Dr. Király Rudolf

SPANYOL NYELVKÖNYV
tanfolyamok és magántanulók számára

Hetedik kiadás

Tankönyvkiadó, Budapest, 1974

A RAJZOKAT

E I G E L ISTVÁN
FESTŐMŰVÉSZ KÉSZÍTETTE

ISBN 963 17 0579 X

© DJR. KIRÁLY R|UjD¡O.L¡F, 1974

Bevezetés

1. A spanyol nyelv (La lengua española; el idioma español; el español; el castellano) A mai Spanyolország területét, a Pireneusi (vagy ahogy régebben nevezték; Ibériai) félszigetet eredetileg az Észak-Afrikából odatelepedett i b é r e k lakták. Később k e l t á k keveredtek közéjük („keltibérek"). Az ásványi és egyéb kin­ csekben gazdag félszigetre az idők folyamán föníciaiak, görögök és karthágóiak is költöztek. Az időszámításunk előtti harmadik században r ó m a i gyarmato­ sítók jelentek meg a félszigeten. Velük elkezdődik a l a t i n nyelv elterjedése az őslakosság közt. A spanyol nyelv a nép által beszélt latin nyelv változata, és ennélfogva a többi „román" nyelv: a portugál, francia, provenszál, szard, olasz, ladin, román nyelv közeli rokona. A spanyol nyelv hangtani és kiejtésbeli sajátos­ ságai a keltibérek nyelvére vezethetők vissza. A spanyol nyelv szókincsének tíz százalékát a r a b elemek alkotják, ami a hosszú mór uralom (711 — 1492) következménye. A germán, francia és olasz befolyás már nem olyan jelentős. Amerika meghódítása indián szavak meghono­ sodását eredményezte (pl. tomate paradicsom, chocolate csokoládé). Az egységes, irodalmi spanyol nyelv kialakulása szempontjából döntő szerep jutott K a s z t í 1 i a spanyol tartománynak, mely mind politikai, mind irodalmi téren (Cervantes, Lope de Vega, Calderón de la Barca műveivel) a vezető helyet foglalta el. Ezért használják a spanyol nyelv megjelölésére még ma is a castellano (kasztíliai) szót. Egyébként Spanyolországban éppúgy vannak nyelvjárások, mint másutt. Andalúzia, Asztúria, Aragón, León spanyol tartományban például az andalúziai, illetve asztúriai, aragóniai, leóni nyelvjárást beszélik. A tanult emberek természetesen mindenütt az irodalmi vagy hivatalos spanyol (kasztíliai) nyelven beszélnek. A Katalóniában beszélt katalán nyelv, a Galicia tartomány­ ban beszélt gallego nyelv és a Pireneusok vidékén élő baszkok nyelve viszont különálló nyelvnek számít. A spanyol nyelvet ma több mint százmillió ember beszéli. Spanyolországon kívül spanyolul beszélnek az afrikai Spanyol-Marokkóban, a Baleári-szigeteken és az Antillákon, a Fülöp-szigeteken, Mexikóban és — Brazília kivételével, ahol portugálul beszélnek — egész Dél-Amerikában. Az Amerikában beszélt spanyol nyelv lényegében nem különbözik a kasztíliai spanyol nyelvtől. A fontosabb el­ térésekre a továbbiak során még visszatérünk.

3

2. A spnnyol betűsor (El alfabeto español) a következő 30 betűből áll: a á
}

ejlsd:

b bé

c ?é

eh csé II élje t té

d dé m érné u u

e
é n éné
V

«

»

¿fé ñ ényé

hé o ó

h desé p pé
X

f i q kii

ejtsd:

ftdtá r éré

k 1 ká . élé rr érré s észé

ejtsd:

be

w be dobié dóblé bé

ékisz

ejtsd:

y jé, i grjégá

céda

A k és a w csak idegen szóban fordul elő. 3. A magánhangzók (las voeales) és kiejtésük A spanyol nyelv magánhangzói: a, e, i, o, u, y. Az y tulajdonképpen félhangzó, mert lehet magánhangzó is {„i"), mássalhangzó is („j"). A magánhangzók kiejtésben' h o s s z ú s á ' g á t illetően azt kell tudnunk, hogy a spanyol magánhangzókat sohasem nyújtjuk olyan hosszúra, mint a magyar á, é, i, ó, ú hangokat. A spanyol magánhangzók f é l h o s s z ú a k a hangsúlyos szótagban, r ö v i d e k (mint a magyar a, e, i, o, u hangok) a hangsúlytalan szó­ tagban. A hangsúlyos magánhangzót a spanyolban akkor is csak félhosszan ejtjük, ha ékezettel van ellátva, mert a spanyolban az ékezet a hangsúlyt, nem pedig a hangzó hosszúságát jelöli, mint a magyarban. Elöljáróban megjegyezzük, hogy a spanyol szavakban a hangsúly legtöbbször az utolsó előtti szótagon van. A mássalhangzóra (de nem n-re vagy s-re) végződő szavakban az utolsó szótag a hangsúlyos. Ettől az alapvető szabálytól való minden eltérést ékezettel jelölnek a spanyojban. A bevezető részben a spanyol szavak kiejtésének átírásában a hangsúlyos magánhangzót dőlt betűs szedés jelöli. Az egyes magánhangzók kiejtése : a = magyar a és á közötti hang (mint a német „Anfang" szóban); átírá­ sunkban ezt a hangot á-val jelöljük: patata [pátátá] burgonya, ánima [ánima]lélek, pan [pán] kenyér, banana [bánóná[banán, alarma [álármá] riadó. e = magyar e és é közötti hang. Zárt (azaz mássalhangzóval végződő) szó­ tagban az e kiejtése természetszerűleg közelebb áll a magyar c hanghoz, amelyet a merre, mert szóban találunk. Ezt a hangot — tehát a magyar e és é közötti hangot — átírásunkban é-vel jelöljük : perla [pérlá] gyöngy, tema [témá] tárgykör, de repente [dérépénté] hirtelen, nene [néné] kis­ gyerek. i = 1. magyar i hang, mássalhangzók között, vagy ha hangsúlyos: tinta [tinta] tinta, militar [militar] katona, lila [liléi] orgona, tia [tik] nagy­ néni.
4

2. magyar / hang, ha hangsúlytalan és magánhangzó előtt áll: pie [pjé] láb, diamante [djámónté] gyémánt, mi amiga [mjámígá] barát­ nőm. 3. egészen rövid i, ha hangsúlytalan és magánhangzó után áll: aire [airé] levegő, reina [réiná] királynő. O = a magyar a hang felé közeledő nyílt o hang, még nyíltabb, mint az o hang a magyar posta szóban ; ezt a hangot átírásunkban ó-val jelöljük : limón [limón] citrom, trono [trónó] trón, monótono [monótono] egyhangú, anónimo [anónimo] névtelen. U = 1. magyar u hang: tumulto [tumulto] csődület, punto [puntó] pont, número [numeró] szám, luna [luna] hold. 2. nagyon rövid, u és o közötti hang, ha hangsúlytalan és magánhangzó előtt áll. Az u ilyenkor nem alkot külön szótagot: egybe kell ejteni a következő magánhangzóval. Ezt a hangot átírásunkban w-vel jelöljük : agua [ágwk] víz, cuanto [kwöntö] amennyi, cuenta [kwéntá] számla, bueno [bwénó] jó, su amigo [szwámíg'ö] barátja. 3. rövid u hang, ha hangsúlytalan és magánhangzó után áll (átírásunk­ ban : u ) : aula [óulá] előadóterem, Europa [éurópá] Európa. 4. n é m a a gue, gui szótagban és q után: guerra [gérrá] háború, Miguel [migel] Mihály, guía [gíá] vezető, querer [kerér] szeretni, akarni. y = 1. magyar í hang az y ( = és) szóban; rövid i hang szó végén (mindig csak magánhangzó után): rey [réi] király, ley [léi] törvény, Uruguay [urugwái], Paraguay [párágwdáj. 2. magyar / hang, szó elején és magánhangzók között: yo [jó] én, reyes [rréjész] királyok, leyes [lejész] törvények, mayo [mojó] május. 4. A mássalhangzók (las consonantes) és kiejtésük A spanyol mássalhangzók közül az /, k, l, p, t hangot mindig, a b, d, g, m, n, r hangot bizonyos esetekben úgy ejtjük, mint a magyarban. Az egyes mássalhangzók kiejtése: b , v = E két betű egy és ugyanazt a hangot jelöli (akárcsak a magyarban a / és az ly). Kiejtése: 1. magyar b, szó elején szünet után (vagyis, ha a szó mondatot kezd, illetve vessző, pontosvessző, beszédben tartott szünet után következik), valamint m, n után : bandera [bandera] zászló, nimbo [m'mbö] dicsfény, en Bruselas [émbruszelász] Brüsszelben ; — vara [báká] tehén, Varsooia [bárszóöjá] Varsó, víbora [bíftórá] vipera, conversación [kómbérszácjónj társalgás, tranvía [trámbiá] villamos, un buen vino [umbwémbtnó] egy jó bor. 2. a felső fogsor közreműködése nélkül, csupán az ajkakkal képzett p-hang, minden más esetben (átírásunkban : b): la bandera [láöándérá] a zászló, barba \barb&) szakáll, la barba [\kbarbk] a szakáll, lobo [\dbb] farkas, el bulbo [blbulbb] a hagyma ; — la vaca [láfiáká] a tehén, a Var^ 5

sovia [á&árszd&já] Varsóba, una víbora [unixbibbrk] egy vipera, avión [á&jón] repülőgép, severo [széftéró] szigorú. 3. A ¿>-t p-nek ejtjük / előtt (akárcsak a magyarban, vö. a lábtakaró, többtermelés szót): obtener [óptenér] elérni, subterráneo [szupterrónéój földalatti. C = 1. magyar k hang, a, o, u és mássalhangzó előtt, valamint a szó végén : café [káfé] kávé, alcoba [álkoftá] hálófülke, cubo [kubb] vödör, eritica [kritika] bírálat, cinc [cjnk] cink. 2. selypített 52 (mint az angol th a three szóban; átírásunkban : £); nyelvünket a két fogsor közé téve ejtünk sz-t. így ejtjük ki a spanyol c-t e és i előtt: cero [céró] zérus, cocina [kóciná] konyha, cerco [qérkb] kör, ciruela [cjrwélá] szilva. ce = A kettőzött c csak e és i előtt fordul elő, kiejtése : ke.: acceso [akcészó] közeledés, lección [lekcjón] lecke, acción [ákejón] cselekedet. ch = 1- magyar cs: muchacha [mucsácsá] leány, chocolate [csókóláté] csoko­ ládé, China [csiná] Kína, Chile [csilé] Csíle, Chipre [csípré] Ciprus. 2. magyar k, a szó végén, idegen szóban: Munich [munik] München. d = 1. magyal d hang, szó elején (szünet után) és /, n után : deporte [deporté] sport, caldo [káldó] húsleves, cuando [kwándó] amikor. 2. lágyan ejtett d (átírásunkban : d), minden más esetben : nyelvünk hegyét gyengén a felső fogsor alsó széléhez illesztve ejtünk d-t: los deportes [lózdépórtész ] a sportok, padre [padre] apa, adiós [ádjósz] ég veled, dedo [dédó] ujj, los dedos [lözdédósz] az ujjak. 3. sokszor majdnem néma, a szó végén. Nyelvünket a d hang kiejtésére állítjuk be, anélkül azonban, hogy a d-t ki is ejtenénk (átírásunkban : d ) : Madrid [mádrid] Madrid, usted. [usztéd] ön, ciudad [cjudád] város. A népnyelvben (különösen Andalúziában) gyakori a d teljes elhagyása, külö­ nösen az -ado végződésben í he hablado [éá&ldó] beszéltem, ha sentido [ászéntíó] érezte. n = 1. magyar g hang a, 0, u és mássalhangzó előtt, de csak szó elején (szünet után) és n után: gato [gátó] macska, gota [gótá] csepp, gusto [gusztó] ízlés, grande [grandé] nagy, hongo [óngó] gomba. 2. erősen ejtett h (mint a magyar ah, ahhoz szóban), e és i előtt (átírá­ sunkbán : h): general [/lénérál] általános, germano [hhrmánb] germán, Ginebra [ftiné&rá] Genf, tangible [tán/iiftlé] érezhető. 3. minden más esetben a a-t úgy ejtjük, hogy a 0 kiejtésekor a nyelv­ hátat nem nyomjuk szorosan a szájpadláshoz, hanem kis rést hagyunk (átírásunkban : g): el gato [élaátö] a macska, lago [lágb] tó, digno [díanó] méltó, hidalgo [idálaó] nemesember. h, ?=• mindig néma : hablar [áftlár] beszélni, historia [isztórjá] történet, ahi [ki] ott, ahora [áórá] most, hierba [jérftá] fű,

j =; erősen ejtett h, vagyis úgy ejtjük, mint a g-t e és i előtt: jabón [Aaoón] szappan, Japón [Aapön] Japán, ojo [őhő] szem, traje [tra^é] öltözet Jorge [hőrhé] György. A y néma a reloj [rélő] óra szóban, de a többes számban kiejtjük: los relojes [lózrélóAész] az órák. A régi helyesírásban a;-et írtak j helyett: México, Don Quixote; ma: Méjico, Don Quijote. k = magyar k; csak idegen szóban forduJ elő: kilo [kilo] kiló, kilómetro [kilómetro] kilométer. U = magyar Ij, azzaJ az eltéréssel, hogy a két hangot nem külön-külön' hanem egybekeverve kell kiejtenünk (majdnem úgy mint a magya* „kelljen" szóban): lluvia [ljwojá] eső, pollo [póljó] csirke, hallar [áljárJ találni. m = 1. magyar m: mano [manó] kéz, tomo [tomo] kötet. 2. magyar n, szó végén: álbum [aloun] album, ultimátum [ultimdtun] ultimátum. (Vö.: Ábrahám spanyolul: Abrahán [áorádn]; Jeruzsálem: Jerusalén [^éruszálén]; hárem: harem és harén [árén].) n = 1. magyar n: ananá [anana] ananász, nene [néne] kisgyerek. 2. magyar m: b, f, p, v előtt: en Bélgica [émbél^iká] Belgiumban, enfermo [émférmo] beteg, en parte [émpárté] részben, un pan [umpán] egy kenyér, tranvía [trámb¿á] villamos. n = magyar ny: año [anyó] év, español [észpányól] spanyol. Az n fölé írt hullámos vonal neve: el (vagy la) tilde. q = magyar k; csak e és i előtt fordul elő; utána mindig néma u követ­ kezik: queso [készó] sajt, química [kimiká] vegytan, buque [buké] hajór = 1. magyar r: caro [káró] drága, querer [kérér] szeretni, akarni, pero [pérö] azonban. 2. magyar rr, szó elején (szünet után) és /, n, s után: rico [rrikó] gazdag, el río [élrriö] a folyó, Enrique [énrriké] Henrik, las ramas [lázrrdmász, a társalgás nyelvében: lárrámász] az ágak. rr = magyar rr: perro [perro] kutya, gorra [gorra] sapka, arriba [árri&á] fent. g = l . majdnem olyan, mint a magyar sz. A különbség az, hogy kiejtésekor a nyelvünk olyan állást foglal el, mely a magyar sz és s hang kiejtésekor elfoglalt állása közé esik; ilyen módon olyan „sz"-hangot nyerünk, mely a magyar „s"-hang felé hajlik: sastre [szásztré] szabó, asesino [ászészmó] gyilkos, Marruecos [márrwékósz] Marokkó. 2. a magyar z-hez közel álló hang, zöngés hang (b, d, g, j , l, 11, m, n, ñ, r, v) előtt. A spanyol z-hang a zöngétlen spanyol sz-hangnak zöngés megfelelője: ugyanolyan nyelvállással képezzük, mint az sz-hangot; olyan z-hangot kapunk tehát, mely a magyar zs-hang felé hajlik: Lisboa piz&óá] Lisszabon, limosna [limózná] alamizsna, asno [áznó]

hacía [keik] csinált: continuo [köntinwö] folytonos. triángulo [trjánguló] háromszög. aldea [áldéá] falu. — Sokan az exacto [észáktó] pontos és az auxilio [áusziljó] segítség szóban is így ejtik az x-et. i betű 2. — Ez a kap­ csolat is egy szótagnak számít. A társalgás nyelvében az r előtti 8-t sokszor nem ejtik kJ. ui szótag hangsúlytalan is lehet. Pl. selypített z. viudo [bjudb] özvegy. a második helyen álló hang a hangsúlyos : ruido [rwidő] zaj. 1. A kettős magánhangzók (Los diptongos) Ha a spanyolban két magánhangzó kerül egymás mellé. magánhangzó után pedig nagyon rövid i-nek ejtjük . magánhangzók között: examen [ékszámén] vizsga. yy = csak idegen szóban fordul elő. trueno [trwénó] mennydörgés. helyette az r-et meg­ nyújtják : israelita firráél/tá] Izraelita. reumático [reumátikó] reumatikus. aula [áulá] előadóterem. Wolfram [öólfrckn] wolfram. aúrt [kun] még. continúo Pcönthmö] folytatom. selypített sz. tio [tiö] nagybácsi. continuó [kontinwó] folytatta. Hogy a hangsúly és a kiejtés pontos követése mennyire fontos. las madres [lázm¿WrészJ az anyák. magánhangzó után nagyon rövid u-nák ejtjük. három eset adódhat: 1. 2. teljes hang­ értékükben kell kiejtenünk és a két magánhangzó külön-külön szótagnak számít (és nem is alkot nyelvtani értelemben vett „kettős magánhangzót"). zöngés hang előtt (átírásunkban : z): juzgar [mizgár ] megítélni. diez dedos [djézdédósz] tíz ujj. tizne [tizné] korom. a spanyolban ajak-u-nek (6) ejtjük: watt [6át] -watt. az «-t magánhangzó előtt «j-nek. mássalhangzó előtt: excusa [észkuszá] mentség. Ilyenkor mind a két magánhangzót tisztán. mint pl. X = 1. magyar sz. peinar [péinór] fésülni. Ilyenkor (mint fentebb láttuk. tenue [tenwé] vékony. 8 1 . dos reglas [dózr¿0lász] két vonalzó. illetve a magánhangzó" egyike hangsúlyos í vagy «. muela [mwélá] zápfog. museo [muszeó] múzeum. miembro [mjémbró] tag. óleo [óléó] olaj. Példák : aire [oiré] levegő. Az ilyen magánhangzó-kapcsolat egy szótagnak számít. pua [puá] tüske. loa romanos [lorrómánósz] a rómaiak. o. opio [öpjó] ópium. A magánhangzók egyike sem i vagy u. dos reglas [dórr¿</lász] két vonalzó. 2. conozco [kónó§kó] ismerek. a. A magánhangzók egyike hangsúlytalan i vagy u. a diuturno [djuturnó] hosszadalmas és a cuidado [kwidádb] óvatosság szóban. Ha az i és az u alkot egymással kettős magánhangzót. excursión [észkurszjón] kirándulás. desván [dkzbán] padlás. azt az alábbi példák is szemléltetik: hacia [ágja] felé.1 2. u és mássalhangzó előtt (ez a hang tehát azonos a spanyol c hanggal e és i előtt): zona [cóná] zóna. trineo [trinéó] szánkó. magyar ksz. poeta [póétá] költő. 5. pont) az i-t magánhangzó előtt /-nek.szamár. éxito [ékszitó] siker. oir [óir] hallani. peine [peiné] fésű. — Az iu. 2 = 1 . caza [kócá] vadászat. mutuo [mutwó] kölcsönös. 3. extranjero [észtránAéró] idegen.

ueir uag. honneur. A A mindig néma: hablar [áftlár] beszélni. A spanyolban csak a c és az n fordul elő kettőzve.igekötőben : transatlántico [trászátlóntikó] óceánjáró hajó . a latin affirmo. subscripción [szuszkripejön] előfizetés. substituir [szusztitwir] helyettesíteni. anoto. 4. kósztrukejón ] építés. sucesivo.) 7.' lección [lékejón] lecke. A b-t nem ejtjük ki s-f mássalhangzó előtt. caza. uai. usted [uszté] ön. perenne [pérénné} tartós. ékezetet kap. Kettős mássalhangzók (Consonantes dobles) A spanyol 11 és rr nem számít kettős mássalhangzónak . honor. Néma mássalhangzók (Consonantes mudas) 1. he hablado [éafiláó | beszéltem. meter. st előtt: construcción [kón.ü. Az n-t sokan nem ejtik ki a trans. a szótagok elválasz­ tásakor együtt maradnak: ha-llar találni. annoto. septiembre [szétjémbré] szeptember. 5. 2. dissertatio.v. inflamación. ha pl. ahora [áórá] most. subscribir [szuszkri&ir] aláírni. saco. Uruguay [urugweu] Uruguay. 3. a b elhagyása írásban is kezd elterjedni: obstáculo [ósztákuló] akadály. obscuro [ószkuró] sötét. örök. Ezt fontos tudni. mettre. buey [bwéi] ökör. chasse.Három magánhangzó (triptongo) is kerülhet egymás mellé (iai. disertación. latin vagy francia ismeretek alapján tanulunk spanyolul. inflammatio. pe-rro kutya. — Ha az i vagy az. isztrukejón ] oktatás. 6. 6. 9 . (Vö. uey) . saccus a spanyolban: afirmo. instrucción [in. A / néma a reloj [rréló] szóban. A népnyelvben és a gyors társalgás nyelvében a d-t nem ejtik ki a szö­ vegén és az -ado végződésben: Madrid [mádri] Madrid. ez a kapcsolat is egy szőtagnak számít: apreciáis [áprécjóisz] meg­ becsülitek. a hangsúlyos. sétimo [szetimó] hetedik. — valamint a con. iei. successif spanyol megfelelője pedig: bota. a c is csak e és i előtt: accesible [ákcésziMé] megközelíthető. és a hármas magánhangzó feloldódik kettős magán­ hangzóvá : amaríais [ámáríáisz] szeretnétek. — a francia botte. in igekötőben se. Az összes többi mássalhangzó csak egyszerű alakjában fordul eiő. A p-t nem ejtik (és sokszor nem is írják) mássalhangzó előtt: séptimo v.

p e 1. k b P k 2. sokszor néma e e és « közötti félhosszú hang / 1. mással­ hangzó előtt és szó végén e és i előtt csak e és í előtt á b patata [pátötá] burgonya » bandera [bándérá] zászló nimbo fn/mbó] dicsfény en Bruselas [émbruszélász] Brüsszelben la bandera [láftándérá] a zászló barba [bárbk] szakáll obtener [ópténér] elérni café [káfé] kávé alcoba [álkö&á] hálófülke cubo \kubö] vödör crítica [krz'tiká] bírálat cinc [fink] cink cero [gévö] zérus cocina [kócmá] konyha acceso [ákcészó] közeledés lección [lékejón] lecke muchacha [mucsdcsá] leány China [csz'ná] Kína Munich [mumk] München deporte [dépdrté] sport caldo [kdldó] húsleves cuando [kwdndó] amikor los deportes [lózdépórtész] a sportok padre [podré] apa Madrid [mádr/a] Madrid usted [úsztál ön pelo [peló] haj de repente [dérépénté] hirtelen flor [flór] virág África [dfriká] Afrika gato [gdtój macska gusto [gusztó] ízlés grande [grandé] nagy general [hénérál] általános Ginebra [hinébrá] Genf el gato [élqátö] a macska lago [lágö] tó hidalgo [idálgö] nemes 2. A spanyol hangok kiejtísi táblázata A spanyol betű Hangértéke Mikor ? A hang jelíilése könyvünk­ ben Példa a l > a és á közötti félhosszú hang 1. selypített sz cc eh ¿-(-selypített sz 1. d 2. b szó elején (szünet után) és m. n után minden más esetben t előtt a. erősen ejtett h 3. ajak-y 3. mással­ hangzó előtt. lágyan ejtett d 3. o. k d 1. n után minden más esetben a szó végén k d d d é f f a. zöngés g h 9 . cs 2. szó elején (szünet után) e és i előtt minden más esetben g 9 2. u. u. o.8. 9 k? cs szó végén szó elején (szünet után) és l.

m b. félhosszú í 2.A spanyol betű Hangértéke Mikor? A hang jelölése könyvünk­ ben Példa h i néma 1. magánhangzó előtt magánhangzó után i j i h hablar [áMdr] beszélni ahora [ádrá] most tinta [tinta] tinta mínimo [mínimo] legkisebb pie [pjé] láb mi amigo [mjámí^ó] bará­ tom aire [diré] levegő reino [réinó] királyság jabón [hkbón] szappan Japón [hhipón] Japán ojo [óhö] szem kilo [kiló] kiló kilómetro [kildmétró] kilométer lámpara [Idmpárá] lámpa Londres [Idndrész] London lluvia [Ijuí»já] eső pollo [pöljó] csirke mano [mdnó] kéz tomo [tomó] kötet álbum [dl&un] album anana [ándná] ananász nene [néné] kisgyerek en Bélgica [émbélMká] Belgiumban enfermo [émférmó] beteg en parte. p. [émpdrté] részben tranvía [trámbz'á] villamos año [dnyó] év español [eszpánydl] spanyol limón [limdn] citrom monótono [mónötónó] egyhangú Pepe [pépé] Jóska pipa [pipa] pipa queso [készó] sajt química [kimiká] kémia caro [kdról drága rico [rrikó] gazdag el río [élrrió] a folyó Enriaue [énrriké] Henrik los ricos [lózrrikósz] a gazdagok í k erősen ejtett h k csak idegen szóban k 1 11 m l 1 u 1. rövid i mássalhangzók közt. m 2 . n. v előtt ñ ny félhosszú nyílt o P k csak e és / előtt szó elején (szünet után) és l. r 2 . f. n 2. és hang­ súlyosan hangsúlytalanul. / 3. 7T r 11 . 71 « szó végén n n r m n 1. a után \ ny ó ö P q T P k 1.

rövid u w u b b b ksz sz i i j V 1. l. j . magánhangzó előtt magánhangzó után szó elején (szünet után) és m. conozco. fi. o. ksz 2. 737. g. selypített z 9 z 9. 12 . nagyon rövid u 4. vö. u („mély hangok") előtt (selypített c-t: c). mint a z az a. Néhány helyesírási és hangtani szabály 1. zs-hez köze­ ledő z-hang rr sz zöngés hang (b. d. b 2. E és i („magas hangok") előtt a c ugyanazt a hangot jelöli. gui szótagban és q után hangsúlytalanul. félhosszú u 2. sz y 1. ajak-p w X ajak-» 1. selypített sz 2. o. ma­ gánhangzó után szó elején. / z 1. néma 3. s-hez köze­ ledő sz-hang 2. caza. v) perro ¡riérrö] kutya arriba [árríbáj fent sastre fszdsztréj szabó asesino faszészmó] gyilkos Lisboa \]\zhók] Lisszabon asno [dznó] szamár z előtt t u / t a gue. és két magánhang­ zó között a.: cero. n után minden más esetben csak idegen szóban magánhangzók közt mássalhangzó előtt önállóan szó végén. zona. n. r. cocina. rövid i 3.A. spanyol betű Hangértéke Mikor? A hang Jelölése könyvünk­ ben Példa rr s rr 1. i 2. u és más­ salhangzó előtt zöngés hang előtt u patata [pátötá] burgonya tumulto [tumulto] csődület guerra [g¿rrá] háború guía [gza] vezető quinto [k/ntó] ötödik agua [a#wá] víz bueno [bwénó] jó deuda [déurfá] adósság Valencia [báléncjá] Valencia tranvía [trámbz'á] villamos la vaca [láidká] a tehén severo [széöéró] szigorú watt [öat] watt wolfram [öólfrdn] wolfram examen [ékszrimén] vizsga éxito [ékszitó] siker excusa [észkuszá] mentség y [i] és rey [rei] király ley [leil törvény yö fj>] én reyes [i éj ész] királyok mayo [mdjó] május zona [cóná] zóna caza [köcá] vadászat conozco [kóndckó] ismerek juzgar [ftuzr/dr] megítélni tizne [tizné] korom V 1.

concluyendo következtetve. i? és i előtt a £ ugyanazt a hangot jelöli. agüista [á^wisztá] fürdővendég. Japón. pl. distingues megkülön­ böztetsz . siento érzek . A spanyolban nem kezdődhet szó ue. averigüe ki­ vizsgáljam . ojo. 8. distingo megkülönböztetek. ie helyett ye (vagy hie). hogy két pontot („la cremá") teszünk az u fölé: pingüe [píngwé] kövér. español [észpányól] spanyol.2. Ezért lesz például a latin ovum. s + mássalhangzó és hangsúlyos err hangzócsoporttal. o. így például azonos hangot más betűvel jelölünk a következő szókban: vencer győzni. A fenti öt szabályban foglaltakat az alábbi táblázat szemlélteti: a előtt za ca aa ja e előtt ce que oue flt% i e z előtt ci qui ÜUÍ 0 előtt zo co 00 u előtt zu cu flU A k hang jelölése A g hang ielölése A h hang jelölése uu a güi gua flüe jo guo ju A ragozás (és szóképzés) folyamán gyakran előfordul. vö. os. agüero Já^wéro] jóslat. huérfano. Carlos Károly. Margarita Margit. ezt az írásban úgy jelöljük. hanem y-t.: guerra. pl. Ezért ue helyett hue. A magánhangzóra. 13 . café. ie. Ha az u-t a gue. guía. 3. i) helyébe mély hangok (a. dirigir irányítani. toqué érintettem . 7. concluyo következtetek. crucé kereszteztem . Ilyenkor a hangsúlyt nem jelölik. vö. cruzar keresztezni. hogy a magas hangok (e. yerro tévedek. és arra szolgál. química.kisasszony. orbus szóból a spanyolban huevo. u) hangra változik. A hangsúlytalan tőbeli e és 0. jugar játszani. gui szótagban az u csak írásjel. alcoba. concluir követ­ keztetni. hogar tűzhely. averiguar kivizsgálni. sentir (széntir) érezni. err helyett yerr szokott állni. fuente [fwénté] forrás. huele illatozik. tocar érinteni. hangsúlyossá válva. hasonlóképpen: ír menni. eslavo [ézlóftój *zláv. Az s + mássalhangzó elé rendszerint e hangzó kerül. fiesta ünnep. jugué játszottam. fontanal [fontánál] forrás-. gui szótagban ki kell ejteni. i <yueso. yendo menve. •oler [t>Ur] illatozni. mint a c az a. dirijo irányítok . sokszor ie és ue (vagy «sak i. u előtt (k-t). jabón.. 6. hablan beszélnek. pedir [pedir] kérni. cubo. : general. Ilyenkor a fenti táblázat­ ban kimutatott hangok jelölése is az esetnek megfelelően megváltozik. Két magánhangzó között nem írunk i-t. Ginebra. estilo [észtiló] stílus. hogy a 0-t e és í •előtt is 17-nek (és ne A-nak) ejtsük. hoguera máglya. venzo győzök. duermo alszom. E és i előtt a qu ugyanazt a hangot jelöli. obrero munkás. errar [érrár] tévedni. mint a / (erős A-t: h). señorita . festivo ünnepi. dormir [dormir] aludni. A que. n-re és s-re végződő szavakban a hangsúly az utolsó •előtti szó tagon van. distinguir megkülönböztetni. durmió aludt. 0. vo. 4. 10» A hangsúly (la acentuación) és jelölése 1. 5. u) lépnek és fordílva. pido kérek. hueso.

légy 1 se magát sólo csak solo egyedül sí igen . de viudo (tyudb) özvegy. Az olyan magánhangzócsoport. tímidamente (tímida+mente) félénken. ui hangzócsoportban: dias napok. reir [réir] nevetni. señor úr. Néhány azonos alakít. -hez). de különböző jelentésű szóban az ékezet megkülön­ böztetésül szolgál: dé adjon de -nak a té tea te téged. lakni. Az egyszótagú szavakat nem ékezik : o vagy. rió. semidiós félisten. árbol fa. 7. deuda adósság. illetve szükségessé teheti. (A régebbi helyesírás szerint ékezni kellett az a (-hoz. está van. joven fiatal. Cáucaso Kaukázus. Megjegyzés. aquélla az aquellos señores azok az urak „ A kérdő névmást ékezzük. Eltörölte az ékezet használatát az ige egyes ragozott alakjaiban. semidiosa félistennő. a főnévvel (azaz jelzőként) állót nem : éste. oir [óz'r] hallani. feliz boldog. Az összetétel egyes részei megőrzik eredeti ékezetüket: decimoséptimo tizenhetedik. democracia demokrácia. melyben hangsúlytalan i vagy u van. az ékezet kitételét : francés francia férfi. neked él ő el a. buscapié cselfogás. mío enyém. lápiz ceruza. 1952-ig ékezettel írták : fué.) 6. hanem j pára ! állj ! para -ért sé tudok . akié ¿Dónde? Hol? donde ahol ¿Qué? Mi? que ami. heroico hősies. Az ilyen igealakokat mint fue [fwé] volt.2. ésta ez este libro ez a könyv ésos. magát si ha Az önálló mutató névmást ékezzük. almacén raktár. az ékezés szempontjából egy szótagnak számít: baile tánc. ciudad város. ahány ¿Cúyo? Kinek a? Kié? euyo akinek a. cortésmente (cortés+mente) udvariasan (az utóbbi két példában a főhangsúly a men szótagon van). ésas azok ott esas ventanas azok az ablakok ott aquél. — Sok délamerikai állam nem követi a Spanyol Akadémia újításait. continúo folytatom. A mássalhangzóra (de nem n-re vagy s-re) végződő szavakban a hangsúly az utolsó szótagon van. tres három. almacén raktár. vio [fijó] látott. a fenti szabályok szerint. ruido (rwuZó) zaj. az tú te tu a te -d (a) mi engem mi az én -m són hang * son vannak más több(et) mas de. Ugyanazon szó szótagszámának megváltozása a ragozás vagy képzés folyamán fölöslegessé. país ország. vio. lápices ceruzák. huir [wir] menekülni. Dios Isten. estamos vagyunk. hogy ¿Quién? Ki? quien aki 8. — A hangsúlyos i vagy u hangzót ékezni kell. jóvenes fiatalok. almacenes raktárak. fe hit. kivéve az iu. como ahogyan ¿Cuál? Melyik? cual amelyik ¿Cuándo? Mikor? cuando amikor ¿Cuánto? Mennyi? Hány? cuanto amennyi. 4. reír. A fenti két szabálytól való bármilyen eltérést ékezettel kell jelölni: música zene. francesa francia n ő . huir. oír. a magánhangzó + ir végű igék főnévi igenévi alakjában. o. u (vagy) szavakat. 5. simpático rokonszenves. árboles fák. vivir élni. a vonatkozót nem : ¿Cómo? Hogyan? (¡ Cómo ! Hogyan ! ) . 14 . pie láb. 3. rio [rjó] nevetett. veintitrés huszonhárom. Ebben az esetben sem jelölik a hangsúlyt: papel papiros. — A Spanyol Akadémia 1952-ben több egyszerűsítést hajtott végre az ékezet írásával kapcsolatban.

Ebben a mondatban például: Valencia es una gran ciudad [báléncjá eszunágranejucíád] Valencia nagy város. Ezt a nyelvet mindenütt megértik. 3. amelyben hangsúlytalan í vagy u van) nem szabad elválasztani. a mondat elején (szünet után) [báléncjá]. A Spanyol-Amerikában élő emberek túlnyomó többségének beszédében azonban a következő kiejtésbeli eltéréseket tapasztaljuk: 1. az egybetartozó szavakat össze­ függően ejtik ki. aún (még) szavakat tehát nem választhatjuk el. de mondaton belül [ftáléncjá]. 2. nn elválasztható: ac-ce-so (közeledés). A kiejtésben tehát nem tesznek különbséget tasa taksa és taza csésze. Szókapcsolás. pollo. hogy a spanyol hangok kiejtési szabályait nem egy szóra korlátozva kell alkalmazni. hanem az előző szó véghang­ zóját is tekintetbe kell venni. Mexikóban pedig a timbre szót használják. te-nue (vékony. llamar. gyenge). le-er (olvasni). 5. oir (hallani). dédósz]. al-de-as (falvak). A eh. vagy ki sem ejtik: ¿Cómo están ustedes? Hogy vannak önök? — kiejtése ott így van : [kömöé(h) tán u(h)tédé(h)]. Egy szótagot alkotó magánhangzócsoportot (vagyis olyant. 12. 11. Valencia kiejtése pl. — a kevésbé fontos szavak hangsúlya eltűnik. valamint a z hangot nem selypítve. púa (tüske). mu-se-os (múzeumok). Így például a spanyol sello (postabélyeg) helyett sok délamerikai országban az estampilla. mintha csak egy szót alkotnának (ez sokszor a magyarban is így van). po-llo (csirke). rr nem választható el: mu-cha-cha (leány). Az s hangzót szótag és szó végén sok helyen A-nak ejtik. tí-os (nagybácsik). A legtöbb eltérés a szókincsben mutatkozik. A fenti két példa egyúttal azt is szemlélteti. pe-ren-ne (örök). mondathangsúly A spanyolok általában gyorsan beszélnek. Egyetlen magánhangzó nem állhat a sor végén vagy elején : az óleo (olaj). egybe ejtve viszont [lózdédósz]. mondathangsúly). A gyorsabb. 13. Argentínában zs-nek ejtik: caballo. A szavak elválasztása a sor végén 1. Ugyanígy : Voy a Valencia [bójá&áléncjá] Valenciába megyek. au-la (tanterem). E és í előtt a c hangot. Az amerikai spanyol nyelvben mutatkozó eltérésekIrodalmi spanyol nyelv csak egy van. coser varrni és cocer főzni között. le-ido (olva­ sott). A cc. — A nagyobb szótárak minden esetben jelölik a szó hovatartozását. 2. 4. Ugyanígy los dedos (az ujjak) különkülön ejtve [lósz.11. ez a kasztíliai spanyol nyelv. Az y-t sokhelyütt zs-nek ejtik : y o [zsö] én. és csak a két legfontosabb szó hang­ súlya marad meg. 15 . és a tanult emberek ezt a nyelvet beszélik Ameriká­ ban is. Egyszerű mássalhangzó a következő sorba kerül: se-wo-ri-ta (kisasszony). 4. más magánhangzócsopor­ tot igen: ai-re (levegő). pe-rro (kutya). casa ház és caza vadászat. A U-t /-nek. 5. 3. összefüggő olvasásnál vagy beszédben csak a fontos szavak hangsúlya emelkedik ki (ez az ún. — a mondat a kiejtésben egy szónak tűnik. hanem úgy ejtik. mint a magyar sz-t.

7. 14. ais-lar (elkülöníteni). car-ta (levél). ins-pirar (belélegezni). pen-insula (félsziget). bis-abuelo (dédapa). ha ez s: ha-blar <beszélni). Három mássalhangzó közüJ csak az utolsó kerül át a következő sor>a.6. az utolsó előtti mássalhangzó is átkerül: cons-tar (állni vmiből). A kérdő és felkiáltó mondatok jelölése A spanyol helyesírás sajátossága. mez-clar (keverni). 8. si-qlo (század). kivéve. •de ha az utolsó mássalhangzó l vagy r. pers-picaz (éleseszű). is-la (sziget). Két mássalhangzó elválik: ban-co (pad). mégpedig fordított kérdő-. illetve felkiáltó jellel: ¿Cómo estás? Hogy vagy? — ¡Caramba 1 Teringettét! jHabla I Beszélj I 16 . — De az / és az f nem választható el az előtte levő mássalhangzótól. hanem az elején is jelöli. hogy a kérdő és a felkiáltó (felszólító) mondatokat nemcsak a végén. Összetett szavakat részeikre bontunk szét. ha az összetétel ténye még -érezhető: nos-otros (mi). cua-dro (kép). im-pru-den-cia (gondatlanság).

es alumna. una señora y una señorita. Se llama Margarita Kiss. Los señores son alumnos. Aquí. La señorita se llama María Nagy. Entran también otras señoritas. en la clase. Otras señoras y otros señores entran en la clase. La señorita también es alumna. El profesor se llama Jorge Kovács. El señor es un profesor. 2 Spanyol nyelvkönyv — 6614 17 .LECCIÓN PRIMERA Névelő és főnév a) Hímnemű főnevek: el profesor el alumno \ a tanár a tanuló un profesor un alumno egy tanár egy tanuló b) Nőnemű főnevek : la profesora la alumna a tanárnő a tanulólány una profesora una alumna egy tanárnő egy^ianutólány c) Többes szám: los profesores los alumnos a tanárok a tanulók las profesoras las alumnas a tanárnők a (anulólámjok En la clase Ahora estamos en la clase. Las señoras y señoritas son alumnas. están ahora un señor. La señora no es profesora.

— Está aún en la fábrica. — ¡Buenos días (¡Buenas tardes. ¡Buenas noches). — ¿Está aquí el señor José Németh? — Ahora no está aquí. ¡Buenas noches). — ¿Quién está (¿Quiénes están) ahora en la clase? — Aquí. II Conversación T-. — ¿Está aquí la señorita María Magyar? — Sí. — Yo soy el profesor y me llamo Jorge Kovács. — ¿Y cómo se llama usted. señoras y señores I — dice el profesor. señor? — Yo me llamo Juan Nagy. señor profesor! — dicen también los alumnos. está aquí. las señoritas y los señores. señor? . — ¿Cómo se llama usted. señor profesor. señorita? — Me llamo María Nagy. María Nagy). están ahora las señoras. — ¿Cómo se llama usted. — ¿Cómo se llama usted. — dice un alumno. — ¿Y cómo se llama usted. ¿Dónde estamos ahora? — Ahora estamos en la clase. señora? — Me llamo Margarita Kiss. — ¿Y cómo se llama usted. señorita)? — Me llamo Juan Nagy (Margarita Kiss. én la clase. señor? — Me llamo Francisco Székely. señor (señora. — dice el profesor.— ¡Buenos días (¡Buenas tardes.

las noches [láznóesész] az este. -né 2* . señor Székely. a tanárnők la alumna. las señoritas a kisasszony. una (határozatlan névelő) egy el «eñor. a szótár I. señorita? Soy Catalina Fehér. fordítjuk) se llama [szeljámá] neve. las tardes a délután. Y usted. primera első el profesor. a tanóra. señor profesor. señorita? Soy alumna. neveztetik) se magát llama hív. ¿también usted es alumno? Sí. a tanulólányok en la clase az osztályba(n) en (elöljárószó) -ban. las señoras a hölgy. mondja 19' el vocabulario [élftökáftulárjó] a szójegyzék. la lección. ¿Donde está? Está aún en la fábrica. a napok ¡ Buenas tardes J Jó napot 1 Jó estét! (Déltől estig mondják. a kisasszonyok es van (a magyarban nem.) la tarde. señor Nagy? Yo también soy alumno. belépnek son vannak (a magyarban nem fordítjuk) ¡Buenos días t Jó napot 1 bueno. buenas) [bwénó] jó (jók) el día. las profesoras a tanárnő. a kora esték I Buenas noches! Jó estét I Jó éjszakát t la noche. ¿Y usted. az osztá­ lyok ahora [áórá] most estamos vagyunk (=¿= tartózkodunk) aquí [ákz'J itt están vannak (=* tartózkodnak) está van (=» tartózkodik) un. los señores [szényór] az úr. a tanórák uno (számnév) egy lección primera első lecke primero. -ben. -be la clase. ¿Qué es usted. las clases az osztály. señor profesor. los días a nap. az urak la señora. ¿Qué soy yo. también yo soy alumno. ¿Quién es usted. hívják. a kora este. -ba. újabb(ak) entran lépnek be. a tanárok el alumno. buena (buenos. az esték. a hölgyek. las alumnas a tanulólány. az éjszaka. los alumnos a tanuló. a tanulók la profesora. los profesores a tanár. ¿Está aquí el señor José Németh? No. x Vocabulario y (ejtsd : i.< szintén Maria Mária otros. otras más(ok). las lecciones [lékcjón] a lecke. az éjszakák j señoras y señores t hölgyeim és uraim l dice [dice] mond. a délutánok. señora Kiss? Usted es el señor profesor. a leckék. magánhangzó előtt: /) és la señorita.— — — — — • — — -+• — — — — — — — Yo me llamo Francisco Székelv. hívja Jorge [Aórfté] György no nem Margarita Margit también is. Usted se llama Jorge Kovács.(= magát nevezi.

a társalgások ¿dónde? hol? ¿quién? ¿quiénes? ki? kik? Catalina Katalin ¿qué? mi ? mit ? señora Kiss Kissné la gramática a nyelvtan el ejercicio. la conversación. a gyakorlatok. las conversaciones [kómbérszácjdn] a társalgás.dicen mondanak. hívnak ( = nevezem magamat. a feladatok Gramática — Nyelvtan A határozott névelő — El artículo determinado el profesor el alumno el ejercicio a tanár a tanuló a gyakorlat la profesora a tanárnő la alumna la lección a tanulólány a lecke A határozott névelő ( = a magyar a» az) h í m n e m ű főnév előtt: el nőnemű főnév előtt: la A határozatlan névelő — El artículo indeterminado un profesor un alumno egy tanár egy tanuló una profesora egy tanárnő egy tanulólány una alumna una lección egy lecke un ejercicio egy gyakorlat A határozatlan névelő ( = a magyar egy) h í m n e m ű főnév előtt: un nőnemű főnév előtt: una 20 . José [/löszé] József aún még en la fábrica a gyárban la fábrica. neveztetem) me magamat llamo hívok. los ejercicios [é/íércícjó] a gyakorlat. maga j señor! j señora! uram! asszonyom! Juan [/jwán] János Francisco [fránciszkó] Ferenc sí igen . hívom ¿Cómo? Hogyan? Milyen? usted [usztéd] ön. las fábricas a gyár. a feladat. a gyárak II. mondják ¡señor profesor! tanár úr! yo (jój én soy [szói] vagyok me llamo a nevem.

a nőt vagy női foglalkozást jelölő szók: la profesora la mujer a tanárnő az asszony a feleség 2. vagy nőnemű. az -ión. a mássalhangzóra és a hangsúlyos magánhangzóra végződő főnevek túlnyomó része: el lápiz el pan el café a ceruza a kenyér a kávé(hdz) Nőneműek: 1. Hímneműek: 1. a férfit vagy férfi foglalkozást jelölő szók: ( ' el profesor el poeta el papa el papá a tanár a költő a pápa a papa a tanuló a tintatartó a gyakorlat 2. az -o végű főnevek: el alumno el tintero el ejercicio 3. az -a végű főnevek: la alumna la tinta a tanulólány a tinta 3. -d és -ez végű főnevek: la lección la conversación la ciudad a lecke a társalgás a város a fal az öregség 21 • la pared la vejez .A főnevek neme — El género de los substantivos A spanyol főnév vagy hímnemű.

-be helyhatározói ragnak a spanyolban az en elöljárószó felel meg. / = femenino nőnemű). mégis hímnemű. -ben.: el dia a kéz a rádió a dinamó a nap A szótárak a hímnemű szavakat m betűvel. los lápices a ceruzák. A főneveket mindig névelőjük­ kel együtt tanuljuk meg 1 I* A többes szám — El plural los alumnos las manos los poetas los días a tanulók a kezek a költők a napoky los señores los panes las noches az urak a kenyerek az esték^ las lecciones a leckék A hímnemű el névelő többes száma : los A nőnemű la névelő többes száma : las végződő főnevek -s. Hölgyek és urak lépnek az osztályba. végződő főnevek -es - A magánhangzóra a mássalhangzóra jelt vesznek fel a többes számban. Señoras y señores entran en la clase. A magyar -ban. -ba. Az elöljárószó a főneve előtt áll: 22 . A -z végű főnevek a hangtani szabályok értelmében a többes szám jele előtt a z-t c-re változtatják: el lápiz a ceruza.A legfontosabb kivételek: Bár -o végű. José está aún en la fábrica. József még a gyárban van. Az elöljárószó — La preposición Ahora estamos en la clase. a nőneműeket / betűvel jelölik (m = masculino hímnemű. mégis nőnemű: la mano la radio la dínamo Bár -a végű. Most az osztályban vagyunk.

Los señores son alumnos. A magyar nem. vannak) igét mindig névszói állítmány előtt. Jó napot ! Jó délutánt ! Jó estét I Jó estét I Jó éjszakát ! Mária és Margit tanuló(lány). son (van. Az es. 9 A szórend a) Lección primera. mint pl. El señor Kovács es (un) profesor. La señora Margarita Kiss. ha egynél több személyről (vagy dologról) van szó.1 en (-ba(n) en (-ba(n) 2 la az az osztályba(n) las a a gyárakba(n) 3 clase osztály) fábricas gyárak) tí Az e s . b) María y Margarita son alumnas. A hölgy nem tanárnő. Az értelmező az értelmezett szó előtt áll: a megszólítás és a keresztnév meg­ előzi a családnevet. I Buenas tardes 1 I Buenas noches 1. Kissné (szó szerint: Kiss Margit asszony). A no az állítmány előtt áll. 23 . Ahora José no está aquí. A hangsúlyos jelző a főneve után áll. a köszöntésekben. Az urak tanulók. ott találjuk a spanyol mondatban a a magyarban nincsen kitéve. b) El señor profesor. József most nincs itt. ha A többes szám használata a magyartól eltérően a) j Buenos días I . A magyartól eltérően a spanyolban többes szám áll ' . Első lecke. 8 A tagadás La señora no es profesora. vannak) kitétele a névszói állítmány előtt Kovács úr tanár. son (van. még akkor is. a) sok kifejezésben. A tanár úr. b) az állttmányban. nincs ( = nem van) tagadószónak a spanyolban a no felel meg.

. aquí. Más kisasszonyok is jönnek. ití. 10 A también (is) helye a mondatban La señora también es alumna. . amelyre vonatkozik. vagy követi a szót. A kijelentő mondat szórendje : 1. el señor Németh? Németh úr? en la fábrica? a gyárban? A kérdő mondat szórendje : 1. többi mondatrész. Ha a mondatban nincsen kérdöszó. 3. El señor Németh Németh úr . . mint példánkban: mi). többi mondatrész» d) Ahora Most 2. ] Buenos días. . alany.? N. 2. estamos vagyunk 3. .. úr el señor N. se llama hívják no está nmcs 2. u . i-. Kovács Józsefnek. a mondat élére tesszük. alany (mely el is marad­ hat. N. 2. 3. Jorge Kovács. alany. . rendszerint valamilyen határozót. ~ . está van el señor N. állítmány. señoras y señores I Magyarné tanuló. állítmány. .c) El profesor A fanárt 1. — Az egy szóból álló határozó (aqui) és az állítmány névszói része (alumna) az állítmány igei része után áll. 3. 2. ¿Dónde Hol ¿Está Van ¿Está aquí Ití van ¿Es alumna Tanuló 2. 4. 11 A névelő használata a megszólításban La señora Magyar es alumna. ha odaérthető. . úr? la señora Kiss? Kissné? 3.. többi mondatrész. Entran también otras señoritas. az osztályban. 1. Jó napot. 3. kérdöszó. También la señora es alumna. a szórend : 1. állítmány. en la clase. . . állítmány.. A kiemelt mondatrészt.. 2. A hölgy is tanuló. tf J Entran otras señoritas megelőzi A también közvetlenül también. Utána megmarad a kijelentő mondat szórendje: 1. többi mondat* rész. 3. hölgyeim és uraim t 24 .. alany.

Kiejtés. Kiss úr 1 — \ Señor t Uram 1 . radio. a lecke. señores. a dinamó. Mondjuk spanyolul: egy tanár. usted [uszté d J. a ceruzák . . gramática. 3. az osztály. . . . profesora. . egy tintatartó. se llama [szeljómá]. poeta. — Önt hogy hívják. . . a tanulók . señor. . a tanár. . egy gyár. . . a gyárak. mano. . . Jorge [/lórfié]. az osztályban. panes. a tanár ú r . — Hogy hívják önt. . . . . .A señor. . . . lápiz. egy tanárnő. ahol a tulajdonképpeni kérdés kezdődik (ez az eset rendszerint megszólítás után fordul elő). — Jó napot. . a leckék. . . . . . szintén tanuló? alumno? A kérdést bevezető fordított kérdőjel rendszerint a kérdő mondat elején álL — Állhat azonban a mondat közepén is: ott. a kéz. . . 4. Kovács úr tanár. . . señor [szényörj. . alumno. hangsúly Ügyeljünk különösen az alábbi szavak helyes kiejtésére és hangsúlvára: lecciones [lékcjönész]. mano. . . . tintero. . uram. a költő. . egy osztály. . . 2. első lecke . dínamo. . clases. a költők. noche. . Ki van az osztályban? A tanulók és a tanulólányok vannak most az osztályban. a gyárban. . . a tinta . día. a tanulólány. Tegyük ki a határozatlan névelőt a következő főnevek elé : profesor. . poeta. . . días. . tanuló vagyok. . a tanulólányok. . . . pan. . señorita és hasonló értelmezők előtt a magyartól eltérően névelő áll a spanyolban : El señor Kovács es un profesor. . . . ahora [áórá]. egy ceruza. . Buenas noches [bwénáznócsész]. lecciones. día. . clase. lápices. . 12 A kérdést bevezető kérdője] helye a mondatban ¿Dónde estamos ahora? Hol vagyunk most? Y usted. . . a magyar birtokragot sem for­ dítjuk a spanyolban : / Buenas tardes. . noches. lápiz. . señor. . . uram? — Engem (Yo) Székely Ferencnek hívnak. 25 . . . . . . . . Ujabb tanulók lépnek be az osztályba. también [támbjén]. . — Tanuló ön? — Igen. pan. A közvetlen megszólításban a névelő elmarad. yo soy [jószöi]. . tardes. . . . . a gyár. — Jó estét I — mondják a tanulók. ¿es usted también És ön. . . . egy kenyér. . egy kávé. . . señora. a kezek. Tegyük ki a határozott névelőt a következő főnevek elé: . aquí [ákíj. . . a tanárnők . a tanárnő. . az úr. . y usted [jusztédJ. . papa. a tanuló. . egy lecke. lección. a tanárok . — János és György tanuló. café. Fordítsuk le spanyolra: A tanár úr az osztályban van ( = tartózkodik az osztályban). . . usted es [usztérfész]. Nagy János úr is az osztályban van. egy tanulólány. . Margit és Katalin tanulólány. tarde. . . poetas. a kávéházak . A tanár is itt van. alumna. egy tanuló. egy úr. tinta. . lección. señoras. y otros señores [jótrósz szényörész]. asszonyom? — Az én nevem Kiss Margit. . . señora. egy rádió. Buenos días [bwénóztfiász]. . . gramáticas. Juan [AwánJ. hölgyeim és uraim I — mondja egy úr. manos. . . . papá. conversación [kómbérszácjón]. . . . . . señor Kiss l Jó estét. . Ejercicios 1. . .

Un libro. El español no es difícil. Una tiza. Sólo las primeras lecciones son difíciles. Un cuadro. Un tintero. Un cuaderno. La lengua española o castellana es muy hermosa. Un armario. es fácil. los alumnos responden. nyelv) a spanyol nő los libros gruesos a vastag könyvek las plumas gruesas a vastag tollak los pupitres verdes a zöld padok las mesas verdes los españoles las españolas a zöld asztalok a spanyolok a spanyol nők Estudiamos el español Ahora estamos en la clase y estudiamos el español o castellano. El profesor pregunta: — ¿Qué es esto? un armario una mesa una silla Los alumnos responden : — Un pupitre. Una silla. Una lámpara. El profesor pregunta. Una pluma. Una pizarra. Un lápiz.LECCIÓN SEGUNDA A melléknév el libro grueso la pluma gruesa el pupitre verde la mesa verde el español la española a vastag könyv a vastag toll a zöld pad a zöld asztal a spanyol (férfi. Los alumnos estudian las nuevas palabras. . Una mesa. El profesor dice palabras españolas. — ¿Cómo es el libro? ¿Cómo es la pluma? ¿Cómo es el pupitre? ¿Cómo es la mesa? 26 .

La pizarra es negra. La mesa también es verde. Las plumas son cortas. Los pupitres son • verdes. — ¿Cómo son los libros? ¿Cómo son las plumas? ¿Cómo son los pupitres? ¿Cómo son las mesas? un lápiz una pluma un tintero — Los libros son gruesos. El cuadro es hermoso. La tiza es blanca. Las mesas también son verdes. El cuaderno también es blanco. El pupitre es verde. los pupitres son verdes. El armario es alto. La silla es baja. El armario no es bajo sino alto. señor. El cuaderno no es azul sino negro. El lápiz es largo. La tinta es azul. El lápiz no es corto sino largo. El pupitre es verde. ~ ¿Es corto el lápiz? ¿Es bajo el armario? ¿Es azul el cuaderno? — No. La pluma es corta. señor. 27 . una pizarra una tiza un cuadro una lámpara un libro un cuaderno — ¿Es grueso el libro? ¿Es corta la pluma? ¿Es verde el pupitre? — Sí. señor. La pluma es corta. el libro es grueso.— El libro es grueso. — ¿Son verdes los pupitres? — Sí.

gruesa vastag. ¿Qué lengua estudia usted? — Estudio el español o castellano. hermosa szép *(A közmondás értelme : Minden kezdet nehéz. Estudio sólo el castellano.— ¿Son cortos los lápices? — No. (Yo soy abogado. ¿Y cómo se llama usted. — ¿Estudia usted también el inglés.) — ¿Es usted español? — No. señor? — Yo me llamo Pablo Takács. española spanyol estudiamos tanuljuk. Soy ingeniero. el francés o el alemán? — No. No soy español sino húngaro. señor Balázs? — Soy obrero. segunda második el libro [libro] a könyv grueso. — ¿Dónde está la pizarra? ¿Dónde están la mesa y la silla? ¿Dónde están los armarios nuevos? — La pizarra está delante. kövér la pluma a toll el pupitre az iskolapad. dos két. señor. — Yo también soy húngaro. — Es difícil la lengua inglesa? — No. — Yo estudio no sólo la lengua española. los lápices no son cortos sino largos. no es difícil.) 28 . II Conversación — ¿Cómo se llama usted. III Un refrán español Principio quieren las cosas. kettő segundo. ¿Qué es usted.* Vocabulario I. spanyol la lengua a nyelv muy [muí] nagyon hermoso. (Soy médico. Yo soy comerciante.) ¿Y usted? — Yo soy minero. castellana kasztíliai. tanulunk el español a spanyol nyelv(et) o (kötőszó) vagy castellano. señor. Los cuadernos blancos también están aquí. señor? — Me llamo Pedro Balázs. señor. La mesa y la silla también están delante. — Szó szerint: Kezdetet akar­ nak a dolgok. Los armarios nuevos están detrás. El inglés es fácil. señor. — ¿Dónde está el libro verde? ¿Dónde están los cuadernos blancos? — El übro verde está aquí. az írópolc verde [bérdé] zöld la mesa az asztal español. sino también la lengua inglesa.

blanca fehér la tinta a tinta azul [ácul] kék sino hanem ¿cómo son? milyenek? delante elül detrás hátul II. nueva új pregunta [pregunta] kérdez.'tanulja estudio tanulok. berlinés. los lápices a ceruza. A mássalhangzós végű melléknevek közül a nemzetiséget (népi vagy városi hovatartozást) jelölőknek van -a végű nőnemű alakjuk : francés. azul. . El libro alemán. La pluma es verde. a nyelvtani összefoglalásban. baja alacsony negro. alemana német. alta magas bajo. La lengua alemana. Az -e végű melléknévnek nincsen külön alakja a nőnem számára. La mesa es alta. andaluza andalúziai. A német könyv. vagy -e. . — Viszont: fácil. A kék füzet. larga hosszú alto. El lápiá es verde. inglés. A kék tinta. . alemán. difícil. corta rövid („kurta") largo. sino también nemcsak . vagy mássalhangzós végű. tanulnak nuevo. . los refranes a közmondás el principio a kezdet. A toll zöld.szeretik la cosa a dolog Gramática 13 A melléknév — El adjetivo Az asztal magas. kérdezi responden felelnek. francesa francia alemán. a szót «studian [észtudján] tanulják. A német nyelv. A ceruza zöld. Az -o végű melléknévnek külön -a végű alakja van a nőnem számára. szeretnek. Pedro Péter Pablo [páMó] Pál ¿qué es usted? mi a foglalkozása? el obrero [ó&réró] a munkás la obrera a munkásnő el médico az orvos la médica az orvosnő el ingeniero fin/iénjérö] a mérnök el minero a bányász el abogado [bbögádb] az ügyvéd el comerciante a kereskedő húngaro. a kezdetet quieren akarnak. el refrán. .) 29 El pupitre es alto. is III.difícil nehéz fácil könnyíí sólo csak. húngara magyar ' ¿qué lengua? milyen nyelv(et)? estudia tanul. inglesa angol. inglesa angol francés. A spanyol melléknév vagy -o. akarják. alemana német no sólo . . andaluz. A pad magas. francesa francia. . felelik ¿qué es esto? mi ez? el armario a szekrény la silla [szí'ljá] a szék la pizarra a (fali)tábla la tiza a kréta el cuadro fkwádró] a kép la lámpara a lámpa «1 cuaderno a füzet «1 lápiz. hanem . (Bővebbet a mellék­ névről 1. La tinta azul. tanulom inglés. . a ceruzák la pluma a toll «I tintero a tintatartó ¿cómo es? milyen ? corto. egyedül la pala lira a szó. berlinesa berlini. El cuaderno azul. negra fekete blanco. .

akár állítmány. nemzetiséget) kifejező melléknév mindig főneve után áll. számban és (ha lehet) nemben egyezik főnevével. nem fejez ki megkülönböztető tulajdonságot). 16 A melléknév főnevesítése el español a spanyol férfi. los libros a könyvek. hanem elvont jogaimat akarunk jelölni. a nyelvet. Pl. — Lección primera (ki van emelve az „első" szó. A melléknév. a szép mint fogalom). hangsúlyos. 15 A jelzői melléknév helye a mondatban el libro verde a zöld könyv las nuevas palabras az új szavak las palabras españolas a spanyol szavak la lección primera . a köny­ veket. una francesa egy francia nő. lo nuevo az új- 17 A nem személyt jelölő főnevek tárgy esete El profesor dice palabras nuevas. a könyvet. a „semleges" lo névelőt tesszük eléje: lo hermoso a szép ( = mindaz. ami szép. akár jelző. A melléknév ugyanúgy képezi többes számát. lo bueno a jó. A tollak rövidek. . „. Las señoras no son inglesas. 30* . t A nem személyt jelölő főnevek tárgy esete egyenlő az alanyesettel: el libro a könyv. A tanár új szavakat mond. el francesa francia ember. la blanca nieve a fehér hó (a hó mindig fehér. las palabras a szavak. vagy csak díszítő jelzőként használt melléknév főneve előtt áll. a „fehér" itt díszítő jelző. primera lecció (az „első" szó nincsen különösképpen kiemelve). mint a magyar melléknevet: el inglés az angol ember. a szavakat. i • i az első lecke la primera lección A jelzői melléknév állhat főneve előtt és után. Los pupitres verdes son altos. az angol nyelv.14 A melléknevek többes száma — El plural de los adjetivos los libros gruesos a vastag könyvek los cuadernos azules a kék füzetek los libros alemanes a német könyvek Las plumas son cortas. Estudio la lengua inglesa. a spanyol nyelv la húngara a magyar nő A spanyol melléknevet a névelő segítségével ugyanúgy főnevesíthetjük. A zöld padok magasak. A különösebb hangsúly nélkül. a francia nyelv. Ha a főnevesített melléknévvel nem személyt vagy nyelvet. hangsúlytalan. la lengua a nyelv. un inglés egy angol ember. A hölgyek nem angolok. Ha főneve előtt áll. Ha főneve után áll. Az angol nyelvet tanulom. A megkülönböztető tulajdonságot (minőséget színt. mint a főnév.

.. las nuevas palabras [láznwé&ász páló&rász]. . está. la tinta azul. Németh úr nincs itt. el ejercicio difícil. . . . . muy hermosa [mujérmösza].. Kovács úr tanár. las lecciones f á c i l . Mi ez? — Asztal. . . bajo [bá/ió]. — diee un alumno. los pupitres b a j . Las mesas están delante.18 Es. pregunta [pregunta]. la lección p r i m e r . — Az está. . . son állandó tulajdonságra vonatkozik (milyen?). la pizarra es negr . el lápis largo. El señor Németh no está aquí. Ejercicios 1. 19 A tárgyas igeragozás hiánya El profesor dice palabras nuevas. . no es difícil [nőézdificil]. el cuaderno es^ verde. las lámparas son azules. los cuadernos franceses están en la clase. . . la lengua húngara . . quieren [kjérén]. Egészítsük ki a melléknév (esetleg) hiányzó végződését: el armario b a j . Kiejtés. está aquí. A spanyolban nincsen különbség alanyi és tárgyas ragozás közt. 31 . . están átmeneti állapotra utal (hol van most?). las pizarras son negras. 20 A határozatlan névelő kitétele ¿Qué es esto? — Es una mesa. la mesa baja. . la lengua ingles . . — A foglalkozást jelölő főnév elől a határozatlan névelő rendszerint elmarad. . las lecciones e s p a ñ o l .. . los tinteros no son hermosos. El libro está aquí.. 2. . A könyv itt van. . . Las mesas son altas. la tinta a z u l . Az asztalok magasak. . . . los libros ingleses están aquí. mesa verde [meszabérde]. . csak alanyi ragozás van . — mondja az egyik tanuló. Az asztalok elül vannak. la lámpara es v e r d . están A könyv vastag. estudian = tanulnak és tanulják. . son . . la tiza blanca . . las primeras lecciones [lászprimérasz lékcjónész]. . A magyartól eltérően a spanyolban ki kell tennünk a határozatlan névelőt a magyarban névelő nélkül álló köznév előtt. A tanár új szavakat mond. . son verdes [szómbértfész]. . Az es. tehát dice = mond és mondja.. . . la mesa b a j . es f á c i l . hangsúly Ügyeljünk a leckében előforduló nehezebb szavak kiejtésére és hangsúlyára : libro grueso [liftrögrwészö]. y difícil. es bajo [hzbáhb]. . . El señor Kovács es (un) profesor. la silla alta. es verde [ézftérdé]. es grueso [ézgrwészo]. las palabras españolas son fáciles. . es hermos . pregunta = kérdez és kérdezi. las lenguas son hermosas. Tegyük az egyes számot többes számba és fordítva: la lección fácil. estudiamos [észtudjómösz]. . . . las sillas baj . el cuadro hermoso. las lámparas son v e r d . los pupitres son verdes. . . no son difícil. pizarra [pigárrá]. El libro es grueso. las alumnas húngaras son hermosas. las pizarras son negr ..

Ezek a könyvek pirosak. Azok. Az alacsony székek. rövid. Esa pluma es verde. Kemény •elvtárs fel camaradaj munkás. — Azok ott. a hosszú asztalok és az alacsony székek az osztályban vannak. Aquellos cuadros son feos. Milyen A kréta? Fehér. A könyv vastag. Ezek. Ön bányász? Nem vagyok bányász. hanem magyar. Aquella lámpara es blanca. — Ésa. Vastag a könyv? A hosszá ceruza. Ez az ajtó barna. A spanyol nyelv szép. Azok a füzetek ott sárgák. Az a füzet ott sárga. Mondjuk spanyolul: A vastag könyv. Az a lampa fehér. Azok a képek csúnyák. hanem rövid. Esta puerta es parda. Az. Ez. nem nehéz. A szép képek itt vannak. kereskedő vagyok. Nehéz a spanyol? Nem. Az a toll ott zöld. Ezek az ablakok barnák. Nem vagyok angol. — Ésas. Ese cuaderno es amarillo. Az. Az ott. uram. Ez a könyv piros. Kovácsné is magyar. magyar vagyok. Fordítsuk le spanyolra : Spanyolul tanulunk (= Tanuljuk a spanyolt). Ésta. Azok ott. 3 TRES LECCIÓN TERCERA Mutató névmások Este libro es rojo. Milyen a toll? Rövid. Nem szépek a képek? A képek nem szépek. Aquellas lámparas son blancas. Nagyné orvosnő. Rövid? Igen. Alacsonyak a székek? A székek nem alacsonyak. Ez Éstos. ¿Qué libro es azul? Melyik könyv kék? ¿Qué libros son gruesos? Mely könyvek vastagok? ¿Qué pluma es gris? Melyik toll szürke? ¿Qué plumas son grises? Mely tollak szürkék? 32 Éste. Aquélla. Milyenek az asztalok? (Azok) is zöldek. Esas plumas son verdes. Aquéllos. Hol van a zöld lámpa? Itt van. — — Ése. .3. Aquéllas. Esos cuadernos son amarillos. Aquél. Estas ventanas son pardas. Azok. Azok a lámpák fehérek. 4. Milyen a pad? Zöld. Az a kép csúnya. Éstas. Milyenek a képek? Szépek a képek? A képek szépek. Azok a tollak ott zöldek. — — Ésos. — Az ott. Hol vannak a magas szekrények? Hátul vannak. Mi a foglalkozása? Orvos vagyok. Aquel cuadro es feo. Nem hosszá. A tanulók spanyol szavakat mondanak. Kiss úr mérnök. Hosszú A ceruza? A ceruza hosszú. A magas •szekrények. Estos libros son rojos. Ezek. Ön magyar? Igen.

— ¿Cómo es aquel armario? ¿Cómo es aquella puerta? ¿Cómo son aquellos cuadros? ¿Cómo son aquellas ventanas? . y esa tiza es blanca. — ¿Qué lápiz es rojo y qué lápiz es azul? — Éste aquí es rojo y ése ahí es azul. donde ahora estamos y estudiamos el castellano. — dice el profesor. . son feos. — ¿De qué color es este lápiz. éste? — Sí. En aquella pared hay tres ventanas bajas y estrechas. En esta pared hay una puerta alta y ancha. Allí. señora Kiss? — ¿Qué libro. — Este libro es verde. Este libro es rojo Ese libro es verde Aquel armario es alto — Muy bien. En esta lección de español estudiamos algunos colores y algunas cualidades. Aquella puerta es alta y ancha. — responde Pablo Takács. verde. hay una mesa nueva y también dos sillas nuevas. ¿De qué color es ese libro. Las ventanas bajas y estrechas están a la izquierda. y esas sillas también son pardas. — Muy bien.I Colores y cualidades Esta clase. en el centro. Aquellas ventanas son bajas y estrechas. señora. Estos bancos son pardos. esta tiza? ¿De qué color son estos bancos? ¿De qué color son estas sillas? — Ese libro es amarillo. ésta? — Sí. Pero allí. Él ya conoce muchas palabras españolas. señora. 8 Spanyol nyelvkönyv — Ö614 *33 . Aquellos cuadros no son hermosos. — Esta pluma es negra. azul. — ¿De qué color es este libro? — Es rojo. hay pupitres o bancos. es muy grande y hermosa. — ¿Cuáles son los colores principales? — pregunta el profesor. gris. amarillo. Aquí. ése. negro. delante. ésa. pardo. detrás. La puerta alta y ancha está a la derecha. — ¿Y esa pluma? — ¿Qué pluma. — Aquel armario es viejo. En esta clase hay muchos objetos. rojo. — Blanco. hay dos armarios viejos.

régi en esta pared ezen a falon. III Un refrán español No hay miel sin hiél* Vocabulario I. központ el banco pad pero de. puertas. — ¿De qué es esa estufa? — Es ríe. muchas sok el objeto [óbhétö] tárgy. ésta). aquellas azok a feo csúnya. esas azok a amarillo sárga aquel. azonban allí ott viejo [bjéhó] öreg.) 34* . rút ¿qué? melyik? milyen? mely(ek)? gris szürke el color szín la cualidad tulajdonság la calidad minőség donde ahol grande nagy en esta clase ebben az osztályban hay van.hierro. aquéllas). kapu pardo barna la ventana ablak ese. esta ez a estos. holmi en el centro a középen. Las reglas amarillas son éstas (ésas. vörös la puerta ajtó.— ¿Qué cuadernos son negros y qué cuadernos son grises? — Aquéllos allí son negros y éstos aquí son grises. esa az a (a megszólított személynél levő tárgyra mutat) esos. II Conversación — ¿Cómo se llama ese objeto en español? — Es una estufa. ventanas son de madera. — ¿Esta regla también es de madera? — Sí. közepén el centro közép. aquello az a aquellos. es una regla de madera. — ¿Cuál es la estilográfica parda? ¿Cuáles son las reglas amarillas? — La estilográfica parda es ésa (aquélla. mucha. estas ezek a rojo [rróhó] piros. Ésa es una estufa de hierro. tres három tercero harmadik este. sillas. dolog. ebben a falban la pared [páréd] fal ancho [áncsó] széles ' *(A közmondás magyar megfelelője : Nincsen rózsa tövis nélkül. — ¿ Y de qué son los bancos? — Los bancos. las mesas. muchos. vannak mucho.

tud(ja) bien jól. a) Este. -rol algunos. estos. Ebben az osztályban sok holmi van» Allí hay una mesa nueva. 35 . nincsenek la miel méz sin (elöljárószó) nélkül la hiél [lájél] epe Gramática 21 Az általános létezést kifejező ige : h a y (van. La puerta está a la izquierda. en español spanyolban. estas. No hay miel sin hiél. esta. están szavakat használjuk. -ű. az olasz c'é. -rol. spanyolul la estufa kályha ¿de qué es? miből van ? el hierro [élj erró] vas estufa de hierro vaskályha la madera fa (anyag.¡ az angol there is.. -bol. there are. valahányszor a mondat alanya előtt határozatlan névelő. no hay nincs(en). az está. Az hay kifejezést kell használnunk. — Mihelyt meghatározott vagy ismert személyek vagy dolgok helyéről szólunk. nem élő) la regla de madera favonalzó III. Ott egy új asztal van. -bol. Ott van egy ajtó. ott la estilográfica töltőtoll la regla vonalzó II. Nincsen rózsa tövis nélkül. a francia il y a.estrecho szűk. algunas néhány ¿cuál? ¿cuáles? melyik? melyek? principal főresponde felel. vagy semmi sincs. a beszélőhöz közel levő személyre vagy tárgyra mutat. szoros a la derecha jobbra derecho jobb(oldali) a la izquierda balra izquierdo [ickjérdó] bal(oldali) en esta lección ezen az órán lección de español spanyol óra de (elöljárószó) -nak a. -é . jó ¿de qué color es? milyen színű? ahí amott. -ú. ci sono kifejezésnek). vagy számnév van.esta puerta ez a könyv — ez az ajtó estos libros — estas puertas ezek a könyvek — ezek az ajtók az a kép ott — az a toll ott b) ese cuadro — esa pluma esos cuadros — esas plumas azok a képek ott — azok a tollak ott az a tárgy — az a kályha c) aquel objeto — aquella estufa aquellos objetos — aquellas azok a tárgyak — azok a kályhák estufas A jelzőként álló mutató névmások a spanyolban melléknevek : nemben és számban egyeznek főnevükkel. feleli él ő va már conoce ismer(i). Az ajtó balra van. Ha közelebbről még meg nem határozott személyek vagy dolgok létezéséről szólunk. vannak) . az h a y kifejezést használjuk (megfelel a német es gibt. Vessük össze: Allí hay una puerta. nincsenek) En esta clase hay muchos objetos. 22 A mutató névmás — El pronombre demostrativo a) este libro . -nek a. n o h a y (nincs(en).

hanem önmagukban állanak. Megjegyzések.) Aquella regla está allí. a „semleges" mutató névmásokat használjuk. 2. aquel) a fenti három helyhatározószó (aquí. Megjegyzés. esas: a megszólított személyhez közel levő személyre vagy tárgyra mutat. aquella) regla? Esta regla está aquí. — Az ilyen kérdésre. — Az. La estilográfica está en el banco. — Az ott. aquellos. — Ésa. Ha a mutató névmások nem jelzőként (főnévvel együtt). ahí. vagy megegyeztetjük a mutató névmást a főnévvel. (Ez jól van. mint ¿Qué es estol (Mi ez?) háromféleképpen válaszolhatunk: ' Es un libro. c) Aquel. 24 Helyhatározószók — Adverbios de lugar Ez a vonalzó itt van.) ¿Qué es esto (eso. Ez. Esa regla está ahí. esa. Vagyis a feleletben vagy nem ismételjük meg a mutató névmást. Nyomtatásban és sokszor írásban is el szokták hagyni a mondatkezdő nagybetű fölött az ékezetet.. Esta estufa es de hierro. esos. Ez könyv. Az a vonalzó ott van. A favonalzó ez. [ Könyv. — Aquélla. Las plumas nuevas són éstas. La regla de madera es ésta. Az üj tollak ezek. 36 ¿Dónde está esta (esa. — Ése. Ése es un libro. ese. Az a vonalzó ott van. aquello Mi ez (az ott.: ! . vagy „semleges" alakjában hagyjuk. aquellas: mind a beszélőtől. A töltőtoll a padban (a padon) vau. Ügyeljünk a három alak: esta. eso. ékezni kell őket: ¿Qué lápiz es rojo? Melyik ceruza piros? Este. 23 A mutató névmások „semleges" alakjai: esto. ékezetet nem kapnak. ésta és está más-más jelentésére: Ez a kályha vasból van. (A megszólított személynél. aquella. mind a megszólított személytől távol levő személyre vagy tárgyra mutat. allí) felel meg. Ezek csak önállóan (főnév nélkül) állhatnak. — Az ott. Amikor ismeretlen dologra vagy általánosságban a mondat egész tartalmára utalunk. Eso es un libro. ¿Cuál es la estilográfica parda? Melyik a barna töltőtoll? Esta. Hol van ez (az) a vonalzó? . Ez.b) Ese. — 1. az)? Ez helyes. aquello)? Eso está bien. A háromféle mutató névmásnak (este. változatlanok (nőneműek. többes számú alakjuk nincs). — Az. — Aquél.

Mucho után egyes számban áll az olyan főnév. Sok tárgy. Mucha miel. Elöl két új szék van. b) En esta pared hay algunos cuadros hermosos.25 Kérdő névmások — Pronombres interrogativos Milyen? Hogy? Hogyan? Mely? Melyik? Milyen? Melyik? Melyek? Milyen az a szekrény? Hogy van? Hogyan tanul Péter? Melyik könyv zöld? Milyen (Mely) szekrények állnak ott? Melyik a sárga vonalzó? Melyek a fő színek? ¿Cómo? ¿Qué? ¿Cuál? ¿Cuáles? ¿Cómo es aquel armario? ¿Cómo está usted? ¿Cómo estudia Pedro? ¿Qué libro es verde? ¿Qué armarios están allí? ¿Cuál es la regla amarilla? ¿Cuáles son los colores principales? A kérdő névmások használatáról jegyezzük meg a következőket: a) a ¿Cómo? után mindig ige következik . — Sok szék. c) a ¿Cuál? (többes számban: ¿Cuáles?) nem áll közvetlenül főnév előtt. en inglés. son (van) ige előtt „milyen?". Delante hay dos sillas huevas. En esta lección estudiamos los colores. Ott egy magas szekrény van. — Mucho dinero. 26 Egyes és többes szám használata h a y és m u c h o mellett Allí hay un armario alto. Az hay szónak csak egy alakja van mind az egyes szám. angolul. — Sok pénz. „hogyan"? a jelentése. Sok méz. németül)? 37 / . a méz. c) ¿Cómo se llama este objeto en español (en húngaro. Hogyan hívják (mondják) ezt a targyat spanyolul (magyarul. — Muchas sillas. egyébként mucho után a főnév többes számba kerül. Ebben az osztályban sok holmi van. amelyet nem szoktunk többes számban használni (mint pl. a pénz). mind a többes szám számára. rendszerint az es (son) ige következik utána. Ezen az órán a színeket tanuljuk. Muchos objetos. 27 Az en elöljárószó használata a) En esta clase hay muchos objetos. a többi ige előtt „hogy?". en francés. en alemán)? Ezen a falon van néhány szép kép. b) a ¿Qué?y mindig főnév előtt áll. franciául. az es.

Kifejezi: a) a birtokot: la lección de español (szó szerint: a spanyolnak. tres ventanas bajas [tréz&éntánáz ¿¿tftász]. -en. hay [ai]. 38 . armarios viejos [ármárióz ftje/iósz]. cualidades [kwálidádész]. németül) beszélek. b) ¿De qué color es este lápiz? c) ¿De qué es esa estufa? Es de hierro. A „beszélni" ige után az en elmarad: hablo español (húngaro. angolul. -bői ragnak megfelelően. c) Nyelvek neve előtt az en elöljárószót a magyarban -ul. En (-ban En (-ban 2. -ön. a magyar -ból. en Budapest Budapesten. bajas y estrechas [báhhsz jésztrécsász]. grande y hermosa [grándéjérmdszá]. clase osztály) clases osztályok) 1 «= Ebben az osztályban <= Ezekben az osztályokban b) Az en elöljárószót gyakran -on. en el centro a középen. franciául. sillas nuevas [sziljáznwéftász]. amiből valami van. inglés. hiél [jel]. en Hungría Magyarországon. objetos [öbhetösz]. los bancos [lózÜánkósz]. Milyen színű ez a ceruza? Miből van az a kályha? Vasból van. leckében). Kiejtés. regla de madera favonalzó. alemán) spanyolul (magyarul. alta y ancha [áltájáncsá]. c) azt. a magyar -ú. castellano [kásztéljánó]. a spanyo) nyelvnek az órája . -ra. 28 A d e elöljárószó használata a) En esta lección de español estudiamos los colores. erről bővebbet 1. Ügyeljünk az alábbi szók kiejtésére és hangsúlyára : <es rojo [ézró/iö]. francés. hangsúly . estas ventanas [észtáz&éntánász]. d) una estufa de hierro una regla de madera Ezen a spanyol órán a színeket tanuljuk. -ül raggal fordítjuk. es muy grande [ézmuigrándé]. d) Sok magyar összetett szónak de elöljárószós kapcsolat felel meg: estufa de hierro vaskályha. -re raggal fordítjuk a magyar­ ban : en esta pared ezen a falon (és : ebben a falban).a) Mutató névmással kapcsolatban az elöljárószó a mutató névmás elé kerül: 1. esta ez az estas ezek az 3. es de hierro [ézdéjérró]. -ű képzőnek megfelelően. a köv. b) a minőséget. vaskálvha favonalzó A de elöljárószó egyike a leggyakrabban előforduló elöljárószóknak.

egy toll. Milyen a kályha? Milyen színű? Fekete. . . néhány tulajdonság. . . néhány könyv. Ez a könyv piros. . en el pupitre. ezekben a padokban. jobbra. — . .) — ¿Qué es aquello? (Una silla. Ez a fal szürke. . . . Ezen a spanyol órán néhány színt és tulajdonságot tanulunk. mesa es alta. Ezek a füzetek fehérek. . . Ez fehér kréta. balra. cuadros son hermosos? ¿ . sok pénz . . . . . középen. . ebben az osztályban. son aquellos cuadros? ¿ . . . három toll. Az vaskályha. két könyv. — . . son los cuadros feos? 4. Mi az ott? Töltőtoll. a csúnya képek azok. es la silla nueva? ¿ . . azokban a padokban. És melyek az új szekrények? Ezek. La mesa . . . Tegyük a pontok helyébe az hay. néhány tárgy. armarios son viejos. . cuadernos. — ¿Cuál es el armario nuevo ? . hanem keskeny. armarios son viejos? ¿ . néhány szín. . Mondjuk spanyolul: egy könyv. . sok szín. . .Ejercicios 1. — ¿Qué estilográfica es negra? . illetve az está vagy están szót: En el banco . sok tulajdonság . három könyv. Ez töltőtoll.) 2. . Esta puerta . . . Mi ez? Kréta. El libro . elöl. . . . a padban. az osztályban. A la derecha . . Feleljünk háromféleképpen a következő kérdésekre : ¿Qué es esto? (Un libro. sok méz. — . — . azok a képek csúnyák. sok tárgy . A szép képek ezek. es aquel armario? ¿ . 3. . son las palabras españolas? ¿ . ventanas son altas y anchas. es esa silla? ¿ . . 6. Ezek a képek szépek. a padokban. estufa de hierro. 39 . . . Ez kréta. Mi az? Szekrény. fából van. Tegyük a pontok helyébe a megfelelő kérdőszót (¿Cómo ? ¿Qué ? ¿Cuál ? ¿Cuáles ?) ¿ . abban a padban. az a könyv ott sárga. néhány toll. silla es nueva? ¿ . . — ¿Qué ventanas están a la izquierda? . sok toll. a la derecha. una puerta ancha. éste stb. sok könyv. Az az ajtó nem széles. két toll. vasból van . Miből van? Vasból. ebben a padban. Tanuljuk a fő színeket. . cuadernos son verdes. Melyik az új szék? Az. Estos objetos . palabras estudiamos? ¿ . . (Itt.) — ¿Qué es eso? (Una regla. vaskályha. . . . ott. . hátul. . . delante. silla es baja.) 5. . Az régi szekrény. — . az a könyv barna. . . . un libro. en el banco. amott. . hanem alacsonyak. abban az osztályban . . Fordítsuk le spanyolra: Ebben az osztályban sok kép van. — . Tegyük ki a mutató névmás (este. En el pupitre . . Azok az ablakok nem magasak. . . es el armario nuevo? ¿ . . paredes son amarillas. faasztal. — ¿Qué bancos están en el centro ? . Az szekrény. lápices y estilográficas. . . . libro es muy hermoso. En esta clase no . . azok a füzetek feketék. — ¿Dónde está la mesa nueva? .) megfelelő alakját: . azok a füzetek ott kékek. .

. Juan Varga trabaja de obrero en una fábrica de papel.4 CUATRO LECCIÓN CUARTA S e r és e s t a r SER (állandóan) lenni Paco es bueno. cuatro hijos son : José. Jíoy Eva está alegre. ' El ama de casa es Ana. marido de Ana Balog y padre ' ^NS~ de cuatro hijos. Los * .^S¿f Varga. Ana es una buena ama de casa. y^l Ahora Juan está cansado. El cabeza de la familia es Juan .) Feri jól van. I La familia Varga La familia Varga vive en Budapest. Az apa szorgalmas munkás. v Eva es alegre. en la Calle de la Reina Isabel. Juan es un obrero diligente y concienzudo. Los nombres de los . La vivienda de la familia Varga está en una casa moderna de cuatro pisos. claros. Az apa egy karosszékben ül. (Paco está bien. La vivienda de los Varga está en el cuarto piso. Ella es el alma de la casa. József éhes. José está hambriento. Paco. Está EkfcffT-^ \ l sentado en un sillón y descansa. Trabaja mucho en casa. Eva y María. Ahora ella también está cansada. El padre está sentado en un sillón. (lenni) ESTAR (átmenetileg) lenni Paco está bueno. hermosos y muy cómodos. jefes de la fábrica están contentos V L con el trabajo de Juan. José es esbelto. Esta noche la familia Varga está en casa. József nyúlánk. Éva (mindig) vidám. Feri jó. 40 . Éva ma vidám. la mujer de Juan. Los cuartos (Las habitaciones) del cuarto piso son grandes. El padre es un obrero diligente. Está sentada en una silla cerca de la estufa y habla con el marido.

— ¿Trabaja mucho? — Sí. gracias. II Conversación — ¡ Buenos días. porque la abuela está enferma. — Vamos a cenar. pero ahora descanso. ¿Cómo está la familia? — Todos están bien. .) 41 . — Sí. — Y. — responden los muchachos. — ¿Dónde trabaja usted ahora? — Ahora trabajo en una fábrica de papel. ¿Y cómo está Don Francisco. A cipész lyukas cipőben jár. — Aun está mal. José es alto y esbelto. señora. Ya es tarde.José y Paco son jóvenes muy listos. ya estamos listos. pero María no es siempre diligente y concienzuda. pero ya no está en cama. — ¿Está ya lista la cena? — pregunta Juan. — ¿Está contento con la habitación? — Sí. — ¿Cómo está hoy la abuela? — pregunta el padre. — ¿Dónde está la nueva vivienda de usted? — En la Calle Principal. ¿Y usted? — Yo también estoy bien. jHasta luego. Paco no es tan alto como José. señora 1 III Refranes españoles Tal padre. ya estáis listos para la escuela? — pregunta la madre. Alma nem esik messze a fájától. — 2. sólo Juan está todavía un poquito enfermo.* En casa del herrero cuchillo de palo. José y Paco son muchachos buenos y aplicados: en la escuela y en casa trabajan mucho y bien. — Estoy hambriento. Eva es aplicada. ¿vosotros. Las dos muchachas son alegres. — responde la mujer. — Está aún en cama. tal hijo. — Ya está lista. Eva y María son muchachas muy bonitas. señor Kiss 1 — — ¡Hasta la vista. mamá. Pero hoy no están alegres. el padre de usted? — Está aún muy débil. señor Kiss. *(A közmondások magyar megfelelője: 1. gracias. señora! ¿Cómo está usted? — Muy bien. señora. Él es fuerte también. El cuarto donde vivo es claro y muy cómodo. — responden las muchachas. pero no es débil: él también es fuerte.

megelégedve con (elöljárószó) -val. itthon el cabeza vminek a feje (átvitt értelem­ ben) la cabeza fej «1 marido férj Ana Anna «1 hijo valakinek a fia vagy gyermeke «1 nombre név trabaja dolgozik de obrero munkásként. felkészült fuerte erős tan olyan. amint débil gyenge el muchacho gyerek. aplicado szorgalmas «star sentado. los reyes király Isabel Erzsébet. anyuka la cena vacsora vamos a cenar menjünk vacsorázni I cenar vacsorázni . igazgató contento megelégedett.Vocabulario •cuatro négy cuarto negyedik Paco (Francisco) Feri (Ferenc) Eva Éva siempre mindig alegre vidám hoy ma •esbelto [éz&éltó] karcsú. mint . él •en Budapest Budapesten la calle út. nyúlánk hambriento éhes el padre apa diligente. lakás •claro világos -cómodo kényelmes esta noche ma este. utca la reina királynő el rey. feleség mucho (határozószó) sokat. la familia család la familia Varga a Varga család vive lakik. -a ülni •el sillón karosszék. -vei el trabajo munka cansado fáradt descansa pihen el ama de casa háziasszony. helyes porque mert ¿por qué? (¿porqué) miért? el abuelo nagyapa la abuela nagyanya los abuelos nagyszülők enfermo beteg ¿cómo está? hogy van (egészségileg) ? aun [áun]. aún [áön] még mal rosszul estar en cama ágyban feküdni la cama ágy vosotros ti estáis listos készen vagytok para (elöljárószó) számára. a ház úrnője el amo gazda.munkás •el papel papír la fábrica de papel papírgyár 42 concienzudo lelkiismeretes el jefe főnök. a Varga család •del = de + el el cuarto. háziasszony la mujer asszony. la habitación szoba. Izabella en la Calle de la Reina Isabel az Erzsé­ bet királyné úton la vivienda lakás la vivienda de la familia Varga a Varga család lakása la casa ház moderno modern. értelmes. nagyon ella (nőnem) ő el alma (nőnemű szó l) lélek cerca de (elöljárószó) mellett. a ház ura el ama (nőnemű szó!) gazdasszony. annyira como mint. fotel I. fiú la muchacha fiatal leány la escuela iskola trabajan dolgoznak bonito csinos. új de cuatro pisos négyemeletes •el piso emelet los Varga a Vargáék. -ért la madre anya la mamá mama. kész. ma éjszaka «n casa otthon. közelében habla beszél el joven fiatalember la joven (serdült) leány listo ügyes.

) Ők jók. ¡hasta la vista! a viszontlátásra 1 hasta (elöljárószó) -ig luego (iwégö) az(u)tán. és vegyesen. (ö. önök. Estoy Estás Está Estamos Estáte Están enfermo enfermo enfermo (enferma). azonnal. 30 Az e s t a r (lenni) ige ragozása a kijelentő mód jelen idejében Beteg vagyok. (enferma).O. (Férfiak. (Férfiak. buenos (buenas). maguk) betegek. lakom es tarde késő van ¡hasta luego!. Én jó vagyok. enfermos (enfermas). . buenos. . (ők. buena.) Ti jók vagytok. enfermos (enfermas). bueno (buena). (Nők. Beteg vagy. tal .) Onjó. (Férfiak. enfermos (enfermas). és vegyesen. bueno (buena). Betegek vagyunk. (Nők. mindjárt la vista látás III. Te jó vagy.) Mi jók vagyunk. bueno.) Önök jók. gracias köszönöm (las gracias kö­ szönet) todos mindnyájan. buenos. tal amilyen . és vegyesen. (Nők. buenos. buenas. .) Ők jók.) Ti jók vagytok. . maga) beteg. (enferma). (NŐ. bot Gramática 29 A személyes névmások — Los pronombres personales A s e r (lenni) ige ragozása a kijelentő mód jelen idejében soy eres es Nosotros Nosotras Vosotros Vosotras Ellos Ellas Ustedes somos sois son bueno (buena).) Ő jó. buenas. (Férfi. olyan el herrero kovács(mester) el cuchillo kés el palo fa. mindenki todavía még un poquito egy (egészen) kissé Don (keresztnév előtt) úr trabajo dolgozom descanso pihenek vivo élek. " buenas. Mi jók vagyunk. ön. Betegek vagytok. . Ő jó.

el padre de usted az ön ( = önnek az) apja. ella. él.. vosotros. A nagymama (állandóan) beteg. Los cuartos del cuarto piso. Juan es el cabeza de la familia. U. 34 A megszólítás ¿Cómo está usted. Los hijos están listos.. A gyerekek értelmesek. az estar átmeneti állapotra utal. Los hijos son listos. Vd. Ma János jókedvű. Én orvos vagyok. es de noche este van. Ud.. La abuela está enferma. az ustedes alakot Vs. Pl. A gyerekek készen vannak. Munkás vagyok.. Feri apját Jánosnak hívják. Az idő megjelölését mindig ser igével végezzük: es tarde késő van. usted. TJds. señores? Hogy vannak. ha hangsúlyos (akárcsak a magyarban). A de és el alakot összevonjuk : del. 32 A személyes névmás használata Soy obrero. A nagymama (most) beteg. La mesa está en la clase. ellas.31 A s e r és az e s t a r használata La abuela es enferma. Hoy Juan está alegre. betűkkel rövidítik. señora? Hogy van. Az asztal fából van. A ser állandó jellegű tulajdonságra. ön ügyvéd. nosotras. usted es abogado. ellos. La vivienda de los Varga. Juan es alegre. A személyes névmást (yo. Az asztal az osztályban van. La mesa es de madera. el padre de los muchachos a fiúk apja. János (mindig) jókedvű. János a család feje. Vds. -nek a ragnak megfelelően a de elöljárószó fejezi ki. a hatá­ rozott névelő többi alakját azonban nem vonjuk össze: las hijas de la madre SLZ anya lányai. 44 . ustedes (Önök. asszonyom? ¿Cómo están ustedes. vosotras. Az usted szót írásban V. a spanyolban a birtok megelőzi a birtokost: el hijo de Pedro Péter ( = Péternek a) fia. maga) . Yo soy médico. nosotros. A negyedik emelet lakásai.. 33 A birtokviszony El padre de Paco se llama Juan. Hogy van az ön apja? ¿Cómo está el padre de usted? ¿Dónde está la vivienda de usted? Hol van az ön lakása? A birtokviszonyt a magyar -nak a. betűkkel.. Vargáék lakása. Us. ustedes) az ige mellett csak akkor tesszük ki. uraim? ¿Cómo está Don Francisco? Hogy van Ferenc bácsi? Az udvarias megszólítás alakja a spanyolban usted (ön. los hijos del padre SLZ apa fiai. maguk). tú. — Az usted a régi vuestra merced ( = kegyelmességed) rövidítése.

szótaggal kezdődő főnevek előtt.) Aun (áun) csak az ige előtt. Az egyeztetés szempontjából az ilyen főnév természetesen nőneműnek számit. Todavía está en cama.A spanyol udvariasság megköveteli. \ . un névelőt használja a hangsúlyos a. / gy ban « A ya állhat az ige előtt vagy után. (kedves) Péter bácsi? — ¿Está en casa Doña Dolores? Itthon van Dolores asszony? Az a u n . hogy a jó hangzás kedvéért a la. Már késő van. Még ágyban van. La cena ya está lista. . „ . J A vacsora már készen van. bátyám) és Doña (-né. Névszói állítmány esetében a ya a névszói állítmány előtt vagy után áll* Gyűjtő értelmű többes számok el padre az apa la madre > az anya el abuelo a nagyapa la abuela a nagyanya el hijo a fia la hija a leánya A rokonságot jelölő szók hímnemű többes számú értelmű. A „még" fogalmát a todavía szóval is kifejezhetjük . bár nőnemű szavakról van szó: * el ave. ö a ház lelke. az illető nevével együtt vagy anélkül. néni. Él ya no está en cama. r . A ház úrnője Anna._. 37 lós padres a szülők los abuelos a nagyszülők los hijos a gyerekei alakja sokszor gyűjtő Az el (un) névelő használata la (una) helyett El ama de casa es Ana. egy madár el álgebra az algebra el hambre az éhség el agua (fresca) a (friss) víz el habla española a spanyol nyelv el (un) hacha buena a (egy) jó fejsze 45 38 . . e szó az ige előtt és után állhat: La abuela está mal todavía. így mondják. asszony) megszólítást használják. un ave a madár. Bizalmasabb ismeretség esetében a Don (bácsi.vagy ha. Está aún en cama. M á r n e m fekszik á Él no está ya en cama. A nagymama még rosszul van. . szó szerint: lovag) megszólítást. aún (kun) az ige után (olykor előtte is) állhat. señora. Es tarde ya. ( = Még fekvő beteg. 35 36 A y a (már) helye a mondatban Ya es tarde. señorita. a ú n (még) sző helye a mondatban La abuela aun está mal. e megszólítás után azonban mindig oda kell tennünk az illető keresztnevét: ¿Cómo está. una névelő helyett az el. K La cena está lista ya. Don Pedro? Hogy van. • . hogy a megszólításban kitegyük a señor. Késő van már. Ella es el alma de la casa. . A spanyol nyelv sajátossága. caballero ( = uram.

¿En qué cuarto . álgebra es difícil. amiga de usted? ¿Quién e s . siempre aplicadas. . agua está fresca. . a szorgalmas tanulólány új füzete. bien. señorita)? 3. . . en cama. Péter tolla. siempre diligente. cuatro hijos [kwátró ihbsz]. Pál ceruzái. la h flá ácsé) (a h betű). tú ahora? ¿Cómo . A többes számban is csak: las aves. alta puerta está a la derecha. la Ángela (Angéla). a tanár úr tanulói. . a tanuló könyvei. gracias. . azoknak a fiatalembereknek a nagyszülei. . listas. . . . mert itt a hangsúly nem az első szótagon van. concien­ zudo [könejéncudö]. hangsúly Ügyeljünk az alábbi szavak helyes kiejtésére és hangsúlyára: es bueno [ézftwénó]. valamint a betűk neve előtt is megmarad a nőnemű névelő: la Ana. . Ejereieios 1. Tegyük a pontok helyébe a határozott névelő megfelelő alakját : . pero . . Tú . . . alegre. . . . las hablas. . en ese cuarto. en casa. Mondjuk spanyolul: a tanuló könyve. . ancha ventana está a la izquierda. illetve estar megfelelő alakját: Hoy yo . . . cabeza [káftécá]. . un poquito [umpókitó]. buenos y aplicados [bwénósz jáplik¿dosz]. África francesa. . . mert alta nem főnév. está hoy alegre [esztáójá%ré]. . pero hoy aun no . . . ¿En qué clase . hacha es buena. . de hierro. Női keresztnevek előtt. Angela trabajan (dolgoznak) mucho en casa. porque yo . . . Ugyancsak : una alta puerta egy magas ajtó. Juan Varga [hwámbárgá]. .'tets des muchachas. az anya leányai. . . hachas son buenas. enfermo y . . . . Nosotros . . a gyárak igazgatói. 4. Péter tollai. [lkzddsz mucsócsász]. alto y esbelto [altó jéz&éltó]. a gyár munkásai. es esbelto [észéz&éltó]. . . . . pero ya no . habla española es muy hermosa. Yo . ennek a tanulónak az osztálya. György füzetei. . la a (az a betű). América española. las hachas. . siempre alegre. Pedro vive en . . . . ) ¿Cómo se llaman los hijos de Juan Varga? ¿Qué es Juan Varga? ¿Dónde trabaja? ¿Qué obrero es Juan? ¿Quién está contento con el trabajo de Juan? ¿Cómo está Juan ahora? ¿Dónde está sentado? ¿Quién es el ama de casa? ¿Dónde trabaja ella? ¿Dónde está sentada ahora? ¿Cómo son José y Paco? ¿Cómo es José? ¿Cómo es Paco? ¿Cómo trabajan ellos en la escuela? ¿Qué muchachas son Eva y María? ¿Es aplicada Eva? ¿Es aplicada María? ¿Cómo son siempre las dos muchachas? ¿Por qué no están alegres hoy? ¿Cómo está la abuela? ¿Cómo está usted.Viszont: una amiga egy barátnő. . . . a szorgalmas tanulólányok füzetei. Tegyük a pontok helyébe a ser. . . ¿Dónde vive . . 2. a munkások lakásai. señor (señora. az anya leánya. en cama. . . Don Pablo? Él . Feleljünk a következő kérdésekre : ¿En qué ciudad vive usted? ¿En qué calle vive usted? ¿En qué calle vive la familia Varga? ¿En qué casa está la vivienda de la familia Varga? ¿En qué piso está la vivienda de los Varga? ¿Cómo es la vivienda de los Varga ?¿Quién está en casa esta noche? ¿Quién es el cabeza de la familia Varga? ¿Quién es Juan Varga? (El marido de . Kiejtés. annak a fiatalembernek a szülei. 46 . . Pablo vive en . Eva y María. a tanulók könyve. . . las aguas. . . . muy débil. . a tanulók könyvei. . la América española a spanyol Amerika. . vosotras . ezeknek a tanulóknak az osztályai. la alta ventana a magas ablak. . vamos a cenar [bámószácénár]. los abuelos de Francisco? . a la izquierda. . Budapest házai. . . . a munkás lakása. Ana y . enferma [émférmá]. . . La estufa . Las ventanas . ama de casa? . ellos? ¿Cómo .

-as -es -a "e -amos -emos -irnos -ais -eis -ís Többes szám: 1.) I. Respondo bien. II. -ir Egyes 1. Jóháziasszony vagyok. Jól felelek. Folyékonyan beszélünk. Respondéis a él. Felelnek a kérdésre. fáradt. Sokat írunk. 1 III. Hangosan beszéltek. Magyarul beszél.) I. II. III. Respondes a la carta. — Hol dolgozik ön? Munkás vagyok egy papírgyárban ( = Munkásként dolgozom . Halkan beszélnek. Levelet írok. Feleltek neki. jól vagyok (szórend !).5. Escribes el ejercicio. } -0 III. III. . sze' mély 2. -ar II. Hablas mucho. (Egy !) karosszékben ülök az ablak mellett és pihenek. Hablamos szecorrientemente. Hol lakik Budapesten? Abban az utcában. Escriben a menudo. Fordítsuk le spanyolra: Budapesten lakom. I. II. Responden a la pregunta. Válaszolsz a levélre. — Józsi fiai nagyon értelmesek. Escribo una carta. . 1 I I I . Escribe raramente. -er III. II. \ III.) — Hogy vagy? Köszönöm. Rosszul felel. 5 CINCO I. Késő van már? Még nincsen késő. ) . személy 3. J I. 2. Én nem dolgozom (egy 1) gyárban. Hablan en voz baja. Otthon dolgozom. II. Sokat beszélsz. Escribís las palabras. írod a feladatot. Felelünk a tanárnak. -an II. köszönöm. személy 3. Escribimos mucho. Habla húngaro. Mindenki meg van elégedve a háziasszony munkájával. írjátok a szavakat. Fáradt vagy? Nem. személy Habláis en voz alta. személy LECCIÓN QUINTA Az ige ragozása a kijelentő mód jelen idejében Példa: hablar responder escribir beszélni felelni írni Tő: hablrespondeserib- szám: Hablo español. ők már elkészültek iskolai leckéikkel ( = Ők már készen vannak az iskola számára. Responde mal. ma nem vagyok még. Ritkán ír. Ma este fáradt vagyok. I. És te hogy vagy? Én is jól vagyok. Spanyolul beszélek. Gyakran írnak. mély Respondemos al profesor. ) -en 47 .

sino está en casa y descansa. debemos estar en casa. — ¡Corriente ! ¿Con quiénes hacemos la excursión? — Ahora mismo llamamos por teléfono a Pablo y a Esteban. Por fin. José y Paco. sino también sigue un curso de lengua castellana. José escribe a menudo. Eso no está bien. — Bueno. Mientras que Eva hace las camas y arregla los cuartos. Sin duda están en casa todavía. Los hijos. Las hijas. su mujer. Ahora está sentado en el sofá y fuma un cigarrillo.) Mientras Juan escribe las cartas. — Pues. ayudan siempre a la madre. — dice para sí. Además. Esta mañana Juan Varga no trabaja en la fábrica. Él debe aún cien florines a mi mujer. Ella cocina muy bien. trabaja en la cocina. debo aprender las nuevas palabras españolas y escribir el ejercicio. Escuchan la radio y entretanto hablan en voz baja entre ellos. pero yo respondo raramente. Eva y María.I Hoy es domingo Hoy es domingo. pero debo hacer otras cosas. {Juan no sólo trabaja en la fábrica. Pero. — Hoy no trabajo en la fábrica. Es la mañana. este pitillo. no estudian ahora porque ya están listos para la escuela. Luego. ¿qué hacemos hoy? ¿Qué dices de una excursión a las montañas? — Digo que es una buena idea. debo responder a la carta de mi hermana que vive en la Argentina. Conozco bien a mi hermana : ya espera mi carta con impaciencia. Primeramente. Ana es una buena y concienzuda ama de casa. 48 . por la mañana. Ana. debo responder a las cartas de mi amigo José que está ahora en Szeged. porque es domingo. — Pues hacemos la excursión por la tarde. debo hablar con mi hermano. María ayuda a la madre en la cocina.

— 2. Tomo lecciones de español dos veces a la semana. . señora? — Hablo un poquito. . amelyeket la Argentína Argentína conozco ismerem. amelyek . Vocabulario cinco öt quinto [kíntó] ötödik' hablar [á&lár] beszélni responder felelni. ha a kéz nem jó. — Usted hace buenos progresos en español. tenni otro más. — Sólo no hablo bastante. — Usted es muy cortés. nőtestvéremnek esperar várni. caballero. amely. remélni con impaciencia türelmetlenül *(A közmondások magyar megfelelői: 1. el pitillo cigaretta para sí magában. Pero comprendo mucho. — 3. el domingo vasárnap es la mañana reggel (délelőtt) van la mañana reggel. ismerek (conocer ismerni) a mi hermana nőtestvéremet. ma délelőtt el goíá. -hez. -nek. akiket. — ¿Desde cuándo estudia usted el castellano? — Desde hace cuatro meses. kerevet fumar szívni.II Conversación — ¿Habla usted español. III Refranes españoles Decir y hacer no comen a una mesa. magának deber tartozni. dohányozni el cigarrillo. pero muy mal.* Una golondrina no hace verano. Usted habla muy bien. los gofos pamlag. Yo sólo chapurreo el español. si usted habla despacio. akit. amelyet. las voces [láz&ácész] hang la pregunta kérdés a menudo gyakran I. porque faltan las ocasiones. kelleni debo hacer tennem kell hacer csinálni. Nem használ a szó.) 4 Spanyol nyelvkönyv — 8814 49 . délelőtt. -ra. re . akik.-m el hermano fiútestvér la hermana nőtestvér los hermanos testvérek que (vonatkozó névmás) aki. señora. — Es usted demasiado modesta. holnap esta mañana ma reggel. Hablo muy mal y a menudo digo tonterías. Egy fecske nem csinál nyarat. Nem a ruha teszi az embert. El hábito no hace al monje. egyéb primeramente először (is) mi hermana nőtestvérem mi az én . válaszolni escribir írni la carta levél a (elöljárószó) -nak. -hoz. -hoz raramente ritkán corrientemente folyékonyan al = a + el en voz alta hangosan en voz baja halkan la voz.

-bői. végett. elegendő . miközben su mujer a felesége su az ő . comer enni a una mesa egy asztalnál la golondrina fecske el verano nyár el hábito (szerzetesi) ruha cl monje szerzetes Gramática 39 Az ige (El verbo) — Az igeragozás (La conjugación) I. mialatt. megvetni az ágyakat arreglar kitakarítani. -on ke­ resztül el fin vég. hegy que (kötőszó) hogy la idea gondolat. sigue) követni. azonkívül el amigo barát la amiga barátnő no está bien nincs rendjén cien. mulasztani A la ocasión alkalom III. között. -ért. cél aprender megtanulni seguir un curso tanfolyamra járni seguir (sigo. ezalatt escuchar (meg)hallgatni entre ellos maguk közt. köztük entre (elöljárószó) közt. rendbe hozni ayudar segíteni descansar pihenni entrar belépni. felhívni por teléfono telefonon cl teléfono a telefon a Pablo Pált Esteban [észte&án] István sin duda kétségkívül. túlságosan modesto szerény cortés udvarias la tontería butaság comprender megérteni si (kötőszó) h a .la impaciencia türelmetlenség además azonfelül. nos decir (digo. anihez: de) la excursión kirándulás a las montañas a hegyekbe la montaña hegység. -on át. .v. ciento száz el florín forint por fin végül por (elöljárószó) által. -ar végű igék : arreglar kitakarítani. szólni (amiről. biztosan la duda [Ikduda] kétség II» chapurrear törni (a nyelvet) demasiado túl. bemenni escuchar (meg)hallgatni esperar várni. sigues. dices) mondani. révén. vajon despacio lassan ¿desde cuándo? mióta? ¿cuándo? mikor? cuando amikor desde hace (elöljárószó) óta el mes hónap tomar venni dos veces kétszer una vez egyszer la vez -szór. rendbe hozni entretanto azalatt. közé pues [pwész] hát. -ból. folytatni el curso tanfolyam mientras que míg. eleget faltar hiányozni. . -szer. ötlet por la mañana (időhatározó) délelőtt hacer una excursión kirándulni por la tarde (időhatározó) délután ¡corriente! helyes 1 rendben van! ahora mismo most mindjárt. remélni estudiar tanulni faltar hiányozni 50 .-je la cocina konyha cocinar főzni ayudar segíteni (akinek: tárgyeset) hacer las camas be. máris llamar hívni. -szőr a la semana hetenként la semana hét el progreso haladás hacer buenos progresos szépen haladni bastante elég.

az . felhívni II. -ik. személy 3. Szépen halad. A három igeragozás ragtáblája a következő : I. személy Többes szám 1. Haces un error. -ik -0 -0 -0 II. -er. -ir végződését elhagyjuk. -d -.fumar szívni. (-ER) III. személy 2. A lecke elején levő táblázatból is láthatjuk. ¿Qué hacéis? No hacen excursiones. I libát követsz el. tenni) Hago una excursión. -juk. személy 3. dohányozni hablar beszélni llamar hívni. -m -sz. az . Kirándulok."-ir végű igék : escribir írni preguntar kérdezni tomar venni trabajar dolgozni deber tartozni. -ja. lakni A spanyol igéket a főnévi igen év (el infinitivo) végződése szerint három csoportba osztjuk: 1. hogy a ragok mindenkor a tőhöz járulnak. Sok mindent csinálunk. Az igeragozás keretében először a kijelentő mód jelen idejével (el modo indica­ tivo. -játok. hago haces hace hacemos hacéis hacen 51 4* . -jük -tok. -er végű igék: aprender megtanulni comprender megérteni comer enni III. -tek . Mit csináltok? Nem mennek kirándulni. Hacemos muchas cosas.e r és 3. személy -amos -áis -an -emos -éis -en -imos -is -en -nk.i r végű igék csoportjába. Az ige tövét megkapjuk. Hace buenos progresos. Hacer (csinálni. -1. el tiempo presente = el presente de indicativo) foglalkozunk. ha a főnévi igenév -ar. (-IR) A megfelelő magyar rag -k. -je -as -a -es -e -es -e 40 Rendhagyó igék ragozása 1. (-AR) Egyes szám 1. -jétek -nak. ill. kelleni responder felelni vivir élni.a r . -ják. az . *nek. személy 2. 2.

kelleni) ige használatáról Testvérem 100 forinttal tartozik feleségemnek. Conoce a Esteban. (Tú) debes escribir. Nem kell itt lennünk. Az eddig előfordult rendhagyó igék : ser és estar lenni. querer akarni. ir menni és seguir követni. szólni) Digo algunas palabras. Mit mondasz? Ostobaságokat mond. Néhány szót szólok. Deber mellett tárgyesettel fejezzük ki azt. No debéis responder. Beszélnie kell. Ismerem Pált. Ismerjük testvérét. Nem kell segíteniök. Conocen a todos. 42 Az a elöljárószó a) Respondemos al profesor. Akinek valamit tennie kell. írnod kell. Conocer (ismerni) Conozco a Pablo. (Yo) debo estudiar. rendhagyó igék ragozását is. (Él) debe hablar. Decimos palabras nuevas.2. conozco conoces conoce conocemos conocéis conocen digo dices dice decimos decís dicen Az előző pontban ismertetett szabályos ragozáson kívül esetenként külön meg kell tanulnunk a szabályos ragozású igéktől eltérő. ¿Qué dices? Dice tonterías. Nem kell felelnetek. No deben ayudar. decir mondani. Decir (mondani. A rendhagyó igék legtöbbje csak egy-két személyben tér el a szabályos igék ragozásá­ tól. Mindenkit ismernek. conocer ismerni. amivel tartozunk. ¿Qué decís a ellos? Dicen muchas cosas. Ismeritek a nyelvet. Respondo a la carta de mi hermana. 3. hacer csinálni. Conocemos a su hermano. Conocéis la lengua. . Tanulnom kell. foly­ tatni. Az utóbbi igék ragozása : QUERER IR SEGUIR quiero quieres voy sigo vas sigues quiere queremos va sigue vamos seguimos queréis vais seguís quieren van siguen 41 A d e b e r (tartozni. szeretni. No debemos estar aquí. Válaszolok nőtestvérem levelére. Conoces a mi hermana. 52 Válaszolunk a tanárnak. Ismered nőtestvéremet. alanyesetben áll. Ismeri Istvánt. „Üj szavakat mondunk. Mi hermano debe cien florines a mi mujer. Mit mondtok nekik? Sok mindent mondanak.

la Hungría socialista a szocialista Magyarország. a régi Spanyolország Latin-Amerika Több országnév mindig névelővel áll. la España vieja la Amériea latina Nőtestvérem Argentínában él. Az a elöljárószó a részcshalározót fejezi ki a magyar -nak. Voy a Szeged (a Debrecen). 45 Az u s t e d helye a mondatban Usted es muy cortés. A személyt jelölő főnevek tárgyesete és részeshatározó esete ennélfogva egyforma: a Pablo Pált és Pálnak. ilyenek például el Perú Peru. Jól ismerem nőtestvéremot. -nek ragnak megfelelően.b) Hacemos una excursión a las Kirándulunk a hegyekbe. Barátomat várom. a la semana. Jelzővel ellátott országnév előtt a névelőt mindig ki kell tenni: Hungría Magyar­ ország. la Hungría nueva az új Magyarország. el Uruguay Uruguay. Egyes országnevek előtt ingadozik a névelő használata: en la Argentina vagy en Argentina Argentínában. 53 . Felhívjuk Pált és Istvánt. mint alany. en Hungría Magyarországon. Ismerjük Józsi testvérét (testvéreit). Az asztal jobbra van. 43 A személyt jelölő főnevek tárgyesete Conozco bien a mi hermana. ön nagyon udvarias. Espero a mi amigo. — A mozgást jelölő igék mellett az irányt fejezi ki a magyar -hoz. Tomo lecciones dos veces Hetenként kétszer veszek órát. -be ragnak megfelelően. — Azonkívül sok határozói kifejezésben is előfordul. Conocemos al hermano (a los hermanos) de Pepe. al padre az apát és az apának. 44 A határozott névelő kitétele országnevek előtt Mi hermana vive en la Argentina. József gyakran ir. Llamamos por teléfono a Pablo y a Esteban. Es usted demasiado modesta. ön túlságosan szerény. nemcsak a mondat elején. en la China vagy en China Kínában. -hez. Szegedre (Debrecenbe) megyek. >Az a + el találkozásából al lesz. c) José escribe a menudo. montañas. -re. -ba. A személyt jelölő főnevek tárgyesetét az a elöljárószóval képezzük. La mesa está a la derecha. hanem az ige mögött is állhat. -höz. -ra. U«ted (és Ustedes). el Paraguay Paraguay.

— vivir en Budapest. Por fin. — responder a la pregunta del profesor. i 54 .. Primeramente.. hanem otthon van. aprend. — decir palabras españolas . János ma nem dolgozik. hangsúly Ügyeljünk az alábbi szavak helyes kiejtésére és hangsúlyára: habla húngaro (áblk ungárö).. el español.. — conocer al padre de Pablo .. Jó ez a cigaretta.. — deber ayudar a los alumnos . en voz baja (embbzbáhk) de mi hermana (démjérmáná). mientras que Juan escribe las cartas? ¿Cómo cocina Ana? ¿Quiénes ayudan a Ana? ¿Qué hace Eva? ¿Qué hace María? ¿Qué hacen José y Paco? ¿Por qué no estudian ahora? ¿Qué hacen por la tarde? ¿Con quiénes hacen la excursión? ¿A quiénes llaman por teléfono? 2.. Luego.. . Ragozzuk el az igéi a kijelentő mód jelen idejében a következő kifejezésekben: hablar el castellano corrientemente . Digo que eso es una buena idea. aprend. escrib. dos veces" (dözöécész). Feleljünk a következő kérdésekre : ¿Qué hace Juan Varga los domingos (vasárnaponként)? ¿Debe hacer muchas cosas? ¿A qué carta debe responder? ¿Dónde vive la hermana de Juan Varga? ¿Dónde está ahora su amigo José? ¿Escribe José a menudo? ¿Responde Juan siempre a las cartas de José? ¿Con quién debe hablar Juan? ¿Por qué? ¿Qué debe Juan aprender y escribir? ¿Qué hace Ana. las palabras. A vessző használata nem mindig egyezik a két nyelvben. las hijas (lásziAász). la lengua española. los ejercicios y h a b í . las lecciones. Először is válaszolnom kell a levélre. Pótoljuk a hiányzó ragokat: Yo e s t u d i . debo responder a la carta. Kiejtés. Hoy Juan no trabaja sino está en casa. — comprender la gramática. 3. Ejercicios 1. . — escribir una carta . hogy ez jó ötlet. este pitillo).. — aprender las palabras nuevas. este pitillo. — Tú también estudi. los ejercicios. debo aprender las palabras nuevas.. — comer mucho . — querer a la hermana . con españoles. Azt mondom. — estudiar la lengua inglesa . a) a mondat élén állítmányként álló melléknevet (bueno. hanem hosszúak.. — Nosotros estamos ahora en la escuela : estudi. a) Estos lápices no son cortos sino largos. .' — ir a cenar. de mi amigo (démjámirjö). Azután beszélnem kell a testvéremmel. Nevezetesen : a) a sino (hanem) és a que (hogy) kötőszó előtt nem teszünk vesszőt. — hacer una excursión . Végül meg kell tanulnom az új szavakat. escrib. b) Bueno. — llamar a Esteban .. debo hablar con mi hermano. la mujer de Juan.46 A vessző használata a magyar lói eltérően Ezek a ceruzák nem rövidek. valamint határozót vesszővel választjuk el a mondat többi részétől. .

írunk. . . aprend. Pált és Istvánt is hívjuk. írok. beszélnek. una excursión a las montañas. la lección y h a b í . 6 SEIS LECCIÓN SEXTA Lección de repaso En la escuela Me llamo Esteban Kovács. nem ismeri Pált. esztek. — Mit mond? Mit mondanak? Mit mondasz? Mit mondtok? Mit mondunk? Mit mondok? — Mit csináltok? Mit csinálsz? Mit csinál? Mit csinálnak? Mit csinálok? Mit csinálunk? — Nem ismerem Pált. La señorita se llama Margarita Fehér y esx una alumna muy aplicada y concienzuda. Önök folyékonyan beszélik a nyelvet. beszélek. Debo aprender el castellano porque mi hermano vive en (la) Argentina y yo quiero ir a verle.. nem főzünk. írsz. la nueva lección. beszél. eszem. eszel. Fordítsuk le spanyolra : Én már beszélek egy keveset spanyolul. con el profesor. tanulnod és írnod. de gyakran mondunk ostobaságot (többes szám). . Soy casado. los ejercicios. Biztosan otthon van. . — nem kell főznöm. Dos veces a la semana tomo lecciones de español. En el primer banco está sentada la señora Molnár. ¿A quiénes veo en la clase? Primeramente. con el profesor. beszélünk. . Soy obrero. Luego. 4. . escrib. nem főznek. Sokat kell beszélned. hermosa y muy cómoda. en el 55 . . — írnod kell. eszünk. nem ismered Pált. en la Calle de la Reina Isabel. Délelőtt felhívom telefo­ non barátomat. Mondjuk spanyolul: beszélnem kell... ahora en la clase: escrib. Mi is tanulunk spanyolul. nem főzök. nem főzöl. veo al señor profesor que está cerca de la pizarra y habla con una señorita muy bonita.mucho. veo a los alumnos que estudian el español en esta clase. Te sokat értesz. en el segundo están sentados los señores Nagy y Takács. de nem beszélsz eléggé jól. eszik. Három hónap óta tanulom a spanyol nyelvet. — Vosotros e s t .. . beszéltek. clara. Mióta tanuljátok ezt a nyelvet? Mi csak egy hónap óta tanulunk spanyolul. las palabras en el cuaderno y h a b í . — ennünk kell. írnak. nem ismerik Pált. nem főztök.. Mi vivienda es grande. Folyékonyan beszélünk. aprend. . írtok. 5. Aun no hablo bien el español porque estudio la lengua desde hace sólo tres meses. Vivo con mi familia en una casa moderna en Budapest. Ahora estoy en la primera clase de español. Trabajo en una fábrica de papel. . — Ellos h a c . beszélsz. La vivienda donde vivimos está en el segundo piso. esznek.. nem ismeritek Pált. Délután kirándulunk a hegyekbe. nem főz. í r . nem ismerjük Pált. Pero comprendo casi todo cuando el profesor habla despacio o cuando pregunta a los alumnos.

¿Qué vemos ahora en esta clase? Vemos las paredes amarillas. A la derecha veo la puerta gris. un cuaderno negro. jobban le őt. las ventanas que también son grises. a la izquierda. Las dos muchachas hablan de la escuela y de la lección de matemáticas. casada nős. Por eso estoy sentado ahora en este sillón y escucho la radio. ¿Qué es esto? Eso (Ese) es un libro rojo. hay dos armarios anchos y altos. ven) látni mejor jobb. ¿Qué es usted? Soy obrero. en ellas vemos algunos cuadros hermosos. En la mesa hay ahora un libro grueso. Delante está también la pizarra. neki con ella vele casi majdnem. ¿Quién es usted? Yo soy Esteban Kovács. Ahora trabajo mucho en la fábrica. ve. Juan? — Estoy muy cansado. una tiza blanca y una estilográfica azul. vemos. En los pupitres vemos los libros. — Porque la cena ya está lista. Paco aprende las lecciones para la escuela. señoras y señoritas. Allí detrás. Vocabulario seis hat todo minden. Aquellos armarios son viejos y feos. — ¿Y qué hacen Eva y María? — Hoy Eva no está bien y por eso está en cama. férjezett los niños a gyerekek (el niño gyerek. — ¿Y cómo está ahora? — Ya está mejor. ¿Cómo es aquella ventana? Es baja y estrecha. debes también descansar. En el centro están los pupitres o bancos verdes. hay mucho trabajo. ¿Qué es aquello? Aquello es una estufa de hierro.tercero. ir a verle meglátogatni őt fiú. — ¿Qué hacen los niños? — José toma ahora una lección de inglés. ¿De qué color son estos lápices? Son azules. ¿No quieres cenar? — Aún no. no son difíciles. las señoritas Eva y María Varga. Sólo debemos aprender las palabras nuevas muy bien. szinte las matemáticas mennyiségtan 56 . Las palabras españolas son fáciles. Delante hay una mesa larga y ancha con dos sillas nuevas. En casa — ¿Por qué no estudias. ¿Qué es eso? Ésta es una estilográfica azul. María está con ella. la niña kislány) ver (veo. Entran en la clase aún otros señores. ves. — Haces bien. Ana. veis. El profesor pregunta. y nosotros los alumnos respondemos bien o mal a las preguntas del señor profesor. cuadernos y lápices de los alumnos. mindent sexto [szésztó] hatodik primer = primero el repaso ismétlés por eso ezért casado.

A melléknév Végződés szerint van: a) -o végű . inglés. española. las voces 3. — el dia B) A főnevek többes száma a) magánhangzó után . difícil. -d. alemány alemana. nőt jelöl: la madre. nincsen külön alakja a nőnem számára: verde e) mássalhangzó» végű . el sofá b) Nőnemű a főnév. 57 . A névelők Himnemű főnév előtt ». inglesa. la lección. las manos. -ión. francés. ha 1. la radio. 1. la ciudad. la vejez Kivételek : la mano. Kgyes szám Többes szám Nőnemű főnév eiőtt Egyes szám r Többes szám | a) A határozott névelő : (a. la dinamo. ha 1. kivétel a nemzetiséget jelölő melléknév: español.s : los padres. -o végű: el cuadro 3. általában nincsen külön nőnemű alakja : fácil. a nőnemű alak -a végű: hermoso. los lápices. hermosa b) -e végű . A főnév A) A főnév neme a) Hímnemű a főnév. la voz. -ez végű: la pluma. -a. férfit jelöl: el padre. francesa A többes számot a főnevek mintájára képezik. la profesora 2. las plumas b) mássalhangzó után -es: los meses.Gramática összefoglaljuk az első öt leckében tanult nyelvtani anyagot. az) b) A határozatlan névelő : (egy) el un los __ (a una las __ 2. el poeta 2. mássalhangzóra vagy hangsúlyos magánhangzóra végződik (kivételek­ kel) : el lápiz. las lecciones A -z végződésből -ees lesz: el lápiz.

-nek a . ésta. -ű . -ból. usted. amelyek 58 . -ról. esos. esas. A megszólított személynél levő tárgyra mutat: ese. aquéllas . cuales amelyik. ésa. akik. quienes aki. II. -re. aquélla. Közelre mutat: este. vosotras. -ről. donde ahol como mint. — önállóan : éste. révén. -vel para -ért. számára por által. Az ige A ragozás szerint három csoportra osztjuk őket: I. vosotros. eso 3. -ért. -on át. -bői. -be. nosotros. estas . -re sin nélkül con -val. nosotras. -op. -er végű igék. tú. -ú. -ir végű igék. — önállóan . ésos. esta. -en. ustedes. éstas : esto 2. -hoz. amelyek cual. -ra. -höz . éstos. amely. ¿Cuál? ¿Cuáles? Melyik? Melyek? 5. aquellos. végett. Az eddig tanult elöljárószók de -nak a. — önállóan : ése. aquella. esa. -é . III. -hez. ésas . amint. -ar végű igék. ellas. aquéllos. aquellas. -ba. -ba. -bői. estos. ahogyan quien. -ból való . aquél. -ként (de+el = del) a -nak. -nek . A névmások a) A személyes névmások : yo.4. -ra. akik que aki. Példák a ragozásra: HABLAR COMER VIVIR hablo como vivo hablas comes vives habla come vive hablamos comemos vivimos habláis coméis vivís hablan comen viven cuando amikor . közelében desde hace óta 6. -ból. -on. -on keresztül cerca de mellett. aquello c) Kérdő és vonatkozó névmások : ¿Cuándo? Mikor? ¿Dónde? Hol? ¿Cómo? Hogyan? Milyen? ¿Quién? ¿Quiénes? Ki? Kik? ¿Qué? Mi? Milyen? Melyik? Mely(ek)? . él. -be (a-f-el = al) en -ban. Távolra mutat: aquel. b) A mutató névmások : 1. dios. ella. -ben .

días son largos. — debo ir a ver a la profesora. Mi a második padban ülünk a vaskályha mellett. — no como mucho . a .. . Megtanuljuk a leckéket. — quiero escribir una carta . alumnos. En . — aprendo la sexta lección .. ¿Dónde está . . . . profesor. .Rendhagyó igék: CONOCER DECIR ESTAR HACER IR QUERER SER VER conozco digo estoy hago voy quiero soy veo conoces dices estás haces vas quieres eres ves conoce dice está hace va quiere es ve conocemos decimos estamos hacemos vamos queremos somos vemos conocéis decís estáis hacéis vais queréis sois veis conocen dicen están hacen van quieren son ven Ejercicios de repaso — Ismétlő gyakorlatok 1. . libros .. — Amikor fáradt vagy. . és megírjuk a feladatokat. manos de aquella señorita son blancas. . . . radio es muy b u e n . . Fordítsuk le spanyolra : a) Amikor fáradtak vagyunk. ... . . no es tan difícil como la lengua alemán. .. día es largo. señora? A q u . — fumo un cigarrillo . .... La lengua español. — veo a los alumnos. E s t . ¿Quién es aquel. — no digo tonterías . — estoy contento . . 3. lápices y .. — chapurreo el inglés . — hago los ejercicios . . . lápiz . Feleljünk a következő kérdésekre : ¿Cómo se llama usted? — ¿Qué es usted? — ¿Dónde trabaja usted? — ¿Qué hace usted los domingos? — ¿A quién debe escribir una carta? — ¿Cuándo está usted en casa? — ¿Con quién hace usted excursiones? — ¿Qué lenguas habla usted? — ¿Habla usted bien el español? — ¿Con quién habla usted español? — ¿Son fáciles o difíciles las lecciones de español? 5. mert jól akarunk felelni az iskolában. .. Ragozzuk el az egyes és a többes szám minden személyében: no hablo bien el español. . — voy a ver a mi hermano . ¿Qué es e s t . ? E s t . . izquierda.. . profesora. . 4. . . . lecciones de español no son difíciles. Ma nagyon szorgalmasak vagyunk. señor Nagy? . és hallgatjuk a rádiót. . . ¿Cuál. . . b) Mondjuk el vagy írjuk le a fenti mondatokat a többi személyben : (Amikor fáradt vagyok. son las estilográficas buenas ? Aquél. . puerta verde está a .. . . — Amikor József fáradt — Amikor fáradtak vagytok.. . . . derecha . ¿De quién es? Es de aquel.. trabajan mucho.. — soy muy aplicado .. .. es una regla nueva. . . . Las lenguas no son siempre fácil. . . — respondo a las preguntas del profesor. A tanárral csak spanyolul beszélünk. . hanem a karosszék(ek)ben ülünk. . . . Tegyük ki a határozott névelő megfelelő alakját: En . . a . — trabajo en la fábrica. . . pupitre. írjuk a pontok helyébe a megfelelő végződést: Los alumnos diligent.. — vivo en Budapest.. primera clase hay muchos objetos. . . 2. . . señorita esbelt. . . . — no comprendo la gramática . ven­ tanas verdes están a . . . nem dolgozunk. — Amikor a tanulók fáradtak ) 59 . . señor Nagy están en .. es la señora Kiss. .. clase vemos a . . .

Van (egy) könyvem. porque tengo mucho sueño. Vizsgát kell tennem.) i [= Bírtok meleget.) Tener que. Tienes poco tiempo.) i == Bír lázat.) i == Bírsz kevés időt. Tienes que ir al hospital. — Vamos juntos un rato* ¿Por qué vas al hospital? — Voy a ver a mi abuela. Han de estudiar mejor. Habéis de escribir a Esteban. Van étvágyunk. Láza van. ¿por qué no duermes? — Porque tengo poco tiempo.) i = Bírunk étvágyat. Pepe! ¿Qué tal? — ¡Salud. ¿A dónde vas ahora? — Voy al hospital. haber de (kelleni) Tengo que dar un examen. Tengo siempre prisa. Melegetek van. Jobban kell tanulniok. Tiene fiebre. Tienen que estudiar mejor. Kevés időd van. Tenéis -que escribir a Esteban. Tenéis calor.) ( == Bírnak testvéreket. [= Bírok egy könyvet. Has de ir al hospital. Meg kell látogatnunk Pált. I Un encuentro por la calle — ¡Hola. todo el día he de hacer algo. — Entonces. — Yo no descanso tampoco. Tenemos que ir a ver a Pablo. Está muy enferma. Vannak testvéreik. Várnia kell. Hemos de ir a ver a Pablo. írnotok kell Istvánnak. — ¿Doña Inés enferma? ¡No puede ser 1 ¿Qué tiene? . Miguel! Hoy no estoy bien. birtokolni) Tengo un libro. Tienen hermanos. Ha de esperar. Tiene que esperar.LECCIÓN SÉPTIMA Tener (bírni. He de dar un examen. Tenemos apetito. A kórházba kell menned.

— Tienes razón. Tengo miedo a todo examen. ¿Cuándo estáis en casa? — A las seis de la tarde ya estamos casi siempre en casa. •61 . Hemos de dar un examen. Es un muehachuelo muy cariñoso. ¿Tú conoces a mi hermano. — Tiene que esperar un rato. mucho yerra. Y tú. jAdiós. verdad? — Sí. Quien mucho habla. Hoy tengo que ir también a donde mi cuñado. Tiene los ojos azules y el pelo rubio. Mi hermana Catalina ya tiene un hijito. — Yo también quiero mucho a los niños. — Aquí está el hospital. Hoy. Y tú. No puedo ni dormir ni descansar. III Refranes españoles Quien más tiene. Tiene continuamente fiebre alta. — ¿Y qué haces todo el día? — Tengo siempre mucho que hacer. — dice el mozo. — ¿Cuántos años tiene ya Juanito? — Tiene sólo diez meses. ¿por qué tienes un aspecto tan cansado? — Porque no duermo bien. No tiene tampoco apetito: no quiere ni comer ni beber. señor. más quiere.— Tiene una grave pulmonía. — ¡Pero vosotros siempre tenéis suerte en todos los exámenes! — Desde hace dos meses tengo mala suerte en todo. porque mi hermano Andrés tiene un constipado tremendo y tose toda la noche. Quien siembra vientos. Si tengo tiempo. por ejemplo. Pepe. Pero eso aún no es todo. — No es cosa agradable. conozco ya a toda la familia. ¿cómo estás? — Regular. — Muy bien. y a Andrés también. recoge tempestades. voy a veros. Miguel! Todos te esperamos lo más pronto posible. También nosotros tenemos miedo porque este examen •es muy difícil. Dice el parroquiano al mozo: — Tráigame usted una pajita para tomar esto. Le quiero mucho. — Lo siento mucho. iQué lástima que no tenemos más tiempo! Tengo que entrar porque ya es tarde. — porque todas tas pajitas están ocupadas. mi amigo Emerico y yo tenemos *}ue ir a la universidad. jHasta pronto! II En un café de barrio (Chiste) En un café de barrio el mozo sirve a un parroquiano una limonada sin pajita. Tengo que comprar a Juanito unos juguetes.

¡salud! szervusz! Pepe Jóska.. észrevenni 62 . tűrhe­ tően. sientes.Vocabulario siete hét séptimo [szétimö. „pech" malo rossz a donde mi cuñado a sógoromhoz (szó szerint: oda. nehéz la pulmonía tüdőgyulladás continuamente állandóan. siente. bebes) inni lo siento mucho nagyon sajnálom lo azt sentir (siento. ti. hőség dar un examen vizsgázni. . sienten) sajnálni. „megvagyok" tengo mucho que hacer sok dolgom van ( = sokat kell tennem) por ejemplo például el ejemplo példa Emerico Imre la universidad egyetem agradable kellemes tengo miedo félek (amitől: a) el miedo [mjedó] félelem todo examen minden vizsga tengo razón igazam van la razón értelem . dais. . sentimos. egy ideig no puede ser nem lehet(séges) poder (puedo. nem is ¿a dónde? hova? juntos. duermen) aludni tengo prisa sietek la prisa sietség todo el día egész nap algo valami(t) tampoco sem. kisfiú cariñoso kedves el ojo szem el pelo haj. damos. . el encuentro találkozás por la calle az utcán j hola !. széptimó] hetedik poco kevés el tiempo idő la fiebre láz el apetito étvágy el calor meleg. podéis. puedes. ahol a sógorom. das. álom entonces akkor. unas néhány. pueden) -hatni. juntas együtt un rato egy darabig. dormimos. cl aspecto külső. arcszín Andrés András el constipado nátha tremendo borzalmas toser (toso. igazság tengo suerte szerencsém van la suerte sors . toses) köhögni ¿verdad? ugye? nemde? igaz? la verdad [láftérd¿td] igazság voy a veros meglátogatlak benneteket os benneteket. folytonosan ni . duermes. érezni. szőr J . vizsgát letenni dar (doy. lakik) el cuñado sógor la cuñada sógornő el hijito valakinek a kisfia(cskája) comprar vásárolni. titeket a las seis de la tarde délután (este) hat órakor regular szabályos. Józsi ¿qué tal? hogy vagy? Miguel [mi^él] Mihály tengo mucho sueño nagyon álmos vagyok el sueño alvás. akkor hát dormir (duermo. ni sem . -hetni Inés Ágnes ¿qué tiene? mi a baja? grave súlyos. sem beber (bebo. dan) adni el examen. duerme. ahány) el año év diez tíz el muehachuelo legényke. puede. sentís. valamilyen el juguete játékszer ¿cuántos años tiene? hány éves ? ¿cuánto? mennyi ? hány ? (cuanto amennyi. los exámenes vizsga el hospital kórház I. podemos. dormís. megszokott. . szerencse la mala suerte balszerencse. venni Juanito Jancsi unos. da.

Tengo poco tiempo. inni ocupado foglalt. Fázom. el café. Nagyon félek. A legfontosabbak: ¿Cuántos años tiene usted? Hány éves ön? Húsz éves vagyok. A birtoklást a spanyolban a tener igével fejezzük ki. vicc el mozo pincér. Szomjas vagyok. Tengo mucho miedo. hordár servir (sirvo. traen) hozni me nekem. sirven) (fel)szolgálni el parroquiano (törzs)vendég la limonada limonádé la pajita szalmaszál tráigame hozzon nekem 1 traer (traigo. traemos. Tengo mucha hambre. fogni. Melegem van. traéis. sirve. recoges) begyűjteni. Mi hermana tiene un hijito.. Ugyanígy: Los alumnos tienen libros. Nagyon szomjas Tengo sed. trae.) No tengo tiempo. Tengo sueño. Nagyon fázom. nemsokára posible lehetséges I hasta pronto! a mielőbbi viszont­ látásra 1 II. a spanyolban így fordítjuk : „Bírok egy jó lakást" : Tengo una buena vivienda. cuadernos. A tener ige után a személy tárgyesetét jelölő a elöljárószó elmarad. elfoglalva III. sirves. (Nincs időm. Tengo mucha sed. quien aki sembrar (siembro. mint „Jó Jakásom van". Nagyon melegem van. yerras) tévedni Gramática 47 A tener ige mint a birtoklás kifejezője Kevés időm van. 48 A tener igével képzett kifejezések A tener ige sok kifejezésben szerepel. t ö b b e t . kávéház de barrio külvárosi el barrio külváros el chiste tréfa. Sietek. aratni la tempestad vihar errar (yerro. Álmos vagyok. Nagyon álmos vagyok. vagyok. kiszolgáló. A tanulóknak könyveik. Tengo miedo. többé ¡ adiós ! Isten veled ! te téged. engem para tomar esto hogy ezt megihassam tomar venni. enni. Éhes vagyok. Tenemos muchos hermanos. servimos. Tengo mucho sueño. sembramos) vetni el viento szél recoger (recojo. 63 . Tengo veinte años. servís. traes. a lehető leggyorsabban pronto gyors. Nőtestvéremnek kisfia van. Félek.rubio frruöjó] szőke ¡qué lástima! milyen k á r ! más több. Tengo frío. Tengo mucho frío. Sok testvérünk van. Nem érek rá. neked lo más pronto posible minél előbb. füzeteik. Tengo prisa. Tengo mucho calor. los cafés kávé. Az ilyen mondatot pl. Tengo calor. töltőtollaik vannak. Nagyon éhes vagyok. estilográficas. Tengo fiambre.

No tiene razón. Vizsgát kell tennünk. Tengo que ir a la universidad. Tenemos que dar un examen. He de ir a la universidad. sokat téve. — Az haber ige önmagában (de nélkül) segédige. 49 A t e n e r q u e ésaz h a b e r d e mint a szükségesség kifejezője Az egyetemre kell mennem. illetve o hangot hangsúlyos szótagban ie. No duermo bien. A tener que. ( = Ne szólj szám. Tenemos mala suerte. Ismerem testvérét. később). Szeretem a gyerekeket. Hemos de dar un examen. A tener que és a haber de szerkezet szükségességet fejez ki. „Pechünk" van. Megjegyzés. Nincs igaza. a deber pedig belső. Nagyon sajnálom. haber de inkább külső kényszert. Szerencsénk van. a) Sok ige a tőbeli e.d. Nem alszom jól. Quien mucho habla. erkölcsi kényszert fejez ki. Conozco a su hermano. Igaza van. illetve ue "hangzóra változtatja : SEMBRAR vetni QUERER akarni SENTIR érezni PODER -hatni -hetni DORMIR aludni siembro quiero siento puedo duermo siembras quieres sientes puedes duermes siembra quiere siente puede duerme sembramos queremos sentimos podemos dormimos sembráis queréis sentís podéis dormís siembran quieren sienten pueden duermen b) Több ige a tőbeli e hangzót i-re változtatja a hangsúlyos szótagban: SERVIR szolgálni PEDIR kérni «4 sirvo pido sirves pides sirve pide servimos pedimos servís pedís sirven piden . 50 Igék tőhangzóváltozása Lo siento mucho. mucho yerra. — A hay igealak az haber ige egyes szám Z. mellyel az össze­ tett igeidőket képezzük (1. Aki sokat beszél.) A tőhangzó megváltozásának legfontosabb esetei. Quiero a los niños. Tenemos suerte.Tiene razón. személyéből adódik (ha-\-aqui). nem fáj fejem.

— Mint a también. „sincsen". No quiere (ni) comer ni beber. } J o s k a s e m «irgalmas. amelyre vonatkozik. „nem is" szavaknak a spanyolban főnévre vonatkoztatva tampoco. Ez a szabály valamennyi tagadó értelmű szóra érvényes. ha több főnévre vonatkoztatjuk a tagadást. No puedo ni quiero dormir. ) Yo no descanso tampoco. 5 Spanyol nyelvkönyv — 8614 51 65 . A magyar „sem". . További példák: Tampoco Pepe es aplicado. magánhangzó után ze lesz. / Étvágya sincsen. Tampoco csak egy főnévre vonatkozhat. sem ni estudiar.c) Az errar (tévedni) ige a hangsúlyos szótagban yc-re változtatja a tőbeli e hangzót. Nem tudok és nem is akarok aludni. No puedo (ni) dormir ni descansar. nem is) Tampoco yo descanso. a ragot megelőző g j-re változik át a és o előtt: VENCER győzni CONOCER ismerni RECOGER aratni venzo eonozeo recojo vences conoces recoges vence conoce recoge vencemos conocemos recogemos vencéis conocéis recogéis vencen conocen recogen A szabályos ragozástól való bármilyen eltérést a szótár mindenkor jelzi. yo tampoco én sem. f A z a n § o 1 s e m n e h é z « A ni elsősorban igét tagad. sem pihenni. i E n s e m PlhenekNo tiene tampoco apetito. Pepe no es aplicado tampoco. \ . igére vonatkoztatva ui felel meg. El inglés tampoco es difícil. Főnév előtt az első ni szót nem hagyhatjuk el. sem inni. az állítmányt a no szóval is tagadni kell („kettős tagadás"). \ T. A tampoco a también szó tagadó alakja: yo también én is. Ha kétszer fordul elő. Ñem tudok sem aludni. További példák: Pablo no quiere (ni) trabajar Pál nem akar sem dolgozni. Ha viszont tampoco az állítmány után áll. úgy a tampoco is megelőzheti vagy követheti azt a szót. mert hangsúlyos «rr-szótaggal nem kezdődhet spanyol szó: ERRAR tévedni yerro yerras yerra erramos erráis yerran d) A ragot megelőző c-ből mássalhangzó után z. az első alkalommal el is maradhat. az állítmányt nem kell a no szóval tagadni. ni (sem. a ni szót kell használnunk. hogy ha a tampoco az állítmány előtt áll. tanulni. El inglés no es difícil tampoco. Nem akar sem enni. Ügyelni kell azonban arra. 1 ^ Tampoeo tiene apetito. Tampoco.

Todos te esperamos. Feleljünk a következő kérdésekre: ¿Cómo está usted? — ¿Cómo está la familia de usted? — ¿Qué hace usted todo* el día? — ¿Cuándo está usted en casa? — ¿Qué hace usted en casa? — ¿Qué hace usted cuando tiene hambre? — ¿Qué hace usted cuando tiene sed? — ¿Qué bebe usted? — ¿Cuándo duerme usted? — ¿Por qué estudia usted el castellano? — ¿Cuándova usted al café? — ¿Qué bebe usted en el café? — ¿Con qué bebe usted la limonada? — ¿Qué tiene usted que hacer esta noche? 2. = Todos los alumnos. haja van. No veo ni a Pablo ni a Esteban. Minden tanuló. — Ahora tengo mucho calor. } gyereket eretek. vagy pedig* a todo többes számú alakjával. Quieío a todos"oTniños. c) A magyar minden. 66 . • c) Todo alumno. — Todos jelentése önmagában (főnév nélkül): „mindenki". = Todas las noches. — He de dar un examen. sem Istvánt. főleg (külső testi) tulajdonságok leírásánál. b) Todo el día. 52 A t o d o használata Ez még nem minden. — No conozco al hermanode Miguel. a) Todo jelentése önmagában (főnév nélkül): „minden". Toda noche. — Tengo mucho sueño. melyet a névelős többes számú főnév követ. — No duermo bien. — Hoy tengo mala suerte. — Toda la noche. ajelzős főnév a magyartól eltérően határozott névelővel áll. — Tengo que ir a la escuela. az összes fogalmát a spanyolban kétféleképpen adhat­ juk vissza: a todo egyes számú alakjával és névelő nélküli főnévvel. Minden a) Eso aún no es todo. Toda la familia. Ejercicios 1. Az egész család. — He de escribir una carta. — Tengo que trabajar mucho. b) Névelős főnév elé téve todo az egyes számban a magyar „egész" szónak felel meg. * Az utóbbi mondatot tampoco-va\ kifejezve így kell átfogalmaznunk: No veo a Pablo y a Esteban tampoco.Ni Pablo ni Esteban están en la clase. Nem látom sem Pált. — Egész éjjel. sem István nincs az osztályban. Mindnyájan várunk téged. Egész nap. — Tengo que esperar a José. — No tengo mucho tiempo. A tener igével kapcsolatban. Ragozzuk el az állítmányt minden személyben : Tengo veinte años. Sem Pál. — No siento el frío. — No tengo siempre razón. Minden éjjel. — Sirvo a Pepe una limonada. — No yerro mucho. 53 Névelő használata jelzős főnév előtt El niño tiene los ojos azules y A kisgyereknek kék szeme és szőke el pelo rubio.

Mondjuk spanyolul: a) Van ceruzám. — Nem lehet 1 Mi a baja? — Állandóan magas láza van. 5* . — Nem akarnak sem beszélni. Neked három tollad van. — Nem akarok sem írni. sem írni spanyolul. Félek a vizsgától. — János nem tud és nem is akar velünk jönni. Nem minden lakás szép. Pál éhes. Van tollad. Te lavaa con agua fría. 67 Me lavo por la mañana. — Nem ismerjük sem Nagy urat. Van lakástok. Hideg vízben mosakodol. Az összes könyv a padon van. — Sem a tanár. sem Kissnét. Mi sem főzünk. — Fázom. A gyerekek álmosak. — Mindnyájan itt vannak. sem a tanárnő nincs az osztályban. Szörnyen meg van fázva. — Miért nem? — Mert András fivé­ rem a kórházban van. Mária és Éva nem siet. Nem vagy nagyon éhes. Mindenki szereti a gyerekeket. Látjuk az egész osztályt. Se lava con jabón.3. nem vagyok nagyon jól. Nem vagytok nagyon álmosak. Én sem. Mi sem. Fordítsuk le spanyolra: — Szervusz. — Nagyon sajnálom. Nincsen lázam. Az összes toll az asztalon van. c) Minden itt van. Péternek nincs szerencséje. Te sem pihensz. — Az egész család otthon van. sem rádiót hallgatni. Meleged van. Ti sem esztek. Nektek új lakástok van. Ágnes! Megvagyok. És te hogy vagy? — Köszönöm. Az egész lakás szép. Jóska sem gyenge. Van könyvünk. Anyám sincs jól. Minden készen van. István is. Félünk a vizsgától. Otthon meg kell várnom az apámat. — Nekem most haza kell mennem. Szivaccsal mosakodnak. sem inni. Súlyos tüdőgyulladása van. Ismerem az egész könyvet. Nem akar sem enni. és ezért ágyban fekszik. Os laváis en el cuarto de baño. Szappannal mosakodik. Éva I Hogy vagy? — Szervusz. 4. Minden tanulóval beszélek. Nekik nagy szobájuk van. Ma én sem vagyok nagyon jól. — Nekem két ceruzám van. Nincsen étvágya. Mi is. Nem' félünk a vizsgáktól. István sem. Se lavan con esponja. — (Két­ féleképpen :) Én sem iszom. Van füzete. Te is. Isten veled I 8 OCHO lavar lavarse LECCIÓN OCTAVA A visszaható ige mosni mosakodni ( = magát mosni) Reggel mosakodom. b) Én is. Neki négy füzete van. Péter sem alszik. (Kétféleképpen :) Nem minden család van otthon. A tanulók sem mennek haza. Nekünk öt könyvünk van. Tetőtől talpig megmosakodunk. A fürdőszobában mosakodtok. Te sem. Nos lavamos de pies a cabeza. mert vizsgáznom kell az egyetemen. — Feri nem gyenge. Szomjasak vagytok. Van szobájuk.

mamá. Ya me levanto. — Hoy no tengo que afeitarme. empleado en una casa de comercio. Carlos bosteza. 68 . Carlos duerme profundamente. ¿Por qué no te apresuras? Hoy debes también afeitarte. ¿Por qué no te levantas? Tienes que hallarte en la oficina a las ocho y cuarto. Carlos Hórváth. Se quita la camisa de dormir. Luego sale del cuarto de baño y vuelve a su cuarto. — ¡Caramba 1 [De nuevo suena ese maldito despertador ! Es decir. Carlos se lava con agua fría. Pero Carlos no es tampoco perezoso. mamá? — Ya son las seis y pico. Luego. Me afeito. ¿Cómo estamos con el desayuno? — Ya está en el comedor. tengo que levantarme. ¿Ya estás listo? — Me pongo la camisa y me visto en un santiamén. se despereza. ¡No se puede dormir tanto I — Lo sé.I Por la mañana Son las seis de la mañana. Carlitos. — dice Carlos para sí. se pone la bata y entra en el cuarto de baño. Se lava todo el cuerpo: toma la esponja y se frota de pies a cabeza. luego salta de la cama. Ante el espejo se peina con el peine y se cepilla el pelo con el cepillo. Toma el jabón y se enjabona. Se viste rápidamente porque el desayuno ya está listo. debe levantarse. — Ya me voy al cuarto de baño. me lavo y me peino en un instante. Se despierta sólo cuando suena" el despertador. — Ya son las seis y cuarto. Sabe que a las ocho y media ha de hallarse en la oficina y por eso se apresura. Se limpia los dientes con un cepillo y pasta dentífrica. Carlos no quiere levantarse temprano: no es madrugador. Se ve que quiere dormir. ¿Dónde está? — Está allí. — ¡Gracias a Dios! Tengo que afeitarme un día sí y otro no ( = cada dos días). ¡Caramba 1 No hallo mi bata. se seca con una toalla. Por lo general. sobre aquella silla. — Comente. II Conversación — ¿Qué hora es.

tisztviselő la casa de comercio kereskedelmi válla­ lat v. látható se „az ember" (általános alany) ¡caramba! teringettét 1 de nuevo ismét. Nyugtával dicsérd a n'apot. cég el comercio kereskedelem levantarse felkelni por lo {jeneral általában profundamente mélyen despertarse (me despierto.csenget­ ni el despertador ébresztő óra se ve látni lehet. En chica casa. Ahol füst — ott a tűz. IV Refranes españoles Por un clavo se pierde una herradura. Vocabulario ocho nyolc octavo nyolcadik el jabón szappan de pies a cabeza tetőtől talpig el pie. — 4. sonamos) szólni. Addig jár a korsó a kútra. — 5. és 3. — 2. újból maldito átkozott es decir vagyis bostezar ásítani desperezarse nyújtózkodni saltar (ki)ugrani quitar (se) levetni la camisa de dormir hálóing la camisa ing *(A közmondások magyar megfelelői: 1. Igaz barátságot nem fazékban főzik. Al fin se canta la gloria.) 69 . Szeget kímél — patkót veszít.* Amigo del buen tiempo. nos desperta­ mos) felébredni sonar (sueno. los pies lab el cuarto de baño fürdőszoba el baño fürdő. — ¿Y por qué no vas a lavarte esas orejas tan sucias? — Porque todavía oigo bien. chiquito? — Me llamo Pepito. Por el humo se sabe dónde está el fuego. Tantas veces va el cantarillo a la fuente que al fin se quiebra. son las seis de la mañana reggel hat óra van Carlos Károly el empleado alkalmazott. — ¿Cuántos años tienes? — Tengo cinco años. míg el nem törik. en largo camino se conoce el buen amigo. múdase con el viento. fürdőkád la esponja szivacs I.III Trabajo superfluo (Chiste) Una señora pregunta a un chiquito en la calle: — ¿Cómo te llamas. — 6. az ember látja.

sabe. -ra. fölé irse (me voy) menni. koszos oir (oigo. pones) felvenni la bata hálóköntös. kijönni. sabemos. megtörölni la toalla törülköző limpiar tisztítani. ponerse (pongo. ¿qué hora es? hány óra van? la hora óra y pico és még valamennyi Carillos Karcsi a las ocho y cuarto negyed kilenckor no se puede nem lehet. oímos. quebramos) eltörni el humo füst el fuego tűz cantar énekelni la gloria dicsőség. sale. istenek un día sí y otro no. fölött. el cantarillo kancsó la fuente forrás al fin végül. los dioses isten. perdemos) elveszteni la herradura patkó buen = bueno mudarse megváltozni chico kicsi. a végén quebrarse (quiebro. madrugadora korán kelő perezoso lusta saber (sé. oís. házikabát temprano korán madrugador. visszatérni vestirse (me visto. -en. utazás tantas veces annyiszor el cántaro. superfluo fölösleges el ehico. salís. -re. -ön. el chiquito kisfiú Pepito Jóska. nem szabad lo sé tudom sobre (elöljárószó) -on. minden egyes ante (elöljárósző) előtt ' el espejo tükör peinarse fésülködni el peine fésű cepillar kefélni salir (salgo. volvemos) visszamenni. oyen) hallani IV. (fogat) mosni el diente fog el cepillo kefe la pasta dentífrica fogkrém afeitarse borotválkozni ¡gracias a Dios! hála Istennek! el dios. salimos. por miatt el clavo szeg perder (pierdo. elmenni en un instante pillanat alatt el instante pillanat en un santiamén szempillantás alatt el comedor ebédlő. pici el camino út. étkező III.poner. indulni volver (vuelvo. dicshimnusz Gramática 54 A visszaható ige — El verbo reflexivo lavar mosni levantar felemelni despertar felébreszteni peinar (meg)fésülni vestir öltöztetni 70** lavarse mosakodni (= magát mosni) levantarse felkelni despertarse felébredni peinarse (meg)fésülködni vestirse öltözködni . saben) tudni a las ocho y media fél kilenckor hallar találni hallarse lenni („találni magát") la oficina iroda apresurarse sietni enjabonar beszappanozni el cuerpo test frotar (le)dörzsölni seear szárítani. salen) kimenni. sabes. sabéis. oyes. oye. cada dos días minden másnap cada mindegyik. Józsika vas a lavarte mész és megmosod (magadnak) la oreja fül sucio piszkos. nos vestimos) (fel)öltözködni rápidamente nagyon gyorsan el desayuno reggeli II. sales.

desayunar és desayunarse reggelizni. pl. 55 A visszaható ige ragozása me despierto te despiertas se despierta nos despertamos os despertáis se despiertan felébredek felébredsz felébred felébredünk felébredtek felébrednek me visto te vistes se viste nos vestimos os vestís se visten öltözködöm öltözködöl öltözködik öltözködünk öltözködtök öltözködnek A visszaható igét ugyanúgy ragozzuk. legtöbbször a -kod. c) több olyan ige van. b) az egyszerű és a visszaható alak között olykor nincsen különbség. volverse megfordulni.afeitar borotválni apresurar siettetni hallar találni llamar hívni ir menni dormir aludni volver visszamenni afeitarse borotválkozni apresurarse sietni hallarse lenni valahol („találni magát") llamarse hivatni („magát hívni") irse elmenni dormirse elaludni volverse megfordulni A spanyol visszaható ige jellemzője a főnévi igenévvel egybeírt se ( = magát. magának) visszaható névmás. irse elmenni. se quieren szeretik egymást. hogy: a) a visszaható névmás olykor módosítja az alapige jelentését: ir menni. -köd. mint az alapigét. os queréis szeretitek egy­ mást. -köz képző­ vel. hogy az igében kifejezett cselekvés magára az alanyra hat vissza. vagy külön szóval fejezzük ki. dormir aludni. 71 . quedar és quedarse maradni. dormirse elaludni. quejarse panaszkodni (quejar ige nincsen). A spanyol visszaható igéről tudnunk kell még. egy­ formán mondható pl. A visszaható névmások a követ­ kezők : me te se nos os se magamat magadat magát magunkat magatokat magukat magamnak magadnak magának magunknak magatoknak maguknak egymást egymást egymást Megjegyzés. amely csak visszaható alakjában fordul elő. -koz. csak a visszaható névmásokat kell az egyes igealakok elé kitenni. volver visszamenni. — A visszaható névmás többes számú alakjai „kölcsönös névmás" jelentésévet is bírnak : nos queremos szeretjük egymást. visszatérni. A magyarban viszont azt.

német man. No se puede dormir tanto. közmondásokban gyakran találkozunk a visszaható névmásnak a ragozott igealakkal való egybeírásával is (múdase meg­ változik). Itt sok nyelvet beszélnek. — További példák: ¿Cómo se dice en español? Hogy mondják spanyolul? Aquí se habla español. Az általános alanyt (vö. Aki barátunk volt jó sorsunkban. Los buenos amigos se conocen eh el peligro. de a ragozott ige előtt is állhat. un 2 = dos 3 == tres 4 *= cuatro 5 = cinco = seis 7 = siete 8 = ocno 6 72 \ . 57 Az általános alany Se ve que Carlos quiere dormir. A jóbarátokat a veszélyben ismerjük meg. Ha a visszaható ige főnévi igenévi alakjában fordul elő egy másik ige ragozott alakja mellett. Amigo del buen tiempo. Itt spanyolul beszélnek. látható. láthatod stb. Látszik. hogy Károly szeret aludni. — Ha az általános alanyú mondat állítmánya többes számú nyelvtani alanyra vonatkozik.). megváltozik. Nem lehet annyit aludni. látjuk. francia on. una. r 58 A toszámnevek — Los números cardinales (1—100) 1 = uno. múdase con el viento. látszik. Carlos no quiere levantarse temprano. olasz si) a spanyol­ ban a se visszaható névmással és az ige egyes szám 3. angol one. Megjegyzés. az állítmány többes számba kerül: Aquí se hablan muchas lenguas. személyével fejezzük ki. a visszaható névmást rendszerint egybeírjuk a főnévi igenévvel.56 A visszaható névmás egybcírása az igével Károly nem szeret korán kelni. régies nyelvben. A magyarban az általános alany kifejezésére körülírást használunk (pl. ha más szelek fújnak. Tehát: quiero vestirme quieres vestirte quiere vestirse queréis vestiros quieren vestirse / = me quiero vestir = te quieres vestir = se quiere vestir = os queréis vestir = se quieren vestir öltözködni akarok öltözködni akarsz öltözködni akar öltözködni akarunk öltözködni akartok öltözködni akarnak queremos vestirnos = nos queremos vestir Választékos stílusban.

A la una y tres cuartos. A las cinco y cinco (diez). A las seis. A eso de las nueve. Son las cuatro y media. A las cuatro y cuarto. J Es la una y dos (minutos). Éjfél van. Valamivel nyolc után. négy) óra van. ö t óra öt (tíz) perckor. Háromnegyed kettőkor. ¿A qué hora? A la una. A las ocho y minutos. Dél van. Negyedóra hiányzik a háromhoz. Es mediodía. tájban. A las doce menos tres. Es la una y media. perc) kifejezése ¿Qué hora es? 1 ¿Qué hora tenemos? J Es la una. Reggel v. a spanyolban a tőszámneveknek 16-tól 19-ig és 21-től 29-ig két alakja van. délelőtt kilenc órakor. Délután fél hatkor. Hány óra van? Egy óra van.A medianoche. Hatkor. A las cinco y media de la tarde. cien Amint látjuk. Hacia las nueve. Negyed ötkor. Fél kettő. — Éjfélkor. Egy óra kettő perc. Hány órakor? Egy órakor. Son las dos (tres. 59 Az idő (óra. Faltan dos minutos para las diez. Két perc múlva tíz. Este tizenegy órakor. Falta un cuarto para las tres. \ A las dos menos cuarto. Negyed kettőkor. Kettőkor. —. Két (három. cuatro). A las dos. — Délben. Es media noche.} . Kilenc óra felé v. 4 . A la una y cuarto. Fél öt. A las once de la noche.9 : nueve 10 diez 11 : once 12 doce 13 trece 14 catorce 15 quince 16 dieciséis (diez y seis) 17 diecisiete (diez y siete) 18 dieciocho (diez y ocho) 19 diecinueve (diez y nueve) 20 veinte 21 veintiuno (veinte y uno) 22 veintidós (veinte y dos) 23 veintitrés (veinte y tres) 24 veinticuatro (veinte y cuatro) 25 = veinticinco (veinte y cinco) 26 = veintiséis (veinte y seis) 27 = veintisiete (veinte y siete) 28 = veintiocho (veinte y ocho) 29 = veintinueve (veinte y nueve) 30 = treinta 31 = treinta y uno 32 = treinta y dos 40 = cuarenta 41 == cuarenta y uno 50 = cincuenta 53 = cincuenta y tres 60 = sesenta 70 = setenta 80 = ochenta \ 90 = noventa 100 = ciento. A las nueve de la mañana. — A mediodía. A las ocho y pico. Tizenkettő előtt három perccel.

despertáis por la mañana? . Después de las once. hallan los alumnos? Ellos . nosotros ya . peinas y cepillas? . . Entre (las) cuatro y (las) cinco. levetjük a hálóinget. . — A las ocho menos cinco jne hallo en la oficina. . Este negyed tizenegykor. — Me peino ante el espejo. 60 A jelzői birtokos névmás elhagyása visszaható igékkel kapcsolatban Károly leveti a hálóingét. cepillo con el cepillo. A fürdőszobába megyünk. — Puedo irme. Négy és öt között. . 74 . Minden másnap borotválkozunk. Jóska fél hatkor ébred fel stb. — Ahora me voy. . 5. Három múlt néhány perccel. A szivaccsal ledörzsöljük egész testünket. . mint pl. — Me despierto a las seis y media. . Miért nem mosod meg a füledet? Carlos se quita la camisa de dormir. 4. Kilenc óra előtt. . Ragozzuk el az állitmányt a következő kifejezésekben : Me lavo con jabón. puede afeitar. Négy és öt között. és felvesszük a hálóköntöst.— No puedo l a v a r .De (las) cuatro a (las) cinco. Fordítsuk le spanyolra: a) Fél hatkor ébredünk fel. levanto temprano . Negyed kettő.. Hattól hétig.. és a kefével lekeféljük hajunkat. Délután fél hatkor. ¿Por qué no vas a lavarte las orejas? Visszaható ige mellett a jelzői birtokos névmás elmarad. . Egy óra múlt tíz perccel. Kiugrunk az ágyból. . Éjfélkor. ¿Dónde . mert szól az ébresztő óra. — Quiero lavarme con esponja. Két óra lesz öt perc múlva.¿Con qué se lava usted? ¿Con qué se seca usted? ¿Con qué se peina y se cepilla usted? ¿Dónde se peina usted? ¿Qué hace luego ?¿A qué hora debe hallarse usted en la oficina? ¿Cuándo va usted a la oficina? ¿Cuándo vuelve usted de la oficina? ¿Qué hace usted en la oficina? ¿Están contentos los jefes con usted? 2. •Sietünk. levantas? . Megmossa egész testét. — Me visto a las siete y pico. . . ébredsz fel. . . Si quiere. .) Ejercicios 1. Egy óra előtt. Tetőtől talpig meg­ mosakodunk.. . Hideg vízben mosakodunk. . Mondjuk spanyolul: Hány óra van? Egy óra van. Antes de la una. — Me levanto a las siete menos cuarto. b) A fenti szöveget írjuk le vagy mondjuk el a többi személyben: (Fél hatkor -ébredek fel. Nyolc óra felé. ¿Cuándo . Feleljünk a következő kérdésekre: ¿A qué hora se levanta usted? ¿A qué hora suena el despertador? ¿Quiereusted •dormir mucho?¿Es usted madrugadora)? ¿Qué hace usted por la mañana?¿Qué •se quita usted cuando se levanta? ¿Qué se pone usted cuando va al cuarto de baño? . . Tíz óra után. . így fordítjuk: magamnak fel­ teszem az inget = me pongo la camisa. hallan en la clase. (A spanyolban tehát az ilyen mondatot. Há­ romnegyed négy van. mert a reggeli már kész az ebédlőben. Négytől Ötig. ¿Con qué . . A tükör előtt a fésűvel fésülködünk.). . Fél kettő. Azután visszamegyünk a szobába és felöltözünk. . 3. Tizenegy óra után. porque no tengo ni jabón ni esponja. Háromnegyed kettő. Tegyük a pontok helyébe a megfelelő visszaható névmást: ¿Cuándo . despertamos a las siete menos -cinco. . peino con el peine y . — Me afeito en el cuarto de baño. . Délben. . Se lava todo el cuerpo. levantamos a las cinco y pico. felveszem az ingemet.

„ » » mías. „ „ „ a tietek. „ „ „ nuestro. Estas plumas son tuyos. Ezek a könyvek (tollak) az enyéim. mi pluma tu libro tu pluma su libro su pluma nuestro libro . > suya. nuestras. „ „ tuya. 75 . Esta pluma es mía. a tieid. » nuestra. „ „ » > suyos. míos. „ „ „ tuyo. » „ az övék. » » „ > » nuestros. „ „ „ az övé (öné). vuestras. ön) könyve (a mi) könyvünk (a ti) könyvetek (az ő) könyvük (az én) könyveim (a te) könyvein (az ő. Es soltero todavía y vive con sus padres. I El desayuno Carlos tiene sólo veinte años. az övéik. a tieitek. Carlos ahora está de pie ante el espejo. „ „ » suya. En su cuarto. No quiero llegar tarde a la oficina. suyas. » j> Estos libros son „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ *> » . az övéi. Mi jefe es muy severo y no tolera la falta de puntualidad. nuestra pluma vuestro libro vuestra pluma su libro su pluma mis libros tus libros sus libros nuestros libros vuestros libros sus libros mis plumas tus plumas sus plumas nuestras plumas vuestras plumas sus plumas (az én) könyvem (a te) könyved (az 6.. tuyas. Anudándose la corbata dice para sí: — Ahora me visto rápidamente porque ya es tarde. ön) könyvei (a mi) könyveink (a ti) könyveitek (az ő) könyveik tollam tollaá tolla tollúnk toltatok tollnk tollaim tollaiú tollai tollaink tollaitok tollak B) Névszói állítmányként (önállóan) • Ez a könyv az enyém. „ „ „ a mienk. a mieink. „ „ vuestros. (toll) a tied. „ „ ». suyo. » „ „ „ suyo. > „ „ „ vuestro.9 NUEVE LECCÍÓN NOVENA A birtokos névmás A) Jelzőként (főnév előtt): mi libro . suyas. > vuestra. Este libro es mío. „ » » suyos.

madre mía. — Ya voy. mi estilográfica.— ¡Carlitos 1 i Querido hijo mío 1 ¿por qué no vienes a desayunarte? — le dice su madre por la segunda vez. mis llaves. — Hoy no tenemos café con leche porque la leche de hoy está agria. — Hoy tenemos que ir a ver a nuestra amiga María. mi padre y yo nos compramos muchos libros. Mientras que Carlos está bebiendo el té y comiendo pan con mantel quilla. Es una nueva novela húngara. ese plato está tu pan y la mantequilla. El desayuno está terminado. mis lápices. — ¿Dónde está mi tazón? — pregunta o Carlos a Inés. Todo está en regla. — Te lo ruego. sentándose a la mesa. ¿qué hay de desayuno? — Tenemos té. Entretanto piensa en los objetos que debe meterse en los bolsillo» de la americana. — dice la madre a su hija. II Conversación — ¿Qué estás leyendo? — Estoy leyendo un libro muy interesante. Padre e hijo se van al trabajo. — responde Carlos poniéndose la ehaaueta. te leo los títulos de los artículos. es mío. Inés 1 ¿Qué hay de nuevo? — ¡Buenos días. ¿Y estas revistas también son tuyas? 76 . Inés está hablando con su madre. Como sabes. — Entonces. He aquí tu taza para té. Si quieres. y en. mi pañuelo. — ¡Buenos días. He aquí también mi cédula personal. madre e hija se quedan en casa y comienzan a poner en orden la habitación. Entrando en el comedor saluda a sus padres y a su hermana Inés. — A ver: ¿tengo todo lo necesario en mis bolsillos? He aquí la cartera con el dinero. — Debes estar lista para las once. — Lo sé. hijo mío ! Estoy leyendo el periódico. papá 1 ¡Salud. — ¿Es tuyo ese libro? — Sí. el portamonedas con el suelto (¡cómo es desagradable no tener dinero suelto 1).

Vocabulario I. — Señor. helyezni el bolsillo zseb a ver lássuk csak todo lo necesario minden szükséges holmi he aquí itt van. vienes. Jobb ma egy veréb. ¿son suyas ( = son de usted) estas revistas? — Sí. vienen) jönni por la segunda vez másodszorira) poniéndose miközben felveszi la chaqueta. ime la cartera pénztárca *(A közmondások magyar megfelelői: 1. hajadon estar de pie állni anudándose miközben megköti anudar megkötni la corbata nyakkendő llegar tarde későn érkezni. señor. Mañana mismo empiezo a escribirlo. noveno kilencedik el soltero legényember la soltera leány. pensamos) gondolni (amire: en) meter tenni. zakó pensar (pienso.— ¿Esas? No. kedves venir (vengo. la americana kabát. Si quiere. viene. — No hay de qué. mint holnap egy túzok. caballero. — Lo son en verdad. rakni. elkésni severo szigorú tolerar (el)tűrní la falta de puntualidad pontatlanság la falta hiány. Hasonló a hasonlónak örül. Májs vale pájaro en la mano que ciento volando. caballero. (Chiste) — ¿Qué estás haciendo? — Estoy pensando en un libro que quiero escribir contra laS supersticiones. III El enemigo de las supersticiones . mulasztás la puntualidad pontosság querido szeretett.* Cada loco con su tema. — ¿Por qué no ahora mismo? — ¡Vaya una pregunta 1 jHoy es viernes y trece 1 IV Refranes españoles Cada oveja con su pareja.) 3. (Mindenkinek megvan a maga vesszőparipája. no son mías. drága. Sus revistas ( = Las revistas de él) también deben de ser muy interesantes. Deben de ser de aquel señor que está allí escribiendo una carta. señor. puede usted leerlas.) 77 . venís. venimos. — Sus revistas de usted deben de ser muy interesantes. — Muchas gracias. — 2. Min­ den cigány a maga lovát dicséri.

takarítani poner (pongo. ponemos. üdvözölni ¿qué hay de nuevo? mi újság? estoy leyendo éppen olvasom leer (leo. 78 . kezdődni poner en orden rendbehozni. helyezni el orden rend II. valemos. végződni e= y quedarse maradni comenzar (comienzo. tál el pan kenyér la mantequilla vaj pan con mantequilla vajaskenyér estar bebiendo (comiendo) éppen inni (enni) está hablando beszélget para las once tizenegy órára está terminado (-a) be van fejezve. feladat valer (valgo. valen) érni vmit el pájaro madár volando röpülve. Főnököm nagyon szigorú. kezdődni ¡vaya una pregunta! micsoda kérdés t el viernes péntek el trece tizenharmadika IV. őket muchas gracias hálásan köszönöm no hay de qué nincs miért III. los temas téma.el portamonedas erszény el (dinero) suelto aprópénz desagradable kellemetlen el pañuelo zsebkendő la llave kulcs la cédula personal személyazonossági igazolvány la cédula igazolvány personal személyi. Károly a szüleinél lakik. tenni. vége van terminar befejezni. pone. empezamos) kezdeni (amit: a) . rogamos) kérni el tazón bögre sentarse (me siento. tárgykör. volamos) repülni Gramática 61 A birtokos névmás — El pronombre posesivo Mi jefe es muy severo. la oveja juh la pareja pár el loco bolond el tema. el enemigo ellenség la superstición babona contra (elöljárószó) ellen mañana mismo már holnap empezar (empiezo. ponen) rakni. vales. röpülő volar (vuelo. interesante érdekes la novela regény la revista folyóirat debe de (ser) valószínűleg. comenzamos) kezdeni (amit: a) . személyes en regla rendben la regla szabály entrando belépve. amikor belép saludar köszönteni. Carlos vive con sus padres. valéis. vale. nos sentamos) leülni café con leche tejeskávé la leche tej de hoy mai agrio savanyú ¿qué hay de desayuno? mi van reggelire ? el té tea la taza csésze la taza para té teáscsésze el plato tányér. las (f) azokat. A magyar birtokos személyragoknak a spanyolban birtokos névmások felelnek meg. lees) olvasni el periódico újság el título cím el artículo cikk te lo ruego kérlek arra rogar (ruego. pones. bizonyára lo son en verdad valóban azok leerlas (leer-}-las) (el)olvasni azokat los (m). ponéis. E névmásokat a lecke elején adott táblázat szemlélteti.

A tied az a könyv? Igen. eszik stb. Károly a munkájára gondol. a tieid és az övéi. Pl.) evés közben (miközben eszem. élsz stb. hablar comer vivir hablando comiendo viviendo beszélve (miközben beszélek. az -er és az -ir végűekéhez -iendo végződést teszünk. az ön könyve sus estilográficas de ustedes az önök töltőtollai 63 Az önálló vagy tulajdonképpeni birtokos névmások ¿Es tuyo ese libro? Sí. a lecke elején levő táblázatot) az alábbi esetekben kell használnunk: a) ha a birtokos névmás állítmány: ¿Son vuestras esas plumas? Si.) 79 . son nuestras. Poniéndose la chaqueta. Az ebédlőbe lépve. Felvéve kabátját (Miközben felveszi kabátját). a mieink. hogy az -ar végű igék tövéhez -ando. es mío. ustedes) kapcsolatban gyakori mind a két alaknak együttes használata: su libro de usted . Az udvarias megszólítással (usted.62 A su névmási alak sokféle jelentése su libro = el libro de él az ő könyve (férfié) su libro = el libro de ella az ő könyve (nőé) su libro = el libro de ellos az ő könyvük (férfiaké) su libro = el libro de ellas az ő könyvük (nőké) su libro = el libro de usted az ön könyve su libro = el libro de ustedes az önök könyve Ha a su névmási alak sokféle jelentése félreértésre ad alkalmat. Károly köszönti szüleit. eszel. helyette a fenti körülírásokat használjuk. nem a tied. b) ha. amikor a birtokos névmás a főnév mögé kerül: Este es el libro mió. Ez a könyv az enyém. c) kiemelés esetén. ¡Madre mía 1 — jHijo mío ! Anyám ! — Fiam I Az önálló birtokos névmásokat (1. A határozói igenevet úgy képezzük. A tieitek azok a tollak? Igen. beszélsz stb. no el tuyo.) élve (miközben élek. Az én barátaim.a birtokos önmagában (főnév nélkül) áll: Mis amigos. az enyém. d) megszólításban: ¡hijo mío I fiam ! — ¡madre mía l anyám l — ¡amigo mío 1 barátom 1 (Jelzővel: ¡mi querido hijo 1 vagy : ¡querido hijo mío! 64 A határozói igenév — El gerundio Entrando en el comedor Carlos saluda a sus padres. los tuyos y los suyos. Carlos piensa en su trabajo.

Amikor a rádiót hallgatják. 80 . Az éppen folyó cselekvést az estar-\-gerundio szerkezet fejezi ki (vö. (Éppen) olvasok egy könyvet. pihen. Vessük össze az alábbi példákat: Escuchando la radio descanso. Hablando no puedes comer. Reggelizés közben beszélgetünk. rajtam. -ve (régiesen: -ván. he is writing). Escuchando" la radio descansan.A határozói igenévnek egyetlen.) Desayunándonos hablamos. Öltözködés közben munkámra gondolok. pihentek. puedes Ha száz forintot adsz nekem. -vén) képzős igealakkal. jelentését a mellette álló mondat alanyától kapja. változatlan alakja van. kelünk. pihennek. pihenek. Escuchando la radio descansa. az angolt: J am reading. Escuchando la radio descansamos Amikor a rádiót hallgatjuk.A képzésnél mutatkozó esetleges rendhagyóságok többnyire a már ismert (helyesírási) szabályokra vezethetők vissza: decir ir leer oir pedir diciendo yendo leyendo oyendo pidiendo poder sentir ser traer venir pudfendo sintiendo siendo trayendo viniendo dormir durmiendo A névmási alakokat egybeírjuk a gerundio-val: ' Vistiéndome pienso en mi trabajo. . pihensz. 65 Az éppen folyó cselekvés jelölése az e s t a r + g e r u n d i o szerkezettel ¿Qué estás haciendo? Mit csinálsz (éppen most)? Estoy leyendo un libro. (Azzal pihenek. Dándome cien florines. Escuchando la radio descansas. segíthetsz ayudarme. Amikor a rádiót hallgatjátok. Amikor a rádiót hallgatja. Amikor a rádiót hallgatom. alszom. Amikor a rádiót hallgatod. vagy helyesebben valamely alkalmas kötőszóval bevezetett mellék­ mondattal fordítjuk : Aludva pihenek. Ha beszélsz. Minthogy személyt vagy számot nem jelöl. hogy Descanso durmiendo. No pudiendo dormir nos Minthogy nem tudunk aludni. Escuchando la radío descansáis. fel­ levantamos. nem tudsz enni. A határozói igenevet a magyarban a -va. pihenünk.

doscientas 300 = trescientos. / Az hie szótag előtt azonban megmarad az y: con fuego y hierro tűzzel-vassal. Mindegyik juh a maga párjával. utána a főnév egyes számban áll. (Hasonló a hasonlónak örül. Ez a könyv bizonyára azé az úré. cuatrocientas 500 = quinientos. Ha azonban a főnév előtt számnév is van. Vamos a cenar. Me afeito cada dos días.) Minden másnap borotválkozom. ¿En qué piénsase Pienso en mi trabajo. quinientas 600 == seiscientos. valószínűleg. A cada ragozhatatlan szó. Az ir. 69 _ Cada Cada oveja con su pareja. ITgyanígy az o-val vagy /io-val kezdődő szó előtt az o kötőszó helyébe u lép. anyja és leánya hét vagy nyolc nő vagy férfi María e Inés padre e hijo. A folyóiratok nyilván nagyon érdekesek. seiscientas 81 6 Spanyol nyelvkönyv — 5614 . Miért nem jössz reggelizni? Kezdem olvasni a könyvet. ¿Por qué no vienes a desayunarte? Comienzo a leer el libro. trescientas 400 = cuatrocientos. A spanyol igéknek a magyartól eltérő vonzatát a szótár mindenkor jelöli. A deber + de szerkezetet a magyarban a bizonyára. comenzar. O helyett U Mária és Ágnes apa és fia. 68 Deber + de Este libro debe de ser de ese señor. Menjünk vacsorázni. amire gondolunk. 67 Y helyett E.66 Az igék „vonzata" Mire gondolszl Munkámra gondolok. akkor a főnév többes számban áll. A pensar ige mellett cn elöljárószóval fejezzük ki azt. nyilván szavakkal fordítjuk. empezar igék után a elöljárószóval kapcsoljuk az értelemkiegészítő igét. venir. Las revistas deben de ser muy interesantes. madre e hija siete u ocho mujer u hombre /-vei vagy /li-vel kezdődő szó előtt az y kötőszó helyébe e lép a jobb hangzás kedvéért. 70 A lííszámneveU 101-tol 101 102 153 200 = = = = ciento (y) uno ciento (y) dos ciento cincuenta y tres doscientos.

nem tudtok tanulni. ahol lehet. — A rádiót hallgatva a tanulók sok érdekes dolgot tanulnak (aprender). Az önök könyvei érdekesek. — Mivel éhesek. te quedas hambriento. — Esa cartera es mía. — Hol van János és Józsi? Alusznak. Mondjuk spanyolul: Ez az én zsebkendőm. nem éhesek. ill. ochocientas 900 = novecientos. 3. meghallgathatod a spanyol órát. Ez a személyazonossági igazolvány a tied. tenemos que apresurarnos. — Ha sokat beszéltek. — Amikor borotválkozom. — Mi estilográfica es buena. — Nuestro jefe hace bien no tolerando la falta de puntualidad. no podéis compraros los libros nuevos. — Este cuaderno es mío. Mondjuk minden személyben a jelzői. — Me anudo la corbata estando de pie ante el espejo. — Mis hermanos están en la escuela. — Ha eljössz az iskolába. los empleados saludan a su jefe. — Vistiéndote rápidamente no llegas tarde a tu oficina. en qué calle vive usted? ¿Vive con sus padres? ¿Dóndetrabaja usted? ¿A qué hora ha de estar usted en la oficina (en la fábrica)? ¿Es severo el jefe de usted?¿A qué hora se desayuna usted?¿Qué hay de desayuno en casa de usted? ¿Qué toma usted : un tazón de leche. — Mit csinál apád? — Az újságot olvassa. — No viniendo a desayunarte. önálló birtokos névmást: Mi lápiz es rojo. — A tükör előtt állva borotválkozom (szórend!) — Mivel legény emberek vagyunk. — Siendo ya tarde. — No teniendo dinero. Fordítsuk le az alábbi mondatokat gerundio-s szerkezettel: A spanyol leckéket olvasva sokat tanulunk. 4. Használjunk estar + gerundio szerkezetet az alábbi mondatokban : Mit csináltok? — Leveleket írunk. Ez az önök padja. 82 v . — Mi hija está enferma. novecientas 1 000 = mil 1 001 = mil (y) uno 1 959 = mil novecientos cincuenta y nueve • 10 000 = 100 000 = 200 00Ó = 500 000 = 1 000 000 = 2 000 000 = 10 000 000 = diez mil cien mil doscientos (-as) mil quinientos (-as) mil un millón dos millones diez millones Ejercicios 1. — Viviendo con mis padres. 6. sokat esznek. bontsuk fel őket mellékmondattal: Siendo soltero todavía. — Teniendo sólo quince años. — Mi hermano trabaja en una fábrica. — Aprendes mucho leyendo tu libro de español. Ez a te személyazonossági igazolványod. pienso en los objetos que debo meterme en los bolsillos. és levelet írok. — Amikor elmegyünk a hivatalba. — No teniendo leche. — Ha sokat esznek. köszöntjük szüleinket.700 í= setecientos. a tükör előtt állok. — Hogy van nagyanyád? Rosszul érzi magát. Ez a mi lakásunk. ez az ő kulcsa. Ez a zsebkendő az enyém. Hol van az ön kulcsa? Ez a kulcs az öné? Nem. — Poniéndome la chaqueta. — Az asztalnál ülök. veo a mi madre cada día. — Esos lápices son míos. Fordítsuk le helyes magyarsággal az alábbi határozói igeneves szerkezeteket. — Mit tanul testvéred? — A spanyol leckét tanulja. Ez az ő padjuk. — Mis hijas estudian bien. Feleljünk a következő kérdésekre : ¿Cuántos años tiene usted? ¿Dónde. un café con leche o una taza de té? ¿Con qué come el pan? ¿Qué objetos se mete usted en los bolsillos de la chaqueta? ¿Dónde tiene usted el dinero?¿Tiene usted también un portamonedas?¿Por qué? — ¿Cuándo lee usted el periódico? ¿Lee usted también novelas? ¿Es suyo ese libro? ¿Es interesante? 2. Ez a lakás a mienk. eres muy joven todavía. — Entrando en la oficina. bebemos té. Ez a pad az önöké. Carlos vive con sus padres. — Aquellas plumas son mías. ez a kulcs nem az enyém. 5. setecientas 800 = ochocientos. a szüléinknél lakunk.

la tarde (desde el mediodía hasta el anochecer) y la noche. az én tollammaí írok. Relampaguea. Villámlik. de noche descansamos. nagyon jól ír. 12 (doce) meses y 4 (cuatro) estaciones. Süt a nap.7. el año tiene 365 (trescientos sesenta y cinco) días. Károly? — ő (most) az egyetemen vizsgázik. Meleg van. LECCIÓN DÉCIMA Személytelen igék és szólásmódok Esik.(cincuenta y dos) semanas. Kié? Az öné? Nem lehet az öné . Havazik. — Hol lakol? — Szüleimmel lakom. — Új az ön töltőtolla? Igen. Hajnalodik. Nappalodík. junio. — És testvéred. viernes. martes. noviembre y diciembre. agosto. octubre. Los lunes y los jueves tenemos lecciones de español. Hace sol. El primero de 6» 83 . Fordítsuk le spanyolra : Hány éves vagy. Fúj a szél. Hace calor. sábado. septiembre. új . az ön ceruzája nem sárga. El año bisiesto tiene 366 (trescientos sesenta y seis) días. que dura hasta el mediodía. Hol lehet? — Valószínűleg (I) a kabátod zsebében van. pero sólo cuando hace un tiempo hermoso. Mennydörög. jueves. Amaneec. Alborea. El domingo es día de descanso. miércoles. Éva? — Tizenhatéves vagyok. Anochece. köszöntjük tanárun­ kat. El año Como se sabe. — Most az ön tollával ír? — Igen. Hace frío. — Hová (itt: ¿Dónde) teszed a kulcsaidat? — Azokat (Las) mindig ebbe a zsebbe rakom. (Hay sol. El lunes es el primer día de la semana. mayo. — Van itt egy sárga ceruza. Los martes vamos al teatro. Los sábados y domingos hacemos excursiones a las montañas. — Nem találom a zsebken­ dőmet. Las partes del día son : la madrugada. Esteledik. Los días de la semana se llaman : lunes. Truena.) Hace vieiiío. A gyárban dolgozik. Nieva. julio. domingo. hanem barna. Hideg van. febrero. Los miércoles estamos siempre en casa. abril. — Itthon van apád? — Most nincsen itthon. marzo. que comprende el tiempo desde la media noche hasta el amanecer. — Amikor kimegyünk az osztályból. la mañana. Los doce meses del año son : enero. 10 DIEZ Llueve. De día trabajamos. 52 .

— ¿Qué día era ayer (anteayer. (Anteayer era martes. • A fines de septiembre principia la tercera estación del año : el otoño. en tres días)? — Mañana será viernes.enero es el día de año nuevo. las nieves abrigan las sementeras y las plantas de la helada.) — ¿Qué día será mañana (pasado mañana. En enero hace mucho frío. en esle día felicitamos a nuestros parientes y conocidos diciendo : „¡Feliz Año Nuevo l" La primera estación del año es la primavera. Hacia el fin del otoño amanece ya tarde y anochece temprano. hasta viene una tempestad con relámpagos y truenos. hace tres días)? — Ayer era miércoles. Comienza el invierno. La primavera es la estación de las flores. El calor aumenta y llega a ser molesto en agosto. nieva a menudo. Hace tres días era lunes. durante la canícula.) 84 . Los campos están cubiertos de nieve. El invierno es la cuarta y última estación del año. En esta estación se vendimia en las viñas. ' II Conversación — ¿Qué día es hoy? — Hoy es jueves. (Pasado mañana será sábado. El verano es la segunda estación del año. En primavera brotan las plantas y los árboles y empiezan a cubrirse de hojas. Empiezan a caerse las hojas de los árboles. En tres días será domingo. En primavera el tiempo es caprichoso : una vez hay sol y hace calor. otra vez llueve. En invierno duerme la naturaleza. En verano maduran los frutos y las sementeras.

IV Refranes españoles Año de nieves. III Un buen consejo (Copla) Nadie ponga su viña Junto al camino. állomás' bisiesto szökő. la alborada hajnal amanecer nappalodni el amanecer virradat. — ¿Cuándo nació usted? — Nací en mil novecientos treinta y dos. — ¿Cuál es la edad de usted? ( = ¿Qué edad tiene usted? = ¿Cuántos años tiene usted?) — Tengo veinticinco años. año de bienes. la estación évszak. este el lunes. -tői la media noche éjfél durar tartani (ideig) de dia nappal de noche éjjel. — Hoy es el último del mes. los lunes hétfő cl martes. beesteledés el sol nap (az égen) I.— ¿A cuántos estamos? ( = ¿En qué día del mes estamos? = ¿Qué día del mes tenemos?) — Estamos a primero de febrero. a tres de abril. a diez y seis de mayo. — ¿Y cuándo nació su hermana de usted? — Ella nació el once de octubre de 1935.¿En qué siglo vivimos? — Vivimos en el siglo veinte. ( = Hoy es el primero de febrero. Marzo ventoso y abril lluvioso hacen a mayo florido y hermoso. — .) — Estamos a dos de marzo. — Tenemos el treinta y uno de agosto. los miércoles szerda . Vocabulario décimo tizedik llover (llueve) esni (esik) la lluvia eső nevar (nieva) havazni (havazik) relampaguear villámlani el relámpago villám tronar (truena) mennydörögni el trueno mennydörgés alborear hajnalodni el alba (f). hajnal anochecer esteledni el anochecer esteledés. Porque todo el que pasa Coge un racimo.(évről) la parte rész la madrugada kora reggel comprender magába foglalni desde (elöljárószó) -tói. — Tenemos el primero de diciembre. los martes kedd el miércoles.

las nieves hó abrigar megóvni (amitől: de) la helada fagy II. caemos. időjárás caprichoso szeszélyes una vez — otra vez egyszer — máskor hasta sőt aumentar(sc) növekedni. ültesse (poner) junto a (elöljárószó) mellett. elmúlni coger (cojo. vidék está cubierto be van fedve (amivel: de) la nieve. javak ventoso szeles lluviosos esős florido virágos 86 . nací születtem nacer (nazco. nace) születni el siglo század III. a spanyolban közkedvelt műfaj) nadie senki (sem) ponga tegye. boldog la primavera tavasz la flor virág en primavera tavasszal brotar rügyezni. vagyon. cae. gyümölcs la sementera vetés a linos de végén principiar kezdődni. fakadni la planta növény el árbol (élő) fa cubrir befedni (amivel: de) la hoja (fa)levél el tiempo idő. era volt ayer tegnap anteayer tegnapelőtt hace tres días három nappal ezelőtt será lesz pasado mañana holnapután en tres días három nap múlva ¿a cuántos estamos? hányadika van ma? la edad [édöd] életkor nació született. el consejo tanács la copla versike („csasziuska" . föld . aki (csak) pasar elhaladni. gratulálni. mellé todo el que mindenki. caerse (caigo. fokozódni llegar a (ser) válni valamivé molesto kellemetlen durante (elöljárószó) alatt (idő) la canícula kánikula en verano [émbéránó] tavasszal madurar érni.<1 jueves. eoges) leszedni el racimo szőlőfürt IV. érlelni el fruto termés. caen) (le)esni el invierno [imbjérnó] tél último utolsó en invierno télen la naturaleza természet el campo mező. szőlőhegy caer. caéis. naces. el bien a j ó . caes. kezdeni el otoño ősz vendimiar szüretelni la vendimia szüret la viña szőlőskert. la parién ta rokon el conocido ismerős feliz szerencsés. el pariente. los jueves csütörtök ? al sábado szombat el día de descanso pihenőnap el descanso pihenés los lunes minden hétfőn el teatro színház hace un tiempo hermoso szép idő van el enero január el febrero február el marzo március el abril április el mayo május el junio június el julio július el agosto augusztus el se(p)tiernhre szeptember el octubre október el noviembre november el diciembre december el primero de enero január elseje en este día ezen a napon felicitar felköszöntem.

ezért csak az egyes szám 3.Gramática A személytelen ige — El verbo impersonal Llueve. sétimo hetedik octavo nyolcadik noveno. Treinta y un mesas. Amanece. Cien mil soldados. (Página uno. Egymillió pezeta (spanyol pénzegység). Esik. Un millón de pesetas. Első oldal.) Hace viento. Ciento cincuenta cigarrillos. Szép idő van. Hace un tiempo hermoso. személyében használatos. (Hace calor. Harmincegy asztal. Capítulo uno. Százötven cigaretta. — Egy asztal. Página una. -os. nono kilencedik décimo tizedik undécimo tizenegyedik duodécimo tizenkettedik décimo tercio (decimotercio) 13-ik décimo cuarto (decimocuarto) 14-ik décimo quinto (decimoquinto) 15-ik décimo sexto (decimosexto) 16-ik décimo séptimo (decimoséptimo) 17-ik déeimo octavo (decimoctavo) 18-ik décimo nono (decimonono) 19-ik vigésimo huszadik vigésimo primo 21-ik vigésimo tercero (tercio) 23-ik vigésimo nono 29-ik trigésimo harmincadik trigésimo primo harmincegyedik cuadragésimo negyvenedik quincuagésimo ötvenedik sexagésimo hatvanadik septuagésimo hetvenedik octogésimo nyolcvanadik nonagésimo kilencvenedik centesimo századik centesimo primero százegyedik ducentésimo kétszázadik tricentésimo háromszázadik cuadringentésimo négyszázadik quingentésimo ötszázadik sexcentésimo hatszázadik septingentésimo hétszázadik octingentésimo nyolcszázadik noningentésimo kilencszázadik milésimo ezredik dos milésimo kétezredik quinientos milésimo ötszázezredik millonésimo milliomodik diez millonésimo tízmilliomodik 73 A töszámncvek használata Un lápiz. t* 72 A sorszámnevek — Los números ordinales primero (-a. 87 . A személytelen ige valamely személytől függetlenül végbemenő cselekvést jelöl. Doscientas toneladas. Nappalodik. Egy ceruza. Huszonegy könyv. Fúj a szél. Első fejezet. Százezer katona.) Veintiún libros. Kétszáz tonna. -as) első segundo második tercero harmadik cuarto negyedik quinto ötödik •sexto hatodik séptimo. (Meleg van. — Una mesa. Sok személytelen kifejezést képezhetünk az hacer igével: Hace frío. A legtöbb személy* telen ige időjárási jelenséget jelöl.) Hideg van.

el postrer capitulo az utolsó fejezet. század. el milésimo noningentésimo quincuagésimo año az 1950-ik év. la décima séptima (decimoséptima) lección a tizenhetedik lecke. las clases segundas a második osztályok. Első lecke. Hímnemű főnév előtt uno helyett un áll. el tercer ejemplo a harmadik példa. Ezért az ural­ kodók. c) A százasoknak (200-tól 900-ig) nőnemű alakjuk is van. valamint főnév előtt: cien mil pesetas százezer pezeta.száz jó toll. . doscientas toneladas 200 tonna. Száznál kisebb számnév előtt és önállóan használva nem rövidül meg: ciento noventa pesetas 190 pezeta. d) Un millón főnév. ezen felül tőszámnevet. a többi. A főnév után (és rendszerint sorszám helyett) álló „egy" szám kifejezésére az uno alakot kell használni (nőnemű főnév után una is állhat). az egyeztetés z.a) L/no-nak rövidebb un és nőnemű una alakja van. cien cigarrillos száz cigaretta. el siglo diez y nueve a 19. El primero de octubre. mely de elöljárószóval kapcsolja a rákövetkező főnevet: un millón (dos millones) de pesetas egymillió (kétmillió) pezeta. ochocientas mil libras nyolcszáz­ ezer font. Az első (harmadik) padban. főnévvel kötelező: doscientos kilos 200 kiló. századok stb. e) Ha az összetett számokat betűvel írjuk. el dos de junio). fejezetek. A keltezésben csak az elsejét mondjuk sorszámnévvel. compro ciento de esos cigarrillos százat veszek ebből a cigarettából. a) A sorszámnevek -o végű melléknevek. a tizes és az egyes közé az y kötőszót ki kell tennünk: mil novecientos cincuenta y ocho 1958. c) A spanyol inkább tőszámnevet használ. mint sorszámnevet. 74 A sorszámnevek használata Lección primera. Összetett számnevekben főnév előtt mindig csak az un alakot használjuk: veintiún plumas huszonegy toll. Lajos. 88 . cuarenta y un cartas negyvenegy levél. XIV. b) Ciento elveszti utolsó szótagját mii (ezer). ciento diez 110. Október elseje. Carlos quinto. pápák neve mellett csak tízig bezárólag használ sorszámnevet. Luis catorce. napol tőszámnévvel fejezzük ki (el primero de mayo. nem írjuk egybe a szám alkotórészeit. melyek nemben és számban egyez­ nek főnevükkel: la primera clase az első osztály . cien buenas plumas .qui­ nientas cuarenta y un pesetas 541 pezeta. Las primeras lecciones. Ötödik Károly. b) Primero és tercero (valamint postrero utolsó) hímnemű egyes számú főnév előtt elveszti szóvégi o-ját: el primer dia az első nap. megjelölése rendszerint tőszámnévvel történik. Tizen felül a leckék. En el primer (tercer) banco. a sorszámnév használata ilyenkor régies vagy ünnepélyes: la lección once a tizenegyedik lecke. Az első leckék.

miércoles. los miércoles minden szerdán stb. 76 A hét napjainak többes száma Los lunes y los jueves tenemos lecciones de español. Conozco a España. 77 Az ige főnevesítése amanecer nappalodni anochecer esteledni el amanecer el anochecer hajnal esteledés A legtöbb főnévi igenevet fönevesíthetjük. grande (nagy) és santo (szent) elveszti szóvégi magánhangzóját (buen. Az -es és az -is végű főnevek a többes számban változatlanok (pl. hogy a mondatban kifejezett cselekvés a jelzett napon szabályosan megismétlődik.szótaggal kezdődő nevek előtt: Santo Tomás Szent Tamás. Ismerem Spanyolországot. malo (rossz). jueves és viernes sem kapnak ragot a többes számban. ha a határozott névelőt tesszük elébe . leer olvasni: el leer az olvasás. Minden hétfőn és csütörtökön spanyol óránk van. Ezért lunes. illetve utolsó szótagját (gran. 89 . gyűjtőfogalmat. s a n t o rövidebb alakjainak használata un buen consejo mal tiempo un gran día una gran ocasión San Pedro egy jó tanács rossz idő nagy nap nagy ( = jó) alkalom Szent Péter s A bueno (jó). martes. Megszemélyesített főnevek tárgyesete Quiero a mi patria. Santo nem rövidülhet meg to. hogy a spanyol élettelen dolgokat jelölő főneveket (főleg országot. la crisis. a főnevesített igét rendszerint -ás. Gyakran előfordul. tehát los lunes minden hétfőn. az ilyen főnevek előtt is kiteszi az a elöl­ járószót a tárgyesetben. a válságok). — Nőnemben mindig a teljes alakot használjuk: Santa Inés Szent Ágnes. g r a n d e . Szeretem hazámat. -és ragos főnévvel fordítjuk : escribir irni: el escribir az írás. amikor (külö­ nösebb hangsúly nélkül) egyes számú hímnemű főnév előtt áll. szemléletesebb kifejezésmód kedvéért.és do. hazát. las crisis a válság. san). mal). hogy az élőlényt jelölő főnevek tárgyesetét a spanyolban a elöljáró­ szóval képezzük.I 7 5 I B u e n o . Tanultuk. A hét napjainak többes számú alakja azt jelzi. bármely más szót) is élőnek tekint az élénkebb. Grande egyes számú nőnemű főnév előtt is megrövidülhet. Santo Domingo Szent Domonkos. m a l o .

3. 15 689. 31 toll. kétszáz tonna. 678. utolsó könyv. 999. lap (tőszámnévvel. 803. 5. egy toll. 584. három millió pezeta. 1958. 3 600 000. A fehér hó befedi a mezőket. és megóvja a vetéseket a fagytól. otthon vagyok. 2345. 90 . 4. Fordítsuk le spanyolra : Ősszel és tavasszal gyakran esik. 99 000. egy­ millió pezeta. harmadik lecke. Feleljünk a következő kérdésekre : ¿Cuántos días (semanas. utolsó lecke. az utolsó leckék. Közben jó kávét iszom. en tres días)? ¿A cuántos estamos hoy? ¿Cuándo nació usted? ¿Cuándo nació su padre de usted? ¿En qué siglo vivimos? ¿En qué días de la semana tiene usted lecciones de español? ¿Cuando va a teatro? ¿Cuándo está en casa? ¿Cuándo hace excursiones a las montañas? ¿Qué tiempo hace hoy? ¿Cómo es el tiempo en primavera (en verano. 1001. 21. harmadik könyv. Mondjuk vagy írjuk le betűvel a következő számokat: 21. Amikor rossz idő van. 496. 505. negyedik könyv. második könyv. spanyolul : első lecke. Nyáron. 1960. az első leckék . százezer könyv. Tavasszal ébred a természet. 5500 . 55. 555. Fúj a szél. mert nem süt a nap. 1000. százat veszünk ezekből a jó tollakból.Ejercicios 1. 121 toll. 5678. 777. 31. A mezőkön (En) sok virágot látunk. — (Minden) szerdán és szombaton színházba megyek. 1010. 74. Mondjuk első könyv. az első könyvek. 1 000 000. 717. 7700. 180 toll. kedden. 707. meses. a hőség kellemetlenné válik. 1111 . Mondjuk spanyolul : egy ceruza. 1959. 711. százötven jó könyv. második lecke. 123 456. Rügyezni kezdenek a fák. 41. 21 ceruza. en invierno)? 2. en otoño. negyedik lecke. száz jó cigaretta. 234. Szeptember végén kezdődik az ősz. 10 100. 41." 15. a kánikula alatt. 101 ceruza . Leszedjük a gyümölcsöket a falcról. 2000 . 122. — Holnap nagy nap lesz : vizsgát kell tennem az egyetemen. — Milyen idő van ma? Hideg van. és olvasok egy jó könyvet. 350 pezeta. Ezen a télen gyakran havazik. hátravetve). 100 000. otthon maradok. estaciones) tiene el año? ¿Cuántos días tiene el año bisiesto? ¿Cuáles son las partes del día? ¿Cómo se llaman los días de la semana? ¿Cómo se llaman los doce meses? ¿Cómo se llaman las cuatro estaciones del año? ¿Qué día es hoy? ¿Qué día era ayer (anteayer. Hányadika van ma? Ma február elseje (március tizedike) van. 17. — Holnapután. hace tres días)? ¿Qué día será mañana (pasado mañana. fejezet. 101 .

después de en91 . Teát fognak inni. Tomarán té. El cerdo lo engordaré. me compraré unos huevos. Piensa vender la leche en el mercado de la ciudad. Tojást fogsz venni. se pone en la cabeza un cántaro de leche. Beszélni fogtok vele. Con el dinero ue me darán por ella.11 ONCE LECCIÓN ONCE f A jövő idö — El futuro A városba fogok menni. Leveleket fogunk kapni. se levanta temprano para ir a la ciudad vecina.+ án comprar + ás Castillos en el aire Un día. 3 En el camino piensa : — Iré a la ciudad y en el mercado venderé la leche. Hablaréis con él. Comprarás huevos. Recibiremos cartas. una joven aldeana llamada Juana. Antes de encaminarse. Los huevos los pondré ebajo de una gallina y nacerán pollitos. Venderá la leche. Cuando los pollitos serán grandes. Iré a la ciudad. El fogja adni a tejet. los venderé y compraré un cerdo. ir vender recibir hablar tomar + é + a + cmos + éis .

Esta vez no puedo ir contigo. — Tienes razón. A propósito. ¿Qué piensas comprar en el mercado1? — A decir verdad. — Al llegar. podrás hacer en un instante una buena tortilla de jamón.. Juana al pensar en esto salta también. ¡Adiós ternero. — Iré sin falta.baño. Manuelita mía! III Visitando el museo (Chiste) — No tenemos más que media hora. puedes venir a vernos. — En este caso tendré que apresurarme. Además. No sé qué darles de comer. — Entonces. ¿qué hora es? — Ahora serán las diez. — No. llorando. La muchacha. ¿Qué haremos ahora? — Visitaremos el museo. ¡hasta la tarde. porque deseo conocer a tus parientes. Gracias por la buena idea. no lo sé aún. 92 . Manuela ! Voy al mercado a comprar algo para la fornida. cerdo. huevos! II Conversación — ¡Hola. querida Juana. En todo caso necesito una decena de huevos frescos y unos kilos de patatas. si tienes tiempo. mira los cascos sin decir palabra. Tengo que volver a casa lo más pronto posible.gordarlo lo venderé y compraré un ternero que saltará en medio del re. Juana ! ¿A dónde vas? — ¡Salud. — ¿Por qué? — A cada momento pueden llegar mis parientes de provincias. ¿No quieres venir conmigo? . Y como tenemos poco tiempo. — Te aconsejo comprar un cuarto de kilo de jamón y doscientos gramos de tocino. mis parientes tendrán mucha hambre. . pollitos. tu irás por este lado y yo por aquél. El cántaro se cae y se rompe en mil pedazos. querida Juana I — ¡Adiós. no compraré más que judías verdes. Si tienes huevos en casa. Así lo veremos todo. Estaremos en casa hasta las seis.. Por la tarde.

a piacra en el camino útközben v por él. csak las judías bab al llegar érkezéskor qué dar de comer hogy mit adjak enni aconsejar tanácsot adni (akinek: tárgyeset) un cuarto de kilo negyed kiló el jamón sonka el gramo gramm el tocino szalonna la tortilla tojásrántotta tortilla de jamón sonkás rántotta *(A közmondások magyar megfelelője: 1. lég joven fiatal la aldeana parasztleány llamado (-a) akit . menjen vecino szomszédos. Manuela. vidéki la provincia vidék a propósito jókor. . szemlélni el casco szilánk. krumpli no más que nem többet mint. embert barátjáról.* Más vale un toma que dos te daré. — 3. Manuelita (női név) la comida ebéd . alá la gallina tyúk el pollito csibe el pollo csirke el cerdo sertés. . közeli antes de encaminarse mielőtt felkerekedne antes de (-f főnévi igenév) mielőtt encaminarse elindulni pensar f-f.főnévi igenév) szándékozni (vmit tenni) el mercado piac en el mercado a piacon. . Aki gyorsan ad. borjú saltar ugrándozni en medio de közepén el rebaño nyáj. Aki sokat markol. kastély cl aire [öiréj levegő.IV Refranes españoles Dime con quien andas y te diré quien eres. hogy el ne felejtsem serán las diez 10 óra körül lehet el caso eset a decir verdad az igazat megvallva en todo caso mindenesetre necesitar szüksége van (amire: tárgy­ eset) la decena tíz darab fresco friss la patata burgonya. . la azt engordar (fel)hízlalni. por ella érte debajo de (elöljárószó) alatt. keveset fog. — 2. todo lo pierde. cserép sin decir palabra anélkül. disznó lo. hogy szót is szólna "~ II. castillos eu el aire légvárak el castillo vár. meghízni después de engordarlo miután (azt) fel­ hizlaltam después de (elöljárószó) miután el ternero tinó. Madarat tolláról. Quien todo lo quiere. csorda al pensar en esto amikor erre gondol romper. Vocabulario el huevo [wébö] tojás vender eladni recibir kapni 1. lakoma conmigo velem esta vez ezúttal contigo veled a cada momento minden pillanatban el momento pillanat llegar (meg)érkezni de provincias vidékről. romperse eltörni el pedazo darab llorar sírni mirar nézni. hívtak Juana Johanna para ir hogy . kétszer ad.) 93 .

minket sin falta [szimfáltñ | feltétlenül. AMAR szeretni amaré szeretni fogok amarás szeretni fogsz amará szeretni fog amaremos szeretni fogunk amaréis szeretni fogtok amarán szeretni fognak II. III. 94 A tojásokat egy tyúk alá fogom rakni. amar has stb. . olyan dime mondd meg nekem ! andar járni. hibátlanul desear kívánni. A jövő időt úgy képezzük. -án. a délután folyamán nos bennünket. — Amint látjuk. Hat óráig otthon leszünk. -ás. -éis. menni toma vedd! Gramática 79 Az egyszerű jövő ido — El futuro imperfecto o simple El fogok menni a városba és el fogom adni a tejet. — Példák a ragozásra: I. Estaremos en casa hasta las seis. minthogy por este lado erre(felé) el lado oldal así így. úgy . -á. amar. látogatni el museo múzeum corno mivel. -emos. escribirás escribirá escribiremos * escribiréis escribirán Ugyanígy SER lenni ESTAR lenni VER látni seré estaré veré serás estarás verás será estará verá seremos estaremos veremos seréis estaréis veréis serán estarán verán 80 A jövő idő rendhagyó képzése Pondré los huevos debajo de una gallina. escribir) hozzátesszük a jövő idő ragjait: -é. Mis parientes tendrán hambre. VENDER eladni venderé el fogok adni venderás venderá venderemos venderéis venderán < stb. Rokonaim éhesek lesznek. ilyen. visitar megnézni. vender. ESCRIBIR írni escribiré írni fogok stb. Iré a la ciudad y venderé la leche. hogy az ige főnévi igenevéhez (pl. a jövő idő a spanyolban úgy jött létre. hogy az haber segédige jelen idejét ragozták a főnévi igenév után : amar he. gondolat por la tardo délután. óhajtani hasta la tarde a délutáni viszontlátásig III. ily módon .gracias köszönöm (amit: por) la idea ötlet.

) Llaman a la puerta. todo lo pierde. ha a todo az ige után áll. Aki sokai akar. 95 . állapotot akarunk kifejezni: ¿Qué día es hoy? Será jueves. Néhány tojást fogok venni magamnak. Jövő időt használunk a spanyolban akkor is. ¿Quién será? Serán los niños. ( = Bizonyára csütörtök. Quien todo lo quiere. A sertést fel fogom hizlalni. La gallina la venderé. Así lo veremos todo. l a s névmásokkal El cerdo lo engordaré. los. Todo mellett a /o-t akkor is kitesszük. A magyarban a jövő idő kifejezésére sokszor jelen időt használunk. A jövő idővel a jövőben történő cselekvéseket fejezzük ki. la. b) ¿Qué hora es? Serán las diez. A csibéket el fogjuk adni. los. la. A tyúkot el fogom adni. hogy csütörtök.Néhány ige rendhagyó tőhöz illeszti a jövő idő ragjait. a tárgyat megismételjük a személyes névmásnak az ige elé tett megfelelő alakjával (lo. Milyen nap van ma? Talán csütörtök. Azt hiszem. így mindent fogunk látni. Hány óra van? Körülbelül tíz óra lehet. Ezek : DECIR mondani HACER tenni PODER hatni PONER helyezni QUERER szeretni SABER tudni SALIR kimenni TENER bírni VALER érni vmit VENIR jönni diré haré podré pondré • querré sabré saldré tendré valdré vendré dirás harás podrás pondrás querrás sabrás saldrás tendrás valdrás vendrás dirá hará podrá pondrá querrá sabrá saldrá tendrá valdrá vendrá diremos haremos podremos pondremos querremos sabremos saldremos tendremos valdremos vendremos diréis haréis podréis pondréis querréis sabréis saldréis tendréis valdréis vendréis dirán harán podrán pondrán querrán sabrán saldrán tendrán valdrán vendrán 81 Á jövő idő használata Biztosan eljövök. Los pollitos los venderemos. mindent elveszít. a) Vendré sin falta. Vajon ki lehet? Bizonyára a gyerekek. Kopognak az ajtón. Me compraré unos huevos. 82 A tárgy megismétlése a lo. amikor körülbelüli időpontot vagy lehetséges cselekvést. las). Valahányszor a tárgy megelőzi az állítmányt.

( Mielőtt elmennék hazulról. kötőszó vagy elöljárószó nélkül (legtöbb­ ször mondást jelentő igék után): Te aconsejo comprar jamón. Nincsen megelégedve önmagával. Nem tudom. Azt ajánlom neked. hogy sonkát végy. ilyenek : antes de mielőtt qué hogy mi(t) después de miután euándo hogy mikor al amikor. tienes que ir a la ciudad.és a mellékmondat alanya ugyanaz. A magyarban legtöbbször mellékmondattal fordítjuk a rövidített mon­ datszerkezetet. Miután ( = Ha) majd megírtad a leve­ let. No está contento (-a) consigo. hogy eladják a tejet. A piacra megyek. Al despertarme salto de la cama. Nem tudja. Juana se levanta temprano para ir a la ciudad. Voy al mercado a comprar algo. hogy mit mondjak (mit tegyek). Vengo para hablar con Luis. hogy Lajossal beszéljek. hanem főnévi igenévi alakjában hagyjuk. El fog jönni. Amikor erre gondol. Johanna ugrándozni kezd. Al pensar en esto. hogy Példák : Antes de salir me pongo la chaqueta. hogy a városba menjen. 96 . vagy ha a mellékmondat alanya kétséget kizáróan megkülönböztethető a tőmondat alanyától.83 Monrin (rövidítés főnévi igen évvel Johanna korán kel fel. Al volver a casa comeremos. egy köcsög tejet rak a fejére. Está sentado allí sin decir palabra. Elmennek a piacra. hogy mikor jöjjön. Van al mercado a vender la leche. No sabe cuándo venir. kiugróm az ágyból. 84 A c o n elöljárószó egybeírása egyes névmási alakokkal ¿No quieres venir conmigo? No puedo ir contigo. Nem akarsz velem jönni? Nem mehetek veled. Después de escribir la carta. Antes de encaminarse. be kell menned a városba. ebédelni fogunk. akkor a spanyolban a mellékmondat állítniányát nem ragozzuk. hogy megnézze városun­ kat. hogy para. Amikor majd hazaérünk. No sé qué decir (qué hacer). Ilyen főnévi igeneves mondatszerkezet állhat: a) közvetlenül a tőmondat igéje után. Azért jövök. Ha a fö. hogy vásároljak egyet-mást. Mielőtt elindulna. hogy szót is szólna. felveszem a kabátomat. se pone en la cabeza un cántaro de leche. Ott ül anélkül. amidőn sin anélkül. Juana comienza a saltar. Amikor íelébredek. b) Bizonyos mellékmondatot bevezető kötőszók és elöljárószók után . a avégből. Vendrá para visitar nuestra ciudad.

. *. leerán mis padres por la noche (este). aprenderás en la tarde. főnévi igenévvel rövidített mondatokat: Pedro me aconseja hacer una exursión a las montañas. . escribiréis hoy mismo. . — En verano tendré mucho tiempo. con ellas velük. 3. . la. Csak fél óránk van. con ella vele. — Volveré a casa a las cinco. Csak burgonyát veszek. — Vendré sin falta. . 85 A „csak" kifejezése a spanyolban Tenemos sólo media hora. Juana al pensar en esto? ¿Qué sucede (Mi történik)? ¿Qué hace la muchacha? ¿Cuándo va usted al mercado? ¿Qué compra usted en el mercado? ¿Qué necesita usted en casa? ¿En qué] estación del año puede usted comprar judías verdes? Cuánto jamón y cuánto tocinp quiere comprar para la cena? 2. beberé ahora. t e h á t : con él. Feleljünk a következő kérdésekre : ¿Quién es Juana? ¿Qué hace un día? ¿Por qué se levanta temprano? ¿Qué se pone en la cabeza antes de encaminarse? ¿Qué piensa hacer? ¿En qué piensa en el camino? ¿Qué se comprará Juana con el dinero que le darán por la leche? ¿Qué hará Juana con los huevos? ¿Qué hará con el cerdo? ¿Cuándo vendefá el cerdo? ¿Qué se comprará después de vender el cerdo? ¿Qué hará el ternero? ¿Qué hace. . compro siempre en el mercado. — Las patatas • . — Haré todo lo posible (minden lehetőt). contigo. pondremos sobre la mesa en la cocina. Fordítsuk le alkalmas mellékmondattal az alábbi. . — Estoy sentado en un sillón sin leer el periódico. hacer y a dónde ir. . . — ¿Vienes para hablar conmigo? — Vengo para hablar contigo.Las cartas . compraré mañana. tecum stb. comerás a las dos.) conmigo. Tenemos solamente media hora. — Los huevos . mely a latin nyelv hatására (mecum. escribiré algunas cartas. terminaremos mañana. con ellos. las): El libro . . . con vosotros (-as) veletek. — La lección . . — Te aconsejo quedarte en casa. — El cerdo . — Después de comer. engordaremos en otoño. — Lo diré todo a mi padre. . Ragozzuk el az állítmányt jövő időben a következő kifejezésekben: Hoy iré al mercado y compraré unos huevos. — Viviré en esta ciudad. — Los periódicos . — Si puedo.A „velem". — Antes de salir* los niños aprenderán sus lecciones. — Aconsejamos a los niños aprender las lecciones. — Por la tarde escribiré algunas cartas. — Ana va al mercado a comprar leche y Judías verdes. — Pablo no sabe qué . . „ Compraré únicamente patatas. . . consigo alakká bővül. — Los alumnos no saben cuándo ir a la escuela. 7 Spanyol nyelvkönyv — 5614 97 . A személyes névmás többi alakját összevonás nélkül kell használnunk. saldré de casa (hazulról) y haré una excur­ sión. — Tomaré té y comeré pan con. . Tegyük a pontok helyébe a megfelelő névmási alakot (lo. — La leche . — La tortilla . — Hablaré con el profesor de español. . 4. . — Mis padres no saben qué decir. . el profesor saluda a los alumnos. — El trabajo . . . . „ No tenemos que media hora. — Al entrar en la clase. — La gallina . i ' j Ejercicios 1. los. „ No tenemos más que media hora. con nosotros (-as) velünk. escribirán los niños juntos. — Mañana por la tarde iré contigo a la ciudad para visitar el museo. venderemos en el mercado.mantequilla. — Los ejercicios . . „veled" és „önmagával" szavak spanyol megfelelőiben a con elöljárószót egybeírjuk a névmás alakjával. .A magyar csak fogalmát sokféleképpen adhatjuk vissza a spanyolban.

— Mit csinálsz ma? Be fogok menni a városba. Oyéndola sonar. hogy mikor menjünk a színházba. Por lo general. — Az ebédlőbe megyünk. hogy ne beszéljek veled. hogy veled beszéljek. Soy soltero todavía. — (Azért) jövők. — Sietek. És te mit csinálsz ma délután? Olvasni fogok egy érdekes regényt. és vásárolni fogok apiacon burgonyát és zöldbabot. — Barátaim azt fogják tanácsolni nekem. Después de ponerme la bata. hogy pénzem volna. salto de la cama y me quito la camisa de dormir. felveszem a hálóköntöst. De akarok venni negyed kiló szalonnát és 30 deka ( = 3001 gramm) sonkát. Luego me froto con la esponja. — Nem tudom. — Azért jönnek. Trabajo de empleado en una casa de comercio. Entretanto mi ama de casa prepara el desayuno. hogy menjek el hazulról. — Nem tudjuk. aki Szegeden (en) lakik. hogy szüléitekkel beszéljenek. Mi színházba fogunk mennL Holnap a múzeumot fogjuk megtekinteni. — Nem tudják. hogy el ne késsem. Tojást nem fogsz venni? Tojást ma nem fogok venni mert van (bírok) otthon. 6. Koránfogunk felkelni. cuando ella trae mi desayuno. Miért? Mert vidéki rokonom jön (jövő idő) engem meglátogatni.5. Viviendo mis padres en el campo y no teniendo parientes en la ciudad. Fordítsuk le az alábbi mondatokat. — Miután tetőtől talpig megmosakodtam. hogy maradjalak otthon. A las siete menos cuarto. duermo profundamente y me despierto sólo cuando suena el despertador. vagy levelet fogok írni testvéremnek. entro en el cuarto de baño. estoy ya listo para salir. Para desayunarme bebo un tazón de leche caliente y como pan con mantequilla. (Cuando voy a ver a mis 98 . no demasiado lejos de la oficina donde trabajo. LECCIÓN DOCE Lección de I repaso Mi programa de cada día Me llamo Pablo Szabó. — Azt tanácsoljuk barátaink­ nak. hogy mit vásároljanak. Antes de lavarme o bañarme me limpio los dientes con el cepillo y la pasta dentífrica. hogy Pállal beszéljen. Fordítsuk le spanyolra : Ha vasárnap szép idő lesz ( = van). visszamegyek a szobámba. hogy mit vásároljak. hogy reggelizzünk. Por fin me peino y cepillo el pelo ante el espejo» Volviendo a mi cuarto me visto rápidamente. Cada día me leyanto a las seis y pico. Cada vez me lavo de pies a cabeza. tengo alquilado un cuartoamueblado. — Nem akarok elmenni anélkül. — József (azért) fog eljönni. luego me afeito. használjunk mindenütt főnévi igeneve» rövidítést: Mielőtt a fürdőszobába mennék. tomo el jabón y me enjabono. hogy eladjam a tyúkot. pero dos veces a la semana me baño en agua caliente. — A piacra megyek. kirándulni fogunk a hegyekbe. Tengo veintiséis años. Me lavo siempre con agua fría. Después de lavarme me seco con la toalla. — Nem megyek a piacra anélkül. Primeramente.

Tengo tantas cosas que decirte. mantequilla. me quedo en casa. — Eres muy amable. tocino y huevos. ¿Qué haces esta tarde? — No lo sé aún. Los domingos estoy en el campo. En invierno y cuando hace mal tiempo. ¿A dónde vas? — Voy a la oficina a trabajar. Esteban I ¿Qué tal? — ¡Salud. A las cinco vuelvo a casa.padres. — Entonces podremos pasar juntos esta tarde. Ésta no está lejos de mi vivienda. ¿Tienes mucho trabajo? — No puedo quejarme. mi viejo amigo y ex-compañero de escuela. con mis padres. o voy a ver a mis amigos. El trabajo dura hasta las cinco. y algunas veces jamón. Si no tengo otro quehacer. tocino y huevos. No tengo programa. fumo un cigarrillo y leo el periódico. Invito a mis amigos y juntos pasamos el tiempo charlando o jugando a las cartas. o hago excursiones a las montañas con mis amigos. Estoy libre. Allí hay buena cocina. ¿Y tú? — Voy a la universidad a dar un examen. Los miércoles tengo un curso de taquigrafía (estenografía). pero no siempre. o preparo mis ejercicios para la lección de español. Después de un paseo de veinte minutos me hallo ya en mi oficina. daremos juntos un paseo. leo un buen libro. A la una y media volvemos a la oficina. iremos al cine a ver una película nueva. Este sábado iré a ver a Esteban. En los periódicos hay siempre artículos interesantes. ¿Podrás venir a las cinco y cuarto? — Muy bien. Trabajo hasta la una. los martes y viernes tengo lecciones de español. Para la cena me compro pan. Si me quedo en casa. Por lo general. y no se paga más que cinco florines por la comida. vuelvo a casa. II Conversación — ¡Hola. Poco después de las siete y cuarto me encamino hacia mi oficina. Pero si llueve o hace viento fuerte. La tarde del sábado salgo para el campo a ver a mis padres. A la una voy con mis colegas al comedor de la casa de comercio. Paco I Estoy bien. miel.) Después de desayunarme. — Corriente. autobús o trolebús. ¿Y tú? — Regular. Alguna vez voy al teatro o al cine. ¡hasta la tarde 1 — ¡Adiós. por ejemplo. Los sábados trabajo sólo hasta las dos. — Puedo ir cuando quieres. Si hace un tiempo hermoso. mi querido Paco I 7* 99 . Así. Pues bien. escucho la radio. ¿Cómo están tus padres? — Todos bien. y por eso no tengo que ir en tranvía. en casa mi madre me prepara siempre un desayuno abundante con jamón. ceno en casa. — Estaré en casa y te esperaré con un buen café puro. — ¿Cuándo vienes a verme? He de hablarte. gracias.

. napirend de cada día mindennapi. nos hát HE. > tanító(nő) el ladrón tolvaj. los colegas (munka)társ pagar fizetni la taquigrafía. La práctica hace al maestro. szeretetreméltó pues bien hát akkor. los tranvías villamos el trolebús trolibusz el paseo séta el colega. olykor. tener alquilado bérelni amueblado bútorozott lejos de (elöljárószó) messze -tói. Vocabulario I. La ocasión hace al ladrón. la maestra mester. algunas veces néha. . lo tomaré después. Quien rompe. y sabe usted és hogy tudja tomar el desayuno reggelizni la criada szolgáló está bien rendben van estoy levantado (-a) felkeltem. La nueva criada: — Está bien. élnek en el campo vidéken alquilar. utazni el tranvía. tanto annyi. . mindennapos viviendo minthogy . után ir en tranvía villamoson menni v. rabló . el programa. azután IV. munka. — Y sabe usted: a las ocho tomamos el desayuno. néhányszor el cine. paga. műsor. jugamos) játszani jugar a las cartas kártyázni II. előkészíteni abundante bőséges poco después de kevéssel .III El desayuno (Chiste) La señora. la estenografía gyorsírás alguna vez. si yo no estoy levantada a esa hora. IV Refranes españoles Amor con amor se paga. fenn va» gyok a esa hora akkorára después később. sétálni la película film invitar [imbitdr] meghívni pasar eltölteni charlar csevegni. -tői bañarse (meg)füródni caliente meleg cada vez minden egyes alkalommal preparar elkészíteni. fecsegni jugar (juego. szerelem la práctica gyakorlat el maestro. los cines mozi el quehacer dolog. los programas program. oly sok libre szabad café puro feketekávé puro tiszta amable kedves. . teendő la tarde del sábado szombat délután salir para elutazni valahova 100* el ex-compañero volt társ el compañero de escuela iskolatárs dar un paseo sétát tenni. el amor szeretet.

még idejében érkezem a hivatalba. (A 10. — Anyám fésüli kis húgomat (hermanita).). hogyan mondják ezt a szót spanyolul. — Ha nyolc órát alszik. nem esik. lecke nyelvtanához) Nyáron korán nappalodik. (A 7. — Anyám a tükör előtt fésülködik. 4. a tanulók üdvözlik tanárukat. — Nem tudjuk felemelni ezt az asztalt. mert beszélni akarunk veled. — Kedden és pénteken spanyol óránk van. — Hívom Károlyt. — Éjfélkor mindig felébredek. (A 11. kulcsok. 5. Sok dolgunk van. — Húgom ma nem jöhet. — Gyorsan öltözködünk. — A tizenegyedik lecke nem lesz nehéz. — Ezeket a könyveket olvasva sok érdekes dolgot tanulunk. ha akarsz. — Nem tudok enni anélkül. — Amikor az ébresztőóra szól. veled. Holnap február másodika lesz. felébredek. Nem sok. hogy mit tegye­ nek. — (Azért) jövünk. — Nyáron gyak­ ran villámlik és mennydörög. — Az öné ez az erszény? Nem. — Hova kell mennie Ferencnek és Istvánnak? Az egyetemre kell menniök vizsgázni. az ő könyve (Györgyé) kék. — Az ön töltőtolla nem ír jól. — Adok neked egy jó tanácsot: ha rossz idő van. mert nem akarunk elkésni az iskolából. száz vagy százötven jó eigarettát fogok venni. hogy mikor menjen a városba. amikor szom­ jasak vagytok? Friss vizet iszunk. Anyám sem jöhet. uram. — Mit csináltok egész nap ? Sokat dolgozunk. és nem olvasunk. mert nincs ceruzám. — Mit csináltok (éppen)? (Éppen) írjuk a gyakorlatokat. és nem is játszanak. nem az enyém . az erszény azé az úré. hogy a jó barátokat a bajban lehet megismerni. — Nem könnyű korán felkelni. hogy néhány inget vegyek magamnak. — Egy óra előtt nem érek rá. a gyerek nem lehet fáradt. — Ha fázunk. — Barátaink a harmadik padban ülnek. 2. töltőtollak. — Mi van az ön zsebeiben? Zsebeimben ceruzák. Meg kell írnunk a fel­ adatokat. — Minden rendben van. 3. — Amikor nagyon hideg van. és későn esteledik. de két­ százat vagy háromszázat. — A lányok minden szót tudnak. — Apánk kilenc óra felé tér haza. — Péter nem tudja. nekem fogják adni a kulcsokat. — Amikor szép az idő. és meg kell tanulnunk az új szavakat.Ejercicios de repaso • Mondjuk spanyolul: 1. köszönteni fogjuk szüleinket. ha akarnak. lecke nyelvtanához) Mit fog őn csinálni holnap? Holnap el fogok menni a múzeumba. — Mindenki itt van. Az ő könyve (Ágnesé !) piros. amikor éhes vagy? Kenyeret eszem. amikor öltözködő! (gerundio)? Szüleimre gondolok. sem töltőtollam. — Nem ismerjük sem Pált. hogy beszéljünk veletek. zsebkendő és személyazonossági igazolványom van. — Nincs igazad. — Be fogok menni a városba. a másik Györgyé. október 31-én születtem. — Nem tudom. — Mielőtt el­ mennek. — Azt mondják. — Ha lesz ( = van) pénzem. — Fiam ! Miért nem sietsz? — Kié ez a pénztárca? Az enyém. hanem havazik. — Ha melegem van. bemegyünk a szobába. — Nem minden feladat nehéz. — Mit isztok. sem Jánost. — Mire gondolsz. (A 9. nem ismerem az ön húgát. — Ez a könyv négyszáz lapot tartalmaz. hogy vizet (ne) igyak. de nem akar jönni. — Itt van két könyv. lecke nyelvtanához) Mosom kezemet (többes sz. — Nem tudok írni. — Én is veszek majd cigarettát. Az egyik Ágnesé. — Biztosan eljövünk. Neki sincs igaza. maradj (quédate) otthon. hogy meg­ nézzem az új képeket. — Hányadika van ma? Február elseje. — Karcsi mélyen alszik. — Mi az első padban ülünk. levetem kabátomat. — Reggel mosakodom. — Ismeri ön a húgomat? Sajnálom. — 1924. akik vidéken élnek. — A gyerekek nem tanulnak. — Nem tudják. de nem tud mindjárt (pronto) elaludni. — Amikor az osztályba lepnek. Otthon maradhatnak. — Otthon maradhatsz. lecke nyelvtanához) Ha sietek ( = Sietve). — Mielőtt elmegyünk. Velem? Igen. (A 8. lecke nyelvtanához) Mit csinálsz. — Nem írunk. sétálni megyünk. 101 . — Az ébresztő óra hat óra után néhány perccel ébreszt fel engem. — Mennyi pénzed van? Csak nyolcvan pezetám van.

téged a él neki. . . . 102 . f) önöket 1 I En el comedor de la fábrica Es mediodía. és tárgyeset yo én tú te él (m) ő ella (f) ö usted ön me nekem te neked le neki le (la) neki le önnek me engem te téged le (lo) őt la őt le (lo) (m) önt la (f) önt nos bennünket a mí nekem.. önt a nosotros . őket a ellas nekik. engem a ti neked. donde les espera la buena comida.. mi nosotras vosotros .LECCIÓN TRECE A személyes névmások — Los pronombres personales H a n g s ú 1 y t a la n részeshat. Las máqui­ nas se paran. .... — dice Juan Varga a Antonio Nádas. őt a usted önnek. — lo veremos pronto. . . . önöket nosotros . El gran reloj de torre acaba de dar las doce. nektek. Se lavan las manos y se apresuran al comedor. vosotras ellos (ni) ők ellas (f) ők ustedes önök nos nekünk os nektek les nekik les (las) nekik les önöknek os benneteket les (los) o/cef las óTce/ les (los) (ni. nekünk. őket a ustedes önöknek. eset tárgyeset Hangsúlyos v. — ¿No sabes qué tendremos hoy de comer? — No lo sé. . su amigo y compañero de trabajo. elöljárószós részeshat. — le contesta Antonio. obreras y obreros dejan de trabajar.. — Estoy hambriento como un lobo.. titeket a vosotras a ellos nekik. minket a nosotras a vosotros . őt a ella neki.

— ¿ Te gusta la sopa. Allí ya están sentados el contramaestre del taller número tres y dos otros compañeros. — ¿Qué tal el trabajo en vuestro taller? ¿Es verdad que van a premiaros por vuestro buen trabajo? — Sí. fumando cigarrillos. los camaradas charlan aún un poquito. Para ellos pondrás los cubiertos más tarde. charlando alegremente. me gusta. los platillos para la ensalada. II Conversación — ¡Buenas noches. Juan y Antonio se sientan a la misma mesa. los platos lisos para la legumbre. Si quieres cenar pronto. platillos. las cucharas. ¿Me haces el favor •de pasarme la sal? ¡Gracias ! — No las merece. camaradas ! ¡Que os aproveche l — les dice Juan. cuchillos y tenedores. Papá y los chicos llegarán más tarde. sólo me parece algo insípida. ¿ Qué carne traerán después de la sopa? Ya lo veo : un asado de cerdo con patatas fritas. a eso de las nueve. — ¿Qué vajilla nos hace falta para la cena? — Pondrás en la mesa platos lisos. — ¡Salud. — ¡ Qué buen olor! Se me hace la boca agua. tienes que poner la mesa. En la mesa ya todo está • preparado para la comida: los cinco cubiertos para los cinco comensales. para ti y para Eva que volverá dentro de poco a casa.Mientras tanto entran en la gran sala. Confiamos en vosotros. ¿Qué tendremos de cenar? — Ya lo verás. A vosotros os daré también compota. — Sí. donde muchas obreras y obreros acaban de sentarse a las mesas. De sobremesa. ¿Cuántos cubiertos tengo que poner? — Solamente tres : para mí. quieren premiarnos porque nuestro taller es el primero en cumplir el plan anual. Por eso tendrás que poner dos compoteras y también dos cucharillas. Los comensales se sirven. Las camareras traen las soperas y las ponen en las mesas. camarada Varga ? — pregunta a Juan el cámara•da Nagy quien está sentado enfrente de él. 103 . — Lo haré con mucho gusto. pronto beberemos a vuestra salud. chiquita. No falta tampoco la ensalada. mamita mía l Estoy hambrienta como un lobo. — Es decir. Un plato hondo y una cuchara los traerás solamente para mí: comeré la «opa que nos queda de la comida. los platos hondos para la sopa. los tenedores y los cuchillos. — ¡Salud. La comida es verdaderamente muy sabrosa y abundante. Juan 1 ¡ Que te aproveche I — le responden los comensales.

— 3.III Distracción (Chiste) Un sabio muy distraído está sentado a la mesa de un restaurante y pregunta al camarero quien le sirve : — ¿Me hace el favor de decirme: es que acabo de comer o es que voy a cenar? IV Refranes Donde las dan las toman. ti. a dolgokat.) — 2. válaszol ya lo veremos pronto mindjárt meglátjuk mientras tanto közben. felszolgáló el camarero pincér la sopera levesestál servirse kiszolgálj a magát. Kölcsön kenyér visszajár. bevégez acaba de dar las doce éppen most ütötte el a tizenkettőt la máquina gép pararse megáll parar megállít.). íze van . los relojes [rélő/iészj óra el reloj de torre toronyóra la torre torony acabar befejez. I. szaktárs(nő) ¡que os aproveche! jó étvágyat! („hogy nektek használjon") aprovechar (fel)használ. előkészítve el cubierto teríték hondo mély la sopa leves } liso lapos . la comensal asztaltárs preparado. hasznára van el. szeret. vesz magának gustar ízlik . ezalatt la sala terem alegremente vidáman el (lo) mismo. la camarada elvtárs(nő). tunjk. -a előkészített. El becerro del vecino nos parece siempre una vaca. cosas. la misma ugyanaz el contramaestre műhelyfőnök el taller műhely el camarada. el reloj [réló]. mint amilyennek festik. megszáll (vhol) dejar de abbahagy vmit el lobo farkas Antonio Antal contestar felel. megáll. sze^ mélyének alakjában adjuk meg. (Szó szerint: Ahol adnak. ott el is vesznek.* No es tan fiero el león como lo pintan. la legumbre főzelék el platillo kistányér la ensalada saláta la cuchara kanál el tenedor villa la camarera pincérnő. Más portékája mindig szebbnek. kedvel preguntar kérdez (akitől: a) enfrente de (elöljárószó) -val szemközt* i-val szemben *(A közmondások magyar megfelelője : 1. Vocabulario Ettől a leckétől kezdve a szószedetben az ige jelentését az egyes szám 3. Las. 104 . tetszik. Nem olyan fekete az ördög.

tetszik algo kissé insípido ízetlen ¿me haces el favor? leszel szíves anual évi la salud egészség > confiar. confío en megbízik vkiben II. szó la carne hús szerint: nektek nektek) el asado sült la compota befőtt frito (melléknév) sült la compotera befőttes tányér el olor illat. bölcs la boca száj distraído szórakozott verdaderamente valóban. látszik. mereces) (megérde. la mamita anyuka chiquito. 105 . szag la cucharilla kiskanál. a hangsúlytalan (yagyis különösebb nyomaték nélkül használt) személyes névmásoknak külön-küiiin alakja van a részeshatározó és a tárgyesetben . Amint a lecke elején közölt táblázatból láthatjuk.meg azokat". az alakok azonban csak a 3. hogy") ¿qué tal (el trabajo)? hogy megy IV. kávéskanál se me hace la boca agua összefut a nyál III. ¿Es verdad que van a premiaros? Sí. kegy con mucho gusto nagyon szívesen pasar (ide)nyújtani el gusto kedv. pareces) tűnik. evőeszköz(ök) merecer (merezco. ¿Te gusta la sopa? Sí. ti. quieren premiarnos. premio megjutalmaz el veeino szomszéd cumplir teljesít la vecina szomszédasszony el plan terv la vaca tehén * Gramática < A/> I A személyes névmások hangsúlytalan részeshatározó esete (dativo) és tárgyesete (acusativo) ízlik neked a leves? Igen. meg akarnak jutalmazni bennünket. ízlés la sal só dentro de poco rövidesen. me gusta. la distracción szórakozottság a számbán („vízzé válik a szám") el sabio tudós. személyben térnek el. vad (a munka)? < el león oroszlán van a premiaros meg fognak jutalmazni pintar fest el becerro tinó benneteket . hogy megjutalmaznak benneteket? Igen. szükséges mel a vosotros os nektek (kiemelve. gracias) la vajilla edény(ek).hacer falta kell. fiero kegyetlen. i A hangsúlytalan névmási alakok sűrűn fordulnak elő a mindennapi társalgás nyelvében / begyakorlásukra nagy gondot kell fordítani. a más tarde később köszönetet. tényleg cl restaurante vendéglő sabroso ízletes es que (nem fordítjuk.parecer (parezco. ízlik nekem. hamarosan. no las merece szóra sem érdemes. kérem rövid időn belül („nem érdemli . Tanuljuk meg jól a követ­ kező pontban adott példasorozatot. szó szerint: de sobremesa ebéd után (asztalnál ülve) „van az. Igaz. csöppség (+ de) poner la mesa megterít el favor szívesség. -a picike. premiar.

(Dolgokat.) K. Hoy Hoy Hoy Hoy Hoy Hoy no no no no no no me dan carne. verle. C. K. nekünk húst. K. os quiere ver. ha látja őt (önt). adnak adnak adnak adnak adnak adnak nekem húst. ha látja azokat. ha lát engem. (önöket). verme. a tagadószó megelőzi a személyes névmást. látni akarja őket Carlos quiere verles. nekünk a leves. örül. ver. me te le la quiere quiere quiere quiere nekem a leves.) Viéndonos Carlos se alegra. örül. os dan carne. 56) — a ragozott ige előtt állanak. K. les dan carne. látni akarja őket. nekik (önöknek) húst. Carlos quiere verlo. nekik a leves. verte. ver. K. Les gusta la sopa. Viéndole Carlos se alegra. Carlos •Carlos Carlos Carlos quiere quiere quiere quiere ver. (Nőt. le dan carne. Carlos quiere verlas. látni akar benneteket. K. ha lát benneteket. 55. K örül. Te gusta la sopa. Viéndoos Carlos se alegra. látni akarja öt (önt). (Dolgokat. Carlos quiere veros. K örül.) Viéndolos Carlos se alegra.) K. lo quiere ver. Me gusta la sopa. = C. Viéndote Carlos se alegra. látni akar téged.) Viéndolo Carlos se alegra.) 'Carlos quiere verlos. látni akar bennünket. (Nőket. verla. ha látja őket (önöket). Viéndola Carlos se alegra. nos quiere ver. ha lát téged. Os gusta la sopa. ha látja azt. ha látja őket. neked húst. las quiere ver. ha lát bennünket. látni akarja őt (önt). K örül. b) a gerundio-han : Viéndome Carlos se alegra . C. = C. los quiere ver. K örül. nos dan carne. neked a leves. = C. = C. (Dolgot. K. örül. látni akarja azokat. K örül. = C. te dan carne. (Nőket. neki a leves. Viéndome Carlos se alegra. les quiere ver. K örül. Carlos quiere vernos. K. = = = = nem nem nem nem nem nem Károly látni akar engem. 106 . ver. ilyenkor azonban a személyes névmás a Tagozott ige előtt is állhat: quiero verte = te quiero ver szeretnélek látni. K. Viéndoles Carlos se alegra. nektek a leves. A személyes és visszaható névmás hangsúlytalan alakjait azonban az ige mögé tesszük és vele egybeírjuk : a) főnévi igenévvel kapcsolatban . Nos gusta la sopa. neki (önnek) húst. (Nőt. ha látja öt (önt).) A személyes névmások hangsúlytalan alakjai — akárcsak a visszaható névJnások (vö. K.87 A hangsúlytalan személyes névmás helye a mondatban ízlik ízlik ízlik ízlik ízlik ízlik Ma Ma Ma Ma Ma Ma C. Le gusta la sopa.) Károly örül. (Dolgot. C. nektek húst. K. Viéndolas Carlos se alegra. látni akarja azt. = C.

le escribe la carta a él (a ella). Nem akarok nélküled menni. No quiero ir sin ti. A gyakorlás kedvéért már i t t is közlünk két példasort: Ana Ana Ana Ana Ana Ana Ana Ana me escribe la carta a mí. Elöljárószó után a személyes névmás ún. Érdekes sajátossága a spanyol nyelvnek. Estamos sentados enfrente de vosotros. neki írja a levelet. Szakácsnőt keresünk. 88 A személyes névmások elöljárószós esetei. Veletek szemben ülünk. vagyis •ezeket az alakokat egyformán vonatkoztatják személyekre és tárgyakra. nektek írja a levelet.c) a felszólító mód állító alakjaiban (vö. les escribe la carta a ellos (a ellas). Nektek befőttet is adok. b) Ellos tárgyesetében les személyekre. Bízunk bennetek. Rio de Janeiro Brazíliában van. le escribe la carta a usted. önnek írja a levelet. (Nőnemű tárgyakra a la. Beszélni fogunk vele. a személyes névmások hangsúlyos részeshatározó és tárgyesete Confiamos en vosotros. hogy a személyes névmás hangsúlyos részeshatározó és tárgyesetét nem használja önmagában. las alakokkal utalunk. — A lecke elején közölt táblázatban található kettős alakokra vonatkozóan jegyezzük meg az alábbiakat: a) El tárgyesetében le személyre. — Hállase Rio de Janeiro en el Brasil. — Necesítase una tocinera. te escribe la carta a tí.: 112). neked és Éva számára. d) az irodalmi vagy régies stílusban. illetve ias alak is előfordul. nos escribe la carta a nosotros (-as). Esta carta es para nosotros. Három terítéket kell hoznod : nekem. a lecke elején lévő táblázatot). valamint a les és a los felcserélése. os escribe la carta a vosotros (-as). lo = azt.) ' c) Ella és ellas részeshatározó esetében a le. illetve a les mellett la. las alaknak ezt a használatát elítéli. bővel­ kedő használata.") Megjegyzés. El camarada Nagy está sentado enfrente de mi. A vosotros os daré también compota. d) A köznyelvben gyakori a le és a lo. Les tehát = őket. nekünk írja a levelet. Péter rólam beszél. hangsúlyos vagy elöljárószós alakjait t e l i használni (1. A Spanyol Akadémia a la. („Szükség van szakácsnőre. les escribe la carta a ustedes. önöknek írja a levelet. főleg a köznapi nyelvben. Le tehát = őt. 107 . nekik írja a levelet. hogy a leves kissé ízetlen. los tárgyakra utal. neked írja a levelet. DélAmerikában a lo. Nagy elvtárs velem szemben ül. lo tárgyra utal. para ti y para Eva. hanem a megfelelő hangsúlytalan névmással együtt (ez a személyes névmásnak ún. Ügy tűnik nekem. valamint újságok hirdetéseiben a hang­ súlytalan névmási alakokat bármely igealak mögé írhatjuk: Paréceme que la sopa está algo insípida. Tienes que poner tres cubiertos : para mí. Ez a levél nekünk szól. los alakkal szinte rendszeresen utalnak személyekre. ennek szenteljük a következő leckét). Hablaremos con él (con ella). Megjegyzések. Anna Anna Anna Anna Anna Anna Anna Anna nekem írja a levelet. További példák: Pedro habla de mi. — 1. ios = azokat.

Az ir + a -f infinitivo a közeli jövőben bekövetkező cselekvést jelöli. Los obreros acaban de sentarse A munkások az imént ültek le az a las mesas. Károly minket szeret. Károly önöket szereti. Mindjárt meglátjuk.infinitivo közvetlenül megelőző cselekvésre utal. 91 A q u e (hogy) kötőszó elhagyása kérdőszó előtt ¿No sabes qué tendremos hoy de Nem tudod. Éppen most írtam levelet testvéremnek. Carlos os quiere a vosotros (-as). az utána álló főnévi igenevet pedig jelen vagy jövő idővel fordítjuk. Károly Ont szereti. hogy mi lesz ma ebédre? comer? No sé qué hora es. Károly ennem szeret. Károly téj/ed szeret. (Rövidesen) meg fognak jutalmazni benneteket. — A magyartol eltérően a spanyolban a hangsúlyos névmási alakok az ige mögött állanak. az utána álló főnévi igenevet pedig múlt idővel fordítjuk. 90 Az i r ige különleges használata Vamos a ver. Carlos les quiere a ustedes. függő kérdésben (vagyis. Juan va a llegar pronto. az igét befejezni jelentéssel fordítjuk: Hoy acabaremos este trabajo. Károly őket szereti. Sétálni fogok egyet a városban. Carlos te quiere a ti. amikor a kérdést „hogy" kötőszós mellék­ mondat tartalmazza) a que (hogy) kötőszó a spanyolban elmarad. hogy hány óra van. Károly őt szereti. mind­ járt). Az ún. Nem tudom. Carlos le quiere a usted. Károly szeret engem (hangsúlytalan): Carlos me quiere. — Ellenben: Acabo de escribir una carta a mi hermano. Carlos le quiere a él (a olla). Pl. — Károly engem szeret (hangsúlyos): Carlos me quiere a mí. Károly titeket szeret. 108 . A ma­ gyarban ilyenkor az ir igét alkalmas határozószóval (rövidesen. Carlos nos quiere a nosotros (-as). Carlos les quiere a ellos (a ellas). a tizenkettőt. asztalokhoz. Ha az acabar után főnév következik. Jól figyeljük meg a különbségei hangsúlytalan és hangsúlyos névmást alak közt. Van a premiaros. Acabar + de -f. Ma befejezzük ezt a munkát. Mindjárt sétálni megyek.a mí. További példák: ¿Qué vas a hacer? Mit fogsz most csinálni? Voy a dar un paseo. Ezzel szemben egyszerű jövő idővel: ¿Qué harás mañana? ' Mit fogsz holnap csinálni? Daré un paseo en la ciudad. az imént szóval.Carlos me quiere. 2. éppen most. János egykettőre itt lesz. Ilyenkor az acabar igét a magyarban most. egykettőre. 89 Az a c a b a r ige különleges használata El reloj de torre acaba de dar A toronyóra (éppen) most ütötte el las doce.

— Diciéndome la verdad. ki az az úr? Nem tudom. hace de sobremesa? 2. sabes quién es aquel señor? lo sé. Egy melléknév több. — Eva no me hallará aquí. — Emerico no puede vivir sin mí. Ekkor a mellék­ név hímnemben egyezik. A pincérnők hozzák a levesestálakat és az asztalokra teszik. " A magyar tárgyas ige (látom. — ¿Cuándo quiere usted verme? 3.e me hará un gran favor. — A névmás azonban elmarad.) magában foglalja a tárgyat (ti. ismeri stb. — Hoy la camarera no me servirá legumbres. — María no me ve. Mély tányért és kanalat csak nekem hozol. Feleljünk a következő kérdésekre : ¿Cuándo se come en las fábricas? ¿Qué acaba de dar las doce? ¿Qué hacen las obreras y los obreros cuando oyen sonar las campanillas? ¿A dónde se apresuran después de lavarse las manos? ¿Cómo es la comida en la fábrica? ¿Qué vemos en el comedor? ¿Quiénes están sentados a las mesas? ¿Qué se ve en la mesa? ¿En qué plato se come la sopa? ¿En qué plato se come la legumbre o la carne? ¿Qué hacen las camareras? ¿Qué hacen los comensales? ¿Cómo es la sopa? ¿Qué pone usted en la sopa cuando está insípida? ¿Con qué palabras pide (kéri) usted la sal a su comensal? ¿Con qué come usted el asado de cerdo? ¿Qué se. Nem tudod. 93 Las y No No Ya A személyes névmás használata a tárgy kifejezésére camareras traen las soperas las ponen en las mesas. hogy mit csi­ náljak. Ugyanígy a különböző nemű főnevekre vonatkozó személyes névmás is hímnemű alakban áll. látom őt. Un plato hondo y una cuchara los traerás solamente para mí. Nem tudom. Mindjárt meglátjuk. — Juana está sentada enfrente de mí.). Ejercicios 1. — Inés piensa mucho en mí. — El profesor irá al teatro conmigo. no lo sé nem tudom). — ¿Por qué no me escriben los amigos? — Pablo quiere darme un libro. Az alábbi mondatokban a mi helyébe tegyük a személyes névmás többi alakját: Todos pueden confiar en mi. — También Paco me quiere dar un libro. ismeri őt stb. ezért a tárgyat a megfelelő személyes névmás kitételével fejezzük ki (las ponen teszik. Muchas obreras y obreros están sentados a las mesas. 109 . tudod azt. — Juan no escribe esta carta a mí. lo veremos pronto. — ¿Hay cartas para mí ? — Las muchachas hablan de mi. A spanyolban nincsen külön alanyi és tár­ gyas ragozás.m Egyeztetés különböző nemű főnevekkel Sok munkásnő és munkás öl az asztaloknál. Pep. — Los profesores me dan buenos consejos. tudod. ha a tárgyas ige után mellékmondat következik: No sé qué hacer. Az alábbi mondaipélddlcban a me helyébe tegyük a személyes névmás többi alakfát: José me escribe a menudo. különböző nemű főnévre vonatkozhat.

veo. . . — Te velem szemben ülsz. A sült burgonya is nagyon ízletes.¿Qué hace Ana? No . . Mondjuk spanyolul: Megbízhatsz bennem. Vele szemben nem ül senki. Quiero d a r .Éva és Mária most jött haza az iskolá­ ból. . hogy összefut a nyál a számban. verás. . Mit akarnak önök Máriának adni? Könyvet akarunk neki adni. . Megbízhatunk bennük? Megbízhattok bennünk.A sertéssült olyan ízletesnek látszik (nekem). — Mit hozol nekem? Levelet hozok neked. Mi hermana no puede vivir sin quiere mucho. Mi veletek szemben ülünk. — Légy szíves (¿Me haces el favor de. Szerettek bennünket? Szeretünk benneteket. . 7. Mit adtok nekünk? Könyvet adunk nektek. — Éppen most fejeztem be a szótanulást (= tanulni a szavakat). Éva nem neked írja a levelet. que quiero hablar con . algunas revistas interesantes. — Nélküled nerii me­ gyek (jövő idővel). Látja ön Pétert? Nem látóin őt. Használjuk az acabar. mint a farkas. Károly minket nem szeret. Tegyük a pontok helyébe a személyes névmás megfelelő alakját: ¿Dónde está Jorge? No . Ma otthon fogok vacsorázni. — ¿Dónde estén Luis y Garlitos? No . Nélkülünk nem akarnak menni. 6. — Ez a levél neked szól (= számodra van). Rólunk beszéltek? Rólatok beszélünk. Látni akarjuk őt. és mindjárt megírom a feladatot. ő t senki sem fogja meghívni. Min­ denki szereti őket (férfiakat. . sé. . hogy a leves ízetlen. nyújtsd ide a sót. has de decir. Mit fogunk szüleinknek adni? Könyveket fogunk nekik adni. Mit fogtok most csinálni? Most sétálni megyünk. Este nyolc órakor újból (olyan) éhes leszek. Társaim már az asztalnál ülnek. Látsz bennünket? Látlak benneteket. . Ez a leve­ lezőlap nekem szól. . 8. Fordítsuk le spanyolra: Éppen most szólt a csengő. hogy mi lesz vacsorára. Látják önök Ágnest? Nem látjuk őt.mondom nekik. Ezek a levelek nekünk szólnak. Mit hozol Évának? Levelet hozok neki. Neki nem fogunk könyveket adni. . Nélkülem nem megy. . Menjünk ebédelni! Abbahagyom a munkát. . .válaszolnak nekem. — Mit ads. nőket). . . — Szeretsz? Szeretlek.. has de decir . . muchas cosas. — Éva és Mária most fog ebédelni. 6. verá». 110* . . Guando . . Jó étvágyat! . que quiero hablar con . . . a gép meg­ állt (está parada). Még nem tudom. Cuando .Apám éppen most fejezte be a levelet (írni). . Ez a sürgöny nekik szól. . Sé sólo que mí hermana irá con . — ¿Por qué no viene» a verme? Tengo que decir . Megmosom a kezemet. ül. Mit hozol a gyerekeknek? Néhány játé­ kot hozok nekik. Nélkülük nem tehetünk semmit. al cine. az ir igét a következő mondatokban: Éppen most ütötte az óra az ötöt. Nem bízhattok meg benne. . Nélküle nem teszek semmit. — Kérem. Nélkületek nem akarunk menni.4. veo. — Jó ma a leves? ízlik nektek? — János azt mondja.?).. Mondjuk spanyolul: Látsz engem? Látlak.. — A tanár a könyvet nekem adja. . Mit akar ön Pálnak adni? Könyvet akarok neki adni. Róla beszélünk és nem róluk.Jó étvágyat! . Köszönöm. Nekünk nem fognak levest adni. és az étkezőbe sietek.z nekem? Köny­ vet adok neked. . — Rólam beszélsz? Rólad beszélek.. . .

A Paco le quiero comprar unos pañuelos. prefiere estar en casa leyenda una novela o dar un paseo por el parque o hasta en la isla de Margarita. tantas cosas ! A ti te compraré un tejido para un traje nuevo : — lo necesitas mucho. — jClaro! — De todas formas. A ti te compraré un tejido. por el contrario. A Juan le aburre ir de compras. quien. ¿Qué te parece a ti este modelo nuevo? A mí me gusta mucho. tarde o temprano. — Pues. Jánost untatja a vásárlás. y a las muchachas les compraré algunas prendas de ropa interior. A José tengo que comprarle una corbata. — jOtra vez! jAcabas de comprarte un vestido de color marrón! Tú misma estás diciendo que ya tienes bastantes vestidos. Neked szövetet fogok vásárolni. le gusta mucho andar por la calle. . A decir verdad. Los Varga irán de compras Mañana por la mañana Juan Varga estará libre porque trabajará en el turno de la tarde. — ¿No comprarás nada para ti? — Por supuesto también a mí me hacen falta algunas cosas. Neked hogy tetszik ez az új modelll Nekem nagyon tetszik. cuando está libre. mirar los magníficos escaparates de las tiendas y entrar en los grandes almacenes pasando de una sección a otra.. Ana. A Paco le quiero comprar unos pañuelos y calcetines. A Ana tampoco le falta el dinero porque es un ama de casa muy económica : hasta tiene dinero en la caja de ahorros. al fin y al cabo.LECCIÓN CATORCE A személyes névmás bővelkedő használata El propósito de Ana no le gusta mucho a Juan. Añna terve nem nagyon tetszik Jánosnak. . necesito un vestido nuevo . 111 l . el propósito de Ana no le gusta mucho a Juan. su mujer lo sabe y quiere utilizar este día para ir de compras con su marido. • |Ah. ¿qué quieres comprar mañana en la ciudad? — pregunta Juan a su mujer. A Ana. Ferinek néhány zsebkendőt akarok venni. A Juan le aburre ir de compras.

usted todo. Mientras tanío voy a comprarme unos pitillos en aquel estanco. A mí me gusta. me quedo con ésta. — ¿Cuánto cuesta? -r Ochenta y seis florines. querido. . señora? — Un jabón de olor. par^ la tarde. A mí me conviene. podremos marcharnos de casa mañana por la mañana a las nueve. señora 1 — ¡Buenos días ! -~ ¿Que desea usted. Espero que también a ti te gustará ver los escaparates de las tiendas y de los almacenes. señora. por ejemplo. (En la perfumería) i. ¿Cuándo iremos de compras? — Todo depende de ti mismo. Juan? — A mí me parece que primeramente tenemos que mirar los escaparates en el centro de la ciudad. un jabón de afeitar para mi marido y un frasquito de agua de Colonia. — De acuerdo. ¿Qué más desea usted? — ¿Me hace el favor de enseñarme unas polveras? Me hace falta también una borla para polvos. Si te conviene. La atención mía la llaman los artículos de moda. ver los libros nuevos en los escaparates de las librerías. ahora me hace falta un vestido color1 gris. ' — Aquí tiene.¡Buenos días. querido. * — ¿Qué le parece a usted esta polvera? Es de buen gusto y no muy cara. — Tienes razón.— Mira. — [Siempre la misma historia I Pues bien. no me entiendo en indumentaria femenina. ante todo los vestidos y los abrigos. — 112 . — Depende todo de las tiendas mismas. < Pues bien. — Ya sé que eres un verdadero ratón de biblioteca. — ¿Me haces el favor de esperar un ratito aquí mientras compro algunos artículos en aquella perfumería? > ( — Con mucho gusto. ¿Qué te parece a ti este modelo nuevo que ves aquí en este escaparate? ¿A ti te gusta? — A decir verdad. igual que ésta. a mí me da lo mísmd. no tengo inconveniente. II Conversación — ¿Por dónde comenzamos.

Vocabulario el propósito terv. no hay que mirarle el diente. gazdasági la caja de ahorros takarékpénztár la caja pénztár. (be)jár la sección osztály (áruházban) económico takarékos. látod la historia história. IV Refranes A caballo regalado. inkább akar el parque park la isla sziget por el contrario viszont.III El favor (Chiste) ¿Quiere usted hacerme un favor? ¿Cuál? Cambiarme este duro. A rossz szokást ki kell irtani. zálog la ropa interior alsó fehérnemű la ropa ruha (ropa blanca fehérnemű) interior belső por supuesto természetesen ¡claro! hát persze! de todas formas mindenesetre la forma alak tarde o temprano előbb vagy utóbb el vestido ruha ¡otra vez! már megint! de color marrón gesztenyeszínű. terhére van (akinek: tárgyeset) ir de compras bevásárol la compra vétel. este duro es falso! Pues. drap tú mismo (-a) te magad color gris szürke színű lo ves de hát. raktár pasar átmegy. csúcs ¡ah! ó! el traje öltöny el calcetín zokni la prenda ruhadarab. történelem a mí me da lo mismo nekem mindegy *(A közmondások értelme: 1. megtakarított pénz al fin y al cabo végeredményben el cabo vég. ellenben magnífico pompás el escaparate kirakat la tienda üzlet. precisamente ahí está el favor. Ajándék lónak ne nézd a íogáti — 2. preferimos) jobban szeret. szándék aburrir untat. sorrend utilizar fel-. történet. bevásárlás el tejido szövet nada semmi(t) el modelo minta. modell I. mañana por la mañana holnap reggel holnap délelőtt el turno műszak. kassza el ahorro takarékosság.) • Spanyol nyelvkönyv — 5614 113 . kihasznál preferir (prefiero. bolt el almacén áruház. ¡ Hombre.* A la mala costumbre quebrarle la pierna.

nem meg­ felelő II. Esto a ti te conviene. „jó ember" el hombre ember. • Ferinek néhány zsebkendőt akarok venni. comenzar por vmin v. éppen IV. A személyes névmás hangsúlyos részeshatározó vagy tárgy esete ritkán fordul elő önmagában: a legtöbb esetben a hangsúlytalan névmási alak is kíséri. vmivel kezd a mi me parece nekem az a vélemé­ nyem primeramente először (is) de las tiendas mismas maguktól a kirakatoktól la librería könyvkereskedés verdadero valódi.depender függ de ti mismo tőled. elmegy de acuerdo rendben van no tengo inconveniente részemről nincs akadálya inconveniente alkalmatlan. egyforma caro drága ¿Cuánto euesta? mennyibe kerül? me quedo con ésto (con ésta) ennél maradok III. A lányoknak alsó fehérneműt fogok venni. Nekem a könyvek tetszenek. el caballo ló regalado ajándékozott regalar ajándékoz la costumbre szokás la pierna lábszár Gramática 94 A személyes névmások bővelkedő használata A Paco le quiero comprar unos pañuelos. A mí me gustan los libros. 114* Nekem ez megfelel. Ezt nevezzük a névmás bővelkedő használatának. (be)cserél el duro spanyol pénzegység (5 pezeiu) ¡hombre! de hiszen. Neked ez megfelel. Jól gyakoroljuk be tehát az alábbi mondatpéldákat: Esto a mí me conviene. . ¿quiere usted hacerme un favor? tenne nekem egy szívességet? cambiar (be)vált. férfi falso hamis precisamente pontosan. magadtól convenir (conviene) megfelel marcharse elindul. A las muchachas les compraré unas prendas de ropa interior. hogy kiemelt — részeshatározó vagy tárgyesetben álló — főnév vagy névmás mellett a hangsúlytalan névmás meg­ felelő alakját is kiteszi. igazi ' el ratón de biblioteca könyvmoly el ratón egér la biblioteca könyvtár la atención figyelem la moda divat ante todo mindenekelőtt. A spanyol nyelv egyik sajátossága. elsősorban el abrigo felöltő. (téli)kabát entenderse (me entiendo) ért vmihez (amihez: en) la indumentaria femenina női ruházat un ratito egy egész kis ideig la perfumería illatszerbolt el estanco dohánybolt ¿qué lo gusta a uKted? mi tetszik? un jubón de olor pipereszappan un jabón de afeitar borotvaszappan cl frasquíto kis uve# cl agua de Colonia kölnivíz ¿qué más desea usted? mit óhajt egyebet? enseñar mutat la polvera púderszelence la borla para polvos púderpamacs la borla pamacs los polvos púder igual ugyanolyan.

/ A usted no le (la) quiere nadie. También a las obreras las premiarán. önöknek ez megfelel. 1 ella no la quiere nadie. A mi marido le compraré una corbata nueva. amikor az usted. vosotros (-as) no os quiere nadie. őt senki sem szereti. Téged senki sem szeret. (Kiemelve. ustedes nem is nyomatékos : ÍA> conozco a usted. Téged senki sem szeret. A ellos no les quiere nadie.Ez nekem felel meg. A munkásoknak több pénzt fognak adni. nosotros nos conviene nosotras nos conviene vosotros os conviene vosotras os conviene ellos les conviene ellas les conviene usted le conviene ustedes les conviene. :} :} •} mí no me quiere nadie. b) Az udvarias megszólításban a hangsúlytalan személyes névmási alakot bővelkedően akkor is ki szoktuk tenni. Nektek ez megfelel. Nekik ez megfelel. él no le quiere nadie. Nekünk ez megfelel. Példák főnévvel kapcsolatos bővelkedő használatra. Minket senki sem szeret. El vestido nuevo le gusta a Inés. ti no te quiere nadie. önt senki sem szereti. A Inés la quieren todos. Todos la quieren a Inés. J nosotros (-as) no nos quiere nadie. önnek ez megfelel.) Mutálni fogok önöknek néhány új cikkel. Los libros me gustan a mí. Ismerem önt. A mi marido le quiero mucho. Titeket senki sem szeret. (önt ismerem. 1. ella le conviene. A könyvek nekem tetszenek. A ustedes no les quiere nadie. 115 . A Inés le gusta el vestido nuevo. a) A fent ismertetett mondat-típusokat más szórenddel is mondhatjuk: . } Neki ez megfelel. A los obreros les darán más dinero. A munkásnőket is meg fogják jutalmazni. Nadie te quiere a ti.) Le* enseñaré a iiHledes unos artículos nuevo». A ellas no las quiere nadie. őket senki sem szereti. Megjegyzések. Ágnest mindenki szereti. önöket senki sem szereti. A los obreros les premiarán. Ágnesnek tetszik az új ruha. Az új ruha tetszik Ágnesnek.Esto Esto Esto Esto Esto Esto Esto Esto Esto Esto A A A A A A a a a a a a a a a a él le conviene. Engem senki sem szeret. Esto me conviene a mí. 8* Férjemnek új nyakkendőt fogok venni. A usted lo conozco. A munkásokat meg fogják jutalmazni. Férjemet nagyon szeretem. Mindenki szereti Ágnest.

Magának ön semmit sem vesz? Maguknak önök semmit sem vesznek? Gyakorló példák a visszaható névmások bővelkedő használatára mí no me compro nada. További példák: Luis siempre habla de sí. Magadnak semmit sem veszel. és csakis elöljárószók után állhatnak. A sí no se compran nada. hanem félreértésre is adhat okot: Le conozco. — mondja magában Lajos. te. A vosotros (-as) no os compráis nada. Enseñaré a ustedes unos artículos nuevos. nosotros (-as) no nos compra­ mos nada. Magatoknak semmit sem vesztek. Maguknak semmit sem vesznek. Magunknak semmit sem veszünk. Lajos mindig sajátmagáról beszél. Mutatni fogok nekik (v. — Ismerem őt (v. os. ti no te compras nada. (Vö. se. A visszaható névmások hangsúlytalan alakjait már ismerjük: me. A személyes névmások mintájára kiemelt részeshatározó és tárgyesetben a visszaható névmásokat is bővelkedően használják. Magamnak semmit sem veszek.: 55). hogy nem udvarias. Magának semmit sem vesz. — Les enseñaré unos artículos.: Luis habla siempre de él. ha a hangsúlytalan névmást alakot elhagyjuk: Conozco a usted. személy kivételével — azonosak a személyes névmás hangsúlyos alakjaival. A visszaható névmás hangsúlyos alakjai a részeshatározó és a tárgyesetben : a mi a ti a sí > a nosotros (-as) a vosotros (-as) a sí magamnak magadnak magának magunknak magatoknak maguknak magamat magadat magát magunkat magatokat magukat Mint látjuk. sí no se compra nada. önöknek) néhány cikket. nos. ¿A sí no se compra usted nada? ¿A sí no se compran ustedes nada? 116 A A A A . bár nem spanyolos. (Lajos mindig róla (egy harmadik személyről) beszél. ismerem Önt). a visszaható névmás hangsúlyos alakjai — az egyes és többes szám 3. Magamnak néhány zoknit veszek.) írni fogok neki. se (vö.) Le escribiré. — Az usted. 95_ A visszaható névmások bővelkedő használata A mí me compraré unos calcetines.Nem hiba. ustedes elhagyása viszont nemcsak. — dice Luis para sí.

minket. . . Magunkat látjuk a fényképen. . .Me veo a mí en la fotografía. magát. Magát látja a fényképen. Se ve usted a sí en la fotografía. magamat neked. a él \ la . önmagukat látják önök a fényképen. a ella / Magyar jelentése nekem. . magamnak. a usted le . . változat me . maguknak. a ti . . . a él 1 . . . a nosotros \ nos . . a vosotras / les . a ustedes 117 . . Os veis a vosotros (-as) en la fotografía. . önöket le . . . . magunknak. . . . . magukat . . a vosotros \ os . . . . . titeket. a ella / se . Te ves a ti en la fotografía. . Magukat látják a fényképen. a ellas f les . a usted / les . a sí nos . . magadnak. magadat neki őt magának. . . magunkat nektek. a usted " l la . . változat a mí me a ti te a él le a ella le a él le a ella la a sí se a nosotros nos a nosotras nos a vosotros os a vosotras os a ellos les a ellas les a ellos les a ellas (as a usted le a usted le a usted la a usted les 2. . a mí te le le . engem . A bővelkedően használt (kettős) személyes és visszaható névmási alakok táblázata : 1. Se ven ustedes a sí en la fotografía. a ellos \ les . Nos vemos a nosotros (-as) en la fotografía. Magamat látom a fényképen. Se ven a sí en la fotografía. a ellas / le . . . . . téged. Se ve a sí en la fotografía. a ellos 1 las . Magadat látod a fényképen. magatoknak. a nosotras / os . nekünk. . magatokat nekik őket önnek önt önöknek. Magatokat látjátok a fényképen. . . önmagát látja ön a fényképen. .

ál mismo tiempo ugyanakkor Ejercicios 1. profesora. Én maflám akarom látni (azt). A személyes és visszaható névmást nyomatékossá tehetjük az utána tett mismo. los mismos. ir de compras? ¿Qué se necesita tener cuando se quiere ir de compras? ¿Dónde tiene usted sus ahorros? ¿Qué ve 118 . Tú misma lo dices. Hablaré con los mismos alumnos. A si misma no se comprará nada. Te mayad mondod. Todo depende de vosotros mismos. A mismo szóról jegyezzük meg még az alábbiakat: a) változatlan alakja határozószókat és névelő nélküli főneveket tesz nyo­ matékosabbá : hoy mismo ahora mismo allí mismo en España mismo még ma most mindjárt ott helyben magában Spanyolországban (még Spanyolországban is) viszont névelővel álló főnévvel egyeztetni kell: en la España misma. mismas (maga. mismos. misma. la misma.97 A m i s m o használata Yo mismo quiero verlo. Ugyanazt a ruhát fogom magamnak ' megvenni. b) a névelővel ellátott és főnevével egyeztetett alakja ( = el mismo. por lo general. Magának semmit sem fog venni. maguk) nemben és számban egyeztetett alakjával. Feleljünk a következő kérdésekre: ¿Por qué Juan Varga estará libre mañana por la mañana? ¿Qué quiere hacer Ana. las mismas) „ugyanaz". Neked ugyanazok a dolgok tetszenek. . c) Főneve mögé téve. is (sem)" jelentéssel bír és a főnév előtt áll: Me compraré el mismo vestido. „még m a g a . a névelős és egyeztetett mismo jelentése: „maga « illetve a magyarban más megfelelő fordulattal is fordítható : Mi tía es la bondad misma. Nekem mindegy. . (A mí) me da lo mismo. Magukkal a tanulókkal fogok beszélni. d) Jegyezzük meg az alábbi kifejezéseket: Lo mismo da. Egyre megy. Al comienzo mismo de la primavera. la mujer de Juan en este día? ¿A Juan le gusta mucho él propósito de Ana? ¿Por qué no? ¿Qué prefiere hacer cuando está libre? ¿También a usted le aburre ir de compras? ¿A quiénes les gusta. Mindjárt tavasz elején. Nagynéném maga a (megtestesült) jóság. Minden maflátoktól függ. A ti te gustan las mismas cosas. Esta palabra no la sabe la misma Ezt a szót maga a tanárnő sem tudja.

A vosotras . El cuarto nuevo . No . — Önöknek meg fogják mutatni az új szöveteket. A sí no . — Magamnak ugyanazt a könyvet fogom megvenni. . — Jánosnak ott helyben meg kell írnia a levelet. Este tejido . — Nem látod magadat a fényképen. Fordítsuk le spanyolra: Holnap délelőtt szabad leszek. ahol kell) : Nekem nem tetszik ez a terv. — Nem akar venni magának új szövetet. . — Ugyanakkor füzeteket is fogok venni magamnak. Ma délután három óra után bemegyünk majd a városba. gusta a ti. . quiero mucho. — Mindjárt az óra elején beszélni fogunk a tanár úrral. — Róluk magukról beszélünk. Mondjuk spanyolul (a mismo gyakorlására) : Még ma vizsgáznod kell. . . 5. — Mi tetszik. . . — Vele magával kell beszélnem (m és / ) . enseñarán vestidos hermosos. Nekem az tetszik. — Neked nem hiányzik a pénz. Hát jó. Mennyibe kerül? Nem drága. . — Önnek nem fognak leveleket írni. — Ő maga (m és f) mondja ezt. — Miért untat téged a vásárlás? — Neki (m és f) semmit sem fogunk venni. mert az éjjeli műszakban fogok dolgozni. . — Apám engem hív. — Ezt a szót magában Spanyolországban sem értik. llaman a ti. — Titeket nem akarnak látni szüleink.nyakkendők? — Nekik nem adnak húst. — Minket szeretnek tanáraink. Be fogok menni a nagy áruházba is. 3. aconsejo esperar un rato. . quieren todos. . . darán otros cuadernos. — Téged ki hív? — Őt (m és f) a tanár hívja. . Vásá­ rolni megyek majd a városba. A ellas . — Már holnap beszélnem kell vele. . Esta carne . . . * U9 . . — Nekik is mindegy. Be kell mennem egy illat­ szertárba. A Luis no . Mondjuk spanyolul (a bővelkedő névmásokat használva. . parece bueno a Pablo. — . mutasson nekem néhány zsebkendőt. — Mikor megyünk bevásárolni ? Még ma. A nuestras hermanas . A mí no . . uram? Legyen szíves. . . . A ustedes . . compra nada. llaman. Én magam jobban szeretem a Váci utcai üzleteket. — Anyánk a megtestesült jóság. (Hogyan) tetszik önnek ez a zsebkendő? Ez nem tetszik nekem. . daré a usted esta medicina. También a vosotros . . — Őket (m és f) nem látjuk a szobában. — Egyre megy. . A Margarita . llaman. csak 12 forintba kerül. Nekem nem mondják meg az igazat. Miért nem megyünk a nagy áruházba? Ott is ugyanazokat a cikkeket árulják. Sok mindent kell vennem. — Nem látom magamat a tükörben. A feleségemnek púdert és kölnit fogok venni. Magamnak egy borotvaszappant kell vennem. — Magadnak új nyakken­ dőt veszel. . — Nem veszek magamnak semmit. — Nekünk mindegy. . . — Én magam (m és f) nem ismerem őt. Tegyük a pontok helyébe a megfelelő névmás bővelkedő alakját: A mí . . — Nekünk alsó fehérneműt akarnak venni szüleink. ennél maradok. escribirán muchas cartas. veo aquí. . gusta esta sopa. és megnézzük az üzletek kirakatait. 4. . — Nektek (hogy) tetszenek ezek a. conviene a nosotros. A ellos .usted en los escaparates de las tiendas? ¿Qué hace usted en los grandes almacenes? ¿Qué se comprará usted? ¿De qué color es el traje de usted? ¿Qué se vende en una perfumería? ¿Qué artículos puede comprar usted en un gran almacén? 2. . — Saját magának (m és f) nem vesz semmit.

LECCIÓN QUINCE Névmási alakok találkozása Este tejido me lo compro. querida? — pregunta Juan a su mujer. ¿por qué? ¿A qué gastar el dinero? te lo pregunto. En el gran almacén Después de mirar los lujosos escaparates de las tiendas de la Calle Váci. yo no llevo tanto dinero encima para comprármelo. Az új szöveteket meg tudja mutatni nekünk? Meg fogom mutatni önöknek. Meg akarom venni magamnak. — ¿Por qué me lo preguntas si tú mismo lo sabes? Tenemos aún que comprarte un tejido para un traje nuevo. ¡Qué alegría observar a los clientes que se compran toda clase de géneros! j Y ver con qué paciencia atienden a los clientes los dependientes del almacén! — ¿Qué vamos a comprarnos aquí. te lo digo clara y distintamente. 120** . ¡te lo confieso I Hay que economizar. Juan y Ana entran en el gran almacén que se halla en la Calle de Luis Kossuth. ¿Tú no te lo compras? ¿No quieres comprártelo? Él se lo comprará. Voy a enseñárselos a ustedes. por añadidura. — Pero. Máris mutatom önöknek. Quiero comprármelo. Te nem veszed meg magadnak? Nem akarod megvenni magadnak? ő majd megveszi magának. Aquí hay gran animación a todas horas del día. ¿Los tejidos nuevos. Un tejido cuesta un dineral y. puede enseñárnoslos? Se los enseñaré a ustedes. Ezt a szövetet megveszem magamnak. El matrimonio Varga va de una sección a otra mirando atentamente los géneros tan diversos que cubren los mostradores.

de bisutería. ¿Qué les parece a ustedes éste? — Éste sí que me gusta mucho. ¿qué precio tiene? — Debo advertírselo a ustedes. — Pero si lo compra usted. Puedo recomendárselo. — No está mal. Ana y Juan llegan por último. el matrimonio Varga visita aún las. — Tenga la bondad de decirnos dónde está la sección de tejidos. Poco contento con esto. Después de mirar todo atenta y detalladamente. pero es demasiado claro. III Compra ventajosa Un hombre pobre posee un lorito. Allá al fondo está. es un poco caro. — Con mucho gusto. secciones de calzado. No los venden en otro sitio. Pero. — Acabamos de recibir también tejidos de lana extranjeros. de perfumería. de artículos para deporte. Cuatrocientos ochenta florines metro. tengo que decírselo seriamente.¡ Qué se le va a hacer! ¡Sea! ¿Sabes dónde se halla la sección — de tejidos? — No lo sé. . de papel y objetos de escritorio. — Bueno.— ¡Pero si el tejido te lo compro con mis ahorros ! Será mi regalopara tu cumpleaños. cansados.responde el jefe de sección cortésmente. ¿Qué les parece a ustedes éste? Es bueno y no demasiado caro. Tengan la bondad de pasar por la caja. — Aquí tienen ustedes la factura. Allí a la derecha hallarán ustedes la sección que buscan. — ¿Puede usted enseñárnoslos? — Con mucho gusto. 121 . Le enseña a hablar. no se les presentará a ustedes otra ocasión de comprar tejidos tan magníficos. el hombre coge la jaula y va al mercado para vender el pájaro. de cristalería. Antes de subir al segundo piso. Voy a enseñárselos a ustedes enseguida. — ¡Cielos ! Para nosotros es demasiado caro. tiene traje para toda la vida. Preferimos algo más oscuro. — ¿Me hacen el favor de pasar por aquí? Tenemos toda clase de tejidos y muy baratos. II * Conversación i (En la sección de tejidos) — ¿Qué desean'ustedes? — Quiero comprar/ a mi marido un tejido a rayas. Voy a preguntárselo. ¡qué se le va a hacer! Me quedo con él. — ¿Cuántos metros corto? • — Tres y veinte. pero veo allí al jefe de la sección de ropa blanca. para uso diario. — Deben tomar el ascensor hasta el segundo piso. pero el lora tiene mala memoria y no aprende más que estas tres palabras: — Sin duda alguna. al lado de la sección de confecciones. a la sección de tejidos. •>. Además.

lujoso fényűző ia animación élénkség. felül. rajta confesar (confieso. se dirige al lorito y le dice : — ¡Responde. világos . se enoja de la compra.. akivel: tárgy eset) el dependiente alkalmazott. Vocabulario I. házasság atentamente figyelmesen cl genero nem. confesamos) bevall economizar takarékoskodik clara y distintamente világosan és érthetően distinto érthető. atender kiszolgál vkit. kiszolgáló el sentido értelem gastar költ (pénzt) el dineral hatalmas pénzösszeg por añadidura tetejébe. Os digo que vale mucho más. iroda artículos para deporte sportcikkek el deporte sport la cristalería üvegáru atenta y detalladamente figyelmesen és részletesen detallado részletes por último utoljára. forgalom . Se pone al lado de la jaula y dice : — ¡Qué tonto fui de tirar tanto dinero 1 — ¡Sin duda alguna 1 — exclama el pájaro . pajarito ! ¿Vales tú veinte duros? — ¡Sin duda alguna I — responde el loro. y por esta vez el lorito tiene razón. cikk diverso különböző. mellé las confecciones készruha subir felmegy.— ¿Quién me compra mi Ionio? . ékszeráru objetos de escritorio írószerek el escritorio íróasztal. különböző. hoz. szokás diario mindennapi. sáv. amikor látja az ember. se extraña del precio tan elevado . különféle el mostrador boltasztal la alegría öröm observar megfigyel cl cliente vevő toda clase de mindenféle y ver hát még. mindennapos pasar por aquí idejön barato olcsó recomendar ajánl no está mal nem rossz más oscuro sötétebb oscuro sötét la lana gyapjú . vonal para uso diario mindennapos haszná­ latra. végül cansados fáradtan II. lift busear keres al lado de mellett. törődik vkivel (akit v. ¿Quién me lo compra? Un señor que le oye gritar. fajta. különálló pero si de hiszen el regalo ajándék el cumpleaños születésnap j «¡MI ! ánT legyen ! 122 ¡qué se le va a hacer! mit lehet itt tenni 1 tenga la bondad de legyen olyan jó cortésmente udvariasan tomar el ascensor beszáll a felvonóba el ascensor felvonó. visz encima fent. lábbeli la bisutería díszáru. Le gusta tanto la respuesta del pájaro que se lo compra. Pero ¿qué le ocurre allí ? A cada pregunta que le hace recibe la misma contestación.R r ¡ L a # _ L o v c m ] o c n v c i n t e duros. lelkesedés cl matrimonio házaspár . AÍfin. felszáll el calzado cipő. ráadásul ' la añadidura hozzáfűzés. strapára el uso használat.. Paga los veinte duros por el loro y se lo lleva a su casa. a rayas csíkos la raya csík. ráadás llevar encima magánál hord llevar hord.

levág la factura számla tengan la bondad de legyenek szívesek pasar por la eaja odamegy a kasszához allá ott. te lo recomienda. rögtön este sí que me gusta ez igen. Ezt a szövetet a kiszolgáló ajánlja nekem. személyű részeshatározó alak (le. ez tetszik nekem el precio ár. ¿Por qué me lo preguntas? Te lo confieso. van neki el loro. ajánlja neki (nekik). en seguida azonnal. emlékező tehetség sin duda alguna kétségtelenül alguno valamely. se lo recomienda. oktat (amire: a) la memoria emlékezet. Nincs pénzem. a 3. kiabál lo vendo en veinte duros 20' duróért adom el extrañarse csodálkozik (amin : de) elevado magas dirigirse fordul vkihez (akihez: a) responde felelj 1 la respuesta felelet. mélység ü l . Ugyanabban a mondatban a személyes vagy visszaható névmás hangsúlytalan részeshatározó és tárgyesete egyszerre fordulhat elő. Puedo recomendárselos. bír. Ajánlhatom (azokat) önnek (önöknek). Meg tudja mutatni nekünk az új szöveteket? Máris mutatom önöknek. el-. fog la jaula kalitka. néhány coger vesz. 123 . No tengo dinero para comprármelos. ketrec gritar kiált. válasz ocurrir történik (akivel: a) la contestación felelet. ¿Los tejidos nuevos puede usted enseñárnoslos? Voy a enseñárselos. kikiált por esta vez ezúttal Gramática 98 Hangsúlytalan névmási alakok találkozása Miért kérdezed (ezt) tőlem? Bevallom (azt) neked. mutatkozik el sitio hely cortar vág. ajánlja neked. Figyeljük meg az alábbi példasorozatot: Este tejido el dependiente me lo recomienda. les) helyett pedig mindig se áll. felhívja figyelmét metro métere . Ilyenkor a részeshatározó eset mindenkor megelőzi a tárgyesetet. el lorito papagáj enseñar tanít. oda al fondo a végében el fondo fenék. el metro méter ¡cielos! szent ég! la vida élet seriamente komolyan serio komoly presentarse adódik.extranjero külföldi enseguida. ostoba fui voltam tirar dob exclamar [észklámár] felkiált. hogy megvegyem magamnak (azokat). kínálkozik. ventajoso előnyös pobre szegény poseer birtokol. válaszenojarse bosszankodik (ami miatt: de) ponerse odaáll tonto buta. érték advertir figyelmeztet.

— 1. meg kell nekünk mondaniok. nosotros no se los damos.nos lo recomienda. meg kell neked mondanom. ella no os los da. meg fogja venni marjának. comprará (a usted). önöknek. Ajánlom Ajánlom Ajánlom Ajánlom neki. se lo recomienda (a usted. ajánlja önnek (önöknek). önnek. Diciéndomela me haces un favor. — Ha a se jelentése félreérthető. meg kell nektek mondania. nekik. önök­ nek) mondanunk. mi nem adjuk neki (nekik. tengo que decírtela. comprará. comprarán. A fenti jelentéseken kívül a se általános alany is lehet (vö. ellos (a ellas). önök meg fogják venni maguknak. meg fogod venni magadnak. os lo recomienda. compraremos. ustedes. 2. Ezt az inget meg fogom venni magamnak. meg fogjátok venni magatoknak. ő nem adja nektek. Megjegyzések. önöknek. tenemos que decírsela. ők nem adják nekünk. 124 Mit lehet itt tenni! Az áruházban szép szöveteket fognak mutatni nekünk. mint pl. hogy a se sokfélét jelenthet: neki. tiene que decírosla. comprarán (a ustedes). ön meg fogja venni magának. meg kell neki (nekik. nekik. . ajánlja nekünk. Ha megmondod nekem (azt). önnek. ellos no nos los dan. a ustedes). Esta camisa me te se nos os se se se la la la la la la la la compraré. comprarás. a következő mondatokban: ¡Qué se le va a hacer I En el almacén se nos enseñará tejidos hermosos. Estos lápices él no me los da. körülírást alkalmazhatunk: Se Se Se Se lo lo lo lo recomiendo recomiendo recomiendo recomiendo a a a a él (a ella). Az igazat meg kell nekem mondania. usted. La verdad tiene que decírmela. szíves­ séget teszel nekem. önöknek). yo no te los doy. compraréis. Ezeket a ceruzákat ő nem adja nekem. A fenti mondatpéldákból is láthatjuk. meg fogjuk venni magunknak. önnek.: 57). ajánlja nektek. tienen que decírnosla. én nem adom neked. önnek. meg fogják venni maguknak.

A szövetosztály olt jobbra van. Világosan és érthetően mondom neked. akkoriban nunca. azokat neked (magadnak) őt. azt. inkább hoy ma después később. messzire b) időhatározószók (adverbios de tiempo). őket. aquí itt. őket. oda (nálad. nekik. aún még anoche tegnap este. túlságosan határozószó előtt) apenas alig 125 . tegnap éjjel c) módhatározószók (adverbios de modo). őket. muy nagyon (melléknév és demasiado túlsókat. azután ayer tegnap ya már anteayer tegnapelőtt todavía. azokat nekünk (magunknak) őt. azt. A határozószó lehet valódi (adverbio primitivo) és melléknévből képzett (adverbio derivado). őket. hozzád) dentro bent (adentro be) de ahí onnan (tőled) fuera. ahora most siempre mindig eutonces akkor. azt. ki allí. a la derecha. azokat Infinitivo-wál. maguk­ nak) őt. diciéndotelo stb. a távolban. mint pl. azokat neki (magának. őket. mint pl. mint pl. (vö. azt. A főnök udvariasan beszél velünk. El jefe habla cortésmente con nosotros.99 me le te le Az együtt előforduló hangsúlytalan névmási alakok táblázata me (a te la me lo te lo me les te me las me los les te las te los nos le os se le le nos la os se la la nos lo os se lo lo nos les nos las nos los os se les os les se las os las se los los nekem (magamnak) őt. le de aquí innen arriba fent. afuera kint. jamás soha(sem) antes előbb. oda cerca a közelben de allí onnan lejos távol. 1. azokat nektek (magatoknak) őt. Te lo digo clara y distintamente. allá ott. fel ahí ott. 100 A határozószó — £1 adverbio La sección de tejidos se halla allí. azt.: 87) ezeket az alakokat hátravetjük és egybeírjuk : decírmelo. A valódi határozószók közül a legfontosabbak: a) a helyhatározószók (adverbios de lugar). gerundio-yal stb. ide abajo lent.

Nem látok világosan. A -mente képzőnek önálló hangsúlya van. gyorsan poco a poeo lassanként. 103 Rendhagyó képzésű határozószók Debes responder bien. -ido végű) melléknév. akkor a képző a nőnemű alakhoz járul. Miramos todo atenta y detalladamente. úgy casi majdnem despacio lassan aprisa. nemben) egyezik a mondat alanyával: Las muchachas llegan a casa cansadas. Testben és lélekben szép ifjak. apránként 2. Boldogan és vidáman énekelnek. Bueno (jó) és malo (rossz) rendhagyóan képzett határozószói alakja: bien és mal. Lassan és világosan beszél. ^ 126 . derechamente. határozószóként állva. További példák: Jóvenes hermosos física y espirituálmente.) Sok (különösen -ado. Cantan feliz y alegremente. A lányok fáradtan érkeznek haza. Egyenesen kell mennie.m e n t e képző elhagyása két vagy több határozószó esetén Világosan és érthetően mondom neked. Melléknévből a -mente képzővel képezünk határozószól. az alapszó azonban megtartja esetleges ékezetét: claro világos distinto érthető alegre vidám eortés udvarias difícil nehéz claramente világosan distintamente érthetően alegremente vidáman cortésmente udvariasan difícilmente nehezen 101 A . Mindent figyelmesen és részletesen nézünk meg. 102 Melléknév használata határozószói jelentésben Nos levantamos temprano. Jól kell felelned. Két vagy több egymás után álló határozószó esetén csak az utolsó veszi fel a •mente képzőt. No veo claro. de prisa sietve. Ana y Juan llegan eansados a János és Anna fáradtan érkezik la sección de tejidos. Rosszul beszélek spanyolul.mucho nagyon. Te lo digo clara y distintamente. A melléknév változatlan (egyes szám hímnemű) alakja sokszor határozószói jelentéssel is bír. Ha a melléknév­ nek van -a végű nőnemű alakja. Hablo mal el español. Tisztán és egyszerűen él. Korán kelünk. (Nem mondják : tempranamente. sokat (ige után) más többet poeo keveset menos kevesebbet bastante eleget así Így. Habla lenta y claramente. Vive pura y simplemente. Tiene que ir usted derecho. a szövetosztályra. számban (és ha lehet.

Mi nem vesszük meg. a usted. a ellas. . . — No me siento (bueno). . a ellos. . Nem akarod megvenni? Pál megveszi magának. . Tegyük a pontok helyébe az összes lehetséges kettős névmási alakokat: Pablo sabe una historia interesante : . me la. (Pl. regalarán. . .) Esta historia Pablo quiere contar . . . a él. . Ajánlom önnek (őket). Quier(o) comprar — Los alumnos no saben el sentido (értelem) de esta palabra : . . Por último llegan a casa. gusta: . 4. Quiere d a r .e puede ver usted escaparates hermosos y lujosos? ¿Qué ve usted en un gran almacén? ¿Por qué secciones pasa usted? ¿Qué ve usted en los mostradores? ¿Cómo atienden a los clientes los dependientes del almacén? ¿A qué sección va usted cuando quiere comprarse un tejido? ¿Dónde se halla la sección de tejidos? ¿Cuánto dinero necesita usted para comprarse un traje nuevo? ¿Qué clase de tejido prefiere usted? ¿Qué tejido le gusta a usted : el claro. Quiere enseñar 3. — Este tejido . 127 . .. elmesélni)1 2. los obreros llegan a casa (cansado). te la. de todos modos mindenesetre en todas partes mindenütt en seguida azonnal. Ezeket az ingeket ajánlom neked. debéis ir todo (derecho). . nos la. Ajánlom neki. Nem akarjátok megvenni? ők akarják meg­ venni. . — Mis padres viven (feliz). a ella. .. Elöljárószóval sok határozói kifejezést képezünk. a ustedes. os la. — l5j ingeket látok a kirakatban. dice clara y distintamente. — María comprende (difícil) el español. dará. — Los dependientes del almacén responden (cortés) a las preguntas de los clientes. Van a pregun­ tar. — Si queréis ir a la estación. Képezzük a zárójelbe tett melléknevekből a megfelelő határozószót: Nuestro profesor de español habla (claro y distinto). így pl. preguntan. kétségtelenül végül. . Megveszem (magamnak). — El almacén acaba de recibir camisas nuevas: el dependiente . — Las alumnas cantan (feliz y alegre). . — Después del trabajo. . — Paco responde siempre (malo) en la escuela. Quieren regalar. Mondjuk spanyolul: a) Ez szép szövet. — Margarita y María comprarán las flores y . - Kétségtelenül. . compar(é). Ezeket az ingeket a kiszolgáló ajánlja nekem./ m * I Elöljárószóval képzett határozói kifejezések Sin duda. Végül haza érkeznek. el oscurp. lesz szíves megmutatni nekem (őket)? Azonnal megmutatom önnek (őket). . . el tejido a rayas? ¿Cuánto cuesta el metro de un tejido extranjero? ¿Cuántos metros de tejido necesita usted para un traje? ¿Le gusta a usted la historia del lorito y del señor tonto? ¿Puede usted contárnosla (contar elmondani. rögtön en alguna parte valahol al fin y al eabo végeredményben en ninguna parte sehol Elöljárószóval képzett határozói kifejezést használunk különösen akkor.. . — La verdad debéis decirla (puro y simple). — A Pedro no le gusta el traje nuevo: . contará. utoljára v hirtelen Ejercicios ¿Dónde se hallan en Budapest los grandes almacenes? ¿Dónd. . ők veszik meg. — Luis comprará los libros y . . Ajánlom nektek. amikor a -mente képzővel képzett határozószó túlságosan hosszú és rossz hang­ zású : sin duda por último • de repente (= indudablemente) (= últimamente) (== repentinamente) . enseñará. Ajánlom nekik. — Debes mirar todo (atento). . se la . . .

elintézzük teendőinket. István valahol itt lakik. . Sehol sem találom a könyvemet. Mennyi métere? — Nagyon olcsó : 250 forint. «és ezért belép az üzletbe. és (így) szól a kiszolgálóhoz: — Legyen szíves. — Milyen színben (de) . ella) hable con Paco. — Mit lehet itt tenni ? Ennél maradok. Lesz szíves ide fáradni. Szíveskedjék a pénztárhoz fáradni! LECCIÓN DIECISÉIS A kötomód jelen ideje — El presente de subjuntivo ES PRECISO QUE (yo) hable con Paco. — Hány métert vágjak le? — Három tizenötöt. Mindenütt látok szöveteket. beszéljünk Ferivel. elintézze teendőit. uram? Mindenféle szövetünk van. -a -as -a -amos -áis -an elintézzem teendőimet. beszéljen Ferivel. Nagyon sajnálom. — Jobban szeretem a sötét szöveteket. -e -es " -emos 1 -eis -en e II. pongan un telegrama. elintézzék teendőiket. meg fogom mutatni (őket) önnek. ella) cumpla sus deberes. táviratot táviratot táviratot táviratot táviratot táviratot adjak fel. Mi vidáman csevegünk. elintézzed teendőidet. Fordítsuk le spanyolra: Károly szép szöveteket lát egy üzlet kirakatában. pongáis un telegrama. adjál fel. ella) ponga un telegrama. Odamegy a boltasztalhoz. 128 SZÜKSÉGES. pongamos un telegrama. pongas un telegrama. beszéljenek Ferivel. I. (él. Péter nagyon jól fog felelni. cumplas tus deberes. O még ninc» itt. — Tessék a számla. hablen con Paco. adjon fel. Te világosan beszélsz. hablemos con Paco. Már itt vagyok. (él. Ez hogyan tetszik önnek? — Nekem tetszik. mutasson nekem néhány jó szövetet. Szüksége van egy új ruhára. beszéljetek Ferivel. Te világosan és érthetően beszélsz.b) Ez a tanterem nagyon nagy. adjanak fel. . óhajtja. (yo) cumpla mis deberes. — Éppen most kaptunk új szöveteket. adjunk fel. cumplan sus deberes. -a -as -a -amos -áis -an III. 5. TI udvariasan válaszoltok. (él. adjatok fel. (yo) ponga un telegrama. •ők boldogan élnek. A mozi nagyon messze van. Nagyon sokat (muchísimo) dolgozom. cumpláis vuestros deberes. hables con Paco. Pál fent van. HOGY beszéljek Ferivel. A színház nagyon közel van. cumplamos nuestros deberes. István lent van. habléis con Paco. beszélj Ferivel. Kétségtelenül igazad van. elintézzétek teendőiteket.

Mis primitos me llaman cada día por teléfono rogándome que vaya a verles y les lleve bombones. ¿Habla usted español? — i Qué casualidad más dichosa I Aun que no hable bien el castellano. pero no Ö Spanyol nyelvkönyv — 56M * •129 . — ¡ Qué lástima que un día conste sólo de 24 horas! — piensa para sí. Por fin. mi hermanita quiere que le compre una tableta de chocolate. es necesario que yo vaya a mi sastre y me pruebe el traje nuevo. ¿por qué no dar un paseo por las calles de la capital? Al mismo tiempo. j Qué se le va a hacer I Ahora ya es imposible que yo vaya en autobús a Csepel: quizás duerman ya. II Conversación — Dispénseme usted. Hoy no hay ni lección de español ni curso de estenografía. Camino de su casa piensa: — Hoy es jueves: no tengo nada importante que hacer. Es menester que yo entre también en una estafeta de Correos y ponga un telegrama a mi tía Teresa que cumplirá años mañana.I De paseo en la capital Son las cinco y pico. caballero. De todos modos. Carlos acaba de salir de su oficina. — Siento que ya sea tarde para ir a ver a mis primitos. por ejemplo. Hace un tiempo hermoso y puedo permitirme no volver a casa en seguida. Camino de su sastre. antes de que vayan de vacaciones al lago Balaton. no tiene importancia. Al fin y al cabo. Entra en una tienda de "[ dulces donde compra una tableta de chocolate para su hermana y doscientos gramos de bombones para sus primitos. Al mismo tiempo se compra algunos sellos porque quiere escribir unas cartas y tarjetas a sus parientes de provincias. uno de estos días iré a verles. Después de pasar por el salón de su sastre. va a la parada del tranvía y sube a un coche número 68 en la plaza Baross. lo chapurreo. Mi mamita desea que yo tome localidades para la pieza nueva en el Teatro Nacional. para volver a casa. En contaduría toma dos localidades para la función del domingo. sigue paseando por la avenida Rákóczi. Así. es preciso que yo cumpla algunos deberes. — jVaya sorpresa! jUn húngaro que habla 'español y con quien puedo conversar en mi lengua materna! Perdóneme la molestia. Además. iQue no se me olvide hacer todo esto 1 Carlos se encamina al centro de la capital. ¡Ojalá que vengan a vivir más cerca! Pero. pasa por una estafeta de Correos y pone un telegrama de felicitación a su tía.

Siga usted todo derecho por esta calle. — Estaré encantado. señor. Ahora tenemos que despedirnos. — ¿Qué le parece a usted nuestra capital? — Es una ciudad muy hermosa. y pide que se le permita. — Permítame usted que le pregunte : ¿de qué nacionalidad es usted? — Soy argentino. ¿por dónde se va al hotel Danubio? — Con mucho gusto. — Algún día quizás yo tenga la suerte de ir a la capital de usted. plazas y parques. señor. avenidas. — Señor director — dice un empleado — el número veintidós se niega a trabajar en la fabricación de cajas. permítame que me presente: soy Antonio López de Queveda. — Tanto gusto de conocerle a usted. con soberbias calles. tenedor de libros. Que usted lo pase bien. III Oficio inoportuno (Chiste) El director de una cárcel ordena que todos los presos trabajen en su oficio. — Y yo soy Esteban Kovács. — Si no tiene inconveniente. como a los demás. La capital de la Argentina es una gran ciudad moderna. atraviese la plaza que se halla enfrente del puente y ya verá el hotel. nos veremos mañana por la tarde. — Muy bien. — Hasta mañana. Su situación topográfica es maravillosa. de Buenos Aires. me hallará usted en el hotel. señor. — Se dice que Buenos Aires es mucho más grande y también muy hermosa. señor. señor. Soy representante de una casa de importación y desde hace algunos días me encuentro en la capital de Hungría para visitar algunas casas de exportación. Tiene más de tres millones de habitantes. Tenga usted la bondad de decirme. puedo acompañarle a usted un rato. Si no tiene inconveniente.quiero extraviarme en la capital de ustedes. — Es usted muy amable. Desde las cuatro. A eso de las cinco le llamaré a usted por teléfono para citarnos en algún sitio. — Si quiere usted que nos encontremos otra vez. — Estoy muy contento de nuestro encuentro. — En tal caso no se le olvide a usted venir a verme. — Pues bien. 130 . — Es verdad. trabajar en su oficio. estoy a su disposición. ¿Y qué es? — Aviador. Acepto con gusto. Allí ve usted su hotel. podremos citarnos para mañana por la tarde. Pero. — No puede imaginarse usted con qué gusto hablo español con usted. — Es muy justo que se le complazca.

la contaduría elővételi jegypénztár la función (színházi) előadás la parada megáll ó(hely) el coche kocsi eonstar áll vmiből (amiből: de) imposible lehetetlen quizá (s) talán ojalá (que) bárcsak más cérea közelebb la importancia fontosság de todos modos mindenesetre uno de estos días valamelyik nap antes de que vayan de vacaciones mielőtt még nyaralni mennének ir de vacaciones nyaralni megy las vacaciones (nyári) szünidő el lago tó II. me extravío eltéved távirat (A közmondások értelme: 1.IV Refranes Quien abrojos siembra no ande descalzo. noha. nem fordítjuk) dichoso szerencsés aunque ámbár. . kényelmetlenség extraviarse [észtrá. ] . séta közben la capital főváros camino de (su casa) útban (hazafelé) importante fontos permitir megenged (amit: de) al mismo tiempo ugyanakkor la hermanita húgocska la tableta tábla el chocolate csokoládé tomar localidades jegyeket vált la localidad (színházi) ülőhely. fasor. anyaperdonar megbocsát la molestia zavarás . teendő I. — 2. jegy la pieza darab nacional nemzeti el primo. habár. maga esik bele. kell la estafeta (de Correos) postahivatal los Correos posta Teresa Teréz cumplir años születésnapja van que no se me olvide csak el ne felejtsem se me olvida elfelejtem olvidar elfelejt tienda de dulces édességbolt dulce édes. távirat el deber kötelesség. Min* den rossznak megvan a maga jó oldala.* No hay mal que por bien no venga.. jóllehet ¡vaya sorpresa! milyen meglepetés! la sorpresa meglepetés conversar társalog materno anyai.) 9* 131 . el dulce édesség pasar por betér vhova el telegrama de felicitación üdvözlő la felicitación szerencsekívánat el sello bélyeg la tarjeta levelezőlap el salón szalon sigue paseando tovább sétál. pontos poner un telegrama felad táviratot el telegrama sürgöny. folytatja sétáját la avenida út. Vocabulario preciso szükséges. dispensar megbocsát. el primito unokafivér el bombón praliné necesario szükséges que yo vaya hogy elmenjek el sastre szabó probar (pruebo. probamos) (fel)próbál es menester szükséges. fontos. felment la casualidad véletlen más (nyomatékosító szó. . de paseo sétálva. Aki másnak vermet ás.

Deseo que Pedro pague su deuda. isten vele hasta mañana a holnapi viszontlátásra III. nos encon­ tramos) van. nos despedimos) elbúcsúzik que usted lo pase bien érezze jól m a g á t . az -er és az -ir végű igékhez pedig az -a. hivatal inoportuno alkalmatlan.¿por dónde? merrefelé? el hotel szálloda «1 Danubio Duna siga todo derecho menjen egészen egyenesen! atravesar (atravieso. talál­ kozik Hungría Magyarország la exportación [észpórtácjón] export. kivitel la situación topográfica földrajzi fekvés maravilloso csodás sea (a ser ige kötőmodja. hogy a gyerekek boldogan éljenek ! Kívánom. -a. helyes complacer kérelmét teljesíti. kielégít (a) el aviador repülő. Quiero que los niños vivan felizmente. átszel (tárgyesettel) la plaza tér el puente híd acompañar elkísér aceptar elfogad la nacionalidad nemzetiség argentino argentin el representante képviselő la casa de importación behozatali cég la importación behozatal encontrarse (me encuentro. találkozik encantado elbűvölt. atravesamos) átmegy. -éis. -amos. elbűvölve en algún sitio valahol el sitio fekvés. -an ragokat tesszük. tanto gusto de conocerle a usted nagyon örülök. -e. találja magát. meg nem felelő el director igazgató la cárcel börtön ordenar elrendel el preso fogoly. büszke el habitante lakos presentarse bemutatkozik el tenedor de libros könyvelő el tenedor tulajdonos. A kötőmód jelen idejét úgy képezzük. -as. Példák a ragozásra: 132 . birtokos. -emos. letartóztatott negarse (me niego. tövis descalzo mezítláb el mal baj Gramática 105 A kotornod jelen ideje — El presente de subjuntivo Kívánom. nos negamos) vonakodik la fabricación gyártás la caja láda. pilota IV. pedimos) kér. el oficio mesterség. -es. doboz pedir (pido. -en. foglalkozás. hogy Péter megfizesse adósságát. hely despedirse (me despido. el abrojo csalán. itt nem for­ dítják le) soberbio pazar. követel los demás a többiek justo igazságos. -áis. hogy az -ar végű igékhez az -e. hogy megismerhetem estoy muy contento nagyon örülök (aminek: de) imaginarse elképzel la disposición rendelkezés citarse találkozót beszél meg.

A legtöbb ilyen ige a kijelentő mód egyes szám 1. -cer. három csoportba oszthatjuk: 1. TOCAR érinteni PAGAR fizetni AVERIGUAR kivizsgálni COGER fogni. Azokat az igéket. Siento que ya sea tarde. -gir. szerint módosul. a kotornod jelen idejében is rendhagyóak. venni DIRIGIR irányítani DISTINGUIR megkülönböztetni DELINQUIR kihágást elkövetni VENCER győzni ZURCIR foldozni ALCANZAR elérni toqu* pague toques pagues • toque pague toquemos paguemos toquéis paguéis toquen paguen averigüe averigües averigüe averigüemos averigüéis averigüen coja dirija cojas dirijas coja dirija cojamos dirijamos cojáis dirijáis cojan dirijan distinga distingas distinga distingamos distingáis distingan delinca delincas venza zurza venzas zurzas delinca venza zurza delineamos delincáis venzamos zurzamos venzáis zurzáis delincan venzan zurzan alcancen alcance alcances alcance alcancemos alcancéis *"** A kotornod jelen idejének rendhagyó képzése Szükséges. hogy a szabómhoz menjek» Sajnálom. hogy már késő van. 13a . -cir. pl. amelyek rendhagyóan képezik a kötőmód jelen idejét.I. -zar végű igék tőuégi mássalhangzója a már tanult helyesírási szabályok. amelyek a kijelentő mód jelen idejében rendliagyóak. COMER enni coma comas coma comamos comáis coman egyem egyél egyék együnk egyetek egyenek III. -gar. -quir. -guir. Es necesario que yo vaya a mi sastre. HABLAR beszélni hable hahles hable hablemos habléis k hablen beszéljek beszélj beszéljen beszéljünk beszéljetek beszéljenek II. -guar. személyének rendhagyó tövéhez teszi a kötőmód ragjait. Mindazok az igék. VIVIR élni viva éljek vivas élj viva éljen vivamos éljünk viváis éljetek vivan éljenek Ügyeljünk a helyesírásra! A -ear. -ger.

X CAER. pongo helyezni SALIR. illetve o (u) hangot (vö. oigo \\ a l l o t i í llcLllcLlLi P E D I R . illetve ue hangzóra változtatják. veo látni 2. személyében (vagyis hangsúlytalan helyzetben) megtartják az eredeti e. tengo tartani • TRAER. empiezo kezdeni PENSAR. a többes szám 1. huelo illatozni duerma muera yerre huela duermas duerma durmamos mueras yerres huelas muera yerre huela muramos erremos olamos durmáis muráis erréis oláis duerman mueran yerren huelan 134 . vengo jönni VÉR. traigo hozni VENIR. EMPEZAR. digáis hagáis oigáis pidáis pongáis salgáis sigáis tengáis traigáis vengáis veáis HACER. muero meghalni ERRAR. és 2. pienso gondolni QUERER. pido kérni PONER. yerro tévedni i OLER. duermo aludni MORIR. quiero szeretni CONTAR. cuento elmondani JUGAR. Azok az e és o (u) tövű igék. hago OÍR. juego játszani PODER. conozco ismerni DECIR. melyek e hangjukat hangsúlyos szótagban íe. nem caigo cnljin caigas caiga caigamos colgáis caigan conozcan digan hagan oigan pidan pongan salgan sigan tengan traigan vengan vean CONOCER. -hetni empiece empieces empiece empecemos empecéis empiecen piense quiera cuente juegue pueda pienses quieras cuentes juegues puedas piense quiera cuente juegue pueda pensemos queramos eontemos juguemos podamos penséis queráis contéis juguéis podáis piensen quieran cuenten jueguen puedan Külön figyelmet érdemel az alábbi négy ige : DORMIR. sigo folytatni T E N E R . digo JlIUllUdllJl conozca conozcas conozca conozcamos conozcáis diga haga oiga pida ponga salga siga tenga traiga venga vea digas hagas oigas pidas pongas salgas sigas tengas traigas vengas veas diga haga oiga pida ponga salga siga tenga traiga venga vea digamos hagamos oigamos pidamos pongamos salgamos sigamos tengamos traigamos vengamos veamos .: 50). puedo -hatni. salgo kimenni SEGUIR.

leckében lesz szó . Ezzel szemben a kötőmód a bizony­ talan. No hay mal que por bien no Nincsen olyan baj. voy menni SABER. Bocsássanak meg. mint pl. vélt. tőmondatban. ustedes szavakat: Venga usted. doy adni IR. Jöjjön ! — Jöjjenek ! Mondjuk meg neki az igazat! A felszólító mondatot sokszor que kötőszó vezeti be (ilyenkor oda lehet képzelni a hiányzó főmondatot. ne válna. általános szabályokat nem követik: HABER. Digámosle la verdad. Onoz¿$ esetén a felszólítás után rendszerint kitesszük az usted. — Vengan ustedes. amil akar! 135 . uram 1 Dispénseme usted.3. A kötőmód használatáról részletesen a 26. önálló mondatban a kötőmód kifejezi: a) a felszólító mód egyes és többes szám 3. 1. señor. uraim! Dispénsenme ustedes. sé tudni haya sea esté dé vaya sepa hayas seas estés des vayas sepas haya sea esté dé vaya sepa hayamos seamos estemos demos vayamos sepamos hayáis seáis estéis deis vayáis sepáis hayan sean estén den vayan sepan 107 A kotornod használata Bocsásson meg. mely hasznunk*ra venga. estoy lenni DAR. és többes szám 1. A kijelentő mód a tény. személyéi (a fel­ szólító mód egyes és többes szám 2.): ¡Que venga I iQue diga lo que quiera 1 ujjon ! Mondjon. elgondolt cselekvés. -jek stb. használata azonban a spanyolban jóval szélesebb körű. történés módja.) felel meg. A kötőmód részben a magyar felszólító módnak (-jak. a valóság módja. vagy mellékmondat­ ban fordul elő. A fenti. señores. deseo que kívánom. személyéről a következő leckében lesz szó). egyelőre jegyez­ zük meg az alábbiakat: A spanyolban a kötőmód vagy önállóan. mint a magyarban. utazni. he (segédige) SER. soy lenni ESTAR. ¡Hablemos español! Beszéljünk spanyolul! Que usted lo pase bien. Érezze jól magát! (Isten vele !) ¡Viva Hungría! Éljen Magyarország! jOjalá que vengan a vivir más cerca 1 Bárcsak közelebb jönnének lakni I ¡Quiera Dios ! Bárcsak isten is úgy akarná ! Quizás yo tenga la suerte de ir Talán még lesz szerencsém Argentínába a la Argentina. hogy stb.

Ejercicios 1. Mellékmondatban a kötőmód akkor áll. nevezetesen a kérést.b) a meg teljesülhető óhajt. tan nyomatékosító szók Milyen szerencsés véletlen I Megnézzük a sokféle árut. leckében). tal vez (talán) szó után : Quizá(s) sea verdad. akarást. 2. hogy ez igaz. acaso. Iré a verles antes de que vayan de vacaciones. felszólítást." hogy a nap csak 24 ÓFából áll! 108 A más. kívánságot. utasítást. Tal vez llueva mañana. jQué ciudad tan hermosa! A főneve után álló melléknév elé a spanyol gyakran kiteszi a más vagy tan nyomatékosító szót. amikor a) a magyarban is felszólító mód van. después de salir de la oficina (de su fábrica)? ¿En qué días tiene usted clases de español (spanyol órái)? — ¿Qué hace usted cuando no tiene clases de español y el tiempo es hermoso? — ¿Qué hace usted en la ciudad? — ¿Qué comprará usted mañana en las diversas tiendas? — ¿Tiene usted muchos parientes? — ¿Cuándo 136 . még mielőtt nyaralni mennének. Talán esik (majd) holnap. tanácsadást kifejező igék után : Mi hermanita quiere que le compre una tableta de chocolate. Meglátogatom őket. Mindent úgy fogok csinálni. mint pl. különösen felkiáltásban. Talán ez igaz. (Lehet. Milyen szép város 1 ¡Qué casualidad más dichosa! Miramos los géneros tan diversos. ¿Me permite que abra la ventana? Húgocskám azt kívánja. hogy kinyissam az ablakot? b) a spanyol ki akarja emelni a mellékmondat cselekvésének bizonytalanságát (erről bővebbet a 26. olykor azonban feltételes mód i s : Lo haré todo como tú lo desees.) Talán alusznak már. le. ¡Qué lástima que un día conste sólo de 24 horas 1 Milyen kár. óhajt. (bárcsak) szó vezeti b e : ¡Que sea verdad ! ¡Ojalá que vengan ! az ilyen óhajtó mondatot sokszor az ojalá Bárcsak igaz volna l Bárcsak jönnének í c) Kötőmód áll a quiza(s). por lo general. ahogy V óhajtod. Acaso duerman ya. parancsot. A magyarban ezt a szót nem fordítjuk. a magyarban ilyenkor kijeleniő mód szokott állni. Különösen gyakori a kötőmódnak a magyartól eltérő használata az érzelmet kifejező igék és kifejezések után. Megengedi. Feleljünk a következő kérdésekre: ¿A qué hora acaba usted su trabajo en la oficina (en la fábrica)? ¿Qué hace. hogy egy tábla csokoládét vegyek neki.

— Mily szerencsés véletlen! Mi magyarok vagyunk. Itt vagyunk már egy hete az önök fővá­ rosában.va usted a verles? — ¿Dónde vive usted? — ¿Va usted a casa a pie (gyalog)? — ¿Toma usted el tranvía. Érezzék jól magukat. hölgyeim. amit akarnak! — Menjen (ön)! Jöjjön (ön)! Adjon (ön) nekem pénzt! Aludjon (ön)! — Fizessenek (önök)! Éljenek (önök) boldogul! Tegyenek (önök). Mondjuk spanyolul: a) Beszéljen (ön)! Beszéljenek (önök)! Beszéljünk! Beszéljen György. hogy üdvözlő táv­ iratot adjunk fel neki. hogy bemutatkozzunk. mielőtt nyaralni mennél. — (Perdonar)nos ustedes. — Es imposible que mis padres (estar) ya en casa. — Lehetséges. Hány millió lakosa van? — Két millió. spanyolok vagyunk. Én Nagy György mérnök vagyok. mert hétkor indul a vonatunk. hogy István neked adja ezt a könyvet. Szükséges. — Milyen kár. hogy nem értünk magyarul. — ¡Qué lástima que (ser) ya tan tarde! — Quiero que tú me (contar) un chiste. amit akarnak! — írjon (ön)! írjanak (önök)! írjunk! írjanak a tanulók. — No me gusta que Pedro (jugar) con Esteban. — Que ustedes lo (pasar) bien. — No pienso que tú (poder) hacerlo. hogy otthon legyetek. — Bárcsak így volna! — Bárcsak látna engem az apám! — Bárcsak hallanátok minket! — Milyen kár. hogy Pál velem jöjjön. hogy megismerhetjük önöket. Tegyük a zárójelbe tett főnévi igenév helyébe a kötőmód jelen idejének megfelelő alakját: Es necesario que los alumnos (hablar) español. hogy nem tudjátok ezt megtenni! — Meg foglak látogatni. De kár. — El profesor quiere que los alumnos (empezar) a leer la lección 17. hogy szüleim meglátogassák rokonaikat. hogy nem él a fővárosban! Mindenesetre meglá­ togatjuk őt valamelyik nap. — Hogy tetszik önöknek a mi főváro­ sunk? — Nekünk nagyon tetszik. de törjük a spanyolt. amit akarnak. — Es menester que tú (comer) más y (beber) menos. — Mondjanak rokonaink. mielőtt szabadságra utaznánk. b) Anyánknak holnap van a születése napja. Milyen kár. De engedje meg. — (Dispensar)me usted. — No pensamos que vosotros (poder) hacerlo. — Talán már esik vagy havazik. cuando quiere ir a casa? — ¿Dónde sube al coche? — ¿Hay mucha gente (sok ember) en el coche? — ¿Dónde compra usted chocolate y bombones? — ¿Dónde puede usted poner telegramas y comprar sellos de Correos? — ¿Dónde toma usted localidades para las funciones de teatro? ¡Cuéntenos usted un chiste en español! ¡Dígame unos refranes! 2. — ¡Ojalá que ellos (venir) a vernos! —"^Quizás los primitos (dormir) ya. 4. señora. hogy már olyan késő van! El kell búcsúznunk. el autobús o el trolebús. — Kell. 3. Barátom Kiss Ferenc orvos. Fordítsuk le spanyolra: a) Bocsássanak meg. de csak néhány magyar szót értünk. señoras. — Es importante que nosotros (pagar) nuestra deuda. amit akarnak! — Tegyék (önök) a könyveket a padra! — Hozzanak (önök) nekünk bélyegeket! — Vegyünk csokoládét a gyerekeknek! — V) Szükséges. — Es posible que yo (errar). beszélnek önök spanyolul? — Igen. amit akar! — Egyék (ön)! Egyenek (önök)! Együnk! Egyenek a gyerekek. El ne felejtsünk csokolá­ dét és virágokat venni nekil *137 . hogy tévedjek. — Nem lehetséges. — Fontos. — Nagyon örülünk.

(-ER) ¡Come! ¡Comed! ¡Léelo! ¡Leedlo! III. mamita. mamita. ¡Ahora mismito ! ¡Héteme aquí! — Saca la red de compras y vete a la sucursal de la Cooperativa •de Consumos.17 I. — Sí. Entre madre e hija — ¡lnesita! ¡Ven aquí. corriendito ! — Ya voy. hijita. Tengo que ir a la ciudad. Cómprame medio kilo de pan fresco. Luego vuelve a casa. Por eso te diré ahora qué debes hacer. (-AR) ¡Habla! ¡Hablad! ¡Apresúrate! ¡Apresuraos! II. un kilo de patatas y trescientos gramos de azúcar en polvo. Volveré a eso de las tres de la tarde.138 . Quédate tranquila en . (-IR) ¡Duerme! % LECCIÓN DIECISIETE A felszólító mód Beszélj l Beszéljelek! Siess! Siessetek! ¡No hables ! ¡No habléis ! ¡No te apresures ! ¡No os apresuréis ! Ne beszélj l Ne beszéljetek! Ne siess ! Ne siessetek ! Egyél! Egyetek ¡ Olvasd l Olvassátok! ¡No comas ! ¡No comáis ! ¡No lo leas ! ¡No Jo leáis ! • Ne egyél! Ne egyetek ! Ne olvasd! Ne olvassátok! Aludjál 1 Aludjatok! Öltözködjél! Öltözködjetek 1 ¡No duermas ! ¡No durmáis ! ¡No te vistas ! ¡No os vistáis t Ne aludjál I Ne aludjatok! Ne öltözködjél! Ne öltözködjetek! ¡Dormid! ¡Vístete! ¡Vestios ! I Escenas cotidianas 1. ¿Tú te marchas? — Sí.

En particular tú. cien gramos de mantequilla. Aquí tiene usted la vuelta. Si tienes hambre. — Señor Varga. cuando esté en casa. Perico. 3. verdad? 4.. " — \ Qué picarones ! — Entonces. I Permítenoslo ! — Pues bien. hable en voz más alta. — El dinero lo tenemos ya. Respondan a mis preguntas. ten en cuenta que eres muy débil en matemáticas. señorita. Hágame el favor de envolvérmelo todo en un paquete. Entre padre e hijos — Papaíto. — Veamos cómo están ustedes preparados. mamita. — Señor Kiss. — Permítame que le recomiende a usted este gustoso queso que acabamos de recibir. — Siéntense ustedes. Luego. — ¿Desea usted algo más? — No. Córtemelo. ¿En qué puedo servirle a usted? — Déme usted doscientos gramos de jamón. ¿ Que dice el profesor en la clase ? — Buenas tardes. ¿Es eso. [Portaos bien y no deis un sablazo al tuto 1 Apresuraos a casa. pero hacedme un favor. Si viene alguien. No te olvides de cerrar las ventanas del comedor. — ¿Cuánto le doy a usted? — Bastará un cuarto de kilo. no os olvidéis de prepararos para la escuela. hágame el favor de cerrar esa ventana. venga usted a la pizarra. en tajadas finas. señorita.t casa y no abras la puerta a ningún desconocido. — Estáte tranquila. — ¿Cuánto es todo? — Aquí tiene usted el vale. En verdad. no la oigo a usted bien. — Tome usted la tiza y escriba en la pizarra las palabras que digo. En la ía salchichería — Buenos días. Venimos para pedirte permiso. — No tengo más que un billete de ciento. por favor. come pan con mantequilla. — ¡No charléis allí. / 2. Esto es todo. dile que venga más tarde. Gracias. muéstreme usted su cuaderno. — Con mucho gusto. — Comencemos. pero el dinero para tomar las localidades pedidlo a mamá que es ministro de Hacienda en nuestra familia. —. ¿Puede cambiármelo? — Sí. por favor. — Escri139 . Mientras tanto haz tu cama y pon en orden tus juguetes. ¿podemos marcharnos? — Sí. muchachos I • Señorita Szép. gracias. señoras y señores. podéis iros. Después de volver a casa. idos al tío Antoñuelo y traedme el paquete que está preparado para mí. tiene un aspecto muy apetitoso. — Muéstremelo. Después de la función. Aprended bien las lecciones y tratad de responder bien en la escuela. Sírvase usted pagar a la caja. — — Corrija usted las faltas. queremos ir al cine. Lo haré todo como dices. — Señora Nagy.

Página veintiuna. hazme el favor de acariciar al perro. Un perro se les acerca meneando la eola. idegen *(A közmondások értelme: 1. 1. señorita.ban ustedes las palabras nuevas en sus cuadernos. — Ahora tome usted la esponja o el trapo y limpie la pizarra. II Abuelo y nieto (Chiste) El abuelo está paseando a su nietecito por el jardín público. ni bebas agua que no veas. ninguno senki el desconocido ismeretlen. abuelito . tovább érsz! — 3. Nyugtával dicsérd a napot \ — 2. señor. corriendito szaporán. la escena jelenet cotidiano mindennapi Inesita Ági (Inés Ágnes) ven aquí gyere ide ! corriendo. No firmes carta que no leas. — Repita esta frase. Empiece usted a leer. no te alabes. III Refranes Antes que acabes. Látatlanba semmit se végy 1) . — Aprendan ustedes el diálogo (la poesía) de memoria. — Ahora cierren ustedes los libros y abran los cuadernos. futva ahora mismito nyomban. — Lean ustedes todos juntos. Lassan járj. — Leamos el texto. nene. — Tócalo tú mismo. señora Székely. — Para la clase que viene aprendan ustedes bien la lección y escriban los ejercicios. Vuelva usted a su sitio. línea once. Gracias. — Oye. ¿Por qué quieres que lo acaricie yo? — Es que quiero saber si muerde. — Traduzca usted al húngaro. — Repitan ustedes toda la lección dieciséis.* Date prisa lentamente. en coro. Vocabulario I. azonnal héteme aquí itt vagyok („íme neked engem itt") * sacar elővesz la red de compras (piaci) háló la red háló vete (irse) menj ell la sucursal fiók(üzlet) la Cooperativa de Consumos fogyasztási szövetkezet („Közért") la cooperativa szövetkezet el consumo fogyasztás el (la) azúcar cukor el azúcar en polvo porcukor el polvo por tranquilo nyugodt abrir kinyit ningún. — Siga leyendo.

vonal siga leyendo olvassa tovább! traducir (traduzco. kópé Antoñuelo Tóni el paquete csomag portarse viselkedik dar un sablazo a kiszipolyoz. Egeribid los ejercicios. el picarón (nagy) huncut. Tratad de responder bien. költészet de memoria könyv nélkül para la clase que viene a jövő órára II. traduces) lefordít (amire : a) repetir (repito. antes que acabes mielőtt befejeznéd alabarse dicsekszik (amivel: de) darse prisa siet lento lassú firmar aláír Gramática *"*M A felszólító mód — El imperativo Saca la red de compras. verdad? rendben v a n ? 4. corregimos) kijavít la falta hiba el trapo rongy limpiar letöröl el texto [tésztó] szöveg la página lap. számolás 3. la salchichería csemegekereskedés por favor kérem la tajada szelet fino finom. kicsike morder (muerdo.alguien valaki dile mondd meg neki! más tarde később haz csináld meg! cerrar (cierro. kar el diálogo párbeszéd la poesía költemény. becsomagol el vale blokk sírvase usted legyen szíves! el billete bankjegy la vuelta visszajáró pénz ¿es eso. főleg particular különleges. mostramos) mutat apetitoso étvágygerjesztő bastar elég(nek lenni) envolver (envuelvo. Come pan con mantequilla. el nieto unoka pasear sétáltat. en voz más alta hangosabban corregir (corrijo. személyes Perico Peti tener en cuenta szem előtt t a r t la cuenta számla. envolvemos) begöngyöl. odamegy (akihez: A) menear csóvál acariciar (meg)símogat tocar megérint el nene kisgyerek. megismétel la frase mondát el coro kórus. köz­ el perro kutya acercarse közeledik. Aprended bien las lecciones. földbirtok el picaro. eerramos) becsuk estáte tranquilo (-a) légy nyugodt! 2. Abre la» ventanas. törekszik en particular különösen. oldal la línea sor. Vedd elíí a (piaci) hálót l Fgyí'l vajaskenyeret! Nyisd ki az ablakokat! Iparkodjatok jól felelni ! Tanuljátok meg jól a leckéket! írjátok meg a feladatokat! 141 . repetimos) el-. „megvág" vkit el sablazo kardcsapás tratar de iparkodik. mordemos) harap III. vékony algo más még valami(t) el queso sajt gustoso Ízletes mostrar (muestro. sétálni visz el jardín kert público nyilvános. papait o apuka el permiso engedély el ministro de Hacienda pénzügyminisz­ ter cl ministro miniszter la hacienda vagyon .

valed. -ed. salid. A felszólító mód egyes szám 2. venid. személyű alakja van. az udvarias felszólítást (vagy óhajt. sed.A felszólító módnak csak egyes és többes szám 2. kívánságot) nem jelölik felkiáltó jellel. E S C R I R I R írni ¡escribe! ¡escriba! ¡escribid! ¡escriban V írj ! írjon ! írjatok í írjanak! ¡cantemos! énekeljünk ! ¡comamos! e g y ü n k ! ¡escribamos! írjunk ! A magyarban a felszólítást felkiáltójellel zárjuk le. A spanyolban csak a szigorú vagy erélyes felszólítás elején és végén van felkiáltó jel. személyű alakja szabályos képzésű: decid. hogy jöjjön később ! Vesd meg az ágyadat I Gyere ide 1 Pon Dile Haz Ven A spanyolban mindössze tíz ige képezi rendhagyóan a felszólító mód egyes szám 2. poned.) A felszólító mód többes szám 2. (A szóvégi d itt sohasem néma 1) Példák a felszólító mód valamennyi személyére : I. haced. tened. illetve -id. que venga más tarde. az -er és az -ir végű igék tövéhez pedig -e végződést teszünk. A többi alakot a kötőmód megfelelő személye pótolja. tu cama. személyét úgy képezzük. Rakd rendbe a játékaidat! Mondd meg neki. személyét: decir haber hacer ir ¡di! ¡he! ¡haz! ¡ve! mondd! bírj! tedd! menj! helyezd! salir ser tener valer venir ¡sal! ¡sé! ¡ten! ¡val! ¡Ven! menj légy! bírj! érj! jöjj! ki! poner ¡pon! A felszólító mód többes szám 2. (Vagyis a felszólító mód egyes szám 2. hogy az -ar végű igék tövéhez -a. COMER enni ¡come! ¡coma! ¡comed! ¡coman! egyél i egyék I egyetek! egyenek ! III. aquí. habed. személyével azonos. ** u A felszólító mód rendhagyó képzése en orden tus juguetes. id. személyének végződései a három ragozásnak megfelelően -ad. CANTAR énekelni ¡canta! ¡cante! ¡cantad! ¡canten! énekelj ! énekeljen! énekeljetek! énekeljenek 1 II. 142 . személye a kijelentő mód egyes szám 3.

No abras la puerta.\ 1 H | A tagadó alakú felszólító mód (tiltó alak) No firmes carta que no leas. Példák : L E V A N T A R S E felkelni ¡levántate! ¡levántese! ¡levantaos ! ¡levántense! kelj fel 1 keljen fel! keljetek fel I keljenek feli ¡dímelo ! ¡dígaselo ! DECIR mondani mondd meg nekem ( a z t ) ! mondja meg neki(k) 1 ¡levantémonos! keljünk fel! ¡digámosclo ! mondjuk meg neki(k) 1 :dccídnoslo ! mondjátok meg nekünk ! ¡díganmelo ! mondják meg nekem 1 143 . ¡no hablemos! ¡no habléis! ¡no hablen V ne beszélj 1 ne beszéljen 1 ne beszéljünk ! ne beszéljetek 1 ne beszéljenek ! E S C R I B I R írni ¡no escribas! ¡no escriba! ¡no escribamos! ¡no escribáis! ¡no escriban! ne írj 1 ne írjon ! ne írjunk ! ne írjatok ! ne írjanak ! 112 A hangsúlytalan névmási alakok helye a felszólító módban Végy nekem fél kiló kenyeret! Légy nyugodt 1 Engedd meg nekünk (azt) ! Tegyetek meg nekem egy szívességet l Ne felejtsetek el elkészülni 1 Ne siess! Cómprame medio kilo de pan. ilyenkor a nos és se előtt a többes szám 1. ¡No charléis ! ¡No hablen ustedes ! Ne írj alá olvasatian levelet. az os előtt a többes szám 2. személy -d végződése elmarad. ¡No os olvidéis prepararos I ¡No te apresures! Az állító alakú felszólító módban a hangsúlytalan névmási alakokat hátravetjük és egybeírjuk a felszólító mód alakjával . Példák a ragozásra: H A B L A R beszélni ¡no hables! ¡no hable! . személy -s végződése. Estáte tranquila. ¡Permítenoslo! Hacedme un favor. ni bebas agua que no veas. ne igyál: látatlanba vizet! Ne nyisd ki az ajtót 1 Ne fecsegjetek! Ne beszéljenek ! A tagadó alakú felszólító mód valamennyi személyét a kötőmód jelen idejeszolgáltatja.

lekicsinylő értelmű is) -uelio. corriendito ! A spanyolban nagyító és kicsinyítő képzők segítségével mennyiségi és érzelmi árnyalatot kölcsönözhetünk az alapszónak (főnévnek vagy melléknévnek. ¡no te levantes! ¡no se levante! ne kelj fel 1 ne keljen fel! ¡no me lo digas! ne mondd nekem I ¡no nos levantemos! ne keljünk fé\ I ¡no os levantéis! ne keljetek fel 1 ¡no se levanten! ne keljenek fel ! ¡no se lo diga! ne mondja neki 1 ¡no se lo diijamos! ne mondjuk nekil ¡no nos lo-digáis! ¡no me lo digan! nemondjátok nekünk ! ne mondják nekem! 113 Nagyító és kicsinyítő képzők — Sufijos aumentativos y diminutivos Nagy kópék vagytok 1 Ági.A tagadó alakú felszólító módban a hangsúlytalan névmás! alakok mindig az ige előtt állanak . -ón. -aza (ritkább az előbbinél) el padre apa el hombrón nagy darab ember la mujerona tenyeres-talpas asszony solterón agglegény solterona vénkisasszony picarón. -acha (egyúttal megvető. -ona (a leggyakoribb nagyító képző) el hombre férfi. -astro. -ita (a leggyakoribb kicsinyítő képző) -cito. ritkáb­ ban határozószónak vagy igenévnek). pl. ember la mujer asszony soltero legényember soltera hajadon picaro. -acho. Nagyító képzők : 1. -astra (megvető. I. gyere ide szaporán! Sois picarones ! ¡Inesita ! ¡Ven aquí. Kicsinyítő képzők : 1. -ota (nagyít. de megvetést is tartalmaz) el libro könyv el libróte salabokter grande nagy grandote. -ecita 144 . -ito. -ucha ricacho újgazdag rico gazdag la casucha viskó la casa ház 4. -a kövér és nagy 5. -ona nagyon huncut el padrazo túlságosan gyengéd apa 3. -ote. -azo. -cita -ecito. szívtelen anya el poeta költő el poetastro fűzfapoéta II. -a huncut 2. rosszalló értelmű) la madre anya la madrastra mostohaanya.

pl. chiqiiillllo. rico gazdag el hombre ember. olykor megvető értelmű is) -zuelo. chiquiUllucIo chiquirritín. -illa (ritkább az előbbinél) -cilio. chiquirrituclo 10 Spanyol nyelvkönyv — 5614 145 . chiquitín. -ezuela Antonio Antal el pintor festő Toñuelo Tóni el pintorzuelo kontár. hanem (bár ritkán) gerundio-hoz. participio-hoz és határozószóhoz is járulhatnak . -cica -ecico. mázoló A nagyító és kicsinyítő képzők használata már bizonyos nyelvi jártasságot igényel.el vaso pohár Inés Ágnes la mujer asszony el pez hal la flor virág 2. Alio. -ecica Pedro Péter el vasito pohárka Inesita Ági la mujerelta asszonyka el peeecito halacska la florecíta virágoeska plumilla tollacska el panecillo kenyérke ' Perico Peti 4. -ico. — az érzplmi elemtől függően — az alábbi kicsinyítőbecéző képzők járulhatnak : chiquito. -ccilla pluma toll el pan kenyér 3. -a huncut ricachón (-ona) dúsgazdag el hombracho» kövér. chiquituelo. -uelo. un poquitín. chfcuclo. chfquitfllo. erős ember polución nyomorult szegény picaroncillo. un poquillo egész keveset 2. -uela (kicsinyít. férfi pobre szegény picaro. corriendo futva callando halkan cansado fáradt solo egyedül poco keveset corriendito szaporán callandito szép csendben cansadito kissé fáradt sólito szép magányosan un poquito. Ugyanahhoz a szóhoz több nagyító vagy kicsinyítő képző is járulhat. -a huncut kópé A chico (kisfiú) szóhoz pl. pl. Ezért csak olyan kicsinyített és nagyított szavakat használjunk. cliiquirrllillo. -cilla -ecillo. -ica (régies) -cico. -zuela -ezuelo. Megjegyzések 1. melyek­ nek jelentése és helyessége felől bizonyosak vagyunk. chiqiilrrililo. A nagyító és kicsinyítő képzők nemcsak főnevekhez és melléknevekhez. chiquitilo. chiqiiilluelo.

el rincón a sarok. így pl. Ejercicios 1.Mostrarle las camisas. .Mostrárselas. . a sürgöny.Tener paciencia. Vengan ustedes aquí. Az -ón nagyító képzőnek több szóban kicsinyítő értelme van: la rata patkány la calle wíca la planta növény © ratón e£¿r 1 © callejón szűk utca.¿Qué recibe usted en la caja cuando paga con un billete? — ¿Qué dice el profesor cuando entra en la clase? ¿Qué dice el profesor durante la lección? ¿Qué consejos da el profesor al fin de la clase? . . szabályba nem foglalható esetet: Carlos Károly el dinero pénz el río folyó la aldea falu Carlitos Karcsi (a szóvégi s megmarad!) el dineral hatalmas pénzösszeg © riachuelo folyócska 1 la aldehuela falucska 6.Irse al oine. — Levantarse temprano.No decírsela. (Pl.No charlar en la clase.No decirles la verdad. Ven aquí. .következő kérdésekre: ¿Tiene usted familia? ¿Es grande. Feleljünk a. . „megvágás" cañonazo ágyúlövés Ugyancsak nincsen nagyító vagy kicsinyítő képzővel dolgunk az olyan szavakban.) .No mostrárselas.No escribir cartas' a Ana. el despacho az iroda. a szöglet. los hijos) de usted? ¿Cuántos años tiene(n)? ¿Qué dice usted a so» hijita cuando quiere que ella compre algo en la sucursal de la Cooperativa de Consumos? ¿Qué dice la madre cuando se marcha de casa y deja a la hijita en casa sola? — ¿Qué puede comprar usted en la salchichería? ¿Qué pregunta a usted el dependiente de la salchichería? ¿Cuánto jamón quiere usted y cómo lo desea? ¿Le gusta a usted el queso? ¿Dónde paga usted por la mercancía (az áruért)? . . .No tener miedo. la familia de usted? ¿Cómo se llama(n) el hijo (la hija. — No comer mucho. . . Mondjuk a felszólító mód valamennyi személyében: Venir aquí. mint pl.Traerle el paquete.Escribir una carta a Ana.Traérselo. kabin 1 4. . A képző sok esetben módosltja az alapszó jelentését (néha a főnév neme í« megváltozhat): la caja láda la cámara szoba el cajón fiók. fiókos szekrény la cajita doboz © camarote hajó fülke.Comer mucho. . el cucurucho a papírzacskó. — Charlar . .No venir aquí. az -azo képző a« alapszóból fakadó cselekvés eredményét jelöli: el el el el fusil puska puño ököl sable kard („szablya") cañón ágyú el el el el fusilazo puskalövés puñetazo ökölcsapás sablazo kardcsapás. el tabaco a dohány.¿Puede usted contarme un chiste en español? 2. Vengamos aquí. Jegyezzünk meg néhány különleges. Venga usted aquí. Vengan aquí. . Venga aquí. . A nagyító és kicsinyítő képzőket ne tévesszük össze más. sikátor 1 © plantón facsemete 1 5. azonos alakú képzőkkel. 146* .3. Venid aquí. .Hacer sus deberes.No levantarse tarde.

(Marcharos) más tarde. Ana. Mondjuk spanyolul (a megfelelő nagyító vagy kicsinyítő képzővel): Nagybátyám nagy darab ember. Fordítsuk spanyolra: á) Tóni és Peti. Mondjuk spanyolul: írj! Ne írj! írjatok! Ne írjatok! írjunk! Ne írjunk! írjon! Ne írjon! írjanak! Ne írjanak! — Beszélj! Ne beszélj! Beszéljetek! Ne beszéljetek! Beszéljünk! Ne beszéljünk! Beszéljen! Ne beszéljen! Beszéljenek! Ne beszéljenek! — Jöjj közelebb (acercarse)! Ne jöjj közelebb! Jöjjetek közelebb! Ne jöjjetek közelebb! Menjünk közelebb! Ne menjünk közelebb! Menjen közelebb! Ne menjen közelebb! Menjenek közelebb! Ne menjenek közelebb! 5. José y Estaban. hijo mío. (irnos) juntos a teatro. Paco. No (marcharos) aún. ne légy lusta. Tíz órakor menj a Közért-fiókba. Eva saca el mantel y las servilletas del cajón del aparador. — Tóni bácsi agglegény. (poner) los libros en la mesa. Todo el mundo tiene hambre. no (lavarse) sin jabón. segíts Petinek megírni a feladatokat! Maradjatok itthon. hozd ide a (piaci) hálót! Köszönöm. Ana va directamente a la cocina a preparar la cena. gyertek ide szaporán! Nekem most a piacra kell mennem. Eva y María ponen la mesa. (darme) tu libro. (darme) vuestros cuadernos. — Eredj (irse) szaporán! — Gyere szép csendben! — Ágnes kissé fáradt. Junto a cada cubierto las muchachas ponen un vaso para agua y un platillo para la ensalada. No (ser) perezosa. (Ser) buenos. — A doboz a fiókban van. (irse) a la estación. muchachos. No (tener) miedo. María. (Tener) paciencia. José. és menjen a táblához! Ñe menjen még a helyére! Tanulja meg. Muchachas. amit (lo que) mondok! írja tovább! Mondja hangosan. (vestirse) rápidamente. 6. hijitas. Margarita. Ezalatt ti hozzátok rendbe a szobátokat! Tóni.3. mientras que María trae de la cocina cinco platos lisos con otros tantos cuchillos y tenedores. és vegyél két kiló friss kenyei'et! Ne felejts el venni fél kiló krumplit és húsz deka sajtot! Peti. hijitos. (Decirme) con quién andas y te diré quién eres. és nyissa ki az ablakokat! Vegye elő a füzetét. a szöveget könyv nélkül! LECCIÓN DIECIOCHO L e c c i ó n de r e p a s o I La familia Varga cena en casa Es sábado por la noche. hijos míos. és ne nyissátok kj az ajtót senki idegennek! Ha éhesek vagytok. 4. és írja. 10* •147 . amit ír! Ismételje el! Fordítsa le a spanyol szöveget! Ne fordítsa ezt a sort! Álljon fel. — Mária nagyon huncut. egyetek kenyeret! b) Tenne nekem egy szívességet? Csukja be az ajtót-. Juan y los muchachos se mudan de ropa. Tegyük a főnévi igenevet a felszólító mód megfelelő személyébe: (Ser) bueno. Amigos. és tanuld meg a lec­ kéidet! Tóni. porque ya son las diez y otros días la familia cena más pronto. No (charlar). La familia Varga acaba de volver a casa del cine.

La familia se sienta a la mesa. Las cenas en la familia Varga son por lo común frías. Hoy la cena es sencilla pero abundante : hay té, pan con mantequilla, jamón, tocino y huevos pasados por agua. — No comáis tan de prisa, muchachos — dice el padre a José y Paco, quienes están tragando a porfía las finas tajadas de jamón. — Tenéis que masticar mejor los bocados si no queréis tener dolores de estómago. — ¿No quieres pan? — pregunta Ana a Juan. — Si me haces el favor. Gracias. — ¿A ti te gusta este tocino? — Es muy sabroso. Eva, échame agua. Gracias. — Pues, ¿estáis hartos ya, hijitos? — pregunta la madre a los niños. — Sí, mamita — contestan las muchachas ; pero José y Paco no son de la misma opinión. — Permíteme tomar otra tajada de este jamón, mamita. A mi me gusta tanto. — Yo, en cambio, prefiero el tocino. ¿Puedo servirme? — ¡ Qué glotones ! Tomad, si os gusta, pero tened cuidado de no coger una indigestión. No quiero que enferméis. II En el estanco — Buenos días. Dos paquetes de cigarrillos „ P l a n " y una caja de cerillas. — Siete cuarenta. — Además, tres sobres con otros tantos papeles para cartas, y dos tarjetas postales. — Aquí tiene usted, señor. ¿Desea otra cosa? — Tres sellos de sesenta y uno de cuarenta. A propósito, ¿cuánto cuesta el encendedor de bolsillo que se ve en el escaparate? — ¿Éste? Acabamos de recibirlo de Checoslovaquia. Es muy barato : cuesta sólo ochenta y cinco florines. — Siento no tener tanto dinero encima. Me lo compraré por la tarde cuando pasaré por aquí. — Como usted quiera. Si desea, puedo reservarle uno a usted. — Se lo ruego. III Un abrazo (Chiste) Come uno en una fonda donde le sirven pésimamente. Pan, vino, asado, dulces, todo es detestable. El parroquiano se seca la boca con la servilleta, satisfaőe el importe de la comida, luego llama al fondista y le dice : — ¡Déme usted un abrazo ! — Y, ¿por qué? — Porque ésta es la última vez. que me ve usted. 148

IV Refranes Con tripa vacía no hay alegría.* A buen h a m b r e no hay pan duro. Vocabulario I. más pronto korábban directamente egyenesen mudarse de ropa átöltözik el mantel abrosz la servilleta szalvéta el cajón fiók el aparador pohárszék, ebédlő­ szekrény otros tantos, otras tantas ugyanannyi por la común rendszerint, többnyire común közös; rendes sencillo egyszerű huevo pasado por agua lágy tojás tragar (le)nyel, fal a porfía versenyezve (egymással) masticar megrág el bocado falat el dolor fájdalom el estómago gyomor échame agua önts nekem vizet! echar önt; dob, hajít, vet son de la misma opinión ugyanazon a véleményen vannak la opinión vélemény otro még egy en cambio viszont el cambio csere, váltás el glotón falánk, nagyétkű tener cuidado vigyáz vmire, gondosko­ dik vmiről (de) el euidado gond, figyelem coger una indigestión elrontja a gyomrát la indigestión gyomorrontás enfermar megbetegszik II. la cerilla gyufa fi\ sobre boríték el papel para cartas levélpapír postal postai el encendedor (de bolsillo) öngyújtó Checoslovaquia Csehszlovákia reservar fenntart, félretesz ü l . el abrazo ölelés uno egy ember, egy valaki la fonda vendéglő, fogadó pésimamente nagyon rosszul el vino bor detestable utálatos, pocsék satisfacer (satisfago, satisfaces) kielégít, kifizet el importe összeg el fondista vendéglős, fogadós dar un abrazo megölel (akit: a) la última vez utoljára IV. la tripa bél, ha¡? vacío üres duro kemény

Ejercicios de repaso Mondjuk spanyolul: 1. (A 13. lecke nyelvtanához) Én most az újságot olvasom, te a folyóiratot olvasd! — Ti most leveleket írtok, azalatt mi ebédelni fogunk. — Kinek hozza ön a levelet? Nekem? Nem önnek, hanem Tóni bácsinak hozom. Neki egy folyóiratot is hozok. — Ízlik önnek a sült? Nem nagyon ízlik, mert kissé ízetlen. Lesz szíves idenyújtani nekem a sót? — Látni kívánunk benneteket. Mikor jöhetünk meglátogatni benneteket? — Délután öt óra * (A közmondások értelme: 1. Üres gyomor mellett nincsen jókedv. — 2. Ha az ember nagyon éhes, mindent megeszik.) *149

után mindig otthon találtok (encontrar) bennünket. Ha jöttök, hozzatok nekünk és szüleinknek virágokat 1 Tudjátok, hogy nagyon szeretjük (azokat). — Hol van Mária és Anna? Beszélnem kell velük. Remélem, hogy otthon találom őket. Otthon lesznek, mert éppen most jöttek haza. — Mit fogsz most csinálni? Most meg fogom írni a feladatokat. — Nem tudod,hogy most hány óra van? Körülbelül féltíz lehet. 2. (A lé. lecke nyelvtanához) Jánosnak levelet, Péternek levelezőlapot írok. — Neked mit kell vennem a piacon? Nekem fél kiló krumplit, Teréz néninek egy kiló porcukrot végy. — Anyám (saját)magának nem vesz semmit. — Magunknak mi nem veszünk semmit. — önnek hogy tetszik ez a külföldi szövet? Nekem nagyon tetszik, feleségemnek azonban az a másik jobban tetszik. — Nektek megfelelnek ezek az ingek? Nekünk meg fognak felelni. — Hol vannak az ön testvérei? Éppen most jöttek haza, és most átöltöznek, ön már ismeri őket? Igen, ismerem őket fél éve. — Még ma levelet kell írnom szüleimnek. Most mindjárt elmegyek a postára, és ott helyben megírom a levelet. Ugyanakkor sürgönyt is fogok feladni nagynénémnek, akinek holnap lesz a születése napja. — Mikor alear nyaralni menni, mindjárt a hónap elején? Nekem mindegy. Mert minden öntől magától függ. — Mi ugyanazt a nyelvet fogjuk tanulni, mint ti. 3. (A 15. lecke nyelvtanához) Lenne szíves megmondani nekem, hogy hány óra van? Sajnálom, hogy nem mondhatom meg önnek, de nincsen órám. — Érdekes könyvet látok a könyvkeres­ kedés kirakatában : meg fogom venni neked (neki, nektek, nekik). — Nem tudom, hogy mikor fognak érkezni vidéki rokonaink : nem írnak róla ( = nem írják nekünk azt). — Mikor fogsz nekem írni, vagy mikor küldesz nekem sürgönyt? Miután majd Szegedre érkezem, azonnal feladom neked. — Óhajtja, hogy megmutassam önnek az új szöveteket? Tegye meg nekem (ezt) a szívességet, és mutassa meg nekem! Ezt a sötét szövetet ajánlhatom önnek. Ha ön ajánlja nekem, meg kell vennem (magamnak). — Világosan és érthetően kell beszélnetek. — A munkások vidáman dolgoznak a gyárakban, mert tudják, hogy önmaguknak dolgoznak.
4

4. (A 16. lecke nyelvtanához) Beszéljünk világosan 1 — Ne együnk túl sokat 1 — írjuk meg neki (ezt) I — Bocsásson meg nekem a zavarásérti — Bocsássanak meg nekünk, de nem tudjuk, hogy hol van a fürdőszoba. — Azt kívánom, hogy Lajos fizesse meg a tartozását. — Szükséges, hogy jobban dolgozzunk. — Lehetetlen, hogy már ilyen késő van. — Ha ön a szállodához akar érni, menjen egészen egyenesen ezen az utcán végig 1 — Szüleim arra kérnek, hogy sürgönyözzek nekik, amikor meglátogatom őket. — Kell, hogy legyen itt egy postahivatal. — Érezzék jól magukat I — Éljenek a munkások I — Talán eljön, talán otthon marad. — Mondjanak, amit akarnak ! — Bárcsak iga­ zat mondanának 1 — Milyen érdekes könyv ! — Milyen ízletes leves 1 — Milyen szép szobák I 5. (A 17. lecke nyelvtanához) Olvass U Olvassatok hangosan 1 Ne olvass halkan ! Hadd olvasson 1 Hadd olvassanak! Olvasson (ön)! Olyassanak (önök)! — Ne menj el! Ne menjetek el 1 Hadd menjen el!'Hadd menjenek el! — Maradj nyugton! Maradjatok nyugton! Ne maradj itthon I Ne maradjatok itthon I Pál maradjon nyugton 1 Pál ne maradjon otthon! — Ha látsz szép ingeket, vedd meg magadnak (őket)l Ha láttok jó szövete­ ket, nézzétek meg, megfelelnek-e nektek. Ha önök látnak új felöltőket, vegyék meg maguknak! — Ha szomjas vagy, igyál vizet! Ha szomj asak vagytok, igyatok vizet! Ha ön szomjas, igyék vizet! — Csukd be az ajtót, és nyisd ki az ablakokat 1 Csuk­ játok be az ajtót, és nyissátok ki az ablakokat! Ne nyisd ki az ajtót! Ne csukjátok be az ablakokat!

150

LECCIÓN

DIECINUEVE

A múlt idejű melléknévi igenév — El participio el libro comprado -los libros comprados la camisa comprada las camisas compradas el libro leído los libros leídos la carta recibida las cartas recibidas a megvásárolt könyv a megvásárolt könyvek a megvett ing a megvett ingek az elolvasott könyv az elolvasott könyvek a kapott levél a kapott levelek -er :
-ir :
,

-ar : -ado

-ido

Estar + participio España está limitada al norte por Francia. El territorio de España está dividido en comarcas. El museo está abierto de diez a cuatro. Las cartas ya están escritas. Spanyolországot északról Franciaország határolja. Spanyolország területe megyékre van osztva. A múzeum tíztől négyig van nyitva. A levelek már meg vannak írva.

A közelmúlt — El pretérito presente o perfecto He escrito algunas cartas. ¿Has visitado el museo? ¿Ha vuelto ya Miguelito? Hemos estado en la ciudad. ¿No os habéis cansado? Los niños han comido mucho. Néhány levelet írtam. Megnézted a múzeumot ? Misi megjött már ? A városban voltunk. Nem fáradtatok el? A gyerekek sokat ettek. 151

I España — Señor profesor, permítanos recordarle a usted su promesa. — ¿Cuál? — La de hablarnos de España. Tenemos una gran curiosidad de saber algo de ese país cuya lengua estamos estudiando ya desde hace más de medio año. — Justo. Pues bien, hoy vamos a hablar de la geografía de España. Abran ustedes los libros en la página donde está reproducido el mapa de España.

152

España es un país de Europa meridional que forma, con Portugal, la Península Ibérica. Está limitada al norte por Francia y el OcéanoAtlántico, al oeste por Portugal, al sur y al este por el mar Mediterráneo. La superficie continental de España es de 492 230 kilómetros cuadrados,, que con las islas Baleares (5014 km2) y las Canarias (7273 km2) constituye en conjunto una superficie de 504 517 km 2 con una población de 28 millones de habitantes. Además, del vasto imperio colonial, poseído en el pasado, le quedan aún algunas colonias en África : el Marruecos Español, el Sahara Español y la Guinea Española con un total de 339 mil kilómetros cuadrados y cerca de un millón de habitantes. La parte central de la Península Ibérica está formada por una elevada meseta de unos 800 metros de altura media sobre el nivel del mar, dividida por las cordilleras y sierras de montañas. Los mayores ríos de España son el Duero, el Tajo, el Ebro, el Guadiana y el Guadalquivir. El suelo de España está maravillosamente dotado por la naturaleza. Posee en abundancia hierro, cobre, cinc, estaño, plomo, mercurio, plata y sal. Además, tiene ricos yacimientos de carbón y hierro. Con todo eso es España un país más agrícola que industrial. Los productos agrícolas, forman las dos terceras partes de la exportación. España se distingue por su producción de cereales, aceitunas y vinos. Los vinos de Jerez, Málaga, Alicante, son famosos en el mundo entero. Abundan asimismo el arroz en las llanuras de Valencia y el naranjo en Andalucía, Murcia y Valencia. La cría de ganado es también importante, particularmente la del lanar. La capital de España es Madrid. Es una ciudad muy hermosa, con muchos edificios notables y museos muy ricos. Otras ciudades importantes son Barcelona, Valencia, Sevilla, Málaga, Toledo, Bilbao. El territorio de España está dividido en comarcas o regiones (Galicia, Asturias, Vascongadas, Navarra, Aragón, Cataluña, León, Castilla la Vieja, Castilla la Nueva, Murcia, Valencia, Extremadura, Andalucía).
\

II Conversación — Pues, Ana, ¿dónde habéis estado? — Como sabes, mi querido Juan, nosotras tres, mi hermana, su amiga y yo, nos hemos encontrado en casa de mi hermana, para visitar, algunos lugares de la capital. Juana, la amiga de mi hermana, ha venido a la capital por primera vez en su vida. — ¿Y qué habéis visto? '— Primeramente hemos subido al monte Gerardo, de donde se ofrece una vista maravillosa sobre la capital entera. Luego hemos dado un largo paseo en la orilla izquierda del Danubio, hasta el Parlamento. — jCielos ! jUn paseo tan largo 1 ¿No os habéis cansado? — No, porque a mitad de camino hemos entrado en una pastelería para descansar un poquito. Yo he tomado un helado, María y Juana han bebido un café puro. — ¿Y qué habéis comido? 153

— Nada, porque queremos adelgazar. Y tú querido, ¿cómo has pasado la tarde? — Trabajando, como siempre. He vuelto a casa a eso de las seis. Después de mudarme, he escrito algunas cartas : es preciso que uno responda a las cartas y tarjetas recibidas. Ahora las tengo escritas ya todas. Y vosotras, ¿por qué no habéis visitado el Museo Nacional? — Era ya demasiado tarde. El museo, si no me equivoco, no está abierto que de diez a cuatro. Pero eso no tiene importancia. Mañana por la mañana volveremos a vernos y seguiremos visitando la ciudad. III Indicio cierto (Chiste)' — — — — — — Petra, ¿ha vuelto ya Miguelito de la escuela? Sí, señora. ¿Le has visto? No, señora. Pues entonces, ¿cómo sabes que ha vuelto? El gato se ha escondido bajo la cama. IV Refranes A hierro candente, batir de repente.* El conejo ido, el consejo venido. Obra empezada, medio acabada. Quien no ha visto a Sevilla, no ha visto maravilla. Quien no ha visto a Granada* no ha visto nada. Vocabulario España Spanyolország limitar határol el norte észak Francia Franciaország el territorio terület dividir feloszt la comarca megye abierto nyitott, nyitva (abrir kinyit) escrito megírt, megírva (escribir ír) sido fa ser ige participio-ya^ cansarse elfárad 1. recordar (recuerdo, recordamos) emlékeztet (akit: a, amire: tárgyeset) la promesa ígéret la de hablarnos azt,' hogy beszél nekünk tener la curiosidad de kíváncsi(nak «'lenni) vmire cuyo, cuya amelynek a más de több, mint la geografía földrajz reproducir ábrázol, közöl

*(A közmondások értelme: 1. Addig üsd a vasat, míg meleg. — 2. Eső után köpönyeg. (A jó tanács nem használ, amikor a nyúl már elszaladt.) — 3. Jó kezdet
fél siker.)

154

el mapa térkép el, la mayor a legnagyobb Europa Európa el río folyó meridional déli dotar ellát, elhalmoz, megáld vmivel formar képez, alkot en abundancia bőven (el) Portugal Portugália la abundancia bőség la península félsziget el cobre réz ibérico ibéri, ibériai el cinc cink el océano óceán el estaño ón atlántico atlanti el plomo ólom el oeste nyugat el mercurio higany el sur dél la plata ezüst el este kelet rico gazdag el (la) mar tenger el yacimiento lelőhely mediterráneo földközi el carbón szén la superficie felület, terület con todo eso mindezek ellenére continental szárazföldi, kontinentális más . . . que inkább . . . , mint es de kitesz agrícola (-a végű melléknév \) földművelő el kilómetro kilométer industrial ipari cuadrado négyzet-, négyszögletes el producto termék las (islas) Baleares Baleári szigetek dos terceras kétharmad las (islas) Canarias Kanári szigetek distinguirse kitűnik, kiemelkedik el canario kanárimadár (amivel: por) constituir (-uyo, -uyes, -uye, -uímos, la producción termelés, termesztés -uís, -uyen) alkot, képez los cereales gabonafélék la aceituna oliva, olajbogyó en conjunto együttesen famoso híres la población népesség; helység * el mundo világ vasto hatalmas, nagykiterjedésű entero egész el imperio birodalom ; császárság colonial gyarmati abundar bőven van, bővelkedik poseído amelyet birtokolt (poseer bir­ asimismo ugyancsak, szintén tokol) el arroz rizs y la llanura síkság el pasado múlt el naranjo narancsfa el Marruecos Marokkó la naranja narancs el Sahara (el Sahara) Szahara la cría tenyésztés el total végösszeg el ganado jószág, állat, marha con un total de mindent együttvéve particularmente különösen cérea de közel, mintegy el (ganado) lanar gyapjas háziállat central közép-, középső, központi el edificio épület la meseta fennsík notable nevezetes unos, unas körülbelül, mintegy la región vidék, táj la altura magasság Castilla la Vieja Ó-Kasztília medio közép-, átlagos II. el lugar hely el nivel de! mar tengerszint el monte hegy el nivel szint, színvonal Gerardo Gellért dividida por las cordilleras melyet a de donde ahonnan hegyláncok részekre osztanak ofrecer (ofrezco, ofreces) nyújt, ad la cordillera hegylánc, lánchegység ofrecerse adódik; nyílik (kilátás) la sierra de montañas hegység la vista kilátás; látás la sierra hegy(ség); fűrész la orilla part mayor nagyobb 155

medio acabada. — A mai spanyol nyelvben csak egy participio van. prendido roto v. üt de repente hirtelen . A múlt idejű melléknévi igenevet úgy képezzük. hogy az -ar végű igék tövé­ hez -ado. 156 . rompido satisfecho sido visto vuelto elhatározni resuelto satisfacer kielégíteni Megjegyzés. alá IV. félig befejezett munka. Válaszolunk a kapott levelekre. cándenle izzó hatir ver. képviselő­ ház a mitad de camino feleúton la mitad fele la pastelería cukrászda el helado fagylalt adelgazar lesoványodik uno az ember (általános alany) las tengo escritas ya todas már mind megírtam equivocarse téved volveremos a vernos ismét fogunk találkozni volver a f + főnévi igenév) ismét tesz vmit III.el parlamento parlament. -os. -os. kapva Obra empezada. -as) (-a. pretérito Megkezdett munka. Respondemos a las cartas recibidas. azonnal el conejo nyúl la obra mű. beszélve eladott. -os. ezért a továbbiakban egy­ szerűen csak participio néven említjük. Az alábbi igék (és összetételeik) rendhagyóan képezik múlt idejű mellék­ névi igenevüket: abrir cubrir decir escribir hacer morir poner kinyitni befedni mondani írni csinálni meghalni helyezni abierto cubierto dicho escrito heeho muerto puesto prender resolver romper ser ver volver fogni törni lenni látni visszatérni preso v. munka medio félig la maravilla csoda Gramática 114 A múlt idejű melléknévi igenév — El participio pasivo o. a fent ismer­ tetett múlt idejű v. az -er és -ir végű igék tövéhez -ido végződést teszünk. „szenvedő" melléknévi igenév. -as) beszélt. -as) (-a. Példák : HABLAR beszélni VENDER eladni •RECIBIR kapni hablado vendido recihido (-a. eladva kapott. el indicio jel cierto biztos Tetra (női név) Miguclito Misi ¿In has visto? láttad ő t ? (ver lát) el gato macska esconderse elbújik bajo alatt.

ha ezt a legtöbbször magyartalan szerkezetet cselekvő igealakkal fordítjuk. A sziget középső részét magas fennsík alkotja. —. a múzeumban látható. A levél meg van írva. las puertas abiertas a nyitott ajtók. -ve képzős határozói igen évvel fordíthatjuk. Spanyolországot északról Franciaország határolja. amelyek stb. la lengua hablada a beszélt nyelv. -ő. inteligente okos. b) az állítmány névszói részeként. igen nagy kitérj edésűek voltak. Las colonias. A magyarban ilyenkor -va. España está limitada al norte por Francia. 115 a) A p a r t i c i p i o használata az (el)olvasott könyv a megvett könyvek a megcsinált munka a megírt levelek A múzeum nyitva van.Egyes esetekben a gerundio pótolja a hiányzó jelen idejű participio-t.) Magyarország fővárosát a Duna folyó szeli át. amelyet a hegyláncok részek­ re bontanak.) kötőszóval bevezetett mellékmondatban ragozott igealakokkal for­ dítjuk. -tt képzős múlt idejű melléknévi igenévnek. el libro leído los libros comprados la obra hecha las cartas escritas El museo está abierto. pl. Pl. La parte central de la península está formada por una elevada meseta. határolja. el (la) cantante énekes(nő). diligente szorgalmas. c) Használjuk a participio-t jelzői mellékmondat rövidítésére. Figyeljük meg az alábbi mondatokat: El original de este cuadro. ilyenkor vessző választja el az előzményektől.) Spanyolország északról Franciaország által van határolva. magyar: -ó.-ot északról F. főneve után áll. España está limitada al norte por Francia. tán­ coló. eran muy vastas. értelmes.: La carta está escrita. estar ige mellett. helyesebb azonban. amelyeket a múltban Spanyolország birtokolt. beszélő) a spanyolban elvesztette igei természetét. agua hirviendo forró víz. se ve en el museo. ilyenkor.A jelen idejű participio (a latin participium praesens. és ma már csak főnévként vagy melléknévként használatos. pl. La capital de Hungría está atravesada por el río Danubio. A participio állhat: b) c) a) jelzőként. el dependiente kiszolgáló. amelyet egy spanyol festő festett. Las cartas están escritas. agua hirviente v. •157 . és megfelel a magyar -t. pl. A magyarban az ilyen participio-t amely (amelyet. A levelek meg vannak írva. E képnek az eredetije. dividida por las cordilleras. poseídas por España en el pasado. ( = S. ( = A levelet megírták. pin­ tado por un pintor español. A gyarmatok. így mondják pl.

esta mañana ma reggel. 1. ezért a fenti két példát magyarosan így mondanánk: E kép eredetijét spanyol festő festette. erre a körülményre olyan időhatározók utalnak a mondatban. Az eredeti kép a múzeumban látható. 2. Pl. Hat­ kor jöttem haza (és még most is itthon vagyok). mint pl.Megjegyzések. (És máskor is elmehetek még oda. (Főige = az az ige. en el siglo veinte a huszadik században. amelynek szóban forgó idejét képezzük. en este año ebben az évben. hogy a participio tulajdonképpen -o végű mellék­ név. A külföldiek megnéztek a múzeumot. esta semana ezen a héten. A fentiekből látjuk. (A mai nap még tart. Ma délután a városba mentem. A közelmúlt összetett igealak. úgy képezzük. Los extranjeros han visitado el museo.) 158* .) — Időmeghatározás nélkül: He perdido mi libro. mely nemben és számban megegyezik főnevével. hoy ma. 116 A közeiműit — El prctério presente o perfecto ¿Dónde habéis estado? Hemos subido al monte. c) melynek időpontja még nem zárult le. a) amelynek időpontját nem jelöljük meg közelebbről: Hemos sabido al monte. b) melynek hatása a jelenben is folytatádik. előtt. Felmentünk a hegyre. Voltam már Spanyolországban. Hol voltatok? Felmentünk a hegyre. He vuelto a casa a las seis. A magyar nem nagyon kedveli a jelzői mellékmondatot. — Spanyolországnak a múltban hatalmas kiterjedésű gyarmatai voltak. Esta tarde he ido a la ciudad. — He estado ya en España. hogy az haber segédige kijelentő módjának jelen idejét ragozzuk a főige participio-ja.) Az haber-rel ragozott ige participio-}^ mindenkor változatlan: Példák a ragozásra-: VENIR jönni he venido has venido lia venido hemos venido habéis venido han venido jöttem jöttél jött jöttünk jöttetek jöttek' LAVARSE mosakodni me he lavado te has lavado se ha lavado nos hemos lavado os habéis lavado se han lavado mosakodtam mosakodtál mosakodott mosakodtunk mosakodtatok mosakodtak 117 A közelmúlt használata A közelmúlttal olyan múlt idejű cselekvést jelölünk. Elvesztettem a könyvemet (és még mindig nincsen meg).

— La puerta está cerrada. Si uno quiere comprarse un libro. A leveleket már megírtam.. Si se quiere. 57) az uno szó is kifejezi az általános alanyt. 159 .. Ugyanazt fejezi ki tehát. 115. — El suelo de Hungría está maravillosamente dotado por la naturaleza. A se visszaható névmás mellett (vö. mint az estar + participio (vö. — Los extranjeros llegados esta mañana a la capital visitarán los lugares notables d$ Budapest. b. csakhogy az állapotot nem általánosságban. hogy az ember válaszoljon a kapott levelekre. — Los alumnos están sentados en los bancos. Ejercicios 1. Estas revistas están leídas. Contéstese a las preguntas siguientes : ¿Desde cuándo estudia usted el español? ¿Ha estado usted en España? ¿Ha leído usted algo sobre España (Spanyolországról)? ¿En qué página de nuestro libro encuentra usted el mapa de España? ¿Dónde se halla España? ¿Por qué está limitada al norte? ¿Y al oeste. különösen akkor. — Los cereales producidos (producir termelni) en Hungría son famosos en el mundo entero. bemegy egy könyvkereske­ désbe. ha a se használata rossz hangzást idézne elő (pl. — Las ventanas están abiertas. al este? ¿De cuántos kilómetros cuadrados es la superficie continental de España? ¿Qué islas pertenecen (tartoznak) a España? ¿Cuántos habitantes tiene España? ¿Dónde están las colonias de España y cómo se llaman? ¿Cómo es 1a parte central de la Península Ibérica? ¿Cómo se llaman los grandes ríos de España? ¿Cómo está dotado por la naturaleza el suelo de España? ¿Qué minerales (érceket) y yacimientos posee en abundancia? ¿Por qué es España un país más agrícola que industrial? ¿Cuáles son los productos principales de España? ¿Dónde abundan el arroz y el naranjo? ¿Qué ciudad es Madrid? Dígame otras ciudades importantes de España.) A tener + participio szerkezet a cselekvés következtében beállott állapotot jelöli. vannak írva. Tradúzcanse al húngaro correctamente las oraciones siguientes (Fordítsuk le helyes magyarsággal az alábbi mondatokat) : Hungría está limitada al norte por Checoslovaquia. — Hemos leído los libros comprados por nuestros padres hace una semana. entra en la librería. — He recibido las cartas escrita» por mis amigos. rosszul hangzik). Ezeket a folyóiratokat kiolvasták. al sur.118 A bekövetkezett állapot jelölése t e n e r + p a r t i c i p i o-val Las cartas las tengo ya escritas. Ha az ember könyvet akar venni magának. (A levelek már meg.). hanem személyhez kötve jelöli. Tengo leídas estas revistas. „Megírva bírom őket". Es preci&o que uno responda a las cartas recibidas. Pl. ¿Cómo está dividido el territorio de España? ¿Cuáles son las comarcas o provincias de España? ¿Qué ha hecho usted hoy desde la mañana? 2. Ezeket a folyóiratokat kiolvastam. — La capital de Hungría está atravesada por el río Danubio. 119 U n o mint az általános alany kifejezője Kell.

Most már ismerem Spanyolország földrajzát.A könyvet eladták. luego me seco con una toalla. Spanyolország gabonája. — . szénben. réz­ ben. Salto de la cama. Spanyolország területe majdnem 500 000 négyzetkilométer. 4. Tomo el jabón y me enjabono. Tóni nagybácsink már volt Madridban. — Carlos entra en el comedor. a csukott ajtók. Spanyolország területét sok folyó szeli át. A ruhát megvettem (tengo + part. a megvett ruhák. sokat beszél -nekünk erről a szép városról. a meg­ csinált munka. me pongo la bata y entro en el cuarto de baño.3. Sokat olvastunk Madridról. a kapott levelezőlapok. az eltört po­ harak. mint ipari ország. délen és keleten a Földközi tenger határolja. Eltörtél egy poharat. Tradúzcase al español: ' Ma a spanyol órán a tanár Spanyolországról beszélt. Becsuktad az ablakokat. Mária szép kirakatokat látott.). Dígase en español: a) a megvett ruha. Nagyszüleim már meghaltak. Spanyolország bővelkedik vasban. A könyvet eladtuk. nyugaton Portugália. A levelet megírtátok. a megírt levelek. Reemplácese el presente del verbo por el pretérito presente ( Az ige jelen ideié Jielyébe tegyük a közelmúltai) : Me despierto a las seis menos cuarto. Későn -tértünk haza. c) Kinyitottam az ajtót. a nyitott ablakok. 460 . Saluda a sus padres y se sienta a la mesa. me quito la camisa de dormir. -olaja és bora (többes szám) az egész világon híres. A köny­ vet az asztalra tettem. b) A ruhát megvették (estar + part). Spanyolország térképét könyvünk is feltünteti. az asztalra helyezett tányérok. ennek ellenére inkább földművelő. — A levelet megírták. Megmondta az igazat. a kapott levelezőlap. az eladott könyvek. Spanyolországot északon Franciaország. Ante -el espejo me peino. Me lavo todo el cuerpo. Todos toman café •con leche y comen pan con mantequilla. "Spanyolország fővárosáról. az eladott könyv. a látott kirakatok. 5. Luego salgo del cuarto de baño y vuelvo a mi cuarto. Megcsináltátok a feladatokat. Néhány levelet írtunk. Me lavo con agua fría. •a megírt levél.

Pablo tenía el pelo negro. Te keveset tanultál.20 Yo estudiaba bien. Tenías el pelo rubio. Gyakran voltatok éhesek. ' \ -íais -ir : J -ar : -aban -er : \ „ > -ián -ir : ) Yo era un alumno aplicado. LECCIÓN VEINTE A folyamatos múlt — El imperfecto Én jól tanultam. Vivía en Budapest. Pálnak jekete haja volt. 11 Spanyol nyelvkönyv — 86H Szorgalmas tanuló voltam. Vidámak voltatok. Sok dolgunk volt. Péter rosszul tanult. Tenían un cuarto hermoso. Egész nap tanultatok. i -ia -ir : } -ar: -abamos -er : \ . Estudiabais todo el día. Tenía muchos amigos. Érai* alegres. Sok barátom volt. Luis era un muchacho alegre. Nagyon sokat tanultak. Szép szobájuk volt. Osztálytársak voltunk. Teníais hambre a menudo. Endre és Lajos ikrek voltak. Vivíamos felizmente. Lajos vidám fiú volt. Kényelmesen éltek. Mária a szüleivel lakott. Együtt tanultunk. > -lamos -ir : J -ar: -ábais Pedro estudiaba mal. Szőke hajad volt. Éramos condiscípulos. Tú eras un joven delgado. María vivía con sus padres. Vivían cómodamente. Vidéken laktál.C T : ! -ía 1 j -ar: -abas -er :\ r } -ias -ir : ) -ar: -aba -er : \ r . Vivías en el campo. 161 . A ser (lenni) folyamatos múltja . Estudiábamos juntos. Andrés y Luís eran mellizos. Boldogan éltünk. A fővárosban laktatok. Vivíais en la capital. Estudiaban muchísimo. Te sovány ifjú voltál. Tú estudiabas poco. -ar : -ir Í J -aba . Teníamos mucho que hacer. Budapesten éltem.

— Yo también. estaba siempre cuidadosamente vestido. dormíamos o pensábamos en otras cosas* — ¡Bellos. tenía el pelo negro. Estudiaba muy bien : en seguida lo captaba todo. — Los años vuelan rápidamente. peinado hacia atrás. Tenía un aspecto muy distinguido. en el último banco. vivacísimos. — jSí. éramoscondiscípulos. — Yo también me acuerdodel tiempo cuando eras alumno del último grado: tenías largos cabellos castaños. muchachos. Cuando tenías diecisiete años erasun joven delgado. Fumando cigarrillos. Nuestros cabellos comienzan a ponerse grises. quien era el alumno más inteligente de la clase? Era un muchacho de buena figura. hasta dibujaban caricaturas de nuestros profesores. con el peí» rubio y rizado. • ¡Qué se le va a hacer 1 — dijo Alejandro. papá. Era tan alto y delgado como tú. durante cuatro años. — ¿Había mucha gente en el cine? 162 . y eras un mozo de aspecto alegre e inocente. ni resolvíamos palabras cruzadas. En junio celebraremos el veinte aniversario de nuestro examen de bachillerato. sí! Las lecciones de geografía eran larguísimas y las más aburridas. — ¿Te acuerdas de Francisco Székely. charlaban. lanzando un profunda — suspiro. Nos acercamos ya a los cuarenta años. — {Parece increíble I Me acuerdo de los años de escuela muy bien. Eran unos picarones y estudiaban menos que nadieSe parecían como un huevo a otro huevo y los profesores les confundían siempre. eran los alumnos más traviesos de la clase. me acuerdo a menudo de los mellizos Pásztor. os ha gustado la nueva película? — Sí. los recuerdos de la juventud 1 II Conversación — ¿Conque. muchísimo. liso. Se interesaba absolutamente por todo. Además. mientras el profesor explicaba la materia nueva. Durante las lecciones no estaban nunca atentos. jugaban al ajedrez o resolvían palabras cruzadas. tú y yo. También nosotros mismos. — Sí. aunque no jugábamos al ajedrez. — Y durante las clases de geografía. apuntaban a los otros. de Andrés y Emerico. Nosotros. Pero eras más picaro de lo que parecías.I Recuerdos do escuela Alejandro y yo estábamos sentados en cómodos sillones en el clubde la empresa. ¿Te acuerdas? Estábamos sentados juntos. y los ojosnegros. evocábamos unos recuerdos de escuela. La película era hermosísima.

fiatalember inocente ártatlan más picaro huncutabb de lo que parecías mint ahogy kinéztél inteligente okos. En los días de canícula. — ¿Habéis gastado mucho dinero? — No demasiado. (Rövid dinom-dánom. — 2. papá.— Ya lo creo. La sala estaba repleta. porque el tejado queda abierto durante la proyección. hajít ei suspiro sóhaj profundo mély ponerse gris (es) (meg)őszül celebrar ünnepel. Vocabulario muchísimo nagyon sokat -ísimo (fokozó képző) igen.* No hace tanto la zorra en un año como paga en una hora. vállalkozás evocar felidéz dijo mondta. bizony! lanzar un suspiro felsóhajt lanzar dob. hosszú szánom-bánom. megül el aniversario évforduló el bachillerato érettségi increíble hihetetlen acordarse (me acuerdo) emlékezik (amire: de) durante cuatro años négy éven át rizado göndör el grado osztály . Végén csattan az ostor. a mi padre. Jó szóval többre megy az ember. no hemos gastado más que ocho florines. Nosotros dos juntos hemos gastado menos de diez florines. ¿Para los periódicos? No. Addig hány cselt a róka. no se veía ningún sitio libre.) 11* 168 . értelmes el más inteligente a legokosabb *(A közmondások értelme: 1. vékony el condiscípulo osztálytárs el mellizo. míg csávába kerül. el cine "Libertad" es el cine más agradable de la ciudad. szólt (decir mond) ¡qué se le va a hacer l (itt:) bizony. pidiéndole dinero. el recuerdo emlék Alejandro Sándor el club klub la empresa vállalat. III La vocaeión de escribir (Chiste) — — — — ¿Qué estabas haciendo en Madrid? Me ganaba la vida escribiendo. por ser más precisos. — ¿No hacía mucho calor en el cine? — No. nagyon delgado sovány. IV Refranes Más moscas se cazan con miel que con vinagre. fok castaño gesztenyebarna el mozo legény. la melliza iker 1. o.

Ferenc minden iránt érdeklődött. Amikor 17 éves voltál. cazar vadászik. -abas. arc liso sima baeia atrás hátra(felé) vivaz élénk. emberek ya lo creo meghiszem azt creer (creo. Cuando tenías 17 años eras un joven delgado. VESTIRSE öltözködni me vestía te vestías se vestía os vestíais se vestían öltözködtem öltözködtél öltözködött öltözködtetek öltözködtek amábamos szerettünk vendíamos eladtunk nos vestíamos öltözködtünk 164 . . ferde nunca soha(sem) estar atento figyel atento figyelő. előadás III. termet.la figura alak. torzrajz la clase de geografía földrajzóra explicar megmagyaráz la materia anyag jugar al ajedrez sakkozik el ajedrez sakk(játék) resolver (resuelvo . figyelmes apun tar súg dibujar rajzol la caricatura karikatúra. mint a többi parecerse hasonlít confundir összetéveszt. -ían ragokat tesszük. -íamos. VENDER eladni vendía vendías vendía vendíais vendían eladtam eladtál eladott eladtatok eladtak III. -aban. A folyamatos múlt egyszerű igealak . éppenséggel captar felfog. -abamos. hogy az -ar végű igék tövéhez az -aba. sovány fiatalember voltál. áthúz aburrido unalmas bello szép la juventud ifjúság II. felöltözve interesarse érdeklődik (ami iráni: por) absolutamente teljességgel. Éramos condiscípulos. -ía. ke­ vesebbet. crees) hisz repleto színültig teli la lihertad szabadság el tejado tető(zet) la proyección vetítés . az -er és -ir végű igék tövéhez pedig az -ía. el zorro róka Gramática 120 A folyamatos múlt — El imperfecto o el pretérito imperfecto Osztálytársak voltunk. resuelto) old. -aba. pénzt keres IV. (meg)fejt palabras cruzadas keresztrejtvény cruzar keresztez . összezavar travieso rakoncátlan. AMAR szeretni amaba amabas amaba amabais amaban szerettem szerettél szeretett szerettetek szerettek II. -ábais. pajkos . Példák a ragozásra: I. -ías. eleven distinguido disztingvált. conque nos hát mucha gente sokan la gente nép. la vocación de escribir írói hivatás la vocación hivatás ganarse la vida vmiből é l . úgy képezzük. előkelő cuidadoso gondos vestido felöltözött. Francisco se interesaba por todo. megért menos que nadie a legkevesebbet. -íais. elfog el vinagre ecet la zorra.

b) Durante las lecciones no estaban nunca atentos. 165 . a) amelyet folyamatában (nem pedig megtörténtében) tekintünk . 2. Ferenc okosabb volt a többinél.) megismétlődött. nem pedig beállása vagy befejezése érdekel bennünket. az órák alatt. nyáron. nem pedig a cselekvés ideje . A folyamatos múlttal olyan múlt idejű cselekvést vagy állapotot jelölünk. szokásban volt. Mialatt a tanár magyarázta az anya­ got. a) Szép idő volt. Francisco era más inteligente que los otros. Francisco estudiaba muy bien. az ikrek sakkoztak vagy ke­ resztrejtvényt fejtettek. mindent rögtön felfogott. los mellizos jugaban al ajedrez o resolvían palabras cruzadas.Ugyanígy: ESTAR lenni CAER OIR VER esni látni estaba caía veía estabas eaías oías veías estaba caía oía veía estábamos . A folyamatos múlt a leírás. Francisco era inteligente. A mozi tömve volt. b) amely a múlt bizonyos szakában (pl. mindennap stb. Az órák alatt sohasem figyeltek. súg­ tak a többieknek. Ferenc nagyon jól tanult. El cine estaba repleto. o) amely párhuzamosan folyt egy másik cselekvéssel. Ferenc okos volt. caíamos oíamos veíamos estabais caíais oíais veíais estaban caían oían veían hallani oía Csak két ige képezi rendhagyóan a folyamatos m u l t a t : SER IR lenni menni era iba eras ibas era iba éramos íbamos erais ibais eran iban 121 A folyamatos múlt használata Haeía un tiempo hermoso. Minden nap fürödni mentünk a folyó­ hoz. María es menos aplicada que su hermana. Mária kevésbé szorgalmas nőtestvérénél. c) Mientras el profesor explicaba la materia. apuntaban a los otros. 122 A melléknév fokozása — Los grados de comparación de los adjetivos 1. amelynek folyamata. en seguida lo captaba todo. Cada día íbamos a bañarnos al río.

mint v. Péter a legszorgalmasabb (ti. menos largo (-as. como. — Pedro es aplicadísimo. mint nektek. mint te. como olyan . Pedro es el más aplicado. b) Estudio muchísimo. mint. -os. . la más fácil a legkönnyebb.a s ) . 166 _. Az alapfokú hasonlítás Francisco era tan alto como tú. Annyi könyvet adok neked. annyi . hanem körülírással is kifejezhetjük. Péter nagyon szorgalmas. . El suelo de España es muy rico. -os. los más fáciles. a középfokot (el comparativo). melyet a középfok elé tett határozott névelővel képezünk : el más fácil. . melynek képzője -ísimo : facilísimo nagyon könnyű. . cuanto (-a. Nagyon élénk szeme volt. / El suelo de España es riquísimo. a többi tanulóhoz viszo­ nyítva). El suelo de España es sumamente rico. . (Lehet azonban nála szorgalmasabb tanuló is. Ferenc olyan magas volt. a) a viszonyító felsőfokot (el superlativo relativo). . Annyi könyvem van.3. -os. . 3. riquísimo nagyon gazdag. grandísimo nagyon nagy. -as) hosszabb. ül. melyet az alapfok elé tett más (inkább) vagy menos (kevésbé) határozószóval képezünk: más largo (-a. Te daré tantos libros cuantos quieras. mely maga a melléknév: 2. . amennyit csak kívánsz. tanto (-a. Won sze E z a s z o b a aa P' Spanyolország talaja nagyon gazdag. Este cuarto es hermosísimo. amennyi szerkezettel történik. -as) kevésbé hosszú. Megjegyzések 1. . pl. Az alapfokú hasonlítás a tan . míg az utóbbi össze­ hasonlítás nélkül fejezi ki a tulajdonság igen magas fokát. -os. Tenía los ojos vivacíeimos. Mária a legkevésbé szorgalmas tanuló.a s ) . A viszonyító és az önálló felsőfok közt az a különbség. Ferenc volt a legokosabb tanuló az osztályban.) 2. . Az önálló felsőfokot nemcsak az -ísimo képzővel. Nagyon sokat tanulok. tanto (-a. larguísimo nagyon" hosszú. felicísimo nagyon boldog. -os. . . \ Este cuarto es muy hermoso. az osztályban. -as) olyan v. María es la alumna menos aplicada. . b) az önálló felsőfokot (el superlativo absoluto). . pl. las más fáciles a legkönnyebbek . pl. A melléknév fokozásában három fokot különböztetünk meg: 1. az alapfokot (el grado positivo). . A cuanto alakot csak ige előtt használjuk. hogy az előbbi máshoz viszonyítja vagy hasonlítja a tulajdonság legmagasabb fokát. a) Francisco era el alumno más intcligente de la clase. Tengo tantos libros como vosotros.

Andrés y Emerico eran-unos picarones. -nél" kifejezése középfok után Nem vagyok olyan szorgalmas. Ferenc volt a legokosabb tanuló. Kevesebbet költöttünk tíz forintnál. unas szót. Jl25 Az u n o s . Ejercicios 1. Contéstese a las preguntas siguientes : ) ¿Dónde estaban sentados un día Alejandro y su amigo Juan? ¿De qué hablaban? ¿Cuándo celebrarán el veinte aniversario de su examen de bachillerato ? ¿Dónde estaDan sentados durante los años que iban a la escuela? ¿Cómo era Alejandro cuando tenía diecisiete años? ¿Cómo era usted cuando tenía diecisiete años? ¿Y cómo es 167 . i) Eras más picaro de lo que parecías.vagy felsőfokú melléknévről van-e szó). ha utána főnév. A közép. •ilyenkor a mondat értelme dönti el. u n a s kitétele többes számú főnév előtt Iskolai emlékeket idéztünk fel. Huncutabb voltál. No hemos gastado más que ocho florines.vagy felsőfokú melléknév a főneve előtt vagy mögött állhat. elveszti saját névelőjét: el monte más alto = el más alto monte a legmagasabb hegy (illetve : a magasabb hegy. v-nél ragot a) que-vel fordítjuk.-nál. ha ige következik. Ha a felsőfokú melléknév névelős főnév után áll.]l23 a) A „mint". mint amilyennek látszottál. 124 A közép. hogy „néhány". Evocábamos unos recuerdos de escuela. mint te. hogy a spanyolban többes számú főnév előtt ott találjuk •az unos. Endre és Imre kópé volt. A középfok utáni mint szót vagy -nál. unas szót. amikor e szó nem is jelenti azt. b) de lo que fordulattal. Gyakran előfordul. a jóifaangzáson kívül a melléknév szórendi helyére adott általános szabályok a mérv­ adók (vö.és felsőfokú melléknév helye a mondatban Francisco era el más inteligente alumno ( = el alumno más inte­ ligente). Nem költöttünk többet nyolc forintnál. mint én. <c) Hemos gastado menos de diez florines. . hogy közép. Soy menos aplicado que tú.. 15). ha számnév következik. c) de-vel. melléknév vagy névmás következik. Luis era más delgado que yo. tagadó értelmű mondat után azonban •számnév előtt is que áll. A magyarban ilyenkor nem fordítjuk az unos. Lajos soványabb volt.

Emlékszem. mint Éva. María es menos feliz .. como según lo requiera cada oración : Emerico es más delgado . me despierto más tarde que de costumbre (mint rendesen). Annyi forintot költöttek. mint hiszed. . dos vasos de vino. mert mindenki élvezni (gozar de) akarta a szép időt. Os daremos tantos cuadernos . Éva nem olyan sovány ( = kevésbé sovány). . Sütött a nap. — Sok pénzt költöttem. parece. Reemplácese el presente del verbo por el imperfecto : Cuando estoy de vacaciones. Ott sokan voltak. és a házunktól nem messze volt egy mozi. Mientras los comensales se desayunan. . mint 18 éves. Substituyanse los puntos por las palabras que. . Éva és Erzsébet nem olyan kövér (gordo). Dígase en español: Ezek a képek szépek. 168 . a bátyám (mi hermano mayor) is velem jött. charlan alegremente entre sí. Después del desayuno unos van al lago a bañarse. mint te. Azok a képek ott szebbek. Azok a képek nem olyan szépek. Azok a képek a legszebbek. . bien o mal? ¿Le gusta a usted resolver palabras cruzadas? 2. Ezek a képek olyan szépek. . Míg bátyám a kertben egy padon ült és könyveket olvasott. de. mint ahogy látszik. . Lajos kevesebb pénzt költött. . Hemos tomado mas . Esteban. . me peino. creía. . Mi padre tiene tantos años . donde los comensales están sentados ya a las mesas. mint Mária. su padre de usted. Nem költöttetek többet harminc forintnál. . Éva is nagyon sovány. No se han comprado más . . mint azok. 4. mint mi. mint Erzsébet. hogy akkor még szüleinkkel laktunk. quierais. Mindig olcsó helyeket vettünk. los tuyos. Para desayuno bebemos una taza de té o café con leche y comemos pan con mantequilla. mert sohasem volt sok pénzünk. mert vasárnap volt. Me lavo. doce pañuelos. Ennek a festőnek a képei nagyon szépek. 5. és nem fújt a szél. (addig) én Margittal sétáltam a park­ ban. Tradúzcase al español: a) Amikor iskolába jártam és nem voltam több. . No beberás más . Nemcsak a magyar. Több pénzt költöttéi. tres tazas de café puro. . nem esett. 3. Mi tío era más rico . — Mária soványabb. Az egész napot a szabadban (al aire libre) töltöttük. me visto. . b) Szép idő volt. Mária a legsoványabb lány a családban. Éva olyan sovány. mint én. Mis niños son más aplicados . de lo que. De nem mentem egyedül. Cuando llueve juego con mis compañeros al ajedrez o resuelvo palabras cruzadas. .usted ahora? ¿Qué aspecto tenia Juan cuando era Joven? ¿Cómo se llamaba el alumno más inteligente de la clase? ¿Qué muchacho era? ¿Ha visto ya usted mellizos? ¿Cómo son los mellizos? ¿Qué hacen los alumnos traviesos durante la clase? ¿Charla usted también con su vecino? ¿Apunta usted a los otros? ¿Ya ha dibujado usted caricaturas? ¿Sabe usted jugar al ajedrez? ¿Cómo juega ustcdal ajedrez. Yo doy largos paseos y hago excursiones a las montañas que se encuentran no lejos de nuestro sitio. gyakran mentem színházba és moziba. He bebido más . otros se quedan en el salón del hotel y leen los periódicos y las revistas. luego voy al comedor. cuatro helados. . . Ráértünk. . hanem a külföldi filmek is tetszettek nekem. Többet költöttünk húsz forintnál.

169 . Bebió un café puro. Megírtad a feladatot. Hablaron con todos. Hablaste con Eva. i Beszéltem a barátommal.LECCIÓN V E I N T I U N A A befejezett múlt — El pretérito simple Hablé con mi amigo. Megittam a bort. Megittad a limonádét. Muchos nombres intentaron ganarse la mano de la princesa y el reino contando cuentos pero todos fracasaron. Beszéltünk velük. Eseribí la carta. Leírtátok a szavakat Mindenkivel beszéltek. Habló conmigo. Megírták a leveleket. Bebimos una taza de té. Beszéltél Évával. Escribimos unas tarjetas. Megitták a vizet. Sört ittatok. Hablasteis con el profesor. Escribió a sus amigos. y su reino al hombre capaz de contarle un cuento de nunca acabar. Beszélt velem. Hablamos con ellos. Bebiste la limonada. la princesa. -ar: -er: ) -é -ir: I " ' -ar: -er: -ir: -ar: -er: -ir: -ar: -er: -ir: -ar: -er: -ir: •¿ir: -er: -ir: | J -amos ] | -irnos 1 -asfcis | \ -isteis J -aron | í -ieron 1 -aste ) ( -iste 1 -ó Bebisteis cerveza. Ittunk egy csésze teát Megírtunk néhány lapot Beszéltetek a tanárral. Escribiste el ejercicio. Megírtam a levelei. Escribieron las cartas. Bebieron el agua. El cuento de nunca acabar Había una vez un rey que ofreció la mano de su hija. y el rey mandó cortarles la cabeza. Feketét ivott. Bebí el vino. írt barátainak. Escribisteis las palabras.

. Y entró una novena langosta. entró la segunda. alto como una montaña. hasta que. seguramente. . Pero sólo r \ pudieron entrar en él por un agujerito. . entró una décima y se llevó otro grano de trigo. preguntando a veces. interrumpiéndose sólo para comer y dormir. — volvió a • caer dormido. quedado abierto por descuido de los albañiles. y luego otra más y se llevó otro grano de trigo . entró una tercera. . por último. Así el narrador contó monótonamente siempre lo mismo. y en 61 metió la cosecha de tres años. y al salir se llevó otro grano de trigo . — No puedo contar la segunda parte del cuento antes de terminar la primera. se presentó un hombre que comenzó su relato de esta manera : — ¡Oh rey 1 Había una vez un gran tirano que mandó construir un inmenso granero.Por último. . señor! pero todavía no estamos en ese momento. — contestó el hombre. pues. — Gran parte del granero está todavía llena. al despertar : — ¿Todavía se están llevando el grano? —. Con el tiempo. y el rey se echó también a dormir. el rey le interrumpió diciendo : — Quiero saber lo que pasó por fin. y se llevó otro grano de trigo . . y al oir al hombre repitiendo : — . no se sabe. — ¡Perdonad. destruyeron todo el trigo del reino y llegaron también al granero del rey. La primera de las langostas entró. y se llevó otro grano de trigo . . . por él y salió luego llevándose un grano de trigo. las langostas van 170 . amigo? — Oh rey. y entonces otra se llevó otro grano de trigo . Una vez lleno. invadieron el país muchas langostas . Continuó de esta manera el cuento. • — respondió el hombre. Al cabo de seis meses el rey preguntó : — ¿Cuánto tiempo va a durar esta parte de tu cuento.

— Lo sé. — ¿Un telegrama? ¿Quién te lo mandó? — Mi tía que vive en una pequeñísima aldea en las afueras de Lepsény. para no oir nada más <del interminable cuento. — Busqué un sitio. El rey empezó a preguntarse: — ¿Voy a -vivir bastante años para oir todo el relato? Lanzó " un profundo suspiro. Conque. los viajes en el ferrocarril son espantosos. tanto más cuanto que tienen que levantarse temprano en los otros días. Tenga el rey paciencia. porque tenía el máximo deseo de dormir y la mínima gana de levantarme. Pasaron semanas y meses. Muchísima gente. poquísimos sitios libres. — Y ía boda se celebró ayer. el rey interrumpió un día a su narrador: — Amigo. — Justo. y todavía las langostas se llevaron el trigo grano a grano. pero cuanto más buscaba. •cuando recibí un telegrama. — Te comprendo perfectamente. El domingo por la mañana me desperté de pésimo humor. Esto es lo menos que se puede decir. cumpliste tu promesa. No quiero saber lo que ocurrió a la langosta a quien le toca entrar ahora en el granero. En vista de eso. y por último acabó por caer dormido. me levanté muy temprano porqué tenía que alcanzar uno de los trenes de la mañana. En el telegrama me invitó a la boda de su hija menor. — Te compadezco. — ¿Cómo eso? ¿Qué ocurrió? — El sábado por la noche yo estaba en casa leyendo el periódico. Y entonces otra langosta entró y se llevó un grano. puedes imaginártelo. Quédate con mi hija y mi reino. cerca de la puertecilla. El domingo por la mañana lá mayor parte de los hombres quiere dormir. ¿Y cómo era la boda misma? 171 . pasó un año. Después de recorrer la mayor parte del tren. Pasé el domingo en el campo. — ¿Y lograste alcanzarlo? — Llegué a la estación en el último momento. — Así es. y entró luego otra y se llevó otro grano . hallé al fin un sitio. Tu cuento es interminable. El resto. tanto menos hallaba. el peor «itio en todo el coche. con tal que me dejes en paz y no vuelvas a decir una sola palabra de las langostas ni de los granos de trigo. Y así quedó interrumpido el cuento de nunca acabar.a llevarse todo el trigo. i. II Conversación — ¿Por qué no me llamaste ayer por teléfono? — Porque no estuve en casa. Los domingos.

IV Refranes Nunca mucho costó poco. destruímos) elpusztít. escribiendo en la última página : — Segundo y último tomo. ha okát megszüntetjük. elvállal fracasar csődöt mond. Te llamaré mañana por la tarde. végtelen la princesa hercegkisasszony. Mis parientes me recibieron con la mayor alegría. jAdiós 1 III Un libro interesante (Anécdota) Un rey pensó obsequiar a su favorito enviándole un libro cuyas hojas eran billetes de banco. zsarnok construir (coustruyo. elbeszélés de nunca acabar soha véget nem érő. el cuento mese. El rey se sonrió y le envió otro libro igual. Comí y bebí toda la tarde. La comida de boda era óptima. — Y tienes muchísimo sueño.. hasta noche cerrada. — 2. feldúl el trigo búza llegar eljut el agujero lyuk. végtelenül nagy el granero csűr. ) — 3. (Türelem rózsát terem. elmesél intentar megpróbál. elözönli la langosta sáska destruir (destruyo. -tat. megbukik mandó cortarles la cabeza levágatta a fejüket mandar megparancsol. küld. 172 . Mindenért meg kell dolgozni. Megszűnik a baj. Muerto el perro se acabó la rabia. El favorito le escribió dándole las gracias y diciéndole : — Este libro es tan interesante que estoy deseando recibir el segundo tomo. beszámoló de esta manera ily módon la manera mód el tirano kényúr. nyílás *(A közmondások értelme: 1. magtár la cosecha termés . Vocabulario la cerveza sör I. contamos) elmond. Volví con un tren de la mañana. -tet el relato elbeszélés. aratás una vez llena amikor már tele volt Ueno teli invadir ellep. Nem egy nap alatt épült fel Buda vára.— La recuerdo con sumo gusto. jelentés. hercegnő el reino királyság capaz de képes vmire contar (cuento. construímos) épít inmenso óriási. Por eso no quiero molestarte más. ¡Hasta mañana ! — Gracias por tu amabilidad.* No se ganó Zamora en una hora.

kedély máximo nagyon nagy. kegyenc enviar (envío) küld la hoja (papír)lap'. -eees) sajnál. reiste. hogy bemenjen ¿a quién le toca? kin van a sor? (me toca a mí rajtam a sor) quedarse con megtart con tal que (-\. reímos. fiatalabb(ik) justo úgy van de pésimo humor nagyon rosszkedvűen pésimo nagyon rossz. ezért a quien le toea entrar aki soron van. kiváló la mayor parte de los hombres a legtöbb ember tanto más cuanto que annál is inkább. ganar elfoglal. a többi el viaje utazás el ferrocarril vasút espantoso szörnyű. vágy mínimo legkisebb. estuve voltam (estar rendhagyó befejezett múltja) ¿cómo eso? hogy-hogy? pequeño kicsi. véget nem érő grano a grano szemenként en vista de eso erre való tekintettel. legnagyobb el degeo kívánság. tanto menos minél többet (jobban) . együttérez (akivel: tárgyeset) con sumo gusto a legnagyobb örömmel sumo legmagasabb.subjuntivo) azzal a feltétellel. . terhére van (akinek: tárgyeset) la amabilidad kedvesség III. végigfut peor rosszabb . utolér el tren vonat lograr (-\. rövid történet obsequiar megajándékoz el favorito kegyelt. bevesz Zamora (spanyol város. hogy . reisteis. maradvány . . kimúlik la rabia veszettség. legnagyobb óptimo kiváló. gondatlanság el albañil kőműves llevarse elvisz. l a paz béke solo egyedüli.quedar abierto nyitva hagy el descuido hanyagság. . el peor a legrosszabb la puertecilla (kocsi)ajtó compadecer (-ezeo. vágyakozás perfecto tökéletes. mert alcanzar elér. la anécdota anekdota. legrosszabb el humor kedv. annál kevésbé recorrer bejár. mesemondó monótono egyhangú hasta que amíg csak interrumpir félbeszakít pasar történik no estamos en ese momento még nem tartunk ott otro (-a) más még egy echarse a dormir lefekszik aludni al despertar amikor felébredt caer dormido elalszik / al cabo de végén.infinitivo) sikerül (vmit megtenni) el resto maradék. morimos . muerto) meg­ hal. reí. óhaj. magával visz el narrador elbeszélő. rieron) nevet IV. egyetlen quedar interrumpido félbemarad II. . rio. adoma. kis la aldea falu en las afueras de környékén la boda menyegző menor kisebb(ik). végül is interminable végtelen. (fa)levél el banco pad dar las gracias megköszön el tomo kötet sonreír (se) mosolyog reir (río. reímos . a keresztények és az arabok közti harcok idején makacsul ellenállt a kasztíliaiak tá­ madásainak) muerto el perro a kutya kimúlása után morir (muero. hogy dejar en paz békén hagy . legcsekélyebb la gana kedv. múlva con el tiempo idővel seguro biztos acabó por azzal végezte. düh 173 . rettenetes lo menos a legkevesebb cuanto más . nagyon jó hasta noche cerrada késő éjjelig molestar zavar.

-aer. -eer. -gar. az -er és az -ir végű igék tövéhez az -í.- \ . pasó un año. úgy képezzük. Hetek. -aste. -zar. -amos. -oir. hogy az -ar végű igék tövé­ hez az -é. Tegnap sürgönyt kaptam. AMAR szeretni amé amaste amó amamos amaron szerettem szerettél szeretett szerettünk szerettek II. -istcis. -guar. Példák a ragozásra: I. -ió. -iste. elmúlt egy év. -asteis. Beváltottad ígéretedet. -üir végű igék ragozásánál ügyel­ nünk kell a helyesírásra: TOCAR érinteni JUGAR játszani AVERI­ GUAR kivizsgálni EMPEZAR meg­ kezdeni CAER ŰCTlí toqué jugué > / tocaste jugaste tocó jugó tocamos jugamos tocasteis jugasteis tocaron jugaron averi­ guaron empe­ zaron cayeron creyeron oyeron • averigüé averiguaste averiguó averiguamos averiguasteis empecé caí creí oí destruí argüí empezaste eaiste creíste oiste destruíste argüíste empezó cayó creyó oyó empezamos caímos creímos oímos empezasteis caísteis creísteis oísteis destruísteis argüísteis tJSIll CREER hinni OIR hallani DESTRUIR elpusztí­ tani ARGÜIR vitatkozni destruyó destruimos argüyó argüimos de­ struye­ ron argü­ yeron 174 . -imos. A befejezett múlt egyszerű igealak . Ayer recibí un telegrama. Cumpliste tu promesa. VIVIR élni éltem éltél élt éltünk éltetek comimos ettünk comisteis ettetek comieron ettek amasteis szerettetek vivieron éltek A -car.Gramática 126 A befejezett múlt — El pretérito simple o indefinido Pasaron semanas y meses. hónapok múltak. -uir. COMER enni comí comiste comió ' ettem ettél evett viví viviste vivió vivimos vivisteis I I I . -icron ragokat tesszük. -ó. -aron.

közelmúltat használunk : Esta mañana me he levantado temprano. mely akkor következett be. Tegnap hatkor keltem. Cuando Juan entró en el comedor. amely tel­ jesen lezárult. és gondolkodjunk el azon. El narrador contó siempre lo mismo. vagyis amikor a cselekvés befejezett voltát akarjuk kiemelni. — Mientras yo trabajaba. 175 Budapesten születtem. los niños jugaban. sus compañeros ya estaban sentados a las mesas. a gyerekek játszottak. Tegnap sürgönyt kaptam. 3. b) a társalgás nyelvében olyan múlt idejű cselekvést jelöl.. Ha a múlt idejű cselekvés olyan időszakaszban ment végbe. amely még nincsen lezárva. sok olvasást igényel. Un día el rey interrumpió a su narrador. c) olyan múlt idejű cselekvést jelöl. mely teljesen lezárult. ha a múltban ismétlődő vagy párhuzamosan folyó cselekvésekről szólunk. hatása még a jelenben is érezhető. Az idők helyes használata már nagyobb gyakorlatot. A befejezett múlt az elbeszélés ideje. H a a cselekvést folyamatában tekintjük. — Ayer me levanté a las seis. — A franciától és az olasztól eltérően a befejezett múltat. A mesemondó mindig ugyanazt mesélte. Hacía un tiempo hermoso. A világosság kedvéért össze­ foglaljuk a három múlt idő használatát: 1. amikor a sürgöny megjött. Egy napon a király félbeszakította mesemondóját.127 A befejezett múlt használata a) Nací en Budapest. Ayer recibí un telegrama. társai már az asztalnál ültek. amikor egy másik cselekvés folyamatban volt. — Inés tenía los cabellos rubios. Kolumbusz Kristóf 1446-ban született és 1506-ban halt meg. és a cselekvés a jelennel nem függ össze. A szoba kicsi volt. Otthon voltam.). a közel­ múltat és a folyamatos múltat a spanyol egyaránt használja beszéd közben. un día. H a a múlt idejű cselekvés olyan időszakaszban ment végbe. Szép idő volt. Cristóbal Colón nació en 1446 y murió en 1506. b) c) . melynek befejezett voltát akarjuk kiemelni. E három idő tehát nemcsak az irodalom nyelvében szerepel. Ezért figyeljük meg jól a következő olvasmányokban az egyes igeidőket. Míg én dolgoztam. Estaba en casa cuando llegó el telegrama. Amikor János belépett az ebédlőbe. 2. A befejezett múlt a) olyan múlt idejű cselekvést jelöl. a jelennel nincsen összefüggésben. — El cuarto era pequeño. hogy miért áll itt vagy ott ez vagy az az igeidő. befejezett múltat használunk. hace cineo años stb. a mondatban ilyenkor rendszerint lezárt múlt időpontra vonatkozó határozót találunk (ayer. A befejezett múlt az elbeszélés ideje. a folyamatos múltat használjuk. ha a múltban fennálló állapotot írjuk le. Ágnesnek szőke haja volt. A folyamatos múlt a leírás ideje. Megjegyzések. Ma reggel korán keltem.

Ez a legrosszabb hely. Me recibieron con la mayor alegría. más bajo konkrét értelmű: el monte más alto a magasabb (a leg­ magasabb) hegy. la mayor falta a legnagyobb hiba. Pl. menor jelentése idősebb. buenísimo nagyon jó pésimo malísimo nagyon rossz máximo grandísimo nagyon nagy mínimo pequeñísimo nagyon kicsi supremo. mint más bueno. mindig főneve után áll: mi hermana mayor nővérem. la mesa más grande a nagyobbik (a legnagyobb) asztal. a legtöbben lo menos (de) a legkevesebben Megjegyzések a fokozáshoz 1. 3. su hermano minor öccse. — Ha a mayor. sumo altísimo nagyon magas ínfimo bajísimo nagyon alacsony muchísimo nagyon sok poquísimo nagyon kevés MALO rossz GRANDE nagy PEQUEÑO kicsi ALTO magas inferior (-a) BAJO alacsony más bajo alacsonyabb MUCHO sok POCO kevés más több menos kevesebb el inferior el más bajo a legalacsonyabb lo más (de) . la menor excusa a legkisebb mentség.128 A melléknév rendhagyó fokozása La comida de boda era óptima. A menyegzői lakoma nagyon jó volt. Este es el peor sitio. inferior olykor konkrét értelmű. fiatalabb.és felsőfoka is v a n : BUENO jó mejor más bueno jobb peor más malo rosszabb mayor más grande nagyobb menor más pequeño kisebb superior (-a) más alto magasabb cl mejor el más bueno a legjobb el peor el más malo a legrosszabb el mayor el más grande a legnagyobb el menor el más pequeño a legkisebb el superior el más alto a legmagasabb ) óptimo bonísimo. Más alto. más malo. 2. Más grande. legtöbbször azonban átvitt értelemben áll: el piso superior 176 . mayor és menor átvitt értelmű. los bancos más bajos a legalacsonyabb padok. Az alábbi mellékneveknek a szabályos képzésű alak mellett rendhagyóan képzett • közép. Mejor és peor gyakoribb. A legnagyobb örömmel fogadtak. los más pequeños niños a legkisebb gyerekek . — Superior. más pequeño konkrét értelmű.

el Sumo Pontífice a pápa (a legfőbb pap}. Escribes cartas. salgo del cuarto de baño y vuelvo a mi cuarto. Busca un sitio y halla uno en el último coche. 5. Én minden ruhámat a szabóval csináltatom. ' A magyar -at. Ez a szövet rosszabb. Contéstese a las preguntas siguientes: ¿Qué cuento leímos en la clase pasada? ¿Quién había una vez? ¿A quién ofreció el rey la mano de su hija? ¿Qué ocurrió a los hombres que intentaron ganarse la mano de la princesa? ¿Cómo comenzó su relato el hombre que se presentó por último? ¿Qué destruyeron las langostas? ¿Por dónde entraron las langostas en el granero del rey? ¿Qué se llevó cada langosta al salir del granero? ¿Son interesantes los cuentos de nunca acabar? ¿Al rey le gustó el cuento interminable? ¿Por qué volvió a caer dormido? Por último. (P. c) pretérito simple: Hablo con mi amigo. a mandar ige felel meg. A mindennapi nyelvhasználatban az hacer igét használjuk a műveltetés kifejezésére (vö. me desayuno. mint az.: 174). -el. 4. Llega a la estación en el último momento. Ejercicios 1. — Carlos se levanta muy temprano. Mínimo és ínfimo a más szóval nyomatékosítható. Alcanzáis el tren. 4. b) imperfecto. bár önálló felsőfokok. la ciudad inferior az alsó város.I a felsőbb emelet. éj. Vivís en la capital. Bátyám nagyobb. A király levágatta a fejüket. A munka meghaladta erejét. El tirano mandó construir un inmenso granero. János a legjobb barátom. József a legjobb tanuló. Salto de la cama. Comemos pan. -tet műveltető képzőnek a spanyol irodalmi nyelvben . Después de vestirme. — Bebo agua. calidad inferior gyengébb minő­ ség. Tu trabajas en la fábrica. mint az enyém. Ez a legrosszabb szövet. — Esta calidad es inferior a todas las otras. Az első terem a legkisebb. supremo és ínfimo. hablé con mi amigo. Los niños pueden Jugar.) Alejandro me llama por teléfono. Se apresura para alcanzar el tren de las ocho. hablaba. me quito la camisa de dormir y entro en el cuarto de baño. Luis recibe muchas cartas. 12 Spanyol nyelvkftnyv — 6614 *177 . Dígase en español: A te tollad Jobb. Comenzamos nuestro relato. 129 A mfiveltetés kifejezése El rey mandó cortarles la cabeza. Máximo. ¿qué dijo el rey al narrador? ¿Conoce usted el fin de este cuento? 2. Bebo una taza de café con leche y como pan con mantequilla. Reemplácese el presente del verbo por la forma correspondiente del a) pretérito presente. con sumo gusto a legnagyobb öröm­ mel. Luego. A kényúr hatalmas csűrt építtetett. Ez a minőség elmarad a többi mögött. -tat. a harmadik terem a legnagyobb. Ezek a szövetek nagyon rosszak. Yo mando hacer todos mis trajes al sastre. mínimo. A viszonyító felsőfokban a határozott névelő helyébe birtokos névmás is léphet: Juan es mi mejor amigo. — A hasonlítás superior és inferior után a elöljárószóval történik: El trabajo era superior a sus fuerzas. Mis amigos mandan construir una casa. = Por ejemplo: he hablado. Példák: el momento supremo az utolsó pillanat. la más ínfima calidad a legsilányabb minőség. Ez a sajt nagyon jó. el más mínimo dinero a legkisebb pénzösszeg. 3. viszonyító értelemben is állhatnak. Reemplácese el presente del verbo por el pretérito simple: Me despierto de pésimo humor. el Tribunal Supremo a legfelsőbb törvény­ szék. Me afeito y me lavo rápidamente.

Szombaton este éppen vacsoráztam. Ma este nem hívlak fel. El mozo no tardó en simpatizar con la hija de su señor. El mozo se hizo criado en casa de un labrador. hogy zavarlak levelemmel. Se dijo para sí: — Me iré por el mundo en busca de amo a quien servir. mint az ajtó. de nem sikerült szabad helyet találnom. A legény elszegődött szolgának egy paraszt házába. Amikor társai hallották őt. 1 178* . I El sueño de un criado (Cuento asturiano) Érase una vez un mozo cuyos padres eran tan pobres que no tenía qué comer. mint mi. ezt mondták: — Álmodik. y por eso dio en pensar cómo pedir la mano de ella. Húgom kisebb. Az ablak magasabb. Y una noche. Y después de mucho andar de pueblo en pueblo se hizo criado en casa de un labrador que tenía una hija muy guapa. después de acostarse. 5. Al oirle sus compañeros. A legnagyobb örömmel segítek majd önnek. de meg kell magyaráznom neked. Ők keveseb­ bet költöttek. Egész nap ettem és ittam. amikor sürgönyt kaptam egyik vidéki barátomtól. tegnap reggel ötkor keltem. Szerencsére (Por fortuna) az utazás nem tartott sokáig. A holnapi viszontlátásig 1 LECCIÓN V E I N T I D Ó S A rendhagyóan képzett befejezett múlt Me puse el abrigo y fui a la ciudad. Ez jobb minőség. Felvettem felöltőmet és a városba mentem. hogy elérjem a hatórás vonatot. dijo para sí: A spanyolban felkiáltójel helyett kettőspontot írnak a levél megszólítása után. Az utolsó percben szálltam fel a vonatra. a levél szövegét természetesen új sorban kezdik. Az állomáson barátom nagy örömmel fogadott. mint mi. Végigjártam az egész vonatot. dijeron: —Í Está soñando. Elképzelhe­ ted. hogy tegnap miért nem hívtalak fel telefonon. Tradúzcase al español: Kedves Barátom! 1 Bocsáss meg nekem. mint te. Holnap este azonban benézek hozzád. és csak az utolsó vonattal tértem vissza a fővárosba. mert nagyon álmos vagyok és korán akarok lefeküdni. Ez a munka meghaladja erőnket.mint én. Minden kocsi tömve volt. Ezért írtam neked ezt a lapot. A sürgönyben lánya esküvőjére hívott meg engem. Nos hát. Ez a minőség gyengébb amannál. Ti többel esztek. Nagyon keveset iszom. és fél hatkor már elmentem hazulról. hogy mennyi ember várt a jegypénztárak (la taquilla) előtt.

Cuando se lo dijeron. y la chiva-atada. Se lo diremos a la hija de nuestro amo. y la chiva-atada. me casaré con él. ¡Y sabe Dios las docenas de chivas que entrarán en la chivatada ! Y repitió la hija del amo : — Sí. me casaré con él. sí. es ilustre y es rico . Y al oirle sus compañeros. ella recibió la noticia con alegría. algún disgusto habrá tenido con ellos y se habrá marchado de casa. tengo muchas ganas de conocerlos. casa ilustre. sin duda es hijo de padres ricos. La hija del señor comenzó a saltar y a palmotear. dijeron: — Está soñando. 12* 179 . voy a contárselo todo a mi padre.— Soñaré despierto. Y dijo a las criadas : — Es ilustre. Y fue a escuchar a la puerta del criado y le oyó decir : — jAy ! casa de mis padres. luego dijo: — jQué oigo I Este joven es hijo de familia ilustre. casa de ciento cincuenta luces . se casará con mi hija. Y ella le dijo a su marido: — Vamos a pasar unos días a casa de tus padres. porque sus padres tienen una casa con ciento cincuenta luces. será rico. Y dijo una criada : — Sí. El labrador fue a escuchar el sueño de su criado. casa ilustre. Al poco tiempo el criado se casó con la hija de su señor. Y le contó lo que había. sí. y dijo en alta voz : — ¡Ay ! casa de mis padres. casa de ciento cincuenta luces.

Y tú.— Viven muy lejos. — ¡Qué oigo ! Por supuesto. y dijo el marido a su mujer : — Allí está la casa de mis padres. ni más ni menos. sacó a sus suegros de la miseria y vivieron todos muy contentos. Allí hubo una pequeña tertulia. — Ernesto trajo su máquina fotográfica e hizo la mar de fotos. — ¿Sola? — No propiamente sola. en ella entra luz de ciento cincuenta estrellas por los agujeros que tiene en el tejado. Bailamos de las ocho hasta la medianoche. El padre de Sofía compró hace poco un aparato magnetofónico. gracias. — Si las fotografías son buenas. baila mejor que los otros. Su mujer. Julieta? — Sí. Los rollos de las películas los revelará Ernesto hoy o mañana. claro. — ¿Hubo una orquesta para bailar? Sé que Sofía toca el piano. Lástima que hacia las siete empezó a llover a más y mejor y tuvimos que regresar a casa. Él fue mi pareja en el baile. Pero tal fue la curiosidad de su mujer que le dijo: — jNo !. porque no hay que poner los discos de continuo. Blanca. — ¿Dónde? jNo la veo ! ¿Cuál es? — Aquella choza . y su hermano el violín no peor que un virtuoso. vino también Ernesto. ¿Qué tal? — Bien. 180* . jiremos ahora ! Se pusieron en camino y después de muchos días llegaron a un monte. Es mucho mejor que el gramófono. — ¡Qué contratiempo ! ¿Y salieron bien las fotografías? — No lo sé aún. al oir esto. Como sabes. en casa de Sofía? — Muchísimo. soy yo. II Conversación (Al teléfono) — ¿Con quién hablo? ¿Eres tú. lo haremos más adelante. — Hubo mejor. ¿Te divertiste ayer. entre los invitados estaba también tu Edmundo? — Pues. por poco se murió de risa. no te olvides mandarme unas que representan a ti y a Ernesto juntos. — Me lo pensaba. ¿qué hiciste ayer? — Por la tarde hizo sol y por eso me marché a dar un paseo en el parque municipal. Y como estaba muy enamorada de su marido y era buena. Y debajo de aquel nogal. Te reconozco por tu voz. ni es peor que un aparato de radio. jmira ! está la chiva atada con una soga. Ésta es toda la hacienda que tienen mis padres. Creo que baila mejor que un bailarín. porque es independiente del programa de la emisora.

III El sol y el polvo Alzándose en furioso torbellino Eclipsó el polvo al sol. Y gritóle por mofa : "¡Astro divino ! ¿Dónde estás? ¿qué te hiciste? . inas el labrador paraszt. pálma(ág) casarse con férjhez megy vkihez. — Yo también a ti. látnivaló ponerse en camino elindul. város . földműves dijeron (decir befejezett múltja) soñar (sueño. Y cesó el huracán . előkelő la luz fény . viszály . lakosság no tardó en simpatizar egy-kettőre rokonszenvezett tardar en késlekedik. keresésére . soñamos) álmodik (amiről: con) I. — Adiós. ébren ¡ay! ó! ó jaj I ilustre híres. Tengo que contarte tantas cosas. sokáig tart (vmit megtenni) simpatizar rokonszenvez dio (dar befejezett múltja) dar en elkezd vmit tenni acostarse (me acuesto. la busca keresés el pueblo helység. Rafael Pombo (1833-1912} Vocabulario puse (poner befejezett múltja) fui (ir befejezett múltja) se hizo (hacerse befejezett múltja) hacerse criado elszegődik szolgának el criado szolga. mañana por la tarde pasaré por tu casa y hablaremos un rato. nos acostamos) lefekszik despierto éber. . . hasta mañana. nőül vesz vkit la docena tucat al poco tiempo nemsokára.— De acuerdo. nevezetesség. utálat algún disgusto habrá tenido con ellos bizonyára valami nézeteltérése volt velük la noticia hír palmotear tapsol (örömében) la palma tenyér . útnak ered 181 . Siguió en silencio el sol. asturiano asztúriai érase una vez volt egyszer cuyos padres akinek a szülei dijo mondta irse por el mundo világgá megy en busca de keresni. habozik. " Y su camino Siguió en silencio el sol. las luees ablak(ok) la chiva kecske(gida) la chiva atada a megkötött kecske la chivata da (szójáték) kecskeól el disgusto veszekedés. querida. — Pues bien. y en el azul sereno. De gloria y pompa lleno. falu. nem sokkal később ' tener (muchas) ganas (nagy) kedve van más adelante később . előbb(re) adelante előre la curiosidad kíváncsiság . keressél stb. hogy keressek. y tornó al cieno El polvo vil. Si todo va bien. nemes.

182 . leleplez olvidarse megfeledkezik representar ábrázol. kevéssel ezelőtt. elhomályosít la mofa gúny el astro csillag(kép). felverődik furioso dühös. el aparato készülék magnetofónico magnetofonni más ni menos pontosan úgy . megszűnik el huracán orkán tornar visszatér el cieno iszap. -oces) felismer (amiről: por) divertirse (me divierto) szórakozik en casa de Sofía Zsófiéknál Sofía Zsófi la tertulia szűkebb baráti társaság bailar táncolni el invitado meghívott Edmundo Ödön el baile tánc sz el bailarín balett-táncos. Ütnak eredtek. hazatér el contratiempo kellemetlenség. hogy nem istől morirse de risa majd meghal a nevetéstől la risa nevetés ibe: estar enamorado (-a) szerelmes (akibe : de) el suegro após la suegra anyós los suegros após és anyós la miseria nyomorúság II. nem szükséges poner los discos lemezeket feltesz el disco lemez de continuo folytonosan. meghallgatta El labrador fue a escuchar el sueño de su criado. táncművész la bailarina balett-táncosnő hubo (haber befejezett múltja) la orquesta zenekar la orquesta para bailar tánczenekar r tocar el piano zongorázik el piano zongora el violín hegedű el virtuoso zenevirtuóz hace poco nemrég. állandó independiente független (amitől: de) la (estación) emisora adóállomás ej parque municipal városliget municipal városi propio éppen(séggel) vino (venir befejezett múltja) Ernesto Ernő trajo (traer befejezett múltja) la máquina fotográfica fényképezőgép la mar de tengersok. viskó la estrella csillag el nogal diófa la nuez dió la soga kötél por poco kis híja. pech salir bien jól sikerül el rollo tekercs revelar előhív . nyugodt la pompa pompa / Gramática **"' a) A rendhagyóan képzett befejezett múlt A paraszt elment és szolgája álmát. ¿eres tú? te vagy az? Julia (Julieta) Júlia (Juliska) Blanca Blanka reconocer (-ozco. dühöngő. bizony ony ám el gramófono gramofon no hay que nem kell. kék ég sereno derűs. állandóan continuo folytonos. rengeteg la foto (las fotos).la choza kunyhó. égi siguió (seguir befejezett múltja) el silencio csend. alzarse felemelkedik. sár vil hitvány el azul kékség. csillagzat divino isteni. bőségesen tuvimos (tener befejezett múltja) regresar visszamegy. Se pusieron en camino. nyugalom cesar abbahagy. heves el torbellino forgószél eclipsar elsötétít. bemutat III. la fotografía fénykép a más y mejor alaposan.

személyeben az e. fue. A befejezett múltat rendhagyóan képező igéket két csoportba oszthatjuk. 50. pl. A fenti igék összetételei természetesen az alapige rendhagyóságát követik. továbbá néhány o tövű ige a befejezett múlt egyes és többes szám 3. Csendben folytatta útját. a) az alábbi igék rendhagyó toböl képezik befejezett múltjukat: ANDAR járni CABER elférni CONDUCIR vezetni DAR adni DECIR mondani ESTAR lenni HABER (segédige) HACER tenni IR menni PODER -hatni PONER helyezni QUERER akarni SABER tudni SER lenni TENER bírni TRAER hozni VENIR jönni VER látni anduve cupe anduviste cupiste anduvo cupo anduvimos cupimos anduvisteis cupisteis • anduvieron cupieron conduje condujiste condujo condujimos condujisteis condujeros di dije estuve hube hice fui pude puse quise supe fui tuve traje vine vi diste dijiste estuviste hubiste hiciste fuiste pudiste pusiste quisiste supiste fuiste tuviste trajiste viniste viste dio dijo estuvo hubo hizo fue pudo puso quiso supo fue tuvo trajo vino vio dimos dijimos estuvimos hubimos hicimos fuimos pudimos pusimos quisimos supimos fuimos tuvimos trajimos vinimos vimos disteis dijisteis estuvisteis hubisteis hicisteis fuisteis pudisteis pusisteis quisisteis supisteis fuisteis tuvisteis trajisteis vinisteis visteis dieron dijeron • estuvieron hubieron \ hicieron fueron pudieron pusieron quisieron supieron fueron tuvieron trajeron vinieron vieron i Megjegyzések. componer összerakni: compuse stb.. Amint a fenti táblázatból láthatjuk. hogy az ir vagy a ser ige befejezett múltjáról van-e szó. Majd meghalt a nevetéstől. személyben a hang­ súly — az egyszótagú alakok kivételével. melyek e hangzót a kijelentő mód egyes számában í-re változtatják (vö. 3.. vio — a tőre esik. nem pedig a ragra. a mondat értelméből kitűnik. mint a szabályos képzésű igéknél.). illetve u hangzóra változ­ tatják : 183 . az egyes szám 1. b.b) Por poco se murió de risa. ill. Siguió su camino en silencio. 2. o hangzót i. mint dio. b) Azok az e tövű igék. retener visszatartani: retuve stb. — 1. deducir levezetni: deduje stb. és 3. Az Ír és a ser befejezeti múltja azonos .

semmint írja. Néhány határozószó rendhagyóan képezi közép.) 2. Me divertí muchísimo. pl. cansado fá­ radtan. határozószó is lehet . Ödön jobban táncol. mint egy balett-táncos. Edmundo baila mejor que un bailarín. muchísimo nagyon (jól). (Határozószó. István tanul a legjobban az osztályban.) — Vagyis a határozószók viszonyító felsőfokát körülírással fejez­ zük ki. a legkevesebbet Vivo más felizmente que tú. A határozószó középfoka után következő semmint vagy mintsem kötőszót egyszerűen que-vel fordítjuk: Luis habla el castellano mejor que lo escribe. (Csak úgy sza­ kad. felicísimamente nagyon boldogan. más alegremente vidámabban. mint egy balett-táncos. Llueve a más y mejor. A határozószó viszonyító felsőfoka a középfokkal azonos . Carlos es el mejor alumno. mai rosszul mucho nagyon. mint a többiek. A határozószók önálló felsőfokát az -ísimamente és az -ísimo képzővel képez­ zük : alegrtsi mámente nagyon vidáman. Lajos a spanyolt jobban beszéli. Nagyon jól szórakoztam. Ödön táncol a legjobban. a melléknév fokozásának mintájára. úgy képezzük» hogy a más vagy menos szót tesszük a határozószó elé : alegremente vidáman. a legjobban peor rosszabbul. Baila mejor que un bailarín. 184 . menos alegremente kevésbé vidáman. mint te. sokat poco keveset Megjegyzések. Károly a legjobb tanuló. Jobban táncol. Ugyanígy: Esteban estudia mejor en la clase. más cansado fáradtabban.PEDIR RE IB nevetni SEGUIR követni SENTIR érezni DORMIR aludni MORIR meghalni pedí rol scjmí sentí dormí morí pediste reiste seguiste sentiste dormiste moriste pidió rio SlfllliÓ peri lirio» reimos segu litios sentimos pedisteis reisteis sej/uhtels sentisteis dormisteis moristeis pidieron rieron siguieron sintieron durmieron murieron sintió durmió dormimos murió morimos 131 A határozószó fokozása Boldogabban élek. Károly jobban tanul a többieknél. Nagyon erősen esik. a mondat értelme mondja meg. hogy közép.) — Carlos estudia mejor que los otros. e két szó mondatbeli szerepét a mondat értelme határozza meg. Pl. mucho nagyon. szerfölött. (Melléknév. a legtöbbet menos kevesebbet. (Szó szerint: Ödön jobban táncol. a legrosszabbul más többet. — Edmundo baila mejor que los otros.és felsőfokát: hien jói mejor jobban. — Mejor és peor tehát melléknév is.) A határozószó középfokát.vagy felsőfokról van-e szó.

a magyarban rendszerint bizonyára. Lajos bizonyára felkelt már. egyszerű jövő idejű cselekvéshez viszonyítva eloidejuseget fejez k i : a befe. sus padres. A határozószó önálló felsőfokát körülírással is kifejezhetjük. Szüleim bizonyára elmentek már. hogy az ige mögé tesszük. somos nosotros. Ha majd megkaptam leveledet. pl» Viven muy felizmente. A személyes névmást az önállóan használt ser ige mellett úgy emeljük ki. amikor az egyszerű jövővel kifejezett cselekvés be fog következni. Luis se habrá levantado ya. Habrá tenido algún disgusto con Bizonyára volt valami nézeteltérése szüleivel. A befejezett jöv5 egy másik. daremos un paseo. El niño grita a más y mejor. én vagyok. szolok neked. 2. Cuando habremos comido. mi vagyunk. *«*•" A befejezett jövő — El futuro perfecto o compuesto Cuando habré recibido tu carta. Mária rengeteget dolgozik. sétálni megyünk. Ha majd megebédeltünk. amikor hazajöttem.°zett jövővel kifejezett cselekvés be lesz fejezve akkor. pl. 133 A személyes névmás kiemelése ¿Eres tú? — Sí.3. soy yo. vála­ te contestaré. Valószínűleg tíz óra volt ( = Tíz óra lehetett). Példák a ragozásra: RECIBIR kapni habré recibido habrás recibido habrá reeibido majd kaptam majd kaptál majd kapott VESTIRSE felöltözni me habré vestido te habrás vestido se habrá vestido os habréis vestido se habrán vestido majd felöltöztem majd felöltöztél majd felöltözött majd felöltöztetek majd felöltöztek habremos recibido majd kaptunk habréis recibido majd kaptatok habrán recibido majd kaptak nos habremos vestido majd felöltöztünk A befejezett jövőt két esetben használjuk: 1. Nagyon boldogan élnek. ¿Sois vosotros? Si. viszonyítás nélkül) a befe­ jezett jövő múlt idejű valószínűséget jelöl. valószínűleg szóval és múlt idővel fordítjuk. önmagában (más jövő idejű cselekvéshez való. A befejezett jövő a spanyolban összetett igealak : az haber segédige egyszerű jövő idejéből és a föige par/icipio-jából áll. pl. María trabaja hasta no más (hasta más no poder). Habrán sido las diez cuando volví a casa. Te vagy az? — Igen. Ti vagytok? Igen. A gyerek torkaszakadtából kiabál. 185 . — Mis padres se habrán marchado ya.

eset). — Hice todo lo posible. — Anduve rápidamente. semmint írok spanyolul. — Seguí bailando hasta la medianoche. mint máskor. hogy nem érsz rá. — No pude ponerme en camino. — A válaszban kitesszük a sí vagy no szót. b) Csak úgy szakad az eső. Dígase en español: a) (usando el pretérito simple:) Lajos pénzt kért tőlem (részeshat. — Traje conmigo la máquina fotográfica. mint teg­ nap. — Mélyen aludtak. — Hemos cantado (alegrísimo). — Sentí haberle molestado. muchísimo. mint Teréz néni. — No le dije la verdad. Contéstese a las preguntas siguientes: ¿Qué cuento leímos en la clase precedente (előző)? ¿Cómo se intitula (Mi a címe) este cuento asturiano? ¿Cómo eran los padres del mozo de quien (akiről) se habla en el cuento? ¿Qué se dijo el mozo un día? ¿Dónde se hizo criado al fin? ¿Simpatizaba el mozo con la hija de su señor? ¿Qué quería hacer? ¿Qué dijo el mozo soñando en alta voz? ¿Qué dijeron sus compañeros al oirle? ¿Cómo recibió la hija del amo la notica sobre el sueño del criado? ¿Qué hizo después de escuchar el sueño?'¿Qué hizo el labrador? ¿Qué quería ver la hija del labrador cuando ya se había casado con el mozo? ¿Dónde estaba la casa de los padres del mozo? ¿Cómo era? ¿Qué hizo la mujer del mozo al oir sus palabras? ¿Qué hizo luego? ¿A usted le gustan las pequeñas tertulias? ¿Le gusta a usted bailar? ¿Tiene usted un gramófono? ¿Tiene usted también un aparato de radio? ¿Qué programa quiere usted escuchar en la radio? ¿Tiene usted una máquina fotográfica? ¿Cuándo hizo usted fotografías? ¿Salieron bien sus fotografías? ¿Sabe usted revelar los rollos de películas? 2. Conjugúeme en el pretérito simple los verbos de las oraciones siguientes: Di las fotos a mi hermana. — Az összes tanuló nevetett. — Sokat kellett várnod? — Beszélni akartunk velük. — Károly beszél a legtöbbet. — Nagyon sokat dolgoztam. — A múzeumban sok érdekes dolgot láttunk. — Pablo ha respuesto (más mal) que los otros. — Jobban beszélek. — Guando supe la verdad. — Vine para ver a Margarita. la dije toda a mis padres. Ejercicios 1. mint azelőtt. — Quise divertirme con mis amigos. — Tegnap otthon voltunk. — Ayer fui al teatro. 3. — Testvéreim elmentek a moziba. — Sajnáltad. cosas en este mundo. — Ya vi muchas. — Miért nem mondtad el ezt nekünk? — A folyóiratot Ernőnek adtam oda. — No cupe en el tranvía. — A gyerekek torkuk szakadtából kiabál­ > nak. — Dormí ocho horas sin despertarme. — Nosotros nos divertimos (más bueno) que nuestros amigos. A magyartól eltérően a divertirse ige előtt a kérdésben nem tesszük ki a ¿Cómo? („Hoqyan?") kérdőszót. — Rengeteget dolgozunk. — Miért nem látogattatok meg bennünket? — István magá­ val hozta fényképezőgépét. — Nagyapám 1959-ben halt meg. — Szüleid most boldogabban élnek.134 A d i v e r t i r s e ijje hasznalata Hogyan mulattál tegnap? Nagyon jól. 186* . — Az én anyám job­ ban főz. Substituyanse los adjetivos por la forma del adverbio correspondiente: El matrimonio Varga vive más (feliz) que vosotros. — Fui muy contento de verle. — Ma több levelet kaptunk. 4. — Puse un disco para bailar. — Hová tettétek az újságot? — Nem tudtam megírni a levelet. — Tú has hablado (más claro y distinto) que tus amigos. — Éva tanul a legkevesebbet. ¿Te divertiste ayer? Sí. — Tovább olvastam a szöveget. — Ma jobban érzem magamat.

ha majd megjött (haya vuelto) a gyárból. — Hány óra van? Tíz óra lehet. és rengeteg felvételt fogok csinálni a gyerekeimről (de). mert teljesen kialudta magát. Ha majd kialudtam magam. Később gramofonlemezeket tettünk fel. Tradúzcase al español: a) Tegnap este nagyon jól mulattam. Ha majd előhívtam a fényképeket. majd fiaimmal sétálni megyek a városligetbe. entraron en el patio del teatro. meg fogom neked mutatni őket. felkelek. amikor hazajöt­ tem. Ti vagytok? Mi vagyunk. Nekem a tánczene tetszett a legjobban. Blankáéknál kis(ebb) házimulatság volt. — Hogyan mulattatok tegnap? Nagyon jól. hogy előbb jöttem. bementek a színház földszintjére.c) Te vagy az? Igen. odasietett feleségéhez. Hogyan mulatott a húgod? ő is nagyon jól mulatott. LECCIÓN VEINTITRÉS A folyamatos régmúlt — El pretérito pluscuamperfecto Juan se levantó de excelente humor porque había dormido a más no poder. Ernő táncolt a legtöbbet és a legjobban. corrió a su mujer. Jól sikerülnek a fényképeid? Nagyon jól. én vagyok. Miután felmutatták jegyüket. Ő az. Zsófi. Ha majd elolvastam az újságot. — Beszélni fogok Jánossal. 187 . A meghívottak közt (ott) volt Júlia. Örülök. A múlt idejű határozói igenév — El gerundio pasado o compuesto Habiendo mostrado sus billetes. mert magam hívom elő a fényképtekercseket. 5. lefekszem. Ők azok. Kilenc óra lehetett. János pompás kedvében ébredt. b) Mit csinálsz holnap? Holnap vasárnap lesz. Zsófi zongorázott. és Ödön hegedült. Magammal viszem majd a fényképezőgépet. A múlt idejű főnévi igenév — El infinitivo perfecto o compuesto Estoy contenta de haber venido con anticipación. Éjfélig táncoltunk. Ödön és Ernő is. Mihelyt hazajött. A befejezett régmúlt — El pretérito anterior Después de que hubo regresado a casa.

Tan pronto como Juan hubo terminado el trabajo. Habiendo entregado sus abrigos y sombreros a la encargada del guardarropa. Después de que hubo regresado a casa. Habiendo llegado con media hora de anticipación. — dijo Juan para sí. — advirtió Juan. querido. este sábado nos iremos al teatro. tendré bastante tiempo para observar los vestidos de las señoras. He logrado procurarme dos localidades buenas. al fin. Había asistido al reestreno de "Hamlet". el director cultural de la fábrica había preguntado a Juan si quería comprar dos billetes de teatro. el sábado. luego se encaminaron al teatro. Después de haber descansado y comido algo. el matrimonio Varga empezó a prepararse para la función. — Así. se apresuró a casa para descansar un ratito. corrió a su mujer y le dijo: — Palomita mía. Soy muy aficionada al teatro. — dijo Ana. Juan no se lo hizo decir dos veces. el sábado por la noche. — Estoy contenta de haber venido con anticipación. porque era domingo y había dormido a más no poder. Ana y Juan no tuvieron que aguardar largo rato en el guardarropa. que a mí me gustan mucho los espectáculos. Ambos se pusieron sus mejores galas. la tragedia más grandiosa de todas las de Shakespeare. me sentiré mucho mejor.I En Í'1 I en 1ro Ayer por la mañana Juan se levantó de excelente humor. — No he pensado en ello. se pusieron a pasearse por el vestíbulo del teatro. Primero. ¿Estás contenta? — [Vaya una pregunta 1 Tú sabes muy bien. porque en vísperas. Llegó. Unos días antes. había estado con su mujer en el Teatro Nacional. segundo. — Cuando habré dormido una horita. 188 . — Siento no haber traído conmigo los gemelos.

. Las actrices y los actores desempeñaron sus papeles con una maestría extraordinaria. Ana y Juan entraron en el patio del teatro. el mismo individuo gratificó a la encargada del guardarropa con cinco pesos. estoy"asombrado ! — le dijo el amigo. — le respondió Ana. Habiendo mostrado sus billetes a la entrada al acomodador que los verificaba. tomando del brazo a su amigo. — Te puedo proponer el Teatro Alegre. En el Teatro Nacional han puesto en escena el drama de Madách. el anfitrión pagó la cuenta y solamente dió al mozo diez centavos de propina. es decir la ópera y la opereta. Hubo muchos aplausos y hasta ovaciones. . Ana y Juan miraron alrededor. La representación alcanzó un gran éxito. — ¿Verás bien de esta butaca? — preguntó Juan a su mujer. — Ya lo veo que quieres reírte. a mí me gustan todas las funciones.Al fin sonaron las campanillas anunciando el próximo comienzo de la función. * — ¿Qué espectáculos anuncian las carteleras? — En el Teatro de la Ópera representan óperas que he visto ya todas. Vieron la platea. le das cincuenta veces más a la encargada del guardarropa? Y el tacaño. ¡Hay que ver el magnífico abrigo •que me ha dado en vez del mío 1 189 . Estaba empezando la función. hazme el favor de comprar las localidades. Pues bien. dijo : — Es que la del guardarropa . III Un rapto de generosidad (Chiste) Un amigo había invitado a otro a comer en un restaurante y a ir luego a un teatro. al salir del teatro. me encargo de eso. La tragedia del Hombre. — ¿Qué clase de obras prefieres? ¿La tragedia o la comedia? — Eso depende de mi humor. — ¡Hombre. los palcos y los pisos repletos de gente. si no has dado más que diez centavos de propina al mozo del restaurante. — Bien. Después de la comida. II Conversación — Tengo ganas de ir al teatro uno de estos días. Más tarde. Una acomodadora les condujo a sus asientos. pero prefiero las obras con música. donde dan una comedia francesa. — No lo sé aún. — Te lo diré más tarde. arrastrándole a la calle y cerciorándose primero de que nadie podía escucharlo. el telón metálico que se estaba levantando. — ¿Por qué. Luego se levantó el telón y apareció la escena con la decoración del primer acto. Por lo general.

korábban . érkeztek con media hora de anticipación fél órá­ val előbb aguardar vár largo rato sokáig el guardarropa ruhatár habiendo entregado miután átadták entregar átad el sombrero kalap la encargada del guardarropa ruhatárosnő el encargado. támlásszék alrededor körül. ülés la butaca zsöllye. szín la decoración díszlet(ezés) el acto felvonás la representación előadás el éxito siker. la actriz színész. előadás ser aficionado (-a) szeret. -pones) javasol dar ad (darabot színházban) encargarse elvállal (cuntí: de) . (oda)siet con anticipación előbb. küszöbön levő el comienzo kezdet la entrada bemenet. menetjegy el patio színházi földszint. hogy nem hoztam el los gemelos színházi látcső advertir (advierto) megjegyez. elintéz el papel szerep la maestría művészi teljesítmény extraordinario rendkívüli. . szól próximo közeli. megjelenik la escena színpad. felkészül (amire: para) ambos. körbe la piatea (színházi) földszint el palco páholy el telón metálico (színházi) vasfüggöny el telón színházi függöny metálico fém-. vminek az előestéjén la víspera előest asistir a jelen van vminél. . segít.) elkezd (vmit tenni) 190 pasearse fel-alá sétál el vestíbulo előcsarnok de haber venido con anticipación hogy korábban jöttem siento non haber traído sajnálom. segundo először . belépés el acomodador. óhajt-e no se lo hizo decir dos veces nem mon­ datta magának kétszer la paloma galamb procurar ^szerez el espectáculo színdarab. különleges el aplauso taps la ovación hangos tetszésnyilvánítás II. ápol vkit el reestreno felújítás la tragedia tragédia grandioso nagyszerű. ambas mind a ketten la gala díszruha habiendo llegado minthogy . . belső udvar I. a vég­ sőkig correr fut. szalad. la acomodadora jegyszedő verificar ellenőriz conducir (conduzco.Vocabulario excelente pompás. conduces) vezet el asiento ülőhely. que clase de miféle la comedia vígjáték la música zene la ópera opera la opereta operett la cartelera plakát poner en escena színre visz el drama színmű. la encargada megbízott ponerse a (-\-inf. . eredmény el actor. . primero . kedvel (amit: a) tan pronto como mihelyt después de haber descansado miután pihent prepararse elő-. másodszor en vísperas de előző este. dráma proponer (-pongo. előre la anticipación előleg el billete belépőjegy . kiváló a más no poder végkimerülésig. nagyszabású de todas las de Shakespeare Shakespeare valamennyi tragédiája közül unos días antes néhány nappal ezelőtt el director cultural kultúrfelelős cultural kulturális si quería (hogy) akar-e. apareces) előtűnik. elvégez. . színésznő desempeñar su papel szerepét eljátssza desempeñar ellát. fémből való aparecer (aparezco.

vonszol cerciorarse megbizonyosodik (amiről: de) es rue ez azért van. cipel. elragadás la generosidad bőkezűség el anfitrión vendéglátó gazda el centavo (a délamerikai pénzegység. hogy akar-e két jegyet venni. a vo­ nat már elment. ámulok el tacaño fösvény. la encargada) ¡hay que ver! (azt) látni kell! en vez de helyett. mert la (ti. Amikor a pályaudvarra értünk. Recibí ayer la carta que mi hermano había escrito de Roma. melyet testvérem írt Rómából. már befejeződött. Tegnap kaptam meg a levelet. 191 . me­ lyet néhány nappal ezelőtt a ki­ rakatban látott. Ana se compró el vestido que unos días atrás había visto en el escaparate. Anna megvette magának a ruhát. Néhány nappal ezelőtt a kultúrfelelős megkérdezte Jánostól. megjutalmaz estoy asombrado meg vagyok lepve. Példák. fukar tomar del brazo karonfog. el tren ya había salido. el director cultural había preguntado a Juan si quería comprar dos billetes. További példák : Cuando llegamos a la estación. személy gratificar megörvendeztet. amely egy másik (ma­ gában a mondatban kifejezett vagy csak odaértett) múlt idejű cselekvéshez képest előbb történt. a ragozásra: VEN IPi j ö n n i había venido habías venido había venido habíais venido habían venido jöttem jöttél jött jöttetek jöttek LAVARSE mosakodni me había lavado' te habías lavado se había lavado nos habíamos lavado os habíais lavado se habían lavado mosakodtam mosakodtál mosakodott mosakodtunk mosakodtatok mosakodtak habíamos venido jöttünk A folyamatos régmúlt olyan múlt idejű cselekvést jelöl. A folyamatos régmúlt összetett igeálak: az haber segédige imperfecto-jából és a főige paríicípio-jából áll. rablás. a peso századrésze) fillér la propina borravaló el individuo egyén. megfogja karját el brazo kar arrastrar maga után húz. 111. Unos días atrás. helyébe Gramática 135 A folyamatos régmúlt — El (pretérito) pluscuamperfecto El sábado Juan había estado con su mujer en el Teatro Nacional.encargar megbíz (amivel: de) III. el rapto roham . Szombaton János a feleségével a Nemzeti Színházban volt.

vo. 192 . se nos acercó. Megjegyzés. me llamó por teléfono.136 A befejezeti régmúlt — El pretérito anterior Mihelyt János befejezte a munkáját. tan pronto como. menék.— Ne csodálkozzunk azon. En seguida que Ana nos hubo visto. A múlt század magyar nyelvében is négy múlt idő volt még használatos. así que. Ezért főleg olyan kötőszók után szokott •előfordulni. Példák a ragozásra: LLEGAR megjönni hube llegado hubiste llegado hubo llegado hubimos llegado hubisteis llegado megjöttem megjöttél megjött megjöttünk megjöttetek VESTIRSE Öltözködni me hube vestido te hubiste vestido se hubo vestido uos hubimos vestido os hubisteis vestido se hubieron vestido felöltözködtem felöltözködtél felöltözködött felöltözködtünk felöltözködtetek felöltözködtek hubieron llegado megjöttek A befejezett régmúlt csak az irodalom nyelvében fordul elő. Mihelyt Anna meglátott bennünket. A befejezett régmúlt összetelt igealak : az haber segédige befejezett múltjából •és a föige por/irípío-jából áll. hogy nem hoztam magam­ mal a látcsövet. mentem. Luego que Juan hubo recibido la carta. Mihelyt megérkeztünk. mentem vala. nos mudamos de ropa. Miután pihentek és ettek valamit. További példák : Después de que hubimos llegado. pl. Sajnálom. *'*' A múlt idejű főnévi igenév — El infinitivo perfecto o compuesto Después de haber descansado y comido algo. m i n t : después de que miután. megyek vala. hazasietett. luego que. átöltözköd­ tünk. los Varga empeza­ ron a prepararse. Olyan múlt idejű cselekvést jelöl. felhívott engem telefonon. amely közvetlenül megelőzött egy másik (rendszerint befejezett múlttal kifejezett) cselekvést. odajött hozzánk. se apresuró a casa. Siento no haber traído conmigo los gemelos. Tan pronto como Juan hubo tcrminado el trabajo. Mihelyt János megkapta a levelet. ott is ritkán. Vargáék készülődni kezdtek. •en seguida que mihelyt. hogy a spanyolban öt múlt idő van.

entre. 83).espués de felöltőmet a ruhatárosnak. Sajnálom. hogy késem. ha nyilván előidejüségről van szó . jöttél stb. 13 SP NVol nyelvkönyv — . haber llegado) al teatro. Habiendo mostrado sus billetes. elsősorban mellékmondatok rövidítésére (vö. escribir) a spa­ nyolban múlt idejű főnévi igenév is van. hogy előidejüségről van szó: Miután a színházba érkeztem. átadtam Después de llegar ( = D. (hogy) jöttem. eladtál stb. 138 Az összetett határozói igenév — El gerundio perfecto o compuesto Habiendo llegado con anticipación. vender. Sajnálom. hogy zavarlak. örülünk. tehát. Miután felmutatták jegyüket. Debo excusarme dé haber llegado tarde. Ana y Juan tuvieron que aguardar. hogy zavartalak. hogy késtem. 133 . szerettél stb. Előidejűség: Infinitivo perfecto Siento haberte molestado. Bocsánatot kell kérnem. Debo excusarme de llegar tarde. míg azonban az infinitivo pre­ sente egyidejű. hogy láthatunk benneteket. várniuk kellett.A jelen idejű főnévi igenév mellett (amilyen pl. örülünk. kaptál stb. entraron en el patio del teatro. gué mi abrigo a la encargada del guardarropa. mint a jelen idejűt. (hogy) eladtam. Bocsánatot kell kérnem. bemen­ tek a színház földszintjére. megmosakodtak A múlt idejű főnévi igenevet ugyanúgy használjuk. ' (hogy) kaptam.614 Minthogy Anna és János korán jött. Estamos contentos de haberos visto. mely az haber segédige jelen idejű főnévi igenevéből és a föige participio-jából áll: Jelen" idejű főnévi igenév amar vender recibir venir lavarse szeretni eladni kapni jönni mosakodni haber amado ' haber vendido haber recibido haber venido haberse lavado Múlt idejű főnévi igenév (hogy) szerettem. hogy láthattunk benneteket Megjegyzés. addig az infinito perfecto a főmondat állítmányának idejéhez képest előidejű cselekvésre utal: < Egyidejűség : Infinitivo presente Siento molestarte. egyszeri (és nem folyamatos) cselekvést jelölő igék esetében a múlt idejű főnévi igeñév helyett sokszor jelen idejű főnévi igenév szo­ kott állni akkor is. amar. Estamos contentos de veros. — Beálló. a kötőszó ugyanis már eleve rámutat arra. (hogy) megmosakodott.

***" Az eddig tanult igemódok és igeidők összefoglalása I. a folyamatos múlt . A különbség csak az.) megjöttem. megjöttél stb. szerettél stb. (miután stb. mint az egyszerű határozói igenéwel (gerundio simple. a befejezett múlt — el pretérito simple o indefinido 4.el (pretérito) — imperfecto 3. a befejezett jövő — el futuro imperfecto o simple II. A magyarban rendszerint miután.— el pretérito presente 6. vö. A felszólító mód — el imperativo (csak jelen ideje van) III. a folyamatos régmúlt — el (pretérito) pluscuamperfecto 7.. az egyszerű jövő — el futuro imperfecto o simple 2. (miután stb. összetett határozói igenév az haber segédige egyszerű határozói igenevéből és az főige participio-jából áll: Főnévi igenév amar szeretni összetett határozói igenév habiendo amado habiéndose levantado habiendo venido habiéndose vestido (miután stb. hogy az összetett határozói igenév mindenkor «lőidejűséget fejez ki. 2.: 64).) felöltözött .) szerettem.Az etfidejű v. a befejezett régmúlt — el pretérito anterior 8. levantarse felkelni venir vestirse jönni öltözködni Az összetett határozói igenévvel ugyanúgy rövidítünk mellékmondatokat. a közelmúlt. A kötőmód — el subjuntivo (egyelőre csak jelen idejét ismerjük) 194 háblo beszélek hablaba beszéltem hablé beszéltem hablaré beszélni fogok . a jelen idő — el presente pl. négy egyszerű és négy összetett ideje van: 1. Az e g y s z e r ű igeidők: 1. minthogy kötőszóval és múlt idejű igealakkal fordítjuk. A kijelentő mód . Az ö s s z e t e t t igeidők: he hablado beszéltem había hablado beszéltem hube hablado beszéltem habré hablado majd beszél­ tem habla beszélj! hablar beszéljetek! hable beszéljek 5.) felkelt (miután stb.

Tradúzcase al húngaro : a) Siento no poder venir a verte. — Ana reconoció a la actriz: la (ver) ya en otras piezas. entregué mi abrigo a la encargada del guardarropa. a színházba men­ tünk. — Llegando al teatro. beléptem a páholyba. beszélt stb. A h a t á r o z ó i a) egyidejű v. — Juan se puso a pasearse por el vestíbulo. hogy későn keltünkl — Milyen kár. porque (dormir) mucho y profundamente. 3. — Szüleim sajnálják. tengo mucho tiempo para prepararme. Ejercicios 1. — A színházba mentünk. pero volvieron a casa sin haberle visto porque se había marchado a dar unpaseo. —. hogy meghívhatlak ebédre. los espectadores entraron en el patio del teatro. — Mis hermanos fueron a ver a nuestro abuelo. de la platea o de los palcos? ¿Qué hace la gente en el vestíbulo del teatro? ¿A quién se entregan los abrigos y sombreros? ¿Qué anuncia el próximo comienzo de la función? ¿^Qué hacen los acomodadores y las acomodadoras? ¿Qué se ve en la escena? ¿Guando alcanza la representación un gran éxito? ¿Con qué gratifican los espectadores la maestría de los actores y actrices? 2. hogy későn keltél! — Milyen kár. Az igenevek 1. Dígase en español: a) (Usando el infinitivo)^ őrülök (alegrarse de). egyszerű — imperfecto o simple hablando beszélve b) előidejű v. Después de levantarnos ( = Después de habernos levantado). entramos en el cuarto de baño para lavarnos de pies a cabeza. — Habiendo olvidado traer consigo los gemelos. El señor Varga piensa haber llegado tarde. — Milyen kár. — Miután megmutattam a jegyemet. örülök.A f ő n é v i a igenév — el infinitivo hablar beszélni haber hablado hablado beszélt. — Tan pronto que (oir) sonar las campanillas. — Escribiéndome una carta. Juan me hizo un grande favor. összetett — perfecto o compuesto habiendo hablado miután x beszéltem. Siento no haber podido venir a verte. hogy későn kelteml — Milyen kár. tenía bastante tiempo para leer el periódico.3. beszélve ) jelen idejű — imperfecto o simple . — Cuándo vine a la estación. me harás un grande favor. anélkül. hogy magunkkal vittük volna a színházi látcsővet. hogy meghívhattalak ebédre. hogy (ők) későn keltekl — Miután ettünk valamit. igenév — el participio igenév — el gerundio b) múlt idejű — perfecto o compuesto 2. hogy nem láttak benneteket. — Habiendo llegado al teatro con anticipación. los amigos fueron a un teatro. Cambíense los infinitivos entre paréntesis por la forma correspondiente del pluscuamperfecto o pretérito anterior: Ayer el enfermo se sintió mejor. — Habiéndome escrito una carta. — Después de (comer) en un restaurante. — Habiéndome levantado temprano. 4. Ana no vio bien la escena.IV. Contéstese a las siguientes preguntas : ¿Va usted muchas veces al teatro ? ¿Cuándo estuvo en 'el teatro por última vez? ¿Qué vio usted en el teatro? ¿Dónde compró usted los billetes de teatro? ¿Qué localidades prefiere usted en el teatro? ¿De dónde ve usted mejor. Szüleim sajnálják. los dos amigos se quedaron en el vestíbulo del teatro a fumar cigarrillos.A m e l l é k n é v i . hogy ritkán látnak benneteket. 13* / 195 . el tren no (llegar) todavía. — ¿Estás contento de recibir cartas? ¿Estás contento de haber recibido cartas? — El señor Varga piensa salir para Szeged mañana. porque (llegar) con inedia hora de anticipación. b) Levantándome temprano.

Fátima era muy hermosa. La Reconquista fue terminada en el siglo quince. — Miután munkájukat befejezték. con su mujer Fátima. LECCIÓN VEINTICUATRO Lección de I repaso . mindent jól láttam. fogat mostam és fésülködtem. 5. jól fogsz felelni az iskolában. a színdarabra gondoltam. Az egyik (Una de las . — Minthogy megtanultad az uj szava­ kat. En todos estos siglos no cesó la guerra de los españoles contra los invasores. Legközelebb nem megyek egyedül.b) (Usando el gerundio) Miután befejeztem a munkát. En la España de aquella época* había varios reinos árabes. Como eran más fuertes que los españoles. Tudom. mert jobban látok a földszintről. J . melyet szombat este láttam a Vidám Színházban. Esta guerra de liberación de la tierra española se llama la Reconquista. hazamentem. sokat kellett várnunk a pályaudvaron. Tradúzcase al español: Tegnap vasárnap volt. los árabes que vinieron de África invadieron España. 196 * . hogy neki is tetszenek a jó darabok. Mialatt a fürdőszobában mosakodtam. Minthogy magammal hoztam a látcsövet. sok taps volt az előadás alatt. Hassán. Hace muchos años vivía en Granada un rey árabe. se apoderaron de la España del sur y del centro. — Ha megtanulod az új szavakat. . ) színésznő rendkívüli művészettel alakította szerepét. Hassán quería mucho a su mujer y siempre cumplía todos sus deseos. — Minthogy kedvünk volt színházba menni. a munkások hazamentek. Kár azonban. Pompás kedvemben ébredtem. Ezért sok taps volt az egész előadás alatt. jól felelsz majd az iskolában. hanem Feri barátommal. Los árabes reinaron en España siete siglos. Nekem a darab nagyon tetszett. Nem sajnálom. pero no pudieron conquistar las regiones montañosas del norte. hogy helyem egy páholyban volt. Az előadásnak nagy sikere volt. jegyeket vettünk a ma délutáni előadásra. mert teljesen kialudtam magamat. — Mivel a vonat késve érkezett. Uno de ellos tenía su capital en'Granada. Nieve y flores En el año 711. — Mivel a színészek jól alakították szerepüket. . hogy láttám a vígjátékot.

No he visto nunca tanta nieve. quiero morir .almendros y replantarlos en las laderas más próximas de estas montañas. Pero un día. . con asombro de todos. y para cumplir tu deseo he mandado traer de las tierras de Arabia. Fátima al salir a la terraza de su palacio. de viejo. Un día de. por lo menos. y decídete cuanto antes. la nieve desapareció. Pero el califa quedó inflexible. primavera.El clima de Andalucía. el cual le condenó a muerte. . Todas las montañas estaban blancas de nieve. El bufón rogó el perdón del soberano en gracia a sus buenos servicios anteriores. durante el reino de Hassán. todos los años. Los años pasaban y la nieve sólo estaba arriba en los altos picos de la Sierra. *. *197 . donde se encuentra Granada. las montañas de alrededor de Granada se visten de blanco con la flor del almendro. En los pióos de estas montañas la nieve aparece en invierno para desaparecer en primavera. Entonces Fátima dijo a su marido: — Me gusta mucho este paisaje. la más alta de España. — Di cómo quieres morir. No nieva nunca. Quiero x ver las montañas siempre blancas. Pero al día siguiente. vio con sorpresa las montañas tan blancas como la nieve. es muy caluroso. Al rey le hizo gracia la salida y le perdonó. Tú querías ver las montañas siempre blancas. en primavera. Y desde entonces. Es más bonito. Muy contenta corrió hacia su marido y le dijo: . Llueve poco. que yo mismo escoja el género de muerte. El marido no sabía qué hacer para consolar a su mujer. II La mejor muerte (Anécdota) » Un bufón había ofendido gravemente a su soberano. el califa de Córdoba. Granada está situada aJ pie de la Sierra Nevada. Hassán se sonrió y le contestó: — No es nieve.Señor — contestó el bufón —. Fátima lloraba y repetía su deseo de . como cuenta la leyenda. en Granado cayó una gran nevada.Señor — suplicaba el bufón — permíteme.¡Qué alegría! La nieve ha vuelto a cubrir las montañas. Pero este deseo era más difícil de cumplir que otros. . Siempre hace buen tiempo. respetando el género de muerte escogido. Es la flor de los almendros. Le prometió cumplir su deseo algún día. ver las montañas siempre cubiertas de nieve.

megkegyelmezés en gracia a (elöljárószó) -ra való tekin­ tettel. érdekében el servicio szolgálat.)< 198 . consolamos) meg­ vigasztal prometer megígér arriba fent. fel la terraza terasz el palacio palota el almendro mandulafa la almendra mandula Arabia Arábia replantar átültet la ladera hegyoldal. monda de alrededor környező II. kedvéért.ú el invasor támadó. megbánt el soberano uralkodó. escoges) kiválaszt decidirse elhatározza magát. lejtő desde entonces azóta la leyenda legenda. tájkép siguiente következő eonsolar (consuelo. ámulat i a nevada hóesés. fejedelem el califa kalifa el cual. elszánja magát cuanto antes minél előbb de viejo öreg emberként hacer gracia tetszik Ja salida elmés mondás respetar tiszteletben tart. el moro mór. la cual aki. kiszolgálás anterior előbbi. korszak vario különféle. *(A közmondások értelme: 1. havazás ' el paisaje táj.* H a y moros y cristianos. Mórok vannak a tengerparton : Veszély közeleg. Vocabulario I.III Refranes H a y moros en la costa. szerecsen la costa tengerpart el cristiano keresztény •. betolakodó la liberación felszabadítás. amely condenar (el)ítél el perdón megbocsátás. -~ 2. árabe arab apoderarse de hatalmába kerít vmit conquistar meghódít montañoso hegyes reinar uralkodik la guerra hábor. előzetes inflexible hajlíthatatlan suplicar könyörög por lo menos legalább escoger (escojo. Vannak mórok és vannak keresztények: A nézetek eltérnek. la muerte halál el bufón udvari bolond ofender megsért. veszekedésre mindig van ok. több el clima éghajlat caluroso forró estar situado fekszik al pie de lábánál el pieo csúcs desaparecer eltűnik el asombro csodálat. tekintetbe vesz III. felszabadulás la tierra föld la Reconquista visszahódítás fue terminada befejeződött la época időszak.

desde entonces. con una línea ondulada. — Cukrot hozattam a bolt­ ból. — Megmutattam a feleségemnek a megvett jegyeket. 3. — Több mint ötven forintot. és fújt a szél. hogy mikor . én az újságot olvastam.gyobb örömmel fogadtak bennünket. — A sajt. — Én több spanyol szót tudok. (Véase la gramática de la lección 22. kicsi és kövér gyerek volt. 3. • Ejercicios de repaso Dígase en español: 1. el pretérito simple con tres líneas . — Ők nagyon boldogok. és a zene is minden­ kinek tetszett. de ő nem volt otthon. mint te. durante el reino de Hassán? ¿Qué dijo Fátima a su marido? ¿Cómo cumplió Hassán el deseo de su mujer? ¿De . ¿En qué-año invadieron los árabes de África a España? ¿Qué parte de España no pudieron conquistar? ¿Cuántos siglos reinaron los árabes en España? ¿Cómo se llama la guerra de liberación de la tierra española? ¿En qué siglo fue terminada la Reconquista? ¿Cuántos reinos árabes había en España de aquella época? ¿Quién vivía hace muchos años en Granada? ¿Cómo se llamaba la mujer de Hassán? ¿Quería mucho Hassán a su mujer? ¿Qué sucedió (történt) un día. — Mi már elolvastuk ezeket a folyóiratokat. mint én. (Véase la gramática de la lección 19.rádiót hallgatta. el pretérito presente.) István és én osztálytársak voltunk. melyet tegnap vettem. mint én. A színház telve volt. — A gyere­ kek ma még nem mosakodtak. — Azt hiszem. — Milyen volt az előadás? Nagyon jó volt. adtam nővéremnek. — Tegnapelőtt szép idő volt. minden iránt érdeklődtem. — Amikor András 12 éves volt.4.— Spanyol­ ország nagyon gazdag ország.) Tegnap a színházba jnentünk.) < > . — Amikor az egyetemre jártam. — Rokonaink a legna-. mint Mihály bácsi gyerekei? — Amikor gyerekek voltunk. — Amikor az ember szórakozni akar. 199 . — Nagyon rosszul feleltél tegnap az iskolában.) Má délután későn jöttem haza a gyár­ ból. — Neked élénkebb szemed van. — Hova tetted a megírt leveleket? — Elhatároztuk. színházba vagy moziba megy. — Az út nagyon hosszú volt. — Ez az ing gyengébb minőségű. i Expliqúese el empleo de los varios tiempos de los verbos en el trozo de lectura •"Nieve y flores". felhívtam telefonon bátyámat-és húgomat. 2.) Nagyapám Szegeden született. — A mai újságot nem találtam az asztalra tett újságok közt. con dos líneas . — Amikor tegnap megkap­ tam a sürgönyt. — Budapestet a Duna két részre osztja. — Te kevesebbet tanulsz. subráyense todos los verbos del trozo. 4. las montañas de alrededor de Granada? 2. — Annyit érünk. te erősebb voltál. mint neked. hogy felmegyünk a hegyre. — Miért nem jöttetek vasárnap hozzánk? — Nem tudtam csinálni semmit. kiváló volt. vannak nyitva a múzeumok. — Barátom minden ruháját a szabóval csináltatja.— A DélAmerikában beszélt spanyol nyelv nem különbözik sokban a Spanyolországban' beszélt nyelvtől. mint a másik.Ejercicios ' « 1. — Elér­ kezett az utolsó pillanat. (Véase la gramática de la lección 20. en primavera. (Por este motivo. — A szegény ember a legkisebb pénzösszeggel is meg lesz elégedve. — Vasárnap a legmagasabb hegyre mentünk feL — Szüleim a felsőbb emeleten laknak. Contéstese a las siguientes preguntas: . ahol Shakespeare darabjának felújítását láttuk. (Véase la gramática de la lección 21. és Budapesten halt meg. Ő volt a legjobb ember a világon. — Nem aludtatok eleget? — Nem tudom. — Pállal akartunk beszélni. qué color se visten. tegnap azonban esett az eső. — A múlt évben a városi tanács nagyon sok új házat építtetett. — A tanár elolvasta a-tanulók által megírt feladatokat. hogy ez a munka meg fogja haladni erőnket. — Mialatt Feri a. amennyit tudunk. — Miért nem vagytok olyan szorgalmasak. — Láttam a vásárolt könyveket. con una línea. mint Máriának.. A jobbpartot hegyek határolják. — Ágnesnek hosszabb haja van. 2. . de la manera siguientes 1. — A legnagyobb örömmel segítek neked. el pretérito imperfecto. — öcsémnek nem adtam többet negyven forintnál. el presente. — A feladatokat már megírtuk..

— Megjött már a vonat? Bizonyára megjött már.— A tanulók a füzeteket az asztalra tették. Sería una tontería quedarse en casa. Rengeteget táncolt. — Ha majd megkaptátok a levelemet. hogy nem láttuk az új darabot. gyere az ebédlőbe reggelizni! — Fél nyolc lehetett. — Mivel már láttuk az új vígjátékot. mint ti. — Mihelyt elkezdett esni az eső. Cogerías flores. — Szombat délután kirándultam a he­ gyekbe. a hegyek már nem voltak olyan szépek.. aki súlyosan megsértette őt. — Bocsáss meg nekem. ser -ía -ías -ía ." Butaság. gustar coger . — A király megbocsátott az udvari bolondnak. mert tíz óra vdn. — Feleségem nagyon örült a színházjegyeknek.volna itthon maradni.. tendr saldr -íamos -íais -ían . hogy rokonaink már a kétórás vonattal megjöttek. — Tegnap délután csak úgy szakadt az eső. — Ti már bizonyara láttátok az új darabot. mint te.. hogy na­ gyon jól mulatott. mint azelőtt. Virágokat szednél. az előadás megkezdődött. János? Igen. hogy a barátom beteg (estaba . — Sajnálom. meglátogattam őt. — Hogyan mulatott Margit tegnap Vargáéknál? Azt hiszem. (Véase la gramática de la lección 23. podr fennétek olyan jók segíteni nekem ? A reggeli vonattál utaznának. • — Miután felöltözködtünk. otthon maradtunk. . • én vagyok. 200 Jólesne (Szeretnék) kirándulni. — Miután átadtam felöltőmet a ruhatárosnőnek. LeüZhetnénk egy padra. A feltételes mód jelen ideje — El condicional imperfecto o simple Példák Az egyszerű jövő idő tövéhez járulnak a folyamatos' múlt ragjai Me gustaría hacer una excursión.'— Amikor megtudtam. — Te vagy az. — Mit hoztál magaddal külföldről? Néhány inget és néhány pár harisnyát hoztam magammal. amikor . — Megtudtuk. — Miután a hó eltűnt. 5. — Mihelyt bátyám megérkezett a pályaudvarra. hogy nem írtam neked. . azonnal válaszoljatokl — Ha majd felöltöztél. — Apám rengeteget dolgozott a gyárban. Podríamos sentarnos en un banco. — Mélyebben aludtam. — Minthogy az udvari bolond súlyosan meg­ sértette a kalifát. 25 LECCIÓN VEINTICINCO \. bementem a nézőtérre. ¿Tendríais la bondad de ayudarme ? Saldrían con el tren de la mañana. — Jobban szórakoztunk. sétálni mentünk a ligetbe. — A gyerekek sokat nevettek a moziban. — Sajnáljuk.. felhívott engem. melyeket a gyár kultúrfelelősétől kaptam. ) . . hogy nem beszéltem Józseffel. melyet szüleim küldtek nekem. hazasiettünk.) Tegnap megkaptam a pénzt. ez halálra ítélte őt.

Viajaría por tierra. Te propondría otra cosa: deberíamos ir al parque cercano. bañarse. A feltételes mód múlt ideje — El condicional perfecto o compuesto Me habría gustado hacer una excursión. Este año yo preferiría pasar las vacaciones a orillas del Jago Bálaton. jVaya sueños I ¿Y quién te pagaría los gastos de viaje? — En eso no he pensado aún. Jólesett volna (Szerettem volna) kirándulni. respiraría a pleno pulmón el buen aire primaveral y cogería para ti unas flores. — Sin dinero tropezarías con serias dificultades. Para emprender un largo viaje sería necesario < tener considerables ahorros en el banco. — También a mí me gustaría hacer una excursión. Vamos a dar un paseo por el parque. pero tú sabes lo cansada que estoy y. barcos. — Con un tiempo semejante me gustaría hacer una larga excursión por los bosques de Buda. Juan Varga acaba de regresar a casa de su fábrica. — El verano anterior — dice Ana. — jEn mi vida tendría ánimos para subir a un avión I 201 . ' Jöttünk volna. • Deambulando por el bosque. de nem volt időnk. Habríamos venido. hacer excursiones en velero. Tomaríamos el sol y entretanto tendríamos tiempo para hablar de tus vacaciones que están acercándose. ya son las cinco y media. remar. — Utilizaríamos todos los medios de transporte moderno : trenes. I Los Varga sueñan con hacer un viaje Es un hermoso día de mayo. —. en las montañas. . Puedes imaginarte lo contentos que estarían nuestros chiquitos de tomar el sol. — pasamos tres semanas agradables. Allí podríamos sentarnos en un banco. Daría la vuelta al mundo. además. Un viaje al extranjero sería el colmo de mis sueños. ' — jQué buen tiempo hoy ! — dice a su mujer. — Tienes razón. Sin embargo. ^ — En estos días sueño mucho con hacer un viaje al extranjero.I 2.en Mátraháza. — Yo también desearía ver mundo. Yo no tendría nada en contra de un viaje por Italia o la América del Sur. mar y aire. — Ni que decir tiene. así sería una tontería quedarse en casa. nadar. el matrimonio Varga se sienta en un banco asoleado y empieza a hablar de las próximas vacaciones. pero no te­ níamos tiempo. automóviles y aviones.con un tiempo. Después de dar una vuelta por los senderos del parque.

' ' — Pues bien. Soy Pedro Kovács. Serían las ocho y media cuando recibió una llamada urgente. . — El señor Kiss no sabía él. pero. una tarde me iría. Mi madre por la casa ¡cómo me llamaría ! Por la ciudad mi padre I cómo me buscaría 1 Andando en mi caballo con mucha gallardía. — ¿Qué le digo al señor Kiss cuando vuelva? — Dígale que vendré a verle pasado mañana a las nueve menos -cuarto. A no sé qué comarca sin nombre llegaría. — Le diré al señor Kiss que usted ha pasado para verle. Las ocasiones inesperadas surgen en el momento menos pensado. — ¿Tendría usted la bondad de decirme su nombre? ' .« • • III Umbral En el umbral sentado. Me habría gustado hablar con él hoy.mismo que tendría que salir ya por la mañana. — No las merece. — ¿No se equivoca usted? Yo sabía que el señor Kiss saldría pero no pensaba que tomaría el tren de la mañana. — ¿Quién lo diría? Es decir. podré hablar con él sólo pasado mañana. — Siento decirle a usted que el señor Kiss no está. — Ciertamente. bastarían para hacer un modesto viajecito al Bálaton. en el mejor de los casos. ¿qué se le va a hacer? Tendré que esperar hasta jueves. En un • caballo negro. pero no sabía que se marcharía. — ¿Me haría el favor de decirme cuándo volverá? — Al marcharse me dijo que volvería mañana con el tren de la tarde. — Gracias. y he venido porque el señor Kiss me prometió que me habría preparado unos documentos. jQué lástima ! Yo habría podido venir más temprano. II Conversación — Desearía hablar al señor Kiss. ya lo veremos.— ¡A qué tanto hablar! Todo eso son sueños y nada más. •202 . Quizás se nos presente aún la ocasión de realizar un viaje al extranjero. de donde Volverá sólo mañana. Me dijo que me esperaría esta mañana a las diez. Hace media hora ha salido para Debrecen. Ayer hablé con él por teléfono. Nuestros ahorros. En media hora habríamos arreglado todos nuestros asuntos. de niño discurría .

Nadie por qué sabía . por seguro que nos perdonaría. Madre. Pero del propio sueño corriendo. Arturo Capdevilla (poeta argentino. "Ven. madre". Con ella en una iglesia blanca me casaría. Y a todos los amigos mi historia contaría : ¡Bandido de muchacho ! ¡Quién nunca lo diría I Y la ciudad entera se maravillaría. Con esto abro los ojos ebrios de fantasía. nacido en 1889) 203 . la dulce madre. repetía. Proezas del camino sin fin le contaría. Me le colgaba al cuello . Y como bien se . . bien sabido que nos bendeciría. ya corría. Mi padre.sabe que la enamoraría. . Mi madre. Corría por la casa.Una princesa rubia rubia rae > esperaría. . . jamás la dejaría.

gyalogút közlöm önnel asoleado napos. mondta volna ezt?") el colmo betetőzés. considerable tekintélyes. szív ¡en mi vida! (soha) életemben a pleno pulmón teli tüdővel tener ánimos para bátorsága van vmihez. sueñan con hacer un viaje utazásról el medio de transporte szállítási v. álmodnak közlekedési eszköz hacer un viaje utazik el medio eszköz con un tiempo semejante ilyen időben el transporte szállítás semejante hasonló el barco hajó . vminek a teteje habría podido venir jöhetett volna ¿aria la vuelta al mundo bejárnám az arreglar (el)rendez el asunto ügy. ma délelőtt nadar úszik remar evez serían lehetett el velero vitorlás hajó la llamada (telefon)hívás al extranjero külföldre urgente sürgős ¡vaya sueños! micsoda álmokI al marcharse amikor elment el gasto kiadás. meg­ cercano közeli jelenik. viItalia Olaszország dékre. el bosque erdő el automóvil autó deambular andalog el avión repülőgép respirar (be)lélegzik. tájra la America del Sur Dél-Amerika la proeza hőstett 204 . nem várt con un tiempo así ilyen időben surgir (surjo. mondjak neki? por tierra. vagyok realizar megvalósít sin embargo mégis. el umbral küszöb la dificultad nehézség de niño gyerekkoromban. ennek ellenére inesperado nem remélt. mar y aire szárazföldön. el pulmón tüdő el ánimo lélek. költség ¿quién lo diría? ki hitte volna? („ki los gastos de viajé útiköltség mondaná v.Vocabulario I. bátorság primaveral. surges) előtűnik. hogy milyen ismeretlen. mint kisni que decir tiene ehhez szó sem fér * gyerek emprender un viaje útra kel discurrir. adódik allí ott en el momento menos pensado amikor tomar el sol napozik legkevésbé gondolunk rá dar una vuelta sétál egyet II. tavaszi . el nombre név tengeren és levegőben ciertamente természetesen /_ tropezar (tropiezo) (bele)ütközik vmibe • el documento okmány (amibe: con) ' III. partjain de donde ahonnan lo contentos que estarían hogy milyen saldría el fog utazni vidámak lennének tomar el tren vonattal utazik t esta mañana ma reggel. napsütötte no está nincs itt * a orillas de partján. ábrándozik emprender vállalkozik vmire (amire: con mucha gallardía nagy délcegen tárgyeset) >• la gallardía délcegség . szellem. dolog egész világot viajar utazik ¿qué le digo? mit. elgondolkodik. nada más -semmi több lo cansada que estoy hogy milyen fáradt en el mejor de los casos a legjobb esetben . siento decirle a usted sajnálattal el sendero ösvény. jelentős a no sé qué comarca sin nombre nem is no tener nada en contra nem ellenzi tudom.

sería. udvarol vkinek (tárgyesettel) la iglesia templom casarse egybekel . estaríais. Ebből következik az is. volnék stb.SÍD fin vég nélkül enamorar szerelmet ébreszt vkiben. Tomaría el sol. veríamos. estaría. estarían lennék. vería. serían lennék. -ías. hogy bandido de muchacho ebadta kölyke el bandido bandita nunca valaha. függ el cuello nyak nadie por qué sabía senki sem tudta. ezzel. verías. seríais. hogy miért Arturo Artúr Gramática 140 . -íais. seríamos. verían látnék stb. és 80) és a feltételes mód jelen ideje képzés szem­ pontjából közel áll egymáshoz. úgy képezzük. soha maravillarse csodálkozik con esto. veríais. estaría. -ían. -íamos. nem pedig a tőhöz illesztik. Ráérnénk. Az egyszerű jövő idő (vö. ábránd(ozás) del propio sueño corriendo menekülve álmom. megrészegült vmitől (amitől: de) la fantasía képzelet. V VESTIRSE öltözködni me vestiría te vestirías se. Tendríamos tiempo. estarías. ábrándjaim elől propio saját jamás soha(sem) dejar elhagy colgarse al cuello nyakába csimpaszkodik colgar (cuelgo. estaríamos. hogy azok az igék. volnék stb. -ía. hogy az ige fő­ névi igenevéhez tesszük a folyamatos múlt ragjait: -ía. colgamos) (fel)akaszt.vestiría nos vestiríamos os vestiríais se vestirían öltözködnék öltözködnél öltözködne öltözködnénk ' öltözködnétek \ öltözködnének t ' szeretnék szeretnél szeretne szeretnénk szeretnétek szeretnének vería. ekkor ojos ebrios de fantasía ábrándozásba merült szem(em) ebrio részeg. amennyiben a ragokat egyformán a főnévi igenév­ hez. Példák a ragozásra: AMAR szeretni amaría amarías amaría amaríamos amaríais amarían Ugyanígy : SER EtfTAR VER sería'. A feltételes mód jelen ideje egyszerű igealak . bien sabido természetes bendecir (bendigo. A feltételes mód jelen ideje — El condicional imperfecto o simple Napoznék. bendices) megáld por seguro que biztos. 79. amelyek 205 . serías.

Teliál: DECIR ' mondani HABER .) . (segédige) HACER csinálni PODER -hatni PONER tenni QUERER szeretni SABER tudni SALIR kimenni TENER bírni VALER érni vmit VENIR jönni < diría habría haría podría pondría . maldeciría. c) a jelen és a múlt valószínűség kifejezésére (akárcsak a jövő időket. -ném stb. akárcsak a magyarban. Azt mondta nekem. hogy mikor jön. a magyar -nék. a) b) Mást javasolnék neked. bendeciría. rágnak megfelelően. A feltételes mód jelen idejét a következő esetekben használjuk : a) a feltételes jelen kifejezésére. Lenne olyan szíves megmondani nekem. 81. -nőm. 141 A feltételes mód jelen idejének használata Te propondría otra cosa. vissza? Fél kilenc lehet (vagy: lehetett).' — A feltételes mód jelen ideje a spanyolban tehát múlt idő értelmével is bír. b) az udvarias kijelentésben vágy kérdésben (mint a magyarban). jövő idejű cselekvés kifejezésére. vö. — A bendecir (áldani) és a maldecir (átkozni) ige — bár a decir rendhagyóságát követi — a jövő időben és a feltételes mód jelen idejében a fő­ névi igenévhez teszi a ragokat: bendeciré. d) múlt időben álló főmondati állítmány után a mellékmondatban. Desearía hablar al señor Kiss. ez a mondat: ¿Quién lo diría ? — egyformán jelentheti: Ki hinné? vagy: Ki hitte volna? 206 . 2. • Kiss úrral szeretnék beszélni. d) Me dijo que volvería mañana. maldeciré. ugyanazt a rendhagyóftágot a feliételes mód jelen idejében is megtartják. ¿Me haría el favor de decirme cuando volverá? c) Serían las ocho y media. hogy holnap fog visszajönni. így pl. és 132. Megjegyzés.rendhagyóan (tővállozással) képezik jövő idejüket. dirías habrías harías ' podrías pondrías querrías sabrías saldrías • diría hubríu haría podría pondría « dlríimioK diríais habríais haríais podríais pondríais querríais sabríais saldríais tendríais valdríais vendríais dirían habrían harían podrían pondrían querrían • habríamos haríamos podríamos pondríamos querríamos sabríamos saldríamos tendríamos valdríamos vendríamos querría sabría saldría tendría valdría vendría ' querría sabría saldría tendría valdría - sabrían saldrían tendrían valdrían vendrían tendrías valdrías vendrías vendría ^ Megjegyzés. b.

és csak ezután következik a que kötőszó. akárcsak a magyarban.) — A nehézkes feltételes múlt helyettilyenkor a spanyol inkább a feltételes jelent használja. Kiss úr megígérte nekem. A feltételes mód múlt ideje összetett igealak : az haber segédige feltételes módjának jelen idejéből és a fö'ige participio-]ábój áll. hogy milyen boldogok lennének gyerekeink. Elintéztük volna összes ügyeinket. További példák: Pablo me ha contado lo buenísimo que es usted. lóNézd. hogy ön milyen Tú sabes lo cansada que estoy. 207 . múlt idejű állítmány után következő mellékmondat­ ban. ezt követi a melléknév (vagy határozószó). P á r elmondta nekem. I A magyar „hogy milyen" fordulatnak a spanyolban sajátos szerkezet feléi meg: a szerkezetet a változatlan lo névelő vezeti be. amelyre vonatkozik. Puedo imaginarme lo dura que habría de ser la lucha. ha fürödhetnének és evezhetnének. A melléknév nemben és számban egyezik a főnévvel.*•£** A feltételes mód múlt ideje — El condicional perfecto o compuesto Yo habría podido venir más temprano. Példák a ragozásra: IR menni • habría ido habrías ido habría ido habríais ido habrían ido mentem volna mentél volna ment volna mentetek volna mentek volna i LAVARSE mosakodni me habría lavado te habrías lavado se. habríamos ido mentünk volna nos habríamos lavado mosakodtunk volna A feltételes mód múlt idejével múlt idejű feltételt fejezünk ki. (Mire hozzá megyek. — Bár ritkán. El tudom képzelni. Fíjate lo viejas que son esas estatuas y lo viejos que son estos cuadros. Puedes imaginarte lo contentos que estarían nuestros chiquitos de • bañarse y remar.. hogy a feltételes mód múlt ideje befejezett jövő értelmével áll. az iratok már készen lesznek. de előfordul az is. 143 A „hogy milyen" fordulat spanyol fordítása Te tudod. Pl. hogy milyen kemény lehel(ett) a harc. milyen régiek ezek a szobrok és ezek a képek. Megjegyzés. El señor Kiss me prometió que me habría preparado unos documentos. hogy majd elkészít nekem néhány okiratot. hogy niilyen fáradt vagyok. Elképzelheted. Jöhettem volna én korábban. habría lavado os habríais lavado se habrían lavado mosakodtam volna mosakodtál volna mosakodott volna mosakodtatok volna mosakodtak volna. Habríamos arreglado todos núestros asuntos.

ön nem tudja. Lássuk csak. személyben gyakori a kijelentő mód jelen idejének használata a felszólító mód helyett. mar y aire. Viajaría por tierra. a magyarban viszont az elöljárószónak megfelelő ragot minden •esetben meg kell ismételni. tengeren és levegőben utaznék. Soha életében nem látta őt. pl. hogy milyen szerenesetlenek vagyunk.fiogy csináljam? Mikor utazzunk? ¿Qué le digo? . ¿Oómo lo hago? ¿Cuándo salimos? A spanyolban. A spanyolban nem ismételjük meg áz elöljárószót a felsorolásban szereplő többi főnév előtt. ¡En mi vida tendría ánimos para Soha életemben nem volna bátorsubir a un avión! ságom repülőgépre felülni.'* Szegény testvérem! ¡El bandido de muchachol jPobre de mi hermano! 208 y . különösen a társalgás nyelvében. . 147 A de elöljárószó használata jelzős kifejezésekben Az ebadta kölykei . » t jA ver lo fuerte quo eres I No sabéis lo hermosos que soa esos objetos. ¡Lo hermoso que es! Milyen szép I — ¡Lo bien que habla! Milyen jól beszél I — ¡Lo que nos hemos reído de éli Mennyit nevettünk rajta I — Főnévvel együtt inkább az alábbi szerkezetet használjuk : ¡Que muchacha tan hermosa! Milyen szép lányi — / Qué libros más interesantes! Milyen érdekes könyvekl *4*| (Az elöljárószó egyszeri kitétele felsorolásban Szárazföldön. A magyartól eltérően az „en la vida" („soha életemben nem") kifejezés állító alakú. 145 A tagadószó elhagyása az „en la vida" kifejezésben . — A fenti szerkezet. az egyes és többes szám 1.Usted no sabe lo desgraciados que somos. bár ritkábban. önálló (fő)mondatban i» előfordul. További példák : En su vida le había visto. Soha életemben nem láttam hasonló dolgot. Amerikán keresztül. Megjegyzés. hogy milyen erős vagy 1 Nem tudjátok. 146 A kijelentő mód jelen idejének használata felszólító mód helyett Mit mondjak neki? . hogy milyen szépek ezek a dolgok. En la vida he visto cosa semejante. Un viaje por Italia o la AméUtazás Olaszországon vagy Dél­ rica del Sur.

— Mondtátok. Argentínában sok alkalom adódna (arra). hogy szü­ leim milyen jók. hogy néhány hetet töltsünk otthonában. — Sería feliz. — Tendría que hacer muchas cosas. — Me vestiría rápidamente. — Lenne (ön) olyan szíves idenyújtani nekem a sót? — Elmennénk hazulról. hogy Lajos bácsi Budapestre fog utazni. Aki nem ismeri őt. — Önök napozhattak volna. További példák: el bueno del viejo a jó öreg ¡La buena de Maríal Az a jó Máriai jEste picaro de abogado! Az a ravasz ügyvéd! ¡Perdona a la muy infeliz de Bocsáss meg a te szerencsétlen tu madre! anyádnak! ¡Tonto (-a) de mí! Ó én ostoba! ¡Desdichados de nosotros! Ó mi szerencsétlenek! ¡Ay de ti. — Mi nem tudjuk. — János elment volna hazulról. — Kirándulhat­ nának. Conjúguense en el condicional los verbos de las oraciones siguientes: Desearía hablar con mi hermano. 3. Test­ vérem (azt) írta nekünk. ha rajtakaplakl ¡Ay de los vencidos! ^ Jaj a legyőzötteknek! Ejereieios 1. Fél évvel ezelőtt (azt) írta nekem levelében. 14 Spanyol nyelvkönyv — 66X4 209 . — Saldría de casa. hogy milyen jó (ember). aki Argentínában él. — Elmondtam Péternek. hogy te el fogsz utazni. hogy milyen nehezek ezek a feladatok. de már késő van. Nekem volna bátorságom repülőgépbe szállni. feleségemet és engem. de nem akart. hogy spanyolul beszéljen az ember. — Szüleink megírták. Contéstese a las preguntas siguientes: ¿Qué le gustaría a usted hacer en un hermoso día de mayo? ¿Qué haría usted deambulando por el bosque? ¿Para quién cogería usted flores? ¿Dónde se podría tomar el sol? ¿Cuándo tendrá usted sus vacaciones? ¿Dónde preferiría usted pasar sus vacaciones? ¿Qué haría usteda orillas del lago Balaton? ¿Ha viajado ya usted en el extranjero? ¿Qué países conoce usted? ¿Le gustaría a usted dar la vuelta al mundo? ¿Preferiría usted viajar por tierra. — Leería este libro. hogy Kiss úr el fog jönni. hogy Józsinak nem lesz ideje. Ez nyomatékosabbá teszi a kifejezést. — Mária megírta. hogy milyen rossz a könyv. — Habría venido más temprano. Dígase en español: a) Napoznék. .Jelzős kifejezésekben. nem tudja elképzelni. Tradúzcase al español: Van egy testvérem. — Mondtad. — Olvashattunk volna egy könyvet. Nagyon jólesnék nekünk világot látni. — Estaría en casa. — Escribiría unas cartas. hogy Argentínába fogok utazni. hogy a rokonok meg fognak látogatni bennünket. hogy Anna milyen fáradt. — Hadd lássuk. — No me maravillaría de nada. különöseb felkiáltásokban. hogy a vonat késni fog. de esik az eső. de most el kell menned. — Meglátogatnátok bennünket. — Tudtuk. — Vendría sin falta. si me apercibo! Jaj neked. — írnál szüleidnek levelet. — Lo diría todo a Pablo. — Podría salir para el Bálaton. Szárazföldön és tengeren utaznánk. hogy meg fog hívni bennünket. — Querría ver al señor Kiss. c) János tudja. hogy nagyon fog örülni látogatásunknak. — Me habría bañado cada día. — Me bañaría cada día. de el kell utaznotok. felhasználva az összes modern közlekedési eszközöket. hogy milyen szerencsétlenek ezek a lányok. — Milyen csúnya ez a kép 1 — Milyen jól beszél az apád spanyolul 1 — Mennyit nevettetek rajtunk ! — Soha életemben nem láttam ilyen szép szobrokat! — Életé­ ben nem hallott ilyen szép zenét. b) Én tudtam. hogy milyen erős Ferenc és Artúr. feleségem azonban félne a levegőben utazni. 4. mar o aire? ¿Qué medios de transporte utilizaría usted? ¿Tendría usted ánimos para subir a un avión? ¿Tiene usted ya muchos ahorros en el banco? 2. -^. — Ti nem látjátok.Nem tudod elképzelni. de nem érek rá. gyakori a de elöljárószó kitétele. — Haría una excursión. Soha életemben nem gondoltam volna.

lo cierto es que para 210 . Tengo curiosidad de saber qué escribe. Pero ahora. Sea como sea. Ana querida: Llevo sin escribirte mucho tiempo. Es el cartero que le trae una carta. Paco. quiéralo o no. al fin. mosl sokat kell dolgoznom. en la Argentina. Anna nagyon boldog. Nuestra pequeña "estancia" me da mucho trabajo. también nosotros aquí debemos trabajar a más no poder si queremos vivir tranquila y cómodamente. que América es el paraíso terrenal. Sueño con el día en que pueda descansar un poquito. — Una carta de mi cuñada que vive en la Argentina. debo tra­ bajar mucho. Ana se sienta en el sofá. La carta lleva sellos de franqueo argen­ tinos. es un filatelista apasionado. — Estoy muy contenta de que me escriba. Perdóname si no he respondido a tu última carta en seguida. akár nem.LECCIÓN VEINTISÉIS A kötőmód hasznalata Ahora. cultivar el huerto. engordar los puercos. hogy sógornője ír neki. la vida es como un cuento de hadas. Ana corre a abrirla. — piensa Ana. Pero tú sabes lo ocupada que estoy. durante el día estoy sola. Hace mucho que no nos había escrito. No tenemos hijos. Ana lee la carta que dice : Tucumán. Nada de eso. Por extraño que parezca. porque mi marido. he de hacerlo todo yo misma. Akár tetszik. cuidar los árboles frutales. la tierra de promisión. estando ocupado en la ciudad desde la mañana temprano hasta muy entrada la noche. Ana está muy contenta de que su cuñada le escriba. debo trabajar mucho. Una invitación Llaman a la puerta. No creáis que aquí. Luego. quiéralo o no. abre el sobre prestando atención a que no deteriore los sellos porque su hijo menor. 5 de Mayo 1958. no puede ayudarme a criar gallinas.

¿Qué os parecería. Ardo de deseos de veros. pues déme usted dos billetes de perro. — ¡Cáspita ! ¿Quiere usted seis? — No. III Refranes Aunque la mona se vista de seda. las hortalizas y frutas que vendo. Mis vecinas me felicitan de que tenga una finca tan provechosa. Y ahora voy al grano : he de hacerte una proposición. ¡Cuánto pienso en vosotros! ¡Qué gana tengo de veros! Hace mucho que mi marido no te ha visto. ¿qué opináis de todo eso? Esperamos vuestra respuesta inmediata. Ahora bien. — Ocho reales. ¿podría llevar a Zaragoza a mi perrico? — En la perrera tomándole billete. a ti y a tu marido. Sin embargo. os ofrecemos pagar el precio del pasaje de Genova a Buenos Aires.ganarse la vida es preciso que uno sepa bien su oficio. estaríamos dos semanas de huéspedes en vuestra casa en Budapest. — Diga usted. mona se queda. para visitarnos? Aunque no somos ricos. señor. Espero que vengáis lo antes posible. no desdeñes un consejo. un viaje a la América del Sur. No digas mal del año que pasado no sea. Repito : los gastos de viaje no os den cuidado. Siento sólo que mi marido no esté del todo contento con su empleo actual : trabaja mucho y gana relativamente poco. — ¡Caramba! ¡Es muy caro! ¿Quiere usted cuatro? — Aquí no se regatea. tuya siempre Dolores II En ferrocarril (Chiste) — ¿Cuánto cuesta de aquí a Zaragoza? — preguntó un aragonés al despachaba los billetes del ferrocarril. Con afectuosos saludos. mi marido y yo. — contestó el empleado. y que le guste. no teniendo hijos. ya lo arreglaré todo. espero que en el futuro más inmediato encuentre un empleo más lucrativo.. Aunque seas muy sabio y viejo. la manteca de cerdo. — Bueno. podemos daros hospitalidad por unas semanas. y ya que somos más acomodados que vosotros. 211 . En cambio nosotros. Dicho sea de paso que no trabajo en balde : los huevos. nos aseguran entradas no insignificantes. — ¿Y cuánto vale? — Dos reales.

megrongál el filatelista bélyeggyűjtő apasionado szenvedélyes Tucumán (tartomány és város Argentínában) llevo sin escribirte mucho tiempo már régóta nem írtam neked la estancia (Amerikában :) (állatte­ nyésztő) farm. kopognak („hívnak az ajtóhoz") el cartero postás. el cerdo sertés. mondat dar hospitalidad vendégül lát. la. egészen el empleo állás. aunque még ha . közeli. minthogy acomodado jómódú el pasaje hajóút. hogy el oficio mesterség dicho sea de paso que mellesleg szólva el paso lépés. árusít. is el mono. la huéspeda vendég ahora bien nos hát opinar vélekedik. lángol dar cuidado gondot okoz afectuoso szívélyes el saludo üdvözlet II. amihez: de) la finca (falusi) birtok. elintéz el real reál (spanyol pénz: 25 céntimos) regatear alkuszik ¡cáspita! az áldóját 1 el perrieo kiskutya la perrera kutyaketrec (vasúton) ¿cuánto vale? mennyibe kerül? III.Vocabulario quiéralo o no akár tetszik. felnevel el puerco. befogad vkit (akit: a) la hospitalidad vendéglátás ya que mivel. (Spanyol­ országban:) lakás. már régen prestar atención ügyel valamire (amire: a) prestar kölcsönöz. átutazás en balde hiába la manteca (de cerdo) (disznó)zsír la hortaliza zöldség 212 la fruta gyümölcs la entrada bevétel. la invitación meghívás llaman a la puerta csengetnek. akár nem („akarjam vagy nem") extraño furcsa. . viszonylagos en el futuro a jövőben inmediato közvetlen. találkozik (akivel: tárgyeset) lucrativo jövedelmező voy al grano rátérek a lényegre el grano magva. portó hace mucho már régóta. la mona majom la seda selyem desdeñar megvet . szoba. levélhordó el sello de franqueo levélbélyeg el franqueo bérmentesítés. gondol lo antes posible minél előbb ardo de deseos nagyon vágyódom („égek a vágytól") arder ég. tartózkodás desde la mañana temprano hasta muy entrada la noche kora reggeltől késő estig criar tenyészt. különös I. disznó cultivar művel frutal gyümölcs­ ei árbol frutal gyümölcsfa sueño con el día en que alig várom már azt a napot. varázslónő el paraíso paradicsom terrenal földi la promisión ígéret nada de eso szó sincs róla („semmi ebből") nosotros aquí mi itt sea como sea bárhogy is van lo cierto es que annyi biztos. encontramos) talál. aki despachar elad. amikor el cuento de hadas tündérmese el hada (nőnemű szó) tündér. jövedelem insignificante jelentéktelen felicitar gratulál (akinek: fárgyeset. de aquí innen el aragonés. telek provechoso jövedelmező del todo teljesen. alkalmazás relativo aránylagos. lényege la proposición javaslat. ad deteriorar megsért. birtok. gazdaság. aragonesa aragóniai al que attól. nyújt. . átkelés de huéspedes mint vendégek el huésped. veleje. azonnali encontrar (encuentro.

Ignoramos que Pablo salga para España. Tagadod. Es improbable que halle un taxi ahora.) Jól tudjuk. hogy ez így van. No creemos que vengan. hogy eljönnek. Este señor dice que es de Madrid. A kötőmód általában a bizonytalan. es posible = lehetséges = lehetségesnek tartom : egyéni vélemény): Es posible que Carlos se quede en casa. hogy hány óra van. — Mihelyt azonban bizonyosságról van szó. 213 . Es bueno ( = Está bien) que tú estés aqui. lejjebb a példákat). Megértését. melyek egyúttal egyéni véleményt vagy érzelmet fejeznek ki (pl. ahol a magyarban kijelentő mód van. hogy van. hogy testvéremnek igaza van. Nem tudjuk. hogy igaza van. feltételező állítás módja. Megjegyzés. Lehet. és a mellékmondat tartalmát bizonytalannak. hogy találok most egy taxit. hogy madridi. Nem ígérjük. Nem tudom. No afirmo que mi hermano tenga razón. Ha a főmondat állítmánya mondást. hogy a kötőmódot a mellékmondatban a magyar felszólító mód értel­ mével használjuk. hogy sok pénzed van? (Hiszen mi tudjuk. Ana niega que esté cansada. Olyan személytelen igék és kifejezések után. A nyelvtan 107. kétesnek akarjuk feltüntetni: így első­ sorban tagadó és kérdő főmondat után : No sé qué hora sea. illetve helyes használatát nehézzé teszi az a körülmény. hogy fáradt. No prometemos que nuestra hermana te escriba una carta. Afirmo que él tiene razón. Állítom. Nem valószínű. hogy Pál Spanyolországba utazik. Puede ser que sea así. hogy te itt vagy. kétkedő. hogy így van. Vessük össze az alábbi példákat :t ¿Niegas que tienes mucho dinero ? No ignoramos que Pablo sale para España. gondolást kifejező ige. kijelentő módot használunk. pontjában már megismerkedtünk a kotornod jelen idejének képzésével és főmondatban történő használatával.Gramática 148 A kotornod használata A nyelvtan 105—107. Hihetetlen. hogy nőtestvérünk leve­ let ír neked. Lehetséges. Anna tagadja.) Ez az úr azt állítja. Ezen túlmenően azonban a spanyolban gyakran találunk kötőmódot ott is. (Nem kétséges. Nem állítom. hogy Károly otthon marad. véleményt. Nem hisszük. Jól van az. hogy a spanyol sok esetben egyéni érzelmeitől függően használ kije­ lentő vagy kötőmódot (1. Es increíble que esto sea así. pontjában ismertetett eseteken kívül a spanyolban kötő­ módot használunk a mellékmondatban: 1. Ugyanott rámutat­ tunk arra. 2. hogy Pál Spanyolországba utazik.

abban az esetben. de manera que. f) időhatározói kötőszók u t á n : apenas. a despecho que. a condición (de) que. c) megengedő kötőszók után : aunque. még ha . e) ellentétet kifejező kötőszók után : a pesar de que. 7?o. Es (una) lástima que Ana no nos escriba. kijelentő mód áll utána : Es cierto que Luis no sabe la gramática. a que. para el caso de que. Es extraño que él lo sepa ya. hogy segít nekem. sajnálkozást. hogy menyünk. antes (de) que mielőtt. hogy későn érkezünk. Nyilvánvaló. Csoda lesz. d) tagadó értelmű vagy kizáró kötőszók után : sin que anélkül. Ocurre (= Sucede = Acontece) que el tren no sale puntualmente. hasta que.Es malo ( = Está mal) que vosotros estéis enfermos. Hálás vagyok önnek. hogy Pál már nem beteg. hogy Anna nern ír nekünk. félelmet. tan pronto como. Ideje már. Nagyon örülünk.9z. . de modo que = avégből. Es hora de que nos marchemos. Consta que aquel hombre es un estafador. Siento que usted se marche ya. ha van pénzük. jóllehet. dado caso que. en caso de que. para cuando amíg. Nyilvánvaló. hogy Péter nem jöhet. Sajnálom. cuando. porque. a no ser que. que no hogy ne(m). hogy az az ember szélhámos. hogy. Anna örül. csodálkozást) kifejező igék után : Me alegro de que aprendas español. hogy a vonat nem indul pontosan. hogy spanyolul tanulsz. bien que. Mellékmondati kötőszók után. Le agradezco a usted que me ayude. ha. Celebramos que Pablo ya no esté enfermo. sin embargo que = annak ellenére. Milagro será que tengan dinero. hogy . azzal a feltétellel. Attól félnek.9. hogy. ha. asi que. habár. como amikor . b) feltételes kötőszók után : caso que. Örülök. azért. mientras (que) mialatt. 4. ki­ véve. hanem biztos tényt. is. en cuanto que mihelyt. Megjegyzés. luego que. — Ha azonban a személytelen ige vagy kifejezés nem fejez ki egyéni véleményt. con tal (de) que. Temen que lleguemos tarde. kedélyállapotot (örömet. como = feltéve. Érzelmet. noha. por más que. después (de) que miután. Kár. hogy belelek víigyfok. hogy kétriink. 3. Ana tstá contenta de que le escriban cartas. no obstante que. miközben. ha . aun cuando = ámbár. ho#y ő ezt már Uul\n. Es fácil que lleguemos tarde. para que. mégpedig: a) célhatározói kötőszók után : a fin de que. excepto que. Es claro que tú no tienes razón. a menos que. hogy Lajos nem tudja a nyelvtant. h a . hogy nincsen igazad. hogy leveleket írnak neki. . que. 214 . siempre que. Sajnálom. Furcsa. salvo que ha csak nem . hogy . hogy már megy. Lamento que Pedro no pueda venir. Könnyen lehetséges. Annyi biztos. Előfordul.

Para cuando volváis. ha csak nem lesz csúnya idő. Holnap elutazom. még mielőtt a vonat elindul. así tenga a que tomar un taxi. el asunto esta así. Ott leszek a megbeszélt helyen. az ebéd már kész lesz. Esteban nunca da una promesa que no la cumpla. a dolog így áll. (A mondat tényt fejez ki. Majd szólok önnek. Az olyan vonatkozó (aki. ha a mellékmondat tényt fejez ki. mona se queda. Quiero decirte algo antes de que salga el tren. akkor is majom marad. Buscamos un empleado que sepa el español. 215 . amely. Akármennyit is dolgozzék. b) tagadó főmondat után áll. De kijelentő módot használunk az alábbi mondatokban Aunque estoy enfermo. Esperé hasta que vino. Bár beteg vagyok. Mire visszatértek. ¿qué le diremos? Hoy acabaré el trabajo con tal que no me molesten. Keresünk egy spanyolul tudó alkalmazottat. Pál nem keres eleget. — A „bármennyire is" fordulatban a por és a que közé melléknév vagy határozószó ékelődik : Por extraño que parezca. vagy tagadó értelmű . Aunque la mona se vista de seda. tudok dolgozni. Még ha selyembe öltözik is a majom. Pablo no gana bastante. ha a mellékmondat állítása bizonytalan. Apenas que llegue Francisco. Gyere ide. amikor megjön. Olyan szobát akarok. Nem tudok elmenni anélkül. No faltaré a la cita. dímelo. hogy odaadjam neked a könyvet. hogy ne lássam őt. hogy azi meg ne tegye. c) megengedő értelmű. Megjegyzés.Jól meg kell jegyeznünk. puedo trabajar. la comida estará lista. kijelentő mód áll. En caso de que venga María. mondd meg nekem. ahová kötőszóval bevezetett) mellék­ mondatban. ha jön ? Ma be fogom fejezni a munkát. míg meg nem jött. Partiré mañana a menos que haya mal tiempo. Por mucho que trabaje. amely a) kívánságot vagy feltételt tartalmaz. mely az utcára nyílik. ahol. Mit mondunk Máriának. Akarok mondani neked valamit. hogy az említett kötőszók (különösen pedig az időhatározói kötőszók) után csak akkor áll kötőmód. Bármilyen furcsának hangzik. Mihelyt Ferenc megjön. még ha taxit is kell fogadnom. No puedo marcharme sin que le vea. István sohasem ígér valamit úgy. 5. Se lo diré a usted cuando venga. feltéve ha nem zavarnak. d) megszorító értelmű : a) Quiero una habitación que dé a la calle.) Addig vártam. Példák : Ven aquí que te dé el libro.

A magyarban a jobban szeretném. c) d) 6. Ana es la última que lo com­ prenda. Anna vigyáz arra. Az alábbi. Azt hiszem. kötömóddal állanak . Tú eres el primero que lo sepas. ha csak egy szót is szól. vamos (iremos) a verles. 4. cueste lo que cueste. Nincsen olyan baj. jóllehet bizonytalanságot fejeznek ki. Basta que él diga una sola palabra. segíts nekem. Bármit is teszel. Ha jelentésük megparancsol. Carlos dice que María es muy Károly azt mondja. kem. Remélem. hogy a parecer és creer ige után. ő nem fog hinni neked. Mindenáron beszélnem kell vele („kerül. Creo que esto es mi deber. A kérést jelentő (és olykor más) igék után — a magyarhoz hasonlóan — a que kötőszó el is maradhat: Les ruego me perdonen. kijelentő mód következik utánuk. Te suplico me ayudes. Akárhogyan is van. hogy mit jelentenek. él no te creerá. ha viszont mond. Például: Azt mondta ( = parancsolta meg) ne­ Me ha dicho que me quede aquí. No hay mal que por bien no venga. es suficiente kifejezés után que kötőszót kell használni: Jobban szeretném. Bármit mondjanak is. elvár értelmével állanak. 2. Ügy látszik. 149 A vonzat kitétele a q u e kötőszó előtt Nagyon örülök. Oigan lo que digan. 3. meghagy. Debo hablarle a él. sajátos szerkezetű megengedő mellékmondatokban: Sea como sea. amely javunkra ne válna. aki ezt megérti. kijelentő mód szokott állni: Parece que llueve. Szüleim (el)várják. una cosa es cierta. aki németül beszél. közöl. Anna az utolsó. hogy itt maradjak. Iremos donde quieras. Decir és esperar után aszerint áll kijelentő vagy kötőmód. ahova (csak) akarsz. amibe kerül"). hogy szombaton Mis padres esperan que él sábado meglátogassuk őket. a spanyolban a preferir és basta. egy dolog biztos. hogy Mária nagyon szorgalmas. Érdekes sajátosság. nincsen igazuk. ha otthon maradnál. elég kifejezések után ha kötőszó áll. hogy meg ne sértse a bélyegeket. 216 . Nem találok senkit. Odamegyünk. Kérlek. Te vagy az első. hogy anyám jól van. aplicada. — 1. Prefiero que tú quedes en casa. Arra kérem (önöket). hogy sógornőm ír nekem. hogy ez a kötelességem. illetve vár. Ana presta atención a que no deteriore los sellos. aki ezt tudod. Megjegyzések. hogy esik. bocsássanak meg nekem. Espero que mi madre esté bien. Bagas lo que hagas.b) No hallo quien hablo el alemán. illetve remél. Estoy muy contenta de que mj cuñada me escriba. Elég. no tienen razón.

— Nem tudom. Ejercieios 1. estéis enfermos. hogy Péter is jön. — Jól tudom. — Bárcsak igazad volna. vigyáz arra. Figyeljük meg jól az alábbi mon­ datok magyar fordítását: Llevo dos días sin dormir. hogy nem írok neked. — Jó. hogy szüleink Budapesten laknak. logy beteg. Llevar alapjelentése : hozni. — Barátaink azt hiszik. hogy. hogy már késő van. hogy jövünk. melléknév vonzatát a que kötőszóval bevezetett mellékmondat előtt is megtartja. — Pál azt állítja. — 217 Í . Llevaban año y medio sin verse. — Kár. Estoy acostumbrado a que mi Hozzá vagyok szokva. Tudod-e. Már másfél év óta nem látták egymást. A fenti példa szó szerinti fordítása t e h á t : Sok időt viszek (azóta). — Nem tudom. mint pl. Contéstese a las preguntas siguientes: ¿Quién llama a la puerta casi cada día? ¿Qué le trae a usted el cartero? ¿Se alegra usted mucho cuando el cartero le trae unas cartas y tarjetas? ¿De quién ha recibido usted una carta hoy? ¿Tiene usted parientes en la Argentina? ¿Le escriben a usted a menudo sus parientes? ¿Es usted filatelista? ¿Qué hacen los filatelistas? (gyűjteni = coleccionar) ¿Quién es Dolores? ¿Por qué no ha respondido en seguida a la carta de Ana? ¿Cómo se gana el pan Dolores? ¿Cómo se gana la vida el"marido de Dolores? ¿Qué proposición le hace a Ana Dolores? ¿Por cuánto tiempo puede Dolores dar hospitalidad al matrimonio Varga? ¿Qué harán en cambio? ¿Quién pagará los gastos de viaje? ¿Por qué? ¿Le gustaría a usted hacer un viaje a la América del Sur? ¿Tiene usted bastante dinero para hacer este viaje? 2. Apám már régóta nem dohányzik.). Llevo 10 años de abogado aquí. b) Lehet. hogy igazatok van. hogy tíz órakor jön. vinni. Már két napja nem alszom. Llevo trabajando 30 años. — Nagybácsim nem tudja. . További példák : Nos alegramos de que no örülünk.A spanyol nyelv érdekes sajátossága. hogy lusták a gyerekek. ¿Sabes el tiempo que llevamos casados? Veinte años. félek attól. Már régóta nem írtam neked. Már tíz éve vagyok itt ügyvéd. — Tudom. Dígase en español usando el subjuntivo donde sea necesario: a) Talán igazad van. Mi padre lleva sin fumar mucho tiempo. — Nem tagadjuk. hogy mióta vagyunk házasok? Már 20 év óta. Harminc éve dolgozom már. hogy kint milyen idő van. — Nem tudod. hogy mikor jön a postás? — Tudom. hogy innen nem hallom a zenét. hogy (vajon) tízkor vagy tizenegykor ön-e. hogy a gyerekek hazajöjjenek. hogy Margit néha lusta. főnév. A magyarban a llevar igét a fenti­ hez hasonló szerkezetekben nem fordítjuk le. Dolores két hónapja van Budapesten. vérem korán kel. — Barátaink nem hiszik. (Sokszor a ma­ gyarban is kitesszük a mellékmondat előtt a rámutató szót. hogy Anna jó háziasszony. hogy már késő van. hogy nem vagytok betegek. — Lehet. — Tagadjuk. hogy Anna jó háziasszony. — Ideje. Dolores lleva en Budapest dos meses. 150 A llevar ige különleges használata Llevo sin escribirte mucho tiempo. hogy a testhermano se levante temprano. hogy stb. hogy az ige.

hogy nem megyek veletek? c) El kell mennem hazulról. — Mindenképpen el kell utaznom Szegedre. Era posible que en la fábrica le. aki franciául beszél? — Azt fogom tenni. — Ma itthon maradok. — Tíz éve vagyok tanár ebben az iskolában. — Mielőtt a levelet elolvasná. — Mióta nem dohányzói? — Rokonaim már két napja vannak Budapesten. — Te vagy a harmadik. — Nincs itt senki. Amikor Anna meglátta a borítékot az argentin bélyegekkel. Férjem és én azt akarjuk. nem hiszek neki. ha legalább két hetet nálunk tölttök. Ezért elhatároztuk. » Ha tudnád! . ha meglátogatsz. hogy ön beszél spanyolul. hogy Budapestre fogunk utazni. — Bár van pénzem. hogy sógornőm levelet ír nekem? Már féléve nem írt. ha esik. — Hálás vagyok neked. aki ezt mondja. diesen ( = dieran) algún trabajo extraordinario. itt fogok maradni. d) Már két napja nem ettem. — örülök. Tradúzcase al español: János felesége ma nagyon boldog. — Nem sajnáljátok. — Nyilvánvaló. hogy nincsen elég pénzetek. feltéve. eláll majd az eső. — írni akarok szüleimnek. hogy látogassatok meg bennünket. és gondosan felnyitja a boríté­ kot. — Mi harminc éve dolgozunk ebben a gyárban. férjed örül. ezt gondolta magában: — Lehetséges. hogy férje /lazöjöjjön. — Akárhogyan is áll a dolog. hogy betegek vagyunk. — Nem megyünk el anélkül. ¡Si tú supieras! 218 Anna várta. hacsak nem esik. Lehet. még akkor is. hogy a gyárban valami különmunkát adnak neki. — Mire a hivatalba érsz. hogy fizetni fogjuk összes útiköltségeiteket. nem veszem meg az új ruhát. — A Varga házaspár nagyon örül. — Előfordul. — Elmegyek. mihelyt jön a postás. hogy lássalak benneteket. amit ön óhajt. mert levelet kapott sógornőjétől. — Mutasson nekem egy érdekes könyvet ( = mely érdekes). és hogy ö mindent elmondhasson neki. — Bármilyen furcsának is tűnik. — Megyünk. Mintha csak tündérmesét hallana az ember! Szükséges volt. Megtörténhetett. Jöjjetek minél előbb ! 27 LECCIÓN VEINTISIETE A kotornod két folyamatos múltja Ana aguardaba que su marido llegase ( = llegara) a casa y que ella pudiese ( = pudiera) contárselo todo. ¡Igual que si se oyera ( = oyese) un cuento de hadas! Era preciso que Juan hiciera gestiones para obtener los pasaportes. ha utazhat ( = alkalma van utazni). Talán beteg. Dolores többek közt ezeket írja: Égek a vágytól. hogy a vonat nem érkezik pontosan.Csoda lesz. (de csak) azzal a feltétellel. — Bármit is mond. hogy az újságot csak hét óra után hozzák. ha barátaink otthon vannak. 3. hogy ne beszélnénk vele. Megígérjük nektek. hogy meglátogatsz. Anna egy karosszékbe ül. hogy tévedsz. — Sajnálják. Anna még nem jött haza. hogy János lépéseket tegyen az útlevelek beszerzése céljából. — Attól félünk. hogy Argentínába utazhat. (még) mielőtt elutazom. Azt hiszem.

tenía que proporcionarse una cierta suma de dinero para los gasto» inevitables que exigieran los preparativos de viaje. pero él les rogaría que hablaran. sino una copa llena de felicidad.I Preparativos de viaje La carta de Dolores. ¡cuántas cosas les quedaban aun por hacer 1 Lo más difícil estaba por delante. Se entendía por sí mismo que el matrimonio Varga aceptara la proposición tan ventajosa de sus parientes sudamericanos. superfluo decirlo. Él tiempo apremiaba. y sintiera deseos de volver a verles. podía 219 . Sin embargo. Al mismo tiempo se encontraba como sobre ascuas aguardando que su marido llegase a casa y que ella pudiese contárselo todo. era posible que en la fábrica le diesen algún trabajo extraordinario o. despacio . ¡ Qué feliz se sentía de que se le presentara la ocasión de realizar sus sueños ! Le agradó que su hermana pensase en él y su mujer. ¡Ojalá hubiese más dinero en su libreta de ahorros 1 Sin embargo. . Luego. Ana estaba en el séptimo cielo. ¡Igual que si oyera un cuento de hadas ! Se sentía como si tuviese entre las manos no la carta de su hermana. Ante todo. Juan tenía que pedir a la sección de personal que le concedieran seis semanas de vacaciones. estaba claro como dos y dos son cuatro que otra ocasión tan provechosa no se les presentaría otra vez. venía como anillo al dedo. Sopesando los pros y los contras. . Además. parecía que no pudiese volver de su asombro. necesitaba obrar con urgencia. costara lo que costara. era preciso que hiciese gestiones para obtener los pasaportes y visados necesarios. al enterarse de la gran novedad. en el caso peor. ¡Y cuánto se alegró de que su mujer y él mismo hablasen y comprendiesen ya el español! Quizás los sudamericanos hablasen el español demasiado de prisa. porque sabía que estaban contentos con su trabajo. Juan no creía que se lo negasen. Juan. por lo menos con él.

presentar nuestros documentos de identidad. Todo ha salido a pedir de boca y creo que ahora todo marchará sobre ruedas. pensando en las muchas cosas que tendría que arreglar. Y tú. al fin y al cabo. II Conversación — ¿Eres tú. Ana tenía otra clase de preocupaciones. {Qué lástima que los hijos no pudieran acompañarles I No estaría mal que los muchachos vieran mundo. luego. Pero. 220 . frente a mí. Pero todo estaba en regla y. estaban listas porque nos retratamos hace poco. no pierdo el tiempo y me preparo concienzudamente para el viaje. Al comienzo. — ¿Y el visado. y como el tren se lanza por valles y colinas. nos lo dará fácilmente la legación? — Presentando la carta de invitación de mi hermana. rellenar no sé cuántos impresos y cuestionarios. donde la tía Matilde tendría cuidado de ellas hasta que ella y Juan regresaran de América. III De viaje Un niño. Como ves. este niño se llena de emoción en el viaje. pues. todo andaba mal. no he podido irme que después de las diez a las sección de pasaportes de la Policía. ¡qué se le iba a hacer 1 José y Paco pasarían el verano en provincias. por dicha. he repasado tu guardarropa. va mirando el paisaje. He remendado algunas de tu prendas de vestir. Toda la noche la pasó sin pegar ojo. ¿cómo has empleado tu tiempo? — He preparado las maletas y el baúl. Ana.acudir a su tío que le prestaría el dinero con tal de que Juan se lo devolviese en el plazo convenido. e hiciera lo que hiciera. no habrá dificultades en lograr el visado de entrada. entregar las fotos y pagar las tasas. en la finca de la tía Teresa. me han prometido que extenderán nuestros pasaportes dentro de una quincena. — ¡Si tú supieras cómo me inquietaba que por alguna causa nos negasen el pasaporte ! — No hay motivo para preocuparse. Juan? ¿Has logrado hacer algo en materia de nuestros pasaportes? — Sí. En la fábrica había un trabajo urgente. nos los concederán sin más ni más. por lo menos. Luego. mientras que las muchachas saldrían por dos meses para Debrecen. sus ojillos descubren las flores campesinas. Ya temía que llegase tarde pero. — ¡Si supieras cuánto tiempo he pasado en la sección de pasaportes ! He tenido que aguardar un buen rato. he logrado dar los primeros pasos para obtener nuestros pasaportes. — Las fotos. Los visados de tránsito.

el paisaje olvidamos. úgy megy. tetszik volver a ver viszontlát alegrarse de örül vminek sudamericano délamerikai demasiado de prisa túlságosan gyorsan entenderse por sí mismo magától értetődik sopesar mérlegel el pro előny. en materia de ügyében todo ha salido a pedir de boca minden pompásan sikerült marchar sobre ruedas simán megy. dolgozik con urgencia sürgősen la urgencia sürgősség proporcionar szerez cierto bizonyos.Silabea palabras que apenas oigo. ellene szóló érv claro como dos y dos son euatro világos. Yo me he dicho ante el niño que admira el cielo rosa: él es el más poeta de los que aquí viajamos. biztos la suma összeg inevitable elkerülhetetlen exigir (exijo) (meg)követel la libreta de ahorros takarékkönyvecske acudir fordul. (rá)ragad por falta de dinero pénzhiány miatt en provincias vidéken mientras que míg ellenben Matilde Matild II. reposa . folyamodik vkihez (akihez: a) devolver (devuelvo) visszaad el plazo határidő convenido megbeszélt. mint a nap (mint a kétszer kettő) estar por delante előtte van. lépés obtener (obtengo) megkap. asombra esta mirada suya penetrante y tranquila. mellette szóló érv el contra hátrány. hátra van la sección de personal személyzeti osztály el personal személyzet. abstraídos. létszám conceder engedélyez. Francisco López Merino poeta platense (1904-1928) Vocabulario igual que mintha csak hacer gestiones eljár. sürget obrar cselekszik. hogy szemét behunyta volna pegar (rá)ragaszt. lépéseket tesz la gestión ügyvitel. Los demás. El pensamiento nuestro cesa de hilar. megad negar (niego. elnyer el pasaporte útlevél I. . kitűzött otra clase de másféle la preocupación gond sin pegar ojo anélkül. se dijera que ansia que su clara pupila aprisione los bellos pormenores que nombra. . ráerősít. los preparativos (de viaje) (utazási) előkészületek venir como anillo al dedo kapóra jön („mint gyűrű az ujjra") el anillo gyűrű el dedo ujj estar en el séptimo cielo nem tud hova lenni a boldogságtól encontrarse como sobre ascuas tűkön ül el ascua (nőnemű szó!) izzó szén vagy vas enterarse értesül la novedad újság volver de su asombro' magához tér ámulatából como si tuviera entre las manos mintha csak kezében tartana la copa serleg la felicidad boldogság agradar jólesik. negamos) (meg)tagad el visado vízum apremiar szorít. mint a karikacsapás inquietarse nyugtalankodik el motivo ok por alguna causa valamilyen okból 221 .

. -sernos -seis -sen illetve a -ra -ras -ra -ramos -rais -ran végződéseket tesszük. felfog el pormenor részlet. hogy nővére gondol pensase ( = pensara) en él. szövöget reposar pihen me he dicho magamban azt mondtam admirar megcsodál (la) rosa rózsa. Mind a kettőt úgy képezzük. útközben frente a szemközt (vkivel) la frente homlok el frente front. tizenöt nan la legación követség lograr elér. .preocuparse nyugtalankodik al comienzo kezdetben la Policía rendőrség por dicha szerencsé(m)re la dicha szerencse dar un paso lépést tesz retratarse lefényképezteti magát rellenar kitölt el impreso nyomtatvány el cuestionario kérdőív presentar bemutat. szem aprisionar magába zár. rózsaszín(ű) el más poeta a leginkább költő de los que közöttünk. magaslat llenarse megtelik llenar megtölt la emoción izgalom. átnyújt la identidad (személy)azonosság la tasa illeték extender kiállít la quincena két hét. hogy felesége meg ő y él hablasen y comprendiesen már beszél és ért spanyolul. apróság nombrar (meg)nevez los demás mi többiek abstraído gondolatokba merülve. akik . hogy a befejezett múlt többes szám 3. elvonatkozva a világtól el pensamiento gondolat hilar fon. azonos jelentésű folyamatos múltja van. A kötőmódnak két. eped vmi után (ami után: tárgyeset) claro tiszta la pupila szembogár. bámulatba ejt la mirada tekintet. platensc La Plata-i (La Plata: tarto­ mányi székhely Argentínában) Gramática 151 (primero) y el (pretérito) imperfecto II (segundo) de subjuntivo A kötomód két folyamatos múltja — El (pretérito) imperfecto I A Juan le agradó que su hermana Jánosnak jólesett. felindulás silabear szótagol apenas alig asombrar elképeszt. megkap el visado de entrada beutazási vízum el tránsito átutazás sin más ni más minden további nélkül emplear felhasznál. mély se dijera azt hinné az ember ansiar (ansio) vágyódik. vágtat cl valle völgy la colina domb. foldoz la prenda de vestir ruhadarab m . vidéki lanzarse robog. Példák a ragozásra: 222* . személyének -ron végződése helyébe a -se -ses -se . szemléli descubrir felfedez campesino mezei. harcvonal va mirando (egyre csak) nézi. de viaje utazva. alkalmaz la maleta bőrönd el baúl (nagy) bőrönd. személypoggyász remendar (remiendo) kijavít. rá. pillantás penetrante átható. Juan se alegró de que su mujer János örült. ( = hablaran y comprendieran) ya el español.

. VESTIRSE öltözködni (se vistie-ron) me te se nos os se vistiese v. . TEMER félni (temie-ron) temiese vagy temieses temiese temiésemos temieseis temiesen temiera temieras temiera temiéramos temierais temieran (hogy) (hogy) (hogy) (hogy) (hogy) (hogy) féljek félj féljen féljünk féljetek féljenek (ha) (ha) (ha) (ha) (ha) (ha) félnék félnél félne félnénk félnétek félnének III. vistieses vistiese vistiésemos vistieseis vistiesen me te se nos os se vistiera vistieras vistiera vistiéramos vistierais vistieran (hogy) (hogy) (hogy) (hogy) (hogy) (hogy) öltözködjem öltözködjél öltözködjék öltözködjünk öltözködjetek öltözködjenek (ha) (ha) (ha) (ha) (ha) (ha) öltözködnék öltözködnél öltözködne öltözködnénk öltözködnétek öltözködnének Ugyanezt a szabályt követik a rendhagyó igék is .I. Jólesik nekem. plH A B E R (segédige) (hubie-ron) hubiese hubiera hubieses hubieras hubiese hubiera fuese fuera hubiésemos hubiéramos fuésemos fuéramos hubieseis hubierais fueseis fuerais hubiesen hubieran fuesen fueran SER lenni (fue-ron) fuese fueses fuera fueras ESTAR lenni (estuvie-ron) estuviese estuvieses estuviese estuviésemos estuviera estuvieras estuviera estuviéramos H A C E R csinálni (hieiíw o n ) hiciese hicieses hiciese hiciera hicieras hiciera DAR adni (die-ron) diese dieses diera dieras estuvieseis estuvierais estuviesen estuvieran hiciésemos hiciéramos hicieseis hicierais hiciesen hicieran diese diera diésemos diéramos dieseis dierais diesen dieran 152 A kotornod két folyamatos múltjának használata Me agrada que mi hermana piense en mí. hogy nőtestvérem gondol rám. AMAR szeretni (ama-ron) amase vagy amases amase amasemos amaseis amasen amara amaras amara amáramos amarais amaran ( n °gy) ( h °gy) ( n °gy) (h°gy) (h°gy) (h°gy) szeressek szeress szeressen szeressünk szeressetek szeressenek (ha) (ha) (ha) (ha) (ha) (ha) > szeretnék szeretnél szeretne szeretnénk szeretnétek szeretnének II.

A kötőmód jelen ideje helyett. Nem találtam senkit. \Si supieras cuánto tiempo tenía que esperar! \Si vierais lo guapa que es María! 224* Ha tudnád. hogy Mária milyen csi­ nos! . hogy eljönnek. a mellékmondatban a kötőmód két folyamatos múltjának valamelyikét kell használnunk. -nám. Akármennyit is dolgozott. aki ezt tudná. Jólesett nekem. hogy menjünk. Mindenképpen beszélnem kellett vele. Példák (figyeljük meg egyúttal a 148. Nem tudtam elmenni anélkül. Olyan lakást akartam. No creímos que viniesen ( = vi­ nieran). amely az utcára nyílik. hogy fiaim nem kísérhettek (kísérhetnek) el engem! Nem volna rossz. leckében. ¡Qué lástima que mis hijos no puedan acompañarme I I Qué lástima (era) que mis hijos no pudieran ( = pudiesen) acompañarme! No estaría mal que los muchachos vieran mundo. Pál nem keresett eleget. aki spanyolul beszélt volna. Pl. A kötőmód két azonos értékű folyamatos múltját a következő' esetekben használjuk: 1. Era posible que Carlos se quedase ( = quedara) en casa. Sería hora de que nos marchá­ semos ( = marcháramos). Ha tehát az előző leckében (vö. hogy Károly otthon marad. hogy fiaim nem kísérhet­ nek el engem 1 Milyen kár (volt). a feltételes mondattál kapcsolatban bővebben lesz szó). No pude marcharme sin que le viese ( = viera). Ideje volna már. 2. hogy hány óra van. Te lennél az első.Me agradó que mi hermana pensase ( = pensara) en mi. ha a fiúk világot látnának. costase lo que costase ( = costara lo que costara). Nem hittük. -ném ragnak meg­ felelően (erről a 29. 148) közölt példákat átalakítjuk olyanképpen. pontban közölt példákat): No sabía qué hora fuese ( = fuera). Pablo no orinaba bastante. hogy fáradt. Anna tagadta. Ana negaba que estuviese ( = estu­ viera) cansada. A si (ha) jellétéles kötőszó után. Quise una habitación que diese ( = diera) a la calle. Debía hablarle a él. hogy a főmondatban múlt idő vagy feltételes mód álljon. No hallaba quien hablase ( = ha­ blara) el español. Por mucho que trabajase ( = tra­ bajara). hogy ne lássam őt. mennyi ideig kellett vár­ nom! Ha látnátok. a magyar -nék. Lehetséges volt. hogy nővérem gondol rám. Milyen kár. Nem tudtam. valahányszor a főmondat állítmánya valamelyik múlt időben vagy feltételes módban áll. Tú serías el primero que lo supiera.

Jánosnak bizonyos pénzösszeget kellett szereznie. szórványos fák 15 Spanyol nyelvkönyv — 5614 t A főnév után un hombre grande nagytermetű. 107. ¡Ojalá tuviese ( = tuviera) yo más dinero en el banco I ¡Ojalá mese ( = fuera) verdad! ¡Ojalá te vieran ( = viesen) mis ojos! Bárcsak több pénzem volna a bankban! (De nincs. Az igual que si. 1. pl. jóindulatú ifjú un nuevo traje egy újabb (egy másik) öltöny varias personas néhány személy raros árboles elszórt. Ez biztos hír.). mintha nehéz terhet eigran carga. a feltételes mód jelen ideje he­ lyett. hogy főnevük előtt vagy után állanak. Egyes mellékneveknek más-más a jelentésük aszerint. magas ember una mujer pobre egy szegény (pénztelen) asszony un joven bueno jószívű ifjú un traje nuevo e g¡J áj (most készült) öltöny personas varias különböző személyek árboles raros ritka (különös. Főmondatban. Láthatnám Nagynét? ¿Pudiera ver a la señora Nagy? 153 Egyes melléknevek jelentésének módosulása Juan tenía que proporcionarse una cierta suma de dinero. Ojalá után (vö. cual si (mintha csak) hasonlító kötőszó után. b. como si. különleges) fák 225 . a már nem teljesülő óhaj kifejezésére.) 5. az udvarias társalgásban. Quisiera hablar con el señor Kiss. beszélni. különösen a querer. ¡Igual que si oyéramos un Mintha csak tündérmesét hallanánk! cuento de hadas! ¡Como si no lo supieras! Mintha csak nem tudnád! Anda como si llevara uña Ügy megy.) Bárcsak látna téged a szemem! (De nem lát. pl. Ilyenek: A főnév előtt un gran hombre nagy (>= híres) ember una pobre mujer egy szerencsétlen asszony un buen joven jóravaló.3. A jóhangzás itt a -ra végű alak használatát írja elő: Szeretnék Kiss úrral. poder igével kapcsolatban. peine. Ésta es una noticia cierta. 4.) Bárcsak igaz volna! (De nem igaz.

hogy amire a hivatalba érek. Contéstese a las preguntas siguientes : ¿Venia a propósito la carta de Dolores? (SI. — Barátaink nem hitték. — Elmennénk. hogy mikor jön a postás? — Tud­ tam. mintha havazna. — Barátaink azt hitték. — Nyilvánvaló volt. hogy már késő van. hogy megfizeti majd az útiköltséget. hogy tíz órakor jön. még akkor is. — Hálás voltam neked. én nem óhajtottam látni őt. — Barátaink szeretnének meglátogatni bennünket. — Feri bácsi elment. venía como . Ennek ellenére sok pénzt kell majd költenem (condicional 1) az utazási előkészületekre. — Bárcsak több időm volna ! — Bárcsak megmonda­ nák nekem az igazat I — Bárcsak ti is jönnétek í 3. — Nem tudtad. — Ideje volt. hogy ne beszélnénk vele. — Előfordult. hogy mutasson nekem egy érdekes könyvet. hogy igazatok legyen. Nem tudtam hova lenni a boldogságtol. — Bár volt pénzem. hogy kölcsönözzön nekem kétezer forintot. hogy Anna jó háziasszony. — Nem tagadtuk. ( = Ügy éreztem magamat. hogy azt fogom tenni. hogy sógorom gondol reám. mintha a hetedik mennyországban volnék. (Milyen) kár volt.) Világos volt mint a kétszer kettő. — írni akartam szüleimnek. hacsak nem esik. hogy mennyit dolgozunk 1 — Ha látnád. d) Ha szüleink tudnák. — Nem mennénk el anélkül. hogy mennyi könyvem van ! — Ha hallanátok. hogy milyen szépen ( = jól) énekel Éva ! — Mintha csak regényben olvasnám 1 — Mintha nem látnád ! — Mintha ők nem tudnák 1 — Ügy látszik. az eső majd eláll. hogy a gyerekek hazajöjjenek. feltéve. hogy nem volt bőröndöm 1 Bárcsak volna pénzem a takarékkönyvecskében t A legroszszabb esetben Ferenc bácsihoz tudnék fordulni. Tradúzcase al español: Tegnap levelet kaptam Dél-Amerikából. Sógorom azt is ígérte. . hogy Argentínába utazhat. — A Varga házaspár nagyon örült. — Itthon maradnék. hogy látogassam meg őt. hogy megtanuld a leckét. — Kár volt. — Mindenképpen el kellett utaznom Szegedre. hogy jövünk. Szeretnék a főnökömmel is beszélni. hogy szüleink Budapesten laknak. — Tudtuk. hogy nem mentem veletek? — Ideje lenne. — Csoda lenne. — Bárcsak igazad volna I — Nem tudtam. — Nem volt ott senki. A levélben arra kért engem. — Beszélhetnék Kiss úrral? — Láthatnánk az új szöveteket? b) Kellett. ha barátaink otthon volnának. hogy Anna jó háziasszony. Arra kérném őt. — Bármit is mondott. hogy nem hallottam a zenét. hogy hat heti szabadságot engedélyezzen nekem. amit ő akar. — Jó volt. (hogy) nagyon örültem.Ejerciólos 1. — Sajnálták. hogy kint milyen idő van. — Örültem. c) El kellett mennem hazulról. hogy világot lássak. aki ezt mondta. — Azt hittem. aki franciául beszélt volna. Dígase en español usando el subjuntivo imperfecto donde sea necesario : a) Péternek talán igaza volt. ha esett volna. — Nem tudtam biztosan. — Nagybácsim nem tudta. — Tagadtuk. — Szeretnék egy kalapot venni. hogy lusták a gyerekek. nem hittem neki. Fölösleges mondanom. hogy Mihály tévedett. hogy a gyerekek nyugodtan tanulhassanak. hogy egy új öltönyt vegyek magamnak. — (Arra) kértem a barátomat. nem vettem meg az új ruhát. hogy (vajon) tízkor vagy tizen­ egykor jön-e. hogy az újságot csak hét óra után hozták. 226 . hogy ilyen kedvező alkalmam nem lesz többé. — Nem sajnáltátok. míg visszajövök Dél-Amerikából. — Akárhogyan is állt a dolog. hogy Margit néha lusta. ha te is itt maradsz. A sógorom írta nekem. hogy meglátogattál. ) ¿Qué sintió Ana cuando hubo leído la carta de su cuñada? ¿Por qué se encontraba Ana corno sobre ascuas? ¿Cómo encontró Juan la gran novedad? ¿Cómo se sentía? ¿Por qué se sentía feliz? ¿Qué le agradó? ¿De qué se alegró? ¿Cómo hablan los sudamericanos el español? ¿Entendería usted el español hablando con un sudamericano? ¿Por qué aceptó el matrimonio Varga la proposición de Dolores? ¿Es difícil prepararse para un largo viaje? ¿Qué tenía que hacer Juan? Luego ¿qué era preciso hacer? ¿Exigen mucho dinero los preparativos de viaje? ¿Qué preocupaciones tenía Ana? ¿Por qué no pudo pegar ojo durante toda la noche? ¿Por qué era lástima que sus hijos no pudieran acompañarles? ¿Dónde pasarían el verano José y Paco? ¿Y para dónde saldrían las hijas? ¿Qué gestiones hace usted cuando quiere obtener un pasaporte? ¿Qué mete usted en su maleta cuando quiere hacer un viaje de una semana? 2. hogy Mária beszél spanyolul. Arra kérném. hogy Péter is jön. Szükséges volna. hogy betegek vagyunk. — Azt mondtam apámnak. . — Margit volt a harmadik. még mielőtt elutazom. — Jól tudtam.

LECCIÓN VEINTIOCHO 1. " Ügy tűnik nekem. ¡Qué bien que me hayan concedido seis semanas de vacaciones I Örülök. hogy álmodtam és mintha a csodák világában éltem volna. piensa : — Estoy contento de que todo se haya arreglado. Me parece como si hubiera so­ ñado y como si hubiese vivido en el mundo de las maravillas. hogy minden elrendeződött. Ana y Juan están solos en la habitación. examinando si no ha olvidado meter en su maleta el cepillo de dientes o la máquina de afeitar. Milyen jó (lett volná). Sólo siento que yo no haya tenido la posibilidad de acompañarles. A kötőmód közelmúltja Estoy contento de que todo se haya arreglado. todos los bultos están hechos. hogy engedélyezték számom­ ra a hatheti szabadságot. ha a fiúk velünk jöhettek volna. como en los años pasados. El matrimonio Varga está levantado ya. los billetes están tomados. A kötőmód két régmúltja Me agradó que la tía Teresa hubiese (hubiera) invitado en su casa a mis hijas. 15* 227 . Ya todo está listo para la marcha. En la estación de ferrocarril Es la mañana de la salida. Pero. ¡qué se le va a hacer 1 ¡No se sale todo año para la América del Sur 1 Entretanto Ana prepara en la cocina los comestibles que quiere llevar consigo. Los pasaportes están en regla. ¡Qué bien que me hayan concedido seis semanas de vacaciones! Me alegro de que mis hijos hayan hallado buen alojamiento en casa de nuestros parientes. Milyen jó. ¡Qué bien si hubieran (hubiesen) podido venir los muchachos con nosotros! Jólesett nekem. Juan. porque los niños ya se marcharon ayer de vacaciones. 2. hogy Teréz néni meghívta magához lányaimat.

El tren del matrimonio Varga sale a las ocho en punto. pero yo no se lo permitiré. — Verdad. — Me agrada que la tía Teresa haya invitado a su casa a mis hijas durante las vacaciones. — Mi marido quisiera comer en el coche comedor. — De la ventana veo que el taxi está esperando ya delante de la puerta de la calle. se rompa la cañería del agua o del gas . uno de ventanilla. furgones de equipajes. Quédese con la vuelta. ¡Ni hablar! De todos modos. y Juan pregunta al chófer : — ¿Cuánto marca el taxímetro? — Quince florines y cincuenta. — Muchas gracias y buen viaje. Ana y Juan pasan a la sala de espera y se sientan en un sofá.— Es necesario economizar — dice para sí. Mientras tanto un mozo se encarga de los bultos y los lleva directamente al andén. Al fin. A las siete menos cuarto Juan dice a su mujer: — Ya es hora de marcharnos. ahí tiene usted veinte florines. — Hubiérase dicho que nos había tocado la lotería. — le contesta Ana. . Delante de la estación los Varga bajan del taxi. vagones de viajeros. Los últimos meses me parecía como si hubiera soñado y como si hubiese vivido en el mundo de las maravillas. Allí hay también un tren internacional que lleva sólo coches cama. simplemente. Ana y Juan bajan por la escalera y se despiden de la portera dejándole la llave de la habitación y un papel con sus señas en la Argentina. El mozo ha reservado a los Varga dos asientos juntos. ¡Qué bien si hubieran podido venir los muchachos con nosotros ! — ¡Quién hubiera podido pensar un año antes que saldríamos para un viaje al extranjero ! . se declare un incendio o. ¿Estás lista? — Sí. en un departamento para fumadores. y los Varga salen con la muchedumbre. y hay que añadir dos florines por los bultos. . ténders. — Eva y María se sentirán allí como el pez en el agua. ¡Qué felices nos sentíamos ! A las siete y media abren las puertas hacia el andén. llega el momento de la salida. Los bultos ya están colocados en la red. En todas las vías de la estación están parados largos trenes con locomotoras. — Bueno. Un empleado grita: 228 . No se sabe nunca lo que puede acontecer : quizás uno de los niños se ponga enfermo. — dice Ana. querido. estoy contenta de que yo haya pensado en comprar unos manjares para el viaje. — Tampoco José y Paco se aburrirán en el campo. El tren rápido para Viena está parado en la segunda vía. Me alegro de que hayas tenido la buena idea de asegurarnos un coche de antemano. porque han llegado con casi una hora de anticipación.

gépkocsivezető marcar jelez. megesik ponerse enfermo megbetegszik. — No sé contestar a usted. se agitan las manos.) \ 229 . — dijo la dama. Vocabulario I. kiüt (tűz) el incendio tűzvész romperse megreped. señora? — preguntó el fumador. a fiú könnyen nősül meg. Nehéz a lányunkat klházasltanl. teniendo ya él cigarro y la fosforera en la mano. előzetesen bajar lemegy. mutat el taxímetro taxaméter añadir hozzátesz. elszakad el gas gáz el chófer sofőr. Les da mucha pena dejarles por tanto tiempo.* Casa tu hija como pudieres y tu hijo cuando quisieres. — ¿Le incomoda a usted el humo. elszállá­ solás la posibilidad lehetőség los comestibles élelem el coche (-)comedor étkezőkocsi ¡ni hablar! szó sem lehet róla I el manjar étel. poggyász(darab) marcharse de vacaciones elmegy nyaralni examinar megvizsgál. amit mások tesznek! — 2. Se agitan pañuelos. Idegenben tegyük azt. kapus las señas cím acontecer történik.— ¡Señores viajeros. El tren arranca lentamente. beteg lesz declararse keletkezik. indulás el bulto csomag. (bér)kocsi delante de (elöljárószó) előtt. támad. la salida. el portero házfelügyelő. — porque nunca ha fumado delante de mí ningún caballero. haz lo que vieres. III Refranes Donde fueres. ellenőriz el cepillo de dientes fogkefe la máquina de afeitar borotvakészülék el alojamiento elhelyez(ked)és. hogy el taxi. leszáll la escalera lépcső la portera. la marcha elutazás. A Ana le entran ganas de llorar. al tren! — ¡Hasta la vista 1 jBuen viaje ! ¡Adiós ! — se oye de todos los lados. élelmiszer en punto pontosan el punto pont ya e» hora para már itt az ideje. II Un chiste de hace cincuenta años Montó en un vagón de primera clase en que ya estaba sentada una señora. el coche taxi. Ambos piensan en sus hijos. elé la puerta de la calle kapu de antemano előre. hozzáfűz ahí tiene usted itt van magának quédese con la vuelta tartsa meg magá­ nak a visszajáró pénzt! *(A közmondások értelme: 1. y Juan también siente un nudo en la garganta. un caballero que era un fumador apasionado.

vágány estar parado vesztegel la locomotora mozdony el ténder (los ténders) szeneskocsi el furgón (de equipaje) poggyászkocsi el equipaje poggyász el vagón de viajeros személyszállító kocsi el vagón vasúti kocsi. -as egymás mellett(i) de ventanilla ahlak meHett(i) el departamento fülke el fumador dohányos. de hace 50 años ötven évvel ezelőtti montar felszáll incomodar zavar. bánom. utazó internacional nemzetközi el coche (-)cama (los coches-cama) hálókocsi el tren rápido gyorsvonat rápido gyors Viena Bécs juntos. haya hablado hayamos hablado hayáis hablado hayan hablado 230 me te se nos os se VESTIRSE öltözködni haya vestido (hogy) öltözködhayas vestido tem stb. haya vestido hayamos vestido hayáis vestido hayan vestido . a mis hijos. szomorúság. hogy gyerekeimet elkísérjem.el andén peron la sala de espera váróterem la espera várás. Példák a ragozásra: HABLAR beszélni haya hablado (hogy) beszéltem hayas hablado stb. vagon el viajero. los peces hal aburrirse unatkozik un año antes egy évvel ezelőtt hubiérase dicho az ember azt hihette volna que nos había tocado la lotería hogy megnyertük a főnyereményt tocar osztályrészül jut la lotería lottó(játék) la muchedumbre sokaság. fájdalom II. ráz arrancar elindul lento lassú me entran ganas kedvem támad el nudo csomó la garganta torok me da pena sajnálom. dohányzó colocar elhelyez de todos los lados mindenhonnan agitar lenget. donde fueres akárhol is leszel. fáj nekem la pena bánat. kellemetlen(nek lenni) el cigarro szivar la fosforera gyufaskatulya la dama hölgy III. tömeg la vía út. várakozás el pez. la viajera utas. vonal. lo que vieres amit látsz casar kiházasít como pudieres ahogy csak tudod cuando quisieres amikor csak akarod Gramática 154 A kötomód közelmúltja — El pretérito presente de subjuntivo Siento que yo no haya tenido Sajnálom. hogy nem volt lehetőség la posibilidad de acompañar arra. A kötőmód közelmúltja összetett igealak: az haber segédige kötőmódjának jelen idejéből és a főige par/zcz'pío-jából áll.

se hubieran (hubiesen) lavado tani vol­ na stb. főmondatban múlt idejű valószínűséget fejez ki. feltéve. Örülök. számú folyamatos múltjából és a főige participio-]ából áll. tal vez (talán) szó után : Quizás mi hernfano haya regre­ sado ya. Talán már meg is írtad a feladatot Holnap levelet írok apámnak. Nos alegramos que nuestros hijos se hayan sentido bien. Estoy contento de que todo se haya arreglado. A kötőmód két régmúltja összetett igelak : az haber segédige kötőmódjának I. hogy vártak bennünket. 231 . örülünk. Meg foglak látogatni. hubieras (hubieses) ido ( n a ) m e ntem v o l n a stb hubiera (hubiese) ido * hubiéramos (hubiésemos) ido hubierais (hubieseis) ido hubieran (hubiesen) ido LAVARSE mosakodni me hubiera (hubiese) lavado (hogy) mo sa­ le hubieras (hubieses) lavado kodtam se hubiera (hubiese) lavado nos hubiéramos (hubiésemos) lavado os hubierais (hubieseis) lavado ' ' . Önállóan. Lehet. Örülök. Iré a verte a condición de que tus padres me lo permitan. hogy nem volt lehetőség arra. különösen a quizá(s). mint a főmondat cselekvése (előidejűség). hogy minden elrendeződött. Acaso nos hayan esperado. Tal vez hayas escrito ya el ejercicio. hogy fiaink jól érzik ma­ gukat. hogy gyerekeimet elkísérjem. akár 2. Mellékmondatban. 156 A kötőmód közelmúltjának használata A kötőmód közelmúltját két esetben használjuk: 1.155 de subjuntivo A kötőmód két régmúltja — El pluscuamperfecto I y el perfecto II Sajnáltam. Testvérem talán már meg is jött. akár nem. acaso. Mañana escribiré a mi padre haya o no venido su carta. hogy fiaink jól érezték ma­ gukat. vagy II. Vessük össze az alábbi példákat: Estoy contento de que todo se arregle. Példák a ragozásra : [R menni hubiera (hubiese) ido (hogy) mentem. amikor a mellékmondatban kifejezett cselekvés korábban történt. a főmondat állítmányának azonban jelen vagy jövő időben kell állnia. . jön levele. hogy minden elrendeződik. Örülünk. Sentía que yo no hubiera ( = hu­ biese) tenido la posibilidad de acompañar a mis hijos. ha szü­ leid megengedik. Nos alegramos que nuestros hijos se sientan bien.

hogy minden elrendeződik* örültem. ha szüleid feltéve. A kötőmód régmúltját a következő esetekben használjuk: 1. 232 . A múltra vonatkozó és ezért már nem teljesülhető óhaj kifejezésére: ¡Ojalá hubieras ( = hubieses) estudiado! ¡Ojalá hubiéramos economizado! Bárcsak tanultál volna! Bárcsak takarékoskodtunk volna! 2. a főmondat állítmányának azonban valamelyik múlt időben vagy feltételes módban kell állnia. Estaba contento de que todo se hubiera arreglado. Meglátogatnálak. amikor a mellékmondatban kifejezett cselekvés korábban történt. Meg foglak látogatni. Iría a verte a condición de qué** tus padres me lo permitieran.Iré a verte a condición de que tus padres me lo hayan permitido. örültünk. megengedik. erről a következő leckében lesz szó. örültem. mint a főmondat cselekvése (előidejűség). 3. Mintha csak tündérmesét hallottunk volna! Mintha csak nem tudtad volna! Ügy ment. Nos alegrábamos que nuestros hijos se hubieran sentido bien. Meglátogatnálak. Végül a kötőmód régmúltját a feltételes mondatban használjuk. ha változatosabbá akarjuk tenni stílusunkat. 157 A kotornod két régmúltjának használata A mai nyelvhasználatban az hubiera alakkal képzett régmúlt sokkal gyakoribb. mintha többet ivott volna a kelleténél. hogy gukat. ha szüleid 4. hogy minden elrendeződött. nevezetesen akkor. Nos alegrábamos que nuestros hijos se sintieran bien. ha a mondatban már van egy hubiera alakkal képzett idő. ha szü­ leid megengedték. mint az hubiese-\él képzett alak. fiaink jól érzik ma­ fiaink jól érezték feltéve. megengedték. hogy magukat. Iría a verte a condición de que tus padres me lo hubieran permitido. ha múlt időről van szó : ¡Igual que si hubiéramos oído un cuento de hadasl ¡Como si no lo hubieras sabido I Andaba como si hubiera bebido más de la cuenta. feltéve. 152.). örültünk. utóbbit akkor használjuk. 3. igual que si (mintha csak) hasonlító kötőszók után (vö. Vessük össze az alábbi példákat: Estaba contento de que todo se arreglara ( = arreglase). A como si. cual si. Mellékmondatban.

Az ö s s z e t e t t igeidők: 5. a jelen idő (el presente de subjuntivo) 2. ha tudod ( = tudni fogod). hiciere. -remos. hicieres. az I. (hogy) tenni fogok stb. afirma . (hogy) beszélni fogok stb. hablare.) 3. hablaren (hogy) majd beszélek. a jövő idő (el futuro I de subjuntivo) II. dimelo.1»" A kotornod jövő ideje — El futuro de subjuntivo Bárhol is vagy. i-ren. hogy mások tesznek). habláremos. hicieren (hogy) majd teszek. tedd azt. si pudieres. tal afirme v. hogy a befejezett múlt többes szám 3. hablares. A kötőmód jöv5 idejét úgy képezzük. folyamatos múlt habiara beszéljek. hiciéremos. közmondásokban még gyakran találkozunk vele. folyamatos régmúlt (el pluscuamperfecto l de subj.) 6. nem verdad. pl. . HACER tenni hiciere. -res. — A régebbi spanyol nyelvben találkozunk a kötőmód befejezett jövő idejével is. a közelmúlt (el pretérito presente de subj. -re. hable beszéljek 1. Az e g y s z e r ű igeidők: pl. Ha Feri nem fizette meg a pénzt a hónap végéig. Tedd meg. 159 A kötőmőd időinek összefoglalása A kötőmódnak négy egyszerű és négy összetett ideje van: I. beszélnék (el imperfecto II de subj. haz lo que vieres.) hablare (hogy) majd beszélek 4. -reis. mondd meg nekem 1 Donde fueres. személyének -ron ragja helyébe a következő ragokat tesszük: -re. no dice Aki ezt állítja ( = fogja állítani). Si Paco no hubiere pagado el dinero para fin del mes. folyamatos múlt hablase beszéljek. kijelentő mód jelen idejét használják. (Ma már: Quien mond igazat. a II. A kötőmód jövő idejét ma már csak a választékos nyelvben használják. .) haya hablado beszéltem hubiese hablado beszéltem. az I. Quien tal afirmare. beszéltem volna i *233 . További példák: Hazlo. hablareis. a régebbi íróknál. Pl. HABLAR beszélni hablare. ) Megjegyzés. mely az haber segédige kötőmódjának jövő idejéből és a főige parfzcz'pío-jából áll. Helyette ma a kötőmód v. beszélnék (el imperfecto I de subj. hiciereis. amit látsz (ti.

234* . 4. aki ezt mondtad (egyidejűséggel és előidejűséggel). hogy sikerült mindent elintéznem. hogy tanultam néhány szót olaszul! A pályaudvarra taxin fogok menni. mintha a főnyereményt nyertem volna meg. hogy ti is eljöttetek. hogy megadták nekem az útlevelet és a szükséges vízumokat! Csak azt sajnálom. Nem állítjuk.7. — Elolvasnánk az újságot. Conjúguense en el tiempo correspondiente del subjuntivo las oraciones siguientes: Ana no sabe que yo haya hablado con Paco. hogy ti is eljöttök. Jánosnak jólesett. hogy Annának igaza volt. hogy itt voltam. Jó. Sajnáltam. ahova (csak) akarsz. feltéve. beszéltem volna hubiere hablado (hogy) majd tem beszél­ Ejercicios 1. Péter nem tudja. hogy láthassam a szép tájakat. Az ablak mellett szeretnék ülni. ha kölcsönadnátok nekünk. A csomagokat egy hordárnak fogom átadni. — Mit mondanánk Pálnak. ha válaszolnál a leve­ lemre. Jó volt. hogy Annának igaza van. Péter nem tudta. — Juan no cree que yo me haya vestido ya. Minden elő van már készítve. — El profesor estaba contento de que yo hubiera escrito el ejercicio. örülök. hogy külföldről sok levelet és lapot fogok írni ismerőseimnek. Dígase en español usando el tiempo correspondiente del subjuntivo: a) Sajnálom. hogy nem érsz rá. hogy lekéstek a vonatot. hogy a barátom nem tud elkísérni engem. folyamatos régmúlt (cl pluscuamperfecto II de subj. hogy itt vagyok. hogy jó helyem lesz a vonaton. hogy Annának igaza van. — Los amigos ignoraban que yo me hubiera ido. Nem állítottuk. A vonatom a déli pályaudvarról indul hat óra negyven perckor. — Nem állítjuk. hogy főnökei nem engedélyeznek majd neki hatheti szabadságot. hogy nem értél rá. hogy elkésünk. a befejezett jövő idő (el fuhiro II de subjuntivo) hubiera hablado beszéltem. hogy meghívtam őt. — jOjalá hubiera pensado en eso! — A Esteban le agradó que yo le hubiera escrito una carta y le hubiese invitado a verme. en la América del Sur)? ¿Cuándo necesita usted un pasaporte? ¿Qué clase de visados conoce usted? ¿Va usted en el tranvía a la estación cuando tiene muchos bultos? ¿Qué pregunta usted al chófer cuando baja del taxi? ¿A quién entrega usted sus bultos? ¿A dónde lleva el mozo de estación los bultos? ¿Qué hace la gente en la sala de espera? ¿Cuándo se puede salir al andén? ¿Qué se ve en el andén? ¿Cuáles son las partes de un tren? ¿Qué clase de trenes llevan coches comedor (coches cama)? ¿Qué clase de asientos prefiere usted en el tren? ¿En qué departamento va usted: en un departamento para fumadores o para no fumadores? ¿A dónde coloca usted los bultos? ¿Qué grita el empleado ferroviario en el momento de la salida? ¿Cómo se despide la gente que se queda en el andén? 2. Péter nem tudta. — János volt az utolsó. — Péter nem tudja.) 8. 3. hogy ti is eljöttetek (egyidejűséggel és előidejűséggel). aki azokat egy nemdohányzó-szakaszba fogja vinni. feltéve. — Te voltál az első. ha eljönne? — Bármilyen furcsának is hang­ zik. hogy nem értél rá. hogy Annának igaza volt. a II. — Bárcsak megvettem volna magamnak az új ruhát! — Bárcsak otthon maradtak volna! — írnék neked. — Talán igaza volt testvéremnek. Contéstese a las preguntas siguientes: ¿Cuándo hizo usted un viaje al extranjero? ¿Qué países conoce usted? ¿Ya ha estado usted en España (en Italia. Remélem. b) Lehet. Sajnáltam. a dolog így állt. de attól félt. — J ó . hogy a vonat már megjött. Sajnálom. aki spanyolul beszélt volna? — El­ mennék. Milyen jó. Ki gondolhatta volna két hónappal ezelőtt. — Könnyen megeshetett ( = lehetséges volt). Nem állítottuk. — Barátunk talán már el is ment. hogy nem érsz rá. hogy kísérjen el. Tradúzcase al español: Holnap reggel külföldre utazom. Milyen jó. mert sok csomagom van. aki kiment a szobából. hogy itt vagyok. — Nem találtatok senkit. — Attól féltünk. Fel­ tettem magamban. hogy Ró­ mába fogok utazni! Ügy éreztem magamat. hogy itt voltam.

Luego. ros. — Y nos dijo que escribiéramos la mar de ejemplos sobre el uso de este verbo. Ha nem lenne olyan késő. pues. eché un vistazo al reloj y me dije: — ¡Canario ! Si no fuese tan tarde. Si no fuese tan tarde echaría aun un sueno. Entretanto pensaba en las cosas que debía arreglar en el curso del día. Carlitos. querido amigo. Ma este színházba mennék. ha érde­ kes darabot adnának. Ha nem lett volna olyan késő. me dije. ¿Cuántos meses tendrá ahora Juanito? No lo sé por cierto. Tomás. Si tuviera tiempo. echaría aún un sueño. le echaría quince meses. al despertarme. ¿Y tú? — También. de nuestra última clase de español? — Sí. llevaría mis zapatos al zapatero 235 . Ayer eché dos horas para compilar los ejemplos. Serían las doce cuando me eché en la cama. Elmentem volna a színházba. eché a correr al cuarto de baño. Habría ido al teatro si hu­ bieran dado una pieza interesante. léemelos. Luego yo también te leeré los míos. me iría a ver a mi hermana y llevaría unos juguetes a su hijito. si no debiera ir a la oficina. ¿Has escrito ya tu tema? — Sí. y por eso a menudo se echa a llorar. — He aquí mi composición : "Ayer por la mañana. I Echemos un párrafo sobre el verho "echar" — ¿Te acuerdas. Así. con la bata echada en los hombros. Ahora tengo que apresurarme porque me echarían de mi empleo si llegase tarde a la oficina. ha ér­ dekes darabot adtak volna. még aludnék egyet. még aludtam volna egyet. Anteanoche me había echado a dormir tarde. Juanito empezó a echar los dientes. Me echo siempre a reir cuando veo sus ojos tan pica-. Eché agua en la pila y eché a lavarme de pies a cabeza. — Pues bien. Si no hubiera (hubiese) sido tan tarde habría echado aun un sueno.LECCIÓN VEINTINUEVE A feltételes mondat — La oración condicional Iría esta noche al teatro si dieran una pieza interesante. El profesor nos explicó las varias significaciones del verbo "echar".

Tendría ganas de ir al cine si echase de ver un buen programa. II Un portero exacto Una señora dió orden un día a su portero de que dijera a todos los que fuesen a verla que no estaba en casa. A las ocho mi amigo se despidió. — pensé. Si no. En una de las carteleras eché una mirada al programa de los teatros. — si dieran una pieza interesante. hombre . — contesta éste. mi8 colegas que la han visto. Sube la señora y busca en balde por todas partes a su hermana. Pues bien. — Sí. Era mi amigo Perico que vino a verme. Al día siguiente salió la señora a hacer unas visitas. 236 . Por la noche. escúchame. echemos tierra a este propósito. Después de desayunar me eché a la calle. Además. Vuelve a bajar. y entonces le dijo ésta: — Ya te he dicho que para mi hermana siempre estoy en casa. — Sí. Y ahora vamos a ver. le habría echado a mi amigo unas copas. al terminar el trabajo en la oficina. debiste haberla dejado entrar. Pues bien. — ¿Está tu señora? — le preguntó al portero. A él no le había visto desde hace mucho : desde entonces había echado barriga. — Iría esta noche al Teatro Nacional. Si hubiera tenido en casa una botella de vino. señora . y le dice al portero: — Mi hermana debe de haber salido. no echaré de menos el teatro." — Esperamos que el profesor estará contento de nuestras composiciones. ¿qué has escrito tú? — Yo no he escrito tanto. al mencionarle el portero los nombres de las personas que habían estado. y. echan sapos y culebras. pero me dijo anoche que para usted siempre está en casa. se lo» habría llevado ya. las romperemos en pedazos y las echaremos al cesto de los papeles. "Ayer.para que les echara medias suelas. Hubiera querido echarme un rato en el sofá a descansar. Hubiera escrito más si hubiese tenido más tiempo. señora. (Si hubiera tenido tiempo ayer.. pronunció el de la hermana de la señora. Habíamos pasado la tarde de manera muy agradable. eché un pitillo. y poco después llega su hermana. porque no la he hallado. eché a apresurarme a casa porque estaba cansado de trabajar. bebimos café puro. Mientras echábamos un rato de palique. ha salido. Pero de la pieza que dan esta noche.." — Eso es todo. camino de mi oficina. no olvidamos echar unos pitillos.) No debo olvidar echar en el buzón la carta que tengo escrita a mi padre. A falta de mejor. mi estufa echa humo : tendré que ir al fumista para rogarle que eche una ojeada a aquella estufa echada a perder. Eché las cortinas y me disponía a echar un sueño cuando llamaron a la puerta.

„fátyolt vet" la significación jelentés vmire. éjjel echarse a dormir. echarse en la cama echar barriga pocakot ereszt la barriga has. behúzza a el vistazo tekintet. . vet. a pamlagra mirada) pillantást vet (amire: a) echar las cortinas le. pocak lefekszik (aludni) echar de palique elcseveg echar del empleo állásából kidob el palique csevegés así pues így hát la botella üveg echar a correr (el)szalad. halom. siettem szerzemény echar un vistazo (una ojeada. portás felsorolta neki 15 hónapot ad vkinek mencionar (meg)említ echarse a reír nevetni kezd la persona személy el zapato cipő que habían estado akik látogatóba el zapatero cipész jöttek echar medias suelas megtalpal (amit: a) pronunciar kiejt. plakát echar un sueño alszik egyet echar sapos y culebras kígyót-békát I. elbeszélget el sapo varangyosbéka el párrafo paragrafus. észrevesz compilar összeállít la composición dolgozat. precíz echar a lavarse nekilát mosakodni dar orden utasítást v. dézsa . exacto pontos. leheveredik . pillantás függönyt ¡canario! teringettét l disponerse a készül vmit tenni anteanoche tegnapelőtt este v. siet echar en los hombros vállára vet echar unas copas néhány pohárral tölt el hombro váll a falta de mejor jobb híján romper en pedazos darabokra tép.v. el cesto de los papeles papírkosár (lámpa)elem II. echar agua vizet önt v. fejezet. hajít la cartelera hirdetőoszlop. rakás . eché a apresurarme fogtam magam és . füstölög volna engedned őt el fumista kályhás(mester) al día siguiente a következő napon echar a perder elront la visita látogatás echarse a perder elromlik ¿está? itthon van? echarse a la calle lemegy az utcára por todas partes mindenfelé 237 . hiányol para) echar de ver meglát. ereszt eltép la pila mosdó. elfelejt echar dos horas két órát fordít (amire : echar de menos nélkülöz. rákiált. echar un párrafo elcseveg. akik látogatóba jönnek hozzá por cierto biztosan al mencionarle el portero amikor a echar 15 meses 15 hónapra becsül. . említ la (media) suela (cipő)talp echar en el buzón a postaládába dob el de la hermana = el nombre de la el buzón postaláda hermana tener escrito meg van írva debiste haberla dejado entrar be kellett echar humo füstöl. éjjel desde entonces azóta anoche tegnap este V. parancsot ad en el curso del día a nap folyamán la orden utasítás.Vocabulario echar un pitillo elszív egy cigarettát echar dob. átkozódik . fogalmazvány. una echarse en el sofá lefekszik. parancs echar los dientes fogzik a todos los que fuesen a verla mindazok­ echarse a llorar sír(ni kezd) nak. la culebra kígyó bekezdés echar tierra a eltemet.

Comerá si tiene hambre. Si hubiera tenido tiempo. éhesek voltunk. meglátogatnám nőtestvéremet. ha ha ha ha ha ha Me l l é k m éhes vagyok. éhes lesz. c) Ettem volna. r Comiera si tuviera j c) Habría comido si hubiese tenido ) . (Si után jövő helyett jelen idő áll. eszem stb. . b) Ennék. Tendría ganas de ir al cine si echase de ver un buen programa. me ¡ría a ver a mi hermana. éhes lettem volna. Az ilyen feltételes mondat tőmondatá­ ban a spanyolban a feltételes jelen. az ilyen feltételes mondatok fordítása nem okoz nehézséget. A fenti példák spanyolul: a) Como si tengo hambre. Ettünk. vagy helyette a kötőmód folyamatos múltjá­ nak -ra végű alakja. ha jó műsort ( = filmet) láthatnék. Az előbbit a — rendszerint si (ha) kötőszóval bevezetett — mellékmondat. Comería si tuviese 1 . me habría ido a ver a mi hermana. ha több időm lett volna. l i a ráérnék. éhes vagy. • * • í hambre.Gramil una 160 A feltételes mondat — La oración condicional Si tuviera tiempo. Come si tienes hambre. Ha ráértem volna. 238 b) . meglátogattam volna nőtestvéremet. . Többet írtam volna. A mellékmondat természetesen a főmondat előtt is állhat: Ha éhes vagyok.) Comíamos si teníamos hambre. Enni fog. a mellékmondatban (a si után) pedig a kötőmód folyamatos múltjának -se vagy -ra végű alakja áll. a feltételből és a feltétel következményéből. Egyél. A b) pontban felhozott példa jelen idejű lehetséges (teljesülhető) feltételt tar­ talmaz. Hubiera escrito más si hubiese tenido más tiempo. . Kedvem volna moziba menni. mert a két nyelv kifejezés­ módja közt nincsen különbség (egyetlen eltérés : a si után jövő idő nem állhat. Hubiera comido si hubiera tenido ( Az a) pontban felsorolt példák valóságos feltételt tartalmaznak. az utób­ bit a főmondat tartalmazza. éhes lennék. A feltételes mondat két részből áll. Figyeljük meg az alábbi példákat: Főmondat: a) Eszem. helyette jelent használunk). a magyar -nék ragnak megfelelően.

ha tudták ran) escrito si hubiesen ( = huvolna a címemet. dido encontrarse conmigo. Me habría ido ( = Me hubiera ido) Elmentem volna a városba. Me iría a la ciudad si vinieses ( = vinieras) conmigo. cuando. me lo mindent elmondott volna nekem. no saldríamos ( = saliéramos) de casa. A teljcsülhetctlen (múlt idejű) feltételt tartalmazó feltételes mondatok (c. hogy a feltételes mondat egyik részében jelen. como. ha tudnák a ( = escribieran) si supiesen címemet. örülnék.A c) pontban felhozott példa múlt idejű. taría ( = contara) todo.Ha Tamás találkozhatna velem. ha velem a la ciudad si hubieses ( = hu­ jöttél volna. Ha esne. *239 . Pl. bieras) venido conmigo. anélkül. Még ha testvéred is mondaná ezt. meg lett volna mentve. Ha odaadtam volna Pálnak a pénzt. — 1. con condición que. Si lloviese (=Iloviera). A si kötőszó helyett más alkalmas kötőszó (mint pl. a másik részében múlt idő áll.Szüleim írtak volna nekem. ( = supieran) mis señas. nem mentünk volna el no habríamos ( = hubiéramos) hazulról. ha velem jönnél. nem hinném el. 2. és ezért lehetetlen (teljesülhetetlen) feltételt tartalmaz. me lo condent elmondana nekem. a mellékmondatban pedig a kötőmód folyamatos régmúltjának -se vagy -ra végű alakja áll. pont) főmondatában a feltételes mód múlt idejét a feltételes mód jelen ideje. vagy helyette a kötőmód folyamatos régmúltjának -ra végű alakja. a magyar múlt idő + volna igealaknak megfelelően. ha velem jöttél volna. Mis padres me escribirían Szüleim írnának nekem. Si Tomás hubiese ( = hubiera) po. habría ( = hubiera) contado todo. aunque) is állhat. nem mennénk el hazulról. További példák: Elmennék a városba. Megjegyzések. Estaría contento si me hubiese (=» hubiera) escrito. bieran) sabido mis señas. ha írt volna nekem. Ha esett volna. Si le hubiese dado a Pablo el dinero estaba salvado. a kijelentő mód folyamatos vagy történeti múltja is pótolhatja. hogy ez az idők hasz­ nálatát befolyásolná. Előfordulhat. 3. Pl.Ha Tamás találkozhatott volna velem. conque. Me iba ( = Me iría = Me hubiera ido = Me habría ido) a la ciudad si hubieses venido conmigo. Mis padres me habrían ( = hubie. salido de casa. Elmentem volna a városba. mincontrarse conmigo. • Si Tomás pudiese ( = pudiera) en. pl. sőt. Az ilyen feltételes mondat főmondatában a spanyolban a feltételes múlt. Aunque lo diciera ( = diciesé) tu hermano. no lo creería. Si hubiese ( = hubiera) llovido.

b) elöidejö. Tudd meg.) b) hogy Éva jól tanult. ) 240* . felszólító módban áll.) c) hogy Éva jól fog tanulni. A tanár azt mondta nekünk. 3. hogy ír­ junk néhány példát. Nyilvánvaló volt. A tanár azt mondja nekünk. (Egyidejűség. Reméljük. Tudni fogom. Tudhatnám.) c) hogy igazad lesz. El profesor nos dijo que escri­ biéramos unos ejemplos. A mellékmondat állítmánya az idő vonzat szempontjából vagy a) kijelentő módban. Az idővonzat szabályai az alárendelt összetett mondatokban. Tudom.) a) hogy Éva jól tanul. Reméltük. Era evidente que Inés no podía venir. (Egyidejűség.) b) hogy igazad volt. (Egyidejűség. vagy b) kötőmódhan áll. hogy Ágnes nem jöhet. jük. vagy b) valamelyik múlt időben vagy feltételes módban áll. Tudhattam volna. (Egyidejűség.16' 1 Az idővonzat szabályai El profesor nos dice que escri­ bamos unos ejemplos. c) utóidejü. 1. (Utóidejűség. jövő időben.) ük. 2. vagyis a fömondat állitmányával kifejezett cselekvés után be­ következő cselekvést jelöl („utóidejűség"). > Remélnénk ük Reméltük volna. (Előidejűség. a fömondat állítmányától függően. a mellékmon­ datokban jutnak érvényre. ni Reméljétek. hogy 1.) c) hogy igazad lesz.) b) hogy Éva jól tanult. jétek. | 2. azaz megelőzheti a fömondat állitmányával kifejezett cselekvést („előidejűség").) c) hogy Éva jól fog tanulni. 1. Es evidente que Inés no puede venir. \ J j Mellékmondat: a) hogy igazad van. (Előidejűség. hogy írjunk néhány példát. azaz egy időben történő („egyidejűség"). Tudtam. (Utóidejűség.) b) hogy igazad volt. lénk. A fömondat állítmánya az idővonzat szempontjából vagy a) jelen időben. II.) a) hogy igazad van. (Előidejűség. (Utóidejűség. (Előidejűség. Remélni fogjuk. (Utóidejűség. a mellékmondat állítmányának ideje a fömondat állítmányához képest ehet a) egyidejű. hogy Ágnes nem jöhet. A fentieket példán mutatjuk be: Fömondat: I. Nyilvánvaló. Az idővonzat szabályainak helyes használatához tud­ nunk kell azt. 2.) a) hogy Éva jól tanul.

b) que Eva haya estudiado bien. b) que habías tenido razón. a) que tenías razón. c) que Eva estudiará ( = estudiare) bien. c) utóidejűség esetében a kijelentő vagy a kötőmód jövő idejébe kerül. Esperábamos ( = Hemos] a) que Eva estudiase ( = estudiara) bien. Az olyan mellékmondatokban. Habríamos esperado c) que Eva estudiaría ( = estudiase. a mellékmondat állítmánya ^a) egyidejűség esetében a kijelentő mód jelen idejébe. estudiara) bien. ha a fomondat állítmánya valamelyik múlt időben vagy feltételes módban áll. a) que Eva estudie bien. a mellékmondat állítmánya a) egyidejűség esetében a kötőmód jelen idejébe.Spanyolul: I. 1. 10 Spanyol nyelvkönyv — 8014 241 . c) utóidejűség esetében a kijelentő mód jövő idejébe kerül. b) előidejüség esetében a kötőmód közelmúltjába. Sabía ( = He sabido. Esperamos \ Esperaremos > Esperad j a) que tienes razón. b) que tenías razón. amelyekben a fömondat állítmányának jelen­ téséből kifolyólag kötőmód szokott állni. b) előidejüség esetében a kijelentő mód folyamatos régmúltjába. ha a íőmondat állítmánya jelen időben. 1. Az olyan mellékmondatokban. A fenti példákból levonjuk az idővonzat szabályait: I. 1. amelyekben a íőmondat állítmányának jelen­ téséből kifolyólag kijelentő mód szokott állni. jövő időben vagy felszólító módban áll. 2. jövő időben vagy felszólító módban áll. Habíamos esperado) Esperaríamos a) que Eva hubiese ( = hubiera) estudiado j bien. Supe. c) que tendrás razón. Sé \ Sabré > Sabe ) 2. a mellékmondat állítmánya a) egyidejűség esetében a kijelentő mód folyamatos múltjába. c) utóidejűség esetében a feltételes mód jelen idejébe kerül. c) que tendrías razón. 2. Habi a sabido) Sabría ' Habría sabido II. 1. Esperamos. ha a íőmondat állítmánya jelen időben. Ií. esperado. b) előidejüség esetében a kijelentő mód folyamatos múltjába.

hogy a) otthon volt-e. Es posible ( = Era posible) que se engañase. Le pregunto (Preguntaré. Suponíamos (Supusimos. Előfordul. hogy a) igazat mondanak nekünk. — 2. Tételezzétek fel). 1. b) otthon volt-e két órával azelőtt.2. Feltételeztük volna). (Magyarul: I. b) igazat mondtak nekünk. hogy a föld a nap körül forog. b) si ayer estaba en casa. a) si estaba en casa. c) si mañana estará en casa. — Az idővonzat fenti. 1. hogy 1. — 2. sokszor jelen időnek vehető az idővonzat szempontjából: pl. alapvető szabályaitól el is szoktak térni. Lehetséges ( = Lehetséges volt). Megkérdeztem volna) tőle. ha a főmondat állítmánya valamelyik múlt időben vagy feltételes módban áll. hogy a) otthon van-e ma. c) si dos horas más tarde estaría en casa. minthogy cselekvése a jelenre is kihat. 2. Habíamos "supuesto. Pl. Hemos supuesto. c) igazat fognak mondani nekünk. Le pregunté (Preguntaría. A főmondat múlt ideje után a mellékmondatban jelen idő áll. ha a főmondat állítmányát is múlt időbe tehetnénk). a) que nos dijesen ( = dijeran) la verdad. A főmondat jelen ideje után a mellékmondatban múlt idő állhat.) II. b) que nos hayan dicho la verdad. 242* . a mellékmondat állítmánya a) egyidejűség esetében a kötőmód folyamatos múltjába. b) si dos horas atrás había estado en casa. hogy a) igazat mondanak nekünk. században fedezték fel. Arra kért engem. Supondremos. Pregúntale) 2. Megjegyzések. Suponemos (Supongamos. A közelmúlt. dijeran) la verdad. b) előidejüség esetében a kötőmód folyamatos régmúltjába. pl. Supondríamos. Habría preguntado) | > J "j > J a) si hoy está en casa. hogy kísérjem el őt. Feltételezzük (Fel fogjuk tételezni. További példák: I. el siglo dieciséis se descubrió que la tierra gira alrededor del sol. Habríamos supuesto) | } J > I f > a) que nos digan la verdad. Kérdezd meg) tőle. ha a mellékmon­ dat állítmánya állandó érvényű igazságot mond ki. Megkérdezem (Meg fogom kérdezni. (Magyarul: II. c) que nos dirían ( = dijesen. c) otthon lesz-e holnap. b) otthon volt-e tegnap. c) otthon lesz-e két órával később. 3. 1. c) que nos dirán ( = dijeren) la verdad. Me ha pedido que le acompañe. Feltételeztük (Feltételeznénk. Csak a 16. b) igazat mondtak nekünk. Megkér­ deztem (Megkérdezném. b) que nos hubiesen ( = hubieran) dicho la verdad. hogy tévedett. Suponed) 2. ha a mellék­ mondat állítmánya lezárt cselekvésre utal (vagyis. Sólo en. c) utóidejüség esetében a feliételes mód jelen idejébe vagy a kvtőmód folya­ matos múltjába kerül. 1. c) igazat fognak mondani nekünk.

mert mindig ott szállt meg. hogy itt maradsz (itt maradtál. olvidar un asunto. ha álmos volnék. — H a volt pénze. lefeküdtünk volna. — Színházba mennénk. hogy a föld a nap körül forog. Tradúzcase al español : Amikor az egyetemen tanultam. ido ayer a ver a mi hermano. — Sokat költöttetek volna. tegnap Szegeden voltunk). Apám nagyon örült. hogy nem beszélhettem apámmal. Bementem a másik szobába. lefeküdnél. — No me marcharía aún si pudiese quedarme. — Sokat költenénk. — Többet tanultál volna. és nem (is) hallottam. — H a jó műsort adtak volna. ha lett volna pénzetek. — Nem tudjuk. Este Jóska elmondta nekem. — Többet tanulnék. hogy jól vagyok. empezar a correr. hogy nem vagyok itthon. és hogy átmentem a vizsgán. Jóska barátommal laktam együtt. könyvet fog írni). — Meg fogjuk írni szüleink­ nek. Történt egyszer. echarse a dormir. meg fogod venni magadnak a felöltőt. hogy sok tanulnivalóm volt. echar tierra a un asunto. b) Ügy vélem. hogy az apám a Béke szállodában szállt meg. — Szeretném. Contéstese a las preguntas siguientes-: ¿Conoce usted un verbo español que tiene muchas significaciones? ¿Puede usted decirme algunas oraciones con el verbo ECHAR? ¿Qué otro verbo podría usted usar en vez del verbo ECHAR. — Si pudiera echar un pitillo. — Te magad kértél engem — válaszolta Jóska —. — Szerettem volna. — H a álmos lennél. echar unas copas? (dormir un poco. és ezért megkértem Jóskát. hogy apám számára mindig itthon vagyok. hogy nem vagy itthon. — Hubiera escrito unas cartas si hubiese tenido una pluma. — Szerencsére tudtam. — Szükséges volt. hogy apám jött engem meglátogatni. itt fogsz ma­ radni). echar a correr.) ¿Qué orden dió una señora un día a su portero? ¿Qué dijo la señora cuando se enteró de que su hermana había estado a verla? ¿Qué hizo la señora al día siguiente? ¿Quién llegó poco después? ¿Qué preguntó al portero la hermana de la señora? ¿Qué contestó éste? ¿Qué hizo la hermana? ¿Por qué no halló a su hermana? ¿Por qué dijo el portero que la señora estaba en casa? 2. en las frases siguientes : echar un sueño. echarse a la calle. ha volna pénzünk. fog érkezni). — Örülök. hogy Pál könyvet ír (könyvet írt. ha írnál nekem levelet. hogy nem vagyok otthon. Conjugúeme en todas las personas las oraciones siguientes : Bebería si tuviese sed. — Lefeküdtetek volna. könyvet fog írni). hogy csengetnek. echar un párrafo. — Nem tudtuk. — Habría venido si hubiera podido acabar mi trabajo. sokat költött. — Aludnék egyet. hogy mondjam azt mindenkinek. — H a lesz pénzed. hogy mondja mindenkinek. ha írtál volna nekem levelet. ha álmosak lettetek volna. 4. amikor az apám jött? — kérdeztem Jóskától. — Örültem. ha elhoznád nekem a könyvedet. hogy Bécsbe utazzunk.Ejercicios 1. fog érkezni). 16* 24S . Dígase en español : a) Ha van pénzem. moziba mentetek volna. — H a álmosak lettünk volna. nincsen gondom. hogy most itt vagyunk (holnap Debrecenben leszünk. ha elhoztam volna neked a könyvemet. ha jó műsort adnának. — Gondolhattad volna. Elképzelhetitek. — Miért mondtad. debía ir hoy. — Si no hubiese. hogy milyen dühös voltam. hogy Pál könyvet ír (könyvet írt. echar un pitillo. Elmentem t e h á t a szállodába. me sentiría mejor. valahányszor Budapestre jött. hogy a vonat mikor érkezik (érkezett. acostarse. — Szükséges lesz. hogy itt maradsz (itt maradtál). — Tendría frío si nó me pusiera el abrigo. — Űgy vél­ tem. hogy Bécsbe utazzunk. fumar un pitillo. 3. hogy a vonat mikor érkezik (érkezett. charlar. — Si tuviera hambre comería. llenar unas copas. — Néhány évszázaddal ezelőtt az emberek nem tudták. hogy találkozzam vele. salir a la calle.

— Juan. — Muchas gracias. una parada de diez minutos. señor.el extranjero ! — Verdad. — Perdóneme usted. se para. 244 . cuándo llegaremos a la frontera? — Voy a mirar en la Guía. — El tren retarda su marcha. — ¿Le molesta a usted el humo. — Trata de dormir un poco. Los últimos meses me parecían como si hubiera soñado y como si hubiese vivido en un mundo de maravillas. — ¿Me permite usted que fume? — Es usted muy dueño. señor. haz el favor de bajarme mi saco de mano. estoy acostumbrada. — Sí. ¿Por qué será? — — Quizás estén arreglando la vía. — Dispénseme usted que le diga que estamos a punto de llegar a un túnel. ¿Pudiera decirme usted. ¿Tiene usted una cerilla? — He aquí mi encendedor automático.LECCIÓN TREINTA Lección de repaso En el compartimiento c — ¡Quién hubiera pensado un año atrás que saldríamos para . — Tiene usted razón. Qué despacio vamos. La abriremos después de pasar por el túnel. señor. Ana. Con mucho gusto echaría un sueño si fuese posible. señora? — De ninguna manera. Hay también fonda. Los preparativos de viaje me han cansado mucho. Sería mejor tener cerrada la ventanilla. ¿Me permite usted abrir la ventanilla? — Con mucho gusto. Sírvase usted. Entretanto sacaré mi periódico y lo leeré para matar el tiempo. Voy a tomar una pildora porque me duele la cabeza. — Perdone usted. llegaríamos a la frontera a mediodía. Hemos llegado a una estación. señor. ¿Hay parada aquí? . . Si nuestro tren no llevase media hora de retraso.

ki)fáraszt matar el tiempo agyonüti az időt la ventanilla (vonat)ablak estar a punto de azon van. Sólo tengo objetos de uso personal. semmiképpen sem 245 . Solamente tengo una cajetilla con no más de veinte cigarrillos. alcohol.II En la frontera — Hemos llegado a la frontera. — ¡Cómo ! — le dijo el amo. señor? — Nada absolutamente. Ya suben los oficiales y los vistas de aduana. el túnel alagút tener cerrado csukva tart es usted muy dueño természetesen („azt tesz. — Muy bien. licores o regalos? — No. — ¿Lleva usted cigarros. el compartimiento = departamento fülke bajar levesz. hogy. Muchas gracias. IV Vocabulario I. útitáska tomar una pildora bevesz egy pirulát la pildora pirula. y las echó al buzón. Puede usted cerrarla. Un día encontró varias cartas que todavía no llevaban puesto el sobre. — Aquí lo tiene usted. — ¿Lleva usted algo que declarar. — Tenga usted la bondad de abrir esta maleta. cigarrillos. ¿Cuánto tiempo tiene usted la intención de quedarse en el país? — Unos dos o tres días a lo máximo. Haga el favor de llenar y firmar esta declaración. Aquí se hará la revisión de pasaportes y el registro de equipajes. gazda de ninguna manera csöppet sem. Las otras no es necesario abrirlas. . El tren se para. señor. — ¿no has visto que las cartas no llevaban sobre? — ¡Señor ! yo creí que1 usted quería que no se supiese a quién iban dirigidas. — Por favor. . III Cartas (Chiste) Un criado recibió de su amo orden de echar al correo todas las cartas que encontrase cerradas sobre la mesa del despacho. señor. rövidesen . muchas gracias. leemel el saco de mano kis kézikoffer el saco zsák . — ¿Cuánto dinero lleva consigo? — No más de lo que está inscrito en el pasaporte. zakó . amit akar") el dueño tulajdonos. labdacs cansar (el-. su pasaporte. — Todo está en regla. úr.

és nézni a szép tájat. 2. hogy gyümölcsöskertje is van. hogy nővére meg fogja őt hívni. hogy férjem ma elmegy meglátogatni nővérét. Ha több pénzünk lett volna. Attól tartok (temer). hogy beteg. — János nem hitte. hogy levelet hoz nekem. hogy csak kilenc után jön haza. fiaim nem nyaralhatnának nála. hivatal(i szoba) no lleva puesto el sobre nincsen rajta címzés el sobre cím(zés). hogy ma eleget dolgoztam. Ha tőlem függne. Május lehetett. Nem volna rossz. Azt hiszem. mi is megtennénk a lépéseket az útlevelek beszerzése céljából. amikor Velencébe (Venecia) érkeztünk. útikalauz llevar media hora de retraso félórás késése van el retraso késés retardar su marcha (le)lassít retardar (meg-. Le fogok ülni abba a karosszékbe. de el van foglalva. — Nem tudom. Életemben sohasem felejtem el. Lehet. Bárcsak jobban tanult volna spanyolul 1 Bárcsak fiait is magával vihetne ! Jánosnak volt bizonyos pénzösszege a bankban. hogy ez János . ha mi is világot láthatnánk. Bár mindig panaszkodik. hogy János hatheti szabadságot kapott. hogy (para que) fiai útiköltségét is kifizesse. Könnyen lehetséges. szesz el licor likőr la cajetilla kis doboz III. nyilatkozat ¿lleva usted algo que declarar? van valami elvámolni valója? declarar elvámol el alcohol alkohol. hogy hány óra van. 3. Ha több pénzünk volna. Tegnap beszéltünk János barátjával. Nagyon örülök. tisztviselő el vista de aduana vámőr la aduana vám(hivatal) la intención szándék a lo máximo legfeljebb inscribir. (Véase la gramática de la lección 25. le)lassít la marcha menet ¿hay parada aquí? (meddig) áll itt a vonat*? la fonda büfé. Ha nem élne vidéken. Azt hiszem. rendben van Henar kitölt la declaración (vám)bevallás. Akárhogy is van. irányít Ejercicios de repaso Dígase en español: 1. az egész napot a kertben töltenem.) Nem tudtuk. Teréz néni már régen nem írt nekünk. Nem tudod elképzelni. gyakrabban írhatna nekünk. la revisión ellenőrzés el registro (vám)vizsgálat el oficial tiszt. Onnan folytattuk utunkat Firenzébe (Flo­ rencia) és Rómába. Azt sem tudom. étterem II. echar al correo postára visz. Már régen nem olvastam jó könyvet. jól él. hogy milyen érdekes volt egy olaszországi utazásunk (utazás Olaszországba). kijelen­ tés. hogy milyen kellemes ilyen időben a gyorsvonat egyik fülkéjében ülni az ablak mellett. Sajnálom. Szicíliába (Sicilia) is ellátogattunk Volna. aki elmondta nekünk. inscrito beír muy bien helyes. Nem hiszem. nem tudott hova lenni a boldogságtól. (Véase la gramática de la lección 26. hogy nem lakik a fővárosban. uraim. Amikor elolvasta nővére levelét. 246 . — Mi inkább utaznánk. boríték ir dirigido címezve van dirigir (meg)címez.) Kár. (Véase la gramática de la lección 27. posta­ ládába dob el despacho iroda. sétálnék egyet a kertben. hogy ma nem süt a nap.estar acostumbrado hozzá van szokva automático önműködő sírvase usted parancsoljon ¡(„szolgálja ki magát") la frontera határ voy a mirar mindjárt megnézem la guía menetrend. hogy már késő van. hogy János Argentínába utazik. De talán jobb. hogy milyen szép a kertünk. Lehet. és regényt kezdek olvasni. Te nem tudod.) Valaki csenget. hogy János mikor jön haza. mert disznókat nevel. Bent van? Igen. Beszélhetnénk akkor a helyettesével (substituto)? Szíveskedjenek helyet foglalni. — Szeretnénk az igazgató úrral beszélni. hogy nincsen pénze. talán a postás lesz. hogy vidéken él. Ügy tűnik nekem. hogy lesz ideje önöket fogadni.. de ez nem volt elég. Ha sütne a nap.

los cuales fueron edificados por los romanos. a váróterembe mentek. kirándultam volna barátaimmal. Milyen jó. Kár. 5. . hogy fél órával előbb értek ki a pálya­ udvarra. Desde aquel tiempo fue engrandeciéndose y ensanchándose a expensas de los reinos vecinos y de los territorios ganados a los moros. és nem kellett a hivatalba mennem. így nevezték. hogy már tegnap előre rendeltünk egy taxit! Nem volna rossz. Ha nem kellett volna jelentést (un informe) írnom a főnökömnek. a tanár azt hinné. *247 . mint te. A kasztíliai nyélvet a spanyolok beszélik. hogy nem készültem el.Mit csinálnál. hogy szól az ébresztőóra. Miután csomagjaikat átadták a hordárnak. región de castillos. — Ki hitte volna. hogy elfelejtettünk volna valamit. ( Véase la gramática de la lección 29. ha most nem kellene az iskolába menned? Meglátogatnám a sógoromat. Szerencsére vasárnap volt. A Varga házaspár örült. és nem hallottam. János sajnálta. Nem kellett sokát várniuk. hogy fiai nem iöhettek ki a pályaudvarra. és elolvasom azt a köny­ vet.) örülök. hogy már olyan késő van.4. Ha nem mennék el a spanyol órára. I La lengua castellana o española La lengua castellana es hablada por los españoles. De majd holnap látogatom meg őt. hogy a hordár jó helyeket talált nekik egy nemdohányzó-fülkében. LECCIÓN TREINTA Y UNO Az ige szenvedő alakja La lengua castellana es hablada por los españoles. mert fáradt vol­ tam. (Véase la gramática de la lección 28. de a nap nem sütött. Así fue llamada porque primeramente fue hablada en Castilla. hasta que el castellano se impuso en toda la península como la lengua culta nacional. En el siglo XI (= once) fue emancipada y erigida en reino independiente. amelyet néhány nappal ezelőtt kezdtem olvasni. hogy mindent elkészítettünk. Así fue llamada porque primeramente fue hablada en Castilla. Ezért (úgy) határoztam. hogy Matild néni nem ért rá nekünk segí­ teni. Igazad van. Az idő gyorsan telt. így hát aludtam még egyet. hogy nem (is) tudtam. hogy otthon maradok: majd hallgatom a rádiót. hogy ennyi ember áll majd sort (hacer cola) a pénztárablakok előtt! Vargáék örültek. Te megírtad a gyakorlatokat? Én nem voltam olyan szorgalmas. mert öt perccel később kinyitották az ajtókat a peron felé. és csak tíz óra körül keltem fel. Ha szép idő lett volna. Nem hiszem. én is megírtam volna a gyakorlatokat. ha (que) fél­ órával előbb érkeznénk a pályaudvarra. Castilla fue desde el siglo VIII (= octavo) una tierra fronteriza del reino de León. és hideg volt. A kötiyv olyan érdekes volt.) Tegnap reggel későn keltem. mert először 'Kasztüiában beszélték.

donde se hubiera muerto mil vecez de hambre sin el apoyo de un criado muy listo que hablaba el castellano y el holandés. no es admitida por algunos escritores. el inglés parece apagado. refinada y flexible. los cuales sostienen que lenguas españolas con igual derecho que el castellano son el catalán y el gallego. en la segunda mitad del siglo XV (— quince). donde el castellano ha encontrado ancho campo para difundirse desde el sur de los Estados Unidos hasta la Patagonia. den mucho promete. y el que no lo toma. no pasa la mar. y al alemán se le. Al italiano se lo considera musical. II Un andaluz en Holanda Un andaluz que vivía en un pueblecito de Holanda. poco cumple. lengua que fue llevada a la península ibérica por los legionarios romanos que la conquistaron a partir del siglo III ( = tercero) antes de nuestra era. denominación.La unidad de España fue consumada bajo la hegemonía castellana. decía a otro andaluz que acertó a pasar por aquel pueblo: — Paisanito. armonioso y vehemente. siempre dura. En España los idiomas de cuyo acento suele hablarse con más frecuencia son el francés. Lo que se aprende en la cuna. al francés se lo elogia por su forma conversable. un loco. Esa lengua no fue el latín literario que podemos leer en los escritores clásicos. El que no se arriesga. III Refranes Q. Son más de cien millones de hombres los que hoy hablan en el mundo el castellano como idioma nativo. no puede usted figurarse lo borricos que son el esta tierra. 248** « . sino el latín vulgar que era hablado por los conquistadores romanos y el cual tenía con el primero diferencias apreciables de léxico y formas sintácticas. que ha sido adoptada por la Academia. que tiene antiguo abolengo. y todavía no entienden el castellano. inglés y alemán. italiano. La lengua oficial de España también es llamada lengua española. En coincidencia cronológica con eslc hecho luslórico lúe descubierta y colonizada América. El consejo de la mujer es poco. Pero esta segunda denominación. siseante e impreciso.juzga áspero y duro. Ríe bien quien ría el último. hace unos veinte años que estoy en ella. La lengua castellana o española es una continuación moderna del latín.

katalóniai gallego galíciai (Galicia: tartomány Spanyolországban) la continuación folytatás el latín a latin nyelv. nem szabatos juzgar megítél. korszak literario irodalmi clásico klasszikus vulgar népi(es). edificar (fel)épít romano római fronterizo határos. közvetlen refinado kifinomult flexible hajlékony. eltérés . történelmi colonizar gyarmatosít encontrar ancho campo tág teret talál difundir elterjeszt difundirse elterjed los Estados Unidos (rövidítve : EE. jelentős el léxico szótár. közönséges el conquistador hódító tener diferencia eltérést mutat (amitől: con) la diferencia különbség. lesz vmivé culto művelt la unidad egység(esítés) consumar véghezvisz. vél musical zenei armonioso dallamos vehemente heves. tüzes elogiar magasztal. UU. rovására ganar megkaparint. hang­ súlyozás) suele hablarse szoktak beszélni soler (suele) szokott con más frecuencia (leg)gyakrabban la frecuencia gyakoriság italiano olasz considerar vmilyennek tekint. létesít. Holanda Hollandia cl apoyo segítség. esemény histórico történeti. színtelen siseante sziszegő impreciso pontatlan. származás admitir megenged. dicsér conversable barátságos.Vocabulario Castilla Kasztília (tartomány Spanyol­ országban) I. tesz vmivé (en) ir engrandeciéndose egyre jelentősebbé. eltűr el escritor író sostener állít. helyzet. rang unir egyesít el idioma nativo anyanyelv el idioma nyelv. érdes II. szülőföldi oficial hivatalos la denominación elnevezés adoptar elfogad la academia akadémia antiguo régi. tart vmilyennek áspero durva. idioma nativo veleszületett. óta antes de nuestra era időszámításunk előtt la era kor. lexikon . el estado állapot. határemancipar önállósít erigir felállít. nézet­ eltérés apreciable észrevehető. rugalmas apagado tompa. elvesz vkitől (akitől: a) imponerse felülkerekedik. befejez la hegemonía hegemónia.) az Egyesült Államok el Estado állam. nagyobbodik ensancharse (ki)terjeszkedik las expensas költségek a expensas de költségére. egyidejűség cronológico időrendi el hecho tény. nagyobbá lesz engrandecerse emelkedik. szóanyag sintáctico mondattani el acento hangzás. latino (mn) latin el legionario légionárius a partir de -tói kezdve. támogatás 249 . hanglejtés. ősi el abolengo eredet. alátámaszt el derecho jog catalán katalán. uralom en coincidencia cronológica con -val egyidőben la coincidencia egybeesés .

-a majd szerette­ tem. -os. stb. siendo amado (-a. INDICATIVO Presente: soy amado. -a engem szeret­ ha sido amado. -os. ^ Az ige szenvedő alakját úgy képezzük.as Imperfecto: era amado. Pretérito simple: Pretérito anterior fui amado. tek stb. A ser segédigével ragozott participio nem­ ben és számban megegyezik a mondat alanyával. Esta denominación ha sido adoptada por la Academia. -a szerettettem. szeretni fognak stb. -si szerettetem. -as han sido amados. . -a tek stb. has sido amado. vélet­ lenül arra jár acertar a + inf véletlenül tesz vmit el paisano földi figurarse elképzel el borrico szamár.holandés holland(iai) acertar a pasar por odavetődik. engem szerettek stb Pretérito presente: he sido amado. en­ hube sido amado. -a szerettettem. Példa a szenvedő igeragozásra (amar szeretni: ser amado szerettetni): INFINITIVO simple: ser amado (-a. 250 . -os. -os. -as sois amados. tek stb. habré sido amado. -a szeretnek stb es amado. hemos sido amados. stb. -a szerettettem. gem szerettek stb. -as) szerettetni compuesto: haber sido amado (-a. ~ Futuro simple: Futuro compueéto: seré amado. -as) szerettetvén GERUNDTO simple: « compuesto : habiendo sido amado (-a. .) Ezt az elnevezést az Akadémia elfogadta. buta (ember) III. arriesgarse veszélynek teszi ki magát. hogy a ser segédigét ragozzuk a meg­ felelő időben a főige participio-]si előtt. -as) hogy szerettettem *J stb. -a szerettettem.) Los castillos fueron edificados por los romanos. majd stb. engem szeret­ stb. stb. -as Pluscuamperfecto : había sido amado. mer(észel) la cuna bölcső Gramática ^"^ Az ige szenvedő alakja — La voz pasiva A várakat a rómaiak építették. -a szerettettem. engem szeret­ stb. -as habéis sido amados.a szerettetni íogok. -a somos amados>. -as) miután szerettettem stb. szerettek stb. engem eres amado. ( = A várak a rómaiak által épít­ tettek. ( = Ez az elnevezés elfogad­ tatott az Akadémia által. ••as son amados.

-a sea amado. -a stb. utazni igének nincsen szenvedő alakja („jönni.: hubiera sido amado. 163 A cselekvő szerkezet átalakítása szenvedővé Todos alaban a Margarita. tettem volna. IMPERATIVO ¡sé (tú) amado. Futuro I. rettettem. a cselekvő mondat alanyából (mindenki) por (által) elöljárószóval képzelt határozó lesz. menni. utazni valakit v. -a (hogy) szeretstb. szeressenek stb. — Szenvedő alakja csak az un. szeretnének stb. hogy szerettek engem stb. szerettettem volna. Margarita es alabada por todos.: íuera amado. tettem volna. ^ szerettesse!! szerettessetek! Megjegyzés. valamit" nem lehet).CONDICIONAL Simple: Compuesto: sería amado. -a (hogy) szerettetni stb. (ha) majd szerettek stb. -a szerettessek. engem szerettek volna stb. -a (ha) szerettetnék. Margitot mindenki dicséri. stb. -a (ha) szerettetnék. Imperfecto II. engem szeretnének stb. a cselekvő mondat állítmáuyát a szenvedő alak megfelelő módjóba és idejébe tesszük. Pluscuamperfecto II. hogy a cselekvő' mondat tárgyát (Margitot) tesszük meg a szenvedő mondat alanyóvó.: hubiere sido amado. -a! ¡sed (vosotros. -as! hogy szerettettem. engem szeretnének stb. engem szerettek volna stb. stb. szeretni fognak stb. tárgyas igének lehet! tárgyas az olyan ige. -a (ha) majd szestb. engem habría sido amado. mint pl. Pluscuamperfecto L: hubiese sido amado. stb. a jönni. Futuro II. További példák: *251 . mely mellett tárgy állhat. -a szerettetnék. Imperfecto I. pl.: ínese amado.: fuere amado. stb. építeni vmit stb. -as) amados. Margit mindenki által dicsértetik. -a (hogy) szeretstb. engem stb. SUBJUNTIVO Pretérito: Presente: haya sido amado. menni. szeretni vkit. A fenti két példából levonhatjuk a szabályt: cselekvő mondatot úgy alakí­ tunk át szenvedővé. fogok. szerettek volna engem stb. — A tárgyatlan igéből nem képezhető szenvedő alak.

fentebb ismertetett példamondatunkban is. Esta casa se vende. Estaría contento si los profesores alabasen a Pablo. Minket nem hagytak belépni. Ez a ház eladó (— eladatik). A tárgy kiemelé­ sét figyelhetjük meg a többi. ezt mondjuk: Margitot mindenki dicséri. 164 A szenvedő szerkezet használata A mai magyar nyelvhasználatban alig fordul elő a szenvedő szerkezet. A szenvedő szerkezetet ma már csak a hivatalos és tudományos nyelvben hasz­ nálják. ha a cselekvő mondat tárgya fontosabb. örülnék. Amikor pl. örülnék. Ugyanez mondható a spanyol szenvedő igéről is: régebben sokkal gyalwribb oolt. Ez az építész fogja építeni az új házakat. régeb­ ben viszont sűrűn használták. személyébe kerül. Szenvedő alak Las casas nuevas «eran edificadas por este arquitecto. nyilvánvaló. Az olasz nyelvet dallamosnak tekintik. mint „mindenki". ha a könyveket elolvasták volna a gyerekek. Szenvedő szerkezetet használunk általában akkor. 252 A spanyol nyelvet sokan beszélik. További példák : ül español se habla por muchos. hogy Margit fontosabb. míg manapság egyre inkább a cselekvő szerkezet veszi át a szerepét. A mindennapi társalgásban helyette az általános alanyt kifejező se vissza­ ható névmás és a megfelelő igeidőben ragozott cselekvő igealak áll. No se nos dejó entrar a nosotros. Estaría contento si Pablo fuese ( = fuera) alabado por los profesores. Habríamos estado contentos si los libros hubiesen ( = hubieran) sido leídos por los muchachos. Habríamos estado contentos si los muchachos hubiesen ( = hubieran) leído estos libros. mint az alanya. ha a tanárok megdicsérnék Pált.» Al italiano se lo considera musical. . Az új házakat ez az építész fogja építeni. a magyarban ilyenkor az állítmány rendszerint a többes szám 3. „ A francia nyelvet közvetlen formája miatt dicsérik. örültünk volna.Cselekvő alak Este arquitecto edificará las casas nuevas. ha a gyerekek elolvasták volna ezeket a könyvékei. Se les buscó por todas partes. 165 A szenvedő szerkezet körülírása Al francés se lo elogia por su forma conversable. Mindenütt keresték őket. ha Pált megdicsérnék a tanárok. őrültünk oolna.

. tek. La paz es anhelada de todo el mundo. Ríe bien quien ríe el último. los cuales fueron edificados por los romanos. A szenvedő szerkezet helyett az ige többes szám 3. Azokat a házakat ugyanaz az építész építette. Mi amigo estaba acompañado de su mujer. Ha az alany megelőzi az általános alanyt tartalmazó állítmányt. Esas casas se edificaron por el mismo arquitecto. amelyeknek hangzásáról a leggyakrabban szoktak beszélni. Ha a szenvedő szerkezetben nem a folyó cselekvést. akik. ( = Több mint százmillión vannak az emberek. Pl. Castilla es una región de castillos. decía a otro andaluz que acertó a pasar por aquel pueblo. Ha azon­ ban nem fizikai módon végrehajtott. Egy andalúziai. Kasztília várak vidéke. Esos son los idiomas de cuyo acento suele hablarse con más frecuencia. — 1. a ser segédige helyébe áz estar segédige lép.) A leveleket már megírta a gépírónÓ. aki egy hollandiai faluban élt. El museo merece la pena de visitarse. a de elöljárószóval fejezzük ki a cselekvő személyt. Las cartas son escritas por la mecanógrafa.. akkor utóbbi egyezik a mondat alanyával: Estos libros no se venden. amelyeket a rómaiak építettek. Megjegyzések. Évát mindenki szereti.Könyveket veszünk.) 253 . vagy ha az ige kísérést fejez ki. ezt mondta egy másik andalúziainak. ( = A levelek már meg vannak írva. Ezek azok a nyelvek. Békére vágyik az egész világ. a szenvedő szerkezetben a cselekvést végrehajtó személyt por elöljárószóval képzett határozóval fejezik ki. Barátomat felesége kísérte. hanem gondolati vagy érzelmi cselekvésről van szó. A múzeumot érdemes megnézni.) 166 A vonatkozó névmás — El pronombre relativo Un andaluz que vivía en un pueblecito de Holanda.1 Ezek a könyvek nem eladók. Las cartas ya están escritas por la mecanógrafa. személye is állhat: En el cine han proyectado una A moziban új argentin filmet vetítetnueva película argentina. aki utoljára nevet. Eva es amada de todos. Se compra libros. Az nevet jól. Több mint százmillió ember beszél spanyolul. Vessük össze:. aki a faluba tévedt. A leveleket a gépírónő írja. Son más de cien millones de hombres los que hablan el español. Amint láttuk. 2. hanem a bekövet­ kezett állapotot akarjuk kifejezni. (Éppen most írja őket.

hanem az egész mondat tartalmára vonatkozik) Ezek a névmások kiemelik azt a szót. Az írók művei. — Vi a la hermana de mi amigo. las cuales = akik. 4. elöljárószó után azonban mindig quien áll (que előtt csak akkor állhat elöljárószó. akik. akinek a húgával spanyolul beszélgettünk.és a tárgyesetben rendszerint que áll quien helyett. amely. amelyekről (akikről) beszélek. con la cual (con el cual) tú estabas en el teatro. melyre vonatkozik. akik. quienes csak személyre vonatkozik. elöljárószóval is állhat. ha a que tárgyakra vonatkozik). (Con la cual itt a barátom húgára. 3. cuyas = akiknek a. Ágnes asszony és nem Mária asszony jött velünk. las que = azok. vonatkozhat személyre és tárgyra. Han llegado unos señores de quienes yo no conozco el nombre. akik. A cuyo alakja minden­ kor az utána álló szó neméhez és számához igazodik. los que elöljárószós alakjait. Doña Inés y no doña María era la que venía con nosotros. 2. akiknek nem ismerem a nevét. Son muchos los que hablan el inglés. cuyo. pl. la que = az. amelyek lo cual — ami (az egész mondat tartalmára vonatkozik) Egyaránt vonatkozik személyre és tárgyra. jelentése aki. Példák: Las obras de los escritores. / Beszéljetek nekem arról. Itt van Péter. euya = akinek a. amelynek a cuyos.) 5. Láttam barátom húgát. Ezért akkor használják. amelyeknek a Vonatkozik személyre és dologra.A vonatkozó névmások: In que: a leggyakoribb vonatkozó névmás. amely los que. akik. melyre vonatkoznak. aki. amit láttatok. az. Habladme de lo que habéis visto. . — Az alany. akivel te a színházban voltál. amelyek lo que = az. akiknek a nevét én nem ismerem. amely los cuales. la eual = aki. el cual. He aquí Pedro con cuya hermana hemos hablado español. ha félreértés támadhat. 254* Néhány úr jött. másrészt megvan az az előnye a többi vonatkozó névmással szemben. Cuyo főnév nélkül nem állhat. Egyrészt tehát pótolja az el que. con el cual viszont a barátomra vonatkozik. aki. azok. jelentése tehát: aki. ami (nem egy szóra. és elöljárószóval állhat. Sokan beszélnek angolul. akiket. el que. azok. Lehet egyes és többes számú. amelyek. akit. amelyet. hogy meg tudja különböztetni a főnév nemét. Példák: Han llegado unos señores cuyos nombres yo no conozco. a magyarban sokszor nem is fordítjuk. Néhány úr jött. illetve (mon­ dat elején) az. helyette ilyenkor de que. quien. amelyeket. de quien áll. de las cuales (de los cuales) hablo.

a barátom fia. — Un célebre arquitecto edificó ese palacio. amelyet az asztalon látsz. b) (Usando el pronombre se^ Képeket veszünk. 5. — Vannak újságok. amelynek a tartalmáról már beszéltem önnek. vastagok. akiről sokat beszéltem neked (kétféleképpen). akikkel ebben a faluban lakom . — A füzetek. — L a historia del andaluz la contará el señor Nagy. Ez az ember nem volt képes megtanulni hollandul. amelynek a címére már nem emlékszem. — Nem ismerem (azokat) az embereket. — Todo el mundo anhela la paz. — Ezek a tárgyak nem eladók. nem érdekel engem. a leveleket nem É v a fogja a postára vinni. — A jó tanulókat mindenki dicséri. b) Pál kísért engem az állomásra (kiemelve). — Tegnap este ol­ vastam egy könyvet. — Ezeket. — I t t v a n n a k a levelek borítékai. amelyeket vettél nekem. me­ lyeknek cikkei mindig érdekesek. — Az egész család szereti Ágnest. — L a mecanógrafa escribe la carta. — Esa estilográfica la compraré yo. hogy a spanyolok által beszélt nyelvet (azért) hívták kasztíliainak. nem nagyon jó. — Teréz nénit a férje kísérte. Több mint százmillió ember beszéli ma a világon a spanyolt mint anyanyelvét. Dígase en español : a) A könyv. Transfórmense en el pasivo las oraciones siguientes : Este libro lo han leído todos los alumnos. akikkel az utcán találkoztatok. — Mesélni fogok neked egy érdekes történetet egy andalúziairól. és még mindig nem értik és nem beszélik a spanyol nyelvet. — La mecanógrafa ya ha escrito la carta. — A toll. hogy milyen buták az emberek. — Toda la clase ama a la profesora. ezt mondta neki : — Barátom. — Amit mondasz. — Ezeket a képeket nem veszik meg. — Pablo ha acompañado a María a la estación. — Az újsá­ gokat és nem a könyveket l á t t a m az asztalon. akinek a könyvemet akarom adni. — N e m ismerjük (azokat) a hölgyeket.Ejercicios 1. — A múzeumokat délelőtt tekintik meg. — Sokan beszélnek spanyolul. 4. — Megjött a kis­ asszony. A spanyol nyelv a római hódítók által beszélt népies latin nyelv folytatása. Contéstese a las preguntas siguientes : ¿ P o r qué fue llamado castellano el idioma español? ¿Por quiénes fueron edificados los castillos en Castilla? ¿ E n qué siglo fue Castilla emancipada y erigida en reino independiente? ¿A expensas de qué reinos y territorios fue engrandeciéndose y ensanchándose? ¿Cuándo y cómo fue consumada la hegemonía de Castilla ? ¿ E n qué año y por quién fue descubierta América? ¿Cuántos hombres son los que hoy hablan en el mundo el español como idioma nativo? ¿Dónde viven los catalanes? (Cataluña)¿Y los Gallegos? (Galicia) ¿De qué lengua es la continuación la lengua castellana o española? ¿ P o r quiénes fue llevado el latín a la península ibérica? ¿Por quiénes era hablado el latín vulgar? ¿ E n qué se diferencia el latín vulgar del latín literario? ¿Cómo se considera a la lengua italiana? ¿Por qué se elogia el idioma francés? ¿Cómo parece el inglés? ¿Cómo se le juzga al alemán? iCuéntenos usted la historia de un andaluz que vivió en Holanda 1 2. akikről önök beszélnek. — A tanuló. amelyekről beszéltem. Megmagyarázta nekünk. amellyel írok. d) Keres téged valaki. — Ezt a feladatot János írta. — Pétert jóságáért dicsérik. — Elhoztam önnek a könyvet. akinek a testvére veled jár iskolába. — Nem ismerjük' (azokat) a személyeket. már több mint húsz éve vagyok Itt. 3 . akivel beszéltem. — L á t t a m a színházban Ágnes és Margit néni fiait. Dígase en español : a) (Usando la voz pasiva) Ezt a levelet nem a postás hozta. amelyekről önök beszélnek. Amikor egy földije vetődött a faluba. aki már 20 éve lakott egy hollandiai falucskában. A népies latin nyelv szóanyaga és mondattana lényegesen különbözött a klasszikus római írók által használt irodalmi latin nyelvtől. É v a nyitott nekem ajtót. nem tudod elképzelni. mert először Kasztíliában beszélték. *255 . amiről akarsz 1 ej Megjött a b a r á t o m húga. — írj nekem arról. akik az első padban ülnek. — Nem ismerjük (azokat) az ügyeket. az enyém. Tradúzcase al español : Tegnap a spanyol órán a t a n á r u n k a spanyol nyelvről beszélt. akiket üdvözöltetek.

mert a szamara/ úgy vezettük. 256 . amíg csak újabb csoporttal nem találkoztak. Folytatják útjukat. Llevaremos el burro para cargar en él las compras. cansado por los muchos años de trabajo. Los campesinos decían : — ¡Mira qué tontos! Los dos a pie y el burro sin carga. después de pasar. Cambian un saludo con ellos y. ^ Salen de su casa por la mañana temprano. El padre quería enseñar a su hijo a guiarse por sus propias ideas y no sólo por los consejos de los otros. se encuentran con un grupo de campesinos que van también al mercado. hogy megvegyünk néhány dolgot. hogy önállóan gondolkozzék („hogy saját gondolatai vezessék"). I El labrador. pensaba dejarle el cuidado de su casa y de sus tierras. — ¿Y tú. a pieNada más caminar unos cientos metros. hogy nem ült rajta senki. su hijo y el burro (Cuento) Un labrador tenía un hijo. pero no se atrevía a hacerlo porque el hijo no tenía nunca seguridad en sí mismo y seguía siempre el consejo del último que llegaba. Debemos ir hoy al mercado para comprar algunas cosas que necesitamos. • Az apa arra akarta nevelni a fiát. Era un buen muchacho. Ma el kell mennünk a piacra. Nos han criticado por llevar el burro' sin jinete. el padre dice a su hijo: — Párate un momento a escuchar lo que dicen. Kifogásoltak bennünket. amire szükségünk van.LECCIÓN T R E I N T A Y DOS Mondatrövidítés i n f i n i t i v o-val El padre quería enseñar a su hijo a guiarse por sus propias ideas. qué piensas? — pregunta el padre*a su hijo. creo que debemos ir hoy al mercado para comprar algunas cosas que necesitamos. El día de mercado en el pueblo vecino el padre dijo a su hijo : — Hijo. Siguen su camino hasta encontrarse con un nuevo grupo. El burro va delante y ellos dos detrás. y el padre.

no tenemos por qué ir los dos a pie. y así siguen su camino basta encontrarse con otro grupo de campesinos. montado en el burro. va a pie. — Si el burro va sin carga.— Pienso que dicen la verdad — responde el hijo. con fuerzas nuevas. y el hijo. — Pues monta tú en él. El hijo hace como dice su padre y así siguen su camino hasta que se encuentran con otro grupo de campesinos. — pues el hombre que ha vivido más está más acostumbrado a las privaciones y trabajos. el labrador dice a su hijo : — Párate un momento y escucha lo que dicen. Cambian un saludo con ellos y. con las fuerzas gastadas por los trabajos y los años. pues el andar a pie más es para la gente joven. y el labrador dice luego a su hijo: — {Escucha lo que dicen! Los campesinos decían : — jMirad. — ¿Qué piensas? — pregunta el labrador a su hijo. — Pienso que dicen la verdad — responde el hijo. Los aldeanos decían : — ¿Habéis visto? El débil muchacho va a pie. — Pienso que dicen la verdad. — Pienso que dicen la verdad — responde el muchacho. Entonces. — ¿Qué piensas? — pregunta el labrador a su hijo. — le dice el padre. El hijo monta en el burro. Después de cambiar un saludo con ellos y pasar. — Pues monta tú detrás de mí en el burro y así iremos los dos montados. baja tú del burro y yo montaré en él. acostumbrado a trabajar todo el día. el labrador para un momento el burro. — Pues bien . dice el labrador a su hijo : — Párate un momento y escucha lo que dicen. — pues este animal casi no puede dar un paso con nosotros dos montados encima. Los campesinos decían : — jNunca hemos visto tal cosa! jEl padre. joven y fuerte. va montado en el burro ! — ¿Qué piensas? — pregunta el padre al hijo. vuelve la cabeza y 1 dipe a su hijo : 17 Spanyol nyelvkönyv — 8014 257 . cuando han pasado. cambian un saludo con ellos. que para los viejos. qué dos zánganos ! Así acabarán con el burro antes de llegar al mercado. Así lo hacen y siguen su camino hasta encontrarse con1 un nuevo grupo de aldeanos. y el hombre fuerte. cansado ya y viejo.

burro 1 II La excusa del ladrón (Chiste) Un juez acusaba a un ladrón de haber robado en un café una cucharilla de plata. al no encontrar a mano otra cosa que tomar.* Más vale saber que haber. irányít el grupo csoport criticar bírál. por último también han criticado que íbamos los dos montados en el burro. De casa hemos salido los dos a pie y nos han criticado por llevar el burro sin jinete. — 2. Az akarat: hatalom. A tanácsadás másodrangú erény : a tettek számítanak. — siempre he oído decir que no es decente entrar en un café sin tomar algo. rárak las compras vásárolt holmi a pie gyalog nada más caminar alighogy mentek caminar megy. Monte usted y yo arrearé el burro. — 3. Vocabulario guiar vezet. dime ahora quién tiene razón y con qué consejo te quedas. El águila no se entretiene en cazar moscas. — 5. luego he montado yo sobre el burro y también lo han criticado. Y tú has repetido como tuyas las palabras de todos los que pasaban. az tud is. megszól el burro szamár el jinete lovas 1. biztonság cargar megrak. mint a vagyon. jArre.— Bueno. . 258 . — respondió el acusado. tomé la cucharilla. dejarle el cuidado de ráhagyja vminek a gondját atreverse a mer(észel) vmit megtenni la seguridad de sí mismo magabiztosság la seguridad biztosság. Dar consejo es virtud de segunda orden. ¿Qué podemos hacer a gusto de todos? — Tiene usted razón. kifogásol. menjünk *(A közmondások értelme: 1. — Señor. Y sigamos así nuestro camino. rakomány no tenemos por qué ir nincs okunk arra. vándorol el campesino paraszt. . III Refranes Querer es poder. A kéregetés bűnével szemben áll a nem-adás erénye: Minden bajnak megvan az orvossága. Többet ér a tudás. Aki akar. por eso. gyalogol. has montado tú y nos han criticado porque iba montado el muchacho y el viejo iba a pie. Contra el vicio de pedir hay la virtud de no dar. falusi ember cambiar un saludo con köszöntik egymást la carga teher. padre. hogy .

A főnévként használt főnévi igenévi alak megtartja igei természetét. A gyaloglás inkább a fiataloknak való. előfordul az is. haber (eredeti jelentésében:) bírni. leer olvasni: el leer az olvasás . pl. illendő tomar rendel. („A nap lenyugvása­ kor". vagyis a mellette álló és értelmét kiegészítő szófaj az ige (és nem a főnév) vonzatát követi. eszik v. Antes de llegar al mercado.) Olykor. Al ponerse el sol. hogy a főnevesített főnévi igenév a főnév vonzatát követi.) napnyugtakor. A legtöbb igének főnévi igenévi alakja főnévként állhat. A piacra érkezés előtt. erőszak gastado elhasználódott la privación nélkülözés detrás de mí mögém. szamáron el andar a pie a gyaloglás la fuerza erő. Többet ér a tudás. képesség el águila (nőnemű szó) sas entretenerse foglalkozik (amivel: con) de segunda orden másodrendű Gramática 167 Főnév képzése főnévi igenévből £1 andar a pie más es para la gente joven. vétek la virtud erény. hablar beszélni: el hablar a beszéd.montar en felszáll vmire montado en el burro szamárháton. („Korán felkelni egészséges". (el)vesz vmit (a kétféle jelentés a szövegben szójátékot alkot) al no encontrar a mano amikor nem találok kezem ügyében III. Más vale saber que haber. la excusa mentség el juez (los jueces) bíró acusar vádol (amivel: de) robar lop. nógat ¡arre! gyí t e ! II. rabol el acusado vádlott decente illő. birtokolni el vicio hiba. az ilyen igéből képe­ zett főnevet a magyarban rendszerint -ás. mögöttem el zángano naplopó. escribir írni: el escribir az írás . El levantarse temprano es sano. főleg a régebbi nyelvben. -és képzős alakkal fordítjuk . Figyeljük meg az alábbi példákat: El escribir cosas interesantes es difícil. ingyenélő acabarán con el burro végezni fognak a szamárral. Érdekes dolgokról írni nehéz. az idők folyamán con el andar del tiempo levelek írása el escribir de cartas 17* 259 . mint a birtoklás ( = a vagyon). („Érde­ kes dolgok megírása nehéz". iszik vmit.) A korai felkelés egészséges. pl. agyonkínozzák a szamarat el animal áJlat volver la cabeza hátrafordul con qué consejo te quedas miben ma­ radsz (melyik tanácsot fogadod el) a gusto de todos mindenki kedvére arrear hajt.

A (névelő nélkül). además de ( = tras de) Ez a bor. drága is. Ilyen elöljárószók: 1. 6. 83). Amikor felébredek. még ser malo es caro. volna. 260 Con ( = Por) llegar tan tarde. tras (de) = azonfelül v. Ilyen rövidített mondatszerkezet elsősorban elöljárószók után szokott állni. kiugróm az ágyból. . gényeknek. kételkednék benne. hogy rárakhas­ suk a vásárolt holmit. Megszóltak bennünket. Miután üdvözölte a parasztokat. akkor a mellékmondat állitmányát nem ragozzuk. Por ser rico no da nada a los Bár gazdag. hogy ha a fő. 2. vagy ha a mellékmondat alanya kétséget kizáróan megkülönböztethető a főmondat alanyától. azonkívül hogy rossz. No ha acudido por no enconNem jött el. Al (névelős a). a földműves így szólt fiához. feltételes és okhatározói mellékmondatot rövidít: De haber vivido 50 años antes. Al despertarme salto de la cama. Con és por . hogy: Este vino. Ha nem te mondanád.és a mellékmondat alanya ugyanaz. Már tanultunk arról (vö. jól magát. az apa és fia sok paraszttal találkozott. megvágtam magam. mégsem ad semmit a szepobres. de nem kedves. Amikor borotválkoztam. hanem főnévi igenévi alakjában hagyjuk. mert nem érezte egészen trarse del todo bien. Elvisszük a szamarat. Ez az író másképpen írt volna.168 Mondatrövidítés főnévi igenévvel elöljárősző után Llevaremos el burro para cargar en él las compras. Péter vacsora nélkül maradt. De. időhatározói mellékmondatot rövidít: 5. feltételes mellékmondatot rövidít: A no afirmarlo tú. lo pondría en duda. Pedro se quedó sin cena. Anna bár csinos. Mielőtt a piacra értek volna. mert a szamá­ rat úgy vezettük. este escritor habría escrito de manera diferente. Con ser bonita. nem hinném el. hogy nem ült rajta senki. okhatározói és megengedő mellékmondatot rövidít: Minthogy későn jött. 3. Ana no es amable. A no haberlo visto con mis proHa tulajdon szememmel nem láttam pios ojos. ha 50 évvel ezelőtt élt volna. Además de. Antes de llegar al mercado. el padre y su hijo se encontraron con muchos campesinos. Antes de = mielőtt. no lo creería. időhatározói mellékmondatot rövidít: Me he cortado al afeitarme. Después de cambiar un saludo con los campesinos. azonkívül. 4. el labrador dijo a su hijo. Nos han criticado por llevar éi burro sin jinete.

A pesar de. hablar con él. Sobre (azonfelül. miért csináljam ezt. Hasta (amíg [csak]). Olyan mellékmondatot is rövidíthetünk főnévi igenéwel. Nem tudom.7. Al llegar el tren subimos al coche. no obstante de (annak ellenére. — 1. 12. Megjegyzések. a szükséges dolgokat. hogy megvegyem las cosas necesarias. csak újabb parasztokkal nem talál­ koztak. • > No sé qué decir. Amikor a vonat megjött. 9. Nem tudta. célhatározói mellékmondatot rövidít: He venido a fin de hablar conAvégből jöttem. 261 Antes de salir mi padre. Azonos alanyok esetében a mellékmondatot bevezető kérdő névmás után is főnévi igenév áll. Ilyenkor azonban az alanyt ki kell tennünk a főnévi igenév után: Én elmentem. hogy mit mondjak.nyelv egyik jellemző sajátossága. sin embargo de. Para (avégből. pude Annak ellenére. még pénzt is kér. melynek alanya nem azonos a főmondatéval. ha félreértésre adhat alkalmat. a beteg felkelt. Mellőzzük a rövidítést. . amíg trarse con otros campesinos. a kocsiba. hogy). Nem értem. hogy beszéljek veled. En vez de (ahelyett. quiere Azonfelül. hogy későn jöttem. tras de. hogy. . felszálltunk. időhatározói mellékmondatot rövidít: Después de cenar di un paseo. még mielőtt az apám elment volna. célhatározói mellékmondatot rövidít: I Voy al mercado para comprar Megyek a piacra. 11. tudtam beszélni vele. hogy ágyban maradt volna. A mondatrövidítés főnévi igenévvel nem kötelező. A fin de (avégből. nada más (alighogy) u t á n : Nada más poner la cabeza en la almohada me quedé dormido. hogy nem dolgozik semmit. időhatározói mellékmondatot rövidít: Seguían su camino hasta encon-( > Folytatták útjukat mindaddig. hogy): En vez de quedarse en cama. azért. Olykor más szójaj után is rövidíthetünk. 10. 2. hogy kivel menjen a szín­ házba. 13. salí yo. niár el is aludtam. vagy ha a stílus szépsége úgy kívánja. Alvás nélkül töltöttem el az éjszakát ( = anélkül. No comprendo por qué hacer eso. también dinero. Alighogy a párnára tettem a fejemet. el " Ahelyett. enfermo se levantó. hogy): Sobre no trabajar nada. Miután megvacsoráztam. 14. bár a spanyol. No sabía con quién ir al teatro. hogy). luego de (miután). Sin (anélkül. Después de. 3. hogy): A pesar de llegar tarde. sétáltam egyet. hogy aludtam volna). hogy): Pasé la noche sin dormir. mint pl. tigo. 8. pl.

A decir ige után (a Latin accusativus cum infinitivos szerkezetnek megfelelően) ma már csak a régieskedő nyelvben következik főnévi igeneves rövidítés: Miguel dice haber visto a tu hermana. 2. hogy önállóan gondolkozzék. Annával szeretnék beszélni. 2. El águila no se entretiene en cazar moscas. Főnévvel alkotott kifejezések után az értelemkiegészítő főnévi igenév előtt ki kell tennünk az el névelőt: Es una delicia el viajar por mar. Nos apresuramos a enviarle Sietünk önnek megküldeni árjegyzénuestro catálogo. hogy meggyőzzön engem. elöljárószó közbeiktatása nélkül kapcsolja magához. El mal tiempo nos impidió hacer una excursión. künket. hogy Jóska megrögzött alkoholista. — Ugyanígy helyesebb a mellékmondat használata a személytelen kifejezések után : Es notorio ser Pepe un borracho perdido = Es notorio que Pepe es un borracho perdido. Me da pena el verle enfermo. a Hal­ lok valakit énekelni mondatban a főige (hallok) önmagában még nem fejez ki sem­ mit . hogy kiránduljunk. Elkezdtem olvasni a könyvet. ha itthon maradunk. A rossz idő megakadályozott bennünket abban. Nyolckor szoktunk hazulról elmenni. Megjegyzések. A legtöbb ige és kifejezés az értelmét kiegészítő főnévi igenevet közvet­ lenül. Közismert. A elöliárószóval kapcsolódik az értelemkiegészítő főnévi igenév az olyan igék után. hogy valaki énekel). Aprendo a cocinar. Desearía hablar con Ana. . A magyarban az értelemkiegészítő főnévi igenév ritka. = Miguel dice que ha visto a tu hermana. 262 . Örülök. így mondjuk: No alcanzará a persuadirme. 1. Celebro verle a usted. Például: Solemos salir a las ocho. Nem fogja elérni. Az apa arra akarta nevelni a fiát. Kérlek. Mondatrövidítés i n f ¡ n i t i v o-val igék után — A főige és az A földművesnek az volt a terve. így pl.169 értelmét kiegészítő igenév egybekapcsolása El labrador pensaba dejar a su hijo el cuidado de su tierra. a valamilyen célra való törekvést vagy szándékot fejeznek ki. Remélem. Espero escuchar un buen programa. El padre quería enseñarle a guiarse por sus propias ideas. de nem merte ezt megtenni. Jobb. • Te pido decirme la verdad. hogy betegen látom. Élvezet tengeren utazni. hogy látta a húgodat. (Hallok valakit énekelni — Hallom. hogy fiára hagyja földjének gondozását. hogy látom önt. Comencé a leer el libro. legtöbbször alanyi vagy tárgyi („hogy" kötőszóval bevezetett) mellékmondattal pótoljuk. melyek valaminek a megkezdését. hogy mondd meg nekem az igazat. Főzni tanulok. hogy legyeket fogdos. értelmét a mellette álló főnévi igenév (énekelni) adja meg. Es mejor quedarnos en casa. hogy jó műsort fogok hallani. Fáj nekem. pero no se atrevía a hacerlo. Sok ige (és melléknévvel vagy főnévvel alkotott szólásmód) nem fejez ki tel­ jes mondanivalót: értelmét az utána következő igenév egészíti ki. Mihály azt mondja. A sas nem szórakozik azzal. — 1. A spanyolban viszont a legtöbb esetben főnévi ige­ névi alakba kerül az értelemkiegészítő ige.

El enfermo se niega a comer. mint: Szükségét érzem. — De-vel kapcsolódik az értelemkiegészítő főnévi igenév a főnévvel alkotott kifejezések után. Abban leli örömét. Teleettük magunkat. Es hora de sacar los billetes. de beber. \. hogy menjek. Arra köteleztek. Nos hemos hartado de comer. Nem tudja magát rászánni arra. Kétségbe van esve. Me dispongo a acostarme. Bánom. találkozunk. Kezdjük meg a tanulást! Te invito a cenar conmigo. Tenga la bondad de anunciar mi Legyen szíves. Empecemos a estudiar. No desiste de quejarse. hogy velem vacsorázzál. Örülök. Ideje. Nem azért jöttem. Nem fogom elmulasztani. Pablo se ha olvidado de escribirnos. hogy elmenjen. hogy látom önt. a nyelvtani összfoglalásban. A látogatások untatnak engem. hogy megváltsuk a jegyeket. A gyerek sírásba tört ki. Jelentse be látogatásomat 1 visita. m i n t : Me aburro de hacer visitas. dobja be ezt a levelet ¿Me hace el favor de echar al a levélszekrénybe! buzón esta carta? Dar ige után is de szokott állni (részeltető értelemben): Le daré de comer. Kezdenek jönni az emberek.) 3. Me han obligado a pagar. Principia a venir gente. hogy meséket mesél» Hemos convenido en encontrarnos Abban egyeztünk meg. hogy holnap mañana. János folyton reá gondol.Elszaladok és meglátogatom öt. hogy zavarjam önt. No he venido a molestarle a usted. No para de llover. Utazásra készülünk. (További vonzatokat 1. Haragudtak. hogy nem tud sem­ mit. Készülök lefeküdni. hogy át ne nézzem a számlát. Megyünk valamit bevásárolni. Me alegro de verle a usted. Adok neki majd enni. Trato de estudiar bien. Pál elfelejtett írni nekünk. No me canso de admirarla. Juan no cesa de pensar en ella. A beteg vonakodik enni. Se han enojado de no encontrarnos en casa. hogy nem jöttem el. Vamos a comprar algo. hogy fizessek. En elöljárószóval kapcsolódik az értelemkiegészítő főnévi igenév az alábbi igék u t á n : Se complace en contar cuentos. Nem győzöm csodálni őt. Nos preparamos a hacer un viaje. 263 . Se puso a escribir una carta. Me arrepiento de no haber venido. Se desespera de no saber nada. Nem hagyja abba a panaszkodást. Meghívlak. Nem áll el az eső. El niño rompió a llorar. No se decide a marcharse. hogy nem találtak ott­ hon bennünket. DE elöljárószóval kapcsolódik az értelemkiegészítő főnévi igenév az olyan igék után. Siento la necesidad de marcharme. Ño dejaré de repasar la cuenta. Levelet kezdett írni. (Lásd még a nyelvtani összefoglalást!) Megjegyzés. Iparkodom jól tanulni. Legyen szíves. inni. Correré a verle.

a tanár azt hinné. Pedro se levantó. — Jenő zsebre tette a levelet. — Mielőtt a könyv olvasásába kezdenék. — Nem tudjuk. 4. — Al subir al tranvía vimos a Carlitos.. — Matilde fue al mercado para vender la leche. Kifejezések után is. hogy nem írnak nekünk. a nyelvtani összefoglalásban. Nagyon örülök. az új szavak megtanulása . Fui el primero en despertarme. — Después de escuchar la radio. No tardaré en volver. — Sobre ser bonita. 264 . a nyelvtudás . Ragaszkodom hozzá. los niños empezaron a jugar. Juan no responde jamás bien. — Ha Károly nem megy az is­ kolába. no habría podido hablar con María. fel kell hívnom Pált. elmentem és bedobtam a postaládába. még fel sem hívnak barátaink. Azzal szórakozik. a piacra érkezéskor . hogy mindent tudni akarok. hogy vicceket mond el nekünk. nuestros amigos perdieron el tren. Luis será el último en salir. a mesemondás . Kitartok amellett. Lajos megy majd el utolsónak. Nos esforzaremos en alcanzaros. Pepe se acostó. Insisto en querer hablar con él. — Con no escribir tus ejercicios haces muy mal. Tradúzcanse al húngaro las oraciones siguientes : A no ir a la escuela. Margarita es también aplicada. — Buscaré el libro hasta hallarlo. — Por no haber llegado a tiempo a la estación. Erőlködni fogunk. Én ébredtem fel elsőnek. mások bírálása. Dígase en español: a levélírás . Tengo mucho gusto en ver a us. — Con ser aplicado. hogy • utolérjünk benneteket. napnyugtakor j az idők folyamán .. 3. hogy eljöttél. — No obstante de estar enfermo. a könyvek és újságok olvasása.) Ejercicios 1.Dígase en español: a) Miután megírtam a levelet. — Hemos venido a fin de despedirnos. — En vez de aprenderlas palabras españolas. (További igevonzatokat 1. Contéstese a las preguntas siguientes : ¿Qué cuento hemos acabado de leer? ¿Cómo era el hijo del labrador? ¿Qué pensaba dejarle el padre? ¿Qué quería enseñar el padre a su hijo? ¿Qué dijo el padre a su hijo el día del mercado en el pueblo vecino? ¿Cómo van al mercado? ¿Con quiénes se encuentran? ¿Qué decían los campesinos de ellos? ¿Qué pensaba el hijo? ¿Quién montó en el burro? ¿Qué dijo el segundo grupo de campesinos? ¿Por qué pensaba el hijo que los campesinos decían la verdad? ¿Quién montó entonces en el burro? ¿Qué dijo el nuevo grupo de aldeanos? ¿Qué hicieron luego el padre y su hijo? ¿Qué decían los campesinos con los cuales se encontraban? ¿Qué dijo al fin el campesino a su hijo? ¿Se puede obrar a gusto de todos? ¿Por qué no? 2. a késői felkelés . — Antes de entrar en mi cuarto os huéspedes se quitaron los abrigos. hogy mikor men­ jünk. Jól tetted. — Además de llover hacía frío. Nemsokára visszajövök. — Lo hice sin querer. — De haberlo encontrado. ted. — No sé cómo hacerlo. hogy nem készült el. hogy beszéljek vele.Me he empeñado en saberlo todo. találkoztunk Erzsébettel. le habría dicho mi opinión. — Amikor lementünk a földszintre. — Azonfelül. Se entretiene en contarnos chistes. mint: Has hecho bien en venir. hogy látom önt.

— Ha láttam volna Annát. Apám folyton figyelmeztetett engem. hogy megtegyem a kötelessége­ met. Debo 1 Debe de tener la cabeza sobre los hombros. Hay que trabajar mucho. — Élvezet volt kirándulni a hegyekbe. — A vonat nemsokára itt lesz. — Ahelyett hogy zongoráznál. — Minthogy nem küldtek nekünk sürgönyt. a parasztok harmadik csoportjának az nem tetszett. — Mária főzni tanul. Mi hermana ha vuelto a ejerci­ tarse en la taquigrafía. és a fiú ment gyalog. Mi padre no dejaba de adver­ tirme. hogy nem ült rajta senki. hogy elbúcsúzzunk. — Iparkodni fogok. fiam —. — Ki lépett be elsőnek a szobába? 5. Nagyobb szorgalommal láttam neki a tanulásnak. — Nem győztük csodálni a szép képeket. — nem lehet mindenkinek a kedvére tenni. hogy elolvasná. Tradúzcase al español: Vannak emberek. Éppen most olvastunk az iskolában egy mesét. hogy a fiú a szamáron ült. hogy beszéljek veled. mert úgy vezették a szamarat. hogy az apa ült a szamáron. — Jobb lesz. Nemsokára egyetemre fog járni. Fiam most fejezte be tanulmányait a középiskolában. hogy menjek vele moziba. mások azt kifogásolták. mely egy parasztról. — Jól tettétek. Nőtestvérem ismét gyakorolja magát a gyorsírásban. A paraszt nem merte még házának és földjeinek gondját fiára bízni. akiknek nincsen önálló véleményük. 33 LECCIÓN TREINTA Y TRES Főnévi igenévvel alkotott kifejezések Mi hijo acaba de terminar sus estudios en la escuela media. — Látod. — Addig fogjuk tanulni a szavakat. b) Örülök. könyvet olvasol. hogy írtak nekünk. és az apa gyalog ment. — Azért jöttem. hogy látlak. Egyesek (azért) kifogásolták a parasztot és a fiát. odamentem volna hozza. — Nem bánták meg. szólt a paraszt a fiához.anélkül. Sokat kell dolgoznom. és mindig a többiek (los demás) tanácsát követik. Me puse a estudiar con mayor aplicación. mégsem érezzük jól magunkat. amíg (nem) tudjuk őket. hogy fiánali nincsen önbizalma. mert tudta. Bizonyára helyén van a /e/e. Sokat kell dolgozni. — Egykor szoktunk ebédelni. — A barátom meghívott. Va a ingresar en la Universidad. szüleinket senki sem várta a pályaudvaron. ha felhívjuk őket telefonon. 265 . a fiáról és egy szamárról szól. Ütban a vásár felé több parasztcsoporttal találkoztak. — Bár nem vagyunk betegek. Egy nap a vásárra mentek a szomszéd faluba. — Nem akarom zavarni önt. hogy sürgönyöztetek nekünk. — Ma már nem fog elállni az eső. Tengo que \ He de > trabajar mucho. — Ideje volt.

Pero hay que tomar en serio la vida. vuestro abuelo.I Profesiones y oficios Mi padre trabajaba de operario especialista en una fábrica de hilados y tejidos. juventud. era un hombre pobrísimo y por eso yo no podía ir a 1 la escuela : tenía que trabajar mucho desde la infancia. maestro o profesor (tal vez pensab a en las largas vacaciones que dan a los que ejercen estas profesiones). habéis de cumplir vuestro trabajo a conciencia. quería hacerme maquinista ferroviario. a mí y a mí hermana menor. abogado. Mi padre. El mejor de todos estudiaba mi hermano mayor: pasó todos los exámenes con sendos sobresalientes. Si no queréis vender cordones de zapatos en las esquinas ni andar rebuscando desperdicios en los cubos de la basura. juventud ! — nos advertía muchas veces a mi hermano mayor. militar. arquitecto. Solamente más tarde logré entrar en la fábrica donde trabajo desde la mañana temprano hasta muy entrada la noche para aseguraros una vida cómoda y tranquila. Tomamos a pechos los consejos de nuestro papá : estudiábamos todos con notas de sobresaliente y notable. Vosotros tenéis toda la vida por delante. ingeniero. Al fin. Ejercía más de 30 años su oficio y trabajaba a menudo en horas extraordinarias para asegurarnos una vida cómoda y tranquila. luego vacilaba no sabiendo elegir entre las profesiones la que más me cuadraba: la de médico. a causa de los paros forzosos. hay que tener el sentido de la responsabilidad. — ¡Eh. — Vosotros no sabéis lo difícil que es la vida. De pequeño. 266 / . tenéis la libre elección de profesión. Desde niños pensábamos mucho en lo qu e iríamos a ser cuando hubiéramos crecido. — me encontré dos o tres veces sin trabajo. Como F parado erraba en busca de trabajo para ganarme siquiera un pedazo de pan. trabajaba de lavaplatos en un restaurante. más tarde. pegaba carteles. De joven. Vivía como podía: cargaba fardos. Hace falta ponerse a estudiar con energía.

II Remedio eficaz (Chiste) Un célebre doctor tuvo ocasión de hacer un viaje a Burdeos. y sacrificará su vida en aras del bien del pueblo. Un día. el hijo menor. No me hago ilusiones acerca de su futuro. Va a ingresar en la Universidad. 267 Í . ni siquiera es hacía ningún caso. Es un muchacho como es debido. Al fin y al cabo. El mayor se llama Esteban y acaba de terminar sus estudios en la escuela media. a condición que apruebe en los exámenes de ingreso. no podrás ingresar en una escuela superior. no sé como saldrá adelante. Las mujeres más bellas le perse[uían. Pablo. en la Facultad de Derecho. Entonces. pero el doctor ni les atendía. desempeñará altos cargos en el Estado. donde fue consultado por toda la población. porque todavía no toma en serio la vida.í elegí la carrera científica y llegué a ser químico en un gran combinado. Al siguiente día. todas las damas nerviosas de Burdeos estaban curadas. es vejez. Es un muchacho muy holgazán. Mi hermano se hizo médico de niños. contestó : —' Eso no son nervios. Quizás un día llegue a ser un buen especialista y encuentre colocación en un taller. llegará a ser ministro o siquiera secretario de Estado. ya veremos qué saldrá de él. si le dará ganas. un chico que vale lo que pesa y que tiene la cabeza sobre los hombros. Le digo a menudo: — Pues. podrá seguir los cursos de una escuela nocturna o cursos de estudio por correspondencia. Como le preguntaron la razón de este proceder. no estudia como se debe. ¿cuándo vas a entrar en razón? Todo depende de ti mismo. mientras que mi hermana menor ha abrazado la carrera de profesora. Si no estudias mejor. quejándose de los nervios. hace cerraduras. combina radiorreceptores. Ahora no tiene aun más que 14 años y a causa de su poca edad es difícil decir qué profesión querrá seguir. Pablo. No se le dan las matemáticas. Tengo dos hijos. ni siquiera se interesa en las lenguas. Pero a Pablo por ahora no le importa el estudio : prefiere ocuparse en trabajos manuales : repara relojes. quizás.

Francisco Acuña de Figueroa poeta uruguayo (1790—1862) Vocabulario el estudio tanulmány .III Consejo a un mal pintor (Epigrama) — La casita que compré — Dice un pintor chapucero — La he de hacer blanquear primero Y después la pintaré. kutat. — Al revés debes obrar — Respondió un crítico adusto — . köb. vmi . kutat el desperdicio hulladék el cubo de basura szemetesvödör el cubo vödör. kocka la basura szemét a conciencia lelkiismeretesen la conciencia lelkiismeret la energia energia tomar a pechos megszívlel el pecho mell la nota osztályzat el sobresaliente kitűnő. négyes el mejor de todos a legjobban pasar un examen letesz egy vizsgát sendos. dolgozószoba ingresar a belép. jeles. fonat ejercer (ejerzo. sendas ugyanannyi. téved siquiera legalább cargar fardos terheket hord. hirdetés el lavaplatos tányérmosó hasta muy entrada la noche késő estig tener por delante előtte van la elección választás tomar en serio komolyan vesz el sentido de responsabilidad felelősség­ érzet la responsabilidad felelősség el cordón de zapatos cipőzsinór la esquina (utca)sarok andar rebuscando keresgél. la profesión foglalkozás el operario (especialista) szakmunkás el especialista szakember fábrica de hilados y tejidos fonó.és szövőgyár el hilado fonás. jó. Píntala antes a tu gusto Y luego la haces blanquear. egy-egy desde niños gyermekkorunk óta ir a ser lesz vmivé v. bála 268 el cartel plakát. foly­ tat (foglalkozást u. ötös el notable jeles. ügy el paro forzoso munkabeszüntetés. fiatalember koromban a causa de miatt la causa ok. mesterséget) en horas extraordinarias túlórákban jeh! hej! la infancia gyermekkor de joven mint fiatalember. sztrájk forzoso kényszerű parado munkanélküli errar (yerro) bolyong . szállít el fardo teher. kotorász rebuscar (újból) keres. beiratkozik vhova la aplicación szorgalom ejercitarse gyakorolja magát tener la cabeza sobre los hombros helyén van a feje no dejar de ( + inf) folyton tesz vmit I. ejerces) gyakorol. rakodik.

habozik elegir (elijo. felől no se le da(n) nem (jól) megy neki ni siquiera sem. nem hagy békén el nervio ideg • hacer ningún caso ügyet sem vet vkire (akire: részes eset) la razón ok el proceder eljárás. besavanyodott antes előbb a tu gusto ízlésed. -ana lusta ¿cuándo vas a entrar en razón? mikor jön már meg az eszed? la escuela superior főiskola superior felső. vmi el maquinista (ferroviario) mozdonyvezető. rendbe hoz la cerradura (ajtó)zár combinar összeállít el radiorreceptor rádió vevőkészülék la colocación elhelyezés.. megbízás. ha aprobar megállja a helyét. el remedio orvosság. megfelel. . gyógyszer eficaz hatékony célebre híres el doctor doktor. és nem . kritikus adusto szigorú. eliges) (ki)választ cuadrar megfelel el arquitecto építész el militar katona la carrera (élet)pálya científico tudományos el químico vegyész . químico vegyi el combinado kombinát el médico de niños gyermekorvos abrazar választ (életpályát) : fel-. orvos Burdeos Bordeaux francia város spanyol neve consultar tanácsot kér (akitől: tárgy­ eset) perseguir (persigo) üldöz. súlya van la facultad fakultás. is holgazán. el pintor festő el epigrama epigramm chapucero kontár hacer blanquear kimeszeltet blanquear kimeszel primero először. kedved szerint uruguayo uruguayi 2bU . creces) (meg-. rendes un chico que vale lo que pesa pompás fickó pesar nyom. fel-)nő de pequeño kicsi koromban hacerse lesz vmivé v. magatartás la vejez öregség nervioso ideges curar meggyógyít III. visszája el crítico bíráló. előbbre jut hacerse ilusiones áltatja magát la ilusión illúzió . érdekében el ara (nőnemű szó) oltár salir adelante boldogul. rakomány el secretario de Estado államtitkár sacrificar feláldoz en aras del bien del pueblo a nép javára en aras de oltárán. magasabb por ahora egyelőre importar fontos(nak lenni) ocuparse en foglalkozik vmivel manual kézi reparar kijavít. gépész tal vez talán vacilar ingadozik. mogorva.crecer (crezco. alkalmazás. állás nocturno esti el curso de estudio por correspondencia levelező tanfolyam la correspondencia levelezés II. előbb al revés fordítva el revés hátoldala. megölel como es debido ahogy kell. állás. letesz (vizsgát) el cargo hivatal. csalódás acerca de illetően. szak a condición que feltéve. helyénvaló. .

Gramática

170 Főnévi igeneves kifejezések
Hace falta ponerse a estudiar cón energía. Habéis de cumplir vuestro trabajo a conciencia. Acaban de dar las doce. Lendülettel neki kell látni a ta­ nulásnak. Lelkiismeretesen kell elvégeznetek a munkátokat. Most ütötte el a tizenkettőt.

Az alábbiakban összefoglaljuk azokat a spanyol igéket, amelyek értelem­ kiegészítő igéjüket főnévi igenévi alakban veszik maguk mellé, helyes magyar fordításuk azonban nem szó szerint, hanem bizonyos körülírással törénik. 1. Acabar de + infinitivo: közvetlenül előbb történt cselekvésre utal; magyar fordítása: most, éppen, az imént, nemrég, alighogy ; pl. Acabo de llegar. Most érkeztem. Acabamos de hablar con él. Az imént beszéltünk vele. Cuando encontré a Carlos, acáAmikor Károllyal találkoztam, éppen baba de salir de su casa. a házából jött ki. 2. Ir a + infinitivo : a közeli jövőben bekövetkező cselekvést vagy szándékot fejezi ki; magyar fordítása: most, mindjárt, máris, megyek és... stb. Pl. ¿A dónde vas a irte? Voy a decírtelo todo. Iba a salir cuando llegó. Vamos a comprarnos los libros. (Most) hova mégy? Mindjárt elmondok neked mindent. Éppen elmenni szándékoztam, amikor jött. Megyünk és megvesszük a könyveket.

3. Ponerse a, echar(se) a + infinitivo: nekilát, hozzáfog vmit tenni: Me pongo a escribir la carta. Hozzáfogok a levél írásához. Se puso a tocar el piano. Leült zongorázni. El niño se echó a llorar. A gyermek sírni kezdett. 4. Volver a + infinitivo: magyar fordítása: ismét, megint, újból, tovább; pl. Volveré a estudiar el canto. Ismét fogok majd énekelni tanulni. ¿Por qué no volvéis a visitarnos ? Miért nem jöttök megint meglátogatni bennünket? Mi padre volvió a hablar. Apám ismét megszólalt ( = folytatta). 5. Dejar de, cesar de + infinitivo; abbahagy vmit; tagadó alakban: folyton, egyre csak; pl. Dejó de fumar. Abbahagyta a dohányzást. Ha cesado de llover. Már nem esik. (Elállt az eső.) Dejaré yo de ser Carlos si Ne hívjanak (többé) Károlynak, ha no hallo a María. nem találom meg Máriát. 6. Terminar por + infinitivo; magyar fordítása: a végén, végül is; pl. La cosa terminará por enfadarle. A dolog végül is bosszantani fogja őt. He terminado por convencerle. A végén meggyőztem őt. 270

7. Tener que, haber de, deber + infinitivo; személytelenül: hay que + in­ finitivo : kell, szükséges; pl. Tengo que He de ir a la ciudad. Debo Hay que estudiar. Habrá que aguardar. Había que cumplir el plan. *** Egyes igék többféle vonzata Teljesítettük a tervet. Teljesítették kötelességüket. Kettőkor fejezték be a munkát. Végezni fognak ( = Agyonkínozzák) a szamárral még mielőtt a vásárba érnek. A városba kell mennem. Tanulni kell. Várni kell majd. Teljesíteni kellett a tervet.

Hemos cumplido el plan. Han cumplido eon sus deberes. Acabaron el trabajo a las dos. Acabarán eon el burro antes de llegar al mercado.

Egyes igéknek két, három, sőt több vonzata is lehet. Így pl. cumplir állhat tárgyesettel és con elöljárószóval; acabar mellett állhat puszta tárgyeset, de és con elöljárószó. Az utóbbi ige mást-mást jelent aszerint, hogy milyen vonzat következik utána. A vonzatok ismerete a helyes nyelvhasználat szempontjából nagyon fontos; az igét vonzatával együtt tanuljuk meg. Az igék vonzatát a szótárakban megtalál­ juk. Megjegyzés. — A példa kedvéért álljon itt az estar ige négy vonzata, más­ más jelentéssel: Estar de caza r»¿ baile f v prisa /""W viaje r»^ mudanza i"»»/ embajador en París Estar e n error /"•»/ casa /"•w su juicio cien pesetas Estar para morir /^» marcharse Estar por irse a pasear /*»/ escribir
/•«»/

vadászik, vadászaton van táncol siet utazik költözködik nagykövet Párizsban tévedésben van, téved otthon van magánál, észnél van száz pezetába kerül halálán van indulófélben van kész, hajlandó sétálni megírásra vár (pl. levél)

172 A si<u u i e r a jelentései
Dame siquiera un pedazo de pan. El doctor ni siquiera les hacía ningún caso. Adj nekem legalább egy darab kenyeret ! A doktor ügyet sem vetett rájuk, 271

Siquiera jelentése: legalább ; ritkábban: Ni siquiera jelentése: sem, még . , . sem. További példák: ¡Ojalá hallara siquiera un lápiz 1 Atiéndeme siquiera sea un instante. No he recibido ni una tarjeta siquiera. Ni siquiera dió las gracias. Cuando entré, ni siquiera levantó la cabeza.

még ha . . .is ;

Legalább egy ceruzát találnék! Várj meg, még ha egy percre is! Még csak egy levelezőlapot sem kap­ tam. Még köszönetet sem mondott. Amikor beléptem, még fel sem pillan­ tott.

173 S e n d o s , s e n d a s jelentése
Mi hermano mayor pasó cinco7 exá­ menes con sendos sobresalientes. He visto a tres muchachos con sendas muchachas. A mis cuatro hijas les di sendos libros. Bátyám öt vizsgát tett le ugyanannyi kitűnővel. Láttam három fiút ugyanannyi lány­ nyal. Négy lányomnak egy-egy könyvet adtam.

Sendos, sendas magyar fordítása: ugyanannyi, egy-egy.

174 A műveltetés kifejezése h a c e r igével
He de hacer blanquear mi casita. Ki kell meszeltetnem a házacskámat. A magyar műveltető képzőt (-at, -ti, -tat, -tet) nemcsak a mandar igével (vö. 129), hanem az hacer igével is kifejezhetjük. Ejercicios 1. Contéstese a tas preguntas siguientes : ¿Qué profesión u oficio ejerce usted? ¿Dónde trabaja usted? ¿Desde cuándo? ¿Cuánto gana usted al mes? ¿Es agradable estar sin trabajo? ¿Qué hacen los sin trabajo (los parados)? ¿En busca de qué yerran todo el día? ¿Qué hacen las personas que viven sin trabajo fijo (állandó munka nélkül)? ¿Qué se debe hacer cuando uno quiere asegurarse la vida cómoda y tranquila? ¿Por qué hay que tomar en serio la vida? ¿Qué deben hacer los jóvenes? ¿Con qué notas estudian los buenos alumnos? ¿A qué condición puede uno ingresar en la universidad" o en una escuela superior? ¿Qué carrera puede abrazar un joven (una joven) cuando haya terminado sus estudios en la universidad? ¿En qué se interesa usted (el hijo, la hija de usted)? ¿Se ocupa usted en trabajos manuales? ¿Le da ganas a usted de reparar relojes, hacer cerraduras, combinar radiorreceptores? . ¡Cuéntenos un chiste en español 1 2. Dígase en español: a) Az imént írtam meg a feladatot. — Károly most ment ki a szobából. — Amikor az iskolába értem, a tanulók éppen kijöttek a tantermekből. — Most hova mentek? Megyünk jegyet váltani a moziba. — Megyek és megmutatom önöknek 272

az új szöveteket. — öcsém éppen írni akart nekem levelet, amikor sürgönyöm megjött. — Ha nem zavarlak, leülök zongorázni. — Ebéd után nekiültünk a tanu­ lásnak. — Vacsora után megkezdem majd a könyv olvasását. — Nagynénim ismét írt nekem. — Nagybátyánk ismét Párizsban van. — Amikor megláttak bennünket, nevetni kezdtek. — Miért nem hagyjátok abba a beszélgetést? — Ne legyen Péter a nevem, ha ez nem igaz. — A végén kölcsön adta nekem a könyvet. — Attól tartok, hogy a borbélynál sokat kell majd várni. — Nekem sohasem kell várnom. b) Magyarország bővelkedik mindenféle gyümölcsben. — Ha nem teljesítjük kötelességeinket, nem fogjuk teljesíteni a tervet. — Ha zavartok bennünket, még nyolcra sem fogjuk befejezni a munkát. — Ha Pál nem vigyáz a tollára, tönkre fogja tenni egy hónap alatt. — Hol van az apád? Ütőn van. (Utazik.) — Holnap vadásza­ ton leszünk. — Bátyám két évig nagykövet volt Londonban. — Ha azt hiszed, hogy Mária igazat mond, tévedésben vagy. — A beteg nincsen magánál. Halálán van. — Indulófélben voltunk, amikor János megjött. — Ezek a levelek megírásra várnak. c) Adhatnál nekem legalább egy pohár vizet. — Legalább otthon lettek volna ! — Rám sem nézett. — Levelezőlapot sem írtak nekünk. — Mind a három fiamnak egy-egy kalapot vettem. — Három kislány jött felköszönteni engem egy-egy virág­ csokorral. — Miért nem festeti (ön) ki a lakását? — Ne kéresse magát I — A főnök még egyszer legépeltette a levelet a gépírónővel. 3. Tradúzcase al español: Emlékszem, hogy amikor tizenkét éves voltam, arról álmodtam, hogy mozdonyvezető leszek. Mindig érdeklődtem a vonatok iránt. Később, már arról álmod­ tam, hogy egyetemre járok. Tudtam, hogy az egyetemre csak akkor járhatok, ha lendülettel nekikezdek a tanulásnak, és sikerül letennem a felvételi vizsgát. Attól az időtől fogva minden vizsgámat kitűnő eredménnyel ( = osztályzattal) tettem le. Be kell vallanom, hogy a mennyiségtan nem nagyon ment nekem (no se me ' da bien), annál inkább érdeklődtem a nyelvek iránt. Ezért az egyetem nyelvtudo­ mányi szakára mentem. Most tanár vagyok egy középiskolában. Már tíz éve folyta­ tom hivatásomat. Örülök, hogy gyermekkoromban jól tanultam. Ha nem tanultam volna jól, talán nem volna állásom. Remélem, hogy gyerekeim is teljesíteni fogják kötelességeiket, és egyetemre vagy főiskolára járhatnak.

34

LECCIÓN T R E I N T A

Y CUATRO

P a r t i c i p i o-val képzett kifejezések

Le quedaría muy agradecido si me dijese algo sobre la li­ teratura española. En el siglo XIV la prosa se ve representada por crónicas y biografías. Cervantes tenía puestas grandes esperanzas en sus otras obras.
18 Spanyol nyelvkönyv — 0614

Nagyon hálás volnék önnek, ha mondana nekem valamit a spanyol irodalomról. A 14, században krónikák és életrajzok képviselik a prózaírást. Cervantes nagy reményeket fűzött többi művéhez.
273

I Literatura y arte de España — Le quedaría muy agradecido, señor profesor, si me dijese algo sobre la literatura y arte de España. — Quedo muy satisfecho de que usted desee conocer, por lo menos de oídas, los más eminentes representantes de la literatura y arte de España. Trataré de poner de relieve lo esencial. Los rastros más remotos de la literatura española se encuentran en el siglo VI, en las leyes visigodas y en diversos documentos de los siglos VIII a XII. Desde el siglo XI florece la poesía lírica que venía siendo imitada de los trovadores provenzales. Las más antiguas epopeyas son el Poema del Cid (s. XI) y la Crónica rimada del Cid (s. XIV). En esas se ven referidas las hazañas de Rodrigo Díaz de Bivar, llamado por los moros el Cid Campeador. Por la misma época nacen los romances, que cantan a los héroes de las leyendas nacionales. En los siglos XIII y XIV encontramos ya poetas notables ; la prosa se ve representada por crónicas y biografías. La gran época de la literatura española, llamada el Siglo de Oro, se extiende desde el advenimiento de Carlos Quinto (1519) hasta la muerte de Felipe IV (1665). Descuellan en la literatura dramática Lope de Vega (1562—1635), autor de unos 2200 dramas, de los que se han conservado unos 400; Juan Ruiz de Alarcón (1580—1639), cuyas obras, escritas con sumo esmero, siguen siendo representadas en el teatro hasta nuestros días; Pedro Calderón de la Barca (1600—1681). En el Siglo de Oro adquieren importancia las novelas caballerescas y las picarescas de Diego Hurtado de Mendoza (1503—1575), de Vicente Martínez Espinel (1551—1634), de Francisco Quevedo (1580—1645) y sobre todo el Don Quijote de Cervantes. En la época de la decadencia (1670—1800) se destacan sólo los fabulistas Tomás de Marte (1730—1791) y Félix María de Samaniego (1774—

274

1806). En la primera mitad del siglo XIX penetra en España el romanti» cismo ; más tarde la literatura se aproxima a la observación y al realismo. Los más eminentes escritores españoles de los siglos XIX y XX son : los novelistas Benito Pérez Galdós (1845—1920), Armando Palacio Valdés (1853—1938), Juan Valera (1827—1905), Vicente Blasco Ibáñez (1867— 1928), Ramón del Valle Inclán (1869—1936), Francisco Martínez de la Rosa (1789—1862), Pedro Antonio de Alarcón (1833—1891), los poetas José de Espronceda (1810—1842), Gustavo Adolfo Bécquer (1836—1870), Ramón de Campoamor (1817—1901), Federico García horca (1899—1936), Antonio Machado (1875—1939), Juan Ramón Jiménez (1881—1958). Entre los muchos escritores hispano-americanos descuellan el poeta argentino Esteban Echeverría (1809—1851); Rubén Darío poeta y crítico nicaragüense (1867—1916), el poeta mejicano Amado Ñervo (1870—1919) y el poeta chileno Pablo Neruda (1904—), y un gran número de novelistas. En lo que concierne el arte, España se destaca en pintura y arquitectura. Los más destacados pintores españoles son Bartolomé Esteban Murillo (1617—1682), Diego Rodríguez de Silva Velázquez (1599—1660), el Greco (1548—1625), Francisco de Goya y Lucientes (1746—1828). Las obras más considerables de la arquitectura árabe y española son : la Mezquita de Córdoba ; la Alhambra, célebre palacio de los reyes moros en Granada, empezado en el siglo X I I I ; el Escorial, monasterio famoso fundado por Felipe II (1527—1598); la Catedral de Burgos, una de las maravillas de España. II Cervantes Miguel de Cervantes Saavedra nació en Alcalá de Henares en 1547 y murió en Madrid en 1616. Fue primero soldado y asistió a la batalla de Lepanto, donde perdió la mano izquierda. A su regreso a España fue hecho prisionero por los piratas argelinos y permaneció cautivo durante cinco años, siendo rescatado por 600 ducados. Sus primeras obras y diversas piezas dramáticas obtuvieron mediano éxito. En 1604 salió la primera piarte del Quijote, que había de inmortalizar su nombre y de la que se vendieron más de treinta mil ejemplares en pocos años, siendo traducida en breve la obra a varias lenguas. Escribía al mismo tiempo también otras obras en las cuales tenía puestas grandes esperanzas para legar su nombre a la posteridad. Poco sabemos de la errante vida del insigne escritor. Los únicos datos que acerca de Cervantes se conservan nos lo muestran pobre, obligado a entregarse a las más penogas ocupaciones para ganarse la vida. Murió de hidropesía a los sesenta y nueve años. Don Quijote de la Mancha, la obra maestra de Miguel de Cervantes es una de las más admirables creaciones del espíritu humano. Es una caricatura perfecta de la literatura caballeresca que tan en boga estuvo hasta 18» 275

•Cervantes. Sus dos personajes principales, Don Ouijote y Sancho Panza encarnan «admirablemente los dos tipos principales del alma española, uno idealista, siempre en pos de inaccesibles quimeraá y que olvida las necesidades de la vida material para soñar en un pasado heroico y en un porvenir fabuloso; y otro práctico, realista, aunque bastante fatalista y más fiado en la suerte y en la lotería que en el trabajo para llegar a la fortuna. La filosofía de esta obra tan francamente española es al mismo tiempo tan humana, tan accesible, que ha sabido conquistar el mundo entero. La lengua de Cervantes es tan rica y pintoresca que puede consi' derarse como uno de los mejores modelos que existen del idioma castellano.

III Agudeza de Francisco de Quevedo1 La esposa del rey Felipe IV cojeaba un poquito de un pie, esforzándose con toda energía en ocultarlo. Quien se hubiera atrevido a hacer alusión a ese defectillo, habría cometido un crimen de lesa majestad. Una noche algunos jóvenes cortesanos, entre ellos don Francisco de Quevedo, estaban de juerga por las tabernas de Madrid, muy alegres y jactándose a porfía de sus calaveradas y travesuras. — I Todo eso no es nada! — exclamó Quevedo. — ¿A qué yo digo a la Reina, ante toda la Corte, que Su Majestad es coja? — ¡Imposible 1 — gritaron todos. — ¡Te has vuelto locol ¡Eso te costaría la vida I — {Apuesto cien botellas del mejor vino de Jerezl La apuesta fue aceptada con mucho alboroto. A la noche siguiente hubo una fiesta en el palacio real. En un momento oportuno Quevedo se acercó a la Reina teniendo en las manos dos ramilletes de rosas: uno blanco, y el otro encarnado. — Permítame Su Majestad — dijo inclinándose profundamente — que le ofrezca estas primeras rosas del año: las unas blancas, y las otras encarnadas. Que Su Majestad escoja. La Reina, sonriente y afable, tomó las rosas blancas de la mano del taimado cortesano, dándole las gracias por su fineza. Quevedo había ganado su apuesta sin causar escándalo y hasta congraciándose con su soberana.

Vocabulario agradecido hálás representar képvisel la literatura irodalom la crónica krónika el arte művészet la biografía életrajz lírieo lírai la esperanza remény imitar utánoz I. de oídas hallomásból el trovador trubadúr eminente kiváló irovenzal provanszi poner de relieve kiemel Ía prosa próza el relieve dombormű ^Nacido en Madrid en 1680, muerto en 1645. Escritor y cortesano. Distinguióse sobre todo en la poesía ligera, satírica y burlesca.)
276**

lo esencial lényeges, szükséges, legfőbb el rastro nyom remoto távoli la ley törvény visigodo vizigót, nyugati gót florecer (-esco, -eees) virágzik la epopeya eposz, hősköltemény el poema (hosszabb elbeszélő) költemény el Cid = el señor úr, vezér rimado rimes referir (refiero) elmond, elbeszél la hazaña hőstett el campeador vezér, főnök el romance románc el héroe hős extenderse kiterjed el advenimiento trónralépés Felipe Fülöp descollar (descuello) kimagaslik, kitűnik dramático dráma-, színmű­ éi autor szerző conservarse megmarad conservar megőriz el esmero gond, gondosság adquirir importancia fontosságra tesz szert adquirir (adquiero) szerez, nyer caballeresco lovagi picaresco kópé> Diego Jakab Vicente Vince sobre todo elsősorban la decadencia hanyatlás destacarse kiemelkedik, kiválik el fabulista állatmese-író penetrar behatol el romanticismo romanticizmus aproximarse közeledik la observación magfigyelés el realismo realizmus el novelista regényíró nicaragüense nikaraguai chileno csilei mejicano mexikói en lo que concierne ami . . , illeti concernir (concierne) illet la pintura festészet la arquitectura építészet destacado kiemelkedő Bartolomé Bertalan

la mezquita mecset el monasterio kolostor fundar alapít la catedral székesegyház II. el soldado katona asistir részt vesz (amiben: a) la batalla csata, ütközet , el regreso visszatérés hacer prisionero foglyul ejt el prisionero fogoly el pirata kalóz argelino algíri permanecer (-ezco) marad el cautivo fogoly, rabszolga siendo rescatado amikor is kiváltották rescatar kivált el ducado arany (pénz) mediano közepes salir megjelenik inmortalizar halhatatlanná tesz ~ en breve rövid idő alatt, rövidesen breve rövid legar (örökségbe) hagy la posteridad utókor errante bolyongó insigne jeles, kiváló único egyetlen, egyedüli los datos adatok obligado a vmire kényszerült; leköte­ lezett penoso fáradságos la hidropesía vízkór a los . . . años korában la Mancha (tartományrész neve Spanyolországban) la obra maestra remekmű, mestermű admirable csodálatra méltó, kitűnő la creación alkotás, teremtés el espíritu szellem, lélek humano emberi estar en boga divatos(nak lenni) el personaje személy, szereplő encarnar megszemélyesít el tipo típus idealista idealista en pos de után, mögött inaccesible elérhetetlen la quimera agyrém la necesidad szükség(let) material anyagi > 277

Estar + participio a cselekvés következtében beállott állapotot jelöli: El museo está abierto.heroico hősi el porvenir jövő fabuloso mesés práctico gyakorlati(as) realista realista fatalista fatalista fiado en vmiben bizó la fortuna szerencse. vagyon la filosofía filozófia francamente igazán. La casa está vendida. banco. melynek fordítása a magyarban rendszerint körülírással. vétség leso megsértett la majestad felség estar de juerga mulat la juerga mulatozás la taberna kocsma jactarse kérkedik (amivel: áe) la calaverada ostoba tréfa la travesura csíny ¿a qué? mibe fogadjunk. Cervantes kénytelen volt a legfáradságosabb foglalkozásokat űzni. A múzeum nyitva van. vidám zaj la fiesta ünnep. A házat eladták. erőlködik ocultar eltitkol. Sok ige más ige participio-jával együtt kifejezést alkot. la agudeza éleselméjűség el cortesano udvaronc ligero könnyű. mulatság real királyi oportuno alkalmas el ramillete virágcsokor encarnado vérvörös inclinarse meghajol sonriente mosolyogva afable nyájas(an). valóban accesible (könnyen) hozzáférhető existir van. Alarcón műveit állandóan előadják a színházakban még napjainkban is. feleség cojear biceg. hogy? la Corte (királyi) udvar cojo sánta. Ilyen igék: 1. (A ház el van adva. elrejt la alusión célzás el defecto fogyatékosság cometer elkövet el crimen de lesa majestad felségsértés el crimen (los crímenes) bűn. határozószóval történik. létezik III. 278 .) Estamos sentados én el primer Az első padban ülünk. barátságos(an) taimado ravasz la fineza figyelmesség causar okoz el escándalo botrány congraciarse con kegyébe férkőzik vkinek la soberana uralkodó(nő) Gramática 175 P a r t i c i p i o-val álló igék Las obras de Alarcón siguen (siendo) representadas en el teatro hasta nuestros días. Cervantes se vio obligado a entregarse a las más penosas ocupaciones para ganarse la vida. sántít de un pie egyik lábára esforzarse iparkodik. bicegő volverse loco megbolondul apostar (apuesto) fogad vmibe (amibe: tárgyeset) la apuesta fogadás el alboroto zajos vidámság. könnyed satírico szatirikus burlesco humoros la esposa hitves. hogy megkeresse megélhetését.

A gyerekek fülig elvörösödtek. A tanár meglepődött. 7. 8. 6. permanecer + participio helyhez kötött tartos állapotot jelölnek: El enfermo se hallaba acostado A beteg a másik szobában feküdt. Megírtam már a levelet. János még mindig alszik. Hirtelen elhallgatott. El profesor quedó sorprendido. keljek. Quedar + participio a cselekvés bekövetkezése utáni állapot folytatódását emeli ki: . Se vea engañados. Hallarse + participio. La puerta seguía cerrada.Sus días estaban contados. 3. Becsapva érzik magukat. El niño se quedó dormido en A gyermek elaludt karjaim közt. fordították le. mis brazos. andar + participio. Tener -J. Az ajtó nyitva maradt. Fáradt vagyok. („Bírom a le­ velet megírva". Ir -f participio. Seguir + participio a bekövetkezett állapot folytatódását jelöli: Juan sigue dormido. Az ajtó továbbra is zárva maradt. Andaban ocupados en hacer Mindig tervekkel voltak elfoglalva. en el otro cuarto. 2. ponerse + participio valamely állapot bekövetkezését jelöli: Cayó muerto por el susto. El Quijote venía (siendo) traducido A Quijote-t állandóan sok nyelvre a muchas lenguas. Estoy cansado. 4. 279 .participio személlyel kapcsolatban utal egy végrehajtott cselek­ vésre : Tengo escrita la carta. Napjai meg voltak számlálva. Cervantes tenía puestas granCervantes nagy reményeket fűzött mu­ des esperanzas en sus obras. Caer -f participio . Súbitamente se quedó callado. hogy hatkor* do a levantarme a las seis. veihez. Mindig feketébe öltözött („öltözve járt"). nyomatékosabbá teszi a participio-b&n tartalmazott cselekvést: Me veo obligado a aguardar. 5. Kénytelen vagyok várni. bancos. Verse + participio. Permanecíamos sentados en los Ülve maradtunk a padokon. La puerta quedó abierta. planes.) Mi padre me tenía acostumbraApám rászoktatott arra. venir + participio viszont mozgás­ sal egybekötött folyamatos cselekvést jelöl: Iba siempre vestida de negro. Ijedtében meghalt. » Los niños se pusieron encendidos.

Tradúzcase al español : Magyarországon általában nem ismerik jól a spanyol irodalmat. akik szívesen foglalkoztak a spanyol nyelvvel és irodalommal. barátaink meg­ lepődtek. Fernández. a két név közé gyakran az y kötőszót teszik . 280* " " . Sohasem felejtjük el a regény két főhő­ sének hőstetteit. Gyermekkorunkban nagy élvezettel olvastuk Cervantes Quijoté-ját. — Muchos abrigos son vendidos al día en el gran almacén. Dígase en español : Ezt a darabot még most is állandóan előadják a Nemzeti Színházban. — Al enterarse que yo no había hecho mi deber. — Carlos ya tiene escritos todos sus ejercicios. — Azok a gyerekek mindig házak építésével vannak elfoglalva. por lo menos. a második az anya családi np. becsapva érzem magam. — Ha nem kapunk taxit. Contéstese a las preguntas siguientes: ¿ En qué siglo se encuentran los rastros más remotos de la literatura española? ¿De quiénes venía siendo imitada la poesía lírica que florecía desde el siglo XI? ¿Qué título llevan las más antiguas epopeyas españolas? ¿A quiénes cantan los romances? ¿Cómo se llama la grande época de la literatura española? ¿Con qué acontecimientos empieza y termina esta época? ¿Quiénes son los más eminentes representantes de la literatura dramática? ¿Quiénes son los autores de novelas caballerescas y picarescas? ¿Conoce usted a fabulistas españoles? ¿Ha leído usted obras de escritores españoles? ¿Cuáles? ¿Conoce usted poesías escritas por poetas españoles? ¿Ha leído usted ya alguna novela de Pérez Galdós o de Palacio Valdés? ¿En qué género de arte descuella España? ¿Quiénes son los más destacados pintores españoles? ¿Ha visto usted ya obras de Murillo o de Velázquez? ¿Ha visto usted ya. — Senki sem tudja. János és Mihály elhallgatott. az első az apa.1 7 6 Spanyol családnevek Egyes családnevek (mint pl. Egyfolytában aludtam reggel hét óráig. — Megírtad már a fordítást? — Minthogy nem kaptam tőled levelet.a Nemzeti Múzeum mikor van nyitva. félreértések elkerülésére a spanyolok sok­ szor két családnevet is használnak . és olvassa a regényt. Benito Pérez Galdó»} Federico García Lorca . Ennek oka az. Pérez. hogy.ve. mi padre se puso enfadado conmigo. Nemrég fordították le magyarra Pedro Antonio de Álarcon Háromszögletű kalap-ját és Benito Pérez Galdós „Zaragoza" című regényét. Seguía dormido hasta la mañana. pl. fotografías de las obras más considerables de la arquitectura árabe y española? ¿Ha leído usted la célebre novela de Cervantes? ¿Cuál es el contenido de esa obra? ¿ Qué sabe usted sobre la vida de Cervantes ? ¿ Cómo se llaman los protagonistas (hős) de la novela? ¿Qué tipo del alma española encarna Don Quijote? ¿Y Sancho Panza? ¿Cómo es la filosofía de esta obra? ¿Cómo es la lengua de Cervantes? iCuéntenos la historia sobre la agudeza de Francisco de Quevedo 1 2. — Por estar enfermo. 4. Magyarországon voltak emberek. el niño quedó acostado en la cama. A Quijoté-n kívül a spanyol irodalomban más regényírók művei is kitűnnek. — Nos vemos obligados a quedar en casa. Bfercicios 1. Gómez. — Amikor megláttak bennünket. Nemrégen Federico García Lorca és más spanyol költők költeményei jelentek meg folyóiratokban magyar fordításban. quedé dormido. Francisco de Goya y Lucientes. — Nada más poner mi cabeza en la almohada. — Arrfikor beléptünk a szobába. többek közt Don Quijote harcát a szélmalmok ellen. — Tizenegy körül lehetett. hogy eddig nem sok spanyol művet fordítottak le magyarra. Tradúzcanse correctamente al húngaro las oraciones siguientes : ¿Cuándo está abierto el gran almacén en la calle Rákóczi? — Es una lástima qae ese abrigo esté vendido ya. Álvarez. González. — En el curso de los últimos años muchas novelas extranjeras venían traducidas al húngaro. amikor elaludtam. — A könyvek továbbra is maradjanak csukva a padokon I — Mária fülig elvörösödött. Martínez) nagy elterjedettsége folytán. 3. kénytelenek leszünk gyalog elmenni a pályaudvarra. amikor odaléptem hozzá. — Károly még mindig ott ül az asztalnál.

queriendo apoderarse de las riquezas de Asia. Pero Colón. Los barcos se iban aproxi. en Genova. I Cristóbal Colón Cristóbal Colón nació en el año 1441. y llevado de su deseo se dirigió a Lisboa.• mando a tierra. ciudad de Italia. A tengerészek továbbra is tiltakoztak. Trabajó durante varios años en el taller de su padre. En Lisboa. el gobierno de España. le dió lo que él pedía. Colón pidió muchas veces a los gobiernos de Portugal y de España barcos y marineros para ir a la India por una ruta más corta. Los marineros seguían protestando. Leía todas las obras que caían en sus manos sobre viajes y sobre navegación. capital de Portugal. Kolumbus fáradhatatlanul terjesztette eszméit. Siguió propagando sus ideas y discutiendo con todos sus adversarios. queriendo conquistar nuevas tierras con minas de oro y de plata. buscaban una ruta más corta para ir a la India. deseando conocer los secretos del mundo. Colón supo que más állá del Océano Atlántico debía haber tierras desconocidas. Los barcos continuaron navegando. Partiendo del principio de que la tierra es redonda y no sabiendo nada de la existencia del continente que llamamos ahora América. los países de la Europa Occidental. navegando hacia el oeste encontraremos la India. En aquellos tiempos.LECCIÓN TREINTA Y CINCO G c r u n d i o-val alkotott kifejezések Colón siguió propagando sus ideas. y en la mañana del *281 . A hajók egyre jobban közeledtek a szárazföld felé. Colón decía: — Si la tierra es redonda. A hajók megállás nélkül haladtak tovább. Colón pensó que estas tierras eran la costa del este de Asia. no dejaba de luchar. Pero los gobiernos y los sabios de estos países se burlaban de esta idea de Colón y no querían ayudarle. Al fin. pero su mayor deseo -era navegar.

por fin. Una media hora más tarde los marineros distinguieron en la costa figuras humanas que corrían por la orilla. ron todos. No queremos ir más adelante. Bajaron las barcas. Día y noche continuaron navegando los barcos en dirección donde se pone el sol. Pero la decisión de Colón era firme. ¡ Un nuevo mundo fue descubierto! Colón hizo tres viajes más atravesando el océano. — dijo. pero no pudieron conseguirlo. Al fin. — Matadme antes si queréis cambiar el rumbo. ¡Era la tierra! Después de una media hora todos pudieron ver los contornos de una costa cubierta de bosques verdes. Los barcos se iban aproximando a tierra. Al fin. todos vieron en las aguas del océano una caña verde. A cada minuto la espe'Z^-^^IJS raban. Los días pasaban y la tierra no aparecía por ninguna parte. ¿Pero qué recibió de su gobierno después de unos años el descubridor de nuevas tierras? ¡Cadenas! 282* . una rama de rosal. cantando y bailando de alegría. sino que se hacía a cada minuto más grande. La Pinta iba delante.3 de agosto de 1492 una flotilla de Lres carabelas llamadas la Niña. Por esto supieron que la tierra estaba próxima y se alegra~^*>t-w J. La línea no desaparecía. Colón y sus compañeros pusieron pie en la tierra tanto tiempo esperada. Mientras viva seguiré mi camino. ¡Tierra! — gritaron todos. cielo y mar. viendo que el viaje se alargaba. un palo trabajado por una mano humana y. — No volveré atrás. poniendo rumbo al oeste. Durante días y semanas les rodeaban sólo mar y cielo. la Pinta y la Santa Marta salió del puerto español de Palos. Las carabelas pararon en frente de la costa. subiendo a lo alto de un mástil pudo distinguir en el horizonte una línea gris. Las tres carabelas dispararon varios cañonazos. Durante la noche durmieron poco. un joven marinero. el 11 de octubre. los marineros se sublevaron. — ¡Atrás! jA España! ~ gritaban todos los marineros —. Al amanecer del día 12 de octubre de 1492. Al cabo de 10 minutos. — ¡Tierra!. Los marineros seguían protestando: pidieron muchas veces a Colón cambiar el rumbo.

útvonal la India India el gobierno kormány burlarse de nevet vmin .rodear körülvesz por ninguna parte semerre alargarse elhúzódik sublevarse fellázad la decisión elhatározás. Después le pusieron en libertad. tomó un huevo y dirigiéndose a los convidados les preguntó : — ¿Quién de vosotros es capaz de mantener este huevo derecho sobre la punta? Todos probaron pero ninguno lo consiguió. kincs la ruta út. megvitat el adversario ellenfél la mina bánya la flotilla kis hajóraj la carabela kisebb vitorláshajó pinto tarka salir de puerto kifut a kikötőből el puerto kikötő poner v. y machacándolo un poco sobre el plato. Génua eaer en sus manos kezébe kerül la navegación hajózás llevado de su deseo vágyától hajtva dirigirse megy vhová (ahová: a) Lisboa Lisszabon más allá de -on túl partir kiindul el principio elv redondo kerek. Cristóbal Colón Kolumbus Kristóf Genova Genova. vitorlázik I.Un día Colón fue enviado a España encadenado. porque el gobierno no estaba contento de él. Discutiéndose un día dicho mérito ante él. y habiendo dicho alguno que no presentaba ninguna dificultad y que bastaba haber pensado en ello. bastaba haber pensado en ello. döntés firme szilárd. kinevet el secreto titok luchar harcol discutir vitatkozik . lo dejó en equilibrio. en la mesa de un grande de España. — dijo Colón. erős cambiar el rumbo menetirányt változtat mientras amíg 283 . pero no le dejaron volver jamás a las islas descubiertas por él. hacer rumbo (hajó) irányt vesz (amerre. Tomó entonces Colón el huevo. Colón murió pobre en el año 1506. Alúdese con frecuencia al huevo de Colón. — Como veis. II El huevo de Cristóbal Colon Sabido es que fue muy disputada la importancia del descubrimiento del gran navegante genovés. — no era difícil. Vocabulario propagar terjeszt el marinero tengerész protestar tiltakozik navegar hajózik. a propósito de ciertas cosas que parecen difíciles de ejecutar y fáciles después que otro las haya hecho. világrész occidental nyugati las riquezas gazdagság. a) el rumbo menetirány la dirección irány ponerse lenyugszik . gömbölyű la existencia lét(ezés) el continente kontinens.

elsüt. János még mindig alszik. vízre ereszt la barca csónak poner pie rálép (amire: en) tres viajes más még három utat el descubridor felfedező la cadena lánc. kilő el cañonazo ágyúlövés en frente de szemben vmivel bajar leenged.conseguir (consigo) elér. jár el convidado vendég. melyet a magyarban rendszerint körülírással fordítunk. Estar + gerundio az éppen folyó cselekvést jelöli: János most éppen alszik. fűszál trabajado faragott la rama ág. végrehajt Gramática 177 G e r u n d i o -val álló igék Colón siguió discutiendo con sus adversarios. Mondja el tovább nekünk a történeteti Továbbra is nagyon korán kelt. sabido es ismert dolog disputar megvitat el descubrimiento felfedezés el navegante hajós gen oves genovai. Seguir + gerundio és continuar + gerundio a ¿^rundió-val kifejezett cselekvés folytatódását jelöli: Juan sigue durmiendo.bekövetkező cselekvést vagy állapotot jelöli: 284 . fenntart. sikerül neki la caña nád. 2. venir + gerundio a fokozatosan . meg­ tart derecho egyenes(en) la punta vminek a hegye machacar behorpaszt dejar en equilibrio egyensúlyban tart el equilibrio egyensúly aludir céloz. A hajók megállás nélkül haladtak to­ vább. Kolumbus nem hagyta abba a vitát ellenfeleivel. Ilyen igék: 1. bilincs encadenar láncra ver poner en libertad szabadlábra helyez II. Juan está durmiendo. . gally el rosal rózsabokor por esto ennek a révén lo alto del mástil az árboc teteje el mástil árboc distinguir megkülönböztet el horizonte láthatár • el contorno körvonal disparar lead (lövést). meghívott mantener derecho (egyenesre) felállít mantener (-tengo) tart. génuai dicho az említett el mérito érdem el grande (spanyol) nemes alguno valaki presentar dificultades nehézségekkel . Ir + gerundio (ritkábban : andar + gerundio). A király halálán volt (haldokolt). Los barcos continuaron nave­ gando. Siga usted contándonos la historia. utal con frecuencia gyakran a propósito de -val kapcsolatban ejecutar véghezvisz. Continuaba levantándose muy temprano. Több ige más ige gerundip-jával együtt kifejezést alkot. 3. El rey estaba muriendo.

Lleva haciéndolo más de tres horas. Permanece callando. vminek a fele) előtt nem áll névelő. Tovább nézegette a képeket. 5. me marché. határozatlan névelő jelentése: körülbelül. akarok beszél­ ni) most. al fin. 178 Media hora és u n a media hora közötti különbség . 2. Medio (fél. a medio elé tett. — Después de la lección los alumnos quedaron sentados en los 285 . marché. lo que Colón pedía? ¿Con qué motivos (Milyen szándékkal)? ¿Cómo se llamaban las carabelas con las cuales Colón salió del puerto de Palos? ¿Cuándo salió de ese puerto? ¿Cuánto tiempo duró el viaje por mar hasta el descubrimiento de orillas nuevas? ¿Qué hicieron los marineros cuando vieron que el viaje se alargaba? ¿Qué pidieron a Colón? ¿Qué les dijo Colón? ¿Por qué indicios vieron los marineros. — El nene ruega a su mamá que siga contándole el cuento. Tovább hallgat. — El coche siguió andando rápido por el camino. el descubridor de América? ¿Qué era su mayor deseo? ¿Qué libros prefería leer? ¿Por qué se dirigió a Lisboa? ¿Qué supo allí? ¿De qué principio partió Colón? ¿A dónde pensó llegar navegando hacia el oeste? ¿De qué querían apoderarse en aquellos tiempos los países de la Europa Central? ¿Qué buscaban por eso? ¿A quiénes pddió Colón barcos gara ir a la India? ¿Qué hicieron los gobiernos y los sabios de algunos países? ¿Qué gobierno le dió. El tren venía corriendo. Después de una media hora Mintegy fél óra múlva elmentem. que la tierra estaba próxima? ¿Qué vio un marinero al amanecer del día 12 de octubre de 1492? ¿Que distinguieron los marineros en la costa? ¿Cuántos viajes hizo Colón a América? ¿Qué ocurrió un día? ¿Cómo y cuándo murió Colón? * Cuéntenos usted la historia del huevo de Cristóbal Colón.El trasatlántico se iba apróximando(== iba aproximándose) a la ribera argentina. Már több mint egy órája várlak. 4. A lófogatú kocsik szép lassan eltünnek. Ejercicios 1. hogy igazad van. Eso vengo dieiendo. permanecer + gerundio a bekövetkezett állapot hnzamosságát emeli k i : Quedó mirando los cuadros. A vonat robogva közeledett. al fin. Tradúzcanse correctamente al húngaro las oraciones siguientes: En el cine siguen proyectando el mismo film. — ¿Qué está haciendo Pablo? Está poniendo en orden sus libros. Az óceánjáró hajó egyre inkább közeledett az argentin partok felé. Qnedar(sc) + gerundio. Los coches de tracción animal andan desapareciendo. főleg időhatározóval kapcsolatban: Llevo esperándote ya más de una hora. Egyre inkább hiszem. Éppen erről beszélek (v. (Még mindig nem be­ szél). mintegy. Voy creyendo que tienes razón. Llevar + gerundio kiemeli a cselekvés vagy állapot huzamosságát. Después de media hora me Fél óra múlva elmentem. Contéstese a las preguntas siguientes : ¿Cuándo y dónde nació Cristóbal Colón.

A spanyol kormánynak szüksége volt új aranybányákra. hogy a földnek gömbölyűnek kell lennie. — A barátaid már több. — Durante las vacaciones el alumno aplicado continuaba estudiando la lengua española. amikor ráléphettünk a régóta várt földre. — Igaz. — mesélte Kolumbus Kristóf a barátainak —. — Cuando entré en el cuarto.— Colón venía persuadiéndose de que la tierra era redonda. gyakran kimentem a tengerpartra. Minden könnyű. hogy híres hajós legyek. kinevettek engem. 3. Ezeket a könyveket olvasva egyre inkább meggyőződtem arról. 4. LECCIÓN T R E I N T A Y S E I S Lección de I despedida La mezquita de Córdoba "Si yo hubiese tenido noticia de lo que hacíais. A legnagyobb vágyam az volt. dirigió al obispo de Córdoba y dignidades del Cabildo 286 . — Valamennyien megpróbálták. az orvosságot. — mondottam nekik —. pero lo que aquí teníais y que habéis estropeado no lo h a y en el m u n d o . hogy nyugat felé hajózva akarok Indiába érni. mert még betegnek érzem magam. hogy a spanyol nemesek nagy fontosságot tulajdonítottak felfedezé­ semnek. amint távoli országok felé hajóznak. Egyre csak azt mondogatták. " Tales fueron las severas palabras que el E m p e r a d o r Carlos V. — Egyre inkább úgy gondolom. — Cuando el tren se iba aproximando a la estación. — A nagy városokban a villamosok kezdenek eltűnni. — Mária még mindig a regényét olvassa. Tudva azt. miután más (már) megcsinálta. porque lo que habéis construido se encuentra en muchas p a r t e s . hogy új földek felfedezése nem jár semmiféle nehézséggel. amelyek a hajó fölött keringtek (revolotear). Lisszabonba utaztam. — Miért nem alszol tovább? Már több. hogy lássam a hajókat. hogy tévedtem. Juan estaba aprendiendo las palabras españolas. — A mi hajónk szép lassan a parthoz közeledett. — Továbbra is szedni fogom. hogy milyen boldogok voltunk. de senkinek sem sikerült. Tradúzcase al español: — Amikor nyolcéves fiú voltam. Sok nap és éjjel múlt el (addig). és ezért három hajót adott nekem. — Colón continuó discutiendo con los sabios de Portugal y España. — Los parados andaban buscando un empleo. Ekkor én kissé behorpasztottam a tojást és felállítottam ( = egyen­ súlyban hagytam). mint nyolc órája alszom. 1492. Dígase en español: Mit csinálsz most? Éppen levelet írok szüleimnek. — Margit nagynénje halálán van. Elképzelhetitek. — Tovább nézegettük a kék tengert és a madarakat. — A múzeumban sokáig nézegettük a spanyol festők képeit. no lo habríais hecho. hizo en ella. Amikor a tudósok megtud­ ták. mint másfél órája várnak rád. új földeket felfedezni olyan könnyű. m á s que el a r t e cristiano. — Ne gondoljátok. augusztus 3-án futottunk ki Palos kikötőjéből. amíg az egyik tengerész az árboc tetejéről megpillantotta a földet. hogy támogatásukat kérjem terveim megvalósításához.bancos. al vi­ sitar la mezquita y ver las transformaciones que el odio. mint egy tojást a hegyére állítani. hogy a portugál tudósok rövidebb útvonalat keresnek India felé. los viajeros se prepararon para bajar. Elolvastam az utazásokról (szóló) összes könyvet.

por supuesto. y los arcos. — A causa del mucho trabajo en la oficina no era siempre cosa fácil estudiar el español. j Quién lo diría ! Por lo que a mí se refiere. lo que sigilosamente va ganándonos y oprimiéndonos el corazón. por grande que fuese su acrimonia. todo tiene su comienzo y su fin. en estilo Renacimiento. las bóvedas. Las palabras de Carlos Quinto se refieren a la construcción de un coro y una capilla mayor. hemos sacado mucho provecho estudiando el idioma castellano. respiro como si se me hubiera quitado un peso de encima. — Según mi parecer. 287 . si se considera del gravísimo crimen estético que la motivó. Me hallo en caso de leer textos españoles. No hay dos fustes iguales : éste será más alto. hemos llegado a la última lección de nuestro libro. todas hermanas y todas. aquél más grueso. — Sí. Pero no es solamente la arquitectura lo que impresiona y rinde el ánimo: son también. Imaginémonos el aspecto que sobre la uniformidad blanca del pavimento puede ofrecer una multitud de más de ochocientas columnas. la emoción de fatalidad disuelta en el aire. causando aquel anacronismo la destrucción de una tercera parte de las columnas y la pérdida de la perspectiva que idearon los arquitectos árabes. Nunca esta amonestación. mantienen la misma prodigiosa variedad. cuyas ramas se entrecruzan tupidamente: las columnas son los troncos. Pero yo no tengo ni pizca de talento para las lenguas. hemos logrado buenos éxitos. con ayuda de un diccionario. puedo redactar cartas no muy complicadas. En resumidas cuentas. el frío. II Conversación — Conque. No hay tampoco dos capiteles idénticos. No importa: a pesar de todo eso. nos parece hallarnos en un bosque de palmeras. la obra de los califas conserva incólume su alma oriental.1 que le acompañaban. diferentes. el otro más blanco. para ti el aprender una lengua es la mar de sencillo. el follaje. y hablo bastante bien. además. parecerá bastante fuerte. la luz. no obstante. Al entrar en la mezquita. cuyas dovelas blancas y rojas los asemejan a enormes abanicos abiertos. — Por suerte. Todo se parece y nada se repite. el silencio. Figuraos también la sucesión interminable de cincuenta y cuatro naves. juntamente con ella.

— Sueño con el día en que pueda leer el Quijote en el original. (meg)okol referirse (me refiero) vonatkozik vmire (amire: a) la construcción (fel)építés la capilla kápolna 288 / el estilo stílus el Renacimiento reneszánsz causar okoz. sufrí lo indecible articulando cada palabra lenta y cautelosamente. al cabo de media hora hablaba ya sin cohibiciones. no hay como pasar una temporada en España o en uno de los países hispanoamericanos. Solamente no olvides el célebre refrán latino: "Ningún día sin una línea". — Digas lo que digas. porque "Por la calle de después se va a la casa de nunca". pero con alguna constancia se puede aprender cualquier idioma en casa. sértetlen(ül) orienta] keleti la palmera pálmafa entrecruzar keresztbe rak. előidéz el anacronismo anakronizmus la destrucción elpusztítás la columna oszlop la pérdida elvesztés la perspectiva perspektíva. No me atrevía a pronunciar palabra y. távlat idear tervez. — Eso mismo decía yo un año atrás. EL FIN CORONA LA OBRA Vocabulario la despedida búcsú I. intelem por grande que fuese su acrimonia bármilyen éles volt is la acrimonia érdesség. a mi aviso para aprender bien el español. no aplazarlo de un día a otro. tönkretesz el emperador császár la transformación átalakítás el odio gyűlölet dirigir palabras szavakat intéz (akihez: a> el obispo püspök la dignidad méltóság el cabildo káptalan la amonestación intés. Todo depende de ti mismo. olvido los más sencillos términos y no puedo articular palabra. Lo que más. importa e s : no descuidar el estudio de la lengua. kigondol a pesar de ellenére. cuando se me presentó la ocasión de trabar conocimiento con una señorita española. Sin embargo. Lo que te hace falta es un poco de aplicación para aprender las palabras nuevas. tener noticia értesül (amiről: de) en muchas partes sok helyen estropear megnyomorít. egymásba fon tupido sűrű el tronco törzs la bóveda boltozat el follaje lombozat el aspecto látvány la uniformidad egyformaság el pavimento padló la multitud sokaság . — Por supuesto. dacára incólume ép(en). La gramática la sabes ya bastante bien. en lo hondo de mi alma.— No lo creas. keserűség estético esztétikus motivar indokolttá tesz . Hay que estudiar la lengua por lo menos veinte minutos cada día. — Me da vergüenza de mí mismo. Dentro de un par de años hablarás el español como tu lengua materna. — Nada más sencillo. pero cuando acierto a hablar el castellano con un verdadero español.

Contéstese a las preguntas siguientes : ¿Ha visto usted ya un grabado (el grabado = kép. teher de encima fentről. halogat coronar koronáz. egymásutánja la nave (templom)hajó no obstante mégis diferente különböző el fuste oszloptörzs el capitel oszlopfő idéntico azonos. felülről. sincs el talento tehetség dentro de -on belül el par pár a mi aviso véleményem szerint el aviso hír. ismeret en lo hondo de mi alma szívem mélyén sufrir lo indecible kimondhatatlanul szenved indecible kimondhatatlan cauteloso óvatos la cohibición gátlás en el original eredetiben original eredeti descuidar elhanyagol aplazar elhalaszt. végeredményben resumir összefoglal sacar provecho hasznot húz el parecer vélemény hallarse en caso de abban a helyzet­ ben van. képes vmit tenni la ayuda segítség el diccionario szótár redactar fogalmaz. nehéz es la mar de sencillo roppant egyszerű ni pizca de egy csepp . ismerős. megszerkeszt complicado bonyolult. egyforma el arco ív la dovela boltozatkő asemejar hasonlóvá tesz enorme óriási el abanico legyező prodigioso csodás la variedad változatosság impresionar hatást gyakorol (amire: tárgyeset) rendir (rindo) lenyűgöz juntamente a -val együtt la emoción de fatalidad a végzetszerűség érzése la fatalidad végzet(szerűség) disolver (disuelto) felold sigiloso titokzatos oprimir (opreso) elnyom el corazón szív II. mint la temporada idő(szak) la constancia állhatatosság cualquier bármely me da vergüenza de mí mismo szégyel­ lem magamat la vergüenza szégyen el término kifejezés. por lo que a mí se refiere ami engem illet como si se me hubiera quitado un peso de encima mintha nagy kő esett volna le szívemről el peso súly.la sucesión következés. szó articular palabra kiejt egyetlen szót articular tagoltan kiejt eso mismo ugyanez(t) un año atrás egy évvel ezelőtt trabar conocimiento ismeretséget köt v megismerkedik trabar összeköt el conocimiento ismeretség. . . felteszi a koronát (amire: tárgyeset) Ejercicios 1. ábra) de la mezquita de Córdoba? ¿Qué impresión hace sobre usted la vista de esta maravilla de la arquitectura árabe? ¿Qué les parece a los visitantes (el visitante = látogató) de la mezquita al entrar? ¿Cuántas columnas y cuántas naves hallamos en la mezquita? ¿Son iguales todas las columnas? ¿Cómo son los fustes? ¿Qué impresiona a los visitantes además de la arquitectura? ¿Qué transformaciones se hicieron después de la Reconquista 19 Spanyol nyelvkönyv — 5(514 289 . értesülés no hay como semmi sem ér annyit. róla le por suerte szerencsére en resumidas cuentas mindent össze­ gezve.

hogy jó munkát végeztünk ( = jól dolgoztunk): szótár segítségével képesek vagyunk megérteni és lefordítani bármely spanyol szöveget. Tradúzcase al español: Nehéz a spanyol nyelv? Most hogy már tudunk egyet-mást ebből a nyelvből. Ez a szám elegendő ahhoz.en la mezquita? ¿Qué daño causó la construcción de un coro y de una capilla en la mezquita? ¿Qué dijo el Emperador Carlos V cuando vio las transformaciones en la mezquita? ¿Está usted contento de que hayamos llegado al fin de las lecciones? ¿Seguirá usted estudiando el idioma español? ¿Por qué? ¿Qué hará usted para no olvidar lo que ha aprendido hasta ahora? 2. őszintén megmondhatjuk : a spanyol sem nem könnyebb. Ha azonban eredeti­ ben akarjuk megismerni az irodalmi műveket. éveken át (du­ rante años) foglalkoznunk kell vele. hogy beszéljünk és olvassunk nem túlságosan bonyolult témákról. később azonban egyre biztosabban és helyesebben. kez­ detben lassan és óvatosan. és ha minden alkalmat felhasználunk arra. és szorgalmasan meg kell tanulnunk az ismeretlen szavakat. hogy ugy mondjuk. Egy nyelv tanulása nem ér véget egy tankönyv utolsó leckéjével: ha nem akarjuk elfelejteni a nyelvet ( = a nyelv használatát). Végigtekintve a megtett utat. és tanulnunk kell. időnként át kell ismételnünk a nyelvtant és a régebben tanult szavakat. mindennap. rövid idő alatt magunk is beszélni fogjuk a szép kasztiliai nyelvet. sem nem nehezebb bár­ melyik más nyelvnél. Folytassuk hát a megkezdett munkát! 290 . hogy spanyolul beszéljünk. hogy jól megtanuljunk egy nyelvet. Körülbelül háromezer spanyol szót ismerünk már. vagy ha hivatásbeli vagy műszaki tanulmányokat kell folytatnunk. egy kis gyakorlat után képesek leszünk megérteni a spanyolok beszédét. azt állíthatjuk. (Ahhoz). ki kell bővítenünk (ampliar) ismereteinket.

és városnév előtt: el Brasil Brazília. De: Hoy es domingo. Murió a los cincuenta años. Hétfőn utazom. Szerencsét kívánunk nektek. 5. Le di el pésame. Péternek fekete haja van. Kiss ügyvéd ott lakik. Annának kék a szeme. Február 21-én jön majd. en el Perú Peruban. rangot jelölő szó előtt: El señor Nagy está. Tener ige mellett. Néhány ország.' 3. ötvenéves korában halt meg. Vendrá el doce de febrero. Carlomagno Nagy Károly. Alejandro Magno Nagy Sándor. A határozott névelő használata A magyartól eltérően határozott névelő áll: 1. Jó napot kívánok önnek. (la) China Kína. Iván el Terrible Rettegett Iván: de: Ricardo Corazón de León Oroszlánszívű Richárd. El abogado Kiss vive allí. Részvétemet nyilvánítottam ki neki. Ana tiene los ojos azules. — Llegué en martes. el Canadá Kanada. el Paraguay. Dar ige után. en (los) Estados Unidos az Egyesült Államokban. Történelmi nevek melléknévi értelmezője előtt: Luis el Grande Nagy Lajos. ha jelentése „kívánni": Le doy a usted los buenos días. 19* *291 . Os damos la enhorabuena. — El Cairo Kairó.NYELVTANI ÖSSZEFOGLALÁS 1. La Habana Havanna. Kedden érkeztem. testi tulajdonságok jelölésére: Pedro tiene los cabellos negros. Carlos el Atrevido Merész Károly. 6. Ma vasárnap van. (el) Asia Ázsia. La Haya Hága. A többes számú határozott névelő különleges használata: El barco sale sólo los sábados. Címet. señora Nádas? Hova megy. A NÉVELŐ 1. Időmeghatározásokban: Saldré el lunes. doña előtt sincs névelő! 4. De megszólításban névelő nélkül: ¿A dónde va. Nádasné? — Don. A hajó csak szombatonként ( = minden szombaton) indul. el Uru­ guay. 2. Fél négy (óra van). Son las tres y media. Nagy úr itt van (bent van). Ingadozó a használat a következőkben: (la) Argentina Argentína.

De névelő nélkül: Jorge Kovács es profesor. pontját!) * 1. la muchacha agrónomo (női) agronómus. 2. a jelzővel ellátott névszói állítmány előtt: Jorge Kovács es un hombre célebre. — A névelő kitétele vagy elhagyása olykor más-más értelmet ad a kifejezésnek : dar alma életet ad tomar hábito szokást vesz fel 2. El perro es un animal. Megjegyzés. Anna nem jó háziasszony. A női foglalkozást jelölő szó nőnemű. Külföldre fogok utazni. Vengo del extranjero. el tema téma . Nosotros los húngaros. Apja külföldön él. el sistema rendszer . Gy. Nyelvek neve előtt a névelő az illető nyelv ismeretére u t a l . A főnevek neméhez. Kovács György híres ember. Saldré para el extranjero. Több spanyol kifejezésben elmarad a határozatlan névelő : Dame otro libro. tanár. el problema nehézség . (Vö. Toco el piano (cl violín). el diploma oklevél. — Tagadó mondatban is elmarad az un. Se encuentran a cierta hora. de megtartja esetleg hímnemű végző­ dését : la viceministro miniszterhelyettes. Külföldről jövök. Se hizo el silencio. El Balaton es un lago. 8. Beszéljünk angolul. dar el alma kileheli lelkét tomar el hábito kolostorba vonul 2. A FŐNÉV 1. Lajos festő. a névelő nélküli szó az illető nyelven folytatott társalgást jelöli: ¿Comprende usted el francés? Leo y comprendo el español. — Luis es pintor. Egy bizonyos órában találkoznak. Vosotras las mujeres. una : Ana no es buena ama de casa. Pál lusta ember. 3. A görög eredetű (és idegen szóként nyelvünkben is élő) -ma végű főnevek hímneműek : el clima éghajlat. A határozatlan névelő használata A magyartól eltérően határozatlan névelő áll: 1. A Balaton tó. el reuma csúz (de : la diadema diadém). a nyelvtan 3. Zongorázom (hegedülök). el el el 292 A nemrehajló főnevek legjellemzőbb esetei: amigo barát la amiga barátnő profesor tanár la profesora tanárnő presidente elnök la presidenta elnök(nő) . el síntoma jelenség . 2. el drama színmű . Csend lett. Több spanyol szólásmódban: Su padre vive en el extranjero. Ti asszonyok. Ért ön franciául? Olvasok és értek spanyolul.7. amikor valakit vagy valamit bizonyos fogalomkörbe sorolunk: Pablo es un holgazán. Adj nekem egy másik könyvet. Mi magyarok. A kutya állat. Hablemos (en) inglés. K.

A főnevek többes számához (vö. los rascacielos felhő­ karcoló . los bajaes basa el papá. kávéház el bajá. las crisis válság. la mar tenger. Nem változnak a többes számban: a) az -es és -is végű többszótagú főnevek: el lunes. 293 . pontját I) 1. los matasiete hárijános. los sin partido párton­ kívüli. 2. a ny. 5. el rascacielos. egyéb­ ként legnagyobb részük hímnemű: el mediodía dél la medianoche (media noche) éjfél el pasamanos lépcsőkorlát el sacacorchos dugóhúzó De ha élőlényt jelöl. Különlegesen képezik többes számukat: a) a hangsúlyos magánhangzóra végződő főnevek részben -s. los papas papa el rubí. el frac a frakk : los fraques d) Mássalhangzóra végződő idegen szavak csak -s végződést kapnak : el Soviet a szovjet: los Soviets a szovjetek. Az összetett főnevek nemét az utolsó alkotórész neme határozza meg. részben -es végző­ dést kapnak : el café. el sin partido. la análisis elemzés. Vannak kétnemű főnevek (olykor árnyalati különbséggel): el. — la rata hembra nősténypatkány. los caracteres jellem el régimen. la tilde (az n fölötti hullámvonal neve). los jabalíes vadkan el sofá. 4. la azúcar cukor . el. los rubíes rubin la mamá. melyek utolsó tágjában többes számú főnév van: él cortapapeles. c) általában a tulajdonnevek: los Varga a Vargáék. los Álvarez az Álvarez család. el sin trabajo. el. rendelet el capital tőke la capital főváros 6. 4. los cafés kávé. a nem szerint változik: el vagy la guardarropa ruhatáros (el guardarropa ruhatár) el vagy la limpiabotas cipőtisztító 2. los so fás pamlag el sí. los síes az igen(Iés) b) Két főnév hangsúlyát megváltoztatja a többes számban: el carácter. rendszer la orden parancs. las mamas mama el jabalí. los sin trabajo munkanélküli. los lunes hétfő la crisis. d) nem főnévből alkotott összetételek: el matasiete. b) az összetett főnevek. Olykor a névelő különbözteti meg a szó jelentését: el frente front la frente homlok el pez hal la pez szurok el orden rend.el dependiente kiszolgáló la dependienta kiszolgáló el jefe főnök la jefa főnök(nő) el poeta költő la poetisa költőnő el reg király la reina királynő el actor színész la actriz színésznő el testigo tanú la testigo női tanú Ha megkülönböztetés szükséges : la rata macho hímpatkány. el. los cortapapeles papírvágó kés . los regímenes rezsim c) Rendhagyó többes száma van: el lord a lord : los lores .

holgazanas) lusta respondón. pl. Haré las paces con Eva.és zöldségnévben. poca gente kevés ember. Álmodtam róla. csíptető padre apa los padres szülők lluvia eső las lluvias esőzés 5. 15. los perros-policía rendőrkutya 3.és Dél-Amerika együtt en los Urales az Uraiban b) valahányszor egynél több személyről vagy dologról van szó : las tres hermanas a három nővér muchas flores sok virág Viszont: mucho dinero sok pénz. ha gyűjtő értelmű: He comprado patatas. Fáj a fejem. csak «*z első tag kapja meg a többes szám végződését: el auto-volquete. -ón. a leggyakoribbak: környék las afueras. limones. encantadoras) elbűvölő 294 . los víveres élelmiszer(ek) las tenazas harapófogó las tijeras olló 4. Spanyolország narancsot. Nem megy nekem a mennyiségtan. 3. A MELLÉKNÉV (Lásd a nyelvtan 13.. holgazana (holgazanes. los autos-volquete buktató teherautó el perro-policía. mucho tigre sok tigris. ahol a második tag csak értelmezője az elsőnek. Lo he visto en sueños.. Burgonyát vettem. -ote és -ín végűeknek . Tengo ganas de pasear. los alrededores szemüveg los anteojos. A magyartól eltérően többes szám áll: a) több földrajzi elnevezésben: las Américas Észak. citromot. 14. las gafas alsónadrág los calzoncillos gabona los cereales los comestibles. holgazán. Ne csüggedj I (Tartsd a lelket!) ¡Ten ánimos! No se me dan las matemáticas. Kedvem van sétálni. España produce naranjas. c) sok gyümölcs. pontját 1) 1. — Tanto és mucho után gyakori az egyes szám is.e) az olyan összeldlelben. gyűjtő értelemben : tanto hombre oly sok ember. és 16. respondona (respondones. el el el la Több főnévnek más-más a jelentése az egyes és a többes számban : celo buzgóság los celos féltékenység lente üveglencse los lentes szemüveg. Kedvem van elmenni. encantadora (encantadores. A melléknév nőnemű alakja A mássalhangzóra végződő melléknevek közül nőnemű alakjuk is van (a nemze­ tiséget jelölő mellékneveken kívül I) az -án. bogyót és más gyümölcsöt termeszt. d) sok spanyol szólásmódban: ¡Buenos días! ¡Buenas tardes! Jó napot! ¡Buenas noches! Jó estét! Jó éjszakát I Siento deseos de marcharme. Tengo dolores de cabeza. Többes számú főnevek ( = nincsen egyes számuk). -or. olajaceitunas y otras frutas. respondonas) feleselő encantador. Ki fogok békülni Évával.

— la sociedad científico-literaria irodalmi és tudományos társaság. ulterior további stb. Ugyanígy : la iglesia católico-romana a római katolikus egyház . Az -a végű mellékneveknek is csak egy végződésük van a hím. Viszont: en la lejanía azul-marino a tengerkék távolságban (itt a kék nyelv­ tanilag főnév. chiquitína (chiquitines. befejezetlen mese 4. Pl. osztrák-magyar háború). vele egyezik a marino melléknév).és a sorszámnevek használatára vonatkozóan 1. las rosas escarlata labios de color carmín la enfermera jefe la sin par valentía un callejón sin salida las camas sin hacer un cuento sin acabar skarlátvörös rózsák kárminpiros ajkak a főápolónő páratlan. a ny. a ny. példátlan bátorság zsákutca megvetetlen ágyak e gy véget nem érő. az ilyen melléknév azon­ ban mindenkor változatlan. 73. és /4. mejor jobb. Összetett melléknevek Az országot és nemzetiséget jelölő melléknevek összetételeiben az első tag mindig -o végű. austro-húngara) a francia-német (szovjet-japán. és csak a második tag egyezik a főnévvel : la guerra franco-alemana (soviético-japonesa. — A tő. peor rosszabb. la calle Mayor.és a nőnem számára : un país socialista. így mondjuk pl. és 70. 72 pontjában. pontját. superior felsőbb. itt főnév) 295 . — A sorszámneveket 1. 58. germano-soviética. menor kisebb. chiquitínas) picike Az -őr végű középfokú melléknévi alakoknak nincsen nőnemű változatát mayor nagyobb. los pueblos hispano-americanos a spanyol-amerikai népek. 3. grandota (grandotes.) Törtszámnevek 1/2 un medio 1/3 un tercio 1/4 un cuarto 1/5 un quinto 1/6 un sexto 1/7 un séptimo 1/8 un octavo 1/9 un noveno 1/10 un décimo 2/3 2/4 3/4 2/5 5/6 3/7 5/8 7/9 9/10 dos tercios dos cuartos tres cuartos dos quintos cinco sextos tres séptimos cinco octavos siete novenos nueve décimos (la escarlata a skarlát szín) (el carmín a kármin szín) (el jefe a főnök. la industria szocialista ország (ipar) socialista los países socialistas. német-szovjet. grandotas) otromba chiquitín. inferior alsóbb. Melléknévként használt főnév vagy más szőfaj A melléknevet főnév vagy más szófaj helyettesítheti. pontjában.grandote. las industrias szocialista országok (iparok) socialistas un obrero (una obrera) agrícola mezőgazdasági munkás(nő) ún hombre (una mujer) belga belga férfi (nő) 2. A SZÁMNÉV ÍA tőszámneveket lásd a ny.

75 seis coma setenta y cinco. száz un millar de mintegy ezer A körülbelüliséget a szám elé tett unos. Gyüjtószámnevek un par de medias egy pár harisnya dos pares de calcetines két pár zokni una decena de huevos tíz darab tojás una docena de pañuelos egy tucat zsebkendő una quincena két hét.. — ö t százalék : el cinco por ciento. milésimas ezred. perfecto o compuesto) Gerundio sokszor néhányszor olykor. una vez egyszer muchas veces dos veces kétszer algunas veces diez veces tízszer a veces cien veces százszor infinidad de veces otra vez máskor la mayoría de las veces la última vez utoljára alguna que otra vez la vez pasada a múltkor tal vez de vez en cuando időről időre de una vez para siempre 5. pl.. a nyelvtan 86-88. cienmilé­ simas százezred. 6. unas szóval fejezhetjük k i : unos veinte jibros körülbelül 20 könyv : unas treinta personas mintegy harminc személy. 94-96. un centenar de kb. A törtszámok kiolvasása : 4. 15 nap una veintena de lápices kb. Három igeneve: a) a főnévi igenév (jelen és múlt) Infinitivo (imperfecto o simple. diezmilésimas tízezred.7 cuatro coma siete . Az igeragozás Az igének van 1. — Három ezrelék: el tres por mil. centésimas század. húsz ceruza una centena. pontjait. 98. — Tizenegytől kezdve a törtszámok nevezőjét -avo képzővel képezzük: 1/11 un onceavo 3/11 tres onceavos 1/20 un veinteavo 2/20 dos veinteavos 5/26 cinco veintiseisavos 1/26 un veintiseisavo A tizedes törtekben a sorszámnevek nőnemű többes számú alakját használjuk: décimas tized. A pez főnévvel igen sok számnévi határozót képezhetünk. néha számtalanszor a legtöbbször hébe-korba talán egyszer s mindenkorra b) a határozói igenév (egyszerű és összetett) c) a melléknévi igenév (múlt idejű) Participio . Törtszámokkal kapcsolatos egyéb kifejezések : cinco kilos y medio de azúcar öt és fél kiló cukor húsz és fél pezeta veinte pesetas y media la mitad de la manzana az alma fele la tercera parte de ciento száznak egyharmad része A százalék: el tanto por ciento.) 6. AZ IGE 1.Medio és tercio kivételével tehát a törtszámok nevezőjében sorszámnevet hasz­ nálunk. millonésimas milliomod. A NÉVMÁS (L.

Nyolc ideje a kijelentő módban (két ideje a feltételes módban. 2. -ar. megkapjuk az ige tövét. Négy módja: a) kijelentő mód b) feltételes mód c) kötőmód d) felszólító mód 297 . hat ideje a kötőmódban és egy ideje a felszólító módban): a) jelen idő Presente b) folyamatos múlt Imperfecto c) befejezett múlt Pretérito simple d) egyszerű jövő idő Futuro I (imperfecto o simple) (egyszerű igeidők) (tiempos simples) e) közelmúlt Pretérito presente f) folyamatos régmúlt Pluscuamperfecto g) befejezett régmúlt Pretérito anterior h) befejezett jövő idő Futuro II (perfecto o compuesto) (összetett igeidők) (tiempos compuestos) A kötőmódban az Imperfecto-nák és a Pluscuamperfecto-nak két változata (I és II) van.Indicativo Condicional o potencial Subjuntivo Imperativo 3. — Ha ezt a végződést elhagyjuk. A ragok a tőhöz járulnak. -er és 3. A spanyol igéket a ragozás szempontjából három csoportba osztjuk: 1. 2. -ir végű igékre.

igenév.A szabályos igék ragtáblája -AR végű igék Főnévi igenév. jelen id. összetett Melléknévi igenév -ar babér -ado -ando habiendo -ado -ado -ER végű Igék -er haber -ido -iendo habiendo -ido -ido -IR végű igék -ir haber -ido -iendo habiendo -ido -ido KIJELENTŐ MÓD Jelen idő -0 -0 -0 Folyamatos múlt Befejezett múlt Egyszerű jövő idő Közelmúlt Folyamatos régmúlt Befejezett régmúlt Befejezett jövő idő \ -as -a -amos -áis -an -aba -abas -aba -abamos -abáis -aban -é -aste -ó -amos -asteis -aron -aré -arás -ara -aremos -aréis -arán he -ado has -ado ha -ado hemos -ado habéis -ado han -ado nabía -ado habías -ado había -ado habíamos -ado habíais -ado habían -ado hube -ado hubiste -ado' hubo -ado hubimos -ado hubisteis -ado hubieron -ado habré -ado habrás -ado habrá -ado habremos -ado habréis -ado habrán -ado -es -e -emos -éis -en -ía -ías -ía -íamos -íais -ían -i -iste -ió -irnos -isteis -ieron -eré -eras -era -eremos -eréis -eran he -ido has -ido ha -ido hemos -ido habéis -ido han -ido había -ido habías -ido había -ido habíamos -ido habíais -ido habían -ido hube -ido hubiste -ido hubo -ido hubimos -ido hubisteis -ido hubieron -ido habré -ido habrás -ido habrá -ido habremos -ido habréis -ido habrán -ido -es -e -irnos -ís -en -ía -ías -ía -íamos -íais -ían -í -iste -ió -irnos -isteis -ieron -iré -irás -irá -iremos -iréis -irán he -ido has -ido ha -ido hemos -ido habéis -ido han -ido había -ido habías -ido había -ido habíamos -ido habíais -ido habían -ido hube -ido hubiste -ido hubo -ido hubimos -ido hubisteis -ido hubieron -ido habré -ido habrás -ido habrá -ido habremos -ido habréis -ifo habrán -ido 298 . Határozói igenév. Hat. Főnévi igenév. egysz. múlt id.

régmúlt Befejezett jövő idő FELSZÓLÍTÓ MÓD (-a (tú) ! j-ad (vosotros)! ]-e (tú) ! ¡-ed (vosotros)! j-e (tú)! ¡-id (vosotros)! . -iera -iescs -ieras -iese -iera -iésemos -iéramos -ieseis -ierais -iesen y -ieran -iere -ieres -iere -iéremos -iereis -ieren haya -ido hayas -ido haya -ido hayamos -ido hayáis -ido hayan -ido hubiese -ido hubieses -ido hubiese -ido hubiésemos-ido hubieseis -ido hubiesen -ido hubiera -ido hubieras -ido hubiera -ido hubiéramos-ido hubierais -ido hubieran -ido hubiere -ido hubieres -ido hubiere -ido hubiéremos-ido hubiereis -ido hubieren -ido -a -as -a -amos -ais -an -iese v. folyamatos múlt Egyszerű jövő idő Közelmúlt I. -ara -asemos -aramos -aséis -aráis -asen -aran -are -ares -are -aremos -aréis -aren haya -ado hayas -ado haya -ado hayamos -ado hayáis -ado hayan -ado hubiese -ado hubieses -ado hubiese -ado hubiésemos-ado hubieseis -ado hubiesen -ado hubiera -ado hubieras -ado hubiera -ado hubiéramos-ado hubierais -ado hubieran -ado hubiere -ado hubieres -ado hubiere -ado hubiéremos-ado hubiereis -ado hubieren -ado -a -as -a -amos -ais -an -iese v. -ara -ases -aras -ase . régmúlt II.FELTÉTELES MÓD j Jelen idő ¡ Múlt idő -aria -arias -aria -aríamos -aríais -arían habría habrías habría habríamos habríais habrían -ado -ado -ado -ado -ado -ado -ería -erías -ería -eríamos -eríais -erían habría habrías habría habríamos habríais habrían -ido -ido -ido -ido -ido -ido -iría -irías -iría -iríamos -iríais -irían habría habrías habría habríamos habríais habrían -ido -ido -ido -ido -ido -ido KÖTŐMÓD Jelen idő -e -es -e -emos -éis -en -ase v. és II. -iera -ieses -ieras -iese -iera -iésemos -iéramos -ieseis -ierais -iesen -ieran -iere -ieres -iere -iéremos -iereis -ieren haya -ido hayas -ido haya -ido hayamos -ido hayáis -ido hayan -ido hubiese -ido hubieses -ido hubiese -ido hubiésemos-ido hubieseis -ido hubiesen -ido hubiera -ido hubieras -ido hubiera -ido hubiéramos-ido hubierais -ido hubieran -ido hubiere -ido hubieres -ido hubiere -ido hubiéremos-ido hubiereis -ido hubieren -ido I.

Egyszerű jövő idő " Közelmúlt -. beszéltem beszélté] beszélt beszéltünk beszéltetek beszéltek beszéltem („beszélek beszélté] vala") beszélt beszéltünk beszéltetek beszéltek beszéltem („beszéltem beszélté] vala") beszélt beszéltünk beszéltetek beszéltek majd majd majd majd majd majd beszéltem beszélté] beszélt beszéltünk beszéltetek beszéltek Folyamatos régmúlt Befejezett régmúlt Befejezett jövő idő 300 . Az -AB véjjfi szabályos iflék ragozása. beszélve Jelen idő hablo hablas habla hablamos habláis hablan hablaba hablabas hablaba hablábamos hablabais hablaban hablé hablaste habló hablamos hablasteis hablaron hablaré hablarás hablará hablaremos hablaréis hablarán he hablado has hablado ha hablado hemos hablado habéis hablado han hablado había hablado habías hablado ' había hablado habíamos hablado habíais hablado habían hablado hube hablado hubiste hablado hubo hablado hubimos hablado hubisteis hablado hubieron hablado habré hablado habrás hablado habrá hablado habremos hablado habréis hablado habrán hablado beszélek beszélsz beszél beszélünk beszéltek beszélnek beszéltem beszéltél beszélt beszéltünk beszéltetek beszéltek beszéltem („beszélek") beszéltél beszélt beszéltünk beszéltetek beszéltek beszélni beszélni beszélni beszélni beszélni beszélni fogok fogsz fog fogunk fogtok fognak Folyamatos múlt t Befejezett múlt . Tő : HABLFŐNÉVI IGENÉV HATÁRO­ ZÓI IGENÉV MELLÉK­ NÉVI IGENÉV 'KIJELEN­ TŐ MÓD jelen idejű múlt idejű egyszerű összetett hablar beszélni haber hablado hogy beszéJt(em) hablando beszélve habiendo hablado miután beszéJt(em) hablado beszélt. Példa : hablar.1.

ha beszél­ hablado tem volna stb.FELTÉTE­ LES MÓD Jelen idő hablaría hablarías hablaría hablaríamos hablaríais hablarían habría hablado habrías hablado habría hablado habríamos h a b l a d habríais hablado habrían hablado hable hables hable hablemos habléis hablen beszélnék beszélnél beszélne beszélnénk beszélnétek beszélnének beszéltem volna beszéltél volna beszélt volna beszéltünk volna beszéltetek volna beszéltek volna beszéljek beszélj beszéljen beszéljünk beszéljetek beszéljenek habiara hogy beszéljek. hablaras ha beszélnék stb. hubieses hubiese hubiésemos hubieseis hubiesen Közelmúlt hogy beszéltem stb. és II. habiara habláramos hablarais hablaran hogy beszélni fogok stb. FELSZÓLÍ­ TÓ MÓD beszélj! beszéljetek! *301 . Múlt idő KÖTŐMÓD Jelen idő vagy I. I. régmúlt (hubiera) (hubieras) (hubiera) (hubiéramos) (hubierais) (hubieran) hablado hogy beszél­ hablado tem. hablado hablado hablado Befejezett jövő idő hubiere hablado hubieres hablado hubiere hablado hubiéremos hablado hubiereis hablado hubieren hablado ¡habla (tú)! ¡hablad (vosotros)! hogy majd beszéltem stb. és II. folya­ hablase matos múlt hablases hablase hablásemos hablaseis hablasen Egyszerű jövő idő hablare hablares hablare habláremos hablareis hablaren haya hablado hayas hablado haya hablado hayamos hablado hayáis hablado hayan hablado hubiese .

Az -ER végű szabályos igék ragozása. comiendo evés közben. Példa: comer. habiendo comido miután ettem. miközben ettem. ettél stb. enni fognak ettem ettél evett ettünk ettetek ettek ettem ettél evett ettünk ettetek ettek ettem ettél evett ettünk ettetek ettek majd ettem majd ettél majd evett majd ettünk majd ettetek majd ettek evett I I l | 302* . ettél stb. FŐNÉVI IGENÉV HATÁRO­ ZÓI IGE­ NÉV MELLÉK NÉVI IGENÉV KIJELEN­ TŐMÓD jelen idejű múlt idejű egyszerű összetett comer enni haber comido hogy ettem.2. comido megevett Jelen idő Folyamatos múlt Befejezett múlt Egyszerű jövő idő Közelmúlt Folyamatos régmúlt Befejezett régmúlt Befejezett jövő idő como comes come comemos coméis comen comía comías comía comíamos comíais comían comí comiste comió comimos comisteis comieron comeré comerás comerá comeremos comeréis comerán he comido has comido ha comido hemos comido habéis comido han comido había comido habías comido había comido habíamos comido habíais comido habían comido hube comido hubiste comido hubo comido hubimos comido hubisteis comido hubieron comido habré comido habrás comido habrá comido habremos eomidc habréis comido habrán comido eszem eszel eszik eszünk esztek esznek ettem ettél evett ettünk ettetek ettek ettem ettél ettünk ettetek ettek enni fogok enni fogsz enni fog enni fogunk enni fogtok . ettél stb. Tő: COMi.

comido comido comido Befejezett jövő idő / hubiere comido hubieres comido hubiere comido hubiéremos comido hubiereis comido hubieren comido ¡come (tú)! jcomed (vosotros)! hogy majd ettem stb.FELTÉTE­ LES MÓD Jelen idő eomería comerías eomería comeríamos comeríais comerían habría comido habrías comido habría comido habríamos comido habríais eomido habrían eomido coma comas coma comamos comáis coman comiese vagy comieses comiese comiésemos comieseis comiesen comiere comieres comiere comiéremos comiereis comieren haya comido v hayas comido haya comido hayamos comido hayáis comido hayan comido hubiese hubieses hubiese hubiésemos hubieseis hubiesen ennék ennél enne ennénk ennétek ennének ettem volna ettél volna evett volna ettünk volna ettetek volna ettek volna egyek egyél egyen együnk egyetek egyenek comiera hogy egyek. I. FELSZÓLÍ­ TÓ MÓD egyél I egyetek I . és II. eomido ha ettem comido volna stb. folyamatos múlt (hubiera) (hubieras) (hubiera) (hubiéramos) (hubierais) (hubieran) comido hogy ettem. folyamatos múlt Egyszerű jövő idő Közelmúlt hogy ettem stb. comiera comiéramos comierais comieran hogy enni fogok stb. Múlt idő KŐTŐMÓD Jelen idő • I. ha comieras ennék stb. és II.

subiendo felmenvén. habiendo subido miután felmentem. felmentél stb. felmentél stb. subido felmenve Jelen idő sube subes sube subimos subís suben subía subías subía subíamos subíais subían subí subiste subió subimos subisteis subieron subiré subirás subirá subiremos subiréis subirán he subido has subido ha subido hemos subido habéis subido han subido había subido habías subido había subido habíamos subido habíais subido habían subido hube subido hubiste subido hubo subido hubimos subido hubisteis subido hubieron subido habré subido habrás subido habrá subido habremos subido habréis subido habrán subido felmegyek felmégy felmegy felmegyünk felmentek felmennek felmentem felmentél felment felmentünk felmentetek felmentek felmentem felmentél felment felmentünk felmentetek felmentek fel fogok menni fel fogsz menni fel fog menni fel fogunk menni fel fogtok menni fel fognak menni felmentem felmentél felment felmentünk felmentetek felmentek felmentem felmentél felment felmentünk felmentetek felmentek felmentem felmentél felment felmentünk felmentetek felmentek majd felmentem majd felmentél majd felment • majd felmentünk majd felmentetek majd felmentek Folyamatos múlt Befejezett múlt Egyszerű jövő idő Közelmúlt Folyamatos régmúlt Befejezett régmúlt Befejezett jövő idő 304 . Tő : SUBFŐNÉVI IGENÉV HATÁRO­ ZÓI IGE­ NÉV MELLÉK­ NÉVI IGENÉV KIJELEN­ TŐ MÓD jelen idejű múlt idejű egyszerű összetett subir felmenni haber subido hogy felmentem. miközben felmentem stb. Példa: subir. Az -IR végű szabályos Igék rugózása.3.

I. Múlt idő KÖTŐMÓD Jelen idő I. és I I . Befejezett jövő idő hubiere subido hogy majd felmentem hubieres subido hubiere subido hubiéremos subido hubiereis subido hubieren subido ¡sube (tú) l menj fel! ¡subid (vosotros)! menjetek fel I stb. folyamatos múlt Egyszerű jövő idő hogy fel fogok menni stb.FELTÉTE­ LES MÓD Jelen idő subiría subirías subiría subiríamos subiríais subirían habría subido habrías subido habría subido habríamos subido habríais subido habrían subido suba subas suba subamos subáis suban subiese vagy subieses subiese subiésemos subieseis subiesen subiere subieres subiere subiéremos subiereis subieren haya subido hayas subido haya subido hayamos subido hayáis subido hayan subido hubiese hubieses hubiese hubiésemos hubieseis hubiesen felmennék felmennél felmenne felmennénk felmennétek felmennétek felmentem volna felmentél volna felment volna felmentünk volna felmentetek volna felmentek volna felmenjek felmenj felmenjen felmenjünk felmenjetek felmenjetek subiera subieras subiera subiéramos subierais subieran hogy felmenjek. folyamatos múlt (hubiera) (hubieras) (hubiera) (hubiéramos) (hubierais) (hubieran) subido subido subido subido subido subido hogy felmentem.5< 14 *305 . FELSZÓLÍ­ TÓ MÓD 20 Spanyol n alvkbnyv . ha felmentem volna stb. ha felmennék stb. és II. Közelmúlt hogy felmentem stb.

4. lavádose (miután) megmosakodott. A visszaírni/» lj|él< rajiozAnn. lavándose mosakodva habiéndose lavado miután mosakodtam stb. megmosa­ kodva Jelen idő me lavo te lavas se lava nos lavamos os laváis se lavan me lavaba te lavabas se lavaba nos lavábamos os lavabais se lavaban me lavé te lavaste se lavó nos lavamos os lavasteis se lavaron me lavaré te lavarás se lavará nos lavaremos os lavaréis se lavarán me he lavado te has lavado se ha lavado nos hemos lavado os habéis lavado se han lavado me había lavado te habías lavado se había lavado nos habíamos lavado os habíais lavado se habían lavado me hube lavado te hubiste lavado se hubo lavado nos hubimos lavado os hubisteis lavado se hubieron lavado me habré lavado te habrás lavado se habrá lavado nos habremos lavado os habréis lavado se habrán lavado mosakodom mosakodol mosakodik mosakodunk mosakodtok mosakodnak mosakodtam mosakodtál mosakodott mosakodtunk mosakodtatok mosakodtak mosakodtam mosakodtál mosakodott mosakodtunk mosakodtatok mosakodtak mosakodni fogok mosakodni fogsz mosakodni fog mosakodni fogunk mosakodni fogtok mosakodni fognak mosakodtam mosakodtál mosakodott mosakodtunk mosakodtatok mosakodtak mosakodtam mosakodtál ' mosakodott mosakodtunk mosakodtatok mosakodtak mosakodtam mosakodtál mosakodott mosakodtunk mosakodtatok mosakodtak majd mosakodtam majd mosakodtál majd mosakodott majd mosakodtunk majd mosakodtatok majd mosakodtak Folyamatos múlt Befejezett múlt Egvszerű jövő idő Közelmúlt Folyamatos régmúlt Befejezett régmúlt Befejezett jövő idő . Tő : LAVFŐNÉV1 IGENÉV HATÁRO­ ZÓI IGE­ NÉV MELLÉK­ NÉVI IGENÉV KIJELEN­ TŐ MÓD jelen idejű múlt idejű egyszerű összetett lavarse mosakodni haberse lavado hogy mosakodtam stb. Példa : lavarse.

folyamatos múlt me hubiese (me hubiera) te hubieses (te hubieras) se hubiese (se hubiera) . nos hubiésemos (nos hubiéramos) os hubieseis (os hubierais) se hubiesen (se hubieran) lavado lavado lavado lavado lavado lavado hogy mosa­ kod­ tam. ha mosa­ kod­ nám stb. I. se hubiere lavado nos hubiéremos lavado os hubiereis lavado se hubieren lavado j lávate! j lavaost mosakodjál I mosakodjatok ! 207 FELSZÓ­ LÍTÓ MÓD 20* . ha se lavara mosakodnám nos laváramos stb.FELTÉTE­ LES MÓD Jelen idő me lavaría te lavarías se lavaría nos lavaríamos os lavaríais se lavarían me habría lavado te habrías lavado se habría lavado nos habríamos lavado os habríais lavado se habrían lavado me lave te laves se lave nos lavemos os lavéis se laven me lavase vagy .te lavases se lavase nos lavásemos os lavaseis se lavasen me lavare te lavares se lavar» nos laváremos os lavareis se lavaren < me haya lavado te hayas lavado se haya lavado nos hayamos lavado os hayáis lavado se hayan lavado mosakodnék mosakodnál mosakodna mosakodnánk mosakodnátok mosakodnának mosakodtam volna mosakodtál volna mosakodott volna mosakodtunk volna mosakodtatok volna mosakodtak volna mosakodjam mosakodjál mosakodjék mosakodjunk mosakodjatok mosakodjanak me lavara hogy mosate lavaras kodjam. folyamatos múlt Egyszerű jövő idő Közelmúlt hogy mosakodtam stb. • os lavarais se lavaran hogy mosakodni fogok Múlt idő KÖTÖMÓD Jelen idő I. és II. Befejezett jövő idő me hubiere lavado hogy majd mosakodtam te hubieres lavado stb. és li.

3. tocar érinteni (ragozását lásd a rendhagyó igéknek lejjebb közölt jegyzékében). mullir meglazítani (földet): i) az -aer. jugar (fuego) játszani. d) a -gar végű igék e előtt u-t toldanak be a g után . c) a -zar végű igék e előtt a z-t c-re változtatják . caer esni : leer olvasni. contar (cuento) el­ beszélni . személyében (vagyis. cambias. Bár a fent jelzett esetek nem rendhagyóságok. Viszont a tő utolsó előtti magánhangzóját hangsúlyozzák az említett sze­ mélyekben olyan igék. confiar (confio) megbízik . tañer játszani (hangszeren) . criar (ertoj nevel . cambies. continúen 2. distinguir megkülönböz­ tetni . A szonvoüíí Ige ragozását 1. enviar (envío) küld. -oer végű igék a ragban szereplő hangsúlytalan i-t g-re változ­ tatják . pl. Az -iar és az -uar végű igék egyik része a tő utolsó előtti. pl. Példa a ragozásra : cambiar : continuar : cambio. e) a -ger és a -gir végű igék a és o előtt j-t írnak a g helyett. continúes. continúe. Pl. pl.„„. continuemos. 2. pl. principiar kezd . o vagy u hangzó van. Ezt a tőhangváltozást a szótár mindenkor jelöli. Példák a ragozásra: pensar contar <. continúa. dirigir irányítani . evacuar kiürít.5. vencer győzni. continuar (continuo) folytat. cambiamos. ti) a -ñer. illetve ue hangzóra változtatja a kijelentő és a kötőmód egyes számában és a többes szám 3. b) a -cer és a -cir végű igék a és o előtt a c-t z-re változtatják . estu­ diar tanul. cambiar cserél. pl. -eer. coger leszedni. lü9ar 308 pienso pienso cuento cuente incoo S e piensas pienses cuentas cuentes iueoas Caaes piensa piense cuenta cuente juega uegue pensamos pensemos contamos contemos jugamos juguemos pensáis penséis contáis contéis jugáis juguéis piensan piensen cuentan cuenten Juegan jueguen . cruzar keresztezni. reñir veszekedni. személyében. continuamos. amikor hangsúlyos). averiguar kivizs­ gálni . cambiéis. cambiáis. szidni . A szótár mindenkor jelzi. pagar fizetni. f) a -guar végű igék e előtt pontokat raknak az u-ra . lejjebb). A spanyol helyesírás az alábbi szabályok szem előtt tartását teszi szük­ ségessé : a) a -car végű igék e előtt a c-t qu-ra változtatják . Megjegyzések a szabályos Igék ragozásához 1. pl.. pronunciar kiejt. melynél a tő utolsó szótagjában e. ezt a hangzót ie. limpiar tisztít. pensar (pienso) gondolni. cambie. acen­ tuar (acentúo) hangsúlyoz . continuéis. cambian cambie. a nyelvtan 162. g) a -guir végű igék a és o előtt kivetik az u-t. pl. cambien continúo. pl. cambia. ha a tő utolsó magánhangzója hangsúlyos. pl. continúas. averiguar kivizsgál. másik része pedig a tő utolsó magánhangzóját hangsúlyozza a kijelentő és a kötőmód jelen idejének egyes(számában és a többes szám 3. zurcir toldozni (ragozásukat 1. cambiemos. copiar lemásol. -ñir és a -llir végű igék a ragban előforduló hangsúlytalan i-t el­ hagyják . az egyszerűség kedvéért a kö­ zölt példákat a rendhagyó igék jegyzékében szerepeltetjük. continuáis. Tőhangváltó igék Sok olyan ige. mint acariciar becéz . pl. pontjában. continúan continúe.

m. jelen i. cupisteis.: quepo. 1. caen . jelen i. COMPADECER együtt érezni (mint conocer) CONCERNIR illetni (mint sentir) CONCLUIR következtetni — Kij. caigan . averigüen. jelen i. caísteis. igenév : cayendo. — Melléknévi igenév: bendito v. m. anduvieron. m. averiguaron. cozamos. : argüía stb. m. — Kötőm. jelen i. bef. concluyas. cupiera stb. averigüéis. — Kij. m. cocéis. m. caben. cueces. arguyáis. adquiera. jelen i. ARGÜIR érvelni — Kij. argüísteis. — Jövő i. BENDECIR áldani — Ügy ragozzuk. m. jelen i. coció. : argüí. ADVERTIR észrevenni — (sentir hangváltozását követi. — Kij. de a kij.: cabré stb. concluí­ mos. caímos. . — Kötőm. m. andu­ visteis. — bendeciría stb. m. : caiga. argüís. cogisteis. jelen i. cojáis. igenév: caído. arguyes. mint poner. CABER beférni — Kij. m. m. arguyera stb. m. : arguya. bef. m. m. m. arguyas. : cuezo. — Melléknévi igenév: con­ cluido. averiguó. concluye. : argüyere stb. concluyes. arguya. és II. anduviésemos. concluísteis. m. : adquiero. cocemos . A rendhagyó (és helyesírási szempontból sajátságos) igék betűrendes jegyzéke A jegyzék csak a rendhagyó alakokat tünteti fel: a fel nem vett alakok tehát szabályos képzésűek.: cupiese v. m. anduvo. foly. adquirís. — Kötőm. averiguasteis. — Kötőmód jövő i. — Felsz. COCER főzni — Kij. adquiri­ mos. cuece. jövő i. jelen i. m. cogimos. : anduve. argüyó. argüimos. cabéis. adquieras. cojamos. argüíste. : argüiría stb. m. caigas. m. bef. — Kötőmód foly. így tehát suponer úgy ragozandó. m. cuezan. andu­ vieses. — Kij. I. averigüemos. anduviera. arguyen . argüimos. : arguyese. mint decir-t. : averigüé. adquiráis. coja. averiguas.4.: concluyo. . m. 309 . averiguamos. averigües. cayeron . — Kötőm. m. caíste. anduvieseis. quepas. : concluí.: cabría stb. : cueza. cabemos. bef. cabes. jelen ideje szabályos : bendeciré stb. jelen i. és II. coge. cupimos. — Kötőm. cupiste. — Kij.: concluyese v. — Felt. — Kij. cogéis. bef. quepamos. igenév: concluyendo . m. m . : cayese v. cojas. caemos. concluimos. — Kötőmód I.: adquiera. Melléknévi igenév : argüido. COGER leszedni — Kij. caigáis. quepa. — Kötőm. jelen i. : concluya. cociste. cocieron. : caigo. anduviéramos. arguyamos. concluyeron. adquiramos. — Kötőm. — Hat. m. jelen i. anduviste. arguye. anduvierais. : caí. foly. averigua. —. concluya. concluyan . — Hat.: averigüe. ABRIR kinyitni — Melléknévi igenév: abierto. : coja. anduvimos. concluyen . concluyera stb. bef. : argüiré stb. — Felt. cuecen. averigüe. concluís. quepáis. cupieron. m . caes. caéis.: anduviere stb. m. obtener mint tener stb. adquieres. jelen i. foly. : ¡arguye! ¡argüid! — Határozói igenév : arguyendo . cocimos. concluyamos. cae. quepan. concluyó. andu­ vieras. — Az összetett ige az alapige rendhagyóságát követi . cogiste.: arguyo. m. — Kij. cogemos. m. cozáis. averiguaste. argüyeron — Jövő i. cueza. cocisteis. anduviesen. — Kötőm. bef. — Kötőm. concluíste. adquiere. m. cogió. m. jelen i. descubrir mint cubrir. cuezas. caiga caigamos. bendecido. cayera stb. ' CAER esni — Kij. — Kötőm. — Kötőm. — Kij. cabe. jelen i. jelen i. : cojo. cupo. adquieran AGRADECER szívesen fogadni — (mint conocer) ANDAR menni — Kij. AVERIGUAR kivizsgálni — Kij. anduviese. foly. concluyáis. cogen. averiguan . — Jövő i. — Mellékn. jelen i. cogieron. ott) ADQUIRIR szerezni — Kij. — Kötőm. coges. averiguamos. bef. cayó. m. : averiguo. m. adquieren . : cupe. — Kij. jövő ideje és a felt. — anduviera. : cocí. : cupiere stb. folyamatos múltja : anduviese. cojan. jelen i. averiguáis. arguyan. : quepa. . anduvieran. : cogí.m. jelen i.

conozca. crucemos. m. m. corrigieron. : dirigí. dirigís. conducimos. : corrigiese v. — Kij. conocemos. dirigen. DESPEDIR elbúcsúzni (mint pedir) DESTRUIR elpusztítani (mint. jelen i. delinquís. distinguieron. dirigimos. delincan. : dijese v. dolemos. distingamos. igenév : corrigiendo. conduzcan . jelen i. m. disuelvas. diga. corriges. — Hat. corrigió. duele. m. distingan. delincáis. disuelva. jelen i. delinquimos. diriges. delincamos. conduzcáis. : delinquí.: conduzco. corrijas corrija. m.: cruzo. bef. distingáis. jelen i. duelan. corregís. CONSEGUIR elérni (mint seguir) CONSTRUIR építeni (mint concluir) CONTENER tartalmazni (mint tener) CONVENIR megegyezni (mint venir) CORREGIR kijavítani — Kij. jelen i. — Kij. dijisteis.: doy. disuelven. bef. dirigisteis. jövő i. corregimos. jelen i. corrijan . — Kij. jelen i. dijo. decimos. delinquen. digan . : corrija. m. distinguimos. disolvéis.: cruce. dirijas. dijera stb. dolamos. corrige. cruzaron. cruzó. m . : distingo. : corregí. — Kötőm. m. — Kötőm. : diese v. 310 . disuelves. crucéis. — Kij. : corrijo. duelas. — Felt. condujeron. corregimos. bef. distingues. con­ duzcamos. corregisteis. disteis. dirigieron. — Kötőm. jelen i. bef. m. — Kötőm. conocieron. : conocí. DIVERTIRSE szórakozni (mint sentir) DOLER fájni — Kij. m . — Kötőm. : dije. doláis. — Kij. : di. dio.: conozco. foly. bef. m . dicen . : dirijo. jelen i. conduzcas. delinque. CONOCER ismerni — Kij. jelen i. jelen i. decís.: dé. — Kij. distinguimos. m . dirige. condujimos. dieron. jelen i. dijiste. distingue. dirijáis. da. distinguís. m. m . — Mellékn. disolváis. corrigen . diera stb. deis.: disuelva. — Kötőm. digáis. condujera stb. — Kötőm. m. íoly. conduce. m. condujisteis. m. condujiste. m. bef. duelen. : ¡di! ¡decid.CONDUCIR vezetni — Kij. bef. m. jelen i. conoció. jelen i. jelen i. m. m. conocéis. : disuelvo. m. — Kij. delincas. : duelo. concluir) DIRIGIR irányítani — Kij. corrijáis. jelen i. m. disolvamos. distinguisteis. digamos. m. : conozca. — Melléknévi igenév: dicho. : distinga. duela. corrigiera stb. dé. dirija. dijimos. conoz­ cáis. cono­ cisteis. conozcas. — Felsz. conducen . conocen . m . jelen i. des. m. dijeron. conduzca. delinquimos. : delinco. m. conduces. cruces. — Kötőmód foly. : duela. cruzamos. dueles. doléis. dis­ tinguiste. — Kij.: conduzca. m. delinquieron. — Kötőm. con­ dujo. dais. dimos. : condujese v. cruzáis. conoce. jelen i. : digo. delinquisteis. cruzasteis. cruzaste. de­ linca. i DELINQUIR kihágást elkövetni — Kij. — Kötőm. conozcamos. m. — Kij. dice. conociste. DISTINGUIR megkülönböztetni — Kij. jelen i. distinga. bef. dirijamos. jelen i. disuelvan. dirigió. conoces. : crucé. — Kötőm. cruzas. crucen. dan — Kötőm. conocimos. : diré stb. delinquió. distinguió. diste. den. CURRIR befedni — Melléknévi igenév : cubierto DAR adni — Kij. cruzan. : delinca. : dirija. — Kötőm. jelen i. m. igenév : disuelto. m. m. : distinguí. m. — Kötőm. demos. — Kötőm. igenév : diciendo. jelen i. dirigimos. delinques. cruza. cruce. foly. : conduje. m. dices. corrí jamos. das. bef. conducís. corregiste. delinquiste. disuelve. digas. — Kij. ! — Hat. — Felszólító mód: ¡da ! ¡dad ! DECIR mondani — Kij.: diga. disolvemos. damos. DISOLVER feloldani — Kij. m. cruzamos. distingas. dirijan. CRECER nőni (mint conocer) CREER hinni (mint leer) CRUZAR keresztezni — Kij. conozcan . : diría stb. m. dirigiste. distinguen.

irgamos v. encendemos. m. m. — Kij. erguís. yerras. hicimos. jeleni. dormisteis. empieza. m. vayamos. irgues v. — Felt. m . bef. bef. ERGUIR felállítani — Kij. m. m. jövő i. m . hemos. — Kij.: habría stb. gruñís.: duermo.: haré stb. m. ENCENDER meggyújtani — Kij. m . HUIR menekülni (mint concluir) IMPEDIR megakadályozni (mint pedir) IR menní — Kij.: durmiese v. — Felt. : hubiese v. durmiera stb. gruñan. vayáis. empiece. — Kötőm. : esté. m. jelen i. duermes. foly. hubiste. — Hat. haces. bef. estu­ viera stb. yerra. hayan. fue. hacéis. hagáis. Jelen i.: gruño. gruñimos.: haría stb. : haya. — Kij. r EXIGIR követelni (mint dirigir) FLORECER virágozni (mint conocer) FREÍR sütni (mint reír) — Melléknévi igenév: frito. jelen i . jelen i. estáis. m. irgáis v. hiciera. jelen i. — Kötőm. m.: empiece. : empecé. yerren. hubo. — Felt. — Kötőm. igenév: yendo. jelen i. estuviste. dormimos. habréis. hacen. irga v. vayan. gruñen. enciendes. vaya. : ¡irgue ! v.: habré. yerre. gruñeron. GRUÑIR röfögni — Kij. yergas. estemos. yergues. duerme. fuisteis. estuvieron. yerres. esté. bef. m. duermen. vamos. gruñas. fuera stb. m. duerman. habremos. empiezan. haga. : encienda. fuimos. m. durmáis. gruñimos. jelen i. . — Kötőm. — Felsz. — Kötőm. jelen i. — Kötőm. — Felsz.: haga. — Kij. fuiste. jelen i. m. m. foly. jelen i. bef. — Kötőm. hayamos. irguieron. jelen i. empiezas. ERIGIR felállítani (mint dirigir) ERRAR tévedni — Kij. hiciste.: irgo v. hubisteis. — Kij. m. erréis. vais. : hiciese v. igenév: durmiendo. hacemos. : hube. — Kij. m. enciendas. has. jelen i. gruñes. irgas v. m. durmieron. — Felsz. enciendan. igenév: ido. y ergo. encen­ damos. — Kij. empecemos. gruña. estuvimos.: estoy. durmió. m. vas. : dormí. va. estés.: iría stb. habrás. igenév : irguiendo. habrán.: he. jelen i.: vaya vayas. empezaron. empezaste. — Mellékn. empieces. — Kötőm. ESCOGER kiválasztani (mint coger) ESCRIBIR írni — Melléknévi igenév: escrito. encendáis. : ¡ve! ¡idlHat. — Kij.. bef. encienda. yerran.: fui. hubimos. — Kötőm. jelen i. hicieron. empiecen. — Jövő i. m. gruñamos. jelen i. m .: enciendo. erguíste. encendéis. yergáis. irgue v. m. yerguen. estuvisteis. m.: voy. — Kötőm. jelen i . enciende.: gruña. — Kij. erráis. 311 . gruñe. m. — Kötőm. fueron. estuvo. ha. m . erremos. hace. irgan v. haya. dormiste. gruñíste.: hice. bef. m . — Felsz. igenév: gruñendo. m. ¡haz! ¡haced! — Melléknévi igenév: hecho. m. yerga. jelen i. m. irguió. mf. foly. jelen i. m. hagan. erguísteis. está.: iré stb. empezamos. han. ESTAR lenni — Kij. durmamos. foly. m . estéis. jelen i. HABER (segédige) — Kij. EJERCER gyakorolni (mint vencer) ELEGIR kiválasztani (mint corregir) EMPEZAR megkezdeni — Kij. dormís. m. jelen i. duerma. jövő i. — Kötőm. yergamos. estás.: irga v. : gruñí. m . están.DORMIR aludni — Kij. estén. ¡yergue ! ¡erguid ! — Hat. : erguí. : yerre. : duerma. gruñáis. foly. habéis. encienden. — Kötőm. — Hat. — Kötőm. m. . erguimos. gruñísteis. estamos. m. va. hayáis. empezasteis. hagamos. empezó.: yerro.: hago.: empiezo. yergan. : fuese v. dormimos. hizo. hubieron. gruñó. — Kötőm. — Kij. irguen v. hagas. : estuve. jelen i. yergue. m. empezamos* empezáis. hicisteis. : ¡he! ¡habed! HACER csinálni — Kij. erguimos. m. yerga. erramos. hayas. duermas. : estuviese v. jelen i. bef. hubiera stb. habrá. empecéis.

jelen i. plegas stb.: juego. m. igenév : leído. ponéis. oláis. jugaste. jövő i. igenév : leyendo — Mellékn. — Kij. pongáis. jelen i. jelen i. jelen t. pueden. jelen i. jelen i. oyen. oísteis. m. pidan. 312 . juguéis. m. — Kij. bef.: pague. quieran. jelen i. jelen i . juegues. pidas. MALDECIR átkozni (mint bendecir) MEDIR mérni (mint pedir) MERECER érdemelni (mint conocer) MORIR meghalni (mint dormir) — Mellékn. quiso. olieron. m. m. puedes. jövő i. m. — Hat. oléis. bef. jelen i. pongan. bef. jövő i.: pida. pedisteis. pones. oyó. : plací. quieres. OLER illatozni — Kij. : negué. jugáis. m. : pueda. oliste.plugo. pidáis. pueda. jueguen. lees. NACER születni (mint conocer) NEGAR tagadni — Kij. plazcáis. — Felt. : pedí. leáis. jelen i. jelen i. m. plazcamos. niegues. m. pa­ guen. quisisteis. m. podéis. huelen. — Felt. placisteis. places. m . : pondré stb. quisiste. tuguemos. — Felt. hueles. m. placiera v. — Kij.pluguiera. : huelo. m.: niegue. pudieron. le* isteis. jugaron. : plazco. jelen i. leímos. jelen i. place. pediste. — Felsz. m. pudiste. negasteis. — Kij. pagaron. lean. queremos. igenév: pudiendo. — Kötőm. quisimos. m. m. jugamos. negáis. foly. huele. plazcan. oigáis. jugasteis. pide. : pude. bef. niegas. pague. podemos. m. oigas.: niego.: lea. PREFERIR jobban szeretni (mint sentir) PRODUCIR termelni (mint conducir) QUERER szeretni. : pido. leiste. puede. olamos. pluguieron is). nieguen. — Kötőm. OFRECER felajánlani (mint conocer) OÍR hallani —. m. m. jelen i. — Mellékn. igenév : oído. : oigo. m. PACER legelni (mint conocer) PAGAR fizetni — Kötőm. — Kij. pusimos. lee. paguemos. negó. pidieron. placieron (a 3. jelen i. beí. juegan. m. quiera. . niegue. m. : puse. : pusiese. olimos. leamos. — Kij. placiste. : jugué. jelen i. — Kij. PONER helyezni — Kij. pudisteis. m. pusiera stb. puedas. — Kij. — Kötőm. — Kötőm. plazcas. : quisiese. m. m. leéis. olemos. oiga. niega. — Kij. akarni — Kij. ponga. m . bef. queráis. m. jelen i . juega. : ¡pon! ¡poned! — Mellékn. quieren. quisiera stb. paguéis. : ponga. PODER -hatni — Kij. oigamos. igenév: puesto. pidió. negamos. pedís. plació. pagues. ponen. oímos. oyes. m. leen. leemos. pudo. jelen i. m. plegues stb. podáis. piden. puedan. — Hat. — Hat. — Kötőm. igenév : oyendo. pone. jelen i. — Kötőm. pidamos. oye. — Kötőm. vagy : plegué. PERMANECER maradni (mint conocer) PERSEGUIR üldözni (mint seguir) PERTENECER tartozni vhová (mint conocer) PLACER tetszeni — Kij. bef. huelan. : olí. m. : quise. jelen i. pedimos. quiere. — Kötőm. : podría stb. olisteis. neguemos. m. pudimos. — Kij.JUGAR játszani — Kij. placéis. — Kij. jelen i. — Kö­ tőm. jelen i. jelen i. LEER olvasni — Kij. m. : leo.: huela. lea. foly. bef. : oi. igenév: muerto. huela. oímos. : puedo. leas. oigan. niegan.: querré stb. bef. plazca. igenév : pidiendo. m. pagaste. oyeron. m. m. m. queréis. vagy : plega. juegas. quieras. — Kötőm. pides. pagó. jelen i.: juegue. bef. puso. : podré stb. juegue. : pongo. pusieron. pla­ cen. — Kij. foly. : plazca.. oís. jugamos. pusiste. : lei. m .: quiero. leyeron. : pondría stb. pida. — Kötőm. pusisteis. huelas. quisieron. m. negamos. placimos. queramos. : oiga. bef. : quiera. ponemos-. podamos. oíste. — Hat. negaste. pluguiese v. placemos. pongamos. — Kij. pagasteis. m . m. pagamos. negaron. személyben előfordul -. Kötőm. m. jugó. — Kij. neguéis. : placiese v. m. — Kötőm. : pagué. olió. pongas. leyó. : querría stb. Kij. PARECER látszani (mint conocer) PEDIR kérni — Kij. pedimos.

riñamos. : siguiese. sienta. — Kij.. jelen i.: taño. sigamos. siguieron. foly. salgan. jelen i. — Kötőm. m. igenév: riendo.— Kötőm.: saldría stb. bef. : ruegue. m . tañó. salió. m. m. foly. m. rogamos. sigan.: taña. jelen i. m. seamos. tañímos. sea. tañéis. sentimos.: saldré stb. supisteis. bef. jelen 1. : ¡sal! ¡salid ! SATISFACER eleget tenni (mint hacer). tenga. tañera stb. m. m .: tuviese. igenév: siendo. sigas. tuvimos. SENTIR érezni — Kij. — Felsz. jelen i. m. bef. ROMPER törni — Mellékn. m . siente. jelen i. m. foly. salís. REPETIR megismételni (mint pedir) REPRODUCIR ábrázolni (mint conducir) RESOLVER megoldani — Kij. — Felt. — Kötőm. su­ piera stb. rió. sentís. roguemos. sintieron. m . : sintiese. rogasteis. SER lenni — Kij. supo. — Kij. SALIR kimenni — Kij. tañíste. jelen i. fuera stb. sintáis. seguís. m . jelen i. sintió. — Kij. — Kötőm. salimos. rogáis. seáis. — Kij. m. — Kötőm. m. resolvéis. riñes.: sea. resuelves. : salgo. seguimos. éramos. — Kij. — Kötőm. seas. : riña. : rogué. jelen i.: tengo. — Hat. : tuve. m . m . — Felsz.: tenga.: tendría stb. — Mellékn. riñas. m. " resolváis. tienen. SEGUIR követni — Kij. siguió. tengan. ruegas. jelen i. erais. sois. sabe. — Kötőm. — Kij. eran. m. jelen i. foly. salgas. riñan. tañamos. — Kötőm. jelen i. : sé. : era. : reí. siguen. — Kij". reímos. — Kötőm. m. sepamos. ruegues. sintamos. igenév: reído. tañísteis. — Hat. ríe. jelen i. somos. jelen i. m. sale. : ¡sé! ¡sed ! — Hat. — Kij. m. eras. resuelva. m. reñimos. siguiera stb. sepas. fuimos. tuviste. : tañí. riamos. : sigo. bef. tengáis. sentimos. jövő i. foly. bef. ríen.: salí. jelen i. — Kij. : fui. m. — Felt. jövő i. sales. fue. rogó. sepan.: reñí. m. — Hat. rogamos. sentiste. : siento. sepáis. m. tañe. m. m. m. eres. jelen i. tañemos. m . — Hat. resuelve. tañen.: tendré stb. resuelvas. — Kij. tañes. m. seguisteis. tañan. : supe. sepa. rías. : fuese.: sabré stb. roguéis. rueguen. jelen i. m. ruegue. salisteis. — Kötőm. igenév: siguiendo. riña. fueron. riñeron. igenév: roto. riñó. : ¡ten l ¡tened l 313 . ruega. sabéis. : sepa.: soy. sigáis. saben. tuvisteis.: salga. RENDIR lenyűgözni (mint pedir) REÑIR szidni — Kij. reís.. son. foly. siga. era. bef. — Kötőm. seguimos. tenéis.: sabría stb. jelen i. riáis. — Kötőm. sientan. — Kötőm. : riño. : sienta. igenév: sintiendo. — Kij. tañáis. salen.: ruego. m. m. m. m. salga. riñen. m. reimos. rogaste. reñís. — Kij. foly m . bef. sienten. m. supiste. ría. reñísteis. — Kij. — Kötőm. sientes. salgáis. : tañese. tenemos. m. supimos. — Felt. jelen i. igenév: riñendo. m. m . tuviera stb. jelen i. tengas. : sentí. tuvieron. m . jelen i. — Kij. — Felsz. sintiera stb. taña. jelen i. m.: ría. bef. ROGAR kérni — Kij. salgamos. fuisteis. reiste. sigues. tienes. i. sabemos. sentisteis. resuelven. tengamos.RECOGER begyűjteni (mint coger) RECONOCER felismerni (mint conocer) REFERIR elmondani (mint sentir) REÍR nevetni — Kij. reñimos. i resuelva. igenév: resuelto. salimos. tañas. sabes. bef. resolvamos. : resuelvo. fuiste. sigue. : seguí. sientas. tuvo. resolvemos. salieron. ruegan. rían. supieron. rieron. riñera stb. reñiste. seguiste. tañeron. bef. : supiese v. — Kij. ries. saliste. SABER tudni.. m . riñáis. m. riñe. rio. jelen i. jelen i. : riñese. sean. — Kötőm.: siga. igenév: sido: SERVIR szolgálni (mint pedir) SOLER szokott (mint doler) SURGIR feltűnni (mint dirigir) TAÑER (hangszeren) játszani — Kij. — Mellékn. m. — Mellékn. — Kötőm. ' TENER tartani — Kij. m. jövő i. reisteis. rogaron. foly. — Kötőm. tiene. m . jelen. — Kötőm. es. resuelvan.

loquéis. bef. : veo. ve. volvamos. venciste. zurzáis. jelen i. : zurzo. traigas. locamos.: vuelvo. vengamos. jelen i. — Mellékn. m. zurcen. — Kij. m. vuelvas.: traiga. toquen. m . veas. m. : vencí. zurzan. 40 igének két melléknévi igeneve van : az egyik szabályos képzésű. jelen i. traes. trajo. — Kötőm. vienes. — Kij. — Kötőm. — Hat.TOCAR érinteni — Kij. valió. valieron. traje. jelen i. — Kötőm. VENIR jönni — Kij. ven. : vengo. vuelve. veis. vencéis. m. : venía. jövő i. m. traiga. viniera stb. zurce. — Kötőm. valgamos. ZURCIR foldozni — Kij. tocó. zurzas. VENCER győzni — Kij. traen. locaron. : ¡ven ! ¡venid! — Hat. : trajese. zurcieron. veáis. A két melléknévi igenévi alak között jelentés­ ben különbség nincsen . jelen i. m. traemos. toque. m. jelen i. : vuelva. trajera stb. zurciste. Két múlt idejű melléknévi igenévvel rendelkező igék Kb. venga. m. VER látni — Kij. m. valgáis. — Kij. — Kij.: vendré stb. vinimos. valimos. m. — Kij. tocaste. vienen. — Kötőm. valgas. igenév: trayendo. volváis. : zurcí. vencimos. — Melléknévi igenév : vuelto. foly.: venzo. viene. venías. jelen i. vuelvan.: vea. vino. : viese. traigáis. a latinos forma inkább irodalmi. venía.: loque. m. foly. veníais. m. tocas. venís. valen. trajimos. — Kőtőm. zurces. m. viste. bef. locamos. tocáis. foly. — Kij. trajiste. : loco. 5. — Felsz. A legfontosabb ilyen igék : aíligir lesújtani concluir következtetni corregir kijavítani difundir elterjeszteni elegir kiválasztani excluir kizárni íreir sütni imprimir kinyomatni maldecir átkozni nacer születni romper törni afligido concluido corregido difundido elegido excluido freído imprimido maldecido nacido rompido aflicto concluso correcto difuso electo excluso frito impreso maldito nato roto 314 . valisteis. jelen i. — Felt. m. jövő i. : viniese. veamos. : venza. m. vea. bef. jelen i. vence. viera stb. vemos. ves. jelen i. m. igenév: traído. visteis. — Kötőm. vengas. — Kötőm. jelen i. venció. ven­ cen. VOLVER visszajönni — Kij. — Kij. : valgo. trajeron. m. m. TRADUCIR lefordítani (mint conducir) TRAER hozni — Kij. bef. toca. zurzamos. zurcisteis. valiste. : valga.: zurza. vean. m. valéis. m . trajisteis. venza. valgan. valga. : vine. vengáis. traigan. vimos. m . bef. m. traéis. vencieron. m. toques. volvemos. jelen idő : valdría stb. locasteis. a másik az eredeti latin rendhagyóságot tükrözi. venimos. zurza. — Kötőm. venían. vencemos. vieron. m . . — Kötőm. foly. m. vengan. — Melléknévi igenév: visto. — Felt. jelen i. m. bef. veníamos. m. vuelva. VALER érni vmit — Kij. vale. toqué. zurcís. jelen i. — Kij. igenév: viniendo.: venga. : vendría stb. m. jelen i. venzamos. venzan. zurcimos. trae.: valdré stb. jelen i. zurció. bef. m. jelen 1. venzáis. — Kőtőm. zurcimos. volvéis. viniste. vinisteis. tocan. vuelves. venzas. vencisteis. jelen i.: valí. traigamos. vences. valemos. m. — Kij. vinieron.: traigo. m. toquemos. — Kij. vuelven. : vi. vales. vio.

eleven. Élénk. A s e r . Szórakozott. unalmas jóllakott előkelő. Érdekelve van. pontját. titoktartó fáradt. Zöld. Alacsony (növésű). Értelmes. Ilyen melléknevek például: Ks alto. Está vivo. A HATÁROZÓSZÓ (L. finom értelmes olvasott (ember) hasonló hiú. Está malo. Es interesado.) . illetve e s t a r igével kapcsolt melléknevek értelmi változása.6. Figyelmetlen. Rossz. Sok melléknév aszerint változtatja értelmét. Életben van. Está listo. EH vivo. Es joven. Está ciego. Gyenge szervezetű. a nyelvtan 100-104. lis verde. gyengéd. Está justo. Fiatal. Rosszul van. Es listo. Está verde. szokásos hálás részeg hallgatag. Está distraído. beképzelt okos 7. Cselekvő értelmű melléknévi igenevek Kb. Está alto. Igazságos. Alacsony állású. Él. Es malo. Es distraído. Finom. Gyenge egészségű. Készen van. Vak. Magas (termetű). Es ciego. okos. Éretlen. Es débil. hogy ser vagy estar segédige áll mellettük. Es bajo. Legyengült. Es justo. önző. 7. Está débil. Está interesado. Está joven. Está delicado. ismert megszokott. Megvakult. Está bajo. Magas állásban van. Es delicado. Pontos. Fiatalos. 50 ige melléknévi igenevének a szabályos jelentésén kívül cselekvő1 értelmű melléknévi jelentése is van. A legfontosabbak : | acostumbrado agradecido bebido callado cansado comido distinguido entendido leído iiarecido ¡•resumido sabido hozzászokott megköszönt megivott elhallgatott elfáradt megevett megkülönböztetett megértett olvasott (könyv) látszott gyanított tudott.

una botella de vino egy üveg bor. está de embajador en París nagykövet Párizsban . de repente hirtelen . ponerse de acuerdo megegyezik. ruha le­ írásánál) : la muchacha de los cabellos rubios a szőkehajú kislány. p) 2L cselekvő személyt a szenvedő szerkezetben. a. b) az anyagot. convencer de meggyőz vmiről. port 1. l) az eszköz. esa pluma es de Pablo az a toll Pálé . un reloj de oro aranyóra. está de luto gyászol. ¡ay de los vencidos! jaj a legyőzötteknek ! ¡ay de ti! jaj neked ! i) a helyhatározót honnan? kérdésre: oengo de Madrid Madridból jövök. amiből valami van : la estufa es de hierro a kályha vasból v a n . de prisa sietve . -böl ragnak meg­ felelően : asustarse de megijed vmitől. con. de este modo ilyen­ képpen . r) igék állandó vonzatát. nada de nuevo-semmi új . Lajost fia kísérte. a magyar -ról. h) nyomatékossá teszi valamely főnév (személy) tulajdonságát : el bueno de Juan a derék János. súlyt jelölő szók után : un pedazo de pan egy darab kenyér. Luis estaba acompañado de su hijo. ir de paseo sétálni megy . el reino de España a spanyol királyság . de los frutos del árbol a fa gyümölcseiből enni. -tői. para. los vinos de Jerez son muy buenos a jerezi borok nagyon jók . hace de intérprete tolmácsként működik . A DE elöljárószó Kifejezi: a) a birtokost (a birtok megelőzi a birtokost 1): el libro del profesor a tanár könyve. j) az időhatározót mikor? kérdésre. dos de los alumnos két tanuló . m) a részelő értelmet: comer-. a magyartól eltérően de elöljárószót vonzanak az alábbi igék: abominar de utál. no saldré de casa nem megyek el hazulról. una casa de tres pisos háromemeletes ház . fr) az okhatározót: de amor szeretetből. de un salto egy ugrással. de pequeño kiskorában . conocer de nombre névről ismerni. vmit abusar de visszaél vmivel acordarse de emlékszik vmire acusar de vádol vmivel admirarse de csodálkozik vmin 316 . de nuevo újból. AZ ELÖLJARÓSZÓ A leggyakoribb és legfontosabb spanyol elöljárószók : de. ¡pobre de mi hermano! szegény testvérem 1 ese picaro de Ernesto az a huncut Ernő . de mediana edad középkorú. e) a megkülönböztető tulajdonságot vagy vonást (testalkat.8. o) a magyar mint fogalmát középfokú melléknév után : tengo más de cien florines több mint száz forintom van . d) a foglalkozást vagy mesterséget: trabajo de obrero munkásként dolgozom . guardarse de óvakodik vmitől.és módhatározót mivel? hogyan? kérdésre: beber de un trago egy hajtásra kiinni. n) az anyagot mértéket. de noche éjjel . -ről. -tói. un kilo de patatas egy kiló krumpli. un sombrero de paja szalmakalap . külső. en. de verano nyáron . de miedo félelmében. ¿de qué color es? milyen színű? f) a méretet : mi cuarto tiene 4 metros de largo y ő de ancho a szobám 4 méter hosszú és 5 méter széles . de todos modos mindenesetre . általánosságban : de dia nappal. megvet vkit. c) a származást vagy eredetet: Pedro es de Madrid Péter madridi származású . ir de compras bevásárolni megy. -ból. az érzelmet és kísérést kifejező igékkel kapcsolatban : Ana es amada de todos Annát mindenki szereti. de oídas hallomásból . de sobremesa asztalnál ülve ebéd után . está de viaje utazik . q) előfordul sok határozói kifejezésben : del todo teljesen . está de moda divatos . los más de los hombres a legtöbb ember. g) az értelmezőt: el mes de febrero február hónapja .

dirigirse al portero a portáshoz for­ dulni . a legtöbb magyar összetett főnévnek a spanyolban de elöljárószós szóösszetétel felel m e g : molino de viento szélmalom conducción de agua vízvezeték pena de muerte halálbüntetés canción de cuna bölcsődal sala de espera váróterem 2. subir al tranvía felszállni a villamosra . llegaron a la estación megérkeztek az állo­ másra . -hez. a magyar -hoz. -höz . elnéz vmit csodálkozik vmin bízik vkiben élvez vmit. mozgást. örvend vminek fut. kigúnyol vkit nélkülöz vmit sajnálkozik vkin befed vmivel nem bízik vkiben elhanyagol vkit. salimos a la calle lemegyünk az u t c á r a . -re . Az A clöljáróazó Kifejezi: a) a valamilyen cél vajjy hely felé való törekvést. -ra.afligirse de alegrarse de aprovecharse de arrepentirse de asombrarse de burlarse de carecer de compadecerse de cubrir de desconfiar de descuidar de disponer de dudar de enamorarse de encargar de enterarse de equivocarse de extrañarse de fiarse de gozar de huir de llenar de morir de ocuparse de (en) quejarse de reirfse) de responder de vengarse de bánkódik vmi miatt örül vminek felhasznál vmit megbán vmit csodálkozik vmin kinevet. -be ragoknak megfelelően : voy a la escuela az iskolába megyek. vmi miatt s) melléknevek állandó vonzatát : capaz de carente de culpable de descontento de deseoso de diferente de digno de distinto de ebrio de lleno de responsable de rico de (en) vecino de képes vmire vminek híján levő vmiben vétkes vmivel elégedetlen vmire vágyódó vmitől különböző méltó vmire vmitől különböző vmitől megrészegült vmivel teli vmiért felelős vmiben gazdag vmihez közel. vmivel szomszédos t) főnevek vonzatát. libro de el peón voluntad máquina máquina lectura olvasókönyv de albañil kőmüvessegéd de hierro vasakarat de coser varrógép de escribir írógép 317 . menekül vmi elől megtölt vmivel meghal vmiben foglalkozik vmivel panaszkodik vmi miatt nevet vmin felel vmiért bosszút áll vkin. -ba. vmit rendelkezik vmivel kételkedik vmiben beleszeret vkibe megbíz vmivel érdeklődik vmi felől téved vmiben.

a principies de junio június elején . a la fuerza erőszakkal . a tiempo kellő időben . ¿a qué precio? milyen áron? h) sok határozói kifejezésben: a la española spanyolosan. a menudo gyakran . mint az en : a la orilla del rio a folyó partján . a magyartól eltérően a elöljárószót vonzanak az alábbi igék : acceder a apostar a asistir a atender a comparar a (con) faltar a jugar a oler a preferir a resignarse a saber a sustituir a temer a beleegyezik vmibe fogad vmibe jelen van vmin. c) az idüliatározót mikor? kérdésre : a mediodía délben . al sur del país az ország déli részében . -nek ragnak megfelelően: acostumbrarse a hozzászokik vmihez. a fondo alaposan .b) a helyhalározót hol? kérdésre. estoy sentado a la mesa az asztalnál ülök . al día siguiente a követ­ kező napon . -hez. helyettesít vmit fél vkitől. i) igék állandó vonzatát. -nak. a solas négyszemközt. vhol ellát vmi teendőt összehasonlít vmivel elmulaszt vmit játszik vmit vmilyen szaga van jobban szeret vminél beletörődik vmibe vmilyen íze van pótol. a fin de mes a hónap végén . pronto a kész vmire semejante a vmihez hasonló sordo a süket vmivel szemben 318 . dedicarse a szenteli magát vminek. poco a poco lassanként. al fin y al cabo végeredményben . al pie del monte a hegy lábánál . cara a cara szemtől szembe . a cincuenta kilómetros de la capital a fővárostól 50 kilométerre . a sangre fría hidegvérrel . saber a ciencia cierta biztosan tudni vmit. estamos a primero de marzo március elseje van . aludir a céloz vmire . lo sabremos a los pocos minutos pár perc múlva megtudjuk . -höz. vmitől j) melléknevek állandó vonzatát: vmihez hozzászokott acostumbrado a vmit kedvelő. a su antojo kénye-kedve szerint.. spanyol módra . e) a módhalározót hogyan? kérdésre : a pie gyalog . a bordo del barco a hajo fedélzetén . a sabiendas készakarva . a mano kézzel. a puertas cerradas zárt ajtók mögött. a toda costa minden áron . -re. f) a távolságot: a mit metros de altura ezer méter magasságban . a ojos cerrados behunyt szemmel. g) az árat: compré el tejido a doscientas pesetas (el) metro a szövet méterét 200 pezetáért vettem. az a Ilyenkor általánosabb. d) az iriőhaiározót mennyi idő múlva? kérdésre: al poco rato kisvártatva. -ra. vmihez ragaszkodó aficionado a vmitől távol álló ajeno a vmihez közel álló cercano a conforme a (con) vminek megfelelő contiguo a vmivel szomszédos contrario a vmivel ellenkező fiel a vmihez hű hostil a ellenséges vkivel szemben igual a vmivel egyenlő necesario a (para) vmihez szükséges obligado a vmire kötelezett odioso a gyűlöletes vki előtt parecido a vmihez hasonló propenso a hajlamos vmire presto. a tu edad a te korodban . ha nem zárt helyről van szó . a magyar -hoz. a la una egy óra­ kor .

fizetéséből) arreglarse con elege van vmiből bastar con (de) férjhez megy vkihez casarse con belebotlik vkibe. rábukkan vmire dar con mentegetőzik vki előtt disculparse con megszeret vkit encariñarse con megharagszik vkire enfadarse con (de) megharagszik vkire enojarse con (de) udvarol vkinek festejar con (a) megharagszik vkire irritarse con megtart vmit. en) e) melléknevek állandó vonzata!: vmivel összeférő compatible con vmivel megelégedett contento con (de) vmivel elégedetlen descontento con vkire haragvó disgustado con dühös vkire furioso con udvarias vkivel galante con emberséges vkivel szemben humano con Vmivel összeférhetetlen incompatible con igényes vkivel szemben exigente con f) főnevek állandó vonzatát: café con leche tejeskávé vajaskenyér pan con mantequilla 4. a magyartól eltérően con elöljárószót vonzanak az alábbi igék: kijön vmiből (pl. sérülést) resultar con álmodik vmiről soñar con (de. Az EN elüljárószó Kifejez! : a) a helytiatározót a magyar -ban. con intención szándékosan. en este sentido ebben az értelemben. hol ? kérdésre: en el cuarto a szobában . -ön ragnak megfelelően. en Szeged Szegeden . A CON elöljárósző Kifejezi: a) a társhatározót és az eszközhatározót kivel? mivel? kérdésre. d) igék állandó vonzatát. c) előfordul spanyol szólásmódokban: con el andar del tiempo idővel. a magyar -val. en todas partes mindenütt. en Budapest Budapesten . marad vminél quedarse con elszenved vmit (pl.k) főnevek állandó vonzatát: afición a la música zeneimádat amor a la patria hazaszeretet fragancia a flores virágillat olor a bencina benzinszag miedo a morir halálfélelem pintura al óleo ' olajfestmény 3. con enfado bosszúsan. en la calle az ulcán . confinar con határos vmivel. con frecuencia gyakran. b) a módhatározót hogyan ? kérdésre: con mucho gusto nagy örömmel. -ben . 319 . a magyar -val. contentarse con megelégszik vmivel. -en. escribo con tu estilográfica a te töltőtolladdal írok . con todo esto mindezek ellenére . veinte pesetas con treinta húsz pezeta és harminc szentimo . en este punto ebben a tekintetben. -vei ragnak megfelelően: ven conmigo gyere veleml. -vei ragnak megfelelően : adornar con feldíszít vmivel. -on. correr con todas sus fuerzas teljes erejéből futni. en alguna parle valahol.

beber en una taza csészéből inni. en todo caso minden­ esetre . valamikor . en seguida azonnal . decir en broma tréfából mondani. ir en tren vonaton utazni . ellentétben az en körülhatárolt helyet jelöl: el tren entra en la estación a vo­ nat befut az állomásra . d) a módhatározót hogyan? kérdésre : en español spanyolul. tapasztalt vmiben entendido en vmihez értő equivocado en vmiben tévedő exacto en vmiben pontos experto en vmiben jártas. vmire hatást gyakorol vmire kitart vmi mellett lelkesedik vmi ért elmélkedik vmin kereskedik vmivel csökönyösen kitart vmi mellett gondol vmire kitart. en secreto titokban .. entremos en el cuarto lépjünk be a szobába . vmi mellett kitart vmi mellett becsül vmire figyel vmire. en lo futuro a jövőben . en breve rövidesen . en suma végeredményben . en voz baja halkan . g) előfordul igék állandó vonzataként a magyar -ban. azonnal. en el dia a nap folyamán . a ma­ gyartól eltérően en elöljárószót vonzanak az alábbi igék : aferrarse en (a) apoyarse en (sobre) caer (en tierra) comerciar en consistir en convertir en convertirse en empeñarse en estimar en fijarse en influir en insistir en (sobre) inspirarse en meditar en negociar en obstinarse en pensar en perseverar en persistir en poner en • reparar en ragaszkodik vmihez. en otros tiempos régen. -ba. -ben . mint: de día en día napról napra. en particular különösen . en efecto valóban. de cuando en cuando időről időre. caer en domingo vasárnapra esni. tényleg . en mangas de camisa ingujjban . az a-val. észrevesz vmit h) előfordul melléknevek vonzataként: docto en jártas. -be ragnak megfelelően: confiar en megbízik vkiben . en voz alta hangosan. e) de-vel párt alkot ilyen kifejezésekben.b) a hclyhntíirozót hova? kérdésre. en un santia­ mén szempillantás alatt. átváltoztat vmire átváltozik vmivé kötelezi magát vmire becsül vmire néz vmit. a magyar -ba. poner el reloj en hora az órát beiga­ zítani . c) az időhatározót mikor? mialatt? kérdésre : en 1050 1959-ben . de casa en casa házról házra . f) előfordul sok határozói kifejezésben: en general általában . tomar en consideración tekintetbe venni . en la tarde a délután folyamán . vmirőJ nevezetes ocupado en vmivel elfoglalt perito en jártas vmiben puntual en pontos vmiben rico en • gazdag vmiben versado en jártas vmiben 320 . de hora en hora óráról órára . en el mes de mayo május hónapban . en pie (= de pie) állva . en una palabra egyszóval . tapasztalt extremado en vmiben túlzó insigne en vmiben kiváló. en el acto azon nyomban. en Navidad karácsonykor. cayó en el agua beleesett a vízbe . meto las llaves en el bolsillo a kulcsokat a zsebembe rakom. kitart vmi mellett támaszkodik vmire (földre) esik kereskedik vmivel áll vmiből becserél. aprender en un libro könyvből tanulni . -be ragnak megfelelően. en otoño ősszel. consentir en beleegyezik vmibe . en fin. nap mint nap .

¿hay alguna carta para mi? jött levél számomra? la casa está para vender a ház eladó . júniusig . esto alcanzará para tres días ez három napra lesz elég . célját ki) : un vaso para vino borospohár (un vaso devino pohár bor!) el tren para Madrid a madridi vonat tela para forros bélésvászon • pizarra para los tejados tetőfedő pala libros para menores ifjúsági könyvekN medicina para la calentura orvosság láz ellen 6.. 21 Spanyol nyelvkönyv — 5614 321 . por temor félelemből . está para salir ehnenni szándékozik. adás. hogy . cambiar un puesto por otrö helyet cserélni. az kevés ahhoz képest. amit keresek . está para llover esőre áll az idő . — a magyartól eltérően para elöljárószót •vonz : salir. a magyar -hoz képest. megfelelő vmire bueno para jó vmire. vmire fejezi P ' g) előfordul főnevek' állandó vonzataként (a dolog rendeltetését.í i) előfordul főnevek vonzataként: complicidad en el delito bűnrészesség conocimientos en jardinería kertészeti ismeretek dificultad en decirlo kifejezési nehézség habilidad en el manejo de las fegyverforgatásban való jártasság . un traje para reformar átalakítandó ruha . valamint a számára. miatt névutónak megfelelően : por vanidad hiúságból . para junio júniusra. garantizado para dos años két évi jótállással. . por influencia del calor a hőség következtében . partir para utazik vhova f) előfordul melléknevek állandó vonzataként: apropiado para alkalmas. tengo para mí que azon a véleményen vagyok. a magyar -ból. * c) az arányt. un cheque por mil pesetas egy ezer pezetáról szóló csekk . b) az időpontot. no le molestes por mí miattam ne zavartasd magad 1 : b) a vétel. departamento para fu­ madores dohányzó szakasz. no estoy para bromas nincsen kedvem tréfálni. A PARA elöljárószó . -re. vmilyen célra dispuesto para hajlandó. armas responsabilidad en el negocio az ügyben való felelősség 5. por descuido gondatlanságból . para siempre örökre. lo que gasto es poco para lo que gano amit költök. preparar (se) para előkészíteni (előkészülni) v m i r e . para principiante no lo ha hecho mal kezdő létére nem csinálta rosszul. előnyét kinek a számára? miért? kérdésre: he comprado este libro para ti neked vettem ezt a k ö n y v e t . d) előfordul sok spanyol szólásmódban: dice para si magában mondja. csere ellenértékét a magyar -ért ragnak megfelelően: ¿cuánto has pagado por esta corbata? mennyit fizettél ezért a nyakkendőért ? compré el abrigo por mil pesetas ezer pezetáért vettem a felöltőt. -¿rf ragnak. -bői ragnak és a következtében.: lo dejamos para mañana ezt holnapra hagyjuk . Kifejezi: a) valaminek a célját. a határidőt a magyar mikorra? mennyi időre? kérdésre. e) előfordul igék vonzataként a magyar célhatározói -ra. rendeltetését. kész vmire exigente para igényes vkivel szemben necesario para szükséges vmihez rovechoso para előnyös vki számára til para • hasznos vkinek. A POR elöljárószó Kifejezi: a) a cselekvés belső indítóokát miért? mi okból? kérdésre. javára névutónak megfelelően : bastar para elég vmire . -hoz viszonyítva értelmével: el niño es pequeño para su edad a gyermek korához képest kicsi.

általános értelemben. tengeren utazik. comprar por docenas tucatonként venni. vmilyennek kérdezősködik vki után majd megőrül vmiért tart vmilyennek . por la tarde. luchar por harcol vmiért. pagar por semana hetenként fizetni. a magyar -on át." por correo postán? por teléfono telefonon. por la noche reggel v. 322 . ha hablado por una hora egy órán át beszélt. délután. por todas partes mindenütt. el trabajo ha sido hecho por mi a munkát én végeztem el. j) előfordul melléknevek vonzataként: afamado por célebre. ke­ resztül. por completo teljesen. famoso por estimado por' inquieto por . miatt névutónak megfelelően: afanarse por vesződik vki érdekében. lemenni vmin végig koccint.c) az elosztó értelmet: cien florines por persona személyenként ezer forint. éjszaka. délelőtt. A többi elöljárószó 1. a magyartól eltérően por elöljárószót vonzanak az alábbi igék: » agarrar por bajar por ' brindar por comenzar por distinguirse por enviar por felicitar por interesarse por (en) pasar por preguntar por rabiar por tener por tomar por valer por venir por megragad vminél fogva . ante todas cosas mindenekelőtt. összetéveszt vkivel ér vmit jön vmiért vmiről híres vmiről híres vmiért becsben álló nyugtalan vmi miatt ideges vmi miatt vmi miatt felháborodva harc a békéért. h) a mozgást és a hívást jelentő igék mellett a célt: ir por pan kenyérért menni» mandar por el médico az orvost hívatni. por ejemplo például. ¡basta por hoy! mára elégi g) a módhatározót hogyan? kérdésre: por orden alfabético ábécés sorrendben. iszik vmire kezdi vmin kitűnik vmivel elküld vmiért. tükör előtt. általánosságban mikor? mennyi ideig? mennyi időre? kér­ désre: por la mañana. i) előfordul igék állandó vonzataként a magyar -ért ragnak és érdekében. este v. prestar el dinero por un mes egy hónapra kölcsönözni a pénzt. e) a helyhatározót hol? kérdésre. por la radio rádión vagy a rádióban (hallani). vesz vminek. iránt: anle el espejo a. ante előtt. el deber ante la Patria a haza iránti kötelesség. mañana por la mañana holnap reggel. ante todo. viajar por tierra. por mar szárazföldön. -on végig értelmében: pasearse por la calle sétál az utcán («=az utcán végig). llamar por su nombre a nevén szólítani. •• < nervioso por indignado por k) előfordul főnevek vonzataként: la lucha por la paz • la pasión por el deporte el afecto por la madre 7. indifirente ante todo minden iránt közömbös. d) a cselekvést végrehajtó személyt a szenvedő szerkezetben: el nuevo mundo fue descubierto por Cristóba' Colón az Újvilágot Kolumbus Kristóf fedezte fel. viajar por Italia beutazza Olaszországot. por cál­ culo számításból. por fuerza erőszakkal. llorar por sír vmi miatt. hozat vmit gratulál vmihez érdeklődik vmi után számít vminek. a békeharc sportszenvedély az anya iránti szeretet y. f) az időhatározót..

antes del tiempo fijado SL megállapítqtt idő előtt.. fölé. 8. entre között. sin esperanzas reménytelenül . 8. tras mögött. respondió entre confuso e irritado félig zavartan. 9. IX. -en. . 3. cerca de közelében : cerca de mi casa a házam közelében . jelenlétében : delante de la puerta a kapu előtt.-re: sobre la mesa az asztalon v. mögé. sin nélkül: sin principio ni fin kezdet és vég nélkül. bajo el imperio de • Augusto Augusztus uralkodása alatt. además de -on kívül: además de ti rajtad kívül. dentro de -on belül: dentro de pocos días pár napon belül. -tői. óta. 9. hasta más no poder a végletekig. alá. desde hace año y medio másfél év ó t a . durante (ideje) alatt: durante la comida az ebéd alatt. / 3. közt: entre tres y cuatro három és négy (óra) közf. » 11. desde Budapest hasta Viena Budapesttől Bécsig. cierre usted la puerta tras sí csukja be maga mögött az ajtót 1 8. hasta -ig: hasta la escuela az iskoláig . hacia media noche éjfél felé . deMftués de után : uno después del otro egyik a másik után . t 21* 323 . encima de -on. bajo alatt: bajo mi lecho házamban (=« a tetőm alatt). en dirección a irányában : iba en dirección a la estación az állomás felé ment. entre vida y muerte élet és halál közt. hasta el límite a végsőkig. 5. después de las ocho nyolc óra után . contra ellen: remedio contra la tos köhögés elleni orvosság. -en. a través de -on át. után : tras los montes a hegyek mögött. acerca de -ról. Zamora está sobre el Duero Zamora a Duero folyónál fekszik. sin falta feltétlenül. 7. durante toda Ja noche egész éjszaka • " 6. felől: no sé nada acerca de este asunto erről az ügyről nem tudok sv mmit. 6. sin causa ni motivo ' minden ok nélkül . según szerint. hasta las nueve 'kilenc óráig. Összetett elöljárószók 1. 10.2. delante de előtt. venía tras mí mögöttem j ö t t . sobre el salario he cobrado otros cien florines a fizetésemen felül még száz forintot vettem fel . sentir odio hacia él gyűlöletet érezni iránta. desde fuera kívülről. un libro sobre agricultura földművelésről szóló könyv . ojos entre grises y azules szürkéskék szem . entre el jardín y la casa a kert és a ház között.. escribir carta sobre carta e yik levelet a másik után írja . 12. az asztal fölött. hasta no más. -ön . hacia felé : hacia allí arrafelé . desde -tói. -ra. según las circunstancias a körülményekhez képest. 2. sin duda kétségtelenül . delante de testigos tanúk előtt. -on. antes de előtt: antes del invierno a tél beállta előtt. 7. desde ayer tegnap ó t a . ' 4. alá : debajo de la mesa a'z asztal alatt. sobre fölött. • • f 4. en contra de ellen: en contra de su costumbre szokása ellenére. keresztül: mirar a través de la ventana kinéz az ablakon ¿ 5. képest: según mi parecer a véleményem szerint. estrellar contra la pared a falhoz vágni . félig ingerülten válaszolt. 12. debajo de alatt. año tras año évről évre. -ön : encima de la mesa az asztalon . 10.

17. 23. de entre közül: escoge de entre estas manzanas la que más te agrade válaszd ki ez almák közül íazt.' Ion át). 18. por debajo de alul: estaba herido por debajo del codo könyökön alul sérült meg. a excepción de kivételével: a excepción de dos alumnos két tanuló kivéte. 15. " 24. por medio de révén: le atormentaban por medio de la sed szomjúsággal gyö­ törték . por encima de fölött (át): por encima de la mesa az asztal fölött (az aszta. frente a szemközt.13. szemben : frente a mis ventanas ablakaimmal szem­ közt . de debajo de alól: toma el papel de debajo de ese libro vedd a papirost az alól a könyv alól ! 20.i ével. fuera de -on kívül: fuera de la puerta a kapun kívül. está fuera de duda que kétségtelen. 324 . hogy .'junto a mellett: estoy sentado junto a mi hermano testvérem mellett ülök . lejos de -tói távol: lejos de la ciudad a várostól messzire. de (por) detrás de mögül: por detrás de la esquina a sarok mögül. 14. de a (elosztó értelmű): dos botellas de a litro y medio két másfél-másfél literes üveg 19. amelyik a legjobban tetszik neked! 21. 16. fuera de tiempo rossz­ kor . 22.

señoras y señores ! — dice un señor. — Juan y Jorge son alumnos. muchas plumas. aquel libro es pardo. algunos libros. Los cuadros hermosos son éstos. ¿Es corta? Sí.banco.dinero. — ¿Cómo se llama usted. ¿Cómo es la tiza? Es blanca. ¿Cuál es la silla nueva? Aquélla. estufa de hierro. ¿Son bajas las sillas? Las sillas no son bajas. La señora ' Nagy es médica. El profesor también está aquí. II. algunas cualidades. dos libros. ¿Cómo son las mesas? Son también verdes. Los armarios altos. Estudiamos el español. tres libros. muchos objetos. algunos objetos. III. 6. 4. un libro. en aquellos bancos. Los alumnos dicen palabras españolas. es de madera. El señor Juan Nagy también está en la clase. Las sillas bajas. Los cuadros'hermosos están aquí. dos plumas. ¿Es usted minero? No soy minero. señora? — Me llamo Margarita Kiss. ¿Qué es usted? Soy médico. los cuadros feos son aquéllos. — ¡Buenas tardes ! — dicen los alumnos. 5. ¿Cómo son los cuadros? ¿Son hermosos los cuadros? Los cuadros son hermosos. En esta lección de español estudiamos algunos colores y cualidades. en la clase. mesa de madera. el señor Kiss es ingeniero. ¿Es usted húngaro? Sí. El libro grueso.' ¿Es difícil el . — ¿Es usted alumno? — Síj soy alumno. ¿Y cuáles son los armarios nuevos? Éstos. es corta. Margarita y Catalina son alumnas. me llamo Francisco Székely. ¿Es largo él lápiz? El lápiz es largo. mucha miel. algunos colores. las mesas largas y las sillas bajas están en la clase. Estudiamos los colores principales. una pluma. es de hierro . muchos libros. tres plumas. En esta clase hay muchos cuadros. ¿Quién está en la clase? Los alumnos y las alumnas están ahora en la clase. 3. mucho. El libro es grueso. delante. ¿Cómo es la pluma? Es corta. en estos bancos. en este banco. Otros alumnos entran en la clase. en aquella clase . . a la derecha. Estos cuadros son hermpsos. muchos colores. ¿Cómo es el pupitre? Es verde. ¿Es grueso el libró? El lápiz largo. español?. algunas plumas. no es difícil. No es larga sino corta. esos cuadernos son azules. muchas cualidades. Este libro es rojo. El señor profesor está en la clase.KULCS A FORDÍTÁSI GYAKORLATOKHOZ I. señor? — Yo. en esta clase. Estos cuadernos son blancos. aquellos cuadros son feos. — ¡Buenos días. — ¿Cómo se llama usted. El camarada Kemény es obrero. La lengua española es hermosa. en los bancos. ¿Dónde está la lámpara verde? Está aquí. a la izquierda . señor. aquellos cuadernos son 325 . en aquel . ¿Dónde están los armarios altos? Están detrás.No. ese libró es amarillo. soy húngaro. ¿No son hermosos los cuadros? Los cuadros no son hermosos. soy comerciante. No soy inglés sino húngaro. La señora Kovács también es húngara. en el banco. detrás. en el centro.

negros. Esta pared es gris. Aquella puerta no es ancha sino estrecha. Aquellas ventanas no son altas sino bajas. ¿Qué es esto? Es una tiza. Esto (Ésta) es una tiza. Esto (Ésta) es una tiza blanca. ¿Qué es eso? Es una estilográfica. Esto (Ésta) es una estilográfica. ¿Qué es aquello? Es un armario. Aquello (Aquél) es un armario. Aquello (Aquél) es un armario viejo. ¿Cómo es la estufa? ¿De qué color es? Es negra. ¿De qué es? Es de hierro. Aquélla es una estufa de hierro. IV. 4. el libro del alumno, los libros del alumno, el libro de los alumnos, los libros de los alumnos; la vivienda del obrero, las viviendas de los obreros;, la hija de la madre, las hijas de la madre; la pluma de Pedro, las plumas de Pedro; los lápices de Pablo; los cuadernos de Jorge; la clase de este alumno, las clases de estos alumnos; los padres de aquel joven, los abuelos de aquellos - jóvenes ; las casas de Budapest; los obreros de la fábrica ; los jefes de las fábricas; los alumnos del señor profesor; los cuadernos de las alumnas aplicadas ; el cuaderno nuevo de la alumna aplicada. 5. Vivo en Budapest. Yo no trabajo en una fábrica. Yo trabajo en casa. . Soy (una) buena ama de casa. Todos están contentos con el trabajo del ama de casa. Esta noche estoy cansada. Estoy sentada en un sillón cerca de la ventana y descanso. — Los hijos de Pepe son muy listos. Ellos están ya listos (ya.están listos) para la escuela. — ¿Cómo estás? Estoy bien, gracias. ¿Y tú cómo estás? Yo también estoy bien, gracias. ¿Estás cansado? No, hoy no esíoy cansado todavía (aún). — ¿Dónde trabaja usted? Trabajo de obrero en una fábrica de papel. ¿Dónde vive en Budapest? En aquella calle. ¿Es ya tarde? No es tarde aún (todavía). \ V. 5. Yo hablo ya un poquito (el) español. Estudio la lengua españoja desde hace tres meses. Nosotros también estudiamos español. ¿Desde cuándo estudiáis esta lengua? Nosotros estudiamos (el) español desde hace sólo ün mes. Ustedes hablan la lengua corrientemente. Hablamos corrientemente, pero decimos tonterías a menudo. Tú comprendes mucho, pero no hablas bastante bien. (Tú) debes hablar, estudiar y escribir mucho. Por la mañana llamo por teléfono a mi amigo. Sin duda está en casa. Por la tarde hacemos una excursión a las montañas. Llamamos también a Pablo y a Esteban. VI. 5. a) Cuando estamos cansados, no trabajamos sino estamos sentados , en los sillones y escuchamos la radio. Hoy nosotros estamos muy aplicados (diligentes) porque queremos responder bien en la escuela. Aprendemos las lecciones y escribimos los ejercicios. Con el profesor hablamos sólq español. Nosotros estamos sentados en el segundo banco, cerca de la estufa de hierro. VIL 3. a) Tengo un lápiz. Tienes una pluma. Tiene un.cuaderno. Tenemos un libro. Tenéis una vivienda. Tienen un cuarto. — Yo tengo dos lápices. Tú tienes tres plumas. Él (Ella) tiene cuatro cuadernos'. Nosotros (Nosotras) tenemos cinco libros. Vosotros (-as) tenéis una nueva vivienda. Ellos (Ellas) tienen una habitación grande. — Tengo frío. Tienes calor. Pablo tiene hambre. Tenemos miedo al examen. Tenéis sed. Los niños tienen sueño. No tengo fiebre. No tienes mucha hambre. Pedro no tiene suerte (tiene mala suerte). No tenemos miedo a los exámenes. No tenéis mucho sueño. María y Eva no tienen prisa. b) Yo también. Yo tampoco. Tú también. Tú tampoco. Nosotros también. Nosotros tampoco. Esteban también. Esteban tampoco. — Tampoco yo bebo.
326

Yo no bebo tampoco. Tampoco tú descansas. Tú no descansas tampoco. Tampoco Pedro duerme. Pedro no duerme tampoco. Tampoco nosotros (-as),scocinamos. Nosotros no cocinamos tampoco. Tampoco vosotros coméis. Vosotros no coméis tampoco. Tampoco los alumnos van a casa. Los alumnos no'van a casa tampoco. — Paco no es débil. Tampoco Pepe,es débil. Pepe no es débil tampoco. — No quiero (ni) escribir ni escuchar la radio. — No quieren (ni) hablar ni escribir en español. — Juan no puede ni quiere venir con nosotros. — Ni el profesor ni la« pro-. \ fesora están en. la clase. — No conocemos ni al señor Nagy ni a la señora Kiss. c) Todo está aquí. Tddp está listo. — Todos están aquí. Todos quieren a los niños. — Toda la familia está en casa. Toda la habitación es hermosa. Conozcp todo el libro. Vemos toda la clase. — No toda familia (todas las familias) está(n) en casa. No toda habitación (todas las habitaciones) es (son) hermosa(s). Todos los libros (Todo libro) está(n) en el banco. .Todas las plumas están (Toda pluma , está) en la mesa. Hablo con todos los alumnos (con todo alumno). 4. jHola, Eva! ¿Cómo estás? —. ¡Salud/ Inés! Regular. ¿Y tú cómo estás? — Gracias, no estoy.muy bien. — ¿Por.qué no? -- Porque mi hermano Andrés está en el hospital. — ¡No puede ser I ¿Qué tiene? — Tiene continuamente fiebre alta. No tiene apetito. No quiere (ni) comer ni beber. Tiene uña grave pulmonía. Tampoco mi madre está bien. (Mi madre no está bien tampoco.) Tiene un constipado tremendo y por eso está en cama. — Lo siento mucho. Hoy tampoco yo estoy muy bien (Hoy yo no estoy tampoco muy bien) porque tengo que (he de) dar un examen en la universidad. Tengo miedo al examen. — Ahora yo tengo que ir (he de ir) a casa. En casa tengo que (he de) esperar a mi padre. ¡Adiós I VIH. 5. a) Nos despertamos a las cinco y media porque suena el'despertador. Saltamos de la cama, nos quitamos' ía camisa de dormir y nos ponemos la bata. Vamos al cuarto de baño. Nos lavamos'con agua fría. Con la esponja nos frotamos todo el cuerpo. Nos lavamos de pies a cabeza. Nos afeitamos un día sí • y otro no (cada dos días). Ante el espejo nos peinamos con el peine y nos cepillamos el pelo con el cepillo. Luego volvemos al cuarto y nos vestimos., Nos apresuramos porque el desayuno ya está listo en el comedor. IX. 3. Esto (Éste) es mi pañuelo. Este pañuelo es mío. Esto (Ésta) es tu cédula personal. Esta cédula personal es tuya. ¿Dónde está la llave de usted? , (^Dónde está su llave de usted?) ¿Es de usted esta llave? No, esta llave no es mía, - es su llave (es la llave de él, de ella). Esto (Ésta) es nuestra habitación. Esta habitación es nuestra. Esto (Éste) es el banco de ustedes. Este banco es de ustedes. Este banco es de ellos. Los libros de ustedes son interesantes. 5. Leyendo las lecciones españolas aprendemos mucho. — Estando sentado (-a) a la mesa escribo una carta. — Escuchandp la radio, los alumnos aprenden muchas cosas interesantes. — Viniendo a la escuela puedes escuchar la lección de español. — Yendo a la oficina saludamos a nuestros padres. — Hablando mucho no podéis estudiar. — Afeitándome estoy de pie ante el espejo. — Me afeito estando de pie ante el espejo. — Siendo solteros vivimos con nuestros padres. — Comiendo mucho no están hambrientos. — Estando hambrientos comen mucho.
*

v

6. ¿Qué estáis haciendo? — Estamos escribiendo cartas. — ¿Qué está haciendo tu padre? — Eslá leyendo el periódico. — ¿Qué está estudiando tu hermano? — Está estudiando la lección de español. — ¿Dónde están Juan y Pepe?* Están durmiendo. — ¿Cómo está tu abuela? Está sintiéndose mal.
327

7. ¿Cuántos años tienes, Eva? — Tengo dieciséis años. — ¿Dónde vives? — Vivo con mis padres. — ¿Está en casa tu padre? — Ahora no está en casa. Está trabajando en la fábrica. — ¿Y tu hermano Carlos? — Él está dando un examen en la universidad. — No hallo mi pañuelo. ¿Dónde puede estar (hallarse)? — Debe de estar en el bolsillo de tu chaqueta. — ¿Dónde pones las llaves? — Las pongo siempre en este bolsillo. — ¿Es nueva la estilográfica de usted? — Sí, es nueva; escribe muy bien. — ¿Ahora escribe usted con su pluma? — Sí, escribo (estoy escribiendo) con mi pluma. — He aquí un lápiz amarillo.. ¿De quién es? ' ¿Es de usted? No puede ser de usted; su lápiz (el lápiz de usted) no es amarillo sino pardo. — Saliendo de la clase saludamos a nuestro profesor. X. 5. En otoño y en primavera llueve a menudo. En este invierno nieva a menudo. La blanca nieve cubre ios campos y abriga las sementeras de la helada. En • primavera se despierta la naturaleza. Comienzan (Empiezan, Principian) a brotar los árboles. En los campos vemos muchas flores. En verano, durante la canícula, el calor llega a ser molesto. A fines de septiembre empieza el otoño. Se cogen los frutos de los árboles. ¿A cuántos estamos hoy? Hoy es el primero de febrero (el diez de marzo). — ¿Qué tiempo hace hoy? Hace frío porque no hay sol. Hace viento. . Cuando hace mal tiempo me quedo en casa y leo un buen libro. Entretanto bebo un buen café. — Mañana será un gran día : tengo que dar un examen en la universidad. — Pasado mañana, el martes, estoy en casa. — Los miércoles y los sábados voy al teatro. XI. 5. Antes de ir al cuarto de baño, me pongo la bata. — Después de lavarme de» pies a cabeza, vuelvo a mi cuarto. — Aconsejamos a nuestros amigos quedarse en casa. — Mis amigos ,me aconsejarán salir de casa. — No saben qué comprar. — No sé qué comprar. — José vendrá para hablar con Pablo. — Vengo para hablar contigo. — Vienen para hablar con vuestros padres. — Voy al mercado a vender la gallina. — No voy al mercado sin tener dinero. — No quiero salir sin hablar contigo. — Me apresuro para no llegar tarde. — Vamos al comedor a de- . * sayunarnos. (Entramos en el comedor para desayunarnos.) — No sabemos cuándo ir al teatro. 6. Si el domingo hace un tiempo hermoso haremos una excursión a las montañas. Nos levantaremos temprano. — ¿Qué haces hoy? Iré a la ciudad y compraré en el mercado patatas y judías verdes. ¿Huevos no comprarás? Hoy no compraré huevos porque "tengo en casa. Pero quiero comprar un cuarto de kilo de tocino y trescientos gramos de jamón. ¿Por qué? Porque mi pariente de provincias vendrá a verme. Y tú, ¿qué haces hoy por la tarde? Leeré una novela interesante o escribiré una carta a mi hermano que vive en Szeged. Nosotros iremos al teatro. Mañana visitaremos el museo. XII. 1. ¿Qué haces cuando tienes hambre? Como pan. ¿Qué bebéis cuando tenéis sed? Bebemos agua fresca. — Cuando tengo calor me quito la chaqueta. — ¿Qué tiene usted en los bolsillos? En los bolsillos tengo lápices, estilográficas, llaves, un pañuelo y la cédula personal. — Si tenemos frío, entramos en el cuarto. — ¿Qué hacéis todo el día? Trabajamos mucho. Tenemos mucho que hacer. Tenemos que (Habernos de) escribir los ejercicios y aprender las palabras nuevas. — ¿A dónde tienen que ir Francisco y Esteban? Tienen que ir a la universidad "a dar un examen, — Puedes quedarte en casa, si quieres. Pueden estarse en casa, si quieren. — JNÍo tienes razón. Tampoco él tiene razón. (Él no tiene razón tam328

.

poco.) — Hoy mi hermana no puede venir. Tampoco mi madre puede venir. (Mi madre no puede venir tampoco.) — No puedo escribir porque no tengo ni lápiz ni estilográfica. — No escribimos ni leemos. — Los niños no estudian ni juegan. — Todo está en orden. — Las muchachas saben toda palabra (todas las palabras). — Todos están aquí. — No todo ejercicio es difícil (No todos los ejercicios son difíciles). 2. Me lavo las manos. — Me lavo por la mañana. — No podemos levantar Á esta mesa. — No es fácil levantarse temprano. — El despertador me despierta a las seis y pico (y minutos). — Cuando el despertador suena, me despierto. — Mi madre peina a mi hermanita. — Mi madre se peina ante el espejo. — Llamo a Carlos pero no quiere venir. — Carlitos duerme profundamente pero no puede . dormirse pronto. — Nos vestimos rápidamente porque no queremos llegar tarde a la escuela'. — No sé cómo se dice esta palabra en español.. — Se dice que los buenos amigos se conocen én el peligro. — ¿Cuánto dinero tienes? No tengo más que (Tengo sólo) ochenta pesetas. No es mucho. — A media- noche me despierto siempre. — Nuestro padre vuelve a casa a eso de las nueve (hacia las nueve). — No tengo tiempo antes de la una. 3. Apresurándome llego aún a tiempo (puntualmente) a la oficina. — ¿En qué piensas cuando te vistes ? Pienso en mis padres que viven en el campo. — Durmiendo ocho horas el niño no puede estar cansado. — Leyendo estos libros aprendemos muchas cosas interesantes. — No conocemos ni a Pablo ni a Juan. — ¿Quéestáis haciendo? Estamos escribiendo los ejercicios. — ¿Conoce usted a mi hermana? Lo siento, no conozco a su hermana. — He aquí dos libros. Uno es de Inés, otro de Jorge. El libro de ella es rojo, el libro de él, azul. — La estilográfica de usted no escribe bien. — ¡Hijo mío 1 ¿Por qué no te apresuras? — ¿De quién es esta cartera? Es mía. — ¿Es suyo (Es de usted) este portamonedas? No, señor, no es mío; el portamonedas es de aquel señor. 4. En verano amanece temprano y anochece tarde. — Cuando hace mucho frío no llueve, sino nieva. — Cuando hace un tiempo hermoso damos un paseo. • — En verano relampaguea y truena a menudo. — ¿A cuántos estamos hoy? Estamos a primero de febrero. Mañana será el dos de febrero. — Nací el 31 (treinta y uno) de octubre de 1924. — Si tengo dinero, compraré cien o ciento cincuenta buenos cigarrillos. — Yo también compraré cigarrillos, pero doscientos o trescientos. — Este libro contiene cuatrocientas páginas. — Nosotros estamos sen- ' tados en el primer banco. — Nuestros amigos están sentados en el tercer banco. — La lección once no será difícil. — Te doy un buen consejo : si hace mal tiempo, quédate en casa. — Los martes y viernes tenemos lecciones de español. ' 5. ¿Qué hará usted mañana? Mañana iré al museo para ver los cuadros nuevos. — Venimos para hablar con vosotros. — Antes de salir«me darán las llaves. — Antes de salir saludaremos a nuestros padres. — Vendremos sin falta porque queremos hablar contigo. ¿Conmigo? Sí, contigo. — No1 puedo comer sin beber agua. — No saben qué hacer. — Entrando en la clase los alumnos saludan al profesor. — Iré a la ciudad para comprarme algunas camisas. — Pedro no sabe s cuándo ir a la ciudad. *, XIII. 5. ¿Me ves? Te veo. ¿Nos ves? Os veo. ¿Ve usted a Pedro? No le veo. ¿Ven ustedes a Inés? No la vemos. Queremos verla. (La queremos ver.) — ¿Qué me das? Te doy un libro. ¿Qué nos dais? Os damos un libro. ¿Qué quiere dar usted a Pablo? Quiero darle un libro. (Le quiero dar un libro.) ¿Qué quieren v 329

dar ustedes a María? Queremos darles (Le queremos dar) un libro. ¿Qué daremos a nuestros padres? Les daremos libros. — ¿Qué me traes? Te traigo una carta. ¿Qué traes a Eva? Le traigo una carta. ¿Qué traes a los niños? Les traigo unos (algunos) juguetes. — ¿Me quieres? Te quiero. ¿Nos queréis? Os queremos. Todos les (las) quieren. 6. Puedes confiar en mí. ¿Podemos confiar en ellos (en ellas)? Podéis confiar en nosotros (-as). No podéis confiar en él (en ella). — Tú estás sentado enfrente de mí. Nosotros (-as) estamos sentados (-as) enfrente de vosotros (-as). Enfrente de.mí no está sentado nadie. (Nadie está sentado enfrente de mí.) — Esta carta es para ti. Éstas cartas son para nosotros (-as). Esta tarjeta es para mí. Este tele. grama es para ellos (ellas). — El profesor me da el libro a mí. Eva no te escribe la carta a ti. Carlos no nos quiere a nosotros (-as). No le daremos libros a él (a ella). Nadie le invitará a él (a ella). No nos darán sopa a nosotros (-as). — ¿Hablas de mí? Habló de ti. ¿Habláis de nosotros (-as)? Hablamos de vosotros (-as). Hablamos de él (de ella) y no de ellos (dé ellas). — No iré sin ti. No irá sin mí. No quieren ir sin nosotros (-as). No queremos ir sin vosotros (-as). No hago nada sin él (sin ella). No podemos hacer nada sin ellos*" (sin ellas), 7. El reloj acaba de dar las cinco. — Mi- padre acaba de escribir la carta. — ¿Que vais a hacer? Vamos a dar un paseo. — Eva y María acaban de volver de la escuela. — Eva y María van a comer. — Acabo de aprender las palabras y voy á escribir el ejercicio. 8. La campanilla acaba de sonar. Vamos a comer. Dejo de trabajar, la máquina está parada. Me lavo las manos y me apresuro al comedor. Mis camaradas (compañeros) ya están sentados a la mesa. ¡Que os aproveche ! — les digo. — jQue te aproveche! — me contestan. — ¿Es buena hoy la sopa? ¿Os gusta? — Juan dice que la sopa está Insípida. — ¿Me haces el favor de pasarme la sal? Gracias. — No las mejece. — El asado de cerdo mé parece tan sabroso que'se me hace la boca agua. Las patatas fritas son también muy sabrosas. Hoy cenaré en casa. No sé aún qué tendremos de cenar. A las ocho de la noche estaré de nuevo hambriento como un lobo. ' \ XIV.- 3. A mí no me gusta este propósito. — ¿Por qué te aburre a ti ir de compras? — A él (A ella) no le compraremos nada. — A nosotros nos quieren * comprar nuestros padres ropa interior. — ¿A vosotros os gustan estas corbatas? — A ellos (A ellas) no les dan carne. — A usted no le escribirán cartas. — A ustedes les enseñarán los tejidos nuevos. — A mí no me dicen la verdad. — A ti no te falta dinero, i No me compro nada. — No me veo en el espejo. — A ti te com— pras una corbata nueva. — No te ves en la fotografía. — No se quiere comprar (No quiere comprarse) un tejido nuevo. — Mi padre me llama a mí. — ¿Quién te llama a ti? — A él le (A ella la) llama el profesor. — A nosotros nos quieren , nuestros profesores. — A vosotros os no quieren ver nuestros padres. — A ellos no les (A ellas no las) vemos en el cuarto. 4. Hoy mismo tienes que dar el examen. — Juan ha de escribir la carta allí mismo. — Mañana mismo tengo que hablar con él. — He de hablar con él mismo (con ella misma). — Hablamos de ellos mismos (de ellas mismas). — Yo mismo t (Yó misma) no le (la) conozco. — Lo dice él mismo (ella misma). — A sí mismo ' no se compra nada. — Lo mismo da. — A.nosotros nos da lo mismo. — También a ellos (a ellas) les da lo mismo. — A mí me compraré el mismo libro. — Al mismo tiempo me compraré cuadernos también. — Nuestra madfe es la bondad
330

f

misma. — Al comienzo mismo de la lección hablaremos con el señor profesor. — Esta palabra no la comprenden en España mismo (en la España misma). 5. Mañana por la mañana estaré libre porque trabajaré en el turno de la noche. Iré de compras a la ciudad. Tengo que comprar muchas cosas. He de entrar en una perfumería. Tengo que comprarme un jabón de afeitar. A mi mujer le compraré polvos y agua de Colonia. Entraré también én el gran almacén. — ¿Qué desea usted, señor? ¿Me hace el favor de enseñarme unos pañuelos? ¿Le gusta a usted este pañuelo? Este no me gusta. A mí ,me gusta aquél. ¿Cuánto cuesta? No es caro, cuesta sólo doce florines. Pues bien, me quedo con éste. — ¿Cuándo iremos de compras? Hoy mismo. Hoy por lá tarde después de las tres iremos a la ciudad y miraremos los escaparates de las tiendas. ¿Por qué no entra, mos en el gran almacén? Allí también venden los mismos artículos. Yo mismo (Yo misma) prefiero las tiendas de la calle Váci. XV. 4. a) Esto (Éste) es un tejido hermoso. Me lo compro. ¿No quieres comprártelo? Pablo sé lo compra. Nosotros no nos lo compramos. ¿No queréis comprároslo? Ellos "quieren comprárselo. Ellos se lo compran. — Veo camisas nuevas en el escaparate : ¿me hace el favor de enseñármelas? Se las enseñaré a usted en seguida. (Voy a enseñárselas a usted.) Se las recomiendo a usted. Estas camisas te las recomiendo. Os las recomiendo. Se las recomiendo (a él, a ella). — Se las recomiendo (a ellos, a ejlas). Estas camisas el*dependiente me las recomienda. b) Esta clase es muy grande. Trabajo muchísimo. Pedro responderá muy bien. Lo siento mucho. Ya estoy aquí. Él no está aún aquí. Pablo está arriba. Esteban está abajo. El teatro está muy cerca. El cine está muy lejos. Tú hablas claramente. Tú hablas clara y distintamente. Vosotros respondéis cortésmente. • Ellos viven felizmente. Nosotros charlamos alegremente. Sin duda tienes razón.. Veo tejidos en todas partes. Esteban vive aquí en alguna parte. No hallo mi libro en ninguna parte. 5. Carlos ve tejidos hermosos en el escaparate de una tienda. Necesita un traje nuevo y por eso entra en la tienda. Va al mostrador y dice al dependiente: — ¿Me hace el favor de enseñarme algunos (unos) tejidos buenos? — ¿De qué color los desea usted, señor? Tenemos toda clase de tejidos. — Prefiero los tejidos oscuros. — Acabamos de recibir tejidos nuevos, se los enseñaré a usted. ¿Me hace el favor de pasar por aquí? ¿Qué le parece a usted éste? — A mí me gusta. ¿Cuánto cuesta el metro? — Es muy barato : 250 florines. — ¿Qué se le va a hacer? Me quedo con éste. — ¿Cuántos metros corto? — Tres y quince. — Aquí tiene usted la factura. Tenga la bondad de pasar por la caja. XVI. 3. a) Hable usted. Hablen ustedes. Hablemos. Hable Jorge lo que. quiera. — Coma usted. Coman ustedes. Comamos. Coman los niños lo que quieran. — Escriba usted. Escriban ustedes. Escribamos. Escriban los alumnos lo que quieran. — Vaya usted. Venga usted. Déme usted dinero. Duerma usted. — Paguen ustedes. Vivan ustedes, felizmente. Hagan ustedes lo que quieran. — Pongan ustedes los libros en el pupitre. — Tráigannos ustedes sellos (de Correos). — Compremos chocolate a los niños. ^ b) Es necesario que Pablo venga conmigo. — Es menester que mis padres vayan a ver a sus parientes. — Es importante que estéis en casa. — Es posible que Esteban te dé a ti el libro. — Es imposible que (yo) yerre. — Quizá(s) llueva 331

o nieve ya. — j(Ojalá) que sea así I — j Ojalá me vea mi padre! — ¡Ojalá nos oigáisl — | Qué lástima que no podáis hacerlol — Iré a verte antes de que vayas de vacaciones. — Que digan nuestros parientes lo que quieran. 4. a) — Dispénsenme ustedes, señoras, ¿hablan ustedes español? — Sí, señor, somos españolas. — jQué casualidad más dichosal Nosotros somos húngaros pero chapurreamos el español. — ¡ Qué lástima que no comprendamos el húngaro. Estamos aquí ya desde hace una semana en la capital de ustedes, pero no comprendemos (más) que algunas palabras húngaras. — ¿Qué les parece a ustedes nuestra capital? — A nosotros nos gusta mucho. ¿Cuántos millones de habitantes tiene? — Dos millones. Pero permita usted que nos presentemos. Yo soy Jorge Nagy, ingeniero. Mi amigo es Francisco Kiss, médico. — Tanto gusto de conocerles a ustedes. ¡Qué lástima que sea ya tan tarde! Tenemos que despedirnos porque a las siete sale nuestro tren. Que ustedes lo pasen bien. . b) Nuestra madre cumple años mañana. (Mañana nuestra madre tiene su compleaños.) Es necesario que le pongamos un telegrama de felicitación. ¡Qué lástima que (ella) no viva en la capital! De todos modos, uno de estos días iremos a verla, antes de que vayamos de vacaciones. ¡Qué no se nos olvide comprarle chocolate y flores! XVII. 5. Mi tío es un hombrón. — El tío Toñuelo es un solterón. — María es picarona. — Vete corriendito. — Ven callandito. — Inés está cansadita. — La v cajita está en el cajón. , 6. a) Toñuelo y Perico, venid corriendito. Ahora yo tengo que ir al mercado. Mientras tanto poned en orden vuestro cuarto. Toñuelo, traeme la red de compras. Gracias. Á las diez ve(te) a la sucursal de la Cooperativa de Consumos y compra dos kilos de pan fresco. No te olvides de comprar medio kilo de patatas y doscientos , .'gramos de queso. Perico, no seas holgazán y aprende tus lecciones. Toñuelo, ayuda a Perico a escribir los ejercicios. Quedaos en casa y no abráis la puerta a ningún desconocido. Si tenéis hambre, comed pan. b) ¿Quiere usted hacerme un favor? Cierre usted la puerta y abra las ventanas. Tome usted su cuaderno y escriba lo que digo. Siga usted escribiendo. Diga usted en voz alta lo que escribe. Repita, usted. Traduzca usted el texto español. No traduzca esta linea. Levántese usted y vaya a la pizarra. No vuelva aún usted a su sitio. Aprenda usted el texto de memoria. XVIII. 1. Yo estoy leyendo el periódico, tú lee la revista. — Vosotros estáis escribiendo cartas, mientras tanto nosotros comeremos. — ¿A quién trae usted la carta? ¿A mí? No se la traigo a usted sino al tío Toñuelo. A él le traigo también una revista. — ¿Le gusta a usted él asado? No me gusta mucho porque está algo ' insípido. ¿Me hace el favor de pasarme la sal? — Queremos veros. ¿Cuándo podemos is a veros? — Después de las cinco de la tarde nos encontráis siempre en casa. Si venís, traednos flores a nosotros y a nuestros padres. Sabéis que nos gustan mucho.— ¿Dónde están María y Ana? Tengo que hablar con ellas. Espero en. contrarias en casa. Estarán en casa porque acaban de volver; — ¿Qué vas a hacer? Voy a escribir los ejercicios. — ¿No sabes qué hora es ahora? Serán las nueve y media. . • 2. A Juan le escribo una carta, a Pedro le escribo una tarjeta. — ¿Qué tengo que comprarte .a ti en el mercado? A mí cómprame medio kilo de patatas, a la tía Teresa, un kilo de azúcar en polvo. — Mi madre no se compra nada. — A
332*

nosotros no nos compramps nada. — ¿Qué le parece a usted este tejido extranjero? A mí me gusta mucho, pero a mi mujer le gusta más aquel otro. — ¿A vosotros os convienen* estas camisas? A nosotros nos convendrán. — ¿Dónde están los hermanos de usted ? Acaban de volver a casa y están mudándose de ropa. ¿Usted les ya conoce a ellos? Sí, les conozco desde hace medio año. — Hoy mismo tengo que escribir una carta a mis padres. Ahora mismo me voy a Correos y allí mismo escribiré la carta. Al mismo tiempo pondré también un telegrama a mi tía que cumple años mañana. — ¿Cuándo desea usted ir de vacaciones, al comienzo mismo del mes? — A mí me da lo mismo. Porque,todo depende de usted mismo. — Nosotros estudiaremos la misma lengua que vosotros. > 3. ¿Me hace el favor de decirme qué hora es? Siento no poder decírselo a usted pero JIO tengo reloj. — Veo un libro interesante en el escaparate de lá librería : te (se, os, se,) lo compraré. — No sé cuándo llegarán mis parientes de provincias : no nos lo escriben. — ¿Cuándo me escribirás o cuándo me pondrás un telegrama? Después de llegar a Szeged, te lo pondré en seguida. — ¿Desea usted que le enseñe los tejidos huevos? Hágame el favor de.enseñármelos. Este tejido oscuropuedo recomendárselo a usted. Si me lo recomienda usted, tengo que comprármelo. — Debéis hablar'clara y distintamente. — Los obreros trabajan alegremente en la fábrica porque saben que trabajan para sí mismos. 4. Hablemos claramente. — No comamos demasiado. — Escribámoselo. — Perdóneme (Dispénseme) la molestia, -r- Dispénsennos, pero no sabemos dónde está el cuarto de baño. — Deseo que Luis pague su deuda. — Es necesario que trabajemos mejor. — Es imposible que sea ya tan tarde. — Si usted quiere llegar al hotel vaya usted todo derecho por esta calle. — Mis padres me ruegan que les ponga un telegrama cuando voy a verles. — Es menester que haya aquí una estafeta de Correos. — Que ustedes lo, pasen bien. — ¡Vivan los obreros 1 — Quizás venga, quizás se quede en casa. — Que digan lo que quieran. — ¡Ojalá (que) digan la verdad 1 — ¡Qué libro tan interesante ! — ¡Qué sopa tan sabrosa I — ¡ Qué cuartos tan (más) hermosos! 5. ¡Lee! ¡Leed en voz alta ! ¡No leas en. voz baja ! ¡Que lea \ ¡Que lean ^ ¡Lea usted ! ¡Lean ustedes ! — ¡No te marches.! ¡No os marchéis I ¡Que se marche ! ¡Que se marchen 1 — ¡Quédate tranquilo! ¡Quedaos tranquilos I ¡No te quedes en casa 1 ¡No os quedéis en casa 1 ¡ Que Pablo se quede tranquilo I ¡ Que Pablo no se quede en casa ! — Si ves camisas hermosas, cómpratelas. Si veis tejidos buenos, mirad si os convienen. Si ven ustedes abrigos nuevos, cómprenselos. — Si tienes sed, bebe agua. Si tenéis sed, bebed agua. Si tiene usted sed, beba agua. — ¡Cierra la puerta y abre las ventanas 1 ¡Cerrad la puerta y abrid las ventanas I ¡No abras la puerta! ¡No» cerráis las ventanas! XIX. 4. a) el traje comprado, los trajes comprados, el libro vendido, los libros vendidos, la carta escrita, las cartas escritas, lá tarjeta, recibida, las tarjetas recibidas, el trabajo hecho, las ventanas abiertas, las puertas cerradas, los escaparates vistos, los vasos rotos, los platos puestos en la mesa. b) El traje está comprado. Tengo comprado el traje. — El libro está vendido. Tenemos vendidos los libros. — La carta está escrita. Tenéis escrita la carta. c) He abierto la puerta. lias cerrado la ventana. Ha dicho la verdad. Hemos escrito algunas cartas. Habéis hecho los ejercicios. Mis abuelos ya han muerto. Los libros los he puesto en la mesa. Has roto un vaso. María ha visto hermosos escaparates. Hemos vuelto a casa tarde.
' 333 k

cobre. XX. Ahora ya conozco la geografía de España.al cine. nuestras fuerzas. María es la muchacha "más • delgada de la familia. Ellos han gastado menos que nosotros. carbón. Eva es tan delgada como Isabel. Esos cuadros son más hermosos. Bebo poquísimo. Allí había mucha gente. Has gastado más dinero que yo.vJosé es el mejor alumno. mi hermano mayor venía también conmigo. Teníamos tiempo porque era domingo. El mapa de España está reproducido también en nuestro libro. Aquellos cuadros son los más hermosos. Dispénsame/ (Excúsame) que te molesto con mi carta pero tengo que explicarte por qué no te llamé ayer por teléfono. nos habla mucho de esa hermosa ciudad. y a las cinco y media ya salí de casa para alcanzar el tren de las seis. Comí y bebí todo el > 334 . Vosotros coméis más que nosotros. cuánta gente esperaba delante de las taquillas. Este es el peor tejido. Hemos gastado más de veinte florines. Comprábamos (Tomábamos) siempre localidades baratas porque no teñíamos nunca > mucho dinero. Estos cuadros son tan hermosos como aquellos. Hacía (Había) sol. a) Cuando iba a la escuela y no tenía más que 18 años. El territorio dé España está atravesado por muchos rjíos. En el telegrama me invitaba a la boda de su hija. < 5. Esta calidad es inferior a esa. y no lejos de nuestra casa había.5. porque todo el mundo quería gozar. Los cereales. no llovía y no hacía viento. Me gustaban no sólo las películas húngaras sino también las extranjeras! Pero no iba solo. Este queso es óptimo. la tercera sala es la más grande. Nuestro tío Toñuelo ha estado ya en Madrid.del tiempo hermoso. El sábado por la noche estaba cenando. España posee en abundancia hierro. b) Hacía un tiempo hermoso. Eva es también delgadísima (muy delgada). al sur y al este por el mar. En la estación mi amigo me recibió con gran alegría. tras mi hermano mayor estaba sentado en un bando en el jardín leyendo (y leía) unos libros. Han gastado tantos florines como nosotros. Mi hermana menor es más pequeña que tú. con todo eso es un país más agrícola que industrial. Subí al tren en el último momento. — Eva e Isabel no son tan gordas como parece. iba a menudo al teatro y. — María es más delgada que Eva'. cuándo recibí un telegrama de un amigo mío de provincias. Pues bien. Los cuadros de este pintor son hermosísimos (muy hermosos. Puedes imaginarte. . un cine. Hemos leído mucho de Madrid. Hoy en la lección (clase) de español el profesor ha hablado de España. Todos los coches estaban repletos. La ventana es más alta que la puerta. Pasábamos todo el día al aire libre. (las) aceitunas y (los) vinos de España son famosos en el mundo entero.000 kilómetros cuadrados. No habéis gastado más que treinta florines. Mediterráneo. ayer por la mañana me levanté a las cinco. Aquellos cuadros no son tan hermosos como crees. capital de España. 4. Este tejido es peor que aquél. 5. Tu pluma es mejor que la mía. Mien. Este trabajo es superior g. Estos tejidos son pésimos. Ésta es una calidad superior. Mi hermano mayor es más grande que yo. Luis ha gastado menos dinero que tú. Por fortuna el viaje no duró largo tiempo. Me acuerdo que entonces vivíamos todavía con nuestros padres. Le ayudaré a usted con sumo gusto. ya daba un paseo con Margarita por el parque. España está limitada al norte por Francia. Recorrí todo el tren pero no logré hallar un sitio libre. XXI. — He gastado mucho dinero. La superficie de España es casi de 500. Querido amigo . La primera sala es la más pequeña. 4. Estos cuadros son hermosos. sumamente hermosos). Eva es menos delgada que María. al oeste por Portugal. .

' — Mi madre cocina mejor que la tía Teresa. — Hablaré con Juan cuando haya vuelto de la fábrica. c) ¿Eres tú? Sí. En casa de Blanca hubo una pequeña tertulia. — Aprendiendo las palabras nuevas. — Hablo el castellano mejor que lo escribo. volví a casa. el violín. — Habiendo aprendido las palabras nuevas. A mí me gusta la música de baile más que la otra. — ¿Qué hora es? Serán las diez. — Tus padres viven ahora más felizmente que antes. — Carlos habla más que los otros. tuvimos que esperar mucho en la estación. — Mi abuelo murió en 1959. — Mis padres sienten veros tan raramente. — Después de mostrar (Después de haber mostrado) mi billete. — Ayer estuvimos en casa. luego daré un paseo con mis hijos por el parque municipal. Sofía. — Habiendo llegado el tren con retraso. 4. — Habiendo terminado su trabajo los obreros volvieron a casa. Pero mañana por la tarde pasaré por tu casa. a) Luis me pidió dinero. ¿Sois vosotros? Somos nosotros. Cuando habré leído el. ¿Se divirtió tu hermana menor? Ella también se divirtió muchísimo. los invitados estuvieron Julia. — Durmieron profundamente. responderás bien en la escuela. — Hoy hemos recibido más cartas que otras veces. — Sentiste no tener tiempo. 4. ¿Te salen bien tus fotografías? Muy bien porque yo mismo revelo los rollos de películas. — ¡Qué lástima haberme levantado tarde! — jQué lástima haberte levantado tarde 1 —. — Todos los alumnos rieron. soy yo. — Hoy me siento mejor que ayer. — Mis hermanos fueron al cine. entré en el palco. b) Llueve a más y mejor. — Teniendo ganas de ir a teatro. Es él (ella). — ¿Tu viste que esperar mucho? — Quisimos hablar con ellos. — Los niños gritan a más y mejor. hubo muchos aplausos durante la función. Cuando habré revelado las fotografías. 5. — Eva estudia menos que los otros (las otras). Edmundo y Ernesto también. Son ellos (ellas). Bailamos hasta la media noche. — ¿Por qué no nos lo dijiste? — La revista se la di a Ernesto. b) Habiendo terminado el trabajo. — Trabajamos a más no poder (hasta no más). te las mostraré. Entre. Hasta mañana. b) ¿Qué harás mañana? Mañana será domingo. Cuando habré dormido a más no poder. a) Me alegro de poder invitarte a comer. periódico me acostaré. XXII. y volví a la capital sólo con el último tren. compramos localidades para la función de esta tarde. \. Más tarde pusimos discos de gramófono. — He trabajado muchísimo. Habrán sido las nueve cuando volví a casa. Llevaré conmigo la máquina fotográfica y haré la mar de fotos de mis niños. — Fuimos al teatro sin llevar con nosotros los gemelos. me levantaré. Ernesto bailó más y mejor que los otros. — ¿Dónde pusisteis el periódico? — No pude escribir la carta. muchísimo.día. Esta noche no te llamaré por teléfono porque tengo mucho sueño y quiero irme a la cama temprano. responderás bien en la escuela. — ¿Os divertisteis ayer? Sí. Me alegro de haber pndido invitarte a comer. Por eso te he escrito esta tarjeta.jQué lástima habernos levantado tarde! — jQué lástima haberse levantado tarde! — Después de comer (Después de haber comido) algo fuimos al teatro. ••335 . — Segm leyendo el texto. — Habiendo desempeñado bien los actores sus papeles. a) Ayer por la noche me divertí muchísimo. — ¿Por qué no vinisteis a vernos? — Esteban trajo consigo su máquina fotográfica. — En el museo vimos muchas cosas interesantes. Sofía tocó el piano y Edmundo. XXIII. Mis padres sienten no haberos visto.

— Ellos son felicísimos. Por eso hubo muchos aplausos durante toda la función. 1. — Cuando Andrés tenía doce años era un muchacho (niño) pequeño y gordo. Habiendo llevado conmigo los gemelos. — El sábado por la tarde hice una excursión a las montañas.5. amigo Paco. Ayer fue domingo. — Nuestros parientes nos recibieron con suma >' alegría. XXÍV. — Los ejercicios los tenemos escritos ya. — He dado más de cincuenta florines a mi hermana mayor. Pero es lástima que mí asiento estaba (se hallaba) en un palco. Ayer fuimos al teatro donde vimos el reestreno de la pieza de Shakespeare. — La lengua española hablada en la América del Sur no se distingue mucho de la lengua hablada en España. — Inés tiene los cabellos más largos que tú. — Cuando iba a la universidad me interesaba por todo. —Nosotros ya tenemos leídas estas revistas. — He visto los libros comprados. 2. — Mi amigo manda hacer todos sus trajes al sastre. Esteban y yo éramos condiscípulos. Mi abuelo nació en Szeged y murió en Budapest. — A mi hermano menor no le he dado má3 que cuarenta florines. — He mostrado (enseñado) a mi mujer los billetes comprados. éramos niños tú eras más fuerte que yo. A mí me gustó mucho la pieza. y también la música les gustó a todos. Me desperté de excelente humor porque había dormido a más no poder. — Ayer respondiste pésimamente en la escuela. — Mientras Paco escuchaba la radio yo leía el periódico. — Los alumnos pusieron los cuadernos sobre la mesa. — Te ayudo con sumo gusto. — Anteayer hizo un tiempo hermoso pe. — Cuando uno quiere divertirse va al teatro o al cine. — Yo sé más palabras españolas que tú. i 3. — ¿No habéis dormido bastante? — No sé cuándo están abiertos los museos. — ¿Por qué no sois tan aplicados como los niños del tío Miguel? — Cuando. Una de las actrices desempeñó su papel con una maestría extraordinaria. La representación alcanzó un gran éxito. 4. Sé que a él también le gustan las piezas buenas. — Mandé traer azúcar de la tienda. — El hombre pobre estará contento también con el más mínimo dinero. Lavándome. La próxima vez no iré solo sino con mi. — El queso que compré ayer era óptimo. — Cuándo ayer recibí el telegrama llamé por teléfono a mi hermano mayor y a mi hermana menor. — El camino era muy largo (larguísimo). limpiándome los dientes y peindándome en el cuarto dé baño. — España es un país riquísimo. — Esta camisa es de calidad inferior a la otra. 336 . — Tú tienes los ojos más vivos que María. — ¿Por qué no viniste el domingo a vernos? — No pude hacer nada. Esta tarde he vuelto tarde a casa de la fábrica. porque veo mejor de la platea. — Creo que este trabajo será superior a nuestras fuerzas. — Hoy los niños no se han lavado todavía. No siento haber visto la comedia. — Budapest está dividido en dos partes • por el Danubio. — Llegó (Ha llegado) el momento supremo. — ¿Dónde has puesto las cartas escritas? — Hemos resuelto subir al monte. El teatro estaba repleto. — Tú estudias menos que yo. pensaba en la pieza que había visto el sábado por la noche en el Teatro Alegre. Él era el mejor hombre dél mundo.ro ayer llovió e hizo viento. — Quisimos hablar con Pablo pero él no estaba en casa. lo vi todo bien. La orilla derecha está limitada por las montañas. — El profesor ha leído los ejercicios escritos por los alumnos. — ¿ Cómo era la función? Era óptima (muy buena). — El periódico de hoy no lo he visto entre los periódicos. — Tanto valemos cuanto sabemos. — Mis padres viven en el piso superior. — En el año pasado el consejo municipal mandó construir muchísimas casas nuevas. i— El domingo subimos al monte más alto. puestos sobre la mesa.

me llamó por teléfono. — Habiendo desaparecido la nieve. soy yo. nos quedamos en casa. — Vendríais a vernos. a mi mujer y a mí. — Ustedes habrían podido tomar el sol. — Le conté a Pedro lo malo que es el libro. — Decías (Dijiste) que el señor Kiss vendría. — Excúsame no haberte escrito. — Después de que nos hubimos vestido. Yo tendría ánimos para subir a un avión» pero mi mujer tendría miedo a viajar por aire. a) Tomaría el sol. — A ver lo fuertes que son Francisco y Arturo. Ayer recibí el dinero que mis padres me habían mandado. — Vosotros no veis lo desdichadas que son esas muchachas. — Habríamos podido leer un libro. — Cuando te habrás vestido ven al comedor a desayunarte. — Cuando habréis recibido mi carta. fui a verle. — Luego que hubo comenzado a llover. — Habiendo ofendido gravemente el bufón al califa. utilizando todos los medios de transporte modernos. pero llueve. — María escribió (ha escrito) que los parientes vendrían a vernos. pero no quería. — Mi padre trabajó hasta más no poder en la fábrica. responded en seguida. — ¿Qué trajiste contigo del extranjero? Traje conmigo algunas camisas y unos pares de medias. — Mi mujer estaba muy contenta con los billetes de teatro que yo había recibido del director cultural de la fábrica. — ¿Me haría el favor de pasarme la sal? — Saldríamos de casa. 4. — Sabíamos que el tren llevaría retraso. — Siento no haber hablado con José. — El rey perdonó al bufón que le había ofendido gravemente. — ¿Eres tú. — Nosotros no sabemos lo difíciles que son estos ejercicios. Nos gustaría mucho ver mundo. Viajaríamos por tierra y mar. — Tan pronto como mi hermano mayor hubo llegado a la estación. — Escribirías una carta a tus padres. — Los niños rieron mucho en el cine. entré en la platea. Tengo un hermano que vive en la Argentina. Mi hermano nos escribió que se alegraría mucho de nuestra visita. — Nos divertimos más que vosotros. XXV. 3. — Ayer por la tarde llovió a más y mejor (a más no poder). — Nu puedes imaginarte lo buenos que son mis padres. las montañas no eran ya tan hermosas como antes. — Supimos que nuestros parientes ya habían llegado con el tren de las dos.. — Decíais (Dijisteis) que Pepe no tendría tiempo. — Sentimos no haber visto la pieza nueva.Juan habría salido (se habría marchado) de casa. — ¿Se divirtió Margarita ayer en casa de los Varga? Creo que se divirtió muchísimo. — Habrán sido las siete y media cuando empezó la función. nos apresuramos a casa. — Vosotros ya habréis visto la pieza nueva. Bailó a más no poder. éste le condenó a muerte. pero ahora tienes que marcharte. — Después de haber entregado (Habiendo entregado) mi abrigo a la encargada del guardarropa. b) Yo sabía que tú saldrías (te marcharías). -*. 5. — Podrían hacer una excursión. Juan? Sí. dimos un paseo en el parque. — Habiendo visto ya la comedia nueva. pero no tengo tiempo. c) Juan sabe lo cansada que está Ana. pero debéis salir. a pasar unas semanas en su casa. Quien no le conoce no puede imaginarse lo 22 Spanyol nyelvkönyv — 8614 t ( * *337 . — Nuestros padres escribieron que el tío Lodovico saldría para Budapest. — ¿Ha llegado ya el tren? Habrá llegado ya porque son las diez. — Dormí más profundamente que tú.> — Cuando supe que mi amigo estaba enfermo. Hace medio año me escribió en su carta que nos invitaría. — ¡Lo feo que es este cuadro I — ¡Lo bien que habla español tu padre! — ¡Lo que o» habéis reído de nosotros I — ¡En mi vida he visto estatuas tan hermosas! — En su vida ha escuchado una música tan bella. pero ya es tarde.

tan pronto como. 2. — Nuestros amigos no creen que venga también Pedro. — Nos iremos a menos que llueva. ¡Venid lo antes posible 1 XXVII. — Consta (Es claro) que te equivocas. Es posible que no tengáis bastante dinero. a) Quizá(s) Pedro tuviese (tuviera) razón. Creo que tu marido se alegra cuando tenga ocasión de viajar. — No sé qué tiempo haga afuera. — Sea como sea. — Te agradezco que vengas a verme. — Me marcharé (Saldré) apenas (así que. XXVI. — ¿No lamentáis que yo no . Os prometemos que saldremos para Budapest a condición (de) que paséis por lo menos dos semanas con nosotros. — Aunque tengo dinero. — Sienten que estemos enfermos. — ¿Cuánto tiempo llevas sin fumar? — Mis parientes ya llevan dos días en Budapest. — Puede ser que ya sea tarde. — Negamos que los niños sean holgazanes. Ana se sienta en un sillón y abre cuidadosamente el sobre. — ¡ Ojalá (que) tuvieses (tuvieras) razón 1 — No sabía qué tiempo hiciese (hiciera) afuera. — Diga lo que diga. b) Puede ser que tengáis razón. Quizá(s) esté enferma. — Nosotros llevamos trabajando treinta años en esta fábrica. — No sé sí viene a las diez o a las once. Cuando Ana vio el sobre con los sellos argentinos. — No negamos que Margarita es holgazana algunas veces. venga con vosotros? c) Debo (Tengo que) salir de casa aunque llueva. — En mi vida he pensado que saldría para la Argentina. — Es hora (tiempo) de que los niños vuelvan a casa. — Llevo diez años de profesor en esta escuela. — Mi tío ignora que Ana sea una buena ama de casa.bueno que es. en cuanto que. — Antes (de) que lea la carta. — Pablo dice que está enfermo. Mi marido y yo queremos que vengáis a vernos. — Quiero escribir a mis padres antes (de) que me marche. — Es bueno que nuestros padres vivan en Budapest. dejará de llover. La mujer de Juan está hoy muy contenta porque ha recibido una carta de su cuñada. — Me alegro (de) que usted hable español. d) Llevo dos días sin comer. con tal de que) vengas a verme. — El matrimonio Varga está muy contento de que pueda salir para la Argentina. pensó para sí: — ¿Es posible que mi cuñada me escriba una carta? Lleva medio año sin escribir. — No ignoro que Ana es una buena ama de casa. 2. — Ocurre (Sucede. — Enséñeme usted un libro que sea interesante. — Por extraño que parezca. me quedaré aquí. — No nos marchamos sin que hablemos con él. a) Quizá(s) tengas razón. — Tú eres el tercero que lo diga. — ¿No hay aquí nadie que hable el francés? — Haré lo que usted quiera. Ana no ha vuelto aún a casa. luego que) venga el cartero. 3. Dolores escribe entre otras cosas: Ardo de deseos de veros. cueste lo que cueste. — Tememos (de) que el tren no llegue puntualmente. — Hoy me quedo en casa a condición (de) que (siempre que. Acontece) que el periódico lo traen sólo después de las siete. — Tengo que salir para Szeged. no le creo. — ¿No sabes cuándo llega el cartero? — Sé que viene a las diez. — No negábamos que Margarita 338» . — Milagro será que nuestros amigos estén en casa. En la Argentina se presentarían muchas ocasiones para hablar español (para que uno hable español). Por eso hemos decidido pagar (que pagaremos) todos vuestros gastos de viaje. —Negábamos que los niños fuesen (fueran) holgazanes. no me compraré el traje nuevo. — Sé que ya es tarde. — Ojala (que) tengas razón. — Es (una) lástima que de aquí no oiga la música. — Nuestros amigos creen que venimos. — Cuando llegues a la oficina.

— Nuestros amigos creían que veníamos. Estaba claro como dos y dos son cuatro que ocasión tan provechosa no se me presentaría otra vez para ver mundo. — No ignoraba que Ana era una buena ama de casa. A pesar de eso tendría que gastar mucho dinero para los preparativos del viaje. ¡Era (una) lástima que no tenía maleta ! jOjalá tuviese (tuviera) dinero en la libreta de ahorros I En el caso peor podría acudir a Don Francisco. — Fuese como fuese. — No nos marcharíamos sin que hablásemos (habláramos) con él. — Era bueno que nuestros padres viviesen (vivieran) en Budapest. Acontecía) que el periódico lo traían sólo depués de las siete. — Le rogué a mi amigo (que) me enseñase (enseñara) un libro que fuese (fuera) interesante. — Quise escribir a mis padres antes (de) que me marchase (marchara). — ¿No sabías cuándo venía el cartero? — Sabía que venía a las diez. — Constaba (Era claro) que Miguel se equivocaba. Ayer recibí una carta de la América del Sur. Mi cuñado prometió también que pagaría los gastos del viaje. — No había nadie allí que hablase (hablara) el francés. — ¿No sentíais que yo no fuese (fuera) con vosotros? — Sería hora (tiempo) de que aprendieseis (aprendierais) la lección. No sabía con certeza (seguramente) si viene a las diez o a las once. — ¡Ojalá tuviese (tuviera) yo más tiempo 1 — ¡Ojalá me dijesen (dijeran) la verdad ! — ¡Ojalá vinieseis (vinierais) también vosotros 1 3. Quisiera hablar con 22* 339 . no le creía. Sería necesario que me comprase (comprara) un traje nuevo. c) Debí (Tuve que) salir de casa aunque lloviese (lloviera). — Milagro sería que nuestros amigos estuviesen (estuvieran) en casa. — Sabíamos que era ya tarde. — ¿Pudiera hablar con el señor Kiss? — ¿Pudiéramos ver los tejidos nuevos? b) Era necesario que tuvieseis (tuvierais) razón. — Nuestros amigos quisieran venir a vernos. Ocurría (Sucedía. — Nos iríamos a menos que lloviese (lloviera). dejaría de llover. yo no deseaba verle. — Tenía que salir para Szeged. — Nuestros amigos no creían que viniese (viniera) también Pedro. Me la había escrito mi cuñado. me alegré mucho que mi cuñado pensase (pensara) en mí. — Me quedaría en casa a condición (de) que tú también te quedases (quedaras) aquí. Me sentía como si (igual que si) estuviese (estuviera) en el séptimo cielo. no me compré el traje nuevo. En la carta me rogó que fuera (fuese) a verle. — Te agradecí que vinieses (vinieras) a verme. d) ¡Si nuestros padres supieran cuánto trabajamos I — ¡Si vieras cuántos libros tengo I — ¡Si oyerais a Eva lo bien que canta ! — ¡Igual que lo leyese (leyera) en una novela ! — ¡Como si no lo vieses (vieras)! ¡Como si no lo supieran 1 — Parece como si nevase (nevara). — Aunque tenía dinero. — Mi tío ignoraba que Ana fuese (fuera) una buena ama de casa. — Margarita fue la tercera que lo dijese (dijera). — Dijese lo que dijese. — Quisiera comprar un sombrero. — Era hora (tiempo) de que los niños volviesen (volvieran) a casa. — Le dije a mi padre que yo haría lo que él quisiera. — Don Francisco se fue para que los niños pudiesen (pudieran) estudiar tranquilamente.era holgazana algunas veces. — El matrimonio Varga estaba muy contento de que pudiese (pudiera) salir para la Argentina. Superfluo decir. — (Yo) creía que cuando llegase (llegara) a la oficina. — Me alegraba (de) que María hablase (hablara) español. — Era (una) lástima que yo no oyese (oyera) la música. — Sentían que estuviésemos (estuviéramos) enfermos. Le rogaría (que) me prestase (prestara) dos mil florines hasta que yo regresase (regresara) de la América del Sur. costase lo que costase (costara lo que costara).

mi jefe también. no tengo preocupaciones. — Echaría un sueño si tuviese (tuviera) sueño. No afirmamos que Ana hubiera (hubiese) tenido razón. — Temíamos que llegáramos (llegásemos) tarde. — Leeríamos el periódico a condición de. que nos lo prestarais (prestaseis). — Si tuvieses (tuvieras) sueño te echarías a dormir (te acostarías). Sentía que no hubieras (hubieses) tenido tiempo. Todo está preparado ya. — Estudiaría (Estudiara) más si me trajeses (trajeras) tu libro. — Si tienes dinero. Mañana por la mañana saldré para el extranjero. Era bueno que tam' bien vosotros hubierais (hubieseis) venido. — Habrías (Hubieras) estudiado más si te hubiese (hubiera) traído mi libro. b) Puede ser que el tren ya haya llegado. — ¿No habéis hallado a ninguno que hablara (hablase. — No afirmamos que Ana tenga razón. Estoy contento de que haya logrado arreglarlo todo. 3. — Juan era el último que saliera (saliese) (hubiera salido) del cuarto. Pedro no sabe que yo haya estado aquí. No afirmamos que Ana haya tenido razón. — Os habríais (hubierais) echado a dormir si hubieseis (hubierais) tenido sueño. Tú eras el primero quien lo hubiera dicho. a) Siento que no tengas tiempo. pero él temía de que sus jefes no le concederían seis semanas de vacaciones. Pedro no sabía que yo hubiera (hubiese) estado aquí. — Acaso nuestro amigo se haya marchado ya. A Juan le agradó que le hubiera invitado a acompañarme. — Habríais gastado mucho si hubieseis (nubierais) tenido dinero. — Quizás mi hermano haya tenido razón. Mi tren sale (saldrá) de la estación del Sur a las seis y cuarenta. — Tú eras el primero (la primera) quien lo dijeras (dijeses). nos habríamos (hubiéramos) echado a dormir. ¡ Quién hubiera podido pensar dos meses antes que yo saldría para Roma I Me sentía como si me hubiera (hubiese) tocado la lotería. — Es bueno (Está bien) que también vosotros vengáis. te comprarás el abrigo. a) Si tengo dinero. ¡Qué bien que yo haya aprendido algunas palabras en italiano 1 Iré a la estación en un taxi porque tengo (llevo) muchos bultos. XXIX. Espero que tendré un buen asiento en el tren. 4. — Si tenía dinero. XXVIII. hubiera hablado) español? — Me iría (Me marcharía) donde quisieras. — ¡Ojalá me hubiera comprado el traje nuevo ! — ¡Ojalá (se) hubieran quedado en casa I — Te escribiría a condición de que tú contestaras (contestases) a mi carta. Es bueno que también vosotros hayáis venido. gastaba mucho. — ¿ Qué diríamos a Pablo si viniera (viniese)? — Por extraño que pareciera (pareciese). Sentía que no tuvieras (tuvieses) tiempo. — Iríamos al teatro si diesen (dieran) un buen programa. 340 . Le rogaría (que) me concediese (concediera) seis semana» de vacaciones. Pedro no sabía que yo estuviera (estuviese) aquí. — Pedro no sabe que yo esté aquí. — Podía ser que hubieran perdido el tren. Quisiera estar sentado cerca de la ventanilla para poder ver los hermosos paisajes. Siento que no hayas tenido tiempo. — Si hubiésemos (hubiéramos) tenido sueño. Me he propuesto que del extranjero escribiré muchas cartas y tarjetas a mis conocidos (a mis amigos). No afirmamos que Ana tuviera (tuviese) razón. el asunto estaba así. Era bueno que también vosotros vinierais (vinieseis). ¡Qué bien que me hayan concedido el pasaporte y los visados necesarios I Siento sólo que mi amigo no pueda acompañarme. — Gastaríamos mucho si tuviésemos (tuviéramos) dinero. — Si hubiesen (hubieran) dado un buen programa habríais (hubierais) ido al cine. 3. Los bultos los entregaré a un mozo que los llevará en un departamento para no fumadores.

En mi vida olvidaré lo interesante que fue un nuestro viaje en Italia. una vez que tenía mucho que estudiar y por eso rogué a Pepe que dijera (dijese) a todos que yo no estaba en casa. — Será menester que salgamos para Viena. mis hijos no podrían pasar sus vacaciones en su casa. Así pues fui al hotel para encontrarme con él. Pero quizás. No sabíamos que Juan saliese (saliera) para la Argentina. — Estaba contento de que quedases aquí — te hubieses (hubieras) quedado aquí — te quedarías (quedases. Me sentaré en aquel sillón y empezaré a leer una novela. Estoy muy contenta de que me traiga una carta. — Pensaba que Pablo escribiese (escribiera) — hubiese (hubiera) escrito — escribiría (escribiese. Me parece que hoy he tra-* bajado bastante. porque paraba siempre allí cada vez que venía a Budapest. — Por fortuna sabía que mi padre había parado en el hotel de la Paz. 1. La tía Teresa lleva sin escribirnos mucha tiempo. . — Hace algunos siglos no se sabía que la tierra gira alrededor del sol. XXX. — Escribiremos a nuestros padres que ahora estamos aquí — mañana estaremos" en Debrecen — ayer estábamos en Szeged. (acaso) sea mejor que viva en el campo. Si no viviese (viviera) en el campo. — Hubieras podido figurarte que para mi padre estoy siempre en casa. Mi padre estaba muy contento de que yo estuviese (estuviera) bien y que hubiese (hubiera) pasado al examen. con el amigo de Juan que nos relató que Juan había recibido seis semanas devacaciones. Sea como sea. quedaras) aquí. — Tú mismo me has rogado. No creo que sea Juan. — No sabíamos cuándo llegase (llegara) — hubiese (hubiera) llegado — llegaría el tren. Es lástima que hoy no haga sol. Sería mayo cuando llegamos a Venecia. Si hubiéramos (hubiésemos) tenido másdinero habríamos (hubiéramos) visitado también Sicilia. Si dependiese (dependiera) de mí. — No sé cuándo Juan vuelve a casa. — Habría querido (Hubiera querido) que me hubieses (hubieras) escrito una carta» — No sabemos cuándo llegue — haya llegado — llegará el tren. quizás sea el cartero. 2. Creo que tiene también un huerto frutal. vive bien porque cría cerdos (puercos). Llevomucho tiempo sin leer un buen libro. — Quisiera (Querría) que me escribieses (escribieras) una carta. daría un paseo en el jardín. — que yo dijera (dijese) a todos que tú no estabas en casa. Sucedió . — Nosotros preferiríamos hacer un viaje. No estaría mal que también nosotros viésemos (viéramos) mundo» 341. Yo fui al otro cuarto y no oí que llamaban a la puerta. Aunque se queje siempre de que no tiene dinero. Cuando estudiaba en la universidad Pepe y yo vivimos juntos. Ignoro también qué hora seaPuede ser que ya sea tarde. Puede ser que mi marido hoy vaya a ver a su hermana mayor. Por la noche Pepe me relató que mi padre había venido a verme. pasaría todo el día en el jardín. — contestó Pepe. Siento que no viva en la capital. • „ 3. — Era menester que saliésemos (saliéramos) para Viena. escribirá) un libro. — Estoy contento de que tú te quedes aquí — te hayas quedado aquí. Tú no sabes lo agradable que es con un tiempo semejante estar sentado cerca de la ventanilla en el departamento (compartimiento) del tren rápido y mirar el hermoso paisaje. podría escribirnos más a menudo (con más frecuencia). De allí proseguimos nuestro viaje para Florencia y Roma. 4. Podéis imaginaros lo furioso que estaba que no había podido hablar con mi padre.b) Pienso que Pablo escriba (haya escrito. No puedes imaginarte lo hermoso que es nuestro jardín. Temo que 'esté enferma. — ¿Por qué has dicho que no estaba en casa cuando llegó mi padre? — le preguntó a Pepe. Ayer hablamos. Si hiciese (hiciera) sol. escribiera) un libro. Es fácil que vuelva sólo después de las nueve. Llaman a la puerta.

— Juan no creyó que su hermana mayor le invitarla. 3. — Los museos se visitan por la mañana. ¿Está? Sí. yo también habría (hubiera) escrito los ejercicios. Era) lástima que la tía Matilde no haya (hubiese. — No conocemos a las señoras que habéis saludado. Estoy contento de que lo hayamos preparado todo. ¿Pudiéramos. — ¡Quién hubiera podido pensar que tanta gente haría cola delante de las ventanillas ! Los Varga se alegraron de que hubiesen (hubieran) llegado a la estación con media hora de anticipación. ¡Ojalá hubiese estudiado mejor el español! ¡Ojalá pudiera (pudiese) llevar consigo a sus hijos I Juan tenía una cierta suma de dinero en el banco. nosotros también podríamos hacer gestiones para obtener los pasaportes. a) Esta carta no ha sido traída por el cartero. ¡Qué bien que ya ayer nos hubiéramos (hubiésemos) asegurado un taxi. — Estas cartas no serán llevadas a (los) Correos por Eva. Si no fuese (fuera) a la lección de español. — La tía Teresa estaba acompañada de su marido. — Quisiéramos hablar con el señor director. Juan sentía que sus hijos no hubieran (hubiesen) podido venir a la estación. — Los buenos alumnos son alabados por todos. Así pues eché un sueño y no me levanté que a eso de las diez. b) Se compra cuadros. El libro era tan interesante que no sabía que fuese (fuera) ya tan tarde. hubiera) tenido tiempo de ayudarhos. hablar con su substituto? Hagan ustedes el favor de sentarse. No sería mal que llegásemos (llegáramos) a la estación con media hora de anticipación. el profesor creería que no me he preparado. Creo que tendrá tiempo de recibirles. Después de entregar sus bultos al mozo fueron a la sala de espera. 4. 342 . No creo que hayamos olvidado algo. señores. Por eso decidí quedar(me) en casa. pero está ocupado. 5. Cuando leyó la caria de su hermana. — El alumno con quien he hablado es el hijo de mi amigo. — Estos objetos no se venden. — No conocemos las personas de quienes hablan ustedes. a) El libro que ves sobre la mesa es mío. — Ha llegado la señorita a quien quiero dar mi libro. Pero iré a verle mañana. El tiempo pasó pronto. pero no hacía sol y hacía frío. — A Pedro se le alaba por su bondad. — No conozco a los hombres que están sentados en el primer banco. — Inés es amada de toda la familia. El matrimonio Varga estuvo contento de que el mozo hubiese (hubiera) hallado buenos asientos en un departamento para no fumadores. Si hubiera (hubiese) hecho un tiempo hermoso. Ayer por la mañana me levanté tarde porque estaba cansado y no oí que sonaba el despertador. escucharía la radio y leería el libro que había empezado a leer hace algunos días. (Es. eslaba en el séptimo cielo. Tienes razón. — No conocemos los asuntos de que hablan ustedes. — ¿ Qué harías (hicieras) si ahora no tuvieses (tuvieras) que ir a la escuela? Iría a ver a mi cuñado. — Los cuadernos que me has comprado son gruesos.Si tuviésemos (tuviéramos) más dinero. ¿Tú has escrito los ejercicios? Yo no era (fui) tan aplicado como tú. — Este ejercicio fue escrito por Juan. entonces. XXXI. 4. Si no hubiera (hubiese) tenido que escribir (Si no debiera escribir) un informe para mi jefe. No tuvieron que esperar mucho porque cinco minutos más tarde abrieron las puertas hacia el andén. — Estos cuadros no se compran. pero ésta no era bastante para que pagase también los gastos de viaje de sus hijos. — La pluma con que escribo no es muy buena. Por fortuna era domingo y no tenía que ir a la oficina. habría (hubiera) hecho una excursión con mis amigos.

con los cuales (con las cuales) os habéis encontrado (a los cuales. — Hoy ya no parará de llover.b) Pablo es (era) el que me acompañó a la estación. — Son muchos los que hablan el español. b) Celebro (Me alegro de) verte. 2. — Eran los periódicos y no los libros los que he visto sobre la mesa. el contar cuentos . d) Te busca alguien cuyo hermano iba contigo a la escuela. el levantarse tarde . el profesor creería que no se había preparado. — Con no estar enfermos. le dijo : — Amigo mío. — Al bajar al piso bajo encontramos a Isabel. — Le he traído a usted el libro de cuyo contenido ya he hablado a usted. — Habéis hecho bien en ponernos un telegrama. — En vez de tocar el piano lees un libro. al llegar al mercado . a) Después de escribir la carta. el aprender las palabras nuevas . con el andar del tiempo . — Eugenio se metió la carta en el bolsillo sin leerla. — Era una delicia el hacer una excursión a las montañas. — Antes de empezar a leer el libro tengo que llamar por teléfono a Pablo. El léxico y la sintaxis del latín vulgar tenía diferencias apreciables con el latín literario usado por los escritores romanos clásicos. — Si hubiera visto a Ana me habría acercado a ella. Este hombre no era capaz de aprender el holandés. ¿Quién fue el primero en entrar en el cuarto? 343 . — Era hora de despedirnos.NO nos cansamos de admirar los cuadros hermosos. — Anoche leí un libro cuyo título ya no recuerdo (de cuyo título ya no m3 acuerdo). T. vivo en este pueblo. 5. — En el teatro he visto a los hijos de la tía Inés y de la tía Margarita. el criticar a otros. — Lo que dices no me interesa. — A no ir Carlos a la escuela. — María aprende a cocinar. — Mi amigo me ha invitado a ir con él al cine. — No sabemos cuándo marcharnos. — Te contaré una historia interesante de un andaluz que vivía ya hace veinte años en un pueblecito de Holanda. — No se han arrepentido de habernos escrito. — Eva era la que me abrió la puerta. latín vulgar hablado por los conquistadores romanos. — Trataré de hacer (cumplir con) mi deber. no nos sentimos bien. — Escríbeme de lo que quieras. — El tren no tardará en llegar. el escribir cartas. — He venido a fin de (para) hablar contigo. El idioma español es lá continuación del . hace ya más de veinte años que estoy aquí. nuestros amigos tampoco nos llaman por teléfono. nadie les esperaba a nuestros padres en la estación. — Aprenderemos las palabras hasta saberlas. — Por no habernos puesto un telegrama. Ayer en la clase de español nuestro profesor habló de la lengua española. y todavía no entienden ni hablan la lengua española. a las cuales habéis encontrado) por la calle. — He aquí los sobres de las cartas de los cuales (de las cuales) te he hablado. — Solemos (Estamos acostumbrados a) comer a la una. el saber lenguas . Él español como idioma nativo es hablado hoy por más de cien millones de hombres en el mundo. — Hay periódicos cuyos artículos son siempre interesantes. — No quiero molestarle (disturbarle) a usted. — Además de no escribirnos. el leer libros y periódicos. Nos explicó que la lengua hablada por los españoles fue llamada castellana porque fue hablada primeramente en Castilla. XXXII. c) Ha llegado la hermana de mi amigo de la cual (del cual) te he hablado mucho. — Será mejor llamarles por teléfono. 4. fui a echarla al buzón. Cuando un compatriota ^paisano) acertó a pasar por el pueblo. al ponerse el sol. no puedes figurarte lo tontos que son los hombres con quienes.

me pongo a tocar el piano. a) Acabo de escribir el ejercicio. — Si no te molesto. 3. Acabamos de leer en la escuela un cuento que trata de un labrador. b) • Hungría abunda en toda clase de frutas.5. — El enfermo no está en su juicio. El labrador todavía no se atrevía a dejarle a su hijo el cuidado de su casa y de sus tierras porque sabía que su hijo no tenía confianza en sí mismo. — Cuando llegué a la escuela los alumnos acabaron de salir de las clases. — Al vernos se echaron a reir. — A mis tres hijos les he comprado sendos sombreros. Más tarde ya soñaba con ingresar en la universidad. — Temo de que habrá que aguardar mucho en la peluquería. Por eso ingresé en la facultad de filología de la universidad. — Si crees que María dice la verdad. Espero que mis hijos cumplirán también con sus deberes y podrán ingresar en la universidad o en la escuela superior. c) Podrías darme siquiera un vaso de agua. tal vez no tendría colocación. Ejerzo mi profesión desde hace diez años. XXXIII. Si no hubiera estudiado bien. — Estábamos para marcharnos cuando llegó Juan.. — Terminó por prestarme el libro. — ¿Por qué no hace usted pintar su habitación? — ¡No se haga usted rogar 1 — El jefe hizo copiar la carta otra vez por la mecanógrafa. hijo mío. su hijo y de un burro. Me alegro de haber estudiado bien de niño. Un día. « Si nos disturbáis no acabaremos el trabajo — ni siquiera para las ocho. — Nuestro tío ha vuelto a estar en París. soñaba con hacerme maquinista ferroviario. — Voy a enseñarles a ustedes los tejidos nuevos. — Si Pablo no tiene cuidado de su pluma (estilográfica) acabará con ella en el curso de un mes. — Mi tía volvió a escribirme. Está para morir. otros criticaron que el hijo estaba montado en el burro y el padre iba a pie. — Estas cartas están por escribir. Hay gente que no tiene opinión propia (independiente) y sigue siempre el consejo de los demás. estás en un error. tanto más me interesaba en las lenguas. Desde aquel tiempo pasé todos mis exámenes con notas de sobresaliente. Camino del mercado encontraron varios grupos de campesinos. — ¿Dónde está tu padre? Está de viaje. — ¿A dónde vais a ir? Vamos al cine a tomar billetes. fueron al mercado en el pueblo vecino. — Si no cumplimos con nuestros deberes no cumpliremos el plan. — Mañana estaremos de caza. — Carlos acaba de salir del cuarto. — dijo el labrador a su hijo. Ahora trabajo de profesor en una escuela media. — ¿Por qué no dejáis de hablar? — Dejaré yo de ser (llamarme) Pedro si eso no es verdad. — Tres muchachas han venido a felicitarme con sendos ramilletes de flores. — Mi hermano mayor estuvo dos años de embajador en Londres. — Después de la comida nos pusimos a estudiar. — Mi hermano menor iba a escribirme una carta cuando llegó mi telegrama. 344 . 2. — Lo ves. Me interesaba siempre en los trenes. He de) confesar que las matemáticas no se me daban bien. — no se puede obrar a gusto de todos. Sabía que podría ingresar en la universidad sólo si me ponía a estudiar con energía y lograba aprobar los exámenes de ingreso. — Yo no tengo nunca que aguardar. — Después de la cena me pondré a leer el libro. al tercer grupo de campesinos no les gustaba que el padre estaba montado en el burro y el hijo iba a pie. — (Siquiera hubiesen estado en casa I — Ni siquiera me ha mirado (No me ha mirado siquiera). Me acuerdo que cuando tenía doce años. Unos les criticaron al labrador y su hijo por llevar el burro sin jinete . Debo (Tengo que. — No nos han escrito siquiera una tarjeta.

4. Podéis imaginaros lo felices que éramos cuando pudimos poner pie en la tierra tanto tiempo esperada. — ¿Por qué no sigues durmiendo? Llevo durmiendo ya más de ocho horas. — De niños leímos con mucho gusto el Quijote de Cervantes. — iba a menudo a la orilla del mar para ver los barcos navegando hacia países lejanos. — les dije. — No creáis (penséis) que los grandes españoles dieran (diesen) gran importancia a mi descubrimiento. — Tus amigos. 3. se burlaron de mí. — María se puso encendida cuando me acerqué a ella. Seguían diciendo que el descubrir tierras nuevas no presentaba ninguna dificultad. Al gobierno de España le hacían falta nuevas minas de oro y por eso me dio tres carabelas. — Cuando entramos en el cuarto Juan y Miguel quedaron callados. — el descubrir tierras nuevas es tan fácil como mantener un huevo derecho sobre la punta. — La tía de Margarita se está muriendo. salí para Lisboa para pedir su ayuda en realizar mis planes. XXXV.llevan esperándote más de una hora y media. — María sigue leyendo su novela. — Voy pensando que me equivocaba. Cuando era un niño de ocho años. — Todos probaron pero ninguno lo consiguió. — Serían (Habrán estado) las once cuando quedé dormido. — En las grandes ciudades los tranvías andan desapareciendo. Además del Quijote descuellan en la literatura española también las obras de otros novelistas. En Hungría había gente que se ocupaba(n) con gusto en la lengua y literatura española. En Hungría por lo general no se conoce bien la literatura española. Cuando los sabios supieron que yo quería llegar a la India navegando hacia el oeste. — Si no logramos tomar un taxi nos veremos obligados a ir a pie a la estación. El motivo de eso es que hasta ahora no han sido traducidas muchas obras españolas al húngaro. Todo es fácil después de que otro lo haya hecho. Esta pieza sigue (siendo) representada en el Teatro Nacional. Entonces yo machaqué un poco el huevo y lo dejé en equilibrio. — ¿Tienes ya escrita la traducción? Por no haber recibido de ti una carta me veo engañado. Muchos días y noches pasaron hasta que uno de los marineros vio la tierra de lo alto del mástil. Salimos del puerto de Palos el tres de agosto de 1492.XXXIV. • 345 . titulada "Zaragoza". 3. — Nos quedamos mirando el mar azul y las aves que revoloteaban sobre el barco. Seguí dormido hasta las siete de la mañana. Leyendo esos libros iba convenciéndome de que la tierra debe de ser redonda. — Esos niños andan ocupados en construir casas. — Nuestro barco se iba aproximando (iba aproximándose) a la ribera (orilla). — contaba Cristóbal Colón a sus amigos. — Nadie sabe cuándo está abierto el Museo Nacional. Recientemente han sido publicadas en revistas en traducción húngara las poesías de Federico García Lorca y de otros poetas españoles. — Carlos sigue sentado a la mesa leyendo la novela. — Los libros sigan abiertos sobre los pupitres. Sabiendo que los sabios portugueses buscaban rutas más cortas para ir a la India. — Verdad. Hace poco han sido traducidos al húngaro El Sombrero de tres Picos de Pedro Antonio de Álarcon y la novela de Benito Pérez Galdós. Nunca podemos olvidar las hazañas de los dos protagonistas de la novela. Leí todos los libros sobre viajes. Continuaré tomando la medicina porque me siento todavía enfermo. Mi mayor deseo era llegar a ser un célebre navegante. — Al vernos nuestros amigos quedaron sorprendidos. • 4. ¿Qué estás haciendo? Estoy escribiendo una carta a mis padres. entre otras la lucha de Don Quijote contra los molinos de viento. — En el museo nos quedamos mirando los cuadros de los pintores españoles.

XXXVI. pero más tarde cada vez más segura y correctamente. Conocemos ya cerca de tres mil palabras españolas. Este número es bastante para hablar y leer temas no demasiado complicados. ¿Es difícil la lengua española? Ahora que ya sabemos algo de esa lengua podemos decirlo sinceramente : el español no es ni más fácil ni más difícil de cualquier otro idioma. la gramática y también las palabras antes estudiadas. estudiándola. aprovechándonos de toda ocasión para hablar el español. si no queremos olvidar el uso de la lengua tenemos que repasar. o si necesitamos seguir estudios profesionales o técnicos. 2. ¡continuemos el trabajo empezado ! \ 646 . tenemos que ampliar nuestros conocimientos aprendiendo con aplicación las palabras desconocidas. Pues bien. de vez en cuando. Abarcando con la vista el camino recorrido. El estudio de una lengua no termina con la última lección de un manual. después de un poco de ejercicio seremos capaces de comprender el habla de los españoles y. Para aprender bien una lengua debemos ocuparnos en ella durante años. dentro de poco nosotros mismos podremos hablar el hermoso idioma castellano. Pero si queremos conocer las obras literarias en el original. por decirlo así. podemos afirmar que hemos trabajado bien : con ayuda de un diccionario somos capaces de comprender y traducir cualquier texto español. cada día. al comienzo lenta y cautamente.

többes szám(ú főnév) lásd vagy valaki. -ra. A szótárban használt egyéb rövidítések: ej hat inf f ksz mn nm — = = = = = elöljárószó határozószó infinitivo. -höz . lapján. -nek . en) aburrido unalmas aburrir untat. meg-. (könnyen) hozzáférhető acceso közeledés acción / cselekedet aceituna olíva. A spanyol ige főnévi igeneve után zárójelben megtaláljuk az esetleges ragozási sajátosságokat. a + inf) véletlenül tesz vmit acomodado jómódú acomodador m . odamegy. -re . dar un ~ megölel abrigar (de) megóv (vmitől) abrigo felöltő. . hanglejtés. az -a végű nőnemű l A spanyol ige főnévi igenévi alakja mellett a magyar jelentést a szótárak szo­ kásához híven a kijelentő mód jelen idejének egyes szám 3. tövis absolutamente teljességgel. megesik acontecimiento esemény acordarse (me acuerdo) emlékszik vmire (de) 347 . terhére van (akinek: tárgyesel) . ahol kétséget támaszthat. los ~ s a nagyszülők abundancia bőség. felől acercarse (a) közeledik. főnévi igenév kötőszó melléknév névmás pl = /. / = femenino nőnemű) csak ott jelöljük. A rendhagyó igéket csillaggal (*) jelöltük meg . Az -o végű főnév hímnemű.b e . éppenséggel absoluto önálló abstraído gondolatokba merülve. a világ­ tól elvonatkozva abuela nagyanya abuelo n a g y a p a . ragozásuk meg­ található a könyv 309—314. hang­ súlyozás) acentuación / hangsúly aceptar elfogad acerca de (ej) illetően. bővelkedik (amiben : de. ~ a / jegy szedő acompañar (el)kísér aconsejar tanácsot ad (akinek: tárgyeset) acontecer történik. (téli)kabát abril m április •abrir (abierto) kinyit abrojo csalán. = v. felölel abrazo ölelés . ~ s e unatkozik acabar befejez. ~ de (+ inf) éppen az imént (történt vmi) academia akadémia acariciar (-icio) (meg)simogat acaso talán accesible megközelíthető. bevégez . valami a címszót ismétli a (ej) -nak. oda­ lép. en ~ bőven abundante bőséges abundar bőven van. -hez. odajön acertar (acierto.SPANYOL-MAGYAR SZÓTÁR E szótár a Bevezetésben és a 36 leckében előfordult valamennyi spanyol szót tartalmazza. személyében adjuk meg. -nál. olajbogyó acento hangzás. -ba. -hoz. vmi = ~ = plural. = vki. nyitva abogado ügyvéd abolengo eredet. származás abrazar választ (pálgát) . -nél abanico legyező abierto nyitott. A főnév nemét (m = masculino hímnemű .

hogy ¡adiós! isten veledl adjetivo melléknév admirable csodálatra méltó. tener alquilado bérel alrededor (hat) körül. megtakarított pénz aire m levegő aislar elkülönít. de ~ rendben van acusado vádlott acusar (de) vádol (vmivel) acusativo tárgyeset adelante előre.acostarse (me acuesto) lefekszik acostumbrado megszokott. keserűség acto felvonás . nyílás ¡ah! ó! ahí ott (a measzólltott személynél) ahogar vízbe fojt. néhány. vidám zaj álbum m album alcanzar elér. jugar al ~ sakkozik ajeno idegen. ~ bien nos hát ahorcar felakaszt ahorro takarékosság. tetszik agradecer (-ezco) megköszön. ~ de azonfelül. figyel­ meztet. elszigetel ajedrez m sakk(játék). szesz aldea falu aldeana parasztleány aldeano paraszt. tárgyeset) afable nyájas(an). por -v egyelőre. szellemes mon­ dás agüero jóslat águila sas agüista m. hálás (akinek: a . mogorva. f fürdővendég 348 agujero lyuk. számtan algo valami(t) . amiért: tárgyeset) agradecido hálás agrícola mn földművelő agrio savanyú agua víz aguardar vár (ige) agudeza éleselméjűség. nyer aduana vám(hivatal) adusto szigorú. megerősít África Afrika afueras / pl környék. barátságos(an) afectuoso szívélyes afeitar borotvál . ~se (de) dicsekszik (vmivel) alargarse elhúzódik alarma riadó alba hajnal albañil m kőműves alborada hajnal alborear hajnalodik alboroto zajos vidámság. en voz alta hangosan altura magasság aludir céloz. ráz agosto augusztus agradable kellemes agradar jólesik. kissé . némi. elszállásolás alquilar bérel. kedvel vmit afirmar állít. de ^ környező . megfojt: vízbe fúl ahora most. máquina de ~ borotva­ készülék . azonkívül. ~se borotválkozik aficionado vmit szerető. utal alumna tanulólány alumno tanuló alusión / célzás alzarse felemelkedik. ser ~ a szeret. utolér alcoba hálófülke alcohol m alkohol.előbb(re). besavanyo. eltűr adoptar elfogad adquirir (adquiero) szerez. alemana német alfabeto betűsor. oda. en las ~ de vminek a környékén agitar lenget. felhívja figyelmét (akinek. másé al = a + el alabar dicsér. raktár almendra mandula almendro mandulafa almohada párna alojamiento elhelyezés. más ~ de (ej) -on t S allí ott . en algún sitio valahol algunos. folyamodik vkihez (a) acuerdo egyezmény. ~ más még valami(t) alguien valaki algún. estar ~ (a) hozzá van szokva (vmihez) acostumbrar szokott acrimonia érdesség. dott advenimiento trónralépés adverbio határozószó adversario ellenfél advertir (advierto) megjegyez. ké­ sőbb adelgazar lesoványodik además azonfelül. falusi alegrarse (de) örül (vminek) alegre vidám alegremente vidáman alegría öröm Alejandro Sándor alemán. kiváló admirar megcsodál admitir megenged. kedvelő . alguno valaki. más «. valamely. jabón de ~ borotva­ szappan . felverődik (j»Qítí allá ott. ~ de (ej) vmi körül alto magas . fordul. ábécé álgebra algebra. actor m színész actriz / színésznő acudir eljön. algunas néhány alma lélek almacén m áruház . körbe.

Endre anécdota / anekdota. -a andalúziai andar jár. de ~ előre. éjjel. eped vmi után (tár gyesét) ante (ej) e l ő t t . hasznára v a n . el ~ (be)esteledés. vágyódik (ami után: tárgyeset) anillo gyűrű animación / élénkség. színtelen apagar elolt aparador m pohárszék. aquella az a aquél. ambas mind a kettő. bátorság . letesz (vizsgát) aprovechar (fel)használ. ősi Antonio Anta) Antoñuelo Tóni anual évi anunciar hirdet.' lángol argelino algíri (Argel m Algír) Argentina Argentina argentino argentin argüir (arguyo) vitatkozik armario szekrény armonioso dallamos arquitecto építész arquitectura építészet arrancar elindul arrastrar maga után húz. lo *~ posible lehetőleg minél előbb . aquélla az aquello az aquellos. al ~ virradat­ kor. elfoglal aprobar (apruebo) megállja helyét. megy andén m peron Andrés m András. n y e r . előre antiguo régi. ~se siet aprisa sietve. gazdasszony. con ~ előbb. vonszol 349 . ~ (de) (ej) előtt anticipación / előleg. halogat aplicación / szorgalom aplicado szorgalmas apoderarse (de) hatalmába kerít (vmit) apostar (apuesto) fogad (amibe: tárgyeset) apoyo segítség. előzetes antes (hat) előbb . aragonesa aragóniai árbol m (élő)fa arco ív arder ég. támogatás apreciable észrevehető. mielőtt. aquellas azok a aquéllos. ~ que m i e l ő t t . ebédlőszekrény aparato készülék aparecer (-ezco) előtűnik. ház ura amonestación / intés.megbecsül apremiar szorít. hajnalban amarillo sárga ambos. ráadás. jelentős apreciar . adoma. mn állati ánimo lélek. mind a ketten América Amerika. gyorsan aprisionar magába zár. hozzáfűz añadidura hozzáfűzés. zakó americano amerikai amiga barátnő amigo barát amo gazda. alkony anónimo névtelen anotar feljegyez ansiar (ansio) vágyódik. ~ de casa a ház úrnője amabilidad / kedvesség amable kedves. cipel. por -~ tetejébe. de < innen — ara oltár. forgalom animal m á l l a t . cuanto ~ minél előbb . en ~ s de javára árabe arab Arabia Arábia Aragón m Aragónia aragonés. intelem amor m szeretet. előzetesen anterior előbbi. éjjel anochecer esteledik. szellem. elsősorban anteanoche tegnapelőtt este anteayer tegnapelőtt antemano . tág(as) andaluz. szerelem amueblado bútorozott Ana Anna anacronismo anakronizmus ananá ananász ancho széles. szeretetre méltó amanecer nappalodik. aquéllas azok aquí i t t . ~ del Sur DélAmerika americana kabát. rövid történet anfitrión m vendéglátó gazda Angela Angela anhelar óhajt. alkonyodik . korábban. ¡que os aproveche! váljék egészségetekreI aproximarse közeledik apuesta fogadás apuntar súg aquel. bejelent añadir hozzátesz.ama háziasszony. megjelenik apasionado szenvedélyes apenas alig apercibir(se) észrevesz apetito étvágy apetitoso étvágygerjesztő aplauso taps aplazar elhalaszt. ~ todo mindenekelőtt. sürget aprender megtanul apresurar siettet. tener ~ s bátor aniversario évforduló anoche tegnap este v. ráadásul ^ año év apagado tompa. un año ~ egy évvel ezelőtt. anteanoche tegnapelőtt este v.

estar ~ figyel Atlántico Atlanti atrás hátra. átmegy (amin : tárgyeset) atreverse (a + inf) merészel vmit tenni atribuir tulajdonít aula előadóterem aumentarse növekszik. úgy. leemel. névelő Arturo Artúr asado sült ascensor m felvonó. látvány áspero durva. eléggé bastar elég basura szemét. muy ~ (nagyon) helyes. parázs asegurar biztosít asemejar hasonlóvá tesz asesino gyilkos así így. ~ que mihelyt Ásia Ázsia asiento ülőhely. fel arriesgarse veszélynek teszi ki magát. (elren­ dez . leszáll. . olyan . . kék ég B bachillerato érettségi bailar táncol bailarín m táncos bailarina / táncosnő baile m tánc bajar lemegy. leenged bajo alacsony. sem aún még aunque ámbár. el ~ kékség. ápol. nógat arreglar kitakarít. levesz. fasor averiguar kivizsgál aviador m repülő. javak . pocak barrio külváros . < que jóllehet. (hat) eleget. estoy ~ meg va­ gyok lepve. fürdőkád barato olcsó barba szakáll barca csónak barco hajó barriga has. segít. cubo de ~ szemetes vödör bata hálóköntös. személypoggyász beber iszik becerro tinó Bélgica Belgium bello szép '"bendecir (bendigo) megáld berlinés. arcszín . rendben van . dolog atar megköt atención / figyelem . las finas atenciones kedves figyelmesség atender megvár. érdes astro csillagzat. értesülés. is autobús m autóbusz automático önműködő 350 automóvil m autó autor m szerző auxilio segítség ave / madár avenida út. j ó . pilóta avión m repülőgép aviso hír. ily módon . noha. ütközet batir ver. ilyen. is . figyelmes . lift ascua izzó szén v.¡arre! gyű te! arrear hajt. vagyon. csillagkép asturiano asztúriai asunto ügy. las islas ~ a Baleári szigetek banana banán banco pad . alá balde : en ~ hiába Baleares . . ámulat aspecto külső. de ~ külvárosi bastante (mn) elegendő . részt vesz (ahol: a) asno szamár asoleado napos. . no ~ még . unos días ~ né­ hány nappal előbb atravesar (atravieso) átszel. vissza. . házikabát batalla csata. a m i ~ véleményem szerint ¡ay! ó! ó jajl ayer tegnap ayuda segítség ayudar segít (akinek: tárgyeset) azúcar m (f) cukor j ~ en polvo porcukor azul kék . prestar ~ a ügye) vmire. ámulatba ejt asombro csodálat. habár. törődik (akivel: tárgyeset) atentamente figyelmesen atento figyelő. rendbe hoz. . ámulok asombrar elképeszt. m — jó. üt baúl m (nagy) bőrönd. szintén asistir jelen v a n . eso no está ^ ez így nincs rendjén. napsütötte asombrado elámult. bank bandera zászló bandido bandita banquete m bankett bañarse (meg)fürdik baño fürdő . berlinesa berlini biblioteca könyvtár bien jól. ülés asimismo ugyancsak. kiszolgál. elintéz arrepentirse (me arrepiento) megbán (amit: de) arriba fent. még h a . fokozódik aumentativo nagyító aun még . jóllehet. ~pues így h á t . (ej) alatt. merészel arroz m rizs arte m művészet articular tagolva ejt articulo cikk.

postaláda C caballeresco lovagi caballero lovag. támlásszék buzón m levélszekrény. fiókos szekrény calaverada ostoba tréfa calcetín m zokni caldo húsleves calidad / minőség caliente meleg califa m kalifa calor m meleg. csúcs. minden egyes. bueno jó buey m ökör bufón m udvari bolond bulbo hagyma bulto csomag. sikátor cama ágy. pénztár. paraszt. terület. megveti az ágya­ kat cámara szoba camarada m. / énekes(nő) cantar (meg) énekel cántaro.billete m bankjegy. ur. — dormido elalszik. camarero m pincér(nő). tengo ~ melegem van caluroso forró calvo kopasz. belépőjegy. cserébe caminar megy. vidék. rövidesen brotar rügyezik Bruselas m Brüsszel buen. por la ~ az utcán callejón m szűk utca. kabin cambiar (be)vált.muerto meg­ hal café m kávé. al ~ de végén. — ~ de su casa az úton hazafelé ponerse en ~ elindul. tenga la ~ de legyen olyan jó bonito csinos. helyes borla pamacs borracho részeg borrico szamár. bolond ember boca száj. estarse quedando ~ kopa­ szodik calzado cipő. lábbeli calle / út. caes). en el — vidéken can m kutya Canarias / pl Kanári szigetek canario kanárimadár.v. utazás. menet­ jegy biografía életrajz bisabuelo dédapa bisiesto szökőbisutería díszmű. / ~ / teringettét! candente izzó canícula kánikula cansado fáradt cansar (el-. hacer las ~ s be. jut. váltás. < de — ahorros takarékpénztár cajetilla kis doboz. útnak ered camisa ing. m vminek a feje cabildo káptalan cabo vég. gyalogol. megváltoz­ tat cambio csere. kassza. salir a pedir de ~ pompásan sikerül. estar en ~ ágyban fekszik. en ~ rövid idő alatt. mun­ katárs camarera /. utca. nevet (vkin) burlesco humoros burro szamár busca keresés. föld. ~. doboz. ~ dia mindennap. kis csomag cajón m fiók. fűszál cañón m ágyú cañonazo ágyúlövés. bilincs caer (caigo. f elvtárs. caerse (le)esik. estar en ~ divatos bolsillo zseb bombón m praliné bondad / jóság. múlva. se me hace la ~ agua összefut a nyál a számban bocado falat boda menyegző boga. cantarillo korsó. poggyász (darab) buque m hajó Burdeos m Bordeaux burlarse (de) kinevet. köcsög canto ének(lés) caña nád. en ~ de keresésében buscapié m cselfogás buscar keres butaca zsöllye. al fin y al <> végeredményben -- cada mindegyik. vándorol camino út. ékszeráru Blanca Blanka blanco fehér blanquear kimeszel bobo buta v. (be)cserél. de ~ dia mindennapi cadena lánc. mn mezei campo mező. ~se elfárad cantante m. buta ember bosque m erdő bostezar ásít bota csizma botella üveg bóveda boltozat Brasil m Brazília brazo kar breve rövid. en ~ viszont. en el < útközben. kávéház caja láda. iskolatárs. fel­ szolgáló camarote m hajófülke. ágyúzás capaz (de) képes (vmire) capilla kápolna •351 . ki)fáraszt. uram caballo ló cabello hajszál •caber elfér cabeza fej. ~ de dormir hálóing campanilla csengő campesino falusi ember.

en el — de que fel­ cigarro szivar téve. • en ~ otthon. por ~ bizto­ san . rárak közel. ciertamente természetesen casco cserép . cauteloso óvatos cautivo fogoly. ~ personal személy­ coincidencia egybeesés. központ.capital m tőke . para el ~ de que arra cinc m cink é az esetre. tiszta. otra ~ (de) másféle casualidad 1 véletlenség. mintegy carao hivatal. bezár carreta szekér cerveza sör carta levé). toda ~~ (de) castillo vár. spanyol claro világos. fog cazar vadászik . rakomány cercano közeli caricatura karikatúra. hallarse en el ~ de cinco öt abban a helyzetben van. ~ ! hát persze! Castilla Kastília clase / osztály . no cine m mozi ciruela szilva hacer ningún ~ ügyet sem vet vkire cita találkozó (részes eset) ¡cáspita! teringettét! citarse találkozót beszél meg castaño gesztenyebarna ciudad / város castellano kasztili ai. állás . előidéz coche m kocsi. rabszolga ~ comedor étkezőkocsi caza vadászat coger (cojo) (Je)szed. casada' férjezett científico tudományos casar kiházasít casarse egybekel . ha . sár casado nős . képes . biztos. f főváros célebre híres capitel m oszlopfő cena vacsora capítulo fejezet cennr vacsorázik caprichoso szeszélyes centavo fillér (a peso Hzázadrésze) captar felfog. . por -« vélet clásico klasszikus " lenül clavo szeg catalán. közepén carbón m szén cepillar. itthon . közelében . elfog cohibición / gátlás cédula igazolvány . ~ que. disznó cereales m pl gabonafélék Carlos Károly cerilla gyufa carne / hús cero zérus caro drága cerradura (ajtó) zár carrera (élet)pálya cerrar (cierro) becsuk. ~se kefél cárcel / börtön cepillo kefe . megszüntet. bicegő 352 . ügy : a "~ dí miatt cocinero szakács causar okoz. h a . katalóniai cliente m vevő Catalina Katalin clima m éghajlat club m klub Cataluña Katalónia cobre m réz catálogo árjegyzék cocer (cuezo) főz catedral / székesegyház cocina konyha católico katolikus cocinar főz Cáucaso Kaukázus cocinera szakácsnő causa ok. megül. jcielos! szent égi cien száz en ~ de los Varga Vargáéknál cieno iszap. (hal) cargar megrak. középső. nőül ciento száz vesz (akihez. sántít celebrar ünnepel. megért central közép-. rakomány cerca de (ej) mellett. torzrajz cerciorarse de megbizonyosodik vmíről cariñoso Kedves cerco kör Cari ¡los Karcsi cerdo sertés. cielo é g . egyidejűség azonossági igazolvány cojear biceg. más ~ közelebb carga teher. kártyalap cartel m plakát. ~ de papeles papírkosár casa ház . cég . en el ~ a közé­ ¡caramba! teringettétI pen. hirdetmény cesar abbahagy. (nagyon) örül cojo sánta. férjhez megy . szilánk cigarrillo cigaretta casi majdnem. akit: eon) cierto bizonyos . kastély mindenféle. (tan)óra . ~ cama hálókocsi. <-s de dientes fogkefe cardinal tő. levélhordó cesto kosár. vesz. número ~ tőszámnév cerca közel. központi carabela kisebb vitorláshajó centro közép. szinte caso eset. catalana katalán. hirdetőoszlop szűnik cesta kosár cartera pénztárca cartero postás. meg­ cartelera plakát..

vmivel kezdi comer eszik comerciante m kereskedő comercio kereskedelem. kielégít: ~ s e en örömét leli vmiben complicado bonyolult. a ~ de (que) azzal a feltétellel. fogalom 23 Spanyol nyelvkönyv — 6614 concernir (concierne) illet. vél consolar (consuelo) megvigasztal consonante / mássalhangzó constancia állhatatosság constar (di) áll vmiből. ~ gris szürke színű. por lo ~ rendszerint. szerzemény compota befőtt compotera befőttes tányér compra vétel. en ~ összesen conmigo velem conocer (conozco) ismer. en lo que concierne a m i . nevezetes considerar vmilyennek • tekint. többnyire con (ej) -val. alkalmazás. étkező comensal m. amint. ~ por vmin v. hogy condicional m feltételes mód . kontinentális conlincnle m kontinens. cég comestibles m pl élelem cometer elkövet comida ebéd. vásárlás . las ~ s vásárolt holmi . ~ dia vele conceder engedélyez. sikerül consejero tanácsos consejo tanács conservar megőriz . megismer conocido ismerős conocimiento ismeretség . magaslat colocación / elhelyezés. befejez consumo fogyasztás contaduría elővételi jegypénztár contar (cuento) elmond. ~ él. magába foglal compuesto összetett común közös . ismerős . rendes. . (meg)számlál contenido tartalom contento megelégedett. megad concepto gondolat. jelentős. állás colocar elhelyez Colonia Köln . con). de. ~ si mintha csak ¿cómo? hogyan? milyen? ¿ ~ está? hogy v a n ? ¿ ~ e s o ? hogy-hogy ? cómodo kényelmes compadecer (-ezco) sajnál. ismeret conque nos hát conquistador m hódító conquistar meghódít conseguir (consigo) elér. adottság. összezavar congraciarse (con) kedveltté teszi ma­ gát (vkinél) conjugación / igeragozás conjugar (igét) ragoz conjunto. együttérez (akivel: lárgyeset) compañero társ . féltétel. lakoma comienzo kezdet. -vei. megelégedve (amivel. képez construcción / (fel)építés construir (construyo) épít consultar tanácsot kér (akitől: tárgyeset) consumar véghezvisz. válaszol contigo veled continental szárazföldi. nyilvánvaló constipado nátha constituir (constituyo) alkot. ahogy(an) . ~ s e al cuello nyakába csimpaszkodik colina domb. nehéz composición / dolgozat. ~ de escuela iskolatárs comparación / összehasonlítás comparativo összehasonlító. vélemény. mn fel­ tételes condiscípulo osztálytárs conducir (conduzco) (el)vezet conducta magaviselet conejo nyúl confecciones / pl készruha confesar (confieso) bevall confiar (confío) megbízik vkiben (en) confundir összetéveszt. táj combinado kombinát combinar összeállít comedia vígjáték comedor m ebédlő. . kezdődik . a ~ lelkiisme­ retesen concienzudo lelkiismeretes concluir (concluyo) következtet condenar (el)ítél condición / helyzet. köz-. amikor. meg-. vesz comprender m e g é r t . fogalmazvány . . elmesél. minthogy . estoy — de örülök. casa de ~ kereskedelmi vállalat v. hogy contestación / felelet. mivel. al — kezdetben como mint. o-se megmarad considerable tekintélyes. agua de /-^ kölni víz colonial gyarmati colonizar gyarmatosít color m szín . grado ~ középfok compartimiento fülke compilar összeállít •complacer kérését teljesíti. válasz contestar felel. f asztaltárs comenzar (comienzo) kezd (vmit t e n n i : a + iaf). világrész continuación / folytatás 353 .col / káposzta cola farok coleccionar gyűjt colega m (munka)társ colgar (cuelgo) (fel)akaszt. vidék. ¿de qué ~ ? milyen színű? columna oszlop comarca m e g y e . illeti conciencia lelkiismeret. ír de ~ s bevásárol comprar vásárol.

aratás cuestionario kérdőív coser varr cuidado gond. szalad.continuar (continúo) folytat cristalería üvegáru continuo folytonos. óva­ costa tengerpart tosság. értelmes cosa dolog cuerpo test cosecha termés. befedve correspondencia levelezés (amivel: de) correspondiente megfelelő cubo vödör. kar / mos? hányadika van ma? ¿ ~ s años coronar koronáz. felnevel cuñada sógornő crimen m bűn. conversable barátságos. cronológico időrendi ellenben cruzar keresztez. ~ más minél corbata nyakkendő több(et). elbeszélés corto rövid cuerdo okos. más de la ~ a kelleténél cortesano udvaronc több(et) cortina függöny cuento mese. do ~ . köb. lakás. correos m pl posta euatro négy correr fut. con­ cristiano keresztény tinuamente folytonosan. áthúz contratiempo kellemetlenség. mert cordón m zsinór ¿cuánto? mennyi? hány? ¿a ~ s estacoro kórus. tanto más ~ que annál is cordillera hegylánc. az crítica bírálat ellene szóló érv. corregir (corrijo) kijavít un ~ de kilo negyed kilo correo. tener ~ de costar (cuesta) kerül (amibe: tárgyeset) vigyáz vmire. gondoskodik vmiről costumbre / szokás. por el ~ viszont. négyszögletes convenido megbeszélt. como de < mint cuidadoso gondos — rendesen culebra kígyó cotidiano mindennapi culinario konyha-. kifogásol de nem ellenzi crítico bíráló. mn befedett. la ~ aki. levág cuello nyak Corte / (királyi) udvar cuenta számolás. teremtés cultivar művel crecer (crezco) nő. meg­ cuadro kép felel cual. állandóan Cristo Krisztus Cristóbal Kristóf contorno körvonal contra (ej) ellen. konyhai creación / alkotás. vétség cuñado sógor curar meggyógyít crisis / (las crisis) válság 354* . jpech cuaderno füzet convencer (convenzo) meggyőz cuadrado négyzet-. ráteszi a koronát tiene? hány éves? correcto helyes. el-. el ~ . lánchegység inkább. fn cl ~ hátrány. közvetlen amely conversación / társalgás ¿cuál? (¿cuáles?) melyik? milyen? conversar társalog cualidad / tulajdonság convidado vendég. kocka corrida (de toros) bikaviadal *cubrir befed (amivel: de) corriend(it)o szaporán cucurucho papírzacskó corriente folyó. tener en ~ szem cortés udvarias előtt tart. <~ si mintha csak. figyelem. pohár ¿cuándo? mikor? copla. pontos cuarto m szoba. negyedik. rendben cuchara kanál van cucharilla kiskanál. számla. gondosság. meghívott cualquier bármely cooperativa szövetkezet cuando amikor. betölt. bátorság ~ antes minél előbb. corazón m szív. no tener nada en ~ criticar bírál. kritikus contramaestre m műhelyfőnök crónica krónika contrario ellenkező. coplilla versike cuanto amennyi. fel-. megnő culto művelt creer hisz cultural kulturális cría tenyésztés cumpleaños m születésnap criada szolgáló cumplir teljesít. állandó. siet cubierto teríték. para ~ amíg copa serleg. negyed. kitűzött cuadrar megfelel *eonvenir (convengo) megegyezik. / ~ / helyes. dar ~ gondot okoz. inas cuna bölcső criar tenyészt. kávéskanál corrientemente folyékonyan cuchillo kés cortar vág. en ~ que mihelyt. végez criado szolga.

a ~. elvégez. a la derecha jobbra . chino kínai Chipre m Ciprus chiquito kisfiú. tener la curiosidad de kíváncsi(nak lenni) vmire curioso kíváncsi (amire : por) curso tanfolyam . kell . gondatlanság desde (ej) -tói.é . bizonyára.en elkezd vmit tenni dativo részeshatározó eset datos m pl adat(ok) de (ej) -nak a. rászánja magát décimo tizedik •decir (difjo. kiszolgáló deporte m sport derecho jobb(oldali). como se debe helyénvaló.que ellenére. dices) mond. no ~ de f+ inf) folyton tesz vmit del — de + el delante elül. nyilatkozat 9'J* declarar elvámol. -ból. es ~ vagyis .t ó i . ~ entonces azóta. año de ~ rossz (terméketlen) év •dar (doy. -ről. ~ s e kelet­ kezik. ¿ ~ cuándo? mióta ? desdeñar megvet desdichado szerencsétlen desear kíván. -ú. gépkocsivezető choza kunyhó. hivatal(i szoba). óhaj desesperarse kétségbeesik desgraciado szerencsétlen desistir (de + inf) abbahagy (vmit) despacio lassan despachar elad. ~ de f+ inf) abbahagy v m i t . kiüt (tűz) decoración / díszlet(ezés) dedo ujj defecto fogyatékosság. árusít. das) a d . támad. folyamat. -ig deambular andalog debajo de fej) alatt. . los ~ a többiek demasiado túl. hiba dejar h a g y .ű . zakó charlar cseveg. szól. teendő débil gyenge decadencia hanyatlás decena tíz darab decente illő decidirse elhatározza. tomar el ~ reggeli­ zik . . estar por ~ előtte áll. cuya amelynek a Ch chapucero kontár chapurrear töri a nyelvet chaqueta kabát. rendes. kitűnik desconocido ismeretlen descubridor m felfedező descubrimiento felfedezés •descubrir (descubierto) felfedez descuidar elhanyagol descuido hanyagság. . ~ un examen vizsgázik. ni que ~ tlcnc ehhez szó sem fér decisión / elhatározás. departamento fülke depender függ dependiente m alkalmazott. hacer un « — tanfolyamra jár . sürgöny despecho. döntés declaración / (vám)bevallási ív . en el ~ del día a nap folyamán cuyo. . látnivaló . pici Chile m Csile chileno csilei China K í n a . de . nevezetesség. elintéz deseo kívánság. elintéz despacho iroda. m jog desagradable kellemetlen desaparecer (-ezco) eltűnik desayunar (se) reggelizik desayuno reggeli . dacára despedida búcsú despedirse (me despido) elbúcsúzik desperdicio hulkulék desperezarse nyúj Lózkodik 355. -tői. vékony delicia élvezet delinquir (delinco) kihágást követ el demás . vizsgát tesz . . viskó D dama hölgy Danubio Duna daño kár. óhajt desempeñar ellát. -ról. ~ de fej) előtt delgado sovány. -ból v a l ó . ~ de való­ színűleg. baj .curiosidad / kíváncsiság . kijelen­ té». -bői . tréfa chiva kecske (gida) chocolate m csokoládé chófer m sofőr. alá deber tartozik . elhagy. ~ a la calle az utcára nyílik (ablak). csöppség . . -nek a . mn picike chiste m vicc. ¿qué hay de ~ ? mi van reggelire ? descalzo mezítláb descansar pihen descanso pihenés descollar (descuello) kimagaslik. kijelent. a . hátra van . vágy. . egyenes(en). túlságosan democracia demokrácia demostrar (demuestro) kimutat demostrativo mutató denominación / elnevezés dentro de fej) ~ o n belül . mn kicsi. m kötelesség. ~ hace óta . fecseg Checoeslovaquia Csehszlovákia chico kisfiú . ~. ó t a .

despertador m ébresztőóra despertar (despierto) felébreszt; ~sc felébred despierto éber, ébren después (hat) később, azután; jioco ~ kevéssel azután; — de (ej) után; ~ de (que) (ksz) miután destacado kiemelkedő destacarse kiemelkedik, kiválik destrucción f elpusztítás, pusztulás destruir (destruyo) elpusztít, feldúl desván m padlás detallado részletes deteriorar megsért, megrongál determinado határozott detestable utálatos detrás hátul; ^ de mi mögém, mögöt­ tem; un año ~ egy évvel ezelőtt deuda adósság, tartozás devolver (devuelvo, devuelto) visszaad día 7 7 nap; de ~ nappal; en' este ~ 2 * ezen a napon; en pleno ~ fényes nappal; ¡buenos ~ s ! jó napotI diálogo párbeszéd diamante m gyémánt diario mmdfinnapi, mindennapos dibujar rajzol diccionario szótár diciembre m december dicha szerencse; por ~»- szerencsé(m)re dicho, l. decir; m mondás; mn említett; ~~ sea de paso que mellesleg szólva dichoso szerencsés diente m fog diez tíz diferencia különbség, eltérés; nézeteltérés diferente különböző difícil nehéz dificultad / nehézség difundir elterjeszt; ~se elterjed dignidad f méltóság digno méltó diligente szorgalmas diminutivo kicsinyítő dínamo f dinamó dineral m hatalmas pénzösszeg dinero pénz dios (los dioses) isten; ¡gracias a ~ ! hála istennek 1 diptongo kettős magánhangzó diputación f küldöttség dirección f irány directo egyenes director m igazgató; ~ cultural kultúrfelelős dirigir (dirijo) irányít; (meg)címez; intéz (szavakat); ~se a fordul vkihez, megy vhova disco lemez discurrir elgondolkozik, ábrándozik discutir megvitat; vitatkozik

disertación f értekezés disgusto veszekedés, viszály; utálat •disolver (disuelvo; disuclto) felold disparar elsüt, kilő dispensar megbocsát; felment •disponerse (me dispongo; dispuesto) készül (vmit tenni: a -+- inf) disposición f rendelkezés disputar megvitat distinguido disztingvált, előkelő distinguir (dislingo) megkülönböztet; ~se kiemelkedik, kitűnik (amivel: por) distinto különböző, külön(álló); világos, érthető distracción f szórakozottság distraído szórakozott diuturno hosszadalmas diverso különböző, különféle divertirse (me divierto) szórakozik dividir feloszt divino isteni, égi doble kettős, dupla docena tucat doctor m doktor, orvos documento okmány doler (duele) fáj, sajnál dolor m fájdalom domingo vasárnap Domingo Domonkos Don (keresztnév előtt) úr donde ahol; a ~ ahova; de - ~ ahonnan ¿dónde? hol? ¿ a ~ ? hova? ¿de ~ ? honnan? ¿por ~ ? 'merrefelé? doña -né, asszony dormir (duermo) alszik; ~se elalszik dos két, kettő dolar ellát, elhalmoz; megáld dovela boltozatkő drama m színmű, dráma dramático drámai, színműducado arany (pénz) duda kétség; sin ~ kétségtelenül, biz­ tosan; poner en ~ kétségbe von dudar kételkedik dueño tulajdonos, úr, gazda; es usted ~ természetesen! dulce édes; m édesség durante (ej) (ideje) alatt; -on át durar tart (ideig) duro mn kemény; m spanyol pénzegység (5 pezeta) E e és ebrio részeg, -megrészegült (amíioT: de) eclipsar elsötétít, elhomályosít económico takarékos; gazdasági economizar takarékoskodik echar dob, vet, hajít; önt (pohárba); ~ un sueño alszik egyet; ~ del

356*

empleo állásából kidob ; ~ los dien­ tes fogzik ; ~ a llorar sírni k e z d ; ~ medias suelas megtalpal ; ~ humo füstöl; ~ a perder tönkretesz ; ~~ un pitillo elszív egy cigarettát; ~ las cortinas le- v. eléhúzza a függönyt; ~ barriga pocakot ereszt; ~ tierra a fátyolt borít v m i r e ; ~ de ver meg­ lát, észrevesz ; ~ sapos y culebras átkozódik, kígyót-békát rákiált; ~ de menos nélkülöz, hiányol ; ~ s e neki­ lát, vetődik; —se a dormir lefekszik aludni edad / életkor edificar (fel)épít edificio épület Edmundo Ödön eficaz hatékony ¡eh! hejl ejecutar végrehajt, véghezvisz ejemplar példás ejemplo példa ; por ~ például ejercer (ejerzo) gyakorol; folytat, űz (mesterséget) ejercicio gyakorlat ejercitarse gyakorolja magát el (névelő) a, az él m ő elección / választás elegir (elijo) választ, kiválogat elevado magas elogiar magasztal, dicsér ella / ő ellos, ellas ők emancipar önállósít embajador m nagykövet embargo ; sin ~ mégis, ennek ellenére ; sin ~ que annak ellenére, hogy Emerico Imre eminente kiváló emisora adóállomás emoción / izgalom ; felindulás, megin­ dultság empeñarse kötelezi m a g á t ; kitart (ami mellett: én) emperador m császár empezar (empiezo) (el)kezd (amit: a + inf) ; kezdődik empleado alkalmazott, tisztviselő emplear felhasznál, alkalmaz empleo állás, alkalmazás ; használat emprender vállalkozik (amire: tárgyeset) ; ~ un vlnjc útra kel empresa vállalat cn (ej) -ban, -ben ; -ba, - b e ; ~ tres días három nap múlva enamorado szerelmes; estar ~ (a, de) szerelmes (vklbe) enamorar szerelmet ébreszt (akiben: tárgyéul) encadenar láncra ver encarnlriitrKe elindul encantado elbűvölt, elbűvölve

encargado megbízott; ~ del guardar­ ropa ruhatáros encargar megbíz ; ~ s e elvállal, magára vesz encarnado vérvörös encarnar megszemélyesít encendedor m öngyújtó encender (enciendo) meggyújt encendido vérvörös encima fent, felül, rajta ; de ~ fentről, felülről; tener dinero <~~> varr nála pénz encontrar (encuentro) talál, találkozik (akivel: tárgyeset) ; ~ s e van, találja m a g á t ; találkozik (akivel: con) ~ s e bien jól érzi magát encuentro találkozás enemigo ellenség energia energia enero január enfadar bosszant, ingerel ; estar enfadado con haragszik vkire enfermar megbetegszik enfermo b e t e g ; ponerse ~ beteg Jesz, megbetegszik enfrente de (ej) -val szemközt, -val szemben engañar becsap ; ~ s e téved engordar (fel)hízlal; meghízik engrandecerse emelkedik, nagyobbodik enjabonar beszappanoz enojarse (de) bosszankodik (vmi miatt) . megharagszik enorme óriási , Enrique Henrik ensalada saláta ensancharse (ki)terjeszkedik enseguida azonnal, rögtön enseñar m u t a t ; tanít, oktat (amire: entender (entiendo) (meg)ért; ~se ért (amihez: en) ; -~se por sí mismo magától értetődik enterarse értesül entero egész entonces akkor, akkor hát; ekkor; desde ~ azóta entrada bemenet, belépés; bevétel, jövedelem ; el visado de ~ beutazási vízum entrar belép, bemegy (ahova: en) entre (ej) között, közt, közé; ~ ellos maguk közt, köztük entrecruzar keresztbe rak, egymásba fon entregar átad, szentel entretanto ezalatt, azalatt entretenerse (me entretengo) szórakozik (amivel: en) enviar (envío) küld, elküld envolver (envuelvo; envuelto) begön­ gyöl, becsomagol epigrama m epigramma

a + inf)

357

estampilla bélyegző; (Dél-Amerika :) bélyeg estancia birtok, farm (Latin-Amerika' ban) ; szoba ; tartózkodás estanco dohányosbolt estaño ón *estar (átmenetileg) van, t a r t ó z k o d i k ; está bien rendben van estatua szobor este m kelet este, esta ez a ; esta noche ma este, ma éjszaka éste, ésta ez Esteban István estenografía gyorsírás estético esztétikus estilo stílus estilográfica töltőtoll esto ez estómago gyomor estos, estas ezek a éstos, éstas ezek estrecho szűk, szoros estrella csillag estropear megnyomorít, tönkretesz estudiar tanul estudio tanulás, t a n u l m á n y ; dolgozó­ személynél) szoba ése, ésa az ott (a megszólított személynél) estufa kályha esencia lényeg ; esszencia Europa Európa esencial lényeges, szükséges, legfőbb esforzarse (me esfuerzo) iparkodik, eről­ Eva Éva ködik evidente nyilvánvaló eslavo szláv evocar felidéz exacto pontos, precíz esmero gond, gondosság eso az, az ott ; a ~ de las seis hat óra examen m (los exámenes) vizsga examinar megvizsgál, ellenőriz tájban «sos, esas azok a (a megszólított személy­ Excelencia ő kegyelmessége excelente pompás, kiváló nél} ésos, ésas azok ott (a megszólított sze­ excepto que ha csak nem, kivéve mélynél) ha espantoso szörnyű, rettenetes exclamar felkiált, kikiált España Spanyolország ex-compañero volt társ español spanyol : m spanyol nyelv, excursión / k i r á n d u l á s ; hacer una ~ ' spanyol férfi ; en ~ spanyolul kirándul excusa mentség especialista m, / szakember excusar kiment ; bocsánatot kér espectáculo színdarab, előadás espejo tükör exigir (exijo) megkövetel espera várás, várakozás; sala de ~ existencia lét(ezés) váróterem existir van, létezik esperanza remény éxito siker, eredmény esperar vár ; remél expensas / pl költség(ek); a ~ de költespíritu m szellem, lélek ségére, rovására espiritual lelki explicar megmagyaráz esponja szivacs exportación / kivitel, export esposa hitves, feleség extender (extiendo) kiállít; ~ s e kiesquina (utca)sarok terjed estación / évszak ; állomás extranjero külföldi, k ü l - ; m külföld ; estado állapot, helyzet; r a n g ; Estado en el ~ külföldön ; al ~ külföldre állam ; Estados Unidos .Egyesült extrañarse csodálkozik (amin : de) Államok extraño furcsa, különös estafador m szélhámos extraordinario rendkívüli, különleges ; estafeta fiók (hivatal) ; <-~ de Correos en horas ~ a s túlórák alatt postahivatal extraviarse (me extravío) eltéved época időszak, korszak epopeya eposz, hősköltemény equilibrio egyensúly equipaje m poggyász equivocarse téved erigir (erijo) felállít, létesít; tesz vinivé (en) Ernesto Ernő errante bolyongó errar (yerro) téved ; bolyong error m tévedés, hiba esbelto karcsú, nyúlánk escalera lépcső escándalo botrány escapar elszökik, elfut escaparate m kirakat escena jelenet; szín, színpad escoger (escojo) (ki)választ escolar iskolai esconderse elbújik •escribir (escrito) ír escritor m író escritorio íróasztal ; iroda escuehar (meg)hallgat escuela iskola ese, esa az a (a megszólított 358

follaje m lombozat fonda vendéglő, fogadó ; büfé, étterem fábrica gyár fondista m vendéglős, fogadós fabricación / gyártás, készítés fondo fenék, mélység; al ~ a végében fabulista m állatmese-író fontanal (mn) forrás­ fabuloso mesés forma alak, forma ; de todas ~ s min­ fácil könnyű denesetre factura számla formar képez, alkot facultad / fakultás, szak fortuna szerencse, vagyon falso hamis forzoso kényszerű falta h i b a ; hiány, mulasztás; sin ~ fosforera gyufásdoboz foto / (las fotos) ; fotografía fénykép feltétlenül, biztosan, hibátlanul ; hacer ~ kell, szükséges ; por ~ de fotográfico fényképezőfracasar csődöt mond, megbukik mejor jobb híján francamente igazán, valóban faltar hiányzik francés, francesa francia familia család Francia Franciaország famoso híres Franciseo Ferenc fantasía képzelet, ábránd(ozás) franqueo bérmentesítés, portó fardo teher, bála frase / mondat fatalidad / végzetszerűség favor m szívesség, kegy ; por ~ kérem ; frasquito kis üveg ¿me haces el ~ de . . .? leszel szí- frecuencia gyakoriság ; con ~ gyakran *frcir (frío ; frito) zsírban kisüt ves . . . ? frente m front, arcvonal ; / homlok ; favorito kegyelt, kegyenc en ~ de vmivel szemben ; ~ a (ej) fe / hit vmivel szemben febrero február fresco friss felicidad / boldogság felicitación / szerencsekívánat; tele- frío hideg(ség) ; tengo ~ fázom frito sült grama de ~ üdvözlő távirat felicitar kíván (jó ünnepei); gratulál frontera határ fronterizo határos, határ(akinek: tárgyeset) frotar (le)dörzsöl Felipe m Fülöp fruta gyümölcs feliz szerencsés, boldog frutal gyümölcs- ; árbol ~ gyümölcsfa femenino nőnemű, női fruto termés, gyümölcs feo csúnya fuego tűz Fernando Ferdinánd fuente / forrás ferrocarril m vasút fuerte erős festivo ünnepi fuerza erő, erőszak fiado fen) (vmiben) bízó fumador m dohányos, dohányzó fiebre / láz fumar szív, dohányoz fiero kegyetlen, vad fumista m kályhás(mester) fiesta ünnep ; mulat sar? función / (színházi) előadás figura alak, termet ; arc fundar alapít figurarse elképzel furgón m (de equipaje) poggyászkocsi fijarse néz furioso dühös, dühöngő ; heves fijo szilárd, állandó fusil m puska filatelista m, f bélyeggyűjtő fusilazo puskalövés filosofía filozófia fuste m oszloptörzs fin m vég, cél : al ~ végül, a végén, végre ; por ~ végül, végre ; a - «lo futuro jövő, jövő idő ; en el ~ a jövő­ — ben que avégből, hogy ; a ~ e s de végén finca (falusi) birtok, darab föld G fineza figyelmesség fino finom, vékony gala díszruha firmar aláír galgo agár firme szilárd, erős Galicia Galícia (tartomány) ÍÍHICO testi gallardía délcegség flexible hajlékony, rugalmas gallego galíciai flor / virág gallina tyúk florecer (-ezeo) virágzik gana kedv, vágyakozás; toner ~(s) florido virágos, virágzó van kedve; ine cnlran ~ s kedvem florín m forint kerekedik ; si le dará ~ s ha lesz kedve flotilla kis hajóraj

F

359

ganado jószág, állat, marha giintnr ízlik, íze van ; tetszik ; szeret, ganancia nyereség, haszon, előny kedvel ; jólesik ganar keres (pénzt) ; (el)nyer, (kiérde­ giiHlo kedv; ízlés; con (mucho) — mel ; elfoglal, bevesz ; ~se la vida (nagyon) szívesen, (nagy) őrömmel; él vmiből, pénzt keres; ~ a elvesz a < < de todo» mindenki kedvére ; a — vkitől tu ~ ízlésed szerint garganta torok gustoso ízletes garrafa (vizes) palack gas m gáz II gastado elhasználódott gastar költ (pénzt) *habcr (he, habcs) (segédige); bír, gasto kiadás, költség ; los ~ s de viaje birtokol ; << de kell útiköltség habitación / lakás, szoba gato macska habitante m, f lakos gemelos m pl színházi látcső hábito (szerzetesi) ruha general általános ; por lo ~ általában habla / nyelv género nem, fajta; cikk hablar beszél, beszélget; ¡ni ~ ! szó generosidad / bőkezűség sem lehet róla! genovés, genovesa genovai, génuai *haccr (hago; hecho) csinál, tesz; gente / nép, emberek ; mucha ~ sokan ~ frío (calor) hideg (meleg) vaii; geografía földrajz ~ sol süt a nap ; ~ viento fúj a szél ; Gerardo Gellért hace tres días három nappal ezelőtt; germano germán hace poco nemrég, röviddel ezelőtt; gerundio határozói igenév hace mucho már régóta, már régen ; gestión / ügyvitel; lépés(ek); hacer -tat, -tet; ~se lesz vmivé ; ¡qué se le va a ~ 1 mit lehet itt tennil ~es eljár, lépéseket tesz hacia (ej) felé Ginebra Genf hacienda vagyon, földbirtok ; ministro girar forog gloria dicsőség, dicshimnusz de Hacienda pénzügyminiszter glotón m falánk, nagyétkű hacha fejsze, balta gobierno kormány hada tündér, varázslónő golondrina fecske hallar talál : ~se van vhol, találja magát gordo kövér; ponerse ~ meghízik hambre / éhség ; tengo ~ éhes vagyok gorra sapka hambriento éhes gota csepp gracia kedvesség, kegy ; hacer ~ tet­ hárem m hárem szik ; en ~ de vmire való tekintet­ hartarse (de) teleeszi magát, jóllakik (vmivel) tel, kedve szerint, érdekében; ~ s / pl köszönet; muchas ~ s hálásan harto jóllakott; estoy ~ jóllaktam, köszönöm (amit: por); dar las ~ s torkig vagyok megköszön * hasta (ej) -ig; ~ (que) amíg; ~ la grado osztály; fok tarde a délutáni viszontlátásig; gramática nyelvtan j ~ luego! a közeli viszontlátásig! gramo gramm j ~ la vista! a viszontlátásra 1 ~ ma­ gramófono gramofon ñana a holnapi viszontlátásig; (hat) gran, grande nagy; m spanyol nemes sőt; vagy tán grandioso nagyszerű, nagyszabású hay van, vannak ; no ~ nincs, nincse­ granero csűr, magtár nek ; ¿qué ~ de nuevo? mi újság? grano gabona ; szem, mag ; lényeg ; no -w de qué nincs miért; no ~ que nem kell, nem szükséges ; ~ que kell tárgy ; ~ a ~ szemenként hazaña hőstett gratificar megörvendeztet, megjutal­ he van ; ~ aquí itt van, íme ; héteme maz aquí itt vagyok grave súlyos, nehéz hecho tény; esemény griego görög hegemonía hegemónia, uralom gris szürke; ponerse ~ (meg)őszül helada fagy gritar kiált, kiabál helado fagylalt grueso vastag hermana nőtestvér grupo csoport hermano fiútestvér ; los ~ s a testvérek guardarropa m ruhatár ; ruhaszekrény hermoso szép guerra háború guía m (idegen)vezető ; / menetrend ; héroe m hős heroico hősi útikalauz herradura patkó guiar (guío) vezet, irányít 360

herrero kovács(mester) hidalgo nemesember hidropesía vfzkór hiél / epe hierba fű hierro vas ; estufa de ~ vaskályha hija vkinek a leánya hijo vkinek a fia, gyermeke hilado fonás, fonat hilar fon hirviendo forró hispano spanyol historia história ; történet histórico történeti, történelmi hogar m tűzhely hoguera máglya hoja (fa)levél; (papír)lap ¡hola! szervusz! Holanda Hollandia holandés, holandesa holland(i) holgazán, holgazana lusta hombre m ember, férfi; j ~ ! jó emberi öregemi de hiszen 1 hombro váll hondo mély hongo gomba honor m tisztelet honrar megtisztel, kitüntet hora ó r a ; ¿qué ~ es? hány óra van ? a esa ~ akkorára horizonte m láthatár hortaliza zöldség hospital 7 7 kórház 7 hospitalidad / vendéglátás ; dar <> ven•dégül lát hotel 7 7 szálloda 7 hoy ma ; de ~ mai huérfano árva hueso csont huésped m, huéspeda / vendég huevo t o j á s ; ~ pasado por agua lágytojás huir (huyo) menekül, fut humano emberi humo füst humor m kedv, kedély húngaro magyar Hungría Magyarország huracán m orkán I ibérico ibéri, ibériai idea gondolat, eszme ; ötlet ideaÜHta idealista idear tervez, kigondol idéntico azonos, egyforma identidad / (személy)azonosság Idioma m nyelv, idióma iglesia templom ignorar nem tud igual ugyanolyan, egyenlő; mintha csak

~

<l«e

igualdad / egyenlőség ilusión / illúzió, csalódás; hacerse ~ e s áltatja magát ilustre híres, nemes, előkelő imaginarse elképzel imitar utánoz impaciencia türelmetlenség; con ^ türelmetlenül impedir (impido) megakadályoz imperativo felszólító mód imperfecto befejezetlen, folyamatos ; 7 ? folyamatos múlt 7 imperio birodalom, császárság impersonal személytelen •imponerse (me impongo; impuesto) felülkerekedik, úrrá lesz importación / import, behozatal importancia fontosság, jelentőséé importante fontos importar fontos importe m összeg imposible lehetetlen impreciso pontatlan ; nem szabatos impresión / benyomás impresionar hatást gyakorol (amire: tárgyeset) impreso nyomtatvány improbable valószínűtlen ' imprudenza gondatlanság inaccesible elérhetetlen incendio tűzvész inclinarse meghajol incólume ép(en), sértetlen(ül) incomodar zavar, kellemetlen inconveniente alkalmatlan, meg nem felelő ; no tengo ~ részemről nincsen akadálya increíble hihetetlen indecible kimondhatatlan indefinido határozatlan independiente független (amitől: de) indeterminado határozatlan India India indicativo kijelentő ; m kijelentő mód indicio jel indigestión / gyomorrontás individuo egyén, személy indudable kétségtelen indumentaria ruházat industrial ipari Inés / Ágnes inesperado nem remélt, nem várt inevitable elkerülhetetlen infancia gyermekkor infeliz szerencsétlen inferior alacsonyabb ínfimo legalacsonyabb infinitivo főnévi igenév inflamación gyulladás inflexible hajthatatlan ingeniero mérnök inglés, inglesa angol ingresar belép, beiratkozik

361
~-v

inmediato közvetlen, közeli, azonnali inmenso óriási, végtelenül nagy inmortalizar halhatatlanná tesz inocente ártatlan inoportuno alkalmatlan, meg nem felelő inquietarse nyugtalankodik •inscribir (inscrito) beír insigne jeles, kiváló insignificante jelentéktelen insípido ízetlen insistir (en) kitart (vmi mellett), vall (vmit) inspirar belélegez instante 77 pillanat; en un ~ pillanat 7 alatt instrucción / oktatás inteligente okos, értelmes intención / szándék intentar megpróbál, elvállal ; szándé­ kozik interesante érdekes interesarse (por, en) érdeklődik (vmi iránt) interior belső interminable végtelen > internacional nemzetközi 'interrogativo kérdő interrumpir félbeszakít intitularse címet visel, a címe invadir ellep, elözönli invai r m támadó, betolakodó invierno tél; en — télen invitación / meghívás invitado meghívott invitar meghív *ir (voy, vas) megy ; ~ a ver megláto­ gat ;* ~ a ( + inf) rövidesen, nem­ sokára, mindjárt tesz vmit; ~ a ser lesz vmivé ; ~se megy, elmegy Isabel / Erzsébet isla sziget israelita izraelita Italia Olaszország italiano olasz izquierdo bal(oldali); a la ~ a balra J Jabón m szappan jactarse kérkedik (amivel: <io) jaleo zajos vidámság jamás soha (sem) jamón m sonka Japón m Japán jardín m kert jaula ketrec, kalitka jefe m főnök ; igazgató Jerusalén m Jeruzsálem jinete m lovas Jorge m György José m József 362

Joven (Jóvenes) mn fiatal; m fiatal­ ember ; / (serdült.) lány; de ~ mint fiatal, fiatal korában Juan m János Juanu Johanna Judías / pl bab juerga mulatozás, tivornya ; correr una ~ mulat jueves m csütörtök; los ~ minden csütörtökön juez (los jueces) bíró jugar (juego) játszik ; ~ a las cartas kártyázik juguete m játékszer juicio ítélőképesség; bíróság; ítélet Julia Júlia julio július junio június juntamente con -val együtt junto a (ej) mellett, mellé juntos, juntas együtt; egymás mellett(i) justo igazságos, helyes ; úgy van! juventud / ifjúság, fiatalság juzgar megítél; tart vmilyennek K kilo m kiló kilómetro kilométer L la / (névelő) a, a z ; (névmás) őt, azt labrador m paraszt, földműves ladera hegyoldal, lejtő * lado oldal; por este ~ erre(felé); de todos ~ s mindenhonnan; al ~ de (ej) mellett, mellé ladrón m tolvaj, rabló lago tó lamentar sajnál lámpara lámpa lana gyapjú lanar m gyapjús állat langosta sáska lanza lándzsa lanzada lándzsadöfés lanzar dob, hajít; ~se robog, vágtat lápiz m (los lápices) ceruza largo hosszú las / pl (névelő) a, az ; (névmás) őket, azokat lástima kár latin latin latino (mn) latin lavaplatos m tányérmosó lavar mos ; ~sc mosakodik le (névmás) őt, neki; önnek, önt lección / lecke, (tan)óra leche / tej ; café con ~ tejeskávé lechuga fejes saláta

leer olvas Luis 77 Lajos 7 legación / követség lujoso fényűző legar (örökségbe) hagy luna hold legionario légionárius lunes m hétfő ; los ~ minden hétfőn legumbre / főzelék luz / (las luces) fény^; ablak lejos (hat) messze, messzire; ~ de (ej) -tói messze lengua nyelv Ll lento lassú leña tüzelőfa llamada (telefon)hívás león m oroszlán Hamar hív, felhív; kopog; ~-se hivaLeón 7 7 Leó 7 tik, magát nevezi les pl (névmás) őket, nekik ; önöket, llanura síkság önöknek llave / kulcs leso megsértett llegar (meg)érkezik, eljut; ~ tarde későn levantar felemel ; ~ s e felemelkedik, érkezik, elkésik ; ~ a ser lesz, válik felkel; estoy levantado felkeltem, vmivé fenn vagyok llenar megtölt, kitölt; ~se megtelik léxico szótár ; szójegyzék ; lexikon lleno teli (amivel: de) ley / törvény llevar hord, visz, elvisz; ~se elvisz, leyenda legenda, monda magával visz ; llevo sin escribirte liberación / felszabadítás, felszabadulás mucho tiempo már régóta nem írtam libertad / szabadság ; • poner en ~ sza­ neked badlábra helyez llorar sír libra font llover (llueve) esik (eső) libre szabad lluvia eső librería könyvkereskedés lluvioso esős libreta könyvecske; ~ de ahorros takarékkönyvecske M libro könyv machacar kalapál, ver, ü t ; behorpaszt licor m likőr madera fa liebre / nyúl madre / anya ligero könnyű, könnyed madrugada kora reggel lila / orgona limitar határol madrugador, -a korán kelő limón m citrom ' madrugar korán kel madurar érik ; érlel limonada limonádé maestría művészi teljesítmény limosna alamizsna maes ra tanítónő limpiar tisztít, letöröl ; (fogat) mos maestro mester, tanító ; 777 obra maestra 77 línea sor, vonal remekmű, mestermű lírico lírai magnetofónico magnetofónLisboa / Lisszabon magnífico pompás liso lapos ; sima listo ügyes, értelmes; kész, felkészült majestad / felség mal rosszul ; m baj literario irodalmi * maldecir (maldigo ; maldito) átkoz literatura irodalom maldito átkozott lo azt maleta bőrönd lobo farkas malo rossz ; 77 baj 7 localidad / (színházi) ülőhely ; jegy mama / mama, anyuka loco bolond mandar megparancsol; küld ; -tat, -tet locomotora mozdony lograr elér, megkap ; sikerül (ami: inf) manera m ó d ; de ~ que úgyhogy; avégből, hogy ; de esta ~ ily módon ; Londres m London de ninguna ~ semmiképpen sem, torito ; loro papagáj csöppet sem los pl (névmás) őket, azokat ; (névelő) manjar 77 étel, elemózsia 7 mano / kéz lotería lottó(játék) manteca zsír lucrativo jövedelmező mantel m abrosz lucha harc luchar harcol "•mantener (-tengo) tart, megtart, fenn­ luego azonnal, mindjárt; azután, aztán; tart ~ que mihelyt; ~ de miután mantequilla vaj ; pan con ~ vajas­ lugar m hely kenyér

363

(hal) félig. nem többet m i n t . la ~ parte de los hombres a leg­ több ember mazo fakalapács. ~ de todos a legjobb mellizo iker memoria emlékezet.manual kézi Manuela (női név) mañana reggel. ~ de több mint. á t l a g o s . . menet marchar(se) elindul. ~ . követ minuto perc mío. . anyaMatilde / Matild matrimonial házassági matrimonio házaspár. legnagyobb . por la ~ reggel. m u t a t marcha elutazás. emlékező tehetség. megy. házasság máximo nagyon nagy. la -w a legjobb. es la mañana reggel (délelőtt) van mapa m térkép máquina gép maquinista (ferroviario) mozdonyvezető: gépész mar m. délelőtt. es ~ kell. media noche éjfél mediodía m d é l . m a g a m n a k . rak metro méter mezclar kever mezquita mecset mi (az é n ) . t ö b b é . úgy ám masculino hímnemű masticar megrág mástil m árboc matar megöl . por ~ que jóllehet. a ~ nekem . szemlél. por lo ~ legalább. mn közép. la ~ de tengersok. pillantás mirar néz. ~ tanto közben. idősebb . helyez. rengeteg maravilla csoda maravillarse csodálkozik maravilloso csodás marca márka. en — de közepén. m i egyebet? a ~ y mejor alaposan. no ~ que csak . . ~ por la ~ holnap reggel v. engem. que inkább m i n t . jobban . tengo ~ félek (akitől: a) miel / méz miembro tag mientras a m í g . délelőtt.-m mi . elmegy . mialatt. dar con el ~ kalapáccsal üt me magamat. legnagyobb . elindulás. mucho ~ sokkal j o b b ( a n ) . fiatalabb(ik) menos kevesebb . dorong . f tenger. őrgróf marrón gesztenye színű. . hanem más több. a ~ éjfélkor médica orvosnő médico orvos medio m eszköz . védjegy marear jelez. drap Marruecos m pl Marokkó martes m kedd marzo március mas de. szükséges menor kisebb(ik). délelőtt. t ö b b e t . el. a ~ gyakran mercado piac mercurio higany merecer (-ezeoj (meg)érdemel : no las merece szóra sem é r d e m e s . ~ (que) míg. de ~ könyv nélkül mencionar (meg)említ menear csóvál menester . ~ ' d e vacaciones nyaralni megy Margarita Margit Maria Mária marido férj marinero tengerész marqués m márki. ezalatt miércoles m szerda Miguel Mihály mii ezer milagro csoda militar m katona millón m millió mina bánya mineral m érc minero bányász ' mínimo legkisebb. otro ~ még egy . sin ~ ni ~ minden további nélkül. ne­ kem mecanógrafa gépírónő mediano közepe» medianoche / éifél. m i k ö z b e n . lo ~ legfeljebb mayo május maypr nagyobb. a ~ délben Mediterráneo Földközi (tenger) mejicano mexikói Méjico Mexikó mejor jobb. ¿qué ~ ? . megnéz 364 . lo ~ a legkevesebb . ~ que míg ellenben. holnap : esta ~ ma reggel . ni ~ ni menos pontosan úgy. tovább . fémből való meter tesz. mía (az) enyém mirada tekintet. ~ tarde később . ~ el tiempo agyonüti az időt matemáticas / pl mennyiségtan materia a n y a g . a ~ que ha csak nem menudo . para ~ számomra miedo félelem . en ~ de ügyében material anyagi materno anyai. legcsekélyebb ministro miniszter . bőségesen . kérem meridional déli mérito érdem mes m hónap mesa asztal meseta fennsík metálico fém-.

n i . nagyon . szülőföldi de ~ que avégből. színvonal del mar muchacha fiatal lány tengerszint muchacho gyerek. al ~ tiempo ugyanakkor . kiszolgáló. el ~.ningún. muerto) : ~se meghal. por este ~ ezért ban. fiú no nem muchedumbre / sokaság. lekek . tömeg nocturno esti mucho sok . magunknak. új naranjo narancsfa modesto szerény narrador m elbeszélő. terhére van (akinek: navegación / hajózás (árgyeset) navegante m hajós molestia z a v a r á s . de ~ gyerekkorommotivo o k . éjszaka de ~ éjjel. jeles. mona / majom negar (niego) (meg)tagad. a cada ~ minden szükséges holmi pillanatban necesidad / szttkség(let) monarca m egyeduralkodó necesitar szükséges. por la ~ este. ni sem . fiú. notable nevezetes. desde "S gyerekkorunk óta gény. . <-~se vona­ monje m szerzetes kodik monótono egyhangú negro fekete montaña hegység. de todos *~s mindenesetre . semmi mutat niña kislány motivar indokolttá tesz. mint kisgyerek . terhes necesario szükséges . nacional nemzeti ~ a mí me da lo <• nekem mindegy nacionalidad / nemzetiség mitad / fele. éjjel ~ s sokan nogal m diófa mudanza költözködés mudarse megváltozik. feleség nosotros. meg. hegy nene m kisgyerek montañoso hegyes nervio ideg montar felszáll (amire : en) nervioso ideges monte m hegy nevada hóesés. sokat. tú <• te magad . ~ de ropa át. fel-. sem nicaragüense nikaraguai kimúlik nieto unoka -. odo el ~ mindenki. „négyes" irse por el ~ világgá megy noticia h í r . hogy naturaleza természet mofa gúny nave / (templom)hajó molestar zavar. éjjel. . fiatalember nivel m szint. zenei noveno kilencedik mutuo kölcsönös noviembre m november muy nagyon nudo csomó 365 . todo lo ~ minden momento pillanat. nosotras mi multitud / sokaság nota osztályzat mundo világ. tener ~ di értesül vmiről Munich m München notorio közismert municipal városi novedad / újság museo múzeum novela regény música zene novelista m regényíró musical dallamos. mañana ~ már holnap . ahora ~ IV most mindjárt.nombrar (meg)nevez öltözik nombre m név N mudo néma norte m észak nos bennünket. ninguno senki. nativo veleszületett.> mismo maga . lo ~ nacer (nazco) születik ugyanaz . vitorlázik molesto kellemetlen. szerecsen mosca légy nieve / hó . kényelmetlenség navegar hajózik. los ~ s a gyeremozo pincér. . moro mór. jó. okoz niño gyerek. a ~ ' de camino > nada semmi(t) . . egymást mujer / asszony. mesemondó modo mód . . egy sem. hordár. havazás morder (muerdo) harap nevar (nieva) havazik *morir (muero . szüksége van monasterio kolostor (amire: tárgyeset) mono m . minket nekünk : mamuela zápfog muerte / halál gunkat. m á r i s . modell naranja narancs moderno modern. las ~ s hóesés mostrador m boltasztal nimbo dicsfény mostrar (muestro) mutat. ~ más alighogy feleúton nadar úszik moda divat nadie senki (sem) modelo minta. noche / este. ia misma. ni sem . sokkal.

elér ocasión / alkalom occidental nyugati océano óceán octavo nyolcadik octubre m október ocultar eltitkol. oldal país m ország . egymást oscuro sötét otoño ősz . mn hivatalos oficina iroda oficio mesterség. nagyon jó oración f mondat orden m rend. tisztviselő . elfoglalva ocuparse foglalkozik (amivel: en) ocurrir történik (akivel: a) ocho nyolc odio gyűlölet oeste m nyugat ofender megsért. takarít. original eredeti. poner en ~ rendbe hoz. él paciencia türelem Paco Feri padre m apa pagador m fizető pagar fizet página lap. valaha O o (kötőszó) vagy obispo püspök objeto tárgy. un chico de ~ pompás fickó orquesta zenekar. a ~ s de partján. egyéb . se me olvida elfelejtem ondulado hullámos. újabb . línea ondulada hullámvonal ópera opera operario (especialista) szakmunkás opereta operett opinar vélekedik. hullám. jabón de ~ pipereszappan olvidar elfelejt. elrejt ocupado elfoglalt.nuestro (a m i ) . a mienk nuevo ú j . pálma(ág) palmera pálmafa palmotear tapsol (örömében) palo fa. de segundo ~ másodrendű . gondol opinión / vélemény. elnyer. ¡otra vez! már megint! ~ tanto ugyanannyi ovación / tetszésnyilvánítás oveja juh P Pablo Pál pacer (pazeo) legel. foglalkozás. ~se megfeledkezik . en ~ ősszel . tájkép paisano földi paja szalma pájaro madár pajita szalmaszál palabra szó palacio palota palco páholy palique m csevegés palma tenyér. maga­ tokat. újabb . a d . dolgozik obrera munkásnő obrero munkás obscuro sötét obsequiar megajándékoz observación / megfigyeled f observar megfigyel obstáculo akadály obstante . numero ~ sorszámnév oreja fül oriental keleti . felajánl . de ~ ismét. munka obrar cselekszik. nektek ... apuka papel m papír. szag .-nk . opreso) (el)nyom óptimo kiváló. dolog. tekintet ojo szem óleo olaj •oler (huele) illatozik olor m illat. . ~ para bailar tánc­ zenekar os benneteket. nyílik (kilátás) oídas. parancs. holmi obligado vmixe kényszerült (a) obra mű. . ~ común közvélemény . en el ~ eredetiben orilla p a r t . a ~ hallomásból *oir (oigo) hall ¡ojalá! bárcsak! ojeada pillantás. megbánt ofieial m tiszt. dar ~ parancsot ad ordenar elrendel ordinal sor. titeket. haza paisaje m táj. többi. no ~ a que (de) annak ellenére •obtener (obtengo) megkap. magatoknak . újból nuez / (las nueces) dió número szám nunca sohasem . par m pár . ~se adódik . még egy . no ~ mégis . bot paloma galamb pan m kenyér pañuelo zsebkendő papa m pápa papá m papa. partjain oro arany. további. son de la misma -*/• ugyanazon a véleményen vagyok 366 opio ópium oportuno alkalmas oprimir (oprimido. szerep . soha . hivatal ofrecer (-ezeo) nyújt.. ~ para cartas levélpapír paquete m csomag . / utasítás. otro más.

mindenfelé participio múlt idejű melléknévi igenév particular különleges. belső udvar pausa szünet pavimento padló . ~ las once tizenegy órára . teher. ráerősít. ¡que usted lo pase bien! minden jót! pasear s é t á l t a t : ~ s e fel-alá sétál paseo séta . személyes . ~ por betér vhova . megkegyelmezés perdonar megbocsát perenne tartós perezoso lusta perfecto befejezett. kövezet paz / béke pecho mell. ~ mañana holnapután pasaje m hajóút. fejezet. kópé pieo csőr. szándékozik peor rosszabb . en (por) todas ~ s mindenütt. szőr pena fáradozás. legrosszabb peso súly. a ~ de -tói kezdve. dar un ~ lépési tesz pasta paszta . ~ s e hasonlít (egymáshoz). ~ac (mcg)fésülködík peine m fésű película film pelo haj. fájdalom. azonban. óta pasado m ú l t . eltölt. en ~ különösen. megáll. m vélemény pared / f a l . tomar a ~ s megszívlel pedazo darab pedir (pido) kér. személyes. estar de ~ áll. en alguna ~ valahol. a ~. tökéletes. ~ s e megáll . al < de lábánál. pezeta pésimo nagyon rossz . dacára peseta. do ~ s a cabeza — tetŐLŐI talpig pierna lábszár pieza darab 3G7 . Józsi pequeño kicsi. oda)nyújt. parlament paro forzoso munkamegszüntetés parque 7 7 park. tetszik. nem hagy békén persona személy personaje m személy. elmúlik . sétál . főleg particularmente különösen partido p á r t partir kiindul. szomorúság. krumpli patio színházi földszint. történik . látszik. megrögzött perdón m megbocsátás. kiváló perfumería illatszerbolt Perico Peti periódico újság perla gyöngy permanecer (-ezco) marad permiso engedély permitir megenged (amit: de + inf) pero de. üt peinar (meg)fósül. sajnálom penetrante átható. (ide-. séta közben pasivo szenvedő paso lépés . de ~ kicsikoromban perder (pierdo) elvesz(í)t pérdida elvesztés perdido elveszett. a ~ de (que) ellenére. ~ por aquí idejön. de ~ sétálva. számára . csúcs . átkelés pasaporte m útlevél pasar elhalad . en (por) ninguna ~ sehol . en esta ~ ezen a falon pareja pár paréntesis m zárójel parienta rokon (nő) pariente m rokon parlamento képviselőház. követel (akitől: tárgyeset) Pedro Péter peuar (rá)ragaszt. bejár . odamegy .gyalog . ~ si de hiszen perrera kutyaketrec perrieo kiskutya perro kutya persequir (persiqo) üldöz. megszáll. súlya van pesar 2 . a mí me parece nekem az a véleményem . pézo (délamerikai pénzeguség) Petra (női név) pez m (los peces) hal piano zongora picaresco kópépieuro huncut. dar un ~ sétát tesz. rosszabbul. me da ~ bánt engem. (rá)ragad . liget 7 párrafo paragrafus. ~ que avégből. átutazás . szereplő personal személyi. átmegy. ~ dentífrica fogkrém pastelería cukrászda patata burgonya. távlat perspicaz éleseszű persuadir meggyőz pertenecer (-ezco) tartozik (ahova: a) Perú 1m Peru pesar nyom. y ~ és tfoég vala­ mennyi ple m láb .para (ej) -ért. sección de ~~ személyzeti osztály perspectiva perspektíva. ~s5 magában . el ~ a leg­ rosszabb Pepe Jóska. fáj nekem. megjelenik . mély penetrar behatol península félsziget penoso fáradságos pensamiento gondolat pensar (pienso) gondol (amire: en) . bánat. estar parado vesztegel pardo barna parecer (-czco) tűnik. bekezdés parroquiano (törzs)vendég parte / rész. kis . hogy parada megálló(hely) parado munkanélküli paraíso paradicsom parar megállít.

nyújt. fontos. zálog preocupación / gond preocuparse nyugtalankodik preparar elkészít. ~ s e a ( + inf) elkezd vmit tenni pontífice /77 püspök. á t n y ú j t . ~ ella érte . dentro de ~ rövidesen. érsek. előkészít. puesto) tesz. avégből. népesség pobre szegény poco kevés . . hamarosan poder (puedo) -hat. por ~ kis híja. felkészül preparativos m pl előkészületek preposición / elöljárószó presencia jelenlét presenciar jelen van (ahol: tárgyeset) presentar b e m u t a t . (lámpaj­ elem pildora pirula pingüe kövér pintar fest pinto tarka pintor m festő pintoresco festői pintura festészet pipa pipa pirata kalóz piso emelet. ~ un telegrama sürgönyt ad fel . tál plaza tér plazo határidő pleno teli. en ~ de után. pontos preferir (prefiero) jobban szeret. ¿ ~ qué? miért ? porción f adag porfía. m jelen idő preso fogoly. -bői . m múlt idő primavera tavasz . megjelenik. ni ~ de egy csepp sem ' plan m terv planta növény plantón m facsemete plata ezüst piatea (színházi) földszint platillo kistányér plato tányér. ~ difi­ cultad nehézséggel jár . no se puede nem lehet. halom. ~ s e odaáll . miatt. letartóztatott prestar kölcsönöz . adódik. a mellette szóló érv 7 probar (pruebo) (fel)próbál proceder m eljárás. van neki posesivo birtokos posibilidad / lehetőség posible lehetséges positivo pozitív . érték precisamente pontosan. hogy nem . .pila dézsa.é r t . -on át. grado ~ alapfok postai postai posteridad / utókor postrero utolsó práctica gyakorlat práctico gyakorlati(as) precedente előző precio ár. r a k á s . darse ~ s i e t . előbb primo unokatestvér princesa hercegkisasszony. hercegnő principal főprincipiar kezdődik principio k e z d e t . v é g e t t . inkább akar pregunta kérdés preguntar kérdez (akitől: a) premiar megjutalmaz prenda ruhadarab . teljes plomo ólom pluma toll plural m többes szám pluscuamperfecto régmúlt población / lakosság. feltesz. éppen preciso szükséges. magatartás procurar szerez prodigioso csodás 368 . en ~ tavasszal primaveral tavaszi primeramente először (is) primero első . un ~ egy (egész) keveset por (ej) által. keresztül. kínálkozik presente jelen . apróság porque m e r t . költészet poeta 7 ? költő 7 policía rendőrség polvera púdertartó polvo por . a más no — végkimerülésig poema m (hosszabb elbeszélő) költemény poesía költemény. mögött poseer birtokol. m u t a t ­ kozik. ~ s e bemutat­ kozik . ~ la mesa megterít. először. ka­ pus Portugal m Portugália porvenir m jövő pos . nem szabad . rak . de cuatro ~ s négyemeletes pitillo cigaretta pizarra (fali)tábla pizca kevéske. elv prisa sietség. bír. ~ s pl púder pollito csibe pollo csirke pompa pompa •poner (pongo. helyez. hogy portiiinoricdiiM m erszény portarse viselkedik portera / . tengo ~ sietek . portero m házfelügyelő. -ból. ad pretérito elmúlt . ~ s e elő­ készül.h e t . r é v é n . sumo • — pápa poquito kevéske. demasiado de ~ túlságosan gyorsan prisionero fogoly privación / nélkülözés pro 7 7 előny. ~ él. ~ eso ezért. ~ en escena színre visz. a ~~ versenyezve egymással pormenor m részlet. felvesz . ~ de pie feláll .

munka. ¿cuándo entrarás en ~ ? mikor jön már meg az eszed ? 369 . mn vegyi quincena két hét. kapu. 15 nap quinto ötödik quitar(se) levet quizá (s) talán R rabia veszettség. nos. napirend progreso haladás. akik. amelyeket . hagy. rablás. ~se eltörik quedar(se) marad. mondat propósito terv. elragadás raro ritka. különleges. ~ no semmint ¿qufc? mi? mit? melyik? milyen? mely(ek)? ¿ ~ es usted? mi a foglalkozása ? quebrar (quiebro) eltör. ~se dormido elalszik . / (regény)hős. helység. főszereplő protestar tiltakozik provecho haszon . falu. hogy. un ~ egy darabig. sáv. ¡hasta ~ ! a mielőbbi viszontlátásra! pronunciar kiejt. gally rémülete m virágcsokor rápido gyors rapto roham. amely. falta de <» • pontatlanság • puño ököl puñetazo ökölcsapás pupila szembogár. hacer buenos <~s szépen halad promesa ígéret prometer (meg)ígér promisión / ígéret pronombre m névmás pronto mn gyors. amelyet. akiket. drága. hogy el ne felejtsem . vonal razón / értelem. egy ideig. rövidesen puntual pontos. előadás proyectar vetít púa tüske público nyilvános. a lehető leggyorsabban. ~ bien hát akkor. (hat) nemsokára. tengo ~ igazam van. no tengo < nincs iga­ — zam . disznó puerta ajtó. szór­ ványos rascar vakar. (hat) éppen(séggel) •proponer (-pongo . szeret querido szeretett. küszöbön álló proyección / vetítés. kapar rastro nyom rata patkány ratito. largo ~ sokáig ratón m egér. műsor. más ~ korábban. amelyek .. en ~ pontosan. propuesto) javasol proporcionar szerez proposición / javaslat. helyes 24 Spanyol nyelvkönyv — 8014 puntualidad / pontosság. ~se con megtart vmit. ~ satisfecho meg van elégedve quehacer m dolog. város . tartomány. café ~ feketekávé Q que (névmás) aki. de ~s vidéki. mindjárt. el ^ az aki. ~ de biblioteca könyvmoly raya cslk. lo más ~ posible minél előbb. kémia químico m vegyész. salir del ~ kifut a ki­ kötőből pues hát. düh racimo szőlőfürt radio / rádió radiorreceptor m rádió vevőkészülék rama ág. estar en ~ de azon van. (ksz) hogy. un ~ egy kis ideig rato. kedves queso sajt quien aki ¿quién? ¿quiénes? ki? kik? quimera agyrém química vegytan. hogy. írópolc puro tiszta. elszórt. ok. nos hát pulmón m tüdő pulmonía tüdőgyulladás punta vminek a hegye punto pont.producción / termelés. tan ~ que mihelyt. termesztés producir (-uzeo) termel producto termék J proeza hőstett ' profesión / foglalkozás profesor m tanár profesora tanárnő profeta m próféta profundo* mély programa m program. igazság. említ propagar terjeszt propina borravaló propio saját. sacar ~ hasznot húz provechoso jövedelmező provenzal provanszi provincia vidék. a <--' de -val kapcsolatban prosa próza protagonista m. vidékről próximo közeli. ya lo veremos ~ mindjárt meglátjuk . ~ de la calle kapu puerto kikötő. szem pupitre m iskolapad. akit. szándék. közpueblo nép . lakosság puente m híd puerco sertés. (a) ~ avégből. mint. a ~ jókor. teendő quejarse panaszkodik (ami miatt: de) quemar eléget querer (quiero) akar.

resuelto) elhatároz . maradvány. rabol rodear körülvesz rogar (ruego) (meg)kér rojo piros. terület. leleplez revés m hátoldal. bemutat. jelentés relieve m dombormű. ríes) nevet relámpago villám relampaguear villámlik relatar elmond. visszája. képvisel reproducir (-uzeo) ábrázol. szív responder felel. a többi resumir összefoglal retardar (le)lassít retraso késés . mn királyi realismo realizmus realista realista realizar megvalósít rebaño csorda. végigfut I recuerdo emlék rechinar csikorog. megszerkeszt redondo kerek. rózsaszín rosal m rózsabokor rubio szőke rueda kerék . gyógyszer remendar (remiendo) kijavít. foldoz remoto távoli Renacimiento reneszánsz rendir (rindo) lenyűgöz reparar kijavít.real m 25 céntimo . vörös rollo tekercs romance m románc romano római romanticismo romanticizmus •romper (roto) eltör. mégszokott j tűrhető reina királynő reinar uralkodik reino királyság *reir(se) (río. válasz restaurante m vendéglő resto maradék. lebeg rey m király ribera part. ~ interior alsó fehérnemű rosa rózsa. kisegít remedio orvosság. megold. partvidék rico gazdag rimado rimes rincón m sarok. elszakad. előadás representante m képviselő representar ábrázol. szabály. kincs risa nevetés rizado göndör robar lop. al < for­ — dítva revisión / ellenőrzés revista folyóirat revolotear száll. ~ de compras piaci háló redactar fogalmaz. en ~ rendben regresar visszamegy. átismétel 370. közöl requerir (requiero) követel. ~ blanca fehérnemű . nyáj rebusear (újból) keres. arat recomendar (recomiendo) ajánl reconocer (-ozco) felismer (amiről: por) reconquista visszahódítás recordar (recuerdo) emlékeztet. llevar media hora de ~ fél órát késik retratarse lefényképezteti magát reumática reumatikus revelar előhív. '««se eltörik. elbeszél. elbeszél. nem fogad el •resolver (resuelvo . poner de ~ ki­ emel reloj m óra. hazatér regreso visszatérés regular szabályos. azonnal repetir (repito) el-. táj registro (vám)vizsgálat regla vonalzó . szöglet río folyó riqueza gazdagság. repaso ismétlés repente hirtelen. gömbölyű reemplazar helyettesít. (meg)fejt respetar tekintetbe vesz. nyikorog red / háló. viszonyító. ~se vonatkozik vmire refinado kifinomult reflexivo visszaható refrán m közmondás regalar ajándékoz regalo ajándék regatear alkuszik región / vidék. de ~ hirtelenül. fellélegzik . helyét betölti (amivel: por) reestreno felújítás referir (refiero) elmond. tiszteletben tart respirar belélegez . elszakít. válaszol responsabilidad f felelősség respuesta felelet. viszonylagos. megreped ropa ruha . kutat recetar/orvosságot ír elő (akinek : tárgy­ eset) recibir kap recoger (recojo) begyűjt. felsorol relativo aránylagos. rendbe hoz repasar átnéz. emlék­ szik (amire: tárgyeset) recorrer bejár. ~ de torre toronyóra rellenar kitölt remar evez remediar helyrehoz. vonatkozó relato elbeszélés . kíván rescatar kivált reservar fenntart. félretesz resistir ellenáll. megismétel replantar átültet repleto színültig teli reposar pihen representación / képviselet.

^^&\\KSO\\BVV severo szigora sexto Ivatodük si h a . Nesa m&i&aak'. ~ bien jól sikerül. estar ~ ül sentarse (me siento) leül sentido értelem . en ~ azonnal. (általános alany) „az ember" secar szárít. bölcs sablazo kardcsapás. kiszolgálás servilleta szalvéta servir (sirvo) (M)szo\&a\. kifizet satisfecho megelégedett. nyugodt serio komoly . másodszor seguridad / biztosság. siga todo derecho menjen egészen egyenesen 1. somos. es. eres. al día ~ másnap silabear szótagol silbido sziszegés. < de franqueo levélbélyeg — semana hét. útizsák. a la ^ hetenként sembrar (siembro) vet semejante hasonló sementera vetés semidiós m . indulás •salir (salgo) kimegy. kijön . megtöröl sección / osztály secretario titkár . en un ~ szempillantás alatt sapo varangyos béka saqueo rablás sastre m szabó satírico szatirikus •satisfacer (satisfago . ¡ ~ t szervusz I saludar köszönt.ruido zaj rumbo menetirány. elutazás. (névmás) para ~ magának. h. üdvözöl saludo üdvözlet. no puede ~ nem lehet(séges). fögtön . hacer ~ a irányt vesz vmerre (hajó) ruso orosz ruta út. h a . ~ que feltéve. gyalogút sendos. ¿qué ha salido de él? mi lett belőle ? salón m szalon saltar (ki)ugrik. magukat. megvált. megjelenik. ~ para elutazik vhova. ugrándozik salud / egészség . son) van . tengo — szomjas vagyok seda selyem 24* seguida. ~ (+ gerundio) tovább csinál vmit según' (ej) szerint. amint segundo második. sois. por ~ külön-külön se(p)tiembre m szeptember séptimo hetedik •ser (soy.a csak nem sano egészséges santiamén. (el)indul. %\£\3&« usted \egyexv %z\\e&. magának . fütty silencio csend. vajon sí igen . ~ de Estado államtitkár secreto títok sed / szomjúság. ~ adelante boldogul. quedar ~ meg van elégedve se (névmás) magát. magában sido. dar un ~ a ki­ szipolyoz. észrevesz señal / jel. alábbi. ~ provecho hasznot húz saco zsák. ~ de mano kis kézikoffer sacrificar feláldoz •Sahara m Szahara sal / só sala terem salchichería csemegekereskedés salida elmés mondás . egymást. * ~«& IsimV . ha sierra hegy(ség). semidiosa / félisten sencillo egyszerű sendero ösvény. el ~ de responsabilidad felelősségérzet sentir (siento) sajnálj érez. ser siempre mindig . folytat. aszerint. a no ~ que hacsak sereno derűs. tomar en ~ komolyan vesz servicio szolgálat. előbbre j u t . gálja xaagáX. elővesz . por ~ que biztos. -né señorita kisasszony separado .". biztonság seguro biztos . elmegy (hazulról). l. (elő)hoz. satisfecho) kielégít . jelzés señas / pl cím A señor m úr señora hölgy. zakó . fotel simpático rokonszenves simpatizar rokonszenvez 371 . sabes) tud sabio tudós. útvonal S sábado szombat •saber (sé. cambiar un ~ con köszöntik egymást salvar megment salvo que kivéve. hogy seis hat sello bélyeg. poner. megpumpol vkit sable in kard sabroso ízletes sacar kihúz. sendas ugyanannyi. fűrész siete hét sigiloso titokzatos siglo század significación / jelentés siguiente következő . egy-egy sentado ülve. en ->* que mihelyt seguir (sigo) követ. maguknak. nyugalom sillu szék sillón m karosszék.

tengo ~ álmos vagyok suerte / sors. olyan. talaj suelto aprópénz sueño alvás. . m boríték. sem. ~ todo elsősorban . -ről. álom. supuesto) feltételez. . hajadon soltero legényember sombra árnyék. ~ vez talán. büszke sobre (ej) -on. az öxvé.simple egyszerű sin (ej) nélkül. ni ~ még . ha siseante sziszegő sitio fekvés. -en. surges) előtűnik. egyetlen. suspiro sóhaj. van soberana / . -je subir felmegy. hogy . padló. por ~ természetesen sur m dél surgir (surjo. taksa taxi m taxi taxímetro taxaméter taza csésze . hogy . kér "'suponer (supongo . eltűr. hely situado . fölé . soberano m uralkodó. estar ~ fekszik. adódik . es <~ késő v a n . kerevet Sofía Zsófi(a) soga kötél sol m nap (az égen) . por la ~ délután. oly sok taquigrafía gyorsírás taquilla jegypénztár tardar (en) késlekedik. egymásutánba) sucesivo következő sucio piszkos. koszos sucursal / fiók sudamericano délamerikai suegra anyós 372 suegro anos suela . -ról. ~ . sokáig tart (vmit megtenni) tarde / délután . fölött. azonfelül. hogy sino hanem sintáctico mondattani siquiera legalább . . escuela ^ főiskola superlativo felsősok superstición / babona suplicar könyörög. elvisel. de ~ ebéd után (asztalnál ülve) sobresaliente m kitűnő. supuesto . mosolyogva soñar (sueño) álmodik (amiről: con. . feltéve. magasabb. . . . lanzar un ~ felsóhajt susto ijedtség suyo az ö v é . ¿qué ~ ? hogy vagy? talento tehetség taller m műhely también is. tomar el ~ napoz solamente csak soldado katona soler (suele) szokott solo egyedüli. címzés sobremesa. en. terület superfluo fölösleges superior felső. hanem . en la ~ a délután folyamán . megjele­ nik . alátámaszt su (az ő) . habozik. kora este . nem is . no ~ sino también nemcsak. szintén tampoco sem. ~ amilyen . ~ para té teáscsésze tazón m bögre .-ja. megesik sucesión / következés . . re . . a las seis de la ~ délután 6 órakor tarjeta levelezőlap tasa illeték. olyan . -ön . tengo mala ~ pechem van sufijo képző sufrir szenved. cseng(et) •sonreir(se) (sonrío) mosolyog sonriente mosolygó. de) sopa leves sopera levesestál sopesar mérlegel sorprender meglep sorpresa meglepetés •sostener (sostengo) állít. annyira tangible érezhető tanto annyi. -ra. letesz (vizsgát) suma összeg sumo legmagasabb. fejedelem soberbio pazar. is soltera leány. legnagyobb superficie / felület. .-ja. . felszáll subjuntivo kötőmód sublevarse fellázad subrayar aláhúz *su(b)scribir (su(b)scrito) aláír su(b)scripción / előfizetés substantivo főnév substituir (substituyo) (be)helyettesít subterráneo földalatti suceder történik. hacer ~ árnyékot vet sombrero kalap son m hang sonar (sueno) szól. az öivoké T tabaco dohány taberna kocsma tablita tábla tacaño fösvény ember taimado ravasz tajada szelet tal ilyen. „ötös" socialista szocialista sofá m (los sofás) pamlag. szerencse. con ~ que azzal a feltétellel. ~ que anélkül. egyedül sólo csak . az ön (az önök) . -je . . (media) ~ cipőtalp suelo föld. por ~ szerencsére . nem is tan olyan.

aki (csak). trueno mennydörgés vált. con ~ eso tropezar (tropiezo) (bele)ütközik (amibe . tarde o ~ előbb vagy toser köhög total m végösszeg . . szó tragedia tragédia ternero borjú traje m öltöny. magadnak Tomás Tamás tomate m paradicsom té m tea tomo kötet teatro színház tonelada tonna tejado tető(zet) tontería ostobaság tejido szövet. • tinta tinta travesura csíny tintero tintatartó travieso rakoncátlan. ~ el dia egész tronco törzs nap . átszármaztatás timbre m bélyegző . iszik . szövés . minden. todo» mindnyájan. mindenki trovador m trubadúr tolerar (el)tűr trozo darab . -as háromszáz tiza kréta triángulo háromszög tizne m korom trigo búza toalla tőrülkőző trineo szánkó tocar (meg)érint. vontatás baja ? tradición / hagyomány tenue vékony traducir (-uzeo) lefordít (amire : a) tercero harmadik *traer (traigo. ~ examen minden vizsga . végződik tragar (le)nyel. t a r t .. feladat torre / torony temer fél. ~ el trono trónus que mindenki. ¿qué tiene usted? mi a tracción / húzás. trabajar dolgozik trabajo munka ~ de libros könyvelő •tener (tengo. eszik. pajkos. fog. ~ de jamón tempestad / vihar sonkás rántotta temporada idő(szak) temprano korán . ferde tipo típus tremendo borzalmas tirano kényúr. öltözet terraza terasz tranquilo nyugodt terrenal földi tra(n)satlántico óceánjáró hajó territorio terület transformación / átalakítás tertulia szűkebb társaság transformar átalakít texto szöveg tránsito átutazás tiempo idő . osztályrészül j u t . transporte m szállítás al poco ~ nemsokára rá tranvía m villamos . . con el ~ idővel. ~ el tu (a te) . ~ que kell. zsarnok tren m vonat tirar kidob tres három título cím trescientos. ~ s bikaviadal tema m téma. tímido félénk törekszik (vmit megtenni) . con) egészen . con un ~ de mindent utóbb együttvéve ténder m szeneskocsi tenedor m villa (evőeszköz) . ~ de lectura olvasmány tomar vesz. ~ el tren vonatra száll. távirat tornar visszatér telón m színházi függöny toro bika . tart vmitől (de + inf) tortilla tojásrántotta. ~ (de + inf) iparkodik. por ~ telefonon torbellino forgószél telegrama m sürgöny. has el piano zongorázik. magával Teresa Teréz hoz terminar befejez . tulajdonos. (Mexikó :) bélyeg tratar társalog. . birtokol. f hullámvonal neve a spanyol n tras de azonkívül. tienes) bír. ~ conocimiento isme­ retséget köt van . ir en ~ villamoson tienda üzlet. szintén fölött trasmisión / átadás. tárgykör. ostoba teléfono telefon .mindezek ellenére. hogy. ~ el violín triptongo hármas magánhangzó hegedül.-d ascensor beszáll a liftbe tú te 373. neki trabar összeköt. tonto buta. bolt \ megy tierra föld trapo rongy tilde m. neked J magadat. me toca a mi rajtam a sor triste szomorú tocino szalonna trolebús m trolibusz todavía még tronar (truena) mennydörög todo egész. »fal término kifejezés. traes) (el)hoz. időjárás . < — tripa bél. * te téged. del ~ teljesen. bevesz . ~ cerrado csukva t a r t .

alkalmaz. por ~ utoljára. tényleg verdadero valódi. visto) l á t . vétek vida élet. helyett j cada ~ minden egyes alkalommal vía ú t . vienes) jön 374 ventajoso előnyös ventana ablak ventanilla (vonat)ablak. helyébe. közeli. szőlőhegy . unas néhány. vágány viajar utazik * viaje m utazás . ~se (fel)öltözködik vez / (las veces) -szór. tekintet viudo özvegy vivaz élénk. ves . kihasznál V vaca tehén \ vacaciones / pl (nyári) szünidő . lakik vocabulario szójegyzék. vagon vajilla edény(ek). egyesület. szokás usted ön. sorrend tuyo a tied U u •= o fksz) vagy ultimátum m ultimátum último utolsó. ¿cuánto vale? mennyibe kerül? valle m völgy variedad / változatosság vario különféle. egységesítés uniformidad / egyformaság unión / egyesülés . hacer las ~ s szüretel vendimiar szüretel •venir (vengo. una (számnév) egy. ¡a ~ ! lássuk csak ! lo ves dehát verano nyár. en mí ~ soha életemben viejo öreg. nagykiterjedésű ¡vaya! ugyan már I j ~ una pregunta! micsoda kérdés ! -vecino szomszédos. szótár vocación / hivatás . una (névelő) egy únicamente csak único egyetlen. violín m hegedű virtud / erény . -szőr. -szer. néhány Varsovia Varsó vaso pohár vasto hatalmas. viajera / utas. maga. igazi verde zöld vergüenza szégyen verificar ellenőriz vestíbulo előcsarnok vestido ruha . több. elő­ estéjén vista kilátás . ir a ^ meg­ látogat. valamilyen. látás . ~es önök. de ~ utazva. otra ~ máskor. ¿ ~ ? ugye ? nemde ? j ~ ! igaz I lo es en ~ valóban a z . vonal. vales) ér vmit. meglátogat víspera előest. tantas veces annyiszor . prendas de ~ ruhadara­ bok . a decir ~ az igazat megvallva verdaderamente valóban. útközben . uso használat. m szomszéd vehemente heves. evőeszköz(ök) vale m blokk •valer (valgo. vestir öltöztet. nyugati gót visita látogatás visitar megnéz. egyedüli unidad / egység. m egy ember. en ~ s de előző este. régi Viena Bécs viento szél viernes m péntek vil hitvány vinagre m ecet vino bor viña szőlőkert. képesség virtuoso zenevirtuóz visado vízum visigodo vizigót. eleven vivienda lakás vivir él. maguk utilizar fel-. hacer un < utazik — viajero m . tüzes veinte húsz vejez / öregség. egység unir egyesít universidad / egyetem uno.tumulto csődület túnel m alagút tupido sűrű turno műszak. por primera ~ először (is). erre való tekintettel. esta ~ ezúttal. la última ~ utoljára . vénség velero vitorlás hajó vencer (venzo) (le)győz vender elad vendimia szüret. végül umbral m küszöb un. una ~ egyszer. por la segunda ~ másodszor(ra). szabad­ ság vacilar ingadozik. a veces időnként. (hat) körülbelül. en ~ nyáron verbo ige verdad / igazság . valaki unos. en ~ de ahelyett hogy. con ~ sürgősen urgente sürgős uruguayo uruguayi usar használ. habozik vacío üres vagón m vasúti kocsi. utazó víbora vipera vicio hiba. különböző. m (vám)tiszt vistazo pillantás. kisablak ventoso szeles •ver (veo. en <-» de eso ezért. mintegy urgencia sürgősség.

visszatér. -as ti voz / (las voces) hang .-tek. .vocal / magánhangzó volar (vuelo) röpül •volver (vuelvo . ~ pasiva az ige szenvedő alakja . ~ a (+inf) ismét tesz vmit. en ~ alta hangosan . zorro m róka zurcir (zurzo) foldoz . en ~ baja halkan vuelta visszajáró pénz. ingyenélő zapatero cipész zapato cipő zona zóna zorra / . ~ la cabeza hátrafordul. közönséges y és ya már . ~se loco megbolondul vosotros. vuelto) visszaad . minthogy yacimiento lelőhely yo én zángano naplopó. dar una ~ sétál egyet vuestro (a ti) . ~ que mivel. a tietek vulgar népi(es). viszszamegy. — a ver viszontlát. ~se meg­ fordul . .

tío baj peligro. -be en bácsi (keresztnév előtt) don . ventanilla ad dar adódik presentarse agglegény solterón Ágnes Inés ágy cama ahogy. hogy en vez de ( + inf) aki que . a hegyére ~ colocar derecho sobre la punta állomás estación álmodik vmiről soñar con álmos tener sueño alsó fehérnemű ropa interior alszik dormir . en el curso de Albin Albino alkalom. las . los. mint ^ cuanto ahogyan' como ahol donde ajánl recomendar ajtó puerta akar querer . (önálló névmásként:) aquél. ése. az ablak ventana . la. ~ a vizsgán pasar el examen. a dolog így ~ el asunto está así állandóan tesz vmit seguir (+participio) állás colocación állít decir. las abbahagy vmit dejar de ( + inf) abban. sin que angol inglés annál inkább tanto más annyi tanto anya madre anyanyelv idioma nativo apa padre aranybánya mina de oro árboe mástil m argentin argentino Argentina la Argentina arról de lo que Artúr Arturo áruház almacén m árul vender ' asszony señora asztal mesa átad entregar átismétel repasar • átmegy pasar. eso azalatt mientras tanto azelőtt antes azonban pero azonfelül además azonnal en seguida azt lo azután luego B -ba. afirmar . A a (névelő) el. /. még ~ is. ocasión áll estar de pie . (óhajt) desear akárhogyan is áll a dolog sea como sea ahelyett.alacsony bajo alakít desempeñar alatt (idő) durante. ~ egyet echar un sueño amennyi cuanto ami lo que amíg hasta. ~nek a cuyo akkor entonces. -ben en . ~vel con quien . az a (mutató névmás) aquel. los. abban az osztályban en aquella clase . mi a ~ a ? ¿qué tiene? balra a la izquierda -ban. quien . ha aunque . la.MAGYAR-SPANYOL SZÓTÁR (A szójegyzék a íordítási gyakorlatok szavait tartalmazza) A. (a megszólított sze­ mélynél :) ese . átöltözik mudarse de ropa átszel atravesar augusztus agosto az (névelő) el. aquello . hogy sin (+inf). hasta que amikor cuando amire cuando 376 andalúziai andaluz András Andrés anélkül.

nagy ~ ember hombróri de pero . boldogul felizmente boldogság . . que barna pardo bátorság ánimos bátyám mi hermano mayor becsapva érzi magát verse engañado becsuk cerrar bedob echar beenged dejar entrar befed cubrir befejez acabar. Blankáéknál en casa de Blanca -bol.bank banco bányász minero bár aunque barát amigo bárcsak ojalá bármely(ik) cualquier bármit is mond diga lo que diga bármilyen por . ~ ötkor a las cinco de la tarde dicsér alabar dinamó dínamo / disznó cerdo. l. sin falta. sok dolgom van tengo mucho que hacer drága caro Duna Danubio dühös furioso E ebben. seguramente Blanka Blanca . abundar en burgonya patata(s) buta tonto C céljából para (+inf) ceruza lápiz m cigaretta cigarrillo. szép ~ben callandito csenget llamar a la puerta csengő campanilla cseveg charlar csinál hacer. pitillo cikk artículo cím título című titulado cipőzsinór cordón m de zapatos cukor azúcar m Cs csak sólo. -bol de boldog feliz boldogan. nem tud hova lenni a •—'tői estar en el séptimo cielo bolt tienda boltasztal mostrador m bonyolult complicado bor vino borbély (üzlet) peluquería . meghív ~re invitar a comer ebédel comer ebédlő comedor m ébred despertarse ébresztőóra despertador m eddig hasta ahora ég a vágytól arder de deseos de egér ratón m 377 . a borbélynál en la peluquería boríték sobre m borotválkozik afeitarse borotvaszappan jabón m de afeitar bőrönd maleta bővelkedik vmiben poseer (algo) en abundancia . solamente család família csend. (belép) entrar bemutatkozik presentarse benéz vkihez pasar por su casa benneteket os bennünket nos bent van? ¿está? beszéd habla / beszél hablar beszerez obtener beteg enfermo bevall confesar bír tener bírál criticar bíz vkire dejar a bizonyára megjött habrá llegado bizonyos cierto biztos seguro biztosan sin duda. ~ kár 1 ¡qué lástima ! deka = 10 gramos dél mediodía m . ez ebéd. kezdi ~ni llegar a comprender belép entrar bélyeg sello (de Correos) bemegy ir . ~ben a mediodía^ ~en i en el sur Dél-Amerika América del Sur délelőtt por la mañana déli del Sur délután por la tarde. con certeza. terminar behorpaszt machacar béke paz / belát comprender. asunto. . puerco doboz cajita dolgozik trabajar dolog cosa. ~tat mandar hacer csoda milagro csodál admirar csokoládé chocolate m csomag bulto . csoport grupo csuk cerrar csúnya feo D darab pieza.

f ember hombre . relatar elmúlik pasar elolvas leer előad representar előadás función /. (időhatározó) por la noche . (eso) parar de (+inf) elalszik dormirse . delante de elővesz tomar első primero eltör romper eltűnik desaparecer elutazik salir. érzi magát sentirse érkezik llegar Ernő Ernesto erő fuerza erős fuerte erszény portamonedas m ért comprender. una. figurarse elkésik llegar tarde elkészít preparar elkészül estar listo . ~ tízkor a las diez de la noche esteledik anochecer ész razón / . recordar (+tdrgyesei) én yo engedélyez conceder engem me . az ~ uno egyszer una vez együtt juntos éhes tener hambre . quedarse dormido elbúcsúzik despedirse elég. félórával ~ con media hora de anticipación előfordul ocurrir. nocturno ekkor entonces él vivir elad vender eladó se vende eláll vmitó'l dejar de (+inf) . ~ folyik estar ( +gerundio) ér vhová llegar a . mindjárt az elején al comienzo mismo élénk vivo elér alcanzar élet vida elfelejt olvidar. a legrosszabb ~ben en el peor de los casos esik llover esküvő boda est (korai) tarde / . estar hambriento éjfél media noche . ~ze jól magát que usted lo pase bien. ~ o n al norte . a mí ennél maradok me quedo con éste ennyi tanto enyém mío épít construir éppen (most) történt vmi acabar de ( + inf) . cada vez más egyfolytában alszik seguir durmiendo egyik. (vhonnan) marcharse . • * nap todo el dia. egy-egy sendos egyedül solo egyenesen derecho egyesek unos egyetem universidad egyet-mást algo egyre inkább ir (+gerundio) . ~re megy lo mismo d a . decidir elhoz traer elintéz arreglar elismétel repetir eljön venir elképzel imaginarse. eleget bastante eléggé bastante eleje comienzo . marcharse elül delante élvez vmit gozar de élvezet delicia . megjön az esze entrar en razón észak norte m. ~ vmit valer érdekes interesante érdeklődik vmi iránt interesarse por. contar. elegendő. entender értelmes listo érthetően distintamente Erzsébet Isabel és y eset caso . az ~ család toda la familia. (vhova) ir a . fülig ~ ponerse encendido elvtárs camarada m. ~ek gente / emelet piso emlékszik vmire acordarse de. ennek ~ con todo eso. en ered irse eredetiben en el original érez sentir. (általános alany) uno . prepararse . (hazulról) salir (de casa) elmond decir. annak ~ hogy no obstante elmegy irse . representación / 378 előbb. nagy ~tel con mucho gusto elvörösödik. ma — esta noche .egész todo . se me olvida elfoglalva ocupado elhallgat quedar callado elhatároz resolver. (késői) noche / este noche / . uno . az ~ világon en — todo el mundo egészen todo egy un. acontecer előhív revelar előkészítve preparado előkészületek preparativos előre rendel asegurar először primeramente előtt antes de. elkezd comenzar elkísér acompañar ellátogat visitar (ahova : tárgyeset) ellen contra ellenére. suceder. a pesar de eso . olvidarse d e . ~kor a media noche éjjel noche / éjjeli de la noche. (hely) ante.

~ kettő es la una y media .feltéve. felé hacia. . a eso de fontos importante ' fontosság importancia felébred despertarse fordít traducir felébreszt despertar fordítás traducción / felel responder fordul vkihez acudir a felemel levantar forint florín m feleség mujer forog girar felfedez descubrir fő principal m. esto. jó ~ a t ! ique te (os) aproveche 1 év año . feladat ejercicio feláll levantarse (hivatást) ejercer felállít dejar en equilibrio folytatás continuación /. folyékonyan corrientemente fél vmitől tener miedo de. ide ~ . siempre que. temer de folyó río folyóirat revista felad (táviratot) poner folytat seguir. paisano Földközi tenger el (mar) Mediterráneo felmegy vhová subir a földművelő agrícola felnyit abrir földrajz geografía felöltő abrigo földszint piso bajo . proseguir. continuar. pintar festő pintor fésű peine m íésül peinar fésülködik peinarse F fia hijo . ha a condición (de) que. guisar que eszik comer étkező comedor m étvágy apetito . két hónappal ~ dos meses antes ezer mil ezért por eso 379 . főz cocinar. fél éve desde hace medio año Éva Eva éves. hány ~ vagy? ¿cuántos años tienes ? évszázad siglo ez éste. f. helyet ~ (leül) sentarse. oda ~ pasar fáradt cansado . ~eken át durante años. ~ m ! jhijo mío ! fiatalember joven fa árbol m. attól az időtől ~ desde aquel fekete negro fekszik. . ha a condición (de) főváros capital / . con tal de que feltüntet estar reproducido en felújítás reestreno felvesz (ruhát) poner(se) felvétel foto / felvételi vizsga exámen(es) m de ingreso fent arriba fénykép fotografía fényképezőgép máquina fotográfica fényképtekercs rollo de películas Ferene Francisco Feri Paco férj marido fest pintar . kissé ~ cansadito dientes farkas lobo fogad recibir fázik tener frío foglal. film faasztal mesa de madera fiók cajón m ¡agy helada Firenze Florencia fal pared / fivér hermano falu pueblo fizet pagar falucska pueblecito íog diente m. ez a este. / felfedezés descubrimiento főhős protagonista felhasznál utilizar. . (színházi) platea. tomar február febrero asiento fehér blanco foglalkozás. azzal a ~lel. madera film película. ~at mos limpiarse los fárad vhová. aprovechar de főiskola escuela superior felhív telefonon llamar por teléfono föld tierra felkel levantarse felköszönt felicitar földi compatriota m. ágyban ~ estar en cama tiempo fél medio . ~et hacer. mi a ~ a ? ¿qué es usted? fejezet capítulo foglalkozik vmivel ocuparse en fogva. felöltöz(köd)ik vestirse felsőbb superior patio de butacas felszáll vhová subir a . ~ magában proponerse főnyeremény premio gordo feltétel. ebben az osztályban en esta clase ezalatt mientras tanto ezelőtt hace . ~ a szamárra fölösleges superfluo főnök jefe m montar en el burro feltesz poner.

~megy volver a casa. creer hat seis h á t . . ~ jó pues bien gondosan cuidadosamente hatalmas pénzösszeg dineral m gömbölyű redondo határol limitar gramm gramo határoz decidir gramofónlemez disco de gramófono hatórás de las seis hátul detrás havazik nevar Gy ház casa haza a casa. ott ~ben allí mismo helyes correcto niños helyettes substituto gyorsan rápidamente helyez poner gyorsvonat tren rápido hét semana. hollandul (el) holandés halkan en voz baja hollandiai de Holanda hall oir . ókorunkban de localidad / . cuando . (zenél) escuchar holnap mañana hallgat (= figyel) escuchar holnapután pasado mañana háló red / hónap mes m francia. (régi) carabela hogy que (sokszor elmarad) . -as gazdag rico háromszögletes de tres picos gép máquina használ usar gépírónő mecanógrafa használat uso gond preocupación / . holland. célebre hisz creer hív llamar H hivatal oficina ha si. (színházi ülő~) calidad inferior gyerek. ~ lássuk! ¡a ver 1 hó nieve / haj pelo . egy hete desde hace una György Jorge semana győz. cuidado gondol vmire pensar en . compartimento fürdőszoba cuarto de baño füzet cuaderno fűzfapoéta poetastro 380 . asiento . . estarse muriendo hol? ¿dónde? hálás vagyok neked te agradezco que . montaña gyenge débil gyengébb inferior a . ~ minőségű de hegye vminek punta hely sitio. (= avégből. hajós navegante hajózik navegar hogy) a fin de. . ~ van hace frío gyümölcsöskert huerto frutal híres famoso.hálóing camisa de dormir hálóköntUs bata hanem sino hangosan en voz alta hangzik. cabellos hódító conquistador hajó barco . ~ á n van estar para hogy? hogyan? ¿cómo? morir. ~ csak nem a menos que hivatás profesión / hivatásbeli profesional hadd que . . . gyakorlat ejercicio ~jön volver (a casa) gyakrabban más a menudo. bármilyen furcsán Is ~ por extraño que pareciera hány? ¿cuánto? ~ óra van? ¿qué hora es? hányadika van ma? ¿a cuántos estamos hoy? harc lucha harisnya media harminc treinta G három tres háromnegyed tres cuartos gabona cereales m pl háromszáz trescientos. con más házaspár matrimonio frecuencia háziasszony ama de casa gyakran a menudo házimulatság tertulia gyalog a pie hazulról de casa gyár fábrica hegedül tocar el violín gyarmat colonia hegy monte m. para que. frutas hideg frío . franciául (el) francés Franciaország Francia friss fresco fúj soplar. gyermek niño . para (+ inf) halál muerte / . ~ a szél hace viento furcsa extraño függ depender fülke departamento. nem ~ i no cansarse de hiányzik hace falta gyümölcs fruto . figurarse .

agradar jóllakik estar harto jóság bondad f Jóska Pepe József José Józsi Pepe jön venir. localidad / jegypénztár taquilla jelentés informe m Jenő Eugenio jó bueno. milyen ~ van? ¿qué tiempo hace? rossz ~ van hace mal tiempo. .hordár mozo bosszú largo hová? ¿a dónde? hoz traer . mindenki ~ére tesz obrar a gusto de todos kedves querido kedvező provechoso. pompás ~ében de excelente humor . rendbe ~ poner en orden hölgy señora hőség calor m hőstett hazaña húg hermana. <*. ~em van vmihez tengo ganas de. (érkezik) llegar Júlia Júlia K kabát chaqueta . ~at mandar traer . egyetemre ~ ingresar en la universidad játék juguete m játszik jugar jegy billete tn. superior jobban mejor jobhpart orilla derecha jobbra a la derecha jól bien jólesik gustar. ismer conocer ismeret conocimiento ismeretlen desconocido Ismerős conocido . es tiempo időnként de vez en cuando idősebb tener más años -ig hasta Igaz.imént. ideje es hora. van ~ . gana. ~ időben con un tiempo semejante v . que . kalap sombrero kalifa califa m kályha estufa kánikula canícula kap recibir. tener que . inkább tesz vmit preferir innen de aquí ipari industrial iparkodik tratar de (+inf) ir escribir író escritor irodalmi literario irodalom literatura is también iskola escuela t. propicio kefe cepillo kék azul kel levantarse kelet este m . ~ a m van tengo razón. director igen si ígér prometer így así. tomar un — taxi kár lástima Karcsi Carlitos Károly Garlos karosszék sillón m Kasztília Castilla kasztíliai castellano Katalin Catalina kávé café m kávéház café m kedd martes m kedv humor m.van he aquí Itthon en casa ízetlen insípido ízletes sabroso ízlik gustar J János Juan jár ir . nehézséggel ~ presentar dificultad . puntualmente idejön venir idenyújt pasar idő tiempo. ~en al este kell deber . . ~ hát así pues illatszertár perfumería ilyen t a n . az ~ (tett vmit) acabar de (+inf) . nagyon ~ picarón. milyen ~ ! ¡qué bien! nagyon ~ óptimo jobb mejor. haber de. < taxit lograr. ~ ! ¡verdad! igazgató jefe. es menester 381 . mint más . es necesario . . India la India indul salir indulófélben van estar para marcharse ing camisa inkább . hermana menor huncut picaro. favorable. megmondja az ~at decir la verdad . amigo ismét tesz vmit volver a (-\-inf) isten veled! ¡adiós 1 István Esteban iszik beber ítél condenar itt aquí. americana . . picarona hús carne / I ide por aquí idegen desconocido idejében a tiempo.

kellemes agradable kellemetlen molesto -ként de kenyér p a n . ~ tíz óra lehet serán las diez köszönöm gracias köszönt saludar kötelesség deber m kövér gordo követ seguir. egy keveset un poco kevésbé menos kéz mano / kezd comenzar. empezar. revolotear kert jardín m kerül costar késik llevar retraso keskeny estrecho késó'(n) tarde . -on ~ además de klasszikus clásico kocsi coche m Kolumbus Colón komoly serio. (levelező-^) tarjeta lassú lento lát ver. ampliar kiesi pequeño kicsike chiquito kiér llegar kifizet pagar kifogásol criticar kifut vhonnan. ~lak te veo látcső gemelos . kölcsönöz prestar kölni agua de Colonia költ gastar költemény poesía költő poeta m könnyű fácil könyv libro. ~ebb jön acercarse . echarse a (-\-inf). principiar a (+inf). (főnév) embajador m közben entretanto közel cerca. ~edik aproximarse középen en el centro középiskola escuela secundaria közért-fiók sucursal / de la Cooperativa de Consumos közlekedési eszkőz medio de transporte között entre közt entre kréta tiza Kristóf Cristóbal krumpli patatas kulcs llave / kultúrfelelős director cultural küld mandar külföld extranjero . lényegesen ~ vmitől tener diferencias apreciables con L Lajos Luis. ^ nélkül de memoria könyvkereskedés librería körül alrededor de körülbelül cerca d e . ~ről del extranjero külföldi extranjero különbözik distinguirse. ~ r e para el extran­ jero . Ludovico lakás habitación / lakik vivir lakos habitante lámpa lámpara lány muchacha. ir kinevet burlarse (akit: de) kint afuera kinyit abrir kirakat escaparate m király rey kirándul hacer una excursión kis pequeño . ~Ődik em­ pezar kezdetben al comienzo ki? ¿quién? kié? ¿de quién? kiabál gritar kialussza. mint a ~ como dos y dos son cuatro kevés poco . salir kikötő puerto kiló kilo kimegy salir. -as kétségtelenül sin duda ' kétszer kettő. ~ vmibe empezar (+tárgyeset). ~ k e panecillo kénytelen verse obligado a kép cuadro képes vmire capaz de kér rogar. ~ a n en serio kontár festő pintorzuelo korán temprano kórház hospital m kormány gobierno kölcsönad. teljesen ~ magát dormir a más no poder kibővít alargar. ~eti magñt hacerse rogar kérdez preguntar kérem! no las merece keres buscar kereskedő comerciante kering rodear. salir de kijön venir. pedir. vkinek a <~a hija lap página . később más tarde késve con retraso kész(en) listo két dos kétszáz doscientos. egy ~ un poco de kísér acompañar kislány muchacha kissé un poco kiszolgáló dependiente m kitesz es de kitűnik descollar kitűnő eredménnyel con notas de sobresaliente 382 kiugrik saltar kiváló óptimo kíván desear kívül.

~ egyszer otra vez . nem ~ es imposible lekefél cepillar lekésik perder lemegy bajar lendülettel con energía lent abajo lényegesen. megteszi a ~eket hacer gestiones lesz vmivé hacerse. különbözik Leó León lép entrar lépés. ~a van tener fiebre leánya hija leeke lección / ledörzsöl frotar lefekszik irse a la cama. excusar megcsinál hacer megelégedett. könnyen ~ es fácil. ~nak a mí. ~ ma hoy mismo . echarse a dormir lefordít traducir legalább por lo menos. marad quedar(se) március marzo Margit Margarita Mária María Marokkó Marruecos másik otro máskor otra vez másnap. magát a sí. . perdonar . cada dos días második segundo Matild Matilde még todavía. ~ i a vizsgákat aprobar los exámenes leül (vmit tenni) ponerse a ( + inf) levág cortar levegőben en e) aire levél carta levelezőlap tarjeta leves sopa levet quitar(se) liget parque m Lisszabon Lisboa London Londres lusta holgazán . ~ délután • hoy por la tarde madár ave / maga mismo . acostarse. ponerse a (+inf) megkezdődik empezar meglát ver meglátogat (venir a) ver. estar parado megbán vmit arrepentirse de megbocsát dispensar . < az esze entrar en — razón megkap recibir megkér rogar megkezd empezar. még . meglepődik quedar sorprendido megmagyaráz explicar megmond decir megmos lavar megmosakodik lavarse megmutat enseñar. Z. <~at. megelégedve contento megenged permitir megért comprender megfázva. ni siquiera megad conceder megáll parar . llevo dos días que . -as magyar húngaro Magyarország Hungría mai de hoy majd luego majdnem casi május mayo már y a . es posible lehetetlen imposible lehetséges posible . M ma hoy . llegar a ser leszáll vmiró'l bajar de leszed coger letesz (vizsgát) pasar. . ~ két napja . me magának. mirar megnyer tocar megóv abrigar megpillant ver megpróbál probar megsért ofender megszáll parar 383 . sem tampoco. meg van fázva tiene un constipado megfelel convenir megfizet pagar meggyőződik vmiről convencerse de meghal morir meghalad vmit es superior a meghív invitar megígér prometer megír escribir megismer conocer megjelenik ser publicado megjön llegar. .latín nyelv latín m látogatás visita látszik parecer láz fiebre / . mostrar megnevez nombrar megnéz ver. ir a ver. te magaddal contigo magam yo mismo . magadnak a ti. . se magánál van estar en su juicio magas alto magával consigo magunk nosotros. visitar. ~ holnap mañana mismo . aún . siquiera legényember soltero legépeltet hacer copiar legjobb el mejor legkisebb el (más) mínimo legközelebb la próxima vez legnagyobb el mayor lehet puede ser . minden ~ un día sí y otro no . magában para sí magadat. . . ~ este esta noche.

kettő son las dos y. al lado de mely(et) que . -as négyzetkilométer kilómetro cuadrado . egyre esak ~ja seguir diciendo mos lavar mosakodik lavarse most ahora . en cuanto como. ~ csak igual que miota? ¿desde cuándo? ~ nem dohányzik? ¿cuánto tiempo lleva sin fumar? miután después de. antes (de) que mienk nuestro miért? ¿por qué? míg mientras . ~ e metro méz miel / mező campo mi nosotros. ~ család toda familia. egy óra ~ tíz perecéi es la una y diez munka trabajo munkás obrero mutat enseñar múzeum museo mű obra műsor programa m műszak turno műszaki técnico művészet maestría S nagy gran. grande nagyanya abuela nagyapa abuelo nagybátya tío nagynéni tía nagyon m ü y . ~ ahogy cuanto mintha como si. cumplir (con). jó ~ o t ! ¡buenos días I (égitest) sol m napoz tomar el sol nappalodik amanecer -né señora négy cuatro negyed cuarto . (be-) entrar.megtanul aprender megtekint visitar megtestesült jóság la bondad misma megtesz hacer . — cuarto . ~ neki se le da melege van tener calor mellett cerca de. > . (el-) marcharse . cuanto . ~ tesz vmlt ir a ( + inf) mindnyájan todos minél előbb lo antes posible minket nos . mit fogsz ~ csinálni? ¿qué vas a hacer? ~ (csinálok umit) estoy (-{-gerundio). como. hogy ~ fáradt vagy sé lo cansado (-a) que estás mindegy da lo mismo minden todo . ~ mindjárt ahora mismo . ~ kiló un cuarto de kilo de négyszáz cuatrocientos. "w az elején al comienzo mismo. todas las familias mindenesetre de todos modos mindenféle toda clase (de) mindenképpen cueste lo que cueste mindenki todos. most ~ ahora mismo . así que. (vissza-) volver. (uiat) recorrer megtud saber megvagyok regular megvaU confesar megvalósít realizar megvár esperar megvesz comprar megy ir . igual que s i . -as minőség calidad / mint qué. melynek a cuyo mely? melyek? ¿cuál? ¿cuáles? mélyen profundamente melyik? ¿cuál? mennyiségtan matemáticas mennydörög tronar mennyi! jcuánto I mennyi? ¿cuánto? ~be kerül? ¿cuánto cuesta? mennyország cielo mer atrever mérnök ingeniero mert porque mese cuento mesél contar messze lejos méter metro . después que modern moderno mond decir mondattan sintaxis / mondogat. tan pronto como. hasta que Mihály Miguel mihelyt apenas. ~ (történt vmi) acabar de ( + inf) mozdonyvezető maquinista ferroviario mozi cine m mulat divertirse múlt pasado . -as mi? ¿qué? mialatt mientras miből? ¿de qué? mielőtt antes d e . luego que mikor? ¿cuándo? millió millón m milyen? ¿cómo (es)? ~ e k ? ¿cómo son? ~ az idő? ¿qué tiempo hace? ~ j ó ! ¡qué bien 1 ~ színű? ¿de qué color es? tudom. de . todo el mundo mindennap cada día mindenütt en todas partes mindig siempre. még ~ seguir (+participio) 384 mindjárt pronto . a nosotros. mucho nagyszülők abuelos nála en su casa nálunk con nosotros nap día m.

independiente önbizalom confianza en sí mismo önmagának para sí mismo önök ustedes öröm alegría. veranear. a ti nekem kme .néha algunas veces néhány unos. a ellas öltöny traje m öltözködik vestirse ön u s t e d . a mí neki le . a ellas nekikezd ponerse a ( + inf) nekiül ponerse a ( + inf) nektek o s . (nagyon) ~ celebrar. (szerkezet) reloj m. a vosotros. a ellos. Ő Ő él. ősszel en otoño őszinte sincero öt cinco ötödik quinto őt le. a legnagyobb ~mel con sumo gusto. ella öcsém mi hermano menor Ödön Edmundo ök ellos. ~ o n en verano nyaral pasar sus vacaciones. ~ o n al oeste nyugodtan tranquilamente nyugton tranquilo nyújt pasar O olaszországi utazás viaje m por Italia olcsó barato olvas leer olyan tan onnan de allí óra hora . a él. spanyol ~ cías* / de español ország país m orvos médico . campesino parasztcsoport grupo de campesinos park parque m part ribera. tanto gusto de összefut a nyál a számban se me hace la boca agua összes todos los . algunos . ellas őket les. l a s . ősz o t o ñ o . ~ n ő médica orvosság medicina ostobaság tontería oszt dividir osztály clase / osztálytárs condiscípulo osztályzat nota óta desde hace . es claro nyit abrir nyole ocho nyolcvan ochenta nyugat oeste m. . a él. acercarse óhajt desear ok motivo október octubre m olaj (bogyó) aceituna olasz italiano . a nosotros. (akire: tárgyeset) nézeget mirar. ale­ grarse d e . L összefut nyár verano . hat óra után ~ . l a . a ella nekik les . estar mirando nézőtér platea nincs (en) no hay nos hát pues bien nővér hermana mayor Ny nyakkendő corbata nyál.perccel a las seis y pico nehéz difícil nehézség dificultad / neked te . banco páholy palco Pál Pablo pályaudvar estación / panaszkodik quejarse pápa papa m papírgyár fábrica de papel pár par m paraszt labrador. a ella P pad pupitre m . -as nekünk nos . hace ott allí otthon en casa. -as nem no . orilla odaad dar odalép vkihcz acercarse a odamegy i r . recientemente nemsokára itt lesz no tardará en llegar nemzeti nacional néni tía népies vulgar név nombre m. a ellos. ~ában en su casa óvatos cauto Ö. ~ is ni * nemcsak no solo nemdohányzó para no fumadores nemes grande m nemrég(cn) hace poco. ~ u l en italiano Olaszország Italia 25 Spanyol nyelvkönyv — 5614 385 . az ~ é de usted önálló propio. con suma alegría örül vminek estar contento con. . az én nevem me llamo nevel criar nevet reir néz mirar . (tanóra) lección / .' idioma m nyelvtan gramática nyelvtudományi de filología nyilvánvaló constar. ~ n i megy ir de vacaciones nyelv lengua.

malo. ~om lo siento sajt queso sárga amarillo segít ayudar segítségével con ayuda de sehol sem en ninguna parte sem tampoco. (főnév) asado sürgöny telegrama m sürgönyöz poner un telegrama süt a nap hace sol. lamentar .volt alcanzó un —e gran éxito sikerül lograr. conseguir . nagyon ~ pésimo . (el) castellano Spanyolország España súlyos grave sült (melléknév) frito . ~ minden muchas cosas . . ~ t áll hacer cola sovány delgado sötét oscuro spanyol español. hay sol Sz szabad Ubre . nagy " . ~ i háló red / de compras pihen descansar pillanat momento piros rojo Piusz Pió pohár vaso . ni semmi nada semmiféle ninguno semmint que senki nadie . ~ ni . -a f Boma Roma római romano rossz mal. ~an mucha gente sokáig largo tiempo sokban (különbözik) mucho sokan muchos sonka jamón m sor línea . apresurarse sikátor callejón m siker éxito . ningún. ~ a t mucho . nincsen ~ tövis nélkül nö> hay miel sin hiél rövid corto . —ben van está en orden rendkívüli extraordinario rengeteg (et) la mar de .párt partido például por ejemplo péntek viernes m pénz dinero pénzösszeg dinero. ~ u l (en) español. (fénykép) salir sincs = sem só sal / sógor cuñado sógornő cuñada soha nunca . hatalmas ~ dineral m pénztár caja pénztárahlak ventanilla pénztárca cartera pere minuto. az utolsó ~ben en el último momento peron andén m Péter Pedro Peti Perico pezeta peseta piac mercado . hasta no más repülőgép avión m rész parte / réz cobre m ritkán raramente rokon pariente m. ~hivatal estafeta de Correos postaláda buzón m postás cartero púder polvos R ^ rádió radio / ráér tener tiempo rálép vmire poner el pie en régebben antes regény novela regényíró novelista reggel por la mañana reggeli desayuno reggelizik desayunarse régi viejo régóta tanto tiempo remél esperar rend orden m . ~abb peor ' rosszul mal 386 rózsa rosa . ~ Idő alatt dentro de poco ruha traje m ruhatárosnő encargada del guardarropa rügyezik brotar S sajnál sentir . . a ~ban al aire libre szabadság vacaciones / pl szabó sastre m Szahara Sahara m száj boca szak facultad / / . ~ életemben en mi vida sohasem nunca sok mucho . . ~ka vasito pompás excelente pontosan puntualmente porcukor azúcar m en polvo portugál portugués Portugália Portugal m posta Correos. a más no poder . suma de dinero . ~be hoz poner en orden . . ni~ siquiera. ninguno sertéssült asado de cerdo sétál (ni megy) dar un paseo siet tener prisa . ~ .

h a z a ~ volver a casa terem sala Teréz Teresa 387 . bello. tratar de szombat sábado szomjas tener sed szomszéd vecino szorgalmas aplicado. ~ a n con aplicación szótár diccionario szörnyű tremendo szöveg texto szövet tejido 25* szüksége van necesitar. ~ n en taxi te tú téged te . müven ~fí? ¿de qué color (es)? színdarab pieza színész actor . ciento szed tomar szegény pobre szék silla szekrény armario szél viento széles ancho szélmalom molino de viento szem ojo személy persona személyazonossági igazolvány cédula personal szén carbón szép hermoso. ~ i látcső gemelos színházjegy billete m de teatro szivacs esponja szíves. ~ é r e por fortuna . légy ~ ¿me haces el favor (de) ? ~ c n con gusto szíveskedjék tenga la b o n d a d . amar . ~ lassan irsp (+gerundio) szeptember septiembre m szerda miércoles m szerencse suerte / . acaso. a ti tegnap ayer . hacer falta (a) szükséges necesario születésnap cumpleaños m . sonar. ~on por teléfono telik (idő) pasar teljesít vmit cumplir (tárgyeset vagy con) telve repleto « téma tema m tenger mar m. m e g ~ aprender tanulás estudio tanulmány estudio tanulnivalő. haga usted el favor (de) szívesség favor m sző palabra szóanyag léxico szoba cuarto szobor estatua szokott soler. ~el8tt anteayer . ~ vmitől temer tartalmaz contener tartalom contenido tartozás deber m tavasz primavera .szakasz departamento száll (~ felszáll) subir szálloda hotel m szalonna tocino szám numero szamár burro számára para számla factura szaporán corriendito szárazföldön por tierra száz cien. ~Iány alumna tányér plato taps aplauso tárgy objeto társ camarada m. diligente . ~ n ő actriz színház teatro . sok a ~ja tener mucho que estudiar tanuló alumno . nincs szerencséje no tiene suerte. encontrar találkozik vkivel encontarse con. *~ este anoche tehát así pues tél invierno . tal vez támogatás ayuda tanács consejo tanácsol aconsejar tanár profesor tanárnő profesora táncol bailar tánczene música para bailar tankönyv manual m tanterem clase / tanul estudiar. jobban ~ preferir szervusz ¡hola! ¡salud I Szicília Sicilia szín color m. estar acostumbrado (a) szól decir. tiene mala suerte szerencsés dichoso szerencsétlen desdichado szerep papel m szeret querer . tavasszal en primavera távirat telegrama m távoli lejano taxi taxi m. ~ e n en invierno telefon teléfono . compañero tart (ideig) d u r a r . ma vau a ~ j a cumple años hoy születik nacer szülők padres szürke gris T tábla pizarra tagad negar táj paisaje m takarékkönyvecske libreta de ahorros talál hallar. encontrar (tárgyesettel) talán quizá(s). ~ e n por mar tengerész marinero tengerpart orilla del mar tér.

~ban a város felé camino de la ciudad után después de utazás viaje m utazási de viaje l utazik vhova viajar para.vannz el mismo új nuevo újabb otro újból de nuevo újság periódico úntnl aburrir úr señor út camino . -vel con valahányszor cada vez que valahol en alguna parte valaki alguien valamelyik nap uno de estos días valamennyien todos valami algo válaszol contestar. ~ e otra vez . viaje m . ~ ir seguir escribiendo . lenne nekem egy szívességet? ¿quiere usted hacerme un favor? mit lehet itt tenni? ¿qué se le va a hacer? teto lo alto . ~ mint más que . mi lesz vacsorára? ¿qué tendremos para cenar? vacsorázik cenar vadászat caza. (általánosan) h a y . -—-tői talpig de pies a cabeza tetszik gustar . ~ neki tener vár esperar. hogy ~ mondjuk por decirlo así Ufiyannkkor al mismo tiempo 'Ml. continuar a . a vosotros tizedik décimo tojás huevo toll pluma. estilográfica Tóni Toñuelo tonna tonelada torok. responder válik llegar a ser valószínűleg deber de (-\-inf) vált jegyet tomar billetes van ser . /. ~ek közt entre otras (cosas). estar . nem ~ ignorar. ~ o n van estar de caza vágy deseo -val. (leül) sentarse üt (az óra) dar üzlet tienda V vacsora cena. ~ben van estar en un error ti vosotros. torkuk szakadtából a más y mejor tovább (csinál vmit) quedar ( + gerundio). mi ~ ? ¿qué desea usted? téved errar. propósito tessék aquí tiene usted test cuerpo testvér hermano tesz meter.térkép mapa m természet naturaleza terület superficie / terv plan m. ~ pillanat supremo momento útvonal ruta Ü üdvözlő távirat telegrama m de felicita­ ción üdvözöl saludar ügy asunto ül estar sentado . hacer un viaje a . parecer . rózsa tud (= képes) poder. az utcán por la calle utcasarok esquina útiköltség gastos de viaje útlevél pasaporte m utolsó último . ~ r a ¡s seguir (+participio) több vario . equivocarse tévedés error m . csak ~ szakad az eső llueve a más 388 . aguardar. hacer . megírásra "*» estar por escribir Vargáéknál en casa de los Varga' város ciudad / városi municipal városliget parque m municipal tyúk gallina U udvari bolond bufón m udvariasan cortésmente úgy. fontosságot ~ vminck dar importancia a tulajdonság cualidad / túlságosan demasiado túlsók (at) demasiado tüdőgyulladás pulmonía tükör espejo tűnik -parecer Ty t y mejor . llevar. poner. (ésszel) saber . a ~iek los demás tölt pasar töltőtoll estilográfica tömve repleto tönkretesz vmit acabar con tör (nyelvet) chapurrear történet historia történik suceder tövis púa . estar de viaje . -as tied tuyo tinta tinta tintatartó tintero titeket os . jól ~ no ignorar tudós sabio tulajdonít. hallarse . (szabadságra) ir de vacaciones utea calle / .

visado vizsga examen m vizsgázik dar un examen vonat tren m Z zavar molestar. ~ a n claramente villámlás relampaguear villamos tranvía m virág flor / . a ~ o n en el mundo . az utcán ~ por la calle végigjár recorrer végigtekint abarcar con la vista vél pensar vele con él. a ~ ter­ minar por f + inf) végig . a holnapi ~ i g ! hasta mañana víz agua vízum. ~ r e tesz meter en bolsillo zsebkendő pañuelo Zsófi Sofía . ~ o t Iát ver mundo világos claro . comprar vetés sementera vetődik acertar a pasar por vezet (állatot) llevar vidám alegre vidáman alegremente vidéken en el campo vidéki de provincias vígjáték comedia vigyáz tener cuidado (amire: de) világ m u n d o . ir de compras vaskályha estufa de hierro vastag grueso véget ér terminar végén a fines d e . al fin d e . disturbar zavarás molestia zene música zongorázik tocar el piano zöld verde zöldbab judías verdes Zs zseb bolsillo. con ella velcd contigo velem conmigo vélemény opinión / Velence Venecia veletek con vosotros véletlen casualidad / velünk con nosotros vesz tomar .váróterem sala de espera vas hierro vásárlás ir de compras vasárnap domingo vásárol comprar. ~ocska florecita virágcsokor ramillete m de flores viskó casucha visszajön regresar visszamegy volver visszatér volver visz llevar viszontlátás.

amik 254 andar + határozói igenév 284 . -e. 1. határozószó -a. ~ régmúlt 192 betűk neve 4 betűsor 4 bien 126 birtoklás kifejezése 63 birtokos névmás 75. aún 45 az. 260 alany szórendi helye 24 alanyi és tárgyas ragozás 31 alli 36 állítmány szórendi helye 24 általános alany kifejezése sc-vel 72 . ~ a többes számban 22 c írása qu helyett az igeragozásban 133 . amelyik 254 amerikai spanyol nyelvben mutatkozó eltérések 15 ami. 270 . amelyek. akik 253 al 53. ~ kö- . 316. ~ múlt használata 175 . ~ mellék­ nevek vonzataként 318 . -je 75 a fin de 261 ahí 36 aki. ciento helyett 88 ciento 88 leomol 37 con elöljárószó egybeírása névmási ala­ kokkal 9 6 . 1. ~ é r t e ­ lemkiegészítő főnévi igenév előtt 262 . contigo 96 continuar + határozói igenév 284 contra 323 ¿cuál? 37 cuyo. ~ szórendje 44 buen. ~ imo-val 159 általános létezés kifejezése 35 amely. cuya 254 „csak" fordítása 97 családnevek 280 cselekvő szerkezet átalakítása szenve­ dővé 251 -d végű főnevek neme 21 de elöljárószó használata 38. << a szóképzésben 13 caballero 45 cada 81 caer + melléknévi igenév 279 célhatározói mellékmondat rövidítése 261 cerca de 323 cesar de + főnévi igenév 270 cien./ NYE LVTANI T i R GYMUTATÓ (A számok az oldalt jelölik) a elöljárószóhasználata 52. 323 adverbio. 390 ~ múlt rendhagyó képzése 182 . feltételes mód conocer 52 consigo. ' f» használata 319. 317. —val álló mellék­ nevek 319. bueno 89 c írása z helyett az igeragozásban 65 . ~ múlt képzése 174 . aquella 35 aquél. jelzői (főnévvel álló) ~ 75 . ~ érte­ lemkiegészítő főnévi igenév előtt 263 . ~ val álló igék 319 . 79 birtokrag elhagyása 74 birtokviszony 44 . állítmányi (önálló) ~ 75. ~~ igék vonzataként 318 . aquélla 36 aquello 36 aquí 36 a través de 323 aun. azok 36 bajo 323 „bármennyire is" 215 becéző képzők 144 befejezett jövő képzése 185 . ~ jelzős kifejezésekben 208 . mondatrövidítés ~-val 260 conmigo 96 condicional. -ja. ~ vonzatai 271 acaso 136 acerca de 323 además de 260. mondatrövi­ dítés ~ -val 260 ábécé 4 acabar 108 . 323 a pesar de 261 aquel. ~ de + főnévi igenév 108. ~ jövő használata 185 . < + — melléknévi igenév 279 ante 322 antes de 260.

a l 3 : hangsúlyos magánhangzóra végződő főnevek neme 21 391 .e 89 főnévi igenév . y helyett 8 1 . grande 89 gyűjtő értelmű többes számok 45 gyűjtőszámnevek 296 „ h a " kötőszónak „gue"-vel fordítása 216 haber 60 . ésta és está közötti különbség 36 estar 43 . <—-vei alkotott kifejezé­ sek 2 7 0 . mellékmondatok rövidítése ~-val 264. 1. 323 •divertirse 186 Don. 1. ~ múlt képzése 1 6 4 . névmási alakok egybeírása a ~-ban 1 4 3 . 319.zépfok után 167 . 318. ésa 36 eso 36 •esta. melléknév és határozószó folyamatos cselekvés kifejezése 80. 293 . ~ mint tárgy 30. «•* com­ puesto. 320. 321. ~ mód múlt idejének hasz­ nálata 207 . múlt idejű határozói igenév gran. ~ mint melléknevek állandó vonzata 320 'encima de 323 en contra de 323 •en dirección a 323 entre 323 •en vez de 261 enyém 75. . főnévi igeneves mondat­ szerkezet 262 frente a 324 fuera de 324 futuro. 79 errar 65 •értelmező helye a mondatban 23 ese. 65 •echar különféle jelentései 2 3 5 . mellékmondatok rövi­ dítése '—-kai 260 .141.melléknévi igenév 278 . ~ rendhagyó kép­ zése 142 . -val képzett hatá­ rozószók 127 . 284 . fontosabb —' használata 316 . 53 . 292 . Doña 45 dormir 64 •doscientos. 1. ~ perfecto o com­ puesto 1. ~-vel álló igék 316 . ~ szabályos többes száma 22.mint segédige 158 . ige ~ . ~ használatának egyszerűsítése 14 . határozói igenév. <-> — de + főnévi igenév 63. ~ de 81 decir 52 •de debajo de 324 de entre 324 dejar de + főnévi igenév 270 delante de 323 dentro de 323 de (por) detrás de 324 desde 323 después de 261. — <•»' -I. ~ neme 21. ~ régmúlt 191 főige és értelemkiegészítő ige egybe­ kapcsolása 262 főnév képzése főnévi igenévből 259 . tagadó alakú ~ 143 feltételes mód jelen idejének képzése 2 0 5 . < + határozói igenév 80. esta 35 éste. la helyett 45 életkor kifejezése 63 élettelen főnevek megszemélyesítése 89 előidejűség 240 elöljárószók (általában) 22 . ser és < közötti különbség — 44 . ~ mint melléknevek állandó vonzata 317. 322 •el que. melléknév és határozószó felszólító mód 138. ~ múlt haszná­ lata 165 . csak a többes számban használt főnevek 294 főnevesítés 259 .319 . befejezett jövő idő gerundio. la que 254 elválasztás 15 •en elöljárószó használata 37. ~ rendhagyó többes száma 2 9 3 . ~(se) a + főnévi igenév 270 •egyeztetés különböző nemű főnevekkel 109 •egyidejűség 240 ékezet kitétele 14 . múlt idejű ~ 192 . ~ egyszeri kitétele felsorolásban 208 . ~ mint a műveltetés kifejezője 272 hacia 323 hallarse + melléknévi igenév 279 hangok kiejtési táblázata 10 hangsúly jelölése 13 . esa 35 ése. e helyett ie 13. ~ igével képzett személy­ telen szólásmódok 87 . ésta 36 esto 36 ez végű főnevek neme 21 felkiáltásban használt kérdő névmás ékezése 14 felkiáltójel használata 16 felsőfok.. mondatrövidítés -*-vei 260. ~ mint a szavak jelentésének megkülönböztetője 14 •el. ~ mint igék állan­ dó vonzata 262 . ~ mondat 238 fokozás. jelen idejű ~ 5 1 . 271 hacer 5 1 .284. ~-vel álló melléknevek 317 de a 324 •debajo de 323 deber 52 . ~ ragozott állítmány helyett 260 . ~ mint igék állandó vonzata 3 2 0 . ~ mód múlt idejének kép­ zése 207 . -as 88 durante 323 «. ~ mód jelen idejének haszná­ lata 206 . 1. jövő idő . ~ több­ féle vonzata 271 este. 1. ~ érte­ lemkiegészítő főnévi igenév előtt 263 . szavak ~ .

323 -hat. ~ tőhangváltozása 64. ~ régmúltja 2 3 1 . kötőmód jelen ideje 132 . ~ mint nyomatékosító szó 136 mássalhangzók kiejtése 5 . perc) kifejezése 73 időhatározói mellékmondat rövidítése 260 időmeghatározó kifejezések 73 idővonzat szabályai 240. 64 ige ragozása (táblázatok) 298—307 . felszólító mód imperfecto. ~ perfecto ocompuesto múlt idejű főnévi igenév 192 -ión végű főnevek neme 21 ir különleges használata 108 . ~ közelmúltja 230 . f melléknévi igenév 279 jelen idő. ~ főnevesítése 89 . ~ régmúltjának hasz­ nálata 232. ~ kitétele todo mellett 9 5 . ~ a + + főnévi igenév 270 . -het64 határozatlan névelő 20 . melléknév és határozószó la. folyamatos múlt inferior 176 ínfimo 176 infinitivo. ~ szenvedő alakja 250 igemódok és igeidők összefoglalása 194 igeragozás (táblázatok) 298—307 . közép. ~ ki­ ejtése 4 . 292 határozói igenév 7 9 . főnévi igenév. 294 . egysze­ rű -^ használata 95. eltérések az —tói 242 ie írása e helyett 13.e 4. < — alanyi és tárgyas ragozása 3 1 . ~ használata ország. ~-i táblázat 10 kiemelés 185 kiemelt jelző helye a mondatban 30 kijelentő mód jelen ideje felszólító mód helyett 208 kijelentő mondat szórendje 24 kölcsönös névmás 71 kötőmód használata 135. 1. ~ mint határozószó 126 malo 89 mandar 177 már 45.és felsőfoka 184. ~ ékezése 14 kettős magánhangzók 8 . ~ rendhagyó jelen idejé­ nek képzése 133 . előidejű ~ 193 határozószó 125. ~ többféle vonzata 2 7 1 . ~ használata 158 középfok. mással­ hangzóra végződő főnevek neme 21 . mássalhangzóra végződő melléknevek alakjai 29. ~ + határozói igenév 284. ~ tagadás 65 kicsinyítő képzők 144 kiejtés. les 102 lejos de 324 lo. 213 . magánhangzók ~ .és városnevek előtt 53 hay 35 helyesírási szabályok 12 helyhatározószók 36 hét napjainak többes száma 89 hímnemű főnevek 2 1 . . 64 keltezés 88 képesség kifejezése 64 kérdőjel használata 16 . elöljárószóval képzett —k 127 határozott névelő 20 . ~ mással­ hangzók 9 . a kérdést beve­ zető ~ helye a mondatban 25 kérdő mondat szórendje 24 kérdő névmások 37 . las 95. kettős ~ 8 mai 89 . 217 más 166 . befejezett ~ 1 8 5 . llevar különleges használata 217 . jelen idő fel­ szólító mód helyett 208 392 Jelzői mellékmondat rövidítése 157 . le helyett 107 .névelő ki­ — tétele a magyartól eltérően 31. 102 le. 1. ~ képzése mellék­ névből 126 . ~ fokozása. no ~ que 9 7 . < találkozása 123 — hangtani szabályok 12 hány éves? 63 hármas magánhangzók 9 hasonlító szerkezet 165 hasta 261. ~ folyamatos múltjának használata 223 . 1. ~ folyamatos múlt­ ja 222. egyszerű ~ képzése 94. melléknévvel egyező ~ 126 . ~. más­ salhangzók ~-e 5 . ~ mint főnevesítő szó 3 0 . feltételes mód jelen ideje 205 . kijelentő mód jelen ideje 5 1 . ~ que 254 los 95 luego de 261 . ~ jelen ideje 128 . ~ közelmúltjának használata 231 . ~ -f+ határozói igenév 285 magánhangzók hosszúsága 4 .időinek összefogla­ lása 233 közelmúlt 158 . ész­ revételek az ~-hoz 308 igető 51 igevonzatok 81 imperativo 1.hangsúlytalan névmási alakok helye a felszólító módban 143 : < egybeírása — az igével 125 . ~ névelője 20 „hogy" elhagyása kérdőszó előtt 108. „hogy milyen" fordulat spanyol fordí­ tása 207 y helyett e 81 idő (óra. ~ melléknév helye a mondatban 30 Jövő idő. kötőmód jövő ideje 233 junto a 324 „kell" fogalmának kifejezése 60. ~ magyartól eltérő használata 291 .

232 mismo 118 módosító képzők 144 mondathangsúly 15 mondatrövidítés főnévi igenéwel 83. ~(se) + határozói igenév 285 querer 52 quien. ~ elhagyása kérést jelentő igék után 216 . ~ a szenvedő szerkezetben 251 pretérito anterior. ~ használata Jelzős főnév előtt 6 6 . ~se + melléknévi igenév 279 . befejezett régmúlt pretérito imperfecto. közelmúlt pretérito simple o indefinido. quienes 254 quisiera 225 quizá(s) 136 recoger 65 rendhagyó igék betűrendes jegyzéke 309 részeshatározó kifejezése 58 saber 313 salir 313 san. 194 mucho 37 múlt idejű főnévi igenév 192 . 1. folyamatos múlt pretérito pluscuamperfecto. 96. o helyett ue 13. határozatlan ~ 20 . „hogy milyen" 207 mind(en) 66 mínimo 176 „ m i n t " kifejezése középfok után 167 „mintha csak" 225. ~ értelmi változása a szórendtől függően 225 melléknévi igenév. ~se a + főnévi igenév 270 por elöljárószó használata 3 2 1 .máximo 17ö mayor 176 medio 285 még 45 megszólítások 44 megvetést kifejező képzők 144 mejor 176 mellékmondati kötőszók 214 mellékmondatok rövidítése 80. ~ szavak ékezése 14 j r^ szavak elválasztása 16 para elöljárószó használata 3 2 1 . ^ nőnemű alakja 294. múlt idejű ~ használata 157 . 260. ~ használata a megszólításban 24 névmási alakok egybeírása az Igével 106 . 1. melléknévi igenév pedir 64 peor 176 permanecer + határozói igenév 285. ~ obstante que 261 nőnemű főnevek 2 1 . ~ mellék­ nevek 295 . 262 . -nél kifejezése középfok után 167 -né 45 nem. 225 -ón 144 • óra (idő) kifejezése 73 oración condicional. határozott — 2 0 . > — értelmi változása ser és estar mellett 44 . 272 nagyító képzők 144 -nál. ~-vel kép­ zett kifejezések 278 . jelzői ~ helye a mondatban 30 . 260 melléknév többes száma 30 . 292 néma mássalhangzók 7 nemrehajló főnevek 292 nemzetiséget jelölő melléknevek nőnemű alakja 29 névelő. ~ + melléknévi igenév 279 pluscuamperfecto. 1. ~ többes száma 2 2 . . befejezett múlt primer. múlt idejű ~ képzése 156. ~ fokozása (közép. 79 összetett főnevek neme 293 . 1. ~ nőnemű főnevek 22 ojalá 136. santo 89 393 t . mondat­ rövidítés ~-val 260 . két ~-vel ren­ delkező igék 314 menor 176 -mente 126 mii 88 miilón 88 milyen 37 . a főnevek ~-'-e 21. 1.^ k é n t használt szófajok 2 9 5 . 1. jelen idejű ~ használata 157 . 193. feltételes mondat ön. 1. ~ hatá­ rozói igenév 193 mutató névmások 35 műveltetés 177. ~ főnevesítése 30 . 176 .és felső fokú alakja) 165.312 . 1. ~ határozói igenéwel 80. ~ névelője 20 o helyett u 8 1 . 94. jelen idejű ~ képzése 157 . vonzat kitétele ~ előtt 216 ¿qué?37 quedar + melléknévi igenév 279. primero 88 qu írása c helyett 13 que mint vonatkozó névmás 2 5 4 . ~ találkozása 123 no 2 3 . —' egybeírása a határozói igenévvel 80 . ~ középfok után 167. 64 -o végű főnevek neme 2 1 . folyamatos régmúlt pretérito presente o perfecto.v a l 261 participio. mellék­ mondatok rövidítése ~ . ~ más que 97. önök 44 önálló birtokos névmások 75. folyamatos régmúlt poder 64 poner 78.

64 un használata una helyett 45 . y kitétele számnevekben 88 ya 45 z írása c helyett 13 . los. 1. sorszámnevek századok jelölése 88 személyes névmások táblázata 102 . 323 u írása o helyett 13 . ~ + melléknévi igenév 279 según 323 sembrar 64 semmint 184 sendos.se mint általános alany 72 . Ustedes 44 . ~ elölj árószós esetei 107 . melléknév ~ . < hangsúlyos — alakjainak használata 107 . u mint írásjel 13 udvarias megszólítás 44 ue írása o helyett 13. > névmási — jelentései 55 segédige (haber) 60. tener + főnévi igenév 271. unas 167 Usted. ~ használata 87 tras (de) 260. solamente 97 sorszámnevek 87 .ú főnevek 294 tőhangváltó igék 64. tercero 88 terminar por + főnévi igenév 270 tizedes törtek 296 todavía 45 todo 66 többes szám. ~ mint visszaható névmás 71 . 2 7 1 . 1. ~se + + melléknévi igenév 279 vonatkozó névmások 253 . y mint szókezdő hang 13 . 101-től végig 8 1 . tőszámnevek. ~ mint a birtoklás kifejezője 63 . ~ szerkezet 252 . 158 seguir ragozása 52 . ~ összetett számnevek­ ben 88 únicamente 97 uno mint az általános alany kifejezője 159 unos.a . 95. 185. 279 tercer. ~ igével képzett kifejezések 63 . ~ egybeírása egyes igealakokkal 106 személyesített főnevek tárgyesete 89 személyt jelölő főnevek tárgyesete 5 3 .117. ~ megismétlése lo. 308 törtszamok 295 tőszámnevek 1-től 100-ig 72 . ~ szerkezet használata 252 . kötőmód sumo 175 superior 175 supremo 175 számnevek.a t nem ékezzük 14 vonzatok 8 1 . ~ kitétele a tárgyas ragozásban 109. szen­ vedő szerkezet x helyett / írása 7 y írása i helyett 13 . ~ „hogy vajon" jelentésben 242 sin elöljárószó 323. ~ . ~ + melléknévi igenév 279 ver 59 . mondatrövidítés —val 261 sin embargo de 261 siquiera 271 sólo. tener + melléknévi igenév 159. sendas 272 sentir 64 ser ragozása 43 . *• használata 88 ** su birtokos névmás különféle jelentései 79 subjuntivo. ~ helye a mondat­ ban 53 utóidejűség 240 ü mint írásjel 13 valer 314 valószínűség kifejezése 81. las névmásokkal 95 tárgyas ragozás 31 tárgyeset 30. ~ névmások bővelkedő használata 116 . ~ 394 que 63. ~ használata a magyartól eltérően 23. 1. 206. la. ~ kitétele que előtt 216 voz pasival !• ig e szenvedő alakja. ~ + határozói igenév 284 . főnév. 261. -~ a kérdő mondatban 24 tagadás 23 tal vez 136 también 24 tampoco 65 tan mint nyomatékosító szó 136 tárgy kiemelése 95 . fa­ szerkezet körülírása 252 szóelválasztás 15 szókapcsolás 15 szórend a kijelentő mondatban 23. 231 változatlan főnevek a többes számban 89. ~ + határozói igenév 284. vannak" kitétele 23 vencer 65 venir 314 . 24. ~ . megszemélyesített fő­ nevek ~-e 89 tener 60 . nem «~ 30 személytelen igék és szólásmódok 87 szenvedő igeragozás 250 . 293 „van. ~ név­ mások 7 1 . ~se + melléknévi igenév 279 vessző használata a magyartól eltérően 54 vez 296 visszaható ige ragozása 7 1 . ~ helye a mondatban 106 . ~ névmások egybe­ írása egyes igealakokkal 72 volver a + főnévi igenév 270 . y helyett e 81 . < hang­ — súlytalan alakjainak használata 106. 294 . ~ bővelkedő használata 114. ~ és estar 18 scrwir 64 si mint feltételes kötőszó 224 . ~ uno helyett 87 .

En casa HETEDIK LECKE I. A mássalhangzók és kiejtésük 5. Conversación MÁSODIK LECKE I. A spanyol betűsor 3. Estudiamos el español II. Refranes españoles ÖTÖDIK LECKE I. Kettős mássalhangzók 7. Un refrán español NEGYEDIK LECKE I. A kettős magánhangzók 6. Szókapcsolás. A kérdő és felkiáltó mondatok jelölése ELSŐ LECKE I.I TARTALOMJEGYZÉK • BEVEZETÉS 1. Refranes españoles HATODIK LECKE (Ismétlés) I. Un refrán español HARMADIK LECKE I. A spanyol hangok kiejtési táblázata 9. mondathangsúly 12. Conversación III. Conversación III. En la clase II. En un café de barrio (Chiste) III. En la escuela II. Refranes españoles 3 3 4 4 5 8 9 9 10 12 13 15 15 15 16 17 17 18 26 26 28 28 32 33 34 34 40 40 41 41 47 48 49 49 55 55 56 60 60 61 61 . Un encuentro por la calle II. Hoy es domingo ¿ II. A magánhangzók és kiejtésük 4. Conversación III. Conversación III. Colores y cualidades II. Néma mássalhangzók 8. A hangsúly és jelölése 11. La familia Varga II. A spanyol nyelv 2. Néhány helyesírási és hangtani szabály 10. Az amerikai spanyol nyelvben mutatkozó eltérések 13. A szavak elválasztása a sor végén 14.

El enemigo de las supersticiones (Chiste) IV. Castillos en el aire II. . Conversación III. Un buen consejo (Copla) IV. Conversación (En la sección de tejidos) III. Mi programa de cada día II. Refranes TIZENNEGYEDIK LECKE I. Trabajo superfluo (Chiste) IV. Refranes españoles TIZENHARMADIK LECKE I. Refranes TIZENNYOLCADIK LECKE (Ismétlés) I. Abuelo y nieto (Chiste) III. Conversación III. Conversación III. I. El año II. . De paseo en la capital II. El desayuno (Chiste) IV. Compra ventajosa TIZENHATODIK LECKE I. Oficio inoportuno (Chiste) IV. Los Varga irán de compras II. En el gran almacén II. Refranes TIZENÖTÖDIK LECKE . Conversación III. Refranes españoles TIZEDIK LECKE I. En la salchichería 4. ¿Qué dice el profesor en la clase? II.. Conversación III. El desayuno II. En el comedor de la fábrica II. Por la mañana II. Conversación III.NYOLCADIK LECKE I. El favor (Chiste) IV. En el estanco 396 6? 68 68 69 69 75 75 76 77 77 83 83 84 85 85 91 91 92 92 93 98 98 99 100 100 102 102 103 104 104 111 111 112 113 114 120 120 121 121 128 129 129 130 131 138 138 138 139 139 139 140 140 147 147 148 . Conversación III. Refranes españoles KILENCEDIK LECKE I. Entre padre e hijos 3. Refranes españoles TIZENEGYEDIK LECKE I. Conversación III. !. Visitando el museo (Chiste) IV. . Escenas cotidianas 1. Entre madre e hija 2. Distracción (Chiste) IV. Refranes españoles TIZENKETTEDIK LECKE (Ismétlés) I. Refranes TIZENHETEDIK LECKE I. . La familia Varga cena en casa II.

III. 1 . Refranes HUSZONKETTEDIK LECKE I. Refranes 148 149 TIZENKILENCEDIK LECKE I. Conversación III. Conversación (Al teléfono) III. Un rapto de generosidad (Chiste) H U S Z O N N E G Y E D I K LECKE (Ismétlés) I. De viaje (Poesía) HUSZONNYOLCADIK L E C K E I. Refranes HUSZONKILENCEDIK LECKE I. Echemos un párrafo sobre el verbo „echar" II. Un libro interesante (Anécdota) IV. Un portero exacto (Chiste) HARMINCADIK L E C K E (Ismétlés) I. Conversación III. España II. Los Varga sueñan con hacer un viaje II. Refranes HUSZONHETEDIK LECKE I. Cartas (Chiste) ' 151 152 153 154 154 161 162 162 163 163 169 169 171 172 172 178 178 180 181 187 188 189 189 196 196 197 198 200 201 202 202 210 210 211 211 218 219 220 220 227 227 229 229 235 235 236 244 244 245 245 '. Conversación III. La mejor muerte (Anécdota) I I I . E n el compartimiento II. Refranes HUSZADIK LECKE I. El sueño de un criado (Cuento asturiano) II. Refranes HUSZONÖTÖDIK L E C K E I. Refranes HUSZONEGYEDIK LECKE I. E n ferrocarril (Chiste) III. Conversación I I I . Indicio cierto (Chiste) IV. E n la frontera I I I . La vocación de escribir (Chiste) IV. El sol y el polvo (Poesía) HUSZONHARMADIK LECKE I. Recuerdos de escuela I I : Conversación III. El cuento de nunca acabar II. Conversación III. Umbral (Poesía) HUSZONHATODIK L E C K E I. Nieve y flores II. U n abrazo (Chiste) IV. Una invitación II. . Un chiste de hace cincuenta años III. E n la estación de ferrocarril II. Preparativos de viaje II. En el teatro ' II.

A névelő 2. Az a elöljárószó 3. Literatura y arte en España II. 398 . Refranes HARMINCHARMADIK LECKE I. A por elöljárószó 7. A con elöljárószó 4. Refranes HARMINCKETTEDIK LECKE I. Consejo a un mal pintor (Epigrama) HARMINCNEGYEDIK LECKE I. A de elöljárószó 2. illetve estar igével kapcsolt melléknevek értelmi változása . Az en eJöljárószó 5. Conversación NYELVTANI ÖSSZEFOGLALÁS 1. A számnév 5. Összetett elöljárószók KULCS A FORDÍTÁSI GYAKORLATOKHOZ SPANYOL-MAGYAR SZÓTÁR MAGYAR-SPANYOL SZÓTÁR NYELVTANI TÁRGYMUTATÓ 247 247 248 248 256 256 258 258 265 266 267 268 273 274 275 276 281 281 283 286 286 287 291 291 292 294 295 296 296 296 298 300 302 304 306 308 308 309 314 315 315 315 316 316 317 319 319 321 321 322 323 325 347 376 390. La lengua castellana o española II. Az elöljárószó 1. A névmás 6. su hijo y el burro (Cuento) II. A többi elöljárószó 8. . A szabályos igék ragtáblája Az -ar végű szabályos igék ragozása Az -er végű szabályos igék ragozása Az -ir végű szabályos igék ragozása A visszaható igék ragozása Megjegyzések a szabályos igék ragozásához Tőhangváltó igék A rendhagyó (és helyesírási szempontból sajátságos) igék betűrendes jegyzéke Két melléknévi igenévvel rendelkező igék Cselekvő értelmű melléknévi igenevek A ser. 7. Cristóbal Colón II. Profesiones y oficios II. El huevo de Cristóbal Colón HARMINCHATODIK LECKE I. El labrador. La mezquita de Córdoba II. A határozószó 8. Remedio eficaz (Chiste) III.I HARMINCEGYEDIK LECKE I. Agudeza de Francisco de Quevedo (Anécdota) HARMINCÖTÖDIK LECKE I. A para elöljárószó 6. La excusa del ladrón (Chiste) III. A főnév 3. Az ige Az igeragozás -. Un andaluz en Holanda III. Cervantes III. A melléknév 4.

^ ^ ' Raktári szám: 5614 5602—55 szabvány szerint _ TA 2144-C/9-7476 74.W ? d ^ S 2 í w ^ *??** * MŰSZaM Példányszám: 18 000.A kiadásért felelős a Tankönyvkiadó igazgatója. Gaali M á r k Műszaii vezeS: H ^ l S T ^ T ^ ^ l ' T r Utánnyomásra IStVÓn szerkesztő: Lojd Lajos. A kézirat nyomdába^ éVkezrtt.Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató . Terjedelem: 35 (A/5) ív. „ „ előkészítette: dr.. Késztuf'az 1971 ^ S ^ t ^ S I Z * 1 1 9 7 4 ' a u ^ s z t u s matricáró1 íves magasnyomással. ^ . « .+A . az MS¿ 5601-ÍTés' ¡ í M ' s S S S S S í í " . Budapest .0685 Athenaeum Nyomda. Felelős S^M-UBO.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful