neki kell látni a ta­ nulásnak. Lelkiismeretesen kell elvégeznetek a munkátokat. Most ütötte el a tizenkettőt.

Az alábbiakban összefoglaljuk azokat a spanyol igéket, amelyek értelem­ kiegészítő igéjüket főnévi igenévi alakban veszik maguk mellé, helyes magyar fordításuk azonban nem szó szerint, hanem bizonyos körülírással törénik. 1. Acabar de + infinitivo: közvetlenül előbb történt cselekvésre utal; magyar fordítása: most, éppen, az imént, nemrég, alighogy ; pl. Acabo de llegar. Most érkeztem. Acabamos de hablar con él. Az imént beszéltünk vele. Cuando encontré a Carlos, acáAmikor Károllyal találkoztam, éppen baba de salir de su casa. a házából jött ki. 2. Ir a + infinitivo : a közeli jövőben bekövetkező cselekvést vagy szándékot fejezi ki; magyar fordítása: most, mindjárt, máris, megyek és... stb. Pl. ¿A dónde vas a irte? Voy a decírtelo todo. Iba a salir cuando llegó. Vamos a comprarnos los libros. (Most) hova mégy? Mindjárt elmondok neked mindent. Éppen elmenni szándékoztam, amikor jött. Megyünk és megvesszük a könyveket.

3. Ponerse a, echar(se) a + infinitivo: nekilát, hozzáfog vmit tenni: Me pongo a escribir la carta. Hozzáfogok a levél írásához. Se puso a tocar el piano. Leült zongorázni. El niño se echó a llorar. A gyermek sírni kezdett. 4. Volver a + infinitivo: magyar fordítása: ismét, megint, újból, tovább; pl. Volveré a estudiar el canto. Ismét fogok majd énekelni tanulni. ¿Por qué no volvéis a visitarnos ? Miért nem jöttök megint meglátogatni bennünket? Mi padre volvió a hablar. Apám ismét megszólalt ( = folytatta). 5. Dejar de, cesar de + infinitivo; abbahagy vmit; tagadó alakban: folyton, egyre csak; pl. Dejó de fumar. Abbahagyta a dohányzást. Ha cesado de llover. Már nem esik. (Elállt az eső.) Dejaré yo de ser Carlos si Ne hívjanak (többé) Károlynak, ha no hallo a María. nem találom meg Máriát. 6. Terminar por + infinitivo; magyar fordítása: a végén, végül is; pl. La cosa terminará por enfadarle. A dolog végül is bosszantani fogja őt. He terminado por convencerle. A végén meggyőztem őt. 270

7. Tener que, haber de, deber + infinitivo; személytelenül: hay que + in­ finitivo : kell, szükséges; pl. Tengo que He de ir a la ciudad. Debo Hay que estudiar. Habrá que aguardar. Había que cumplir el plan. *** Egyes igék többféle vonzata Teljesítettük a tervet. Teljesítették kötelességüket. Kettőkor fejezték be a munkát. Végezni fognak ( = Agyonkínozzák) a szamárral még mielőtt a vásárba érnek. A városba kell mennem. Tanulni kell. Várni kell majd. Teljesíteni kellett a tervet.

Hemos cumplido el plan. Han cumplido eon sus deberes. Acabaron el trabajo a las dos. Acabarán eon el burro antes de llegar al mercado.

Egyes igéknek két, három, sőt több vonzata is lehet. Így pl. cumplir állhat tárgyesettel és con elöljárószóval; acabar mellett állhat puszta tárgyeset, de és con elöljárószó. Az utóbbi ige mást-mást jelent aszerint, hogy milyen vonzat következik utána. A vonzatok ismerete a helyes nyelvhasználat szempontjából nagyon fontos; az igét vonzatával együtt tanuljuk meg. Az igék vonzatát a szótárakban megtalál­ juk. Megjegyzés. — A példa kedvéért álljon itt az estar ige négy vonzata, más­ más jelentéssel: Estar de caza r»¿ baile f v prisa /""W viaje r»^ mudanza i"»»/ embajador en París Estar e n error /"•»/ casa /"•w su juicio cien pesetas Estar para morir /^» marcharse Estar por irse a pasear /*»/ escribir
/•«»/

vadászik, vadászaton van táncol siet utazik költözködik nagykövet Párizsban tévedésben van, téved otthon van magánál, észnél van száz pezetába kerül halálán van indulófélben van kész, hajlandó sétálni megírásra vár (pl. levél)

172 A si<u u i e r a jelentései
Dame siquiera un pedazo de pan. El doctor ni siquiera les hacía ningún caso. Adj nekem legalább egy darab kenyeret ! A doktor ügyet sem vetett rájuk, 271

Siquiera jelentése: legalább ; ritkábban: Ni siquiera jelentése: sem, még . , . sem. További példák: ¡Ojalá hallara siquiera un lápiz 1 Atiéndeme siquiera sea un instante. No he recibido ni una tarjeta siquiera. Ni siquiera dió las gracias. Cuando entré, ni siquiera levantó la cabeza.

még ha . . .is ;

Legalább egy ceruzát találnék! Várj meg, még ha egy percre is! Még csak egy levelezőlapot sem kap­ tam. Még köszönetet sem mondott. Amikor beléptem, még fel sem pillan­ tott.

173 S e n d o s , s e n d a s jelentése
Mi hermano mayor pasó cinco7 exá­ menes con sendos sobresalientes. He visto a tres muchachos con sendas muchachas. A mis cuatro hijas les di sendos libros. Bátyám öt vizsgát tett le ugyanannyi kitűnővel. Láttam három fiút ugyanannyi lány­ nyal. Négy lányomnak egy-egy könyvet adtam.

Sendos, sendas magyar fordítása: ugyanannyi, egy-egy.

174 A műveltetés kifejezése h a c e r igével
He de hacer blanquear mi casita. Ki kell meszeltetnem a házacskámat. A magyar műveltető képzőt (-at, -ti, -tat, -tet) nemcsak a mandar igével (vö. 129), hanem az hacer igével is kifejezhetjük. Ejercicios 1. Contéstese a tas preguntas siguientes : ¿Qué profesión u oficio ejerce usted? ¿Dónde trabaja usted? ¿Desde cuándo? ¿Cuánto gana usted al mes? ¿Es agradable estar sin trabajo? ¿Qué hacen los sin trabajo (los parados)? ¿En busca de qué yerran todo el día? ¿Qué hacen las personas que viven sin trabajo fijo (állandó munka nélkül)? ¿Qué se debe hacer cuando uno quiere asegurarse la vida cómoda y tranquila? ¿Por qué hay que tomar en serio la vida? ¿Qué deben hacer los jóvenes? ¿Con qué notas estudian los buenos alumnos? ¿A qué condición puede uno ingresar en la universidad" o en una escuela superior? ¿Qué carrera puede abrazar un joven (una joven) cuando haya terminado sus estudios en la universidad? ¿En qué se interesa usted (el hijo, la hija de usted)? ¿Se ocupa usted en trabajos manuales? ¿Le da ganas a usted de reparar relojes, hacer cerraduras, combinar radiorreceptores? . ¡Cuéntenos un chiste en español 1 2. Dígase en español: a) Az imént írtam meg a feladatot. — Károly most ment ki a szobából. — Amikor az iskolába értem, a tanulók éppen kijöttek a tantermekből. — Most hova mentek? Megyünk jegyet váltani a moziba. — Megyek és megmutatom önöknek 272

az új szöveteket. — öcsém éppen írni akart nekem levelet, amikor sürgönyöm megjött. — Ha nem zavarlak, leülök zongorázni. — Ebéd után nekiültünk a tanu­ lásnak. — Vacsora után megkezdem majd a könyv olvasását. — Nagynénim ismét írt nekem. — Nagybátyánk ismét Párizsban van. — Amikor megláttak bennünket, nevetni kezdtek. — Miért nem hagyjátok abba a beszélgetést? — Ne legyen Péter a nevem, ha ez nem igaz. — A végén kölcsön adta nekem a könyvet. — Attól tartok, hogy a borbélynál sokat kell majd várni. — Nekem sohasem kell várnom. b) Magyarország bővelkedik mindenféle gyümölcsben. — Ha nem teljesítjük kötelességeinket, nem fogjuk teljesíteni a tervet. — Ha zavartok bennünket, még nyolcra sem fogjuk befejezni a munkát. — Ha Pál nem vigyáz a tollára, tönkre fogja tenni egy hónap alatt. — Hol van az apád? Ütőn van. (Utazik.) — Holnap vadásza­ ton leszünk. — Bátyám két évig nagykövet volt Londonban. — Ha azt hiszed, hogy Mária igazat mond, tévedésben vagy. — A beteg nincsen magánál. Halálán van. — Indulófélben voltunk, amikor János megjött. — Ezek a levelek megírásra várnak. c) Adhatnál nekem legalább egy pohár vizet. — Legalább otthon lettek volna ! — Rám sem nézett. — Levelezőlapot sem írtak nekünk. — Mind a három fiamnak egy-egy kalapot vettem. — Három kislány jött felköszönteni engem egy-egy virág­ csokorral. — Miért nem festeti (ön) ki a lakását? — Ne kéresse magát I — A főnök még egyszer legépeltette a levelet a gépírónővel. 3. Tradúzcase al español: Emlékszem, hogy amikor tizenkét éves voltam, arról álmodtam, hogy mozdonyvezető leszek. Mindig érdeklődtem a vonatok iránt. Később, már arról álmod­ tam, hogy egyetemre járok. Tudtam, hogy az egyetemre csak akkor járhatok, ha lendülettel nekikezdek a tanulásnak, és sikerül letennem a felvételi vizsgát. Attól az időtől fogva minden vizsgámat kitűnő eredménnyel ( = osztályzattal) tettem le. Be kell vallanom, hogy a mennyiségtan nem nagyon ment nekem (no se me ' da bien), annál inkább érdeklődtem a nyelvek iránt. Ezért az egyetem nyelvtudo­ mányi szakára mentem. Most tanár vagyok egy középiskolában. Már tíz éve folyta­ tom hivatásomat. Örülök, hogy gyermekkoromban jól tanultam. Ha nem tanultam volna jól, talán nem volna állásom. Remélem, hogy gyerekeim is teljesíteni fogják kötelességeiket, és egyetemre vagy főiskolára járhatnak.

34

LECCIÓN T R E I N T A

Y CUATRO

P a r t i c i p i o-val képzett kifejezések

Le quedaría muy agradecido si me dijese algo sobre la li­ teratura española. En el siglo XIV la prosa se ve representada por crónicas y biografías. Cervantes tenía puestas grandes esperanzas en sus otras obras.
18 Spanyol nyelvkönyv — 0614

Nagyon hálás volnék önnek, ha mondana nekem valamit a spanyol irodalomról. A 14, században krónikák és életrajzok képviselik a prózaírást. Cervantes nagy reményeket fűzött többi művéhez.
273

I Literatura y arte de España — Le quedaría muy agradecido, señor profesor, si me dijese algo sobre la literatura y arte de España. — Quedo muy satisfecho de que usted desee conocer, por lo menos de oídas, los más eminentes representantes de la literatura y arte de España. Trataré de poner de relieve lo esencial. Los rastros más remotos de la literatura española se encuentran en el siglo VI, en las leyes visigodas y en diversos documentos de los siglos VIII a XII. Desde el siglo XI florece la poesía lírica que venía siendo imitada de los trovadores provenzales. Las más antiguas epopeyas son el Poema del Cid (s. XI) y la Crónica rimada del Cid (s. XIV). En esas se ven referidas las hazañas de Rodrigo Díaz de Bivar, llamado por los moros el Cid Campeador. Por la misma época nacen los romances, que cantan a los héroes de las leyendas nacionales. En los siglos XIII y XIV encontramos ya poetas notables ; la prosa se ve representada por crónicas y biografías. La gran época de la literatura española, llamada el Siglo de Oro, se extiende desde el advenimiento de Carlos Quinto (1519) hasta la muerte de Felipe IV (1665). Descuellan en la literatura dramática Lope de Vega (1562—1635), autor de unos 2200 dramas, de los que se han conservado unos 400; Juan Ruiz de Alarcón (1580—1639), cuyas obras, escritas con sumo esmero, siguen siendo representadas en el teatro hasta nuestros días; Pedro Calderón de la Barca (1600—1681). En el Siglo de Oro adquieren importancia las novelas caballerescas y las picarescas de Diego Hurtado de Mendoza (1503—1575), de Vicente Martínez Espinel (1551—1634), de Francisco Quevedo (1580—1645) y sobre todo el Don Quijote de Cervantes. En la época de la decadencia (1670—1800) se destacan sólo los fabulistas Tomás de Marte (1730—1791) y Félix María de Samaniego (1774—

274

1806). En la primera mitad del siglo XIX penetra en España el romanti» cismo ; más tarde la literatura se aproxima a la observación y al realismo. Los más eminentes escritores españoles de los siglos XIX y XX son : los novelistas Benito Pérez Galdós (1845—1920), Armando Palacio Valdés (1853—1938), Juan Valera (1827—1905), Vicente Blasco Ibáñez (1867— 1928), Ramón del Valle Inclán (1869—1936), Francisco Martínez de la Rosa (1789—1862), Pedro Antonio de Alarcón (1833—1891), los poetas José de Espronceda (1810—1842), Gustavo Adolfo Bécquer (1836—1870), Ramón de Campoamor (1817—1901), Federico García horca (1899—1936), Antonio Machado (1875—1939), Juan Ramón Jiménez (1881—1958). Entre los muchos escritores hispano-americanos descuellan el poeta argentino Esteban Echeverría (1809—1851); Rubén Darío poeta y crítico nicaragüense (1867—1916), el poeta mejicano Amado Ñervo (1870—1919) y el poeta chileno Pablo Neruda (1904—), y un gran número de novelistas. En lo que concierne el arte, España se destaca en pintura y arquitectura. Los más destacados pintores españoles son Bartolomé Esteban Murillo (1617—1682), Diego Rodríguez de Silva Velázquez (1599—1660), el Greco (1548—1625), Francisco de Goya y Lucientes (1746—1828). Las obras más considerables de la arquitectura árabe y española son : la Mezquita de Córdoba ; la Alhambra, célebre palacio de los reyes moros en Granada, empezado en el siglo X I I I ; el Escorial, monasterio famoso fundado por Felipe II (1527—1598); la Catedral de Burgos, una de las maravillas de España. II Cervantes Miguel de Cervantes Saavedra nació en Alcalá de Henares en 1547 y murió en Madrid en 1616. Fue primero soldado y asistió a la batalla de Lepanto, donde perdió la mano izquierda. A su regreso a España fue hecho prisionero por los piratas argelinos y permaneció cautivo durante cinco años, siendo rescatado por 600 ducados. Sus primeras obras y diversas piezas dramáticas obtuvieron mediano éxito. En 1604 salió la primera piarte del Quijote, que había de inmortalizar su nombre y de la que se vendieron más de treinta mil ejemplares en pocos años, siendo traducida en breve la obra a varias lenguas. Escribía al mismo tiempo también otras obras en las cuales tenía puestas grandes esperanzas para legar su nombre a la posteridad. Poco sabemos de la errante vida del insigne escritor. Los únicos datos que acerca de Cervantes se conservan nos lo muestran pobre, obligado a entregarse a las más penogas ocupaciones para ganarse la vida. Murió de hidropesía a los sesenta y nueve años. Don Quijote de la Mancha, la obra maestra de Miguel de Cervantes es una de las más admirables creaciones del espíritu humano. Es una caricatura perfecta de la literatura caballeresca que tan en boga estuvo hasta 18» 275

•Cervantes. Sus dos personajes principales, Don Ouijote y Sancho Panza encarnan «admirablemente los dos tipos principales del alma española, uno idealista, siempre en pos de inaccesibles quimeraá y que olvida las necesidades de la vida material para soñar en un pasado heroico y en un porvenir fabuloso; y otro práctico, realista, aunque bastante fatalista y más fiado en la suerte y en la lotería que en el trabajo para llegar a la fortuna. La filosofía de esta obra tan francamente española es al mismo tiempo tan humana, tan accesible, que ha sabido conquistar el mundo entero. La lengua de Cervantes es tan rica y pintoresca que puede consi' derarse como uno de los mejores modelos que existen del idioma castellano.

III Agudeza de Francisco de Quevedo1 La esposa del rey Felipe IV cojeaba un poquito de un pie, esforzándose con toda energía en ocultarlo. Quien se hubiera atrevido a hacer alusión a ese defectillo, habría cometido un crimen de lesa majestad. Una noche algunos jóvenes cortesanos, entre ellos don Francisco de Quevedo, estaban de juerga por las tabernas de Madrid, muy alegres y jactándose a porfía de sus calaveradas y travesuras. — I Todo eso no es nada! — exclamó Quevedo. — ¿A qué yo digo a la Reina, ante toda la Corte, que Su Majestad es coja? — ¡Imposible 1 — gritaron todos. — ¡Te has vuelto locol ¡Eso te costaría la vida I — {Apuesto cien botellas del mejor vino de Jerezl La apuesta fue aceptada con mucho alboroto. A la noche siguiente hubo una fiesta en el palacio real. En un momento oportuno Quevedo se acercó a la Reina teniendo en las manos dos ramilletes de rosas: uno blanco, y el otro encarnado. — Permítame Su Majestad — dijo inclinándose profundamente — que le ofrezca estas primeras rosas del año: las unas blancas, y las otras encarnadas. Que Su Majestad escoja. La Reina, sonriente y afable, tomó las rosas blancas de la mano del taimado cortesano, dándole las gracias por su fineza. Quevedo había ganado su apuesta sin causar escándalo y hasta congraciándose con su soberana.

Vocabulario agradecido hálás representar képvisel la literatura irodalom la crónica krónika el arte művészet la biografía életrajz lírieo lírai la esperanza remény imitar utánoz I. de oídas hallomásból el trovador trubadúr eminente kiváló irovenzal provanszi poner de relieve kiemel Ía prosa próza el relieve dombormű ^Nacido en Madrid en 1680, muerto en 1645. Escritor y cortesano. Distinguióse sobre todo en la poesía ligera, satírica y burlesca.)
276**

lo esencial lényeges, szükséges, legfőbb el rastro nyom remoto távoli la ley törvény visigodo vizigót, nyugati gót florecer (-esco, -eees) virágzik la epopeya eposz, hősköltemény el poema (hosszabb elbeszélő) költemény el Cid = el señor úr, vezér rimado rimes referir (refiero) elmond, elbeszél la hazaña hőstett el campeador vezér, főnök el romance románc el héroe hős extenderse kiterjed el advenimiento trónralépés Felipe Fülöp descollar (descuello) kimagaslik, kitűnik dramático dráma-, színmű­ éi autor szerző conservarse megmarad conservar megőriz el esmero gond, gondosság adquirir importancia fontosságra tesz szert adquirir (adquiero) szerez, nyer caballeresco lovagi picaresco kópé> Diego Jakab Vicente Vince sobre todo elsősorban la decadencia hanyatlás destacarse kiemelkedik, kiválik el fabulista állatmese-író penetrar behatol el romanticismo romanticizmus aproximarse közeledik la observación magfigyelés el realismo realizmus el novelista regényíró nicaragüense nikaraguai chileno csilei mejicano mexikói en lo que concierne ami . . , illeti concernir (concierne) illet la pintura festészet la arquitectura építészet destacado kiemelkedő Bartolomé Bertalan

la mezquita mecset el monasterio kolostor fundar alapít la catedral székesegyház II. el soldado katona asistir részt vesz (amiben: a) la batalla csata, ütközet , el regreso visszatérés hacer prisionero foglyul ejt el prisionero fogoly el pirata kalóz argelino algíri permanecer (-ezco) marad el cautivo fogoly, rabszolga siendo rescatado amikor is kiváltották rescatar kivált el ducado arany (pénz) mediano közepes salir megjelenik inmortalizar halhatatlanná tesz ~ en breve rövid idő alatt, rövidesen breve rövid legar (örökségbe) hagy la posteridad utókor errante bolyongó insigne jeles, kiváló único egyetlen, egyedüli los datos adatok obligado a vmire kényszerült; leköte­ lezett penoso fáradságos la hidropesía vízkór a los . . . años korában la Mancha (tartományrész neve Spanyolországban) la obra maestra remekmű, mestermű admirable csodálatra méltó, kitűnő la creación alkotás, teremtés el espíritu szellem, lélek humano emberi estar en boga divatos(nak lenni) el personaje személy, szereplő encarnar megszemélyesít el tipo típus idealista idealista en pos de után, mögött inaccesible elérhetetlen la quimera agyrém la necesidad szükség(let) material anyagi > 277

La casa está vendida. Alarcón műveit állandóan előadják a színházakban még napjainkban is. valóban accesible (könnyen) hozzáférhető existir van. banco. Ilyen igék: 1. Estar + participio a cselekvés következtében beállott állapotot jelöli: El museo está abierto. határozószóval történik. könnyed satírico szatirikus burlesco humoros la esposa hitves. A múzeum nyitva van. bicegő volverse loco megbolondul apostar (apuesto) fogad vmibe (amibe: tárgyeset) la apuesta fogadás el alboroto zajos vidámság. hogy? la Corte (királyi) udvar cojo sánta. létezik III. Cervantes se vio obligado a entregarse a las más penosas ocupaciones para ganarse la vida. la agudeza éleselméjűség el cortesano udvaronc ligero könnyű. A házat eladták. sántít de un pie egyik lábára esforzarse iparkodik.heroico hősi el porvenir jövő fabuloso mesés práctico gyakorlati(as) realista realista fatalista fatalista fiado en vmiben bizó la fortuna szerencse. vétség leso megsértett la majestad felség estar de juerga mulat la juerga mulatozás la taberna kocsma jactarse kérkedik (amivel: áe) la calaverada ostoba tréfa la travesura csíny ¿a qué? mibe fogadjunk.) Estamos sentados én el primer Az első padban ülünk. elrejt la alusión célzás el defecto fogyatékosság cometer elkövet el crimen de lesa majestad felségsértés el crimen (los crímenes) bűn. feleség cojear biceg. hogy megkeresse megélhetését. 278 . melynek fordítása a magyarban rendszerint körülírással. Cervantes kénytelen volt a legfáradságosabb foglalkozásokat űzni. vidám zaj la fiesta ünnep. vagyon la filosofía filozófia francamente igazán. mulatság real királyi oportuno alkalmas el ramillete virágcsokor encarnado vérvörös inclinarse meghajol sonriente mosolyogva afable nyájas(an). erőlködik ocultar eltitkol. barátságos(an) taimado ravasz la fineza figyelmesség causar okoz el escándalo botrány congraciarse con kegyébe férkőzik vkinek la soberana uralkodó(nő) Gramática 175 P a r t i c i p i o-val álló igék Las obras de Alarcón siguen (siendo) representadas en el teatro hasta nuestros días. (A ház el van adva. Sok ige más ige participio-jával együtt kifejezést alkot.

6. Fáradt vagyok. Andaban ocupados en hacer Mindig tervekkel voltak elfoglalva. bancos. János még mindig alszik. permanecer + participio helyhez kötött tartos állapotot jelölnek: El enfermo se hallaba acostado A beteg a másik szobában feküdt. Mindig feketébe öltözött („öltözve járt"). 2. Az ajtó nyitva maradt. 4. Súbitamente se quedó callado. Hallarse + participio. nyomatékosabbá teszi a participio-b&n tartalmazott cselekvést: Me veo obligado a aguardar. La puerta seguía cerrada. Hirtelen elhallgatott. El niño se quedó dormido en A gyermek elaludt karjaim közt. hogy hatkor* do a levantarme a las seis. Cervantes tenía puestas granCervantes nagy reményeket fűzött mu­ des esperanzas en sus obras. Permanecíamos sentados en los Ülve maradtunk a padokon. Napjai meg voltak számlálva.participio személlyel kapcsolatban utal egy végrehajtott cselek­ vésre : Tengo escrita la carta. 279 . A gyerekek fülig elvörösödtek. La puerta quedó abierta. ponerse + participio valamely állapot bekövetkezését jelöli: Cayó muerto por el susto. Becsapva érzik magukat. Kénytelen vagyok várni. Az ajtó továbbra is zárva maradt. Verse + participio. Ijedtében meghalt. Quedar + participio a cselekvés bekövetkezése utáni állapot folytatódását emeli ki: . Seguir + participio a bekövetkezett állapot folytatódását jelöli: Juan sigue dormido. („Bírom a le­ velet megírva". 3.) Mi padre me tenía acostumbraApám rászoktatott arra. Tener -J. mis brazos. Se vea engañados. Estoy cansado. planes. 5. keljek. en el otro cuarto. andar + participio. 7.Sus días estaban contados. venir + participio viszont mozgás­ sal egybekötött folyamatos cselekvést jelöl: Iba siempre vestida de negro. fordították le. Ir -f participio. Caer -f participio . A tanár meglepődött. » Los niños se pusieron encendidos. Megírtam már a levelet. veihez. El Quijote venía (siendo) traducido A Quijote-t állandóan sok nyelvre a muchas lenguas. 8. El profesor quedó sorprendido.

kénytelenek leszünk gyalog elmenni a pályaudvarra. hogy. — Nos vemos obligados a quedar en casa. hogy eddig nem sok spanyol művet fordítottak le magyarra. Álvarez. A Quijoté-n kívül a spanyol irodalomban más regényírók művei is kitűnnek. — Ha nem kapunk taxit. mi padre se puso enfadado conmigo. — Nada más poner mi cabeza en la almohada. 3. amikor odaléptem hozzá. fotografías de las obras más considerables de la arquitectura árabe y española? ¿Ha leído usted la célebre novela de Cervantes? ¿Cuál es el contenido de esa obra? ¿ Qué sabe usted sobre la vida de Cervantes ? ¿ Cómo se llaman los protagonistas (hős) de la novela? ¿Qué tipo del alma española encarna Don Quijote? ¿Y Sancho Panza? ¿Cómo es la filosofía de esta obra? ¿Cómo es la lengua de Cervantes? iCuéntenos la historia sobre la agudeza de Francisco de Quevedo 1 2. 280* " " . Contéstese a las preguntas siguientes: ¿ En qué siglo se encuentran los rastros más remotos de la literatura española? ¿De quiénes venía siendo imitada la poesía lírica que florecía desde el siglo XI? ¿Qué título llevan las más antiguas epopeyas españolas? ¿A quiénes cantan los romances? ¿Cómo se llama la grande época de la literatura española? ¿Con qué acontecimientos empieza y termina esta época? ¿Quiénes son los más eminentes representantes de la literatura dramática? ¿Quiénes son los autores de novelas caballerescas y picarescas? ¿Conoce usted a fabulistas españoles? ¿Ha leído usted obras de escritores españoles? ¿Cuáles? ¿Conoce usted poesías escritas por poetas españoles? ¿Ha leído usted ya alguna novela de Pérez Galdós o de Palacio Valdés? ¿En qué género de arte descuella España? ¿Quiénes son los más destacados pintores españoles? ¿Ha visto usted ya obras de Murillo o de Velázquez? ¿Ha visto usted ya. — Amikor megláttak bennünket. — Arrfikor beléptünk a szobába. Fernández. Nemrégen Federico García Lorca és más spanyol költők költeményei jelentek meg folyóiratokban magyar fordításban. Francisco de Goya y Lucientes.a Nemzeti Múzeum mikor van nyitva. Seguía dormido hasta la mañana. Bfercicios 1.1 7 6 Spanyol családnevek Egyes családnevek (mint pl. Gómez. Egyfolytában aludtam reggel hét óráig. amikor elaludtam. Martínez) nagy elterjedettsége folytán. a második az anya családi np. — Tizenegy körül lehetett. félreértések elkerülésére a spanyolok sok­ szor két családnevet is használnak . János és Mihály elhallgatott. — Megírtad már a fordítást? — Minthogy nem kaptam tőled levelet. quedé dormido. — Carlos ya tiene escritos todos sus ejercicios.ve. becsapva érzem magam. 4. Pérez. akik szívesen foglalkoztak a spanyol nyelvvel és irodalommal. Gyermekkorunkban nagy élvezettel olvastuk Cervantes Quijoté-ját. — En el curso de los últimos años muchas novelas extranjeras venían traducidas al húngaro. Nemrég fordították le magyarra Pedro Antonio de Álarcon Háromszögletű kalap-ját és Benito Pérez Galdós „Zaragoza" című regényét. barátaink meg­ lepődtek. Dígase en español : Ezt a darabot még most is állandóan előadják a Nemzeti Színházban. az első az apa. — Károly még mindig ott ül az asztalnál. pl. — Azok a gyerekek mindig házak építésével vannak elfoglalva. Ennek oka az. González. többek közt Don Quijote harcát a szélmalmok ellen. Tradúzcase al español : Magyarországon általában nem ismerik jól a spanyol irodalmat. por lo menos. Magyarországon voltak emberek. — Muchos abrigos son vendidos al día en el gran almacén. Tradúzcanse correctamente al húngaro las oraciones siguientes : ¿Cuándo está abierto el gran almacén en la calle Rákóczi? — Es una lástima qae ese abrigo esté vendido ya. el niño quedó acostado en la cama. — A könyvek továbbra is maradjanak csukva a padokon I — Mária fülig elvörösödött. Sohasem felejtjük el a regény két főhő­ sének hőstetteit. — Por estar enfermo. — Senki sem tudja. és olvassa a regényt. a két név közé gyakran az y kötőszót teszik . Benito Pérez Galdó»} Federico García Lorca . — Al enterarse que yo no había hecho mi deber.

no dejaba de luchar. A tengerészek továbbra is tiltakoztak. el gobierno de España. Los barcos se iban aproxi. los países de la Europa Occidental. Los barcos continuaron navegando. Leía todas las obras que caían en sus manos sobre viajes y sobre navegación. Pero los gobiernos y los sabios de estos países se burlaban de esta idea de Colón y no querían ayudarle. queriendo conquistar nuevas tierras con minas de oro y de plata. Colón pensó que estas tierras eran la costa del este de Asia. en Genova. y llevado de su deseo se dirigió a Lisboa.LECCIÓN TREINTA Y CINCO G c r u n d i o-val alkotott kifejezések Colón siguió propagando sus ideas. le dió lo que él pedía. ciudad de Italia. Partiendo del principio de que la tierra es redonda y no sabiendo nada de la existencia del continente que llamamos ahora América.• mando a tierra. A hajók egyre jobban közeledtek a szárazföld felé. Al fin. pero su mayor deseo -era navegar. Colón pidió muchas veces a los gobiernos de Portugal y de España barcos y marineros para ir a la India por una ruta más corta. navegando hacia el oeste encontraremos la India. Colón decía: — Si la tierra es redonda. queriendo apoderarse de las riquezas de Asia. deseando conocer los secretos del mundo. En Lisboa. buscaban una ruta más corta para ir a la India. Siguió propagando sus ideas y discutiendo con todos sus adversarios. y en la mañana del *281 . I Cristóbal Colón Cristóbal Colón nació en el año 1441. A hajók megállás nélkül haladtak tovább. En aquellos tiempos. Los marineros seguían protestando. Colón supo que más állá del Océano Atlántico debía haber tierras desconocidas. Kolumbus fáradhatatlanul terjesztette eszméit. Pero Colón. capital de Portugal. Trabajó durante varios años en el taller de su padre.

subiendo a lo alto de un mástil pudo distinguir en el horizonte una línea gris. — No volveré atrás. A cada minuto la espe'Z^-^^IJS raban. cantando y bailando de alegría. la Pinta y la Santa Marta salió del puerto español de Palos. Durante días y semanas les rodeaban sólo mar y cielo. Durante la noche durmieron poco. Los marineros seguían protestando: pidieron muchas veces a Colón cambiar el rumbo. por fin. sino que se hacía a cada minuto más grande. cielo y mar. — Matadme antes si queréis cambiar el rumbo. — dijo. el 11 de octubre. ron todos. Los días pasaban y la tierra no aparecía por ninguna parte. Al cabo de 10 minutos. Por esto supieron que la tierra estaba próxima y se alegra~^*>t-w J. un palo trabajado por una mano humana y. Los barcos se iban aproximando a tierra. Pero la decisión de Colón era firme. La línea no desaparecía. Bajaron las barcas. No queremos ir más adelante. un joven marinero. La Pinta iba delante. viendo que el viaje se alargaba. todos vieron en las aguas del océano una caña verde. Día y noche continuaron navegando los barcos en dirección donde se pone el sol. ¡ Un nuevo mundo fue descubierto! Colón hizo tres viajes más atravesando el océano. ¡Tierra! — gritaron todos. — ¡Atrás! jA España! ~ gritaban todos los marineros —. Las tres carabelas dispararon varios cañonazos. pero no pudieron conseguirlo. los marineros se sublevaron. Una media hora más tarde los marineros distinguieron en la costa figuras humanas que corrían por la orilla. Al amanecer del día 12 de octubre de 1492. Las carabelas pararon en frente de la costa. Al fin. ¿Pero qué recibió de su gobierno después de unos años el descubridor de nuevas tierras? ¡Cadenas! 282* . ¡Era la tierra! Después de una media hora todos pudieron ver los contornos de una costa cubierta de bosques verdes. Colón y sus compañeros pusieron pie en la tierra tanto tiempo esperada.3 de agosto de 1492 una flotilla de Lres carabelas llamadas la Niña. una rama de rosal. — ¡Tierra!. Mientras viva seguiré mi camino. poniendo rumbo al oeste. Al fin.

pero no le dejaron volver jamás a las islas descubiertas por él. világrész occidental nyugati las riquezas gazdagság. gömbölyű la existencia lét(ezés) el continente kontinens. a propósito de ciertas cosas que parecen difíciles de ejecutar y fáciles después que otro las haya hecho. — dijo Colón. — no era difícil.rodear körülvesz por ninguna parte semerre alargarse elhúzódik sublevarse fellázad la decisión elhatározás. Cristóbal Colón Kolumbus Kristóf Genova Genova. porque el gobierno no estaba contento de él. döntés firme szilárd. kincs la ruta út. Génua eaer en sus manos kezébe kerül la navegación hajózás llevado de su deseo vágyától hajtva dirigirse megy vhová (ahová: a) Lisboa Lisszabon más allá de -on túl partir kiindul el principio elv redondo kerek. Colón murió pobre en el año 1506. Alúdese con frecuencia al huevo de Colón. II El huevo de Cristóbal Colon Sabido es que fue muy disputada la importancia del descubrimiento del gran navegante genovés. bastaba haber pensado en ello. y machacándolo un poco sobre el plato. Discutiéndose un día dicho mérito ante él. erős cambiar el rumbo menetirányt változtat mientras amíg 283 . a) el rumbo menetirány la dirección irány ponerse lenyugszik . lo dejó en equilibrio. Después le pusieron en libertad. hacer rumbo (hajó) irányt vesz (amerre.Un día Colón fue enviado a España encadenado. y habiendo dicho alguno que no presentaba ninguna dificultad y que bastaba haber pensado en ello. vitorlázik I. — Como veis. útvonal la India India el gobierno kormány burlarse de nevet vmin . Vocabulario propagar terjeszt el marinero tengerész protestar tiltakozik navegar hajózik. Tomó entonces Colón el huevo. tomó un huevo y dirigiéndose a los convidados les preguntó : — ¿Quién de vosotros es capaz de mantener este huevo derecho sobre la punta? Todos probaron pero ninguno lo consiguió. megvitat el adversario ellenfél la mina bánya la flotilla kis hajóraj la carabela kisebb vitorláshajó pinto tarka salir de puerto kifut a kikötőből el puerto kikötő poner v. kinevet el secreto titok luchar harcol discutir vitatkozik . en la mesa de un grande de España.

Estar + gerundio az éppen folyó cselekvést jelöli: János most éppen alszik. . gally el rosal rózsabokor por esto ennek a révén lo alto del mástil az árboc teteje el mástil árboc distinguir megkülönböztet el horizonte láthatár • el contorno körvonal disparar lead (lövést). 2.conseguir (consigo) elér. melyet a magyarban rendszerint körülírással fordítunk. sikerül neki la caña nád. génuai dicho az említett el mérito érdem el grande (spanyol) nemes alguno valaki presentar dificultades nehézségekkel . Continuaba levantándose muy temprano. venir + gerundio a fokozatosan . bilincs encadenar láncra ver poner en libertad szabadlábra helyez II. végrehajt Gramática 177 G e r u n d i o -val álló igék Colón siguió discutiendo con sus adversarios. sabido es ismert dolog disputar megvitat el descubrimiento felfedezés el navegante hajós gen oves genovai. Seguir + gerundio és continuar + gerundio a ¿^rundió-val kifejezett cselekvés folytatódását jelöli: Juan sigue durmiendo. A hajók megállás nélkül haladtak to­ vább. Mondja el tovább nekünk a történeteti Továbbra is nagyon korán kelt. 3. Siga usted contándonos la historia. elsüt. vízre ereszt la barca csónak poner pie rálép (amire: en) tres viajes más még három utat el descubridor felfedező la cadena lánc. kilő el cañonazo ágyúlövés en frente de szemben vmivel bajar leenged. Ilyen igék: 1. jár el convidado vendég. meghívott mantener derecho (egyenesre) felállít mantener (-tengo) tart. A király halálán volt (haldokolt). János még mindig alszik. Több ige más ige gerundip-jával együtt kifejezést alkot.bekövetkező cselekvést vagy állapotot jelöli: 284 . utal con frecuencia gyakran a propósito de -val kapcsolatban ejecutar véghezvisz. Ir + gerundio (ritkábban : andar + gerundio). Kolumbus nem hagyta abba a vitát ellenfeleivel. meg­ tart derecho egyenes(en) la punta vminek a hegye machacar behorpaszt dejar en equilibrio egyensúlyban tart el equilibrio egyensúly aludir céloz. fenntart. El rey estaba muriendo. fűszál trabajado faragott la rama ág. Los barcos continuaron nave­ gando. Juan está durmiendo.

al fin. 4. permanecer + gerundio a bekövetkezett állapot hnzamosságát emeli k i : Quedó mirando los cuadros. El tren venía corriendo. Ejercicios 1. Voy creyendo que tienes razón. (Még mindig nem be­ szél). marché. — El nene ruega a su mamá que siga contándole el cuento. 5. lo que Colón pedía? ¿Con qué motivos (Milyen szándékkal)? ¿Cómo se llamaban las carabelas con las cuales Colón salió del puerto de Palos? ¿Cuándo salió de ese puerto? ¿Cuánto tiempo duró el viaje por mar hasta el descubrimiento de orillas nuevas? ¿Qué hicieron los marineros cuando vieron que el viaje se alargaba? ¿Qué pidieron a Colón? ¿Qué les dijo Colón? ¿Por qué indicios vieron los marineros. akarok beszél­ ni) most. Qnedar(sc) + gerundio. el descubridor de América? ¿Qué era su mayor deseo? ¿Qué libros prefería leer? ¿Por qué se dirigió a Lisboa? ¿Qué supo allí? ¿De qué principio partió Colón? ¿A dónde pensó llegar navegando hacia el oeste? ¿De qué querían apoderarse en aquellos tiempos los países de la Europa Central? ¿Qué buscaban por eso? ¿A quiénes pddió Colón barcos gara ir a la India? ¿Qué hicieron los gobiernos y los sabios de algunos países? ¿Qué gobierno le dió. Éppen erről beszélek (v. 178 Media hora és u n a media hora közötti különbség . Después de una media hora Mintegy fél óra múlva elmentem. Az óceánjáró hajó egyre inkább közeledett az argentin partok felé.El trasatlántico se iba apróximando(== iba aproximándose) a la ribera argentina. que la tierra estaba próxima? ¿Qué vio un marinero al amanecer del día 12 de octubre de 1492? ¿Que distinguieron los marineros en la costa? ¿Cuántos viajes hizo Colón a América? ¿Qué ocurrió un día? ¿Cómo y cuándo murió Colón? * Cuéntenos usted la historia del huevo de Cristóbal Colón. Llevar + gerundio kiemeli a cselekvés vagy állapot huzamosságát. vminek a fele) előtt nem áll névelő. — ¿Qué está haciendo Pablo? Está poniendo en orden sus libros. Tovább hallgat. al fin. 2. Egyre inkább hiszem. me marché. Después de media hora me Fél óra múlva elmentem. Már több mint egy órája várlak. Tradúzcanse correctamente al húngaro las oraciones siguientes: En el cine siguen proyectando el mismo film. Permanece callando. hogy igazad van. Tovább nézegette a képeket. Eso vengo dieiendo. Lleva haciéndolo más de tres horas. Medio (fél. A lófogatú kocsik szép lassan eltünnek. a medio elé tett. Los coches de tracción animal andan desapareciendo. A vonat robogva közeledett. határozatlan névelő jelentése: körülbelül. főleg időhatározóval kapcsolatban: Llevo esperándote ya más de una hora. — Después de la lección los alumnos quedaron sentados en los 285 . mintegy. — El coche siguió andando rápido por el camino. Contéstese a las preguntas siguientes : ¿Cuándo y dónde nació Cristóbal Colón.

no lo habríais hecho. hogy a spanyol nemesek nagy fontosságot tulajdonítottak felfedezé­ semnek. hogy lássam a hajókat. 3. de senkinek sem sikerült. — Egyre inkább úgy gondolom. gyakran kimentem a tengerpartra. — A nagy városokban a villamosok kezdenek eltűnni. — Igaz. augusztus 3-án futottunk ki Palos kikötőjéből. hogy támogatásukat kérjem terveim megvalósításához. Minden könnyű. m á s que el a r t e cristiano. los viajeros se prepararon para bajar. — Colón continuó discutiendo con los sabios de Portugal y España. pero lo que aquí teníais y que habéis estropeado no lo h a y en el m u n d o . — A mi hajónk szép lassan a parthoz közeledett.— Colón venía persuadiéndose de que la tierra era redonda. mert még betegnek érzem magam. Elolvastam az utazásokról (szóló) összes könyvet. — Cuando entré en el cuarto. — Mária még mindig a regényét olvassa. — Ne gondoljátok. 1492. és ezért három hajót adott nekem. Sok nap és éjjel múlt el (addig). hogy új földek felfedezése nem jár semmiféle nehézséggel. dirigió al obispo de Córdoba y dignidades del Cabildo 286 . hogy híres hajós legyek. porque lo que habéis construido se encuentra en muchas p a r t e s . — mondottam nekik —. — Los parados andaban buscando un empleo. — Cuando el tren se iba aproximando a la estación. amint távoli országok felé hajóznak. Egyre csak azt mondogatták. — Valamennyien megpróbálták. 4. A spanyol kormánynak szüksége volt új aranybányákra. — A múzeumban sokáig nézegettük a spanyol festők képeit. kinevettek engem. hogy tévedtem. új földeket felfedezni olyan könnyű. — Tovább nézegettük a kék tengert és a madarakat. LECCIÓN T R E I N T A Y S E I S Lección de I despedida La mezquita de Córdoba "Si yo hubiese tenido noticia de lo que hacíais. Ekkor én kissé behorpasztottam a tojást és felállítottam ( = egyen­ súlyban hagytam). — A barátaid már több. mint másfél órája várnak rád. amelyek a hajó fölött keringtek (revolotear). hogy nyugat felé hajózva akarok Indiába érni. A legnagyobb vágyam az volt. al vi­ sitar la mezquita y ver las transformaciones que el odio. — Miért nem alszol tovább? Már több. az orvosságot. Ezeket a könyveket olvasva egyre inkább meggyőződtem arról. " Tales fueron las severas palabras que el E m p e r a d o r Carlos V.bancos. hizo en ella. Tradúzcase al español: — Amikor nyolcéves fiú voltam. Elképzelhetitek. mint nyolc órája alszom. — Durante las vacaciones el alumno aplicado continuaba estudiando la lengua española. mint egy tojást a hegyére állítani. hogy a portugál tudósok rövidebb útvonalat keresnek India felé. Juan estaba aprendiendo las palabras españolas. — Továbbra is szedni fogom. — Margit nagynénje halálán van. Amikor a tudósok megtud­ ták. hogy milyen boldogok voltunk. miután más (már) megcsinálta. amikor ráléphettünk a régóta várt földre. Dígase en español: Mit csinálsz most? Éppen levelet írok szüleimnek. — mesélte Kolumbus Kristóf a barátainak —. Tudva azt. amíg az egyik tengerész az árboc tetejéről megpillantotta a földet. Lisszabonba utaztam. hogy a földnek gömbölyűnek kell lennie.

el follaje. las bóvedas. — Por suerte. cuyas dovelas blancas y rojas los asemejan a enormes abanicos abiertos. No importa: a pesar de todo eso. por supuesto. Figuraos también la sucesión interminable de cincuenta y cuatro naves. por grande que fuese su acrimonia. Al entrar en la mezquita. — Según mi parecer. aquél más grueso. el silencio. — Sí. hemos llegado a la última lección de nuestro libro. además. Pero yo no tengo ni pizca de talento para las lenguas. cuyas ramas se entrecruzan tupidamente: las columnas son los troncos. todas hermanas y todas. causando aquel anacronismo la destrucción de una tercera parte de las columnas y la pérdida de la perspectiva que idearon los arquitectos árabes. la obra de los califas conserva incólume su alma oriental. diferentes. No hay dos fustes iguales : éste será más alto. II Conversación — Conque. juntamente con ella. nos parece hallarnos en un bosque de palmeras. hemos sacado mucho provecho estudiando el idioma castellano. No hay tampoco dos capiteles idénticos. para ti el aprender una lengua es la mar de sencillo. Imaginémonos el aspecto que sobre la uniformidad blanca del pavimento puede ofrecer una multitud de más de ochocientas columnas. En resumidas cuentas. el otro más blanco. respiro como si se me hubiera quitado un peso de encima. lo que sigilosamente va ganándonos y oprimiéndonos el corazón. — A causa del mucho trabajo en la oficina no era siempre cosa fácil estudiar el español.1 que le acompañaban. mantienen la misma prodigiosa variedad. si se considera del gravísimo crimen estético que la motivó. 287 . Me hallo en caso de leer textos españoles. en estilo Renacimiento. hemos logrado buenos éxitos. y hablo bastante bien. con ayuda de un diccionario. Nunca esta amonestación. Las palabras de Carlos Quinto se refieren a la construcción de un coro y una capilla mayor. la emoción de fatalidad disuelta en el aire. todo tiene su comienzo y su fin. j Quién lo diría ! Por lo que a mí se refiere. y los arcos. Pero no es solamente la arquitectura lo que impresiona y rinde el ánimo: son también. puedo redactar cartas no muy complicadas. Todo se parece y nada se repite. la luz. parecerá bastante fuerte. el frío. no obstante.

— Digas lo que digas. pero con alguna constancia se puede aprender cualquier idioma en casa. — Me da vergüenza de mí mismo. távlat idear tervez. no hay como pasar una temporada en España o en uno de los países hispanoamericanos. előidéz el anacronismo anakronizmus la destrucción elpusztítás la columna oszlop la pérdida elvesztés la perspectiva perspektíva.— No lo creas. a mi aviso para aprender bien el español. sufrí lo indecible articulando cada palabra lenta y cautelosamente. intelem por grande que fuese su acrimonia bármilyen éles volt is la acrimonia érdesség. Hay que estudiar la lengua por lo menos veinte minutos cada día. Lo que más. No me atrevía a pronunciar palabra y. Sin embargo. (meg)okol referirse (me refiero) vonatkozik vmire (amire: a) la construcción (fel)építés la capilla kápolna 288 / el estilo stílus el Renacimiento reneszánsz causar okoz. egymásba fon tupido sűrű el tronco törzs la bóveda boltozat el follaje lombozat el aspecto látvány la uniformidad egyformaság el pavimento padló la multitud sokaság . Lo que te hace falta es un poco de aplicación para aprender las palabras nuevas. importa e s : no descuidar el estudio de la lengua. — Nada más sencillo. no aplazarlo de un día a otro. porque "Por la calle de después se va a la casa de nunca". olvido los más sencillos términos y no puedo articular palabra. Solamente no olvides el célebre refrán latino: "Ningún día sin una línea". La gramática la sabes ya bastante bien. Todo depende de ti mismo. tönkretesz el emperador császár la transformación átalakítás el odio gyűlölet dirigir palabras szavakat intéz (akihez: a> el obispo püspök la dignidad méltóság el cabildo káptalan la amonestación intés. tener noticia értesül (amiről: de) en muchas partes sok helyen estropear megnyomorít. dacára incólume ép(en). kigondol a pesar de ellenére. al cabo de media hora hablaba ya sin cohibiciones. en lo hondo de mi alma. cuando se me presentó la ocasión de trabar conocimiento con una señorita española. — Eso mismo decía yo un año atrás. sértetlen(ül) orienta] keleti la palmera pálmafa entrecruzar keresztbe rak. — Por supuesto. EL FIN CORONA LA OBRA Vocabulario la despedida búcsú I. pero cuando acierto a hablar el castellano con un verdadero español. keserűség estético esztétikus motivar indokolttá tesz . Dentro de un par de años hablarás el español como tu lengua materna. — Sueño con el día en que pueda leer el Quijote en el original.

végeredményben resumir összefoglal sacar provecho hasznot húz el parecer vélemény hallarse en caso de abban a helyzet­ ben van.la sucesión következés. képes vmit tenni la ayuda segítség el diccionario szótár redactar fogalmaz. sincs el talento tehetség dentro de -on belül el par pár a mi aviso véleményem szerint el aviso hír. . megszerkeszt complicado bonyolult. egymásutánja la nave (templom)hajó no obstante mégis diferente különböző el fuste oszloptörzs el capitel oszlopfő idéntico azonos. ismerős. Contéstese a las preguntas siguientes : ¿Ha visto usted ya un grabado (el grabado = kép. teher de encima fentről. . felteszi a koronát (amire: tárgyeset) Ejercicios 1. egyforma el arco ív la dovela boltozatkő asemejar hasonlóvá tesz enorme óriási el abanico legyező prodigioso csodás la variedad változatosság impresionar hatást gyakorol (amire: tárgyeset) rendir (rindo) lenyűgöz juntamente a -val együtt la emoción de fatalidad a végzetszerűség érzése la fatalidad végzet(szerűség) disolver (disuelto) felold sigiloso titokzatos oprimir (opreso) elnyom el corazón szív II. ismeret en lo hondo de mi alma szívem mélyén sufrir lo indecible kimondhatatlanul szenved indecible kimondhatatlan cauteloso óvatos la cohibición gátlás en el original eredetiben original eredeti descuidar elhanyagol aplazar elhalaszt. nehéz es la mar de sencillo roppant egyszerű ni pizca de egy csepp . por lo que a mí se refiere ami engem illet como si se me hubiera quitado un peso de encima mintha nagy kő esett volna le szívemről el peso súly. felülről. halogat coronar koronáz. ábra) de la mezquita de Córdoba? ¿Qué impresión hace sobre usted la vista de esta maravilla de la arquitectura árabe? ¿Qué les parece a los visitantes (el visitante = látogató) de la mezquita al entrar? ¿Cuántas columnas y cuántas naves hallamos en la mezquita? ¿Son iguales todas las columnas? ¿Cómo son los fustes? ¿Qué impresiona a los visitantes además de la arquitectura? ¿Qué transformaciones se hicieron después de la Reconquista 19 Spanyol nyelvkönyv — 5(514 289 . értesülés no hay como semmi sem ér annyit. mint la temporada idő(szak) la constancia állhatatosság cualquier bármely me da vergüenza de mí mismo szégyel­ lem magamat la vergüenza szégyen el término kifejezés. róla le por suerte szerencsére en resumidas cuentas mindent össze­ gezve. szó articular palabra kiejt egyetlen szót articular tagoltan kiejt eso mismo ugyanez(t) un año atrás egy évvel ezelőtt trabar conocimiento ismeretséget köt v megismerkedik trabar összeköt el conocimiento ismeretség.

en la mezquita? ¿Qué daño causó la construcción de un coro y de una capilla en la mezquita? ¿Qué dijo el Emperador Carlos V cuando vio las transformaciones en la mezquita? ¿Está usted contento de que hayamos llegado al fin de las lecciones? ¿Seguirá usted estudiando el idioma español? ¿Por qué? ¿Qué hará usted para no olvidar lo que ha aprendido hasta ahora? 2. hogy beszéljünk és olvassunk nem túlságosan bonyolult témákról. Egy nyelv tanulása nem ér véget egy tankönyv utolsó leckéjével: ha nem akarjuk elfelejteni a nyelvet ( = a nyelv használatát). Tradúzcase al español: Nehéz a spanyol nyelv? Most hogy már tudunk egyet-mást ebből a nyelvből. Ez a szám elegendő ahhoz. éveken át (du­ rante años) foglalkoznunk kell vele. Körülbelül háromezer spanyol szót ismerünk már. mindennap. később azonban egyre biztosabban és helyesebben. kez­ detben lassan és óvatosan. hogy jól megtanuljunk egy nyelvet. hogy ugy mondjuk. rövid idő alatt magunk is beszélni fogjuk a szép kasztiliai nyelvet. (Ahhoz). őszintén megmondhatjuk : a spanyol sem nem könnyebb. ki kell bővítenünk (ampliar) ismereteinket. időnként át kell ismételnünk a nyelvtant és a régebben tanult szavakat. Ha azonban eredeti­ ben akarjuk megismerni az irodalmi műveket. egy kis gyakorlat után képesek leszünk megérteni a spanyolok beszédét. azt állíthatjuk. sem nem nehezebb bár­ melyik más nyelvnél. Folytassuk hát a megkezdett munkát! 290 . hogy spanyolul beszéljünk. hogy jó munkát végeztünk ( = jól dolgoztunk): szótár segítségével képesek vagyunk megérteni és lefordítani bármely spanyol szöveget. és ha minden alkalmat felhasználunk arra. vagy ha hivatásbeli vagy műszaki tanulmányokat kell folytatnunk. Végigtekintve a megtett utat. és szorgalmasan meg kell tanulnunk az ismeretlen szavakat. és tanulnunk kell.

Carlos el Atrevido Merész Károly. (la) China Kína. Nagy úr itt van (bent van). señora Nádas? Hova megy. De: Hoy es domingo. Ma vasárnap van. rangot jelölő szó előtt: El señor Nagy está. Péternek fekete haja van. Február 21-én jön majd. Murió a los cincuenta años. La Habana Havanna. 6. A többes számú határozott névelő különleges használata: El barco sale sólo los sábados. (el) Asia Ázsia. ötvenéves korában halt meg.' 3. Carlomagno Nagy Károly. Dar ige után. el Paraguay. Néhány ország. — Llegué en martes. Vendrá el doce de febrero. Tener ige mellett. A hajó csak szombatonként ( = minden szombaton) indul. Részvétemet nyilvánítottam ki neki. A határozott névelő használata A magyartól eltérően határozott névelő áll: 1. ha jelentése „kívánni": Le doy a usted los buenos días. La Haya Hága. Szerencsét kívánunk nektek. 2. Annának kék a szeme. Címet. Os damos la enhorabuena. Nádasné? — Don. — El Cairo Kairó. El abogado Kiss vive allí. en el Perú Peruban. Fél négy (óra van). Kedden érkeztem. testi tulajdonságok jelölésére: Pedro tiene los cabellos negros. Hétfőn utazom.NYELVTANI ÖSSZEFOGLALÁS 1. 5. Le di el pésame. Történelmi nevek melléknévi értelmezője előtt: Luis el Grande Nagy Lajos. el Uru­ guay. 19* *291 . Son las tres y media. Alejandro Magno Nagy Sándor. Időmeghatározásokban: Saldré el lunes. Jó napot kívánok önnek. doña előtt sincs névelő! 4.és városnév előtt: el Brasil Brazília. en (los) Estados Unidos az Egyesült Államokban. el Canadá Kanada. Ana tiene los ojos azules. A NÉVELŐ 1. Kiss ügyvéd ott lakik. Iván el Terrible Rettegett Iván: de: Ricardo Corazón de León Oroszlánszívű Richárd. Ingadozó a használat a következőkben: (la) Argentina Argentína. De megszólításban névelő nélkül: ¿A dónde va.

Mi magyarok. El perro es un animal. Lajos festő. A görög eredetű (és idegen szóként nyelvünkben is élő) -ma végű főnevek hímneműek : el clima éghajlat. — Luis es pintor. Vosotras las mujeres.7. 2. A FŐNÉV 1. Külföldre fogok utazni. Vengo del extranjero. Nosotros los húngaros. A Balaton tó. el drama színmű . de megtartja esetleg hímnemű végző­ dését : la viceministro miniszterhelyettes. A kutya állat. Pál lusta ember. (Vö. De névelő nélkül: Jorge Kovács es profesor. a névelő nélküli szó az illető nyelven folytatott társalgást jelöli: ¿Comprende usted el francés? Leo y comprendo el español. 2. Zongorázom (hegedülök). Csend lett. a jelzővel ellátott névszói állítmány előtt: Jorge Kovács es un hombre célebre. Beszéljünk angolul. K. Toco el piano (cl violín). el tema téma . Se encuentran a cierta hora. A határozatlan névelő használata A magyartól eltérően határozatlan névelő áll: 1. Nyelvek neve előtt a névelő az illető nyelv ismeretére u t a l . Se hizo el silencio. Kovács György híres ember. 8. Adj nekem egy másik könyvet. el problema nehézség . el el el 292 A nemrehajló főnevek legjellemzőbb esetei: amigo barát la amiga barátnő profesor tanár la profesora tanárnő presidente elnök la presidenta elnök(nő) . amikor valakit vagy valamit bizonyos fogalomkörbe sorolunk: Pablo es un holgazán. Egy bizonyos órában találkoznak. — A névelő kitétele vagy elhagyása olykor más-más értelmet ad a kifejezésnek : dar alma életet ad tomar hábito szokást vesz fel 2. el sistema rendszer . Ért ön franciául? Olvasok és értek spanyolul. una : Ana no es buena ama de casa. Anna nem jó háziasszony. pontját!) * 1. Több spanyol kifejezésben elmarad a határozatlan névelő : Dame otro libro. Apja külföldön él. Több spanyol szólásmódban: Su padre vive en el extranjero. — Tagadó mondatban is elmarad az un. A főnevek neméhez. el reuma csúz (de : la diadema diadém). 3. Ti asszonyok. Hablemos (en) inglés. El Balaton es un lago. a nyelvtan 3. Gy. dar el alma kileheli lelkét tomar el hábito kolostorba vonul 2. Saldré para el extranjero. Külföldről jövök. tanár. el síntoma jelenség . A női foglalkozást jelölő szó nőnemű. el diploma oklevél. la muchacha agrónomo (női) agronómus. Megjegyzés.

el rascacielos. los caracteres jellem el régimen. los cortapapeles papírvágó kés . los sin trabajo munkanélküli. kávéház el bajá. Olykor a névelő különbözteti meg a szó jelentését: el frente front la frente homlok el pez hal la pez szurok el orden rend. los matasiete hárijános. las mamas mama el jabalí. b) az összetett főnevek. los Álvarez az Álvarez család. los sin partido párton­ kívüli. la análisis elemzés. el. Különlegesen képezik többes számukat: a) a hangsúlyos magánhangzóra végződő főnevek részben -s. el sin partido. A főnevek többes számához (vö. pontját I) 1. Az összetett főnevek nemét az utolsó alkotórész neme határozza meg. los síes az igen(Iés) b) Két főnév hangsúlyát megváltoztatja a többes számban: el carácter. la mar tenger. — la rata hembra nősténypatkány. c) általában a tulajdonnevek: los Varga a Vargáék. los lunes hétfő la crisis. d) nem főnévből alkotott összetételek: el matasiete. melyek utolsó tágjában többes számú főnév van: él cortapapeles. los so fás pamlag el sí. los cafés kávé. el. Nem változnak a többes számban: a) az -es és -is végű többszótagú főnevek: el lunes. Vannak kétnemű főnevek (olykor árnyalati különbséggel): el. el frac a frakk : los fraques d) Mássalhangzóra végződő idegen szavak csak -s végződést kapnak : el Soviet a szovjet: los Soviets a szovjetek. los bajaes basa el papá.el dependiente kiszolgáló la dependienta kiszolgáló el jefe főnök la jefa főnök(nő) el poeta költő la poetisa költőnő el reg király la reina királynő el actor színész la actriz színésznő el testigo tanú la testigo női tanú Ha megkülönböztetés szükséges : la rata macho hímpatkány. egyéb­ ként legnagyobb részük hímnemű: el mediodía dél la medianoche (media noche) éjfél el pasamanos lépcsőkorlát el sacacorchos dugóhúzó De ha élőlényt jelöl. los rascacielos felhő­ karcoló . a nem szerint változik: el vagy la guardarropa ruhatáros (el guardarropa ruhatár) el vagy la limpiabotas cipőtisztító 2. a ny. 2. 4. 5. la azúcar cukor . részben -es végző­ dést kapnak : el café. el sin trabajo. el. los papas papa el rubí. los regímenes rezsim c) Rendhagyó többes száma van: el lord a lord : los lores . 293 . rendszer la orden parancs. los rubíes rubin la mamá. 4. las crisis válság. la tilde (az n fölötti hullámvonal neve). rendelet el capital tőke la capital főváros 6. los jabalíes vadkan el sofá.

Spanyolország narancsot. los autos-volquete buktató teherautó el perro-policía. Kedvem van sétálni. — Tanto és mucho után gyakori az egyes szám is. holgazán. holgazana (holgazanes. a leggyakoribbak: környék las afueras. Fáj a fejem. Ki fogok békülni Évával. ha gyűjtő értelmű: He comprado patatas. poca gente kevés ember.. A MELLÉKNÉV (Lásd a nyelvtan 13. Ne csüggedj I (Tartsd a lelket!) ¡Ten ánimos! No se me dan las matemáticas.és Dél-Amerika együtt en los Urales az Uraiban b) valahányszor egynél több személyről vagy dologról van szó : las tres hermanas a három nővér muchas flores sok virág Viszont: mucho dinero sok pénz. España produce naranjas. respondonas) feleselő encantador. gyűjtő értelemben : tanto hombre oly sok ember. Álmodtam róla. los víveres élelmiszer(ek) las tenazas harapófogó las tijeras olló 4. pl. c) sok gyümölcs.. A melléknév nőnemű alakja A mássalhangzóra végződő melléknevek közül nőnemű alakjuk is van (a nemze­ tiséget jelölő mellékneveken kívül I) az -án. 14. el el el la Több főnévnek más-más a jelentése az egyes és a többes számban : celo buzgóság los celos féltékenység lente üveglencse los lentes szemüveg. encantadora (encantadores. Tengo ganas de pasear. pontját 1) 1.e) az olyan összeldlelben. A magyartól eltérően többes szám áll: a) több földrajzi elnevezésben: las Américas Észak. holgazanas) lusta respondón. mucho tigre sok tigris. citromot. ahol a második tag csak értelmezője az elsőnek. encantadoras) elbűvölő 294 . olajaceitunas y otras frutas. bogyót és más gyümölcsöt termeszt. las gafas alsónadrág los calzoncillos gabona los cereales los comestibles. d) sok spanyol szólásmódban: ¡Buenos días! ¡Buenas tardes! Jó napot! ¡Buenas noches! Jó estét! Jó éjszakát I Siento deseos de marcharme. Kedvem van elmenni. Lo he visto en sueños. Haré las paces con Eva. 3. Burgonyát vettem. los perros-policía rendőrkutya 3. Tengo dolores de cabeza. csak «*z első tag kapja meg a többes szám végződését: el auto-volquete. Nem megy nekem a mennyiségtan. limones. csíptető padre apa los padres szülők lluvia eső las lluvias esőzés 5. los alrededores szemüveg los anteojos. respondona (respondones. és 16. -ón. Többes számú főnevek ( = nincsen egyes számuk). -ote és -ín végűeknek .és zöldségnévben. -or. 15.

pontjában. austro-húngara) a francia-német (szovjet-japán. a ny. la calle Mayor. menor kisebb. chiquitínas) picike Az -őr végű középfokú melléknévi alakoknak nincsen nőnemű változatát mayor nagyobb. így mondjuk pl. Az -a végű mellékneveknek is csak egy végződésük van a hím. és 70. — A tő. itt főnév) 295 . pontját. los pueblos hispano-americanos a spanyol-amerikai népek.és a sorszámnevek használatára vonatkozóan 1. 73.és a nőnem számára : un país socialista. grandotas) otromba chiquitín. osztrák-magyar háború). a ny. befejezetlen mese 4. példátlan bátorság zsákutca megvetetlen ágyak e gy véget nem érő. ulterior további stb. peor rosszabb. Összetett melléknevek Az országot és nemzetiséget jelölő melléknevek összetételeiben az első tag mindig -o végű. A SZÁMNÉV ÍA tőszámneveket lásd a ny. 72 pontjában. chiquitína (chiquitines. las industrias szocialista országok (iparok) socialistas un obrero (una obrera) agrícola mezőgazdasági munkás(nő) ún hombre (una mujer) belga belga férfi (nő) 2. Viszont: en la lejanía azul-marino a tengerkék távolságban (itt a kék nyelv­ tanilag főnév. — la sociedad científico-literaria irodalmi és tudományos társaság. — A sorszámneveket 1. 58. vele egyezik a marino melléknév). la industria szocialista ország (ipar) socialista los países socialistas. Melléknévként használt főnév vagy más szőfaj A melléknevet főnév vagy más szófaj helyettesítheti. las rosas escarlata labios de color carmín la enfermera jefe la sin par valentía un callejón sin salida las camas sin hacer un cuento sin acabar skarlátvörös rózsák kárminpiros ajkak a főápolónő páratlan. német-szovjet. az ilyen melléknév azon­ ban mindenkor változatlan. és csak a második tag egyezik a főnévvel : la guerra franco-alemana (soviético-japonesa. 3. Ugyanígy : la iglesia católico-romana a római katolikus egyház .grandote. mejor jobb. grandota (grandotes.) Törtszámnevek 1/2 un medio 1/3 un tercio 1/4 un cuarto 1/5 un quinto 1/6 un sexto 1/7 un séptimo 1/8 un octavo 1/9 un noveno 1/10 un décimo 2/3 2/4 3/4 2/5 5/6 3/7 5/8 7/9 9/10 dos tercios dos cuartos tres cuartos dos quintos cinco sextos tres séptimos cinco octavos siete novenos nueve décimos (la escarlata a skarlát szín) (el carmín a kármin szín) (el jefe a főnök. germano-soviética. és /4. Pl. inferior alsóbb. superior felsőbb.

A NÉVMÁS (L. A pez főnévvel igen sok számnévi határozót képezhetünk. 94-96. Három igeneve: a) a főnévi igenév (jelen és múlt) Infinitivo (imperfecto o simple. 15 nap una veintena de lápices kb. una vez egyszer muchas veces dos veces kétszer algunas veces diez veces tízszer a veces cien veces százszor infinidad de veces otra vez máskor la mayoría de las veces la última vez utoljára alguna que otra vez la vez pasada a múltkor tal vez de vez en cuando időről időre de una vez para siempre 5. AZ IGE 1. Gyüjtószámnevek un par de medias egy pár harisnya dos pares de calcetines két pár zokni una decena de huevos tíz darab tojás una docena de pañuelos egy tucat zsebkendő una quincena két hét. pl. húsz ceruza una centena. a nyelvtan 86-88. millonésimas milliomod..75 seis coma setenta y cinco. — Tizenegytől kezdve a törtszámok nevezőjét -avo képzővel képezzük: 1/11 un onceavo 3/11 tres onceavos 1/20 un veinteavo 2/20 dos veinteavos 5/26 cinco veintiseisavos 1/26 un veintiseisavo A tizedes törtekben a sorszámnevek nőnemű többes számú alakját használjuk: décimas tized. néha számtalanszor a legtöbbször hébe-korba talán egyszer s mindenkorra b) a határozói igenév (egyszerű és összetett) c) a melléknévi igenév (múlt idejű) Participio .Medio és tercio kivételével tehát a törtszámok nevezőjében sorszámnevet hasz­ nálunk. diezmilésimas tízezred.. 98. Az igeragozás Az igének van 1. unas szóval fejezhetjük k i : unos veinte jibros körülbelül 20 könyv : unas treinta personas mintegy harminc személy. un centenar de kb. száz un millar de mintegy ezer A körülbelüliséget a szám elé tett unos. — Három ezrelék: el tres por mil. 6.7 cuatro coma siete . A törtszámok kiolvasása : 4. centésimas század. Törtszámokkal kapcsolatos egyéb kifejezések : cinco kilos y medio de azúcar öt és fél kiló cukor húsz és fél pezeta veinte pesetas y media la mitad de la manzana az alma fele la tercera parte de ciento száznak egyharmad része A százalék: el tanto por ciento. pontjait. cienmilé­ simas százezred. perfecto o compuesto) Gerundio sokszor néhányszor olykor. — ö t százalék : el cinco por ciento.) 6. milésimas ezred.

A ragok a tőhöz járulnak. 2. -er és 3. hat ideje a kötőmódban és egy ideje a felszólító módban): a) jelen idő Presente b) folyamatos múlt Imperfecto c) befejezett múlt Pretérito simple d) egyszerű jövő idő Futuro I (imperfecto o simple) (egyszerű igeidők) (tiempos simples) e) közelmúlt Pretérito presente f) folyamatos régmúlt Pluscuamperfecto g) befejezett régmúlt Pretérito anterior h) befejezett jövő idő Futuro II (perfecto o compuesto) (összetett igeidők) (tiempos compuestos) A kötőmódban az Imperfecto-nák és a Pluscuamperfecto-nak két változata (I és II) van.Indicativo Condicional o potencial Subjuntivo Imperativo 3. megkapjuk az ige tövét. -ar. -ir végű igékre. A spanyol igéket a ragozás szempontjából három csoportba osztjuk: 1. Nyolc ideje a kijelentő módban (két ideje a feltételes módban. — Ha ezt a végződést elhagyjuk. 2. Négy módja: a) kijelentő mód b) feltételes mód c) kötőmód d) felszólító mód 297 .

Határozói igenév. Hat. összetett Melléknévi igenév -ar babér -ado -ando habiendo -ado -ado -ER végű Igék -er haber -ido -iendo habiendo -ido -ido -IR végű igék -ir haber -ido -iendo habiendo -ido -ido KIJELENTŐ MÓD Jelen idő -0 -0 -0 Folyamatos múlt Befejezett múlt Egyszerű jövő idő Közelmúlt Folyamatos régmúlt Befejezett régmúlt Befejezett jövő idő \ -as -a -amos -áis -an -aba -abas -aba -abamos -abáis -aban -é -aste -ó -amos -asteis -aron -aré -arás -ara -aremos -aréis -arán he -ado has -ado ha -ado hemos -ado habéis -ado han -ado nabía -ado habías -ado había -ado habíamos -ado habíais -ado habían -ado hube -ado hubiste -ado' hubo -ado hubimos -ado hubisteis -ado hubieron -ado habré -ado habrás -ado habrá -ado habremos -ado habréis -ado habrán -ado -es -e -emos -éis -en -ía -ías -ía -íamos -íais -ían -i -iste -ió -irnos -isteis -ieron -eré -eras -era -eremos -eréis -eran he -ido has -ido ha -ido hemos -ido habéis -ido han -ido había -ido habías -ido había -ido habíamos -ido habíais -ido habían -ido hube -ido hubiste -ido hubo -ido hubimos -ido hubisteis -ido hubieron -ido habré -ido habrás -ido habrá -ido habremos -ido habréis -ido habrán -ido -es -e -irnos -ís -en -ía -ías -ía -íamos -íais -ían -í -iste -ió -irnos -isteis -ieron -iré -irás -irá -iremos -iréis -irán he -ido has -ido ha -ido hemos -ido habéis -ido han -ido había -ido habías -ido había -ido habíamos -ido habíais -ido habían -ido hube -ido hubiste -ido hubo -ido hubimos -ido hubisteis -ido hubieron -ido habré -ido habrás -ido habrá -ido habremos -ido habréis -ifo habrán -ido 298 .A szabályos igék ragtáblája -AR végű igék Főnévi igenév. igenév. múlt id. jelen id. egysz. Főnévi igenév.

folyamatos múlt Egyszerű jövő idő Közelmúlt I. -ara -asemos -aramos -aséis -aráis -asen -aran -are -ares -are -aremos -aréis -aren haya -ado hayas -ado haya -ado hayamos -ado hayáis -ado hayan -ado hubiese -ado hubieses -ado hubiese -ado hubiésemos-ado hubieseis -ado hubiesen -ado hubiera -ado hubieras -ado hubiera -ado hubiéramos-ado hubierais -ado hubieran -ado hubiere -ado hubieres -ado hubiere -ado hubiéremos-ado hubiereis -ado hubieren -ado -a -as -a -amos -ais -an -iese v. régmúlt Befejezett jövő idő FELSZÓLÍTÓ MÓD (-a (tú) ! j-ad (vosotros)! ]-e (tú) ! ¡-ed (vosotros)! j-e (tú)! ¡-id (vosotros)! .FELTÉTELES MÓD j Jelen idő ¡ Múlt idő -aria -arias -aria -aríamos -aríais -arían habría habrías habría habríamos habríais habrían -ado -ado -ado -ado -ado -ado -ería -erías -ería -eríamos -eríais -erían habría habrías habría habríamos habríais habrían -ido -ido -ido -ido -ido -ido -iría -irías -iría -iríamos -iríais -irían habría habrías habría habríamos habríais habrían -ido -ido -ido -ido -ido -ido KÖTŐMÓD Jelen idő -e -es -e -emos -éis -en -ase v. -iera -iescs -ieras -iese -iera -iésemos -iéramos -ieseis -ierais -iesen y -ieran -iere -ieres -iere -iéremos -iereis -ieren haya -ido hayas -ido haya -ido hayamos -ido hayáis -ido hayan -ido hubiese -ido hubieses -ido hubiese -ido hubiésemos-ido hubieseis -ido hubiesen -ido hubiera -ido hubieras -ido hubiera -ido hubiéramos-ido hubierais -ido hubieran -ido hubiere -ido hubieres -ido hubiere -ido hubiéremos-ido hubiereis -ido hubieren -ido -a -as -a -amos -ais -an -iese v. és II. -iera -ieses -ieras -iese -iera -iésemos -iéramos -ieseis -ierais -iesen -ieran -iere -ieres -iere -iéremos -iereis -ieren haya -ido hayas -ido haya -ido hayamos -ido hayáis -ido hayan -ido hubiese -ido hubieses -ido hubiese -ido hubiésemos-ido hubieseis -ido hubiesen -ido hubiera -ido hubieras -ido hubiera -ido hubiéramos-ido hubierais -ido hubieran -ido hubiere -ido hubieres -ido hubiere -ido hubiéremos-ido hubiereis -ido hubieren -ido I. -ara -ases -aras -ase . régmúlt II.

beszélve Jelen idő hablo hablas habla hablamos habláis hablan hablaba hablabas hablaba hablábamos hablabais hablaban hablé hablaste habló hablamos hablasteis hablaron hablaré hablarás hablará hablaremos hablaréis hablarán he hablado has hablado ha hablado hemos hablado habéis hablado han hablado había hablado habías hablado ' había hablado habíamos hablado habíais hablado habían hablado hube hablado hubiste hablado hubo hablado hubimos hablado hubisteis hablado hubieron hablado habré hablado habrás hablado habrá hablado habremos hablado habréis hablado habrán hablado beszélek beszélsz beszél beszélünk beszéltek beszélnek beszéltem beszéltél beszélt beszéltünk beszéltetek beszéltek beszéltem („beszélek") beszéltél beszélt beszéltünk beszéltetek beszéltek beszélni beszélni beszélni beszélni beszélni beszélni fogok fogsz fog fogunk fogtok fognak Folyamatos múlt t Befejezett múlt . Az -AB véjjfi szabályos iflék ragozása. Tő : HABLFŐNÉVI IGENÉV HATÁRO­ ZÓI IGENÉV MELLÉK­ NÉVI IGENÉV 'KIJELEN­ TŐ MÓD jelen idejű múlt idejű egyszerű összetett hablar beszélni haber hablado hogy beszéJt(em) hablando beszélve habiendo hablado miután beszéJt(em) hablado beszélt. beszéltem beszélté] beszélt beszéltünk beszéltetek beszéltek beszéltem („beszélek beszélté] vala") beszélt beszéltünk beszéltetek beszéltek beszéltem („beszéltem beszélté] vala") beszélt beszéltünk beszéltetek beszéltek majd majd majd majd majd majd beszéltem beszélté] beszélt beszéltünk beszéltetek beszéltek Folyamatos régmúlt Befejezett régmúlt Befejezett jövő idő 300 . Példa : hablar.1. Egyszerű jövő idő " Közelmúlt -.

hablado hablado hablado Befejezett jövő idő hubiere hablado hubieres hablado hubiere hablado hubiéremos hablado hubiereis hablado hubieren hablado ¡habla (tú)! ¡hablad (vosotros)! hogy majd beszéltem stb. hablaras ha beszélnék stb. ha beszél­ hablado tem volna stb. Múlt idő KÖTŐMÓD Jelen idő vagy I.FELTÉTE­ LES MÓD Jelen idő hablaría hablarías hablaría hablaríamos hablaríais hablarían habría hablado habrías hablado habría hablado habríamos h a b l a d habríais hablado habrían hablado hable hables hable hablemos habléis hablen beszélnék beszélnél beszélne beszélnénk beszélnétek beszélnének beszéltem volna beszéltél volna beszélt volna beszéltünk volna beszéltetek volna beszéltek volna beszéljek beszélj beszéljen beszéljünk beszéljetek beszéljenek habiara hogy beszéljek. FELSZÓLÍ­ TÓ MÓD beszélj! beszéljetek! *301 . és II. I. és II. folya­ hablase matos múlt hablases hablase hablásemos hablaseis hablasen Egyszerű jövő idő hablare hablares hablare habláremos hablareis hablaren haya hablado hayas hablado haya hablado hayamos hablado hayáis hablado hayan hablado hubiese . habiara habláramos hablarais hablaran hogy beszélni fogok stb. régmúlt (hubiera) (hubieras) (hubiera) (hubiéramos) (hubierais) (hubieran) hablado hogy beszél­ hablado tem. hubieses hubiese hubiésemos hubieseis hubiesen Közelmúlt hogy beszéltem stb.

ettél stb. Példa: comer. Az -ER végű szabályos igék ragozása. FŐNÉVI IGENÉV HATÁRO­ ZÓI IGE­ NÉV MELLÉK NÉVI IGENÉV KIJELEN­ TŐMÓD jelen idejű múlt idejű egyszerű összetett comer enni haber comido hogy ettem.2. enni fognak ettem ettél evett ettünk ettetek ettek ettem ettél evett ettünk ettetek ettek ettem ettél evett ettünk ettetek ettek majd ettem majd ettél majd evett majd ettünk majd ettetek majd ettek evett I I l | 302* . comido megevett Jelen idő Folyamatos múlt Befejezett múlt Egyszerű jövő idő Közelmúlt Folyamatos régmúlt Befejezett régmúlt Befejezett jövő idő como comes come comemos coméis comen comía comías comía comíamos comíais comían comí comiste comió comimos comisteis comieron comeré comerás comerá comeremos comeréis comerán he comido has comido ha comido hemos comido habéis comido han comido había comido habías comido había comido habíamos comido habíais comido habían comido hube comido hubiste comido hubo comido hubimos comido hubisteis comido hubieron comido habré comido habrás comido habrá comido habremos eomidc habréis comido habrán comido eszem eszel eszik eszünk esztek esznek ettem ettél evett ettünk ettetek ettek ettem ettél ettünk ettetek ettek enni fogok enni fogsz enni fog enni fogunk enni fogtok . miközben ettem. habiendo comido miután ettem. ettél stb. ettél stb. Tő: COMi. comiendo evés közben.

comido comido comido Befejezett jövő idő / hubiere comido hubieres comido hubiere comido hubiéremos comido hubiereis comido hubieren comido ¡come (tú)! jcomed (vosotros)! hogy majd ettem stb. eomido ha ettem comido volna stb. ha comieras ennék stb. folyamatos múlt (hubiera) (hubieras) (hubiera) (hubiéramos) (hubierais) (hubieran) comido hogy ettem. Múlt idő KŐTŐMÓD Jelen idő • I. FELSZÓLÍ­ TÓ MÓD egyél I egyetek I . folyamatos múlt Egyszerű jövő idő Közelmúlt hogy ettem stb. és II.FELTÉTE­ LES MÓD Jelen idő eomería comerías eomería comeríamos comeríais comerían habría comido habrías comido habría comido habríamos comido habríais eomido habrían eomido coma comas coma comamos comáis coman comiese vagy comieses comiese comiésemos comieseis comiesen comiere comieres comiere comiéremos comiereis comieren haya comido v hayas comido haya comido hayamos comido hayáis comido hayan comido hubiese hubieses hubiese hubiésemos hubieseis hubiesen ennék ennél enne ennénk ennétek ennének ettem volna ettél volna evett volna ettünk volna ettetek volna ettek volna egyek egyél egyen együnk egyetek egyenek comiera hogy egyek. I. comiera comiéramos comierais comieran hogy enni fogok stb. és II.

felmentél stb. Tő : SUBFŐNÉVI IGENÉV HATÁRO­ ZÓI IGE­ NÉV MELLÉK­ NÉVI IGENÉV KIJELEN­ TŐ MÓD jelen idejű múlt idejű egyszerű összetett subir felmenni haber subido hogy felmentem. habiendo subido miután felmentem. Példa: subir. Az -IR végű szabályos Igék rugózása. miközben felmentem stb. subiendo felmenvén.3. subido felmenve Jelen idő sube subes sube subimos subís suben subía subías subía subíamos subíais subían subí subiste subió subimos subisteis subieron subiré subirás subirá subiremos subiréis subirán he subido has subido ha subido hemos subido habéis subido han subido había subido habías subido había subido habíamos subido habíais subido habían subido hube subido hubiste subido hubo subido hubimos subido hubisteis subido hubieron subido habré subido habrás subido habrá subido habremos subido habréis subido habrán subido felmegyek felmégy felmegy felmegyünk felmentek felmennek felmentem felmentél felment felmentünk felmentetek felmentek felmentem felmentél felment felmentünk felmentetek felmentek fel fogok menni fel fogsz menni fel fog menni fel fogunk menni fel fogtok menni fel fognak menni felmentem felmentél felment felmentünk felmentetek felmentek felmentem felmentél felment felmentünk felmentetek felmentek felmentem felmentél felment felmentünk felmentetek felmentek majd felmentem majd felmentél majd felment • majd felmentünk majd felmentetek majd felmentek Folyamatos múlt Befejezett múlt Egyszerű jövő idő Közelmúlt Folyamatos régmúlt Befejezett régmúlt Befejezett jövő idő 304 . felmentél stb.

I. folyamatos múlt Egyszerű jövő idő hogy fel fogok menni stb. folyamatos múlt (hubiera) (hubieras) (hubiera) (hubiéramos) (hubierais) (hubieran) subido subido subido subido subido subido hogy felmentem. FELSZÓLÍ­ TÓ MÓD 20 Spanyol n alvkbnyv . Múlt idő KÖTŐMÓD Jelen idő I. ha felmentem volna stb. ha felmennék stb.FELTÉTE­ LES MÓD Jelen idő subiría subirías subiría subiríamos subiríais subirían habría subido habrías subido habría subido habríamos subido habríais subido habrían subido suba subas suba subamos subáis suban subiese vagy subieses subiese subiésemos subieseis subiesen subiere subieres subiere subiéremos subiereis subieren haya subido hayas subido haya subido hayamos subido hayáis subido hayan subido hubiese hubieses hubiese hubiésemos hubieseis hubiesen felmennék felmennél felmenne felmennénk felmennétek felmennétek felmentem volna felmentél volna felment volna felmentünk volna felmentetek volna felmentek volna felmenjek felmenj felmenjen felmenjünk felmenjetek felmenjetek subiera subieras subiera subiéramos subierais subieran hogy felmenjek. és II. Közelmúlt hogy felmentem stb. Befejezett jövő idő hubiere subido hogy majd felmentem hubieres subido hubiere subido hubiéremos subido hubiereis subido hubieren subido ¡sube (tú) l menj fel! ¡subid (vosotros)! menjetek fel I stb. és I I .5< 14 *305 .

A visszaírni/» lj|él< rajiozAnn. Tő : LAVFŐNÉV1 IGENÉV HATÁRO­ ZÓI IGE­ NÉV MELLÉK­ NÉVI IGENÉV KIJELEN­ TŐ MÓD jelen idejű múlt idejű egyszerű összetett lavarse mosakodni haberse lavado hogy mosakodtam stb. megmosa­ kodva Jelen idő me lavo te lavas se lava nos lavamos os laváis se lavan me lavaba te lavabas se lavaba nos lavábamos os lavabais se lavaban me lavé te lavaste se lavó nos lavamos os lavasteis se lavaron me lavaré te lavarás se lavará nos lavaremos os lavaréis se lavarán me he lavado te has lavado se ha lavado nos hemos lavado os habéis lavado se han lavado me había lavado te habías lavado se había lavado nos habíamos lavado os habíais lavado se habían lavado me hube lavado te hubiste lavado se hubo lavado nos hubimos lavado os hubisteis lavado se hubieron lavado me habré lavado te habrás lavado se habrá lavado nos habremos lavado os habréis lavado se habrán lavado mosakodom mosakodol mosakodik mosakodunk mosakodtok mosakodnak mosakodtam mosakodtál mosakodott mosakodtunk mosakodtatok mosakodtak mosakodtam mosakodtál mosakodott mosakodtunk mosakodtatok mosakodtak mosakodni fogok mosakodni fogsz mosakodni fog mosakodni fogunk mosakodni fogtok mosakodni fognak mosakodtam mosakodtál mosakodott mosakodtunk mosakodtatok mosakodtak mosakodtam mosakodtál ' mosakodott mosakodtunk mosakodtatok mosakodtak mosakodtam mosakodtál mosakodott mosakodtunk mosakodtatok mosakodtak majd mosakodtam majd mosakodtál majd mosakodott majd mosakodtunk majd mosakodtatok majd mosakodtak Folyamatos múlt Befejezett múlt Egvszerű jövő idő Közelmúlt Folyamatos régmúlt Befejezett régmúlt Befejezett jövő idő . lavádose (miután) megmosakodott. Példa : lavarse. lavándose mosakodva habiéndose lavado miután mosakodtam stb.4.

nos hubiésemos (nos hubiéramos) os hubieseis (os hubierais) se hubiesen (se hubieran) lavado lavado lavado lavado lavado lavado hogy mosa­ kod­ tam. és II. folyamatos múlt me hubiese (me hubiera) te hubieses (te hubieras) se hubiese (se hubiera) . • os lavarais se lavaran hogy mosakodni fogok Múlt idő KÖTÖMÓD Jelen idő I. folyamatos múlt Egyszerű jövő idő Közelmúlt hogy mosakodtam stb. I. Befejezett jövő idő me hubiere lavado hogy majd mosakodtam te hubieres lavado stb. se hubiere lavado nos hubiéremos lavado os hubiereis lavado se hubieren lavado j lávate! j lavaost mosakodjál I mosakodjatok ! 207 FELSZÓ­ LÍTÓ MÓD 20* . ha mosa­ kod­ nám stb.te lavases se lavase nos lavásemos os lavaseis se lavasen me lavare te lavares se lavar» nos laváremos os lavareis se lavaren < me haya lavado te hayas lavado se haya lavado nos hayamos lavado os hayáis lavado se hayan lavado mosakodnék mosakodnál mosakodna mosakodnánk mosakodnátok mosakodnának mosakodtam volna mosakodtál volna mosakodott volna mosakodtunk volna mosakodtatok volna mosakodtak volna mosakodjam mosakodjál mosakodjék mosakodjunk mosakodjatok mosakodjanak me lavara hogy mosate lavaras kodjam. ha se lavara mosakodnám nos laváramos stb.FELTÉTE­ LES MÓD Jelen idő me lavaría te lavarías se lavaría nos lavaríamos os lavaríais se lavarían me habría lavado te habrías lavado se habría lavado nos habríamos lavado os habríais lavado se habrían lavado me lave te laves se lave nos lavemos os lavéis se laven me lavase vagy . és li.

pl. continúas. cambiáis. A szótár mindenkor jelzi. cambien continúo. continúen 2. Példák a ragozásra: pensar contar <.„„. b) a -cer és a -cir végű igék a és o előtt a c-t z-re változtatják . ha a tő utolsó magánhangzója hangsúlyos. amikor hangsúlyos). coger leszedni. continúa. pl. c) a -zar végű igék e előtt a z-t c-re változtatják . continuemos. limpiar tisztít. cambiamos. pontjában. continúes. o vagy u hangzó van. pronunciar kiejt. pl. vencer győzni. acen­ tuar (acentúo) hangsúlyoz . distinguir megkülönböz­ tetni . jugar (fuego) játszani. Példa a ragozásra : cambiar : continuar : cambio. pl. pagar fizetni. cambies. az egyszerűség kedvéért a kö­ zölt példákat a rendhagyó igék jegyzékében szerepeltetjük. confiar (confio) megbízik . Az -iar és az -uar végű igék egyik része a tő utolsó előtti. copiar lemásol. Ezt a tőhangváltozást a szótár mindenkor jelöli. pl. continuar (continuo) folytat. d) a -gar végű igék e előtt u-t toldanak be a g után . A szonvoüíí Ige ragozását 1. averiguar kivizs­ gálni . a nyelvtan 162. személyében (vagyis. tañer játszani (hangszeren) . g) a -guir végű igék a és o előtt kivetik az u-t. criar (ertoj nevel . zurcir toldozni (ragozásukat 1. pl. caer esni : leer olvasni. reñir veszekedni. 2. f) a -guar végű igék e előtt pontokat raknak az u-ra . cambiar cserél. pl. Megjegyzések a szabályos Igék ragozásához 1. Viszont a tő utolsó előtti magánhangzóját hangsúlyozzák az említett sze­ mélyekben olyan igék. mullir meglazítani (földet): i) az -aer. enviar (envío) küld. cruzar keresztezni. continúan continúe. cambiéis. continúe. pensar (pienso) gondolni. e) a -ger és a -gir végű igék a és o előtt j-t írnak a g helyett.5. dirigir irányítani . cambia. Bár a fent jelzett esetek nem rendhagyóságok. cambian cambie. ezt a hangzót ie. estu­ diar tanul. pl. 3. evacuar kiürít. contar (cuento) el­ beszélni . cambiemos. -oer végű igék a ragban szereplő hangsúlytalan i-t g-re változ­ tatják . pl. -eer. continuáis. melynél a tő utolsó szótagjában e. continuamos. A spanyol helyesírás az alábbi szabályok szem előtt tartását teszi szük­ ségessé : a) a -car végű igék e előtt a c-t qu-ra változtatják . pl. continuéis. szidni . másik része pedig a tő utolsó magánhangzóját hangsúlyozza a kijelentő és a kötőmód jelen idejének egyes(számában és a többes szám 3. mint acariciar becéz . -ñir és a -llir végű igék a ragban előforduló hangsúlytalan i-t el­ hagyják .. averiguar kivizsgál. személyében. tocar érinteni (ragozását lásd a rendhagyó igéknek lejjebb közölt jegyzékében). principiar kezd . lü9ar 308 pienso pienso cuento cuente incoo S e piensas pienses cuentas cuentes iueoas Caaes piensa piense cuenta cuente juega uegue pensamos pensemos contamos contemos jugamos juguemos pensáis penséis contáis contéis jugáis juguéis piensan piensen cuentan cuenten Juegan jueguen . Pl. lejjebb). cambie. ti) a -ñer. cambias. Tőhangváltó igék Sok olyan ige. illetve ue hangzóra változtatja a kijelentő és a kötőmód egyes számában és a többes szám 3.

cojáis. m. cueces. cogen. jelen i. caéis. m. cupimos. m. igenév : cayendo. m. — Kötőm. — Hat. andu­ visteis. cueza. —. jelen i. caíste. adquiera. cogemos. concluyen . cocéis. coges. averigüen. — Jövő i. : arguyese. caes. m . Melléknévi igenév : argüido. argüimos. : concluí. concluimos. caigáis. : argüía stb. — Az összetett ige az alapige rendhagyóságát követi . averigüe. ARGÜIR érvelni — Kij. caísteis. : caí. bef. concluyan . adquiri­ mos. : averiguo. — Kötőm. jelen i. arguya. m. concluyas. averiguaste. COGER leszedni — Kij. anduvimos. m. cocemos . concluye. — Kötőm.: quepo. concluya. jelen i. — Felt. anduviera. jelen i. m. m. . m. I. — Jövő i. quepáis. — Kötőm. m. caiga caigamos. COMPADECER együtt érezni (mint conocer) CONCERNIR illetni (mint sentir) CONCLUIR következtetni — Kij. arguyera stb. ADVERTIR észrevenni — (sentir hangváltozását követi. — bendeciría stb. cuezas. argüísteis. cupiste. cupiera stb. anduviesen. averigües. bef. cojas. — Kötőm. concluís. m. anduviéramos. — Kötőm. — Kij. caímos. — Felt.m. anduvieron. foly. cozamos. cogisteis. m. anduvierais. averigüemos. igenév: concluyendo . — Melléknévi igenév: bendito v. cupisteis. m. m. cayó. — Felsz. jelen i. cayeron . anduviese. bef. jelen i. cogéis. adquiramos. ' CAER esni — Kij. — Kij. adquieras. mint poner. caemos. — Kij. arguye. — Kij. foly. — Hat. averiguaron. argüíste. averiguamos. bef. jelen i. . m. concluyamos. concluyáis. m . jelen i. igenév: caído. anduvo. caben. cojan. quepamos. — Mellékn. averiguó. : argüiré stb. — Kötőm. jelen i. cuecen. m. m. jövő ideje és a felt. — Kij. — Kötőmód jövő i. . averiguan . arguyáis. — Kötőmód foly.: cabría stb. concluíste. A rendhagyó (és helyesírási szempontból sajátságos) igék betűrendes jegyzéke A jegyzék csak a rendhagyó alakokat tünteti fel: a fel nem vett alakok tehát szabályos képzésűek. cuezan. averiguamos. m. m. adquieren . — Kij. : concluya. BENDECIR áldani — Ügy ragozzuk. m. cae. adquiere. caigan . jelen i. — Kötőm. 309 . : averigüé. — Kötőm. argüyó. — Kij. averiguasteis. CABER beférni — Kij. bef. ott) ADQUIRIR szerezni — Kij. mint decir-t. foly. argüyeron — Jövő i. m. cabes. : cupe.: cabré stb. andu­ vieras. jövő i. bef. concluyes. cocisteis. : argüyere stb. m. coge. adquirís. cabe. quepa. quepas. jelen i. ABRIR kinyitni — Melléknévi igenév: abierto. és II. m. averigua. averigüéis. caigas. cupieron. cabemos. — Kötőm. AVERIGUAR kivizsgálni — Kij. cocieron. COCER főzni — Kij.: cupiese v. folyamatos múltja : anduviese. — Kötőm. — Kötőmód I. arguyas. arguyan. coció. cojamos. obtener mint tener stb. m. averiguáis. cogiste. jelen i. cuece. jelen i. m. : argüiría stb. : caiga. concluí­ mos. arguyes. : cupiere stb. jelen i. cogieron. cupo. coja. m. — Melléknévi igenév: con­ cluido. : quepa. : anduve. cabéis. adquiráis. : cogí. concluyera stb. concluyeron. averiguas. m. : caigo. és II.: anduviere stb. bef. cocimos. m. : cojo. m. így tehát suponer úgy ragozandó.: arguyo. argüís. m. anduvieseis. anduviste. jelen i. anduvieran.4. caen . jelen i. quepan. cayera stb. bef. : coja. — Kij.: concluyese v. descubrir mint cubrir. anduviésemos. m. 1. : cueza. : cocí. argüimos. : arguya.: concluyo. concluísteis. concluyó. de a kij. arguyen . foly. cogimos.: averigüe. — anduviera. : argüí. adquieran AGRADECER szívesen fogadni — (mint conocer) ANDAR menni — Kij. cozáis. — Kötőm.: adquiera. adquieres. cogió. m. arguyamos. jelen ideje szabályos : bendeciré stb. : adquiero. jelen i. : cayese v. andu­ vieses. : cuezo. bendecido. : ¡arguye! ¡argüid! — Határozói igenév : arguyendo . cociste.

: di. con­ duzcamos. conozca. : conduje. disuelve. m. conoció. da. m. m. — Kötőm. m. delinquieron.: conduzca. — Kötőm. disuelva. dirigen. dan — Kötőm. — Kötőm. cruzó. jelen i. — Kötőm. foly. conocen . jelen i. m. m. corrijáis. dicen . — Kötőm. cruzamos. dirijas. damos. bef. crucen. cruces. m. m. con­ dujo. corrijan . digamos. distinguieron. distingáis. m. conozcamos. conozcas. m . dolemos. dueles. jelen i. delinquiste. igenév : disuelto. diera stb. conduzca. jelen i. corregiste. conduzcas. dirigimos. duelen. m. : diré stb. m . jelen i. cruza. — Kij. dirigiste. conocéis. doláis. delincas.: diga. delincan. : corrigiese v. dolamos. CRECER nőni (mint conocer) CREER hinni (mint leer) CRUZAR keresztezni — Kij. corrigió. m . : conozca. DISTINGUIR megkülönböztetni — Kij. crucéis. disteis. — Kij. duelas. cruzaron. jelen i. dirigieron. — Kötőm. — Kij. bef. dijiste. m. : crucé. m. distingues. condujiste. disolvéis. jelen i. delinques. diga. igenév : corrigiendo. conduce. m. cruce. corriges. : distinga. m . dais. delinquimos. jelen i. delinquisteis. dirigimos.: conozco. m.: disuelva. conocieron. : duelo. jelen i. m. disuelvan. — Felszólító mód: ¡da ! ¡dad ! DECIR mondani — Kij. : corregí. m. dé. jelen i. corrigieron. delincamos. dimos. jelen i. m. condujeron. conduzcan . : dije. duele. m. delinquís. — Kötőmód foly. : condujese v. — Kötőm. CONSEGUIR elérni (mint seguir) CONSTRUIR építeni (mint concluir) CONTENER tartalmazni (mint tener) CONVENIR megegyezni (mint venir) CORREGIR kijavítani — Kij. disuelves. — Kötőm.: cruzo. — Kij. jelen i. bef. diriges. CURRIR befedni — Melléknévi igenév : cubierto DAR adni — Kij. dijeron. jelen i. — Mellékn. jelen i.CONDUCIR vezetni — Kij. disuelven. cruzamos. íoly. delinquió. crucemos. — Kij. concluir) DIRIGIR irányítani — Kij. : dirigí. delinquimos. dijo. : conocí. distinguen. conocimos. DESPEDIR elbúcsúzni (mint pedir) DESTRUIR elpusztítani (mint. corrigen . m. : diese v. distinguimos.: conduzco. conoz­ cáis. den. m. deis. dijisteis. 310 . distinguimos. — Kij. corrige. : dijese v. digas. das. corrí jamos. distinguís. — Kötőm. conociste. : digo. i DELINQUIR kihágást elkövetni — Kij. corrigiera stb. doléis. ! — Hat. — Felsz. cruzasteis. disuelvas. distingas. m. conozcan . distingue. dio. delincáis. corregisteis. — Kötőm. conduzcáis. m.: cruce. dirige. condujimos. m. : delinco. jelen i. conducen . DIVERTIRSE szórakozni (mint sentir) DOLER fájni — Kij. CONOCER ismerni — Kij. conocemos. — Kötőm. decís. cruzaste. — Kötőm. cruzan. condujisteis. : corrija. : corrijo. corregimos. — Melléknévi igenév: dicho. : dirijo. — Kij. — Kij. : ¡di! ¡decid. distinguisteis. dirijamos. bef. dijera stb. igenév : diciendo. jelen i. cruzáis. bef. distingamos. cono­ cisteis. conoce. : dirija. conducís. dices. dirigís. bef. corregís. bef. conducimos. condujera stb. conduces. jelen i. m . dieron. disolváis. : diría stb. — Felt. m. digáis. disolvemos.: dé. duela. distinguió. m. distinga. — Hat. m. : delinca. — Kij. corrijas corrija. diste. conoces. jövő i. jelen i. dis­ tinguiste. duelan. foly. dirijáis. — Kij. jelen i. : delinquí. : duela. dijimos. : disuelvo. delinque. des. dirigió. dirigisteis. — Kötőm. jelen i. bef. DISOLVER feloldani — Kij. : distinguí. distingan. dirijan. de­ linca. disolvamos. dirija. jelen i. jelen i. : distingo.: doy. bef. decimos. corregimos. delinquen. m . dice. m. demos. cruzas. m. m. m. digan .

foly. — Felt. yergan. m. dormiste. — Kij. erguísteis. jelen i. durmáis. habéis. gruñó. yerran. — Kij. bef. — Kötőm. empiezas. y ergo. m . estáis. — Kötőm. irgáis v. vayan. estéis. m. yerren. vamos. yerga.: duermo. jelen i.: irgo v. m. — Kij. jelen i. — Kötőm.: iré stb. — Hat. — Kij. yerres. ERGUIR felállítani — Kij. hemos. HUIR menekülni (mint concluir) IMPEDIR megakadályozni (mint pedir) IR menní — Kij. estás.: durmiese v. m.: fui. fuimos. : yerre. — Mellékn. m. jelen i. hubiera stb. erguís.: gruño. m. dormimos.: haría stb. . m. estuvieron. estén. — Kij. jelen i. yergas. vaya. hubimos. Jelen i. estuviste. fuiste. jelen i . : gruñí. — Kötőm. hicieron. yergamos. : encienda. m. — Felt. jelen i. m. empiezan. : hube.DORMIR aludni — Kij.: enciendo. jelen i. habremos. empecemos. foly. m. bef. irgamos v. : fuese v.: habría stb. — Kötőm. hubisteis. hubiste.: yerro. ERIGIR felállítani (mint dirigir) ERRAR tévedni — Kij. estuvimos. erréis. ¡haz! ¡haced! — Melléknévi igenév: hecho. — Kötőm.: haré stb.: vaya vayas. : estuve. irguió. m . vas. empiecen. : ¡ve! ¡idlHat. hagan. igenév : irguiendo. bef. m . jelen i. irgues v. han. están. dormimos. m. gruñáis. empezamos* empezáis. enciendes. — Kötőm. igenév: gruñendo. erremos. — Jövő i. m .: hice. durmiera stb. jelen i. hubo. bef. estu­ viera stb. gruñíste.: habré. — Kij. esté. dormisteis. — Kötőm. empezaron. gruña. encendemos. m. m. ENCENDER meggyújtani — Kij. m. estemos. : esté. jelen i. jeleni. hagas. m . duerme. haga. jövő i. m. gruñimos. jelen i. r EXIGIR követelni (mint dirigir) FLORECER virágozni (mint conocer) FREÍR sütni (mint reír) — Melléknévi igenév: frito. : duerma. m . empecéis. gruñeron. gruñas. yerra. hagamos. estamos. durmieron. EJERCER gyakorolni (mint vencer) ELEGIR kiválasztani (mint corregir) EMPEZAR megkezdeni — Kij. durmió. hacéis. — Kötőm. m. : estuviese v. yerre. hayamos. has. — Kötőm. igenév: yendo. enciendas. vais. yergues. m. foly. habrá. m. hiciste. hayas. encienden. m. encendáis. hubieron. m. jövő i. irgas v. ¡yergue ! ¡erguid ! — Hat. fuera stb.: gruña. hicimos. empiece. hizo. hayáis.: hago. yerras.: iría stb. erráis. : ¡he! ¡habed! HACER csinálni — Kij. haya. jelen i. m. enciende. irgan v. estés. m. m. m. . habrás. — Felt. m. : empecé. — Kötőm. durmamos. — Hat. jelen i. duermes. bef. yerguen. : hubiese v. duerma. habréis. haces.: irga v. m. gruñe. habrán. jelen i. está. fueron. irga v. jelen i. — Felsz. jelen i. hiciera.: he. gruñísteis. jelen i. — Kij. ha. hacemos. : dormí. — Felsz. gruñes. ESTAR lenni — Kij. vayamos. duerman.: empiezo. empieza. fuisteis. fue. encienda. encendéis. dormís. : ¡irgue ! v. — Kötőm. : hiciese v. duermen. bef. yerga. ESCOGER kiválasztani (mint coger) ESCRIBIR írni — Melléknévi igenév: escrito. empezasteis. duermas. m .. yergáis. jelen i . jelen i. va. encen­ damos. m. irguieron. empezamos.: haga. m . gruñan. enciendan. foly. hace. irguen v. — Kötőm. vayáis. erramos. gruñimos. igenév: durmiendo. m. erguíste. — Kötőm. GRUÑIR röfögni — Kij. gruñen. gruñamos. — Kij. — Felsz. 311 . m. hicisteis. — Kij. hayan.: empiece. bef. irgue v. erguimos. empieces. bef. m.: estoy. m. HABER (segédige) — Kij. hacen. estuvisteis. estuvo. gruñís. foly. mf. erguimos. : haya. jelen i. empezaste. : erguí. — Kij. — Kötőm. — Felsz. igenév: ido. va. empezó.: voy. hagáis. yergue.

plazcan. : ¡pon! ¡poned! — Mellékn. m. — Kötőm. jelen i. leéis. : pusiese. placisteis. olieron. negáis. bef. oláis. igenév : oído. lean. m. m. quieran. puedan. m. placiste. pongáis. : quisiese. jugaste. — Hat. lees. neguemos. oyes. : lei.: querré stb. — Kij. : oiga.: niego. — Kij. m. podemos. huelen. MALDECIR átkozni (mint bendecir) MEDIR mérni (mint pedir) MERECER érdemelni (mint conocer) MORIR meghalni (mint dormir) — Mellékn. oigan. — Kötőm. pongas. pudo. pides. plegues stb. m . : quise. — Kötőm. olimos. PACER legelni (mint conocer) PAGAR fizetni — Kötőm.: juegue. bef. m. PREFERIR jobban szeretni (mint sentir) PRODUCIR termelni (mint conducir) QUERER szeretni. ponéis. személyben előfordul -.pluguiera. pusiera stb. pongamos. igenév : oyendo. negasteis. lea. pidamos. m. : podré stb. m. pediste. jelen i. — Kötőm. : negué. pueda. : pondré stb. juguéis.plugo. PONER helyezni — Kij. : querría stb. : pido. — Hat. — Kij. lee. : jugué. podamos. pidan. pagó. oyen. hueles. jelen i. ponen. leímos. bef. bef. jelen i. oyeron. leamos. oléis. pa­ guen. jövő i. juegue. huelan. m. plazcamos. — Kij. plazcáis. — Kij. jövő i. bef. — Hat. placimos. jugó. jelen i . jelen t. quisimos. : podría stb. queráis. jugamos.: quiero. m. tuguemos. bef. — Kij. oyó. oís. jugasteis.: lea. m. negamos. jelen i. placieron (a 3. m. — Kij. pongan. puedas. pusieron. m. — Kij. pudiste. jelen i. neguéis. m. placemos. plazcas. juega. : plazca. m. quisieron. plegas stb. niega. m. PARECER látszani (mint conocer) PEDIR kérni — Kij. : plací. nieguen. m. leen. : huelo. jelen i. leyeron. m .: huela. : puedo. niegan. : pondría stb. bef. — Felsz. ponemos-. m. jelen i . — Kij. oísteis. negaste. : oi. m. pusiste. pudisteis. bef. leas. jelen i. olemos. : olí. jelen i. quisiera stb. m. oiga. pedimos. NACER születni (mint conocer) NEGAR tagadni — Kij. niegas. pagasteis. vagy : plegué. quiera. jelen i. m. pudimos. — Felt. — Felt. pidáis. quisisteis. beí. jövő i. oliste. leyó. bef. plazca. — Mellékn. oíste. m. pedís. igenév : leído. PERMANECER maradni (mint conocer) PERSEGUIR üldözni (mint seguir) PERTENECER tartozni vhová (mint conocer) PLACER tetszeni — Kij. : placiese v. oímos. m. paguéis. queramos. — Kötőm. quiere. m. pluguiese v. OFRECER felajánlani (mint conocer) OÍR hallani —. oímos. juegues. : pedí. m. pague. queremos. igenév: muerto. le* isteis. podéis. place. pla­ cen. oigáis. oigas. puedes. oye. m. jugamos. m. igenév : leyendo — Mellékn. piden. jelen i. : pongo. igenév: puesto.JUGAR játszani — Kij. — Kötőm. igenév : pidiendo. igenév: pudiendo. pida. pagaste. m. foly. negaron. jelen i. placiera v. jueguen. queréis. placéis. : pueda. puso. : leo. : quiera. m. 312 . m. pagues. olisteis. podáis. m. : pude. negó. leiste.: pida. jugaron. — Kij. : plazco. — Kötőm. olamos. jelen i. m . m . m. m. jelen i. jelen i. quieren. jelen i. places. quieres. huelas. huela.: pague. jelen i. juegas. huele. : puse. foly.: juego. pidieron. pone. paguemos. leáis. — Kö­ tőm. pidió. — Kötőm. jelen i. . pones. quiso. LEER olvasni — Kij. : pagué. pide.: niegue. foly. — Kij. PODER -hatni — Kij. olió. jugáis. — Kij. quisiste. pluguieron is). plació. pagaron. juegan. pagamos. pueden. m. — Hat. — Kötőm. : oigo. jelen i. — Felt. oigamos. niegue. — Kij. jelen i. ponga. niegues. pudieron. leemos. vagy : plega. bef. akarni — Kij. pedimos. pidas. : ponga. Kötőm. — Kötőm.. jelen i. m. quieras. Kij. pusimos. OLER illatozni — Kij. m. — Kij. m. puede. negamos. — Kötőm. m. pusisteis. pedisteis.

: ¡ten l ¡tened l 313 . seáis. jelen i. sentís. eres. : salgo. tuviste. salió. m . tenemos. riamos. su­ piera stb. sintiera stb. " resolváis. supieron. tañemos. i resuelva. foly. siguió. — Mellékn. jelen i. tienen. bef. reñís. : sentí. jövő i. — Kötőm. ries. ría. bef. jelen i. reís. sepa. rogasteis. igenév: riendo. SALIR kimenni — Kij. foly. ríe. sales. jelen i. — Kij. foly. riñan. : fuese. m. m . — Kötőm. m. tañeron. resolvamos. fuiste. resuelve.: ría. salga. sigan. SER lenni — Kij. m. : ruegue. bef. — Kij. riñe. tengamos. jelen i. jelen i. jelen i. resuelvas. sepas. — Kötőm. ruegues. sintáis. — Mellékn. m . : ¡sal! ¡salid ! SATISFACER eleget tenni (mint hacer). RENDIR lenyűgözni (mint pedir) REÑIR szidni — Kij.: salga. — Felt.: saldría stb. — Felt. jelen i.. — Kötőm. salgáis. fuimos. jelen i. foly. sintamos. m. reñimos. salgas. es. riñas. m . jelen i. sigas. m. m. reisteis. ríen. m. foly. — Hat. riñó. tiene. rogaste. riñes. : siguiese. m. rieron. jelen i. sentisteis. jelen i. salimos. tenga. — Felt. m. m. m. m. resolvemos. sabes. riñen. éramos. jelen i. i. — Kötőm. supo. m. — Kötőm. resuelven. jelen. tañen. jelen i. seguimos. jelen i. — Felsz. igenév: sintiendo. igenév: sido: SERVIR szolgálni (mint pedir) SOLER szokott (mint doler) SURGIR feltűnni (mint dirigir) TAÑER (hangszeren) játszani — Kij. — Kij. ruega. igenév: roto. tañes. era. — Kij. jelen 1. sea.: soy. ruegan. fueron. m. — Kötőm. — Kij. — Felsz. sepáis. ' TENER tartani — Kij. : tañese. m . saliste.: reñí. jelen i. — Kij. m. tengas. m. : rogué. m. ROMPER törni — Mellékn. eras. tañamos.— Kötőm. m . jelen i. REPETIR megismételni (mint pedir) REPRODUCIR ábrázolni (mint conducir) RESOLVER megoldani — Kij. m. sepamos. seas. jelen i. sale. tañera stb. bef. — Hat. seguiste. salen. resuelvan. fuisteis. fuera stb. tienes. bef. eran. reñísteis. m. — Kötőm.: tenga. tañáis. — Kij. — Mellékn. SEGUIR követni — Kij. — Kij". m. : riñese. siguiera stb. sabéis. : era. tañan. reímos. siga. tuvieron. m . jelen i. tengan. foly. m. m. sabe. sois. tañíste. ROGAR kérni — Kij. rogaron.: ruego. foly. bef. : tuve. bef. salimos. seguimos. sientas. riáis. siguieron. bef. jelen i. — Hat. tañímos. riña. m . riñáis. saben. SABER tudni. son.: siga. m. resolvéis.: tengo. : reí. erais. bef. — Kötőm. igenév: resuelto. rogamos. sienta. ruegue. m. seguisteis. : sintiese. seamos. igenév: riñendo. jelen i. : fui.: tendría stb. seguís. sentiste. m. : riño. : sienta.: taño. — Kij. — Kij. sepan. sigue.. tañas. rías. sean. reiste. resuelva. m . : supiese v. roguemos.: sea. jövő i. — Kij. rueguen. — Hat. — Kij. tuvisteis. — Kötőm. sienten. : sepa. sintieron. SENTIR érezni — Kij. m . m. igenév: reído. somos. salisteis. salieron. — Kötőm. fue. igenév: siendo. m.: tendré stb. : ¡sé! ¡sed ! — Hat. rían. rio. tuvimos. m. tuvo. tañó. m. — Kötőm. — Kötőm. sigues. jelen i. salís. — Kötőm. sigamos.: saldré stb. : riña. taña. tenéis. igenév: siguiendo. riñamos. : supe. m. rogó. — Kötőm. roguéis. foly m .: salí. m. — Kij. rogamos. : siento. sientan. rogáis. m.: tuviese. — Kij. : resuelvo. tañísteis.: sabría stb. : tañí. supimos. tañe. tengáis.. salgan. resuelves. m. sigáis. — Kij. ruegas. sentimos. m. : sigo. riñeron. tañéis. : seguí. reñimos. jövő i. salgamos. reimos. m. siguen. : sé. reñiste. supiste. bef. riñera stb. rió. m . jelen i. sentimos. sintió. sientes. supisteis. m . tuviera stb.: sabré stb. — Felsz. sabemos. siente. — Kötőm. m. — Kötőm.RECOGER begyűjteni (mint coger) RECONOCER felismerni (mint conocer) REFERIR elmondani (mint sentir) REÍR nevetni — Kij.: taña.

— Felsz. vengáis. — Kötőm. bef. — Kötőm. bef. volváis. valemos. : venza. traigamos. : loco. vencéis. jelen i. vuelvas. vimos. VOLVER visszajönni — Kij. : viese. igenév: trayendo. traje. m. veis. vale. vengas. traiga. vengamos. trajo. vencisteis. : venía. : vendría stb.: valdré stb. — Kőtőm. toques. veníamos. veníais. venzas. jelen i. zurciste. — Kötőm. toquemos. m. locaron. vinisteis. venzamos. A legfontosabb ilyen igék : aíligir lesújtani concluir következtetni corregir kijavítani difundir elterjeszteni elegir kiválasztani excluir kizárni íreir sütni imprimir kinyomatni maldecir átkozni nacer születni romper törni afligido concluido corregido difundido elegido excluido freído imprimido maldecido nacido rompido aflicto concluso correcto difuso electo excluso frito impreso maldito nato roto 314 . m. toqué. jelen i. jövő i. venimos. m. toque. tocaste. m. : vuelva. : vengo. venís. vuelvan. viera stb. : valga. — Kij. m. m. tocó. tocáis. m. foly. a latinos forma inkább irodalmi. viene. Két múlt idejű melléknévi igenévvel rendelkező igék Kb. loquéis. — Kij. viste. bef. m. m. jelen i. m. valgan. m. zurcimos. m. bef.: traiga. vencieron. — Kötőm. toquen. jövő i. valisteis. locasteis. : trajese. trajiste. visteis. m. jelen i.: traigo. jelen i. venció. — Mellékn. valiste. veáis. : zurzo. vuelve. tocas. : vi. : valgo. zurzan. foly. — Kij. jelen i. vienen. 40 igének két melléknévi igeneve van : az egyik szabályos képzésű. jelen idő : valdría stb. venía. — Kötőm.: vuelvo. ven­ cen.: valí. m . : veo. m . — Kőtőm. traigas. — Melléknévi igenév : vuelto. — Felt. VENCER győzni — Kij. vencemos. zurzas. : vencí. zurcimos. zurcen. zurzáis. valgas. — Kij. valga. jelen i. ZURCIR foldozni — Kij. bef.: venga. jelen i. : vine. traes. — Kij. zurció. zurce. m. zurcisteis. traemos. vea. 5. valgáis. tocan. valió. — Kij. — Kij. jelen i. — Kij. trae. m . : ¡ven ! ¡venid! — Hat. — Melléknévi igenév: visto. vales. traigáis. viniera stb. traigan. — Kötőm. m. foly. — Kij. — Hat. venza. venga. jelen i. ven. vean. VALER érni vmit — Kij.: vendré stb. — Kötőm. m. m.: loque.: vea. vuelva. zurcieron. valimos. zurcís. m. vence. jelen 1. viniste. valieron. trajera stb. valen. locamos. volvamos. m. jelen i. m. m. — Kötőm. vences. igenév: viniendo. venzáis. vienes. venían. — Kij. jelen i. trajeron. vuelves. m. trajimos. m. vencimos. bef. traen. — Kötőm. venciste.: venzo. VENIR jönni — Kij. veamos. bef. igenév: traído. m . A két melléknévi igenévi alak között jelentés­ ben különbség nincsen . vemos. a másik az eredeti latin rendhagyóságot tükrözi. venzan. locamos. VER látni — Kij. vino. jelen i. vieron. m. valgamos. . : viniese. zurces. valéis. vengan. ve. TRADUCIR lefordítani (mint conducir) TRAER hozni — Kij. : zurcí. m. ves. trajisteis. volvemos. toca. jelen i. — Felt. vinieron. m.: zurza. volvéis. venías. veas. jelen i. vio. zurzamos. vinimos. zurza.TOCAR érinteni — Kij. traéis. vuelven. m. foly.

Es débil. Élénk. Cselekvő értelmű melléknévi igenevek Kb. szokásos hálás részeg hallgatag. Está joven. beképzelt okos 7. lis verde. Está interesado. Készen van. Es bajo. Pontos. titoktartó fáradt. Está débil. Fiatal. Magas állásban van. Está listo. Értelmes. Ilyen melléknevek például: Ks alto. Está delicado. Alacsony (növésű). A legfontosabbak : | acostumbrado agradecido bebido callado cansado comido distinguido entendido leído iiarecido ¡•resumido sabido hozzászokott megköszönt megivott elhallgatott elfáradt megevett megkülönböztetett megértett olvasott (könyv) látszott gyanított tudott. Igazságos. önző. Está vivo. Zöld. Es justo. a nyelvtan 100-104. Está alto. Está verde. Magas (termetű). gyengéd. Es interesado. Está bajo. Szórakozott. Sok melléknév aszerint változtatja értelmét. ismert megszokott. Está justo. eleven.6. illetve e s t a r igével kapcsolt melléknevek értelmi változása. okos. 7. Rosszul van. EH vivo. hogy ser vagy estar segédige áll mellettük. Figyelmetlen. Finom. 50 ige melléknévi igenevének a szabályos jelentésén kívül cselekvő1 értelmű melléknévi jelentése is van. Está malo. unalmas jóllakott előkelő. Érdekelve van. Megvakult. Es delicado. Es ciego. Es joven.) . Fiatalos. Él. A s e r . Vak. Es distraído. Alacsony állású. Está distraído. Es listo. Legyengült. finom értelmes olvasott (ember) hasonló hiú. Gyenge egészségű. Éretlen. Gyenge szervezetű. Es malo. A HATÁROZÓSZÓ (L. pontját. Életben van. Está ciego. Rossz.

un reloj de oro aranyóra. está de embajador en París nagykövet Párizsban . una casa de tres pisos háromemeletes ház . ruha le­ írásánál) : la muchacha de los cabellos rubios a szőkehajú kislány. d) a foglalkozást vagy mesterséget: trabajo de obrero munkásként dolgozom . convencer de meggyőz vmiről. el reino de España a spanyol királyság . de sobremesa asztalnál ülve ebéd után . en. de prisa sietve . r) igék állandó vonzatát. de verano nyáron . está de moda divatos . de mediana edad középkorú. l) az eszköz. de este modo ilyen­ képpen . h) nyomatékossá teszi valamely főnév (személy) tulajdonságát : el bueno de Juan a derék János. g) az értelmezőt: el mes de febrero február hónapja . ¡pobre de mi hermano! szegény testvérem 1 ese picaro de Ernesto az a huncut Ernő . dos de los alumnos két tanuló . para. a. ¿de qué color es? milyen színű? f) a méretet : mi cuarto tiene 4 metros de largo y ő de ancho a szobám 4 méter hosszú és 5 méter széles . fr) az okhatározót: de amor szeretetből. guardarse de óvakodik vmitől. -tői. -ről. a magyartól eltérően de elöljárószót vonzanak az alábbi igék: abominar de utál. de pequeño kiskorában .és módhatározót mivel? hogyan? kérdésre: beber de un trago egy hajtásra kiinni. p) 2L cselekvő személyt a szenvedő szerkezetben. nada de nuevo-semmi új . de los frutos del árbol a fa gyümölcseiből enni. b) az anyagot. hace de intérprete tolmácsként működik . a magyar -ról.8. no saldré de casa nem megyek el hazulról. n) az anyagot mértéket. az érzelmet és kísérést kifejező igékkel kapcsolatban : Ana es amada de todos Annát mindenki szereti. ponerse de acuerdo megegyezik. Lajost fia kísérte. j) az időhatározót mikor? kérdésre. Luis estaba acompañado de su hijo. está de viaje utazik . de un salto egy ugrással. esa pluma es de Pablo az a toll Pálé . amiből valami van : la estufa es de hierro a kályha vasból v a n . port 1. megvet vkit. -böl ragnak meg­ felelően : asustarse de megijed vmitől. de repente hirtelen . o) a magyar mint fogalmát középfokú melléknév után : tengo más de cien florines több mint száz forintom van . A DE elöljárószó Kifejezi: a) a birtokost (a birtok megelőzi a birtokost 1): el libro del profesor a tanár könyve. AZ ELÖLJARÓSZÓ A leggyakoribb és legfontosabb spanyol elöljárószók : de. está de luto gyászol. conocer de nombre névről ismerni. e) a megkülönböztető tulajdonságot vagy vonást (testalkat. de nuevo újból. -ból. ir de paseo sétálni megy . una botella de vino egy üveg bor. un sombrero de paja szalmakalap . de miedo félelmében. un kilo de patatas egy kiló krumpli. általánosságban : de dia nappal. ir de compras bevásárolni megy. ¡ay de los vencidos! jaj a legyőzötteknek ! ¡ay de ti! jaj neked ! i) a helyhatározót honnan? kérdésre: oengo de Madrid Madridból jövök. -tói. m) a részelő értelmet: comer-. los más de los hombres a legtöbb ember. q) előfordul sok határozói kifejezésben : del todo teljesen . los vinos de Jerez son muy buenos a jerezi borok nagyon jók . vmit abusar de visszaél vmivel acordarse de emlékszik vmire acusar de vádol vmivel admirarse de csodálkozik vmin 316 . de oídas hallomásból . de todos modos mindenesetre . súlyt jelölő szók után : un pedazo de pan egy darab kenyér. külső. c) a származást vagy eredetet: Pedro es de Madrid Péter madridi származású . de noche éjjel . con.

dirigirse al portero a portáshoz for­ dulni . örvend vminek fut. -ra. libro de el peón voluntad máquina máquina lectura olvasókönyv de albañil kőmüvessegéd de hierro vasakarat de coser varrógép de escribir írógép 317 . vmi miatt s) melléknevek állandó vonzatát : capaz de carente de culpable de descontento de deseoso de diferente de digno de distinto de ebrio de lleno de responsable de rico de (en) vecino de képes vmire vminek híján levő vmiben vétkes vmivel elégedetlen vmire vágyódó vmitől különböző méltó vmire vmitől különböző vmitől megrészegült vmivel teli vmiért felelős vmiben gazdag vmihez közel. a magyar -hoz. Az A clöljáróazó Kifejezi: a) a valamilyen cél vajjy hely felé való törekvést. vmit rendelkezik vmivel kételkedik vmiben beleszeret vkibe megbíz vmivel érdeklődik vmi felől téved vmiben. subir al tranvía felszállni a villamosra . mozgást. salimos a la calle lemegyünk az u t c á r a . -re . -höz . elnéz vmit csodálkozik vmin bízik vkiben élvez vmit. a legtöbb magyar összetett főnévnek a spanyolban de elöljárószós szóösszetétel felel m e g : molino de viento szélmalom conducción de agua vízvezeték pena de muerte halálbüntetés canción de cuna bölcsődal sala de espera váróterem 2. kigúnyol vkit nélkülöz vmit sajnálkozik vkin befed vmivel nem bízik vkiben elhanyagol vkit. -hez. -be ragoknak megfelelően : voy a la escuela az iskolába megyek. menekül vmi elől megtölt vmivel meghal vmiben foglalkozik vmivel panaszkodik vmi miatt nevet vmin felel vmiért bosszút áll vkin. llegaron a la estación megérkeztek az állo­ másra .afligirse de alegrarse de aprovecharse de arrepentirse de asombrarse de burlarse de carecer de compadecerse de cubrir de desconfiar de descuidar de disponer de dudar de enamorarse de encargar de enterarse de equivocarse de extrañarse de fiarse de gozar de huir de llenar de morir de ocuparse de (en) quejarse de reirfse) de responder de vengarse de bánkódik vmi miatt örül vminek felhasznál vmit megbán vmit csodálkozik vmin kinevet. -ba. vmivel szomszédos t) főnevek vonzatát.

a principies de junio június elején . a bordo del barco a hajo fedélzetén . a puertas cerradas zárt ajtók mögött. ¿a qué precio? milyen áron? h) sok határozói kifejezésben: a la española spanyolosan. -ra. vmitől j) melléknevek állandó vonzatát: vmihez hozzászokott acostumbrado a vmit kedvelő. vhol ellát vmi teendőt összehasonlít vmivel elmulaszt vmit játszik vmit vmilyen szaga van jobban szeret vminél beletörődik vmibe vmilyen íze van pótol. mint az en : a la orilla del rio a folyó partján . helyettesít vmit fél vkitől. a solas négyszemközt. poco a poco lassanként. dedicarse a szenteli magát vminek. al pie del monte a hegy lábánál . aludir a céloz vmire . a toda costa minden áron . -re. a tiempo kellő időben . al fin y al cabo végeredményben . a magyartól eltérően a elöljárószót vonzanak az alábbi igék : acceder a apostar a asistir a atender a comparar a (con) faltar a jugar a oler a preferir a resignarse a saber a sustituir a temer a beleegyezik vmibe fogad vmibe jelen van vmin.. al día siguiente a követ­ kező napon . i) igék állandó vonzatát. estoy sentado a la mesa az asztalnál ülök . a la una egy óra­ kor . vmihez ragaszkodó aficionado a vmitől távol álló ajeno a vmihez közel álló cercano a conforme a (con) vminek megfelelő contiguo a vmivel szomszédos contrario a vmivel ellenkező fiel a vmihez hű hostil a ellenséges vkivel szemben igual a vmivel egyenlő necesario a (para) vmihez szükséges obligado a vmire kötelezett odioso a gyűlöletes vki előtt parecido a vmihez hasonló propenso a hajlamos vmire presto. d) az iriőhaiározót mennyi idő múlva? kérdésre: al poco rato kisvártatva. -nak. a menudo gyakran . c) az idüliatározót mikor? kérdésre : a mediodía délben . estamos a primero de marzo március elseje van . g) az árat: compré el tejido a doscientas pesetas (el) metro a szövet méterét 200 pezetáért vettem.b) a helyhalározót hol? kérdésre. a mano kézzel. a tu edad a te korodban . a cincuenta kilómetros de la capital a fővárostól 50 kilométerre . a sangre fría hidegvérrel . al sur del país az ország déli részében . a su antojo kénye-kedve szerint. f) a távolságot: a mit metros de altura ezer méter magasságban . saber a ciencia cierta biztosan tudni vmit. ha nem zárt helyről van szó . a fin de mes a hónap végén . az a Ilyenkor általánosabb. a fondo alaposan . -nek ragnak megfelelően: acostumbrarse a hozzászokik vmihez. pronto a kész vmire semejante a vmihez hasonló sordo a süket vmivel szemben 318 . cara a cara szemtől szembe . e) a módhalározót hogyan? kérdésre : a pie gyalog . -hez. lo sabremos a los pocos minutos pár perc múlva megtudjuk . a ojos cerrados behunyt szemmel. -höz. a la fuerza erőszakkal . spanyol módra . a magyar -hoz. a sabiendas készakarva .

con frecuencia gyakran. a magyartól eltérően con elöljárószót vonzanak az alábbi igék: kijön vmiből (pl. -on. hol ? kérdésre: en el cuarto a szobában . rábukkan vmire dar con mentegetőzik vki előtt disculparse con megszeret vkit encariñarse con megharagszik vkire enfadarse con (de) megharagszik vkire enojarse con (de) udvarol vkinek festejar con (a) megharagszik vkire irritarse con megtart vmit. en alguna parle valahol. con todo esto mindezek ellenére . sérülést) resultar con álmodik vmiről soñar con (de. -ön ragnak megfelelően. confinar con határos vmivel. correr con todas sus fuerzas teljes erejéből futni. -vei ragnak megfelelően: ven conmigo gyere veleml. b) a módhatározót hogyan ? kérdésre: con mucho gusto nagy örömmel. Az EN elüljárószó Kifejez! : a) a helytiatározót a magyar -ban. en este sentido ebben az értelemben. d) igék állandó vonzatát. veinte pesetas con treinta húsz pezeta és harminc szentimo . con intención szándékosan. a magyar -val. marad vminél quedarse con elszenved vmit (pl. c) előfordul spanyol szólásmódokban: con el andar del tiempo idővel. -vei ragnak megfelelően : adornar con feldíszít vmivel. -en. a magyar -val. 319 . en Budapest Budapesten . en Szeged Szegeden .k) főnevek állandó vonzatát: afición a la música zeneimádat amor a la patria hazaszeretet fragancia a flores virágillat olor a bencina benzinszag miedo a morir halálfélelem pintura al óleo ' olajfestmény 3. escribo con tu estilográfica a te töltőtolladdal írok . con enfado bosszúsan. en) e) melléknevek állandó vonzata!: vmivel összeférő compatible con vmivel megelégedett contento con (de) vmivel elégedetlen descontento con vkire haragvó disgustado con dühös vkire furioso con udvarias vkivel galante con emberséges vkivel szemben humano con Vmivel összeférhetetlen incompatible con igényes vkivel szemben exigente con f) főnevek állandó vonzatát: café con leche tejeskávé vajaskenyér pan con mantequilla 4. A CON elöljárósző Kifejezi: a) a társhatározót és az eszközhatározót kivel? mivel? kérdésre. -ben . fizetéséből) arreglarse con elege van vmiből bastar con (de) férjhez megy vkihez casarse con belebotlik vkibe. en todas partes mindenütt. contentarse con megelégszik vmivel. en la calle az ulcán . en este punto ebben a tekintetben.

tapasztalt vmiben entendido en vmihez értő equivocado en vmiben tévedő exacto en vmiben pontos experto en vmiben jártas. g) előfordul igék állandó vonzataként a magyar -ban. en el dia a nap folyamán . vmirőJ nevezetes ocupado en vmivel elfoglalt perito en jártas vmiben puntual en pontos vmiben rico en • gazdag vmiben versado en jártas vmiben 320 . en efecto valóban. en suma végeredményben . -ben . en secreto titokban . ellentétben az en körülhatárolt helyet jelöl: el tren entra en la estación a vo­ nat befut az állomásra . en todo caso minden­ esetre . ir en tren vonaton utazni . en Navidad karácsonykor. d) a módhatározót hogyan? kérdésre : en español spanyolul. cayó en el agua beleesett a vízbe . de cuando en cuando időről időre. consentir en beleegyezik vmibe . en breve rövidesen . átváltoztat vmire átváltozik vmivé kötelezi magát vmire becsül vmire néz vmit.. en la tarde a délután folyamán . en fin. tapasztalt extremado en vmiben túlzó insigne en vmiben kiváló. f) előfordul sok határozói kifejezésben: en general általában . tényleg . mint: de día en día napról napra. -be ragnak megfelelően. en pie (= de pie) állva . en el acto azon nyomban. -be ragnak megfelelően: confiar en megbízik vkiben . caer en domingo vasárnapra esni. en seguida azonnal . en lo futuro a jövőben . az a-val. c) az időhatározót mikor? mialatt? kérdésre : en 1050 1959-ben . a ma­ gyartól eltérően en elöljárószót vonzanak az alábbi igék : aferrarse en (a) apoyarse en (sobre) caer (en tierra) comerciar en consistir en convertir en convertirse en empeñarse en estimar en fijarse en influir en insistir en (sobre) inspirarse en meditar en negociar en obstinarse en pensar en perseverar en persistir en poner en • reparar en ragaszkodik vmihez. vmire hatást gyakorol vmire kitart vmi mellett lelkesedik vmi ért elmélkedik vmin kereskedik vmivel csökönyösen kitart vmi mellett gondol vmire kitart. en otoño ősszel.b) a hclyhntíirozót hova? kérdésre. -ba. en el mes de mayo május hónapban . decir en broma tréfából mondani. meto las llaves en el bolsillo a kulcsokat a zsebembe rakom. aprender en un libro könyvből tanulni . kitart vmi mellett támaszkodik vmire (földre) esik kereskedik vmivel áll vmiből becserél. beber en una taza csészéből inni. de hora en hora óráról órára . tomar en consideración tekintetbe venni . e) de-vel párt alkot ilyen kifejezésekben. azonnal. en particular különösen . en un santia­ mén szempillantás alatt. nap mint nap . entremos en el cuarto lépjünk be a szobába . valamikor . en mangas de camisa ingujjban . észrevesz vmit h) előfordul melléknevek vonzataként: docto en jártas. vmi mellett kitart vmi mellett becsül vmire figyel vmire. a magyar -ba. en otros tiempos régen. en voz alta hangosan. en una palabra egyszóval . de casa en casa házról házra . poner el reloj en hora az órát beiga­ zítani . en voz baja halkan .

d) előfordul sok spanyol szólásmódban: dice para si magában mondja. valamint a számára. por temor félelemből . cambiar un puesto por otrö helyet cserélni. — a magyartól eltérően para elöljárószót •vonz : salir. e) előfordul igék vonzataként a magyar célhatározói -ra. rendeltetését. .í i) előfordul főnevek vonzataként: complicidad en el delito bűnrészesség conocimientos en jardinería kertészeti ismeretek dificultad en decirlo kifejezési nehézség habilidad en el manejo de las fegyverforgatásban való jártasság . por influencia del calor a hőség következtében . a magyar -ból. un cheque por mil pesetas egy ezer pezetáról szóló csekk . hogy . adás. preparar (se) para előkészíteni (előkészülni) v m i r e . vmire fejezi P ' g) előfordul főnevek' állandó vonzataként (a dolog rendeltetését. lo que gasto es poco para lo que gano amit költök. por descuido gondatlanságból . para principiante no lo ha hecho mal kezdő létére nem csinálta rosszul. A POR elöljárószó Kifejezi: a) a cselekvés belső indítóokát miért? mi okból? kérdésre. * c) az arányt. vmilyen célra dispuesto para hajlandó. partir para utazik vhova f) előfordul melléknevek állandó vonzataként: apropiado para alkalmas. está para llover esőre áll az idő . está para salir ehnenni szándékozik. no estoy para bromas nincsen kedvem tréfálni. amit keresek . 21 Spanyol nyelvkönyv — 5614 321 . tengo para mí que azon a véleményen vagyok. b) az időpontot. a magyar -hoz képest. csere ellenértékét a magyar -ért ragnak megfelelően: ¿cuánto has pagado por esta corbata? mennyit fizettél ezért a nyakkendőért ? compré el abrigo por mil pesetas ezer pezetáért vettem a felöltőt. előnyét kinek a számára? miért? kérdésre: he comprado este libro para ti neked vettem ezt a k ö n y v e t . júniusig . -¿rf ragnak. un traje para reformar átalakítandó ruha . célját ki) : un vaso para vino borospohár (un vaso devino pohár bor!) el tren para Madrid a madridi vonat tela para forros bélésvászon • pizarra para los tejados tetőfedő pala libros para menores ifjúsági könyvekN medicina para la calentura orvosság láz ellen 6. esto alcanzará para tres días ez három napra lesz elég . -hoz viszonyítva értelmével: el niño es pequeño para su edad a gyermek korához képest kicsi. garantizado para dos años két évi jótállással. -re. megfelelő vmire bueno para jó vmire. javára névutónak megfelelően : bastar para elég vmire . para siempre örökre. miatt névutónak megfelelően : por vanidad hiúságból . departamento para fu­ madores dohányzó szakasz. ¿hay alguna carta para mi? jött levél számomra? la casa está para vender a ház eladó . A PARA elöljárószó .: lo dejamos para mañana ezt holnapra hagyjuk .. -bői ragnak és a következtében. az kevés ahhoz képest. kész vmire exigente para igényes vkivel szemben necesario para szükséges vmihez rovechoso para előnyös vki számára til para • hasznos vkinek. armas responsabilidad en el negocio az ügyben való felelősség 5. para junio júniusra. a határidőt a magyar mikorra? mennyi időre? kérdésre. Kifejezi: a) valaminek a célját. no le molestes por mí miattam ne zavartasd magad 1 : b) a vétel.

i) előfordul igék állandó vonzataként a magyar -ért ragnak és érdekében. famoso por estimado por' inquieto por . f) az időhatározót. ante előtt. ante todo." por correo postán? por teléfono telefonon. a békeharc sportszenvedély az anya iránti szeretet y. viajar por Italia beutazza Olaszországot. összetéveszt vkivel ér vmit jön vmiért vmiről híres vmiről híres vmiért becsben álló nyugtalan vmi miatt ideges vmi miatt vmi miatt felháborodva harc a békéért. por ejemplo például. iránt: anle el espejo a. por completo teljesen. llorar por sír vmi miatt. por mar szárazföldön. por la tarde. ¡basta por hoy! mára elégi g) a módhatározót hogyan? kérdésre: por orden alfabético ábécés sorrendben. vesz vminek. iszik vmire kezdi vmin kitűnik vmivel elküld vmiért. indifirente ante todo minden iránt közömbös. ha hablado por una hora egy órán át beszélt. d) a cselekvést végrehajtó személyt a szenvedő szerkezetben: el nuevo mundo fue descubierto por Cristóba' Colón az Újvilágot Kolumbus Kristóf fedezte fel. -on végig értelmében: pasearse por la calle sétál az utcán («=az utcán végig). lemenni vmin végig koccint. 322 . hozat vmit gratulál vmihez érdeklődik vmi után számít vminek. ke­ resztül. el deber ante la Patria a haza iránti kötelesség. tükör előtt. por todas partes mindenütt. viajar por tierra.. éjszaka. j) előfordul melléknevek vonzataként: afamado por célebre. prestar el dinero por un mes egy hónapra kölcsönözni a pénzt. comprar por docenas tucatonként venni. el trabajo ha sido hecho por mi a munkát én végeztem el.c) az elosztó értelmet: cien florines por persona személyenként ezer forint. llamar por su nombre a nevén szólítani. h) a mozgást és a hívást jelentő igék mellett a célt: ir por pan kenyérért menni» mandar por el médico az orvost hívatni. por cál­ culo számításból. ante todas cosas mindenekelőtt. mañana por la mañana holnap reggel. vmilyennek kérdezősködik vki után majd megőrül vmiért tart vmilyennek . a magyar -on át. e) a helyhatározót hol? kérdésre. por la radio rádión vagy a rádióban (hallani). tengeren utazik. este v. a magyartól eltérően por elöljárószót vonzanak az alábbi igék: » agarrar por bajar por ' brindar por comenzar por distinguirse por enviar por felicitar por interesarse por (en) pasar por preguntar por rabiar por tener por tomar por valer por venir por megragad vminél fogva . általánosságban mikor? mennyi ideig? mennyi időre? kér­ désre: por la mañana. luchar por harcol vmiért. általános értelemben. por la noche reggel v. délelőtt. A többi elöljárószó 1. miatt névutónak megfelelően: afanarse por vesződik vki érdekében. délután. pagar por semana hetenként fizetni. por fuerza erőszakkal. •• < nervioso por indignado por k) előfordul főnevek vonzataként: la lucha por la paz • la pasión por el deporte el afecto por la madre 7.

hacia felé : hacia allí arrafelé . 7. -en. cierre usted la puerta tras sí csukja be maga mögött az ajtót 1 8. deMftués de után : uno después del otro egyik a másik után . / 3. bajo el imperio de • Augusto Augusztus uralkodása alatt. közt: entre tres y cuatro három és négy (óra) közf.. además de -on kívül: además de ti rajtad kívül. 3. félig ingerülten válaszolt. 8. venía tras mí mögöttem j ö t t . según las circunstancias a körülményekhez képest. bajo alatt: bajo mi lecho házamban (=« a tetőm alatt). ' 4. óta. jelenlétében : delante de la puerta a kapu előtt. año tras año évről évre. » 11.2. -tői. . sin esperanzas reménytelenül . hacia media noche éjfél felé . desde -tói. desde fuera kívülről. mögé. • • f 4. entre el jardín y la casa a kert és a ház között. entre között. sobre fölött. delante de testigos tanúk előtt. durante (ideje) alatt: durante la comida az ebéd alatt. -ra. desde hace año y medio másfél év ó t a . Összetett elöljárószók 1. escribir carta sobre carta e yik levelet a másik után írja . dentro de -on belül: dentro de pocos días pár napon belül. en dirección a irányában : iba en dirección a la estación az állomás felé ment. debajo de alatt. antes de előtt: antes del invierno a tél beállta előtt. a través de -on át. ojos entre grises y azules szürkéskék szem . hasta más no poder a végletekig. 12. hasta no más. desde Budapest hasta Viena Budapesttől Bécsig. delante de előtt.-re: sobre la mesa az asztalon v. IX. encima de -on. 8. 6.. után : tras los montes a hegyek mögött. durante toda Ja noche egész éjszaka • " 6. respondió entre confuso e irritado félig zavartan. hasta -ig: hasta la escuela az iskoláig . hasta las nueve 'kilenc óráig. después de las ocho nyolc óra után . alá. 9. 12. alá : debajo de la mesa a'z asztal alatt. entre vida y muerte élet és halál közt. tras mögött. sin falta feltétlenül. cerca de közelében : cerca de mi casa a házam közelében . képest: según mi parecer a véleményem szerint. 10. 7. 9. 5. hasta el límite a végsőkig. -ön : encima de la mesa az asztalon . sentir odio hacia él gyűlöletet érezni iránta. 2. sobre el salario he cobrado otros cien florines a fizetésemen felül még száz forintot vettem fel . en contra de ellen: en contra de su costumbre szokása ellenére. desde ayer tegnap ó t a . -ön . felől: no sé nada acerca de este asunto erről az ügyről nem tudok sv mmit. sin duda kétségtelenül . acerca de -ról. Zamora está sobre el Duero Zamora a Duero folyónál fekszik. -en. -on. antes del tiempo fijado SL megállapítqtt idő előtt. fölé. según szerint. sin causa ni motivo ' minden ok nélkül . estrellar contra la pared a falhoz vágni . sin nélkül: sin principio ni fin kezdet és vég nélkül. 10. contra ellen: remedio contra la tos köhögés elleni orvosság. az asztal fölött. t 21* 323 . un libro sobre agricultura földművelésről szóló könyv . keresztül: mirar a través de la ventana kinéz az ablakon ¿ 5.

" 24. de entre közül: escoge de entre estas manzanas la que más te agrade válaszd ki ez almák közül íazt. hogy . 22. por debajo de alul: estaba herido por debajo del codo könyökön alul sérült meg. fuera de tiempo rossz­ kor . de a (elosztó értelmű): dos botellas de a litro y medio két másfél-másfél literes üveg 19. fuera de -on kívül: fuera de la puerta a kapun kívül. frente a szemközt. de debajo de alól: toma el papel de debajo de ese libro vedd a papirost az alól a könyv alól ! 20. a excepción de kivételével: a excepción de dos alumnos két tanuló kivéte. de (por) detrás de mögül: por detrás de la esquina a sarok mögül. 15.'junto a mellett: estoy sentado junto a mi hermano testvérem mellett ülök . 16. por encima de fölött (át): por encima de la mesa az asztal fölött (az aszta. lejos de -tói távol: lejos de la ciudad a várostól messzire. está fuera de duda que kétségtelen.13. 14. por medio de révén: le atormentaban por medio de la sed szomjúsággal gyö­ törték . 18.' Ion át). 17.i ével. szemben : frente a mis ventanas ablakaimmal szem­ közt . amelyik a legjobban tetszik neked! 21. 324 . 23.

La señora ' Nagy es médica. algunas plumas. ¿Cómo son los cuadros? ¿Son hermosos los cuadros? Los cuadros son hermosos. las mesas largas y las sillas bajas están en la clase. ¿Es corta? Sí. La lengua española es hermosa. señor. ese libró es amarillo. ¿Es largo él lápiz? El lápiz es largo.dinero. señoras y señores ! — dice un señor. aquellos cuadernos son 325 . — Juan y Jorge son alumnos. señora? — Me llamo Margarita Kiss. tres plumas. en aquellos bancos. en este banco. una pluma. ¿Cuál es la silla nueva? Aquélla. un libro. ¿Y cuáles son los armarios nuevos? Éstos. Estos cuadros son hermpsos. El profesor también está aquí. El libro es grueso. Estudiamos el español. soy húngaro. . Los cuadros'hermosos están aquí. dos libros. delante. Las sillas bajas. ¿Dónde está la lámpara verde? Está aquí. — ¿Es usted alumno? — Síj soy alumno. en estos bancos. El señor Juan Nagy también está en la clase. a la izquierda . No es larga sino corta. aquellos cuadros son feos. el señor Kiss es ingeniero. 5. ¿Qué es usted? Soy médico. señor? — Yo. en el centro. algunos colores. ¿Son bajas las sillas? Las sillas no son bajas. 3. muchos objetos. ¿Dónde están los armarios altos? Están detrás. ¿Quién está en la clase? Los alumnos y las alumnas están ahora en la clase. El camarada Kemény es obrero. III. 6. — ¿Cómo se llama usted. dos plumas. es de madera. No soy inglés sino húngaro. El señor profesor está en la clase. en la clase. algunos libros. en los bancos. mucha miel. La señora Kovács también es húngara. en aquella clase . Los alumnos dicen palabras españolas. ¿No son hermosos los cuadros? Los cuadros no son hermosos. español?. me llamo Francisco Székely. ¿Cómo es la pluma? Es corta. II. algunas cualidades. aquel libro es pardo. Estos cuadernos son blancos. El libro grueso. muchas plumas. 4.No. a la derecha. muchas cualidades. en esta clase. en aquel . los cuadros feos son aquéllos. es corta. soy comerciante. Los armarios altos. Este libro es rojo. ¿Cómo es la tiza? Es blanca. Estudiamos los colores principales. mesa de madera. Los cuadros hermosos son éstos. es de hierro .banco. En esta lección de español estudiamos algunos colores y cualidades. ¿Es usted húngaro? Sí. ¿Cómo son las mesas? Son también verdes. tres libros. Margarita y Catalina son alumnas. En esta clase hay muchos cuadros. mucho. ¿Es grueso el libró? El lápiz largo. estufa de hierro. — ¡Buenas tardes ! — dicen los alumnos. muchos colores. — ¿Cómo se llama usted. Otros alumnos entran en la clase. muchos libros. ¿Cómo es el pupitre? Es verde. — ¡Buenos días. esos cuadernos son azules.KULCS A FORDÍTÁSI GYAKORLATOKHOZ I. no es difícil. detrás. ¿Es usted minero? No soy minero. algunos objetos. en el banco.' ¿Es difícil el .

negros. Esta pared es gris. Aquella puerta no es ancha sino estrecha. Aquellas ventanas no son altas sino bajas. ¿Qué es esto? Es una tiza. Esto (Ésta) es una tiza. Esto (Ésta) es una tiza blanca. ¿Qué es eso? Es una estilográfica. Esto (Ésta) es una estilográfica. ¿Qué es aquello? Es un armario. Aquello (Aquél) es un armario. Aquello (Aquél) es un armario viejo. ¿Cómo es la estufa? ¿De qué color es? Es negra. ¿De qué es? Es de hierro. Aquélla es una estufa de hierro. IV. 4. el libro del alumno, los libros del alumno, el libro de los alumnos, los libros de los alumnos; la vivienda del obrero, las viviendas de los obreros;, la hija de la madre, las hijas de la madre; la pluma de Pedro, las plumas de Pedro; los lápices de Pablo; los cuadernos de Jorge; la clase de este alumno, las clases de estos alumnos; los padres de aquel joven, los abuelos de aquellos - jóvenes ; las casas de Budapest; los obreros de la fábrica ; los jefes de las fábricas; los alumnos del señor profesor; los cuadernos de las alumnas aplicadas ; el cuaderno nuevo de la alumna aplicada. 5. Vivo en Budapest. Yo no trabajo en una fábrica. Yo trabajo en casa. . Soy (una) buena ama de casa. Todos están contentos con el trabajo del ama de casa. Esta noche estoy cansada. Estoy sentada en un sillón cerca de la ventana y descanso. — Los hijos de Pepe son muy listos. Ellos están ya listos (ya.están listos) para la escuela. — ¿Cómo estás? Estoy bien, gracias. ¿Y tú cómo estás? Yo también estoy bien, gracias. ¿Estás cansado? No, hoy no esíoy cansado todavía (aún). — ¿Dónde trabaja usted? Trabajo de obrero en una fábrica de papel. ¿Dónde vive en Budapest? En aquella calle. ¿Es ya tarde? No es tarde aún (todavía). \ V. 5. Yo hablo ya un poquito (el) español. Estudio la lengua españoja desde hace tres meses. Nosotros también estudiamos español. ¿Desde cuándo estudiáis esta lengua? Nosotros estudiamos (el) español desde hace sólo ün mes. Ustedes hablan la lengua corrientemente. Hablamos corrientemente, pero decimos tonterías a menudo. Tú comprendes mucho, pero no hablas bastante bien. (Tú) debes hablar, estudiar y escribir mucho. Por la mañana llamo por teléfono a mi amigo. Sin duda está en casa. Por la tarde hacemos una excursión a las montañas. Llamamos también a Pablo y a Esteban. VI. 5. a) Cuando estamos cansados, no trabajamos sino estamos sentados , en los sillones y escuchamos la radio. Hoy nosotros estamos muy aplicados (diligentes) porque queremos responder bien en la escuela. Aprendemos las lecciones y escribimos los ejercicios. Con el profesor hablamos sólq español. Nosotros estamos sentados en el segundo banco, cerca de la estufa de hierro. VIL 3. a) Tengo un lápiz. Tienes una pluma. Tiene un.cuaderno. Tenemos un libro. Tenéis una vivienda. Tienen un cuarto. — Yo tengo dos lápices. Tú tienes tres plumas. Él (Ella) tiene cuatro cuadernos'. Nosotros (Nosotras) tenemos cinco libros. Vosotros (-as) tenéis una nueva vivienda. Ellos (Ellas) tienen una habitación grande. — Tengo frío. Tienes calor. Pablo tiene hambre. Tenemos miedo al examen. Tenéis sed. Los niños tienen sueño. No tengo fiebre. No tienes mucha hambre. Pedro no tiene suerte (tiene mala suerte). No tenemos miedo a los exámenes. No tenéis mucho sueño. María y Eva no tienen prisa. b) Yo también. Yo tampoco. Tú también. Tú tampoco. Nosotros también. Nosotros tampoco. Esteban también. Esteban tampoco. — Tampoco yo bebo.
326

Yo no bebo tampoco. Tampoco tú descansas. Tú no descansas tampoco. Tampoco Pedro duerme. Pedro no duerme tampoco. Tampoco nosotros (-as),scocinamos. Nosotros no cocinamos tampoco. Tampoco vosotros coméis. Vosotros no coméis tampoco. Tampoco los alumnos van a casa. Los alumnos no'van a casa tampoco. — Paco no es débil. Tampoco Pepe,es débil. Pepe no es débil tampoco. — No quiero (ni) escribir ni escuchar la radio. — No quieren (ni) hablar ni escribir en español. — Juan no puede ni quiere venir con nosotros. — Ni el profesor ni la« pro-. \ fesora están en. la clase. — No conocemos ni al señor Nagy ni a la señora Kiss. c) Todo está aquí. Tddp está listo. — Todos están aquí. Todos quieren a los niños. — Toda la familia está en casa. Toda la habitación es hermosa. Conozcp todo el libro. Vemos toda la clase. — No toda familia (todas las familias) está(n) en casa. No toda habitación (todas las habitaciones) es (son) hermosa(s). Todos los libros (Todo libro) está(n) en el banco. .Todas las plumas están (Toda pluma , está) en la mesa. Hablo con todos los alumnos (con todo alumno). 4. jHola, Eva! ¿Cómo estás? —. ¡Salud/ Inés! Regular. ¿Y tú cómo estás? — Gracias, no estoy.muy bien. — ¿Por.qué no? -- Porque mi hermano Andrés está en el hospital. — ¡No puede ser I ¿Qué tiene? — Tiene continuamente fiebre alta. No tiene apetito. No quiere (ni) comer ni beber. Tiene uña grave pulmonía. Tampoco mi madre está bien. (Mi madre no está bien tampoco.) Tiene un constipado tremendo y por eso está en cama. — Lo siento mucho. Hoy tampoco yo estoy muy bien (Hoy yo no estoy tampoco muy bien) porque tengo que (he de) dar un examen en la universidad. Tengo miedo al examen. — Ahora yo tengo que ir (he de ir) a casa. En casa tengo que (he de) esperar a mi padre. ¡Adiós I VIH. 5. a) Nos despertamos a las cinco y media porque suena el'despertador. Saltamos de la cama, nos quitamos' ía camisa de dormir y nos ponemos la bata. Vamos al cuarto de baño. Nos lavamos'con agua fría. Con la esponja nos frotamos todo el cuerpo. Nos lavamos de pies a cabeza. Nos afeitamos un día sí • y otro no (cada dos días). Ante el espejo nos peinamos con el peine y nos cepillamos el pelo con el cepillo. Luego volvemos al cuarto y nos vestimos., Nos apresuramos porque el desayuno ya está listo en el comedor. IX. 3. Esto (Éste) es mi pañuelo. Este pañuelo es mío. Esto (Ésta) es tu cédula personal. Esta cédula personal es tuya. ¿Dónde está la llave de usted? , (^Dónde está su llave de usted?) ¿Es de usted esta llave? No, esta llave no es mía, - es su llave (es la llave de él, de ella). Esto (Ésta) es nuestra habitación. Esta habitación es nuestra. Esto (Éste) es el banco de ustedes. Este banco es de ustedes. Este banco es de ellos. Los libros de ustedes son interesantes. 5. Leyendo las lecciones españolas aprendemos mucho. — Estando sentado (-a) a la mesa escribo una carta. — Escuchandp la radio, los alumnos aprenden muchas cosas interesantes. — Viniendo a la escuela puedes escuchar la lección de español. — Yendo a la oficina saludamos a nuestros padres. — Hablando mucho no podéis estudiar. — Afeitándome estoy de pie ante el espejo. — Me afeito estando de pie ante el espejo. — Siendo solteros vivimos con nuestros padres. — Comiendo mucho no están hambrientos. — Estando hambrientos comen mucho.
*

v

6. ¿Qué estáis haciendo? — Estamos escribiendo cartas. — ¿Qué está haciendo tu padre? — Eslá leyendo el periódico. — ¿Qué está estudiando tu hermano? — Está estudiando la lección de español. — ¿Dónde están Juan y Pepe?* Están durmiendo. — ¿Cómo está tu abuela? Está sintiéndose mal.
327

7. ¿Cuántos años tienes, Eva? — Tengo dieciséis años. — ¿Dónde vives? — Vivo con mis padres. — ¿Está en casa tu padre? — Ahora no está en casa. Está trabajando en la fábrica. — ¿Y tu hermano Carlos? — Él está dando un examen en la universidad. — No hallo mi pañuelo. ¿Dónde puede estar (hallarse)? — Debe de estar en el bolsillo de tu chaqueta. — ¿Dónde pones las llaves? — Las pongo siempre en este bolsillo. — ¿Es nueva la estilográfica de usted? — Sí, es nueva; escribe muy bien. — ¿Ahora escribe usted con su pluma? — Sí, escribo (estoy escribiendo) con mi pluma. — He aquí un lápiz amarillo.. ¿De quién es? ' ¿Es de usted? No puede ser de usted; su lápiz (el lápiz de usted) no es amarillo sino pardo. — Saliendo de la clase saludamos a nuestro profesor. X. 5. En otoño y en primavera llueve a menudo. En este invierno nieva a menudo. La blanca nieve cubre ios campos y abriga las sementeras de la helada. En • primavera se despierta la naturaleza. Comienzan (Empiezan, Principian) a brotar los árboles. En los campos vemos muchas flores. En verano, durante la canícula, el calor llega a ser molesto. A fines de septiembre empieza el otoño. Se cogen los frutos de los árboles. ¿A cuántos estamos hoy? Hoy es el primero de febrero (el diez de marzo). — ¿Qué tiempo hace hoy? Hace frío porque no hay sol. Hace viento. . Cuando hace mal tiempo me quedo en casa y leo un buen libro. Entretanto bebo un buen café. — Mañana será un gran día : tengo que dar un examen en la universidad. — Pasado mañana, el martes, estoy en casa. — Los miércoles y los sábados voy al teatro. XI. 5. Antes de ir al cuarto de baño, me pongo la bata. — Después de lavarme de» pies a cabeza, vuelvo a mi cuarto. — Aconsejamos a nuestros amigos quedarse en casa. — Mis amigos ,me aconsejarán salir de casa. — No saben qué comprar. — No sé qué comprar. — José vendrá para hablar con Pablo. — Vengo para hablar contigo. — Vienen para hablar con vuestros padres. — Voy al mercado a vender la gallina. — No voy al mercado sin tener dinero. — No quiero salir sin hablar contigo. — Me apresuro para no llegar tarde. — Vamos al comedor a de- . * sayunarnos. (Entramos en el comedor para desayunarnos.) — No sabemos cuándo ir al teatro. 6. Si el domingo hace un tiempo hermoso haremos una excursión a las montañas. Nos levantaremos temprano. — ¿Qué haces hoy? Iré a la ciudad y compraré en el mercado patatas y judías verdes. ¿Huevos no comprarás? Hoy no compraré huevos porque "tengo en casa. Pero quiero comprar un cuarto de kilo de tocino y trescientos gramos de jamón. ¿Por qué? Porque mi pariente de provincias vendrá a verme. Y tú, ¿qué haces hoy por la tarde? Leeré una novela interesante o escribiré una carta a mi hermano que vive en Szeged. Nosotros iremos al teatro. Mañana visitaremos el museo. XII. 1. ¿Qué haces cuando tienes hambre? Como pan. ¿Qué bebéis cuando tenéis sed? Bebemos agua fresca. — Cuando tengo calor me quito la chaqueta. — ¿Qué tiene usted en los bolsillos? En los bolsillos tengo lápices, estilográficas, llaves, un pañuelo y la cédula personal. — Si tenemos frío, entramos en el cuarto. — ¿Qué hacéis todo el día? Trabajamos mucho. Tenemos mucho que hacer. Tenemos que (Habernos de) escribir los ejercicios y aprender las palabras nuevas. — ¿A dónde tienen que ir Francisco y Esteban? Tienen que ir a la universidad "a dar un examen, — Puedes quedarte en casa, si quieres. Pueden estarse en casa, si quieren. — JNÍo tienes razón. Tampoco él tiene razón. (Él no tiene razón tam328

.

poco.) — Hoy mi hermana no puede venir. Tampoco mi madre puede venir. (Mi madre no puede venir tampoco.) — No puedo escribir porque no tengo ni lápiz ni estilográfica. — No escribimos ni leemos. — Los niños no estudian ni juegan. — Todo está en orden. — Las muchachas saben toda palabra (todas las palabras). — Todos están aquí. — No todo ejercicio es difícil (No todos los ejercicios son difíciles). 2. Me lavo las manos. — Me lavo por la mañana. — No podemos levantar Á esta mesa. — No es fácil levantarse temprano. — El despertador me despierta a las seis y pico (y minutos). — Cuando el despertador suena, me despierto. — Mi madre peina a mi hermanita. — Mi madre se peina ante el espejo. — Llamo a Carlos pero no quiere venir. — Carlitos duerme profundamente pero no puede . dormirse pronto. — Nos vestimos rápidamente porque no queremos llegar tarde a la escuela'. — No sé cómo se dice esta palabra en español.. — Se dice que los buenos amigos se conocen én el peligro. — ¿Cuánto dinero tienes? No tengo más que (Tengo sólo) ochenta pesetas. No es mucho. — A media- noche me despierto siempre. — Nuestro padre vuelve a casa a eso de las nueve (hacia las nueve). — No tengo tiempo antes de la una. 3. Apresurándome llego aún a tiempo (puntualmente) a la oficina. — ¿En qué piensas cuando te vistes ? Pienso en mis padres que viven en el campo. — Durmiendo ocho horas el niño no puede estar cansado. — Leyendo estos libros aprendemos muchas cosas interesantes. — No conocemos ni a Pablo ni a Juan. — ¿Quéestáis haciendo? Estamos escribiendo los ejercicios. — ¿Conoce usted a mi hermana? Lo siento, no conozco a su hermana. — He aquí dos libros. Uno es de Inés, otro de Jorge. El libro de ella es rojo, el libro de él, azul. — La estilográfica de usted no escribe bien. — ¡Hijo mío 1 ¿Por qué no te apresuras? — ¿De quién es esta cartera? Es mía. — ¿Es suyo (Es de usted) este portamonedas? No, señor, no es mío; el portamonedas es de aquel señor. 4. En verano amanece temprano y anochece tarde. — Cuando hace mucho frío no llueve, sino nieva. — Cuando hace un tiempo hermoso damos un paseo. • — En verano relampaguea y truena a menudo. — ¿A cuántos estamos hoy? Estamos a primero de febrero. Mañana será el dos de febrero. — Nací el 31 (treinta y uno) de octubre de 1924. — Si tengo dinero, compraré cien o ciento cincuenta buenos cigarrillos. — Yo también compraré cigarrillos, pero doscientos o trescientos. — Este libro contiene cuatrocientas páginas. — Nosotros estamos sen- ' tados en el primer banco. — Nuestros amigos están sentados en el tercer banco. — La lección once no será difícil. — Te doy un buen consejo : si hace mal tiempo, quédate en casa. — Los martes y viernes tenemos lecciones de español. ' 5. ¿Qué hará usted mañana? Mañana iré al museo para ver los cuadros nuevos. — Venimos para hablar con vosotros. — Antes de salir«me darán las llaves. — Antes de salir saludaremos a nuestros padres. — Vendremos sin falta porque queremos hablar contigo. ¿Conmigo? Sí, contigo. — No1 puedo comer sin beber agua. — No saben qué hacer. — Entrando en la clase los alumnos saludan al profesor. — Iré a la ciudad para comprarme algunas camisas. — Pedro no sabe s cuándo ir a la ciudad. *, XIII. 5. ¿Me ves? Te veo. ¿Nos ves? Os veo. ¿Ve usted a Pedro? No le veo. ¿Ven ustedes a Inés? No la vemos. Queremos verla. (La queremos ver.) — ¿Qué me das? Te doy un libro. ¿Qué nos dais? Os damos un libro. ¿Qué quiere dar usted a Pablo? Quiero darle un libro. (Le quiero dar un libro.) ¿Qué quieren v 329

dar ustedes a María? Queremos darles (Le queremos dar) un libro. ¿Qué daremos a nuestros padres? Les daremos libros. — ¿Qué me traes? Te traigo una carta. ¿Qué traes a Eva? Le traigo una carta. ¿Qué traes a los niños? Les traigo unos (algunos) juguetes. — ¿Me quieres? Te quiero. ¿Nos queréis? Os queremos. Todos les (las) quieren. 6. Puedes confiar en mí. ¿Podemos confiar en ellos (en ellas)? Podéis confiar en nosotros (-as). No podéis confiar en él (en ella). — Tú estás sentado enfrente de mí. Nosotros (-as) estamos sentados (-as) enfrente de vosotros (-as). Enfrente de.mí no está sentado nadie. (Nadie está sentado enfrente de mí.) — Esta carta es para ti. Éstas cartas son para nosotros (-as). Esta tarjeta es para mí. Este tele. grama es para ellos (ellas). — El profesor me da el libro a mí. Eva no te escribe la carta a ti. Carlos no nos quiere a nosotros (-as). No le daremos libros a él (a ella). Nadie le invitará a él (a ella). No nos darán sopa a nosotros (-as). — ¿Hablas de mí? Habló de ti. ¿Habláis de nosotros (-as)? Hablamos de vosotros (-as). Hablamos de él (de ella) y no de ellos (dé ellas). — No iré sin ti. No irá sin mí. No quieren ir sin nosotros (-as). No queremos ir sin vosotros (-as). No hago nada sin él (sin ella). No podemos hacer nada sin ellos*" (sin ellas), 7. El reloj acaba de dar las cinco. — Mi- padre acaba de escribir la carta. — ¿Que vais a hacer? Vamos a dar un paseo. — Eva y María acaban de volver de la escuela. — Eva y María van a comer. — Acabo de aprender las palabras y voy á escribir el ejercicio. 8. La campanilla acaba de sonar. Vamos a comer. Dejo de trabajar, la máquina está parada. Me lavo las manos y me apresuro al comedor. Mis camaradas (compañeros) ya están sentados a la mesa. ¡Que os aproveche ! — les digo. — jQue te aproveche! — me contestan. — ¿Es buena hoy la sopa? ¿Os gusta? — Juan dice que la sopa está Insípida. — ¿Me haces el favor de pasarme la sal? Gracias. — No las mejece. — El asado de cerdo mé parece tan sabroso que'se me hace la boca agua. Las patatas fritas son también muy sabrosas. Hoy cenaré en casa. No sé aún qué tendremos de cenar. A las ocho de la noche estaré de nuevo hambriento como un lobo. ' \ XIV.- 3. A mí no me gusta este propósito. — ¿Por qué te aburre a ti ir de compras? — A él (A ella) no le compraremos nada. — A nosotros nos quieren * comprar nuestros padres ropa interior. — ¿A vosotros os gustan estas corbatas? — A ellos (A ellas) no les dan carne. — A usted no le escribirán cartas. — A ustedes les enseñarán los tejidos nuevos. — A mí no me dicen la verdad. — A ti no te falta dinero, i No me compro nada. — No me veo en el espejo. — A ti te com— pras una corbata nueva. — No te ves en la fotografía. — No se quiere comprar (No quiere comprarse) un tejido nuevo. — Mi padre me llama a mí. — ¿Quién te llama a ti? — A él le (A ella la) llama el profesor. — A nosotros nos quieren , nuestros profesores. — A vosotros os no quieren ver nuestros padres. — A ellos no les (A ellas no las) vemos en el cuarto. 4. Hoy mismo tienes que dar el examen. — Juan ha de escribir la carta allí mismo. — Mañana mismo tengo que hablar con él. — He de hablar con él mismo (con ella misma). — Hablamos de ellos mismos (de ellas mismas). — Yo mismo t (Yó misma) no le (la) conozco. — Lo dice él mismo (ella misma). — A sí mismo ' no se compra nada. — Lo mismo da. — A.nosotros nos da lo mismo. — También a ellos (a ellas) les da lo mismo. — A mí me compraré el mismo libro. — Al mismo tiempo me compraré cuadernos también. — Nuestra madfe es la bondad
330

f

misma. — Al comienzo mismo de la lección hablaremos con el señor profesor. — Esta palabra no la comprenden en España mismo (en la España misma). 5. Mañana por la mañana estaré libre porque trabajaré en el turno de la noche. Iré de compras a la ciudad. Tengo que comprar muchas cosas. He de entrar en una perfumería. Tengo que comprarme un jabón de afeitar. A mi mujer le compraré polvos y agua de Colonia. Entraré también én el gran almacén. — ¿Qué desea usted, señor? ¿Me hace el favor de enseñarme unos pañuelos? ¿Le gusta a usted este pañuelo? Este no me gusta. A mí ,me gusta aquél. ¿Cuánto cuesta? No es caro, cuesta sólo doce florines. Pues bien, me quedo con éste. — ¿Cuándo iremos de compras? Hoy mismo. Hoy por lá tarde después de las tres iremos a la ciudad y miraremos los escaparates de las tiendas. ¿Por qué no entra, mos en el gran almacén? Allí también venden los mismos artículos. Yo mismo (Yo misma) prefiero las tiendas de la calle Váci. XV. 4. a) Esto (Éste) es un tejido hermoso. Me lo compro. ¿No quieres comprártelo? Pablo sé lo compra. Nosotros no nos lo compramos. ¿No queréis comprároslo? Ellos "quieren comprárselo. Ellos se lo compran. — Veo camisas nuevas en el escaparate : ¿me hace el favor de enseñármelas? Se las enseñaré a usted en seguida. (Voy a enseñárselas a usted.) Se las recomiendo a usted. Estas camisas te las recomiendo. Os las recomiendo. Se las recomiendo (a él, a ella). — Se las recomiendo (a ellos, a ejlas). Estas camisas el*dependiente me las recomienda. b) Esta clase es muy grande. Trabajo muchísimo. Pedro responderá muy bien. Lo siento mucho. Ya estoy aquí. Él no está aún aquí. Pablo está arriba. Esteban está abajo. El teatro está muy cerca. El cine está muy lejos. Tú hablas claramente. Tú hablas clara y distintamente. Vosotros respondéis cortésmente. • Ellos viven felizmente. Nosotros charlamos alegremente. Sin duda tienes razón.. Veo tejidos en todas partes. Esteban vive aquí en alguna parte. No hallo mi libro en ninguna parte. 5. Carlos ve tejidos hermosos en el escaparate de una tienda. Necesita un traje nuevo y por eso entra en la tienda. Va al mostrador y dice al dependiente: — ¿Me hace el favor de enseñarme algunos (unos) tejidos buenos? — ¿De qué color los desea usted, señor? Tenemos toda clase de tejidos. — Prefiero los tejidos oscuros. — Acabamos de recibir tejidos nuevos, se los enseñaré a usted. ¿Me hace el favor de pasar por aquí? ¿Qué le parece a usted éste? — A mí me gusta. ¿Cuánto cuesta el metro? — Es muy barato : 250 florines. — ¿Qué se le va a hacer? Me quedo con éste. — ¿Cuántos metros corto? — Tres y quince. — Aquí tiene usted la factura. Tenga la bondad de pasar por la caja. XVI. 3. a) Hable usted. Hablen ustedes. Hablemos. Hable Jorge lo que. quiera. — Coma usted. Coman ustedes. Comamos. Coman los niños lo que quieran. — Escriba usted. Escriban ustedes. Escribamos. Escriban los alumnos lo que quieran. — Vaya usted. Venga usted. Déme usted dinero. Duerma usted. — Paguen ustedes. Vivan ustedes, felizmente. Hagan ustedes lo que quieran. — Pongan ustedes los libros en el pupitre. — Tráigannos ustedes sellos (de Correos). — Compremos chocolate a los niños. ^ b) Es necesario que Pablo venga conmigo. — Es menester que mis padres vayan a ver a sus parientes. — Es importante que estéis en casa. — Es posible que Esteban te dé a ti el libro. — Es imposible que (yo) yerre. — Quizá(s) llueva 331

o nieve ya. — j(Ojalá) que sea así I — j Ojalá me vea mi padre! — ¡Ojalá nos oigáisl — | Qué lástima que no podáis hacerlol — Iré a verte antes de que vayas de vacaciones. — Que digan nuestros parientes lo que quieran. 4. a) — Dispénsenme ustedes, señoras, ¿hablan ustedes español? — Sí, señor, somos españolas. — jQué casualidad más dichosal Nosotros somos húngaros pero chapurreamos el español. — ¡ Qué lástima que no comprendamos el húngaro. Estamos aquí ya desde hace una semana en la capital de ustedes, pero no comprendemos (más) que algunas palabras húngaras. — ¿Qué les parece a ustedes nuestra capital? — A nosotros nos gusta mucho. ¿Cuántos millones de habitantes tiene? — Dos millones. Pero permita usted que nos presentemos. Yo soy Jorge Nagy, ingeniero. Mi amigo es Francisco Kiss, médico. — Tanto gusto de conocerles a ustedes. ¡Qué lástima que sea ya tan tarde! Tenemos que despedirnos porque a las siete sale nuestro tren. Que ustedes lo pasen bien. . b) Nuestra madre cumple años mañana. (Mañana nuestra madre tiene su compleaños.) Es necesario que le pongamos un telegrama de felicitación. ¡Qué lástima que (ella) no viva en la capital! De todos modos, uno de estos días iremos a verla, antes de que vayamos de vacaciones. ¡Qué no se nos olvide comprarle chocolate y flores! XVII. 5. Mi tío es un hombrón. — El tío Toñuelo es un solterón. — María es picarona. — Vete corriendito. — Ven callandito. — Inés está cansadita. — La v cajita está en el cajón. , 6. a) Toñuelo y Perico, venid corriendito. Ahora yo tengo que ir al mercado. Mientras tanto poned en orden vuestro cuarto. Toñuelo, traeme la red de compras. Gracias. Á las diez ve(te) a la sucursal de la Cooperativa de Consumos y compra dos kilos de pan fresco. No te olvides de comprar medio kilo de patatas y doscientos , .'gramos de queso. Perico, no seas holgazán y aprende tus lecciones. Toñuelo, ayuda a Perico a escribir los ejercicios. Quedaos en casa y no abráis la puerta a ningún desconocido. Si tenéis hambre, comed pan. b) ¿Quiere usted hacerme un favor? Cierre usted la puerta y abra las ventanas. Tome usted su cuaderno y escriba lo que digo. Siga usted escribiendo. Diga usted en voz alta lo que escribe. Repita, usted. Traduzca usted el texto español. No traduzca esta linea. Levántese usted y vaya a la pizarra. No vuelva aún usted a su sitio. Aprenda usted el texto de memoria. XVIII. 1. Yo estoy leyendo el periódico, tú lee la revista. — Vosotros estáis escribiendo cartas, mientras tanto nosotros comeremos. — ¿A quién trae usted la carta? ¿A mí? No se la traigo a usted sino al tío Toñuelo. A él le traigo también una revista. — ¿Le gusta a usted él asado? No me gusta mucho porque está algo ' insípido. ¿Me hace el favor de pasarme la sal? — Queremos veros. ¿Cuándo podemos is a veros? — Después de las cinco de la tarde nos encontráis siempre en casa. Si venís, traednos flores a nosotros y a nuestros padres. Sabéis que nos gustan mucho.— ¿Dónde están María y Ana? Tengo que hablar con ellas. Espero en. contrarias en casa. Estarán en casa porque acaban de volver; — ¿Qué vas a hacer? Voy a escribir los ejercicios. — ¿No sabes qué hora es ahora? Serán las nueve y media. . • 2. A Juan le escribo una carta, a Pedro le escribo una tarjeta. — ¿Qué tengo que comprarte .a ti en el mercado? A mí cómprame medio kilo de patatas, a la tía Teresa, un kilo de azúcar en polvo. — Mi madre no se compra nada. — A
332*

nosotros no nos compramps nada. — ¿Qué le parece a usted este tejido extranjero? A mí me gusta mucho, pero a mi mujer le gusta más aquel otro. — ¿A vosotros os convienen* estas camisas? A nosotros nos convendrán. — ¿Dónde están los hermanos de usted ? Acaban de volver a casa y están mudándose de ropa. ¿Usted les ya conoce a ellos? Sí, les conozco desde hace medio año. — Hoy mismo tengo que escribir una carta a mis padres. Ahora mismo me voy a Correos y allí mismo escribiré la carta. Al mismo tiempo pondré también un telegrama a mi tía que cumple años mañana. — ¿Cuándo desea usted ir de vacaciones, al comienzo mismo del mes? — A mí me da lo mismo. Porque,todo depende de usted mismo. — Nosotros estudiaremos la misma lengua que vosotros. > 3. ¿Me hace el favor de decirme qué hora es? Siento no poder decírselo a usted pero JIO tengo reloj. — Veo un libro interesante en el escaparate de lá librería : te (se, os, se,) lo compraré. — No sé cuándo llegarán mis parientes de provincias : no nos lo escriben. — ¿Cuándo me escribirás o cuándo me pondrás un telegrama? Después de llegar a Szeged, te lo pondré en seguida. — ¿Desea usted que le enseñe los tejidos huevos? Hágame el favor de.enseñármelos. Este tejido oscuropuedo recomendárselo a usted. Si me lo recomienda usted, tengo que comprármelo. — Debéis hablar'clara y distintamente. — Los obreros trabajan alegremente en la fábrica porque saben que trabajan para sí mismos. 4. Hablemos claramente. — No comamos demasiado. — Escribámoselo. — Perdóneme (Dispénseme) la molestia, -r- Dispénsennos, pero no sabemos dónde está el cuarto de baño. — Deseo que Luis pague su deuda. — Es necesario que trabajemos mejor. — Es imposible que sea ya tan tarde. — Si usted quiere llegar al hotel vaya usted todo derecho por esta calle. — Mis padres me ruegan que les ponga un telegrama cuando voy a verles. — Es menester que haya aquí una estafeta de Correos. — Que ustedes lo, pasen bien. — ¡Vivan los obreros 1 — Quizás venga, quizás se quede en casa. — Que digan lo que quieran. — ¡Ojalá (que) digan la verdad 1 — ¡Qué libro tan interesante ! — ¡Qué sopa tan sabrosa I — ¡ Qué cuartos tan (más) hermosos! 5. ¡Lee! ¡Leed en voz alta ! ¡No leas en. voz baja ! ¡Que lea \ ¡Que lean ^ ¡Lea usted ! ¡Lean ustedes ! — ¡No te marches.! ¡No os marchéis I ¡Que se marche ! ¡Que se marchen 1 — ¡Quédate tranquilo! ¡Quedaos tranquilos I ¡No te quedes en casa 1 ¡No os quedéis en casa 1 ¡ Que Pablo se quede tranquilo I ¡ Que Pablo no se quede en casa ! — Si ves camisas hermosas, cómpratelas. Si veis tejidos buenos, mirad si os convienen. Si ven ustedes abrigos nuevos, cómprenselos. — Si tienes sed, bebe agua. Si tenéis sed, bebed agua. Si tiene usted sed, beba agua. — ¡Cierra la puerta y abre las ventanas 1 ¡Cerrad la puerta y abrid las ventanas I ¡No abras la puerta! ¡No» cerráis las ventanas! XIX. 4. a) el traje comprado, los trajes comprados, el libro vendido, los libros vendidos, la carta escrita, las cartas escritas, lá tarjeta, recibida, las tarjetas recibidas, el trabajo hecho, las ventanas abiertas, las puertas cerradas, los escaparates vistos, los vasos rotos, los platos puestos en la mesa. b) El traje está comprado. Tengo comprado el traje. — El libro está vendido. Tenemos vendidos los libros. — La carta está escrita. Tenéis escrita la carta. c) He abierto la puerta. lias cerrado la ventana. Ha dicho la verdad. Hemos escrito algunas cartas. Habéis hecho los ejercicios. Mis abuelos ya han muerto. Los libros los he puesto en la mesa. Has roto un vaso. María ha visto hermosos escaparates. Hemos vuelto a casa tarde.
' 333 k

Recorrí todo el tren pero no logré hallar un sitio libre. Este es el peor tejido. ayer por la mañana me levanté a las cinco. y a las cinco y media ya salí de casa para alcanzar el tren de las seis. Estos cuadros son tan hermosos como aquellos. La primera sala es la más pequeña. Los cuadros de este pintor son hermosísimos (muy hermosos. a) Cuando iba a la escuela y no tenía más que 18 años. Eva es tan delgada como Isabel. Ahora ya conozco la geografía de España.5. Querido amigo . Tu pluma es mejor que la mía. y no lejos de nuestra casa había. b) Hacía un tiempo hermoso. 4.del tiempo hermoso. XX. capital de España. un cine. Esta calidad es inferior a esa. Este queso es óptimo. Hemos gastado más de veinte florines.000 kilómetros cuadrados. al sur y al este por el mar. Aquellos cuadros son los más hermosos. La ventana es más alta que la puerta. Eva es menos delgada que María. porque todo el mundo quería gozar. 4. cuánta gente esperaba delante de las taquillas. Hoy en la lección (clase) de español el profesor ha hablado de España. sumamente hermosos). María es la muchacha "más • delgada de la familia. Hemos leído mucho de Madrid. Hacía (Había) sol. no llovía y no hacía viento. Bebo poquísimo. Subí al tren en el último momento. Pues bien. Han gastado tantos florines como nosotros. 5. — Eva e Isabel no son tan gordas como parece. cuándo recibí un telegrama de un amigo mío de provincias. XXI. nuestras fuerzas. En el telegrama me invitaba a la boda de su hija. la tercera sala es la más grande. ya daba un paseo con Margarita por el parque. Me gustaban no sólo las películas húngaras sino también las extranjeras! Pero no iba solo. Mien. Luis ha gastado menos dinero que tú. Nuestro tío Toñuelo ha estado ya en Madrid. Pasábamos todo el día al aire libre. < 5. La superficie de España es casi de 500. Dispénsame/ (Excúsame) que te molesto con mi carta pero tengo que explicarte por qué no te llamé ayer por teléfono. Todos los coches estaban repletos. Por fortuna el viaje no duró largo tiempo. Teníamos tiempo porque era domingo. mi hermano mayor venía también conmigo. El mapa de España está reproducido también en nuestro libro. (las) aceitunas y (los) vinos de España son famosos en el mundo entero. — He gastado mucho dinero. con todo eso es un país más agrícola que industrial. Allí había mucha gente. El territorio dé España está atravesado por muchos rjíos. cobre. Los cereales.al cine. . Comí y bebí todo el > 334 . Le ayudaré a usted con sumo gusto. Eva es también delgadísima (muy delgada). Este tejido es peor que aquél. El sábado por la noche estaba cenando. Ellos han gastado menos que nosotros. Me acuerdo que entonces vivíamos todavía con nuestros padres. nos habla mucho de esa hermosa ciudad. Estos cuadros son hermosos. carbón. Mi hermano mayor es más grande que yo. Mediterráneo. No habéis gastado más que treinta florines. Esos cuadros son más hermosos. Aquellos cuadros no son tan hermosos como crees. Este trabajo es superior g. — María es más delgada que Eva'. al oeste por Portugal. España posee en abundancia hierro. Comprábamos (Tomábamos) siempre localidades baratas porque no teñíamos nunca > mucho dinero. . tras mi hermano mayor estaba sentado en un bando en el jardín leyendo (y leía) unos libros. Has gastado más dinero que yo. Ésta es una calidad superior. En la estación mi amigo me recibió con gran alegría. Puedes imaginarte. iba a menudo al teatro y.vJosé es el mejor alumno. España está limitada al norte por Francia. Vosotros coméis más que nosotros. Mi hermana menor es más pequeña que tú. Estos tejidos son pésimos.

— Hablaré con Juan cuando haya vuelto de la fábrica. Llevaré conmigo la máquina fotográfica y haré la mar de fotos de mis niños. Sofía tocó el piano y Edmundo. te las mostraré. — Mis hermanos fueron al cine. ¿Se divirtió tu hermana menor? Ella también se divirtió muchísimo. — ¡Qué lástima haberme levantado tarde! — jQué lástima haberte levantado tarde 1 —. — Mi abuelo murió en 1959. Me alegro de haber pndido invitarte a comer. — Teniendo ganas de ir a teatro. Son ellos (ellas). — En el museo vimos muchas cosas interesantes. entré en el palco. luego daré un paseo con mis hijos por el parque municipal. — Eva estudia menos que los otros (las otras). c) ¿Eres tú? Sí. XXII. — Hoy me siento mejor que ayer. a) Luis me pidió dinero. ¿Sois vosotros? Somos nosotros. b) ¿Qué harás mañana? Mañana será domingo. tuvimos que esperar mucho en la estación. A mí me gusta la música de baile más que la otra. Pero mañana por la tarde pasaré por tu casa. — ¿Os divertisteis ayer? Sí. — Carlos habla más que los otros. me levantaré. — Durmieron profundamente. ¿Te salen bien tus fotografías? Muy bien porque yo mismo revelo los rollos de películas. Cuando habré leído el. 5. — Hoy hemos recibido más cartas que otras veces. b) Llueve a más y mejor. hubo muchos aplausos durante la función. Ernesto bailó más y mejor que los otros. — Hablo el castellano mejor que lo escribo. — Habiendo desempeñado bien los actores sus papeles. Cuando habré revelado las fotografías. — Los niños gritan a más y mejor. y volví a la capital sólo con el último tren. Es él (ella).' — Mi madre cocina mejor que la tía Teresa. a) Ayer por la noche me divertí muchísimo. — Tus padres viven ahora más felizmente que antes. b) Habiendo terminado el trabajo. — Habiendo llegado el tren con retraso. responderás bien en la escuela. ••335 . — Aprendiendo las palabras nuevas. — Trabajamos a más no poder (hasta no más). Más tarde pusimos discos de gramófono. volví a casa. — Mis padres sienten veros tan raramente. responderás bien en la escuela. — He trabajado muchísimo. Edmundo y Ernesto también. muchísimo. En casa de Blanca hubo una pequeña tertulia. Mis padres sienten no haberos visto. 4. — Habiendo aprendido las palabras nuevas. — Sentiste no tener tiempo. — Después de mostrar (Después de haber mostrado) mi billete. 4. XXIII. \.jQué lástima habernos levantado tarde! — jQué lástima haberse levantado tarde! — Después de comer (Después de haber comido) algo fuimos al teatro. — ¿Dónde pusisteis el periódico? — No pude escribir la carta. compramos localidades para la función de esta tarde.día. Esta noche no te llamaré por teléfono porque tengo mucho sueño y quiero irme a la cama temprano. a) Me alegro de poder invitarte a comer. Entre. — Segm leyendo el texto. periódico me acostaré. Habrán sido las nueve cuando volví a casa. — Habiendo terminado su trabajo los obreros volvieron a casa. — ¿Qué hora es? Serán las diez. Cuando habré dormido a más no poder. — Ayer estuvimos en casa. Hasta mañana. Por eso te he escrito esta tarjeta. el violín. — Todos los alumnos rieron. los invitados estuvieron Julia. — ¿Por qué no vinisteis a vernos? — Esteban trajo consigo su máquina fotográfica. — ¿Por qué no nos lo dijiste? — La revista se la di a Ernesto. Bailamos hasta la media noche. soy yo. Sofía. — Fuimos al teatro sin llevar con nosotros los gemelos. — ¿Tu viste que esperar mucho? — Quisimos hablar con ellos.

ro ayer llovió e hizo viento. Lavándome. — Ayer respondiste pésimamente en la escuela. — Mandé traer azúcar de la tienda. limpiándome los dientes y peindándome en el cuarto dé baño. — ¿Dónde has puesto las cartas escritas? — Hemos resuelto subir al monte. — Creo que este trabajo será superior a nuestras fuerzas. — Cuando uno quiere divertirse va al teatro o al cine. Esteban y yo éramos condiscípulos. — El profesor ha leído los ejercicios escritos por los alumnos. — Llegó (Ha llegado) el momento supremo. puestos sobre la mesa. — ¿Por qué no sois tan aplicados como los niños del tío Miguel? — Cuando. — Quisimos hablar con Pablo pero él no estaba en casa. — Budapest está dividido en dos partes • por el Danubio. lo vi todo bien. — El camino era muy largo (larguísimo). — Cuando iba a la universidad me interesaba por todo. Por eso hubo muchos aplausos durante toda la función. — Los ejercicios los tenemos escritos ya. porque veo mejor de la platea. 4. i 3. — Inés tiene los cabellos más largos que tú. Una de las actrices desempeñó su papel con una maestría extraordinaria. A mí me gustó mucho la pieza. éramos niños tú eras más fuerte que yo. — ¿No habéis dormido bastante? — No sé cuándo están abiertos los museos. Mi abuelo nació en Szeged y murió en Budapest. y también la música les gustó a todos. — En el año pasado el consejo municipal mandó construir muchísimas casas nuevas. i— El domingo subimos al monte más alto. Ayer fue domingo. — Cuando Andrés tenía doce años era un muchacho (niño) pequeño y gordo. Ayer fuimos al teatro donde vimos el reestreno de la pieza de Shakespeare. 2. pensaba en la pieza que había visto el sábado por la noche en el Teatro Alegre. — Los alumnos pusieron los cuadernos sobre la mesa. — He mostrado (enseñado) a mi mujer los billetes comprados. 336 . — España es un país riquísimo. — Te ayudo con sumo gusto. — Tú tienes los ojos más vivos que María. — El periódico de hoy no lo he visto entre los periódicos. Habiendo llevado conmigo los gemelos. Pero es lástima que mí asiento estaba (se hallaba) en un palco. amigo Paco. — Mientras Paco escuchaba la radio yo leía el periódico. — Hoy los niños no se han lavado todavía. —Nosotros ya tenemos leídas estas revistas. — Cuándo ayer recibí el telegrama llamé por teléfono a mi hermano mayor y a mi hermana menor. — El hombre pobre estará contento también con el más mínimo dinero. — ¿ Cómo era la función? Era óptima (muy buena). — Ellos son felicísimos. — Mis padres viven en el piso superior. — Tú estudias menos que yo. 1.5. El teatro estaba repleto. — Esta camisa es de calidad inferior a la otra. La orilla derecha está limitada por las montañas. Él era el mejor hombre dél mundo. — La lengua española hablada en la América del Sur no se distingue mucho de la lengua hablada en España. — El sábado por la tarde hice una excursión a las montañas. La próxima vez no iré solo sino con mi. — Mi amigo manda hacer todos sus trajes al sastre. No siento haber visto la comedia. — Tanto valemos cuanto sabemos. — ¿Por qué no viniste el domingo a vernos? — No pude hacer nada. — Anteayer hizo un tiempo hermoso pe. XXÍV. Me desperté de excelente humor porque había dormido a más no poder. — Yo sé más palabras españolas que tú. Esta tarde he vuelto tarde a casa de la fábrica. — Nuestros parientes nos recibieron con suma >' alegría. — He visto los libros comprados. — A mi hermano menor no le he dado má3 que cuarenta florines. — El queso que compré ayer era óptimo. La representación alcanzó un gran éxito. Sé que a él también le gustan las piezas buenas. — He dado más de cincuenta florines a mi hermana mayor.

Mi hermano nos escribió que se alegraría mucho de nuestra visita. — Podrían hacer una excursión. — ¿Qué trajiste contigo del extranjero? Traje conmigo algunas camisas y unos pares de medias. — Decíais (Dijisteis) que Pepe no tendría tiempo. a) Tomaría el sol. — Vosotros no veis lo desdichadas que son esas muchachas. Nos gustaría mucho ver mundo. nos quedamos en casa. pero no tengo tiempo. — Luego que hubo comenzado a llover. b) Yo sabía que tú saldrías (te marcharías). — Nosotros no sabemos lo difíciles que son estos ejercicios. — Ayer por la tarde llovió a más y mejor (a más no poder). me llamó por teléfono. — Cuando te habrás vestido ven al comedor a desayunarte. 4. — Habiendo ofendido gravemente el bufón al califa. — Vosotros ya habréis visto la pieza nueva. — Sentimos no haber visto la pieza nueva. — Nuestros padres escribieron que el tío Lodovico saldría para Budapest. pero ahora tienes que marcharte.. pero debéis salir. — Los niños rieron mucho en el cine. — ¿Me haría el favor de pasarme la sal? — Saldríamos de casa. c) Juan sabe lo cansada que está Ana. las montañas no eran ya tan hermosas como antes.Juan habría salido (se habría marchado) de casa. — Le conté a Pedro lo malo que es el libro. Yo tendría ánimos para subir a un avión» pero mi mujer tendría miedo a viajar por aire. éste le condenó a muerte. pero no quería. — Habrán sido las siete y media cuando empezó la función. — Mi mujer estaba muy contenta con los billetes de teatro que yo había recibido del director cultural de la fábrica. — Mi padre trabajó hasta más no poder en la fábrica. Juan? Sí. XXV. nos apresuramos a casa. pero ya es tarde. — Decías (Dijiste) que el señor Kiss vendría. Ayer recibí el dinero que mis padres me habían mandado. fui a verle. — Habiendo desaparecido la nieve. — Después de haber entregado (Habiendo entregado) mi abrigo a la encargada del guardarropa. — Habiendo visto ya la comedia nueva. — A ver lo fuertes que son Francisco y Arturo. — ¿Se divirtió Margarita ayer en casa de los Varga? Creo que se divirtió muchísimo. utilizando todos los medios de transporte modernos. 5. — ¿Ha llegado ya el tren? Habrá llegado ya porque son las diez. — Dormí más profundamente que tú. — Supimos que nuestros parientes ya habían llegado con el tren de las dos. — ¿Eres tú. — El rey perdonó al bufón que le había ofendido gravemente. -*. — Habríamos podido leer un libro. — Vendríais a vernos. — Cuando habréis recibido mi carta. — Ustedes habrían podido tomar el sol. Hace medio año me escribió en su carta que nos invitaría. — Tan pronto como mi hermano mayor hubo llegado a la estación. — Siento no haber hablado con José. soy yo. entré en la platea. a pasar unas semanas en su casa. 3. — Excúsame no haberte escrito. responded en seguida. — Sabíamos que el tren llevaría retraso. Quien no le conoce no puede imaginarse lo 22 Spanyol nyelvkönyv — 8614 t ( * *337 . — Nu puedes imaginarte lo buenos que son mis padres. pero llueve. Tengo un hermano que vive en la Argentina. — María escribió (ha escrito) que los parientes vendrían a vernos. — Nos divertimos más que vosotros.> — Cuando supe que mi amigo estaba enfermo. dimos un paseo en el parque. a mi mujer y a mí. — Escribirías una carta a tus padres. — Después de que nos hubimos vestido. Viajaríamos por tierra y mar. Bailó a más no poder. — ¡Lo feo que es este cuadro I — ¡Lo bien que habla español tu padre! — ¡Lo que o» habéis reído de nosotros I — ¡En mi vida he visto estatuas tan hermosas! — En su vida ha escuchado una música tan bella.

— Antes (de) que lea la carta. — Tengo que salir para Szeged. Mi marido y yo queremos que vengáis a vernos. — Tú eres el tercero que lo diga. — Aunque tengo dinero. — ¿No sabes cuándo llega el cartero? — Sé que viene a las diez. — Cuando llegues a la oficina. — ¿No hay aquí nadie que hable el francés? — Haré lo que usted quiera. Ana se sienta en un sillón y abre cuidadosamente el sobre. — Nuestros amigos creen que venimos. 2. Os prometemos que saldremos para Budapest a condición (de) que paséis por lo menos dos semanas con nosotros. no me compraré el traje nuevo. — No negábamos que Margarita 338» . — Quiero escribir a mis padres antes (de) que me marche. — No sé sí viene a las diez o a las once. — Sienten que estemos enfermos. — Sea como sea. 3. — En mi vida he pensado que saldría para la Argentina. con tal de que) vengas a verme. — No nos marchamos sin que hablemos con él. — Consta (Es claro) que te equivocas. — Mi tío ignora que Ana sea una buena ama de casa. — Ojala (que) tengas razón. — Por extraño que parezca. — Puede ser que ya sea tarde. — Nosotros llevamos trabajando treinta años en esta fábrica. cueste lo que cueste. tan pronto como.bueno que es. Quizá(s) esté enferma. — No ignoro que Ana es una buena ama de casa. — Nos iremos a menos que llueva. b) Puede ser que tengáis razón. XXVI. — ¡ Ojalá (que) tuvieses (tuvieras) razón 1 — No sabía qué tiempo hiciese (hiciera) afuera. me quedaré aquí. Acontece) que el periódico lo traen sólo después de las siete. — El matrimonio Varga está muy contento de que pueda salir para la Argentina. —Negábamos que los niños fuesen (fueran) holgazanes. — Es bueno que nuestros padres vivan en Budapest. a) Quizá(s) Pedro tuviese (tuviera) razón. — No negamos que Margarita es holgazana algunas veces. a) Quizá(s) tengas razón. — Diga lo que diga. — Te agradezco que vengas a verme. — Es (una) lástima que de aquí no oiga la música. En la Argentina se presentarían muchas ocasiones para hablar español (para que uno hable español). d) Llevo dos días sin comer. Por eso hemos decidido pagar (que pagaremos) todos vuestros gastos de viaje. — Negamos que los niños sean holgazanes. — ¿No lamentáis que yo no . Creo que tu marido se alegra cuando tenga ocasión de viajar. — ¿Cuánto tiempo llevas sin fumar? — Mis parientes ya llevan dos días en Budapest. — Milagro será que nuestros amigos estén en casa. en cuanto que. — Sé que ya es tarde. — Pablo dice que está enfermo. Dolores escribe entre otras cosas: Ardo de deseos de veros. no le creo. dejará de llover. luego que) venga el cartero. venga con vosotros? c) Debo (Tengo que) salir de casa aunque llueva. — Me marcharé (Saldré) apenas (así que. — Hoy me quedo en casa a condición (de) que (siempre que. — Tememos (de) que el tren no llegue puntualmente. — Es hora (tiempo) de que los niños vuelvan a casa. Cuando Ana vio el sobre con los sellos argentinos. La mujer de Juan está hoy muy contenta porque ha recibido una carta de su cuñada. ¡Venid lo antes posible 1 XXVII. 2. — Ocurre (Sucede. — Llevo diez años de profesor en esta escuela. Es posible que no tengáis bastante dinero. — Enséñeme usted un libro que sea interesante. — Nuestros amigos no creen que venga también Pedro. — Me alegro (de) que usted hable español. Ana no ha vuelto aún a casa. pensó para sí: — ¿Es posible que mi cuñada me escriba una carta? Lleva medio año sin escribir. — No sé qué tiempo haga afuera.

Me la había escrito mi cuñado. Ayer recibí una carta de la América del Sur. — No ignoraba que Ana era una buena ama de casa. no me compré el traje nuevo. — No nos marcharíamos sin que hablásemos (habláramos) con él. c) Debí (Tuve que) salir de casa aunque lloviese (lloviera). dejaría de llover. — Le dije a mi padre que yo haría lo que él quisiera. — Tenía que salir para Szeged.era holgazana algunas veces. — Era hora (tiempo) de que los niños volviesen (volvieran) a casa. En la carta me rogó que fuera (fuese) a verle. — Margarita fue la tercera que lo dijese (dijera). — El matrimonio Varga estaba muy contento de que pudiese (pudiera) salir para la Argentina. — Me quedaría en casa a condición (de) que tú también te quedases (quedaras) aquí. Superfluo decir. Me sentía como si (igual que si) estuviese (estuviera) en el séptimo cielo. Le rogaría (que) me prestase (prestara) dos mil florines hasta que yo regresase (regresara) de la América del Sur. — Te agradecí que vinieses (vinieras) a verme. — ¡Ojalá tuviese (tuviera) yo más tiempo 1 — ¡Ojalá me dijesen (dijeran) la verdad ! — ¡Ojalá vinieseis (vinierais) también vosotros 1 3. — Sabíamos que era ya tarde. — Aunque tenía dinero. Quisiera hablar con 22* 339 . d) ¡Si nuestros padres supieran cuánto trabajamos I — ¡Si vieras cuántos libros tengo I — ¡Si oyerais a Eva lo bien que canta ! — ¡Igual que lo leyese (leyera) en una novela ! — ¡Como si no lo vieses (vieras)! ¡Como si no lo supieran 1 — Parece como si nevase (nevara). — Era bueno que nuestros padres viviesen (vivieran) en Budapest. — Nuestros amigos creían que veníamos. A pesar de eso tendría que gastar mucho dinero para los preparativos del viaje. — Constaba (Era claro) que Miguel se equivocaba. — Don Francisco se fue para que los niños pudiesen (pudieran) estudiar tranquilamente. — Quise escribir a mis padres antes (de) que me marchase (marchara). Acontecía) que el periódico lo traían sólo depués de las siete. — Le rogué a mi amigo (que) me enseñase (enseñara) un libro que fuese (fuera) interesante. yo no deseaba verle. no le creía. Ocurría (Sucedía. — ¿No sentíais que yo no fuese (fuera) con vosotros? — Sería hora (tiempo) de que aprendieseis (aprendierais) la lección. — Milagro sería que nuestros amigos estuviesen (estuvieran) en casa. — ¿Pudiera hablar con el señor Kiss? — ¿Pudiéramos ver los tejidos nuevos? b) Era necesario que tuvieseis (tuvierais) razón. me alegré mucho que mi cuñado pensase (pensara) en mí. — Me alegraba (de) que María hablase (hablara) español. Estaba claro como dos y dos son cuatro que ocasión tan provechosa no se me presentaría otra vez para ver mundo. — Nos iríamos a menos que lloviese (lloviera). — Quisiera comprar un sombrero. — Sentían que estuviésemos (estuviéramos) enfermos. — Mi tío ignoraba que Ana fuese (fuera) una buena ama de casa. Mi cuñado prometió también que pagaría los gastos del viaje. costase lo que costase (costara lo que costara). Sería necesario que me comprase (comprara) un traje nuevo. — Era (una) lástima que yo no oyese (oyera) la música. — (Yo) creía que cuando llegase (llegara) a la oficina. — Nuestros amigos quisieran venir a vernos. — ¿No sabías cuándo venía el cartero? — Sabía que venía a las diez. — Fuese como fuese. — Nuestros amigos no creían que viniese (viniera) también Pedro. ¡Era (una) lástima que no tenía maleta ! jOjalá tuviese (tuviera) dinero en la libreta de ahorros I En el caso peor podría acudir a Don Francisco. — Dijese lo que dijese. — No había nadie allí que hablase (hablara) el francés. No sabía con certeza (seguramente) si viene a las diez o a las once.

Los bultos los entregaré a un mozo que los llevará en un departamento para no fumadores. Estoy contento de que haya logrado arreglarlo todo. 340 .mi jefe también. — Leeríamos el periódico a condición de. — Es bueno (Está bien) que también vosotros vengáis. — Os habríais (hubierais) echado a dormir si hubieseis (hubierais) tenido sueño. Era bueno que también vosotros vinierais (vinieseis). gastaba mucho. hubiera hablado) español? — Me iría (Me marcharía) donde quisieras. — Estudiaría (Estudiara) más si me trajeses (trajeras) tu libro. Es bueno que también vosotros hayáis venido. — Si tuvieses (tuvieras) sueño te echarías a dormir (te acostarías). ¡Qué bien que me hayan concedido el pasaporte y los visados necesarios I Siento sólo que mi amigo no pueda acompañarme. Tú eras el primero quien lo hubiera dicho. — Pedro no sabe que yo esté aquí. — Si hubiesen (hubieran) dado un buen programa habríais (hubierais) ido al cine. no tengo preocupaciones. XXIX. pero él temía de que sus jefes no le concederían seis semanas de vacaciones. No afirmamos que Ana hubiera (hubiese) tenido razón. a) Siento que no tengas tiempo. Mi tren sale (saldrá) de la estación del Sur a las seis y cuarenta. — Temíamos que llegáramos (llegásemos) tarde. XXVIII. nos habríamos (hubiéramos) echado a dormir. Pedro no sabía que yo estuviera (estuviese) aquí. 3. ¡ Quién hubiera podido pensar dos meses antes que yo saldría para Roma I Me sentía como si me hubiera (hubiese) tocado la lotería. Pedro no sabía que yo hubiera (hubiese) estado aquí. Me he propuesto que del extranjero escribiré muchas cartas y tarjetas a mis conocidos (a mis amigos). — Si tienes dinero. — Tú eras el primero (la primera) quien lo dijeras (dijeses). — Si tenía dinero. que nos lo prestarais (prestaseis). — Gastaríamos mucho si tuviésemos (tuviéramos) dinero. Le rogaría (que) me concediese (concediera) seis semana» de vacaciones. — ¿No habéis hallado a ninguno que hablara (hablase. — Si hubiésemos (hubiéramos) tenido sueño. — Juan era el último que saliera (saliese) (hubiera salido) del cuarto. 4. Pedro no sabe que yo haya estado aquí. — Acaso nuestro amigo se haya marchado ya. — Quizás mi hermano haya tenido razón. No afirmamos que Ana haya tenido razón. Sentía que no hubieras (hubieses) tenido tiempo. b) Puede ser que el tren ya haya llegado. — Echaría un sueño si tuviese (tuviera) sueño. Quisiera estar sentado cerca de la ventanilla para poder ver los hermosos paisajes. — Podía ser que hubieran perdido el tren. — ¿ Qué diríamos a Pablo si viniera (viniese)? — Por extraño que pareciera (pareciese). — Iríamos al teatro si diesen (dieran) un buen programa. el asunto estaba así. — Habríais gastado mucho si hubieseis (nubierais) tenido dinero. Todo está preparado ya. No afirmamos que Ana tuviera (tuviese) razón. Espero que tendré un buen asiento en el tren. Siento que no hayas tenido tiempo. te comprarás el abrigo. Mañana por la mañana saldré para el extranjero. — ¡Ojalá me hubiera comprado el traje nuevo ! — ¡Ojalá (se) hubieran quedado en casa I — Te escribiría a condición de que tú contestaras (contestases) a mi carta. A Juan le agradó que le hubiera invitado a acompañarme. — No afirmamos que Ana tenga razón. Sentía que no tuvieras (tuvieses) tiempo. ¡Qué bien que yo haya aprendido algunas palabras en italiano 1 Iré a la estación en un taxi porque tengo (llevo) muchos bultos. a) Si tengo dinero. Era bueno que tam' bien vosotros hubierais (hubieseis) venido. 3. — Habrías (Hubieras) estudiado más si te hubiese (hubiera) traído mi libro.

— Pensaba que Pablo escribiese (escribiera) — hubiese (hubiera) escrito — escribiría (escribiese. porque paraba siempre allí cada vez que venía a Budapest. Es lástima que hoy no haga sol. En mi vida olvidaré lo interesante que fue un nuestro viaje en Italia. pasaría todo el día en el jardín. Podéis imaginaros lo furioso que estaba que no había podido hablar con mi padre. La tía Teresa lleva sin escribirnos mucha tiempo. una vez que tenía mucho que estudiar y por eso rogué a Pepe que dijera (dijese) a todos que yo no estaba en casa. Por la noche Pepe me relató que mi padre había venido a verme. — Hubieras podido figurarte que para mi padre estoy siempre en casa. escribirá) un libro. mis hijos no podrían pasar sus vacaciones en su casa. — No sé cuándo Juan vuelve a casa. De allí proseguimos nuestro viaje para Florencia y Roma. — contestó Pepe. Estoy muy contenta de que me traiga una carta. — Quisiera (Querría) que me escribieses (escribieras) una carta. — Escribiremos a nuestros padres que ahora estamos aquí — mañana estaremos" en Debrecen — ayer estábamos en Szeged. Mi padre estaba muy contento de que yo estuviese (estuviera) bien y que hubiese (hubiera) pasado al examen. — Estaba contento de que quedases aquí — te hubieses (hubieras) quedado aquí — te quedarías (quedases. No puedes imaginarte lo hermoso que es nuestro jardín. Me parece que hoy he tra-* bajado bastante. Así pues fui al hotel para encontrarme con él. 4. quedaras) aquí. Llaman a la puerta. Es fácil que vuelva sólo después de las nueve. — Estoy contento de que tú te quedes aquí — te hayas quedado aquí. Creo que tiene también un huerto frutal. Temo que 'esté enferma. con el amigo de Juan que nos relató que Juan había recibido seis semanas devacaciones. Llevomucho tiempo sin leer un buen libro. Puede ser que mi marido hoy vaya a ver a su hermana mayor. — Tú mismo me has rogado. No estaría mal que también nosotros viésemos (viéramos) mundo» 341. Yo fui al otro cuarto y no oí que llamaban a la puerta. 1. Si hubiéramos (hubiésemos) tenido másdinero habríamos (hubiéramos) visitado también Sicilia. podría escribirnos más a menudo (con más frecuencia). escribiera) un libro. Si dependiese (dependiera) de mí. Me sentaré en aquel sillón y empezaré a leer una novela. No creo que sea Juan. — que yo dijera (dijese) a todos que tú no estabas en casa. XXX. Tú no sabes lo agradable que es con un tiempo semejante estar sentado cerca de la ventanilla en el departamento (compartimiento) del tren rápido y mirar el hermoso paisaje. Pero quizás. . daría un paseo en el jardín. — Por fortuna sabía que mi padre había parado en el hotel de la Paz. 2. Ignoro también qué hora seaPuede ser que ya sea tarde. • „ 3. vive bien porque cría cerdos (puercos). — Era menester que saliésemos (saliéramos) para Viena. Cuando estudiaba en la universidad Pepe y yo vivimos juntos. (acaso) sea mejor que viva en el campo. — Nosotros preferiríamos hacer un viaje. Si hiciese (hiciera) sol. Siento que no viva en la capital. Sucedió . — No sabíamos cuándo llegase (llegara) — hubiese (hubiera) llegado — llegaría el tren.b) Pienso que Pablo escriba (haya escrito. — Será menester que salgamos para Viena. Ayer hablamos. quizás sea el cartero. — ¿Por qué has dicho que no estaba en casa cuando llegó mi padre? — le preguntó a Pepe. Sea como sea. No sabíamos que Juan saliese (saliera) para la Argentina. — Habría querido (Hubiera querido) que me hubieses (hubieras) escrito una carta» — No sabemos cuándo llegue — haya llegado — llegará el tren. Sería mayo cuando llegamos a Venecia. Si no viviese (viviera) en el campo. — Hace algunos siglos no se sabía que la tierra gira alrededor del sol. Aunque se queje siempre de que no tiene dinero.

(Es. 4. Creo que tendrá tiempo de recibirles. No tuvieron que esperar mucho porque cinco minutos más tarde abrieron las puertas hacia el andén. hubiera) tenido tiempo de ayudarhos. XXXI. Después de entregar sus bultos al mozo fueron a la sala de espera. Estoy contento de que lo hayamos preparado todo. — La tía Teresa estaba acompañada de su marido. a) El libro que ves sobre la mesa es mío. El matrimonio Varga estuvo contento de que el mozo hubiese (hubiera) hallado buenos asientos en un departamento para no fumadores. Juan sentía que sus hijos no hubieran (hubiesen) podido venir a la estación. b) Se compra cuadros. pero ésta no era bastante para que pagase también los gastos de viaje de sus hijos. — Este ejercicio fue escrito por Juan. nosotros también podríamos hacer gestiones para obtener los pasaportes. ¡Ojalá hubiese estudiado mejor el español! ¡Ojalá pudiera (pudiese) llevar consigo a sus hijos I Juan tenía una cierta suma de dinero en el banco. El libro era tan interesante que no sabía que fuese (fuera) ya tan tarde. — Inés es amada de toda la familia. No sería mal que llegásemos (llegáramos) a la estación con media hora de anticipación. — Los cuadernos que me has comprado son gruesos.Si tuviésemos (tuviéramos) más dinero. 342 . — No conocemos a las señoras que habéis saludado. a) Esta carta no ha sido traída por el cartero. Por fortuna era domingo y no tenía que ir a la oficina. habría (hubiera) hecho una excursión con mis amigos. El tiempo pasó pronto. ¿Tú has escrito los ejercicios? Yo no era (fui) tan aplicado como tú. — No conozco a los hombres que están sentados en el primer banco. entonces. 4. — ¿ Qué harías (hicieras) si ahora no tuvieses (tuvieras) que ir a la escuela? Iría a ver a mi cuñado. Si no hubiera (hubiese) tenido que escribir (Si no debiera escribir) un informe para mi jefe. — Los museos se visitan por la mañana. 3. Si no fuese (fuera) a la lección de español. — Quisiéramos hablar con el señor director. señores. hablar con su substituto? Hagan ustedes el favor de sentarse. pero está ocupado. Pero iré a verle mañana. Ayer por la mañana me levanté tarde porque estaba cansado y no oí que sonaba el despertador. Así pues eché un sueño y no me levanté que a eso de las diez. Era) lástima que la tía Matilde no haya (hubiese. — No conocemos las personas de quienes hablan ustedes. — A Pedro se le alaba por su bondad. eslaba en el séptimo cielo. — Estas cartas no serán llevadas a (los) Correos por Eva. escucharía la radio y leería el libro que había empezado a leer hace algunos días. — No conocemos los asuntos de que hablan ustedes. — Ha llegado la señorita a quien quiero dar mi libro. — Los buenos alumnos son alabados por todos. ¿Está? Sí. Cuando leyó la caria de su hermana. — Juan no creyó que su hermana mayor le invitarla. — Estos cuadros no se compran. Si hubiera (hubiese) hecho un tiempo hermoso. ¿Pudiéramos. pero no hacía sol y hacía frío. No creo que hayamos olvidado algo. — Estos objetos no se venden. — ¡Quién hubiera podido pensar que tanta gente haría cola delante de las ventanillas ! Los Varga se alegraron de que hubiesen (hubieran) llegado a la estación con media hora de anticipación. el profesor creería que no me he preparado. Tienes razón. — La pluma con que escribo no es muy buena. 5. Por eso decidí quedar(me) en casa. — El alumno con quien he hablado es el hijo de mi amigo. yo también habría (hubiera) escrito los ejercicios. ¡Qué bien que ya ayer nos hubiéramos (hubiésemos) asegurado un taxi.

no puedes figurarte lo tontos que son los hombres con quienes. el leer libros y periódicos. al llegar al mercado . — No quiero molestarle (disturbarle) a usted. T. el saber lenguas . 2. 4. — Si hubiera visto a Ana me habría acercado a ella. — Anoche leí un libro cuyo título ya no recuerdo (de cuyo título ya no m3 acuerdo). nuestros amigos tampoco nos llaman por teléfono. con el andar del tiempo . — Era hora de despedirnos. — Además de no escribirnos. — A no ir Carlos a la escuela. hace ya más de veinte años que estoy aquí. a) Después de escribir la carta. con los cuales (con las cuales) os habéis encontrado (a los cuales. 5. — En vez de tocar el piano lees un libro. el contar cuentos . — En el teatro he visto a los hijos de la tía Inés y de la tía Margarita. El léxico y la sintaxis del latín vulgar tenía diferencias apreciables con el latín literario usado por los escritores romanos clásicos. El idioma español es lá continuación del .NO nos cansamos de admirar los cuadros hermosos. el profesor creería que no se había preparado. — No sabemos cuándo marcharnos. nadie les esperaba a nuestros padres en la estación. — Antes de empezar a leer el libro tengo que llamar por teléfono a Pablo. — Le he traído a usted el libro de cuyo contenido ya he hablado a usted. al ponerse el sol. — Será mejor llamarles por teléfono. el aprender las palabras nuevas . latín vulgar hablado por los conquistadores romanos. XXXII. le dijo : — Amigo mío. — María aprende a cocinar. — Solemos (Estamos acostumbrados a) comer a la una. — He venido a fin de (para) hablar contigo. — Al bajar al piso bajo encontramos a Isabel. — Escríbeme de lo que quieras. — No se han arrepentido de habernos escrito. — Era una delicia el hacer una excursión a las montañas. c) Ha llegado la hermana de mi amigo de la cual (del cual) te he hablado mucho. no nos sentimos bien. Cuando un compatriota ^paisano) acertó a pasar por el pueblo. Ayer en la clase de español nuestro profesor habló de la lengua española. — El tren no tardará en llegar. — Eugenio se metió la carta en el bolsillo sin leerla. vivo en este pueblo. Nos explicó que la lengua hablada por los españoles fue llamada castellana porque fue hablada primeramente en Castilla. — He aquí los sobres de las cartas de los cuales (de las cuales) te he hablado. — Lo que dices no me interesa. a las cuales habéis encontrado) por la calle. — Trataré de hacer (cumplir con) mi deber. el levantarse tarde . — Mi amigo me ha invitado a ir con él al cine.b) Pablo es (era) el que me acompañó a la estación. — Eran los periódicos y no los libros los que he visto sobre la mesa. Él español como idioma nativo es hablado hoy por más de cien millones de hombres en el mundo. el criticar a otros. — Hoy ya no parará de llover. Este hombre no era capaz de aprender el holandés. ¿Quién fue el primero en entrar en el cuarto? 343 . — Te contaré una historia interesante de un andaluz que vivía ya hace veinte años en un pueblecito de Holanda. y todavía no entienden ni hablan la lengua española. el escribir cartas. d) Te busca alguien cuyo hermano iba contigo a la escuela. fui a echarla al buzón. — Aprenderemos las palabras hasta saberlas. — Por no habernos puesto un telegrama. — Con no estar enfermos. — Hay periódicos cuyos artículos son siempre interesantes. — Habéis hecho bien en ponernos un telegrama. b) Celebro (Me alegro de) verte. — Eva era la que me abrió la puerta. — Son muchos los que hablan el español.

soñaba con hacerme maquinista ferroviario. — Mi tía volvió a escribirme. — Si crees que María dice la verdad. — ¿Dónde está tu padre? Está de viaje. Sabía que podría ingresar en la universidad sólo si me ponía a estudiar con energía y lograba aprobar los exámenes de ingreso. tal vez no tendría colocación. Me alegro de haber estudiado bien de niño. — Mi hermano menor iba a escribirme una carta cuando llegó mi telegrama.. a) Acabo de escribir el ejercicio. — No nos han escrito siquiera una tarjeta. Unos les criticaron al labrador y su hijo por llevar el burro sin jinete . El labrador todavía no se atrevía a dejarle a su hijo el cuidado de su casa y de sus tierras porque sabía que su hijo no tenía confianza en sí mismo. — (Siquiera hubiesen estado en casa I — Ni siquiera me ha mirado (No me ha mirado siquiera). — Voy a enseñarles a ustedes los tejidos nuevos. He de) confesar que las matemáticas no se me daban bien. Si no hubiera estudiado bien. — ¿Por qué no hace usted pintar su habitación? — ¡No se haga usted rogar 1 — El jefe hizo copiar la carta otra vez por la mecanógrafa. — Terminó por prestarme el libro. Por eso ingresé en la facultad de filología de la universidad. — Al vernos se echaron a reir. — Lo ves. — Nuestro tío ha vuelto a estar en París. fueron al mercado en el pueblo vecino. Ejerzo mi profesión desde hace diez años. — Si no te molesto. Acabamos de leer en la escuela un cuento que trata de un labrador. b) • Hungría abunda en toda clase de frutas. — Después de la cena me pondré a leer el libro. — Tres muchachas han venido a felicitarme con sendos ramilletes de flores. otros criticaron que el hijo estaba montado en el burro y el padre iba a pie. estás en un error. Desde aquel tiempo pasé todos mis exámenes con notas de sobresaliente. — Si Pablo no tiene cuidado de su pluma (estilográfica) acabará con ella en el curso de un mes. al tercer grupo de campesinos no les gustaba que el padre estaba montado en el burro y el hijo iba a pie. — ¿A dónde vais a ir? Vamos al cine a tomar billetes. — no se puede obrar a gusto de todos. Espero que mis hijos cumplirán también con sus deberes y podrán ingresar en la universidad o en la escuela superior. — Mañana estaremos de caza. c) Podrías darme siquiera un vaso de agua. — Carlos acaba de salir del cuarto. Está para morir. 3. — El enfermo no está en su juicio. Hay gente que no tiene opinión propia (independiente) y sigue siempre el consejo de los demás.5. XXXIII. — A mis tres hijos les he comprado sendos sombreros. Más tarde ya soñaba con ingresar en la universidad. — Yo no tengo nunca que aguardar. su hijo y de un burro. 344 . « Si nos disturbáis no acabaremos el trabajo — ni siquiera para las ocho. — ¿Por qué no dejáis de hablar? — Dejaré yo de ser (llamarme) Pedro si eso no es verdad. Camino del mercado encontraron varios grupos de campesinos. 2. — dijo el labrador a su hijo. tanto más me interesaba en las lenguas. me pongo a tocar el piano. — Estábamos para marcharnos cuando llegó Juan. — Cuando llegué a la escuela los alumnos acabaron de salir de las clases. Ahora trabajo de profesor en una escuela media. hijo mío. Debo (Tengo que. Me interesaba siempre en los trenes. Un día. — Después de la comida nos pusimos a estudiar. — Si no cumplimos con nuestros deberes no cumpliremos el plan. Me acuerdo que cuando tenía doce años. — Estas cartas están por escribir. — Temo de que habrá que aguardar mucho en la peluquería. — Mi hermano mayor estuvo dos años de embajador en Londres.

El motivo de eso es que hasta ahora no han sido traducidas muchas obras españolas al húngaro. — Nuestro barco se iba aproximando (iba aproximándose) a la ribera (orilla). — Nadie sabe cuándo está abierto el Museo Nacional. En Hungría por lo general no se conoce bien la literatura española. Esta pieza sigue (siendo) representada en el Teatro Nacional. Nunca podemos olvidar las hazañas de los dos protagonistas de la novela. 4. ¿Qué estás haciendo? Estoy escribiendo una carta a mis padres. Recientemente han sido publicadas en revistas en traducción húngara las poesías de Federico García Lorca y de otros poetas españoles. Mi mayor deseo era llegar a ser un célebre navegante. 3. Entonces yo machaqué un poco el huevo y lo dejé en equilibrio. — Si no logramos tomar un taxi nos veremos obligados a ir a pie a la estación. Hace poco han sido traducidos al húngaro El Sombrero de tres Picos de Pedro Antonio de Álarcon y la novela de Benito Pérez Galdós. — ¿Tienes ya escrita la traducción? Por no haber recibido de ti una carta me veo engañado. — Cuando entramos en el cuarto Juan y Miguel quedaron callados. se burlaron de mí. — Carlos sigue sentado a la mesa leyendo la novela. — Esos niños andan ocupados en construir casas. Todo es fácil después de que otro lo haya hecho. — María sigue leyendo su novela. — De niños leímos con mucho gusto el Quijote de Cervantes. titulada "Zaragoza". — contaba Cristóbal Colón a sus amigos. — En las grandes ciudades los tranvías andan desapareciendo. Cuando los sabios supieron que yo quería llegar a la India navegando hacia el oeste. Salimos del puerto de Palos el tres de agosto de 1492. XXXV. Continuaré tomando la medicina porque me siento todavía enfermo. — ¿Por qué no sigues durmiendo? Llevo durmiendo ya más de ocho horas. Muchos días y noches pasaron hasta que uno de los marineros vio la tierra de lo alto del mástil. — Los libros sigan abiertos sobre los pupitres. Leyendo esos libros iba convenciéndome de que la tierra debe de ser redonda. Seguí dormido hasta las siete de la mañana. — La tía de Margarita se está muriendo. — el descubrir tierras nuevas es tan fácil como mantener un huevo derecho sobre la punta. — Todos probaron pero ninguno lo consiguió. — Serían (Habrán estado) las once cuando quedé dormido. — Voy pensando que me equivocaba. — No creáis (penséis) que los grandes españoles dieran (diesen) gran importancia a mi descubrimiento. Seguían diciendo que el descubrir tierras nuevas no presentaba ninguna dificultad. Sabiendo que los sabios portugueses buscaban rutas más cortas para ir a la India. — iba a menudo a la orilla del mar para ver los barcos navegando hacia países lejanos. Además del Quijote descuellan en la literatura española también las obras de otros novelistas.XXXIV. En Hungría había gente que se ocupaba(n) con gusto en la lengua y literatura española. entre otras la lucha de Don Quijote contra los molinos de viento. salí para Lisboa para pedir su ayuda en realizar mis planes. • 345 . Podéis imaginaros lo felices que éramos cuando pudimos poner pie en la tierra tanto tiempo esperada. Al gobierno de España le hacían falta nuevas minas de oro y por eso me dio tres carabelas. — María se puso encendida cuando me acerqué a ella. — Verdad.llevan esperándote más de una hora y media. — Nos quedamos mirando el mar azul y las aves que revoloteaban sobre el barco. • 4. — Tus amigos. 3. Cuando era un niño de ocho años. — les dije. — En el museo nos quedamos mirando los cuadros de los pintores españoles. — Al vernos nuestros amigos quedaron sorprendidos. Leí todos los libros sobre viajes.

dentro de poco nosotros mismos podremos hablar el hermoso idioma castellano. por decirlo así. Pues bien. Conocemos ya cerca de tres mil palabras españolas. aprovechándonos de toda ocasión para hablar el español. ¡continuemos el trabajo empezado ! \ 646 . estudiándola. Para aprender bien una lengua debemos ocuparnos en ella durante años. o si necesitamos seguir estudios profesionales o técnicos. pero más tarde cada vez más segura y correctamente. ¿Es difícil la lengua española? Ahora que ya sabemos algo de esa lengua podemos decirlo sinceramente : el español no es ni más fácil ni más difícil de cualquier otro idioma. si no queremos olvidar el uso de la lengua tenemos que repasar. después de un poco de ejercicio seremos capaces de comprender el habla de los españoles y. Este número es bastante para hablar y leer temas no demasiado complicados. la gramática y también las palabras antes estudiadas. El estudio de una lengua no termina con la última lección de un manual. tenemos que ampliar nuestros conocimientos aprendiendo con aplicación las palabras desconocidas. 2. cada día. de vez en cuando. Abarcando con la vista el camino recorrido. podemos afirmar que hemos trabajado bien : con ayuda de un diccionario somos capaces de comprender y traducir cualquier texto español.XXXVI. al comienzo lenta y cautamente. Pero si queremos conocer las obras literarias en el original.

felölel abrazo ölelés . többes szám(ú főnév) lásd vagy valaki. odajön acertar (acierto. -ba. en) aburrido unalmas aburrir untat. A spanyol ige főnévi igeneve után zárójelben megtaláljuk az esetleges ragozási sajátosságokat. A szótárban használt egyéb rövidítések: ej hat inf f ksz mn nm — = = = = = elöljárószó határozószó infinitivo. -re . -höz . A főnév nemét (m = masculino hímnemű . ~ a / jegy szedő acompañar (el)kísér aconsejar tanácsot ad (akinek: tárgyeset) acontecer történik. / = femenino nőnemű) csak ott jelöljük. meg-. bevégez . -nek .b e . ~ de (+ inf) éppen az imént (történt vmi) academia akadémia acariciar (-icio) (meg)simogat acaso talán accesible megközelíthető. a + inf) véletlenül tesz vmit acomodado jómódú acomodador m . ahol kétséget támaszthat. ~ s e unatkozik acabar befejez. en ~ bőven abundante bőséges abundar bőven van. A rendhagyó igéket csillaggal (*) jelöltük meg . főnévi igenév kötőszó melléknév névmás pl = /. odamegy. dar un ~ megölel abrigar (de) megóv (vmitől) abrigo felöltő. -nál. = v. ragozásuk meg­ található a könyv 309—314. nyitva abogado ügyvéd abolengo eredet. (könnyen) hozzáférhető acceso közeledés acción / cselekedet aceituna olíva. oda­ lép. -nél abanico legyező abierto nyitott. hanglejtés. Az -o végű főnév hímnemű. személyében adjuk meg. az -a végű nőnemű l A spanyol ige főnévi igenévi alakja mellett a magyar jelentést a szótárak szo­ kásához híven a kijelentő mód jelen idejének egyes szám 3. los ~ s a nagyszülők abundancia bőség. . tövis absolutamente teljességgel. -hez. valami a címszót ismétli a (ej) -nak. terhére van (akinek: tárgyesel) . éppenséggel absoluto önálló abstraído gondolatokba merülve.SPANYOL-MAGYAR SZÓTÁR E szótár a Bevezetésben és a 36 leckében előfordult valamennyi spanyol szót tartalmazza. megesik acontecimiento esemény acordarse (me acuerdo) emlékszik vmire (de) 347 . -ra. vmi = ~ = plural. hang­ súlyozás) acentuación / hangsúly aceptar elfogad acerca de (ej) illetően. lapján. olajbogyó acento hangzás. származás abrazar választ (pálgát) . a világ­ tól elvonatkozva abuela nagyanya abuelo n a g y a p a . felől acercarse (a) közeledik. bővelkedik (amiben : de. -hoz. (téli)kabát abril m április •abrir (abierto) kinyit abrojo csalán. = vki.

ké­ sőbb adelgazar lesoványodik además azonfelül. en voz alta hangosan altura magasság aludir céloz. ráz agosto augusztus agradable kellemes agradar jólesik. más ~ de (ej) -on t S allí ott . ~ más még valami(t) alguien valaki algún. tárgyeset) afable nyájas(an). dott advenimiento trónralépés adverbio határozószó adversario ellenfél advertir (advierto) megjegyez. más «. ~se borotválkozik aficionado vmit szerető. megtakarított pénz aire m levegő aislar elkülönít. amiért: tárgyeset) agradecido hálás agrícola mn földművelő agrio savanyú agua víz aguardar vár (ige) agudeza éleselméjűség. algunas néhány alma lélek almacén m áruház . tener alquilado bérel alrededor (hat) körül. kiváló admirar megcsodál admitir megenged. hogy ¡adiós! isten veledl adjetivo melléknév admirable csodálatra méltó. nyer aduana vám(hivatal) adusto szigorú. valamely. alemana német alfabeto betűsor. megfojt: vízbe fúl ahora most. de ^ környező . ábécé álgebra algebra. folyamodik vkihez (a) acuerdo egyezmény. némi. elszigetel ajedrez m sakk(játék). barátságos(an) afectuoso szívélyes afeitar borotvál . másé al = a + el alabar dicsér. kedvelő . por -v egyelőre. felverődik (j»Qítí allá ott. körbe. ~se (de) dicsekszik (vmivel) alargarse elhúzódik alarma riadó alba hajnal albañil m kőműves alborada hajnal alborear hajnalodik alboroto zajos vidámság. utolér alcoba hálófülke alcohol m alkohol. kissé .előbb(re). raktár almendra mandula almendro mandulafa almohada párna alojamiento elhelyezés. kedvel vmit afirmar állít. keserűség acto felvonás . ~ de (ej) vmi körül alto magas . elszállásolás alquilar bérel. jugar al ~ sakkozik ajeno idegen. mogorva. figyel­ meztet. felhívja figyelmét (akinek. azonkívül. besavanyo. tetszik agradecer (-ezco) megköszön. estar ~ (a) hozzá van szokva (vmihez) acostumbrar szokott acrimonia érdesség. nyílás ¡ah! ó! ahí ott (a measzólltott személynél) ahogar vízbe fojt. eltűr adoptar elfogad adquirir (adquiero) szerez. megerősít África Afrika afueras / pl környék. de ~ rendben van acusado vádlott acusar (de) vádol (vmivel) acusativo tárgyeset adelante előre. en las ~ de vminek a környékén agitar lenget. f fürdővendég 348 agujero lyuk. ~ de azonfelül.acostarse (me acuesto) lefekszik acostumbrado megszokott. vidám zaj álbum m album alcanzar elér. oda. en algún sitio valahol algunos. alguno valaki. jabón de ~ borotva­ szappan . actor m színész actriz / színésznő acudir eljön. néhány. ~ bien nos hát ahorcar felakaszt ahorro takarékosság. falusi alegrarse (de) örül (vminek) alegre vidám alegremente vidáman alegría öröm Alejandro Sándor alemán. ser ~ a szeret. szesz aldea falu aldeana parasztleány aldeano paraszt. utal alumna tanulólány alumno tanuló alusión / célzás alzarse felemelkedik. szellemes mon­ dás agüero jóslat águila sas agüista m. számtan algo valami(t) . fordul. hálás (akinek: a . máquina de ~ borotva­ készülék .

' lángol argelino algíri (Argel m Algír) Argentina Argentina argentino argentin argüir (arguyo) vitatkozik armario szekrény armonioso dallamos arquitecto építész arquitectura építészet arrancar elindul arrastrar maga után húz. ¡que os aproveche! váljék egészségetekreI aproximarse közeledik apuesta fogadás apuntar súg aquel. con ~ előbb. zakó americano amerikai amiga barátnő amigo barát amo gazda. intelem amor m szeretet. színtelen apagar elolt aparador m pohárszék. aquélla az aquello az aquellos. n y e r . szellem. lo *~ posible lehetőleg minél előbb . tág(as) andaluz. ebédlőszekrény aparato készülék aparecer (-ezco) előtűnik. ~ que m i e l ő t t . ~ todo mindenekelőtt. cuanto ~ minél előbb . tener ~ s bátor aniversario évforduló anoche tegnap este v. vonszol 349 . aragonesa aragóniai árbol m (élő)fa arco ív arder ég. mn állati ánimo lélek. sürget aprender megtanul apresurar siettet.ama háziasszony. ~ (de) (ej) előtt anticipación / előleg. -a andalúziai andar jár. ~ de casa a ház úrnője amabilidad / kedvesség amable kedves. un año ~ egy évvel ezelőtt. bejelent añadir hozzátesz. előzetes antes (hat) előbb . mielőtt. eped vmi után (tár gyesét) ante (ej) e l ő t t . ~se siet aprisa sietve. adoma.megbecsül apremiar szorít. elsősorban anteanoche tegnapelőtt este anteayer tegnapelőtt antemano . de ~ előre. megy andén m peron Andrés m András. szerelem amueblado bútorozott Ana Anna anacronismo anakronizmus ananá ananász ancho széles. de < innen — ara oltár. aquellas azok a aquéllos. támogatás apreciable észrevehető. bátorság . en ~ s de javára árabe arab Arabia Arábia Aragón m Aragónia aragonés. aquéllas azok aquí i t t . mind a ketten América Amerika. letesz (vizsgát) aprovechar (fel)használ. hozzáfűz añadidura hozzáfűzés. hasznára v a n . Endre anécdota / anekdota. el ~ (be)esteledés. por -~ tetejébe. gyorsan aprisionar magába zár. korábban. előre antiguo régi. vágyódik (ami után: tárgyeset) anillo gyűrű animación / élénkség. cipel. éjjel anochecer esteledik. rövid történet anfitrión m vendéglátó gazda Angela Angela anhelar óhajt. ráadás. halogat aplicación / szorgalom aplicado szorgalmas apoderarse (de) hatalmába kerít (vmit) apostar (apuesto) fogad (amibe: tárgyeset) apoyo segítség. ráadásul ^ año év apagado tompa. éjjel. ház ura amonestación / intés. megjelenik apasionado szenvedélyes apenas alig apercibir(se) észrevesz apetito étvágy apetitoso étvágygerjesztő aplauso taps aplazar elhalaszt. jelentős apreciar . gazdasszony. aquella az a aquél. előzetesen anterior előbbi. al ~ virradat­ kor. elfoglal aprobar (apruebo) megállja helyét. hajnalban amarillo sárga ambos. ~ del Sur DélAmerika americana kabát. alkonyodik . ősi Antonio Anta) Antoñuelo Tóni anual évi anunciar hirdet. anteanoche tegnapelőtt este v. ambas mind a kettő. alkony anónimo névtelen anotar feljegyez ansiar (ansio) vágyódik. forgalom animal m á l l a t . szeretetre méltó amanecer nappalodik.

j ó . lift ascua izzó szén v. vissza. habár. noha. segít. m — jó. ~pues így h á t . kék ég B bachillerato érettségi bailar táncol bailarín m táncos bailarina / táncosnő baile m tánc bajar lemegy. merészel arroz m rizs arte m művészet articular tagolva ejt articulo cikk. személypoggyász beber iszik becerro tinó Bélgica Belgium bello szép '"bendecir (bendigo) megáld berlinés. sem aún még aunque ámbár. fel arriesgarse veszélynek teszi ki magát. leenged bajo alacsony. prestar ~ a ügye) vmire. ámulatba ejt asombro csodálat. eléggé bastar elég basura szemét. las finas atenciones kedves figyelmesség atender megvár. ütközet batir ver. (ej) alatt. ily módon . törődik (akivel: tárgyeset) atentamente figyelmesen atento figyelő. < que jóllehet. fasor averiguar kivizsgál aviador m repülő. el ~ kékség. rendben van . javak . névelő Arturo Artúr asado sült ascensor m felvonó. pilóta avión m repülőgép aviso hír. csillagkép asturiano asztúriai asunto ügy. olyan . ilyen. berlinesa berlini biblioteca könyvtár bien jól. ámulat aspecto külső. arcszín . alá balde : en ~ hiába Baleares . is autobús m autóbusz automático önműködő 350 automóvil m autó autor m szerző auxilio segítség ave / madár avenida út. unos días ~ né­ hány nappal előbb atravesar (atravieso) átszel. leszáll. még h a . fürdőkád barato olcsó barba szakáll barca csónak barco hajó barriga has. nógat arreglar kitakarít. bank bandera zászló bandido bandita banquete m bankett bañarse (meg)fürdik baño fürdő . rendbe hoz. . ámulok asombrar elképeszt. a m i ~ véleményem szerint ¡ay! ó! ó jajl ayer tegnap ayuda segítség ayudar segít (akinek: tárgyeset) azúcar m (f) cukor j ~ en polvo porcukor azul kék . szintén asistir jelen v a n . kiszolgál. estar ~ figyel Atlántico Atlanti atrás hátra. cubo de ~ szemetes vödör bata hálóköntös. úgy. levesz. . ~ que mihelyt Ásia Ázsia asiento ülőhely. jóllehet. no ~ még . . fokozódik aumentativo nagyító aun még . parázs asegurar biztosít asemejar hasonlóvá tesz asesino gyilkos así így. pocak barrio külváros . . las islas ~ a Baleári szigetek banana banán banco pad . (elren­ dez . dolog atar megköt atención / figyelem . muy ~ (nagyon) helyes. figyelmes . vagyon. is . (hat) eleget. . értesülés. leemel. napsütötte asombrado elámult.¡arre! gyű te! arrear hajt. részt vesz (ahol: a) asno szamár asoleado napos. érdes astro csillagzat. eso no está ^ ez így nincs rendjén. de ~ külvárosi bastante (mn) elegendő . ülés asimismo ugyancsak. elintéz arrepentirse (me arrepiento) megbán (amit: de) arriba fent. ápol. estoy ~ meg va­ gyok lepve. üt baúl m (nagy) bőrönd. látvány áspero durva. házikabát batalla csata. . átmegy (amin : tárgyeset) atreverse (a + inf) merészel vmit tenni atribuir tulajdonít aula előadóterem aumentarse növekszik.

v. bolond ember boca száj.muerto meg­ hal café m kávé. (be)cserél. ur. bilincs caer (caigo. minden egyes. postaláda C caballeresco lovagi caballero lovag. caerse (le)esik. ~ dia mindennap. ~ de dormir hálóing campanilla csengő campesino falusi ember. gyalogol. en el — vidéken can m kutya Canarias / pl Kanári szigetek canario kanárimadár. megveti az ágya­ kat cámara szoba camarada m. / énekes(nő) cantar (meg) énekel cántaro. iskolatárs. vándorol camino út. menet­ jegy biografía életrajz bisabuelo dédapa bisiesto szökőbisutería díszmű. caes). ki)fáraszt. en ~ de keresésében buscapié m cselfogás buscar keres butaca zsöllye. mn mezei campo mező. köcsög canto ének(lés) caña nád. mun­ katárs camarera /. ékszeráru Blanca Blanka blanco fehér blanquear kimeszel bobo buta v. helyes borla pamacs borracho részeg borrico szamár. en el < útközben. kabin cambiar (be)vált. buta ember bosque m erdő bostezar ásít bota csizma botella üveg bóveda boltozat Brasil m Brazília brazo kar breve rövid. terület. ~. poggyász (darab) buque m hajó Burdeos m Bordeaux burlarse (de) kinevet. ~se elfárad cantante m. hacer las ~ s be. < de — ahorros takarékpénztár cajetilla kis doboz. nevet (vkin) burlesco humoros burro szamár busca keresés. por la ~ az utcán callejón m szűk utca. estarse quedando ~ kopa­ szodik calzado cipő. csúcs. — ~ de su casa az úton hazafelé ponerse en ~ elindul. tengo ~ melegem van caluroso forró calvo kopasz. paraszt. múlva. cserébe caminar megy. al ~ de végén. utazás. en ~ viszont. estar en ~ ágyban fekszik. se me hace la ~ agua összefut a nyál a számban bocado falat boda menyegző boga. tenga la ~ de legyen olyan jó bonito csinos. támlásszék buzón m levélszekrény. rövidesen brotar rügyezik Bruselas m Brüsszel buen. — dormido elalszik. vidék. belépőjegy. megváltoz­ tat cambio csere. váltás. lábbeli calle / út.billete m bankjegy. kávéház caja láda. al fin y al <> végeredményben -- cada mindegyik. de ~ dia mindennapi cadena lánc. bueno jó buey m ökör bufón m udvari bolond bulbo hagyma bulto csomag. cantarillo korsó. kassza. en ~ rövid idő alatt. ágyúzás capaz (de) képes (vmire) capilla kápolna •351 . m vminek a feje cabildo káptalan cabo vég. föld. sikátor cama ágy. fel­ szolgáló camarote m hajófülke. fűszál cañón m ágyú cañonazo ágyúlövés. doboz. salir a pedir de ~ pompásan sikerül. kis csomag cajón m fiók. camarero m pincér(nő). f elvtárs. uram caballo ló cabello hajszál •caber elfér cabeza fej. útnak ered camisa ing. fiókos szekrény calaverada ostoba tréfa calcetín m zokni caldo húsleves calidad / minőség caliente meleg califa m kalifa calor m meleg. / ~ / teringettét! candente izzó canícula kánikula cansado fáradt cansar (el-. jut. pénztár. utca. estar en ~ divatos bolsillo zseb bombón m praliné bondad / jóság.

fog cazar vadászik . toda ~~ (de) castillo vár. tiszta. levélhordó cesto kosár. no cine m mozi ciruela szilva hacer ningún ~ ügyet sem vet vkire cita találkozó (részes eset) ¡cáspita! teringettét! citarse találkozót beszél meg castaño gesztenyebarna ciudad / város castellano kasztili ai. rárak közel. férjhez megy . rakomány cerca de (ej) mellett. ~ que. por ~ bizto­ san . mintegy carao hivatal. hirdetőoszlop szűnik cesta kosár cartera pénztárca cartero postás. katalóniai cliente m vevő Catalina Katalin clima m éghajlat club m klub Cataluña Katalónia cobre m réz catálogo árjegyzék cocer (cuezo) főz catedral / székesegyház cocina konyha católico katolikus cocinar főz Cáucaso Kaukázus cocinera szakácsnő causa ok. közelében . bicegő 352 . kastély mindenféle.. ~se kefél cárcel / börtön cepillo kefe . hirdetmény cesar abbahagy. biztos. rabszolga ~ comedor étkezőkocsi caza vadászat coger (cojo) (Je)szed. ciertamente természetesen casco cserép . disznó cereales m pl gabonafélék Carlos Károly cerilla gyufa carne / hús cero zérus caro drága cerradura (ajtó) zár carrera (élet)pálya cerrar (cierro) becsuk. megül. cég . catalana katalán. megszüntet. vesz. para el ~ de que arra cinc m cink é az esetre. f főváros célebre híres capitel m oszlopfő cena vacsora capítulo fejezet cennr vacsorázik caprichoso szeszélyes centavo fillér (a peso Hzázadrésze) captar felfog. jcielos! szent égi cien száz en ~ de los Varga Vargáéknál cieno iszap. itthon . képes . ~ de papeles papírkosár casa ház . ha . • en ~ otthon. megért central közép-. spanyol claro világos. hallarse en el ~ de cinco öt abban a helyzetben van. középső. más ~ közelebb carga teher. kártyalap cartel m plakát. por -« vélet clásico klasszikus " lenül clavo szeg catalán. h a . casada' férjezett científico tudományos casar kiházasít casarse egybekel . egyidejűség azonossági igazolvány cojear biceg. cauteloso óvatos cautivo fogoly. szilánk cigarrillo cigaretta casi majdnem. cielo é g . torzrajz cerciorarse de megbizonyosodik vmíről cariñoso Kedves cerco kör Cari ¡los Karcsi cerdo sertés. állás . meg­ cartelera plakát. akit: eon) cierto bizonyos . elfog cohibición / gátlás cédula igazolvány .capital m tőke . (tan)óra . . ~ cama hálókocsi. sántít celebrar ünnepel. központi carabela kisebb vitorláshajó centro közép. közepén carbón m szén cepillar. en el ~ a közé­ ¡caramba! teringettétI pen. (nagyon) örül cojo sánta. ~ ! hát persze! Castilla Kastília clase / osztály . előidéz coche m kocsi. en el — de que fel­ cigarro szivar téve. <-s de dientes fogkefe cardinal tő. szinte caso eset. nőül ciento száz vesz (akihez. otra ~ (de) másféle casualidad 1 véletlenség. sár casado nős . ügy : a "~ dí miatt cocinero szakács causar okoz. ~ personal személy­ coincidencia egybeesés. bezár carreta szekér cerveza sör carta levé). rakomány cercano közeli caricatura karikatúra. (hal) cargar megrak. número ~ tőszámnév cerca közel. központ.

amint. . együttérez (akivel: lárgyeset) compañero társ . kontinentális conlincnle m kontinens. vesz comprender m e g é r t . magaslat colocación / elhelyezés. magába foglal compuesto összetett común közös . többnyire con (ej) -val. szerzemény compota befőtt compotera befőttes tányér compra vétel. állás colocar elhelyez Colonia Köln . fogalmazvány . con). adottság. jelentős. las ~ s vásárolt holmi . képez construcción / (fel)építés construir (construyo) épít consultar tanácsot kér (akitől: tárgyeset) consumar véghezvisz. vidék. fogalom 23 Spanyol nyelvkönyv — 6614 concernir (concierne) illet. vmivel kezdi comer eszik comerciante m kereskedő comercio kereskedelem. ~ de escuela iskolatárs comparación / összehasonlítás comparativo összehasonlító. a ~ lelkiisme­ retesen concienzudo lelkiismeretes concluir (concluyo) következtet condenar (el)ítél condición / helyzet. . elmesél. mn fel­ tételes condiscípulo osztálytárs conducir (conduzco) (el)vezet conducta magaviselet conejo nyúl confecciones / pl készruha confesar (confieso) bevall confiar (confío) megbízik vkiben (en) confundir összetéveszt. ~ por vmin v. en ~ összesen conmigo velem conocer (conozco) ismer. ~ gris szürke színű. nyilvánvaló constipado nátha constituir (constituyo) alkot. a ~ de (que) azzal a feltétellel. nehéz composición / dolgozat. rendes. ~ si mintha csak ¿cómo? hogyan? milyen? ¿ ~ está? hogy v a n ? ¿ ~ e s o ? hogy-hogy ? cómodo kényelmes compadecer (-ezco) sajnál. összezavar congraciarse (con) kedveltté teszi ma­ gát (vkinél) conjugación / igeragozás conjugar (igét) ragoz conjunto. f asztaltárs comenzar (comienzo) kezd (vmit t e n n i : a + iaf). hogy condicional m feltételes mód . . mivel. grado ~ középfok compartimiento fülke compilar összeállít •complacer kérését teljesíti. étkező comensal m. kielégít: ~ s e en örömét leli vmiben complicado bonyolult. (meg)számlál contenido tartalom contento megelégedett. ismerős . cég comestibles m pl élelem cometer elkövet comida ebéd. amikor. köz-. ~ él. kezdődik . vásárlás . casa de ~ kereskedelmi vállalat v. megelégedve (amivel. ~ s e al cuello nyakába csimpaszkodik colina domb. válasz contestar felel. ~ dia vele conceder engedélyez. estoy — de örülök. meg-. vélemény. táj combinado kombinát combinar összeállít comedia vígjáték comedor m ebédlő. illeti conciencia lelkiismeret. -vei. féltétel. minthogy . ír de ~ s bevásárol comprar vásárol. alkalmazás. nevezetes considerar vmilyennek • tekint. lakoma comienzo kezdet. por lo ~ rendszerint. megad concepto gondolat. en lo que concierne a m i . de.col / káposzta cola farok coleccionar gyűjt colega m (munka)társ colgar (cuelgo) (fel)akaszt. befejez consumo fogyasztás contaduría elővételi jegypénztár contar (cuento) elmond. o-se megmarad considerable tekintélyes. sikerül consejero tanácsos consejo tanács conservar megőriz . agua de /-^ kölni víz colonial gyarmati colonizar gyarmatosít color m szín . megismer conocido ismerős conocimiento ismeretség . hogy contestación / felelet. ismeret conque nos hát conquistador m hódító conquistar meghódít conseguir (consigo) elér. vél consolar (consuelo) megvigasztal consonante / mássalhangzó constancia állhatatosság constar (di) áll vmiből. ¿de qué ~ ? milyen színű? columna oszlop comarca m e g y e . válaszol contigo veled continental szárazföldi. ahogy(an) . világrész continuación / folytatás 353 . al — kezdetben como mint.

mn befedett. tanto más ~ que annál is cordillera hegylánc. kitűzött cuadrar megfelel *eonvenir (convengo) megegyezik. lánchegység inkább. kritikus contramaestre m műhelyfőnök crónica krónika contrario ellenkező. óva­ costa tengerpart tosság. ~ más minél corbata nyakkendő több(et). para ~ amíg copa serleg. tener ~ de costar (cuesta) kerül (amibe: tárgyeset) vigyáz vmire. konyhai creación / alkotás. tener en ~ szem cortés udvarias előtt tart. negyedik. elbeszélés corto rövid cuerdo okos. állandó. kávéskanál corrientemente folyékonyan cuchillo kés cortar vág. la ~ aki. aratás cuestionario kérdőív coser varr cuidado gond. kar / mos? hányadika van ma? ¿ ~ s años coronar koronáz. vétség cuñado sógor curar meggyógyít crisis / (las crisis) válság 354* . dar ~ gondot okoz. teremtés cultivar művel crecer (crezco) nő.continuar (continúo) folytat cristalería üvegáru continuo folytonos. meg­ cuadro kép felel cual. kifogásol de nem ellenzi crítico bíráló. pohár ¿cuándo? mikor? copla. kocka corrida (de toros) bikaviadal *cubrir befed (amivel: de) corriend(it)o szaporán cucurucho papírzacskó corriente folyó. do ~ . siet cubierto teríték. megnő culto művelt creer hisz cultural kulturális cría tenyésztés cumpleaños m születésnap criada szolgáló cumplir teljesít. az crítica bírálat ellene szóló érv. figyelem. négyszögletes convenido megbeszélt. számla. corregir (corrijo) kijavít un ~ de kilo negyed kilo correo. befedve correspondencia levelezés (amivel: de) correspondiente megfelelő cubo vödör. bátorság ~ antes minél előbb. köb. en ~ que mihelyt. no tener nada en ~ criticar bírál. közvetlen amely conversación / társalgás ¿cuál? (¿cuáles?) melyik? milyen? conversar társalog cualidad / tulajdonság convidado vendég. rendben cuchara kanál van cucharilla kiskanál. állandóan Cristo Krisztus Cristóbal Kristóf contorno körvonal contra (ej) ellen. meghívott cualquier bármely cooperativa szövetkezet cuando amikor. fel-. negyed. gondosság. szalad. / ~ / helyes. con­ cristiano keresztény tinuamente folytonosan. coplilla versike cuanto amennyi. fn cl ~ hátrány. lakás. jpech cuaderno füzet convencer (convenzo) meggyőz cuadrado négyzet-. el ~ . áthúz contratiempo kellemetlenség. betölt. gondoskodik vmiről costumbre / szokás. corazón m szív. <~ si mintha csak. más de la ~ a kelleténél cortesano udvaronc több(et) cortina függöny cuento mese. correos m pl posta euatro négy correr fut. por el ~ viszont. pontos cuarto m szoba. el-. értelmes cosa dolog cuerpo test cosecha termés. ráteszi a koronát tiene? hány éves? correcto helyes. cronológico időrendi ellenben cruzar keresztez. mert cordón m zsinór ¿cuánto? mennyi? hány? ¿a ~ s estacoro kórus. levág cuello nyak Corte / (királyi) udvar cuenta számolás. felnevel cuñada sógornő crimen m bűn. como de < mint cuidadoso gondos — rendesen culebra kígyó cotidiano mindennapi culinario konyha-. inas cuna bölcső criar tenyészt. végez criado szolga. conversable barátságos.

es ~ vagyis . -ről. rászánja magát décimo tizedik •decir (difjo. baj . -bői .é . alá deber tartozik . ni que ~ tlcnc ehhez szó sem fér decisión / elhatározás. kell . tener la curiosidad de kíváncsi(nak lenni) vmire curioso kíváncsi (amire : por) curso tanfolyam . elintéz despacho iroda. ~ hace óta .que ellenére. elhagy. -ból v a l ó . -ból. ~ a la calle az utcára nyílik (ablak). nevezetesség. año de ~ rossz (terméketlen) év •dar (doy. chino kínai Chipre m Ciprus chiquito kisfiú. vágy. . gondatlanság desde (ej) -tói. . ~. de . kijelent. m jog desagradable kellemetlen desaparecer (-ezco) eltűnik desayunar (se) reggelizik desayuno reggeli . -nek a . kitűnik desconocido ismeretlen descubridor m felfedező descubrimiento felfedezés •descubrir (descubierto) felfedez descuidar elhanyagol descuido hanyagság. ó t a . árusít. sürgöny despecho. ¿qué hay de ~ ? mi van reggelire ? descalzo mezítláb descansar pihen descanso pihenés descollar (descuello) kimagaslik. elvégez. a la derecha jobbra . ~ entonces azóta.curiosidad / kíváncsiság . -tői. -ról. los ~ a többiek demasiado túl. teendő débil gyenge decadencia hanyatlás decena tíz darab decente illő decidirse elhatározza. túlságosan democracia demokrácia demostrar (demuestro) kimutat demostrativo mutató denominación / elnevezés dentro de fej) ~ o n belül . . cuya amelynek a Ch chapucero kontár chapurrear töri a nyelvet chaqueta kabát. bizonyára.ű . ~ s e kelet­ kezik. . en el ~ del día a nap folyamán cuyo. látnivaló . das) a d . folyamat. departamento fülke depender függ dependiente m alkalmazott. rendes. pici Chile m Csile chileno csilei China K í n a . mn kicsi. mn picike chiste m vicc. m kötelesség. como se debe helyénvaló. zakó charlar cseveg. gépkocsivezető choza kunyhó. fecseg Checoeslovaquia Csehszlovákia chico kisfiú . hacer un « — tanfolyamra jár . viskó D dama hölgy Danubio Duna daño kár. kiszolgáló deporte m sport derecho jobb(oldali). . tréfa chiva kecske (gida) chocolate m csokoládé chófer m sofőr. dices) mond. hiba dejar h a g y . ~ de f+ inf) abbahagy v m i t . . estar por ~ előtte áll. óhajt desempeñar ellát. vékony delicia élvezet delinquir (delinco) kihágást követ el demás .t ó i . -ig deambular andalog debajo de fej) alatt.en elkezd vmit tenni dativo részeshatározó eset datos m pl adat(ok) de (ej) -nak a. no ~ de f+ inf) folyton tesz vmit del — de + el delante elül. vizsgát tesz . ~ de való­ színűleg. a ~. óhaj desesperarse kétségbeesik desgraciado szerencsétlen desistir (de + inf) abbahagy (vmit) despacio lassan despachar elad. egyenes(en). dacára despedida búcsú despedirse (me despido) elbúcsúzik desperdicio hulkulék desperezarse nyúj Lózkodik 355. támad. hátra van . ~ de fej) előtt delgado sovány. tomar el ~ reggeli­ zik . a . kiüt (tűz) decoración / díszlet(ezés) dedo ujj defecto fogyatékosság. ¿ ~ cuándo? mióta ? desdeñar megvet desdichado szerencsétlen desear kíván. döntés declaración / (vám)bevallási ív . nyilatkozat 9'J* declarar elvámol. elintéz deseo kívánság. szól. -ú. hivatal(i szoba). csöppség . kijelen­ té». . ~ un examen vizsgázik.

despertador m ébresztőóra despertar (despierto) felébreszt; ~sc felébred despierto éber, ébren después (hat) később, azután; jioco ~ kevéssel azután; — de (ej) után; ~ de (que) (ksz) miután destacado kiemelkedő destacarse kiemelkedik, kiválik destrucción f elpusztítás, pusztulás destruir (destruyo) elpusztít, feldúl desván m padlás detallado részletes deteriorar megsért, megrongál determinado határozott detestable utálatos detrás hátul; ^ de mi mögém, mögöt­ tem; un año ~ egy évvel ezelőtt deuda adósság, tartozás devolver (devuelvo, devuelto) visszaad día 7 7 nap; de ~ nappal; en' este ~ 2 * ezen a napon; en pleno ~ fényes nappal; ¡buenos ~ s ! jó napotI diálogo párbeszéd diamante m gyémánt diario mmdfinnapi, mindennapos dibujar rajzol diccionario szótár diciembre m december dicha szerencse; por ~»- szerencsé(m)re dicho, l. decir; m mondás; mn említett; ~~ sea de paso que mellesleg szólva dichoso szerencsés diente m fog diez tíz diferencia különbség, eltérés; nézeteltérés diferente különböző difícil nehéz dificultad / nehézség difundir elterjeszt; ~se elterjed dignidad f méltóság digno méltó diligente szorgalmas diminutivo kicsinyítő dínamo f dinamó dineral m hatalmas pénzösszeg dinero pénz dios (los dioses) isten; ¡gracias a ~ ! hála istennek 1 diptongo kettős magánhangzó diputación f küldöttség dirección f irány directo egyenes director m igazgató; ~ cultural kultúrfelelős dirigir (dirijo) irányít; (meg)címez; intéz (szavakat); ~se a fordul vkihez, megy vhova disco lemez discurrir elgondolkozik, ábrándozik discutir megvitat; vitatkozik

disertación f értekezés disgusto veszekedés, viszály; utálat •disolver (disuelvo; disuclto) felold disparar elsüt, kilő dispensar megbocsát; felment •disponerse (me dispongo; dispuesto) készül (vmit tenni: a -+- inf) disposición f rendelkezés disputar megvitat distinguido disztingvált, előkelő distinguir (dislingo) megkülönböztet; ~se kiemelkedik, kitűnik (amivel: por) distinto különböző, külön(álló); világos, érthető distracción f szórakozottság distraído szórakozott diuturno hosszadalmas diverso különböző, különféle divertirse (me divierto) szórakozik dividir feloszt divino isteni, égi doble kettős, dupla docena tucat doctor m doktor, orvos documento okmány doler (duele) fáj, sajnál dolor m fájdalom domingo vasárnap Domingo Domonkos Don (keresztnév előtt) úr donde ahol; a ~ ahova; de - ~ ahonnan ¿dónde? hol? ¿ a ~ ? hova? ¿de ~ ? honnan? ¿por ~ ? 'merrefelé? doña -né, asszony dormir (duermo) alszik; ~se elalszik dos két, kettő dolar ellát, elhalmoz; megáld dovela boltozatkő drama m színmű, dráma dramático drámai, színműducado arany (pénz) duda kétség; sin ~ kétségtelenül, biz­ tosan; poner en ~ kétségbe von dudar kételkedik dueño tulajdonos, úr, gazda; es usted ~ természetesen! dulce édes; m édesség durante (ej) (ideje) alatt; -on át durar tart (ideig) duro mn kemény; m spanyol pénzegység (5 pezeta) E e és ebrio részeg, -megrészegült (amíioT: de) eclipsar elsötétít, elhomályosít económico takarékos; gazdasági economizar takarékoskodik echar dob, vet, hajít; önt (pohárba); ~ un sueño alszik egyet; ~ del

356*

empleo állásából kidob ; ~ los dien­ tes fogzik ; ~ a llorar sírni k e z d ; ~ medias suelas megtalpal ; ~ humo füstöl; ~ a perder tönkretesz ; ~~ un pitillo elszív egy cigarettát; ~ las cortinas le- v. eléhúzza a függönyt; ~ barriga pocakot ereszt; ~ tierra a fátyolt borít v m i r e ; ~ de ver meg­ lát, észrevesz ; ~ sapos y culebras átkozódik, kígyót-békát rákiált; ~ de menos nélkülöz, hiányol ; ~ s e neki­ lát, vetődik; —se a dormir lefekszik aludni edad / életkor edificar (fel)épít edificio épület Edmundo Ödön eficaz hatékony ¡eh! hejl ejecutar végrehajt, véghezvisz ejemplar példás ejemplo példa ; por ~ például ejercer (ejerzo) gyakorol; folytat, űz (mesterséget) ejercicio gyakorlat ejercitarse gyakorolja magát el (névelő) a, az él m ő elección / választás elegir (elijo) választ, kiválogat elevado magas elogiar magasztal, dicsér ella / ő ellos, ellas ők emancipar önállósít embajador m nagykövet embargo ; sin ~ mégis, ennek ellenére ; sin ~ que annak ellenére, hogy Emerico Imre eminente kiváló emisora adóállomás emoción / izgalom ; felindulás, megin­ dultság empeñarse kötelezi m a g á t ; kitart (ami mellett: én) emperador m császár empezar (empiezo) (el)kezd (amit: a + inf) ; kezdődik empleado alkalmazott, tisztviselő emplear felhasznál, alkalmaz empleo állás, alkalmazás ; használat emprender vállalkozik (amire: tárgyeset) ; ~ un vlnjc útra kel empresa vállalat cn (ej) -ban, -ben ; -ba, - b e ; ~ tres días három nap múlva enamorado szerelmes; estar ~ (a, de) szerelmes (vklbe) enamorar szerelmet ébreszt (akiben: tárgyéul) encadenar láncra ver encarnlriitrKe elindul encantado elbűvölt, elbűvölve

encargado megbízott; ~ del guardar­ ropa ruhatáros encargar megbíz ; ~ s e elvállal, magára vesz encarnado vérvörös encarnar megszemélyesít encendedor m öngyújtó encender (enciendo) meggyújt encendido vérvörös encima fent, felül, rajta ; de ~ fentről, felülről; tener dinero <~~> varr nála pénz encontrar (encuentro) talál, találkozik (akivel: tárgyeset) ; ~ s e van, találja m a g á t ; találkozik (akivel: con) ~ s e bien jól érzi magát encuentro találkozás enemigo ellenség energia energia enero január enfadar bosszant, ingerel ; estar enfadado con haragszik vkire enfermar megbetegszik enfermo b e t e g ; ponerse ~ beteg Jesz, megbetegszik enfrente de (ej) -val szemközt, -val szemben engañar becsap ; ~ s e téved engordar (fel)hízlal; meghízik engrandecerse emelkedik, nagyobbodik enjabonar beszappanoz enojarse (de) bosszankodik (vmi miatt) . megharagszik enorme óriási , Enrique Henrik ensalada saláta ensancharse (ki)terjeszkedik enseguida azonnal, rögtön enseñar m u t a t ; tanít, oktat (amire: entender (entiendo) (meg)ért; ~se ért (amihez: en) ; -~se por sí mismo magától értetődik enterarse értesül entero egész entonces akkor, akkor hát; ekkor; desde ~ azóta entrada bemenet, belépés; bevétel, jövedelem ; el visado de ~ beutazási vízum entrar belép, bemegy (ahova: en) entre (ej) között, közt, közé; ~ ellos maguk közt, köztük entrecruzar keresztbe rak, egymásba fon entregar átad, szentel entretanto ezalatt, azalatt entretenerse (me entretengo) szórakozik (amivel: en) enviar (envío) küld, elküld envolver (envuelvo; envuelto) begön­ gyöl, becsomagol epigrama m epigramma

a + inf)

357

estampilla bélyegző; (Dél-Amerika :) bélyeg estancia birtok, farm (Latin-Amerika' ban) ; szoba ; tartózkodás estanco dohányosbolt estaño ón *estar (átmenetileg) van, t a r t ó z k o d i k ; está bien rendben van estatua szobor este m kelet este, esta ez a ; esta noche ma este, ma éjszaka éste, ésta ez Esteban István estenografía gyorsírás estético esztétikus estilo stílus estilográfica töltőtoll esto ez estómago gyomor estos, estas ezek a éstos, éstas ezek estrecho szűk, szoros estrella csillag estropear megnyomorít, tönkretesz estudiar tanul estudio tanulás, t a n u l m á n y ; dolgozó­ személynél) szoba ése, ésa az ott (a megszólított személynél) estufa kályha esencia lényeg ; esszencia Europa Európa esencial lényeges, szükséges, legfőbb esforzarse (me esfuerzo) iparkodik, eről­ Eva Éva ködik evidente nyilvánvaló eslavo szláv evocar felidéz exacto pontos, precíz esmero gond, gondosság eso az, az ott ; a ~ de las seis hat óra examen m (los exámenes) vizsga examinar megvizsgál, ellenőriz tájban «sos, esas azok a (a megszólított személy­ Excelencia ő kegyelmessége excelente pompás, kiváló nél} ésos, ésas azok ott (a megszólított sze­ excepto que ha csak nem, kivéve mélynél) ha espantoso szörnyű, rettenetes exclamar felkiált, kikiált España Spanyolország ex-compañero volt társ español spanyol : m spanyol nyelv, excursión / k i r á n d u l á s ; hacer una ~ ' spanyol férfi ; en ~ spanyolul kirándul excusa mentség especialista m, / szakember excusar kiment ; bocsánatot kér espectáculo színdarab, előadás espejo tükör exigir (exijo) megkövetel espera várás, várakozás; sala de ~ existencia lét(ezés) váróterem existir van, létezik esperanza remény éxito siker, eredmény esperar vár ; remél expensas / pl költség(ek); a ~ de költespíritu m szellem, lélek ségére, rovására espiritual lelki explicar megmagyaráz esponja szivacs exportación / kivitel, export esposa hitves, feleség extender (extiendo) kiállít; ~ s e kiesquina (utca)sarok terjed estación / évszak ; állomás extranjero külföldi, k ü l - ; m külföld ; estado állapot, helyzet; r a n g ; Estado en el ~ külföldön ; al ~ külföldre állam ; Estados Unidos .Egyesült extrañarse csodálkozik (amin : de) Államok extraño furcsa, különös estafador m szélhámos extraordinario rendkívüli, különleges ; estafeta fiók (hivatal) ; <-~ de Correos en horas ~ a s túlórák alatt postahivatal extraviarse (me extravío) eltéved época időszak, korszak epopeya eposz, hősköltemény equilibrio egyensúly equipaje m poggyász equivocarse téved erigir (erijo) felállít, létesít; tesz vinivé (en) Ernesto Ernő errante bolyongó errar (yerro) téved ; bolyong error m tévedés, hiba esbelto karcsú, nyúlánk escalera lépcső escándalo botrány escapar elszökik, elfut escaparate m kirakat escena jelenet; szín, színpad escoger (escojo) (ki)választ escolar iskolai esconderse elbújik •escribir (escrito) ír escritor m író escritorio íróasztal ; iroda escuehar (meg)hallgat escuela iskola ese, esa az a (a megszólított 358

follaje m lombozat fonda vendéglő, fogadó ; büfé, étterem fábrica gyár fondista m vendéglős, fogadós fabricación / gyártás, készítés fondo fenék, mélység; al ~ a végében fabulista m állatmese-író fontanal (mn) forrás­ fabuloso mesés forma alak, forma ; de todas ~ s min­ fácil könnyű denesetre factura számla formar képez, alkot facultad / fakultás, szak fortuna szerencse, vagyon falso hamis forzoso kényszerű falta h i b a ; hiány, mulasztás; sin ~ fosforera gyufásdoboz foto / (las fotos) ; fotografía fénykép feltétlenül, biztosan, hibátlanul ; hacer ~ kell, szükséges ; por ~ de fotográfico fényképezőfracasar csődöt mond, megbukik mejor jobb híján francamente igazán, valóban faltar hiányzik francés, francesa francia familia család Francia Franciaország famoso híres Franciseo Ferenc fantasía képzelet, ábránd(ozás) franqueo bérmentesítés, portó fardo teher, bála frase / mondat fatalidad / végzetszerűség favor m szívesség, kegy ; por ~ kérem ; frasquito kis üveg ¿me haces el ~ de . . .? leszel szí- frecuencia gyakoriság ; con ~ gyakran *frcir (frío ; frito) zsírban kisüt ves . . . ? frente m front, arcvonal ; / homlok ; favorito kegyelt, kegyenc en ~ de vmivel szemben ; ~ a (ej) fe / hit vmivel szemben febrero február fresco friss felicidad / boldogság felicitación / szerencsekívánat; tele- frío hideg(ség) ; tengo ~ fázom frito sült grama de ~ üdvözlő távirat felicitar kíván (jó ünnepei); gratulál frontera határ fronterizo határos, határ(akinek: tárgyeset) frotar (le)dörzsöl Felipe m Fülöp fruta gyümölcs feliz szerencsés, boldog frutal gyümölcs- ; árbol ~ gyümölcsfa femenino nőnemű, női fruto termés, gyümölcs feo csúnya fuego tűz Fernando Ferdinánd fuente / forrás ferrocarril m vasút fuerte erős festivo ünnepi fuerza erő, erőszak fiado fen) (vmiben) bízó fumador m dohányos, dohányzó fiebre / láz fumar szív, dohányoz fiero kegyetlen, vad fumista m kályhás(mester) fiesta ünnep ; mulat sar? función / (színházi) előadás figura alak, termet ; arc fundar alapít figurarse elképzel furgón m (de equipaje) poggyászkocsi fijarse néz furioso dühös, dühöngő ; heves fijo szilárd, állandó fusil m puska filatelista m, f bélyeggyűjtő fusilazo puskalövés filosofía filozófia fuste m oszloptörzs fin m vég, cél : al ~ végül, a végén, végre ; por ~ végül, végre ; a - «lo futuro jövő, jövő idő ; en el ~ a jövő­ — ben que avégből, hogy ; a ~ e s de végén finca (falusi) birtok, darab föld G fineza figyelmesség fino finom, vékony gala díszruha firmar aláír galgo agár firme szilárd, erős Galicia Galícia (tartomány) ÍÍHICO testi gallardía délcegség flexible hajlékony, rugalmas gallego galíciai flor / virág gallina tyúk florecer (-ezeo) virágzik gana kedv, vágyakozás; toner ~(s) florido virágos, virágzó van kedve; ine cnlran ~ s kedvem florín m forint kerekedik ; si le dará ~ s ha lesz kedve flotilla kis hajóraj

F

359

ganado jószág, állat, marha giintnr ízlik, íze van ; tetszik ; szeret, ganancia nyereség, haszon, előny kedvel ; jólesik ganar keres (pénzt) ; (el)nyer, (kiérde­ giiHlo kedv; ízlés; con (mucho) — mel ; elfoglal, bevesz ; ~se la vida (nagyon) szívesen, (nagy) őrömmel; él vmiből, pénzt keres; ~ a elvesz a < < de todo» mindenki kedvére ; a — vkitől tu ~ ízlésed szerint garganta torok gustoso ízletes garrafa (vizes) palack gas m gáz II gastado elhasználódott gastar költ (pénzt) *habcr (he, habcs) (segédige); bír, gasto kiadás, költség ; los ~ s de viaje birtokol ; << de kell útiköltség habitación / lakás, szoba gato macska habitante m, f lakos gemelos m pl színházi látcső hábito (szerzetesi) ruha general általános ; por lo ~ általában habla / nyelv género nem, fajta; cikk hablar beszél, beszélget; ¡ni ~ ! szó generosidad / bőkezűség sem lehet róla! genovés, genovesa genovai, génuai *haccr (hago; hecho) csinál, tesz; gente / nép, emberek ; mucha ~ sokan ~ frío (calor) hideg (meleg) vaii; geografía földrajz ~ sol süt a nap ; ~ viento fúj a szél ; Gerardo Gellért hace tres días három nappal ezelőtt; germano germán hace poco nemrég, röviddel ezelőtt; gerundio határozói igenév hace mucho már régóta, már régen ; gestión / ügyvitel; lépés(ek); hacer -tat, -tet; ~se lesz vmivé ; ¡qué se le va a ~ 1 mit lehet itt tennil ~es eljár, lépéseket tesz hacia (ej) felé Ginebra Genf hacienda vagyon, földbirtok ; ministro girar forog gloria dicsőség, dicshimnusz de Hacienda pénzügyminiszter glotón m falánk, nagyétkű hacha fejsze, balta gobierno kormány hada tündér, varázslónő golondrina fecske hallar talál : ~se van vhol, találja magát gordo kövér; ponerse ~ meghízik hambre / éhség ; tengo ~ éhes vagyok gorra sapka hambriento éhes gota csepp gracia kedvesség, kegy ; hacer ~ tet­ hárem m hárem szik ; en ~ de vmire való tekintet­ hartarse (de) teleeszi magát, jóllakik (vmivel) tel, kedve szerint, érdekében; ~ s / pl köszönet; muchas ~ s hálásan harto jóllakott; estoy ~ jóllaktam, köszönöm (amit: por); dar las ~ s torkig vagyok megköszön * hasta (ej) -ig; ~ (que) amíg; ~ la grado osztály; fok tarde a délutáni viszontlátásig; gramática nyelvtan j ~ luego! a közeli viszontlátásig! gramo gramm j ~ la vista! a viszontlátásra 1 ~ ma­ gramófono gramofon ñana a holnapi viszontlátásig; (hat) gran, grande nagy; m spanyol nemes sőt; vagy tán grandioso nagyszerű, nagyszabású hay van, vannak ; no ~ nincs, nincse­ granero csűr, magtár nek ; ¿qué ~ de nuevo? mi újság? grano gabona ; szem, mag ; lényeg ; no -w de qué nincs miért; no ~ que nem kell, nem szükséges ; ~ que kell tárgy ; ~ a ~ szemenként hazaña hőstett gratificar megörvendeztet, megjutal­ he van ; ~ aquí itt van, íme ; héteme maz aquí itt vagyok grave súlyos, nehéz hecho tény; esemény griego görög hegemonía hegemónia, uralom gris szürke; ponerse ~ (meg)őszül helada fagy gritar kiált, kiabál helado fagylalt grueso vastag hermana nőtestvér grupo csoport hermano fiútestvér ; los ~ s a testvérek guardarropa m ruhatár ; ruhaszekrény hermoso szép guerra háború guía m (idegen)vezető ; / menetrend ; héroe m hős heroico hősi útikalauz herradura patkó guiar (guío) vezet, irányít 360

herrero kovács(mester) hidalgo nemesember hidropesía vfzkór hiél / epe hierba fű hierro vas ; estufa de ~ vaskályha hija vkinek a leánya hijo vkinek a fia, gyermeke hilado fonás, fonat hilar fon hirviendo forró hispano spanyol historia história ; történet histórico történeti, történelmi hogar m tűzhely hoguera máglya hoja (fa)levél; (papír)lap ¡hola! szervusz! Holanda Hollandia holandés, holandesa holland(i) holgazán, holgazana lusta hombre m ember, férfi; j ~ ! jó emberi öregemi de hiszen 1 hombro váll hondo mély hongo gomba honor m tisztelet honrar megtisztel, kitüntet hora ó r a ; ¿qué ~ es? hány óra van ? a esa ~ akkorára horizonte m láthatár hortaliza zöldség hospital 7 7 kórház 7 hospitalidad / vendéglátás ; dar <> ven•dégül lát hotel 7 7 szálloda 7 hoy ma ; de ~ mai huérfano árva hueso csont huésped m, huéspeda / vendég huevo t o j á s ; ~ pasado por agua lágytojás huir (huyo) menekül, fut humano emberi humo füst humor m kedv, kedély húngaro magyar Hungría Magyarország huracán m orkán I ibérico ibéri, ibériai idea gondolat, eszme ; ötlet ideaÜHta idealista idear tervez, kigondol idéntico azonos, egyforma identidad / (személy)azonosság Idioma m nyelv, idióma iglesia templom ignorar nem tud igual ugyanolyan, egyenlő; mintha csak

~

<l«e

igualdad / egyenlőség ilusión / illúzió, csalódás; hacerse ~ e s áltatja magát ilustre híres, nemes, előkelő imaginarse elképzel imitar utánoz impaciencia türelmetlenség; con ^ türelmetlenül impedir (impido) megakadályoz imperativo felszólító mód imperfecto befejezetlen, folyamatos ; 7 ? folyamatos múlt 7 imperio birodalom, császárság impersonal személytelen •imponerse (me impongo; impuesto) felülkerekedik, úrrá lesz importación / import, behozatal importancia fontosság, jelentőséé importante fontos importar fontos importe m összeg imposible lehetetlen impreciso pontatlan ; nem szabatos impresión / benyomás impresionar hatást gyakorol (amire: tárgyeset) impreso nyomtatvány improbable valószínűtlen ' imprudenza gondatlanság inaccesible elérhetetlen incendio tűzvész inclinarse meghajol incólume ép(en), sértetlen(ül) incomodar zavar, kellemetlen inconveniente alkalmatlan, meg nem felelő ; no tengo ~ részemről nincsen akadálya increíble hihetetlen indecible kimondhatatlan indefinido határozatlan independiente független (amitől: de) indeterminado határozatlan India India indicativo kijelentő ; m kijelentő mód indicio jel indigestión / gyomorrontás individuo egyén, személy indudable kétségtelen indumentaria ruházat industrial ipari Inés / Ágnes inesperado nem remélt, nem várt inevitable elkerülhetetlen infancia gyermekkor infeliz szerencsétlen inferior alacsonyabb ínfimo legalacsonyabb infinitivo főnévi igenév inflamación gyulladás inflexible hajthatatlan ingeniero mérnök inglés, inglesa angol ingresar belép, beiratkozik

361
~-v

inmediato közvetlen, közeli, azonnali inmenso óriási, végtelenül nagy inmortalizar halhatatlanná tesz inocente ártatlan inoportuno alkalmatlan, meg nem felelő inquietarse nyugtalankodik •inscribir (inscrito) beír insigne jeles, kiváló insignificante jelentéktelen insípido ízetlen insistir (en) kitart (vmi mellett), vall (vmit) inspirar belélegez instante 77 pillanat; en un ~ pillanat 7 alatt instrucción / oktatás inteligente okos, értelmes intención / szándék intentar megpróbál, elvállal ; szándé­ kozik interesante érdekes interesarse (por, en) érdeklődik (vmi iránt) interior belső interminable végtelen > internacional nemzetközi 'interrogativo kérdő interrumpir félbeszakít intitularse címet visel, a címe invadir ellep, elözönli invai r m támadó, betolakodó invierno tél; en — télen invitación / meghívás invitado meghívott invitar meghív *ir (voy, vas) megy ; ~ a ver megláto­ gat ;* ~ a ( + inf) rövidesen, nem­ sokára, mindjárt tesz vmit; ~ a ser lesz vmivé ; ~se megy, elmegy Isabel / Erzsébet isla sziget israelita izraelita Italia Olaszország italiano olasz izquierdo bal(oldali); a la ~ a balra J Jabón m szappan jactarse kérkedik (amivel: <io) jaleo zajos vidámság jamás soha (sem) jamón m sonka Japón m Japán jardín m kert jaula ketrec, kalitka jefe m főnök ; igazgató Jerusalén m Jeruzsálem jinete m lovas Jorge m György José m József 362

Joven (Jóvenes) mn fiatal; m fiatal­ ember ; / (serdült.) lány; de ~ mint fiatal, fiatal korában Juan m János Juanu Johanna Judías / pl bab juerga mulatozás, tivornya ; correr una ~ mulat jueves m csütörtök; los ~ minden csütörtökön juez (los jueces) bíró jugar (juego) játszik ; ~ a las cartas kártyázik juguete m játékszer juicio ítélőképesség; bíróság; ítélet Julia Júlia julio július junio június juntamente con -val együtt junto a (ej) mellett, mellé juntos, juntas együtt; egymás mellett(i) justo igazságos, helyes ; úgy van! juventud / ifjúság, fiatalság juzgar megítél; tart vmilyennek K kilo m kiló kilómetro kilométer L la / (névelő) a, a z ; (névmás) őt, azt labrador m paraszt, földműves ladera hegyoldal, lejtő * lado oldal; por este ~ erre(felé); de todos ~ s mindenhonnan; al ~ de (ej) mellett, mellé ladrón m tolvaj, rabló lago tó lamentar sajnál lámpara lámpa lana gyapjú lanar m gyapjús állat langosta sáska lanza lándzsa lanzada lándzsadöfés lanzar dob, hajít; ~se robog, vágtat lápiz m (los lápices) ceruza largo hosszú las / pl (névelő) a, az ; (névmás) őket, azokat lástima kár latin latin latino (mn) latin lavaplatos m tányérmosó lavar mos ; ~sc mosakodik le (névmás) őt, neki; önnek, önt lección / lecke, (tan)óra leche / tej ; café con ~ tejeskávé lechuga fejes saláta

leer olvas Luis 77 Lajos 7 legación / követség lujoso fényűző legar (örökségbe) hagy luna hold legionario légionárius lunes m hétfő ; los ~ minden hétfőn legumbre / főzelék luz / (las luces) fény^; ablak lejos (hat) messze, messzire; ~ de (ej) -tói messze lengua nyelv Ll lento lassú leña tüzelőfa llamada (telefon)hívás león m oroszlán Hamar hív, felhív; kopog; ~-se hivaLeón 7 7 Leó 7 tik, magát nevezi les pl (névmás) őket, nekik ; önöket, llanura síkság önöknek llave / kulcs leso megsértett llegar (meg)érkezik, eljut; ~ tarde későn levantar felemel ; ~ s e felemelkedik, érkezik, elkésik ; ~ a ser lesz, válik felkel; estoy levantado felkeltem, vmivé fenn vagyok llenar megtölt, kitölt; ~se megtelik léxico szótár ; szójegyzék ; lexikon lleno teli (amivel: de) ley / törvény llevar hord, visz, elvisz; ~se elvisz, leyenda legenda, monda magával visz ; llevo sin escribirte liberación / felszabadítás, felszabadulás mucho tiempo már régóta nem írtam libertad / szabadság ; • poner en ~ sza­ neked badlábra helyez llorar sír libra font llover (llueve) esik (eső) libre szabad lluvia eső librería könyvkereskedés lluvioso esős libreta könyvecske; ~ de ahorros takarékkönyvecske M libro könyv machacar kalapál, ver, ü t ; behorpaszt licor m likőr madera fa liebre / nyúl madre / anya ligero könnyű, könnyed madrugada kora reggel lila / orgona limitar határol madrugador, -a korán kelő limón m citrom ' madrugar korán kel madurar érik ; érlel limonada limonádé maestría művészi teljesítmény limosna alamizsna maes ra tanítónő limpiar tisztít, letöröl ; (fogat) mos maestro mester, tanító ; 777 obra maestra 77 línea sor, vonal remekmű, mestermű lírico lírai magnetofónico magnetofónLisboa / Lisszabon magnífico pompás liso lapos ; sima listo ügyes, értelmes; kész, felkészült majestad / felség mal rosszul ; m baj literario irodalmi * maldecir (maldigo ; maldito) átkoz literatura irodalom maldito átkozott lo azt maleta bőrönd lobo farkas malo rossz ; 77 baj 7 localidad / (színházi) ülőhely ; jegy mama / mama, anyuka loco bolond mandar megparancsol; küld ; -tat, -tet locomotora mozdony lograr elér, megkap ; sikerül (ami: inf) manera m ó d ; de ~ que úgyhogy; avégből, hogy ; de esta ~ ily módon ; Londres m London de ninguna ~ semmiképpen sem, torito ; loro papagáj csöppet sem los pl (névmás) őket, azokat ; (névelő) manjar 77 étel, elemózsia 7 mano / kéz lotería lottó(játék) manteca zsír lucrativo jövedelmező mantel m abrosz lucha harc luchar harcol "•mantener (-tengo) tart, megtart, fenn­ luego azonnal, mindjárt; azután, aztán; tart ~ que mihelyt; ~ de miután mantequilla vaj ; pan con ~ vajas­ lugar m hely kenyér

363

media noche éjfél mediodía m d é l . megnéz 364 . helyez. la ~ parte de los hombres a leg­ több ember mazo fakalapács. mialatt. ~ . rak metro méter mezclar kever mezquita mecset mi (az é n ) . a ~ délben Mediterráneo Földközi (tenger) mejicano mexikói Méjico Mexikó mejor jobb. ~ tarde később . m u t a t marcha elutazás. tengo ~ félek (akitől: a) miel / méz miembro tag mientras a m í g . dorong . védjegy marear jelez. f tenger. la -w a legjobb. ~ de todos a legjobb mellizo iker memoria emlékezet. sin ~ ni ~ minden további nélkül. anyaMatilde / Matild matrimonial házassági matrimonio házaspár. mía (az) enyém mirada tekintet. es la mañana reggel (délelőtt) van mapa m térkép máquina gép maquinista (ferroviario) mozdonyvezető: gépész mar m. szemlél. emlékező tehetség. ~ ' d e vacaciones nyaralni megy Margarita Margit Maria Mária marido férj marinero tengerész marqués m márki. ¿qué ~ ? . pillantás mirar néz. jobban . otro ~ még egy .manual kézi Manuela (női név) mañana reggel. . lo ~ a legkevesebb . por ~ que jóllehet. holnap : esta ~ ma reggel . nem többet m i n t . es ~ kell. engem. (hal) félig. m a g a m n a k . la ~ de tengersok. a ~ nekem . en ~ de ügyében material anyagi materno anyai. . ni ~ ni menos pontosan úgy. dar con el ~ kalapáccsal üt me magamat. a ~ que ha csak nem menudo .-m mi . ~ (que) míg. por la ~ reggel. que inkább m i n t . délelőtt. ~ tanto közben. menet marchar(se) elindul. őrgróf marrón gesztenye színű. ~ de több mint. délelőtt. kérem meridional déli mérito érdem mes m hónap mesa asztal meseta fennsík metálico fém-. a ~ gyakran mercado piac mercurio higany merecer (-ezeoj (meg)érdemel : no las merece szóra sem é r d e m e s . szükséges menor kisebb(ik). idősebb . de ~ könyv nélkül mencionar (meg)említ menear csóvál menester . en — de közepén. bőségesen . házasság máximo nagyon nagy. legnagyobb . ~ que míg ellenben. ~ el tiempo agyonüti az időt matemáticas / pl mennyiségtan materia a n y a g . por lo ~ legalább. követ minuto perc mío. lo ~ legfeljebb mayo május maypr nagyobb. m i k ö z b e n . hanem más több. megy. tovább . elmegy . délelőtt. elindulás. mn közép. m i egyebet? a ~ y mejor alaposan. no ~ que csak . ~ por la ~ holnap reggel v. mucho ~ sokkal j o b b ( a n ) . para ~ számomra miedo félelem . . t ö b b é . ezalatt miércoles m szerda Miguel Mihály mii ezer milagro csoda militar m katona millón m millió mina bánya mineral m érc minero bányász ' mínimo legkisebb. drap Marruecos m pl Marokkó martes m kedd marzo március mas de. fiatalabb(ik) menos kevesebb . . rengeteg maravilla csoda maravillarse csodálkozik maravilloso csodás marca márka. el. t ö b b e t . a ~ éjfélkor médica orvosnő médico orvos medio m eszköz . úgy ám masculino hímnemű masticar megrág mástil m árboc matar megöl . legcsekélyebb ministro miniszter . legnagyobb . ne­ kem mecanógrafa gépírónő mediano közepe» medianoche / éifél. fémből való meter tesz. á t l a g o s .

szülőföldi de ~ que avégből. . fel-. hordár. lo ~ nacer (nazco) születik ugyanaz . desde "S gyerekkorunk óta gény. ~ de ropa át. fiú no nem muchedumbre / sokaság. muerto) : ~se meghal. . meg. fiatalember nivel m szint. terhes necesario szükséges . ninguno senki. por este ~ ezért ban. színvonal del mar muchacha fiatal lány tengerszint muchacho gyerek.> mismo maga . új naranjo narancsfa modesto szerény narrador m elbeszélő. éjszaka de ~ éjjel. nagyon . ni sem . tömeg nocturno esti mucho sok . szerecsen mosca légy nieve / hó . mint kisgyerek . moro mór. . <-~se vona­ monje m szerzetes kodik monótono egyhangú negro fekete montaña hegység. havazás morder (muerdo) harap nevar (nieva) havazik *morir (muero . semmi mutat niña kislány motivar indokolttá tesz. „négyes" irse por el ~ világgá megy noticia h í r . mesemondó modo mód . éjjel. jó. nacional nemzeti ~ a mí me da lo <• nekem mindegy nacionalidad / nemzetiség mitad / fele. egy sem.ningún. a ~ ' de camino > nada semmi(t) . al ~ tiempo ugyanakkor . hegy nene m kisgyerek montañoso hegyes nervio ideg montar felszáll (amire : en) nervioso ideges monte m hegy nevada hóesés. las ~ s hóesés mostrador m boltasztal nimbo dicsfény mostrar (muestro) mutat. hogy naturaleza természet mofa gúny nave / (templom)hajó molestar zavar. todo lo ~ minden momento pillanat. ni sem . magunknak. jeles. m á r i s .nombrar (meg)nevez öltözik nombre m név N mudo néma norte m észak nos bennünket. zenei noveno kilencedik mutuo kölcsönös noviembre m november muy nagyon nudo csomó 365 . ~ más alighogy feleúton nadar úszik moda divat nadie senki (sem) modelo minta. noche / este. lekek . por la ~ este. sokat. fiú. notable nevezetes. . kényelmetlenség navegar hajózik. tener ~ di értesül vmiről Munich m München notorio közismert municipal városi novedad / újság museo múzeum novela regény música zene novelista m regényíró musical dallamos. minket nekünk : mamuela zápfog muerte / halál gunkat. de todos *~s mindenesetre . vitorlázik molesto kellemetlen. szüksége van monasterio kolostor (amire: tárgyeset) mono m . ia misma. ahora ~ IV most mindjárt. a cada ~ minden szükséges holmi pillanatban necesidad / szttkség(let) monarca m egyeduralkodó necesitar szükséges. el ~. mañana ~ már holnap . sokkal. feleség nosotros. okoz niño gyerek. los ~ s a gyeremozo pincér. de ~ gyerekkorommotivo o k . éjjel ~ s sokan nogal m diófa mudanza költözködés mudarse megváltozik. nosotras mi multitud / sokaság nota osztályzat mundo világ. nativo veleszületett. n i . terhére van (akinek: navegación / hajózás (árgyeset) navegante m hajós molestia z a v a r á s . egymást mujer / asszony. . modell naranja narancs moderno modern. mona / majom negar (niego) (meg)tagad. odo el ~ mindenki. kiszolgáló. tú <• te magad . sem nicaragüense nikaraguai kimúlik nieto unoka -.

a mienk nuevo ú j . nyílik (kilátás) oídas. original eredeti. hivatal ofrecer (-ezeo) nyújt. ~se adódik . ~ común közvélemény . pálma(ág) palmera pálmafa palmotear tapsol (örömében) palo fa. újból nuez / (las nueces) dió número szám nunca sohasem . elrejt ocupado elfoglalt. további.. nektek . opreso) (el)nyom óptimo kiváló. gondol opinión / vélemény. dar ~ parancsot ad ordenar elrendel ordinal sor. szag . takarít. línea ondulada hullámvonal ópera opera operario (especialista) szakmunkás opereta operett opinar vélekedik. egymást oscuro sötét otoño ősz . numero ~ sorszámnév oreja fül oriental keleti .nuestro (a m i ) . de segundo ~ másodrendű . a d . elér ocasión / alkalom occidental nyugati océano óceán octavo nyolcadik octubre m október ocultar eltitkol. oldal país m ország . elnyer. maga­ tokat. titeket. / utasítás. de ~ ismét. mn hivatalos oficina iroda oficio mesterség. son de la misma -*/• ugyanazon a véleményen vagyok 366 opio ópium oportuno alkalmas oprimir (oprimido. ~ para cartas levélpapír paquete m csomag . ¡otra vez! már megint! ~ tanto ugyanannyi ovación / tetszésnyilvánítás oveja juh P Pablo Pál pacer (pazeo) legel. en el ~ eredetiben orilla p a r t . . en ~ ősszel . elfoglalva ocuparse foglalkozik (amivel: en) ocurrir történik (akivel: a) ocho nyolc odio gyűlölet oeste m nyugat ofender megsért. tájkép paisano földi paja szalma pájaro madár pajita szalmaszál palabra szó palacio palota palco páholy palique m csevegés palma tenyér. parancs. megbánt ofieial m tiszt. bot paloma galamb pan m kenyér pañuelo zsebkendő papa m pápa papá m papa. se me olvida elfelejtem ondulado hullámos.. ~ para bailar tánc­ zenekar os benneteket. no ~ mégis . nagyon jó oración f mondat orden m rend. a ~ s de partján. apuka papel m papír. no ~ a que (de) annak ellenére •obtener (obtengo) megkap. dolgozik obrera munkásnő obrero munkás obscuro sötét obsequiar megajándékoz observación / megfigyeled f observar megfigyel obstáculo akadály obstante . holmi obligado vmixe kényszerült (a) obra mű. dolog. tekintet ojo szem óleo olaj •oler (huele) illatozik olor m illat. ~se megfeledkezik . poner en ~ rendbe hoz. partjain oro arany. valaha O o (kötőszó) vagy obispo püspök objeto tárgy. haza paisaje m táj. felajánl .. a ~ hallomásból *oir (oigo) hall ¡ojalá! bárcsak! ojeada pillantás. foglalkozás. soha . jabón de ~ pipereszappan olvidar elfelejt. szerep . magatoknak . többi. él paciencia türelem Paco Feri padre m apa pagador m fizető pagar fizet página lap. hullám. egyéb . munka obrar cselekszik. par m pár . újabb . otro más. még egy . tisztviselő . . újabb . un chico de ~ pompás fickó orquesta zenekar.-nk .

átmegy. el ~ a leg­ rosszabb Pepe Jóska. ~ por betér vhova . ~s5 magában . teher. séta közben pasivo szenvedő paso lépés . en esta ~ ezen a falon pareja pár paréntesis m zárójel parienta rokon (nő) pariente m rokon parlamento képviselőház. üt peinar (meg)fósül. bánat. dar un ~ lépési tesz pasta paszta . sétál . me da ~ bánt engem. kövezet paz / béke pecho mell. legrosszabb peso súly. liget 7 párrafo paragrafus.para (ej) -ért. ráerősít. odamegy . súlya van pesar 2 . (rá)ragad . személyes . ~ac (mcg)fésülködík peine m fésű película film pelo haj. do ~ s a cabeza — tetŐLŐI talpig pierna lábszár pieza darab 3G7 . megjelenik . főleg particularmente különösen partido p á r t partir kiindul. Józsi pequeño kicsi. sajnálom penetrante átható. dacára peseta. ~ si de hiszen perrera kutyaketrec perrieo kiskutya perro kutya persequir (persiqo) üldöz. oda)nyújt. történik . al < de lábánál. a ~. rosszabbul. sección de ~~ személyzeti osztály perspectiva perspektíva. átutazás . de ~ sétálva. de ~ kicsikoromban perder (pierdo) elvesz(í)t pérdida elvesztés perdido elveszett. szándékozik peor rosszabb . ~ que avégből. megszáll. bekezdés parroquiano (törzs)vendég parte / rész. eltölt. ~ dentífrica fogkrém pastelería cukrászda patata burgonya.gyalog . a mí me parece nekem az a véleményem . ~ s e megáll . dar un ~ sétát tesz. parlament paro forzoso munkamegszüntetés parque 7 7 park. hogy parada megálló(hely) parado munkanélküli paraíso paradicsom parar megállít. en (por) todas ~ s mindenütt. átkelés pasaporte m útlevél pasar elhalad . tetszik. y ~ és tfoég vala­ mennyi ple m láb . estar de ~ áll. ~ por aquí idejön. ~ mañana holnapután pasaje m hajóút. pézo (délamerikai pénzeguség) Petra (női név) pez m (los peces) hal piano zongora picaresco kópépieuro huncut. ¡que usted lo pase bien! minden jót! pasear s é t á l t a t : ~ s e fel-alá sétál paseo séta . mindenfelé participio múlt idejű melléknévi igenév particular különleges. a ~ de -tói kezdve. látszik. m vélemény pared / f a l . távlat perspicaz éleseszű persuadir meggyőz pertenecer (-ezco) tartozik (ahova: a) Perú 1m Peru pesar nyom. estar parado vesztegel pardo barna parecer (-czco) tűnik. fájdalom. ~ las once tizenegy órára . megáll. mély penetrar behatol península félsziget penoso fáradságos pensamiento gondolat pensar (pienso) gondol (amire: en) . fáj nekem. a ~ de (que) ellenére. ~ s e hasonlít (egymáshoz). en ~ különösen. számára . azonban. óta pasado m ú l t . szomorúság. en alguna ~ valahol. belső udvar pausa szünet pavimento padló . pezeta pésimo nagyon rossz . kópé pieo csőr. szőr pena fáradozás. en (por) ninguna ~ sehol . személyes. bejár . követel (akitől: tárgyeset) Pedro Péter peuar (rá)ragaszt. kiváló perfumería illatszerbolt Perico Peti periódico újság perla gyöngy permanecer (-ezco) marad permiso engedély permitir megenged (amit: de + inf) pero de. megkegyelmezés perdonar megbocsát perenne tartós perezoso lusta perfecto befejezett. fejezet. nem hagy békén persona személy personaje m személy. tomar a ~ s megszívlel pedazo darab pedir (pido) kér. kis . tökéletes. megrögzött perdón m megbocsátás. szereplő personal személyi. krumpli patio színházi földszint. csúcs . (ide-. elmúlik .

¿ ~ qué? miért ? porción f adag porfía.h e t . -on át. a más no — végkimerülésig poema m (hosszabb elbeszélő) költemény poesía költemény. ~ s pl púder pollito csibe pollo csirke pompa pompa •poner (pongo. pontos preferir (prefiero) jobban szeret. keresztül. nem szabad . ni ~ de egy csepp sem ' plan m terv planta növény plantón m facsemete plata ezüst piatea (színházi) földszint platillo kistányér plato tányér. helyez. . ~ s e bemutat­ kozik . r a k á s . letartóztatott prestar kölcsönöz . érsek. ~ la mesa megterít. ~ ella érte . mögött poseer birtokol. portero m házfelügyelő. no se puede nem lehet. teljes plomo ólom pluma toll plural m többes szám pluscuamperfecto régmúlt población / lakosság.é r t . ~ difi­ cultad nehézséggel jár . en ~ tavasszal primaveral tavaszi primeramente először (is) primero első . ~ s e a ( + inf) elkezd vmit tenni pontífice /77 püspök. puesto) tesz. ~ él. hogy portiiinoricdiiM m erszény portarse viselkedik portera / . tengo ~ sietek . fontos. . m u t a t ­ kozik. ka­ pus Portugal m Portugália porvenir m jövő pos . demasiado de ~ túlságosan gyorsan prisionero fogoly privación / nélkülözés pro 7 7 előny. r é v é n . un ~ egy (egész) keveset por (ej) által. először. de cuatro ~ s négyemeletes pitillo cigaretta pizarra (fali)tábla pizca kevéske. por ~ kis híja. zálog preocupación / gond preocuparse nyugtalankodik preparar elkészít. bír. -bői . hercegnő principal főprincipiar kezdődik principio k e z d e t . darse ~ s i e t . ~ en escena színre visz. ~ de pie feláll . tál plaza tér plazo határidő pleno teli. avégből. magatartás procurar szerez prodigioso csodás 368 . érték precisamente pontosan. ~ eso ezért. m jelen idő preso fogoly. ~ s e odaáll . (lámpaj­ elem pildora pirula pingüe kövér pintar fest pinto tarka pintor m festő pintoresco festői pintura festészet pipa pipa pirata kalóz piso emelet. miatt. van neki posesivo birtokos posibilidad / lehetőség posible lehetséges positivo pozitív . inkább akar pregunta kérdés preguntar kérdez (akitől: a) premiar megjutalmaz prenda ruhadarab . sumo • — pápa poquito kevéske. előkészít. hogy nem . a ~~ versenyezve egymással pormenor m részlet. en ~ de után. éppen preciso szükséges. felkészül preparativos m pl előkészületek preposición / elöljárószó presencia jelenlét presenciar jelen van (ahol: tárgyeset) presentar b e m u t a t . ~ un telegrama sürgönyt ad fel . m múlt idő primavera tavasz . ad pretérito elmúlt . megjelenik. előbb primo unokatestvér princesa hercegkisasszony. adódik. hamarosan poder (puedo) -hat. v é g e t t . népesség pobre szegény poco kevés . dentro de ~ rövidesen. felvesz . á t n y ú j t . elv prisa sietség. a mellette szóló érv 7 probar (pruebo) (fel)próbál proceder m eljárás. -ból. ~ s e elő­ készül. apróság porque m e r t . halom. grado ~ alapfok postai postai posteridad / utókor postrero utolsó práctica gyakorlat práctico gyakorlati(as) precedente előző precio ár.pila dézsa. költészet poeta 7 ? költő 7 policía rendőrség polvera púdertartó polvo por . rak . feltesz. nyújt. kínálkozik presente jelen .

¿cuándo entrarás en ~ ? mikor jön már meg az eszed ? 369 . ~se eltörik quedar(se) marad. a ~ jókor. hogy el ne felejtsem . említ propagar terjeszt propina borravaló propio saját. hogy. akiket. propuesto) javasol proporcionar szerez proposición / javaslat. akit. nos hát pulmón m tüdő pulmonía tüdőgyulladás punta vminek a hegye punto pont. kapar rastro nyom rata patkány ratito. közpueblo nép . szándék. düh racimo szőlőfürt radio / rádió radiorreceptor m rádió vevőkészülék rama ág. amelyeket . falta de <» • pontatlanság • puño ököl puñetazo ökölcsapás pupila szembogár. tartomány. mn vegyi quincena két hét. no tengo < nincs iga­ — zam . ¡hasta ~ ! a mielőbbi viszontlátásra! pronunciar kiejt. termesztés producir (-uzeo) termel producto termék J proeza hőstett ' profesión / foglalkozás profesor m tanár profesora tanárnő profeta m próféta profundo* mély programa m program. szeret querido szeretett. lakosság puente m híd puerco sertés. igazság. lo más ~ posible minél előbb. (hat) nemsokára. sacar ~ hasznot húz provechoso jövedelmező provenzal provanszi provincia vidék. gally rémülete m virágcsokor rápido gyors rapto roham. kedves queso sajt quien aki ¿quién? ¿quiénes? ki? kik? quimera agyrém química vegytan. mondat propósito terv.. város . rablás. drága. elragadás raro ritka. rövidesen puntual pontos. szem pupitre m iskolapad. 15 nap quinto ötödik quitar(se) levet quizá (s) talán R rabia veszettség. ~se dormido elalszik . estar en ~ de azon van. falu. küszöbön álló proyección / vetítés. amely. nos.producción / termelés. café ~ feketekávé Q que (névmás) aki. hogy. vidékről próximo közeli. un ~ egy kis ideig rato. kémia químico m vegyész. ~ no semmint ¿qufc? mi? mit? melyik? milyen? mely(ek)? ¿ ~ es usted? mi a foglalkozása ? quebrar (quiebro) eltör. ~se con megtart vmit. más ~ korábban. en ~ pontosan. vonal razón / értelem. amelyek . napirend progreso haladás. / (regény)hős. salir del ~ kifut a ki­ kötőből pues hát. főszereplő protestar tiltakozik provecho haszon . un ~ egy darabig. (ksz) hogy. sáv. ~ de biblioteca könyvmoly raya cslk. munka. hagy. akik. kapu. mindjárt. ~ de la calle kapu puerto kikötő. elszórt. de ~s vidéki. tengo ~ igazam van. largo ~ sokáig ratón m egér. műsor. amelyet. különleges. előadás proyectar vetít púa tüske público nyilvános. szór­ ványos rascar vakar. helység. egy ideig. tan ~ que mihelyt. (a) ~ avégből. ya lo veremos ~ mindjárt meglátjuk . ~ bien hát akkor. hacer buenos <~s szépen halad promesa ígéret prometer (meg)ígér promisión / ígéret pronombre m névmás pronto mn gyors. (hat) éppen(séggel) •proponer (-pongo . írópolc puro tiszta. helyes 24 Spanyol nyelvkönyv — 8014 puntualidad / pontosság. a lehető leggyorsabban. el ^ az aki. a <--' de -val kapcsolatban prosa próza protagonista m. mint. ~ satisfecho meg van elégedve quehacer m dolog. disznó puerta ajtó. teendő quejarse panaszkodik (ami miatt: de) quemar eléget querer (quiero) akar. ok.

llevar media hora de ~ fél órát késik retratarse lefényképezteti magát reumática reumatikus revelar előhív. poner de ~ ki­ emel reloj m óra. szabály. tiszteletben tart respirar belélegez . szöglet río folyó riqueza gazdagság. nyáj rebusear (újból) keres. rózsaszín rosal m rózsabokor rubio szőke rueda kerék . (meg)fejt respetar tekintetbe vesz. repaso ismétlés repente hirtelen. rabol rodear körülvesz rogar (ruego) (meg)kér rojo piros. válasz restaurante m vendéglő resto maradék. megold. kisegít remedio orvosság. resuelto) elhatároz . kutat recetar/orvosságot ír elő (akinek : tárgy­ eset) recibir kap recoger (recojo) begyűjt. elszakít. válaszol responsabilidad f felelősség respuesta felelet. táj registro (vám)vizsgálat regla vonalzó . partvidék rico gazdag rimado rimes rincón m sarok.real m 25 céntimo . a többi resumir összefoglal retardar (le)lassít retraso késés . elszakad. nem fogad el •resolver (resuelvo . ~ blanca fehérnemű . képvisel reproducir (-uzeo) ábrázol. megismétel replantar átültet repleto színültig teli reposar pihen representación / képviselet. ~ de compras piaci háló redactar fogalmaz. fellélegzik . '««se eltörik. félretesz resistir ellenáll. gömbölyű reemplazar helyettesít. átismétel 370. helyét betölti (amivel: por) reestreno felújítás referir (refiero) elmond. megreped ropa ruha . en ~ rendben regresar visszamegy. viszonylagos. al < for­ — dítva revisión / ellenőrzés revista folyóirat revolotear száll. elbeszél. ~se vonatkozik vmire refinado kifinomult reflexivo visszaható refrán m közmondás regalar ajándékoz regalo ajándék regatear alkuszik región / vidék. előadás representante m képviselő representar ábrázol. visszája. elbeszél. kincs risa nevetés rizado göndör robar lop. emlék­ szik (amire: tárgyeset) recorrer bejár. mégszokott j tűrhető reina királynő reinar uralkodik reino királyság *reir(se) (río. arat recomendar (recomiendo) ajánl reconocer (-ozco) felismer (amiről: por) reconquista visszahódítás recordar (recuerdo) emlékeztet. szív responder felel. foldoz remoto távoli Renacimiento reneszánsz rendir (rindo) lenyűgöz reparar kijavít. mn királyi realismo realizmus realista realista realizar megvalósít rebaño csorda. közöl requerir (requiero) követel. bemutat. kíván rescatar kivált reservar fenntart. vörös rollo tekercs romance m románc romano római romanticismo romanticizmus •romper (roto) eltör. de ~ hirtelenül. ríes) nevet relámpago villám relampaguear villámlik relatar elmond. ~ de torre toronyóra rellenar kitölt remar evez remediar helyrehoz. lebeg rey m király ribera part. felsorol relativo aránylagos. nyikorog red / háló. maradvány. viszonyító. vonatkozó relato elbeszélés . terület. ~ interior alsó fehérnemű rosa rózsa. leleplez revés m hátoldal. azonnal repetir (repito) el-. végigfut I recuerdo emlék rechinar csikorog. jelentés relieve m dombormű. gyógyszer remendar (remiendo) kijavít. hazatér regreso visszatérés regular szabályos. megszerkeszt redondo kerek. rendbe hoz repasar átnéz.

sois. < de franqueo levélbélyeg — semana hét. másodszor seguridad / biztosság. ~ de mano kis kézikoffer sacrificar feláldoz •Sahara m Szahara sal / só sala terem salchichería csemegekereskedés salida elmés mondás . vajon sí igen . hacer ~ a irányt vesz vmerre (hajó) ruso orosz ruta út. útvonal S sábado szombat •saber (sé.ruido zaj rumbo menetirány. ~ (+ gerundio) tovább csinál vmit según' (ej) szerint. egy-egy sentado ülve. -né señorita kisasszony separado . bölcs sablazo kardcsapás. kijön . fűrész siete hét sigiloso titokzatos siglo század significación / jelentés siguiente következő . el ~ de responsabilidad felelősségérzet sentir (siento) sajnálj érez. folytat. estar ~ ül sentarse (me siento) leül sentido értelem . ¿qué ha salido de él? mi lett belőle ? salón m szalon saltar (ki)ugrik. elővesz . tengo — szomjas vagyok seda selyem 24* seguida. tomar en ~ komolyan vesz servicio szolgálat. h. ~ provecho hasznot húz saco zsák. (általános alany) „az ember" secar szárít. fögtön . jelzés señas / pl cím A señor m úr señora hölgy. gyalogút sendos. h a . son) van . előbbre j u t . (elő)hoz. eres. ¡ ~ t szervusz I saludar köszönt. elmegy (hazulról). biztonság seguro biztos . gálja xaagáX. fotel simpático rokonszenves simpatizar rokonszenvez 371 . al día ~ másnap silabear szótagol silbido sziszegés. észrevesz señal / jel. megpumpol vkit sable in kard sabroso ízletes sacar kihúz. en un ~ szempillantás alatt sapo varangyos béka saqueo rablás sastre m szabó satírico szatirikus •satisfacer (satisfago . ser siempre mindig .a csak nem sano egészséges santiamén. es. a no ~ que hacsak sereno derűs. ~ adelante boldogul. satisfecho) kielégít . * ~«& IsimV . en ~ azonnal. en ->* que mihelyt seguir (sigo) követ. quedar ~ meg van elégedve se (névmás) magát. hogy seis hat sello bélyeg. megtöröl sección / osztály secretario titkár . cambiar un ~ con köszöntik egymást salvar megment salvo que kivéve. %\£\3&« usted \egyexv %z\\e&. útizsák.". ~ de Estado államtitkár secreto títok sed / szomjúság. elutazás. magának . kiszolgálás servilleta szalvéta servir (sirvo) (M)szo\&a\. somos. alábbi. nyugalom sillu szék sillón m karosszék. ~ para elutazik vhova. (el)indul. nyugodt serio komoly . Nesa m&i&aak'. sendas ugyanannyi. poner. maguknak. fütty silencio csend. por ~ külön-külön se(p)tiembre m szeptember séptimo hetedik •ser (soy. ^^&\\KSO\\BVV severo szigora sexto Ivatodük si h a . üdvözöl saludo üdvözlet. magában sido. ha sierra hegy(ség). aszerint. megjelenik. kifizet satisfecho megelégedett. sabes) tud sabio tudós. dar un ~ a ki­ szipolyoz. no puede ~ nem lehet(séges). indulás •salir (salgo) kimegy. ~ que feltéve. egymást. amint segundo második. a la ^ hetenként sembrar (siembro) vet semejante hasonló sementera vetés semidiós m . magukat. (névmás) para ~ magának. ugrándozik salud / egészség . l. zakó . por ~ que biztos. semidiosa / félisten sencillo egyszerű sendero ösvény. ~ bien jól sikerül. siga todo derecho menjen egészen egyenesen 1. megvált.

~ vez talán. kér "'suponer (supongo . annyira tangible érezhető tanto annyi. hacer ~ árnyékot vet sombrero kalap son m hang sonar (sueno) szól. . (media) ~ cipőtalp suelo föld. terület superfluo fölösleges superior felső. „ötös" socialista szocialista sofá m (los sofás) pamlag. . megjele­ nik .simple egyszerű sin (ej) nélkül. egyedül sólo csak . ha siseante sziszegő sitio fekvés. fejedelem soberbio pazar. estar ~ fekszik. . ~ que anélkül. büszke sobre (ej) -on. fölé . hanem . is soltera leány. ni ~ még . -ön . en. ~ amilyen . supuesto) feltételez. cseng(et) •sonreir(se) (sonrío) mosolyog sonriente mosolygó. padló. ~ para té teáscsésze tazón m bögre . az ön (az önök) . -ról. tomar el ~ napoz solamente csak soldado katona soler (suele) szokott solo egyedüli. surges) előtűnik. de ~ ebéd után (asztalnál ülve) sobresaliente m kitűnő. ~ . olyan. szintén tampoco sem. hogy sino hanem sintáctico mondattani siquiera legalább . szerencse. m boríték. . a las seis de la ~ délután 6 órakor tarjeta levelezőlap tasa illeték. suspiro sóhaj. -ra. lanzar un ~ felsóhajt susto ijedtség suyo az ö v é . címzés sobremesa. legnagyobb superficie / felület. adódik .-ja. escuela ^ főiskola superlativo felsősok superstición / babona suplicar könyörög. letesz (vizsgát) suma összeg sumo legmagasabb. . soberano m uralkodó. . supuesto . por ~ természetesen sur m dél surgir (surjo. nem is tan olyan. van soberana / . egyetlen. hajadon soltero legényember sombra árnyék.-ja. sokáig tart (vmit megtenni) tarde / délután . -ről. . magasabb. con ~ que azzal a feltétellel. megesik sucesión / következés . olyan . re . az öxvé. mosolyogva soñar (sueño) álmodik (amiről: con. az öivoké T tabaco dohány taberna kocsma tablita tábla tacaño fösvény ember taimado ravasz tajada szelet tal ilyen. es <~ késő v a n . ~ todo elsősorban . de) sopa leves sopera levesestál sopesar mérlegel sorprender meglep sorpresa meglepetés •sostener (sostengo) állít. felszáll subjuntivo kötőmód sublevarse fellázad subrayar aláhúz *su(b)scribir (su(b)scrito) aláír su(b)scripción / előfizetés substantivo főnév substituir (substituyo) (be)helyettesít subterráneo földalatti suceder történik. fölött. tengo mala ~ pechem van sufijo képző sufrir szenved. eltűr. -je subir felmegy. . feltéve. -en. oly sok taquigrafía gyorsírás taquilla jegypénztár tardar (en) késlekedik. tengo ~ álmos vagyok suerte / sors. elvisel. álom. habozik. hely situado . no ~ sino también nemcsak. . ¿qué ~ ? hogy vagy? talento tehetség taller m műhely también is. sem. en la ~ a délután folyamán . taksa taxi m taxi taxímetro taxaméter taza csésze . azonfelül. talaj suelto aprópénz sueño alvás. kerevet Sofía Zsófi(a) soga kötél sol m nap (az égen) . egymásutánba) sucesivo következő sucio piszkos. -je . hogy . koszos sucursal / fiók sudamericano délamerikai suegra anyós 372 suegro anos suela . . . alátámaszt su (az ő) . nem is . por la ~ délután. hogy . kora este . . por ~ szerencsére .

neki trabar összeköt. . trueno mennydörgés vált. zsarnok tren m vonat tirar kidob tres három título cím trescientos. del ~ teljesen. me toca a mi rajtam a sor triste szomorú tocino szalonna trolebús m trolibusz todavía még tronar (truena) mennydörög todo egész. távirat tornar visszatér telón m színházi függöny toro bika .-d ascensor beszáll a liftbe tú te 373. ~ que kell. aki (csak). magával Teresa Teréz hoz terminar befejez . fog. con un ~ de mindent utóbb együttvéve ténder m szeneskocsi tenedor m villa (evőeszköz) . pajkos. iszik . átszármaztatás timbre m bélyegző . eszik. hogy. birtokol. con ~ eso tropezar (tropiezo) (bele)ütközik (amibe . tímido félénk törekszik (vmit megtenni) . ¿qué tiene usted? mi a tracción / húzás. öltözet terraza terasz tranquilo nyugodt terrenal földi tra(n)satlántico óceánjáró hajó territorio terület transformación / átalakítás tertulia szűkebb társaság transformar átalakít texto szöveg tránsito átutazás tiempo idő . • tinta tinta travesura csíny tintero tintatartó travieso rakoncátlan. tarde o ~ előbb vagy toser köhög total m végösszeg . (Mexikó :) bélyeg tratar társalog. por ~ telefonon torbellino forgószél telegrama m sürgöny. szövés . con el ~ idővel. bevesz . ~ el dia egész tronco törzs nap . ~ (de + inf) iparkodik. tárgykör. ir en ~ villamoson tienda üzlet. szó tragedia tragédia ternero borjú traje m öltöny. . ~ cerrado csukva t a r t . ~ el tren vonatra száll. tonto buta. neked J magadat. »fal término kifejezés. ~ el trono trónus que mindenki. ~ el tu (a te) . ~ examen minden vizsga . időjárás . t a r t . ~ s bikaviadal tema m téma. tulajdonos. todo» mindnyájan. con) egészen . -as háromszáz tiza kréta triángulo háromszög tizne m korom trigo búza toalla tőrülkőző trineo szánkó tocar (meg)érint. feladat torre / torony temer fél. * te téged. f hullámvonal neve a spanyol n tras de azonkívül. mindenki trovador m trubadúr tolerar (el)tűr trozo darab .. osztályrészül j u t . < — tripa bél. végződik tragar (le)nyel. ~ el violín triptongo hármas magánhangzó hegedül. minden. magadnak Tomás Tamás tomate m paradicsom té m tea tomo kötet teatro színház tonelada tonna tejado tető(zet) tontería ostobaság tejido szövet. bolt \ megy tierra föld trapo rongy tilde m. vontatás baja ? tradición / hagyomány tenue vékony traducir (-uzeo) lefordít (amire : a) tercero harmadik *traer (traigo.mindezek ellenére. ferde tipo típus tremendo borzalmas tirano kényúr. traes) (el)hoz. ~ conocimiento isme­ retséget köt van . ~ de jamón tempestad / vihar sonkás rántotta temporada idő(szak) temprano korán . tienes) bír. szintén fölött trasmisión / átadás. . has el piano zongorázik. ~ de lectura olvasmány tomar vesz. trabajar dolgozik trabajo munka ~ de libros könyvelő •tener (tengo. ostoba teléfono telefon . tart vmitől (de + inf) tortilla tojásrántotta. transporte m szállítás al poco ~ nemsokára rá tranvía m villamos .

por ~ utoljára. mintegy urgencia sürgősség. vestir öltöztet. végül umbral m küszöb un. igazi verde zöld vergüenza szégyen verificar ellenőriz vestíbulo előcsarnok vestido ruha . hacer un < utazik — viajero m . vales) ér vmit. néhány Varsovia Varsó vaso pohár vasto hatalmas. nagykiterjedésű ¡vaya! ugyan már I j ~ una pregunta! micsoda kérdés ! -vecino szomszédos. meglátogat víspera előest. una (számnév) egy. por la segunda ~ másodszor(ra). ~es önök. en ~ nyáron verbo ige verdad / igazság . de ~ utazva. hacer las ~ s szüretel vendimiar szüretel •venir (vengo. en <-» de eso ezért. la última ~ utoljára . sorrend tuyo a tied U u •= o fksz) vagy ultimátum m ultimátum último utolsó. különböző. m szomszéd vehemente heves. vétek vida élet. közeli. útközben . a decir ~ az igazat megvallva verdaderamente valóban. (hat) körülbelül. en ~ de ahelyett hogy. utazó víbora vipera vicio hiba. egységesítés uniformidad / egyformaság unión / egyesülés . valaki unos. erre való tekintettel. több. uso használat. eleven vivienda lakás vivir él. egyesület. ¿ ~ ? ugye ? nemde ? j ~ ! igaz I lo es en ~ valóban a z . evőeszköz(ök) vale m blokk •valer (valgo. en ~ s de előző este. képesség virtuoso zenevirtuóz visado vízum visigodo vizigót. szótár vocación / hivatás . en mí ~ soha életemben viejo öreg. tekintet viudo özvegy vivaz élénk. m (vám)tiszt vistazo pillantás. kisablak ventoso szeles •ver (veo. elő­ estéjén vista kilátás . szőlőhegy . helyébe. habozik vacío üres vagón m vasúti kocsi. violín m hegedű virtud / erény . vénség velero vitorlás hajó vencer (venzo) (le)győz vender elad vendimia szüret. ves . ir a ^ meg­ látogat. valamilyen. ¿cuánto vale? mennyibe kerül? valle m völgy variedad / változatosság vario különféle. tüzes veinte húsz vejez / öregség. látás . -szer. por primera ~ először (is). maguk utilizar fel-. kihasznál V vaca tehén \ vacaciones / pl (nyári) szünidő . una (névelő) egy únicamente csak único egyetlen. viajera / utas. tényleg verdadero valódi. vagon vajilla edény(ek). una ~ egyszer. ¡a ~ ! lássuk csak ! lo ves dehát verano nyár. otra ~ máskor. szokás usted ön. vágány viajar utazik * viaje m utazás . ~se (fel)öltözködik vez / (las veces) -szór. egység unir egyesít universidad / egyetem uno. tantas veces annyiszor . unas néhány. helyett j cada ~ minden egyes alkalommal vía ú t . régi Viena Bécs viento szél viernes m péntek vil hitvány vinagre m ecet vino bor viña szőlőkert. egyedüli unidad / egység. m egy ember. alkalmaz. prendas de ~ ruhadara­ bok . con ~ sürgősen urgente sürgős uruguayo uruguayi usar használ. a veces időnként. maga. esta ~ ezúttal. -szőr. szabad­ ság vacilar ingadozik. vonal. lakik vocabulario szójegyzék.tumulto csődület túnel m alagút tupido sűrű turno műszak. nyugati gót visita látogatás visitar megnéz. visto) l á t . vienes) jön 374 ventajoso előnyös ventana ablak ventanilla (vonat)ablak.

zorro m róka zurcir (zurzo) foldoz . en ~ baja halkan vuelta visszajáró pénz.-tek. . en ~ alta hangosan . ~ la cabeza hátrafordul. . dar una ~ sétál egyet vuestro (a ti) . ~se loco megbolondul vosotros. visszatér. ~ que mivel. — a ver viszontlát. minthogy yacimiento lelőhely yo én zángano naplopó. ~ pasiva az ige szenvedő alakja . viszszamegy. vuelto) visszaad .vocal / magánhangzó volar (vuelo) röpül •volver (vuelvo . ~se meg­ fordul . közönséges y és ya már . -as ti voz / (las voces) hang . ingyenélő zapatero cipész zapato cipő zona zóna zorra / . ~ a (+inf) ismét tesz vmit. a tietek vulgar népi(es).

mi a ~ a ? ¿qué tiene? balra a la izquierda -ban.MAGYAR-SPANYOL SZÓTÁR (A szójegyzék a íordítási gyakorlatok szavait tartalmazza) A. -be en bácsi (keresztnév előtt) don . ~vel con quien . (óhajt) desear akárhogyan is áll a dolog sea como sea ahelyett. az a (mutató névmás) aquel. mint ^ cuanto ahogyan' como ahol donde ajánl recomendar ajtó puerta akar querer . eso azalatt mientras tanto azelőtt antes azonban pero azonfelül además azonnal en seguida azt lo azután luego B -ba. ha aunque . ~ a vizsgán pasar el examen. afirmar . la. még ~ is. ~ egyet echar un sueño amennyi cuanto ami lo que amíg hasta. hasta que amikor cuando amire cuando 376 andalúziai andaluz András Andrés anélkül. ventanilla ad dar adódik presentarse agglegény solterón Ágnes Inés ágy cama ahogy. quien . hogy en vez de ( + inf) aki que . tío baj peligro. sin que angol inglés annál inkább tanto más annyi tanto anya madre anyanyelv idioma nativo apa padre aranybánya mina de oro árboe mástil m argentin argentino Argentina la Argentina arról de lo que Artúr Arturo áruház almacén m árul vender ' asszony señora asztal mesa átad entregar átismétel repasar • átmegy pasar. en el curso de Albin Albino alkalom. (a megszólított sze­ mélynél :) ese . (önálló névmásként:) aquél. ése. abban az osztályban en aquella clase . az ablak ventana . A a (névelő) el. a dolog így ~ el asunto está así állandóan tesz vmit seguir (+participio) állás colocación állít decir. aquello . hogy sin (+inf). /. -ben en . la. ~nek a cuyo akkor entonces.alacsony bajo alakít desempeñar alatt (idő) durante. las . las abbahagy vmit dejar de ( + inf) abban. los. los. átöltözik mudarse de ropa átszel atravesar augusztus agosto az (névelő) el. ocasión áll estar de pie . a hegyére ~ colocar derecho sobre la punta állomás estación álmodik vmiről soñar con álmos tener sueño alsó fehérnemű ropa interior alszik dormir .

abundar en burgonya patata(s) buta tonto C céljából para (+inf) ceruza lápiz m cigaretta cigarrillo. boldogul felizmente boldogság . terminar behorpaszt machacar béke paz / belát comprender. (belép) entrar bemutatkozik presentarse benéz vkihez pasar por su casa benneteket os bennünket nos bent van? ¿está? beszéd habla / beszél hablar beszerez obtener beteg enfermo bevall confesar bír tener bírál criticar bíz vkire dejar a bizonyára megjött habrá llegado bizonyos cierto biztos seguro biztosan sin duda. que barna pardo bátorság ánimos bátyám mi hermano mayor becsapva érzi magát verse engañado becsuk cerrar bedob echar beenged dejar entrar befed cubrir befejez acabar. meghív ~re invitar a comer ebédel comer ebédlő comedor m ébred despertarse ébresztőóra despertador m eddig hasta ahora ég a vágytól arder de deseos de egér ratón m 377 . ~tat mandar hacer csoda milagro csodál admirar csokoládé chocolate m csomag bulto . -bol de boldog feliz boldogan. pitillo cikk artículo cím título című titulado cipőzsinór cordón m de zapatos cukor azúcar m Cs csak sólo. l. sok dolgom van tengo mucho que hacer drága caro Duna Danubio dühös furioso E ebben. seguramente Blanka Blanca . kezdi ~ni llegar a comprender belép entrar bélyeg sello (de Correos) bemegy ir . szép ~ben callandito csenget llamar a la puerta csengő campanilla cseveg charlar csinál hacer. nem tud hova lenni a •—'tői estar en el séptimo cielo bolt tienda boltasztal mostrador m bonyolult complicado bor vino borbély (üzlet) peluquería . Blankáéknál en casa de Blanca -bol. ~ben a mediodía^ ~en i en el sur Dél-Amerika América del Sur délelőtt por la mañana déli del Sur délután por la tarde. .bank banco bányász minero bár aunque barát amigo bárcsak ojalá bármely(ik) cualquier bármit is mond diga lo que diga bármilyen por . solamente család família csend. con certeza. a borbélynál en la peluquería boríték sobre m borotválkozik afeitarse borotvaszappan jabón m de afeitar bőrönd maleta bővelkedik vmiben poseer (algo) en abundancia . csoport grupo csuk cerrar csúnya feo D darab pieza. asunto. nagy ~ ember hombróri de pero . ~ ötkor a las cinco de la tarde dicsér alabar dinamó dínamo / disznó cerdo. ~ kár 1 ¡qué lástima ! deka = 10 gramos dél mediodía m . sin falta. puerco doboz cajita dolgozik trabajar dolog cosa. ez ebéd. .

az ~ világon en — todo el mundo egészen todo egy un. ~ek gente / emelet piso emlékszik vmire acordarse de. fülig ~ ponerse encendido elvtárs camarada m. ~kor a media noche éjjel noche / éjjeli de la noche. ~ o n al norte . f ember hombre . nocturno ekkor entonces él vivir elad vender eladó se vende eláll vmitó'l dejar de (+inf) . ~ tízkor a las diez de la noche esteledik anochecer ész razón / . cada vez más egyfolytában alszik seguir durmiendo egyik. ~re megy lo mismo d a . recordar (+tdrgyesei) én yo engedélyez conceder engem me . entender értelmes listo érthetően distintamente Erzsébet Isabel és y eset caso . ma — esta noche . az ~ család toda la familia. érzi magát sentirse érkezik llegar Ernő Ernesto erő fuerza erős fuerte erszény portamonedas m ért comprender. uno . a pesar de eso . az ~ uno egyszer una vez együtt juntos éhes tener hambre . mindjárt az elején al comienzo mismo élénk vivo elér alcanzar élet vida elfelejt olvidar. una. estar hambriento éjfél media noche . eleget bastante eléggé bastante eleje comienzo . • * nap todo el dia. annak ~ hogy no obstante elmegy irse . marcharse elül delante élvez vmit gozar de élvezet delicia . elkezd comenzar elkísér acompañar ellátogat visitar (ahova : tárgyeset) ellen contra ellenére. ~ze jól magát que usted lo pase bien. acontecer előhív revelar előkészítve preparado előkészületek preparativos előre rendel asegurar először primeramente előtt antes de. félórával ~ con media hora de anticipación előfordul ocurrir. (vhonnan) marcharse . egy-egy sendos egyedül solo egyenesen derecho egyesek unos egyetem universidad egyet-mást algo egyre inkább ir (+gerundio) . ~ vmit valer érdekes interesante érdeklődik vmi iránt interesarse por. (késői) noche / este noche / . quedarse dormido elbúcsúzik despedirse elég.egész todo . a legrosszabb ~ben en el peor de los casos esik llover esküvő boda est (korai) tarde / . ennek ~ con todo eso. decidir elhoz traer elintéz arreglar elismétel repetir eljön venir elképzel imaginarse. prepararse . (eso) parar de (+inf) elalszik dormirse . megjön az esze entrar en razón észak norte m. nagy ~tel con mucho gusto elvörösödik. (időhatározó) por la noche . suceder. (hazulról) salir (de casa) elmond decir. (vhova) ir a . figurarse elkésik llegar tarde elkészít preparar elkészül estar listo . a mí ennél maradok me quedo con éste ennyi tanto enyém mío épít construir éppen (most) történt vmi acabar de ( + inf) . ~ folyik estar ( +gerundio) ér vhová llegar a . (általános alany) uno . olvidarse d e . (hely) ante. contar. en ered irse eredetiben en el original érez sentir. se me olvida elfoglalva ocupado elhallgat quedar callado elhatároz resolver. representación / 378 előbb. delante de elővesz tomar első primero eltör romper eltűnik desaparecer elutazik salir. relatar elmúlik pasar elolvas leer előad representar előadás función /. elegendő.

ide ~ . ~at mos limpiarse los fárad vhová. főz cocinar. / felfedezés descubrimiento főhős protagonista felhasznál utilizar. con tal de que feltüntet estar reproducido en felújítás reestreno felvesz (ruhát) poner(se) felvétel foto / felvételi vizsga exámen(es) m de ingreso fent arriba fénykép fotografía fényképezőgép máquina fotográfica fényképtekercs rollo de películas Ferene Francisco Feri Paco férj marido fest pintar . tomar február febrero asiento fehér blanco foglalkozás. aprovechar de főiskola escuela superior felhív telefonon llamar por teléfono föld tierra felkel levantarse felköszönt felicitar földi compatriota m. ~eken át durante años. ágyban ~ estar en cama tiempo fél medio . temer de folyó río folyóirat revista felad (táviratot) poner folytat seguir. a eso de fontos importante ' fontosság importancia felébred despertarse fordít traducir felébreszt despertar fordítás traducción / felel responder fordul vkihez acudir a felemel levantar forint florín m feleség mujer forog girar felfedez descubrir fő principal m. esto. mi a ~ a ? ¿qué es usted? fejezet capítulo foglalkozik vmivel ocuparse en fogva. felöltöz(köd)ik vestirse felsőbb superior patio de butacas felszáll vhová subir a . ~ m ! jhijo mío ! fiatalember joven fa árbol m. paisano Földközi tenger el (mar) Mediterráneo felmegy vhová subir a földművelő agrícola felnyit abrir földrajz geografía felöltő abrigo földszint piso bajo . folyékonyan corrientemente fél vmitől tener miedo de. felé hacia. siempre que. oda ~ pasar fáradt cansado . film faasztal mesa de madera fiók cajón m ¡agy helada Firenze Florencia fal pared / fivér hermano falu pueblo fizet pagar falucska pueblecito íog diente m. ~ kettő es la una y media . pintar festő pintor fésű peine m íésül peinar fésülködik peinarse F fia hijo . jó ~ a t ! ique te (os) aproveche 1 év año . ha a condición (de) que. hány ~ vagy? ¿cuántos años tienes ? évszázad siglo ez éste. kissé ~ cansadito dientes farkas lobo fogad recibir fázik tener frío foglal. ~et hacer. ebben az osztályban en esta clase ezalatt mientras tanto ezelőtt hace . ez a este. két hónappal ~ dos meses antes ezer mil ezért por eso 379 . . ~ a szamárra fölösleges superfluo főnök jefe m montar en el burro feltesz poner. madera film película. fél éve desde hace medio año Éva Eva éves. feladat ejercicio feláll levantarse (hivatást) ejercer felállít dejar en equilibrio folytatás continuación /. . ha a condición (de) főváros capital / . helyet ~ (leül) sentarse. f. proseguir. ~ magában proponerse főnyeremény premio gordo feltétel. guisar que eszik comer étkező comedor m étvágy apetito . continuar. .feltéve. azzal a ~lel. attól az időtől ~ desde aquel fekete negro fekszik. (színházi) platea.

ókorunkban de localidad / . ~ csak nem a menos que hivatás profesión / hivatásbeli profesional hadd que . franciául (el) francés Franciaország Francia friss fresco fúj soplar. hajós navegante hajózik navegar hogy) a fin de. para que. bármilyen furcsán Is ~ por extraño que pareciera hány? ¿cuánto? ~ óra van? ¿qué hora es? hányadika van ma? ¿a cuántos estamos hoy? harc lucha harisnya media harminc treinta G három tres háromnegyed tres cuartos gabona cereales m pl háromszáz trescientos. . ~ á n van estar para hogy? hogyan? ¿cómo? morir. compartimento fürdőszoba cuarto de baño füzet cuaderno fűzfapoéta poetastro 380 . frutas hideg frío . ~ jó pues bien gondosan cuidadosamente hatalmas pénzösszeg dineral m gömbölyű redondo határol limitar gramm gramo határoz decidir gramofónlemez disco de gramófono hatórás de las seis hátul detrás havazik nevar Gy ház casa haza a casa. . (színházi ülő~) calidad inferior gyerek. holland. . ~ van hace frío gyümölcsöskert huerto frutal híres famoso. asiento . ~ lássuk! ¡a ver 1 hó nieve / haj pelo . para (+ inf) halál muerte / . figurarse . nem ~ i no cansarse de hiányzik hace falta gyümölcs fruto . ~ minőségű de hegye vminek punta hely sitio. ott ~ben allí mismo helyes correcto niños helyettes substituto gyorsan rápidamente helyez poner gyorsvonat tren rápido hét semana. cabellos hódító conquistador hajó barco . egy hete desde hace una György Jorge semana győz. (régi) carabela hogy que (sokszor elmarad) . cuando . gyakorlat ejercicio ~jön volver (a casa) gyakrabban más a menudo. cuidado gondol vmire pensar en . ~ a szél hace viento furcsa extraño függ depender fülke departamento. hollandul (el) holandés halkan en voz baja hollandiai de Holanda hall oir .hálóing camisa de dormir hálóköntUs bata hanem sino hangosan en voz alta hangzik. gyermek niño . estarse muriendo hol? ¿dónde? hálás vagyok neked te agradezco que . (= avégből. célebre hisz creer hív llamar H hivatal oficina ha si. montaña gyenge débil gyengébb inferior a . creer hat seis h á t . ~megy volver a casa. (zenél) escuchar holnap mañana hallgat (= figyel) escuchar holnapután pasado mañana háló red / hónap mes m francia. . -as gazdag rico háromszögletes de tres picos gép máquina használ usar gépírónő mecanógrafa használat uso gond preocupación / . . con más házaspár matrimonio frecuencia háziasszony ama de casa gyakran a menudo házimulatság tertulia gyalog a pie hazulról de casa gyár fábrica hegedül tocar el violín gyarmat colonia hegy monte m.

americana . localidad / jegypénztár taquilla jelentés informe m Jenő Eugenio jó bueno. ~em van vmihez tengo ganas de. ~ hát así pues illatszertár perfumería ilyen t a n . tomar un — taxi kár lástima Karcsi Carlitos Károly Garlos karosszék sillón m Kasztília Castilla kasztíliai castellano Katalin Catalina kávé café m kávéház café m kedd martes m kedv humor m. inkább tesz vmit preferir innen de aquí ipari industrial iparkodik tratar de (+inf) ir escribir író escritor irodalmi literario irodalom literatura is también iskola escuela t. ~ ! ¡verdad! igazgató jefe. megmondja az ~at decir la verdad . ideje es hora. . India la India indul salir indulófélben van estar para marcharse ing camisa inkább . ~at mandar traer . egyetemre ~ ingresar en la universidad játék juguete m játszik jugar jegy billete tn. amigo ismét tesz vmit volver a (-\-inf) isten veled! ¡adiós 1 István Esteban iszik beber ítél condenar itt aquí. tener que . ~en al este kell deber . agradar jóllakik estar harto jóság bondad f Jóska Pepe József José Józsi Pepe jön venir. <*. nagyon ~ picarón. mint más . . que . < taxit lograr. es necesario . hermana menor huncut picaro. . mindenki ~ére tesz obrar a gusto de todos kedves querido kedvező provechoso. superior jobban mejor jobhpart orilla derecha jobbra a la derecha jól bien jólesik gustar. (érkezik) llegar Júlia Júlia K kabát chaqueta . haber de. picarona hús carne / I ide por aquí idegen desconocido idejében a tiempo. pompás ~ében de excelente humor . es tiempo időnként de vez en cuando idősebb tener más años -ig hasta Igaz. propicio kefe cepillo kék azul kel levantarse kelet este m .van he aquí Itthon en casa ízetlen insípido ízletes sabroso ízlik gustar J János Juan jár ir . ismer conocer ismeret conocimiento ismeretlen desconocido Ismerős conocido . puntualmente idejön venir idenyújt pasar idő tiempo. kalap sombrero kalifa califa m kályha estufa kánikula canícula kap recibir.hordár mozo bosszú largo hová? ¿a dónde? hoz traer . ~ időben con un tiempo semejante v . milyen ~ ! ¡qué bien! nagyon ~ óptimo jobb mejor. ~ a m van tengo razón. es menester 381 . rendbe ~ poner en orden hölgy señora hőség calor m hőstett hazaña húg hermana. favorable.imént. gana. director igen si ígér prometer így así. az ~ (tett vmit) acabar de (+inf) . milyen ~ van? ¿qué tiempo hace? rossz ~ van hace mal tiempo. van ~ . . nehézséggel ~ presentar dificultad .

egy ~ un poco de kísér acompañar kislány muchacha kissé un poco kiszolgáló dependiente m kitesz es de kitűnik descollar kitűnő eredménnyel con notas de sobresaliente 382 kiugrik saltar kiváló óptimo kíván desear kívül. ~ a n en serio kontár festő pintorzuelo korán temprano kórház hospital m kormány gobierno kölcsönad. ~ k e panecillo kénytelen verse obligado a kép cuadro képes vmire capaz de kér rogar. ir kinevet burlarse (akit: de) kint afuera kinyit abrir kirakat escaparate m király rey kirándul hacer una excursión kis pequeño . empezar. ~Ődik em­ pezar kezdetben al comienzo ki? ¿quién? kié? ¿de quién? kiabál gritar kialussza. ~ebb jön acercarse . egy keveset un poco kevésbé menos kéz mano / kezd comenzar. mint a ~ como dos y dos son cuatro kevés poco . ~ vmibe empezar (+tárgyeset). principiar a (+inf). ampliar kiesi pequeño kicsike chiquito kiér llegar kifizet pagar kifogásol criticar kifut vhonnan. ~lak te veo látcső gemelos . teljesen ~ magát dormir a más no poder kibővít alargar. pedir. (főnév) embajador m közben entretanto közel cerca. ~ tíz óra lehet serán las diez köszönöm gracias köszönt saludar kötelesség deber m kövér gordo követ seguir. revolotear kert jardín m kerül costar késik llevar retraso keskeny estrecho késó'(n) tarde . ~ r e para el extran­ jero . (levelező-^) tarjeta lassú lento lát ver. ~ről del extranjero külföldi extranjero különbözik distinguirse. echarse a (-\-inf). -as kétségtelenül sin duda ' kétszer kettő. ~edik aproximarse középen en el centro középiskola escuela secundaria közért-fiók sucursal / de la Cooperativa de Consumos közlekedési eszkőz medio de transporte között entre közt entre kréta tiza Kristóf Cristóbal krumpli patatas kulcs llave / kultúrfelelős director cultural küld mandar külföld extranjero . kölcsönöz prestar kölni agua de Colonia költ gastar költemény poesía költő poeta m könnyű fácil könyv libro. Ludovico lakás habitación / lakik vivir lakos habitante lámpa lámpara lány muchacha. ~eti magñt hacerse rogar kérdez preguntar kérem! no las merece keres buscar kereskedő comerciante kering rodear. salir kikötő puerto kiló kilo kimegy salir.kellemes agradable kellemetlen molesto -ként de kenyér p a n . később más tarde késve con retraso kész(en) listo két dos kétszáz doscientos. lényegesen ~ vmitől tener diferencias apreciables con L Lajos Luis. vkinek a <~a hija lap página . ^ nélkül de memoria könyvkereskedés librería körül alrededor de körülbelül cerca d e . -on ~ además de klasszikus clásico kocsi coche m Kolumbus Colón komoly serio. salir de kijön venir.

~ délután • hoy por la tarde madár ave / maga mismo . ponerse a (+inf) megkezdődik empezar meglát ver meglátogat (venir a) ver. llegar a ser leszáll vmiró'l bajar de leszed coger letesz (vizsgát) pasar. magadnak a ti. aún . se magánál van estar en su juicio magas alto magával consigo magunk nosotros. mirar megnyer tocar megóv abrigar megpillant ver megpróbál probar megsért ofender megszáll parar 383 . excusar megcsinál hacer megelégedett. estar parado megbán vmit arrepentirse de megbocsát dispensar . megelégedve contento megenged permitir megért comprender megfázva. llevo dos días que . M ma hoy . ~ egyszer otra vez . megteszi a ~eket hacer gestiones lesz vmivé hacerse. cada dos días második segundo Matild Matilde még todavía. me magának. ni siquiera megad conceder megáll parar . Z. ~ ma hoy mismo . echarse a dormir lefordít traducir legalább por lo menos. acostarse. magában para sí magadat. minden ~ un día sí y otro no . mostrar megnevez nombrar megnéz ver. sem tampoco. ~ két napja . ~ holnap mañana mismo . . te magaddal contigo magam yo mismo . es posible lehetetlen imposible lehetséges posible . ~a van tener fiebre leánya hija leeke lección / ledörzsöl frotar lefekszik irse a la cama. . perdonar . . <~at. nem ~ es imposible lekefél cepillar lekésik perder lemegy bajar lendülettel con energía lent abajo lényegesen. -as magyar húngaro Magyarország Hungría mai de hoy majd luego majdnem casi május mayo már y a . könnyen ~ es fácil. magát a sí. . meglepődik quedar sorprendido megmagyaráz explicar megmond decir megmos lavar megmosakodik lavarse megmutat enseñar. különbözik Leó León lép entrar lépés. meg van fázva tiene un constipado megfelel convenir megfizet pagar meggyőződik vmiről convencerse de meghal morir meghalad vmit es superior a meghív invitar megígér prometer megír escribir megismer conocer megjelenik ser publicado megjön llegar. még .latín nyelv latín m látogatás visita látszik parecer láz fiebre / . ~nak a mí. < az esze entrar en — razón megkap recibir megkér rogar megkezd empezar. ~ este esta noche. . ir a ver. visitar. ~ i a vizsgákat aprobar los exámenes leül (vmit tenni) ponerse a ( + inf) levág cortar levegőben en e) aire levél carta levelezőlap tarjeta leves sopa levet quitar(se) liget parque m Lisszabon Lisboa London Londres lusta holgazán . marad quedar(se) március marzo Margit Margarita Mária María Marokkó Marruecos másik otro máskor otra vez másnap. siquiera legényember soltero legépeltet hacer copiar legjobb el mejor legkisebb el (más) mínimo legközelebb la próxima vez legnagyobb el mayor lehet puede ser . .

grande nagyanya abuela nagyapa abuelo nagybátya tío nagynéni tía nagyon m ü y . hogy ~ fáradt vagy sé lo cansado (-a) que estás mindegy da lo mismo minden todo . en cuanto como. egy óra ~ tíz perecéi es la una y diez munka trabajo munkás obrero mutat enseñar múzeum museo mű obra műsor programa m műszak turno műszaki técnico művészet maestría S nagy gran. ~ tesz vmlt ir a ( + inf) mindnyájan todos minél előbb lo antes posible minket nos . hasta que Mihály Miguel mihelyt apenas. cuanto . — cuarto . most ~ ahora mismo . egyre esak ~ja seguir diciendo mos lavar mosakodik lavarse most ahora . ~ kiló un cuarto de kilo de négyszáz cuatrocientos. (vissza-) volver. > . ~ neki se le da melege van tener calor mellett cerca de. még ~ seguir (+participio) 384 mindjárt pronto . mit fogsz ~ csinálni? ¿qué vas a hacer? ~ (csinálok umit) estoy (-{-gerundio). todo el mundo mindennap cada día mindenütt en todas partes mindig siempre. -as mi? ¿qué? mialatt mientras miből? ¿de qué? mielőtt antes d e . después que modern moderno mond decir mondattan sintaxis / mondogat. (uiat) recorrer megtud saber megvagyok regular megvaU confesar megvalósít realizar megvár esperar megvesz comprar megy ir . ~ (történt vmi) acabar de ( + inf) mozdonyvezető maquinista ferroviario mozi cine m mulat divertirse múlt pasado . antes (de) que mienk nuestro miért? ¿por qué? míg mientras . como. ~ ahogy cuanto mintha como si. todas las familias mindenesetre de todos modos mindenféle toda clase (de) mindenképpen cueste lo que cueste mindenki todos. mucho nagyszülők abuelos nála en su casa nálunk con nosotros nap día m. melynek a cuyo mely? melyek? ¿cuál? ¿cuáles? mélyen profundamente melyik? ¿cuál? mennyiségtan matemáticas mennydörög tronar mennyi! jcuánto I mennyi? ¿cuánto? ~be kerül? ¿cuánto cuesta? mennyország cielo mer atrever mérnök ingeniero mert porque mese cuento mesél contar messze lejos méter metro . -as négyzetkilométer kilómetro cuadrado . de . -as minőség calidad / mint qué. ~ e metro méz miel / mező campo mi nosotros. igual que s i . ~ csak igual que miota? ¿desde cuándo? ~ nem dohányzik? ¿cuánto tiempo lleva sin fumar? miután después de. "w az elején al comienzo mismo. a nosotros. al lado de mely(et) que . ~ család toda familia. (el-) marcharse . ~ mindjárt ahora mismo . cumplir (con). luego que mikor? ¿cuándo? millió millón m milyen? ¿cómo (es)? ~ e k ? ¿cómo son? ~ az idő? ¿qué tiempo hace? ~ j ó ! ¡qué bien 1 ~ színű? ¿de qué color es? tudom.kettő son las dos y. tan pronto como. (be-) entrar.megtanul aprender megtekint visitar megtestesült jóság la bondad misma megtesz hacer . jó ~ o t ! ¡buenos días I (égitest) sol m napoz tomar el sol nappalodik amanecer -né señora négy cuatro negyed cuarto . así que.

l a s . ~ u l en italiano Olaszország Italia 25 Spanyol nyelvkönyv — 5614 385 . ~ n ő médica orvosság medicina ostobaság tontería oszt dividir osztály clase / osztálytárs condiscípulo osztályzat nota óta desde hace . ~ o n en verano nyaral pasar sus vacaciones. a él. L összefut nyár verano . a nosotros. a ella P pad pupitre m . hace ott allí otthon en casa. a ti nekem kme . ~ is ni * nemcsak no solo nemdohányzó para no fumadores nemes grande m nemrég(cn) hace poco. (akire: tárgyeset) nézeget mirar.' idioma m nyelvtan gramática nyelvtudományi de filología nyilvánvaló constar. (nagyon) ~ celebrar. con suma alegría örül vminek estar contento con. a ellas öltöny traje m öltözködik vestirse ön u s t e d . ősszel en otoño őszinte sincero öt cinco ötödik quinto őt le. az én nevem me llamo nevel criar nevet reir néz mirar . es claro nyit abrir nyole ocho nyolcvan ochenta nyugat oeste m. ale­ grarse d e . acercarse óhajt desear ok motivo október octubre m olaj (bogyó) aceituna olasz italiano .néha algunas veces néhány unos. -as nem no . a ellas nekikezd ponerse a ( + inf) nekiül ponerse a ( + inf) nektek o s . . banco páholy palco Pál Pablo pályaudvar estación / panaszkodik quejarse pápa papa m papírgyár fábrica de papel pár par m paraszt labrador. (tanóra) lección / . a ellos. ellas őket les. l a . -as nekünk nos . (szerkezet) reloj m. ~ában en su casa óvatos cauto Ö. a ella nekik les . ella öcsém mi hermano menor Ödön Edmundo ök ellos. veranear. recientemente nemsokára itt lesz no tardará en llegar nemzeti nacional néni tía népies vulgar név nombre m. independiente önbizalom confianza en sí mismo önmagának para sí mismo önök ustedes öröm alegría. hat óra után ~ . algunos . a vosotros. az ~ é de usted önálló propio. ~ n i megy ir de vacaciones nyelv lengua. ősz o t o ñ o . orilla odaad dar odalép vkihcz acercarse a odamegy i r . campesino parasztcsoport grupo de campesinos park parque m part ribera.perccel a las seis y pico nehéz difícil nehézség dificultad / neked te . a mí neki le . Ő Ő él. a legnagyobb ~mel con sumo gusto. tanto gusto de összefut a nyál a számban se me hace la boca agua összes todos los . . a ellos. a él. ~ o n al oeste nyugodtan tranquilamente nyugton tranquilo nyújt pasar O olaszországi utazás viaje m por Italia olcsó barato olvas leer olyan tan onnan de allí óra hora . estar mirando nézőtér platea nincs (en) no hay nos hát pues bien nővér hermana mayor Ny nyakkendő corbata nyál. spanyol ~ cías* / de español ország país m orvos médico .

~ Idő alatt dentro de poco ruha traje m ruhatárosnő encargada del guardarropa rügyezik brotar S sajnál sentir . ~ minden muchas cosas . ~ i háló red / de compras pihen descansar pillanat momento piros rojo Piusz Pió pohár vaso . hasta no más repülőgép avión m rész parte / réz cobre m ritkán raramente rokon pariente m. . ningún. conseguir . nagyon ~ pésimo . nagy " . ~hivatal estafeta de Correos postaláda buzón m postás cartero púder polvos R ^ rádió radio / ráér tener tiempo rálép vmire poner el pie en régebben antes regény novela regényíró novelista reggel por la mañana reggeli desayuno reggelizik desayunarse régi viejo régóta tanto tiempo remél esperar rend orden m . ~be hoz poner en orden . ~ . lamentar . ni semmi nada semmiféle ninguno semmint que senki nadie . -a f Boma Roma római romano rossz mal. . malo. (fénykép) salir sincs = sem só sal / sógor cuñado sógornő cuñada soha nunca . ~ életemben en mi vida sohasem nunca sok mucho . a ~ban al aire libre szabadság vacaciones / pl szabó sastre m Szahara Sahara m száj boca szak facultad / / . ~ a t mucho . ~ t áll hacer cola sovány delgado sötét oscuro spanyol español. ninguno sertéssült asado de cerdo sétál (ni megy) dar un paseo siet tener prisa . ~ ni . ~ u l (en) español. nincsen ~ tövis nélkül nö> hay miel sin hiél rövid corto . hatalmas ~ dineral m pénztár caja pénztárahlak ventanilla pénztárca cartera pere minuto. hay sol Sz szabad Ubre . ~ka vasito pompás excelente pontosan puntualmente porcukor azúcar m en polvo portugál portugués Portugália Portugal m posta Correos.volt alcanzó un —e gran éxito sikerül lograr. ni~ siquiera. a más no poder . ~abb peor ' rosszul mal 386 rózsa rosa . suma de dinero . (főnév) asado sürgöny telegrama m sürgönyöz poner un telegrama süt a nap hace sol. ~om lo siento sajt queso sárga amarillo segít ayudar segítségével con ayuda de sehol sem en ninguna parte sem tampoco. ~an mucha gente sokáig largo tiempo sokban (különbözik) mucho sokan muchos sonka jamón m sor línea . . (el) castellano Spanyolország España súlyos grave sült (melléknév) frito . apresurarse sikátor callejón m siker éxito .párt partido például por ejemplo péntek viernes m pénz dinero pénzösszeg dinero. . az utolsó ~ben en el último momento peron andén m Péter Pedro Peti Perico pezeta peseta piac mercado . —ben van está en orden rendkívüli extraordinario rengeteg (et) la mar de .

sok a ~ja tener mucho que estudiar tanuló alumno . haga usted el favor (de) szívesség favor m sző palabra szóanyag léxico szoba cuarto szobor estatua szokott soler. légy ~ ¿me haces el favor (de) ? ~ c n con gusto szíveskedjék tenga la b o n d a d . jobban ~ preferir szervusz ¡hola! ¡salud I Szicília Sicilia szín color m. hacer falta (a) szükséges necesario születésnap cumpleaños m . diligente . bello. ~ vmitől temer tartalmaz contener tartalom contenido tartozás deber m tavasz primavera . ~Iány alumna tányér plato taps aplauso tárgy objeto társ camarada m. nincs szerencséje no tiene suerte. acaso. ma vau a ~ j a cumple años hoy születik nacer szülők padres szürke gris T tábla pizarra tagad negar táj paisaje m takarékkönyvecske libreta de ahorros talál hallar.szakasz departamento száll (~ felszáll) subir szálloda hotel m szalonna tocino szám numero szamár burro számára para számla factura szaporán corriendito szárazföldön por tierra száz cien. *~ este anoche tehát así pues tél invierno . encontrar találkozik vkivel encontarse con. h a z a ~ volver a casa terem sala Teréz Teresa 387 . m e g ~ aprender tanulás estudio tanulmány estudio tanulnivalő. tiene mala suerte szerencsés dichoso szerencsétlen desdichado szerep papel m szeret querer . compañero tart (ideig) d u r a r . ~el8tt anteayer . ~on por teléfono telik (idő) pasar teljesít vmit cumplir (tárgyeset vagy con) telve repleto « téma tema m tenger mar m. ~ lassan irsp (+gerundio) szeptember septiembre m szerda miércoles m szerencse suerte / . amar . ~ n ő actriz színház teatro . ciento szed tomar szegény pobre szék silla szekrény armario szél viento széles ancho szélmalom molino de viento szem ojo személy persona személyazonossági igazolvány cédula personal szén carbón szép hermoso. ~ e n en invierno telefon teléfono . tratar de szombat sábado szomjas tener sed szomszéd vecino szorgalmas aplicado. ~ e n por mar tengerész marinero tengerpart orilla del mar tér. müven ~fí? ¿de qué color (es)? színdarab pieza színész actor . a ti tegnap ayer . ~ é r e por fortuna . ~ a n con aplicación szótár diccionario szörnyű tremendo szöveg texto szövet tejido 25* szüksége van necesitar. encontrar (tárgyesettel) talán quizá(s). tavasszal en primavera távirat telegrama m távoli lejano taxi taxi m. ~ n en taxi te tú téged te . ~ i látcső gemelos színházjegy billete m de teatro szivacs esponja szíves. estar acostumbrado (a) szól decir. tal vez támogatás ayuda tanács consejo tanácsol aconsejar tanár profesor tanárnő profesora táncol bailar tánczene música para bailar tankönyv manual m tanterem clase / tanul estudiar. sonar.

nem ~ ignorar. continuar a . hogy ~ mondjuk por decirlo así Ufiyannkkor al mismo tiempo 'Ml. ~ o n van estar de caza vágy deseo -val. ~ ir seguir escribiendo . ~ pillanat supremo momento útvonal ruta Ü üdvözlő távirat telegrama m de felicita­ ción üdvözöl saludar ügy asunto ül estar sentado .vannz el mismo új nuevo újabb otro újból de nuevo újság periódico úntnl aburrir úr señor út camino . /. jól ~ no ignorar tudós sabio tulajdonít. estar . ~ben van estar en un error ti vosotros. ~ek közt entre otras (cosas). ~ r a ¡s seguir (+participio) több vario . ~ e otra vez . -vel con valahányszor cada vez que valahol en alguna parte valaki alguien valamelyik nap uno de estos días valamennyien todos valami algo válaszol contestar. ~ mint más que . (leül) sentarse üt (az óra) dar üzlet tienda V vacsora cena. propósito tessék aquí tiene usted test cuerpo testvér hermano tesz meter. az utcán por la calle utcasarok esquina útiköltség gastos de viaje útlevél pasaporte m utolsó último . ~ neki tener vár esperar. parecer . equivocarse tévedés error m . hacer . rózsa tud (= képes) poder. (szabadságra) ir de vacaciones utea calle / . responder válik llegar a ser valószínűleg deber de (-\-inf) vált jegyet tomar billetes van ser . hacer un viaje a . fontosságot ~ vminck dar importancia a tulajdonság cualidad / túlságosan demasiado túlsók (at) demasiado tüdőgyulladás pulmonía tükör espejo tűnik -parecer Ty t y mejor . megírásra "*» estar por escribir Vargáéknál en casa de los Varga' város ciudad / városi municipal városliget parque m municipal tyúk gallina U udvari bolond bufón m udvariasan cortésmente úgy. (ésszel) saber . (általánosan) h a y . torkuk szakadtából a más y mejor tovább (csinál vmit) quedar ( + gerundio). viaje m . csak ~ szakad az eső llueve a más 388 . aguardar. poner. llevar. a vosotros tizedik décimo tojás huevo toll pluma.térkép mapa m természet naturaleza terület superficie / terv plan m. -—-tői talpig de pies a cabeza tetszik gustar . a ~iek los demás tölt pasar töltőtoll estilográfica tömve repleto tönkretesz vmit acabar con tör (nyelvet) chapurrear történet historia történik suceder tövis púa . -as tied tuyo tinta tinta tintatartó tintero titeket os . estilográfica Tóni Toñuelo tonna tonelada torok. ~ban a város felé camino de la ciudad után después de utazás viaje m utazási de viaje l utazik vhova viajar para. mi ~ ? ¿qué desea usted? téved errar. mi lesz vacsorára? ¿qué tendremos para cenar? vacsorázik cenar vadászat caza. estar de viaje . lenne nekem egy szívességet? ¿quiere usted hacerme un favor? mit lehet itt tenni? ¿qué se le va a hacer? teto lo alto . hallarse .

~ r e tesz meter en bolsillo zsebkendő pañuelo Zsófi Sofía . a ~ o n en el mundo . az utcán ~ por la calle végigjár recorrer végigtekint abarcar con la vista vél pensar vele con él. con ella velcd contigo velem conmigo vélemény opinión / Velence Venecia veletek con vosotros véletlen casualidad / velünk con nosotros vesz tomar . disturbar zavarás molestia zene música zongorázik tocar el piano zöld verde zöldbab judías verdes Zs zseb bolsillo. ir de compras vaskályha estufa de hierro vastag grueso véget ér terminar végén a fines d e . ~ocska florecita virágcsokor ramillete m de flores viskó casucha visszajön regresar visszamegy volver visszatér volver visz llevar viszontlátás. ~ o t Iát ver mundo világos claro . a holnapi ~ i g ! hasta mañana víz agua vízum.váróterem sala de espera vas hierro vásárlás ir de compras vasárnap domingo vásárol comprar. a ~ ter­ minar por f + inf) végig . visado vizsga examen m vizsgázik dar un examen vonat tren m Z zavar molestar. ~ a n claramente villámlás relampaguear villamos tranvía m virág flor / . al fin d e . comprar vetés sementera vetődik acertar a pasar por vezet (állatot) llevar vidám alegre vidáman alegremente vidéken en el campo vidéki de provincias vígjáték comedia vigyáz tener cuidado (amire: de) világ m u n d o .

aún 45 az. -e. contigo 96 continuar + határozói igenév 284 contra 323 ¿cuál? 37 cuyo. határozószó -a. állítmányi (önálló) ~ 75. 316. ~ szórendje 44 buen. ~ a többes számban 22 c írása qu helyett az igeragozásban 133 . azok 36 bajo 323 „bármennyire is" 215 becéző képzők 144 befejezett jövő képzése 185 . 260 alany szórendi helye 24 alanyi és tárgyas ragozás 31 alli 36 állítmány szórendi helye 24 általános alany kifejezése sc-vel 72 . 270 ./ NYE LVTANI T i R GYMUTATÓ (A számok az oldalt jelölik) a elöljárószóhasználata 52. amelyek. 1. 390 ~ múlt rendhagyó képzése 182 . ~ jövő használata 185 . mondatrövidítés ~-val 260 conmigo 96 condicional. amelyik 254 amerikai spanyol nyelvben mutatkozó eltérések 15 ami. ~ kö- . << a szóképzésben 13 caballero 45 cada 81 caer + melléknévi igenév 279 célhatározói mellékmondat rövidítése 261 cerca de 323 cesar de + főnévi igenév 270 cien. 79 birtokrag elhagyása 74 birtokviszony 44 . ~ imo-val 159 általános létezés kifejezése 35 amely. ~ régmúlt 192 betűk neve 4 betűsor 4 bien 126 birtoklás kifejezése 63 birtokos névmás 75. ~ de + főnévi igenév 108. ~~ igék vonzataként 318 . ~ érte­ lemkiegészítő főnévi igenév előtt 263 . < + — melléknévi igenév 279 ante 322 antes de 260. ~ múlt képzése 174 . ~ múlt használata 175 . ' f» használata 319. jelzői (főnévvel álló) ~ 75 . 317. ~ vonzatai 271 acaso 136 acerca de 323 además de 260. ~ é r t e ­ lemkiegészítő főnévi igenév előtt 262 . 323 a pesar de 261 aquel. akik 253 al 53. feltételes mód conocer 52 consigo. bueno 89 c írása z helyett az igeragozásban 65 . ciento helyett 88 ciento 88 leomol 37 con elöljárószó egybeírása névmási ala­ kokkal 9 6 . ~ val álló igék 319 . aquélla 36 aquello 36 aquí 36 a través de 323 aun. 323 adverbio. -ja. ~ mellék­ nevek vonzataként 318 . aquella 35 aquél. amik 254 andar + határozói igenév 284 . —val álló mellék­ nevek 319. -je 75 a fin de 261 ahí 36 aki. mondatrövi­ dítés ~ -val 260 ábécé 4 acabar 108 . 1. cuya 254 „csak" fordítása 97 családnevek 280 cselekvő szerkezet átalakítása szenve­ dővé 251 -d végű főnevek neme 21 de elöljárószó használata 38. ~ jelzős kifejezésekben 208 .

323 •divertirse 186 Don. ~ mint melléknevek állandó vonzata 320 'encima de 323 en contra de 323 •en dirección a 323 entre 323 •en vez de 261 enyém 75. ~ egyszeri kitétele felsorolásban 208 . mellékmondatok rövidítése ~-val 264. mellékmondatok rövi­ dítése '—-kai 260 . mondatrövidítés -*-vei 260. 65 •echar különféle jelentései 2 3 5 . fontosabb —' használata 316 . ser és < közötti különbség — 44 . főnévi igeneves mondat­ szerkezet 262 frente a 324 fuera de 324 futuro. 271 hacer 5 1 . 321. 318. múlt idejű határozói igenév gran.319 . esa 35 ése. < + határozói igenév 80.141. . ésta és está közötti különbség 36 estar 43 . -val képzett hatá­ rozószók 127 . 1. ~ neme 21. 319. ~ rendhagyó kép­ zése 142 . ~ mód jelen idejének haszná­ lata 206 . ~ igével képzett személy­ telen szólásmódok 87 . jövő idő . ~ mód múlt idejének kép­ zése 207 . ~ de 81 decir 52 •de debajo de 324 de entre 324 dejar de + főnévi igenév 270 delante de 323 dentro de 323 de (por) detrás de 324 desde 323 después de 261. 284 . 53 . 79 errar 65 •értelmező helye a mondatban 23 ese. melléknév és határozószó folyamatos cselekvés kifejezése 80. ~ mondat 238 fokozás. grande 89 gyűjtő értelmű többes számok 45 gyűjtőszámnevek 296 „ h a " kötőszónak „gue"-vel fordítása 216 haber 60 . Doña 45 dormir 64 •doscientos. <—-vei alkotott kifejezé­ sek 2 7 0 . 1. ~ használatának egyszerűsítése 14 . névmási alakok egybeírása a ~-ban 1 4 3 . ~ mint a szavak jelentésének megkülönböztetője 14 •el.e 89 főnévi igenév . ~ ragozott állítmány helyett 260 . 1.melléknévi igenév 278 . ~ múlt képzése 1 6 4 . ~ mint melléknevek állandó vonzata 317. ~(se) a + főnévi igenév 270 •egyeztetés különböző nemű főnevekkel 109 •egyidejűség 240 ékezet kitétele 14 . 322 •el que. ~-vel álló melléknevek 317 de a 324 •debajo de 323 deber 52 . ~ több­ féle vonzata 271 este. -as 88 durante 323 «. esta 35 éste. csak a többes számban használt főnevek 294 főnevesítés 259 . «•* com­ puesto. ~ érte­ lemkiegészítő főnévi igenév előtt 263 . la helyett 45 életkor kifejezése 63 élettelen főnevek megszemélyesítése 89 előidejűség 240 elöljárószók (általában) 22 .284. befejezett jövő idő gerundio. ~ mint igék állan­ dó vonzata 262 . <-> — de + főnévi igenév 63. 293 . ~ perfecto o com­ puesto 1.mint segédige 158 . ésa 36 eso 36 •esta. ~ mint a műveltetés kifejezője 272 hacia 323 hallarse + melléknévi igenév 279 hangok kiejtési táblázata 10 hangsúly jelölése 13 . 1. ~ múlt haszná­ lata 165 . e helyett ie 13. határozói igenév.. jelen idejű ~ 5 1 . ~ mint igék állandó vonzata 3 2 0 . ésta 36 esto 36 ez végű főnevek neme 21 felkiáltásban használt kérdő névmás ékezése 14 felkiáltójel használata 16 felsőfok. la que 254 elválasztás 15 •en elöljárószó használata 37. 292 . y helyett 8 1 .zépfok után 167 . ~ mód múlt idejének hasz­ nálata 207 . ~-vel álló igék 316 . 1. ige ~ . ~ rendhagyó többes száma 2 9 3 . tagadó alakú ~ 143 feltételes mód jelen idejének képzése 2 0 5 . szavak ~ . ~ régmúlt 191 főige és értelemkiegészítő ige egybe­ kapcsolása 262 főnév képzése főnévi igenévből 259 . — <•»' -I.a l 3 : hangsúlyos magánhangzóra végződő főnevek neme 21 391 . 320. melléknév és határozószó felszólító mód 138. ~ szabályos többes száma 22. ~ mint tárgy 30. múlt idejű ~ 192 .

~ régmúltja 2 3 1 . ~ képzése mellék­ névből 126 . a kérdést beve­ zető ~ helye a mondatban 25 kérdő mondat szórendje 24 kérdő névmások 37 . ~ régmúltjának hasz­ nálata 232. ~ magyartól eltérő használata 291 . kötőmód jövő ideje 233 junto a 324 „kell" fogalmának kifejezése 60. ~ + határozói igenév 284. főnévi igenév. ~ ékezése 14 kettős magánhangzók 8 . folyamatos múlt inferior 176 ínfimo 176 infinitivo.és városnevek előtt 53 hay 35 helyesírási szabályok 12 helyhatározószók 36 hét napjainak többes száma 89 hímnemű főnevek 2 1 . ~ használata 158 középfok. perc) kifejezése 73 időhatározói mellékmondat rövidítése 260 időmeghatározó kifejezések 73 idővonzat szabályai 240. „hogy milyen" fordulat spanyol fordí­ tása 207 y helyett e 81 idő (óra. előidejű ~ 193 határozószó 125. las 95.névelő ki­ — tétele a magyartól eltérően 31.és felsőfoka 184. ~ mint határozószó 126 malo 89 mandar 177 már 45. ~ főnevesítése 89 . les 102 lejos de 324 lo. ~ közelmúltjának használata 231 . kijelentő mód jelen ideje 5 1 . kötőmód jelen ideje 132 . 213 . 323 -hat. ~ ki­ ejtése 4 . melléknév és határozószó la. ~-i táblázat 10 kiemelés 185 kiemelt jelző helye a mondatban 30 kijelentő mód jelen ideje felszólító mód helyett 208 kijelentő mondat szórendje 24 kölcsönös névmás 71 kötőmód használata 135. ~ perfecto ocompuesto múlt idejű főnévi igenév 192 -ión végű főnevek neme 21 ir különleges használata 108 . ~ melléknév helye a mondatban 30 Jövő idő. ~ mint nyomatékosító szó 136 mássalhangzók kiejtése 5 . eltérések az —tói 242 ie írása e helyett 13. . ész­ revételek az ~-hoz 308 igető 51 igevonzatok 81 imperativo 1. ~ que 254 los 95 luego de 261 .időinek összefogla­ lása 233 közelmúlt 158 . ~ folyamatos múlt­ ja 222. ~ -f+ határozói igenév 285 magánhangzók hosszúsága 4 . közép. ~ kitétele todo mellett 9 5 . ~ közelmúltja 230 . le helyett 107 . 64 keltezés 88 képesség kifejezése 64 kérdőjel használata 16 . < — alanyi és tárgyas ragozása 3 1 . egysze­ rű -^ használata 95. no ~ que 9 7 . ~ jelen ideje 128 . 64 ige ragozása (táblázatok) 298—307 .hangsúlytalan névmási alakok helye a felszólító módban 143 : < egybeírása — az igével 125 . ~ a + + főnévi igenév 270 . ~ használata ország. ~ mással­ hangzók 9 . ~. jelen idő fel­ szólító mód helyett 208 392 Jelzői mellékmondat rövidítése 157 . ~ névelője 20 „hogy" elhagyása kérdőszó előtt 108.e 4. egyszerű ~ képzése 94. 294 . 1. 1. 1. elöljárószóval képzett —k 127 határozott névelő 20 . kettős ~ 8 mai 89 . ~ rendhagyó jelen idejé­ nek képzése 133 . 102 le. melléknévvel egyező ~ 126 . llevar különleges használata 217 . ~ tőhangváltozása 64. felszólító mód imperfecto. f melléknévi igenév 279 jelen idő. ~ tagadás 65 kicsinyítő képzők 144 kiejtés. befejezett ~ 1 8 5 . ~ folyamatos múltjának használata 223 . < találkozása 123 — hangtani szabályok 12 hány éves? 63 hármas magánhangzók 9 hasonlító szerkezet 165 hasta 261. ~ mint főnevesítő szó 3 0 . -het64 határozatlan névelő 20 . mással­ hangzóra végződő főnevek neme 21 . ~ többféle vonzata 2 7 1 . ~ fokozása. 217 más 166 . 292 határozói igenév 7 9 . ~ szenvedő alakja 250 igemódok és igeidők összefoglalása 194 igeragozás (táblázatok) 298—307 . más­ salhangzók ~-e 5 . mássalhangzóra végződő melléknevek alakjai 29. magánhangzók ~ . feltételes mód jelen ideje 205 .

befejezett múlt primer. folyamatos régmúlt pretérito presente o perfecto. 1. ~ elhagyása kérést jelentő igék után 216 . ~-vel kép­ zett kifejezések 278 .312 . ~ más que 97. primero 88 qu írása c helyett 13 que mint vonatkozó névmás 2 5 4 . ~ határozói igenéwel 80. 1. két ~-vel ren­ delkező igék 314 menor 176 -mente 126 mii 88 miilón 88 milyen 37 . határozatlan ~ 20 . jelzői ~ helye a mondatban 30 . 225 -ón 144 • óra (idő) kifejezése 73 oración condicional. ~ találkozása 123 no 2 3 . feltételes mondat ön. 232 mismo 118 módosító képzők 144 mondathangsúly 15 mondatrövidítés főnévi igenéwel 83. 94. ~ obstante que 261 nőnemű főnevek 2 1 . a főnevek ~-'-e 21. ~se a + főnévi igenév 270 por elöljárószó használata 3 2 1 . 272 nagyító képzők 144 -nál. ~ többes száma 2 2 . 292 néma mássalhangzók 7 nemrehajló főnevek 292 nemzetiséget jelölő melléknevek nőnemű alakja 29 névelő.^ k é n t használt szófajok 2 9 5 .és felső fokú alakja) 165. santo 89 393 t . 1. ~ használata Jelzős főnév előtt 6 6 . ^ nőnemű alakja 294. folyamatos régmúlt poder 64 poner 78. 193. ~se + melléknévi igenév 279 . ~ hatá­ rozói igenév 193 mutató névmások 35 műveltetés 177. „hogy milyen" 207 mind(en) 66 mínimo 176 „ m i n t " kifejezése középfok után 167 „mintha csak" 225. ~ mellék­ nevek 295 . 96. mellék­ mondatok rövidítése ~ . . ~ a szenvedő szerkezetben 251 pretérito anterior. ~ főnevesítése 30 . 262 . —' egybeírása a határozói igenévvel 80 . közelmúlt pretérito simple o indefinido. quienes 254 quisiera 225 quizá(s) 136 recoger 65 rendhagyó igék betűrendes jegyzéke 309 részeshatározó kifejezése 58 saber 313 salir 313 san. múlt idejű ~ képzése 156. 64 -o végű főnevek neme 2 1 . 194 mucho 37 múlt idejű főnévi igenév 192 . > — értelmi változása ser és estar mellett 44 .máximo 17ö mayor 176 medio 285 még 45 megszólítások 44 megvetést kifejező képzők 144 mejor 176 mellékmondati kötőszók 214 mellékmondatok rövidítése 80. 1. határozott — 2 0 . 79 összetett főnevek neme 293 . mondat­ rövidítés ~-val 260 . ~ értelmi változása a szórendtől függően 225 melléknévi igenév. múlt idejű ~ használata 157 . ~ szavak ékezése 14 j r^ szavak elválasztása 16 para elöljárószó használata 3 2 1 . o helyett ue 13. befejezett régmúlt pretérito imperfecto. 1. ~ + melléknévi igenév 279 pluscuamperfecto. 1. önök 44 önálló birtokos névmások 75. jelen idejű ~ képzése 157 . 1. ~ nőnemű főnevek 22 ojalá 136.v a l 261 participio. 260 melléknév többes száma 30 . vonzat kitétele ~ előtt 216 ¿qué?37 quedar + melléknévi igenév 279. 260. ~ fokozása (közép. 1. ~ középfok után 167. 176 . jelen idejű ~ használata 157 . folyamatos múlt pretérito pluscuamperfecto. ~(se) + határozói igenév 285 querer 52 quien. ~ névelője 20 o helyett u 8 1 . -nél kifejezése középfok után 167 -né 45 nem. melléknévi igenév pedir 64 peor 176 permanecer + határozói igenév 285. ~ használata a megszólításban 24 névmási alakok egybeírása az Igével 106 .

fa­ szerkezet körülírása 252 szóelválasztás 15 szókapcsolás 15 szórend a kijelentő mondatban 23. y mint szókezdő hang 13 . ~ kitétele a tárgyas ragozásban 109. ~ 394 que 63. vannak" kitétele 23 vencer 65 venir 314 . ~ egybeírása egyes igealakokkal 106 személyesített főnevek tárgyesete 89 személyt jelölő főnevek tárgyesete 5 3 . unas 167 Usted. ~ szerkezet használata 252 . ~ uno helyett 87 . ~ névmások egybe­ írása egyes igealakokkal 72 volver a + főnévi igenév 270 . megszemélyesített fő­ nevek ~-e 89 tener 60 . ~ mint visszaható névmás 71 . y kitétele számnevekben 88 ya 45 z írása c helyett 13 . 323 u írása o helyett 13 . 101-től végig 8 1 . ~ + határozói igenév 284 . ~ igével képzett kifejezések 63 . sendas 272 sentir 64 ser ragozása 43 . tener + főnévi igenév 271. 206. ~ + határozói igenév 284. ~ . 95. ~ elölj árószós esetei 107 . 293 „van. sorszámnevek századok jelölése 88 személyes névmások táblázata 102 . ~ . *• használata 88 ** su birtokos névmás különféle jelentései 79 subjuntivo.117. y helyett e 81 . ~ szerkezet 252 . 1. < hang­ — súlytalan alakjainak használata 106. -~ a kérdő mondatban 24 tagadás 23 tal vez 136 también 24 tampoco 65 tan mint nyomatékosító szó 136 tárgy kiemelése 95 . 261. ~ használata 87 tras (de) 260. 279 tercer. ~ „hogy vajon" jelentésben 242 sin elöljárószó 323. ~ megismétlése lo. 294 . ~ névmások bővelkedő használata 116 .se mint általános alany 72 . főnév. > névmási — jelentései 55 segédige (haber) 60. ~ helye a mondatban 106 . 185.a . 308 törtszamok 295 tőszámnevek 1-től 100-ig 72 . < hangsúlyos — alakjainak használata 107 . 158 seguir ragozása 52 . 64 un használata una helyett 45 . tener + melléknévi igenév 159. 1. ~ használata a magyartól eltérően 23. ~ mint a birtoklás kifejezője 63 .a t nem ékezzük 14 vonzatok 8 1 . solamente 97 sorszámnevek 87 . los. ~ helye a mondat­ ban 53 utóidejűség 240 ü mint írásjel 13 valer 314 valószínűség kifejezése 81. ~ bővelkedő használata 114. la. 1. melléknév ~ . ~ összetett számnevek­ ben 88 únicamente 97 uno mint az általános alany kifejezője 159 unos. mondatrövidítés —val 261 sin embargo de 261 siquiera 271 sólo. ~ + melléknévi igenév 279 según 323 sembrar 64 semmint 184 sendos. tőszámnevek. ~ név­ mások 7 1 . nem «~ 30 személytelen igék és szólásmódok 87 szenvedő igeragozás 250 . ~ + melléknévi igenév 279 ver 59 . 24. ~ és estar 18 scrwir 64 si mint feltételes kötőszó 224 .ú főnevek 294 tőhangváltó igék 64. ~se + melléknévi igenév 279 vessző használata a magyartól eltérően 54 vez 296 visszaható ige ragozása 7 1 . ~se + + melléknévi igenév 279 vonatkozó névmások 253 . Ustedes 44 . kötőmód sumo 175 superior 175 supremo 175 számnevek. 2 7 1 . ~ kitétele que előtt 216 voz pasival !• ig e szenvedő alakja. szen­ vedő szerkezet x helyett / írása 7 y írása i helyett 13 . u mint írásjel 13 udvarias megszólítás 44 ue írása o helyett 13. las névmásokkal 95 tárgyas ragozás 31 tárgyeset 30. tercero 88 terminar por + főnévi igenév 270 tizedes törtek 296 todavía 45 todo 66 többes szám. 231 változatlan főnevek a többes számban 89.

mondathangsúly 12. Hoy es domingo ¿ II. En un café de barrio (Chiste) III. A szavak elválasztása a sor végén 14. Un encuentro por la calle II. La familia Varga II. A hangsúly és jelölése 11. Conversación III. A kettős magánhangzók 6. Néhány helyesírási és hangtani szabály 10. Colores y cualidades II. A magánhangzók és kiejtésük 4. Un refrán español NEGYEDIK LECKE I. A spanyol betűsor 3. A kérdő és felkiáltó mondatok jelölése ELSŐ LECKE I. A spanyol nyelv 2. Un refrán español HARMADIK LECKE I. Az amerikai spanyol nyelvben mutatkozó eltérések 13. A mássalhangzók és kiejtésük 5. Estudiamos el español II. Conversación III. En casa HETEDIK LECKE I.I TARTALOMJEGYZÉK • BEVEZETÉS 1. Szókapcsolás. En la escuela II. Néma mássalhangzók 8. Conversación MÁSODIK LECKE I. Conversación III. Kettős mássalhangzók 7. Conversación III. Refranes españoles 3 3 4 4 5 8 9 9 10 12 13 15 15 15 16 17 17 18 26 26 28 28 32 33 34 34 40 40 41 41 47 48 49 49 55 55 56 60 60 61 61 . Refranes españoles ÖTÖDIK LECKE I. A spanyol hangok kiejtési táblázata 9. En la clase II. Refranes españoles HATODIK LECKE (Ismétlés) I.

Distracción (Chiste) IV. . Compra ventajosa TIZENHATODIK LECKE I. Conversación III. El desayuno (Chiste) IV. En la salchichería 4. Conversación III. Refranes TIZENNYOLCADIK LECKE (Ismétlés) I. Conversación III. Los Varga irán de compras II. Conversación (En la sección de tejidos) III. Refranes españoles TIZENHARMADIK LECKE I. Mi programa de cada día II. Refranes españoles TIZEDIK LECKE I. Conversación III. . !. Refranes TIZENÖTÖDIK LECKE . I. Entre padre e hijos 3. Refranes españoles KILENCEDIK LECKE I. Visitando el museo (Chiste) IV. Refranes TIZENNEGYEDIK LECKE I. . El año II. Escenas cotidianas 1. Conversación III. Abuelo y nieto (Chiste) III. La familia Varga cena en casa II. Castillos en el aire II. Refranes TIZENHETEDIK LECKE I. El desayuno II. Trabajo superfluo (Chiste) IV. Refranes españoles TIZENKETTEDIK LECKE (Ismétlés) I. En el comedor de la fábrica II. ¿Qué dice el profesor en la clase? II. El enemigo de las supersticiones (Chiste) IV. De paseo en la capital II. Conversación III. El favor (Chiste) IV.NYOLCADIK LECKE I. Oficio inoportuno (Chiste) IV. Conversación III. Un buen consejo (Copla) IV. Refranes españoles TIZENEGYEDIK LECKE I.. Entre madre e hija 2. Por la mañana II. En el gran almacén II. . Conversación III. En el estanco 396 6? 68 68 69 69 75 75 76 77 77 83 83 84 85 85 91 91 92 92 93 98 98 99 100 100 102 102 103 104 104 111 111 112 113 114 120 120 121 121 128 129 129 130 131 138 138 138 139 139 139 140 140 147 147 148 .

III. Conversación I I I . Cartas (Chiste) ' 151 152 153 154 154 161 162 162 163 163 169 169 171 172 172 178 178 180 181 187 188 189 189 196 196 197 198 200 201 202 202 210 210 211 211 218 219 220 220 227 227 229 229 235 235 236 244 244 245 245 '. Refranes HUSZONKETTEDIK LECKE I. Refranes HUSZONEGYEDIK LECKE I. Conversación III. El cuento de nunca acabar II. Nieve y flores II. Conversación III. De viaje (Poesía) HUSZONNYOLCADIK L E C K E I. Conversación III. Indicio cierto (Chiste) IV. E n la frontera I I I . En el teatro ' II. Un portero exacto (Chiste) HARMINCADIK L E C K E (Ismétlés) I. U n abrazo (Chiste) IV. El sol y el polvo (Poesía) HUSZONHARMADIK LECKE I. Una invitación II. Refranes HUSZADIK LECKE I. Conversación (Al teléfono) III. Refranes HUSZONHETEDIK LECKE I. Preparativos de viaje II. Refranes HUSZONÖTÖDIK L E C K E I. 1 . Un libro interesante (Anécdota) IV. Conversación III. La mejor muerte (Anécdota) I I I . España II. Umbral (Poesía) HUSZONHATODIK L E C K E I. . E n la estación de ferrocarril II. Los Varga sueñan con hacer un viaje II. Refranes 148 149 TIZENKILENCEDIK LECKE I. E n el compartimiento II. Un chiste de hace cincuenta años III. Recuerdos de escuela I I : Conversación III. Un rapto de generosidad (Chiste) H U S Z O N N E G Y E D I K LECKE (Ismétlés) I. La vocación de escribir (Chiste) IV. El sueño de un criado (Cuento asturiano) II. E n ferrocarril (Chiste) III. Echemos un párrafo sobre el verbo „echar" II. Refranes HUSZONKILENCEDIK LECKE I.

El huevo de Cristóbal Colón HARMINCHATODIK LECKE I. Cervantes III. Literatura y arte en España II. A de elöljárószó 2. Összetett elöljárószók KULCS A FORDÍTÁSI GYAKORLATOKHOZ SPANYOL-MAGYAR SZÓTÁR MAGYAR-SPANYOL SZÓTÁR NYELVTANI TÁRGYMUTATÓ 247 247 248 248 256 256 258 258 265 266 267 268 273 274 275 276 281 281 283 286 286 287 291 291 292 294 295 296 296 296 298 300 302 304 306 308 308 309 314 315 315 315 316 316 317 319 319 321 321 322 323 325 347 376 390. Remedio eficaz (Chiste) III. Az ige Az igeragozás -. su hijo y el burro (Cuento) II. Refranes HARMINCHARMADIK LECKE I. La excusa del ladrón (Chiste) III. Az a elöljárószó 3. A névmás 6. El labrador. 7. A por elöljárószó 7. A határozószó 8. A para elöljárószó 6. Az elöljárószó 1. illetve estar igével kapcsolt melléknevek értelmi változása . A többi elöljárószó 8. Refranes HARMINCKETTEDIK LECKE I. A számnév 5. 398 . A szabályos igék ragtáblája Az -ar végű szabályos igék ragozása Az -er végű szabályos igék ragozása Az -ir végű szabályos igék ragozása A visszaható igék ragozása Megjegyzések a szabályos igék ragozásához Tőhangváltó igék A rendhagyó (és helyesírási szempontból sajátságos) igék betűrendes jegyzéke Két melléknévi igenévvel rendelkező igék Cselekvő értelmű melléknévi igenevek A ser. Profesiones y oficios II. A főnév 3.I HARMINCEGYEDIK LECKE I. Az en eJöljárószó 5. Agudeza de Francisco de Quevedo (Anécdota) HARMINCÖTÖDIK LECKE I. Consejo a un mal pintor (Epigrama) HARMINCNEGYEDIK LECKE I. Cristóbal Colón II. La lengua castellana o española II. A melléknév 4. Un andaluz en Holanda III. La mezquita de Córdoba II. . Conversación NYELVTANI ÖSSZEFOGLALÁS 1. A névelő 2. A con elöljárószó 4.

« . A kézirat nyomdába^ éVkezrtt.A kiadásért felelős a Tankönyvkiadó igazgatója.W ? d ^ S 2 í w ^ *??** * MŰSZaM Példányszám: 18 000. Felelős S^M-UBO.+A . Terjedelem: 35 (A/5) ív. Gaali M á r k Műszaii vezeS: H ^ l S T ^ T ^ ^ l ' T r Utánnyomásra IStVÓn szerkesztő: Lojd Lajos.^ ^ ' Raktári szám: 5614 5602—55 szabvány szerint _ TA 2144-C/9-7476 74.. az MS¿ 5601-ÍTés' ¡ í M ' s S S S S S í í " . Budapest .Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató . „ „ előkészítette: dr.0685 Athenaeum Nyomda. Késztuf'az 1971 ^ S ^ t ^ S I Z * 1 1 9 7 4 ' a u ^ s z t u s matricáró1 íves magasnyomással. ^ .

You're Reading a Free Preview

Descarga