Dr. Király Rudolf

SPANYOL NYELVKÖNYV
tanfolyamok és magántanulók számára

Hetedik kiadás

Tankönyvkiadó, Budapest, 1974

A RAJZOKAT

E I G E L ISTVÁN
FESTŐMŰVÉSZ KÉSZÍTETTE

ISBN 963 17 0579 X

© DJR. KIRÁLY R|UjD¡O.L¡F, 1974

Bevezetés

1. A spanyol nyelv (La lengua española; el idioma español; el español; el castellano) A mai Spanyolország területét, a Pireneusi (vagy ahogy régebben nevezték; Ibériai) félszigetet eredetileg az Észak-Afrikából odatelepedett i b é r e k lakták. Később k e l t á k keveredtek közéjük („keltibérek"). Az ásványi és egyéb kin­ csekben gazdag félszigetre az idők folyamán föníciaiak, görögök és karthágóiak is költöztek. Az időszámításunk előtti harmadik században r ó m a i gyarmato­ sítók jelentek meg a félszigeten. Velük elkezdődik a l a t i n nyelv elterjedése az őslakosság közt. A spanyol nyelv a nép által beszélt latin nyelv változata, és ennélfogva a többi „román" nyelv: a portugál, francia, provenszál, szard, olasz, ladin, román nyelv közeli rokona. A spanyol nyelv hangtani és kiejtésbeli sajátos­ ságai a keltibérek nyelvére vezethetők vissza. A spanyol nyelv szókincsének tíz százalékát a r a b elemek alkotják, ami a hosszú mór uralom (711 — 1492) következménye. A germán, francia és olasz befolyás már nem olyan jelentős. Amerika meghódítása indián szavak meghono­ sodását eredményezte (pl. tomate paradicsom, chocolate csokoládé). Az egységes, irodalmi spanyol nyelv kialakulása szempontjából döntő szerep jutott K a s z t í 1 i a spanyol tartománynak, mely mind politikai, mind irodalmi téren (Cervantes, Lope de Vega, Calderón de la Barca műveivel) a vezető helyet foglalta el. Ezért használják a spanyol nyelv megjelölésére még ma is a castellano (kasztíliai) szót. Egyébként Spanyolországban éppúgy vannak nyelvjárások, mint másutt. Andalúzia, Asztúria, Aragón, León spanyol tartományban például az andalúziai, illetve asztúriai, aragóniai, leóni nyelvjárást beszélik. A tanult emberek természetesen mindenütt az irodalmi vagy hivatalos spanyol (kasztíliai) nyelven beszélnek. A Katalóniában beszélt katalán nyelv, a Galicia tartomány­ ban beszélt gallego nyelv és a Pireneusok vidékén élő baszkok nyelve viszont különálló nyelvnek számít. A spanyol nyelvet ma több mint százmillió ember beszéli. Spanyolországon kívül spanyolul beszélnek az afrikai Spanyol-Marokkóban, a Baleári-szigeteken és az Antillákon, a Fülöp-szigeteken, Mexikóban és — Brazília kivételével, ahol portugálul beszélnek — egész Dél-Amerikában. Az Amerikában beszélt spanyol nyelv lényegében nem különbözik a kasztíliai spanyol nyelvtől. A fontosabb el­ térésekre a továbbiak során még visszatérünk.

3

2. A spnnyol betűsor (El alfabeto español) a következő 30 betűből áll: a á
}

ejlsd:

b bé

c ?é

eh csé II élje t té

d dé m érné u u

e
é n éné
V

«

»

¿fé ñ ényé

hé o ó

h desé p pé
X

f i q kii

ejtsd:

ftdtá r éré

k 1 ká . élé rr érré s észé

ejtsd:

be

w be dobié dóblé bé

ékisz

ejtsd:

y jé, i grjégá

céda

A k és a w csak idegen szóban fordul elő. 3. A magánhangzók (las voeales) és kiejtésük A spanyol nyelv magánhangzói: a, e, i, o, u, y. Az y tulajdonképpen félhangzó, mert lehet magánhangzó is {„i"), mássalhangzó is („j"). A magánhangzók kiejtésben' h o s s z ú s á ' g á t illetően azt kell tudnunk, hogy a spanyol magánhangzókat sohasem nyújtjuk olyan hosszúra, mint a magyar á, é, i, ó, ú hangokat. A spanyol magánhangzók f é l h o s s z ú a k a hangsúlyos szótagban, r ö v i d e k (mint a magyar a, e, i, o, u hangok) a hangsúlytalan szó­ tagban. A hangsúlyos magánhangzót a spanyolban akkor is csak félhosszan ejtjük, ha ékezettel van ellátva, mert a spanyolban az ékezet a hangsúlyt, nem pedig a hangzó hosszúságát jelöli, mint a magyarban. Elöljáróban megjegyezzük, hogy a spanyol szavakban a hangsúly legtöbbször az utolsó előtti szótagon van. A mássalhangzóra (de nem n-re vagy s-re) végződő szavakban az utolsó szótag a hangsúlyos. Ettől az alapvető szabálytól való minden eltérést ékezettel jelölnek a spanyojban. A bevezető részben a spanyol szavak kiejtésének átírásában a hangsúlyos magánhangzót dőlt betűs szedés jelöli. Az egyes magánhangzók kiejtése : a = magyar a és á közötti hang (mint a német „Anfang" szóban); átírá­ sunkban ezt a hangot á-val jelöljük: patata [pátátá] burgonya, ánima [ánima]lélek, pan [pán] kenyér, banana [bánóná[banán, alarma [álármá] riadó. e = magyar e és é közötti hang. Zárt (azaz mássalhangzóval végződő) szó­ tagban az e kiejtése természetszerűleg közelebb áll a magyar c hanghoz, amelyet a merre, mert szóban találunk. Ezt a hangot — tehát a magyar e és é közötti hangot — átírásunkban é-vel jelöljük : perla [pérlá] gyöngy, tema [témá] tárgykör, de repente [dérépénté] hirtelen, nene [néné] kis­ gyerek. i = 1. magyar i hang, mássalhangzók között, vagy ha hangsúlyos: tinta [tinta] tinta, militar [militar] katona, lila [liléi] orgona, tia [tik] nagy­ néni.
4

2. magyar / hang, ha hangsúlytalan és magánhangzó előtt áll: pie [pjé] láb, diamante [djámónté] gyémánt, mi amiga [mjámígá] barát­ nőm. 3. egészen rövid i, ha hangsúlytalan és magánhangzó után áll: aire [airé] levegő, reina [réiná] királynő. O = a magyar a hang felé közeledő nyílt o hang, még nyíltabb, mint az o hang a magyar posta szóban ; ezt a hangot átírásunkban ó-val jelöljük : limón [limón] citrom, trono [trónó] trón, monótono [monótono] egyhangú, anónimo [anónimo] névtelen. U = 1. magyar u hang: tumulto [tumulto] csődület, punto [puntó] pont, número [numeró] szám, luna [luna] hold. 2. nagyon rövid, u és o közötti hang, ha hangsúlytalan és magánhangzó előtt áll. Az u ilyenkor nem alkot külön szótagot: egybe kell ejteni a következő magánhangzóval. Ezt a hangot átírásunkban w-vel jelöljük : agua [ágwk] víz, cuanto [kwöntö] amennyi, cuenta [kwéntá] számla, bueno [bwénó] jó, su amigo [szwámíg'ö] barátja. 3. rövid u hang, ha hangsúlytalan és magánhangzó után áll (átírásunk­ ban : u ) : aula [óulá] előadóterem, Europa [éurópá] Európa. 4. n é m a a gue, gui szótagban és q után: guerra [gérrá] háború, Miguel [migel] Mihály, guía [gíá] vezető, querer [kerér] szeretni, akarni. y = 1. magyar í hang az y ( = és) szóban; rövid i hang szó végén (mindig csak magánhangzó után): rey [réi] király, ley [léi] törvény, Uruguay [urugwái], Paraguay [párágwdáj. 2. magyar / hang, szó elején és magánhangzók között: yo [jó] én, reyes [rréjész] királyok, leyes [lejész] törvények, mayo [mojó] május. 4. A mássalhangzók (las consonantes) és kiejtésük A spanyol mássalhangzók közül az /, k, l, p, t hangot mindig, a b, d, g, m, n, r hangot bizonyos esetekben úgy ejtjük, mint a magyarban. Az egyes mássalhangzók kiejtése: b , v = E két betű egy és ugyanazt a hangot jelöli (akárcsak a magyarban a / és az ly). Kiejtése: 1. magyar b, szó elején szünet után (vagyis, ha a szó mondatot kezd, illetve vessző, pontosvessző, beszédben tartott szünet után következik), valamint m, n után : bandera [bandera] zászló, nimbo [m'mbö] dicsfény, en Bruselas [émbruszelász] Brüsszelben ; — vara [báká] tehén, Varsooia [bárszóöjá] Varsó, víbora [bíftórá] vipera, conversación [kómbérszácjónj társalgás, tranvía [trámbiá] villamos, un buen vino [umbwémbtnó] egy jó bor. 2. a felső fogsor közreműködése nélkül, csupán az ajkakkal képzett p-hang, minden más esetben (átírásunkban : b): la bandera [láöándérá] a zászló, barba \barb&) szakáll, la barba [\kbarbk] a szakáll, lobo [\dbb] farkas, el bulbo [blbulbb] a hagyma ; — la vaca [láfiáká] a tehén, a Var^ 5

sovia [á&árszd&já] Varsóba, una víbora [unixbibbrk] egy vipera, avión [á&jón] repülőgép, severo [széftéró] szigorú. 3. A ¿>-t p-nek ejtjük / előtt (akárcsak a magyarban, vö. a lábtakaró, többtermelés szót): obtener [óptenér] elérni, subterráneo [szupterrónéój földalatti. C = 1. magyar k hang, a, o, u és mássalhangzó előtt, valamint a szó végén : café [káfé] kávé, alcoba [álkoftá] hálófülke, cubo [kubb] vödör, eritica [kritika] bírálat, cinc [cjnk] cink. 2. selypített 52 (mint az angol th a three szóban; átírásunkban : £); nyelvünket a két fogsor közé téve ejtünk sz-t. így ejtjük ki a spanyol c-t e és i előtt: cero [céró] zérus, cocina [kóciná] konyha, cerco [qérkb] kör, ciruela [cjrwélá] szilva. ce = A kettőzött c csak e és i előtt fordul elő, kiejtése : ke.: acceso [akcészó] közeledés, lección [lekcjón] lecke, acción [ákejón] cselekedet. ch = 1- magyar cs: muchacha [mucsácsá] leány, chocolate [csókóláté] csoko­ ládé, China [csiná] Kína, Chile [csilé] Csíle, Chipre [csípré] Ciprus. 2. magyar k, a szó végén, idegen szóban: Munich [munik] München. d = 1. magyal d hang, szó elején (szünet után) és /, n után : deporte [deporté] sport, caldo [káldó] húsleves, cuando [kwándó] amikor. 2. lágyan ejtett d (átírásunkban : d), minden más esetben : nyelvünk hegyét gyengén a felső fogsor alsó széléhez illesztve ejtünk d-t: los deportes [lózdépórtész ] a sportok, padre [padre] apa, adiós [ádjósz] ég veled, dedo [dédó] ujj, los dedos [lözdédósz] az ujjak. 3. sokszor majdnem néma, a szó végén. Nyelvünket a d hang kiejtésére állítjuk be, anélkül azonban, hogy a d-t ki is ejtenénk (átírásunkban : d ) : Madrid [mádrid] Madrid, usted. [usztéd] ön, ciudad [cjudád] város. A népnyelvben (különösen Andalúziában) gyakori a d teljes elhagyása, külö­ nösen az -ado végződésben í he hablado [éá&ldó] beszéltem, ha sentido [ászéntíó] érezte. n = 1. magyar g hang a, 0, u és mássalhangzó előtt, de csak szó elején (szünet után) és n után: gato [gátó] macska, gota [gótá] csepp, gusto [gusztó] ízlés, grande [grandé] nagy, hongo [óngó] gomba. 2. erősen ejtett h (mint a magyar ah, ahhoz szóban), e és i előtt (átírá­ sunkbán : h): general [/lénérál] általános, germano [hhrmánb] germán, Ginebra [ftiné&rá] Genf, tangible [tán/iiftlé] érezhető. 3. minden más esetben a a-t úgy ejtjük, hogy a 0 kiejtésekor a nyelv­ hátat nem nyomjuk szorosan a szájpadláshoz, hanem kis rést hagyunk (átírásunkban : g): el gato [élaátö] a macska, lago [lágb] tó, digno [díanó] méltó, hidalgo [idálaó] nemesember. h, ?=• mindig néma : hablar [áftlár] beszélni, historia [isztórjá] történet, ahi [ki] ott, ahora [áórá] most, hierba [jérftá] fű,

j =; erősen ejtett h, vagyis úgy ejtjük, mint a g-t e és i előtt: jabón [Aaoón] szappan, Japón [Aapön] Japán, ojo [őhő] szem, traje [tra^é] öltözet Jorge [hőrhé] György. A y néma a reloj [rélő] óra szóban, de a többes számban kiejtjük: los relojes [lózrélóAész] az órák. A régi helyesírásban a;-et írtak j helyett: México, Don Quixote; ma: Méjico, Don Quijote. k = magyar k; csak idegen szóban forduJ elő: kilo [kilo] kiló, kilómetro [kilómetro] kilométer. U = magyar Ij, azzaJ az eltéréssel, hogy a két hangot nem külön-külön' hanem egybekeverve kell kiejtenünk (majdnem úgy mint a magya* „kelljen" szóban): lluvia [ljwojá] eső, pollo [póljó] csirke, hallar [áljárJ találni. m = 1. magyar m: mano [manó] kéz, tomo [tomo] kötet. 2. magyar n, szó végén: álbum [aloun] album, ultimátum [ultimdtun] ultimátum. (Vö.: Ábrahám spanyolul: Abrahán [áorádn]; Jeruzsálem: Jerusalén [^éruszálén]; hárem: harem és harén [árén].) n = 1. magyar n: ananá [anana] ananász, nene [néne] kisgyerek. 2. magyar m: b, f, p, v előtt: en Bélgica [émbél^iká] Belgiumban, enfermo [émférmo] beteg, en parte [émpárté] részben, un pan [umpán] egy kenyér, tranvía [trámb¿á] villamos. n = magyar ny: año [anyó] év, español [észpányól] spanyol. Az n fölé írt hullámos vonal neve: el (vagy la) tilde. q = magyar k; csak e és i előtt fordul elő; utána mindig néma u követ­ kezik: queso [készó] sajt, química [kimiká] vegytan, buque [buké] hajór = 1. magyar r: caro [káró] drága, querer [kérér] szeretni, akarni, pero [pérö] azonban. 2. magyar rr, szó elején (szünet után) és /, n, s után: rico [rrikó] gazdag, el río [élrriö] a folyó, Enrique [énrriké] Henrik, las ramas [lázrrdmász, a társalgás nyelvében: lárrámász] az ágak. rr = magyar rr: perro [perro] kutya, gorra [gorra] sapka, arriba [árri&á] fent. g = l . majdnem olyan, mint a magyar sz. A különbség az, hogy kiejtésekor a nyelvünk olyan állást foglal el, mely a magyar sz és s hang kiejtésekor elfoglalt állása közé esik; ilyen módon olyan „sz"-hangot nyerünk, mely a magyar „s"-hang felé hajlik: sastre [szásztré] szabó, asesino [ászészmó] gyilkos, Marruecos [márrwékósz] Marokkó. 2. a magyar z-hez közel álló hang, zöngés hang (b, d, g, j , l, 11, m, n, ñ, r, v) előtt. A spanyol z-hang a zöngétlen spanyol sz-hangnak zöngés megfelelője: ugyanolyan nyelvállással képezzük, mint az sz-hangot; olyan z-hangot kapunk tehát, mely a magyar zs-hang felé hajlik: Lisboa piz&óá] Lisszabon, limosna [limózná] alamizsna, asno [áznó]

miembro [mjémbró] tag. A kettős magánhangzók (Los diptongos) Ha a spanyolban két magánhangzó kerül egymás mellé. zöngés hang előtt (átírásunkban : z): juzgar [mizgár ] megítélni. teljes hang­ értékükben kell kiejtenünk és a két magánhangzó külön-külön szótagnak számít (és nem is alkot nyelvtani értelemben vett „kettős magánhangzót"). Hogy a hangsúly és a kiejtés pontos követése mennyire fontos. trineo [trinéó] szánkó. X = 1. peinar [péinór] fésülni. mutuo [mutwó] kölcsönös. dos reglas [dózr¿0lász] két vonalzó. extranjero [észtránAéró] idegen. selypített sz. A magánhangzók egyike hangsúlytalan i vagy u.1 2.szamár. 3. excursión [észkurszjón] kirándulás. trueno [trwénó] mennydörgés. muela [mwélá] zápfog. 8 1 . aldea [áldéá] falu. 1. museo [muszeó] múzeum. opio [öpjó] ópium. dos reglas [dórr¿</lász] két vonalzó. yy = csak idegen szóban fordul elő. magánhangzó után pedig nagyon rövid i-nek ejtjük . selypített z. las madres [lázm¿WrészJ az anyák. pua [puá] tüske. Példák : aire [oiré] levegő. a második helyen álló hang a hangsúlyos : ruido [rwidő] zaj. magyar sz. aula [áulá] előadóterem. a diuturno [djuturnó] hosszadalmas és a cuidado [kwidádb] óvatosság szóban. mint pl. i betű 2. — Az iu. Ha az i és az u alkot egymással kettős magánhangzót. Az ilyen magánhangzó-kapcsolat egy szótagnak számít. tio [tiö] nagybácsi. reumático [reumátikó] reumatikus. — Sokan az exacto [észáktó] pontos és az auxilio [áusziljó] segítség szóban is így ejtik az x-et. magyar ksz. pont) az i-t magánhangzó előtt /-nek. Pl. 5. 2. — Ez a kap­ csolat is egy szótagnak számít. tizne [tizné] korom. continuó [kontinwó] folytatta. a spanyolban ajak-u-nek (6) ejtjük: watt [6át] -watt. viudo [bjudb] özvegy. az «-t magánhangzó előtt «j-nek. három eset adódhat: 1. ui szótag hangsúlytalan is lehet. continúo Pcönthmö] folytatom. desván [dkzbán] padlás. 2. tenue [tenwé] vékony. mássalhangzó előtt: excusa [észkuszá] mentség. magánhangzó után nagyon rövid u-nák ejtjük. azt az alábbi példák is szemléltetik: hacia [ágja] felé. Ilyenkor (mint fentebb láttuk. a. magánhangzók között: examen [ékszámén] vizsga. helyette az r-et meg­ nyújtják : israelita firráél/tá] Izraelita. u és mássalhangzó előtt (ez a hang tehát azonos a spanyol c hanggal e és i előtt): zona [cóná] zóna. conozco [kónó§kó] ismerek. o. aúrt [kun] még. A magánhangzók egyike sem i vagy u. poeta [póétá] költő. triángulo [trjánguló] háromszög. óleo [óléó] olaj. peine [peiné] fésű. caza [kócá] vadászat. éxito [ékszitó] siker. hacía [keik] csinált: continuo [köntinwö] folytonos. oir [óir] hallani. loa romanos [lorrómánósz] a rómaiak. diez dedos [djézdédósz] tíz ujj. illetve a magánhangzó" egyike hangsúlyos í vagy «. Ilyenkor mind a két magánhangzót tisztán. Wolfram [öólfrckn] wolfram. 2 = 1 . A társalgás nyelvében az r előtti 8-t sokszor nem ejtik kJ.

Néma mássalhangzók (Consonantes mudas) 1. subscribir [szuszkri&ir] aláírni. ez a kapcsolat is egy szőtagnak számít: apreciáis [áprécjóisz] meg­ becsülitek. pe-rro kutya. ueir uag. obscuro [ószkuró] sötét. 6.v. a hangsúlyos. saccus a spanyolban: afirmo. ékezetet kap. buey [bwéi] ökör. sucesivo. in igekötőben se. ahora [áórá] most. caza.' lección [lékejón] lecke. a b elhagyása írásban is kezd elterjedni: obstáculo [ósztákuló] akadály. 2. st előtt: construcción [kón. inflammatio. — valamint a con. chasse. Ezt fontos tudni. 6. kósztrukejón ] építés. örök. perenne [pérénné} tartós. uey) . he hablado [éafiláó | beszéltem.ü. sétimo [szetimó] hetedik. usted [uszté] ön. honneur. A spanyolban csak a c és az n fordul elő kettőzve. (Vö. dissertatio. A p-t nem ejtik (és sokszor nem is írják) mássalhangzó előtt: séptimo v. 4. isztrukejón ] oktatás. instrucción [in. A / néma a reloj [rréló] szóban. subscripción [szuszkripejön] előfizetés. — Ha az i vagy az. 9 . — a francia botte. a latin affirmo. anoto.igekötőben : transatlántico [trászátlóntikó] óceánjáró hajó . meter. septiembre [szétjémbré] szeptember. és a hármas magánhangzó feloldódik kettős magán­ hangzóvá : amaríais [ámáríáisz] szeretnétek. saco. disertación. A b-t nem ejtjük ki s-f mássalhangzó előtt. ha pl. mettre. latin vagy francia ismeretek alapján tanulunk spanyolul. Kettős mássalhangzók (Consonantes dobles) A spanyol 11 és rr nem számít kettős mássalhangzónak . annoto. substituir [szusztitwir] helyettesíteni. a szótagok elválasz­ tásakor együtt maradnak: ha-llar találni.Három magánhangzó (triptongo) is kerülhet egymás mellé (iai. uai. iei.) 7. a c is csak e és i előtt: accesible [ákcésziMé] megközelíthető. 3. A népnyelvben és a gyors társalgás nyelvében a d-t nem ejtik ki a szö­ vegén és az -ado végződésben: Madrid [mádri] Madrid. inflamación. Az összes többi mássalhangzó csak egyszerű alakjában fordul eiő. A A mindig néma: hablar [áftlár] beszélni. Az n-t sokan nem ejtik ki a trans. honor. Uruguay [urugweu] Uruguay. successif spanyol megfelelője pedig: bota. 5.

sokszor néma e e és « közötti félhosszú hang / 1.8. 9 k? cs szó végén szó elején (szünet után) és l. erősen ejtett h 3. lágyan ejtett d 3. n után minden más esetben a szó végén k d d d é f f a. selypített sz cc eh ¿-(-selypített sz 1. zöngés g h 9 . szó elején (szünet után) e és i előtt minden más esetben g 9 2. cs 2. ajak-y 3. p e 1. k d 1. n után minden más esetben t előtt a. mással­ hangzó előtt. u. A spanyol hangok kiejtísi táblázata A spanyol betű Hangértéke Mikor ? A hang jelíilése könyvünk­ ben Példa a l > a és á közötti félhosszú hang 1. u. k b P k 2. d 2. o. o. mással­ hangzó előtt és szó végén e és i előtt csak e és í előtt á b patata [pátötá] burgonya » bandera [bándérá] zászló nimbo fn/mbó] dicsfény en Bruselas [émbruszélász] Brüsszelben la bandera [láftándérá] a zászló barba [bárbk] szakáll obtener [ópténér] elérni café [káfé] kávé alcoba [álkö&á] hálófülke cubo \kubö] vödör crítica [krz'tiká] bírálat cinc [fink] cink cero [gévö] zérus cocina [kócmá] konyha acceso [ákcészó] közeledés lección [lékejón] lecke muchacha [mucsdcsá] leány China [csz'ná] Kína Munich [mumk] München deporte [dépdrté] sport caldo [kdldó] húsleves cuando [kwdndó] amikor los deportes [lózdépórtész] a sportok padre [podré] apa Madrid [mádr/a] Madrid usted [úsztál ön pelo [peló] haj de repente [dérépénté] hirtelen flor [flór] virág África [dfriká] Afrika gato [gdtój macska gusto [gusztó] ízlés grande [grandé] nagy general [hénérál] általános Ginebra [hinébrá] Genf el gato [élqátö] a macska lago [lágö] tó hidalgo [idálgö] nemes 2. b szó elején (szünet után) és m.

n 2. 71 « szó végén n n r m n 1. n. és hang­ súlyosan hangsúlytalanul. [émpdrté] részben tranvía [trámbz'á] villamos año [dnyó] év español [eszpánydl] spanyol limón [limdn] citrom monótono [mónötónó] egyhangú Pepe [pépé] Jóska pipa [pipa] pipa queso [készó] sajt química [kimiká] kémia caro [kdról drága rico [rrikó] gazdag el río [élrrió] a folyó Enriaue [énrriké] Henrik los ricos [lózrrikósz] a gazdagok í k erősen ejtett h k csak idegen szóban k 1 11 m l 1 u 1. p. f. / 3. félhosszú í 2. r 2 . v előtt ñ ny félhosszú nyílt o P k csak e és / előtt szó elején (szünet után) és l. m 2 . a után \ ny ó ö P q T P k 1. rövid i mássalhangzók közt. 7T r 11 . magánhangzó előtt magánhangzó után i j i h hablar [áMdr] beszélni ahora [ádrá] most tinta [tinta] tinta mínimo [mínimo] legkisebb pie [pjé] láb mi amigo [mjámí^ó] bará­ tom aire [diré] levegő reino [réinó] királyság jabón [hkbón] szappan Japón [hhipón] Japán ojo [óhö] szem kilo [kiló] kiló kilómetro [kildmétró] kilométer lámpara [Idmpárá] lámpa Londres [Idndrész] London lluvia [Ijuí»já] eső pollo [pöljó] csirke mano [mdnó] kéz tomo [tomó] kötet álbum [dl&un] album anana [ándná] ananász nene [néné] kisgyerek en Bélgica [émbélMká] Belgiumban enfermo [émférmó] beteg en parte. m b.A spanyol betű Hangértéke Mikor? A hang jelölése könyvünk­ ben Példa h i néma 1.

j . 12 . l. E és i („magas hangok") előtt a c ugyanazt a hangot jelöli. Néhány helyesírási és hangtani szabály 1. i 2. zona. félhosszú u 2. s-hez köze­ ledő sz-hang 2. zs-hez köze­ ledő z-hang rr sz zöngés hang (b. selypített z 9 z 9. spanyol betű Hangértéke Mikor? A hang Jelölése könyvünk­ ben Példa rr s rr 1. nagyon rövid u 4. n után minden más esetben csak idegen szóban magánhangzók közt mássalhangzó előtt önállóan szó végén. rövid u w u b b b ksz sz i i j V 1. r. o. u és más­ salhangzó előtt zöngés hang előtt u patata [pátötá] burgonya tumulto [tumulto] csődület guerra [g¿rrá] háború guía [gza] vezető quinto [k/ntó] ötödik agua [a#wá] víz bueno [bwénó] jó deuda [déurfá] adósság Valencia [báléncjá] Valencia tranvía [trámbz'á] villamos la vaca [láidká] a tehén severo [széöéró] szigorú watt [öat] watt wolfram [öólfrdn] wolfram examen [ékszrimén] vizsga éxito [ékszitó] siker excusa [észkuszá] mentség y [i] és rey [rei] király ley [leil törvény yö fj>] én reyes [i éj ész] királyok mayo [mdjó] május zona [cóná] zóna caza [köcá] vadászat conozco [kóndckó] ismerek juzgar [ftuzr/dr] megítélni tizne [tizné] korom V 1. u („mély hangok") előtt (selypített c-t: c).A. néma 3. magánhangzó előtt magánhangzó után szó elején (szünet után) és m. g. ksz 2. d. gui szótagban és q után hangsúlytalanul. cocina. ajak-p w X ajak-» 1. ma­ gánhangzó után szó elején. v) perro ¡riérrö] kutya arriba [árríbáj fent sastre fszdsztréj szabó asesino faszészmó] gyilkos Lisboa \]\zhók] Lisszabon asno [dznó] szamár z előtt t u / t a gue. mint a z az a. caza. b 2. rövid i 3. fi. conozco. sz y 1.: cero. 737. selypített sz 2. o. és két magánhang­ zó között a. n. vö. / z 1.

E és i előtt a qu ugyanazt a hangot jelöli. dormir [dormir] aludni. español [észpányól] spanyol. 13 . alcoba. concluyendo következtetve. o.2. obrero munkás. Ginebra. hueso. 8. festivo ünnepi. jabón. fontanal [fontánál] forrás-. venzo győzök. duermo alszom. A hangsúlytalan tőbeli e és 0. vö. distingues megkülön­ böztetsz . distingo megkülönböztetek. 3. crucé kereszteztem . concluir követ­ keztetni. dirigir irányítani. s + mássalhangzó és hangsúlyos err hangzócsoporttal. u) lépnek és fordílva. i) helyébe mély hangok (a. cubo. orbus szóból a spanyolban huevo. siento érzek . gui szótagban ki kell ejteni. huérfano. fuente [fwénté] forrás. hogy két pontot („la cremá") teszünk az u fölé: pingüe [píngwé] kövér. hangsúlyossá válva. fiesta ünnep. café. 7. pl. yerro tévedek. estilo [észtiló] stílus. sokszor ie és ue (vagy «sak i. err helyett yerr szokott állni. yendo menve. ie helyett ye (vagy hie). distinguir megkülönböztetni. 10» A hangsúly (la acentuación) és jelölése 1. agüista [á^wisztá] fürdővendég. ie. és arra szolgál. u előtt (k-t). hogy a 0-t e és í •előtt is 17-nek (és ne A-nak) ejtsük. huele illatozik. toqué érintettem . sentir (széntir) érezni. hanem y-t. pl. A spanyolban nem kezdődhet szó ue. A que. i? és i előtt a £ ugyanazt a hangot jelöli. i <yueso.kisasszony. vo. errar [érrár] tévedni. : general. dirijo irányítok . 6. eslavo [ézlóftój *zláv. hogar tűzhely. química. hasonlóképpen: ír menni. Két magánhangzó között nem írunk i-t. concluyo következtetek. averiguar kivizsgálni. vö. mint a / (erős A-t: h).. 5. guía. os. Ilyenkor a hangsúlyt nem jelölik. hablan beszélnek. señorita . jugué játszottam. u) hangra változik. ezt az írásban úgy jelöljük. hoguera máglya. cruzar keresztezni. mint a c az a. A fenti öt szabályban foglaltakat az alábbi táblázat szemlélteti: a előtt za ca aa ja e előtt ce que oue flt% i e z előtt ci qui ÜUÍ 0 előtt zo co 00 u előtt zu cu flU A k hang jelölése A g hang ielölése A h hang jelölése uu a güi gua flüe jo guo ju A ragozás (és szóképzés) folyamán gyakran előfordul. Carlos Károly. A magánhangzóra. gui szótagban az u csak írásjel. tocar érinteni. 0. pedir [pedir] kérni. agüero Já^wéro] jóslat. Margarita Margit. így például azonos hangot más betűvel jelölünk a következő szókban: vencer győzni. ojo. hogy a magas hangok (e. n-re és s-re végződő szavakban a hangsúly az utolsó •előtti szó tagon van. 4. averigüe ki­ vizsgáljam . Az s + mássalhangzó elé rendszerint e hangzó kerül. durmió aludt. pido kérek. Japón. Ha az u-t a gue. Ezért ue helyett hue. jugar játszani.: guerra. Ezért lesz például a latin ovum. Ilyenkor a fenti táblázat­ ban kimutatott hangok jelölése is az esetnek megfelelően megváltozik. •oler [t>Ur] illatozni.

3. de különböző jelentésű szóban az ékezet megkülön­ böztetésül szolgál: dé adjon de -nak a té tea te téged. jóvenes fiatalok. ahány ¿Cúyo? Kinek a? Kié? euyo akinek a. semidiosa félistennő. almacén raktár. vivir élni. heroico hősies. Ugyanazon szó szótagszámának megváltozása a ragozás vagy képzés folyamán fölöslegessé. ésas azok ott esas ventanas azok az ablakok ott aquél. A mássalhangzóra (de nem n-re vagy s-re) végződő szavakban a hangsúly az utolsó szótagon van. joven fiatal. lápiz ceruza. Az olyan magánhangzócsoport. semidiós félisten. ciudad város. simpático rokonszenves. feliz boldog. tres három. continúo folytatom. francesa francia n ő . 4. vio. Megjegyzés. tímidamente (tímida+mente) félénken. o. neked él ő el a. -hez). u (vagy) szavakat. — Sok délamerikai állam nem követi a Spanyol Akadémia újításait. Eltörölte az ékezet használatát az ige egyes ragozott alakjaiban. A fenti két szabálytól való bármilyen eltérést ékezettel kell jelölni: música zene.2. democracia demokrácia. Cáucaso Kaukázus. reír. lápices ceruzák. oir [óz'r] hallani. lakni. aquélla az aquellos señores azok az urak „ A kérdő névmást ékezzük. az ékezet kitételét : francés francia férfi. a fenti szabályok szerint. reir [réir] nevetni. fe hit. melyben hangsúlytalan i vagy u van. vio [fijó] látott. a főnévvel (azaz jelzőként) állót nem : éste. Dios Isten. légy 1 se magát sólo csak solo egyedül sí igen . hanem j pára ! állj ! para -ért sé tudok . hogy ¿Quién? Ki? quien aki 8. huir. a vonatkozót nem : ¿Cómo? Hogyan? (¡ Cómo ! Hogyan ! ) . señor úr. — A hangsúlyos i vagy u hangzót ékezni kell. ruido (rwuZó) zaj. rió. 7. oír. 5. veintitrés huszonhárom. Az ilyen igealakokat mint fue [fwé] volt. árbol fa. almacén raktár. (A régebbi helyesírás szerint ékezni kellett az a (-hoz. Az összetétel egyes részei megőrzik eredeti ékezetüket: decimoséptimo tizenhetedik. Az egyszótagú szavakat nem ékezik : o vagy. almacenes raktárak. kivéve az iu. de viudo (tyudb) özvegy. ui hangzócsoportban: dias napok. como ahogyan ¿Cuál? Melyik? cual amelyik ¿Cuándo? Mikor? cuando amikor ¿Cuánto? Mennyi? Hány? cuanto amennyi. pie láb. Néhány azonos alakít. país ország. a magánhangzó + ir végű igék főnévi igenévi alakjában. huir [wir] menekülni. akié ¿Dónde? Hol? donde ahol ¿Qué? Mi? que ami. estamos vagyunk. mío enyém. 1952-ig ékezettel írták : fué. buscapié cselfogás. az ékezés szempontjából egy szótagnak számít: baile tánc. az tú te tu a te -d (a) mi engem mi az én -m són hang * son vannak más több(et) mas de. deuda adósság. — A Spanyol Akadémia 1952-ben több egyszerűsítést hajtott végre az ékezet írásával kapcsolatban.) 6. árboles fák. 14 . Ebben az esetben sem jelölik a hangsúlyt: papel papiros. illetve szükségessé teheti. ésta ez este libro ez a könyv ésos. está van. cortésmente (cortés+mente) udvariasan (az utóbbi két példában a főhangsúly a men szótagon van). rio [rjó] nevetett. magát si ha Az önálló mutató névmást ékezzük.

4. Az s hangzót szótag és szó végén sok helyen A-nak ejtik. mondathangsúly). Az amerikai spanyol nyelvben mutatkozó eltérésekIrodalmi spanyol nyelv csak egy van. ez a kasztíliai spanyol nyelv. 5. mu-se-os (múzeumok). 2. hanem úgy ejtik. 3.11. összefüggő olvasásnál vagy beszédben csak a fontos szavak hangsúlya emelkedik ki (ez az ún. A kiejtésben tehát nem tesznek különbséget tasa taksa és taza csésze. 15 . au-la (tanterem). pe-rro (kutya). mondathangsúly A spanyolok általában gyorsan beszélnek. mint a magyar sz-t. és a tanult emberek ezt a nyelvet beszélik Ameriká­ ban is. — A nagyobb szótárak minden esetben jelölik a szó hovatartozását. — a kevésbé fontos szavak hangsúlya eltűnik. le-ido (olva­ sott). gyenge). hogy a spanyol hangok kiejtési szabályait nem egy szóra korlátozva kell alkalmazni. egybe ejtve viszont [lózdédósz]. Ebben a mondatban például: Valencia es una gran ciudad [báléncjá eszunágranejucíád] Valencia nagy város. dédósz]. 2. nn elválasztható: ac-ce-so (közeledés). aún (még) szavakat tehát nem választhatjuk el. pe-ren-ne (örök). Valencia kiejtése pl. vagy ki sem ejtik: ¿Cómo están ustedes? Hogy vannak önök? — kiejtése ott így van : [kömöé(h) tán u(h)tédé(h)]. llamar. Az y-t sokhelyütt zs-nek ejtik : y o [zsö] én. 4. mintha csak egy szót alkotnának (ez sokszor a magyarban is így van). 3. más magánhangzócsopor­ tot igen: ai-re (levegő). le-er (olvasni). A fenti két példa egyúttal azt is szemlélteti. coser varrni és cocer főzni között. A legtöbb eltérés a szókincsben mutatkozik. 12. púa (tüske). A eh. Ezt a nyelvet mindenütt megértik. valamint a z hangot nem selypítve. 5. casa ház és caza vadászat. rr nem választható el: mu-cha-cha (leány). amelyben hangsúlytalan í vagy u van) nem szabad elválasztani. tí-os (nagybácsik). Egyszerű mássalhangzó a következő sorba kerül: se-wo-ri-ta (kisasszony). és csak a két legfontosabb szó hang­ súlya marad meg. de mondaton belül [ftáléncjá]. hanem az előző szó véghang­ zóját is tekintetbe kell venni. A Spanyol-Amerikában élő emberek túlnyomó többségének beszédében azonban a következő kiejtésbeli eltéréseket tapasztaljuk: 1. Mexikóban pedig a timbre szót használják. 13. Egyetlen magánhangzó nem állhat a sor végén vagy elején : az óleo (olaj). E és í előtt a c hangot. po-llo (csirke). pollo. 11. A cc. Ugyanígy : Voy a Valencia [bójá&áléncjá] Valenciába megyek. az egybetartozó szavakat össze­ függően ejtik ki. te-nue (vékony. A U-t /-nek. A gyorsabb. Egy szótagot alkotó magánhangzócsoportot (vagyis olyant. oir (hallani). — a mondat a kiejtésben egy szónak tűnik. Szókapcsolás. a mondat elején (szünet után) [báléncjá]. Ugyanígy los dedos (az ujjak) különkülön ejtve [lósz. al-de-as (falvak). A szavak elválasztása a sor végén 1. Így például a spanyol sello (postabélyeg) helyett sok délamerikai országban az estampilla. Argentínában zs-nek ejtik: caballo.

is-la (sziget). 14. si-qlo (század). •de ha az utolsó mássalhangzó l vagy r. hogy a kérdő és a felkiáltó (felszólító) mondatokat nemcsak a végén. A kérdő és felkiáltó mondatok jelölése A spanyol helyesírás sajátossága.6. car-ta (levél). az utolsó előtti mássalhangzó is átkerül: cons-tar (állni vmiből). kivéve. 8. bis-abuelo (dédapa). ha ez s: ha-blar <beszélni). 7. ins-pirar (belélegezni). — De az / és az f nem választható el az előtte levő mássalhangzótól. im-pru-den-cia (gondatlanság). Három mássalhangzó közüJ csak az utolsó kerül át a következő sor>a. illetve felkiáltó jellel: ¿Cómo estás? Hogy vagy? — ¡Caramba 1 Teringettét! jHabla I Beszélj I 16 . cua-dro (kép). Két mássalhangzó elválik: ban-co (pad). ais-lar (elkülöníteni). mez-clar (keverni). pers-picaz (éleseszű). pen-insula (félsziget). ha az összetétel ténye még -érezhető: nos-otros (mi). Összetett szavakat részeikre bontunk szét. mégpedig fordított kérdő-. hanem az elején is jelöli.

Las señoras y señoritas son alumnas. Entran también otras señoritas. Los señores son alumnos. El señor es un profesor. Otras señoras y otros señores entran en la clase. La señorita también es alumna. 2 Spanyol nyelvkönyv — 6614 17 . La señora no es profesora. Aquí. El profesor se llama Jorge Kovács. están ahora un señor. es alumna. Se llama Margarita Kiss. La señorita se llama María Nagy. una señora y una señorita. en la clase.LECCIÓN PRIMERA Névelő és főnév a) Hímnemű főnevek: el profesor el alumno \ a tanár a tanuló un profesor un alumno egy tanár egy tanuló b) Nőnemű főnevek : la profesora la alumna a tanárnő a tanulólány una profesora una alumna egy tanárnő egy^ianutólány c) Többes szám: los profesores los alumnos a tanárok a tanulók las profesoras las alumnas a tanárnők a (anulólámjok En la clase Ahora estamos en la clase.

— dice un alumno. — ¿Cómo se llama usted. — ¿Y cómo se llama usted. está aquí. — ¿Y cómo se llama usted. señora? — Me llamo Margarita Kiss. — ¿Está aquí el señor José Németh? — Ahora no está aquí. II Conversación T-. señor? . María Nagy). — ¿Quién está (¿Quiénes están) ahora en la clase? — Aquí. — ¿Y cómo se llama usted. las señoritas y los señores. én la clase. señor? — Yo me llamo Juan Nagy. ¡Buenas noches). ¿Dónde estamos ahora? — Ahora estamos en la clase. señor? — Me llamo Francisco Székely. — ¿Está aquí la señorita María Magyar? — Sí. están ahora las señoras. señorita)? — Me llamo Juan Nagy (Margarita Kiss. señor profesor! — dicen también los alumnos.— ¡Buenos días (¡Buenas tardes. — ¿Cómo se llama usted. señor profesor. señorita? — Me llamo María Nagy. — Yo soy el profesor y me llamo Jorge Kovács. señor (señora. — dice el profesor. — ¡Buenos días (¡Buenas tardes. — ¿Cómo se llama usted. ¡Buenas noches). señoras y señores I — dice el profesor. — Está aún en la fábrica.

buena (buenos. las tardes a délután. los alumnos a tanuló. primera első el profesor. los días a nap. a kisasszonyok es van (a magyarban nem. otras más(ok). hívják. a szótár I. señor Székely. las lecciones [lékcjón] a lecke. buenas) [bwénó] jó (jók) el día. señor profesor. az esték. Usted se llama Jorge Kovács. az osztá­ lyok ahora [áórá] most estamos vagyunk (=¿= tartózkodunk) aquí [ákz'J itt están vannak (=* tartózkodnak) está van (=» tartózkodik) un. ¿Donde está? Está aún en la fábrica. az urak la señora. x Vocabulario y (ejtsd : i. a tanórák uno (számnév) egy lección primera első lecke primero. neveztetik) se magát llama hív.(= magát nevezi. las señoras a hölgy. ¿Está aquí el señor José Németh? No. a kora esték I Buenas noches! Jó estét I Jó éjszakát t la noche. una (határozatlan névelő) egy el «eñor. señora Kiss? Usted es el señor profesor. a napok ¡ Buenas tardes J Jó napot 1 Jó estét! (Déltől estig mondják. las profesoras a tanárnő. ¿Quién es usted. a tanárok el alumno. los profesores a tanár. a kora este. -ba. las noches [láznóesész] az este. las clases az osztály. también yo soy alumno. a tanulólányok en la clase az osztályba(n) en (elöljárószó) -ban. las alumnas a tanulólány. mondja 19' el vocabulario [élftökáftulárjó] a szójegyzék. belépnek son vannak (a magyarban nem fordítjuk) ¡Buenos días t Jó napot 1 bueno. az éjszakák j señoras y señores t hölgyeim és uraim l dice [dice] mond. -ben.— — — — — • — — -+• — — — — — — — Yo me llamo Francisco Székelv. las señoritas a kisasszony. señor Nagy? Yo también soy alumno. señorita? Soy Catalina Fehér. los señores [szényór] az úr. a tanárnők la alumna. újabb(ak) entran lépnek be. ¿Y usted. señorita? Soy alumna. la lección.< szintén Maria Mária otros. -be la clase. fordítjuk) se llama [szeljámá] neve. ¿Qué soy yo.) la tarde. magánhangzó előtt: /) és la señorita. ¿Qué es usted. a leckék. az éjszaka. hívja Jorge [Aórfté] György no nem Margarita Margit también is. a tanulók la profesora. a hölgyek. ¿también usted es alumno? Sí. señor profesor. a délutánok. Y usted. -né 2* . a tanóra.

las conversaciones [kómbérszácjdn] a társalgás. neveztetem) me magamat llamo hívok. hívom ¿Cómo? Hogyan? Milyen? usted [usztéd] ön. maga j señor! j señora! uram! asszonyom! Juan [/jwán] János Francisco [fránciszkó] Ferenc sí igen . las fábricas a gyár. la conversación. mondják ¡señor profesor! tanár úr! yo (jój én soy [szói] vagyok me llamo a nevem. hívnak ( = nevezem magamat. los ejercicios [é/íércícjó] a gyakorlat. a feladatok Gramática — Nyelvtan A határozott névelő — El artículo determinado el profesor el alumno el ejercicio a tanár a tanuló a gyakorlat la profesora a tanárnő la alumna la lección a tanulólány a lecke A határozott névelő ( = a magyar a» az) h í m n e m ű főnév előtt: el nőnemű főnév előtt: la A határozatlan névelő — El artículo indeterminado un profesor un alumno egy tanár egy tanuló una profesora egy tanárnő egy tanulólány una alumna una lección egy lecke un ejercicio egy gyakorlat A határozatlan névelő ( = a magyar egy) h í m n e m ű főnév előtt: un nőnemű főnév előtt: una 20 . a gyárak II. a gyakorlatok. a társalgások ¿dónde? hol? ¿quién? ¿quiénes? ki? kik? Catalina Katalin ¿qué? mi ? mit ? señora Kiss Kissné la gramática a nyelvtan el ejercicio. José [/löszé] József aún még en la fábrica a gyárban la fábrica. a feladat.dicen mondanak.

Hímneműek: 1. az -ión. az -a végű főnevek: la alumna la tinta a tanulólány a tinta 3. az -o végű főnevek: el alumno el tintero el ejercicio 3. -d és -ez végű főnevek: la lección la conversación la ciudad a lecke a társalgás a város a fal az öregség 21 • la pared la vejez .A főnevek neme — El género de los substantivos A spanyol főnév vagy hímnemű. a férfit vagy férfi foglalkozást jelölő szók: ( ' el profesor el poeta el papa el papá a tanár a költő a pápa a papa a tanuló a tintatartó a gyakorlat 2. a nőt vagy női foglalkozást jelölő szók: la profesora la mujer a tanárnő az asszony a feleség 2. vagy nőnemű. a mássalhangzóra és a hangsúlyos magánhangzóra végződő főnevek túlnyomó része: el lápiz el pan el café a ceruza a kenyér a kávé(hdz) Nőneműek: 1.

mégis hímnemű. A -z végű főnevek a hangtani szabályok értelmében a többes szám jele előtt a z-t c-re változtatják: el lápiz a ceruza. a nőneműeket / betűvel jelölik (m = masculino hímnemű.: el dia a kéz a rádió a dinamó a nap A szótárak a hímnemű szavakat m betűvel. -ben. Az elöljárószó — La preposición Ahora estamos en la clase. -ba. József még a gyárban van. A magyar -ban. José está aún en la fábrica. mégis nőnemű: la mano la radio la dínamo Bár -a végű. Most az osztályban vagyunk. -be helyhatározói ragnak a spanyolban az en elöljárószó felel meg. végződő főnevek -es - A magánhangzóra a mássalhangzóra jelt vesznek fel a többes számban. / = femenino nőnemű). Señoras y señores entran en la clase. A főneveket mindig névelőjük­ kel együtt tanuljuk meg 1 I* A többes szám — El plural los alumnos las manos los poetas los días a tanulók a kezek a költők a napoky los señores los panes las noches az urak a kenyerek az esték^ las lecciones a leckék A hímnemű el névelő többes száma : los A nőnemű la névelő többes száma : las végződő főnevek -s. Hölgyek és urak lépnek az osztályba. Az elöljárószó a főneve előtt áll: 22 . los lápices a ceruzák.A legfontosabb kivételek: Bár -o végű.

ha A többes szám használata a magyartól eltérően a) j Buenos días I . nincs ( = nem van) tagadószónak a spanyolban a no felel meg. A magyartól eltérően a spanyolban többes szám áll ' . A magyar nem. son (van. A no az állítmány előtt áll. vannak) igét mindig névszói állítmány előtt. Az urak tanulók. mint pl.1 en (-ba(n) en (-ba(n) 2 la az az osztályba(n) las a a gyárakba(n) 3 clase osztály) fábricas gyárak) tí Az e s . József most nincs itt. b) El señor profesor. Los señores son alumnos. 23 . Az es. ott találjuk a spanyol mondatban a a magyarban nincsen kitéve. ha egynél több személyről (vagy dologról) van szó. A hölgy nem tanárnő. vannak) kitétele a névszói állítmány előtt Kovács úr tanár. a) sok kifejezésben. La señora Margarita Kiss. még akkor is. 8 A tagadás La señora no es profesora. Első lecke. a köszöntésekben. I Buenas tardes 1 I Buenas noches 1. Kissné (szó szerint: Kiss Margit asszony). A tanár úr. Ahora José no está aquí. Az értelmező az értelmezett szó előtt áll: a megszólítás és a keresztnév meg­ előzi a családnevet. A hangsúlyos jelző a főneve után áll. b) az állttmányban. Jó napot ! Jó délutánt ! Jó estét I Jó estét I Jó éjszakát ! Mária és Margit tanuló(lány). 9 A szórend a) Lección primera. son (van. El señor Kovács es (un) profesor. b) María y Margarita son alumnas.

] Buenos días. 11 A névelő használata a megszólításban La señora Magyar es alumna. 2. Ha a mondatban nincsen kérdöszó.? N. ha odaérthető. .. . . i-. .. A kiemelt mondatrészt. többi mondatrész» d) Ahora Most 2. alany. alany. a mondat élére tesszük.. . en la clase. 2. el señor Németh? Németh úr? en la fábrica? a gyárban? A kérdő mondat szórendje : 1. állítmány. . señoras y señores I Magyarné tanuló. Jorge Kovács. Jó napot. Entran también otras señoritas. A hölgy is tanuló.. Kovács Józsefnek. többi mondat* rész. aquí. 10 A también (is) helye a mondatban La señora también es alumna. ~ . . Más kisasszonyok is jönnek. úr? la señora Kiss? Kissné? 3. mint példánkban: mi).c) El profesor A fanárt 1. 3. u . A kijelentő mondat szórendje : 1. estamos vagyunk 3. El señor Németh Németh úr . ¿Dónde Hol ¿Está Van ¿Está aquí Ití van ¿Es alumna Tanuló 2. többi mondatrész. tf J Entran otras señoritas megelőzi A también közvetlenül también. úr el señor N. hölgyeim és uraim t 24 . állítmány. a szórend : 1. 1.. vagy követi a szót. N. está van el señor N. 2. 3. amelyre vonatkozik. 4. állítmány. . Utána megmarad a kijelentő mondat szórendje: 1. alany (mely el is marad­ hat. 2. 3. alany. állítmány. . 3. kérdöszó. többi mondatrész. rendszerint valamilyen határozót. — Az egy szóból álló határozó (aqui) és az állítmány névszói része (alumna) az állítmány igei része után áll. az osztályban. 3.. se llama hívják no está nmcs 2. También la señora es alumna. ití.

. — Jó napot. egy rádió. . A közvetlen megszólításban a névelő elmarad. panes. . hangsúly Ügyeljünk különösen az alábbi szavak helyes kiejtésére és hangsúlvára: lecciones [lékcjönész]. egy úr. . usted [uszté d J. Ejercicios 1. poetas. . egy ceruza. . . a tanár ú r . . . señorita és hasonló értelmezők előtt a magyartól eltérően névelő áll a spanyolban : El señor Kovács es un profesor. . clase. . . a költők. . . también [támbjén]. . . . . . dínamo. . . Buenas noches [bwénáznócsész]. a tanulók . . a költő. gramáticas. . mano. a magyar birtokragot sem for­ dítjuk a spanyolban : / Buenas tardes. . noche. Kiejtés. a gyárak. . uram. lecciones. . . . Ki van az osztályban? A tanulók és a tanulólányok vannak most az osztályban. . . . lápiz. . egy tanulólány. Margit és Katalin tanulólány. papa. — Jó estét I — mondják a tanulók. . asszonyom? — Az én nevem Kiss Margit. . noches. . ahol a tulajdonképpeni kérdés kezdődik (ez az eset rendszerint megszólítás után fordul elő). Kiss úr 1 — \ Señor t Uram 1 . a lecke. a gyárban. . a ceruzák . 25 . tarde. . egy kenyér. a kéz. a tanuló. . . a tanárok . . . . y usted [jusztédJ. 3. . . . y otros señores [jótrósz szényörész]. az osztályban. hölgyeim és uraim I — mondja egy úr. uram? — Engem (Yo) Székely Ferencnek hívnak. Ujabb tanulók lépnek be az osztályba. Nagy János úr is az osztályban van. . a tanár. . Fordítsuk le spanyolra: A tanár úr az osztályban van ( = tartózkodik az osztályban). 12 A kérdést bevezető kérdője] helye a mondatban ¿Dónde estamos ahora? Hol vagyunk most? Y usted. . . . alumna. . . . tinta. . Tegyük ki a határozott névelőt a következő főnevek elé: . . a kezek. Juan [AwánJ. señor [szényörj. Mondjuk spanyolul: egy tanár. egy kávé. A tanár is itt van. Kovács úr tanár. . . — Hogy hívják önt. . mano. szintén tanuló? alumno? A kérdést bevezető fordított kérdőjel rendszerint a kérdő mondat elején álL — Állhat azonban a mondat közepén is: ott. . — Tanuló ön? — Igen. señor. lápiz. a tanulólány. . . — Önt hogy hívják. . . a dinamó. . . . . señoras. señores. a tanárnők . . . . 4. . . ¿es usted también És ön. . aquí [ákíj. — János és György tanuló. . a tinta . señora. egy osztály. tardes. lápices. gramática. egy lecke. 2. se llama [szeljómá]. radio. . . . . egy tintatartó. . alumno. . clases. a kávéházak . . . . Buenos días [bwénóztfiász]. . Jorge [/lórfié]. a gyár. . a tanárnő. lección. pan. . első lecke . egy tanuló. . . az úr. .A señor. egy tanárnő. . yo soy [jószöi]. . . a tanulólányok. señor Kiss l Jó estét. . egy gyár. tintero. manos. . . . usted es [usztérfész]. . . papá. . . conversación [kómbérszácjón]. pan. profesora. señor. . . tanuló vagyok. lección. señora. . a leckék. . día. Tegyük ki a határozatlan névelőt a következő főnevek elé : profesor. . . . az osztály. café. poeta. ahora [áórá]. día. . días. poeta. . .

Un armario. Una silla. es fácil. El profesor dice palabras españolas.LECCIÓN SEGUNDA A melléknév el libro grueso la pluma gruesa el pupitre verde la mesa verde el español la española a vastag könyv a vastag toll a zöld pad a zöld asztal a spanyol (férfi. los alumnos responden. La lengua española o castellana es muy hermosa. Una mesa. Un tintero. Sólo las primeras lecciones son difíciles. El español no es difícil. Una lámpara. Un lápiz. . El profesor pregunta: — ¿Qué es esto? un armario una mesa una silla Los alumnos responden : — Un pupitre. El profesor pregunta. Una pizarra. Los alumnos estudian las nuevas palabras. Un cuadro. Una tiza. Un cuaderno. nyelv) a spanyol nő los libros gruesos a vastag könyvek las plumas gruesas a vastag tollak los pupitres verdes a zöld padok las mesas verdes los españoles las españolas a zöld asztalok a spanyolok a spanyol nők Estudiamos el español Ahora estamos en la clase y estudiamos el español o castellano. Un libro. — ¿Cómo es el libro? ¿Cómo es la pluma? ¿Cómo es el pupitre? ¿Cómo es la mesa? 26 . Una pluma.

— ¿Son verdes los pupitres? — Sí. La tinta es azul. El cuaderno no es azul sino negro. Las mesas también son verdes. ~ ¿Es corto el lápiz? ¿Es bajo el armario? ¿Es azul el cuaderno? — No. señor. señor. La silla es baja. Las plumas son cortas. — ¿Cómo son los libros? ¿Cómo son las plumas? ¿Cómo son los pupitres? ¿Cómo son las mesas? un lápiz una pluma un tintero — Los libros son gruesos. El pupitre es verde. una pizarra una tiza un cuadro una lámpara un libro un cuaderno — ¿Es grueso el libro? ¿Es corta la pluma? ¿Es verde el pupitre? — Sí. El armario no es bajo sino alto. El cuadro es hermoso. El lápiz es largo. los pupitres son verdes. El cuaderno también es blanco. El armario es alto. La pluma es corta. El lápiz no es corto sino largo. el libro es grueso. La tiza es blanca. La mesa también es verde. Los pupitres son • verdes. La pizarra es negra. 27 . El pupitre es verde.— El libro es grueso. señor. La pluma es corta.

— Yo estudio no sólo la lengua española. El inglés es fácil. Los armarios nuevos están detrás. ¿Y cómo se llama usted. Soy ingeniero. hermosa szép *(A közmondás értelme : Minden kezdet nehéz. gruesa vastag.— ¿Son cortos los lápices? — No. kettő segundo. los lápices no son cortos sino largos. — ¿Dónde está la pizarra? ¿Dónde están la mesa y la silla? ¿Dónde están los armarios nuevos? — La pizarra está delante. dos két. (Yo soy abogado.) ¿Y usted? — Yo soy minero.) — ¿Es usted español? — No. — Szó szerint: Kezdetet akar­ nak a dolgok. ¿Qué lengua estudia usted? — Estudio el español o castellano. señor. señor? — Yo me llamo Pablo Takács. — Es difícil la lengua inglesa? — No. III Un refrán español Principio quieren las cosas.) 28 . Estudio sólo el castellano. señor. tanulunk el español a spanyol nyelv(et) o (kötőszó) vagy castellano. — Yo también soy húngaro. segunda második el libro [libro] a könyv grueso. No soy español sino húngaro. señor. az írópolc verde [bérdé] zöld la mesa az asztal español. ¿Qué es usted. Yo soy comerciante. La mesa y la silla también están delante. (Soy médico. spanyol la lengua a nyelv muy [muí] nagyon hermoso. II Conversación — ¿Cómo se llama usted. — ¿Estudia usted también el inglés. señor. — ¿Dónde está el libro verde? ¿Dónde están los cuadernos blancos? — El übro verde está aquí. española spanyol estudiamos tanuljuk. señor? — Me llamo Pedro Balázs. castellana kasztíliai. el francés o el alemán? — No. Los cuadernos blancos también están aquí.* Vocabulario I. no es difícil. sino también la lengua inglesa. kövér la pluma a toll el pupitre az iskolapad. señor Balázs? — Soy obrero.

andaluza andalúziai. alemana német. hanem . el refrán. tanulnak nuevo. egyedül la pala lira a szó. A spanyol melléknév vagy -o. francesa francia alemán. La tinta azul. vagy mássalhangzós végű. A német nyelv. A német könyv. blanca fehér la tinta a tinta azul [ácul] kék sino hanem ¿cómo son? milyenek? delante elül detrás hátul II. El libro alemán. andaluz. . corta rövid („kurta") largo. sino también nemcsak . los lápices a ceruza. inglesa angol francés. húngara magyar ' ¿qué lengua? milyen nyelv(et)? estudia tanul. nueva új pregunta [pregunta] kérdez. . .difícil nehéz fácil könnyíí sólo csak. . . La pluma es verde. akarják. kérdezi responden felelnek. alemán. vagy -e. azul. (Bővebbet a mellék­ névről 1. inglés. francesa francia. negra fekete blanco. a nyelvtani összefoglalásban. A toll zöld. a ceruzák la pluma a toll «I tintero a tintatartó ¿cómo es? milyen ? corto. berlinesa berlini. felelik ¿qué es esto? mi ez? el armario a szekrény la silla [szí'ljá] a szék la pizarra a (fali)tábla la tiza a kréta el cuadro fkwádró] a kép la lámpara a lámpa «1 cuaderno a füzet «1 lápiz. a szót «studian [észtudján] tanulják.szeretik la cosa a dolog Gramática 13 A melléknév — El adjetivo Az asztal magas. — Viszont: fácil. difícil. El cuaderno azul. Pedro Péter Pablo [páMó] Pál ¿qué es usted? mi a foglalkozása? el obrero [ó&réró] a munkás la obrera a munkásnő el médico az orvos la médica az orvosnő el ingeniero fin/iénjérö] a mérnök el minero a bányász el abogado [bbögádb] az ügyvéd el comerciante a kereskedő húngaro. A kék füzet. Az -o végű melléknévnek külön -a végű alakja van a nőnem számára. La lengua alemana. los refranes a közmondás el principio a kezdet. . A pad magas. inglesa angol. a kezdetet quieren akarnak. berlinés. alemana német no sólo . alta magas bajo.'tanulja estudio tanulok.) 29 El pupitre es alto. Az -e végű melléknévnek nincsen külön alakja a nőnem számára. A mássalhangzós végű melléknevek közül a nemzetiséget (népi vagy városi hovatartozást) jelölőknek van -a végű nőnemű alakjuk : francés. A kék tinta. El lápiá es verde. . tanulom inglés. baja alacsony negro. A ceruza zöld. szeretnek. La mesa es alta. larga hosszú alto. . is III. .

mint a főnév. a szép mint fogalom). una francesa egy francia nő. A melléknév ugyanúgy képezi többes számát.14 A melléknevek többes száma — El plural de los adjetivos los libros gruesos a vastag könyvek los cuadernos azules a kék füzetek los libros alemanes a német könyvek Las plumas son cortas. Las señoras no son inglesas. Ha a főnevesített melléknévvel nem személyt vagy nyelvet. mint a magyar melléknevet: el inglés az angol ember. Estudio la lengua inglesa. A hölgyek nem angolok. akár jelző. primera lecció (az „első" szó nincsen különösképpen kiemelve). la blanca nieve a fehér hó (a hó mindig fehér. 16 A melléknév főnevesítése el español a spanyol férfi. t A nem személyt jelölő főnevek tárgy esete egyenlő az alanyesettel: el libro a könyv. A tollak rövidek. a könyvet. a „semleges" lo névelőt tesszük eléje: lo hermoso a szép ( = mindaz. nemzetiséget) kifejező melléknév mindig főneve után áll. A melléknév. lo bueno a jó. A zöld padok magasak. lo nuevo az új- 17 A nem személyt jelölő főnevek tárgy esete El profesor dice palabras nuevas. el francesa francia ember. a szavakat. A megkülönböztető tulajdonságot (minőséget színt. „. az angol nyelv. nem fejez ki megkülönböztető tulajdonságot). a „fehér" itt díszítő jelző. hangsúlytalan. akár állítmány. számban és (ha lehet) nemben egyezik főnevével. i • i az első lecke la primera lección A jelzői melléknév állhat főneve előtt és után. hangsúlyos. 30* . un inglés egy angol ember. — Lección primera (ki van emelve az „első" szó. . Pl. A tanár új szavakat mond. a nyelvet. la lengua a nyelv. Ha főneve után áll. hanem elvont jogaimat akarunk jelölni. a spanyol nyelv la húngara a magyar nő A spanyol melléknevet a névelő segítségével ugyanúgy főnevesíthetjük. a köny­ veket. 15 A jelzői melléknév helye a mondatban el libro verde a zöld könyv las nuevas palabras az új szavak las palabras españolas a spanyol szavak la lección primera . ami szép. vagy csak díszítő jelzőként használt melléknév főneve előtt áll. Ha főneve előtt áll. Los pupitres verdes son altos. Az angol nyelvet tanulom. a francia nyelv. los libros a könyvek. las palabras a szavak. A különösebb hangsúly nélkül.

estudiamos [észtudjómösz]. . . los pupitres son verdes. . es hermos . — A foglalkozást jelölő főnév elől a határozatlan névelő rendszerint elmarad. . la lámpara es v e r d . Egészítsük ki a melléknév (esetleg) hiányzó végződését: el armario b a j . el cuaderno es^ verde. Kovács úr tanár. estudian = tanulnak és tanulják. A spanyolban nincsen különbség alanyi és tárgyas ragozás közt. . Ejercicios 1. la pizarra es negr . — mondja az egyik tanuló. son . . ... es grueso [ézgrwészo]. .. . mesa verde [meszabérde]. las sillas baj . . el ejercicio difícil. Mi ez? — Asztal. las pizarras son negras. . Las mesas son altas.. las lenguas son hermosas. los libros ingleses están aquí. . Az es. y difícil. los pupitres b a j . las nuevas palabras [láznwé&ász páló&rász]. la mesa b a j . la lección p r i m e r . la tiza blanca . . . El señor Németh no está aquí. pregunta = kérdez és kérdezi. A magyartól eltérően a spanyolban ki kell tennünk a határozatlan névelőt a magyarban névelő nélkül álló köznév előtt. no es difícil [nőézdificil]. . . son állandó tulajdonságra vonatkozik (milyen?). muy hermosa [mujérmösza]. . . . . 19 A tárgyas igeragozás hiánya El profesor dice palabras nuevas. están átmeneti állapotra utal (hol van most?).18 Es. — Az está. el lápis largo. 2. los tinteros no son hermosos. las alumnas húngaras son hermosas. . las pizarras son negr . las lecciones f á c i l . Németh úr nincs itt. . . . . El libro es grueso. quieren [kjérén]. no son difícil. hangsúly Ügyeljünk a leckében előforduló nehezebb szavak kiejtésére és hangsúlyára : libro grueso [liftrögrwészö]. . . . los cuadernos franceses están en la clase. bajo [bá/ió]. Kiejtés. . .. . está aquí. . las primeras lecciones [lászprimérasz lékcjónész]. el cuadro hermoso. 31 . la mesa baja. . . . pizarra [pigárrá]. las lámparas son azules. la silla alta. Las mesas están delante.. las lámparas son v e r d . la lengua húngara . Tegyük az egyes számot többes számba és fordítva: la lección fácil. . está. tehát dice = mond és mondja. csak alanyi ragozás van . 20 A határozatlan névelő kitétele ¿Qué es esto? — Es una mesa. A tanár új szavakat mond. El señor Kovács es (un) profesor. la lengua ingles . es f á c i l . es bajo [hzbáhb]. están A könyv vastag. la tinta a z u l . son verdes [szómbértfész]. las palabras españolas son fáciles. . . El libro está aquí. las lecciones e s p a ñ o l . . A könyv itt van. la tinta azul. . . es verde [ézftérdé]. . pregunta [pregunta]. Az asztalok magasak. Az asztalok elül vannak. — diee un alumno.

Mi a foglalkozása? Orvos vagyok. Azok ott. hanem rövid. a hosszú asztalok és az alacsony székek az osztályban vannak. A spanyol nyelv szép. Ez az ajtó barna. — Az ott. Ezek a könyvek pirosak. Milyenek a képek? Szépek a képek? A képek szépek. Kiss úr mérnök. Ön bányász? Nem vagyok bányász. hanem magyar. Ezek. ¿Qué libro es azul? Melyik könyv kék? ¿Qué libros son gruesos? Mely könyvek vastagok? ¿Qué pluma es gris? Melyik toll szürke? ¿Qué plumas son grises? Mely tollak szürkék? 32 Éste. Ezek. Aquellos cuadros son feos. Hosszú A ceruza? A ceruza hosszú. A magas •szekrények. Ezek az ablakok barnák. Nem vagyok angol. Ön magyar? Igen. Rövid? Igen. Aquel cuadro es feo. Ese cuaderno es amarillo. A szép képek itt vannak. Esa pluma es verde. Azok. Azok a lámpák fehérek. Hol van a zöld lámpa? Itt van. Aquélla. rövid. Esas plumas son verdes. Vastag a könyv? A hosszá ceruza. Kovácsné is magyar. kereskedő vagyok. Azok a képek csúnyák. Ésta. Fordítsuk le spanyolra : Spanyolul tanulunk (= Tanuljuk a spanyolt). 4. Nehéz a spanyol? Nem. Az. Alacsonyak a székek? A székek nem alacsonyak. — — Ésos. Azok a füzetek ott sárgák. — — Ése. — Ésa. Estas ventanas son pardas. Milyen A kréta? Fehér. Ez a könyv piros. Az a toll ott zöld. A könyv vastag. Hol vannak a magas szekrények? Hátul vannak. Nagyné orvosnő. Az alacsony székek. Az a füzet ott sárga. Milyenek az asztalok? (Azok) is zöldek. — Ésas. Estos libros son rojos. Aquellas lámparas son blancas. Milyen a toll? Rövid. Mondjuk spanyolul: A vastag könyv. Kemény •elvtárs fel camaradaj munkás. Aquéllas. 3 TRES LECCIÓN TERCERA Mutató névmások Este libro es rojo. Az a kép csúnya. Aquella lámpara es blanca. Az ott. Aquéllos. A tanulók spanyol szavakat mondanak. Ez Éstos. Nem hosszá. Az a lampa fehér. Aquél. uram. Éstas. Azok. Milyen a pad? Zöld. Esta puerta es parda. Esos cuadernos son amarillos.3. . — Azok ott. nem nehéz. magyar vagyok. Az. Azok a tollak ott zöldek. Nem szépek a képek? A képek nem szépek. Ez.

— responde Pablo Takács. es muy grande y hermosa. hay una mesa nueva y también dos sillas nuevas. esta tiza? ¿De qué color son estos bancos? ¿De qué color son estas sillas? — Ese libro es amarillo. azul. verde. — Blanco. y esa tiza es blanca. pardo. — ¿Qué lápiz es rojo y qué lápiz es azul? — Éste aquí es rojo y ése ahí es azul. — Muy bien. hay pupitres o bancos. En esta pared hay una puerta alta y ancha. detrás. Este libro es rojo Ese libro es verde Aquel armario es alto — Muy bien. Pero allí. rojo. son feos. ésta? — Sí. Aquí. Aquellos cuadros no son hermosos. — Esta pluma es negra. ¿De qué color es ese libro. ésa. negro. Aquella puerta es alta y ancha. En esta clase hay muchos objetos. — ¿Cuáles son los colores principales? — pregunta el profesor. — ¿Y esa pluma? — ¿Qué pluma. — Este libro es verde.I Colores y cualidades Esta clase. gris. hay dos armarios viejos. — ¿De qué color es este libro? — Es rojo. — Aquel armario es viejo. En aquella pared hay tres ventanas bajas y estrechas. Allí. — ¿Cómo es aquel armario? ¿Cómo es aquella puerta? ¿Cómo son aquellos cuadros? ¿Cómo son aquellas ventanas? . Estos bancos son pardos. Él ya conoce muchas palabras españolas. Las ventanas bajas y estrechas están a la izquierda. señora Kiss? — ¿Qué libro. y esas sillas también son pardas. 8 Spanyol nyelvkönyv — Ö614 *33 . delante. ése. En esta lección de español estudiamos algunos colores y algunas cualidades. donde ahora estamos y estudiamos el castellano. — ¿De qué color es este lápiz. amarillo. — dice el profesor. señora. La puerta alta y ancha está a la derecha. Aquellas ventanas son bajas y estrechas. éste? — Sí. en el centro. señora. .

vannak mucho. — ¿Cuál es la estilográfica parda? ¿Cuáles son las reglas amarillas? — La estilográfica parda es ésa (aquélla.hierro. központ el banco pad pero de.— ¿Qué cuadernos son negros y qué cuadernos son grises? — Aquéllos allí son negros y éstos aquí son grises. mucha. esa az a (a megszólított személynél levő tárgyra mutat) esos. kapu pardo barna la ventana ablak ese. — ¿ Y de qué son los bancos? — Los bancos. aquéllas). es una regla de madera. régi en esta pared ezen a falon. II Conversación — ¿Cómo se llama ese objeto en español? — Es una estufa. aquellas azok a feo csúnya. holmi en el centro a középen. Ésa es una estufa de hierro. közepén el centro közép. ebben a falban la pared [páréd] fal ancho [áncsó] széles ' *(A közmondás magyar megfelelője : Nincsen rózsa tövis nélkül. ventanas son de madera. rút ¿qué? melyik? milyen? mely(ek)? gris szürke el color szín la cualidad tulajdonság la calidad minőség donde ahol grande nagy en esta clase ebben az osztályban hay van. azonban allí ott viejo [bjéhó] öreg. puertas. esta ez a estos. sillas. vörös la puerta ajtó. — ¿De qué es esa estufa? — Es ríe. III Un refrán español No hay miel sin hiél* Vocabulario I. — ¿Esta regla también es de madera? — Sí. tres három tercero harmadik este. aquello az a aquellos. esas azok a amarillo sárga aquel.) 34* . ésta). dolog. muchas sok el objeto [óbhétö] tárgy. estas ezek a rojo [rróhó] piros. Las reglas amarillas son éstas (ésas. las mesas. muchos.

. spanyolul la estufa kályha ¿de qué es? miből van ? el hierro [élj erró] vas estufa de hierro vaskályha la madera fa (anyag. estas. No hay miel sin hiél. az está. Ott egy új asztal van. vannak) . Az ajtó balra van. estos. están szavakat használjuk. n o h a y (nincs(en). valahányszor a mondat alanya előtt határozatlan névelő. szoros a la derecha jobbra derecho jobb(oldali) a la izquierda balra izquierdo [ickjérdó] bal(oldali) en esta lección ezen az órán lección de español spanyol óra de (elöljárószó) -nak a. az h a y kifejezést használjuk (megfelel a német es gibt. en español spanyolban. Vessük össze: Allí hay una puerta.¡ az angol there is. az olasz c'é. — Mihelyt meghatározott vagy ismert személyek vagy dolgok helyéről szólunk. -rol. no hay nincs(en).esta puerta ez a könyv — ez az ajtó estos libros — estas puertas ezek a könyvek — ezek az ajtók az a kép ott — az a toll ott b) ese cuadro — esa pluma esos cuadros — esas plumas azok a képek ott — azok a tollak ott az a tárgy — az a kályha c) aquel objeto — aquella estufa aquellos objetos — aquellas azok a tárgyak — azok a kályhák estufas A jelzőként álló mutató névmások a spanyolban melléknevek : nemben és számban egyeznek főnevükkel. a) Este. -nek a. a francia il y a. feleli él ő va már conoce ismer(i). nincsenek) En esta clase hay muchos objetos. Nincsen rózsa tövis nélkül. Az hay kifejezést kell használnunk. a beszélőhöz közel levő személyre vagy tárgyra mutat.estrecho szűk. algunas néhány ¿cuál? ¿cuáles? melyik? melyek? principal főresponde felel. nincsenek la miel méz sin (elöljárószó) nélkül la hiél [lájél] epe Gramática 21 Az általános létezést kifejező ige : h a y (van. Ha közelebbről még meg nem határozott személyek vagy dolgok létezéséről szólunk. -ú. Ebben az osztályban sok holmi van» Allí hay una mesa nueva. La puerta está a la izquierda. Ott van egy ajtó. ci sono kifejezésnek). ott la estilográfica töltőtoll la regla vonalzó II. vagy számnév van. there are. esta. -ű. 35 . -bol. -bol. vagy semmi sincs. -é . 22 A mutató névmás — El pronombre demostrativo a) este libro . jó ¿de qué color es? milyen színű? ahí amott. -rol algunos. tud(ja) bien jól. nem élő) la regla de madera favonalzó III.

— Az ilyen kérdésre. 24 Helyhatározószók — Adverbios de lugar Ez a vonalzó itt van. ésta és está más-más jelentésére: Ez a kályha vasból van. esas: a megszólított személyhez közel levő személyre vagy tárgyra mutat. A favonalzó ez. Hol van ez (az) a vonalzó? . vagy „semleges" alakjában hagyjuk. az)? Ez helyes. — Az ott. allí) felel meg. változatlanok (nőneműek. Az a vonalzó ott van. aquellas: mind a beszélőtől.) Aquella regla está allí. Eso es un libro. többes számú alakjuk nincs). Las plumas nuevas són éstas. aquella) regla? Esta regla está aquí. Az a vonalzó ott van. Ése es un libro.) ¿Qué es esto (eso. [ Könyv. Ez. (Ez jól van. a „semleges" mutató névmásokat használjuk. — Az. ékezni kell őket: ¿Qué lápiz es rojo? Melyik ceruza piros? Este.b) Ese. Megjegyzés. Ezek csak önállóan (főnév nélkül) állhatnak. esos. Ez könyv. La regla de madera es ésta. La estilográfica está en el banco. — Aquél.. A háromféle mutató névmásnak (este. 23 A mutató névmások „semleges" alakjai: esto. ese. ¿Cuál es la estilográfica parda? Melyik a barna töltőtoll? Esta.: ! . aquello)? Eso está bien. vagy megegyeztetjük a mutató névmást a főnévvel. Ha a mutató névmások nem jelzőként (főnévvel együtt). — Ésa. hanem önmagukban állanak. aquella. c) Aquel. mind a megszólított személytől távol levő személyre vagy tárgyra mutat. — 1. Esta estufa es de hierro. — Ése. aquellos. ahí. mint ¿Qué es estol (Mi ez?) háromféleképpen válaszolhatunk: ' Es un libro. — Az ott. Ügyeljünk a három alak: esta. Vagyis a feleletben vagy nem ismételjük meg a mutató névmást. Ez. aquel) a fenti három helyhatározószó (aquí. Megjegyzések. Nyomtatásban és sokszor írásban is el szokták hagyni a mondatkezdő nagybetű fölött az ékezetet. 36 ¿Dónde está esta (esa. eso. Amikor ismeretlen dologra vagy általánosságban a mondat egész tartalmára utalunk. (A megszólított személynél. 2. aquello Mi ez (az ott. A töltőtoll a padban (a padon) vau. — Aquélla. ékezetet nem kapnak. Esa regla está ahí. esa. — Az. Az üj tollak ezek.

amelyet nem szoktunk többes számban használni (mint pl. Muchos objetos. a többi ige előtt „hogy?". en alemán)? Ezen a falon van néhány szép kép.25 Kérdő névmások — Pronombres interrogativos Milyen? Hogy? Hogyan? Mely? Melyik? Milyen? Melyik? Melyek? Milyen az a szekrény? Hogy van? Hogyan tanul Péter? Melyik könyv zöld? Milyen (Mely) szekrények állnak ott? Melyik a sárga vonalzó? Melyek a fő színek? ¿Cómo? ¿Qué? ¿Cuál? ¿Cuáles? ¿Cómo es aquel armario? ¿Cómo está usted? ¿Cómo estudia Pedro? ¿Qué libro es verde? ¿Qué armarios están allí? ¿Cuál es la regla amarilla? ¿Cuáles son los colores principales? A kérdő névmások használatáról jegyezzük meg a következőket: a) a ¿Cómo? után mindig ige következik . — Mucho dinero. rendszerint az es (son) ige következik utána. egyébként mucho után a főnév többes számba kerül. 26 Egyes és többes szám használata h a y és m u c h o mellett Allí hay un armario alto. a méz. c) ¿Cómo se llama este objeto en español (en húngaro. németül)? 37 / . c) a ¿Cuál? (többes számban: ¿Cuáles?) nem áll közvetlenül főnév előtt. Ebben az osztályban sok holmi van. Sok méz. 27 Az en elöljárószó használata a) En esta clase hay muchos objetos. mind a többes szám számára. en francés. angolul. Elöl két új szék van. franciául. b) En esta pared hay algunos cuadros hermosos. Hogyan hívják (mondják) ezt a targyat spanyolul (magyarul. Sok tárgy. a pénz). En esta lección estudiamos los colores. son (van) ige előtt „milyen?". az es. b) a ¿Qué?y mindig főnév előtt áll. Mucho után egyes számban áll az olyan főnév. Delante hay dos sillas huevas. — Muchas sillas. Ezen az órán a színeket tanuljuk. — Sok szék. Az hay szónak csak egy alakja van mind az egyes szám. „hogyan"? a jelentése. Mucha miel. Ott egy magas szekrény van. en inglés. — Sok pénz.

c) Nyelvek neve előtt az en elöljárószót a magyarban -ul. en Budapest Budapesten. leckében). sillas nuevas [sziljáznwéftász]. en el centro a középen. tres ventanas bajas [tréz&éntánáz ¿¿tftász]. -ra. b) a minőséget. Ügyeljünk az alábbi szók kiejtésére és hangsúlyára : <es rojo [ézró/iö]. cualidades [kwálidádész]. los bancos [lózÜánkósz]. alta y ancha [áltájáncsá]. b) ¿De qué color es este lápiz? c) ¿De qué es esa estufa? Es de hierro. c) azt. angolul. es de hierro [ézdéjérró]. francés. -bői ragnak megfelelően. Kifejezi: a) a birtokot: la lección de español (szó szerint: a spanyolnak. regla de madera favonalzó. clase osztály) clases osztályok) 1 «= Ebben az osztályban <= Ezekben az osztályokban b) Az en elöljárószót gyakran -on. -re raggal fordítjuk a magyar­ ban : en esta pared ezen a falon (és : ebben a falban). a spanyo) nyelvnek az órája . a köv. inglés. amiből valami van. Milyen színű ez a ceruza? Miből van az a kályha? Vasból van.a) Mutató névmással kapcsolatban az elöljárószó a mutató névmás elé kerül: 1. németül) beszélek. -ű képzőnek megfelelően. a magyar -ú. objetos [öbhetösz]. vaskálvha favonalzó A de elöljárószó egyike a leggyakrabban előforduló elöljárószóknak. hiél [jel]. grande y hermosa [grándéjérmdszá]. es muy grande [ézmuigrándé]. d) una estufa de hierro una regla de madera Ezen a spanyol órán a színeket tanuljuk. hangsúly . hay [ai]. 38 . alemán) spanyolul (magyarul. -en. -ül raggal fordítjuk. franciául. a magyar -ból. bajas y estrechas [báhhsz jésztrécsász]. erről bővebbet 1. d) Sok magyar összetett szónak de elöljárószós kapcsolat felel meg: estufa de hierro vaskályha. en Hungría Magyarországon. castellano [kásztéljánó]. Kiejtés. En (-ban En (-ban 2. A „beszélni" ige után az en elmarad: hablo español (húngaro. armarios viejos [ármárióz ftje/iósz]. -ön. 28 A d e elöljárószó használata a) En esta lección de español estudiamos los colores. esta ez az estas ezek az 3. estas ventanas [észtáz&éntánász].

cuadros son hermosos? ¿ . Mi az? Szekrény. es la silla nueva? ¿ . . La mesa . vasból van .) 2. . . az a könyv barna. . ebben az osztályban. — . . sok könyv. armarios son viejos? ¿ . Ezek a füzetek fehérek. . silla es nueva? ¿ . a la derecha. vaskályha.Ejercicios 1. son las palabras españolas? ¿ . — . 6. középen. . libro es muy hermoso. . Mondjuk spanyolul: egy könyv. . . Ez kréta. néhány könyv. silla es baja. Milyen a kályha? Milyen színű? Fekete. Azok az ablakok nem magasak. en el banco. hanem keskeny. . Feleljünk háromféleképpen a következő kérdésekre : ¿Qué es esto? (Un libro. . . néhány szín. néhány tulajdonság. . . Az régi szekrény. 3. un libro. Ez töltőtoll. Az vaskályha. — . illetve az está vagy están szót: En el banco . azok a füzetek ott kékek. . abban a padban. . . . . néhány tárgy. mesa es alta. El libro . En esta clase no . . . . sok méz. hátul. sok tulajdonság . néhány toll. Miből van? Vasból. armarios son viejos.) megfelelő alakját: . . — ¿Cuál es el armario nuevo ? . son aquellos cuadros? ¿ . hanem alacsonyak. en el pupitre. . — . . három könyv. . amott. a csúnya képek azok. ebben a padban. paredes son amarillas. két toll. . . . . — ¿Qué ventanas están a la izquierda? . Estos objetos . (Itt. éste stb. . . sok toll. Az az ajtó nem széles. .) 5. ventanas son altas y anchas. . delante.) — ¿Qué es eso? (Una regla. — . ott. . es el armario nuevo? ¿ . Tegyük a pontok helyébe a megfelelő kérdőszót (¿Cómo ? ¿Qué ? ¿Cuál ? ¿Cuáles ?) ¿ . abban az osztályban . . sok tárgy . Fordítsuk le spanyolra: Ebben az osztályban sok kép van. Ez a könyv piros. Tegyük a pontok helyébe az hay. sok pénz . — ¿Dónde está la mesa nueva? . az osztályban. . azok a füzetek feketék. . — ¿Qué bancos están en el centro ? . . . palabras estudiamos? ¿ . . Ez a fal szürke. Ezen a spanyol órán néhány színt és tulajdonságot tanulunk. balra. Melyik az új szék? Az. Mi ez? Kréta. . egy toll. son los cuadros feos? 4. az a könyv ott sárga. Tegyük ki a mutató névmás (este. cuadernos son verdes. A szép képek ezek. es esa silla? ¿ . három toll. — . . En el pupitre . cuadernos. Tanuljuk a fő színeket.) — ¿Qué es aquello? (Una silla. . A la derecha . estufa de hierro. azok a képek csúnyák. . . . azokban a padokban. lápices y estilográficas. És melyek az új szekrények? Ezek. . jobbra. Ezek a képek szépek. a padokban. 39 . két könyv. faasztal. sok szín. . . . Az szekrény. . . a padban. . elöl. Mi az ott? Töltőtoll. . . . una puerta ancha. . . Ez fehér kréta. . Esta puerta . es aquel armario? ¿ . . — ¿Qué estilográfica es negra? . ezekben a padokban. fából van.

Az apa szorgalmas munkás. cuatro hijos son : José. Ella es el alma de la casa. Éva (mindig) vidám.4 CUATRO LECCIÓN CUARTA S e r és e s t a r SER (állandóan) lenni Paco es bueno. Éva ma vidám. El padre está sentado en un sillón. Eva y María. hermosos y muy cómodos. claros. Los cuartos (Las habitaciones) del cuarto piso son grandes. Jíoy Eva está alegre. José está hambriento. I La familia Varga La familia Varga vive en Budapest. Paco. József éhes. Ana es una buena ama de casa.. Los nombres de los . en la Calle de la Reina Isabel. Esta noche la familia Varga está en casa. v Eva es alegre. Los * . jefes de la fábrica están contentos V L con el trabajo de Juan. ' El ama de casa es Ana. Feri jó. Az apa egy karosszékben ül. La vivienda de los Varga está en el cuarto piso. la mujer de Juan. Trabaja mucho en casa. Está EkfcffT-^ \ l sentado en un sillón y descansa. La vivienda de la familia Varga está en una casa moderna de cuatro pisos. y^l Ahora Juan está cansado.) Feri jól van. marido de Ana Balog y padre ' ^NS~ de cuatro hijos. Juan es un obrero diligente y concienzudo. El cabeza de la familia es Juan . José es esbelto. József nyúlánk.^S¿f Varga. Juan Varga trabaja de obrero en una fábrica de papel. Ahora ella también está cansada. 40 . (lenni) ESTAR (átmenetileg) lenni Paco está bueno. El padre es un obrero diligente. Está sentada en una silla cerca de la estufa y habla con el marido. (Paco está bien.

Alma nem esik messze a fájától. — Aun está mal. José y Paco son muchachos buenos y aplicados: en la escuela y en casa trabajan mucho y bien. señor Kiss 1 — — ¡Hasta la vista. Paco no es tan alto como José. Ya es tarde. — responde la mujer. el padre de usted? — Está aún muy débil. José es alto y esbelto. — responden las muchachas. señor Kiss. II Conversación — ¡ Buenos días. — ¿Dónde está la nueva vivienda de usted? — En la Calle Principal. señora 1 III Refranes españoles Tal padre. Eva es aplicada. Él es fuerte también.José y Paco son jóvenes muy listos. El cuarto donde vivo es claro y muy cómodo. ya estáis listos para la escuela? — pregunta la madre. tal hijo. *(A közmondások magyar megfelelője: 1. ya estamos listos. sólo Juan está todavía un poquito enfermo. — Y. Las dos muchachas son alegres. Eva y María son muchachas muy bonitas. mamá. pero ya no está en cama.* En casa del herrero cuchillo de palo. — Estoy hambriento. pero no es débil: él también es fuerte. ¿Cómo está la familia? — Todos están bien. — Ya está lista. señora. . — ¿Dónde trabaja usted ahora? — Ahora trabajo en una fábrica de papel. A cipész lyukas cipőben jár. gracias. gracias. — ¿Está ya lista la cena? — pregunta Juan. ¿Y cómo está Don Francisco. jHasta luego. — 2. Pero hoy no están alegres. señora. — Sí. ¿vosotros. — ¿Está contento con la habitación? — Sí. pero ahora descanso.) 41 . pero María no es siempre diligente y concienzuda. — ¿Cómo está hoy la abuela? — pregunta el padre. señora! ¿Cómo está usted? — Muy bien. — Está aún en cama. — responden los muchachos. ¿Y usted? — Yo también estoy bien. porque la abuela está enferma. — ¿Trabaja mucho? — Sí. — Vamos a cenar.

mint . lakás •claro világos -cómodo kényelmes esta noche ma este. aún [áön] még mal rosszul estar en cama ágyban feküdni la cama ágy vosotros ti estáis listos készen vagytok para (elöljárószó) számára. anyuka la cena vacsora vamos a cenar menjünk vacsorázni I cenar vacsorázni .munkás •el papel papír la fábrica de papel papírgyár 42 concienzudo lelkiismeretes el jefe főnök.Vocabulario •cuatro négy cuarto negyedik Paco (Francisco) Feri (Ferenc) Eva Éva siempre mindig alegre vidám hoy ma •esbelto [éz&éltó] karcsú. ma éjszaka «n casa otthon. felkészült fuerte erős tan olyan. új de cuatro pisos négyemeletes •el piso emelet los Varga a Vargáék. helyes porque mert ¿por qué? (¿porqué) miért? el abuelo nagyapa la abuela nagyanya los abuelos nagyszülők enfermo beteg ¿cómo está? hogy van (egészségileg) ? aun [áun]. -a ülni •el sillón karosszék. közelében habla beszél el joven fiatalember la joven (serdült) leány listo ügyes. la habitación szoba. fotel I. Izabella en la Calle de la Reina Isabel az Erzsé­ bet királyné úton la vivienda lakás la vivienda de la familia Varga a Varga család lakása la casa ház moderno modern. -ért la madre anya la mamá mama. la familia család la familia Varga a Varga család vive lakik. a ház úrnője el amo gazda. él •en Budapest Budapesten la calle út. igazgató contento megelégedett. aplicado szorgalmas «star sentado. -vei el trabajo munka cansado fáradt descansa pihen el ama de casa háziasszony. itthon el cabeza vminek a feje (átvitt értelem­ ben) la cabeza fej «1 marido férj Ana Anna «1 hijo valakinek a fia vagy gyermeke «1 nombre név trabaja dolgozik de obrero munkásként. utca la reina királynő el rey. háziasszony la mujer asszony. annyira como mint. értelmes. nyúlánk hambriento éhes el padre apa diligente. nagyon ella (nőnem) ő el alma (nőnemű szó l) lélek cerca de (elöljárószó) mellett. fiú la muchacha fiatal leány la escuela iskola trabajan dolgoznak bonito csinos. a Varga család •del = de + el el cuarto. megelégedve con (elöljárószó) -val. a ház ura el ama (nőnemű szó!) gazdasszony. amint débil gyenge el muchacho gyerek. kész. los reyes király Isabel Erzsébet. feleség mucho (határozószó) sokat.

(Férfiak. Beteg vagy. bueno (buena). (Nők. tal . " buenas. buenos. (NŐ. Betegek vagytok. . lakom es tarde késő van ¡hasta luego!. gracias köszönöm (las gracias kö­ szönet) todos mindnyájan. (ők. 30 Az e s t a r (lenni) ige ragozása a kijelentő mód jelen idejében Beteg vagyok. buenos. buenas. bot Gramática 29 A személyes névmások — Los pronombres personales A s e r (lenni) ige ragozása a kijelentő mód jelen idejében soy eres es Nosotros Nosotras Vosotros Vosotras Ellos Ellas Ustedes somos sois son bueno (buena).) Ő jó. maga) beteg. (Nők. buenas. ¡hasta la vista! a viszontlátásra 1 hasta (elöljárószó) -ig luego (iwégö) az(u)tán. buenos (buenas). és vegyesen. tal amilyen . maguk) betegek. .) Ti jók vagytok. Én jó vagyok. Mi jók vagyunk. (Férfiak. buena. mindenki todavía még un poquito egy (egészen) kissé Don (keresztnév előtt) úr trabajo dolgozom descanso pihenek vivo élek. (enferma). Te jó vagy. enfermos (enfermas). (Nők. olyan el herrero kovács(mester) el cuchillo kés el palo fa. . Estoy Estás Está Estamos Estáte Están enfermo enfermo enfermo (enferma).) Ti jók vagytok. (ö. enfermos (enfermas). .O. ön. (Férfi. és vegyesen.) Onjó.) Ők jók. (Férfiak. Ő jó. önök. Betegek vagyunk.) Mi jók vagyunk.) Ők jók. buenos. bueno (buena). mindjárt la vista látás III. azonnal. (enferma).) Önök jók. és vegyesen. . bueno. enfermos (enfermas).

usted. ha hangsúlyos (akárcsak a magyarban). TJds. Munkás vagyok. az estar átmeneti állapotra utal. vosotros.. los hijos del padre SLZ apa fiai.. ellos.31 A s e r és az e s t a r használata La abuela es enferma. A negyedik emelet lakásai. Pl. Az asztal fából van. U. él. asszonyom? ¿Cómo están ustedes. usted es abogado. Én orvos vagyok. uraim? ¿Cómo está Don Francisco? Hogy van Ferenc bácsi? Az udvarias megszólítás alakja a spanyolban usted (ön. Az usted szót írásban V. tú. La mesa está en la clase. Los hijos son listos. Az asztal az osztályban van. A személyes névmást (yo. 34 A megszólítás ¿Cómo está usted. betűkkel rövidítik. ustedes) az ige mellett csak akkor tesszük ki. el padre de usted az ön ( = önnek az) apja. señora? Hogy van. es de noche este van. Vargáék lakása. Vd. La abuela está enferma. vosotras. Vds. ön ügyvéd. Los cuartos del cuarto piso. 33 A birtokviszony El padre de Paco se llama Juan. Hoy Juan está alegre. — Az usted a régi vuestra merced ( = kegyelmességed) rövidítése. A nagymama (most) beteg. A de és el alakot összevonjuk : del. nosotros. -nek a ragnak megfelelően a de elöljárószó fejezi ki. János a család feje. betűkkel. A ser állandó jellegű tulajdonságra. János (mindig) jókedvű. Juan es alegre.. Us. a hatá­ rozott névelő többi alakját azonban nem vonjuk össze: las hijas de la madre SLZ anya lányai. Feri apját Jánosnak hívják. Hogy van az ön apja? ¿Cómo está el padre de usted? ¿Dónde está la vivienda de usted? Hol van az ön lakása? A birtokviszonyt a magyar -nak a. az ustedes alakot Vs. Ud.. el padre de los muchachos a fiúk apja. A gyerekek értelmesek. nosotras. ella.. 32 A személyes névmás használata Soy obrero. A nagymama (állandóan) beteg. maga) . a spanyolban a birtok megelőzi a birtokost: el hijo de Pedro Péter ( = Péternek a) fia. Los hijos están listos.. Yo soy médico. señores? Hogy vannak. Az idő megjelölését mindig ser igével végezzük: es tarde késő van. ustedes (Önök. La vivienda de los Varga. La mesa es de madera. Juan es el cabeza de la familia. A gyerekek készen vannak. Ma János jókedvű. ellas. maguk). 44 .

Az egyeztetés szempontjából az ilyen főnév természetesen nőneműnek számit. e szó az ige előtt és után állhat: La abuela está mal todavía. . asszony) megszólítást használják. bár nőnemű szavakról van szó: * el ave. . 35 36 A y a (már) helye a mondatban Ya es tarde. r . néni. (kedves) Péter bácsi? — ¿Está en casa Doña Dolores? Itthon van Dolores asszony? Az a u n .szótaggal kezdődő főnevek előtt. / gy ban « A ya állhat az ige előtt vagy után. hogy a jó hangzás kedvéért a la.A spanyol udvariasság megköveteli. . • . M á r n e m fekszik á Él no está ya en cama. La cena ya está lista. 37 lós padres a szülők los abuelos a nagyszülők los hijos a gyerekei alakja sokszor gyűjtő Az el (un) névelő használata la (una) helyett El ama de casa es Ana. egy madár el álgebra az algebra el hambre az éhség el agua (fresca) a (friss) víz el habla española a spanyol nyelv el (un) hacha buena a (egy) jó fejsze 45 38 . A ház úrnője Anna. a ú n (még) sző helye a mondatban La abuela aun está mal. Don Pedro? Hogy van. caballero ( = uram. ö a ház lelke. Névszói állítmány esetében a ya a névszói állítmány előtt vagy után áll* Gyűjtő értelmű többes számok el padre az apa la madre > az anya el abuelo a nagyapa la abuela a nagyanya el hijo a fia la hija a leánya A rokonságot jelölő szók hímnemű többes számú értelmű. Todavía está en cama.vagy ha. K La cena está lista ya. A „még" fogalmát a todavía szóval is kifejezhetjük . Él ya no está en cama. az illető nevével együtt vagy anélkül. bátyám) és Doña (-né. señora. Késő van már. \ . señorita.) Aun (áun) csak az ige előtt. A nagymama még rosszul van. Még ágyban van. e megszólítás után azonban mindig oda kell tennünk az illető keresztnevét: ¿Cómo está. Es tarde ya. un névelőt használja a hangsúlyos a. Está aún en cama. hogy a megszólításban kitegyük a señor. ( = Még fekvő beteg. így mondják. una névelő helyett az el. Bizalmasabb ismeretség esetében a Don (bácsi. J A vacsora már készen van. Ella es el alma de la casa. Már késő van. „ . aún (kun) az ige után (olykor előtte is) állhat. szó szerint: lovag) megszólítást. un ave a madár. A spanyol nyelv sajátossága. ._.

a tanuló könyvei. a tanulók könyvei. . Pál ceruzái. 46 . cuatro hijos [kwátró ihbsz]. habla española es muy hermosa. ) ¿Cómo se llaman los hijos de Juan Varga? ¿Qué es Juan Varga? ¿Dónde trabaja? ¿Qué obrero es Juan? ¿Quién está contento con el trabajo de Juan? ¿Cómo está Juan ahora? ¿Dónde está sentado? ¿Quién es el ama de casa? ¿Dónde trabaja ella? ¿Dónde está sentada ahora? ¿Cómo son José y Paco? ¿Cómo es José? ¿Cómo es Paco? ¿Cómo trabajan ellos en la escuela? ¿Qué muchachas son Eva y María? ¿Es aplicada Eva? ¿Es aplicada María? ¿Cómo son siempre las dos muchachas? ¿Por qué no están alegres hoy? ¿Cómo está la abuela? ¿Cómo está usted. Mondjuk spanyolul: a tanuló könyve. . . la alta ventana a magas ablak. a szorgalmas tanulólányok füzetei. . . la a (az a betű). illetve estar megfelelő alakját: Hoy yo . . . señor (señora. [lkzddsz mucsócsász]. . las aguas. azoknak a fiatalembereknek a nagyszülei. . . vosotras . a tanulók könyve. a gyár munkásai. a tanár úr tanulói. . ezeknek a tanulóknak az osztályai. Juan Varga [hwámbárgá]. . . Las ventanas . las hachas. a szorgalmas tanulólány új füzete. la Ángela (Angéla). Eva y María. un poquito [umpókitó]. gracias. . La estufa . . . porque yo . África francesa. . . ennek a tanulónak az osztálya. Tegyük a pontok helyébe a ser. hacha es buena. . América española. ¿Dónde vive . . . ama de casa? . . . bien. listas. los abuelos de Francisco? . . Angela trabajan (dolgoznak) mucho en casa. . . . 2. . . . . alto y esbelto [altó jéz&éltó]. cabeza [káftécá]. a la izquierda. Ejereieios 1. enfermo y . . . . mert alta nem főnév. Budapest házai. la h flá ácsé) (a h betű). . . de hierro. hachas son buenas. Pedro vive en . . Feleljünk a következő kérdésekre : ¿En qué ciudad vive usted? ¿En qué calle vive usted? ¿En qué calle vive la familia Varga? ¿En qué casa está la vivienda de la familia Varga? ¿En qué piso está la vivienda de los Varga? ¿Cómo es la vivienda de los Varga ?¿Quién está en casa esta noche? ¿Quién es el cabeza de la familia Varga? ¿Quién es Juan Varga? (El marido de . Péter tolla. . . a munkás lakása.'tets des muchachas. vamos a cenar [bámószácénár].Viszont: una amiga egy barátnő. Tegyük a pontok helyébe a határozott névelő megfelelő alakját : . . Tú . az anya leányai. siempre alegre. . Ana y . valamint a betűk neve előtt is megmarad a nőnemű névelő: la Ana. . a munkások lakásai. en casa. enferma [émférmá]. Don Pablo? Él . Yo . concien­ zudo [könejéncudö]. álgebra es difícil. . . Pablo vive en . alegre. Ugyancsak : una alta puerta egy magas ajtó. . siempre diligente. . . . . . hangsúly Ügyeljünk az alábbi szavak helyes kiejtésére és hangsúlyára: es bueno [ézftwénó]. pero hoy aun no . buenos y aplicados [bwénósz jáplik¿dosz]. mert itt a hangsúly nem az első szótagon van. ¿En qué cuarto . Péter tollai. 4. . . . en ese cuarto. las hablas. la América española a spanyol Amerika. ancha ventana está a la izquierda. . pero . Női keresztnevek előtt. . señorita)? 3. . . A többes számban is csak: las aves. pero ya no . György füzetei. . . . . . amiga de usted? ¿Quién e s . . . . Nosotros . Kiejtés. ¿En qué clase . ellos? ¿Cómo . siempre aplicadas. . . en cama. muy débil. alta puerta está a la derecha. tú ahora? ¿Cómo . en cama. annak a fiatalembernek a szülei. es esbelto [észéz&éltó]. . az anya leánya. . está hoy alegre [esztáójá%ré]. a gyárak igazgatói. . agua está fresca.

Hablas mucho. Mindenki meg van elégedve a háziasszony munkájával.5. — Hol dolgozik ön? Munkás vagyok egy papírgyárban ( = Munkásként dolgozom . személy 3. -er III. 5 CINCO I. Válaszolsz a levélre. I. Sokat írunk. És te hogy vagy? Én is jól vagyok. J I. -ar II. Respondes a la carta.) I. Felelnek a kérdésre. írjátok a szavakat.) — Hogy vagy? Köszönöm. . II. -an II. Respondéis a él. -as -es -a "e -amos -emos -irnos -ais -eis -ís Többes szám: 1. Hablamos szecorrientemente. Levelet írok. személy LECCIÓN QUINTA Az ige ragozása a kijelentő mód jelen idejében Példa: hablar responder escribir beszélni felelni írni Tő: hablrespondeserib- szám: Hablo español. 2. \ III. Otthon dolgozom. Fáradt vagy? Nem. Halkan beszélnek. . Spanyolul beszélek. Ritkán ír. személy 3. Rosszul felel. Escribo una carta. Gyakran írnak. III. II. III.) I. Habla húngaro. személy Habláis en voz alta. — Józsi fiai nagyon értelmesek. Én nem dolgozom (egy 1) gyárban. } -0 III. -ir Egyes 1. Késő van már? Még nincsen késő. ők már elkészültek iskolai leckéikkel ( = Ők már készen vannak az iskola számára. sze' mély 2. Felelünk a tanárnak. ) . írod a feladatot. ) -en 47 . II. I. II. Sokat beszélsz. Fordítsuk le spanyolra: Budapesten lakom. Escribís las palabras. Hol lakik Budapesten? Abban az utcában. Hangosan beszéltek. ma nem vagyok még. Magyarul beszél. Jól felelek. II. Folyékonyan beszélünk. mély Respondemos al profesor. Hablan en voz baja. Respondo bien. Escribe raramente. Responden a la pregunta. Feleltek neki. Escribes el ejercicio. Jóháziasszony vagyok. Responde mal. Ma este fáradt vagyok. (Egy !) karosszékben ülök az ablak mellett és pihenek. 1 III. 1 I I I . Escriben a menudo. fáradt. Escribimos mucho. jól vagyok (szórend !). köszönöm.

Primeramente. porque es domingo. debo responder a la carta de mi hermana que vive en la Argentina. — Pues hacemos la excursión por la tarde. — Hoy no trabajo en la fábrica. Eva y María. José escribe a menudo. debo aprender las nuevas palabras españolas y escribir el ejercicio. {Juan no sólo trabaja en la fábrica. Él debe aún cien florines a mi mujer. debo responder a las cartas de mi amigo José que está ahora en Szeged. trabaja en la cocina. — ¡Corriente ! ¿Con quiénes hacemos la excursión? — Ahora mismo llamamos por teléfono a Pablo y a Esteban. Sin duda están en casa todavía. 48 .) Mientras Juan escribe las cartas. este pitillo. Ana. debemos estar en casa. Además. — dice para sí. pero yo respondo raramente. Pero. Es la mañana.I Hoy es domingo Hoy es domingo. Ella cocina muy bien. — Pues. Mientras que Eva hace las camas y arregla los cuartos. Conozco bien a mi hermana : ya espera mi carta con impaciencia. Esta mañana Juan Varga no trabaja en la fábrica. Escuchan la radio y entretanto hablan en voz baja entre ellos. Ahora está sentado en el sofá y fuma un cigarrillo. pero debo hacer otras cosas. María ayuda a la madre en la cocina. Luego. Las hijas. su mujer. — Bueno. ayudan siempre a la madre. Eso no está bien. Por fin. sino está en casa y descansa. Ana es una buena y concienzuda ama de casa. Los hijos. sino también sigue un curso de lengua castellana. ¿qué hacemos hoy? ¿Qué dices de una excursión a las montañas? — Digo que es una buena idea. debo hablar con mi hermano. no estudian ahora porque ya están listos para la escuela. José y Paco. por la mañana.

III Refranes españoles Decir y hacer no comen a una mesa. nőtestvéremnek esperar várni. Yo sólo chapurreo el español. tenni otro más. amelyet.) 4 Spanyol nyelvkönyv — 8814 49 . akit. magának deber tartozni. délelőtt. Hablo muy mal y a menudo digo tonterías. — Usted hace buenos progresos en español. Usted habla muy bien. señora. Nem a ruha teszi az embert. el pitillo cigaretta para sí magában. kerevet fumar szívni. amelyek . Pero comprendo mucho. . válaszolni escribir írni la carta levél a (elöljárószó) -nak. — Usted es muy cortés. re . -hoz. — ¿Desde cuándo estudia usted el castellano? — Desde hace cuatro meses. remélni con impaciencia türelmetlenül *(A közmondások magyar megfelelői: 1. ha a kéz nem jó. Egy fecske nem csinál nyarat. amely. los gofos pamlag.-m el hermano fiútestvér la hermana nőtestvér los hermanos testvérek que (vonatkozó névmás) aki. señora? — Hablo un poquito. -hez. pero muy mal.* Una golondrina no hace verano. El hábito no hace al monje. Vocabulario cinco öt quinto [kíntó] ötödik' hablar [á&lár] beszélni responder felelni. holnap esta mañana ma reggel. — 2. kelleni debo hacer tennem kell hacer csinálni. si usted habla despacio. . las voces [láz&ácész] hang la pregunta kérdés a menudo gyakran I. porque faltan las ocasiones. ismerek (conocer ismerni) a mi hermana nőtestvéremet. akik. -nek. dohányozni el cigarrillo. — 3. -hoz raramente ritkán corrientemente folyékonyan al = a + el en voz alta hangosan en voz baja halkan la voz. el domingo vasárnap es la mañana reggel (délelőtt) van la mañana reggel. ma délelőtt el goíá. egyéb primeramente először (is) mi hermana nőtestvérem mi az én . akiket. amelyeket la Argentína Argentína conozco ismerem.II Conversación — ¿Habla usted español. Tomo lecciones de español dos veces a la semana. Nem használ a szó. — Es usted demasiado modesta. caballero. — Sólo no hablo bastante. -ra.

anihez: de) la excursión kirándulás a las montañas a hegyekbe la montaña hegység. comer enni a una mesa egy asztalnál la golondrina fecske el verano nyár el hábito (szerzetesi) ruha cl monje szerzetes Gramática 39 Az ige (El verbo) — Az igeragozás (La conjugación) I. dices) mondani. -bői.-je la cocina konyha cocinar főzni ayudar segíteni (akinek: tárgyeset) hacer las camas be. . folytatni el curso tanfolyam mientras que míg. között. máris llamar hívni. -szer. túlságosan modesto szerény cortés udvarias la tontería butaság comprender megérteni si (kötőszó) h a . sigues. -ból. köztük entre (elöljárószó) közt. mulasztani A la ocasión alkalom III. rendbe hozni ayudar segíteni descansar pihenni entrar belépni.v. -ar végű igék : arreglar kitakarítani. miközben su mujer a felesége su az ő . végett. -szőr a la semana hetenként la semana hét el progreso haladás hacer buenos progresos szépen haladni bastante elég. mialatt. cél aprender megtanulni seguir un curso tanfolyamra járni seguir (sigo. megvetni az ágyakat arreglar kitakarítani. közé pues [pwész] hát. sigue) követni. ciento száz el florín forint por fin végül por (elöljárószó) által.la impaciencia türelmetlenség además azonfelül. rendbe hozni entretanto azalatt. -on át. ezalatt escuchar (meg)hallgatni entre ellos maguk közt. eleget faltar hiányozni. hegy que (kötőszó) hogy la idea gondolat. felhívni por teléfono telefonon cl teléfono a telefon a Pablo Pált Esteban [észte&án] István sin duda kétségkívül. . ötlet por la mañana (időhatározó) délelőtt hacer una excursión kirándulni por la tarde (időhatározó) délután ¡corriente! helyes 1 rendben van! ahora mismo most mindjárt. azonkívül el amigo barát la amiga barátnő no está bien nincs rendjén cien. -on ke­ resztül el fin vég. -ért. révén. nos decir (digo. biztosan la duda [Ikduda] kétség II» chapurrear törni (a nyelvet) demasiado túl. vajon despacio lassan ¿desde cuándo? mióta? ¿cuándo? mikor? cuando amikor desde hace (elöljárószó) óta el mes hónap tomar venni dos veces kétszer una vez egyszer la vez -szór. szólni (amiről. bemenni escuchar (meg)hallgatni esperar várni. remélni estudiar tanulni faltar hiányozni 50 . elegendő .

-játok. Hace buenos progresos. személy -amos -áis -an -emos -éis -en -imos -is -en -nk.fumar szívni. Kirándulok. I libát követsz el. ¿Qué hacéis? No hacen excursiones. Mit csináltok? Nem mennek kirándulni. Az igeragozás keretében először a kijelentő mód jelen idejével (el modo indica­ tivo. -ik -0 -0 -0 II. -m -sz. -je -as -a -es -e -es -e 40 Rendhagyó igék ragozása 1. -jük -tok. felhívni II. az . -tek . -ják. 2. az . Haces un error. személy 3. el tiempo presente = el presente de indicativo) foglalkozunk. Az ige tövét megkapjuk. (-ER) III. *nek. lakni A spanyol igéket a főnévi igen év (el infinitivo) végződése szerint három csoportba osztjuk: 1. -ja. Sok mindent csinálunk. ha a főnévi igenév -ar. Hacemos muchas cosas. -jétek -nak. -er végű igék: aprender megtanulni comprender megérteni comer enni III. -ik. személy 2. Hacer (csinálni. tenni) Hago una excursión.i r végű igék csoportjába. -juk."-ir végű igék : escribir írni preguntar kérdezni tomar venni trabajar dolgozni deber tartozni. Szépen halad. dohányozni hablar beszélni llamar hívni. személy 2. kelleni responder felelni vivir élni. az . -d -.a r . -er. -ir végződését elhagyjuk. -1. személy 3. ill.e r és 3. A lecke elején levő táblázatból is láthatjuk. hago haces hace hacemos hacéis hacen 51 4* . (-AR) Egyes szám 1. (-IR) A megfelelő magyar rag -k. személy Többes szám 1. hogy a ragok mindenkor a tőhöz járulnak. A három igeragozás ragtáblája a következő : I.

(Él) debe hablar. 52 Válaszolunk a tanárnak. szeretni. conocer ismerni. Válaszolok nőtestvérem levelére. 3. Akinek valamit tennie kell. 42 Az a elöljárószó a) Respondemos al profesor. Nem kell felelnetek. Mit mondtok nekik? Sok mindent mondanak. No debemos estar aquí. Nem kell itt lennünk. Az utóbbi igék ragozása : QUERER IR SEGUIR quiero quieres voy sigo vas sigues quiere queremos va sigue vamos seguimos queréis vais seguís quieren van siguen 41 A d e b e r (tartozni. Mi hermano debe cien florines a mi mujer. Respondo a la carta de mi hermana. Ismerjük testvérét. írnod kell. Conoce a Esteban. Nem kell segíteniök. Decir (mondani. decir mondani. Deber mellett tárgyesettel fejezzük ki azt. Conocer (ismerni) Conozco a Pablo. „Üj szavakat mondunk.2. Conoces a mi hermana. Ismeri Istvánt. Ismerem Pált. foly­ tatni. Ismeritek a nyelvet. hacer csinálni. (Tú) debes escribir. szólni) Digo algunas palabras. Conocemos a su hermano. Beszélnie kell. Az eddig előfordult rendhagyó igék : ser és estar lenni. ¿Qué dices? Dice tonterías. . alanyesetben áll. Conocen a todos. No deben ayudar. conozco conoces conoce conocemos conocéis conocen digo dices dice decimos decís dicen Az előző pontban ismertetett szabályos ragozáson kívül esetenként külön meg kell tanulnunk a szabályos ragozású igéktől eltérő. (Yo) debo estudiar. ¿Qué decís a ellos? Dicen muchas cosas. ir menni és seguir követni. Ismered nőtestvéremet. Conocéis la lengua. No debéis responder. Néhány szót szólok. querer akarni. kelleni) ige használatáról Testvérem 100 forinttal tartozik feleségemnek. Mit mondasz? Ostobaságokat mond. Tanulnom kell. Decimos palabras nuevas. rendhagyó igék ragozását is. A rendhagyó igék legtöbbje csak egy-két személyben tér el a szabályos igék ragozásá­ tól. amivel tartozunk. Mindenkit ismernek.

Voy a Szeged (a Debrecen). ön túlságosan szerény. -nek ragnak megfelelően. -ra. Tomo lecciones dos veces Hetenként kétszer veszek órát. montañas. — A mozgást jelölő igék mellett az irányt fejezi ki a magyar -hoz. el Paraguay Paraguay. 53 . Egyes országnevek előtt ingadozik a névelő használata: en la Argentina vagy en Argentina Argentínában. la España vieja la Amériea latina Nőtestvérem Argentínában él. -höz. -re. Az asztal jobbra van. hanem az ige mögött is állhat. U«ted (és Ustedes). Llamamos por teléfono a Pablo y a Esteban. mint alany. A személyt jelölő főnevek tárgyesetét az a elöljárószóval képezzük. Espero a mi amigo. -be ragnak megfelelően. en Hungría Magyarországon. -ba.b) Hacemos una excursión a las Kirándulunk a hegyekbe. Jelzővel ellátott országnév előtt a névelőt mindig ki kell tenni: Hungría Magyar­ ország. Szegedre (Debrecenbe) megyek. c) José escribe a menudo. La mesa está a la derecha. a régi Spanyolország Latin-Amerika Több országnév mindig névelővel áll. nemcsak a mondat elején. la Hungría nueva az új Magyarország. >Az a + el találkozásából al lesz. Es usted demasiado modesta. Az a elöljárószó a részcshalározót fejezi ki a magyar -nak. Jól ismerem nőtestvéremot. la Hungría socialista a szocialista Magyarország. Conocemos al hermano (a los hermanos) de Pepe. Barátomat várom. a la semana. Felhívjuk Pált és Istvánt. ön nagyon udvarias. 45 Az u s t e d helye a mondatban Usted es muy cortés. Ismerjük Józsi testvérét (testvéreit). -hez. el Uruguay Uruguay. A személyt jelölő főnevek tárgyesete és részeshatározó esete ennélfogva egyforma: a Pablo Pált és Pálnak. 43 A személyt jelölő főnevek tárgyesete Conozco bien a mi hermana. József gyakran ir. en la China vagy en China Kínában. 44 A határozott névelő kitétele országnevek előtt Mi hermana vive en la Argentina. al padre az apát és az apának. — Azonkívül sok határozói kifejezésben is előfordul. ilyenek például el Perú Peru.

a) a mondat élén állítmányként álló melléknevet (bueno. Feleljünk a következő kérdésekre : ¿Qué hace Juan Varga los domingos (vasárnaponként)? ¿Debe hacer muchas cosas? ¿A qué carta debe responder? ¿Dónde vive la hermana de Juan Varga? ¿Dónde está ahora su amigo José? ¿Escribe José a menudo? ¿Responde Juan siempre a las cartas de José? ¿Con quién debe hablar Juan? ¿Por qué? ¿Qué debe Juan aprender y escribir? ¿Qué hace Ana. escrib. valamint határozót vesszővel választjuk el a mondat többi részétől.. — querer a la hermana . — comer mucho . Végül meg kell tanulnom az új szavakat.. hanem otthon van.. Jó ez a cigaretta. Azután beszélnem kell a testvéremmel. — responder a la pregunta del profesor. — comprender la gramática. Primeramente. Kiejtés. Por fin. Először is válaszolnom kell a levélre. .' — ir a cenar. ... con españoles. — hacer una excursión ... mientras que Juan escribe las cartas? ¿Cómo cocina Ana? ¿Quiénes ayudan a Ana? ¿Qué hace Eva? ¿Qué hace María? ¿Qué hacen José y Paco? ¿Por qué no estudian ahora? ¿Qué hacen por la tarde? ¿Con quiénes hacen la excursión? ¿A quiénes llaman por teléfono? 2. . las lecciones. . debo hablar con mi hermano. el español. A vessző használata nem mindig egyezik a két nyelvben. Digo que eso es una buena idea. — Tú también estudi. — aprender las palabras nuevas. Nevezetesen : a) a sino (hanem) és a que (hogy) kötőszó előtt nem teszünk vesszőt. — deber ayudar a los alumnos . los ejercicios y h a b í . Hoy Juan no trabaja sino está en casa.. hanem hosszúak. los ejercicios. Ejercicios 1. este pitillo). Luego.. en voz baja (embbzbáhk) de mi hermana (démjérmáná). las palabras. b) Bueno. dos veces" (dözöécész). debo aprender las palabras nuevas. Ragozzuk el az igéi a kijelentő mód jelen idejében a következő kifejezésekben: hablar el castellano corrientemente . hangsúly Ügyeljünk az alábbi szavak helyes kiejtésére és hangsúlyára: habla húngaro (áblk ungárö). de mi amigo (démjámirjö). aprend... las hijas (lásziAász). Pótoljuk a hiányzó ragokat: Yo e s t u d i . — estudiar la lengua inglesa . — llamar a Esteban . a) Estos lápices no son cortos sino largos. la mujer de Juan. Azt mondom. i 54 . — Nosotros estamos ahora en la escuela : estudi. 3. escrib. este pitillo. — decir palabras españolas . — conocer al padre de Pablo . — escribir una carta .. aprend. János ma nem dolgozik. debo responder a la carta. hogy ez jó ötlet.46 A vessző használata a magyar lói eltérően Ezek a ceruzák nem rövidek. — vivir en Budapest. la lengua española.

hermosa y muy cómoda. tanulnod és írnod. eszünk. Mi vivienda es grande. Te sokat értesz. Három hónap óta tanulom a spanyol nyelvet. — Mit mond? Mit mondanak? Mit mondasz? Mit mondtok? Mit mondunk? Mit mondok? — Mit csináltok? Mit csinálsz? Mit csinál? Mit csinálnak? Mit csinálok? Mit csinálunk? — Nem ismerem Pált.. Délután kirándulunk a hegyekbe. en la Calle de la Reina Isabel.. en el 55 . las palabras en el cuaderno y h a b í . esznek.. nem ismeritek Pált. nem főzöl. 4. Folyékonyan beszélünk. con el profesor. una excursión a las montañas. Mi is tanulunk spanyolul. . Soy obrero. esztek. — Ellos h a c . nem főzünk. clara. Délelőtt felhívom telefo­ non barátomat. Mondjuk spanyolul: beszélnem kell. nem főzök. eszik. La vivienda donde vivimos está en el segundo piso. írnak. . Pált és Istvánt is hívjuk. Luego.. nem ismerik Pált. Debo aprender el castellano porque mi hermano vive en (la) Argentina y yo quiero ir a verle. írok. beszélnek. aprend. í r . beszélek. los ejercicios. veo al señor profesor que está cerca de la pizarra y habla con una señorita muy bonita. Biztosan otthon van. nem főznek. . nem ismeri Pált. en el segundo están sentados los señores Nagy y Takács. . — írnod kell. beszélsz. 5. Önök folyékonyan beszélik a nyelvet. . ahora en la clase: escrib. . . ¿A quiénes veo en la clase? Primeramente. beszéltek. Pero comprendo casi todo cuando el profesor habla despacio o cuando pregunta a los alumnos. Soy casado. 6 SEIS LECCIÓN SEXTA Lección de repaso En la escuela Me llamo Esteban Kovács. Trabajo en una fábrica de papel. Fordítsuk le spanyolra : Én már beszélek egy keveset spanyolul. escrib. írunk. nem ismerjük Pált. — Vosotros e s t . eszel. Dos veces a la semana tomo lecciones de español. de nem beszélsz eléggé jól. de gyakran mondunk ostobaságot (többes szám).. beszél. nem főztök. Aun no hablo bien el español porque estudio la lengua desde hace sólo tres meses. la nueva lección. beszélünk. nem ismered Pált.mucho. eszem.. con el profesor. La señorita se llama Margarita Fehér y esx una alumna muy aplicada y concienzuda. Sokat kell beszélned. írsz. . Mióta tanuljátok ezt a nyelvet? Mi csak egy hónap óta tanulunk spanyolul. írtok. . veo a los alumnos que estudian el español en esta clase. aprend. Vivo con mi familia en una casa moderna en Budapest. — ennünk kell. — nem kell főznöm. nem főz. la lección y h a b í . Ahora estoy en la primera clase de español. . En el primer banco está sentada la señora Molnár.

A la derecha veo la puerta gris. — Porque la cena ya está lista. ves. En casa — ¿Por qué no estudias. Por eso estoy sentado ahora en este sillón y escucho la radio. Entran en la clase aún otros señores. mindent sexto [szésztó] hatodik primer = primero el repaso ismétlés por eso ezért casado. no son difíciles. ¿De qué color son estos lápices? Son azules. En el centro están los pupitres o bancos verdes. ¿Quién es usted? Yo soy Esteban Kovács. ¿Cómo es aquella ventana? Es baja y estrecha. las señoritas Eva y María Varga. Juan? — Estoy muy cansado. una tiza blanca y una estilográfica azul. — ¿Qué hacen los niños? — José toma ahora una lección de inglés. Sólo debemos aprender las palabras nuevas muy bien. la niña kislány) ver (veo. y nosotros los alumnos respondemos bien o mal a las preguntas del señor profesor. ¿Qué vemos ahora en esta clase? Vemos las paredes amarillas. cuadernos y lápices de los alumnos. Delante hay una mesa larga y ancha con dos sillas nuevas. En los pupitres vemos los libros. hay dos armarios anchos y altos. Delante está también la pizarra. Vocabulario seis hat todo minden. — ¿Y cómo está ahora? — Ya está mejor. veis. férjezett los niños a gyerekek (el niño gyerek. ¿Qué es aquello? Aquello es una estufa de hierro. en ellas vemos algunos cuadros hermosos. Aquellos armarios son viejos y feos. Las dos muchachas hablan de la escuela y de la lección de matemáticas. hay mucho trabajo. ¿Qué es eso? Ésta es una estilográfica azul.tercero. Ahora trabajo mucho en la fábrica. un cuaderno negro. ¿Qué es usted? Soy obrero. Las palabras españolas son fáciles. María está con ella. Paco aprende las lecciones para la escuela. jobban le őt. ve. vemos. — ¿Y qué hacen Eva y María? — Hoy Eva no está bien y por eso está en cama. ir a verle meglátogatni őt fiú. ¿No quieres cenar? — Aún no. casada nős. las ventanas que también son grises. El profesor pregunta. a la izquierda. Ana. — Haces bien. ¿Qué es esto? Eso (Ese) es un libro rojo. debes también descansar. ven) látni mejor jobb. neki con ella vele casi majdnem. En la mesa hay ahora un libro grueso. szinte las matemáticas mennyiségtan 56 . señoras y señoritas. Allí detrás.

-a. francés. A főnév A) A főnév neme a) Hímnemű a főnév. 1. kivétel a nemzetiséget jelölő melléknév: español. el poeta 2. -ez végű: la pluma. alemány alemana. ha 1. la vejez Kivételek : la mano. A melléknév Végződés szerint van: a) -o végű . -ión. la dinamo. la ciudad. las plumas b) mássalhangzó után -es: los meses. — el dia B) A főnevek többes száma a) magánhangzó után . A névelők Himnemű főnév előtt ». általában nincsen külön nőnemű alakja : fácil. los lápices. Kgyes szám Többes szám Nőnemű főnév eiőtt Egyes szám r Többes szám | a) A határozott névelő : (a. las manos. -d. az) b) A határozatlan névelő : (egy) el un los __ (a una las __ 2. francesa A többes számot a főnevek mintájára képezik.Gramática összefoglaljuk az első öt leckében tanult nyelvtani anyagot. la profesora 2. nőt jelöl: la madre. las voces 3. mássalhangzóra vagy hangsúlyos magánhangzóra végződik (kivételek­ kel) : el lápiz. -o végű: el cuadro 3. a nőnemű alak -a végű: hermoso. la voz. española. ha 1. inglesa. nincsen külön alakja a nőnem számára: verde e) mássalhangzó» végű . difícil. la lección. las lecciones A -z végződésből -ees lesz: el lápiz. el sofá b) Nőnemű a főnév. férfit jelöl: el padre. hermosa b) -e végű .s : los padres. la radio. 57 . inglés.

-ból. akik. tú. -be (a-f-el = al) en -ban. aquél. aquéllas . -hez. -ről. végett. -op. -on keresztül cerca de mellett. -ir végű igék. dios. -ű . -re sin nélkül con -val. -be. Az eddig tanult elöljárószók de -nak a. -ból. -re. ésa. éstas : esto 2. — önállóan : éste. esta. donde ahol como mint. -ba. — önállóan . -nek . -on át. -ben . amint. esas. aquéllos. vosotros. ésas . -ra. aquellas. él. -höz . ahogyan quien. amelyek 58 . aquélla. közelében desde hace óta 6. ellas. — önállóan : ése. ésos. Az ige A ragozás szerint három csoportra osztjuk őket: I. vosotras. -bői. A névmások a) A személyes névmások : yo. -ba. -hoz. esos. -nek a . aquella. Példák a ragozásra: HABLAR COMER VIVIR hablo como vivo hablas comes vives habla come vive hablamos comemos vivimos habláis coméis vivís hablan comen viven cuando amikor . nosotras. III. quienes aki. amelyek cual. -ról. révén. ésta. aquello c) Kérdő és vonatkozó névmások : ¿Cuándo? Mikor? ¿Dónde? Hol? ¿Cómo? Hogyan? Milyen? ¿Quién? ¿Quiénes? Ki? Kik? ¿Qué? Mi? Milyen? Melyik? Mely(ek)? . éstos. -ként (de+el = del) a -nak. -ú. A megszólított személynél levő tárgyra mutat: ese. esa. ¿Cuál? ¿Cuáles? Melyik? Melyek? 5. II. -é . -en. -er végű igék. b) A mutató névmások : 1. számára por által. -ar végű igék. -bői. -ból való . eso 3.4. amely. -ra. ella. -on. usted. aquellos. Távolra mutat: aquel. estos. nosotros. Közelre mutat: este. estas . akik que aki. -vel para -ért. cuales amelyik. ustedes. -ért.

— aprendo la sexta lección . . . mert jól akarunk felelni az iskolában. — Amikor fáradt vagy. . ? E s t . son las estilográficas buenas ? Aquél. ven­ tanas verdes están a . . — chapurreo el inglés . . . . ¿Qué es e s t . .. . . puerta verde está a .. . . . lápiz . Mi a második padban ülünk a vaskályha mellett.. clase vemos a . a . libros . .. profesora. — estoy contento . . .. E s t . . — no comprendo la gramática . — fumo un cigarrillo . trabajan mucho. . — hago los ejercicios . a . . . . . no es tan difícil como la lengua alemán. írjuk a pontok helyébe a megfelelő végződést: Los alumnos diligent. .. radio es muy b u e n . . Ragozzuk el az egyes és a többes szám minden személyében: no hablo bien el español. — no como mucho . pupitre. Ma nagyon szorgalmasak vagyunk. señor Nagy están en . .Rendhagyó igék: CONOCER DECIR ESTAR HACER IR QUERER SER VER conozco digo estoy hago voy quiero soy veo conoces dices estás haces vas quieres eres ves conoce dice está hace va quiere es ve conocemos decimos estamos hacemos vamos queremos somos vemos conocéis decís estáis hacéis vais queréis sois veis conocen dicen están hacen van quieren son ven Ejercicios de repaso — Ismétlő gyakorlatok 1. — soy muy aplicado . . ¿Quién es aquel. — debo ir a ver a la profesora. — quiero escribir una carta . . manos de aquella señorita son blancas.. En . . izquierda. — vivo en Budapest. Las lenguas no son siempre fácil.. alumnos. día es largo... . es la señora Kiss. hanem a karosszék(ek)ben ülünk. . . és megírjuk a feladatokat. ¿Dónde está . — voy a ver a mi hermano . — veo a los alumnos. . b) Mondjuk el vagy írjuk le a fenti mondatokat a többi személyben : (Amikor fáradt vagyok. lápices y . . . derecha . . . . Fordítsuk le spanyolra : a) Amikor fáradtak vagyunk. . Megtanuljuk a leckéket. . — Amikor József fáradt — Amikor fáradtak vagytok.. señorita esbelt. . . profesor. ¿Cuál.. A tanárral csak spanyolul beszélünk. 4. — trabajo en la fábrica. .. . . . . lecciones de español no son difíciles. — respondo a las preguntas del profesor.... señora? A q u .. Tegyük ki a határozott névelő megfelelő alakját: En . . .. — no digo tonterías . . . 3. primera clase hay muchos objetos. . ¿De quién es? Es de aquel. . . señor Nagy? . .. La lengua español. . — Amikor a tanulók fáradtak ) 59 . . 2. . nem dolgozunk. . . . días son largos... . . és hallgatjuk a rádiót.. Feleljünk a következő kérdésekre : ¿Cómo se llama usted? — ¿Qué es usted? — ¿Dónde trabaja usted? — ¿Qué hace usted los domingos? — ¿A quién debe escribir una carta? — ¿Cuándo está usted en casa? — ¿Con quién hace usted excursiones? — ¿Qué lenguas habla usted? — ¿Habla usted bien el español? — ¿Con quién habla usted español? — ¿Son fáciles o difíciles las lecciones de español? 5. es una regla nueva. .

He de dar un examen. Tenéis calor. Tenéis -que escribir a Esteban. birtokolni) Tengo un libro. Tienes que ir al hospital. Melegetek van. Tienen que estudiar mejor. Han de estudiar mejor. — Yo no descanso tampoco. [= Bírok egy könyvet. Está muy enferma. Van (egy) könyvem. Has de ir al hospital. Jobban kell tanulniok. Miguel! Hoy no estoy bien.) i == Bír lázat. porque tengo mucho sueño. Tiene que esperar. Tienen hermanos. ¿por qué no duermes? — Porque tengo poco tiempo. Tengo siempre prisa. Pepe! ¿Qué tal? — ¡Salud. Van étvágyunk. Tenemos que ir a ver a Pablo.) i == Bírsz kevés időt. Kevés időd van.) Tener que. A kórházba kell menned.) ( == Bírnak testvéreket.) i = Bírunk étvágyat.LECCIÓN SÉPTIMA Tener (bírni. Vizsgát kell tennem. — Vamos juntos un rato* ¿Por qué vas al hospital? — Voy a ver a mi abuela. Tenemos apetito. todo el día he de hacer algo.) i [= Bírtok meleget. Várnia kell. írnotok kell Istvánnak. Tiene fiebre. Tienes poco tiempo. — Entonces. haber de (kelleni) Tengo que dar un examen. Habéis de escribir a Esteban. Vannak testvéreik. Láza van. Meg kell látogatnunk Pált. ¿A dónde vas ahora? — Voy al hospital. I Un encuentro por la calle — ¡Hola. Hemos de ir a ver a Pablo. — ¿Doña Inés enferma? ¡No puede ser 1 ¿Qué tiene? . Ha de esperar.

•61 . Es un muehachuelo muy cariñoso. verdad? — Sí. No puedo ni dormir ni descansar. — dice el mozo. — Muy bien. y a Andrés también. Y tú. Mi hermana Catalina ya tiene un hijito. Hemos de dar un examen. ¿cómo estás? — Regular. Pepe. conozco ya a toda la familia. Y tú. jHasta pronto! II En un café de barrio (Chiste) En un café de barrio el mozo sirve a un parroquiano una limonada sin pajita. Tiene los ojos azules y el pelo rubio. Tiene continuamente fiebre alta. No tiene tampoco apetito: no quiere ni comer ni beber. ¿Tú conoces a mi hermano. Pero eso aún no es todo. III Refranes españoles Quien más tiene. Hoy tengo que ir también a donde mi cuñado.— Tiene una grave pulmonía. Dice el parroquiano al mozo: — Tráigame usted una pajita para tomar esto. Quien mucho habla. recoge tempestades. — Tiene que esperar un rato. más quiere. Hoy. ¿Cuándo estáis en casa? — A las seis de la tarde ya estamos casi siempre en casa. mi amigo Emerico y yo tenemos *}ue ir a la universidad. jAdiós. Le quiero mucho. — Tienes razón. — ¡Pero vosotros siempre tenéis suerte en todos los exámenes! — Desde hace dos meses tengo mala suerte en todo. — ¿Y qué haces todo el día? — Tengo siempre mucho que hacer. porque mi hermano Andrés tiene un constipado tremendo y tose toda la noche. mucho yerra. ¿por qué tienes un aspecto tan cansado? — Porque no duermo bien. por ejemplo. — porque todas tas pajitas están ocupadas. — ¿Cuántos años tiene ya Juanito? — Tiene sólo diez meses. — Yo también quiero mucho a los niños. — No es cosa agradable. Si tengo tiempo. — Aquí está el hospital. Tengo que comprar a Juanito unos juguetes. Miguel! Todos te esperamos lo más pronto posible. Tengo miedo a todo examen. — Lo siento mucho. voy a veros. señor. iQué lástima que no tenemos más tiempo! Tengo que entrar porque ya es tarde. También nosotros tenemos miedo porque este examen •es muy difícil. Quien siembra vientos.

juntas együtt un rato egy darabig. duerme. sientes. . -hetni Inés Ágnes ¿qué tiene? mi a baja? grave súlyos. . duermen) aludni tengo prisa sietek la prisa sietség todo el día egész nap algo valami(t) tampoco sem.. ni sem . folytonosan ni . venni Juanito Jancsi unos. puede. puedes. széptimó] hetedik poco kevés el tiempo idő la fiebre láz el apetito étvágy el calor meleg. ¡salud! szervusz! Pepe Jóska. .Vocabulario siete hét séptimo [szétimö. érezni. igazság tengo suerte szerencsém van la suerte sors . arcszín Andrés András el constipado nátha tremendo borzalmas toser (toso. podemos. sentís. nehéz la pulmonía tüdőgyulladás continuamente állandóan. sienten) sajnálni. titeket a las seis de la tarde délután (este) hat órakor regular szabályos. duermes. dais. el encuentro találkozás por la calle az utcán j hola !. ahány) el año év diez tíz el muehachuelo legényke. siente. unas néhány. pueden) -hatni. hőség dar un examen vizsgázni. vizsgát letenni dar (doy. da. akkor hát dormir (duermo. kisfiú cariñoso kedves el ojo szem el pelo haj. nem is ¿a dónde? hova? juntos. szerencse la mala suerte balszerencse. cl aspecto külső. Józsi ¿qué tal? hogy vagy? Miguel [mi^él] Mihály tengo mucho sueño nagyon álmos vagyok el sueño alvás. podéis. tűrhe­ tően. „pech" malo rossz a donde mi cuñado a sógoromhoz (szó szerint: oda. szőr J . megszokott. lakik) el cuñado sógor la cuñada sógornő el hijito valakinek a kisfia(cskája) comprar vásárolni. . bebes) inni lo siento mucho nagyon sajnálom lo azt sentir (siento. dormimos. toses) köhögni ¿verdad? ugye? nemde? igaz? la verdad [láftérd¿td] igazság voy a veros meglátogatlak benneteket os benneteket. sentimos. „megvagyok" tengo mucho que hacer sok dolgom van ( = sokat kell tennem) por ejemplo például el ejemplo példa Emerico Imre la universidad egyetem agradable kellemes tengo miedo félek (amitől: a) el miedo [mjedó] félelem todo examen minden vizsga tengo razón igazam van la razón értelem . álom entonces akkor. los exámenes vizsga el hospital kórház I. damos. das. valamilyen el juguete játékszer ¿cuántos años tiene? hány éves ? ¿cuánto? mennyi ? hány ? (cuanto amennyi. ti. észrevenni 62 . ahol a sógorom. dan) adni el examen. egy ideig no puede ser nem lehet(séges) poder (puedo. sem beber (bebo. dormís.

63 . t ö b b e t . servís. los cafés kávé. A tanulóknak könyveik. A birtoklást a spanyolban a tener igével fejezzük ki. Nagyon szomjas Tengo sed. traemos. cuadernos. Nagyon félek. inni ocupado foglalt. vagyok. Nagyon éhes vagyok. aratni la tempestad vihar errar (yerro. vicc el mozo pincér. enni. traéis. Nagyon melegem van.. kiszolgáló. quien aki sembrar (siembro. 48 A tener igével képzett kifejezések A tener ige sok kifejezésben szerepel. Tengo frío. Melegem van. (Nincs időm. neked lo más pronto posible minél előbb. hordár servir (sirvo. Tengo poco tiempo. Tengo fiambre. trae. A legfontosabbak: ¿Cuántos años tiene usted? Hány éves ön? Húsz éves vagyok. Tenemos muchos hermanos. traen) hozni me nekem. a spanyolban így fordítjuk : „Bírok egy jó lakást" : Tengo una buena vivienda. mint „Jó Jakásom van". Szomjas vagyok. Tengo prisa. Tengo calor. Nagyon fázom. töltőtollaik vannak. Álmos vagyok. el café. Sok testvérünk van. recoges) begyűjteni. engem para tomar esto hogy ezt megihassam tomar venni.rubio frruöjó] szőke ¡qué lástima! milyen k á r ! más több. Éhes vagyok. sembramos) vetni el viento szél recoger (recojo. A tener ige után a személy tárgyesetét jelölő a elöljárószó elmarad. Az ilyen mondatot pl. Tengo mucho calor. Mi hermana tiene un hijito. többé ¡ adiós ! Isten veled ! te téged. Tengo mucha hambre. Tengo mucho miedo. füzeteik. Tengo mucho frío. Tengo mucha sed. estilográficas. Nőtestvéremnek kisfia van. elfoglalva III. Fázom. Tengo mucho sueño. traes. sirves. Félek. Nem érek rá. servimos. Tengo sueño. fogni. a lehető leggyorsabban pronto gyors. Tengo veinte años. Ugyanígy: Los alumnos tienen libros. kávéház de barrio külvárosi el barrio külváros el chiste tréfa. Tengo miedo.) No tengo tiempo. sirven) (fel)szolgálni el parroquiano (törzs)vendég la limonada limonádé la pajita szalmaszál tráigame hozzon nekem 1 traer (traigo. sirve. Nagyon álmos vagyok. Sietek. yerras) tévedni Gramática 47 A tener ige mint a birtoklás kifejezője Kevés időm van. nemsokára posible lehetséges I hasta pronto! a mielőbbi viszont­ látásra 1 II.

— Az haber ige önmagában (de nélkül) segédige. Nincs igaza.d. — A hay igealak az haber ige egyes szám Z. ( = Ne szólj szám. illetve ue "hangzóra változtatja : SEMBRAR vetni QUERER akarni SENTIR érezni PODER -hatni -hetni DORMIR aludni siembro quiero siento puedo duermo siembras quieres sientes puedes duermes siembra quiere siente puede duerme sembramos queremos sentimos podemos dormimos sembráis queréis sentís podéis dormís siembran quieren sienten pueden duermen b) Több ige a tőbeli e hangzót i-re változtatja a hangsúlyos szótagban: SERVIR szolgálni PEDIR kérni «4 sirvo pido sirves pides sirve pide servimos pedimos servís pedís sirven piden . mellyel az össze­ tett igeidőket képezzük (1.) A tőhangzó megváltozásának legfontosabb esetei. Szeretem a gyerekeket. erkölcsi kényszert fejez ki. Igaza van. He de ir a la universidad. mucho yerra. Nem alszom jól. Quiero a los niños. Nagyon sajnálom. No duermo bien. Vizsgát kell tennünk. a deber pedig belső. sokat téve. haber de inkább külső kényszert. Szerencsénk van. 50 Igék tőhangzóváltozása Lo siento mucho. No tiene razón. Quien mucho habla. A tener que. nem fáj fejem. illetve o hangot hangsúlyos szótagban ie. Tenemos suerte. Ismerem testvérét. A tener que és a haber de szerkezet szükségességet fejez ki. „Pechünk" van. később). Conozco a su hermano. Hemos de dar un examen. személyéből adódik (ha-\-aqui). Tenemos que dar un examen. a) Sok ige a tőbeli e.Tiene razón. Tengo que ir a la universidad. 49 A t e n e r q u e ésaz h a b e r d e mint a szükségesség kifejezője Az egyetemre kell mennem. Megjegyzés. Aki sokat beszél. Tenemos mala suerte.

i E n s e m PlhenekNo tiene tampoco apetito. ha több főnévre vonatkoztatjuk a tagadást. f A z a n § o 1 s e m n e h é z « A ni elsősorban igét tagad. További példák: Pablo no quiere (ni) trabajar Pál nem akar sem dolgozni. yo tampoco én sem. az első alkalommal el is maradhat. További példák: Tampoco Pepe es aplicado. sem ni estudiar. A magyar „sem". — Mint a también. No quiere (ni) comer ni beber. \ . sem pihenni. No puedo ni quiero dormir.c) Az errar (tévedni) ige a hangsúlyos szótagban yc-re változtatja a tőbeli e hangzót. No puedo (ni) dormir ni descansar. Nem tudok és nem is akarok aludni. az állítmányt a no szóval is tagadni kell („kettős tagadás"). magánhangzó után ze lesz. úgy a tampoco is megelőzheti vagy követheti azt a szót. sem inni. hogy ha a tampoco az állítmány előtt áll. Tampoco csak egy főnévre vonatkozhat. 1 ^ Tampoeo tiene apetito. Főnév előtt az első ni szót nem hagyhatjuk el. } J o s k a s e m «irgalmas. / Étvágya sincsen. igére vonatkoztatva ui felel meg. mert hangsúlyos «rr-szótaggal nem kezdődhet spanyol szó: ERRAR tévedni yerro yerras yerra erramos erráis yerran d) A ragot megelőző c-ből mássalhangzó után z. . ) Yo no descanso tampoco. nem is) Tampoco yo descanso. Ha viszont tampoco az állítmány után áll. A tampoco a también szó tagadó alakja: yo también én is. Tampoco. tanulni. „nem is" szavaknak a spanyolban főnévre vonatkoztatva tampoco. Ñem tudok sem aludni. 5 Spanyol nyelvkönyv — 8614 51 65 . ni (sem. „sincsen". El inglés tampoco es difícil. a ragot megelőző g j-re változik át a és o előtt: VENCER győzni CONOCER ismerni RECOGER aratni venzo eonozeo recojo vences conoces recoges vence conoce recoge vencemos conocemos recogemos vencéis conocéis recogéis vencen conocen recogen A szabályos ragozástól való bármilyen eltérést a szótár mindenkor jelzi. Ügyelni kell azonban arra. Ez a szabály valamennyi tagadó értelmű szóra érvényes. Nem akar sem enni. Pepe no es aplicado tampoco. az állítmányt nem kell a no szóval tagadni. \ T. amelyre vonatkozik. Ha kétszer fordul elő. El inglés no es difícil tampoco. a ni szót kell használnunk.

Sem Pál. Az egész család. a) Todo jelentése önmagában (főnév nélkül): „minden". 66 . — He de dar un examen. Toda la familia. — Todos jelentése önmagában (főnév nélkül): „mindenki". — Hoy tengo mala suerte. — He de escribir una carta. az összes fogalmát a spanyolban kétféleképpen adhat­ juk vissza: a todo egyes számú alakjával és névelő nélküli főnévvel. Mindnyájan várunk téged. b) Névelős főnév elé téve todo az egyes számban a magyar „egész" szónak felel meg. • c) Todo alumno. melyet a névelős többes számú főnév követ. — Tengo que ir a la escuela. = Todos los alumnos. c) A magyar minden. Feleljünk a következő kérdésekre: ¿Cómo está usted? — ¿Cómo está la familia de usted? — ¿Qué hace usted todo* el día? — ¿Cuándo está usted en casa? — ¿Qué hace usted en casa? — ¿Qué hace usted cuando tiene hambre? — ¿Qué hace usted cuando tiene sed? — ¿Qué bebe usted? — ¿Cuándo duerme usted? — ¿Por qué estudia usted el castellano? — ¿Cuándova usted al café? — ¿Qué bebe usted en el café? — ¿Con qué bebe usted la limonada? — ¿Qué tiene usted que hacer esta noche? 2. — No yerro mucho. Ejercicios 1. Minden a) Eso aún no es todo. — Tengo mucho sueño. — Ahora tengo mucho calor. * Az utóbbi mondatot tampoco-va\ kifejezve így kell átfogalmaznunk: No veo a Pablo y a Esteban tampoco. Todos te esperamos. — Sirvo a Pepe una limonada. ajelzős főnév a magyartól eltérően határozott névelővel áll. — Toda la noche. Egész nap. } gyereket eretek.Ni Pablo ni Esteban están en la clase. — No duermo bien. Minden éjjel. — No siento el frío. A tener igével kapcsolatban. Toda noche. haja van. — No tengo siempre razón. — Egész éjjel. sem Istvánt. vagy pedig* a todo többes számú alakjával. = Todas las noches. Ragozzuk el az állítmányt minden személyben : Tengo veinte años. 53 Névelő használata jelzős főnév előtt El niño tiene los ojos azules y A kisgyereknek kék szeme és szőke el pelo rubio. — No tengo mucho tiempo. — No conozco al hermanode Miguel. Minden tanuló. — Tengo que trabajar mucho. 52 A t o d o használata Ez még nem minden. Quieío a todos"oTniños. — Tengo que esperar a José. sem István nincs az osztályban. főleg (külső testi) tulajdonságok leírásánál. b) Todo el día. No veo ni a Pablo ni a Esteban. Nem látom sem Pált.

3. Van lakástok. Otthon meg kell várnom az apámat. Van könyvünk. Os laváis en el cuarto de baño. Ismerem az egész könyvet. Mi sem főzünk. Látjuk az egész osztályt. Mi sem. Nem' félünk a vizsgáktól. — Mindnyájan itt vannak. sem írni spanyolul. Fordítsuk le spanyolra: — Szervusz. sem Kissnét. sem a tanárnő nincs az osztályban. Minden tanulóval beszélek. Félünk a vizsgától. Mária és Éva nem siet. b) Én is. Isten veled I 8 OCHO lavar lavarse LECCIÓN OCTAVA A visszaható ige mosni mosakodni ( = magát mosni) Reggel mosakodom. Az összes toll az asztalon van. Nektek új lakástok van. — János nem tud és nem is akar velünk jönni. — Miért nem? — Mert András fivé­ rem a kórházban van. Nem akar sem enni. — Fázom. — Nem akarok sem írni. — Nem ismerjük sem Nagy urat. — Nekem két ceruzám van. Te sem. nem vagyok nagyon jól. sem inni. — Nem lehet 1 Mi a baja? — Állandóan magas láza van. Félek a vizsgától. Az egész lakás szép. Tetőtől talpig megmosakodunk. Minden készen van. István sem. Nem vagytok nagyon álmosak. Szivaccsal mosakodnak. Neked három tollad van. Én sem. Péter sem alszik. A gyerekek álmosak. A tanulók sem mennek haza. — Nagyon sajnálom. 67 Me lavo por la mañana. Se lava con jabón. Van füzete. Nincsen étvágya. Van tollad. Nincsen lázam. Ágnes! Megvagyok. c) Minden itt van. Nekünk öt könyvünk van. Mondjuk spanyolul: a) Van ceruzám. Nekik nagy szobájuk van. Súlyos tüdőgyulladása van. Nos lavamos de pies a cabeza. Szappannal mosakodik. Van szobájuk. — Nem akarnak sem beszélni. Meleged van. Szomjasak vagytok. Éva I Hogy vagy? — Szervusz. — Feri nem gyenge. Se lavan con esponja. — Nekem most haza kell mennem. Jóska sem gyenge. Te lavaa con agua fría. és ezért ágyban fekszik. Te sem pihensz. És te hogy vagy? — Köszönöm. mert vizsgáznom kell az egyetemen. 5* . Mindenki szereti a gyerekeket. Te is. Péternek nincs szerencséje. Mi is. Szörnyen meg van fázva. — (Két­ féleképpen :) Én sem iszom. István is. Anyám sincs jól. Nem vagy nagyon éhes. Nem minden lakás szép. Az összes könyv a padon van. Neki négy füzete van. — Az egész család otthon van. 4. Hideg vízben mosakodol. Ma én sem vagyok nagyon jól. Ti sem esztek. Pál éhes. A fürdőszobában mosakodtok. — Sem a tanár. (Kétféleképpen :) Nem minden család van otthon. sem rádiót hallgatni.

II Conversación — ¿Qué hora es. ¿Por qué no te apresuras? Hoy debes también afeitarte. Sabe que a las ocho y media ha de hallarse en la oficina y por eso se apresura. ¿Ya estás listo? — Me pongo la camisa y me visto en un santiamén. Se lava todo el cuerpo: toma la esponja y se frota de pies a cabeza. Carlos duerme profundamente. Se ve que quiere dormir. Se viste rápidamente porque el desayuno ya está listo. Se quita la camisa de dormir. mamá. — ¡Caramba 1 [De nuevo suena ese maldito despertador ! Es decir. ¿Por qué no te levantas? Tienes que hallarte en la oficina a las ocho y cuarto. Carlos no quiere levantarse temprano: no es madrugador. Pero Carlos no es tampoco perezoso. — Comente. Me afeito. Carlos se lava con agua fría.I Por la mañana Son las seis de la mañana. — ¡Gracias a Dios! Tengo que afeitarme un día sí y otro no ( = cada dos días). — dice Carlos para sí. — Ya me voy al cuarto de baño. Se despierta sólo cuando suena" el despertador. Se limpia los dientes con un cepillo y pasta dentífrica. Carlitos. se pone la bata y entra en el cuarto de baño. ¿Dónde está? — Está allí. mamá? — Ya son las seis y pico. tengo que levantarme. Luego sale del cuarto de baño y vuelve a su cuarto. Carlos Hórváth. Ante el espejo se peina con el peine y se cepilla el pelo con el cepillo. sobre aquella silla. Carlos bosteza. me lavo y me peino en un instante. ¡Caramba 1 No hallo mi bata. — Ya son las seis y cuarto. 68 . Por lo general. ¿Cómo estamos con el desayuno? — Ya está en el comedor. luego salta de la cama. se seca con una toalla. ¡No se puede dormir tanto I — Lo sé. Ya me levanto. Luego. empleado en una casa de comercio. se despereza. Toma el jabón y se enjabona. — Hoy no tengo que afeitarme. debe levantarse.

fürdőkád la esponja szivacs I.) 69 . son las seis de la mañana reggel hat óra van Carlos Károly el empleado alkalmazott. múdase con el viento. — 4. Addig jár a korsó a kútra. — 5.III Trabajo superfluo (Chiste) Una señora pregunta a un chiquito en la calle: — ¿Cómo te llamas. Nyugtával dicsérd a n'apot. cég el comercio kereskedelem levantarse felkelni por lo {jeneral általában profundamente mélyen despertarse (me despierto. és 3. Szeget kímél — patkót veszít. tisztviselő la casa de comercio kereskedelmi válla­ lat v. Ahol füst — ott a tűz. en largo camino se conoce el buen amigo. Al fin se canta la gloria.* Amigo del buen tiempo. látható se „az ember" (általános alany) ¡caramba! teringettét 1 de nuevo ismét. Vocabulario ocho nyolc octavo nyolcadik el jabón szappan de pies a cabeza tetőtől talpig el pie. chiquito? — Me llamo Pepito. IV Refranes españoles Por un clavo se pierde una herradura. — ¿Y por qué no vas a lavarte esas orejas tan sucias? — Porque todavía oigo bien. az ember látja. En chica casa. — 6. los pies lab el cuarto de baño fürdőszoba el baño fürdő. — ¿Cuántos años tienes? — Tengo cinco años. sonamos) szólni. nos desperta­ mos) felébredni sonar (sueno.csenget­ ni el despertador ébresztő óra se ve látni lehet. újból maldito átkozott es decir vagyis bostezar ásítani desperezarse nyújtózkodni saltar (ki)ugrani quitar (se) levetni la camisa de dormir hálóing la camisa ing *(A közmondások magyar megfelelői: 1. Tantas veces va el cantarillo a la fuente que al fin se quiebra. Igaz barátságot nem fazékban főzik. Por el humo se sabe dónde está el fuego. — 2. míg el nem törik.

-ra. salen) kimenni. saben) tudni a las ocho y media fél kilenckor hallar találni hallarse lenni („találni magát") la oficina iroda apresurarse sietni enjabonar beszappanozni el cuerpo test frotar (le)dörzsölni seear szárítani. minden egyes ante (elöljárósző) előtt ' el espejo tükör peinarse fésülködni el peine fésű cepillar kefélni salir (salgo. elmenni en un instante pillanat alatt el instante pillanat en un santiamén szempillantás alatt el comedor ebédlő. oyen) hallani IV. házikabát temprano korán madrugador. madrugadora korán kelő perezoso lusta saber (sé. fölött. sabemos. dicshimnusz Gramática 54 A visszaható ige — El verbo reflexivo lavar mosni levantar felemelni despertar felébreszteni peinar (meg)fésülni vestir öltöztetni 70** lavarse mosakodni (= magát mosni) levantarse felkelni despertarse felébredni peinarse (meg)fésülködni vestirse öltözködni . oye. ponerse (pongo. visszatérni vestirse (me visto. sabéis. superfluo fölösleges el ehico. pones) felvenni la bata hálóköntös. cada dos días minden másnap cada mindegyik. oyes. el chiquito kisfiú Pepito Jóska. indulni volver (vuelvo. sale. oís. salís. sabe. -en. fölé irse (me voy) menni. utazás tantas veces annyiszor el cántaro. volvemos) visszamenni. nem szabad lo sé tudom sobre (elöljárószó) -on.poner. koszos oir (oigo. -ön. Józsika vas a lavarte mész és megmosod (magadnak) la oreja fül sucio piszkos. a végén quebrarse (quiebro. sabes. sales. istenek un día sí y otro no. oímos. perdemos) elveszteni la herradura patkó buen = bueno mudarse megváltozni chico kicsi. kijönni. quebramos) eltörni el humo füst el fuego tűz cantar énekelni la gloria dicsőség. por miatt el clavo szeg perder (pierdo. pici el camino út. -re. salimos. ¿qué hora es? hány óra van? la hora óra y pico és még valamennyi Carillos Karcsi a las ocho y cuarto negyed kilenckor no se puede nem lehet. el cantarillo kancsó la fuente forrás al fin végül. megtörölni la toalla törülköző limpiar tisztítani. nos vestimos) (fel)öltözködni rápidamente nagyon gyorsan el desayuno reggeli II. (fogat) mosni el diente fog el cepillo kefe la pasta dentífrica fogkrém afeitarse borotválkozni ¡gracias a Dios! hála Istennek! el dios. los dioses isten. étkező III.

dormirse elaludni. hogy: a) a visszaható névmás olykor módosítja az alapige jelentését: ir menni. pl. 71 . -köd. csak a visszaható névmásokat kell az egyes igealakok elé kitenni. c) több olyan ige van. volver visszamenni. magának) visszaható névmás. mint az alapigét. amely csak visszaható alakjában fordul elő. quedar és quedarse maradni. desayunar és desayunarse reggelizni. se quieren szeretik egymást. -köz képző­ vel. A visszaható névmások a követ­ kezők : me te se nos os se magamat magadat magát magunkat magatokat magukat magamnak magadnak magának magunknak magatoknak maguknak egymást egymást egymást Megjegyzés. A spanyol visszaható igéről tudnunk kell még. dormir aludni. volverse megfordulni. os queréis szeretitek egy­ mást. A magyarban viszont azt. irse elmenni.afeitar borotválni apresurar siettetni hallar találni llamar hívni ir menni dormir aludni volver visszamenni afeitarse borotválkozni apresurarse sietni hallarse lenni valahol („találni magát") llamarse hivatni („magát hívni") irse elmenni dormirse elaludni volverse megfordulni A spanyol visszaható ige jellemzője a főnévi igenévvel egybeírt se ( = magát. b) az egyszerű és a visszaható alak között olykor nincsen különbség. 55 A visszaható ige ragozása me despierto te despiertas se despierta nos despertamos os despertáis se despiertan felébredek felébredsz felébred felébredünk felébredtek felébrednek me visto te vistes se viste nos vestimos os vestís se visten öltözködöm öltözködöl öltözködik öltözködünk öltözködtök öltözködnek A visszaható igét ugyanúgy ragozzuk. vagy külön szóval fejezzük ki. — A visszaható névmás többes számú alakjai „kölcsönös névmás" jelentésévet is bírnak : nos queremos szeretjük egymást. visszatérni. hogy az igében kifejezett cselekvés magára az alanyra hat vissza. quejarse panaszkodni (quejar ige nincsen). -koz. legtöbbször a -kod. egy­ formán mondható pl.

Ha a visszaható ige főnévi igenévi alakjában fordul elő egy másik ige ragozott alakja mellett. múdase con el viento.56 A visszaható névmás egybcírása az igével Károly nem szeret korán kelni. ha más szelek fújnak. A jóbarátokat a veszélyben ismerjük meg. — További példák: ¿Cómo se dice en español? Hogy mondják spanyolul? Aquí se habla español. látszik. angol one. az állítmány többes számba kerül: Aquí se hablan muchas lenguas. 57 Az általános alany Se ve que Carlos quiere dormir. Itt sok nyelvet beszélnek. személyével fejezzük ki. francia on. — Ha az általános alanyú mondat állítmánya többes számú nyelvtani alanyra vonatkozik. Carlos no quiere levantarse temprano. Nem lehet annyit aludni. a visszaható névmást rendszerint egybeírjuk a főnévi igenévvel. látható. una. Itt spanyolul beszélnek. Az általános alanyt (vö. Los buenos amigos se conocen eh el peligro. láthatod stb. régies nyelvben. A magyarban az általános alany kifejezésére körülírást használunk (pl. hogy Károly szeret aludni. Aki barátunk volt jó sorsunkban. Megjegyzés. de a ragozott ige előtt is állhat. Tehát: quiero vestirme quieres vestirte quiere vestirse queréis vestiros quieren vestirse / = me quiero vestir = te quieres vestir = se quiere vestir = os queréis vestir = se quieren vestir öltözködni akarok öltözködni akarsz öltözködni akar öltözködni akarunk öltözködni akartok öltözködni akarnak queremos vestirnos = nos queremos vestir Választékos stílusban. No se puede dormir tanto. Látszik. Amigo del buen tiempo. r 58 A toszámnevek — Los números cardinales (1—100) 1 = uno. un 2 = dos 3 == tres 4 *= cuatro 5 = cinco = seis 7 = siete 8 = ocno 6 72 \ . olasz si) a spanyol­ ban a se visszaható névmással és az ige egyes szám 3. közmondásokban gyakran találkozunk a visszaható névmásnak a ragozott igealakkal való egybeírásával is (múdase meg­ változik).). német man. megváltozik. látjuk.

— A mediodía. A las ocho y pico. cien Amint látjuk. Es mediodía. Dél van. A las cuatro y cuarto. A las seis. cuatro). Es media noche. Kettőkor. tájban. A las nueve de la mañana. J Es la una y dos (minutos). A la una y tres cuartos. A las cinco y media de la tarde. Es la una y media. Valamivel nyolc után. Hány óra van? Egy óra van. Son las dos (tres. Két (három. Délután fél hatkor. délelőtt kilenc órakor. — Éjfélkor. A las cinco y cinco (diez). Tizenkettő előtt három perccel. négy) óra van. Egy óra kettő perc. Hacia las nueve. Negyedóra hiányzik a háromhoz.9 : nueve 10 diez 11 : once 12 doce 13 trece 14 catorce 15 quince 16 dieciséis (diez y seis) 17 diecisiete (diez y siete) 18 dieciocho (diez y ocho) 19 diecinueve (diez y nueve) 20 veinte 21 veintiuno (veinte y uno) 22 veintidós (veinte y dos) 23 veintitrés (veinte y tres) 24 veinticuatro (veinte y cuatro) 25 = veinticinco (veinte y cinco) 26 = veintiséis (veinte y seis) 27 = veintisiete (veinte y siete) 28 = veintiocho (veinte y ocho) 29 = veintinueve (veinte y nueve) 30 = treinta 31 = treinta y uno 32 = treinta y dos 40 = cuarenta 41 == cuarenta y uno 50 = cincuenta 53 = cincuenta y tres 60 = sesenta 70 = setenta 80 = ochenta \ 90 = noventa 100 = ciento. Son las cuatro y media. Éjfél van. Faltan dos minutos para las diez. perc) kifejezése ¿Qué hora es? 1 ¿Qué hora tenemos? J Es la una. A la una y cuarto. A las dos. Kilenc óra felé v. Falta un cuarto para las tres. A las doce menos tres. Negyed kettőkor. Reggel v. A eso de las nueve.A medianoche. Negyed ötkor. 4 . —. Hány órakor? Egy órakor. Két perc múlva tíz. Fél öt. ö t óra öt (tíz) perckor. ¿A qué hora? A la una. a spanyolban a tőszámneveknek 16-tól 19-ig és 21-től 29-ig két alakja van.} . A las once de la noche. Fél kettő. Este tizenegy órakor. \ A las dos menos cuarto. Hatkor. Háromnegyed kettőkor. — Délben. 59 Az idő (óra. A las ocho y minutos.

Después de las once. . — Puedo irme. Négytől Ötig. 74 . — Me visto a las siete y pico.. . . Hideg vízben mosakodunk. Mondjuk spanyolul: Hány óra van? Egy óra van. — Me despierto a las seis y media. hallan los alumnos? Ellos . puede afeitar. despertamos a las siete menos -cinco. Négy és öt között. Si quiere. Egy óra előtt. Fél kettő. Délután fél hatkor. A tükör előtt a fésűvel fésülködünk. és felvesszük a hálóköntöst.De (las) cuatro a (las) cinco. Tegyük a pontok helyébe a megfelelő visszaható névmást: ¿Cuándo . 60 A jelzői birtokos névmás elhagyása visszaható igékkel kapcsolatban Károly leveti a hálóingét. . . levetjük a hálóinget. Tetőtől talpig meg­ mosakodunk.. . . •Sietünk. — Ahora me voy. Se lava todo el cuerpo. így fordítjuk: magamnak fel­ teszem az inget = me pongo la camisa. — Me levanto a las siete menos cuarto. 3. ¿Con qué . Egy óra múlt tíz perccel. ¿Cuándo . — Me afeito en el cuarto de baño. Hattól hétig. . és a kefével lekeféljük hajunkat. . Jóska fél hatkor ébred fel stb. . . Három múlt néhány perccel.).¿Con qué se lava usted? ¿Con qué se seca usted? ¿Con qué se peina y se cepilla usted? ¿Dónde se peina usted? ¿Qué hace luego ?¿A qué hora debe hallarse usted en la oficina? ¿Cuándo va usted a la oficina? ¿Cuándo vuelve usted de la oficina? ¿Qué hace usted en la oficina? ¿Están contentos los jefes con usted? 2. levantamos a las cinco y pico. 4. . despertáis por la mañana? . peinas y cepillas? . ébredsz fel. . felveszem az ingemet. — Quiero lavarme con esponja. Két óra lesz öt perc múlva. . Éjfélkor. mert a reggeli már kész az ebédlőben.) Ejercicios 1. Ragozzuk el az állitmányt a következő kifejezésekben : Me lavo con jabón. Minden másnap borotválkozunk. Entre (las) cuatro y (las) cinco. Négy és öt között. b) A fenti szöveget írjuk le vagy mondjuk el a többi személyben: (Fél hatkor -ébredek fel. hallan en la clase. Háromnegyed kettő. A fürdőszobába megyünk. Há­ romnegyed négy van. Nyolc óra felé. Tíz óra után. . levantas? . mert szól az ébresztő óra. Antes de la una.. A szivaccsal ledörzsöljük egész testünket. mint pl. . ¿Dónde . . Kilenc óra előtt. cepillo con el cepillo. Kiugrunk az ágyból. . . Miért nem mosod meg a füledet? Carlos se quita la camisa de dormir. Délben. 5. ¿Por qué no vas a lavarte las orejas? Visszaható ige mellett a jelzői birtokos névmás elmarad. Fordítsuk le spanyolra: a) Fél hatkor ébredünk fel. . porque no tengo ni jabón ni esponja. . Negyed kettő. . peino con el peine y . Este negyed tizenegykor. nosotros ya . . — Me peino ante el espejo. Feleljünk a következő kérdésekre: ¿A qué hora se levanta usted? ¿A qué hora suena el despertador? ¿Quiereusted •dormir mucho?¿Es usted madrugadora)? ¿Qué hace usted por la mañana?¿Qué •se quita usted cuando se levanta? ¿Qué se pone usted cuando va al cuarto de baño? . levanto temprano . Tizenegy óra után.— No puedo l a v a r . . Megmossa egész testét. . — A las ocho menos cinco jne hallo en la oficina. (A spanyolban tehát az ilyen mondatot. Azután visszamegyünk a szobába és felöltözünk.

> suya. I El desayuno Carlos tiene sólo veinte años. az övéik. „ „ » > suyos. mi pluma tu libro tu pluma su libro su pluma nuestro libro . suyo. Este libro es mío. ön) könyve (a mi) könyvünk (a ti) könyvetek (az ő) könyvük (az én) könyveim (a te) könyvein (az ő. En su cuarto. „ „ ». a mieink. nuestra pluma vuestro libro vuestra pluma su libro su pluma mis libros tus libros sus libros nuestros libros vuestros libros sus libros mis plumas tus plumas sus plumas nuestras plumas vuestras plumas sus plumas (az én) könyvem (a te) könyved (az 6. Esta pluma es mía. tuyas. > „ „ „ vuestro. 75 . Anudándose la corbata dice para sí: — Ahora me visto rápidamente porque ya es tarde. » nuestra. Es soltero todavía y vive con sus padres. „ „ „ nuestro. „ „ tuya. „ „ „ a tietek.9 NUEVE LECCÍÓN NOVENA A birtokos névmás A) Jelzőként (főnév előtt): mi libro . „ „ „ tuyo. Ezek a könyvek (tollak) az enyéim. (toll) a tied.. „ » » mías. nuestras. a tieid. míos. Mi jefe es muy severo y no tolera la falta de puntualidad. az övéi. „ „ vuestros. » „ „ „ suyo. > vuestra. vuestras. suyas. » j> Estos libros son „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ *> » . ön) könyvei (a mi) könyveink (a ti) könyveitek (az ő) könyveik tollam tollaá tolla tollúnk toltatok tollnk tollaim tollaiú tollai tollaink tollaitok tollak B) Névszói állítmányként (önállóan) • Ez a könyv az enyém. » » „ > » nuestros. Carlos ahora está de pie ante el espejo. a tieitek. „ „ „ a mienk. „ „ „ az övé (öné). Estas plumas son tuyos. „ „ » suya. » „ az övék. „ » » suyos. suyas. No quiero llegar tarde a la oficina.

— dice la madre a su hija. Es una nueva novela húngara. He aquí también mi cédula personal. mis llaves. El desayuno está terminado. ¿Y estas revistas también son tuyas? 76 . — Lo sé. — Hoy tenemos que ir a ver a nuestra amiga María. II Conversación — ¿Qué estás leyendo? — Estoy leyendo un libro muy interesante. mis lápices. Como sabes. — Entonces. Padre e hijo se van al trabajo. madre mía. Si quieres. Entretanto piensa en los objetos que debe meterse en los bolsillo» de la americana. mi pañuelo. te leo los títulos de los artículos. — responde Carlos poniéndose la ehaaueta. Inés 1 ¿Qué hay de nuevo? — ¡Buenos días.— ¡Carlitos 1 i Querido hijo mío 1 ¿por qué no vienes a desayunarte? — le dice su madre por la segunda vez. sentándose a la mesa. — Ya voy. mi padre y yo nos compramos muchos libros. Mientras que Carlos está bebiendo el té y comiendo pan con mantel quilla. He aquí tu taza para té. — A ver: ¿tengo todo lo necesario en mis bolsillos? He aquí la cartera con el dinero. es mío. Todo está en regla. — ¿Dónde está mi tazón? — pregunta o Carlos a Inés. ese plato está tu pan y la mantequilla. Entrando en el comedor saluda a sus padres y a su hermana Inés. papá 1 ¡Salud. — Hoy no tenemos café con leche porque la leche de hoy está agria. y en. hijo mío ! Estoy leyendo el periódico. — Debes estar lista para las once. — ¿Es tuyo ese libro? — Sí. madre e hija se quedan en casa y comienzan a poner en orden la habitación. el portamonedas con el suelto (¡cómo es desagradable no tener dinero suelto 1). ¿qué hay de desayuno? — Tenemos té. mi estilográfica. — Te lo ruego. Inés está hablando con su madre. — ¡Buenos días.

Si quiere. puede usted leerlas. caballero. elkésni severo szigorú tolerar (el)tűrní la falta de puntualidad pontatlanság la falta hiány. — 2. Májs vale pájaro en la mano que ciento volando. la americana kabát.) 77 . viene. Jobb ma egy veréb. (Mindenkinek megvan a maga vesszőparipája. caballero. venimos. ¿son suyas ( = son de usted) estas revistas? — Sí. — Lo son en verdad. Deben de ser de aquel señor que está allí escribiendo una carta. vienes. mulasztás la puntualidad pontosság querido szeretett. no son mías. — Muchas gracias. (Chiste) — ¿Qué estás haciendo? — Estoy pensando en un libro que quiero escribir contra laS supersticiones. noveno kilencedik el soltero legényember la soltera leány.) 3. III El enemigo de las supersticiones . señor. Mañana mismo empiezo a escribirlo. señor. mint holnap egy túzok. — Sus revistas de usted deben de ser muy interesantes. — ¿Por qué no ahora mismo? — ¡Vaya una pregunta 1 jHoy es viernes y trece 1 IV Refranes españoles Cada oveja con su pareja. kedves venir (vengo. hajadon estar de pie állni anudándose miközben megköti anudar megkötni la corbata nyakkendő llegar tarde későn érkezni. ime la cartera pénztárca *(A közmondások magyar megfelelői: 1. Min­ den cigány a maga lovát dicséri. vienen) jönni por la segunda vez másodszorira) poniéndose miközben felveszi la chaqueta. — Señor. Sus revistas ( = Las revistas de él) también deben de ser muy interesantes.— ¿Esas? No. venís. rakni. helyezni el bolsillo zseb a ver lássuk csak todo lo necesario minden szükséges holmi he aquí itt van. Vocabulario I. Hasonló a hasonlónak örül. zakó pensar (pienso.* Cada loco con su tema. drága. — No hay de qué. pensamos) gondolni (amire: en) meter tenni.

személyes en regla rendben la regla szabály entrando belépve. röpülő volar (vuelo. tenni. ponemos. valéis. kezdődni ¡vaya una pregunta! micsoda kérdés t el viernes péntek el trece tizenharmadika IV. bizonyára lo son en verdad valóban azok leerlas (leer-}-las) (el)olvasni azokat los (m). empezamos) kezdeni (amit: a) . rogamos) kérni el tazón bögre sentarse (me siento. Főnököm nagyon szigorú. interesante érdekes la novela regény la revista folyóirat debe de (ser) valószínűleg. vale. Carlos vive con sus padres. vége van terminar befejezni. lees) olvasni el periódico újság el título cím el artículo cikk te lo ruego kérlek arra rogar (ruego. pone. őket muchas gracias hálásan köszönöm no hay de qué nincs miért III. comenzamos) kezdeni (amit: a) . ponen) rakni. nos sentamos) leülni café con leche tejeskávé la leche tej de hoy mai agrio savanyú ¿qué hay de desayuno? mi van reggelire ? el té tea la taza csésze la taza para té teáscsésze el plato tányér. valen) érni vmit el pájaro madár volando röpülve. las (f) azokat. E névmásokat a lecke elején adott táblázat szemlélteti. ponéis. tárgykör. A magyar birtokos személyragoknak a spanyolban birtokos névmások felelnek meg. volamos) repülni Gramática 61 A birtokos névmás — El pronombre posesivo Mi jefe es muy severo. 78 . Károly a szüleinél lakik. pones. amikor belép saludar köszönteni. kezdődni poner en orden rendbehozni. helyezni el orden rend II. takarítani poner (pongo. la oveja juh la pareja pár el loco bolond el tema.el portamonedas erszény el (dinero) suelto aprópénz desagradable kellemetlen el pañuelo zsebkendő la llave kulcs la cédula personal személyazonossági igazolvány la cédula igazolvány personal személyi. el enemigo ellenség la superstición babona contra (elöljárószó) ellen mañana mismo már holnap empezar (empiezo. végződni e= y quedarse maradni comenzar (comienzo. tál el pan kenyér la mantequilla vaj pan con mantequilla vajaskenyér estar bebiendo (comiendo) éppen inni (enni) está hablando beszélget para las once tizenegy órára está terminado (-a) be van fejezve. vales. valemos. feladat valer (valgo. üdvözölni ¿qué hay de nuevo? mi újság? estoy leyendo éppen olvasom leer (leo. los temas téma.

Károly köszönti szüleit.) evés közben (miközben eszem. élsz stb. c) kiemelés esetén. Az ebédlőbe lépve. ustedes) kapcsolatban gyakori mind a két alaknak együttes használata: su libro de usted .) 79 . nem a tied. los tuyos y los suyos. az enyém. a lecke elején levő táblázatot) az alábbi esetekben kell használnunk: a) ha a birtokos névmás állítmány: ¿Son vuestras esas plumas? Si. Felvéve kabátját (Miközben felveszi kabátját). ¡Madre mía 1 — jHijo mío ! Anyám ! — Fiam I Az önálló birtokos névmásokat (1. az ön könyve sus estilográficas de ustedes az önök töltőtollai 63 Az önálló vagy tulajdonképpeni birtokos névmások ¿Es tuyo ese libro? Sí. hablar comer vivir hablando comiendo viviendo beszélve (miközben beszélek. A tieitek azok a tollak? Igen. Carlos piensa en su trabajo. d) megszólításban: ¡hijo mío I fiam ! — ¡madre mía l anyám l — ¡amigo mío 1 barátom 1 (Jelzővel: ¡mi querido hijo 1 vagy : ¡querido hijo mío! 64 A határozói igenév — El gerundio Entrando en el comedor Carlos saluda a sus padres. Ez a könyv az enyém.) élve (miközben élek. Károly a munkájára gondol. Poniéndose la chaqueta. Az én barátaim. son nuestras. a tieid és az övéi. es mío. beszélsz stb. helyette a fenti körülírásokat használjuk. no el tuyo. A határozói igenevet úgy képezzük. A tied az a könyv? Igen. az -er és az -ir végűekéhez -iendo végződést teszünk. a mieink. b) ha. eszel. Pl. hogy az -ar végű igék tövéhez -ando. eszik stb. Az udvarias megszólítással (usted.62 A su névmási alak sokféle jelentése su libro = el libro de él az ő könyve (férfié) su libro = el libro de ella az ő könyve (nőé) su libro = el libro de ellos az ő könyvük (férfiaké) su libro = el libro de ellas az ő könyvük (nőké) su libro = el libro de usted az ön könyve su libro = el libro de ustedes az önök könyve Ha a su névmási alak sokféle jelentése félreértésre ad alkalmat. amikor a birtokos névmás a főnév mögé kerül: Este es el libro mió.a birtokos önmagában (főnév nélkül) áll: Mis amigos.

) Desayunándonos hablamos. (Azzal pihenek. Ha beszélsz. pihentek. pihenek. jelentését a mellette álló mondat alanyától kapja. Escuchando" la radio descansan. pihenünk. segíthetsz ayudarme. Dándome cien florines. hogy Descanso durmiendo. Reggelizés közben beszélgetünk. Az éppen folyó cselekvést az estar-\-gerundio szerkezet fejezi ki (vö.A képzésnél mutatkozó esetleges rendhagyóságok többnyire a már ismert (helyesírási) szabályokra vezethetők vissza: decir ir leer oir pedir diciendo yendo leyendo oyendo pidiendo poder sentir ser traer venir pudfendo sintiendo siendo trayendo viniendo dormir durmiendo A névmási alakokat egybeírjuk a gerundio-val: ' Vistiéndome pienso en mi trabajo. puedes Ha száz forintot adsz nekem. nem tudsz enni. Escuchando la radio descansamos Amikor a rádiót hallgatjuk. . 80 . Escuchando la radío descansáis. Amikor a rádiót hallgatjátok. kelünk. (Éppen) olvasok egy könyvet. vagy helyesebben valamely alkalmas kötőszóval bevezetett mellék­ mondattal fordítjuk : Aludva pihenek. Amikor a rádiót hallgatja.A határozói igenévnek egyetlen. -vén) képzős igealakkal. pihensz. Amikor a rádiót hallgatom. alszom. Amikor a rádiót hallgatod. Hablando no puedes comer. változatlan alakja van. 65 Az éppen folyó cselekvés jelölése az e s t a r + g e r u n d i o szerkezettel ¿Qué estás haciendo? Mit csinálsz (éppen most)? Estoy leyendo un libro. he is writing). A határozói igenevet a magyarban a -va. Öltözködés közben munkámra gondolok. No pudiendo dormir nos Minthogy nem tudunk aludni. pihen. Vessük össze az alábbi példákat: Escuchando la radio descanso. pihennek. Escuchando la radio descansas. -ve (régiesen: -ván. rajtam. fel­ levantamos. az angolt: J am reading. Amikor a rádiót hallgatják. Minthogy személyt vagy számot nem jelöl. Escuchando la radio descansa.

empezar igék után a elöljárószóval kapcsoljuk az értelemkiegészítő igét. Me afeito cada dos días. ITgyanígy az o-val vagy /io-val kezdődő szó előtt az o kötőszó helyébe u lép. ¿En qué piénsase Pienso en mi trabajo. ¿Por qué no vienes a desayunarte? Comienzo a leer el libro. trescientas 400 = cuatrocientos. 67 Y helyett E. Miért nem jössz reggelizni? Kezdem olvasni a könyvet. Menjünk vacsorázni. Mindegyik juh a maga párjával. cuatrocientas 500 = quinientos. A cada ragozhatatlan szó. quinientas 600 == seiscientos. utána a főnév egyes számban áll. Az ir. anyja és leánya hét vagy nyolc nő vagy férfi María e Inés padre e hijo. Vamos a cenar. A pensar ige mellett cn elöljárószóval fejezzük ki azt. madre e hija siete u ocho mujer u hombre /-vei vagy /li-vel kezdődő szó előtt az y kötőszó helyébe e lép a jobb hangzás kedvéért. Ha azonban a főnév előtt számnév is van. Las revistas deben de ser muy interesantes. A folyóiratok nyilván nagyon érdekesek. 68 Deber + de Este libro debe de ser de ese señor. doscientas 300 = trescientos. A spanyol igéknek a magyartól eltérő vonzatát a szótár mindenkor jelöli. seiscientas 81 6 Spanyol nyelvkönyv — 5614 .66 Az igék „vonzata" Mire gondolszl Munkámra gondolok. (Hasonló a hasonlónak örül. venir. valószínűleg. O helyett U Mária és Ágnes apa és fia. 70 A lííszámneveU 101-tol 101 102 153 200 = = = = ciento (y) uno ciento (y) dos ciento cincuenta y tres doscientos. akkor a főnév többes számban áll. A deber + de szerkezetet a magyarban a bizonyára. / Az hie szótag előtt azonban megmarad az y: con fuego y hierro tűzzel-vassal. comenzar. 69 _ Cada Cada oveja con su pareja.) Minden másnap borotválkozom. nyilván szavakkal fordítjuk. Ez a könyv bizonyára azé az úré. amire gondolunk.

— Viviendo con mis padres. — Teniendo sólo quince años. — Hogy van nagyanyád? Rosszul érzi magát. — Mivel éhesek. és levelet írok. 5. — A rádiót hallgatva a tanulók sok érdekes dolgot tanulnak (aprender). nem tudtok tanulni. bontsuk fel őket mellékmondattal: Siendo soltero todavía. — Poniéndome la chaqueta. Mondjuk minden személyben a jelzői. 3. — Entrando en la oficina. Hol van az ön kulcsa? Ez a kulcs az öné? Nem. — Hol van János és Józsi? Alusznak. — Vistiéndote rápidamente no llegas tarde a tu oficina. a tükör előtt állok. bebemos té. — No viniendo a desayunarte. Ez a mi lakásunk. — Mis hermanos están en la escuela. ill. — A tükör előtt állva borotválkozom (szórend!) — Mivel legény emberek vagyunk. — Esa cartera es mía. a szüléinknél lakunk. ochocientas 900 = novecientos. ez az ő kulcsa. Ez a személyazonossági igazolvány a tied. Ez a lakás a mienk. un café con leche o una taza de té? ¿Con qué come el pan? ¿Qué objetos se mete usted en los bolsillos de la chaqueta? ¿Dónde tiene usted el dinero?¿Tiene usted también un portamonedas?¿Por qué? — ¿Cuándo lee usted el periódico? ¿Lee usted también novelas? ¿Es suyo ese libro? ¿Es interesante? 2. — Ha eljössz az iskolába. 4. ez a kulcs nem az enyém. Carlos vive con sus padres. los empleados saludan a su jefe. — Mit csinál apád? — Az újságot olvassa. — Ha sokat esznek. Feleljünk a következő kérdésekre : ¿Cuántos años tiene usted? ¿Dónde. — Amikor elmegyünk a hivatalba. — Me anudo la corbata estando de pie ante el espejo. Ez a zsebkendő az enyém. — No teniendo dinero. — Nuestro jefe hace bien no tolerando la falta de puntualidad. no podéis compraros los libros nuevos. Mondjuk spanyolul: Ez az én zsebkendőm. — Mit tanul testvéred? — A spanyol leckét tanulja. meghallgathatod a spanyol órát. pienso en los objetos que debo meterme en los bolsillos. — Mis hijas estudian bien. — No teniendo leche. Ez az ő padjuk. en qué calle vive usted? ¿Vive con sus padres? ¿Dóndetrabaja usted? ¿A qué hora ha de estar usted en la oficina (en la fábrica)? ¿Es severo el jefe de usted?¿A qué hora se desayuna usted?¿Qué hay de desayuno en casa de usted? ¿Qué toma usted : un tazón de leche. sokat esznek. — Mi hermano trabaja en una fábrica. — Esos lápices son míos. ahol lehet. setecientas 800 = ochocientos. 6. Használjunk estar + gerundio szerkezetet az alábbi mondatokban : Mit csináltok? — Leveleket írunk.700 í= setecientos. — Ha sokat beszéltek. 82 v . — Este cuaderno es mío. — Aprendes mucho leyendo tu libro de español. nem éhesek. — Aquellas plumas son mías. te quedas hambriento. Fordítsuk le helyes magyarsággal az alábbi határozói igeneves szerkezeteket. — Mi hija está enferma. novecientas 1 000 = mil 1 001 = mil (y) uno 1 959 = mil novecientos cincuenta y nueve • 10 000 = 100 000 = 200 00Ó = 500 000 = 1 000 000 = 2 000 000 = 10 000 000 = diez mil cien mil doscientos (-as) mil quinientos (-as) mil un millón dos millones diez millones Ejercicios 1. Ez a pad az önöké. Ez az önök padja. — Az asztalnál ülök. önálló birtokos névmást: Mi lápiz es rojo. tenemos que apresurarnos. — Amikor borotválkozom. — Siendo ya tarde. — Mi estilográfica es buena. Ez a te személyazonossági igazolványod. köszöntjük szüleinket. Fordítsuk le az alábbi mondatokat gerundio-s szerkezettel: A spanyol leckéket olvasva sokat tanulunk. Az önök könyvei érdekesek. eres muy joven todavía. veo a mi madre cada día.

El primero de 6» 83 . que comprende el tiempo desde la media noche hasta el amanecer. viernes.7. nagyon jól ír. az ön ceruzája nem sárga. julio. Hace sol. 10 DIEZ Llueve.(cincuenta y dos) semanas. agosto. mayo. martes. noviembre y diciembre. — Nem találom a zsebken­ dőmet. — Most az ön tollával ír? — Igen. Hol lehet? — Valószínűleg (I) a kabátod zsebében van. sábado. — Hová (itt: ¿Dónde) teszed a kulcsaidat? — Azokat (Las) mindig ebbe a zsebbe rakom.) Hace vieiiío. Amaneec. Alborea. — Új az ön töltőtolla? Igen. El año bisiesto tiene 366 (trescientos sesenta y seis) días. El domingo es día de descanso. Los lunes y los jueves tenemos lecciones de español. 52 . Truena. el año tiene 365 (trescientos sesenta y cinco) días. Esteledik. Hideg van. Havazik. febrero. Nieva. 12 (doce) meses y 4 (cuatro) estaciones. Hace frío. hanem barna. abril. (Hay sol. Nappalodík. El lunes es el primer día de la semana. Los doce meses del año son : enero. Relampaguea. la mañana. Fúj a szél. — Itthon van apád? — Most nincsen itthon. junio. az én tollammaí írok. Mennydörög. Villámlik. Hajnalodik. El año Como se sabe. octubre. marzo. domingo. Las partes del día son : la madrugada. köszöntjük tanárun­ kat. Los miércoles estamos siempre en casa. de noche descansamos. Hace calor. Meleg van. — Van itt egy sárga ceruza. Kié? Az öné? Nem lehet az öné . miércoles. De día trabajamos. septiembre. LECCIÓN DÉCIMA Személytelen igék és szólásmódok Esik. pero sólo cuando hace un tiempo hermoso. Süt a nap. — És testvéred. új . la tarde (desde el mediodía hasta el anochecer) y la noche. Károly? — ő (most) az egyetemen vizsgázik. Éva? — Tizenhatéves vagyok. Los martes vamos al teatro. Anochece. Los días de la semana se llaman : lunes. — Amikor kimegyünk az osztályból. — Hol lakol? — Szüleimmel lakom. Los sábados y domingos hacemos excursiones a las montañas. Fordítsuk le spanyolra : Hány éves vagy. jueves. A gyárban dolgozik. que dura hasta el mediodía.

hace tres días)? — Ayer era miércoles. En primavera el tiempo es caprichoso : una vez hay sol y hace calor.) 84 . El invierno es la cuarta y última estación del año. (Pasado mañana será sábado. En tres días será domingo. Empiezan a caerse las hojas de los árboles. El calor aumenta y llega a ser molesto en agosto.enero es el día de año nuevo. (Anteayer era martes. En enero hace mucho frío. Los campos están cubiertos de nieve. en esle día felicitamos a nuestros parientes y conocidos diciendo : „¡Feliz Año Nuevo l" La primera estación del año es la primavera. En invierno duerme la naturaleza. en tres días)? — Mañana será viernes. En esta estación se vendimia en las viñas. En primavera brotan las plantas y los árboles y empiezan a cubrirse de hojas. Hacia el fin del otoño amanece ya tarde y anochece temprano. Comienza el invierno. El verano es la segunda estación del año. otra vez llueve. durante la canícula. — ¿Qué día era ayer (anteayer. hasta viene una tempestad con relámpagos y truenos. ' II Conversación — ¿Qué día es hoy? — Hoy es jueves. La primavera es la estación de las flores.) — ¿Qué día será mañana (pasado mañana. Hace tres días era lunes. nieva a menudo. En verano maduran los frutos y las sementeras. las nieves abrigan las sementeras y las plantas de la helada. • A fines de septiembre principia la tercera estación del año : el otoño.

beesteledés el sol nap (az égen) I.) — Estamos a dos de marzo. a tres de abril. a diez y seis de mayo. — . los miércoles szerda . III Un buen consejo (Copla) Nadie ponga su viña Junto al camino. — Hoy es el último del mes. Marzo ventoso y abril lluvioso hacen a mayo florido y hermoso. la alborada hajnal amanecer nappalodni el amanecer virradat.¿En qué siglo vivimos? — Vivimos en el siglo veinte. ( = Hoy es el primero de febrero. állomás' bisiesto szökő. IV Refranes españoles Año de nieves. Porque todo el que pasa Coge un racimo.(évről) la parte rész la madrugada kora reggel comprender magába foglalni desde (elöljárószó) -tói. — ¿Y cuándo nació su hermana de usted? — Ella nació el once de octubre de 1935. la estación évszak. los martes kedd el miércoles. hajnal anochecer esteledni el anochecer esteledés. — Tenemos el primero de diciembre. -tői la media noche éjfél durar tartani (ideig) de dia nappal de noche éjjel. los lunes hétfő cl martes. — ¿Cuál es la edad de usted? ( = ¿Qué edad tiene usted? = ¿Cuántos años tiene usted?) — Tengo veinticinco años. este el lunes. Vocabulario décimo tizedik llover (llueve) esni (esik) la lluvia eső nevar (nieva) havazni (havazik) relampaguear villámlani el relámpago villám tronar (truena) mennydörögni el trueno mennydörgés alborear hajnalodni el alba (f).— ¿A cuántos estamos? ( = ¿En qué día del mes estamos? = ¿Qué día del mes tenemos?) — Estamos a primero de febrero. — ¿Cuándo nació usted? — Nací en mil novecientos treinta y dos. — Tenemos el treinta y uno de agosto. año de bienes.

las nieves hó abrigar megóvni (amitől: de) la helada fagy II. időjárás caprichoso szeszélyes una vez — otra vez egyszer — máskor hasta sőt aumentar(sc) növekedni. el consejo tanács la copla versike („csasziuska" . caes. nací születtem nacer (nazco. fakadni la planta növény el árbol (élő) fa cubrir befedni (amivel: de) la hoja (fa)levél el tiempo idő. gratulálni. aki (csak) pasar elhaladni. a spanyolban közkedvelt műfaj) nadie senki (sem) ponga tegye. kezdeni el otoño ősz vendimiar szüretelni la vendimia szüret la viña szőlőskert. vagyon. naces. nace) születni el siglo század III. era volt ayer tegnap anteayer tegnapelőtt hace tres días három nappal ezelőtt será lesz pasado mañana holnapután en tres días három nap múlva ¿a cuántos estamos? hányadika van ma? la edad [édöd] életkor nació született. el pariente. caéis. érlelni el fruto termés. fokozódni llegar a (ser) válni valamivé molesto kellemetlen durante (elöljárószó) alatt (idő) la canícula kánikula en verano [émbéránó] tavasszal madurar érni. caen) (le)esni el invierno [imbjérnó] tél último utolsó en invierno télen la naturaleza természet el campo mező. ültesse (poner) junto a (elöljárószó) mellett. mellé todo el que mindenki. föld . el bien a j ó . szőlőhegy caer. javak ventoso szeles lluviosos esős florido virágos 86 . cae. la parién ta rokon el conocido ismerős feliz szerencsés. caemos. caerse (caigo. gyümölcs la sementera vetés a linos de végén principiar kezdődni. eoges) leszedni el racimo szőlőfürt IV.<1 jueves. vidék está cubierto be van fedve (amivel: de) la nieve. boldog la primavera tavasz la flor virág en primavera tavasszal brotar rügyezni. elmúlni coger (cojo. los jueves csütörtök ? al sábado szombat el día de descanso pihenőnap el descanso pihenés los lunes minden hétfőn el teatro színház hace un tiempo hermoso szép idő van el enero január el febrero február el marzo március el abril április el mayo május el junio június el julio július el agosto augusztus el se(p)tiernhre szeptember el octubre október el noviembre november el diciembre december el primero de enero január elseje en este día ezen a napon felicitar felköszöntem.

Amanece. (Hace calor. Fúj a szél. Treinta y un mesas. Első oldal.Gramática A személytelen ige — El verbo impersonal Llueve. Un millón de pesetas. Szép idő van. (Meleg van. -os. Kétszáz tonna. nono kilencedik décimo tizedik undécimo tizenegyedik duodécimo tizenkettedik décimo tercio (decimotercio) 13-ik décimo cuarto (decimocuarto) 14-ik décimo quinto (decimoquinto) 15-ik décimo sexto (decimosexto) 16-ik décimo séptimo (decimoséptimo) 17-ik déeimo octavo (decimoctavo) 18-ik décimo nono (decimonono) 19-ik vigésimo huszadik vigésimo primo 21-ik vigésimo tercero (tercio) 23-ik vigésimo nono 29-ik trigésimo harmincadik trigésimo primo harmincegyedik cuadragésimo negyvenedik quincuagésimo ötvenedik sexagésimo hatvanadik septuagésimo hetvenedik octogésimo nyolcvanadik nonagésimo kilencvenedik centesimo századik centesimo primero százegyedik ducentésimo kétszázadik tricentésimo háromszázadik cuadringentésimo négyszázadik quingentésimo ötszázadik sexcentésimo hatszázadik septingentésimo hétszázadik octingentésimo nyolcszázadik noningentésimo kilencszázadik milésimo ezredik dos milésimo kétezredik quinientos milésimo ötszázezredik millonésimo milliomodik diez millonésimo tízmilliomodik 73 A töszámncvek használata Un lápiz. — Egy asztal.) Hace viento. Cien mil soldados. A legtöbb személy* telen ige időjárási jelenséget jelöl. Egymillió pezeta (spanyol pénzegység). (Página uno. Százezer katona. Egy ceruza. Capítulo uno. -as) első segundo második tercero harmadik cuarto negyedik quinto ötödik •sexto hatodik séptimo. — Una mesa. Huszonegy könyv. Página una. ezért csak az egyes szám 3. Doscientas toneladas. t* 72 A sorszámnevek — Los números ordinales primero (-a. Sok személytelen kifejezést képezhetünk az hacer igével: Hace frío. Ciento cincuenta cigarrillos. Hace un tiempo hermoso. Százötven cigaretta. Harmincegy asztal.) Veintiún libros. személyében használatos. sétimo hetedik octavo nyolcadik noveno. Nappalodik. 87 .) Hideg van. Első fejezet. Esik. A személytelen ige valamely személytől függetlenül végbemenő cselekvést jelöl.

száz jó toll. Október elseje. las clases segundas a második osztályok. el tercer ejemplo a harmadik példa. el postrer capitulo az utolsó fejezet. la décima séptima (decimoséptima) lección a tizenhetedik lecke. En el primer (tercer) banco. főnévvel kötelező: doscientos kilos 200 kiló. d) Un millón főnév. b) Ciento elveszti utolsó szótagját mii (ezer). Összetett számnevekben főnév előtt mindig csak az un alakot használjuk: veintiún plumas huszonegy toll. b) Primero és tercero (valamint postrero utolsó) hímnemű egyes számú főnév előtt elveszti szóvégi o-ját: el primer dia az első nap. El primero de octubre. Ezért az ural­ kodók. cien cigarrillos száz cigaretta. Carlos quinto. Tizen felül a leckék. századok stb. mely de elöljárószóval kapcsolja a rákövetkező főnevet: un millón (dos millones) de pesetas egymillió (kétmillió) pezeta. 88 . mint sorszámnevet. pápák neve mellett csak tízig bezárólag használ sorszámnevet. napol tőszámnévvel fejezzük ki (el primero de mayo. Első lecke. el siglo diez y nueve a 19. Hímnemű főnév előtt uno helyett un áll. Az első (harmadik) padban. compro ciento de esos cigarrillos százat veszek ebből a cigarettából. a tizes és az egyes közé az y kötőszót ki kell tennünk: mil novecientos cincuenta y ocho 1958. Száznál kisebb számnév előtt és önállóan használva nem rövidül meg: ciento noventa pesetas 190 pezeta. Luis catorce. e) Ha az összetett számokat betűvel írjuk. a) A sorszámnevek -o végű melléknevek. el milésimo noningentésimo quincuagésimo año az 1950-ik év.qui­ nientas cuarenta y un pesetas 541 pezeta. c) A százasoknak (200-tól 900-ig) nőnemű alakjuk is van. Las primeras lecciones. c) A spanyol inkább tőszámnevet használ. doscientas toneladas 200 tonna. nem írjuk egybe a szám alkotórészeit. A keltezésben csak az elsejét mondjuk sorszámnévvel. az egyeztetés z. ciento diez 110. fejezetek. cuarenta y un cartas negyvenegy levél. cien buenas plumas . 74 A sorszámnevek használata Lección primera. . melyek nemben és számban egyez­ nek főnevükkel: la primera clase az első osztály . valamint főnév előtt: cien mil pesetas százezer pezeta. ochocientas mil libras nyolcszáz­ ezer font. Az első leckék. megjelölése rendszerint tőszámnévvel történik. Lajos. el dos de junio). XIV.a) L/no-nak rövidebb un és nőnemű una alakja van. ezen felül tőszámnevet. A főnév után (és rendszerint sorszám helyett) álló „egy" szám kifejezésére az uno alakot kell használni (nőnemű főnév után una is állhat). a többi. Ötödik Károly. század. a sorszámnév használata ilyenkor régies vagy ünnepélyes: la lección once a tizenegyedik lecke.

grande (nagy) és santo (szent) elveszti szóvégi magánhangzóját (buen. g r a n d e . Grande egyes számú nőnemű főnév előtt is megrövidülhet. szemléletesebb kifejezésmód kedvéért. malo (rossz). Az -es és az -is végű főnevek a többes számban változatlanok (pl.és do. Conozco a España. Szeretem hazámat. a főnevesített igét rendszerint -ás. san). tehát los lunes minden hétfőn. gyűjtőfogalmat. Tanultuk. hogy az élőlényt jelölő főnevek tárgyesetét a spanyolban a elöljáró­ szóval képezzük. illetve utolsó szótagját (gran. ha a határozott névelőt tesszük elébe . jueves és viernes sem kapnak ragot a többes számban.I 7 5 I B u e n o . las crisis a válság. Santo Domingo Szent Domonkos. Santo nem rövidülhet meg to. 77 Az ige főnevesítése amanecer nappalodni anochecer esteledni el amanecer el anochecer hajnal esteledés A legtöbb főnévi igenevet fönevesíthetjük. los miércoles minden szerdán stb. bármely más szót) is élőnek tekint az élénkebb. la crisis. Gyakran előfordul. amikor (külö­ nösebb hangsúly nélkül) egyes számú hímnemű főnév előtt áll. s a n t o rövidebb alakjainak használata un buen consejo mal tiempo un gran día una gran ocasión San Pedro egy jó tanács rossz idő nagy nap nagy ( = jó) alkalom Szent Péter s A bueno (jó). miércoles. mal). Megszemélyesített főnevek tárgyesete Quiero a mi patria. hogy a spanyol élettelen dolgokat jelölő főneveket (főleg országot. 89 . — Nőnemben mindig a teljes alakot használjuk: Santa Inés Szent Ágnes. martes. Ezért lunes. A hét napjainak többes számú alakja azt jelzi. Ismerem Spanyolországot. a válságok). hazát.szótaggal kezdődő nevek előtt: Santo Tomás Szent Tamás. hogy a mondatban kifejezett cselekvés a jelzett napon szabályosan megismétlődik. m a l o . Minden hétfőn és csütörtökön spanyol óránk van. leer olvasni: el leer az olvasás. -és ragos főnévvel fordítjuk : escribir irni: el escribir az írás. 76 A hét napjainak többes száma Los lunes y los jueves tenemos lecciones de español. az ilyen főnevek előtt is kiteszi az a elöl­ járószót a tárgyesetben.

Leszedjük a gyümölcsöket a falcról. az utolsó leckék. egy toll. 678. lap (tőszámnévvel. második lecke. — Holnapután. kétszáz tonna. második könyv. 31 toll. Feleljünk a következő kérdésekre : ¿Cuántos días (semanas. száz jó cigaretta. 41. Közben jó kávét iszom. a kánikula alatt. 5678. — (Minden) szerdán és szombaton színházba megyek. egy­ millió pezeta. utolsó könyv. utolsó lecke. az első könyvek. 10 100. három millió pezeta. harmadik könyv. Fúj a szél. 777. Ezen a télen gyakran havazik. 1001. 3 600 000. mert nem süt a nap. 99 000. Szeptember végén kezdődik az ősz. 2345. Fordítsuk le spanyolra : Ősszel és tavasszal gyakran esik. 3. és olvasok egy jó könyvet. 21 ceruza. negyedik lecke. 803. 350 pezeta. 711. százat veszünk ezekből a jó tollakból. 2000 . 180 toll. 505. 100 000. 101 . en tres días)? ¿A cuántos estamos hoy? ¿Cuándo nació usted? ¿Cuándo nació su padre de usted? ¿En qué siglo vivimos? ¿En qué días de la semana tiene usted lecciones de español? ¿Cuando va a teatro? ¿Cuándo está en casa? ¿Cuándo hace excursiones a las montañas? ¿Qué tiempo hace hoy? ¿Cómo es el tiempo en primavera (en verano. 5. otthon maradok. 17. A mezőkön (En) sok virágot látunk. 101 ceruza . százezer könyv. — Holnap nagy nap lesz : vizsgát kell tennem az egyetemen. az első leckék . 234. meses. Rügyezni kezdenek a fák. 1960. 74. 55. Mondjuk vagy írjuk le betűvel a következő számokat: 21. 584. kedden. fejezet. 21. 90 . 1 000 000. 999. A fehér hó befedi a mezőket. 496. 1000. en otoño. 707. harmadik lecke. 15 689. 7700. Mondjuk első könyv. 41. Amikor rossz idő van. 555. 1958.Ejercicios 1. en invierno)? 2. 1111 . Hányadika van ma? Ma február elseje (március tizedike) van. hátravetve). 123 456. Nyáron. 717. estaciones) tiene el año? ¿Cuántos días tiene el año bisiesto? ¿Cuáles son las partes del día? ¿Cómo se llaman los días de la semana? ¿Cómo se llaman los doce meses? ¿Cómo se llaman las cuatro estaciones del año? ¿Qué día es hoy? ¿Qué día era ayer (anteayer. 4. 5500 . és megóvja a vetéseket a fagytól. Mondjuk spanyolul : egy ceruza. 122. spanyolul : első lecke. Tavasszal ébred a természet. 1010. 1959. 31. hace tres días)? ¿Qué día será mañana (pasado mañana. százötven jó könyv. otthon vagyok. negyedik könyv. a hőség kellemetlenné válik." 15. — Milyen idő van ma? Hideg van. 121 toll.

Iré a la ciudad. ir vender recibir hablar tomar + é + a + cmos + éis .+ án comprar + ás Castillos en el aire Un día. Los huevos los pondré ebajo de una gallina y nacerán pollitos. El cerdo lo engordaré. Antes de encaminarse. Beszélni fogtok vele. se pone en la cabeza un cántaro de leche. Piensa vender la leche en el mercado de la ciudad. Tomarán té. Comprarás huevos. El fogja adni a tejet. me compraré unos huevos. Cuando los pollitos serán grandes. Con el dinero ue me darán por ella. Hablaréis con él.11 ONCE LECCIÓN ONCE f A jövő idö — El futuro A városba fogok menni. una joven aldeana llamada Juana. Venderá la leche. Leveleket fogunk kapni. Teát fognak inni. se levanta temprano para ir a la ciudad vecina. 3 En el camino piensa : — Iré a la ciudad y en el mercado venderé la leche. Tojást fogsz venni. los venderé y compraré un cerdo. después de en91 . Recibiremos cartas.

tu irás por este lado y yo por aquél. ¿Qué piensas comprar en el mercado1? — A decir verdad. Juana ! ¿A dónde vas? — ¡Salud. no compraré más que judías verdes. En todo caso necesito una decena de huevos frescos y unos kilos de patatas. Además. La muchacha.. puedes venir a vernos. mis parientes tendrán mucha hambre. Esta vez no puedo ir contigo. Manuelita mía! III Visitando el museo (Chiste) — No tenemos más que media hora. — En este caso tendré que apresurarme. — Te aconsejo comprar un cuarto de kilo de jamón y doscientos gramos de tocino. porque deseo conocer a tus parientes. huevos! II Conversación — ¡Hola. querida Juana I — ¡Adiós. ¿qué hora es? — Ahora serán las diez. — Al llegar. Gracias por la buena idea.. — Tienes razón. — No. podrás hacer en un instante una buena tortilla de jamón. querida Juana. ¡Adiós ternero. pollitos. Y como tenemos poco tiempo. llorando. — ¿Por qué? — A cada momento pueden llegar mis parientes de provincias. Estaremos en casa hasta las seis. . Si tienes huevos en casa. Por la tarde. No sé qué darles de comer. Juana al pensar en esto salta también. ¿No quieres venir conmigo? . 92 . — Entonces. — Iré sin falta. si tienes tiempo. ¿Qué haremos ahora? — Visitaremos el museo. cerdo. Manuela ! Voy al mercado a comprar algo para la fornida.gordarlo lo venderé y compraré un ternero que saltará en medio del re. ¡hasta la tarde. A propósito. El cántaro se cae y se rompe en mil pedazos. Así lo veremos todo. mira los cascos sin decir palabra.baño. Tengo que volver a casa lo más pronto posible. no lo sé aún.

közeli antes de encaminarse mielőtt felkerekedne antes de (-f főnévi igenév) mielőtt encaminarse elindulni pensar f-f. hogy el ne felejtsem serán las diez 10 óra körül lehet el caso eset a decir verdad az igazat megvallva en todo caso mindenesetre necesitar szüksége van (amire: tárgy­ eset) la decena tíz darab fresco friss la patata burgonya. menjen vecino szomszédos. — 3. alá la gallina tyúk el pollito csibe el pollo csirke el cerdo sertés. embert barátjáról. la azt engordar (fel)hízlalni. Quien todo lo quiere. meghízni después de engordarlo miután (azt) fel­ hizlaltam después de (elöljárószó) miután el ternero tinó. Vocabulario el huevo [wébö] tojás vender eladni recibir kapni 1. Aki gyorsan ad. Aki sokat markol.főnévi igenév) szándékozni (vmit tenni) el mercado piac en el mercado a piacon. por ella érte debajo de (elöljárószó) alatt. — 2. . . keveset fog. Madarat tolláról. szemlélni el casco szilánk. lakoma conmigo velem esta vez ezúttal contigo veled a cada momento minden pillanatban el momento pillanat llegar (meg)érkezni de provincias vidékről. csorda al pensar en esto amikor erre gondol romper. lég joven fiatal la aldeana parasztleány llamado (-a) akit . kétszer ad. hogy szót is szólna "~ II. Manuela. vidéki la provincia vidék a propósito jókor. castillos eu el aire légvárak el castillo vár. hívtak Juana Johanna para ir hogy . todo lo pierde. cserép sin decir palabra anélkül. a piacra en el camino útközben v por él.IV Refranes españoles Dime con quien andas y te diré quien eres. disznó lo. csak las judías bab al llegar érkezéskor qué dar de comer hogy mit adjak enni aconsejar tanácsot adni (akinek: tárgyeset) un cuarto de kilo negyed kiló el jamón sonka el gramo gramm el tocino szalonna la tortilla tojásrántotta tortilla de jamón sonkás rántotta *(A közmondások magyar megfelelője: 1.) 93 . krumpli no más que nem többet mint.* Más vale un toma que dos te daré. borjú saltar ugrándozni en medio de közepén el rebaño nyáj. . Manuelita (női név) la comida ebéd . romperse eltörni el pedazo darab llorar sírni mirar nézni. . kastély cl aire [öiréj levegő.

— Amint látjuk. -éis. hogy az haber segédige jelen idejét ragozták a főnévi igenév után : amar he. ily módon . a délután folyamán nos bennünket. -án. menni toma vedd! Gramática 79 Az egyszerű jövő ido — El futuro imperfecto o simple El fogok menni a városba és el fogom adni a tejet. minthogy por este lado erre(felé) el lado oldal así így. Hat óráig otthon leszünk. vender. a jövő idő a spanyolban úgy jött létre. -ás. III. ESCRIBIR írni escribiré írni fogok stb. gondolat por la tardo délután. VENDER eladni venderé el fogok adni venderás venderá venderemos venderéis venderán < stb. — Példák a ragozásra: I. AMAR szeretni amaré szeretni fogok amarás szeretni fogsz amará szeretni fog amaremos szeretni fogunk amaréis szeretni fogtok amarán szeretni fognak II. látogatni el museo múzeum corno mivel. escribirás escribirá escribiremos * escribiréis escribirán Ugyanígy SER lenni ESTAR lenni VER látni seré estaré veré serás estarás verás será estará verá seremos estaremos veremos seréis estaréis veréis serán estarán verán 80 A jövő idő rendhagyó képzése Pondré los huevos debajo de una gallina. úgy . Rokonaim éhesek lesznek. hibátlanul desear kívánni. .gracias köszönöm (amit: por) la idea ötlet. A jövő időt úgy képezzük. 94 A tojásokat egy tyúk alá fogom rakni. óhajtani hasta la tarde a délutáni viszontlátásig III. Mis parientes tendrán hambre. Estaremos en casa hasta las seis. ilyen. hogy az ige főnévi igenevéhez (pl. amar has stb. olyan dime mondd meg nekem ! andar járni. amar. visitar megnézni. -emos. minket sin falta [szimfáltñ | feltétlenül. Iré a la ciudad y venderé la leche. -á. escribir) hozzátesszük a jövő idő ragjait: -é.

( = Bizonyára csütörtök. Así lo veremos todo. amikor körülbelüli időpontot vagy lehetséges cselekvést. los. todo lo pierde. Los pollitos los venderemos.Néhány ige rendhagyó tőhöz illeszti a jövő idő ragjait. Kopognak az ajtón. Hány óra van? Körülbelül tíz óra lehet. állapotot akarunk kifejezni: ¿Qué día es hoy? Será jueves. La gallina la venderé. Néhány tojást fogok venni magamnak. így mindent fogunk látni. Todo mellett a /o-t akkor is kitesszük. A csibéket el fogjuk adni. A magyarban a jövő idő kifejezésére sokszor jelen időt használunk. ha a todo az ige után áll. Quien todo lo quiere. a tárgyat megismételjük a személyes névmásnak az ige elé tett megfelelő alakjával (lo. l a s névmásokkal El cerdo lo engordaré. hogy csütörtök. Vajon ki lehet? Bizonyára a gyerekek. Azt hiszem. Me compraré unos huevos. a) Vendré sin falta. A tyúkot el fogom adni. b) ¿Qué hora es? Serán las diez. A jövő idővel a jövőben történő cselekvéseket fejezzük ki. 95 . la. Milyen nap van ma? Talán csütörtök. la. A sertést fel fogom hizlalni. mindent elveszít. 82 A tárgy megismétlése a lo. Jövő időt használunk a spanyolban akkor is. los.) Llaman a la puerta. ¿Quién será? Serán los niños. las). Ezek : DECIR mondani HACER tenni PODER hatni PONER helyezni QUERER szeretni SABER tudni SALIR kimenni TENER bírni VALER érni vmit VENIR jönni diré haré podré pondré • querré sabré saldré tendré valdré vendré dirás harás podrás pondrás querrás sabrás saldrás tendrás valdrás vendrás dirá hará podrá pondrá querrá sabrá saldrá tendrá valdrá vendrá diremos haremos podremos pondremos querremos sabremos saldremos tendremos valdremos vendremos diréis haréis podréis pondréis querréis sabréis saldréis tendréis valdréis vendréis dirán harán podrán pondrán querrán sabrán saldrán tendrán valdrán vendrán 81 Á jövő idő használata Biztosan eljövök. Aki sokai akar. Valahányszor a tárgy megelőzi az állítmányt.

Azt ajánlom neked. Está sentado allí sin decir palabra. Nem tudja. hogy para. kötőszó vagy elöljárószó nélkül (legtöbb­ ször mondást jelentő igék után): Te aconsejo comprar jamón. Voy al mercado a comprar algo. Nem akarsz velem jönni? Nem mehetek veled. hogy sonkát végy. No está contento (-a) consigo. Vendrá para visitar nuestra ciudad. Johanna ugrándozni kezd. ( Mielőtt elmennék hazulról. hogy szót is szólna. be kell menned a városba. hogy Lajossal beszéljek. hogy a városba menjen. hogy vásároljak egyet-mást.és a mellékmondat alanya ugyanaz. Miután ( = Ha) majd megírtad a leve­ let. Amikor majd hazaérünk. vagy ha a mellékmondat alanya kétséget kizáróan megkülönböztethető a tőmondat alanyától. No sabe cuándo venir. kiugróm az ágyból. Amikor erre gondol. Vengo para hablar con Luis. egy köcsög tejet rak a fejére. Mielőtt elindulna. b) Bizonyos mellékmondatot bevezető kötőszók és elöljárószók után . Van al mercado a vender la leche. Ha a fö. Elmennek a piacra. Ott ül anélkül. Al volver a casa comeremos. hogy Példák : Antes de salir me pongo la chaqueta. amidőn sin anélkül. Juana se levanta temprano para ir a la ciudad. A magyarban legtöbbször mellékmondattal fordítjuk a rövidített mon­ datszerkezetet. Nem tudom. hogy megnézze városun­ kat. Amikor íelébredek. 84 A c o n elöljárószó egybeírása egyes névmási alakokkal ¿No quieres venir conmigo? No puedo ir contigo. Nincsen megelégedve önmagával. hogy eladják a tejet. se pone en la cabeza un cántaro de leche. Juana comienza a saltar. Después de escribir la carta. A piacra megyek. hogy mit mondjak (mit tegyek). ebédelni fogunk. Ilyen főnévi igeneves mondatszerkezet állhat: a) közvetlenül a tőmondat igéje után. felveszem a kabátomat. ilyenek : antes de mielőtt qué hogy mi(t) después de miután euándo hogy mikor al amikor. Al pensar en esto. a avégből. Al despertarme salto de la cama.83 Monrin (rövidítés főnévi igen évvel Johanna korán kel fel. hogy mikor jöjjön. akkor a spanyolban a mellékmondat állítniányát nem ragozzuk. 96 . El fog jönni. No sé qué decir (qué hacer). tienes que ir a la ciudad. Antes de encaminarse. hanem főnévi igenévi alakjában hagyjuk. Azért jövök.

con ellos. t e h á t : con él. 4. . beberé ahora. con nosotros (-as) velünk. . — Por la tarde escribiré algunas cartas. saldré de casa (hazulról) y haré una excur­ sión. — Haré todo lo posible (minden lehetőt). pondremos sobre la mesa en la cocina. — Hablaré con el profesor de español. . . . aprenderás en la tarde. . i ' j Ejercicios 1. — Lo diré todo a mi padre. escribiréis hoy mismo. Tenemos solamente media hora. . Feleljünk a következő kérdésekre : ¿Quién es Juana? ¿Qué hace un día? ¿Por qué se levanta temprano? ¿Qué se pone en la cabeza antes de encaminarse? ¿Qué piensa hacer? ¿En qué piensa en el camino? ¿Qué se comprará Juana con el dinero que le darán por la leche? ¿Qué hará Juana con los huevos? ¿Qué hará con el cerdo? ¿Cuándo vendefá el cerdo? ¿Qué se comprará después de vender el cerdo? ¿Qué hará el ternero? ¿Qué hace. — La leche . escribiré algunas cartas. . — Aconsejamos a los niños aprender las lecciones. Csak fél óránk van. — Después de comer. . . venderemos en el mercado. „ No tenemos más que media hora. — La tortilla . — El cerdo . — Las patatas • . — Mañana por la tarde iré contigo a la ciudad para visitar el museo. „ Compraré únicamente patatas. engordaremos en otoño. mely a latin nyelv hatására (mecum. — El trabajo . — Viviré en esta ciudad. — Volveré a casa a las cinco. Tegyük a pontok helyébe a megfelelő névmási alakot (lo. . 85 A „csak" kifejezése a spanyolban Tenemos sólo media hora. — La gallina . . contigo. consigo alakká bővül. — Vendré sin falta. — Al entrar en la clase. A személyes névmás többi alakját összevonás nélkül kell használnunk. Csak burgonyát veszek. — Mis padres no saben qué decir. 3. compraré mañana. con ellas velük. — La lección . . tecum stb.A magyar csak fogalmát sokféleképpen adhatjuk vissza a spanyolban.) conmigo. . *. főnévi igenévvel rövidített mondatokat: Pedro me aconseja hacer una exursión a las montañas. — Tomaré té y comeré pan con. comerás a las dos. — ¿Vienes para hablar conmigo? — Vengo para hablar contigo. — Ana va al mercado a comprar leche y Judías verdes.A „velem". „veled" és „önmagával" szavak spanyol megfelelőiben a con elöljárószót egybeírjuk a névmás alakjával. . . hacer y a dónde ir. . leerán mis padres por la noche (este). Fordítsuk le alkalmas mellékmondattal az alábbi. terminaremos mañana. la. . Juana al pensar en esto? ¿Qué sucede (Mi történik)? ¿Qué hace la muchacha? ¿Cuándo va usted al mercado? ¿Qué compra usted en el mercado? ¿Qué necesita usted en casa? ¿En qué] estación del año puede usted comprar judías verdes? Cuánto jamón y cuánto tocinp quiere comprar para la cena? 2. . — Los ejercicios . . el profesor saluda a los alumnos. — Los alumnos no saben cuándo ir a la escuela. . . los. con vosotros (-as) veletek. — Estoy sentado en un sillón sin leer el periódico. . — Antes de salir* los niños aprenderán sus lecciones.Las cartas . — Los periódicos . escribirán los niños juntos. Ragozzuk el az állítmányt jövő időben a következő kifejezésekben: Hoy iré al mercado y compraré unos huevos. — Los huevos . — Pablo no sabe qué . las): El libro . . „ No tenemos que media hora. compro siempre en el mercado. con ella vele. — Si puedo. . — En verano tendré mucho tiempo. 7 Spanyol nyelvkönyv — 5614 97 .mantequilla. — Te aconsejo quedarte en casa.

használjunk mindenütt főnévi igeneve» rövidítést: Mielőtt a fürdőszobába mennék. hogy menjek el hazulról. De akarok venni negyed kiló szalonnát és 30 deka ( = 3001 gramm) sonkát. Tojást nem fogsz venni? Tojást ma nem fogok venni mert van (bírok) otthon. Primeramente. aki Szegeden (en) lakik. estoy ya listo para salir. Después de ponerme la bata. (Cuando voy a ver a mis 98 . Cada día me leyanto a las seis y pico. — Mit csinálsz ma? Be fogok menni a városba. és vásárolni fogok apiacon burgonyát és zöldbabot. — Nem tudom. — Sietek. Cada vez me lavo de pies a cabeza. Viviendo mis padres en el campo y no teniendo parientes en la ciudad. salto de la cama y me quito la camisa de dormir. Por lo general. — Nem megyek a piacra anélkül. hogy veled beszéljek. hogy ne beszéljek veled. Mi színházba fogunk mennL Holnap a múzeumot fogjuk megtekinteni. Fordítsuk le spanyolra : Ha vasárnap szép idő lesz ( = van). Para desayunarme bebo un tazón de leche caliente y como pan con mantequilla. — József (azért) fog eljönni. felveszem a hálóköntöst. — Az ebédlőbe megyünk. — Azt tanácsoljuk barátaink­ nak. — Azért jönnek. luego me afeito. Entretanto mi ama de casa prepara el desayuno. visszamegyek a szobámba. tomo el jabón y me enjabono. Antes de lavarme o bañarme me limpio los dientes con el cepillo y la pasta dentífrica. Soy soltero todavía. És te mit csinálsz ma délután? Olvasni fogok egy érdekes regényt. — Barátaim azt fogják tanácsolni nekem. — Miután tetőtől talpig megmosakodtam. duermo profundamente y me despierto sólo cuando suena el despertador. entro en el cuarto de baño.5. vagy levelet fogok írni testvéremnek. Miért? Mert vidéki rokonom jön (jövő idő) engem meglátogatni. LECCIÓN DOCE Lección de I repaso Mi programa de cada día Me llamo Pablo Szabó. hogy pénzem volna. Trabajo de empleado en una casa de comercio. hogy eladjam a tyúkot. — (Azért) jövők. — Nem akarok elmenni anélkül. kirándulni fogunk a hegyekbe. Después de lavarme me seco con la toalla. hogy mit vásároljak. 6. Me lavo siempre con agua fría. hogy mikor menjünk a színházba. hogy reggelizzünk. hogy el ne késsem. Por fin me peino y cepillo el pelo ante el espejo» Volviendo a mi cuarto me visto rápidamente. hogy Pállal beszéljen. Tengo veintiséis años. — A piacra megyek. Fordítsuk le az alábbi mondatokat. — Nem tudják. hogy szüléitekkel beszéljenek. pero dos veces a la semana me baño en agua caliente. cuando ella trae mi desayuno. no demasiado lejos de la oficina donde trabajo. Oyéndola sonar. A las siete menos cuarto. Koránfogunk felkelni. tengo alquilado un cuartoamueblado. hogy maradjalak otthon. hogy mit vásároljanak. — Nem tudjuk. Luego me froto con la esponja.

— Eres muy amable. mantequilla. Tengo tantas cosas que decirte. Si no tengo otro quehacer. o voy a ver a mis amigos. autobús o trolebús. y por eso no tengo que ir en tranvía. Después de un paseo de veinte minutos me hallo ya en mi oficina. En invierno y cuando hace mal tiempo. mi querido Paco I 7* 99 . los martes y viernes tengo lecciones de español. Los sábados trabajo sólo hasta las dos. o preparo mis ejercicios para la lección de español. ¿Podrás venir a las cinco y cuarto? — Muy bien. Así. mi viejo amigo y ex-compañero de escuela. ¿Cómo están tus padres? — Todos bien. — Puedo ir cuando quieres. — Corriente. Este sábado iré a ver a Esteban. El trabajo dura hasta las cinco. y no se paga más que cinco florines por la comida. — Entonces podremos pasar juntos esta tarde. Esteban I ¿Qué tal? — ¡Salud. Los domingos estoy en el campo. A las cinco vuelvo a casa. La tarde del sábado salgo para el campo a ver a mis padres. pero no siempre. ceno en casa. Allí hay buena cocina. fumo un cigarrillo y leo el periódico. Si me quedo en casa. con mis padres. A la una voy con mis colegas al comedor de la casa de comercio. Ésta no está lejos de mi vivienda.) Después de desayunarme. Para la cena me compro pan. miel. tocino y huevos. y algunas veces jamón. Por lo general. por ejemplo. Pues bien. ¡hasta la tarde 1 — ¡Adiós. leo un buen libro. ¿Tienes mucho trabajo? — No puedo quejarme. Poco después de las siete y cuarto me encamino hacia mi oficina. Paco I Estoy bien.padres. Estoy libre. o hago excursiones a las montañas con mis amigos. escucho la radio. Invito a mis amigos y juntos pasamos el tiempo charlando o jugando a las cartas. Si hace un tiempo hermoso. vuelvo a casa. — Estaré en casa y te esperaré con un buen café puro. tocino y huevos. Alguna vez voy al teatro o al cine. ¿Qué haces esta tarde? — No lo sé aún. gracias. II Conversación — ¡Hola. Trabajo hasta la una. ¿Y tú? — Regular. daremos juntos un paseo. Pero si llueve o hace viento fuerte. ¿Y tú? — Voy a la universidad a dar un examen. A la una y media volvemos a la oficina. — ¿Cuándo vienes a verme? He de hablarte. Los miércoles tengo un curso de taquigrafía (estenografía). ¿A dónde vas? — Voy a la oficina a trabajar. en casa mi madre me prepara siempre un desayuno abundante con jamón. iremos al cine a ver una película nueva. me quedo en casa. En los periódicos hay siempre artículos interesantes. No tengo programa.

néhányszor el cine. paga. y sabe usted és hogy tudja tomar el desayuno reggelizni la criada szolgáló está bien rendben van estoy levantado (-a) felkeltem. -tői bañarse (meg)füródni caliente meleg cada vez minden egyes alkalommal preparar elkészíteni. Vocabulario I. után ir en tranvía villamoson menni v. La ocasión hace al ladrón. műsor. > tanító(nő) el ladrón tolvaj. La nueva criada: — Está bien. azután IV. mindennapos viviendo minthogy . szerelem la práctica gyakorlat el maestro. lo tomaré después. jugamos) játszani jugar a las cartas kártyázni II. . tener alquilado bérelni amueblado bútorozott lejos de (elöljárószó) messze -tói. fenn va» gyok a esa hora akkorára después később. rabló . los colegas (munka)társ pagar fizetni la taquigrafía. si yo no estoy levantada a esa hora. La práctica hace al maestro. . IV Refranes españoles Amor con amor se paga. los cines mozi el quehacer dolog. utazni el tranvía. sétálni la película film invitar [imbitdr] meghívni pasar eltölteni charlar csevegni. — Y sabe usted: a las ocho tomamos el desayuno. . oly sok libre szabad café puro feketekávé puro tiszta amable kedves. la maestra mester. napirend de cada día mindennapi. . la estenografía gyorsírás alguna vez. nos hát HE. munka.III El desayuno (Chiste) La señora. szeretetreméltó pues bien hát akkor. tanto annyi. el amor szeretet. olykor. élnek en el campo vidéken alquilar. algunas veces néha. fecsegni jugar (juego. el programa. előkészíteni abundante bőséges poco después de kevéssel . los programas program. teendő la tarde del sábado szombat délután salir para elutazni valahova 100* el ex-compañero volt társ el compañero de escuela iskolatárs dar un paseo sétát tenni. Quien rompe. los tranvías villamos el trolebús trolibusz el paseo séta el colega.

október 31-én születtem. de két­ százat vagy háromszázat. — Amikor szép az idő. amikor szom­ jasak vagytok? Friss vizet iszunk. — Ez a könyv négyszáz lapot tartalmaz. nem esik. töltőtollak. — Nincs igazad. Az egyik Ágnesé. veled. — Nem írunk. — Anyám fésüli kis húgomat (hermanita). a gyerek nem lehet fáradt. hogy meg­ nézzem az új képeket. Sok dolgunk van. — Ha lesz ( = van) pénzem. sem töltőtollam. — Én is veszek majd cigarettát. — Mit csináltok egész nap ? Sokat dolgozunk. — Ha nyolc órát alszik. — (Azért) jövünk. — Az ön töltőtolla nem ír jól. a másik Györgyé. Neki sincs igaza. — Amikor az ébresztőóra szól. és nem is játszanak. — Apánk kilenc óra felé tér haza. — Az ébresztő óra hat óra után néhány perccel ébreszt fel engem. az ő könyve (Györgyé) kék. — Be fogok menni a városba. — Amikor az osztályba lepnek. hogy mikor menjen a városba. — Mielőtt el­ mennek. — Hányadika van ma? Február elseje. amikor öltözködő! (gerundio)? Szüleimre gondolok. akik vidéken élnek. — Kedden és pénteken spanyol óránk van. nem ismerem az ön húgát. (A 11. (A 8. — Ha melegem van. — Éjfélkor mindig felébredek. — Mi van az ön zsebeiben? Zsebeimben ceruzák. mert nem akarunk elkésni az iskolából. — Nem tudok enni anélkül. Holnap február másodika lesz. — Minden rendben van. 3. — Mit csináltok (éppen)? (Éppen) írjuk a gyakorlatokat. mert nincs ceruzám. — Anyám a tükör előtt fésülködik. (A 7. sem Jánost. — Barátaink a harmadik padban ülnek.Ejercicios de repaso • Mondjuk spanyolul: 1. — Hívom Károlyt. — Mennyi pénzed van? Csak nyolcvan pezetám van. — Egy óra előtt nem érek rá. — Fiam ! Miért nem sietsz? — Kié ez a pénztárca? Az enyém. — Mielőtt elmegyünk. — Nem tudok írni. — Nem tudják. köszönteni fogjuk szüleinket. hanem havazik. hogyan mondják ezt a szót spanyolul. de nem tud mindjárt (pronto) elaludni. amikor éhes vagy? Kenyeret eszem. uram. — Nem könnyű korán felkelni. — Nyáron gyak­ ran villámlik és mennydörög. lecke nyelvtanához) Nyáron korán nappalodik. száz vagy százötven jó eigarettát fogok venni. — Mi az első padban ülünk. lecke nyelvtanához) Mosom kezemet (többes sz. — Ismeri ön a húgomat? Sajnálom. hogy beszéljünk veletek. — Nem ismerjük sem Pált. — Húgom ma nem jöhet. hogy néhány inget vegyek magamnak. — Mit isztok. — Gyorsan öltözködünk. még idejében érkezem a hivatalba. — Otthon maradhatsz. — 1924. lecke nyelvtanához) Ha sietek ( = Sietve). — Péter nem tudja. bemegyünk a szobába. nem az enyém . — Reggel mosakodom. (A 9.). Az ő könyve (Ágnesé !) piros. — A lányok minden szót tudnak. Velem? Igen. — Azt mondják. a tanulók üdvözlik tanárukat. az erszény azé az úré. felébredek. — Nem tudjuk felemelni ezt az asztalt. 2. — Hova kell mennie Ferencnek és Istvánnak? Az egyetemre kell menniök vizsgázni. — Nem minden feladat nehéz. maradj (quédate) otthon. — Biztosan eljövünk. — Az öné ez az erszény? Nem. — Karcsi mélyen alszik. — Adok neked egy jó tanácsot: ha rossz idő van. és későn esteledik. lecke nyelvtanához) Mit fog őn csinálni holnap? Holnap el fogok menni a múzeumba. 101 . — Ezeket a könyveket olvasva sok érdekes dolgot tanulunk. hogy a jó barátokat a bajban lehet megismerni. nekem fogják adni a kulcsokat. 5. — Ha fázunk. ha akarsz. — Mire gondolsz. mert beszélni akarunk veled. és nem olvasunk. lecke nyelvtanához) Mit csinálsz. levetem kabátomat. és meg kell tanulnunk az új szavakat. hogy mit tegye­ nek. (A 10. Meg kell írnunk a fel­ adatokat. Otthon maradhatnak. — Itt van két könyv. ha akarnak. hogy vizet (ne) igyak. 4. — Amikor nagyon hideg van. kulcsok. — A gyerekek nem tanulnak. zsebkendő és személyazonossági igazolványom van. — A tizenegyedik lecke nem lesz nehéz. — Nem tudom. de nem akar jönni. Anyám sem jöhet. sétálni megyünk. Nem sok. — Mindenki itt van.

nektek. minket a nosotras a vosotros . — Estoy hambriento como un lobo.. . elöljárószós részeshat. .. titeket a vosotras a ellos nekik. téged a él neki.. donde les espera la buena comida. su amigo y compañero de trabajo.. . önöket nosotros . — le contesta Antonio. f) önöket 1 I En el comedor de la fábrica Es mediodía.. mi nosotras vosotros . és tárgyeset yo én tú te él (m) ő ella (f) ö usted ön me nekem te neked le neki le (la) neki le önnek me engem te téged le (lo) őt la őt le (lo) (m) önt la (f) önt nos bennünket a mí nekem. obreras y obreros dejan de trabajar. eset tárgyeset Hangsúlyos v. vosotras ellos (ni) ők ellas (f) ők ustedes önök nos nekünk os nektek les nekik les (las) nekik les önöknek os benneteket les (los) o/cef las óTce/ les (los) (ni. őt a usted önnek. 102 . . Se lavan las manos y se apresuran al comedor. nekünk. Las máqui­ nas se paran. őt a ella neki.LECCIÓN TRECE A személyes névmások — Los pronombres personales H a n g s ú 1 y t a la n részeshat. El gran reloj de torre acaba de dar las doce.. . . . engem a ti neked. — lo veremos pronto. őket a ellas nekik. — ¿No sabes qué tendremos hoy de comer? — No lo sé.. . — dice Juan Varga a Antonio Nádas. önt a nosotros . őket a ustedes önöknek.

II Conversación — ¡Buenas noches. Allí ya están sentados el contramaestre del taller número tres y dos otros compañeros. Papá y los chicos llegarán más tarde. Si quieres cenar pronto. Por eso tendrás que poner dos compoteras y también dos cucharillas. sólo me parece algo insípida. tienes que poner la mesa. camarada Varga ? — pregunta a Juan el cámara•da Nagy quien está sentado enfrente de él. Juan 1 ¡ Que te aproveche I — le responden los comensales. pronto beberemos a vuestra salud. — ¡ Qué buen olor! Se me hace la boca agua. — Sí. Las camareras traen las soperas y las ponen en las mesas. De sobremesa. los tenedores y los cuchillos. me gusta. Un plato hondo y una cuchara los traerás solamente para mí: comeré la «opa que nos queda de la comida. ¿ Qué carne traerán después de la sopa? Ya lo veo : un asado de cerdo con patatas fritas. Para ellos pondrás los cubiertos más tarde. 103 . — ¡Salud. — ¿ Te gusta la sopa. A vosotros os daré también compota. En la mesa ya todo está • preparado para la comida: los cinco cubiertos para los cinco comensales. cuchillos y tenedores. charlando alegremente. los platos lisos para la legumbre. Confiamos en vosotros. platillos. para ti y para Eva que volverá dentro de poco a casa. donde muchas obreras y obreros acaban de sentarse a las mesas. mamita mía l Estoy hambrienta como un lobo. — ¿Qué tal el trabajo en vuestro taller? ¿Es verdad que van a premiaros por vuestro buen trabajo? — Sí. ¿Me haces el favor •de pasarme la sal? ¡Gracias ! — No las merece. Juan y Antonio se sientan a la misma mesa. La comida es verdaderamente muy sabrosa y abundante. — Es decir. ¿Qué tendremos de cenar? — Ya lo verás. — Lo haré con mucho gusto. — ¿Qué vajilla nos hace falta para la cena? — Pondrás en la mesa platos lisos. quieren premiarnos porque nuestro taller es el primero en cumplir el plan anual. No falta tampoco la ensalada. fumando cigarrillos. ¿Cuántos cubiertos tengo que poner? — Solamente tres : para mí. chiquita. Los comensales se sirven. las cucharas. los platos hondos para la sopa.Mientras tanto entran en la gran sala. — ¡Salud. camaradas ! ¡Que os aproveche l — les dice Juan. a eso de las nueve. los platillos para la ensalada. los camaradas charlan aún un poquito.

Las. előkészítve el cubierto teríték hondo mély la sopa leves } liso lapos . sze^ mélyének alakjában adjuk meg. Nem olyan fekete az ördög.) — 2. szeret. (Szó szerint: Ahol adnak. la comensal asztaltárs preparado. la misma ugyanaz el contramaestre műhelyfőnök el taller műhely el camarada. cosas. ott el is vesznek. el reloj [réló]. felszolgáló el camarero pincér la sopera levesestál servirse kiszolgálj a magát.). válaszol ya lo veremos pronto mindjárt meglátjuk mientras tanto közben. tetszik. tunjk. a dolgokat. la camarada elvtárs(nő). ezalatt la sala terem alegremente vidáman el (lo) mismo. bevégez acaba de dar las doce éppen most ütötte el a tizenkettőt la máquina gép pararse megáll parar megállít. 104 . El becerro del vecino nos parece siempre una vaca. -a előkészített. Más portékája mindig szebbnek.III Distracción (Chiste) Un sabio muy distraído está sentado a la mesa de un restaurante y pregunta al camarero quien le sirve : — ¿Me hace el favor de decirme: es que acabo de comer o es que voy a cenar? IV Refranes Donde las dan las toman. I. megszáll (vhol) dejar de abbahagy vmit el lobo farkas Antonio Antal contestar felel. megáll. vesz magának gustar ízlik . kedvel preguntar kérdez (akitől: a) enfrente de (elöljárószó) -val szemközt* i-val szemben *(A közmondások magyar megfelelője : 1. mint amilyennek festik. — 3. hasznára van el. szaktárs(nő) ¡que os aproveche! jó étvágyat! („hogy nektek használjon") aprovechar (fel)használ. íze van . Vocabulario Ettől a leckétől kezdve a szószedetben az ige jelentését az egyes szám 3. Kölcsön kenyér visszajár. ti. los relojes [rélő/iészj óra el reloj de torre toronyóra la torre torony acabar befejez. la legumbre főzelék el platillo kistányér la ensalada saláta la cuchara kanál el tenedor villa la camarera pincérnő.* No es tan fiero el león como lo pintan.

hogy") ¿qué tal (el trabajo)? hogy megy IV. Amint a lecke elején közölt táblázatból láthatjuk.parecer (parezco. Tanuljuk meg jól a követ­ kező pontban adott példasorozatot. csöppség (+ de) poner la mesa megterít el favor szívesség. kérem rövid időn belül („nem érdemli . szó la carne hús szerint: nektek nektek) el asado sült la compota befőtt frito (melléknév) sült la compotera befőttes tányér el olor illat. 105 . Igaz. la mamita anyuka chiquito. no las merece szóra sem érdemes.hacer falta kell. szükséges mel a vosotros os nektek (kiemelve. kávéskanál se me hace la boca agua összefut a nyál III. me gusta. evőeszköz(ök) merecer (merezco. látszik. -a picike. la distracción szórakozottság a számbán („vízzé válik a szám") el sabio tudós.meg azokat". premiar. vad (a munka)? < el león oroszlán van a premiaros meg fognak jutalmazni pintar fest el becerro tinó benneteket . kegy con mucho gusto nagyon szívesen pasar (ide)nyújtani el gusto kedv. i A hangsúlytalan névmási alakok sűrűn fordulnak elő a mindennapi társalgás nyelvében / begyakorlásukra nagy gondot kell fordítani. tetszik algo kissé insípido ízetlen ¿me haces el favor? leszel szíves anual évi la salud egészség > confiar. gracias) la vajilla edény(ek). quieren premiarnos. bölcs la boca száj distraído szórakozott verdaderamente valóban. pareces) tűnik. ¿Te gusta la sopa? Sí. tényleg cl restaurante vendéglő sabroso ízletes es que (nem fordítjuk. meg akarnak jutalmazni bennünket. hamarosan. confío en megbízik vkiben II. szó szerint: de sobremesa ebéd után (asztalnál ülve) „van az. szag la cucharilla kiskanál. ízlés la sal só dentro de poco rövidesen. ízlik nekem. a hangsúlytalan (yagyis különösebb nyomaték nélkül használt) személyes névmásoknak külön-küiiin alakja van a részeshatározó és a tárgyesetben . mereces) (megérde. a más tarde később köszönetet. személyben térnek el. az alakok azonban csak a 3. hogy megjutalmaznak benneteket? Igen. ¿Es verdad que van a premiaros? Sí. premio megjutalmaz el veeino szomszéd cumplir teljesít la vecina szomszédasszony el plan terv la vaca tehén * Gramática < A/> I A személyes névmások hangsúlytalan részeshatározó esete (dativo) és tárgyesete (acusativo) ízlik neked a leves? Igen. fiero kegyetlen. ti.

Viéndoos Carlos se alegra. látni akarja őt (önt). K örül. les dan carne. ha látja öt (önt). ha látja azokat. Nos gusta la sopa. (önöket). K. (Dolgokat.) A személyes névmások hangsúlytalan alakjai — akárcsak a visszaható névJnások (vö.) 'Carlos quiere verlos. K. nekünk húst. K örül. ha lát engem. os quiere ver. K örül. C. K. 56) — a ragozott ige előtt állanak. = C. látni akarja öt (önt).87 A hangsúlytalan személyes névmás helye a mondatban ízlik ízlik ízlik ízlik ízlik ízlik Ma Ma Ma Ma Ma Ma C. ha lát téged. Te gusta la sopa. verla. las quiere ver. A személyes és visszaható névmás hangsúlytalan alakjait azonban az ige mögé tesszük és vele egybeírjuk : a) főnévi igenévvel kapcsolatban . K. Viéndoles Carlos se alegra. K. lo quiere ver. ha látja őt (önt). K. adnak adnak adnak adnak adnak adnak nekem húst. C. Viéndolas Carlos se alegra.) Viéndolos Carlos se alegra.) Viéndonos Carlos se alegra. látni akar benneteket. (Nőket. (Nőt. = C. K örül. örül. látni akarja azokat. (Dolgot.) K. Carlos quiere verlas. nekik (önöknek) húst. ver. látni akar bennünket. = C. ilyenkor azonban a személyes névmás a Tagozott ige előtt is állhat: quiero verte = te quiero ver szeretnélek látni. = = = = nem nem nem nem nem nem Károly látni akar engem. te dan carne. nos dan carne. a tagadószó megelőzi a személyes névmást. látni akarja azt. Viéndole Carlos se alegra. Carlos quiere verlo. ha lát bennünket. K. verme. K. Viéndote Carlos se alegra.) Károly örül. me te le la quiere quiere quiere quiere nekem a leves. (Nőt. Hoy Hoy Hoy Hoy Hoy Hoy no no no no no no me dan carne. le dan carne. látni akarja őket. örül. ver. b) a gerundio-han : Viéndome Carlos se alegra . neked a leves. ha látja őket (önöket). = C. ha látja őket. verte. Carlos quiere vernos. Me gusta la sopa. K örül. 55. les quiere ver. K. nos quiere ver. ver. (Dolgot. nekünk a leves. neki (önnek) húst. örül. = C. C. Viéndola Carlos se alegra. látni akarja őket Carlos quiere verles. Viéndome Carlos se alegra. los quiere ver. 106 . nektek húst. Carlos quiere veros. K örül. ha látja azt. (Dolgokat. Carlos •Carlos Carlos Carlos quiere quiere quiere quiere ver.) Viéndolo Carlos se alegra. nektek a leves. (Nőket.) K. látni akar téged. verle. ha lát benneteket. nekik a leves. = C. Le gusta la sopa. os dan carne. Os gusta la sopa. neki a leves. Les gusta la sopa. neked húst. K.

— Hállase Rio de Janeiro en el Brasil. Ez a levél nekünk szól. les escribe la carta a ustedes. hogy a leves kissé ízetlen. Érdekes sajátossága a spanyol nyelvnek.c) a felszólító mód állító alakjaiban (vö. Le tehát = őt. neked írja a levelet. 88 A személyes névmások elöljárószós esetei. További példák: Pedro habla de mi. („Szükség van szakácsnőre. Ügy tűnik nekem. valamint a les és a los felcserélése. a lecke elején lévő táblázatot). los alakkal szinte rendszeresen utalnak személyekre. os escribe la carta a vosotros (-as). bővel­ kedő használata. El camarada Nagy está sentado enfrente de mi. Esta carta es para nosotros. No quiero ir sin ti. hogy a személyes névmás hangsúlyos részeshatározó és tárgyesetét nem használja önmagában. hanem a megfelelő hangsúlytalan névmással együtt (ez a személyes névmásnak ún. valamint újságok hirdetéseiben a hang­ súlytalan névmási alakokat bármely igealak mögé írhatjuk: Paréceme que la sopa está algo insípida. neki írja a levelet. te escribe la carta a tí. los tárgyakra utal. hangsúlyos vagy elöljárószós alakjait t e l i használni (1. b) Ellos tárgyesetében les személyekre. Megjegyzések. lo = azt. Veletek szemben ülünk. Tienes que poner tres cubiertos : para mí. Nektek befőttet is adok. Anna Anna Anna Anna Anna Anna Anna Anna nekem írja a levelet.") Megjegyzés. neked és Éva számára. Hablaremos con él (con ella). Nem akarok nélküled menni. ennek szenteljük a következő leckét). — Necesítase una tocinera. Bízunk bennetek. főleg a köznapi nyelvben. Les tehát = őket. Péter rólam beszél. önnek írja a levelet. lo tárgyra utal. illetve ias alak is előfordul. a személyes névmások hangsúlyos részeshatározó és tárgyesete Confiamos en vosotros. Rio de Janeiro Brazíliában van. las alakokkal utalunk. nekik írja a levelet. nos escribe la carta a nosotros (-as). — A lecke elején közölt táblázatban található kettős alakokra vonatkozóan jegyezzük meg az alábbiakat: a) El tárgyesetében le személyre. A Spanyol Akadémia a la. las alaknak ezt a használatát elítéli. nekünk írja a levelet. Szakácsnőt keresünk. illetve a les mellett la. ios = azokat. Nagy elvtárs velem szemben ül. Három terítéket kell hoznod : nekem. les escribe la carta a ellos (a ellas). A vosotros os daré también compota. Estamos sentados enfrente de vosotros. le escribe la carta a él (a ella). d) A köznyelvben gyakori a le és a lo. — 1. (Nőnemű tárgyakra a la.) ' c) Ella és ellas részeshatározó esetében a le. DélAmerikában a lo. Beszélni fogunk vele. A gyakorlás kedvéért már i t t is közlünk két példasort: Ana Ana Ana Ana Ana Ana Ana Ana me escribe la carta a mí. önöknek írja a levelet. d) az irodalmi vagy régies stílusban. nektek írja a levelet. Elöljárószó után a személyes névmás ún. 107 . le escribe la carta a usted. vagyis •ezeket az alakokat egyformán vonatkoztatják személyekre és tárgyakra.: 112). para ti y para Eva.

Éppen most írtam levelet testvéremnek. Mindjárt sétálni megyek. — Ellenben: Acabo de escribir una carta a mi hermano. Mindjárt meglátjuk. a tizenkettőt. Károly minket szeret. hogy mi lesz ma ebédre? comer? No sé qué hora es. További példák: ¿Qué vas a hacer? Mit fogsz most csinálni? Voy a dar un paseo. Károly őket szereti.a mí. hogy hány óra van. Carlos les quiere a ustedes. az utána álló főnévi igenevet pedig jelen vagy jövő idővel fordítjuk. Károly Ont szereti. (Rövidesen) meg fognak jutalmazni benneteket. 90 Az i r ige különleges használata Vamos a ver. az igét befejezni jelentéssel fordítjuk: Hoy acabaremos este trabajo. az imént szóval. amikor a kérdést „hogy" kötőszós mellék­ mondat tartalmazza) a que (hogy) kötőszó a spanyolban elmarad. Károly téj/ed szeret. Az ir + a -f infinitivo a közeli jövőben bekövetkező cselekvést jelöli. Carlos les quiere a ellos (a ellas). Az ún. Ha az acabar után főnév következik. — A magyartol eltérően a spanyolban a hangsúlyos névmási alakok az ige mögött állanak. Pl. Carlos le quiere a él (a olla). 108 . asztalokhoz. egykettőre.infinitivo közvetlenül megelőző cselekvésre utal. éppen most. Nem tudom. Károly őt szereti. Van a premiaros. Juan va a llegar pronto.Carlos me quiere. függő kérdésben (vagyis. Ma befejezzük ezt a munkát. Ezzel szemben egyszerű jövő idővel: ¿Qué harás mañana? ' Mit fogsz holnap csinálni? Daré un paseo en la ciudad. Los obreros acaban de sentarse A munkások az imént ültek le az a las mesas. 91 A q u e (hogy) kötőszó elhagyása kérdőszó előtt ¿No sabes qué tendremos hoy de Nem tudod. — Károly engem szeret (hangsúlyos): Carlos me quiere a mí. Carlos os quiere a vosotros (-as). mind­ járt). Ilyenkor az acabar igét a magyarban most. Carlos nos quiere a nosotros (-as). Sétálni fogok egyet a városban. 89 Az a c a b a r ige különleges használata El reloj de torre acaba de dar A toronyóra (éppen) most ütötte el las doce. Jól figyeljük meg a különbségei hangsúlytalan és hangsúlyos névmást alak közt. Acabar + de -f. Carlos te quiere a ti. Károly ennem szeret. Károly szeret engem (hangsúlytalan): Carlos me quiere. A ma­ gyarban ilyenkor az ir igét alkalmas határozószóval (rövidesen. János egykettőre itt lesz. az utána álló főnévi igenevet pedig múlt idővel fordítjuk. Károly önöket szereti. Carlos le quiere a usted. 2. Károly titeket szeret.

hace de sobremesa? 2. 109 . Az alábbi mondaipélddlcban a me helyébe tegyük a személyes névmás többi alakfát: José me escribe a menudo. " A magyar tárgyas ige (látom. Nem tudod.) magában foglalja a tárgyat (ti. — Diciéndome la verdad. Egy melléknév több. sabes quién es aquel señor? lo sé. — Juan no escribe esta carta a mí. — ¿Por qué no me escriben los amigos? — Pablo quiere darme un libro. különböző nemű főnévre vonatkozhat. tudod. Ekkor a mellék­ név hímnemben egyezik. ki az az úr? Nem tudom. — El profesor irá al teatro conmigo. — María no me ve. Un plato hondo y una cuchara los traerás solamente para mí.m Egyeztetés különböző nemű főnevekkel Sok munkásnő és munkás öl az asztaloknál. — A névmás azonban elmarad. ismeri stb. — Eva no me hallará aquí. A pincérnők hozzák a levesestálakat és az asztalokra teszik. Mindjárt meglátjuk. látom őt. — Hoy la camarera no me servirá legumbres. ha a tárgyas ige után mellékmondat következik: No sé qué hacer. Ejercicios 1. ismeri őt stb. tudod azt. Mély tányért és kanalat csak nekem hozol. Pep. Nem tudom.e me hará un gran favor. — ¿Cuándo quiere usted verme? 3. — Inés piensa mucho en mí. ezért a tárgyat a megfelelő személyes névmás kitételével fejezzük ki (las ponen teszik. hogy mit csi­ náljak.). — También Paco me quiere dar un libro. — ¿Hay cartas para mí ? — Las muchachas hablan de mi. — Emerico no puede vivir sin mí. — Los profesores me dan buenos consejos. no lo sé nem tudom). 93 Las y No No Ya A személyes névmás használata a tárgy kifejezésére camareras traen las soperas las ponen en las mesas. Ugyanígy a különböző nemű főnevekre vonatkozó személyes névmás is hímnemű alakban áll. A spanyolban nincsen külön alanyi és tár­ gyas ragozás. Az alábbi mondatokban a mi helyébe tegyük a személyes névmás többi alakját: Todos pueden confiar en mi. lo veremos pronto. — Juana está sentada enfrente de mí. Feleljünk a következő kérdésekre : ¿Cuándo se come en las fábricas? ¿Qué acaba de dar las doce? ¿Qué hacen las obreras y los obreros cuando oyen sonar las campanillas? ¿A dónde se apresuran después de lavarse las manos? ¿Cómo es la comida en la fábrica? ¿Qué vemos en el comedor? ¿Quiénes están sentados a las mesas? ¿Qué se ve en la mesa? ¿En qué plato se come la sopa? ¿En qué plato se come la legumbre o la carne? ¿Qué hacen las camareras? ¿Qué hacen los comensales? ¿Cómo es la sopa? ¿Qué pone usted en la sopa cuando está insípida? ¿Con qué palabras pide (kéri) usted la sal a su comensal? ¿Con qué come usted el asado de cerdo? ¿Qué se. Muchas obreras y obreros están sentados a las mesas.

— Te velem szemben ülsz. — Éppen most fejeztem be a szótanulást (= tanulni a szavakat). Látja ön Pétert? Nem látóin őt. — ¿Por qué no viene» a verme? Tengo que decir . . 6. . Megbízhatunk bennük? Megbízhattok bennünk. sé. ő t senki sem fogja meghívni. — Rólam beszélsz? Rólad beszélek. Tegyük a pontok helyébe a személyes névmás megfelelő alakját: ¿Dónde está Jorge? No . . . Nélkületek nem akarunk menni.. nyújtsd ide a sót. Jó étvágyat! . Min­ denki szereti őket (férfiakat.Apám éppen most fejezte be a levelet (írni). Nélküle nem teszek semmit. . .Éva és Mária most jött haza az iskolá­ ból. Mit fogtok most csinálni? Most sétálni megyünk. Rólunk beszéltek? Rólatok beszélünk. hogy a leves ízetlen. . — Kérem. — A tanár a könyvet nekem adja.z nekem? Köny­ vet adok neked.válaszolnak nekem. . Mondjuk spanyolul: Megbízhatsz bennem.Jó étvágyat! . hogy összefut a nyál a számban. 8.A sertéssült olyan ízletesnek látszik (nekem). . Szerettek bennünket? Szeretünk benneteket. veo. — Éva és Mária most fog ebédelni. . Látják önök Ágnest? Nem látjuk őt. Ma otthon fogok vacsorázni. . Mit akar ön Pálnak adni? Könyvet akarok neki adni. has de decir . . . — Mit hozol nekem? Levelet hozok neked. Vele szemben nem ül senki. 110* . . . Még nem tudom. Mondjuk spanyolul: Látsz engem? Látlak. . Cuando . Látsz bennünket? Látlak benneteket. Megmosom a kezemet. . Guando . Társaim már az asztalnál ülnek. Éva nem neked írja a levelet. Köszönöm. Róla beszélünk és nem róluk.4. . has de decir. Mit akarnak önök Máriának adni? Könyvet akarunk neki adni. algunas revistas interesantes. nőket). — Mit ads. a gép meg­ állt (está parada).?). veo. Használjuk az acabar. — Szeretsz? Szeretlek. Nekünk nem fognak levest adni. Ez a leve­ lezőlap nekem szól. Nélkülem nem megy. Quiero d a r . Nélkülünk nem akarnak menni. . és az étkezőbe sietek. . . hogy mi lesz vacsorára. verás. Este nyolc órakor újból (olyan) éhes leszek. que quiero hablar con ... — Jó ma a leves? ízlik nektek? — János azt mondja. . ül.. Mi hermana no puede vivir sin quiere mucho. mint a farkas. az ir igét a következő mondatokban: Éppen most ütötte az óra az ötöt. . Mit hozol a gyerekeknek? Néhány játé­ kot hozok nekik. Mit fogunk szüleinknek adni? Könyveket fogunk nekik adni. — Légy szíves (¿Me haces el favor de. que quiero hablar con . A sült burgonya is nagyon ízletes. al cine. Mi veletek szemben ülünk. Mit adtok nekünk? Könyvet adunk nektek. Ezek a levelek nekünk szólnak. muchas cosas. Menjünk ebédelni! Abbahagyom a munkát. — Ez a levél neked szól (= számodra van). Nélkülük nem tehetünk semmit. — ¿Dónde estén Luis y Garlitos? No . .mondom nekik.¿Qué hace Ana? No . Sé sólo que mí hermana irá con . . Mit hozol Évának? Levelet hozok neki. és mindjárt megírom a feladatot. Ez a sürgöny nekik szól. . . . Neki nem fogunk könyveket adni. Nem bízhattok meg benne. — Nélküled nerii me­ gyek (jövő idővel). Károly minket nem szeret. 7. verá». Látni akarjuk őt. 6. . Fordítsuk le spanyolra: Éppen most szólt a csengő.

le gusta mucho andar por la calle. A Paco le quiero comprar unos pañuelos y calcetines. — Pues. A Ana tampoco le falta el dinero porque es un ama de casa muy económica : hasta tiene dinero en la caja de ahorros. A Ana. Añna terve nem nagyon tetszik Jánosnak. ¿Qué te parece a ti este modelo nuevo? A mí me gusta mucho. A decir verdad. A Paco le quiero comprar unos pañuelos. A José tengo que comprarle una corbata.LECCIÓN CATORCE A személyes névmás bővelkedő használata El propósito de Ana no le gusta mucho a Juan. A Juan le aburre ir de compras. . mirar los magníficos escaparates de las tiendas y entrar en los grandes almacenes pasando de una sección a otra. — ¿No comprarás nada para ti? — Por supuesto también a mí me hacen falta algunas cosas. Ana. por el contrario. Neked hogy tetszik ez az új modelll Nekem nagyon tetszik. Ferinek néhány zsebkendőt akarok venni. su mujer lo sabe y quiere utilizar este día para ir de compras con su marido. . prefiere estar en casa leyenda una novela o dar un paseo por el parque o hasta en la isla de Margarita. al fin y al cabo. • |Ah. — jOtra vez! jAcabas de comprarte un vestido de color marrón! Tú misma estás diciendo que ya tienes bastantes vestidos. A ti te compraré un tejido. — jClaro! — De todas formas. quien. Los Varga irán de compras Mañana por la mañana Juan Varga estará libre porque trabajará en el turno de la tarde. 111 l . tantas cosas ! A ti te compraré un tejido para un traje nuevo : — lo necesitas mucho. Jánost untatja a vásárlás. ¿qué quieres comprar mañana en la ciudad? — pregunta Juan a su mujer.. tarde o temprano. Neked szövetet fogok vásárolni. el propósito de Ana no le gusta mucho a Juan. necesito un vestido nuevo . y a las muchachas les compraré algunas prendas de ropa interior. cuando está libre. A Juan le aburre ir de compras.

¿Cuándo iremos de compras? — Todo depende de ti mismo. podremos marcharnos de casa mañana por la mañana a las nueve. no me entiendo en indumentaria femenina. señora? — Un jabón de olor. me quedo con ésta. par^ la tarde. II Conversación — ¿Por dónde comenzamos. ¿Qué te parece a ti este modelo nuevo que ves aquí en este escaparate? ¿A ti te gusta? — A decir verdad. no tengo inconveniente. A mí me gusta. Mientras tanío voy a comprarme unos pitillos en aquel estanco. por ejemplo. . ¿Qué más desea usted? — ¿Me hace el favor de enseñarme unas polveras? Me hace falta también una borla para polvos. a mí me da lo mísmd. — De acuerdo.— Mira. señora. * — ¿Qué le parece a usted esta polvera? Es de buen gusto y no muy cara.usted todo. ante todo los vestidos y los abrigos. — ¿Me haces el favor de esperar un ratito aquí mientras compro algunos artículos en aquella perfumería? > ( — Con mucho gusto. querido. Si te conviene. — Depende todo de las tiendas mismas. (En la perfumería) i.¡Buenos días. señora 1 — ¡Buenos días ! -~ ¿Que desea usted. — Tienes razón. querido. ahora me hace falta un vestido color1 gris. — [Siempre la misma historia I Pues bien. — Ya sé que eres un verdadero ratón de biblioteca. ' — Aquí tiene. — ¿Cuánto cuesta? -r Ochenta y seis florines. — 112 . A mí me conviene. Juan? — A mí me parece que primeramente tenemos que mirar los escaparates en el centro de la ciudad. < Pues bien. La atención mía la llaman los artículos de moda. un jabón de afeitar para mi marido y un frasquito de agua de Colonia. igual que ésta. ver los libros nuevos en los escaparates de las librerías. Espero que también a ti te gustará ver los escaparates de las tiendas y de los almacenes.

sorrend utilizar fel-. megtakarított pénz al fin y al cabo végeredményben el cabo vég. kihasznál preferir (prefiero. zálog la ropa interior alsó fehérnemű la ropa ruha (ropa blanca fehérnemű) interior belső por supuesto természetesen ¡claro! hát persze! de todas formas mindenesetre la forma alak tarde o temprano előbb vagy utóbb el vestido ruha ¡otra vez! már megint! de color marrón gesztenyeszínű.) • Spanyol nyelvkönyv — 5614 113 . precisamente ahí está el favor. inkább akar el parque park la isla sziget por el contrario viszont. történet. terhére van (akinek: tárgyeset) ir de compras bevásárol la compra vétel. mañana por la mañana holnap reggel holnap délelőtt el turno műszak. A rossz szokást ki kell irtani. kassza el ahorro takarékosság. no hay que mirarle el diente. drap tú mismo (-a) te magad color gris szürke színű lo ves de hát.* A la mala costumbre quebrarle la pierna. bevásárlás el tejido szövet nada semmi(t) el modelo minta. ellenben magnífico pompás el escaparate kirakat la tienda üzlet. modell I. csúcs ¡ah! ó! el traje öltöny el calcetín zokni la prenda ruhadarab. Vocabulario el propósito terv. preferimos) jobban szeret. gazdasági la caja de ahorros takarékpénztár la caja pénztár. szándék aburrir untat. (be)jár la sección osztály (áruházban) económico takarékos. ¡ Hombre. raktár pasar átmegy. este duro es falso! Pues. bolt el almacén áruház.III El favor (Chiste) ¿Quiere usted hacerme un favor? ¿Cuál? Cambiarme este duro. IV Refranes A caballo regalado. Ajándék lónak ne nézd a íogáti — 2. történelem a mí me da lo mismo nekem mindegy *(A közmondások értelme: 1. látod la historia história.

Esto a ti te conviene.depender függ de ti mismo tőled. comenzar por vmin v. A mí me gustan los libros. igazi ' el ratón de biblioteca könyvmoly el ratón egér la biblioteca könyvtár la atención figyelem la moda divat ante todo mindenekelőtt. egyforma caro drága ¿Cuánto euesta? mennyibe kerül? me quedo con ésto (con ésta) ennél maradok III. vmivel kezd a mi me parece nekem az a vélemé­ nyem primeramente először (is) de las tiendas mismas maguktól a kirakatoktól la librería könyvkereskedés verdadero valódi. nem meg­ felelő II. A las muchachas les compraré unas prendas de ropa interior. férfi falso hamis precisamente pontosan. „jó ember" el hombre ember. Nekem a könyvek tetszenek. A személyes névmás hangsúlyos részeshatározó vagy tárgy esete ritkán fordul elő önmagában: a legtöbb esetben a hangsúlytalan névmási alak is kíséri. el caballo ló regalado ajándékozott regalar ajándékoz la costumbre szokás la pierna lábszár Gramática 94 A személyes névmások bővelkedő használata A Paco le quiero comprar unos pañuelos. hogy kiemelt — részeshatározó vagy tárgyesetben álló — főnév vagy névmás mellett a hangsúlytalan névmás meg­ felelő alakját is kiteszi. A spanyol nyelv egyik sajátossága. ¿quiere usted hacerme un favor? tenne nekem egy szívességet? cambiar (be)vált. 114* Nekem ez megfelel. Ezt nevezzük a névmás bővelkedő használatának. (téli)kabát entenderse (me entiendo) ért vmihez (amihez: en) la indumentaria femenina női ruházat un ratito egy egész kis ideig la perfumería illatszerbolt el estanco dohánybolt ¿qué lo gusta a uKted? mi tetszik? un jubón de olor pipereszappan un jabón de afeitar borotvaszappan cl frasquíto kis uve# cl agua de Colonia kölnivíz ¿qué más desea usted? mit óhajt egyebet? enseñar mutat la polvera púderszelence la borla para polvos púderpamacs la borla pamacs los polvos púder igual ugyanolyan. • Ferinek néhány zsebkendőt akarok venni. . Neked ez megfelel. (be)cserél el duro spanyol pénzegység (5 pezeiu) ¡hombre! de hiszen. A lányoknak alsó fehérneműt fogok venni. magadtól convenir (conviene) megfelel marcharse elindul. elsősorban el abrigo felöltő. Jól gyakoroljuk be tehát az alábbi mondatpéldákat: Esto a mí me conviene. elmegy de acuerdo rendben van no tengo inconveniente részemről nincs akadálya inconveniente alkalmatlan. éppen IV.

Titeket senki sem szeret. :} :} •} mí no me quiere nadie. Todos la quieren a Inés. Nekünk ez megfelel. Ágnest mindenki szereti. Minket senki sem szeret. ella le conviene. A usted lo conozco. nosotros nos conviene nosotras nos conviene vosotros os conviene vosotras os conviene ellos les conviene ellas les conviene usted le conviene ustedes les conviene. A munkásoknak több pénzt fognak adni. Megjegyzések. 8* Férjemnek új nyakkendőt fogok venni. A mi marido le compraré una corbata nueva. (önt ismerem. 115 . A ustedes no les quiere nadie. J nosotros (-as) no nos quiere nadie. a) A fent ismertetett mondat-típusokat más szórenddel is mondhatjuk: . 1. A könyvek nekem tetszenek. Esto me conviene a mí. amikor az usted. önt senki sem szereti. önöknek ez megfelel. ustedes nem is nyomatékos : ÍA> conozco a usted. A munkásnőket is meg fogják jutalmazni. El vestido nuevo le gusta a Inés. Téged senki sem szeret. b) Az udvarias megszólításban a hangsúlytalan személyes névmási alakot bővelkedően akkor is ki szoktuk tenni. őket senki sem szereti. önöket senki sem szereti. Példák főnévvel kapcsolatos bővelkedő használatra. őt senki sem szereti. Nekik ez megfelel. Téged senki sem szeret. A ellos no les quiere nadie. También a las obreras las premiarán. / A usted no le (la) quiere nadie. Ágnesnek tetszik az új ruha. Férjemet nagyon szeretem. Nadie te quiere a ti.Ez nekem felel meg. A ellas no las quiere nadie. A los obreros les darán más dinero.Esto Esto Esto Esto Esto Esto Esto Esto Esto Esto A A A A A A a a a a a a a a a a él le conviene. Ismerem önt. Engem senki sem szeret. ti no te quiere nadie. önnek ez megfelel. A Inés la quieren todos. (Kiemelve. Nektek ez megfelel. A munkásokat meg fogják jutalmazni. A Inés le gusta el vestido nuevo. 1 ella no la quiere nadie. Los libros me gustan a mí. A los obreros les premiarán. } Neki ez megfelel. vosotros (-as) no os quiere nadie.) Mutálni fogok önöknek néhány új cikkel. Mindenki szereti Ágnest. Az új ruha tetszik Ágnesnek. A mi marido le quiero mucho. él no le quiere nadie.) Le* enseñaré a iiHledes unos artículos nuevo».

Magatoknak semmit sem vesztek. Magamnak néhány zoknit veszek. — mondja magában Lajos. További példák: Luis siempre habla de sí. os. Magadnak semmit sem veszel. hogy nem udvarias. (Lajos mindig róla (egy harmadik személyről) beszél. ¿A sí no se compra usted nada? ¿A sí no se compran ustedes nada? 116 A A A A . ustedes elhagyása viszont nemcsak. ti no te compras nada. a visszaható névmás hangsúlyos alakjai — az egyes és többes szám 3. Mutatni fogok nekik (v. ismerem Önt). nosotros (-as) no nos compra­ mos nada. — Les enseñaré unos artículos.) írni fogok neki. ha a hangsúlytalan névmást alakot elhagyjuk: Conozco a usted. A vosotros (-as) no os compráis nada. önöknek) néhány cikket. személy kivételével — azonosak a személyes névmás hangsúlyos alakjaival. (Vö. Magunknak semmit sem veszünk. és csakis elöljárószók után állhatnak. sí no se compra nada.Nem hiba. bár nem spanyolos. Magának semmit sem vesz. Magának ön semmit sem vesz? Maguknak önök semmit sem vesznek? Gyakorló példák a visszaható névmások bővelkedő használatára mí no me compro nada. se (vö. A sí no se compran nada. te. — Az usted. Maguknak semmit sem vesznek. Enseñaré a ustedes unos artículos nuevos. Lajos mindig sajátmagáról beszél. Magamnak semmit sem veszek.) Le escribiré.: Luis habla siempre de él. hanem félreértésre is adhat okot: Le conozco. A visszaható névmás hangsúlyos alakjai a részeshatározó és a tárgyesetben : a mi a ti a sí > a nosotros (-as) a vosotros (-as) a sí magamnak magadnak magának magunknak magatoknak maguknak magamat magadat magát magunkat magatokat magukat Mint látjuk. A visszaható névmások hangsúlytalan alakjait már ismerjük: me. A személyes névmások mintájára kiemelt részeshatározó és tárgyesetben a visszaható névmásokat is bővelkedően használják. se.: 55). 95_ A visszaható névmások bővelkedő használata A mí me compraré unos calcetines. — dice Luis para sí. nos. — Ismerem őt (v.

magamat neked. a él \ la . Os veis a vosotros (-as) en la fotografía. . . a él 1 . . . . . Te ves a ti en la fotografía. . a usted / les . . . nekünk. . a vosotras / les . Nos vemos a nosotros (-as) en la fotografía. . . magamnak. . a ustedes 117 . . . . titeket. . Se ve usted a sí en la fotografía. Se ven a sí en la fotografía. . . . magadnak. . a ella / se . önmagát látja ön a fényképen. magatokat nekik őket önnek önt önöknek. A bővelkedően használt (kettős) személyes és visszaható névmási alakok táblázata : 1. a vosotros \ os . önmagukat látják önök a fényképen. a ellos \ les . . . engem . . változat a mí me a ti te a él le a ella le a él le a ella la a sí se a nosotros nos a nosotras nos a vosotros os a vosotras os a ellos les a ellas les a ellos les a ellas (as a usted le a usted le a usted la a usted les 2. . .Me veo a mí en la fotografía. . . . . Magatokat látjátok a fényképen. . Magát látja a fényképen. maguknak. téged. . . a nosotros \ nos . a usted le . minket. a sí nos . Magunkat látjuk a fényképen. . . magukat . a ellas / le . a ella / Magyar jelentése nekem. . . a ellas f les . magunkat nektek. Magukat látják a fényképen. magunknak. a usted " l la . a nosotras / os . változat me . Magadat látod a fényképen. a ti . magatoknak. Magamat látom a fényképen. önöket le . a ellos 1 las . magadat neki őt magának. . Se ve a sí en la fotografía. a mí te le le . Se ven ustedes a sí en la fotografía. magát. .

por lo general. A mismo szóról jegyezzük meg még az alábbiakat: a) változatlan alakja határozószókat és névelő nélküli főneveket tesz nyo­ matékosabbá : hoy mismo ahora mismo allí mismo en España mismo még ma most mindjárt ott helyben magában Spanyolországban (még Spanyolországban is) viszont névelővel álló főnévvel egyeztetni kell: en la España misma. ir de compras? ¿Qué se necesita tener cuando se quiere ir de compras? ¿Dónde tiene usted sus ahorros? ¿Qué ve 118 . A si misma no se comprará nada. mismas (maga. Todo depende de vosotros mismos. mismos. Tú misma lo dices. . b) a névelővel ellátott és főnevével egyeztetett alakja ( = el mismo.97 A m i s m o használata Yo mismo quiero verlo. ál mismo tiempo ugyanakkor Ejercicios 1. A személyes és visszaható névmást nyomatékossá tehetjük az utána tett mismo. (A mí) me da lo mismo. Nagynéném maga a (megtestesült) jóság. Mindjárt tavasz elején. la misma. Ugyanazt a ruhát fogom magamnak ' megvenni. las mismas) „ugyanaz". Én maflám akarom látni (azt). Al comienzo mismo de la primavera. Neked ugyanazok a dolgok tetszenek. Nekem mindegy. a névelős és egyeztetett mismo jelentése: „maga « illetve a magyarban más megfelelő fordulattal is fordítható : Mi tía es la bondad misma. Egyre megy. maguk) nemben és számban egyeztetett alakjával. d) Jegyezzük meg az alábbi kifejezéseket: Lo mismo da. c) Főneve mögé téve. . Magukkal a tanulókkal fogok beszélni. Esta palabra no la sabe la misma Ezt a szót maga a tanárnő sem tudja. Feleljünk a következő kérdésekre: ¿Por qué Juan Varga estará libre mañana por la mañana? ¿Qué quiere hacer Ana. profesora. misma. Magának semmit sem fog venni. la mujer de Juan en este día? ¿A Juan le gusta mucho él propósito de Ana? ¿Por qué no? ¿Qué prefiere hacer cuando está libre? ¿También a usted le aburre ir de compras? ¿A quiénes les gusta. Te mayad mondod. los mismos. Minden maflátoktól függ. Hablaré con los mismos alumnos. „még m a g a . A ti te gustan las mismas cosas. is (sem)" jelentéssel bír és a főnév előtt áll: Me compraré el mismo vestido.

— Önöknek meg fogják mutatni az új szöveteket. . escribirán muchas cartas. — Nem akar venni magának új szövetet. 5. quiero mucho. . — Nektek (hogy) tetszenek ezek a. — Titeket nem akarnak látni szüleink. ennél maradok. és megnézzük az üzletek kirakatait. 3. — Nekünk alsó fehérneműt akarnak venni szüleink. . veo aquí. . . compra nada. — Vele magával kell beszélnem (m és / ) . — Anyánk a megtestesült jóság. llaman. — Nem látod magadat a fényképen. — Mindjárt az óra elején beszélni fogunk a tanár úrral. . — Mi tetszik. — Jánosnak ott helyben meg kell írnia a levelet. . . — Önnek nem fognak leveleket írni. Nekem az tetszik. — Én magam (m és f) nem ismerem őt. — . A Luis no . — Miért untat téged a vásárlás? — Neki (m és f) semmit sem fogunk venni. Fordítsuk le spanyolra: Holnap délelőtt szabad leszek. . conviene a nosotros. — Nem veszek magamnak semmit. — Magadnak új nyakken­ dőt veszel. — Mikor megyünk bevásárolni ? Még ma. . . . parece bueno a Pablo. Este tejido . . Hát jó. . Be fogok menni a nagy áruházba is. A nuestras hermanas . (Hogyan) tetszik önnek ez a zsebkendő? Ez nem tetszik nekem. Ma délután három óra után bemegyünk majd a városba. . Esta carne . A ustedes . — Ő maga (m és f) mondja ezt. gusta esta sopa. darán otros cuadernos. A mí no . csak 12 forintba kerül. — Minket szeretnek tanáraink. — Nekünk mindegy. . — Egyre megy. quieren todos. . llaman. . . . — Neked nem hiányzik a pénz. — Magamnak ugyanazt a könyvet fogom megvenni. . — Ezt a szót magában Spanyolországban sem értik. Tegyük a pontok helyébe a megfelelő névmás bővelkedő alakját: A mí . — Ugyanakkor füzeteket is fogok venni magamnak. . Én magam jobban szeretem a Váci utcai üzleteket. aconsejo esperar un rato. A vosotras . . ahol kell) : Nekem nem tetszik ez a terv. A ellos . El cuarto nuevo . — Nem látom magamat a tükörben. — Róluk magukról beszélünk. . — Téged ki hív? — Őt (m és f) a tanár hívja. uram? Legyen szíves. — Saját magának (m és f) nem vesz semmit. A Margarita . Sok mindent kell vennem. 4. mert az éjjeli műszakban fogok dolgozni. . — Már holnap beszélnem kell vele. . . daré a usted esta medicina. A ellas . Nekem nem mondják meg az igazat. Mondjuk spanyolul (a bővelkedő névmásokat használva. — Őket (m és f) nem látjuk a szobában. También a vosotros . — Apám engem hív. * U9 . gusta a ti. . Miért nem megyünk a nagy áruházba? Ott is ugyanazokat a cikkeket árulják. . Vásá­ rolni megyek majd a városba. Mennyibe kerül? Nem drága.nyakkendők? — Nekik nem adnak húst. Mondjuk spanyolul (a mismo gyakorlására) : Még ma vizsgáznod kell. Be kell mennem egy illat­ szertárba. llaman a ti. No . .usted en los escaparates de las tiendas? ¿Qué hace usted en los grandes almacenes? ¿Qué se comprará usted? ¿De qué color es el traje de usted? ¿Qué se vende en una perfumería? ¿Qué artículos puede comprar usted en un gran almacén? 2. Magamnak egy borotvaszappant kell vennem. mutasson nekem néhány zsebkendőt. . A sí no . . . A feleségemnek púdert és kölnit fogok venni. enseñarán vestidos hermosos. — Nekik is mindegy.

te lo digo clara y distintamente. ¡te lo confieso I Hay que economizar. Meg akarom venni magamnak. ¿Los tejidos nuevos.LECCIÓN QUINCE Névmási alakok találkozása Este tejido me lo compro. — Pero. — ¿Por qué me lo preguntas si tú mismo lo sabes? Tenemos aún que comprarte un tejido para un traje nuevo. yo no llevo tanto dinero encima para comprármelo. ¿Tú no te lo compras? ¿No quieres comprártelo? Él se lo comprará. Aquí hay gran animación a todas horas del día. En el gran almacén Después de mirar los lujosos escaparates de las tiendas de la Calle Váci. Juan y Ana entran en el gran almacén que se halla en la Calle de Luis Kossuth. querida? — pregunta Juan a su mujer. Quiero comprármelo. por añadidura. Az új szöveteket meg tudja mutatni nekünk? Meg fogom mutatni önöknek. ¿por qué? ¿A qué gastar el dinero? te lo pregunto. 120** . Ezt a szövetet megveszem magamnak. El matrimonio Varga va de una sección a otra mirando atentamente los géneros tan diversos que cubren los mostradores. Máris mutatom önöknek. ¡Qué alegría observar a los clientes que se compran toda clase de géneros! j Y ver con qué paciencia atienden a los clientes los dependientes del almacén! — ¿Qué vamos a comprarnos aquí. Un tejido cuesta un dineral y. Voy a enseñárselos a ustedes. Te nem veszed meg magadnak? Nem akarod megvenni magadnak? ő majd megveszi magának. puede enseñárnoslos? Se los enseñaré a ustedes.

121 . no se les presentará a ustedes otra ocasión de comprar tejidos tan magníficos. de perfumería. III Compra ventajosa Un hombre pobre posee un lorito. . ¿qué precio tiene? — Debo advertírselo a ustedes. — Acabamos de recibir también tejidos de lana extranjeros. ¡qué se le va a hacer! Me quedo con él. el hombre coge la jaula y va al mercado para vender el pájaro. Después de mirar todo atenta y detalladamente. Pero. pero es demasiado claro.¡ Qué se le va a hacer! ¡Sea! ¿Sabes dónde se halla la sección — de tejidos? — No lo sé. al lado de la sección de confecciones. Tengan la bondad de pasar por la caja. — Pero si lo compra usted. Puedo recomendárselo. es un poco caro. — Bueno. Preferimos algo más oscuro. de cristalería. No los venden en otro sitio. a la sección de tejidos. — Aquí tienen ustedes la factura. Cuatrocientos ochenta florines metro. ¿Qué les parece a ustedes éste? — Éste sí que me gusta mucho. — ¿Cuántos metros corto? • — Tres y veinte. II * Conversación i (En la sección de tejidos) — ¿Qué desean'ustedes? — Quiero comprar/ a mi marido un tejido a rayas. tiene traje para toda la vida. Allá al fondo está. — No está mal. — Con mucho gusto. Voy a enseñárselos a ustedes enseguida. Voy a preguntárselo.— ¡Pero si el tejido te lo compro con mis ahorros ! Será mi regalopara tu cumpleaños. Poco contento con esto. — Tenga la bondad de decirnos dónde está la sección de tejidos. Además. el matrimonio Varga visita aún las. — ¿Puede usted enseñárnoslos? — Con mucho gusto. secciones de calzado. de bisutería. ¿Qué les parece a ustedes éste? Es bueno y no demasiado caro. •>. pero veo allí al jefe de la sección de ropa blanca. — Deben tomar el ascensor hasta el segundo piso. pero el lora tiene mala memoria y no aprende más que estas tres palabras: — Sin duda alguna. Antes de subir al segundo piso. Le enseña a hablar. de artículos para deporte. de papel y objetos de escritorio. — ¿Me hacen el favor de pasar por aquí? Tenemos toda clase de tejidos y muy baratos.responde el jefe de sección cortésmente. tengo que decírselo seriamente. — ¡Cielos ! Para nosotros es demasiado caro. Allí a la derecha hallarán ustedes la sección que buscan. cansados. para uso diario. Ana y Juan llegan por último.

felszáll el calzado cipő. iroda artículos para deporte sportcikkek el deporte sport la cristalería üvegáru atenta y detalladamente figyelmesen és részletesen detallado részletes por último utoljára. ráadás llevar encima magánál hord llevar hord. pajarito ! ¿Vales tú veinte duros? — ¡Sin duda alguna I — responde el loro. hoz. a rayas csíkos la raya csík. confesamos) bevall economizar takarékoskodik clara y distintamente világosan és érthetően distinto érthető.. sáv. végül cansados fáradtan II. lujoso fényűző ia animación élénkség. visz encima fent. Vocabulario I.— ¿Quién me compra mi Ionio? . házasság atentamente figyelmesen cl genero nem. különböző. forgalom . rajta confesar (confieso. kiszolgáló el sentido értelem gastar költ (pénzt) el dineral hatalmas pénzösszeg por añadidura tetejébe. y por esta vez el lorito tiene razón.R r ¡ L a # _ L o v c m ] o c n v c i n t e duros. mellé las confecciones készruha subir felmegy. felül. akivel: tárgy eset) el dependiente alkalmazott. se extraña del precio tan elevado . ékszeráru objetos de escritorio írószerek el escritorio íróasztal. strapára el uso használat. különféle el mostrador boltasztal la alegría öröm observar megfigyel cl cliente vevő toda clase de mindenféle y ver hát még. lift busear keres al lado de mellett. ráadásul ' la añadidura hozzáfűzés. Pero ¿qué le ocurre allí ? A cada pregunta que le hace recibe la misma contestación. törődik vkivel (akit v. Se pone al lado de la jaula y dice : — ¡Qué tonto fui de tirar tanto dinero 1 — ¡Sin duda alguna 1 — exclama el pájaro . se enoja de la compra. cikk diverso különböző. lelkesedés cl matrimonio házaspár . atender kiszolgál vkit. fajta. lábbeli la bisutería díszáru. szokás diario mindennapi. se dirige al lorito y le dice : — ¡Responde. különálló pero si de hiszen el regalo ajándék el cumpleaños születésnap j «¡MI ! ánT legyen ! 122 ¡qué se le va a hacer! mit lehet itt tenni 1 tenga la bondad de legyen olyan jó cortésmente udvariasan tomar el ascensor beszáll a felvonóba el ascensor felvonó. Le gusta tanto la respuesta del pájaro que se lo compra. Os digo que vale mucho más. mindennapos pasar por aquí idejön barato olcsó recomendar ajánl no está mal nem rossz más oscuro sötétebb oscuro sötét la lana gyapjú . amikor látja az ember. vonal para uso diario mindennapos haszná­ latra. ¿Quién me lo compra? Un señor que le oye gritar. AÍfin.. világos . Paga los veinte duros por el loro y se lo lleva a su casa.

Ezt a szövetet a kiszolgáló ajánlja nekem. kiabál lo vendo en veinte duros 20' duróért adom el extrañarse csodálkozik (amin : de) elevado magas dirigirse fordul vkihez (akihez: a) responde felelj 1 la respuesta felelet. ¿Los tejidos nuevos puede usted enseñárnoslos? Voy a enseñárselos. Puedo recomendárselos. hogy megvegyem magamnak (azokat). ventajoso előnyös pobre szegény poseer birtokol. bír.extranjero külföldi enseguida. személyű részeshatározó alak (le. emlékező tehetség sin duda alguna kétségtelenül alguno valamely. mélység ü l . Nincs pénzem. van neki el loro. te lo recomienda. se lo recomienda. Ugyanabban a mondatban a személyes vagy visszaható névmás hangsúlytalan részeshatározó és tárgyesete egyszerre fordulhat elő. rögtön este sí que me gusta ez igen. kínálkozik. en seguida azonnal. el lorito papagáj enseñar tanít. les) helyett pedig mindig se áll. 123 . el-. ¿Por qué me lo preguntas? Te lo confieso. érték advertir figyelmeztet. levág la factura számla tengan la bondad de legyenek szívesek pasar por la eaja odamegy a kasszához allá ott. Ilyenkor a részeshatározó eset mindenkor megelőzi a tárgyesetet. a 3. oda al fondo a végében el fondo fenék. ajánlja neked. ketrec gritar kiált. oktat (amire: a) la memoria emlékezet. Meg tudja mutatni nekünk az új szöveteket? Máris mutatom önöknek. fog la jaula kalitka. mutatkozik el sitio hely cortar vág. Ajánlhatom (azokat) önnek (önöknek). néhány coger vesz. ostoba fui voltam tirar dob exclamar [észklámár] felkiált. felhívja figyelmét metro métere . válaszenojarse bosszankodik (ami miatt: de) ponerse odaáll tonto buta. válasz ocurrir történik (akivel: a) la contestación felelet. ajánlja neki (nekik). Figyeljük meg az alábbi példasorozatot: Este tejido el dependiente me lo recomienda. ez tetszik nekem el precio ár. el metro méter ¡cielos! szent ég! la vida élet seriamente komolyan serio komoly presentarse adódik. No tengo dinero para comprármelos. kikiált por esta vez ezúttal Gramática 98 Hangsúlytalan névmási alakok találkozása Miért kérdezed (ezt) tőlem? Bevallom (azt) neked.

124 Mit lehet itt tenni! Az áruházban szép szöveteket fognak mutatni nekünk. yo no te los doy.: 57). meg fogod venni magadnak. önöknek). nosotros no se los damos. önök meg fogják venni maguknak. a ustedes). ő nem adja nektek. A fenti mondatpéldákból is láthatjuk. comprará (a usted). hogy a se sokfélét jelenthet: neki. önnek. os lo recomienda. tiene que decírosla. Esta camisa me te se nos os se se se la la la la la la la la compraré. önöknek. comprarán. se lo recomienda (a usted. ajánlja nektek. — Ha a se jelentése félreérthető. usted. — 1. Ezeket a ceruzákat ő nem adja nekem. ellos no nos los dan. A fenti jelentéseken kívül a se általános alany is lehet (vö. compraréis. Ezt az inget meg fogom venni magamnak. körülírást alkalmazhatunk: Se Se Se Se lo lo lo lo recomiendo recomiendo recomiendo recomiendo a a a a él (a ella). tengo que decírtela. meg fogjuk venni magunknak. La verdad tiene que decírmela. mint pl. compraremos. Diciéndomela me haces un favor. Az igazat meg kell nekem mondania. önök­ nek) mondanunk. meg fogja venni marjának. ajánlja önnek (önöknek). önnek. comprarás. szíves­ séget teszel nekem. 2. nekik. ajánlja nekünk. . comprarán (a ustedes). meg kell nektek mondania. ön meg fogja venni magának. önnek. ustedes. Estos lápices él no me los da. meg kell nekünk mondaniok. ők nem adják nekünk. meg fogjátok venni magatoknak. nekik. Ajánlom Ajánlom Ajánlom Ajánlom neki. tienen que decírnosla. a következő mondatokban: ¡Qué se le va a hacer I En el almacén se nos enseñará tejidos hermosos. meg kell neked mondanom. önöknek. comprará. mi nem adjuk neki (nekik. tenemos que decírsela. Ha megmondod nekem (azt). meg fogják venni maguknak. Megjegyzések. én nem adom neked. ella no os los da.nos lo recomienda. önnek. ellos (a ellas). meg kell neki (nekik.

muy nagyon (melléknév és demasiado túlsókat. jamás soha(sem) antes előbb. a távolban. A valódi határozószók közül a legfontosabbak: a) a helyhatározószók (adverbios de lugar). őket. azt. a la derecha. Te lo digo clara y distintamente. (vö. aún még anoche tegnap este. ide abajo lent. oda cerca a közelben de allí onnan lejos távol. diciéndotelo stb. őket. allá ott. inkább hoy ma después később. azokat nekünk (magunknak) őt. azokat neki (magának. túlságosan határozószó előtt) apenas alig 125 . azokat neked (magadnak) őt. azt. azután ayer tegnap ya már anteayer tegnapelőtt todavía. A főnök udvariasan beszél velünk. El jefe habla cortésmente con nosotros. afuera kint.99 me le te le Az együtt előforduló hangsúlytalan névmási alakok táblázata me (a te la me lo te lo me les te me las me los les te las te los nos le os se le le nos la os se la la nos lo os se lo lo nos les nos las nos los os se les os les se las os las se los los nekem (magamnak) őt. oda (nálad. mint pl. A határozószó lehet valódi (adverbio primitivo) és melléknévből képzett (adverbio derivado). azt. mint pl. azokat Infinitivo-wál. messzire b) időhatározószók (adverbios de tiempo). azokat nektek (magatoknak) őt. aquí itt. ahora most siempre mindig eutonces akkor. akkoriban nunca. mint pl. fel ahí ott. hozzád) dentro bent (adentro be) de ahí onnan (tőled) fuera. nekik. A szövetosztály olt jobbra van. tegnap éjjel c) módhatározószók (adverbios de modo). azt. 100 A határozószó — £1 adverbio La sección de tejidos se halla allí. azt. ki allí. 1. őket. őket. gerundio-yal stb. Világosan és érthetően mondom neked. le de aquí innen arriba fent. őket. maguk­ nak) őt.: 87) ezeket az alakokat hátravetjük és egybeírjuk : decírmelo.

További példák: Jóvenes hermosos física y espirituálmente. 102 Melléknév használata határozószói jelentésben Nos levantamos temprano. akkor a képző a nőnemű alakhoz járul. Két vagy több egymás után álló határozószó esetén csak az utolsó veszi fel a •mente képzőt. Ana y Juan llegan eansados a János és Anna fáradtan érkezik la sección de tejidos. Jól kell felelned. gyorsan poco a poeo lassanként. Te lo digo clara y distintamente. Korán kelünk. Rosszul beszélek spanyolul. Vive pura y simplemente. a szövetosztályra. No veo claro. ^ 126 . úgy casi majdnem despacio lassan aprisa. Egyenesen kell mennie. apránként 2.mucho nagyon. Ha a melléknév­ nek van -a végű nőnemű alakja. 103 Rendhagyó képzésű határozószók Debes responder bien. Testben és lélekben szép ifjak. -ido végű) melléknév. Bueno (jó) és malo (rossz) rendhagyóan képzett határozószói alakja: bien és mal. Nem látok világosan. A -mente képzőnek önálló hangsúlya van. az alapszó azonban megtartja esetleges ékezetét: claro világos distinto érthető alegre vidám eortés udvarias difícil nehéz claramente világosan distintamente érthetően alegremente vidáman cortésmente udvariasan difícilmente nehezen 101 A . de prisa sietve. (Nem mondják : tempranamente. A lányok fáradtan érkeznek haza. Miramos todo atenta y detalladamente. Mindent figyelmesen és részletesen nézünk meg. Lassan és világosan beszél.) Sok (különösen -ado. derechamente. nemben) egyezik a mondat alanyával: Las muchachas llegan a casa cansadas. Melléknévből a -mente képzővel képezünk határozószól. Tisztán és egyszerűen él. Tiene que ir usted derecho. Boldogan és vidáman énekelnek. A melléknév változatlan (egyes szám hímnemű) alakja sokszor határozószói jelentéssel is bír. Hablo mal el español. sokat (ige után) más többet poeo keveset menos kevesebbet bastante eleget así Így. számban (és ha lehet.m e n t e képző elhagyása két vagy több határozószó esetén Világosan és érthetően mondom neked. Cantan feliz y alegremente. Habla lenta y claramente. határozószóként állva.

. — María comprende (difícil) el español. — Si queréis ir a la estación. Quieren regalar. contará. . . Ajánlom nekik. . Quiere enseñar 3. Elöljárószóval sok határozói kifejezést képezünk.. Megveszem (magamnak). — Margarita y María comprarán las flores y . a él. . . el tejido a rayas? ¿Cuánto cuesta el metro de un tejido extranjero? ¿Cuántos metros de tejido necesita usted para un traje? ¿Le gusta a usted la historia del lorito y del señor tonto? ¿Puede usted contárnosla (contar elmondani. — Las alumnas cantan (feliz y alegre). regalarán. . Végül haza érkeznek. Ezeket az ingeket a kiszolgáló ajánlja nekem. — Debes mirar todo (atento). a ellas. . compar(é). rögtön en alguna parte valahol al fin y al eabo végeredményben en ninguna parte sehol Elöljárószóval képzett határozói kifejezést használunk különösen akkor. Quier(o) comprar — Los alumnos no saben el sentido (értelem) de esta palabra : . debéis ir todo (derecho). Van a pregun­ tar. . Képezzük a zárójelbe tett melléknevekből a megfelelő határozószót: Nuestro profesor de español habla (claro y distinto). Quiere d a r . - Kétségtelenül. Mi nem vesszük meg. preguntan. Ajánlom nektek. 4. utoljára v hirtelen Ejercicios ¿Dónde se hallan en Budapest los grandes almacenes? ¿Dónd. — No me siento (bueno). . . . Mondjuk spanyolul: a) Ez szép szövet. — Después del trabajo. Por último llegan a casa. . a ustedes. . me la. dice clara y distintamente. . enseñará. kétségtelenül végül. se la . . — Los dependientes del almacén responden (cortés) a las preguntas de los clientes. . . — El almacén acaba de recibir camisas nuevas: el dependiente . . — l5j ingeket látok a kirakatban. . ők veszik meg. Ajánlom önnek (őket). te la. . gusta: . a ellos. . amikor a -mente képzővel képzett határozószó túlságosan hosszú és rossz hang­ zású : sin duda por último • de repente (= indudablemente) (= últimamente) (== repentinamente) . nos la. lesz szíves megmutatni nekem (őket)? Azonnal megmutatom önnek (őket). elmesélni)1 2. los obreros llegan a casa (cansado).. el oscurp. így pl. . — Paco responde siempre (malo) en la escuela. — La verdad debéis decirla (puro y simple). . dará. de todos modos mindenesetre en todas partes mindenütt en seguida azonnal. 127 . Tegyük a pontok helyébe az összes lehetséges kettős névmási alakokat: Pablo sabe una historia interesante : . . os la. (Pl. Ajánlom neki. — Mis padres viven (feliz). Nem akarjátok megvenni? ők akarják meg­ venni. — A Pedro no le gusta el traje nuevo: . — Este tejido . a ella./ m * I Elöljárószóval képzett határozói kifejezések Sin duda.e puede ver usted escaparates hermosos y lujosos? ¿Qué ve usted en un gran almacén? ¿Por qué secciones pasa usted? ¿Qué ve usted en los mostradores? ¿Cómo atienden a los clientes los dependientes del almacén? ¿A qué sección va usted cuando quiere comprarse un tejido? ¿Dónde se halla la sección de tejidos? ¿Cuánto dinero necesita usted para comprarse un traje nuevo? ¿Qué clase de tejido prefiere usted? ¿Qué tejido le gusta a usted : el claro. . — Luis comprará los libros y . Ezeket az ingeket ajánlom neked.. .) Esta historia Pablo quiere contar . a usted. Nem akarod megvenni? Pál megveszi magának.

pongáis un telegrama. ella) hable con Paco. habléis con Paco. — Hány métert vágjak le? — Három tizenötöt. Mindenütt látok szöveteket. István lent van. beszéljenek Ferivel. adjunk fel. elintézze teendőit. (él. beszéljetek Ferivel. «és ezért belép az üzletbe. Kétségtelenül igazad van. meg fogom mutatni (őket) önnek. Szüksége van egy új ruhára. 5. ella) ponga un telegrama. pongamos un telegrama. Fordítsuk le spanyolra: Károly szép szöveteket lát egy üzlet kirakatában. adjanak fel. — Mit lehet itt tenni ? Ennél maradok. Péter nagyon jól fog felelni. adjál fel. — Éppen most kaptunk új szöveteket. elintézzék teendőiket. . elintézzed teendőidet. mutasson nekem néhány jó szövetet. hables con Paco. István valahol itt lakik. 128 SZÜKSÉGES. — Jobban szeretem a sötét szöveteket. Te világosan beszélsz. adjatok fel. hablen con Paco. (yo) ponga un telegrama. — Milyen színben (de) . . HOGY beszéljek Ferivel. Már itt vagyok. beszélj Ferivel. -e -es " -emos 1 -eis -en e II. elintézzétek teendőiteket. pongan un telegrama. Ez hogyan tetszik önnek? — Nekem tetszik. táviratot táviratot táviratot táviratot táviratot táviratot adjak fel. Szíveskedjék a pénztárhoz fáradni! LECCIÓN DIECISÉIS A kötomód jelen ideje — El presente de subjuntivo ES PRECISO QUE (yo) hable con Paco. cumpláis vuestros deberes. -a -as -a -amos -áis -an III. beszéljünk Ferivel. TI udvariasan válaszoltok. Mi vidáman csevegünk. -a -as -a -amos -áis -an elintézzem teendőimet. (él. beszéljen Ferivel. cumplamos nuestros deberes.b) Ez a tanterem nagyon nagy. Odamegy a boltasztalhoz. cumplas tus deberes. óhajtja. A színház nagyon közel van. Pál fent van. (yo) cumpla mis deberes. Sehol sem találom a könyvemet. (él. és (így) szól a kiszolgálóhoz: — Legyen szíves. A mozi nagyon messze van. Te világosan és érthetően beszélsz. uram? Mindenféle szövetünk van. Nagyon sokat (muchísimo) dolgozom. adjon fel. hablemos con Paco. — Tessék a számla. •ők boldogan élnek. elintézzük teendőinket. ella) cumpla sus deberes. Lesz szíves ide fáradni. cumplan sus deberes. Nagyon sajnálom. Mennyi métere? — Nagyon olcsó : 250 forint. O még ninc» itt. pongas un telegrama. I.

Al fin y al cabo. — jVaya sorpresa! jUn húngaro que habla 'español y con quien puedo conversar en mi lengua materna! Perdóneme la molestia. caballero. ¡Ojalá que vengan a vivir más cerca! Pero. sigue paseando por la avenida Rákóczi. uno de estos días iré a verles. Carlos acaba de salir de su oficina. De todos modos. j Qué se le va a hacer I Ahora ya es imposible que yo vaya en autobús a Csepel: quizás duerman ya. Entra en una tienda de "[ dulces donde compra una tableta de chocolate para su hermana y doscientos gramos de bombones para sus primitos. Camino de su casa piensa: — Hoy es jueves: no tengo nada importante que hacer. Hace un tiempo hermoso y puedo permitirme no volver a casa en seguida.I De paseo en la capital Son las cinco y pico. Después de pasar por el salón de su sastre. mi hermanita quiere que le compre una tableta de chocolate. Mi mamita desea que yo tome localidades para la pieza nueva en el Teatro Nacional. es necesario que yo vaya a mi sastre y me pruebe el traje nuevo. pero no Ö Spanyol nyelvkönyv — 56M * •129 . Así. antes de que vayan de vacaciones al lago Balaton. Además. Camino de su sastre. para volver a casa. Mis primitos me llaman cada día por teléfono rogándome que vaya a verles y les lleve bombones. — ¡ Qué lástima que un día conste sólo de 24 horas! — piensa para sí. Es menester que yo entre también en una estafeta de Correos y ponga un telegrama a mi tía Teresa que cumplirá años mañana. no tiene importancia. Por fin. — Siento que ya sea tarde para ir a ver a mis primitos. iQue no se me olvide hacer todo esto 1 Carlos se encamina al centro de la capital. Hoy no hay ni lección de español ni curso de estenografía. En contaduría toma dos localidades para la función del domingo. II Conversación — Dispénseme usted. Al mismo tiempo se compra algunos sellos porque quiere escribir unas cartas y tarjetas a sus parientes de provincias. es preciso que yo cumpla algunos deberes. va a la parada del tranvía y sube a un coche número 68 en la plaza Baross. ¿por qué no dar un paseo por las calles de la capital? Al mismo tiempo. lo chapurreo. ¿Habla usted español? — i Qué casualidad más dichosa I Aun que no hable bien el castellano. pasa por una estafeta de Correos y pone un telegrama de felicitación a su tía. por ejemplo.

Pero. nos veremos mañana por la tarde. — Estoy muy contento de nuestro encuentro.quiero extraviarme en la capital de ustedes. — Es usted muy amable. 130 . Si no tiene inconveniente. plazas y parques. — Estaré encantado. — Algún día quizás yo tenga la suerte de ir a la capital de usted. con soberbias calles. de Buenos Aires. — Es verdad. Su situación topográfica es maravillosa. tenedor de libros. — Permítame usted que le pregunte : ¿de qué nacionalidad es usted? — Soy argentino. Desde las cuatro. — Se dice que Buenos Aires es mucho más grande y también muy hermosa. — Es muy justo que se le complazca. Tenga usted la bondad de decirme. como a los demás. ¿por dónde se va al hotel Danubio? — Con mucho gusto. puedo acompañarle a usted un rato. Acepto con gusto. — Señor director — dice un empleado — el número veintidós se niega a trabajar en la fabricación de cajas. Que usted lo pase bien. señor. La capital de la Argentina es una gran ciudad moderna. me hallará usted en el hotel. — Y yo soy Esteban Kovács. señor. Soy representante de una casa de importación y desde hace algunos días me encuentro en la capital de Hungría para visitar algunas casas de exportación. atraviese la plaza que se halla enfrente del puente y ya verá el hotel. — Hasta mañana. — ¿Qué le parece a usted nuestra capital? — Es una ciudad muy hermosa. permítame que me presente: soy Antonio López de Queveda. — Pues bien. señor. — Si quiere usted que nos encontremos otra vez. y pide que se le permita. señor. Ahora tenemos que despedirnos. podremos citarnos para mañana por la tarde. Siga usted todo derecho por esta calle. ¿Y qué es? — Aviador. Allí ve usted su hotel. — Si no tiene inconveniente. — En tal caso no se le olvide a usted venir a verme. III Oficio inoportuno (Chiste) El director de una cárcel ordena que todos los presos trabajen en su oficio. — Muy bien. trabajar en su oficio. — Tanto gusto de conocerle a usted. avenidas. A eso de las cinco le llamaré a usted por teléfono para citarnos en algún sitio. Tiene más de tres millones de habitantes. señor. estoy a su disposición. — No puede imaginarse usted con qué gusto hablo español con usted.

IV Refranes Quien abrojos siembra no ande descalzo. anyaperdonar megbocsát la molestia zavarás . pontos poner un telegrama felad táviratot el telegrama sürgöny. — 2. távirat el deber kötelesség. noha. fasor. . ] . maga esik bele. probamos) (fel)próbál es menester szükséges. Min* den rossznak megvan a maga jó oldala. Aki másnak vermet ás. jóllehet ¡vaya sorpresa! milyen meglepetés! la sorpresa meglepetés conversar társalog materno anyai. séta közben la capital főváros camino de (su casa) útban (hazafelé) importante fontos permitir megenged (amit: de) al mismo tiempo ugyanakkor la hermanita húgocska la tableta tábla el chocolate csokoládé tomar localidades jegyeket vált la localidad (színházi) ülőhely.) 9* 131 . el dulce édesség pasar por betér vhova el telegrama de felicitación üdvözlő la felicitación szerencsekívánat el sello bélyeg la tarjeta levelezőlap el salón szalon sigue paseando tovább sétál. kell la estafeta (de Correos) postahivatal los Correos posta Teresa Teréz cumplir años születésnapja van que no se me olvide csak el ne felejtsem se me olvida elfelejtem olvidar elfelejt tienda de dulces édességbolt dulce édes.. jegy la pieza darab nacional nemzeti el primo. folytatja sétáját la avenida út. habár. teendő I. . felment la casualidad véletlen más (nyomatékosító szó. Vocabulario preciso szükséges. fontos. me extravío eltéved távirat (A közmondások értelme: 1. nem fordítjuk) dichoso szerencsés aunque ámbár. de paseo sétálva. el primito unokafivér el bombón praliné necesario szükséges que yo vaya hogy elmenjek el sastre szabó probar (pruebo. dispensar megbocsát.* No hay mal que por bien no venga. la contaduría elővételi jegypénztár la función (színházi) előadás la parada megáll ó(hely) el coche kocsi eonstar áll vmiből (amiből: de) imposible lehetetlen quizá (s) talán ojalá (que) bárcsak más cérea közelebb la importancia fontosság de todos modos mindenesetre uno de estos días valamelyik nap antes de que vayan de vacaciones mielőtt még nyaralni mennének ir de vacaciones nyaralni megy las vacaciones (nyári) szünidő el lago tó II. kényelmetlenség extraviarse [észtrá.

hogy megismerhetem estoy muy contento nagyon örülök (aminek: de) imaginarse elképzel la disposición rendelkezés citarse találkozót beszél meg. hogy a gyerekek boldogan éljenek ! Kívánom. találkozik encantado elbűvölt. -as. hogy Péter megfizesse adósságát. hely despedirse (me despido. hivatal inoportuno alkalmatlan. az -er és az -ir végű igékhez pedig az -a. átszel (tárgyesettel) la plaza tér el puente híd acompañar elkísér aceptar elfogad la nacionalidad nemzetiség argentino argentin el representante képviselő la casa de importación behozatali cég la importación behozatal encontrarse (me encuentro. nos despedimos) elbúcsúzik que usted lo pase bien érezze jól m a g á t . tövis descalzo mezítláb el mal baj Gramática 105 A kotornod jelen ideje — El presente de subjuntivo Kívánom. tanto gusto de conocerle a usted nagyon örülök. el oficio mesterség. büszke el habitante lakos presentarse bemutatkozik el tenedor de libros könyvelő el tenedor tulajdonos. -áis. -a. isten vele hasta mañana a holnapi viszontlátásra III. -e. követel los demás a többiek justo igazságos. meg nem felelő el director igazgató la cárcel börtön ordenar elrendel el preso fogoly. el abrojo csalán. A kötőmód jelen idejét úgy képezzük. pilota IV. talál­ kozik Hungría Magyarország la exportación [észpórtácjón] export. nos encon­ tramos) van. birtokos. foglalkozás. kielégít (a) el aviador repülő. -en. itt nem for­ dítják le) soberbio pazar. Quiero que los niños vivan felizmente. hogy az -ar végű igékhez az -e. atravesamos) átmegy. -éis. -an ragokat tesszük. letartóztatott negarse (me niego. nos negamos) vonakodik la fabricación gyártás la caja láda.¿por dónde? merrefelé? el hotel szálloda «1 Danubio Duna siga todo derecho menjen egészen egyenesen! atravesar (atravieso. doboz pedir (pido. kivitel la situación topográfica földrajzi fekvés maravilloso csodás sea (a ser ige kötőmodja. -es. Példák a ragozásra: 132 . helyes complacer kérelmét teljesíti. találja magát. pedimos) kér. Deseo que Pedro pague su deuda. -emos. elbűvölve en algún sitio valahol el sitio fekvés. -amos.

13a . -guar. HABLAR beszélni hable hahles hable hablemos habléis k hablen beszéljek beszélj beszéljen beszéljünk beszéljetek beszéljenek II. Es necesario que yo vaya a mi sastre.I. -cer. amelyek rendhagyóan képezik a kötőmód jelen idejét. Azokat az igéket. TOCAR érinteni PAGAR fizetni AVERIGUAR kivizsgálni COGER fogni. pl. hogy már késő van. venni DIRIGIR irányítani DISTINGUIR megkülönböztetni DELINQUIR kihágást elkövetni VENCER győzni ZURCIR foldozni ALCANZAR elérni toqu* pague toques pagues • toque pague toquemos paguemos toquéis paguéis toquen paguen averigüe averigües averigüe averigüemos averigüéis averigüen coja dirija cojas dirijas coja dirija cojamos dirijamos cojáis dirijáis cojan dirijan distinga distingas distinga distingamos distingáis distingan delinca delincas venza zurza venzas zurzas delinca venza zurza delineamos delincáis venzamos zurzamos venzáis zurzáis delincan venzan zurzan alcancen alcance alcances alcance alcancemos alcancéis *"** A kotornod jelen idejének rendhagyó képzése Szükséges. Mindazok az igék. VIVIR élni viva éljek vivas élj viva éljen vivamos éljünk viváis éljetek vivan éljenek Ügyeljünk a helyesírásra! A -ear. -ger. -quir. személyének rendhagyó tövéhez teszi a kötőmód ragjait. hogy a szabómhoz menjek» Sajnálom. a kotornod jelen idejében is rendhagyóak. -zar végű igék tőuégi mássalhangzója a már tanult helyesírási szabályok. amelyek a kijelentő mód jelen idejében rendliagyóak. három csoportba oszthatjuk: 1. COMER enni coma comas coma comamos comáis coman egyem egyél egyék együnk egyetek egyenek III. A legtöbb ilyen ige a kijelentő mód egyes szám 1. -guir. -cir. -gir. Siento que ya sea tarde. -gar. szerint módosul.

puedo -hatni. és 2. Azok az e és o (u) tövű igék. huelo illatozni duerma muera yerre huela duermas duerma durmamos mueras yerres huelas muera yerre huela muramos erremos olamos durmáis muráis erréis oláis duerman mueran yerren huelan 134 . yerro tévedni i OLER. cuento elmondani JUGAR. conozco ismerni DECIR. muero meghalni ERRAR. hago OÍR. illetve o (u) hangot (vö. személyében (vagyis hangsúlytalan helyzetben) megtartják az eredeti e. pienso gondolni QUERER. a többes szám 1. digo JlIUllUdllJl conozca conozcas conozca conozcamos conozcáis diga haga oiga pida ponga salga siga tenga traiga venga vea digas hagas oigas pidas pongas salgas sigas tengas traigas vengas veas diga haga oiga pida ponga salga siga tenga traiga venga vea digamos hagamos oigamos pidamos pongamos salgamos sigamos tengamos traigamos vengamos veamos . pongo helyezni SALIR. duermo aludni MORIR. -hetni empiece empieces empiece empecemos empecéis empiecen piense quiera cuente juegue pueda pienses quieras cuentes juegues puedas piense quiera cuente juegue pueda pensemos queramos eontemos juguemos podamos penséis queráis contéis juguéis podáis piensen quieran cuenten jueguen puedan Külön figyelmet érdemel az alábbi négy ige : DORMIR.: 50). sigo folytatni T E N E R .X CAER. salgo kimenni SEGUIR. quiero szeretni CONTAR. empiezo kezdeni PENSAR. EMPEZAR. traigo hozni VENIR. digáis hagáis oigáis pidáis pongáis salgáis sigáis tengáis traigáis vengáis veáis HACER. oigo \\ a l l o t i í llcLllcLlLi P E D I R . veo látni 2. pido kérni PONER. juego játszani PODER. illetve ue hangzóra változtatják. vengo jönni VÉR. tengo tartani • TRAER. melyek e hangjukat hangsúlyos szótagban íe. nem caigo cnljin caigas caiga caigamos colgáis caigan conozcan digan hagan oigan pidan pongan salgan sigan tengan traigan vengan vean CONOCER.

— Vengan ustedes. soy lenni ESTAR.): ¡Que venga I iQue diga lo que quiera 1 ujjon ! Mondjon. uraim! Dispénsenme ustedes. használata azonban a spanyolban jóval szélesebb körű. deseo que kívánom. estoy lenni DAR. A fenti. -jek stb. ustedes szavakat: Venga usted. személyéről a következő leckében lesz szó). történés módja. Bocsássanak meg.) felel meg. ¡Hablemos español! Beszéljünk spanyolul! Que usted lo pase bien. a valóság módja. voy menni SABER. doy adni IR. mely hasznunk*ra venga. hogy stb. mint a magyarban. A kijelentő mód a tény. señor. señores. amil akar! 135 . ne válna. uram 1 Dispénseme usted. általános szabályokat nem követik: HABER. Ezzel szemben a kötőmód a bizony­ talan. No hay mal que por bien no Nincsen olyan baj. személyéi (a fel­ szólító mód egyes és többes szám 2. tőmondatban. egyelőre jegyez­ zük meg az alábbiakat: A spanyolban a kötőmód vagy önállóan. vagy mellékmondat­ ban fordul elő. Onoz¿$ esetén a felszólítás után rendszerint kitesszük az usted. Jöjjön ! — Jöjjenek ! Mondjuk meg neki az igazat! A felszólító mondatot sokszor que kötőszó vezeti be (ilyenkor oda lehet képzelni a hiányzó főmondatot. önálló mondatban a kötőmód kifejezi: a) a felszólító mód egyes és többes szám 3. Digámosle la verdad. A kötőmód használatáról részletesen a 26.3. elgondolt cselekvés. leckében lesz szó . utazni. mint pl. sé tudni haya sea esté dé vaya sepa hayas seas estés des vayas sepas haya sea esté dé vaya sepa hayamos seamos estemos demos vayamos sepamos hayáis seáis estéis deis vayáis sepáis hayan sean estén den vayan sepan 107 A kotornod használata Bocsásson meg. 1. A kötőmód részben a magyar felszólító módnak (-jak. he (segédige) SER. vélt. és többes szám 1. Érezze jól magát! (Isten vele !) ¡Viva Hungría! Éljen Magyarország! jOjalá que vengan a vivir más cerca 1 Bárcsak közelebb jönnének lakni I ¡Quiera Dios ! Bárcsak isten is úgy akarná ! Quizás yo tenga la suerte de ir Talán még lesz szerencsém Argentínába a la Argentina.

a magyarban ilyenkor kijeleniő mód szokott állni. (bárcsak) szó vezeti b e : ¡Que sea verdad ! ¡Ojalá que vengan ! az ilyen óhajtó mondatot sokszor az ojalá Bárcsak igaz volna l Bárcsak jönnének í c) Kötőmód áll a quiza(s). le. mint pl. Mellékmondatban a kötőmód akkor áll. amikor a) a magyarban is felszólító mód van. parancsot. Meglátogatom őket. óhajt.b) a meg teljesülhető óhajt. Iré a verles antes de que vayan de vacaciones. utasítást. ¿Me permite que abra la ventana? Húgocskám azt kívánja. Ejercicios 1. (Lehet. akarást. Különösen gyakori a kötőmódnak a magyartól eltérő használata az érzelmet kifejező igék és kifejezések után. A magyarban ezt a szót nem fordítjuk. Acaso duerman ya. Talán ez igaz. tal vez (talán) szó után : Quizá(s) sea verdad. kívánságot. hogy egy tábla csokoládét vegyek neki. leckében). olykor azonban feltételes mód i s : Lo haré todo como tú lo desees. después de salir de la oficina (de su fábrica)? ¿En qué días tiene usted clases de español (spanyol órái)? — ¿Qué hace usted cuando no tiene clases de español y el tiempo es hermoso? — ¿Qué hace usted en la ciudad? — ¿Qué comprará usted mañana en las diversas tiendas? — ¿Tiene usted muchos parientes? — ¿Cuándo 136 . Tal vez llueva mañana. tan nyomatékosító szók Milyen szerencsés véletlen I Megnézzük a sokféle árut. Talán esik (majd) holnap. 2. por lo general. ahogy V óhajtod. Megengedi. különösen felkiáltásban. tanácsadást kifejező igék után : Mi hermanita quiere que le compre una tableta de chocolate." hogy a nap csak 24 ÓFából áll! 108 A más. még mielőtt nyaralni mennének. ¡Qué lástima que un día conste sólo de 24 horas 1 Milyen kár. hogy ez igaz. hogy kinyissam az ablakot? b) a spanyol ki akarja emelni a mellékmondat cselekvésének bizonytalanságát (erről bővebbet a 26.) Talán alusznak már. acaso. nevezetesen a kérést. Mindent úgy fogok csinálni. Feleljünk a következő kérdésekre: ¿A qué hora acaba usted su trabajo en la oficina (en la fábrica)? ¿Qué hace. felszólítást. jQué ciudad tan hermosa! A főneve után álló melléknév elé a spanyol gyakran kiteszi a más vagy tan nyomatékosító szót. Milyen szép város 1 ¡Qué casualidad más dichosa! Miramos los géneros tan diversos.

Tegyük a zárójelbe tett főnévi igenév helyébe a kötőmód jelen idejének megfelelő alakját: Es necesario que los alumnos (hablar) español. — Mily szerencsés véletlen! Mi magyarok vagyunk. — Es imposible que mis padres (estar) ya en casa. — ¡Qué lástima que (ser) ya tan tarde! — Quiero que tú me (contar) un chiste. hogy megismerhetjük önöket. — (Dispensar)me usted. de csak néhány magyar szót értünk. — Nem lehetséges. el autobús o el trolebús. amit akarnak! — írjon (ön)! írjanak (önök)! írjunk! írjanak a tanulók. — El profesor quiere que los alumnos (empezar) a leer la lección 17. — No pienso que tú (poder) hacerlo. — Talán már esik vagy havazik. hogy tévedjek. amit akarnak. — Es menester que tú (comer) más y (beber) menos. — Lehetséges. De engedje meg. amit akarnak! — Menjen (ön)! Jöjjön (ön)! Adjon (ön) nekem pénzt! Aludjon (ön)! — Fizessenek (önök)! Éljenek (önök) boldogul! Tegyenek (önök). Szükséges. — Mondjanak rokonaink. Milyen kár. beszélnek önök spanyolul? — Igen. — Que ustedes lo (pasar) bien. hogy Pál velem jöjjön. Barátom Kiss Ferenc orvos. — Milyen kár. — Fontos.va usted a verles? — ¿Dónde vive usted? — ¿Va usted a casa a pie (gyalog)? — ¿Toma usted el tranvía. hogy István neked adja ezt a könyvet. El ne felejtsünk csokolá­ dét és virágokat venni nekil *137 . — Kell. Hány millió lakosa van? — Két millió. De kár. — (Perdonar)nos ustedes. hogy nem értünk magyarul. hogy nem él a fővárosban! Mindenesetre meglá­ togatjuk őt valamelyik nap. — Es importante que nosotros (pagar) nuestra deuda. de törjük a spanyolt. hogy bemutatkozzunk. señoras. — Bárcsak így volna! — Bárcsak látna engem az apám! — Bárcsak hallanátok minket! — Milyen kár. hogy szüleim meglátogassák rokonaikat. amit akarnak! — Tegyék (önök) a könyveket a padra! — Hozzanak (önök) nekünk bélyegeket! — Vegyünk csokoládét a gyerekeknek! — V) Szükséges. cuando quiere ir a casa? — ¿Dónde sube al coche? — ¿Hay mucha gente (sok ember) en el coche? — ¿Dónde compra usted chocolate y bombones? — ¿Dónde puede usted poner telegramas y comprar sellos de Correos? — ¿Dónde toma usted localidades para las funciones de teatro? ¡Cuéntenos usted un chiste en español! ¡Dígame unos refranes! 2. amit akar! — Egyék (ön)! Egyenek (önök)! Együnk! Egyenek a gyerekek. hogy már olyan késő van! El kell búcsúznunk. hogy nem tudjátok ezt megtenni! — Meg foglak látogatni. Én Nagy György mérnök vagyok. — No me gusta que Pedro (jugar) con Esteban. b) Anyánknak holnap van a születése napja. señora. — Hogy tetszik önöknek a mi főváro­ sunk? — Nekünk nagyon tetszik. mielőtt szabadságra utaznánk. — Nagyon örülünk. hogy otthon legyetek. Itt vagyunk már egy hete az önök fővá­ rosában. Fordítsuk le spanyolra: a) Bocsássanak meg. hogy üdvözlő táv­ iratot adjunk fel neki. hölgyeim. mielőtt nyaralni mennél. 4. 3. mert hétkor indul a vonatunk. Érezzék jól magukat. Mondjuk spanyolul: a) Beszéljen (ön)! Beszéljenek (önök)! Beszéljünk! Beszéljen György. — ¡Ojalá que ellos (venir) a vernos! —"^Quizás los primitos (dormir) ya. spanyolok vagyunk. — No pensamos que vosotros (poder) hacerlo. — Es posible que yo (errar).

un kilo de patatas y trescientos gramos de azúcar en polvo. ¡Ahora mismito ! ¡Héteme aquí! — Saca la red de compras y vete a la sucursal de la Cooperativa •de Consumos. Por eso te diré ahora qué debes hacer. Volveré a eso de las tres de la tarde. corriendito ! — Ya voy. mamita. Entre madre e hija — ¡lnesita! ¡Ven aquí. (-AR) ¡Habla! ¡Hablad! ¡Apresúrate! ¡Apresuraos! II. Quédate tranquila en . hijita. Luego vuelve a casa. Cómprame medio kilo de pan fresco. (-IR) ¡Duerme! % LECCIÓN DIECISIETE A felszólító mód Beszélj l Beszéljelek! Siess! Siessetek! ¡No hables ! ¡No habléis ! ¡No te apresures ! ¡No os apresuréis ! Ne beszélj l Ne beszéljetek! Ne siess ! Ne siessetek ! Egyél! Egyetek ¡ Olvasd l Olvassátok! ¡No comas ! ¡No comáis ! ¡No lo leas ! ¡No Jo leáis ! • Ne egyél! Ne egyetek ! Ne olvasd! Ne olvassátok! Aludjál 1 Aludjatok! Öltözködjél! Öltözködjetek 1 ¡No duermas ! ¡No durmáis ! ¡No te vistas ! ¡No os vistáis t Ne aludjál I Ne aludjatok! Ne öltözködjél! Ne öltözködjetek! ¡Dormid! ¡Vístete! ¡Vestios ! I Escenas cotidianas 1. mamita. (-ER) ¡Come! ¡Comed! ¡Léelo! ¡Leedlo! III. ¿Tú te marchas? — Sí.17 I. Tengo que ir a la ciudad. — Sí.138 .

Después de la función. Aprended bien las lecciones y tratad de responder bien en la escuela. Córtemelo. — Muéstremelo. — Comencemos. " — \ Qué picarones ! — Entonces. — No tengo más que un billete de ciento. muchachos I • Señorita Szép. — ¡No charléis allí. — El dinero lo tenemos ya. Aquí tiene usted la vuelta. — Estáte tranquila. ¿En qué puedo servirle a usted? — Déme usted doscientos gramos de jamón. — Permítame que le recomiende a usted este gustoso queso que acabamos de recibir. hable en voz más alta. podéis iros. Lo haré todo como dices. Sírvase usted pagar a la caja.. no la oigo a usted bien. / 2. Venimos para pedirte permiso. señorita. Mientras tanto haz tu cama y pon en orden tus juguetes. no os olvidéis de prepararos para la escuela. — Veamos cómo están ustedes preparados. ten en cuenta que eres muy débil en matemáticas. verdad? 4. queremos ir al cine. Gracias. hágame el favor de cerrar esa ventana. En verdad. 3. — Señor Kiss. dile que venga más tarde. come pan con mantequilla. en tajadas finas. Respondan a mis preguntas. Si viene alguien. señoras y señores. mamita. ¿ Que dice el profesor en la clase ? — Buenas tardes. Luego. En particular tú. por favor. No te olvides de cerrar las ventanas del comedor. — Señor Varga. — — Corrija usted las faltas. tiene un aspecto muy apetitoso. muéstreme usted su cuaderno. idos al tío Antoñuelo y traedme el paquete que está preparado para mí. cien gramos de mantequilla. cuando esté en casa. — ¿Cuánto es todo? — Aquí tiene usted el vale. Después de volver a casa. — Señora Nagy. — Siéntense ustedes.t casa y no abras la puerta a ningún desconocido. Entre padre e hijos — Papaíto. venga usted a la pizarra. En la ía salchichería — Buenos días. [Portaos bien y no deis un sablazo al tuto 1 Apresuraos a casa. señorita. — ¿Cuánto le doy a usted? — Bastará un cuarto de kilo. Si tienes hambre. — Escri139 . Esto es todo. pero el dinero para tomar las localidades pedidlo a mamá que es ministro de Hacienda en nuestra familia. — ¿Desea usted algo más? — No. — Tome usted la tiza y escriba en la pizarra las palabras que digo. —. I Permítenoslo ! — Pues bien. ¿Es eso. ¿podemos marcharnos? — Sí. gracias. por favor. Perico. — Con mucho gusto. ¿Puede cambiármelo? — Sí. Hágame el favor de envolvérmelo todo en un paquete. pero hacedme un favor.

— Tócalo tú mismo. — Lean ustedes todos juntos. abuelito . — Repita esta frase. Lassan járj. corriendito szaporán. III Refranes Antes que acabes. idegen *(A közmondások értelme: 1. Nyugtával dicsérd a napot \ — 2. Vocabulario I. Látatlanba semmit se végy 1) . futva ahora mismito nyomban. señor. — Para la clase que viene aprendan ustedes bien la lección y escriban los ejercicios. — Leamos el texto. 1. No firmes carta que no leas. Página veintiuna. en coro. Empiece usted a leer. — Aprendan ustedes el diálogo (la poesía) de memoria. señora Székely. ni bebas agua que no veas. hazme el favor de acariciar al perro. — Repitan ustedes toda la lección dieciséis. no te alabes. — Oye. II Abuelo y nieto (Chiste) El abuelo está paseando a su nietecito por el jardín público.ban ustedes las palabras nuevas en sus cuadernos. línea once. ¿Por qué quieres que lo acaricie yo? — Es que quiero saber si muerde. ninguno senki el desconocido ismeretlen. tovább érsz! — 3. — Siga leyendo. la escena jelenet cotidiano mindennapi Inesita Ági (Inés Ágnes) ven aquí gyere ide ! corriendo. Gracias. — Ahora tome usted la esponja o el trapo y limpie la pizarra. — Traduzca usted al húngaro. azonnal héteme aquí itt vagyok („íme neked engem itt") * sacar elővesz la red de compras (piaci) háló la red háló vete (irse) menj ell la sucursal fiók(üzlet) la Cooperativa de Consumos fogyasztási szövetkezet („Közért") la cooperativa szövetkezet el consumo fogyasztás el (la) azúcar cukor el azúcar en polvo porcukor el polvo por tranquilo nyugodt abrir kinyit ningún. — Ahora cierren ustedes los libros y abran los cuadernos. nene. señorita. Un perro se les acerca meneando la eola. Vuelva usted a su sitio.* Date prisa lentamente.

eerramos) becsuk estáte tranquilo (-a) légy nyugodt! 2. megismétel la frase mondát el coro kórus. Egeribid los ejercicios. el picarón (nagy) huncut. la salchichería csemegekereskedés por favor kérem la tajada szelet fino finom. papait o apuka el permiso engedély el ministro de Hacienda pénzügyminisz­ ter cl ministro miniszter la hacienda vagyon . verdad? rendben v a n ? 4. repetimos) el-. becsomagol el vale blokk sírvase usted legyen szíves! el billete bankjegy la vuelta visszajáró pénz ¿es eso. sétálni visz el jardín kert público nyilvános. odamegy (akihez: A) menear csóvál acariciar (meg)símogat tocar megérint el nene kisgyerek. el nieto unoka pasear sétáltat. „megvág" vkit el sablazo kardcsapás tratar de iparkodik. törekszik en particular különösen. kópé Antoñuelo Tóni el paquete csomag portarse viselkedik dar un sablazo a kiszipolyoz. főleg particular különleges. kar el diálogo párbeszéd la poesía költemény. antes que acabes mielőtt befejeznéd alabarse dicsekszik (amivel: de) darse prisa siet lento lassú firmar aláír Gramática *"*M A felszólító mód — El imperativo Saca la red de compras.alguien valaki dile mondd meg neki! más tarde később haz csináld meg! cerrar (cierro. kicsike morder (muerdo. mordemos) harap III. vonal siga leyendo olvassa tovább! traducir (traduzco. számolás 3. envolvemos) begöngyöl. oldal la línea sor. corregimos) kijavít la falta hiba el trapo rongy limpiar letöröl el texto [tésztó] szöveg la página lap. Vedd elíí a (piaci) hálót l Fgyí'l vajaskenyeret! Nyisd ki az ablakokat! Iparkodjatok jól felelni ! Tanuljátok meg jól a leckéket! írjátok meg a feladatokat! 141 . köz­ el perro kutya acercarse közeledik. vékony algo más még valami(t) el queso sajt gustoso Ízletes mostrar (muestro. en voz más alta hangosabban corregir (corrijo. Aprended bien las lecciones. Tratad de responder bien. földbirtok el picaro. költészet de memoria könyv nélkül para la clase que viene a jövő órára II. Abre la» ventanas. mostramos) mutat apetitoso étvágygerjesztő bastar elég(nek lenni) envolver (envuelvo. Come pan con mantequilla. személyes Perico Peti tener en cuenta szem előtt t a r t la cuenta számla. traduces) lefordít (amire : a) repetir (repito.

E S C R I R I R írni ¡escribe! ¡escriba! ¡escribid! ¡escriban V írj ! írjon ! írjatok í írjanak! ¡cantemos! énekeljünk ! ¡comamos! e g y ü n k ! ¡escribamos! írjunk ! A magyarban a felszólítást felkiáltójellel zárjuk le. habed. személyével azonos. valed. id. salid. sed. A felszólító mód egyes szám 2. Rakd rendbe a játékaidat! Mondd meg neki. tened. aquí. személye a kijelentő mód egyes szám 3. tu cama. személyét úgy képezzük. ** u A felszólító mód rendhagyó képzése en orden tus juguetes. A többi alakot a kötőmód megfelelő személye pótolja. haced. kívánságot) nem jelölik felkiáltó jellel.A felszólító módnak csak egyes és többes szám 2. venid.) A felszólító mód többes szám 2. A spanyolban csak a szigorú vagy erélyes felszólítás elején és végén van felkiáltó jel. CANTAR énekelni ¡canta! ¡cante! ¡cantad! ¡canten! énekelj ! énekeljen! énekeljetek! énekeljenek 1 II. hogy az -ar végű igék tövéhez -a. az -er és az -ir végű igék tövéhez pedig -e végződést teszünk. que venga más tarde. személyét: decir haber hacer ir ¡di! ¡he! ¡haz! ¡ve! mondd! bírj! tedd! menj! helyezd! salir ser tener valer venir ¡sal! ¡sé! ¡ten! ¡val! ¡Ven! menj légy! bírj! érj! jöjj! ki! poner ¡pon! A felszólító mód többes szám 2. illetve -id. poned. COMER enni ¡come! ¡coma! ¡comed! ¡coman! egyél i egyék I egyetek! egyenek ! III. személyű alakja szabályos képzésű: decid. (A szóvégi d itt sohasem néma 1) Példák a felszólító mód valamennyi személyére : I. személyű alakja van. személyének végződései a három ragozásnak megfelelően -ad. az udvarias felszólítást (vagy óhajt. 142 . (Vagyis a felszólító mód egyes szám 2. hogy jöjjön később ! Vesd meg az ágyadat I Gyere ide 1 Pon Dile Haz Ven A spanyolban mindössze tíz ige képezi rendhagyóan a felszólító mód egyes szám 2. -ed.

¡No charléis ! ¡No hablen ustedes ! Ne írj alá olvasatian levelet. ¡Permítenoslo! Hacedme un favor. Példák a ragozásra: H A B L A R beszélni ¡no hables! ¡no hable! . No abras la puerta. ¡no hablemos! ¡no habléis! ¡no hablen V ne beszélj 1 ne beszéljen 1 ne beszéljünk ! ne beszéljetek 1 ne beszéljenek ! E S C R I B I R írni ¡no escribas! ¡no escriba! ¡no escribamos! ¡no escribáis! ¡no escriban! ne írj 1 ne írjon ! ne írjunk ! ne írjatok ! ne írjanak ! 112 A hangsúlytalan névmási alakok helye a felszólító módban Végy nekem fél kiló kenyeret! Légy nyugodt 1 Engedd meg nekünk (azt) ! Tegyetek meg nekem egy szívességet l Ne felejtsetek el elkészülni 1 Ne siess! Cómprame medio kilo de pan. Estáte tranquila. személy -s végződése.\ 1 H | A tagadó alakú felszólító mód (tiltó alak) No firmes carta que no leas. személy -d végződése elmarad. ¡No os olvidéis prepararos I ¡No te apresures! Az állító alakú felszólító módban a hangsúlytalan névmási alakokat hátravetjük és egybeírjuk a felszólító mód alakjával . ni bebas agua que no veas. ilyenkor a nos és se előtt a többes szám 1. Példák : L E V A N T A R S E felkelni ¡levántate! ¡levántese! ¡levantaos ! ¡levántense! kelj fel 1 keljen fel! keljetek fel I keljenek feli ¡dímelo ! ¡dígaselo ! DECIR mondani mondd meg nekem ( a z t ) ! mondja meg neki(k) 1 ¡levantémonos! keljünk fel! ¡digámosclo ! mondjuk meg neki(k) 1 :dccídnoslo ! mondjátok meg nekünk ! ¡díganmelo ! mondják meg nekem 1 143 . az os előtt a többes szám 2. ne igyál: látatlanba vizet! Ne nyisd ki az ajtót 1 Ne fecsegjetek! Ne beszéljenek ! A tagadó alakú felszólító mód valamennyi személyét a kötőmód jelen idejeszolgáltatja.

szívtelen anya el poeta költő el poetastro fűzfapoéta II. lekicsinylő értelmű is) -uelio. -acho. -aza (ritkább az előbbinél) el padre apa el hombrón nagy darab ember la mujerona tenyeres-talpas asszony solterón agglegény solterona vénkisasszony picarón. -astro. pl. -astra (megvető. -a kövér és nagy 5. gyere ide szaporán! Sois picarones ! ¡Inesita ! ¡Ven aquí. ritkáb­ ban határozószónak vagy igenévnek). -ona (a leggyakoribb nagyító képző) el hombre férfi. corriendito ! A spanyolban nagyító és kicsinyítő képzők segítségével mennyiségi és érzelmi árnyalatot kölcsönözhetünk az alapszónak (főnévnek vagy melléknévnek. -ote. -azo. ember la mujer asszony soltero legényember soltera hajadon picaro. -ita (a leggyakoribb kicsinyítő képző) -cito. -ucha ricacho újgazdag rico gazdag la casucha viskó la casa ház 4. -a huncut 2. ¡no te levantes! ¡no se levante! ne kelj fel 1 ne keljen fel! ¡no me lo digas! ne mondd nekem I ¡no nos levantemos! ne keljünk fé\ I ¡no os levantéis! ne keljetek fel 1 ¡no se levanten! ne keljenek fel ! ¡no se lo diga! ne mondja neki 1 ¡no se lo diijamos! ne mondjuk nekil ¡no nos lo-digáis! ¡no me lo digan! nemondjátok nekünk ! ne mondják nekem! 113 Nagyító és kicsinyítő képzők — Sufijos aumentativos y diminutivos Nagy kópék vagytok 1 Ági. -ota (nagyít. -ito. Kicsinyítő képzők : 1. de megvetést is tartalmaz) el libro könyv el libróte salabokter grande nagy grandote. -acha (egyúttal megvető. -ona nagyon huncut el padrazo túlságosan gyengéd apa 3.A tagadó alakú felszólító módban a hangsúlytalan névmás! alakok mindig az ige előtt állanak . -ón. I. Nagyító képzők : 1. -ecita 144 . -cita -ecito. rosszalló értelmű) la madre anya la madrastra mostohaanya.

un poquillo egész keveset 2. chiquituelo. chiquitín. corriendo futva callando halkan cansado fáradt solo egyedül poco keveset corriendito szaporán callandito szép csendben cansadito kissé fáradt sólito szép magányosan un poquito. melyek­ nek jelentése és helyessége felől bizonyosak vagyunk. -a huncut kópé A chico (kisfiú) szóhoz pl. pl. -ico. -cica -ecico. chiqiiilluelo. chiqiilrrililo. Ugyanahhoz a szóhoz több nagyító vagy kicsinyítő képző is járulhat. chfcuclo. -ccilla pluma toll el pan kenyér 3. férfi pobre szegény picaro. A nagyító és kicsinyítő képzők nemcsak főnevekhez és melléknevekhez. un poquitín. chiquitilo. -a huncut ricachón (-ona) dúsgazdag el hombracho» kövér. -zuela -ezuelo. chiquirrituclo 10 Spanyol nyelvkönyv — 5614 145 . Ezért csak olyan kicsinyített és nagyított szavakat használjunk. chiqiiillllo. Megjegyzések 1. -ica (régies) -cico. Alio. -uela (kicsinyít. olykor megvető értelmű is) -zuelo. -cilla -ecillo. mázoló A nagyító és kicsinyítő képzők használata már bizonyos nyelvi jártasságot igényel. participio-hoz és határozószóhoz is járulhatnak . -uelo. chiquiUllucIo chiquirritín. rico gazdag el hombre ember. erős ember polución nyomorult szegény picaroncillo. -ezuela Antonio Antal el pintor festő Toñuelo Tóni el pintorzuelo kontár. pl. chfquitfllo. hanem (bár ritkán) gerundio-hoz. cliiquirrllillo. -ecica Pedro Péter el vasito pohárka Inesita Ági la mujerelta asszonyka el peeecito halacska la florecíta virágoeska plumilla tollacska el panecillo kenyérke ' Perico Peti 4. -illa (ritkább az előbbinél) -cilio. — az érzplmi elemtől függően — az alábbi kicsinyítőbecéző képzők járulhatnak : chiquito.el vaso pohár Inés Ágnes la mujer asszony el pez hal la flor virág 2.

az -azo képző a« alapszóból fakadó cselekvés eredményét jelöli: el el el el fusil puska puño ököl sable kard („szablya") cañón ágyú el el el el fusilazo puskalövés puñetazo ökölcsapás sablazo kardcsapás.No tener miedo.3.No mostrárselas. — Levantarse temprano. .No charlar en la clase. 146* . fiókos szekrény la cajita doboz © camarote hajó fülke.No venir aquí. el tabaco a dohány.Escribir una carta a Ana. . a sürgöny. — Charlar . sikátor 1 © plantón facsemete 1 5. .¿Qué recibe usted en la caja cuando paga con un billete? — ¿Qué dice el profesor cuando entra en la clase? ¿Qué dice el profesor durante la lección? ¿Qué consejos da el profesor al fin de la clase? . . Vengan aquí.No levantarse tarde. Venga usted aquí. a szöglet.Traérselo. Vengamos aquí.Mostrárselas. kabin 1 4.) . (Pl. .Hacer sus deberes.Traerle el paquete. el rincón a sarok. . . Feleljünk a.Irse al oine. el cucurucho a papírzacskó. A képző sok esetben módosltja az alapszó jelentését (néha a főnév neme í« megváltozhat): la caja láda la cámara szoba el cajón fiók.következő kérdésekre: ¿Tiene usted familia? ¿Es grande. . . szabályba nem foglalható esetet: Carlos Károly el dinero pénz el río folyó la aldea falu Carlitos Karcsi (a szóvégi s megmarad!) el dineral hatalmas pénzösszeg © riachuelo folyócska 1 la aldehuela falucska 6. azonos alakú képzőkkel. Venid aquí.Mostrarle las camisas.Comer mucho.No escribir cartas' a Ana. . mint pl.No decirles la verdad. Az -ón nagyító képzőnek több szóban kicsinyítő értelme van: la rata patkány la calle wíca la planta növény © ratón e£¿r 1 © callejón szűk utca. — No comer mucho. „megvágás" cañonazo ágyúlövés Ugyancsak nincsen nagyító vagy kicsinyítő képzővel dolgunk az olyan szavakban. Ven aquí. Jegyezzünk meg néhány különleges. Vengan ustedes aquí. Venga aquí.No decírsela. . . los hijos) de usted? ¿Cuántos años tiene(n)? ¿Qué dice usted a so» hijita cuando quiere que ella compre algo en la sucursal de la Cooperativa de Consumos? ¿Qué dice la madre cuando se marcha de casa y deja a la hijita en casa sola? — ¿Qué puede comprar usted en la salchichería? ¿Qué pregunta a usted el dependiente de la salchichería? ¿Cuánto jamón quiere usted y cómo lo desea? ¿Le gusta a usted el queso? ¿Dónde paga usted por la mercancía (az áruért)? . .¿Puede usted contarme un chiste en español? 2. la familia de usted? ¿Cómo se llama(n) el hijo (la hija. így pl. Ejercicios 1. . A nagyító és kicsinyítő képzőket ne tévesszük össze más. Mondjuk a felszólító mód valamennyi személyében: Venir aquí. . el despacho az iroda.Tener paciencia.

és vegyél két kiló friss kenyei'et! Ne felejts el venni fél kiló krumplit és húsz deka sajtot! Peti. hijos míos. No (charlar). — Tóni bácsi agglegény. (vestirse) rápidamente. Ana va directamente a la cocina a preparar la cena. Fordítsuk spanyolra: á) Tóni és Peti. (darme) tu libro. Juan y los muchachos se mudan de ropa. Mondjuk spanyolul: írj! Ne írj! írjatok! Ne írjatok! írjunk! Ne írjunk! írjon! Ne írjon! írjanak! Ne írjanak! — Beszélj! Ne beszélj! Beszéljetek! Ne beszéljetek! Beszéljünk! Ne beszéljünk! Beszéljen! Ne beszéljen! Beszéljenek! Ne beszéljenek! — Jöjj közelebb (acercarse)! Ne jöjj közelebb! Jöjjetek közelebb! Ne jöjjetek közelebb! Menjünk közelebb! Ne menjünk közelebb! Menjen közelebb! Ne menjen közelebb! Menjenek közelebb! Ne menjenek közelebb! 5. María. Margarita. hijitos. (irnos) juntos a teatro. segíts Petinek megírni a feladatokat! Maradjatok itthon. egyetek kenyeret! b) Tenne nekem egy szívességet? Csukja be az ajtót-. Paco. hijitas. — Eredj (irse) szaporán! — Gyere szép csendben! — Ágnes kissé fáradt. José. Mondjuk spanyolul (a megfelelő nagyító vagy kicsinyítő képzővel): Nagybátyám nagy darab ember. és nyissa ki az ablakokat! Vegye elő a füzetét. 4. No (tener) miedo. ne légy lusta. 10* •147 . — A doboz a fiókban van. No (ser) perezosa. La familia Varga acaba de volver a casa del cine. Tegyük a főnévi igenevet a felszólító mód megfelelő személyébe: (Ser) bueno. porque ya son las diez y otros días la familia cena más pronto. (Decirme) con quién andas y te diré quién eres. José y Estaban. (irse) a la estación. Ana. 6. amit (lo que) mondok! írja tovább! Mondja hangosan. No (marcharos) aún. (poner) los libros en la mesa. hijo mío. Eva saca el mantel y las servilletas del cajón del aparador. a szöveget könyv nélkül! LECCIÓN DIECIOCHO L e c c i ó n de r e p a s o I La familia Varga cena en casa Es sábado por la noche. és írja. no (lavarse) sin jabón. és ne nyissátok kj az ajtót senki idegennek! Ha éhesek vagytok. — Mária nagyon huncut. Eva y María ponen la mesa. Ezalatt ti hozzátok rendbe a szobátokat! Tóni. Tíz órakor menj a Közért-fiókba. amit ír! Ismételje el! Fordítsa le a spanyol szöveget! Ne fordítsa ezt a sort! Álljon fel. mientras que María trae de la cocina cinco platos lisos con otros tantos cuchillos y tenedores. Muchachas. és tanuld meg a lec­ kéidet! Tóni. Junto a cada cubierto las muchachas ponen un vaso para agua y un platillo para la ensalada. (Ser) buenos. gyertek ide szaporán! Nekem most a piacra kell mennem. hozd ide a (piaci) hálót! Köszönöm. muchachos. Todo el mundo tiene hambre. (darme) vuestros cuadernos. (Tener) paciencia. Amigos. (Marcharos) más tarde.3. és menjen a táblához! Ñe menjen még a helyére! Tanulja meg.

La familia se sienta a la mesa. Las cenas en la familia Varga son por lo común frías. Hoy la cena es sencilla pero abundante : hay té, pan con mantequilla, jamón, tocino y huevos pasados por agua. — No comáis tan de prisa, muchachos — dice el padre a José y Paco, quienes están tragando a porfía las finas tajadas de jamón. — Tenéis que masticar mejor los bocados si no queréis tener dolores de estómago. — ¿No quieres pan? — pregunta Ana a Juan. — Si me haces el favor. Gracias. — ¿A ti te gusta este tocino? — Es muy sabroso. Eva, échame agua. Gracias. — Pues, ¿estáis hartos ya, hijitos? — pregunta la madre a los niños. — Sí, mamita — contestan las muchachas ; pero José y Paco no son de la misma opinión. — Permíteme tomar otra tajada de este jamón, mamita. A mi me gusta tanto. — Yo, en cambio, prefiero el tocino. ¿Puedo servirme? — ¡ Qué glotones ! Tomad, si os gusta, pero tened cuidado de no coger una indigestión. No quiero que enferméis. II En el estanco — Buenos días. Dos paquetes de cigarrillos „ P l a n " y una caja de cerillas. — Siete cuarenta. — Además, tres sobres con otros tantos papeles para cartas, y dos tarjetas postales. — Aquí tiene usted, señor. ¿Desea otra cosa? — Tres sellos de sesenta y uno de cuarenta. A propósito, ¿cuánto cuesta el encendedor de bolsillo que se ve en el escaparate? — ¿Éste? Acabamos de recibirlo de Checoslovaquia. Es muy barato : cuesta sólo ochenta y cinco florines. — Siento no tener tanto dinero encima. Me lo compraré por la tarde cuando pasaré por aquí. — Como usted quiera. Si desea, puedo reservarle uno a usted. — Se lo ruego. III Un abrazo (Chiste) Come uno en una fonda donde le sirven pésimamente. Pan, vino, asado, dulces, todo es detestable. El parroquiano se seca la boca con la servilleta, satisfaőe el importe de la comida, luego llama al fondista y le dice : — ¡Déme usted un abrazo ! — Y, ¿por qué? — Porque ésta es la última vez. que me ve usted. 148

IV Refranes Con tripa vacía no hay alegría.* A buen h a m b r e no hay pan duro. Vocabulario I. más pronto korábban directamente egyenesen mudarse de ropa átöltözik el mantel abrosz la servilleta szalvéta el cajón fiók el aparador pohárszék, ebédlő­ szekrény otros tantos, otras tantas ugyanannyi por la común rendszerint, többnyire común közös; rendes sencillo egyszerű huevo pasado por agua lágy tojás tragar (le)nyel, fal a porfía versenyezve (egymással) masticar megrág el bocado falat el dolor fájdalom el estómago gyomor échame agua önts nekem vizet! echar önt; dob, hajít, vet son de la misma opinión ugyanazon a véleményen vannak la opinión vélemény otro még egy en cambio viszont el cambio csere, váltás el glotón falánk, nagyétkű tener cuidado vigyáz vmire, gondosko­ dik vmiről (de) el euidado gond, figyelem coger una indigestión elrontja a gyomrát la indigestión gyomorrontás enfermar megbetegszik II. la cerilla gyufa fi\ sobre boríték el papel para cartas levélpapír postal postai el encendedor (de bolsillo) öngyújtó Checoslovaquia Csehszlovákia reservar fenntart, félretesz ü l . el abrazo ölelés uno egy ember, egy valaki la fonda vendéglő, fogadó pésimamente nagyon rosszul el vino bor detestable utálatos, pocsék satisfacer (satisfago, satisfaces) kielégít, kifizet el importe összeg el fondista vendéglős, fogadós dar un abrazo megölel (akit: a) la última vez utoljára IV. la tripa bél, ha¡? vacío üres duro kemény

Ejercicios de repaso Mondjuk spanyolul: 1. (A 13. lecke nyelvtanához) Én most az újságot olvasom, te a folyóiratot olvasd! — Ti most leveleket írtok, azalatt mi ebédelni fogunk. — Kinek hozza ön a levelet? Nekem? Nem önnek, hanem Tóni bácsinak hozom. Neki egy folyóiratot is hozok. — Ízlik önnek a sült? Nem nagyon ízlik, mert kissé ízetlen. Lesz szíves idenyújtani nekem a sót? — Látni kívánunk benneteket. Mikor jöhetünk meglátogatni benneteket? — Délután öt óra * (A közmondások értelme: 1. Üres gyomor mellett nincsen jókedv. — 2. Ha az ember nagyon éhes, mindent megeszik.) *149

után mindig otthon találtok (encontrar) bennünket. Ha jöttök, hozzatok nekünk és szüleinknek virágokat 1 Tudjátok, hogy nagyon szeretjük (azokat). — Hol van Mária és Anna? Beszélnem kell velük. Remélem, hogy otthon találom őket. Otthon lesznek, mert éppen most jöttek haza. — Mit fogsz most csinálni? Most meg fogom írni a feladatokat. — Nem tudod,hogy most hány óra van? Körülbelül féltíz lehet. 2. (A lé. lecke nyelvtanához) Jánosnak levelet, Péternek levelezőlapot írok. — Neked mit kell vennem a piacon? Nekem fél kiló krumplit, Teréz néninek egy kiló porcukrot végy. — Anyám (saját)magának nem vesz semmit. — Magunknak mi nem veszünk semmit. — önnek hogy tetszik ez a külföldi szövet? Nekem nagyon tetszik, feleségemnek azonban az a másik jobban tetszik. — Nektek megfelelnek ezek az ingek? Nekünk meg fognak felelni. — Hol vannak az ön testvérei? Éppen most jöttek haza, és most átöltöznek, ön már ismeri őket? Igen, ismerem őket fél éve. — Még ma levelet kell írnom szüleimnek. Most mindjárt elmegyek a postára, és ott helyben megírom a levelet. Ugyanakkor sürgönyt is fogok feladni nagynénémnek, akinek holnap lesz a születése napja. — Mikor alear nyaralni menni, mindjárt a hónap elején? Nekem mindegy. Mert minden öntől magától függ. — Mi ugyanazt a nyelvet fogjuk tanulni, mint ti. 3. (A 15. lecke nyelvtanához) Lenne szíves megmondani nekem, hogy hány óra van? Sajnálom, hogy nem mondhatom meg önnek, de nincsen órám. — Érdekes könyvet látok a könyvkeres­ kedés kirakatában : meg fogom venni neked (neki, nektek, nekik). — Nem tudom, hogy mikor fognak érkezni vidéki rokonaink : nem írnak róla ( = nem írják nekünk azt). — Mikor fogsz nekem írni, vagy mikor küldesz nekem sürgönyt? Miután majd Szegedre érkezem, azonnal feladom neked. — Óhajtja, hogy megmutassam önnek az új szöveteket? Tegye meg nekem (ezt) a szívességet, és mutassa meg nekem! Ezt a sötét szövetet ajánlhatom önnek. Ha ön ajánlja nekem, meg kell vennem (magamnak). — Világosan és érthetően kell beszélnetek. — A munkások vidáman dolgoznak a gyárakban, mert tudják, hogy önmaguknak dolgoznak.
4

4. (A 16. lecke nyelvtanához) Beszéljünk világosan 1 — Ne együnk túl sokat 1 — írjuk meg neki (ezt) I — Bocsásson meg nekem a zavarásérti — Bocsássanak meg nekünk, de nem tudjuk, hogy hol van a fürdőszoba. — Azt kívánom, hogy Lajos fizesse meg a tartozását. — Szükséges, hogy jobban dolgozzunk. — Lehetetlen, hogy már ilyen késő van. — Ha ön a szállodához akar érni, menjen egészen egyenesen ezen az utcán végig 1 — Szüleim arra kérnek, hogy sürgönyözzek nekik, amikor meglátogatom őket. — Kell, hogy legyen itt egy postahivatal. — Érezzék jól magukat I — Éljenek a munkások I — Talán eljön, talán otthon marad. — Mondjanak, amit akarnak ! — Bárcsak iga­ zat mondanának 1 — Milyen érdekes könyv ! — Milyen ízletes leves 1 — Milyen szép szobák I 5. (A 17. lecke nyelvtanához) Olvass U Olvassatok hangosan 1 Ne olvass halkan ! Hadd olvasson 1 Hadd olvassanak! Olvasson (ön)! Olyassanak (önök)! — Ne menj el! Ne menjetek el 1 Hadd menjen el!'Hadd menjenek el! — Maradj nyugton! Maradjatok nyugton! Ne maradj itthon I Ne maradjatok itthon I Pál maradjon nyugton 1 Pál ne maradjon otthon! — Ha látsz szép ingeket, vedd meg magadnak (őket)l Ha láttok jó szövete­ ket, nézzétek meg, megfelelnek-e nektek. Ha önök látnak új felöltőket, vegyék meg maguknak! — Ha szomjas vagy, igyál vizet! Ha szomj asak vagytok, igyatok vizet! Ha ön szomjas, igyék vizet! — Csukd be az ajtót, és nyisd ki az ablakokat 1 Csuk­ játok be az ajtót, és nyissátok ki az ablakokat! Ne nyisd ki az ajtót! Ne csukjátok be az ablakokat!

150

LECCIÓN

DIECINUEVE

A múlt idejű melléknévi igenév — El participio el libro comprado -los libros comprados la camisa comprada las camisas compradas el libro leído los libros leídos la carta recibida las cartas recibidas a megvásárolt könyv a megvásárolt könyvek a megvett ing a megvett ingek az elolvasott könyv az elolvasott könyvek a kapott levél a kapott levelek -er :
-ir :
,

-ar : -ado

-ido

Estar + participio España está limitada al norte por Francia. El territorio de España está dividido en comarcas. El museo está abierto de diez a cuatro. Las cartas ya están escritas. Spanyolországot északról Franciaország határolja. Spanyolország területe megyékre van osztva. A múzeum tíztől négyig van nyitva. A levelek már meg vannak írva.

A közelmúlt — El pretérito presente o perfecto He escrito algunas cartas. ¿Has visitado el museo? ¿Ha vuelto ya Miguelito? Hemos estado en la ciudad. ¿No os habéis cansado? Los niños han comido mucho. Néhány levelet írtam. Megnézted a múzeumot ? Misi megjött már ? A városban voltunk. Nem fáradtatok el? A gyerekek sokat ettek. 151

I España — Señor profesor, permítanos recordarle a usted su promesa. — ¿Cuál? — La de hablarnos de España. Tenemos una gran curiosidad de saber algo de ese país cuya lengua estamos estudiando ya desde hace más de medio año. — Justo. Pues bien, hoy vamos a hablar de la geografía de España. Abran ustedes los libros en la página donde está reproducido el mapa de España.

152

España es un país de Europa meridional que forma, con Portugal, la Península Ibérica. Está limitada al norte por Francia y el OcéanoAtlántico, al oeste por Portugal, al sur y al este por el mar Mediterráneo. La superficie continental de España es de 492 230 kilómetros cuadrados,, que con las islas Baleares (5014 km2) y las Canarias (7273 km2) constituye en conjunto una superficie de 504 517 km 2 con una población de 28 millones de habitantes. Además, del vasto imperio colonial, poseído en el pasado, le quedan aún algunas colonias en África : el Marruecos Español, el Sahara Español y la Guinea Española con un total de 339 mil kilómetros cuadrados y cerca de un millón de habitantes. La parte central de la Península Ibérica está formada por una elevada meseta de unos 800 metros de altura media sobre el nivel del mar, dividida por las cordilleras y sierras de montañas. Los mayores ríos de España son el Duero, el Tajo, el Ebro, el Guadiana y el Guadalquivir. El suelo de España está maravillosamente dotado por la naturaleza. Posee en abundancia hierro, cobre, cinc, estaño, plomo, mercurio, plata y sal. Además, tiene ricos yacimientos de carbón y hierro. Con todo eso es España un país más agrícola que industrial. Los productos agrícolas, forman las dos terceras partes de la exportación. España se distingue por su producción de cereales, aceitunas y vinos. Los vinos de Jerez, Málaga, Alicante, son famosos en el mundo entero. Abundan asimismo el arroz en las llanuras de Valencia y el naranjo en Andalucía, Murcia y Valencia. La cría de ganado es también importante, particularmente la del lanar. La capital de España es Madrid. Es una ciudad muy hermosa, con muchos edificios notables y museos muy ricos. Otras ciudades importantes son Barcelona, Valencia, Sevilla, Málaga, Toledo, Bilbao. El territorio de España está dividido en comarcas o regiones (Galicia, Asturias, Vascongadas, Navarra, Aragón, Cataluña, León, Castilla la Vieja, Castilla la Nueva, Murcia, Valencia, Extremadura, Andalucía).
\

II Conversación — Pues, Ana, ¿dónde habéis estado? — Como sabes, mi querido Juan, nosotras tres, mi hermana, su amiga y yo, nos hemos encontrado en casa de mi hermana, para visitar, algunos lugares de la capital. Juana, la amiga de mi hermana, ha venido a la capital por primera vez en su vida. — ¿Y qué habéis visto? '— Primeramente hemos subido al monte Gerardo, de donde se ofrece una vista maravillosa sobre la capital entera. Luego hemos dado un largo paseo en la orilla izquierda del Danubio, hasta el Parlamento. — jCielos ! jUn paseo tan largo 1 ¿No os habéis cansado? — No, porque a mitad de camino hemos entrado en una pastelería para descansar un poquito. Yo he tomado un helado, María y Juana han bebido un café puro. — ¿Y qué habéis comido? 153

— Nada, porque queremos adelgazar. Y tú querido, ¿cómo has pasado la tarde? — Trabajando, como siempre. He vuelto a casa a eso de las seis. Después de mudarme, he escrito algunas cartas : es preciso que uno responda a las cartas y tarjetas recibidas. Ahora las tengo escritas ya todas. Y vosotras, ¿por qué no habéis visitado el Museo Nacional? — Era ya demasiado tarde. El museo, si no me equivoco, no está abierto que de diez a cuatro. Pero eso no tiene importancia. Mañana por la mañana volveremos a vernos y seguiremos visitando la ciudad. III Indicio cierto (Chiste)' — — — — — — Petra, ¿ha vuelto ya Miguelito de la escuela? Sí, señora. ¿Le has visto? No, señora. Pues entonces, ¿cómo sabes que ha vuelto? El gato se ha escondido bajo la cama. IV Refranes A hierro candente, batir de repente.* El conejo ido, el consejo venido. Obra empezada, medio acabada. Quien no ha visto a Sevilla, no ha visto maravilla. Quien no ha visto a Granada* no ha visto nada. Vocabulario España Spanyolország limitar határol el norte észak Francia Franciaország el territorio terület dividir feloszt la comarca megye abierto nyitott, nyitva (abrir kinyit) escrito megírt, megírva (escribir ír) sido fa ser ige participio-ya^ cansarse elfárad 1. recordar (recuerdo, recordamos) emlékeztet (akit: a, amire: tárgyeset) la promesa ígéret la de hablarnos azt,' hogy beszél nekünk tener la curiosidad de kíváncsi(nak «'lenni) vmire cuyo, cuya amelynek a más de több, mint la geografía földrajz reproducir ábrázol, közöl

*(A közmondások értelme: 1. Addig üsd a vasat, míg meleg. — 2. Eső után köpönyeg. (A jó tanács nem használ, amikor a nyúl már elszaladt.) — 3. Jó kezdet
fél siker.)

154

el mapa térkép el, la mayor a legnagyobb Europa Európa el río folyó meridional déli dotar ellát, elhalmoz, megáld vmivel formar képez, alkot en abundancia bőven (el) Portugal Portugália la abundancia bőség la península félsziget el cobre réz ibérico ibéri, ibériai el cinc cink el océano óceán el estaño ón atlántico atlanti el plomo ólom el oeste nyugat el mercurio higany el sur dél la plata ezüst el este kelet rico gazdag el (la) mar tenger el yacimiento lelőhely mediterráneo földközi el carbón szén la superficie felület, terület con todo eso mindezek ellenére continental szárazföldi, kontinentális más . . . que inkább . . . , mint es de kitesz agrícola (-a végű melléknév \) földművelő el kilómetro kilométer industrial ipari cuadrado négyzet-, négyszögletes el producto termék las (islas) Baleares Baleári szigetek dos terceras kétharmad las (islas) Canarias Kanári szigetek distinguirse kitűnik, kiemelkedik el canario kanárimadár (amivel: por) constituir (-uyo, -uyes, -uye, -uímos, la producción termelés, termesztés -uís, -uyen) alkot, képez los cereales gabonafélék la aceituna oliva, olajbogyó en conjunto együttesen famoso híres la población népesség; helység * el mundo világ vasto hatalmas, nagykiterjedésű entero egész el imperio birodalom ; császárság colonial gyarmati abundar bőven van, bővelkedik poseído amelyet birtokolt (poseer bir­ asimismo ugyancsak, szintén tokol) el arroz rizs y la llanura síkság el pasado múlt el naranjo narancsfa el Marruecos Marokkó la naranja narancs el Sahara (el Sahara) Szahara la cría tenyésztés el total végösszeg el ganado jószág, állat, marha con un total de mindent együttvéve particularmente különösen cérea de közel, mintegy el (ganado) lanar gyapjas háziállat central közép-, középső, központi el edificio épület la meseta fennsík notable nevezetes unos, unas körülbelül, mintegy la región vidék, táj la altura magasság Castilla la Vieja Ó-Kasztília medio közép-, átlagos II. el lugar hely el nivel de! mar tengerszint el monte hegy el nivel szint, színvonal Gerardo Gellért dividida por las cordilleras melyet a de donde ahonnan hegyláncok részekre osztanak ofrecer (ofrezco, ofreces) nyújt, ad la cordillera hegylánc, lánchegység ofrecerse adódik; nyílik (kilátás) la sierra de montañas hegység la vista kilátás; látás la sierra hegy(ség); fűrész la orilla part mayor nagyobb 155

az -er és -ir végű igék tövéhez -ido végződést teszünk. -as) (-a. beszélve eladott. cándenle izzó hatir ver. eladva kapott. munka medio félig la maravilla csoda Gramática 114 A múlt idejű melléknévi igenév — El participio pasivo o. prendido roto v. — A mai spanyol nyelvben csak egy participio van. -os. hogy az -ar végű igék tövé­ hez -ado. Példák : HABLAR beszélni VENDER eladni •RECIBIR kapni hablado vendido recihido (-a. A múlt idejű melléknévi igenevet úgy képezzük. el indicio jel cierto biztos Tetra (női név) Miguclito Misi ¿In has visto? láttad ő t ? (ver lát) el gato macska esconderse elbújik bajo alatt. 156 . kapva Obra empezada. „szenvedő" melléknévi igenév. alá IV. Az alábbi igék (és összetételeik) rendhagyóan képezik múlt idejű mellék­ névi igenevüket: abrir cubrir decir escribir hacer morir poner kinyitni befedni mondani írni csinálni meghalni helyezni abierto cubierto dicho escrito heeho muerto puesto prender resolver romper ser ver volver fogni törni lenni látni visszatérni preso v.el parlamento parlament. -os. azonnal el conejo nyúl la obra mű. félig befejezett munka. pretérito Megkezdett munka. -as) (-a. -as) beszélt. rompido satisfecho sido visto vuelto elhatározni resuelto satisfacer kielégíteni Megjegyzés. képviselő­ ház a mitad de camino feleúton la mitad fele la pastelería cukrászda el helado fagylalt adelgazar lesoványodik uno az ember (általános alany) las tengo escritas ya todas már mind megírtam equivocarse téved volveremos a vernos ismét fogunk találkozni volver a f + főnévi igenév) ismét tesz vmit III. ezért a továbbiakban egy­ szerűen csak participio néven említjük. Respondemos a las cartas recibidas. -os. medio acabada. a fent ismer­ tetett múlt idejű v. Válaszolunk a kapott levelekre. üt de repente hirtelen .

és ma már csak főnévként vagy melléknévként használatos. 115 a) A p a r t i c i p i o használata az (el)olvasott könyv a megvett könyvek a megcsinált munka a megírt levelek A múzeum nyitva van. A gyarmatok. amelyet egy spanyol festő festett. Figyeljük meg az alábbi mondatokat: El original de este cuadro. el (la) cantante énekes(nő). -ve képzős határozói igen évvel fordíthatjuk. pl. amelyeket a múltban Spanyolország birtokolt.-ot északról F. ilyenkor vessző választja el az előzményektől. Pl. A levelek meg vannak írva. el dependiente kiszolgáló. España está limitada al norte por Francia. -ő. A participio állhat: b) c) a) jelzőként. főneve után áll. Spanyolországot északról Franciaország határolja. se ve en el museo.) kötőszóval bevezetett mellékmondatban ragozott igealakokkal for­ dítjuk. és megfelel a magyar -t. A sziget középső részét magas fennsík alkotja. ha ezt a legtöbbször magyartalan szerkezetet cselekvő igealakkal fordítjuk. igen nagy kitérj edésűek voltak. beszélő) a spanyolban elvesztette igei természetét. •157 . c) Használjuk a participio-t jelzői mellékmondat rövidítésére. agua hirviendo forró víz. határolja. La parte central de la península está formada por una elevada meseta. amelyet a hegyláncok részek­ re bontanak. -tt képzős múlt idejű melléknévi igenévnek. A magyarban az ilyen participio-t amely (amelyet. magyar: -ó. estar ige mellett. tán­ coló. diligente szorgalmas.Egyes esetekben a gerundio pótolja a hiányzó jelen idejű participio-t. la lengua hablada a beszélt nyelv. La capital de Hungría está atravesada por el río Danubio. pl. inteligente okos. helyesebb azonban.) Spanyolország északról Franciaország által van határolva. agua hirviente v. a múzeumban látható. —. ( = S. A magyarban ilyenkor -va.A jelen idejű participio (a latin participium praesens. ilyenkor. dividida por las cordilleras. las puertas abiertas a nyitott ajtók.) Magyarország fővárosát a Duna folyó szeli át. el libro leído los libros comprados la obra hecha las cartas escritas El museo está abierto. E képnek az eredetije. amelyek stb. ( = A levelet megírták. Las cartas están escritas. Las colonias. pin­ tado por un pintor español. b) az állítmány névszói részeként. értelmes.: La carta está escrita. A levél meg van írva. így mondják pl. poseídas por España en el pasado. España está limitada al norte por Francia. pl. eran muy vastas.

en el siglo veinte a huszadik században. Hol voltatok? Felmentünk a hegyre. Pl. erre a körülményre olyan időhatározók utalnak a mondatban. Los extranjeros han visitado el museo. — He estado ya en España.) 158* . A fentiekből látjuk. Az eredeti kép a múzeumban látható. amelynek szóban forgó idejét képezzük.) Az haber-rel ragozott ige participio-}^ mindenkor változatlan: Példák a ragozásra-: VENIR jönni he venido has venido lia venido hemos venido habéis venido han venido jöttem jöttél jött jöttünk jöttetek jöttek' LAVARSE mosakodni me he lavado te has lavado se ha lavado nos hemos lavado os habéis lavado se han lavado mosakodtam mosakodtál mosakodott mosakodtunk mosakodtatok mosakodtak 117 A közelmúlt használata A közelmúlttal olyan múlt idejű cselekvést jelölünk.) — Időmeghatározás nélkül: He perdido mi libro. A külföldiek megnéztek a múzeumot. He vuelto a casa a las seis. (A mai nap még tart. — Spanyolországnak a múltban hatalmas kiterjedésű gyarmatai voltak. Elvesztettem a könyvemet (és még mindig nincsen meg). 2. Ma délután a városba mentem. A közelmúlt összetett igealak. A magyar nem nagyon kedveli a jelzői mellékmondatot. hoy ma. 1. b) melynek hatása a jelenben is folytatádik. hogy a participio tulajdonképpen -o végű mellék­ név. esta mañana ma reggel. Esta tarde he ido a la ciudad. ezért a fenti két példát magyarosan így mondanánk: E kép eredetijét spanyol festő festette. mely nemben és számban megegyezik főnevével. mint pl. (Főige = az az ige. 116 A közeiműit — El prctério presente o perfecto ¿Dónde habéis estado? Hemos subido al monte. (És máskor is elmehetek még oda. a) amelynek időpontját nem jelöljük meg közelebbről: Hemos sabido al monte. c) melynek időpontja még nem zárult le. előtt.Megjegyzések. Hat­ kor jöttem haza (és még most is itthon vagyok). Voltam már Spanyolországban. hogy az haber segédige kijelentő módjának jelen idejét ragozzuk a főige participio-ja. esta semana ezen a héten. en este año ebben az évben. Felmentünk a hegyre. úgy képezzük.

— Los cereales producidos (producir termelni) en Hungría son famosos en el mundo entero. Ugyanazt fejezi ki tehát. 159 . (A levelek már meg. Si uno quiere comprarse un libro. al este? ¿De cuántos kilómetros cuadrados es la superficie continental de España? ¿Qué islas pertenecen (tartoznak) a España? ¿Cuántos habitantes tiene España? ¿Dónde están las colonias de España y cómo se llaman? ¿Cómo es 1a parte central de la Península Ibérica? ¿Cómo se llaman los grandes ríos de España? ¿Cómo está dotado por la naturaleza el suelo de España? ¿Qué minerales (érceket) y yacimientos posee en abundancia? ¿Por qué es España un país más agrícola que industrial? ¿Cuáles son los productos principales de España? ¿Dónde abundan el arroz y el naranjo? ¿Qué ciudad es Madrid? Dígame otras ciudades importantes de España. al sur. ha a se használata rossz hangzást idézne elő (pl. Ezeket a folyóiratokat kiolvasták. entra en la librería. Ezeket a folyóiratokat kiolvastam. Contéstese a las preguntas siguientes : ¿Desde cuándo estudia usted el español? ¿Ha estado usted en España? ¿Ha leído usted algo sobre España (Spanyolországról)? ¿En qué página de nuestro libro encuentra usted el mapa de España? ¿Dónde se halla España? ¿Por qué está limitada al norte? ¿Y al oeste. Es preci&o que uno responda a las cartas recibidas. — Hemos leído los libros comprados por nuestros padres hace una semana. A leveleket már megírtam.). A se visszaható névmás mellett (vö. Ha az ember könyvet akar venni magának. Ejercicios 1. Estas revistas están leídas.. — La capital de Hungría está atravesada por el río Danubio. Tradúzcanse al húngaro correctamente las oraciones siguientes (Fordítsuk le helyes magyarsággal az alábbi mondatokat) : Hungría está limitada al norte por Checoslovaquia.) A tener + participio szerkezet a cselekvés következtében beállott állapotot jelöli. Pl. ¿Cómo está dividido el territorio de España? ¿Cuáles son las comarcas o provincias de España? ¿Qué ha hecho usted hoy desde la mañana? 2. — Los extranjeros llegados esta mañana a la capital visitarán los lugares notables d$ Budapest. vannak írva. rosszul hangzik). — He recibido las cartas escrita» por mis amigos. 115.118 A bekövetkezett állapot jelölése t e n e r + p a r t i c i p i o-val Las cartas las tengo ya escritas. mint az estar + participio (vö. Tengo leídas estas revistas. — Las ventanas están abiertas. — Los alumnos están sentados en los bancos. hanem személyhez kötve jelöli. Si se quiere. hogy az ember válaszoljon a kapott levelekre. b. 119 U n o mint az általános alany kifejezője Kell. 57) az uno szó is kifejezi az általános alanyt. — El suelo de Hungría está maravillosamente dotado por la naturaleza. „Megírva bírom őket". különösen akkor.. csakhogy az állapotot nem általánosságban. — La puerta está cerrada. bemegy egy könyvkereske­ désbe.

réz­ ben. Todos toman café •con leche y comen pan con mantequilla. délen és keleten a Földközi tenger határolja. Eltörtél egy poharat. •a megírt levél. Spanyolország területe majdnem 500 000 négyzetkilométer. Spanyolországot északon Franciaország. sokat beszél -nekünk erről a szép városról. a nyitott ablakok. A köny­ vet az asztalra tettem. Néhány levelet írtunk.). Salto de la cama. Nagyszüleim már meghaltak. Mária szép kirakatokat látott. Tomo el jabón y me enjabono. Spanyolország területét sok folyó szeli át. ennek ellenére inkább földművelő. luego me seco con una toalla. — Carlos entra en el comedor. "Spanyolország fővárosáról. A könyvet eladtuk. Megcsináltátok a feladatokat. me pongo la bata y entro en el cuarto de baño. — A levelet megírták. a kapott levelezőlapok. 5. mint ipari ország. Megmondta az igazat. Becsuktad az ablakokat. az eladott könyv. Most már ismerem Spanyolország földrajzát. az asztalra helyezett tányérok. Dígase en español: a) a megvett ruha. me quito la camisa de dormir. 460 . Tradúzcase al español: ' Ma a spanyol órán a tanár Spanyolországról beszélt. Spanyolország gabonája. a csukott ajtók. az eltört po­ harak. a megvett ruhák. Spanyolország bővelkedik vasban. A ruhát megvettem (tengo + part. 4. Luego salgo del cuarto de baño y vuelvo a mi cuarto.3. szénben. Me lavo con agua fría. a kapott levelezőlap. nyugaton Portugália.A könyvet eladták. c) Kinyitottam az ajtót. Ante -el espejo me peino. Későn -tértünk haza. a megírt levelek. Saluda a sus padres y se sienta a la mesa. a látott kirakatok. b) A ruhát megvették (estar + part). — . a meg­ csinált munka. Spanyolország térképét könyvünk is feltünteti. A levelet megírtátok. -olaja és bora (többes szám) az egész világon híres. Sokat olvastunk Madridról. Me lavo todo el cuerpo. Tóni nagybácsink már volt Madridban. az eladott könyvek. Reemplácese el presente del verbo por el pretérito presente ( Az ige jelen ideié Jielyébe tegyük a közelmúltai) : Me despierto a las seis menos cuarto.

Boldogan éltünk. Andrés y Luís eran mellizos.20 Yo estudiaba bien. LECCIÓN VEINTE A folyamatos múlt — El imperfecto Én jól tanultam. Vivíamos felizmente. Vivías en el campo. María vivía con sus padres. Vivíais en la capital. Te sovány ifjú voltál. ' \ -íais -ir : J -ar : -aban -er : \ „ > -ián -ir : ) Yo era un alumno aplicado. Nagyon sokat tanultak. i -ia -ir : } -ar: -abamos -er : \ . Tenías el pelo rubio. Sok dolgunk volt. Vidéken laktál. Tú eras un joven delgado. Vivían cómodamente. Sok barátom volt. A ser (lenni) folyamatos múltja . Estudiabais todo el día. 161 . Együtt tanultunk. Péter rosszul tanult. Estudiábamos juntos. Teníais hambre a menudo. Vidámak voltatok. Lajos vidám fiú volt. Pablo tenía el pelo negro. Érai* alegres. Vivía en Budapest. Te keveset tanultál. Endre és Lajos ikrek voltak. Budapesten éltem. Szőke hajad volt. Estudiaban muchísimo. > -lamos -ir : J -ar: -ábais Pedro estudiaba mal. Teníamos mucho que hacer. Szép szobájuk volt. -ar : -ir Í J -aba . Mária a szüleivel lakott. Tú estudiabas poco. Kényelmesen éltek. Luis era un muchacho alegre. Pálnak jekete haja volt. Tenían un cuarto hermoso.C T : ! -ía 1 j -ar: -abas -er :\ r } -ias -ir : ) -ar: -aba -er : \ r . Gyakran voltatok éhesek. Egész nap tanultatok. Éramos condiscípulos. Osztálytársak voltunk. 11 Spanyol nyelvkönyv — 86H Szorgalmas tanuló voltam. Tenía muchos amigos. A fővárosban laktatok.

con el peí» rubio y rizado. También nosotros mismos. me acuerdo a menudo de los mellizos Pásztor. Nos acercamos ya a los cuarenta años. — jSí. muchísimo. Eran unos picarones y estudiaban menos que nadieSe parecían como un huevo a otro huevo y los profesores les confundían siempre. Durante las lecciones no estaban nunca atentos. — {Parece increíble I Me acuerdo de los años de escuela muy bien. estaba siempre cuidadosamente vestido. — Yo también me acuerdodel tiempo cuando eras alumno del último grado: tenías largos cabellos castaños. muchachos. peinado hacia atrás. de Andrés y Emerico. papá. — ¿Había mucha gente en el cine? 162 . dormíamos o pensábamos en otras cosas* — ¡Bellos. sí! Las lecciones de geografía eran larguísimas y las más aburridas.I Recuerdos do escuela Alejandro y yo estábamos sentados en cómodos sillones en el clubde la empresa. quien era el alumno más inteligente de la clase? Era un muchacho de buena figura. Tenía un aspecto muy distinguido. — Sí. charlaban. — ¿Te acuerdas de Francisco Székely. — Yo también. — Y durante las clases de geografía. La película era hermosísima. Era tan alto y delgado como tú. aunque no jugábamos al ajedrez. eran los alumnos más traviesos de la clase. Cuando tenías diecisiete años erasun joven delgado. evocábamos unos recuerdos de escuela. vivacísimos. los recuerdos de la juventud 1 II Conversación — ¿Conque. ¿Te acuerdas? Estábamos sentados juntos. Estudiaba muy bien : en seguida lo captaba todo. hasta dibujaban caricaturas de nuestros profesores. • ¡Qué se le va a hacer 1 — dijo Alejandro. apuntaban a los otros. éramoscondiscípulos. jugaban al ajedrez o resolvían palabras cruzadas. Se interesaba absolutamente por todo. tenía el pelo negro. — Los años vuelan rápidamente. tú y yo. En junio celebraremos el veinte aniversario de nuestro examen de bachillerato. mientras el profesor explicaba la materia nueva. liso. lanzando un profunda — suspiro. Fumando cigarrillos. ni resolvíamos palabras cruzadas. durante cuatro años. Nosotros. Nuestros cabellos comienzan a ponerse grises. Además. en el último banco. y eras un mozo de aspecto alegre e inocente. y los ojosnegros. Pero eras más picaro de lo que parecías. os ha gustado la nueva película? — Sí.

Addig hány cselt a róka. — ¿No hacía mucho calor en el cine? — No. értelmes el más inteligente a legokosabb *(A közmondások értelme: 1. el recuerdo emlék Alejandro Sándor el club klub la empresa vállalat. En los días de canícula. o. szólt (decir mond) ¡qué se le va a hacer l (itt:) bizony. vékony el condiscípulo osztálytárs el mellizo. Jó szóval többre megy az ember. La sala estaba repleta. míg csávába kerül. hajít ei suspiro sóhaj profundo mély ponerse gris (es) (meg)őszül celebrar ünnepel. pidiéndole dinero. fiatalember inocente ártatlan más picaro huncutabb de lo que parecías mint ahogy kinéztél inteligente okos. IV Refranes Más moscas se cazan con miel que con vinagre. ¿Para los periódicos? No. el cine "Libertad" es el cine más agradable de la ciudad. vállalkozás evocar felidéz dijo mondta. fok castaño gesztenyebarna el mozo legény. papá. Vocabulario muchísimo nagyon sokat -ísimo (fokozó képző) igen.* No hace tanto la zorra en un año como paga en una hora. (Rövid dinom-dánom. porque el tejado queda abierto durante la proyección. no hemos gastado más que ocho florines. Nosotros dos juntos hemos gastado menos de diez florines. a mi padre.— Ya lo creo. no se veía ningún sitio libre.) 11* 168 . — ¿Habéis gastado mucho dinero? — No demasiado. bizony! lanzar un suspiro felsóhajt lanzar dob. megül el aniversario évforduló el bachillerato érettségi increíble hihetetlen acordarse (me acuerdo) emlékezik (amire: de) durante cuatro años négy éven át rizado göndör el grado osztály . hosszú szánom-bánom. la melliza iker 1. Végén csattan az ostor. — 2. III La vocaeión de escribir (Chiste) — — — — ¿Qué estabas haciendo en Madrid? Me ganaba la vida escribiendo. por ser más precisos. nagyon delgado sovány.

emberek ya lo creo meghiszem azt creer (creo. crees) hisz repleto színültig teli la lihertad szabadság el tejado tető(zet) la proyección vetítés . el zorro róka Gramática 120 A folyamatos múlt — El imperfecto o el pretérito imperfecto Osztálytársak voltunk. -íamos. eleven distinguido disztingvált. megért menos que nadie a legkevesebbet. előkelő cuidadoso gondos vestido felöltözött. az -er és -ir végű igék tövéhez pedig az -ía. -abas. sovány fiatalember voltál. cazar vadászik. ferde nunca soha(sem) estar atento figyel atento figyelő. Ferenc minden iránt érdeklődött. . -ías. torzrajz la clase de geografía földrajzóra explicar megmagyaráz la materia anyag jugar al ajedrez sakkozik el ajedrez sakk(játék) resolver (resuelvo . pénzt keres IV. -aban. resuelto) old. éppenséggel captar felfog. figyelmes apun tar súg dibujar rajzol la caricatura karikatúra. Cuando tenías 17 años eras un joven delgado. hogy az -ar végű igék tövéhez az -aba. úgy képezzük. -ía. arc liso sima baeia atrás hátra(felé) vivaz élénk. -ían ragokat tesszük. előadás III. Amikor 17 éves voltál. termet. conque nos hát mucha gente sokan la gente nép. la vocación de escribir írói hivatás la vocación hivatás ganarse la vida vmiből é l . ke­ vesebbet. mint a többi parecerse hasonlít confundir összetéveszt. VENDER eladni vendía vendías vendía vendíais vendían eladtam eladtál eladott eladtatok eladtak III. elfog el vinagre ecet la zorra. -ábais. (meg)fejt palabras cruzadas keresztrejtvény cruzar keresztez . pajkos . -íais. áthúz aburrido unalmas bello szép la juventud ifjúság II. felöltözve interesarse érdeklődik (ami iráni: por) absolutamente teljességgel. -abamos. AMAR szeretni amaba amabas amaba amabais amaban szerettem szerettél szeretett szerettetek szerettek II. Példák a ragozásra: I.la figura alak. összezavar travieso rakoncátlan. Francisco se interesaba por todo. VESTIRSE öltözködni me vestía te vestías se vestía os vestíais se vestían öltözködtem öltözködtél öltözködött öltözködtetek öltözködtek amábamos szerettünk vendíamos eladtunk nos vestíamos öltözködtünk 164 . -aba. A folyamatos múlt egyszerű igealak . Éramos condiscípulos.

122 A melléknév fokozása — Los grados de comparación de los adjetivos 1. en seguida lo captaba todo. A mozi tömve volt. A folyamatos múlttal olyan múlt idejű cselekvést vagy állapotot jelölünk. María es menos aplicada que su hermana. nyáron. nem pedig a cselekvés ideje . Mialatt a tanár magyarázta az anya­ got. mindent rögtön felfogott. Francisco era inteligente. nem pedig beállása vagy befejezése érdekel bennünket. Ferenc nagyon jól tanult. 2. Mária kevésbé szorgalmas nőtestvérénél. o) amely párhuzamosan folyt egy másik cselekvéssel. az órák alatt. Az órák alatt sohasem figyeltek.) megismétlődött. Francisco era más inteligente que los otros. Ferenc okosabb volt a többinél. 165 .Ugyanígy: ESTAR lenni CAER OIR VER esni látni estaba caía veía estabas eaías oías veías estaba caía oía veía estábamos . az ikrek sakkoztak vagy ke­ resztrejtvényt fejtettek. Francisco estudiaba muy bien. A folyamatos múlt a leírás. amelynek folyamata. a) amelyet folyamatában (nem pedig megtörténtében) tekintünk . El cine estaba repleto. b) amely a múlt bizonyos szakában (pl. Minden nap fürödni mentünk a folyó­ hoz. a) Szép idő volt. c) Mientras el profesor explicaba la materia. apuntaban a los otros. súg­ tak a többieknek. caíamos oíamos veíamos estabais caíais oíais veíais estaban caían oían veían hallani oía Csak két ige képezi rendhagyóan a folyamatos m u l t a t : SER IR lenni menni era iba eras ibas era iba éramos íbamos erais ibais eran iban 121 A folyamatos múlt használata Haeía un tiempo hermoso. mindennap stb. Cada día íbamos a bañarnos al río. Ferenc okos volt. b) Durante las lecciones no estaban nunca atentos. los mellizos jugaban al ajedrez o resolvían palabras cruzadas. szokásban volt.

annyi . a középfokot (el comparativo). / El suelo de España es riquísimo.) 2. .a s ) . -as) kevésbé hosszú. Tengo tantos libros como vosotros. . Annyi könyvet adok neked. 3. mint. b) Estudio muchísimo. grandísimo nagyon nagy. cuanto (-a. -as) hosszabb. A cuanto alakot csak ige előtt használjuk. \ Este cuarto es muy hermoso. Pedro es el más aplicado. . . María es la alumna menos aplicada. — Pedro es aplicadísimo. tanto (-a. . Won sze E z a s z o b a aa P' Spanyolország talaja nagyon gazdag. . mely maga a melléknév: 2. hanem körülírással is kifejezhetjük. -os. pl. -os. . El suelo de España es muy rico. -as) olyan v. . Annyi könyvem van. la más fácil a legkönnyebb. las más fáciles a legkönnyebbek . . Nagyon élénk szeme volt. Ferenc olyan magas volt. amennyi szerkezettel történik. -os. mint v. . Péter nagyon szorgalmas. los más fáciles. mint nektek. riquísimo nagyon gazdag. Te daré tantos libros cuantos quieras. Tenía los ojos vivacíeimos. . a) a viszonyító felsőfokot (el superlativo relativo). Mária a legkevésbé szorgalmas tanuló. melyet az alapfok elé tett más (inkább) vagy menos (kevésbé) határozószóval képezünk: más largo (-a. . Nagyon sokat tanulok. -os. tanto (-a. (Lehet azonban nála szorgalmasabb tanuló is. a többi tanulóhoz viszo­ nyítva).a s ) . Az alapfokú hasonlítás Francisco era tan alto como tú. Este cuarto es hermosísimo. ül. a) Francisco era el alumno más intcligente de la clase. míg az utóbbi össze­ hasonlítás nélkül fejezi ki a tulajdonság igen magas fokát. . Péter a legszorgalmasabb (ti. . Ferenc volt a legokosabb tanuló az osztályban. Megjegyzések 1. menos largo (-as. melynek képzője -ísimo : facilísimo nagyon könnyű. A viszonyító és az önálló felsőfok közt az a különbség.3. El suelo de España es sumamente rico. az osztályban. mint te. . como. hogy az előbbi máshoz viszonyítja vagy hasonlítja a tulajdonság legmagasabb fokát. b) az önálló felsőfokot (el superlativo absoluto). 166 _. como olyan . Az önálló felsőfokot nemcsak az -ísimo képzővel. -os. pl. A melléknév fokozásában három fokot különböztetünk meg: 1. pl. larguísimo nagyon" hosszú. Az alapfokú hasonlítás a tan . amennyit csak kívánsz. felicísimo nagyon boldog. az alapfokot (el grado positivo). melyet a középfok elé tett határozott névelővel képezünk : el más fácil.

amikor e szó nem is jelenti azt. ha számnév következik. Ferenc volt a legokosabb tanuló.vagy felsőfokú melléknév a főneve előtt vagy mögött állhat.]l23 a) A „mint". ha utána főnév. 15). b) de lo que fordulattal. No hemos gastado más que ocho florines. Lajos soványabb volt. ha ige következik. hogy „néhány". •ilyenkor a mondat értelme dönti el.és felsőfokú melléknév helye a mondatban Francisco era el más inteligente alumno ( = el alumno más inte­ ligente). elveszti saját névelőjét: el monte más alto = el más alto monte a legmagasabb hegy (illetve : a magasabb hegy. Contéstese a las preguntas siguientes : ) ¿Dónde estaban sentados un día Alejandro y su amigo Juan? ¿De qué hablaban? ¿Cuándo celebrarán el veinte aniversario de su examen de bachillerato ? ¿Dónde estaDan sentados durante los años que iban a la escuela? ¿Cómo era Alejandro cuando tenía diecisiete años? ¿Cómo era usted cuando tenía diecisiete años? ¿Y cómo es 167 . Soy menos aplicado que tú. Ha a felsőfokú melléknév névelős főnév után áll. A középfok utáni mint szót vagy -nál. Evocábamos unos recuerdos de escuela. melléknév vagy névmás következik. Huncutabb voltál. Gyakran előfordul. tagadó értelmű mondat után azonban •számnév előtt is que áll. Andrés y Emerico eran-unos picarones.vagy felsőfokú melléknévről van-e szó). Luis era más delgado que yo. A magyarban ilyenkor nem fordítjuk az unos. mint amilyennek látszottál. Jl25 Az u n o s . Endre és Imre kópé volt. v-nél ragot a) que-vel fordítjuk. unas szót. Ejercicios 1. mint én. c) de-vel. Nem költöttünk többet nyolc forintnál. . a jóifaangzáson kívül a melléknév szórendi helyére adott általános szabályok a mérv­ adók (vö. u n a s kitétele többes számú főnév előtt Iskolai emlékeket idéztünk fel. <c) Hemos gastado menos de diez florines. hogy a spanyolban többes számú főnév előtt ott találjuk •az unos. 124 A közép.-nál. hogy közép. unas szót. Kevesebbet költöttünk tíz forintnál. i) Eras más picaro de lo que parecías. -nél" kifejezése középfok után Nem vagyok olyan szorgalmas.. A közép. mint te.

. María es menos feliz . Mientras los comensales se desayunan. mert sohasem volt sok pénzünk. parece. . . mert vasárnap volt. tres tazas de café puro. Azok a képek nem olyan szépek. Cuando llueve juego con mis compañeros al ajedrez o resuelvo palabras cruzadas. . Hemos tomado mas . Esteban. Többet költöttünk húsz forintnál. 5. Ennek a festőnek a képei nagyon szépek. Azok a képek ott szebbek. mert mindenki élvezni (gozar de) akarta a szép időt. Lajos kevesebb pénzt költött. gyakran mentem színházba és moziba. . 168 . me visto. Substituyanse los puntos por las palabras que. mint mi. . Éva és Erzsébet nem olyan kövér (gordo). mint te. — Mária soványabb. Para desayuno bebemos una taza de té o café con leche y comemos pan con mantequilla. Mi tío era más rico . .. hogy akkor még szüleinkkel laktunk. cuatro helados. 3. . De nem mentem egyedül. Tradúzcase al español: a) Amikor iskolába jártam és nem voltam több. . és a házunktól nem messze volt egy mozi. mint Mária. mint hiszed. Ott sokan voltak. creía. Sütött a nap. és nem fújt a szél. . los tuyos. mint 18 éves. Több pénzt költöttéi. Nemcsak a magyar. me peino. Mi padre tiene tantos años . Azok a képek a legszebbek. 4. donde los comensales están sentados ya a las mesas. Ráértünk. Ezek a képek olyan szépek. . Míg bátyám a kertben egy padon ült és könyveket olvasott. de lo que. Reemplácese el presente del verbo por el imperfecto : Cuando estoy de vacaciones. b) Szép idő volt. me despierto más tarde que de costumbre (mint rendesen). nem esett. Dígase en español: Ezek a képek szépek. a bátyám (mi hermano mayor) is velem jött. Nem költöttetek többet harminc forintnál. . Me lavo. Éva nem olyan sovány ( = kevésbé sovány). Mis niños son más aplicados . Annyi forintot költöttek. . quierais. su padre de usted. . Yo doy largos paseos y hago excursiones a las montañas que se encuentran no lejos de nuestro sitio. luego voy al comedor. — Sok pénzt költöttem. doce pañuelos. Az egész napot a szabadban (al aire libre) töltöttük. Mária a legsoványabb lány a családban. . mint azok. mint ahogy látszik. (addig) én Margittal sétáltam a park­ ban. mint Éva. Éva olyan sovány. dos vasos de vino. Después del desayuno unos van al lago a bañarse. mint Erzsébet. como según lo requiera cada oración : Emerico es más delgado . bien o mal? ¿Le gusta a usted resolver palabras cruzadas? 2. Emlékszem. Os daremos tantos cuadernos . He bebido más . . No se han comprado más . otros se quedan en el salón del hotel y leen los periódicos y las revistas. Éva is nagyon sovány. . . mint én. No beberás más . Mindig olcsó helyeket vettünk. hanem a külföldi filmek is tetszettek nekem.usted ahora? ¿Qué aspecto tenia Juan cuando era Joven? ¿Cómo se llamaba el alumno más inteligente de la clase? ¿Qué muchacho era? ¿Ha visto ya usted mellizos? ¿Cómo son los mellizos? ¿Qué hacen los alumnos traviesos durante la clase? ¿Charla usted también con su vecino? ¿Apunta usted a los otros? ¿Ya ha dibujado usted caricaturas? ¿Sabe usted jugar al ajedrez? ¿Cómo juega ustcdal ajedrez. charlan alegremente entre sí. . de.

El cuento de nunca acabar Había una vez un rey que ofreció la mano de su hija. Eseribí la carta. Beszéltél Évával. Feketét ivott. Escribimos unas tarjetas. Bebiste la limonada. Escribiste el ejercicio. Hablasteis con el profesor. Hablamos con ellos. 169 . la princesa. Habló conmigo. Escribió a sus amigos. Beszélt velem. Hablaste con Eva. Megitták a vizet. Megittam a bort. Hablaron con todos. Megírtam a levelei. Megittad a limonádét. Leírtátok a szavakat Mindenkivel beszéltek. Megírták a leveleket. Bebieron el agua. Muchos nombres intentaron ganarse la mano de la princesa y el reino contando cuentos pero todos fracasaron. y su reino al hombre capaz de contarle un cuento de nunca acabar. Escribisteis las palabras.LECCIÓN V E I N T I U N A A befejezett múlt — El pretérito simple Hablé con mi amigo. Bebimos una taza de té. Sört ittatok. i Beszéltem a barátommal. -ar: -er: ) -é -ir: I " ' -ar: -er: -ir: -ar: -er: -ir: -ar: -er: -ir: -ar: -er: -ir: •¿ir: -er: -ir: | J -amos ] | -irnos 1 -asfcis | \ -isteis J -aron | í -ieron 1 -aste ) ( -iste 1 -ó Bebisteis cerveza. Megírtad a feladatot. Beszéltünk velük. Bebió un café puro. írt barátainak. Bebí el vino. Ittunk egy csésze teát Megírtunk néhány lapot Beszéltetek a tanárral. Escribieron las cartas. y el rey mandó cortarles la cabeza.

Al cabo de seis meses el rey preguntó : — ¿Cuánto tiempo va a durar esta parte de tu cuento. Así el narrador contó monótonamente siempre lo mismo. por él y salió luego llevándose un grano de trigo. — volvió a • caer dormido. se presentó un hombre que comenzó su relato de esta manera : — ¡Oh rey 1 Había una vez un gran tirano que mandó construir un inmenso granero. . La primera de las langostas entró. quedado abierto por descuido de los albañiles. señor! pero todavía no estamos en ese momento. amigo? — Oh rey. . . — contestó el hombre. preguntando a veces. y luego otra más y se llevó otro grano de trigo . por último. .Por último. el rey le interrumpió diciendo : — Quiero saber lo que pasó por fin. — ¡Perdonad. entró una décima y se llevó otro grano de trigo. destruyeron todo el trigo del reino y llegaron también al granero del rey. interrumpiéndose sólo para comer y dormir. hasta que. — Gran parte del granero está todavía llena. alto como una montaña. y al oir al hombre repitiendo : — . Y entró una novena langosta. • — respondió el hombre. invadieron el país muchas langostas . entró una tercera. y se llevó otro grano de trigo . . Una vez lleno. Pero sólo r \ pudieron entrar en él por un agujerito. y al salir se llevó otro grano de trigo . Continuó de esta manera el cuento. y el rey se echó también a dormir. . — No puedo contar la segunda parte del cuento antes de terminar la primera. las langostas van 170 . . no se sabe. entró la segunda. Con el tiempo. seguramente. al despertar : — ¿Todavía se están llevando el grano? —. pues. y en 61 metió la cosecha de tres años. y se llevó otro grano de trigo . . y entonces otra se llevó otro grano de trigo .

— Busqué un sitio. puedes imaginártelo. el peor «itio en todo el coche. y todavía las langostas se llevaron el trigo grano a grano. Y entonces otra langosta entró y se llevó un grano. Pasaron semanas y meses. Quédate con mi hija y mi reino. i. — ¿Un telegrama? ¿Quién te lo mandó? — Mi tía que vive en una pequeñísima aldea en las afueras de Lepsény. Tenga el rey paciencia. Conque. Muchísima gente. El resto. poquísimos sitios libres. Después de recorrer la mayor parte del tren. Esto es lo menos que se puede decir.a llevarse todo el trigo. con tal que me dejes en paz y no vuelvas a decir una sola palabra de las langostas ni de los granos de trigo. No quiero saber lo que ocurrió a la langosta a quien le toca entrar ahora en el granero. hallé al fin un sitio. — ¿Y lograste alcanzarlo? — Llegué a la estación en el último momento. tanto más cuanto que tienen que levantarse temprano en los otros días. los viajes en el ferrocarril son espantosos. — Y ía boda se celebró ayer. En el telegrama me invitó a la boda de su hija menor. El domingo por la mañana me desperté de pésimo humor. cumpliste tu promesa. — Lo sé. Tu cuento es interminable. y entró luego otra y se llevó otro grano . — Te comprendo perfectamente. porque tenía el máximo deseo de dormir y la mínima gana de levantarme. tanto menos hallaba. Y así quedó interrumpido el cuento de nunca acabar. me levanté muy temprano porqué tenía que alcanzar uno de los trenes de la mañana. El rey empezó a preguntarse: — ¿Voy a -vivir bastante años para oir todo el relato? Lanzó " un profundo suspiro. pasó un año. y por último acabó por caer dormido. En vista de eso. — Así es. ¿Y cómo era la boda misma? 171 . Pasé el domingo en el campo. Los domingos. — ¿Cómo eso? ¿Qué ocurrió? — El sábado por la noche yo estaba en casa leyendo el periódico. — Te compadezco. •cuando recibí un telegrama. para no oir nada más <del interminable cuento. El domingo por la mañana lá mayor parte de los hombres quiere dormir. cerca de la puertecilla. pero cuanto más buscaba. II Conversación — ¿Por qué no me llamaste ayer por teléfono? — Porque no estuve en casa. — Justo. el rey interrumpió un día a su narrador: — Amigo.

el cuento mese. végtelen la princesa hercegkisasszony. megbukik mandó cortarles la cabeza levágatta a fejüket mandar megparancsol. escribiendo en la última página : — Segundo y último tomo.* No se ganó Zamora en una hora. Por eso no quiero molestarte más. jAdiós 1 III Un libro interesante (Anécdota) Un rey pensó obsequiar a su favorito enviándole un libro cuyas hojas eran billetes de banco. végtelenül nagy el granero csűr. destruímos) elpusztít. IV Refranes Nunca mucho costó poco. ¡Hasta mañana ! — Gracias por tu amabilidad. Mis parientes me recibieron con la mayor alegría. elmesél intentar megpróbál. Vocabulario la cerveza sör I. hercegnő el reino királyság capaz de képes vmire contar (cuento. aratás una vez llena amikor már tele volt Ueno teli invadir ellep.— La recuerdo con sumo gusto. küld. beszámoló de esta manera ily módon la manera mód el tirano kényúr. construímos) épít inmenso óriási. feldúl el trigo búza llegar eljut el agujero lyuk. hasta noche cerrada. -tat. Muerto el perro se acabó la rabia. ) — 3.. Comí y bebí toda la tarde. La comida de boda era óptima. nyílás *(A közmondások értelme: 1. Volví con un tren de la mañana. Nem egy nap alatt épült fel Buda vára. Megszűnik a baj. El rey se sonrió y le envió otro libro igual. 172 . elbeszélés de nunca acabar soha véget nem érő. ha okát megszüntetjük. — 2. (Türelem rózsát terem. elözönli la langosta sáska destruir (destruyo. contamos) elmond. -tet el relato elbeszélés. magtár la cosecha termés . elvállal fracasar csődöt mond. zsarnok construir (coustruyo. El favorito le escribió dándole las gracias y diciéndole : — Este libro es tan interesante que estoy deseando recibir el segundo tomo. jelentés. Mindenért meg kell dolgozni. — Y tienes muchísimo sueño. Te llamaré mañana por la tarde.

rövid történet obsequiar megajándékoz el favorito kegyelt. l a paz béke solo egyedüli. reisteis. vágyakozás perfecto tökéletes. a többi el viaje utazás el ferrocarril vasút espantoso szörnyű. (fa)levél el banco pad dar las gracias megköszön el tomo kötet sonreír (se) mosolyog reir (río. vágy mínimo legkisebb. rio. bevesz Zamora (spanyol város. mesemondó monótono egyhangú hasta que amíg csak interrumpir félbeszakít pasar történik no estamos en ese momento még nem tartunk ott otro (-a) más még egy echarse a dormir lefekszik aludni al despertar amikor felébredt caer dormido elalszik / al cabo de végén. ezért a quien le toea entrar aki soron van. a keresztények és az arabok közti harcok idején makacsul ellenállt a kasztíliaiak tá­ madásainak) muerto el perro a kutya kimúlása után morir (muero. legcsekélyebb la gana kedv. reiste. kis la aldea falu en las afueras de környékén la boda menyegző menor kisebb(ik). . mert alcanzar elér. . végigfut peor rosszabb . . nagyon jó hasta noche cerrada késő éjjelig molestar zavar. reímos. . la anécdota anekdota. végül is interminable végtelen. -eees) sajnál. reí. morimos . annál kevésbé recorrer bejár. estuve voltam (estar rendhagyó befejezett múltja) ¿cómo eso? hogy-hogy? pequeño kicsi. egyetlen quedar interrumpido félbemarad II. rieron) nevet IV. muerto) meg­ hal. hogy dejar en paz békén hagy .infinitivo) sikerül (vmit megtenni) el resto maradék. el peor a legrosszabb la puertecilla (kocsi)ajtó compadecer (-ezeo. hogy bemenjen ¿a quién le toca? kin van a sor? (me toca a mí rajtam a sor) quedarse con megtart con tal que (-\. ganar elfoglal. együttérez (akivel: tárgyeset) con sumo gusto a legnagyobb örömmel sumo legmagasabb. múlva con el tiempo idővel seguro biztos acabó por azzal végezte. kedély máximo nagyon nagy. véget nem érő grano a grano szemenként en vista de eso erre való tekintettel. reímos . gondatlanság el albañil kőműves llevarse elvisz. legnagyobb óptimo kiváló. kiváló la mayor parte de los hombres a legtöbb ember tanto más cuanto que annál is inkább. magával visz el narrador elbeszélő. rettenetes lo menos a legkevesebb cuanto más . düh 173 . óhaj. utolér el tren vonat lograr (-\.subjuntivo) azzal a feltétellel.quedar abierto nyitva hagy el descuido hanyagság. kimúlik la rabia veszettség. maradvány . adoma. tanto menos minél többet (jobban) . kegyenc enviar (envío) küld la hoja (papír)lap'. terhére van (akinek: tárgyeset) la amabilidad kedvesség III. hogy . legrosszabb el humor kedv. fiatalabb(ik) justo úgy van de pésimo humor nagyon rosszkedvűen pésimo nagyon rossz. legnagyobb el degeo kívánság.

Tegnap sürgönyt kaptam.Gramática 126 A befejezett múlt — El pretérito simple o indefinido Pasaron semanas y meses. -eer. -amos. -imos. -iste. -gar. -oir. hogy az -ar végű igék tövé­ hez az -é. -guar. elmúlt egy év. az -er és az -ir végű igék tövéhez az -í.- \ . Ayer recibí un telegrama. VIVIR élni éltem éltél élt éltünk éltetek comimos ettünk comisteis ettetek comieron ettek amasteis szerettetek vivieron éltek A -car. -uir. Hetek. -istcis. AMAR szeretni amé amaste amó amamos amaron szerettem szerettél szeretett szerettünk szerettek II. -ió. -aer. Beváltottad ígéretedet. -icron ragokat tesszük. Példák a ragozásra: I. úgy képezzük. pasó un año. -ó. -aste. -asteis. -zar. hónapok múltak. COMER enni comí comiste comió ' ettem ettél evett viví viviste vivió vivimos vivisteis I I I . -aron. A befejezett múlt egyszerű igealak . -üir végű igék ragozásánál ügyel­ nünk kell a helyesírásra: TOCAR érinteni JUGAR játszani AVERI­ GUAR kivizsgálni EMPEZAR meg­ kezdeni CAER ŰCTlí toqué jugué > / tocaste jugaste tocó jugó tocamos jugamos tocasteis jugasteis tocaron jugaron averi­ guaron empe­ zaron cayeron creyeron oyeron • averigüé averiguaste averiguó averiguamos averiguasteis empecé caí creí oí destruí argüí empezaste eaiste creíste oiste destruíste argüíste empezó cayó creyó oyó empezamos caímos creímos oímos empezasteis caísteis creísteis oísteis destruísteis argüísteis tJSIll CREER hinni OIR hallani DESTRUIR elpusztí­ tani ARGÜIR vitatkozni destruyó destruimos argüyó argüimos de­ struye­ ron argü­ yeron 174 . Cumpliste tu promesa.

Ha a múlt idejű cselekvés olyan időszakaszban ment végbe. un día. Otthon voltam. El narrador contó siempre lo mismo. amely tel­ jesen lezárult. vagyis amikor a cselekvés befejezett voltát akarjuk kiemelni. ha a múltban ismétlődő vagy párhuzamosan folyó cselekvésekről szólunk. Kolumbusz Kristóf 1446-ban született és 1506-ban halt meg. Ma reggel korán keltem. sus compañeros ya estaban sentados a las mesas. b) a társalgás nyelvében olyan múlt idejű cselekvést jelöl. sok olvasást igényel. H a a múlt idejű cselekvés olyan időszakaszban ment végbe. hace cineo años stb. Cuando Juan entró en el comedor. a közel­ múltat és a folyamatos múltat a spanyol egyaránt használja beszéd közben.127 A befejezett múlt használata a) Nací en Budapest. amikor egy másik cselekvés folyamatban volt. c) olyan múlt idejű cselekvést jelöl. a gyerekek játszottak. közelmúltat használunk : Esta mañana me he levantado temprano. A világosság kedvéért össze­ foglaljuk a három múlt idő használatát: 1. amikor a sürgöny megjött. — Mientras yo trabajaba. — Ayer me levanté a las seis.). A szoba kicsi volt. melynek befejezett voltát akarjuk kiemelni. Az idők helyes használata már nagyobb gyakorlatot. és a cselekvés a jelennel nem függ össze. hogy miért áll itt vagy ott ez vagy az az igeidő. — A franciától és az olasztól eltérően a befejezett múltat. Estaba en casa cuando llegó el telegrama. — Inés tenía los cabellos rubios. társai már az asztalnál ültek. Szép idő volt. hatása még a jelenben is érezhető. amely még nincsen lezárva. mely teljesen lezárult. ha a múltban fennálló állapotot írjuk le. Un día el rey interrumpió a su narrador.. A befejezett múlt a) olyan múlt idejű cselekvést jelöl. Ágnesnek szőke haja volt. 2. Tegnap sürgönyt kaptam. Egy napon a király félbeszakította mesemondóját. 175 Budapesten születtem. a folyamatos múltat használjuk. mely akkor következett be. és gondolkodjunk el azon. b) c) . E három idő tehát nemcsak az irodalom nyelvében szerepel. Ayer recibí un telegrama. Cristóbal Colón nació en 1446 y murió en 1506. A befejezett múlt az elbeszélés ideje. A mesemondó mindig ugyanazt mesélte. — El cuarto era pequeño. 3. A befejezett múlt az elbeszélés ideje. H a a cselekvést folyamatában tekintjük. a jelennel nincsen összefüggésben. a mondatban ilyenkor rendszerint lezárt múlt időpontra vonatkozó határozót találunk (ayer. Tegnap hatkor keltem. A folyamatos múlt a leírás ideje. Amikor János belépett az ebédlőbe. Ezért figyeljük meg jól a következő olvasmányokban az egyes igeidőket. Hacía un tiempo hermoso. Megjegyzések. los niños jugaban. Míg én dolgoztam. befejezett múltat használunk.

Az alábbi mellékneveknek a szabályos képzésű alak mellett rendhagyóan képzett • közép. fiatalabb. más bajo konkrét értelmű: el monte más alto a magasabb (a leg­ magasabb) hegy. inferior olykor konkrét értelmű.és felsőfoka is v a n : BUENO jó mejor más bueno jobb peor más malo rosszabb mayor más grande nagyobb menor más pequeño kisebb superior (-a) más alto magasabb cl mejor el más bueno a legjobb el peor el más malo a legrosszabb el mayor el más grande a legnagyobb el menor el más pequeño a legkisebb el superior el más alto a legmagasabb ) óptimo bonísimo. mint más bueno. mindig főneve után áll: mi hermana mayor nővérem. su hermano minor öccse. los bancos más bajos a legalacsonyabb padok. los más pequeños niños a legkisebb gyerekek . Ez a legrosszabb hely. Mejor és peor gyakoribb. — Ha a mayor. Más alto. más pequeño konkrét értelmű. A legnagyobb örömmel fogadtak. legtöbbször azonban átvitt értelemben áll: el piso superior 176 . buenísimo nagyon jó pésimo malísimo nagyon rossz máximo grandísimo nagyon nagy mínimo pequeñísimo nagyon kicsi supremo. — Superior. menor jelentése idősebb. sumo altísimo nagyon magas ínfimo bajísimo nagyon alacsony muchísimo nagyon sok poquísimo nagyon kevés MALO rossz GRANDE nagy PEQUEÑO kicsi ALTO magas inferior (-a) BAJO alacsony más bajo alacsonyabb MUCHO sok POCO kevés más több menos kevesebb el inferior el más bajo a legalacsonyabb lo más (de) . Me recibieron con la mayor alegría. a legtöbben lo menos (de) a legkevesebben Megjegyzések a fokozáshoz 1. 3. Este es el peor sitio. mayor és menor átvitt értelmű. A menyegzői lakoma nagyon jó volt. Pl. más malo.128 A melléknév rendhagyó fokozása La comida de boda era óptima. 2. la menor excusa a legkisebb mentség. Más grande. la mayor falta a legnagyobb hiba. la mesa más grande a nagyobbik (a legnagyobb) asztal.

Ejercicios 1. mint az. — Carlos se levanta muy temprano. mínimo. A kényúr hatalmas csűrt építtetett. viszonyító értelemben is állhatnak.: 174). — Bebo agua.) Alejandro me llama por teléfono. la más ínfima calidad a legsilányabb minőség. József a legjobb tanuló. c) pretérito simple: Hablo con mi amigo. Én minden ruhámat a szabóval csináltatom. = Por ejemplo: he hablado. Példák: el momento supremo az utolsó pillanat. Dígase en español: A te tollad Jobb. Los niños pueden Jugar. ' A magyar -at. 3. A király levágatta a fejüket. -tet műveltető képzőnek a spanyol irodalmi nyelvben . A viszonyító felsőfokban a határozott névelő helyébe birtokos névmás is léphet: Juan es mi mejor amigo. 4. Ez a legrosszabb szövet. 12 Spanyol nyelvkftnyv — 6614 *177 . — A hasonlítás superior és inferior után a elöljárószóval történik: El trabajo era superior a sus fuerzas. Luego. Reemplácese el presente del verbo por el pretérito simple: Me despierto de pésimo humor. -el. Máximo. me desayuno. Yo mando hacer todos mis trajes al sastre. 5. A munka meghaladta erejét. Ez a szövet rosszabb. calidad inferior gyengébb minő­ ség. el Sumo Pontífice a pápa (a legfőbb pap}. A mindennapi nyelvhasználatban az hacer igét használjuk a műveltetés kifejezésére (vö. Salto de la cama. Tu trabajas en la fábrica. la ciudad inferior az alsó város. supremo és ínfimo. Az első terem a legkisebb. Alcanzáis el tren. Ezek a szövetek nagyon rosszak.I a felsőbb emelet. Escribes cartas. Mínimo és ínfimo a más szóval nyomatékosítható. Bebo una taza de café con leche y como pan con mantequilla. Mis amigos mandan construir una casa. Vivís en la capital. con sumo gusto a legnagyobb öröm­ mel. (P. a harmadik terem a legnagyobb. Llega a la estación en el último momento. me quito la camisa de dormir y entro en el cuarto de baño. ¿qué dijo el rey al narrador? ¿Conoce usted el fin de este cuento? 2. el más mínimo dinero a legkisebb pénzösszeg. Contéstese a las preguntas siguientes: ¿Qué cuento leímos en la clase pasada? ¿Quién había una vez? ¿A quién ofreció el rey la mano de su hija? ¿Qué ocurrió a los hombres que intentaron ganarse la mano de la princesa? ¿Cómo comenzó su relato el hombre que se presentó por último? ¿Qué destruyeron las langostas? ¿Por dónde entraron las langostas en el granero del rey? ¿Qué se llevó cada langosta al salir del granero? ¿Son interesantes los cuentos de nunca acabar? ¿Al rey le gustó el cuento interminable? ¿Por qué volvió a caer dormido? Por último. mint az enyém. Reemplácese el presente del verbo por la forma correspondiente del a) pretérito presente. Después de vestirme. éj. El tirano mandó construir un inmenso granero. Bátyám nagyobb. 4. hablaba. 129 A mfiveltetés kifejezése El rey mandó cortarles la cabeza. a mandar ige felel meg. Se apresura para alcanzar el tren de las ocho. bár önálló felsőfokok. János a legjobb barátom. Ez a sajt nagyon jó. Comenzamos nuestro relato. Ez a minőség elmarad a többi mögött. Me afeito y me lavo rápidamente. -tat. Busca un sitio y halla uno en el último coche. salgo del cuarto de baño y vuelvo a mi cuarto. el Tribunal Supremo a legfelsőbb törvény­ szék. hablé con mi amigo. Comemos pan. Luis recibe muchas cartas. b) imperfecto. — Esta calidad es inferior a todas las otras.

A holnapi viszontlátásig 1 LECCIÓN V E I N T I D Ó S A rendhagyóan képzett befejezett múlt Me puse el abrigo y fui a la ciudad. Ez a minőség gyengébb amannál. de nem sikerült szabad helyet találnom. Y una noche. El mozo no tardó en simpatizar con la hija de su señor. Ez a munka meghaladja erőnket. és csak az utolsó vonattal tértem vissza a fővárosba. Holnap este azonban benézek hozzád. mint az ajtó. Minden kocsi tömve volt. hogy mennyi ember várt a jegypénztárak (la taquilla) előtt. ezt mondták: — Álmodik. Ezért írtam neked ezt a lapot. de meg kell magyaráznom neked. Nos hát. Az ablak magasabb. A legnagyobb örömmel segítek majd önnek. dijeron: —Í Está soñando. A sürgönyben lánya esküvőjére hívott meg engem. Elképzelhe­ ted. 1 178* . Az utolsó percben szálltam fel a vonatra. mint te. Ma este nem hívlak fel. Amikor társai hallották őt. I El sueño de un criado (Cuento asturiano) Érase una vez un mozo cuyos padres eran tan pobres que no tenía qué comer. A legény elszegődött szolgának egy paraszt házába. Ez jobb minőség. Nagyon keveset iszom. Y después de mucho andar de pueblo en pueblo se hizo criado en casa de un labrador que tenía una hija muy guapa. Ti többel esztek. mint mi. Húgom kisebb.mint én. amikor sürgönyt kaptam egyik vidéki barátomtól. Végigjártam az egész vonatot. és fél hatkor már elmentem hazulról. mint mi. 5. a levél szövegét természetesen új sorban kezdik. Tradúzcase al español: Kedves Barátom! 1 Bocsáss meg nekem. y por eso dio en pensar cómo pedir la mano de ella. El mozo se hizo criado en casa de un labrador. dijo para sí: A spanyolban felkiáltójel helyett kettőspontot írnak a levél megszólítása után. Szombaton este éppen vacsoráztam. Az állomáson barátom nagy örömmel fogadott. Szerencsére (Por fortuna) az utazás nem tartott sokáig. hogy zavarlak levelemmel. Al oirle sus compañeros. hogy elérjem a hatórás vonatot. después de acostarse. Egész nap ettem és ittam. Ők keveseb­ bet költöttek. Felvettem felöltőmet és a városba mentem. mert nagyon álmos vagyok és korán akarok lefeküdni. Se dijo para sí: — Me iré por el mundo en busca de amo a quien servir. tegnap reggel ötkor keltem. hogy tegnap miért nem hívtalak fel telefonon.

Y ella le dijo a su marido: — Vamos a pasar unos días a casa de tus padres. me casaré con él. Y fue a escuchar a la puerta del criado y le oyó decir : — jAy ! casa de mis padres. tengo muchas ganas de conocerlos. será rico. sí. Y dijo una criada : — Sí. 12* 179 . Y al oirle sus compañeros. luego dijo: — jQué oigo I Este joven es hijo de familia ilustre. sí. Cuando se lo dijeron. La hija del señor comenzó a saltar y a palmotear. y la chiva-atada. ella recibió la noticia con alegría. dijeron: — Está soñando. me casaré con él. sin duda es hijo de padres ricos. Y dijo a las criadas : — Es ilustre. casa ilustre. voy a contárselo todo a mi padre. Y le contó lo que había. casa de ciento cincuenta luces . Se lo diremos a la hija de nuestro amo. y la chiva-atada. algún disgusto habrá tenido con ellos y se habrá marchado de casa. porque sus padres tienen una casa con ciento cincuenta luces. es ilustre y es rico . El labrador fue a escuchar el sueño de su criado. y dijo en alta voz : — ¡Ay ! casa de mis padres. se casará con mi hija.— Soñaré despierto. Al poco tiempo el criado se casó con la hija de su señor. ¡Y sabe Dios las docenas de chivas que entrarán en la chivatada ! Y repitió la hija del amo : — Sí. casa de ciento cincuenta luces. casa ilustre.

Ésta es toda la hacienda que tienen mis padres.— Viven muy lejos. Es mucho mejor que el gramófono. porque es independiente del programa de la emisora. — Si las fotografías son buenas. baila mejor que los otros. ¿qué hiciste ayer? — Por la tarde hizo sol y por eso me marché a dar un paseo en el parque municipal. entre los invitados estaba también tu Edmundo? — Pues. Y debajo de aquel nogal. — ¡Qué contratiempo ! ¿Y salieron bien las fotografías? — No lo sé aún. al oir esto. sacó a sus suegros de la miseria y vivieron todos muy contentos. y su hermano el violín no peor que un virtuoso. jmira ! está la chiva atada con una soga. — Me lo pensaba. Creo que baila mejor que un bailarín. ¿Qué tal? — Bien. — Ernesto trajo su máquina fotográfica e hizo la mar de fotos. por poco se murió de risa. — ¡Qué oigo ! Por supuesto. El padre de Sofía compró hace poco un aparato magnetofónico. Te reconozco por tu voz. Pero tal fue la curiosidad de su mujer que le dijo: — jNo !. — Hubo mejor. ¿Te divertiste ayer. — ¿Dónde? jNo la veo ! ¿Cuál es? — Aquella choza . jiremos ahora ! Se pusieron en camino y después de muchos días llegaron a un monte. ni es peor que un aparato de radio. ni más ni menos. Su mujer. II Conversación (Al teléfono) — ¿Con quién hablo? ¿Eres tú. Los rollos de las películas los revelará Ernesto hoy o mañana. porque no hay que poner los discos de continuo. lo haremos más adelante. Blanca. Julieta? — Sí. claro. vino también Ernesto. Allí hubo una pequeña tertulia. — ¿Hubo una orquesta para bailar? Sé que Sofía toca el piano. Él fue mi pareja en el baile. 180* . Y tú. Como sabes. gracias. en casa de Sofía? — Muchísimo. — ¿Sola? — No propiamente sola. soy yo. Y como estaba muy enamorada de su marido y era buena. Bailamos de las ocho hasta la medianoche. y dijo el marido a su mujer : — Allí está la casa de mis padres. Lástima que hacia las siete empezó a llover a más y mejor y tuvimos que regresar a casa. no te olvides mandarme unas que representan a ti y a Ernesto juntos. en ella entra luz de ciento cincuenta estrellas por los agujeros que tiene en el tejado.

útnak ered 181 . Y cesó el huracán . asturiano asztúriai érase una vez volt egyszer cuyos padres akinek a szülei dijo mondta irse por el mundo világgá megy en busca de keresni. nőül vesz vkit la docena tucat al poco tiempo nemsokára. keressél stb. lakosság no tardó en simpatizar egy-kettőre rokonszenvezett tardar en késlekedik. . querida. — Adiós. ébren ¡ay! ó! ó jaj I ilustre híres. látnivaló ponerse en camino elindul. . előkelő la luz fény . III El sol y el polvo Alzándose en furioso torbellino Eclipsó el polvo al sol. hogy keressek. la busca keresés el pueblo helység. falu. város . pálma(ág) casarse con férjhez megy vkihez. nevezetesség. nos acostamos) lefekszik despierto éber. las luees ablak(ok) la chiva kecske(gida) la chiva atada a megkötött kecske la chivata da (szójáték) kecskeól el disgusto veszekedés. mañana por la tarde pasaré por tu casa y hablaremos un rato. y en el azul sereno. keresésére . soñamos) álmodik (amiről: con) I. nem sokkal később ' tener (muchas) ganas (nagy) kedve van más adelante később . utálat algún disgusto habrá tenido con ellos bizonyára valami nézeteltérése volt velük la noticia hír palmotear tapsol (örömében) la palma tenyér . inas el labrador paraszt. Siguió en silencio el sol. — Pues bien. sokáig tart (vmit megtenni) simpatizar rokonszenvez dio (dar befejezett múltja) dar en elkezd vmit tenni acostarse (me acuesto. hasta mañana. Y gritóle por mofa : "¡Astro divino ! ¿Dónde estás? ¿qué te hiciste? . — Yo también a ti. Si todo va bien. Rafael Pombo (1833-1912} Vocabulario puse (poner befejezett múltja) fui (ir befejezett múltja) se hizo (hacerse befejezett múltja) hacerse criado elszegődik szolgának el criado szolga. földműves dijeron (decir befejezett múltja) soñar (sueño.— De acuerdo. Tengo que contarte tantas cosas. előbb(re) adelante előre la curiosidad kíváncsiság . De gloria y pompa lleno. " Y su camino Siguió en silencio el sol. y tornó al cieno El polvo vil. habozik. viszály . nemes.

felverődik furioso dühös. bőségesen tuvimos (tener befejezett múltja) regresar visszamegy. bizony ony ám el gramófono gramofon no hay que nem kell. ¿eres tú? te vagy az? Julia (Julieta) Júlia (Juliska) Blanca Blanka reconocer (-ozco. nyugodt la pompa pompa / Gramática **"' a) A rendhagyóan képzett befejezett múlt A paraszt elment és szolgája álmát. Ütnak eredtek. táncművész la bailarina balett-táncosnő hubo (haber befejezett múltja) la orquesta zenekar la orquesta para bailar tánczenekar r tocar el piano zongorázik el piano zongora el violín hegedű el virtuoso zenevirtuóz hace poco nemrég. heves el torbellino forgószél eclipsar elsötétít. sár vil hitvány el azul kékség. nyugalom cesar abbahagy. elhomályosít la mofa gúny el astro csillag(kép). el aparato készülék magnetofónico magnetofonni más ni menos pontosan úgy . pech salir bien jól sikerül el rollo tekercs revelar előhív .la choza kunyhó. la fotografía fénykép a más y mejor alaposan. dühöngő. állandóan continuo folytonos. rengeteg la foto (las fotos). kevéssel ezelőtt. 182 . megszűnik el huracán orkán tornar visszatér el cieno iszap. hazatér el contratiempo kellemetlenség. alzarse felemelkedik. leleplez olvidarse megfeledkezik representar ábrázol. állandó independiente független (amitől: de) la (estación) emisora adóállomás ej parque municipal városliget municipal városi propio éppen(séggel) vino (venir befejezett múltja) Ernesto Ernő trajo (traer befejezett múltja) la máquina fotográfica fényképezőgép la mar de tengersok. Se pusieron en camino. hogy nem istől morirse de risa majd meghal a nevetéstől la risa nevetés ibe: estar enamorado (-a) szerelmes (akibe : de) el suegro após la suegra anyós los suegros após és anyós la miseria nyomorúság II. égi siguió (seguir befejezett múltja) el silencio csend. meghallgatta El labrador fue a escuchar el sueño de su criado. -oces) felismer (amiről: por) divertirse (me divierto) szórakozik en casa de Sofía Zsófiéknál Sofía Zsófi la tertulia szűkebb baráti társaság bailar táncolni el invitado meghívott Edmundo Ödön el baile tánc sz el bailarín balett-táncos. csillagzat divino isteni. nem szükséges poner los discos lemezeket feltesz el disco lemez de continuo folytonosan. bemutat III. kék ég sereno derűs. viskó la estrella csillag el nogal diófa la nuez dió la soga kötél por poco kis híja.

vio — a tőre esik.. személyben a hang­ súly — az egyszótagú alakok kivételével. — 1. o hangzót i.. A befejezett múltat rendhagyóan képező igéket két csoportba oszthatjuk.). továbbá néhány o tövű ige a befejezett múlt egyes és többes szám 3.b) Por poco se murió de risa. b. 2. componer összerakni: compuse stb. mint dio. a) az alábbi igék rendhagyó toböl képezik befejezett múltjukat: ANDAR járni CABER elférni CONDUCIR vezetni DAR adni DECIR mondani ESTAR lenni HABER (segédige) HACER tenni IR menni PODER -hatni PONER helyezni QUERER akarni SABER tudni SER lenni TENER bírni TRAER hozni VENIR jönni VER látni anduve cupe anduviste cupiste anduvo cupo anduvimos cupimos anduvisteis cupisteis • anduvieron cupieron conduje condujiste condujo condujimos condujisteis condujeros di dije estuve hube hice fui pude puse quise supe fui tuve traje vine vi diste dijiste estuviste hubiste hiciste fuiste pudiste pusiste quisiste supiste fuiste tuviste trajiste viniste viste dio dijo estuvo hubo hizo fue pudo puso quiso supo fue tuvo trajo vino vio dimos dijimos estuvimos hubimos hicimos fuimos pudimos pusimos quisimos supimos fuimos tuvimos trajimos vinimos vimos disteis dijisteis estuvisteis hubisteis hicisteis fuisteis pudisteis pusisteis quisisteis supisteis fuisteis tuvisteis trajisteis vinisteis visteis dieron dijeron • estuvieron hubieron \ hicieron fueron pudieron pusieron quisieron supieron fueron tuvieron trajeron vinieron vieron i Megjegyzések. és 3. fue. Amint a fenti táblázatból láthatjuk. Majd meghalt a nevetéstől. b) Azok az e tövű igék. deducir levezetni: deduje stb. 50. mint a szabályos képzésű igéknél. A fenti igék összetételei természetesen az alapige rendhagyóságát követik. 3. pl. az egyes szám 1. retener visszatartani: retuve stb. a mondat értelméből kitűnik. nem pedig a ragra. ill. személyeben az e. Az Ír és a ser befejezeti múltja azonos . Csendben folytatta útját. Siguió su camino en silencio. melyek e hangzót a kijelentő mód egyes számában í-re változtatják (vö. hogy az ir vagy a ser ige befejezett múltjáról van-e szó. illetve u hangzóra változ­ tatják : 183 .

Nagyon jól szórakoztam. A határozószó középfoka után következő semmint vagy mintsem kötőszót egyszerűen que-vel fordítjuk: Luis habla el castellano mejor que lo escribe. Ugyanígy: Esteban estudia mejor en la clase. más cansado fáradtabban. felicísimamente nagyon boldogan. a mondat értelme mondja meg. úgy képezzük» hogy a más vagy menos szót tesszük a határozószó elé : alegremente vidáman.) 2. mint a többiek. (Melléknév. István tanul a legjobban az osztályban. határozószó is lehet . Jobban táncol. mint egy balett-táncos. szerfölött. A határozószó viszonyító felsőfoka a középfokkal azonos . cansado fá­ radtan. menos alegremente kevésbé vidáman. a melléknév fokozásának mintájára. Nagyon erősen esik. (Csak úgy sza­ kad. pl.PEDIR RE IB nevetni SEGUIR követni SENTIR érezni DORMIR aludni MORIR meghalni pedí rol scjmí sentí dormí morí pediste reiste seguiste sentiste dormiste moriste pidió rio SlfllliÓ peri lirio» reimos segu litios sentimos pedisteis reisteis sej/uhtels sentisteis dormisteis moristeis pidieron rieron siguieron sintieron durmieron murieron sintió durmió dormimos murió morimos 131 A határozószó fokozása Boldogabban élek. (Szó szerint: Ödön jobban táncol.vagy felsőfokról van-e szó. muchísimo nagyon (jól). mucho nagyon. a legjobban peor rosszabbul. mint egy balett-táncos. Baila mejor que un bailarín. Ödön jobban táncol. Edmundo baila mejor que un bailarín. A határozószók önálló felsőfokát az -ísimamente és az -ísimo képzővel képez­ zük : alegrtsi mámente nagyon vidáman. a legtöbbet menos kevesebbet. mai rosszul mucho nagyon.) — Carlos estudia mejor que los otros. mint te. e két szó mondatbeli szerepét a mondat értelme határozza meg. Néhány határozószó rendhagyóan képezi közép. Ödön táncol a legjobban. a legrosszabbul más többet. — Edmundo baila mejor que los otros. Károly jobban tanul a többieknél.és felsőfokát: hien jói mejor jobban. 184 . semmint írja. — Mejor és peor tehát melléknév is. Lajos a spanyolt jobban beszéli. (Határozószó. Llueve a más y mejor. Károly a legjobb tanuló. más alegremente vidámabban. Me divertí muchísimo. Pl. Carlos es el mejor alumno. sokat poco keveset Megjegyzések. a legkevesebbet Vivo más felizmente que tú.) — Vagyis a határozószók viszonyító felsőfokát körülírással fejez­ zük ki.) A határozószó középfokát. hogy közép.

Cuando habremos comido. Luis se habrá levantado ya. önmagában (más jövő idejű cselekvéshez való. somos nosotros. daremos un paseo. A gyerek torkaszakadtából kiabál. 2. María trabaja hasta no más (hasta más no poder). Lajos bizonyára felkelt már. Nagyon boldogan élnek. szolok neked. pl. pl» Viven muy felizmente. amikor az egyszerű jövővel kifejezett cselekvés be fog következni. Habrá tenido algún disgusto con Bizonyára volt valami nézeteltérése szüleivel. vála­ te contestaré. A személyes névmást az önállóan használt ser ige mellett úgy emeljük ki. El niño grita a más y mejor. Ha majd megkaptam leveledet. Ti vagytok? Igen. Szüleim bizonyára elmentek már. a magyarban rendszerint bizonyára. ¿Sois vosotros? Si. hogy az ige mögé tesszük.°zett jövővel kifejezett cselekvés be lesz fejezve akkor. A határozószó önálló felsőfokát körülírással is kifejezhetjük. A befejezett jövő a spanyolban összetett igealak : az haber segédige egyszerű jövő idejéből és a föige par/icipio-jából áll. sétálni megyünk. egyszerű jövő idejű cselekvéshez viszonyítva eloidejuseget fejez k i : a befe. Példák a ragozásra: RECIBIR kapni habré recibido habrás recibido habrá reeibido majd kaptam majd kaptál majd kapott VESTIRSE felöltözni me habré vestido te habrás vestido se habrá vestido os habréis vestido se habrán vestido majd felöltöztem majd felöltöztél majd felöltözött majd felöltöztetek majd felöltöztek habremos recibido majd kaptunk habréis recibido majd kaptatok habrán recibido majd kaptak nos habremos vestido majd felöltöztünk A befejezett jövőt két esetben használjuk: 1. Habrán sido las diez cuando volví a casa. Mária rengeteget dolgozik. viszonyítás nélkül) a befe­ jezett jövő múlt idejű valószínűséget jelöl. A befejezett jöv5 egy másik. soy yo. pl. Ha majd megebédeltünk. amikor hazajöttem. mi vagyunk. sus padres. — Mis padres se habrán marchado ya. 133 A személyes névmás kiemelése ¿Eres tú? — Sí. 185 . Te vagy az? — Igen. valószínűleg szóval és múlt idővel fordítjuk. én vagyok.3. *«*•" A befejezett jövő — El futuro perfecto o compuesto Cuando habré recibido tu carta. Valószínűleg tíz óra volt ( = Tíz óra lehetett).

¿Te divertiste ayer? Sí. Contéstese a las preguntas siguientes: ¿Qué cuento leímos en la clase precedente (előző)? ¿Cómo se intitula (Mi a címe) este cuento asturiano? ¿Cómo eran los padres del mozo de quien (akiről) se habla en el cuento? ¿Qué se dijo el mozo un día? ¿Dónde se hizo criado al fin? ¿Simpatizaba el mozo con la hija de su señor? ¿Qué quería hacer? ¿Qué dijo el mozo soñando en alta voz? ¿Qué dijeron sus compañeros al oirle? ¿Cómo recibió la hija del amo la notica sobre el sueño del criado? ¿Qué hizo después de escuchar el sueño?'¿Qué hizo el labrador? ¿Qué quería ver la hija del labrador cuando ya se había casado con el mozo? ¿Dónde estaba la casa de los padres del mozo? ¿Cómo era? ¿Qué hizo la mujer del mozo al oir sus palabras? ¿Qué hizo luego? ¿A usted le gustan las pequeñas tertulias? ¿Le gusta a usted bailar? ¿Tiene usted un gramófono? ¿Tiene usted también un aparato de radio? ¿Qué programa quiere usted escuchar en la radio? ¿Tiene usted una máquina fotográfica? ¿Cuándo hizo usted fotografías? ¿Salieron bien sus fotografías? ¿Sabe usted revelar los rollos de películas? 2. 4. — Rengeteget dolgozunk. 3. mint máskor. — No le dije la verdad. — Miért nem látogattatok meg bennünket? — István magá­ val hozta fényképezőgépét. cosas en este mundo. Conjugúeme en el pretérito simple los verbos de las oraciones siguientes: Di las fotos a mi hermana. — Dormí ocho horas sin despertarme. — Tovább olvastam a szöveget. — Jobban beszélek. — Nagyon sokat dolgoztam. — Pablo ha respuesto (más mal) que los otros. — Mélyen aludtak. — Tú has hablado (más claro y distinto) que tus amigos. — Sokat kellett várnod? — Beszélni akartunk velük. — Tegnap otthon voltunk. mint teg­ nap. — Az összes tanuló nevetett. — Károly beszél a legtöbbet. — No pude ponerme en camino. — Ma jobban érzem magamat. — Traje conmigo la máquina fotográfica. Ejercicios 1. — Anduve rápidamente. — Az én anyám job­ ban főz. b) Csak úgy szakad az eső. — Sajnáltad. — Miért nem mondtad el ezt nekünk? — A folyóiratot Ernőnek adtam oda. — Hice todo lo posible. Substituyanse los adjetivos por la forma del adverbio correspondiente: El matrimonio Varga vive más (feliz) que vosotros. muchísimo. — No cupe en el tranvía. — Hová tettétek az újságot? — Nem tudtam megírni a levelet. — A válaszban kitesszük a sí vagy no szót. — Ma több levelet kaptunk. — Testvéreim elmentek a moziba. — A múzeumban sok érdekes dolgot láttunk. — Szüleid most boldogabban élnek. — Nosotros nos divertimos (más bueno) que nuestros amigos. — Guando supe la verdad. — Ayer fui al teatro. Dígase en español: a) (usando el pretérito simple:) Lajos pénzt kért tőlem (részeshat. — A gyerekek torkuk szakadtából kiabál­ > nak. — Sentí haberle molestado.134 A d i v e r t i r s e ijje hasznalata Hogyan mulattál tegnap? Nagyon jól. — Quise divertirme con mis amigos. eset). — Puse un disco para bailar. mint Teréz néni. — Nagyapám 1959-ben halt meg. 186* . la dije toda a mis padres. — Éva tanul a legkevesebbet. — Ya vi muchas. — Vine para ver a Margarita. semmint írok spanyolul. hogy nem érsz rá. — Fui muy contento de verle. — Seguí bailando hasta la medianoche. A magyartól eltérően a divertirse ige előtt a kérdésben nem tesszük ki a ¿Cómo? („Hoqyan?") kérdőszót. mint azelőtt. — Hemos cantado (alegrísimo).

5. 187 . — Hogyan mulattatok tegnap? Nagyon jól. mert magam hívom elő a fényképtekercseket. hogy előbb jöttem. felkelek. Ha majd kialudtam magam. Később gramofonlemezeket tettünk fel. majd fiaimmal sétálni megyek a városligetbe. lefekszem. meg fogom neked mutatni őket. Zsófi zongorázott. entraron en el patio del teatro. Örülök. bementek a színház földszintjére. A múlt idejű határozói igenév — El gerundio pasado o compuesto Habiendo mostrado sus billetes. odasietett feleségéhez. amikor hazajöt­ tem. A befejezett régmúlt — El pretérito anterior Después de que hubo regresado a casa. Miután felmutatták jegyüket. Ti vagytok? Mi vagyunk. Nekem a tánczene tetszett a legjobban. és Ödön hegedült. Mihelyt hazajött. én vagyok. Zsófi. mert teljesen kialudta magát. Tradúzcase al español: a) Tegnap este nagyon jól mulattam. Kilenc óra lehetett. Ő az. — Beszélni fogok Jánossal. Jól sikerülnek a fényképeid? Nagyon jól. Ha majd előhívtam a fényképeket. LECCIÓN VEINTITRÉS A folyamatos régmúlt — El pretérito pluscuamperfecto Juan se levantó de excelente humor porque había dormido a más no poder. Hogyan mulatott a húgod? ő is nagyon jól mulatott. János pompás kedvében ébredt. corrió a su mujer. Magammal viszem majd a fényképezőgépet. A múlt idejű főnévi igenév — El infinitivo perfecto o compuesto Estoy contenta de haber venido con anticipación. ha majd megjött (haya vuelto) a gyárból. Ernő táncolt a legtöbbet és a legjobban. Ha majd elolvastam az újságot. Éjfélig táncoltunk. — Hány óra van? Tíz óra lehet. A meghívottak közt (ott) volt Júlia. Ők azok. Ödön és Ernő is.c) Te vagy az? Igen. b) Mit csinálsz holnap? Holnap vasárnap lesz. és rengeteg felvételt fogok csinálni a gyerekeimről (de). Blankáéknál kis(ebb) házimulatság volt.

— Cuando habré dormido una horita. — advirtió Juan. luego se encaminaron al teatro. Juan no se lo hizo decir dos veces. Ana y Juan no tuvieron que aguardar largo rato en el guardarropa. porque era domingo y había dormido a más no poder. Tan pronto como Juan hubo terminado el trabajo. Llegó. querido. He logrado procurarme dos localidades buenas. — Así. Después de haber descansado y comido algo. segundo. Habiendo llegado con media hora de anticipación. — Estoy contenta de haber venido con anticipación. corrió a su mujer y le dijo: — Palomita mía. había estado con su mujer en el Teatro Nacional. se pusieron a pasearse por el vestíbulo del teatro. al fin. — dijo Juan para sí. el sábado. — Siento no haber traído conmigo los gemelos. el matrimonio Varga empezó a prepararse para la función. — dijo Ana. Después de que hubo regresado a casa. que a mí me gustan mucho los espectáculos. el director cultural de la fábrica había preguntado a Juan si quería comprar dos billetes de teatro. Primero. el sábado por la noche. ¿Estás contenta? — [Vaya una pregunta 1 Tú sabes muy bien. 188 . Unos días antes. se apresuró a casa para descansar un ratito. este sábado nos iremos al teatro. tendré bastante tiempo para observar los vestidos de las señoras.I En Í'1 I en 1ro Ayer por la mañana Juan se levantó de excelente humor. — No he pensado en ello. la tragedia más grandiosa de todas las de Shakespeare. Habiendo entregado sus abrigos y sombreros a la encargada del guardarropa. Había asistido al reestreno de "Hamlet". Ambos se pusieron sus mejores galas. Soy muy aficionada al teatro. porque en vísperas. me sentiré mucho mejor.

me encargo de eso. — Ya lo veo que quieres reírte. En el Teatro Nacional han puesto en escena el drama de Madách. . La tragedia del Hombre. pero prefiero las obras con música. arrastrándole a la calle y cerciorándose primero de que nadie podía escucharlo.Al fin sonaron las campanillas anunciando el próximo comienzo de la función. Las actrices y los actores desempeñaron sus papeles con una maestría extraordinaria. — Bien. el mismo individuo gratificó a la encargada del guardarropa con cinco pesos. al salir del teatro. — ¿Por qué. el telón metálico que se estaba levantando. Después de la comida. es decir la ópera y la opereta. — ¿Verás bien de esta butaca? — preguntó Juan a su mujer. — le respondió Ana. Más tarde. Vieron la platea. — ¡Hombre. Luego se levantó el telón y apareció la escena con la decoración del primer acto. — Te puedo proponer el Teatro Alegre. — Te lo diré más tarde. le das cincuenta veces más a la encargada del guardarropa? Y el tacaño. — ¿Qué clase de obras prefieres? ¿La tragedia o la comedia? — Eso depende de mi humor. estoy"asombrado ! — le dijo el amigo. Ana y Juan miraron alrededor. a mí me gustan todas las funciones. Ana y Juan entraron en el patio del teatro. Habiendo mostrado sus billetes a la entrada al acomodador que los verificaba. dijo : — Es que la del guardarropa . Pues bien. Estaba empezando la función. si no has dado más que diez centavos de propina al mozo del restaurante. — No lo sé aún. donde dan una comedia francesa. el anfitrión pagó la cuenta y solamente dió al mozo diez centavos de propina. los palcos y los pisos repletos de gente. tomando del brazo a su amigo. La representación alcanzó un gran éxito. Por lo general. Una acomodadora les condujo a sus asientos. III Un rapto de generosidad (Chiste) Un amigo había invitado a otro a comer en un restaurante y a ir luego a un teatro. hazme el favor de comprar las localidades. Hubo muchos aplausos y hasta ovaciones. ¡Hay que ver el magnífico abrigo •que me ha dado en vez del mío 1 189 . II Conversación — Tengo ganas de ir al teatro uno de estos días. . * — ¿Qué espectáculos anuncian las carteleras? — En el Teatro de la Ópera representan óperas que he visto ya todas.

que clase de miféle la comedia vígjáték la música zene la ópera opera la opereta operett la cartelera plakát poner en escena színre visz el drama színmű. primero . la actriz színész. szalad. menetjegy el patio színházi földszint. conduces) vezet el asiento ülőhely. korábban . másodszor en vísperas de előző este. . színésznő desempeñar su papel szerepét eljátssza desempeñar ellát. hogy nem hoztam el los gemelos színházi látcső advertir (advierto) megjegyez. fémből való aparecer (aparezco. belső udvar I. segundo először . dráma proponer (-pongo. eredmény el actor.Vocabulario excelente pompás. előre la anticipación előleg el billete belépőjegy . . kedvel (amit: a) tan pronto como mihelyt después de haber descansado miután pihent prepararse elő-. előadás ser aficionado (-a) szeret. óhajt-e no se lo hizo decir dos veces nem mon­ datta magának kétszer la paloma galamb procurar ^szerez el espectáculo színdarab. elvégez. küszöbön levő el comienzo kezdet la entrada bemenet. la acomodadora jegyszedő verificar ellenőriz conducir (conduzco. nagyszabású de todas las de Shakespeare Shakespeare valamennyi tragédiája közül unos días antes néhány nappal ezelőtt el director cultural kultúrfelelős cultural kulturális si quería (hogy) akar-e. belépés el acomodador. kiváló a más no poder végkimerülésig. felkészül (amire: para) ambos. szín la decoración díszlet(ezés) el acto felvonás la representación előadás el éxito siker. ápol vkit el reestreno felújítás la tragedia tragédia grandioso nagyszerű. érkeztek con media hora de anticipación fél órá­ val előbb aguardar vár largo rato sokáig el guardarropa ruhatár habiendo entregado miután átadták entregar átad el sombrero kalap la encargada del guardarropa ruhatárosnő el encargado. . ülés la butaca zsöllye. -pones) javasol dar ad (darabot színházban) encargarse elvállal (cuntí: de) . megjelenik la escena színpad. különleges el aplauso taps la ovación hangos tetszésnyilvánítás II. elintéz el papel szerep la maestría művészi teljesítmény extraordinario rendkívüli. vminek az előestéjén la víspera előest asistir a jelen van vminél. . la encargada megbízott ponerse a (-\-inf. körbe la piatea (színházi) földszint el palco páholy el telón metálico (színházi) vasfüggöny el telón színházi függöny metálico fém-. .) elkezd (vmit tenni) 190 pasearse fel-alá sétál el vestíbulo előcsarnok de haber venido con anticipación hogy korábban jöttem siento non haber traído sajnálom. támlásszék alrededor körül. a vég­ sőkig correr fut. apareces) előtűnik. szól próximo közeli. (oda)siet con anticipación előbb. ambas mind a ketten la gala díszruha habiendo llegado minthogy . . segít.

ámulok el tacaño fösvény. Szombaton János a feleségével a Nemzeti Színházban volt. helyébe Gramática 135 A folyamatos régmúlt — El (pretérito) pluscuamperfecto El sábado Juan había estado con su mujer en el Teatro Nacional. megjutalmaz estoy asombrado meg vagyok lepve. További példák : Cuando llegamos a la estación. a ragozásra: VEN IPi j ö n n i había venido habías venido había venido habíais venido habían venido jöttem jöttél jött jöttetek jöttek LAVARSE mosakodni me había lavado' te habías lavado se había lavado nos habíamos lavado os habíais lavado se habían lavado mosakodtam mosakodtál mosakodott mosakodtunk mosakodtatok mosakodtak habíamos venido jöttünk A folyamatos régmúlt olyan múlt idejű cselekvést jelöl. Recibí ayer la carta que mi hermano había escrito de Roma. Amikor a pályaudvarra értünk. Példák. hogy akar-e két jegyet venni. cipel. 111. Tegnap kaptam meg a levelet. fukar tomar del brazo karonfog. rablás. megfogja karját el brazo kar arrastrar maga után húz. mert la (ti. a vo­ nat már elment. 191 . elragadás la generosidad bőkezűség el anfitrión vendéglátó gazda el centavo (a délamerikai pénzegység. Anna megvette magának a ruhát. me­ lyet néhány nappal ezelőtt a ki­ rakatban látott. a peso századrésze) fillér la propina borravaló el individuo egyén. el rapto roham . melyet testvérem írt Rómából. már befejeződött.encargar megbíz (amivel: de) III. el director cultural había preguntado a Juan si quería comprar dos billetes. el tren ya había salido. Ana se compró el vestido que unos días atrás había visto en el escaparate. Néhány nappal ezelőtt a kultúrfelelős megkérdezte Jánostól. la encargada) ¡hay que ver! (azt) látni kell! en vez de helyett. amely egy másik (ma­ gában a mondatban kifejezett vagy csak odaértett) múlt idejű cselekvéshez képest előbb történt. Unos días atrás. vonszol cerciorarse megbizonyosodik (amiről: de) es rue ez azért van. személy gratificar megörvendeztet. A folyamatos régmúlt összetett igeálak: az haber segédige imperfecto-jából és a főige paríicípio-jából áll.

se apresuró a casa. Mihelyt János megkapta a levelet. Ezért főleg olyan kötőszók után szokott •előfordulni. Tan pronto como Juan hubo tcrminado el trabajo. Sajnálom. Mihelyt megérkeztünk. Miután pihentek és ettek valamit. luego que. tan pronto como. A múlt század magyar nyelvében is négy múlt idő volt még használatos. Luego que Juan hubo recibido la carta. En seguida que Ana nos hubo visto. nos mudamos de ropa. *'*' A múlt idejű főnévi igenév — El infinitivo perfecto o compuesto Después de haber descansado y comido algo. Vargáék készülődni kezdtek. se nos acercó. amely közvetlenül megelőzött egy másik (rendszerint befejezett múlttal kifejezett) cselekvést. Olyan múlt idejű cselekvést jelöl. További példák : Después de que hubimos llegado. menék. Siento no haber traído conmigo los gemelos. los Varga empeza­ ron a prepararse.— Ne csodálkozzunk azon. Megjegyzés. odajött hozzánk. hogy nem hoztam magam­ mal a látcsövet. megyek vala. mentem vala. hogy a spanyolban öt múlt idő van. mentem. vo. pl. átöltözköd­ tünk. ott is ritkán. Példák a ragozásra: LLEGAR megjönni hube llegado hubiste llegado hubo llegado hubimos llegado hubisteis llegado megjöttem megjöttél megjött megjöttünk megjöttetek VESTIRSE Öltözködni me hube vestido te hubiste vestido se hubo vestido uos hubimos vestido os hubisteis vestido se hubieron vestido felöltözködtem felöltözködtél felöltözködött felöltözködtünk felöltözködtetek felöltözködtek hubieron llegado megjöttek A befejezett régmúlt csak az irodalom nyelvében fordul elő. me llamó por teléfono. •en seguida que mihelyt. así que. Mihelyt Anna meglátott bennünket. A befejezett régmúlt összetelt igealak : az haber segédige befejezett múltjából •és a föige por/irípío-jából áll. 192 . felhívott engem telefonon. m i n t : después de que miután. hazasietett.136 A befejezeti régmúlt — El pretérito anterior Mihelyt János befejezte a munkáját.

' (hogy) kaptam.espués de felöltőmet a ruhatárosnak. a kötőszó ugyanis már eleve rámutat arra. entraron en el patio del teatro. (hogy) jöttem. hogy késem. örülünk. eladtál stb. 83). 133 . Debo excusarme dé haber llegado tarde. — Beálló. amar.614 Minthogy Anna és János korán jött. jöttél stb. Ana y Juan tuvieron que aguardar. hogy zavartalak. haber llegado) al teatro. hogy késtem. ha nyilván előidejüségről van szó . tehát. Miután felmutatták jegyüket. megmosakodtak A múlt idejű főnévi igenevet ugyanúgy használjuk. elsősorban mellékmondatok rövidítésére (vö.A jelen idejű főnévi igenév mellett (amilyen pl. Sajnálom. Habiendo mostrado sus billetes. gué mi abrigo a la encargada del guardarropa. Bocsánatot kell kérnem. átadtam Después de llegar ( = D. hogy láthattunk benneteket Megjegyzés. Debo excusarme de llegar tarde. Sajnálom. vender. egyszeri (és nem folyamatos) cselekvést jelölő igék esetében a múlt idejű főnévi igeñév helyett sokszor jelen idejű főnévi igenév szo­ kott állni akkor is. Estamos contentos de haberos visto. bemen­ tek a színház földszintjére. hogy előidejüségről van szó: Miután a színházba érkeztem. escribir) a spa­ nyolban múlt idejű főnévi igenév is van. hogy láthatunk benneteket. hogy zavarlak. mint a jelen idejűt. várniuk kellett. Bocsánatot kell kérnem. 13 SP NVol nyelvkönyv — . mely az haber segédige jelen idejű főnévi igenevéből és a föige participio-jából áll: Jelen" idejű főnévi igenév amar vender recibir venir lavarse szeretni eladni kapni jönni mosakodni haber amado ' haber vendido haber recibido haber venido haberse lavado Múlt idejű főnévi igenév (hogy) szerettem. 138 Az összetett határozói igenév — El gerundio perfecto o compuesto Habiendo llegado con anticipación. (hogy) megmosakodott. Előidejűség: Infinitivo perfecto Siento haberte molestado. míg azonban az infinitivo pre­ sente egyidejű. entre. addig az infinito perfecto a főmondat állítmányának idejéhez képest előidejű cselekvésre utal: < Egyidejűség : Infinitivo presente Siento molestarte. örülünk. kaptál stb. Estamos contentos de veros. szerettél stb. (hogy) eladtam.

a befejezett régmúlt — el pretérito anterior 8. Az e g y s z e r ű igeidők: 1.) felöltözött . A magyarban rendszerint miután. (miután stb.— el pretérito presente 6.: 64). a befejezett jövő — el futuro imperfecto o simple II.) megjöttem. a közelmúlt. A kötőmód — el subjuntivo (egyelőre csak jelen idejét ismerjük) 194 háblo beszélek hablaba beszéltem hablé beszéltem hablaré beszélni fogok . a jelen idő — el presente pl. A felszólító mód — el imperativo (csak jelen ideje van) III. hogy az összetett határozói igenév mindenkor «lőidejűséget fejez ki. a befejezett múlt — el pretérito simple o indefinido 4. mint az egyszerű határozói igenéwel (gerundio simple. a folyamatos múlt . szerettél stb.) szerettem. Az ö s s z e t e t t igeidők: he hablado beszéltem había hablado beszéltem hube hablado beszéltem habré hablado majd beszél­ tem habla beszélj! hablar beszéljetek! hable beszéljek 5. ***" Az eddig tanult igemódok és igeidők összefoglalása I.Az etfidejű v. A különbség csak az. A kijelentő mód . az egyszerű jövő — el futuro imperfecto o simple 2. 2. levantarse felkelni venir vestirse jönni öltözködni Az összetett határozói igenévvel ugyanúgy rövidítünk mellékmondatokat. (miután stb. összetett határozói igenév az haber segédige egyszerű határozói igenevéből és az főige participio-jából áll: Főnévi igenév amar szeretni összetett határozói igenév habiendo amado habiéndose levantado habiendo venido habiéndose vestido (miután stb. minthogy kötőszóval és múlt idejű igealakkal fordítjuk.el (pretérito) — imperfecto 3. vö. négy egyszerű és négy összetett ideje van: 1. a folyamatos régmúlt — el (pretérito) pluscuamperfecto 7.) felkelt (miután stb.. megjöttél stb.

egyszerű — imperfecto o simple hablando beszélve b) előidejű v. los espectadores entraron en el patio del teatro. tengo mucho tiempo para prepararme. Tradúzcase al húngaro : a) Siento no poder venir a verte. hogy későn kelteml — Milyen kár. Dígase en español: a) (Usando el infinitivo)^ őrülök (alegrarse de). Después de levantarnos ( = Después de habernos levantado). — ¿Estás contento de recibir cartas? ¿Estás contento de haber recibido cartas? — El señor Varga piensa salir para Szeged mañana. entramos en el cuarto de baño para lavarnos de pies a cabeza. hogy meghívhattalak ebédre. — Szüleim sajnálják. 13* / 195 . hogy későn keltünkl — Milyen kár. anélkül. 3. 4. Az igenevek 1.IV. örülök. Siento no haber podido venir a verte. tenía bastante tiempo para leer el periódico. beszélve ) jelen idejű — imperfecto o simple .3. Szüleim sajnálják. Ejercicios 1. hogy nem láttak benneteket. — Después de (comer) en un restaurante. összetett — perfecto o compuesto habiendo hablado miután x beszéltem. el tren no (llegar) todavía. — Llegando al teatro. — Habiendo olvidado traer consigo los gemelos. — A színházba mentünk. los dos amigos se quedaron en el vestíbulo del teatro a fumar cigarrillos. — Miután megmutattam a jegyemet. — Habiendo llegado al teatro con anticipación.A f ő n é v i a igenév — el infinitivo hablar beszélni haber hablado hablado beszélt. Ana no vio bien la escena. pero volvieron a casa sin haberle visto porque se había marchado a dar unpaseo. Cambíense los infinitivos entre paréntesis por la forma correspondiente del pluscuamperfecto o pretérito anterior: Ayer el enfermo se sintió mejor.A m e l l é k n é v i . hogy magunkkal vittük volna a színházi látcsővet. Juan me hizo un grande favor. porque (llegar) con inedia hora de anticipación. — Mis hermanos fueron a ver a nuestro abuelo. igenév — el participio igenév — el gerundio b) múlt idejű — perfecto o compuesto 2. de la platea o de los palcos? ¿Qué hace la gente en el vestíbulo del teatro? ¿A quién se entregan los abrigos y sombreros? ¿Qué anuncia el próximo comienzo de la función? ¿^Qué hacen los acomodadores y las acomodadoras? ¿Qué se ve en la escena? ¿Guando alcanza la representación un gran éxito? ¿Con qué gratifican los espectadores la maestría de los actores y actrices? 2. a színházba men­ tünk. beszélt stb. hogy (ők) későn keltekl — Miután ettünk valamit. hogy későn keltél! — Milyen kár. — Cuándo vine a la estación. —. — Ana reconoció a la actriz: la (ver) ya en otras piezas. — Tan pronto que (oir) sonar las campanillas. porque (dormir) mucho y profundamente. — Escribiéndome una carta. El señor Varga piensa haber llegado tarde. Contéstese a las siguientes preguntas : ¿Va usted muchas veces al teatro ? ¿Cuándo estuvo en 'el teatro por última vez? ¿Qué vio usted en el teatro? ¿Dónde compró usted los billetes de teatro? ¿Qué localidades prefiere usted en el teatro? ¿De dónde ve usted mejor. los amigos fueron a un teatro. — Milyen kár. entregué mi abrigo a la encargada del guardarropa. b) Levantándome temprano. — Habiéndome levantado temprano. hogy ritkán látnak benneteket. A h a t á r o z ó i a) egyidejű v. beléptem a páholyba. hogy meghívhatlak ebédre. — Habiéndome escrito una carta. — Juan se puso a pasearse por el vestíbulo. me harás un grande favor.

hazamentem. hanem Feri barátommal. Pompás kedvemben ébredtem. Esta guerra de liberación de la tierra española se llama la Reconquista. hogy helyem egy páholyban volt. — Mivel a színészek jól alakították szerepüket. Az egyik (Una de las .b) (Usando el gerundio) Miután befejeztem a munkát. Hassán quería mucho a su mujer y siempre cumplía todos sus deseos. hogy láttám a vígjátékot. mert jobban látok a földszintről. Uno de ellos tenía su capital en'Granada. Hassán. Ezért sok taps volt az egész előadás alatt. Az előadásnak nagy sikere volt. En la España de aquella época* había varios reinos árabes. jól felelsz majd az iskolában. Nieve y flores En el año 711. Fátima era muy hermosa. sok taps volt az előadás alatt. . jegyeket vettünk a ma délutáni előadásra. Hace muchos años vivía en Granada un rey árabe. Legközelebb nem megyek egyedül. 5. hogy neki is tetszenek a jó darabok. pero no pudieron conquistar las regiones montañosas del norte. sokat kellett várnunk a pályaudvaron. a munkások hazamentek. Mialatt a fürdőszobában mosakodtam. Minthogy magammal hoztam a látcsövet. J . ) színésznő rendkívüli művészettel alakította szerepét. mindent jól láttam. fogat mostam és fésülködtem. los árabes que vinieron de África invadieron España. En todos estos siglos no cesó la guerra de los españoles contra los invasores. . Nem sajnálom. mert teljesen kialudtam magamat. 196 * . con su mujer Fátima. — Minthogy kedvünk volt színházba menni. LECCIÓN VEINTICUATRO Lección de I repaso . Nekem a darab nagyon tetszett. melyet szombat este láttam a Vidám Színházban. Kár azonban. — Mivel a vonat késve érkezett. jól fogsz felelni az iskolában. a színdarabra gondoltam. Como eran más fuertes que los españoles. Tradúzcase al español: Tegnap vasárnap volt. — Minthogy megtanultad az uj szava­ kat. Tudom. — Miután munkájukat befejezték. se apoderaron de la España del sur y del centro. Los árabes reinaron en España siete siglos. — Ha megtanulod az új szavakat. La Reconquista fue terminada en el siglo quince.

almendros y replantarlos en las laderas más próximas de estas montañas. Y desde entonces. El bufón rogó el perdón del soberano en gracia a sus buenos servicios anteriores. . el califa de Córdoba. la más alta de España. todos los años. El marido no sabía qué hacer para consolar a su mujer. Todas las montañas estaban blancas de nieve. como cuenta la leyenda. Un día de. Es más bonito. Pero al día siguiente. No nieva nunca. con asombro de todos. No he visto nunca tanta nieve. Pero un día. las montañas de alrededor de Granada se visten de blanco con la flor del almendro. Granada está situada aJ pie de la Sierra Nevada. En los pióos de estas montañas la nieve aparece en invierno para desaparecer en primavera. en Granado cayó una gran nevada. Fátima al salir a la terraza de su palacio. Siempre hace buen tiempo. . y decídete cuanto antes. la nieve desapareció. y para cumplir tu deseo he mandado traer de las tierras de Arabia. . por lo menos. Muy contenta corrió hacia su marido y le dijo: . Le prometió cumplir su deseo algún día. vio con sorpresa las montañas tan blancas como la nieve. II La mejor muerte (Anécdota) » Un bufón había ofendido gravemente a su soberano.El clima de Andalucía. Fátima lloraba y repetía su deseo de . es muy caluroso. Los años pasaban y la nieve sólo estaba arriba en los altos picos de la Sierra. Tú querías ver las montañas siempre blancas. ver las montañas siempre cubiertas de nieve. que yo mismo escoja el género de muerte.¡Qué alegría! La nieve ha vuelto a cubrir las montañas. de viejo. Es la flor de los almendros. Entonces Fátima dijo a su marido: — Me gusta mucho este paisaje. Pero el califa quedó inflexible. durante el reino de Hassán. Hassán se sonrió y le contestó: — No es nieve. donde se encuentra Granada. *. el cual le condenó a muerte. *197 . quiero morir . Llueve poco. Quiero x ver las montañas siempre blancas.Señor — suplicaba el bufón — permíteme. Al rey le hizo gracia la salida y le perdonó. en primavera. respetando el género de muerte escogido. Pero este deseo era más difícil de cumplir que otros. — Di cómo quieres morir.Señor — contestó el bufón —. primavera.

escoges) kiválaszt decidirse elhatározza magát. veszekedésre mindig van ok. monda de alrededor környező II. korszak vario különféle. elszánja magát cuanto antes minél előbb de viejo öreg emberként hacer gracia tetszik Ja salida elmés mondás respetar tiszteletben tart. el moro mór. amely condenar (el)ítél el perdón megbocsátás. ámulat i a nevada hóesés. megkegyelmezés en gracia a (elöljárószó) -ra való tekin­ tettel. érdekében el servicio szolgálat. kiszolgálás anterior előbbi. la cual aki. Vocabulario I.)< 198 . kedvéért.* H a y moros y cristianos. előzetes inflexible hajlíthatatlan suplicar könyörög por lo menos legalább escoger (escojo. lejtő desde entonces azóta la leyenda legenda. több el clima éghajlat caluroso forró estar situado fekszik al pie de lábánál el pieo csúcs desaparecer eltűnik el asombro csodálat. tekintetbe vesz III. felszabadulás la tierra föld la Reconquista visszahódítás fue terminada befejeződött la época időszak. Vannak mórok és vannak keresztények: A nézetek eltérnek. árabe arab apoderarse de hatalmába kerít vmit conquistar meghódít montañoso hegyes reinar uralkodik la guerra hábor. consolamos) meg­ vigasztal prometer megígér arriba fent. -~ 2. fel la terraza terasz el palacio palota el almendro mandulafa la almendra mandula Arabia Arábia replantar átültet la ladera hegyoldal. fejedelem el califa kalifa el cual. megbánt el soberano uralkodó. tájkép siguiente következő eonsolar (consuelo.ú el invasor támadó. Mórok vannak a tengerparton : Veszély közeleg. la muerte halál el bufón udvari bolond ofender megsért.III Refranes H a y moros en la costa. szerecsen la costa tengerpart el cristiano keresztény •. *(A közmondások értelme: 1. havazás ' el paisaje táj. betolakodó la liberación felszabadítás.

— Pállal akartunk beszélni. (Véase la gramática de la lección 20. — Cukrot hozattam a bolt­ ból. kicsi és kövér gyerek volt. — Miért nem jöttetek vasárnap hozzánk? — Nem tudtam csinálni semmit.) Nagyapám Szegeden született. — Azt hiszem. Ő volt a legjobb ember a világon. 4. desde entonces. (Véase la gramática de la lección 19. 3. 2. de la manera siguientes 1. con una línea ondulada. i Expliqúese el empleo de los varios tiempos de los verbos en el trozo de lectura •"Nieve y flores".4. — Mialatt Feri a. amennyit tudunk. 2. con una línea. — Láttam a vásárolt könyveket. — A sajt. melyet tegnap vettem. con dos líneas . — Nem aludtatok eleget? — Nem tudom. — A szegény ember a legkisebb pénzösszeggel is meg lesz elégedve.) István és én osztálytársak voltunk. mint én.— Spanyol­ ország nagyon gazdag ország. — Ők nagyon boldogok. — Nagyon rosszul feleltél tegnap az iskolában. (Véase la gramática de la lección 22. en primavera. és Budapesten halt meg. hogy mikor . — A mai újságot nem találtam az asztalra tett újságok közt. — Te kevesebbet tanulsz. las montañas de alrededor de Granada? 2. mint neked. adtam nővéremnek. — Amikor az egyetemre jártam. mint a másik.gyobb örömmel fogadtak bennünket.) < > . — Tegnapelőtt szép idő volt. te erősebb voltál. — A múlt évben a városi tanács nagyon sok új házat építtetett. mint én. kiváló volt. — Az út nagyon hosszú volt. — A feladatokat már megírtuk. — Megmutattam a feleségemnek a megvett jegyeket. — Ez az ing gyengébb minőségű. • Ejercicios de repaso Dígase en español: 1. 3.. — Mi már elolvastuk ezeket a folyóiratokat.. — öcsémnek nem adtam többet negyven forintnál. A színház telve volt. — Amikor András 12 éves volt. . felhívtam telefonon bátyámat-és húgomat. (Por este motivo. — Neked élénkebb szemed van. el pretérito simple con tres líneas . vannak nyitva a múzeumok. — Én több spanyol szót tudok. — Amikor az ember szórakozni akar. el pretérito imperfecto. — Több mint ötven forintot. — Elér­ kezett az utolsó pillanat. — Rokonaink a legna-. tegnap azonban esett az eső. mint Mihály bácsi gyerekei? — Amikor gyerekek voltunk. — Vasárnap a legmagasabb hegyre mentünk feL — Szüleim a felsőbb emeleten laknak. ¿En qué-año invadieron los árabes de África a España? ¿Qué parte de España no pudieron conquistar? ¿Cuántos siglos reinaron los árabes en España? ¿Cómo se llama la guerra de liberación de la tierra española? ¿En qué siglo fue terminada la Reconquista? ¿Cuántos reinos árabes había en España de aquella época? ¿Quién vivía hace muchos años en Granada? ¿Cómo se llamaba la mujer de Hassán? ¿Quería mucho Hassán a su mujer? ¿Qué sucedió (történt) un día.rádiót hallgatta. ahol Shakespeare darabjának felújítását láttuk. én az újságot olvastam.) Tegnap a színházba jnentünk. mint Máriának. — Amikor tegnap megkap­ tam a sürgönyt.Ejercicios ' « 1. — Milyen volt az előadás? Nagyon jó volt. és a zene is minden­ kinek tetszett. — Annyit érünk. 199 . el presente. Contéstese a las siguientes preguntas: . hogy ez a munka meg fogja haladni erőnket. — Miért nem vagytok olyan szorgalmasak. — Hova tetted a megírt leveleket? — Elhatároztuk. qué color se visten. és fújt a szél. színházba vagy moziba megy. mint te. durante el reino de Hassán? ¿Qué dijo Fátima a su marido? ¿Cómo cumplió Hassán el deseo de su mujer? ¿De . — A legnagyobb örömmel segítek neked. A jobbpartot hegyek határolják. minden iránt érdeklődtem. — A tanár elolvasta a-tanulók által megírt feladatokat. subráyense todos los verbos del trozo. — Budapestet a Duna két részre osztja. — Ágnesnek hosszabb haja van.— A DélAmerikában beszélt spanyol nyelv nem különbözik sokban a Spanyolországban' beszélt nyelvtől. de ő nem volt otthon.) Má délután későn jöttem haza a gyár­ ból. el pretérito presente. — A gyere­ kek ma még nem mosakodtak. hogy felmegyünk a hegyre. — Barátom minden ruháját a szabóval csináltatja. (Véase la gramática de la lección 21.

hogy nem írtam neked. hogy a barátom beteg (estaba . hogy nem beszéltem Józseffel. aki súlyosan megsértette őt. Virágokat szednél. mint ti. — A gyerekek sokat nevettek a moziban.. János? Igen. Podríamos sentarnos en un banco. LeüZhetnénk egy padra. — Ti már bizonyara láttátok az új darabot. mint azelőtt. — Mélyebben aludtam. — Hogyan mulatott Margit tegnap Vargáéknál? Azt hiszem. a hegyek már nem voltak olyan szépek. gyere az ebédlőbe reggelizni! — Fél nyolc lehetett. ser -ía -ías -ía . Rengeteget táncolt. — A király megbocsátott az udvari bolondnak. sétálni mentünk a ligetbe. otthon maradtunk. — Minthogy az udvari bolond súlyosan meg­ sértette a kalifát. mint te. . Sería una tontería quedarse en casa. amikor .volna itthon maradni. — Miután a hó eltűnt. — Te vagy az.. melyeket a gyár kultúrfelelősétől kaptam. — Mit hoztál magaddal külföldről? Néhány inget és néhány pár harisnyát hoztam magammal. hogy nem láttuk az új darabot. — Bocsáss meg nekem. — Miután átadtam felöltőmet a ruhatárosnőnek. ez halálra ítélte őt. • — Miután felöltözködtünk. hogy na­ gyon jól mulatott. — Mivel már láttuk az új vígjátékot. — Jobban szórakoztunk.. bementem a nézőtérre. gustar coger . 25 LECCIÓN VEINTICINCO \. — Mihelyt elkezdett esni az eső. — Szombat délután kirándultam a he­ gyekbe. hazasiettünk. — Sajnálom. — Ha majd megkaptátok a levelemet. meglátogattam őt. ) . melyet szüleim küldtek nekem.'— Amikor megtudtam. mert tíz óra vdn. — Apám rengeteget dolgozott a gyárban. • én vagyok. — Megjött már a vonat? Bizonyára megjött már. azonnal válaszoljatokl — Ha majd felöltöztél.. hogy rokonaink már a kétórás vonattal megjöttek. 5. A feltételes mód jelen ideje — El condicional imperfecto o simple Példák Az egyszerű jövő idő tövéhez járulnak a folyamatos' múlt ragjai Me gustaría hacer una excursión. Cogerías flores.— A tanulók a füzeteket az asztalra tették. — Sajnáljuk. — Megtudtuk.) Tegnap megkaptam a pénzt. — Feleségem nagyon örült a színházjegyeknek. — Mihelyt bátyám megérkezett a pályaudvarra. az előadás megkezdődött. ¿Tendríais la bondad de ayudarme ? Saldrían con el tren de la mañana. tendr saldr -íamos -íais -ían . podr fennétek olyan jók segíteni nekem ? A reggeli vonattál utaznának. (Véase la gramática de la lección 23. felhívott engem." Butaság. . 200 Jólesne (Szeretnék) kirándulni. . — Tegnap délután csak úgy szakadt az eső.

— Utilizaríamos todos los medios de transporte moderno : trenes. ' Jöttünk volna. A feltételes mód múlt ideje — El condicional perfecto o compuesto Me habría gustado hacer una excursión. — También a mí me gustaría hacer una excursión. el matrimonio Varga se sienta en un banco asoleado y empieza a hablar de las próximas vacaciones. Juan Varga acaba de regresar a casa de su fábrica. — Sin dinero tropezarías con serias dificultades. además. Habríamos venido. —. Te propondría otra cosa: deberíamos ir al parque cercano. remar. • Deambulando por el bosque. Este año yo preferiría pasar las vacaciones a orillas del Jago Bálaton. Puedes imaginarte lo contentos que estarían nuestros chiquitos de tomar el sol. . — jEn mi vida tendría ánimos para subir a un avión I 201 . — Yo también desearía ver mundo.con un tiempo. respiraría a pleno pulmón el buen aire primaveral y cogería para ti unas flores. Un viaje al extranjero sería el colmo de mis sueños.I 2. nadar. hacer excursiones en velero. automóviles y aviones. ^ — En estos días sueño mucho con hacer un viaje al extranjero.en Mátraháza. Jólesett volna (Szerettem volna) kirándulni. ' — jQué buen tiempo hoy ! — dice a su mujer. — pasamos tres semanas agradables. Viajaría por tierra. barcos. ya son las cinco y media. — El verano anterior — dice Ana. Vamos a dar un paseo por el parque. pero tú sabes lo cansada que estoy y. en las montañas. Allí podríamos sentarnos en un banco. de nem volt időnk. bañarse. Para emprender un largo viaje sería necesario < tener considerables ahorros en el banco. — Tienes razón. I Los Varga sueñan con hacer un viaje Es un hermoso día de mayo. jVaya sueños I ¿Y quién te pagaría los gastos de viaje? — En eso no he pensado aún. mar y aire. pero no te­ níamos tiempo. — Con un tiempo semejante me gustaría hacer una larga excursión por los bosques de Buda. así sería una tontería quedarse en casa. Sin embargo. Daría la vuelta al mundo. Después de dar una vuelta por los senderos del parque. Tomaríamos el sol y entretanto tendríamos tiempo para hablar de tus vacaciones que están acercándose. — Ni que decir tiene. Yo no tendría nada en contra de un viaje por Italia o la América del Sur.

— ¿Me haría el favor de decirme cuándo volverá? — Al marcharse me dijo que volvería mañana con el tren de la tarde. Quizás se nos presente aún la ocasión de realizar un viaje al extranjero. — El señor Kiss no sabía él. Mi madre por la casa ¡cómo me llamaría ! Por la ciudad mi padre I cómo me buscaría 1 Andando en mi caballo con mucha gallardía. . jQué lástima ! Yo habría podido venir más temprano. Soy Pedro Kovács. Me habría gustado hablar con él hoy. ya lo veremos. una tarde me iría. En un • caballo negro.' ' — Pues bien. — Le diré al señor Kiss que usted ha pasado para verle. — ¿Tendría usted la bondad de decirme su nombre? ' . ¿qué se le va a hacer? Tendré que esperar hasta jueves. Hace media hora ha salido para Debrecen. de niño discurría . podré hablar con él sólo pasado mañana. — Gracias. Las ocasiones inesperadas surgen en el momento menos pensado. Serían las ocho y media cuando recibió una llamada urgente. •202 . y he venido porque el señor Kiss me prometió que me habría preparado unos documentos. En media hora habríamos arreglado todos nuestros asuntos. Nuestros ahorros. — ¿No se equivoca usted? Yo sabía que el señor Kiss saldría pero no pensaba que tomaría el tren de la mañana. — No las merece. Ayer hablé con él por teléfono. Me dijo que me esperaría esta mañana a las diez. A no sé qué comarca sin nombre llegaría. — ¿Qué le digo al señor Kiss cuando vuelva? — Dígale que vendré a verle pasado mañana a las nueve menos -cuarto.mismo que tendría que salir ya por la mañana. II Conversación — Desearía hablar al señor Kiss. de donde Volverá sólo mañana. pero no sabía que se marcharía.« • • III Umbral En el umbral sentado. — Siento decirle a usted que el señor Kiss no está. — ¿Quién lo diría? Es decir.— ¡A qué tanto hablar! Todo eso son sueños y nada más. bastarían para hacer un modesto viajecito al Bálaton. pero. en el mejor de los casos. — Ciertamente.

madre".Una princesa rubia rubia rae > esperaría. jamás la dejaría. bien sabido que nos bendeciría. por seguro que nos perdonaría. Nadie por qué sabía . Con esto abro los ojos ebrios de fantasía. ya corría. repetía. Pero del propio sueño corriendo. . Me le colgaba al cuello . nacido en 1889) 203 . Proezas del camino sin fin le contaría. . Arturo Capdevilla (poeta argentino. Madre. . Con ella en una iglesia blanca me casaría. . "Ven. Corría por la casa.sabe que la enamoraría. Y como bien se . Mi madre. la dulce madre. Y a todos los amigos mi historia contaría : ¡Bandido de muchacho ! ¡Quién nunca lo diría I Y la ciudad entera se maravillaría. Mi padre.

tavaszi . mar y aire szárazföldön. szellem. considerable tekintélyes. álmodnak közlekedési eszköz hacer un viaje utazik el medio eszköz con un tiempo semejante ilyen időben el transporte szállítás semejante hasonló el barco hajó . siento decirle a usted sajnálattal el sendero ösvény. ma délelőtt nadar úszik remar evez serían lehetett el velero vitorlás hajó la llamada (telefon)hívás al extranjero külföldre urgente sürgős ¡vaya sueños! micsoda álmokI al marcharse amikor elment el gasto kiadás. jelentős a no sé qué comarca sin nombre nem is no tener nada en contra nem ellenzi tudom. nem várt con un tiempo así ilyen időben surgir (surjo. nada más -semmi több lo cansada que estoy hogy milyen fáradt en el mejor de los casos a legjobb esetben . ábrándozik emprender vállalkozik vmire (amire: con mucha gallardía nagy délcegen tárgyeset) >• la gallardía délcegség . napsütötte no está nincs itt * a orillas de partján. hogy milyen ismeretlen. szív ¡en mi vida! (soha) életemben a pleno pulmón teli tüdővel tener ánimos para bátorsága van vmihez. adódik allí ott en el momento menos pensado amikor tomar el sol napozik legkevésbé gondolunk rá dar una vuelta sétál egyet II. elgondolkodik. el bosque erdő el automóvil autó deambular andalog el avión repülőgép respirar (be)lélegzik. mint kisni que decir tiene ehhez szó sem fér * gyerek emprender un viaje útra kel discurrir. partjain de donde ahonnan lo contentos que estarían hogy milyen saldría el fog utazni vidámak lennének tomar el tren vonattal utazik t esta mañana ma reggel. tájra la America del Sur Dél-Amerika la proeza hőstett 204 .Vocabulario I. dolog egész világot viajar utazik ¿qué le digo? mit. meg­ cercano közeli jelenik. sueñan con hacer un viaje utazásról el medio de transporte szállítási v. mondta volna ezt?") el colmo betetőzés. surges) előtűnik. el umbral küszöb la dificultad nehézség de niño gyerekkoromban. bátorság primaveral. mondjak neki? por tierra. költség ¿quién lo diría? ki hitte volna? („ki los gastos de viajé útiköltség mondaná v. vminek a teteje habría podido venir jöhetett volna ¿aria la vuelta al mundo bejárnám az arreglar (el)rendez el asunto ügy. el pulmón tüdő el ánimo lélek. ennek ellenére inesperado nem remélt. gyalogút közlöm önnel asoleado napos. vagyok realizar megvalósít sin embargo mégis. el nombre név tengeren és levegőben ciertamente természetesen /_ tropezar (tropiezo) (bele)ütközik vmibe • el documento okmány (amibe: con) ' III. viItalia Olaszország dékre.

volnék stb. -íamos. verías. ekkor ojos ebrios de fantasía ábrándozásba merült szem(em) ebrio részeg. Ráérnénk. hogy miért Arturo Artúr Gramática 140 . seríais. V VESTIRSE öltözködni me vestiría te vestirías se. veríamos.vestiría nos vestiríamos os vestiríais se vestirían öltözködnék öltözködnél öltözködne öltözködnénk ' öltözködnétek \ öltözködnének t ' szeretnék szeretnél szeretne szeretnénk szeretnétek szeretnének vería. nem pedig a tőhöz illesztik. hogy bandido de muchacho ebadta kölyke el bandido bandita nunca valaha. Ebből következik az is. ezzel. sería. Az egyszerű jövő idő (vö. 79. estaría.SÍD fin vég nélkül enamorar szerelmet ébreszt vkiben. A feltételes mód jelen ideje — El condicional imperfecto o simple Napoznék. estarían lennék. bien sabido természetes bendecir (bendigo. amelyek 205 . amennyiben a ragokat egyformán a főnévi igenév­ hez. estaría. volnék stb. úgy képezzük. -íais. vería. ábránd(ozás) del propio sueño corriendo menekülve álmom. verían látnék stb. estaríais. megrészegült vmitől (amitől: de) la fantasía képzelet. serían lennék. hogy az ige fő­ névi igenevéhez tesszük a folyamatos múlt ragjait: -ía. hogy azok az igék. és 80) és a feltételes mód jelen ideje képzés szem­ pontjából közel áll egymáshoz. -ías. estaríamos. udvarol vkinek (tárgyesettel) la iglesia templom casarse egybekel . estarías. seríamos. A feltételes mód jelen ideje egyszerű igealak . Tomaría el sol. Példák a ragozásra: AMAR szeretni amaría amarías amaría amaríamos amaríais amarían Ugyanígy : SER EtfTAR VER sería'. -ían. bendices) megáld por seguro que biztos. soha maravillarse csodálkozik con esto. veríais. serías. Tendríamos tiempo. -ía. ábrándjaim elől propio saját jamás soha(sem) dejar elhagy colgarse al cuello nyakába csimpaszkodik colgar (cuelgo. colgamos) (fel)akaszt. függ el cuello nyak nadie por qué sabía senki sem tudta.

bendeciría. — A bendecir (áldani) és a maldecir (átkozni) ige — bár a decir rendhagyóságát követi — a jövő időben és a feltételes mód jelen idejében a fő­ névi igenévhez teszi a ragokat: bendeciré. így pl. dirías habrías harías ' podrías pondrías querrías sabrías saldrías • diría hubríu haría podría pondría « dlríimioK diríais habríais haríais podríais pondríais querríais sabríais saldríais tendríais valdríais vendríais dirían habrían harían podrían pondrían querrían • habríamos haríamos podríamos pondríamos querríamos sabríamos saldríamos tendríamos valdríamos vendríamos querría sabría saldría tendría valdría vendría ' querría sabría saldría tendría valdría - sabrían saldrían tendrían valdrían vendrían tendrías valdrías vendrías vendría ^ Megjegyzés. (segédige) HACER csinálni PODER -hatni PONER tenni QUERER szeretni SABER tudni SALIR kimenni TENER bírni VALER érni vmit VENIR jönni < diría habría haría podría pondría . 2.' — A feltételes mód jelen ideje a spanyolban tehát múlt idő értelmével is bír. -nőm. b.) . Lenne olyan szíves megmondani nekem. a) b) Mást javasolnék neked. és 132. ugyanazt a rendhagyóftágot a feliételes mód jelen idejében is megtartják. d) múlt időben álló főmondati állítmány után a mellékmondatban. hogy holnap fog visszajönni. maldeciré. akárcsak a magyarban. Desearía hablar al señor Kiss. b) az udvarias kijelentésben vágy kérdésben (mint a magyarban). jövő idejű cselekvés kifejezésére. Azt mondta nekem. ez a mondat: ¿Quién lo diría ? — egyformán jelentheti: Ki hinné? vagy: Ki hitte volna? 206 . vissza? Fél kilenc lehet (vagy: lehetett). -ném stb.rendhagyóan (tővállozással) képezik jövő idejüket. a magyar -nék. 141 A feltételes mód jelen idejének használata Te propondría otra cosa. vö. rágnak megfelelően. maldeciría. c) a jelen és a múlt valószínűség kifejezésére (akárcsak a jövő időket. d) Me dijo que volvería mañana. Teliál: DECIR ' mondani HABER . ¿Me haría el favor de decirme cuando volverá? c) Serían las ocho y media. hogy mikor jön. • Kiss úrral szeretnék beszélni. Megjegyzés. 81. A feltételes mód jelen idejét a következő esetekben használjuk : a) a feltételes jelen kifejezésére.

hogy milyen kemény lehel(ett) a harc. hogy majd elkészít nekem néhány okiratot. hogy ön milyen Tú sabes lo cansada que estoy. ezt követi a melléknév (vagy határozószó).*•£** A feltételes mód múlt ideje — El condicional perfecto o compuesto Yo habría podido venir más temprano. Elképzelheted. A melléknév nemben és számban egyezik a főnévvel. habría lavado os habríais lavado se habrían lavado mosakodtam volna mosakodtál volna mosakodott volna mosakodtatok volna mosakodtak volna. A feltételes mód múlt ideje összetett igealak : az haber segédige feltételes módjának jelen idejéből és a fö'ige participio-]ábój áll. amelyre vonatkozik. P á r elmondta nekem. Példák a ragozásra: IR menni • habría ido habrías ido habría ido habríais ido habrían ido mentem volna mentél volna ment volna mentetek volna mentek volna i LAVARSE mosakodni me habría lavado te habrías lavado se. az iratok már készen lesznek. Kiss úr megígérte nekem. El señor Kiss me prometió que me habría preparado unos documentos. habríamos ido mentünk volna nos habríamos lavado mosakodtunk volna A feltételes mód múlt idejével múlt idejű feltételt fejezünk ki. I A magyar „hogy milyen" fordulatnak a spanyolban sajátos szerkezet feléi meg: a szerkezetet a változatlan lo névelő vezeti be. Habríamos arreglado todos núestros asuntos. ha fürödhetnének és evezhetnének. lóNézd.. — Bár ritkán. akárcsak a magyarban. milyen régiek ezek a szobrok és ezek a képek. Pl. Megjegyzés. Fíjate lo viejas que son esas estatuas y lo viejos que son estos cuadros. hogy a feltételes mód múlt ideje befejezett jövő értelmével áll. (Mire hozzá megyek. Jöhettem volna én korábban. 143 A „hogy milyen" fordulat spanyol fordítása Te tudod. További példák: Pablo me ha contado lo buenísimo que es usted. de előfordul az is. hogy milyen boldogok lennének gyerekeink. Elintéztük volna összes ügyeinket. múlt idejű állítmány után következő mellékmondat­ ban. 207 . és csak ezután következik a que kötőszó. Puedo imaginarme lo dura que habría de ser la lucha. El tudom képzelni. hogy niilyen fáradt vagyok. Puedes imaginarte lo contentos que estarían nuestros chiquitos de • bañarse y remar.) — A nehézkes feltételes múlt helyettilyenkor a spanyol inkább a feltételes jelent használja.

Un viaje por Italia o la AméUtazás Olaszországon vagy Dél­ rica del Sur. » t jA ver lo fuerte quo eres I No sabéis lo hermosos que soa esos objetos. bár ritkábban. Viajaría por tierra. A magyartól eltérően az „en la vida" („soha életemben nem") kifejezés állító alakú.fiogy csináljam? Mikor utazzunk? ¿Qué le digo? . ¿Oómo lo hago? ¿Cuándo salimos? A spanyolban. . További példák : En su vida le había visto. hogy milyen szerenesetlenek vagyunk. személyben gyakori a kijelentő mód jelen idejének használata a felszólító mód helyett. A spanyolban nem ismételjük meg áz elöljárószót a felsorolásban szereplő többi főnév előtt. az egyes és többes szám 1. tengeren és levegőben utaznék. pl. hogy milyen erős vagy 1 Nem tudjátok. En la vida he visto cosa semejante.'* Szegény testvérem! ¡El bandido de muchachol jPobre de mi hermano! 208 y . hogy milyen szépek ezek a dolgok. különösen a társalgás nyelvében. a magyarban viszont az elöljárószónak megfelelő ragot minden •esetben meg kell ismételni. Amerikán keresztül. 147 A de elöljárószó használata jelzős kifejezésekben Az ebadta kölykei . Soha életemben nem láttam hasonló dolgot. ¡Lo hermoso que es! Milyen szép I — ¡Lo bien que habla! Milyen jól beszél I — ¡Lo que nos hemos reído de éli Mennyit nevettünk rajta I — Főnévvel együtt inkább az alábbi szerkezetet használjuk : ¡Que muchacha tan hermosa! Milyen szép lányi — / Qué libros más interesantes! Milyen érdekes könyvekl *4*| (Az elöljárószó egyszeri kitétele felsorolásban Szárazföldön. ¡En mi vida tendría ánimos para Soha életemben nem volna bátorsubir a un avión! ságom repülőgépre felülni. Megjegyzés. Lássuk csak. Soha életében nem látta őt. 145 A tagadószó elhagyása az „en la vida" kifejezésben . 146 A kijelentő mód jelen idejének használata felszólító mód helyett Mit mondjak neki? . ön nem tudja.Usted no sabe lo desgraciados que somos. — A fenti szerkezet. önálló (fő)mondatban i» előfordul. mar y aire.

hogy a rokonok meg fognak látogatni bennünket. felhasználva az összes modern közlekedési eszközöket. -^. — Haría una excursión. — Milyen csúnya ez a kép 1 — Milyen jól beszél az apád spanyolul 1 — Mennyit nevettetek rajtunk ! — Soha életemben nem láttam ilyen szép szobrokat! — Életé­ ben nem hallott ilyen szép zenét. — Lenne (ön) olyan szíves idenyújtani nekem a sót? — Elmennénk hazulról. — Önök napozhattak volna. hogy milyen nehezek ezek a feladatok. hogy milyen rossz a könyv. — Elmondtam Péternek. További példák: el bueno del viejo a jó öreg ¡La buena de Maríal Az a jó Máriai jEste picaro de abogado! Az a ravasz ügyvéd! ¡Perdona a la muy infeliz de Bocsáss meg a te szerencsétlen tu madre! anyádnak! ¡Tonto (-a) de mí! Ó én ostoba! ¡Desdichados de nosotros! Ó mi szerencsétlenek! ¡Ay de ti. c) János tudja. ha rajtakaplakl ¡Ay de los vencidos! ^ Jaj a legyőzötteknek! Ejereieios 1. hogy a vonat késni fog. Dígase en español: a) Napoznék. — Me vestiría rápidamente. hogy nagyon fog örülni látogatásunknak. Contéstese a las preguntas siguientes: ¿Qué le gustaría a usted hacer en un hermoso día de mayo? ¿Qué haría usted deambulando por el bosque? ¿Para quién cogería usted flores? ¿Dónde se podría tomar el sol? ¿Cuándo tendrá usted sus vacaciones? ¿Dónde preferiría usted pasar sus vacaciones? ¿Qué haría usteda orillas del lago Balaton? ¿Ha viajado ya usted en el extranjero? ¿Qué países conoce usted? ¿Le gustaría a usted dar la vuelta al mundo? ¿Preferiría usted viajar por tierra. — Saldría de casa. hogy meg fog hívni bennünket. — Szüleink megírták. 4. — Lo diría todo a Pablo. Test­ vérem (azt) írta nekünk. — írnál szüleidnek levelet. — Me bañaría cada día. 3. Nagyon jólesnék nekünk világot látni. — Me habría bañado cada día. hogy szü­ leim milyen jók. hogy Anna milyen fáradt. de most el kell menned. Ez nyomatékosabbá teszi a kifejezést. — No me maravillaría de nada. mar o aire? ¿Qué medios de transporte utilizaría usted? ¿Tendría usted ánimos para subir a un avión? ¿Tiene usted ya muchos ahorros en el banco? 2. de esik az eső. de már késő van. hogy néhány hetet töltsünk otthonában. gyakori a de elöljárószó kitétele. . Fél évvel ezelőtt (azt) írta nekem levelében. feleségem azonban félne a levegőben utazni. Tradúzcase al español: Van egy testvérem. — Mondtátok. hogy Kiss úr el fog jönni. — Tudtuk. — Tendría que hacer muchas cosas. hogy Lajos bácsi Budapestre fog utazni. — Sería feliz. Aki nem ismeri őt. — Leería este libro. — Mária megírta. — Olvashattunk volna egy könyvet. Soha életemben nem gondoltam volna. — Ti nem látjátok. 14 Spanyol nyelvkönyv — 66X4 209 . de nem akart. Szárazföldön és tengeren utaznánk. — Habría venido más temprano. Conjúguense en el condicional los verbos de las oraciones siguientes: Desearía hablar con mi hermano. b) Én tudtam. különöseb felkiáltásokban. — Mi nem tudjuk.Nem tudod elképzelni. nem tudja elképzelni. hogy Argentínába fogok utazni. — Hadd lássuk. feleségemet és engem. hogy spanyolul beszéljen az ember. — Meglátogatnátok bennünket. — Querría ver al señor Kiss. — Estaría en casa. hogy te el fogsz utazni. hogy milyen erős Ferenc és Artúr. hogy milyen jó (ember). si me apercibo! Jaj neked. — Mondtad. — Kirándulhat­ nának. — János elment volna hazulról. — Vendría sin falta. Argentínában sok alkalom adódna (arra). de el kell utaznotok. — Escribiría unas cartas. Nekem volna bátorságom repülőgépbe szállni. de nem érek rá. — Podría salir para el Bálaton. hogy Józsinak nem lesz ideje. aki Argentínában él.Jelzős kifejezésekben. hogy milyen szerencsétlenek ezek a lányok.

Nada de eso. Es el cartero que le trae una carta. la tierra de promisión. porque mi marido. Ana está muy contenta de que su cuñada le escriba. Sea como sea. No creáis que aquí. abre el sobre prestando atención a que no deteriore los sellos porque su hijo menor. lo cierto es que para 210 . cuidar los árboles frutales. Anna nagyon boldog. al fin. engordar los puercos. Tengo curiosidad de saber qué escribe. Nuestra pequeña "estancia" me da mucho trabajo. Pero tú sabes lo ocupada que estoy. he de hacerlo todo yo misma. Luego. no puede ayudarme a criar gallinas. mosl sokat kell dolgoznom. — Estoy muy contenta de que me escriba. Ana corre a abrirla. Ana se sienta en el sofá. akár nem. quiéralo o no. durante el día estoy sola. 5 de Mayo 1958. en la Argentina. la vida es como un cuento de hadas. hogy sógornője ír neki. que América es el paraíso terrenal. Sueño con el día en que pueda descansar un poquito. — Una carta de mi cuñada que vive en la Argentina. Pero ahora. Perdóname si no he respondido a tu última carta en seguida. — piensa Ana. estando ocupado en la ciudad desde la mañana temprano hasta muy entrada la noche. La carta lleva sellos de franqueo argen­ tinos. Hace mucho que no nos había escrito. Por extraño que parezca. debo tra­ bajar mucho. quiéralo o no. Una invitación Llaman a la puerta. debo trabajar mucho. cultivar el huerto. Akár tetszik.LECCIÓN VEINTISÉIS A kötőmód hasznalata Ahora. No tenemos hijos. Ana lee la carta que dice : Tucumán. es un filatelista apasionado. también nosotros aquí debemos trabajar a más no poder si queremos vivir tranquila y cómodamente. Ana querida: Llevo sin escribirte mucho tiempo. Paco.

ya lo arreglaré todo.. — Diga usted. Y ahora voy al grano : he de hacerte una proposición. no desdeñes un consejo. Espero que vengáis lo antes posible. ¿podría llevar a Zaragoza a mi perrico? — En la perrera tomándole billete. Aunque seas muy sabio y viejo. un viaje a la América del Sur. nos aseguran entradas no insignificantes. señor. mi marido y yo. Mis vecinas me felicitan de que tenga una finca tan provechosa. — ¡Cáspita ! ¿Quiere usted seis? — No. En cambio nosotros. a ti y a tu marido. Dicho sea de paso que no trabajo en balde : los huevos. No digas mal del año que pasado no sea. ¡Cuánto pienso en vosotros! ¡Qué gana tengo de veros! Hace mucho que mi marido no te ha visto. y ya que somos más acomodados que vosotros. — ¿Y cuánto vale? — Dos reales. Con afectuosos saludos. espero que en el futuro más inmediato encuentre un empleo más lucrativo. y que le guste. la manteca de cerdo. os ofrecemos pagar el precio del pasaje de Genova a Buenos Aires. Repito : los gastos de viaje no os den cuidado. III Refranes Aunque la mona se vista de seda. Ardo de deseos de veros. pues déme usted dos billetes de perro. podemos daros hospitalidad por unas semanas. — Ocho reales. no teniendo hijos. para visitarnos? Aunque no somos ricos.ganarse la vida es preciso que uno sepa bien su oficio. Siento sólo que mi marido no esté del todo contento con su empleo actual : trabaja mucho y gana relativamente poco. tuya siempre Dolores II En ferrocarril (Chiste) — ¿Cuánto cuesta de aquí a Zaragoza? — preguntó un aragonés al despachaba los billetes del ferrocarril. mona se queda. — ¡Caramba! ¡Es muy caro! ¿Quiere usted cuatro? — Aquí no se regatea. Sin embargo. — contestó el empleado. ¿qué opináis de todo eso? Esperamos vuestra respuesta inmediata. las hortalizas y frutas que vendo. Ahora bien. estaríamos dos semanas de huéspedes en vuestra casa en Budapest. — Bueno. 211 . ¿Qué os parecería.

aunque még ha . ad deteriorar megsért. aki despachar elad. encontramos) talál. amihez: de) la finca (falusi) birtok. alkalmazás relativo aránylagos. amikor el cuento de hadas tündérmese el hada (nőnemű szó) tündér. veleje. lángol dar cuidado gondot okoz afectuoso szívélyes el saludo üdvözlet II. átkelés de huéspedes mint vendégek el huésped. találkozik (akivel: tárgyeset) lucrativo jövedelmező voy al grano rátérek a lényegre el grano magva. la. viszonylagos en el futuro a jövőben inmediato közvetlen. birtok. nyújt. aragonesa aragóniai al que attól. kopognak („hívnak az ajtóhoz") el cartero postás. levélhordó el sello de franqueo levélbélyeg el franqueo bérmentesítés. árusít. jövedelem insignificante jelentéktelen felicitar gratulál (akinek: fárgyeset. . de aquí innen el aragonés. mondat dar hospitalidad vendégül lát.Vocabulario quiéralo o no akár tetszik. minthogy acomodado jómódú el pasaje hajóút. befogad vkit (akit: a) la hospitalidad vendéglátás ya que mivel. felnevel el puerco. la invitación meghívás llaman a la puerta csengetnek. akár nem („akarjam vagy nem") extraño furcsa. tartózkodás desde la mañana temprano hasta muy entrada la noche kora reggeltől késő estig criar tenyészt. megrongál el filatelista bélyeggyűjtő apasionado szenvedélyes Tucumán (tartomány és város Argentínában) llevo sin escribirte mucho tiempo már régóta nem írtam neked la estancia (Amerikában :) (állatte­ nyésztő) farm. telek provechoso jövedelmező del todo teljesen. különös I. la mona majom la seda selyem desdeñar megvet . lényege la proposición javaslat. közeli. varázslónő el paraíso paradicsom terrenal földi la promisión ígéret nada de eso szó sincs róla („semmi ebből") nosotros aquí mi itt sea como sea bárhogy is van lo cierto es que annyi biztos. (Spanyol­ országban:) lakás. gondol lo antes posible minél előbb ardo de deseos nagyon vágyódom („égek a vágytól") arder ég. elintéz el real reál (spanyol pénz: 25 céntimos) regatear alkuszik ¡cáspita! az áldóját 1 el perrieo kiskutya la perrera kutyaketrec (vasúton) ¿cuánto vale? mennyibe kerül? III. hogy el oficio mesterség dicho sea de paso que mellesleg szólva el paso lépés. portó hace mucho már régóta. la huéspeda vendég ahora bien nos hát opinar vélekedik. azonnali encontrar (encuentro. átutazás en balde hiába la manteca (de cerdo) (disznó)zsír la hortaliza zöldség 212 la fruta gyümölcs la entrada bevétel. . gazdaság. szoba. egészen el empleo állás. is el mono. el cerdo sertés. már régen prestar atención ügyel valamire (amire: a) prestar kölcsönöz. disznó cultivar művel frutal gyümölcs­ ei árbol frutal gyümölcsfa sueño con el día en que alig várom már azt a napot.

melyek egyúttal egyéni véleményt vagy érzelmet fejeznek ki (pl. Lehet. Este señor dice que es de Madrid. Es bueno ( = Está bien) que tú estés aqui. — Mihelyt azonban bizonyosságról van szó. hogy te itt vagy. hogy fáradt. Nem ígérjük. hogy nőtestvérünk leve­ let ír neked. hogy Pál Spanyolországba utazik. hogy igaza van. Tagadod. A kötőmód általában a bizonytalan. Ignoramos que Pablo salga para España. hogy Károly otthon marad. (Nem kétséges. Ana niega que esté cansada. Ezen túlmenően azonban a spanyolban gyakran találunk kötőmódot ott is. és a mellékmondat tartalmát bizonytalannak. Es increíble que esto sea así. hogy madridi. Afirmo que él tiene razón. Es improbable que halle un taxi ahora. Állítom. Nem állítom. 213 . Ugyanott rámutat­ tunk arra. feltételező állítás módja. A nyelvtan 107. 2. Vessük össze az alábbi példákat :t ¿Niegas que tienes mucho dinero ? No ignoramos que Pablo sale para España. Ha a főmondat állítmánya mondást. Lehetséges. hogy Pál Spanyolországba utazik. Puede ser que sea así. hogy ez így van. hogy így van.Gramática 148 A kotornod használata A nyelvtan 105—107. Hihetetlen. No afirmo que mi hermano tenga razón.) Ez az úr azt állítja. No prometemos que nuestra hermana te escriba una carta. Megjegyzés. hogy találok most egy taxit. Nem tudom. pontjában már megismerkedtünk a kotornod jelen idejének képzésével és főmondatban történő használatával. ahol a magyarban kijelentő mód van. hogy eljönnek. pontjában ismertetett eseteken kívül a spanyolban kötő­ módot használunk a mellékmondatban: 1. illetve helyes használatát nehézzé teszi az a körülmény. Anna tagadja. es posible = lehetséges = lehetségesnek tartom : egyéni vélemény): Es posible que Carlos se quede en casa. Nem tudjuk. Nem hisszük. hogy testvéremnek igaza van. Olyan személytelen igék és kifejezések után. lejjebb a példákat).) Jól tudjuk. gondolást kifejező ige. Jól van az. véleményt. kétkedő. hogy a spanyol sok esetben egyéni érzelmeitől függően használ kije­ lentő vagy kötőmódot (1. kétesnek akarjuk feltüntetni: így első­ sorban tagadó és kérdő főmondat után : No sé qué hora sea. No creemos que vengan. hogy a kötőmódot a mellékmondatban a magyar felszólító mód értel­ mével használjuk. kijelentő módot használunk. Megértését. hogy van. hogy hány óra van. hogy sok pénzed van? (Hiszen mi tudjuk. Nem valószínű.

Csoda lesz. — Ha azonban a személytelen ige vagy kifejezés nem fejez ki egyéni véleményt. mientras (que) mialatt. Temen que lleguemos tarde. bien que. d) tagadó értelmű vagy kizáró kötőszók után : sin que anélkül. sajnálkozást. sin embargo que = annak ellenére. ha van pénzük. Lamento que Pedro no pueda venir. hogy leveleket írnak neki. Milagro será que tengan dinero. hogy már megy. Annyi biztos. hogy Anna nern ír nekünk. Celebramos que Pablo ya no esté enfermo. még ha .9z. que. noha. ha. que no hogy ne(m). de manera que. Sajnálom. por más que. Es extraño que él lo sepa ya. csodálkozást) kifejező igék után : Me alegro de que aprendas español. hogy Pál már nem beteg. 3.9. 7?o. a no ser que. kedélyállapotot (örömet. hogy a vonat nem indul pontosan. para que. hogy . Sajnálom. b) feltételes kötőszók után : caso que. . porque. Nagyon örülünk. a menos que. hogy Péter nem jöhet. hanem biztos tényt. no obstante que. hasta que. e) ellentétet kifejező kötőszók után : a pesar de que. Ideje már. hogy kétriink. Es (una) lástima que Ana no nos escriba. cuando. mégpedig: a) célhatározói kötőszók után : a fin de que. Örülök. hogy. Hálás vagyok önnek. Nyilvánvaló. hogy menyünk. Mellékmondati kötőszók után. excepto que. como amikor .Es malo ( = Está mal) que vosotros estéis enfermos. Nyilvánvaló. Ocurre (= Sucede = Acontece) que el tren no sale puntualmente. a que. Attól félnek. hogy . para cuando amíg. después (de) que miután. hogy Lajos nem tudja a nyelvtant. Ana tstá contenta de que le escriban cartas. Le agradezco a usted que me ayude. is. como = feltéve. kijelentő mód áll utána : Es cierto que Luis no sabe la gramática. c) megengedő kötőszók után : aunque. f) időhatározói kötőszók u t á n : apenas. Kár. Anna örül. félelmet. luego que. . hogy segít nekem. siempre que. Megjegyzés. ho#y ő ezt már Uul\n. azzal a feltétellel. hogy későn érkezünk. 214 . miközben. Siento que usted se marche ya. a despecho que. de modo que = avégből. asi que. a condición (de) que. Könnyen lehetséges. en caso de que. Előfordul. abban az esetben. habár. aun cuando = ámbár. Furcsa. Érzelmet. Es claro que tú no tienes razón. dado caso que. para el caso de que. hogy nincsen igazad. azért. hogy spanyolul tanulsz. antes (de) que mielőtt. 4. h a . hogy. Consta que aquel hombre es un estafador. salvo que ha csak nem . ha . jóllehet. Es fácil que lleguemos tarde. hogy belelek víigyfok. Es hora de que nos marchemos. ki­ véve. ha. hogy az az ember szélhámos. con tal (de) que. tan pronto como. en cuanto que mihelyt.

c) megengedő értelmű. Még ha selyembe öltözik is a majom. Az olyan vonatkozó (aki. Nem tudok elmenni anélkül. amikor megjön. ha a mellékmondat tényt fejez ki. Keresünk egy spanyolul tudó alkalmazottat. mona se queda. ahová kötőszóval bevezetett) mellék­ mondatban. az ebéd már kész lesz. kijelentő mód áll.) Addig vártam. hogy odaadjam neked a könyvet. ¿qué le diremos? Hoy acabaré el trabajo con tal que no me molesten. Apenas que llegue Francisco. el asunto esta así. míg meg nem jött.Jól meg kell jegyeznünk. mondd meg nekem. Quiero decirte algo antes de que salga el tren. hogy az említett kötőszók (különösen pedig az időhatározói kötőszók) után csak akkor áll kötőmód. Ott leszek a megbeszélt helyen. Bár beteg vagyok. Holnap elutazom. a dolog így áll. ha a mellékmondat állítása bizonytalan. 215 . ha csak nem lesz csúnya idő. még mielőtt a vonat elindul. Akarok mondani neked valamit. b) tagadó főmondat után áll. ha jön ? Ma be fogom fejezni a munkát. puedo trabajar. tudok dolgozni. akkor is majom marad. hogy ne lássam őt. hogy azi meg ne tegye. Bármilyen furcsának hangzik. Akármennyit is dolgozzék. Gyere ide. Pablo no gana bastante. Mire visszatértek. amely. Mit mondunk Máriának. még ha taxit is kell fogadnom. En caso de que venga María. István sohasem ígér valamit úgy. Partiré mañana a menos que haya mal tiempo. De kijelentő módot használunk az alábbi mondatokban Aunque estoy enfermo. Esteban nunca da una promesa que no la cumpla. No puedo marcharme sin que le vea. (A mondat tényt fejez ki. No faltaré a la cita. Pál nem keres eleget. amely a) kívánságot vagy feltételt tartalmaz. feltéve ha nem zavarnak. Buscamos un empleado que sepa el español. así tenga a que tomar un taxi. vagy tagadó értelmű . Por mucho que trabaje. d) megszorító értelmű : a) Quiero una habitación que dé a la calle. ahol. 5. mely az utcára nyílik. dímelo. Mihelyt Ferenc megjön. Se lo diré a usted cuando venga. — A „bármennyire is" fordulatban a por és a que közé melléknév vagy határozószó ékelődik : Por extraño que parezca. Majd szólok önnek. Aunque la mona se vista de seda. Para cuando volváis. Megjegyzés. Olyan szobát akarok. la comida estará lista. Példák : Ven aquí que te dé el libro. Esperé hasta que vino.

No hay mal que por bien no venga. Espero que mi madre esté bien. ő nem fog hinni neked. Nincsen olyan baj. es suficiente kifejezés után que kötőszót kell használni: Jobban szeretném. aplicada. 2. hogy anyám jól van. Bármit is teszel. hogy ez a kötelességem. Érdekes sajátosság. Tú eres el primero que lo sepas. A magyarban a jobban szeretném. A kérést jelentő (és olykor más) igék után — a magyarhoz hasonlóan — a que kötőszó el is maradhat: Les ruego me perdonen. Szüleim (el)várják. Oigan lo que digan. Akárhogyan is van. hogy a parecer és creer ige után. Te suplico me ayudes. ha otthon maradnál. cueste lo que cueste. Creo que esto es mi deber. Nem találok senkit. Ana presta atención a que no deteriore los sellos. Azt hiszem. Mindenáron beszélnem kell vele („kerül. hogy szombaton Mis padres esperan que él sábado meglátogassuk őket. sajátos szerkezetű megengedő mellékmondatokban: Sea como sea. 149 A vonzat kitétele a q u e kötőszó előtt Nagyon örülök. ha csak egy szót is szól. nincsen igazuk. Ana es la última que lo com­ prenda. elvár értelmével állanak. Kérlek. Bármit mondjanak is. aki ezt tudod. Megjegyzések. Te vagy az első. no tienen razón. közöl. kijelentő mód szokott állni: Parece que llueve. 4. ahova (csak) akarsz. vamos (iremos) a verles. Iremos donde quieras. Prefiero que tú quedes en casa. Az alábbi.b) No hallo quien hablo el alemán. segíts nekem. ha viszont mond. Anna vigyáz arra. amibe kerül"). egy dolog biztos. Basta que él diga una sola palabra. elég kifejezések után ha kötőszó áll. — 1. illetve remél. aki németül beszél. a spanyolban a preferir és basta. Bagas lo que hagas. c) d) 6. hogy esik. aki ezt megérti. amely javunkra ne válna. jóllehet bizonytalanságot fejeznek ki. Debo hablarle a él. Odamegyünk. bocsássanak meg nekem. kötömóddal állanak . hogy itt maradjak. kijelentő mód következik utánuk. Decir és esperar után aszerint áll kijelentő vagy kötőmód. kem. illetve vár. Arra kérem (önöket). Carlos dice que María es muy Károly azt mondja. Estoy muy contenta de que mj cuñada me escriba. él no te creerá. una cosa es cierta. 3. hogy meg ne sértse a bélyegeket. hogy Mária nagyon szorgalmas. hogy sógornőm ír nekem. Remélem. Például: Azt mondta ( = parancsolta meg) ne­ Me ha dicho que me quede aquí. meghagy. Elég. 216 . Ha jelentésük megparancsol. Ügy látszik. hogy mit jelentenek. Anna az utolsó.

hogy lusták a gyerekek. Mi padre lleva sin fumar mucho tiempo. hogy Péter is jön. vinni. hogy nem vagytok betegek.A spanyol nyelv érdekes sajátossága. Már tíz éve vagyok itt ügyvéd. hogy stb. Harminc éve dolgozom már. Figyeljük meg jól az alábbi mon­ datok magyar fordítását: Llevo dos días sin dormir. A magyarban a llevar igét a fenti­ hez hasonló szerkezetekben nem fordítjuk le. hogy mikor jön a postás? — Tudom. Már két napja nem alszom. . — Nem tagadjuk. hogy a gyerekek hazajöjjenek. vérem korán kel. Llevar alapjelentése : hozni. Ejercieios 1. — 217 Í . hogy már késő van. A fenti példa szó szerinti fordítása t e h á t : Sok időt viszek (azóta). — Tagadjuk. vigyáz arra. Dolores lleva en Budapest dos meses. hogy kint milyen idő van. hogy jövünk. — Jó. — Tudom. Már régóta nem írtam neked. — Ideje. — Lehet. hogy innen nem hallom a zenét. hogy Anna jó háziasszony. estéis enfermos. hogy már késő van. Llevo 10 años de abogado aquí. hogy igazatok van. — Barátaink nem hiszik. — Pál azt állítja. — Nem tudom.). hogy az ige. Dígase en español usando el subjuntivo donde sea necesario: a) Talán igazad van. 150 A llevar ige különleges használata Llevo sin escribirte mucho tiempo. Dolores két hónapja van Budapesten. logy beteg. főnév. melléknév vonzatát a que kötőszóval bevezetett mellékmondat előtt is megtartja. hogy tíz órakor jön. — Barátaink azt hiszik. — Jól tudom. — Nem tudod. hogy (vajon) tízkor vagy tizenegykor ön-e. félek attól. — Nagybácsim nem tudja. hogy a testhermano se levante temprano. mint pl. — Bárcsak igazad volna. hogy szüleink Budapesten laknak. b) Lehet. Tudod-e. hogy mióta vagyunk házasok? Már 20 év óta. Már másfél év óta nem látták egymást. Apám már régóta nem dohányzik. hogy Margit néha lusta. hogy Anna jó háziasszony. Estoy acostumbrado a que mi Hozzá vagyok szokva. — Kár. Llevo trabajando 30 años. hogy. hogy nem írok neked. Contéstese a las preguntas siguientes: ¿Quién llama a la puerta casi cada día? ¿Qué le trae a usted el cartero? ¿Se alegra usted mucho cuando el cartero le trae unas cartas y tarjetas? ¿De quién ha recibido usted una carta hoy? ¿Tiene usted parientes en la Argentina? ¿Le escriben a usted a menudo sus parientes? ¿Es usted filatelista? ¿Qué hacen los filatelistas? (gyűjteni = coleccionar) ¿Quién es Dolores? ¿Por qué no ha respondido en seguida a la carta de Ana? ¿Cómo se gana el pan Dolores? ¿Cómo se gana la vida el"marido de Dolores? ¿Qué proposición le hace a Ana Dolores? ¿Por cuánto tiempo puede Dolores dar hospitalidad al matrimonio Varga? ¿Qué harán en cambio? ¿Quién pagará los gastos de viaje? ¿Por qué? ¿Le gustaría a usted hacer un viaje a la América del Sur? ¿Tiene usted bastante dinero para hacer este viaje? 2. — Nem tudom. Llevaban año y medio sin verse. (Sokszor a ma­ gyarban is kitesszük a mellékmondat előtt a rámutató szót. ¿Sabes el tiempo que llevamos casados? Veinte años. További példák : Nos alegramos de que no örülünk.

és hogy ö mindent elmondhasson neki. aki ezt mondja. hogy fizetni fogjuk összes útiköltségeiteket. hogy János lépéseket tegyen az útlevelek beszerzése céljából. feltéve. — A Varga házaspár nagyon örül. hogy lássalak benneteket. — Mi harminc éve dolgozunk ebben a gyárban. még akkor is. Dolores többek közt ezeket írja: Égek a vágytól. hogy férje /lazöjöjjön. — Mielőtt a levelet elolvasná. hogy Budapestre fogunk utazni. — Nem megyünk el anélkül. amit ön óhajt. — Sajnálják. — Mióta nem dohányzói? — Rokonaim már két napja vannak Budapesten. (még) mielőtt elutazom. — Bár van pénzem. hogy nincsen elég pénzetek. ha esik. ¡Igual que si se oyera ( = oyese) un cuento de hadas! Era preciso que Juan hiciera gestiones para obtener los pasaportes. — Előfordul. — Ma itthon maradok. — Mire a hivatalba érsz. Anna még nem jött haza. ha barátaink otthon vannak. hacsak nem esik. — Nincs itt senki. — örülök. — Mutasson nekem egy érdekes könyvet ( = mely érdekes). Amikor Anna meglátta a borítékot az argentin bélyegekkel. — Bármit is mond. ¡Si tú supieras! 218 Anna várta. hogy tévedsz. és gondosan felnyitja a boríté­ kot. — Nem sajnáljátok. — Nyilvánvaló. itt fogok maradni. Mintha csak tündérmesét hallana az ember! Szükséges volt. Megtörténhetett. Talán beteg. — Akárhogyan is áll a dolog. nem veszem meg az új ruhát. Lehet. férjed örül. ezt gondolta magában: — Lehetséges. nem hiszek neki. hogy ön beszél spanyolul. ha legalább két hetet nálunk tölttök. Ezért elhatároztuk. — Bármilyen furcsának is tűnik. — Megyünk. — Hálás vagyok neked. (de csak) azzal a feltétellel. — írni akarok szüleimnek. hogy a gyárban valami különmunkát adnak neki. — Tíz éve vagyok tanár ebben az iskolában. Azt hiszem. Tradúzcase al español: János felesége ma nagyon boldog. Anna egy karosszékbe ül. Megígérjük nektek. hogy látogassatok meg bennünket. » Ha tudnád! . hogy Argentínába utazhat. hogy meglátogatsz. hogy sógornőm levelet ír nekem? Már féléve nem írt. d) Már két napja nem ettem. ha meglátogatsz. Jöjjetek minél előbb ! 27 LECCIÓN VEINTISIETE A kotornod két folyamatos múltja Ana aguardaba que su marido llegase ( = llegara) a casa y que ella pudiese ( = pudiera) contárselo todo. mert levelet kapott sógornőjétől. eláll majd az eső. — Te vagy a harmadik. hogy az újságot csak hét óra után hozzák. — Mindenképpen el kell utaznom Szegedre. aki franciául beszél? — Azt fogom tenni.Csoda lesz. mihelyt jön a postás. hogy ne beszélnénk vele. — Attól félünk. diesen ( = dieran) algún trabajo extraordinario. hogy a vonat nem érkezik pontosan. hogy nem megyek veletek? c) El kell mennem hazulról. Era posible que en la fábrica le. Férjem és én azt akarjuk. 3. — Elmegyek. ha utazhat ( = alkalma van utazni). hogy betegek vagyunk.

venía como anillo al dedo. y sintiera deseos de volver a verles. porque sabía que estaban contentos con su trabajo. era posible que en la fábrica le diesen algún trabajo extraordinario o. tenía que proporcionarse una cierta suma de dinero para los gasto» inevitables que exigieran los preparativos de viaje. sino una copa llena de felicidad. por lo menos con él. Además. Ante todo. ¡cuántas cosas les quedaban aun por hacer 1 Lo más difícil estaba por delante. parecía que no pudiese volver de su asombro. ¡Igual que si oyera un cuento de hadas ! Se sentía como si tuviese entre las manos no la carta de su hermana. Al mismo tiempo se encontraba como sobre ascuas aguardando que su marido llegase a casa y que ella pudiese contárselo todo. al enterarse de la gran novedad. Sin embargo. Él tiempo apremiaba. necesitaba obrar con urgencia. en el caso peor. ¡Y cuánto se alegró de que su mujer y él mismo hablasen y comprendiesen ya el español! Quizás los sudamericanos hablasen el español demasiado de prisa. era preciso que hiciese gestiones para obtener los pasaportes y visados necesarios. Juan. . Sopesando los pros y los contras. superfluo decirlo. costara lo que costara. pero él les rogaría que hablaran. despacio . ¡ Qué feliz se sentía de que se le presentara la ocasión de realizar sus sueños ! Le agradó que su hermana pensase en él y su mujer. . Juan no creía que se lo negasen. ¡Ojalá hubiese más dinero en su libreta de ahorros 1 Sin embargo. Juan tenía que pedir a la sección de personal que le concedieran seis semanas de vacaciones. Ana estaba en el séptimo cielo. estaba claro como dos y dos son cuatro que otra ocasión tan provechosa no se les presentaría otra vez. podía 219 . Se entendía por sí mismo que el matrimonio Varga aceptara la proposición tan ventajosa de sus parientes sudamericanos.I Preparativos de viaje La carta de Dolores. Luego.

en la finca de la tía Teresa. por dicha. — Las fotos. rellenar no sé cuántos impresos y cuestionarios. II Conversación — ¿Eres tú. entregar las fotos y pagar las tasas. Pero todo estaba en regla y. — ¿Y el visado. pues. no pierdo el tiempo y me preparo concienzudamente para el viaje. Los visados de tránsito. En la fábrica había un trabajo urgente. {Qué lástima que los hijos no pudieran acompañarles I No estaría mal que los muchachos vieran mundo. Luego. nos lo dará fácilmente la legación? — Presentando la carta de invitación de mi hermana. Pero. nos los concederán sin más ni más. ¿cómo has empleado tu tiempo? — He preparado las maletas y el baúl. por lo menos. mientras que las muchachas saldrían por dos meses para Debrecen. Ya temía que llegase tarde pero. Todo ha salido a pedir de boca y creo que ahora todo marchará sobre ruedas. he logrado dar los primeros pasos para obtener nuestros pasaportes. estaban listas porque nos retratamos hace poco. Ana. He remendado algunas de tu prendas de vestir. me han prometido que extenderán nuestros pasaportes dentro de una quincena.acudir a su tío que le prestaría el dinero con tal de que Juan se lo devolviese en el plazo convenido. — ¡Si tú supieras cómo me inquietaba que por alguna causa nos negasen el pasaporte ! — No hay motivo para preocuparse. e hiciera lo que hiciera. Y tú. todo andaba mal. este niño se llena de emoción en el viaje. no he podido irme que después de las diez a las sección de pasaportes de la Policía. Al comienzo. III De viaje Un niño. 220 . Como ves. luego. y como el tren se lanza por valles y colinas. ¡qué se le iba a hacer 1 José y Paco pasarían el verano en provincias. pensando en las muchas cosas que tendría que arreglar. frente a mí. no habrá dificultades en lograr el visado de entrada. sus ojillos descubren las flores campesinas. va mirando el paisaje. Juan? ¿Has logrado hacer algo en materia de nuestros pasaportes? — Sí. presentar nuestros documentos de identidad. al fin y al cabo. Ana tenía otra clase de preocupaciones. — ¡Si supieras cuánto tiempo he pasado en la sección de pasaportes ! He tenido que aguardar un buen rato. donde la tía Matilde tendría cuidado de ellas hasta que ella y Juan regresaran de América. he repasado tu guardarropa. Toda la noche la pasó sin pegar ojo.

mellette szóló érv el contra hátrány. ellene szóló érv claro como dos y dos son euatro világos. hátra van la sección de personal személyzeti osztály el personal személyzet. sürget obrar cselekszik. elnyer el pasaporte útlevél I. abstraídos. negamos) (meg)tagad el visado vízum apremiar szorít. Francisco López Merino poeta platense (1904-1928) Vocabulario igual que mintha csak hacer gestiones eljár. mint a nap (mint a kétszer kettő) estar por delante előtte van. . el paisaje olvidamos. tetszik volver a ver viszontlát alegrarse de örül vminek sudamericano délamerikai demasiado de prisa túlságosan gyorsan entenderse por sí mismo magától értetődik sopesar mérlegel el pro előny. létszám conceder engedélyez. mint a karikacsapás inquietarse nyugtalankodik el motivo ok por alguna causa valamilyen okból 221 . úgy megy. megad negar (niego. folyamodik vkihez (akihez: a) devolver (devuelvo) visszaad el plazo határidő convenido megbeszélt. reposa . El pensamiento nuestro cesa de hilar. ráerősít. lépéseket tesz la gestión ügyvitel. . lépés obtener (obtengo) megkap. biztos la suma összeg inevitable elkerülhetetlen exigir (exijo) (meg)követel la libreta de ahorros takarékkönyvecske acudir fordul. los preparativos (de viaje) (utazási) előkészületek venir como anillo al dedo kapóra jön („mint gyűrű az ujjra") el anillo gyűrű el dedo ujj estar en el séptimo cielo nem tud hova lenni a boldogságtól encontrarse como sobre ascuas tűkön ül el ascua (nőnemű szó!) izzó szén vagy vas enterarse értesül la novedad újság volver de su asombro' magához tér ámulatából como si tuviera entre las manos mintha csak kezében tartana la copa serleg la felicidad boldogság agradar jólesik. asombra esta mirada suya penetrante y tranquila. dolgozik con urgencia sürgősen la urgencia sürgősség proporcionar szerez cierto bizonyos. kitűzött otra clase de másféle la preocupación gond sin pegar ojo anélkül. en materia de ügyében todo ha salido a pedir de boca minden pompásan sikerült marchar sobre ruedas simán megy. Yo me he dicho ante el niño que admira el cielo rosa: él es el más poeta de los que aquí viajamos. hogy szemét behunyta volna pegar (rá)ragaszt. se dijera que ansia que su clara pupila aprisione los bellos pormenores que nombra. Los demás.Silabea palabras que apenas oigo. (rá)ragad por falta de dinero pénzhiány miatt en provincias vidéken mientras que míg ellenben Matilde Matild II.

azonos jelentésű folyamatos múltja van. pillantás penetrante átható. rózsaszín(ű) el más poeta a leginkább költő de los que közöttünk. foldoz la prenda de vestir ruhadarab m . vidéki lanzarse robog. hogy a befejezett múlt többes szám 3. hogy felesége meg ő y él hablasen y comprendiesen már beszél és ért spanyolul. tizenöt nan la legación követség lograr elér. harcvonal va mirando (egyre csak) nézi. Juan se alegró de que su mujer János örült. . átnyújt la identidad (személy)azonosság la tasa illeték extender kiállít la quincena két hét. de viaje utazva. szem aprisionar magába zár. szövöget reposar pihen me he dicho magamban azt mondtam admirar megcsodál (la) rosa rózsa. platensc La Plata-i (La Plata: tarto­ mányi székhely Argentínában) Gramática 151 (primero) y el (pretérito) imperfecto II (segundo) de subjuntivo A kötomód két folyamatos múltja — El (pretérito) imperfecto I A Juan le agradó que su hermana Jánosnak jólesett. hogy nővére gondol pensase ( = pensara) en él. ( = hablaran y comprendieran) ya el español. megkap el visado de entrada beutazási vízum el tránsito átutazás sin más ni más minden további nélkül emplear felhasznál. eped vmi után (ami után: tárgyeset) claro tiszta la pupila szembogár. alkalmaz la maleta bőrönd el baúl (nagy) bőrönd. szemléli descubrir felfedez campesino mezei. vágtat cl valle völgy la colina domb.preocuparse nyugtalankodik al comienzo kezdetben la Policía rendőrség por dicha szerencsé(m)re la dicha szerencse dar un paso lépést tesz retratarse lefényképezteti magát rellenar kitölt el impreso nyomtatvány el cuestionario kérdőív presentar bemutat. elvonatkozva a világtól el pensamiento gondolat hilar fon. akik . rá. személypoggyász remendar (remiendo) kijavít. Mind a kettőt úgy képezzük. apróság nombrar (meg)nevez los demás mi többiek abstraído gondolatokba merülve. -sernos -seis -sen illetve a -ra -ras -ra -ramos -rais -ran végződéseket tesszük. személyének -ron végződése helyébe a -se -ses -se . mély se dijera azt hinné az ember ansiar (ansio) vágyódik. A kötőmódnak két. felindulás silabear szótagol apenas alig asombrar elképeszt. . útközben frente a szemközt (vkivel) la frente homlok el frente front. magaslat llenarse megtelik llenar megtölt la emoción izgalom. bámulatba ejt la mirada tekintet. Példák a ragozásra: 222* . felfog el pormenor részlet.

VESTIRSE öltözködni (se vistie-ron) me te se nos os se vistiese v. plH A B E R (segédige) (hubie-ron) hubiese hubiera hubieses hubieras hubiese hubiera fuese fuera hubiésemos hubiéramos fuésemos fuéramos hubieseis hubierais fueseis fuerais hubiesen hubieran fuesen fueran SER lenni (fue-ron) fuese fueses fuera fueras ESTAR lenni (estuvie-ron) estuviese estuvieses estuviese estuviésemos estuviera estuvieras estuviera estuviéramos H A C E R csinálni (hieiíw o n ) hiciese hicieses hiciese hiciera hicieras hiciera DAR adni (die-ron) diese dieses diera dieras estuvieseis estuvierais estuviesen estuvieran hiciésemos hiciéramos hicieseis hicierais hiciesen hicieran diese diera diésemos diéramos dieseis dierais diesen dieran 152 A kotornod két folyamatos múltjának használata Me agrada que mi hermana piense en mí. vistieses vistiese vistiésemos vistieseis vistiesen me te se nos os se vistiera vistieras vistiera vistiéramos vistierais vistieran (hogy) (hogy) (hogy) (hogy) (hogy) (hogy) öltözködjem öltözködjél öltözködjék öltözködjünk öltözködjetek öltözködjenek (ha) (ha) (ha) (ha) (ha) (ha) öltözködnék öltözködnél öltözködne öltözködnénk öltözködnétek öltözködnének Ugyanezt a szabályt követik a rendhagyó igék is . hogy nőtestvérem gondol rám. Jólesik nekem.I. .. TEMER félni (temie-ron) temiese vagy temieses temiese temiésemos temieseis temiesen temiera temieras temiera temiéramos temierais temieran (hogy) (hogy) (hogy) (hogy) (hogy) (hogy) féljek félj féljen féljünk féljetek féljenek (ha) (ha) (ha) (ha) (ha) (ha) félnék félnél félne félnénk félnétek félnének III. AMAR szeretni (ama-ron) amase vagy amases amase amasemos amaseis amasen amara amaras amara amáramos amarais amaran ( n °gy) ( h °gy) ( n °gy) (h°gy) (h°gy) (h°gy) szeressek szeress szeressen szeressünk szeressetek szeressenek (ha) (ha) (ha) (ha) (ha) (ha) > szeretnék szeretnél szeretne szeretnénk szeretnétek szeretnének II.

Akármennyit is dolgozott.Me agradó que mi hermana pensase ( = pensara) en mi. Pl. Pál nem keresett eleget. Ideje volna már. Te lennél az első. Olyan lakást akartam. ¡Qué lástima que mis hijos no puedan acompañarme I I Qué lástima (era) que mis hijos no pudieran ( = pudiesen) acompañarme! No estaría mal que los muchachos vieran mundo. Tú serías el primero que lo supiera. a feltételes mondattál kapcsolatban bővebben lesz szó). 2. a mellékmondatban a kötőmód két folyamatos múltjának valamelyikét kell használnunk. Sería hora de que nos marchá­ semos ( = marcháramos). Példák (figyeljük meg egyúttal a 148. A si (ha) jellétéles kötőszó után. -nám. Anna tagadta. aki ezt tudná. Lehetséges volt. hogy fiaim nem kísérhet­ nek el engem 1 Milyen kár (volt). aki spanyolul beszélt volna. \Si supieras cuánto tiempo tenía que esperar! \Si vierais lo guapa que es María! 224* Ha tudnád. costase lo que costase ( = costara lo que costara). hogy hány óra van. -ném ragnak meg­ felelően (erről a 29. hogy a főmondatban múlt idő vagy feltételes mód álljon. Milyen kár. leckében. Ha tehát az előző leckében (vö. Mindenképpen beszélnem kellett vele. Nem tudtam elmenni anélkül. A kötőmód két azonos értékű folyamatos múltját a következő' esetekben használjuk: 1. Por mucho que trabajase ( = tra­ bajara). hogy fiaim nem kísérhettek (kísérhetnek) el engem! Nem volna rossz. hogy ne lássam őt. Quise una habitación que diese ( = diera) a la calle. valahányszor a főmondat állítmánya valamelyik múlt időben vagy feltételes módban áll. A kötőmód jelen ideje helyett. hogy menjünk. No pude marcharme sin que le viese ( = viera). mennyi ideig kellett vár­ nom! Ha látnátok. amely az utcára nyílik. Nem tudtam. Ana negaba que estuviese ( = estu­ viera) cansada. hogy fáradt. hogy Mária milyen csi­ nos! . Nem találtam senkit. No creímos que viniesen ( = vi­ nieran). a magyar -nék. 148) közölt példákat átalakítjuk olyanképpen. Debía hablarle a él. No hallaba quien hablase ( = ha­ blara) el español. hogy eljönnek. pontban közölt példákat): No sabía qué hora fuese ( = fuera). Nem hittük. hogy Károly otthon marad. Era posible que Carlos se quedase ( = quedara) en casa. hogy nővérem gondol rám. Pablo no orinaba bastante. ha a fiúk világot látnának. Jólesett nekem.

cual si (mintha csak) hasonlító kötőszó után. a feltételes mód jelen ideje he­ lyett. Ojalá után (vö.) Bárcsak igaz volna! (De nem igaz. pl. Ilyenek: A főnév előtt un gran hombre nagy (>= híres) ember una pobre mujer egy szerencsétlen asszony un buen joven jóravaló. az udvarias társalgásban. Ez biztos hír. Láthatnám Nagynét? ¿Pudiera ver a la señora Nagy? 153 Egyes melléknevek jelentésének módosulása Juan tenía que proporcionarse una cierta suma de dinero. szórványos fák 15 Spanyol nyelvkönyv — 5614 t A főnév után un hombre grande nagytermetű. ¡Ojalá tuviese ( = tuviera) yo más dinero en el banco I ¡Ojalá mese ( = fuera) verdad! ¡Ojalá te vieran ( = viesen) mis ojos! Bárcsak több pénzem volna a bankban! (De nincs. Ésta es una noticia cierta. magas ember una mujer pobre egy szegény (pénztelen) asszony un joven bueno jószívű ifjú un traje nuevo e g¡J áj (most készült) öltöny personas varias különböző személyek árboles raros ritka (különös. como si. mintha nehéz terhet eigran carga. a már nem teljesülő óhaj kifejezésére. 1. beszélni. 107. ¡Igual que si oyéramos un Mintha csak tündérmesét hallanánk! cuento de hadas! ¡Como si no lo supieras! Mintha csak nem tudnád! Anda como si llevara uña Ügy megy. Főmondatban.). A jóhangzás itt a -ra végű alak használatát írja elő: Szeretnék Kiss úrral. 4. jóindulatú ifjú un nuevo traje egy újabb (egy másik) öltöny varias personas néhány személy raros árboles elszórt. különösen a querer. Quisiera hablar con el señor Kiss. peine. hogy főnevük előtt vagy után állanak. különleges) fák 225 . Egyes mellékneveknek más-más a jelentésük aszerint.) Bárcsak látna téged a szemem! (De nem lát. poder igével kapcsolatban. b.) 5. pl. Az igual que si.3. Jánosnak bizonyos pénzösszeget kellett szereznie.

(Milyen) kár volt. hogy kint milyen idő van. míg visszajövök Dél-Amerikából. — Sajnálták. hogy megfizeti majd az útiköltséget. — Nem tudtad. aki franciául beszélt volna. — Beszélhetnék Kiss úrral? — Láthatnánk az új szöveteket? b) Kellett. . hogy (vajon) tízkor vagy tizen­ egykor jön-e. — A Varga házaspár nagyon örült. Tradúzcase al español: Tegnap levelet kaptam Dél-Amerikából. én nem óhajtottam látni őt. hogy ilyen kedvező alkalmam nem lesz többé. — írni akartam szüleimnek. hogy amire a hivatalba érek. hogy Anna jó háziasszony. — Barátaink szeretnének meglátogatni bennünket. Szükséges volna. — Elmennénk. — Nyilvánvaló volt. hogy világot lássak. az eső majd eláll. nem hittem neki. Dígase en español usando el subjuntivo imperfecto donde sea necesario : a) Péternek talán igaza volt. hogy Anna jó háziasszony. Contéstese a las preguntas siguientes : ¿Venia a propósito la carta de Dolores? (SI. hogy nem hallottam a zenét. hogy nem volt bőröndöm 1 Bárcsak volna pénzem a takarékkönyvecskében t A legroszszabb esetben Ferenc bácsihoz tudnék fordulni. hogy mutasson nekem egy érdekes könyvet. — Nem tagadtuk. 226 . hogy mennyit dolgozunk 1 — Ha látnád. — Szeretnék egy kalapot venni. hogy Mária beszél spanyolul. amit ő akar. ha barátaink otthon volnának. hogy Margit néha lusta. — Bár volt pénzem. még akkor is. hogy sógorom gondol reám. A sógorom írta nekem. hogy tíz órakor jön. — Bármit is mondott. hogy igazatok legyen. Sógorom azt is ígérte. — Nem volt ott senki. Fölösleges mondanom. — Tudtuk. hogy Argentínába utazhat. hogy már késő van. mintha a hetedik mennyországban volnék. hogy azt fogom tenni. hogy meglátogattál. A levélben arra kért engem. — Feri bácsi elment. — Előfordult. — Jó volt.) Világos volt mint a kétszer kettő. ha te is itt maradsz. hogy betegek vagyunk. — Hálás voltam neked. Szeretnék a főnökömmel is beszélni. még mielőtt elutazom. c) El kellett mennem hazulról.Ejerciólos 1. nem vettem meg az új ruhát. — Azt hittem. — Kár volt. hogy egy új öltönyt vegyek magamnak. — Bárcsak több időm volna ! — Bárcsak megmonda­ nák nekem az igazat I — Bárcsak ti is jönnétek í 3. hogy szüleink Budapesten laknak. hogy hat heti szabadságot engedélyezzen nekem. — Örültem. hogy megtanuld a leckét. — Bárcsak igazad volna I — Nem tudtam. — Jól tudtam. — Nem mennénk el anélkül. hogy Mihály tévedett. — Csoda lenne. venía como . hogy a gyerekek hazajöjjenek. hogy az újságot csak hét óra után hozták. — Barátaink azt hitték. — Margit volt a harmadik. hogy nem mentem veletek? — Ideje lenne. (hogy) nagyon örültem. Arra kérném őt. — Nem sajnáltátok. — (Arra) kértem a barátomat. aki ezt mondta. . hogy mennyi könyvem van ! — Ha hallanátok. Ennek ellenére sok pénzt kell majd költenem (condicional 1) az utazási előkészületekre. ) ¿Qué sintió Ana cuando hubo leído la carta de su cuñada? ¿Por qué se encontraba Ana corno sobre ascuas? ¿Cómo encontró Juan la gran novedad? ¿Cómo se sentía? ¿Por qué se sentía feliz? ¿Qué le agradó? ¿De qué se alegró? ¿Cómo hablan los sudamericanos el español? ¿Entendería usted el español hablando con un sudamericano? ¿Por qué aceptó el matrimonio Varga la proposición de Dolores? ¿Es difícil prepararse para un largo viaje? ¿Qué tenía que hacer Juan? Luego ¿qué era preciso hacer? ¿Exigen mucho dinero los preparativos de viaje? ¿Qué preocupaciones tenía Ana? ¿Por qué no pudo pegar ojo durante toda la noche? ¿Por qué era lástima que sus hijos no pudieran acompañarles? ¿Dónde pasarían el verano José y Paco? ¿Y para dónde saldrían las hijas? ¿Qué gestiones hace usted cuando quiere obtener un pasaporte? ¿Qué mete usted en su maleta cuando quiere hacer un viaje de una semana? 2. — Ideje volt. hogy Péter is jön. hogy látogassam meg őt. Nem tudtam hova lenni a boldogságtol. hogy ne beszélnénk vele. hogy lusták a gyerekek. Arra kérném. — Azt mondtam apámnak. ha esett volna. — Mindenképpen el kellett utaznom Szegedre. hacsak nem esik. — Akárhogyan is állt a dolog. — Nem tudtam biztosan. d) Ha szüleink tudnák. — Nagybácsim nem tudta. — Barátaink nem hitték. feltéve. hogy mikor jön a postás? — Tud­ tam. mintha havazna. — Tagadtuk. — Itthon maradnék. hogy milyen szépen ( = jól) énekel Éva ! — Mintha csak regényben olvasnám 1 — Mintha nem látnád ! — Mintha ők nem tudnák 1 — Ügy látszik. hogy jövünk. ( = Ügy éreztem magamat. hogy a gyerekek nyugodtan tanulhassanak. hogy kölcsönözzön nekem kétezer forintot.

examinando si no ha olvidado meter en su maleta el cepillo de dientes o la máquina de afeitar. " Ügy tűnik nekem. A kötőmód közelmúltja Estoy contento de que todo se haya arreglado. 2. todos los bultos están hechos. hogy minden elrendeződött. como en los años pasados. hogy engedélyezték számom­ ra a hatheti szabadságot. ha a fiúk velünk jöhettek volna. ¡qué se le va a hacer 1 ¡No se sale todo año para la América del Sur 1 Entretanto Ana prepara en la cocina los comestibles que quiere llevar consigo. piensa : — Estoy contento de que todo se haya arreglado. Ya todo está listo para la marcha. Pero. Juan. ¡Qué bien si hubieran (hubiesen) podido venir los muchachos con nosotros! Jólesett nekem. Milyen jó (lett volná). 15* 227 . Me parece como si hubiera so­ ñado y como si hubiese vivido en el mundo de las maravillas. los billetes están tomados. hogy Teréz néni meghívta magához lányaimat. A kötőmód két régmúltja Me agradó que la tía Teresa hubiese (hubiera) invitado en su casa a mis hijas.LECCIÓN VEINTIOCHO 1. Milyen jó. ¡Qué bien que me hayan concedido seis semanas de vacaciones! Me alegro de que mis hijos hayan hallado buen alojamiento en casa de nuestros parientes. porque los niños ya se marcharon ayer de vacaciones. Los pasaportes están en regla. El matrimonio Varga está levantado ya. hogy álmodtam és mintha a csodák világában éltem volna. Sólo siento que yo no haya tenido la posibilidad de acompañarles. ¡Qué bien que me hayan concedido seis semanas de vacaciones I Örülök. Ana y Juan están solos en la habitación. En la estación de ferrocarril Es la mañana de la salida.

— Es necesario economizar — dice para sí. en un departamento para fumadores. simplemente. porque han llegado con casi una hora de anticipación. Delante de la estación los Varga bajan del taxi. Un empleado grita: 228 . Ana y Juan pasan a la sala de espera y se sientan en un sofá. Quédese con la vuelta. En todas las vías de la estación están parados largos trenes con locomotoras. El mozo ha reservado a los Varga dos asientos juntos. pero yo no se lo permitiré. estoy contenta de que yo haya pensado en comprar unos manjares para el viaje. — Eva y María se sentirán allí como el pez en el agua. uno de ventanilla. Los últimos meses me parecía como si hubiera soñado y como si hubiese vivido en el mundo de las maravillas. El tren rápido para Viena está parado en la segunda vía. — le contesta Ana. — Muchas gracias y buen viaje. vagones de viajeros. Ana y Juan bajan por la escalera y se despiden de la portera dejándole la llave de la habitación y un papel con sus señas en la Argentina. ¡Ni hablar! De todos modos. . y los Varga salen con la muchedumbre. y Juan pregunta al chófer : — ¿Cuánto marca el taxímetro? — Quince florines y cincuenta. Mientras tanto un mozo se encarga de los bultos y los lleva directamente al andén. . ¡Qué bien si hubieran podido venir los muchachos con nosotros ! — ¡Quién hubiera podido pensar un año antes que saldríamos para un viaje al extranjero ! . — Mi marido quisiera comer en el coche comedor. se declare un incendio o. Al fin. A las siete menos cuarto Juan dice a su mujer: — Ya es hora de marcharnos. Allí hay también un tren internacional que lleva sólo coches cama. — Me agrada que la tía Teresa haya invitado a su casa a mis hijas durante las vacaciones. se rompa la cañería del agua o del gas . querido. El tren del matrimonio Varga sale a las ocho en punto. ¿Estás lista? — Sí. llega el momento de la salida. — dice Ana. — De la ventana veo que el taxi está esperando ya delante de la puerta de la calle. — Verdad. Me alegro de que hayas tenido la buena idea de asegurarnos un coche de antemano. y hay que añadir dos florines por los bultos. — Hubiérase dicho que nos había tocado la lotería. ¡Qué felices nos sentíamos ! A las siete y media abren las puertas hacia el andén. — Bueno. No se sabe nunca lo que puede acontecer : quizás uno de los niños se ponga enfermo. — Tampoco José y Paco se aburrirán en el campo. furgones de equipajes. Los bultos ya están colocados en la red. ténders. ahí tiene usted veinte florines.

Les da mucha pena dejarles por tanto tiempo. támad. élelmiszer en punto pontosan el punto pont ya e» hora para már itt az ideje. kiüt (tűz) el incendio tűzvész romperse megreped. Nehéz a lányunkat klházasltanl. III Refranes Donde fueres. el portero házfelügyelő. El tren arranca lentamente. poggyász(darab) marcharse de vacaciones elmegy nyaralni examinar megvizsgál. teniendo ya él cigarro y la fosforera en la mano. Ambos piensan en sus hijos. elé la puerta de la calle kapu de antemano előre. Vocabulario I. II Un chiste de hace cincuenta años Montó en un vagón de primera clase en que ya estaba sentada una señora. elszállá­ solás la posibilidad lehetőség los comestibles élelem el coche (-)comedor étkezőkocsi ¡ni hablar! szó sem lehet róla I el manjar étel. y Juan también siente un nudo en la garganta. előzetesen bajar lemegy. elszakad el gas gáz el chófer sofőr. haz lo que vieres. A Ana le entran ganas de llorar. gépkocsivezető marcar jelez. — porque nunca ha fumado delante de mí ningún caballero. señora? — preguntó el fumador. ellenőriz el cepillo de dientes fogkefe la máquina de afeitar borotvakészülék el alojamiento elhelyez(ked)és. indulás el bulto csomag.) \ 229 . — ¿Le incomoda a usted el humo. — No sé contestar a usted. el coche taxi. kapus las señas cím acontecer történik. Se agitan pañuelos.* Casa tu hija como pudieres y tu hijo cuando quisieres.— ¡Señores viajeros. Idegenben tegyük azt. hozzáfűz ahí tiene usted itt van magának quédese con la vuelta tartsa meg magá­ nak a visszajáró pénzt! *(A közmondások értelme: 1. la marcha elutazás. al tren! — ¡Hasta la vista 1 jBuen viaje ! ¡Adiós ! — se oye de todos los lados. amit mások tesznek! — 2. mutat el taxímetro taxaméter añadir hozzátesz. hogy el taxi. — dijo la dama. (bér)kocsi delante de (elöljárószó) előtt. beteg lesz declararse keletkezik. leszáll la escalera lépcső la portera. megesik ponerse enfermo megbetegszik. un caballero que era un fumador apasionado. a fiú könnyen nősül meg. se agitan las manos. la salida.

la viajera utas. tömeg la vía út. ráz arrancar elindul lento lassú me entran ganas kedvem támad el nudo csomó la garganta torok me da pena sajnálom. A kötőmód közelmúltja összetett igealak: az haber segédige kötőmódjának jelen idejéből és a főige par/zcz'pío-jából áll. várakozás el pez. fájdalom II. hogy nem volt lehetőség la posibilidad de acompañar arra. fáj nekem la pena bánat. haya hablado hayamos hablado hayáis hablado hayan hablado 230 me te se nos os se VESTIRSE öltözködni haya vestido (hogy) öltözködhayas vestido tem stb.el andén peron la sala de espera váróterem la espera várás. de hace 50 años ötven évvel ezelőtti montar felszáll incomodar zavar. -as egymás mellett(i) de ventanilla ahlak meHett(i) el departamento fülke el fumador dohányos. kellemetlen(nek lenni) el cigarro szivar la fosforera gyufaskatulya la dama hölgy III. hogy gyerekeimet elkísérjem. a mis hijos. haya vestido hayamos vestido hayáis vestido hayan vestido . lo que vieres amit látsz casar kiházasít como pudieres ahogy csak tudod cuando quisieres amikor csak akarod Gramática 154 A kötomód közelmúltja — El pretérito presente de subjuntivo Siento que yo no haya tenido Sajnálom. dohányzó colocar elhelyez de todos los lados mindenhonnan agitar lenget. Példák a ragozásra: HABLAR beszélni haya hablado (hogy) beszéltem hayas hablado stb. vagon el viajero. bánom. vágány estar parado vesztegel la locomotora mozdony el ténder (los ténders) szeneskocsi el furgón (de equipaje) poggyászkocsi el equipaje poggyász el vagón de viajeros személyszállító kocsi el vagón vasúti kocsi. donde fueres akárhol is leszel. szomorúság. los peces hal aburrirse unatkozik un año antes egy évvel ezelőtt hubiérase dicho az ember azt hihette volna que nos había tocado la lotería hogy megnyertük a főnyereményt tocar osztályrészül jut la lotería lottó(játék) la muchedumbre sokaság. vonal. utazó internacional nemzetközi el coche (-)cama (los coches-cama) hálókocsi el tren rápido gyorsvonat rápido gyors Viena Bécs juntos.

Példák a ragozásra : [R menni hubiera (hubiese) ido (hogy) mentem. akár 2. hogy minden elrendeződött. hogy fiaink jól érezték ma­ gukat. Nos alegramos que nuestros hijos se sientan bien. hogy vártak bennünket. Tal vez hayas escrito ya el ejercicio. a főmondat állítmányának azonban jelen vagy jövő időben kell állnia. jön levele. ha szü­ leid megengedik. 231 . akár nem. hogy fiaink jól érzik ma­ gukat. Estoy contento de que todo se haya arreglado. örülünk. hogy minden elrendeződik. Örülök. Talán már meg is írtad a feladatot Holnap levelet írok apámnak. Nos alegramos que nuestros hijos se hayan sentido bien. Mellékmondatban.155 de subjuntivo A kötőmód két régmúltja — El pluscuamperfecto I y el perfecto II Sajnáltam. Örülünk. Lehet. Meg foglak látogatni. 156 A kötőmód közelmúltjának használata A kötőmód közelmúltját két esetben használjuk: 1. számú folyamatos múltjából és a főige participio-]ából áll. főmondatban múlt idejű valószínűséget fejez ki. Mañana escribiré a mi padre haya o no venido su carta. vagy II. Testvérem talán már meg is jött. amikor a mellékmondatban kifejezett cselekvés korábban történt. mint a főmondat cselekvése (előidejűség). Sentía que yo no hubiera ( = hu­ biese) tenido la posibilidad de acompañar a mis hijos. hogy nem volt lehetőség arra. se hubieran (hubiesen) lavado tani vol­ na stb. Acaso nos hayan esperado. acaso. A kötőmód két régmúltja összetett igelak : az haber segédige kötőmódjának I. . feltéve. Vessük össze az alábbi példákat: Estoy contento de que todo se arregle. Örülök. különösen a quizá(s). Önállóan. hogy gyerekeimet elkísérjem. tal vez (talán) szó után : Quizás mi hernfano haya regre­ sado ya. hubieras (hubieses) ido ( n a ) m e ntem v o l n a stb hubiera (hubiese) ido * hubiéramos (hubiésemos) ido hubierais (hubieseis) ido hubieran (hubiesen) ido LAVARSE mosakodni me hubiera (hubiese) lavado (hogy) mo sa­ le hubieras (hubieses) lavado kodtam se hubiera (hubiese) lavado nos hubiéramos (hubiésemos) lavado os hubierais (hubieseis) lavado ' ' . Iré a verte a condición de que tus padres me lo permitan.

). Estaba contento de que todo se hubiera arreglado. Iría a verte a condición de qué** tus padres me lo permitieran. örültem. 3. hogy minden elrendeződött. Iría a verte a condición de que tus padres me lo hubieran permitido. Nos alegrábamos que nuestros hijos se hubieran sentido bien. hogy magukat. 152. 3. örültünk. ha szü­ leid megengedték. mint az hubiese-\él képzett alak. erről a következő leckében lesz szó. Meglátogatnálak. 232 . ha múlt időről van szó : ¡Igual que si hubiéramos oído un cuento de hadasl ¡Como si no lo hubieras sabido I Andaba como si hubiera bebido más de la cuenta. Vessük össze az alábbi példákat: Estaba contento de que todo se arreglara ( = arreglase). 157 A kotornod két régmúltjának használata A mai nyelvhasználatban az hubiera alakkal képzett régmúlt sokkal gyakoribb. hogy gukat. cual si. ha a mondatban már van egy hubiera alakkal képzett idő. utóbbit akkor használjuk. amikor a mellékmondatban kifejezett cselekvés korábban történt. fiaink jól érzik ma­ fiaink jól érezték feltéve. igual que si (mintha csak) hasonlító kötőszók után (vö. nevezetesen akkor. Mintha csak tündérmesét hallottunk volna! Mintha csak nem tudtad volna! Ügy ment. megengedték. ha szüleid 4. Végül a kötőmód régmúltját a feltételes mondatban használjuk. hogy minden elrendeződik* örültem. örültünk. megengedik. mint a főmondat cselekvése (előidejűség). feltéve.Iré a verte a condición de que tus padres me lo hayan permitido. Nos alegrábamos que nuestros hijos se sintieran bien. ha változatosabbá akarjuk tenni stílusunkat. Mellékmondatban. Meg foglak látogatni. mintha többet ivott volna a kelleténél. ha szüleid feltéve. Meglátogatnálak. a főmondat állítmányának azonban valamelyik múlt időben vagy feltételes módban kell állnia. A múltra vonatkozó és ezért már nem teljesülhető óhaj kifejezésére: ¡Ojalá hubieras ( = hubieses) estudiado! ¡Ojalá hubiéramos economizado! Bárcsak tanultál volna! Bárcsak takarékoskodtunk volna! 2. A kötőmód régmúltját a következő esetekben használjuk: 1. A como si.

. si pudieres. folyamatos múlt hablase beszéljek. hiciere. hablareis. hiciereis. HACER tenni hiciere. Az ö s s z e t e t t igeidők: 5. ) Megjegyzés. a régebbi íróknál. folyamatos régmúlt (el pluscuamperfecto l de subj. dimelo. -remos. hicieren (hogy) majd teszek.1»" A kotornod jövő ideje — El futuro de subjuntivo Bárhol is vagy. a jelen idő (el presente de subjuntivo) 2. A kötőmód jöv5 idejét úgy képezzük. beszélnék (el imperfecto II de subj. közmondásokban még gyakran találkozunk vele. (hogy) tenni fogok stb. a II. beszélnék (el imperfecto I de subj. -reis. afirma . hogy a befejezett múlt többes szám 3. az I. Quien tal afirmare. hogy mások tesznek). mely az haber segédige kötőmódjának jövő idejéből és a főige parfzcz'pío-jából áll. hablares. Ha Feri nem fizette meg a pénzt a hónap végéig. kijelentő mód jelen idejét használják. pl. További példák: Hazlo. mondd meg nekem 1 Donde fueres. nem verdad. a jövő idő (el futuro I de subjuntivo) II.) haya hablado beszéltem hubiese hablado beszéltem. HABLAR beszélni hablare. no dice Aki ezt állítja ( = fogja állítani). (Ma már: Quien mond igazat. Helyette ma a kötőmód v. ha tudod ( = tudni fogod). habláremos. hiciéremos. az I.) 3. Si Paco no hubiere pagado el dinero para fin del mes. -re. személyének -ron ragja helyébe a következő ragokat tesszük: -re. A kötőmód jövő idejét ma már csak a választékos nyelvben használják. i-ren. beszéltem volna i *233 . Pl.) hablare (hogy) majd beszélek 4. 159 A kötőmőd időinek összefoglalása A kötőmódnak négy egyszerű és négy összetett ideje van: I. Tedd meg. . hablaren (hogy) majd beszélek. folyamatos múlt habiara beszéljek. tedd azt. — A régebbi spanyol nyelvben találkozunk a kötőmód befejezett jövő idejével is. (hogy) beszélni fogok stb. amit látsz (ti.) 6. haz lo que vieres. hicieres. Az e g y s z e r ű igeidők: pl. a közelmúlt (el pretérito presente de subj. tal afirme v. -res. hable beszéljek 1. hablare.

Milyen jó. — Könnyen megeshetett ( = lehetséges volt). a befejezett jövő idő (el fuhiro II de subjuntivo) hubiera hablado beszéltem. — J ó . hogy Annának igaza volt. Sajnáltam. folyamatos régmúlt (cl pluscuamperfecto II de subj. b) Lehet. hogy kísérjen el. — Elolvasnánk az újságot. de attól félt. — Mit mondanánk Pálnak. A vonatom a déli pályaudvarról indul hat óra negyven perckor. Ki gondolhatta volna két hónappal ezelőtt. hogy ti is eljöttetek (egyidejűséggel és előidejűséggel). hogy nem érsz rá. ha kölcsönadnátok nekünk. Nem állítjuk. — Péter nem tudja. Sajnálom. mintha a főnyereményt nyertem volna meg. aki spanyolul beszélt volna? — El­ mennék. hogy külföldről sok levelet és lapot fogok írni ismerőseimnek. Milyen jó. 3. Jó volt. ahova (csak) akarsz. Nem állítottuk. hogy itt vagyok. örülök. hogy sikerült mindent elintéznem. Az ablak mellett szeretnék ülni. hogy elkésünk. hogy megadták nekem az útlevelet és a szükséges vízumokat! Csak azt sajnálom. Nem állítottuk. Fel­ tettem magamban. — El profesor estaba contento de que yo hubiera escrito el ejercicio. — Barátunk talán már el is ment. hogy ti is eljöttök. hogy a vonat már megjött. Jánosnak jólesett. Jó. mert sok csomagom van. a dolog így állt. Péter nem tudta. hogy Annának igaza van. feltéve. hogy főnökei nem engedélyeznek majd neki hatheti szabadságot. — János volt az utolsó. hogy itt voltam. feltéve. — jOjalá hubiera pensado en eso! — A Esteban le agradó que yo le hubiera escrito una carta y le hubiese invitado a verme. hogy Annának igaza van. hogy Ró­ mába fogok utazni! Ügy éreztem magamat. — Bárcsak megvettem volna magamnak az új ruhát! — Bárcsak otthon maradtak volna! — írnék neked. — Juan no cree que yo me haya vestido ya. — Attól féltünk. 4. hogy ti is eljöttetek. hogy itt voltam. Tradúzcase al español: Holnap reggel külföldre utazom. Péter nem tudta. hogy tanultam néhány szót olaszul! A pályaudvarra taxin fogok menni. — Te voltál az első. Sajnáltam. Péter nem tudja. Remélem. beszéltem volna hubiere hablado (hogy) majd tem beszél­ Ejercicios 1. hogy lekéstek a vonatot. — Nem állítjuk. Contéstese a las preguntas siguientes: ¿Cuándo hizo usted un viaje al extranjero? ¿Qué países conoce usted? ¿Ya ha estado usted en España (en Italia. hogy nem értél rá. Conjúguense en el tiempo correspondiente del subjuntivo las oraciones siguientes: Ana no sabe que yo haya hablado con Paco. ha eljönne? — Bármilyen furcsának is hang­ zik. a II. hogy meghívtam őt. hogy itt vagyok. — Nem találtatok senkit. hogy Annának igaza volt. aki kiment a szobából. hogy a barátom nem tud elkísérni engem. — Los amigos ignoraban que yo me hubiera ido. hogy nem értél rá. Minden elő van már készítve. 234* . ha válaszolnál a leve­ lemre. aki azokat egy nemdohányzó-szakaszba fogja vinni. en la América del Sur)? ¿Cuándo necesita usted un pasaporte? ¿Qué clase de visados conoce usted? ¿Va usted en el tranvía a la estación cuando tiene muchos bultos? ¿Qué pregunta usted al chófer cuando baja del taxi? ¿A quién entrega usted sus bultos? ¿A dónde lleva el mozo de estación los bultos? ¿Qué hace la gente en la sala de espera? ¿Cuándo se puede salir al andén? ¿Qué se ve en el andén? ¿Cuáles son las partes de un tren? ¿Qué clase de trenes llevan coches comedor (coches cama)? ¿Qué clase de asientos prefiere usted en el tren? ¿En qué departamento va usted: en un departamento para fumadores o para no fumadores? ¿A dónde coloca usted los bultos? ¿Qué grita el empleado ferroviario en el momento de la salida? ¿Cómo se despide la gente que se queda en el andén? 2. Dígase en español usando el tiempo correspondiente del subjuntivo: a) Sajnálom. hogy láthassam a szép tájakat. aki ezt mondtad (egyidejűséggel és előidejűséggel).7. — Talán igaza volt testvéremnek. hogy nem érsz rá. A csomagokat egy hordárnak fogom átadni.) 8. hogy jó helyem lesz a vonaton.

LECCIÓN VEINTINUEVE A feltételes mondat — La oración condicional Iría esta noche al teatro si dieran una pieza interesante. ha érde­ kes darabot adnának. Tomás. El profesor nos explicó las varias significaciones del verbo "echar". eché a correr al cuarto de baño. ¿Y tú? — También. — Y nos dijo que escribiéramos la mar de ejemplos sobre el uso de este verbo. si no debiera ir a la oficina. ¿Has escrito ya tu tema? — Sí. Si no fuese tan tarde echaría aun un sueno. y por eso a menudo se echa a llorar. Ha nem lenne olyan késő. Ayer eché dos horas para compilar los ejemplos. léemelos. — He aquí mi composición : "Ayer por la mañana. querido amigo. Juanito empezó a echar los dientes. I Echemos un párrafo sobre el verho "echar" — ¿Te acuerdas. még aludnék egyet. Luego yo también te leeré los míos. eché un vistazo al reloj y me dije: — ¡Canario ! Si no fuese tan tarde. ¿Cuántos meses tendrá ahora Juanito? No lo sé por cierto. Así. Luego. — Pues bien. ros. echaría aún un sueño. me iría a ver a mi hermana y llevaría unos juguetes a su hijito. Ha nem lett volna olyan késő. Carlitos. de nuestra última clase de español? — Sí. Si no hubiera (hubiese) sido tan tarde habría echado aun un sueno. ha ér­ dekes darabot adtak volna. pues. Eché agua en la pila y eché a lavarme de pies a cabeza. Entretanto pensaba en las cosas que debía arreglar en el curso del día. Me echo siempre a reir cuando veo sus ojos tan pica-. Anteanoche me había echado a dormir tarde. Habría ido al teatro si hu­ bieran dado una pieza interesante. Ma este színházba mennék. Elmentem volna a színházba. Serían las doce cuando me eché en la cama. con la bata echada en los hombros. Si tuviera tiempo. le echaría quince meses. me dije. Ahora tengo que apresurarme porque me echarían de mi empleo si llegase tarde a la oficina. al despertarme. llevaría mis zapatos al zapatero 235 . még aludtam volna egyet.

mi estufa echa humo : tendré que ir al fumista para rogarle que eche una ojeada a aquella estufa echada a perder. y entonces le dijo ésta: — Ya te he dicho que para mi hermana siempre estoy en casa.. Hubiera querido echarme un rato en el sofá a descansar. ¿qué has escrito tú? — Yo no he escrito tanto. Hubiera escrito más si hubiese tenido más tiempo. Mientras echábamos un rato de palique. bebimos café puro. eché un pitillo. porque no la he hallado. las romperemos en pedazos y las echaremos al cesto de los papeles. A falta de mejor. II Un portero exacto Una señora dió orden un día a su portero de que dijera a todos los que fuesen a verla que no estaba en casa. hombre . Pero de la pieza que dan esta noche. pero me dijo anoche que para usted siempre está en casa. y poco después llega su hermana. debiste haberla dejado entrar. Si no. — Sí. — contesta éste. En una de las carteleras eché una mirada al programa de los teatros. ha salido. Después de desayunar me eché a la calle. A las ocho mi amigo se despidió. y le dice al portero: — Mi hermana debe de haber salido. al terminar el trabajo en la oficina. — ¿Está tu señora? — le preguntó al portero. señora. echan sapos y culebras. al mencionarle el portero los nombres de las personas que habían estado. Era mi amigo Perico que vino a verme. Vuelve a bajar. Tendría ganas de ir al cine si echase de ver un buen programa. A él no le había visto desde hace mucho : desde entonces había echado barriga." — Esperamos que el profesor estará contento de nuestras composiciones. — pensé. (Si hubiera tenido tiempo ayer. Pues bien. y. Si hubiera tenido en casa una botella de vino. le habría echado a mi amigo unas copas. Por la noche. Habíamos pasado la tarde de manera muy agradable. "Ayer. Sube la señora y busca en balde por todas partes a su hermana. escúchame. mi8 colegas que la han visto. no olvidamos echar unos pitillos. pronunció el de la hermana de la señora. Eché las cortinas y me disponía a echar un sueño cuando llamaron a la puerta.) No debo olvidar echar en el buzón la carta que tengo escrita a mi padre. — Sí. Al día siguiente salió la señora a hacer unas visitas. echemos tierra a este propósito. eché a apresurarme a casa porque estaba cansado de trabajar. 236 . señora .. camino de mi oficina. Además." — Eso es todo. se lo» habría llevado ya. no echaré de menos el teatro. Pues bien. Y ahora vamos a ver. — si dieran una pieza interesante. — Iría esta noche al Teatro Nacional.para que les echara medias suelas.

fejezet. exacto pontos. pillantás függönyt ¡canario! teringettét l disponerse a készül vmit tenni anteanoche tegnapelőtt este v. ereszt eltép la pila mosdó. észrevesz compilar összeállít la composición dolgozat. la culebra kígyó bekezdés echar tierra a eltemet. hajít la cartelera hirdetőoszlop. echar un párrafo elcseveg. elbeszélget el sapo varangyosbéka el párrafo paragrafus. . a pamlagra mirada) pillantást vet (amire: a) echar las cortinas le. vet. precíz echar a lavarse nekilát mosakodni dar orden utasítást v. rakás . plakát echar un sueño alszik egyet echar sapos y culebras kígyót-békát I. echar agua vizet önt v.Vocabulario echar un pitillo elszív egy cigarettát echar dob. rákiált. parancs echar los dientes fogzik a todos los que fuesen a verla mindazok­ echarse a llorar sír(ni kezd) nak. halom. „fátyolt vet" la significación jelentés vmire. éjjel desde entonces azóta anoche tegnap este V. füstölög volna engedned őt el fumista kályhás(mester) al día siguiente a következő napon echar a perder elront la visita látogatás echarse a perder elromlik ¿está? itthon van? echarse a la calle lemegy az utcára por todas partes mindenfelé 237 . éjjel echarse a dormir. átkozódik . elfelejt echar dos horas két órát fordít (amire : echar de menos nélkülöz. eché a apresurarme fogtam magam és . parancsot ad en el curso del día a nap folyamán la orden utasítás. portás felsorolta neki 15 hónapot ad vkinek mencionar (meg)említ echarse a reír nevetni kezd la persona személy el zapato cipő que habían estado akik látogatóba el zapatero cipész jöttek echar medias suelas megtalpal (amit: a) pronunciar kiejt. akik látogatóba jönnek hozzá por cierto biztosan al mencionarle el portero amikor a echar 15 meses 15 hónapra becsül. hiányol para) echar de ver meglát. el cesto de los papeles papírkosár (lámpa)elem II. fogalmazvány. echarse en la cama echar barriga pocakot ereszt la barriga has. una echarse en el sofá lefekszik. leheveredik . .v. siettem szerzemény echar un vistazo (una ojeada. pocak lefekszik (aludni) echar de palique elcseveg echar del empleo állásából kidob el palique csevegés así pues így hát la botella üveg echar a correr (el)szalad. dézsa . behúzza a el vistazo tekintet. említ la (media) suela (cipő)talp echar en el buzón a postaládába dob el de la hermana = el nombre de la el buzón postaláda hermana tener escrito meg van írva debiste haberla dejado entrar be kellett echar humo füstöl. siet echar en los hombros vállára vet echar unas copas néhány pohárral tölt el hombro váll a falta de mejor jobb híján romper en pedazos darabokra tép.

r Comiera si tuviera j c) Habría comido si hubiese tenido ) . Hubiera comido si hubiera tenido ( Az a) pontban felsorolt példák valóságos feltételt tartalmaznak. Az ilyen feltételes mondat tőmondatá­ ban a spanyolban a feltételes jelen. Comería si tuviese 1 . éhes lesz. Az előbbit a — rendszerint si (ha) kötőszóval bevezetett — mellékmondat. Come si tienes hambre. meglátogattam volna nőtestvéremet. A feltételes mondat két részből áll. Comerá si tiene hambre. éhes vagy. Si hubiera tenido tiempo. A b) pontban felhozott példa jelen idejű lehetséges (teljesülhető) feltételt tar­ talmaz. a mellékmondatban (a si után) pedig a kötőmód folyamatos múltjának -se vagy -ra végű alakja áll. a feltételből és a feltétel következményéből. eszem stb. az ilyen feltételes mondatok fordítása nem okoz nehézséget. helyette jelent használunk). • * • í hambre. meglátogatnám nőtestvéremet. mert a két nyelv kifejezés­ módja közt nincsen különbség (egyetlen eltérés : a si után jövő idő nem állhat. Egyél. vagy helyette a kötőmód folyamatos múltjá­ nak -ra végű alakja. a magyar -nék ragnak megfelelően. Ettünk. Hubiera escrito más si hubiese tenido más tiempo. 238 b) . Tendría ganas de ir al cine si echase de ver un buen programa. ha ha ha ha ha ha Me l l é k m éhes vagyok. Enni fog. l i a ráérnék. az utób­ bit a főmondat tartalmazza. Kedvem volna moziba menni. Ha ráértem volna. éhes lennék. A mellékmondat természetesen a főmondat előtt is állhat: Ha éhes vagyok. Többet írtam volna. ha jó műsort ( = filmet) láthatnék. (Si után jövő helyett jelen idő áll. c) Ettem volna. . A fenti példák spanyolul: a) Como si tengo hambre. ha több időm lett volna.) Comíamos si teníamos hambre. éhesek voltunk.Gramil una 160 A feltételes mondat — La oración condicional Si tuviera tiempo. . me habría ido a ver a mi hermana. . me ¡ría a ver a mi hermana. b) Ennék. éhes lettem volna. Figyeljük meg az alábbi példákat: Főmondat: a) Eszem.

2. hogy a feltételes mondat egyik részében jelen. cuando. Aunque lo diciera ( = diciesé) tu hermano. *239 . no lo creería. me lo mindent elmondott volna nekem. con condición que. salido de casa. ( = supieran) mis señas. a mellékmondatban pedig a kötőmód folyamatos régmúltjának -se vagy -ra végű alakja áll. a magyar múlt idő + volna igealaknak megfelelően. nem mennénk el hazulról. hogy ez az idők hasz­ nálatát befolyásolná. Si le hubiese dado a Pablo el dinero estaba salvado. Még ha testvéred is mondaná ezt. meg lett volna mentve. Az ilyen feltételes mondat főmondatában a spanyolban a feltételes múlt. és ezért lehetetlen (teljesülhetetlen) feltételt tartalmaz. ha írt volna nekem. Si lloviese (=Iloviera). Si Tomás hubiese ( = hubiera) po. dido encontrarse conmigo.Szüleim írtak volna nekem.Ha Tamás találkozhatott volna velem. nem hinném el. taría ( = contara) todo. nem mentünk volna el no habríamos ( = hubiéramos) hazulról. ha tudták ran) escrito si hubiesen ( = huvolna a címemet. a másik részében múlt idő áll. como.Ha Tamás találkozhatna velem. a kijelentő mód folyamatos vagy történeti múltja is pótolhatja. Ha esett volna. Megjegyzések. me lo condent elmondana nekem. habría ( = hubiera) contado todo. További példák: Elmennék a városba. Pl. pl. Mis padres me habrían ( = hubie. 3. no saldríamos ( = saliéramos) de casa. sőt. Ha esne. Me iría a la ciudad si vinieses ( = vinieras) conmigo. ha velem jöttél volna. anélkül. vagy helyette a kötőmód folyamatos régmúltjának -ra végű alakja. ha tudnák a ( = escribieran) si supiesen címemet. Előfordulhat. Me habría ido ( = Me hubiera ido) Elmentem volna a városba. aunque) is állhat. Estaría contento si me hubiese (=» hubiera) escrito. mincontrarse conmigo. Elmentem volna a városba. A teljcsülhetctlen (múlt idejű) feltételt tartalmazó feltételes mondatok (c. örülnék. bieran) sabido mis señas. Me iba ( = Me iría = Me hubiera ido = Me habría ido) a la ciudad si hubieses venido conmigo. Mis padres me escribirían Szüleim írnának nekem. Si hubiese ( = hubiera) llovido. conque. A si kötőszó helyett más alkalmas kötőszó (mint pl. ha velem jönnél.A c) pontban felhozott példa múlt idejű. Ha odaadtam volna Pálnak a pénzt. — 1. • Si Tomás pudiese ( = pudiera) en. Pl. bieras) venido conmigo. ha velem a la ciudad si hubieses ( = hu­ jöttél volna. pont) főmondatában a feltételes mód múlt idejét a feltételes mód jelen ideje.

16' 1 Az idővonzat szabályai El profesor nos dice que escri­ bamos unos ejemplos. \ J j Mellékmondat: a) hogy igazad van. A mellékmondat állítmánya az idő vonzat szempontjából vagy a) kijelentő módban. hogy Ágnes nem jöhet. Reméljük. Remélni fogjuk. | 2. (Utóidejűség. A tanár azt mondta nekünk. II. c) utóidejü. jük. 1. 2. Es evidente que Inés no puede venir. a fömondat állítmányától függően. Tudhatnám. a mellékmon­ datokban jutnak érvényre. Tudtam. A fömondat állítmánya az idővonzat szempontjából vagy a) jelen időben. 2. (Utóidejűség. Nyilvánvaló. ) 240* . 1. jétek. (Előidejűség. azaz egy időben történő („egyidejűség"). Era evidente que Inés no podía venir. hogy Ágnes nem jöhet. Az idővonzat szabályai az alárendelt összetett mondatokban.) c) hogy Éva jól fog tanulni. > Remélnénk ük Reméltük volna.) c) hogy igazad lesz. (Egyidejűség. vagy b) valamelyik múlt időben vagy feltételes módban áll. jövő időben. (Egyidejűség. (Egyidejűség. b) elöidejö. A fentieket példán mutatjuk be: Fömondat: I.) a) hogy igazad van. Reméltük. (Utóidejűség. hogy ír­ junk néhány példát.) ük. ni Reméljétek. a mellékmondat állítmányának ideje a fömondat állítmányához képest ehet a) egyidejű.) a) hogy Éva jól tanul. Az idővonzat szabályainak helyes használatához tud­ nunk kell azt.) b) hogy Éva jól tanult. Tudom. (Utóidejűség. Tudd meg. Tudhattam volna. 3. (Előidejűség.) c) hogy igazad lesz. (Előidejűség. azaz megelőzheti a fömondat állitmányával kifejezett cselekvést („előidejűség").) b) hogy Éva jól tanult. El profesor nos dijo que escri­ biéramos unos ejemplos.) c) hogy Éva jól fog tanulni. vagyis a fömondat állitmányával kifejezett cselekvés után be­ következő cselekvést jelöl („utóidejűség"). vagy b) kötőmódhan áll. (Egyidejűség. hogy 1.) b) hogy igazad volt. A tanár azt mondja nekünk. Nyilvánvaló volt.) a) hogy Éva jól tanul. Tudni fogom. lénk.) b) hogy igazad volt. felszólító módban áll. hogy írjunk néhány példát. (Előidejűség.

1. Ií. Esperamos. Esperamos \ Esperaremos > Esperad j a) que tienes razón. jövő időben vagy felszólító módban áll. b) que Eva haya estudiado bien. A fenti példákból levonjuk az idővonzat szabályait: I. estudiara) bien. 2. 2. ha a íőmondat állítmánya jelen időben. Sabía ( = He sabido. a mellékmondat állítmánya ^a) egyidejűség esetében a kijelentő mód jelen idejébe. amelyekben a íőmondat állítmányának jelen­ téséből kifolyólag kijelentő mód szokott állni. b) que tenías razón. Az olyan mellékmondatokban. jövő időben vagy felszólító módban áll. c) que tendrías razón. a mellékmondat állítmánya a) egyidejűség esetében a kötőmód jelen idejébe. c) utóidejűség esetében a feltételes mód jelen idejébe kerül. ha a íőmondat állítmánya jelen időben. c) que Eva estudiará ( = estudiare) bien. b) előidejüség esetében a kötőmód közelmúltjába. b) előidejüség esetében a kijelentő mód folyamatos régmúltjába. 1. Habríamos esperado c) que Eva estudiaría ( = estudiase. a) que tenías razón. 1. c) que tendrás razón. c) utóidejűség esetében a kijelentő mód jövő idejébe kerül. a) que Eva estudie bien. Supe. amelyekben a fömondat állítmányának jelen­ téséből kifolyólag kötőmód szokott állni. c) utóidejűség esetében a kijelentő vagy a kötőmód jövő idejébe kerül. ha a fomondat állítmánya valamelyik múlt időben vagy feltételes módban áll. 1. Esperábamos ( = Hemos] a) que Eva estudiase ( = estudiara) bien. Habíamos esperado) Esperaríamos a) que Eva hubiese ( = hubiera) estudiado j bien. esperado. Az olyan mellékmondatokban. b) que habías tenido razón.Spanyolul: I. Sé \ Sabré > Sabe ) 2. 10 Spanyol nyelvkönyv — 8014 241 . b) előidejüség esetében a kijelentő mód folyamatos múltjába. Habi a sabido) Sabría ' Habría sabido II. a mellékmondat állítmánya a) egyidejűség esetében a kijelentő mód folyamatos múltjába.

c) utóidejüség esetében a feliételes mód jelen idejébe vagy a kvtőmód folya­ matos múltjába kerül. Le pregunté (Preguntaría. hogy a) igazat mondanak nekünk. Előfordul. Lehetséges ( = Lehetséges volt). Megkér­ deztem (Megkérdezném. c) otthon lesz-e holnap. a) que nos dijesen ( = dijeran) la verdad. Sólo en. c) igazat fognak mondani nekünk. 1. Hemos supuesto. b) que nos hayan dicho la verdad. alapvető szabályaitól el is szoktak térni. Habíamos "supuesto. b) si dos horas atrás había estado en casa. b) előidejüség esetében a kötőmód folyamatos régmúltjába. A főmondat jelen ideje után a mellékmondatban múlt idő állhat. Supondremos. b) si ayer estaba en casa. ha a mellék­ mondat állítmánya lezárt cselekvésre utal (vagyis. hogy a föld a nap körül forog. (Magyarul: II. Pl. Csak a 16. Feltételeztük (Feltételeznénk. 1. 3. b) igazat mondtak nekünk. dijeran) la verdad. hogy a) igazat mondanak nekünk. hogy kísérjem el őt. Le pregunto (Preguntaré. Es posible ( = Era posible) que se engañase.2. ha a főmondat állítmányát is múlt időbe tehetnénk). hogy a) otthon van-e ma. sokszor jelen időnek vehető az idővonzat szempontjából: pl. hogy a) otthon volt-e. c) igazat fognak mondani nekünk. Suponed) 2. b) otthon volt-e két órával azelőtt. c) que nos dirán ( = dijeren) la verdad. Megkérdeztem volna) tőle. Tételezzétek fel). ha a főmondat állítmánya valamelyik múlt időben vagy feltételes módban áll. Suponemos (Supongamos. (Magyarul: I. Pregúntale) 2. el siglo dieciséis se descubrió que la tierra gira alrededor del sol. 242* . c) si mañana estará en casa. ha a mellékmon­ dat állítmánya állandó érvényű igazságot mond ki. c) si dos horas más tarde estaría en casa. minthogy cselekvése a jelenre is kihat. b) otthon volt-e tegnap. c) que nos dirían ( = dijesen. Kérdezd meg) tőle. Feltételezzük (Fel fogjuk tételezni. pl. — Az idővonzat fenti. 1. a) si estaba en casa. b) que nos hubiesen ( = hubieran) dicho la verdad. 2. hogy 1. A főmondat múlt ideje után a mellékmondatban jelen idő áll. Habríamos supuesto) | } J > I f > a) que nos digan la verdad. Megkérdezem (Meg fogom kérdezni. b) igazat mondtak nekünk. A közelmúlt. Megjegyzések. Supondríamos. c) otthon lesz-e két órával később. Feltételeztük volna). Me ha pedido que le acompañe. További példák: I. — 2.) II. a mellékmondat állítmánya a) egyidejűség esetében a kötőmód folyamatos múltjába. Suponíamos (Supusimos. hogy tévedett. 1. Habría preguntado) | > J "j > J a) si hoy está en casa. Arra kért engem. században fedezték fel. — 2.

mert mindig ott szállt meg. és ezért megkértem Jóskát. salir a la calle. és hogy átmentem a vizsgán. hogy milyen dühös voltam. ido ayer a ver a mi hermano. ha volna pénzünk. hogy mondjam azt mindenkinek. valahányszor Budapestre jött. hogy nem vagy itthon. — Űgy vél­ tem. — Si no hubiese. lefeküdnél. Történt egyszer. 16* 24S . echar a correr. tegnap Szegeden voltunk). — Te magad kértél engem — válaszolta Jóska —. — Szerencsére tudtam. ha álmos volnék. — Si pudiera echar un pitillo. Elképzelhetitek. — Sokat költenénk. amikor az apám jött? — kérdeztem Jóskától. — Aludnék egyet. Tradúzcase al español : Amikor az egyetemen tanultam. hogy apám jött engem meglátogatni. — Szeretném. Elmentem t e h á t a szállodába. ha álmosak lettetek volna. olvidar un asunto. charlar. meg fogod venni magadnak a felöltőt. — H a lesz pénzed. llenar unas copas. Conjugúeme en todas las personas las oraciones siguientes : Bebería si tuviese sed. — Si tuviera hambre comería. — Örültem. — Gondolhattad volna. echar unas copas? (dormir un poco. echar tierra a un asunto. Apám nagyon örült. hogy találkozzam vele. en las frases siguientes : echar un sueño. moziba mentetek volna. hogy mondja mindenkinek. 4. — H a jó műsort adtak volna. hogy Bécsbe utazzunk. hogy most itt vagyunk (holnap Debrecenben leszünk. 3. hogy nem beszélhettem apámmal. — Nem tudtuk. hogy apám számára mindig itthon vagyok. — Tendría frío si nó me pusiera el abrigo. echar un pitillo. Este Jóska elmondta nekem. — Többet tanultál volna. hogy az apám a Béke szállodában szállt meg. itt fogsz ma­ radni). hogy a föld a nap körül forog. hogy sok tanulnivalóm volt. — Nem tudjuk. nincsen gondom. könyvet fog írni). hogy itt maradsz (itt maradtál). Contéstese a las preguntas siguientes-: ¿Conoce usted un verbo español que tiene muchas significaciones? ¿Puede usted decirme algunas oraciones con el verbo ECHAR? ¿Qué otro verbo podría usted usar en vez del verbo ECHAR. — Hubiera escrito unas cartas si hubiese tenido una pluma. lefeküdtünk volna. debía ir hoy. Jóska barátommal laktam együtt. — Színházba mennénk. — No me marcharía aún si pudiese quedarme. — Többet tanulnék. hogy jól vagyok. — Miért mondtad. — Lefeküdtetek volna. empezar a correr. hogy nem vagyok otthon. — Néhány évszázaddal ezelőtt az emberek nem tudták. ha lett volna pénzetek. fumar un pitillo. ha írnál nekem levelet. Bementem a másik szobába. ha jó műsort adnának.) ¿Qué orden dió una señora un día a su portero? ¿Qué dijo la señora cuando se enteró de que su hermana había estado a verla? ¿Qué hizo la señora al día siguiente? ¿Quién llegó poco después? ¿Qué preguntó al portero la hermana de la señora? ¿Qué contestó éste? ¿Qué hizo la hermana? ¿Por qué no halló a su hermana? ¿Por qué dijo el portero que la señora estaba en casa? 2. — Habría venido si hubiera podido acabar mi trabajo. me sentiría mejor. ha elhoztam volna neked a könyvemet. hogy a vonat mikor érkezik (érkezett. hogy Pál könyvet ír (könyvet írt. hogy nem vagyok itthon. — H a álmos lennél. echarse a la calle. b) Ügy vélem. — Szükséges lesz. Dígase en español : a) Ha van pénzem. echar un párrafo. ha írtál volna nekem levelet. — Meg fogjuk írni szüleink­ nek. ha elhoznád nekem a könyvedet. acostarse. sokat költött. — Szükséges volt. — H a álmosak lettünk volna. — H a volt pénze. fog érkezni). fog érkezni). hogy csengetnek.Ejercicios 1. echarse a dormir. hogy Pál könyvet ír (könyvet írt. hogy itt maradsz (itt maradtál. — Szerettem volna. hogy a vonat mikor érkezik (érkezett. — Örülök. hogy Bécsbe utazzunk. — Sokat költöttetek volna. és nem (is) hallottam. könyvet fog írni).

— Perdóneme usted. ¿Me permite usted abrir la ventanilla? — Con mucho gusto. Los últimos meses me parecían como si hubiera soñado y como si hubiese vivido en un mundo de maravillas. Entretanto sacaré mi periódico y lo leeré para matar el tiempo. Qué despacio vamos. ¿Hay parada aquí? . cuándo llegaremos a la frontera? — Voy a mirar en la Guía. señor. — Muchas gracias. 244 . — Dispénseme usted que le diga que estamos a punto de llegar a un túnel. ¿Pudiera decirme usted. señor. llegaríamos a la frontera a mediodía. Con mucho gusto echaría un sueño si fuese posible. señora? — De ninguna manera. una parada de diez minutos. Ana. Si nuestro tren no llevase media hora de retraso. Los preparativos de viaje me han cansado mucho. — Perdone usted. — Tiene usted razón. Sería mejor tener cerrada la ventanilla.LECCIÓN TREINTA Lección de repaso En el compartimiento c — ¡Quién hubiera pensado un año atrás que saldríamos para .el extranjero ! — Verdad. — El tren retarda su marcha. — ¿Le molesta a usted el humo. haz el favor de bajarme mi saco de mano. Hay también fonda. señor. estoy acostumbrada. Hemos llegado a una estación. ¿Por qué será? — — Quizás estén arreglando la vía. Voy a tomar una pildora porque me duele la cabeza. señor. — Sí. Sírvase usted. — Trata de dormir un poco. — ¿Me permite usted que fume? — Es usted muy dueño. La abriremos después de pasar por el túnel. se para. . — Juan. ¿Tiene usted una cerilla? — He aquí mi encendedor automático.

Sólo tengo objetos de uso personal. el túnel alagút tener cerrado csukva tart es usted muy dueño természetesen („azt tesz. hogy. Aquí se hará la revisión de pasaportes y el registro de equipajes. el compartimiento = departamento fülke bajar levesz. — ¿Lleva usted cigarros. señor. El tren se para. IV Vocabulario I. y las echó al buzón. ¿Cuánto tiempo tiene usted la intención de quedarse en el país? — Unos dos o tres días a lo máximo. — Todo está en regla. ki)fáraszt matar el tiempo agyonüti az időt la ventanilla (vonat)ablak estar a punto de azon van. cigarrillos. señor? — Nada absolutamente. III Cartas (Chiste) Un criado recibió de su amo orden de echar al correo todas las cartas que encontrase cerradas sobre la mesa del despacho. — Por favor. Solamente tengo una cajetilla con no más de veinte cigarrillos. labdacs cansar (el-. gazda de ninguna manera csöppet sem. licores o regalos? — No. . — ¿no has visto que las cartas no llevaban sobre? — ¡Señor ! yo creí que1 usted quería que no se supiese a quién iban dirigidas. — ¿Cuánto dinero lleva consigo? — No más de lo que está inscrito en el pasaporte. zakó . leemel el saco de mano kis kézikoffer el saco zsák . úr. su pasaporte. útitáska tomar una pildora bevesz egy pirulát la pildora pirula. — ¡Cómo ! — le dijo el amo. — Tenga usted la bondad de abrir esta maleta. amit akar") el dueño tulajdonos. . señor. Puede usted cerrarla. muchas gracias. semmiképpen sem 245 . Ya suben los oficiales y los vistas de aduana. Las otras no es necesario abrirlas. Un día encontró varias cartas que todavía no llevaban puesto el sobre. Muchas gracias.II En la frontera — Hemos llegado a la frontera. — Muy bien. — ¿Lleva usted algo que declarar. — Aquí lo tiene usted. rövidesen . alcohol. Haga el favor de llenar y firmar esta declaración.

gyakrabban írhatna nekünk. szesz el licor likőr la cajetilla kis doboz III. hogy lesz ideje önöket fogadni. posta­ ládába dob el despacho iroda. hogy ma eleget dolgoztam. Nem hiszem. Le fogok ülni abba a karosszékbe. talán a postás lesz. Tegnap beszéltünk János barátjával. Lehet. inscrito beír muy bien helyes. Ha nem élne vidéken.) Kár. — Nem tudom. hogy milyen érdekes volt egy olaszországi utazásunk (utazás Olaszországba). Már régen nem olvastam jó könyvet. — Szeretnénk az igazgató úrral beszélni. Amikor elolvasta nővére levelét. 2. Attól tartok (temer). hogy hány óra van. Ügy tűnik nekem. mert disznókat nevel. hivatal(i szoba) no lleva puesto el sobre nincsen rajta címzés el sobre cím(zés). Május lehetett. hogy János Argentínába utazik. Ha tőlem függne. Ha több pénzünk volna. le)lassít la marcha menet ¿hay parada aquí? (meddig) áll itt a vonat*? la fonda büfé. hogy milyen szép a kertünk. (Véase la gramática de la lección 25. Bár mindig panaszkodik. nyilatkozat ¿lleva usted algo que declarar? van valami elvámolni valója? declarar elvámol el alcohol alkohol. Akárhogy is van. De talán jobb. Teréz néni már régen nem írt nekünk. (Véase la gramática de la lección 27. Bent van? Igen. uraim. Azt hiszem. hogy ma nem süt a nap. Bárcsak jobban tanult volna spanyolul 1 Bárcsak fiait is magával vihetne ! Jánosnak volt bizonyos pénzösszege a bankban. hogy milyen kellemes ilyen időben a gyorsvonat egyik fülkéjében ülni az ablak mellett. Lehet. rendben van Henar kitölt la declaración (vám)bevallás. ha mi is világot láthatnánk. Beszélhetnénk akkor a helyettesével (substituto)? Szíveskedjenek helyet foglalni. étterem II.) Nem tudtuk. aki elmondta nekünk. Nem volna rossz. útikalauz llevar media hora de retraso félórás késése van el retraso késés retardar su marcha (le)lassít retardar (meg-.. hogy csak kilenc után jön haza. hogy János mikor jön haza. az egész napot a kertben töltenem. hogy levelet hoz nekem. mi is megtennénk a lépéseket az útlevelek beszerzése céljából. hogy nem lakik a fővárosban. echar al correo postára visz. hogy gyümölcsöskertje is van. Azt sem tudom. la revisión ellenőrzés el registro (vám)vizsgálat el oficial tiszt. hogy vidéken él.estar acostumbrado hozzá van szokva automático önműködő sírvase usted parancsoljon ¡(„szolgálja ki magát") la frontera határ voy a mirar mindjárt megnézem la guía menetrend. de el van foglalva. — Mi inkább utaznánk. Szicíliába (Sicilia) is ellátogattunk Volna. Ha több pénzünk lett volna. Nagyon örülök. de ez nem volt elég. boríték ir dirigido címezve van dirigir (meg)címez. fiaim nem nyaralhatnának nála. hogy ez János . tisztviselő el vista de aduana vámőr la aduana vám(hivatal) la intención szándék a lo máximo legfeljebb inscribir. jól él. hogy férjem ma elmegy meglátogatni nővérét. (Véase la gramática de la lección 26. hogy nővére meg fogja őt hívni. Nem tudod elképzelni. Te nem tudod. hogy beteg. hogy már késő van. 3. irányít Ejercicios de repaso Dígase en español: 1. amikor Velencébe (Venecia) érkeztünk. Életemben sohasem felejtem el. kijelen­ tés. 246 . nem tudott hova lenni a boldogságtól. Könnyen lehetséges. és nézni a szép tájat. és regényt kezdek olvasni. — János nem hitte. Sajnálom. Azt hiszem. hogy (para que) fiai útiköltségét is kifizesse. Ha sütne a nap. hogy János hatheti szabadságot kapott. sétálnék egyet a kertben.) Valaki csenget. Onnan folytattuk utunkat Firenzébe (Flo­ rencia) és Rómába. hogy nincsen pénze.

Az idő gyorsan telt. Te megírtad a gyakorlatokat? Én nem voltam olyan szorgalmas. *247 . hogy otthon maradok: majd hallgatom a rádiót. hogy fél órával előbb értek ki a pálya­ udvarra. hasta que el castellano se impuso en toda la península como la lengua culta nacional. hogy szól az ébresztőóra. los cuales fueron edificados por los romanos. . Así fue llamada porque primeramente fue hablada en Castilla. ( Véase la gramática de la lección 29. Miután csomagjaikat átadták a hordárnak. így hát aludtam még egyet. Ha nem mennék el a spanyol órára.) Tegnap reggel későn keltem. hogy már tegnap előre rendeltünk egy taxit! Nem volna rossz. és nem kellett a hivatalba mennem. hogy a hordár jó helyeket talált nekik egy nemdohányzó-fülkében. Nem kellett sokát várniuk. (Véase la gramática de la lección 28. A Varga házaspár örült. a váróterembe mentek. A kötiyv olyan érdekes volt. ha most nem kellene az iskolába menned? Meglátogatnám a sógoromat. — Ki hitte volna. és csak tíz óra körül keltem fel. hogy nem készültem el. Milyen jó. mert fáradt vol­ tam. kirándultam volna barátaimmal. hogy mindent elkészítettünk. hogy nem (is) tudtam. Ha szép idő lett volna. Castilla fue desde el siglo VIII (= octavo) una tierra fronteriza del reino de León. de a nap nem sütött. Szerencsére vasárnap volt. és nem hallottam. LECCIÓN TREINTA Y UNO Az ige szenvedő alakja La lengua castellana es hablada por los españoles. hogy elfelejtettünk volna valamit. Ezért (úgy) határoztam. a tanár azt hinné. Igazad van. János sajnálta.4.) örülök. én is megírtam volna a gyakorlatokat. hogy fiai nem iöhettek ki a pályaudvarra. hogy Matild néni nem ért rá nekünk segí­ teni. Kár. De majd holnap látogatom meg őt. és elolvasom azt a köny­ vet.Mit csinálnál. Así fue llamada porque primeramente fue hablada en Castilla. így nevezték. A kasztíliai nyélvet a spanyolok beszélik. En el siglo XI (= once) fue emancipada y erigida en reino independiente. és hideg volt. Desde aquel tiempo fue engrandeciéndose y ensanchándose a expensas de los reinos vecinos y de los territorios ganados a los moros. Ha nem kellett volna jelentést (un informe) írnom a főnökömnek. Nem hiszem. I La lengua castellana o española La lengua castellana es hablada por los españoles. hogy ennyi ember áll majd sort (hacer cola) a pénztárablakok előtt! Vargáék örültek. mint te. región de castillos. amelyet néhány nappal ezelőtt kezdtem olvasni. mert először 'Kasztüiában beszélték. mert öt perccel később kinyitották az ajtókat a peron felé. hogy már olyan késő van. 5. ha (que) fél­ órával előbb érkeznénk a pályaudvarra.

y todavía no entienden el castellano. La lengua castellana o española es una continuación moderna del latín. Lo que se aprende en la cuna. 248** « . siseante e impreciso. Esa lengua no fue el latín literario que podemos leer en los escritores clásicos. y al alemán se le. refinada y flexible. denominación. armonioso y vehemente. italiano. los cuales sostienen que lenguas españolas con igual derecho que el castellano son el catalán y el gallego. no puede usted figurarse lo borricos que son el esta tierra. no es admitida por algunos escritores. sino el latín vulgar que era hablado por los conquistadores romanos y el cual tenía con el primero diferencias apreciables de léxico y formas sintácticas. que tiene antiguo abolengo. La lengua oficial de España también es llamada lengua española.La unidad de España fue consumada bajo la hegemonía castellana.juzga áspero y duro. el inglés parece apagado. no pasa la mar. II Un andaluz en Holanda Un andaluz que vivía en un pueblecito de Holanda. Ríe bien quien ría el último. y el que no lo toma. El que no se arriesga. donde se hubiera muerto mil vecez de hambre sin el apoyo de un criado muy listo que hablaba el castellano y el holandés. donde el castellano ha encontrado ancho campo para difundirse desde el sur de los Estados Unidos hasta la Patagonia. Al italiano se lo considera musical. inglés y alemán. siempre dura. que ha sido adoptada por la Academia. En España los idiomas de cuyo acento suele hablarse con más frecuencia son el francés. III Refranes Q. Pero esta segunda denominación. lengua que fue llevada a la península ibérica por los legionarios romanos que la conquistaron a partir del siglo III ( = tercero) antes de nuestra era. En coincidencia cronológica con eslc hecho luslórico lúe descubierta y colonizada América. poco cumple. un loco. al francés se lo elogia por su forma conversable. hace unos veinte años que estoy en ella. El consejo de la mujer es poco. den mucho promete. en la segunda mitad del siglo XV (— quince). decía a otro andaluz que acertó a pasar por aquel pueblo: — Paisanito. Son más de cien millones de hombres los que hoy hablan en el mundo el castellano como idioma nativo.

lesz vmivé culto művelt la unidad egység(esítés) consumar véghezvisz. jelentős el léxico szótár. közönséges el conquistador hódító tener diferencia eltérést mutat (amitől: con) la diferencia különbség. származás admitir megenged. hang­ súlyozás) suele hablarse szoktak beszélni soler (suele) szokott con más frecuencia (leg)gyakrabban la frecuencia gyakoriság italiano olasz considerar vmilyennek tekint. rugalmas apagado tompa. tart vmilyennek áspero durva. esemény histórico történeti. tesz vmivé (en) ir engrandeciéndose egyre jelentősebbé.) az Egyesült Államok el Estado állam. alátámaszt el derecho jog catalán katalán. eltérés . nagyobbodik ensancharse (ki)terjeszkedik las expensas költségek a expensas de költségére. el estado állapot. szóanyag sintáctico mondattani el acento hangzás. latino (mn) latin el legionario légionárius a partir de -tói kezdve. szülőföldi oficial hivatalos la denominación elnevezés adoptar elfogad la academia akadémia antiguo régi. lexikon . elvesz vkitől (akitől: a) imponerse felülkerekedik. Holanda Hollandia cl apoyo segítség. közvetlen refinado kifinomult flexible hajlékony. edificar (fel)épít romano római fronterizo határos.Vocabulario Castilla Kasztília (tartomány Spanyol­ országban) I. idioma nativo veleszületett. történelmi colonizar gyarmatosít encontrar ancho campo tág teret talál difundir elterjeszt difundirse elterjed los Estados Unidos (rövidítve : EE. ősi el abolengo eredet. színtelen siseante sziszegő impreciso pontatlan. óta antes de nuestra era időszámításunk előtt la era kor. hanglejtés. határemancipar önállósít erigir felállít. tüzes elogiar magasztal. egyidejűség cronológico időrendi el hecho tény. létesít. dicsér conversable barátságos. érdes II. rovására ganar megkaparint. rang unir egyesít el idioma nativo anyanyelv el idioma nyelv. UU. nem szabatos juzgar megítél. támogatás 249 . korszak literario irodalmi clásico klasszikus vulgar népi(es). uralom en coincidencia cronológica con -val egyidőben la coincidencia egybeesés . vél musical zenei armonioso dallamos vehemente heves. nézet­ eltérés apreciable észrevehető. nagyobbá lesz engrandecerse emelkedik. helyzet. eltűr el escritor író sostener állít. befejez la hegemonía hegemónia. katalóniai gallego galíciai (Galicia: tartomány Spanyolországban) la continuación folytatás el latín a latin nyelv.

-as) szerettetni compuesto: haber sido amado (-a. -a tek stb. -os. ( = A várak a rómaiak által épít­ tettek.) Los castillos fueron edificados por los romanos. -a somos amados>. -as sois amados. -a szeretnek stb es amado. engem szeret­ stb. Pretérito simple: Pretérito anterior fui amado. A ser segédigével ragozott participio nem­ ben és számban megegyezik a mondat alanyával. tek stb. majd stb. mer(észel) la cuna bölcső Gramática ^"^ Az ige szenvedő alakja — La voz pasiva A várakat a rómaiak építették. engem eres amado. -a szerettettem. hogy a ser segédigét ragozzuk a meg­ felelő időben a főige participio-]si előtt. -as) szerettetvén GERUNDTO simple: « compuesto : habiendo sido amado (-a. Esta denominación ha sido adoptada por la Academia. vélet­ lenül arra jár acertar a + inf véletlenül tesz vmit el paisano földi figurarse elképzel el borrico szamár. ^ Az ige szenvedő alakját úgy képezzük. szeretni fognak stb. ••as son amados. buta (ember) III. siendo amado (-a. . -a szerettettem.as Imperfecto: era amado. en­ hube sido amado. engem szeret­ stb. -os. -si szerettetem. -a szerettettem. -a engem szeret­ ha sido amado. -os. -as habéis sido amados.holandés holland(iai) acertar a pasar por odavetődik. stb. stb. -a majd szerette­ tem. szerettek stb. -as Pluscuamperfecto : había sido amado. 250 . Példa a szenvedő igeragozásra (amar szeretni: ser amado szerettetni): INFINITIVO simple: ser amado (-a. gem szerettek stb. tek stb. arriesgarse veszélynek teszi ki magát. -as han sido amados. hemos sido amados. -a szerettettem. stb.) Ezt az elnevezést az Akadémia elfogadta.a szerettetni íogok. INDICATIVO Presente: soy amado. habré sido amado. -as) miután szerettettem stb. ( = Ez az elnevezés elfogad­ tatott az Akadémia által. has sido amado. . -as) hogy szerettettem *J stb. engem szerettek stb Pretérito presente: he sido amado. -os. ~ Futuro simple: Futuro compueéto: seré amado. -a szerettettem.

hogy a cselekvő' mondat tárgyát (Margitot) tesszük meg a szenvedő mondat alanyóvó. -a (ha) szerettetnék. -a szerettessek. -a stb. engem habría sido amado. szeressenek stb. építeni vmit stb. szerettettem volna. szerettek volna engem stb. stb. Pluscuamperfecto II. 163 A cselekvő szerkezet átalakítása szenvedővé Todos alaban a Margarita. -a sea amado. Imperfecto II. hogy szerettek engem stb. Pluscuamperfecto L: hubiese sido amado. mely mellett tárgy állhat. Futuro II. engem szeretnének stb. szeretni vkit. a cselekvő mondat állítmáuyát a szenvedő alak megfelelő módjóba és idejébe tesszük. Imperfecto I. — A tárgyatlan igéből nem képezhető szenvedő alak. menni. További példák: *251 . szeretnének stb. SUBJUNTIVO Pretérito: Presente: haya sido amado. Futuro I. -a (ha) majd szestb. a jönni. stb. fogok. -a! ¡sed (vosotros. Margit mindenki által dicsértetik. mint pl. Margarita es alabada por todos.: hubiere sido amado. menni. A fenti két példából levonhatjuk a szabályt: cselekvő mondatot úgy alakí­ tunk át szenvedővé. engem stb.CONDICIONAL Simple: Compuesto: sería amado. rettettem. IMPERATIVO ¡sé (tú) amado. engem szeretnének stb. engem szerettek volna stb. utazni igének nincsen szenvedő alakja („jönni. (ha) majd szerettek stb. -a (hogy) szeretstb. -a (ha) szerettetnék. a cselekvő mondat alanyából (mindenki) por (által) elöljárószóval képzelt határozó lesz. -a (hogy) szeretstb. stb. -as! hogy szerettettem. utazni valakit v. -a szerettetnék. -as) amados. tárgyas igének lehet! tárgyas az olyan ige. engem szerettek volna stb. ^ szerettesse!! szerettessetek! Megjegyzés. Margitot mindenki dicséri. pl.: fuere amado. -a (hogy) szerettetni stb. — Szenvedő alakja csak az un. szeretni fognak stb.: hubiera sido amado. tettem volna.: íuera amado. valamit" nem lehet).: ínese amado. stb. tettem volna.

Se les buscó por todas partes. Minket nem hagytak belépni. ha a gyerekek elolvasták volna ezeket a könyvékei. ha Pált megdicsérnék a tanárok. Habríamos estado contentos si los libros hubiesen ( = hubieran) sido leídos por los muchachos. mint az alanya. Ugyanez mondható a spanyol szenvedő igéről is: régebben sokkal gyalwribb oolt. Az új házakat ez az építész fogja építeni. ha a tanárok megdicsérnék Pált. No se nos dejó entrar a nosotros. örültünk volna. További példák : ül español se habla por muchos. Estaría contento si Pablo fuese ( = fuera) alabado por los profesores. Ez a ház eladó (— eladatik). 252 A spanyol nyelvet sokan beszélik. A mindennapi társalgásban helyette az általános alanyt kifejező se vissza­ ható névmás és a megfelelő igeidőben ragozott cselekvő igealak áll.Cselekvő alak Este arquitecto edificará las casas nuevas. ha a könyveket elolvasták volna a gyerekek. ezt mondjuk: Margitot mindenki dicséri.» Al italiano se lo considera musical. örülnék. őrültünk oolna. régeb­ ben viszont sűrűn használták. „ A francia nyelvet közvetlen formája miatt dicsérik. Estaría contento si los profesores alabasen a Pablo. Ez az építész fogja építeni az új házakat. Habríamos estado contentos si los muchachos hubiesen ( = hubieran) leído estos libros. mint „mindenki". örülnék. Szenvedő alak Las casas nuevas «eran edificadas por este arquitecto. Az olasz nyelvet dallamosnak tekintik. hogy Margit fontosabb. A szenvedő szerkezetet ma már csak a hivatalos és tudományos nyelvben hasz­ nálják. 164 A szenvedő szerkezet használata A mai magyar nyelvhasználatban alig fordul elő a szenvedő szerkezet. Mindenütt keresték őket. míg manapság egyre inkább a cselekvő szerkezet veszi át a szerepét. nyilvánvaló. 165 A szenvedő szerkezet körülírása Al francés se lo elogia por su forma conversable. Amikor pl. fentebb ismertetett példamondatunkban is. személyébe kerül. a magyarban ilyenkor az állítmány rendszerint a többes szám 3. Esta casa se vende. . A tárgy kiemelé­ sét figyelhetjük meg a többi. ha a cselekvő mondat tárgya fontosabb. Szenvedő szerkezetet használunk általában akkor.

Könyveket veszünk. Több mint százmillió ember beszél spanyolul. Kasztília várak vidéke. El museo merece la pena de visitarse. Ezek azok a nyelvek. Castilla es una región de castillos. akkor utóbbi egyezik a mondat alanyával: Estos libros no se venden. Amint láttuk. ( = Több mint százmillión vannak az emberek. Évát mindenki szereti.) 166 A vonatkozó névmás — El pronombre relativo Un andaluz que vivía en un pueblecito de Holanda. Egy andalúziai. ( = A levelek már meg vannak írva. 2. Vessük össze:. vagy ha az ige kísérést fejez ki.. aki egy hollandiai faluban élt. személye is állhat: En el cine han proyectado una A moziban új argentin filmet vetítetnueva película argentina. Ríe bien quien ríe el último. ezt mondta egy másik andalúziainak. La paz es anhelada de todo el mundo. A szenvedő szerkezet helyett az ige többes szám 3. Ha az alany megelőzi az általános alanyt tartalmazó állítmányt. amelyeket a rómaiak építettek. decía a otro andaluz que acertó a pasar por aquel pueblo. a de elöljárószóval fejezzük ki a cselekvő személyt. Eva es amada de todos.. a ser segédige helyébe áz estar segédige lép. Mi amigo estaba acompañado de su mujer. Esos son los idiomas de cuyo acento suele hablarse con más frecuencia. Esas casas se edificaron por el mismo arquitecto. Son más de cien millones de hombres los que hablan el español.) A leveleket már megírta a gépírónÓ. Se compra libros. — 1. (Éppen most írja őket. Las cartas son escritas por la mecanógrafa. Megjegyzések.) 253 . Az nevet jól. A leveleket a gépírónő írja. Békére vágyik az egész világ. aki a faluba tévedt. Pl. Azokat a házakat ugyanaz az építész építette. Barátomat felesége kísérte. Ha a szenvedő szerkezetben nem a folyó cselekvést. hanem a bekövet­ kezett állapotot akarjuk kifejezni. Las cartas ya están escritas por la mecanógrafa. akik. tek. Ha azon­ ban nem fizikai módon végrehajtott.1 Ezek a könyvek nem eladók. aki utoljára nevet. hanem gondolati vagy érzelmi cselekvésről van szó. amelyeknek hangzásáról a leggyakrabban szoktak beszélni. a szenvedő szerkezetben a cselekvést végrehajtó személyt por elöljárószóval képzett határozóval fejezik ki. los cuales fueron edificados por los romanos. A múzeumot érdemes megnézni.

Az írók művei. melyre vonatkozik. las que = azok. ha a que tárgyakra vonatkozik). és elöljárószóval állhat. vonatkozhat személyre és tárgyra. elöljárószó után azonban mindig quien áll (que előtt csak akkor állhat elöljárószó. 4. amelyek lo cual — ami (az egész mondat tartalmára vonatkozik) Egyaránt vonatkozik személyre és tárgyra. Sokan beszélnek angolul. az. — Az alany. Cuyo főnév nélkül nem állhat. Lehet egyes és többes számú. . akiknek nem ismerem a nevét. akit. Láttam barátom húgát. Példák: Han llegado unos señores cuyos nombres yo no conozco. helyette ilyenkor de que. con el cual viszont a barátomra vonatkozik. de quien áll. la eual = aki. los que elöljárószós alakjait. 3. He aquí Pedro con cuya hermana hemos hablado español. aki. euya = akinek a. illetve (mon­ dat elején) az. akik. azok. Han llegado unos señores de quienes yo no conozco el nombre. elöljárószóval is állhat. las cuales = akik. pl. 2. akinek a húgával spanyolul beszélgettünk. Ágnes asszony és nem Mária asszony jött velünk. akiket. de las cuales (de los cuales) hablo. hogy meg tudja különböztetni a főnév nemét. Ezért akkor használják. cuyas = akiknek a. amelyeknek a Vonatkozik személyre és dologra. Egyrészt tehát pótolja az el que. melyre vonatkoznak. azok. amelynek a cuyos. Doña Inés y no doña María era la que venía con nosotros. el cual.A vonatkozó névmások: In que: a leggyakoribb vonatkozó névmás. a magyarban sokszor nem is fordítjuk. jelentése aki. jelentése tehát: aki. amelyek lo que = az. A cuyo alakja minden­ kor az utána álló szó neméhez és számához igazodik. — Vi a la hermana de mi amigo. (Con la cual itt a barátom húgára. Példák: Las obras de los escritores. ami (nem egy szóra. amely. quienes csak személyre vonatkozik. akiknek a nevét én nem ismerem. amelyek. el que. amelyekről (akikről) beszélek. amely los cuales. másrészt megvan az az előnye a többi vonatkozó névmással szemben. la que = az.) 5. Son muchos los que hablan el inglés. con la cual (con el cual) tú estabas en el teatro. akik. Néhány úr jött. ha félreértés támadhat. akivel te a színházban voltál. hanem az egész mondat tartalmára vonatkozik) Ezek a névmások kiemelik azt a szót. 254* Néhány úr jött. akik. Habladme de lo que habéis visto. amit láttatok. aki. / Beszéljetek nekem arról. akik.és a tárgyesetben rendszerint que áll quien helyett. Itt van Péter. amelyet. amelyeket. quien. amely los que. cuyo.

— Amit mondasz. mert először Kasztíliában beszélték. *255 . 4. — Ezek a tárgyak nem eladók. amelynek a címére már nem emlékszem. amiről akarsz 1 ej Megjött a b a r á t o m húga. — Esa estilográfica la compraré yo. b) (Usando el pronombre se^ Képeket veszünk. — Ezt a feladatot János írta. — Megjött a kis­ asszony. d) Keres téged valaki. Tradúzcase al español : Tegnap a spanyol órán a t a n á r u n k a spanyol nyelvről beszélt. Több mint százmillió ember beszéli ma a világon a spanyolt mint anyanyelvét. — Toda la clase ama a la profesora. — Tegnap este ol­ vastam egy könyvet. akiket üdvözöltetek. — Todo el mundo anhela la paz. — Sokan beszélnek spanyolul. akiről sokat beszéltem neked (kétféleképpen). — Az egész család szereti Ágnest. — L a mecanógrafa escribe la carta. amelyekről önök beszélnek. — Pétert jóságáért dicsérik. — Elhoztam önnek a könyvet. Dígase en español : a) (Usando la voz pasiva) Ezt a levelet nem a postás hozta. — I t t v a n n a k a levelek borítékai. Ez az ember nem volt képes megtanulni hollandul. — L a historia del andaluz la contará el señor Nagy. — Nem ismerjük' (azokat) a személyeket. — Mesélni fogok neked egy érdekes történetet egy andalúziairól. — A tanuló. az enyém. 5. Megmagyarázta nekünk. amelyekről beszéltem. — Ezeket a képeket nem veszik meg. — Teréz nénit a férje kísérte. hogy milyen buták az emberek. akikkel az utcán találkoztatok. — A múzeumokat délelőtt tekintik meg. Transfórmense en el pasivo las oraciones siguientes : Este libro lo han leído todos los alumnos. — Ezeket. — A füzetek. a leveleket nem É v a fogja a postára vinni. a barátom fia. — Un célebre arquitecto edificó ese palacio. — L á t t a m a színházban Ágnes és Margit néni fiait. É v a nyitott nekem ajtót. A népies latin nyelv szóanyaga és mondattana lényegesen különbözött a klasszikus római írók által használt irodalmi latin nyelvtől. — Vannak újságok. Amikor egy földije vetődött a faluba. akivel beszéltem. — Nem ismerem (azokat) az embereket. — Pablo ha acompañado a María a la estación. ezt mondta neki : — Barátom. b) Pál kísért engem az állomásra (kiemelve). amellyel írok. — Az újsá­ gokat és nem a könyveket l á t t a m az asztalon. Contéstese a las preguntas siguientes : ¿ P o r qué fue llamado castellano el idioma español? ¿Por quiénes fueron edificados los castillos en Castilla? ¿ E n qué siglo fue Castilla emancipada y erigida en reino independiente? ¿A expensas de qué reinos y territorios fue engrandeciéndose y ensanchándose? ¿Cuándo y cómo fue consumada la hegemonía de Castilla ? ¿ E n qué año y por quién fue descubierta América? ¿Cuántos hombres son los que hoy hablan en el mundo el español como idioma nativo? ¿Dónde viven los catalanes? (Cataluña)¿Y los Gallegos? (Galicia) ¿De qué lengua es la continuación la lengua castellana o española? ¿ P o r quiénes fue llevado el latín a la península ibérica? ¿Por quiénes era hablado el latín vulgar? ¿ E n qué se diferencia el latín vulgar del latín literario? ¿Cómo se considera a la lengua italiana? ¿Por qué se elogia el idioma francés? ¿Cómo parece el inglés? ¿Cómo se le juzga al alemán? iCuéntenos usted la historia de un andaluz que vivió en Holanda 1 2. vastagok. nem érdekel engem. akinek a testvére veled jár iskolába. nem nagyon jó. 3 . akinek a könyvemet akarom adni. me­ lyeknek cikkei mindig érdekesek. — A jó tanulókat mindenki dicséri. már több mint húsz éve vagyok Itt. amelyeket vettél nekem. Dígase en español : a) A könyv. — Nem ismerjük (azokat) az ügyeket. — La mecanógrafa ya ha escrito la carta. amelynek a tartalmáról már beszéltem önnek. A spanyol nyelv a római hódítók által beszélt népies latin nyelv folytatása. amelyet az asztalon látsz. — A toll.Ejercicios 1. — N e m ismerjük (azokat) a hölgyeket. akikről önök beszélnek. akik az első padban ülnek. és még mindig nem értik és nem beszélik a spanyol nyelvet. nem tudod elképzelni. hogy a spanyolok által beszélt nyelvet (azért) hívták kasztíliainak. — írj nekem arról. akikkel ebben a faluban lakom . aki már 20 éve lakott egy hollandiai falucskában.

El día de mercado en el pueblo vecino el padre dijo a su hijo : — Hijo. Nos han criticado por llevar el burro' sin jinete. amíg csak újabb csoporttal nem találkoztak.LECCIÓN T R E I N T A Y DOS Mondatrövidítés i n f i n i t i v o-val El padre quería enseñar a su hijo a guiarse por sus propias ideas. se encuentran con un grupo de campesinos que van también al mercado. su hijo y el burro (Cuento) Un labrador tenía un hijo. amire szükségünk van. hogy önállóan gondolkozzék („hogy saját gondolatai vezessék"). hogy megvegyünk néhány dolgot. mert a szamara/ úgy vezettük. Cambian un saludo con ellos y. I El labrador. Folytatják útjukat. 256 . Ma el kell mennünk a piacra. pensaba dejarle el cuidado de su casa y de sus tierras. ^ Salen de su casa por la mañana temprano. hogy nem ült rajta senki. — ¿Y tú. Los campesinos decían : — ¡Mira qué tontos! Los dos a pie y el burro sin carga. Era un buen muchacho. El padre quería enseñar a su hijo a guiarse por sus propias ideas y no sólo por los consejos de los otros. el padre dice a su hijo: — Párate un momento a escuchar lo que dicen. Llevaremos el burro para cargar en él las compras. creo que debemos ir hoy al mercado para comprar algunas cosas que necesitamos. • Az apa arra akarta nevelni a fiát. Debemos ir hoy al mercado para comprar algunas cosas que necesitamos. Siguen su camino hasta encontrarse con un nuevo grupo. pero no se atrevía a hacerlo porque el hijo no tenía nunca seguridad en sí mismo y seguía siempre el consejo del último que llegaba. cansado por los muchos años de trabajo. después de pasar. y el padre. Kifogásoltak bennünket. El burro va delante y ellos dos detrás. a pieNada más caminar unos cientos metros. qué piensas? — pregunta el padre*a su hijo.

y así siguen su camino basta encontrarse con otro grupo de campesinos. y el hombre fuerte. el labrador para un momento el burro. joven y fuerte. Cambian un saludo con ellos y. — ¿Qué piensas? — pregunta el labrador a su hijo. dice el labrador a su hijo : — Párate un momento y escucha lo que dicen. — Pienso que dicen la verdad. — le dice el padre. — Pienso que dicen la verdad — responde el muchacho. qué dos zánganos ! Así acabarán con el burro antes de llegar al mercado. Los aldeanos decían : — ¿Habéis visto? El débil muchacho va a pie.— Pienso que dicen la verdad — responde el hijo. con fuerzas nuevas. Los campesinos decían : — jNunca hemos visto tal cosa! jEl padre. — ¿Qué piensas? — pregunta el labrador a su hijo. — Pienso que dicen la verdad — responde el hijo. — pues este animal casi no puede dar un paso con nosotros dos montados encima. montado en el burro. El hijo monta en el burro. pues el andar a pie más es para la gente joven. y el hijo. Después de cambiar un saludo con ellos y pasar. Así lo hacen y siguen su camino hasta encontrarse con1 un nuevo grupo de aldeanos. — pues el hombre que ha vivido más está más acostumbrado a las privaciones y trabajos. El hijo hace como dice su padre y así siguen su camino hasta que se encuentran con otro grupo de campesinos. vuelve la cabeza y 1 dipe a su hijo : 17 Spanyol nyelvkönyv — 8014 257 . baja tú del burro y yo montaré en él. — Si el burro va sin carga. cuando han pasado. — Pues monta tú en él. cansado ya y viejo. acostumbrado a trabajar todo el día. y el labrador dice luego a su hijo: — {Escucha lo que dicen! Los campesinos decían : — jMirad. cambian un saludo con ellos. el labrador dice a su hijo : — Párate un momento y escucha lo que dicen. con las fuerzas gastadas por los trabajos y los años. no tenemos por qué ir los dos a pie. — Pues monta tú detrás de mí en el burro y así iremos los dos montados. va montado en el burro ! — ¿Qué piensas? — pregunta el padre al hijo. Entonces. que para los viejos. — Pues bien . va a pie.

— 3. A kéregetés bűnével szemben áll a nem-adás erénye: Minden bajnak megvan az orvossága. padre. El águila no se entretiene en cazar moscas. luego he montado yo sobre el burro y también lo han criticado. Monte usted y yo arrearé el burro. irányít el grupo csoport criticar bírál. hogy . kifogásol. Y sigamos así nuestro camino. Dar consejo es virtud de segunda orden. Aki akar. . has montado tú y nos han criticado porque iba montado el muchacho y el viejo iba a pie. rakomány no tenemos por qué ir nincs okunk arra. ¿Qué podemos hacer a gusto de todos? — Tiene usted razón. por eso. III Refranes Querer es poder. 258 . — siempre he oído decir que no es decente entrar en un café sin tomar algo. — Señor. Vocabulario guiar vezet. az tud is. jArre. menjünk *(A közmondások értelme: 1. falusi ember cambiar un saludo con köszöntik egymást la carga teher. burro 1 II La excusa del ladrón (Chiste) Un juez acusaba a un ladrón de haber robado en un café una cucharilla de plata. por último también han criticado que íbamos los dos montados en el burro. Az akarat: hatalom. Többet ér a tudás. — respondió el acusado. rárak las compras vásárolt holmi a pie gyalog nada más caminar alighogy mentek caminar megy. biztonság cargar megrak. gyalogol. Y tú has repetido como tuyas las palabras de todos los que pasaban. vándorol el campesino paraszt. tomé la cucharilla. mint a vagyon. . De casa hemos salido los dos a pie y nos han criticado por llevar el burro sin jinete.* Más vale saber que haber. dime ahora quién tiene razón y con qué consejo te quedas. dejarle el cuidado de ráhagyja vminek a gondját atreverse a mer(észel) vmit megtenni la seguridad de sí mismo magabiztosság la seguridad biztosság. al no encontrar a mano otra cosa que tomar. — 2. Contra el vicio de pedir hay la virtud de no dar.— Bueno. A tanácsadás másodrangú erény : a tettek számítanak. — 5. megszól el burro szamár el jinete lovas 1.

rabol el acusado vádlott decente illő. szamáron el andar a pie a gyaloglás la fuerza erő. illendő tomar rendel. A piacra érkezés előtt. ingyenélő acabarán con el burro végezni fognak a szamárral.) A korai felkelés egészséges.) Olykor. pl. Figyeljük meg az alábbi példákat: El escribir cosas interesantes es difícil. -és képzős alakkal fordítjuk . az ilyen igéből képe­ zett főnevet a magyarban rendszerint -ás. Al ponerse el sol. A legtöbb igének főnévi igenévi alakja főnévként állhat. főleg a régebbi nyelvben. Érdekes dolgokról írni nehéz. mint a birtoklás ( = a vagyon). la excusa mentség el juez (los jueces) bíró acusar vádol (amivel: de) robar lop. haber (eredeti jelentésében:) bírni. képesség el águila (nőnemű szó) sas entretenerse foglalkozik (amivel: con) de segunda orden másodrendű Gramática 167 Főnév képzése főnévi igenévből £1 andar a pie más es para la gente joven. („Korán felkelni egészséges". pl. birtokolni el vicio hiba. A főnévként használt főnévi igenévi alak megtartja igei természetét. („A nap lenyugvása­ kor". („Érde­ kes dolgok megírása nehéz". nógat ¡arre! gyí t e ! II. mögöttem el zángano naplopó. erőszak gastado elhasználódott la privación nélkülözés detrás de mí mögém. hablar beszélni: el hablar a beszéd. leer olvasni: el leer az olvasás . eszik v. Más vale saber que haber. agyonkínozzák a szamarat el animal áJlat volver la cabeza hátrafordul con qué consejo te quedas miben ma­ radsz (melyik tanácsot fogadod el) a gusto de todos mindenki kedvére arrear hajt. előfordul az is. Többet ér a tudás.montar en felszáll vmire montado en el burro szamárháton. (el)vesz vmit (a kétféle jelentés a szövegben szójátékot alkot) al no encontrar a mano amikor nem találok kezem ügyében III.) napnyugtakor. A gyaloglás inkább a fiataloknak való. Antes de llegar al mercado. escribir írni: el escribir az írás . iszik vmit. hogy a főnevesített főnévi igenév a főnév vonzatát követi. vagyis a mellette álló és értelmét kiegészítő szófaj az ige (és nem a főnév) vonzatát követi. az idők folyamán con el andar del tiempo levelek írása el escribir de cartas 17* 259 . El levantarse temprano es sano. vétek la virtud erény.

Antes de = mielőtt. időhatározói mellékmondatot rövidít: Me he cortado al afeitarme. Elvisszük a szamarat. az apa és fia sok paraszttal találkozott. hogy nem ült rajta senki. időhatározói mellékmondatot rövidít: 5. De. Nos han criticado por llevar éi burro sin jinete. Antes de llegar al mercado. el labrador dijo a su hijo. ha 50 évvel ezelőtt élt volna. kételkednék benne.168 Mondatrövidítés főnévi igenévvel elöljárősző után Llevaremos el burro para cargar en él las compras. Amikor felébredek. Después de cambiar un saludo con los campesinos. azonkívül. 83).és a mellékmondat alanya ugyanaz. tras (de) = azonfelül v. nem hinném el. de nem kedves. Ilyen elöljárószók: 1. Por ser rico no da nada a los Bár gazdag. 6. Ez az író másképpen írt volna. drága is. hogy ha a fő. feltételes mellékmondatot rövidít: A no afirmarlo tú. kiugróm az ágyból. A (névelő nélkül). Con ser bonita. mert a szamá­ rat úgy vezettük. megvágtam magam. okhatározói és megengedő mellékmondatot rövidít: Minthogy későn jött. . Además de. Már tanultunk arról (vö. Péter vacsora nélkül maradt. Con és por . Al despertarme salto de la cama. lo pondría en duda. Ilyen rövidített mondatszerkezet elsősorban elöljárószók után szokott állni. akkor a mellékmondat állitmányát nem ragozzuk. volna. a földműves így szólt fiához. mégsem ad semmit a szepobres. No ha acudido por no enconNem jött el. 260 Con ( = Por) llegar tan tarde. azonkívül hogy rossz. vagy ha a mellékmondat alanya kétséget kizáróan megkülönböztethető a főmondat alanyától. mert nem érezte egészen trarse del todo bien. además de ( = tras de) Ez a bor. Miután üdvözölte a parasztokat. Pedro se quedó sin cena. jól magát. gényeknek. el padre y su hijo se encontraron con muchos campesinos. még ser malo es caro. hogy rárakhas­ suk a vásárolt holmit. no lo creería. hanem főnévi igenévi alakjában hagyjuk. Anna bár csinos. Ha nem te mondanád. feltételes és okhatározói mellékmondatot rövidít: De haber vivido 50 años antes. 2. Amikor borotválkoztam. Mielőtt a piacra értek volna. hogy: Este vino. Al (névelős a). 3. 4. este escritor habría escrito de manera diferente. Ana no es amable. Megszóltak bennünket. A no haberlo visto con mis proHa tulajdon szememmel nem láttam pios ojos.

hogy aludtam volna). vagy ha a stílus szépsége úgy kívánja. még pénzt is kér. el " Ahelyett. A pesar de. Sin (anélkül. . Para (avégből. 10. Miután megvacsoráztam. No sabía con quién ir al teatro. a beteg felkelt. hogy): A pesar de llegar tarde. ha félreértésre adhat alkalmat. Alvás nélkül töltöttem el az éjszakát ( = anélkül. hogy ágyban maradt volna. no obstante de (annak ellenére. 261 Antes de salir mi padre. hogy kivel menjen a szín­ házba. Amikor a vonat megjött. a kocsiba. hogy nem dolgozik semmit. Azonos alanyok esetében a mellékmondatot bevezető kérdő névmás után is főnévi igenév áll. Nem tudta. niár el is aludtam. Olyan mellékmondatot is rövidíthetünk főnévi igenéwel.nyelv egyik jellemző sajátossága. salí yo. A fin de (avégből. célhatározói mellékmondatot rövidít: I Voy al mercado para comprar Megyek a piacra. 12. Sobre (azonfelül. felszálltunk. 14. sin embargo de. también dinero. . a szükséges dolgokat. melynek alanya nem azonos a főmondatéval. amíg trarse con otros campesinos. hogy. bár a spanyol. időhatározói mellékmondatot rövidít: Después de cenar di un paseo. Nem tudom. hogy megvegyem las cosas necesarias. Al llegar el tren subimos al coche.7. Megjegyzések. célhatározói mellékmondatot rövidít: He venido a fin de hablar conAvégből jöttem. hablar con él. tras de. hogy mit mondjak. hogy beszéljek veled. mint pl. hogy): En vez de quedarse en cama. hogy): Sobre no trabajar nada. A mondatrövidítés főnévi igenévvel nem kötelező. pude Annak ellenére. Nem értem. 8. Alighogy a párnára tettem a fejemet. tudtam beszélni vele. Ilyenkor azonban az alanyt ki kell tennünk a főnévi igenév után: Én elmentem. nada más (alighogy) u t á n : Nada más poner la cabeza en la almohada me quedé dormido. pl. hogy): Pasé la noche sin dormir. 13. enfermo se levantó. 2. Olykor más szójaj után is rövidíthetünk. hogy későn jöttem. No comprendo por qué hacer eso. még mielőtt az apám elment volna. luego de (miután). — 1. időhatározói mellékmondatot rövidít: Seguían su camino hasta encon-( > Folytatták útjukat mindaddig. hogy). sétáltam egyet. 11. 9. azért. En vez de (ahelyett. Hasta (amíg [csak]). quiere Azonfelül. Después de. csak újabb parasztokkal nem talál­ koztak. Mellőzzük a rövidítést. tigo. miért csináljam ezt. 3. • > No sé qué decir. hogy).

— 1. A magyarban az értelemkiegészítő főnévi igenév ritka. (Hallok valakit énekelni — Hallom. A spanyolban viszont a legtöbb esetben főnévi ige­ névi alakba kerül az értelemkiegészítő ige. Celebro verle a usted. Nos apresuramos a enviarle Sietünk önnek megküldeni árjegyzénuestro catálogo. Jobb. legtöbbször alanyi vagy tárgyi („hogy" kötőszóval bevezetett) mellékmondattal pótoljuk. így pl. Mondatrövidítés i n f ¡ n i t i v o-val igék után — A főige és az A földművesnek az volt a terve. Például: Solemos salir a las ocho. 2. Sok ige (és melléknévvel vagy főnévvel alkotott szólásmód) nem fejez ki tel­ jes mondanivalót: értelmét az utána következő igenév egészíti ki. hogy önállóan gondolkozzék. de nem merte ezt megtenni. hogy Jóska megrögzött alkoholista. Kérlek. Mihály azt mondja. Fáj nekem. 2. A decir ige után (a Latin accusativus cum infinitivos szerkezetnek megfelelően) ma már csak a régieskedő nyelvben következik főnévi igeneves rövidítés: Miguel dice haber visto a tu hermana. melyek valaminek a megkezdését. Elkezdtem olvasni a könyvet. így mondjuk: No alcanzará a persuadirme. . Espero escuchar un buen programa. hogy valaki énekel). Nyolckor szoktunk hazulról elmenni. Főzni tanulok. hogy látta a húgodat. Desearía hablar con Ana. értelmét a mellette álló főnévi igenév (énekelni) adja meg. pero no se atrevía a hacerlo. hogy jó műsort fogok hallani. • Te pido decirme la verdad. künket. 262 . El águila no se entretiene en cazar moscas. El mal tiempo nos impidió hacer una excursión. Es mejor quedarnos en casa. El padre quería enseñarle a guiarse por sus propias ideas. Me da pena el verle enfermo. a valamilyen célra való törekvést vagy szándékot fejeznek ki. A elöliárószóval kapcsolódik az értelemkiegészítő főnévi igenév az olyan igék után. Nem fogja elérni. Annával szeretnék beszélni. Örülök. hogy fiára hagyja földjének gondozását. Aprendo a cocinar. hogy mondd meg nekem az igazat. A sas nem szórakozik azzal. hogy kiránduljunk. hogy betegen látom. Remélem. Megjegyzések. A rossz idő megakadályozott bennünket abban. hogy meggyőzzön engem.169 értelmét kiegészítő igenév egybekapcsolása El labrador pensaba dejar a su hijo el cuidado de su tierra. a Hal­ lok valakit énekelni mondatban a főige (hallok) önmagában még nem fejez ki sem­ mit . 1. ha itthon maradunk. A legtöbb ige és kifejezés az értelmét kiegészítő főnévi igenevet közvet­ lenül. Az apa arra akarta nevelni a fiát. hogy legyeket fogdos. Közismert. = Miguel dice que ha visto a tu hermana. — Ugyanígy helyesebb a mellékmondat használata a személytelen kifejezések után : Es notorio ser Pepe un borracho perdido = Es notorio que Pepe es un borracho perdido. Comencé a leer el libro. hogy látom önt. Főnévvel alkotott kifejezések után az értelemkiegészítő főnévi igenév előtt ki kell tennünk az el névelőt: Es una delicia el viajar por mar. Élvezet tengeren utazni. elöljárószó közbeiktatása nélkül kapcsolja magához.

hogy holnap mañana. hogy át ne nézzem a számlát. Tenga la bondad de anunciar mi Legyen szíves. No se decide a marcharse. Siento la necesidad de marcharme. m i n t : Me aburro de hacer visitas. Legyen szíves. Nem fogom elmulasztani. Pál elfelejtett írni nekünk. A beteg vonakodik enni. Meghívlak. Es hora de sacar los billetes. Kezdenek jönni az emberek. 263 . Nem győzöm csodálni őt. de beber. Örülök. \. Készülök lefeküdni. Iparkodom jól tanulni. Kétségbe van esve. El enfermo se niega a comer. Levelet kezdett írni. dobja be ezt a levelet ¿Me hace el favor de echar al a levélszekrénybe! buzón esta carta? Dar ige után is de szokott állni (részeltető értelemben): Le daré de comer. Ño dejaré de repasar la cuenta. Nem hagyja abba a panaszkodást. mint: Szükségét érzem. No para de llover. DE elöljárószóval kapcsolódik az értelemkiegészítő főnévi igenév az olyan igék után. (Lásd még a nyelvtani összefoglalást!) Megjegyzés. János folyton reá gondol. Principia a venir gente. Utazásra készülünk. Se puso a escribir una carta. hogy meséket mesél» Hemos convenido en encontrarnos Abban egyeztünk meg. Megyünk valamit bevásárolni. Me arrepiento de no haber venido. hogy nem jöttem el.Elszaladok és meglátogatom öt. Se desespera de no saber nada. Vamos a comprar algo. Nos preparamos a hacer un viaje. Ideje. Se han enojado de no encontrarnos en casa. hogy elmenjen. No me canso de admirarla. Pablo se ha olvidado de escribirnos. hogy menjek. No he venido a molestarle a usted. Nos hemos hartado de comer. (További vonzatokat 1. Nem azért jöttem. — De-vel kapcsolódik az értelemkiegészítő főnévi igenév a főnévvel alkotott kifejezések után. Arra köteleztek. hogy nem tud sem­ mit. Abban leli örömét. Empecemos a estudiar. Nem tudja magát rászánni arra. hogy nem találtak ott­ hon bennünket. hogy látom önt. A gyerek sírásba tört ki. A látogatások untatnak engem. inni. Trato de estudiar bien. No desiste de quejarse. Me dispongo a acostarme. találkozunk. Jelentse be látogatásomat 1 visita. hogy velem vacsorázzál. hogy zavarjam önt. Nem áll el az eső. Teleettük magunkat. hogy fizessek. hogy megváltsuk a jegyeket. Correré a verle.) 3. Bánom. Me alegro de verle a usted. El niño rompió a llorar. Juan no cesa de pensar en ella. Adok neki majd enni. Me han obligado a pagar. En elöljárószóval kapcsolódik az értelemkiegészítő főnévi igenév az alábbi igék u t á n : Se complace en contar cuentos. Haragudtak. a nyelvtani összfoglalásban. Kezdjük meg a tanulást! Te invito a cenar conmigo.

. Lajos megy majd el utolsónak. a nyelvtani összefoglalásban. a késői felkelés . Fui el primero en despertarme. Juan no responde jamás bien. az új szavak megtanulása . no habría podido hablar con María. — Amikor lementünk a földszintre. mások bírálása. — Nem tudjuk. Pedro se levantó.) Ejercicios 1. — No obstante de estar enfermo. hogy • utolérjünk benneteket. Margarita es también aplicada. ted. 264 . a nyelvtudás . a piacra érkezéskor . — Con no escribir tus ejercicios haces muy mal. találkoztunk Erzsébettel. — Buscaré el libro hasta hallarlo. nuestros amigos perdieron el tren. — En vez de aprenderlas palabras españolas. Dígase en español: a levélírás .Me he empeñado en saberlo todo. — Después de escuchar la radio. Se entretiene en contarnos chistes. Pepe se acostó. hogy mindent tudni akarok. hogy mikor men­ jünk. hogy látom önt. Ragaszkodom hozzá. — Antes de entrar en mi cuarto os huéspedes se quitaron los abrigos. los niños empezaron a jugar. Insisto en querer hablar con él. Én ébredtem fel elsőnek. — Con ser aplicado. hogy beszéljek vele. — Hemos venido a fin de despedirnos. — De haberlo encontrado. — Al subir al tranvía vimos a Carlitos. Nos esforzaremos en alcanzaros. le habría dicho mi opinión. elmentem és bedobtam a postaládába. — Ha Károly nem megy az is­ kolába. Azzal szórakozik. — No sé cómo hacerlo.. — Azonfelül. hogy nem írnak nekünk. hogy vicceket mond el nekünk.Dígase en español: a) Miután megírtam a levelet. — Lo hice sin querer. Contéstese a las preguntas siguientes : ¿Qué cuento hemos acabado de leer? ¿Cómo era el hijo del labrador? ¿Qué pensaba dejarle el padre? ¿Qué quería enseñar el padre a su hijo? ¿Qué dijo el padre a su hijo el día del mercado en el pueblo vecino? ¿Cómo van al mercado? ¿Con quiénes se encuentran? ¿Qué decían los campesinos de ellos? ¿Qué pensaba el hijo? ¿Quién montó en el burro? ¿Qué dijo el segundo grupo de campesinos? ¿Por qué pensaba el hijo que los campesinos decían la verdad? ¿Quién montó entonces en el burro? ¿Qué dijo el nuevo grupo de aldeanos? ¿Qué hicieron luego el padre y su hijo? ¿Qué decían los campesinos con los cuales se encontraban? ¿Qué dijo al fin el campesino a su hijo? ¿Se puede obrar a gusto de todos? ¿Por qué no? 2. Nemsokára visszajövök. — Por no haber llegado a tiempo a la estación. (További igevonzatokat 1. napnyugtakor j az idők folyamán . No tardaré en volver. — Matilde fue al mercado para vender la leche. hogy nem készült el. — Mielőtt a könyv olvasásába kezdenék. Luis será el último en salir. 3. a mesemondás . Tengo mucho gusto en ver a us. fel kell hívnom Pált. — Jenő zsebre tette a levelet. Kitartok amellett. — Además de llover hacía frío. Nagyon örülök. mint: Has hecho bien en venir. Jól tetted. Tradúzcanse al húngaro las oraciones siguientes : A no ir a la escuela. — Sobre ser bonita. hogy eljöttél. Kifejezések után is. Erőlködni fogunk. a könyvek és újságok olvasása. a tanár azt hinné. 4. még fel sem hívnak barátaink.

hogy írtak nekünk. és a fiú ment gyalog. Egyesek (azért) kifogásolták a parasztot és a fiát. és az apa gyalog ment. Mi padre no dejaba de adver­ tirme. A paraszt nem merte még házának és földjeinek gondját fiára bízni. mely egy parasztról. — Ahelyett hogy zongoráznál. — Egykor szoktunk ebédelni. — A barátom meghívott. Sokat kell dolgozni. — Látod. Nagyobb szorgalommal láttam neki a tanulásnak. — nem lehet mindenkinek a kedvére tenni. hogy elolvasná. hogy beszéljek veled. — Ha láttam volna Annát. Apám folyton figyelmeztetett engem. Éppen most olvastunk az iskolában egy mesét. Hay que trabajar mucho. könyvet olvasol. 33 LECCIÓN TREINTA Y TRES Főnévi igenévvel alkotott kifejezések Mi hijo acaba de terminar sus estudios en la escuela media. — Élvezet volt kirándulni a hegyekbe. Tradúzcase al español: Vannak emberek. fiam —. mások azt kifogásolták. mert úgy vezették a szamarat. Nemsokára egyetemre fog járni. b) Örülök. amíg (nem) tudjuk őket. — Jól tettétek. — Minthogy nem küldtek nekünk sürgönyt. mégsem érezzük jól magunkat. odamentem volna hozza. hogy megtegyem a kötelessége­ met. Egy nap a vásárra mentek a szomszéd faluba. — Addig fogjuk tanulni a szavakat. akiknek nincsen önálló véleményük. a fiáról és egy szamárról szól. Nőtestvérem ismét gyakorolja magát a gyorsírásban. Bizonyára helyén van a /e/e. — Nem győztük csodálni a szép képeket. — Mária főzni tanul. Me puse a estudiar con mayor aplicación.anélkül. Va a ingresar en la Universidad. hogy elbúcsúzzunk. — Nem bánták meg. ha felhívjuk őket telefonon. hogy nem ült rajta senki. Sokat kell dolgoznom. 265 . mert tudta. Mi hermana ha vuelto a ejerci­ tarse en la taquigrafía. hogy látlak. — Ma már nem fog elállni az eső. hogy a fiú a szamáron ült. — Nem akarom zavarni önt. a parasztok harmadik csoportjának az nem tetszett. Fiam most fejezte be tanulmányait a középiskolában. — Azért jöttem. — Jobb lesz. — Bár nem vagyunk betegek. — Ideje volt. hogy az apa ült a szamáron. hogy sürgönyöztetek nekünk. Tengo que \ He de > trabajar mucho. szólt a paraszt a fiához. hogy menjek vele moziba. — Ki lépett be elsőnek a szobába? 5. és mindig a többiek (los demás) tanácsát követik. szüleinket senki sem várta a pályaudvaron. — Iparkodni fogok. hogy fiánali nincsen önbizalma. Ütban a vásár felé több parasztcsoporttal találkoztak. — A vonat nemsokára itt lesz. Debo 1 Debe de tener la cabeza sobre los hombros.

ingeniero. Tomamos a pechos los consejos de nuestro papá : estudiábamos todos con notas de sobresaliente y notable. Hace falta ponerse a estudiar con energía. Ejercía más de 30 años su oficio y trabajaba a menudo en horas extraordinarias para asegurarnos una vida cómoda y tranquila. Solamente más tarde logré entrar en la fábrica donde trabajo desde la mañana temprano hasta muy entrada la noche para aseguraros una vida cómoda y tranquila. — ¡Eh. hay que tener el sentido de la responsabilidad. De pequeño. Al fin. tenéis la libre elección de profesión. Mi padre. Vivía como podía: cargaba fardos. juventud. De joven. 266 / . vuestro abuelo. Pero hay que tomar en serio la vida. luego vacilaba no sabiendo elegir entre las profesiones la que más me cuadraba: la de médico. habéis de cumplir vuestro trabajo a conciencia. Vosotros tenéis toda la vida por delante. militar. abogado. trabajaba de lavaplatos en un restaurante. arquitecto. más tarde. El mejor de todos estudiaba mi hermano mayor: pasó todos los exámenes con sendos sobresalientes. pegaba carteles.I Profesiones y oficios Mi padre trabajaba de operario especialista en una fábrica de hilados y tejidos. Como F parado erraba en busca de trabajo para ganarme siquiera un pedazo de pan. juventud ! — nos advertía muchas veces a mi hermano mayor. a mí y a mí hermana menor. Desde niños pensábamos mucho en lo qu e iríamos a ser cuando hubiéramos crecido. — me encontré dos o tres veces sin trabajo. quería hacerme maquinista ferroviario. — Vosotros no sabéis lo difícil que es la vida. maestro o profesor (tal vez pensab a en las largas vacaciones que dan a los que ejercen estas profesiones). Si no queréis vender cordones de zapatos en las esquinas ni andar rebuscando desperdicios en los cubos de la basura. era un hombre pobrísimo y por eso yo no podía ir a 1 la escuela : tenía que trabajar mucho desde la infancia. a causa de los paros forzosos.

Las mujeres más bellas le perse[uían. el hijo menor. es vejez. Al fin y al cabo. mientras que mi hermana menor ha abrazado la carrera de profesora. Al siguiente día. no estudia como se debe. quejándose de los nervios. Va a ingresar en la Universidad. Pero a Pablo por ahora no le importa el estudio : prefiere ocuparse en trabajos manuales : repara relojes. Como le preguntaron la razón de este proceder. si le dará ganas. Entonces. ya veremos qué saldrá de él. Un día. hace cerraduras. Es un muchacho muy holgazán. Tengo dos hijos. todas las damas nerviosas de Burdeos estaban curadas. No se le dan las matemáticas. 267 Í . Mi hermano se hizo médico de niños. Le digo a menudo: — Pues. El mayor se llama Esteban y acaba de terminar sus estudios en la escuela media. pero el doctor ni les atendía. ni siquiera es hacía ningún caso. Quizás un día llegue a ser un buen especialista y encuentre colocación en un taller. Si no estudias mejor. no podrás ingresar en una escuela superior. y sacrificará su vida en aras del bien del pueblo.í elegí la carrera científica y llegué a ser químico en un gran combinado. desempeñará altos cargos en el Estado. No me hago ilusiones acerca de su futuro. llegará a ser ministro o siquiera secretario de Estado. ¿cuándo vas a entrar en razón? Todo depende de ti mismo. podrá seguir los cursos de una escuela nocturna o cursos de estudio por correspondencia. contestó : —' Eso no son nervios. porque todavía no toma en serio la vida. en la Facultad de Derecho. Pablo. II Remedio eficaz (Chiste) Un célebre doctor tuvo ocasión de hacer un viaje a Burdeos. Es un muchacho como es debido. quizás. Ahora no tiene aun más que 14 años y a causa de su poca edad es difícil decir qué profesión querrá seguir. no sé como saldrá adelante. ni siquiera se interesa en las lenguas. Pablo. a condición que apruebe en los exámenes de ingreso. donde fue consultado por toda la población. un chico que vale lo que pesa y que tiene la cabeza sobre los hombros. combina radiorreceptores.

kotorász rebuscar (újból) keres. hirdetés el lavaplatos tányérmosó hasta muy entrada la noche késő estig tener por delante előtte van la elección választás tomar en serio komolyan vesz el sentido de responsabilidad felelősség­ érzet la responsabilidad felelősség el cordón de zapatos cipőzsinór la esquina (utca)sarok andar rebuscando keresgél. ügy el paro forzoso munkabeszüntetés. Francisco Acuña de Figueroa poeta uruguayo (1790—1862) Vocabulario el estudio tanulmány . bála 268 el cartel plakát. egy-egy desde niños gyermekkorunk óta ir a ser lesz vmivé v.és szövőgyár el hilado fonás. mesterséget) en horas extraordinarias túlórákban jeh! hej! la infancia gyermekkor de joven mint fiatalember. kutat. kutat el desperdicio hulladék el cubo de basura szemetesvödör el cubo vödör. — Al revés debes obrar — Respondió un crítico adusto — . jó. téved siquiera legalább cargar fardos terheket hord. dolgozószoba ingresar a belép. köb. la profesión foglalkozás el operario (especialista) szakmunkás el especialista szakember fábrica de hilados y tejidos fonó. ötös el notable jeles. fonat ejercer (ejerzo. ejerces) gyakorol. kocka la basura szemét a conciencia lelkiismeretesen la conciencia lelkiismeret la energia energia tomar a pechos megszívlel el pecho mell la nota osztályzat el sobresaliente kitűnő. foly­ tat (foglalkozást u. rakodik. szállít el fardo teher. fiatalember koromban a causa de miatt la causa ok.III Consejo a un mal pintor (Epigrama) — La casita que compré — Dice un pintor chapucero — La he de hacer blanquear primero Y después la pintaré. sendas ugyanannyi. beiratkozik vhova la aplicación szorgalom ejercitarse gyakorolja magát tener la cabeza sobre los hombros helyén van a feje no dejar de ( + inf) folyton tesz vmit I. vmi . négyes el mejor de todos a legjobban pasar un examen letesz egy vizsgát sendos. sztrájk forzoso kényszerű parado munkanélküli errar (yerro) bolyong . Píntala antes a tu gusto Y luego la haces blanquear. jeles.

súlya van la facultad fakultás. előbbre jut hacerse ilusiones áltatja magát la ilusión illúzió . alkalmazás. magasabb por ahora egyelőre importar fontos(nak lenni) ocuparse en foglalkozik vmivel manual kézi reparar kijavít. megölel como es debido ahogy kell. állás. habozik elegir (elijo. állás nocturno esti el curso de estudio por correspondencia levelező tanfolyam la correspondencia levelezés II. is holgazán. megbízás. rakomány el secretario de Estado államtitkár sacrificar feláldoz en aras del bien del pueblo a nép javára en aras de oltárán. magatartás la vejez öregség nervioso ideges curar meggyógyít III. eliges) (ki)választ cuadrar megfelel el arquitecto építész el militar katona la carrera (élet)pálya científico tudományos el químico vegyész . fel-)nő de pequeño kicsi koromban hacerse lesz vmivé v. rendes un chico que vale lo que pesa pompás fickó pesar nyom. felől no se le da(n) nem (jól) megy neki ni siquiera sem. -ana lusta ¿cuándo vas a entrar en razón? mikor jön már meg az eszed? la escuela superior főiskola superior felső. letesz (vizsgát) el cargo hivatal. csalódás acerca de illetően. nem hagy békén el nervio ideg • hacer ningún caso ügyet sem vet vkire (akire: részes eset) la razón ok el proceder eljárás. . ha aprobar megállja a helyét. el remedio orvosság. besavanyodott antes előbb a tu gusto ízlésed. kritikus adusto szigorú. orvos Burdeos Bordeaux francia város spanyol neve consultar tanácsot kér (akitől: tárgy­ eset) perseguir (persigo) üldöz. vmi el maquinista (ferroviario) mozdonyvezető. visszája el crítico bíráló. megfelel. helyénvaló. gépész tal vez talán vacilar ingadozik. érdekében el ara (nőnemű szó) oltár salir adelante boldogul.crecer (crezco. gyógyszer eficaz hatékony célebre híres el doctor doktor. előbb al revés fordítva el revés hátoldala. kedved szerint uruguayo uruguayi 2bU . químico vegyi el combinado kombinát el médico de niños gyermekorvos abrazar választ (életpályát) : fel-. rendbe hoz la cerradura (ajtó)zár combinar összeállít el radiorreceptor rádió vevőkészülék la colocación elhelyezés.. és nem . mogorva. szak a condición que feltéve. el pintor festő el epigrama epigramm chapucero kontár hacer blanquear kimeszeltet blanquear kimeszel primero először. . creces) (meg-.

Gramática

170 Főnévi igeneves kifejezések
Hace falta ponerse a estudiar cón energía. Habéis de cumplir vuestro trabajo a conciencia. Acaban de dar las doce. Lendülettel neki kell látni a ta­ nulásnak. Lelkiismeretesen kell elvégeznetek a munkátokat. Most ütötte el a tizenkettőt.

Az alábbiakban összefoglaljuk azokat a spanyol igéket, amelyek értelem­ kiegészítő igéjüket főnévi igenévi alakban veszik maguk mellé, helyes magyar fordításuk azonban nem szó szerint, hanem bizonyos körülírással törénik. 1. Acabar de + infinitivo: közvetlenül előbb történt cselekvésre utal; magyar fordítása: most, éppen, az imént, nemrég, alighogy ; pl. Acabo de llegar. Most érkeztem. Acabamos de hablar con él. Az imént beszéltünk vele. Cuando encontré a Carlos, acáAmikor Károllyal találkoztam, éppen baba de salir de su casa. a házából jött ki. 2. Ir a + infinitivo : a közeli jövőben bekövetkező cselekvést vagy szándékot fejezi ki; magyar fordítása: most, mindjárt, máris, megyek és... stb. Pl. ¿A dónde vas a irte? Voy a decírtelo todo. Iba a salir cuando llegó. Vamos a comprarnos los libros. (Most) hova mégy? Mindjárt elmondok neked mindent. Éppen elmenni szándékoztam, amikor jött. Megyünk és megvesszük a könyveket.

3. Ponerse a, echar(se) a + infinitivo: nekilát, hozzáfog vmit tenni: Me pongo a escribir la carta. Hozzáfogok a levél írásához. Se puso a tocar el piano. Leült zongorázni. El niño se echó a llorar. A gyermek sírni kezdett. 4. Volver a + infinitivo: magyar fordítása: ismét, megint, újból, tovább; pl. Volveré a estudiar el canto. Ismét fogok majd énekelni tanulni. ¿Por qué no volvéis a visitarnos ? Miért nem jöttök megint meglátogatni bennünket? Mi padre volvió a hablar. Apám ismét megszólalt ( = folytatta). 5. Dejar de, cesar de + infinitivo; abbahagy vmit; tagadó alakban: folyton, egyre csak; pl. Dejó de fumar. Abbahagyta a dohányzást. Ha cesado de llover. Már nem esik. (Elállt az eső.) Dejaré yo de ser Carlos si Ne hívjanak (többé) Károlynak, ha no hallo a María. nem találom meg Máriát. 6. Terminar por + infinitivo; magyar fordítása: a végén, végül is; pl. La cosa terminará por enfadarle. A dolog végül is bosszantani fogja őt. He terminado por convencerle. A végén meggyőztem őt. 270

7. Tener que, haber de, deber + infinitivo; személytelenül: hay que + in­ finitivo : kell, szükséges; pl. Tengo que He de ir a la ciudad. Debo Hay que estudiar. Habrá que aguardar. Había que cumplir el plan. *** Egyes igék többféle vonzata Teljesítettük a tervet. Teljesítették kötelességüket. Kettőkor fejezték be a munkát. Végezni fognak ( = Agyonkínozzák) a szamárral még mielőtt a vásárba érnek. A városba kell mennem. Tanulni kell. Várni kell majd. Teljesíteni kellett a tervet.

Hemos cumplido el plan. Han cumplido eon sus deberes. Acabaron el trabajo a las dos. Acabarán eon el burro antes de llegar al mercado.

Egyes igéknek két, három, sőt több vonzata is lehet. Így pl. cumplir állhat tárgyesettel és con elöljárószóval; acabar mellett állhat puszta tárgyeset, de és con elöljárószó. Az utóbbi ige mást-mást jelent aszerint, hogy milyen vonzat következik utána. A vonzatok ismerete a helyes nyelvhasználat szempontjából nagyon fontos; az igét vonzatával együtt tanuljuk meg. Az igék vonzatát a szótárakban megtalál­ juk. Megjegyzés. — A példa kedvéért álljon itt az estar ige négy vonzata, más­ más jelentéssel: Estar de caza r»¿ baile f v prisa /""W viaje r»^ mudanza i"»»/ embajador en París Estar e n error /"•»/ casa /"•w su juicio cien pesetas Estar para morir /^» marcharse Estar por irse a pasear /*»/ escribir
/•«»/

vadászik, vadászaton van táncol siet utazik költözködik nagykövet Párizsban tévedésben van, téved otthon van magánál, észnél van száz pezetába kerül halálán van indulófélben van kész, hajlandó sétálni megírásra vár (pl. levél)

172 A si<u u i e r a jelentései
Dame siquiera un pedazo de pan. El doctor ni siquiera les hacía ningún caso. Adj nekem legalább egy darab kenyeret ! A doktor ügyet sem vetett rájuk, 271

Siquiera jelentése: legalább ; ritkábban: Ni siquiera jelentése: sem, még . , . sem. További példák: ¡Ojalá hallara siquiera un lápiz 1 Atiéndeme siquiera sea un instante. No he recibido ni una tarjeta siquiera. Ni siquiera dió las gracias. Cuando entré, ni siquiera levantó la cabeza.

még ha . . .is ;

Legalább egy ceruzát találnék! Várj meg, még ha egy percre is! Még csak egy levelezőlapot sem kap­ tam. Még köszönetet sem mondott. Amikor beléptem, még fel sem pillan­ tott.

173 S e n d o s , s e n d a s jelentése
Mi hermano mayor pasó cinco7 exá­ menes con sendos sobresalientes. He visto a tres muchachos con sendas muchachas. A mis cuatro hijas les di sendos libros. Bátyám öt vizsgát tett le ugyanannyi kitűnővel. Láttam három fiút ugyanannyi lány­ nyal. Négy lányomnak egy-egy könyvet adtam.

Sendos, sendas magyar fordítása: ugyanannyi, egy-egy.

174 A műveltetés kifejezése h a c e r igével
He de hacer blanquear mi casita. Ki kell meszeltetnem a házacskámat. A magyar műveltető képzőt (-at, -ti, -tat, -tet) nemcsak a mandar igével (vö. 129), hanem az hacer igével is kifejezhetjük. Ejercicios 1. Contéstese a tas preguntas siguientes : ¿Qué profesión u oficio ejerce usted? ¿Dónde trabaja usted? ¿Desde cuándo? ¿Cuánto gana usted al mes? ¿Es agradable estar sin trabajo? ¿Qué hacen los sin trabajo (los parados)? ¿En busca de qué yerran todo el día? ¿Qué hacen las personas que viven sin trabajo fijo (állandó munka nélkül)? ¿Qué se debe hacer cuando uno quiere asegurarse la vida cómoda y tranquila? ¿Por qué hay que tomar en serio la vida? ¿Qué deben hacer los jóvenes? ¿Con qué notas estudian los buenos alumnos? ¿A qué condición puede uno ingresar en la universidad" o en una escuela superior? ¿Qué carrera puede abrazar un joven (una joven) cuando haya terminado sus estudios en la universidad? ¿En qué se interesa usted (el hijo, la hija de usted)? ¿Se ocupa usted en trabajos manuales? ¿Le da ganas a usted de reparar relojes, hacer cerraduras, combinar radiorreceptores? . ¡Cuéntenos un chiste en español 1 2. Dígase en español: a) Az imént írtam meg a feladatot. — Károly most ment ki a szobából. — Amikor az iskolába értem, a tanulók éppen kijöttek a tantermekből. — Most hova mentek? Megyünk jegyet váltani a moziba. — Megyek és megmutatom önöknek 272

az új szöveteket. — öcsém éppen írni akart nekem levelet, amikor sürgönyöm megjött. — Ha nem zavarlak, leülök zongorázni. — Ebéd után nekiültünk a tanu­ lásnak. — Vacsora után megkezdem majd a könyv olvasását. — Nagynénim ismét írt nekem. — Nagybátyánk ismét Párizsban van. — Amikor megláttak bennünket, nevetni kezdtek. — Miért nem hagyjátok abba a beszélgetést? — Ne legyen Péter a nevem, ha ez nem igaz. — A végén kölcsön adta nekem a könyvet. — Attól tartok, hogy a borbélynál sokat kell majd várni. — Nekem sohasem kell várnom. b) Magyarország bővelkedik mindenféle gyümölcsben. — Ha nem teljesítjük kötelességeinket, nem fogjuk teljesíteni a tervet. — Ha zavartok bennünket, még nyolcra sem fogjuk befejezni a munkát. — Ha Pál nem vigyáz a tollára, tönkre fogja tenni egy hónap alatt. — Hol van az apád? Ütőn van. (Utazik.) — Holnap vadásza­ ton leszünk. — Bátyám két évig nagykövet volt Londonban. — Ha azt hiszed, hogy Mária igazat mond, tévedésben vagy. — A beteg nincsen magánál. Halálán van. — Indulófélben voltunk, amikor János megjött. — Ezek a levelek megírásra várnak. c) Adhatnál nekem legalább egy pohár vizet. — Legalább otthon lettek volna ! — Rám sem nézett. — Levelezőlapot sem írtak nekünk. — Mind a három fiamnak egy-egy kalapot vettem. — Három kislány jött felköszönteni engem egy-egy virág­ csokorral. — Miért nem festeti (ön) ki a lakását? — Ne kéresse magát I — A főnök még egyszer legépeltette a levelet a gépírónővel. 3. Tradúzcase al español: Emlékszem, hogy amikor tizenkét éves voltam, arról álmodtam, hogy mozdonyvezető leszek. Mindig érdeklődtem a vonatok iránt. Később, már arról álmod­ tam, hogy egyetemre járok. Tudtam, hogy az egyetemre csak akkor járhatok, ha lendülettel nekikezdek a tanulásnak, és sikerül letennem a felvételi vizsgát. Attól az időtől fogva minden vizsgámat kitűnő eredménnyel ( = osztályzattal) tettem le. Be kell vallanom, hogy a mennyiségtan nem nagyon ment nekem (no se me ' da bien), annál inkább érdeklődtem a nyelvek iránt. Ezért az egyetem nyelvtudo­ mányi szakára mentem. Most tanár vagyok egy középiskolában. Már tíz éve folyta­ tom hivatásomat. Örülök, hogy gyermekkoromban jól tanultam. Ha nem tanultam volna jól, talán nem volna állásom. Remélem, hogy gyerekeim is teljesíteni fogják kötelességeiket, és egyetemre vagy főiskolára járhatnak.

34

LECCIÓN T R E I N T A

Y CUATRO

P a r t i c i p i o-val képzett kifejezések

Le quedaría muy agradecido si me dijese algo sobre la li­ teratura española. En el siglo XIV la prosa se ve representada por crónicas y biografías. Cervantes tenía puestas grandes esperanzas en sus otras obras.
18 Spanyol nyelvkönyv — 0614

Nagyon hálás volnék önnek, ha mondana nekem valamit a spanyol irodalomról. A 14, században krónikák és életrajzok képviselik a prózaírást. Cervantes nagy reményeket fűzött többi művéhez.
273

I Literatura y arte de España — Le quedaría muy agradecido, señor profesor, si me dijese algo sobre la literatura y arte de España. — Quedo muy satisfecho de que usted desee conocer, por lo menos de oídas, los más eminentes representantes de la literatura y arte de España. Trataré de poner de relieve lo esencial. Los rastros más remotos de la literatura española se encuentran en el siglo VI, en las leyes visigodas y en diversos documentos de los siglos VIII a XII. Desde el siglo XI florece la poesía lírica que venía siendo imitada de los trovadores provenzales. Las más antiguas epopeyas son el Poema del Cid (s. XI) y la Crónica rimada del Cid (s. XIV). En esas se ven referidas las hazañas de Rodrigo Díaz de Bivar, llamado por los moros el Cid Campeador. Por la misma época nacen los romances, que cantan a los héroes de las leyendas nacionales. En los siglos XIII y XIV encontramos ya poetas notables ; la prosa se ve representada por crónicas y biografías. La gran época de la literatura española, llamada el Siglo de Oro, se extiende desde el advenimiento de Carlos Quinto (1519) hasta la muerte de Felipe IV (1665). Descuellan en la literatura dramática Lope de Vega (1562—1635), autor de unos 2200 dramas, de los que se han conservado unos 400; Juan Ruiz de Alarcón (1580—1639), cuyas obras, escritas con sumo esmero, siguen siendo representadas en el teatro hasta nuestros días; Pedro Calderón de la Barca (1600—1681). En el Siglo de Oro adquieren importancia las novelas caballerescas y las picarescas de Diego Hurtado de Mendoza (1503—1575), de Vicente Martínez Espinel (1551—1634), de Francisco Quevedo (1580—1645) y sobre todo el Don Quijote de Cervantes. En la época de la decadencia (1670—1800) se destacan sólo los fabulistas Tomás de Marte (1730—1791) y Félix María de Samaniego (1774—

274

1806). En la primera mitad del siglo XIX penetra en España el romanti» cismo ; más tarde la literatura se aproxima a la observación y al realismo. Los más eminentes escritores españoles de los siglos XIX y XX son : los novelistas Benito Pérez Galdós (1845—1920), Armando Palacio Valdés (1853—1938), Juan Valera (1827—1905), Vicente Blasco Ibáñez (1867— 1928), Ramón del Valle Inclán (1869—1936), Francisco Martínez de la Rosa (1789—1862), Pedro Antonio de Alarcón (1833—1891), los poetas José de Espronceda (1810—1842), Gustavo Adolfo Bécquer (1836—1870), Ramón de Campoamor (1817—1901), Federico García horca (1899—1936), Antonio Machado (1875—1939), Juan Ramón Jiménez (1881—1958). Entre los muchos escritores hispano-americanos descuellan el poeta argentino Esteban Echeverría (1809—1851); Rubén Darío poeta y crítico nicaragüense (1867—1916), el poeta mejicano Amado Ñervo (1870—1919) y el poeta chileno Pablo Neruda (1904—), y un gran número de novelistas. En lo que concierne el arte, España se destaca en pintura y arquitectura. Los más destacados pintores españoles son Bartolomé Esteban Murillo (1617—1682), Diego Rodríguez de Silva Velázquez (1599—1660), el Greco (1548—1625), Francisco de Goya y Lucientes (1746—1828). Las obras más considerables de la arquitectura árabe y española son : la Mezquita de Córdoba ; la Alhambra, célebre palacio de los reyes moros en Granada, empezado en el siglo X I I I ; el Escorial, monasterio famoso fundado por Felipe II (1527—1598); la Catedral de Burgos, una de las maravillas de España. II Cervantes Miguel de Cervantes Saavedra nació en Alcalá de Henares en 1547 y murió en Madrid en 1616. Fue primero soldado y asistió a la batalla de Lepanto, donde perdió la mano izquierda. A su regreso a España fue hecho prisionero por los piratas argelinos y permaneció cautivo durante cinco años, siendo rescatado por 600 ducados. Sus primeras obras y diversas piezas dramáticas obtuvieron mediano éxito. En 1604 salió la primera piarte del Quijote, que había de inmortalizar su nombre y de la que se vendieron más de treinta mil ejemplares en pocos años, siendo traducida en breve la obra a varias lenguas. Escribía al mismo tiempo también otras obras en las cuales tenía puestas grandes esperanzas para legar su nombre a la posteridad. Poco sabemos de la errante vida del insigne escritor. Los únicos datos que acerca de Cervantes se conservan nos lo muestran pobre, obligado a entregarse a las más penogas ocupaciones para ganarse la vida. Murió de hidropesía a los sesenta y nueve años. Don Quijote de la Mancha, la obra maestra de Miguel de Cervantes es una de las más admirables creaciones del espíritu humano. Es una caricatura perfecta de la literatura caballeresca que tan en boga estuvo hasta 18» 275

•Cervantes. Sus dos personajes principales, Don Ouijote y Sancho Panza encarnan «admirablemente los dos tipos principales del alma española, uno idealista, siempre en pos de inaccesibles quimeraá y que olvida las necesidades de la vida material para soñar en un pasado heroico y en un porvenir fabuloso; y otro práctico, realista, aunque bastante fatalista y más fiado en la suerte y en la lotería que en el trabajo para llegar a la fortuna. La filosofía de esta obra tan francamente española es al mismo tiempo tan humana, tan accesible, que ha sabido conquistar el mundo entero. La lengua de Cervantes es tan rica y pintoresca que puede consi' derarse como uno de los mejores modelos que existen del idioma castellano.

III Agudeza de Francisco de Quevedo1 La esposa del rey Felipe IV cojeaba un poquito de un pie, esforzándose con toda energía en ocultarlo. Quien se hubiera atrevido a hacer alusión a ese defectillo, habría cometido un crimen de lesa majestad. Una noche algunos jóvenes cortesanos, entre ellos don Francisco de Quevedo, estaban de juerga por las tabernas de Madrid, muy alegres y jactándose a porfía de sus calaveradas y travesuras. — I Todo eso no es nada! — exclamó Quevedo. — ¿A qué yo digo a la Reina, ante toda la Corte, que Su Majestad es coja? — ¡Imposible 1 — gritaron todos. — ¡Te has vuelto locol ¡Eso te costaría la vida I — {Apuesto cien botellas del mejor vino de Jerezl La apuesta fue aceptada con mucho alboroto. A la noche siguiente hubo una fiesta en el palacio real. En un momento oportuno Quevedo se acercó a la Reina teniendo en las manos dos ramilletes de rosas: uno blanco, y el otro encarnado. — Permítame Su Majestad — dijo inclinándose profundamente — que le ofrezca estas primeras rosas del año: las unas blancas, y las otras encarnadas. Que Su Majestad escoja. La Reina, sonriente y afable, tomó las rosas blancas de la mano del taimado cortesano, dándole las gracias por su fineza. Quevedo había ganado su apuesta sin causar escándalo y hasta congraciándose con su soberana.

Vocabulario agradecido hálás representar képvisel la literatura irodalom la crónica krónika el arte művészet la biografía életrajz lírieo lírai la esperanza remény imitar utánoz I. de oídas hallomásból el trovador trubadúr eminente kiváló irovenzal provanszi poner de relieve kiemel Ía prosa próza el relieve dombormű ^Nacido en Madrid en 1680, muerto en 1645. Escritor y cortesano. Distinguióse sobre todo en la poesía ligera, satírica y burlesca.)
276**

lo esencial lényeges, szükséges, legfőbb el rastro nyom remoto távoli la ley törvény visigodo vizigót, nyugati gót florecer (-esco, -eees) virágzik la epopeya eposz, hősköltemény el poema (hosszabb elbeszélő) költemény el Cid = el señor úr, vezér rimado rimes referir (refiero) elmond, elbeszél la hazaña hőstett el campeador vezér, főnök el romance románc el héroe hős extenderse kiterjed el advenimiento trónralépés Felipe Fülöp descollar (descuello) kimagaslik, kitűnik dramático dráma-, színmű­ éi autor szerző conservarse megmarad conservar megőriz el esmero gond, gondosság adquirir importancia fontosságra tesz szert adquirir (adquiero) szerez, nyer caballeresco lovagi picaresco kópé> Diego Jakab Vicente Vince sobre todo elsősorban la decadencia hanyatlás destacarse kiemelkedik, kiválik el fabulista állatmese-író penetrar behatol el romanticismo romanticizmus aproximarse közeledik la observación magfigyelés el realismo realizmus el novelista regényíró nicaragüense nikaraguai chileno csilei mejicano mexikói en lo que concierne ami . . , illeti concernir (concierne) illet la pintura festészet la arquitectura építészet destacado kiemelkedő Bartolomé Bertalan

la mezquita mecset el monasterio kolostor fundar alapít la catedral székesegyház II. el soldado katona asistir részt vesz (amiben: a) la batalla csata, ütközet , el regreso visszatérés hacer prisionero foglyul ejt el prisionero fogoly el pirata kalóz argelino algíri permanecer (-ezco) marad el cautivo fogoly, rabszolga siendo rescatado amikor is kiváltották rescatar kivált el ducado arany (pénz) mediano közepes salir megjelenik inmortalizar halhatatlanná tesz ~ en breve rövid idő alatt, rövidesen breve rövid legar (örökségbe) hagy la posteridad utókor errante bolyongó insigne jeles, kiváló único egyetlen, egyedüli los datos adatok obligado a vmire kényszerült; leköte­ lezett penoso fáradságos la hidropesía vízkór a los . . . años korában la Mancha (tartományrész neve Spanyolországban) la obra maestra remekmű, mestermű admirable csodálatra méltó, kitűnő la creación alkotás, teremtés el espíritu szellem, lélek humano emberi estar en boga divatos(nak lenni) el personaje személy, szereplő encarnar megszemélyesít el tipo típus idealista idealista en pos de után, mögött inaccesible elérhetetlen la quimera agyrém la necesidad szükség(let) material anyagi > 277

la agudeza éleselméjűség el cortesano udvaronc ligero könnyű. könnyed satírico szatirikus burlesco humoros la esposa hitves. létezik III. Alarcón műveit állandóan előadják a színházakban még napjainkban is. Sok ige más ige participio-jával együtt kifejezést alkot. vétség leso megsértett la majestad felség estar de juerga mulat la juerga mulatozás la taberna kocsma jactarse kérkedik (amivel: áe) la calaverada ostoba tréfa la travesura csíny ¿a qué? mibe fogadjunk. hogy? la Corte (királyi) udvar cojo sánta.heroico hősi el porvenir jövő fabuloso mesés práctico gyakorlati(as) realista realista fatalista fatalista fiado en vmiben bizó la fortuna szerencse. erőlködik ocultar eltitkol. határozószóval történik. sántít de un pie egyik lábára esforzarse iparkodik. banco. La casa está vendida. 278 . melynek fordítása a magyarban rendszerint körülírással. (A ház el van adva. A házat eladták. bicegő volverse loco megbolondul apostar (apuesto) fogad vmibe (amibe: tárgyeset) la apuesta fogadás el alboroto zajos vidámság. A múzeum nyitva van. Cervantes se vio obligado a entregarse a las más penosas ocupaciones para ganarse la vida. feleség cojear biceg. Ilyen igék: 1. Cervantes kénytelen volt a legfáradságosabb foglalkozásokat űzni. mulatság real királyi oportuno alkalmas el ramillete virágcsokor encarnado vérvörös inclinarse meghajol sonriente mosolyogva afable nyájas(an). barátságos(an) taimado ravasz la fineza figyelmesség causar okoz el escándalo botrány congraciarse con kegyébe férkőzik vkinek la soberana uralkodó(nő) Gramática 175 P a r t i c i p i o-val álló igék Las obras de Alarcón siguen (siendo) representadas en el teatro hasta nuestros días. elrejt la alusión célzás el defecto fogyatékosság cometer elkövet el crimen de lesa majestad felségsértés el crimen (los crímenes) bűn. vagyon la filosofía filozófia francamente igazán. valóban accesible (könnyen) hozzáférhető existir van.) Estamos sentados én el primer Az első padban ülünk. Estar + participio a cselekvés következtében beállott állapotot jelöli: El museo está abierto. vidám zaj la fiesta ünnep. hogy megkeresse megélhetését.

ponerse + participio valamely állapot bekövetkezését jelöli: Cayó muerto por el susto. Estoy cansado. 279 . veihez. Hallarse + participio. („Bírom a le­ velet megírva". » Los niños se pusieron encendidos. keljek. planes. 7. Se vea engañados.participio személlyel kapcsolatban utal egy végrehajtott cselek­ vésre : Tengo escrita la carta. A tanár meglepődött. andar + participio. 6. Ir -f participio. permanecer + participio helyhez kötött tartos állapotot jelölnek: El enfermo se hallaba acostado A beteg a másik szobában feküdt. nyomatékosabbá teszi a participio-b&n tartalmazott cselekvést: Me veo obligado a aguardar. Ijedtében meghalt. Quedar + participio a cselekvés bekövetkezése utáni állapot folytatódását emeli ki: . Megírtam már a levelet. Mindig feketébe öltözött („öltözve járt"). Verse + participio. A gyerekek fülig elvörösödtek. Napjai meg voltak számlálva. El niño se quedó dormido en A gyermek elaludt karjaim közt. hogy hatkor* do a levantarme a las seis. bancos. Az ajtó továbbra is zárva maradt. Kénytelen vagyok várni. Becsapva érzik magukat. Seguir + participio a bekövetkezett állapot folytatódását jelöli: Juan sigue dormido. venir + participio viszont mozgás­ sal egybekötött folyamatos cselekvést jelöl: Iba siempre vestida de negro. fordították le. Caer -f participio . Permanecíamos sentados en los Ülve maradtunk a padokon. El Quijote venía (siendo) traducido A Quijote-t állandóan sok nyelvre a muchas lenguas. 2. Andaban ocupados en hacer Mindig tervekkel voltak elfoglalva.Sus días estaban contados. Cervantes tenía puestas granCervantes nagy reményeket fűzött mu­ des esperanzas en sus obras. 4. Az ajtó nyitva maradt. La puerta seguía cerrada. Hirtelen elhallgatott. La puerta quedó abierta. en el otro cuarto. János még mindig alszik. Súbitamente se quedó callado. El profesor quedó sorprendido.) Mi padre me tenía acostumbraApám rászoktatott arra. mis brazos. Fáradt vagyok. 5. Tener -J. 3. 8.

A Quijoté-n kívül a spanyol irodalomban más regényírók művei is kitűnnek. — Azok a gyerekek mindig házak építésével vannak elfoglalva. Pérez. — Carlos ya tiene escritos todos sus ejercicios. Sohasem felejtjük el a regény két főhő­ sének hőstetteit. becsapva érzem magam. — Muchos abrigos son vendidos al día en el gran almacén. az első az apa. — Senki sem tudja. 4. — Megírtad már a fordítást? — Minthogy nem kaptam tőled levelet. — Al enterarse que yo no había hecho mi deber. Contéstese a las preguntas siguientes: ¿ En qué siglo se encuentran los rastros más remotos de la literatura española? ¿De quiénes venía siendo imitada la poesía lírica que florecía desde el siglo XI? ¿Qué título llevan las más antiguas epopeyas españolas? ¿A quiénes cantan los romances? ¿Cómo se llama la grande época de la literatura española? ¿Con qué acontecimientos empieza y termina esta época? ¿Quiénes son los más eminentes representantes de la literatura dramática? ¿Quiénes son los autores de novelas caballerescas y picarescas? ¿Conoce usted a fabulistas españoles? ¿Ha leído usted obras de escritores españoles? ¿Cuáles? ¿Conoce usted poesías escritas por poetas españoles? ¿Ha leído usted ya alguna novela de Pérez Galdós o de Palacio Valdés? ¿En qué género de arte descuella España? ¿Quiénes son los más destacados pintores españoles? ¿Ha visto usted ya obras de Murillo o de Velázquez? ¿Ha visto usted ya. Álvarez. pl. — Károly még mindig ott ül az asztalnál. és olvassa a regényt. — Amikor megláttak bennünket. — A könyvek továbbra is maradjanak csukva a padokon I — Mária fülig elvörösödött. mi padre se puso enfadado conmigo.a Nemzeti Múzeum mikor van nyitva.1 7 6 Spanyol családnevek Egyes családnevek (mint pl. Nemrégen Federico García Lorca és más spanyol költők költeményei jelentek meg folyóiratokban magyar fordításban. Nemrég fordították le magyarra Pedro Antonio de Álarcon Háromszögletű kalap-ját és Benito Pérez Galdós „Zaragoza" című regényét. — Tizenegy körül lehetett. Magyarországon voltak emberek. Fernández. Gómez. amikor elaludtam. Gyermekkorunkban nagy élvezettel olvastuk Cervantes Quijoté-ját. Tradúzcanse correctamente al húngaro las oraciones siguientes : ¿Cuándo está abierto el gran almacén en la calle Rákóczi? — Es una lástima qae ese abrigo esté vendido ya. — Arrfikor beléptünk a szobába. González. el niño quedó acostado en la cama. 3. — En el curso de los últimos años muchas novelas extranjeras venían traducidas al húngaro. — Por estar enfermo. kénytelenek leszünk gyalog elmenni a pályaudvarra. fotografías de las obras más considerables de la arquitectura árabe y española? ¿Ha leído usted la célebre novela de Cervantes? ¿Cuál es el contenido de esa obra? ¿ Qué sabe usted sobre la vida de Cervantes ? ¿ Cómo se llaman los protagonistas (hős) de la novela? ¿Qué tipo del alma española encarna Don Quijote? ¿Y Sancho Panza? ¿Cómo es la filosofía de esta obra? ¿Cómo es la lengua de Cervantes? iCuéntenos la historia sobre la agudeza de Francisco de Quevedo 1 2. — Nada más poner mi cabeza en la almohada. Egyfolytában aludtam reggel hét óráig. félreértések elkerülésére a spanyolok sok­ szor két családnevet is használnak . akik szívesen foglalkoztak a spanyol nyelvvel és irodalommal. quedé dormido. a két név közé gyakran az y kötőszót teszik . Francisco de Goya y Lucientes. János és Mihály elhallgatott. 280* " " . Bfercicios 1. Benito Pérez Galdó»} Federico García Lorca . Dígase en español : Ezt a darabot még most is állandóan előadják a Nemzeti Színházban. amikor odaléptem hozzá. többek közt Don Quijote harcát a szélmalmok ellen. — Ha nem kapunk taxit. a második az anya családi np. Martínez) nagy elterjedettsége folytán. Ennek oka az. Tradúzcase al español : Magyarországon általában nem ismerik jól a spanyol irodalmat. Seguía dormido hasta la mañana.ve. barátaink meg­ lepődtek. — Nos vemos obligados a quedar en casa. por lo menos. hogy. hogy eddig nem sok spanyol művet fordítottak le magyarra.

Colón decía: — Si la tierra es redonda. Partiendo del principio de que la tierra es redonda y no sabiendo nada de la existencia del continente que llamamos ahora América. Siguió propagando sus ideas y discutiendo con todos sus adversarios. Colón pidió muchas veces a los gobiernos de Portugal y de España barcos y marineros para ir a la India por una ruta más corta. queriendo conquistar nuevas tierras con minas de oro y de plata. Leía todas las obras que caían en sus manos sobre viajes y sobre navegación. ciudad de Italia. Colón supo que más állá del Océano Atlántico debía haber tierras desconocidas. el gobierno de España. Los barcos continuaron navegando. buscaban una ruta más corta para ir a la India. A hajók megállás nélkül haladtak tovább. En Lisboa. los países de la Europa Occidental. A tengerészek továbbra is tiltakoztak. Los marineros seguían protestando. no dejaba de luchar. le dió lo que él pedía. Pero Colón. pero su mayor deseo -era navegar. Colón pensó que estas tierras eran la costa del este de Asia. y en la mañana del *281 . capital de Portugal. En aquellos tiempos. navegando hacia el oeste encontraremos la India.LECCIÓN TREINTA Y CINCO G c r u n d i o-val alkotott kifejezések Colón siguió propagando sus ideas. Kolumbus fáradhatatlanul terjesztette eszméit. y llevado de su deseo se dirigió a Lisboa. Los barcos se iban aproxi. deseando conocer los secretos del mundo. en Genova. Trabajó durante varios años en el taller de su padre. queriendo apoderarse de las riquezas de Asia. Pero los gobiernos y los sabios de estos países se burlaban de esta idea de Colón y no querían ayudarle. A hajók egyre jobban közeledtek a szárazföld felé.• mando a tierra. I Cristóbal Colón Cristóbal Colón nació en el año 1441. Al fin.

todos vieron en las aguas del océano una caña verde. un joven marinero. subiendo a lo alto de un mástil pudo distinguir en el horizonte una línea gris. Las tres carabelas dispararon varios cañonazos. La Pinta iba delante. La línea no desaparecía. ron todos.3 de agosto de 1492 una flotilla de Lres carabelas llamadas la Niña. Durante días y semanas les rodeaban sólo mar y cielo. cielo y mar. Mientras viva seguiré mi camino. — Matadme antes si queréis cambiar el rumbo. Los barcos se iban aproximando a tierra. sino que se hacía a cada minuto más grande. Al amanecer del día 12 de octubre de 1492. por fin. — No volveré atrás. ¡Era la tierra! Después de una media hora todos pudieron ver los contornos de una costa cubierta de bosques verdes. viendo que el viaje se alargaba. Los marineros seguían protestando: pidieron muchas veces a Colón cambiar el rumbo. — dijo. Al cabo de 10 minutos. el 11 de octubre. ¡ Un nuevo mundo fue descubierto! Colón hizo tres viajes más atravesando el océano. Al fin. — ¡Atrás! jA España! ~ gritaban todos los marineros —. — ¡Tierra!. Una media hora más tarde los marineros distinguieron en la costa figuras humanas que corrían por la orilla. Bajaron las barcas. Colón y sus compañeros pusieron pie en la tierra tanto tiempo esperada. A cada minuto la espe'Z^-^^IJS raban. la Pinta y la Santa Marta salió del puerto español de Palos. Las carabelas pararon en frente de la costa. Pero la decisión de Colón era firme. ¿Pero qué recibió de su gobierno después de unos años el descubridor de nuevas tierras? ¡Cadenas! 282* . Durante la noche durmieron poco. ¡Tierra! — gritaron todos. Los días pasaban y la tierra no aparecía por ninguna parte. cantando y bailando de alegría. un palo trabajado por una mano humana y. los marineros se sublevaron. pero no pudieron conseguirlo. poniendo rumbo al oeste. Al fin. No queremos ir más adelante. Por esto supieron que la tierra estaba próxima y se alegra~^*>t-w J. Día y noche continuaron navegando los barcos en dirección donde se pone el sol. una rama de rosal.

Cristóbal Colón Kolumbus Kristóf Genova Genova. döntés firme szilárd. — no era difícil. Alúdese con frecuencia al huevo de Colón. — Como veis. világrész occidental nyugati las riquezas gazdagság. pero no le dejaron volver jamás a las islas descubiertas por él. Colón murió pobre en el año 1506. tomó un huevo y dirigiéndose a los convidados les preguntó : — ¿Quién de vosotros es capaz de mantener este huevo derecho sobre la punta? Todos probaron pero ninguno lo consiguió. Tomó entonces Colón el huevo. Génua eaer en sus manos kezébe kerül la navegación hajózás llevado de su deseo vágyától hajtva dirigirse megy vhová (ahová: a) Lisboa Lisszabon más allá de -on túl partir kiindul el principio elv redondo kerek. kinevet el secreto titok luchar harcol discutir vitatkozik . lo dejó en equilibrio. gömbölyű la existencia lét(ezés) el continente kontinens. — dijo Colón. útvonal la India India el gobierno kormány burlarse de nevet vmin . a) el rumbo menetirány la dirección irány ponerse lenyugszik . y habiendo dicho alguno que no presentaba ninguna dificultad y que bastaba haber pensado en ello.Un día Colón fue enviado a España encadenado. y machacándolo un poco sobre el plato. erős cambiar el rumbo menetirányt változtat mientras amíg 283 . a propósito de ciertas cosas que parecen difíciles de ejecutar y fáciles después que otro las haya hecho. hacer rumbo (hajó) irányt vesz (amerre. en la mesa de un grande de España.rodear körülvesz por ninguna parte semerre alargarse elhúzódik sublevarse fellázad la decisión elhatározás. vitorlázik I. megvitat el adversario ellenfél la mina bánya la flotilla kis hajóraj la carabela kisebb vitorláshajó pinto tarka salir de puerto kifut a kikötőből el puerto kikötő poner v. Discutiéndose un día dicho mérito ante él. Después le pusieron en libertad. porque el gobierno no estaba contento de él. II El huevo de Cristóbal Colon Sabido es que fue muy disputada la importancia del descubrimiento del gran navegante genovés. Vocabulario propagar terjeszt el marinero tengerész protestar tiltakozik navegar hajózik. bastaba haber pensado en ello. kincs la ruta út.

meghívott mantener derecho (egyenesre) felállít mantener (-tengo) tart. sabido es ismert dolog disputar megvitat el descubrimiento felfedezés el navegante hajós gen oves genovai. elsüt. Seguir + gerundio és continuar + gerundio a ¿^rundió-val kifejezett cselekvés folytatódását jelöli: Juan sigue durmiendo. Los barcos continuaron nave­ gando. János még mindig alszik. bilincs encadenar láncra ver poner en libertad szabadlábra helyez II. sikerül neki la caña nád. El rey estaba muriendo. Mondja el tovább nekünk a történeteti Továbbra is nagyon korán kelt.bekövetkező cselekvést vagy állapotot jelöli: 284 . 3. Kolumbus nem hagyta abba a vitát ellenfeleivel. venir + gerundio a fokozatosan . Juan está durmiendo. utal con frecuencia gyakran a propósito de -val kapcsolatban ejecutar véghezvisz. meg­ tart derecho egyenes(en) la punta vminek a hegye machacar behorpaszt dejar en equilibrio egyensúlyban tart el equilibrio egyensúly aludir céloz. kilő el cañonazo ágyúlövés en frente de szemben vmivel bajar leenged. 2. melyet a magyarban rendszerint körülírással fordítunk. gally el rosal rózsabokor por esto ennek a révén lo alto del mástil az árboc teteje el mástil árboc distinguir megkülönböztet el horizonte láthatár • el contorno körvonal disparar lead (lövést). fűszál trabajado faragott la rama ág.conseguir (consigo) elér. A hajók megállás nélkül haladtak to­ vább. Több ige más ige gerundip-jával együtt kifejezést alkot. Ilyen igék: 1. Siga usted contándonos la historia. végrehajt Gramática 177 G e r u n d i o -val álló igék Colón siguió discutiendo con sus adversarios. Ir + gerundio (ritkábban : andar + gerundio). Continuaba levantándose muy temprano. jár el convidado vendég. . vízre ereszt la barca csónak poner pie rálép (amire: en) tres viajes más még három utat el descubridor felfedező la cadena lánc. génuai dicho az említett el mérito érdem el grande (spanyol) nemes alguno valaki presentar dificultades nehézségekkel . Estar + gerundio az éppen folyó cselekvést jelöli: János most éppen alszik. fenntart. A király halálán volt (haldokolt).

határozatlan névelő jelentése: körülbelül. (Még mindig nem be­ szél). 5. A vonat robogva közeledett.El trasatlántico se iba apróximando(== iba aproximándose) a la ribera argentina. Az óceánjáró hajó egyre inkább közeledett az argentin partok felé. Contéstese a las preguntas siguientes : ¿Cuándo y dónde nació Cristóbal Colón. akarok beszél­ ni) most. a medio elé tett. 2. marché. mintegy. Tradúzcanse correctamente al húngaro las oraciones siguientes: En el cine siguen proyectando el mismo film. 178 Media hora és u n a media hora közötti különbség . Después de media hora me Fél óra múlva elmentem. — Después de la lección los alumnos quedaron sentados en los 285 . Voy creyendo que tienes razón. Medio (fél. Después de una media hora Mintegy fél óra múlva elmentem. el descubridor de América? ¿Qué era su mayor deseo? ¿Qué libros prefería leer? ¿Por qué se dirigió a Lisboa? ¿Qué supo allí? ¿De qué principio partió Colón? ¿A dónde pensó llegar navegando hacia el oeste? ¿De qué querían apoderarse en aquellos tiempos los países de la Europa Central? ¿Qué buscaban por eso? ¿A quiénes pddió Colón barcos gara ir a la India? ¿Qué hicieron los gobiernos y los sabios de algunos países? ¿Qué gobierno le dió. — El coche siguió andando rápido por el camino. vminek a fele) előtt nem áll névelő. Már több mint egy órája várlak. Qnedar(sc) + gerundio. Los coches de tracción animal andan desapareciendo. Llevar + gerundio kiemeli a cselekvés vagy állapot huzamosságát. lo que Colón pedía? ¿Con qué motivos (Milyen szándékkal)? ¿Cómo se llamaban las carabelas con las cuales Colón salió del puerto de Palos? ¿Cuándo salió de ese puerto? ¿Cuánto tiempo duró el viaje por mar hasta el descubrimiento de orillas nuevas? ¿Qué hicieron los marineros cuando vieron que el viaje se alargaba? ¿Qué pidieron a Colón? ¿Qué les dijo Colón? ¿Por qué indicios vieron los marineros. Permanece callando. — ¿Qué está haciendo Pablo? Está poniendo en orden sus libros. hogy igazad van. Lleva haciéndolo más de tres horas. Egyre inkább hiszem. que la tierra estaba próxima? ¿Qué vio un marinero al amanecer del día 12 de octubre de 1492? ¿Que distinguieron los marineros en la costa? ¿Cuántos viajes hizo Colón a América? ¿Qué ocurrió un día? ¿Cómo y cuándo murió Colón? * Cuéntenos usted la historia del huevo de Cristóbal Colón. Eso vengo dieiendo. 4. A lófogatú kocsik szép lassan eltünnek. El tren venía corriendo. al fin. — El nene ruega a su mamá que siga contándole el cuento. Tovább hallgat. al fin. Ejercicios 1. Éppen erről beszélek (v. me marché. főleg időhatározóval kapcsolatban: Llevo esperándote ya más de una hora. permanecer + gerundio a bekövetkezett állapot hnzamosságát emeli k i : Quedó mirando los cuadros. Tovább nézegette a képeket.

no lo habríais hecho. LECCIÓN T R E I N T A Y S E I S Lección de I despedida La mezquita de Córdoba "Si yo hubiese tenido noticia de lo que hacíais. amelyek a hajó fölött keringtek (revolotear). — A mi hajónk szép lassan a parthoz közeledett. mert még betegnek érzem magam. — Igaz. 1492. — A múzeumban sokáig nézegettük a spanyol festők képeit. az orvosságot. — Tovább nézegettük a kék tengert és a madarakat. Sok nap és éjjel múlt el (addig). — Egyre inkább úgy gondolom. hogy nyugat felé hajózva akarok Indiába érni. amint távoli országok felé hajóznak. — Mária még mindig a regényét olvassa. porque lo que habéis construido se encuentra en muchas p a r t e s . A legnagyobb vágyam az volt. hogy tévedtem. Juan estaba aprendiendo las palabras españolas. hizo en ella. — Cuando el tren se iba aproximando a la estación. hogy a spanyol nemesek nagy fontosságot tulajdonítottak felfedezé­ semnek. Tudva azt. — Továbbra is szedni fogom. al vi­ sitar la mezquita y ver las transformaciones que el odio. amikor ráléphettünk a régóta várt földre. hogy milyen boldogok voltunk. — Colón continuó discutiendo con los sabios de Portugal y España. 3. hogy lássam a hajókat. — Miért nem alszol tovább? Már több. augusztus 3-án futottunk ki Palos kikötőjéből. Amikor a tudósok megtud­ ták. los viajeros se prepararon para bajar. Elolvastam az utazásokról (szóló) összes könyvet. — Margit nagynénje halálán van. mint nyolc órája alszom. Tradúzcase al español: — Amikor nyolcéves fiú voltam. Lisszabonba utaztam. 4. kinevettek engem. új földeket felfedezni olyan könnyű. miután más (már) megcsinálta. — Los parados andaban buscando un empleo. Ekkor én kissé behorpasztottam a tojást és felállítottam ( = egyen­ súlyban hagytam). gyakran kimentem a tengerpartra. — Ne gondoljátok.bancos. hogy a portugál tudósok rövidebb útvonalat keresnek India felé. " Tales fueron las severas palabras que el E m p e r a d o r Carlos V. Egyre csak azt mondogatták. A spanyol kormánynak szüksége volt új aranybányákra. amíg az egyik tengerész az árboc tetejéről megpillantotta a földet. Dígase en español: Mit csinálsz most? Éppen levelet írok szüleimnek. Elképzelhetitek. — Valamennyien megpróbálták. hogy új földek felfedezése nem jár semmiféle nehézséggel. hogy a földnek gömbölyűnek kell lennie. m á s que el a r t e cristiano. — mesélte Kolumbus Kristóf a barátainak —. pero lo que aquí teníais y que habéis estropeado no lo h a y en el m u n d o .— Colón venía persuadiéndose de que la tierra era redonda. de senkinek sem sikerült. Ezeket a könyveket olvasva egyre inkább meggyőződtem arról. mint másfél órája várnak rád. Minden könnyű. és ezért három hajót adott nekem. mint egy tojást a hegyére állítani. hogy híres hajós legyek. hogy támogatásukat kérjem terveim megvalósításához. dirigió al obispo de Córdoba y dignidades del Cabildo 286 . — A barátaid már több. — Durante las vacaciones el alumno aplicado continuaba estudiando la lengua española. — mondottam nekik —. — Cuando entré en el cuarto. — A nagy városokban a villamosok kezdenek eltűnni.

En resumidas cuentas. — Por suerte. si se considera del gravísimo crimen estético que la motivó. y los arcos. causando aquel anacronismo la destrucción de una tercera parte de las columnas y la pérdida de la perspectiva que idearon los arquitectos árabes. todas hermanas y todas. Nunca esta amonestación. hemos llegado a la última lección de nuestro libro. puedo redactar cartas no muy complicadas. Todo se parece y nada se repite. respiro como si se me hubiera quitado un peso de encima. mantienen la misma prodigiosa variedad. j Quién lo diría ! Por lo que a mí se refiere. parecerá bastante fuerte. Al entrar en la mezquita. para ti el aprender una lengua es la mar de sencillo. la luz. hemos sacado mucho provecho estudiando el idioma castellano. el follaje. No hay dos fustes iguales : éste será más alto. cuyas dovelas blancas y rojas los asemejan a enormes abanicos abiertos. nos parece hallarnos en un bosque de palmeras. con ayuda de un diccionario. la obra de los califas conserva incólume su alma oriental. el silencio. no obstante. — Según mi parecer. y hablo bastante bien. — Sí. Pero yo no tengo ni pizca de talento para las lenguas. Me hallo en caso de leer textos españoles. juntamente con ella. 287 . Pero no es solamente la arquitectura lo que impresiona y rinde el ánimo: son también. la emoción de fatalidad disuelta en el aire. Imaginémonos el aspecto que sobre la uniformidad blanca del pavimento puede ofrecer una multitud de más de ochocientas columnas. aquél más grueso. diferentes. Las palabras de Carlos Quinto se refieren a la construcción de un coro y una capilla mayor. Figuraos también la sucesión interminable de cincuenta y cuatro naves. además. el otro más blanco. por grande que fuese su acrimonia. en estilo Renacimiento. el frío. No hay tampoco dos capiteles idénticos. — A causa del mucho trabajo en la oficina no era siempre cosa fácil estudiar el español. por supuesto. todo tiene su comienzo y su fin. lo que sigilosamente va ganándonos y oprimiéndonos el corazón.1 que le acompañaban. las bóvedas. II Conversación — Conque. hemos logrado buenos éxitos. cuyas ramas se entrecruzan tupidamente: las columnas son los troncos. No importa: a pesar de todo eso.

a mi aviso para aprender bien el español. pero con alguna constancia se puede aprender cualquier idioma en casa. dacára incólume ép(en). Solamente no olvides el célebre refrán latino: "Ningún día sin una línea". — Por supuesto. — Sueño con el día en que pueda leer el Quijote en el original. tönkretesz el emperador császár la transformación átalakítás el odio gyűlölet dirigir palabras szavakat intéz (akihez: a> el obispo püspök la dignidad méltóság el cabildo káptalan la amonestación intés. sértetlen(ül) orienta] keleti la palmera pálmafa entrecruzar keresztbe rak. porque "Por la calle de después se va a la casa de nunca". en lo hondo de mi alma. al cabo de media hora hablaba ya sin cohibiciones. no hay como pasar una temporada en España o en uno de los países hispanoamericanos. importa e s : no descuidar el estudio de la lengua. előidéz el anacronismo anakronizmus la destrucción elpusztítás la columna oszlop la pérdida elvesztés la perspectiva perspektíva. tener noticia értesül (amiről: de) en muchas partes sok helyen estropear megnyomorít. pero cuando acierto a hablar el castellano con un verdadero español. (meg)okol referirse (me refiero) vonatkozik vmire (amire: a) la construcción (fel)építés la capilla kápolna 288 / el estilo stílus el Renacimiento reneszánsz causar okoz. — Eso mismo decía yo un año atrás. kigondol a pesar de ellenére. — Me da vergüenza de mí mismo. sufrí lo indecible articulando cada palabra lenta y cautelosamente. Hay que estudiar la lengua por lo menos veinte minutos cada día. olvido los más sencillos términos y no puedo articular palabra. Lo que te hace falta es un poco de aplicación para aprender las palabras nuevas. keserűség estético esztétikus motivar indokolttá tesz . intelem por grande que fuese su acrimonia bármilyen éles volt is la acrimonia érdesség. — Digas lo que digas. cuando se me presentó la ocasión de trabar conocimiento con una señorita española. No me atrevía a pronunciar palabra y. Todo depende de ti mismo. távlat idear tervez.— No lo creas. La gramática la sabes ya bastante bien. — Nada más sencillo. Sin embargo. Dentro de un par de años hablarás el español como tu lengua materna. no aplazarlo de un día a otro. EL FIN CORONA LA OBRA Vocabulario la despedida búcsú I. egymásba fon tupido sűrű el tronco törzs la bóveda boltozat el follaje lombozat el aspecto látvány la uniformidad egyformaság el pavimento padló la multitud sokaság . Lo que más.

képes vmit tenni la ayuda segítség el diccionario szótár redactar fogalmaz. egymásutánja la nave (templom)hajó no obstante mégis diferente különböző el fuste oszloptörzs el capitel oszlopfő idéntico azonos. por lo que a mí se refiere ami engem illet como si se me hubiera quitado un peso de encima mintha nagy kő esett volna le szívemről el peso súly. felteszi a koronát (amire: tárgyeset) Ejercicios 1. . végeredményben resumir összefoglal sacar provecho hasznot húz el parecer vélemény hallarse en caso de abban a helyzet­ ben van. egyforma el arco ív la dovela boltozatkő asemejar hasonlóvá tesz enorme óriási el abanico legyező prodigioso csodás la variedad változatosság impresionar hatást gyakorol (amire: tárgyeset) rendir (rindo) lenyűgöz juntamente a -val együtt la emoción de fatalidad a végzetszerűség érzése la fatalidad végzet(szerűség) disolver (disuelto) felold sigiloso titokzatos oprimir (opreso) elnyom el corazón szív II. róla le por suerte szerencsére en resumidas cuentas mindent össze­ gezve. Contéstese a las preguntas siguientes : ¿Ha visto usted ya un grabado (el grabado = kép. megszerkeszt complicado bonyolult. mint la temporada idő(szak) la constancia állhatatosság cualquier bármely me da vergüenza de mí mismo szégyel­ lem magamat la vergüenza szégyen el término kifejezés. ismerős. ábra) de la mezquita de Córdoba? ¿Qué impresión hace sobre usted la vista de esta maravilla de la arquitectura árabe? ¿Qué les parece a los visitantes (el visitante = látogató) de la mezquita al entrar? ¿Cuántas columnas y cuántas naves hallamos en la mezquita? ¿Son iguales todas las columnas? ¿Cómo son los fustes? ¿Qué impresiona a los visitantes además de la arquitectura? ¿Qué transformaciones se hicieron después de la Reconquista 19 Spanyol nyelvkönyv — 5(514 289 . ismeret en lo hondo de mi alma szívem mélyén sufrir lo indecible kimondhatatlanul szenved indecible kimondhatatlan cauteloso óvatos la cohibición gátlás en el original eredetiben original eredeti descuidar elhanyagol aplazar elhalaszt. . halogat coronar koronáz. sincs el talento tehetség dentro de -on belül el par pár a mi aviso véleményem szerint el aviso hír.la sucesión következés. értesülés no hay como semmi sem ér annyit. szó articular palabra kiejt egyetlen szót articular tagoltan kiejt eso mismo ugyanez(t) un año atrás egy évvel ezelőtt trabar conocimiento ismeretséget köt v megismerkedik trabar összeköt el conocimiento ismeretség. nehéz es la mar de sencillo roppant egyszerű ni pizca de egy csepp . felülről. teher de encima fentről.

Tradúzcase al español: Nehéz a spanyol nyelv? Most hogy már tudunk egyet-mást ebből a nyelvből. hogy spanyolul beszéljünk. és szorgalmasan meg kell tanulnunk az ismeretlen szavakat. Egy nyelv tanulása nem ér véget egy tankönyv utolsó leckéjével: ha nem akarjuk elfelejteni a nyelvet ( = a nyelv használatát). időnként át kell ismételnünk a nyelvtant és a régebben tanult szavakat. rövid idő alatt magunk is beszélni fogjuk a szép kasztiliai nyelvet. Ha azonban eredeti­ ben akarjuk megismerni az irodalmi műveket. hogy jól megtanuljunk egy nyelvet. őszintén megmondhatjuk : a spanyol sem nem könnyebb. Ez a szám elegendő ahhoz. éveken át (du­ rante años) foglalkoznunk kell vele. hogy jó munkát végeztünk ( = jól dolgoztunk): szótár segítségével képesek vagyunk megérteni és lefordítani bármely spanyol szöveget. Folytassuk hát a megkezdett munkát! 290 . kez­ detben lassan és óvatosan. és tanulnunk kell.en la mezquita? ¿Qué daño causó la construcción de un coro y de una capilla en la mezquita? ¿Qué dijo el Emperador Carlos V cuando vio las transformaciones en la mezquita? ¿Está usted contento de que hayamos llegado al fin de las lecciones? ¿Seguirá usted estudiando el idioma español? ¿Por qué? ¿Qué hará usted para no olvidar lo que ha aprendido hasta ahora? 2. mindennap. Végigtekintve a megtett utat. később azonban egyre biztosabban és helyesebben. Körülbelül háromezer spanyol szót ismerünk már. sem nem nehezebb bár­ melyik más nyelvnél. (Ahhoz). hogy ugy mondjuk. egy kis gyakorlat után képesek leszünk megérteni a spanyolok beszédét. hogy beszéljünk és olvassunk nem túlságosan bonyolult témákról. vagy ha hivatásbeli vagy műszaki tanulmányokat kell folytatnunk. és ha minden alkalmat felhasználunk arra. azt állíthatjuk. ki kell bővítenünk (ampliar) ismereteinket.

Annának kék a szeme. — Llegué en martes. De megszólításban névelő nélkül: ¿A dónde va. Carlomagno Nagy Károly. Péternek fekete haja van. Időmeghatározásokban: Saldré el lunes. ötvenéves korában halt meg. A többes számú határozott névelő különleges használata: El barco sale sólo los sábados. 2.NYELVTANI ÖSSZEFOGLALÁS 1. 19* *291 . Ana tiene los ojos azules. en el Perú Peruban. Iván el Terrible Rettegett Iván: de: Ricardo Corazón de León Oroszlánszívű Richárd. Nagy úr itt van (bent van). El abogado Kiss vive allí. La Habana Havanna. A NÉVELŐ 1. — El Cairo Kairó. Le di el pésame. en (los) Estados Unidos az Egyesült Államokban. 6. Részvétemet nyilvánítottam ki neki. Kiss ügyvéd ott lakik. Os damos la enhorabuena. 5.' 3. Jó napot kívánok önnek. el Uru­ guay. Hétfőn utazom. Murió a los cincuenta años. doña előtt sincs névelő! 4. Tener ige mellett. Február 21-én jön majd. Nádasné? — Don. el Canadá Kanada. (la) China Kína. De: Hoy es domingo. Dar ige után. Szerencsét kívánunk nektek. testi tulajdonságok jelölésére: Pedro tiene los cabellos negros. Carlos el Atrevido Merész Károly. (el) Asia Ázsia. Vendrá el doce de febrero. Kedden érkeztem. ha jelentése „kívánni": Le doy a usted los buenos días. el Paraguay. rangot jelölő szó előtt: El señor Nagy está. Fél négy (óra van). Címet. Ma vasárnap van. A hajó csak szombatonként ( = minden szombaton) indul. A határozott névelő használata A magyartól eltérően határozott névelő áll: 1. Ingadozó a használat a következőkben: (la) Argentina Argentína. Történelmi nevek melléknévi értelmezője előtt: Luis el Grande Nagy Lajos. Néhány ország. Son las tres y media. La Haya Hága.és városnév előtt: el Brasil Brazília. Alejandro Magno Nagy Sándor. señora Nádas? Hova megy.

8. a nyelvtan 3.7. tanár. Gy. Beszéljünk angolul. Anna nem jó háziasszony. el tema téma . Nosotros los húngaros. El perro es un animal. el el el 292 A nemrehajló főnevek legjellemzőbb esetei: amigo barát la amiga barátnő profesor tanár la profesora tanárnő presidente elnök la presidenta elnök(nő) . Zongorázom (hegedülök). K. la muchacha agrónomo (női) agronómus. El Balaton es un lago. el diploma oklevél. el reuma csúz (de : la diadema diadém). A görög eredetű (és idegen szóként nyelvünkben is élő) -ma végű főnevek hímneműek : el clima éghajlat. A FŐNÉV 1. — Tagadó mondatban is elmarad az un. Nyelvek neve előtt a névelő az illető nyelv ismeretére u t a l . Csend lett. de megtartja esetleg hímnemű végző­ dését : la viceministro miniszterhelyettes. Több spanyol kifejezésben elmarad a határozatlan névelő : Dame otro libro. Mi magyarok. Külföldről jövök. 2. Egy bizonyos órában találkoznak. Külföldre fogok utazni. — A névelő kitétele vagy elhagyása olykor más-más értelmet ad a kifejezésnek : dar alma életet ad tomar hábito szokást vesz fel 2. dar el alma kileheli lelkét tomar el hábito kolostorba vonul 2. Toco el piano (cl violín). Ért ön franciául? Olvasok és értek spanyolul. Saldré para el extranjero. A kutya állat. Se encuentran a cierta hora. el síntoma jelenség . Vengo del extranjero. a névelő nélküli szó az illető nyelven folytatott társalgást jelöli: ¿Comprende usted el francés? Leo y comprendo el español. Lajos festő. Kovács György híres ember. De névelő nélkül: Jorge Kovács es profesor. amikor valakit vagy valamit bizonyos fogalomkörbe sorolunk: Pablo es un holgazán. Több spanyol szólásmódban: Su padre vive en el extranjero. Pál lusta ember. (Vö. A Balaton tó. el problema nehézség . 2. el sistema rendszer . A főnevek neméhez. — Luis es pintor. A határozatlan névelő használata A magyartól eltérően határozatlan névelő áll: 1. Ti asszonyok. A női foglalkozást jelölő szó nőnemű. Hablemos (en) inglés. 3. Vosotras las mujeres. Megjegyzés. una : Ana no es buena ama de casa. Se hizo el silencio. el drama színmű . Apja külföldön él. a jelzővel ellátott névszói állítmány előtt: Jorge Kovács es un hombre célebre. Adj nekem egy másik könyvet. pontját!) * 1.

los cortapapeles papírvágó kés . el rascacielos. los lunes hétfő la crisis. los caracteres jellem el régimen. las mamas mama el jabalí. rendszer la orden parancs. 4. el sin trabajo. el.el dependiente kiszolgáló la dependienta kiszolgáló el jefe főnök la jefa főnök(nő) el poeta költő la poetisa költőnő el reg király la reina királynő el actor színész la actriz színésznő el testigo tanú la testigo női tanú Ha megkülönböztetés szükséges : la rata macho hímpatkány. Az összetett főnevek nemét az utolsó alkotórész neme határozza meg. los rascacielos felhő­ karcoló . Olykor a névelő különbözteti meg a szó jelentését: el frente front la frente homlok el pez hal la pez szurok el orden rend. — la rata hembra nősténypatkány. los so fás pamlag el sí. el. b) az összetett főnevek. las crisis válság. 4. los sin trabajo munkanélküli. los regímenes rezsim c) Rendhagyó többes száma van: el lord a lord : los lores . el. melyek utolsó tágjában többes számú főnév van: él cortapapeles. részben -es végző­ dést kapnak : el café. a nem szerint változik: el vagy la guardarropa ruhatáros (el guardarropa ruhatár) el vagy la limpiabotas cipőtisztító 2. los papas papa el rubí. la tilde (az n fölötti hullámvonal neve). la análisis elemzés. d) nem főnévből alkotott összetételek: el matasiete. los rubíes rubin la mamá. kávéház el bajá. rendelet el capital tőke la capital főváros 6. Vannak kétnemű főnevek (olykor árnyalati különbséggel): el. 5. los síes az igen(Iés) b) Két főnév hangsúlyát megváltoztatja a többes számban: el carácter. 2. pontját I) 1. los cafés kávé. c) általában a tulajdonnevek: los Varga a Vargáék. la mar tenger. los sin partido párton­ kívüli. Különlegesen képezik többes számukat: a) a hangsúlyos magánhangzóra végződő főnevek részben -s. egyéb­ ként legnagyobb részük hímnemű: el mediodía dél la medianoche (media noche) éjfél el pasamanos lépcsőkorlát el sacacorchos dugóhúzó De ha élőlényt jelöl. 293 . la azúcar cukor . el sin partido. los bajaes basa el papá. los matasiete hárijános. a ny. los jabalíes vadkan el sofá. A főnevek többes számához (vö. el frac a frakk : los fraques d) Mássalhangzóra végződő idegen szavak csak -s végződést kapnak : el Soviet a szovjet: los Soviets a szovjetek. Nem változnak a többes számban: a) az -es és -is végű többszótagú főnevek: el lunes. los Álvarez az Álvarez család.

pontját 1) 1. 15. -ón. citromot. respondona (respondones. los autos-volquete buktató teherautó el perro-policía. 14. Kedvem van sétálni. Ne csüggedj I (Tartsd a lelket!) ¡Ten ánimos! No se me dan las matemáticas. olajaceitunas y otras frutas. holgazanas) lusta respondón. A MELLÉKNÉV (Lásd a nyelvtan 13. ahol a második tag csak értelmezője az elsőnek. encantadora (encantadores. las gafas alsónadrág los calzoncillos gabona los cereales los comestibles.. encantadoras) elbűvölő 294 . c) sok gyümölcs. pl. España produce naranjas. poca gente kevés ember.és zöldségnévben. mucho tigre sok tigris. -or. a leggyakoribbak: környék las afueras. Burgonyát vettem.és Dél-Amerika együtt en los Urales az Uraiban b) valahányszor egynél több személyről vagy dologról van szó : las tres hermanas a három nővér muchas flores sok virág Viszont: mucho dinero sok pénz. Spanyolország narancsot. el el el la Több főnévnek más-más a jelentése az egyes és a többes számban : celo buzgóság los celos féltékenység lente üveglencse los lentes szemüveg. -ote és -ín végűeknek . ha gyűjtő értelmű: He comprado patatas. csíptető padre apa los padres szülők lluvia eső las lluvias esőzés 5. holgazana (holgazanes. d) sok spanyol szólásmódban: ¡Buenos días! ¡Buenas tardes! Jó napot! ¡Buenas noches! Jó estét! Jó éjszakát I Siento deseos de marcharme. respondonas) feleselő encantador. Többes számú főnevek ( = nincsen egyes számuk). los perros-policía rendőrkutya 3. csak «*z első tag kapja meg a többes szám végződését: el auto-volquete. Kedvem van elmenni. Fáj a fejem. Lo he visto en sueños. — Tanto és mucho után gyakori az egyes szám is. Tengo dolores de cabeza. Haré las paces con Eva. és 16. los víveres élelmiszer(ek) las tenazas harapófogó las tijeras olló 4.e) az olyan összeldlelben. Tengo ganas de pasear. A melléknév nőnemű alakja A mássalhangzóra végződő melléknevek közül nőnemű alakjuk is van (a nemze­ tiséget jelölő mellékneveken kívül I) az -án. A magyartól eltérően többes szám áll: a) több földrajzi elnevezésben: las Américas Észak. limones. Álmodtam róla. 3. los alrededores szemüveg los anteojos. Nem megy nekem a mennyiségtan. bogyót és más gyümölcsöt termeszt. gyűjtő értelemben : tanto hombre oly sok ember. holgazán.. Ki fogok békülni Évával.

osztrák-magyar háború). a ny. itt főnév) 295 . az ilyen melléknév azon­ ban mindenkor változatlan. Viszont: en la lejanía azul-marino a tengerkék távolságban (itt a kék nyelv­ tanilag főnév. superior felsőbb. pontjában. las industrias szocialista országok (iparok) socialistas un obrero (una obrera) agrícola mezőgazdasági munkás(nő) ún hombre (una mujer) belga belga férfi (nő) 2.) Törtszámnevek 1/2 un medio 1/3 un tercio 1/4 un cuarto 1/5 un quinto 1/6 un sexto 1/7 un séptimo 1/8 un octavo 1/9 un noveno 1/10 un décimo 2/3 2/4 3/4 2/5 5/6 3/7 5/8 7/9 9/10 dos tercios dos cuartos tres cuartos dos quintos cinco sextos tres séptimos cinco octavos siete novenos nueve décimos (la escarlata a skarlát szín) (el carmín a kármin szín) (el jefe a főnök. ulterior további stb. és 70. menor kisebb. la calle Mayor.és a sorszámnevek használatára vonatkozóan 1. 58. vele egyezik a marino melléknév). chiquitína (chiquitines. chiquitínas) picike Az -őr végű középfokú melléknévi alakoknak nincsen nőnemű változatát mayor nagyobb. példátlan bátorság zsákutca megvetetlen ágyak e gy véget nem érő. a ny.és a nőnem számára : un país socialista. la industria szocialista ország (ipar) socialista los países socialistas. Az -a végű mellékneveknek is csak egy végződésük van a hím. — A sorszámneveket 1. befejezetlen mese 4. így mondjuk pl. és csak a második tag egyezik a főnévvel : la guerra franco-alemana (soviético-japonesa. Összetett melléknevek Az országot és nemzetiséget jelölő melléknevek összetételeiben az első tag mindig -o végű. los pueblos hispano-americanos a spanyol-amerikai népek. — la sociedad científico-literaria irodalmi és tudományos társaság. és /4. német-szovjet. 72 pontjában. peor rosszabb. las rosas escarlata labios de color carmín la enfermera jefe la sin par valentía un callejón sin salida las camas sin hacer un cuento sin acabar skarlátvörös rózsák kárminpiros ajkak a főápolónő páratlan. pontját. A SZÁMNÉV ÍA tőszámneveket lásd a ny. austro-húngara) a francia-német (szovjet-japán. grandota (grandotes. germano-soviética. grandotas) otromba chiquitín. 73. — A tő. 3. Ugyanígy : la iglesia católico-romana a római katolikus egyház .grandote. Pl. inferior alsóbb. mejor jobb. Melléknévként használt főnév vagy más szőfaj A melléknevet főnév vagy más szófaj helyettesítheti.

A NÉVMÁS (L. a nyelvtan 86-88.. A törtszámok kiolvasása : 4. Az igeragozás Az igének van 1.7 cuatro coma siete . száz un millar de mintegy ezer A körülbelüliséget a szám elé tett unos. una vez egyszer muchas veces dos veces kétszer algunas veces diez veces tízszer a veces cien veces százszor infinidad de veces otra vez máskor la mayoría de las veces la última vez utoljára alguna que otra vez la vez pasada a múltkor tal vez de vez en cuando időről időre de una vez para siempre 5. unas szóval fejezhetjük k i : unos veinte jibros körülbelül 20 könyv : unas treinta personas mintegy harminc személy. 98. pl. milésimas ezred. — ö t százalék : el cinco por ciento. Törtszámokkal kapcsolatos egyéb kifejezések : cinco kilos y medio de azúcar öt és fél kiló cukor húsz és fél pezeta veinte pesetas y media la mitad de la manzana az alma fele la tercera parte de ciento száznak egyharmad része A százalék: el tanto por ciento. millonésimas milliomod. diezmilésimas tízezred. — Tizenegytől kezdve a törtszámok nevezőjét -avo képzővel képezzük: 1/11 un onceavo 3/11 tres onceavos 1/20 un veinteavo 2/20 dos veinteavos 5/26 cinco veintiseisavos 1/26 un veintiseisavo A tizedes törtekben a sorszámnevek nőnemű többes számú alakját használjuk: décimas tized.. AZ IGE 1. 94-96. húsz ceruza una centena. centésimas század. A pez főnévvel igen sok számnévi határozót képezhetünk. 6. cienmilé­ simas százezred. un centenar de kb. pontjait. — Három ezrelék: el tres por mil.) 6.Medio és tercio kivételével tehát a törtszámok nevezőjében sorszámnevet hasz­ nálunk. néha számtalanszor a legtöbbször hébe-korba talán egyszer s mindenkorra b) a határozói igenév (egyszerű és összetett) c) a melléknévi igenév (múlt idejű) Participio .75 seis coma setenta y cinco. Három igeneve: a) a főnévi igenév (jelen és múlt) Infinitivo (imperfecto o simple. Gyüjtószámnevek un par de medias egy pár harisnya dos pares de calcetines két pár zokni una decena de huevos tíz darab tojás una docena de pañuelos egy tucat zsebkendő una quincena két hét. perfecto o compuesto) Gerundio sokszor néhányszor olykor. 15 nap una veintena de lápices kb.

hat ideje a kötőmódban és egy ideje a felszólító módban): a) jelen idő Presente b) folyamatos múlt Imperfecto c) befejezett múlt Pretérito simple d) egyszerű jövő idő Futuro I (imperfecto o simple) (egyszerű igeidők) (tiempos simples) e) közelmúlt Pretérito presente f) folyamatos régmúlt Pluscuamperfecto g) befejezett régmúlt Pretérito anterior h) befejezett jövő idő Futuro II (perfecto o compuesto) (összetett igeidők) (tiempos compuestos) A kötőmódban az Imperfecto-nák és a Pluscuamperfecto-nak két változata (I és II) van. A ragok a tőhöz járulnak. 2. Négy módja: a) kijelentő mód b) feltételes mód c) kötőmód d) felszólító mód 297 .Indicativo Condicional o potencial Subjuntivo Imperativo 3. — Ha ezt a végződést elhagyjuk. A spanyol igéket a ragozás szempontjából három csoportba osztjuk: 1. -ir végű igékre. -ar. 2. -er és 3. Nyolc ideje a kijelentő módban (két ideje a feltételes módban. megkapjuk az ige tövét.

A szabályos igék ragtáblája -AR végű igék Főnévi igenév. Hat. Főnévi igenév. összetett Melléknévi igenév -ar babér -ado -ando habiendo -ado -ado -ER végű Igék -er haber -ido -iendo habiendo -ido -ido -IR végű igék -ir haber -ido -iendo habiendo -ido -ido KIJELENTŐ MÓD Jelen idő -0 -0 -0 Folyamatos múlt Befejezett múlt Egyszerű jövő idő Közelmúlt Folyamatos régmúlt Befejezett régmúlt Befejezett jövő idő \ -as -a -amos -áis -an -aba -abas -aba -abamos -abáis -aban -é -aste -ó -amos -asteis -aron -aré -arás -ara -aremos -aréis -arán he -ado has -ado ha -ado hemos -ado habéis -ado han -ado nabía -ado habías -ado había -ado habíamos -ado habíais -ado habían -ado hube -ado hubiste -ado' hubo -ado hubimos -ado hubisteis -ado hubieron -ado habré -ado habrás -ado habrá -ado habremos -ado habréis -ado habrán -ado -es -e -emos -éis -en -ía -ías -ía -íamos -íais -ían -i -iste -ió -irnos -isteis -ieron -eré -eras -era -eremos -eréis -eran he -ido has -ido ha -ido hemos -ido habéis -ido han -ido había -ido habías -ido había -ido habíamos -ido habíais -ido habían -ido hube -ido hubiste -ido hubo -ido hubimos -ido hubisteis -ido hubieron -ido habré -ido habrás -ido habrá -ido habremos -ido habréis -ido habrán -ido -es -e -irnos -ís -en -ía -ías -ía -íamos -íais -ían -í -iste -ió -irnos -isteis -ieron -iré -irás -irá -iremos -iréis -irán he -ido has -ido ha -ido hemos -ido habéis -ido han -ido había -ido habías -ido había -ido habíamos -ido habíais -ido habían -ido hube -ido hubiste -ido hubo -ido hubimos -ido hubisteis -ido hubieron -ido habré -ido habrás -ido habrá -ido habremos -ido habréis -ifo habrán -ido 298 . jelen id. Határozói igenév. igenév. egysz. múlt id.

régmúlt II. folyamatos múlt Egyszerű jövő idő Közelmúlt I. régmúlt Befejezett jövő idő FELSZÓLÍTÓ MÓD (-a (tú) ! j-ad (vosotros)! ]-e (tú) ! ¡-ed (vosotros)! j-e (tú)! ¡-id (vosotros)! . -iera -ieses -ieras -iese -iera -iésemos -iéramos -ieseis -ierais -iesen -ieran -iere -ieres -iere -iéremos -iereis -ieren haya -ido hayas -ido haya -ido hayamos -ido hayáis -ido hayan -ido hubiese -ido hubieses -ido hubiese -ido hubiésemos-ido hubieseis -ido hubiesen -ido hubiera -ido hubieras -ido hubiera -ido hubiéramos-ido hubierais -ido hubieran -ido hubiere -ido hubieres -ido hubiere -ido hubiéremos-ido hubiereis -ido hubieren -ido I. -iera -iescs -ieras -iese -iera -iésemos -iéramos -ieseis -ierais -iesen y -ieran -iere -ieres -iere -iéremos -iereis -ieren haya -ido hayas -ido haya -ido hayamos -ido hayáis -ido hayan -ido hubiese -ido hubieses -ido hubiese -ido hubiésemos-ido hubieseis -ido hubiesen -ido hubiera -ido hubieras -ido hubiera -ido hubiéramos-ido hubierais -ido hubieran -ido hubiere -ido hubieres -ido hubiere -ido hubiéremos-ido hubiereis -ido hubieren -ido -a -as -a -amos -ais -an -iese v. -ara -asemos -aramos -aséis -aráis -asen -aran -are -ares -are -aremos -aréis -aren haya -ado hayas -ado haya -ado hayamos -ado hayáis -ado hayan -ado hubiese -ado hubieses -ado hubiese -ado hubiésemos-ado hubieseis -ado hubiesen -ado hubiera -ado hubieras -ado hubiera -ado hubiéramos-ado hubierais -ado hubieran -ado hubiere -ado hubieres -ado hubiere -ado hubiéremos-ado hubiereis -ado hubieren -ado -a -as -a -amos -ais -an -iese v.FELTÉTELES MÓD j Jelen idő ¡ Múlt idő -aria -arias -aria -aríamos -aríais -arían habría habrías habría habríamos habríais habrían -ado -ado -ado -ado -ado -ado -ería -erías -ería -eríamos -eríais -erían habría habrías habría habríamos habríais habrían -ido -ido -ido -ido -ido -ido -iría -irías -iría -iríamos -iríais -irían habría habrías habría habríamos habríais habrían -ido -ido -ido -ido -ido -ido KÖTŐMÓD Jelen idő -e -es -e -emos -éis -en -ase v. és II. -ara -ases -aras -ase .

Az -AB véjjfi szabályos iflék ragozása. beszélve Jelen idő hablo hablas habla hablamos habláis hablan hablaba hablabas hablaba hablábamos hablabais hablaban hablé hablaste habló hablamos hablasteis hablaron hablaré hablarás hablará hablaremos hablaréis hablarán he hablado has hablado ha hablado hemos hablado habéis hablado han hablado había hablado habías hablado ' había hablado habíamos hablado habíais hablado habían hablado hube hablado hubiste hablado hubo hablado hubimos hablado hubisteis hablado hubieron hablado habré hablado habrás hablado habrá hablado habremos hablado habréis hablado habrán hablado beszélek beszélsz beszél beszélünk beszéltek beszélnek beszéltem beszéltél beszélt beszéltünk beszéltetek beszéltek beszéltem („beszélek") beszéltél beszélt beszéltünk beszéltetek beszéltek beszélni beszélni beszélni beszélni beszélni beszélni fogok fogsz fog fogunk fogtok fognak Folyamatos múlt t Befejezett múlt . Egyszerű jövő idő " Közelmúlt -. beszéltem beszélté] beszélt beszéltünk beszéltetek beszéltek beszéltem („beszélek beszélté] vala") beszélt beszéltünk beszéltetek beszéltek beszéltem („beszéltem beszélté] vala") beszélt beszéltünk beszéltetek beszéltek majd majd majd majd majd majd beszéltem beszélté] beszélt beszéltünk beszéltetek beszéltek Folyamatos régmúlt Befejezett régmúlt Befejezett jövő idő 300 .1. Példa : hablar. Tő : HABLFŐNÉVI IGENÉV HATÁRO­ ZÓI IGENÉV MELLÉK­ NÉVI IGENÉV 'KIJELEN­ TŐ MÓD jelen idejű múlt idejű egyszerű összetett hablar beszélni haber hablado hogy beszéJt(em) hablando beszélve habiendo hablado miután beszéJt(em) hablado beszélt.

régmúlt (hubiera) (hubieras) (hubiera) (hubiéramos) (hubierais) (hubieran) hablado hogy beszél­ hablado tem. hubieses hubiese hubiésemos hubieseis hubiesen Közelmúlt hogy beszéltem stb. ha beszél­ hablado tem volna stb. FELSZÓLÍ­ TÓ MÓD beszélj! beszéljetek! *301 . Múlt idő KÖTŐMÓD Jelen idő vagy I. és II. hablado hablado hablado Befejezett jövő idő hubiere hablado hubieres hablado hubiere hablado hubiéremos hablado hubiereis hablado hubieren hablado ¡habla (tú)! ¡hablad (vosotros)! hogy majd beszéltem stb. habiara habláramos hablarais hablaran hogy beszélni fogok stb.FELTÉTE­ LES MÓD Jelen idő hablaría hablarías hablaría hablaríamos hablaríais hablarían habría hablado habrías hablado habría hablado habríamos h a b l a d habríais hablado habrían hablado hable hables hable hablemos habléis hablen beszélnék beszélnél beszélne beszélnénk beszélnétek beszélnének beszéltem volna beszéltél volna beszélt volna beszéltünk volna beszéltetek volna beszéltek volna beszéljek beszélj beszéljen beszéljünk beszéljetek beszéljenek habiara hogy beszéljek. folya­ hablase matos múlt hablases hablase hablásemos hablaseis hablasen Egyszerű jövő idő hablare hablares hablare habláremos hablareis hablaren haya hablado hayas hablado haya hablado hayamos hablado hayáis hablado hayan hablado hubiese . I. és II. hablaras ha beszélnék stb.

ettél stb. comido megevett Jelen idő Folyamatos múlt Befejezett múlt Egyszerű jövő idő Közelmúlt Folyamatos régmúlt Befejezett régmúlt Befejezett jövő idő como comes come comemos coméis comen comía comías comía comíamos comíais comían comí comiste comió comimos comisteis comieron comeré comerás comerá comeremos comeréis comerán he comido has comido ha comido hemos comido habéis comido han comido había comido habías comido había comido habíamos comido habíais comido habían comido hube comido hubiste comido hubo comido hubimos comido hubisteis comido hubieron comido habré comido habrás comido habrá comido habremos eomidc habréis comido habrán comido eszem eszel eszik eszünk esztek esznek ettem ettél evett ettünk ettetek ettek ettem ettél ettünk ettetek ettek enni fogok enni fogsz enni fog enni fogunk enni fogtok . enni fognak ettem ettél evett ettünk ettetek ettek ettem ettél evett ettünk ettetek ettek ettem ettél evett ettünk ettetek ettek majd ettem majd ettél majd evett majd ettünk majd ettetek majd ettek evett I I l | 302* . Az -ER végű szabályos igék ragozása. Tő: COMi. ettél stb. miközben ettem. comiendo evés közben. FŐNÉVI IGENÉV HATÁRO­ ZÓI IGE­ NÉV MELLÉK NÉVI IGENÉV KIJELEN­ TŐMÓD jelen idejű múlt idejű egyszerű összetett comer enni haber comido hogy ettem. habiendo comido miután ettem.2. ettél stb. Példa: comer.

FELTÉTE­ LES MÓD Jelen idő eomería comerías eomería comeríamos comeríais comerían habría comido habrías comido habría comido habríamos comido habríais eomido habrían eomido coma comas coma comamos comáis coman comiese vagy comieses comiese comiésemos comieseis comiesen comiere comieres comiere comiéremos comiereis comieren haya comido v hayas comido haya comido hayamos comido hayáis comido hayan comido hubiese hubieses hubiese hubiésemos hubieseis hubiesen ennék ennél enne ennénk ennétek ennének ettem volna ettél volna evett volna ettünk volna ettetek volna ettek volna egyek egyél egyen együnk egyetek egyenek comiera hogy egyek. ha comieras ennék stb. comiera comiéramos comierais comieran hogy enni fogok stb. FELSZÓLÍ­ TÓ MÓD egyél I egyetek I . és II. eomido ha ettem comido volna stb. folyamatos múlt (hubiera) (hubieras) (hubiera) (hubiéramos) (hubierais) (hubieran) comido hogy ettem. Múlt idő KŐTŐMÓD Jelen idő • I. és II. comido comido comido Befejezett jövő idő / hubiere comido hubieres comido hubiere comido hubiéremos comido hubiereis comido hubieren comido ¡come (tú)! jcomed (vosotros)! hogy majd ettem stb. I. folyamatos múlt Egyszerű jövő idő Közelmúlt hogy ettem stb.

Példa: subir.3. felmentél stb. subido felmenve Jelen idő sube subes sube subimos subís suben subía subías subía subíamos subíais subían subí subiste subió subimos subisteis subieron subiré subirás subirá subiremos subiréis subirán he subido has subido ha subido hemos subido habéis subido han subido había subido habías subido había subido habíamos subido habíais subido habían subido hube subido hubiste subido hubo subido hubimos subido hubisteis subido hubieron subido habré subido habrás subido habrá subido habremos subido habréis subido habrán subido felmegyek felmégy felmegy felmegyünk felmentek felmennek felmentem felmentél felment felmentünk felmentetek felmentek felmentem felmentél felment felmentünk felmentetek felmentek fel fogok menni fel fogsz menni fel fog menni fel fogunk menni fel fogtok menni fel fognak menni felmentem felmentél felment felmentünk felmentetek felmentek felmentem felmentél felment felmentünk felmentetek felmentek felmentem felmentél felment felmentünk felmentetek felmentek majd felmentem majd felmentél majd felment • majd felmentünk majd felmentetek majd felmentek Folyamatos múlt Befejezett múlt Egyszerű jövő idő Közelmúlt Folyamatos régmúlt Befejezett régmúlt Befejezett jövő idő 304 . habiendo subido miután felmentem. subiendo felmenvén. felmentél stb. Az -IR végű szabályos Igék rugózása. miközben felmentem stb. Tő : SUBFŐNÉVI IGENÉV HATÁRO­ ZÓI IGE­ NÉV MELLÉK­ NÉVI IGENÉV KIJELEN­ TŐ MÓD jelen idejű múlt idejű egyszerű összetett subir felmenni haber subido hogy felmentem.

Befejezett jövő idő hubiere subido hogy majd felmentem hubieres subido hubiere subido hubiéremos subido hubiereis subido hubieren subido ¡sube (tú) l menj fel! ¡subid (vosotros)! menjetek fel I stb. ha felmentem volna stb. Múlt idő KÖTŐMÓD Jelen idő I.5< 14 *305 . és I I .FELTÉTE­ LES MÓD Jelen idő subiría subirías subiría subiríamos subiríais subirían habría subido habrías subido habría subido habríamos subido habríais subido habrían subido suba subas suba subamos subáis suban subiese vagy subieses subiese subiésemos subieseis subiesen subiere subieres subiere subiéremos subiereis subieren haya subido hayas subido haya subido hayamos subido hayáis subido hayan subido hubiese hubieses hubiese hubiésemos hubieseis hubiesen felmennék felmennél felmenne felmennénk felmennétek felmennétek felmentem volna felmentél volna felment volna felmentünk volna felmentetek volna felmentek volna felmenjek felmenj felmenjen felmenjünk felmenjetek felmenjetek subiera subieras subiera subiéramos subierais subieran hogy felmenjek. és II. I. FELSZÓLÍ­ TÓ MÓD 20 Spanyol n alvkbnyv . folyamatos múlt (hubiera) (hubieras) (hubiera) (hubiéramos) (hubierais) (hubieran) subido subido subido subido subido subido hogy felmentem. ha felmennék stb. Közelmúlt hogy felmentem stb. folyamatos múlt Egyszerű jövő idő hogy fel fogok menni stb.

4. A visszaírni/» lj|él< rajiozAnn. Tő : LAVFŐNÉV1 IGENÉV HATÁRO­ ZÓI IGE­ NÉV MELLÉK­ NÉVI IGENÉV KIJELEN­ TŐ MÓD jelen idejű múlt idejű egyszerű összetett lavarse mosakodni haberse lavado hogy mosakodtam stb. Példa : lavarse. megmosa­ kodva Jelen idő me lavo te lavas se lava nos lavamos os laváis se lavan me lavaba te lavabas se lavaba nos lavábamos os lavabais se lavaban me lavé te lavaste se lavó nos lavamos os lavasteis se lavaron me lavaré te lavarás se lavará nos lavaremos os lavaréis se lavarán me he lavado te has lavado se ha lavado nos hemos lavado os habéis lavado se han lavado me había lavado te habías lavado se había lavado nos habíamos lavado os habíais lavado se habían lavado me hube lavado te hubiste lavado se hubo lavado nos hubimos lavado os hubisteis lavado se hubieron lavado me habré lavado te habrás lavado se habrá lavado nos habremos lavado os habréis lavado se habrán lavado mosakodom mosakodol mosakodik mosakodunk mosakodtok mosakodnak mosakodtam mosakodtál mosakodott mosakodtunk mosakodtatok mosakodtak mosakodtam mosakodtál mosakodott mosakodtunk mosakodtatok mosakodtak mosakodni fogok mosakodni fogsz mosakodni fog mosakodni fogunk mosakodni fogtok mosakodni fognak mosakodtam mosakodtál mosakodott mosakodtunk mosakodtatok mosakodtak mosakodtam mosakodtál ' mosakodott mosakodtunk mosakodtatok mosakodtak mosakodtam mosakodtál mosakodott mosakodtunk mosakodtatok mosakodtak majd mosakodtam majd mosakodtál majd mosakodott majd mosakodtunk majd mosakodtatok majd mosakodtak Folyamatos múlt Befejezett múlt Egvszerű jövő idő Közelmúlt Folyamatos régmúlt Befejezett régmúlt Befejezett jövő idő . lavádose (miután) megmosakodott. lavándose mosakodva habiéndose lavado miután mosakodtam stb.

folyamatos múlt Egyszerű jövő idő Közelmúlt hogy mosakodtam stb. se hubiere lavado nos hubiéremos lavado os hubiereis lavado se hubieren lavado j lávate! j lavaost mosakodjál I mosakodjatok ! 207 FELSZÓ­ LÍTÓ MÓD 20* .FELTÉTE­ LES MÓD Jelen idő me lavaría te lavarías se lavaría nos lavaríamos os lavaríais se lavarían me habría lavado te habrías lavado se habría lavado nos habríamos lavado os habríais lavado se habrían lavado me lave te laves se lave nos lavemos os lavéis se laven me lavase vagy .te lavases se lavase nos lavásemos os lavaseis se lavasen me lavare te lavares se lavar» nos laváremos os lavareis se lavaren < me haya lavado te hayas lavado se haya lavado nos hayamos lavado os hayáis lavado se hayan lavado mosakodnék mosakodnál mosakodna mosakodnánk mosakodnátok mosakodnának mosakodtam volna mosakodtál volna mosakodott volna mosakodtunk volna mosakodtatok volna mosakodtak volna mosakodjam mosakodjál mosakodjék mosakodjunk mosakodjatok mosakodjanak me lavara hogy mosate lavaras kodjam. ha se lavara mosakodnám nos laváramos stb. • os lavarais se lavaran hogy mosakodni fogok Múlt idő KÖTÖMÓD Jelen idő I. és li. és II. ha mosa­ kod­ nám stb. Befejezett jövő idő me hubiere lavado hogy majd mosakodtam te hubieres lavado stb. nos hubiésemos (nos hubiéramos) os hubieseis (os hubierais) se hubiesen (se hubieran) lavado lavado lavado lavado lavado lavado hogy mosa­ kod­ tam. folyamatos múlt me hubiese (me hubiera) te hubieses (te hubieras) se hubiese (se hubiera) . I.

acen­ tuar (acentúo) hangsúlyoz . evacuar kiürít. szidni . -eer. cambien continúo. cambies. A szótár mindenkor jelzi. caer esni : leer olvasni. pl. lü9ar 308 pienso pienso cuento cuente incoo S e piensas pienses cuentas cuentes iueoas Caaes piensa piense cuenta cuente juega uegue pensamos pensemos contamos contemos jugamos juguemos pensáis penséis contáis contéis jugáis juguéis piensan piensen cuentan cuenten Juegan jueguen . az egyszerűség kedvéért a kö­ zölt példákat a rendhagyó igék jegyzékében szerepeltetjük. criar (ertoj nevel . enviar (envío) küld. coger leszedni. pl. Tőhangváltó igék Sok olyan ige. Példa a ragozásra : cambiar : continuar : cambio. Pl. cambiamos. continúa. Viszont a tő utolsó előtti magánhangzóját hangsúlyozzák az említett sze­ mélyekben olyan igék. mullir meglazítani (földet): i) az -aer. másik része pedig a tő utolsó magánhangzóját hangsúlyozza a kijelentő és a kötőmód jelen idejének egyes(számában és a többes szám 3. jugar (fuego) játszani. cambia. continúe. A szonvoüíí Ige ragozását 1. continúes. d) a -gar végű igék e előtt u-t toldanak be a g után . continuamos. cruzar keresztezni. principiar kezd . zurcir toldozni (ragozásukat 1. pl. amikor hangsúlyos). confiar (confio) megbízik . cambiáis. pl. tocar érinteni (ragozását lásd a rendhagyó igéknek lejjebb közölt jegyzékében). limpiar tisztít. continúan continúe. pl.5. pensar (pienso) gondolni. személyében (vagyis. contar (cuento) el­ beszélni . o vagy u hangzó van. continuáis. lejjebb). cambiemos. averiguar kivizs­ gálni . cambian cambie. dirigir irányítani . vencer győzni. illetve ue hangzóra változtatja a kijelentő és a kötőmód egyes számában és a többes szám 3. continúas. pl. cambiar cserél. pl. continúen 2. 2. continuar (continuo) folytat. cambiéis. személyében. e) a -ger és a -gir végű igék a és o előtt j-t írnak a g helyett. copiar lemásol. estu­ diar tanul. cambias. -ñir és a -llir végű igék a ragban előforduló hangsúlytalan i-t el­ hagyják . -oer végű igék a ragban szereplő hangsúlytalan i-t g-re változ­ tatják . Az -iar és az -uar végű igék egyik része a tő utolsó előtti. Megjegyzések a szabályos Igék ragozásához 1. g) a -guir végű igék a és o előtt kivetik az u-t. continuéis. ezt a hangzót ie. distinguir megkülönböz­ tetni . continuemos. cambie. pl. pagar fizetni. mint acariciar becéz . tañer játszani (hangszeren) . pronunciar kiejt. ti) a -ñer. pontjában. pl. c) a -zar végű igék e előtt a z-t c-re változtatják . reñir veszekedni. Példák a ragozásra: pensar contar <. A spanyol helyesírás az alábbi szabályok szem előtt tartását teszi szük­ ségessé : a) a -car végű igék e előtt a c-t qu-ra változtatják . f) a -guar végű igék e előtt pontokat raknak az u-ra . Bár a fent jelzett esetek nem rendhagyóságok. averiguar kivizsgál.„„. b) a -cer és a -cir végű igék a és o előtt a c-t z-re változtatják . melynél a tő utolsó szótagjában e. a nyelvtan 162. Ezt a tőhangváltozást a szótár mindenkor jelöli.. 3. pl. ha a tő utolsó magánhangzója hangsúlyos.

: cojo. jelen i. m . igenév: concluyendo . argüyeron — Jövő i. — Kij. : caí. COGER leszedni — Kij. argüíste. : cuezo. argüimos. jelen i. — Az összetett ige az alapige rendhagyóságát követi . COMPADECER együtt érezni (mint conocer) CONCERNIR illetni (mint sentir) CONCLUIR következtetni — Kij.: concluyese v. — Kij. — Kötőm.m. A rendhagyó (és helyesírási szempontból sajátságos) igék betűrendes jegyzéke A jegyzék csak a rendhagyó alakokat tünteti fel: a fel nem vett alakok tehát szabályos képzésűek. averiguáis. caímos. jövő i. Melléknévi igenév : argüido. cojamos. m. — Melléknévi igenév: con­ cluido. cogéis. folyamatos múltja : anduviese. cogen. caigáis. : cupe. ott) ADQUIRIR szerezni — Kij. bef. — Jövő i. bef. concluyamos. cogiste. m. concluyáis. caíste. obtener mint tener stb. jelen i. averiguamos. — Felsz. — anduviera.4. adquiramos. — Jövő i. anduviste. caísteis. — Kij. concluyen . averigua. adquieras. 309 . averiguó. bendecido. m. jelen i. cociste. averiguas. cueces. cupiste. arguyan. caben. cabemos. averigüe. de a kij. m. concluyan . : cogí. : caigo. descubrir mint cubrir. cueza. concluís. averiguasteis. adquiri­ mos. AVERIGUAR kivizsgálni — Kij. cuezas. argüísteis. m. ABRIR kinyitni — Melléknévi igenév: abierto. concluye. anduvieran. foly. coge. cabes. foly.: arguyo. anduvo. m. concluya. averigües. m. : argüiré stb. cocieron. cojáis. : coja. caigas. m. — Kötőm. m. igenév : cayendo. jelen i. cozáis. jelen i. : averigüé. m. — Kij. arguyáis. caes. cogisteis. m . foly. így tehát suponer úgy ragozandó. cojas. — bendeciría stb. cogió. andu­ vieras. cayera stb. : ¡arguye! ¡argüid! — Határozói igenév : arguyendo . quepa. : adquiero. anduviese. bef. : argüí. : averiguo. anduvieron. m. . m.: quepo. m. — Kötőm. — Mellékn. cayó. . averigüen. jelen i. averiguamos. cocisteis. m. cupiera stb. cozamos. averigüéis. m. m. — Kij. anduvierais. 1. anduviéramos. jelen i. : arguyese. — Kötőm. cae. mint decir-t. cogemos. és II. — Kij. concluimos. — Kij. coja. : anduve. m. cuece. m. caen . cojan.: cupiese v. — Kötőmód jövő i. argüimos. — Kötőmód I. andu­ visteis. coció. : arguya. bef. m. adquirís. — Kötőmód foly. arguyes. averiguaste. —. m. concluí­ mos. bef. m. concluyas. adquiera. : caiga. quepan. — Kötőm. cuezan. foly. m. és II.: anduviere stb. : concluí. arguyen . jelen ideje szabályos : bendeciré stb. — Felt. concluyeron. : cayese v. — Hat. anduviésemos. m. — Kötőm. quepáis. — Kötőm. caemos. adquiere. cayeron . anduviesen. : cupiere stb. m. : argüía stb. arguya. anduviera. argüyó. mint poner. quepamos. — Kötőm. arguyamos. bef. anduvieseis. arguyas. quepas. caiga caigamos. cocimos.: concluyo. concluíste.: averigüe. cabéis. cogimos. arguyera stb. CABER beférni — Kij. m. adquieren . jelen i. jelen i. adquiráis. cupimos. cabe. ARGÜIR érvelni — Kij. averiguaron. m. bef. — Kötőm. — Kötőm. cuecen. cupisteis. — Kötőm. anduvimos. m. : cocí. m. caéis. m. jelen i. jelen i. — Felt. m. cupieron. jelen i. jelen i. cocemos . — Kötőm. : argüiría stb. jelen i. — Hat. jelen i. bef. COCER főzni — Kij. cogieron. andu­ vieses. . coges. : concluya. caigan . : quepa. jövő ideje és a felt. — Kij. igenév: caído. cupo. cocéis. concluyera stb. m. adquieres.: adquiera. concluyó. argüís. adquieran AGRADECER szívesen fogadni — (mint conocer) ANDAR menni — Kij. ' CAER esni — Kij. jelen i. jelen i. concluísteis. arguye. : cueza. : argüyere stb. BENDECIR áldani — Ügy ragozzuk. averigüemos. I. concluyes. m.: cabré stb. — Melléknévi igenév: bendito v. ADVERTIR észrevenni — (sentir hangváltozását követi.: cabría stb. averiguan .

: duelo. jelen i. dirijas. DESPEDIR elbúcsúzni (mint pedir) DESTRUIR elpusztítani (mint. dices. m. conozca. : dije. digáis. m. m . m. delinquís. distingas. delinques. : corrigiese v. — Kij. : digo. : ¡di! ¡decid. conduzcan . jelen i. corrí jamos. conocen . jelen i.: doy. : dijese v. CURRIR befedni — Melléknévi igenév : cubierto DAR adni — Kij. da. dirigiste. conduces. corregimos. conocimos. distinga. CONSEGUIR elérni (mint seguir) CONSTRUIR építeni (mint concluir) CONTENER tartalmazni (mint tener) CONVENIR megegyezni (mint venir) CORREGIR kijavítani — Kij. igenév : diciendo. decís. dirigió. — Melléknévi igenév: dicho. delinquimos. demos. bef. : delinquí. dijo. corrigieron. dirige. dirigimos. m. doléis. delinquiste. disuelven. crucen. jelen i. m . bef. disuelva. distinguieron. — Kötőm. m. cruzas. diga. diste. jelen i. : disuelvo. den. : condujese v. — Kötőm. corriges. jelen i. condujiste. m . dirigieron. — Kij. crucemos. : corrija. conocéis. disolvamos. : duela. m. m . disuelvan.: conduzca. — Kij. : dirija. m. i DELINQUIR kihágást elkövetni — Kij. : corregí. delincas.: disuelva.: diga. dirigisteis. — Kij. con­ duzcamos. crucéis. cruces. de­ linca. m. damos. jelen i. cruza. disolvemos. duelas. m. m. : di. — Kötőm. decimos. dice. jelen i. delinquió. : conocí. distinguimos. bef. m. dirijan. cono­ cisteis. dijera stb. corregiste. m. — Kij. dolemos. distingues. jövő i. DISTINGUIR megkülönböztetni — Kij.: conozco. DISOLVER feloldani — Kij. : distinga. 310 . dan — Kötőm. distinguió. corrijas corrija. conociste. distingan. conoce. m. — Kij. dis­ tinguiste. conduce. delinquieron. jelen i. CONOCER ismerni — Kij. m. m. — Kij. cruzan. condujera stb. distinguimos. duelen. disteis. distingamos. delincan. : diré stb. — Kötőm. dolamos. — Felsz. — Kötőm. dijeron. cruzó. jelen i. disolvéis. — Kötőm. jelen i. m. m. — Kötőmód foly. : delinco. conozcas. dirija. disuelves. jelen i. conducís. des. distinguís. dais.: conduzco. corregisteis. — Kötőm. bef. jelen i. cruzáis. m. igenév : disuelto. cruce. doláis. m. dijisteis. con­ dujo. m. DIVERTIRSE szórakozni (mint sentir) DOLER fájni — Kij. m. : corrijo. m. conduzcáis. m . m . duelan. dé. jelen i. condujisteis.CONDUCIR vezetni — Kij. bef. corrijan . — Mellékn. jelen i.: dé. m. — Kötőm. das. — Kij. condujeron. — Kötőm. — Kötőm. dio. corrigiera stb. corregimos. : crucé. digan . dieron. — Kötőm. : delinca. distingáis. — Kötőm. : dirijo. : diría stb. conoció. distinguen. diriges. dirigen. delincamos. : conduje. : distinguí. corrige. : distingo. cruzaste. — Kij. conoces.: cruce. corregís. disuelve. conduzca. conozcan . disolváis. distinguisteis. foly. — Felszólító mód: ¡da ! ¡dad ! DECIR mondani — Kij. conducimos. m. delinquisteis. CRECER nőni (mint conocer) CREER hinni (mint leer) CRUZAR keresztezni — Kij. jelen i. deis. disuelvas. dirijamos. cruzamos. dijiste. dueles. distingue. delinquimos. m. dirijáis. cruzasteis. jelen i. dimos. : conozca. conduzcas. m. cruzamos. — Felt. dirigimos. dirigís. jelen i. delinque. cruzaron. : diese v. — Hat. — Kötőm. bef. digamos. íoly. digas. ! — Hat. dicen . jelen i. — Kij. jelen i. : dirigí. concluir) DIRIGIR irányítani — Kij. m.: cruzo. m. m. foly. m. bef. conocemos. condujimos. jelen i. bef. conozcamos. corrigen . duela. bef. delinquen. jelen i. igenév : corrigiendo. conducen . delincáis. conocieron. diera stb. conoz­ cáis. duele. dijimos. corrigió. corrijáis.

: estuviese v. ¡yergue ! ¡erguid ! — Hat. : encienda. ENCENDER meggyújtani — Kij. jövő i. empezaron. yerre. jelen i . empezó.: gruño. bef. empecemos. jelen i. estamos. empiecen.: habría stb. yerga. estuvisteis. gruñe. gruñen. hicisteis.: irgo v. erguimos. estu­ viera stb. — Kötőm. vayamos. bef. m. — Mellékn. estuviste. fuimos. encienden. m. hicieron. jelen i. jelen i. hacen. ERGUIR felállítani — Kij. m. GRUÑIR röfögni — Kij. m. m. durmiera stb. hiciste. : erguí. vamos. haga. : estuve. hubimos. yergas. irgan v. m .: durmiese v.: he. encendemos. jelen i.: voy. — Kötőm. vayáis. ESCOGER kiválasztani (mint coger) ESCRIBIR írni — Melléknévi igenév: escrito. gruñamos. empiezas. m.: empiece. m. enciende. jelen i. empezasteis. yerga. habréis. 311 . enciendas. has. estuvieron.DORMIR aludni — Kij. jelen i. jelen i. bef. jövő i. erréis. durmieron. yergáis. — Kötőm. estáis. encendáis. gruñan. jelen i. gruñas. erramos. m . hubieron. igenév : irguiendo. — Hat. m. — Kötőm. irgues v. yerren. hayáis.: hice. empieces. ESTAR lenni — Kij. hacéis. m . duerman. : gruñí. duermes. vaya. dormisteis. m . ERIGIR felállítani (mint dirigir) ERRAR tévedni — Kij. m. yerra. empezamos* empezáis.: duermo. igenév: gruñendo. HABER (segédige) — Kij. erguimos. — Kötőm. gruñáis. bef. yergan. m . bef.: vaya vayas. gruñeron. hagamos. fueron. : duerma. m . estuvo. yerguen. habremos. empiezan.: irga v. : ¡irgue ! v. irguieron. hayamos. m. irga v. m. : haya. habéis. irgamos v. gruñó. EJERCER gyakorolni (mint vencer) ELEGIR kiválasztani (mint corregir) EMPEZAR megkezdeni — Kij. — Kötőm. — Kij. m. m. durmamos.: iré stb. está. : hiciese v. hicimos. m. encienda. irgáis v. dormimos. yergues. estemos. jelen i. jelen i. — Kij. : dormí. ha. — Felsz. yerras. Jelen i. igenév: yendo. — Kij.: haría stb.: estoy. — Kij. habrás. empieza. enciendan. m. — Kötőm. m. empezamos. . habrá. foly.: empiezo. m. erguís. estás. — Kij. duermen. hagas. gruñimos. empezaste. — Jövő i. duermas. enciendes. fue. gruñís. jelen i. vais. jelen i. durmáis. : hube. vas. erguíste. erremos. hacemos. empecéis. m. : yerre. foly. m. va.: habré. habrán. — Kij. durmió. haya. : hubiese v. — Felt.: haga.: iría stb. — Kötőm.: enciendo. m. erráis. dormís..: haré stb. foly. m. jelen i. yergamos. gruñíste. m. mf. jelen i. duerma. — Kötőm. han. fuisteis. hayan. hizo. — Hat. vayan. m. hubiste.: gruña. . m. HUIR menekülni (mint concluir) IMPEDIR megakadályozni (mint pedir) IR menní — Kij. erguísteis. hiciera. dormimos. : esté. — Kij. hubo. hemos. — Kötőm. — Felsz. gruñes. ¡haz! ¡haced! — Melléknévi igenév: hecho. hubiera stb. hayas. gruñimos. — Kij. gruñísteis.: hago. empiece. — Felt. m. hace. hagan. fuiste. jeleni. hagáis. m. jelen i. — Kötőm. — Kötőm. : empecé. encendéis. irgas v. m.: yerro. hubisteis. bef. m . yerran. estén. foly. m. estéis. foly. m . — Kij. bef. — Kötőm. : fuese v. : ¡he! ¡habed! HACER csinálni — Kij. están. fuera stb. — Kij. igenév: durmiendo. — Felsz. : ¡ve! ¡idlHat. estuvimos. m. encen­ damos. — Felsz. estés. — Kötőm. jelen i. irgue v. irguen v. igenév: ido. — Kötőm. y ergo. gruña. yergue. esté. irguió. dormiste. jelen i.: fui. jelen i. m. va. — Felt. jelen i . jelen i. haces. r EXIGIR követelni (mint dirigir) FLORECER virágozni (mint conocer) FREÍR sütni (mint reír) — Melléknévi igenév: frito. bef. duerme. yerres. m.

— Kij. oíste. pusiste. plazca. pedimos. jugaron. : podré stb. jelen i. m. ponen. pla­ cen.JUGAR játszani — Kij. leemos. m. pusiera stb. paguéis. igenév: puesto. le* isteis. pongáis. m. pongas. — Felt.: pague. m. niegan. jelen i . pusimos. puedes.: pida. igenév: muerto. foly. : lei. puede.pluguiera.: niego.plugo. jelen i. jelen i. m. : quise. negamos. queremos. placiera v. jövő i. quiere. negaron. quisisteis. pluguiese v. m. : quiera. hueles. pedís. — Kij. jelen i. huelas. jelen i. m . pidieron. plazcas. PODER -hatni — Kij. : negué. podamos. pides. tuguemos. pide. : plací. jövő i. : querría stb. placisteis. pongamos. jugamos.: querré stb. : pusiese. podéis. m. m. placemos. puedan. placimos. : ¡pon! ¡poned! — Mellékn. podáis. oigan. lee. jelen i. ponemos-. jugamos. : puedo. jelen i. places. leímos. : placiese v. pusieron. quieres. — Kij. m. negáis. m. PERMANECER maradni (mint conocer) PERSEGUIR üldözni (mint seguir) PERTENECER tartozni vhová (mint conocer) PLACER tetszeni — Kij. : puse. bef.. plazcan. neguéis. OFRECER felajánlani (mint conocer) OÍR hallani —. — Hat. pagaste. — Kij. leéis. : quisiese. m. pones. m. — Kötőm. m. juegas. : olí. oyó. negó. : ponga. puso. igenév : oído. — Kötőm. pudisteis. negasteis. OLER illatozni — Kij. jugasteis. m. jelen i. — Kötőm. — Kij. — Kötőm. oye. pagasteis. huela. pagaron. — Kij. m. oliste. : pueda. ponga. m. pidas. — Kötőm. — Kötőm. — Felsz. : pedí. 312 . niegue. jugáis. pidamos. igenév : leyendo — Mellékn. m. akarni — Kij. jelen i. : pagué. lees. m. — Kij. LEER olvasni — Kij. pedisteis. — Kij. oís.: lea.: juego. oláis. oléis. — Kötőm. juegan. : plazca. oímos. bef. jövő i. m . pida. — Kötőm. : jugué. pusisteis. oigas. huele. oísteis. niega. PACER legelni (mint conocer) PAGAR fizetni — Kötőm. m. juegues. m. pluguieron is). bef. m. pa­ guen. lea. — Kij. leamos. ponéis. — Kij. m. niegas.: juegue. — Hat. oyen. placiste. pagamos. m. plegues stb. plació. bef. — Hat. pueden. m. bef. jelen i. m. olemos. PREFERIR jobban szeretni (mint sentir) PRODUCIR termelni (mint conducir) QUERER szeretni. : pondré stb. igenév : pidiendo. m .: quiero. huelen. — Kij. jelen i. jugaste. place. leen. jelen i. jelen t. negaste. m. quieran. oyes. jelen i. — Kij. vagy : plega. pague. quisiera stb. : oi. jelen i. foly. jelen i. m. foly. podemos. jelen i. jugó. m . leiste. lean. . juegue. olió. igenév: pudiendo. nieguen. olimos. pongan. pone. Kötőm. pidan. m. quiera. MALDECIR átkozni (mint bendecir) MEDIR mérni (mint pedir) MERECER érdemelni (mint conocer) MORIR meghalni (mint dormir) — Mellékn. — Kij. bef. : huelo. jelen i. pidió.: niegue. pedimos. : pondría stb. piden. jelen i. leas. jelen i. leyó. m. — Kötőm. : pude. igenév : leído. oímos. pudieron. pagó. plegas stb. juguéis. m. oigáis. quiso. oigamos. pudo. juega. PARECER látszani (mint conocer) PEDIR kérni — Kij. olamos. niegues. plazcamos. beí. quisiste. : pido. quieras. bef. pidáis. puedas. — Felt. pediste. negamos. vagy : plegué. m. oyeron. queramos. — Kötőm. placéis. : plazco. PONER helyezni — Kij. pudiste. olisteis. placieron (a 3. queréis. : oiga. : leo.: huela. NACER születni (mint conocer) NEGAR tagadni — Kij. Kij. — Mellékn. m. : podría stb. leyeron. pudimos. : oigo. m. jueguen. queráis. — Hat. m. — Felt. m. quisieron. jelen i. — Kij. — Kö­ tőm. bef. m. paguemos. m. személyben előfordul -. jelen i . huelan. olieron. neguemos. quieren. pagues. leáis. — Kötőm. quisimos. jelen i. m. igenév : oyendo. pueda. oiga. plazcáis. bef. bef. : pongo.

m. — Felt. jelen. tuvieron. reñimos. — Kötőm. : sigo. sigues. jelen i. m. ROMPER törni — Mellékn. — Kij. : riño. m. bef. m.: siga. m . m. m. reñimos. igenév: roto. bef. rieron. éramos. bef. ruegas. m. son. salgas. tenéis. m. : ¡ten l ¡tened l 313 . : riñese.: tenga. reñís. sintáis. sepas. igenév: resuelto. — Kötőm. sienta. jelen i. — Kötőm. riñe. tengamos. sientes. ruegan. m. : sentí. salisteis. — Kij. bef. : ruegue. erais. salgan. saben.— Kötőm. jelen i. : fui. salió. m . — Kij. — Kij. m. — Kij. resuelve. — Kij. tañéis.: tengo. jelen i. sentimos. bef. m. — Kij. riñas. m.: reñí. sabe. era. jelen i. tañas. salís. somos. tienen. eran. jelen i. — Hat. jelen i. m. tañera stb. REPETIR megismételni (mint pedir) REPRODUCIR ábrázolni (mint conducir) RESOLVER megoldani — Kij. riñes. : era. SEGUIR követni — Kij. : supe. sabéis. riña. — Kij. tañe. riñeron. riáis. rías. reñísteis. : seguí. : sé. foly. igenév: siguiendo. siguiera stb. ríen. : tañese. — Kötőm. tañíste. fue. m. m. m. rogáis. riñamos. seas. sigue. sigáis. SER lenni — Kij. igenév: sintiendo. sigamos. jelen i. resuelven. supo. m. m. m. supisteis. ruega. sepan. fuisteis. resuelvas. es. : fuese. sientas. jelen i. salgamos. m . : ¡sé! ¡sed ! — Hat. — Kij. ruegues. tengáis.: sabré stb. m. rogó. — Felsz. m. — Kötőm. : sienta. siguen. jelen i. : siento. m. m. ruegue. tañemos. tenga. jelen i. riñáis. — Felt. m. jelen i. tuviste. : sepa. seguisteis. m. jelen i. rogaron. : resuelvo. — Mellékn. m . : salgo. tenemos. : ¡sal! ¡salid ! SATISFACER eleget tenni (mint hacer).. tañes. " resolváis. m. tengas. sepa. : sintiese. sienten. : supiese v. foly. bef. jövő i. foly. m . — Mellékn. rio. rogamos. foly.: salga. igenév: riñendo. tuvo. RENDIR lenyűgözni (mint pedir) REÑIR szidni — Kij.: taño. m . siente. rueguen. tengan. sintió. sale. m. m. SENTIR érezni — Kij. reñiste. : tuve.: soy. rogasteis. riñera stb. jelen i. riamos. : reí. supieron. rió.: saldré stb. supiste. jelen i. sois. — Hat. : siguiese.: tuviese. seguimos. — Kij". sentisteis. — Hat. riñen. igenév: reído. m. — Kij. foly. seamos. tañamos. m . jövő i. m . fuera stb. sentiste. resolvamos. — Kötőm. tañen. m .: taña. SABER tudni. seguís. m. tiene. sintiera stb. m. salimos.. sea. sean. — Hat. : rogué. resuelvan. eras. seguiste. eres. seáis.: tendré stb. — Kötőm. bef. ROGAR kérni — Kij. fuimos. sintieron. igenév: riendo. ría. ríe. salen. foly. salieron. salgáis. jelen i. roguemos. — Kötőm. reimos. — Kij. reisteis. tuvisteis. jelen i.: ría. salimos. reís. jelen i.: ruego. resuelva. tañó. resolvéis. riñó. — Kötőm. igenév: sido: SERVIR szolgálni (mint pedir) SOLER szokott (mint doler) SURGIR feltűnni (mint dirigir) TAÑER (hangszeren) játszani — Kij. jelen i. bef. seguimos. su­ piera stb. tañeron. saliste. — Kötőm. — Kötőm. sentís. jövő i. — Mellékn. siga. foly m .: tendría stb. m. reiste. jelen i. m . i. fueron. : tañí. m. sientan.: saldría stb. sentimos. m. bef. m. siguió. ' TENER tartani — Kij. — Kötőm. tienes. sabes. tañímos. — Kötőm. jelen i. sintamos. resuelves. rogamos. SALIR kimenni — Kij. jelen 1. — Kötőm. jelen i. m . rogaste. jelen i.. — Kötőm. — Felsz. bef. sigan. tuviera stb. igenév: siendo. tuvimos. tañáis. sigas.: salí. : riña. m . — Kötőm. — Felsz. — Kij. tañan. m. reímos. sabemos. siguieron. riñan. — Kij.: sabría stb. salga. roguéis. resolvemos. — Kij. i resuelva. sepáis. ries. rían. foly. sepamos.RECOGER begyűjteni (mint coger) RECONOCER felismerni (mint conocer) REFERIR elmondani (mint sentir) REÍR nevetni — Kij. tañísteis. taña. supimos.: sea. sales. — Kötőm. — Felt. fuiste.

— Kőtőm. visteis. jelen 1. valió. volvamos. venías. — Kötőm. vale. : venía. . vences. valimos. vencimos. — Kij. viene.: venga. — Felt. vengáis. : vencí. — Kötőm. bef. — Kötőm. bef. vio. vencemos. m. tocó. valéis. valgan. vea. vino. viniste. valiste. vinisteis. loquéis. VOLVER visszajönni — Kij. — Kötőm. locamos. valen. igenév: traído. toques. ve.: traigo. jelen i. igenév: trayendo. vuelvan. locasteis. zurcimos. zurza. trajimos. venían. : vengo. bef. ZURCIR foldozni — Kij. ven. tocan. — Kij. valgamos. zurcieron. jelen i. — Kőtőm. jelen i. — Kij. vencéis. : loco. zurzamos. m. m. zurcís. trajeron. zurzan. toca. — Hat. : viese. m. — Melléknévi igenév: visto. m. viniera stb. zurzáis. — Melléknévi igenév : vuelto. volvéis. zurcisteis. volvemos. venza. traigas. veníais. vieron. venía. VENIR jönni — Kij. veas. m. : veo. toquemos. m. m. veamos. : vuelva. vencisteis. m. traemos. venimos. m. vienen. 5. venís. m.: valdré stb. 40 igének két melléknévi igeneve van : az egyik szabályos képzésű. zurció.: venzo. vuelven. bef. vinieron. m.: vendré stb. vuelve.: zurza. igenév: viniendo. vuelvas.: vuelvo. venzan. — Kij. — Kij. vienes. m. traen.: loque. — Kötőm. jelen i. tocáis. m. — Kij. traigamos. trae. vuelves. — Kötőm. — Kötőm. : venza. jelen i. jövő i. m . : zurcí. zurcimos. VENCER győzni — Kij. m. viste. Két múlt idejű melléknévi igenévvel rendelkező igék Kb. foly. a latinos forma inkább irodalmi. a másik az eredeti latin rendhagyóságot tükrözi. volváis. trajiste. venciste.: vea. VALER érni vmit — Kij. : vi. — Felt. m. : vine. vengas. m. : zurzo. foly. locamos. jelen i. vencieron. trajo. traigan. toqué. TRADUCIR lefordítani (mint conducir) TRAER hozni — Kij. : valgo. — Kij. m. jelen i. vuelva. m. m . zurzas. zurce. veníamos. bef.TOCAR érinteni — Kij. — Kij. venga. jelen i. — Kij. vemos.: traiga. — Kötőm. vence. valgas. VER látni — Kij. vales. veáis. toque. jelen i. traiga. zurciste. valgáis. jövő i. — Felsz. — Kij. traigáis. jelen i. m. vimos. jelen idő : valdría stb. traéis. m . m. : viniese. tocaste. m. jelen i. venzáis. venzas. locaron. — Kötőm. m. veis. jelen i. venzamos. jelen i. m. ven­ cen. m. — Mellékn. trajera stb. venció. jelen i. valemos. : ¡ven ! ¡venid! — Hat. valisteis. viera stb. traes. traje. jelen i. vengamos.: valí. vengan. vinimos. : trajese. m . bef. ves. : vendría stb. : valga. m. bef. zurces. zurcen. tocas. m. jelen i. A legfontosabb ilyen igék : aíligir lesújtani concluir következtetni corregir kijavítani difundir elterjeszteni elegir kiválasztani excluir kizárni íreir sütni imprimir kinyomatni maldecir átkozni nacer születni romper törni afligido concluido corregido difundido elegido excluido freído imprimido maldecido nacido rompido aflicto concluso correcto difuso electo excluso frito impreso maldito nato roto 314 . valieron. trajisteis. foly. vean. foly. A két melléknévi igenévi alak között jelentés­ ben különbség nincsen . toquen. m. valga.

Es listo. hogy ser vagy estar segédige áll mellettük. okos. Fiatal. Zöld. Es bajo. Está bajo. Es delicado. önző. Sok melléknév aszerint változtatja értelmét. szokásos hálás részeg hallgatag. finom értelmes olvasott (ember) hasonló hiú. Magas állásban van. Rosszul van. Készen van. unalmas jóllakott előkelő. A s e r . titoktartó fáradt. Figyelmetlen. Está delicado. Está joven. Es malo. Él. Está vivo. Éretlen. 7. Ilyen melléknevek például: Ks alto. Igazságos. a nyelvtan 100-104. Cselekvő értelmű melléknévi igenevek Kb. Élénk. Fiatalos. illetve e s t a r igével kapcsolt melléknevek értelmi változása. EH vivo. Está ciego. Értelmes. Szórakozott. Es ciego. Vak. Gyenge szervezetű.) .6. Gyenge egészségű. Alacsony állású. Está débil. Está verde. eleven. ismert megszokott. gyengéd. Está malo. Es débil. Magas (termetű). A HATÁROZÓSZÓ (L. Pontos. Rossz. pontját. beképzelt okos 7. Es joven. Megvakult. Alacsony (növésű). Está listo. Es distraído. Es interesado. Está distraído. Legyengült. Es justo. Finom. Está justo. lis verde. Életben van. Érdekelve van. Está alto. Está interesado. A legfontosabbak : | acostumbrado agradecido bebido callado cansado comido distinguido entendido leído iiarecido ¡•resumido sabido hozzászokott megköszönt megivott elhallgatott elfáradt megevett megkülönböztetett megértett olvasott (könyv) látszott gyanított tudott. 50 ige melléknévi igenevének a szabályos jelentésén kívül cselekvő1 értelmű melléknévi jelentése is van.

de prisa sietve . j) az időhatározót mikor? kérdésre. Lajost fia kísérte. de miedo félelmében. fr) az okhatározót: de amor szeretetből. de pequeño kiskorában . l) az eszköz. convencer de meggyőz vmiről. de noche éjjel . m) a részelő értelmet: comer-. de oídas hallomásból .és módhatározót mivel? hogyan? kérdésre: beber de un trago egy hajtásra kiinni. con. a magyartól eltérően de elöljárószót vonzanak az alábbi igék: abominar de utál. vmit abusar de visszaél vmivel acordarse de emlékszik vmire acusar de vádol vmivel admirarse de csodálkozik vmin 316 . megvet vkit. una casa de tres pisos háromemeletes ház . los más de los hombres a legtöbb ember. para. está de viaje utazik . e) a megkülönböztető tulajdonságot vagy vonást (testalkat. A DE elöljárószó Kifejezi: a) a birtokost (a birtok megelőzi a birtokost 1): el libro del profesor a tanár könyve. el reino de España a spanyol királyság . általánosságban : de dia nappal. guardarse de óvakodik vmitől. ir de compras bevásárolni megy. los vinos de Jerez son muy buenos a jerezi borok nagyon jók . ir de paseo sétálni megy . una botella de vino egy üveg bor. -ból. o) a magyar mint fogalmát középfokú melléknév után : tengo más de cien florines több mint száz forintom van . de este modo ilyen­ képpen . az érzelmet és kísérést kifejező igékkel kapcsolatban : Ana es amada de todos Annát mindenki szereti. Luis estaba acompañado de su hijo. r) igék állandó vonzatát. port 1. está de moda divatos . un reloj de oro aranyóra. c) a származást vagy eredetet: Pedro es de Madrid Péter madridi származású . está de luto gyászol. g) az értelmezőt: el mes de febrero február hónapja . d) a foglalkozást vagy mesterséget: trabajo de obrero munkásként dolgozom . ponerse de acuerdo megegyezik. de repente hirtelen . un sombrero de paja szalmakalap . külső. súlyt jelölő szók után : un pedazo de pan egy darab kenyér. de verano nyáron . q) előfordul sok határozói kifejezésben : del todo teljesen . de nuevo újból. ¡ay de los vencidos! jaj a legyőzötteknek ! ¡ay de ti! jaj neked ! i) a helyhatározót honnan? kérdésre: oengo de Madrid Madridból jövök. a. hace de intérprete tolmácsként működik . nada de nuevo-semmi új . AZ ELÖLJARÓSZÓ A leggyakoribb és legfontosabb spanyol elöljárószók : de. -tői. de un salto egy ugrással. no saldré de casa nem megyek el hazulról. de sobremesa asztalnál ülve ebéd után . de todos modos mindenesetre . dos de los alumnos két tanuló . -böl ragnak meg­ felelően : asustarse de megijed vmitől. en. conocer de nombre névről ismerni. b) az anyagot. un kilo de patatas egy kiló krumpli. ¿de qué color es? milyen színű? f) a méretet : mi cuarto tiene 4 metros de largo y ő de ancho a szobám 4 méter hosszú és 5 méter széles . está de embajador en París nagykövet Párizsban . de mediana edad középkorú. ¡pobre de mi hermano! szegény testvérem 1 ese picaro de Ernesto az a huncut Ernő . h) nyomatékossá teszi valamely főnév (személy) tulajdonságát : el bueno de Juan a derék János. -tói. a magyar -ról. ruha le­ írásánál) : la muchacha de los cabellos rubios a szőkehajú kislány. p) 2L cselekvő személyt a szenvedő szerkezetben.8. -ről. de los frutos del árbol a fa gyümölcseiből enni. n) az anyagot mértéket. amiből valami van : la estufa es de hierro a kályha vasból v a n . esa pluma es de Pablo az a toll Pálé .

Az A clöljáróazó Kifejezi: a) a valamilyen cél vajjy hely felé való törekvést. -hez. -ba. vmit rendelkezik vmivel kételkedik vmiben beleszeret vkibe megbíz vmivel érdeklődik vmi felől téved vmiben. kigúnyol vkit nélkülöz vmit sajnálkozik vkin befed vmivel nem bízik vkiben elhanyagol vkit. -ra. a magyar -hoz. -be ragoknak megfelelően : voy a la escuela az iskolába megyek. vmi miatt s) melléknevek állandó vonzatát : capaz de carente de culpable de descontento de deseoso de diferente de digno de distinto de ebrio de lleno de responsable de rico de (en) vecino de képes vmire vminek híján levő vmiben vétkes vmivel elégedetlen vmire vágyódó vmitől különböző méltó vmire vmitől különböző vmitől megrészegült vmivel teli vmiért felelős vmiben gazdag vmihez közel. mozgást. -re . örvend vminek fut. elnéz vmit csodálkozik vmin bízik vkiben élvez vmit. -höz . subir al tranvía felszállni a villamosra .afligirse de alegrarse de aprovecharse de arrepentirse de asombrarse de burlarse de carecer de compadecerse de cubrir de desconfiar de descuidar de disponer de dudar de enamorarse de encargar de enterarse de equivocarse de extrañarse de fiarse de gozar de huir de llenar de morir de ocuparse de (en) quejarse de reirfse) de responder de vengarse de bánkódik vmi miatt örül vminek felhasznál vmit megbán vmit csodálkozik vmin kinevet. salimos a la calle lemegyünk az u t c á r a . llegaron a la estación megérkeztek az állo­ másra . menekül vmi elől megtölt vmivel meghal vmiben foglalkozik vmivel panaszkodik vmi miatt nevet vmin felel vmiért bosszút áll vkin. libro de el peón voluntad máquina máquina lectura olvasókönyv de albañil kőmüvessegéd de hierro vasakarat de coser varrógép de escribir írógép 317 . dirigirse al portero a portáshoz for­ dulni . a legtöbb magyar összetett főnévnek a spanyolban de elöljárószós szóösszetétel felel m e g : molino de viento szélmalom conducción de agua vízvezeték pena de muerte halálbüntetés canción de cuna bölcsődal sala de espera váróterem 2. vmivel szomszédos t) főnevek vonzatát.

a sangre fría hidegvérrel . lo sabremos a los pocos minutos pár perc múlva megtudjuk . a fondo alaposan . a principies de junio június elején . poco a poco lassanként. az a Ilyenkor általánosabb. mint az en : a la orilla del rio a folyó partján . helyettesít vmit fél vkitől. spanyol módra . -ra. dedicarse a szenteli magát vminek. estamos a primero de marzo március elseje van . -re. a solas négyszemközt. a mano kézzel.b) a helyhalározót hol? kérdésre. al sur del país az ország déli részében . a su antojo kénye-kedve szerint. a tiempo kellő időben . cara a cara szemtől szembe . a fin de mes a hónap végén . d) az iriőhaiározót mennyi idő múlva? kérdésre: al poco rato kisvártatva. a cincuenta kilómetros de la capital a fővárostól 50 kilométerre . ha nem zárt helyről van szó . i) igék állandó vonzatát. a puertas cerradas zárt ajtók mögött. al fin y al cabo végeredményben . a menudo gyakran . vmihez ragaszkodó aficionado a vmitől távol álló ajeno a vmihez közel álló cercano a conforme a (con) vminek megfelelő contiguo a vmivel szomszédos contrario a vmivel ellenkező fiel a vmihez hű hostil a ellenséges vkivel szemben igual a vmivel egyenlő necesario a (para) vmihez szükséges obligado a vmire kötelezett odioso a gyűlöletes vki előtt parecido a vmihez hasonló propenso a hajlamos vmire presto. vmitől j) melléknevek állandó vonzatát: vmihez hozzászokott acostumbrado a vmit kedvelő. a bordo del barco a hajo fedélzetén . a magyartól eltérően a elöljárószót vonzanak az alábbi igék : acceder a apostar a asistir a atender a comparar a (con) faltar a jugar a oler a preferir a resignarse a saber a sustituir a temer a beleegyezik vmibe fogad vmibe jelen van vmin. g) az árat: compré el tejido a doscientas pesetas (el) metro a szövet méterét 200 pezetáért vettem. a magyar -hoz. -hez. a tu edad a te korodban . aludir a céloz vmire .. ¿a qué precio? milyen áron? h) sok határozói kifejezésben: a la española spanyolosan. al pie del monte a hegy lábánál . a la fuerza erőszakkal . f) a távolságot: a mit metros de altura ezer méter magasságban . al día siguiente a követ­ kező napon . vhol ellát vmi teendőt összehasonlít vmivel elmulaszt vmit játszik vmit vmilyen szaga van jobban szeret vminél beletörődik vmibe vmilyen íze van pótol. a la una egy óra­ kor . pronto a kész vmire semejante a vmihez hasonló sordo a süket vmivel szemben 318 . saber a ciencia cierta biztosan tudni vmit. estoy sentado a la mesa az asztalnál ülök . c) az idüliatározót mikor? kérdésre : a mediodía délben . -nek ragnak megfelelően: acostumbrarse a hozzászokik vmihez. e) a módhalározót hogyan? kérdésre : a pie gyalog . a ojos cerrados behunyt szemmel. -nak. a toda costa minden áron . -höz. a sabiendas készakarva .

con frecuencia gyakran. b) a módhatározót hogyan ? kérdésre: con mucho gusto nagy örömmel. confinar con határos vmivel. A CON elöljárósző Kifejezi: a) a társhatározót és az eszközhatározót kivel? mivel? kérdésre. con enfado bosszúsan. en todas partes mindenütt. sérülést) resultar con álmodik vmiről soñar con (de. marad vminél quedarse con elszenved vmit (pl. hol ? kérdésre: en el cuarto a szobában . a magyar -val. -ben . veinte pesetas con treinta húsz pezeta és harminc szentimo . en este punto ebben a tekintetben. a magyartól eltérően con elöljárószót vonzanak az alábbi igék: kijön vmiből (pl. -en. en este sentido ebben az értelemben. contentarse con megelégszik vmivel. con intención szándékosan. d) igék állandó vonzatát. en alguna parle valahol. con todo esto mindezek ellenére . fizetéséből) arreglarse con elege van vmiből bastar con (de) férjhez megy vkihez casarse con belebotlik vkibe. a magyar -val. -vei ragnak megfelelően: ven conmigo gyere veleml. Az EN elüljárószó Kifejez! : a) a helytiatározót a magyar -ban. en la calle az ulcán . escribo con tu estilográfica a te töltőtolladdal írok . -ön ragnak megfelelően. -on. -vei ragnak megfelelően : adornar con feldíszít vmivel. en Budapest Budapesten . c) előfordul spanyol szólásmódokban: con el andar del tiempo idővel. en Szeged Szegeden . rábukkan vmire dar con mentegetőzik vki előtt disculparse con megszeret vkit encariñarse con megharagszik vkire enfadarse con (de) megharagszik vkire enojarse con (de) udvarol vkinek festejar con (a) megharagszik vkire irritarse con megtart vmit.k) főnevek állandó vonzatát: afición a la música zeneimádat amor a la patria hazaszeretet fragancia a flores virágillat olor a bencina benzinszag miedo a morir halálfélelem pintura al óleo ' olajfestmény 3. 319 . en) e) melléknevek állandó vonzata!: vmivel összeférő compatible con vmivel megelégedett contento con (de) vmivel elégedetlen descontento con vkire haragvó disgustado con dühös vkire furioso con udvarias vkivel galante con emberséges vkivel szemben humano con Vmivel összeférhetetlen incompatible con igényes vkivel szemben exigente con f) főnevek állandó vonzatát: café con leche tejeskávé vajaskenyér pan con mantequilla 4. correr con todas sus fuerzas teljes erejéből futni.

en todo caso minden­ esetre .. meto las llaves en el bolsillo a kulcsokat a zsebembe rakom. en Navidad karácsonykor. vmirőJ nevezetes ocupado en vmivel elfoglalt perito en jártas vmiben puntual en pontos vmiben rico en • gazdag vmiben versado en jártas vmiben 320 . de hora en hora óráról órára . ellentétben az en körülhatárolt helyet jelöl: el tren entra en la estación a vo­ nat befut az állomásra . en una palabra egyszóval . azonnal. vmi mellett kitart vmi mellett becsül vmire figyel vmire. poner el reloj en hora az órát beiga­ zítani . ir en tren vonaton utazni . en pie (= de pie) állva . en lo futuro a jövőben . caer en domingo vasárnapra esni. cayó en el agua beleesett a vízbe . tomar en consideración tekintetbe venni . en voz alta hangosan. en efecto valóban. a magyar -ba. en voz baja halkan . en el acto azon nyomban. en particular különösen . en fin. en otoño ősszel. -ba. valamikor . nap mint nap . en mangas de camisa ingujjban . aprender en un libro könyvből tanulni . en secreto titokban . -be ragnak megfelelően. a ma­ gyartól eltérően en elöljárószót vonzanak az alábbi igék : aferrarse en (a) apoyarse en (sobre) caer (en tierra) comerciar en consistir en convertir en convertirse en empeñarse en estimar en fijarse en influir en insistir en (sobre) inspirarse en meditar en negociar en obstinarse en pensar en perseverar en persistir en poner en • reparar en ragaszkodik vmihez. f) előfordul sok határozói kifejezésben: en general általában . az a-val. beber en una taza csészéből inni. en otros tiempos régen. -ben . entremos en el cuarto lépjünk be a szobába . en el dia a nap folyamán . en el mes de mayo május hónapban . kitart vmi mellett támaszkodik vmire (földre) esik kereskedik vmivel áll vmiből becserél. észrevesz vmit h) előfordul melléknevek vonzataként: docto en jártas. c) az időhatározót mikor? mialatt? kérdésre : en 1050 1959-ben . átváltoztat vmire átváltozik vmivé kötelezi magát vmire becsül vmire néz vmit. en suma végeredményben . e) de-vel párt alkot ilyen kifejezésekben. mint: de día en día napról napra. en breve rövidesen . tényleg . en un santia­ mén szempillantás alatt. g) előfordul igék állandó vonzataként a magyar -ban. consentir en beleegyezik vmibe . decir en broma tréfából mondani.b) a hclyhntíirozót hova? kérdésre. en seguida azonnal . d) a módhatározót hogyan? kérdésre : en español spanyolul. -be ragnak megfelelően: confiar en megbízik vkiben . vmire hatást gyakorol vmire kitart vmi mellett lelkesedik vmi ért elmélkedik vmin kereskedik vmivel csökönyösen kitart vmi mellett gondol vmire kitart. de casa en casa házról házra . tapasztalt extremado en vmiben túlzó insigne en vmiben kiváló. de cuando en cuando időről időre. en la tarde a délután folyamán . tapasztalt vmiben entendido en vmihez értő equivocado en vmiben tévedő exacto en vmiben pontos experto en vmiben jártas.

para principiante no lo ha hecho mal kezdő létére nem csinálta rosszul. para junio júniusra. para siempre örökre. cambiar un puesto por otrö helyet cserélni. javára névutónak megfelelően : bastar para elég vmire . -hoz viszonyítva értelmével: el niño es pequeño para su edad a gyermek korához képest kicsi. 21 Spanyol nyelvkönyv — 5614 321 . — a magyartól eltérően para elöljárószót •vonz : salir. kész vmire exigente para igényes vkivel szemben necesario para szükséges vmihez rovechoso para előnyös vki számára til para • hasznos vkinek. júniusig . ¿hay alguna carta para mi? jött levél számomra? la casa está para vender a ház eladó .: lo dejamos para mañana ezt holnapra hagyjuk . csere ellenértékét a magyar -ért ragnak megfelelően: ¿cuánto has pagado por esta corbata? mennyit fizettél ezért a nyakkendőért ? compré el abrigo por mil pesetas ezer pezetáért vettem a felöltőt. Kifejezi: a) valaminek a célját. * c) az arányt. megfelelő vmire bueno para jó vmire. A POR elöljárószó Kifejezi: a) a cselekvés belső indítóokát miért? mi okból? kérdésre. un traje para reformar átalakítandó ruha . a magyar -hoz képest. está para llover esőre áll az idő . A PARA elöljárószó . no le molestes por mí miattam ne zavartasd magad 1 : b) a vétel. tengo para mí que azon a véleményen vagyok.í i) előfordul főnevek vonzataként: complicidad en el delito bűnrészesség conocimientos en jardinería kertészeti ismeretek dificultad en decirlo kifejezési nehézség habilidad en el manejo de las fegyverforgatásban való jártasság . está para salir ehnenni szándékozik. -¿rf ragnak. garantizado para dos años két évi jótállással. un cheque por mil pesetas egy ezer pezetáról szóló csekk . vmire fejezi P ' g) előfordul főnevek' állandó vonzataként (a dolog rendeltetését. célját ki) : un vaso para vino borospohár (un vaso devino pohár bor!) el tren para Madrid a madridi vonat tela para forros bélésvászon • pizarra para los tejados tetőfedő pala libros para menores ifjúsági könyvekN medicina para la calentura orvosság láz ellen 6. . amit keresek . por descuido gondatlanságból . por temor félelemből . b) az időpontot. d) előfordul sok spanyol szólásmódban: dice para si magában mondja. adás. előnyét kinek a számára? miért? kérdésre: he comprado este libro para ti neked vettem ezt a k ö n y v e t . -bői ragnak és a következtében. armas responsabilidad en el negocio az ügyben való felelősség 5. e) előfordul igék vonzataként a magyar célhatározói -ra. vmilyen célra dispuesto para hajlandó. no estoy para bromas nincsen kedvem tréfálni.. miatt névutónak megfelelően : por vanidad hiúságból . rendeltetését. valamint a számára. az kevés ahhoz képest. -re. preparar (se) para előkészíteni (előkészülni) v m i r e . departamento para fu­ madores dohányzó szakasz. lo que gasto es poco para lo que gano amit költök. partir para utazik vhova f) előfordul melléknevek állandó vonzataként: apropiado para alkalmas. esto alcanzará para tres días ez három napra lesz elég . a magyar -ból. a határidőt a magyar mikorra? mennyi időre? kérdésre. hogy . por influencia del calor a hőség következtében .

iránt: anle el espejo a. általánosságban mikor? mennyi ideig? mennyi időre? kér­ désre: por la mañana. comprar por docenas tucatonként venni. d) a cselekvést végrehajtó személyt a szenvedő szerkezetben: el nuevo mundo fue descubierto por Cristóba' Colón az Újvilágot Kolumbus Kristóf fedezte fel. miatt névutónak megfelelően: afanarse por vesződik vki érdekében. por la radio rádión vagy a rádióban (hallani). A többi elöljárószó 1. por completo teljesen. f) az időhatározót. iszik vmire kezdi vmin kitűnik vmivel elküld vmiért. por mar szárazföldön. összetéveszt vkivel ér vmit jön vmiért vmiről híres vmiről híres vmiért becsben álló nyugtalan vmi miatt ideges vmi miatt vmi miatt felháborodva harc a békéért. 322 . a békeharc sportszenvedély az anya iránti szeretet y. tengeren utazik. famoso por estimado por' inquieto por . i) előfordul igék állandó vonzataként a magyar -ért ragnak és érdekében." por correo postán? por teléfono telefonon. vesz vminek. pagar por semana hetenként fizetni. vmilyennek kérdezősködik vki után majd megőrül vmiért tart vmilyennek . délelőtt. prestar el dinero por un mes egy hónapra kölcsönözni a pénzt. por fuerza erőszakkal. mañana por la mañana holnap reggel. ante todas cosas mindenekelőtt.c) az elosztó értelmet: cien florines por persona személyenként ezer forint. por la noche reggel v.. délután. viajar por Italia beutazza Olaszországot. -on végig értelmében: pasearse por la calle sétál az utcán («=az utcán végig). este v. lemenni vmin végig koccint. por la tarde. •• < nervioso por indignado por k) előfordul főnevek vonzataként: la lucha por la paz • la pasión por el deporte el afecto por la madre 7. tükör előtt. luchar por harcol vmiért. viajar por tierra. por cál­ culo számításból. el deber ante la Patria a haza iránti kötelesség. a magyartól eltérően por elöljárószót vonzanak az alábbi igék: » agarrar por bajar por ' brindar por comenzar por distinguirse por enviar por felicitar por interesarse por (en) pasar por preguntar por rabiar por tener por tomar por valer por venir por megragad vminél fogva . indifirente ante todo minden iránt közömbös. ante előtt. éjszaka. általános értelemben. a magyar -on át. ha hablado por una hora egy órán át beszélt. llamar por su nombre a nevén szólítani. el trabajo ha sido hecho por mi a munkát én végeztem el. h) a mozgást és a hívást jelentő igék mellett a célt: ir por pan kenyérért menni» mandar por el médico az orvost hívatni. por todas partes mindenütt. ante todo. llorar por sír vmi miatt. ke­ resztül. hozat vmit gratulál vmihez érdeklődik vmi után számít vminek. e) a helyhatározót hol? kérdésre. por ejemplo például. ¡basta por hoy! mára elégi g) a módhatározót hogyan? kérdésre: por orden alfabético ábécés sorrendben. j) előfordul melléknevek vonzataként: afamado por célebre.

• • f 4. hasta -ig: hasta la escuela az iskoláig . 5. a través de -on át. Összetett elöljárószók 1. félig ingerülten válaszolt. desde fuera kívülről. -en. desde hace año y medio másfél év ó t a . sin causa ni motivo ' minden ok nélkül .. un libro sobre agricultura földművelésről szóló könyv . alá : debajo de la mesa a'z asztal alatt. durante toda Ja noche egész éjszaka • " 6. 3. sin falta feltétlenül. año tras año évről évre. sentir odio hacia él gyűlöletet érezni iránta.2. delante de előtt. közt: entre tres y cuatro három és négy (óra) közf. . 10. según szerint. sobre fölött. sobre el salario he cobrado otros cien florines a fizetésemen felül még száz forintot vettem fel . escribir carta sobre carta e yik levelet a másik után írja . -on. fölé. -tői. bajo alatt: bajo mi lecho házamban (=« a tetőm alatt). tras mögött. acerca de -ról. 9. 8. respondió entre confuso e irritado félig zavartan. en contra de ellen: en contra de su costumbre szokása ellenére.. según las circunstancias a körülményekhez képest. deMftués de után : uno después del otro egyik a másik után . hacia media noche éjfél felé . 12. desde -tói. -en. felől: no sé nada acerca de este asunto erről az ügyről nem tudok sv mmit. cerca de közelében : cerca de mi casa a házam közelében . después de las ocho nyolc óra után . Zamora está sobre el Duero Zamora a Duero folyónál fekszik. delante de testigos tanúk előtt. 12. además de -on kívül: además de ti rajtad kívül. 7. bajo el imperio de • Augusto Augusztus uralkodása alatt. 7. mögé. estrellar contra la pared a falhoz vágni . encima de -on. jelenlétében : delante de la puerta a kapu előtt. entre el jardín y la casa a kert és a ház között. ojos entre grises y azules szürkéskék szem . hasta las nueve 'kilenc óráig. hacia felé : hacia allí arrafelé . en dirección a irányában : iba en dirección a la estación az állomás felé ment. ' 4. / 3. sin nélkül: sin principio ni fin kezdet és vég nélkül. 8. sin esperanzas reménytelenül . IX. debajo de alatt.-re: sobre la mesa az asztalon v. dentro de -on belül: dentro de pocos días pár napon belül. antes del tiempo fijado SL megállapítqtt idő előtt. óta. 9. keresztül: mirar a través de la ventana kinéz az ablakon ¿ 5. az asztal fölött. 10. alá. 6. -ön : encima de la mesa az asztalon . képest: según mi parecer a véleményem szerint. contra ellen: remedio contra la tos köhögés elleni orvosság. cierre usted la puerta tras sí csukja be maga mögött az ajtót 1 8. hasta el límite a végsőkig. hasta más no poder a végletekig. -ön . után : tras los montes a hegyek mögött. durante (ideje) alatt: durante la comida az ebéd alatt. sin duda kétségtelenül . entre vida y muerte élet és halál közt. t 21* 323 . desde Budapest hasta Viena Budapesttől Bécsig. » 11. hasta no más. entre között. -ra. antes de előtt: antes del invierno a tél beállta előtt. desde ayer tegnap ó t a . 2. venía tras mí mögöttem j ö t t .

de debajo de alól: toma el papel de debajo de ese libro vedd a papirost az alól a könyv alól ! 20. por debajo de alul: estaba herido por debajo del codo könyökön alul sérült meg. 14.13. lejos de -tói távol: lejos de la ciudad a várostól messzire. a excepción de kivételével: a excepción de dos alumnos két tanuló kivéte.' Ion át). por medio de révén: le atormentaban por medio de la sed szomjúsággal gyö­ törték . 18.'junto a mellett: estoy sentado junto a mi hermano testvérem mellett ülök . hogy . 23. fuera de tiempo rossz­ kor . fuera de -on kívül: fuera de la puerta a kapun kívül. 15. 324 . de entre közül: escoge de entre estas manzanas la que más te agrade válaszd ki ez almák közül íazt. está fuera de duda que kétségtelen. 16. " 24. de (por) detrás de mögül: por detrás de la esquina a sarok mögül. szemben : frente a mis ventanas ablakaimmal szem­ közt .i ével. 17. de a (elosztó értelmű): dos botellas de a litro y medio két másfél-másfél literes üveg 19. por encima de fölött (át): por encima de la mesa az asztal fölött (az aszta. amelyik a legjobban tetszik neked! 21. frente a szemközt. 22.

señor? — Yo. ¿Dónde está la lámpara verde? Está aquí. es de madera. detrás. a la derecha. señoras y señores ! — dice un señor. El camarada Kemény es obrero. — ¿Cómo se llama usted. mucho. no es difícil. muchas plumas. algunos libros. ¿Cómo es el pupitre? Es verde. Los armarios altos. dos plumas. Este libro es rojo. ¿Cómo es la tiza? Es blanca. Estos cuadros son hermpsos. mesa de madera. ¿Qué es usted? Soy médico. tres plumas. en esta clase.dinero. señor. algunas cualidades. El libro grueso. ¿Cómo es la pluma? Es corta. 6. ¿No son hermosos los cuadros? Los cuadros no son hermosos. estufa de hierro. Los alumnos dicen palabras españolas. en el banco. 4. esos cuadernos son azules. Estudiamos el español. algunas plumas. — ¿Cómo se llama usted. en la clase. aquel libro es pardo. Los cuadros'hermosos están aquí. Estudiamos los colores principales. El profesor también está aquí. es de hierro . señora? — Me llamo Margarita Kiss. No soy inglés sino húngaro. mucha miel. No es larga sino corta. ¿Quién está en la clase? Los alumnos y las alumnas están ahora en la clase. — ¡Buenas tardes ! — dicen los alumnos. en aquella clase . aquellos cuadros son feos. ¿Cómo son las mesas? Son también verdes. II. ese libró es amarillo. Los cuadros hermosos son éstos.banco. en estos bancos. soy húngaro.No. las mesas largas y las sillas bajas están en la clase. los cuadros feos son aquéllos. ¿Cómo son los cuadros? ¿Son hermosos los cuadros? Los cuadros son hermosos. — Juan y Jorge son alumnos. El señor profesor está en la clase. a la izquierda . el señor Kiss es ingeniero.KULCS A FORDÍTÁSI GYAKORLATOKHOZ I. Las sillas bajas. En esta clase hay muchos cuadros. 3. . 5. ¿Es corta? Sí. muchos colores. es corta. ¿Es grueso el libró? El lápiz largo. ¿Es usted minero? No soy minero. ¿Y cuáles son los armarios nuevos? Éstos. dos libros. una pluma. Estos cuadernos son blancos. en aquel . muchas cualidades. delante.' ¿Es difícil el . soy comerciante. ¿Dónde están los armarios altos? Están detrás. Otros alumnos entran en la clase. ¿Es usted húngaro? Sí. aquellos cuadernos son 325 . me llamo Francisco Székely. un libro. Margarita y Catalina son alumnas. — ¡Buenos días. algunos colores. En esta lección de español estudiamos algunos colores y cualidades. — ¿Es usted alumno? — Síj soy alumno. ¿Son bajas las sillas? Las sillas no son bajas. La señora Kovács también es húngara. III. en el centro. en aquellos bancos. La señora ' Nagy es médica. ¿Cuál es la silla nueva? Aquélla. El libro es grueso. tres libros. La lengua española es hermosa. algunos objetos. en los bancos. ¿Es largo él lápiz? El lápiz es largo. muchos objetos. español?. muchos libros. El señor Juan Nagy también está en la clase. en este banco.

negros. Esta pared es gris. Aquella puerta no es ancha sino estrecha. Aquellas ventanas no son altas sino bajas. ¿Qué es esto? Es una tiza. Esto (Ésta) es una tiza. Esto (Ésta) es una tiza blanca. ¿Qué es eso? Es una estilográfica. Esto (Ésta) es una estilográfica. ¿Qué es aquello? Es un armario. Aquello (Aquél) es un armario. Aquello (Aquél) es un armario viejo. ¿Cómo es la estufa? ¿De qué color es? Es negra. ¿De qué es? Es de hierro. Aquélla es una estufa de hierro. IV. 4. el libro del alumno, los libros del alumno, el libro de los alumnos, los libros de los alumnos; la vivienda del obrero, las viviendas de los obreros;, la hija de la madre, las hijas de la madre; la pluma de Pedro, las plumas de Pedro; los lápices de Pablo; los cuadernos de Jorge; la clase de este alumno, las clases de estos alumnos; los padres de aquel joven, los abuelos de aquellos - jóvenes ; las casas de Budapest; los obreros de la fábrica ; los jefes de las fábricas; los alumnos del señor profesor; los cuadernos de las alumnas aplicadas ; el cuaderno nuevo de la alumna aplicada. 5. Vivo en Budapest. Yo no trabajo en una fábrica. Yo trabajo en casa. . Soy (una) buena ama de casa. Todos están contentos con el trabajo del ama de casa. Esta noche estoy cansada. Estoy sentada en un sillón cerca de la ventana y descanso. — Los hijos de Pepe son muy listos. Ellos están ya listos (ya.están listos) para la escuela. — ¿Cómo estás? Estoy bien, gracias. ¿Y tú cómo estás? Yo también estoy bien, gracias. ¿Estás cansado? No, hoy no esíoy cansado todavía (aún). — ¿Dónde trabaja usted? Trabajo de obrero en una fábrica de papel. ¿Dónde vive en Budapest? En aquella calle. ¿Es ya tarde? No es tarde aún (todavía). \ V. 5. Yo hablo ya un poquito (el) español. Estudio la lengua españoja desde hace tres meses. Nosotros también estudiamos español. ¿Desde cuándo estudiáis esta lengua? Nosotros estudiamos (el) español desde hace sólo ün mes. Ustedes hablan la lengua corrientemente. Hablamos corrientemente, pero decimos tonterías a menudo. Tú comprendes mucho, pero no hablas bastante bien. (Tú) debes hablar, estudiar y escribir mucho. Por la mañana llamo por teléfono a mi amigo. Sin duda está en casa. Por la tarde hacemos una excursión a las montañas. Llamamos también a Pablo y a Esteban. VI. 5. a) Cuando estamos cansados, no trabajamos sino estamos sentados , en los sillones y escuchamos la radio. Hoy nosotros estamos muy aplicados (diligentes) porque queremos responder bien en la escuela. Aprendemos las lecciones y escribimos los ejercicios. Con el profesor hablamos sólq español. Nosotros estamos sentados en el segundo banco, cerca de la estufa de hierro. VIL 3. a) Tengo un lápiz. Tienes una pluma. Tiene un.cuaderno. Tenemos un libro. Tenéis una vivienda. Tienen un cuarto. — Yo tengo dos lápices. Tú tienes tres plumas. Él (Ella) tiene cuatro cuadernos'. Nosotros (Nosotras) tenemos cinco libros. Vosotros (-as) tenéis una nueva vivienda. Ellos (Ellas) tienen una habitación grande. — Tengo frío. Tienes calor. Pablo tiene hambre. Tenemos miedo al examen. Tenéis sed. Los niños tienen sueño. No tengo fiebre. No tienes mucha hambre. Pedro no tiene suerte (tiene mala suerte). No tenemos miedo a los exámenes. No tenéis mucho sueño. María y Eva no tienen prisa. b) Yo también. Yo tampoco. Tú también. Tú tampoco. Nosotros también. Nosotros tampoco. Esteban también. Esteban tampoco. — Tampoco yo bebo.
326

Yo no bebo tampoco. Tampoco tú descansas. Tú no descansas tampoco. Tampoco Pedro duerme. Pedro no duerme tampoco. Tampoco nosotros (-as),scocinamos. Nosotros no cocinamos tampoco. Tampoco vosotros coméis. Vosotros no coméis tampoco. Tampoco los alumnos van a casa. Los alumnos no'van a casa tampoco. — Paco no es débil. Tampoco Pepe,es débil. Pepe no es débil tampoco. — No quiero (ni) escribir ni escuchar la radio. — No quieren (ni) hablar ni escribir en español. — Juan no puede ni quiere venir con nosotros. — Ni el profesor ni la« pro-. \ fesora están en. la clase. — No conocemos ni al señor Nagy ni a la señora Kiss. c) Todo está aquí. Tddp está listo. — Todos están aquí. Todos quieren a los niños. — Toda la familia está en casa. Toda la habitación es hermosa. Conozcp todo el libro. Vemos toda la clase. — No toda familia (todas las familias) está(n) en casa. No toda habitación (todas las habitaciones) es (son) hermosa(s). Todos los libros (Todo libro) está(n) en el banco. .Todas las plumas están (Toda pluma , está) en la mesa. Hablo con todos los alumnos (con todo alumno). 4. jHola, Eva! ¿Cómo estás? —. ¡Salud/ Inés! Regular. ¿Y tú cómo estás? — Gracias, no estoy.muy bien. — ¿Por.qué no? -- Porque mi hermano Andrés está en el hospital. — ¡No puede ser I ¿Qué tiene? — Tiene continuamente fiebre alta. No tiene apetito. No quiere (ni) comer ni beber. Tiene uña grave pulmonía. Tampoco mi madre está bien. (Mi madre no está bien tampoco.) Tiene un constipado tremendo y por eso está en cama. — Lo siento mucho. Hoy tampoco yo estoy muy bien (Hoy yo no estoy tampoco muy bien) porque tengo que (he de) dar un examen en la universidad. Tengo miedo al examen. — Ahora yo tengo que ir (he de ir) a casa. En casa tengo que (he de) esperar a mi padre. ¡Adiós I VIH. 5. a) Nos despertamos a las cinco y media porque suena el'despertador. Saltamos de la cama, nos quitamos' ía camisa de dormir y nos ponemos la bata. Vamos al cuarto de baño. Nos lavamos'con agua fría. Con la esponja nos frotamos todo el cuerpo. Nos lavamos de pies a cabeza. Nos afeitamos un día sí • y otro no (cada dos días). Ante el espejo nos peinamos con el peine y nos cepillamos el pelo con el cepillo. Luego volvemos al cuarto y nos vestimos., Nos apresuramos porque el desayuno ya está listo en el comedor. IX. 3. Esto (Éste) es mi pañuelo. Este pañuelo es mío. Esto (Ésta) es tu cédula personal. Esta cédula personal es tuya. ¿Dónde está la llave de usted? , (^Dónde está su llave de usted?) ¿Es de usted esta llave? No, esta llave no es mía, - es su llave (es la llave de él, de ella). Esto (Ésta) es nuestra habitación. Esta habitación es nuestra. Esto (Éste) es el banco de ustedes. Este banco es de ustedes. Este banco es de ellos. Los libros de ustedes son interesantes. 5. Leyendo las lecciones españolas aprendemos mucho. — Estando sentado (-a) a la mesa escribo una carta. — Escuchandp la radio, los alumnos aprenden muchas cosas interesantes. — Viniendo a la escuela puedes escuchar la lección de español. — Yendo a la oficina saludamos a nuestros padres. — Hablando mucho no podéis estudiar. — Afeitándome estoy de pie ante el espejo. — Me afeito estando de pie ante el espejo. — Siendo solteros vivimos con nuestros padres. — Comiendo mucho no están hambrientos. — Estando hambrientos comen mucho.
*

v

6. ¿Qué estáis haciendo? — Estamos escribiendo cartas. — ¿Qué está haciendo tu padre? — Eslá leyendo el periódico. — ¿Qué está estudiando tu hermano? — Está estudiando la lección de español. — ¿Dónde están Juan y Pepe?* Están durmiendo. — ¿Cómo está tu abuela? Está sintiéndose mal.
327

7. ¿Cuántos años tienes, Eva? — Tengo dieciséis años. — ¿Dónde vives? — Vivo con mis padres. — ¿Está en casa tu padre? — Ahora no está en casa. Está trabajando en la fábrica. — ¿Y tu hermano Carlos? — Él está dando un examen en la universidad. — No hallo mi pañuelo. ¿Dónde puede estar (hallarse)? — Debe de estar en el bolsillo de tu chaqueta. — ¿Dónde pones las llaves? — Las pongo siempre en este bolsillo. — ¿Es nueva la estilográfica de usted? — Sí, es nueva; escribe muy bien. — ¿Ahora escribe usted con su pluma? — Sí, escribo (estoy escribiendo) con mi pluma. — He aquí un lápiz amarillo.. ¿De quién es? ' ¿Es de usted? No puede ser de usted; su lápiz (el lápiz de usted) no es amarillo sino pardo. — Saliendo de la clase saludamos a nuestro profesor. X. 5. En otoño y en primavera llueve a menudo. En este invierno nieva a menudo. La blanca nieve cubre ios campos y abriga las sementeras de la helada. En • primavera se despierta la naturaleza. Comienzan (Empiezan, Principian) a brotar los árboles. En los campos vemos muchas flores. En verano, durante la canícula, el calor llega a ser molesto. A fines de septiembre empieza el otoño. Se cogen los frutos de los árboles. ¿A cuántos estamos hoy? Hoy es el primero de febrero (el diez de marzo). — ¿Qué tiempo hace hoy? Hace frío porque no hay sol. Hace viento. . Cuando hace mal tiempo me quedo en casa y leo un buen libro. Entretanto bebo un buen café. — Mañana será un gran día : tengo que dar un examen en la universidad. — Pasado mañana, el martes, estoy en casa. — Los miércoles y los sábados voy al teatro. XI. 5. Antes de ir al cuarto de baño, me pongo la bata. — Después de lavarme de» pies a cabeza, vuelvo a mi cuarto. — Aconsejamos a nuestros amigos quedarse en casa. — Mis amigos ,me aconsejarán salir de casa. — No saben qué comprar. — No sé qué comprar. — José vendrá para hablar con Pablo. — Vengo para hablar contigo. — Vienen para hablar con vuestros padres. — Voy al mercado a vender la gallina. — No voy al mercado sin tener dinero. — No quiero salir sin hablar contigo. — Me apresuro para no llegar tarde. — Vamos al comedor a de- . * sayunarnos. (Entramos en el comedor para desayunarnos.) — No sabemos cuándo ir al teatro. 6. Si el domingo hace un tiempo hermoso haremos una excursión a las montañas. Nos levantaremos temprano. — ¿Qué haces hoy? Iré a la ciudad y compraré en el mercado patatas y judías verdes. ¿Huevos no comprarás? Hoy no compraré huevos porque "tengo en casa. Pero quiero comprar un cuarto de kilo de tocino y trescientos gramos de jamón. ¿Por qué? Porque mi pariente de provincias vendrá a verme. Y tú, ¿qué haces hoy por la tarde? Leeré una novela interesante o escribiré una carta a mi hermano que vive en Szeged. Nosotros iremos al teatro. Mañana visitaremos el museo. XII. 1. ¿Qué haces cuando tienes hambre? Como pan. ¿Qué bebéis cuando tenéis sed? Bebemos agua fresca. — Cuando tengo calor me quito la chaqueta. — ¿Qué tiene usted en los bolsillos? En los bolsillos tengo lápices, estilográficas, llaves, un pañuelo y la cédula personal. — Si tenemos frío, entramos en el cuarto. — ¿Qué hacéis todo el día? Trabajamos mucho. Tenemos mucho que hacer. Tenemos que (Habernos de) escribir los ejercicios y aprender las palabras nuevas. — ¿A dónde tienen que ir Francisco y Esteban? Tienen que ir a la universidad "a dar un examen, — Puedes quedarte en casa, si quieres. Pueden estarse en casa, si quieren. — JNÍo tienes razón. Tampoco él tiene razón. (Él no tiene razón tam328

.

poco.) — Hoy mi hermana no puede venir. Tampoco mi madre puede venir. (Mi madre no puede venir tampoco.) — No puedo escribir porque no tengo ni lápiz ni estilográfica. — No escribimos ni leemos. — Los niños no estudian ni juegan. — Todo está en orden. — Las muchachas saben toda palabra (todas las palabras). — Todos están aquí. — No todo ejercicio es difícil (No todos los ejercicios son difíciles). 2. Me lavo las manos. — Me lavo por la mañana. — No podemos levantar Á esta mesa. — No es fácil levantarse temprano. — El despertador me despierta a las seis y pico (y minutos). — Cuando el despertador suena, me despierto. — Mi madre peina a mi hermanita. — Mi madre se peina ante el espejo. — Llamo a Carlos pero no quiere venir. — Carlitos duerme profundamente pero no puede . dormirse pronto. — Nos vestimos rápidamente porque no queremos llegar tarde a la escuela'. — No sé cómo se dice esta palabra en español.. — Se dice que los buenos amigos se conocen én el peligro. — ¿Cuánto dinero tienes? No tengo más que (Tengo sólo) ochenta pesetas. No es mucho. — A media- noche me despierto siempre. — Nuestro padre vuelve a casa a eso de las nueve (hacia las nueve). — No tengo tiempo antes de la una. 3. Apresurándome llego aún a tiempo (puntualmente) a la oficina. — ¿En qué piensas cuando te vistes ? Pienso en mis padres que viven en el campo. — Durmiendo ocho horas el niño no puede estar cansado. — Leyendo estos libros aprendemos muchas cosas interesantes. — No conocemos ni a Pablo ni a Juan. — ¿Quéestáis haciendo? Estamos escribiendo los ejercicios. — ¿Conoce usted a mi hermana? Lo siento, no conozco a su hermana. — He aquí dos libros. Uno es de Inés, otro de Jorge. El libro de ella es rojo, el libro de él, azul. — La estilográfica de usted no escribe bien. — ¡Hijo mío 1 ¿Por qué no te apresuras? — ¿De quién es esta cartera? Es mía. — ¿Es suyo (Es de usted) este portamonedas? No, señor, no es mío; el portamonedas es de aquel señor. 4. En verano amanece temprano y anochece tarde. — Cuando hace mucho frío no llueve, sino nieva. — Cuando hace un tiempo hermoso damos un paseo. • — En verano relampaguea y truena a menudo. — ¿A cuántos estamos hoy? Estamos a primero de febrero. Mañana será el dos de febrero. — Nací el 31 (treinta y uno) de octubre de 1924. — Si tengo dinero, compraré cien o ciento cincuenta buenos cigarrillos. — Yo también compraré cigarrillos, pero doscientos o trescientos. — Este libro contiene cuatrocientas páginas. — Nosotros estamos sen- ' tados en el primer banco. — Nuestros amigos están sentados en el tercer banco. — La lección once no será difícil. — Te doy un buen consejo : si hace mal tiempo, quédate en casa. — Los martes y viernes tenemos lecciones de español. ' 5. ¿Qué hará usted mañana? Mañana iré al museo para ver los cuadros nuevos. — Venimos para hablar con vosotros. — Antes de salir«me darán las llaves. — Antes de salir saludaremos a nuestros padres. — Vendremos sin falta porque queremos hablar contigo. ¿Conmigo? Sí, contigo. — No1 puedo comer sin beber agua. — No saben qué hacer. — Entrando en la clase los alumnos saludan al profesor. — Iré a la ciudad para comprarme algunas camisas. — Pedro no sabe s cuándo ir a la ciudad. *, XIII. 5. ¿Me ves? Te veo. ¿Nos ves? Os veo. ¿Ve usted a Pedro? No le veo. ¿Ven ustedes a Inés? No la vemos. Queremos verla. (La queremos ver.) — ¿Qué me das? Te doy un libro. ¿Qué nos dais? Os damos un libro. ¿Qué quiere dar usted a Pablo? Quiero darle un libro. (Le quiero dar un libro.) ¿Qué quieren v 329

dar ustedes a María? Queremos darles (Le queremos dar) un libro. ¿Qué daremos a nuestros padres? Les daremos libros. — ¿Qué me traes? Te traigo una carta. ¿Qué traes a Eva? Le traigo una carta. ¿Qué traes a los niños? Les traigo unos (algunos) juguetes. — ¿Me quieres? Te quiero. ¿Nos queréis? Os queremos. Todos les (las) quieren. 6. Puedes confiar en mí. ¿Podemos confiar en ellos (en ellas)? Podéis confiar en nosotros (-as). No podéis confiar en él (en ella). — Tú estás sentado enfrente de mí. Nosotros (-as) estamos sentados (-as) enfrente de vosotros (-as). Enfrente de.mí no está sentado nadie. (Nadie está sentado enfrente de mí.) — Esta carta es para ti. Éstas cartas son para nosotros (-as). Esta tarjeta es para mí. Este tele. grama es para ellos (ellas). — El profesor me da el libro a mí. Eva no te escribe la carta a ti. Carlos no nos quiere a nosotros (-as). No le daremos libros a él (a ella). Nadie le invitará a él (a ella). No nos darán sopa a nosotros (-as). — ¿Hablas de mí? Habló de ti. ¿Habláis de nosotros (-as)? Hablamos de vosotros (-as). Hablamos de él (de ella) y no de ellos (dé ellas). — No iré sin ti. No irá sin mí. No quieren ir sin nosotros (-as). No queremos ir sin vosotros (-as). No hago nada sin él (sin ella). No podemos hacer nada sin ellos*" (sin ellas), 7. El reloj acaba de dar las cinco. — Mi- padre acaba de escribir la carta. — ¿Que vais a hacer? Vamos a dar un paseo. — Eva y María acaban de volver de la escuela. — Eva y María van a comer. — Acabo de aprender las palabras y voy á escribir el ejercicio. 8. La campanilla acaba de sonar. Vamos a comer. Dejo de trabajar, la máquina está parada. Me lavo las manos y me apresuro al comedor. Mis camaradas (compañeros) ya están sentados a la mesa. ¡Que os aproveche ! — les digo. — jQue te aproveche! — me contestan. — ¿Es buena hoy la sopa? ¿Os gusta? — Juan dice que la sopa está Insípida. — ¿Me haces el favor de pasarme la sal? Gracias. — No las mejece. — El asado de cerdo mé parece tan sabroso que'se me hace la boca agua. Las patatas fritas son también muy sabrosas. Hoy cenaré en casa. No sé aún qué tendremos de cenar. A las ocho de la noche estaré de nuevo hambriento como un lobo. ' \ XIV.- 3. A mí no me gusta este propósito. — ¿Por qué te aburre a ti ir de compras? — A él (A ella) no le compraremos nada. — A nosotros nos quieren * comprar nuestros padres ropa interior. — ¿A vosotros os gustan estas corbatas? — A ellos (A ellas) no les dan carne. — A usted no le escribirán cartas. — A ustedes les enseñarán los tejidos nuevos. — A mí no me dicen la verdad. — A ti no te falta dinero, i No me compro nada. — No me veo en el espejo. — A ti te com— pras una corbata nueva. — No te ves en la fotografía. — No se quiere comprar (No quiere comprarse) un tejido nuevo. — Mi padre me llama a mí. — ¿Quién te llama a ti? — A él le (A ella la) llama el profesor. — A nosotros nos quieren , nuestros profesores. — A vosotros os no quieren ver nuestros padres. — A ellos no les (A ellas no las) vemos en el cuarto. 4. Hoy mismo tienes que dar el examen. — Juan ha de escribir la carta allí mismo. — Mañana mismo tengo que hablar con él. — He de hablar con él mismo (con ella misma). — Hablamos de ellos mismos (de ellas mismas). — Yo mismo t (Yó misma) no le (la) conozco. — Lo dice él mismo (ella misma). — A sí mismo ' no se compra nada. — Lo mismo da. — A.nosotros nos da lo mismo. — También a ellos (a ellas) les da lo mismo. — A mí me compraré el mismo libro. — Al mismo tiempo me compraré cuadernos también. — Nuestra madfe es la bondad
330

f

misma. — Al comienzo mismo de la lección hablaremos con el señor profesor. — Esta palabra no la comprenden en España mismo (en la España misma). 5. Mañana por la mañana estaré libre porque trabajaré en el turno de la noche. Iré de compras a la ciudad. Tengo que comprar muchas cosas. He de entrar en una perfumería. Tengo que comprarme un jabón de afeitar. A mi mujer le compraré polvos y agua de Colonia. Entraré también én el gran almacén. — ¿Qué desea usted, señor? ¿Me hace el favor de enseñarme unos pañuelos? ¿Le gusta a usted este pañuelo? Este no me gusta. A mí ,me gusta aquél. ¿Cuánto cuesta? No es caro, cuesta sólo doce florines. Pues bien, me quedo con éste. — ¿Cuándo iremos de compras? Hoy mismo. Hoy por lá tarde después de las tres iremos a la ciudad y miraremos los escaparates de las tiendas. ¿Por qué no entra, mos en el gran almacén? Allí también venden los mismos artículos. Yo mismo (Yo misma) prefiero las tiendas de la calle Váci. XV. 4. a) Esto (Éste) es un tejido hermoso. Me lo compro. ¿No quieres comprártelo? Pablo sé lo compra. Nosotros no nos lo compramos. ¿No queréis comprároslo? Ellos "quieren comprárselo. Ellos se lo compran. — Veo camisas nuevas en el escaparate : ¿me hace el favor de enseñármelas? Se las enseñaré a usted en seguida. (Voy a enseñárselas a usted.) Se las recomiendo a usted. Estas camisas te las recomiendo. Os las recomiendo. Se las recomiendo (a él, a ella). — Se las recomiendo (a ellos, a ejlas). Estas camisas el*dependiente me las recomienda. b) Esta clase es muy grande. Trabajo muchísimo. Pedro responderá muy bien. Lo siento mucho. Ya estoy aquí. Él no está aún aquí. Pablo está arriba. Esteban está abajo. El teatro está muy cerca. El cine está muy lejos. Tú hablas claramente. Tú hablas clara y distintamente. Vosotros respondéis cortésmente. • Ellos viven felizmente. Nosotros charlamos alegremente. Sin duda tienes razón.. Veo tejidos en todas partes. Esteban vive aquí en alguna parte. No hallo mi libro en ninguna parte. 5. Carlos ve tejidos hermosos en el escaparate de una tienda. Necesita un traje nuevo y por eso entra en la tienda. Va al mostrador y dice al dependiente: — ¿Me hace el favor de enseñarme algunos (unos) tejidos buenos? — ¿De qué color los desea usted, señor? Tenemos toda clase de tejidos. — Prefiero los tejidos oscuros. — Acabamos de recibir tejidos nuevos, se los enseñaré a usted. ¿Me hace el favor de pasar por aquí? ¿Qué le parece a usted éste? — A mí me gusta. ¿Cuánto cuesta el metro? — Es muy barato : 250 florines. — ¿Qué se le va a hacer? Me quedo con éste. — ¿Cuántos metros corto? — Tres y quince. — Aquí tiene usted la factura. Tenga la bondad de pasar por la caja. XVI. 3. a) Hable usted. Hablen ustedes. Hablemos. Hable Jorge lo que. quiera. — Coma usted. Coman ustedes. Comamos. Coman los niños lo que quieran. — Escriba usted. Escriban ustedes. Escribamos. Escriban los alumnos lo que quieran. — Vaya usted. Venga usted. Déme usted dinero. Duerma usted. — Paguen ustedes. Vivan ustedes, felizmente. Hagan ustedes lo que quieran. — Pongan ustedes los libros en el pupitre. — Tráigannos ustedes sellos (de Correos). — Compremos chocolate a los niños. ^ b) Es necesario que Pablo venga conmigo. — Es menester que mis padres vayan a ver a sus parientes. — Es importante que estéis en casa. — Es posible que Esteban te dé a ti el libro. — Es imposible que (yo) yerre. — Quizá(s) llueva 331

o nieve ya. — j(Ojalá) que sea así I — j Ojalá me vea mi padre! — ¡Ojalá nos oigáisl — | Qué lástima que no podáis hacerlol — Iré a verte antes de que vayas de vacaciones. — Que digan nuestros parientes lo que quieran. 4. a) — Dispénsenme ustedes, señoras, ¿hablan ustedes español? — Sí, señor, somos españolas. — jQué casualidad más dichosal Nosotros somos húngaros pero chapurreamos el español. — ¡ Qué lástima que no comprendamos el húngaro. Estamos aquí ya desde hace una semana en la capital de ustedes, pero no comprendemos (más) que algunas palabras húngaras. — ¿Qué les parece a ustedes nuestra capital? — A nosotros nos gusta mucho. ¿Cuántos millones de habitantes tiene? — Dos millones. Pero permita usted que nos presentemos. Yo soy Jorge Nagy, ingeniero. Mi amigo es Francisco Kiss, médico. — Tanto gusto de conocerles a ustedes. ¡Qué lástima que sea ya tan tarde! Tenemos que despedirnos porque a las siete sale nuestro tren. Que ustedes lo pasen bien. . b) Nuestra madre cumple años mañana. (Mañana nuestra madre tiene su compleaños.) Es necesario que le pongamos un telegrama de felicitación. ¡Qué lástima que (ella) no viva en la capital! De todos modos, uno de estos días iremos a verla, antes de que vayamos de vacaciones. ¡Qué no se nos olvide comprarle chocolate y flores! XVII. 5. Mi tío es un hombrón. — El tío Toñuelo es un solterón. — María es picarona. — Vete corriendito. — Ven callandito. — Inés está cansadita. — La v cajita está en el cajón. , 6. a) Toñuelo y Perico, venid corriendito. Ahora yo tengo que ir al mercado. Mientras tanto poned en orden vuestro cuarto. Toñuelo, traeme la red de compras. Gracias. Á las diez ve(te) a la sucursal de la Cooperativa de Consumos y compra dos kilos de pan fresco. No te olvides de comprar medio kilo de patatas y doscientos , .'gramos de queso. Perico, no seas holgazán y aprende tus lecciones. Toñuelo, ayuda a Perico a escribir los ejercicios. Quedaos en casa y no abráis la puerta a ningún desconocido. Si tenéis hambre, comed pan. b) ¿Quiere usted hacerme un favor? Cierre usted la puerta y abra las ventanas. Tome usted su cuaderno y escriba lo que digo. Siga usted escribiendo. Diga usted en voz alta lo que escribe. Repita, usted. Traduzca usted el texto español. No traduzca esta linea. Levántese usted y vaya a la pizarra. No vuelva aún usted a su sitio. Aprenda usted el texto de memoria. XVIII. 1. Yo estoy leyendo el periódico, tú lee la revista. — Vosotros estáis escribiendo cartas, mientras tanto nosotros comeremos. — ¿A quién trae usted la carta? ¿A mí? No se la traigo a usted sino al tío Toñuelo. A él le traigo también una revista. — ¿Le gusta a usted él asado? No me gusta mucho porque está algo ' insípido. ¿Me hace el favor de pasarme la sal? — Queremos veros. ¿Cuándo podemos is a veros? — Después de las cinco de la tarde nos encontráis siempre en casa. Si venís, traednos flores a nosotros y a nuestros padres. Sabéis que nos gustan mucho.— ¿Dónde están María y Ana? Tengo que hablar con ellas. Espero en. contrarias en casa. Estarán en casa porque acaban de volver; — ¿Qué vas a hacer? Voy a escribir los ejercicios. — ¿No sabes qué hora es ahora? Serán las nueve y media. . • 2. A Juan le escribo una carta, a Pedro le escribo una tarjeta. — ¿Qué tengo que comprarte .a ti en el mercado? A mí cómprame medio kilo de patatas, a la tía Teresa, un kilo de azúcar en polvo. — Mi madre no se compra nada. — A
332*

nosotros no nos compramps nada. — ¿Qué le parece a usted este tejido extranjero? A mí me gusta mucho, pero a mi mujer le gusta más aquel otro. — ¿A vosotros os convienen* estas camisas? A nosotros nos convendrán. — ¿Dónde están los hermanos de usted ? Acaban de volver a casa y están mudándose de ropa. ¿Usted les ya conoce a ellos? Sí, les conozco desde hace medio año. — Hoy mismo tengo que escribir una carta a mis padres. Ahora mismo me voy a Correos y allí mismo escribiré la carta. Al mismo tiempo pondré también un telegrama a mi tía que cumple años mañana. — ¿Cuándo desea usted ir de vacaciones, al comienzo mismo del mes? — A mí me da lo mismo. Porque,todo depende de usted mismo. — Nosotros estudiaremos la misma lengua que vosotros. > 3. ¿Me hace el favor de decirme qué hora es? Siento no poder decírselo a usted pero JIO tengo reloj. — Veo un libro interesante en el escaparate de lá librería : te (se, os, se,) lo compraré. — No sé cuándo llegarán mis parientes de provincias : no nos lo escriben. — ¿Cuándo me escribirás o cuándo me pondrás un telegrama? Después de llegar a Szeged, te lo pondré en seguida. — ¿Desea usted que le enseñe los tejidos huevos? Hágame el favor de.enseñármelos. Este tejido oscuropuedo recomendárselo a usted. Si me lo recomienda usted, tengo que comprármelo. — Debéis hablar'clara y distintamente. — Los obreros trabajan alegremente en la fábrica porque saben que trabajan para sí mismos. 4. Hablemos claramente. — No comamos demasiado. — Escribámoselo. — Perdóneme (Dispénseme) la molestia, -r- Dispénsennos, pero no sabemos dónde está el cuarto de baño. — Deseo que Luis pague su deuda. — Es necesario que trabajemos mejor. — Es imposible que sea ya tan tarde. — Si usted quiere llegar al hotel vaya usted todo derecho por esta calle. — Mis padres me ruegan que les ponga un telegrama cuando voy a verles. — Es menester que haya aquí una estafeta de Correos. — Que ustedes lo, pasen bien. — ¡Vivan los obreros 1 — Quizás venga, quizás se quede en casa. — Que digan lo que quieran. — ¡Ojalá (que) digan la verdad 1 — ¡Qué libro tan interesante ! — ¡Qué sopa tan sabrosa I — ¡ Qué cuartos tan (más) hermosos! 5. ¡Lee! ¡Leed en voz alta ! ¡No leas en. voz baja ! ¡Que lea \ ¡Que lean ^ ¡Lea usted ! ¡Lean ustedes ! — ¡No te marches.! ¡No os marchéis I ¡Que se marche ! ¡Que se marchen 1 — ¡Quédate tranquilo! ¡Quedaos tranquilos I ¡No te quedes en casa 1 ¡No os quedéis en casa 1 ¡ Que Pablo se quede tranquilo I ¡ Que Pablo no se quede en casa ! — Si ves camisas hermosas, cómpratelas. Si veis tejidos buenos, mirad si os convienen. Si ven ustedes abrigos nuevos, cómprenselos. — Si tienes sed, bebe agua. Si tenéis sed, bebed agua. Si tiene usted sed, beba agua. — ¡Cierra la puerta y abre las ventanas 1 ¡Cerrad la puerta y abrid las ventanas I ¡No abras la puerta! ¡No» cerráis las ventanas! XIX. 4. a) el traje comprado, los trajes comprados, el libro vendido, los libros vendidos, la carta escrita, las cartas escritas, lá tarjeta, recibida, las tarjetas recibidas, el trabajo hecho, las ventanas abiertas, las puertas cerradas, los escaparates vistos, los vasos rotos, los platos puestos en la mesa. b) El traje está comprado. Tengo comprado el traje. — El libro está vendido. Tenemos vendidos los libros. — La carta está escrita. Tenéis escrita la carta. c) He abierto la puerta. lias cerrado la ventana. Ha dicho la verdad. Hemos escrito algunas cartas. Habéis hecho los ejercicios. Mis abuelos ya han muerto. Los libros los he puesto en la mesa. Has roto un vaso. María ha visto hermosos escaparates. Hemos vuelto a casa tarde.
' 333 k

iba a menudo al teatro y. El sábado por la noche estaba cenando. Querido amigo . y a las cinco y media ya salí de casa para alcanzar el tren de las seis. y no lejos de nuestra casa había. 4. Por fortuna el viaje no duró largo tiempo.5. . Ellos han gastado menos que nosotros. no llovía y no hacía viento. Me gustaban no sólo las películas húngaras sino también las extranjeras! Pero no iba solo. Vosotros coméis más que nosotros. carbón. Este tejido es peor que aquél. Eva es también delgadísima (muy delgada). capital de España.000 kilómetros cuadrados. Este es el peor tejido. 4. Dispénsame/ (Excúsame) que te molesto con mi carta pero tengo que explicarte por qué no te llamé ayer por teléfono. Me acuerdo que entonces vivíamos todavía con nuestros padres. Esta calidad es inferior a esa. Mi hermana menor es más pequeña que tú.vJosé es el mejor alumno. a) Cuando iba a la escuela y no tenía más que 18 años. Pues bien.del tiempo hermoso. b) Hacía un tiempo hermoso. Estos cuadros son tan hermosos como aquellos. Recorrí todo el tren pero no logré hallar un sitio libre. Todos los coches estaban repletos. — Eva e Isabel no son tan gordas como parece. Pasábamos todo el día al aire libre. cobre. con todo eso es un país más agrícola que industrial. Le ayudaré a usted con sumo gusto. (las) aceitunas y (los) vinos de España son famosos en el mundo entero. Aquellos cuadros no son tan hermosos como crees. Aquellos cuadros son los más hermosos. Mi hermano mayor es más grande que yo. cuánta gente esperaba delante de las taquillas. nuestras fuerzas. nos habla mucho de esa hermosa ciudad. España posee en abundancia hierro. la tercera sala es la más grande. En la estación mi amigo me recibió con gran alegría. Mien. Eva es menos delgada que María. María es la muchacha "más • delgada de la familia. Comprábamos (Tomábamos) siempre localidades baratas porque no teñíamos nunca > mucho dinero. al sur y al este por el mar. cuándo recibí un telegrama de un amigo mío de provincias. Hacía (Había) sol. Tu pluma es mejor que la mía. ayer por la mañana me levanté a las cinco. Hemos leído mucho de Madrid. Mediterráneo. La ventana es más alta que la puerta. Estos tejidos son pésimos. 5. Luis ha gastado menos dinero que tú. XX. La primera sala es la más pequeña. Ahora ya conozco la geografía de España. El mapa de España está reproducido también en nuestro libro. Comí y bebí todo el > 334 . Has gastado más dinero que yo. un cine. Eva es tan delgada como Isabel. < 5. Ésta es una calidad superior. Teníamos tiempo porque era domingo. Puedes imaginarte. Han gastado tantos florines como nosotros. mi hermano mayor venía también conmigo. porque todo el mundo quería gozar. sumamente hermosos). XXI. . Este queso es óptimo. En el telegrama me invitaba a la boda de su hija. Allí había mucha gente. El territorio dé España está atravesado por muchos rjíos. Hemos gastado más de veinte florines. Estos cuadros son hermosos. Los cereales. ya daba un paseo con Margarita por el parque. Este trabajo es superior g. Subí al tren en el último momento. Esos cuadros son más hermosos. — He gastado mucho dinero. al oeste por Portugal. No habéis gastado más que treinta florines. Bebo poquísimo. Nuestro tío Toñuelo ha estado ya en Madrid.al cine. Hoy en la lección (clase) de español el profesor ha hablado de España. tras mi hermano mayor estaba sentado en un bando en el jardín leyendo (y leía) unos libros. España está limitada al norte por Francia. La superficie de España es casi de 500. Los cuadros de este pintor son hermosísimos (muy hermosos. — María es más delgada que Eva'.

b) Habiendo terminado el trabajo. entré en el palco. — ¿Por qué no nos lo dijiste? — La revista se la di a Ernesto. Habrán sido las nueve cuando volví a casa. — Habiendo aprendido las palabras nuevas. — Los niños gritan a más y mejor. — Aprendiendo las palabras nuevas. — Durmieron profundamente. Sofía. Son ellos (ellas). ¿Sois vosotros? Somos nosotros. Mis padres sienten no haberos visto. compramos localidades para la función de esta tarde. — ¿Os divertisteis ayer? Sí. y volví a la capital sólo con el último tren. Pero mañana por la tarde pasaré por tu casa. volví a casa. — Fuimos al teatro sin llevar con nosotros los gemelos. ¿Se divirtió tu hermana menor? Ella también se divirtió muchísimo. — Carlos habla más que los otros. Ernesto bailó más y mejor que los otros. — Segm leyendo el texto. hubo muchos aplausos durante la función. A mí me gusta la música de baile más que la otra. Me alegro de haber pndido invitarte a comer. XXII. — Ayer estuvimos en casa.día. te las mostraré. Hasta mañana. Edmundo y Ernesto también.' — Mi madre cocina mejor que la tía Teresa. — ¡Qué lástima haberme levantado tarde! — jQué lástima haberte levantado tarde 1 —. — Tus padres viven ahora más felizmente que antes. — ¿Tu viste que esperar mucho? — Quisimos hablar con ellos. b) Llueve a más y mejor. XXIII. los invitados estuvieron Julia. Cuando habré leído el. Cuando habré revelado las fotografías. soy yo. \. — ¿Dónde pusisteis el periódico? — No pude escribir la carta. a) Luis me pidió dinero. En casa de Blanca hubo una pequeña tertulia. Es él (ella). — Mi abuelo murió en 1959. Más tarde pusimos discos de gramófono. — Todos los alumnos rieron. Esta noche no te llamaré por teléfono porque tengo mucho sueño y quiero irme a la cama temprano. — Trabajamos a más no poder (hasta no más). periódico me acostaré. el violín. ••335 . c) ¿Eres tú? Sí. — Habiendo desempeñado bien los actores sus papeles. muchísimo. Entre. — Habiendo terminado su trabajo los obreros volvieron a casa. Por eso te he escrito esta tarjeta. — Sentiste no tener tiempo. — Habiendo llegado el tren con retraso. — Hablo el castellano mejor que lo escribo. me levantaré. tuvimos que esperar mucho en la estación. a) Ayer por la noche me divertí muchísimo. b) ¿Qué harás mañana? Mañana será domingo. — Mis padres sienten veros tan raramente. Bailamos hasta la media noche. luego daré un paseo con mis hijos por el parque municipal. — Hoy me siento mejor que ayer. — Eva estudia menos que los otros (las otras). — ¿Qué hora es? Serán las diez. Cuando habré dormido a más no poder. ¿Te salen bien tus fotografías? Muy bien porque yo mismo revelo los rollos de películas. — Hoy hemos recibido más cartas que otras veces. a) Me alegro de poder invitarte a comer. — En el museo vimos muchas cosas interesantes. responderás bien en la escuela.jQué lástima habernos levantado tarde! — jQué lástima haberse levantado tarde! — Después de comer (Después de haber comido) algo fuimos al teatro. 4. — Hablaré con Juan cuando haya vuelto de la fábrica. — ¿Por qué no vinisteis a vernos? — Esteban trajo consigo su máquina fotográfica. 5. — He trabajado muchísimo. — Mis hermanos fueron al cine. responderás bien en la escuela. 4. — Teniendo ganas de ir a teatro. — Después de mostrar (Después de haber mostrado) mi billete. Sofía tocó el piano y Edmundo. Llevaré conmigo la máquina fotográfica y haré la mar de fotos de mis niños.

— Los ejercicios los tenemos escritos ya. y también la música les gustó a todos. — Mandé traer azúcar de la tienda. Una de las actrices desempeñó su papel con una maestría extraordinaria.5. Mi abuelo nació en Szeged y murió en Budapest. lo vi todo bien. 1. — Esta camisa es de calidad inferior a la otra. limpiándome los dientes y peindándome en el cuarto dé baño. Lavándome. — Creo que este trabajo será superior a nuestras fuerzas. Esteban y yo éramos condiscípulos. — Te ayudo con sumo gusto. — Los alumnos pusieron los cuadernos sobre la mesa. — ¿Por qué no sois tan aplicados como los niños del tío Miguel? — Cuando. amigo Paco. Ayer fue domingo. — ¿Dónde has puesto las cartas escritas? — Hemos resuelto subir al monte. La próxima vez no iré solo sino con mi. El teatro estaba repleto. — El queso que compré ayer era óptimo. Por eso hubo muchos aplausos durante toda la función. — El hombre pobre estará contento también con el más mínimo dinero. — He visto los libros comprados. A mí me gustó mucho la pieza. — Tú tienes los ojos más vivos que María. — Llegó (Ha llegado) el momento supremo. Esta tarde he vuelto tarde a casa de la fábrica.ro ayer llovió e hizo viento. — Tú estudias menos que yo. — Budapest está dividido en dos partes • por el Danubio. — Tanto valemos cuanto sabemos. — Cuando iba a la universidad me interesaba por todo. — Nuestros parientes nos recibieron con suma >' alegría. Sé que a él también le gustan las piezas buenas. — Anteayer hizo un tiempo hermoso pe. — Cuando uno quiere divertirse va al teatro o al cine. — El camino era muy largo (larguísimo). 2. La representación alcanzó un gran éxito. éramos niños tú eras más fuerte que yo. pensaba en la pieza que había visto el sábado por la noche en el Teatro Alegre. — Quisimos hablar con Pablo pero él no estaba en casa. — Cuándo ayer recibí el telegrama llamé por teléfono a mi hermano mayor y a mi hermana menor. — Hoy los niños no se han lavado todavía. Él era el mejor hombre dél mundo. porque veo mejor de la platea. i 3. — Ellos son felicísimos. —Nosotros ya tenemos leídas estas revistas. — Cuando Andrés tenía doce años era un muchacho (niño) pequeño y gordo. Me desperté de excelente humor porque había dormido a más no poder. No siento haber visto la comedia. — En el año pasado el consejo municipal mandó construir muchísimas casas nuevas. — ¿No habéis dormido bastante? — No sé cuándo están abiertos los museos. — ¿ Cómo era la función? Era óptima (muy buena). Ayer fuimos al teatro donde vimos el reestreno de la pieza de Shakespeare. puestos sobre la mesa. — ¿Por qué no viniste el domingo a vernos? — No pude hacer nada. 336 . — El periódico de hoy no lo he visto entre los periódicos. — He mostrado (enseñado) a mi mujer los billetes comprados. — Mi amigo manda hacer todos sus trajes al sastre. — Yo sé más palabras españolas que tú. — He dado más de cincuenta florines a mi hermana mayor. — España es un país riquísimo. Habiendo llevado conmigo los gemelos. Pero es lástima que mí asiento estaba (se hallaba) en un palco. — La lengua española hablada en la América del Sur no se distingue mucho de la lengua hablada en España. 4. — Mis padres viven en el piso superior. — Mientras Paco escuchaba la radio yo leía el periódico. — Ayer respondiste pésimamente en la escuela. — El sábado por la tarde hice una excursión a las montañas. — El profesor ha leído los ejercicios escritos por los alumnos. XXÍV. — A mi hermano menor no le he dado má3 que cuarenta florines. — Inés tiene los cabellos más largos que tú. La orilla derecha está limitada por las montañas. i— El domingo subimos al monte más alto.

pero ahora tienes que marcharte. pero debéis salir. Yo tendría ánimos para subir a un avión» pero mi mujer tendría miedo a viajar por aire. — Vosotros ya habréis visto la pieza nueva. 5. b) Yo sabía que tú saldrías (te marcharías). — María escribió (ha escrito) que los parientes vendrían a vernos. — ¿Ha llegado ya el tren? Habrá llegado ya porque son las diez. — Sentimos no haber visto la pieza nueva. 3. — Después de haber entregado (Habiendo entregado) mi abrigo a la encargada del guardarropa. utilizando todos los medios de transporte modernos. Quien no le conoce no puede imaginarse lo 22 Spanyol nyelvkönyv — 8614 t ( * *337 . — Sabíamos que el tren llevaría retraso. Tengo un hermano que vive en la Argentina. — Nuestros padres escribieron que el tío Lodovico saldría para Budapest. — ¿Eres tú. — ¿Se divirtió Margarita ayer en casa de los Varga? Creo que se divirtió muchísimo. — Podrían hacer una excursión. — Tan pronto como mi hermano mayor hubo llegado a la estación. pero no quería. — Nosotros no sabemos lo difíciles que son estos ejercicios. — ¿Qué trajiste contigo del extranjero? Traje conmigo algunas camisas y unos pares de medias. las montañas no eran ya tan hermosas como antes. pero ya es tarde. — Habiendo desaparecido la nieve. XXV. — Decías (Dijiste) que el señor Kiss vendría. — ¡Lo feo que es este cuadro I — ¡Lo bien que habla español tu padre! — ¡Lo que o» habéis reído de nosotros I — ¡En mi vida he visto estatuas tan hermosas! — En su vida ha escuchado una música tan bella. 4. — Excúsame no haberte escrito. — Cuando habréis recibido mi carta. Nos gustaría mucho ver mundo. dimos un paseo en el parque. Viajaríamos por tierra y mar. pero llueve. — Mi padre trabajó hasta más no poder en la fábrica. nos quedamos en casa. — Escribirías una carta a tus padres. — Vendríais a vernos. — Vosotros no veis lo desdichadas que son esas muchachas. responded en seguida. — Después de que nos hubimos vestido. éste le condenó a muerte. a pasar unas semanas en su casa.. — Ustedes habrían podido tomar el sol.> — Cuando supe que mi amigo estaba enfermo. — Le conté a Pedro lo malo que es el libro.Juan habría salido (se habría marchado) de casa. Mi hermano nos escribió que se alegraría mucho de nuestra visita. soy yo. pero no tengo tiempo. nos apresuramos a casa. a mi mujer y a mí. — Supimos que nuestros parientes ya habían llegado con el tren de las dos. — Cuando te habrás vestido ven al comedor a desayunarte. — ¿Me haría el favor de pasarme la sal? — Saldríamos de casa. — Habiendo ofendido gravemente el bufón al califa. — Luego que hubo comenzado a llover. Ayer recibí el dinero que mis padres me habían mandado. — A ver lo fuertes que son Francisco y Arturo. — Siento no haber hablado con José. — Habiendo visto ya la comedia nueva. — Habrán sido las siete y media cuando empezó la función. — Nos divertimos más que vosotros. — Ayer por la tarde llovió a más y mejor (a más no poder). me llamó por teléfono. — Habríamos podido leer un libro. — Nu puedes imaginarte lo buenos que son mis padres. — El rey perdonó al bufón que le había ofendido gravemente. c) Juan sabe lo cansada que está Ana. entré en la platea. — Mi mujer estaba muy contenta con los billetes de teatro que yo había recibido del director cultural de la fábrica. fui a verle. Bailó a más no poder. — Decíais (Dijisteis) que Pepe no tendría tiempo. a) Tomaría el sol. — Dormí más profundamente que tú. -*. — Los niños rieron mucho en el cine. Juan? Sí. Hace medio año me escribió en su carta que nos invitaría.

— ¿Cuánto tiempo llevas sin fumar? — Mis parientes ya llevan dos días en Budapest. Quizá(s) esté enferma. — ¿No sabes cuándo llega el cartero? — Sé que viene a las diez. — Sea como sea. — No sé sí viene a las diez o a las once. — ¿No lamentáis que yo no . — Consta (Es claro) que te equivocas. — No ignoro que Ana es una buena ama de casa. cueste lo que cueste. a) Quizá(s) tengas razón. — Enséñeme usted un libro que sea interesante. pensó para sí: — ¿Es posible que mi cuñada me escriba una carta? Lleva medio año sin escribir. — El matrimonio Varga está muy contento de que pueda salir para la Argentina. Cuando Ana vio el sobre con los sellos argentinos. — Nuestros amigos no creen que venga también Pedro. Ana se sienta en un sillón y abre cuidadosamente el sobre. no me compraré el traje nuevo. — ¿No hay aquí nadie que hable el francés? — Haré lo que usted quiera. — Quiero escribir a mis padres antes (de) que me marche. — No negábamos que Margarita 338» . — Mi tío ignora que Ana sea una buena ama de casa. — Es bueno que nuestros padres vivan en Budapest. Por eso hemos decidido pagar (que pagaremos) todos vuestros gastos de viaje. En la Argentina se presentarían muchas ocasiones para hablar español (para que uno hable español). — Negamos que los niños sean holgazanes. Mi marido y yo queremos que vengáis a vernos. — Tengo que salir para Szeged. — Milagro será que nuestros amigos estén en casa. Creo que tu marido se alegra cuando tenga ocasión de viajar. me quedaré aquí. tan pronto como. a) Quizá(s) Pedro tuviese (tuviera) razón. — No sé qué tiempo haga afuera. — Me marcharé (Saldré) apenas (así que. luego que) venga el cartero. — Sienten que estemos enfermos. —Negábamos que los niños fuesen (fueran) holgazanes. — Puede ser que ya sea tarde. — Por extraño que parezca. no le creo. — Nuestros amigos creen que venimos. — Antes (de) que lea la carta. — Tú eres el tercero que lo diga. La mujer de Juan está hoy muy contenta porque ha recibido una carta de su cuñada. — Hoy me quedo en casa a condición (de) que (siempre que. ¡Venid lo antes posible 1 XXVII. — Me alegro (de) que usted hable español. — Llevo diez años de profesor en esta escuela. Os prometemos que saldremos para Budapest a condición (de) que paséis por lo menos dos semanas con nosotros. — En mi vida he pensado que saldría para la Argentina. — Aunque tengo dinero. d) Llevo dos días sin comer. — Sé que ya es tarde.bueno que es. 2. XXVI. Acontece) que el periódico lo traen sólo después de las siete. — Te agradezco que vengas a verme. — Pablo dice que está enfermo. — Diga lo que diga. — Cuando llegues a la oficina. venga con vosotros? c) Debo (Tengo que) salir de casa aunque llueva. Ana no ha vuelto aún a casa. b) Puede ser que tengáis razón. — Es hora (tiempo) de que los niños vuelvan a casa. 3. — Ojala (que) tengas razón. 2. — Ocurre (Sucede. — Nos iremos a menos que llueva. — Nosotros llevamos trabajando treinta años en esta fábrica. — No nos marchamos sin que hablemos con él. con tal de que) vengas a verme. — Es (una) lástima que de aquí no oiga la música. — Tememos (de) que el tren no llegue puntualmente. Dolores escribe entre otras cosas: Ardo de deseos de veros. dejará de llover. Es posible que no tengáis bastante dinero. en cuanto que. — ¡ Ojalá (que) tuvieses (tuvieras) razón 1 — No sabía qué tiempo hiciese (hiciera) afuera. — No negamos que Margarita es holgazana algunas veces.

yo no deseaba verle. — Me alegraba (de) que María hablase (hablara) español. — Constaba (Era claro) que Miguel se equivocaba. — Sentían que estuviésemos (estuviéramos) enfermos. — Te agradecí que vinieses (vinieras) a verme. — Margarita fue la tercera que lo dijese (dijera). Estaba claro como dos y dos son cuatro que ocasión tan provechosa no se me presentaría otra vez para ver mundo. No sabía con certeza (seguramente) si viene a las diez o a las once. no me compré el traje nuevo. Quisiera hablar con 22* 339 . — ¿Pudiera hablar con el señor Kiss? — ¿Pudiéramos ver los tejidos nuevos? b) Era necesario que tuvieseis (tuvierais) razón. Le rogaría (que) me prestase (prestara) dos mil florines hasta que yo regresase (regresara) de la América del Sur. — El matrimonio Varga estaba muy contento de que pudiese (pudiera) salir para la Argentina. — Nuestros amigos quisieran venir a vernos. — Le rogué a mi amigo (que) me enseñase (enseñara) un libro que fuese (fuera) interesante. — No había nadie allí que hablase (hablara) el francés. — Sabíamos que era ya tarde. Superfluo decir. — Nuestros amigos no creían que viniese (viniera) también Pedro. — Milagro sería que nuestros amigos estuviesen (estuvieran) en casa. Me sentía como si (igual que si) estuviese (estuviera) en el séptimo cielo. — Era (una) lástima que yo no oyese (oyera) la música. — Don Francisco se fue para que los niños pudiesen (pudieran) estudiar tranquilamente. — Aunque tenía dinero. Acontecía) que el periódico lo traían sólo depués de las siete. Me la había escrito mi cuñado. Sería necesario que me comprase (comprara) un traje nuevo. — Fuese como fuese. Ayer recibí una carta de la América del Sur. dejaría de llover. — No nos marcharíamos sin que hablásemos (habláramos) con él. — Quisiera comprar un sombrero. Mi cuñado prometió también que pagaría los gastos del viaje. — Era bueno que nuestros padres viviesen (vivieran) en Budapest. — Mi tío ignoraba que Ana fuese (fuera) una buena ama de casa. c) Debí (Tuve que) salir de casa aunque lloviese (lloviera). — Era hora (tiempo) de que los niños volviesen (volvieran) a casa. — Me quedaría en casa a condición (de) que tú también te quedases (quedaras) aquí. costase lo que costase (costara lo que costara). — Nos iríamos a menos que lloviese (lloviera). me alegré mucho que mi cuñado pensase (pensara) en mí. Ocurría (Sucedía. En la carta me rogó que fuera (fuese) a verle. — ¡Ojalá tuviese (tuviera) yo más tiempo 1 — ¡Ojalá me dijesen (dijeran) la verdad ! — ¡Ojalá vinieseis (vinierais) también vosotros 1 3. — ¿No sabías cuándo venía el cartero? — Sabía que venía a las diez. — Dijese lo que dijese. — ¿No sentíais que yo no fuese (fuera) con vosotros? — Sería hora (tiempo) de que aprendieseis (aprendierais) la lección. — Nuestros amigos creían que veníamos. ¡Era (una) lástima que no tenía maleta ! jOjalá tuviese (tuviera) dinero en la libreta de ahorros I En el caso peor podría acudir a Don Francisco. — Tenía que salir para Szeged. no le creía.era holgazana algunas veces. — Le dije a mi padre que yo haría lo que él quisiera. — Quise escribir a mis padres antes (de) que me marchase (marchara). — (Yo) creía que cuando llegase (llegara) a la oficina. A pesar de eso tendría que gastar mucho dinero para los preparativos del viaje. — No ignoraba que Ana era una buena ama de casa. d) ¡Si nuestros padres supieran cuánto trabajamos I — ¡Si vieras cuántos libros tengo I — ¡Si oyerais a Eva lo bien que canta ! — ¡Igual que lo leyese (leyera) en una novela ! — ¡Como si no lo vieses (vieras)! ¡Como si no lo supieran 1 — Parece como si nevase (nevara).

Espero que tendré un buen asiento en el tren. — Si tuvieses (tuvieras) sueño te echarías a dormir (te acostarías). Es bueno que también vosotros hayáis venido. — Iríamos al teatro si diesen (dieran) un buen programa. — ¿ Qué diríamos a Pablo si viniera (viniese)? — Por extraño que pareciera (pareciese). — Si tenía dinero. XXIX. — No afirmamos que Ana tenga razón. el asunto estaba así. Quisiera estar sentado cerca de la ventanilla para poder ver los hermosos paisajes. Sentía que no tuvieras (tuvieses) tiempo. no tengo preocupaciones. — Pedro no sabe que yo esté aquí. — Juan era el último que saliera (saliese) (hubiera salido) del cuarto. Era bueno que también vosotros vinierais (vinieseis). — Estudiaría (Estudiara) más si me trajeses (trajeras) tu libro. — Temíamos que llegáramos (llegásemos) tarde. nos habríamos (hubiéramos) echado a dormir. — Tú eras el primero (la primera) quien lo dijeras (dijeses). 4. a) Si tengo dinero. No afirmamos que Ana hubiera (hubiese) tenido razón. XXVIII. 3. Pedro no sabía que yo estuviera (estuviese) aquí. Era bueno que tam' bien vosotros hubierais (hubieseis) venido. — Habrías (Hubieras) estudiado más si te hubiese (hubiera) traído mi libro. Le rogaría (que) me concediese (concediera) seis semana» de vacaciones. Pedro no sabe que yo haya estado aquí. — Quizás mi hermano haya tenido razón. Me he propuesto que del extranjero escribiré muchas cartas y tarjetas a mis conocidos (a mis amigos). — Es bueno (Está bien) que también vosotros vengáis. — Leeríamos el periódico a condición de. — Si hubiesen (hubieran) dado un buen programa habríais (hubierais) ido al cine. No afirmamos que Ana tuviera (tuviese) razón. — Acaso nuestro amigo se haya marchado ya. ¡Qué bien que yo haya aprendido algunas palabras en italiano 1 Iré a la estación en un taxi porque tengo (llevo) muchos bultos. a) Siento que no tengas tiempo. Siento que no hayas tenido tiempo. b) Puede ser que el tren ya haya llegado. 3. — ¿No habéis hallado a ninguno que hablara (hablase. Mañana por la mañana saldré para el extranjero. — Echaría un sueño si tuviese (tuviera) sueño. Todo está preparado ya. Pedro no sabía que yo hubiera (hubiese) estado aquí. — Habríais gastado mucho si hubieseis (nubierais) tenido dinero.mi jefe también. Tú eras el primero quien lo hubiera dicho. te comprarás el abrigo. ¡ Quién hubiera podido pensar dos meses antes que yo saldría para Roma I Me sentía como si me hubiera (hubiese) tocado la lotería. — Podía ser que hubieran perdido el tren. gastaba mucho. — ¡Ojalá me hubiera comprado el traje nuevo ! — ¡Ojalá (se) hubieran quedado en casa I — Te escribiría a condición de que tú contestaras (contestases) a mi carta. — Si tienes dinero. A Juan le agradó que le hubiera invitado a acompañarme. pero él temía de que sus jefes no le concederían seis semanas de vacaciones. ¡Qué bien que me hayan concedido el pasaporte y los visados necesarios I Siento sólo que mi amigo no pueda acompañarme. hubiera hablado) español? — Me iría (Me marcharía) donde quisieras. 340 . que nos lo prestarais (prestaseis). Los bultos los entregaré a un mozo que los llevará en un departamento para no fumadores. — Os habríais (hubierais) echado a dormir si hubieseis (hubierais) tenido sueño. — Gastaríamos mucho si tuviésemos (tuviéramos) dinero. Estoy contento de que haya logrado arreglarlo todo. No afirmamos que Ana haya tenido razón. Sentía que no hubieras (hubieses) tenido tiempo. — Si hubiésemos (hubiéramos) tenido sueño. Mi tren sale (saldrá) de la estación del Sur a las seis y cuarenta.

Aunque se queje siempre de que no tiene dinero. La tía Teresa lleva sin escribirnos mucha tiempo. Si hubiéramos (hubiésemos) tenido másdinero habríamos (hubiéramos) visitado también Sicilia. Temo que 'esté enferma. Sea como sea. Llaman a la puerta. quizás sea el cartero. — No sabíamos cuándo llegase (llegara) — hubiese (hubiera) llegado — llegaría el tren. porque paraba siempre allí cada vez que venía a Budapest. — Escribiremos a nuestros padres que ahora estamos aquí — mañana estaremos" en Debrecen — ayer estábamos en Szeged. mis hijos no podrían pasar sus vacaciones en su casa. una vez que tenía mucho que estudiar y por eso rogué a Pepe que dijera (dijese) a todos que yo no estaba en casa. — Será menester que salgamos para Viena. 1. Mi padre estaba muy contento de que yo estuviese (estuviera) bien y que hubiese (hubiera) pasado al examen. con el amigo de Juan que nos relató que Juan había recibido seis semanas devacaciones. — Habría querido (Hubiera querido) que me hubieses (hubieras) escrito una carta» — No sabemos cuándo llegue — haya llegado — llegará el tren. Yo fui al otro cuarto y no oí que llamaban a la puerta. Ignoro también qué hora seaPuede ser que ya sea tarde. No sabíamos que Juan saliese (saliera) para la Argentina. — ¿Por qué has dicho que no estaba en casa cuando llegó mi padre? — le preguntó a Pepe. Siento que no viva en la capital. Por la noche Pepe me relató que mi padre había venido a verme. Tú no sabes lo agradable que es con un tiempo semejante estar sentado cerca de la ventanilla en el departamento (compartimiento) del tren rápido y mirar el hermoso paisaje. Ayer hablamos. — Por fortuna sabía que mi padre había parado en el hotel de la Paz. XXX. Si dependiese (dependiera) de mí. Es lástima que hoy no haga sol. Si no viviese (viviera) en el campo. — que yo dijera (dijese) a todos que tú no estabas en casa.b) Pienso que Pablo escriba (haya escrito. Me sentaré en aquel sillón y empezaré a leer una novela. daría un paseo en el jardín. — Hace algunos siglos no se sabía que la tierra gira alrededor del sol. 2. — Pensaba que Pablo escribiese (escribiera) — hubiese (hubiera) escrito — escribiría (escribiese. escribiera) un libro. No puedes imaginarte lo hermoso que es nuestro jardín. quedaras) aquí. pasaría todo el día en el jardín. No estaría mal que también nosotros viésemos (viéramos) mundo» 341. Me parece que hoy he tra-* bajado bastante. Creo que tiene también un huerto frutal. (acaso) sea mejor que viva en el campo. — Era menester que saliésemos (saliéramos) para Viena. Sería mayo cuando llegamos a Venecia. • „ 3. . podría escribirnos más a menudo (con más frecuencia). Pero quizás. — Tú mismo me has rogado. Es fácil que vuelva sólo después de las nueve. Podéis imaginaros lo furioso que estaba que no había podido hablar con mi padre. vive bien porque cría cerdos (puercos). Llevomucho tiempo sin leer un buen libro. escribirá) un libro. — No sé cuándo Juan vuelve a casa. De allí proseguimos nuestro viaje para Florencia y Roma. — Quisiera (Querría) que me escribieses (escribieras) una carta. 4. — Hubieras podido figurarte que para mi padre estoy siempre en casa. — Nosotros preferiríamos hacer un viaje. — contestó Pepe. No creo que sea Juan. En mi vida olvidaré lo interesante que fue un nuestro viaje en Italia. Así pues fui al hotel para encontrarme con él. Puede ser que mi marido hoy vaya a ver a su hermana mayor. — Estaba contento de que quedases aquí — te hubieses (hubieras) quedado aquí — te quedarías (quedases. — Estoy contento de que tú te quedes aquí — te hayas quedado aquí. Si hiciese (hiciera) sol. Sucedió . Estoy muy contenta de que me traiga una carta. Cuando estudiaba en la universidad Pepe y yo vivimos juntos.

¿Tú has escrito los ejercicios? Yo no era (fui) tan aplicado como tú. 4. No tuvieron que esperar mucho porque cinco minutos más tarde abrieron las puertas hacia el andén. 3. El matrimonio Varga estuvo contento de que el mozo hubiese (hubiera) hallado buenos asientos en un departamento para no fumadores. — La pluma con que escribo no es muy buena. — Juan no creyó que su hermana mayor le invitarla. — Ha llegado la señorita a quien quiero dar mi libro. Si hubiera (hubiese) hecho un tiempo hermoso. — Estos cuadros no se compran. Creo que tendrá tiempo de recibirles. escucharía la radio y leería el libro que había empezado a leer hace algunos días. — Los museos se visitan por la mañana. No sería mal que llegásemos (llegáramos) a la estación con media hora de anticipación. XXXI. — ¡Quién hubiera podido pensar que tanta gente haría cola delante de las ventanillas ! Los Varga se alegraron de que hubiesen (hubieran) llegado a la estación con media hora de anticipación. el profesor creería que no me he preparado. El tiempo pasó pronto. — No conocemos las personas de quienes hablan ustedes. entonces. — A Pedro se le alaba por su bondad. pero está ocupado. a) Esta carta no ha sido traída por el cartero. — Estas cartas no serán llevadas a (los) Correos por Eva. — Estos objetos no se venden. — Los buenos alumnos son alabados por todos. señores. — No conozco a los hombres que están sentados en el primer banco. Si no fuese (fuera) a la lección de español. — ¿ Qué harías (hicieras) si ahora no tuvieses (tuvieras) que ir a la escuela? Iría a ver a mi cuñado. Estoy contento de que lo hayamos preparado todo. yo también habría (hubiera) escrito los ejercicios. hubiera) tenido tiempo de ayudarhos. — Inés es amada de toda la familia. ¿Pudiéramos. No creo que hayamos olvidado algo. El libro era tan interesante que no sabía que fuese (fuera) ya tan tarde. pero no hacía sol y hacía frío. Si no hubiera (hubiese) tenido que escribir (Si no debiera escribir) un informe para mi jefe. (Es. hablar con su substituto? Hagan ustedes el favor de sentarse.Si tuviésemos (tuviéramos) más dinero. Después de entregar sus bultos al mozo fueron a la sala de espera. — Quisiéramos hablar con el señor director. Ayer por la mañana me levanté tarde porque estaba cansado y no oí que sonaba el despertador. 342 . 4. — Los cuadernos que me has comprado son gruesos. Tienes razón. ¡Ojalá hubiese estudiado mejor el español! ¡Ojalá pudiera (pudiese) llevar consigo a sus hijos I Juan tenía una cierta suma de dinero en el banco. Por fortuna era domingo y no tenía que ir a la oficina. — Este ejercicio fue escrito por Juan. b) Se compra cuadros. — La tía Teresa estaba acompañada de su marido. nosotros también podríamos hacer gestiones para obtener los pasaportes. 5. habría (hubiera) hecho una excursión con mis amigos. eslaba en el séptimo cielo. Era) lástima que la tía Matilde no haya (hubiese. Así pues eché un sueño y no me levanté que a eso de las diez. — El alumno con quien he hablado es el hijo de mi amigo. Cuando leyó la caria de su hermana. Juan sentía que sus hijos no hubieran (hubiesen) podido venir a la estación. pero ésta no era bastante para que pagase también los gastos de viaje de sus hijos. a) El libro que ves sobre la mesa es mío. Por eso decidí quedar(me) en casa. ¿Está? Sí. — No conocemos los asuntos de que hablan ustedes. Pero iré a verle mañana. ¡Qué bien que ya ayer nos hubiéramos (hubiésemos) asegurado un taxi. — No conocemos a las señoras que habéis saludado.

El léxico y la sintaxis del latín vulgar tenía diferencias apreciables con el latín literario usado por los escritores romanos clásicos. le dijo : — Amigo mío. — Solemos (Estamos acostumbrados a) comer a la una. a las cuales habéis encontrado) por la calle. — Era una delicia el hacer una excursión a las montañas. 4. — Aprenderemos las palabras hasta saberlas. — María aprende a cocinar. 5. — Hay periódicos cuyos artículos son siempre interesantes. — Son muchos los que hablan el español. — Con no estar enfermos. — En el teatro he visto a los hijos de la tía Inés y de la tía Margarita. a) Después de escribir la carta. d) Te busca alguien cuyo hermano iba contigo a la escuela. — Eva era la que me abrió la puerta. — Será mejor llamarles por teléfono. — Lo que dices no me interesa. fui a echarla al buzón. — No sabemos cuándo marcharnos.NO nos cansamos de admirar los cuadros hermosos. T. — A no ir Carlos a la escuela. Ayer en la clase de español nuestro profesor habló de la lengua española. — Anoche leí un libro cuyo título ya no recuerdo (de cuyo título ya no m3 acuerdo). — En vez de tocar el piano lees un libro. — No se han arrepentido de habernos escrito. el leer libros y periódicos. Este hombre no era capaz de aprender el holandés. b) Celebro (Me alegro de) verte. el levantarse tarde . — Era hora de despedirnos. el aprender las palabras nuevas . XXXII. el profesor creería que no se había preparado. — He venido a fin de (para) hablar contigo. vivo en este pueblo. con los cuales (con las cuales) os habéis encontrado (a los cuales. Él español como idioma nativo es hablado hoy por más de cien millones de hombres en el mundo. — Te contaré una historia interesante de un andaluz que vivía ya hace veinte años en un pueblecito de Holanda. — Si hubiera visto a Ana me habría acercado a ella. nuestros amigos tampoco nos llaman por teléfono.b) Pablo es (era) el que me acompañó a la estación. — Al bajar al piso bajo encontramos a Isabel. el criticar a otros. el contar cuentos . — Eran los periódicos y no los libros los que he visto sobre la mesa. nadie les esperaba a nuestros padres en la estación. — Trataré de hacer (cumplir con) mi deber. y todavía no entienden ni hablan la lengua española. el escribir cartas. latín vulgar hablado por los conquistadores romanos. — He aquí los sobres de las cartas de los cuales (de las cuales) te he hablado. no puedes figurarte lo tontos que son los hombres con quienes. con el andar del tiempo . c) Ha llegado la hermana de mi amigo de la cual (del cual) te he hablado mucho. — Mi amigo me ha invitado a ir con él al cine. — Escríbeme de lo que quieras. — El tren no tardará en llegar. no nos sentimos bien. al llegar al mercado . hace ya más de veinte años que estoy aquí. — Antes de empezar a leer el libro tengo que llamar por teléfono a Pablo. el saber lenguas . Cuando un compatriota ^paisano) acertó a pasar por el pueblo. — No quiero molestarle (disturbarle) a usted. — Habéis hecho bien en ponernos un telegrama. ¿Quién fue el primero en entrar en el cuarto? 343 . Nos explicó que la lengua hablada por los españoles fue llamada castellana porque fue hablada primeramente en Castilla. El idioma español es lá continuación del . al ponerse el sol. — Eugenio se metió la carta en el bolsillo sin leerla. — Además de no escribirnos. 2. — Hoy ya no parará de llover. — Por no habernos puesto un telegrama. — Le he traído a usted el libro de cuyo contenido ya he hablado a usted.

me pongo a tocar el piano. estás en un error. Sabía que podría ingresar en la universidad sólo si me ponía a estudiar con energía y lograba aprobar los exámenes de ingreso. a) Acabo de escribir el ejercicio. Unos les criticaron al labrador y su hijo por llevar el burro sin jinete . Desde aquel tiempo pasé todos mis exámenes con notas de sobresaliente. b) • Hungría abunda en toda clase de frutas. XXXIII. — Cuando llegué a la escuela los alumnos acabaron de salir de las clases. Si no hubiera estudiado bien. soñaba con hacerme maquinista ferroviario. — Si crees que María dice la verdad. 344 .5. Por eso ingresé en la facultad de filología de la universidad. Camino del mercado encontraron varios grupos de campesinos. Hay gente que no tiene opinión propia (independiente) y sigue siempre el consejo de los demás.. — ¿Por qué no dejáis de hablar? — Dejaré yo de ser (llamarme) Pedro si eso no es verdad. — dijo el labrador a su hijo. — Temo de que habrá que aguardar mucho en la peluquería. — ¿Dónde está tu padre? Está de viaje. — Si no te molesto. — Después de la comida nos pusimos a estudiar. — Si Pablo no tiene cuidado de su pluma (estilográfica) acabará con ella en el curso de un mes. — Mi hermano mayor estuvo dos años de embajador en Londres. fueron al mercado en el pueblo vecino. — Nuestro tío ha vuelto a estar en París. — Mañana estaremos de caza. — Lo ves. — Voy a enseñarles a ustedes los tejidos nuevos. 2. Debo (Tengo que. « Si nos disturbáis no acabaremos el trabajo — ni siquiera para las ocho. su hijo y de un burro. — Tres muchachas han venido a felicitarme con sendos ramilletes de flores. Más tarde ya soñaba con ingresar en la universidad. Espero que mis hijos cumplirán también con sus deberes y podrán ingresar en la universidad o en la escuela superior. c) Podrías darme siquiera un vaso de agua. Me interesaba siempre en los trenes. — Mi tía volvió a escribirme. — Estas cartas están por escribir. Un día. Me acuerdo que cuando tenía doce años. — Carlos acaba de salir del cuarto. El labrador todavía no se atrevía a dejarle a su hijo el cuidado de su casa y de sus tierras porque sabía que su hijo no tenía confianza en sí mismo. 3. Ejerzo mi profesión desde hace diez años. tal vez no tendría colocación. — A mis tres hijos les he comprado sendos sombreros. — Mi hermano menor iba a escribirme una carta cuando llegó mi telegrama. otros criticaron que el hijo estaba montado en el burro y el padre iba a pie. al tercer grupo de campesinos no les gustaba que el padre estaba montado en el burro y el hijo iba a pie. — no se puede obrar a gusto de todos. Me alegro de haber estudiado bien de niño. — Si no cumplimos con nuestros deberes no cumpliremos el plan. — (Siquiera hubiesen estado en casa I — Ni siquiera me ha mirado (No me ha mirado siquiera). — ¿A dónde vais a ir? Vamos al cine a tomar billetes. — Al vernos se echaron a reir. — Estábamos para marcharnos cuando llegó Juan. — Terminó por prestarme el libro. hijo mío. — ¿Por qué no hace usted pintar su habitación? — ¡No se haga usted rogar 1 — El jefe hizo copiar la carta otra vez por la mecanógrafa. Acabamos de leer en la escuela un cuento que trata de un labrador. He de) confesar que las matemáticas no se me daban bien. — Yo no tengo nunca que aguardar. — Después de la cena me pondré a leer el libro. tanto más me interesaba en las lenguas. Está para morir. — El enfermo no está en su juicio. — No nos han escrito siquiera una tarjeta. Ahora trabajo de profesor en una escuela media.

— ¿Por qué no sigues durmiendo? Llevo durmiendo ya más de ocho horas. — Al vernos nuestros amigos quedaron sorprendidos. 3. Cuando los sabios supieron que yo quería llegar a la India navegando hacia el oeste. — el descubrir tierras nuevas es tan fácil como mantener un huevo derecho sobre la punta. • 345 . salí para Lisboa para pedir su ayuda en realizar mis planes. titulada "Zaragoza". Continuaré tomando la medicina porque me siento todavía enfermo. — La tía de Margarita se está muriendo. Recientemente han sido publicadas en revistas en traducción húngara las poesías de Federico García Lorca y de otros poetas españoles. Seguían diciendo que el descubrir tierras nuevas no presentaba ninguna dificultad. Leyendo esos libros iba convenciéndome de que la tierra debe de ser redonda. — Si no logramos tomar un taxi nos veremos obligados a ir a pie a la estación. • 4. El motivo de eso es que hasta ahora no han sido traducidas muchas obras españolas al húngaro. — Carlos sigue sentado a la mesa leyendo la novela. — ¿Tienes ya escrita la traducción? Por no haber recibido de ti una carta me veo engañado. Cuando era un niño de ocho años. Mi mayor deseo era llegar a ser un célebre navegante. Muchos días y noches pasaron hasta que uno de los marineros vio la tierra de lo alto del mástil. — Cuando entramos en el cuarto Juan y Miguel quedaron callados. Entonces yo machaqué un poco el huevo y lo dejé en equilibrio. Esta pieza sigue (siendo) representada en el Teatro Nacional.llevan esperándote más de una hora y media. Todo es fácil después de que otro lo haya hecho. — En las grandes ciudades los tranvías andan desapareciendo. — Todos probaron pero ninguno lo consiguió. Podéis imaginaros lo felices que éramos cuando pudimos poner pie en la tierra tanto tiempo esperada. — Nadie sabe cuándo está abierto el Museo Nacional. En Hungría por lo general no se conoce bien la literatura española. — Tus amigos. — contaba Cristóbal Colón a sus amigos. — Esos niños andan ocupados en construir casas. — Nos quedamos mirando el mar azul y las aves que revoloteaban sobre el barco. 3. — No creáis (penséis) que los grandes españoles dieran (diesen) gran importancia a mi descubrimiento. — De niños leímos con mucho gusto el Quijote de Cervantes. ¿Qué estás haciendo? Estoy escribiendo una carta a mis padres. — Nuestro barco se iba aproximando (iba aproximándose) a la ribera (orilla). En Hungría había gente que se ocupaba(n) con gusto en la lengua y literatura española. Al gobierno de España le hacían falta nuevas minas de oro y por eso me dio tres carabelas. — Voy pensando que me equivocaba. — María sigue leyendo su novela. entre otras la lucha de Don Quijote contra los molinos de viento. — María se puso encendida cuando me acerqué a ella. — Serían (Habrán estado) las once cuando quedé dormido. 4. Nunca podemos olvidar las hazañas de los dos protagonistas de la novela. — iba a menudo a la orilla del mar para ver los barcos navegando hacia países lejanos. Leí todos los libros sobre viajes. se burlaron de mí. Salimos del puerto de Palos el tres de agosto de 1492. Hace poco han sido traducidos al húngaro El Sombrero de tres Picos de Pedro Antonio de Álarcon y la novela de Benito Pérez Galdós. — Los libros sigan abiertos sobre los pupitres. Además del Quijote descuellan en la literatura española también las obras de otros novelistas. — En el museo nos quedamos mirando los cuadros de los pintores españoles. Seguí dormido hasta las siete de la mañana. — les dije. Sabiendo que los sabios portugueses buscaban rutas más cortas para ir a la India. XXXV. — Verdad.XXXIV.

2. tenemos que ampliar nuestros conocimientos aprendiendo con aplicación las palabras desconocidas. El estudio de una lengua no termina con la última lección de un manual. Este número es bastante para hablar y leer temas no demasiado complicados. o si necesitamos seguir estudios profesionales o técnicos. si no queremos olvidar el uso de la lengua tenemos que repasar. Pues bien. ¿Es difícil la lengua española? Ahora que ya sabemos algo de esa lengua podemos decirlo sinceramente : el español no es ni más fácil ni más difícil de cualquier otro idioma. por decirlo así. Para aprender bien una lengua debemos ocuparnos en ella durante años. al comienzo lenta y cautamente. Conocemos ya cerca de tres mil palabras españolas. de vez en cuando.XXXVI. podemos afirmar que hemos trabajado bien : con ayuda de un diccionario somos capaces de comprender y traducir cualquier texto español. después de un poco de ejercicio seremos capaces de comprender el habla de los españoles y. Abarcando con la vista el camino recorrido. Pero si queremos conocer las obras literarias en el original. aprovechándonos de toda ocasión para hablar el español. dentro de poco nosotros mismos podremos hablar el hermoso idioma castellano. pero más tarde cada vez más segura y correctamente. ¡continuemos el trabajo empezado ! \ 646 . estudiándola. la gramática y también las palabras antes estudiadas. cada día.

-hez. többes szám(ú főnév) lásd vagy valaki. Az -o végű főnév hímnemű. a + inf) véletlenül tesz vmit acomodado jómódú acomodador m . -ra. -höz . bővelkedik (amiben : de. (könnyen) hozzáférhető acceso közeledés acción / cselekedet aceituna olíva. a világ­ tól elvonatkozva abuela nagyanya abuelo n a g y a p a . vmi = ~ = plural. odamegy.b e . terhére van (akinek: tárgyesel) . dar un ~ megölel abrigar (de) megóv (vmitől) abrigo felöltő. ~ a / jegy szedő acompañar (el)kísér aconsejar tanácsot ad (akinek: tárgyeset) acontecer történik. A rendhagyó igéket csillaggal (*) jelöltük meg . los ~ s a nagyszülők abundancia bőség. -nál. A spanyol ige főnévi igeneve után zárójelben megtaláljuk az esetleges ragozási sajátosságokat. ~ de (+ inf) éppen az imént (történt vmi) academia akadémia acariciar (-icio) (meg)simogat acaso talán accesible megközelíthető. az -a végű nőnemű l A spanyol ige főnévi igenévi alakja mellett a magyar jelentést a szótárak szo­ kásához híven a kijelentő mód jelen idejének egyes szám 3. bevégez .SPANYOL-MAGYAR SZÓTÁR E szótár a Bevezetésben és a 36 leckében előfordult valamennyi spanyol szót tartalmazza. meg-. A szótárban használt egyéb rövidítések: ej hat inf f ksz mn nm — = = = = = elöljárószó határozószó infinitivo. -nél abanico legyező abierto nyitott. -nek . odajön acertar (acierto. személyében adjuk meg. / = femenino nőnemű) csak ott jelöljük. főnévi igenév kötőszó melléknév névmás pl = /. ahol kétséget támaszthat. -hoz. felölel abrazo ölelés . lapján. felől acercarse (a) közeledik. hanglejtés. tövis absolutamente teljességgel. (téli)kabát abril m április •abrir (abierto) kinyit abrojo csalán. . = vki. éppenséggel absoluto önálló abstraído gondolatokba merülve. A főnév nemét (m = masculino hímnemű . = v. oda­ lép. -re . nyitva abogado ügyvéd abolengo eredet. hang­ súlyozás) acentuación / hangsúly aceptar elfogad acerca de (ej) illetően. megesik acontecimiento esemény acordarse (me acuerdo) emlékszik vmire (de) 347 . ~ s e unatkozik acabar befejez. -ba. ragozásuk meg­ található a könyv 309—314. en ~ bőven abundante bőséges abundar bőven van. olajbogyó acento hangzás. en) aburrido unalmas aburrir untat. származás abrazar választ (pálgát) . valami a címszót ismétli a (ej) -nak.

hálás (akinek: a . ser ~ a szeret. felverődik (j»Qítí allá ott. szellemes mon­ dás agüero jóslat águila sas agüista m. jabón de ~ borotva­ szappan . jugar al ~ sakkozik ajeno idegen. elszigetel ajedrez m sakk(játék). kedvel vmit afirmar állít. nyer aduana vám(hivatal) adusto szigorú. valamely. ~ de (ej) vmi körül alto magas . némi. folyamodik vkihez (a) acuerdo egyezmény. másé al = a + el alabar dicsér.acostarse (me acuesto) lefekszik acostumbrado megszokott. máquina de ~ borotva­ készülék . kissé . körbe. számtan algo valami(t) . elszállásolás alquilar bérel. utal alumna tanulólány alumno tanuló alusión / célzás alzarse felemelkedik. megfojt: vízbe fúl ahora most. de ^ környező . néhány. falusi alegrarse (de) örül (vminek) alegre vidám alegremente vidáman alegría öröm Alejandro Sándor alemán. mogorva. felhívja figyelmét (akinek. raktár almendra mandula almendro mandulafa almohada párna alojamiento elhelyezés. fordul. en las ~ de vminek a környékén agitar lenget. ráz agosto augusztus agradable kellemes agradar jólesik. keserűség acto felvonás . ké­ sőbb adelgazar lesoványodik además azonfelül. ~ más még valami(t) alguien valaki algún. kiváló admirar megcsodál admitir megenged. ~se borotválkozik aficionado vmit szerető. f fürdővendég 348 agujero lyuk. algunas néhány alma lélek almacén m áruház . alguno valaki. por -v egyelőre. ~ de azonfelül. en algún sitio valahol algunos. en voz alta hangosan altura magasság aludir céloz.előbb(re). utolér alcoba hálófülke alcohol m alkohol. actor m színész actriz / színésznő acudir eljön. megerősít África Afrika afueras / pl környék. eltűr adoptar elfogad adquirir (adquiero) szerez. tárgyeset) afable nyájas(an). estar ~ (a) hozzá van szokva (vmihez) acostumbrar szokott acrimonia érdesség. más «. tener alquilado bérel alrededor (hat) körül. azonkívül. nyílás ¡ah! ó! ahí ott (a measzólltott személynél) ahogar vízbe fojt. oda. tetszik agradecer (-ezco) megköszön. ~ bien nos hát ahorcar felakaszt ahorro takarékosság. ~se (de) dicsekszik (vmivel) alargarse elhúzódik alarma riadó alba hajnal albañil m kőműves alborada hajnal alborear hajnalodik alboroto zajos vidámság. más ~ de (ej) -on t S allí ott . szesz aldea falu aldeana parasztleány aldeano paraszt. vidám zaj álbum m album alcanzar elér. megtakarított pénz aire m levegő aislar elkülönít. kedvelő . ábécé álgebra algebra. figyel­ meztet. de ~ rendben van acusado vádlott acusar (de) vádol (vmivel) acusativo tárgyeset adelante előre. amiért: tárgyeset) agradecido hálás agrícola mn földművelő agrio savanyú agua víz aguardar vár (ige) agudeza éleselméjűség. hogy ¡adiós! isten veledl adjetivo melléknév admirable csodálatra méltó. alemana német alfabeto betűsor. besavanyo. dott advenimiento trónralépés adverbio határozószó adversario ellenfél advertir (advierto) megjegyez. barátságos(an) afectuoso szívélyes afeitar borotvál .

éjjel. alkonyodik . intelem amor m szeretet. ráadás. zakó americano amerikai amiga barátnő amigo barát amo gazda. megjelenik apasionado szenvedélyes apenas alig apercibir(se) észrevesz apetito étvágy apetitoso étvágygerjesztő aplauso taps aplazar elhalaszt. ~ todo mindenekelőtt. adoma. halogat aplicación / szorgalom aplicado szorgalmas apoderarse (de) hatalmába kerít (vmit) apostar (apuesto) fogad (amibe: tárgyeset) apoyo segítség. jelentős apreciar . aquélla az aquello az aquellos. de ~ előre. ambas mind a kettő. ebédlőszekrény aparato készülék aparecer (-ezco) előtűnik. szeretetre méltó amanecer nappalodik. Endre anécdota / anekdota. ráadásul ^ año év apagado tompa. előzetesen anterior előbbi. hozzáfűz añadidura hozzáfűzés. gazdasszony.megbecsül apremiar szorít. színtelen apagar elolt aparador m pohárszék. ~ que m i e l ő t t . lo *~ posible lehetőleg minél előbb . n y e r . ¡que os aproveche! váljék egészségetekreI aproximarse közeledik apuesta fogadás apuntar súg aquel. forgalom animal m á l l a t . megy andén m peron Andrés m András. tener ~ s bátor aniversario évforduló anoche tegnap este v. tág(as) andaluz. alkony anónimo névtelen anotar feljegyez ansiar (ansio) vágyódik. ~ del Sur DélAmerika americana kabát.' lángol argelino algíri (Argel m Algír) Argentina Argentina argentino argentin argüir (arguyo) vitatkozik armario szekrény armonioso dallamos arquitecto építész arquitectura építészet arrancar elindul arrastrar maga után húz. szerelem amueblado bútorozott Ana Anna anacronismo anakronizmus ananá ananász ancho széles. al ~ virradat­ kor. bátorság . korábban. előre antiguo régi. ~ (de) (ej) előtt anticipación / előleg. de < innen — ara oltár. -a andalúziai andar jár. el ~ (be)esteledés. szellem. por -~ tetejébe. anteanoche tegnapelőtt este v. aquellas azok a aquéllos. ~se siet aprisa sietve. bejelent añadir hozzátesz.ama háziasszony. sürget aprender megtanul apresurar siettet. ősi Antonio Anta) Antoñuelo Tóni anual évi anunciar hirdet. vágyódik (ami után: tárgyeset) anillo gyűrű animación / élénkség. mielőtt. aragonesa aragóniai árbol m (élő)fa arco ív arder ég. hajnalban amarillo sárga ambos. ~ de casa a ház úrnője amabilidad / kedvesség amable kedves. mind a ketten América Amerika. mn állati ánimo lélek. rövid történet anfitrión m vendéglátó gazda Angela Angela anhelar óhajt. letesz (vizsgát) aprovechar (fel)használ. cuanto ~ minél előbb . con ~ előbb. aquella az a aquél. un año ~ egy évvel ezelőtt. elsősorban anteanoche tegnapelőtt este anteayer tegnapelőtt antemano . elfoglal aprobar (apruebo) megállja helyét. támogatás apreciable észrevehető. gyorsan aprisionar magába zár. eped vmi után (tár gyesét) ante (ej) e l ő t t . vonszol 349 . cipel. előzetes antes (hat) előbb . hasznára v a n . en ~ s de javára árabe arab Arabia Arábia Aragón m Aragónia aragonés. aquéllas azok aquí i t t . éjjel anochecer esteledik. ház ura amonestación / intés.

jóllehet. névelő Arturo Artúr asado sült ascensor m felvonó. ilyen. vissza. arcszín . bank bandera zászló bandido bandita banquete m bankett bañarse (meg)fürdik baño fürdő . leenged bajo alacsony. j ó . figyelmes . (elren­ dez . berlinesa berlini biblioteca könyvtár bien jól. m — jó. alá balde : en ~ hiába Baleares . olyan . fürdőkád barato olcsó barba szakáll barca csónak barco hajó barriga has. rendben van . merészel arroz m rizs arte m művészet articular tagolva ejt articulo cikk. de ~ külvárosi bastante (mn) elegendő . ámulatba ejt asombro csodálat. estar ~ figyel Atlántico Atlanti atrás hátra. részt vesz (ahol: a) asno szamár asoleado napos. no ~ még . törődik (akivel: tárgyeset) atentamente figyelmesen atento figyelő. eléggé bastar elég basura szemét. estoy ~ meg va­ gyok lepve. vagyon. . fel arriesgarse veszélynek teszi ki magát. kiszolgál. ámulat aspecto külső. ülés asimismo ugyancsak. levesz. rendbe hoz. sem aún még aunque ámbár. értesülés. ápol. szintén asistir jelen v a n . pocak barrio külváros . (hat) eleget. javak . fokozódik aumentativo nagyító aun még . prestar ~ a ügye) vmire. úgy. las finas atenciones kedves figyelmesség atender megvár. el ~ kékség. házikabát batalla csata. ütközet batir ver. leemel.¡arre! gyű te! arrear hajt. lift ascua izzó szén v. . . segít. személypoggyász beber iszik becerro tinó Bélgica Belgium bello szép '"bendecir (bendigo) megáld berlinés. eso no está ^ ez így nincs rendjén. csillagkép asturiano asztúriai asunto ügy. leszáll. kék ég B bachillerato érettségi bailar táncol bailarín m táncos bailarina / táncosnő baile m tánc bajar lemegy. dolog atar megköt atención / figyelem . érdes astro csillagzat. habár. . elintéz arrepentirse (me arrepiento) megbán (amit: de) arriba fent. is autobús m autóbusz automático önműködő 350 automóvil m autó autor m szerző auxilio segítség ave / madár avenida út. unos días ~ né­ hány nappal előbb atravesar (atravieso) átszel. ~pues így h á t . . las islas ~ a Baleári szigetek banana banán banco pad . átmegy (amin : tárgyeset) atreverse (a + inf) merészel vmit tenni atribuir tulajdonít aula előadóterem aumentarse növekszik. pilóta avión m repülőgép aviso hír. napsütötte asombrado elámult. (ej) alatt. < que jóllehet. muy ~ (nagyon) helyes. ~ que mihelyt Ásia Ázsia asiento ülőhely. parázs asegurar biztosít asemejar hasonlóvá tesz asesino gyilkos así így. látvány áspero durva. még h a . üt baúl m (nagy) bőrönd. . noha. ámulok asombrar elképeszt. a m i ~ véleményem szerint ¡ay! ó! ó jajl ayer tegnap ayuda segítség ayudar segít (akinek: tárgyeset) azúcar m (f) cukor j ~ en polvo porcukor azul kék . ily módon . fasor averiguar kivizsgál aviador m repülő. cubo de ~ szemetes vödör bata hálóköntös. is . nógat arreglar kitakarít.

tengo ~ melegem van caluroso forró calvo kopasz. vándorol camino út. tenga la ~ de legyen olyan jó bonito csinos. al ~ de végén. estarse quedando ~ kopa­ szodik calzado cipő.billete m bankjegy. sikátor cama ágy. föld. / énekes(nő) cantar (meg) énekel cántaro. — ~ de su casa az úton hazafelé ponerse en ~ elindul. hacer las ~ s be. pénztár. f elvtárs. < de — ahorros takarékpénztár cajetilla kis doboz. salir a pedir de ~ pompásan sikerül. caes). vidék. fiókos szekrény calaverada ostoba tréfa calcetín m zokni caldo húsleves calidad / minőség caliente meleg califa m kalifa calor m meleg. / ~ / teringettét! candente izzó canícula kánikula cansado fáradt cansar (el-. en ~ de keresésében buscapié m cselfogás buscar keres butaca zsöllye. nevet (vkin) burlesco humoros burro szamár busca keresés. fűszál cañón m ágyú cañonazo ágyúlövés. ékszeráru Blanca Blanka blanco fehér blanquear kimeszel bobo buta v. lábbeli calle / út. menet­ jegy biografía életrajz bisabuelo dédapa bisiesto szökőbisutería díszmű. ~. por la ~ az utcán callejón m szűk utca. paraszt. váltás. minden egyes. en ~ rövid idő alatt. múlva. estar en ~ divatos bolsillo zseb bombón m praliné bondad / jóság. doboz. camarero m pincér(nő). útnak ered camisa ing. belépőjegy. jut. utazás. helyes borla pamacs borracho részeg borrico szamár. mun­ katárs camarera /. gyalogol. ki)fáraszt. de ~ dia mindennapi cadena lánc. postaláda C caballeresco lovagi caballero lovag. m vminek a feje cabildo káptalan cabo vég. kávéház caja láda. cserébe caminar megy. en el — vidéken can m kutya Canarias / pl Kanári szigetek canario kanárimadár. iskolatárs. kassza. — dormido elalszik. megváltoz­ tat cambio csere. bilincs caer (caigo. ~ dia mindennap. ~se elfárad cantante m. al fin y al <> végeredményben -- cada mindegyik. ~ de dormir hálóing campanilla csengő campesino falusi ember.muerto meg­ hal café m kávé. megveti az ágya­ kat cámara szoba camarada m. fel­ szolgáló camarote m hajófülke. buta ember bosque m erdő bostezar ásít bota csizma botella üveg bóveda boltozat Brasil m Brazília brazo kar breve rövid.v. terület. köcsög canto ének(lés) caña nád. rövidesen brotar rügyezik Bruselas m Brüsszel buen. ur. estar en ~ ágyban fekszik. támlásszék buzón m levélszekrény. caerse (le)esik. ágyúzás capaz (de) képes (vmire) capilla kápolna •351 . kis csomag cajón m fiók. cantarillo korsó. csúcs. utca. (be)cserél. mn mezei campo mező. uram caballo ló cabello hajszál •caber elfér cabeza fej. en el < útközben. kabin cambiar (be)vált. se me hace la ~ agua összefut a nyál a számban bocado falat boda menyegző boga. bueno jó buey m ökör bufón m udvari bolond bulbo hagyma bulto csomag. poggyász (darab) buque m hajó Burdeos m Bordeaux burlarse (de) kinevet. en ~ viszont. bolond ember boca száj.

ciertamente természetesen casco cserép . por -« vélet clásico klasszikus " lenül clavo szeg catalán. katalóniai cliente m vevő Catalina Katalin clima m éghajlat club m klub Cataluña Katalónia cobre m réz catálogo árjegyzék cocer (cuezo) főz catedral / székesegyház cocina konyha católico katolikus cocinar főz Cáucaso Kaukázus cocinera szakácsnő causa ok. número ~ tőszámnév cerca közel. <-s de dientes fogkefe cardinal tő. por ~ bizto­ san . hirdetmény cesar abbahagy. egyidejűség azonossági igazolvány cojear biceg. megszüntet.capital m tőke . állás . nőül ciento száz vesz (akihez. ~ que. (nagyon) örül cojo sánta. meg­ cartelera plakát. közelében . biztos. szinte caso eset. ha . disznó cereales m pl gabonafélék Carlos Károly cerilla gyufa carne / hús cero zérus caro drága cerradura (ajtó) zár carrera (élet)pálya cerrar (cierro) becsuk. itthon . catalana katalán. szilánk cigarrillo cigaretta casi majdnem. jcielos! szent égi cien száz en ~ de los Varga Vargáéknál cieno iszap. vesz. tiszta. otra ~ (de) másféle casualidad 1 véletlenség. megért central közép-. férjhez megy . elfog cohibición / gátlás cédula igazolvány . bicegő 352 . ~ cama hálókocsi. mintegy carao hivatal. középső. en el ~ a közé­ ¡caramba! teringettétI pen. központ. levélhordó cesto kosár. casada' férjezett científico tudományos casar kiházasít casarse egybekel . (tan)óra . no cine m mozi ciruela szilva hacer ningún ~ ügyet sem vet vkire cita találkozó (részes eset) ¡cáspita! teringettét! citarse találkozót beszél meg castaño gesztenyebarna ciudad / város castellano kasztili ai. hirdetőoszlop szűnik cesta kosár cartera pénztárca cartero postás. f főváros célebre híres capitel m oszlopfő cena vacsora capítulo fejezet cennr vacsorázik caprichoso szeszélyes centavo fillér (a peso Hzázadrésze) captar felfog. hallarse en el ~ de cinco öt abban a helyzetben van. rakomány cercano közeli caricatura karikatúra. (hal) cargar megrak. előidéz coche m kocsi. spanyol claro világos. központi carabela kisebb vitorláshajó centro közép. ügy : a "~ dí miatt cocinero szakács causar okoz. képes . ~ de papeles papírkosár casa ház . ~ personal személy­ coincidencia egybeesés. cauteloso óvatos cautivo fogoly. toda ~~ (de) castillo vár. . ~se kefél cárcel / börtön cepillo kefe . en el — de que fel­ cigarro szivar téve. rakomány cerca de (ej) mellett. sántít celebrar ünnepel. kártyalap cartel m plakát. akit: eon) cierto bizonyos . megül. közepén carbón m szén cepillar. bezár carreta szekér cerveza sör carta levé). cielo é g . torzrajz cerciorarse de megbizonyosodik vmíről cariñoso Kedves cerco kör Cari ¡los Karcsi cerdo sertés. sár casado nős . h a . kastély mindenféle. fog cazar vadászik . cég . rabszolga ~ comedor étkezőkocsi caza vadászat coger (cojo) (Je)szed. • en ~ otthon. ~ ! hát persze! Castilla Kastília clase / osztály . más ~ közelebb carga teher. rárak közel. para el ~ de que arra cinc m cink é az esetre..

vélemény. amikor. . féltétel. táj combinado kombinát combinar összeállít comedia vígjáték comedor m ebédlő. amint. mivel. válasz contestar felel. kontinentális conlincnle m kontinens. magaslat colocación / elhelyezés. ahogy(an) . többnyire con (ej) -val. fogalom 23 Spanyol nyelvkönyv — 6614 concernir (concierne) illet. vmivel kezdi comer eszik comerciante m kereskedő comercio kereskedelem. con). por lo ~ rendszerint. együttérez (akivel: lárgyeset) compañero társ . vesz comprender m e g é r t . a ~ lelkiisme­ retesen concienzudo lelkiismeretes concluir (concluyo) következtet condenar (el)ítél condición / helyzet. al — kezdetben como mint. megelégedve (amivel.col / káposzta cola farok coleccionar gyűjt colega m (munka)társ colgar (cuelgo) (fel)akaszt. képez construcción / (fel)építés construir (construyo) épít consultar tanácsot kér (akitől: tárgyeset) consumar véghezvisz. ír de ~ s bevásárol comprar vásárol. jelentős. hogy condicional m feltételes mód . világrész continuación / folytatás 353 . de. mn fel­ tételes condiscípulo osztálytárs conducir (conduzco) (el)vezet conducta magaviselet conejo nyúl confecciones / pl készruha confesar (confieso) bevall confiar (confío) megbízik vkiben (en) confundir összetéveszt. nevezetes considerar vmilyennek • tekint. lakoma comienzo kezdet. adottság. ~ de escuela iskolatárs comparación / összehasonlítás comparativo összehasonlító. kezdődik . a ~ de (que) azzal a feltétellel. o-se megmarad considerable tekintélyes. illeti conciencia lelkiismeret. szerzemény compota befőtt compotera befőttes tányér compra vétel. ~ por vmin v. -vei. nehéz composición / dolgozat. agua de /-^ kölni víz colonial gyarmati colonizar gyarmatosít color m szín . állás colocar elhelyez Colonia Köln . f asztaltárs comenzar (comienzo) kezd (vmit t e n n i : a + iaf). ismerős . grado ~ középfok compartimiento fülke compilar összeállít •complacer kérését teljesíti. ~ dia vele conceder engedélyez. meg-. casa de ~ kereskedelmi vállalat v. ismeret conque nos hát conquistador m hódító conquistar meghódít conseguir (consigo) elér. ¿de qué ~ ? milyen színű? columna oszlop comarca m e g y e . . magába foglal compuesto összetett común közös . befejez consumo fogyasztás contaduría elővételi jegypénztár contar (cuento) elmond. köz-. cég comestibles m pl élelem cometer elkövet comida ebéd. összezavar congraciarse (con) kedveltté teszi ma­ gát (vkinél) conjugación / igeragozás conjugar (igét) ragoz conjunto. alkalmazás. rendes. megismer conocido ismerős conocimiento ismeretség . kielégít: ~ s e en örömét leli vmiben complicado bonyolult. en ~ összesen conmigo velem conocer (conozco) ismer. minthogy . fogalmazvány . ~ él. en lo que concierne a m i . vél consolar (consuelo) megvigasztal consonante / mássalhangzó constancia állhatatosság constar (di) áll vmiből. ~ s e al cuello nyakába csimpaszkodik colina domb. ~ si mintha csak ¿cómo? hogyan? milyen? ¿ ~ está? hogy v a n ? ¿ ~ e s o ? hogy-hogy ? cómodo kényelmes compadecer (-ezco) sajnál. (meg)számlál contenido tartalom contento megelégedett. nyilvánvaló constipado nátha constituir (constituyo) alkot. megad concepto gondolat. vidék. ~ gris szürke színű. hogy contestación / felelet. elmesél. válaszol contigo veled continental szárazföldi. vásárlás . . estoy — de örülök. étkező comensal m. sikerül consejero tanácsos consejo tanács conservar megőriz . las ~ s vásárolt holmi .

kávéskanál corrientemente folyékonyan cuchillo kés cortar vág. meghívott cualquier bármely cooperativa szövetkezet cuando amikor. no tener nada en ~ criticar bírál. bátorság ~ antes minél előbb. az crítica bírálat ellene szóló érv. állandó. corazón m szív. négyszögletes convenido megbeszélt. fn cl ~ hátrány. con­ cristiano keresztény tinuamente folytonosan.continuar (continúo) folytat cristalería üvegáru continuo folytonos. corregir (corrijo) kijavít un ~ de kilo negyed kilo correo. <~ si mintha csak. negyedik. megnő culto művelt creer hisz cultural kulturális cría tenyésztés cumpleaños m születésnap criada szolgáló cumplir teljesít. köb. en ~ que mihelyt. figyelem. más de la ~ a kelleténél cortesano udvaronc több(et) cortina függöny cuento mese. el ~ . como de < mint cuidadoso gondos — rendesen culebra kígyó cotidiano mindennapi culinario konyha-. kocka corrida (de toros) bikaviadal *cubrir befed (amivel: de) corriend(it)o szaporán cucurucho papírzacskó corriente folyó. kar / mos? hányadika van ma? ¿ ~ s años coronar koronáz. meg­ cuadro kép felel cual. inas cuna bölcső criar tenyészt. rendben cuchara kanál van cucharilla kiskanál. tener en ~ szem cortés udvarias előtt tart. állandóan Cristo Krisztus Cristóbal Kristóf contorno körvonal contra (ej) ellen. para ~ amíg copa serleg. kitűzött cuadrar megfelel *eonvenir (convengo) megegyezik. coplilla versike cuanto amennyi. tanto más ~ que annál is cordillera hegylánc. áthúz contratiempo kellemetlenség. értelmes cosa dolog cuerpo test cosecha termés. el-. befedve correspondencia levelezés (amivel: de) correspondiente megfelelő cubo vödör. pohár ¿cuándo? mikor? copla. la ~ aki. pontos cuarto m szoba. végez criado szolga. ráteszi a koronát tiene? hány éves? correcto helyes. közvetlen amely conversación / társalgás ¿cuál? (¿cuáles?) melyik? milyen? conversar társalog cualidad / tulajdonság convidado vendég. felnevel cuñada sógornő crimen m bűn. elbeszélés corto rövid cuerdo okos. teremtés cultivar művel crecer (crezco) nő. gondoskodik vmiről costumbre / szokás. számla. kritikus contramaestre m műhelyfőnök crónica krónika contrario ellenkező. negyed. levág cuello nyak Corte / (királyi) udvar cuenta számolás. do ~ . betölt. kifogásol de nem ellenzi crítico bíráló. jpech cuaderno füzet convencer (convenzo) meggyőz cuadrado négyzet-. correos m pl posta euatro négy correr fut. por el ~ viszont. lánchegység inkább. gondosság. konyhai creación / alkotás. siet cubierto teríték. lakás. szalad. óva­ costa tengerpart tosság. dar ~ gondot okoz. / ~ / helyes. vétség cuñado sógor curar meggyógyít crisis / (las crisis) válság 354* . mert cordón m zsinór ¿cuánto? mennyi? hány? ¿a ~ s estacoro kórus. conversable barátságos. aratás cuestionario kérdőív coser varr cuidado gond. mn befedett. cronológico időrendi ellenben cruzar keresztez. fel-. tener ~ de costar (cuesta) kerül (amibe: tárgyeset) vigyáz vmire. ~ más minél corbata nyakkendő több(et).

¿qué hay de ~ ? mi van reggelire ? descalzo mezítláb descansar pihen descanso pihenés descollar (descuello) kimagaslik. árusít.t ó i . pici Chile m Csile chileno csilei China K í n a . los ~ a többiek demasiado túl. . elintéz despacho iroda. m jog desagradable kellemetlen desaparecer (-ezco) eltűnik desayunar (se) reggelizik desayuno reggeli . rászánja magát décimo tizedik •decir (difjo. gondatlanság desde (ej) -tói. a . -tői. elhagy. óhaj desesperarse kétségbeesik desgraciado szerencsétlen desistir (de + inf) abbahagy (vmit) despacio lassan despachar elad. nevezetesség. vékony delicia élvezet delinquir (delinco) kihágást követ el demás . ¿ ~ cuándo? mióta ? desdeñar megvet desdichado szerencsétlen desear kíván. departamento fülke depender függ dependiente m alkalmazott. viskó D dama hölgy Danubio Duna daño kár. en el ~ del día a nap folyamán cuyo. rendes. nyilatkozat 9'J* declarar elvámol. elvégez. . tomar el ~ reggeli­ zik . alá deber tartozik . -nek a . csöppség . sürgöny despecho. m kötelesség. no ~ de f+ inf) folyton tesz vmit del — de + el delante elül. vizsgát tesz . teendő débil gyenge decadencia hanyatlás decena tíz darab decente illő decidirse elhatározza. -ról. mn picike chiste m vicc. mn kicsi.ű . kijelen­ té». ~ de való­ színűleg. ~ s e kelet­ kezik. vágy. -bői . elintéz deseo kívánság. egyenes(en). a ~. kell . -ről. -ból v a l ó . tréfa chiva kecske (gida) chocolate m csokoládé chófer m sofőr.en elkezd vmit tenni dativo részeshatározó eset datos m pl adat(ok) de (ej) -nak a. ~ de fej) előtt delgado sovány. cuya amelynek a Ch chapucero kontár chapurrear töri a nyelvet chaqueta kabát. das) a d . ~. hacer un « — tanfolyamra jár . baj . zakó charlar cseveg. túlságosan democracia demokrácia demostrar (demuestro) kimutat demostrativo mutató denominación / elnevezés dentro de fej) ~ o n belül . hiba dejar h a g y . kiszolgáló deporte m sport derecho jobb(oldali).que ellenére. ~ un examen vizsgázik. es ~ vagyis . kiüt (tűz) decoración / díszlet(ezés) dedo ujj defecto fogyatékosság. hátra van . . tener la curiosidad de kíváncsi(nak lenni) vmire curioso kíváncsi (amire : por) curso tanfolyam . . kitűnik desconocido ismeretlen descubridor m felfedező descubrimiento felfedezés •descubrir (descubierto) felfedez descuidar elhanyagol descuido hanyagság.curiosidad / kíváncsiság . gépkocsivezető choza kunyhó. ni que ~ tlcnc ehhez szó sem fér decisión / elhatározás. ~ a la calle az utcára nyílik (ablak). dices) mond. támad. ~ de f+ inf) abbahagy v m i t . döntés declaración / (vám)bevallási ív .é . ó t a . -ig deambular andalog debajo de fej) alatt. ~ entonces azóta. estar por ~ előtte áll. szól. folyamat. . -ú. fecseg Checoeslovaquia Csehszlovákia chico kisfiú . bizonyára. hivatal(i szoba). a la derecha jobbra . látnivaló . -ból. año de ~ rossz (terméketlen) év •dar (doy. de . . ~ hace óta . . kijelent. óhajt desempeñar ellát. como se debe helyénvaló. chino kínai Chipre m Ciprus chiquito kisfiú. dacára despedida búcsú despedirse (me despido) elbúcsúzik desperdicio hulkulék desperezarse nyúj Lózkodik 355.

despertador m ébresztőóra despertar (despierto) felébreszt; ~sc felébred despierto éber, ébren después (hat) később, azután; jioco ~ kevéssel azután; — de (ej) után; ~ de (que) (ksz) miután destacado kiemelkedő destacarse kiemelkedik, kiválik destrucción f elpusztítás, pusztulás destruir (destruyo) elpusztít, feldúl desván m padlás detallado részletes deteriorar megsért, megrongál determinado határozott detestable utálatos detrás hátul; ^ de mi mögém, mögöt­ tem; un año ~ egy évvel ezelőtt deuda adósság, tartozás devolver (devuelvo, devuelto) visszaad día 7 7 nap; de ~ nappal; en' este ~ 2 * ezen a napon; en pleno ~ fényes nappal; ¡buenos ~ s ! jó napotI diálogo párbeszéd diamante m gyémánt diario mmdfinnapi, mindennapos dibujar rajzol diccionario szótár diciembre m december dicha szerencse; por ~»- szerencsé(m)re dicho, l. decir; m mondás; mn említett; ~~ sea de paso que mellesleg szólva dichoso szerencsés diente m fog diez tíz diferencia különbség, eltérés; nézeteltérés diferente különböző difícil nehéz dificultad / nehézség difundir elterjeszt; ~se elterjed dignidad f méltóság digno méltó diligente szorgalmas diminutivo kicsinyítő dínamo f dinamó dineral m hatalmas pénzösszeg dinero pénz dios (los dioses) isten; ¡gracias a ~ ! hála istennek 1 diptongo kettős magánhangzó diputación f küldöttség dirección f irány directo egyenes director m igazgató; ~ cultural kultúrfelelős dirigir (dirijo) irányít; (meg)címez; intéz (szavakat); ~se a fordul vkihez, megy vhova disco lemez discurrir elgondolkozik, ábrándozik discutir megvitat; vitatkozik

disertación f értekezés disgusto veszekedés, viszály; utálat •disolver (disuelvo; disuclto) felold disparar elsüt, kilő dispensar megbocsát; felment •disponerse (me dispongo; dispuesto) készül (vmit tenni: a -+- inf) disposición f rendelkezés disputar megvitat distinguido disztingvált, előkelő distinguir (dislingo) megkülönböztet; ~se kiemelkedik, kitűnik (amivel: por) distinto különböző, külön(álló); világos, érthető distracción f szórakozottság distraído szórakozott diuturno hosszadalmas diverso különböző, különféle divertirse (me divierto) szórakozik dividir feloszt divino isteni, égi doble kettős, dupla docena tucat doctor m doktor, orvos documento okmány doler (duele) fáj, sajnál dolor m fájdalom domingo vasárnap Domingo Domonkos Don (keresztnév előtt) úr donde ahol; a ~ ahova; de - ~ ahonnan ¿dónde? hol? ¿ a ~ ? hova? ¿de ~ ? honnan? ¿por ~ ? 'merrefelé? doña -né, asszony dormir (duermo) alszik; ~se elalszik dos két, kettő dolar ellát, elhalmoz; megáld dovela boltozatkő drama m színmű, dráma dramático drámai, színműducado arany (pénz) duda kétség; sin ~ kétségtelenül, biz­ tosan; poner en ~ kétségbe von dudar kételkedik dueño tulajdonos, úr, gazda; es usted ~ természetesen! dulce édes; m édesség durante (ej) (ideje) alatt; -on át durar tart (ideig) duro mn kemény; m spanyol pénzegység (5 pezeta) E e és ebrio részeg, -megrészegült (amíioT: de) eclipsar elsötétít, elhomályosít económico takarékos; gazdasági economizar takarékoskodik echar dob, vet, hajít; önt (pohárba); ~ un sueño alszik egyet; ~ del

356*

empleo állásából kidob ; ~ los dien­ tes fogzik ; ~ a llorar sírni k e z d ; ~ medias suelas megtalpal ; ~ humo füstöl; ~ a perder tönkretesz ; ~~ un pitillo elszív egy cigarettát; ~ las cortinas le- v. eléhúzza a függönyt; ~ barriga pocakot ereszt; ~ tierra a fátyolt borít v m i r e ; ~ de ver meg­ lát, észrevesz ; ~ sapos y culebras átkozódik, kígyót-békát rákiált; ~ de menos nélkülöz, hiányol ; ~ s e neki­ lát, vetődik; —se a dormir lefekszik aludni edad / életkor edificar (fel)épít edificio épület Edmundo Ödön eficaz hatékony ¡eh! hejl ejecutar végrehajt, véghezvisz ejemplar példás ejemplo példa ; por ~ például ejercer (ejerzo) gyakorol; folytat, űz (mesterséget) ejercicio gyakorlat ejercitarse gyakorolja magát el (névelő) a, az él m ő elección / választás elegir (elijo) választ, kiválogat elevado magas elogiar magasztal, dicsér ella / ő ellos, ellas ők emancipar önállósít embajador m nagykövet embargo ; sin ~ mégis, ennek ellenére ; sin ~ que annak ellenére, hogy Emerico Imre eminente kiváló emisora adóállomás emoción / izgalom ; felindulás, megin­ dultság empeñarse kötelezi m a g á t ; kitart (ami mellett: én) emperador m császár empezar (empiezo) (el)kezd (amit: a + inf) ; kezdődik empleado alkalmazott, tisztviselő emplear felhasznál, alkalmaz empleo állás, alkalmazás ; használat emprender vállalkozik (amire: tárgyeset) ; ~ un vlnjc útra kel empresa vállalat cn (ej) -ban, -ben ; -ba, - b e ; ~ tres días három nap múlva enamorado szerelmes; estar ~ (a, de) szerelmes (vklbe) enamorar szerelmet ébreszt (akiben: tárgyéul) encadenar láncra ver encarnlriitrKe elindul encantado elbűvölt, elbűvölve

encargado megbízott; ~ del guardar­ ropa ruhatáros encargar megbíz ; ~ s e elvállal, magára vesz encarnado vérvörös encarnar megszemélyesít encendedor m öngyújtó encender (enciendo) meggyújt encendido vérvörös encima fent, felül, rajta ; de ~ fentről, felülről; tener dinero <~~> varr nála pénz encontrar (encuentro) talál, találkozik (akivel: tárgyeset) ; ~ s e van, találja m a g á t ; találkozik (akivel: con) ~ s e bien jól érzi magát encuentro találkozás enemigo ellenség energia energia enero január enfadar bosszant, ingerel ; estar enfadado con haragszik vkire enfermar megbetegszik enfermo b e t e g ; ponerse ~ beteg Jesz, megbetegszik enfrente de (ej) -val szemközt, -val szemben engañar becsap ; ~ s e téved engordar (fel)hízlal; meghízik engrandecerse emelkedik, nagyobbodik enjabonar beszappanoz enojarse (de) bosszankodik (vmi miatt) . megharagszik enorme óriási , Enrique Henrik ensalada saláta ensancharse (ki)terjeszkedik enseguida azonnal, rögtön enseñar m u t a t ; tanít, oktat (amire: entender (entiendo) (meg)ért; ~se ért (amihez: en) ; -~se por sí mismo magától értetődik enterarse értesül entero egész entonces akkor, akkor hát; ekkor; desde ~ azóta entrada bemenet, belépés; bevétel, jövedelem ; el visado de ~ beutazási vízum entrar belép, bemegy (ahova: en) entre (ej) között, közt, közé; ~ ellos maguk közt, köztük entrecruzar keresztbe rak, egymásba fon entregar átad, szentel entretanto ezalatt, azalatt entretenerse (me entretengo) szórakozik (amivel: en) enviar (envío) küld, elküld envolver (envuelvo; envuelto) begön­ gyöl, becsomagol epigrama m epigramma

a + inf)

357

estampilla bélyegző; (Dél-Amerika :) bélyeg estancia birtok, farm (Latin-Amerika' ban) ; szoba ; tartózkodás estanco dohányosbolt estaño ón *estar (átmenetileg) van, t a r t ó z k o d i k ; está bien rendben van estatua szobor este m kelet este, esta ez a ; esta noche ma este, ma éjszaka éste, ésta ez Esteban István estenografía gyorsírás estético esztétikus estilo stílus estilográfica töltőtoll esto ez estómago gyomor estos, estas ezek a éstos, éstas ezek estrecho szűk, szoros estrella csillag estropear megnyomorít, tönkretesz estudiar tanul estudio tanulás, t a n u l m á n y ; dolgozó­ személynél) szoba ése, ésa az ott (a megszólított személynél) estufa kályha esencia lényeg ; esszencia Europa Európa esencial lényeges, szükséges, legfőbb esforzarse (me esfuerzo) iparkodik, eről­ Eva Éva ködik evidente nyilvánvaló eslavo szláv evocar felidéz exacto pontos, precíz esmero gond, gondosság eso az, az ott ; a ~ de las seis hat óra examen m (los exámenes) vizsga examinar megvizsgál, ellenőriz tájban «sos, esas azok a (a megszólított személy­ Excelencia ő kegyelmessége excelente pompás, kiváló nél} ésos, ésas azok ott (a megszólított sze­ excepto que ha csak nem, kivéve mélynél) ha espantoso szörnyű, rettenetes exclamar felkiált, kikiált España Spanyolország ex-compañero volt társ español spanyol : m spanyol nyelv, excursión / k i r á n d u l á s ; hacer una ~ ' spanyol férfi ; en ~ spanyolul kirándul excusa mentség especialista m, / szakember excusar kiment ; bocsánatot kér espectáculo színdarab, előadás espejo tükör exigir (exijo) megkövetel espera várás, várakozás; sala de ~ existencia lét(ezés) váróterem existir van, létezik esperanza remény éxito siker, eredmény esperar vár ; remél expensas / pl költség(ek); a ~ de költespíritu m szellem, lélek ségére, rovására espiritual lelki explicar megmagyaráz esponja szivacs exportación / kivitel, export esposa hitves, feleség extender (extiendo) kiállít; ~ s e kiesquina (utca)sarok terjed estación / évszak ; állomás extranjero külföldi, k ü l - ; m külföld ; estado állapot, helyzet; r a n g ; Estado en el ~ külföldön ; al ~ külföldre állam ; Estados Unidos .Egyesült extrañarse csodálkozik (amin : de) Államok extraño furcsa, különös estafador m szélhámos extraordinario rendkívüli, különleges ; estafeta fiók (hivatal) ; <-~ de Correos en horas ~ a s túlórák alatt postahivatal extraviarse (me extravío) eltéved época időszak, korszak epopeya eposz, hősköltemény equilibrio egyensúly equipaje m poggyász equivocarse téved erigir (erijo) felállít, létesít; tesz vinivé (en) Ernesto Ernő errante bolyongó errar (yerro) téved ; bolyong error m tévedés, hiba esbelto karcsú, nyúlánk escalera lépcső escándalo botrány escapar elszökik, elfut escaparate m kirakat escena jelenet; szín, színpad escoger (escojo) (ki)választ escolar iskolai esconderse elbújik •escribir (escrito) ír escritor m író escritorio íróasztal ; iroda escuehar (meg)hallgat escuela iskola ese, esa az a (a megszólított 358

follaje m lombozat fonda vendéglő, fogadó ; büfé, étterem fábrica gyár fondista m vendéglős, fogadós fabricación / gyártás, készítés fondo fenék, mélység; al ~ a végében fabulista m állatmese-író fontanal (mn) forrás­ fabuloso mesés forma alak, forma ; de todas ~ s min­ fácil könnyű denesetre factura számla formar képez, alkot facultad / fakultás, szak fortuna szerencse, vagyon falso hamis forzoso kényszerű falta h i b a ; hiány, mulasztás; sin ~ fosforera gyufásdoboz foto / (las fotos) ; fotografía fénykép feltétlenül, biztosan, hibátlanul ; hacer ~ kell, szükséges ; por ~ de fotográfico fényképezőfracasar csődöt mond, megbukik mejor jobb híján francamente igazán, valóban faltar hiányzik francés, francesa francia familia család Francia Franciaország famoso híres Franciseo Ferenc fantasía képzelet, ábránd(ozás) franqueo bérmentesítés, portó fardo teher, bála frase / mondat fatalidad / végzetszerűség favor m szívesség, kegy ; por ~ kérem ; frasquito kis üveg ¿me haces el ~ de . . .? leszel szí- frecuencia gyakoriság ; con ~ gyakran *frcir (frío ; frito) zsírban kisüt ves . . . ? frente m front, arcvonal ; / homlok ; favorito kegyelt, kegyenc en ~ de vmivel szemben ; ~ a (ej) fe / hit vmivel szemben febrero február fresco friss felicidad / boldogság felicitación / szerencsekívánat; tele- frío hideg(ség) ; tengo ~ fázom frito sült grama de ~ üdvözlő távirat felicitar kíván (jó ünnepei); gratulál frontera határ fronterizo határos, határ(akinek: tárgyeset) frotar (le)dörzsöl Felipe m Fülöp fruta gyümölcs feliz szerencsés, boldog frutal gyümölcs- ; árbol ~ gyümölcsfa femenino nőnemű, női fruto termés, gyümölcs feo csúnya fuego tűz Fernando Ferdinánd fuente / forrás ferrocarril m vasút fuerte erős festivo ünnepi fuerza erő, erőszak fiado fen) (vmiben) bízó fumador m dohányos, dohányzó fiebre / láz fumar szív, dohányoz fiero kegyetlen, vad fumista m kályhás(mester) fiesta ünnep ; mulat sar? función / (színházi) előadás figura alak, termet ; arc fundar alapít figurarse elképzel furgón m (de equipaje) poggyászkocsi fijarse néz furioso dühös, dühöngő ; heves fijo szilárd, állandó fusil m puska filatelista m, f bélyeggyűjtő fusilazo puskalövés filosofía filozófia fuste m oszloptörzs fin m vég, cél : al ~ végül, a végén, végre ; por ~ végül, végre ; a - «lo futuro jövő, jövő idő ; en el ~ a jövő­ — ben que avégből, hogy ; a ~ e s de végén finca (falusi) birtok, darab föld G fineza figyelmesség fino finom, vékony gala díszruha firmar aláír galgo agár firme szilárd, erős Galicia Galícia (tartomány) ÍÍHICO testi gallardía délcegség flexible hajlékony, rugalmas gallego galíciai flor / virág gallina tyúk florecer (-ezeo) virágzik gana kedv, vágyakozás; toner ~(s) florido virágos, virágzó van kedve; ine cnlran ~ s kedvem florín m forint kerekedik ; si le dará ~ s ha lesz kedve flotilla kis hajóraj

F

359

ganado jószág, állat, marha giintnr ízlik, íze van ; tetszik ; szeret, ganancia nyereség, haszon, előny kedvel ; jólesik ganar keres (pénzt) ; (el)nyer, (kiérde­ giiHlo kedv; ízlés; con (mucho) — mel ; elfoglal, bevesz ; ~se la vida (nagyon) szívesen, (nagy) őrömmel; él vmiből, pénzt keres; ~ a elvesz a < < de todo» mindenki kedvére ; a — vkitől tu ~ ízlésed szerint garganta torok gustoso ízletes garrafa (vizes) palack gas m gáz II gastado elhasználódott gastar költ (pénzt) *habcr (he, habcs) (segédige); bír, gasto kiadás, költség ; los ~ s de viaje birtokol ; << de kell útiköltség habitación / lakás, szoba gato macska habitante m, f lakos gemelos m pl színházi látcső hábito (szerzetesi) ruha general általános ; por lo ~ általában habla / nyelv género nem, fajta; cikk hablar beszél, beszélget; ¡ni ~ ! szó generosidad / bőkezűség sem lehet róla! genovés, genovesa genovai, génuai *haccr (hago; hecho) csinál, tesz; gente / nép, emberek ; mucha ~ sokan ~ frío (calor) hideg (meleg) vaii; geografía földrajz ~ sol süt a nap ; ~ viento fúj a szél ; Gerardo Gellért hace tres días három nappal ezelőtt; germano germán hace poco nemrég, röviddel ezelőtt; gerundio határozói igenév hace mucho már régóta, már régen ; gestión / ügyvitel; lépés(ek); hacer -tat, -tet; ~se lesz vmivé ; ¡qué se le va a ~ 1 mit lehet itt tennil ~es eljár, lépéseket tesz hacia (ej) felé Ginebra Genf hacienda vagyon, földbirtok ; ministro girar forog gloria dicsőség, dicshimnusz de Hacienda pénzügyminiszter glotón m falánk, nagyétkű hacha fejsze, balta gobierno kormány hada tündér, varázslónő golondrina fecske hallar talál : ~se van vhol, találja magát gordo kövér; ponerse ~ meghízik hambre / éhség ; tengo ~ éhes vagyok gorra sapka hambriento éhes gota csepp gracia kedvesség, kegy ; hacer ~ tet­ hárem m hárem szik ; en ~ de vmire való tekintet­ hartarse (de) teleeszi magát, jóllakik (vmivel) tel, kedve szerint, érdekében; ~ s / pl köszönet; muchas ~ s hálásan harto jóllakott; estoy ~ jóllaktam, köszönöm (amit: por); dar las ~ s torkig vagyok megköszön * hasta (ej) -ig; ~ (que) amíg; ~ la grado osztály; fok tarde a délutáni viszontlátásig; gramática nyelvtan j ~ luego! a közeli viszontlátásig! gramo gramm j ~ la vista! a viszontlátásra 1 ~ ma­ gramófono gramofon ñana a holnapi viszontlátásig; (hat) gran, grande nagy; m spanyol nemes sőt; vagy tán grandioso nagyszerű, nagyszabású hay van, vannak ; no ~ nincs, nincse­ granero csűr, magtár nek ; ¿qué ~ de nuevo? mi újság? grano gabona ; szem, mag ; lényeg ; no -w de qué nincs miért; no ~ que nem kell, nem szükséges ; ~ que kell tárgy ; ~ a ~ szemenként hazaña hőstett gratificar megörvendeztet, megjutal­ he van ; ~ aquí itt van, íme ; héteme maz aquí itt vagyok grave súlyos, nehéz hecho tény; esemény griego görög hegemonía hegemónia, uralom gris szürke; ponerse ~ (meg)őszül helada fagy gritar kiált, kiabál helado fagylalt grueso vastag hermana nőtestvér grupo csoport hermano fiútestvér ; los ~ s a testvérek guardarropa m ruhatár ; ruhaszekrény hermoso szép guerra háború guía m (idegen)vezető ; / menetrend ; héroe m hős heroico hősi útikalauz herradura patkó guiar (guío) vezet, irányít 360

herrero kovács(mester) hidalgo nemesember hidropesía vfzkór hiél / epe hierba fű hierro vas ; estufa de ~ vaskályha hija vkinek a leánya hijo vkinek a fia, gyermeke hilado fonás, fonat hilar fon hirviendo forró hispano spanyol historia história ; történet histórico történeti, történelmi hogar m tűzhely hoguera máglya hoja (fa)levél; (papír)lap ¡hola! szervusz! Holanda Hollandia holandés, holandesa holland(i) holgazán, holgazana lusta hombre m ember, férfi; j ~ ! jó emberi öregemi de hiszen 1 hombro váll hondo mély hongo gomba honor m tisztelet honrar megtisztel, kitüntet hora ó r a ; ¿qué ~ es? hány óra van ? a esa ~ akkorára horizonte m láthatár hortaliza zöldség hospital 7 7 kórház 7 hospitalidad / vendéglátás ; dar <> ven•dégül lát hotel 7 7 szálloda 7 hoy ma ; de ~ mai huérfano árva hueso csont huésped m, huéspeda / vendég huevo t o j á s ; ~ pasado por agua lágytojás huir (huyo) menekül, fut humano emberi humo füst humor m kedv, kedély húngaro magyar Hungría Magyarország huracán m orkán I ibérico ibéri, ibériai idea gondolat, eszme ; ötlet ideaÜHta idealista idear tervez, kigondol idéntico azonos, egyforma identidad / (személy)azonosság Idioma m nyelv, idióma iglesia templom ignorar nem tud igual ugyanolyan, egyenlő; mintha csak

~

<l«e

igualdad / egyenlőség ilusión / illúzió, csalódás; hacerse ~ e s áltatja magát ilustre híres, nemes, előkelő imaginarse elképzel imitar utánoz impaciencia türelmetlenség; con ^ türelmetlenül impedir (impido) megakadályoz imperativo felszólító mód imperfecto befejezetlen, folyamatos ; 7 ? folyamatos múlt 7 imperio birodalom, császárság impersonal személytelen •imponerse (me impongo; impuesto) felülkerekedik, úrrá lesz importación / import, behozatal importancia fontosság, jelentőséé importante fontos importar fontos importe m összeg imposible lehetetlen impreciso pontatlan ; nem szabatos impresión / benyomás impresionar hatást gyakorol (amire: tárgyeset) impreso nyomtatvány improbable valószínűtlen ' imprudenza gondatlanság inaccesible elérhetetlen incendio tűzvész inclinarse meghajol incólume ép(en), sértetlen(ül) incomodar zavar, kellemetlen inconveniente alkalmatlan, meg nem felelő ; no tengo ~ részemről nincsen akadálya increíble hihetetlen indecible kimondhatatlan indefinido határozatlan independiente független (amitől: de) indeterminado határozatlan India India indicativo kijelentő ; m kijelentő mód indicio jel indigestión / gyomorrontás individuo egyén, személy indudable kétségtelen indumentaria ruházat industrial ipari Inés / Ágnes inesperado nem remélt, nem várt inevitable elkerülhetetlen infancia gyermekkor infeliz szerencsétlen inferior alacsonyabb ínfimo legalacsonyabb infinitivo főnévi igenév inflamación gyulladás inflexible hajthatatlan ingeniero mérnök inglés, inglesa angol ingresar belép, beiratkozik

361
~-v

inmediato közvetlen, közeli, azonnali inmenso óriási, végtelenül nagy inmortalizar halhatatlanná tesz inocente ártatlan inoportuno alkalmatlan, meg nem felelő inquietarse nyugtalankodik •inscribir (inscrito) beír insigne jeles, kiváló insignificante jelentéktelen insípido ízetlen insistir (en) kitart (vmi mellett), vall (vmit) inspirar belélegez instante 77 pillanat; en un ~ pillanat 7 alatt instrucción / oktatás inteligente okos, értelmes intención / szándék intentar megpróbál, elvállal ; szándé­ kozik interesante érdekes interesarse (por, en) érdeklődik (vmi iránt) interior belső interminable végtelen > internacional nemzetközi 'interrogativo kérdő interrumpir félbeszakít intitularse címet visel, a címe invadir ellep, elözönli invai r m támadó, betolakodó invierno tél; en — télen invitación / meghívás invitado meghívott invitar meghív *ir (voy, vas) megy ; ~ a ver megláto­ gat ;* ~ a ( + inf) rövidesen, nem­ sokára, mindjárt tesz vmit; ~ a ser lesz vmivé ; ~se megy, elmegy Isabel / Erzsébet isla sziget israelita izraelita Italia Olaszország italiano olasz izquierdo bal(oldali); a la ~ a balra J Jabón m szappan jactarse kérkedik (amivel: <io) jaleo zajos vidámság jamás soha (sem) jamón m sonka Japón m Japán jardín m kert jaula ketrec, kalitka jefe m főnök ; igazgató Jerusalén m Jeruzsálem jinete m lovas Jorge m György José m József 362

Joven (Jóvenes) mn fiatal; m fiatal­ ember ; / (serdült.) lány; de ~ mint fiatal, fiatal korában Juan m János Juanu Johanna Judías / pl bab juerga mulatozás, tivornya ; correr una ~ mulat jueves m csütörtök; los ~ minden csütörtökön juez (los jueces) bíró jugar (juego) játszik ; ~ a las cartas kártyázik juguete m játékszer juicio ítélőképesség; bíróság; ítélet Julia Júlia julio július junio június juntamente con -val együtt junto a (ej) mellett, mellé juntos, juntas együtt; egymás mellett(i) justo igazságos, helyes ; úgy van! juventud / ifjúság, fiatalság juzgar megítél; tart vmilyennek K kilo m kiló kilómetro kilométer L la / (névelő) a, a z ; (névmás) őt, azt labrador m paraszt, földműves ladera hegyoldal, lejtő * lado oldal; por este ~ erre(felé); de todos ~ s mindenhonnan; al ~ de (ej) mellett, mellé ladrón m tolvaj, rabló lago tó lamentar sajnál lámpara lámpa lana gyapjú lanar m gyapjús állat langosta sáska lanza lándzsa lanzada lándzsadöfés lanzar dob, hajít; ~se robog, vágtat lápiz m (los lápices) ceruza largo hosszú las / pl (névelő) a, az ; (névmás) őket, azokat lástima kár latin latin latino (mn) latin lavaplatos m tányérmosó lavar mos ; ~sc mosakodik le (névmás) őt, neki; önnek, önt lección / lecke, (tan)óra leche / tej ; café con ~ tejeskávé lechuga fejes saláta

leer olvas Luis 77 Lajos 7 legación / követség lujoso fényűző legar (örökségbe) hagy luna hold legionario légionárius lunes m hétfő ; los ~ minden hétfőn legumbre / főzelék luz / (las luces) fény^; ablak lejos (hat) messze, messzire; ~ de (ej) -tói messze lengua nyelv Ll lento lassú leña tüzelőfa llamada (telefon)hívás león m oroszlán Hamar hív, felhív; kopog; ~-se hivaLeón 7 7 Leó 7 tik, magát nevezi les pl (névmás) őket, nekik ; önöket, llanura síkság önöknek llave / kulcs leso megsértett llegar (meg)érkezik, eljut; ~ tarde későn levantar felemel ; ~ s e felemelkedik, érkezik, elkésik ; ~ a ser lesz, válik felkel; estoy levantado felkeltem, vmivé fenn vagyok llenar megtölt, kitölt; ~se megtelik léxico szótár ; szójegyzék ; lexikon lleno teli (amivel: de) ley / törvény llevar hord, visz, elvisz; ~se elvisz, leyenda legenda, monda magával visz ; llevo sin escribirte liberación / felszabadítás, felszabadulás mucho tiempo már régóta nem írtam libertad / szabadság ; • poner en ~ sza­ neked badlábra helyez llorar sír libra font llover (llueve) esik (eső) libre szabad lluvia eső librería könyvkereskedés lluvioso esős libreta könyvecske; ~ de ahorros takarékkönyvecske M libro könyv machacar kalapál, ver, ü t ; behorpaszt licor m likőr madera fa liebre / nyúl madre / anya ligero könnyű, könnyed madrugada kora reggel lila / orgona limitar határol madrugador, -a korán kelő limón m citrom ' madrugar korán kel madurar érik ; érlel limonada limonádé maestría művészi teljesítmény limosna alamizsna maes ra tanítónő limpiar tisztít, letöröl ; (fogat) mos maestro mester, tanító ; 777 obra maestra 77 línea sor, vonal remekmű, mestermű lírico lírai magnetofónico magnetofónLisboa / Lisszabon magnífico pompás liso lapos ; sima listo ügyes, értelmes; kész, felkészült majestad / felség mal rosszul ; m baj literario irodalmi * maldecir (maldigo ; maldito) átkoz literatura irodalom maldito átkozott lo azt maleta bőrönd lobo farkas malo rossz ; 77 baj 7 localidad / (színházi) ülőhely ; jegy mama / mama, anyuka loco bolond mandar megparancsol; küld ; -tat, -tet locomotora mozdony lograr elér, megkap ; sikerül (ami: inf) manera m ó d ; de ~ que úgyhogy; avégből, hogy ; de esta ~ ily módon ; Londres m London de ninguna ~ semmiképpen sem, torito ; loro papagáj csöppet sem los pl (névmás) őket, azokat ; (névelő) manjar 77 étel, elemózsia 7 mano / kéz lotería lottó(játék) manteca zsír lucrativo jövedelmező mantel m abrosz lucha harc luchar harcol "•mantener (-tengo) tart, megtart, fenn­ luego azonnal, mindjárt; azután, aztán; tart ~ que mihelyt; ~ de miután mantequilla vaj ; pan con ~ vajas­ lugar m hely kenyér

363

lo ~ legfeljebb mayo május maypr nagyobb. őrgróf marrón gesztenye színű. ~ . ~ tanto közben. . a ~ éjfélkor médica orvosnő médico orvos medio m eszköz . idősebb . délelőtt. házasság máximo nagyon nagy. kérem meridional déli mérito érdem mes m hónap mesa asztal meseta fennsík metálico fém-. ~ por la ~ holnap reggel v. ni ~ ni menos pontosan úgy. bőségesen . engem. f tenger. m u t a t marcha elutazás. mn közép. t ö b b e t . en — de közepén. t ö b b é . fiatalabb(ik) menos kevesebb . la ~ de tengersok. holnap : esta ~ ma reggel . emlékező tehetség. ezalatt miércoles m szerda Miguel Mihály mii ezer milagro csoda militar m katona millón m millió mina bánya mineral m érc minero bányász ' mínimo legkisebb. . helyez. szükséges menor kisebb(ik). ¿qué ~ ? . rak metro méter mezclar kever mezquita mecset mi (az é n ) . délelőtt. ~ tarde később . ~ ' d e vacaciones nyaralni megy Margarita Margit Maria Mária marido férj marinero tengerész marqués m márki. otro ~ még egy . pillantás mirar néz. para ~ számomra miedo félelem . en ~ de ügyében material anyagi materno anyai. tovább . szemlél. a ~ gyakran mercado piac mercurio higany merecer (-ezeoj (meg)érdemel : no las merece szóra sem é r d e m e s . de ~ könyv nélkül mencionar (meg)említ menear csóvál menester . mía (az) enyém mirada tekintet. dar con el ~ kalapáccsal üt me magamat. legcsekélyebb ministro miniszter . por ~ que jóllehet. mucho ~ sokkal j o b b ( a n ) . no ~ que csak . por la ~ reggel. lo ~ a legkevesebb . rengeteg maravilla csoda maravillarse csodálkozik maravilloso csodás marca márka. legnagyobb . drap Marruecos m pl Marokkó martes m kedd marzo március mas de. legnagyobb . por lo ~ legalább. jobban . la -w a legjobb. hanem más több.-m mi . la ~ parte de los hombres a leg­ több ember mazo fakalapács. ~ que míg ellenben. ~ de todos a legjobb mellizo iker memoria emlékezet. . menet marchar(se) elindul. délelőtt. elmegy . es ~ kell. nem többet m i n t . elindulás. á t l a g o s . ~ de több mint. a ~ nekem . fémből való meter tesz. mialatt. úgy ám masculino hímnemű masticar megrág mástil m árboc matar megöl . es la mañana reggel (délelőtt) van mapa m térkép máquina gép maquinista (ferroviario) mozdonyvezető: gépész mar m. követ minuto perc mío.manual kézi Manuela (női név) mañana reggel. ~ el tiempo agyonüti az időt matemáticas / pl mennyiségtan materia a n y a g . m i egyebet? a ~ y mejor alaposan. m i k ö z b e n . el. a ~ délben Mediterráneo Földközi (tenger) mejicano mexikói Méjico Mexikó mejor jobb. . media noche éjfél mediodía m d é l . sin ~ ni ~ minden további nélkül. anyaMatilde / Matild matrimonial házassági matrimonio házaspár. megnéz 364 . ne­ kem mecanógrafa gépírónő mediano közepe» medianoche / éifél. védjegy marear jelez. tengo ~ félek (akitől: a) miel / méz miembro tag mientras a m í g . (hal) félig. m a g a m n a k . a ~ que ha csak nem menudo . ~ (que) míg. dorong . que inkább m i n t . megy.

szerecsen mosca légy nieve / hó . las ~ s hóesés mostrador m boltasztal nimbo dicsfény mostrar (muestro) mutat. de ~ gyerekkorommotivo o k .ningún. . lekek . <-~se vona­ monje m szerzetes kodik monótono egyhangú negro fekete montaña hegység. „négyes" irse por el ~ világgá megy noticia h í r . notable nevezetes. ni sem . éjjel ~ s sokan nogal m diófa mudanza költözködés mudarse megváltozik. okoz niño gyerek. éjjel. hordár. havazás morder (muerdo) harap nevar (nieva) havazik *morir (muero . éjszaka de ~ éjjel. mona / majom negar (niego) (meg)tagad. odo el ~ mindenki. sem nicaragüense nikaraguai kimúlik nieto unoka -. egymást mujer / asszony. új naranjo narancsfa modesto szerény narrador m elbeszélő. fiatalember nivel m szint. mañana ~ már holnap . noche / este. el ~. modell naranja narancs moderno modern. . tömeg nocturno esti mucho sok . kényelmetlenség navegar hajózik. ni sem . de todos *~s mindenesetre . lo ~ nacer (nazco) születik ugyanaz . desde "S gyerekkorunk óta gény. ninguno senki. por este ~ ezért ban. ~ más alighogy feleúton nadar úszik moda divat nadie senki (sem) modelo minta. semmi mutat niña kislány motivar indokolttá tesz. hegy nene m kisgyerek montañoso hegyes nervio ideg montar felszáll (amire : en) nervioso ideges monte m hegy nevada hóesés. tú <• te magad . mint kisgyerek . ahora ~ IV most mindjárt.nombrar (meg)nevez öltözik nombre m név N mudo néma norte m észak nos bennünket. al ~ tiempo ugyanakkor . egy sem. mesemondó modo mód . a cada ~ minden szükséges holmi pillanatban necesidad / szttkség(let) monarca m egyeduralkodó necesitar szükséges. sokat. por la ~ este. . nativo veleszületett. jó. zenei noveno kilencedik mutuo kölcsönös noviembre m november muy nagyon nudo csomó 365 . sokkal. minket nekünk : mamuela zápfog muerte / halál gunkat. szüksége van monasterio kolostor (amire: tárgyeset) mono m . jeles. los ~ s a gyeremozo pincér. szülőföldi de ~ que avégből. tener ~ di értesül vmiről Munich m München notorio közismert municipal városi novedad / újság museo múzeum novela regény música zene novelista m regényíró musical dallamos. terhes necesario szükséges . . ~ de ropa át. nosotras mi multitud / sokaság nota osztályzat mundo világ. a ~ ' de camino > nada semmi(t) . m á r i s . ia misma. meg. . nacional nemzeti ~ a mí me da lo <• nekem mindegy nacionalidad / nemzetiség mitad / fele. moro mór. feleség nosotros. fiú. nagyon . fiú no nem muchedumbre / sokaság. színvonal del mar muchacha fiatal lány tengerszint muchacho gyerek.> mismo maga . todo lo ~ minden momento pillanat. fel-. hogy naturaleza természet mofa gúny nave / (templom)hajó molestar zavar. magunknak. terhére van (akinek: navegación / hajózás (árgyeset) navegante m hajós molestia z a v a r á s . muerto) : ~se meghal. vitorlázik molesto kellemetlen. n i . kiszolgáló.

dar ~ parancsot ad ordenar elrendel ordinal sor. tájkép paisano földi paja szalma pájaro madár pajita szalmaszál palabra szó palacio palota palco páholy palique m csevegés palma tenyér. megbánt ofieial m tiszt. titeket. en ~ ősszel . . a ~ hallomásból *oir (oigo) hall ¡ojalá! bárcsak! ojeada pillantás. holmi obligado vmixe kényszerült (a) obra mű. ~ para bailar tánc­ zenekar os benneteket.. foglalkozás. a d . de ~ ismét.. no ~ mégis . nyílik (kilátás) oídas. szerep . nagyon jó oración f mondat orden m rend. en el ~ eredetiben orilla p a r t . numero ~ sorszámnév oreja fül oriental keleti . ~se megfeledkezik . nektek . a mienk nuevo ú j . felajánl . szag . partjain oro arany. original eredeti. további. ~se adódik . valaha O o (kötőszó) vagy obispo püspök objeto tárgy. haza paisaje m táj. par m pár . gondol opinión / vélemény. elrejt ocupado elfoglalt. se me olvida elfelejtem ondulado hullámos. línea ondulada hullámvonal ópera opera operario (especialista) szakmunkás opereta operett opinar vélekedik. ¡otra vez! már megint! ~ tanto ugyanannyi ovación / tetszésnyilvánítás oveja juh P Pablo Pál pacer (pazeo) legel. újból nuez / (las nueces) dió número szám nunca sohasem . . pálma(ág) palmera pálmafa palmotear tapsol (örömében) palo fa. elnyer. mn hivatalos oficina iroda oficio mesterség. / utasítás. többi. oldal país m ország . hullám. él paciencia türelem Paco Feri padre m apa pagador m fizető pagar fizet página lap. maga­ tokat. de segundo ~ másodrendű .-nk . bot paloma galamb pan m kenyér pañuelo zsebkendő papa m pápa papá m papa. son de la misma -*/• ugyanazon a véleményen vagyok 366 opio ópium oportuno alkalmas oprimir (oprimido. munka obrar cselekszik. ~ para cartas levélpapír paquete m csomag .nuestro (a m i ) . még egy . tisztviselő . poner en ~ rendbe hoz. un chico de ~ pompás fickó orquesta zenekar. hivatal ofrecer (-ezeo) nyújt. dolgozik obrera munkásnő obrero munkás obscuro sötét obsequiar megajándékoz observación / megfigyeled f observar megfigyel obstáculo akadály obstante . jabón de ~ pipereszappan olvidar elfelejt. opreso) (el)nyom óptimo kiváló.. a ~ s de partján. takarít. parancs. tekintet ojo szem óleo olaj •oler (huele) illatozik olor m illat. soha . no ~ a que (de) annak ellenére •obtener (obtengo) megkap. apuka papel m papír. elfoglalva ocuparse foglalkozik (amivel: en) ocurrir történik (akivel: a) ocho nyolc odio gyűlölet oeste m nyugat ofender megsért. ~ común közvélemény . újabb . otro más. újabb . magatoknak . dolog. egyéb . elér ocasión / alkalom occidental nyugati océano óceán octavo nyolcadik octubre m október ocultar eltitkol. egymást oscuro sötét otoño ősz .

de ~ kicsikoromban perder (pierdo) elvesz(í)t pérdida elvesztés perdido elveszett. bejár . mindenfelé participio múlt idejű melléknévi igenév particular különleges. sajnálom penetrante átható. szomorúság.gyalog . bekezdés parroquiano (törzs)vendég parte / rész. (rá)ragad . elmúlik . dar un ~ lépési tesz pasta paszta . a ~. al < de lábánál. odamegy . krumpli patio színházi földszint. fáj nekem. a ~ de (que) ellenére. átmegy. azonban. fájdalom. ráerősít. en alguna ~ valahol. belső udvar pausa szünet pavimento padló . liget 7 párrafo paragrafus. ~ s e megáll . hogy parada megálló(hely) parado munkanélküli paraíso paradicsom parar megállít. ~ por betér vhova . csúcs . nem hagy békén persona személy personaje m személy. estar parado vesztegel pardo barna parecer (-czco) tűnik. látszik. Józsi pequeño kicsi. y ~ és tfoég vala­ mennyi ple m láb . ~ dentífrica fogkrém pastelería cukrászda patata burgonya. legrosszabb peso súly. estar de ~ áll. tökéletes. kópé pieo csőr. ~ si de hiszen perrera kutyaketrec perrieo kiskutya perro kutya persequir (persiqo) üldöz. bánat. do ~ s a cabeza — tetŐLŐI talpig pierna lábszár pieza darab 3G7 . tomar a ~ s megszívlel pedazo darab pedir (pido) kér. kiváló perfumería illatszerbolt Perico Peti periódico újság perla gyöngy permanecer (-ezco) marad permiso engedély permitir megenged (amit: de + inf) pero de. eltölt. megszáll. ¡que usted lo pase bien! minden jót! pasear s é t á l t a t : ~ s e fel-alá sétál paseo séta . főleg particularmente különösen partido p á r t partir kiindul. tetszik. sétál . oda)nyújt. üt peinar (meg)fósül. óta pasado m ú l t . kövezet paz / béke pecho mell. szándékozik peor rosszabb . történik . távlat perspicaz éleseszű persuadir meggyőz pertenecer (-ezco) tartozik (ahova: a) Perú 1m Peru pesar nyom. átutazás . megkegyelmezés perdonar megbocsát perenne tartós perezoso lusta perfecto befejezett. személyes. en esta ~ ezen a falon pareja pár paréntesis m zárójel parienta rokon (nő) pariente m rokon parlamento képviselőház. rosszabbul. ~ mañana holnapután pasaje m hajóút. pezeta pésimo nagyon rossz . (ide-. m vélemény pared / f a l . a ~ de -tói kezdve. dacára peseta. dar un ~ sétát tesz. ~ac (mcg)fésülködík peine m fésű película film pelo haj. kis . számára . parlament paro forzoso munkamegszüntetés parque 7 7 park. követel (akitől: tárgyeset) Pedro Péter peuar (rá)ragaszt. séta közben pasivo szenvedő paso lépés . szőr pena fáradozás. szereplő personal személyi. pézo (délamerikai pénzeguség) Petra (női név) pez m (los peces) hal piano zongora picaresco kópépieuro huncut. ~ s e hasonlít (egymáshoz). megáll. ~ por aquí idejön. mély penetrar behatol península félsziget penoso fáradságos pensamiento gondolat pensar (pienso) gondol (amire: en) . megjelenik . me da ~ bánt engem. ~s5 magában . átkelés pasaporte m útlevél pasar elhalad . személyes . en (por) ninguna ~ sehol . megrögzött perdón m megbocsátás. a mí me parece nekem az a véleményem . teher. fejezet. en (por) todas ~ s mindenütt. en ~ különösen. sección de ~~ személyzeti osztály perspectiva perspektíva. ~ que avégből. el ~ a leg­ rosszabb Pepe Jóska. de ~ sétálva. ~ las once tizenegy órára .para (ej) -ért. súlya van pesar 2 .

sumo • — pápa poquito kevéske. . költészet poeta 7 ? költő 7 policía rendőrség polvera púdertartó polvo por . avégből. keresztül. (lámpaj­ elem pildora pirula pingüe kövér pintar fest pinto tarka pintor m festő pintoresco festői pintura festészet pipa pipa pirata kalóz piso emelet.é r t . teljes plomo ólom pluma toll plural m többes szám pluscuamperfecto régmúlt población / lakosság. rak . először. v é g e t t . ~ s e elő­ készül. felvesz .h e t . ~ en escena színre visz. de cuatro ~ s négyemeletes pitillo cigaretta pizarra (fali)tábla pizca kevéske. feltesz. -on át. a más no — végkimerülésig poema m (hosszabb elbeszélő) költemény poesía költemény. r é v é n . ~ s e a ( + inf) elkezd vmit tenni pontífice /77 püspök. letartóztatott prestar kölcsönöz . ~ de pie feláll . ~ ella érte . megjelenik. tengo ~ sietek . . éppen preciso szükséges. portero m házfelügyelő. tál plaza tér plazo határidő pleno teli. ~ s pl púder pollito csibe pollo csirke pompa pompa •poner (pongo. fontos. felkészül preparativos m pl előkészületek preposición / elöljárószó presencia jelenlét presenciar jelen van (ahol: tárgyeset) presentar b e m u t a t . helyez. ~ la mesa megterít. a mellette szóló érv 7 probar (pruebo) (fel)próbál proceder m eljárás. un ~ egy (egész) keveset por (ej) által. apróság porque m e r t . nem szabad . demasiado de ~ túlságosan gyorsan prisionero fogoly privación / nélkülözés pro 7 7 előny. hogy nem . zálog preocupación / gond preocuparse nyugtalankodik preparar elkészít. pontos preferir (prefiero) jobban szeret. darse ~ s i e t . ~ un telegrama sürgönyt ad fel . ka­ pus Portugal m Portugália porvenir m jövő pos . inkább akar pregunta kérdés preguntar kérdez (akitől: a) premiar megjutalmaz prenda ruhadarab .pila dézsa. m u t a t ­ kozik. hamarosan poder (puedo) -hat. puesto) tesz. érték precisamente pontosan. ~ s e bemutat­ kozik . grado ~ alapfok postai postai posteridad / utókor postrero utolsó práctica gyakorlat práctico gyakorlati(as) precedente előző precio ár. elv prisa sietség. bír. előkészít. ad pretérito elmúlt . -ból. dentro de ~ rövidesen. ~ s e odaáll . ~ él. no se puede nem lehet. van neki posesivo birtokos posibilidad / lehetőség posible lehetséges positivo pozitív . en ~ tavasszal primaveral tavaszi primeramente először (is) primero első . halom. -bői . ni ~ de egy csepp sem ' plan m terv planta növény plantón m facsemete plata ezüst piatea (színházi) földszint platillo kistányér plato tányér. érsek. ¿ ~ qué? miért ? porción f adag porfía. ~ eso ezért. hercegnő principal főprincipiar kezdődik principio k e z d e t . m múlt idő primavera tavasz . mögött poseer birtokol. ~ difi­ cultad nehézséggel jár . r a k á s . en ~ de után. népesség pobre szegény poco kevés . előbb primo unokatestvér princesa hercegkisasszony. m jelen idő preso fogoly. nyújt. á t n y ú j t . a ~~ versenyezve egymással pormenor m részlet. por ~ kis híja. kínálkozik presente jelen . miatt. adódik. hogy portiiinoricdiiM m erszény portarse viselkedik portera / . magatartás procurar szerez prodigioso csodás 368 .

~se dormido elalszik . ~ bien hát akkor. ~ de la calle kapu puerto kikötő. (a) ~ avégből. írópolc puro tiszta. műsor. (hat) éppen(séggel) •proponer (-pongo . egy ideig. drága. amelyeket . igazság. ~se con megtart vmit. elragadás raro ritka. város . nos hát pulmón m tüdő pulmonía tüdőgyulladás punta vminek a hegye punto pont. falta de <» • pontatlanság • puño ököl puñetazo ökölcsapás pupila szembogár. mindjárt. de ~s vidéki. hogy. mondat propósito terv. ¿cuándo entrarás en ~ ? mikor jön már meg az eszed ? 369 . sacar ~ hasznot húz provechoso jövedelmező provenzal provanszi provincia vidék. közpueblo nép . főszereplő protestar tiltakozik provecho haszon . szándék. largo ~ sokáig ratón m egér. amelyet. küszöbön álló proyección / vetítés. un ~ egy darabig. a <--' de -val kapcsolatban prosa próza protagonista m. ~ de biblioteca könyvmoly raya cslk. el ^ az aki. kémia químico m vegyész. napirend progreso haladás. disznó puerta ajtó. különleges. (hat) nemsokára. mn vegyi quincena két hét. említ propagar terjeszt propina borravaló propio saját. rablás. lo más ~ posible minél előbb. amely. elszórt. ~ no semmint ¿qufc? mi? mit? melyik? milyen? mely(ek)? ¿ ~ es usted? mi a foglalkozása ? quebrar (quiebro) eltör. vonal razón / értelem. vidékről próximo közeli. (ksz) hogy.producción / termelés. ok. lakosság puente m híd puerco sertés. szem pupitre m iskolapad. ya lo veremos ~ mindjárt meglátjuk . gally rémülete m virágcsokor rápido gyors rapto roham. falu. / (regény)hős. a lehető leggyorsabban. kedves queso sajt quien aki ¿quién? ¿quiénes? ki? kik? quimera agyrém química vegytan. düh racimo szőlőfürt radio / rádió radiorreceptor m rádió vevőkészülék rama ág. sáv. en ~ pontosan. termesztés producir (-uzeo) termel producto termék J proeza hőstett ' profesión / foglalkozás profesor m tanár profesora tanárnő profeta m próféta profundo* mély programa m program. hagy. café ~ feketekávé Q que (névmás) aki. más ~ korábban. helység. ~ satisfecho meg van elégedve quehacer m dolog. 15 nap quinto ötödik quitar(se) levet quizá (s) talán R rabia veszettség. akiket. hogy. ~se eltörik quedar(se) marad. hogy el ne felejtsem . kapar rastro nyom rata patkány ratito. tartomány.. kapu. akik. nos. munka. a ~ jókor. hacer buenos <~s szépen halad promesa ígéret prometer (meg)ígér promisión / ígéret pronombre m névmás pronto mn gyors. amelyek . teendő quejarse panaszkodik (ami miatt: de) quemar eléget querer (quiero) akar. rövidesen puntual pontos. tan ~ que mihelyt. szór­ ványos rascar vakar. propuesto) javasol proporcionar szerez proposición / javaslat. előadás proyectar vetít púa tüske público nyilvános. no tengo < nincs iga­ — zam . helyes 24 Spanyol nyelvkönyv — 8014 puntualidad / pontosság. ¡hasta ~ ! a mielőbbi viszontlátásra! pronunciar kiejt. akit. szeret querido szeretett. estar en ~ de azon van. tengo ~ igazam van. mint. salir del ~ kifut a ki­ kötőből pues hát. un ~ egy kis ideig rato.

mégszokott j tűrhető reina királynő reinar uralkodik reino királyság *reir(se) (río. nem fogad el •resolver (resuelvo . helyét betölti (amivel: por) reestreno felújítás referir (refiero) elmond. al < for­ — dítva revisión / ellenőrzés revista folyóirat revolotear száll. nyikorog red / háló. viszonylagos. ríes) nevet relámpago villám relampaguear villámlik relatar elmond. nyáj rebusear (újból) keres. hazatér regreso visszatérés regular szabályos. vörös rollo tekercs romance m románc romano római romanticismo romanticizmus •romper (roto) eltör. mn királyi realismo realizmus realista realista realizar megvalósít rebaño csorda. félretesz resistir ellenáll. megold. kisegít remedio orvosság. viszonyító. resuelto) elhatároz . válaszol responsabilidad f felelősség respuesta felelet. közöl requerir (requiero) követel. ~ interior alsó fehérnemű rosa rózsa. táj registro (vám)vizsgálat regla vonalzó . terület. azonnal repetir (repito) el-. tiszteletben tart respirar belélegez . jelentés relieve m dombormű. repaso ismétlés repente hirtelen. a többi resumir összefoglal retardar (le)lassít retraso késés . llevar media hora de ~ fél órát késik retratarse lefényképezteti magát reumática reumatikus revelar előhív. maradvány. szív responder felel. rendbe hoz repasar átnéz. '««se eltörik. (meg)fejt respetar tekintetbe vesz. kíván rescatar kivált reservar fenntart. képvisel reproducir (-uzeo) ábrázol. átismétel 370. vonatkozó relato elbeszélés . fellélegzik . kutat recetar/orvosságot ír elő (akinek : tárgy­ eset) recibir kap recoger (recojo) begyűjt. de ~ hirtelenül. rózsaszín rosal m rózsabokor rubio szőke rueda kerék . megismétel replantar átültet repleto színültig teli reposar pihen representación / képviselet. szabály. gyógyszer remendar (remiendo) kijavít. visszája. emlék­ szik (amire: tárgyeset) recorrer bejár. kincs risa nevetés rizado göndör robar lop. leleplez revés m hátoldal. en ~ rendben regresar visszamegy. lebeg rey m király ribera part. elszakad. végigfut I recuerdo emlék rechinar csikorog. megszerkeszt redondo kerek. poner de ~ ki­ emel reloj m óra. elbeszél. gömbölyű reemplazar helyettesít. rabol rodear körülvesz rogar (ruego) (meg)kér rojo piros. ~ de compras piaci háló redactar fogalmaz. arat recomendar (recomiendo) ajánl reconocer (-ozco) felismer (amiről: por) reconquista visszahódítás recordar (recuerdo) emlékeztet. felsorol relativo aránylagos. ~se vonatkozik vmire refinado kifinomult reflexivo visszaható refrán m közmondás regalar ajándékoz regalo ajándék regatear alkuszik región / vidék. elbeszél. szöglet río folyó riqueza gazdagság. előadás representante m képviselő representar ábrázol. foldoz remoto távoli Renacimiento reneszánsz rendir (rindo) lenyűgöz reparar kijavít.real m 25 céntimo . elszakít. bemutat. ~ blanca fehérnemű . válasz restaurante m vendéglő resto maradék. partvidék rico gazdag rimado rimes rincón m sarok. ~ de torre toronyóra rellenar kitölt remar evez remediar helyrehoz. megreped ropa ruha .

ha sierra hegy(ség). el ~ de responsabilidad felelősségérzet sentir (siento) sajnálj érez.a csak nem sano egészséges santiamén. %\£\3&« usted \egyexv %z\\e&.ruido zaj rumbo menetirány. tomar en ~ komolyan vesz servicio szolgálat. fűrész siete hét sigiloso titokzatos siglo század significación / jelentés siguiente következő . elővesz . megjelenik. somos. magában sido. son) van . sendas ugyanannyi. amint segundo második. siga todo derecho menjen egészen egyenesen 1. ~ provecho hasznot húz saco zsák. elmegy (hazulról). előbbre j u t . (elő)hoz. ~ para elutazik vhova. üdvözöl saludo üdvözlet. aszerint. kiszolgálás servilleta szalvéta servir (sirvo) (M)szo\&a\. (el)indul. semidiosa / félisten sencillo egyszerű sendero ösvény. (névmás) para ~ magának. poner. ~ que feltéve. hacer ~ a irányt vesz vmerre (hajó) ruso orosz ruta út. < de franqueo levélbélyeg — semana hét. tengo — szomjas vagyok seda selyem 24* seguida. Nesa m&i&aak'. maguknak. másodszor seguridad / biztosság. estar ~ ül sentarse (me siento) leül sentido értelem . megvált. h. ~ adelante boldogul. gálja xaagáX. no puede ~ nem lehet(séges). ¡ ~ t szervusz I saludar köszönt. en ->* que mihelyt seguir (sigo) követ. zakó . kijön . ~ de mano kis kézikoffer sacrificar feláldoz •Sahara m Szahara sal / só sala terem salchichería csemegekereskedés salida elmés mondás . a la ^ hetenként sembrar (siembro) vet semejante hasonló sementera vetés semidiós m . jelzés señas / pl cím A señor m úr señora hölgy. a no ~ que hacsak sereno derűs. ugrándozik salud / egészség . -né señorita kisasszony separado . indulás •salir (salgo) kimegy. útvonal S sábado szombat •saber (sé. h a . hogy seis hat sello bélyeg. ¿qué ha salido de él? mi lett belőle ? salón m szalon saltar (ki)ugrik. cambiar un ~ con köszöntik egymást salvar megment salvo que kivéve. por ~ külön-külön se(p)tiembre m szeptember séptimo hetedik •ser (soy. nyugodt serio komoly . quedar ~ meg van elégedve se (névmás) magát. vajon sí igen . al día ~ másnap silabear szótagol silbido sziszegés. megtöröl sección / osztály secretario titkár . fögtön . magának . dar un ~ a ki­ szipolyoz. ~ (+ gerundio) tovább csinál vmit según' (ej) szerint. kifizet satisfecho megelégedett. megpumpol vkit sable in kard sabroso ízletes sacar kihúz. ser siempre mindig . * ~«& IsimV . sois. ^^&\\KSO\\BVV severo szigora sexto Ivatodük si h a . elutazás. nyugalom sillu szék sillón m karosszék. es. észrevesz señal / jel. egymást. sabes) tud sabio tudós. l. útizsák. en un ~ szempillantás alatt sapo varangyos béka saqueo rablás sastre m szabó satírico szatirikus •satisfacer (satisfago . en ~ azonnal. bölcs sablazo kardcsapás. magukat. fütty silencio csend. por ~ que biztos. gyalogút sendos. eres. alábbi. ~ de Estado államtitkár secreto títok sed / szomjúság. biztonság seguro biztos . (általános alany) „az ember" secar szárít. folytat. egy-egy sentado ülve. fotel simpático rokonszenves simpatizar rokonszenvez 371 . satisfecho) kielégít . ~ bien jól sikerül.".

hacer ~ árnyékot vet sombrero kalap son m hang sonar (sueno) szól. egyedül sólo csak . az öxvé. por ~ szerencsére . -ra.-ja. m boríték. -ról. megesik sucesión / következés . no ~ sino también nemcsak. nem is . ¿qué ~ ? hogy vagy? talento tehetség taller m műhely también is. olyan. alátámaszt su (az ő) . sokáig tart (vmit megtenni) tarde / délután . elvisel. es <~ késő v a n . . koszos sucursal / fiók sudamericano délamerikai suegra anyós 372 suegro anos suela . legnagyobb superficie / felület. van soberana / . ~ para té teáscsésze tazón m bögre . kerevet Sofía Zsófi(a) soga kötél sol m nap (az égen) . -en. . re . ~ vez talán. olyan . hogy . ~ amilyen . . . . supuesto . terület superfluo fölösleges superior felső. . . por la ~ délután. (media) ~ cipőtalp suelo föld. is soltera leány. supuesto) feltételez. magasabb. kora este . soberano m uralkodó. a las seis de la ~ délután 6 órakor tarjeta levelezőlap tasa illeték. -ön . habozik. de ~ ebéd után (asztalnál ülve) sobresaliente m kitűnő. annyira tangible érezhető tanto annyi. en la ~ a délután folyamán . estar ~ fekszik. nem is tan olyan. . con ~ que azzal a feltétellel. mosolyogva soñar (sueño) álmodik (amiről: con. álom. hogy sino hanem sintáctico mondattani siquiera legalább . megjele­ nik . ~ que anélkül. hanem . büszke sobre (ej) -on. fölé . eltűr. hajadon soltero legényember sombra árnyék. en. -je . tengo mala ~ pechem van sufijo képző sufrir szenved. sem. egymásutánba) sucesivo következő sucio piszkos. feltéve. letesz (vizsgát) suma összeg sumo legmagasabb. padló. szintén tampoco sem. . felszáll subjuntivo kötőmód sublevarse fellázad subrayar aláhúz *su(b)scribir (su(b)scrito) aláír su(b)scripción / előfizetés substantivo főnév substituir (substituyo) (be)helyettesít subterráneo földalatti suceder történik.-ja. fejedelem soberbio pazar. surges) előtűnik. szerencse. ~ todo elsősorban . oly sok taquigrafía gyorsírás taquilla jegypénztár tardar (en) késlekedik. egyetlen. fölött. címzés sobremesa. por ~ természetesen sur m dél surgir (surjo. taksa taxi m taxi taxímetro taxaméter taza csésze . suspiro sóhaj. escuela ^ főiskola superlativo felsősok superstición / babona suplicar könyörög. azonfelül. talaj suelto aprópénz sueño alvás. lanzar un ~ felsóhajt susto ijedtség suyo az ö v é . cseng(et) •sonreir(se) (sonrío) mosolyog sonriente mosolygó. . . hely situado . -je subir felmegy. adódik . az öivoké T tabaco dohány taberna kocsma tablita tábla tacaño fösvény ember taimado ravasz tajada szelet tal ilyen. -ről. ha siseante sziszegő sitio fekvés. kér "'suponer (supongo . tomar el ~ napoz solamente csak soldado katona soler (suele) szokott solo egyedüli. „ötös" socialista szocialista sofá m (los sofás) pamlag.simple egyszerű sin (ej) nélkül. ~ . az ön (az önök) . hogy . tengo ~ álmos vagyok suerte / sors. ni ~ még . . de) sopa leves sopera levesestál sopesar mérlegel sorprender meglep sorpresa meglepetés •sostener (sostengo) állít.

»fal término kifejezés. traes) (el)hoz. ostoba teléfono telefon . neked J magadat. con) egészen . < — tripa bél. bevesz . aki (csak). fog. ~ de jamón tempestad / vihar sonkás rántotta temporada idő(szak) temprano korán . tienes) bír. osztályrészül j u t . vontatás baja ? tradición / hagyomány tenue vékony traducir (-uzeo) lefordít (amire : a) tercero harmadik *traer (traigo. trabajar dolgozik trabajo munka ~ de libros könyvelő •tener (tengo. öltözet terraza terasz tranquilo nyugodt terrenal földi tra(n)satlántico óceánjáró hajó territorio terület transformación / átalakítás tertulia szűkebb társaság transformar átalakít texto szöveg tránsito átutazás tiempo idő . -as háromszáz tiza kréta triángulo háromszög tizne m korom trigo búza toalla tőrülkőző trineo szánkó tocar (meg)érint. magával Teresa Teréz hoz terminar befejez . feladat torre / torony temer fél. t a r t . f hullámvonal neve a spanyol n tras de azonkívül. has el piano zongorázik. birtokol. ~ s bikaviadal tema m téma. szövés . neki trabar összeköt. ~ conocimiento isme­ retséget köt van . távirat tornar visszatér telón m színházi függöny toro bika . ~ que kell. transporte m szállítás al poco ~ nemsokára rá tranvía m villamos . bolt \ megy tierra föld trapo rongy tilde m. szó tragedia tragédia ternero borjú traje m öltöny. todo» mindnyájan. időjárás . tímido félénk törekszik (vmit megtenni) .mindezek ellenére. ~ (de + inf) iparkodik. ~ cerrado csukva t a r t . pajkos. végződik tragar (le)nyel. ferde tipo típus tremendo borzalmas tirano kényúr. con un ~ de mindent utóbb együttvéve ténder m szeneskocsi tenedor m villa (evőeszköz) . zsarnok tren m vonat tirar kidob tres három título cím trescientos. ~ el tren vonatra száll. hogy. del ~ teljesen. mindenki trovador m trubadúr tolerar (el)tűr trozo darab . trueno mennydörgés vált. iszik . • tinta tinta travesura csíny tintero tintatartó travieso rakoncátlan. minden. tart vmitől (de + inf) tortilla tojásrántotta. eszik. * te téged. por ~ telefonon torbellino forgószél telegrama m sürgöny. con el ~ idővel. . me toca a mi rajtam a sor triste szomorú tocino szalonna trolebús m trolibusz todavía még tronar (truena) mennydörög todo egész. tárgykör. átszármaztatás timbre m bélyegző . ¿qué tiene usted? mi a tracción / húzás. szintén fölött trasmisión / átadás. ~ el tu (a te) . tulajdonos. ~ el violín triptongo hármas magánhangzó hegedül. tonto buta. magadnak Tomás Tamás tomate m paradicsom té m tea tomo kötet teatro színház tonelada tonna tejado tető(zet) tontería ostobaság tejido szövet. ~ de lectura olvasmány tomar vesz. . (Mexikó :) bélyeg tratar társalog. ~ el dia egész tronco törzs nap . ir en ~ villamoson tienda üzlet. ~ examen minden vizsga . . ~ el trono trónus que mindenki. tarde o ~ előbb vagy toser köhög total m végösszeg .-d ascensor beszáll a liftbe tú te 373.. con ~ eso tropezar (tropiezo) (bele)ütközik (amibe .

valaki unos. alkalmaz. szőlőhegy . szabad­ ság vacilar ingadozik.tumulto csődület túnel m alagút tupido sűrű turno műszak. több. m egy ember. m szomszéd vehemente heves. por primera ~ először (is). sorrend tuyo a tied U u •= o fksz) vagy ultimátum m ultimátum último utolsó. elő­ estéjén vista kilátás . képesség virtuoso zenevirtuóz visado vízum visigodo vizigót. unas néhány. ir a ^ meg­ látogat. ves . con ~ sürgősen urgente sürgős uruguayo uruguayi usar használ. -szőr. m (vám)tiszt vistazo pillantás. látás . közeli. ~se (fel)öltözködik vez / (las veces) -szór. vienes) jön 374 ventajoso előnyös ventana ablak ventanilla (vonat)ablak. uso használat. a decir ~ az igazat megvallva verdaderamente valóban. ~es önök. vestir öltöztet. habozik vacío üres vagón m vasúti kocsi. szótár vocación / hivatás . egyesület. maguk utilizar fel-. una (névelő) egy únicamente csak único egyetlen. néhány Varsovia Varsó vaso pohár vasto hatalmas. nagykiterjedésű ¡vaya! ugyan már I j ~ una pregunta! micsoda kérdés ! -vecino szomszédos. ¡a ~ ! lássuk csak ! lo ves dehát verano nyár. prendas de ~ ruhadara­ bok . a veces időnként. de ~ utazva. kisablak ventoso szeles •ver (veo. hacer un < utazik — viajero m . una (számnév) egy. esta ~ ezúttal. (hat) körülbelül. egységesítés uniformidad / egyformaság unión / egyesülés . tüzes veinte húsz vejez / öregség. vágány viajar utazik * viaje m utazás . vagon vajilla edény(ek). vonal. maga. lakik vocabulario szójegyzék. valamilyen. útközben . mintegy urgencia sürgősség. por ~ utoljára. régi Viena Bécs viento szél viernes m péntek vil hitvány vinagre m ecet vino bor viña szőlőkert. viajera / utas. szokás usted ön. különböző. egyedüli unidad / egység. végül umbral m küszöb un. meglátogat víspera előest. una ~ egyszer. eleven vivienda lakás vivir él. -szer. vales) ér vmit. en ~ nyáron verbo ige verdad / igazság . en ~ de ahelyett hogy. egység unir egyesít universidad / egyetem uno. evőeszköz(ök) vale m blokk •valer (valgo. la última ~ utoljára . nyugati gót visita látogatás visitar megnéz. vétek vida élet. otra ~ máskor. en mí ~ soha életemben viejo öreg. tantas veces annyiszor . ¿ ~ ? ugye ? nemde ? j ~ ! igaz I lo es en ~ valóban a z . ¿cuánto vale? mennyibe kerül? valle m völgy variedad / változatosság vario különféle. kihasznál V vaca tehén \ vacaciones / pl (nyári) szünidő . igazi verde zöld vergüenza szégyen verificar ellenőriz vestíbulo előcsarnok vestido ruha . visto) l á t . vénség velero vitorlás hajó vencer (venzo) (le)győz vender elad vendimia szüret. en <-» de eso ezért. erre való tekintettel. helyébe. tényleg verdadero valódi. por la segunda ~ másodszor(ra). hacer las ~ s szüretel vendimiar szüretel •venir (vengo. utazó víbora vipera vicio hiba. en ~ s de előző este. helyett j cada ~ minden egyes alkalommal vía ú t . violín m hegedű virtud / erény . tekintet viudo özvegy vivaz élénk.

en ~ alta hangosan . -as ti voz / (las voces) hang . ~se loco megbolondul vosotros. vuelto) visszaad . en ~ baja halkan vuelta visszajáró pénz. közönséges y és ya már . . minthogy yacimiento lelőhely yo én zángano naplopó. ~ a (+inf) ismét tesz vmit. viszszamegy. . dar una ~ sétál egyet vuestro (a ti) . visszatér. ~ que mivel. ~ pasiva az ige szenvedő alakja . — a ver viszontlát. zorro m róka zurcir (zurzo) foldoz .vocal / magánhangzó volar (vuelo) röpül •volver (vuelvo . a tietek vulgar népi(es).-tek. ~ la cabeza hátrafordul. ingyenélő zapatero cipész zapato cipő zona zóna zorra / . ~se meg­ fordul .

mi a ~ a ? ¿qué tiene? balra a la izquierda -ban. ~vel con quien . a hegyére ~ colocar derecho sobre la punta állomás estación álmodik vmiről soñar con álmos tener sueño alsó fehérnemű ropa interior alszik dormir . quien . ~nek a cuyo akkor entonces. ése. ventanilla ad dar adódik presentarse agglegény solterón Ágnes Inés ágy cama ahogy. a dolog így ~ el asunto está así állandóan tesz vmit seguir (+participio) állás colocación állít decir. ha aunque . hasta que amikor cuando amire cuando 376 andalúziai andaluz András Andrés anélkül. (óhajt) desear akárhogyan is áll a dolog sea como sea ahelyett. sin que angol inglés annál inkább tanto más annyi tanto anya madre anyanyelv idioma nativo apa padre aranybánya mina de oro árboe mástil m argentin argentino Argentina la Argentina arról de lo que Artúr Arturo áruház almacén m árul vender ' asszony señora asztal mesa átad entregar átismétel repasar • átmegy pasar. átöltözik mudarse de ropa átszel atravesar augusztus agosto az (névelő) el. ~ a vizsgán pasar el examen. en el curso de Albin Albino alkalom. még ~ is. (a megszólított sze­ mélynél :) ese . -be en bácsi (keresztnév előtt) don . A a (névelő) el. las . mint ^ cuanto ahogyan' como ahol donde ajánl recomendar ajtó puerta akar querer . (önálló névmásként:) aquél. az a (mutató névmás) aquel. az ablak ventana . la. los. hogy sin (+inf). las abbahagy vmit dejar de ( + inf) abban. aquello . la. abban az osztályban en aquella clase .MAGYAR-SPANYOL SZÓTÁR (A szójegyzék a íordítási gyakorlatok szavait tartalmazza) A. /. -ben en . ~ egyet echar un sueño amennyi cuanto ami lo que amíg hasta. eso azalatt mientras tanto azelőtt antes azonban pero azonfelül además azonnal en seguida azt lo azután luego B -ba. afirmar . hogy en vez de ( + inf) aki que . los. tío baj peligro. ocasión áll estar de pie .alacsony bajo alakít desempeñar alatt (idő) durante.

meghív ~re invitar a comer ebédel comer ebédlő comedor m ébred despertarse ébresztőóra despertador m eddig hasta ahora ég a vágytól arder de deseos de egér ratón m 377 . kezdi ~ni llegar a comprender belép entrar bélyeg sello (de Correos) bemegy ir . nem tud hova lenni a •—'tői estar en el séptimo cielo bolt tienda boltasztal mostrador m bonyolult complicado bor vino borbély (üzlet) peluquería . puerco doboz cajita dolgozik trabajar dolog cosa. (belép) entrar bemutatkozik presentarse benéz vkihez pasar por su casa benneteket os bennünket nos bent van? ¿está? beszéd habla / beszél hablar beszerez obtener beteg enfermo bevall confesar bír tener bírál criticar bíz vkire dejar a bizonyára megjött habrá llegado bizonyos cierto biztos seguro biztosan sin duda. ~ kár 1 ¡qué lástima ! deka = 10 gramos dél mediodía m . szép ~ben callandito csenget llamar a la puerta csengő campanilla cseveg charlar csinál hacer. seguramente Blanka Blanca . l. ~tat mandar hacer csoda milagro csodál admirar csokoládé chocolate m csomag bulto . Blankáéknál en casa de Blanca -bol. -bol de boldog feliz boldogan. boldogul felizmente boldogság . . nagy ~ ember hombróri de pero . sin falta. abundar en burgonya patata(s) buta tonto C céljából para (+inf) ceruza lápiz m cigaretta cigarrillo. terminar behorpaszt machacar béke paz / belát comprender. asunto. ~ ötkor a las cinco de la tarde dicsér alabar dinamó dínamo / disznó cerdo. pitillo cikk artículo cím título című titulado cipőzsinór cordón m de zapatos cukor azúcar m Cs csak sólo. . sok dolgom van tengo mucho que hacer drága caro Duna Danubio dühös furioso E ebben. ez ebéd. solamente család família csend. a borbélynál en la peluquería boríték sobre m borotválkozik afeitarse borotvaszappan jabón m de afeitar bőrönd maleta bővelkedik vmiben poseer (algo) en abundancia . que barna pardo bátorság ánimos bátyám mi hermano mayor becsapva érzi magát verse engañado becsuk cerrar bedob echar beenged dejar entrar befed cubrir befejez acabar. ~ben a mediodía^ ~en i en el sur Dél-Amerika América del Sur délelőtt por la mañana déli del Sur délután por la tarde.bank banco bányász minero bár aunque barát amigo bárcsak ojalá bármely(ik) cualquier bármit is mond diga lo que diga bármilyen por . con certeza. csoport grupo csuk cerrar csúnya feo D darab pieza.

(vhova) ir a . recordar (+tdrgyesei) én yo engedélyez conceder engem me . a legrosszabb ~ben en el peor de los casos esik llover esküvő boda est (korai) tarde / . nagy ~tel con mucho gusto elvörösödik. cada vez más egyfolytában alszik seguir durmiendo egyik. fülig ~ ponerse encendido elvtárs camarada m. ~ folyik estar ( +gerundio) ér vhová llegar a . (általános alany) uno . elkezd comenzar elkísér acompañar ellátogat visitar (ahova : tárgyeset) ellen contra ellenére. relatar elmúlik pasar elolvas leer előad representar előadás función /. delante de elővesz tomar első primero eltör romper eltűnik desaparecer elutazik salir. ma — esta noche . érzi magát sentirse érkezik llegar Ernő Ernesto erő fuerza erős fuerte erszény portamonedas m ért comprender. (eso) parar de (+inf) elalszik dormirse . félórával ~ con media hora de anticipación előfordul ocurrir. (vhonnan) marcharse . marcharse elül delante élvez vmit gozar de élvezet delicia . en ered irse eredetiben en el original érez sentir. (hely) ante. elegendő. egy-egy sendos egyedül solo egyenesen derecho egyesek unos egyetem universidad egyet-mást algo egyre inkább ir (+gerundio) . az ~ világon en — todo el mundo egészen todo egy un. ~ek gente / emelet piso emlékszik vmire acordarse de. ennek ~ con todo eso. az ~ család toda la familia. a pesar de eso . ~ vmit valer érdekes interesante érdeklődik vmi iránt interesarse por. entender értelmes listo érthetően distintamente Erzsébet Isabel és y eset caso . representación / 378 előbb. suceder. (időhatározó) por la noche . megjön az esze entrar en razón észak norte m. quedarse dormido elbúcsúzik despedirse elég. • * nap todo el dia. a mí ennél maradok me quedo con éste ennyi tanto enyém mío épít construir éppen (most) történt vmi acabar de ( + inf) . mindjárt az elején al comienzo mismo élénk vivo elér alcanzar élet vida elfelejt olvidar. ~ze jól magát que usted lo pase bien. (hazulról) salir (de casa) elmond decir. figurarse elkésik llegar tarde elkészít preparar elkészül estar listo . annak ~ hogy no obstante elmegy irse . ~ o n al norte .egész todo . estar hambriento éjfél media noche . eleget bastante eléggé bastante eleje comienzo . uno . contar. olvidarse d e . nocturno ekkor entonces él vivir elad vender eladó se vende eláll vmitó'l dejar de (+inf) . az ~ uno egyszer una vez együtt juntos éhes tener hambre . se me olvida elfoglalva ocupado elhallgat quedar callado elhatároz resolver. f ember hombre . ~kor a media noche éjjel noche / éjjeli de la noche. prepararse . ~re megy lo mismo d a . una. decidir elhoz traer elintéz arreglar elismétel repetir eljön venir elképzel imaginarse. (késői) noche / este noche / . ~ tízkor a las diez de la noche esteledik anochecer ész razón / . acontecer előhív revelar előkészítve preparado előkészületek preparativos előre rendel asegurar először primeramente előtt antes de.

~ a szamárra fölösleges superfluo főnök jefe m montar en el burro feltesz poner. tomar február febrero asiento fehér blanco foglalkozás. proseguir. mi a ~ a ? ¿qué es usted? fejezet capítulo foglalkozik vmivel ocuparse en fogva. aprovechar de főiskola escuela superior felhív telefonon llamar por teléfono föld tierra felkel levantarse felköszönt felicitar földi compatriota m. esto. jó ~ a t ! ique te (os) aproveche 1 év año . temer de folyó río folyóirat revista felad (táviratot) poner folytat seguir. azzal a ~lel. madera film película. ~ kettő es la una y media . oda ~ pasar fáradt cansado . ha a condición (de) főváros capital / . hány ~ vagy? ¿cuántos años tienes ? évszázad siglo ez éste. feladat ejercicio feláll levantarse (hivatást) ejercer felállít dejar en equilibrio folytatás continuación /. felöltöz(köd)ik vestirse felsőbb superior patio de butacas felszáll vhová subir a . con tal de que feltüntet estar reproducido en felújítás reestreno felvesz (ruhát) poner(se) felvétel foto / felvételi vizsga exámen(es) m de ingreso fent arriba fénykép fotografía fényképezőgép máquina fotográfica fényképtekercs rollo de películas Ferene Francisco Feri Paco férj marido fest pintar . ebben az osztályban en esta clase ezalatt mientras tanto ezelőtt hace . helyet ~ (leül) sentarse. paisano Földközi tenger el (mar) Mediterráneo felmegy vhová subir a földművelő agrícola felnyit abrir földrajz geografía felöltő abrigo földszint piso bajo . . guisar que eszik comer étkező comedor m étvágy apetito . ~et hacer.feltéve. főz cocinar. folyékonyan corrientemente fél vmitől tener miedo de. ha a condición (de) que. fél éve desde hace medio año Éva Eva éves. ágyban ~ estar en cama tiempo fél medio . a eso de fontos importante ' fontosság importancia felébred despertarse fordít traducir felébreszt despertar fordítás traducción / felel responder fordul vkihez acudir a felemel levantar forint florín m feleség mujer forog girar felfedez descubrir fő principal m. film faasztal mesa de madera fiók cajón m ¡agy helada Firenze Florencia fal pared / fivér hermano falu pueblo fizet pagar falucska pueblecito íog diente m. felé hacia. két hónappal ~ dos meses antes ezer mil ezért por eso 379 . siempre que. attól az időtől ~ desde aquel fekete negro fekszik. kissé ~ cansadito dientes farkas lobo fogad recibir fázik tener frío foglal. ~ m ! jhijo mío ! fiatalember joven fa árbol m. pintar festő pintor fésű peine m íésül peinar fésülködik peinarse F fia hijo . / felfedezés descubrimiento főhős protagonista felhasznál utilizar. ide ~ . ~eken át durante años. f. ~at mos limpiarse los fárad vhová. continuar. ez a este. ~ magában proponerse főnyeremény premio gordo feltétel. . . (színházi) platea.

(= avégből. para que. ~ van hace frío gyümölcsöskert huerto frutal híres famoso. gyermek niño . nem ~ i no cansarse de hiányzik hace falta gyümölcs fruto . célebre hisz creer hív llamar H hivatal oficina ha si. estarse muriendo hol? ¿dónde? hálás vagyok neked te agradezco que . ~ csak nem a menos que hivatás profesión / hivatásbeli profesional hadd que . asiento . ott ~ben allí mismo helyes correcto niños helyettes substituto gyorsan rápidamente helyez poner gyorsvonat tren rápido hét semana. creer hat seis h á t . cabellos hódító conquistador hajó barco . (zenél) escuchar holnap mañana hallgat (= figyel) escuchar holnapután pasado mañana háló red / hónap mes m francia. . frutas hideg frío . (régi) carabela hogy que (sokszor elmarad) . para (+ inf) halál muerte / . . cuando . ~ a szél hace viento furcsa extraño függ depender fülke departamento.hálóing camisa de dormir hálóköntUs bata hanem sino hangosan en voz alta hangzik. holland. montaña gyenge débil gyengébb inferior a . gyakorlat ejercicio ~jön volver (a casa) gyakrabban más a menudo. ókorunkban de localidad / . figurarse . egy hete desde hace una György Jorge semana győz. cuidado gondol vmire pensar en . con más házaspár matrimonio frecuencia háziasszony ama de casa gyakran a menudo házimulatság tertulia gyalog a pie hazulról de casa gyár fábrica hegedül tocar el violín gyarmat colonia hegy monte m. compartimento fürdőszoba cuarto de baño füzet cuaderno fűzfapoéta poetastro 380 . ~ jó pues bien gondosan cuidadosamente hatalmas pénzösszeg dineral m gömbölyű redondo határol limitar gramm gramo határoz decidir gramofónlemez disco de gramófono hatórás de las seis hátul detrás havazik nevar Gy ház casa haza a casa. ~ á n van estar para hogy? hogyan? ¿cómo? morir. . ~ minőségű de hegye vminek punta hely sitio. bármilyen furcsán Is ~ por extraño que pareciera hány? ¿cuánto? ~ óra van? ¿qué hora es? hányadika van ma? ¿a cuántos estamos hoy? harc lucha harisnya media harminc treinta G három tres háromnegyed tres cuartos gabona cereales m pl háromszáz trescientos. . ~ lássuk! ¡a ver 1 hó nieve / haj pelo . hajós navegante hajózik navegar hogy) a fin de. -as gazdag rico háromszögletes de tres picos gép máquina használ usar gépírónő mecanógrafa használat uso gond preocupación / . (színházi ülő~) calidad inferior gyerek. . hollandul (el) holandés halkan en voz baja hollandiai de Holanda hall oir . franciául (el) francés Franciaország Francia friss fresco fúj soplar. ~megy volver a casa.

egyetemre ~ ingresar en la universidad játék juguete m játszik jugar jegy billete tn. tomar un — taxi kár lástima Karcsi Carlitos Károly Garlos karosszék sillón m Kasztília Castilla kasztíliai castellano Katalin Catalina kávé café m kávéház café m kedd martes m kedv humor m. ~ hát así pues illatszertár perfumería ilyen t a n . hermana menor huncut picaro. rendbe ~ poner en orden hölgy señora hőség calor m hőstett hazaña húg hermana. India la India indul salir indulófélben van estar para marcharse ing camisa inkább . agradar jóllakik estar harto jóság bondad f Jóska Pepe József José Józsi Pepe jön venir.hordár mozo bosszú largo hová? ¿a dónde? hoz traer . ~at mandar traer . < taxit lograr. que . picarona hús carne / I ide por aquí idegen desconocido idejében a tiempo. propicio kefe cepillo kék azul kel levantarse kelet este m . es tiempo időnként de vez en cuando idősebb tener más años -ig hasta Igaz. . ismer conocer ismeret conocimiento ismeretlen desconocido Ismerős conocido . ~en al este kell deber . es menester 381 . amigo ismét tesz vmit volver a (-\-inf) isten veled! ¡adiós 1 István Esteban iszik beber ítél condenar itt aquí. ~ ! ¡verdad! igazgató jefe. ~ időben con un tiempo semejante v . milyen ~ ! ¡qué bien! nagyon ~ óptimo jobb mejor. nagyon ~ picarón. ~em van vmihez tengo ganas de. haber de. puntualmente idejön venir idenyújt pasar idő tiempo. gana. nehézséggel ~ presentar dificultad . kalap sombrero kalifa califa m kályha estufa kánikula canícula kap recibir.imént. mindenki ~ére tesz obrar a gusto de todos kedves querido kedvező provechoso. superior jobban mejor jobhpart orilla derecha jobbra a la derecha jól bien jólesik gustar. megmondja az ~at decir la verdad . mint más . . milyen ~ van? ¿qué tiempo hace? rossz ~ van hace mal tiempo. az ~ (tett vmit) acabar de (+inf) . (érkezik) llegar Júlia Júlia K kabát chaqueta . es necesario . americana . pompás ~ében de excelente humor . . ~ a m van tengo razón. director igen si ígér prometer így así. van ~ . . <*.van he aquí Itthon en casa ízetlen insípido ízletes sabroso ízlik gustar J János Juan jár ir . inkább tesz vmit preferir innen de aquí ipari industrial iparkodik tratar de (+inf) ir escribir író escritor irodalmi literario irodalom literatura is también iskola escuela t. tener que . favorable. ideje es hora. localidad / jegypénztár taquilla jelentés informe m Jenő Eugenio jó bueno.

később más tarde késve con retraso kész(en) listo két dos kétszáz doscientos. salir kikötő puerto kiló kilo kimegy salir. ~eti magñt hacerse rogar kérdez preguntar kérem! no las merece keres buscar kereskedő comerciante kering rodear. salir de kijön venir. vkinek a <~a hija lap página . (főnév) embajador m közben entretanto közel cerca. echarse a (-\-inf). principiar a (+inf). ~ebb jön acercarse . ~ k e panecillo kénytelen verse obligado a kép cuadro képes vmire capaz de kér rogar. (levelező-^) tarjeta lassú lento lát ver. ^ nélkül de memoria könyvkereskedés librería körül alrededor de körülbelül cerca d e . mint a ~ como dos y dos son cuatro kevés poco . ~ tíz óra lehet serán las diez köszönöm gracias köszönt saludar kötelesség deber m kövér gordo követ seguir. ~edik aproximarse középen en el centro középiskola escuela secundaria közért-fiók sucursal / de la Cooperativa de Consumos közlekedési eszkőz medio de transporte között entre közt entre kréta tiza Kristóf Cristóbal krumpli patatas kulcs llave / kultúrfelelős director cultural küld mandar külföld extranjero . ~ről del extranjero külföldi extranjero különbözik distinguirse. kölcsönöz prestar kölni agua de Colonia költ gastar költemény poesía költő poeta m könnyű fácil könyv libro. teljesen ~ magát dormir a más no poder kibővít alargar. pedir. revolotear kert jardín m kerül costar késik llevar retraso keskeny estrecho késó'(n) tarde . -as kétségtelenül sin duda ' kétszer kettő. ir kinevet burlarse (akit: de) kint afuera kinyit abrir kirakat escaparate m király rey kirándul hacer una excursión kis pequeño . ampliar kiesi pequeño kicsike chiquito kiér llegar kifizet pagar kifogásol criticar kifut vhonnan. ~lak te veo látcső gemelos . ~ r e para el extran­ jero . ~Ődik em­ pezar kezdetben al comienzo ki? ¿quién? kié? ¿de quién? kiabál gritar kialussza. lényegesen ~ vmitől tener diferencias apreciables con L Lajos Luis. ~ vmibe empezar (+tárgyeset). egy keveset un poco kevésbé menos kéz mano / kezd comenzar. empezar. -on ~ además de klasszikus clásico kocsi coche m Kolumbus Colón komoly serio.kellemes agradable kellemetlen molesto -ként de kenyér p a n . ~ a n en serio kontár festő pintorzuelo korán temprano kórház hospital m kormány gobierno kölcsönad. egy ~ un poco de kísér acompañar kislány muchacha kissé un poco kiszolgáló dependiente m kitesz es de kitűnik descollar kitűnő eredménnyel con notas de sobresaliente 382 kiugrik saltar kiváló óptimo kíván desear kívül. Ludovico lakás habitación / lakik vivir lakos habitante lámpa lámpara lány muchacha.

excusar megcsinál hacer megelégedett. ~ este esta noche. llegar a ser leszáll vmiró'l bajar de leszed coger letesz (vizsgát) pasar. perdonar . . ni siquiera megad conceder megáll parar . ponerse a (+inf) megkezdődik empezar meglát ver meglátogat (venir a) ver. ~nak a mí. magában para sí magadat. marad quedar(se) március marzo Margit Margarita Mária María Marokkó Marruecos másik otro máskor otra vez másnap. es posible lehetetlen imposible lehetséges posible . <~at. me magának. M ma hoy . cada dos días második segundo Matild Matilde még todavía. ir a ver. mirar megnyer tocar megóv abrigar megpillant ver megpróbál probar megsért ofender megszáll parar 383 . . ~ két napja . se magánál van estar en su juicio magas alto magával consigo magunk nosotros. mostrar megnevez nombrar megnéz ver. ~ holnap mañana mismo . . -as magyar húngaro Magyarország Hungría mai de hoy majd luego majdnem casi május mayo már y a . megelégedve contento megenged permitir megért comprender megfázva. sem tampoco. . meg van fázva tiene un constipado megfelel convenir megfizet pagar meggyőződik vmiről convencerse de meghal morir meghalad vmit es superior a meghív invitar megígér prometer megír escribir megismer conocer megjelenik ser publicado megjön llegar. ~ i a vizsgákat aprobar los exámenes leül (vmit tenni) ponerse a ( + inf) levág cortar levegőben en e) aire levél carta levelezőlap tarjeta leves sopa levet quitar(se) liget parque m Lisszabon Lisboa London Londres lusta holgazán . könnyen ~ es fácil. minden ~ un día sí y otro no . aún . < az esze entrar en — razón megkap recibir megkér rogar megkezd empezar. magadnak a ti. te magaddal contigo magam yo mismo . . magát a sí. siquiera legényember soltero legépeltet hacer copiar legjobb el mejor legkisebb el (más) mínimo legközelebb la próxima vez legnagyobb el mayor lehet puede ser . ~ délután • hoy por la tarde madár ave / maga mismo . estar parado megbán vmit arrepentirse de megbocsát dispensar . .latín nyelv latín m látogatás visita látszik parecer láz fiebre / . ~ ma hoy mismo . ~ egyszer otra vez . llevo dos días que . visitar. ~a van tener fiebre leánya hija leeke lección / ledörzsöl frotar lefekszik irse a la cama. meglepődik quedar sorprendido megmagyaráz explicar megmond decir megmos lavar megmosakodik lavarse megmutat enseñar. különbözik Leó León lép entrar lépés. acostarse. echarse a dormir lefordít traducir legalább por lo menos. nem ~ es imposible lekefél cepillar lekésik perder lemegy bajar lendülettel con energía lent abajo lényegesen. még . megteszi a ~eket hacer gestiones lesz vmivé hacerse. Z.

antes (de) que mienk nuestro miért? ¿por qué? míg mientras . ~ csak igual que miota? ¿desde cuándo? ~ nem dohányzik? ¿cuánto tiempo lleva sin fumar? miután después de. ~ ahogy cuanto mintha como si. cumplir (con). még ~ seguir (+participio) 384 mindjárt pronto . así que. ~ (történt vmi) acabar de ( + inf) mozdonyvezető maquinista ferroviario mozi cine m mulat divertirse múlt pasado . ~ e metro méz miel / mező campo mi nosotros. > . mucho nagyszülők abuelos nála en su casa nálunk con nosotros nap día m. ~ neki se le da melege van tener calor mellett cerca de. en cuanto como.megtanul aprender megtekint visitar megtestesült jóság la bondad misma megtesz hacer . como. grande nagyanya abuela nagyapa abuelo nagybátya tío nagynéni tía nagyon m ü y . -as mi? ¿qué? mialatt mientras miből? ¿de qué? mielőtt antes d e . a nosotros. luego que mikor? ¿cuándo? millió millón m milyen? ¿cómo (es)? ~ e k ? ¿cómo son? ~ az idő? ¿qué tiempo hace? ~ j ó ! ¡qué bien 1 ~ színű? ¿de qué color es? tudom. ~ mindjárt ahora mismo . tan pronto como. ~ család toda familia. egy óra ~ tíz perecéi es la una y diez munka trabajo munkás obrero mutat enseñar múzeum museo mű obra műsor programa m műszak turno műszaki técnico művészet maestría S nagy gran. todas las familias mindenesetre de todos modos mindenféle toda clase (de) mindenképpen cueste lo que cueste mindenki todos. most ~ ahora mismo . igual que s i . — cuarto . (vissza-) volver. -as minőség calidad / mint qué. al lado de mely(et) que .kettő son las dos y. -as négyzetkilométer kilómetro cuadrado . "w az elején al comienzo mismo. (be-) entrar. jó ~ o t ! ¡buenos días I (égitest) sol m napoz tomar el sol nappalodik amanecer -né señora négy cuatro negyed cuarto . hasta que Mihály Miguel mihelyt apenas. ~ tesz vmlt ir a ( + inf) mindnyájan todos minél előbb lo antes posible minket nos . de . cuanto . después que modern moderno mond decir mondattan sintaxis / mondogat. mit fogsz ~ csinálni? ¿qué vas a hacer? ~ (csinálok umit) estoy (-{-gerundio). melynek a cuyo mely? melyek? ¿cuál? ¿cuáles? mélyen profundamente melyik? ¿cuál? mennyiségtan matemáticas mennydörög tronar mennyi! jcuánto I mennyi? ¿cuánto? ~be kerül? ¿cuánto cuesta? mennyország cielo mer atrever mérnök ingeniero mert porque mese cuento mesél contar messze lejos méter metro . (el-) marcharse . egyre esak ~ja seguir diciendo mos lavar mosakodik lavarse most ahora . ~ kiló un cuarto de kilo de négyszáz cuatrocientos. hogy ~ fáradt vagy sé lo cansado (-a) que estás mindegy da lo mismo minden todo . (uiat) recorrer megtud saber megvagyok regular megvaU confesar megvalósít realizar megvár esperar megvesz comprar megy ir . todo el mundo mindennap cada día mindenütt en todas partes mindig siempre.

campesino parasztcsoport grupo de campesinos park parque m part ribera. ősz o t o ñ o . hace ott allí otthon en casa. -as nekünk nos . a él. a legnagyobb ~mel con sumo gusto. (tanóra) lección / . ~ u l en italiano Olaszország Italia 25 Spanyol nyelvkönyv — 5614 385 .perccel a las seis y pico nehéz difícil nehézség dificultad / neked te .' idioma m nyelvtan gramática nyelvtudományi de filología nyilvánvaló constar. . independiente önbizalom confianza en sí mismo önmagának para sí mismo önök ustedes öröm alegría. ~ n i megy ir de vacaciones nyelv lengua. a ellas nekikezd ponerse a ( + inf) nekiül ponerse a ( + inf) nektek o s . orilla odaad dar odalép vkihcz acercarse a odamegy i r . L összefut nyár verano . -as nem no . banco páholy palco Pál Pablo pályaudvar estación / panaszkodik quejarse pápa papa m papírgyár fábrica de papel pár par m paraszt labrador. a nosotros. hat óra után ~ . es claro nyit abrir nyole ocho nyolcvan ochenta nyugat oeste m. a ella nekik les . az én nevem me llamo nevel criar nevet reir néz mirar . con suma alegría örül vminek estar contento con. ~ában en su casa óvatos cauto Ö. ~ o n en verano nyaral pasar sus vacaciones. ősszel en otoño őszinte sincero öt cinco ötödik quinto őt le. a ella P pad pupitre m . ale­ grarse d e . a mí neki le . a ellos. az ~ é de usted önálló propio. (szerkezet) reloj m. ~ n ő médica orvosság medicina ostobaság tontería oszt dividir osztály clase / osztálytárs condiscípulo osztályzat nota óta desde hace . l a . spanyol ~ cías* / de español ország país m orvos médico . estar mirando nézőtér platea nincs (en) no hay nos hát pues bien nővér hermana mayor Ny nyakkendő corbata nyál. ellas őket les. (akire: tárgyeset) nézeget mirar. tanto gusto de összefut a nyál a számban se me hace la boca agua összes todos los . Ő Ő él. l a s . ella öcsém mi hermano menor Ödön Edmundo ök ellos. algunos . ~ is ni * nemcsak no solo nemdohányzó para no fumadores nemes grande m nemrég(cn) hace poco. acercarse óhajt desear ok motivo október octubre m olaj (bogyó) aceituna olasz italiano . (nagyon) ~ celebrar. veranear. recientemente nemsokára itt lesz no tardará en llegar nemzeti nacional néni tía népies vulgar név nombre m. a ellas öltöny traje m öltözködik vestirse ön u s t e d .néha algunas veces néhány unos. a él. a ellos. a vosotros. . a ti nekem kme . ~ o n al oeste nyugodtan tranquilamente nyugton tranquilo nyújt pasar O olaszországi utazás viaje m por Italia olcsó barato olvas leer olyan tan onnan de allí óra hora .

. conseguir . ~ . ~ életemben en mi vida sohasem nunca sok mucho . ~ka vasito pompás excelente pontosan puntualmente porcukor azúcar m en polvo portugál portugués Portugália Portugal m posta Correos. ~ t áll hacer cola sovány delgado sötét oscuro spanyol español. —ben van está en orden rendkívüli extraordinario rengeteg (et) la mar de . ~ minden muchas cosas . ~ a t mucho . ~hivatal estafeta de Correos postaláda buzón m postás cartero púder polvos R ^ rádió radio / ráér tener tiempo rálép vmire poner el pie en régebben antes regény novela regényíró novelista reggel por la mañana reggeli desayuno reggelizik desayunarse régi viejo régóta tanto tiempo remél esperar rend orden m .párt partido például por ejemplo péntek viernes m pénz dinero pénzösszeg dinero. -a f Boma Roma római romano rossz mal. ni semmi nada semmiféle ninguno semmint que senki nadie . nincsen ~ tövis nélkül nö> hay miel sin hiél rövid corto . hatalmas ~ dineral m pénztár caja pénztárahlak ventanilla pénztárca cartera pere minuto. nagy " . az utolsó ~ben en el último momento peron andén m Péter Pedro Peti Perico pezeta peseta piac mercado . ~ u l (en) español. . ninguno sertéssült asado de cerdo sétál (ni megy) dar un paseo siet tener prisa . lamentar . a ~ban al aire libre szabadság vacaciones / pl szabó sastre m Szahara Sahara m száj boca szak facultad / / . ~ ni . (fénykép) salir sincs = sem só sal / sógor cuñado sógornő cuñada soha nunca . ~be hoz poner en orden .volt alcanzó un —e gran éxito sikerül lograr. nagyon ~ pésimo . apresurarse sikátor callejón m siker éxito . ningún. suma de dinero . hay sol Sz szabad Ubre . ~ i háló red / de compras pihen descansar pillanat momento piros rojo Piusz Pió pohár vaso . a más no poder . ~abb peor ' rosszul mal 386 rózsa rosa . ~om lo siento sajt queso sárga amarillo segít ayudar segítségével con ayuda de sehol sem en ninguna parte sem tampoco. ~ Idő alatt dentro de poco ruha traje m ruhatárosnő encargada del guardarropa rügyezik brotar S sajnál sentir . ni~ siquiera. malo. ~an mucha gente sokáig largo tiempo sokban (különbözik) mucho sokan muchos sonka jamón m sor línea . (el) castellano Spanyolország España súlyos grave sült (melléknév) frito . (főnév) asado sürgöny telegrama m sürgönyöz poner un telegrama süt a nap hace sol. hasta no más repülőgép avión m rész parte / réz cobre m ritkán raramente rokon pariente m. . .

haga usted el favor (de) szívesség favor m sző palabra szóanyag léxico szoba cuarto szobor estatua szokott soler. ~ n ő actriz színház teatro . ~Iány alumna tányér plato taps aplauso tárgy objeto társ camarada m. diligente . bello. compañero tart (ideig) d u r a r . amar . sok a ~ja tener mucho que estudiar tanuló alumno . ~ e n por mar tengerész marinero tengerpart orilla del mar tér. ~ vmitől temer tartalmaz contener tartalom contenido tartozás deber m tavasz primavera . ma vau a ~ j a cumple años hoy születik nacer szülők padres szürke gris T tábla pizarra tagad negar táj paisaje m takarékkönyvecske libreta de ahorros talál hallar. nincs szerencséje no tiene suerte. ~ a n con aplicación szótár diccionario szörnyű tremendo szöveg texto szövet tejido 25* szüksége van necesitar. ~el8tt anteayer . estar acostumbrado (a) szól decir. ciento szed tomar szegény pobre szék silla szekrény armario szél viento széles ancho szélmalom molino de viento szem ojo személy persona személyazonossági igazolvány cédula personal szén carbón szép hermoso. ~ lassan irsp (+gerundio) szeptember septiembre m szerda miércoles m szerencse suerte / . légy ~ ¿me haces el favor (de) ? ~ c n con gusto szíveskedjék tenga la b o n d a d . tavasszal en primavera távirat telegrama m távoli lejano taxi taxi m. sonar. acaso. m e g ~ aprender tanulás estudio tanulmány estudio tanulnivalő. tal vez támogatás ayuda tanács consejo tanácsol aconsejar tanár profesor tanárnő profesora táncol bailar tánczene música para bailar tankönyv manual m tanterem clase / tanul estudiar. tratar de szombat sábado szomjas tener sed szomszéd vecino szorgalmas aplicado. tiene mala suerte szerencsés dichoso szerencsétlen desdichado szerep papel m szeret querer . a ti tegnap ayer . h a z a ~ volver a casa terem sala Teréz Teresa 387 . ~ n en taxi te tú téged te .szakasz departamento száll (~ felszáll) subir szálloda hotel m szalonna tocino szám numero szamár burro számára para számla factura szaporán corriendito szárazföldön por tierra száz cien. ~on por teléfono telik (idő) pasar teljesít vmit cumplir (tárgyeset vagy con) telve repleto « téma tema m tenger mar m. ~ é r e por fortuna . hacer falta (a) szükséges necesario születésnap cumpleaños m . encontrar találkozik vkivel encontarse con. encontrar (tárgyesettel) talán quizá(s). müven ~fí? ¿de qué color (es)? színdarab pieza színész actor . jobban ~ preferir szervusz ¡hola! ¡salud I Szicília Sicilia szín color m. *~ este anoche tehát así pues tél invierno . ~ e n en invierno telefon teléfono . ~ i látcső gemelos színházjegy billete m de teatro szivacs esponja szíves.

mi ~ ? ¿qué desea usted? téved errar. hacer . megírásra "*» estar por escribir Vargáéknál en casa de los Varga' város ciudad / városi municipal városliget parque m municipal tyúk gallina U udvari bolond bufón m udvariasan cortésmente úgy. -as tied tuyo tinta tinta tintatartó tintero titeket os . (leül) sentarse üt (az óra) dar üzlet tienda V vacsora cena. llevar. aguardar. hallarse . fontosságot ~ vminck dar importancia a tulajdonság cualidad / túlságosan demasiado túlsók (at) demasiado tüdőgyulladás pulmonía tükör espejo tűnik -parecer Ty t y mejor . az utcán por la calle utcasarok esquina útiköltség gastos de viaje útlevél pasaporte m utolsó último . responder válik llegar a ser valószínűleg deber de (-\-inf) vált jegyet tomar billetes van ser . ~ mint más que . propósito tessék aquí tiene usted test cuerpo testvér hermano tesz meter. rózsa tud (= képes) poder.térkép mapa m természet naturaleza terület superficie / terv plan m. ~ban a város felé camino de la ciudad után después de utazás viaje m utazási de viaje l utazik vhova viajar para. estar . mi lesz vacsorára? ¿qué tendremos para cenar? vacsorázik cenar vadászat caza. lenne nekem egy szívességet? ¿quiere usted hacerme un favor? mit lehet itt tenni? ¿qué se le va a hacer? teto lo alto . ~ pillanat supremo momento útvonal ruta Ü üdvözlő távirat telegrama m de felicita­ ción üdvözöl saludar ügy asunto ül estar sentado . ~ neki tener vár esperar. a ~iek los demás tölt pasar töltőtoll estilográfica tömve repleto tönkretesz vmit acabar con tör (nyelvet) chapurrear történet historia történik suceder tövis púa . -—-tői talpig de pies a cabeza tetszik gustar . ~ek közt entre otras (cosas). ~ r a ¡s seguir (+participio) több vario . (szabadságra) ir de vacaciones utea calle / . nem ~ ignorar. torkuk szakadtából a más y mejor tovább (csinál vmit) quedar ( + gerundio). equivocarse tévedés error m . hacer un viaje a . estar de viaje . ~ben van estar en un error ti vosotros. hogy ~ mondjuk por decirlo así Ufiyannkkor al mismo tiempo 'Ml. (általánosan) h a y . continuar a . /.vannz el mismo új nuevo újabb otro újból de nuevo újság periódico úntnl aburrir úr señor út camino . csak ~ szakad az eső llueve a más 388 . jól ~ no ignorar tudós sabio tulajdonít. parecer . viaje m . ~ e otra vez . estilográfica Tóni Toñuelo tonna tonelada torok. ~ o n van estar de caza vágy deseo -val. (ésszel) saber . a vosotros tizedik décimo tojás huevo toll pluma. ~ ir seguir escribiendo . poner. -vel con valahányszor cada vez que valahol en alguna parte valaki alguien valamelyik nap uno de estos días valamennyien todos valami algo válaszol contestar.

ir de compras vaskályha estufa de hierro vastag grueso véget ér terminar végén a fines d e . ~ o t Iát ver mundo világos claro .váróterem sala de espera vas hierro vásárlás ir de compras vasárnap domingo vásárol comprar. con ella velcd contigo velem conmigo vélemény opinión / Velence Venecia veletek con vosotros véletlen casualidad / velünk con nosotros vesz tomar . comprar vetés sementera vetődik acertar a pasar por vezet (állatot) llevar vidám alegre vidáman alegremente vidéken en el campo vidéki de provincias vígjáték comedia vigyáz tener cuidado (amire: de) világ m u n d o . a holnapi ~ i g ! hasta mañana víz agua vízum. a ~ ter­ minar por f + inf) végig . az utcán ~ por la calle végigjár recorrer végigtekint abarcar con la vista vél pensar vele con él. disturbar zavarás molestia zene música zongorázik tocar el piano zöld verde zöldbab judías verdes Zs zseb bolsillo. al fin d e . ~ r e tesz meter en bolsillo zsebkendő pañuelo Zsófi Sofía . ~ a n claramente villámlás relampaguear villamos tranvía m virág flor / . ~ocska florecita virágcsokor ramillete m de flores viskó casucha visszajön regresar visszamegy volver visszatér volver visz llevar viszontlátás. a ~ o n en el mundo . visado vizsga examen m vizsgázik dar un examen vonat tren m Z zavar molestar.

határozószó -a. azok 36 bajo 323 „bármennyire is" 215 becéző képzők 144 befejezett jövő képzése 185 . bueno 89 c írása z helyett az igeragozásban 65 . ~ szórendje 44 buen. -e. contigo 96 continuar + határozói igenév 284 contra 323 ¿cuál? 37 cuyo. ~ a többes számban 22 c írása qu helyett az igeragozásban 133 . ~~ igék vonzataként 318 . amik 254 andar + határozói igenév 284 . cuya 254 „csak" fordítása 97 családnevek 280 cselekvő szerkezet átalakítása szenve­ dővé 251 -d végű főnevek neme 21 de elöljárószó használata 38. ~ de + főnévi igenév 108. ~ vonzatai 271 acaso 136 acerca de 323 además de 260. ~ mellék­ nevek vonzataként 318 . ~ kö- . ~ jövő használata 185 . 390 ~ múlt rendhagyó képzése 182 . 1. 260 alany szórendi helye 24 alanyi és tárgyas ragozás 31 alli 36 állítmány szórendi helye 24 általános alany kifejezése sc-vel 72 . állítmányi (önálló) ~ 75. mondatrövi­ dítés ~ -val 260 ábécé 4 acabar 108 . amelyek. << a szóképzésben 13 caballero 45 cada 81 caer + melléknévi igenév 279 célhatározói mellékmondat rövidítése 261 cerca de 323 cesar de + főnévi igenév 270 cien. 79 birtokrag elhagyása 74 birtokviszony 44 . 323 a pesar de 261 aquel. jelzői (főnévvel álló) ~ 75 . feltételes mód conocer 52 consigo. 270 . 317. 316. ~ múlt használata 175 . ~ régmúlt 192 betűk neve 4 betűsor 4 bien 126 birtoklás kifejezése 63 birtokos névmás 75. amelyik 254 amerikai spanyol nyelvben mutatkozó eltérések 15 ami. ciento helyett 88 ciento 88 leomol 37 con elöljárószó egybeírása névmási ala­ kokkal 9 6 . -je 75 a fin de 261 ahí 36 aki. ~ jelzős kifejezésekben 208 . ~ val álló igék 319 . -ja. 323 adverbio. aquella 35 aquél. ~ é r t e ­ lemkiegészítő főnévi igenév előtt 262 . ~ érte­ lemkiegészítő főnévi igenév előtt 263 . ~ múlt képzése 174 . 1. mondatrövidítés ~-val 260 conmigo 96 condicional. —val álló mellék­ nevek 319. < + — melléknévi igenév 279 ante 322 antes de 260. aquélla 36 aquello 36 aquí 36 a través de 323 aun. akik 253 al 53. ' f» használata 319. ~ imo-val 159 általános létezés kifejezése 35 amely./ NYE LVTANI T i R GYMUTATÓ (A számok az oldalt jelölik) a elöljárószóhasználata 52. aún 45 az.

mint segédige 158 . esta 35 éste. 318. ~ igével képzett személy­ telen szólásmódok 87 .319 . 284 . névmási alakok egybeírása a ~-ban 1 4 3 . <-> — de + főnévi igenév 63.e 89 főnévi igenév . 1. . 1. ~ mint melléknevek állandó vonzata 317.. fontosabb —' használata 316 . Doña 45 dormir 64 •doscientos. ~ neme 21. 323 •divertirse 186 Don. 319. ~ múlt képzése 1 6 4 .zépfok után 167 . befejezett jövő idő gerundio. ige ~ . ~ de 81 decir 52 •de debajo de 324 de entre 324 dejar de + főnévi igenév 270 delante de 323 dentro de 323 de (por) detrás de 324 desde 323 después de 261. 320. ésta és está közötti különbség 36 estar 43 . ~ rendhagyó kép­ zése 142 . melléknév és határozószó folyamatos cselekvés kifejezése 80. ~-vel álló igék 316 . 322 •el que. 321. ~ mint a műveltetés kifejezője 272 hacia 323 hallarse + melléknévi igenév 279 hangok kiejtési táblázata 10 hangsúly jelölése 13 . 1. 1. ~ mód jelen idejének haszná­ lata 206 . la que 254 elválasztás 15 •en elöljárószó használata 37.141. esa 35 ése. ~ mint tárgy 30. csak a többes számban használt főnevek 294 főnevesítés 259 .284. grande 89 gyűjtő értelmű többes számok 45 gyűjtőszámnevek 296 „ h a " kötőszónak „gue"-vel fordítása 216 haber 60 . melléknév és határozószó felszólító mód 138. ésta 36 esto 36 ez végű főnevek neme 21 felkiáltásban használt kérdő névmás ékezése 14 felkiáltójel használata 16 felsőfok. 292 . 53 .melléknévi igenév 278 . ~ több­ féle vonzata 271 este. 79 errar 65 •értelmező helye a mondatban 23 ese. főnévi igeneves mondat­ szerkezet 262 frente a 324 fuera de 324 futuro. -val képzett hatá­ rozószók 127 . ~ egyszeri kitétele felsorolásban 208 . ~ múlt haszná­ lata 165 . ésa 36 eso 36 •esta. ~ rendhagyó többes száma 2 9 3 . határozói igenév. múlt idejű ~ 192 . ~ ragozott állítmány helyett 260 . 65 •echar különféle jelentései 2 3 5 . ~(se) a + főnévi igenév 270 •egyeztetés különböző nemű főnevekkel 109 •egyidejűség 240 ékezet kitétele 14 . tagadó alakú ~ 143 feltételes mód jelen idejének képzése 2 0 5 . ~ régmúlt 191 főige és értelemkiegészítő ige egybe­ kapcsolása 262 főnév képzése főnévi igenévből 259 . ~ érte­ lemkiegészítő főnévi igenév előtt 263 . ~ mód múlt idejének hasz­ nálata 207 . mellékmondatok rövidítése ~-val 264. 271 hacer 5 1 . jövő idő . — <•»' -I. jelen idejű ~ 5 1 . ~ szabályos többes száma 22. -as 88 durante 323 «. ~ perfecto o com­ puesto 1. ~ mód múlt idejének kép­ zése 207 . < + határozói igenév 80. ser és < közötti különbség — 44 . ~ mondat 238 fokozás. «•* com­ puesto.a l 3 : hangsúlyos magánhangzóra végződő főnevek neme 21 391 . szavak ~ . mellékmondatok rövi­ dítése '—-kai 260 . 1. mondatrövidítés -*-vei 260. ~ használatának egyszerűsítése 14 . e helyett ie 13. ~-vel álló melléknevek 317 de a 324 •debajo de 323 deber 52 . 293 . ~ mint a szavak jelentésének megkülönböztetője 14 •el. la helyett 45 életkor kifejezése 63 élettelen főnevek megszemélyesítése 89 előidejűség 240 elöljárószók (általában) 22 . múlt idejű határozói igenév gran. y helyett 8 1 . ~ mint melléknevek állandó vonzata 320 'encima de 323 en contra de 323 •en dirección a 323 entre 323 •en vez de 261 enyém 75. ~ mint igék állan­ dó vonzata 262 . <—-vei alkotott kifejezé­ sek 2 7 0 . ~ mint igék állandó vonzata 3 2 0 .

~ mással­ hangzók 9 . ~ közelmúltjának használata 231 . < — alanyi és tárgyas ragozása 3 1 . eltérések az —tói 242 ie írása e helyett 13.és felsőfoka 184. ~ szenvedő alakja 250 igemódok és igeidők összefoglalása 194 igeragozás (táblázatok) 298—307 . ~ melléknév helye a mondatban 30 Jövő idő. ~ ékezése 14 kettős magánhangzók 8 . közép. jelen idő fel­ szólító mód helyett 208 392 Jelzői mellékmondat rövidítése 157 . ~ -f+ határozói igenév 285 magánhangzók hosszúsága 4 . le helyett 107 . melléknév és határozószó la. perc) kifejezése 73 időhatározói mellékmondat rövidítése 260 időmeghatározó kifejezések 73 idővonzat szabályai 240. < találkozása 123 — hangtani szabályok 12 hány éves? 63 hármas magánhangzók 9 hasonlító szerkezet 165 hasta 261. feltételes mód jelen ideje 205 . ~ kitétele todo mellett 9 5 . ~ jelen ideje 128 . melléknévvel egyező ~ 126 . 64 keltezés 88 képesség kifejezése 64 kérdőjel használata 16 . ~ régmúltjának hasz­ nálata 232.időinek összefogla­ lása 233 közelmúlt 158 . magánhangzók ~ .névelő ki­ — tétele a magyartól eltérően 31. 213 . ~ közelmúltja 230 . . ~ ki­ ejtése 4 . f melléknévi igenév 279 jelen idő. ~ többféle vonzata 2 7 1 . 217 más 166 . ~ névelője 20 „hogy" elhagyása kérdőszó előtt 108. -het64 határozatlan névelő 20 . kötőmód jelen ideje 132 . ~ főnevesítése 89 . a kérdést beve­ zető ~ helye a mondatban 25 kérdő mondat szórendje 24 kérdő névmások 37 . kijelentő mód jelen ideje 5 1 . „hogy milyen" fordulat spanyol fordí­ tása 207 y helyett e 81 idő (óra.e 4. ~ rendhagyó jelen idejé­ nek képzése 133 . kötőmód jövő ideje 233 junto a 324 „kell" fogalmának kifejezése 60. les 102 lejos de 324 lo. ~ képzése mellék­ névből 126 . ~ mint nyomatékosító szó 136 mássalhangzók kiejtése 5 . ~ régmúltja 2 3 1 . ~ tőhangváltozása 64. 1. 323 -hat. ~ folyamatos múlt­ ja 222. ~ mint főnevesítő szó 3 0 . ~ perfecto ocompuesto múlt idejű főnévi igenév 192 -ión végű főnevek neme 21 ir különleges használata 108 . mással­ hangzóra végződő főnevek neme 21 . las 95. 292 határozói igenév 7 9 . ~-i táblázat 10 kiemelés 185 kiemelt jelző helye a mondatban 30 kijelentő mód jelen ideje felszólító mód helyett 208 kijelentő mondat szórendje 24 kölcsönös névmás 71 kötőmód használata 135. más­ salhangzók ~-e 5 . ~ használata ország. befejezett ~ 1 8 5 . folyamatos múlt inferior 176 ínfimo 176 infinitivo. ~ + határozói igenév 284. felszólító mód imperfecto. 1. 294 . előidejű ~ 193 határozószó 125. ~ használata 158 középfok. egyszerű ~ képzése 94. 64 ige ragozása (táblázatok) 298—307 . elöljárószóval képzett —k 127 határozott névelő 20 . ~ que 254 los 95 luego de 261 .és városnevek előtt 53 hay 35 helyesírási szabályok 12 helyhatározószók 36 hét napjainak többes száma 89 hímnemű főnevek 2 1 . 1.hangsúlytalan névmási alakok helye a felszólító módban 143 : < egybeírása — az igével 125 . llevar különleges használata 217 . ész­ revételek az ~-hoz 308 igető 51 igevonzatok 81 imperativo 1. ~ magyartól eltérő használata 291 . 102 le. főnévi igenév. mássalhangzóra végződő melléknevek alakjai 29. kettős ~ 8 mai 89 . ~ a + + főnévi igenév 270 . ~ fokozása. egysze­ rű -^ használata 95. ~ folyamatos múltjának használata 223 . ~ mint határozószó 126 malo 89 mandar 177 már 45. no ~ que 9 7 . ~. ~ tagadás 65 kicsinyítő képzők 144 kiejtés.

a főnevek ~-'-e 21. ~ értelmi változása a szórendtől függően 225 melléknévi igenév. 1. > — értelmi változása ser és estar mellett 44 . 1. ~ más que 97. primero 88 qu írása c helyett 13 que mint vonatkozó névmás 2 5 4 . 64 -o végű főnevek neme 2 1 . 260 melléknév többes száma 30 . két ~-vel ren­ delkező igék 314 menor 176 -mente 126 mii 88 miilón 88 milyen 37 . befejezett múlt primer. ~-vel kép­ zett kifejezések 278 . ^ nőnemű alakja 294. ~ főnevesítése 30 . 94. határozatlan ~ 20 . santo 89 393 t . 1. melléknévi igenév pedir 64 peor 176 permanecer + határozói igenév 285. ~ elhagyása kérést jelentő igék után 216 . folyamatos múlt pretérito pluscuamperfecto. 96. ~ középfok után 167. ~ névelője 20 o helyett u 8 1 . ~ hatá­ rozói igenév 193 mutató névmások 35 műveltetés 177. 1. jelzői ~ helye a mondatban 30 . határozott — 2 0 . feltételes mondat ön. jelen idejű ~ használata 157 . 1. múlt idejű ~ használata 157 . ~ + melléknévi igenév 279 pluscuamperfecto. 262 . ~se + melléknévi igenév 279 . ~ használata Jelzős főnév előtt 6 6 . ~ nőnemű főnevek 22 ojalá 136. „hogy milyen" 207 mind(en) 66 mínimo 176 „ m i n t " kifejezése középfok után 167 „mintha csak" 225. befejezett régmúlt pretérito imperfecto. 225 -ón 144 • óra (idő) kifejezése 73 oración condicional. —' egybeírása a határozói igenévvel 80 .és felső fokú alakja) 165. 1. ~ határozói igenéwel 80. ~(se) + határozói igenév 285 querer 52 quien. o helyett ue 13. 1. . önök 44 önálló birtokos névmások 75.máximo 17ö mayor 176 medio 285 még 45 megszólítások 44 megvetést kifejező képzők 144 mejor 176 mellékmondati kötőszók 214 mellékmondatok rövidítése 80. 1. ~ obstante que 261 nőnemű főnevek 2 1 . közelmúlt pretérito simple o indefinido. 194 mucho 37 múlt idejű főnévi igenév 192 . ~ többes száma 2 2 . 260. múlt idejű ~ képzése 156. 176 . mondat­ rövidítés ~-val 260 . 292 néma mássalhangzók 7 nemrehajló főnevek 292 nemzetiséget jelölő melléknevek nőnemű alakja 29 névelő. 193. ~ a szenvedő szerkezetben 251 pretérito anterior. ~ fokozása (közép. ~ szavak ékezése 14 j r^ szavak elválasztása 16 para elöljárószó használata 3 2 1 . ~ találkozása 123 no 2 3 .^ k é n t használt szófajok 2 9 5 . 79 összetett főnevek neme 293 . vonzat kitétele ~ előtt 216 ¿qué?37 quedar + melléknévi igenév 279. mellék­ mondatok rövidítése ~ . -nél kifejezése középfok után 167 -né 45 nem.v a l 261 participio. folyamatos régmúlt pretérito presente o perfecto. ~ mellék­ nevek 295 . ~ használata a megszólításban 24 névmási alakok egybeírása az Igével 106 . jelen idejű ~ képzése 157 . 232 mismo 118 módosító képzők 144 mondathangsúly 15 mondatrövidítés főnévi igenéwel 83. ~se a + főnévi igenév 270 por elöljárószó használata 3 2 1 . quienes 254 quisiera 225 quizá(s) 136 recoger 65 rendhagyó igék betűrendes jegyzéke 309 részeshatározó kifejezése 58 saber 313 salir 313 san. folyamatos régmúlt poder 64 poner 78.312 . 272 nagyító képzők 144 -nál.

24. ~ bővelkedő használata 114. 308 törtszamok 295 tőszámnevek 1-től 100-ig 72 . y mint szókezdő hang 13 . mondatrövidítés —val 261 sin embargo de 261 siquiera 271 sólo. ~ uno helyett 87 .a . ~ szerkezet használata 252 . ~ + határozói igenév 284. ~ + melléknévi igenév 279 ver 59 . 2 7 1 . la. vannak" kitétele 23 vencer 65 venir 314 . 1. u mint írásjel 13 udvarias megszólítás 44 ue írása o helyett 13. ~ kitétele a tárgyas ragozásban 109. las névmásokkal 95 tárgyas ragozás 31 tárgyeset 30. tener + főnévi igenév 271. ~ igével képzett kifejezések 63 . 185. melléknév ~ . 64 un használata una helyett 45 . ~ összetett számnevek­ ben 88 únicamente 97 uno mint az általános alany kifejezője 159 unos. < hangsúlyos — alakjainak használata 107 . 1.117. ~ „hogy vajon" jelentésben 242 sin elöljárószó 323. los. ~ névmások bővelkedő használata 116 . ~ + határozói igenév 284 . unas 167 Usted. fa­ szerkezet körülírása 252 szóelválasztás 15 szókapcsolás 15 szórend a kijelentő mondatban 23. ~se + + melléknévi igenév 279 vonatkozó névmások 253 . sorszámnevek századok jelölése 88 személyes névmások táblázata 102 . főnév.a t nem ékezzük 14 vonzatok 8 1 . ~ mint visszaható névmás 71 . ~ elölj árószós esetei 107 . > névmási — jelentései 55 segédige (haber) 60. tőszámnevek. ~ névmások egybe­ írása egyes igealakokkal 72 volver a + főnévi igenév 270 . nem «~ 30 személytelen igék és szólásmódok 87 szenvedő igeragozás 250 . solamente 97 sorszámnevek 87 . tercero 88 terminar por + főnévi igenév 270 tizedes törtek 296 todavía 45 todo 66 többes szám. y helyett e 81 . 231 változatlan főnevek a többes számban 89. 279 tercer. 1. *• használata 88 ** su birtokos névmás különféle jelentései 79 subjuntivo. ~ megismétlése lo. ~ + melléknévi igenév 279 según 323 sembrar 64 semmint 184 sendos. -~ a kérdő mondatban 24 tagadás 23 tal vez 136 también 24 tampoco 65 tan mint nyomatékosító szó 136 tárgy kiemelése 95 . ~ és estar 18 scrwir 64 si mint feltételes kötőszó 224 .se mint általános alany 72 . 95. ~ . Ustedes 44 . ~ helye a mondatban 106 . sendas 272 sentir 64 ser ragozása 43 . tener + melléknévi igenév 159. 293 „van. ~ . kötőmód sumo 175 superior 175 supremo 175 számnevek. 294 . szen­ vedő szerkezet x helyett / írása 7 y írása i helyett 13 . 101-től végig 8 1 . 323 u írása o helyett 13 . ~ szerkezet 252 . ~ 394 que 63. ~ név­ mások 7 1 . megszemélyesített fő­ nevek ~-e 89 tener 60 . < hang­ — súlytalan alakjainak használata 106. 158 seguir ragozása 52 . 206. ~ kitétele que előtt 216 voz pasival !• ig e szenvedő alakja. 261. ~ használata a magyartól eltérően 23. ~ egybeírása egyes igealakokkal 106 személyesített főnevek tárgyesete 89 személyt jelölő főnevek tárgyesete 5 3 . ~ mint a birtoklás kifejezője 63 . ~ használata 87 tras (de) 260. y kitétele számnevekben 88 ya 45 z írása c helyett 13 . ~ helye a mondat­ ban 53 utóidejűség 240 ü mint írásjel 13 valer 314 valószínűség kifejezése 81.ú főnevek 294 tőhangváltó igék 64. ~se + melléknévi igenév 279 vessző használata a magyartól eltérően 54 vez 296 visszaható ige ragozása 7 1 .

Refranes españoles HATODIK LECKE (Ismétlés) I. Kettős mássalhangzók 7. Refranes españoles 3 3 4 4 5 8 9 9 10 12 13 15 15 15 16 17 17 18 26 26 28 28 32 33 34 34 40 40 41 41 47 48 49 49 55 55 56 60 60 61 61 . A spanyol nyelv 2. A spanyol hangok kiejtési táblázata 9. Un encuentro por la calle II. A szavak elválasztása a sor végén 14. Un refrán español NEGYEDIK LECKE I. A kérdő és felkiáltó mondatok jelölése ELSŐ LECKE I. Un refrán español HARMADIK LECKE I.I TARTALOMJEGYZÉK • BEVEZETÉS 1. Estudiamos el español II. A kettős magánhangzók 6. Szókapcsolás. A mássalhangzók és kiejtésük 5. Hoy es domingo ¿ II. La familia Varga II. A spanyol betűsor 3. Refranes españoles ÖTÖDIK LECKE I. Conversación III. Az amerikai spanyol nyelvben mutatkozó eltérések 13. Conversación III. A hangsúly és jelölése 11. En un café de barrio (Chiste) III. En la escuela II. En la clase II. Colores y cualidades II. Néma mássalhangzók 8. Néhány helyesírási és hangtani szabály 10. Conversación III. mondathangsúly 12. En casa HETEDIK LECKE I. A magánhangzók és kiejtésük 4. Conversación III. Conversación MÁSODIK LECKE I.

El año II. Mi programa de cada día II. La familia Varga cena en casa II. Por la mañana II. Conversación III. Un buen consejo (Copla) IV. Refranes españoles TIZENHARMADIK LECKE I.NYOLCADIK LECKE I. !. Conversación III. Conversación (En la sección de tejidos) III. El enemigo de las supersticiones (Chiste) IV.. Conversación III. El desayuno (Chiste) IV. Refranes españoles KILENCEDIK LECKE I. Refranes españoles TIZENKETTEDIK LECKE (Ismétlés) I. En el estanco 396 6? 68 68 69 69 75 75 76 77 77 83 83 84 85 85 91 91 92 92 93 98 98 99 100 100 102 102 103 104 104 111 111 112 113 114 120 120 121 121 128 129 129 130 131 138 138 138 139 139 139 140 140 147 147 148 . Los Varga irán de compras II. Escenas cotidianas 1. Compra ventajosa TIZENHATODIK LECKE I. Refranes españoles TIZENEGYEDIK LECKE I. Trabajo superfluo (Chiste) IV. Visitando el museo (Chiste) IV. En el gran almacén II. Abuelo y nieto (Chiste) III. . Conversación III. Entre padre e hijos 3. Oficio inoportuno (Chiste) IV. Refranes TIZENÖTÖDIK LECKE . Conversación III. Refranes TIZENHETEDIK LECKE I. En el comedor de la fábrica II. Castillos en el aire II. En la salchichería 4. Conversación III. Entre madre e hija 2. De paseo en la capital II. Refranes TIZENNYOLCADIK LECKE (Ismétlés) I. Conversación III. I. El favor (Chiste) IV. Refranes TIZENNEGYEDIK LECKE I. . . El desayuno II. ¿Qué dice el profesor en la clase? II. Distracción (Chiste) IV. Conversación III. . Refranes españoles TIZEDIK LECKE I.

. Conversación (Al teléfono) III. De viaje (Poesía) HUSZONNYOLCADIK L E C K E I. Una invitación II. E n la frontera I I I . Recuerdos de escuela I I : Conversación III. Refranes HUSZONHETEDIK LECKE I. El cuento de nunca acabar II. Refranes HUSZADIK LECKE I. U n abrazo (Chiste) IV. El sueño de un criado (Cuento asturiano) II. Preparativos de viaje II. E n el compartimiento II. Un rapto de generosidad (Chiste) H U S Z O N N E G Y E D I K LECKE (Ismétlés) I.III. Conversación III. Refranes 148 149 TIZENKILENCEDIK LECKE I. Refranes HUSZONÖTÖDIK L E C K E I. Nieve y flores II. Un libro interesante (Anécdota) IV. Refranes HUSZONEGYEDIK LECKE I. En el teatro ' II. Conversación III. Refranes HUSZONKILENCEDIK LECKE I. E n ferrocarril (Chiste) III. Indicio cierto (Chiste) IV. La mejor muerte (Anécdota) I I I . Los Varga sueñan con hacer un viaje II. España II. El sol y el polvo (Poesía) HUSZONHARMADIK LECKE I. Conversación III. La vocación de escribir (Chiste) IV. Umbral (Poesía) HUSZONHATODIK L E C K E I. Echemos un párrafo sobre el verbo „echar" II. Refranes HUSZONKETTEDIK LECKE I. Un chiste de hace cincuenta años III. Conversación III. Conversación I I I . Cartas (Chiste) ' 151 152 153 154 154 161 162 162 163 163 169 169 171 172 172 178 178 180 181 187 188 189 189 196 196 197 198 200 201 202 202 210 210 211 211 218 219 220 220 227 227 229 229 235 235 236 244 244 245 245 '. 1 . E n la estación de ferrocarril II. Un portero exacto (Chiste) HARMINCADIK L E C K E (Ismétlés) I.

A főnév 3. Az ige Az igeragozás -. Literatura y arte en España II. El labrador. A para elöljárószó 6.I HARMINCEGYEDIK LECKE I. A többi elöljárószó 8. illetve estar igével kapcsolt melléknevek értelmi változása . A határozószó 8. 398 . su hijo y el burro (Cuento) II. Összetett elöljárószók KULCS A FORDÍTÁSI GYAKORLATOKHOZ SPANYOL-MAGYAR SZÓTÁR MAGYAR-SPANYOL SZÓTÁR NYELVTANI TÁRGYMUTATÓ 247 247 248 248 256 256 258 258 265 266 267 268 273 274 275 276 281 281 283 286 286 287 291 291 292 294 295 296 296 296 298 300 302 304 306 308 308 309 314 315 315 315 316 316 317 319 319 321 321 322 323 325 347 376 390. A számnév 5. Az elöljárószó 1. Cervantes III. A névmás 6. Remedio eficaz (Chiste) III. Consejo a un mal pintor (Epigrama) HARMINCNEGYEDIK LECKE I. A melléknév 4. Un andaluz en Holanda III. Cristóbal Colón II. A con elöljárószó 4. Agudeza de Francisco de Quevedo (Anécdota) HARMINCÖTÖDIK LECKE I. Refranes HARMINCHARMADIK LECKE I. A de elöljárószó 2. Az a elöljárószó 3. . 7. Refranes HARMINCKETTEDIK LECKE I. Az en eJöljárószó 5. A szabályos igék ragtáblája Az -ar végű szabályos igék ragozása Az -er végű szabályos igék ragozása Az -ir végű szabályos igék ragozása A visszaható igék ragozása Megjegyzések a szabályos igék ragozásához Tőhangváltó igék A rendhagyó (és helyesírási szempontból sajátságos) igék betűrendes jegyzéke Két melléknévi igenévvel rendelkező igék Cselekvő értelmű melléknévi igenevek A ser. Conversación NYELVTANI ÖSSZEFOGLALÁS 1. A por elöljárószó 7. El huevo de Cristóbal Colón HARMINCHATODIK LECKE I. La lengua castellana o española II. A névelő 2. La mezquita de Córdoba II. Profesiones y oficios II. La excusa del ladrón (Chiste) III.

Késztuf'az 1971 ^ S ^ t ^ S I Z * 1 1 9 7 4 ' a u ^ s z t u s matricáró1 íves magasnyomással.W ? d ^ S 2 í w ^ *??** * MŰSZaM Példányszám: 18 000. az MS¿ 5601-ÍTés' ¡ í M ' s S S S S S í í " .A kiadásért felelős a Tankönyvkiadó igazgatója.^ ^ ' Raktári szám: 5614 5602—55 szabvány szerint _ TA 2144-C/9-7476 74. A kézirat nyomdába^ éVkezrtt. Budapest .+A . Felelős S^M-UBO. „ „ előkészítette: dr. Gaali M á r k Műszaii vezeS: H ^ l S T ^ T ^ ^ l ' T r Utánnyomásra IStVÓn szerkesztő: Lojd Lajos. Terjedelem: 35 (A/5) ív. « ..Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató . ^ .0685 Athenaeum Nyomda.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful