Dr. Király Rudolf

SPANYOL NYELVKÖNYV
tanfolyamok és magántanulók számára

Hetedik kiadás

Tankönyvkiadó, Budapest, 1974

A RAJZOKAT

E I G E L ISTVÁN
FESTŐMŰVÉSZ KÉSZÍTETTE

ISBN 963 17 0579 X

© DJR. KIRÁLY R|UjD¡O.L¡F, 1974

Bevezetés

1. A spanyol nyelv (La lengua española; el idioma español; el español; el castellano) A mai Spanyolország területét, a Pireneusi (vagy ahogy régebben nevezték; Ibériai) félszigetet eredetileg az Észak-Afrikából odatelepedett i b é r e k lakták. Később k e l t á k keveredtek közéjük („keltibérek"). Az ásványi és egyéb kin­ csekben gazdag félszigetre az idők folyamán föníciaiak, görögök és karthágóiak is költöztek. Az időszámításunk előtti harmadik században r ó m a i gyarmato­ sítók jelentek meg a félszigeten. Velük elkezdődik a l a t i n nyelv elterjedése az őslakosság közt. A spanyol nyelv a nép által beszélt latin nyelv változata, és ennélfogva a többi „román" nyelv: a portugál, francia, provenszál, szard, olasz, ladin, román nyelv közeli rokona. A spanyol nyelv hangtani és kiejtésbeli sajátos­ ságai a keltibérek nyelvére vezethetők vissza. A spanyol nyelv szókincsének tíz százalékát a r a b elemek alkotják, ami a hosszú mór uralom (711 — 1492) következménye. A germán, francia és olasz befolyás már nem olyan jelentős. Amerika meghódítása indián szavak meghono­ sodását eredményezte (pl. tomate paradicsom, chocolate csokoládé). Az egységes, irodalmi spanyol nyelv kialakulása szempontjából döntő szerep jutott K a s z t í 1 i a spanyol tartománynak, mely mind politikai, mind irodalmi téren (Cervantes, Lope de Vega, Calderón de la Barca műveivel) a vezető helyet foglalta el. Ezért használják a spanyol nyelv megjelölésére még ma is a castellano (kasztíliai) szót. Egyébként Spanyolországban éppúgy vannak nyelvjárások, mint másutt. Andalúzia, Asztúria, Aragón, León spanyol tartományban például az andalúziai, illetve asztúriai, aragóniai, leóni nyelvjárást beszélik. A tanult emberek természetesen mindenütt az irodalmi vagy hivatalos spanyol (kasztíliai) nyelven beszélnek. A Katalóniában beszélt katalán nyelv, a Galicia tartomány­ ban beszélt gallego nyelv és a Pireneusok vidékén élő baszkok nyelve viszont különálló nyelvnek számít. A spanyol nyelvet ma több mint százmillió ember beszéli. Spanyolországon kívül spanyolul beszélnek az afrikai Spanyol-Marokkóban, a Baleári-szigeteken és az Antillákon, a Fülöp-szigeteken, Mexikóban és — Brazília kivételével, ahol portugálul beszélnek — egész Dél-Amerikában. Az Amerikában beszélt spanyol nyelv lényegében nem különbözik a kasztíliai spanyol nyelvtől. A fontosabb el­ térésekre a továbbiak során még visszatérünk.

3

2. A spnnyol betűsor (El alfabeto español) a következő 30 betűből áll: a á
}

ejlsd:

b bé

c ?é

eh csé II élje t té

d dé m érné u u

e
é n éné
V

«

»

¿fé ñ ényé

hé o ó

h desé p pé
X

f i q kii

ejtsd:

ftdtá r éré

k 1 ká . élé rr érré s észé

ejtsd:

be

w be dobié dóblé bé

ékisz

ejtsd:

y jé, i grjégá

céda

A k és a w csak idegen szóban fordul elő. 3. A magánhangzók (las voeales) és kiejtésük A spanyol nyelv magánhangzói: a, e, i, o, u, y. Az y tulajdonképpen félhangzó, mert lehet magánhangzó is {„i"), mássalhangzó is („j"). A magánhangzók kiejtésben' h o s s z ú s á ' g á t illetően azt kell tudnunk, hogy a spanyol magánhangzókat sohasem nyújtjuk olyan hosszúra, mint a magyar á, é, i, ó, ú hangokat. A spanyol magánhangzók f é l h o s s z ú a k a hangsúlyos szótagban, r ö v i d e k (mint a magyar a, e, i, o, u hangok) a hangsúlytalan szó­ tagban. A hangsúlyos magánhangzót a spanyolban akkor is csak félhosszan ejtjük, ha ékezettel van ellátva, mert a spanyolban az ékezet a hangsúlyt, nem pedig a hangzó hosszúságát jelöli, mint a magyarban. Elöljáróban megjegyezzük, hogy a spanyol szavakban a hangsúly legtöbbször az utolsó előtti szótagon van. A mássalhangzóra (de nem n-re vagy s-re) végződő szavakban az utolsó szótag a hangsúlyos. Ettől az alapvető szabálytól való minden eltérést ékezettel jelölnek a spanyojban. A bevezető részben a spanyol szavak kiejtésének átírásában a hangsúlyos magánhangzót dőlt betűs szedés jelöli. Az egyes magánhangzók kiejtése : a = magyar a és á közötti hang (mint a német „Anfang" szóban); átírá­ sunkban ezt a hangot á-val jelöljük: patata [pátátá] burgonya, ánima [ánima]lélek, pan [pán] kenyér, banana [bánóná[banán, alarma [álármá] riadó. e = magyar e és é közötti hang. Zárt (azaz mássalhangzóval végződő) szó­ tagban az e kiejtése természetszerűleg közelebb áll a magyar c hanghoz, amelyet a merre, mert szóban találunk. Ezt a hangot — tehát a magyar e és é közötti hangot — átírásunkban é-vel jelöljük : perla [pérlá] gyöngy, tema [témá] tárgykör, de repente [dérépénté] hirtelen, nene [néné] kis­ gyerek. i = 1. magyar i hang, mássalhangzók között, vagy ha hangsúlyos: tinta [tinta] tinta, militar [militar] katona, lila [liléi] orgona, tia [tik] nagy­ néni.
4

2. magyar / hang, ha hangsúlytalan és magánhangzó előtt áll: pie [pjé] láb, diamante [djámónté] gyémánt, mi amiga [mjámígá] barát­ nőm. 3. egészen rövid i, ha hangsúlytalan és magánhangzó után áll: aire [airé] levegő, reina [réiná] királynő. O = a magyar a hang felé közeledő nyílt o hang, még nyíltabb, mint az o hang a magyar posta szóban ; ezt a hangot átírásunkban ó-val jelöljük : limón [limón] citrom, trono [trónó] trón, monótono [monótono] egyhangú, anónimo [anónimo] névtelen. U = 1. magyar u hang: tumulto [tumulto] csődület, punto [puntó] pont, número [numeró] szám, luna [luna] hold. 2. nagyon rövid, u és o közötti hang, ha hangsúlytalan és magánhangzó előtt áll. Az u ilyenkor nem alkot külön szótagot: egybe kell ejteni a következő magánhangzóval. Ezt a hangot átírásunkban w-vel jelöljük : agua [ágwk] víz, cuanto [kwöntö] amennyi, cuenta [kwéntá] számla, bueno [bwénó] jó, su amigo [szwámíg'ö] barátja. 3. rövid u hang, ha hangsúlytalan és magánhangzó után áll (átírásunk­ ban : u ) : aula [óulá] előadóterem, Europa [éurópá] Európa. 4. n é m a a gue, gui szótagban és q után: guerra [gérrá] háború, Miguel [migel] Mihály, guía [gíá] vezető, querer [kerér] szeretni, akarni. y = 1. magyar í hang az y ( = és) szóban; rövid i hang szó végén (mindig csak magánhangzó után): rey [réi] király, ley [léi] törvény, Uruguay [urugwái], Paraguay [párágwdáj. 2. magyar / hang, szó elején és magánhangzók között: yo [jó] én, reyes [rréjész] királyok, leyes [lejész] törvények, mayo [mojó] május. 4. A mássalhangzók (las consonantes) és kiejtésük A spanyol mássalhangzók közül az /, k, l, p, t hangot mindig, a b, d, g, m, n, r hangot bizonyos esetekben úgy ejtjük, mint a magyarban. Az egyes mássalhangzók kiejtése: b , v = E két betű egy és ugyanazt a hangot jelöli (akárcsak a magyarban a / és az ly). Kiejtése: 1. magyar b, szó elején szünet után (vagyis, ha a szó mondatot kezd, illetve vessző, pontosvessző, beszédben tartott szünet után következik), valamint m, n után : bandera [bandera] zászló, nimbo [m'mbö] dicsfény, en Bruselas [émbruszelász] Brüsszelben ; — vara [báká] tehén, Varsooia [bárszóöjá] Varsó, víbora [bíftórá] vipera, conversación [kómbérszácjónj társalgás, tranvía [trámbiá] villamos, un buen vino [umbwémbtnó] egy jó bor. 2. a felső fogsor közreműködése nélkül, csupán az ajkakkal képzett p-hang, minden más esetben (átírásunkban : b): la bandera [láöándérá] a zászló, barba \barb&) szakáll, la barba [\kbarbk] a szakáll, lobo [\dbb] farkas, el bulbo [blbulbb] a hagyma ; — la vaca [láfiáká] a tehén, a Var^ 5

sovia [á&árszd&já] Varsóba, una víbora [unixbibbrk] egy vipera, avión [á&jón] repülőgép, severo [széftéró] szigorú. 3. A ¿>-t p-nek ejtjük / előtt (akárcsak a magyarban, vö. a lábtakaró, többtermelés szót): obtener [óptenér] elérni, subterráneo [szupterrónéój földalatti. C = 1. magyar k hang, a, o, u és mássalhangzó előtt, valamint a szó végén : café [káfé] kávé, alcoba [álkoftá] hálófülke, cubo [kubb] vödör, eritica [kritika] bírálat, cinc [cjnk] cink. 2. selypített 52 (mint az angol th a three szóban; átírásunkban : £); nyelvünket a két fogsor közé téve ejtünk sz-t. így ejtjük ki a spanyol c-t e és i előtt: cero [céró] zérus, cocina [kóciná] konyha, cerco [qérkb] kör, ciruela [cjrwélá] szilva. ce = A kettőzött c csak e és i előtt fordul elő, kiejtése : ke.: acceso [akcészó] közeledés, lección [lekcjón] lecke, acción [ákejón] cselekedet. ch = 1- magyar cs: muchacha [mucsácsá] leány, chocolate [csókóláté] csoko­ ládé, China [csiná] Kína, Chile [csilé] Csíle, Chipre [csípré] Ciprus. 2. magyar k, a szó végén, idegen szóban: Munich [munik] München. d = 1. magyal d hang, szó elején (szünet után) és /, n után : deporte [deporté] sport, caldo [káldó] húsleves, cuando [kwándó] amikor. 2. lágyan ejtett d (átírásunkban : d), minden más esetben : nyelvünk hegyét gyengén a felső fogsor alsó széléhez illesztve ejtünk d-t: los deportes [lózdépórtész ] a sportok, padre [padre] apa, adiós [ádjósz] ég veled, dedo [dédó] ujj, los dedos [lözdédósz] az ujjak. 3. sokszor majdnem néma, a szó végén. Nyelvünket a d hang kiejtésére állítjuk be, anélkül azonban, hogy a d-t ki is ejtenénk (átírásunkban : d ) : Madrid [mádrid] Madrid, usted. [usztéd] ön, ciudad [cjudád] város. A népnyelvben (különösen Andalúziában) gyakori a d teljes elhagyása, külö­ nösen az -ado végződésben í he hablado [éá&ldó] beszéltem, ha sentido [ászéntíó] érezte. n = 1. magyar g hang a, 0, u és mássalhangzó előtt, de csak szó elején (szünet után) és n után: gato [gátó] macska, gota [gótá] csepp, gusto [gusztó] ízlés, grande [grandé] nagy, hongo [óngó] gomba. 2. erősen ejtett h (mint a magyar ah, ahhoz szóban), e és i előtt (átírá­ sunkbán : h): general [/lénérál] általános, germano [hhrmánb] germán, Ginebra [ftiné&rá] Genf, tangible [tán/iiftlé] érezhető. 3. minden más esetben a a-t úgy ejtjük, hogy a 0 kiejtésekor a nyelv­ hátat nem nyomjuk szorosan a szájpadláshoz, hanem kis rést hagyunk (átírásunkban : g): el gato [élaátö] a macska, lago [lágb] tó, digno [díanó] méltó, hidalgo [idálaó] nemesember. h, ?=• mindig néma : hablar [áftlár] beszélni, historia [isztórjá] történet, ahi [ki] ott, ahora [áórá] most, hierba [jérftá] fű,

j =; erősen ejtett h, vagyis úgy ejtjük, mint a g-t e és i előtt: jabón [Aaoón] szappan, Japón [Aapön] Japán, ojo [őhő] szem, traje [tra^é] öltözet Jorge [hőrhé] György. A y néma a reloj [rélő] óra szóban, de a többes számban kiejtjük: los relojes [lózrélóAész] az órák. A régi helyesírásban a;-et írtak j helyett: México, Don Quixote; ma: Méjico, Don Quijote. k = magyar k; csak idegen szóban forduJ elő: kilo [kilo] kiló, kilómetro [kilómetro] kilométer. U = magyar Ij, azzaJ az eltéréssel, hogy a két hangot nem külön-külön' hanem egybekeverve kell kiejtenünk (majdnem úgy mint a magya* „kelljen" szóban): lluvia [ljwojá] eső, pollo [póljó] csirke, hallar [áljárJ találni. m = 1. magyar m: mano [manó] kéz, tomo [tomo] kötet. 2. magyar n, szó végén: álbum [aloun] album, ultimátum [ultimdtun] ultimátum. (Vö.: Ábrahám spanyolul: Abrahán [áorádn]; Jeruzsálem: Jerusalén [^éruszálén]; hárem: harem és harén [árén].) n = 1. magyar n: ananá [anana] ananász, nene [néne] kisgyerek. 2. magyar m: b, f, p, v előtt: en Bélgica [émbél^iká] Belgiumban, enfermo [émférmo] beteg, en parte [émpárté] részben, un pan [umpán] egy kenyér, tranvía [trámb¿á] villamos. n = magyar ny: año [anyó] év, español [észpányól] spanyol. Az n fölé írt hullámos vonal neve: el (vagy la) tilde. q = magyar k; csak e és i előtt fordul elő; utána mindig néma u követ­ kezik: queso [készó] sajt, química [kimiká] vegytan, buque [buké] hajór = 1. magyar r: caro [káró] drága, querer [kérér] szeretni, akarni, pero [pérö] azonban. 2. magyar rr, szó elején (szünet után) és /, n, s után: rico [rrikó] gazdag, el río [élrriö] a folyó, Enrique [énrriké] Henrik, las ramas [lázrrdmász, a társalgás nyelvében: lárrámász] az ágak. rr = magyar rr: perro [perro] kutya, gorra [gorra] sapka, arriba [árri&á] fent. g = l . majdnem olyan, mint a magyar sz. A különbség az, hogy kiejtésekor a nyelvünk olyan állást foglal el, mely a magyar sz és s hang kiejtésekor elfoglalt állása közé esik; ilyen módon olyan „sz"-hangot nyerünk, mely a magyar „s"-hang felé hajlik: sastre [szásztré] szabó, asesino [ászészmó] gyilkos, Marruecos [márrwékósz] Marokkó. 2. a magyar z-hez közel álló hang, zöngés hang (b, d, g, j , l, 11, m, n, ñ, r, v) előtt. A spanyol z-hang a zöngétlen spanyol sz-hangnak zöngés megfelelője: ugyanolyan nyelvállással képezzük, mint az sz-hangot; olyan z-hangot kapunk tehát, mely a magyar zs-hang felé hajlik: Lisboa piz&óá] Lisszabon, limosna [limózná] alamizsna, asno [áznó]

extranjero [észtránAéró] idegen. teljes hang­ értékükben kell kiejtenünk és a két magánhangzó külön-külön szótagnak számít (és nem is alkot nyelvtani értelemben vett „kettős magánhangzót"). Az ilyen magánhangzó-kapcsolat egy szótagnak számít. A magánhangzók egyike sem i vagy u. caza [kócá] vadászat. dos reglas [dórr¿</lász] két vonalzó. mássalhangzó előtt: excusa [észkuszá] mentség. helyette az r-et meg­ nyújtják : israelita firráél/tá] Izraelita. a diuturno [djuturnó] hosszadalmas és a cuidado [kwidádb] óvatosság szóban. u és mássalhangzó előtt (ez a hang tehát azonos a spanyol c hanggal e és i előtt): zona [cóná] zóna. selypített sz. pont) az i-t magánhangzó előtt /-nek. a spanyolban ajak-u-nek (6) ejtjük: watt [6át] -watt. triángulo [trjánguló] háromszög. peinar [péinór] fésülni. az «-t magánhangzó előtt «j-nek. három eset adódhat: 1. miembro [mjémbró] tag.1 2. mint pl. magyar ksz. magánhangzó után pedig nagyon rövid i-nek ejtjük . 3. 2 = 1 . mutuo [mutwó] kölcsönös. Példák : aire [oiré] levegő. pua [puá] tüske. selypített z. continuó [kontinwó] folytatta. aldea [áldéá] falu. trueno [trwénó] mennydörgés. — Az iu.szamár. poeta [póétá] költő. tizne [tizné] korom. — Sokan az exacto [észáktó] pontos és az auxilio [áusziljó] segítség szóban is így ejtik az x-et. 2. A kettős magánhangzók (Los diptongos) Ha a spanyolban két magánhangzó kerül egymás mellé. continúo Pcönthmö] folytatom. conozco [kónó§kó] ismerek. i betű 2. a második helyen álló hang a hangsúlyos : ruido [rwidő] zaj. excursión [észkurszjón] kirándulás. ui szótag hangsúlytalan is lehet. óleo [óléó] olaj. reumático [reumátikó] reumatikus. Wolfram [öólfrckn] wolfram. dos reglas [dózr¿0lász] két vonalzó. trineo [trinéó] szánkó. peine [peiné] fésű. magánhangzók között: examen [ékszámén] vizsga. A társalgás nyelvében az r előtti 8-t sokszor nem ejtik kJ. 8 1 . Ha az i és az u alkot egymással kettős magánhangzót. tio [tiö] nagybácsi. Ilyenkor mind a két magánhangzót tisztán. X = 1. muela [mwélá] zápfog. museo [muszeó] múzeum. aúrt [kun] még. 5. 2. azt az alábbi példák is szemléltetik: hacia [ágja] felé. éxito [ékszitó] siker. desván [dkzbán] padlás. Pl. las madres [lázm¿WrészJ az anyák. Hogy a hangsúly és a kiejtés pontos követése mennyire fontos. viudo [bjudb] özvegy. tenue [tenwé] vékony. A magánhangzók egyike hangsúlytalan i vagy u. — Ez a kap­ csolat is egy szótagnak számít. hacía [keik] csinált: continuo [köntinwö] folytonos. magyar sz. Ilyenkor (mint fentebb láttuk. diez dedos [djézdédósz] tíz ujj. 1. illetve a magánhangzó" egyike hangsúlyos í vagy «. zöngés hang előtt (átírásunkban : z): juzgar [mizgár ] megítélni. o. a. yy = csak idegen szóban fordul elő. aula [áulá] előadóterem. oir [óir] hallani. loa romanos [lorrómánósz] a rómaiak. opio [öpjó] ópium. magánhangzó után nagyon rövid u-nák ejtjük.

— Ha az i vagy az. honor. latin vagy francia ismeretek alapján tanulunk spanyolul. chasse. in igekötőben se. 4. (Vö. örök. sétimo [szetimó] hetedik. iei. subscribir [szuszkri&ir] aláírni. 3. és a hármas magánhangzó feloldódik kettős magán­ hangzóvá : amaríais [ámáríáisz] szeretnétek. isztrukejón ] oktatás. a b elhagyása írásban is kezd elterjedni: obstáculo [ósztákuló] akadály. saco. Néma mássalhangzók (Consonantes mudas) 1. perenne [pérénné} tartós. Az n-t sokan nem ejtik ki a trans. Az összes többi mássalhangzó csak egyszerű alakjában fordul eiő. instrucción [in. honneur. — valamint a con. 5. inflamación. sucesivo. A spanyolban csak a c és az n fordul elő kettőzve. septiembre [szétjémbré] szeptember. uey) .ü. he hablado [éafiláó | beszéltem. uai. ueir uag. A / néma a reloj [rréló] szóban. st előtt: construcción [kón. successif spanyol megfelelője pedig: bota. 6. ez a kapcsolat is egy szőtagnak számít: apreciáis [áprécjóisz] meg­ becsülitek. saccus a spanyolban: afirmo. Ezt fontos tudni. A népnyelvben és a gyors társalgás nyelvében a d-t nem ejtik ki a szö­ vegén és az -ado végződésben: Madrid [mádri] Madrid. ékezetet kap. a hangsúlyos. subscripción [szuszkripejön] előfizetés. A A mindig néma: hablar [áftlár] beszélni. A b-t nem ejtjük ki s-f mássalhangzó előtt. inflammatio.Három magánhangzó (triptongo) is kerülhet egymás mellé (iai. buey [bwéi] ökör. dissertatio. a latin affirmo. — a francia botte. ha pl. anoto. a szótagok elválasz­ tásakor együtt maradnak: ha-llar találni. a c is csak e és i előtt: accesible [ákcésziMé] megközelíthető. 2. caza. substituir [szusztitwir] helyettesíteni. pe-rro kutya. Uruguay [urugweu] Uruguay. 9 .' lección [lékejón] lecke. ahora [áórá] most. disertación. Kettős mássalhangzók (Consonantes dobles) A spanyol 11 és rr nem számít kettős mássalhangzónak . A p-t nem ejtik (és sokszor nem is írják) mássalhangzó előtt: séptimo v. meter.v.) 7. mettre. annoto. 6. usted [uszté] ön. kósztrukejón ] építés.igekötőben : transatlántico [trászátlóntikó] óceánjáró hajó . obscuro [ószkuró] sötét.

sokszor néma e e és « közötti félhosszú hang / 1. zöngés g h 9 . erősen ejtett h 3. 9 k? cs szó végén szó elején (szünet után) és l. selypített sz cc eh ¿-(-selypített sz 1. o. k b P k 2. b szó elején (szünet után) és m. ajak-y 3. d 2. p e 1. szó elején (szünet után) e és i előtt minden más esetben g 9 2. n után minden más esetben a szó végén k d d d é f f a. u. k d 1. A spanyol hangok kiejtísi táblázata A spanyol betű Hangértéke Mikor ? A hang jelíilése könyvünk­ ben Példa a l > a és á közötti félhosszú hang 1. mással­ hangzó előtt. cs 2. mással­ hangzó előtt és szó végén e és i előtt csak e és í előtt á b patata [pátötá] burgonya » bandera [bándérá] zászló nimbo fn/mbó] dicsfény en Bruselas [émbruszélász] Brüsszelben la bandera [láftándérá] a zászló barba [bárbk] szakáll obtener [ópténér] elérni café [káfé] kávé alcoba [álkö&á] hálófülke cubo \kubö] vödör crítica [krz'tiká] bírálat cinc [fink] cink cero [gévö] zérus cocina [kócmá] konyha acceso [ákcészó] közeledés lección [lékejón] lecke muchacha [mucsdcsá] leány China [csz'ná] Kína Munich [mumk] München deporte [dépdrté] sport caldo [kdldó] húsleves cuando [kwdndó] amikor los deportes [lózdépórtész] a sportok padre [podré] apa Madrid [mádr/a] Madrid usted [úsztál ön pelo [peló] haj de repente [dérépénté] hirtelen flor [flór] virág África [dfriká] Afrika gato [gdtój macska gusto [gusztó] ízlés grande [grandé] nagy general [hénérál] általános Ginebra [hinébrá] Genf el gato [élqátö] a macska lago [lágö] tó hidalgo [idálgö] nemes 2. n után minden más esetben t előtt a. o. lágyan ejtett d 3.8. u.

m 2 . [émpdrté] részben tranvía [trámbz'á] villamos año [dnyó] év español [eszpánydl] spanyol limón [limdn] citrom monótono [mónötónó] egyhangú Pepe [pépé] Jóska pipa [pipa] pipa queso [készó] sajt química [kimiká] kémia caro [kdról drága rico [rrikó] gazdag el río [élrrió] a folyó Enriaue [énrriké] Henrik los ricos [lózrrikósz] a gazdagok í k erősen ejtett h k csak idegen szóban k 1 11 m l 1 u 1.A spanyol betű Hangértéke Mikor? A hang jelölése könyvünk­ ben Példa h i néma 1. magánhangzó előtt magánhangzó után i j i h hablar [áMdr] beszélni ahora [ádrá] most tinta [tinta] tinta mínimo [mínimo] legkisebb pie [pjé] láb mi amigo [mjámí^ó] bará­ tom aire [diré] levegő reino [réinó] királyság jabón [hkbón] szappan Japón [hhipón] Japán ojo [óhö] szem kilo [kiló] kiló kilómetro [kildmétró] kilométer lámpara [Idmpárá] lámpa Londres [Idndrész] London lluvia [Ijuí»já] eső pollo [pöljó] csirke mano [mdnó] kéz tomo [tomó] kötet álbum [dl&un] album anana [ándná] ananász nene [néné] kisgyerek en Bélgica [émbélMká] Belgiumban enfermo [émférmó] beteg en parte. félhosszú í 2. m b. rövid i mássalhangzók közt. és hang­ súlyosan hangsúlytalanul. 71 « szó végén n n r m n 1. n 2. / 3. p. v előtt ñ ny félhosszú nyílt o P k csak e és / előtt szó elején (szünet után) és l. a után \ ny ó ö P q T P k 1. n. 7T r 11 . f. r 2 .

E és i („magas hangok") előtt a c ugyanazt a hangot jelöli. mint a z az a. o. l. nagyon rövid u 4. s-hez köze­ ledő sz-hang 2. 12 . j . spanyol betű Hangértéke Mikor? A hang Jelölése könyvünk­ ben Példa rr s rr 1. o. rövid u w u b b b ksz sz i i j V 1. n. ajak-p w X ajak-» 1. magánhangzó előtt magánhangzó után szó elején (szünet után) és m. 737. ma­ gánhangzó után szó elején. cocina.: cero. és két magánhang­ zó között a. gui szótagban és q után hangsúlytalanul. caza. néma 3. b 2. g. félhosszú u 2. v) perro ¡riérrö] kutya arriba [árríbáj fent sastre fszdsztréj szabó asesino faszészmó] gyilkos Lisboa \]\zhók] Lisszabon asno [dznó] szamár z előtt t u / t a gue. zs-hez köze­ ledő z-hang rr sz zöngés hang (b. zona. rövid i 3.A. i 2. fi. / z 1. ksz 2. vö. u és más­ salhangzó előtt zöngés hang előtt u patata [pátötá] burgonya tumulto [tumulto] csődület guerra [g¿rrá] háború guía [gza] vezető quinto [k/ntó] ötödik agua [a#wá] víz bueno [bwénó] jó deuda [déurfá] adósság Valencia [báléncjá] Valencia tranvía [trámbz'á] villamos la vaca [láidká] a tehén severo [széöéró] szigorú watt [öat] watt wolfram [öólfrdn] wolfram examen [ékszrimén] vizsga éxito [ékszitó] siker excusa [észkuszá] mentség y [i] és rey [rei] király ley [leil törvény yö fj>] én reyes [i éj ész] királyok mayo [mdjó] május zona [cóná] zóna caza [köcá] vadászat conozco [kóndckó] ismerek juzgar [ftuzr/dr] megítélni tizne [tizné] korom V 1. selypített z 9 z 9. sz y 1. Néhány helyesírási és hangtani szabály 1. conozco. n után minden más esetben csak idegen szóban magánhangzók közt mássalhangzó előtt önállóan szó végén. selypített sz 2. d. u („mély hangok") előtt (selypített c-t: c). r.

vö.. Ilyenkor a fenti táblázat­ ban kimutatott hangok jelölése is az esetnek megfelelően megváltozik. pl. guía. orbus szóból a spanyolban huevo. agüista [á^wisztá] fürdővendég. Ginebra. így például azonos hangot más betűvel jelölünk a következő szókban: vencer győzni. hogy két pontot („la cremá") teszünk az u fölé: pingüe [píngwé] kövér.kisasszony. distinguir megkülönböztetni. huérfano. alcoba. Carlos Károly. ezt az írásban úgy jelöljük. u) lépnek és fordílva. yerro tévedek. crucé kereszteztem . s + mássalhangzó és hangsúlyos err hangzócsoporttal. és arra szolgál. hasonlóképpen: ír menni. venzo győzök. err helyett yerr szokott állni. Japón. sokszor ie és ue (vagy «sak i. huele illatozik. concluyendo következtetve. hangsúlyossá válva. pedir [pedir] kérni. cubo. sentir (széntir) érezni. i) helyébe mély hangok (a. hogar tűzhely. toqué érintettem . os.2. café. estilo [észtiló] stílus. yendo menve. hueso. A fenti öt szabályban foglaltakat az alábbi táblázat szemlélteti: a előtt za ca aa ja e előtt ce que oue flt% i e z előtt ci qui ÜUÍ 0 előtt zo co 00 u előtt zu cu flU A k hang jelölése A g hang ielölése A h hang jelölése uu a güi gua flüe jo guo ju A ragozás (és szóképzés) folyamán gyakran előfordul. hablan beszélnek. Ha az u-t a gue. gui szótagban az u csak írásjel. u) hangra változik. dirijo irányítok . gui szótagban ki kell ejteni. Margarita Margit. 8. n-re és s-re végződő szavakban a hangsúly az utolsó •előtti szó tagon van. 6. festivo ünnepi. hogy a magas hangok (e. jabón. jugar játszani. averigüe ki­ vizsgáljam .: guerra. 7. hoguera máglya. eslavo [ézlóftój *zláv. Két magánhangzó között nem írunk i-t. pido kérek. averiguar kivizsgálni. siento érzek . 4. dormir [dormir] aludni. agüero Já^wéro] jóslat. tocar érinteni. Ilyenkor a hangsúlyt nem jelölik. fiesta ünnep. durmió aludt. i <yueso. hanem y-t. 10» A hangsúly (la acentuación) és jelölése 1. distingo megkülönböztetek. i? és i előtt a £ ugyanazt a hangot jelöli. A magánhangzóra. A que. •oler [t>Ur] illatozni. jugué játszottam. vö. hogy a 0-t e és í •előtt is 17-nek (és ne A-nak) ejtsük. español [észpányól] spanyol. ie helyett ye (vagy hie). dirigir irányítani. A hangsúlytalan tőbeli e és 0. A spanyolban nem kezdődhet szó ue. fuente [fwénté] forrás. Ezért lesz például a latin ovum. 3. vo. ojo. cruzar keresztezni. 5. E és i előtt a qu ugyanazt a hangot jelöli. química. ie. errar [érrár] tévedni. mint a c az a. o. u előtt (k-t). Az s + mássalhangzó elé rendszerint e hangzó kerül. 0. 13 . distingues megkülön­ böztetsz . señorita . obrero munkás. pl. mint a / (erős A-t: h). concluir követ­ keztetni. : general. fontanal [fontánál] forrás-. concluyo következtetek. duermo alszom. Ezért ue helyett hue.

jóvenes fiatalok. almacén raktár. huir. aquélla az aquellos señores azok az urak „ A kérdő névmást ékezzük. u (vagy) szavakat. feliz boldog. árbol fa. vio. oír. 14 . vivir élni. señor úr. país ország. fe hit. de viudo (tyudb) özvegy. francesa francia n ő . lápiz ceruza. tímidamente (tímida+mente) félénken. rió. está van. 1952-ig ékezettel írták : fué. Az összetétel egyes részei megőrzik eredeti ékezetüket: decimoséptimo tizenhetedik. ahány ¿Cúyo? Kinek a? Kié? euyo akinek a. cortésmente (cortés+mente) udvariasan (az utóbbi két példában a főhangsúly a men szótagon van). huir [wir] menekülni. continúo folytatom. A fenti két szabálytól való bármilyen eltérést ékezettel kell jelölni: música zene. 5. 7. — Sok délamerikai állam nem követi a Spanyol Akadémia újításait. ésta ez este libro ez a könyv ésos. — A hangsúlyos i vagy u hangzót ékezni kell. simpático rokonszenves. semidiosa félistennő. pie láb. akié ¿Dónde? Hol? donde ahol ¿Qué? Mi? que ami. tres három. Cáucaso Kaukázus. illetve szükségessé teheti. Dios Isten. Az ilyen igealakokat mint fue [fwé] volt. de különböző jelentésű szóban az ékezet megkülön­ böztetésül szolgál: dé adjon de -nak a té tea te téged. estamos vagyunk. rio [rjó] nevetett. ui hangzócsoportban: dias napok. kivéve az iu. a magánhangzó + ir végű igék főnévi igenévi alakjában. a fenti szabályok szerint. deuda adósság. ciudad város. 3. (A régebbi helyesírás szerint ékezni kellett az a (-hoz. ésas azok ott esas ventanas azok az ablakok ott aquél. az ékezés szempontjából egy szótagnak számít: baile tánc. oir [óz'r] hallani. buscapié cselfogás. lakni. vio [fijó] látott. neked él ő el a. az ékezet kitételét : francés francia férfi. ruido (rwuZó) zaj. árboles fák. hogy ¿Quién? Ki? quien aki 8. Megjegyzés. almacenes raktárak. heroico hősies. melyben hangsúlytalan i vagy u van. 4. Eltörölte az ékezet használatát az ige egyes ragozott alakjaiban. Az olyan magánhangzócsoport. veintitrés huszonhárom. magát si ha Az önálló mutató névmást ékezzük. A mássalhangzóra (de nem n-re vagy s-re) végződő szavakban a hangsúly az utolsó szótagon van. joven fiatal. almacén raktár. hanem j pára ! állj ! para -ért sé tudok . légy 1 se magát sólo csak solo egyedül sí igen . democracia demokrácia.2. a vonatkozót nem : ¿Cómo? Hogyan? (¡ Cómo ! Hogyan ! ) .) 6. lápices ceruzák. reír. como ahogyan ¿Cuál? Melyik? cual amelyik ¿Cuándo? Mikor? cuando amikor ¿Cuánto? Mennyi? Hány? cuanto amennyi. mío enyém. Az egyszótagú szavakat nem ékezik : o vagy. — A Spanyol Akadémia 1952-ben több egyszerűsítést hajtott végre az ékezet írásával kapcsolatban. reir [réir] nevetni. a főnévvel (azaz jelzőként) állót nem : éste. -hez). Ebben az esetben sem jelölik a hangsúlyt: papel papiros. o. Néhány azonos alakít. Ugyanazon szó szótagszámának megváltozása a ragozás vagy képzés folyamán fölöslegessé. az tú te tu a te -d (a) mi engem mi az én -m són hang * son vannak más több(et) mas de. semidiós félisten.

A fenti két példa egyúttal azt is szemlélteti. amelyben hangsúlytalan í vagy u van) nem szabad elválasztani. Így például a spanyol sello (postabélyeg) helyett sok délamerikai országban az estampilla. hanem úgy ejtik. A Spanyol-Amerikában élő emberek túlnyomó többségének beszédében azonban a következő kiejtésbeli eltéréseket tapasztaljuk: 1. mondathangsúly A spanyolok általában gyorsan beszélnek. mondathangsúly). Valencia kiejtése pl. 5. A U-t /-nek. A szavak elválasztása a sor végén 1. llamar. — a mondat a kiejtésben egy szónak tűnik. egybe ejtve viszont [lózdédósz]. aún (még) szavakat tehát nem választhatjuk el. Az y-t sokhelyütt zs-nek ejtik : y o [zsö] én. az egybetartozó szavakat össze­ függően ejtik ki. hogy a spanyol hangok kiejtési szabályait nem egy szóra korlátozva kell alkalmazni.11. le-er (olvasni). 11. és csak a két legfontosabb szó hang­ súlya marad meg. A cc. E és í előtt a c hangot. casa ház és caza vadászat. 12. tí-os (nagybácsik). dédósz]. a mondat elején (szünet után) [báléncjá]. mintha csak egy szót alkotnának (ez sokszor a magyarban is így van). oir (hallani). 2. — a kevésbé fontos szavak hangsúlya eltűnik. coser varrni és cocer főzni között. összefüggő olvasásnál vagy beszédben csak a fontos szavak hangsúlya emelkedik ki (ez az ún. te-nue (vékony. po-llo (csirke). le-ido (olva­ sott). pe-ren-ne (örök). rr nem választható el: mu-cha-cha (leány). nn elválasztható: ac-ce-so (közeledés). Egyetlen magánhangzó nem állhat a sor végén vagy elején : az óleo (olaj). gyenge). 4. hanem az előző szó véghang­ zóját is tekintetbe kell venni. A gyorsabb. valamint a z hangot nem selypítve. és a tanult emberek ezt a nyelvet beszélik Ameriká­ ban is. A eh. A kiejtésben tehát nem tesznek különbséget tasa taksa és taza csésze. Az amerikai spanyol nyelvben mutatkozó eltérésekIrodalmi spanyol nyelv csak egy van. pollo. Az s hangzót szótag és szó végén sok helyen A-nak ejtik. Egy szótagot alkotó magánhangzócsoportot (vagyis olyant. 15 . más magánhangzócsopor­ tot igen: ai-re (levegő). ez a kasztíliai spanyol nyelv. 3. Argentínában zs-nek ejtik: caballo. de mondaton belül [ftáléncjá]. pe-rro (kutya). Mexikóban pedig a timbre szót használják. vagy ki sem ejtik: ¿Cómo están ustedes? Hogy vannak önök? — kiejtése ott így van : [kömöé(h) tán u(h)tédé(h)]. mu-se-os (múzeumok). al-de-as (falvak). 5. 13. au-la (tanterem). 4. — A nagyobb szótárak minden esetben jelölik a szó hovatartozását. Egyszerű mássalhangzó a következő sorba kerül: se-wo-ri-ta (kisasszony). 2. Ugyanígy : Voy a Valencia [bójá&áléncjá] Valenciába megyek. 3. mint a magyar sz-t. A legtöbb eltérés a szókincsben mutatkozik. Ebben a mondatban például: Valencia es una gran ciudad [báléncjá eszunágranejucíád] Valencia nagy város. Ugyanígy los dedos (az ujjak) különkülön ejtve [lósz. Ezt a nyelvet mindenütt megértik. púa (tüske). Szókapcsolás.

mégpedig fordított kérdő-. •de ha az utolsó mássalhangzó l vagy r. illetve felkiáltó jellel: ¿Cómo estás? Hogy vagy? — ¡Caramba 1 Teringettét! jHabla I Beszélj I 16 . ins-pirar (belélegezni). Két mássalhangzó elválik: ban-co (pad). ha ez s: ha-blar <beszélni). ha az összetétel ténye még -érezhető: nos-otros (mi). 14. Három mássalhangzó közüJ csak az utolsó kerül át a következő sor>a. pen-insula (félsziget). kivéve. cua-dro (kép). im-pru-den-cia (gondatlanság). hanem az elején is jelöli. az utolsó előtti mássalhangzó is átkerül: cons-tar (állni vmiből). mez-clar (keverni). — De az / és az f nem választható el az előtte levő mássalhangzótól. pers-picaz (éleseszű). A kérdő és felkiáltó mondatok jelölése A spanyol helyesírás sajátossága. ais-lar (elkülöníteni). hogy a kérdő és a felkiáltó (felszólító) mondatokat nemcsak a végén. 8. 7. si-qlo (század). is-la (sziget).6. car-ta (levél). bis-abuelo (dédapa). Összetett szavakat részeikre bontunk szét.

LECCIÓN PRIMERA Névelő és főnév a) Hímnemű főnevek: el profesor el alumno \ a tanár a tanuló un profesor un alumno egy tanár egy tanuló b) Nőnemű főnevek : la profesora la alumna a tanárnő a tanulólány una profesora una alumna egy tanárnő egy^ianutólány c) Többes szám: los profesores los alumnos a tanárok a tanulók las profesoras las alumnas a tanárnők a (anulólámjok En la clase Ahora estamos en la clase. El profesor se llama Jorge Kovács. Los señores son alumnos. Se llama Margarita Kiss. El señor es un profesor. una señora y una señorita. Otras señoras y otros señores entran en la clase. es alumna. Aquí. La señora no es profesora. La señorita se llama María Nagy. La señorita también es alumna. Entran también otras señoritas. Las señoras y señoritas son alumnas. en la clase. están ahora un señor. 2 Spanyol nyelvkönyv — 6614 17 .

está aquí. ¿Dónde estamos ahora? — Ahora estamos en la clase. — ¿Y cómo se llama usted. II Conversación T-. — ¿Cómo se llama usted. — ¿Y cómo se llama usted. — ¿Quién está (¿Quiénes están) ahora en la clase? — Aquí. señor? — Me llamo Francisco Székely. señor? — Yo me llamo Juan Nagy. señorita)? — Me llamo Juan Nagy (Margarita Kiss.— ¡Buenos días (¡Buenas tardes. én la clase. — dice un alumno. señor profesor. señor? . señoras y señores I — dice el profesor. — ¿Y cómo se llama usted. — ¿Está aquí la señorita María Magyar? — Sí. María Nagy). — ¿Cómo se llama usted. las señoritas y los señores. señor (señora. — Está aún en la fábrica. están ahora las señoras. — dice el profesor. señor profesor! — dicen también los alumnos. ¡Buenas noches). señorita? — Me llamo María Nagy. señora? — Me llamo Margarita Kiss. — ¿Cómo se llama usted. — Yo soy el profesor y me llamo Jorge Kovács. — ¡Buenos días (¡Buenas tardes. ¡Buenas noches). — ¿Está aquí el señor José Németh? — Ahora no está aquí.

también yo soy alumno. -né 2* . hívják.) la tarde. los profesores a tanár. las lecciones [lékcjón] a lecke. ¿también usted es alumno? Sí. a kora esték I Buenas noches! Jó estét I Jó éjszakát t la noche. az urak la señora. a tanórák uno (számnév) egy lección primera első lecke primero. a tanulók la profesora. las clases az osztály. a tanóra.(= magát nevezi. újabb(ak) entran lépnek be. las noches [láznóesész] az este. señor Nagy? Yo también soy alumno. primera első el profesor. ¿Donde está? Está aún en la fábrica. ¿Y usted. x Vocabulario y (ejtsd : i. -ben. los alumnos a tanuló. mondja 19' el vocabulario [élftökáftulárjó] a szójegyzék. a tanulólányok en la clase az osztályba(n) en (elöljárószó) -ban. señor Székely. señora Kiss? Usted es el señor profesor.— — — — — • — — -+• — — — — — — — Yo me llamo Francisco Székelv. az éjszakák j señoras y señores t hölgyeim és uraim l dice [dice] mond. a délutánok. hívja Jorge [Aórfté] György no nem Margarita Margit también is. belépnek son vannak (a magyarban nem fordítjuk) ¡Buenos días t Jó napot 1 bueno. a tanárnők la alumna. neveztetik) se magát llama hív. -ba. fordítjuk) se llama [szeljámá] neve. señorita? Soy alumna. -be la clase. ¿Está aquí el señor José Németh? No. a kora este. Usted se llama Jorge Kovács. las alumnas a tanulólány. a leckék. Y usted. magánhangzó előtt: /) és la señorita. los días a nap. buenas) [bwénó] jó (jók) el día. las profesoras a tanárnő. la lección. ¿Qué es usted. las señoras a hölgy. az esték. las tardes a délután. az osztá­ lyok ahora [áórá] most estamos vagyunk (=¿= tartózkodunk) aquí [ákz'J itt están vannak (=* tartózkodnak) está van (=» tartózkodik) un. a kisasszonyok es van (a magyarban nem. los señores [szényór] az úr. las señoritas a kisasszony. a szótár I. señorita? Soy Catalina Fehér. ¿Qué soy yo. buena (buenos. ¿Quién es usted. otras más(ok). una (határozatlan névelő) egy el «eñor. a napok ¡ Buenas tardes J Jó napot 1 Jó estét! (Déltől estig mondják. a tanárok el alumno. señor profesor. az éjszaka.< szintén Maria Mária otros. a hölgyek. señor profesor.

los ejercicios [é/íércícjó] a gyakorlat. las conversaciones [kómbérszácjdn] a társalgás. a feladat. la conversación. mondják ¡señor profesor! tanár úr! yo (jój én soy [szói] vagyok me llamo a nevem. hívom ¿Cómo? Hogyan? Milyen? usted [usztéd] ön. a feladatok Gramática — Nyelvtan A határozott névelő — El artículo determinado el profesor el alumno el ejercicio a tanár a tanuló a gyakorlat la profesora a tanárnő la alumna la lección a tanulólány a lecke A határozott névelő ( = a magyar a» az) h í m n e m ű főnév előtt: el nőnemű főnév előtt: la A határozatlan névelő — El artículo indeterminado un profesor un alumno egy tanár egy tanuló una profesora egy tanárnő egy tanulólány una alumna una lección egy lecke un ejercicio egy gyakorlat A határozatlan névelő ( = a magyar egy) h í m n e m ű főnév előtt: un nőnemű főnév előtt: una 20 . maga j señor! j señora! uram! asszonyom! Juan [/jwán] János Francisco [fránciszkó] Ferenc sí igen . hívnak ( = nevezem magamat. neveztetem) me magamat llamo hívok. a gyárak II.dicen mondanak. las fábricas a gyár. José [/löszé] József aún még en la fábrica a gyárban la fábrica. a társalgások ¿dónde? hol? ¿quién? ¿quiénes? ki? kik? Catalina Katalin ¿qué? mi ? mit ? señora Kiss Kissné la gramática a nyelvtan el ejercicio. a gyakorlatok.

a mássalhangzóra és a hangsúlyos magánhangzóra végződő főnevek túlnyomó része: el lápiz el pan el café a ceruza a kenyér a kávé(hdz) Nőneműek: 1. az -ión. vagy nőnemű. -d és -ez végű főnevek: la lección la conversación la ciudad a lecke a társalgás a város a fal az öregség 21 • la pared la vejez . a férfit vagy férfi foglalkozást jelölő szók: ( ' el profesor el poeta el papa el papá a tanár a költő a pápa a papa a tanuló a tintatartó a gyakorlat 2. az -o végű főnevek: el alumno el tintero el ejercicio 3. az -a végű főnevek: la alumna la tinta a tanulólány a tinta 3. Hímneműek: 1.A főnevek neme — El género de los substantivos A spanyol főnév vagy hímnemű. a nőt vagy női foglalkozást jelölő szók: la profesora la mujer a tanárnő az asszony a feleség 2.

mégis hímnemű. mégis nőnemű: la mano la radio la dínamo Bár -a végű. Az elöljárószó a főneve előtt áll: 22 . A -z végű főnevek a hangtani szabályok értelmében a többes szám jele előtt a z-t c-re változtatják: el lápiz a ceruza. / = femenino nőnemű). Az elöljárószó — La preposición Ahora estamos en la clase. végződő főnevek -es - A magánhangzóra a mássalhangzóra jelt vesznek fel a többes számban.A legfontosabb kivételek: Bár -o végű. -ba. Señoras y señores entran en la clase. Most az osztályban vagyunk. -ben. José está aún en la fábrica. -be helyhatározói ragnak a spanyolban az en elöljárószó felel meg. A főneveket mindig névelőjük­ kel együtt tanuljuk meg 1 I* A többes szám — El plural los alumnos las manos los poetas los días a tanulók a kezek a költők a napoky los señores los panes las noches az urak a kenyerek az esték^ las lecciones a leckék A hímnemű el névelő többes száma : los A nőnemű la névelő többes száma : las végződő főnevek -s. a nőneműeket / betűvel jelölik (m = masculino hímnemű. Hölgyek és urak lépnek az osztályba. los lápices a ceruzák. József még a gyárban van.: el dia a kéz a rádió a dinamó a nap A szótárak a hímnemű szavakat m betűvel. A magyar -ban.

A magyar nem. ott találjuk a spanyol mondatban a a magyarban nincsen kitéve. vannak) igét mindig névszói állítmány előtt. A hölgy nem tanárnő. 9 A szórend a) Lección primera. El señor Kovács es (un) profesor. még akkor is. b) az állttmányban. Kissné (szó szerint: Kiss Margit asszony). Jó napot ! Jó délutánt ! Jó estét I Jó estét I Jó éjszakát ! Mária és Margit tanuló(lány). Első lecke.1 en (-ba(n) en (-ba(n) 2 la az az osztályba(n) las a a gyárakba(n) 3 clase osztály) fábricas gyárak) tí Az e s . b) María y Margarita son alumnas. a köszöntésekben. A tanár úr. son (van. József most nincs itt. Az értelmező az értelmezett szó előtt áll: a megszólítás és a keresztnév meg­ előzi a családnevet. nincs ( = nem van) tagadószónak a spanyolban a no felel meg. A hangsúlyos jelző a főneve után áll. 23 . a) sok kifejezésben. Los señores son alumnos. son (van. A magyartól eltérően a spanyolban többes szám áll ' . vannak) kitétele a névszói állítmány előtt Kovács úr tanár. Az urak tanulók. Az es. ha A többes szám használata a magyartól eltérően a) j Buenos días I . La señora Margarita Kiss. I Buenas tardes 1 I Buenas noches 1. 8 A tagadás La señora no es profesora. Ahora José no está aquí. ha egynél több személyről (vagy dologról) van szó. A no az állítmány előtt áll. b) El señor profesor. mint pl.

. A hölgy is tanuló. 3. . Utána megmarad a kijelentő mondat szórendje: 1. állítmány. ití. ] Buenos días. többi mondatrész» d) Ahora Most 2. rendszerint valamilyen határozót. 2. . állítmány. mint példánkban: mi). 3. alany. . a mondat élére tesszük. többi mondatrész. úr el señor N. 3.. amelyre vonatkozik. . aquí. u . vagy követi a szót. . en la clase. 3. ~ . a szórend : 1. 2. alany. Jó napot. többi mondatrész. Más kisasszonyok is jönnek. señoras y señores I Magyarné tanuló. i-. 2. Jorge Kovács. El señor Németh Németh úr . el señor Németh? Németh úr? en la fábrica? a gyárban? A kérdő mondat szórendje : 1. ha odaérthető. A kiemelt mondatrészt. A kijelentő mondat szórendje : 1.. többi mondat* rész. Entran también otras señoritas. hölgyeim és uraim t 24 .c) El profesor A fanárt 1.? N. Kovács Józsefnek. .. También la señora es alumna. se llama hívják no está nmcs 2. — Az egy szóból álló határozó (aqui) és az állítmány névszói része (alumna) az állítmány igei része után áll.. . 4. állítmány. está van el señor N. 3. 10 A también (is) helye a mondatban La señora también es alumna. 2. estamos vagyunk 3. az osztályban. Ha a mondatban nincsen kérdöszó. alany.. N. úr? la señora Kiss? Kissné? 3. kérdöszó. 11 A névelő használata a megszólításban La señora Magyar es alumna. . ¿Dónde Hol ¿Está Van ¿Está aquí Ití van ¿Es alumna Tanuló 2. alany (mely el is marad­ hat. . tf J Entran otras señoritas megelőzi A también közvetlenül también. 1. állítmány.

. . egy kenyér. . . . Fordítsuk le spanyolra: A tanár úr az osztályban van ( = tartózkodik az osztályban). . Mondjuk spanyolul: egy tanár. . . a tanulólányok.A señor. . tinta. . . az úr. panes. ¿es usted también És ön. a tanár. . a tanárnők . . radio. a gyár. . . alumna. 25 . Kiejtés. a ceruzák . A tanár is itt van. lección. . . egy gyár. . pan. . . . a tinta . papa. . . dínamo. a gyárban. . . asszonyom? — Az én nevem Kiss Margit. — Jó estét I — mondják a tanulók. noches. y otros señores [jótrósz szényörész]. 3. . se llama [szeljómá]. señores. señor [szényörj. Ejercicios 1. . poeta. hölgyeim és uraim I — mondja egy úr. pan. . a kezek. lección. . . . — János és György tanuló. tintero. . . Ki van az osztályban? A tanulók és a tanulólányok vannak most az osztályban. . . hangsúly Ügyeljünk különösen az alábbi szavak helyes kiejtésére és hangsúlvára: lecciones [lékcjönész]. — Jó napot. . . . . conversación [kómbérszácjón]. Jorge [/lórfié]. Buenas noches [bwénáznócsész]. señorita és hasonló értelmezők előtt a magyartól eltérően névelő áll a spanyolban : El señor Kovács es un profesor. 4. . . profesora. a gyárak. señor. Kiss úr 1 — \ Señor t Uram 1 . . . . Nagy János úr is az osztályban van. . . . a kávéházak . . . señor Kiss l Jó estét. mano. . . . Ujabb tanulók lépnek be az osztályba. . az osztályban. usted es [usztérfész]. egy ceruza. egy osztály. a lecke. café. . ahora [áórá]. . . . tanuló vagyok. . uram? — Engem (Yo) Székely Ferencnek hívnak. Buenos días [bwénóztfiász]. uram. señora. usted [uszté d J. Juan [AwánJ. . . clase. señor. . también [támbjén]. . . . egy úr. . señora. . . . egy rádió. mano. alumno. — Önt hogy hívják. Tegyük ki a határozott névelőt a következő főnevek elé: . . poetas. egy tanulólány. . . gramática. első lecke . a dinamó. . egy lecke. . día. lápices. . manos. Kovács úr tanár. . 2. a tanár ú r . az osztály. lápiz. Tegyük ki a határozatlan névelőt a következő főnevek elé : profesor. . ahol a tulajdonképpeni kérdés kezdődik (ez az eset rendszerint megszólítás után fordul elő). poeta. . a költő. . Margit és Katalin tanulólány. a költők. . a tanuló. lecciones. . egy tintatartó. días. gramáticas. . . . . . . a tanárok . . egy tanárnő. . . . aquí [ákíj. lápiz. tardes. . . clases. . a magyar birtokragot sem for­ dítjuk a spanyolban : / Buenas tardes. . — Hogy hívják önt. — Tanuló ön? — Igen. . tarde. . . . . egy kávé. día. noche. . . señoras. . . . . . a leckék. . . . A közvetlen megszólításban a névelő elmarad. 12 A kérdést bevezető kérdője] helye a mondatban ¿Dónde estamos ahora? Hol vagyunk most? Y usted. y usted [jusztédJ. a tanulólány. . yo soy [jószöi]. egy tanuló. szintén tanuló? alumno? A kérdést bevezető fordított kérdőjel rendszerint a kérdő mondat elején álL — Állhat azonban a mondat közepén is: ott. a tanárnő. papá. a tanulók . a kéz.

. Un armario. El español no es difícil. es fácil. La lengua española o castellana es muy hermosa. los alumnos responden. Un lápiz. Sólo las primeras lecciones son difíciles. — ¿Cómo es el libro? ¿Cómo es la pluma? ¿Cómo es el pupitre? ¿Cómo es la mesa? 26 . Una pluma.LECCIÓN SEGUNDA A melléknév el libro grueso la pluma gruesa el pupitre verde la mesa verde el español la española a vastag könyv a vastag toll a zöld pad a zöld asztal a spanyol (férfi. Una mesa. El profesor pregunta: — ¿Qué es esto? un armario una mesa una silla Los alumnos responden : — Un pupitre. Un tintero. Un libro. Una lámpara. nyelv) a spanyol nő los libros gruesos a vastag könyvek las plumas gruesas a vastag tollak los pupitres verdes a zöld padok las mesas verdes los españoles las españolas a zöld asztalok a spanyolok a spanyol nők Estudiamos el español Ahora estamos en la clase y estudiamos el español o castellano. Una tiza. El profesor pregunta. Un cuaderno. Una silla. Un cuadro. Una pizarra. El profesor dice palabras españolas. Los alumnos estudian las nuevas palabras.

El lápiz es largo. Las plumas son cortas. El lápiz no es corto sino largo. La silla es baja. el libro es grueso.— El libro es grueso. La tiza es blanca. El pupitre es verde. El armario es alto. una pizarra una tiza un cuadro una lámpara un libro un cuaderno — ¿Es grueso el libro? ¿Es corta la pluma? ¿Es verde el pupitre? — Sí. El pupitre es verde. La pizarra es negra. — ¿Cómo son los libros? ¿Cómo son las plumas? ¿Cómo son los pupitres? ¿Cómo son las mesas? un lápiz una pluma un tintero — Los libros son gruesos. Las mesas también son verdes. señor. los pupitres son verdes. La pluma es corta. 27 . señor. La tinta es azul. señor. ~ ¿Es corto el lápiz? ¿Es bajo el armario? ¿Es azul el cuaderno? — No. La pluma es corta. Los pupitres son • verdes. El cuaderno no es azul sino negro. El cuaderno también es blanco. El cuadro es hermoso. El armario no es bajo sino alto. — ¿Son verdes los pupitres? — Sí. La mesa también es verde.

— ¿Dónde está la pizarra? ¿Dónde están la mesa y la silla? ¿Dónde están los armarios nuevos? — La pizarra está delante. señor. spanyol la lengua a nyelv muy [muí] nagyon hermoso. — ¿Estudia usted también el inglés. La mesa y la silla también están delante. castellana kasztíliai. Estudio sólo el castellano. ¿Y cómo se llama usted. Los cuadernos blancos también están aquí. — ¿Dónde está el libro verde? ¿Dónde están los cuadernos blancos? — El übro verde está aquí. ¿Qué es usted. II Conversación — ¿Cómo se llama usted. Los armarios nuevos están detrás. Yo soy comerciante. señor. segunda második el libro [libro] a könyv grueso. el francés o el alemán? — No. hermosa szép *(A közmondás értelme : Minden kezdet nehéz. los lápices no son cortos sino largos. (Yo soy abogado. señor. señor? — Me llamo Pedro Balázs. ¿Qué lengua estudia usted? — Estudio el español o castellano. no es difícil.) ¿Y usted? — Yo soy minero. — Szó szerint: Kezdetet akar­ nak a dolgok. III Un refrán español Principio quieren las cosas. señor. dos két. kövér la pluma a toll el pupitre az iskolapad. — Es difícil la lengua inglesa? — No. señor Balázs? — Soy obrero. No soy español sino húngaro. (Soy médico.* Vocabulario I.) 28 . kettő segundo. señor? — Yo me llamo Pablo Takács. tanulunk el español a spanyol nyelv(et) o (kötőszó) vagy castellano. española spanyol estudiamos tanuljuk. — Yo estudio no sólo la lengua española. az írópolc verde [bérdé] zöld la mesa az asztal español. El inglés es fácil.— ¿Son cortos los lápices? — No. gruesa vastag. — Yo también soy húngaro. Soy ingeniero. sino también la lengua inglesa.) — ¿Es usted español? — No.

difícil. . El libro alemán. . vagy -e. los lápices a ceruza. A spanyol melléknév vagy -o. andaluza andalúziai. .) 29 El pupitre es alto. alta magas bajo. Az -e végű melléknévnek nincsen külön alakja a nőnem számára. szeretnek. is III. Pedro Péter Pablo [páMó] Pál ¿qué es usted? mi a foglalkozása? el obrero [ó&réró] a munkás la obrera a munkásnő el médico az orvos la médica az orvosnő el ingeniero fin/iénjérö] a mérnök el minero a bányász el abogado [bbögádb] az ügyvéd el comerciante a kereskedő húngaro. alemán. A ceruza zöld. . inglés. . corta rövid („kurta") largo. andaluz. inglesa angol francés. La mesa es alta. azul. El cuaderno azul. negra fekete blanco. La lengua alemana. akarják. egyedül la pala lira a szó. a nyelvtani összefoglalásban. A mássalhangzós végű melléknevek közül a nemzetiséget (népi vagy városi hovatartozást) jelölőknek van -a végű nőnemű alakjuk : francés. . larga hosszú alto. A toll zöld. baja alacsony negro. tanulnak nuevo. . hanem . los refranes a közmondás el principio a kezdet. felelik ¿qué es esto? mi ez? el armario a szekrény la silla [szí'ljá] a szék la pizarra a (fali)tábla la tiza a kréta el cuadro fkwádró] a kép la lámpara a lámpa «1 cuaderno a füzet «1 lápiz. alemana német. A kék füzet. berlinés. blanca fehér la tinta a tinta azul [ácul] kék sino hanem ¿cómo son? milyenek? delante elül detrás hátul II.szeretik la cosa a dolog Gramática 13 A melléknév — El adjetivo Az asztal magas. A kék tinta. alemana német no sólo . berlinesa berlini. francesa francia alemán. a kezdetet quieren akarnak. a szót «studian [észtudján] tanulják. a ceruzák la pluma a toll «I tintero a tintatartó ¿cómo es? milyen ? corto.difícil nehéz fácil könnyíí sólo csak. A pad magas. francesa francia. el refrán. Az -o végű melléknévnek külön -a végű alakja van a nőnem számára. El lápiá es verde. .'tanulja estudio tanulok. — Viszont: fácil. La tinta azul. tanulom inglés. A német könyv. sino también nemcsak . kérdezi responden felelnek. (Bővebbet a mellék­ névről 1. A német nyelv. inglesa angol. La pluma es verde. nueva új pregunta [pregunta] kérdez. húngara magyar ' ¿qué lengua? milyen nyelv(et)? estudia tanul. vagy mássalhangzós végű. .

las palabras a szavak. a „fehér" itt díszítő jelző. A tollak rövidek. számban és (ha lehet) nemben egyezik főnevével. a köny­ veket. Ha főneve után áll. primera lecció (az „első" szó nincsen különösképpen kiemelve). lo bueno a jó. — Lección primera (ki van emelve az „első" szó. Ha főneve előtt áll. . Az angol nyelvet tanulom. lo nuevo az új- 17 A nem személyt jelölő főnevek tárgy esete El profesor dice palabras nuevas. Pl. akár jelző. la lengua a nyelv. hangsúlytalan. 30* . la blanca nieve a fehér hó (a hó mindig fehér. Las señoras no son inglesas. i • i az első lecke la primera lección A jelzői melléknév állhat főneve előtt és után. A melléknév. a szavakat. una francesa egy francia nő. nem fejez ki megkülönböztető tulajdonságot). 16 A melléknév főnevesítése el español a spanyol férfi. mint a magyar melléknevet: el inglés az angol ember.14 A melléknevek többes száma — El plural de los adjetivos los libros gruesos a vastag könyvek los cuadernos azules a kék füzetek los libros alemanes a német könyvek Las plumas son cortas. nemzetiséget) kifejező melléknév mindig főneve után áll. a „semleges" lo névelőt tesszük eléje: lo hermoso a szép ( = mindaz. „. un inglés egy angol ember. vagy csak díszítő jelzőként használt melléknév főneve előtt áll. a könyvet. t A nem személyt jelölő főnevek tárgy esete egyenlő az alanyesettel: el libro a könyv. A melléknév ugyanúgy képezi többes számát. A tanár új szavakat mond. ami szép. A megkülönböztető tulajdonságot (minőséget színt. a francia nyelv. A különösebb hangsúly nélkül. 15 A jelzői melléknév helye a mondatban el libro verde a zöld könyv las nuevas palabras az új szavak las palabras españolas a spanyol szavak la lección primera . el francesa francia ember. a szép mint fogalom). a nyelvet. hangsúlyos. A hölgyek nem angolok. az angol nyelv. los libros a könyvek. Los pupitres verdes son altos. A zöld padok magasak. Ha a főnevesített melléknévvel nem személyt vagy nyelvet. hanem elvont jogaimat akarunk jelölni. mint a főnév. akár állítmány. Estudio la lengua inglesa. a spanyol nyelv la húngara a magyar nő A spanyol melléknevet a névelő segítségével ugyanúgy főnevesíthetjük.

Las mesas están delante. . Kovács úr tanár. . . Ejercicios 1. . . el cuaderno es^ verde. . . El señor Kovács es (un) profesor. . no son difícil. las sillas baj . no es difícil [nőézdificil]. las alumnas húngaras son hermosas. . los cuadernos franceses están en la clase. . . . . . A magyartól eltérően a spanyolban ki kell tennünk a határozatlan névelőt a magyarban névelő nélkül álló köznév előtt. — diee un alumno. hangsúly Ügyeljünk a leckében előforduló nehezebb szavak kiejtésére és hangsúlyára : libro grueso [liftrögrwészö]. A tanár új szavakat mond.. estudiamos [észtudjómösz]. csak alanyi ragozás van . la tinta azul. las lecciones f á c i l . las primeras lecciones [lászprimérasz lékcjónész]. está. — Az está. . es f á c i l . el ejercicio difícil. . . . la tinta a z u l . las palabras españolas son fáciles. la lección p r i m e r . . la tiza blanca . Egészítsük ki a melléknév (esetleg) hiányzó végződését: el armario b a j . . mesa verde [meszabérde]. 2. es hermos . . Tegyük az egyes számot többes számba és fordítva: la lección fácil. los pupitres b a j . las lecciones e s p a ñ o l . . bajo [bá/ió]. están A könyv vastag. la lengua ingles . .. El señor Németh no está aquí. las nuevas palabras [láznwé&ász páló&rász]. . A spanyolban nincsen különbség alanyi és tárgyas ragozás közt. muy hermosa [mujérmösza]. . . la lámpara es v e r d . están átmeneti állapotra utal (hol van most?). las pizarras son negr . — A foglalkozást jelölő főnév elől a határozatlan névelő rendszerint elmarad. 20 A határozatlan névelő kitétele ¿Qué es esto? — Es una mesa. es grueso [ézgrwészo]. Az asztalok magasak. . pregunta [pregunta]. está aquí. . . los tinteros no son hermosos. el cuadro hermoso. 31 . . la lengua húngara . los libros ingleses están aquí. las lámparas son v e r d . la mesa b a j . Az asztalok elül vannak. Az es. . — mondja az egyik tanuló. las pizarras son negras. la silla alta. la pizarra es negr . . el lápis largo.. . . . . y difícil. las lenguas son hermosas. las lámparas son azules. .18 Es. Las mesas son altas. . es verde [ézftérdé]. . son verdes [szómbértfész]. la mesa baja. son . A könyv itt van. estudian = tanulnak és tanulják. pregunta = kérdez és kérdezi. es bajo [hzbáhb]. . son állandó tulajdonságra vonatkozik (milyen?). .. . quieren [kjérén]. Németh úr nincs itt. pizarra [pigárrá]. los pupitres son verdes. 19 A tárgyas igeragozás hiánya El profesor dice palabras nuevas. Mi ez? — Asztal. Kiejtés. tehát dice = mond és mondja. El libro está aquí... El libro es grueso.

Aquél. ¿Qué libro es azul? Melyik könyv kék? ¿Qué libros son gruesos? Mely könyvek vastagok? ¿Qué pluma es gris? Melyik toll szürke? ¿Qué plumas son grises? Mely tollak szürkék? 32 Éste. Nem szépek a képek? A képek nem szépek. A szép képek itt vannak. Ésta. Ez Éstos. Mi a foglalkozása? Orvos vagyok. Esa pluma es verde. Milyen A kréta? Fehér. Aquel cuadro es feo. Kovácsné is magyar. magyar vagyok. Nem hosszá. Rövid? Igen. Nehéz a spanyol? Nem. — Ésas. Aquéllas. Milyen a toll? Rövid. Milyenek az asztalok? (Azok) is zöldek. Hol vannak a magas szekrények? Hátul vannak. Esta puerta es parda. Aquellas lámparas son blancas. Az a füzet ott sárga. Ezek. Azok a füzetek ott sárgák. A könyv vastag. Aquella lámpara es blanca. Vastag a könyv? A hosszá ceruza. Fordítsuk le spanyolra : Spanyolul tanulunk (= Tanuljuk a spanyolt). Azok a tollak ott zöldek. Nem vagyok angol. Ez a könyv piros. Az a kép csúnya. Ezek a könyvek pirosak. Ezek. — — Ésos. Azok. Ese cuaderno es amarillo. — Azok ott. — Ésa. Az a toll ott zöld. Estos libros son rojos. Alacsonyak a székek? A székek nem alacsonyak. 4. Esas plumas son verdes. Esos cuadernos son amarillos. Hosszú A ceruza? A ceruza hosszú. hanem rövid. . Azok. Hol van a zöld lámpa? Itt van. Azok a lámpák fehérek. Az a lampa fehér. uram. Nagyné orvosnő. Ez az ajtó barna. A magas •szekrények. Ön bányász? Nem vagyok bányász. rövid. nem nehéz. Aquélla. Estas ventanas son pardas. Az. Az. hanem magyar. A tanulók spanyol szavakat mondanak. Milyenek a képek? Szépek a képek? A képek szépek. Kemény •elvtárs fel camaradaj munkás. Milyen a pad? Zöld. Az ott. 3 TRES LECCIÓN TERCERA Mutató névmások Este libro es rojo. Az alacsony székek. Mondjuk spanyolul: A vastag könyv. A spanyol nyelv szép. — Az ott. Aquéllos. — — Ése. kereskedő vagyok. Kiss úr mérnök. a hosszú asztalok és az alacsony székek az osztályban vannak. Azok a képek csúnyák. Ön magyar? Igen. Ez. Ezek az ablakok barnák. Azok ott. Éstas. Aquellos cuadros son feos.3.

hay pupitres o bancos. éste? — Sí. rojo. y esas sillas también son pardas. 8 Spanyol nyelvkönyv — Ö614 *33 . — ¿Qué lápiz es rojo y qué lápiz es azul? — Éste aquí es rojo y ése ahí es azul. Pero allí. señora. ése. es muy grande y hermosa. . azul. — dice el profesor. Aquella puerta es alta y ancha. Aquí. — ¿De qué color es este lápiz. en el centro. — ¿Cuáles son los colores principales? — pregunta el profesor. — Muy bien. — Este libro es verde. señora Kiss? — ¿Qué libro. — Esta pluma es negra. En aquella pared hay tres ventanas bajas y estrechas. donde ahora estamos y estudiamos el castellano. y esa tiza es blanca. Estos bancos son pardos. En esta clase hay muchos objetos. — ¿Y esa pluma? — ¿Qué pluma. — Aquel armario es viejo. detrás. ¿De qué color es ese libro. negro. Este libro es rojo Ese libro es verde Aquel armario es alto — Muy bien. Las ventanas bajas y estrechas están a la izquierda.I Colores y cualidades Esta clase. ésta? — Sí. Aquellas ventanas son bajas y estrechas. verde. Allí. hay una mesa nueva y también dos sillas nuevas. hay dos armarios viejos. señora. pardo. son feos. La puerta alta y ancha está a la derecha. ésa. gris. — Blanco. esta tiza? ¿De qué color son estos bancos? ¿De qué color son estas sillas? — Ese libro es amarillo. delante. — ¿De qué color es este libro? — Es rojo. En esta lección de español estudiamos algunos colores y algunas cualidades. — ¿Cómo es aquel armario? ¿Cómo es aquella puerta? ¿Cómo son aquellos cuadros? ¿Cómo son aquellas ventanas? . amarillo. En esta pared hay una puerta alta y ancha. — responde Pablo Takács. Aquellos cuadros no son hermosos. Él ya conoce muchas palabras españolas.

régi en esta pared ezen a falon.— ¿Qué cuadernos son negros y qué cuadernos son grises? — Aquéllos allí son negros y éstos aquí son grises. esa az a (a megszólított személynél levő tárgyra mutat) esos. — ¿Esta regla también es de madera? — Sí. las mesas. vörös la puerta ajtó. dolog. muchas sok el objeto [óbhétö] tárgy. aquéllas).hierro. azonban allí ott viejo [bjéhó] öreg. rút ¿qué? melyik? milyen? mely(ek)? gris szürke el color szín la cualidad tulajdonság la calidad minőség donde ahol grande nagy en esta clase ebben az osztályban hay van. kapu pardo barna la ventana ablak ese. központ el banco pad pero de. Ésa es una estufa de hierro. — ¿Cuál es la estilográfica parda? ¿Cuáles son las reglas amarillas? — La estilográfica parda es ésa (aquélla. Las reglas amarillas son éstas (ésas. es una regla de madera. ebben a falban la pared [páréd] fal ancho [áncsó] széles ' *(A közmondás magyar megfelelője : Nincsen rózsa tövis nélkül. holmi en el centro a középen.) 34* . tres három tercero harmadik este. — ¿ Y de qué son los bancos? — Los bancos. közepén el centro közép. ésta). ventanas son de madera. estas ezek a rojo [rróhó] piros. III Un refrán español No hay miel sin hiél* Vocabulario I. esta ez a estos. II Conversación — ¿Cómo se llama ese objeto en español? — Es una estufa. muchos. puertas. aquello az a aquellos. esas azok a amarillo sárga aquel. vannak mucho. sillas. — ¿De qué es esa estufa? — Es ríe. aquellas azok a feo csúnya. mucha.

estas. -é . nincsenek la miel méz sin (elöljárószó) nélkül la hiél [lájél] epe Gramática 21 Az általános létezést kifejező ige : h a y (van. ott la estilográfica töltőtoll la regla vonalzó II. -rol algunos. — Mihelyt meghatározott vagy ismert személyek vagy dolgok helyéről szólunk. -nek a. there are. n o h a y (nincs(en). Nincsen rózsa tövis nélkül. szoros a la derecha jobbra derecho jobb(oldali) a la izquierda balra izquierdo [ickjérdó] bal(oldali) en esta lección ezen az órán lección de español spanyol óra de (elöljárószó) -nak a. Az ajtó balra van. -rol. Vessük össze: Allí hay una puerta. -ú. a beszélőhöz közel levő személyre vagy tárgyra mutat. az h a y kifejezést használjuk (megfelel a német es gibt. Ott egy új asztal van. nem élő) la regla de madera favonalzó III. Ott van egy ajtó. 22 A mutató névmás — El pronombre demostrativo a) este libro .estrecho szűk. az olasz c'é. spanyolul la estufa kályha ¿de qué es? miből van ? el hierro [élj erró] vas estufa de hierro vaskályha la madera fa (anyag. vagy semmi sincs. -ű. nincsenek) En esta clase hay muchos objetos. a) Este. Ebben az osztályban sok holmi van» Allí hay una mesa nueva. tud(ja) bien jól. estos. Az hay kifejezést kell használnunk.esta puerta ez a könyv — ez az ajtó estos libros — estas puertas ezek a könyvek — ezek az ajtók az a kép ott — az a toll ott b) ese cuadro — esa pluma esos cuadros — esas plumas azok a képek ott — azok a tollak ott az a tárgy — az a kályha c) aquel objeto — aquella estufa aquellos objetos — aquellas azok a tárgyak — azok a kályhák estufas A jelzőként álló mutató névmások a spanyolban melléknevek : nemben és számban egyeznek főnevükkel. No hay miel sin hiél. feleli él ő va már conoce ismer(i).. algunas néhány ¿cuál? ¿cuáles? melyik? melyek? principal főresponde felel. -bol. az está. vagy számnév van. esta. vannak) . no hay nincs(en). La puerta está a la izquierda. jó ¿de qué color es? milyen színű? ahí amott. están szavakat használjuk.¡ az angol there is. 35 . en español spanyolban. Ha közelebbről még meg nem határozott személyek vagy dolgok létezéséről szólunk. valahányszor a mondat alanya előtt határozatlan névelő. ci sono kifejezésnek). a francia il y a. -bol.

36 ¿Dónde está esta (esa. aquello Mi ez (az ott. Esa regla está ahí. 23 A mutató névmások „semleges" alakjai: esto. vagy „semleges" alakjában hagyjuk. aquellos. A háromféle mutató névmásnak (este. Ha a mutató névmások nem jelzőként (főnévvel együtt). Hol van ez (az) a vonalzó? . hanem önmagukban állanak. többes számú alakjuk nincs). Vagyis a feleletben vagy nem ismételjük meg a mutató névmást. aquella.b) Ese. esas: a megszólított személyhez közel levő személyre vagy tárgyra mutat. az)? Ez helyes. Megjegyzések. esos. (A megszólított személynél. A töltőtoll a padban (a padon) vau. a „semleges" mutató névmásokat használjuk.. ésta és está más-más jelentésére: Ez a kályha vasból van. Ügyeljünk a három alak: esta. — Az ott. változatlanok (nőneműek. mint ¿Qué es estol (Mi ez?) háromféleképpen válaszolhatunk: ' Es un libro. allí) felel meg. c) Aquel. 2. Megjegyzés. Ése es un libro. ékezni kell őket: ¿Qué lápiz es rojo? Melyik ceruza piros? Este. Ezek csak önállóan (főnév nélkül) állhatnak. 24 Helyhatározószók — Adverbios de lugar Ez a vonalzó itt van. — Az ott. Amikor ismeretlen dologra vagy általánosságban a mondat egész tartalmára utalunk. aquello)? Eso está bien. esa. — Ésa. — Az. La estilográfica está en el banco. aquellas: mind a beszélőtől. — 1. Az üj tollak ezek. aquel) a fenti három helyhatározószó (aquí. [ Könyv. Az a vonalzó ott van. eso. ¿Cuál es la estilográfica parda? Melyik a barna töltőtoll? Esta. Las plumas nuevas són éstas.) ¿Qué es esto (eso. Ez könyv. aquella) regla? Esta regla está aquí. — Ése. — Aquél. La regla de madera es ésta. Az a vonalzó ott van. Eso es un libro. (Ez jól van. vagy megegyeztetjük a mutató névmást a főnévvel. mind a megszólított személytől távol levő személyre vagy tárgyra mutat. ékezetet nem kapnak. — Aquélla. Esta estufa es de hierro. — Az ilyen kérdésre. Nyomtatásban és sokszor írásban is el szokták hagyni a mondatkezdő nagybetű fölött az ékezetet. — Az. ahí.) Aquella regla está allí.: ! . Ez. A favonalzó ez. Ez. ese.

Az hay szónak csak egy alakja van mind az egyes szám. egyébként mucho után a főnév többes számba kerül. franciául. Ott egy magas szekrény van. — Mucho dinero. son (van) ige előtt „milyen?". Elöl két új szék van. c) ¿Cómo se llama este objeto en español (en húngaro. Delante hay dos sillas huevas. 26 Egyes és többes szám használata h a y és m u c h o mellett Allí hay un armario alto. b) a ¿Qué?y mindig főnév előtt áll. 27 Az en elöljárószó használata a) En esta clase hay muchos objetos. Hogyan hívják (mondják) ezt a targyat spanyolul (magyarul. Mucho után egyes számban áll az olyan főnév. a többi ige előtt „hogy?". en inglés. Sok méz. a méz. rendszerint az es (son) ige következik utána. — Sok pénz. c) a ¿Cuál? (többes számban: ¿Cuáles?) nem áll közvetlenül főnév előtt. — Muchas sillas. Muchos objetos. az es. en alemán)? Ezen a falon van néhány szép kép. angolul. a pénz). amelyet nem szoktunk többes számban használni (mint pl. Ebben az osztályban sok holmi van. Mucha miel. b) En esta pared hay algunos cuadros hermosos. — Sok szék. mind a többes szám számára. Sok tárgy. en francés. Ezen az órán a színeket tanuljuk.25 Kérdő névmások — Pronombres interrogativos Milyen? Hogy? Hogyan? Mely? Melyik? Milyen? Melyik? Melyek? Milyen az a szekrény? Hogy van? Hogyan tanul Péter? Melyik könyv zöld? Milyen (Mely) szekrények állnak ott? Melyik a sárga vonalzó? Melyek a fő színek? ¿Cómo? ¿Qué? ¿Cuál? ¿Cuáles? ¿Cómo es aquel armario? ¿Cómo está usted? ¿Cómo estudia Pedro? ¿Qué libro es verde? ¿Qué armarios están allí? ¿Cuál es la regla amarilla? ¿Cuáles son los colores principales? A kérdő névmások használatáról jegyezzük meg a következőket: a) a ¿Cómo? után mindig ige következik . németül)? 37 / . En esta lección estudiamos los colores. „hogyan"? a jelentése.

inglés. -re raggal fordítjuk a magyar­ ban : en esta pared ezen a falon (és : ebben a falban). alemán) spanyolul (magyarul. b) a minőséget. es muy grande [ézmuigrándé]. d) Sok magyar összetett szónak de elöljárószós kapcsolat felel meg: estufa de hierro vaskályha. estas ventanas [észtáz&éntánász]. Milyen színű ez a ceruza? Miből van az a kályha? Vasból van. amiből valami van. -ön. 28 A d e elöljárószó használata a) En esta lección de español estudiamos los colores. Kifejezi: a) a birtokot: la lección de español (szó szerint: a spanyolnak. regla de madera favonalzó. tres ventanas bajas [tréz&éntánáz ¿¿tftász]. castellano [kásztéljánó]. esta ez az estas ezek az 3. -ül raggal fordítjuk. erről bővebbet 1. en Budapest Budapesten. vaskálvha favonalzó A de elöljárószó egyike a leggyakrabban előforduló elöljárószóknak. En (-ban En (-ban 2. -ra. hangsúly . angolul. clase osztály) clases osztályok) 1 «= Ebben az osztályban <= Ezekben az osztályokban b) Az en elöljárószót gyakran -on. alta y ancha [áltájáncsá]. hiél [jel]. a magyar -ú. hay [ai]. -bői ragnak megfelelően. los bancos [lózÜánkósz]. Ügyeljünk az alábbi szók kiejtésére és hangsúlyára : <es rojo [ézró/iö]. franciául. A „beszélni" ige után az en elmarad: hablo español (húngaro. objetos [öbhetösz]. a spanyo) nyelvnek az órája . en Hungría Magyarországon.a) Mutató névmással kapcsolatban az elöljárószó a mutató névmás elé kerül: 1. sillas nuevas [sziljáznwéftász]. cualidades [kwálidádész]. 38 . c) azt. c) Nyelvek neve előtt az en elöljárószót a magyarban -ul. grande y hermosa [grándéjérmdszá]. en el centro a középen. armarios viejos [ármárióz ftje/iósz]. a köv. b) ¿De qué color es este lápiz? c) ¿De qué es esa estufa? Es de hierro. leckében). Kiejtés. németül) beszélek. es de hierro [ézdéjérró]. d) una estufa de hierro una regla de madera Ezen a spanyol órán a színeket tanuljuk. -en. bajas y estrechas [báhhsz jésztrécsász]. a magyar -ból. -ű képzőnek megfelelően. francés.

son aquellos cuadros? ¿ . lápices y estilográficas. Mi az ott? Töltőtoll. . . palabras estudiamos? ¿ . En el pupitre . . Ez kréta. . . . — . a padban. . El libro . . azokban a padokban. un libro. . cuadernos. — . . — ¿Qué bancos están en el centro ? . . 3. Ezen a spanyol órán néhány színt és tulajdonságot tanulunk. hátul. es la silla nueva? ¿ . es el armario nuevo? ¿ . sok tárgy . abban az osztályban . Ezek a füzetek fehérek. . . es aquel armario? ¿ . estufa de hierro. Tegyük ki a mutató névmás (este. két toll. . Az szekrény. . . amott.) 5. . silla es nueva? ¿ . Ez a fal szürke. . sok tulajdonság . vasból van . paredes son amarillas. sok toll. — ¿Cuál es el armario nuevo ? . . . fából van. néhány tulajdonság. Ez fehér kréta. . . sok könyv. . Az vaskályha. A szép képek ezek. . egy toll. La mesa . Ez a könyv piros. elöl.Ejercicios 1. . En esta clase no . ezekben a padokban. . . . Esta puerta . armarios son viejos. mesa es alta. cuadernos son verdes. illetve az está vagy están szót: En el banco . Feleljünk háromféleképpen a következő kérdésekre : ¿Qué es esto? (Un libro. Mi ez? Kréta. Miből van? Vasból. Melyik az új szék? Az. una puerta ancha. . . hanem alacsonyak. 6. faasztal. — . Azok az ablakok nem magasak. . . . . — ¿Qué estilográfica es negra? . . néhány tárgy. Tanuljuk a fő színeket. es esa silla? ¿ .) — ¿Qué es aquello? (Una silla. 39 . . . ebben a padban. . . éste stb. két könyv. son los cuadros feos? 4. . . son las palabras españolas? ¿ . . . . Mondjuk spanyolul: egy könyv. sok szín. . . . ventanas son altas y anchas. armarios son viejos? ¿ . Ez töltőtoll. (Itt.) megfelelő alakját: . középen.) 2. . A la derecha . delante. a csúnya képek azok. ebben az osztályban. Fordítsuk le spanyolra: Ebben az osztályban sok kép van. az a könyv barna. Tegyük a pontok helyébe a megfelelő kérdőszót (¿Cómo ? ¿Qué ? ¿Cuál ? ¿Cuáles ?) ¿ . a la derecha. abban a padban. . . Az az ajtó nem széles. . az osztályban. . silla es baja. három könyv. jobbra. És melyek az új szekrények? Ezek. Estos objetos . en el pupitre. . Az régi szekrény. — . — . . sok méz. en el banco. néhány könyv. Milyen a kályha? Milyen színű? Fekete. a padokban. balra. . — . azok a képek csúnyák. . Mi az? Szekrény. néhány szín. . ott. — ¿Dónde está la mesa nueva? .) — ¿Qué es eso? (Una regla. Ezek a képek szépek. . — ¿Qué ventanas están a la izquierda? . vaskályha. . három toll. . az a könyv ott sárga. azok a füzetek feketék. néhány toll. Tegyük a pontok helyébe az hay. sok pénz . . . hanem keskeny. cuadros son hermosos? ¿ . libro es muy hermoso. azok a füzetek ott kékek.

(lenni) ESTAR (átmenetileg) lenni Paco está bueno. v Eva es alegre. Juan Varga trabaja de obrero en una fábrica de papel. La vivienda de los Varga está en el cuarto piso. José es esbelto. Az apa szorgalmas munkás. Ahora ella también está cansada. Los * . hermosos y muy cómodos. Los nombres de los .. Trabaja mucho en casa. jefes de la fábrica están contentos V L con el trabajo de Juan.^S¿f Varga. Paco.4 CUATRO LECCIÓN CUARTA S e r és e s t a r SER (állandóan) lenni Paco es bueno. (Paco está bien. Los cuartos (Las habitaciones) del cuarto piso son grandes. I La familia Varga La familia Varga vive en Budapest. y^l Ahora Juan está cansado. Juan es un obrero diligente y concienzudo. José está hambriento. 40 . La vivienda de la familia Varga está en una casa moderna de cuatro pisos. marido de Ana Balog y padre ' ^NS~ de cuatro hijos. Az apa egy karosszékben ül. Esta noche la familia Varga está en casa. Jíoy Eva está alegre. Está EkfcffT-^ \ l sentado en un sillón y descansa. Ana es una buena ama de casa. en la Calle de la Reina Isabel. El padre es un obrero diligente. la mujer de Juan. claros. Éva ma vidám. Está sentada en una silla cerca de la estufa y habla con el marido. El cabeza de la familia es Juan . Éva (mindig) vidám. József nyúlánk. Feri jó. Eva y María. József éhes. ' El ama de casa es Ana.) Feri jól van. Ella es el alma de la casa. El padre está sentado en un sillón. cuatro hijos son : José.

mamá. pero ahora descanso. sólo Juan está todavía un poquito enfermo. Eva es aplicada. ¿vosotros. El cuarto donde vivo es claro y muy cómodo. — Y. . señora 1 III Refranes españoles Tal padre. — Ya está lista. — ¿Dónde trabaja usted ahora? — Ahora trabajo en una fábrica de papel. señora. pero María no es siempre diligente y concienzuda. — Aun está mal. Pero hoy no están alegres. José y Paco son muchachos buenos y aplicados: en la escuela y en casa trabajan mucho y bien. — responden los muchachos. — 2. señora. — Vamos a cenar. Ya es tarde.* En casa del herrero cuchillo de palo. pero no es débil: él también es fuerte. — ¿Está contento con la habitación? — Sí. A cipész lyukas cipőben jár. — ¿Cómo está hoy la abuela? — pregunta el padre. tal hijo. II Conversación — ¡ Buenos días. — Sí. porque la abuela está enferma. pero ya no está en cama. señor Kiss 1 — — ¡Hasta la vista. ¿Y usted? — Yo también estoy bien. — responden las muchachas. José es alto y esbelto. *(A közmondások magyar megfelelője: 1. Él es fuerte también. — responde la mujer. el padre de usted? — Está aún muy débil. Paco no es tan alto como José. Alma nem esik messze a fájától. — ¿Trabaja mucho? — Sí. ya estamos listos. ya estáis listos para la escuela? — pregunta la madre. ¿Cómo está la familia? — Todos están bien.José y Paco son jóvenes muy listos. señora! ¿Cómo está usted? — Muy bien. gracias. ¿Y cómo está Don Francisco. — Estoy hambriento. — ¿Está ya lista la cena? — pregunta Juan. — ¿Dónde está la nueva vivienda de usted? — En la Calle Principal. Las dos muchachas son alegres. jHasta luego. — Está aún en cama.) 41 . gracias. señor Kiss. Eva y María son muchachas muy bonitas.

közelében habla beszél el joven fiatalember la joven (serdült) leány listo ügyes. ma éjszaka «n casa otthon. értelmes. igazgató contento megelégedett. mint . fotel I. utca la reina királynő el rey. Izabella en la Calle de la Reina Isabel az Erzsé­ bet királyné úton la vivienda lakás la vivienda de la familia Varga a Varga család lakása la casa ház moderno modern.munkás •el papel papír la fábrica de papel papírgyár 42 concienzudo lelkiismeretes el jefe főnök.Vocabulario •cuatro négy cuarto negyedik Paco (Francisco) Feri (Ferenc) Eva Éva siempre mindig alegre vidám hoy ma •esbelto [éz&éltó] karcsú. aplicado szorgalmas «star sentado. nyúlánk hambriento éhes el padre apa diligente. nagyon ella (nőnem) ő el alma (nőnemű szó l) lélek cerca de (elöljárószó) mellett. annyira como mint. anyuka la cena vacsora vamos a cenar menjünk vacsorázni I cenar vacsorázni . a Varga család •del = de + el el cuarto. kész. felkészült fuerte erős tan olyan. -vei el trabajo munka cansado fáradt descansa pihen el ama de casa háziasszony. helyes porque mert ¿por qué? (¿porqué) miért? el abuelo nagyapa la abuela nagyanya los abuelos nagyszülők enfermo beteg ¿cómo está? hogy van (egészségileg) ? aun [áun]. la habitación szoba. los reyes király Isabel Erzsébet. új de cuatro pisos négyemeletes •el piso emelet los Varga a Vargáék. feleség mucho (határozószó) sokat. háziasszony la mujer asszony. itthon el cabeza vminek a feje (átvitt értelem­ ben) la cabeza fej «1 marido férj Ana Anna «1 hijo valakinek a fia vagy gyermeke «1 nombre név trabaja dolgozik de obrero munkásként. -a ülni •el sillón karosszék. a ház ura el ama (nőnemű szó!) gazdasszony. a ház úrnője el amo gazda. megelégedve con (elöljárószó) -val. fiú la muchacha fiatal leány la escuela iskola trabajan dolgoznak bonito csinos. amint débil gyenge el muchacho gyerek. aún [áön] még mal rosszul estar en cama ágyban feküdni la cama ágy vosotros ti estáis listos készen vagytok para (elöljárószó) számára. lakás •claro világos -cómodo kényelmes esta noche ma este. él •en Budapest Budapesten la calle út. la familia család la familia Varga a Varga család vive lakik. -ért la madre anya la mamá mama.

. maga) beteg. . buena.) Ti jók vagytok. (Férfiak. bueno (buena). Betegek vagyunk. (Nők. . és vegyesen. és vegyesen. ¡hasta la vista! a viszontlátásra 1 hasta (elöljárószó) -ig luego (iwégö) az(u)tán. ön. Betegek vagytok. enfermos (enfermas). enfermos (enfermas). buenos. (Nők. buenos.) Ő jó. (enferma). tal amilyen .) Onjó. (enferma). (ö. azonnal. (Férfiak.) Ők jók.) Mi jók vagyunk.) Önök jók. bot Gramática 29 A személyes névmások — Los pronombres personales A s e r (lenni) ige ragozása a kijelentő mód jelen idejében soy eres es Nosotros Nosotras Vosotros Vosotras Ellos Ellas Ustedes somos sois son bueno (buena). 30 Az e s t a r (lenni) ige ragozása a kijelentő mód jelen idejében Beteg vagyok. (Férfiak. mindjárt la vista látás III. gracias köszönöm (las gracias kö­ szönet) todos mindnyájan. . (NŐ. buenos (buenas). (Nők. . enfermos (enfermas). bueno (buena). olyan el herrero kovács(mester) el cuchillo kés el palo fa. tal . buenas. bueno. és vegyesen.O.) Ők jók. Én jó vagyok. Estoy Estás Está Estamos Estáte Están enfermo enfermo enfermo (enferma). " buenas. Mi jók vagyunk. maguk) betegek. Te jó vagy. (ők. önök. (Férfi. buenas. Ő jó. buenos.) Ti jók vagytok. Beteg vagy. lakom es tarde késő van ¡hasta luego!. mindenki todavía még un poquito egy (egészen) kissé Don (keresztnév előtt) úr trabajo dolgozom descanso pihenek vivo élek.

Az asztal fából van. ellas. 34 A megszólítás ¿Cómo está usted. TJds. vosotros. A ser állandó jellegű tulajdonságra.. a spanyolban a birtok megelőzi a birtokost: el hijo de Pedro Péter ( = Péternek a) fia. Én orvos vagyok. A gyerekek értelmesek. uraim? ¿Cómo está Don Francisco? Hogy van Ferenc bácsi? Az udvarias megszólítás alakja a spanyolban usted (ön. Az idő megjelölését mindig ser igével végezzük: es tarde késő van. betűkkel. A nagymama (most) beteg. ustedes (Önök. — Az usted a régi vuestra merced ( = kegyelmességed) rövidítése. A negyedik emelet lakásai. nosotras. vosotras. A személyes névmást (yo. Ma János jókedvű. -nek a ragnak megfelelően a de elöljárószó fejezi ki. Yo soy médico. U. Vds. betűkkel rövidítik. usted. Vd. ellos... 33 A birtokviszony El padre de Paco se llama Juan. Los hijos están listos. La mesa es de madera. maga) . Az usted szót írásban V. Feri apját Jánosnak hívják. él. asszonyom? ¿Cómo están ustedes. usted es abogado.. Juan es alegre. señora? Hogy van. Ud. Los hijos son listos. a hatá­ rozott névelő többi alakját azonban nem vonjuk össze: las hijas de la madre SLZ anya lányai. Hoy Juan está alegre. La abuela está enferma. Hogy van az ön apja? ¿Cómo está el padre de usted? ¿Dónde está la vivienda de usted? Hol van az ön lakása? A birtokviszonyt a magyar -nak a. nosotros. La mesa está en la clase. Munkás vagyok. señores? Hogy vannak. ustedes) az ige mellett csak akkor tesszük ki.. Pl. es de noche este van. Los cuartos del cuarto piso. A de és el alakot összevonjuk : del. ella. Juan es el cabeza de la familia. A gyerekek készen vannak. los hijos del padre SLZ apa fiai. A nagymama (állandóan) beteg. maguk). Us.31 A s e r és az e s t a r használata La abuela es enferma. az estar átmeneti állapotra utal.. 32 A személyes névmás használata Soy obrero. La vivienda de los Varga. az ustedes alakot Vs. tú. Vargáék lakása. János a család feje. el padre de usted az ön ( = önnek az) apja. 44 . el padre de los muchachos a fiúk apja. ön ügyvéd. Az asztal az osztályban van. János (mindig) jókedvű. ha hangsúlyos (akárcsak a magyarban).

caballero ( = uram. • . Bizalmasabb ismeretség esetében a Don (bácsi. J A vacsora már készen van. Már késő van. a ú n (még) sző helye a mondatban La abuela aun está mal. hogy a megszólításban kitegyük a señor. . La cena ya está lista. señorita. Es tarde ya. bár nőnemű szavakról van szó: * el ave.A spanyol udvariasság megköveteli. szó szerint: lovag) megszólítást. egy madár el álgebra az algebra el hambre az éhség el agua (fresca) a (friss) víz el habla española a spanyol nyelv el (un) hacha buena a (egy) jó fejsze 45 38 . aún (kun) az ige után (olykor előtte is) állhat. asszony) megszólítást használják. Don Pedro? Hogy van.) Aun (áun) csak az ige előtt. Névszói állítmány esetében a ya a névszói állítmány előtt vagy után áll* Gyűjtő értelmű többes számok el padre az apa la madre > az anya el abuelo a nagyapa la abuela a nagyanya el hijo a fia la hija a leánya A rokonságot jelölő szók hímnemű többes számú értelmű. Az egyeztetés szempontjából az ilyen főnév természetesen nőneműnek számit. . M á r n e m fekszik á Él no está ya en cama. néni. 35 36 A y a (már) helye a mondatban Ya es tarde. un névelőt használja a hangsúlyos a. hogy a jó hangzás kedvéért a la.vagy ha. Él ya no está en cama. ._. A „még" fogalmát a todavía szóval is kifejezhetjük . Ella es el alma de la casa. K La cena está lista ya. (kedves) Péter bácsi? — ¿Está en casa Doña Dolores? Itthon van Dolores asszony? Az a u n . A spanyol nyelv sajátossága. e megszólítás után azonban mindig oda kell tennünk az illető keresztnevét: ¿Cómo está. señora. ö a ház lelke. A ház úrnője Anna. Está aún en cama. „ . ( = Még fekvő beteg. Todavía está en cama. r . 37 lós padres a szülők los abuelos a nagyszülők los hijos a gyerekei alakja sokszor gyűjtő Az el (un) névelő használata la (una) helyett El ama de casa es Ana. az illető nevével együtt vagy anélkül. e szó az ige előtt és után állhat: La abuela está mal todavía. . Még ágyban van. una névelő helyett az el. / gy ban « A ya állhat az ige előtt vagy után.szótaggal kezdődő főnevek előtt. Késő van már. bátyám) és Doña (-né. un ave a madár. így mondják. A nagymama még rosszul van. \ .

Pablo vive en . . buenos y aplicados [bwénósz jáplik¿dosz]. . pero ya no . ama de casa? . . a tanulók könyve. az anya leánya. Budapest házai. György füzetei. alta puerta está a la derecha. . . Las ventanas . . siempre aplicadas. siempre alegre. . . vamos a cenar [bámószácénár]. Tú . Kiejtés. pero . . Péter tollai. . . Angela trabajan (dolgoznak) mucho en casa. . . ezeknek a tanulóknak az osztályai. la h flá ácsé) (a h betű). annak a fiatalembernek a szülei. . cuatro hijos [kwátró ihbsz]. la América española a spanyol Amerika. . a gyár munkásai. concien­ zudo [könejéncudö]. . cabeza [káftécá]. azoknak a fiatalembereknek a nagyszülei. .'tets des muchachas. . . hacha es buena. . gracias. Tegyük a pontok helyébe a ser. la alta ventana a magas ablak. . . . amiga de usted? ¿Quién e s . . Ugyancsak : una alta puerta egy magas ajtó. . ennek a tanulónak az osztálya. . . . Feleljünk a következő kérdésekre : ¿En qué ciudad vive usted? ¿En qué calle vive usted? ¿En qué calle vive la familia Varga? ¿En qué casa está la vivienda de la familia Varga? ¿En qué piso está la vivienda de los Varga? ¿Cómo es la vivienda de los Varga ?¿Quién está en casa esta noche? ¿Quién es el cabeza de la familia Varga? ¿Quién es Juan Varga? (El marido de . enfermo y . . . . 2. ¿En qué cuarto . señor (señora. las hachas. . . . a szorgalmas tanulólányok füzetei. Péter tolla. África francesa. los abuelos de Francisco? . ¿En qué clase . . señorita)? 3. a munkások lakásai. . . a gyárak igazgatói. 46 . ) ¿Cómo se llaman los hijos de Juan Varga? ¿Qué es Juan Varga? ¿Dónde trabaja? ¿Qué obrero es Juan? ¿Quién está contento con el trabajo de Juan? ¿Cómo está Juan ahora? ¿Dónde está sentado? ¿Quién es el ama de casa? ¿Dónde trabaja ella? ¿Dónde está sentada ahora? ¿Cómo son José y Paco? ¿Cómo es José? ¿Cómo es Paco? ¿Cómo trabajan ellos en la escuela? ¿Qué muchachas son Eva y María? ¿Es aplicada Eva? ¿Es aplicada María? ¿Cómo son siempre las dos muchachas? ¿Por qué no están alegres hoy? ¿Cómo está la abuela? ¿Cómo está usted. valamint a betűk neve előtt is megmarad a nőnemű névelő: la Ana. Ana y . . . . álgebra es difícil. es esbelto [észéz&éltó]. pero hoy aun no . . . a tanulók könyvei. . illetve estar megfelelő alakját: Hoy yo . . Tegyük a pontok helyébe a határozott névelő megfelelő alakját : . Mondjuk spanyolul: a tanuló könyve. hachas son buenas. . de hierro. la a (az a betű). las aguas. mert itt a hangsúly nem az első szótagon van. alto y esbelto [altó jéz&éltó]. . a tanár úr tanulói. Eva y María. . a szorgalmas tanulólány új füzete. enferma [émférmá]. Pál ceruzái. tú ahora? ¿Cómo . hangsúly Ügyeljünk az alábbi szavak helyes kiejtésére és hangsúlyára: es bueno [ézftwénó]. . . vosotras . . . ellos? ¿Cómo . . Nosotros . . mert alta nem főnév. . un poquito [umpókitó]. Yo . . . A többes számban is csak: las aves. . . Pedro vive en . . habla española es muy hermosa. . las hablas. 4. . muy débil. az anya leányai. la Ángela (Angéla). .Viszont: una amiga egy barátnő. Ejereieios 1. ancha ventana está a la izquierda. agua está fresca. [lkzddsz mucsócsász]. en cama. a tanuló könyvei. a munkás lakása. La estufa . a la izquierda. alegre. . América española. . Don Pablo? Él . ¿Dónde vive . siempre diligente. Női keresztnevek előtt. . en ese cuarto. . . en cama. . Juan Varga [hwámbárgá]. porque yo . listas. . está hoy alegre [esztáójá%ré]. bien. . en casa.

jól vagyok (szórend !). Fordítsuk le spanyolra: Budapesten lakom. fáradt. — Hol dolgozik ön? Munkás vagyok egy papírgyárban ( = Munkásként dolgozom . -ir Egyes 1. } -0 III. Escribes el ejercicio. Responde mal. (Egy !) karosszékben ülök az ablak mellett és pihenek. sze' mély 2. -as -es -a "e -amos -emos -irnos -ais -eis -ís Többes szám: 1. ma nem vagyok még. Spanyolul beszélek. Válaszolsz a levélre. Folyékonyan beszélünk. Levelet írok. 1 I I I . Mindenki meg van elégedve a háziasszony munkájával. Ma este fáradt vagyok. I. Hablamos szecorrientemente.) I. személy Habláis en voz alta. Escribís las palabras.) — Hogy vagy? Köszönöm. ) . Respondéis a él. Hablan en voz baja. 2. ők már elkészültek iskolai leckéikkel ( = Ők már készen vannak az iskola számára. Felelünk a tanárnak. És te hogy vagy? Én is jól vagyok. II. Sokat írunk. személy LECCIÓN QUINTA Az ige ragozása a kijelentő mód jelen idejében Példa: hablar responder escribir beszélni felelni írni Tő: hablrespondeserib- szám: Hablo español. írod a feladatot. Gyakran írnak. Feleltek neki. Én nem dolgozom (egy 1) gyárban. Respondo bien. II. Halkan beszélnek. 1 III. mély Respondemos al profesor. Hablas mucho. Hangosan beszéltek. Jóháziasszony vagyok. -ar II. Escribe raramente. Escribo una carta. Fáradt vagy? Nem. Jól felelek. Habla húngaro. Escribimos mucho. Késő van már? Még nincsen késő. -an II. ) -en 47 . Hol lakik Budapesten? Abban az utcában. . II. J I. Respondes a la carta. III. II. Felelnek a kérdésre. -er III. I. 5 CINCO I. személy 3. Sokat beszélsz. írjátok a szavakat. — Józsi fiai nagyon értelmesek.) I. . Responden a la pregunta. Otthon dolgozom. II. köszönöm. Ritkán ír. Escriben a menudo. Rosszul felel. III.5. \ III. Magyarul beszél. személy 3.

— Pues hacemos la excursión por la tarde. Conozco bien a mi hermana : ya espera mi carta con impaciencia. no estudian ahora porque ya están listos para la escuela. su mujer. — Hoy no trabajo en la fábrica. ¿qué hacemos hoy? ¿Qué dices de una excursión a las montañas? — Digo que es una buena idea. Mientras que Eva hace las camas y arregla los cuartos. {Juan no sólo trabaja en la fábrica. debo responder a las cartas de mi amigo José que está ahora en Szeged. Sin duda están en casa todavía. Por fin.I Hoy es domingo Hoy es domingo. sino también sigue un curso de lengua castellana. — ¡Corriente ! ¿Con quiénes hacemos la excursión? — Ahora mismo llamamos por teléfono a Pablo y a Esteban. por la mañana. — Pues. María ayuda a la madre en la cocina. Las hijas. — dice para sí. debemos estar en casa. Ana es una buena y concienzuda ama de casa. Ella cocina muy bien. 48 . José y Paco. José escribe a menudo. Además. Primeramente. Ahora está sentado en el sofá y fuma un cigarrillo. sino está en casa y descansa. Escuchan la radio y entretanto hablan en voz baja entre ellos. Pero. Eva y María. debo aprender las nuevas palabras españolas y escribir el ejercicio. trabaja en la cocina. Es la mañana. pero debo hacer otras cosas. debo hablar con mi hermano. Él debe aún cien florines a mi mujer. este pitillo. porque es domingo. ayudan siempre a la madre. debo responder a la carta de mi hermana que vive en la Argentina. Los hijos. Luego. Ana. Esta mañana Juan Varga no trabaja en la fábrica. — Bueno.) Mientras Juan escribe las cartas. pero yo respondo raramente. Eso no está bien.

amely. délelőtt.II Conversación — ¿Habla usted español. señora. las voces [láz&ácész] hang la pregunta kérdés a menudo gyakran I. Egy fecske nem csinál nyarat. Yo sólo chapurreo el español. Nem a ruha teszi az embert. válaszolni escribir írni la carta levél a (elöljárószó) -nak. — ¿Desde cuándo estudia usted el castellano? — Desde hace cuatro meses. amelyek . caballero. ma délelőtt el goíá. kerevet fumar szívni. el domingo vasárnap es la mañana reggel (délelőtt) van la mañana reggel. Usted habla muy bien. nőtestvéremnek esperar várni. akiket.* Una golondrina no hace verano. amelyet. Vocabulario cinco öt quinto [kíntó] ötödik' hablar [á&lár] beszélni responder felelni. ha a kéz nem jó. akit. III Refranes españoles Decir y hacer no comen a una mesa. ismerek (conocer ismerni) a mi hermana nőtestvéremet. amelyeket la Argentína Argentína conozco ismerem. remélni con impaciencia türelmetlenül *(A közmondások magyar megfelelői: 1. — 2. el pitillo cigaretta para sí magában. tenni otro más. . si usted habla despacio. dohányozni el cigarrillo. -ra. El hábito no hace al monje. re . Hablo muy mal y a menudo digo tonterías. kelleni debo hacer tennem kell hacer csinálni. egyéb primeramente először (is) mi hermana nőtestvérem mi az én . los gofos pamlag. — Es usted demasiado modesta. Pero comprendo mucho. — Usted hace buenos progresos en español. porque faltan las ocasiones. .) 4 Spanyol nyelvkönyv — 8814 49 . magának deber tartozni. — Sólo no hablo bastante. Tomo lecciones de español dos veces a la semana. señora? — Hablo un poquito. holnap esta mañana ma reggel. -hoz raramente ritkán corrientemente folyékonyan al = a + el en voz alta hangosan en voz baja halkan la voz. Nem használ a szó. pero muy mal. -hoz. — Usted es muy cortés.-m el hermano fiútestvér la hermana nőtestvér los hermanos testvérek que (vonatkozó névmás) aki. akik. -nek. -hez. — 3.

ciento száz el florín forint por fin végül por (elöljárószó) által. -szőr a la semana hetenként la semana hét el progreso haladás hacer buenos progresos szépen haladni bastante elég. rendbe hozni ayudar segíteni descansar pihenni entrar belépni. vajon despacio lassan ¿desde cuándo? mióta? ¿cuándo? mikor? cuando amikor desde hace (elöljárószó) óta el mes hónap tomar venni dos veces kétszer una vez egyszer la vez -szór. ezalatt escuchar (meg)hallgatni entre ellos maguk közt. anihez: de) la excursión kirándulás a las montañas a hegyekbe la montaña hegység. megvetni az ágyakat arreglar kitakarítani.v. -on át. -szer. ötlet por la mañana (időhatározó) délelőtt hacer una excursión kirándulni por la tarde (időhatározó) délután ¡corriente! helyes 1 rendben van! ahora mismo most mindjárt. remélni estudiar tanulni faltar hiányozni 50 . révén. comer enni a una mesa egy asztalnál la golondrina fecske el verano nyár el hábito (szerzetesi) ruha cl monje szerzetes Gramática 39 Az ige (El verbo) — Az igeragozás (La conjugación) I. végett. folytatni el curso tanfolyam mientras que míg.-je la cocina konyha cocinar főzni ayudar segíteni (akinek: tárgyeset) hacer las camas be. mialatt. mulasztani A la ocasión alkalom III. bemenni escuchar (meg)hallgatni esperar várni. túlságosan modesto szerény cortés udvarias la tontería butaság comprender megérteni si (kötőszó) h a . sigues. elegendő . köztük entre (elöljárószó) közt. nos decir (digo. máris llamar hívni. -ból. rendbe hozni entretanto azalatt. cél aprender megtanulni seguir un curso tanfolyamra járni seguir (sigo. -on ke­ resztül el fin vég. . felhívni por teléfono telefonon cl teléfono a telefon a Pablo Pált Esteban [észte&án] István sin duda kétségkívül. -ért. hegy que (kötőszó) hogy la idea gondolat. eleget faltar hiányozni. közé pues [pwész] hát. dices) mondani. . sigue) követni.la impaciencia türelmetlenség además azonfelül. -ar végű igék : arreglar kitakarítani. között. azonkívül el amigo barát la amiga barátnő no está bien nincs rendjén cien. biztosan la duda [Ikduda] kétség II» chapurrear törni (a nyelvet) demasiado túl. szólni (amiről. miközben su mujer a felesége su az ő . -bői.

ha a főnévi igenév -ar. -er. felhívni II."-ir végű igék : escribir írni preguntar kérdezni tomar venni trabajar dolgozni deber tartozni. -je -as -a -es -e -es -e 40 Rendhagyó igék ragozása 1. A lecke elején levő táblázatból is láthatjuk. -ir végződését elhagyjuk. -m -sz. Hace buenos progresos. Szépen halad. el tiempo presente = el presente de indicativo) foglalkozunk. személy 3. -d -. hogy a ragok mindenkor a tőhöz járulnak. -jük -tok.fumar szívni. személy 2. -ja. Hacer (csinálni. Az ige tövét megkapjuk. -1. Az igeragozás keretében először a kijelentő mód jelen idejével (el modo indica­ tivo. ¿Qué hacéis? No hacen excursiones. személy Többes szám 1. -ik -0 -0 -0 II. az . -ik. személy 2. -er végű igék: aprender megtanulni comprender megérteni comer enni III. ill. Sok mindent csinálunk.a r . dohányozni hablar beszélni llamar hívni. Haces un error. az . A három igeragozás ragtáblája a következő : I. Kirándulok. (-IR) A megfelelő magyar rag -k. -játok. (-ER) III. -jétek -nak. -juk. az . I libát követsz el. *nek. tenni) Hago una excursión. hago haces hace hacemos hacéis hacen 51 4* . lakni A spanyol igéket a főnévi igen év (el infinitivo) végződése szerint három csoportba osztjuk: 1.e r és 3. -ják. (-AR) Egyes szám 1. személy 3. 2. személy -amos -áis -an -emos -éis -en -imos -is -en -nk. Hacemos muchas cosas. -tek . Mit csináltok? Nem mennek kirándulni. kelleni responder felelni vivir élni.i r végű igék csoportjába.

3. Conocemos a su hermano. Conocer (ismerni) Conozco a Pablo. 42 Az a elöljárószó a) Respondemos al profesor. decir mondani. conozco conoces conoce conocemos conocéis conocen digo dices dice decimos decís dicen Az előző pontban ismertetett szabályos ragozáson kívül esetenként külön meg kell tanulnunk a szabályos ragozású igéktől eltérő. Mit mondtok nekik? Sok mindent mondanak. No debéis responder. (Él) debe hablar. Conocen a todos. conocer ismerni. szeretni. Conocéis la lengua. Ismered nőtestvéremet. hacer csinálni. rendhagyó igék ragozását is. foly­ tatni. Decimos palabras nuevas. Beszélnie kell. ¿Qué decís a ellos? Dicen muchas cosas. 52 Válaszolunk a tanárnak. alanyesetben áll. ¿Qué dices? Dice tonterías. amivel tartozunk. Conoces a mi hermana. Ismeri Istvánt. kelleni) ige használatáról Testvérem 100 forinttal tartozik feleségemnek. Mit mondasz? Ostobaságokat mond. querer akarni. Az utóbbi igék ragozása : QUERER IR SEGUIR quiero quieres voy sigo vas sigues quiere queremos va sigue vamos seguimos queréis vais seguís quieren van siguen 41 A d e b e r (tartozni. Nem kell felelnetek. (Tú) debes escribir. Respondo a la carta de mi hermana. A rendhagyó igék legtöbbje csak egy-két személyben tér el a szabályos igék ragozásá­ tól. írnod kell. Ismeritek a nyelvet. Az eddig előfordult rendhagyó igék : ser és estar lenni. „Üj szavakat mondunk. No deben ayudar. Ismerem Pált. (Yo) debo estudiar. Válaszolok nőtestvérem levelére. Akinek valamit tennie kell. Deber mellett tárgyesettel fejezzük ki azt. Ismerjük testvérét.2. Néhány szót szólok. Tanulnom kell. szólni) Digo algunas palabras. Conoce a Esteban. Mi hermano debe cien florines a mi mujer. ir menni és seguir követni. Nem kell segíteniök. Mindenkit ismernek. Decir (mondani. Nem kell itt lennünk. . No debemos estar aquí.

-re. la Hungría nueva az új Magyarország. la España vieja la Amériea latina Nőtestvérem Argentínában él. A személyt jelölő főnevek tárgyesete és részeshatározó esete ennélfogva egyforma: a Pablo Pált és Pálnak. al padre az apát és az apának. Conocemos al hermano (a los hermanos) de Pepe. Es usted demasiado modesta. Voy a Szeged (a Debrecen). a la semana. ön túlságosan szerény.b) Hacemos una excursión a las Kirándulunk a hegyekbe. A személyt jelölő főnevek tárgyesetét az a elöljárószóval képezzük. -ra. 44 A határozott névelő kitétele országnevek előtt Mi hermana vive en la Argentina. 45 Az u s t e d helye a mondatban Usted es muy cortés. -höz. Llamamos por teléfono a Pablo y a Esteban. 43 A személyt jelölő főnevek tárgyesete Conozco bien a mi hermana. Szegedre (Debrecenbe) megyek. el Uruguay Uruguay. ön nagyon udvarias. hanem az ige mögött is állhat. Ismerjük Józsi testvérét (testvéreit). en la China vagy en China Kínában. Az a elöljárószó a részcshalározót fejezi ki a magyar -nak. Egyes országnevek előtt ingadozik a névelő használata: en la Argentina vagy en Argentina Argentínában. Jelzővel ellátott országnév előtt a névelőt mindig ki kell tenni: Hungría Magyar­ ország. c) José escribe a menudo. Barátomat várom. montañas. Felhívjuk Pált és Istvánt. -nek ragnak megfelelően. -be ragnak megfelelően. Espero a mi amigo. Az asztal jobbra van. U«ted (és Ustedes). — A mozgást jelölő igék mellett az irányt fejezi ki a magyar -hoz. Jól ismerem nőtestvéremot. el Paraguay Paraguay. mint alany. ilyenek például el Perú Peru. en Hungría Magyarországon. 53 . >Az a + el találkozásából al lesz. -ba. a régi Spanyolország Latin-Amerika Több országnév mindig névelővel áll. -hez. — Azonkívül sok határozói kifejezésben is előfordul. Tomo lecciones dos veces Hetenként kétszer veszek órát. nemcsak a mondat elején. József gyakran ir. La mesa está a la derecha. la Hungría socialista a szocialista Magyarország.

Por fin. escrib. las lecciones. János ma nem dolgozik.... en voz baja (embbzbáhk) de mi hermana (démjérmáná). Kiejtés. valamint határozót vesszővel választjuk el a mondat többi részétől. i 54 . las palabras. dos veces" (dözöécész).. Végül meg kell tanulnom az új szavakat. b) Bueno. aprend.. — llamar a Esteban . los ejercicios. — vivir en Budapest. — aprender las palabras nuevas. debo aprender las palabras nuevas.46 A vessző használata a magyar lói eltérően Ezek a ceruzák nem rövidek.' — ir a cenar. aprend.. a) Estos lápices no son cortos sino largos. . — comprender la gramática. este pitillo.. la mujer de Juan. — Tú también estudi. Azt mondom. Digo que eso es una buena idea. este pitillo).. — conocer al padre de Pablo . Primeramente. . debo responder a la carta. A vessző használata nem mindig egyezik a két nyelvben. — Nosotros estamos ahora en la escuela : estudi. Pótoljuk a hiányzó ragokat: Yo e s t u d i . . — responder a la pregunta del profesor.. Ragozzuk el az igéi a kijelentő mód jelen idejében a következő kifejezésekben: hablar el castellano corrientemente . — comer mucho . debo hablar con mi hermano. Hoy Juan no trabaja sino está en casa.. a) a mondat élén állítmányként álló melléknevet (bueno. . la lengua española. hangsúly Ügyeljünk az alábbi szavak helyes kiejtésére és hangsúlyára: habla húngaro (áblk ungárö). — decir palabras españolas . escrib. las hijas (lásziAász). Feleljünk a következő kérdésekre : ¿Qué hace Juan Varga los domingos (vasárnaponként)? ¿Debe hacer muchas cosas? ¿A qué carta debe responder? ¿Dónde vive la hermana de Juan Varga? ¿Dónde está ahora su amigo José? ¿Escribe José a menudo? ¿Responde Juan siempre a las cartas de José? ¿Con quién debe hablar Juan? ¿Por qué? ¿Qué debe Juan aprender y escribir? ¿Qué hace Ana. mientras que Juan escribe las cartas? ¿Cómo cocina Ana? ¿Quiénes ayudan a Ana? ¿Qué hace Eva? ¿Qué hace María? ¿Qué hacen José y Paco? ¿Por qué no estudian ahora? ¿Qué hacen por la tarde? ¿Con quiénes hacen la excursión? ¿A quiénes llaman por teléfono? 2. Azután beszélnem kell a testvéremmel.. el español. Luego. de mi amigo (démjámirjö). — querer a la hermana . hanem hosszúak. con españoles. hogy ez jó ötlet. — escribir una carta . 3. — hacer una excursión . Ejercicios 1. Jó ez a cigaretta. — deber ayudar a los alumnos .. — estudiar la lengua inglesa . Először is válaszolnom kell a levélre. hanem otthon van. Nevezetesen : a) a sino (hanem) és a que (hogy) kötőszó előtt nem teszünk vesszőt. los ejercicios y h a b í .

la nueva lección. nem ismerjük Pált. Mondjuk spanyolul: beszélnem kell. beszél. — Mit mond? Mit mondanak? Mit mondasz? Mit mondtok? Mit mondunk? Mit mondok? — Mit csináltok? Mit csinálsz? Mit csinál? Mit csinálnak? Mit csinálok? Mit csinálunk? — Nem ismerem Pált. — nem kell főznöm. nem főztök. de gyakran mondunk ostobaságot (többes szám). Fordítsuk le spanyolra : Én már beszélek egy keveset spanyolul. eszem. veo al señor profesor que está cerca de la pizarra y habla con una señorita muy bonita. — Ellos h a c . eszünk. beszélsz. Délután kirándulunk a hegyekbe. las palabras en el cuaderno y h a b í . nem főzöl. nem főz. . — Vosotros e s t . esznek. beszélnek.mucho. beszélek. Ahora estoy en la primera clase de español. 6 SEIS LECCIÓN SEXTA Lección de repaso En la escuela Me llamo Esteban Kovács. aprend. írok. Három hónap óta tanulom a spanyol nyelvet. nem főznek. Sokat kell beszélned. Önök folyékonyan beszélik a nyelvet. de nem beszélsz eléggé jól. Mi is tanulunk spanyolul. . írsz. Luego. veo a los alumnos que estudian el español en esta clase. nem ismeritek Pált.. Dos veces a la semana tomo lecciones de español. eszik. escrib. Debo aprender el castellano porque mi hermano vive en (la) Argentina y yo quiero ir a verle. con el profesor. nem ismeri Pált.. . en el 55 .. hermosa y muy cómoda. Vivo con mi familia en una casa moderna en Budapest. — írnod kell. nem főzök. esztek. . clara. tanulnod és írnod. . — ennünk kell. en la Calle de la Reina Isabel. Aun no hablo bien el español porque estudio la lengua desde hace sólo tres meses. Biztosan otthon van.. eszel. Mi vivienda es grande. Te sokat értesz. aprend. La señorita se llama Margarita Fehér y esx una alumna muy aplicada y concienzuda. Pált és Istvánt is hívjuk. La vivienda donde vivimos está en el segundo piso. Mióta tanuljátok ezt a nyelvet? Mi csak egy hónap óta tanulunk spanyolul. Soy casado. una excursión a las montañas. Soy obrero. írnak. . Délelőtt felhívom telefo­ non barátomat. írtok. Trabajo en una fábrica de papel. nem ismerik Pált. 4. í r . los ejercicios. . en el segundo están sentados los señores Nagy y Takács. nem ismered Pált. beszéltek. Pero comprendo casi todo cuando el profesor habla despacio o cuando pregunta a los alumnos. 5. ahora en la clase: escrib.. írunk. . Folyékonyan beszélünk. . ¿A quiénes veo en la clase? Primeramente. nem főzünk. la lección y h a b í . . En el primer banco está sentada la señora Molnár. con el profesor. beszélünk..

¿Cómo es aquella ventana? Es baja y estrecha. Aquellos armarios son viejos y feos. un cuaderno negro. vemos. ir a verle meglátogatni őt fiú. María está con ella. Vocabulario seis hat todo minden. Las dos muchachas hablan de la escuela y de la lección de matemáticas.tercero. Ahora trabajo mucho en la fábrica. szinte las matemáticas mennyiségtan 56 . Entran en la clase aún otros señores. ¿Qué vemos ahora en esta clase? Vemos las paredes amarillas. no son difíciles. — ¿Y cómo está ahora? — Ya está mejor. — ¿Qué hacen los niños? — José toma ahora una lección de inglés. hay mucho trabajo. — Haces bien. Las palabras españolas son fáciles. Delante está también la pizarra. una tiza blanca y una estilográfica azul. a la izquierda. ¿De qué color son estos lápices? Son azules. casada nős. neki con ella vele casi majdnem. ves. — ¿Y qué hacen Eva y María? — Hoy Eva no está bien y por eso está en cama. El profesor pregunta. ve. Ana. ¿Qué es aquello? Aquello es una estufa de hierro. En casa — ¿Por qué no estudias. férjezett los niños a gyerekek (el niño gyerek. mindent sexto [szésztó] hatodik primer = primero el repaso ismétlés por eso ezért casado. ¿Qué es eso? Ésta es una estilográfica azul. Sólo debemos aprender las palabras nuevas muy bien. ven) látni mejor jobb. señoras y señoritas. ¿Qué es usted? Soy obrero. En los pupitres vemos los libros. ¿Qué es esto? Eso (Ese) es un libro rojo. y nosotros los alumnos respondemos bien o mal a las preguntas del señor profesor. Delante hay una mesa larga y ancha con dos sillas nuevas. veis. en ellas vemos algunos cuadros hermosos. ¿No quieres cenar? — Aún no. las ventanas que también son grises. En la mesa hay ahora un libro grueso. — Porque la cena ya está lista. Juan? — Estoy muy cansado. debes también descansar. A la derecha veo la puerta gris. Por eso estoy sentado ahora en este sillón y escucho la radio. las señoritas Eva y María Varga. cuadernos y lápices de los alumnos. ¿Quién es usted? Yo soy Esteban Kovács. Paco aprende las lecciones para la escuela. En el centro están los pupitres o bancos verdes. la niña kislány) ver (veo. Allí detrás. jobban le őt. hay dos armarios anchos y altos.

la vejez Kivételek : la mano. az) b) A határozatlan névelő : (egy) el un los __ (a una las __ 2. las lecciones A -z végződésből -ees lesz: el lápiz. las voces 3. nőt jelöl: la madre. francés. la voz. inglesa. inglés. -ión. difícil. általában nincsen külön nőnemű alakja : fácil. -ez végű: la pluma. A főnév A) A főnév neme a) Hímnemű a főnév. las manos. ha 1. los lápices. mássalhangzóra vagy hangsúlyos magánhangzóra végződik (kivételek­ kel) : el lápiz. -o végű: el cuadro 3. A melléknév Végződés szerint van: a) -o végű . -a. ha 1. A névelők Himnemű főnév előtt ». española. la lección. Kgyes szám Többes szám Nőnemű főnév eiőtt Egyes szám r Többes szám | a) A határozott névelő : (a.Gramática összefoglaljuk az első öt leckében tanult nyelvtani anyagot. las plumas b) mássalhangzó után -es: los meses. el poeta 2.s : los padres. hermosa b) -e végű . francesa A többes számot a főnevek mintájára képezik. a nőnemű alak -a végű: hermoso. nincsen külön alakja a nőnem számára: verde e) mássalhangzó» végű . la ciudad. la dinamo. la profesora 2. el sofá b) Nőnemű a főnév. -d. férfit jelöl: el padre. la radio. 1. kivétel a nemzetiséget jelölő melléknév: español. alemány alemana. — el dia B) A főnevek többes száma a) magánhangzó után . 57 .

-hoz. számára por által. vosotras. aquéllas . -ű . Távolra mutat: aquel. vosotros. b) A mutató névmások : 1. aquél. dios. -ra. révén. -re. akik. -ről. amely. -ból. — önállóan : éste. — önállóan . végett. ésos. -er végű igék. -bői. ahogyan quien. aquellas. aquella. ellas. esa. -hez. — önállóan : ése. -en. usted. nosotras. -ar végű igék. -on keresztül cerca de mellett. éstos. esas. -be. -ba. ustedes. Az ige A ragozás szerint három csoportra osztjuk őket: I. él. Az eddig tanult elöljárószók de -nak a. -re sin nélkül con -val. quienes aki. -ról. aquello c) Kérdő és vonatkozó névmások : ¿Cuándo? Mikor? ¿Dónde? Hol? ¿Cómo? Hogyan? Milyen? ¿Quién? ¿Quiénes? Ki? Kik? ¿Qué? Mi? Milyen? Melyik? Mely(ek)? . -ra. aquéllos. akik que aki. -nek . cuales amelyik. tú. -op. -nek a . aquélla. -vel para -ért. -ir végű igék. -be (a-f-el = al) en -ban. ella. III. nosotros. -on. ésas . -höz . -ú. -ben . éstas : esto 2. aquellos. esta. Példák a ragozásra: HABLAR COMER VIVIR hablo como vivo hablas comes vives habla come vive hablamos comemos vivimos habláis coméis vivís hablan comen viven cuando amikor . -ként (de+el = del) a -nak. donde ahol como mint. -on át. estos. amelyek cual. ¿Cuál? ¿Cuáles? Melyik? Melyek? 5. -ból. amelyek 58 . Közelre mutat: este. eso 3. -bői. közelében desde hace óta 6. -é . A megszólított személynél levő tárgyra mutat: ese. -ból való . ésa. ésta. A névmások a) A személyes névmások : yo. estas . -ba. -ért.4. esos. II. amint.

. mert jól akarunk felelni az iskolában. . — soy muy aplicado . — respondo a las preguntas del profesor. — Amikor József fáradt — Amikor fáradtak vagytok. . . derecha . .. La lengua español. profesor.. lápiz . . 3. .. . Las lenguas no son siempre fácil. . . — no digo tonterías . . alumnos. . . . . ¿Dónde está . ¿Quién es aquel.Rendhagyó igék: CONOCER DECIR ESTAR HACER IR QUERER SER VER conozco digo estoy hago voy quiero soy veo conoces dices estás haces vas quieres eres ves conoce dice está hace va quiere es ve conocemos decimos estamos hacemos vamos queremos somos vemos conocéis decís estáis hacéis vais queréis sois veis conocen dicen están hacen van quieren son ven Ejercicios de repaso — Ismétlő gyakorlatok 1. . En . .. . radio es muy b u e n . .. es la señora Kiss. no es tan difícil como la lengua alemán. manos de aquella señorita son blancas. Megtanuljuk a leckéket. . — voy a ver a mi hermano .. días son largos. señorita esbelt. ¿De quién es? Es de aquel. Fordítsuk le spanyolra : a) Amikor fáradtak vagyunk. lápices y . Mi a második padban ülünk a vaskályha mellett. señor Nagy están en . trabajan mucho. . Tegyük ki a határozott névelő megfelelő alakját: En . és hallgatjuk a rádiót.. . . ? E s t . nem dolgozunk. . señora? A q u . .. . a . lecciones de español no son difíciles. Feleljünk a következő kérdésekre : ¿Cómo se llama usted? — ¿Qué es usted? — ¿Dónde trabaja usted? — ¿Qué hace usted los domingos? — ¿A quién debe escribir una carta? — ¿Cuándo está usted en casa? — ¿Con quién hace usted excursiones? — ¿Qué lenguas habla usted? — ¿Habla usted bien el español? — ¿Con quién habla usted español? — ¿Son fáciles o difíciles las lecciones de español? 5. . — no comprendo la gramática . . . . 4. — no como mucho ... . son las estilográficas buenas ? Aquél. señor Nagy? . .. — veo a los alumnos. . clase vemos a .. . . hanem a karosszék(ek)ben ülünk. . . . . írjuk a pontok helyébe a megfelelő végződést: Los alumnos diligent. a . — fumo un cigarrillo . .. libros . primera clase hay muchos objetos. ven­ tanas verdes están a . puerta verde está a . — trabajo en la fábrica. — Amikor a tanulók fáradtak ) 59 . . — chapurreo el inglés . . 2. profesora. Ma nagyon szorgalmasak vagyunk. A tanárral csak spanyolul beszélünk. E s t . . . .. .. . . pupitre. izquierda. . . ¿Cuál. — quiero escribir una carta ... — debo ir a ver a la profesora. . . . — aprendo la sexta lección . día es largo. — hago los ejercicios . — Amikor fáradt vagy. ¿Qué es e s t . . Ragozzuk el az egyes és a többes szám minden személyében: no hablo bien el español. . ... . . . . . — estoy contento .. és megírjuk a feladatokat. . es una regla nueva. b) Mondjuk el vagy írjuk le a fenti mondatokat a többi személyben : (Amikor fáradt vagyok. — vivo en Budapest... .

Tenemos apetito. Tienen que estudiar mejor. I Un encuentro por la calle — ¡Hola. Tiene que esperar. ¿por qué no duermes? — Porque tengo poco tiempo. Várnia kell. porque tengo mucho sueño. Habéis de escribir a Esteban. ¿A dónde vas ahora? — Voy al hospital.) i = Bírunk étvágyat.) i == Bír lázat. Miguel! Hoy no estoy bien. — Vamos juntos un rato* ¿Por qué vas al hospital? — Voy a ver a mi abuela. Tengo siempre prisa. Melegetek van. Vannak testvéreik. — Entonces. Tienes que ir al hospital. Jobban kell tanulniok. Tenéis calor.LECCIÓN SÉPTIMA Tener (bírni. Hemos de ir a ver a Pablo. — Yo no descanso tampoco. Vizsgát kell tennem. Tenéis -que escribir a Esteban. birtokolni) Tengo un libro. He de dar un examen. Tenemos que ir a ver a Pablo.) Tener que. Tienes poco tiempo. Has de ir al hospital. Kevés időd van. [= Bírok egy könyvet. Pepe! ¿Qué tal? — ¡Salud. Han de estudiar mejor. todo el día he de hacer algo. Láza van. Está muy enferma. Tiene fiebre. Meg kell látogatnunk Pált. Van étvágyunk. A kórházba kell menned.) i [= Bírtok meleget. haber de (kelleni) Tengo que dar un examen. írnotok kell Istvánnak. Van (egy) könyvem. Tienen hermanos.) ( == Bírnak testvéreket.) i == Bírsz kevés időt. — ¿Doña Inés enferma? ¡No puede ser 1 ¿Qué tiene? . Ha de esperar.

— Aquí está el hospital. Tengo que comprar a Juanito unos juguetes. — Muy bien. Hoy. — Tiene que esperar un rato. ¿Cuándo estáis en casa? — A las seis de la tarde ya estamos casi siempre en casa. voy a veros. También nosotros tenemos miedo porque este examen •es muy difícil. — Lo siento mucho. más quiere. Pepe. y a Andrés también. — ¿Cuántos años tiene ya Juanito? — Tiene sólo diez meses. Si tengo tiempo. ¿por qué tienes un aspecto tan cansado? — Porque no duermo bien. jHasta pronto! II En un café de barrio (Chiste) En un café de barrio el mozo sirve a un parroquiano una limonada sin pajita. iQué lástima que no tenemos más tiempo! Tengo que entrar porque ya es tarde. Y tú. — Tienes razón. Hoy tengo que ir también a donde mi cuñado. Mi hermana Catalina ya tiene un hijito. Y tú. ¿cómo estás? — Regular. — dice el mozo.— Tiene una grave pulmonía. •61 . Quien siembra vientos. Miguel! Todos te esperamos lo más pronto posible. Quien mucho habla. Tiene los ojos azules y el pelo rubio. — No es cosa agradable. verdad? — Sí. III Refranes españoles Quien más tiene. conozco ya a toda la familia. — ¿Y qué haces todo el día? — Tengo siempre mucho que hacer. Tiene continuamente fiebre alta. ¿Tú conoces a mi hermano. Es un muehachuelo muy cariñoso. mi amigo Emerico y yo tenemos *}ue ir a la universidad. porque mi hermano Andrés tiene un constipado tremendo y tose toda la noche. jAdiós. Le quiero mucho. por ejemplo. mucho yerra. Hemos de dar un examen. Pero eso aún no es todo. Dice el parroquiano al mozo: — Tráigame usted una pajita para tomar esto. — ¡Pero vosotros siempre tenéis suerte en todos los exámenes! — Desde hace dos meses tengo mala suerte en todo. señor. No puedo ni dormir ni descansar. recoge tempestades. No tiene tampoco apetito: no quiere ni comer ni beber. — porque todas tas pajitas están ocupadas. — Yo también quiero mucho a los niños. Tengo miedo a todo examen.

sentís. szőr J . da. megszokott. duermes. cl aspecto külső. akkor hát dormir (duermo. . tűrhe­ tően. folytonosan ni . puedes. álom entonces akkor. szerencse la mala suerte balszerencse. podemos. érezni. hőség dar un examen vizsgázni.Vocabulario siete hét séptimo [szétimö. dais. lakik) el cuñado sógor la cuñada sógornő el hijito valakinek a kisfia(cskája) comprar vásárolni. los exámenes vizsga el hospital kórház I. damos. vizsgát letenni dar (doy. . duerme. ahol a sógorom. sienten) sajnálni. észrevenni 62 . podéis. bebes) inni lo siento mucho nagyon sajnálom lo azt sentir (siento. unas néhány. nehéz la pulmonía tüdőgyulladás continuamente állandóan. puede. juntas együtt un rato egy darabig. sem beber (bebo. das. . pueden) -hatni. dan) adni el examen. ni sem . sentimos. duermen) aludni tengo prisa sietek la prisa sietség todo el día egész nap algo valami(t) tampoco sem. „megvagyok" tengo mucho que hacer sok dolgom van ( = sokat kell tennem) por ejemplo például el ejemplo példa Emerico Imre la universidad egyetem agradable kellemes tengo miedo félek (amitől: a) el miedo [mjedó] félelem todo examen minden vizsga tengo razón igazam van la razón értelem . széptimó] hetedik poco kevés el tiempo idő la fiebre láz el apetito étvágy el calor meleg. dormimos. dormís. kisfiú cariñoso kedves el ojo szem el pelo haj. venni Juanito Jancsi unos. siente. ahány) el año év diez tíz el muehachuelo legényke. Józsi ¿qué tal? hogy vagy? Miguel [mi^él] Mihály tengo mucho sueño nagyon álmos vagyok el sueño alvás. valamilyen el juguete játékszer ¿cuántos años tiene? hány éves ? ¿cuánto? mennyi ? hány ? (cuanto amennyi. ti. titeket a las seis de la tarde délután (este) hat órakor regular szabályos. egy ideig no puede ser nem lehet(séges) poder (puedo. igazság tengo suerte szerencsém van la suerte sors . . ¡salud! szervusz! Pepe Jóska. toses) köhögni ¿verdad? ugye? nemde? igaz? la verdad [láftérd¿td] igazság voy a veros meglátogatlak benneteket os benneteket. nem is ¿a dónde? hova? juntos. el encuentro találkozás por la calle az utcán j hola !. „pech" malo rossz a donde mi cuñado a sógoromhoz (szó szerint: oda. sientes.. -hetni Inés Ágnes ¿qué tiene? mi a baja? grave súlyos. arcszín Andrés András el constipado nátha tremendo borzalmas toser (toso.

A tener ige után a személy tárgyesetét jelölő a elöljárószó elmarad. traen) hozni me nekem. 48 A tener igével képzett kifejezések A tener ige sok kifejezésben szerepel. servís. kávéház de barrio külvárosi el barrio külváros el chiste tréfa. Nagyon melegem van. Az ilyen mondatot pl. Melegem van. Tengo veinte años. trae. el café. traéis. Nagyon éhes vagyok. Nem érek rá. Szomjas vagyok. Tengo mucha hambre. estilográficas. Tengo mucho calor. Sietek. t ö b b e t .. 63 . Tengo mucha sed. Ugyanígy: Los alumnos tienen libros. A birtoklást a spanyolban a tener igével fejezzük ki. Tengo sueño.rubio frruöjó] szőke ¡qué lástima! milyen k á r ! más több. enni. Éhes vagyok. quien aki sembrar (siembro. los cafés kávé. cuadernos. Nagyon fázom. Tengo poco tiempo. mint „Jó Jakásom van". Nagyon álmos vagyok. inni ocupado foglalt. nemsokára posible lehetséges I hasta pronto! a mielőbbi viszont­ látásra 1 II. A tanulóknak könyveik. hordár servir (sirvo. yerras) tévedni Gramática 47 A tener ige mint a birtoklás kifejezője Kevés időm van. a lehető leggyorsabban pronto gyors. vicc el mozo pincér. Tenemos muchos hermanos. sirves. recoges) begyűjteni. A legfontosabbak: ¿Cuántos años tiene usted? Hány éves ön? Húsz éves vagyok. Tengo mucho miedo. (Nincs időm. traes. a spanyolban így fordítjuk : „Bírok egy jó lakást" : Tengo una buena vivienda. Fázom. fogni. elfoglalva III. Tengo mucho sueño. Tengo prisa. vagyok. neked lo más pronto posible minél előbb. Sok testvérünk van. Nagyon szomjas Tengo sed. Tengo calor. Nőtestvéremnek kisfia van. sembramos) vetni el viento szél recoger (recojo. töltőtollaik vannak. kiszolgáló. sirven) (fel)szolgálni el parroquiano (törzs)vendég la limonada limonádé la pajita szalmaszál tráigame hozzon nekem 1 traer (traigo. traemos. Mi hermana tiene un hijito. Tengo frío. servimos. aratni la tempestad vihar errar (yerro. engem para tomar esto hogy ezt megihassam tomar venni. füzeteik. többé ¡ adiós ! Isten veled ! te téged. Tengo mucho frío. Félek. Tengo fiambre. Tengo miedo.) No tengo tiempo. Álmos vagyok. Nagyon félek. sirve.

No duermo bien.Tiene razón. — A hay igealak az haber ige egyes szám Z. Tenemos mala suerte. a deber pedig belső. He de ir a la universidad. később). Ismerem testvérét. Megjegyzés. Nagyon sajnálom. Igaza van. A tener que és a haber de szerkezet szükségességet fejez ki. Quien mucho habla. Tengo que ir a la universidad. Vizsgát kell tennünk.) A tőhangzó megváltozásának legfontosabb esetei. „Pechünk" van. illetve o hangot hangsúlyos szótagban ie. Szerencsénk van. Tenemos suerte. 49 A t e n e r q u e ésaz h a b e r d e mint a szükségesség kifejezője Az egyetemre kell mennem. nem fáj fejem. Conozco a su hermano. a) Sok ige a tőbeli e. erkölcsi kényszert fejez ki. Nem alszom jól. Quiero a los niños. mucho yerra. sokat téve. személyéből adódik (ha-\-aqui). Tenemos que dar un examen. 50 Igék tőhangzóváltozása Lo siento mucho. No tiene razón. haber de inkább külső kényszert. mellyel az össze­ tett igeidőket képezzük (1. Hemos de dar un examen.d. illetve ue "hangzóra változtatja : SEMBRAR vetni QUERER akarni SENTIR érezni PODER -hatni -hetni DORMIR aludni siembro quiero siento puedo duermo siembras quieres sientes puedes duermes siembra quiere siente puede duerme sembramos queremos sentimos podemos dormimos sembráis queréis sentís podéis dormís siembran quieren sienten pueden duermen b) Több ige a tőbeli e hangzót i-re változtatja a hangsúlyos szótagban: SERVIR szolgálni PEDIR kérni «4 sirvo pido sirves pides sirve pide servimos pedimos servís pedís sirven piden . ( = Ne szólj szám. Nincs igaza. Szeretem a gyerekeket. A tener que. — Az haber ige önmagában (de nélkül) segédige. Aki sokat beszél.

Ñem tudok sem aludni. No puedo ni quiero dormir. tanulni. sem pihenni. No quiere (ni) comer ni beber. Tampoco. No puedo (ni) dormir ni descansar. úgy a tampoco is megelőzheti vagy követheti azt a szót. hogy ha a tampoco az állítmány előtt áll. magánhangzó után ze lesz. ha több főnévre vonatkoztatjuk a tagadást. mert hangsúlyos «rr-szótaggal nem kezdődhet spanyol szó: ERRAR tévedni yerro yerras yerra erramos erráis yerran d) A ragot megelőző c-ből mássalhangzó után z. a ni szót kell használnunk. az állítmányt nem kell a no szóval tagadni.c) Az errar (tévedni) ige a hangsúlyos szótagban yc-re változtatja a tőbeli e hangzót. „sincsen". } J o s k a s e m «irgalmas. . \ T. 1 ^ Tampoeo tiene apetito. az állítmányt a no szóval is tagadni kell („kettős tagadás"). a ragot megelőző g j-re változik át a és o előtt: VENCER győzni CONOCER ismerni RECOGER aratni venzo eonozeo recojo vences conoces recoges vence conoce recoge vencemos conocemos recogemos vencéis conocéis recogéis vencen conocen recogen A szabályos ragozástól való bármilyen eltérést a szótár mindenkor jelzi. A tampoco a también szó tagadó alakja: yo también én is. További példák: Pablo no quiere (ni) trabajar Pál nem akar sem dolgozni. ) Yo no descanso tampoco. El inglés no es difícil tampoco. „nem is" szavaknak a spanyolban főnévre vonatkoztatva tampoco. i E n s e m PlhenekNo tiene tampoco apetito. nem is) Tampoco yo descanso. További példák: Tampoco Pepe es aplicado. Ügyelni kell azonban arra. f A z a n § o 1 s e m n e h é z « A ni elsősorban igét tagad. az első alkalommal el is maradhat. Pepe no es aplicado tampoco. Ha kétszer fordul elő. Főnév előtt az első ni szót nem hagyhatjuk el. / Étvágya sincsen. Nem akar sem enni. — Mint a también. sem ni estudiar. A magyar „sem". Ha viszont tampoco az állítmány után áll. Tampoco csak egy főnévre vonatkozhat. amelyre vonatkozik. El inglés tampoco es difícil. yo tampoco én sem. Nem tudok és nem is akarok aludni. sem inni. Ez a szabály valamennyi tagadó értelmű szóra érvényes. 5 Spanyol nyelvkönyv — 8614 51 65 . ni (sem. igére vonatkoztatva ui felel meg. \ .

No veo ni a Pablo ni a Esteban. c) A magyar minden. sem Istvánt. — Tengo que ir a la escuela. — No duermo bien. Sem Pál. A tener igével kapcsolatban. a) Todo jelentése önmagában (főnév nélkül): „minden". sem István nincs az osztályban. Minden éjjel. Ejercicios 1. — He de escribir una carta. Mindnyájan várunk téged. — Tengo que esperar a José. — Egész éjjel. — Ahora tengo mucho calor. 53 Névelő használata jelzős főnév előtt El niño tiene los ojos azules y A kisgyereknek kék szeme és szőke el pelo rubio. Todos te esperamos. — No tengo siempre razón. = Todas las noches. — Tengo mucho sueño. b) Névelős főnév elé téve todo az egyes számban a magyar „egész" szónak felel meg. — Todos jelentése önmagában (főnév nélkül): „mindenki". ajelzős főnév a magyartól eltérően határozott névelővel áll. Toda la familia. Minden a) Eso aún no es todo. Nem látom sem Pált. — No tengo mucho tiempo. Ragozzuk el az állítmányt minden személyben : Tengo veinte años. főleg (külső testi) tulajdonságok leírásánál. — Toda la noche. haja van. = Todos los alumnos. melyet a névelős többes számú főnév követ. Minden tanuló. — He de dar un examen. — No yerro mucho. b) Todo el día. — No siento el frío. } gyereket eretek. vagy pedig* a todo többes számú alakjával. 52 A t o d o használata Ez még nem minden. * Az utóbbi mondatot tampoco-va\ kifejezve így kell átfogalmaznunk: No veo a Pablo y a Esteban tampoco.Ni Pablo ni Esteban están en la clase. Toda noche. Az egész család. — No conozco al hermanode Miguel. — Tengo que trabajar mucho. — Hoy tengo mala suerte. az összes fogalmát a spanyolban kétféleképpen adhat­ juk vissza: a todo egyes számú alakjával és névelő nélküli főnévvel. Quieío a todos"oTniños. • c) Todo alumno. Egész nap. — Sirvo a Pepe una limonada. Feleljünk a következő kérdésekre: ¿Cómo está usted? — ¿Cómo está la familia de usted? — ¿Qué hace usted todo* el día? — ¿Cuándo está usted en casa? — ¿Qué hace usted en casa? — ¿Qué hace usted cuando tiene hambre? — ¿Qué hace usted cuando tiene sed? — ¿Qué bebe usted? — ¿Cuándo duerme usted? — ¿Por qué estudia usted el castellano? — ¿Cuándova usted al café? — ¿Qué bebe usted en el café? — ¿Con qué bebe usted la limonada? — ¿Qué tiene usted que hacer esta noche? 2. 66 .

— János nem tud és nem is akar velünk jönni. — Nekem két ceruzám van. — Nagyon sajnálom. Éva I Hogy vagy? — Szervusz. 4. Neked három tollad van. 67 Me lavo por la mañana. Van könyvünk. Nekik nagy szobájuk van. Nem' félünk a vizsgáktól. Se lava con jabón. Mária és Éva nem siet. Én sem. Ismerem az egész könyvet. Te is. Minden készen van. (Kétféleképpen :) Nem minden család van otthon. Van lakástok. Szivaccsal mosakodnak. És te hogy vagy? — Köszönöm. Nem akar sem enni. Nem vagy nagyon éhes. Te sem pihensz. — Nekem most haza kell mennem. nem vagyok nagyon jól. Neki négy füzete van. Hideg vízben mosakodol. A tanulók sem mennek haza. sem írni spanyolul. Mi sem. — Nem akarok sem írni. — Nem akarnak sem beszélni. b) Én is. Anyám sincs jól. mert vizsgáznom kell az egyetemen. Nekünk öt könyvünk van. 5* . Szomjasak vagytok. Látjuk az egész osztályt. Mi is. Tetőtől talpig megmosakodunk. Minden tanulóval beszélek.3. Te sem. Se lavan con esponja. Te lavaa con agua fría. Jóska sem gyenge. Pál éhes. — Sem a tanár. Ma én sem vagyok nagyon jól. Ti sem esztek. — (Két­ féleképpen :) Én sem iszom. Nincsen étvágya. Van szobájuk. Van füzete. A fürdőszobában mosakodtok. Meleged van. Az egész lakás szép. Az összes toll az asztalon van. Félek a vizsgától. Mondjuk spanyolul: a) Van ceruzám. sem a tanárnő nincs az osztályban. — Mindnyájan itt vannak. Van tollad. A gyerekek álmosak. Os laváis en el cuarto de baño. Mi sem főzünk. — Nem lehet 1 Mi a baja? — Állandóan magas láza van. c) Minden itt van. Félünk a vizsgától. Nektek új lakástok van. — Miért nem? — Mert András fivé­ rem a kórházban van. Nem vagytok nagyon álmosak. sem inni. Isten veled I 8 OCHO lavar lavarse LECCIÓN OCTAVA A visszaható ige mosni mosakodni ( = magát mosni) Reggel mosakodom. Ágnes! Megvagyok. Az összes könyv a padon van. Nos lavamos de pies a cabeza. — Az egész család otthon van. sem rádiót hallgatni. — Feri nem gyenge. Súlyos tüdőgyulladása van. Péter sem alszik. István is. Fordítsuk le spanyolra: — Szervusz. és ezért ágyban fekszik. Péternek nincs szerencséje. István sem. Nincsen lázam. Nem minden lakás szép. Szörnyen meg van fázva. — Nem ismerjük sem Nagy urat. — Fázom. Otthon meg kell várnom az apámat. sem Kissnét. Mindenki szereti a gyerekeket. Szappannal mosakodik.

Se despierta sólo cuando suena" el despertador. Se viste rápidamente porque el desayuno ya está listo. ¡Caramba 1 No hallo mi bata. sobre aquella silla. — ¡Caramba 1 [De nuevo suena ese maldito despertador ! Es decir. Carlos duerme profundamente. empleado en una casa de comercio. se seca con una toalla. Pero Carlos no es tampoco perezoso. se pone la bata y entra en el cuarto de baño. debe levantarse. me lavo y me peino en un instante. — ¡Gracias a Dios! Tengo que afeitarme un día sí y otro no ( = cada dos días). ¡No se puede dormir tanto I — Lo sé. II Conversación — ¿Qué hora es. Carlos no quiere levantarse temprano: no es madrugador. — Hoy no tengo que afeitarme. luego salta de la cama. se despereza. Ante el espejo se peina con el peine y se cepilla el pelo con el cepillo. Se ve que quiere dormir. Me afeito. Se quita la camisa de dormir. — Comente. — Ya me voy al cuarto de baño. ¿Cómo estamos con el desayuno? — Ya está en el comedor.I Por la mañana Son las seis de la mañana. — Ya son las seis y cuarto. Carlos Hórváth. Carlitos. Carlos bosteza. tengo que levantarme. Luego sale del cuarto de baño y vuelve a su cuarto. ¿Por qué no te levantas? Tienes que hallarte en la oficina a las ocho y cuarto. mamá. Se lava todo el cuerpo: toma la esponja y se frota de pies a cabeza. Se limpia los dientes con un cepillo y pasta dentífrica. Sabe que a las ocho y media ha de hallarse en la oficina y por eso se apresura. Ya me levanto. Toma el jabón y se enjabona. ¿Ya estás listo? — Me pongo la camisa y me visto en un santiamén. Por lo general. mamá? — Ya son las seis y pico. Luego. Carlos se lava con agua fría. 68 . ¿Dónde está? — Está allí. — dice Carlos para sí. ¿Por qué no te apresuras? Hoy debes también afeitarte.

Addig jár a korsó a kútra. sonamos) szólni. los pies lab el cuarto de baño fürdőszoba el baño fürdő. tisztviselő la casa de comercio kereskedelmi válla­ lat v. en largo camino se conoce el buen amigo.* Amigo del buen tiempo. Szeget kímél — patkót veszít. nos desperta­ mos) felébredni sonar (sueno.) 69 . Tantas veces va el cantarillo a la fuente que al fin se quiebra. Por el humo se sabe dónde está el fuego. son las seis de la mañana reggel hat óra van Carlos Károly el empleado alkalmazott.III Trabajo superfluo (Chiste) Una señora pregunta a un chiquito en la calle: — ¿Cómo te llamas. míg el nem törik. cég el comercio kereskedelem levantarse felkelni por lo {jeneral általában profundamente mélyen despertarse (me despierto. Ahol füst — ott a tűz. Al fin se canta la gloria. En chica casa. látható se „az ember" (általános alany) ¡caramba! teringettét 1 de nuevo ismét. — 5. IV Refranes españoles Por un clavo se pierde una herradura. — 6. — ¿Y por qué no vas a lavarte esas orejas tan sucias? — Porque todavía oigo bien. Nyugtával dicsérd a n'apot. — 4. az ember látja. — 2. Vocabulario ocho nyolc octavo nyolcadik el jabón szappan de pies a cabeza tetőtől talpig el pie. és 3. — ¿Cuántos años tienes? — Tengo cinco años. újból maldito átkozott es decir vagyis bostezar ásítani desperezarse nyújtózkodni saltar (ki)ugrani quitar (se) levetni la camisa de dormir hálóing la camisa ing *(A közmondások magyar megfelelői: 1.csenget­ ni el despertador ébresztő óra se ve látni lehet. chiquito? — Me llamo Pepito. fürdőkád la esponja szivacs I. múdase con el viento. Igaz barátságot nem fazékban főzik.

fölött. madrugadora korán kelő perezoso lusta saber (sé. elmenni en un instante pillanat alatt el instante pillanat en un santiamén szempillantás alatt el comedor ebédlő. (fogat) mosni el diente fog el cepillo kefe la pasta dentífrica fogkrém afeitarse borotválkozni ¡gracias a Dios! hála Istennek! el dios. utazás tantas veces annyiszor el cántaro. los dioses isten. nem szabad lo sé tudom sobre (elöljárószó) -on. oís. minden egyes ante (elöljárósző) előtt ' el espejo tükör peinarse fésülködni el peine fésű cepillar kefélni salir (salgo. ponerse (pongo. salís. perdemos) elveszteni la herradura patkó buen = bueno mudarse megváltozni chico kicsi. salen) kimenni. pici el camino út. oye. nos vestimos) (fel)öltözködni rápidamente nagyon gyorsan el desayuno reggeli II. cada dos días minden másnap cada mindegyik. sabéis. oyes. sale. pones) felvenni la bata hálóköntös. megtörölni la toalla törülköző limpiar tisztítani. fölé irse (me voy) menni. indulni volver (vuelvo. sabemos. étkező III. kijönni. por miatt el clavo szeg perder (pierdo. házikabát temprano korán madrugador. koszos oir (oigo. -en. sabe. oyen) hallani IV. Józsika vas a lavarte mész és megmosod (magadnak) la oreja fül sucio piszkos. quebramos) eltörni el humo füst el fuego tűz cantar énekelni la gloria dicsőség. dicshimnusz Gramática 54 A visszaható ige — El verbo reflexivo lavar mosni levantar felemelni despertar felébreszteni peinar (meg)fésülni vestir öltöztetni 70** lavarse mosakodni (= magát mosni) levantarse felkelni despertarse felébredni peinarse (meg)fésülködni vestirse öltözködni . volvemos) visszamenni. oímos. -ra. visszatérni vestirse (me visto. -re. superfluo fölösleges el ehico. sales. salimos. ¿qué hora es? hány óra van? la hora óra y pico és még valamennyi Carillos Karcsi a las ocho y cuarto negyed kilenckor no se puede nem lehet. el cantarillo kancsó la fuente forrás al fin végül. sabes. -ön. el chiquito kisfiú Pepito Jóska.poner. istenek un día sí y otro no. a végén quebrarse (quiebro. saben) tudni a las ocho y media fél kilenckor hallar találni hallarse lenni („találni magát") la oficina iroda apresurarse sietni enjabonar beszappanozni el cuerpo test frotar (le)dörzsölni seear szárítani.

hogy az igében kifejezett cselekvés magára az alanyra hat vissza. mint az alapigét. A spanyol visszaható igéről tudnunk kell még. 71 . csak a visszaható névmásokat kell az egyes igealakok elé kitenni. os queréis szeretitek egy­ mást. magának) visszaható névmás. 55 A visszaható ige ragozása me despierto te despiertas se despierta nos despertamos os despertáis se despiertan felébredek felébredsz felébred felébredünk felébredtek felébrednek me visto te vistes se viste nos vestimos os vestís se visten öltözködöm öltözködöl öltözködik öltözködünk öltözködtök öltözködnek A visszaható igét ugyanúgy ragozzuk. -köd. legtöbbször a -kod. egy­ formán mondható pl. hogy: a) a visszaható névmás olykor módosítja az alapige jelentését: ir menni. b) az egyszerű és a visszaható alak között olykor nincsen különbség. dormirse elaludni. dormir aludni. -köz képző­ vel. -koz. irse elmenni. amely csak visszaható alakjában fordul elő. volverse megfordulni. A magyarban viszont azt. c) több olyan ige van. pl. quedar és quedarse maradni. desayunar és desayunarse reggelizni.afeitar borotválni apresurar siettetni hallar találni llamar hívni ir menni dormir aludni volver visszamenni afeitarse borotválkozni apresurarse sietni hallarse lenni valahol („találni magát") llamarse hivatni („magát hívni") irse elmenni dormirse elaludni volverse megfordulni A spanyol visszaható ige jellemzője a főnévi igenévvel egybeírt se ( = magát. A visszaható névmások a követ­ kezők : me te se nos os se magamat magadat magát magunkat magatokat magukat magamnak magadnak magának magunknak magatoknak maguknak egymást egymást egymást Megjegyzés. vagy külön szóval fejezzük ki. quejarse panaszkodni (quejar ige nincsen). — A visszaható névmás többes számú alakjai „kölcsönös névmás" jelentésévet is bírnak : nos queremos szeretjük egymást. se quieren szeretik egymást. visszatérni. volver visszamenni.

francia on. múdase con el viento. Az általános alanyt (vö. láthatod stb. ha más szelek fújnak. Nem lehet annyit aludni. r 58 A toszámnevek — Los números cardinales (1—100) 1 = uno. A jóbarátokat a veszélyben ismerjük meg. német man. Tehát: quiero vestirme quieres vestirte quiere vestirse queréis vestiros quieren vestirse / = me quiero vestir = te quieres vestir = se quiere vestir = os queréis vestir = se quieren vestir öltözködni akarok öltözködni akarsz öltözködni akar öltözködni akarunk öltözködni akartok öltözködni akarnak queremos vestirnos = nos queremos vestir Választékos stílusban. Megjegyzés. A magyarban az általános alany kifejezésére körülírást használunk (pl. Aki barátunk volt jó sorsunkban. de a ragozott ige előtt is állhat. a visszaható névmást rendszerint egybeírjuk a főnévi igenévvel. látszik. 57 Az általános alany Se ve que Carlos quiere dormir.56 A visszaható névmás egybcírása az igével Károly nem szeret korán kelni. angol one. Amigo del buen tiempo. régies nyelvben. közmondásokban gyakran találkozunk a visszaható névmásnak a ragozott igealakkal való egybeírásával is (múdase meg­ változik). látható. az állítmány többes számba kerül: Aquí se hablan muchas lenguas. Los buenos amigos se conocen eh el peligro. olasz si) a spanyol­ ban a se visszaható névmással és az ige egyes szám 3. hogy Károly szeret aludni. Látszik. No se puede dormir tanto. un 2 = dos 3 == tres 4 *= cuatro 5 = cinco = seis 7 = siete 8 = ocno 6 72 \ . látjuk. Ha a visszaható ige főnévi igenévi alakjában fordul elő egy másik ige ragozott alakja mellett. una. — További példák: ¿Cómo se dice en español? Hogy mondják spanyolul? Aquí se habla español. Carlos no quiere levantarse temprano.). Itt sok nyelvet beszélnek. személyével fejezzük ki. — Ha az általános alanyú mondat állítmánya többes számú nyelvtani alanyra vonatkozik. megváltozik. Itt spanyolul beszélnek.

\ A las dos menos cuarto. ö t óra öt (tíz) perckor. Este tizenegy órakor. Dél van. a spanyolban a tőszámneveknek 16-tól 19-ig és 21-től 29-ig két alakja van. —. A las ocho y pico. Reggel v. Két perc múlva tíz. perc) kifejezése ¿Qué hora es? 1 ¿Qué hora tenemos? J Es la una. Faltan dos minutos para las diez. Falta un cuarto para las tres. A eso de las nueve. A las seis. Éjfél van. A las doce menos tres. J Es la una y dos (minutos). A la una y cuarto. A las nueve de la mañana. A las dos. Kilenc óra felé v. Hatkor. Son las cuatro y media. — Délben. A las cuatro y cuarto. tájban. Két (három.} .9 : nueve 10 diez 11 : once 12 doce 13 trece 14 catorce 15 quince 16 dieciséis (diez y seis) 17 diecisiete (diez y siete) 18 dieciocho (diez y ocho) 19 diecinueve (diez y nueve) 20 veinte 21 veintiuno (veinte y uno) 22 veintidós (veinte y dos) 23 veintitrés (veinte y tres) 24 veinticuatro (veinte y cuatro) 25 = veinticinco (veinte y cinco) 26 = veintiséis (veinte y seis) 27 = veintisiete (veinte y siete) 28 = veintiocho (veinte y ocho) 29 = veintinueve (veinte y nueve) 30 = treinta 31 = treinta y uno 32 = treinta y dos 40 = cuarenta 41 == cuarenta y uno 50 = cincuenta 53 = cincuenta y tres 60 = sesenta 70 = setenta 80 = ochenta \ 90 = noventa 100 = ciento. — A mediodía. Délután fél hatkor. A la una y tres cuartos. 4 . A las ocho y minutos. Fél öt. A las cinco y cinco (diez). Fél kettő.A medianoche. cuatro). délelőtt kilenc órakor. Es mediodía. Son las dos (tres. Háromnegyed kettőkor. négy) óra van. Es media noche. — Éjfélkor. Hány óra van? Egy óra van. Hány órakor? Egy órakor. Negyedóra hiányzik a háromhoz. Hacia las nueve. ¿A qué hora? A la una. Negyed kettőkor. 59 Az idő (óra. Kettőkor. Egy óra kettő perc. Es la una y media. A las once de la noche. cien Amint látjuk. Valamivel nyolc után. Negyed ötkor. A las cinco y media de la tarde. Tizenkettő előtt három perccel.

Éjfélkor. . . — Me afeito en el cuarto de baño. Két óra lesz öt perc múlva. Antes de la una. Kilenc óra előtt. Entre (las) cuatro y (las) cinco. Fél kettő. levantamos a las cinco y pico. Mondjuk spanyolul: Hány óra van? Egy óra van. Ragozzuk el az állitmányt a következő kifejezésekben : Me lavo con jabón. . Este negyed tizenegykor. mint pl. levanto temprano . . Minden másnap borotválkozunk. porque no tengo ni jabón ni esponja.De (las) cuatro a (las) cinco. . — Me levanto a las siete menos cuarto. mert a reggeli már kész az ebédlőben. Négy és öt között. . így fordítjuk: magamnak fel­ teszem az inget = me pongo la camisa. .. Se lava todo el cuerpo. Egy óra múlt tíz perccel. Délben. (A spanyolban tehát az ilyen mondatot.). ¿Cuándo . .) Ejercicios 1. Négy és öt között. b) A fenti szöveget írjuk le vagy mondjuk el a többi személyben: (Fél hatkor -ébredek fel. Tizenegy óra után. Negyed kettő. despertamos a las siete menos -cinco. •Sietünk. Tíz óra után. ¿Dónde . Megmossa egész testét. Miért nem mosod meg a füledet? Carlos se quita la camisa de dormir. Si quiere. . — Me visto a las siete y pico. . Kiugrunk az ágyból. . 5. Hideg vízben mosakodunk. Feleljünk a következő kérdésekre: ¿A qué hora se levanta usted? ¿A qué hora suena el despertador? ¿Quiereusted •dormir mucho?¿Es usted madrugadora)? ¿Qué hace usted por la mañana?¿Qué •se quita usted cuando se levanta? ¿Qué se pone usted cuando va al cuarto de baño? . — Quiero lavarme con esponja. peinas y cepillas? . A szivaccsal ledörzsöljük egész testünket. . Háromnegyed kettő. Después de las once. Tegyük a pontok helyébe a megfelelő visszaható névmást: ¿Cuándo . — Me peino ante el espejo. Há­ romnegyed négy van. Hattól hétig. puede afeitar. és felvesszük a hálóköntöst. . levantas? . — Ahora me voy.— No puedo l a v a r . . .. — Me despierto a las seis y media. peino con el peine y . — Puedo irme. felveszem az ingemet. cepillo con el cepillo. 74 . Fordítsuk le spanyolra: a) Fél hatkor ébredünk fel. . . és a kefével lekeféljük hajunkat. ébredsz fel. nosotros ya . mert szól az ébresztő óra.¿Con qué se lava usted? ¿Con qué se seca usted? ¿Con qué se peina y se cepilla usted? ¿Dónde se peina usted? ¿Qué hace luego ?¿A qué hora debe hallarse usted en la oficina? ¿Cuándo va usted a la oficina? ¿Cuándo vuelve usted de la oficina? ¿Qué hace usted en la oficina? ¿Están contentos los jefes con usted? 2. Azután visszamegyünk a szobába és felöltözünk.. ¿Por qué no vas a lavarte las orejas? Visszaható ige mellett a jelzői birtokos névmás elmarad. A tükör előtt a fésűvel fésülködünk. Jóska fél hatkor ébred fel stb. hallan en la clase. levetjük a hálóinget. . . Négytől Ötig. A fürdőszobába megyünk. . . 60 A jelzői birtokos névmás elhagyása visszaható igékkel kapcsolatban Károly leveti a hálóingét. Három múlt néhány perccel. — A las ocho menos cinco jne hallo en la oficina. . ¿Con qué . Délután fél hatkor. Egy óra előtt. . . Nyolc óra felé. despertáis por la mañana? . 4. 3. . Tetőtől talpig meg­ mosakodunk. hallan los alumnos? Ellos .

Es soltero todavía y vive con sus padres. Mi jefe es muy severo y no tolera la falta de puntualidad. „ „ ». suyo. Este libro es mío. No quiero llegar tarde a la oficina. mi pluma tu libro tu pluma su libro su pluma nuestro libro . „ „ „ a tietek. míos. vuestras. suyas. „ „ » > suyos. Esta pluma es mía. (toll) a tied. » „ az övék. suyas. » j> Estos libros son „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ *> » . az övéik. En su cuarto.9 NUEVE LECCÍÓN NOVENA A birtokos névmás A) Jelzőként (főnév előtt): mi libro . „ „ „ nuestro. nuestra pluma vuestro libro vuestra pluma su libro su pluma mis libros tus libros sus libros nuestros libros vuestros libros sus libros mis plumas tus plumas sus plumas nuestras plumas vuestras plumas sus plumas (az én) könyvem (a te) könyved (az 6. ön) könyvei (a mi) könyveink (a ti) könyveitek (az ő) könyveik tollam tollaá tolla tollúnk toltatok tollnk tollaim tollaiú tollai tollaink tollaitok tollak B) Névszói állítmányként (önállóan) • Ez a könyv az enyém. „ „ » suya. a mieink. > „ „ „ vuestro. az övéi. Ezek a könyvek (tollak) az enyéim. Anudándose la corbata dice para sí: — Ahora me visto rápidamente porque ya es tarde. > vuestra. „ „ tuya. „ „ „ az övé (öné). 75 . ön) könyve (a mi) könyvünk (a ti) könyvetek (az ő) könyvük (az én) könyveim (a te) könyvein (az ő. Carlos ahora está de pie ante el espejo. „ » » suyos. „ „ „ tuyo. nuestras. a tieitek. » nuestra. „ „ vuestros. I El desayuno Carlos tiene sólo veinte años. tuyas. „ „ „ a mienk. > suya.. » „ „ „ suyo. Estas plumas son tuyos. a tieid. » » „ > » nuestros. „ » » mías.

— Hoy no tenemos café con leche porque la leche de hoy está agria. Entrando en el comedor saluda a sus padres y a su hermana Inés. hijo mío ! Estoy leyendo el periódico. He aquí tu taza para té. Mientras que Carlos está bebiendo el té y comiendo pan con mantel quilla. ¿Y estas revistas también son tuyas? 76 . Todo está en regla. madre mía. ¿qué hay de desayuno? — Tenemos té. Inés 1 ¿Qué hay de nuevo? — ¡Buenos días. Padre e hijo se van al trabajo. — responde Carlos poniéndose la ehaaueta. Entretanto piensa en los objetos que debe meterse en los bolsillo» de la americana. — A ver: ¿tengo todo lo necesario en mis bolsillos? He aquí la cartera con el dinero. sentándose a la mesa. — Lo sé. madre e hija se quedan en casa y comienzan a poner en orden la habitación. Es una nueva novela húngara. te leo los títulos de los artículos. el portamonedas con el suelto (¡cómo es desagradable no tener dinero suelto 1). — Te lo ruego. — Debes estar lista para las once. II Conversación — ¿Qué estás leyendo? — Estoy leyendo un libro muy interesante. Inés está hablando con su madre. — Ya voy. mi estilográfica. El desayuno está terminado. mis llaves. es mío. Como sabes. — dice la madre a su hija. mi padre y yo nos compramos muchos libros. ese plato está tu pan y la mantequilla. — ¡Buenos días. — Hoy tenemos que ir a ver a nuestra amiga María. mi pañuelo. He aquí también mi cédula personal. y en. papá 1 ¡Salud.— ¡Carlitos 1 i Querido hijo mío 1 ¿por qué no vienes a desayunarte? — le dice su madre por la segunda vez. Si quieres. — ¿Es tuyo ese libro? — Sí. mis lápices. — ¿Dónde está mi tazón? — pregunta o Carlos a Inés. — Entonces.

venís. Jobb ma egy veréb. zakó pensar (pienso.* Cada loco con su tema. vienen) jönni por la segunda vez másodszorira) poniéndose miközben felveszi la chaqueta. Sus revistas ( = Las revistas de él) también deben de ser muy interesantes. Vocabulario I. — Muchas gracias. — Lo son en verdad. (Mindenkinek megvan a maga vesszőparipája. vienes. caballero. Deben de ser de aquel señor que está allí escribiendo una carta. — ¿Por qué no ahora mismo? — ¡Vaya una pregunta 1 jHoy es viernes y trece 1 IV Refranes españoles Cada oveja con su pareja. Májs vale pájaro en la mano que ciento volando. drága. — Señor. viene. ¿son suyas ( = son de usted) estas revistas? — Sí. Mañana mismo empiezo a escribirlo. — No hay de qué. rakni. no son mías. mint holnap egy túzok. (Chiste) — ¿Qué estás haciendo? — Estoy pensando en un libro que quiero escribir contra laS supersticiones. mulasztás la puntualidad pontosság querido szeretett. — 2. señor.) 77 . helyezni el bolsillo zseb a ver lássuk csak todo lo necesario minden szükséges holmi he aquí itt van. Si quiere. — Sus revistas de usted deben de ser muy interesantes. venimos. Hasonló a hasonlónak örül.— ¿Esas? No. noveno kilencedik el soltero legényember la soltera leány. hajadon estar de pie állni anudándose miközben megköti anudar megkötni la corbata nyakkendő llegar tarde későn érkezni. caballero. ime la cartera pénztárca *(A közmondások magyar megfelelői: 1. señor. kedves venir (vengo. elkésni severo szigorú tolerar (el)tűrní la falta de puntualidad pontatlanság la falta hiány. III El enemigo de las supersticiones . puede usted leerlas. pensamos) gondolni (amire: en) meter tenni.) 3. Min­ den cigány a maga lovát dicséri. la americana kabát.

vége van terminar befejezni. las (f) azokat. őket muchas gracias hálásan köszönöm no hay de qué nincs miért III. pones. el enemigo ellenség la superstición babona contra (elöljárószó) ellen mañana mismo már holnap empezar (empiezo. Károly a szüleinél lakik. kezdődni poner en orden rendbehozni. interesante érdekes la novela regény la revista folyóirat debe de (ser) valószínűleg. amikor belép saludar köszönteni. ponemos. személyes en regla rendben la regla szabály entrando belépve. volamos) repülni Gramática 61 A birtokos névmás — El pronombre posesivo Mi jefe es muy severo. 78 . lees) olvasni el periódico újság el título cím el artículo cikk te lo ruego kérlek arra rogar (ruego. Főnököm nagyon szigorú. Carlos vive con sus padres. kezdődni ¡vaya una pregunta! micsoda kérdés t el viernes péntek el trece tizenharmadika IV. los temas téma. feladat valer (valgo. valen) érni vmit el pájaro madár volando röpülve. A magyar birtokos személyragoknak a spanyolban birtokos névmások felelnek meg. bizonyára lo son en verdad valóban azok leerlas (leer-}-las) (el)olvasni azokat los (m). vales. üdvözölni ¿qué hay de nuevo? mi újság? estoy leyendo éppen olvasom leer (leo. valemos. vale. valéis. tál el pan kenyér la mantequilla vaj pan con mantequilla vajaskenyér estar bebiendo (comiendo) éppen inni (enni) está hablando beszélget para las once tizenegy órára está terminado (-a) be van fejezve. la oveja juh la pareja pár el loco bolond el tema. empezamos) kezdeni (amit: a) . tenni. comenzamos) kezdeni (amit: a) . tárgykör. ponen) rakni. végződni e= y quedarse maradni comenzar (comienzo.el portamonedas erszény el (dinero) suelto aprópénz desagradable kellemetlen el pañuelo zsebkendő la llave kulcs la cédula personal személyazonossági igazolvány la cédula igazolvány personal személyi. helyezni el orden rend II. rogamos) kérni el tazón bögre sentarse (me siento. ponéis. röpülő volar (vuelo. nos sentamos) leülni café con leche tejeskávé la leche tej de hoy mai agrio savanyú ¿qué hay de desayuno? mi van reggelire ? el té tea la taza csésze la taza para té teáscsésze el plato tányér. pone. E névmásokat a lecke elején adott táblázat szemlélteti. takarítani poner (pongo.

ustedes) kapcsolatban gyakori mind a két alaknak együttes használata: su libro de usted . A tieitek azok a tollak? Igen. Ez a könyv az enyém. nem a tied. c) kiemelés esetén. élsz stb.) evés közben (miközben eszem. ¡Madre mía 1 — jHijo mío ! Anyám ! — Fiam I Az önálló birtokos névmásokat (1. a tieid és az övéi. los tuyos y los suyos. az -er és az -ir végűekéhez -iendo végződést teszünk.a birtokos önmagában (főnév nélkül) áll: Mis amigos. es mío. eszik stb. A határozói igenevet úgy képezzük. b) ha. Felvéve kabátját (Miközben felveszi kabátját). A tied az a könyv? Igen. a lecke elején levő táblázatot) az alábbi esetekben kell használnunk: a) ha a birtokos névmás állítmány: ¿Son vuestras esas plumas? Si. son nuestras. beszélsz stb. Carlos piensa en su trabajo. amikor a birtokos névmás a főnév mögé kerül: Este es el libro mió. Az én barátaim. Az udvarias megszólítással (usted. Károly köszönti szüleit. az enyém. no el tuyo. Károly a munkájára gondol. Poniéndose la chaqueta. Pl. a mieink. helyette a fenti körülírásokat használjuk. d) megszólításban: ¡hijo mío I fiam ! — ¡madre mía l anyám l — ¡amigo mío 1 barátom 1 (Jelzővel: ¡mi querido hijo 1 vagy : ¡querido hijo mío! 64 A határozói igenév — El gerundio Entrando en el comedor Carlos saluda a sus padres. eszel.) élve (miközben élek. Az ebédlőbe lépve. hogy az -ar végű igék tövéhez -ando.) 79 .62 A su névmási alak sokféle jelentése su libro = el libro de él az ő könyve (férfié) su libro = el libro de ella az ő könyve (nőé) su libro = el libro de ellos az ő könyvük (férfiaké) su libro = el libro de ellas az ő könyvük (nőké) su libro = el libro de usted az ön könyve su libro = el libro de ustedes az önök könyve Ha a su névmási alak sokféle jelentése félreértésre ad alkalmat. hablar comer vivir hablando comiendo viviendo beszélve (miközben beszélek. az ön könyve sus estilográficas de ustedes az önök töltőtollai 63 Az önálló vagy tulajdonképpeni birtokos névmások ¿Es tuyo ese libro? Sí.

A képzésnél mutatkozó esetleges rendhagyóságok többnyire a már ismert (helyesírási) szabályokra vezethetők vissza: decir ir leer oir pedir diciendo yendo leyendo oyendo pidiendo poder sentir ser traer venir pudfendo sintiendo siendo trayendo viniendo dormir durmiendo A névmási alakokat egybeírjuk a gerundio-val: ' Vistiéndome pienso en mi trabajo.A határozói igenévnek egyetlen. jelentését a mellette álló mondat alanyától kapja. 65 Az éppen folyó cselekvés jelölése az e s t a r + g e r u n d i o szerkezettel ¿Qué estás haciendo? Mit csinálsz (éppen most)? Estoy leyendo un libro. kelünk. -vén) képzős igealakkal. pihenünk. Escuchando" la radio descansan. 80 . Escuchando la radio descansamos Amikor a rádiót hallgatjuk. változatlan alakja van. alszom.) Desayunándonos hablamos. pihensz. (Éppen) olvasok egy könyvet. pihenek. puedes Ha száz forintot adsz nekem. segíthetsz ayudarme. az angolt: J am reading. A határozói igenevet a magyarban a -va. nem tudsz enni. Escuchando la radío descansáis. pihen. No pudiendo dormir nos Minthogy nem tudunk aludni. rajtam. -ve (régiesen: -ván. Amikor a rádiót hallgatjátok. Amikor a rádiót hallgatom. Escuchando la radio descansa. Vessük össze az alábbi példákat: Escuchando la radio descanso. Amikor a rádiót hallgatja. Az éppen folyó cselekvést az estar-\-gerundio szerkezet fejezi ki (vö. pihentek. Hablando no puedes comer. Amikor a rádiót hallgatod. Öltözködés közben munkámra gondolok. Minthogy személyt vagy számot nem jelöl. he is writing). fel­ levantamos. Ha beszélsz. (Azzal pihenek. Amikor a rádiót hallgatják. Escuchando la radio descansas. pihennek. Dándome cien florines. hogy Descanso durmiendo. . vagy helyesebben valamely alkalmas kötőszóval bevezetett mellék­ mondattal fordítjuk : Aludva pihenek. Reggelizés közben beszélgetünk.

) Minden másnap borotválkozom. amire gondolunk. trescientas 400 = cuatrocientos. venir. Miért nem jössz reggelizni? Kezdem olvasni a könyvet. doscientas 300 = trescientos. cuatrocientas 500 = quinientos. (Hasonló a hasonlónak örül. comenzar. ITgyanígy az o-val vagy /io-val kezdődő szó előtt az o kötőszó helyébe u lép. 69 _ Cada Cada oveja con su pareja.66 Az igék „vonzata" Mire gondolszl Munkámra gondolok. 67 Y helyett E. 70 A lííszámneveU 101-tol 101 102 153 200 = = = = ciento (y) uno ciento (y) dos ciento cincuenta y tres doscientos. quinientas 600 == seiscientos. 68 Deber + de Este libro debe de ser de ese señor. akkor a főnév többes számban áll. Menjünk vacsorázni. Mindegyik juh a maga párjával. anyja és leánya hét vagy nyolc nő vagy férfi María e Inés padre e hijo. utána a főnév egyes számban áll. A pensar ige mellett cn elöljárószóval fejezzük ki azt. Ha azonban a főnév előtt számnév is van. A cada ragozhatatlan szó. ¿En qué piénsase Pienso en mi trabajo. Me afeito cada dos días. seiscientas 81 6 Spanyol nyelvkönyv — 5614 . O helyett U Mária és Ágnes apa és fia. empezar igék után a elöljárószóval kapcsoljuk az értelemkiegészítő igét. A folyóiratok nyilván nagyon érdekesek. nyilván szavakkal fordítjuk. A spanyol igéknek a magyartól eltérő vonzatát a szótár mindenkor jelöli. ¿Por qué no vienes a desayunarte? Comienzo a leer el libro. valószínűleg. Las revistas deben de ser muy interesantes. Az ir. Ez a könyv bizonyára azé az úré. A deber + de szerkezetet a magyarban a bizonyára. / Az hie szótag előtt azonban megmarad az y: con fuego y hierro tűzzel-vassal. Vamos a cenar. madre e hija siete u ocho mujer u hombre /-vei vagy /li-vel kezdődő szó előtt az y kötőszó helyébe e lép a jobb hangzás kedvéért.

— No viniendo a desayunarte. Carlos vive con sus padres. Ez az ő padjuk. eres muy joven todavía. sokat esznek. meghallgathatod a spanyol órát. Ez a te személyazonossági igazolványod. — Teniendo sólo quince años. 82 v . — Viviendo con mis padres. — Hol van János és Józsi? Alusznak. tenemos que apresurarnos. ez az ő kulcsa. — Aquellas plumas son mías. — No teniendo dinero. — No teniendo leche. — Mit tanul testvéred? — A spanyol leckét tanulja. — Mi hermano trabaja en una fábrica. — Nuestro jefe hace bien no tolerando la falta de puntualidad. Hol van az ön kulcsa? Ez a kulcs az öné? Nem. Feleljünk a következő kérdésekre : ¿Cuántos años tiene usted? ¿Dónde. Ez a mi lakásunk. Ez a zsebkendő az enyém. — Ha eljössz az iskolába. — Mi hija está enferma. — Me anudo la corbata estando de pie ante el espejo. los empleados saludan a su jefe. Ez a lakás a mienk. nem tudtok tanulni. és levelet írok. — Siendo ya tarde. un café con leche o una taza de té? ¿Con qué come el pan? ¿Qué objetos se mete usted en los bolsillos de la chaqueta? ¿Dónde tiene usted el dinero?¿Tiene usted también un portamonedas?¿Por qué? — ¿Cuándo lee usted el periódico? ¿Lee usted también novelas? ¿Es suyo ese libro? ¿Es interesante? 2. Ez a pad az önöké. Fordítsuk le helyes magyarsággal az alábbi határozói igeneves szerkezeteket. — Aprendes mucho leyendo tu libro de español. önálló birtokos névmást: Mi lápiz es rojo. köszöntjük szüleinket. ill. a tükör előtt állok. bebemos té. — Esa cartera es mía. — Mis hijas estudian bien. — Este cuaderno es mío. Ez a személyazonossági igazolvány a tied. en qué calle vive usted? ¿Vive con sus padres? ¿Dóndetrabaja usted? ¿A qué hora ha de estar usted en la oficina (en la fábrica)? ¿Es severo el jefe de usted?¿A qué hora se desayuna usted?¿Qué hay de desayuno en casa de usted? ¿Qué toma usted : un tazón de leche. — Mi estilográfica es buena. 5. 3. — Mis hermanos están en la escuela.700 í= setecientos. setecientas 800 = ochocientos. Fordítsuk le az alábbi mondatokat gerundio-s szerkezettel: A spanyol leckéket olvasva sokat tanulunk. Mondjuk minden személyben a jelzői. — Mit csinál apád? — Az újságot olvassa. veo a mi madre cada día. Mondjuk spanyolul: Ez az én zsebkendőm. Használjunk estar + gerundio szerkezetet az alábbi mondatokban : Mit csináltok? — Leveleket írunk. — Amikor borotválkozom. — Hogy van nagyanyád? Rosszul érzi magát. — Poniéndome la chaqueta. Ez az önök padja. 6. Az önök könyvei érdekesek. pienso en los objetos que debo meterme en los bolsillos. bontsuk fel őket mellékmondattal: Siendo soltero todavía. no podéis compraros los libros nuevos. te quedas hambriento. — Ha sokat beszéltek. — A rádiót hallgatva a tanulók sok érdekes dolgot tanulnak (aprender). — Ha sokat esznek. — Az asztalnál ülök. — Mivel éhesek. novecientas 1 000 = mil 1 001 = mil (y) uno 1 959 = mil novecientos cincuenta y nueve • 10 000 = 100 000 = 200 00Ó = 500 000 = 1 000 000 = 2 000 000 = 10 000 000 = diez mil cien mil doscientos (-as) mil quinientos (-as) mil un millón dos millones diez millones Ejercicios 1. ahol lehet. — Vistiéndote rápidamente no llegas tarde a tu oficina. — A tükör előtt állva borotválkozom (szórend!) — Mivel legény emberek vagyunk. nem éhesek. ochocientas 900 = novecientos. 4. a szüléinknél lakunk. — Entrando en la oficina. — Amikor elmegyünk a hivatalba. ez a kulcs nem az enyém. — Esos lápices son míos.

Esteledik. abril. Nieva. miércoles. julio.) Hace vieiiío. — Nem találom a zsebken­ dőmet. el año tiene 365 (trescientos sesenta y cinco) días. A gyárban dolgozik. viernes. Las partes del día son : la madrugada. — Új az ön töltőtolla? Igen. Villámlik. martes. 10 DIEZ Llueve. mayo. septiembre. Truena. la mañana. az ön ceruzája nem sárga. Kié? Az öné? Nem lehet az öné . Hideg van. LECCIÓN DÉCIMA Személytelen igék és szólásmódok Esik. Anochece. Los miércoles estamos siempre en casa. El año Como se sabe. — Amikor kimegyünk az osztályból. Relampaguea. que comprende el tiempo desde la media noche hasta el amanecer. que dura hasta el mediodía. — Most az ön tollával ír? — Igen. Éva? — Tizenhatéves vagyok. Mennydörög. junio. El año bisiesto tiene 366 (trescientos sesenta y seis) días. sábado. Nappalodík. Hace sol. El lunes es el primer día de la semana. (Hay sol.(cincuenta y dos) semanas. új . — Hol lakol? — Szüleimmel lakom. Alborea. Los martes vamos al teatro. — És testvéred. pero sólo cuando hace un tiempo hermoso. Los días de la semana se llaman : lunes. domingo. Los doce meses del año son : enero. febrero. Havazik. Hace frío. Hace calor. la tarde (desde el mediodía hasta el anochecer) y la noche. Hajnalodik. Hol lehet? — Valószínűleg (I) a kabátod zsebében van. Fordítsuk le spanyolra : Hány éves vagy. Süt a nap. nagyon jól ír. Los sábados y domingos hacemos excursiones a las montañas. Los lunes y los jueves tenemos lecciones de español. jueves. El domingo es día de descanso. noviembre y diciembre. köszöntjük tanárun­ kat. Amaneec.7. — Hová (itt: ¿Dónde) teszed a kulcsaidat? — Azokat (Las) mindig ebbe a zsebbe rakom. Fúj a szél. — Itthon van apád? — Most nincsen itthon. El primero de 6» 83 . Meleg van. az én tollammaí írok. 52 . marzo. De día trabajamos. — Van itt egy sárga ceruza. octubre. hanem barna. agosto. de noche descansamos. Károly? — ő (most) az egyetemen vizsgázik. 12 (doce) meses y 4 (cuatro) estaciones.

en tres días)? — Mañana será viernes. hace tres días)? — Ayer era miércoles. En primavera brotan las plantas y los árboles y empiezan a cubrirse de hojas. En enero hace mucho frío. En invierno duerme la naturaleza. otra vez llueve. ' II Conversación — ¿Qué día es hoy? — Hoy es jueves. en esle día felicitamos a nuestros parientes y conocidos diciendo : „¡Feliz Año Nuevo l" La primera estación del año es la primavera. Empiezan a caerse las hojas de los árboles. En tres días será domingo.) — ¿Qué día será mañana (pasado mañana. En esta estación se vendimia en las viñas. El invierno es la cuarta y última estación del año. Hace tres días era lunes. durante la canícula. Hacia el fin del otoño amanece ya tarde y anochece temprano. (Pasado mañana será sábado. nieva a menudo. las nieves abrigan las sementeras y las plantas de la helada. — ¿Qué día era ayer (anteayer. Los campos están cubiertos de nieve. En primavera el tiempo es caprichoso : una vez hay sol y hace calor. (Anteayer era martes. La primavera es la estación de las flores. En verano maduran los frutos y las sementeras.enero es el día de año nuevo.) 84 . hasta viene una tempestad con relámpagos y truenos. El verano es la segunda estación del año. • A fines de septiembre principia la tercera estación del año : el otoño. Comienza el invierno. El calor aumenta y llega a ser molesto en agosto.

los martes kedd el miércoles. año de bienes. los miércoles szerda .— ¿A cuántos estamos? ( = ¿En qué día del mes estamos? = ¿Qué día del mes tenemos?) — Estamos a primero de febrero. este el lunes. — Hoy es el último del mes. — ¿Y cuándo nació su hermana de usted? — Ella nació el once de octubre de 1935. III Un buen consejo (Copla) Nadie ponga su viña Junto al camino. ( = Hoy es el primero de febrero. la alborada hajnal amanecer nappalodni el amanecer virradat. Porque todo el que pasa Coge un racimo. IV Refranes españoles Año de nieves.(évről) la parte rész la madrugada kora reggel comprender magába foglalni desde (elöljárószó) -tói.) — Estamos a dos de marzo. a diez y seis de mayo. Marzo ventoso y abril lluvioso hacen a mayo florido y hermoso. — . — Tenemos el treinta y uno de agosto. a tres de abril. la estación évszak. — ¿Cuándo nació usted? — Nací en mil novecientos treinta y dos. — Tenemos el primero de diciembre. los lunes hétfő cl martes. beesteledés el sol nap (az égen) I. -tői la media noche éjfél durar tartani (ideig) de dia nappal de noche éjjel. — ¿Cuál es la edad de usted? ( = ¿Qué edad tiene usted? = ¿Cuántos años tiene usted?) — Tengo veinticinco años. állomás' bisiesto szökő. Vocabulario décimo tizedik llover (llueve) esni (esik) la lluvia eső nevar (nieva) havazni (havazik) relampaguear villámlani el relámpago villám tronar (truena) mennydörögni el trueno mennydörgés alborear hajnalodni el alba (f).¿En qué siglo vivimos? — Vivimos en el siglo veinte. hajnal anochecer esteledni el anochecer esteledés.

naces. gratulálni. aki (csak) pasar elhaladni. javak ventoso szeles lluviosos esős florido virágos 86 . ültesse (poner) junto a (elöljárószó) mellett. el consejo tanács la copla versike („csasziuska" . cae. fokozódni llegar a (ser) válni valamivé molesto kellemetlen durante (elöljárószó) alatt (idő) la canícula kánikula en verano [émbéránó] tavasszal madurar érni. caes. caen) (le)esni el invierno [imbjérnó] tél último utolsó en invierno télen la naturaleza természet el campo mező. vagyon. los jueves csütörtök ? al sábado szombat el día de descanso pihenőnap el descanso pihenés los lunes minden hétfőn el teatro színház hace un tiempo hermoso szép idő van el enero január el febrero február el marzo március el abril április el mayo május el junio június el julio július el agosto augusztus el se(p)tiernhre szeptember el octubre október el noviembre november el diciembre december el primero de enero január elseje en este día ezen a napon felicitar felköszöntem. kezdeni el otoño ősz vendimiar szüretelni la vendimia szüret la viña szőlőskert. érlelni el fruto termés. caéis. caerse (caigo. la parién ta rokon el conocido ismerős feliz szerencsés. el pariente. föld . vidék está cubierto be van fedve (amivel: de) la nieve. fakadni la planta növény el árbol (élő) fa cubrir befedni (amivel: de) la hoja (fa)levél el tiempo idő. eoges) leszedni el racimo szőlőfürt IV. boldog la primavera tavasz la flor virág en primavera tavasszal brotar rügyezni. szőlőhegy caer. mellé todo el que mindenki. las nieves hó abrigar megóvni (amitől: de) la helada fagy II. gyümölcs la sementera vetés a linos de végén principiar kezdődni. caemos. nace) születni el siglo század III. nací születtem nacer (nazco. el bien a j ó . a spanyolban közkedvelt műfaj) nadie senki (sem) ponga tegye.<1 jueves. era volt ayer tegnap anteayer tegnapelőtt hace tres días három nappal ezelőtt será lesz pasado mañana holnapután en tres días három nap múlva ¿a cuántos estamos? hányadika van ma? la edad [édöd] életkor nació született. időjárás caprichoso szeszélyes una vez — otra vez egyszer — máskor hasta sőt aumentar(sc) növekedni. elmúlni coger (cojo.

Harmincegy asztal. sétimo hetedik octavo nyolcadik noveno. személyében használatos. Cien mil soldados. A legtöbb személy* telen ige időjárási jelenséget jelöl.Gramática A személytelen ige — El verbo impersonal Llueve. -os. A személytelen ige valamely személytől függetlenül végbemenő cselekvést jelöl. t* 72 A sorszámnevek — Los números ordinales primero (-a. -as) első segundo második tercero harmadik cuarto negyedik quinto ötödik •sexto hatodik séptimo. Sok személytelen kifejezést képezhetünk az hacer igével: Hace frío. Amanece. Egy ceruza. nono kilencedik décimo tizedik undécimo tizenegyedik duodécimo tizenkettedik décimo tercio (decimotercio) 13-ik décimo cuarto (decimocuarto) 14-ik décimo quinto (decimoquinto) 15-ik décimo sexto (decimosexto) 16-ik décimo séptimo (decimoséptimo) 17-ik déeimo octavo (decimoctavo) 18-ik décimo nono (decimonono) 19-ik vigésimo huszadik vigésimo primo 21-ik vigésimo tercero (tercio) 23-ik vigésimo nono 29-ik trigésimo harmincadik trigésimo primo harmincegyedik cuadragésimo negyvenedik quincuagésimo ötvenedik sexagésimo hatvanadik septuagésimo hetvenedik octogésimo nyolcvanadik nonagésimo kilencvenedik centesimo századik centesimo primero százegyedik ducentésimo kétszázadik tricentésimo háromszázadik cuadringentésimo négyszázadik quingentésimo ötszázadik sexcentésimo hatszázadik septingentésimo hétszázadik octingentésimo nyolcszázadik noningentésimo kilencszázadik milésimo ezredik dos milésimo kétezredik quinientos milésimo ötszázezredik millonésimo milliomodik diez millonésimo tízmilliomodik 73 A töszámncvek használata Un lápiz. (Página uno. Szép idő van.) Veintiún libros. Kétszáz tonna. Página una. — Egy asztal. Első fejezet. Treinta y un mesas. Százezer katona. Százötven cigaretta. Hace un tiempo hermoso. Doscientas toneladas. (Hace calor. Fúj a szél. Nappalodik. Esik.) Hideg van. Un millón de pesetas. (Meleg van. — Una mesa.) Hace viento. Huszonegy könyv. Ciento cincuenta cigarrillos. Első oldal. Capítulo uno. 87 . ezért csak az egyes szám 3. Egymillió pezeta (spanyol pénzegység).

Hímnemű főnév előtt uno helyett un áll. 74 A sorszámnevek használata Lección primera. század. ochocientas mil libras nyolcszáz­ ezer font. mint sorszámnevet. a többi. compro ciento de esos cigarrillos százat veszek ebből a cigarettából. az egyeztetés z. el dos de junio). cien cigarrillos száz cigaretta.száz jó toll. Az első leckék. Tizen felül a leckék. Luis catorce. b) Primero és tercero (valamint postrero utolsó) hímnemű egyes számú főnév előtt elveszti szóvégi o-ját: el primer dia az első nap. 88 . Carlos quinto. főnévvel kötelező: doscientos kilos 200 kiló. fejezetek. b) Ciento elveszti utolsó szótagját mii (ezer). Ötödik Károly. melyek nemben és számban egyez­ nek főnevükkel: la primera clase az első osztály . En el primer (tercer) banco. pápák neve mellett csak tízig bezárólag használ sorszámnevet. XIV. Az első (harmadik) padban. doscientas toneladas 200 tonna. A főnév után (és rendszerint sorszám helyett) álló „egy" szám kifejezésére az uno alakot kell használni (nőnemű főnév után una is állhat). e) Ha az összetett számokat betűvel írjuk. a tizes és az egyes közé az y kötőszót ki kell tennünk: mil novecientos cincuenta y ocho 1958. el milésimo noningentésimo quincuagésimo año az 1950-ik év. cien buenas plumas .a) L/no-nak rövidebb un és nőnemű una alakja van. napol tőszámnévvel fejezzük ki (el primero de mayo. ciento diez 110. Október elseje. mely de elöljárószóval kapcsolja a rákövetkező főnevet: un millón (dos millones) de pesetas egymillió (kétmillió) pezeta. El primero de octubre. Első lecke. c) A spanyol inkább tőszámnevet használ. Száznál kisebb számnév előtt és önállóan használva nem rövidül meg: ciento noventa pesetas 190 pezeta. el siglo diez y nueve a 19. a) A sorszámnevek -o végű melléknevek. las clases segundas a második osztályok. d) Un millón főnév. Lajos. nem írjuk egybe a szám alkotórészeit. c) A százasoknak (200-tól 900-ig) nőnemű alakjuk is van. megjelölése rendszerint tőszámnévvel történik. . el postrer capitulo az utolsó fejezet. a sorszámnév használata ilyenkor régies vagy ünnepélyes: la lección once a tizenegyedik lecke. valamint főnév előtt: cien mil pesetas százezer pezeta. A keltezésben csak az elsejét mondjuk sorszámnévvel. századok stb. Las primeras lecciones. Összetett számnevekben főnév előtt mindig csak az un alakot használjuk: veintiún plumas huszonegy toll.qui­ nientas cuarenta y un pesetas 541 pezeta. Ezért az ural­ kodók. cuarenta y un cartas negyvenegy levél. la décima séptima (decimoséptima) lección a tizenhetedik lecke. ezen felül tőszámnevet. el tercer ejemplo a harmadik példa.

89 . jueves és viernes sem kapnak ragot a többes számban. szemléletesebb kifejezésmód kedvéért. Minden hétfőn és csütörtökön spanyol óránk van. Grande egyes számú nőnemű főnév előtt is megrövidülhet.I 7 5 I B u e n o . bármely más szót) is élőnek tekint az élénkebb. miércoles. amikor (külö­ nösebb hangsúly nélkül) egyes számú hímnemű főnév előtt áll. martes. -és ragos főnévvel fordítjuk : escribir irni: el escribir az írás. gyűjtőfogalmat. tehát los lunes minden hétfőn. az ilyen főnevek előtt is kiteszi az a elöl­ járószót a tárgyesetben. Ismerem Spanyolországot.szótaggal kezdődő nevek előtt: Santo Tomás Szent Tamás. — Nőnemben mindig a teljes alakot használjuk: Santa Inés Szent Ágnes. ha a határozott névelőt tesszük elébe . 76 A hét napjainak többes száma Los lunes y los jueves tenemos lecciones de español. Gyakran előfordul. Az -es és az -is végű főnevek a többes számban változatlanok (pl. hazát. a főnevesített igét rendszerint -ás. Megszemélyesített főnevek tárgyesete Quiero a mi patria. san). malo (rossz). m a l o . A hét napjainak többes számú alakja azt jelzi. las crisis a válság. s a n t o rövidebb alakjainak használata un buen consejo mal tiempo un gran día una gran ocasión San Pedro egy jó tanács rossz idő nagy nap nagy ( = jó) alkalom Szent Péter s A bueno (jó). a válságok). Tanultuk. g r a n d e . Ezért lunes. hogy a mondatban kifejezett cselekvés a jelzett napon szabályosan megismétlődik. los miércoles minden szerdán stb. Szeretem hazámat. Santo nem rövidülhet meg to. illetve utolsó szótagját (gran. mal). Conozco a España. la crisis. 77 Az ige főnevesítése amanecer nappalodni anochecer esteledni el amanecer el anochecer hajnal esteledés A legtöbb főnévi igenevet fönevesíthetjük. hogy az élőlényt jelölő főnevek tárgyesetét a spanyolban a elöljáró­ szóval képezzük.és do. hogy a spanyol élettelen dolgokat jelölő főneveket (főleg országot. grande (nagy) és santo (szent) elveszti szóvégi magánhangzóját (buen. Santo Domingo Szent Domonkos. leer olvasni: el leer az olvasás.

az első könyvek. és olvasok egy jó könyvet. 707. 1960. 1959. — Milyen idő van ma? Hideg van. egy toll. spanyolul : első lecke. 678. 180 toll. Fúj a szél. 2345. 555. 5678. 74. 505. hátravetve). 1010. — Holnap nagy nap lesz : vizsgát kell tennem az egyetemen. Feleljünk a következő kérdésekre : ¿Cuántos días (semanas. utolsó lecke. 41. Fordítsuk le spanyolra : Ősszel és tavasszal gyakran esik. — (Minden) szerdán és szombaton színházba megyek. 7700. 3. 717. 350 pezeta. 234. Rügyezni kezdenek a fák. 1000. lap (tőszámnévvel. kedden. 15 689. 803.Ejercicios 1. 4. második könyv. 101 . 55. en tres días)? ¿A cuántos estamos hoy? ¿Cuándo nació usted? ¿Cuándo nació su padre de usted? ¿En qué siglo vivimos? ¿En qué días de la semana tiene usted lecciones de español? ¿Cuando va a teatro? ¿Cuándo está en casa? ¿Cuándo hace excursiones a las montañas? ¿Qué tiempo hace hoy? ¿Cómo es el tiempo en primavera (en verano." 15. 1958. 21. és megóvja a vetéseket a fagytól. Nyáron. 10 100. 90 . Mondjuk vagy írjuk le betűvel a következő számokat: 21. százötven jó könyv. a kánikula alatt. 711. százezer könyv. fejezet. a hőség kellemetlenné válik. estaciones) tiene el año? ¿Cuántos días tiene el año bisiesto? ¿Cuáles son las partes del día? ¿Cómo se llaman los días de la semana? ¿Cómo se llaman los doce meses? ¿Cómo se llaman las cuatro estaciones del año? ¿Qué día es hoy? ¿Qué día era ayer (anteayer. Hányadika van ma? Ma február elseje (március tizedike) van. en invierno)? 2. 123 456. 122. A mezőkön (En) sok virágot látunk. mert nem süt a nap. 496. kétszáz tonna. Szeptember végén kezdődik az ősz. 99 000. 5. egy­ millió pezeta. 121 toll. Tavasszal ébred a természet. harmadik lecke. otthon maradok. száz jó cigaretta. 100 000. Mondjuk spanyolul : egy ceruza. en otoño. otthon vagyok. második lecke. százat veszünk ezekből a jó tollakból. az első leckék . negyedik könyv. negyedik lecke. 31 toll. három millió pezeta. 584. 3 600 000. Mondjuk első könyv. Ezen a télen gyakran havazik. 101 ceruza . az utolsó leckék. utolsó könyv. 1001. — Holnapután. meses. 2000 . Amikor rossz idő van. harmadik könyv. 21 ceruza. Leszedjük a gyümölcsöket a falcról. Közben jó kávét iszom. 999. 17. 5500 . 41. 777. 1111 . 1 000 000. A fehér hó befedi a mezőket. hace tres días)? ¿Qué día será mañana (pasado mañana. 31.

3 En el camino piensa : — Iré a la ciudad y en el mercado venderé la leche. Cuando los pollitos serán grandes. Comprarás huevos. Beszélni fogtok vele. los venderé y compraré un cerdo.+ án comprar + ás Castillos en el aire Un día. El fogja adni a tejet. Los huevos los pondré ebajo de una gallina y nacerán pollitos. Recibiremos cartas. El cerdo lo engordaré. ir vender recibir hablar tomar + é + a + cmos + éis . una joven aldeana llamada Juana. se pone en la cabeza un cántaro de leche. Venderá la leche. Hablaréis con él. Iré a la ciudad. Tomarán té. Teát fognak inni. después de en91 . me compraré unos huevos. se levanta temprano para ir a la ciudad vecina.11 ONCE LECCIÓN ONCE f A jövő idö — El futuro A városba fogok menni. Piensa vender la leche en el mercado de la ciudad. Con el dinero ue me darán por ella. Tojást fogsz venni. Antes de encaminarse. Leveleket fogunk kapni.

¡Adiós ternero. tu irás por este lado y yo por aquél. ¿qué hora es? — Ahora serán las diez. ¡hasta la tarde. — Al llegar. Por la tarde. Si tienes huevos en casa. Así lo veremos todo. Y como tenemos poco tiempo. querida Juana. No sé qué darles de comer. huevos! II Conversación — ¡Hola. Estaremos en casa hasta las seis. Manuelita mía! III Visitando el museo (Chiste) — No tenemos más que media hora. Manuela ! Voy al mercado a comprar algo para la fornida. ¿Qué haremos ahora? — Visitaremos el museo. no lo sé aún.. pollitos. — Iré sin falta. ¿Qué piensas comprar en el mercado1? — A decir verdad. querida Juana I — ¡Adiós. — Te aconsejo comprar un cuarto de kilo de jamón y doscientos gramos de tocino. porque deseo conocer a tus parientes. ¿No quieres venir conmigo? .gordarlo lo venderé y compraré un ternero que saltará en medio del re. — ¿Por qué? — A cada momento pueden llegar mis parientes de provincias. Esta vez no puedo ir contigo. — Entonces. mis parientes tendrán mucha hambre. Juana al pensar en esto salta también. Juana ! ¿A dónde vas? — ¡Salud. Gracias por la buena idea. mira los cascos sin decir palabra. En todo caso necesito una decena de huevos frescos y unos kilos de patatas. puedes venir a vernos. cerdo. Además. llorando. no compraré más que judías verdes.. — En este caso tendré que apresurarme. podrás hacer en un instante una buena tortilla de jamón. A propósito. — Tienes razón. si tienes tiempo. 92 .baño. Tengo que volver a casa lo más pronto posible. La muchacha. El cántaro se cae y se rompe en mil pedazos. . — No.

— 2.főnévi igenév) szándékozni (vmit tenni) el mercado piac en el mercado a piacon. csorda al pensar en esto amikor erre gondol romper. hogy el ne felejtsem serán las diez 10 óra körül lehet el caso eset a decir verdad az igazat megvallva en todo caso mindenesetre necesitar szüksége van (amire: tárgy­ eset) la decena tíz darab fresco friss la patata burgonya. . cserép sin decir palabra anélkül.IV Refranes españoles Dime con quien andas y te diré quien eres. por ella érte debajo de (elöljárószó) alatt. hívtak Juana Johanna para ir hogy . vidéki la provincia vidék a propósito jókor. . embert barátjáról. castillos eu el aire légvárak el castillo vár. alá la gallina tyúk el pollito csibe el pollo csirke el cerdo sertés. Manuela. lég joven fiatal la aldeana parasztleány llamado (-a) akit . menjen vecino szomszédos. . todo lo pierde. borjú saltar ugrándozni en medio de közepén el rebaño nyáj.* Más vale un toma que dos te daré. Madarat tolláról. Manuelita (női név) la comida ebéd . — 3. krumpli no más que nem többet mint. szemlélni el casco szilánk. lakoma conmigo velem esta vez ezúttal contigo veled a cada momento minden pillanatban el momento pillanat llegar (meg)érkezni de provincias vidékről. meghízni después de engordarlo miután (azt) fel­ hizlaltam después de (elöljárószó) miután el ternero tinó. kastély cl aire [öiréj levegő. . romperse eltörni el pedazo darab llorar sírni mirar nézni. la azt engordar (fel)hízlalni. Vocabulario el huevo [wébö] tojás vender eladni recibir kapni 1. Aki gyorsan ad. a piacra en el camino útközben v por él. Quien todo lo quiere. keveset fog. hogy szót is szólna "~ II. disznó lo. Aki sokat markol.) 93 . csak las judías bab al llegar érkezéskor qué dar de comer hogy mit adjak enni aconsejar tanácsot adni (akinek: tárgyeset) un cuarto de kilo negyed kiló el jamón sonka el gramo gramm el tocino szalonna la tortilla tojásrántotta tortilla de jamón sonkás rántotta *(A közmondások magyar megfelelője: 1. közeli antes de encaminarse mielőtt felkerekedne antes de (-f főnévi igenév) mielőtt encaminarse elindulni pensar f-f. kétszer ad.

Rokonaim éhesek lesznek. -án. minket sin falta [szimfáltñ | feltétlenül. . hibátlanul desear kívánni. Iré a la ciudad y venderé la leche. hogy az ige főnévi igenevéhez (pl. Mis parientes tendrán hambre. menni toma vedd! Gramática 79 Az egyszerű jövő ido — El futuro imperfecto o simple El fogok menni a városba és el fogom adni a tejet. olyan dime mondd meg nekem ! andar járni. III. vender. amar. úgy . A jövő időt úgy képezzük. látogatni el museo múzeum corno mivel. VENDER eladni venderé el fogok adni venderás venderá venderemos venderéis venderán < stb. -éis. ESCRIBIR írni escribiré írni fogok stb. Hat óráig otthon leszünk. gondolat por la tardo délután. amar has stb. hogy az haber segédige jelen idejét ragozták a főnévi igenév után : amar he. óhajtani hasta la tarde a délutáni viszontlátásig III.gracias köszönöm (amit: por) la idea ötlet. a délután folyamán nos bennünket. visitar megnézni. escribir) hozzátesszük a jövő idő ragjait: -é. -emos. AMAR szeretni amaré szeretni fogok amarás szeretni fogsz amará szeretni fog amaremos szeretni fogunk amaréis szeretni fogtok amarán szeretni fognak II. -ás. escribirás escribirá escribiremos * escribiréis escribirán Ugyanígy SER lenni ESTAR lenni VER látni seré estaré veré serás estarás verás será estará verá seremos estaremos veremos seréis estaréis veréis serán estarán verán 80 A jövő idő rendhagyó képzése Pondré los huevos debajo de una gallina. 94 A tojásokat egy tyúk alá fogom rakni. ily módon . Estaremos en casa hasta las seis. minthogy por este lado erre(felé) el lado oldal así így. — Amint látjuk. ilyen. -á. a jövő idő a spanyolban úgy jött létre. — Példák a ragozásra: I.

hogy csütörtök. A sertést fel fogom hizlalni. Quien todo lo quiere. Milyen nap van ma? Talán csütörtök. a) Vendré sin falta. Azt hiszem. todo lo pierde.Néhány ige rendhagyó tőhöz illeszti a jövő idő ragjait. 82 A tárgy megismétlése a lo. A jövő idővel a jövőben történő cselekvéseket fejezzük ki.) Llaman a la puerta. Los pollitos los venderemos. los. Jövő időt használunk a spanyolban akkor is. Me compraré unos huevos. Todo mellett a /o-t akkor is kitesszük. amikor körülbelüli időpontot vagy lehetséges cselekvést. mindent elveszít. Hány óra van? Körülbelül tíz óra lehet. állapotot akarunk kifejezni: ¿Qué día es hoy? Será jueves. Vajon ki lehet? Bizonyára a gyerekek. Néhány tojást fogok venni magamnak. Valahányszor a tárgy megelőzi az állítmányt. La gallina la venderé. A magyarban a jövő idő kifejezésére sokszor jelen időt használunk. l a s névmásokkal El cerdo lo engordaré. A tyúkot el fogom adni. Ezek : DECIR mondani HACER tenni PODER hatni PONER helyezni QUERER szeretni SABER tudni SALIR kimenni TENER bírni VALER érni vmit VENIR jönni diré haré podré pondré • querré sabré saldré tendré valdré vendré dirás harás podrás pondrás querrás sabrás saldrás tendrás valdrás vendrás dirá hará podrá pondrá querrá sabrá saldrá tendrá valdrá vendrá diremos haremos podremos pondremos querremos sabremos saldremos tendremos valdremos vendremos diréis haréis podréis pondréis querréis sabréis saldréis tendréis valdréis vendréis dirán harán podrán pondrán querrán sabrán saldrán tendrán valdrán vendrán 81 Á jövő idő használata Biztosan eljövök. A csibéket el fogjuk adni. ¿Quién será? Serán los niños. Así lo veremos todo. Kopognak az ajtón. las). így mindent fogunk látni. b) ¿Qué hora es? Serán las diez. los. 95 . la. ha a todo az ige után áll. Aki sokai akar. la. ( = Bizonyára csütörtök. a tárgyat megismételjük a személyes névmásnak az ige elé tett megfelelő alakjával (lo.

és a mellékmondat alanya ugyanaz. Voy al mercado a comprar algo. hogy megnézze városun­ kat. amidőn sin anélkül. Elmennek a piacra. hogy mit mondjak (mit tegyek). ebédelni fogunk. b) Bizonyos mellékmondatot bevezető kötőszók és elöljárószók után . hanem főnévi igenévi alakjában hagyjuk. Después de escribir la carta. se pone en la cabeza un cántaro de leche. hogy para. No sabe cuándo venir. Miután ( = Ha) majd megírtad a leve­ let. be kell menned a városba. Al pensar en esto. Azért jövök. vagy ha a mellékmondat alanya kétséget kizáróan megkülönböztethető a tőmondat alanyától. Nincsen megelégedve önmagával. Amikor erre gondol. Al volver a casa comeremos. Azt ajánlom neked. hogy szót is szólna. hogy sonkát végy. a avégből. Van al mercado a vender la leche. Vendrá para visitar nuestra ciudad. Ilyen főnévi igeneves mondatszerkezet állhat: a) közvetlenül a tőmondat igéje után. Nem akarsz velem jönni? Nem mehetek veled. hogy mikor jöjjön. Está sentado allí sin decir palabra. 84 A c o n elöljárószó egybeírása egyes névmási alakokkal ¿No quieres venir conmigo? No puedo ir contigo. Mielőtt elindulna. egy köcsög tejet rak a fejére. Juana se levanta temprano para ir a la ciudad. Ha a fö. Amikor majd hazaérünk. hogy a városba menjen. kötőszó vagy elöljárószó nélkül (legtöbb­ ször mondást jelentő igék után): Te aconsejo comprar jamón. Johanna ugrándozni kezd. Nem tudja. Nem tudom. Vengo para hablar con Luis. tienes que ir a la ciudad. El fog jönni. Al despertarme salto de la cama.83 Monrin (rövidítés főnévi igen évvel Johanna korán kel fel. akkor a spanyolban a mellékmondat állítniányát nem ragozzuk. hogy Lajossal beszéljek. ilyenek : antes de mielőtt qué hogy mi(t) después de miután euándo hogy mikor al amikor. kiugróm az ágyból. hogy vásároljak egyet-mást. Juana comienza a saltar. A piacra megyek. ( Mielőtt elmennék hazulról. hogy eladják a tejet. felveszem a kabátomat. Ott ül anélkül. 96 . Antes de encaminarse. hogy Példák : Antes de salir me pongo la chaqueta. No está contento (-a) consigo. Amikor íelébredek. No sé qué decir (qué hacer). A magyarban legtöbbször mellékmondattal fordítjuk a rövidített mon­ datszerkezetet.

. con ellos. . . con vosotros (-as) veletek.) conmigo. beberé ahora. . tecum stb. — Vendré sin falta. — El cerdo . escribiréis hoy mismo. con ellas velük. Juana al pensar en esto? ¿Qué sucede (Mi történik)? ¿Qué hace la muchacha? ¿Cuándo va usted al mercado? ¿Qué compra usted en el mercado? ¿Qué necesita usted en casa? ¿En qué] estación del año puede usted comprar judías verdes? Cuánto jamón y cuánto tocinp quiere comprar para la cena? 2. — ¿Vienes para hablar conmigo? — Vengo para hablar contigo. — Hablaré con el profesor de español. . — Aconsejamos a los niños aprender las lecciones. — Haré todo lo posible (minden lehetőt). „ No tenemos que media hora. consigo alakká bővül. — Te aconsejo quedarte en casa. venderemos en el mercado. — Volveré a casa a las cinco. Csak burgonyát veszek. . los. — Mis padres no saben qué decir.A magyar csak fogalmát sokféleképpen adhatjuk vissza a spanyolban. con nosotros (-as) velünk. . leerán mis padres por la noche (este). con ella vele. . t e h á t : con él. Tegyük a pontok helyébe a megfelelő névmási alakot (lo. las): El libro . — Pablo no sabe qué . — Los huevos . 7 Spanyol nyelvkönyv — 5614 97 . . la. . *. — Las patatas • . — Los ejercicios . aprenderás en la tarde. — La gallina . Feleljünk a következő kérdésekre : ¿Quién es Juana? ¿Qué hace un día? ¿Por qué se levanta temprano? ¿Qué se pone en la cabeza antes de encaminarse? ¿Qué piensa hacer? ¿En qué piensa en el camino? ¿Qué se comprará Juana con el dinero que le darán por la leche? ¿Qué hará Juana con los huevos? ¿Qué hará con el cerdo? ¿Cuándo vendefá el cerdo? ¿Qué se comprará después de vender el cerdo? ¿Qué hará el ternero? ¿Qué hace. Ragozzuk el az állítmányt jövő időben a következő kifejezésekben: Hoy iré al mercado y compraré unos huevos. mely a latin nyelv hatására (mecum.Las cartas . 85 A „csak" kifejezése a spanyolban Tenemos sólo media hora.A „velem". .mantequilla. 3. — Si puedo. Csak fél óránk van. contigo. el profesor saluda a los alumnos. comerás a las dos. „ Compraré únicamente patatas. — La lección . . — Estoy sentado en un sillón sin leer el periódico. escribiré algunas cartas. . — Por la tarde escribiré algunas cartas. terminaremos mañana. . főnévi igenévvel rövidített mondatokat: Pedro me aconseja hacer una exursión a las montañas. . compraré mañana. — Ana va al mercado a comprar leche y Judías verdes. compro siempre en el mercado. 4. engordaremos en otoño. — El trabajo . escribirán los niños juntos. „veled" és „önmagával" szavak spanyol megfelelőiben a con elöljárószót egybeírjuk a névmás alakjával. — En verano tendré mucho tiempo. saldré de casa (hazulról) y haré una excur­ sión. — Viviré en esta ciudad. hacer y a dónde ir. — Al entrar en la clase. . i ' j Ejercicios 1. — Después de comer. — La leche . Fordítsuk le alkalmas mellékmondattal az alábbi. . . pondremos sobre la mesa en la cocina. — Tomaré té y comeré pan con. — Antes de salir* los niños aprenderán sus lecciones. — Mañana por la tarde iré contigo a la ciudad para visitar el museo. „ No tenemos más que media hora. — Los alumnos no saben cuándo ir a la escuela. . . . Tenemos solamente media hora. A személyes névmás többi alakját összevonás nélkül kell használnunk. . — Los periódicos . . . — Lo diré todo a mi padre. — La tortilla . .

— Barátaim azt fogják tanácsolni nekem. Fordítsuk le az alábbi mondatokat. tomo el jabón y me enjabono. hogy mit vásároljanak. hogy mikor menjünk a színházba. aki Szegeden (en) lakik. kirándulni fogunk a hegyekbe. Por lo general. 6. — (Azért) jövők. hogy eladjam a tyúkot. Por fin me peino y cepillo el pelo ante el espejo» Volviendo a mi cuarto me visto rápidamente. — Sietek. — Nem tudjuk. — József (azért) fog eljönni. Mi színházba fogunk mennL Holnap a múzeumot fogjuk megtekinteni. hogy szüléitekkel beszéljenek. tengo alquilado un cuartoamueblado. (Cuando voy a ver a mis 98 . És te mit csinálsz ma délután? Olvasni fogok egy érdekes regényt. vagy levelet fogok írni testvéremnek.5. cuando ella trae mi desayuno. — A piacra megyek. felveszem a hálóköntöst. Entretanto mi ama de casa prepara el desayuno. használjunk mindenütt főnévi igeneve» rövidítést: Mielőtt a fürdőszobába mennék. Luego me froto con la esponja. hogy pénzem volna. Oyéndola sonar. Cada día me leyanto a las seis y pico. Cada vez me lavo de pies a cabeza. — Azt tanácsoljuk barátaink­ nak. Para desayunarme bebo un tazón de leche caliente y como pan con mantequilla. hogy mit vásároljak. duermo profundamente y me despierto sólo cuando suena el despertador. hogy Pállal beszéljen. — Mit csinálsz ma? Be fogok menni a városba. hogy menjek el hazulról. Soy soltero todavía. visszamegyek a szobámba. De akarok venni negyed kiló szalonnát és 30 deka ( = 3001 gramm) sonkát. — Azért jönnek. A las siete menos cuarto. Tengo veintiséis años. Miért? Mert vidéki rokonom jön (jövő idő) engem meglátogatni. és vásárolni fogok apiacon burgonyát és zöldbabot. estoy ya listo para salir. hogy el ne késsem. Tojást nem fogsz venni? Tojást ma nem fogok venni mert van (bírok) otthon. no demasiado lejos de la oficina donde trabajo. — Miután tetőtől talpig megmosakodtam. — Az ebédlőbe megyünk. Koránfogunk felkelni. Me lavo siempre con agua fría. Trabajo de empleado en una casa de comercio. hogy ne beszéljek veled. hogy reggelizzünk. luego me afeito. salto de la cama y me quito la camisa de dormir. Viviendo mis padres en el campo y no teniendo parientes en la ciudad. hogy veled beszéljek. Primeramente. — Nem megyek a piacra anélkül. Antes de lavarme o bañarme me limpio los dientes con el cepillo y la pasta dentífrica. Después de ponerme la bata. Fordítsuk le spanyolra : Ha vasárnap szép idő lesz ( = van). entro en el cuarto de baño. — Nem tudom. — Nem tudják. — Nem akarok elmenni anélkül. pero dos veces a la semana me baño en agua caliente. Después de lavarme me seco con la toalla. LECCIÓN DOCE Lección de I repaso Mi programa de cada día Me llamo Pablo Szabó. hogy maradjalak otthon.

— ¿Cuándo vienes a verme? He de hablarte. A la una voy con mis colegas al comedor de la casa de comercio. Si no tengo otro quehacer. escucho la radio. mi querido Paco I 7* 99 . Los domingos estoy en el campo. Así. fumo un cigarrillo y leo el periódico. ¿Qué haces esta tarde? — No lo sé aún. A la una y media volvemos a la oficina. por ejemplo. leo un buen libro. y no se paga más que cinco florines por la comida. La tarde del sábado salgo para el campo a ver a mis padres. Ésta no está lejos de mi vivienda. con mis padres. gracias. Los sábados trabajo sólo hasta las dos. El trabajo dura hasta las cinco. Si hace un tiempo hermoso. — Corriente. pero no siempre. Allí hay buena cocina. Tengo tantas cosas que decirte. Poco después de las siete y cuarto me encamino hacia mi oficina. los martes y viernes tengo lecciones de español. ¿Y tú? — Voy a la universidad a dar un examen. miel. tocino y huevos. Pues bien. vuelvo a casa. mi viejo amigo y ex-compañero de escuela. en casa mi madre me prepara siempre un desayuno abundante con jamón. A las cinco vuelvo a casa. Después de un paseo de veinte minutos me hallo ya en mi oficina. ¿A dónde vas? — Voy a la oficina a trabajar. Esteban I ¿Qué tal? — ¡Salud. Este sábado iré a ver a Esteban. ¿Podrás venir a las cinco y cuarto? — Muy bien. No tengo programa. Trabajo hasta la una. o preparo mis ejercicios para la lección de español.padres. Por lo general. Para la cena me compro pan. ¿Y tú? — Regular. tocino y huevos. Si me quedo en casa. En invierno y cuando hace mal tiempo.) Después de desayunarme. ¡hasta la tarde 1 — ¡Adiós. iremos al cine a ver una película nueva. Estoy libre. II Conversación — ¡Hola. ceno en casa. o hago excursiones a las montañas con mis amigos. Alguna vez voy al teatro o al cine. En los periódicos hay siempre artículos interesantes. autobús o trolebús. ¿Cómo están tus padres? — Todos bien. Paco I Estoy bien. mantequilla. — Estaré en casa y te esperaré con un buen café puro. — Eres muy amable. y por eso no tengo que ir en tranvía. me quedo en casa. — Entonces podremos pasar juntos esta tarde. daremos juntos un paseo. y algunas veces jamón. ¿Tienes mucho trabajo? — No puedo quejarme. Los miércoles tengo un curso de taquigrafía (estenografía). Invito a mis amigos y juntos pasamos el tiempo charlando o jugando a las cartas. o voy a ver a mis amigos. Pero si llueve o hace viento fuerte. — Puedo ir cuando quieres.

szeretetreméltó pues bien hát akkor. rabló . .III El desayuno (Chiste) La señora. paga. olykor. tanto annyi. szerelem la práctica gyakorlat el maestro. el programa. fecsegni jugar (juego. . néhányszor el cine. Quien rompe. lo tomaré después. los colegas (munka)társ pagar fizetni la taquigrafía. után ir en tranvía villamoson menni v. Vocabulario I. si yo no estoy levantada a esa hora. algunas veces néha. La práctica hace al maestro. oly sok libre szabad café puro feketekávé puro tiszta amable kedves. teendő la tarde del sábado szombat délután salir para elutazni valahova 100* el ex-compañero volt társ el compañero de escuela iskolatárs dar un paseo sétát tenni. la maestra mester. -tői bañarse (meg)füródni caliente meleg cada vez minden egyes alkalommal preparar elkészíteni. nos hát HE. . La nueva criada: — Está bien. IV Refranes españoles Amor con amor se paga. előkészíteni abundante bőséges poco después de kevéssel . napirend de cada día mindennapi. los cines mozi el quehacer dolog. sétálni la película film invitar [imbitdr] meghívni pasar eltölteni charlar csevegni. y sabe usted és hogy tudja tomar el desayuno reggelizni la criada szolgáló está bien rendben van estoy levantado (-a) felkeltem. jugamos) játszani jugar a las cartas kártyázni II. azután IV. La ocasión hace al ladrón. élnek en el campo vidéken alquilar. fenn va» gyok a esa hora akkorára después később. — Y sabe usted: a las ocho tomamos el desayuno. . la estenografía gyorsírás alguna vez. los tranvías villamos el trolebús trolibusz el paseo séta el colega. los programas program. utazni el tranvía. munka. el amor szeretet. tener alquilado bérelni amueblado bútorozott lejos de (elöljárószó) messze -tói. > tanító(nő) el ladrón tolvaj. műsor. mindennapos viviendo minthogy .

töltőtollak. mert beszélni akarunk veled. Meg kell írnunk a fel­ adatokat. a másik Györgyé. — Hova kell mennie Ferencnek és Istvánnak? Az egyetemre kell menniök vizsgázni. 2. — Mit csináltok egész nap ? Sokat dolgozunk. — Ezeket a könyveket olvasva sok érdekes dolgot tanulunk. levetem kabátomat. sem Jánost. maradj (quédate) otthon. az ő könyve (Györgyé) kék. — Nem tudom. és nem is játszanak. hogy beszéljünk veletek. — Nem ismerjük sem Pált. Velem? Igen. — Amikor nagyon hideg van. (A 7. de két­ százat vagy háromszázat. — Mi az első padban ülünk. — Ismeri ön a húgomat? Sajnálom. — Barátaink a harmadik padban ülnek. — Nem tudok írni. (A 8. — Minden rendben van. és meg kell tanulnunk az új szavakat. — Nem tudjuk felemelni ezt az asztalt. — Amikor szép az idő. — Az öné ez az erszény? Nem. nekem fogják adni a kulcsokat. — Ha fázunk. hogy vizet (ne) igyak. — Nem tudok enni anélkül. lecke nyelvtanához) Nyáron korán nappalodik. a gyerek nem lehet fáradt. — Amikor az ébresztőóra szól. amikor szom­ jasak vagytok? Friss vizet iszunk. — Mi van az ön zsebeiben? Zsebeimben ceruzák. de nem tud mindjárt (pronto) elaludni. az erszény azé az úré. és későn esteledik. — Ez a könyv négyszáz lapot tartalmaz. akik vidéken élnek. — Kedden és pénteken spanyol óránk van. ha akarnak. — Nem minden feladat nehéz. sétálni megyünk. — Anyám fésüli kis húgomat (hermanita). — Ha melegem van. bemegyünk a szobába. mert nincs ceruzám. — Az ébresztő óra hat óra után néhány perccel ébreszt fel engem. sem töltőtollam. — Mielőtt el­ mennek. — Nem tudják. — Ha nyolc órát alszik. — Nyáron gyak­ ran villámlik és mennydörög. október 31-én születtem. és nem olvasunk. — Biztosan eljövünk. — Hívom Károlyt.). — A gyerekek nem tanulnak. hogyan mondják ezt a szót spanyolul. — Mit csináltok (éppen)? (Éppen) írjuk a gyakorlatokat. hogy mikor menjen a városba. — A tizenegyedik lecke nem lesz nehéz. de nem akar jönni. nem esik. — Gyorsan öltözködünk. Az egyik Ágnesé. még idejében érkezem a hivatalba. — Én is veszek majd cigarettát. — Péter nem tudja. Anyám sem jöhet. Nem sok.Ejercicios de repaso • Mondjuk spanyolul: 1. köszönteni fogjuk szüleinket. — Azt mondják. lecke nyelvtanához) Mit fog őn csinálni holnap? Holnap el fogok menni a múzeumba. nem ismerem az ön húgát. Otthon maradhatnak. 3. hogy a jó barátokat a bajban lehet megismerni. — Be fogok menni a városba. amikor öltözködő! (gerundio)? Szüleimre gondolok. — Húgom ma nem jöhet. — Mennyi pénzed van? Csak nyolcvan pezetám van. Sok dolgunk van. — (Azért) jövünk. felébredek. — Mire gondolsz. uram. — Anyám a tükör előtt fésülködik. — 1924. — Mielőtt elmegyünk. a tanulók üdvözlik tanárukat. mert nem akarunk elkésni az iskolából. — Otthon maradhatsz. — Hányadika van ma? Február elseje. 5. — Az ön töltőtolla nem ír jól. — Adok neked egy jó tanácsot: ha rossz idő van. — Amikor az osztályba lepnek. hogy meg­ nézzem az új képeket. — Mindenki itt van. — Ha lesz ( = van) pénzem. zsebkendő és személyazonossági igazolványom van. — Éjfélkor mindig felébredek. lecke nyelvtanához) Mosom kezemet (többes sz. — Reggel mosakodom. kulcsok. hogy mit tegye­ nek. lecke nyelvtanához) Mit csinálsz. (A 9. — Karcsi mélyen alszik. Holnap február másodika lesz. (A 10. száz vagy százötven jó eigarettát fogok venni. Az ő könyve (Ágnesé !) piros. nem az enyém . — Fiam ! Miért nem sietsz? — Kié ez a pénztárca? Az enyém. Neki sincs igaza. — A lányok minden szót tudnak. — Mit isztok. ha akarsz. — Nincs igazad. — Itt van két könyv. — Apánk kilenc óra felé tér haza. (A 11. lecke nyelvtanához) Ha sietek ( = Sietve). 4. — Nem írunk. — Egy óra előtt nem érek rá. — Nem könnyű korán felkelni. hanem havazik. 101 . veled. amikor éhes vagy? Kenyeret eszem. hogy néhány inget vegyek magamnak.

Se lavan las manos y se apresuran al comedor. őket a ustedes önöknek. mi nosotras vosotros . Las máqui­ nas se paran.. minket a nosotras a vosotros . su amigo y compañero de trabajo. őket a ellas nekik. — dice Juan Varga a Antonio Nádas. titeket a vosotras a ellos nekik. . önt a nosotros . . f) önöket 1 I En el comedor de la fábrica Es mediodía. . — le contesta Antonio. őt a ella neki.. eset tárgyeset Hangsúlyos v. 102 . vosotras ellos (ni) ők ellas (f) ők ustedes önök nos nekünk os nektek les nekik les (las) nekik les önöknek os benneteket les (los) o/cef las óTce/ les (los) (ni. . . . donde les espera la buena comida. téged a él neki.. és tárgyeset yo én tú te él (m) ő ella (f) ö usted ön me nekem te neked le neki le (la) neki le önnek me engem te téged le (lo) őt la őt le (lo) (m) önt la (f) önt nos bennünket a mí nekem..LECCIÓN TRECE A személyes névmások — Los pronombres personales H a n g s ú 1 y t a la n részeshat. . . nekünk.... obreras y obreros dejan de trabajar. önöket nosotros . elöljárószós részeshat. El gran reloj de torre acaba de dar las doce. engem a ti neked. — Estoy hambriento como un lobo. — ¿No sabes qué tendremos hoy de comer? — No lo sé. őt a usted önnek. nektek. — lo veremos pronto.

los tenedores y los cuchillos. las cucharas. II Conversación — ¡Buenas noches. — ¡Salud. Allí ya están sentados el contramaestre del taller número tres y dos otros compañeros.Mientras tanto entran en la gran sala. los platos lisos para la legumbre. — ¿ Te gusta la sopa. pronto beberemos a vuestra salud. — ¡Salud. — ¿Qué tal el trabajo en vuestro taller? ¿Es verdad que van a premiaros por vuestro buen trabajo? — Sí. A vosotros os daré también compota. ¿Qué tendremos de cenar? — Ya lo verás. charlando alegremente. los platos hondos para la sopa. fumando cigarrillos. a eso de las nueve. Las camareras traen las soperas y las ponen en las mesas. ¿Me haces el favor •de pasarme la sal? ¡Gracias ! — No las merece. quieren premiarnos porque nuestro taller es el primero en cumplir el plan anual. los platillos para la ensalada. camarada Varga ? — pregunta a Juan el cámara•da Nagy quien está sentado enfrente de él. De sobremesa. ¿ Qué carne traerán después de la sopa? Ya lo veo : un asado de cerdo con patatas fritas. platillos. cuchillos y tenedores. La comida es verdaderamente muy sabrosa y abundante. Juan y Antonio se sientan a la misma mesa. me gusta. Por eso tendrás que poner dos compoteras y también dos cucharillas. Confiamos en vosotros. Papá y los chicos llegarán más tarde. donde muchas obreras y obreros acaban de sentarse a las mesas. camaradas ! ¡Que os aproveche l — les dice Juan. Para ellos pondrás los cubiertos más tarde. ¿Cuántos cubiertos tengo que poner? — Solamente tres : para mí. mamita mía l Estoy hambrienta como un lobo. Si quieres cenar pronto. — ¡ Qué buen olor! Se me hace la boca agua. chiquita. En la mesa ya todo está • preparado para la comida: los cinco cubiertos para los cinco comensales. Juan 1 ¡ Que te aproveche I — le responden los comensales. — Es decir. — Sí. sólo me parece algo insípida. — ¿Qué vajilla nos hace falta para la cena? — Pondrás en la mesa platos lisos. los camaradas charlan aún un poquito. No falta tampoco la ensalada. 103 . tienes que poner la mesa. — Lo haré con mucho gusto. para ti y para Eva que volverá dentro de poco a casa. Un plato hondo y una cuchara los traerás solamente para mí: comeré la «opa que nos queda de la comida. Los comensales se sirven.

megszáll (vhol) dejar de abbahagy vmit el lobo farkas Antonio Antal contestar felel. szeret. vesz magának gustar ízlik . bevégez acaba de dar las doce éppen most ütötte el a tizenkettőt la máquina gép pararse megáll parar megállít. la comensal asztaltárs preparado. 104 . Más portékája mindig szebbnek. cosas. Kölcsön kenyér visszajár. el reloj [réló]. -a előkészített. Nem olyan fekete az ördög. kedvel preguntar kérdez (akitől: a) enfrente de (elöljárószó) -val szemközt* i-val szemben *(A közmondások magyar megfelelője : 1. tunjk. Vocabulario Ettől a leckétől kezdve a szószedetben az ige jelentését az egyes szám 3. I.). a dolgokat. tetszik.* No es tan fiero el león como lo pintan.III Distracción (Chiste) Un sabio muy distraído está sentado a la mesa de un restaurante y pregunta al camarero quien le sirve : — ¿Me hace el favor de decirme: es que acabo de comer o es que voy a cenar? IV Refranes Donde las dan las toman. íze van . la legumbre főzelék el platillo kistányér la ensalada saláta la cuchara kanál el tenedor villa la camarera pincérnő. hasznára van el. előkészítve el cubierto teríték hondo mély la sopa leves } liso lapos . — 3. válaszol ya lo veremos pronto mindjárt meglátjuk mientras tanto közben. la misma ugyanaz el contramaestre műhelyfőnök el taller műhely el camarada. Las. ti. megáll. ezalatt la sala terem alegremente vidáman el (lo) mismo. mint amilyennek festik. la camarada elvtárs(nő). felszolgáló el camarero pincér la sopera levesestál servirse kiszolgálj a magát. los relojes [rélő/iészj óra el reloj de torre toronyóra la torre torony acabar befejez.) — 2. El becerro del vecino nos parece siempre una vaca. sze^ mélyének alakjában adjuk meg. ott el is vesznek. (Szó szerint: Ahol adnak. szaktárs(nő) ¡que os aproveche! jó étvágyat! („hogy nektek használjon") aprovechar (fel)használ.

látszik.hacer falta kell. premiar. szag la cucharilla kiskanál. szó szerint: de sobremesa ebéd után (asztalnál ülve) „van az. kávéskanál se me hace la boca agua összefut a nyál III. me gusta. vad (a munka)? < el león oroszlán van a premiaros meg fognak jutalmazni pintar fest el becerro tinó benneteket . pareces) tűnik. meg akarnak jutalmazni bennünket. hogy") ¿qué tal (el trabajo)? hogy megy IV. fiero kegyetlen. személyben térnek el.parecer (parezco. i A hangsúlytalan névmási alakok sűrűn fordulnak elő a mindennapi társalgás nyelvében / begyakorlásukra nagy gondot kell fordítani. kérem rövid időn belül („nem érdemli . az alakok azonban csak a 3. ¿Es verdad que van a premiaros? Sí. mereces) (megérde. bölcs la boca száj distraído szórakozott verdaderamente valóban. -a picike. a hangsúlytalan (yagyis különösebb nyomaték nélkül használt) személyes névmásoknak külön-küiiin alakja van a részeshatározó és a tárgyesetben . premio megjutalmaz el veeino szomszéd cumplir teljesít la vecina szomszédasszony el plan terv la vaca tehén * Gramática < A/> I A személyes névmások hangsúlytalan részeshatározó esete (dativo) és tárgyesete (acusativo) ízlik neked a leves? Igen. 105 . la distracción szórakozottság a számbán („vízzé válik a szám") el sabio tudós. szükséges mel a vosotros os nektek (kiemelve. Tanuljuk meg jól a követ­ kező pontban adott példasorozatot. Igaz. csöppség (+ de) poner la mesa megterít el favor szívesség. ízlik nekem. confío en megbízik vkiben II. tetszik algo kissé insípido ízetlen ¿me haces el favor? leszel szíves anual évi la salud egészség > confiar. evőeszköz(ök) merecer (merezco.meg azokat". hamarosan. ti. tényleg cl restaurante vendéglő sabroso ízletes es que (nem fordítjuk. gracias) la vajilla edény(ek). ¿Te gusta la sopa? Sí. no las merece szóra sem érdemes. la mamita anyuka chiquito. a más tarde később köszönetet. kegy con mucho gusto nagyon szívesen pasar (ide)nyújtani el gusto kedv. quieren premiarnos. ízlés la sal só dentro de poco rövidesen. hogy megjutalmaznak benneteket? Igen. szó la carne hús szerint: nektek nektek) el asado sült la compota befőtt frito (melléknév) sült la compotera befőttes tányér el olor illat. Amint a lecke elején közölt táblázatból láthatjuk.

le dan carne. les dan carne. Os gusta la sopa. neked húst. Me gusta la sopa. ha lát engem. adnak adnak adnak adnak adnak adnak nekem húst. (Nőt. ilyenkor azonban a személyes névmás a Tagozott ige előtt is állhat: quiero verte = te quiero ver szeretnélek látni. verme. Carlos quiere veros. látni akar bennünket.) A személyes névmások hangsúlytalan alakjai — akárcsak a visszaható névJnások (vö. C. les quiere ver. K. neki (önnek) húst. Viéndoos Carlos se alegra. verte. K. Hoy Hoy Hoy Hoy Hoy Hoy no no no no no no me dan carne. látni akarja őket Carlos quiere verles. Viéndolas Carlos se alegra. látni akarja öt (önt). te dan carne.) K. K örül. örül. ha látja őt (önt). (Nőt. Viéndola Carlos se alegra. nekik a leves. ha látja őket (önöket). las quiere ver. (Dolgot. K. Le gusta la sopa. (Nőket. K. 106 . = C. (Nőket.) K. nos dan carne. los quiere ver.) Viéndolos Carlos se alegra. látni akar benneteket. = C. ha lát bennünket. ha lát téged. örül. Carlos quiere vernos. látni akarja azokat. b) a gerundio-han : Viéndome Carlos se alegra . neki a leves. K örül. os quiere ver. verle. verla.) 'Carlos quiere verlos. Viéndole Carlos se alegra. látni akarja őket. K. A személyes és visszaható névmás hangsúlytalan alakjait azonban az ige mögé tesszük és vele egybeírjuk : a) főnévi igenévvel kapcsolatban . C. látni akar téged. örül. ha látja öt (önt). K örül. K. = C. Les gusta la sopa. nektek a leves. ha látja őket. nekünk a leves. nekünk húst. C. nos quiere ver. K örül. Carlos quiere verlas.) Károly örül. 56) — a ragozott ige előtt állanak. nektek húst. látni akarja őt (önt). Viéndome Carlos se alegra. ha látja azokat. (Dolgokat. Viéndote Carlos se alegra. Nos gusta la sopa. lo quiere ver. (önöket). ver.) Viéndonos Carlos se alegra. K. (Dolgokat. ha látja azt. nekik (önöknek) húst.87 A hangsúlytalan személyes névmás helye a mondatban ízlik ízlik ízlik ízlik ízlik ízlik Ma Ma Ma Ma Ma Ma C. os dan carne. ha lát benneteket. ver. ver. me te le la quiere quiere quiere quiere nekem a leves. (Dolgot. Carlos •Carlos Carlos Carlos quiere quiere quiere quiere ver. a tagadószó megelőzi a személyes névmást. Carlos quiere verlo. = = = = nem nem nem nem nem nem Károly látni akar engem. K. = C. = C. = C. Te gusta la sopa. K örül. K. látni akarja azt. neked a leves. Viéndoles Carlos se alegra. 55. K örül.) Viéndolo Carlos se alegra. K.

bővel­ kedő használata. Anna Anna Anna Anna Anna Anna Anna Anna nekem írja a levelet. Veletek szemben ülünk. DélAmerikában a lo. lo = azt. ennek szenteljük a következő leckét). hangsúlyos vagy elöljárószós alakjait t e l i használni (1. le escribe la carta a él (a ella). A vosotros os daré también compota. Megjegyzések. Beszélni fogunk vele.: 112). Nem akarok nélküled menni. les escribe la carta a ustedes. neki írja a levelet. Bízunk bennetek. (Nőnemű tárgyakra a la. — Necesítase una tocinera. d) az irodalmi vagy régies stílusban.") Megjegyzés. — 1. para ti y para Eva. A gyakorlás kedvéért már i t t is közlünk két példasort: Ana Ana Ana Ana Ana Ana Ana Ana me escribe la carta a mí. los alakkal szinte rendszeresen utalnak személyekre. le escribe la carta a usted. Érdekes sajátossága a spanyol nyelvnek. El camarada Nagy está sentado enfrente de mi. hanem a megfelelő hangsúlytalan névmással együtt (ez a személyes névmásnak ún.c) a felszólító mód állító alakjaiban (vö. a lecke elején lévő táblázatot). Három terítéket kell hoznod : nekem. d) A köznyelvben gyakori a le és a lo. nekik írja a levelet. No quiero ir sin ti. 107 . b) Ellos tárgyesetében les személyekre. Tienes que poner tres cubiertos : para mí. Elöljárószó után a személyes névmás ún. 88 A személyes névmások elöljárószós esetei. las alaknak ezt a használatát elítéli. Esta carta es para nosotros. Ez a levél nekünk szól. vagyis •ezeket az alakokat egyformán vonatkoztatják személyekre és tárgyakra. valamint a les és a los felcserélése. los tárgyakra utal. les escribe la carta a ellos (a ellas). — A lecke elején közölt táblázatban található kettős alakokra vonatkozóan jegyezzük meg az alábbiakat: a) El tárgyesetében le személyre. Nektek befőttet is adok. neked írja a levelet. lo tárgyra utal. valamint újságok hirdetéseiben a hang­ súlytalan névmási alakokat bármely igealak mögé írhatjuk: Paréceme que la sopa está algo insípida. önnek írja a levelet. További példák: Pedro habla de mi.) ' c) Ella és ellas részeshatározó esetében a le. Péter rólam beszél. nektek írja a levelet. hogy a leves kissé ízetlen. — Hállase Rio de Janeiro en el Brasil. neked és Éva számára. illetve a les mellett la. önöknek írja a levelet. Hablaremos con él (con ella). A Spanyol Akadémia a la. nos escribe la carta a nosotros (-as). Szakácsnőt keresünk. Estamos sentados enfrente de vosotros. illetve ias alak is előfordul. Ügy tűnik nekem. Les tehát = őket. a személyes névmások hangsúlyos részeshatározó és tárgyesete Confiamos en vosotros. os escribe la carta a vosotros (-as). nekünk írja a levelet. te escribe la carta a tí. Nagy elvtárs velem szemben ül. („Szükség van szakácsnőre. hogy a személyes névmás hangsúlyos részeshatározó és tárgyesetét nem használja önmagában. Le tehát = őt. Rio de Janeiro Brazíliában van. ios = azokat. las alakokkal utalunk. főleg a köznapi nyelvben.

hogy mi lesz ma ebédre? comer? No sé qué hora es. Carlos le quiere a él (a olla). Los obreros acaban de sentarse A munkások az imént ültek le az a las mesas. — A magyartol eltérően a spanyolban a hangsúlyos névmási alakok az ige mögött állanak. 90 Az i r ige különleges használata Vamos a ver.infinitivo közvetlenül megelőző cselekvésre utal. Az ún. az utána álló főnévi igenevet pedig jelen vagy jövő idővel fordítjuk. Juan va a llegar pronto. Carlos os quiere a vosotros (-as). Károly ennem szeret. Van a premiaros. asztalokhoz. a tizenkettőt. Ha az acabar után főnév következik. Carlos les quiere a ustedes. az igét befejezni jelentéssel fordítjuk: Hoy acabaremos este trabajo. A ma­ gyarban ilyenkor az ir igét alkalmas határozószóval (rövidesen. Károly minket szeret. János egykettőre itt lesz. Károly téj/ed szeret.a mí. hogy hány óra van. (Rövidesen) meg fognak jutalmazni benneteket. Acabar + de -f. Az ir + a -f infinitivo a közeli jövőben bekövetkező cselekvést jelöli. Károly szeret engem (hangsúlytalan): Carlos me quiere. Ilyenkor az acabar igét a magyarban most. Mindjárt sétálni megyek. amikor a kérdést „hogy" kötőszós mellék­ mondat tartalmazza) a que (hogy) kötőszó a spanyolban elmarad. Károly Ont szereti. Carlos te quiere a ti. — Ellenben: Acabo de escribir una carta a mi hermano. függő kérdésben (vagyis. Carlos le quiere a usted. Sétálni fogok egyet a városban. Károly önöket szereti.Carlos me quiere. Pl. További példák: ¿Qué vas a hacer? Mit fogsz most csinálni? Voy a dar un paseo. Ma befejezzük ezt a munkát. — Károly engem szeret (hangsúlyos): Carlos me quiere a mí. az utána álló főnévi igenevet pedig múlt idővel fordítjuk. Éppen most írtam levelet testvéremnek. Károly titeket szeret. 108 . 89 Az a c a b a r ige különleges használata El reloj de torre acaba de dar A toronyóra (éppen) most ütötte el las doce. éppen most. Ezzel szemben egyszerű jövő idővel: ¿Qué harás mañana? ' Mit fogsz holnap csinálni? Daré un paseo en la ciudad. Carlos les quiere a ellos (a ellas). az imént szóval. egykettőre. Károly őt szereti. Carlos nos quiere a nosotros (-as). Jól figyeljük meg a különbségei hangsúlytalan és hangsúlyos névmást alak közt. Mindjárt meglátjuk. 91 A q u e (hogy) kötőszó elhagyása kérdőszó előtt ¿No sabes qué tendremos hoy de Nem tudod. Károly őket szereti. Nem tudom. mind­ járt). 2.

Ejercicios 1. — ¿Hay cartas para mí ? — Las muchachas hablan de mi. Egy melléknév több. 93 Las y No No Ya A személyes névmás használata a tárgy kifejezésére camareras traen las soperas las ponen en las mesas. Un plato hondo y una cuchara los traerás solamente para mí. 109 . — Juan no escribe esta carta a mí. — Los profesores me dan buenos consejos. Muchas obreras y obreros están sentados a las mesas. Mély tányért és kanalat csak nekem hozol. tudod azt.m Egyeztetés különböző nemű főnevekkel Sok munkásnő és munkás öl az asztaloknál. hogy mit csi­ náljak. — El profesor irá al teatro conmigo. A spanyolban nincsen külön alanyi és tár­ gyas ragozás. — Diciéndome la verdad. különböző nemű főnévre vonatkozhat. — También Paco me quiere dar un libro. tudod.). lo veremos pronto. no lo sé nem tudom). Ugyanígy a különböző nemű főnevekre vonatkozó személyes névmás is hímnemű alakban áll. Feleljünk a következő kérdésekre : ¿Cuándo se come en las fábricas? ¿Qué acaba de dar las doce? ¿Qué hacen las obreras y los obreros cuando oyen sonar las campanillas? ¿A dónde se apresuran después de lavarse las manos? ¿Cómo es la comida en la fábrica? ¿Qué vemos en el comedor? ¿Quiénes están sentados a las mesas? ¿Qué se ve en la mesa? ¿En qué plato se come la sopa? ¿En qué plato se come la legumbre o la carne? ¿Qué hacen las camareras? ¿Qué hacen los comensales? ¿Cómo es la sopa? ¿Qué pone usted en la sopa cuando está insípida? ¿Con qué palabras pide (kéri) usted la sal a su comensal? ¿Con qué come usted el asado de cerdo? ¿Qué se. A pincérnők hozzák a levesestálakat és az asztalokra teszik. ismeri stb. látom őt. — ¿Por qué no me escriben los amigos? — Pablo quiere darme un libro. ezért a tárgyat a megfelelő személyes névmás kitételével fejezzük ki (las ponen teszik. " A magyar tárgyas ige (látom. Pep. hace de sobremesa? 2. — ¿Cuándo quiere usted verme? 3. ha a tárgyas ige után mellékmondat következik: No sé qué hacer. — Eva no me hallará aquí. sabes quién es aquel señor? lo sé. Nem tudom. Ekkor a mellék­ név hímnemben egyezik. — Emerico no puede vivir sin mí. Az alábbi mondaipélddlcban a me helyébe tegyük a személyes névmás többi alakfát: José me escribe a menudo. — Hoy la camarera no me servirá legumbres. — María no me ve. Az alábbi mondatokban a mi helyébe tegyük a személyes névmás többi alakját: Todos pueden confiar en mi. Mindjárt meglátjuk. ki az az úr? Nem tudom. ismeri őt stb.) magában foglalja a tárgyat (ti. Nem tudod. — Juana está sentada enfrente de mí.e me hará un gran favor. — A névmás azonban elmarad. — Inés piensa mucho en mí.

Neki nem fogunk könyveket adni. . az ir igét a következő mondatokban: Éppen most ütötte az óra az ötöt. Nélkülük nem tehetünk semmit. . . Nélkülünk nem akarnak menni. 7. has de decir. Mondjuk spanyolul: Látsz engem? Látlak. Rólunk beszéltek? Rólatok beszélünk. . . 6. que quiero hablar con . . Sé sólo que mí hermana irá con . 110* . A sült burgonya is nagyon ízletes. a gép meg­ állt (está parada). veo. — ¿Dónde estén Luis y Garlitos? No . . Látsz bennünket? Látlak benneteket.válaszolnak nekem. . Jó étvágyat! . Nélkülem nem megy. Menjünk ebédelni! Abbahagyom a munkát. Cuando .¿Qué hace Ana? No . Ezek a levelek nekünk szólnak. — Szeretsz? Szeretlek. nőket). Látja ön Pétert? Nem látóin őt. Károly minket nem szeret. . . . . — Mit hozol nekem? Levelet hozok neked. . — A tanár a könyvet nekem adja.A sertéssült olyan ízletesnek látszik (nekem). has de decir . . ül. Tegyük a pontok helyébe a személyes névmás megfelelő alakját: ¿Dónde está Jorge? No . veo. Köszönöm. Nem bízhattok meg benne. — Légy szíves (¿Me haces el favor de. . — ¿Por qué no viene» a verme? Tengo que decir . .Apám éppen most fejezte be a levelet (írni). Éva nem neked írja a levelet. algunas revistas interesantes. .. Használjuk az acabar. Mi veletek szemben ülünk. . hogy összefut a nyál a számban. Mit fogtok most csinálni? Most sétálni megyünk. Róla beszélünk és nem róluk. hogy mi lesz vacsorára. Ma otthon fogok vacsorázni. Min­ denki szereti őket (férfiakat. Nélküle nem teszek semmit. — Kérem. — Éva és Mária most fog ebédelni. que quiero hablar con . verá». mint a farkas. .. sé. Quiero d a r . . — Nélküled nerii me­ gyek (jövő idővel).4. Vele szemben nem ül senki. Nekünk nem fognak levest adni. .?). 8. — Ez a levél neked szól (= számodra van). — Te velem szemben ülsz. hogy a leves ízetlen. — Jó ma a leves? ízlik nektek? — János azt mondja. . . . . és mindjárt megírom a feladatot. Társaim már az asztalnál ülnek. Látják önök Ágnest? Nem látjuk őt. .Jó étvágyat! . Mit fogunk szüleinknek adni? Könyveket fogunk nekik adni. . Mit hozol a gyerekeknek? Néhány játé­ kot hozok nekik. Guando . — Rólam beszélsz? Rólad beszélek.z nekem? Köny­ vet adok neked. Ez a leve­ lezőlap nekem szól. muchas cosas. . Ez a sürgöny nekik szól. Mi hermana no puede vivir sin quiere mucho. Még nem tudom. Megbízhatunk bennük? Megbízhattok bennünk. Látni akarjuk őt. Mit akarnak önök Máriának adni? Könyvet akarunk neki adni. és az étkezőbe sietek. Mondjuk spanyolul: Megbízhatsz bennem.. ő t senki sem fogja meghívni. — Éppen most fejeztem be a szótanulást (= tanulni a szavakat). . Este nyolc órakor újból (olyan) éhes leszek. Mit hozol Évának? Levelet hozok neki. Mit adtok nekünk? Könyvet adunk nektek. al cine. Megmosom a kezemet. Mit akar ön Pálnak adni? Könyvet akarok neki adni.mondom nekik. verás. — Mit ads..Éva és Mária most jött haza az iskolá­ ból. 6. Nélkületek nem akarunk menni. nyújtsd ide a sót. Fordítsuk le spanyolra: Éppen most szólt a csengő. Szerettek bennünket? Szeretünk benneteket.

. le gusta mucho andar por la calle. su mujer lo sabe y quiere utilizar este día para ir de compras con su marido. tantas cosas ! A ti te compraré un tejido para un traje nuevo : — lo necesitas mucho. — ¿No comprarás nada para ti? — Por supuesto también a mí me hacen falta algunas cosas. Neked szövetet fogok vásárolni. y a las muchachas les compraré algunas prendas de ropa interior. quien. ¿Qué te parece a ti este modelo nuevo? A mí me gusta mucho. mirar los magníficos escaparates de las tiendas y entrar en los grandes almacenes pasando de una sección a otra. A ti te compraré un tejido. . — jOtra vez! jAcabas de comprarte un vestido de color marrón! Tú misma estás diciendo que ya tienes bastantes vestidos. Ferinek néhány zsebkendőt akarok venni. — jClaro! — De todas formas. A Juan le aburre ir de compras. 111 l . el propósito de Ana no le gusta mucho a Juan. ¿qué quieres comprar mañana en la ciudad? — pregunta Juan a su mujer. A José tengo que comprarle una corbata.LECCIÓN CATORCE A személyes névmás bővelkedő használata El propósito de Ana no le gusta mucho a Juan. A Paco le quiero comprar unos pañuelos. Los Varga irán de compras Mañana por la mañana Juan Varga estará libre porque trabajará en el turno de la tarde. Ana. A Juan le aburre ir de compras. Jánost untatja a vásárlás. al fin y al cabo. A Ana tampoco le falta el dinero porque es un ama de casa muy económica : hasta tiene dinero en la caja de ahorros. necesito un vestido nuevo . Añna terve nem nagyon tetszik Jánosnak. — Pues. A Ana.. A Paco le quiero comprar unos pañuelos y calcetines. tarde o temprano. A decir verdad. Neked hogy tetszik ez az új modelll Nekem nagyon tetszik. • |Ah. cuando está libre. por el contrario. prefiere estar en casa leyenda una novela o dar un paseo por el parque o hasta en la isla de Margarita.

< Pues bien. — Ya sé que eres un verdadero ratón de biblioteca. par^ la tarde. señora? — Un jabón de olor. A mí me gusta. . ¿Qué más desea usted? — ¿Me hace el favor de enseñarme unas polveras? Me hace falta también una borla para polvos. Mientras tanío voy a comprarme unos pitillos en aquel estanco. ¿Cuándo iremos de compras? — Todo depende de ti mismo.usted todo. podremos marcharnos de casa mañana por la mañana a las nueve. — [Siempre la misma historia I Pues bien. me quedo con ésta. — Tienes razón. señora. por ejemplo. ¿Qué te parece a ti este modelo nuevo que ves aquí en este escaparate? ¿A ti te gusta? — A decir verdad.— Mira. querido. II Conversación — ¿Por dónde comenzamos. — Depende todo de las tiendas mismas.¡Buenos días. La atención mía la llaman los artículos de moda. no me entiendo en indumentaria femenina. ' — Aquí tiene. señora 1 — ¡Buenos días ! -~ ¿Que desea usted. — ¿Cuánto cuesta? -r Ochenta y seis florines. un jabón de afeitar para mi marido y un frasquito de agua de Colonia. a mí me da lo mísmd. — 112 . igual que ésta. — ¿Me haces el favor de esperar un ratito aquí mientras compro algunos artículos en aquella perfumería? > ( — Con mucho gusto. Espero que también a ti te gustará ver los escaparates de las tiendas y de los almacenes. (En la perfumería) i. ahora me hace falta un vestido color1 gris. ante todo los vestidos y los abrigos. ver los libros nuevos en los escaparates de las librerías. * — ¿Qué le parece a usted esta polvera? Es de buen gusto y no muy cara. no tengo inconveniente. Si te conviene. Juan? — A mí me parece que primeramente tenemos que mirar los escaparates en el centro de la ciudad. — De acuerdo. querido. A mí me conviene.

drap tú mismo (-a) te magad color gris szürke színű lo ves de hát. A rossz szokást ki kell irtani. kihasznál preferir (prefiero. történet. preferimos) jobban szeret. Ajándék lónak ne nézd a íogáti — 2. szándék aburrir untat. raktár pasar átmegy. gazdasági la caja de ahorros takarékpénztár la caja pénztár. modell I. este duro es falso! Pues.III El favor (Chiste) ¿Quiere usted hacerme un favor? ¿Cuál? Cambiarme este duro. Vocabulario el propósito terv. látod la historia história. IV Refranes A caballo regalado. terhére van (akinek: tárgyeset) ir de compras bevásárol la compra vétel. megtakarított pénz al fin y al cabo végeredményben el cabo vég. bevásárlás el tejido szövet nada semmi(t) el modelo minta. inkább akar el parque park la isla sziget por el contrario viszont.* A la mala costumbre quebrarle la pierna. ¡ Hombre. történelem a mí me da lo mismo nekem mindegy *(A közmondások értelme: 1. kassza el ahorro takarékosság. csúcs ¡ah! ó! el traje öltöny el calcetín zokni la prenda ruhadarab. precisamente ahí está el favor.) • Spanyol nyelvkönyv — 5614 113 . bolt el almacén áruház. no hay que mirarle el diente. zálog la ropa interior alsó fehérnemű la ropa ruha (ropa blanca fehérnemű) interior belső por supuesto természetesen ¡claro! hát persze! de todas formas mindenesetre la forma alak tarde o temprano előbb vagy utóbb el vestido ruha ¡otra vez! már megint! de color marrón gesztenyeszínű. sorrend utilizar fel-. (be)jár la sección osztály (áruházban) económico takarékos. mañana por la mañana holnap reggel holnap délelőtt el turno műszak. ellenben magnífico pompás el escaparate kirakat la tienda üzlet.

¿quiere usted hacerme un favor? tenne nekem egy szívességet? cambiar (be)vált. el caballo ló regalado ajándékozott regalar ajándékoz la costumbre szokás la pierna lábszár Gramática 94 A személyes névmások bővelkedő használata A Paco le quiero comprar unos pañuelos. A személyes névmás hangsúlyos részeshatározó vagy tárgy esete ritkán fordul elő önmagában: a legtöbb esetben a hangsúlytalan névmási alak is kíséri. egyforma caro drága ¿Cuánto euesta? mennyibe kerül? me quedo con ésto (con ésta) ennél maradok III. (be)cserél el duro spanyol pénzegység (5 pezeiu) ¡hombre! de hiszen. Ezt nevezzük a névmás bővelkedő használatának. Nekem a könyvek tetszenek. hogy kiemelt — részeshatározó vagy tárgyesetben álló — főnév vagy névmás mellett a hangsúlytalan névmás meg­ felelő alakját is kiteszi. éppen IV. A las muchachas les compraré unas prendas de ropa interior. A mí me gustan los libros. Esto a ti te conviene. vmivel kezd a mi me parece nekem az a vélemé­ nyem primeramente először (is) de las tiendas mismas maguktól a kirakatoktól la librería könyvkereskedés verdadero valódi. . • Ferinek néhány zsebkendőt akarok venni. magadtól convenir (conviene) megfelel marcharse elindul. férfi falso hamis precisamente pontosan. comenzar por vmin v. Jól gyakoroljuk be tehát az alábbi mondatpéldákat: Esto a mí me conviene. igazi ' el ratón de biblioteca könyvmoly el ratón egér la biblioteca könyvtár la atención figyelem la moda divat ante todo mindenekelőtt. elmegy de acuerdo rendben van no tengo inconveniente részemről nincs akadálya inconveniente alkalmatlan.depender függ de ti mismo tőled. 114* Nekem ez megfelel. A spanyol nyelv egyik sajátossága. A lányoknak alsó fehérneműt fogok venni. elsősorban el abrigo felöltő. nem meg­ felelő II. (téli)kabát entenderse (me entiendo) ért vmihez (amihez: en) la indumentaria femenina női ruházat un ratito egy egész kis ideig la perfumería illatszerbolt el estanco dohánybolt ¿qué lo gusta a uKted? mi tetszik? un jubón de olor pipereszappan un jabón de afeitar borotvaszappan cl frasquíto kis uve# cl agua de Colonia kölnivíz ¿qué más desea usted? mit óhajt egyebet? enseñar mutat la polvera púderszelence la borla para polvos púderpamacs la borla pamacs los polvos púder igual ugyanolyan. „jó ember" el hombre ember. Neked ez megfelel.

J nosotros (-as) no nos quiere nadie. } Neki ez megfelel. 8* Férjemnek új nyakkendőt fogok venni. a) A fent ismertetett mondat-típusokat más szórenddel is mondhatjuk: . őket senki sem szereti. A ellas no las quiere nadie. Téged senki sem szeret. 115 . Titeket senki sem szeret. A Inés la quieren todos. Esto me conviene a mí. Férjemet nagyon szeretem. :} :} •} mí no me quiere nadie. A usted lo conozco.Esto Esto Esto Esto Esto Esto Esto Esto Esto Esto A A A A A A a a a a a a a a a a él le conviene. nosotros nos conviene nosotras nos conviene vosotros os conviene vosotras os conviene ellos les conviene ellas les conviene usted le conviene ustedes les conviene. A mi marido le compraré una corbata nueva. A ellos no les quiere nadie. Todos la quieren a Inés. Minket senki sem szeret. 1 ella no la quiere nadie. A munkásokat meg fogják jutalmazni. önöknek ez megfelel.) Le* enseñaré a iiHledes unos artículos nuevo».) Mutálni fogok önöknek néhány új cikkel. önt senki sem szereti. önöket senki sem szereti. ti no te quiere nadie. A mi marido le quiero mucho. Téged senki sem szeret. önnek ez megfelel. (Kiemelve. Mindenki szereti Ágnest. También a las obreras las premiarán. 1. A ustedes no les quiere nadie. Ágnesnek tetszik az új ruha. Los libros me gustan a mí. A los obreros les darán más dinero. Példák főnévvel kapcsolatos bővelkedő használatra.Ez nekem felel meg. Ismerem önt. / A usted no le (la) quiere nadie. ella le conviene. A munkásoknak több pénzt fognak adni. A los obreros les premiarán. Az új ruha tetszik Ágnesnek. Megjegyzések. A könyvek nekem tetszenek. Engem senki sem szeret. él no le quiere nadie. (önt ismerem. A Inés le gusta el vestido nuevo. Ágnest mindenki szereti. A munkásnőket is meg fogják jutalmazni. amikor az usted. Nekünk ez megfelel. Nekik ez megfelel. vosotros (-as) no os quiere nadie. Nadie te quiere a ti. b) Az udvarias megszólításban a hangsúlytalan személyes névmási alakot bővelkedően akkor is ki szoktuk tenni. El vestido nuevo le gusta a Inés. ustedes nem is nyomatékos : ÍA> conozco a usted. Nektek ez megfelel. őt senki sem szereti.

A sí no se compran nada. hogy nem udvarias. (Vö.: Luis habla siempre de él. ha a hangsúlytalan névmást alakot elhagyjuk: Conozco a usted. Magadnak semmit sem veszel. Magamnak néhány zoknit veszek. Maguknak semmit sem vesznek. és csakis elöljárószók után állhatnak. se (vö. hanem félreértésre is adhat okot: Le conozco. 95_ A visszaható névmások bővelkedő használata A mí me compraré unos calcetines. se. A visszaható névmás hangsúlyos alakjai a részeshatározó és a tárgyesetben : a mi a ti a sí > a nosotros (-as) a vosotros (-as) a sí magamnak magadnak magának magunknak magatoknak maguknak magamat magadat magát magunkat magatokat magukat Mint látjuk. Magának ön semmit sem vesz? Maguknak önök semmit sem vesznek? Gyakorló példák a visszaható névmások bővelkedő használatára mí no me compro nada. — dice Luis para sí. sí no se compra nada. Mutatni fogok nekik (v. önöknek) néhány cikket. os. bár nem spanyolos. További példák: Luis siempre habla de sí. — Les enseñaré unos artículos.) írni fogok neki.: 55). — Ismerem őt (v. ¿A sí no se compra usted nada? ¿A sí no se compran ustedes nada? 116 A A A A . — Az usted. nos. (Lajos mindig róla (egy harmadik személyről) beszél. Magamnak semmit sem veszek. nosotros (-as) no nos compra­ mos nada. — mondja magában Lajos. A vosotros (-as) no os compráis nada. A visszaható névmások hangsúlytalan alakjait már ismerjük: me. Enseñaré a ustedes unos artículos nuevos. személy kivételével — azonosak a személyes névmás hangsúlyos alakjaival. Lajos mindig sajátmagáról beszél.) Le escribiré. ismerem Önt). ustedes elhagyása viszont nemcsak. te. Magunknak semmit sem veszünk. Magának semmit sem vesz. A személyes névmások mintájára kiemelt részeshatározó és tárgyesetben a visszaható névmásokat is bővelkedően használják.Nem hiba. Magatoknak semmit sem vesztek. a visszaható névmás hangsúlyos alakjai — az egyes és többes szám 3. ti no te compras nada.

a ella / Magyar jelentése nekem. a nosotras / os . . a nosotros \ nos . . Os veis a vosotros (-as) en la fotografía. . magatoknak. a ustedes 117 . a él 1 . . a sí nos . . . . a ti . önöket le . a ella / se . . Te ves a ti en la fotografía. Magatokat látjátok a fényképen. . önmagát látja ön a fényképen. . engem . változat me . . . Se ve a sí en la fotografía. Nos vemos a nosotros (-as) en la fotografía. Se ven a sí en la fotografía. a ellos \ les . . .Me veo a mí en la fotografía. . . . minket. magát. . . . változat a mí me a ti te a él le a ella le a él le a ella la a sí se a nosotros nos a nosotras nos a vosotros os a vosotras os a ellos les a ellas les a ellos les a ellas (as a usted le a usted le a usted la a usted les 2. A bővelkedően használt (kettős) személyes és visszaható névmási alakok táblázata : 1. a él \ la . a vosotras / les . . Se ve usted a sí en la fotografía. Se ven ustedes a sí en la fotografía. . titeket. magunknak. Magát látja a fényképen. Magunkat látjuk a fényképen. a vosotros \ os . . a usted / les . a ellas f les . . a mí te le le . a usted le . . . . . magadat neki őt magának. magamnak. maguknak. magamat neked. téged. magadnak. . Magamat látom a fényképen. önmagukat látják önök a fényképen. . Magadat látod a fényképen. . . . a ellos 1 las . magunkat nektek. a usted " l la . a ellas / le . . . . . Magukat látják a fényképen. nekünk. . magatokat nekik őket önnek önt önöknek. magukat . .

Magukkal a tanulókkal fogok beszélni. Nekem mindegy. b) a névelővel ellátott és főnevével egyeztetett alakja ( = el mismo. Nagynéném maga a (megtestesült) jóság. Tú misma lo dices. Al comienzo mismo de la primavera.97 A m i s m o használata Yo mismo quiero verlo. maguk) nemben és számban egyeztetett alakjával. Ugyanazt a ruhát fogom magamnak ' megvenni. A si misma no se comprará nada. ál mismo tiempo ugyanakkor Ejercicios 1. c) Főneve mögé téve. Feleljünk a következő kérdésekre: ¿Por qué Juan Varga estará libre mañana por la mañana? ¿Qué quiere hacer Ana. mismas (maga. (A mí) me da lo mismo. Magának semmit sem fog venni. a névelős és egyeztetett mismo jelentése: „maga « illetve a magyarban más megfelelő fordulattal is fordítható : Mi tía es la bondad misma. ir de compras? ¿Qué se necesita tener cuando se quiere ir de compras? ¿Dónde tiene usted sus ahorros? ¿Qué ve 118 . Mindjárt tavasz elején. por lo general. Todo depende de vosotros mismos. misma. Esta palabra no la sabe la misma Ezt a szót maga a tanárnő sem tudja. . Neked ugyanazok a dolgok tetszenek. Minden maflátoktól függ. A személyes és visszaható névmást nyomatékossá tehetjük az utána tett mismo. Hablaré con los mismos alumnos. d) Jegyezzük meg az alábbi kifejezéseket: Lo mismo da. Egyre megy. A ti te gustan las mismas cosas. la misma. . Én maflám akarom látni (azt). profesora. los mismos. Te mayad mondod. „még m a g a . is (sem)" jelentéssel bír és a főnév előtt áll: Me compraré el mismo vestido. las mismas) „ugyanaz". mismos. A mismo szóról jegyezzük meg még az alábbiakat: a) változatlan alakja határozószókat és névelő nélküli főneveket tesz nyo­ matékosabbá : hoy mismo ahora mismo allí mismo en España mismo még ma most mindjárt ott helyben magában Spanyolországban (még Spanyolországban is) viszont névelővel álló főnévvel egyeztetni kell: en la España misma. la mujer de Juan en este día? ¿A Juan le gusta mucho él propósito de Ana? ¿Por qué no? ¿Qué prefiere hacer cuando está libre? ¿También a usted le aburre ir de compras? ¿A quiénes les gusta.

mutasson nekem néhány zsebkendőt. . Vásá­ rolni megyek majd a városba. — . — Mikor megyünk bevásárolni ? Még ma. 4. — Saját magának (m és f) nem vesz semmit. gusta esta sopa. . Mondjuk spanyolul (a bővelkedő névmásokat használva. A mí no . Be kell mennem egy illat­ szertárba. . . . . . csak 12 forintba kerül. Nekem nem mondják meg az igazat. aconsejo esperar un rato. . — Nekik is mindegy. llaman. — Nem látom magamat a tükörben. . A sí no . Miért nem megyünk a nagy áruházba? Ott is ugyanazokat a cikkeket árulják. . Nekem az tetszik. — Mindjárt az óra elején beszélni fogunk a tanár úrral. A ellos . daré a usted esta medicina. No . conviene a nosotros. — Önöknek meg fogják mutatni az új szöveteket. — Jánosnak ott helyben meg kell írnia a levelet. 3. uram? Legyen szíves. . . . darán otros cuadernos. A feleségemnek púdert és kölnit fogok venni. . — Ő maga (m és f) mondja ezt. — Önnek nem fognak leveleket írni. — Apám engem hív. — Miért untat téged a vásárlás? — Neki (m és f) semmit sem fogunk venni. quiero mucho. — Egyre megy. — Nem látod magadat a fényképen. — Őket (m és f) nem látjuk a szobában. . . . compra nada. A ustedes . . mert az éjjeli műszakban fogok dolgozni. Ma délután három óra után bemegyünk majd a városba. . A nuestras hermanas . Esta carne . Fordítsuk le spanyolra: Holnap délelőtt szabad leszek. . . A Margarita . ennél maradok. El cuarto nuevo . llaman a ti. — Titeket nem akarnak látni szüleink.nyakkendők? — Nekik nem adnak húst. — Nekünk mindegy. . . — Már holnap beszélnem kell vele. — Én magam (m és f) nem ismerem őt. Tegyük a pontok helyébe a megfelelő névmás bővelkedő alakját: A mí . . — Magadnak új nyakken­ dőt veszel. Be fogok menni a nagy áruházba is. — Magamnak ugyanazt a könyvet fogom megvenni. . (Hogyan) tetszik önnek ez a zsebkendő? Ez nem tetszik nekem.usted en los escaparates de las tiendas? ¿Qué hace usted en los grandes almacenes? ¿Qué se comprará usted? ¿De qué color es el traje de usted? ¿Qué se vende en una perfumería? ¿Qué artículos puede comprar usted en un gran almacén? 2. veo aquí. Én magam jobban szeretem a Váci utcai üzleteket. Hát jó. gusta a ti. También a vosotros . — Ugyanakkor füzeteket is fogok venni magamnak. Magamnak egy borotvaszappant kell vennem. ahol kell) : Nekem nem tetszik ez a terv. — Téged ki hív? — Őt (m és f) a tanár hívja. quieren todos. parece bueno a Pablo. enseñarán vestidos hermosos. — Vele magával kell beszélnem (m és / ) . . A vosotras . . escribirán muchas cartas. — Róluk magukról beszélünk. . A ellas . . — Nem akar venni magának új szövetet. 5. . . — Mi tetszik. A Luis no . — Nekünk alsó fehérneműt akarnak venni szüleink. — Nem veszek magamnak semmit. llaman. — Ezt a szót magában Spanyolországban sem értik. Este tejido . Mennyibe kerül? Nem drága. — Neked nem hiányzik a pénz. . Mondjuk spanyolul (a mismo gyakorlására) : Még ma vizsgáznod kell. és megnézzük az üzletek kirakatait. . Sok mindent kell vennem. * U9 . — Minket szeretnek tanáraink. — Nektek (hogy) tetszenek ezek a. — Anyánk a megtestesült jóság.

— Pero. Ezt a szövetet megveszem magamnak. Meg akarom venni magamnak. Te nem veszed meg magadnak? Nem akarod megvenni magadnak? ő majd megveszi magának.LECCIÓN QUINCE Névmási alakok találkozása Este tejido me lo compro. ¿por qué? ¿A qué gastar el dinero? te lo pregunto. yo no llevo tanto dinero encima para comprármelo. El matrimonio Varga va de una sección a otra mirando atentamente los géneros tan diversos que cubren los mostradores. En el gran almacén Después de mirar los lujosos escaparates de las tiendas de la Calle Váci. querida? — pregunta Juan a su mujer. Aquí hay gran animación a todas horas del día. Máris mutatom önöknek. ¿Los tejidos nuevos. 120** . por añadidura. ¿Tú no te lo compras? ¿No quieres comprártelo? Él se lo comprará. Voy a enseñárselos a ustedes. Juan y Ana entran en el gran almacén que se halla en la Calle de Luis Kossuth. Quiero comprármelo. Un tejido cuesta un dineral y. ¡te lo confieso I Hay que economizar. puede enseñárnoslos? Se los enseñaré a ustedes. te lo digo clara y distintamente. Az új szöveteket meg tudja mutatni nekünk? Meg fogom mutatni önöknek. — ¿Por qué me lo preguntas si tú mismo lo sabes? Tenemos aún que comprarte un tejido para un traje nuevo. ¡Qué alegría observar a los clientes que se compran toda clase de géneros! j Y ver con qué paciencia atienden a los clientes los dependientes del almacén! — ¿Qué vamos a comprarnos aquí.

•>. Poco contento con esto. de bisutería. — Con mucho gusto. — Aquí tienen ustedes la factura. Voy a preguntárselo. No los venden en otro sitio. de papel y objetos de escritorio. — ¡Cielos ! Para nosotros es demasiado caro.responde el jefe de sección cortésmente. a la sección de tejidos. Puedo recomendárselo. de cristalería. Allá al fondo está. Pero.— ¡Pero si el tejido te lo compro con mis ahorros ! Será mi regalopara tu cumpleaños. para uso diario. Además. ¡qué se le va a hacer! Me quedo con él. ¿qué precio tiene? — Debo advertírselo a ustedes. al lado de la sección de confecciones. — Bueno. Tengan la bondad de pasar por la caja. tiene traje para toda la vida. Voy a enseñárselos a ustedes enseguida. — ¿Puede usted enseñárnoslos? — Con mucho gusto. de artículos para deporte. secciones de calzado. el hombre coge la jaula y va al mercado para vender el pájaro. Preferimos algo más oscuro. es un poco caro. — ¿Cuántos metros corto? • — Tres y veinte. . III Compra ventajosa Un hombre pobre posee un lorito. de perfumería. ¿Qué les parece a ustedes éste? Es bueno y no demasiado caro. el matrimonio Varga visita aún las. no se les presentará a ustedes otra ocasión de comprar tejidos tan magníficos. pero el lora tiene mala memoria y no aprende más que estas tres palabras: — Sin duda alguna. Cuatrocientos ochenta florines metro. — No está mal. pero veo allí al jefe de la sección de ropa blanca. Le enseña a hablar. Después de mirar todo atenta y detalladamente. — Acabamos de recibir también tejidos de lana extranjeros. — Deben tomar el ascensor hasta el segundo piso. Antes de subir al segundo piso. 121 . Allí a la derecha hallarán ustedes la sección que buscan. pero es demasiado claro. — Tenga la bondad de decirnos dónde está la sección de tejidos. tengo que decírselo seriamente. Ana y Juan llegan por último.¡ Qué se le va a hacer! ¡Sea! ¿Sabes dónde se halla la sección — de tejidos? — No lo sé. — ¿Me hacen el favor de pasar por aquí? Tenemos toda clase de tejidos y muy baratos. — Pero si lo compra usted. ¿Qué les parece a ustedes éste? — Éste sí que me gusta mucho. II * Conversación i (En la sección de tejidos) — ¿Qué desean'ustedes? — Quiero comprar/ a mi marido un tejido a rayas. cansados.

fajta. szokás diario mindennapi. amikor látja az ember. ¿Quién me lo compra? Un señor que le oye gritar. kiszolgáló el sentido értelem gastar költ (pénzt) el dineral hatalmas pénzösszeg por añadidura tetejébe. Os digo que vale mucho más. confesamos) bevall economizar takarékoskodik clara y distintamente világosan és érthetően distinto érthető. lábbeli la bisutería díszáru. különféle el mostrador boltasztal la alegría öröm observar megfigyel cl cliente vevő toda clase de mindenféle y ver hát még. cikk diverso különböző. se enoja de la compra. forgalom . különböző. strapára el uso használat.. a rayas csíkos la raya csík. atender kiszolgál vkit.— ¿Quién me compra mi Ionio? . világos . felszáll el calzado cipő. végül cansados fáradtan II. y por esta vez el lorito tiene razón. lujoso fényűző ia animación élénkség. mellé las confecciones készruha subir felmegy. Pero ¿qué le ocurre allí ? A cada pregunta que le hace recibe la misma contestación. Se pone al lado de la jaula y dice : — ¡Qué tonto fui de tirar tanto dinero 1 — ¡Sin duda alguna 1 — exclama el pájaro . akivel: tárgy eset) el dependiente alkalmazott. pajarito ! ¿Vales tú veinte duros? — ¡Sin duda alguna I — responde el loro. vonal para uso diario mindennapos haszná­ latra. lift busear keres al lado de mellett. házasság atentamente figyelmesen cl genero nem. ráadás llevar encima magánál hord llevar hord. lelkesedés cl matrimonio házaspár .. rajta confesar (confieso. Vocabulario I. Paga los veinte duros por el loro y se lo lleva a su casa. ráadásul ' la añadidura hozzáfűzés. visz encima fent. mindennapos pasar por aquí idejön barato olcsó recomendar ajánl no está mal nem rossz más oscuro sötétebb oscuro sötét la lana gyapjú . iroda artículos para deporte sportcikkek el deporte sport la cristalería üvegáru atenta y detalladamente figyelmesen és részletesen detallado részletes por último utoljára. sáv. különálló pero si de hiszen el regalo ajándék el cumpleaños születésnap j «¡MI ! ánT legyen ! 122 ¡qué se le va a hacer! mit lehet itt tenni 1 tenga la bondad de legyen olyan jó cortésmente udvariasan tomar el ascensor beszáll a felvonóba el ascensor felvonó. se dirige al lorito y le dice : — ¡Responde. törődik vkivel (akit v. ékszeráru objetos de escritorio írószerek el escritorio íróasztal. Le gusta tanto la respuesta del pájaro que se lo compra. se extraña del precio tan elevado . AÍfin. hoz.R r ¡ L a # _ L o v c m ] o c n v c i n t e duros. felül.

bír. a 3. kiabál lo vendo en veinte duros 20' duróért adom el extrañarse csodálkozik (amin : de) elevado magas dirigirse fordul vkihez (akihez: a) responde felelj 1 la respuesta felelet. mélység ü l . emlékező tehetség sin duda alguna kétségtelenül alguno valamely. Nincs pénzem. el-. mutatkozik el sitio hely cortar vág. les) helyett pedig mindig se áll. ajánlja neki (nekik). oktat (amire: a) la memoria emlékezet. fog la jaula kalitka.extranjero külföldi enseguida. felhívja figyelmét metro métere . Puedo recomendárselos. ketrec gritar kiált. kikiált por esta vez ezúttal Gramática 98 Hangsúlytalan névmási alakok találkozása Miért kérdezed (ezt) tőlem? Bevallom (azt) neked. Meg tudja mutatni nekünk az új szöveteket? Máris mutatom önöknek. Figyeljük meg az alábbi példasorozatot: Este tejido el dependiente me lo recomienda. válasz ocurrir történik (akivel: a) la contestación felelet. No tengo dinero para comprármelos. személyű részeshatározó alak (le. 123 . ¿Los tejidos nuevos puede usted enseñárnoslos? Voy a enseñárselos. levág la factura számla tengan la bondad de legyenek szívesek pasar por la eaja odamegy a kasszához allá ott. rögtön este sí que me gusta ez igen. ventajoso előnyös pobre szegény poseer birtokol. érték advertir figyelmeztet. ostoba fui voltam tirar dob exclamar [észklámár] felkiált. Ugyanabban a mondatban a személyes vagy visszaható névmás hangsúlytalan részeshatározó és tárgyesete egyszerre fordulhat elő. néhány coger vesz. oda al fondo a végében el fondo fenék. te lo recomienda. ¿Por qué me lo preguntas? Te lo confieso. el metro méter ¡cielos! szent ég! la vida élet seriamente komolyan serio komoly presentarse adódik. válaszenojarse bosszankodik (ami miatt: de) ponerse odaáll tonto buta. en seguida azonnal. van neki el loro. Ilyenkor a részeshatározó eset mindenkor megelőzi a tárgyesetet. el lorito papagáj enseñar tanít. se lo recomienda. ajánlja neked. Ezt a szövetet a kiszolgáló ajánlja nekem. kínálkozik. hogy megvegyem magamnak (azokat). ez tetszik nekem el precio ár. Ajánlhatom (azokat) önnek (önöknek).

hogy a se sokfélét jelenthet: neki. meg fogja venni marjának. . ők nem adják nekünk. os lo recomienda. compraremos. ajánlja nekünk. A fenti jelentéseken kívül a se általános alany is lehet (vö. — Ha a se jelentése félreérthető. meg fogjuk venni magunknak. tiene que decírosla. a ustedes). ella no os los da. önnek. ellos (a ellas). yo no te los doy. nekik. compraréis. meg fogjátok venni magatoknak. nosotros no se los damos. önöknek). comprará. Ajánlom Ajánlom Ajánlom Ajánlom neki. önnek. meg kell nektek mondania. önöknek. tengo que decírtela. Estos lápices él no me los da. — 1. ellos no nos los dan. comprará (a usted). önök meg fogják venni maguknak. nekik. tenemos que decírsela. 2. Megjegyzések. a következő mondatokban: ¡Qué se le va a hacer I En el almacén se nos enseñará tejidos hermosos. Az igazat meg kell nekem mondania. 124 Mit lehet itt tenni! Az áruházban szép szöveteket fognak mutatni nekünk. ajánlja nektek. mi nem adjuk neki (nekik. ustedes.: 57). usted. comprarás. én nem adom neked. Ha megmondod nekem (azt). Esta camisa me te se nos os se se se la la la la la la la la compraré. tienen que decírnosla. mint pl. ön meg fogja venni magának. önök­ nek) mondanunk. Ezeket a ceruzákat ő nem adja nekem. comprarán.nos lo recomienda. Diciéndomela me haces un favor. meg kell neked mondanom. se lo recomienda (a usted. ajánlja önnek (önöknek). Ezt az inget meg fogom venni magamnak. ő nem adja nektek. meg kell neki (nekik. La verdad tiene que decírmela. meg fogják venni maguknak. A fenti mondatpéldákból is láthatjuk. comprarán (a ustedes). meg fogod venni magadnak. körülírást alkalmazhatunk: Se Se Se Se lo lo lo lo recomiendo recomiendo recomiendo recomiendo a a a a él (a ella). önnek. önöknek. szíves­ séget teszel nekem. meg kell nekünk mondaniok. önnek.

nekik. akkoriban nunca. A határozószó lehet valódi (adverbio primitivo) és melléknévből képzett (adverbio derivado). jamás soha(sem) antes előbb. A szövetosztály olt jobbra van. gerundio-yal stb. túlságosan határozószó előtt) apenas alig 125 . ahora most siempre mindig eutonces akkor.99 me le te le Az együtt előforduló hangsúlytalan névmási alakok táblázata me (a te la me lo te lo me les te me las me los les te las te los nos le os se le le nos la os se la la nos lo os se lo lo nos les nos las nos los os se les os les se las os las se los los nekem (magamnak) őt. azt. aún még anoche tegnap este. azután ayer tegnap ya már anteayer tegnapelőtt todavía. aquí itt. azt. azokat Infinitivo-wál. diciéndotelo stb. tegnap éjjel c) módhatározószók (adverbios de modo). mint pl. mint pl. le de aquí innen arriba fent. a távolban. oda (nálad. maguk­ nak) őt. 1. Világosan és érthetően mondom neked. azokat neked (magadnak) őt. azokat nekünk (magunknak) őt. El jefe habla cortésmente con nosotros. afuera kint. őket. ki allí. azt. allá ott. őket. azokat neki (magának. azokat nektek (magatoknak) őt. hozzád) dentro bent (adentro be) de ahí onnan (tőled) fuera. azt. muy nagyon (melléknév és demasiado túlsókat. A főnök udvariasan beszél velünk. ide abajo lent. őket.: 87) ezeket az alakokat hátravetjük és egybeírjuk : decírmelo. fel ahí ott. 100 A határozószó — £1 adverbio La sección de tejidos se halla allí. oda cerca a közelben de allí onnan lejos távol. azt. inkább hoy ma después később. a la derecha. A valódi határozószók közül a legfontosabbak: a) a helyhatározószók (adverbios de lugar). mint pl. messzire b) időhatározószók (adverbios de tiempo). őket. Te lo digo clara y distintamente. őket. (vö.

Hablo mal el español. 103 Rendhagyó képzésű határozószók Debes responder bien. A melléknév változatlan (egyes szám hímnemű) alakja sokszor határozószói jelentéssel is bír. Nem látok világosan. Lassan és világosan beszél. Melléknévből a -mente képzővel képezünk határozószól. Tiene que ir usted derecho. No veo claro. apránként 2.) Sok (különösen -ado. Miramos todo atenta y detalladamente. Rosszul beszélek spanyolul. Két vagy több egymás után álló határozószó esetén csak az utolsó veszi fel a •mente képzőt. de prisa sietve. Vive pura y simplemente. Egyenesen kell mennie. határozószóként állva. Tisztán és egyszerűen él. derechamente. -ido végű) melléknév. gyorsan poco a poeo lassanként. úgy casi majdnem despacio lassan aprisa.m e n t e képző elhagyása két vagy több határozószó esetén Világosan és érthetően mondom neked. a szövetosztályra. (Nem mondják : tempranamente. Boldogan és vidáman énekelnek. számban (és ha lehet. Te lo digo clara y distintamente. ^ 126 .mucho nagyon. Testben és lélekben szép ifjak. A -mente képzőnek önálló hangsúlya van. Korán kelünk. akkor a képző a nőnemű alakhoz járul. Habla lenta y claramente. nemben) egyezik a mondat alanyával: Las muchachas llegan a casa cansadas. A lányok fáradtan érkeznek haza. Mindent figyelmesen és részletesen nézünk meg. Ha a melléknév­ nek van -a végű nőnemű alakja. az alapszó azonban megtartja esetleges ékezetét: claro világos distinto érthető alegre vidám eortés udvarias difícil nehéz claramente világosan distintamente érthetően alegremente vidáman cortésmente udvariasan difícilmente nehezen 101 A . 102 Melléknév használata határozószói jelentésben Nos levantamos temprano. Ana y Juan llegan eansados a János és Anna fáradtan érkezik la sección de tejidos. sokat (ige után) más többet poeo keveset menos kevesebbet bastante eleget así Így. Jól kell felelned. További példák: Jóvenes hermosos física y espirituálmente. Bueno (jó) és malo (rossz) rendhagyóan képzett határozószói alakja: bien és mal. Cantan feliz y alegremente.

e puede ver usted escaparates hermosos y lujosos? ¿Qué ve usted en un gran almacén? ¿Por qué secciones pasa usted? ¿Qué ve usted en los mostradores? ¿Cómo atienden a los clientes los dependientes del almacén? ¿A qué sección va usted cuando quiere comprarse un tejido? ¿Dónde se halla la sección de tejidos? ¿Cuánto dinero necesita usted para comprarse un traje nuevo? ¿Qué clase de tejido prefiere usted? ¿Qué tejido le gusta a usted : el claro. . Quier(o) comprar — Los alumnos no saben el sentido (értelem) de esta palabra : . . Megveszem (magamnak). . . — María comprende (difícil) el español. contará. Végül haza érkeznek. . Nem akarod megvenni? Pál megveszi magának. Képezzük a zárójelbe tett melléknevekből a megfelelő határozószót: Nuestro profesor de español habla (claro y distinto). se la . de todos modos mindenesetre en todas partes mindenütt en seguida azonnal. .. — Después del trabajo. .) Esta historia Pablo quiere contar . - Kétségtelenül.. el tejido a rayas? ¿Cuánto cuesta el metro de un tejido extranjero? ¿Cuántos metros de tejido necesita usted para un traje? ¿Le gusta a usted la historia del lorito y del señor tonto? ¿Puede usted contárnosla (contar elmondani. . 127 . Quiere d a r . a ellas. Por último llegan a casa. enseñará. rögtön en alguna parte valahol al fin y al eabo végeredményben en ninguna parte sehol Elöljárószóval képzett határozói kifejezést használunk különösen akkor. elmesélni)1 2. gusta: . . a él. Ajánlom önnek (őket). kétségtelenül végül. így pl. . . — Luis comprará los libros y . a usted. regalarán. dará. . preguntan.. — A Pedro no le gusta el traje nuevo: . — Los dependientes del almacén responden (cortés) a las preguntas de los clientes. — Las alumnas cantan (feliz y alegre). Mondjuk spanyolul: a) Ez szép szövet. me la. Nem akarjátok megvenni? ők akarják meg­ venni. . amikor a -mente képzővel képzett határozószó túlságosan hosszú és rossz hang­ zású : sin duda por último • de repente (= indudablemente) (= últimamente) (== repentinamente) . a ellos. . Ezeket az ingeket a kiszolgáló ajánlja nekem./ m * I Elöljárószóval képzett határozói kifejezések Sin duda. — Este tejido . Quieren regalar. Ajánlom neki. — No me siento (bueno). Van a pregun­ tar. los obreros llegan a casa (cansado). . — La verdad debéis decirla (puro y simple). te la. . — l5j ingeket látok a kirakatban. (Pl. Mi nem vesszük meg. Quiere enseñar 3. ők veszik meg. a ustedes. Ajánlom nekik. . . compar(é). . Tegyük a pontok helyébe az összes lehetséges kettős névmási alakokat: Pablo sabe una historia interesante : . . nos la. — Margarita y María comprarán las flores y . . Ajánlom nektek. . utoljára v hirtelen Ejercicios ¿Dónde se hallan en Budapest los grandes almacenes? ¿Dónd. . os la. . . el oscurp. a ella. Elöljárószóval sok határozói kifejezést képezünk. . — El almacén acaba de recibir camisas nuevas: el dependiente . dice clara y distintamente. Ezeket az ingeket ajánlom neked. lesz szíves megmutatni nekem (őket)? Azonnal megmutatom önnek (őket). — Paco responde siempre (malo) en la escuela. 4. — Debes mirar todo (atento). debéis ir todo (derecho). — Si queréis ir a la estación. — Mis padres viven (feliz). .

(él. A mozi nagyon messze van. Mi vidáman csevegünk. 128 SZÜKSÉGES. beszéljenek Ferivel. beszéljünk Ferivel. beszélj Ferivel. uram? Mindenféle szövetünk van. (él. -e -es " -emos 1 -eis -en e II. ella) ponga un telegrama. Pál fent van. Odamegy a boltasztalhoz. (yo) cumpla mis deberes. (él. -a -as -a -amos -áis -an III. — Jobban szeretem a sötét szöveteket. cumpláis vuestros deberes. — Hány métert vágjak le? — Három tizenötöt. (yo) ponga un telegrama. «és ezért belép az üzletbe. meg fogom mutatni (őket) önnek. Te világosan beszélsz. A színház nagyon közel van. cumplas tus deberes. hablen con Paco. beszéljetek Ferivel. Kétségtelenül igazad van. . Lesz szíves ide fáradni. Fordítsuk le spanyolra: Károly szép szöveteket lát egy üzlet kirakatában. István lent van. Mennyi métere? — Nagyon olcsó : 250 forint. Péter nagyon jól fog felelni. adjon fel. I. elintézzék teendőiket.b) Ez a tanterem nagyon nagy. Sehol sem találom a könyvemet. Szíveskedjék a pénztárhoz fáradni! LECCIÓN DIECISÉIS A kötomód jelen ideje — El presente de subjuntivo ES PRECISO QUE (yo) hable con Paco. elintézze teendőit. beszéljen Ferivel. — Mit lehet itt tenni ? Ennél maradok. — Tessék a számla. adjunk fel. . táviratot táviratot táviratot táviratot táviratot táviratot adjak fel. 5. O még ninc» itt. hables con Paco. pongáis un telegrama. — Éppen most kaptunk új szöveteket. cumplamos nuestros deberes. adjatok fel. -a -as -a -amos -áis -an elintézzem teendőimet. és (így) szól a kiszolgálóhoz: — Legyen szíves. HOGY beszéljek Ferivel. Te világosan és érthetően beszélsz. cumplan sus deberes. habléis con Paco. elintézzük teendőinket. Mindenütt látok szöveteket. hablemos con Paco. Nagyon sajnálom. mutasson nekem néhány jó szövetet. pongan un telegrama. pongamos un telegrama. ella) cumpla sus deberes. TI udvariasan válaszoltok. pongas un telegrama. elintézzed teendőidet. •ők boldogan élnek. adjanak fel. óhajtja. Szüksége van egy új ruhára. elintézzétek teendőiteket. István valahol itt lakik. ella) hable con Paco. — Milyen színben (de) . Ez hogyan tetszik önnek? — Nekem tetszik. adjál fel. Nagyon sokat (muchísimo) dolgozom. Már itt vagyok.

Camino de su sastre. es preciso que yo cumpla algunos deberes. es necesario que yo vaya a mi sastre y me pruebe el traje nuevo. Además. Al mismo tiempo se compra algunos sellos porque quiere escribir unas cartas y tarjetas a sus parientes de provincias. De todos modos. caballero. Hace un tiempo hermoso y puedo permitirme no volver a casa en seguida. — ¡ Qué lástima que un día conste sólo de 24 horas! — piensa para sí. mi hermanita quiere que le compre una tableta de chocolate. pero no Ö Spanyol nyelvkönyv — 56M * •129 . Así. no tiene importancia. va a la parada del tranvía y sube a un coche número 68 en la plaza Baross. Hoy no hay ni lección de español ni curso de estenografía. ¿Habla usted español? — i Qué casualidad más dichosa I Aun que no hable bien el castellano. antes de que vayan de vacaciones al lago Balaton. lo chapurreo. ¡Ojalá que vengan a vivir más cerca! Pero. Al fin y al cabo. para volver a casa. Entra en una tienda de "[ dulces donde compra una tableta de chocolate para su hermana y doscientos gramos de bombones para sus primitos. Es menester que yo entre también en una estafeta de Correos y ponga un telegrama a mi tía Teresa que cumplirá años mañana. Mi mamita desea que yo tome localidades para la pieza nueva en el Teatro Nacional. sigue paseando por la avenida Rákóczi. ¿por qué no dar un paseo por las calles de la capital? Al mismo tiempo. j Qué se le va a hacer I Ahora ya es imposible que yo vaya en autobús a Csepel: quizás duerman ya. En contaduría toma dos localidades para la función del domingo. uno de estos días iré a verles. Por fin. Camino de su casa piensa: — Hoy es jueves: no tengo nada importante que hacer. Después de pasar por el salón de su sastre.I De paseo en la capital Son las cinco y pico. — Siento que ya sea tarde para ir a ver a mis primitos. — jVaya sorpresa! jUn húngaro que habla 'español y con quien puedo conversar en mi lengua materna! Perdóneme la molestia. iQue no se me olvide hacer todo esto 1 Carlos se encamina al centro de la capital. II Conversación — Dispénseme usted. Carlos acaba de salir de su oficina. Mis primitos me llaman cada día por teléfono rogándome que vaya a verles y les lleve bombones. pasa por una estafeta de Correos y pone un telegrama de felicitación a su tía. por ejemplo.

— Y yo soy Esteban Kovács. trabajar en su oficio. puedo acompañarle a usted un rato. me hallará usted en el hotel. ¿por dónde se va al hotel Danubio? — Con mucho gusto. con soberbias calles. — Estoy muy contento de nuestro encuentro. señor. avenidas. — Algún día quizás yo tenga la suerte de ir a la capital de usted. señor. señor. nos veremos mañana por la tarde. tenedor de libros. Desde las cuatro. — ¿Qué le parece a usted nuestra capital? — Es una ciudad muy hermosa. Si no tiene inconveniente. 130 . podremos citarnos para mañana por la tarde. — Hasta mañana. señor. atraviese la plaza que se halla enfrente del puente y ya verá el hotel. Siga usted todo derecho por esta calle. — Si no tiene inconveniente. — Muy bien. como a los demás. — No puede imaginarse usted con qué gusto hablo español con usted. Su situación topográfica es maravillosa. La capital de la Argentina es una gran ciudad moderna. — Estaré encantado. — Señor director — dice un empleado — el número veintidós se niega a trabajar en la fabricación de cajas. — Es muy justo que se le complazca. y pide que se le permita. ¿Y qué es? — Aviador. permítame que me presente: soy Antonio López de Queveda.quiero extraviarme en la capital de ustedes. A eso de las cinco le llamaré a usted por teléfono para citarnos en algún sitio. Pero. — En tal caso no se le olvide a usted venir a verme. III Oficio inoportuno (Chiste) El director de una cárcel ordena que todos los presos trabajen en su oficio. Ahora tenemos que despedirnos. — Permítame usted que le pregunte : ¿de qué nacionalidad es usted? — Soy argentino. — Es verdad. de Buenos Aires. señor. — Si quiere usted que nos encontremos otra vez. Que usted lo pase bien. Acepto con gusto. estoy a su disposición. Soy representante de una casa de importación y desde hace algunos días me encuentro en la capital de Hungría para visitar algunas casas de exportación. — Pues bien. — Es usted muy amable. Allí ve usted su hotel. plazas y parques. Tiene más de tres millones de habitantes. — Se dice que Buenos Aires es mucho más grande y también muy hermosa. Tenga usted la bondad de decirme. — Tanto gusto de conocerle a usted.

la contaduría elővételi jegypénztár la función (színházi) előadás la parada megáll ó(hely) el coche kocsi eonstar áll vmiből (amiből: de) imposible lehetetlen quizá (s) talán ojalá (que) bárcsak más cérea közelebb la importancia fontosság de todos modos mindenesetre uno de estos días valamelyik nap antes de que vayan de vacaciones mielőtt még nyaralni mennének ir de vacaciones nyaralni megy las vacaciones (nyári) szünidő el lago tó II. felment la casualidad véletlen más (nyomatékosító szó.IV Refranes Quien abrojos siembra no ande descalzo. anyaperdonar megbocsát la molestia zavarás .. habár. jóllehet ¡vaya sorpresa! milyen meglepetés! la sorpresa meglepetés conversar társalog materno anyai. Min* den rossznak megvan a maga jó oldala. pontos poner un telegrama felad táviratot el telegrama sürgöny.) 9* 131 . kell la estafeta (de Correos) postahivatal los Correos posta Teresa Teréz cumplir años születésnapja van que no se me olvide csak el ne felejtsem se me olvida elfelejtem olvidar elfelejt tienda de dulces édességbolt dulce édes. fontos. folytatja sétáját la avenida út. Vocabulario preciso szükséges. . dispensar megbocsát. . — 2. kényelmetlenség extraviarse [észtrá. fasor. el dulce édesség pasar por betér vhova el telegrama de felicitación üdvözlő la felicitación szerencsekívánat el sello bélyeg la tarjeta levelezőlap el salón szalon sigue paseando tovább sétál. nem fordítjuk) dichoso szerencsés aunque ámbár. séta közben la capital főváros camino de (su casa) útban (hazafelé) importante fontos permitir megenged (amit: de) al mismo tiempo ugyanakkor la hermanita húgocska la tableta tábla el chocolate csokoládé tomar localidades jegyeket vált la localidad (színházi) ülőhely. ] . de paseo sétálva. el primito unokafivér el bombón praliné necesario szükséges que yo vaya hogy elmenjek el sastre szabó probar (pruebo. teendő I. noha. távirat el deber kötelesség.* No hay mal que por bien no venga. probamos) (fel)próbál es menester szükséges. me extravío eltéved távirat (A közmondások értelme: 1. jegy la pieza darab nacional nemzeti el primo. Aki másnak vermet ás. maga esik bele.

elbűvölve en algún sitio valahol el sitio fekvés. büszke el habitante lakos presentarse bemutatkozik el tenedor de libros könyvelő el tenedor tulajdonos. átszel (tárgyesettel) la plaza tér el puente híd acompañar elkísér aceptar elfogad la nacionalidad nemzetiség argentino argentin el representante képviselő la casa de importación behozatali cég la importación behozatal encontrarse (me encuentro. itt nem for­ dítják le) soberbio pazar. Deseo que Pedro pague su deuda. hogy Péter megfizesse adósságát. atravesamos) átmegy. el abrojo csalán. -es.¿por dónde? merrefelé? el hotel szálloda «1 Danubio Duna siga todo derecho menjen egészen egyenesen! atravesar (atravieso. nos despedimos) elbúcsúzik que usted lo pase bien érezze jól m a g á t . hely despedirse (me despido. nos negamos) vonakodik la fabricación gyártás la caja láda. -emos. doboz pedir (pido. A kötőmód jelen idejét úgy képezzük. talál­ kozik Hungría Magyarország la exportación [észpórtácjón] export. el oficio mesterség. tövis descalzo mezítláb el mal baj Gramática 105 A kotornod jelen ideje — El presente de subjuntivo Kívánom. pedimos) kér. -áis. pilota IV. -éis. foglalkozás. birtokos. -e. helyes complacer kérelmét teljesíti. letartóztatott negarse (me niego. nos encon­ tramos) van. találkozik encantado elbűvölt. meg nem felelő el director igazgató la cárcel börtön ordenar elrendel el preso fogoly. isten vele hasta mañana a holnapi viszontlátásra III. kielégít (a) el aviador repülő. -en. Quiero que los niños vivan felizmente. az -er és az -ir végű igékhez pedig az -a. hogy a gyerekek boldogan éljenek ! Kívánom. kivitel la situación topográfica földrajzi fekvés maravilloso csodás sea (a ser ige kötőmodja. Példák a ragozásra: 132 . -a. követel los demás a többiek justo igazságos. -as. hogy megismerhetem estoy muy contento nagyon örülök (aminek: de) imaginarse elképzel la disposición rendelkezés citarse találkozót beszél meg. hivatal inoportuno alkalmatlan. -an ragokat tesszük. találja magát. hogy az -ar végű igékhez az -e. tanto gusto de conocerle a usted nagyon örülök. -amos.

HABLAR beszélni hable hahles hable hablemos habléis k hablen beszéljek beszélj beszéljen beszéljünk beszéljetek beszéljenek II. amelyek rendhagyóan képezik a kötőmód jelen idejét. venni DIRIGIR irányítani DISTINGUIR megkülönböztetni DELINQUIR kihágást elkövetni VENCER győzni ZURCIR foldozni ALCANZAR elérni toqu* pague toques pagues • toque pague toquemos paguemos toquéis paguéis toquen paguen averigüe averigües averigüe averigüemos averigüéis averigüen coja dirija cojas dirijas coja dirija cojamos dirijamos cojáis dirijáis cojan dirijan distinga distingas distinga distingamos distingáis distingan delinca delincas venza zurza venzas zurzas delinca venza zurza delineamos delincáis venzamos zurzamos venzáis zurzáis delincan venzan zurzan alcancen alcance alcances alcance alcancemos alcancéis *"** A kotornod jelen idejének rendhagyó képzése Szükséges. -gir. COMER enni coma comas coma comamos comáis coman egyem egyél egyék együnk egyetek egyenek III. hogy már késő van. -gar. három csoportba oszthatjuk: 1. hogy a szabómhoz menjek» Sajnálom. a kotornod jelen idejében is rendhagyóak. -guar. -quir. TOCAR érinteni PAGAR fizetni AVERIGUAR kivizsgálni COGER fogni. A legtöbb ilyen ige a kijelentő mód egyes szám 1. -cer. -cir. Siento que ya sea tarde. 13a . VIVIR élni viva éljek vivas élj viva éljen vivamos éljünk viváis éljetek vivan éljenek Ügyeljünk a helyesírásra! A -ear. -ger. -guir. szerint módosul. -zar végű igék tőuégi mássalhangzója a már tanult helyesírási szabályok. amelyek a kijelentő mód jelen idejében rendliagyóak. Mindazok az igék. Azokat az igéket.I. Es necesario que yo vaya a mi sastre. pl. személyének rendhagyó tövéhez teszi a kötőmód ragjait.

a többes szám 1. empiezo kezdeni PENSAR. illetve o (u) hangot (vö. hago OÍR.X CAER. sigo folytatni T E N E R . digo JlIUllUdllJl conozca conozcas conozca conozcamos conozcáis diga haga oiga pida ponga salga siga tenga traiga venga vea digas hagas oigas pidas pongas salgas sigas tengas traigas vengas veas diga haga oiga pida ponga salga siga tenga traiga venga vea digamos hagamos oigamos pidamos pongamos salgamos sigamos tengamos traigamos vengamos veamos . traigo hozni VENIR. duermo aludni MORIR. muero meghalni ERRAR. oigo \\ a l l o t i í llcLllcLlLi P E D I R . EMPEZAR. salgo kimenni SEGUIR. conozco ismerni DECIR. pienso gondolni QUERER. yerro tévedni i OLER. pongo helyezni SALIR. melyek e hangjukat hangsúlyos szótagban íe. pido kérni PONER. -hetni empiece empieces empiece empecemos empecéis empiecen piense quiera cuente juegue pueda pienses quieras cuentes juegues puedas piense quiera cuente juegue pueda pensemos queramos eontemos juguemos podamos penséis queráis contéis juguéis podáis piensen quieran cuenten jueguen puedan Külön figyelmet érdemel az alábbi négy ige : DORMIR. személyében (vagyis hangsúlytalan helyzetben) megtartják az eredeti e. juego játszani PODER. nem caigo cnljin caigas caiga caigamos colgáis caigan conozcan digan hagan oigan pidan pongan salgan sigan tengan traigan vengan vean CONOCER. huelo illatozni duerma muera yerre huela duermas duerma durmamos mueras yerres huelas muera yerre huela muramos erremos olamos durmáis muráis erréis oláis duerman mueran yerren huelan 134 . veo látni 2. illetve ue hangzóra változtatják. quiero szeretni CONTAR. tengo tartani • TRAER. cuento elmondani JUGAR.: 50). és 2. vengo jönni VÉR. puedo -hatni. Azok az e és o (u) tövű igék. digáis hagáis oigáis pidáis pongáis salgáis sigáis tengáis traigáis vengáis veáis HACER.

egyelőre jegyez­ zük meg az alábbiakat: A spanyolban a kötőmód vagy önállóan. leckében lesz szó . mint pl. általános szabályokat nem követik: HABER. önálló mondatban a kötőmód kifejezi: a) a felszólító mód egyes és többes szám 3. uraim! Dispénsenme ustedes. mely hasznunk*ra venga. Onoz¿$ esetén a felszólítás után rendszerint kitesszük az usted. sé tudni haya sea esté dé vaya sepa hayas seas estés des vayas sepas haya sea esté dé vaya sepa hayamos seamos estemos demos vayamos sepamos hayáis seáis estéis deis vayáis sepáis hayan sean estén den vayan sepan 107 A kotornod használata Bocsásson meg. személyéről a következő leckében lesz szó). No hay mal que por bien no Nincsen olyan baj. történés módja. mint a magyarban.): ¡Que venga I iQue diga lo que quiera 1 ujjon ! Mondjon. vélt. A kijelentő mód a tény. Bocsássanak meg. Digámosle la verdad. A fenti. a valóság módja. Ezzel szemben a kötőmód a bizony­ talan. soy lenni ESTAR. uram 1 Dispénseme usted. és többes szám 1. Jöjjön ! — Jöjjenek ! Mondjuk meg neki az igazat! A felszólító mondatot sokszor que kötőszó vezeti be (ilyenkor oda lehet képzelni a hiányzó főmondatot. A kötőmód használatáról részletesen a 26.) felel meg. utazni. Érezze jól magát! (Isten vele !) ¡Viva Hungría! Éljen Magyarország! jOjalá que vengan a vivir más cerca 1 Bárcsak közelebb jönnének lakni I ¡Quiera Dios ! Bárcsak isten is úgy akarná ! Quizás yo tenga la suerte de ir Talán még lesz szerencsém Argentínába a la Argentina.3. ne válna. személyéi (a fel­ szólító mód egyes és többes szám 2. használata azonban a spanyolban jóval szélesebb körű. ¡Hablemos español! Beszéljünk spanyolul! Que usted lo pase bien. hogy stb. tőmondatban. deseo que kívánom. -jek stb. ustedes szavakat: Venga usted. señores. A kötőmód részben a magyar felszólító módnak (-jak. doy adni IR. amil akar! 135 . — Vengan ustedes. vagy mellékmondat­ ban fordul elő. 1. he (segédige) SER. estoy lenni DAR. elgondolt cselekvés. voy menni SABER. señor.

hogy egy tábla csokoládét vegyek neki. Tal vez llueva mañana." hogy a nap csak 24 ÓFából áll! 108 A más. ¡Qué lástima que un día conste sólo de 24 horas 1 Milyen kár. (Lehet. tanácsadást kifejező igék után : Mi hermanita quiere que le compre una tableta de chocolate. akarást. Megengedi. még mielőtt nyaralni mennének. tan nyomatékosító szók Milyen szerencsés véletlen I Megnézzük a sokféle árut. (bárcsak) szó vezeti b e : ¡Que sea verdad ! ¡Ojalá que vengan ! az ilyen óhajtó mondatot sokszor az ojalá Bárcsak igaz volna l Bárcsak jönnének í c) Kötőmód áll a quiza(s). ¿Me permite que abra la ventana? Húgocskám azt kívánja. Feleljünk a következő kérdésekre: ¿A qué hora acaba usted su trabajo en la oficina (en la fábrica)? ¿Qué hace. Ejercicios 1. Talán ez igaz. óhajt. acaso. Mindent úgy fogok csinálni. hogy kinyissam az ablakot? b) a spanyol ki akarja emelni a mellékmondat cselekvésének bizonytalanságát (erről bővebbet a 26. amikor a) a magyarban is felszólító mód van. mint pl. a magyarban ilyenkor kijeleniő mód szokott állni. Iré a verles antes de que vayan de vacaciones. olykor azonban feltételes mód i s : Lo haré todo como tú lo desees. utasítást. después de salir de la oficina (de su fábrica)? ¿En qué días tiene usted clases de español (spanyol órái)? — ¿Qué hace usted cuando no tiene clases de español y el tiempo es hermoso? — ¿Qué hace usted en la ciudad? — ¿Qué comprará usted mañana en las diversas tiendas? — ¿Tiene usted muchos parientes? — ¿Cuándo 136 . A magyarban ezt a szót nem fordítjuk.b) a meg teljesülhető óhajt. Különösen gyakori a kötőmódnak a magyartól eltérő használata az érzelmet kifejező igék és kifejezések után. parancsot.) Talán alusznak már. Milyen szép város 1 ¡Qué casualidad más dichosa! Miramos los géneros tan diversos. nevezetesen a kérést. ahogy V óhajtod. leckében). Meglátogatom őket. Mellékmondatban a kötőmód akkor áll. Acaso duerman ya. por lo general. le. különösen felkiáltásban. hogy ez igaz. tal vez (talán) szó után : Quizá(s) sea verdad. Talán esik (majd) holnap. 2. jQué ciudad tan hermosa! A főneve után álló melléknév elé a spanyol gyakran kiteszi a más vagy tan nyomatékosító szót. kívánságot. felszólítást.

— ¡Ojalá que ellos (venir) a vernos! —"^Quizás los primitos (dormir) ya. mielőtt szabadságra utaznánk. — Kell. 4. El ne felejtsünk csokolá­ dét és virágokat venni nekil *137 . Tegyük a zárójelbe tett főnévi igenév helyébe a kötőmód jelen idejének megfelelő alakját: Es necesario que los alumnos (hablar) español. cuando quiere ir a casa? — ¿Dónde sube al coche? — ¿Hay mucha gente (sok ember) en el coche? — ¿Dónde compra usted chocolate y bombones? — ¿Dónde puede usted poner telegramas y comprar sellos de Correos? — ¿Dónde toma usted localidades para las funciones de teatro? ¡Cuéntenos usted un chiste en español! ¡Dígame unos refranes! 2. — No pienso que tú (poder) hacerlo. Érezzék jól magukat. hogy nem él a fővárosban! Mindenesetre meglá­ togatjuk őt valamelyik nap. amit akarnak! — Menjen (ön)! Jöjjön (ön)! Adjon (ön) nekem pénzt! Aludjon (ön)! — Fizessenek (önök)! Éljenek (önök) boldogul! Tegyenek (önök). — Fontos. — Nagyon örülünk.va usted a verles? — ¿Dónde vive usted? — ¿Va usted a casa a pie (gyalog)? — ¿Toma usted el tranvía. De engedje meg. hölgyeim. — Nem lehetséges. De kár. — Talán már esik vagy havazik. hogy nem tudjátok ezt megtenni! — Meg foglak látogatni. hogy megismerhetjük önöket. — No pensamos que vosotros (poder) hacerlo. amit akarnak! — írjon (ön)! írjanak (önök)! írjunk! írjanak a tanulók. spanyolok vagyunk. hogy István neked adja ezt a könyvet. Mondjuk spanyolul: a) Beszéljen (ön)! Beszéljenek (önök)! Beszéljünk! Beszéljen György. de törjük a spanyolt. hogy otthon legyetek. — (Perdonar)nos ustedes. — El profesor quiere que los alumnos (empezar) a leer la lección 17. hogy bemutatkozzunk. — Mondjanak rokonaink. Szükséges. de csak néhány magyar szót értünk. hogy szüleim meglátogassák rokonaikat. — Es imposible que mis padres (estar) ya en casa. b) Anyánknak holnap van a születése napja. Én Nagy György mérnök vagyok. — Bárcsak így volna! — Bárcsak látna engem az apám! — Bárcsak hallanátok minket! — Milyen kár. — No me gusta que Pedro (jugar) con Esteban. — Hogy tetszik önöknek a mi főváro­ sunk? — Nekünk nagyon tetszik. hogy üdvözlő táv­ iratot adjunk fel neki. beszélnek önök spanyolul? — Igen. amit akar! — Egyék (ön)! Egyenek (önök)! Együnk! Egyenek a gyerekek. señoras. hogy tévedjek. Fordítsuk le spanyolra: a) Bocsássanak meg. mielőtt nyaralni mennél. Itt vagyunk már egy hete az önök fővá­ rosában. Hány millió lakosa van? — Két millió. — ¡Qué lástima que (ser) ya tan tarde! — Quiero que tú me (contar) un chiste. — Mily szerencsés véletlen! Mi magyarok vagyunk. hogy már olyan késő van! El kell búcsúznunk. hogy nem értünk magyarul. 3. — Lehetséges. — Es importante que nosotros (pagar) nuestra deuda. — Es menester que tú (comer) más y (beber) menos. el autobús o el trolebús. amit akarnak! — Tegyék (önök) a könyveket a padra! — Hozzanak (önök) nekünk bélyegeket! — Vegyünk csokoládét a gyerekeknek! — V) Szükséges. — Es posible que yo (errar). — (Dispensar)me usted. — Que ustedes lo (pasar) bien. amit akarnak. Barátom Kiss Ferenc orvos. mert hétkor indul a vonatunk. — Milyen kár. Milyen kár. hogy Pál velem jöjjön. señora.

17 I. Por eso te diré ahora qué debes hacer. (-AR) ¡Habla! ¡Hablad! ¡Apresúrate! ¡Apresuraos! II. corriendito ! — Ya voy. ¿Tú te marchas? — Sí. Entre madre e hija — ¡lnesita! ¡Ven aquí. (-ER) ¡Come! ¡Comed! ¡Léelo! ¡Leedlo! III. Cómprame medio kilo de pan fresco. mamita. — Sí. mamita.138 . un kilo de patatas y trescientos gramos de azúcar en polvo. ¡Ahora mismito ! ¡Héteme aquí! — Saca la red de compras y vete a la sucursal de la Cooperativa •de Consumos. hijita. Luego vuelve a casa. Volveré a eso de las tres de la tarde. Quédate tranquila en . (-IR) ¡Duerme! % LECCIÓN DIECISIETE A felszólító mód Beszélj l Beszéljelek! Siess! Siessetek! ¡No hables ! ¡No habléis ! ¡No te apresures ! ¡No os apresuréis ! Ne beszélj l Ne beszéljetek! Ne siess ! Ne siessetek ! Egyél! Egyetek ¡ Olvasd l Olvassátok! ¡No comas ! ¡No comáis ! ¡No lo leas ! ¡No Jo leáis ! • Ne egyél! Ne egyetek ! Ne olvasd! Ne olvassátok! Aludjál 1 Aludjatok! Öltözködjél! Öltözködjetek 1 ¡No duermas ! ¡No durmáis ! ¡No te vistas ! ¡No os vistáis t Ne aludjál I Ne aludjatok! Ne öltözködjél! Ne öltözködjetek! ¡Dormid! ¡Vístete! ¡Vestios ! I Escenas cotidianas 1. Tengo que ir a la ciudad.

Si viene alguien. muéstreme usted su cuaderno. queremos ir al cine. no la oigo a usted bien. —. — Señor Kiss. por favor. Aquí tiene usted la vuelta. Luego. — Con mucho gusto. en tajadas finas. Hágame el favor de envolvérmelo todo en un paquete. — ¿Cuánto es todo? — Aquí tiene usted el vale. señorita. Mientras tanto haz tu cama y pon en orden tus juguetes. — Señor Varga. no os olvidéis de prepararos para la escuela. — ¿Cuánto le doy a usted? — Bastará un cuarto de kilo. No te olvides de cerrar las ventanas del comedor. idos al tío Antoñuelo y traedme el paquete que está preparado para mí. Esto es todo. pero hacedme un favor. — ¡No charléis allí. — Siéntense ustedes. tiene un aspecto muy apetitoso. Si tienes hambre. señoras y señores. — Muéstremelo. — No tengo más que un billete de ciento. Córtemelo. Lo haré todo como dices. Sírvase usted pagar a la caja. — Escri139 . ¿Puede cambiármelo? — Sí. venga usted a la pizarra. ¿ Que dice el profesor en la clase ? — Buenas tardes. Aprended bien las lecciones y tratad de responder bien en la escuela. dile que venga más tarde. Después de volver a casa.t casa y no abras la puerta a ningún desconocido. — Permítame que le recomiende a usted este gustoso queso que acabamos de recibir. ¿podemos marcharnos? — Sí.. señorita. pero el dinero para tomar las localidades pedidlo a mamá que es ministro de Hacienda en nuestra familia. cuando esté en casa. " — \ Qué picarones ! — Entonces. En verdad. mamita. gracias. come pan con mantequilla. I Permítenoslo ! — Pues bien. En particular tú. — Veamos cómo están ustedes preparados. cien gramos de mantequilla. ten en cuenta que eres muy débil en matemáticas. Después de la función. ¿Es eso. — Señora Nagy. Perico. verdad? 4. — Estáte tranquila. — Comencemos. 3. En la ía salchichería — Buenos días. Entre padre e hijos — Papaíto. Respondan a mis preguntas. — El dinero lo tenemos ya. / 2. Gracias. [Portaos bien y no deis un sablazo al tuto 1 Apresuraos a casa. ¿En qué puedo servirle a usted? — Déme usted doscientos gramos de jamón. por favor. Venimos para pedirte permiso. podéis iros. — — Corrija usted las faltas. — ¿Desea usted algo más? — No. — Tome usted la tiza y escriba en la pizarra las palabras que digo. hágame el favor de cerrar esa ventana. hable en voz más alta. muchachos I • Señorita Szép.

señora Székely. III Refranes Antes que acabes. — Aprendan ustedes el diálogo (la poesía) de memoria. II Abuelo y nieto (Chiste) El abuelo está paseando a su nietecito por el jardín público. azonnal héteme aquí itt vagyok („íme neked engem itt") * sacar elővesz la red de compras (piaci) háló la red háló vete (irse) menj ell la sucursal fiók(üzlet) la Cooperativa de Consumos fogyasztási szövetkezet („Közért") la cooperativa szövetkezet el consumo fogyasztás el (la) azúcar cukor el azúcar en polvo porcukor el polvo por tranquilo nyugodt abrir kinyit ningún. — Ahora tome usted la esponja o el trapo y limpie la pizarra. en coro. idegen *(A közmondások értelme: 1. nene. — Ahora cierren ustedes los libros y abran los cuadernos. — Lean ustedes todos juntos. Látatlanba semmit se végy 1) . No firmes carta que no leas. Vuelva usted a su sitio. ni bebas agua que no veas.* Date prisa lentamente. ¿Por qué quieres que lo acaricie yo? — Es que quiero saber si muerde. futva ahora mismito nyomban. señor. Lassan járj. — Tócalo tú mismo. 1. — Para la clase que viene aprendan ustedes bien la lección y escriban los ejercicios. Empiece usted a leer. — Oye. abuelito . Vocabulario I. ninguno senki el desconocido ismeretlen. Nyugtával dicsérd a napot \ — 2. tovább érsz! — 3. — Repitan ustedes toda la lección dieciséis. Gracias. corriendito szaporán. Página veintiuna. línea once. señorita. — Repita esta frase. la escena jelenet cotidiano mindennapi Inesita Ági (Inés Ágnes) ven aquí gyere ide ! corriendo. — Traduzca usted al húngaro. Un perro se les acerca meneando la eola.ban ustedes las palabras nuevas en sus cuadernos. — Leamos el texto. no te alabes. hazme el favor de acariciar al perro. — Siga leyendo.

számolás 3. „megvág" vkit el sablazo kardcsapás tratar de iparkodik. Egeribid los ejercicios. el nieto unoka pasear sétáltat. repetimos) el-. la salchichería csemegekereskedés por favor kérem la tajada szelet fino finom. mordemos) harap III. Tratad de responder bien. becsomagol el vale blokk sírvase usted legyen szíves! el billete bankjegy la vuelta visszajáró pénz ¿es eso. papait o apuka el permiso engedély el ministro de Hacienda pénzügyminisz­ ter cl ministro miniszter la hacienda vagyon . személyes Perico Peti tener en cuenta szem előtt t a r t la cuenta számla. verdad? rendben v a n ? 4. traduces) lefordít (amire : a) repetir (repito. mostramos) mutat apetitoso étvágygerjesztő bastar elég(nek lenni) envolver (envuelvo. odamegy (akihez: A) menear csóvál acariciar (meg)símogat tocar megérint el nene kisgyerek. Come pan con mantequilla. törekszik en particular különösen. eerramos) becsuk estáte tranquilo (-a) légy nyugodt! 2. corregimos) kijavít la falta hiba el trapo rongy limpiar letöröl el texto [tésztó] szöveg la página lap. envolvemos) begöngyöl. vékony algo más még valami(t) el queso sajt gustoso Ízletes mostrar (muestro. kar el diálogo párbeszéd la poesía költemény. Vedd elíí a (piaci) hálót l Fgyí'l vajaskenyeret! Nyisd ki az ablakokat! Iparkodjatok jól felelni ! Tanuljátok meg jól a leckéket! írjátok meg a feladatokat! 141 . megismétel la frase mondát el coro kórus. oldal la línea sor. vonal siga leyendo olvassa tovább! traducir (traduzco. kicsike morder (muerdo.alguien valaki dile mondd meg neki! más tarde később haz csináld meg! cerrar (cierro. antes que acabes mielőtt befejeznéd alabarse dicsekszik (amivel: de) darse prisa siet lento lassú firmar aláír Gramática *"*M A felszólító mód — El imperativo Saca la red de compras. Aprended bien las lecciones. Abre la» ventanas. főleg particular különleges. el picarón (nagy) huncut. sétálni visz el jardín kert público nyilvános. költészet de memoria könyv nélkül para la clase que viene a jövő órára II. en voz más alta hangosabban corregir (corrijo. földbirtok el picaro. köz­ el perro kutya acercarse közeledik. kópé Antoñuelo Tóni el paquete csomag portarse viselkedik dar un sablazo a kiszipolyoz.

CANTAR énekelni ¡canta! ¡cante! ¡cantad! ¡canten! énekelj ! énekeljen! énekeljetek! énekeljenek 1 II. A spanyolban csak a szigorú vagy erélyes felszólítás elején és végén van felkiáltó jel. személyét: decir haber hacer ir ¡di! ¡he! ¡haz! ¡ve! mondd! bírj! tedd! menj! helyezd! salir ser tener valer venir ¡sal! ¡sé! ¡ten! ¡val! ¡Ven! menj légy! bírj! érj! jöjj! ki! poner ¡pon! A felszólító mód többes szám 2. (Vagyis a felszólító mód egyes szám 2. személyével azonos. személyű alakja szabályos képzésű: decid.A felszólító módnak csak egyes és többes szám 2. illetve -id. ** u A felszólító mód rendhagyó képzése en orden tus juguetes. az udvarias felszólítást (vagy óhajt. hogy az -ar végű igék tövéhez -a. tened. haced. E S C R I R I R írni ¡escribe! ¡escriba! ¡escribid! ¡escriban V írj ! írjon ! írjatok í írjanak! ¡cantemos! énekeljünk ! ¡comamos! e g y ü n k ! ¡escribamos! írjunk ! A magyarban a felszólítást felkiáltójellel zárjuk le. habed. aquí. salid. tu cama. valed. -ed. venid.) A felszólító mód többes szám 2. személyű alakja van. A felszólító mód egyes szám 2. Rakd rendbe a játékaidat! Mondd meg neki. COMER enni ¡come! ¡coma! ¡comed! ¡coman! egyél i egyék I egyetek! egyenek ! III. sed. que venga más tarde. 142 . A többi alakot a kötőmód megfelelő személye pótolja. személyének végződései a három ragozásnak megfelelően -ad. az -er és az -ir végű igék tövéhez pedig -e végződést teszünk. hogy jöjjön később ! Vesd meg az ágyadat I Gyere ide 1 Pon Dile Haz Ven A spanyolban mindössze tíz ige képezi rendhagyóan a felszólító mód egyes szám 2. személyét úgy képezzük. id. kívánságot) nem jelölik felkiáltó jellel. poned. (A szóvégi d itt sohasem néma 1) Példák a felszólító mód valamennyi személyére : I. személye a kijelentő mód egyes szám 3.

\ 1 H | A tagadó alakú felszólító mód (tiltó alak) No firmes carta que no leas. ¡Permítenoslo! Hacedme un favor. személy -d végződése elmarad. ne igyál: látatlanba vizet! Ne nyisd ki az ajtót 1 Ne fecsegjetek! Ne beszéljenek ! A tagadó alakú felszólító mód valamennyi személyét a kötőmód jelen idejeszolgáltatja. Példák a ragozásra: H A B L A R beszélni ¡no hables! ¡no hable! . ilyenkor a nos és se előtt a többes szám 1. Estáte tranquila. az os előtt a többes szám 2. személy -s végződése. ¡No os olvidéis prepararos I ¡No te apresures! Az állító alakú felszólító módban a hangsúlytalan névmási alakokat hátravetjük és egybeírjuk a felszólító mód alakjával . No abras la puerta. ¡no hablemos! ¡no habléis! ¡no hablen V ne beszélj 1 ne beszéljen 1 ne beszéljünk ! ne beszéljetek 1 ne beszéljenek ! E S C R I B I R írni ¡no escribas! ¡no escriba! ¡no escribamos! ¡no escribáis! ¡no escriban! ne írj 1 ne írjon ! ne írjunk ! ne írjatok ! ne írjanak ! 112 A hangsúlytalan névmási alakok helye a felszólító módban Végy nekem fél kiló kenyeret! Légy nyugodt 1 Engedd meg nekünk (azt) ! Tegyetek meg nekem egy szívességet l Ne felejtsetek el elkészülni 1 Ne siess! Cómprame medio kilo de pan. ¡No charléis ! ¡No hablen ustedes ! Ne írj alá olvasatian levelet. Példák : L E V A N T A R S E felkelni ¡levántate! ¡levántese! ¡levantaos ! ¡levántense! kelj fel 1 keljen fel! keljetek fel I keljenek feli ¡dímelo ! ¡dígaselo ! DECIR mondani mondd meg nekem ( a z t ) ! mondja meg neki(k) 1 ¡levantémonos! keljünk fel! ¡digámosclo ! mondjuk meg neki(k) 1 :dccídnoslo ! mondjátok meg nekünk ! ¡díganmelo ! mondják meg nekem 1 143 . ni bebas agua que no veas.

-ona (a leggyakoribb nagyító képző) el hombre férfi. -ota (nagyít. -ita (a leggyakoribb kicsinyítő képző) -cito. szívtelen anya el poeta költő el poetastro fűzfapoéta II. gyere ide szaporán! Sois picarones ! ¡Inesita ! ¡Ven aquí. -ecita 144 . lekicsinylő értelmű is) -uelio. ember la mujer asszony soltero legényember soltera hajadon picaro. -astro. ¡no te levantes! ¡no se levante! ne kelj fel 1 ne keljen fel! ¡no me lo digas! ne mondd nekem I ¡no nos levantemos! ne keljünk fé\ I ¡no os levantéis! ne keljetek fel 1 ¡no se levanten! ne keljenek fel ! ¡no se lo diga! ne mondja neki 1 ¡no se lo diijamos! ne mondjuk nekil ¡no nos lo-digáis! ¡no me lo digan! nemondjátok nekünk ! ne mondják nekem! 113 Nagyító és kicsinyítő képzők — Sufijos aumentativos y diminutivos Nagy kópék vagytok 1 Ági. Kicsinyítő képzők : 1. -acho. -aza (ritkább az előbbinél) el padre apa el hombrón nagy darab ember la mujerona tenyeres-talpas asszony solterón agglegény solterona vénkisasszony picarón.A tagadó alakú felszólító módban a hangsúlytalan névmás! alakok mindig az ige előtt állanak . -ito. ritkáb­ ban határozószónak vagy igenévnek). de megvetést is tartalmaz) el libro könyv el libróte salabokter grande nagy grandote. -a huncut 2. -ucha ricacho újgazdag rico gazdag la casucha viskó la casa ház 4. -a kövér és nagy 5. rosszalló értelmű) la madre anya la madrastra mostohaanya. -azo. -acha (egyúttal megvető. -ón. -ona nagyon huncut el padrazo túlságosan gyengéd apa 3. corriendito ! A spanyolban nagyító és kicsinyítő képzők segítségével mennyiségi és érzelmi árnyalatot kölcsönözhetünk az alapszónak (főnévnek vagy melléknévnek. pl. I. -ote. Nagyító képzők : 1. -cita -ecito. -astra (megvető.

hanem (bár ritkán) gerundio-hoz. un poquillo egész keveset 2. -ezuela Antonio Antal el pintor festő Toñuelo Tóni el pintorzuelo kontár. chiquiUllucIo chiquirritín. -a huncut kópé A chico (kisfiú) szóhoz pl. -uelo. chiqiiilluelo. un poquitín. -uela (kicsinyít. chiquituelo. -ica (régies) -cico. -zuela -ezuelo. Alio. Ugyanahhoz a szóhoz több nagyító vagy kicsinyítő képző is járulhat. chiqiilrrililo. pl. olykor megvető értelmű is) -zuelo. chiquitín. -ico. Megjegyzések 1. chfcuclo. — az érzplmi elemtől függően — az alábbi kicsinyítőbecéző képzők járulhatnak : chiquito. Ezért csak olyan kicsinyített és nagyított szavakat használjunk. rico gazdag el hombre ember. A nagyító és kicsinyítő képzők nemcsak főnevekhez és melléknevekhez. -cilla -ecillo. -ccilla pluma toll el pan kenyér 3. -a huncut ricachón (-ona) dúsgazdag el hombracho» kövér. chiqiiillllo. mázoló A nagyító és kicsinyítő képzők használata már bizonyos nyelvi jártasságot igényel. pl.el vaso pohár Inés Ágnes la mujer asszony el pez hal la flor virág 2. participio-hoz és határozószóhoz is járulhatnak . chiquirrituclo 10 Spanyol nyelvkönyv — 5614 145 . cliiquirrllillo. melyek­ nek jelentése és helyessége felől bizonyosak vagyunk. -cica -ecico. erős ember polución nyomorult szegény picaroncillo. -illa (ritkább az előbbinél) -cilio. -ecica Pedro Péter el vasito pohárka Inesita Ági la mujerelta asszonyka el peeecito halacska la florecíta virágoeska plumilla tollacska el panecillo kenyérke ' Perico Peti 4. chfquitfllo. corriendo futva callando halkan cansado fáradt solo egyedül poco keveset corriendito szaporán callandito szép csendben cansadito kissé fáradt sólito szép magányosan un poquito. férfi pobre szegény picaro. chiquitilo.

Hacer sus deberes. . Az -ón nagyító képzőnek több szóban kicsinyítő értelme van: la rata patkány la calle wíca la planta növény © ratón e£¿r 1 © callejón szűk utca. . . Feleljünk a. el rincón a sarok. sikátor 1 © plantón facsemete 1 5. a sürgöny. szabályba nem foglalható esetet: Carlos Károly el dinero pénz el río folyó la aldea falu Carlitos Karcsi (a szóvégi s megmarad!) el dineral hatalmas pénzösszeg © riachuelo folyócska 1 la aldehuela falucska 6. . Vengamos aquí. . . fiókos szekrény la cajita doboz © camarote hajó fülke.No decirles la verdad. Venid aquí. .3. azonos alakú képzőkkel.Traérselo. „megvágás" cañonazo ágyúlövés Ugyancsak nincsen nagyító vagy kicsinyítő képzővel dolgunk az olyan szavakban. la familia de usted? ¿Cómo se llama(n) el hijo (la hija. — No comer mucho.Comer mucho. Venga usted aquí. el despacho az iroda. 146* . . .következő kérdésekre: ¿Tiene usted familia? ¿Es grande.¿Puede usted contarme un chiste en español? 2.Traerle el paquete. el tabaco a dohány. los hijos) de usted? ¿Cuántos años tiene(n)? ¿Qué dice usted a so» hijita cuando quiere que ella compre algo en la sucursal de la Cooperativa de Consumos? ¿Qué dice la madre cuando se marcha de casa y deja a la hijita en casa sola? — ¿Qué puede comprar usted en la salchichería? ¿Qué pregunta a usted el dependiente de la salchichería? ¿Cuánto jamón quiere usted y cómo lo desea? ¿Le gusta a usted el queso? ¿Dónde paga usted por la mercancía (az áruért)? . az -azo képző a« alapszóból fakadó cselekvés eredményét jelöli: el el el el fusil puska puño ököl sable kard („szablya") cañón ágyú el el el el fusilazo puskalövés puñetazo ökölcsapás sablazo kardcsapás. így pl. . .¿Qué recibe usted en la caja cuando paga con un billete? — ¿Qué dice el profesor cuando entra en la clase? ¿Qué dice el profesor durante la lección? ¿Qué consejos da el profesor al fin de la clase? . Venga aquí. . A nagyító és kicsinyítő képzőket ne tévesszük össze más. mint pl. Ven aquí.No venir aquí. el cucurucho a papírzacskó. — Charlar .Tener paciencia.) .No mostrárselas.No tener miedo.No levantarse tarde. Ejercicios 1. Vengan ustedes aquí.Mostrárselas. . — Levantarse temprano.Escribir una carta a Ana. a szöglet.Irse al oine. kabin 1 4. .Mostrarle las camisas.No escribir cartas' a Ana. Jegyezzünk meg néhány különleges. A képző sok esetben módosltja az alapszó jelentését (néha a főnév neme í« megváltozhat): la caja láda la cámara szoba el cajón fiók.No charlar en la clase.No decírsela. Vengan aquí. . (Pl. Mondjuk a felszólító mód valamennyi személyében: Venir aquí.

és tanuld meg a lec­ kéidet! Tóni. No (tener) miedo. Mondjuk spanyolul: írj! Ne írj! írjatok! Ne írjatok! írjunk! Ne írjunk! írjon! Ne írjon! írjanak! Ne írjanak! — Beszélj! Ne beszélj! Beszéljetek! Ne beszéljetek! Beszéljünk! Ne beszéljünk! Beszéljen! Ne beszéljen! Beszéljenek! Ne beszéljenek! — Jöjj közelebb (acercarse)! Ne jöjj közelebb! Jöjjetek közelebb! Ne jöjjetek közelebb! Menjünk közelebb! Ne menjünk közelebb! Menjen közelebb! Ne menjen közelebb! Menjenek közelebb! Ne menjenek közelebb! 5. — A doboz a fiókban van. (irse) a la estación. (darme) tu libro. és írja. ne légy lusta. hijitos. José y Estaban.3. Junto a cada cubierto las muchachas ponen un vaso para agua y un platillo para la ensalada. Paco. Tegyük a főnévi igenevet a felszólító mód megfelelő személyébe: (Ser) bueno. Eva y María ponen la mesa. segíts Petinek megírni a feladatokat! Maradjatok itthon. hijo mío. La familia Varga acaba de volver a casa del cine. porque ya son las diez y otros días la familia cena más pronto. (darme) vuestros cuadernos. Juan y los muchachos se mudan de ropa. 10* •147 . (Marcharos) más tarde. muchachos. amit ír! Ismételje el! Fordítsa le a spanyol szöveget! Ne fordítsa ezt a sort! Álljon fel. no (lavarse) sin jabón. (irnos) juntos a teatro. 6. María. No (charlar). és menjen a táblához! Ñe menjen még a helyére! Tanulja meg. hijitas. és nyissa ki az ablakokat! Vegye elő a füzetét. Eva saca el mantel y las servilletas del cajón del aparador. — Mária nagyon huncut. hijos míos. (Tener) paciencia. 4. mientras que María trae de la cocina cinco platos lisos con otros tantos cuchillos y tenedores. hozd ide a (piaci) hálót! Köszönöm. Fordítsuk spanyolra: á) Tóni és Peti. Ana. José. Mondjuk spanyolul (a megfelelő nagyító vagy kicsinyítő képzővel): Nagybátyám nagy darab ember. egyetek kenyeret! b) Tenne nekem egy szívességet? Csukja be az ajtót-. (poner) los libros en la mesa. — Tóni bácsi agglegény. (Ser) buenos. No (marcharos) aún. Margarita. Tíz órakor menj a Közért-fiókba. Amigos. No (ser) perezosa. és ne nyissátok kj az ajtót senki idegennek! Ha éhesek vagytok. a szöveget könyv nélkül! LECCIÓN DIECIOCHO L e c c i ó n de r e p a s o I La familia Varga cena en casa Es sábado por la noche. Ana va directamente a la cocina a preparar la cena. Todo el mundo tiene hambre. amit (lo que) mondok! írja tovább! Mondja hangosan. Muchachas. Ezalatt ti hozzátok rendbe a szobátokat! Tóni. gyertek ide szaporán! Nekem most a piacra kell mennem. (vestirse) rápidamente. — Eredj (irse) szaporán! — Gyere szép csendben! — Ágnes kissé fáradt. és vegyél két kiló friss kenyei'et! Ne felejts el venni fél kiló krumplit és húsz deka sajtot! Peti. (Decirme) con quién andas y te diré quién eres.

La familia se sienta a la mesa. Las cenas en la familia Varga son por lo común frías. Hoy la cena es sencilla pero abundante : hay té, pan con mantequilla, jamón, tocino y huevos pasados por agua. — No comáis tan de prisa, muchachos — dice el padre a José y Paco, quienes están tragando a porfía las finas tajadas de jamón. — Tenéis que masticar mejor los bocados si no queréis tener dolores de estómago. — ¿No quieres pan? — pregunta Ana a Juan. — Si me haces el favor. Gracias. — ¿A ti te gusta este tocino? — Es muy sabroso. Eva, échame agua. Gracias. — Pues, ¿estáis hartos ya, hijitos? — pregunta la madre a los niños. — Sí, mamita — contestan las muchachas ; pero José y Paco no son de la misma opinión. — Permíteme tomar otra tajada de este jamón, mamita. A mi me gusta tanto. — Yo, en cambio, prefiero el tocino. ¿Puedo servirme? — ¡ Qué glotones ! Tomad, si os gusta, pero tened cuidado de no coger una indigestión. No quiero que enferméis. II En el estanco — Buenos días. Dos paquetes de cigarrillos „ P l a n " y una caja de cerillas. — Siete cuarenta. — Además, tres sobres con otros tantos papeles para cartas, y dos tarjetas postales. — Aquí tiene usted, señor. ¿Desea otra cosa? — Tres sellos de sesenta y uno de cuarenta. A propósito, ¿cuánto cuesta el encendedor de bolsillo que se ve en el escaparate? — ¿Éste? Acabamos de recibirlo de Checoslovaquia. Es muy barato : cuesta sólo ochenta y cinco florines. — Siento no tener tanto dinero encima. Me lo compraré por la tarde cuando pasaré por aquí. — Como usted quiera. Si desea, puedo reservarle uno a usted. — Se lo ruego. III Un abrazo (Chiste) Come uno en una fonda donde le sirven pésimamente. Pan, vino, asado, dulces, todo es detestable. El parroquiano se seca la boca con la servilleta, satisfaőe el importe de la comida, luego llama al fondista y le dice : — ¡Déme usted un abrazo ! — Y, ¿por qué? — Porque ésta es la última vez. que me ve usted. 148

IV Refranes Con tripa vacía no hay alegría.* A buen h a m b r e no hay pan duro. Vocabulario I. más pronto korábban directamente egyenesen mudarse de ropa átöltözik el mantel abrosz la servilleta szalvéta el cajón fiók el aparador pohárszék, ebédlő­ szekrény otros tantos, otras tantas ugyanannyi por la común rendszerint, többnyire común közös; rendes sencillo egyszerű huevo pasado por agua lágy tojás tragar (le)nyel, fal a porfía versenyezve (egymással) masticar megrág el bocado falat el dolor fájdalom el estómago gyomor échame agua önts nekem vizet! echar önt; dob, hajít, vet son de la misma opinión ugyanazon a véleményen vannak la opinión vélemény otro még egy en cambio viszont el cambio csere, váltás el glotón falánk, nagyétkű tener cuidado vigyáz vmire, gondosko­ dik vmiről (de) el euidado gond, figyelem coger una indigestión elrontja a gyomrát la indigestión gyomorrontás enfermar megbetegszik II. la cerilla gyufa fi\ sobre boríték el papel para cartas levélpapír postal postai el encendedor (de bolsillo) öngyújtó Checoslovaquia Csehszlovákia reservar fenntart, félretesz ü l . el abrazo ölelés uno egy ember, egy valaki la fonda vendéglő, fogadó pésimamente nagyon rosszul el vino bor detestable utálatos, pocsék satisfacer (satisfago, satisfaces) kielégít, kifizet el importe összeg el fondista vendéglős, fogadós dar un abrazo megölel (akit: a) la última vez utoljára IV. la tripa bél, ha¡? vacío üres duro kemény

Ejercicios de repaso Mondjuk spanyolul: 1. (A 13. lecke nyelvtanához) Én most az újságot olvasom, te a folyóiratot olvasd! — Ti most leveleket írtok, azalatt mi ebédelni fogunk. — Kinek hozza ön a levelet? Nekem? Nem önnek, hanem Tóni bácsinak hozom. Neki egy folyóiratot is hozok. — Ízlik önnek a sült? Nem nagyon ízlik, mert kissé ízetlen. Lesz szíves idenyújtani nekem a sót? — Látni kívánunk benneteket. Mikor jöhetünk meglátogatni benneteket? — Délután öt óra * (A közmondások értelme: 1. Üres gyomor mellett nincsen jókedv. — 2. Ha az ember nagyon éhes, mindent megeszik.) *149

után mindig otthon találtok (encontrar) bennünket. Ha jöttök, hozzatok nekünk és szüleinknek virágokat 1 Tudjátok, hogy nagyon szeretjük (azokat). — Hol van Mária és Anna? Beszélnem kell velük. Remélem, hogy otthon találom őket. Otthon lesznek, mert éppen most jöttek haza. — Mit fogsz most csinálni? Most meg fogom írni a feladatokat. — Nem tudod,hogy most hány óra van? Körülbelül féltíz lehet. 2. (A lé. lecke nyelvtanához) Jánosnak levelet, Péternek levelezőlapot írok. — Neked mit kell vennem a piacon? Nekem fél kiló krumplit, Teréz néninek egy kiló porcukrot végy. — Anyám (saját)magának nem vesz semmit. — Magunknak mi nem veszünk semmit. — önnek hogy tetszik ez a külföldi szövet? Nekem nagyon tetszik, feleségemnek azonban az a másik jobban tetszik. — Nektek megfelelnek ezek az ingek? Nekünk meg fognak felelni. — Hol vannak az ön testvérei? Éppen most jöttek haza, és most átöltöznek, ön már ismeri őket? Igen, ismerem őket fél éve. — Még ma levelet kell írnom szüleimnek. Most mindjárt elmegyek a postára, és ott helyben megírom a levelet. Ugyanakkor sürgönyt is fogok feladni nagynénémnek, akinek holnap lesz a születése napja. — Mikor alear nyaralni menni, mindjárt a hónap elején? Nekem mindegy. Mert minden öntől magától függ. — Mi ugyanazt a nyelvet fogjuk tanulni, mint ti. 3. (A 15. lecke nyelvtanához) Lenne szíves megmondani nekem, hogy hány óra van? Sajnálom, hogy nem mondhatom meg önnek, de nincsen órám. — Érdekes könyvet látok a könyvkeres­ kedés kirakatában : meg fogom venni neked (neki, nektek, nekik). — Nem tudom, hogy mikor fognak érkezni vidéki rokonaink : nem írnak róla ( = nem írják nekünk azt). — Mikor fogsz nekem írni, vagy mikor küldesz nekem sürgönyt? Miután majd Szegedre érkezem, azonnal feladom neked. — Óhajtja, hogy megmutassam önnek az új szöveteket? Tegye meg nekem (ezt) a szívességet, és mutassa meg nekem! Ezt a sötét szövetet ajánlhatom önnek. Ha ön ajánlja nekem, meg kell vennem (magamnak). — Világosan és érthetően kell beszélnetek. — A munkások vidáman dolgoznak a gyárakban, mert tudják, hogy önmaguknak dolgoznak.
4

4. (A 16. lecke nyelvtanához) Beszéljünk világosan 1 — Ne együnk túl sokat 1 — írjuk meg neki (ezt) I — Bocsásson meg nekem a zavarásérti — Bocsássanak meg nekünk, de nem tudjuk, hogy hol van a fürdőszoba. — Azt kívánom, hogy Lajos fizesse meg a tartozását. — Szükséges, hogy jobban dolgozzunk. — Lehetetlen, hogy már ilyen késő van. — Ha ön a szállodához akar érni, menjen egészen egyenesen ezen az utcán végig 1 — Szüleim arra kérnek, hogy sürgönyözzek nekik, amikor meglátogatom őket. — Kell, hogy legyen itt egy postahivatal. — Érezzék jól magukat I — Éljenek a munkások I — Talán eljön, talán otthon marad. — Mondjanak, amit akarnak ! — Bárcsak iga­ zat mondanának 1 — Milyen érdekes könyv ! — Milyen ízletes leves 1 — Milyen szép szobák I 5. (A 17. lecke nyelvtanához) Olvass U Olvassatok hangosan 1 Ne olvass halkan ! Hadd olvasson 1 Hadd olvassanak! Olvasson (ön)! Olyassanak (önök)! — Ne menj el! Ne menjetek el 1 Hadd menjen el!'Hadd menjenek el! — Maradj nyugton! Maradjatok nyugton! Ne maradj itthon I Ne maradjatok itthon I Pál maradjon nyugton 1 Pál ne maradjon otthon! — Ha látsz szép ingeket, vedd meg magadnak (őket)l Ha láttok jó szövete­ ket, nézzétek meg, megfelelnek-e nektek. Ha önök látnak új felöltőket, vegyék meg maguknak! — Ha szomjas vagy, igyál vizet! Ha szomj asak vagytok, igyatok vizet! Ha ön szomjas, igyék vizet! — Csukd be az ajtót, és nyisd ki az ablakokat 1 Csuk­ játok be az ajtót, és nyissátok ki az ablakokat! Ne nyisd ki az ajtót! Ne csukjátok be az ablakokat!

150

LECCIÓN

DIECINUEVE

A múlt idejű melléknévi igenév — El participio el libro comprado -los libros comprados la camisa comprada las camisas compradas el libro leído los libros leídos la carta recibida las cartas recibidas a megvásárolt könyv a megvásárolt könyvek a megvett ing a megvett ingek az elolvasott könyv az elolvasott könyvek a kapott levél a kapott levelek -er :
-ir :
,

-ar : -ado

-ido

Estar + participio España está limitada al norte por Francia. El territorio de España está dividido en comarcas. El museo está abierto de diez a cuatro. Las cartas ya están escritas. Spanyolországot északról Franciaország határolja. Spanyolország területe megyékre van osztva. A múzeum tíztől négyig van nyitva. A levelek már meg vannak írva.

A közelmúlt — El pretérito presente o perfecto He escrito algunas cartas. ¿Has visitado el museo? ¿Ha vuelto ya Miguelito? Hemos estado en la ciudad. ¿No os habéis cansado? Los niños han comido mucho. Néhány levelet írtam. Megnézted a múzeumot ? Misi megjött már ? A városban voltunk. Nem fáradtatok el? A gyerekek sokat ettek. 151

I España — Señor profesor, permítanos recordarle a usted su promesa. — ¿Cuál? — La de hablarnos de España. Tenemos una gran curiosidad de saber algo de ese país cuya lengua estamos estudiando ya desde hace más de medio año. — Justo. Pues bien, hoy vamos a hablar de la geografía de España. Abran ustedes los libros en la página donde está reproducido el mapa de España.

152

España es un país de Europa meridional que forma, con Portugal, la Península Ibérica. Está limitada al norte por Francia y el OcéanoAtlántico, al oeste por Portugal, al sur y al este por el mar Mediterráneo. La superficie continental de España es de 492 230 kilómetros cuadrados,, que con las islas Baleares (5014 km2) y las Canarias (7273 km2) constituye en conjunto una superficie de 504 517 km 2 con una población de 28 millones de habitantes. Además, del vasto imperio colonial, poseído en el pasado, le quedan aún algunas colonias en África : el Marruecos Español, el Sahara Español y la Guinea Española con un total de 339 mil kilómetros cuadrados y cerca de un millón de habitantes. La parte central de la Península Ibérica está formada por una elevada meseta de unos 800 metros de altura media sobre el nivel del mar, dividida por las cordilleras y sierras de montañas. Los mayores ríos de España son el Duero, el Tajo, el Ebro, el Guadiana y el Guadalquivir. El suelo de España está maravillosamente dotado por la naturaleza. Posee en abundancia hierro, cobre, cinc, estaño, plomo, mercurio, plata y sal. Además, tiene ricos yacimientos de carbón y hierro. Con todo eso es España un país más agrícola que industrial. Los productos agrícolas, forman las dos terceras partes de la exportación. España se distingue por su producción de cereales, aceitunas y vinos. Los vinos de Jerez, Málaga, Alicante, son famosos en el mundo entero. Abundan asimismo el arroz en las llanuras de Valencia y el naranjo en Andalucía, Murcia y Valencia. La cría de ganado es también importante, particularmente la del lanar. La capital de España es Madrid. Es una ciudad muy hermosa, con muchos edificios notables y museos muy ricos. Otras ciudades importantes son Barcelona, Valencia, Sevilla, Málaga, Toledo, Bilbao. El territorio de España está dividido en comarcas o regiones (Galicia, Asturias, Vascongadas, Navarra, Aragón, Cataluña, León, Castilla la Vieja, Castilla la Nueva, Murcia, Valencia, Extremadura, Andalucía).
\

II Conversación — Pues, Ana, ¿dónde habéis estado? — Como sabes, mi querido Juan, nosotras tres, mi hermana, su amiga y yo, nos hemos encontrado en casa de mi hermana, para visitar, algunos lugares de la capital. Juana, la amiga de mi hermana, ha venido a la capital por primera vez en su vida. — ¿Y qué habéis visto? '— Primeramente hemos subido al monte Gerardo, de donde se ofrece una vista maravillosa sobre la capital entera. Luego hemos dado un largo paseo en la orilla izquierda del Danubio, hasta el Parlamento. — jCielos ! jUn paseo tan largo 1 ¿No os habéis cansado? — No, porque a mitad de camino hemos entrado en una pastelería para descansar un poquito. Yo he tomado un helado, María y Juana han bebido un café puro. — ¿Y qué habéis comido? 153

— Nada, porque queremos adelgazar. Y tú querido, ¿cómo has pasado la tarde? — Trabajando, como siempre. He vuelto a casa a eso de las seis. Después de mudarme, he escrito algunas cartas : es preciso que uno responda a las cartas y tarjetas recibidas. Ahora las tengo escritas ya todas. Y vosotras, ¿por qué no habéis visitado el Museo Nacional? — Era ya demasiado tarde. El museo, si no me equivoco, no está abierto que de diez a cuatro. Pero eso no tiene importancia. Mañana por la mañana volveremos a vernos y seguiremos visitando la ciudad. III Indicio cierto (Chiste)' — — — — — — Petra, ¿ha vuelto ya Miguelito de la escuela? Sí, señora. ¿Le has visto? No, señora. Pues entonces, ¿cómo sabes que ha vuelto? El gato se ha escondido bajo la cama. IV Refranes A hierro candente, batir de repente.* El conejo ido, el consejo venido. Obra empezada, medio acabada. Quien no ha visto a Sevilla, no ha visto maravilla. Quien no ha visto a Granada* no ha visto nada. Vocabulario España Spanyolország limitar határol el norte észak Francia Franciaország el territorio terület dividir feloszt la comarca megye abierto nyitott, nyitva (abrir kinyit) escrito megírt, megírva (escribir ír) sido fa ser ige participio-ya^ cansarse elfárad 1. recordar (recuerdo, recordamos) emlékeztet (akit: a, amire: tárgyeset) la promesa ígéret la de hablarnos azt,' hogy beszél nekünk tener la curiosidad de kíváncsi(nak «'lenni) vmire cuyo, cuya amelynek a más de több, mint la geografía földrajz reproducir ábrázol, közöl

*(A közmondások értelme: 1. Addig üsd a vasat, míg meleg. — 2. Eső után köpönyeg. (A jó tanács nem használ, amikor a nyúl már elszaladt.) — 3. Jó kezdet
fél siker.)

154

el mapa térkép el, la mayor a legnagyobb Europa Európa el río folyó meridional déli dotar ellát, elhalmoz, megáld vmivel formar képez, alkot en abundancia bőven (el) Portugal Portugália la abundancia bőség la península félsziget el cobre réz ibérico ibéri, ibériai el cinc cink el océano óceán el estaño ón atlántico atlanti el plomo ólom el oeste nyugat el mercurio higany el sur dél la plata ezüst el este kelet rico gazdag el (la) mar tenger el yacimiento lelőhely mediterráneo földközi el carbón szén la superficie felület, terület con todo eso mindezek ellenére continental szárazföldi, kontinentális más . . . que inkább . . . , mint es de kitesz agrícola (-a végű melléknév \) földművelő el kilómetro kilométer industrial ipari cuadrado négyzet-, négyszögletes el producto termék las (islas) Baleares Baleári szigetek dos terceras kétharmad las (islas) Canarias Kanári szigetek distinguirse kitűnik, kiemelkedik el canario kanárimadár (amivel: por) constituir (-uyo, -uyes, -uye, -uímos, la producción termelés, termesztés -uís, -uyen) alkot, képez los cereales gabonafélék la aceituna oliva, olajbogyó en conjunto együttesen famoso híres la población népesség; helység * el mundo világ vasto hatalmas, nagykiterjedésű entero egész el imperio birodalom ; császárság colonial gyarmati abundar bőven van, bővelkedik poseído amelyet birtokolt (poseer bir­ asimismo ugyancsak, szintén tokol) el arroz rizs y la llanura síkság el pasado múlt el naranjo narancsfa el Marruecos Marokkó la naranja narancs el Sahara (el Sahara) Szahara la cría tenyésztés el total végösszeg el ganado jószág, állat, marha con un total de mindent együttvéve particularmente különösen cérea de közel, mintegy el (ganado) lanar gyapjas háziállat central közép-, középső, központi el edificio épület la meseta fennsík notable nevezetes unos, unas körülbelül, mintegy la región vidék, táj la altura magasság Castilla la Vieja Ó-Kasztília medio közép-, átlagos II. el lugar hely el nivel de! mar tengerszint el monte hegy el nivel szint, színvonal Gerardo Gellért dividida por las cordilleras melyet a de donde ahonnan hegyláncok részekre osztanak ofrecer (ofrezco, ofreces) nyújt, ad la cordillera hegylánc, lánchegység ofrecerse adódik; nyílik (kilátás) la sierra de montañas hegység la vista kilátás; látás la sierra hegy(ség); fűrész la orilla part mayor nagyobb 155

-as) beszélt. eladva kapott. beszélve eladott. medio acabada. félig befejezett munka. 156 . Példák : HABLAR beszélni VENDER eladni •RECIBIR kapni hablado vendido recihido (-a. azonnal el conejo nyúl la obra mű. -os. -os. üt de repente hirtelen . prendido roto v. A múlt idejű melléknévi igenevet úgy képezzük. képviselő­ ház a mitad de camino feleúton la mitad fele la pastelería cukrászda el helado fagylalt adelgazar lesoványodik uno az ember (általános alany) las tengo escritas ya todas már mind megírtam equivocarse téved volveremos a vernos ismét fogunk találkozni volver a f + főnévi igenév) ismét tesz vmit III. Az alábbi igék (és összetételeik) rendhagyóan képezik múlt idejű mellék­ névi igenevüket: abrir cubrir decir escribir hacer morir poner kinyitni befedni mondani írni csinálni meghalni helyezni abierto cubierto dicho escrito heeho muerto puesto prender resolver romper ser ver volver fogni törni lenni látni visszatérni preso v. -as) (-a. -os.el parlamento parlament. -as) (-a. a fent ismer­ tetett múlt idejű v. az -er és -ir végű igék tövéhez -ido végződést teszünk. pretérito Megkezdett munka. ezért a továbbiakban egy­ szerűen csak participio néven említjük. „szenvedő" melléknévi igenév. munka medio félig la maravilla csoda Gramática 114 A múlt idejű melléknévi igenév — El participio pasivo o. Válaszolunk a kapott levelekre. rompido satisfecho sido visto vuelto elhatározni resuelto satisfacer kielégíteni Megjegyzés. kapva Obra empezada. alá IV. hogy az -ar végű igék tövé­ hez -ado. el indicio jel cierto biztos Tetra (női név) Miguclito Misi ¿In has visto? láttad ő t ? (ver lát) el gato macska esconderse elbújik bajo alatt. Respondemos a las cartas recibidas. — A mai spanyol nyelvben csak egy participio van. cándenle izzó hatir ver.

eran muy vastas.) kötőszóval bevezetett mellékmondatban ragozott igealakokkal for­ dítjuk. A levelek meg vannak írva. Las colonias. poseídas por España en el pasado. határolja. —. Spanyolországot északról Franciaország határolja. Las cartas están escritas. igen nagy kitérj edésűek voltak. értelmes. 115 a) A p a r t i c i p i o használata az (el)olvasott könyv a megvett könyvek a megcsinált munka a megírt levelek A múzeum nyitva van. -ő. amelyek stb. pin­ tado por un pintor español. c) Használjuk a participio-t jelzői mellékmondat rövidítésére. beszélő) a spanyolban elvesztette igei természetét. A sziget középső részét magas fennsík alkotja. -tt képzős múlt idejű melléknévi igenévnek. és ma már csak főnévként vagy melléknévként használatos. pl. A magyarban az ilyen participio-t amely (amelyet. E képnek az eredetije. agua hirviente v.) Magyarország fővárosát a Duna folyó szeli át.-ot északról F. magyar: -ó. a múzeumban látható. ( = A levelet megírták. el dependiente kiszolgáló. diligente szorgalmas. La capital de Hungría está atravesada por el río Danubio. tán­ coló. főneve után áll.: La carta está escrita. pl. Figyeljük meg az alábbi mondatokat: El original de este cuadro. las puertas abiertas a nyitott ajtók.A jelen idejű participio (a latin participium praesens. és megfelel a magyar -t. ( = S. -ve képzős határozói igen évvel fordíthatjuk. La parte central de la península está formada por una elevada meseta. amelyet egy spanyol festő festett. dividida por las cordilleras. amelyeket a múltban Spanyolország birtokolt. helyesebb azonban. España está limitada al norte por Francia. A gyarmatok. inteligente okos.Egyes esetekben a gerundio pótolja a hiányzó jelen idejű participio-t. így mondják pl. A magyarban ilyenkor -va. agua hirviendo forró víz. el (la) cantante énekes(nő). amelyet a hegyláncok részek­ re bontanak. pl. Pl. b) az állítmány névszói részeként. se ve en el museo. •157 . ilyenkor.) Spanyolország északról Franciaország által van határolva. España está limitada al norte por Francia. estar ige mellett. ilyenkor vessző választja el az előzményektől. ha ezt a legtöbbször magyartalan szerkezetet cselekvő igealakkal fordítjuk. A levél meg van írva. la lengua hablada a beszélt nyelv. el libro leído los libros comprados la obra hecha las cartas escritas El museo está abierto. A participio állhat: b) c) a) jelzőként.

) Az haber-rel ragozott ige participio-}^ mindenkor változatlan: Példák a ragozásra-: VENIR jönni he venido has venido lia venido hemos venido habéis venido han venido jöttem jöttél jött jöttünk jöttetek jöttek' LAVARSE mosakodni me he lavado te has lavado se ha lavado nos hemos lavado os habéis lavado se han lavado mosakodtam mosakodtál mosakodott mosakodtunk mosakodtatok mosakodtak 117 A közelmúlt használata A közelmúlttal olyan múlt idejű cselekvést jelölünk. b) melynek hatása a jelenben is folytatádik. A magyar nem nagyon kedveli a jelzői mellékmondatot. ezért a fenti két példát magyarosan így mondanánk: E kép eredetijét spanyol festő festette.Megjegyzések. Esta tarde he ido a la ciudad. Elvesztettem a könyvemet (és még mindig nincsen meg). Felmentünk a hegyre. erre a körülményre olyan időhatározók utalnak a mondatban. Voltam már Spanyolországban. Los extranjeros han visitado el museo. Az eredeti kép a múzeumban látható. (A mai nap még tart. hogy a participio tulajdonképpen -o végű mellék­ név. c) melynek időpontja még nem zárult le. a) amelynek időpontját nem jelöljük meg közelebbről: Hemos sabido al monte. esta mañana ma reggel.) — Időmeghatározás nélkül: He perdido mi libro. 116 A közeiműit — El prctério presente o perfecto ¿Dónde habéis estado? Hemos subido al monte. hoy ma. en el siglo veinte a huszadik században. előtt. 2. (Főige = az az ige. Hat­ kor jöttem haza (és még most is itthon vagyok). — He estado ya en España. Ma délután a városba mentem. mely nemben és számban megegyezik főnevével.) 158* . úgy képezzük. A fentiekből látjuk. hogy az haber segédige kijelentő módjának jelen idejét ragozzuk a főige participio-ja. Pl. Hol voltatok? Felmentünk a hegyre. en este año ebben az évben. He vuelto a casa a las seis. esta semana ezen a héten. — Spanyolországnak a múltban hatalmas kiterjedésű gyarmatai voltak. amelynek szóban forgó idejét képezzük. A külföldiek megnéztek a múzeumot. (És máskor is elmehetek még oda. A közelmúlt összetett igealak. 1. mint pl.

(A levelek már meg. csakhogy az állapotot nem általánosságban. Tradúzcanse al húngaro correctamente las oraciones siguientes (Fordítsuk le helyes magyarsággal az alábbi mondatokat) : Hungría está limitada al norte por Checoslovaquia. — La capital de Hungría está atravesada por el río Danubio. — Los cereales producidos (producir termelni) en Hungría son famosos en el mundo entero. 57) az uno szó is kifejezi az általános alanyt. Ejercicios 1. bemegy egy könyvkereske­ désbe. al este? ¿De cuántos kilómetros cuadrados es la superficie continental de España? ¿Qué islas pertenecen (tartoznak) a España? ¿Cuántos habitantes tiene España? ¿Dónde están las colonias de España y cómo se llaman? ¿Cómo es 1a parte central de la Península Ibérica? ¿Cómo se llaman los grandes ríos de España? ¿Cómo está dotado por la naturaleza el suelo de España? ¿Qué minerales (érceket) y yacimientos posee en abundancia? ¿Por qué es España un país más agrícola que industrial? ¿Cuáles son los productos principales de España? ¿Dónde abundan el arroz y el naranjo? ¿Qué ciudad es Madrid? Dígame otras ciudades importantes de España. ¿Cómo está dividido el territorio de España? ¿Cuáles son las comarcas o provincias de España? ¿Qué ha hecho usted hoy desde la mañana? 2. ha a se használata rossz hangzást idézne elő (pl. 159 . hogy az ember válaszoljon a kapott levelekre. Ha az ember könyvet akar venni magának. 119 U n o mint az általános alany kifejezője Kell.) A tener + participio szerkezet a cselekvés következtében beállott állapotot jelöli. — Los extranjeros llegados esta mañana a la capital visitarán los lugares notables d$ Budapest. hanem személyhez kötve jelöli. — La puerta está cerrada. rosszul hangzik). „Megírva bírom őket". 115. Tengo leídas estas revistas.).118 A bekövetkezett állapot jelölése t e n e r + p a r t i c i p i o-val Las cartas las tengo ya escritas. — Los alumnos están sentados en los bancos. — Hemos leído los libros comprados por nuestros padres hace una semana. vannak írva.. mint az estar + participio (vö. al sur. A leveleket már megírtam. különösen akkor. entra en la librería. A se visszaható névmás mellett (vö. Ezeket a folyóiratokat kiolvasták. Ugyanazt fejezi ki tehát. Estas revistas están leídas. Es preci&o que uno responda a las cartas recibidas. b. Si uno quiere comprarse un libro. — Las ventanas están abiertas. Ezeket a folyóiratokat kiolvastam. Si se quiere. — El suelo de Hungría está maravillosamente dotado por la naturaleza. Pl. Contéstese a las preguntas siguientes : ¿Desde cuándo estudia usted el español? ¿Ha estado usted en España? ¿Ha leído usted algo sobre España (Spanyolországról)? ¿En qué página de nuestro libro encuentra usted el mapa de España? ¿Dónde se halla España? ¿Por qué está limitada al norte? ¿Y al oeste.. — He recibido las cartas escrita» por mis amigos.

a látott kirakatok. -olaja és bora (többes szám) az egész világon híres. Tradúzcase al español: ' Ma a spanyol órán a tanár Spanyolországról beszélt. Tomo el jabón y me enjabono. Spanyolország térképét könyvünk is feltünteti. Spanyolország területe majdnem 500 000 négyzetkilométer. Eltörtél egy poharat. a megvett ruhák. "Spanyolország fővárosáról. nyugaton Portugália. A levelet megírtátok. délen és keleten a Földközi tenger határolja. sokat beszél -nekünk erről a szép városról. •a megírt levél. — Carlos entra en el comedor. a nyitott ablakok. 5. Reemplácese el presente del verbo por el pretérito presente ( Az ige jelen ideié Jielyébe tegyük a közelmúltai) : Me despierto a las seis menos cuarto. Megcsináltátok a feladatokat. Spanyolország bővelkedik vasban. a meg­ csinált munka. — . Salto de la cama. A könyvet eladtuk. me pongo la bata y entro en el cuarto de baño. Megmondta az igazat. Spanyolország gabonája. mint ipari ország. ennek ellenére inkább földművelő. szénben. Most már ismerem Spanyolország földrajzát. az asztalra helyezett tányérok. Mária szép kirakatokat látott. az eladott könyvek. a megírt levelek.A könyvet eladták. Todos toman café •con leche y comen pan con mantequilla. — A levelet megírták. Becsuktad az ablakokat. me quito la camisa de dormir. réz­ ben. Luego salgo del cuarto de baño y vuelvo a mi cuarto. Dígase en español: a) a megvett ruha. Me lavo todo el cuerpo. a csukott ajtók. A köny­ vet az asztalra tettem. Nagyszüleim már meghaltak. az eltört po­ harak. Néhány levelet írtunk. Sokat olvastunk Madridról.3. a kapott levelezőlap. Saluda a sus padres y se sienta a la mesa. b) A ruhát megvették (estar + part). Spanyolországot északon Franciaország. Tóni nagybácsink már volt Madridban. Ante -el espejo me peino.). c) Kinyitottam az ajtót. 4. Későn -tértünk haza. a kapott levelezőlapok. az eladott könyv. 460 . A ruhát megvettem (tengo + part. Me lavo con agua fría. Spanyolország területét sok folyó szeli át. luego me seco con una toalla.

Te sovány ifjú voltál.C T : ! -ía 1 j -ar: -abas -er :\ r } -ias -ir : ) -ar: -aba -er : \ r . Luis era un muchacho alegre. > -lamos -ir : J -ar: -ábais Pedro estudiaba mal. 11 Spanyol nyelvkönyv — 86H Szorgalmas tanuló voltam. Tú eras un joven delgado. Vidéken laktál. A ser (lenni) folyamatos múltja . Gyakran voltatok éhesek. Éramos condiscípulos. Vivíamos felizmente. LECCIÓN VEINTE A folyamatos múlt — El imperfecto Én jól tanultam. Vivía en Budapest. Vidámak voltatok. Sok barátom volt. Tú estudiabas poco. Te keveset tanultál.20 Yo estudiaba bien. Szép szobájuk volt. A fővárosban laktatok. ' \ -íais -ir : J -ar : -aban -er : \ „ > -ián -ir : ) Yo era un alumno aplicado. Vivíais en la capital. i -ia -ir : } -ar: -abamos -er : \ . Estudiábamos juntos. Boldogan éltünk. Teníamos mucho que hacer. Endre és Lajos ikrek voltak. Mária a szüleivel lakott. Budapesten éltem. Érai* alegres. Vivías en el campo. Kényelmesen éltek. Estudiaban muchísimo. Egész nap tanultatok. -ar : -ir Í J -aba . Tenías el pelo rubio. 161 . Vivían cómodamente. Pablo tenía el pelo negro. Pálnak jekete haja volt. Nagyon sokat tanultak. María vivía con sus padres. Tenían un cuarto hermoso. Lajos vidám fiú volt. Szőke hajad volt. Osztálytársak voltunk. Együtt tanultunk. Sok dolgunk volt. Estudiabais todo el día. Teníais hambre a menudo. Tenía muchos amigos. Andrés y Luís eran mellizos. Péter rosszul tanult.

Pero eras más picaro de lo que parecías. muchachos. — Yo también. — jSí. Era tan alto y delgado como tú. hasta dibujaban caricaturas de nuestros profesores. — {Parece increíble I Me acuerdo de los años de escuela muy bien. de Andrés y Emerico. os ha gustado la nueva película? — Sí. ni resolvíamos palabras cruzadas. sí! Las lecciones de geografía eran larguísimas y las más aburridas. Se interesaba absolutamente por todo. evocábamos unos recuerdos de escuela. — Sí. También nosotros mismos. aunque no jugábamos al ajedrez. muchísimo. mientras el profesor explicaba la materia nueva. liso. Cuando tenías diecisiete años erasun joven delgado. Nuestros cabellos comienzan a ponerse grises. me acuerdo a menudo de los mellizos Pásztor. dormíamos o pensábamos en otras cosas* — ¡Bellos. los recuerdos de la juventud 1 II Conversación — ¿Conque. y eras un mozo de aspecto alegre e inocente. Estudiaba muy bien : en seguida lo captaba todo. Nosotros. • ¡Qué se le va a hacer 1 — dijo Alejandro. La película era hermosísima. tú y yo. ¿Te acuerdas? Estábamos sentados juntos. en el último banco. eran los alumnos más traviesos de la clase. — ¿Había mucha gente en el cine? 162 . durante cuatro años. lanzando un profunda — suspiro. papá. charlaban. apuntaban a los otros. Eran unos picarones y estudiaban menos que nadieSe parecían como un huevo a otro huevo y los profesores les confundían siempre. — Yo también me acuerdodel tiempo cuando eras alumno del último grado: tenías largos cabellos castaños. éramoscondiscípulos. — ¿Te acuerdas de Francisco Székely. y los ojosnegros. estaba siempre cuidadosamente vestido. tenía el pelo negro. Nos acercamos ya a los cuarenta años. peinado hacia atrás. quien era el alumno más inteligente de la clase? Era un muchacho de buena figura. Fumando cigarrillos.I Recuerdos do escuela Alejandro y yo estábamos sentados en cómodos sillones en el clubde la empresa. Además. — Los años vuelan rápidamente. con el peí» rubio y rizado. En junio celebraremos el veinte aniversario de nuestro examen de bachillerato. Durante las lecciones no estaban nunca atentos. Tenía un aspecto muy distinguido. vivacísimos. — Y durante las clases de geografía. jugaban al ajedrez o resolvían palabras cruzadas.

— ¿Habéis gastado mucho dinero? — No demasiado. III La vocaeión de escribir (Chiste) — — — — ¿Qué estabas haciendo en Madrid? Me ganaba la vida escribiendo. — 2. pidiéndole dinero. La sala estaba repleta. a mi padre. el cine "Libertad" es el cine más agradable de la ciudad. el recuerdo emlék Alejandro Sándor el club klub la empresa vállalat. nagyon delgado sovány. Jó szóval többre megy az ember. En los días de canícula. por ser más precisos. hosszú szánom-bánom. értelmes el más inteligente a legokosabb *(A közmondások értelme: 1. (Rövid dinom-dánom. hajít ei suspiro sóhaj profundo mély ponerse gris (es) (meg)őszül celebrar ünnepel. Vocabulario muchísimo nagyon sokat -ísimo (fokozó képző) igen. megül el aniversario évforduló el bachillerato érettségi increíble hihetetlen acordarse (me acuerdo) emlékezik (amire: de) durante cuatro años négy éven át rizado göndör el grado osztály . no se veía ningún sitio libre. vállalkozás evocar felidéz dijo mondta. Végén csattan az ostor. fok castaño gesztenyebarna el mozo legény. o. la melliza iker 1. papá. fiatalember inocente ártatlan más picaro huncutabb de lo que parecías mint ahogy kinéztél inteligente okos. ¿Para los periódicos? No. IV Refranes Más moscas se cazan con miel que con vinagre.) 11* 168 . míg csávába kerül. Addig hány cselt a róka.* No hace tanto la zorra en un año como paga en una hora. porque el tejado queda abierto durante la proyección. — ¿No hacía mucho calor en el cine? — No. bizony! lanzar un suspiro felsóhajt lanzar dob. szólt (decir mond) ¡qué se le va a hacer l (itt:) bizony. Nosotros dos juntos hemos gastado menos de diez florines.— Ya lo creo. no hemos gastado más que ocho florines. vékony el condiscípulo osztálytárs el mellizo.

sovány fiatalember voltál. -aban. hogy az -ar végű igék tövéhez az -aba. ferde nunca soha(sem) estar atento figyel atento figyelő. pénzt keres IV. előkelő cuidadoso gondos vestido felöltözött. (meg)fejt palabras cruzadas keresztrejtvény cruzar keresztez . -ía. la vocación de escribir írói hivatás la vocación hivatás ganarse la vida vmiből é l . -ías. cazar vadászik. Példák a ragozásra: I. AMAR szeretni amaba amabas amaba amabais amaban szerettem szerettél szeretett szerettetek szerettek II. crees) hisz repleto színültig teli la lihertad szabadság el tejado tető(zet) la proyección vetítés . felöltözve interesarse érdeklődik (ami iráni: por) absolutamente teljességgel. Éramos condiscípulos. torzrajz la clase de geografía földrajzóra explicar megmagyaráz la materia anyag jugar al ajedrez sakkozik el ajedrez sakk(játék) resolver (resuelvo . emberek ya lo creo meghiszem azt creer (creo. áthúz aburrido unalmas bello szép la juventud ifjúság II. VENDER eladni vendía vendías vendía vendíais vendían eladtam eladtál eladott eladtatok eladtak III. pajkos . Ferenc minden iránt érdeklődött. az -er és -ir végű igék tövéhez pedig az -ía. előadás III. . elfog el vinagre ecet la zorra. A folyamatos múlt egyszerű igealak . összezavar travieso rakoncátlan. Cuando tenías 17 años eras un joven delgado. Francisco se interesaba por todo. termet. -aba. el zorro róka Gramática 120 A folyamatos múlt — El imperfecto o el pretérito imperfecto Osztálytársak voltunk. -ían ragokat tesszük. VESTIRSE öltözködni me vestía te vestías se vestía os vestíais se vestían öltözködtem öltözködtél öltözködött öltözködtetek öltözködtek amábamos szerettünk vendíamos eladtunk nos vestíamos öltözködtünk 164 . -íamos. eleven distinguido disztingvált. ke­ vesebbet. -abas.la figura alak. úgy képezzük. megért menos que nadie a legkevesebbet. -íais. Amikor 17 éves voltál. resuelto) old. éppenséggel captar felfog. -ábais. -abamos. arc liso sima baeia atrás hátra(felé) vivaz élénk. mint a többi parecerse hasonlít confundir összetéveszt. figyelmes apun tar súg dibujar rajzol la caricatura karikatúra. conque nos hát mucha gente sokan la gente nép.

o) amely párhuzamosan folyt egy másik cselekvéssel. Az órák alatt sohasem figyeltek.) megismétlődött. Francisco era inteligente. nyáron. A folyamatos múlt a leírás. az órák alatt. A folyamatos múlttal olyan múlt idejű cselekvést vagy állapotot jelölünk. 122 A melléknév fokozása — Los grados de comparación de los adjetivos 1. Ferenc nagyon jól tanult. c) Mientras el profesor explicaba la materia. apuntaban a los otros. María es menos aplicada que su hermana. Minden nap fürödni mentünk a folyó­ hoz. El cine estaba repleto. en seguida lo captaba todo. 165 . súg­ tak a többieknek. Francisco era más inteligente que los otros. Ferenc okosabb volt a többinél. A mozi tömve volt. nem pedig a cselekvés ideje . 2. szokásban volt. mindent rögtön felfogott. los mellizos jugaban al ajedrez o resolvían palabras cruzadas. Mialatt a tanár magyarázta az anya­ got. Ferenc okos volt. mindennap stb. a) Szép idő volt. Cada día íbamos a bañarnos al río. caíamos oíamos veíamos estabais caíais oíais veíais estaban caían oían veían hallani oía Csak két ige képezi rendhagyóan a folyamatos m u l t a t : SER IR lenni menni era iba eras ibas era iba éramos íbamos erais ibais eran iban 121 A folyamatos múlt használata Haeía un tiempo hermoso. Francisco estudiaba muy bien. nem pedig beállása vagy befejezése érdekel bennünket. a) amelyet folyamatában (nem pedig megtörténtében) tekintünk .Ugyanígy: ESTAR lenni CAER OIR VER esni látni estaba caía veía estabas eaías oías veías estaba caía oía veía estábamos . az ikrek sakkoztak vagy ke­ resztrejtvényt fejtettek. b) Durante las lecciones no estaban nunca atentos. Mária kevésbé szorgalmas nőtestvérénél. b) amely a múlt bizonyos szakában (pl. amelynek folyamata.

3. cuanto (-a.a s ) . -os. 166 _. A cuanto alakot csak ige előtt használjuk. riquísimo nagyon gazdag. -as) hosszabb. -os. -as) olyan v. Ferenc volt a legokosabb tanuló az osztályban. felicísimo nagyon boldog. amennyi szerkezettel történik. menos largo (-as. -os. b) az önálló felsőfokot (el superlativo absoluto). -os. María es la alumna menos aplicada. Az alapfokú hasonlítás a tan . Annyi könyvem van. El suelo de España es muy rico. a többi tanulóhoz viszo­ nyítva). Nagyon élénk szeme volt. . A melléknév fokozásában három fokot különböztetünk meg: 1. amennyit csak kívánsz. -os. az osztályban. . larguísimo nagyon" hosszú. mint nektek. . Az önálló felsőfokot nemcsak az -ísimo képzővel. . . Tengo tantos libros como vosotros. A viszonyító és az önálló felsőfok közt az a különbség. Ferenc olyan magas volt.a s ) . melyet a középfok elé tett határozott névelővel képezünk : el más fácil. Pedro es el más aplicado. b) Estudio muchísimo. Te daré tantos libros cuantos quieras. pl.3. pl. pl. Nagyon sokat tanulok. / El suelo de España es riquísimo. . . Tenía los ojos vivacíeimos. tanto (-a. Este cuarto es hermosísimo. Mária a legkevésbé szorgalmas tanuló. mint te. \ Este cuarto es muy hermoso. Péter a legszorgalmasabb (ti. Annyi könyvet adok neked. a) Francisco era el alumno más intcligente de la clase. ül. az alapfokot (el grado positivo). . tanto (-a. los más fáciles. como olyan . (Lehet azonban nála szorgalmasabb tanuló is. grandísimo nagyon nagy. mely maga a melléknév: 2. como.) 2. a) a viszonyító felsőfokot (el superlativo relativo). annyi . Péter nagyon szorgalmas. . Az alapfokú hasonlítás Francisco era tan alto como tú. -as) kevésbé hosszú. míg az utóbbi össze­ hasonlítás nélkül fejezi ki a tulajdonság igen magas fokát. la más fácil a legkönnyebb. . . melynek képzője -ísimo : facilísimo nagyon könnyű. melyet az alapfok elé tett más (inkább) vagy menos (kevésbé) határozószóval képezünk: más largo (-a. Megjegyzések 1. mint v. las más fáciles a legkönnyebbek . hogy az előbbi máshoz viszonyítja vagy hasonlítja a tulajdonság legmagasabb fokát. hanem körülírással is kifejezhetjük. Won sze E z a s z o b a aa P' Spanyolország talaja nagyon gazdag. mint. El suelo de España es sumamente rico. . . — Pedro es aplicadísimo. a középfokot (el comparativo). . .

<c) Hemos gastado menos de diez florines. 15). elveszti saját névelőjét: el monte más alto = el más alto monte a legmagasabb hegy (illetve : a magasabb hegy. Ejercicios 1. Jl25 Az u n o s . i) Eras más picaro de lo que parecías. mint én. Ferenc volt a legokosabb tanuló. hogy „néhány". Lajos soványabb volt. Soy menos aplicado que tú. unas szót. a jóifaangzáson kívül a melléknév szórendi helyére adott általános szabályok a mérv­ adók (vö. ha ige következik. Contéstese a las preguntas siguientes : ) ¿Dónde estaban sentados un día Alejandro y su amigo Juan? ¿De qué hablaban? ¿Cuándo celebrarán el veinte aniversario de su examen de bachillerato ? ¿Dónde estaDan sentados durante los años que iban a la escuela? ¿Cómo era Alejandro cuando tenía diecisiete años? ¿Cómo era usted cuando tenía diecisiete años? ¿Y cómo es 167 . Huncutabb voltál. Nem költöttünk többet nyolc forintnál. mint te. Kevesebbet költöttünk tíz forintnál. A középfok utáni mint szót vagy -nál. b) de lo que fordulattal.vagy felsőfokú melléknévről van-e szó). unas szót. Andrés y Emerico eran-unos picarones.-nál. . melléknév vagy névmás következik.vagy felsőfokú melléknév a főneve előtt vagy mögött állhat. Luis era más delgado que yo. A közép. hogy közép.]l23 a) A „mint". Evocábamos unos recuerdos de escuela. tagadó értelmű mondat után azonban •számnév előtt is que áll.. •ilyenkor a mondat értelme dönti el. Gyakran előfordul. Ha a felsőfokú melléknév névelős főnév után áll. 124 A közép. c) de-vel. Endre és Imre kópé volt. hogy a spanyolban többes számú főnév előtt ott találjuk •az unos. mint amilyennek látszottál. u n a s kitétele többes számú főnév előtt Iskolai emlékeket idéztünk fel. v-nél ragot a) que-vel fordítjuk. -nél" kifejezése középfok után Nem vagyok olyan szorgalmas. ha utána főnév. amikor e szó nem is jelenti azt. No hemos gastado más que ocho florines. ha számnév következik. A magyarban ilyenkor nem fordítjuk az unos.és felsőfokú melléknév helye a mondatban Francisco era el más inteligente alumno ( = el alumno más inte­ ligente).

bien o mal? ¿Le gusta a usted resolver palabras cruzadas? 2. parece. . me despierto más tarde que de costumbre (mint rendesen). Mi padre tiene tantos años . doce pañuelos. quierais. De nem mentem egyedül. . mint te. 4. Yo doy largos paseos y hago excursiones a las montañas que se encuentran no lejos de nuestro sitio. Mis niños son más aplicados . Hemos tomado mas . de. Míg bátyám a kertben egy padon ült és könyveket olvasott. donde los comensales están sentados ya a las mesas. como según lo requiera cada oración : Emerico es más delgado . . mint Éva. . Después del desayuno unos van al lago a bañarse. Reemplácese el presente del verbo por el imperfecto : Cuando estoy de vacaciones. Több pénzt költöttéi. Mindig olcsó helyeket vettünk. mint Erzsébet. No beberás más . Substituyanse los puntos por las palabras que. de lo que. Para desayuno bebemos una taza de té o café con leche y comemos pan con mantequilla. Éva is nagyon sovány. dos vasos de vino. hogy akkor még szüleinkkel laktunk. . hanem a külföldi filmek is tetszettek nekem. María es menos feliz . otros se quedan en el salón del hotel y leen los periódicos y las revistas. Os daremos tantos cuadernos . Ezek a képek olyan szépek. . Nem költöttetek többet harminc forintnál. Éva olyan sovány. . He bebido más . . mint ahogy látszik. mert mindenki élvezni (gozar de) akarta a szép időt. . mint hiszed. — Sok pénzt költöttem.usted ahora? ¿Qué aspecto tenia Juan cuando era Joven? ¿Cómo se llamaba el alumno más inteligente de la clase? ¿Qué muchacho era? ¿Ha visto ya usted mellizos? ¿Cómo son los mellizos? ¿Qué hacen los alumnos traviesos durante la clase? ¿Charla usted también con su vecino? ¿Apunta usted a los otros? ¿Ya ha dibujado usted caricaturas? ¿Sabe usted jugar al ajedrez? ¿Cómo juega ustcdal ajedrez. Nemcsak a magyar. . (addig) én Margittal sétáltam a park­ ban. Mientras los comensales se desayunan. Azok a képek a legszebbek. Az egész napot a szabadban (al aire libre) töltöttük. Mi tío era más rico . Esteban. mert sohasem volt sok pénzünk. Azok a képek ott szebbek. los tuyos. nem esett. Me lavo. mint mi. Lajos kevesebb pénzt költött. . — Mária soványabb. . Éva és Erzsébet nem olyan kövér (gordo). b) Szép idő volt. Emlékszem. Annyi forintot költöttek. . su padre de usted. . 168 . Azok a képek nem olyan szépek. és nem fújt a szél. No se han comprado más . . a bátyám (mi hermano mayor) is velem jött. Tradúzcase al español: a) Amikor iskolába jártam és nem voltam több. . me peino. me visto. 3. Éva nem olyan sovány ( = kevésbé sovány). gyakran mentem színházba és moziba. 5. mint Mária. creía. mint azok. . mert vasárnap volt.. Cuando llueve juego con mis compañeros al ajedrez o resuelvo palabras cruzadas. és a házunktól nem messze volt egy mozi. Ráértünk. . Mária a legsoványabb lány a családban. mint én. cuatro helados. mint 18 éves. Többet költöttünk húsz forintnál. luego voy al comedor. Dígase en español: Ezek a képek szépek. tres tazas de café puro. . Ennek a festőnek a képei nagyon szépek. Sütött a nap. Ott sokan voltak. charlan alegremente entre sí.

Bebió un café puro. i Beszéltem a barátommal. Bebieron el agua. 169 . Escribiste el ejercicio. Leírtátok a szavakat Mindenkivel beszéltek. Bebí el vino. Megírtam a levelei. Beszélt velem. Hablaste con Eva. Megírtad a feladatot. Beszéltél Évával. Hablasteis con el profesor. Hablaron con todos. El cuento de nunca acabar Había una vez un rey que ofreció la mano de su hija. Eseribí la carta. y su reino al hombre capaz de contarle un cuento de nunca acabar. Hablamos con ellos. Feketét ivott. Ittunk egy csésze teát Megírtunk néhány lapot Beszéltetek a tanárral. Sört ittatok. Bebimos una taza de té. Megírták a leveleket. Escribisteis las palabras. Beszéltünk velük. Bebiste la limonada. Megittad a limonádét. Escribieron las cartas. Muchos nombres intentaron ganarse la mano de la princesa y el reino contando cuentos pero todos fracasaron. írt barátainak. Escribimos unas tarjetas. Megittam a bort. y el rey mandó cortarles la cabeza. -ar: -er: ) -é -ir: I " ' -ar: -er: -ir: -ar: -er: -ir: -ar: -er: -ir: -ar: -er: -ir: •¿ir: -er: -ir: | J -amos ] | -irnos 1 -asfcis | \ -isteis J -aron | í -ieron 1 -aste ) ( -iste 1 -ó Bebisteis cerveza. Megitták a vizet. la princesa. Escribió a sus amigos. Habló conmigo.LECCIÓN V E I N T I U N A A befejezett múlt — El pretérito simple Hablé con mi amigo.

destruyeron todo el trigo del reino y llegaron también al granero del rey. entró una tercera. por él y salió luego llevándose un grano de trigo. . no se sabe. — volvió a • caer dormido. Con el tiempo. . Así el narrador contó monótonamente siempre lo mismo. alto como una montaña. y en 61 metió la cosecha de tres años. entró la segunda. y el rey se echó también a dormir. — ¡Perdonad. por último. . Pero sólo r \ pudieron entrar en él por un agujerito. . y se llevó otro grano de trigo . Continuó de esta manera el cuento. — Gran parte del granero está todavía llena. • — respondió el hombre. y al oir al hombre repitiendo : — . interrumpiéndose sólo para comer y dormir. Una vez lleno. preguntando a veces. . quedado abierto por descuido de los albañiles. se presentó un hombre que comenzó su relato de esta manera : — ¡Oh rey 1 Había una vez un gran tirano que mandó construir un inmenso granero. pues. Y entró una novena langosta. seguramente.Por último. y luego otra más y se llevó otro grano de trigo . . Al cabo de seis meses el rey preguntó : — ¿Cuánto tiempo va a durar esta parte de tu cuento. amigo? — Oh rey. La primera de las langostas entró. las langostas van 170 . — contestó el hombre. y al salir se llevó otro grano de trigo . hasta que. invadieron el país muchas langostas . — No puedo contar la segunda parte del cuento antes de terminar la primera. y entonces otra se llevó otro grano de trigo . entró una décima y se llevó otro grano de trigo. el rey le interrumpió diciendo : — Quiero saber lo que pasó por fin. . . y se llevó otro grano de trigo . al despertar : — ¿Todavía se están llevando el grano? —. señor! pero todavía no estamos en ese momento.

El domingo por la mañana lá mayor parte de los hombres quiere dormir. — ¿Y lograste alcanzarlo? — Llegué a la estación en el último momento. porque tenía el máximo deseo de dormir y la mínima gana de levantarme. En el telegrama me invitó a la boda de su hija menor. Muchísima gente. Los domingos. el rey interrumpió un día a su narrador: — Amigo. y por último acabó por caer dormido. •cuando recibí un telegrama. El rey empezó a preguntarse: — ¿Voy a -vivir bastante años para oir todo el relato? Lanzó " un profundo suspiro. Pasé el domingo en el campo. y todavía las langostas se llevaron el trigo grano a grano. — Lo sé. — Te compadezco. con tal que me dejes en paz y no vuelvas a decir una sola palabra de las langostas ni de los granos de trigo. cumpliste tu promesa. Tu cuento es interminable. — Justo. Después de recorrer la mayor parte del tren. tanto más cuanto que tienen que levantarse temprano en los otros días. el peor «itio en todo el coche. hallé al fin un sitio. No quiero saber lo que ocurrió a la langosta a quien le toca entrar ahora en el granero. — Y ía boda se celebró ayer. pasó un año. Conque. — Busqué un sitio. i. — Te comprendo perfectamente. tanto menos hallaba. pero cuanto más buscaba. cerca de la puertecilla. Y así quedó interrumpido el cuento de nunca acabar. para no oir nada más <del interminable cuento.a llevarse todo el trigo. Pasaron semanas y meses. los viajes en el ferrocarril son espantosos. me levanté muy temprano porqué tenía que alcanzar uno de los trenes de la mañana. Quédate con mi hija y mi reino. poquísimos sitios libres. El domingo por la mañana me desperté de pésimo humor. — Así es. puedes imaginártelo. El resto. Y entonces otra langosta entró y se llevó un grano. Esto es lo menos que se puede decir. y entró luego otra y se llevó otro grano . II Conversación — ¿Por qué no me llamaste ayer por teléfono? — Porque no estuve en casa. — ¿Un telegrama? ¿Quién te lo mandó? — Mi tía que vive en una pequeñísima aldea en las afueras de Lepsény. Tenga el rey paciencia. En vista de eso. ¿Y cómo era la boda misma? 171 . — ¿Cómo eso? ¿Qué ocurrió? — El sábado por la noche yo estaba en casa leyendo el periódico.

¡Hasta mañana ! — Gracias por tu amabilidad.— La recuerdo con sumo gusto. aratás una vez llena amikor már tele volt Ueno teli invadir ellep. — Y tienes muchísimo sueño. — 2. El rey se sonrió y le envió otro libro igual. destruímos) elpusztít. (Türelem rózsát terem. construímos) épít inmenso óriási. ) — 3. beszámoló de esta manera ily módon la manera mód el tirano kényúr. el cuento mese. elbeszélés de nunca acabar soha véget nem érő. Por eso no quiero molestarte más. zsarnok construir (coustruyo. végtelenül nagy el granero csűr. El favorito le escribió dándole las gracias y diciéndole : — Este libro es tan interesante que estoy deseando recibir el segundo tomo. ha okát megszüntetjük. -tet el relato elbeszélés. jelentés.* No se ganó Zamora en una hora. Te llamaré mañana por la tarde. hercegnő el reino királyság capaz de képes vmire contar (cuento. Vocabulario la cerveza sör I. 172 .. Comí y bebí toda la tarde. nyílás *(A közmondások értelme: 1. contamos) elmond. végtelen la princesa hercegkisasszony. magtár la cosecha termés . jAdiós 1 III Un libro interesante (Anécdota) Un rey pensó obsequiar a su favorito enviándole un libro cuyas hojas eran billetes de banco. elvállal fracasar csődöt mond. Muerto el perro se acabó la rabia. Nem egy nap alatt épült fel Buda vára. küld. elmesél intentar megpróbál. Volví con un tren de la mañana. Megszűnik a baj. hasta noche cerrada. Mis parientes me recibieron con la mayor alegría. feldúl el trigo búza llegar eljut el agujero lyuk. megbukik mandó cortarles la cabeza levágatta a fejüket mandar megparancsol. La comida de boda era óptima. -tat. escribiendo en la última página : — Segundo y último tomo. IV Refranes Nunca mucho costó poco. elözönli la langosta sáska destruir (destruyo. Mindenért meg kell dolgozni.

rettenetes lo menos a legkevesebb cuanto más . hogy . -eees) sajnál. kimúlik la rabia veszettség. ezért a quien le toea entrar aki soron van.infinitivo) sikerül (vmit megtenni) el resto maradék. . mert alcanzar elér. fiatalabb(ik) justo úgy van de pésimo humor nagyon rosszkedvűen pésimo nagyon rossz. el peor a legrosszabb la puertecilla (kocsi)ajtó compadecer (-ezeo. morimos . . mesemondó monótono egyhangú hasta que amíg csak interrumpir félbeszakít pasar történik no estamos en ese momento még nem tartunk ott otro (-a) más még egy echarse a dormir lefekszik aludni al despertar amikor felébredt caer dormido elalszik / al cabo de végén. reímos . egyetlen quedar interrumpido félbemarad II. reí. a többi el viaje utazás el ferrocarril vasút espantoso szörnyű. reiste. estuve voltam (estar rendhagyó befejezett múltja) ¿cómo eso? hogy-hogy? pequeño kicsi. (fa)levél el banco pad dar las gracias megköszön el tomo kötet sonreír (se) mosolyog reir (río. hogy bemenjen ¿a quién le toca? kin van a sor? (me toca a mí rajtam a sor) quedarse con megtart con tal que (-\. óhaj. .quedar abierto nyitva hagy el descuido hanyagság. kedély máximo nagyon nagy. kegyenc enviar (envío) küld la hoja (papír)lap'. múlva con el tiempo idővel seguro biztos acabó por azzal végezte. ganar elfoglal. düh 173 . maradvány . a keresztények és az arabok közti harcok idején makacsul ellenállt a kasztíliaiak tá­ madásainak) muerto el perro a kutya kimúlása után morir (muero. rio. annál kevésbé recorrer bejár. tanto menos minél többet (jobban) . muerto) meg­ hal. utolér el tren vonat lograr (-\. rieron) nevet IV. legcsekélyebb la gana kedv. reímos. vágy mínimo legkisebb. terhére van (akinek: tárgyeset) la amabilidad kedvesség III. legnagyobb el degeo kívánság. legnagyobb óptimo kiváló. vágyakozás perfecto tökéletes. adoma. hogy dejar en paz békén hagy . legrosszabb el humor kedv. la anécdota anekdota. bevesz Zamora (spanyol város. kiváló la mayor parte de los hombres a legtöbb ember tanto más cuanto que annál is inkább. gondatlanság el albañil kőműves llevarse elvisz. végül is interminable végtelen.subjuntivo) azzal a feltétellel. végigfut peor rosszabb . reisteis. nagyon jó hasta noche cerrada késő éjjelig molestar zavar. l a paz béke solo egyedüli. rövid történet obsequiar megajándékoz el favorito kegyelt. véget nem érő grano a grano szemenként en vista de eso erre való tekintettel. együttérez (akivel: tárgyeset) con sumo gusto a legnagyobb örömmel sumo legmagasabb. magával visz el narrador elbeszélő. kis la aldea falu en las afueras de környékén la boda menyegző menor kisebb(ik). .

Gramática 126 A befejezett múlt — El pretérito simple o indefinido Pasaron semanas y meses. pasó un año. Cumpliste tu promesa. -aste. Ayer recibí un telegrama. Hetek. -istcis. -eer. -oir. COMER enni comí comiste comió ' ettem ettél evett viví viviste vivió vivimos vivisteis I I I . A befejezett múlt egyszerű igealak . -ó. -amos. -üir végű igék ragozásánál ügyel­ nünk kell a helyesírásra: TOCAR érinteni JUGAR játszani AVERI­ GUAR kivizsgálni EMPEZAR meg­ kezdeni CAER ŰCTlí toqué jugué > / tocaste jugaste tocó jugó tocamos jugamos tocasteis jugasteis tocaron jugaron averi­ guaron empe­ zaron cayeron creyeron oyeron • averigüé averiguaste averiguó averiguamos averiguasteis empecé caí creí oí destruí argüí empezaste eaiste creíste oiste destruíste argüíste empezó cayó creyó oyó empezamos caímos creímos oímos empezasteis caísteis creísteis oísteis destruísteis argüísteis tJSIll CREER hinni OIR hallani DESTRUIR elpusztí­ tani ARGÜIR vitatkozni destruyó destruimos argüyó argüimos de­ struye­ ron argü­ yeron 174 . Példák a ragozásra: I. AMAR szeretni amé amaste amó amamos amaron szerettem szerettél szeretett szerettünk szerettek II. -uir. -gar. -aer.- \ . úgy képezzük. -imos. -guar. hónapok múltak. elmúlt egy év. -icron ragokat tesszük. -zar. Beváltottad ígéretedet. Tegnap sürgönyt kaptam. -aron. hogy az -ar végű igék tövé­ hez az -é. -ió. -iste. az -er és az -ir végű igék tövéhez az -í. VIVIR élni éltem éltél élt éltünk éltetek comimos ettünk comisteis ettetek comieron ettek amasteis szerettetek vivieron éltek A -car. -asteis.

A mesemondó mindig ugyanazt mesélte. — Ayer me levanté a las seis.). A világosság kedvéért össze­ foglaljuk a három múlt idő használatát: 1. — A franciától és az olasztól eltérően a befejezett múltat. melynek befejezett voltát akarjuk kiemelni. Otthon voltam.127 A befejezett múlt használata a) Nací en Budapest. Míg én dolgoztam. vagyis amikor a cselekvés befejezett voltát akarjuk kiemelni. ha a múltban fennálló állapotot írjuk le. Tegnap hatkor keltem. Ágnesnek szőke haja volt. — Inés tenía los cabellos rubios. b) a társalgás nyelvében olyan múlt idejű cselekvést jelöl.. A szoba kicsi volt. mely akkor következett be. Megjegyzések. A befejezett múlt a) olyan múlt idejű cselekvést jelöl. a közel­ múltat és a folyamatos múltat a spanyol egyaránt használja beszéd közben. sus compañeros ya estaban sentados a las mesas. Ma reggel korán keltem. amikor a sürgöny megjött. E három idő tehát nemcsak az irodalom nyelvében szerepel. a jelennel nincsen összefüggésben. hatása még a jelenben is érezhető. H a a múlt idejű cselekvés olyan időszakaszban ment végbe. los niños jugaban. befejezett múltat használunk. amikor egy másik cselekvés folyamatban volt. Egy napon a király félbeszakította mesemondóját. a mondatban ilyenkor rendszerint lezárt múlt időpontra vonatkozó határozót találunk (ayer. amely még nincsen lezárva. társai már az asztalnál ültek. Cristóbal Colón nació en 1446 y murió en 1506. Un día el rey interrumpió a su narrador. Ezért figyeljük meg jól a következő olvasmányokban az egyes igeidőket. — Mientras yo trabajaba. A befejezett múlt az elbeszélés ideje. El narrador contó siempre lo mismo. un día. közelmúltat használunk : Esta mañana me he levantado temprano. Estaba en casa cuando llegó el telegrama. Kolumbusz Kristóf 1446-ban született és 1506-ban halt meg. c) olyan múlt idejű cselekvést jelöl. 3. és a cselekvés a jelennel nem függ össze. Tegnap sürgönyt kaptam. a gyerekek játszottak. — El cuarto era pequeño. Cuando Juan entró en el comedor. és gondolkodjunk el azon. mely teljesen lezárult. 175 Budapesten születtem. H a a cselekvést folyamatában tekintjük. Ayer recibí un telegrama. sok olvasást igényel. a folyamatos múltat használjuk. b) c) . ha a múltban ismétlődő vagy párhuzamosan folyó cselekvésekről szólunk. amely tel­ jesen lezárult. Ha a múlt idejű cselekvés olyan időszakaszban ment végbe. 2. Az idők helyes használata már nagyobb gyakorlatot. A folyamatos múlt a leírás ideje. hace cineo años stb. A befejezett múlt az elbeszélés ideje. Szép idő volt. Amikor János belépett az ebédlőbe. Hacía un tiempo hermoso. hogy miért áll itt vagy ott ez vagy az az igeidő.

Az alábbi mellékneveknek a szabályos képzésű alak mellett rendhagyóan képzett • közép. Más alto. menor jelentése idősebb. — Superior. la mesa más grande a nagyobbik (a legnagyobb) asztal. buenísimo nagyon jó pésimo malísimo nagyon rossz máximo grandísimo nagyon nagy mínimo pequeñísimo nagyon kicsi supremo. los más pequeños niños a legkisebb gyerekek . 3. más malo. mayor és menor átvitt értelmű. su hermano minor öccse. 2.és felsőfoka is v a n : BUENO jó mejor más bueno jobb peor más malo rosszabb mayor más grande nagyobb menor más pequeño kisebb superior (-a) más alto magasabb cl mejor el más bueno a legjobb el peor el más malo a legrosszabb el mayor el más grande a legnagyobb el menor el más pequeño a legkisebb el superior el más alto a legmagasabb ) óptimo bonísimo. Este es el peor sitio. Más grande. Ez a legrosszabb hely. — Ha a mayor. mint más bueno. inferior olykor konkrét értelmű. la menor excusa a legkisebb mentség. mindig főneve után áll: mi hermana mayor nővérem. la mayor falta a legnagyobb hiba. A menyegzői lakoma nagyon jó volt. A legnagyobb örömmel fogadtak. los bancos más bajos a legalacsonyabb padok. Pl. legtöbbször azonban átvitt értelemben áll: el piso superior 176 . a legtöbben lo menos (de) a legkevesebben Megjegyzések a fokozáshoz 1. más bajo konkrét értelmű: el monte más alto a magasabb (a leg­ magasabb) hegy. Mejor és peor gyakoribb.128 A melléknév rendhagyó fokozása La comida de boda era óptima. fiatalabb. más pequeño konkrét értelmű. Me recibieron con la mayor alegría. sumo altísimo nagyon magas ínfimo bajísimo nagyon alacsony muchísimo nagyon sok poquísimo nagyon kevés MALO rossz GRANDE nagy PEQUEÑO kicsi ALTO magas inferior (-a) BAJO alacsony más bajo alacsonyabb MUCHO sok POCO kevés más több menos kevesebb el inferior el más bajo a legalacsonyabb lo más (de) .

bár önálló felsőfokok. b) imperfecto. a harmadik terem a legnagyobb. Reemplácese el presente del verbo por el pretérito simple: Me despierto de pésimo humor. Én minden ruhámat a szabóval csináltatom. Az első terem a legkisebb. Ez a minőség elmarad a többi mögött. Ezek a szövetek nagyon rosszak. ' A magyar -at. Ez a szövet rosszabb. El tirano mandó construir un inmenso granero. éj. Llega a la estación en el último momento. Comemos pan. A viszonyító felsőfokban a határozott névelő helyébe birtokos névmás is léphet: Juan es mi mejor amigo. A király levágatta a fejüket. la más ínfima calidad a legsilányabb minőség. 129 A mfiveltetés kifejezése El rey mandó cortarles la cabeza. (P. A mindennapi nyelvhasználatban az hacer igét használjuk a műveltetés kifejezésére (vö. ¿qué dijo el rey al narrador? ¿Conoce usted el fin de este cuento? 2. Tu trabajas en la fábrica. c) pretérito simple: Hablo con mi amigo. Yo mando hacer todos mis trajes al sastre. — Bebo agua. viszonyító értelemben is állhatnak. mint az. János a legjobb barátom. el más mínimo dinero a legkisebb pénzösszeg. Luego. Luis recibe muchas cartas.I a felsőbb emelet. Vivís en la capital. mínimo. Me afeito y me lavo rápidamente. Példák: el momento supremo az utolsó pillanat. hablaba. Salto de la cama. Después de vestirme. Alcanzáis el tren. József a legjobb tanuló. la ciudad inferior az alsó város. A munka meghaladta erejét. Mínimo és ínfimo a más szóval nyomatékosítható. — A hasonlítás superior és inferior után a elöljárószóval történik: El trabajo era superior a sus fuerzas. Bebo una taza de café con leche y como pan con mantequilla. Comenzamos nuestro relato. me quito la camisa de dormir y entro en el cuarto de baño. Ejercicios 1. — Esta calidad es inferior a todas las otras. Ez a sajt nagyon jó. Ez a legrosszabb szövet. -tat. A kényúr hatalmas csűrt építtetett. 4. el Sumo Pontífice a pápa (a legfőbb pap}. me desayuno. -tet műveltető képzőnek a spanyol irodalmi nyelvben . mint az enyém. 3. Mis amigos mandan construir una casa. el Tribunal Supremo a legfelsőbb törvény­ szék. = Por ejemplo: he hablado. -el. 5. Reemplácese el presente del verbo por la forma correspondiente del a) pretérito presente. 12 Spanyol nyelvkftnyv — 6614 *177 . salgo del cuarto de baño y vuelvo a mi cuarto.) Alejandro me llama por teléfono. supremo és ínfimo. Contéstese a las preguntas siguientes: ¿Qué cuento leímos en la clase pasada? ¿Quién había una vez? ¿A quién ofreció el rey la mano de su hija? ¿Qué ocurrió a los hombres que intentaron ganarse la mano de la princesa? ¿Cómo comenzó su relato el hombre que se presentó por último? ¿Qué destruyeron las langostas? ¿Por dónde entraron las langostas en el granero del rey? ¿Qué se llevó cada langosta al salir del granero? ¿Son interesantes los cuentos de nunca acabar? ¿Al rey le gustó el cuento interminable? ¿Por qué volvió a caer dormido? Por último. Busca un sitio y halla uno en el último coche. calidad inferior gyengébb minő­ ség. hablé con mi amigo. Se apresura para alcanzar el tren de las ocho. 4. Escribes cartas. — Carlos se levanta muy temprano. Dígase en español: A te tollad Jobb. Los niños pueden Jugar. con sumo gusto a legnagyobb öröm­ mel. a mandar ige felel meg. Bátyám nagyobb. Máximo.: 174).

El mozo no tardó en simpatizar con la hija de su señor. y por eso dio en pensar cómo pedir la mano de ella. és fél hatkor már elmentem hazulról. Se dijo para sí: — Me iré por el mundo en busca de amo a quien servir. Felvettem felöltőmet és a városba mentem. mint az ajtó. mint te. Ti többel esztek. después de acostarse. Az állomáson barátom nagy örömmel fogadott. Elképzelhe­ ted. Minden kocsi tömve volt. Végigjártam az egész vonatot. Y después de mucho andar de pueblo en pueblo se hizo criado en casa de un labrador que tenía una hija muy guapa. és csak az utolsó vonattal tértem vissza a fővárosba. 5. de meg kell magyaráznom neked. amikor sürgönyt kaptam egyik vidéki barátomtól. mint mi. A sürgönyben lánya esküvőjére hívott meg engem. Ezért írtam neked ezt a lapot. Az ablak magasabb. A legény elszegődött szolgának egy paraszt házába. mint mi. Húgom kisebb. 1 178* . I El sueño de un criado (Cuento asturiano) Érase una vez un mozo cuyos padres eran tan pobres que no tenía qué comer. a levél szövegét természetesen új sorban kezdik. hogy zavarlak levelemmel. Szombaton este éppen vacsoráztam. A legnagyobb örömmel segítek majd önnek. Y una noche. mert nagyon álmos vagyok és korán akarok lefeküdni. hogy tegnap miért nem hívtalak fel telefonon. Az utolsó percben szálltam fel a vonatra. Tradúzcase al español: Kedves Barátom! 1 Bocsáss meg nekem. Egész nap ettem és ittam. hogy elérjem a hatórás vonatot. Nos hát. Ez a munka meghaladja erőnket. tegnap reggel ötkor keltem. Szerencsére (Por fortuna) az utazás nem tartott sokáig. Al oirle sus compañeros. Holnap este azonban benézek hozzád. hogy mennyi ember várt a jegypénztárak (la taquilla) előtt. A holnapi viszontlátásig 1 LECCIÓN V E I N T I D Ó S A rendhagyóan képzett befejezett múlt Me puse el abrigo y fui a la ciudad. dijo para sí: A spanyolban felkiáltójel helyett kettőspontot írnak a levél megszólítása után. Ők keveseb­ bet költöttek. Nagyon keveset iszom. Ez jobb minőség. Ez a minőség gyengébb amannál. Amikor társai hallották őt. dijeron: —Í Está soñando.mint én. ezt mondták: — Álmodik. de nem sikerült szabad helyet találnom. El mozo se hizo criado en casa de un labrador. Ma este nem hívlak fel.

— Soñaré despierto. voy a contárselo todo a mi padre. casa ilustre. Y ella le dijo a su marido: — Vamos a pasar unos días a casa de tus padres. porque sus padres tienen una casa con ciento cincuenta luces. ella recibió la noticia con alegría. dijeron: — Está soñando. Y al oirle sus compañeros. me casaré con él. casa ilustre. Y dijo a las criadas : — Es ilustre. Y le contó lo que había. casa de ciento cincuenta luces. sin duda es hijo de padres ricos. sí. será rico. y la chiva-atada. La hija del señor comenzó a saltar y a palmotear. ¡Y sabe Dios las docenas de chivas que entrarán en la chivatada ! Y repitió la hija del amo : — Sí. casa de ciento cincuenta luces . es ilustre y es rico . El labrador fue a escuchar el sueño de su criado. algún disgusto habrá tenido con ellos y se habrá marchado de casa. Cuando se lo dijeron. Y fue a escuchar a la puerta del criado y le oyó decir : — jAy ! casa de mis padres. Se lo diremos a la hija de nuestro amo. y dijo en alta voz : — ¡Ay ! casa de mis padres. 12* 179 . luego dijo: — jQué oigo I Este joven es hijo de familia ilustre. tengo muchas ganas de conocerlos. se casará con mi hija. Y dijo una criada : — Sí. me casaré con él. Al poco tiempo el criado se casó con la hija de su señor. sí. y la chiva-atada.

sacó a sus suegros de la miseria y vivieron todos muy contentos. Bailamos de las ocho hasta la medianoche. Y tú. — ¡Qué oigo ! Por supuesto. Y debajo de aquel nogal. Te reconozco por tu voz. porque no hay que poner los discos de continuo. en casa de Sofía? — Muchísimo. ¿Te divertiste ayer. Creo que baila mejor que un bailarín. Blanca. lo haremos más adelante. Allí hubo una pequeña tertulia. por poco se murió de risa. Ésta es toda la hacienda que tienen mis padres. — ¡Qué contratiempo ! ¿Y salieron bien las fotografías? — No lo sé aún. Su mujer. y dijo el marido a su mujer : — Allí está la casa de mis padres. jiremos ahora ! Se pusieron en camino y después de muchos días llegaron a un monte. — Me lo pensaba. El padre de Sofía compró hace poco un aparato magnetofónico. ni más ni menos. — Hubo mejor. Él fue mi pareja en el baile. porque es independiente del programa de la emisora. jmira ! está la chiva atada con una soga. gracias. claro. soy yo. — ¿Hubo una orquesta para bailar? Sé que Sofía toca el piano. — ¿Dónde? jNo la veo ! ¿Cuál es? — Aquella choza . Pero tal fue la curiosidad de su mujer que le dijo: — jNo !. baila mejor que los otros. Lástima que hacia las siete empezó a llover a más y mejor y tuvimos que regresar a casa. Es mucho mejor que el gramófono. no te olvides mandarme unas que representan a ti y a Ernesto juntos. — Ernesto trajo su máquina fotográfica e hizo la mar de fotos. Como sabes. ni es peor que un aparato de radio. Y como estaba muy enamorada de su marido y era buena. — ¿Sola? — No propiamente sola. ¿Qué tal? — Bien. entre los invitados estaba también tu Edmundo? — Pues.— Viven muy lejos. ¿qué hiciste ayer? — Por la tarde hizo sol y por eso me marché a dar un paseo en el parque municipal. en ella entra luz de ciento cincuenta estrellas por los agujeros que tiene en el tejado. 180* . II Conversación (Al teléfono) — ¿Con quién hablo? ¿Eres tú. Julieta? — Sí. al oir esto. Los rollos de las películas los revelará Ernesto hoy o mañana. y su hermano el violín no peor que un virtuoso. vino también Ernesto. — Si las fotografías son buenas.

pálma(ág) casarse con férjhez megy vkihez. la busca keresés el pueblo helység. sokáig tart (vmit megtenni) simpatizar rokonszenvez dio (dar befejezett múltja) dar en elkezd vmit tenni acostarse (me acuesto. De gloria y pompa lleno. hasta mañana. földműves dijeron (decir befejezett múltja) soñar (sueño. soñamos) álmodik (amiről: con) I. hogy keressek. látnivaló ponerse en camino elindul. előkelő la luz fény . nevezetesség. y tornó al cieno El polvo vil. Y cesó el huracán . asturiano asztúriai érase una vez volt egyszer cuyos padres akinek a szülei dijo mondta irse por el mundo világgá megy en busca de keresni. lakosság no tardó en simpatizar egy-kettőre rokonszenvezett tardar en késlekedik. las luees ablak(ok) la chiva kecske(gida) la chiva atada a megkötött kecske la chivata da (szójáték) kecskeól el disgusto veszekedés.— De acuerdo. . falu. keresésére . Siguió en silencio el sol. nos acostamos) lefekszik despierto éber. habozik. előbb(re) adelante előre la curiosidad kíváncsiság . ébren ¡ay! ó! ó jaj I ilustre híres. — Adiós. Si todo va bien. Rafael Pombo (1833-1912} Vocabulario puse (poner befejezett múltja) fui (ir befejezett múltja) se hizo (hacerse befejezett múltja) hacerse criado elszegődik szolgának el criado szolga. viszály . inas el labrador paraszt. mañana por la tarde pasaré por tu casa y hablaremos un rato. y en el azul sereno. III El sol y el polvo Alzándose en furioso torbellino Eclipsó el polvo al sol. Tengo que contarte tantas cosas. — Yo también a ti. querida. — Pues bien. nem sokkal később ' tener (muchas) ganas (nagy) kedve van más adelante később . keressél stb. Y gritóle por mofa : "¡Astro divino ! ¿Dónde estás? ¿qué te hiciste? . nemes. útnak ered 181 . város . nőül vesz vkit la docena tucat al poco tiempo nemsokára. utálat algún disgusto habrá tenido con ellos bizonyára valami nézeteltérése volt velük la noticia hír palmotear tapsol (örömében) la palma tenyér . " Y su camino Siguió en silencio el sol. .

leleplez olvidarse megfeledkezik representar ábrázol. nyugodt la pompa pompa / Gramática **"' a) A rendhagyóan képzett befejezett múlt A paraszt elment és szolgája álmát.la choza kunyhó. állandóan continuo folytonos. viskó la estrella csillag el nogal diófa la nuez dió la soga kötél por poco kis híja. megszűnik el huracán orkán tornar visszatér el cieno iszap. sár vil hitvány el azul kékség. la fotografía fénykép a más y mejor alaposan. pech salir bien jól sikerül el rollo tekercs revelar előhív . el aparato készülék magnetofónico magnetofonni más ni menos pontosan úgy . kevéssel ezelőtt. dühöngő. nem szükséges poner los discos lemezeket feltesz el disco lemez de continuo folytonosan. elhomályosít la mofa gúny el astro csillag(kép). Se pusieron en camino. kék ég sereno derűs. hogy nem istől morirse de risa majd meghal a nevetéstől la risa nevetés ibe: estar enamorado (-a) szerelmes (akibe : de) el suegro após la suegra anyós los suegros após és anyós la miseria nyomorúság II. hazatér el contratiempo kellemetlenség. csillagzat divino isteni. alzarse felemelkedik. Ütnak eredtek. bemutat III. nyugalom cesar abbahagy. rengeteg la foto (las fotos). bőségesen tuvimos (tener befejezett múltja) regresar visszamegy. táncművész la bailarina balett-táncosnő hubo (haber befejezett múltja) la orquesta zenekar la orquesta para bailar tánczenekar r tocar el piano zongorázik el piano zongora el violín hegedű el virtuoso zenevirtuóz hace poco nemrég. heves el torbellino forgószél eclipsar elsötétít. égi siguió (seguir befejezett múltja) el silencio csend. 182 . meghallgatta El labrador fue a escuchar el sueño de su criado. bizony ony ám el gramófono gramofon no hay que nem kell. -oces) felismer (amiről: por) divertirse (me divierto) szórakozik en casa de Sofía Zsófiéknál Sofía Zsófi la tertulia szűkebb baráti társaság bailar táncolni el invitado meghívott Edmundo Ödön el baile tánc sz el bailarín balett-táncos. állandó independiente független (amitől: de) la (estación) emisora adóállomás ej parque municipal városliget municipal városi propio éppen(séggel) vino (venir befejezett múltja) Ernesto Ernő trajo (traer befejezett múltja) la máquina fotográfica fényképezőgép la mar de tengersok. felverődik furioso dühös. ¿eres tú? te vagy az? Julia (Julieta) Júlia (Juliska) Blanca Blanka reconocer (-ozco.

vio — a tőre esik. Csendben folytatta útját. mint dio. Amint a fenti táblázatból láthatjuk. a) az alábbi igék rendhagyó toböl képezik befejezett múltjukat: ANDAR járni CABER elférni CONDUCIR vezetni DAR adni DECIR mondani ESTAR lenni HABER (segédige) HACER tenni IR menni PODER -hatni PONER helyezni QUERER akarni SABER tudni SER lenni TENER bírni TRAER hozni VENIR jönni VER látni anduve cupe anduviste cupiste anduvo cupo anduvimos cupimos anduvisteis cupisteis • anduvieron cupieron conduje condujiste condujo condujimos condujisteis condujeros di dije estuve hube hice fui pude puse quise supe fui tuve traje vine vi diste dijiste estuviste hubiste hiciste fuiste pudiste pusiste quisiste supiste fuiste tuviste trajiste viniste viste dio dijo estuvo hubo hizo fue pudo puso quiso supo fue tuvo trajo vino vio dimos dijimos estuvimos hubimos hicimos fuimos pudimos pusimos quisimos supimos fuimos tuvimos trajimos vinimos vimos disteis dijisteis estuvisteis hubisteis hicisteis fuisteis pudisteis pusisteis quisisteis supisteis fuisteis tuvisteis trajisteis vinisteis visteis dieron dijeron • estuvieron hubieron \ hicieron fueron pudieron pusieron quisieron supieron fueron tuvieron trajeron vinieron vieron i Megjegyzések. componer összerakni: compuse stb. a mondat értelméből kitűnik.). mint a szabályos képzésű igéknél. 50. ill. személyeben az e. illetve u hangzóra változ­ tatják : 183 . hogy az ir vagy a ser ige befejezett múltjáról van-e szó. személyben a hang­ súly — az egyszótagú alakok kivételével. 3. — 1. retener visszatartani: retuve stb. Az Ír és a ser befejezeti múltja azonos . továbbá néhány o tövű ige a befejezett múlt egyes és többes szám 3. 2. deducir levezetni: deduje stb.. b. melyek e hangzót a kijelentő mód egyes számában í-re változtatják (vö. nem pedig a ragra. Siguió su camino en silencio.b) Por poco se murió de risa.. Majd meghalt a nevetéstől. A befejezett múltat rendhagyóan képező igéket két csoportba oszthatjuk. o hangzót i. az egyes szám 1. b) Azok az e tövű igék. fue. és 3. A fenti igék összetételei természetesen az alapige rendhagyóságát követik. pl.

A határozószó középfoka után következő semmint vagy mintsem kötőszót egyszerűen que-vel fordítjuk: Luis habla el castellano mejor que lo escribe. Carlos es el mejor alumno.és felsőfokát: hien jói mejor jobban. Károly a legjobb tanuló.PEDIR RE IB nevetni SEGUIR követni SENTIR érezni DORMIR aludni MORIR meghalni pedí rol scjmí sentí dormí morí pediste reiste seguiste sentiste dormiste moriste pidió rio SlfllliÓ peri lirio» reimos segu litios sentimos pedisteis reisteis sej/uhtels sentisteis dormisteis moristeis pidieron rieron siguieron sintieron durmieron murieron sintió durmió dormimos murió morimos 131 A határozószó fokozása Boldogabban élek. a legtöbbet menos kevesebbet. a mondat értelme mondja meg. Edmundo baila mejor que un bailarín. cansado fá­ radtan. — Edmundo baila mejor que los otros. Ödön táncol a legjobban. e két szó mondatbeli szerepét a mondat értelme határozza meg. (Szó szerint: Ödön jobban táncol. más alegremente vidámabban. Nagyon erősen esik. (Határozószó. Me divertí muchísimo.) — Carlos estudia mejor que los otros. menos alegremente kevésbé vidáman. a legrosszabbul más többet. mint a többiek. semmint írja. Károly jobban tanul a többieknél. Lajos a spanyolt jobban beszéli. Nagyon jól szórakoztam. 184 . szerfölött. határozószó is lehet .) A határozószó középfokát. Ödön jobban táncol. mint egy balett-táncos. mucho nagyon. a legjobban peor rosszabbul.) 2. Baila mejor que un bailarín. mai rosszul mucho nagyon. más cansado fáradtabban. Néhány határozószó rendhagyóan képezi közép. Llueve a más y mejor. Jobban táncol. Pl. — Mejor és peor tehát melléknév is. mint te.vagy felsőfokról van-e szó. pl. sokat poco keveset Megjegyzések. (Csak úgy sza­ kad. a legkevesebbet Vivo más felizmente que tú. A határozószók önálló felsőfokát az -ísimamente és az -ísimo képzővel képez­ zük : alegrtsi mámente nagyon vidáman. Ugyanígy: Esteban estudia mejor en la clase. hogy közép. mint egy balett-táncos. a melléknév fokozásának mintájára. muchísimo nagyon (jól). úgy képezzük» hogy a más vagy menos szót tesszük a határozószó elé : alegremente vidáman. felicísimamente nagyon boldogan.) — Vagyis a határozószók viszonyító felsőfokát körülírással fejez­ zük ki. A határozószó viszonyító felsőfoka a középfokkal azonos . (Melléknév. István tanul a legjobban az osztályban.

*«*•" A befejezett jövő — El futuro perfecto o compuesto Cuando habré recibido tu carta. somos nosotros. Mária rengeteget dolgozik. hogy az ige mögé tesszük. Ha majd megkaptam leveledet. viszonyítás nélkül) a befe­ jezett jövő múlt idejű valószínűséget jelöl. A gyerek torkaszakadtából kiabál. Habrá tenido algún disgusto con Bizonyára volt valami nézeteltérése szüleivel. szolok neked. A határozószó önálló felsőfokát körülírással is kifejezhetjük. Te vagy az? — Igen. pl. Ha majd megebédeltünk.3. mi vagyunk. 185 . Példák a ragozásra: RECIBIR kapni habré recibido habrás recibido habrá reeibido majd kaptam majd kaptál majd kapott VESTIRSE felöltözni me habré vestido te habrás vestido se habrá vestido os habréis vestido se habrán vestido majd felöltöztem majd felöltöztél majd felöltözött majd felöltöztetek majd felöltöztek habremos recibido majd kaptunk habréis recibido majd kaptatok habrán recibido majd kaptak nos habremos vestido majd felöltöztünk A befejezett jövőt két esetben használjuk: 1. amikor az egyszerű jövővel kifejezett cselekvés be fog következni. Habrán sido las diez cuando volví a casa. A személyes névmást az önállóan használt ser ige mellett úgy emeljük ki. én vagyok. amikor hazajöttem. 133 A személyes névmás kiemelése ¿Eres tú? — Sí. Szüleim bizonyára elmentek már. Valószínűleg tíz óra volt ( = Tíz óra lehetett). El niño grita a más y mejor. daremos un paseo. A befejezett jövő a spanyolban összetett igealak : az haber segédige egyszerű jövő idejéből és a föige par/icipio-jából áll. vála­ te contestaré. egyszerű jövő idejű cselekvéshez viszonyítva eloidejuseget fejez k i : a befe. María trabaja hasta no más (hasta más no poder). önmagában (más jövő idejű cselekvéshez való. Nagyon boldogan élnek. sétálni megyünk. valószínűleg szóval és múlt idővel fordítjuk. ¿Sois vosotros? Si.°zett jövővel kifejezett cselekvés be lesz fejezve akkor. pl» Viven muy felizmente. — Mis padres se habrán marchado ya. sus padres. soy yo. A befejezett jöv5 egy másik. Lajos bizonyára felkelt már. pl. Cuando habremos comido. a magyarban rendszerint bizonyára. Luis se habrá levantado ya. Ti vagytok? Igen. 2.

mint teg­ nap. — Hová tettétek az újságot? — Nem tudtam megírni a levelet. eset). Substituyanse los adjetivos por la forma del adverbio correspondiente: El matrimonio Varga vive más (feliz) que vosotros. — Sentí haberle molestado. — Puse un disco para bailar. — Éva tanul a legkevesebbet. — Nagyapám 1959-ben halt meg. 186* . — Az én anyám job­ ban főz. — Nagyon sokat dolgoztam. — Miért nem mondtad el ezt nekünk? — A folyóiratot Ernőnek adtam oda. — Quise divertirme con mis amigos. la dije toda a mis padres. — Dormí ocho horas sin despertarme. Dígase en español: a) (usando el pretérito simple:) Lajos pénzt kért tőlem (részeshat. Contéstese a las preguntas siguientes: ¿Qué cuento leímos en la clase precedente (előző)? ¿Cómo se intitula (Mi a címe) este cuento asturiano? ¿Cómo eran los padres del mozo de quien (akiről) se habla en el cuento? ¿Qué se dijo el mozo un día? ¿Dónde se hizo criado al fin? ¿Simpatizaba el mozo con la hija de su señor? ¿Qué quería hacer? ¿Qué dijo el mozo soñando en alta voz? ¿Qué dijeron sus compañeros al oirle? ¿Cómo recibió la hija del amo la notica sobre el sueño del criado? ¿Qué hizo después de escuchar el sueño?'¿Qué hizo el labrador? ¿Qué quería ver la hija del labrador cuando ya se había casado con el mozo? ¿Dónde estaba la casa de los padres del mozo? ¿Cómo era? ¿Qué hizo la mujer del mozo al oir sus palabras? ¿Qué hizo luego? ¿A usted le gustan las pequeñas tertulias? ¿Le gusta a usted bailar? ¿Tiene usted un gramófono? ¿Tiene usted también un aparato de radio? ¿Qué programa quiere usted escuchar en la radio? ¿Tiene usted una máquina fotográfica? ¿Cuándo hizo usted fotografías? ¿Salieron bien sus fotografías? ¿Sabe usted revelar los rollos de películas? 2. 4. — Ya vi muchas. — Traje conmigo la máquina fotográfica. — Jobban beszélek. — A válaszban kitesszük a sí vagy no szót. — Rengeteget dolgozunk. — Az összes tanuló nevetett. — Károly beszél a legtöbbet. — No pude ponerme en camino. — Nosotros nos divertimos (más bueno) que nuestros amigos. — Ma jobban érzem magamat. mint máskor. muchísimo. — Ma több levelet kaptunk. — Ayer fui al teatro. — Fui muy contento de verle. — Vine para ver a Margarita. semmint írok spanyolul. — A múzeumban sok érdekes dolgot láttunk. Ejercicios 1. 3. A magyartól eltérően a divertirse ige előtt a kérdésben nem tesszük ki a ¿Cómo? („Hoqyan?") kérdőszót. cosas en este mundo. — Mélyen aludtak. — Hemos cantado (alegrísimo). — Testvéreim elmentek a moziba. b) Csak úgy szakad az eső. — Anduve rápidamente. Conjugúeme en el pretérito simple los verbos de las oraciones siguientes: Di las fotos a mi hermana. ¿Te divertiste ayer? Sí. — Szüleid most boldogabban élnek. — Seguí bailando hasta la medianoche. — No cupe en el tranvía. — Hice todo lo posible. — No le dije la verdad. hogy nem érsz rá. — Sokat kellett várnod? — Beszélni akartunk velük. — Guando supe la verdad. — Pablo ha respuesto (más mal) que los otros. — Tegnap otthon voltunk. — Sajnáltad. — A gyerekek torkuk szakadtából kiabál­ > nak. — Tú has hablado (más claro y distinto) que tus amigos. mint Teréz néni. — Tovább olvastam a szöveget. mint azelőtt.134 A d i v e r t i r s e ijje hasznalata Hogyan mulattál tegnap? Nagyon jól. — Miért nem látogattatok meg bennünket? — István magá­ val hozta fényképezőgépét.

Zsófi zongorázott. odasietett feleségéhez. Ha majd kialudtam magam. Ernő táncolt a legtöbbet és a legjobban. mert magam hívom elő a fényképtekercseket. 187 . lefekszem. Magammal viszem majd a fényképezőgépet. entraron en el patio del teatro. Jól sikerülnek a fényképeid? Nagyon jól. 5. Nekem a tánczene tetszett a legjobban. bementek a színház földszintjére. Ha majd előhívtam a fényképeket. majd fiaimmal sétálni megyek a városligetbe. — Hogyan mulattatok tegnap? Nagyon jól. Ha majd elolvastam az újságot. Ti vagytok? Mi vagyunk. Később gramofonlemezeket tettünk fel. Kilenc óra lehetett. LECCIÓN VEINTITRÉS A folyamatos régmúlt — El pretérito pluscuamperfecto Juan se levantó de excelente humor porque había dormido a más no poder. A befejezett régmúlt — El pretérito anterior Después de que hubo regresado a casa. Éjfélig táncoltunk. Zsófi. Ödön és Ernő is. Ő az. A múlt idejű határozói igenév — El gerundio pasado o compuesto Habiendo mostrado sus billetes. amikor hazajöt­ tem. Mihelyt hazajött. ha majd megjött (haya vuelto) a gyárból. meg fogom neked mutatni őket. Örülök. — Beszélni fogok Jánossal. b) Mit csinálsz holnap? Holnap vasárnap lesz. A múlt idejű főnévi igenév — El infinitivo perfecto o compuesto Estoy contenta de haber venido con anticipación. János pompás kedvében ébredt. felkelek. és rengeteg felvételt fogok csinálni a gyerekeimről (de). Ők azok. mert teljesen kialudta magát. Hogyan mulatott a húgod? ő is nagyon jól mulatott. — Hány óra van? Tíz óra lehet. A meghívottak közt (ott) volt Júlia. Tradúzcase al español: a) Tegnap este nagyon jól mulattam. Miután felmutatták jegyüket. és Ödön hegedült. én vagyok. hogy előbb jöttem. corrió a su mujer. Blankáéknál kis(ebb) házimulatság volt.c) Te vagy az? Igen.

Unos días antes. Después de haber descansado y comido algo. Ambos se pusieron sus mejores galas. Primero. se apresuró a casa para descansar un ratito. — Cuando habré dormido una horita. querido. — Siento no haber traído conmigo los gemelos. luego se encaminaron al teatro. al fin. el sábado. ¿Estás contenta? — [Vaya una pregunta 1 Tú sabes muy bien. tendré bastante tiempo para observar los vestidos de las señoras. se pusieron a pasearse por el vestíbulo del teatro. — No he pensado en ello.I En Í'1 I en 1ro Ayer por la mañana Juan se levantó de excelente humor. He logrado procurarme dos localidades buenas. Había asistido al reestreno de "Hamlet". porque era domingo y había dormido a más no poder. el matrimonio Varga empezó a prepararse para la función. había estado con su mujer en el Teatro Nacional. 188 . Después de que hubo regresado a casa. el director cultural de la fábrica había preguntado a Juan si quería comprar dos billetes de teatro. segundo. la tragedia más grandiosa de todas las de Shakespeare. porque en vísperas. el sábado por la noche. — Así. que a mí me gustan mucho los espectáculos. — dijo Ana. — dijo Juan para sí. Habiendo llegado con media hora de anticipación. me sentiré mucho mejor. corrió a su mujer y le dijo: — Palomita mía. este sábado nos iremos al teatro. Juan no se lo hizo decir dos veces. Habiendo entregado sus abrigos y sombreros a la encargada del guardarropa. — advirtió Juan. Soy muy aficionada al teatro. Ana y Juan no tuvieron que aguardar largo rato en el guardarropa. Llegó. — Estoy contenta de haber venido con anticipación. Tan pronto como Juan hubo terminado el trabajo.

La representación alcanzó un gran éxito. Luego se levantó el telón y apareció la escena con la decoración del primer acto.Al fin sonaron las campanillas anunciando el próximo comienzo de la función. Una acomodadora les condujo a sus asientos. estoy"asombrado ! — le dijo el amigo. el mismo individuo gratificó a la encargada del guardarropa con cinco pesos. Pues bien. al salir del teatro. . — ¿Verás bien de esta butaca? — preguntó Juan a su mujer. * — ¿Qué espectáculos anuncian las carteleras? — En el Teatro de la Ópera representan óperas que he visto ya todas. si no has dado más que diez centavos de propina al mozo del restaurante. el anfitrión pagó la cuenta y solamente dió al mozo diez centavos de propina. — Te lo diré más tarde. el telón metálico que se estaba levantando. me encargo de eso. — le respondió Ana. Vieron la platea. — ¿Qué clase de obras prefieres? ¿La tragedia o la comedia? — Eso depende de mi humor. Estaba empezando la función. le das cincuenta veces más a la encargada del guardarropa? Y el tacaño. — ¡Hombre. III Un rapto de generosidad (Chiste) Un amigo había invitado a otro a comer en un restaurante y a ir luego a un teatro. Habiendo mostrado sus billetes a la entrada al acomodador que los verificaba. Por lo general. — ¿Por qué. Las actrices y los actores desempeñaron sus papeles con una maestría extraordinaria. — No lo sé aún. Hubo muchos aplausos y hasta ovaciones. — Te puedo proponer el Teatro Alegre. — Bien. Ana y Juan entraron en el patio del teatro. ¡Hay que ver el magnífico abrigo •que me ha dado en vez del mío 1 189 . La tragedia del Hombre. a mí me gustan todas las funciones. pero prefiero las obras con música. . Después de la comida. — Ya lo veo que quieres reírte. los palcos y los pisos repletos de gente. Ana y Juan miraron alrededor. En el Teatro Nacional han puesto en escena el drama de Madách. arrastrándole a la calle y cerciorándose primero de que nadie podía escucharlo. dijo : — Es que la del guardarropa . es decir la ópera y la opereta. II Conversación — Tengo ganas de ir al teatro uno de estos días. tomando del brazo a su amigo. hazme el favor de comprar las localidades. donde dan una comedia francesa. Más tarde.

menetjegy el patio színházi földszint. -pones) javasol dar ad (darabot színházban) encargarse elvállal (cuntí: de) . szín la decoración díszlet(ezés) el acto felvonás la representación előadás el éxito siker. vminek az előestéjén la víspera előest asistir a jelen van vminél. segít. segundo először . la encargada megbízott ponerse a (-\-inf. kedvel (amit: a) tan pronto como mihelyt después de haber descansado miután pihent prepararse elő-. érkeztek con media hora de anticipación fél órá­ val előbb aguardar vár largo rato sokáig el guardarropa ruhatár habiendo entregado miután átadták entregar átad el sombrero kalap la encargada del guardarropa ruhatárosnő el encargado. que clase de miféle la comedia vígjáték la música zene la ópera opera la opereta operett la cartelera plakát poner en escena színre visz el drama színmű. a vég­ sőkig correr fut. színésznő desempeñar su papel szerepét eljátssza desempeñar ellát. küszöbön levő el comienzo kezdet la entrada bemenet. ápol vkit el reestreno felújítás la tragedia tragédia grandioso nagyszerű. másodszor en vísperas de előző este. elintéz el papel szerep la maestría művészi teljesítmény extraordinario rendkívüli. szól próximo közeli. belépés el acomodador. előadás ser aficionado (-a) szeret. megjelenik la escena színpad. dráma proponer (-pongo. fémből való aparecer (aparezco.) elkezd (vmit tenni) 190 pasearse fel-alá sétál el vestíbulo előcsarnok de haber venido con anticipación hogy korábban jöttem siento non haber traído sajnálom. . óhajt-e no se lo hizo decir dos veces nem mon­ datta magának kétszer la paloma galamb procurar ^szerez el espectáculo színdarab. támlásszék alrededor körül. la acomodadora jegyszedő verificar ellenőriz conducir (conduzco. előre la anticipación előleg el billete belépőjegy . szalad. elvégez. conduces) vezet el asiento ülőhely. (oda)siet con anticipación előbb. ülés la butaca zsöllye. . . felkészül (amire: para) ambos. korábban . apareces) előtűnik. körbe la piatea (színházi) földszint el palco páholy el telón metálico (színházi) vasfüggöny el telón színházi függöny metálico fém-. . primero . . kiváló a más no poder végkimerülésig. hogy nem hoztam el los gemelos színházi látcső advertir (advierto) megjegyez. la actriz színész. ambas mind a ketten la gala díszruha habiendo llegado minthogy .Vocabulario excelente pompás. belső udvar I. . különleges el aplauso taps la ovación hangos tetszésnyilvánítás II. nagyszabású de todas las de Shakespeare Shakespeare valamennyi tragédiája közül unos días antes néhány nappal ezelőtt el director cultural kultúrfelelős cultural kulturális si quería (hogy) akar-e. eredmény el actor.

fukar tomar del brazo karonfog. megfogja karját el brazo kar arrastrar maga után húz. Szombaton János a feleségével a Nemzeti Színházban volt. Unos días atrás. Anna megvette magának a ruhát. helyébe Gramática 135 A folyamatos régmúlt — El (pretérito) pluscuamperfecto El sábado Juan había estado con su mujer en el Teatro Nacional. a peso századrésze) fillér la propina borravaló el individuo egyén. megjutalmaz estoy asombrado meg vagyok lepve. cipel. elragadás la generosidad bőkezűség el anfitrión vendéglátó gazda el centavo (a délamerikai pénzegység. el director cultural había preguntado a Juan si quería comprar dos billetes. el rapto roham . rablás. me­ lyet néhány nappal ezelőtt a ki­ rakatban látott. amely egy másik (ma­ gában a mondatban kifejezett vagy csak odaértett) múlt idejű cselekvéshez képest előbb történt. ámulok el tacaño fösvény. el tren ya había salido. Ana se compró el vestido que unos días atrás había visto en el escaparate. A folyamatos régmúlt összetett igeálak: az haber segédige imperfecto-jából és a főige paríicípio-jából áll. Amikor a pályaudvarra értünk. Néhány nappal ezelőtt a kultúrfelelős megkérdezte Jánostól. Tegnap kaptam meg a levelet. Recibí ayer la carta que mi hermano había escrito de Roma. hogy akar-e két jegyet venni. mert la (ti. már befejeződött. melyet testvérem írt Rómából.encargar megbíz (amivel: de) III. a vo­ nat már elment. személy gratificar megörvendeztet. 191 . További példák : Cuando llegamos a la estación. a ragozásra: VEN IPi j ö n n i había venido habías venido había venido habíais venido habían venido jöttem jöttél jött jöttetek jöttek LAVARSE mosakodni me había lavado' te habías lavado se había lavado nos habíamos lavado os habíais lavado se habían lavado mosakodtam mosakodtál mosakodott mosakodtunk mosakodtatok mosakodtak habíamos venido jöttünk A folyamatos régmúlt olyan múlt idejű cselekvést jelöl. la encargada) ¡hay que ver! (azt) látni kell! en vez de helyett. vonszol cerciorarse megbizonyosodik (amiről: de) es rue ez azért van. 111. Példák.

así que. pl. Olyan múlt idejű cselekvést jelöl. hogy a spanyolban öt múlt idő van. Vargáék készülődni kezdtek. Mihelyt János megkapta a levelet.— Ne csodálkozzunk azon. átöltözköd­ tünk. nos mudamos de ropa. Megjegyzés. los Varga empeza­ ron a prepararse. menék. Mihelyt megérkeztünk. A múlt század magyar nyelvében is négy múlt idő volt még használatos.136 A befejezeti régmúlt — El pretérito anterior Mihelyt János befejezte a munkáját. Sajnálom. *'*' A múlt idejű főnévi igenév — El infinitivo perfecto o compuesto Después de haber descansado y comido algo. hogy nem hoztam magam­ mal a látcsövet. •en seguida que mihelyt. amely közvetlenül megelőzött egy másik (rendszerint befejezett múlttal kifejezett) cselekvést. luego que. Luego que Juan hubo recibido la carta. ott is ritkán. se apresuró a casa. További példák : Después de que hubimos llegado. Tan pronto como Juan hubo tcrminado el trabajo. mentem. megyek vala. En seguida que Ana nos hubo visto. hazasietett. Siento no haber traído conmigo los gemelos. m i n t : después de que miután. vo. me llamó por teléfono. Példák a ragozásra: LLEGAR megjönni hube llegado hubiste llegado hubo llegado hubimos llegado hubisteis llegado megjöttem megjöttél megjött megjöttünk megjöttetek VESTIRSE Öltözködni me hube vestido te hubiste vestido se hubo vestido uos hubimos vestido os hubisteis vestido se hubieron vestido felöltözködtem felöltözködtél felöltözködött felöltözködtünk felöltözködtetek felöltözködtek hubieron llegado megjöttek A befejezett régmúlt csak az irodalom nyelvében fordul elő. se nos acercó. Mihelyt Anna meglátott bennünket. mentem vala. felhívott engem telefonon. Ezért főleg olyan kötőszók után szokott •előfordulni. Miután pihentek és ettek valamit. tan pronto como. odajött hozzánk. A befejezett régmúlt összetelt igealak : az haber segédige befejezett múltjából •és a föige por/irípío-jából áll. 192 .

Ana y Juan tuvieron que aguardar. örülünk. Estamos contentos de veros. míg azonban az infinitivo pre­ sente egyidejű. ha nyilván előidejüségről van szó . — Beálló. 13 SP NVol nyelvkönyv — . addig az infinito perfecto a főmondat állítmányának idejéhez képest előidejű cselekvésre utal: < Egyidejűség : Infinitivo presente Siento molestarte. hogy láthattunk benneteket Megjegyzés. hogy láthatunk benneteket. hogy zavartalak. a kötőszó ugyanis már eleve rámutat arra. mely az haber segédige jelen idejű főnévi igenevéből és a föige participio-jából áll: Jelen" idejű főnévi igenév amar vender recibir venir lavarse szeretni eladni kapni jönni mosakodni haber amado ' haber vendido haber recibido haber venido haberse lavado Múlt idejű főnévi igenév (hogy) szerettem. örülünk. ' (hogy) kaptam. várniuk kellett. átadtam Después de llegar ( = D. (hogy) jöttem.614 Minthogy Anna és János korán jött. Estamos contentos de haberos visto. hogy előidejüségről van szó: Miután a színházba érkeztem. Bocsánatot kell kérnem. kaptál stb. szerettél stb. entre. gué mi abrigo a la encargada del guardarropa.espués de felöltőmet a ruhatárosnak. 133 . Sajnálom. jöttél stb.A jelen idejű főnévi igenév mellett (amilyen pl. vender. 138 Az összetett határozói igenév — El gerundio perfecto o compuesto Habiendo llegado con anticipación. Debo excusarme de llegar tarde. (hogy) eladtam. (hogy) megmosakodott. Előidejűség: Infinitivo perfecto Siento haberte molestado. mint a jelen idejűt. amar. Bocsánatot kell kérnem. egyszeri (és nem folyamatos) cselekvést jelölő igék esetében a múlt idejű főnévi igeñév helyett sokszor jelen idejű főnévi igenév szo­ kott állni akkor is. elsősorban mellékmondatok rövidítésére (vö. hogy késtem. haber llegado) al teatro. eladtál stb. escribir) a spa­ nyolban múlt idejű főnévi igenév is van. tehát. Debo excusarme dé haber llegado tarde. 83). hogy zavarlak. entraron en el patio del teatro. Sajnálom. megmosakodtak A múlt idejű főnévi igenevet ugyanúgy használjuk. hogy késem. bemen­ tek a színház földszintjére. Miután felmutatták jegyüket. Habiendo mostrado sus billetes.

a befejezett múlt — el pretérito simple o indefinido 4. megjöttél stb. A kötőmód — el subjuntivo (egyelőre csak jelen idejét ismerjük) 194 háblo beszélek hablaba beszéltem hablé beszéltem hablaré beszélni fogok .— el pretérito presente 6. minthogy kötőszóval és múlt idejű igealakkal fordítjuk. (miután stb. összetett határozói igenév az haber segédige egyszerű határozói igenevéből és az főige participio-jából áll: Főnévi igenév amar szeretni összetett határozói igenév habiendo amado habiéndose levantado habiendo venido habiéndose vestido (miután stb. A különbség csak az. 2. a folyamatos múlt . a közelmúlt.) szerettem. Az ö s s z e t e t t igeidők: he hablado beszéltem había hablado beszéltem hube hablado beszéltem habré hablado majd beszél­ tem habla beszélj! hablar beszéljetek! hable beszéljek 5. vö. a befejezett régmúlt — el pretérito anterior 8. A kijelentő mód .. A felszólító mód — el imperativo (csak jelen ideje van) III. Az e g y s z e r ű igeidők: 1.: 64). a befejezett jövő — el futuro imperfecto o simple II.el (pretérito) — imperfecto 3. ***" Az eddig tanult igemódok és igeidők összefoglalása I. mint az egyszerű határozói igenéwel (gerundio simple. levantarse felkelni venir vestirse jönni öltözködni Az összetett határozói igenévvel ugyanúgy rövidítünk mellékmondatokat.) felkelt (miután stb. hogy az összetett határozói igenév mindenkor «lőidejűséget fejez ki. négy egyszerű és négy összetett ideje van: 1. A magyarban rendszerint miután.) megjöttem. az egyszerű jövő — el futuro imperfecto o simple 2.) felöltözött . (miután stb. szerettél stb.Az etfidejű v. a jelen idő — el presente pl. a folyamatos régmúlt — el (pretérito) pluscuamperfecto 7.

Az igenevek 1. porque (dormir) mucho y profundamente. entramos en el cuarto de baño para lavarnos de pies a cabeza. —.A m e l l é k n é v i . hogy (ők) későn keltekl — Miután ettünk valamit. beszélve ) jelen idejű — imperfecto o simple . Dígase en español: a) (Usando el infinitivo)^ őrülök (alegrarse de). — Llegando al teatro. b) Levantándome temprano. hogy későn keltél! — Milyen kár. örülök. 4. hogy későn keltünkl — Milyen kár. Ana no vio bien la escena. tenía bastante tiempo para leer el periódico. a színházba men­ tünk. entregué mi abrigo a la encargada del guardarropa. anélkül. A h a t á r o z ó i a) egyidejű v. los amigos fueron a un teatro.IV. — Habiendo olvidado traer consigo los gemelos. beszélt stb. hogy magunkkal vittük volna a színházi látcsővet. porque (llegar) con inedia hora de anticipación. el tren no (llegar) todavía. — Cuándo vine a la estación. — ¿Estás contento de recibir cartas? ¿Estás contento de haber recibido cartas? — El señor Varga piensa salir para Szeged mañana. — Escribiéndome una carta. me harás un grande favor. — Habiendo llegado al teatro con anticipación. Ejercicios 1. — Habiéndome escrito una carta. összetett — perfecto o compuesto habiendo hablado miután x beszéltem. — Tan pronto que (oir) sonar las campanillas. — Mis hermanos fueron a ver a nuestro abuelo. — A színházba mentünk. — Juan se puso a pasearse por el vestíbulo. Después de levantarnos ( = Después de habernos levantado). Cambíense los infinitivos entre paréntesis por la forma correspondiente del pluscuamperfecto o pretérito anterior: Ayer el enfermo se sintió mejor. hogy meghívhattalak ebédre. — Después de (comer) en un restaurante. beléptem a páholyba. egyszerű — imperfecto o simple hablando beszélve b) előidejű v. — Szüleim sajnálják. Szüleim sajnálják. los espectadores entraron en el patio del teatro. tengo mucho tiempo para prepararme. Contéstese a las siguientes preguntas : ¿Va usted muchas veces al teatro ? ¿Cuándo estuvo en 'el teatro por última vez? ¿Qué vio usted en el teatro? ¿Dónde compró usted los billetes de teatro? ¿Qué localidades prefiere usted en el teatro? ¿De dónde ve usted mejor. Siento no haber podido venir a verte. — Milyen kár. hogy meghívhatlak ebédre.3. El señor Varga piensa haber llegado tarde. — Miután megmutattam a jegyemet.A f ő n é v i a igenév — el infinitivo hablar beszélni haber hablado hablado beszélt. 13* / 195 . de la platea o de los palcos? ¿Qué hace la gente en el vestíbulo del teatro? ¿A quién se entregan los abrigos y sombreros? ¿Qué anuncia el próximo comienzo de la función? ¿^Qué hacen los acomodadores y las acomodadoras? ¿Qué se ve en la escena? ¿Guando alcanza la representación un gran éxito? ¿Con qué gratifican los espectadores la maestría de los actores y actrices? 2. Juan me hizo un grande favor. pero volvieron a casa sin haberle visto porque se había marchado a dar unpaseo. — Habiéndome levantado temprano. Tradúzcase al húngaro : a) Siento no poder venir a verte. igenév — el participio igenév — el gerundio b) múlt idejű — perfecto o compuesto 2. hogy ritkán látnak benneteket. 3. los dos amigos se quedaron en el vestíbulo del teatro a fumar cigarrillos. — Ana reconoció a la actriz: la (ver) ya en otras piezas. hogy nem láttak benneteket. hogy későn kelteml — Milyen kár.

Como eran más fuertes que los españoles.b) (Usando el gerundio) Miután befejeztem a munkát. Az előadásnak nagy sikere volt. Nem sajnálom. mert jobban látok a földszintről. mindent jól láttam. Esta guerra de liberación de la tierra española se llama la Reconquista. sok taps volt az előadás alatt. Az egyik (Una de las . 5. jól fogsz felelni az iskolában. con su mujer Fátima. fogat mostam és fésülködtem. se apoderaron de la España del sur y del centro. Uno de ellos tenía su capital en'Granada. a munkások hazamentek. . Nieve y flores En el año 711. jól felelsz majd az iskolában. Fátima era muy hermosa. Los árabes reinaron en España siete siglos. mert teljesen kialudtam magamat. hogy neki is tetszenek a jó darabok. Hassán. En todos estos siglos no cesó la guerra de los españoles contra los invasores. Kár azonban. jegyeket vettünk a ma délutáni előadásra. — Ha megtanulod az új szavakat. Nekem a darab nagyon tetszett. J . En la España de aquella época* había varios reinos árabes. hanem Feri barátommal. Minthogy magammal hoztam a látcsövet. los árabes que vinieron de África invadieron España. Hassán quería mucho a su mujer y siempre cumplía todos sus deseos. pero no pudieron conquistar las regiones montañosas del norte. hogy helyem egy páholyban volt. Legközelebb nem megyek egyedül. La Reconquista fue terminada en el siglo quince. hogy láttám a vígjátékot. LECCIÓN VEINTICUATRO Lección de I repaso . — Mivel a vonat késve érkezett. 196 * . Mialatt a fürdőszobában mosakodtam. hazamentem. — Miután munkájukat befejezték. Tradúzcase al español: Tegnap vasárnap volt. — Mivel a színészek jól alakították szerepüket. Pompás kedvemben ébredtem. — Minthogy megtanultad az uj szava­ kat. a színdarabra gondoltam. ) színésznő rendkívüli művészettel alakította szerepét. — Minthogy kedvünk volt színházba menni. Hace muchos años vivía en Granada un rey árabe. sokat kellett várnunk a pályaudvaron. melyet szombat este láttam a Vidám Színházban. . Ezért sok taps volt az egész előadás alatt. Tudom.

El clima de Andalucía. y decídete cuanto antes. vio con sorpresa las montañas tan blancas como la nieve. Quiero x ver las montañas siempre blancas. Pero al día siguiente. . que yo mismo escoja el género de muerte. primavera. el cual le condenó a muerte. Muy contenta corrió hacia su marido y le dijo: . todos los años. Todas las montañas estaban blancas de nieve. Llueve poco. Es más bonito. No nieva nunca. En los pióos de estas montañas la nieve aparece en invierno para desaparecer en primavera. la nieve desapareció. quiero morir . Es la flor de los almendros.Señor — contestó el bufón —. el califa de Córdoba. en primavera. Hassán se sonrió y le contestó: — No es nieve. como cuenta la leyenda.almendros y replantarlos en las laderas más próximas de estas montañas. por lo menos. Y desde entonces.Señor — suplicaba el bufón — permíteme. Un día de. Al rey le hizo gracia la salida y le perdonó. es muy caluroso. . Granada está situada aJ pie de la Sierra Nevada. donde se encuentra Granada. respetando el género de muerte escogido. *197 . ver las montañas siempre cubiertas de nieve. Fátima lloraba y repetía su deseo de . . Entonces Fátima dijo a su marido: — Me gusta mucho este paisaje. en Granado cayó una gran nevada. II La mejor muerte (Anécdota) » Un bufón había ofendido gravemente a su soberano.¡Qué alegría! La nieve ha vuelto a cubrir las montañas. Pero el califa quedó inflexible. El marido no sabía qué hacer para consolar a su mujer. las montañas de alrededor de Granada se visten de blanco con la flor del almendro. Pero un día. No he visto nunca tanta nieve. *. con asombro de todos. durante el reino de Hassán. Fátima al salir a la terraza de su palacio. y para cumplir tu deseo he mandado traer de las tierras de Arabia. Los años pasaban y la nieve sólo estaba arriba en los altos picos de la Sierra. El bufón rogó el perdón del soberano en gracia a sus buenos servicios anteriores. Pero este deseo era más difícil de cumplir que otros. de viejo. Siempre hace buen tiempo. Le prometió cumplir su deseo algún día. Tú querías ver las montañas siempre blancas. — Di cómo quieres morir. la más alta de España.

amely condenar (el)ítél el perdón megbocsátás. fejedelem el califa kalifa el cual. korszak vario különféle. betolakodó la liberación felszabadítás. veszekedésre mindig van ok. megbánt el soberano uralkodó. elszánja magát cuanto antes minél előbb de viejo öreg emberként hacer gracia tetszik Ja salida elmés mondás respetar tiszteletben tart.)< 198 . -~ 2. érdekében el servicio szolgálat. tájkép siguiente következő eonsolar (consuelo. Vannak mórok és vannak keresztények: A nézetek eltérnek. megkegyelmezés en gracia a (elöljárószó) -ra való tekin­ tettel. escoges) kiválaszt decidirse elhatározza magát.* H a y moros y cristianos. árabe arab apoderarse de hatalmába kerít vmit conquistar meghódít montañoso hegyes reinar uralkodik la guerra hábor. előzetes inflexible hajlíthatatlan suplicar könyörög por lo menos legalább escoger (escojo. consolamos) meg­ vigasztal prometer megígér arriba fent. szerecsen la costa tengerpart el cristiano keresztény •. fel la terraza terasz el palacio palota el almendro mandulafa la almendra mandula Arabia Arábia replantar átültet la ladera hegyoldal. el moro mór. Vocabulario I. la cual aki. Mórok vannak a tengerparton : Veszély közeleg. tekintetbe vesz III. la muerte halál el bufón udvari bolond ofender megsért. lejtő desde entonces azóta la leyenda legenda. kiszolgálás anterior előbbi. felszabadulás la tierra föld la Reconquista visszahódítás fue terminada befejeződött la época időszak.III Refranes H a y moros en la costa.ú el invasor támadó. ámulat i a nevada hóesés. kedvéért. *(A közmondások értelme: 1. több el clima éghajlat caluroso forró estar situado fekszik al pie de lábánál el pieo csúcs desaparecer eltűnik el asombro csodálat. havazás ' el paisaje táj. monda de alrededor környező II.

— Pállal akartunk beszélni. — Nagyon rosszul feleltél tegnap az iskolában.) Tegnap a színházba jnentünk.) István és én osztálytársak voltunk. 4. con una línea ondulada. (Véase la gramática de la lección 22. — Budapestet a Duna két részre osztja. — A gyere­ kek ma még nem mosakodtak. i Expliqúese el empleo de los varios tiempos de los verbos en el trozo de lectura •"Nieve y flores". — Én több spanyol szót tudok. el pretérito imperfecto. el presente.. Contéstese a las siguientes preguntas: . de la manera siguientes 1. — Ágnesnek hosszabb haja van. (Véase la gramática de la lección 20. — Ők nagyon boldogok. te erősebb voltál. desde entonces. — A legnagyobb örömmel segítek neked. — Cukrot hozattam a bolt­ ból. qué color se visten. — Elér­ kezett az utolsó pillanat. — Azt hiszem. — Miért nem jöttetek vasárnap hozzánk? — Nem tudtam csinálni semmit.4. con una línea. A színház telve volt. — Barátom minden ruháját a szabóval csináltatja. Ő volt a legjobb ember a világon. durante el reino de Hassán? ¿Qué dijo Fátima a su marido? ¿Cómo cumplió Hassán el deseo de su mujer? ¿De . — Vasárnap a legmagasabb hegyre mentünk feL — Szüleim a felsőbb emeleten laknak. hogy mikor . (Véase la gramática de la lección 21. — Neked élénkebb szemed van. — öcsémnek nem adtam többet negyven forintnál. — Az út nagyon hosszú volt. adtam nővéremnek. mint Mihály bácsi gyerekei? — Amikor gyerekek voltunk. — A tanár elolvasta a-tanulók által megírt feladatokat. mint Máriának. melyet tegnap vettem. ahol Shakespeare darabjának felújítását láttuk. — Nem aludtatok eleget? — Nem tudom.— Spanyol­ ország nagyon gazdag ország. el pretérito simple con tres líneas . — A szegény ember a legkisebb pénzösszeggel is meg lesz elégedve. — A mai újságot nem találtam az asztalra tett újságok közt.) Nagyapám Szegeden született. 2. kiváló volt. — A feladatokat már megírtuk. — Hova tetted a megírt leveleket? — Elhatároztuk. 199 . — Annyit érünk. kicsi és kövér gyerek volt. — Ez az ing gyengébb minőségű. és fújt a szél. — Amikor tegnap megkap­ tam a sürgönyt. (Por este motivo. de ő nem volt otthon.) Má délután későn jöttem haza a gyár­ ból. és a zene is minden­ kinek tetszett. ¿En qué-año invadieron los árabes de África a España? ¿Qué parte de España no pudieron conquistar? ¿Cuántos siglos reinaron los árabes en España? ¿Cómo se llama la guerra de liberación de la tierra española? ¿En qué siglo fue terminada la Reconquista? ¿Cuántos reinos árabes había en España de aquella época? ¿Quién vivía hace muchos años en Granada? ¿Cómo se llamaba la mujer de Hassán? ¿Quería mucho Hassán a su mujer? ¿Qué sucedió (történt) un día.— A DélAmerikában beszélt spanyol nyelv nem különbözik sokban a Spanyolországban' beszélt nyelvtől.gyobb örömmel fogadtak bennünket. mint te. hogy ez a munka meg fogja haladni erőnket. — Milyen volt az előadás? Nagyon jó volt. — Tegnapelőtt szép idő volt. felhívtam telefonon bátyámat-és húgomat. — Miért nem vagytok olyan szorgalmasak. A jobbpartot hegyek határolják. 3. 2. • Ejercicios de repaso Dígase en español: 1.) < > .rádiót hallgatta. — A múlt évben a városi tanács nagyon sok új házat építtetett. (Véase la gramática de la lección 19. vannak nyitva a múzeumok. el pretérito presente. 3. — Láttam a vásárolt könyveket. amennyit tudunk. — Megmutattam a feleségemnek a megvett jegyeket. mint én. — Te kevesebbet tanulsz. én az újságot olvastam. — Rokonaink a legna-. minden iránt érdeklődtem. — A sajt. és Budapesten halt meg. las montañas de alrededor de Granada? 2. — Amikor az egyetemre jártam. hogy felmegyünk a hegyre. — Amikor az ember szórakozni akar. mint a másik. en primavera.Ejercicios ' « 1. tegnap azonban esett az eső. .. — Több mint ötven forintot. mint neked. — Mialatt Feri a. színházba vagy moziba megy. subráyense todos los verbos del trozo. — Amikor András 12 éves volt. mint én. con dos líneas . — Mi már elolvastuk ezeket a folyóiratokat.

— Miután átadtam felöltőmet a ruhatárosnőnek. gustar coger . — Hogyan mulatott Margit tegnap Vargáéknál? Azt hiszem. gyere az ebédlőbe reggelizni! — Fél nyolc lehetett. — Minthogy az udvari bolond súlyosan meg­ sértette a kalifát.— A tanulók a füzeteket az asztalra tették. tendr saldr -íamos -íais -ían . aki súlyosan megsértette őt. ez halálra ítélte őt. melyet szüleim küldtek nekem. — Mihelyt elkezdett esni az eső. hazasiettünk. — Jobban szórakoztunk. — Apám rengeteget dolgozott a gyárban. Podríamos sentarnos en un banco. mint ti. — Mit hoztál magaddal külföldről? Néhány inget és néhány pár harisnyát hoztam magammal. mint te. mint azelőtt. • én vagyok. Virágokat szednél. — Tegnap délután csak úgy szakadt az eső. az előadás megkezdődött. Rengeteget táncolt. . podr fennétek olyan jók segíteni nekem ? A reggeli vonattál utaznának. ser -ía -ías -ía . — Sajnáljuk. — Megtudtuk. hogy na­ gyon jól mulatott. hogy rokonaink már a kétórás vonattal megjöttek. ¿Tendríais la bondad de ayudarme ? Saldrían con el tren de la mañana. — Mélyebben aludtam. a hegyek már nem voltak olyan szépek. — Sajnálom. 5. hogy a barátom beteg (estaba .. amikor . — Ti már bizonyara láttátok az új darabot. — Te vagy az.'— Amikor megtudtam. — Megjött már a vonat? Bizonyára megjött már. — Szombat délután kirándultam a he­ gyekbe. mert tíz óra vdn. .) Tegnap megkaptam a pénzt. • — Miután felöltözködtünk.volna itthon maradni. — Bocsáss meg nekem. meglátogattam őt. — Feleségem nagyon örült a színházjegyeknek. Sería una tontería quedarse en casa. — Ha majd megkaptátok a levelemet. hogy nem írtam neked. — Mivel már láttuk az új vígjátékot. — A gyerekek sokat nevettek a moziban. otthon maradtunk. ) ." Butaság. LeüZhetnénk egy padra. 25 LECCIÓN VEINTICINCO \. A feltételes mód jelen ideje — El condicional imperfecto o simple Példák Az egyszerű jövő idő tövéhez járulnak a folyamatos' múlt ragjai Me gustaría hacer una excursión. hogy nem beszéltem Józseffel. — Miután a hó eltűnt. bementem a nézőtérre.. melyeket a gyár kultúrfelelősétől kaptam. . — Mihelyt bátyám megérkezett a pályaudvarra. — A király megbocsátott az udvari bolondnak. Cogerías flores. hogy nem láttuk az új darabot. János? Igen.. 200 Jólesne (Szeretnék) kirándulni. sétálni mentünk a ligetbe. azonnal válaszoljatokl — Ha majd felöltöztél. felhívott engem.. (Véase la gramática de la lección 23.

— Sin dinero tropezarías con serias dificultades. pero no te­ níamos tiempo. Para emprender un largo viaje sería necesario < tener considerables ahorros en el banco.en Mátraháza. Daría la vuelta al mundo. Después de dar una vuelta por los senderos del parque. además.con un tiempo. — Tienes razón. • Deambulando por el bosque. Viajaría por tierra.I 2. Habríamos venido. A feltételes mód múlt ideje — El condicional perfecto o compuesto Me habría gustado hacer una excursión. respiraría a pleno pulmón el buen aire primaveral y cogería para ti unas flores. ^ — En estos días sueño mucho con hacer un viaje al extranjero. — Utilizaríamos todos los medios de transporte moderno : trenes. hacer excursiones en velero. — Yo también desearía ver mundo. nadar. —. Juan Varga acaba de regresar a casa de su fábrica. ya son las cinco y media. I Los Varga sueñan con hacer un viaje Es un hermoso día de mayo. Allí podríamos sentarnos en un banco. remar. Te propondría otra cosa: deberíamos ir al parque cercano. pero tú sabes lo cansada que estoy y. así sería una tontería quedarse en casa. — jEn mi vida tendría ánimos para subir a un avión I 201 . Este año yo preferiría pasar las vacaciones a orillas del Jago Bálaton. jVaya sueños I ¿Y quién te pagaría los gastos de viaje? — En eso no he pensado aún. — También a mí me gustaría hacer una excursión. — Ni que decir tiene. Vamos a dar un paseo por el parque. barcos. el matrimonio Varga se sienta en un banco asoleado y empieza a hablar de las próximas vacaciones. . Sin embargo. de nem volt időnk. en las montañas. — Con un tiempo semejante me gustaría hacer una larga excursión por los bosques de Buda. ' Jöttünk volna. Puedes imaginarte lo contentos que estarían nuestros chiquitos de tomar el sol. Jólesett volna (Szerettem volna) kirándulni. Yo no tendría nada en contra de un viaje por Italia o la América del Sur. — El verano anterior — dice Ana. Tomaríamos el sol y entretanto tendríamos tiempo para hablar de tus vacaciones que están acercándose. Un viaje al extranjero sería el colmo de mis sueños. ' — jQué buen tiempo hoy ! — dice a su mujer. — pasamos tres semanas agradables. bañarse. automóviles y aviones. mar y aire.

•202 . podré hablar con él sólo pasado mañana. ¿qué se le va a hacer? Tendré que esperar hasta jueves. Ayer hablé con él por teléfono. Quizás se nos presente aún la ocasión de realizar un viaje al extranjero. Me dijo que me esperaría esta mañana a las diez. — El señor Kiss no sabía él. Hace media hora ha salido para Debrecen. — ¿Qué le digo al señor Kiss cuando vuelva? — Dígale que vendré a verle pasado mañana a las nueve menos -cuarto. II Conversación — Desearía hablar al señor Kiss. Nuestros ahorros. ya lo veremos. Soy Pedro Kovács. — ¿Quién lo diría? Es decir. de donde Volverá sólo mañana. bastarían para hacer un modesto viajecito al Bálaton. En un • caballo negro. — ¿Tendría usted la bondad de decirme su nombre? ' . pero. Las ocasiones inesperadas surgen en el momento menos pensado. . Me habría gustado hablar con él hoy.« • • III Umbral En el umbral sentado. una tarde me iría. — ¿Me haría el favor de decirme cuándo volverá? — Al marcharse me dijo que volvería mañana con el tren de la tarde.— ¡A qué tanto hablar! Todo eso son sueños y nada más. y he venido porque el señor Kiss me prometió que me habría preparado unos documentos. — No las merece. pero no sabía que se marcharía. — Gracias.' ' — Pues bien. Serían las ocho y media cuando recibió una llamada urgente. — Le diré al señor Kiss que usted ha pasado para verle. — Siento decirle a usted que el señor Kiss no está. jQué lástima ! Yo habría podido venir más temprano. en el mejor de los casos. A no sé qué comarca sin nombre llegaría. — Ciertamente. En media hora habríamos arreglado todos nuestros asuntos. de niño discurría . Mi madre por la casa ¡cómo me llamaría ! Por la ciudad mi padre I cómo me buscaría 1 Andando en mi caballo con mucha gallardía. — ¿No se equivoca usted? Yo sabía que el señor Kiss saldría pero no pensaba que tomaría el tren de la mañana.mismo que tendría que salir ya por la mañana.

Corría por la casa. ya corría. Con ella en una iglesia blanca me casaría. Y a todos los amigos mi historia contaría : ¡Bandido de muchacho ! ¡Quién nunca lo diría I Y la ciudad entera se maravillaría. por seguro que nos perdonaría. repetía. Arturo Capdevilla (poeta argentino. nacido en 1889) 203 . Mi padre. madre". . Con esto abro los ojos ebrios de fantasía. Pero del propio sueño corriendo. Y como bien se . "Ven.sabe que la enamoraría. Nadie por qué sabía .Una princesa rubia rubia rae > esperaría. bien sabido que nos bendeciría. Proezas del camino sin fin le contaría. la dulce madre. Mi madre. . Madre. jamás la dejaría. Me le colgaba al cuello . . .

el umbral küszöb la dificultad nehézség de niño gyerekkoromban. el bosque erdő el automóvil autó deambular andalog el avión repülőgép respirar (be)lélegzik. vagyok realizar megvalósít sin embargo mégis. nada más -semmi több lo cansada que estoy hogy milyen fáradt en el mejor de los casos a legjobb esetben . ma délelőtt nadar úszik remar evez serían lehetett el velero vitorlás hajó la llamada (telefon)hívás al extranjero külföldre urgente sürgős ¡vaya sueños! micsoda álmokI al marcharse amikor elment el gasto kiadás. nem várt con un tiempo así ilyen időben surgir (surjo. partjain de donde ahonnan lo contentos que estarían hogy milyen saldría el fog utazni vidámak lennének tomar el tren vonattal utazik t esta mañana ma reggel. szellem. el pulmón tüdő el ánimo lélek. mint kisni que decir tiene ehhez szó sem fér * gyerek emprender un viaje útra kel discurrir. szív ¡en mi vida! (soha) életemben a pleno pulmón teli tüdővel tener ánimos para bátorsága van vmihez. el nombre név tengeren és levegőben ciertamente természetesen /_ tropezar (tropiezo) (bele)ütközik vmibe • el documento okmány (amibe: con) ' III. adódik allí ott en el momento menos pensado amikor tomar el sol napozik legkevésbé gondolunk rá dar una vuelta sétál egyet II. ábrándozik emprender vállalkozik vmire (amire: con mucha gallardía nagy délcegen tárgyeset) >• la gallardía délcegség . ennek ellenére inesperado nem remélt. vminek a teteje habría podido venir jöhetett volna ¿aria la vuelta al mundo bejárnám az arreglar (el)rendez el asunto ügy. considerable tekintélyes.Vocabulario I. költség ¿quién lo diría? ki hitte volna? („ki los gastos de viajé útiköltség mondaná v. siento decirle a usted sajnálattal el sendero ösvény. jelentős a no sé qué comarca sin nombre nem is no tener nada en contra nem ellenzi tudom. mar y aire szárazföldön. tavaszi . viItalia Olaszország dékre. tájra la America del Sur Dél-Amerika la proeza hőstett 204 . dolog egész világot viajar utazik ¿qué le digo? mit. elgondolkodik. mondjak neki? por tierra. hogy milyen ismeretlen. bátorság primaveral. gyalogút közlöm önnel asoleado napos. álmodnak közlekedési eszköz hacer un viaje utazik el medio eszköz con un tiempo semejante ilyen időben el transporte szállítás semejante hasonló el barco hajó . sueñan con hacer un viaje utazásról el medio de transporte szállítási v. surges) előtűnik. meg­ cercano közeli jelenik. napsütötte no está nincs itt * a orillas de partján. mondta volna ezt?") el colmo betetőzés.

Az egyszerű jövő idő (vö. Tomaría el sol. -íamos. hogy az ige fő­ névi igenevéhez tesszük a folyamatos múlt ragjait: -ía. -íais. Ráérnénk. ekkor ojos ebrios de fantasía ábrándozásba merült szem(em) ebrio részeg. veríais. seríais. Tendríamos tiempo. A feltételes mód jelen ideje — El condicional imperfecto o simple Napoznék. serías. A feltételes mód jelen ideje egyszerű igealak . estaría. estaríais. serían lennék. soha maravillarse csodálkozik con esto. sería. hogy miért Arturo Artúr Gramática 140 . estaríamos. és 80) és a feltételes mód jelen ideje képzés szem­ pontjából közel áll egymáshoz. estaría. veríamos. verías. colgamos) (fel)akaszt. V VESTIRSE öltözködni me vestiría te vestirías se. Példák a ragozásra: AMAR szeretni amaría amarías amaría amaríamos amaríais amarían Ugyanígy : SER EtfTAR VER sería'. estarías. ezzel. nem pedig a tőhöz illesztik. függ el cuello nyak nadie por qué sabía senki sem tudta. hogy bandido de muchacho ebadta kölyke el bandido bandita nunca valaha. megrészegült vmitől (amitől: de) la fantasía képzelet.SÍD fin vég nélkül enamorar szerelmet ébreszt vkiben. ábrándjaim elől propio saját jamás soha(sem) dejar elhagy colgarse al cuello nyakába csimpaszkodik colgar (cuelgo. bien sabido természetes bendecir (bendigo. amelyek 205 . udvarol vkinek (tárgyesettel) la iglesia templom casarse egybekel . -ían. hogy azok az igék. ábránd(ozás) del propio sueño corriendo menekülve álmom. volnék stb.vestiría nos vestiríamos os vestiríais se vestirían öltözködnék öltözködnél öltözködne öltözködnénk ' öltözködnétek \ öltözködnének t ' szeretnék szeretnél szeretne szeretnénk szeretnétek szeretnének vería. verían látnék stb. úgy képezzük. -ía. volnék stb. seríamos. vería. amennyiben a ragokat egyformán a főnévi igenév­ hez. 79. bendices) megáld por seguro que biztos. -ías. Ebből következik az is. estarían lennék.

c) a jelen és a múlt valószínűség kifejezésére (akárcsak a jövő időket. 2.' — A feltételes mód jelen ideje a spanyolban tehát múlt idő értelmével is bír. -nőm. d) múlt időben álló főmondati állítmány után a mellékmondatban. 81. ¿Me haría el favor de decirme cuando volverá? c) Serían las ocho y media.rendhagyóan (tővállozással) képezik jövő idejüket. és 132. vö. Lenne olyan szíves megmondani nekem. bendeciría. ez a mondat: ¿Quién lo diría ? — egyformán jelentheti: Ki hinné? vagy: Ki hitte volna? 206 .) . vissza? Fél kilenc lehet (vagy: lehetett). akárcsak a magyarban. A feltételes mód jelen idejét a következő esetekben használjuk : a) a feltételes jelen kifejezésére. d) Me dijo que volvería mañana. jövő idejű cselekvés kifejezésére. Desearía hablar al señor Kiss. Megjegyzés. hogy mikor jön. rágnak megfelelően. maldeciría. Teliál: DECIR ' mondani HABER . maldeciré. — A bendecir (áldani) és a maldecir (átkozni) ige — bár a decir rendhagyóságát követi — a jövő időben és a feltételes mód jelen idejében a fő­ névi igenévhez teszi a ragokat: bendeciré. hogy holnap fog visszajönni. így pl. 141 A feltételes mód jelen idejének használata Te propondría otra cosa. • Kiss úrral szeretnék beszélni. a magyar -nék. (segédige) HACER csinálni PODER -hatni PONER tenni QUERER szeretni SABER tudni SALIR kimenni TENER bírni VALER érni vmit VENIR jönni < diría habría haría podría pondría . -ném stb. Azt mondta nekem. dirías habrías harías ' podrías pondrías querrías sabrías saldrías • diría hubríu haría podría pondría « dlríimioK diríais habríais haríais podríais pondríais querríais sabríais saldríais tendríais valdríais vendríais dirían habrían harían podrían pondrían querrían • habríamos haríamos podríamos pondríamos querríamos sabríamos saldríamos tendríamos valdríamos vendríamos querría sabría saldría tendría valdría vendría ' querría sabría saldría tendría valdría - sabrían saldrían tendrían valdrían vendrían tendrías valdrías vendrías vendría ^ Megjegyzés. ugyanazt a rendhagyóftágot a feliételes mód jelen idejében is megtartják. b. a) b) Mást javasolnék neked. b) az udvarias kijelentésben vágy kérdésben (mint a magyarban).

El tudom képzelni. de előfordul az is. Jöhettem volna én korábban. 143 A „hogy milyen" fordulat spanyol fordítása Te tudod. hogy niilyen fáradt vagyok. A melléknév nemben és számban egyezik a főnévvel.*•£** A feltételes mód múlt ideje — El condicional perfecto o compuesto Yo habría podido venir más temprano. lóNézd. (Mire hozzá megyek. Puedes imaginarte lo contentos que estarían nuestros chiquitos de • bañarse y remar. az iratok már készen lesznek. hogy a feltételes mód múlt ideje befejezett jövő értelmével áll. ha fürödhetnének és evezhetnének. I A magyar „hogy milyen" fordulatnak a spanyolban sajátos szerkezet feléi meg: a szerkezetet a változatlan lo névelő vezeti be. El señor Kiss me prometió que me habría preparado unos documentos. Elintéztük volna összes ügyeinket. hogy milyen boldogok lennének gyerekeink. P á r elmondta nekem. 207 . milyen régiek ezek a szobrok és ezek a képek. hogy ön milyen Tú sabes lo cansada que estoy. Pl. — Bár ritkán. Puedo imaginarme lo dura que habría de ser la lucha. ezt követi a melléknév (vagy határozószó). és csak ezután következik a que kötőszó. akárcsak a magyarban. Kiss úr megígérte nekem. habríamos ido mentünk volna nos habríamos lavado mosakodtunk volna A feltételes mód múlt idejével múlt idejű feltételt fejezünk ki.) — A nehézkes feltételes múlt helyettilyenkor a spanyol inkább a feltételes jelent használja. A feltételes mód múlt ideje összetett igealak : az haber segédige feltételes módjának jelen idejéből és a fö'ige participio-]ábój áll. habría lavado os habríais lavado se habrían lavado mosakodtam volna mosakodtál volna mosakodott volna mosakodtatok volna mosakodtak volna. Habríamos arreglado todos núestros asuntos. amelyre vonatkozik. Megjegyzés. További példák: Pablo me ha contado lo buenísimo que es usted. múlt idejű állítmány után következő mellékmondat­ ban. Elképzelheted. Példák a ragozásra: IR menni • habría ido habrías ido habría ido habríais ido habrían ido mentem volna mentél volna ment volna mentetek volna mentek volna i LAVARSE mosakodni me habría lavado te habrías lavado se. hogy majd elkészít nekem néhány okiratot.. Fíjate lo viejas que son esas estatuas y lo viejos que son estos cuadros. hogy milyen kemény lehel(ett) a harc.

hogy milyen szépek ezek a dolgok. Un viaje por Italia o la AméUtazás Olaszországon vagy Dél­ rica del Sur. Viajaría por tierra. En la vida he visto cosa semejante. az egyes és többes szám 1. bár ritkábban. a magyarban viszont az elöljárószónak megfelelő ragot minden •esetben meg kell ismételni. hogy milyen erős vagy 1 Nem tudjátok. ¡Lo hermoso que es! Milyen szép I — ¡Lo bien que habla! Milyen jól beszél I — ¡Lo que nos hemos reído de éli Mennyit nevettünk rajta I — Főnévvel együtt inkább az alábbi szerkezetet használjuk : ¡Que muchacha tan hermosa! Milyen szép lányi — / Qué libros más interesantes! Milyen érdekes könyvekl *4*| (Az elöljárószó egyszeri kitétele felsorolásban Szárazföldön.fiogy csináljam? Mikor utazzunk? ¿Qué le digo? . A spanyolban nem ismételjük meg áz elöljárószót a felsorolásban szereplő többi főnév előtt. — A fenti szerkezet. ¿Oómo lo hago? ¿Cuándo salimos? A spanyolban. » t jA ver lo fuerte quo eres I No sabéis lo hermosos que soa esos objetos. személyben gyakori a kijelentő mód jelen idejének használata a felszólító mód helyett. Megjegyzés. Amerikán keresztül. Lássuk csak. . 145 A tagadószó elhagyása az „en la vida" kifejezésben . tengeren és levegőben utaznék. Soha életemben nem láttam hasonló dolgot. 147 A de elöljárószó használata jelzős kifejezésekben Az ebadta kölykei . A magyartól eltérően az „en la vida" („soha életemben nem") kifejezés állító alakú. ¡En mi vida tendría ánimos para Soha életemben nem volna bátorsubir a un avión! ságom repülőgépre felülni. További példák : En su vida le había visto.'* Szegény testvérem! ¡El bandido de muchachol jPobre de mi hermano! 208 y . Soha életében nem látta őt. különösen a társalgás nyelvében.Usted no sabe lo desgraciados que somos. ön nem tudja. önálló (fő)mondatban i» előfordul. mar y aire. hogy milyen szerenesetlenek vagyunk. pl. 146 A kijelentő mód jelen idejének használata felszólító mód helyett Mit mondjak neki? .

— Tudtuk. feleségemet és engem.Nem tudod elképzelni. feleségem azonban félne a levegőben utazni. hogy milyen erős Ferenc és Artúr. . 4. hogy Argentínába fogok utazni. — Lo diría todo a Pablo. Aki nem ismeri őt. — Haría una excursión. különöseb felkiáltásokban. — Ti nem látjátok. de el kell utaznotok. — János elment volna hazulról. de most el kell menned. — Sería feliz. — Szüleink megírták. hogy te el fogsz utazni. hogy néhány hetet töltsünk otthonában. Tradúzcase al español: Van egy testvérem. felhasználva az összes modern közlekedési eszközöket. hogy a rokonok meg fognak látogatni bennünket. — Mondtad. — Meglátogatnátok bennünket. — Mondtátok. hogy meg fog hívni bennünket. mar o aire? ¿Qué medios de transporte utilizaría usted? ¿Tendría usted ánimos para subir a un avión? ¿Tiene usted ya muchos ahorros en el banco? 2. hogy Kiss úr el fog jönni.Jelzős kifejezésekben. — Vendría sin falta. hogy milyen nehezek ezek a feladatok. de esik az eső. — Me habría bañado cada día. — Habría venido más temprano. gyakori a de elöljárószó kitétele. — Estaría en casa. — Mária megírta. Ez nyomatékosabbá teszi a kifejezést. Conjúguense en el condicional los verbos de las oraciones siguientes: Desearía hablar con mi hermano. hogy szü­ leim milyen jók. hogy a vonat késni fog. si me apercibo! Jaj neked. hogy Anna milyen fáradt. — Querría ver al señor Kiss. Test­ vérem (azt) írta nekünk. de már késő van. Fél évvel ezelőtt (azt) írta nekem levelében. Dígase en español: a) Napoznék. — Podría salir para el Bálaton. — Saldría de casa. — Escribiría unas cartas. — Kirándulhat­ nának. — Milyen csúnya ez a kép 1 — Milyen jól beszél az apád spanyolul 1 — Mennyit nevettetek rajtunk ! — Soha életemben nem láttam ilyen szép szobrokat! — Életé­ ben nem hallott ilyen szép zenét. — Önök napozhattak volna. de nem akart. — Lenne (ön) olyan szíves idenyújtani nekem a sót? — Elmennénk hazulról. -^. nem tudja elképzelni. — Elmondtam Péternek. hogy milyen jó (ember). b) Én tudtam. de nem érek rá. hogy spanyolul beszéljen az ember. — No me maravillaría de nada. Argentínában sok alkalom adódna (arra). hogy milyen rossz a könyv. — Hadd lássuk. — írnál szüleidnek levelet. — Mi nem tudjuk. c) János tudja. 14 Spanyol nyelvkönyv — 66X4 209 . 3. Szárazföldön és tengeren utaznánk. Nagyon jólesnék nekünk világot látni. — Me vestiría rápidamente. hogy Józsinak nem lesz ideje. ha rajtakaplakl ¡Ay de los vencidos! ^ Jaj a legyőzötteknek! Ejereieios 1. Nekem volna bátorságom repülőgépbe szállni. hogy Lajos bácsi Budapestre fog utazni. További példák: el bueno del viejo a jó öreg ¡La buena de Maríal Az a jó Máriai jEste picaro de abogado! Az a ravasz ügyvéd! ¡Perdona a la muy infeliz de Bocsáss meg a te szerencsétlen tu madre! anyádnak! ¡Tonto (-a) de mí! Ó én ostoba! ¡Desdichados de nosotros! Ó mi szerencsétlenek! ¡Ay de ti. hogy nagyon fog örülni látogatásunknak. — Olvashattunk volna egy könyvet. aki Argentínában él. — Leería este libro. hogy milyen szerencsétlenek ezek a lányok. — Me bañaría cada día. — Tendría que hacer muchas cosas. Contéstese a las preguntas siguientes: ¿Qué le gustaría a usted hacer en un hermoso día de mayo? ¿Qué haría usted deambulando por el bosque? ¿Para quién cogería usted flores? ¿Dónde se podría tomar el sol? ¿Cuándo tendrá usted sus vacaciones? ¿Dónde preferiría usted pasar sus vacaciones? ¿Qué haría usteda orillas del lago Balaton? ¿Ha viajado ya usted en el extranjero? ¿Qué países conoce usted? ¿Le gustaría a usted dar la vuelta al mundo? ¿Preferiría usted viajar por tierra. Soha életemben nem gondoltam volna.

Por extraño que parezca. durante el día estoy sola. — Una carta de mi cuñada que vive en la Argentina. también nosotros aquí debemos trabajar a más no poder si queremos vivir tranquila y cómodamente. engordar los puercos. debo trabajar mucho.LECCIÓN VEINTISÉIS A kötőmód hasznalata Ahora. al fin. Ana se sienta en el sofá. Pero ahora. Luego. La carta lleva sellos de franqueo argen­ tinos. Hace mucho que no nos había escrito. la vida es como un cuento de hadas. estando ocupado en la ciudad desde la mañana temprano hasta muy entrada la noche. — piensa Ana. la tierra de promisión. mosl sokat kell dolgoznom. Ana está muy contenta de que su cuñada le escriba. cuidar los árboles frutales. Pero tú sabes lo ocupada que estoy. quiéralo o no. hogy sógornője ír neki. Es el cartero que le trae una carta. No tenemos hijos. Ana lee la carta que dice : Tucumán. quiéralo o no. Sea como sea. — Estoy muy contenta de que me escriba. 5 de Mayo 1958. No creáis que aquí. Akár tetszik. no puede ayudarme a criar gallinas. porque mi marido. es un filatelista apasionado. Sueño con el día en que pueda descansar un poquito. Ana querida: Llevo sin escribirte mucho tiempo. Una invitación Llaman a la puerta. en la Argentina. abre el sobre prestando atención a que no deteriore los sellos porque su hijo menor. Paco. Anna nagyon boldog. cultivar el huerto. lo cierto es que para 210 . Tengo curiosidad de saber qué escribe. Perdóname si no he respondido a tu última carta en seguida. debo tra­ bajar mucho. Nada de eso. akár nem. Nuestra pequeña "estancia" me da mucho trabajo. Ana corre a abrirla. he de hacerlo todo yo misma. que América es el paraíso terrenal.

— ¡Caramba! ¡Es muy caro! ¿Quiere usted cuatro? — Aquí no se regatea. para visitarnos? Aunque no somos ricos. las hortalizas y frutas que vendo. no teniendo hijos. Ardo de deseos de veros. a ti y a tu marido. tuya siempre Dolores II En ferrocarril (Chiste) — ¿Cuánto cuesta de aquí a Zaragoza? — preguntó un aragonés al despachaba los billetes del ferrocarril. En cambio nosotros. mona se queda. señor. Mis vecinas me felicitan de que tenga una finca tan provechosa. ¿qué opináis de todo eso? Esperamos vuestra respuesta inmediata. y que le guste. — Bueno. Espero que vengáis lo antes posible. Sin embargo. os ofrecemos pagar el precio del pasaje de Genova a Buenos Aires. la manteca de cerdo. nos aseguran entradas no insignificantes. — contestó el empleado. ¿podría llevar a Zaragoza a mi perrico? — En la perrera tomándole billete. espero que en el futuro más inmediato encuentre un empleo más lucrativo.ganarse la vida es preciso que uno sepa bien su oficio. Con afectuosos saludos. Aunque seas muy sabio y viejo. 211 . Repito : los gastos de viaje no os den cuidado. III Refranes Aunque la mona se vista de seda. — Diga usted. Dicho sea de paso que no trabajo en balde : los huevos. y ya que somos más acomodados que vosotros. ¡Cuánto pienso en vosotros! ¡Qué gana tengo de veros! Hace mucho que mi marido no te ha visto. No digas mal del año que pasado no sea. ya lo arreglaré todo. mi marido y yo. — Ocho reales.. Y ahora voy al grano : he de hacerte una proposición. — ¿Y cuánto vale? — Dos reales. estaríamos dos semanas de huéspedes en vuestra casa en Budapest. podemos daros hospitalidad por unas semanas. no desdeñes un consejo. un viaje a la América del Sur. pues déme usted dos billetes de perro. ¿Qué os parecería. — ¡Cáspita ! ¿Quiere usted seis? — No. Ahora bien. Siento sólo que mi marido no esté del todo contento con su empleo actual : trabaja mucho y gana relativamente poco.

alkalmazás relativo aránylagos. encontramos) talál. jövedelem insignificante jelentéktelen felicitar gratulál (akinek: fárgyeset. birtok. aragonesa aragóniai al que attól. . aki despachar elad. varázslónő el paraíso paradicsom terrenal földi la promisión ígéret nada de eso szó sincs róla („semmi ebből") nosotros aquí mi itt sea como sea bárhogy is van lo cierto es que annyi biztos. nyújt. portó hace mucho már régóta. la. amikor el cuento de hadas tündérmese el hada (nőnemű szó) tündér. la huéspeda vendég ahora bien nos hát opinar vélekedik. már régen prestar atención ügyel valamire (amire: a) prestar kölcsönöz. el cerdo sertés. is el mono. gazdaság. . amihez: de) la finca (falusi) birtok. tartózkodás desde la mañana temprano hasta muy entrada la noche kora reggeltől késő estig criar tenyészt. egészen el empleo állás. mondat dar hospitalidad vendégül lát. kopognak („hívnak az ajtóhoz") el cartero postás. befogad vkit (akit: a) la hospitalidad vendéglátás ya que mivel. lényege la proposición javaslat. la invitación meghívás llaman a la puerta csengetnek. la mona majom la seda selyem desdeñar megvet . levélhordó el sello de franqueo levélbélyeg el franqueo bérmentesítés.Vocabulario quiéralo o no akár tetszik. különös I. találkozik (akivel: tárgyeset) lucrativo jövedelmező voy al grano rátérek a lényegre el grano magva. átkelés de huéspedes mint vendégek el huésped. megrongál el filatelista bélyeggyűjtő apasionado szenvedélyes Tucumán (tartomány és város Argentínában) llevo sin escribirte mucho tiempo már régóta nem írtam neked la estancia (Amerikában :) (állatte­ nyésztő) farm. hogy el oficio mesterség dicho sea de paso que mellesleg szólva el paso lépés. aunque még ha . veleje. de aquí innen el aragonés. azonnali encontrar (encuentro. lángol dar cuidado gondot okoz afectuoso szívélyes el saludo üdvözlet II. telek provechoso jövedelmező del todo teljesen. minthogy acomodado jómódú el pasaje hajóút. ad deteriorar megsért. felnevel el puerco. elintéz el real reál (spanyol pénz: 25 céntimos) regatear alkuszik ¡cáspita! az áldóját 1 el perrieo kiskutya la perrera kutyaketrec (vasúton) ¿cuánto vale? mennyibe kerül? III. akár nem („akarjam vagy nem") extraño furcsa. viszonylagos en el futuro a jövőben inmediato közvetlen. gondol lo antes posible minél előbb ardo de deseos nagyon vágyódom („égek a vágytól") arder ég. árusít. közeli. (Spanyol­ országban:) lakás. szoba. átutazás en balde hiába la manteca (de cerdo) (disznó)zsír la hortaliza zöldség 212 la fruta gyümölcs la entrada bevétel. disznó cultivar művel frutal gyümölcs­ ei árbol frutal gyümölcsfa sueño con el día en que alig várom már azt a napot.

Es increíble que esto sea así. Ignoramos que Pablo salga para España. Hihetetlen. Megjegyzés.) Ez az úr azt állítja. A kötőmód általában a bizonytalan. hogy van. hogy te itt vagy. ahol a magyarban kijelentő mód van. Nem állítom. melyek egyúttal egyéni véleményt vagy érzelmet fejeznek ki (pl. pontjában már megismerkedtünk a kotornod jelen idejének képzésével és főmondatban történő használatával. Puede ser que sea así. Ana niega que esté cansada. hogy Pál Spanyolországba utazik. hogy a spanyol sok esetben egyéni érzelmeitől függően használ kije­ lentő vagy kötőmódot (1. No afirmo que mi hermano tenga razón. hogy Károly otthon marad. hogy ez így van. hogy a kötőmódot a mellékmondatban a magyar felszólító mód értel­ mével használjuk. Állítom. Anna tagadja. hogy így van. hogy nőtestvérünk leve­ let ír neked. (Nem kétséges. gondolást kifejező ige. hogy találok most egy taxit. Es improbable que halle un taxi ahora. es posible = lehetséges = lehetségesnek tartom : egyéni vélemény): Es posible que Carlos se quede en casa. 213 . kétesnek akarjuk feltüntetni: így első­ sorban tagadó és kérdő főmondat után : No sé qué hora sea. illetve helyes használatát nehézzé teszi az a körülmény. hogy eljönnek. Jól van az. Afirmo que él tiene razón. No prometemos que nuestra hermana te escriba una carta. — Mihelyt azonban bizonyosságról van szó. Nem hisszük.Gramática 148 A kotornod használata A nyelvtan 105—107. pontjában ismertetett eseteken kívül a spanyolban kötő­ módot használunk a mellékmondatban: 1. Ha a főmondat állítmánya mondást. hogy hány óra van. Lehetséges. véleményt. hogy sok pénzed van? (Hiszen mi tudjuk. Megértését. Ezen túlmenően azonban a spanyolban gyakran találunk kötőmódot ott is. No creemos que vengan. hogy Pál Spanyolországba utazik.) Jól tudjuk. Este señor dice que es de Madrid. Olyan személytelen igék és kifejezések után. 2. kétkedő. Vessük össze az alábbi példákat :t ¿Niegas que tienes mucho dinero ? No ignoramos que Pablo sale para España. feltételező állítás módja. Lehet. Es bueno ( = Está bien) que tú estés aqui. Tagadod. Ugyanott rámutat­ tunk arra. hogy igaza van. hogy madridi. kijelentő módot használunk. Nem tudom. hogy fáradt. Nem ígérjük. Nem tudjuk. Nem valószínű. hogy testvéremnek igaza van. és a mellékmondat tartalmát bizonytalannak. A nyelvtan 107. lejjebb a példákat).

csodálkozást) kifejező igék után : Me alegro de que aprendas español. Előfordul. azzal a feltétellel. bien que. Es hora de que nos marchemos. Es claro que tú no tienes razón. jóllehet. 3. por más que. para cuando amíg. a despecho que. Celebramos que Pablo ya no esté enfermo. f) időhatározói kötőszók u t á n : apenas. para el caso de que. Kár. 214 . Érzelmet. 4. hasta que. 7?o. Temen que lleguemos tarde. antes (de) que mielőtt. ha . hogy spanyolul tanulsz. Örülök. habár. en cuanto que mihelyt. Nagyon örülünk. ha. hanem biztos tényt. Consta que aquel hombre es un estafador. hogy nincsen igazad. hogy Péter nem jöhet. sajnálkozást. hogy. a que. ho#y ő ezt már Uul\n. asi que. — Ha azonban a személytelen ige vagy kifejezés nem fejez ki egyéni véleményt.9z. Nyilvánvaló. hogy . a menos que. Megjegyzés. is. hogy. Annyi biztos. Lamento que Pedro no pueda venir. hogy belelek víigyfok. abban az esetben. hogy Pál már nem beteg. ha van pénzük. Es extraño que él lo sepa ya. no obstante que. con tal (de) que. hogy menyünk. hogy kétriink. a condición (de) que. aun cuando = ámbár. h a . Attól félnek. Mellékmondati kötőszók után. c) megengedő kötőszók után : aunque. de modo que = avégből. porque. Ideje már. tan pronto como. que.9. Es (una) lástima que Ana no nos escriba. Milagro será que tengan dinero. hogy az az ember szélhámos. dado caso que. hogy Lajos nem tudja a nyelvtant. cuando. Nyilvánvaló. de manera que. sin embargo que = annak ellenére. . ki­ véve. mientras (que) mialatt. Ocurre (= Sucede = Acontece) que el tren no sale puntualmente. después (de) que miután. kijelentő mód áll utána : Es cierto que Luis no sabe la gramática. hogy Anna nern ír nekünk. miközben. félelmet. hogy már megy. d) tagadó értelmű vagy kizáró kötőszók után : sin que anélkül. para que. Sajnálom. ha. Ana tstá contenta de que le escriban cartas.Es malo ( = Está mal) que vosotros estéis enfermos. luego que. excepto que. kedélyállapotot (örömet. hogy későn érkezünk. hogy . como = feltéve. Könnyen lehetséges. Csoda lesz. Anna örül. b) feltételes kötőszók után : caso que. azért. hogy a vonat nem indul pontosan. en caso de que. Le agradezco a usted que me ayude. Furcsa. Sajnálom. salvo que ha csak nem . mégpedig: a) célhatározói kötőszók után : a fin de que. Es fácil que lleguemos tarde. hogy segít nekem. e) ellentétet kifejező kötőszók után : a pesar de que. Siento que usted se marche ya. a no ser que. que no hogy ne(m). . még ha . noha. como amikor . hogy leveleket írnak neki. siempre que. Hálás vagyok önnek.

akkor is majom marad. En caso de que venga María. dímelo. Quiero decirte algo antes de que salga el tren. Se lo diré a usted cuando venga. a dolog így áll. así tenga a que tomar un taxi. — A „bármennyire is" fordulatban a por és a que közé melléknév vagy határozószó ékelődik : Por extraño que parezca. amely. tudok dolgozni. mondd meg nekem. ¿qué le diremos? Hoy acabaré el trabajo con tal que no me molesten. mona se queda. mely az utcára nyílik. Olyan szobát akarok. Mire visszatértek. No faltaré a la cita. István sohasem ígér valamit úgy. Holnap elutazom. vagy tagadó értelmű . Apenas que llegue Francisco. Por mucho que trabaje. ahová kötőszóval bevezetett) mellék­ mondatban. Para cuando volváis. még mielőtt a vonat elindul. Megjegyzés. De kijelentő módot használunk az alábbi mondatokban Aunque estoy enfermo. Akármennyit is dolgozzék. Példák : Ven aquí que te dé el libro. Majd szólok önnek. míg meg nem jött. feltéve ha nem zavarnak. Az olyan vonatkozó (aki. hogy odaadjam neked a könyvet. Nem tudok elmenni anélkül. Pál nem keres eleget. ha jön ? Ma be fogom fejezni a munkát.) Addig vártam. c) megengedő értelmű. Keresünk egy spanyolul tudó alkalmazottat. el asunto esta así. Gyere ide. amely a) kívánságot vagy feltételt tartalmaz. Buscamos un empleado que sepa el español. Még ha selyembe öltözik is a majom. ha a mellékmondat állítása bizonytalan. Pablo no gana bastante. Bármilyen furcsának hangzik. la comida estará lista. hogy ne lássam őt. Akarok mondani neked valamit. b) tagadó főmondat után áll.Jól meg kell jegyeznünk. kijelentő mód áll. (A mondat tényt fejez ki. amikor megjön. 215 . Esperé hasta que vino. No puedo marcharme sin que le vea. az ebéd már kész lesz. 5. ahol. Esteban nunca da una promesa que no la cumpla. hogy az említett kötőszók (különösen pedig az időhatározói kötőszók) után csak akkor áll kötőmód. ha a mellékmondat tényt fejez ki. még ha taxit is kell fogadnom. Mit mondunk Máriának. d) megszorító értelmű : a) Quiero una habitación que dé a la calle. hogy azi meg ne tegye. ha csak nem lesz csúnya idő. Mihelyt Ferenc megjön. Partiré mañana a menos que haya mal tiempo. Aunque la mona se vista de seda. Bár beteg vagyok. Ott leszek a megbeszélt helyen. puedo trabajar.

amibe kerül"). hogy anyám jól van. ha otthon maradnál. illetve remél. 216 . hogy a parecer és creer ige után. no tienen razón. 149 A vonzat kitétele a q u e kötőszó előtt Nagyon örülök. Érdekes sajátosság. hogy ez a kötelességem. nincsen igazuk. Ügy látszik. aplicada. meghagy. Anna vigyáz arra. bocsássanak meg nekem. — 1. Espero que mi madre esté bien. Prefiero que tú quedes en casa. ha viszont mond. Carlos dice que María es muy Károly azt mondja.b) No hallo quien hablo el alemán. aki németül beszél. Ana presta atención a que no deteriore los sellos. Elég. aki ezt megérti. kijelentő mód szokott állni: Parece que llueve. ahova (csak) akarsz. egy dolog biztos. hogy meg ne sértse a bélyegeket. Debo hablarle a él. A kérést jelentő (és olykor más) igék után — a magyarhoz hasonlóan — a que kötőszó el is maradhat: Les ruego me perdonen. Kérlek. Bármit mondjanak is. Nem találok senkit. A magyarban a jobban szeretném. 4. közöl. él no te creerá. vamos (iremos) a verles. hogy itt maradjak. 3. Mindenáron beszélnem kell vele („kerül. Bármit is teszel. illetve vár. Decir és esperar után aszerint áll kijelentő vagy kötőmód. ő nem fog hinni neked. segíts nekem. cueste lo que cueste. Arra kérem (önöket). kötömóddal állanak . Bagas lo que hagas. Estoy muy contenta de que mj cuñada me escriba. hogy Mária nagyon szorgalmas. Azt hiszem. hogy esik. Basta que él diga una sola palabra. Te suplico me ayudes. Remélem. No hay mal que por bien no venga. amely javunkra ne válna. Te vagy az első. Anna az utolsó. una cosa es cierta. 2. sajátos szerkezetű megengedő mellékmondatokban: Sea como sea. Nincsen olyan baj. hogy mit jelentenek. ha csak egy szót is szól. Odamegyünk. aki ezt tudod. Például: Azt mondta ( = parancsolta meg) ne­ Me ha dicho que me quede aquí. a spanyolban a preferir és basta. Ha jelentésük megparancsol. Megjegyzések. Oigan lo que digan. jóllehet bizonytalanságot fejeznek ki. Ana es la última que lo com­ prenda. Creo que esto es mi deber. Az alábbi. kijelentő mód következik utánuk. Tú eres el primero que lo sepas. hogy sógornőm ír nekem. elég kifejezések után ha kötőszó áll. Akárhogyan is van. c) d) 6. es suficiente kifejezés után que kötőszót kell használni: Jobban szeretném. Szüleim (el)várják. Iremos donde quieras. elvár értelmével állanak. hogy szombaton Mis padres esperan que él sábado meglátogassuk őket. kem.

estéis enfermos. hogy tíz órakor jön. Dígase en español usando el subjuntivo donde sea necesario: a) Talán igazad van. — Bárcsak igazad volna. Már tíz éve vagyok itt ügyvéd. hogy Anna jó háziasszony. hogy a gyerekek hazajöjjenek. Apám már régóta nem dohányzik. hogy mikor jön a postás? — Tudom. melléknév vonzatát a que kötőszóval bevezetett mellékmondat előtt is megtartja. hogy jövünk. (Sokszor a ma­ gyarban is kitesszük a mellékmondat előtt a rámutató szót.A spanyol nyelv érdekes sajátossága. — Tudom. Ejercieios 1. Tudod-e. hogy (vajon) tízkor vagy tizenegykor ön-e. hogy mióta vagyunk házasok? Már 20 év óta. vérem korán kel. — Jó. A fenti példa szó szerinti fordítása t e h á t : Sok időt viszek (azóta). Már régóta nem írtam neked. Estoy acostumbrado a que mi Hozzá vagyok szokva. — Kár. Dolores lleva en Budapest dos meses. — Barátaink nem hiszik. hogy lusták a gyerekek.). Llevar alapjelentése : hozni. hogy Anna jó háziasszony. ¿Sabes el tiempo que llevamos casados? Veinte años. — 217 Í . — Tagadjuk. hogy a testhermano se levante temprano. hogy már késő van. Mi padre lleva sin fumar mucho tiempo. Llevo trabajando 30 años. — Lehet. — Nem tudod. — Pál azt állítja. főnév. 150 A llevar ige különleges használata Llevo sin escribirte mucho tiempo. Dolores két hónapja van Budapesten. hogy Margit néha lusta. Már két napja nem alszom. hogy kint milyen idő van. hogy stb. . félek attól. — Nagybácsim nem tudja. — Barátaink azt hiszik. vigyáz arra. hogy. hogy nem írok neked. Llevaban año y medio sin verse. logy beteg. hogy nem vagytok betegek. Llevo 10 años de abogado aquí. hogy már késő van. mint pl. hogy az ige. Contéstese a las preguntas siguientes: ¿Quién llama a la puerta casi cada día? ¿Qué le trae a usted el cartero? ¿Se alegra usted mucho cuando el cartero le trae unas cartas y tarjetas? ¿De quién ha recibido usted una carta hoy? ¿Tiene usted parientes en la Argentina? ¿Le escriben a usted a menudo sus parientes? ¿Es usted filatelista? ¿Qué hacen los filatelistas? (gyűjteni = coleccionar) ¿Quién es Dolores? ¿Por qué no ha respondido en seguida a la carta de Ana? ¿Cómo se gana el pan Dolores? ¿Cómo se gana la vida el"marido de Dolores? ¿Qué proposición le hace a Ana Dolores? ¿Por cuánto tiempo puede Dolores dar hospitalidad al matrimonio Varga? ¿Qué harán en cambio? ¿Quién pagará los gastos de viaje? ¿Por qué? ¿Le gustaría a usted hacer un viaje a la América del Sur? ¿Tiene usted bastante dinero para hacer este viaje? 2. hogy Péter is jön. — Nem tudom. Figyeljük meg jól az alábbi mon­ datok magyar fordítását: Llevo dos días sin dormir. hogy igazatok van. Már másfél év óta nem látták egymást. hogy szüleink Budapesten laknak. vinni. b) Lehet. — Nem tagadjuk. További példák : Nos alegramos de que no örülünk. — Nem tudom. hogy innen nem hallom a zenét. — Ideje. Harminc éve dolgozom már. A magyarban a llevar igét a fenti­ hez hasonló szerkezetekben nem fordítjuk le. — Jól tudom.

¡Igual que si se oyera ( = oyese) un cuento de hadas! Era preciso que Juan hiciera gestiones para obtener los pasaportes. Megtörténhetett. — Attól félünk. hogy ne beszélnénk vele. aki franciául beszél? — Azt fogom tenni. hogy nem megyek veletek? c) El kell mennem hazulról. — Elmegyek. ha meglátogatsz. — Mielőtt a levelet elolvasná. — Sajnálják. mihelyt jön a postás. hogy sógornőm levelet ír nekem? Már féléve nem írt. hogy János lépéseket tegyen az útlevelek beszerzése céljából. ha legalább két hetet nálunk tölttök. itt fogok maradni. mert levelet kapott sógornőjétől. Ezért elhatároztuk. nem hiszek neki. (még) mielőtt elutazom. — Te vagy a harmadik. hogy fizetni fogjuk összes útiköltségeiteket. Dolores többek közt ezeket írja: Égek a vágytól. Megígérjük nektek. hogy Argentínába utazhat. és gondosan felnyitja a boríté­ kot. hogy ön beszél spanyolul. » Ha tudnád! . ezt gondolta magában: — Lehetséges. Era posible que en la fábrica le.Csoda lesz. hogy lássalak benneteket. amit ön óhajt. 3. hogy nincsen elég pénzetek. nem veszem meg az új ruhát. — Mutasson nekem egy érdekes könyvet ( = mely érdekes). hogy látogassatok meg bennünket. Amikor Anna meglátta a borítékot az argentin bélyegekkel. — Mióta nem dohányzói? — Rokonaim már két napja vannak Budapesten. — Nincs itt senki. — örülök. hogy tévedsz. és hogy ö mindent elmondhasson neki. — Mire a hivatalba érsz. — Mi harminc éve dolgozunk ebben a gyárban. eláll majd az eső. Jöjjetek minél előbb ! 27 LECCIÓN VEINTISIETE A kotornod két folyamatos múltja Ana aguardaba que su marido llegase ( = llegara) a casa y que ella pudiese ( = pudiera) contárselo todo. — Bármilyen furcsának is tűnik. hogy a gyárban valami különmunkát adnak neki. Férjem és én azt akarjuk. d) Már két napja nem ettem. Talán beteg. ¡Si tú supieras! 218 Anna várta. — Nem megyünk el anélkül. — Mindenképpen el kell utaznom Szegedre. Anna egy karosszékbe ül. Lehet. diesen ( = dieran) algún trabajo extraordinario. férjed örül. hogy meglátogatsz. — Akárhogyan is áll a dolog. ha esik. — Ma itthon maradok. még akkor is. hogy a vonat nem érkezik pontosan. — Előfordul. — Hálás vagyok neked. Mintha csak tündérmesét hallana az ember! Szükséges volt. ha utazhat ( = alkalma van utazni). — Tíz éve vagyok tanár ebben az iskolában. — Nyilvánvaló. aki ezt mondja. hogy az újságot csak hét óra után hozzák. — Bármit is mond. Azt hiszem. Anna még nem jött haza. — Bár van pénzem. feltéve. hogy Budapestre fogunk utazni. Tradúzcase al español: János felesége ma nagyon boldog. — írni akarok szüleimnek. — A Varga házaspár nagyon örül. — Nem sajnáljátok. hogy férje /lazöjöjjön. hacsak nem esik. hogy betegek vagyunk. — Megyünk. ha barátaink otthon vannak. (de csak) azzal a feltétellel.

Al mismo tiempo se encontraba como sobre ascuas aguardando que su marido llegase a casa y que ella pudiese contárselo todo. al enterarse de la gran novedad. ¡Igual que si oyera un cuento de hadas ! Se sentía como si tuviese entre las manos no la carta de su hermana. necesitaba obrar con urgencia. . parecía que no pudiese volver de su asombro. Se entendía por sí mismo que el matrimonio Varga aceptara la proposición tan ventajosa de sus parientes sudamericanos. porque sabía que estaban contentos con su trabajo. ¡Ojalá hubiese más dinero en su libreta de ahorros 1 Sin embargo. y sintiera deseos de volver a verles. Él tiempo apremiaba. despacio . Sin embargo. ¡ Qué feliz se sentía de que se le presentara la ocasión de realizar sus sueños ! Le agradó que su hermana pensase en él y su mujer. Sopesando los pros y los contras. en el caso peor. ¡Y cuánto se alegró de que su mujer y él mismo hablasen y comprendiesen ya el español! Quizás los sudamericanos hablasen el español demasiado de prisa. Juan no creía que se lo negasen. estaba claro como dos y dos son cuatro que otra ocasión tan provechosa no se les presentaría otra vez. Ana estaba en el séptimo cielo. Luego. Ante todo. era preciso que hiciese gestiones para obtener los pasaportes y visados necesarios. Juan tenía que pedir a la sección de personal que le concedieran seis semanas de vacaciones. era posible que en la fábrica le diesen algún trabajo extraordinario o. Juan. por lo menos con él. venía como anillo al dedo. podía 219 .I Preparativos de viaje La carta de Dolores. . tenía que proporcionarse una cierta suma de dinero para los gasto» inevitables que exigieran los preparativos de viaje. ¡cuántas cosas les quedaban aun por hacer 1 Lo más difícil estaba por delante. costara lo que costara. sino una copa llena de felicidad. pero él les rogaría que hablaran. Además. superfluo decirlo.

por lo menos. — ¡Si supieras cuánto tiempo he pasado en la sección de pasaportes ! He tenido que aguardar un buen rato. mientras que las muchachas saldrían por dos meses para Debrecen. e hiciera lo que hiciera. en la finca de la tía Teresa. pensando en las muchas cosas que tendría que arreglar. Ana tenía otra clase de preocupaciones. me han prometido que extenderán nuestros pasaportes dentro de una quincena. no he podido irme que después de las diez a las sección de pasaportes de la Policía. — Las fotos. Como ves. — ¿Y el visado. sus ojillos descubren las flores campesinas. Juan? ¿Has logrado hacer algo en materia de nuestros pasaportes? — Sí. — ¡Si tú supieras cómo me inquietaba que por alguna causa nos negasen el pasaporte ! — No hay motivo para preocuparse. he repasado tu guardarropa. y como el tren se lanza por valles y colinas. Ana. Los visados de tránsito. entregar las fotos y pagar las tasas. nos lo dará fácilmente la legación? — Presentando la carta de invitación de mi hermana.acudir a su tío que le prestaría el dinero con tal de que Juan se lo devolviese en el plazo convenido. al fin y al cabo. no pierdo el tiempo y me preparo concienzudamente para el viaje. estaban listas porque nos retratamos hace poco. Y tú. presentar nuestros documentos de identidad. III De viaje Un niño. frente a mí. no habrá dificultades en lograr el visado de entrada. Ya temía que llegase tarde pero. {Qué lástima que los hijos no pudieran acompañarles I No estaría mal que los muchachos vieran mundo. Toda la noche la pasó sin pegar ojo. donde la tía Matilde tendría cuidado de ellas hasta que ella y Juan regresaran de América. nos los concederán sin más ni más. este niño se llena de emoción en el viaje. En la fábrica había un trabajo urgente. va mirando el paisaje. luego. Todo ha salido a pedir de boca y creo que ahora todo marchará sobre ruedas. Luego. he logrado dar los primeros pasos para obtener nuestros pasaportes. todo andaba mal. ¿cómo has empleado tu tiempo? — He preparado las maletas y el baúl. rellenar no sé cuántos impresos y cuestionarios. por dicha. pues. II Conversación — ¿Eres tú. He remendado algunas de tu prendas de vestir. Pero. Al comienzo. Pero todo estaba en regla y. ¡qué se le iba a hacer 1 José y Paco pasarían el verano en provincias. 220 .

Silabea palabras que apenas oigo. biztos la suma összeg inevitable elkerülhetetlen exigir (exijo) (meg)követel la libreta de ahorros takarékkönyvecske acudir fordul. mint a karikacsapás inquietarse nyugtalankodik el motivo ok por alguna causa valamilyen okból 221 . úgy megy. los preparativos (de viaje) (utazási) előkészületek venir como anillo al dedo kapóra jön („mint gyűrű az ujjra") el anillo gyűrű el dedo ujj estar en el séptimo cielo nem tud hova lenni a boldogságtól encontrarse como sobre ascuas tűkön ül el ascua (nőnemű szó!) izzó szén vagy vas enterarse értesül la novedad újság volver de su asombro' magához tér ámulatából como si tuviera entre las manos mintha csak kezében tartana la copa serleg la felicidad boldogság agradar jólesik. asombra esta mirada suya penetrante y tranquila. abstraídos. en materia de ügyében todo ha salido a pedir de boca minden pompásan sikerült marchar sobre ruedas simán megy. kitűzött otra clase de másféle la preocupación gond sin pegar ojo anélkül. . mellette szóló érv el contra hátrány. megad negar (niego. negamos) (meg)tagad el visado vízum apremiar szorít. Francisco López Merino poeta platense (1904-1928) Vocabulario igual que mintha csak hacer gestiones eljár. hogy szemét behunyta volna pegar (rá)ragaszt. dolgozik con urgencia sürgősen la urgencia sürgősség proporcionar szerez cierto bizonyos. reposa . ellene szóló érv claro como dos y dos son euatro világos. sürget obrar cselekszik. ráerősít. elnyer el pasaporte útlevél I. lépés obtener (obtengo) megkap. hátra van la sección de personal személyzeti osztály el personal személyzet. (rá)ragad por falta de dinero pénzhiány miatt en provincias vidéken mientras que míg ellenben Matilde Matild II. folyamodik vkihez (akihez: a) devolver (devuelvo) visszaad el plazo határidő convenido megbeszélt. El pensamiento nuestro cesa de hilar. mint a nap (mint a kétszer kettő) estar por delante előtte van. se dijera que ansia que su clara pupila aprisione los bellos pormenores que nombra. létszám conceder engedélyez. tetszik volver a ver viszontlát alegrarse de örül vminek sudamericano délamerikai demasiado de prisa túlságosan gyorsan entenderse por sí mismo magától értetődik sopesar mérlegel el pro előny. . lépéseket tesz la gestión ügyvitel. Yo me he dicho ante el niño que admira el cielo rosa: él es el más poeta de los que aquí viajamos. Los demás. el paisaje olvidamos.

eped vmi után (ami után: tárgyeset) claro tiszta la pupila szembogár. átnyújt la identidad (személy)azonosság la tasa illeték extender kiállít la quincena két hét. vidéki lanzarse robog. szövöget reposar pihen me he dicho magamban azt mondtam admirar megcsodál (la) rosa rózsa. szem aprisionar magába zár. foldoz la prenda de vestir ruhadarab m . személypoggyász remendar (remiendo) kijavít. akik . harcvonal va mirando (egyre csak) nézi. bámulatba ejt la mirada tekintet. Mind a kettőt úgy képezzük. személyének -ron végződése helyébe a -se -ses -se .preocuparse nyugtalankodik al comienzo kezdetben la Policía rendőrség por dicha szerencsé(m)re la dicha szerencse dar un paso lépést tesz retratarse lefényképezteti magát rellenar kitölt el impreso nyomtatvány el cuestionario kérdőív presentar bemutat. azonos jelentésű folyamatos múltja van. pillantás penetrante átható. alkalmaz la maleta bőrönd el baúl (nagy) bőrönd. apróság nombrar (meg)nevez los demás mi többiek abstraído gondolatokba merülve. tizenöt nan la legación követség lograr elér. hogy a befejezett múlt többes szám 3. -sernos -seis -sen illetve a -ra -ras -ra -ramos -rais -ran végződéseket tesszük. hogy nővére gondol pensase ( = pensara) en él. platensc La Plata-i (La Plata: tarto­ mányi székhely Argentínában) Gramática 151 (primero) y el (pretérito) imperfecto II (segundo) de subjuntivo A kötomód két folyamatos múltja — El (pretérito) imperfecto I A Juan le agradó que su hermana Jánosnak jólesett. . ( = hablaran y comprendieran) ya el español. A kötőmódnak két. Példák a ragozásra: 222* . vágtat cl valle völgy la colina domb. megkap el visado de entrada beutazási vízum el tránsito átutazás sin más ni más minden további nélkül emplear felhasznál. de viaje utazva. . magaslat llenarse megtelik llenar megtölt la emoción izgalom. rá. Juan se alegró de que su mujer János örült. mély se dijera azt hinné az ember ansiar (ansio) vágyódik. szemléli descubrir felfedez campesino mezei. rózsaszín(ű) el más poeta a leginkább költő de los que közöttünk. felfog el pormenor részlet. felindulás silabear szótagol apenas alig asombrar elképeszt. hogy felesége meg ő y él hablasen y comprendiesen már beszél és ért spanyolul. útközben frente a szemközt (vkivel) la frente homlok el frente front. elvonatkozva a világtól el pensamiento gondolat hilar fon.

TEMER félni (temie-ron) temiese vagy temieses temiese temiésemos temieseis temiesen temiera temieras temiera temiéramos temierais temieran (hogy) (hogy) (hogy) (hogy) (hogy) (hogy) féljek félj féljen féljünk féljetek féljenek (ha) (ha) (ha) (ha) (ha) (ha) félnék félnél félne félnénk félnétek félnének III.. hogy nőtestvérem gondol rám. AMAR szeretni (ama-ron) amase vagy amases amase amasemos amaseis amasen amara amaras amara amáramos amarais amaran ( n °gy) ( h °gy) ( n °gy) (h°gy) (h°gy) (h°gy) szeressek szeress szeressen szeressünk szeressetek szeressenek (ha) (ha) (ha) (ha) (ha) (ha) > szeretnék szeretnél szeretne szeretnénk szeretnétek szeretnének II.I. Jólesik nekem. VESTIRSE öltözködni (se vistie-ron) me te se nos os se vistiese v. . plH A B E R (segédige) (hubie-ron) hubiese hubiera hubieses hubieras hubiese hubiera fuese fuera hubiésemos hubiéramos fuésemos fuéramos hubieseis hubierais fueseis fuerais hubiesen hubieran fuesen fueran SER lenni (fue-ron) fuese fueses fuera fueras ESTAR lenni (estuvie-ron) estuviese estuvieses estuviese estuviésemos estuviera estuvieras estuviera estuviéramos H A C E R csinálni (hieiíw o n ) hiciese hicieses hiciese hiciera hicieras hiciera DAR adni (die-ron) diese dieses diera dieras estuvieseis estuvierais estuviesen estuvieran hiciésemos hiciéramos hicieseis hicierais hiciesen hicieran diese diera diésemos diéramos dieseis dierais diesen dieran 152 A kotornod két folyamatos múltjának használata Me agrada que mi hermana piense en mí. vistieses vistiese vistiésemos vistieseis vistiesen me te se nos os se vistiera vistieras vistiera vistiéramos vistierais vistieran (hogy) (hogy) (hogy) (hogy) (hogy) (hogy) öltözködjem öltözködjél öltözködjék öltözködjünk öltözködjetek öltözködjenek (ha) (ha) (ha) (ha) (ha) (ha) öltözködnék öltözködnél öltözködne öltözködnénk öltözködnétek öltözködnének Ugyanezt a szabályt követik a rendhagyó igék is .

hogy ne lássam őt. No creímos que viniesen ( = vi­ nieran). Nem hittük. 2. Debía hablarle a él. Ana negaba que estuviese ( = estu­ viera) cansada. a mellékmondatban a kötőmód két folyamatos múltjának valamelyikét kell használnunk. aki ezt tudná. Akármennyit is dolgozott. A kötőmód jelen ideje helyett. ¡Qué lástima que mis hijos no puedan acompañarme I I Qué lástima (era) que mis hijos no pudieran ( = pudiesen) acompañarme! No estaría mal que los muchachos vieran mundo. \Si supieras cuánto tiempo tenía que esperar! \Si vierais lo guapa que es María! 224* Ha tudnád. hogy fiaim nem kísérhettek (kísérhetnek) el engem! Nem volna rossz. hogy fáradt. a feltételes mondattál kapcsolatban bővebben lesz szó). Ha tehát az előző leckében (vö. aki spanyolul beszélt volna. Tú serías el primero que lo supiera. hogy nővérem gondol rám. A kötőmód két azonos értékű folyamatos múltját a következő' esetekben használjuk: 1. hogy a főmondatban múlt idő vagy feltételes mód álljon. hogy Mária milyen csi­ nos! . -nám. pontban közölt példákat): No sabía qué hora fuese ( = fuera). Jólesett nekem. Lehetséges volt. A si (ha) jellétéles kötőszó után. ha a fiúk világot látnának. hogy fiaim nem kísérhet­ nek el engem 1 Milyen kár (volt). No hallaba quien hablase ( = ha­ blara) el español. Mindenképpen beszélnem kellett vele. Milyen kár. Ideje volna már. hogy hány óra van. -ném ragnak meg­ felelően (erről a 29. 148) közölt példákat átalakítjuk olyanképpen. hogy eljönnek. a magyar -nék. Pl. No pude marcharme sin que le viese ( = viera). Nem tudtam. valahányszor a főmondat állítmánya valamelyik múlt időben vagy feltételes módban áll. Anna tagadta. Pablo no orinaba bastante. hogy Károly otthon marad.Me agradó que mi hermana pensase ( = pensara) en mi. amely az utcára nyílik. Por mucho que trabajase ( = tra­ bajara). mennyi ideig kellett vár­ nom! Ha látnátok. Era posible que Carlos se quedase ( = quedara) en casa. Pál nem keresett eleget. Sería hora de que nos marchá­ semos ( = marcháramos). Quise una habitación que diese ( = diera) a la calle. Olyan lakást akartam. Te lennél az első. Nem találtam senkit. hogy menjünk. leckében. Példák (figyeljük meg egyúttal a 148. costase lo que costase ( = costara lo que costara). Nem tudtam elmenni anélkül.

Ojalá után (vö. pl. Az igual que si. cual si (mintha csak) hasonlító kötőszó után.). Ilyenek: A főnév előtt un gran hombre nagy (>= híres) ember una pobre mujer egy szerencsétlen asszony un buen joven jóravaló. beszélni. szórványos fák 15 Spanyol nyelvkönyv — 5614 t A főnév után un hombre grande nagytermetű. az udvarias társalgásban. pl. A jóhangzás itt a -ra végű alak használatát írja elő: Szeretnék Kiss úrral. magas ember una mujer pobre egy szegény (pénztelen) asszony un joven bueno jószívű ifjú un traje nuevo e g¡J áj (most készült) öltöny personas varias különböző személyek árboles raros ritka (különös. hogy főnevük előtt vagy után állanak.3. como si. a már nem teljesülő óhaj kifejezésére. Főmondatban. Quisiera hablar con el señor Kiss.) Bárcsak igaz volna! (De nem igaz. jóindulatú ifjú un nuevo traje egy újabb (egy másik) öltöny varias personas néhány személy raros árboles elszórt. Egyes mellékneveknek más-más a jelentésük aszerint. 4. a feltételes mód jelen ideje he­ lyett. 107. peine. különösen a querer. b. Ez biztos hír. ¡Igual que si oyéramos un Mintha csak tündérmesét hallanánk! cuento de hadas! ¡Como si no lo supieras! Mintha csak nem tudnád! Anda como si llevara uña Ügy megy. poder igével kapcsolatban.) 5. Láthatnám Nagynét? ¿Pudiera ver a la señora Nagy? 153 Egyes melléknevek jelentésének módosulása Juan tenía que proporcionarse una cierta suma de dinero.) Bárcsak látna téged a szemem! (De nem lát. Jánosnak bizonyos pénzösszeget kellett szereznie. 1. mintha nehéz terhet eigran carga. Ésta es una noticia cierta. különleges) fák 225 . ¡Ojalá tuviese ( = tuviera) yo más dinero en el banco I ¡Ojalá mese ( = fuera) verdad! ¡Ojalá te vieran ( = viesen) mis ojos! Bárcsak több pénzem volna a bankban! (De nincs.

hogy szüleink Budapesten laknak. az eső majd eláll. hogy kint milyen idő van. d) Ha szüleink tudnák. hogy világot lássak. hogy lusták a gyerekek. hogy Argentínába utazhat. — Csoda lenne. — Előfordult. hogy Mihály tévedett. . Tradúzcase al español: Tegnap levelet kaptam Dél-Amerikából. — Bárcsak igazad volna I — Nem tudtam. — Itthon maradnék. Arra kérném őt. míg visszajövök Dél-Amerikából. — Feri bácsi elment. — Barátaink szeretnének meglátogatni bennünket. — Akárhogyan is állt a dolog. Arra kérném. — Nyilvánvaló volt. A sógorom írta nekem. Contéstese a las preguntas siguientes : ¿Venia a propósito la carta de Dolores? (SI. — Kár volt. amit ő akar. c) El kellett mennem hazulról. hogy Anna jó háziasszony. 226 . — A Varga házaspár nagyon örült. mintha a hetedik mennyországban volnék. — Tudtuk. hogy jövünk. hogy (vajon) tízkor vagy tizen­ egykor jön-e. — Azt hittem. hogy az újságot csak hét óra után hozták. hogy nem mentem veletek? — Ideje lenne. hogy már késő van. hogy nem volt bőröndöm 1 Bárcsak volna pénzem a takarékkönyvecskében t A legroszszabb esetben Ferenc bácsihoz tudnék fordulni. hogy mennyit dolgozunk 1 — Ha látnád. — Örültem. mintha havazna. — Nem tudtad. — Hálás voltam neked. — Nem mennénk el anélkül. — Tagadtuk. hogy megfizeti majd az útiköltséget. aki franciául beszélt volna. ) ¿Qué sintió Ana cuando hubo leído la carta de su cuñada? ¿Por qué se encontraba Ana corno sobre ascuas? ¿Cómo encontró Juan la gran novedad? ¿Cómo se sentía? ¿Por qué se sentía feliz? ¿Qué le agradó? ¿De qué se alegró? ¿Cómo hablan los sudamericanos el español? ¿Entendería usted el español hablando con un sudamericano? ¿Por qué aceptó el matrimonio Varga la proposición de Dolores? ¿Es difícil prepararse para un largo viaje? ¿Qué tenía que hacer Juan? Luego ¿qué era preciso hacer? ¿Exigen mucho dinero los preparativos de viaje? ¿Qué preocupaciones tenía Ana? ¿Por qué no pudo pegar ojo durante toda la noche? ¿Por qué era lástima que sus hijos no pudieran acompañarles? ¿Dónde pasarían el verano José y Paco? ¿Y para dónde saldrían las hijas? ¿Qué gestiones hace usted cuando quiere obtener un pasaporte? ¿Qué mete usted en su maleta cuando quiere hacer un viaje de una semana? 2. nem vettem meg az új ruhát. — Elmennénk. — Nem tagadtuk. — Sajnálták. még mielőtt elutazom. hogy igazatok legyen. — Jól tudtam. hogy meglátogattál. nem hittem neki. hogy mutasson nekem egy érdekes könyvet. ha barátaink otthon volnának. még akkor is. . — Bármit is mondott. — Barátaink nem hitték. hogy Margit néha lusta. hogy a gyerekek hazajöjjenek. Szeretnék a főnökömmel is beszélni. hogy amire a hivatalba érek. — Nem volt ott senki. hogy azt fogom tenni. — Nagybácsim nem tudta. hogy Anna jó háziasszony. — Ideje volt. hogy tíz órakor jön. Nem tudtam hova lenni a boldogságtol. hogy ilyen kedvező alkalmam nem lesz többé. hogy megtanuld a leckét. hacsak nem esik.) Világos volt mint a kétszer kettő. hogy látogassam meg őt. feltéve. Dígase en español usando el subjuntivo imperfecto donde sea necesario : a) Péternek talán igaza volt. hogy nem hallottam a zenét. hogy kölcsönözzön nekem kétezer forintot. venía como . hogy milyen szépen ( = jól) énekel Éva ! — Mintha csak regényben olvasnám 1 — Mintha nem látnád ! — Mintha ők nem tudnák 1 — Ügy látszik. — Bárcsak több időm volna ! — Bárcsak megmonda­ nák nekem az igazat I — Bárcsak ti is jönnétek í 3. — Jó volt. ha esett volna. — Bár volt pénzem. Sógorom azt is ígérte. én nem óhajtottam látni őt. ( = Ügy éreztem magamat. hogy Péter is jön. — Azt mondtam apámnak. — Barátaink azt hitték. (Milyen) kár volt. Szükséges volna. — Margit volt a harmadik. — Nem sajnáltátok. — Nem tudtam biztosan. — (Arra) kértem a barátomat. — Mindenképpen el kellett utaznom Szegedre. — Beszélhetnék Kiss úrral? — Láthatnánk az új szöveteket? b) Kellett. aki ezt mondta. (hogy) nagyon örültem. hogy egy új öltönyt vegyek magamnak. Ennek ellenére sok pénzt kell majd költenem (condicional 1) az utazási előkészületekre. hogy ne beszélnénk vele. hogy hat heti szabadságot engedélyezzen nekem. — Szeretnék egy kalapot venni. hogy mennyi könyvem van ! — Ha hallanátok. hogy betegek vagyunk. hogy a gyerekek nyugodtan tanulhassanak. A levélben arra kért engem. ha te is itt maradsz. hogy sógorom gondol reám. — írni akartam szüleimnek. hogy Mária beszél spanyolul. hogy mikor jön a postás? — Tud­ tam. Fölösleges mondanom.Ejerciólos 1.

En la estación de ferrocarril Es la mañana de la salida. piensa : — Estoy contento de que todo se haya arreglado. ¡Qué bien si hubieran (hubiesen) podido venir los muchachos con nosotros! Jólesett nekem. los billetes están tomados. " Ügy tűnik nekem. ha a fiúk velünk jöhettek volna. Juan. A kötőmód két régmúltja Me agradó que la tía Teresa hubiese (hubiera) invitado en su casa a mis hijas. ¡Qué bien que me hayan concedido seis semanas de vacaciones! Me alegro de que mis hijos hayan hallado buen alojamiento en casa de nuestros parientes. hogy engedélyezték számom­ ra a hatheti szabadságot. hogy Teréz néni meghívta magához lányaimat. 15* 227 . Sólo siento que yo no haya tenido la posibilidad de acompañarles. ¡qué se le va a hacer 1 ¡No se sale todo año para la América del Sur 1 Entretanto Ana prepara en la cocina los comestibles que quiere llevar consigo. Milyen jó. Milyen jó (lett volná).LECCIÓN VEINTIOCHO 1. El matrimonio Varga está levantado ya. hogy minden elrendeződött. hogy álmodtam és mintha a csodák világában éltem volna. ¡Qué bien que me hayan concedido seis semanas de vacaciones I Örülök. A kötőmód közelmúltja Estoy contento de que todo se haya arreglado. como en los años pasados. examinando si no ha olvidado meter en su maleta el cepillo de dientes o la máquina de afeitar. porque los niños ya se marcharon ayer de vacaciones. Ya todo está listo para la marcha. 2. Pero. todos los bultos están hechos. Me parece como si hubiera so­ ñado y como si hubiese vivido en el mundo de las maravillas. Ana y Juan están solos en la habitación. Los pasaportes están en regla.

simplemente. El mozo ha reservado a los Varga dos asientos juntos. ¡Ni hablar! De todos modos. Me alegro de que hayas tenido la buena idea de asegurarnos un coche de antemano. y hay que añadir dos florines por los bultos. ahí tiene usted veinte florines. . y Juan pregunta al chófer : — ¿Cuánto marca el taxímetro? — Quince florines y cincuenta. Allí hay también un tren internacional que lleva sólo coches cama. No se sabe nunca lo que puede acontecer : quizás uno de los niños se ponga enfermo. porque han llegado con casi una hora de anticipación. — Mi marido quisiera comer en el coche comedor. — Bueno. vagones de viajeros. Ana y Juan pasan a la sala de espera y se sientan en un sofá. llega el momento de la salida. estoy contenta de que yo haya pensado en comprar unos manjares para el viaje. — Hubiérase dicho que nos había tocado la lotería. — Eva y María se sentirán allí como el pez en el agua. Delante de la estación los Varga bajan del taxi. — De la ventana veo que el taxi está esperando ya delante de la puerta de la calle. pero yo no se lo permitiré. uno de ventanilla. ¿Estás lista? — Sí. — dice Ana. querido. y los Varga salen con la muchedumbre. en un departamento para fumadores. Mientras tanto un mozo se encarga de los bultos y los lleva directamente al andén.— Es necesario economizar — dice para sí. ¡Qué felices nos sentíamos ! A las siete y media abren las puertas hacia el andén. — le contesta Ana. Ana y Juan bajan por la escalera y se despiden de la portera dejándole la llave de la habitación y un papel con sus señas en la Argentina. Los bultos ya están colocados en la red. Un empleado grita: 228 . furgones de equipajes. se declare un incendio o. — Muchas gracias y buen viaje. El tren rápido para Viena está parado en la segunda vía. En todas las vías de la estación están parados largos trenes con locomotoras. — Verdad. El tren del matrimonio Varga sale a las ocho en punto. A las siete menos cuarto Juan dice a su mujer: — Ya es hora de marcharnos. — Me agrada que la tía Teresa haya invitado a su casa a mis hijas durante las vacaciones. Al fin. — Tampoco José y Paco se aburrirán en el campo. se rompa la cañería del agua o del gas . ténders. . ¡Qué bien si hubieran podido venir los muchachos con nosotros ! — ¡Quién hubiera podido pensar un año antes que saldríamos para un viaje al extranjero ! . Los últimos meses me parecía como si hubiera soñado y como si hubiese vivido en el mundo de las maravillas. Quédese con la vuelta.

hozzáfűz ahí tiene usted itt van magának quédese con la vuelta tartsa meg magá­ nak a visszajáró pénzt! *(A közmondások értelme: 1. Ambos piensan en sus hijos. A Ana le entran ganas de llorar. Nehéz a lányunkat klházasltanl. elszakad el gas gáz el chófer sofőr. a fiú könnyen nősül meg. indulás el bulto csomag. El tren arranca lentamente. un caballero que era un fumador apasionado. haz lo que vieres. Idegenben tegyük azt.— ¡Señores viajeros. ellenőriz el cepillo de dientes fogkefe la máquina de afeitar borotvakészülék el alojamiento elhelyez(ked)és. elé la puerta de la calle kapu de antemano előre. — dijo la dama. Se agitan pañuelos. al tren! — ¡Hasta la vista 1 jBuen viaje ! ¡Adiós ! — se oye de todos los lados. kiüt (tűz) el incendio tűzvész romperse megreped. se agitan las manos. — porque nunca ha fumado delante de mí ningún caballero. Les da mucha pena dejarles por tanto tiempo. előzetesen bajar lemegy. el portero házfelügyelő. el coche taxi. leszáll la escalera lépcső la portera.) \ 229 . (bér)kocsi delante de (elöljárószó) előtt. — No sé contestar a usted. poggyász(darab) marcharse de vacaciones elmegy nyaralni examinar megvizsgál.* Casa tu hija como pudieres y tu hijo cuando quisieres. kapus las señas cím acontecer történik. hogy el taxi. la salida. señora? — preguntó el fumador. élelmiszer en punto pontosan el punto pont ya e» hora para már itt az ideje. II Un chiste de hace cincuenta años Montó en un vagón de primera clase en que ya estaba sentada una señora. III Refranes Donde fueres. — ¿Le incomoda a usted el humo. támad. Vocabulario I. elszállá­ solás la posibilidad lehetőség los comestibles élelem el coche (-)comedor étkezőkocsi ¡ni hablar! szó sem lehet róla I el manjar étel. amit mások tesznek! — 2. la marcha elutazás. megesik ponerse enfermo megbetegszik. y Juan también siente un nudo en la garganta. gépkocsivezető marcar jelez. beteg lesz declararse keletkezik. mutat el taxímetro taxaméter añadir hozzátesz. teniendo ya él cigarro y la fosforera en la mano.

vagon el viajero. hogy gyerekeimet elkísérjem. utazó internacional nemzetközi el coche (-)cama (los coches-cama) hálókocsi el tren rápido gyorsvonat rápido gyors Viena Bécs juntos. de hace 50 años ötven évvel ezelőtti montar felszáll incomodar zavar. -as egymás mellett(i) de ventanilla ahlak meHett(i) el departamento fülke el fumador dohányos. szomorúság. kellemetlen(nek lenni) el cigarro szivar la fosforera gyufaskatulya la dama hölgy III. ráz arrancar elindul lento lassú me entran ganas kedvem támad el nudo csomó la garganta torok me da pena sajnálom. haya vestido hayamos vestido hayáis vestido hayan vestido . lo que vieres amit látsz casar kiházasít como pudieres ahogy csak tudod cuando quisieres amikor csak akarod Gramática 154 A kötomód közelmúltja — El pretérito presente de subjuntivo Siento que yo no haya tenido Sajnálom. la viajera utas. haya hablado hayamos hablado hayáis hablado hayan hablado 230 me te se nos os se VESTIRSE öltözködni haya vestido (hogy) öltözködhayas vestido tem stb. los peces hal aburrirse unatkozik un año antes egy évvel ezelőtt hubiérase dicho az ember azt hihette volna que nos había tocado la lotería hogy megnyertük a főnyereményt tocar osztályrészül jut la lotería lottó(játék) la muchedumbre sokaság. vágány estar parado vesztegel la locomotora mozdony el ténder (los ténders) szeneskocsi el furgón (de equipaje) poggyászkocsi el equipaje poggyász el vagón de viajeros személyszállító kocsi el vagón vasúti kocsi. fáj nekem la pena bánat. donde fueres akárhol is leszel. fájdalom II. dohányzó colocar elhelyez de todos los lados mindenhonnan agitar lenget.el andén peron la sala de espera váróterem la espera várás. várakozás el pez. A kötőmód közelmúltja összetett igealak: az haber segédige kötőmódjának jelen idejéből és a főige par/zcz'pío-jából áll. bánom. tömeg la vía út. Példák a ragozásra: HABLAR beszélni haya hablado (hogy) beszéltem hayas hablado stb. hogy nem volt lehetőség la posibilidad de acompañar arra. vonal. a mis hijos.

örülünk. Testvérem talán már meg is jött. hogy nem volt lehetőség arra. . Örülünk. Nos alegramos que nuestros hijos se sientan bien. hogy gyerekeimet elkísérjem. Sentía que yo no hubiera ( = hu­ biese) tenido la posibilidad de acompañar a mis hijos. főmondatban múlt idejű valószínűséget fejez ki. Talán már meg is írtad a feladatot Holnap levelet írok apámnak. Lehet. Mañana escribiré a mi padre haya o no venido su carta. Nos alegramos que nuestros hijos se hayan sentido bien. Vessük össze az alábbi példákat: Estoy contento de que todo se arregle. hogy fiaink jól érzik ma­ gukat.155 de subjuntivo A kötőmód két régmúltja — El pluscuamperfecto I y el perfecto II Sajnáltam. Meg foglak látogatni. a főmondat állítmányának azonban jelen vagy jövő időben kell állnia. hogy minden elrendeződik. feltéve. hogy minden elrendeződött. jön levele. se hubieran (hubiesen) lavado tani vol­ na stb. számú folyamatos múltjából és a főige participio-]ából áll. Örülök. hogy fiaink jól érezték ma­ gukat. Mellékmondatban. 156 A kötőmód közelmúltjának használata A kötőmód közelmúltját két esetben használjuk: 1. ha szü­ leid megengedik. hogy vártak bennünket. akár nem. mint a főmondat cselekvése (előidejűség). acaso. Acaso nos hayan esperado. vagy II. Iré a verte a condición de que tus padres me lo permitan. Példák a ragozásra : [R menni hubiera (hubiese) ido (hogy) mentem. hubieras (hubieses) ido ( n a ) m e ntem v o l n a stb hubiera (hubiese) ido * hubiéramos (hubiésemos) ido hubierais (hubieseis) ido hubieran (hubiesen) ido LAVARSE mosakodni me hubiera (hubiese) lavado (hogy) mo sa­ le hubieras (hubieses) lavado kodtam se hubiera (hubiese) lavado nos hubiéramos (hubiésemos) lavado os hubierais (hubieseis) lavado ' ' . A kötőmód két régmúltja összetett igelak : az haber segédige kötőmódjának I. különösen a quizá(s). Tal vez hayas escrito ya el ejercicio. Örülök. tal vez (talán) szó után : Quizás mi hernfano haya regre­ sado ya. 231 . Estoy contento de que todo se haya arreglado. amikor a mellékmondatban kifejezett cselekvés korábban történt. akár 2. Önállóan.

nevezetesen akkor. hogy gukat. örültünk. hogy minden elrendeződik* örültem. A kötőmód régmúltját a következő esetekben használjuk: 1. 152. ha változatosabbá akarjuk tenni stílusunkat.). hogy magukat. ha a mondatban már van egy hubiera alakkal képzett idő. Estaba contento de que todo se hubiera arreglado. megengedik. utóbbit akkor használjuk. ha szü­ leid megengedték. mint az hubiese-\él képzett alak. Iría a verte a condición de qué** tus padres me lo permitieran. Meglátogatnálak. Mellékmondatban. igual que si (mintha csak) hasonlító kötőszók után (vö. mintha többet ivott volna a kelleténél. 232 . Nos alegrábamos que nuestros hijos se hubieran sentido bien. A como si. erről a következő leckében lesz szó. 3. Meg foglak látogatni. hogy minden elrendeződött. örültem. a főmondat állítmányának azonban valamelyik múlt időben vagy feltételes módban kell állnia. Nos alegrábamos que nuestros hijos se sintieran bien. Iría a verte a condición de que tus padres me lo hubieran permitido. ha szüleid 4. Mintha csak tündérmesét hallottunk volna! Mintha csak nem tudtad volna! Ügy ment. örültünk. Meglátogatnálak. cual si. fiaink jól érzik ma­ fiaink jól érezték feltéve. mint a főmondat cselekvése (előidejűség). ha múlt időről van szó : ¡Igual que si hubiéramos oído un cuento de hadasl ¡Como si no lo hubieras sabido I Andaba como si hubiera bebido más de la cuenta. Vessük össze az alábbi példákat: Estaba contento de que todo se arreglara ( = arreglase). A múltra vonatkozó és ezért már nem teljesülhető óhaj kifejezésére: ¡Ojalá hubieras ( = hubieses) estudiado! ¡Ojalá hubiéramos economizado! Bárcsak tanultál volna! Bárcsak takarékoskodtunk volna! 2. 3. 157 A kotornod két régmúltjának használata A mai nyelvhasználatban az hubiera alakkal képzett régmúlt sokkal gyakoribb. feltéve.Iré a verte a condición de que tus padres me lo hayan permitido. megengedték. ha szüleid feltéve. amikor a mellékmondatban kifejezett cselekvés korábban történt. Végül a kötőmód régmúltját a feltételes mondatban használjuk.

pl. 159 A kötőmőd időinek összefoglalása A kötőmódnak négy egyszerű és négy összetett ideje van: I. az I. hablareis. ha tudod ( = tudni fogod). no dice Aki ezt állítja ( = fogja állítani). hicieres. beszéltem volna i *233 . Pl. Ha Feri nem fizette meg a pénzt a hónap végéig. hiciere. A kötőmód jöv5 idejét úgy képezzük. hiciéremos. -remos. Si Paco no hubiere pagado el dinero para fin del mes. hablaren (hogy) majd beszélek. További példák: Hazlo. habláremos. i-ren. . -re. . -reis. folyamatos múlt hablase beszéljek. (hogy) tenni fogok stb. a jelen idő (el presente de subjuntivo) 2. nem verdad. hogy a befejezett múlt többes szám 3. hiciereis. HACER tenni hiciere.1»" A kotornod jövő ideje — El futuro de subjuntivo Bárhol is vagy. afirma . — A régebbi spanyol nyelvben találkozunk a kötőmód befejezett jövő idejével is.) haya hablado beszéltem hubiese hablado beszéltem. ) Megjegyzés. a jövő idő (el futuro I de subjuntivo) II. közmondásokban még gyakran találkozunk vele. beszélnék (el imperfecto I de subj. a régebbi íróknál. hicieren (hogy) majd teszek. Quien tal afirmare. si pudieres.) 3. kijelentő mód jelen idejét használják. -res. mely az haber segédige kötőmódjának jövő idejéből és a főige parfzcz'pío-jából áll. Az ö s s z e t e t t igeidők: 5. személyének -ron ragja helyébe a következő ragokat tesszük: -re. (Ma már: Quien mond igazat. Az e g y s z e r ű igeidők: pl. a II. folyamatos múlt habiara beszéljek. az I.) 6. hable beszéljek 1. A kötőmód jövő idejét ma már csak a választékos nyelvben használják. beszélnék (el imperfecto II de subj. hablare. haz lo que vieres. hogy mások tesznek). HABLAR beszélni hablare. tedd azt. Tedd meg. (hogy) beszélni fogok stb. mondd meg nekem 1 Donde fueres. amit látsz (ti. a közelmúlt (el pretérito presente de subj. Helyette ma a kötőmód v.) hablare (hogy) majd beszélek 4. dimelo. hablares. tal afirme v. folyamatos régmúlt (el pluscuamperfecto l de subj.

Remélem. hogy ti is eljöttetek. hogy megadták nekem az útlevelet és a szükséges vízumokat! Csak azt sajnálom. — Attól féltünk. feltéve. hogy nem érsz rá. — Könnyen megeshetett ( = lehetséges volt). — Nem találtatok senkit. Sajnáltam. Milyen jó. hogy nem érsz rá. b) Lehet. aki spanyolul beszélt volna? — El­ mennék. hogy elkésünk. 4. — Mit mondanánk Pálnak. — Nem állítjuk. Conjúguense en el tiempo correspondiente del subjuntivo las oraciones siguientes: Ana no sabe que yo haya hablado con Paco. a II. Sajnálom. en la América del Sur)? ¿Cuándo necesita usted un pasaporte? ¿Qué clase de visados conoce usted? ¿Va usted en el tranvía a la estación cuando tiene muchos bultos? ¿Qué pregunta usted al chófer cuando baja del taxi? ¿A quién entrega usted sus bultos? ¿A dónde lleva el mozo de estación los bultos? ¿Qué hace la gente en la sala de espera? ¿Cuándo se puede salir al andén? ¿Qué se ve en el andén? ¿Cuáles son las partes de un tren? ¿Qué clase de trenes llevan coches comedor (coches cama)? ¿Qué clase de asientos prefiere usted en el tren? ¿En qué departamento va usted: en un departamento para fumadores o para no fumadores? ¿A dónde coloca usted los bultos? ¿Qué grita el empleado ferroviario en el momento de la salida? ¿Cómo se despide la gente que se queda en el andén? 2. hogy itt vagyok. Az ablak mellett szeretnék ülni. hogy Annának igaza volt. hogy Annának igaza van. hogy főnökei nem engedélyeznek majd neki hatheti szabadságot. — jOjalá hubiera pensado en eso! — A Esteban le agradó que yo le hubiera escrito una carta y le hubiese invitado a verme. Dígase en español usando el tiempo correspondiente del subjuntivo: a) Sajnálom. mintha a főnyereményt nyertem volna meg. Péter nem tudta. Milyen jó. A csomagokat egy hordárnak fogom átadni. ha kölcsönadnátok nekünk. folyamatos régmúlt (cl pluscuamperfecto II de subj.7. hogy Annának igaza volt. — Juan no cree que yo me haya vestido ya. ahova (csak) akarsz. Jó. ha válaszolnál a leve­ lemre. a dolog így állt. — Péter nem tudja. — Bárcsak megvettem volna magamnak az új ruhát! — Bárcsak otthon maradtak volna! — írnék neked. ha eljönne? — Bármilyen furcsának is hang­ zik. Minden elő van már készítve. Jánosnak jólesett. hogy kísérjen el. hogy meghívtam őt. hogy itt voltam. — Los amigos ignoraban que yo me hubiera ido. Sajnáltam. hogy itt vagyok. Fel­ tettem magamban. 3. de attól félt. aki azokat egy nemdohányzó-szakaszba fogja vinni. — János volt az utolsó. aki kiment a szobából. hogy a barátom nem tud elkísérni engem. Ki gondolhatta volna két hónappal ezelőtt. A vonatom a déli pályaudvarról indul hat óra negyven perckor. hogy jó helyem lesz a vonaton. hogy Ró­ mába fogok utazni! Ügy éreztem magamat. — Talán igaza volt testvéremnek. hogy külföldről sok levelet és lapot fogok írni ismerőseimnek. Jó volt. hogy láthassam a szép tájakat. Tradúzcase al español: Holnap reggel külföldre utazom. hogy nem értél rá. hogy tanultam néhány szót olaszul! A pályaudvarra taxin fogok menni. Nem állítottuk. aki ezt mondtad (egyidejűséggel és előidejűséggel). hogy sikerült mindent elintéznem. feltéve.) 8. hogy nem értél rá. Nem állítjuk. 234* . a befejezett jövő idő (el fuhiro II de subjuntivo) hubiera hablado beszéltem. Contéstese a las preguntas siguientes: ¿Cuándo hizo usted un viaje al extranjero? ¿Qué países conoce usted? ¿Ya ha estado usted en España (en Italia. beszéltem volna hubiere hablado (hogy) majd tem beszél­ Ejercicios 1. hogy ti is eljöttök. hogy a vonat már megjött. Péter nem tudja. hogy lekéstek a vonatot. hogy ti is eljöttetek (egyidejűséggel és előidejűséggel). mert sok csomagom van. — El profesor estaba contento de que yo hubiera escrito el ejercicio. Péter nem tudta. — Elolvasnánk az újságot. Nem állítottuk. hogy itt voltam. — Te voltál az első. hogy Annának igaza van. — J ó . örülök. — Barátunk talán már el is ment.

de nuestra última clase de español? — Sí.LECCIÓN VEINTINUEVE A feltételes mondat — La oración condicional Iría esta noche al teatro si dieran una pieza interesante. Ha nem lenne olyan késő. El profesor nos explicó las varias significaciones del verbo "echar". ¿Cuántos meses tendrá ahora Juanito? No lo sé por cierto. — Pues bien. Ha nem lett volna olyan késő. eché a correr al cuarto de baño. le echaría quince meses. ha ér­ dekes darabot adtak volna. Ahora tengo que apresurarme porque me echarían de mi empleo si llegase tarde a la oficina. Anteanoche me había echado a dormir tarde. Así. con la bata echada en los hombros. I Echemos un párrafo sobre el verho "echar" — ¿Te acuerdas. Elmentem volna a színházba. még aludnék egyet. Si no hubiera (hubiese) sido tan tarde habría echado aun un sueno. Luego yo también te leeré los míos. ros. Serían las doce cuando me eché en la cama. — Y nos dijo que escribiéramos la mar de ejemplos sobre el uso de este verbo. si no debiera ir a la oficina. echaría aún un sueño. Juanito empezó a echar los dientes. al despertarme. Si no fuese tan tarde echaría aun un sueno. ¿Y tú? — También. me iría a ver a mi hermana y llevaría unos juguetes a su hijito. Entretanto pensaba en las cosas que debía arreglar en el curso del día. Habría ido al teatro si hu­ bieran dado una pieza interesante. llevaría mis zapatos al zapatero 235 . Ayer eché dos horas para compilar los ejemplos. Me echo siempre a reir cuando veo sus ojos tan pica-. ¿Has escrito ya tu tema? — Sí. pues. még aludtam volna egyet. ha érde­ kes darabot adnának. Si tuviera tiempo. Ma este színházba mennék. Eché agua en la pila y eché a lavarme de pies a cabeza. y por eso a menudo se echa a llorar. me dije. — He aquí mi composición : "Ayer por la mañana. querido amigo. eché un vistazo al reloj y me dije: — ¡Canario ! Si no fuese tan tarde. léemelos. Luego. Carlitos. Tomás.

eché un pitillo. pronunció el de la hermana de la señora. no olvidamos echar unos pitillos. señora . Si hubiera tenido en casa una botella de vino. — si dieran una pieza interesante. Sube la señora y busca en balde por todas partes a su hermana. Hubiera escrito más si hubiese tenido más tiempo. (Si hubiera tenido tiempo ayer.) No debo olvidar echar en el buzón la carta que tengo escrita a mi padre. Habíamos pasado la tarde de manera muy agradable. A falta de mejor. Al día siguiente salió la señora a hacer unas visitas. ha salido." — Eso es todo. Después de desayunar me eché a la calle. — ¿Está tu señora? — le preguntó al portero. Pero de la pieza que dan esta noche. mi estufa echa humo : tendré que ir al fumista para rogarle que eche una ojeada a aquella estufa echada a perder." — Esperamos que el profesor estará contento de nuestras composiciones. camino de mi oficina. porque no la he hallado. Pues bien. y. Y ahora vamos a ver. las romperemos en pedazos y las echaremos al cesto de los papeles. al terminar el trabajo en la oficina.para que les echara medias suelas. debiste haberla dejado entrar. Pues bien. Era mi amigo Perico que vino a verme. y entonces le dijo ésta: — Ya te he dicho que para mi hermana siempre estoy en casa. se lo» habría llevado ya. señora. pero me dijo anoche que para usted siempre está en casa. "Ayer. — Iría esta noche al Teatro Nacional. Hubiera querido echarme un rato en el sofá a descansar. Mientras echábamos un rato de palique. ¿qué has escrito tú? — Yo no he escrito tanto. En una de las carteleras eché una mirada al programa de los teatros. 236 . hombre . eché a apresurarme a casa porque estaba cansado de trabajar. Eché las cortinas y me disponía a echar un sueño cuando llamaron a la puerta. al mencionarle el portero los nombres de las personas que habían estado. II Un portero exacto Una señora dió orden un día a su portero de que dijera a todos los que fuesen a verla que no estaba en casa. Vuelve a bajar. Además. mi8 colegas que la han visto. y poco después llega su hermana. escúchame. no echaré de menos el teatro.. — Sí. Por la noche. Si no. — pensé. Tendría ganas de ir al cine si echase de ver un buen programa.. A las ocho mi amigo se despidió. echan sapos y culebras. le habría echado a mi amigo unas copas. y le dice al portero: — Mi hermana debe de haber salido. bebimos café puro. — contesta éste. A él no le había visto desde hace mucho : desde entonces había echado barriga. — Sí. echemos tierra a este propósito.

akik látogatóba jönnek hozzá por cierto biztosan al mencionarle el portero amikor a echar 15 meses 15 hónapra becsül. pocak lefekszik (aludni) echar de palique elcseveg echar del empleo állásából kidob el palique csevegés así pues így hát la botella üveg echar a correr (el)szalad. precíz echar a lavarse nekilát mosakodni dar orden utasítást v. „fátyolt vet" la significación jelentés vmire. la culebra kígyó bekezdés echar tierra a eltemet. echarse en la cama echar barriga pocakot ereszt la barriga has. el cesto de los papeles papírkosár (lámpa)elem II. siettem szerzemény echar un vistazo (una ojeada. vet. exacto pontos. rakás .Vocabulario echar un pitillo elszív egy cigarettát echar dob. leheveredik . éjjel desde entonces azóta anoche tegnap este V. pillantás függönyt ¡canario! teringettét l disponerse a készül vmit tenni anteanoche tegnapelőtt este v. echar un párrafo elcseveg. rákiált. hiányol para) echar de ver meglát. a pamlagra mirada) pillantást vet (amire: a) echar las cortinas le. portás felsorolta neki 15 hónapot ad vkinek mencionar (meg)említ echarse a reír nevetni kezd la persona személy el zapato cipő que habían estado akik látogatóba el zapatero cipész jöttek echar medias suelas megtalpal (amit: a) pronunciar kiejt. ereszt eltép la pila mosdó. behúzza a el vistazo tekintet. éjjel echarse a dormir. halom. . fogalmazvány. füstölög volna engedned őt el fumista kályhás(mester) al día siguiente a következő napon echar a perder elront la visita látogatás echarse a perder elromlik ¿está? itthon van? echarse a la calle lemegy az utcára por todas partes mindenfelé 237 . említ la (media) suela (cipő)talp echar en el buzón a postaládába dob el de la hermana = el nombre de la el buzón postaláda hermana tener escrito meg van írva debiste haberla dejado entrar be kellett echar humo füstöl. elbeszélget el sapo varangyosbéka el párrafo paragrafus. észrevesz compilar összeállít la composición dolgozat. dézsa . siet echar en los hombros vállára vet echar unas copas néhány pohárral tölt el hombro váll a falta de mejor jobb híján romper en pedazos darabokra tép. parancsot ad en el curso del día a nap folyamán la orden utasítás. echar agua vizet önt v. . plakát echar un sueño alszik egyet echar sapos y culebras kígyót-békát I. hajít la cartelera hirdetőoszlop. fejezet. parancs echar los dientes fogzik a todos los que fuesen a verla mindazok­ echarse a llorar sír(ni kezd) nak.v. una echarse en el sofá lefekszik. eché a apresurarme fogtam magam és . elfelejt echar dos horas két órát fordít (amire : echar de menos nélkülöz. átkozódik .

Ettünk. A fenti példák spanyolul: a) Como si tengo hambre. Az előbbit a — rendszerint si (ha) kötőszóval bevezetett — mellékmondat. Az ilyen feltételes mondat tőmondatá­ ban a spanyolban a feltételes jelen. Comerá si tiene hambre. az ilyen feltételes mondatok fordítása nem okoz nehézséget.) Comíamos si teníamos hambre. Többet írtam volna. ha ha ha ha ha ha Me l l é k m éhes vagyok. Hubiera escrito más si hubiese tenido más tiempo. r Comiera si tuviera j c) Habría comido si hubiese tenido ) . Si hubiera tenido tiempo. meglátogattam volna nőtestvéremet. éhesek voltunk. helyette jelent használunk). me ¡ría a ver a mi hermana. éhes lettem volna. Hubiera comido si hubiera tenido ( Az a) pontban felsorolt példák valóságos feltételt tartalmaznak. Tendría ganas de ir al cine si echase de ver un buen programa. Come si tienes hambre. ha jó műsort ( = filmet) láthatnék. . . a magyar -nék ragnak megfelelően. c) Ettem volna. éhes vagy. ha több időm lett volna. Enni fog. l i a ráérnék. vagy helyette a kötőmód folyamatos múltjá­ nak -ra végű alakja. a mellékmondatban (a si után) pedig a kötőmód folyamatos múltjának -se vagy -ra végű alakja áll. Kedvem volna moziba menni. Ha ráértem volna. Figyeljük meg az alábbi példákat: Főmondat: a) Eszem. a feltételből és a feltétel következményéből. • * • í hambre. A mellékmondat természetesen a főmondat előtt is állhat: Ha éhes vagyok. b) Ennék. Egyél. az utób­ bit a főmondat tartalmazza.Gramil una 160 A feltételes mondat — La oración condicional Si tuviera tiempo. éhes lennék. meglátogatnám nőtestvéremet. A b) pontban felhozott példa jelen idejű lehetséges (teljesülhető) feltételt tar­ talmaz. Comería si tuviese 1 . A feltételes mondat két részből áll. eszem stb. éhes lesz. . mert a két nyelv kifejezés­ módja közt nincsen különbség (egyetlen eltérés : a si után jövő idő nem állhat. (Si után jövő helyett jelen idő áll. me habría ido a ver a mi hermana. 238 b) .

örülnék. me lo condent elmondana nekem. — 1. Megjegyzések. salido de casa. ha tudnák a ( = escribieran) si supiesen címemet. ( = supieran) mis señas.Ha Tamás találkozhatott volna velem. me lo mindent elmondott volna nekem. és ezért lehetetlen (teljesülhetetlen) feltételt tartalmaz. Me iría a la ciudad si vinieses ( = vinieras) conmigo. taría ( = contara) todo. vagy helyette a kötőmód folyamatos régmúltjának -ra végű alakja. habría ( = hubiera) contado todo. *239 . Si le hubiese dado a Pablo el dinero estaba salvado. conque. cuando. meg lett volna mentve. ha írt volna nekem. pont) főmondatában a feltételes mód múlt idejét a feltételes mód jelen ideje. a mellékmondatban pedig a kötőmód folyamatos régmúltjának -se vagy -ra végű alakja áll. sőt. Me iba ( = Me iría = Me hubiera ido = Me habría ido) a la ciudad si hubieses venido conmigo. Pl. Mis padres me habrían ( = hubie. aunque) is állhat. a kijelentő mód folyamatos vagy történeti múltja is pótolhatja. 3. a másik részében múlt idő áll. ha velem a la ciudad si hubieses ( = hu­ jöttél volna.A c) pontban felhozott példa múlt idejű. no saldríamos ( = saliéramos) de casa.Szüleim írtak volna nekem. ha tudták ran) escrito si hubiesen ( = huvolna a címemet. hogy ez az idők hasz­ nálatát befolyásolná. Si hubiese ( = hubiera) llovido. További példák: Elmennék a városba. nem mentünk volna el no habríamos ( = hubiéramos) hazulról. Aunque lo diciera ( = diciesé) tu hermano. Ha esett volna. mincontrarse conmigo. hogy a feltételes mondat egyik részében jelen. ha velem jöttél volna. Még ha testvéred is mondaná ezt. Ha odaadtam volna Pálnak a pénzt. Ha esne. dido encontrarse conmigo. Si Tomás hubiese ( = hubiera) po. Az ilyen feltételes mondat főmondatában a spanyolban a feltételes múlt. A teljcsülhetctlen (múlt idejű) feltételt tartalmazó feltételes mondatok (c. Előfordulhat. Mis padres me escribirían Szüleim írnának nekem. como. no lo creería. Estaría contento si me hubiese (=» hubiera) escrito. 2. bieran) sabido mis señas. con condición que. Si lloviese (=Iloviera). A si kötőszó helyett más alkalmas kötőszó (mint pl. nem mennénk el hazulról. Elmentem volna a városba. • Si Tomás pudiese ( = pudiera) en. pl.Ha Tamás találkozhatna velem. a magyar múlt idő + volna igealaknak megfelelően. Pl. anélkül. nem hinném el. bieras) venido conmigo. Me habría ido ( = Me hubiera ido) Elmentem volna a városba. ha velem jönnél.

A tanár azt mondta nekünk. Az idővonzat szabályainak helyes használatához tud­ nunk kell azt. vagy b) valamelyik múlt időben vagy feltételes módban áll. b) elöidejö. Az idővonzat szabályai az alárendelt összetett mondatokban. (Egyidejűség. (Egyidejűség.) b) hogy igazad volt. > Remélnénk ük Reméltük volna. Reméltük. A fentieket példán mutatjuk be: Fömondat: I. 2.) c) hogy Éva jól fog tanulni. 2. hogy írjunk néhány példát.) a) hogy igazad van. vagyis a fömondat állitmányával kifejezett cselekvés után be­ következő cselekvést jelöl („utóidejűség"). Nyilvánvaló volt.) c) hogy igazad lesz. (Utóidejűség.) ük. Tudni fogom. Es evidente que Inés no puede venir. Era evidente que Inés no podía venir. ni Reméljétek. vagy b) kötőmódhan áll. (Előidejűség. lénk. Tudtam. 1. (Egyidejűség. hogy ír­ junk néhány példát.) b) hogy igazad volt. (Utóidejűség.) a) hogy Éva jól tanul. A tanár azt mondja nekünk. Tudom. a fömondat állítmányától függően. Tudhatnám. Reméljük. a mellékmon­ datokban jutnak érvényre. ) 240* . hogy Ágnes nem jöhet. A fömondat állítmánya az idővonzat szempontjából vagy a) jelen időben. (Előidejűség. 1. Tudhattam volna.) a) hogy Éva jól tanul.16' 1 Az idővonzat szabályai El profesor nos dice que escri­ bamos unos ejemplos. c) utóidejü. A mellékmondat állítmánya az idő vonzat szempontjából vagy a) kijelentő módban. (Előidejűség.) c) hogy igazad lesz. jövő időben. \ J j Mellékmondat: a) hogy igazad van. (Egyidejűség. II. El profesor nos dijo que escri­ biéramos unos ejemplos. felszólító módban áll. hogy 1. Remélni fogjuk. hogy Ágnes nem jöhet. jük. a mellékmondat állítmányának ideje a fömondat állítmányához képest ehet a) egyidejű. jétek. Nyilvánvaló. (Utóidejűség. 3.) b) hogy Éva jól tanult. Tudd meg. (Utóidejűség. azaz egy időben történő („egyidejűség").) c) hogy Éva jól fog tanulni. | 2. (Előidejűség. azaz megelőzheti a fömondat állitmányával kifejezett cselekvést („előidejűség").) b) hogy Éva jól tanult.

c) utóidejűség esetében a feltételes mód jelen idejébe kerül. estudiara) bien. 1. Habríamos esperado c) que Eva estudiaría ( = estudiase. 1. Esperamos \ Esperaremos > Esperad j a) que tienes razón. 1. 2. b) előidejüség esetében a kötőmód közelmúltjába. Az olyan mellékmondatokban. Habíamos esperado) Esperaríamos a) que Eva hubiese ( = hubiera) estudiado j bien. Sé \ Sabré > Sabe ) 2. Supe. b) előidejüség esetében a kijelentő mód folyamatos régmúltjába. a mellékmondat állítmánya ^a) egyidejűség esetében a kijelentő mód jelen idejébe. ha a íőmondat állítmánya jelen időben. c) utóidejűség esetében a kijelentő vagy a kötőmód jövő idejébe kerül. b) que tenías razón. Habi a sabido) Sabría ' Habría sabido II. a) que Eva estudie bien. c) que tendrías razón. a) que tenías razón. esperado. b) que Eva haya estudiado bien. Az olyan mellékmondatokban. A fenti példákból levonjuk az idővonzat szabályait: I. a mellékmondat állítmánya a) egyidejűség esetében a kijelentő mód folyamatos múltjába. c) utóidejűség esetében a kijelentő mód jövő idejébe kerül. b) előidejüség esetében a kijelentő mód folyamatos múltjába. Esperamos. c) que Eva estudiará ( = estudiare) bien. b) que habías tenido razón. ha a fomondat állítmánya valamelyik múlt időben vagy feltételes módban áll. 1.Spanyolul: I. jövő időben vagy felszólító módban áll. Sabía ( = He sabido. c) que tendrás razón. amelyekben a fömondat állítmányának jelen­ téséből kifolyólag kötőmód szokott állni. jövő időben vagy felszólító módban áll. 2. ha a íőmondat állítmánya jelen időben. Ií. amelyekben a íőmondat állítmányának jelen­ téséből kifolyólag kijelentő mód szokott állni. a mellékmondat állítmánya a) egyidejűség esetében a kötőmód jelen idejébe. Esperábamos ( = Hemos] a) que Eva estudiase ( = estudiara) bien. 10 Spanyol nyelvkönyv — 8014 241 .

A főmondat múlt ideje után a mellékmondatban jelen idő áll. 1. Habría preguntado) | > J "j > J a) si hoy está en casa.) II. Arra kért engem. el siglo dieciséis se descubrió que la tierra gira alrededor del sol. Habíamos "supuesto. c) si mañana estará en casa. a mellékmondat állítmánya a) egyidejűség esetében a kötőmód folyamatos múltjába. hogy a) igazat mondanak nekünk. Habríamos supuesto) | } J > I f > a) que nos digan la verdad. (Magyarul: II. c) otthon lesz-e holnap. Pregúntale) 2. Supondremos. Sólo en. b) que nos hubiesen ( = hubieran) dicho la verdad. hogy kísérjem el őt. c) otthon lesz-e két órával később. Le pregunto (Preguntaré. 1. Kérdezd meg) tőle. b) si dos horas atrás había estado en casa. században fedezték fel. (Magyarul: I. pl. hogy tévedett. 2. c) igazat fognak mondani nekünk. 242* . Le pregunté (Preguntaría. c) que nos dirían ( = dijesen. — Az idővonzat fenti. ha a mellékmon­ dat állítmánya állandó érvényű igazságot mond ki. Megjegyzések. Feltételeztük volna). ha a főmondat állítmányát is múlt időbe tehetnénk). — 2. A főmondat jelen ideje után a mellékmondatban múlt idő állhat. c) igazat fognak mondani nekünk. alapvető szabályaitól el is szoktak térni. Es posible ( = Era posible) que se engañase. — 2.2. b) igazat mondtak nekünk. 1. b) otthon volt-e tegnap. hogy 1. c) utóidejüség esetében a feliételes mód jelen idejébe vagy a kvtőmód folya­ matos múltjába kerül. Feltételezzük (Fel fogjuk tételezni. Megkérdezem (Meg fogom kérdezni. Tételezzétek fel). b) si ayer estaba en casa. Suponemos (Supongamos. Hemos supuesto. Lehetséges ( = Lehetséges volt). hogy a) otthon volt-e. b) que nos hayan dicho la verdad. Csak a 16. ha a főmondat állítmánya valamelyik múlt időben vagy feltételes módban áll. Megkérdeztem volna) tőle. 1. Me ha pedido que le acompañe. c) que nos dirán ( = dijeren) la verdad. dijeran) la verdad. Megkér­ deztem (Megkérdezném. 3. b) otthon volt-e két órával azelőtt. Pl. Feltételeztük (Feltételeznénk. Supondríamos. a) que nos dijesen ( = dijeran) la verdad. a) si estaba en casa. sokszor jelen időnek vehető az idővonzat szempontjából: pl. b) előidejüség esetében a kötőmód folyamatos régmúltjába. ha a mellék­ mondat állítmánya lezárt cselekvésre utal (vagyis. Suponed) 2. hogy a föld a nap körül forog. Előfordul. b) igazat mondtak nekünk. hogy a) igazat mondanak nekünk. hogy a) otthon van-e ma. Suponíamos (Supusimos. További példák: I. A közelmúlt. minthogy cselekvése a jelenre is kihat. c) si dos horas más tarde estaría en casa.

— Szerencsére tudtam. ha álmos volnék. — Aludnék egyet. hogy Bécsbe utazzunk. hogy jól vagyok. — Szükséges lesz. sokat költött. hogy itt maradsz (itt maradtál). könyvet fog írni). ha álmosak lettetek volna. echarse a dormir. hogy milyen dühös voltam. hogy csengetnek. fog érkezni). ha lett volna pénzetek. hogy apám számára mindig itthon vagyok. moziba mentetek volna.Ejercicios 1. hogy apám jött engem meglátogatni. Contéstese a las preguntas siguientes-: ¿Conoce usted un verbo español que tiene muchas significaciones? ¿Puede usted decirme algunas oraciones con el verbo ECHAR? ¿Qué otro verbo podría usted usar en vez del verbo ECHAR. — Nem tudjuk. 16* 24S . echar unas copas? (dormir un poco. echar a correr. — Tendría frío si nó me pusiera el abrigo. amikor az apám jött? — kérdeztem Jóskától. b) Ügy vélem. hogy találkozzam vele. hogy nem vagy itthon. empezar a correr. ha írnál nekem levelet. en las frases siguientes : echar un sueño. Bementem a másik szobába. — H a álmosak lettünk volna. Apám nagyon örült. és hogy átmentem a vizsgán. Dígase en español : a) Ha van pénzem. hogy Pál könyvet ír (könyvet írt. salir a la calle. hogy nem vagyok itthon. debía ir hoy.) ¿Qué orden dió una señora un día a su portero? ¿Qué dijo la señora cuando se enteró de que su hermana había estado a verla? ¿Qué hizo la señora al día siguiente? ¿Quién llegó poco después? ¿Qué preguntó al portero la hermana de la señora? ¿Qué contestó éste? ¿Qué hizo la hermana? ¿Por qué no halló a su hermana? ¿Por qué dijo el portero que la señora estaba en casa? 2. fumar un pitillo. hogy nem beszélhettem apámmal. hogy mondjam azt mindenkinek. hogy mondja mindenkinek. hogy az apám a Béke szállodában szállt meg. echarse a la calle. ha volna pénzünk. — Miért mondtad. — H a volt pénze. és nem (is) hallottam. ha jó műsort adnának. charlar. — Si tuviera hambre comería. Jóska barátommal laktam együtt. echar un pitillo. llenar unas copas. hogy sok tanulnivalóm volt. — Színházba mennénk. — Hubiera escrito unas cartas si hubiese tenido una pluma. fog érkezni). meg fogod venni magadnak a felöltőt. — Szükséges volt. — Többet tanultál volna. mert mindig ott szállt meg. echar un párrafo. Elképzelhetitek. — H a jó műsort adtak volna. — Űgy vél­ tem. hogy Pál könyvet ír (könyvet írt. — Sokat költenénk. — Örülök. valahányszor Budapestre jött. 4. olvidar un asunto. — Te magad kértél engem — válaszolta Jóska —. ha írtál volna nekem levelet. — Néhány évszázaddal ezelőtt az emberek nem tudták. hogy most itt vagyunk (holnap Debrecenben leszünk. hogy a vonat mikor érkezik (érkezett. lefeküdnél. — Nem tudtuk. nincsen gondom. — Örültem. — Szerettem volna. lefeküdtünk volna. itt fogsz ma­ radni). — H a álmos lennél. könyvet fog írni). 3. Este Jóska elmondta nekem. Tradúzcase al español : Amikor az egyetemen tanultam. ha elhoztam volna neked a könyvemet. — Habría venido si hubiera podido acabar mi trabajo. — Többet tanulnék. ido ayer a ver a mi hermano. hogy a vonat mikor érkezik (érkezett. hogy nem vagyok otthon. — Szeretném. — H a lesz pénzed. Elmentem t e h á t a szállodába. hogy Bécsbe utazzunk. és ezért megkértem Jóskát. hogy a föld a nap körül forog. — Lefeküdtetek volna. tegnap Szegeden voltunk). hogy itt maradsz (itt maradtál. me sentiría mejor. Történt egyszer. echar tierra a un asunto. — No me marcharía aún si pudiese quedarme. ha elhoznád nekem a könyvedet. — Si pudiera echar un pitillo. — Gondolhattad volna. — Sokat költöttetek volna. — Meg fogjuk írni szüleink­ nek. Conjugúeme en todas las personas las oraciones siguientes : Bebería si tuviese sed. acostarse. — Si no hubiese.

Entretanto sacaré mi periódico y lo leeré para matar el tiempo. Hay también fonda. . llegaríamos a la frontera a mediodía. ¿Pudiera decirme usted. 244 .el extranjero ! — Verdad. Voy a tomar una pildora porque me duele la cabeza. haz el favor de bajarme mi saco de mano. — ¿Me permite usted que fume? — Es usted muy dueño. señor. Los preparativos de viaje me han cansado mucho. — Tiene usted razón. Sería mejor tener cerrada la ventanilla. Hemos llegado a una estación. señora? — De ninguna manera. — El tren retarda su marcha. — Perdóneme usted. Ana. Sírvase usted. ¿Hay parada aquí? . Los últimos meses me parecían como si hubiera soñado y como si hubiese vivido en un mundo de maravillas. cuándo llegaremos a la frontera? — Voy a mirar en la Guía. ¿Por qué será? — — Quizás estén arreglando la vía. — Trata de dormir un poco.LECCIÓN TREINTA Lección de repaso En el compartimiento c — ¡Quién hubiera pensado un año atrás que saldríamos para . señor. ¿Tiene usted una cerilla? — He aquí mi encendedor automático. Si nuestro tren no llevase media hora de retraso. señor. Qué despacio vamos. se para. una parada de diez minutos. — Dispénseme usted que le diga que estamos a punto de llegar a un túnel. La abriremos después de pasar por el túnel. ¿Me permite usted abrir la ventanilla? — Con mucho gusto. — ¿Le molesta a usted el humo. — Perdone usted. — Juan. señor. — Muchas gracias. Con mucho gusto echaría un sueño si fuese posible. — Sí. estoy acostumbrada.

gazda de ninguna manera csöppet sem. Las otras no es necesario abrirlas. ki)fáraszt matar el tiempo agyonüti az időt la ventanilla (vonat)ablak estar a punto de azon van. el compartimiento = departamento fülke bajar levesz. Un día encontró varias cartas que todavía no llevaban puesto el sobre. muchas gracias. hogy. — ¡Cómo ! — le dijo el amo. licores o regalos? — No. Ya suben los oficiales y los vistas de aduana. . y las echó al buzón. Puede usted cerrarla. III Cartas (Chiste) Un criado recibió de su amo orden de echar al correo todas las cartas que encontrase cerradas sobre la mesa del despacho. semmiképpen sem 245 . rövidesen . alcohol. — Muy bien.II En la frontera — Hemos llegado a la frontera. . Muchas gracias. leemel el saco de mano kis kézikoffer el saco zsák . cigarrillos. Solamente tengo una cajetilla con no más de veinte cigarrillos. zakó . úr. — Por favor. ¿Cuánto tiempo tiene usted la intención de quedarse en el país? — Unos dos o tres días a lo máximo. Haga el favor de llenar y firmar esta declaración. labdacs cansar (el-. — ¿no has visto que las cartas no llevaban sobre? — ¡Señor ! yo creí que1 usted quería que no se supiese a quién iban dirigidas. — Todo está en regla. — Aquí lo tiene usted. IV Vocabulario I. Aquí se hará la revisión de pasaportes y el registro de equipajes. — ¿Lleva usted algo que declarar. señor. El tren se para. Sólo tengo objetos de uso personal. útitáska tomar una pildora bevesz egy pirulát la pildora pirula. — ¿Lleva usted cigarros. señor. — ¿Cuánto dinero lleva consigo? — No más de lo que está inscrito en el pasaporte. — Tenga usted la bondad de abrir esta maleta. señor? — Nada absolutamente. el túnel alagút tener cerrado csukva tart es usted muy dueño természetesen („azt tesz. amit akar") el dueño tulajdonos. su pasaporte.

fiaim nem nyaralhatnának nála. echar al correo postára visz. Tegnap beszéltünk János barátjával. mi is megtennénk a lépéseket az útlevelek beszerzése céljából. hogy János mikor jön haza. talán a postás lesz. hogy nővére meg fogja őt hívni. hogy gyümölcsöskertje is van. — Mi inkább utaznánk. Ügy tűnik nekem. nem tudott hova lenni a boldogságtól. le)lassít la marcha menet ¿hay parada aquí? (meddig) áll itt a vonat*? la fonda büfé. rendben van Henar kitölt la declaración (vám)bevallás. Le fogok ülni abba a karosszékbe. boríték ir dirigido címezve van dirigir (meg)címez. Ha sütne a nap. és nézni a szép tájat. hogy milyen szép a kertünk. Nem tudod elképzelni. Ha több pénzünk lett volna. Beszélhetnénk akkor a helyettesével (substituto)? Szíveskedjenek helyet foglalni. útikalauz llevar media hora de retraso félórás késése van el retraso késés retardar su marcha (le)lassít retardar (meg-. hogy ez János . Bár mindig panaszkodik. Szicíliába (Sicilia) is ellátogattunk Volna. hogy milyen érdekes volt egy olaszországi utazásunk (utazás Olaszországba). De talán jobb. (Véase la gramática de la lección 25. (Véase la gramática de la lección 27. Akárhogy is van. jól él. Nem hiszem. Sajnálom. Te nem tudod. hogy vidéken él. Nagyon örülök. 246 . Lehet. Onnan folytattuk utunkat Firenzébe (Flo­ rencia) és Rómába. irányít Ejercicios de repaso Dígase en español: 1. hogy lesz ideje önöket fogadni. Május lehetett. de el van foglalva. Ha tőlem függne. szesz el licor likőr la cajetilla kis doboz III. tisztviselő el vista de aduana vámőr la aduana vám(hivatal) la intención szándék a lo máximo legfeljebb inscribir. Könnyen lehetséges. ha mi is világot láthatnánk. hogy nincsen pénze. hivatal(i szoba) no lleva puesto el sobre nincsen rajta címzés el sobre cím(zés).) Kár.) Valaki csenget. de ez nem volt elég. 3. Ha nem élne vidéken. Ha több pénzünk volna. Bárcsak jobban tanult volna spanyolul 1 Bárcsak fiait is magával vihetne ! Jánosnak volt bizonyos pénzösszege a bankban. la revisión ellenőrzés el registro (vám)vizsgálat el oficial tiszt. Amikor elolvasta nővére levelét. hogy csak kilenc után jön haza. Teréz néni már régen nem írt nekünk. uraim. — Szeretnénk az igazgató úrral beszélni. hogy nem lakik a fővárosban. hogy beteg. étterem II. Lehet. aki elmondta nekünk. hogy levelet hoz nekem. és regényt kezdek olvasni. az egész napot a kertben töltenem. Attól tartok (temer). — János nem hitte. hogy (para que) fiai útiköltségét is kifizesse. Azt hiszem. (Véase la gramática de la lección 26. posta­ ládába dob el despacho iroda. hogy János hatheti szabadságot kapott. hogy ma eleget dolgoztam.) Nem tudtuk.estar acostumbrado hozzá van szokva automático önműködő sírvase usted parancsoljon ¡(„szolgálja ki magát") la frontera határ voy a mirar mindjárt megnézem la guía menetrend.. nyilatkozat ¿lleva usted algo que declarar? van valami elvámolni valója? declarar elvámol el alcohol alkohol. hogy János Argentínába utazik. hogy már késő van. hogy ma nem süt a nap. sétálnék egyet a kertben. inscrito beír muy bien helyes. amikor Velencébe (Venecia) érkeztünk. Bent van? Igen. Nem volna rossz. Azt sem tudom. Már régen nem olvastam jó könyvet. gyakrabban írhatna nekünk. Életemben sohasem felejtem el. — Nem tudom. hogy milyen kellemes ilyen időben a gyorsvonat egyik fülkéjében ülni az ablak mellett. hogy hány óra van. Azt hiszem. mert disznókat nevel. kijelen­ tés. hogy férjem ma elmegy meglátogatni nővérét. 2.

János sajnálta. Milyen jó. amelyet néhány nappal ezelőtt kezdtem olvasni. mint te. A kötiyv olyan érdekes volt.) Tegnap reggel későn keltem. I La lengua castellana o española La lengua castellana es hablada por los españoles. hogy nem készültem el. Ha nem kellett volna jelentést (un informe) írnom a főnökömnek. így hát aludtam még egyet. Kár. hogy otthon maradok: majd hallgatom a rádiót. hogy Matild néni nem ért rá nekünk segí­ teni. és nem hallottam. így nevezték. a tanár azt hinné. Nem hiszem. hogy mindent elkészítettünk. hasta que el castellano se impuso en toda la península como la lengua culta nacional. (Véase la gramática de la lección 28. hogy már olyan késő van. hogy elfelejtettünk volna valamit. és elolvasom azt a köny­ vet. a váróterembe mentek. ( Véase la gramática de la lección 29. hogy fiai nem iöhettek ki a pályaudvarra. De majd holnap látogatom meg őt. és csak tíz óra körül keltem fel. LECCIÓN TREINTA Y UNO Az ige szenvedő alakja La lengua castellana es hablada por los españoles. de a nap nem sütött. Szerencsére vasárnap volt. ha most nem kellene az iskolába menned? Meglátogatnám a sógoromat. hogy a hordár jó helyeket talált nekik egy nemdohányzó-fülkében. Desde aquel tiempo fue engrandeciéndose y ensanchándose a expensas de los reinos vecinos y de los territorios ganados a los moros. 5. Castilla fue desde el siglo VIII (= octavo) una tierra fronteriza del reino de León. Te megírtad a gyakorlatokat? Én nem voltam olyan szorgalmas. hogy fél órával előbb értek ki a pálya­ udvarra. A kasztíliai nyélvet a spanyolok beszélik.4. Az idő gyorsan telt. A Varga házaspár örült. Así fue llamada porque primeramente fue hablada en Castilla.) örülök. hogy szól az ébresztőóra. és hideg volt. hogy ennyi ember áll majd sort (hacer cola) a pénztárablakok előtt! Vargáék örültek. hogy már tegnap előre rendeltünk egy taxit! Nem volna rossz. mert először 'Kasztüiában beszélték. . hogy nem (is) tudtam. — Ki hitte volna. región de castillos. és nem kellett a hivatalba mennem. mert fáradt vol­ tam.Mit csinálnál. én is megírtam volna a gyakorlatokat. Así fue llamada porque primeramente fue hablada en Castilla. ha (que) fél­ órával előbb érkeznénk a pályaudvarra. Miután csomagjaikat átadták a hordárnak. mert öt perccel később kinyitották az ajtókat a peron felé. Ha nem mennék el a spanyol órára. Ha szép idő lett volna. *247 . Nem kellett sokát várniuk. Igazad van. Ezért (úgy) határoztam. En el siglo XI (= once) fue emancipada y erigida en reino independiente. los cuales fueron edificados por los romanos. kirándultam volna barátaimmal.

donde el castellano ha encontrado ancho campo para difundirse desde el sur de los Estados Unidos hasta la Patagonia. hace unos veinte años que estoy en ella. decía a otro andaluz que acertó a pasar por aquel pueblo: — Paisanito. poco cumple. Son más de cien millones de hombres los que hoy hablan en el mundo el castellano como idioma nativo. Al italiano se lo considera musical. III Refranes Q. y el que no lo toma. En España los idiomas de cuyo acento suele hablarse con más frecuencia son el francés. al francés se lo elogia por su forma conversable. y todavía no entienden el castellano. italiano. Ríe bien quien ría el último. Pero esta segunda denominación. no es admitida por algunos escritores.La unidad de España fue consumada bajo la hegemonía castellana. refinada y flexible. denominación. sino el latín vulgar que era hablado por los conquistadores romanos y el cual tenía con el primero diferencias apreciables de léxico y formas sintácticas. un loco. que tiene antiguo abolengo. en la segunda mitad del siglo XV (— quince). El que no se arriesga. y al alemán se le. den mucho promete. armonioso y vehemente. II Un andaluz en Holanda Un andaluz que vivía en un pueblecito de Holanda. lengua que fue llevada a la península ibérica por los legionarios romanos que la conquistaron a partir del siglo III ( = tercero) antes de nuestra era. donde se hubiera muerto mil vecez de hambre sin el apoyo de un criado muy listo que hablaba el castellano y el holandés. El consejo de la mujer es poco.juzga áspero y duro. que ha sido adoptada por la Academia. no puede usted figurarse lo borricos que son el esta tierra. no pasa la mar. siempre dura. Esa lengua no fue el latín literario que podemos leer en los escritores clásicos. Lo que se aprende en la cuna. inglés y alemán. siseante e impreciso. el inglés parece apagado. La lengua castellana o española es una continuación moderna del latín. 248** « . La lengua oficial de España también es llamada lengua española. En coincidencia cronológica con eslc hecho luslórico lúe descubierta y colonizada América. los cuales sostienen que lenguas españolas con igual derecho que el castellano son el catalán y el gallego.

rang unir egyesít el idioma nativo anyanyelv el idioma nyelv. lesz vmivé culto művelt la unidad egység(esítés) consumar véghezvisz. hang­ súlyozás) suele hablarse szoktak beszélni soler (suele) szokott con más frecuencia (leg)gyakrabban la frecuencia gyakoriság italiano olasz considerar vmilyennek tekint. eltérés . nézet­ eltérés apreciable észrevehető. közönséges el conquistador hódító tener diferencia eltérést mutat (amitől: con) la diferencia különbség. vél musical zenei armonioso dallamos vehemente heves. létesít. szóanyag sintáctico mondattani el acento hangzás. esemény histórico történeti. nagyobbá lesz engrandecerse emelkedik. UU. érdes II. befejez la hegemonía hegemónia. eltűr el escritor író sostener állít. tüzes elogiar magasztal. lexikon . alátámaszt el derecho jog catalán katalán. óta antes de nuestra era időszámításunk előtt la era kor. szülőföldi oficial hivatalos la denominación elnevezés adoptar elfogad la academia akadémia antiguo régi. uralom en coincidencia cronológica con -val egyidőben la coincidencia egybeesés . dicsér conversable barátságos. rovására ganar megkaparint.) az Egyesült Államok el Estado állam. egyidejűség cronológico időrendi el hecho tény. helyzet. edificar (fel)épít romano római fronterizo határos. korszak literario irodalmi clásico klasszikus vulgar népi(es). rugalmas apagado tompa. el estado állapot. nem szabatos juzgar megítél. tesz vmivé (en) ir engrandeciéndose egyre jelentősebbé. idioma nativo veleszületett. Holanda Hollandia cl apoyo segítség. katalóniai gallego galíciai (Galicia: tartomány Spanyolországban) la continuación folytatás el latín a latin nyelv. színtelen siseante sziszegő impreciso pontatlan. jelentős el léxico szótár. közvetlen refinado kifinomult flexible hajlékony. nagyobbodik ensancharse (ki)terjeszkedik las expensas költségek a expensas de költségére. határemancipar önállósít erigir felállít. tart vmilyennek áspero durva. történelmi colonizar gyarmatosít encontrar ancho campo tág teret talál difundir elterjeszt difundirse elterjed los Estados Unidos (rövidítve : EE. elvesz vkitől (akitől: a) imponerse felülkerekedik. származás admitir megenged. latino (mn) latin el legionario légionárius a partir de -tói kezdve. támogatás 249 . hanglejtés. ősi el abolengo eredet.Vocabulario Castilla Kasztília (tartomány Spanyol­ országban) I.

-os. habré sido amado. -a szerettettem. arriesgarse veszélynek teszi ki magát. szerettek stb. tek stb. buta (ember) III. has sido amado. -a somos amados>. szeretni fognak stb. siendo amado (-a. -a szerettettem. engem szerettek stb Pretérito presente: he sido amado. -as) szerettetni compuesto: haber sido amado (-a. ( = A várak a rómaiak által épít­ tettek. stb. mer(észel) la cuna bölcső Gramática ^"^ Az ige szenvedő alakja — La voz pasiva A várakat a rómaiak építették.holandés holland(iai) acertar a pasar por odavetődik. -as) miután szerettettem stb. -a szeretnek stb es amado. Pretérito simple: Pretérito anterior fui amado. majd stb. -os.) Los castillos fueron edificados por los romanos. stb. -os. -a szerettettem. . -a engem szeret­ ha sido amado. -as han sido amados. -as) hogy szerettettem *J stb. stb. -a tek stb. ••as son amados. tek stb.as Imperfecto: era amado. 250 . hogy a ser segédigét ragozzuk a meg­ felelő időben a főige participio-]si előtt. hemos sido amados. -a majd szerette­ tem. engem eres amado. engem szeret­ stb.a szerettetni íogok. A ser segédigével ragozott participio nem­ ben és számban megegyezik a mondat alanyával. Példa a szenvedő igeragozásra (amar szeretni: ser amado szerettetni): INFINITIVO simple: ser amado (-a. ^ Az ige szenvedő alakját úgy képezzük.) Ezt az elnevezést az Akadémia elfogadta. -a szerettettem. -as) szerettetvén GERUNDTO simple: « compuesto : habiendo sido amado (-a. -as habéis sido amados. Esta denominación ha sido adoptada por la Academia. -os. ( = Ez az elnevezés elfogad­ tatott az Akadémia által. -a szerettettem. -as sois amados. -as Pluscuamperfecto : había sido amado. INDICATIVO Presente: soy amado. . engem szeret­ stb. vélet­ lenül arra jár acertar a + inf véletlenül tesz vmit el paisano földi figurarse elképzel el borrico szamár. -si szerettetem. ~ Futuro simple: Futuro compueéto: seré amado. gem szerettek stb. en­ hube sido amado.

szeretni vkit.CONDICIONAL Simple: Compuesto: sería amado. -a (ha) szerettetnék. 163 A cselekvő szerkezet átalakítása szenvedővé Todos alaban a Margarita. engem szerettek volna stb. Imperfecto I. építeni vmit stb. Pluscuamperfecto L: hubiese sido amado. -a szerettessek. Futuro II. engem szeretnének stb.: hubiera sido amado. -a! ¡sed (vosotros. Futuro I. — A tárgyatlan igéből nem képezhető szenvedő alak. fogok. Pluscuamperfecto II. pl. -a (ha) majd szestb. engem szeretnének stb. -as) amados. szeretni fognak stb. a cselekvő mondat alanyából (mindenki) por (által) elöljárószóval képzelt határozó lesz. IMPERATIVO ¡sé (tú) amado. stb. A fenti két példából levonhatjuk a szabályt: cselekvő mondatot úgy alakí­ tunk át szenvedővé. stb.: ínese amado. mely mellett tárgy állhat. Margarita es alabada por todos. rettettem. -as! hogy szerettettem. tettem volna. hogy szerettek engem stb. (ha) majd szerettek stb. Imperfecto II. engem szerettek volna stb. szerettek volna engem stb. valamit" nem lehet). a jönni. stb. stb. -a (ha) szerettetnék. a cselekvő mondat állítmáuyát a szenvedő alak megfelelő módjóba és idejébe tesszük. Margit mindenki által dicsértetik.: íuera amado. Margitot mindenki dicséri. hogy a cselekvő' mondat tárgyát (Margitot) tesszük meg a szenvedő mondat alanyóvó. menni. -a (hogy) szeretstb.: fuere amado. szeressenek stb. -a szerettetnék. -a (hogy) szerettetni stb. -a sea amado. — Szenvedő alakja csak az un. utazni igének nincsen szenvedő alakja („jönni. További példák: *251 . szeretnének stb. engem stb. -a stb. utazni valakit v. engem habría sido amado. -a (hogy) szeretstb. tettem volna. tárgyas igének lehet! tárgyas az olyan ige. ^ szerettesse!! szerettessetek! Megjegyzés. SUBJUNTIVO Pretérito: Presente: haya sido amado. szerettettem volna.: hubiere sido amado. mint pl. menni.

ezt mondjuk: Margitot mindenki dicséri. 165 A szenvedő szerkezet körülírása Al francés se lo elogia por su forma conversable. No se nos dejó entrar a nosotros. Mindenütt keresték őket. „ A francia nyelvet közvetlen formája miatt dicsérik. Az új házakat ez az építész fogja építeni. Ez az építész fogja építeni az új házakat. ha a könyveket elolvasták volna a gyerekek. A mindennapi társalgásban helyette az általános alanyt kifejező se vissza­ ható névmás és a megfelelő igeidőben ragozott cselekvő igealak áll. Minket nem hagytak belépni. Habríamos estado contentos si los muchachos hubiesen ( = hubieran) leído estos libros. mint az alanya. A szenvedő szerkezetet ma már csak a hivatalos és tudományos nyelvben hasz­ nálják. ha a cselekvő mondat tárgya fontosabb. ha a tanárok megdicsérnék Pált. a magyarban ilyenkor az állítmány rendszerint a többes szám 3. személyébe kerül. Estaría contento si Pablo fuese ( = fuera) alabado por los profesores. Szenvedő alak Las casas nuevas «eran edificadas por este arquitecto. nyilvánvaló. Az olasz nyelvet dallamosnak tekintik. 164 A szenvedő szerkezet használata A mai magyar nyelvhasználatban alig fordul elő a szenvedő szerkezet. 252 A spanyol nyelvet sokan beszélik. ha Pált megdicsérnék a tanárok. fentebb ismertetett példamondatunkban is. Ez a ház eladó (— eladatik). . A tárgy kiemelé­ sét figyelhetjük meg a többi. Szenvedő szerkezetet használunk általában akkor.Cselekvő alak Este arquitecto edificará las casas nuevas. Estaría contento si los profesores alabasen a Pablo. Esta casa se vende. hogy Margit fontosabb. örülnék.» Al italiano se lo considera musical. örültünk volna. örülnék. régeb­ ben viszont sűrűn használták. ha a gyerekek elolvasták volna ezeket a könyvékei. További példák : ül español se habla por muchos. míg manapság egyre inkább a cselekvő szerkezet veszi át a szerepét. Habríamos estado contentos si los libros hubiesen ( = hubieran) sido leídos por los muchachos. őrültünk oolna. Amikor pl. mint „mindenki". Se les buscó por todas partes. Ugyanez mondható a spanyol szenvedő igéről is: régebben sokkal gyalwribb oolt.

. amelyeknek hangzásáról a leggyakrabban szoktak beszélni. aki utoljára nevet. ( = A levelek már meg vannak írva. vagy ha az ige kísérést fejez ki. hanem gondolati vagy érzelmi cselekvésről van szó. Eva es amada de todos. ezt mondta egy másik andalúziainak. Se compra libros. Azokat a házakat ugyanaz az építész építette. amelyeket a rómaiak építettek. Amint láttuk. Megjegyzések. Kasztília várak vidéke. Vessük össze:. a szenvedő szerkezetben a cselekvést végrehajtó személyt por elöljárószóval képzett határozóval fejezik ki. Évát mindenki szereti. Több mint százmillió ember beszél spanyolul. a de elöljárószóval fejezzük ki a cselekvő személyt.. Egy andalúziai. Ríe bien quien ríe el último. aki a faluba tévedt. A szenvedő szerkezet helyett az ige többes szám 3. Esas casas se edificaron por el mismo arquitecto. Barátomat felesége kísérte. Son más de cien millones de hombres los que hablan el español. Pl. a ser segédige helyébe áz estar segédige lép. (Éppen most írja őket. Las cartas ya están escritas por la mecanógrafa. decía a otro andaluz que acertó a pasar por aquel pueblo. akik. Castilla es una región de castillos. hanem a bekövet­ kezett állapotot akarjuk kifejezni. los cuales fueron edificados por los romanos. A leveleket a gépírónő írja. aki egy hollandiai faluban élt.) A leveleket már megírta a gépírónÓ. — 1.) 253 .1 Ezek a könyvek nem eladók. La paz es anhelada de todo el mundo. ( = Több mint százmillión vannak az emberek. személye is állhat: En el cine han proyectado una A moziban új argentin filmet vetítetnueva película argentina. Ha az alany megelőzi az általános alanyt tartalmazó állítmányt. Ha a szenvedő szerkezetben nem a folyó cselekvést. Ezek azok a nyelvek. akkor utóbbi egyezik a mondat alanyával: Estos libros no se venden.Könyveket veszünk. El museo merece la pena de visitarse. 2.) 166 A vonatkozó névmás — El pronombre relativo Un andaluz que vivía en un pueblecito de Holanda. Az nevet jól. tek. Ha azon­ ban nem fizikai módon végrehajtott. Esos son los idiomas de cuyo acento suele hablarse con más frecuencia. Békére vágyik az egész világ. Las cartas son escritas por la mecanógrafa. A múzeumot érdemes megnézni. Mi amigo estaba acompañado de su mujer.

Néhány úr jött. Han llegado unos señores de quienes yo no conozco el nombre. melyre vonatkoznak. a magyarban sokszor nem is fordítjuk. Habladme de lo que habéis visto. / Beszéljetek nekem arról. azok. akik. Son muchos los que hablan el inglés. amelyeket. akiknek nem ismerem a nevét. amely los cuales. Egyrészt tehát pótolja az el que. akik. Ezért akkor használják. — Vi a la hermana de mi amigo. amely los que. elöljárószóval is állhat. A cuyo alakja minden­ kor az utána álló szó neméhez és számához igazodik. Itt van Péter.A vonatkozó névmások: In que: a leggyakoribb vonatkozó névmás. melyre vonatkozik. cuyas = akiknek a. amelynek a cuyos. amelyet. ami (nem egy szóra. las que = azok. ha a que tárgyakra vonatkozik). akiket. de las cuales (de los cuales) hablo. la eual = aki. jelentése aki. amelyek lo que = az. illetve (mon­ dat elején) az. Ágnes asszony és nem Mária asszony jött velünk. ha félreértés támadhat. — Az alany. Lehet egyes és többes számú. vonatkozhat személyre és tárgyra. akivel te a színházban voltál. amely. pl. 3. és elöljárószóval állhat. la que = az. amelyekről (akikről) beszélek. akik. cuyo. akik.) 5.és a tárgyesetben rendszerint que áll quien helyett. las cuales = akik. hogy meg tudja különböztetni a főnév nemét. másrészt megvan az az előnye a többi vonatkozó névmással szemben. akiknek a nevét én nem ismerem. jelentése tehát: aki. Doña Inés y no doña María era la que venía con nosotros. az. de quien áll. elöljárószó után azonban mindig quien áll (que előtt csak akkor állhat elöljárószó. hanem az egész mondat tartalmára vonatkozik) Ezek a névmások kiemelik azt a szót. aki. Példák: Han llegado unos señores cuyos nombres yo no conozco. (Con la cual itt a barátom húgára. amelyek lo cual — ami (az egész mondat tartalmára vonatkozik) Egyaránt vonatkozik személyre és tárgyra. quien. euya = akinek a. Példák: Las obras de los escritores. amelyek. . He aquí Pedro con cuya hermana hemos hablado español. 254* Néhány úr jött. con la cual (con el cual) tú estabas en el teatro. 4. Láttam barátom húgát. aki. el que. amit láttatok. helyette ilyenkor de que. akit. los que elöljárószós alakjait. el cual. quienes csak személyre vonatkozik. Cuyo főnév nélkül nem állhat. azok. 2. amelyeknek a Vonatkozik személyre és dologra. Az írók művei. Sokan beszélnek angolul. akinek a húgával spanyolul beszélgettünk. con el cual viszont a barátomra vonatkozik.

nem tudod elképzelni. amelynek a tartalmáról már beszéltem önnek. az enyém. 4. me­ lyeknek cikkei mindig érdekesek. — Ezek a tárgyak nem eladók. — Teréz nénit a férje kísérte. — Nem ismerem (azokat) az embereket. — Mesélni fogok neked egy érdekes történetet egy andalúziairól. aki már 20 éve lakott egy hollandiai falucskában. — L a mecanógrafa escribe la carta. Tradúzcase al español : Tegnap a spanyol órán a t a n á r u n k a spanyol nyelvről beszélt. — Megjött a kis­ asszony. — A füzetek. mert először Kasztíliában beszélték. — Tegnap este ol­ vastam egy könyvet. — Amit mondasz. amelynek a címére már nem emlékszem. Transfórmense en el pasivo las oraciones siguientes : Este libro lo han leído todos los alumnos. b) (Usando el pronombre se^ Képeket veszünk. — Pétert jóságáért dicsérik. d) Keres téged valaki. hogy a spanyolok által beszélt nyelvet (azért) hívták kasztíliainak. amiről akarsz 1 ej Megjött a b a r á t o m húga. Dígase en español : a) (Usando la voz pasiva) Ezt a levelet nem a postás hozta. Dígase en español : a) A könyv. — N e m ismerjük (azokat) a hölgyeket.Ejercicios 1. amelyekről beszéltem. — A jó tanulókat mindenki dicséri. 3 . és még mindig nem értik és nem beszélik a spanyol nyelvet. — Elhoztam önnek a könyvet. Amikor egy földije vetődött a faluba. amelyet az asztalon látsz. — Az egész család szereti Ágnest. ezt mondta neki : — Barátom. — Nem ismerjük (azokat) az ügyeket. — Ezt a feladatot János írta. nem érdekel engem. Több mint százmillió ember beszéli ma a világon a spanyolt mint anyanyelvét. a barátom fia. a leveleket nem É v a fogja a postára vinni. *255 . akinek a testvére veled jár iskolába. — A tanuló. É v a nyitott nekem ajtót. vastagok. amelyeket vettél nekem. hogy milyen buták az emberek. — Pablo ha acompañado a María a la estación. b) Pál kísért engem az állomásra (kiemelve). akikkel az utcán találkoztatok. A spanyol nyelv a római hódítók által beszélt népies latin nyelv folytatása. — Ezeket. Ez az ember nem volt képes megtanulni hollandul. — L á t t a m a színházban Ágnes és Margit néni fiait. nem nagyon jó. 5. akiket üdvözöltetek. akikről önök beszélnek. — Ezeket a képeket nem veszik meg. A népies latin nyelv szóanyaga és mondattana lényegesen különbözött a klasszikus római írók által használt irodalmi latin nyelvtől. akivel beszéltem. — I t t v a n n a k a levelek borítékai. akikkel ebben a faluban lakom . — A toll. — Esa estilográfica la compraré yo. akik az első padban ülnek. — Az újsá­ gokat és nem a könyveket l á t t a m az asztalon. — Todo el mundo anhela la paz. — A múzeumokat délelőtt tekintik meg. Contéstese a las preguntas siguientes : ¿ P o r qué fue llamado castellano el idioma español? ¿Por quiénes fueron edificados los castillos en Castilla? ¿ E n qué siglo fue Castilla emancipada y erigida en reino independiente? ¿A expensas de qué reinos y territorios fue engrandeciéndose y ensanchándose? ¿Cuándo y cómo fue consumada la hegemonía de Castilla ? ¿ E n qué año y por quién fue descubierta América? ¿Cuántos hombres son los que hoy hablan en el mundo el español como idioma nativo? ¿Dónde viven los catalanes? (Cataluña)¿Y los Gallegos? (Galicia) ¿De qué lengua es la continuación la lengua castellana o española? ¿ P o r quiénes fue llevado el latín a la península ibérica? ¿Por quiénes era hablado el latín vulgar? ¿ E n qué se diferencia el latín vulgar del latín literario? ¿Cómo se considera a la lengua italiana? ¿Por qué se elogia el idioma francés? ¿Cómo parece el inglés? ¿Cómo se le juzga al alemán? iCuéntenos usted la historia de un andaluz que vivió en Holanda 1 2. amelyekről önök beszélnek. — Sokan beszélnek spanyolul. — Toda la clase ama a la profesora. — L a historia del andaluz la contará el señor Nagy. — Vannak újságok. akinek a könyvemet akarom adni. Megmagyarázta nekünk. akiről sokat beszéltem neked (kétféleképpen). — írj nekem arról. amellyel írok. — La mecanógrafa ya ha escrito la carta. — Un célebre arquitecto edificó ese palacio. — Nem ismerjük' (azokat) a személyeket. már több mint húsz éve vagyok Itt.

El burro va delante y ellos dos detrás. hogy megvegyünk néhány dolgot. Los campesinos decían : — ¡Mira qué tontos! Los dos a pie y el burro sin carga. creo que debemos ir hoy al mercado para comprar algunas cosas que necesitamos. El día de mercado en el pueblo vecino el padre dijo a su hijo : — Hijo. el padre dice a su hijo: — Párate un momento a escuchar lo que dicen. Cambian un saludo con ellos y. Folytatják útjukat. su hijo y el burro (Cuento) Un labrador tenía un hijo.LECCIÓN T R E I N T A Y DOS Mondatrövidítés i n f i n i t i v o-val El padre quería enseñar a su hijo a guiarse por sus propias ideas. Ma el kell mennünk a piacra. • Az apa arra akarta nevelni a fiát. I El labrador. después de pasar. qué piensas? — pregunta el padre*a su hijo. Llevaremos el burro para cargar en él las compras. mert a szamara/ úgy vezettük. — ¿Y tú. Era un buen muchacho. amire szükségünk van. a pieNada más caminar unos cientos metros. cansado por los muchos años de trabajo. Kifogásoltak bennünket. pensaba dejarle el cuidado de su casa y de sus tierras. se encuentran con un grupo de campesinos que van también al mercado. hogy önállóan gondolkozzék („hogy saját gondolatai vezessék"). pero no se atrevía a hacerlo porque el hijo no tenía nunca seguridad en sí mismo y seguía siempre el consejo del último que llegaba. amíg csak újabb csoporttal nem találkoztak. Debemos ir hoy al mercado para comprar algunas cosas que necesitamos. El padre quería enseñar a su hijo a guiarse por sus propias ideas y no sólo por los consejos de los otros. ^ Salen de su casa por la mañana temprano. 256 . hogy nem ült rajta senki. y el padre. Siguen su camino hasta encontrarse con un nuevo grupo. Nos han criticado por llevar el burro' sin jinete.

— Pienso que dicen la verdad — responde el muchacho. Entonces. va a pie. dice el labrador a su hijo : — Párate un momento y escucha lo que dicen. el labrador dice a su hijo : — Párate un momento y escucha lo que dicen. — Si el burro va sin carga. joven y fuerte. cambian un saludo con ellos. — le dice el padre. — Pues bien . y así siguen su camino basta encontrarse con otro grupo de campesinos. y el hombre fuerte. — ¿Qué piensas? — pregunta el labrador a su hijo. con las fuerzas gastadas por los trabajos y los años. el labrador para un momento el burro. Los aldeanos decían : — ¿Habéis visto? El débil muchacho va a pie. — pues el hombre que ha vivido más está más acostumbrado a las privaciones y trabajos. montado en el burro. Después de cambiar un saludo con ellos y pasar. vuelve la cabeza y 1 dipe a su hijo : 17 Spanyol nyelvkönyv — 8014 257 . Los campesinos decían : — jNunca hemos visto tal cosa! jEl padre. — Pues monta tú detrás de mí en el burro y así iremos los dos montados. baja tú del burro y yo montaré en él. — Pues monta tú en él.— Pienso que dicen la verdad — responde el hijo. Cambian un saludo con ellos y. El hijo monta en el burro. pues el andar a pie más es para la gente joven. — pues este animal casi no puede dar un paso con nosotros dos montados encima. cuando han pasado. — ¿Qué piensas? — pregunta el labrador a su hijo. va montado en el burro ! — ¿Qué piensas? — pregunta el padre al hijo. y el labrador dice luego a su hijo: — {Escucha lo que dicen! Los campesinos decían : — jMirad. Así lo hacen y siguen su camino hasta encontrarse con1 un nuevo grupo de aldeanos. no tenemos por qué ir los dos a pie. — Pienso que dicen la verdad. cansado ya y viejo. y el hijo. con fuerzas nuevas. — Pienso que dicen la verdad — responde el hijo. El hijo hace como dice su padre y así siguen su camino hasta que se encuentran con otro grupo de campesinos. que para los viejos. acostumbrado a trabajar todo el día. qué dos zánganos ! Así acabarán con el burro antes de llegar al mercado.

jArre. — 5. rárak las compras vásárolt holmi a pie gyalog nada más caminar alighogy mentek caminar megy.— Bueno. — siempre he oído decir que no es decente entrar en un café sin tomar algo. Monte usted y yo arrearé el burro. — 2. Vocabulario guiar vezet. mint a vagyon. falusi ember cambiar un saludo con köszöntik egymást la carga teher. irányít el grupo csoport criticar bírál. burro 1 II La excusa del ladrón (Chiste) Un juez acusaba a un ladrón de haber robado en un café una cucharilla de plata. al no encontrar a mano otra cosa que tomar. Aki akar. De casa hemos salido los dos a pie y nos han criticado por llevar el burro sin jinete. III Refranes Querer es poder. A kéregetés bűnével szemben áll a nem-adás erénye: Minden bajnak megvan az orvossága. rakomány no tenemos por qué ir nincs okunk arra. . Dar consejo es virtud de segunda orden. has montado tú y nos han criticado porque iba montado el muchacho y el viejo iba a pie. luego he montado yo sobre el burro y también lo han criticado. Contra el vicio de pedir hay la virtud de no dar. Az akarat: hatalom. dime ahora quién tiene razón y con qué consejo te quedas. megszól el burro szamár el jinete lovas 1. . Y sigamos así nuestro camino. az tud is. — 3. — Señor. menjünk *(A közmondások értelme: 1. kifogásol. 258 . El águila no se entretiene en cazar moscas. gyalogol.* Más vale saber que haber. por último también han criticado que íbamos los dos montados en el burro. Y tú has repetido como tuyas las palabras de todos los que pasaban. tomé la cucharilla. ¿Qué podemos hacer a gusto de todos? — Tiene usted razón. — respondió el acusado. padre. A tanácsadás másodrangú erény : a tettek számítanak. Többet ér a tudás. vándorol el campesino paraszt. biztonság cargar megrak. dejarle el cuidado de ráhagyja vminek a gondját atreverse a mer(észel) vmit megtenni la seguridad de sí mismo magabiztosság la seguridad biztosság. por eso. hogy .

előfordul az is. Figyeljük meg az alábbi példákat: El escribir cosas interesantes es difícil.) A korai felkelés egészséges. („Érde­ kes dolgok megírása nehéz". pl. vétek la virtud erény. A piacra érkezés előtt. pl. Többet ér a tudás. Antes de llegar al mercado.) Olykor. A gyaloglás inkább a fiataloknak való. eszik v. illendő tomar rendel. az idők folyamán con el andar del tiempo levelek írása el escribir de cartas 17* 259 . rabol el acusado vádlott decente illő. haber (eredeti jelentésében:) bírni. El levantarse temprano es sano. („A nap lenyugvása­ kor".) napnyugtakor. nógat ¡arre! gyí t e ! II. agyonkínozzák a szamarat el animal áJlat volver la cabeza hátrafordul con qué consejo te quedas miben ma­ radsz (melyik tanácsot fogadod el) a gusto de todos mindenki kedvére arrear hajt. képesség el águila (nőnemű szó) sas entretenerse foglalkozik (amivel: con) de segunda orden másodrendű Gramática 167 Főnév képzése főnévi igenévből £1 andar a pie más es para la gente joven. leer olvasni: el leer az olvasás .montar en felszáll vmire montado en el burro szamárháton. A főnévként használt főnévi igenévi alak megtartja igei természetét. erőszak gastado elhasználódott la privación nélkülözés detrás de mí mögém. escribir írni: el escribir az írás . mint a birtoklás ( = a vagyon). birtokolni el vicio hiba. hablar beszélni: el hablar a beszéd. la excusa mentség el juez (los jueces) bíró acusar vádol (amivel: de) robar lop. Más vale saber que haber. főleg a régebbi nyelvben. (el)vesz vmit (a kétféle jelentés a szövegben szójátékot alkot) al no encontrar a mano amikor nem találok kezem ügyében III. („Korán felkelni egészséges". -és képzős alakkal fordítjuk . hogy a főnevesített főnévi igenév a főnév vonzatát követi. Érdekes dolgokról írni nehéz. A legtöbb igének főnévi igenévi alakja főnévként állhat. mögöttem el zángano naplopó. ingyenélő acabarán con el burro végezni fognak a szamárral. vagyis a mellette álló és értelmét kiegészítő szófaj az ige (és nem a főnév) vonzatát követi. az ilyen igéből képe­ zett főnevet a magyarban rendszerint -ás. szamáron el andar a pie a gyaloglás la fuerza erő. Al ponerse el sol. iszik vmit.

a földműves így szólt fiához.168 Mondatrövidítés főnévi igenévvel elöljárősző után Llevaremos el burro para cargar en él las compras. Miután üdvözölte a parasztokat. Con és por . Además de. feltételes és okhatározói mellékmondatot rövidít: De haber vivido 50 años antes. 6. De. mégsem ad semmit a szepobres. además de ( = tras de) Ez a bor. hogy rárakhas­ suk a vásárolt holmit. el labrador dijo a su hijo. hanem főnévi igenévi alakjában hagyjuk. el padre y su hijo se encontraron con muchos campesinos. Al (névelős a). A (névelő nélkül). azonkívül hogy rossz. hogy: Este vino. Már tanultunk arról (vö. mert a szamá­ rat úgy vezettük. . Nos han criticado por llevar éi burro sin jinete. Ana no es amable. Péter vacsora nélkül maradt. 260 Con ( = Por) llegar tan tarde. Amikor borotválkoztam. azonkívül. tras (de) = azonfelül v. Ez az író másképpen írt volna. időhatározói mellékmondatot rövidít: Me he cortado al afeitarme. hogy ha a fő. feltételes mellékmondatot rövidít: A no afirmarlo tú. Megszóltak bennünket. Mielőtt a piacra értek volna. A no haberlo visto con mis proHa tulajdon szememmel nem láttam pios ojos. 2. kiugróm az ágyból. időhatározói mellékmondatot rövidít: 5. akkor a mellékmondat állitmányát nem ragozzuk. No ha acudido por no enconNem jött el. 4. vagy ha a mellékmondat alanya kétséget kizáróan megkülönböztethető a főmondat alanyától. Pedro se quedó sin cena. Antes de = mielőtt. Elvisszük a szamarat. még ser malo es caro. mert nem érezte egészen trarse del todo bien. gényeknek. Ilyen elöljárószók: 1. Por ser rico no da nada a los Bár gazdag. drága is. Después de cambiar un saludo con los campesinos. de nem kedves. no lo creería. este escritor habría escrito de manera diferente. ha 50 évvel ezelőtt élt volna. Con ser bonita. volna. nem hinném el. Ha nem te mondanád. Al despertarme salto de la cama. kételkednék benne. az apa és fia sok paraszttal találkozott. Amikor felébredek. okhatározói és megengedő mellékmondatot rövidít: Minthogy későn jött.és a mellékmondat alanya ugyanaz. lo pondría en duda. Ilyen rövidített mondatszerkezet elsősorban elöljárószók után szokott állni. hogy nem ült rajta senki. Antes de llegar al mercado. megvágtam magam. 83). Anna bár csinos. jól magát. 3.

Nem értem. A fin de (avégből. luego de (miután). Hasta (amíg [csak]). hogy beszéljek veled. 13. Nem tudom. ha félreértésre adhat alkalmat. hogy kivel menjen a szín­ házba. hogy. Sin (anélkül. pude Annak ellenére. amíg trarse con otros campesinos. hogy mit mondjak. Para (avégből. también dinero. tudtam beszélni vele. célhatározói mellékmondatot rövidít: He venido a fin de hablar conAvégből jöttem. 8. Después de. Alvás nélkül töltöttem el az éjszakát ( = anélkül. En vez de (ahelyett. Olyan mellékmondatot is rövidíthetünk főnévi igenéwel. időhatározói mellékmondatot rövidít: Seguían su camino hasta encon-( > Folytatták útjukat mindaddig. hablar con él. 261 Antes de salir mi padre. • > No sé qué decir. tras de. hogy megvegyem las cosas necesarias. A mondatrövidítés főnévi igenévvel nem kötelező. Al llegar el tren subimos al coche. 2. .7. Mellőzzük a rövidítést. Sobre (azonfelül. Azonos alanyok esetében a mellékmondatot bevezető kérdő névmás után is főnévi igenév áll. a beteg felkelt. miért csináljam ezt. sétáltam egyet. hogy): Pasé la noche sin dormir. pl. sin embargo de. tigo. hogy ágyban maradt volna. azért. Alighogy a párnára tettem a fejemet. el " Ahelyett. bár a spanyol. célhatározói mellékmondatot rövidít: I Voy al mercado para comprar Megyek a piacra. hogy): Sobre no trabajar nada. enfermo se levantó. Megjegyzések. quiere Azonfelül. mint pl. . salí yo. 11. No comprendo por qué hacer eso. 3. 9. hogy): En vez de quedarse en cama. a szükséges dolgokat. niár el is aludtam. még mielőtt az apám elment volna. Ilyenkor azonban az alanyt ki kell tennünk a főnévi igenév után: Én elmentem. 14. csak újabb parasztokkal nem talál­ koztak. No sabía con quién ir al teatro. nada más (alighogy) u t á n : Nada más poner la cabeza en la almohada me quedé dormido. melynek alanya nem azonos a főmondatéval. felszálltunk. no obstante de (annak ellenére. Amikor a vonat megjött. Nem tudta. A pesar de. időhatározói mellékmondatot rövidít: Después de cenar di un paseo. Olykor más szójaj után is rövidíthetünk. még pénzt is kér. hogy nem dolgozik semmit.nyelv egyik jellemző sajátossága. 10. hogy). vagy ha a stílus szépsége úgy kívánja. hogy aludtam volna). Miután megvacsoráztam. hogy). hogy): A pesar de llegar tarde. 12. hogy későn jöttem. — 1. a kocsiba.

El padre quería enseñarle a guiarse por sus propias ideas. El águila no se entretiene en cazar moscas. elöljárószó közbeiktatása nélkül kapcsolja magához. hogy jó műsort fogok hallani. A rossz idő megakadályozott bennünket abban. Nem fogja elérni. 1. (Hallok valakit énekelni — Hallom. Nyolckor szoktunk hazulról elmenni. Például: Solemos salir a las ocho. Megjegyzések. Mondatrövidítés i n f ¡ n i t i v o-val igék után — A főige és az A földművesnek az volt a terve. Elkezdtem olvasni a könyvet. hogy mondd meg nekem az igazat. hogy fiára hagyja földjének gondozását. • Te pido decirme la verdad. Sok ige (és melléknévvel vagy főnévvel alkotott szólásmód) nem fejez ki tel­ jes mondanivalót: értelmét az utána következő igenév egészíti ki. 262 . hogy kiránduljunk. A spanyolban viszont a legtöbb esetben főnévi ige­ névi alakba kerül az értelemkiegészítő ige. A elöliárószóval kapcsolódik az értelemkiegészítő főnévi igenév az olyan igék után. 2. Közismert. Espero escuchar un buen programa. . A decir ige után (a Latin accusativus cum infinitivos szerkezetnek megfelelően) ma már csak a régieskedő nyelvben következik főnévi igeneves rövidítés: Miguel dice haber visto a tu hermana. így pl. hogy látom önt. Fáj nekem.169 értelmét kiegészítő igenév egybekapcsolása El labrador pensaba dejar a su hijo el cuidado de su tierra. hogy Jóska megrögzött alkoholista. Örülök. A sas nem szórakozik azzal. Élvezet tengeren utazni. Főzni tanulok. Remélem. hogy legyeket fogdos. hogy önállóan gondolkozzék. a Hal­ lok valakit énekelni mondatban a főige (hallok) önmagában még nem fejez ki sem­ mit . Főnévvel alkotott kifejezések után az értelemkiegészítő főnévi igenév előtt ki kell tennünk az el névelőt: Es una delicia el viajar por mar. ha itthon maradunk. Aprendo a cocinar. — Ugyanígy helyesebb a mellékmondat használata a személytelen kifejezések után : Es notorio ser Pepe un borracho perdido = Es notorio que Pepe es un borracho perdido. melyek valaminek a megkezdését. Annával szeretnék beszélni. = Miguel dice que ha visto a tu hermana. így mondjuk: No alcanzará a persuadirme. Mihály azt mondja. a valamilyen célra való törekvést vagy szándékot fejeznek ki. Me da pena el verle enfermo. — 1. Es mejor quedarnos en casa. Comencé a leer el libro. pero no se atrevía a hacerlo. El mal tiempo nos impidió hacer una excursión. Nos apresuramos a enviarle Sietünk önnek megküldeni árjegyzénuestro catálogo. hogy betegen látom. 2. hogy látta a húgodat. Az apa arra akarta nevelni a fiát. Desearía hablar con Ana. hogy valaki énekel). Celebro verle a usted. Kérlek. de nem merte ezt megtenni. A magyarban az értelemkiegészítő főnévi igenév ritka. künket. értelmét a mellette álló főnévi igenév (énekelni) adja meg. legtöbbször alanyi vagy tárgyi („hogy" kötőszóval bevezetett) mellékmondattal pótoljuk. hogy meggyőzzön engem. Jobb. A legtöbb ige és kifejezés az értelmét kiegészítő főnévi igenevet közvet­ lenül.

a nyelvtani összfoglalásban. mint: Szükségét érzem. Legyen szíves. A látogatások untatnak engem. Me han obligado a pagar. Levelet kezdett írni. dobja be ezt a levelet ¿Me hace el favor de echar al a levélszekrénybe! buzón esta carta? Dar ige után is de szokott állni (részeltető értelemben): Le daré de comer. En elöljárószóval kapcsolódik az értelemkiegészítő főnévi igenév az alábbi igék u t á n : Se complace en contar cuentos. DE elöljárószóval kapcsolódik az értelemkiegészítő főnévi igenév az olyan igék után. Nem áll el az eső. Ideje. inni. Örülök. El niño rompió a llorar. Pál elfelejtett írni nekünk. hogy át ne nézzem a számlát. No se decide a marcharse. Ño dejaré de repasar la cuenta. A gyerek sírásba tört ki. hogy fizessek. Iparkodom jól tanulni. Se puso a escribir una carta. Adok neki majd enni. m i n t : Me aburro de hacer visitas. Bánom. No desiste de quejarse. No para de llover. Nem tudja magát rászánni arra. Me alegro de verle a usted. hogy látom önt. János folyton reá gondol. Meghívlak. Nem győzöm csodálni őt.Elszaladok és meglátogatom öt. No me canso de admirarla. Nem hagyja abba a panaszkodást. — De-vel kapcsolódik az értelemkiegészítő főnévi igenév a főnévvel alkotott kifejezések után. hogy zavarjam önt. (Lásd még a nyelvtani összefoglalást!) Megjegyzés. de beber. hogy megváltsuk a jegyeket. A beteg vonakodik enni. Kétségbe van esve. hogy holnap mañana. hogy velem vacsorázzál. találkozunk. hogy nem találtak ott­ hon bennünket. Abban leli örömét.) 3. Juan no cesa de pensar en ella. Pablo se ha olvidado de escribirnos. Me dispongo a acostarme. Es hora de sacar los billetes. (További vonzatokat 1. Correré a verle. Kezdenek jönni az emberek. Nos preparamos a hacer un viaje. 263 . hogy menjek. Empecemos a estudiar. Se desespera de no saber nada. Haragudtak. hogy meséket mesél» Hemos convenido en encontrarnos Abban egyeztünk meg. No he venido a molestarle a usted. El enfermo se niega a comer. Principia a venir gente. Teleettük magunkat. Készülök lefeküdni. hogy nem jöttem el. Trato de estudiar bien. Utazásra készülünk. hogy nem tud sem­ mit. Nos hemos hartado de comer. Arra köteleztek. Kezdjük meg a tanulást! Te invito a cenar conmigo. Tenga la bondad de anunciar mi Legyen szíves. Me arrepiento de no haber venido. Nem azért jöttem. Nem fogom elmulasztani. Megyünk valamit bevásárolni. Vamos a comprar algo. Se han enojado de no encontrarnos en casa. Jelentse be látogatásomat 1 visita. \. hogy elmenjen. Siento la necesidad de marcharme.

— Con no escribir tus ejercicios haces muy mal. a tanár azt hinné. Pepe se acostó. Nagyon örülök.. Insisto en querer hablar con él. — Nem tudjuk.) Ejercicios 1. Tengo mucho gusto en ver a us. Én ébredtem fel elsőnek. Pedro se levantó. — Azonfelül. Kitartok amellett. — Jenő zsebre tette a levelet. — Sobre ser bonita. 264 . a könyvek és újságok olvasása. a késői felkelés . — Amikor lementünk a földszintre. Fui el primero en despertarme. nuestros amigos perdieron el tren. hogy nem készült el. — Matilde fue al mercado para vender la leche. — No obstante de estar enfermo. — Buscaré el libro hasta hallarlo. — No sé cómo hacerlo. hogy • utolérjünk benneteket. No tardaré en volver. Lajos megy majd el utolsónak. — En vez de aprenderlas palabras españolas. — Después de escuchar la radio. (További igevonzatokat 1.Me he empeñado en saberlo todo. Se entretiene en contarnos chistes. — Antes de entrar en mi cuarto os huéspedes se quitaron los abrigos. Kifejezések után is. 4. napnyugtakor j az idők folyamán . hogy eljöttél. a nyelvtani összefoglalásban. Contéstese a las preguntas siguientes : ¿Qué cuento hemos acabado de leer? ¿Cómo era el hijo del labrador? ¿Qué pensaba dejarle el padre? ¿Qué quería enseñar el padre a su hijo? ¿Qué dijo el padre a su hijo el día del mercado en el pueblo vecino? ¿Cómo van al mercado? ¿Con quiénes se encuentran? ¿Qué decían los campesinos de ellos? ¿Qué pensaba el hijo? ¿Quién montó en el burro? ¿Qué dijo el segundo grupo de campesinos? ¿Por qué pensaba el hijo que los campesinos decían la verdad? ¿Quién montó entonces en el burro? ¿Qué dijo el nuevo grupo de aldeanos? ¿Qué hicieron luego el padre y su hijo? ¿Qué decían los campesinos con los cuales se encontraban? ¿Qué dijo al fin el campesino a su hijo? ¿Se puede obrar a gusto de todos? ¿Por qué no? 2. Nemsokára visszajövök. — Al subir al tranvía vimos a Carlitos. még fel sem hívnak barátaink. — Con ser aplicado. a mesemondás . ted. Erőlködni fogunk.. Jól tetted. Margarita es también aplicada. Nos esforzaremos en alcanzaros. Azzal szórakozik. hogy vicceket mond el nekünk. — Por no haber llegado a tiempo a la estación. mint: Has hecho bien en venir. 3. Tradúzcanse al húngaro las oraciones siguientes : A no ir a la escuela. Juan no responde jamás bien. los niños empezaron a jugar. az új szavak megtanulása . — Lo hice sin querer. mások bírálása. Ragaszkodom hozzá. — Mielőtt a könyv olvasásába kezdenék. le habría dicho mi opinión. találkoztunk Erzsébettel. — Hemos venido a fin de despedirnos. Dígase en español: a levélírás . hogy mikor men­ jünk. hogy beszéljek vele. hogy nem írnak nekünk. a piacra érkezéskor . no habría podido hablar con María. — Además de llover hacía frío. fel kell hívnom Pált. elmentem és bedobtam a postaládába. hogy mindent tudni akarok. — De haberlo encontrado. a nyelvtudás . Luis será el último en salir. hogy látom önt.Dígase en español: a) Miután megírtam a levelet. — Ha Károly nem megy az is­ kolába.

mert úgy vezették a szamarat. — Látod. hogy nem ült rajta senki. Tengo que \ He de > trabajar mucho. — Minthogy nem küldtek nekünk sürgönyt. a parasztok harmadik csoportjának az nem tetszett. Mi padre no dejaba de adver­ tirme. b) Örülök. szüleinket senki sem várta a pályaudvaron. hogy az apa ült a szamáron. szólt a paraszt a fiához. Egy nap a vásárra mentek a szomszéd faluba. Va a ingresar en la Universidad. akiknek nincsen önálló véleményük. — Élvezet volt kirándulni a hegyekbe. — Addig fogjuk tanulni a szavakat. — Iparkodni fogok. Tradúzcase al español: Vannak emberek. — nem lehet mindenkinek a kedvére tenni. amíg (nem) tudjuk őket. — Jobb lesz. Éppen most olvastunk az iskolában egy mesét. fiam —. — Ha láttam volna Annát. hogy a fiú a szamáron ült. ha felhívjuk őket telefonon. hogy elbúcsúzzunk. — Ahelyett hogy zongoráznál. — Bár nem vagyunk betegek. A paraszt nem merte még házának és földjeinek gondját fiára bízni. és az apa gyalog ment. — Jól tettétek. és mindig a többiek (los demás) tanácsát követik. Fiam most fejezte be tanulmányait a középiskolában. Me puse a estudiar con mayor aplicación. — Nem győztük csodálni a szép képeket.anélkül. mások azt kifogásolták. mely egy parasztról. Nemsokára egyetemre fog járni. — Egykor szoktunk ebédelni. — Nem bánták meg. mert tudta. hogy menjek vele moziba. Sokat kell dolgoznom. Mi hermana ha vuelto a ejerci­ tarse en la taquigrafía. Debo 1 Debe de tener la cabeza sobre los hombros. — Nem akarom zavarni önt. — Ideje volt. Nőtestvérem ismét gyakorolja magát a gyorsírásban. Egyesek (azért) kifogásolták a parasztot és a fiát. hogy sürgönyöztetek nekünk. — Mária főzni tanul. 33 LECCIÓN TREINTA Y TRES Főnévi igenévvel alkotott kifejezések Mi hijo acaba de terminar sus estudios en la escuela media. hogy írtak nekünk. — A vonat nemsokára itt lesz. — Ma már nem fog elállni az eső. — A barátom meghívott. hogy megtegyem a kötelessége­ met. hogy látlak. hogy elolvasná. — Azért jöttem. a fiáról és egy szamárról szól. és a fiú ment gyalog. 265 . Hay que trabajar mucho. könyvet olvasol. Bizonyára helyén van a /e/e. Apám folyton figyelmeztetett engem. Nagyobb szorgalommal láttam neki a tanulásnak. Sokat kell dolgozni. mégsem érezzük jól magunkat. odamentem volna hozza. Ütban a vásár felé több parasztcsoporttal találkoztak. hogy beszéljek veled. — Ki lépett be elsőnek a szobába? 5. hogy fiánali nincsen önbizalma.

juventud. tenéis la libre elección de profesión. era un hombre pobrísimo y por eso yo no podía ir a 1 la escuela : tenía que trabajar mucho desde la infancia. Como F parado erraba en busca de trabajo para ganarme siquiera un pedazo de pan. habéis de cumplir vuestro trabajo a conciencia. luego vacilaba no sabiendo elegir entre las profesiones la que más me cuadraba: la de médico. arquitecto. más tarde. ingeniero. Si no queréis vender cordones de zapatos en las esquinas ni andar rebuscando desperdicios en los cubos de la basura. Al fin. Tomamos a pechos los consejos de nuestro papá : estudiábamos todos con notas de sobresaliente y notable. — me encontré dos o tres veces sin trabajo. Pero hay que tomar en serio la vida. Mi padre. maestro o profesor (tal vez pensab a en las largas vacaciones que dan a los que ejercen estas profesiones). Ejercía más de 30 años su oficio y trabajaba a menudo en horas extraordinarias para asegurarnos una vida cómoda y tranquila. Vosotros tenéis toda la vida por delante. Hace falta ponerse a estudiar con energía. juventud ! — nos advertía muchas veces a mi hermano mayor. quería hacerme maquinista ferroviario. De joven. a causa de los paros forzosos. Desde niños pensábamos mucho en lo qu e iríamos a ser cuando hubiéramos crecido. trabajaba de lavaplatos en un restaurante. abogado. Vivía como podía: cargaba fardos. a mí y a mí hermana menor. militar. El mejor de todos estudiaba mi hermano mayor: pasó todos los exámenes con sendos sobresalientes. 266 / . De pequeño. vuestro abuelo. — ¡Eh. hay que tener el sentido de la responsabilidad. Solamente más tarde logré entrar en la fábrica donde trabajo desde la mañana temprano hasta muy entrada la noche para aseguraros una vida cómoda y tranquila. — Vosotros no sabéis lo difícil que es la vida.I Profesiones y oficios Mi padre trabajaba de operario especialista en una fábrica de hilados y tejidos. pegaba carteles.

es vejez. el hijo menor. a condición que apruebe en los exámenes de ingreso. Al siguiente día. Al fin y al cabo. No se le dan las matemáticas. podrá seguir los cursos de una escuela nocturna o cursos de estudio por correspondencia. hace cerraduras. Es un muchacho como es debido. Mi hermano se hizo médico de niños. ni siquiera es hacía ningún caso. Tengo dos hijos. llegará a ser ministro o siquiera secretario de Estado. mientras que mi hermana menor ha abrazado la carrera de profesora. No me hago ilusiones acerca de su futuro. si le dará ganas. Si no estudias mejor. ya veremos qué saldrá de él. ¿cuándo vas a entrar en razón? Todo depende de ti mismo. Las mujeres más bellas le perse[uían. Es un muchacho muy holgazán. no sé como saldrá adelante. Pablo. II Remedio eficaz (Chiste) Un célebre doctor tuvo ocasión de hacer un viaje a Burdeos. contestó : —' Eso no son nervios. Quizás un día llegue a ser un buen especialista y encuentre colocación en un taller. Entonces. quejándose de los nervios. no estudia como se debe. 267 Í . El mayor se llama Esteban y acaba de terminar sus estudios en la escuela media. un chico que vale lo que pesa y que tiene la cabeza sobre los hombros. en la Facultad de Derecho. todas las damas nerviosas de Burdeos estaban curadas. Pablo. pero el doctor ni les atendía. quizás. no podrás ingresar en una escuela superior. Un día. desempeñará altos cargos en el Estado. Ahora no tiene aun más que 14 años y a causa de su poca edad es difícil decir qué profesión querrá seguir. ni siquiera se interesa en las lenguas. porque todavía no toma en serio la vida. y sacrificará su vida en aras del bien del pueblo. Va a ingresar en la Universidad. Como le preguntaron la razón de este proceder. Pero a Pablo por ahora no le importa el estudio : prefiere ocuparse en trabajos manuales : repara relojes. Le digo a menudo: — Pues. donde fue consultado por toda la población.í elegí la carrera científica y llegué a ser químico en un gran combinado. combina radiorreceptores.

jeles. fonat ejercer (ejerzo. téved siquiera legalább cargar fardos terheket hord. sztrájk forzoso kényszerű parado munkanélküli errar (yerro) bolyong . Francisco Acuña de Figueroa poeta uruguayo (1790—1862) Vocabulario el estudio tanulmány . kocka la basura szemét a conciencia lelkiismeretesen la conciencia lelkiismeret la energia energia tomar a pechos megszívlel el pecho mell la nota osztályzat el sobresaliente kitűnő. ötös el notable jeles. dolgozószoba ingresar a belép. jó. Píntala antes a tu gusto Y luego la haces blanquear. vmi . egy-egy desde niños gyermekkorunk óta ir a ser lesz vmivé v. kutat el desperdicio hulladék el cubo de basura szemetesvödör el cubo vödör. kutat. kotorász rebuscar (újból) keres. sendas ugyanannyi. köb. mesterséget) en horas extraordinarias túlórákban jeh! hej! la infancia gyermekkor de joven mint fiatalember. négyes el mejor de todos a legjobban pasar un examen letesz egy vizsgát sendos. beiratkozik vhova la aplicación szorgalom ejercitarse gyakorolja magát tener la cabeza sobre los hombros helyén van a feje no dejar de ( + inf) folyton tesz vmit I.III Consejo a un mal pintor (Epigrama) — La casita que compré — Dice un pintor chapucero — La he de hacer blanquear primero Y después la pintaré. foly­ tat (foglalkozást u. hirdetés el lavaplatos tányérmosó hasta muy entrada la noche késő estig tener por delante előtte van la elección választás tomar en serio komolyan vesz el sentido de responsabilidad felelősség­ érzet la responsabilidad felelősség el cordón de zapatos cipőzsinór la esquina (utca)sarok andar rebuscando keresgél. ejerces) gyakorol. la profesión foglalkozás el operario (especialista) szakmunkás el especialista szakember fábrica de hilados y tejidos fonó. fiatalember koromban a causa de miatt la causa ok. bála 268 el cartel plakát. — Al revés debes obrar — Respondió un crítico adusto — . ügy el paro forzoso munkabeszüntetés.és szövőgyár el hilado fonás. rakodik. szállít el fardo teher.

kedved szerint uruguayo uruguayi 2bU . orvos Burdeos Bordeaux francia város spanyol neve consultar tanácsot kér (akitől: tárgy­ eset) perseguir (persigo) üldöz. megbízás. előbbre jut hacerse ilusiones áltatja magát la ilusión illúzió . súlya van la facultad fakultás. helyénvaló. fel-)nő de pequeño kicsi koromban hacerse lesz vmivé v. rendes un chico que vale lo que pesa pompás fickó pesar nyom. megfelel. gyógyszer eficaz hatékony célebre híres el doctor doktor. alkalmazás. gépész tal vez talán vacilar ingadozik. nem hagy békén el nervio ideg • hacer ningún caso ügyet sem vet vkire (akire: részes eset) la razón ok el proceder eljárás. rakomány el secretario de Estado államtitkár sacrificar feláldoz en aras del bien del pueblo a nép javára en aras de oltárán.crecer (crezco. magasabb por ahora egyelőre importar fontos(nak lenni) ocuparse en foglalkozik vmivel manual kézi reparar kijavít. ha aprobar megállja a helyét. habozik elegir (elijo. vmi el maquinista (ferroviario) mozdonyvezető. magatartás la vejez öregség nervioso ideges curar meggyógyít III. químico vegyi el combinado kombinát el médico de niños gyermekorvos abrazar választ (életpályát) : fel-.. el remedio orvosság. szak a condición que feltéve. csalódás acerca de illetően. rendbe hoz la cerradura (ajtó)zár combinar összeállít el radiorreceptor rádió vevőkészülék la colocación elhelyezés. előbb al revés fordítva el revés hátoldala. eliges) (ki)választ cuadrar megfelel el arquitecto építész el militar katona la carrera (élet)pálya científico tudományos el químico vegyész . el pintor festő el epigrama epigramm chapucero kontár hacer blanquear kimeszeltet blanquear kimeszel primero először. és nem . érdekében el ara (nőnemű szó) oltár salir adelante boldogul. állás. kritikus adusto szigorú. állás nocturno esti el curso de estudio por correspondencia levelező tanfolyam la correspondencia levelezés II. mogorva. megölel como es debido ahogy kell. -ana lusta ¿cuándo vas a entrar en razón? mikor jön már meg az eszed? la escuela superior főiskola superior felső. letesz (vizsgát) el cargo hivatal. creces) (meg-. visszája el crítico bíráló. besavanyodott antes előbb a tu gusto ízlésed. . felől no se le da(n) nem (jól) megy neki ni siquiera sem. . is holgazán.

Gramática

170 Főnévi igeneves kifejezések
Hace falta ponerse a estudiar cón energía. Habéis de cumplir vuestro trabajo a conciencia. Acaban de dar las doce. Lendülettel neki kell látni a ta­ nulásnak. Lelkiismeretesen kell elvégeznetek a munkátokat. Most ütötte el a tizenkettőt.

Az alábbiakban összefoglaljuk azokat a spanyol igéket, amelyek értelem­ kiegészítő igéjüket főnévi igenévi alakban veszik maguk mellé, helyes magyar fordításuk azonban nem szó szerint, hanem bizonyos körülírással törénik. 1. Acabar de + infinitivo: közvetlenül előbb történt cselekvésre utal; magyar fordítása: most, éppen, az imént, nemrég, alighogy ; pl. Acabo de llegar. Most érkeztem. Acabamos de hablar con él. Az imént beszéltünk vele. Cuando encontré a Carlos, acáAmikor Károllyal találkoztam, éppen baba de salir de su casa. a házából jött ki. 2. Ir a + infinitivo : a közeli jövőben bekövetkező cselekvést vagy szándékot fejezi ki; magyar fordítása: most, mindjárt, máris, megyek és... stb. Pl. ¿A dónde vas a irte? Voy a decírtelo todo. Iba a salir cuando llegó. Vamos a comprarnos los libros. (Most) hova mégy? Mindjárt elmondok neked mindent. Éppen elmenni szándékoztam, amikor jött. Megyünk és megvesszük a könyveket.

3. Ponerse a, echar(se) a + infinitivo: nekilát, hozzáfog vmit tenni: Me pongo a escribir la carta. Hozzáfogok a levél írásához. Se puso a tocar el piano. Leült zongorázni. El niño se echó a llorar. A gyermek sírni kezdett. 4. Volver a + infinitivo: magyar fordítása: ismét, megint, újból, tovább; pl. Volveré a estudiar el canto. Ismét fogok majd énekelni tanulni. ¿Por qué no volvéis a visitarnos ? Miért nem jöttök megint meglátogatni bennünket? Mi padre volvió a hablar. Apám ismét megszólalt ( = folytatta). 5. Dejar de, cesar de + infinitivo; abbahagy vmit; tagadó alakban: folyton, egyre csak; pl. Dejó de fumar. Abbahagyta a dohányzást. Ha cesado de llover. Már nem esik. (Elállt az eső.) Dejaré yo de ser Carlos si Ne hívjanak (többé) Károlynak, ha no hallo a María. nem találom meg Máriát. 6. Terminar por + infinitivo; magyar fordítása: a végén, végül is; pl. La cosa terminará por enfadarle. A dolog végül is bosszantani fogja őt. He terminado por convencerle. A végén meggyőztem őt. 270

7. Tener que, haber de, deber + infinitivo; személytelenül: hay que + in­ finitivo : kell, szükséges; pl. Tengo que He de ir a la ciudad. Debo Hay que estudiar. Habrá que aguardar. Había que cumplir el plan. *** Egyes igék többféle vonzata Teljesítettük a tervet. Teljesítették kötelességüket. Kettőkor fejezték be a munkát. Végezni fognak ( = Agyonkínozzák) a szamárral még mielőtt a vásárba érnek. A városba kell mennem. Tanulni kell. Várni kell majd. Teljesíteni kellett a tervet.

Hemos cumplido el plan. Han cumplido eon sus deberes. Acabaron el trabajo a las dos. Acabarán eon el burro antes de llegar al mercado.

Egyes igéknek két, három, sőt több vonzata is lehet. Így pl. cumplir állhat tárgyesettel és con elöljárószóval; acabar mellett állhat puszta tárgyeset, de és con elöljárószó. Az utóbbi ige mást-mást jelent aszerint, hogy milyen vonzat következik utána. A vonzatok ismerete a helyes nyelvhasználat szempontjából nagyon fontos; az igét vonzatával együtt tanuljuk meg. Az igék vonzatát a szótárakban megtalál­ juk. Megjegyzés. — A példa kedvéért álljon itt az estar ige négy vonzata, más­ más jelentéssel: Estar de caza r»¿ baile f v prisa /""W viaje r»^ mudanza i"»»/ embajador en París Estar e n error /"•»/ casa /"•w su juicio cien pesetas Estar para morir /^» marcharse Estar por irse a pasear /*»/ escribir
/•«»/

vadászik, vadászaton van táncol siet utazik költözködik nagykövet Párizsban tévedésben van, téved otthon van magánál, észnél van száz pezetába kerül halálán van indulófélben van kész, hajlandó sétálni megírásra vár (pl. levél)

172 A si<u u i e r a jelentései
Dame siquiera un pedazo de pan. El doctor ni siquiera les hacía ningún caso. Adj nekem legalább egy darab kenyeret ! A doktor ügyet sem vetett rájuk, 271

Siquiera jelentése: legalább ; ritkábban: Ni siquiera jelentése: sem, még . , . sem. További példák: ¡Ojalá hallara siquiera un lápiz 1 Atiéndeme siquiera sea un instante. No he recibido ni una tarjeta siquiera. Ni siquiera dió las gracias. Cuando entré, ni siquiera levantó la cabeza.

még ha . . .is ;

Legalább egy ceruzát találnék! Várj meg, még ha egy percre is! Még csak egy levelezőlapot sem kap­ tam. Még köszönetet sem mondott. Amikor beléptem, még fel sem pillan­ tott.

173 S e n d o s , s e n d a s jelentése
Mi hermano mayor pasó cinco7 exá­ menes con sendos sobresalientes. He visto a tres muchachos con sendas muchachas. A mis cuatro hijas les di sendos libros. Bátyám öt vizsgát tett le ugyanannyi kitűnővel. Láttam három fiút ugyanannyi lány­ nyal. Négy lányomnak egy-egy könyvet adtam.

Sendos, sendas magyar fordítása: ugyanannyi, egy-egy.

174 A műveltetés kifejezése h a c e r igével
He de hacer blanquear mi casita. Ki kell meszeltetnem a házacskámat. A magyar műveltető képzőt (-at, -ti, -tat, -tet) nemcsak a mandar igével (vö. 129), hanem az hacer igével is kifejezhetjük. Ejercicios 1. Contéstese a tas preguntas siguientes : ¿Qué profesión u oficio ejerce usted? ¿Dónde trabaja usted? ¿Desde cuándo? ¿Cuánto gana usted al mes? ¿Es agradable estar sin trabajo? ¿Qué hacen los sin trabajo (los parados)? ¿En busca de qué yerran todo el día? ¿Qué hacen las personas que viven sin trabajo fijo (állandó munka nélkül)? ¿Qué se debe hacer cuando uno quiere asegurarse la vida cómoda y tranquila? ¿Por qué hay que tomar en serio la vida? ¿Qué deben hacer los jóvenes? ¿Con qué notas estudian los buenos alumnos? ¿A qué condición puede uno ingresar en la universidad" o en una escuela superior? ¿Qué carrera puede abrazar un joven (una joven) cuando haya terminado sus estudios en la universidad? ¿En qué se interesa usted (el hijo, la hija de usted)? ¿Se ocupa usted en trabajos manuales? ¿Le da ganas a usted de reparar relojes, hacer cerraduras, combinar radiorreceptores? . ¡Cuéntenos un chiste en español 1 2. Dígase en español: a) Az imént írtam meg a feladatot. — Károly most ment ki a szobából. — Amikor az iskolába értem, a tanulók éppen kijöttek a tantermekből. — Most hova mentek? Megyünk jegyet váltani a moziba. — Megyek és megmutatom önöknek 272

az új szöveteket. — öcsém éppen írni akart nekem levelet, amikor sürgönyöm megjött. — Ha nem zavarlak, leülök zongorázni. — Ebéd után nekiültünk a tanu­ lásnak. — Vacsora után megkezdem majd a könyv olvasását. — Nagynénim ismét írt nekem. — Nagybátyánk ismét Párizsban van. — Amikor megláttak bennünket, nevetni kezdtek. — Miért nem hagyjátok abba a beszélgetést? — Ne legyen Péter a nevem, ha ez nem igaz. — A végén kölcsön adta nekem a könyvet. — Attól tartok, hogy a borbélynál sokat kell majd várni. — Nekem sohasem kell várnom. b) Magyarország bővelkedik mindenféle gyümölcsben. — Ha nem teljesítjük kötelességeinket, nem fogjuk teljesíteni a tervet. — Ha zavartok bennünket, még nyolcra sem fogjuk befejezni a munkát. — Ha Pál nem vigyáz a tollára, tönkre fogja tenni egy hónap alatt. — Hol van az apád? Ütőn van. (Utazik.) — Holnap vadásza­ ton leszünk. — Bátyám két évig nagykövet volt Londonban. — Ha azt hiszed, hogy Mária igazat mond, tévedésben vagy. — A beteg nincsen magánál. Halálán van. — Indulófélben voltunk, amikor János megjött. — Ezek a levelek megírásra várnak. c) Adhatnál nekem legalább egy pohár vizet. — Legalább otthon lettek volna ! — Rám sem nézett. — Levelezőlapot sem írtak nekünk. — Mind a három fiamnak egy-egy kalapot vettem. — Három kislány jött felköszönteni engem egy-egy virág­ csokorral. — Miért nem festeti (ön) ki a lakását? — Ne kéresse magát I — A főnök még egyszer legépeltette a levelet a gépírónővel. 3. Tradúzcase al español: Emlékszem, hogy amikor tizenkét éves voltam, arról álmodtam, hogy mozdonyvezető leszek. Mindig érdeklődtem a vonatok iránt. Később, már arról álmod­ tam, hogy egyetemre járok. Tudtam, hogy az egyetemre csak akkor járhatok, ha lendülettel nekikezdek a tanulásnak, és sikerül letennem a felvételi vizsgát. Attól az időtől fogva minden vizsgámat kitűnő eredménnyel ( = osztályzattal) tettem le. Be kell vallanom, hogy a mennyiségtan nem nagyon ment nekem (no se me ' da bien), annál inkább érdeklődtem a nyelvek iránt. Ezért az egyetem nyelvtudo­ mányi szakára mentem. Most tanár vagyok egy középiskolában. Már tíz éve folyta­ tom hivatásomat. Örülök, hogy gyermekkoromban jól tanultam. Ha nem tanultam volna jól, talán nem volna állásom. Remélem, hogy gyerekeim is teljesíteni fogják kötelességeiket, és egyetemre vagy főiskolára járhatnak.

34

LECCIÓN T R E I N T A

Y CUATRO

P a r t i c i p i o-val képzett kifejezések

Le quedaría muy agradecido si me dijese algo sobre la li­ teratura española. En el siglo XIV la prosa se ve representada por crónicas y biografías. Cervantes tenía puestas grandes esperanzas en sus otras obras.
18 Spanyol nyelvkönyv — 0614

Nagyon hálás volnék önnek, ha mondana nekem valamit a spanyol irodalomról. A 14, században krónikák és életrajzok képviselik a prózaírást. Cervantes nagy reményeket fűzött többi művéhez.
273

I Literatura y arte de España — Le quedaría muy agradecido, señor profesor, si me dijese algo sobre la literatura y arte de España. — Quedo muy satisfecho de que usted desee conocer, por lo menos de oídas, los más eminentes representantes de la literatura y arte de España. Trataré de poner de relieve lo esencial. Los rastros más remotos de la literatura española se encuentran en el siglo VI, en las leyes visigodas y en diversos documentos de los siglos VIII a XII. Desde el siglo XI florece la poesía lírica que venía siendo imitada de los trovadores provenzales. Las más antiguas epopeyas son el Poema del Cid (s. XI) y la Crónica rimada del Cid (s. XIV). En esas se ven referidas las hazañas de Rodrigo Díaz de Bivar, llamado por los moros el Cid Campeador. Por la misma época nacen los romances, que cantan a los héroes de las leyendas nacionales. En los siglos XIII y XIV encontramos ya poetas notables ; la prosa se ve representada por crónicas y biografías. La gran época de la literatura española, llamada el Siglo de Oro, se extiende desde el advenimiento de Carlos Quinto (1519) hasta la muerte de Felipe IV (1665). Descuellan en la literatura dramática Lope de Vega (1562—1635), autor de unos 2200 dramas, de los que se han conservado unos 400; Juan Ruiz de Alarcón (1580—1639), cuyas obras, escritas con sumo esmero, siguen siendo representadas en el teatro hasta nuestros días; Pedro Calderón de la Barca (1600—1681). En el Siglo de Oro adquieren importancia las novelas caballerescas y las picarescas de Diego Hurtado de Mendoza (1503—1575), de Vicente Martínez Espinel (1551—1634), de Francisco Quevedo (1580—1645) y sobre todo el Don Quijote de Cervantes. En la época de la decadencia (1670—1800) se destacan sólo los fabulistas Tomás de Marte (1730—1791) y Félix María de Samaniego (1774—

274

1806). En la primera mitad del siglo XIX penetra en España el romanti» cismo ; más tarde la literatura se aproxima a la observación y al realismo. Los más eminentes escritores españoles de los siglos XIX y XX son : los novelistas Benito Pérez Galdós (1845—1920), Armando Palacio Valdés (1853—1938), Juan Valera (1827—1905), Vicente Blasco Ibáñez (1867— 1928), Ramón del Valle Inclán (1869—1936), Francisco Martínez de la Rosa (1789—1862), Pedro Antonio de Alarcón (1833—1891), los poetas José de Espronceda (1810—1842), Gustavo Adolfo Bécquer (1836—1870), Ramón de Campoamor (1817—1901), Federico García horca (1899—1936), Antonio Machado (1875—1939), Juan Ramón Jiménez (1881—1958). Entre los muchos escritores hispano-americanos descuellan el poeta argentino Esteban Echeverría (1809—1851); Rubén Darío poeta y crítico nicaragüense (1867—1916), el poeta mejicano Amado Ñervo (1870—1919) y el poeta chileno Pablo Neruda (1904—), y un gran número de novelistas. En lo que concierne el arte, España se destaca en pintura y arquitectura. Los más destacados pintores españoles son Bartolomé Esteban Murillo (1617—1682), Diego Rodríguez de Silva Velázquez (1599—1660), el Greco (1548—1625), Francisco de Goya y Lucientes (1746—1828). Las obras más considerables de la arquitectura árabe y española son : la Mezquita de Córdoba ; la Alhambra, célebre palacio de los reyes moros en Granada, empezado en el siglo X I I I ; el Escorial, monasterio famoso fundado por Felipe II (1527—1598); la Catedral de Burgos, una de las maravillas de España. II Cervantes Miguel de Cervantes Saavedra nació en Alcalá de Henares en 1547 y murió en Madrid en 1616. Fue primero soldado y asistió a la batalla de Lepanto, donde perdió la mano izquierda. A su regreso a España fue hecho prisionero por los piratas argelinos y permaneció cautivo durante cinco años, siendo rescatado por 600 ducados. Sus primeras obras y diversas piezas dramáticas obtuvieron mediano éxito. En 1604 salió la primera piarte del Quijote, que había de inmortalizar su nombre y de la que se vendieron más de treinta mil ejemplares en pocos años, siendo traducida en breve la obra a varias lenguas. Escribía al mismo tiempo también otras obras en las cuales tenía puestas grandes esperanzas para legar su nombre a la posteridad. Poco sabemos de la errante vida del insigne escritor. Los únicos datos que acerca de Cervantes se conservan nos lo muestran pobre, obligado a entregarse a las más penogas ocupaciones para ganarse la vida. Murió de hidropesía a los sesenta y nueve años. Don Quijote de la Mancha, la obra maestra de Miguel de Cervantes es una de las más admirables creaciones del espíritu humano. Es una caricatura perfecta de la literatura caballeresca que tan en boga estuvo hasta 18» 275

•Cervantes. Sus dos personajes principales, Don Ouijote y Sancho Panza encarnan «admirablemente los dos tipos principales del alma española, uno idealista, siempre en pos de inaccesibles quimeraá y que olvida las necesidades de la vida material para soñar en un pasado heroico y en un porvenir fabuloso; y otro práctico, realista, aunque bastante fatalista y más fiado en la suerte y en la lotería que en el trabajo para llegar a la fortuna. La filosofía de esta obra tan francamente española es al mismo tiempo tan humana, tan accesible, que ha sabido conquistar el mundo entero. La lengua de Cervantes es tan rica y pintoresca que puede consi' derarse como uno de los mejores modelos que existen del idioma castellano.

III Agudeza de Francisco de Quevedo1 La esposa del rey Felipe IV cojeaba un poquito de un pie, esforzándose con toda energía en ocultarlo. Quien se hubiera atrevido a hacer alusión a ese defectillo, habría cometido un crimen de lesa majestad. Una noche algunos jóvenes cortesanos, entre ellos don Francisco de Quevedo, estaban de juerga por las tabernas de Madrid, muy alegres y jactándose a porfía de sus calaveradas y travesuras. — I Todo eso no es nada! — exclamó Quevedo. — ¿A qué yo digo a la Reina, ante toda la Corte, que Su Majestad es coja? — ¡Imposible 1 — gritaron todos. — ¡Te has vuelto locol ¡Eso te costaría la vida I — {Apuesto cien botellas del mejor vino de Jerezl La apuesta fue aceptada con mucho alboroto. A la noche siguiente hubo una fiesta en el palacio real. En un momento oportuno Quevedo se acercó a la Reina teniendo en las manos dos ramilletes de rosas: uno blanco, y el otro encarnado. — Permítame Su Majestad — dijo inclinándose profundamente — que le ofrezca estas primeras rosas del año: las unas blancas, y las otras encarnadas. Que Su Majestad escoja. La Reina, sonriente y afable, tomó las rosas blancas de la mano del taimado cortesano, dándole las gracias por su fineza. Quevedo había ganado su apuesta sin causar escándalo y hasta congraciándose con su soberana.

Vocabulario agradecido hálás representar képvisel la literatura irodalom la crónica krónika el arte művészet la biografía életrajz lírieo lírai la esperanza remény imitar utánoz I. de oídas hallomásból el trovador trubadúr eminente kiváló irovenzal provanszi poner de relieve kiemel Ía prosa próza el relieve dombormű ^Nacido en Madrid en 1680, muerto en 1645. Escritor y cortesano. Distinguióse sobre todo en la poesía ligera, satírica y burlesca.)
276**

lo esencial lényeges, szükséges, legfőbb el rastro nyom remoto távoli la ley törvény visigodo vizigót, nyugati gót florecer (-esco, -eees) virágzik la epopeya eposz, hősköltemény el poema (hosszabb elbeszélő) költemény el Cid = el señor úr, vezér rimado rimes referir (refiero) elmond, elbeszél la hazaña hőstett el campeador vezér, főnök el romance románc el héroe hős extenderse kiterjed el advenimiento trónralépés Felipe Fülöp descollar (descuello) kimagaslik, kitűnik dramático dráma-, színmű­ éi autor szerző conservarse megmarad conservar megőriz el esmero gond, gondosság adquirir importancia fontosságra tesz szert adquirir (adquiero) szerez, nyer caballeresco lovagi picaresco kópé> Diego Jakab Vicente Vince sobre todo elsősorban la decadencia hanyatlás destacarse kiemelkedik, kiválik el fabulista állatmese-író penetrar behatol el romanticismo romanticizmus aproximarse közeledik la observación magfigyelés el realismo realizmus el novelista regényíró nicaragüense nikaraguai chileno csilei mejicano mexikói en lo que concierne ami . . , illeti concernir (concierne) illet la pintura festészet la arquitectura építészet destacado kiemelkedő Bartolomé Bertalan

la mezquita mecset el monasterio kolostor fundar alapít la catedral székesegyház II. el soldado katona asistir részt vesz (amiben: a) la batalla csata, ütközet , el regreso visszatérés hacer prisionero foglyul ejt el prisionero fogoly el pirata kalóz argelino algíri permanecer (-ezco) marad el cautivo fogoly, rabszolga siendo rescatado amikor is kiváltották rescatar kivált el ducado arany (pénz) mediano közepes salir megjelenik inmortalizar halhatatlanná tesz ~ en breve rövid idő alatt, rövidesen breve rövid legar (örökségbe) hagy la posteridad utókor errante bolyongó insigne jeles, kiváló único egyetlen, egyedüli los datos adatok obligado a vmire kényszerült; leköte­ lezett penoso fáradságos la hidropesía vízkór a los . . . años korában la Mancha (tartományrész neve Spanyolországban) la obra maestra remekmű, mestermű admirable csodálatra méltó, kitűnő la creación alkotás, teremtés el espíritu szellem, lélek humano emberi estar en boga divatos(nak lenni) el personaje személy, szereplő encarnar megszemélyesít el tipo típus idealista idealista en pos de után, mögött inaccesible elérhetetlen la quimera agyrém la necesidad szükség(let) material anyagi > 277

barátságos(an) taimado ravasz la fineza figyelmesség causar okoz el escándalo botrány congraciarse con kegyébe férkőzik vkinek la soberana uralkodó(nő) Gramática 175 P a r t i c i p i o-val álló igék Las obras de Alarcón siguen (siendo) representadas en el teatro hasta nuestros días. A házat eladták. A múzeum nyitva van.) Estamos sentados én el primer Az első padban ülünk. vétség leso megsértett la majestad felség estar de juerga mulat la juerga mulatozás la taberna kocsma jactarse kérkedik (amivel: áe) la calaverada ostoba tréfa la travesura csíny ¿a qué? mibe fogadjunk. (A ház el van adva. feleség cojear biceg. Ilyen igék: 1. elrejt la alusión célzás el defecto fogyatékosság cometer elkövet el crimen de lesa majestad felségsértés el crimen (los crímenes) bűn. Estar + participio a cselekvés következtében beállott állapotot jelöli: El museo está abierto.heroico hősi el porvenir jövő fabuloso mesés práctico gyakorlati(as) realista realista fatalista fatalista fiado en vmiben bizó la fortuna szerencse. sántít de un pie egyik lábára esforzarse iparkodik. Cervantes kénytelen volt a legfáradságosabb foglalkozásokat űzni. Sok ige más ige participio-jával együtt kifejezést alkot. vidám zaj la fiesta ünnep. la agudeza éleselméjűség el cortesano udvaronc ligero könnyű. erőlködik ocultar eltitkol. Alarcón műveit állandóan előadják a színházakban még napjainkban is. létezik III. hogy megkeresse megélhetését. bicegő volverse loco megbolondul apostar (apuesto) fogad vmibe (amibe: tárgyeset) la apuesta fogadás el alboroto zajos vidámság. vagyon la filosofía filozófia francamente igazán. könnyed satírico szatirikus burlesco humoros la esposa hitves. határozószóval történik. banco. 278 . La casa está vendida. hogy? la Corte (királyi) udvar cojo sánta. valóban accesible (könnyen) hozzáférhető existir van. Cervantes se vio obligado a entregarse a las más penosas ocupaciones para ganarse la vida. mulatság real királyi oportuno alkalmas el ramillete virágcsokor encarnado vérvörös inclinarse meghajol sonriente mosolyogva afable nyájas(an). melynek fordítása a magyarban rendszerint körülírással.

Kénytelen vagyok várni. Caer -f participio . 6. bancos. Permanecíamos sentados en los Ülve maradtunk a padokon. Estoy cansado. („Bírom a le­ velet megírva". hogy hatkor* do a levantarme a las seis. Becsapva érzik magukat. permanecer + participio helyhez kötött tartos állapotot jelölnek: El enfermo se hallaba acostado A beteg a másik szobában feküdt. keljek. 7. 8. Az ajtó továbbra is zárva maradt. planes. Tener -J. El Quijote venía (siendo) traducido A Quijote-t állandóan sok nyelvre a muchas lenguas. Mindig feketébe öltözött („öltözve járt"). 2. A gyerekek fülig elvörösödtek. ponerse + participio valamely állapot bekövetkezését jelöli: Cayó muerto por el susto. nyomatékosabbá teszi a participio-b&n tartalmazott cselekvést: Me veo obligado a aguardar. Seguir + participio a bekövetkezett állapot folytatódását jelöli: Juan sigue dormido. Súbitamente se quedó callado. venir + participio viszont mozgás­ sal egybekötött folyamatos cselekvést jelöl: Iba siempre vestida de negro. mis brazos.) Mi padre me tenía acostumbraApám rászoktatott arra. Verse + participio. Hallarse + participio. La puerta seguía cerrada. Quedar + participio a cselekvés bekövetkezése utáni állapot folytatódását emeli ki: . Andaban ocupados en hacer Mindig tervekkel voltak elfoglalva. A tanár meglepődött.Sus días estaban contados. » Los niños se pusieron encendidos.participio személlyel kapcsolatban utal egy végrehajtott cselek­ vésre : Tengo escrita la carta. 4. 5. 279 . Napjai meg voltak számlálva. 3. Hirtelen elhallgatott. Ir -f participio. Megírtam már a levelet. El niño se quedó dormido en A gyermek elaludt karjaim közt. veihez. Cervantes tenía puestas granCervantes nagy reményeket fűzött mu­ des esperanzas en sus obras. en el otro cuarto. Az ajtó nyitva maradt. La puerta quedó abierta. El profesor quedó sorprendido. Se vea engañados. Fáradt vagyok. andar + participio. fordították le. János még mindig alszik. Ijedtében meghalt.

amikor odaléptem hozzá. por lo menos. János és Mihály elhallgatott. — Amikor megláttak bennünket. és olvassa a regényt. — En el curso de los últimos años muchas novelas extranjeras venían traducidas al húngaro.a Nemzeti Múzeum mikor van nyitva. Pérez. mi padre se puso enfadado conmigo. 4. — Muchos abrigos son vendidos al día en el gran almacén. — Nos vemos obligados a quedar en casa. — Senki sem tudja. quedé dormido. — Carlos ya tiene escritos todos sus ejercicios. — Nada más poner mi cabeza en la almohada.1 7 6 Spanyol családnevek Egyes családnevek (mint pl. akik szívesen foglalkoztak a spanyol nyelvvel és irodalommal. Bfercicios 1. — Arrfikor beléptünk a szobába.ve. el niño quedó acostado en la cama. — Ha nem kapunk taxit. az első az apa. — Megírtad már a fordítást? — Minthogy nem kaptam tőled levelet. hogy eddig nem sok spanyol művet fordítottak le magyarra. — Azok a gyerekek mindig házak építésével vannak elfoglalva. Gyermekkorunkban nagy élvezettel olvastuk Cervantes Quijoté-ját. a két név közé gyakran az y kötőszót teszik . 3. — Al enterarse que yo no había hecho mi deber. amikor elaludtam. Magyarországon voltak emberek. Gómez. A Quijoté-n kívül a spanyol irodalomban más regényírók művei is kitűnnek. hogy. — Tizenegy körül lehetett. Dígase en español : Ezt a darabot még most is állandóan előadják a Nemzeti Színházban. fotografías de las obras más considerables de la arquitectura árabe y española? ¿Ha leído usted la célebre novela de Cervantes? ¿Cuál es el contenido de esa obra? ¿ Qué sabe usted sobre la vida de Cervantes ? ¿ Cómo se llaman los protagonistas (hős) de la novela? ¿Qué tipo del alma española encarna Don Quijote? ¿Y Sancho Panza? ¿Cómo es la filosofía de esta obra? ¿Cómo es la lengua de Cervantes? iCuéntenos la historia sobre la agudeza de Francisco de Quevedo 1 2. Seguía dormido hasta la mañana. Sohasem felejtjük el a regény két főhő­ sének hőstetteit. — Károly még mindig ott ül az asztalnál. félreértések elkerülésére a spanyolok sok­ szor két családnevet is használnak . kénytelenek leszünk gyalog elmenni a pályaudvarra. Álvarez. Egyfolytában aludtam reggel hét óráig. Ennek oka az. a második az anya családi np. Nemrég fordították le magyarra Pedro Antonio de Álarcon Háromszögletű kalap-ját és Benito Pérez Galdós „Zaragoza" című regényét. pl. — A könyvek továbbra is maradjanak csukva a padokon I — Mária fülig elvörösödött. Contéstese a las preguntas siguientes: ¿ En qué siglo se encuentran los rastros más remotos de la literatura española? ¿De quiénes venía siendo imitada la poesía lírica que florecía desde el siglo XI? ¿Qué título llevan las más antiguas epopeyas españolas? ¿A quiénes cantan los romances? ¿Cómo se llama la grande época de la literatura española? ¿Con qué acontecimientos empieza y termina esta época? ¿Quiénes son los más eminentes representantes de la literatura dramática? ¿Quiénes son los autores de novelas caballerescas y picarescas? ¿Conoce usted a fabulistas españoles? ¿Ha leído usted obras de escritores españoles? ¿Cuáles? ¿Conoce usted poesías escritas por poetas españoles? ¿Ha leído usted ya alguna novela de Pérez Galdós o de Palacio Valdés? ¿En qué género de arte descuella España? ¿Quiénes son los más destacados pintores españoles? ¿Ha visto usted ya obras de Murillo o de Velázquez? ¿Ha visto usted ya. Fernández. Tradúzcase al español : Magyarországon általában nem ismerik jól a spanyol irodalmat. — Por estar enfermo. barátaink meg­ lepődtek. többek közt Don Quijote harcát a szélmalmok ellen. Nemrégen Federico García Lorca és más spanyol költők költeményei jelentek meg folyóiratokban magyar fordításban. Benito Pérez Galdó»} Federico García Lorca . González. 280* " " . Francisco de Goya y Lucientes. Tradúzcanse correctamente al húngaro las oraciones siguientes : ¿Cuándo está abierto el gran almacén en la calle Rákóczi? — Es una lástima qae ese abrigo esté vendido ya. Martínez) nagy elterjedettsége folytán. becsapva érzem magam.

no dejaba de luchar. En aquellos tiempos. Los barcos continuaron navegando. Pero Colón. y llevado de su deseo se dirigió a Lisboa. Pero los gobiernos y los sabios de estos países se burlaban de esta idea de Colón y no querían ayudarle. Leía todas las obras que caían en sus manos sobre viajes y sobre navegación. A hajók megállás nélkül haladtak tovább. queriendo conquistar nuevas tierras con minas de oro y de plata. Kolumbus fáradhatatlanul terjesztette eszméit. el gobierno de España. Al fin. Colón pidió muchas veces a los gobiernos de Portugal y de España barcos y marineros para ir a la India por una ruta más corta. Siguió propagando sus ideas y discutiendo con todos sus adversarios. capital de Portugal. Partiendo del principio de que la tierra es redonda y no sabiendo nada de la existencia del continente que llamamos ahora América. en Genova.• mando a tierra. En Lisboa. Los marineros seguían protestando. Colón supo que más állá del Océano Atlántico debía haber tierras desconocidas. navegando hacia el oeste encontraremos la India. Trabajó durante varios años en el taller de su padre. le dió lo que él pedía. A hajók egyre jobban közeledtek a szárazföld felé. los países de la Europa Occidental. A tengerészek továbbra is tiltakoztak. Colón pensó que estas tierras eran la costa del este de Asia. queriendo apoderarse de las riquezas de Asia. pero su mayor deseo -era navegar. Los barcos se iban aproxi. Colón decía: — Si la tierra es redonda. ciudad de Italia. buscaban una ruta más corta para ir a la India. I Cristóbal Colón Cristóbal Colón nació en el año 1441.LECCIÓN TREINTA Y CINCO G c r u n d i o-val alkotott kifejezések Colón siguió propagando sus ideas. deseando conocer los secretos del mundo. y en la mañana del *281 .

Al fin. Día y noche continuaron navegando los barcos en dirección donde se pone el sol. — No volveré atrás. Bajaron las barcas. el 11 de octubre. Mientras viva seguiré mi camino.3 de agosto de 1492 una flotilla de Lres carabelas llamadas la Niña. La línea no desaparecía. un joven marinero. — Matadme antes si queréis cambiar el rumbo. poniendo rumbo al oeste. Los marineros seguían protestando: pidieron muchas veces a Colón cambiar el rumbo. ron todos. ¿Pero qué recibió de su gobierno después de unos años el descubridor de nuevas tierras? ¡Cadenas! 282* . pero no pudieron conseguirlo. sino que se hacía a cada minuto más grande. — dijo. todos vieron en las aguas del océano una caña verde. Una media hora más tarde los marineros distinguieron en la costa figuras humanas que corrían por la orilla. ¡ Un nuevo mundo fue descubierto! Colón hizo tres viajes más atravesando el océano. Al cabo de 10 minutos. — ¡Tierra!. Durante la noche durmieron poco. los marineros se sublevaron. No queremos ir más adelante. — ¡Atrás! jA España! ~ gritaban todos los marineros —. Al fin. cielo y mar. Colón y sus compañeros pusieron pie en la tierra tanto tiempo esperada. Las carabelas pararon en frente de la costa. Durante días y semanas les rodeaban sólo mar y cielo. viendo que el viaje se alargaba. A cada minuto la espe'Z^-^^IJS raban. la Pinta y la Santa Marta salió del puerto español de Palos. Las tres carabelas dispararon varios cañonazos. Al amanecer del día 12 de octubre de 1492. Los barcos se iban aproximando a tierra. Pero la decisión de Colón era firme. por fin. ¡Tierra! — gritaron todos. La Pinta iba delante. una rama de rosal. ¡Era la tierra! Después de una media hora todos pudieron ver los contornos de una costa cubierta de bosques verdes. un palo trabajado por una mano humana y. Los días pasaban y la tierra no aparecía por ninguna parte. cantando y bailando de alegría. Por esto supieron que la tierra estaba próxima y se alegra~^*>t-w J. subiendo a lo alto de un mástil pudo distinguir en el horizonte una línea gris.

útvonal la India India el gobierno kormány burlarse de nevet vmin . y machacándolo un poco sobre el plato. Después le pusieron en libertad. porque el gobierno no estaba contento de él. bastaba haber pensado en ello. — dijo Colón. Discutiéndose un día dicho mérito ante él. gömbölyű la existencia lét(ezés) el continente kontinens. Alúdese con frecuencia al huevo de Colón. a propósito de ciertas cosas que parecen difíciles de ejecutar y fáciles después que otro las haya hecho. a) el rumbo menetirány la dirección irány ponerse lenyugszik . Tomó entonces Colón el huevo. pero no le dejaron volver jamás a las islas descubiertas por él.Un día Colón fue enviado a España encadenado. vitorlázik I. megvitat el adversario ellenfél la mina bánya la flotilla kis hajóraj la carabela kisebb vitorláshajó pinto tarka salir de puerto kifut a kikötőből el puerto kikötő poner v. — no era difícil. hacer rumbo (hajó) irányt vesz (amerre. lo dejó en equilibrio. Cristóbal Colón Kolumbus Kristóf Genova Genova. világrész occidental nyugati las riquezas gazdagság. II El huevo de Cristóbal Colon Sabido es que fue muy disputada la importancia del descubrimiento del gran navegante genovés.rodear körülvesz por ninguna parte semerre alargarse elhúzódik sublevarse fellázad la decisión elhatározás. tomó un huevo y dirigiéndose a los convidados les preguntó : — ¿Quién de vosotros es capaz de mantener este huevo derecho sobre la punta? Todos probaron pero ninguno lo consiguió. kincs la ruta út. en la mesa de un grande de España. Génua eaer en sus manos kezébe kerül la navegación hajózás llevado de su deseo vágyától hajtva dirigirse megy vhová (ahová: a) Lisboa Lisszabon más allá de -on túl partir kiindul el principio elv redondo kerek. erős cambiar el rumbo menetirányt változtat mientras amíg 283 . kinevet el secreto titok luchar harcol discutir vitatkozik . Vocabulario propagar terjeszt el marinero tengerész protestar tiltakozik navegar hajózik. y habiendo dicho alguno que no presentaba ninguna dificultad y que bastaba haber pensado en ello. döntés firme szilárd. — Como veis. Colón murió pobre en el año 1506.

elsüt. végrehajt Gramática 177 G e r u n d i o -val álló igék Colón siguió discutiendo con sus adversarios. gally el rosal rózsabokor por esto ennek a révén lo alto del mástil az árboc teteje el mástil árboc distinguir megkülönböztet el horizonte láthatár • el contorno körvonal disparar lead (lövést). utal con frecuencia gyakran a propósito de -val kapcsolatban ejecutar véghezvisz. János még mindig alszik. . Seguir + gerundio és continuar + gerundio a ¿^rundió-val kifejezett cselekvés folytatódását jelöli: Juan sigue durmiendo. 3. fenntart. kilő el cañonazo ágyúlövés en frente de szemben vmivel bajar leenged. jár el convidado vendég. Ilyen igék: 1.conseguir (consigo) elér. Continuaba levantándose muy temprano. meg­ tart derecho egyenes(en) la punta vminek a hegye machacar behorpaszt dejar en equilibrio egyensúlyban tart el equilibrio egyensúly aludir céloz. venir + gerundio a fokozatosan . Los barcos continuaron nave­ gando. sikerül neki la caña nád. A hajók megállás nélkül haladtak to­ vább. bilincs encadenar láncra ver poner en libertad szabadlábra helyez II. vízre ereszt la barca csónak poner pie rálép (amire: en) tres viajes más még három utat el descubridor felfedező la cadena lánc. A király halálán volt (haldokolt). Siga usted contándonos la historia. 2. meghívott mantener derecho (egyenesre) felállít mantener (-tengo) tart. Mondja el tovább nekünk a történeteti Továbbra is nagyon korán kelt. Több ige más ige gerundip-jával együtt kifejezést alkot. Estar + gerundio az éppen folyó cselekvést jelöli: János most éppen alszik. Ir + gerundio (ritkábban : andar + gerundio).bekövetkező cselekvést vagy állapotot jelöli: 284 . Juan está durmiendo. génuai dicho az említett el mérito érdem el grande (spanyol) nemes alguno valaki presentar dificultades nehézségekkel . melyet a magyarban rendszerint körülírással fordítunk. fűszál trabajado faragott la rama ág. Kolumbus nem hagyta abba a vitát ellenfeleivel. sabido es ismert dolog disputar megvitat el descubrimiento felfedezés el navegante hajós gen oves genovai. El rey estaba muriendo.

me marché. — El nene ruega a su mamá que siga contándole el cuento. marché. Az óceánjáró hajó egyre inkább közeledett az argentin partok felé. vminek a fele) előtt nem áll névelő. el descubridor de América? ¿Qué era su mayor deseo? ¿Qué libros prefería leer? ¿Por qué se dirigió a Lisboa? ¿Qué supo allí? ¿De qué principio partió Colón? ¿A dónde pensó llegar navegando hacia el oeste? ¿De qué querían apoderarse en aquellos tiempos los países de la Europa Central? ¿Qué buscaban por eso? ¿A quiénes pddió Colón barcos gara ir a la India? ¿Qué hicieron los gobiernos y los sabios de algunos países? ¿Qué gobierno le dió. El tren venía corriendo. Tovább nézegette a képeket.El trasatlántico se iba apróximando(== iba aproximándose) a la ribera argentina. főleg időhatározóval kapcsolatban: Llevo esperándote ya más de una hora. Eso vengo dieiendo. Después de una media hora Mintegy fél óra múlva elmentem. hogy igazad van. A vonat robogva közeledett. Lleva haciéndolo más de tres horas. 178 Media hora és u n a media hora közötti különbség . Permanece callando. Éppen erről beszélek (v. Ejercicios 1. Llevar + gerundio kiemeli a cselekvés vagy állapot huzamosságát. — ¿Qué está haciendo Pablo? Está poniendo en orden sus libros. — El coche siguió andando rápido por el camino. Tradúzcanse correctamente al húngaro las oraciones siguientes: En el cine siguen proyectando el mismo film. Contéstese a las preguntas siguientes : ¿Cuándo y dónde nació Cristóbal Colón. — Después de la lección los alumnos quedaron sentados en los 285 . al fin. Voy creyendo que tienes razón. mintegy. 5. a medio elé tett. al fin. Después de media hora me Fél óra múlva elmentem. határozatlan névelő jelentése: körülbelül. 2. que la tierra estaba próxima? ¿Qué vio un marinero al amanecer del día 12 de octubre de 1492? ¿Que distinguieron los marineros en la costa? ¿Cuántos viajes hizo Colón a América? ¿Qué ocurrió un día? ¿Cómo y cuándo murió Colón? * Cuéntenos usted la historia del huevo de Cristóbal Colón. A lófogatú kocsik szép lassan eltünnek. permanecer + gerundio a bekövetkezett állapot hnzamosságát emeli k i : Quedó mirando los cuadros. Qnedar(sc) + gerundio. Már több mint egy órája várlak. Los coches de tracción animal andan desapareciendo. Medio (fél. akarok beszél­ ni) most. lo que Colón pedía? ¿Con qué motivos (Milyen szándékkal)? ¿Cómo se llamaban las carabelas con las cuales Colón salió del puerto de Palos? ¿Cuándo salió de ese puerto? ¿Cuánto tiempo duró el viaje por mar hasta el descubrimiento de orillas nuevas? ¿Qué hicieron los marineros cuando vieron que el viaje se alargaba? ¿Qué pidieron a Colón? ¿Qué les dijo Colón? ¿Por qué indicios vieron los marineros. Tovább hallgat. 4. Egyre inkább hiszem. (Még mindig nem be­ szél).

amikor ráléphettünk a régóta várt földre. los viajeros se prepararon para bajar. — Los parados andaban buscando un empleo. pero lo que aquí teníais y que habéis estropeado no lo h a y en el m u n d o . — A barátaid már több. Elképzelhetitek. dirigió al obispo de Córdoba y dignidades del Cabildo 286 . — Tovább nézegettük a kék tengert és a madarakat. — Miért nem alszol tovább? Már több. amelyek a hajó fölött keringtek (revolotear). augusztus 3-án futottunk ki Palos kikötőjéből. — A nagy városokban a villamosok kezdenek eltűnni. hizo en ella. miután más (már) megcsinálta. — Cuando el tren se iba aproximando a la estación. — A mi hajónk szép lassan a parthoz közeledett. hogy tévedtem.bancos. 4. — Valamennyien megpróbálták. hogy a földnek gömbölyűnek kell lennie. — Durante las vacaciones el alumno aplicado continuaba estudiando la lengua española. Ezeket a könyveket olvasva egyre inkább meggyőződtem arról. A spanyol kormánynak szüksége volt új aranybányákra. hogy a spanyol nemesek nagy fontosságot tulajdonítottak felfedezé­ semnek. Elolvastam az utazásokról (szóló) összes könyvet. amíg az egyik tengerész az árboc tetejéről megpillantotta a földet. hogy támogatásukat kérjem terveim megvalósításához. de senkinek sem sikerült. — A múzeumban sokáig nézegettük a spanyol festők képeit. — Igaz. Tudva azt. Lisszabonba utaztam. mint másfél órája várnak rád. Dígase en español: Mit csinálsz most? Éppen levelet írok szüleimnek.— Colón venía persuadiéndose de que la tierra era redonda. — Mária még mindig a regényét olvassa. — Továbbra is szedni fogom. porque lo que habéis construido se encuentra en muchas p a r t e s . — Egyre inkább úgy gondolom. mert még betegnek érzem magam. Sok nap és éjjel múlt el (addig). m á s que el a r t e cristiano. Ekkor én kissé behorpasztottam a tojást és felállítottam ( = egyen­ súlyban hagytam). — Cuando entré en el cuarto. al vi­ sitar la mezquita y ver las transformaciones que el odio. Minden könnyű. — mondottam nekik —. hogy nyugat felé hajózva akarok Indiába érni. gyakran kimentem a tengerpartra. 1492. — Margit nagynénje halálán van. mint egy tojást a hegyére állítani. A legnagyobb vágyam az volt. hogy lássam a hajókat. kinevettek engem. — mesélte Kolumbus Kristóf a barátainak —. új földeket felfedezni olyan könnyű. " Tales fueron las severas palabras que el E m p e r a d o r Carlos V. Juan estaba aprendiendo las palabras españolas. no lo habríais hecho. hogy új földek felfedezése nem jár semmiféle nehézséggel. hogy milyen boldogok voltunk. hogy híres hajós legyek. — Ne gondoljátok. mint nyolc órája alszom. hogy a portugál tudósok rövidebb útvonalat keresnek India felé. Amikor a tudósok megtud­ ták. Tradúzcase al español: — Amikor nyolcéves fiú voltam. és ezért három hajót adott nekem. 3. LECCIÓN T R E I N T A Y S E I S Lección de I despedida La mezquita de Córdoba "Si yo hubiese tenido noticia de lo que hacíais. amint távoli országok felé hajóznak. az orvosságot. Egyre csak azt mondogatták. — Colón continuó discutiendo con los sabios de Portugal y España.

el follaje. — Sí. nos parece hallarnos en un bosque de palmeras. y los arcos. el silencio. Pero yo no tengo ni pizca de talento para las lenguas. con ayuda de un diccionario. el otro más blanco. todas hermanas y todas. cuyas ramas se entrecruzan tupidamente: las columnas son los troncos. Figuraos también la sucesión interminable de cincuenta y cuatro naves. — Por suerte. diferentes. en estilo Renacimiento. II Conversación — Conque. Me hallo en caso de leer textos españoles. cuyas dovelas blancas y rojas los asemejan a enormes abanicos abiertos. Todo se parece y nada se repite. aquél más grueso. por supuesto. además. todo tiene su comienzo y su fin. En resumidas cuentas. lo que sigilosamente va ganándonos y oprimiéndonos el corazón. — Según mi parecer. para ti el aprender una lengua es la mar de sencillo. parecerá bastante fuerte. mantienen la misma prodigiosa variedad. juntamente con ella. causando aquel anacronismo la destrucción de una tercera parte de las columnas y la pérdida de la perspectiva que idearon los arquitectos árabes.1 que le acompañaban. Al entrar en la mezquita. Pero no es solamente la arquitectura lo que impresiona y rinde el ánimo: son también. — A causa del mucho trabajo en la oficina no era siempre cosa fácil estudiar el español. respiro como si se me hubiera quitado un peso de encima. y hablo bastante bien. la emoción de fatalidad disuelta en el aire. No hay tampoco dos capiteles idénticos. hemos llegado a la última lección de nuestro libro. la obra de los califas conserva incólume su alma oriental. el frío. hemos logrado buenos éxitos. 287 . no obstante. si se considera del gravísimo crimen estético que la motivó. No importa: a pesar de todo eso. Nunca esta amonestación. j Quién lo diría ! Por lo que a mí se refiere. la luz. No hay dos fustes iguales : éste será más alto. Las palabras de Carlos Quinto se refieren a la construcción de un coro y una capilla mayor. por grande que fuese su acrimonia. Imaginémonos el aspecto que sobre la uniformidad blanca del pavimento puede ofrecer una multitud de más de ochocientas columnas. puedo redactar cartas no muy complicadas. las bóvedas. hemos sacado mucho provecho estudiando el idioma castellano.

— Digas lo que digas. cuando se me presentó la ocasión de trabar conocimiento con una señorita española. pero con alguna constancia se puede aprender cualquier idioma en casa. sértetlen(ül) orienta] keleti la palmera pálmafa entrecruzar keresztbe rak. Dentro de un par de años hablarás el español como tu lengua materna. Hay que estudiar la lengua por lo menos veinte minutos cada día. Solamente no olvides el célebre refrán latino: "Ningún día sin una línea". — Eso mismo decía yo un año atrás. előidéz el anacronismo anakronizmus la destrucción elpusztítás la columna oszlop la pérdida elvesztés la perspectiva perspektíva. al cabo de media hora hablaba ya sin cohibiciones. EL FIN CORONA LA OBRA Vocabulario la despedida búcsú I. intelem por grande que fuese su acrimonia bármilyen éles volt is la acrimonia érdesség. Lo que te hace falta es un poco de aplicación para aprender las palabras nuevas. egymásba fon tupido sűrű el tronco törzs la bóveda boltozat el follaje lombozat el aspecto látvány la uniformidad egyformaság el pavimento padló la multitud sokaság . Todo depende de ti mismo. sufrí lo indecible articulando cada palabra lenta y cautelosamente. dacára incólume ép(en). (meg)okol referirse (me refiero) vonatkozik vmire (amire: a) la construcción (fel)építés la capilla kápolna 288 / el estilo stílus el Renacimiento reneszánsz causar okoz. Lo que más. — Me da vergüenza de mí mismo. távlat idear tervez. — Por supuesto. porque "Por la calle de después se va a la casa de nunca". olvido los más sencillos términos y no puedo articular palabra. importa e s : no descuidar el estudio de la lengua. pero cuando acierto a hablar el castellano con un verdadero español. tönkretesz el emperador császár la transformación átalakítás el odio gyűlölet dirigir palabras szavakat intéz (akihez: a> el obispo püspök la dignidad méltóság el cabildo káptalan la amonestación intés. La gramática la sabes ya bastante bien. — Sueño con el día en que pueda leer el Quijote en el original. Sin embargo. en lo hondo de mi alma.— No lo creas. kigondol a pesar de ellenére. tener noticia értesül (amiről: de) en muchas partes sok helyen estropear megnyomorít. No me atrevía a pronunciar palabra y. a mi aviso para aprender bien el español. keserűség estético esztétikus motivar indokolttá tesz . — Nada más sencillo. no aplazarlo de un día a otro. no hay como pasar una temporada en España o en uno de los países hispanoamericanos.

. róla le por suerte szerencsére en resumidas cuentas mindent össze­ gezve. nehéz es la mar de sencillo roppant egyszerű ni pizca de egy csepp . értesülés no hay como semmi sem ér annyit. szó articular palabra kiejt egyetlen szót articular tagoltan kiejt eso mismo ugyanez(t) un año atrás egy évvel ezelőtt trabar conocimiento ismeretséget köt v megismerkedik trabar összeköt el conocimiento ismeretség. felülről. sincs el talento tehetség dentro de -on belül el par pár a mi aviso véleményem szerint el aviso hír. felteszi a koronát (amire: tárgyeset) Ejercicios 1. képes vmit tenni la ayuda segítség el diccionario szótár redactar fogalmaz.la sucesión következés. végeredményben resumir összefoglal sacar provecho hasznot húz el parecer vélemény hallarse en caso de abban a helyzet­ ben van. teher de encima fentről. megszerkeszt complicado bonyolult. Contéstese a las preguntas siguientes : ¿Ha visto usted ya un grabado (el grabado = kép. ismeret en lo hondo de mi alma szívem mélyén sufrir lo indecible kimondhatatlanul szenved indecible kimondhatatlan cauteloso óvatos la cohibición gátlás en el original eredetiben original eredeti descuidar elhanyagol aplazar elhalaszt. ismerős. . por lo que a mí se refiere ami engem illet como si se me hubiera quitado un peso de encima mintha nagy kő esett volna le szívemről el peso súly. halogat coronar koronáz. egyforma el arco ív la dovela boltozatkő asemejar hasonlóvá tesz enorme óriási el abanico legyező prodigioso csodás la variedad változatosság impresionar hatást gyakorol (amire: tárgyeset) rendir (rindo) lenyűgöz juntamente a -val együtt la emoción de fatalidad a végzetszerűség érzése la fatalidad végzet(szerűség) disolver (disuelto) felold sigiloso titokzatos oprimir (opreso) elnyom el corazón szív II. egymásutánja la nave (templom)hajó no obstante mégis diferente különböző el fuste oszloptörzs el capitel oszlopfő idéntico azonos. mint la temporada idő(szak) la constancia állhatatosság cualquier bármely me da vergüenza de mí mismo szégyel­ lem magamat la vergüenza szégyen el término kifejezés. ábra) de la mezquita de Córdoba? ¿Qué impresión hace sobre usted la vista de esta maravilla de la arquitectura árabe? ¿Qué les parece a los visitantes (el visitante = látogató) de la mezquita al entrar? ¿Cuántas columnas y cuántas naves hallamos en la mezquita? ¿Son iguales todas las columnas? ¿Cómo son los fustes? ¿Qué impresiona a los visitantes además de la arquitectura? ¿Qué transformaciones se hicieron después de la Reconquista 19 Spanyol nyelvkönyv — 5(514 289 .

és szorgalmasan meg kell tanulnunk az ismeretlen szavakat. később azonban egyre biztosabban és helyesebben. Ez a szám elegendő ahhoz. Egy nyelv tanulása nem ér véget egy tankönyv utolsó leckéjével: ha nem akarjuk elfelejteni a nyelvet ( = a nyelv használatát).en la mezquita? ¿Qué daño causó la construcción de un coro y de una capilla en la mezquita? ¿Qué dijo el Emperador Carlos V cuando vio las transformaciones en la mezquita? ¿Está usted contento de que hayamos llegado al fin de las lecciones? ¿Seguirá usted estudiando el idioma español? ¿Por qué? ¿Qué hará usted para no olvidar lo que ha aprendido hasta ahora? 2. Tradúzcase al español: Nehéz a spanyol nyelv? Most hogy már tudunk egyet-mást ebből a nyelvből. őszintén megmondhatjuk : a spanyol sem nem könnyebb. vagy ha hivatásbeli vagy műszaki tanulmányokat kell folytatnunk. kez­ detben lassan és óvatosan. éveken át (du­ rante años) foglalkoznunk kell vele. (Ahhoz). egy kis gyakorlat után képesek leszünk megérteni a spanyolok beszédét. hogy jó munkát végeztünk ( = jól dolgoztunk): szótár segítségével képesek vagyunk megérteni és lefordítani bármely spanyol szöveget. Ha azonban eredeti­ ben akarjuk megismerni az irodalmi műveket. hogy beszéljünk és olvassunk nem túlságosan bonyolult témákról. Végigtekintve a megtett utat. és ha minden alkalmat felhasználunk arra. Körülbelül háromezer spanyol szót ismerünk már. időnként át kell ismételnünk a nyelvtant és a régebben tanult szavakat. ki kell bővítenünk (ampliar) ismereteinket. hogy ugy mondjuk. mindennap. azt állíthatjuk. hogy jól megtanuljunk egy nyelvet. sem nem nehezebb bár­ melyik más nyelvnél. Folytassuk hát a megkezdett munkát! 290 . hogy spanyolul beszéljünk. és tanulnunk kell. rövid idő alatt magunk is beszélni fogjuk a szép kasztiliai nyelvet.

Alejandro Magno Nagy Sándor. Részvétemet nyilvánítottam ki neki. 6. Carlomagno Nagy Károly. en el Perú Peruban. Murió a los cincuenta años. rangot jelölő szó előtt: El señor Nagy está. Ma vasárnap van. A NÉVELŐ 1. doña előtt sincs névelő! 4. en (los) Estados Unidos az Egyesült Államokban. Tener ige mellett. La Haya Hága. Kiss ügyvéd ott lakik. ha jelentése „kívánni": Le doy a usted los buenos días. Időmeghatározásokban: Saldré el lunes. Február 21-én jön majd. el Canadá Kanada. Nagy úr itt van (bent van).' 3. el Uru­ guay. 5. — Llegué en martes. testi tulajdonságok jelölésére: Pedro tiene los cabellos negros. A hajó csak szombatonként ( = minden szombaton) indul. Péternek fekete haja van. A határozott névelő használata A magyartól eltérően határozott névelő áll: 1. Dar ige után. el Paraguay.NYELVTANI ÖSSZEFOGLALÁS 1. Son las tres y media. El abogado Kiss vive allí. señora Nádas? Hova megy. De megszólításban névelő nélkül: ¿A dónde va. Fél négy (óra van). La Habana Havanna. (el) Asia Ázsia. Kedden érkeztem. Szerencsét kívánunk nektek. Címet. Le di el pésame. Hétfőn utazom. Nádasné? — Don. Történelmi nevek melléknévi értelmezője előtt: Luis el Grande Nagy Lajos. Carlos el Atrevido Merész Károly. 19* *291 . Ana tiene los ojos azules. Annának kék a szeme. 2. Néhány ország. Ingadozó a használat a következőkben: (la) Argentina Argentína. Jó napot kívánok önnek. A többes számú határozott névelő különleges használata: El barco sale sólo los sábados. Iván el Terrible Rettegett Iván: de: Ricardo Corazón de León Oroszlánszívű Richárd. (la) China Kína. — El Cairo Kairó. Vendrá el doce de febrero. ötvenéves korában halt meg. De: Hoy es domingo.és városnév előtt: el Brasil Brazília. Os damos la enhorabuena.

Külföldre fogok utazni. Saldré para el extranjero. Pál lusta ember. Csend lett. Toco el piano (cl violín). A Balaton tó. Nosotros los húngaros. Vosotras las mujeres. K. Lajos festő. — A névelő kitétele vagy elhagyása olykor más-más értelmet ad a kifejezésnek : dar alma életet ad tomar hábito szokást vesz fel 2. (Vö. A görög eredetű (és idegen szóként nyelvünkben is élő) -ma végű főnevek hímneműek : el clima éghajlat. Egy bizonyos órában találkoznak. A kutya állat. Hablemos (en) inglés. el diploma oklevél. — Luis es pintor. el reuma csúz (de : la diadema diadém). El Balaton es un lago. el drama színmű . Mi magyarok. El perro es un animal. 3. De névelő nélkül: Jorge Kovács es profesor. Apja külföldön él. Gy. Se encuentran a cierta hora. Megjegyzés. 2. Több spanyol szólásmódban: Su padre vive en el extranjero. Vengo del extranjero. A FŐNÉV 1.7. tanár. Nyelvek neve előtt a névelő az illető nyelv ismeretére u t a l . dar el alma kileheli lelkét tomar el hábito kolostorba vonul 2. de megtartja esetleg hímnemű végző­ dését : la viceministro miniszterhelyettes. A határozatlan névelő használata A magyartól eltérően határozatlan névelő áll: 1. el síntoma jelenség . 2. — Tagadó mondatban is elmarad az un. el el el 292 A nemrehajló főnevek legjellemzőbb esetei: amigo barát la amiga barátnő profesor tanár la profesora tanárnő presidente elnök la presidenta elnök(nő) . el problema nehézség . Zongorázom (hegedülök). el sistema rendszer . Ti asszonyok. Beszéljünk angolul. A főnevek neméhez. A női foglalkozást jelölő szó nőnemű. Se hizo el silencio. amikor valakit vagy valamit bizonyos fogalomkörbe sorolunk: Pablo es un holgazán. Anna nem jó háziasszony. Kovács György híres ember. 8. Külföldről jövök. pontját!) * 1. a nyelvtan 3. Több spanyol kifejezésben elmarad a határozatlan névelő : Dame otro libro. Ért ön franciául? Olvasok és értek spanyolul. a névelő nélküli szó az illető nyelven folytatott társalgást jelöli: ¿Comprende usted el francés? Leo y comprendo el español. la muchacha agrónomo (női) agronómus. el tema téma . Adj nekem egy másik könyvet. a jelzővel ellátott névszói állítmány előtt: Jorge Kovács es un hombre célebre. una : Ana no es buena ama de casa.

los rubíes rubin la mamá. kávéház el bajá. a ny. las crisis válság. 2. 4. A főnevek többes számához (vö. los so fás pamlag el sí. los síes az igen(Iés) b) Két főnév hangsúlyát megváltoztatja a többes számban: el carácter. el sin partido. los jabalíes vadkan el sofá. egyéb­ ként legnagyobb részük hímnemű: el mediodía dél la medianoche (media noche) éjfél el pasamanos lépcsőkorlát el sacacorchos dugóhúzó De ha élőlényt jelöl. los lunes hétfő la crisis. los papas papa el rubí. los sin trabajo munkanélküli. el frac a frakk : los fraques d) Mássalhangzóra végződő idegen szavak csak -s végződést kapnak : el Soviet a szovjet: los Soviets a szovjetek. los caracteres jellem el régimen. las mamas mama el jabalí. Nem változnak a többes számban: a) az -es és -is végű többszótagú főnevek: el lunes. la tilde (az n fölötti hullámvonal neve). Vannak kétnemű főnevek (olykor árnyalati különbséggel): el. d) nem főnévből alkotott összetételek: el matasiete. la mar tenger. la azúcar cukor . el. 4. los bajaes basa el papá. pontját I) 1. el. el sin trabajo. b) az összetett főnevek. la análisis elemzés. részben -es végző­ dést kapnak : el café. el. Különlegesen képezik többes számukat: a) a hangsúlyos magánhangzóra végződő főnevek részben -s. — la rata hembra nősténypatkány.el dependiente kiszolgáló la dependienta kiszolgáló el jefe főnök la jefa főnök(nő) el poeta költő la poetisa költőnő el reg király la reina királynő el actor színész la actriz színésznő el testigo tanú la testigo női tanú Ha megkülönböztetés szükséges : la rata macho hímpatkány. c) általában a tulajdonnevek: los Varga a Vargáék. rendelet el capital tőke la capital főváros 6. rendszer la orden parancs. 5. Olykor a névelő különbözteti meg a szó jelentését: el frente front la frente homlok el pez hal la pez szurok el orden rend. los sin partido párton­ kívüli. los regímenes rezsim c) Rendhagyó többes száma van: el lord a lord : los lores . los matasiete hárijános. melyek utolsó tágjában többes számú főnév van: él cortapapeles. los rascacielos felhő­ karcoló . los cafés kávé. los Álvarez az Álvarez család. los cortapapeles papírvágó kés . Az összetett főnevek nemét az utolsó alkotórész neme határozza meg. 293 . a nem szerint változik: el vagy la guardarropa ruhatáros (el guardarropa ruhatár) el vagy la limpiabotas cipőtisztító 2. el rascacielos.

Nem megy nekem a mennyiségtan. poca gente kevés ember. ahol a második tag csak értelmezője az elsőnek. A melléknév nőnemű alakja A mássalhangzóra végződő melléknevek közül nőnemű alakjuk is van (a nemze­ tiséget jelölő mellékneveken kívül I) az -án. Fáj a fejem. holgazán. España produce naranjas. -or. el el el la Több főnévnek más-más a jelentése az egyes és a többes számban : celo buzgóság los celos féltékenység lente üveglencse los lentes szemüveg. los alrededores szemüveg los anteojos. Álmodtam róla. Tengo dolores de cabeza. -ote és -ín végűeknek . Kedvem van elmenni. Ne csüggedj I (Tartsd a lelket!) ¡Ten ánimos! No se me dan las matemáticas.és Dél-Amerika együtt en los Urales az Uraiban b) valahányszor egynél több személyről vagy dologról van szó : las tres hermanas a három nővér muchas flores sok virág Viszont: mucho dinero sok pénz.. bogyót és más gyümölcsöt termeszt. holgazanas) lusta respondón. los perros-policía rendőrkutya 3. Spanyolország narancsot. pl. c) sok gyümölcs. los autos-volquete buktató teherautó el perro-policía. encantadora (encantadores. mucho tigre sok tigris. Haré las paces con Eva. Burgonyát vettem. Ki fogok békülni Évával. Kedvem van sétálni. las gafas alsónadrág los calzoncillos gabona los cereales los comestibles. A MELLÉKNÉV (Lásd a nyelvtan 13. — Tanto és mucho után gyakori az egyes szám is.. Tengo ganas de pasear. encantadoras) elbűvölő 294 . ha gyűjtő értelmű: He comprado patatas. és 16. olajaceitunas y otras frutas. Lo he visto en sueños. d) sok spanyol szólásmódban: ¡Buenos días! ¡Buenas tardes! Jó napot! ¡Buenas noches! Jó estét! Jó éjszakát I Siento deseos de marcharme. pontját 1) 1. citromot. csak «*z első tag kapja meg a többes szám végződését: el auto-volquete.és zöldségnévben. 15. los víveres élelmiszer(ek) las tenazas harapófogó las tijeras olló 4. -ón. csíptető padre apa los padres szülők lluvia eső las lluvias esőzés 5. Többes számú főnevek ( = nincsen egyes számuk). respondona (respondones. a leggyakoribbak: környék las afueras. gyűjtő értelemben : tanto hombre oly sok ember. 3.e) az olyan összeldlelben. holgazana (holgazanes. A magyartól eltérően többes szám áll: a) több földrajzi elnevezésben: las Américas Észak. respondonas) feleselő encantador. 14. limones.

— A tő. befejezetlen mese 4.és a sorszámnevek használatára vonatkozóan 1. pontját. menor kisebb. osztrák-magyar háború). német-szovjet. peor rosszabb. és /4. Az -a végű mellékneveknek is csak egy végződésük van a hím. példátlan bátorság zsákutca megvetetlen ágyak e gy véget nem érő. los pueblos hispano-americanos a spanyol-amerikai népek.grandote. la calle Mayor. las industrias szocialista országok (iparok) socialistas un obrero (una obrera) agrícola mezőgazdasági munkás(nő) ún hombre (una mujer) belga belga férfi (nő) 2. ulterior további stb. Viszont: en la lejanía azul-marino a tengerkék távolságban (itt a kék nyelv­ tanilag főnév.) Törtszámnevek 1/2 un medio 1/3 un tercio 1/4 un cuarto 1/5 un quinto 1/6 un sexto 1/7 un séptimo 1/8 un octavo 1/9 un noveno 1/10 un décimo 2/3 2/4 3/4 2/5 5/6 3/7 5/8 7/9 9/10 dos tercios dos cuartos tres cuartos dos quintos cinco sextos tres séptimos cinco octavos siete novenos nueve décimos (la escarlata a skarlát szín) (el carmín a kármin szín) (el jefe a főnök. a ny. és csak a második tag egyezik a főnévvel : la guerra franco-alemana (soviético-japonesa. chiquitína (chiquitines. 73. superior felsőbb. mejor jobb. pontjában. 72 pontjában. inferior alsóbb. és 70. Összetett melléknevek Az országot és nemzetiséget jelölő melléknevek összetételeiben az első tag mindig -o végű. 3. grandota (grandotes. Pl. az ilyen melléknév azon­ ban mindenkor változatlan. a ny. A SZÁMNÉV ÍA tőszámneveket lásd a ny. la industria szocialista ország (ipar) socialista los países socialistas. austro-húngara) a francia-német (szovjet-japán. itt főnév) 295 . germano-soviética. las rosas escarlata labios de color carmín la enfermera jefe la sin par valentía un callejón sin salida las camas sin hacer un cuento sin acabar skarlátvörös rózsák kárminpiros ajkak a főápolónő páratlan. 58. — A sorszámneveket 1.és a nőnem számára : un país socialista. grandotas) otromba chiquitín. így mondjuk pl. chiquitínas) picike Az -őr végű középfokú melléknévi alakoknak nincsen nőnemű változatát mayor nagyobb. — la sociedad científico-literaria irodalmi és tudományos társaság. vele egyezik a marino melléknév). Ugyanígy : la iglesia católico-romana a római katolikus egyház . Melléknévként használt főnév vagy más szőfaj A melléknevet főnév vagy más szófaj helyettesítheti.

un centenar de kb. millonésimas milliomod. Gyüjtószámnevek un par de medias egy pár harisnya dos pares de calcetines két pár zokni una decena de huevos tíz darab tojás una docena de pañuelos egy tucat zsebkendő una quincena két hét. diezmilésimas tízezred. száz un millar de mintegy ezer A körülbelüliséget a szám elé tett unos.. 94-96. 6. Három igeneve: a) a főnévi igenév (jelen és múlt) Infinitivo (imperfecto o simple. — ö t százalék : el cinco por ciento. perfecto o compuesto) Gerundio sokszor néhányszor olykor.) 6. A pez főnévvel igen sok számnévi határozót képezhetünk. centésimas század. Törtszámokkal kapcsolatos egyéb kifejezések : cinco kilos y medio de azúcar öt és fél kiló cukor húsz és fél pezeta veinte pesetas y media la mitad de la manzana az alma fele la tercera parte de ciento száznak egyharmad része A százalék: el tanto por ciento. cienmilé­ simas százezred. A NÉVMÁS (L. 15 nap una veintena de lápices kb. — Három ezrelék: el tres por mil. húsz ceruza una centena. néha számtalanszor a legtöbbször hébe-korba talán egyszer s mindenkorra b) a határozói igenév (egyszerű és összetett) c) a melléknévi igenév (múlt idejű) Participio . AZ IGE 1. — Tizenegytől kezdve a törtszámok nevezőjét -avo képzővel képezzük: 1/11 un onceavo 3/11 tres onceavos 1/20 un veinteavo 2/20 dos veinteavos 5/26 cinco veintiseisavos 1/26 un veintiseisavo A tizedes törtekben a sorszámnevek nőnemű többes számú alakját használjuk: décimas tized.Medio és tercio kivételével tehát a törtszámok nevezőjében sorszámnevet hasz­ nálunk. milésimas ezred. A törtszámok kiolvasása : 4. una vez egyszer muchas veces dos veces kétszer algunas veces diez veces tízszer a veces cien veces százszor infinidad de veces otra vez máskor la mayoría de las veces la última vez utoljára alguna que otra vez la vez pasada a múltkor tal vez de vez en cuando időről időre de una vez para siempre 5..7 cuatro coma siete . unas szóval fejezhetjük k i : unos veinte jibros körülbelül 20 könyv : unas treinta personas mintegy harminc személy. a nyelvtan 86-88. Az igeragozás Az igének van 1. 98. pl. pontjait.75 seis coma setenta y cinco.

Nyolc ideje a kijelentő módban (két ideje a feltételes módban. -er és 3. — Ha ezt a végződést elhagyjuk. A spanyol igéket a ragozás szempontjából három csoportba osztjuk: 1. -ar.Indicativo Condicional o potencial Subjuntivo Imperativo 3. -ir végű igékre. hat ideje a kötőmódban és egy ideje a felszólító módban): a) jelen idő Presente b) folyamatos múlt Imperfecto c) befejezett múlt Pretérito simple d) egyszerű jövő idő Futuro I (imperfecto o simple) (egyszerű igeidők) (tiempos simples) e) közelmúlt Pretérito presente f) folyamatos régmúlt Pluscuamperfecto g) befejezett régmúlt Pretérito anterior h) befejezett jövő idő Futuro II (perfecto o compuesto) (összetett igeidők) (tiempos compuestos) A kötőmódban az Imperfecto-nák és a Pluscuamperfecto-nak két változata (I és II) van. 2. Négy módja: a) kijelentő mód b) feltételes mód c) kötőmód d) felszólító mód 297 . 2. A ragok a tőhöz járulnak. megkapjuk az ige tövét.

egysz. Hat. múlt id. Főnévi igenév. összetett Melléknévi igenév -ar babér -ado -ando habiendo -ado -ado -ER végű Igék -er haber -ido -iendo habiendo -ido -ido -IR végű igék -ir haber -ido -iendo habiendo -ido -ido KIJELENTŐ MÓD Jelen idő -0 -0 -0 Folyamatos múlt Befejezett múlt Egyszerű jövő idő Közelmúlt Folyamatos régmúlt Befejezett régmúlt Befejezett jövő idő \ -as -a -amos -áis -an -aba -abas -aba -abamos -abáis -aban -é -aste -ó -amos -asteis -aron -aré -arás -ara -aremos -aréis -arán he -ado has -ado ha -ado hemos -ado habéis -ado han -ado nabía -ado habías -ado había -ado habíamos -ado habíais -ado habían -ado hube -ado hubiste -ado' hubo -ado hubimos -ado hubisteis -ado hubieron -ado habré -ado habrás -ado habrá -ado habremos -ado habréis -ado habrán -ado -es -e -emos -éis -en -ía -ías -ía -íamos -íais -ían -i -iste -ió -irnos -isteis -ieron -eré -eras -era -eremos -eréis -eran he -ido has -ido ha -ido hemos -ido habéis -ido han -ido había -ido habías -ido había -ido habíamos -ido habíais -ido habían -ido hube -ido hubiste -ido hubo -ido hubimos -ido hubisteis -ido hubieron -ido habré -ido habrás -ido habrá -ido habremos -ido habréis -ido habrán -ido -es -e -irnos -ís -en -ía -ías -ía -íamos -íais -ían -í -iste -ió -irnos -isteis -ieron -iré -irás -irá -iremos -iréis -irán he -ido has -ido ha -ido hemos -ido habéis -ido han -ido había -ido habías -ido había -ido habíamos -ido habíais -ido habían -ido hube -ido hubiste -ido hubo -ido hubimos -ido hubisteis -ido hubieron -ido habré -ido habrás -ido habrá -ido habremos -ido habréis -ifo habrán -ido 298 .A szabályos igék ragtáblája -AR végű igék Főnévi igenév. igenév. Határozói igenév. jelen id.

régmúlt Befejezett jövő idő FELSZÓLÍTÓ MÓD (-a (tú) ! j-ad (vosotros)! ]-e (tú) ! ¡-ed (vosotros)! j-e (tú)! ¡-id (vosotros)! . -ara -ases -aras -ase . -ara -asemos -aramos -aséis -aráis -asen -aran -are -ares -are -aremos -aréis -aren haya -ado hayas -ado haya -ado hayamos -ado hayáis -ado hayan -ado hubiese -ado hubieses -ado hubiese -ado hubiésemos-ado hubieseis -ado hubiesen -ado hubiera -ado hubieras -ado hubiera -ado hubiéramos-ado hubierais -ado hubieran -ado hubiere -ado hubieres -ado hubiere -ado hubiéremos-ado hubiereis -ado hubieren -ado -a -as -a -amos -ais -an -iese v.FELTÉTELES MÓD j Jelen idő ¡ Múlt idő -aria -arias -aria -aríamos -aríais -arían habría habrías habría habríamos habríais habrían -ado -ado -ado -ado -ado -ado -ería -erías -ería -eríamos -eríais -erían habría habrías habría habríamos habríais habrían -ido -ido -ido -ido -ido -ido -iría -irías -iría -iríamos -iríais -irían habría habrías habría habríamos habríais habrían -ido -ido -ido -ido -ido -ido KÖTŐMÓD Jelen idő -e -es -e -emos -éis -en -ase v. és II. -iera -iescs -ieras -iese -iera -iésemos -iéramos -ieseis -ierais -iesen y -ieran -iere -ieres -iere -iéremos -iereis -ieren haya -ido hayas -ido haya -ido hayamos -ido hayáis -ido hayan -ido hubiese -ido hubieses -ido hubiese -ido hubiésemos-ido hubieseis -ido hubiesen -ido hubiera -ido hubieras -ido hubiera -ido hubiéramos-ido hubierais -ido hubieran -ido hubiere -ido hubieres -ido hubiere -ido hubiéremos-ido hubiereis -ido hubieren -ido -a -as -a -amos -ais -an -iese v. folyamatos múlt Egyszerű jövő idő Közelmúlt I. régmúlt II. -iera -ieses -ieras -iese -iera -iésemos -iéramos -ieseis -ierais -iesen -ieran -iere -ieres -iere -iéremos -iereis -ieren haya -ido hayas -ido haya -ido hayamos -ido hayáis -ido hayan -ido hubiese -ido hubieses -ido hubiese -ido hubiésemos-ido hubieseis -ido hubiesen -ido hubiera -ido hubieras -ido hubiera -ido hubiéramos-ido hubierais -ido hubieran -ido hubiere -ido hubieres -ido hubiere -ido hubiéremos-ido hubiereis -ido hubieren -ido I.

Az -AB véjjfi szabályos iflék ragozása. Egyszerű jövő idő " Közelmúlt -. Példa : hablar. beszélve Jelen idő hablo hablas habla hablamos habláis hablan hablaba hablabas hablaba hablábamos hablabais hablaban hablé hablaste habló hablamos hablasteis hablaron hablaré hablarás hablará hablaremos hablaréis hablarán he hablado has hablado ha hablado hemos hablado habéis hablado han hablado había hablado habías hablado ' había hablado habíamos hablado habíais hablado habían hablado hube hablado hubiste hablado hubo hablado hubimos hablado hubisteis hablado hubieron hablado habré hablado habrás hablado habrá hablado habremos hablado habréis hablado habrán hablado beszélek beszélsz beszél beszélünk beszéltek beszélnek beszéltem beszéltél beszélt beszéltünk beszéltetek beszéltek beszéltem („beszélek") beszéltél beszélt beszéltünk beszéltetek beszéltek beszélni beszélni beszélni beszélni beszélni beszélni fogok fogsz fog fogunk fogtok fognak Folyamatos múlt t Befejezett múlt .1. beszéltem beszélté] beszélt beszéltünk beszéltetek beszéltek beszéltem („beszélek beszélté] vala") beszélt beszéltünk beszéltetek beszéltek beszéltem („beszéltem beszélté] vala") beszélt beszéltünk beszéltetek beszéltek majd majd majd majd majd majd beszéltem beszélté] beszélt beszéltünk beszéltetek beszéltek Folyamatos régmúlt Befejezett régmúlt Befejezett jövő idő 300 . Tő : HABLFŐNÉVI IGENÉV HATÁRO­ ZÓI IGENÉV MELLÉK­ NÉVI IGENÉV 'KIJELEN­ TŐ MÓD jelen idejű múlt idejű egyszerű összetett hablar beszélni haber hablado hogy beszéJt(em) hablando beszélve habiendo hablado miután beszéJt(em) hablado beszélt.

habiara habláramos hablarais hablaran hogy beszélni fogok stb. folya­ hablase matos múlt hablases hablase hablásemos hablaseis hablasen Egyszerű jövő idő hablare hablares hablare habláremos hablareis hablaren haya hablado hayas hablado haya hablado hayamos hablado hayáis hablado hayan hablado hubiese . I. hubieses hubiese hubiésemos hubieseis hubiesen Közelmúlt hogy beszéltem stb. FELSZÓLÍ­ TÓ MÓD beszélj! beszéljetek! *301 . hablaras ha beszélnék stb. és II. és II. Múlt idő KÖTŐMÓD Jelen idő vagy I.FELTÉTE­ LES MÓD Jelen idő hablaría hablarías hablaría hablaríamos hablaríais hablarían habría hablado habrías hablado habría hablado habríamos h a b l a d habríais hablado habrían hablado hable hables hable hablemos habléis hablen beszélnék beszélnél beszélne beszélnénk beszélnétek beszélnének beszéltem volna beszéltél volna beszélt volna beszéltünk volna beszéltetek volna beszéltek volna beszéljek beszélj beszéljen beszéljünk beszéljetek beszéljenek habiara hogy beszéljek. ha beszél­ hablado tem volna stb. régmúlt (hubiera) (hubieras) (hubiera) (hubiéramos) (hubierais) (hubieran) hablado hogy beszél­ hablado tem. hablado hablado hablado Befejezett jövő idő hubiere hablado hubieres hablado hubiere hablado hubiéremos hablado hubiereis hablado hubieren hablado ¡habla (tú)! ¡hablad (vosotros)! hogy majd beszéltem stb.

2. miközben ettem. FŐNÉVI IGENÉV HATÁRO­ ZÓI IGE­ NÉV MELLÉK NÉVI IGENÉV KIJELEN­ TŐMÓD jelen idejű múlt idejű egyszerű összetett comer enni haber comido hogy ettem. ettél stb. ettél stb. enni fognak ettem ettél evett ettünk ettetek ettek ettem ettél evett ettünk ettetek ettek ettem ettél evett ettünk ettetek ettek majd ettem majd ettél majd evett majd ettünk majd ettetek majd ettek evett I I l | 302* . comiendo evés közben. habiendo comido miután ettem. comido megevett Jelen idő Folyamatos múlt Befejezett múlt Egyszerű jövő idő Közelmúlt Folyamatos régmúlt Befejezett régmúlt Befejezett jövő idő como comes come comemos coméis comen comía comías comía comíamos comíais comían comí comiste comió comimos comisteis comieron comeré comerás comerá comeremos comeréis comerán he comido has comido ha comido hemos comido habéis comido han comido había comido habías comido había comido habíamos comido habíais comido habían comido hube comido hubiste comido hubo comido hubimos comido hubisteis comido hubieron comido habré comido habrás comido habrá comido habremos eomidc habréis comido habrán comido eszem eszel eszik eszünk esztek esznek ettem ettél evett ettünk ettetek ettek ettem ettél ettünk ettetek ettek enni fogok enni fogsz enni fog enni fogunk enni fogtok . Az -ER végű szabályos igék ragozása. Példa: comer. Tő: COMi. ettél stb.

comido comido comido Befejezett jövő idő / hubiere comido hubieres comido hubiere comido hubiéremos comido hubiereis comido hubieren comido ¡come (tú)! jcomed (vosotros)! hogy majd ettem stb. ha comieras ennék stb. comiera comiéramos comierais comieran hogy enni fogok stb. eomido ha ettem comido volna stb. FELSZÓLÍ­ TÓ MÓD egyél I egyetek I .FELTÉTE­ LES MÓD Jelen idő eomería comerías eomería comeríamos comeríais comerían habría comido habrías comido habría comido habríamos comido habríais eomido habrían eomido coma comas coma comamos comáis coman comiese vagy comieses comiese comiésemos comieseis comiesen comiere comieres comiere comiéremos comiereis comieren haya comido v hayas comido haya comido hayamos comido hayáis comido hayan comido hubiese hubieses hubiese hubiésemos hubieseis hubiesen ennék ennél enne ennénk ennétek ennének ettem volna ettél volna evett volna ettünk volna ettetek volna ettek volna egyek egyél egyen együnk egyetek egyenek comiera hogy egyek. és II. I. Múlt idő KŐTŐMÓD Jelen idő • I. folyamatos múlt (hubiera) (hubieras) (hubiera) (hubiéramos) (hubierais) (hubieran) comido hogy ettem. és II. folyamatos múlt Egyszerű jövő idő Közelmúlt hogy ettem stb.

Példa: subir. Tő : SUBFŐNÉVI IGENÉV HATÁRO­ ZÓI IGE­ NÉV MELLÉK­ NÉVI IGENÉV KIJELEN­ TŐ MÓD jelen idejű múlt idejű egyszerű összetett subir felmenni haber subido hogy felmentem. subido felmenve Jelen idő sube subes sube subimos subís suben subía subías subía subíamos subíais subían subí subiste subió subimos subisteis subieron subiré subirás subirá subiremos subiréis subirán he subido has subido ha subido hemos subido habéis subido han subido había subido habías subido había subido habíamos subido habíais subido habían subido hube subido hubiste subido hubo subido hubimos subido hubisteis subido hubieron subido habré subido habrás subido habrá subido habremos subido habréis subido habrán subido felmegyek felmégy felmegy felmegyünk felmentek felmennek felmentem felmentél felment felmentünk felmentetek felmentek felmentem felmentél felment felmentünk felmentetek felmentek fel fogok menni fel fogsz menni fel fog menni fel fogunk menni fel fogtok menni fel fognak menni felmentem felmentél felment felmentünk felmentetek felmentek felmentem felmentél felment felmentünk felmentetek felmentek felmentem felmentél felment felmentünk felmentetek felmentek majd felmentem majd felmentél majd felment • majd felmentünk majd felmentetek majd felmentek Folyamatos múlt Befejezett múlt Egyszerű jövő idő Közelmúlt Folyamatos régmúlt Befejezett régmúlt Befejezett jövő idő 304 . habiendo subido miután felmentem. felmentél stb. miközben felmentem stb. felmentél stb. Az -IR végű szabályos Igék rugózása. subiendo felmenvén.3.

Múlt idő KÖTŐMÓD Jelen idő I. ha felmentem volna stb.FELTÉTE­ LES MÓD Jelen idő subiría subirías subiría subiríamos subiríais subirían habría subido habrías subido habría subido habríamos subido habríais subido habrían subido suba subas suba subamos subáis suban subiese vagy subieses subiese subiésemos subieseis subiesen subiere subieres subiere subiéremos subiereis subieren haya subido hayas subido haya subido hayamos subido hayáis subido hayan subido hubiese hubieses hubiese hubiésemos hubieseis hubiesen felmennék felmennél felmenne felmennénk felmennétek felmennétek felmentem volna felmentél volna felment volna felmentünk volna felmentetek volna felmentek volna felmenjek felmenj felmenjen felmenjünk felmenjetek felmenjetek subiera subieras subiera subiéramos subierais subieran hogy felmenjek. és II. ha felmennék stb. és I I . Befejezett jövő idő hubiere subido hogy majd felmentem hubieres subido hubiere subido hubiéremos subido hubiereis subido hubieren subido ¡sube (tú) l menj fel! ¡subid (vosotros)! menjetek fel I stb. folyamatos múlt Egyszerű jövő idő hogy fel fogok menni stb.5< 14 *305 . I. folyamatos múlt (hubiera) (hubieras) (hubiera) (hubiéramos) (hubierais) (hubieran) subido subido subido subido subido subido hogy felmentem. Közelmúlt hogy felmentem stb. FELSZÓLÍ­ TÓ MÓD 20 Spanyol n alvkbnyv .

Példa : lavarse. megmosa­ kodva Jelen idő me lavo te lavas se lava nos lavamos os laváis se lavan me lavaba te lavabas se lavaba nos lavábamos os lavabais se lavaban me lavé te lavaste se lavó nos lavamos os lavasteis se lavaron me lavaré te lavarás se lavará nos lavaremos os lavaréis se lavarán me he lavado te has lavado se ha lavado nos hemos lavado os habéis lavado se han lavado me había lavado te habías lavado se había lavado nos habíamos lavado os habíais lavado se habían lavado me hube lavado te hubiste lavado se hubo lavado nos hubimos lavado os hubisteis lavado se hubieron lavado me habré lavado te habrás lavado se habrá lavado nos habremos lavado os habréis lavado se habrán lavado mosakodom mosakodol mosakodik mosakodunk mosakodtok mosakodnak mosakodtam mosakodtál mosakodott mosakodtunk mosakodtatok mosakodtak mosakodtam mosakodtál mosakodott mosakodtunk mosakodtatok mosakodtak mosakodni fogok mosakodni fogsz mosakodni fog mosakodni fogunk mosakodni fogtok mosakodni fognak mosakodtam mosakodtál mosakodott mosakodtunk mosakodtatok mosakodtak mosakodtam mosakodtál ' mosakodott mosakodtunk mosakodtatok mosakodtak mosakodtam mosakodtál mosakodott mosakodtunk mosakodtatok mosakodtak majd mosakodtam majd mosakodtál majd mosakodott majd mosakodtunk majd mosakodtatok majd mosakodtak Folyamatos múlt Befejezett múlt Egvszerű jövő idő Közelmúlt Folyamatos régmúlt Befejezett régmúlt Befejezett jövő idő . lavádose (miután) megmosakodott.4. Tő : LAVFŐNÉV1 IGENÉV HATÁRO­ ZÓI IGE­ NÉV MELLÉK­ NÉVI IGENÉV KIJELEN­ TŐ MÓD jelen idejű múlt idejű egyszerű összetett lavarse mosakodni haberse lavado hogy mosakodtam stb. lavándose mosakodva habiéndose lavado miután mosakodtam stb. A visszaírni/» lj|él< rajiozAnn.

nos hubiésemos (nos hubiéramos) os hubieseis (os hubierais) se hubiesen (se hubieran) lavado lavado lavado lavado lavado lavado hogy mosa­ kod­ tam.FELTÉTE­ LES MÓD Jelen idő me lavaría te lavarías se lavaría nos lavaríamos os lavaríais se lavarían me habría lavado te habrías lavado se habría lavado nos habríamos lavado os habríais lavado se habrían lavado me lave te laves se lave nos lavemos os lavéis se laven me lavase vagy . • os lavarais se lavaran hogy mosakodni fogok Múlt idő KÖTÖMÓD Jelen idő I. Befejezett jövő idő me hubiere lavado hogy majd mosakodtam te hubieres lavado stb. se hubiere lavado nos hubiéremos lavado os hubiereis lavado se hubieren lavado j lávate! j lavaost mosakodjál I mosakodjatok ! 207 FELSZÓ­ LÍTÓ MÓD 20* . ha mosa­ kod­ nám stb. ha se lavara mosakodnám nos laváramos stb.te lavases se lavase nos lavásemos os lavaseis se lavasen me lavare te lavares se lavar» nos laváremos os lavareis se lavaren < me haya lavado te hayas lavado se haya lavado nos hayamos lavado os hayáis lavado se hayan lavado mosakodnék mosakodnál mosakodna mosakodnánk mosakodnátok mosakodnának mosakodtam volna mosakodtál volna mosakodott volna mosakodtunk volna mosakodtatok volna mosakodtak volna mosakodjam mosakodjál mosakodjék mosakodjunk mosakodjatok mosakodjanak me lavara hogy mosate lavaras kodjam. folyamatos múlt Egyszerű jövő idő Közelmúlt hogy mosakodtam stb. és li. I. és II. folyamatos múlt me hubiese (me hubiera) te hubieses (te hubieras) se hubiese (se hubiera) .

Bár a fent jelzett esetek nem rendhagyóságok. continuáis. melynél a tő utolsó szótagjában e. cambien continúo. o vagy u hangzó van. continúe. averiguar kivizsgál. Példák a ragozásra: pensar contar <. continúa. tocar érinteni (ragozását lásd a rendhagyó igéknek lejjebb közölt jegyzékében). cambia. jugar (fuego) játszani. cambiáis. acen­ tuar (acentúo) hangsúlyoz . A szonvoüíí Ige ragozását 1. vencer győzni. averiguar kivizs­ gálni . amikor hangsúlyos). cambies. 2. Megjegyzések a szabályos Igék ragozásához 1. enviar (envío) küld. continuemos. pl. continúan continúe. Példa a ragozásra : cambiar : continuar : cambio. Az -iar és az -uar végű igék egyik része a tő utolsó előtti. cambiar cserél. Ezt a tőhangváltozást a szótár mindenkor jelöli. continúen 2. személyében. evacuar kiürít. contar (cuento) el­ beszélni . pl. cambie. A spanyol helyesírás az alábbi szabályok szem előtt tartását teszi szük­ ségessé : a) a -car végű igék e előtt a c-t qu-ra változtatják . pl. 3. zurcir toldozni (ragozásukat 1. cruzar keresztezni. cambiéis. pl. dirigir irányítani . pl. cambiemos. lejjebb). cambian cambie. g) a -guir végű igék a és o előtt kivetik az u-t. Viszont a tő utolsó előtti magánhangzóját hangsúlyozzák az említett sze­ mélyekben olyan igék. mint acariciar becéz . személyében (vagyis. continuéis. ti) a -ñer. f) a -guar végű igék e előtt pontokat raknak az u-ra . -oer végű igék a ragban szereplő hangsúlytalan i-t g-re változ­ tatják . continúes. a nyelvtan 162.„„. copiar lemásol. pl. continuamos. pl. -ñir és a -llir végű igék a ragban előforduló hangsúlytalan i-t el­ hagyják . coger leszedni. continuar (continuo) folytat. d) a -gar végű igék e előtt u-t toldanak be a g után . pl. criar (ertoj nevel . tañer játszani (hangszeren) . pl. estu­ diar tanul. cambiamos. illetve ue hangzóra változtatja a kijelentő és a kötőmód egyes számában és a többes szám 3.5. ha a tő utolsó magánhangzója hangsúlyos. A szótár mindenkor jelzi. pronunciar kiejt. másik része pedig a tő utolsó magánhangzóját hangsúlyozza a kijelentő és a kötőmód jelen idejének egyes(számában és a többes szám 3. c) a -zar végű igék e előtt a z-t c-re változtatják . az egyszerűség kedvéért a kö­ zölt példákat a rendhagyó igék jegyzékében szerepeltetjük. distinguir megkülönböz­ tetni . cambias. reñir veszekedni. pontjában. -eer. pensar (pienso) gondolni. continúas. e) a -ger és a -gir végű igék a és o előtt j-t írnak a g helyett. caer esni : leer olvasni. pl.. limpiar tisztít. lü9ar 308 pienso pienso cuento cuente incoo S e piensas pienses cuentas cuentes iueoas Caaes piensa piense cuenta cuente juega uegue pensamos pensemos contamos contemos jugamos juguemos pensáis penséis contáis contéis jugáis juguéis piensan piensen cuentan cuenten Juegan jueguen . confiar (confio) megbízik . pagar fizetni. szidni . principiar kezd . ezt a hangzót ie. mullir meglazítani (földet): i) az -aer. Tőhangváltó igék Sok olyan ige. b) a -cer és a -cir végű igék a és o előtt a c-t z-re változtatják . Pl.

igenév : cayendo. cogió. — Kötőm. — Az összetett ige az alapige rendhagyóságát követi . m. mint decir-t. m. adquieres. anduviste. és II. cozamos. cabe. m. cuece. cojamos. : cogí. jelen i. — Kötőmód foly. anduviésemos. anduviéramos. m. concluya. averiguó. cabéis. bef. quepamos.: concluyese v. ott) ADQUIRIR szerezni — Kij. — Felt. quepáis. adquieren . — Felt. jelen i. : argüyere stb. anduvieron. bef. caigáis. m. argüyó. cupiera stb. averiguan . averiguamos. : cueza. averigüéis. caímos. m. : argüí. cojan. — Kötőm. . jövő i. m. m. . adquirís. cayeron . cocéis. : cocí. bef. — bendeciría stb. arguyen . — Jövő i. concluís. — Melléknévi igenév: con­ cluido. descubrir mint cubrir. bef. — Kötőmód jövő i. — Hat. igenév: concluyendo . concluye. anduvieseis. — Felsz. averiguasteis. averigüemos. : cuezo. m. jelen i. COGER leszedni — Kij. argüíste. cogiste.: cupiese v. averigües.: arguyo. concluyas. m. bef. — Kötőm. . cabes. 1. igenév: caído. adquieran AGRADECER szívesen fogadni — (mint conocer) ANDAR menni — Kij. anduviese. m. jelen i. concluíste. : argüía stb. caigas. cogimos. cueces. — Kij. cogieron. m. concluyáis.4. cabemos. averigüen. cociste. cupisteis. anduvierais. jelen i. coges. — Kij. : quepa. — Kötőm. I. cojáis. — Melléknévi igenév: bendito v. de a kij.: cabría stb. foly. cupieron. — Kötőm. : argüiré stb. : anduve. : arguya. jelen ideje szabályos : bendeciré stb. — Kötőm. cogisteis. averiguamos.: adquiera. cupo. m. jelen i. arguyan. arguya. jelen i. andu­ vieses. m. anduviesen. 309 . m. m.: concluyo. jelen i. quepa. m. cae. jelen i. quepan. cocemos . — Jövő i. jelen i. caes. — Kötőm. m. caiga caigamos. argüimos. m. adquieras. jövő ideje és a felt. : adquiero. így tehát suponer úgy ragozandó. — Mellékn. — Kötőmód I. m. : argüiría stb. arguyas. anduvo. andu­ visteis. anduvieran. anduvimos. argüísteis. — Kij. concluyes. ADVERTIR észrevenni — (sentir hangváltozását követi. averiguaron.: anduviere stb. — Hat. m . cayera stb. concluísteis. m. : caí. caemos. foly. concluyen . m. jelen i. : concluya. coció. —. concluimos. : averigüé. adquiramos. m. BENDECIR áldani — Ügy ragozzuk. cocisteis. jelen i. Melléknévi igenév : argüido. cocieron. : cojo. m. cupimos. bef. arguyes. ' CAER esni — Kij. m. quepas. averiguas. concluyeron. folyamatos múltja : anduviese. caíste. : ¡arguye! ¡argüid! — Határozói igenév : arguyendo . coja. : caigo. — Kötőm. adquiere. cojas. bef. averiguáis. coge. m. anduviera. cogéis. bendecido. concluí­ mos. m. concluyamos. — Kij. — Kötőm. arguyamos. m. obtener mint tener stb. cuezan. jelen i.: averigüe. : cupe. jelen i. COCER főzni — Kij. cocimos. arguye. caéis. concluyó. caísteis. cupiste. caigan . m . averiguaste. cogen. arguyera stb. ABRIR kinyitni — Melléknévi igenév: abierto. : averiguo. : cupiere stb. — Kij. cuezas. m. argüís. adquiri­ mos. — Kij. arguyáis. bef.: cabré stb. averigua. caen . mint poner. — anduviera. m. averigüe. m. concluyan . jelen i. caben. foly. és II. : concluí. foly.: quepo. — Kij. CABER beférni — Kij. cueza. cozáis. adquiera. jelen i. concluyera stb.m. A rendhagyó (és helyesírási szempontból sajátságos) igék betűrendes jegyzéke A jegyzék csak a rendhagyó alakokat tünteti fel: a fel nem vett alakok tehát szabályos képzésűek. adquiráis. : caiga. cayó. — Kötőm. cuecen. : coja. : cayese v. argüimos. jelen i. ARGÜIR érvelni — Kij. argüyeron — Jövő i. jelen i. cogemos. andu­ vieras. — Kötőm. COMPADECER együtt érezni (mint conocer) CONCERNIR illetni (mint sentir) CONCLUIR következtetni — Kij. — Kij. m. AVERIGUAR kivizsgálni — Kij. : arguyese. — Kötőm.

conociste. condujera stb. — Kötőm. jelen i. : corregí. disolvéis. dijisteis. dirigisteis. dirigiste. m. : di. damos. doláis. conozcas.: diga. dolemos. m . jelen i. jelen i. deis. — Felsz. dirija.: cruce. jelen i. duele. — Kij. corriges. : duela. den. delinquiste. — Kötőm. bef. igenév : disuelto. corregisteis. : corrigiese v. delinquís. distinguimos. das. — Hat. delinquen. bef. des. — Kötőm. diste. distinguen. m. disuelve. digáis. de­ linca. jelen i. : crucé. — Kötőm. delincáis. cono­ cisteis. m. — Kij. igenév : diciendo.: cruzo. duelan. dirigís. conducís. jelen i. disuelva. jelen i. — Melléknévi igenév: dicho. : corrija. duelen. 310 . jelen i. — Kötőm. : delinco. : dijese v. decimos. distingamos. : distinga. m. conozcan . dices. : disuelvo. con­ duzcamos. dan — Kötőm. conoce. delinques. disteis. dirigimos. distinguieron. con­ dujo. jelen i. distingan. corrigió. delinquimos. duelas.: conduzco. distingues. dis­ tinguiste. duela. dirigen. : diese v. jelen i. m. bef. m. — Kij. dijera stb. m. bef. distinguimos. m . da. — Kötőm. corrigen . dolamos. corrijáis. conoces. — Kij. : distingo. conducimos. m . — Kij. m.: conozco. jelen i. DIVERTIRSE szórakozni (mint sentir) DOLER fájni — Kij. delinquisteis. diriges. jelen i. disuelves. — Mellékn. — Kötőm. — Kötőm. CURRIR befedni — Melléknévi igenév : cubierto DAR adni — Kij. m. conduces. : conduje. : delinca. DISTINGUIR megkülönböztetni — Kij. CONOCER ismerni — Kij. DISOLVER feloldani — Kij. corrijan . m. condujiste. disolváis. cruzan. íoly.: doy. distinga. distinguís. cruzaste. diga. corrí jamos. : dirijo. m. foly. delincamos. dirijamos. jelen i. cruzamos. decís. delinquimos. bef. cruce. conduzcáis. digan . cruzas. m. crucen. — Kij. : dirigí.: dé. — Felt. foly. m. conozcamos. m. bef. — Felszólító mód: ¡da ! ¡dad ! DECIR mondani — Kij. delincan. cruzó. : digo. distingas. : diría stb. dieron. cruza. cruzáis. condujimos. dirigió. : duelo. jelen i. jelen i. jelen i. dicen . jelen i. m. — Kötőm. : diré stb. igenév : corrigiendo. ! — Hat. — Kötőmód foly. conduzca. m. CONSEGUIR elérni (mint seguir) CONSTRUIR építeni (mint concluir) CONTENER tartalmazni (mint tener) CONVENIR megegyezni (mint venir) CORREGIR kijavítani — Kij. jelen i. dirijáis. jelen i. diera stb. conocen . cruzasteis. delinquieron. m. m. — Kij. m . : ¡di! ¡decid. — Kij. cruzamos. digas. m. corrige. dirigimos. jövő i. dirijas. : conocí. corregís. dio. conducen . disuelvan. — Kij.CONDUCIR vezetni — Kij. : distinguí. condujeron. crucéis. corrigiera stb. jelen i. m. m. corregiste.: conduzca. disolvemos. distingue. m . m. : dirija. — Kötőm. dé. DESPEDIR elbúcsúzni (mint pedir) DESTRUIR elpusztítani (mint. dijiste. — Kötőm. : dije. conocéis. concluir) DIRIGIR irányítani — Kij. m. m. i DELINQUIR kihágást elkövetni — Kij. dice. demos. dais. disuelven. jelen i. conduce. m. conozca. — Kötőm. m. digamos. : delinquí. condujisteis. disolvamos. m. dijimos. delinque. cruces. conocemos. dirige. — Kötőm. dirijan. m. dijo. : corrijo. disuelvas. conduzcan . dirigieron. crucemos. bef. distingáis. : conozca. conocieron. corregimos. doléis. conoció. m. conoz­ cáis. m . corrigieron. — Kij. m. cruzaron. CRECER nőni (mint conocer) CREER hinni (mint leer) CRUZAR keresztezni — Kij. distinguisteis. dimos. dueles. conocimos. dijeron. corrijas corrija. corregimos. delinquió. : condujese v. delincas. bef. conduzcas.: disuelva. bef. distinguió. jelen i.

fueron. jelen i. : hube. ¡yergue ! ¡erguid ! — Hat. irgáis v. empiezan. erguísteis. m. enciendes. jövő i. empiezas.: enciendo. dormís. m. hubiera stb. duerme. duermes. dormimos. hicieron. — Kij. m. gruñís. 311 .: haría stb. erguís. bef. yergan. jelen i. habrán. durmamos. yerguen. erremos. EJERCER gyakorolni (mint vencer) ELEGIR kiválasztani (mint corregir) EMPEZAR megkezdeni — Kij. hayas. gruñe. erguimos. y ergo. m. hubisteis.: habré. — Kötőm. igenév : irguiendo. estamos.: empiece. bef. yerren. jelen i. encendáis. gruñas. gruñíste. durmieron. — Hat. : haya. empecemos. jelen i. — Kij. m . ESTAR lenni — Kij. yergues. jeleni. empezasteis.: durmiese v. haga. erréis. : ¡he! ¡habed! HACER csinálni — Kij. dormimos. jelen i . jelen i. enciendas. empiece. : erguí. haces. estuviste. están. — Kötőm. fue. fuisteis. bef. gruñimos. hemos.: voy. : yerre. duermen. jövő i. : esté. empieza. — Kötőm.: hago. estén.: gruño. : estuve. empieces.: duermo. : fuese v. bef. m. empezó. empecéis. yerran. irguen v. — Kötőm.: irga v. esté. hubimos. irgamos v. : estuviese v. — Kötőm.: he. habréis. m. hubo. hacéis. m. jelen i. estuvimos. encen­ damos. irgas v. m. — Felsz. hiciste. erguíste. m. vas. ESCOGER kiválasztani (mint coger) ESCRIBIR írni — Melléknévi igenév: escrito. hubiste. yerras. jelen i. — Kötőm. yerga. habrá. irgan v. gruñísteis. empiecen. jelen i. m .: iré stb. m. estáis. : empecé. — Kötőm. — Kötőm. vais. — Mellékn. gruñó. irguieron. m. haya. gruñes. encienden. jelen i. bef. — Kij. m. jelen i. enciendan. : hubiese v. m . hiciera. hagáis. hayáis. m. hagas. — Felsz. irguió. . m. Jelen i. — Kötőm. encienda. igenév: durmiendo. ¡haz! ¡haced! — Melléknévi igenév: hecho. foly. hizo. dormiste. — Kij. m. — Kij. hubieron.: iría stb. han. duerman. va. ENCENDER meggyújtani — Kij. m. vamos. está. gruñeron. m. enciende. vaya.: estoy. erguimos. hacemos. yerga.: yerro. hicisteis. — Kij. m.: empiezo.: vaya vayas. mf. irgues v. bef. fuiste. has. encendéis. HUIR menekülni (mint concluir) IMPEDIR megakadályozni (mint pedir) IR menní — Kij. m. hayan. va. foly. yergue. — Kötőm. durmiera stb. yergas.: fui. — Hat. — Kötőm. — Kötőm. irga v. estuvisteis. vayan.: hice. m. jelen i. jelen i. jelen i. fuimos. dormisteis. : ¡irgue ! v. m. : encienda. m. hacen. jelen i. durmáis.DORMIR aludni — Kij. m. m. gruñáis. irgue v. igenév: yendo. . empezamos. m . jelen i. — Kij. — Jövő i.: irgo v. estuvieron. estemos. igenév: gruñendo. — Kötőm. gruñen. estéis. m . fuera stb. foly. duermas. hicimos. erráis. : hiciese v. jelen i. jelen i. hayamos. — Felt. m. ERGUIR felállítani — Kij. : duerma. m. yerres. estuvo. jelen i. m. yerre. hace. r EXIGIR követelni (mint dirigir) FLORECER virágozni (mint conocer) FREÍR sütni (mint reír) — Melléknévi igenév: frito. m . yergáis. m. durmió. : gruñí. foly. — Kötőm. gruñimos. — Kij. : ¡ve! ¡idlHat.. empezaste. estu­ viera stb. — Felt. m. gruña. empezamos* empezáis. — Kij. bef. gruñamos. jelen i. duerma. HABER (segédige) — Kij.: haré stb. foly. estás. yergamos. jelen i . — Felsz.: haga. — Felsz. — Felt. hagamos.: gruña.: habría stb. yerra. m. empezaron. ERIGIR felállítani (mint dirigir) ERRAR tévedni — Kij. erramos. habremos. — Kij. m . encendemos. vayáis. habrás. — Kötőm. bef. habéis. gruñan. : dormí. igenév: ido. estés. vayamos. GRUÑIR röfögni — Kij. ha. m. hagan. m .

Kij. m. negáis. m. jelen i. leamos. olió. jelen i. oímos. jelen i. — Kij. plazcan. m. : quisiese.JUGAR játszani — Kij. pida. jelen i. pedimos. m. jugaste. leemos. — Felt. tuguemos. foly. m. nieguen. : plazca. m. — Felt. — Kötőm. pudiste. m. vagy : plega. quieren. bef. negaste. oímos. — Kij. : pondré stb. pidan. plegues stb. m. : pongo. PREFERIR jobban szeretni (mint sentir) PRODUCIR termelni (mint conducir) QUERER szeretni. juega. jelen i. neguéis. quisieron. — Kij. foly. oléis. oyen. m. oyeron. oigan. beí. : podré stb. — Kötőm. niegue. : jugué. 312 . : quiera. — Mellékn. oigamos. m. : pueda. jövő i. : huelo. quisisteis.: juegue. leen. : negué. m. olamos. plegas stb. placemos. puedan. lee. pagó. pedisteis. niega. igenév : pidiendo. pueda. pongáis. : pedí. juegan. huela. : olí. pidieron. — Kij. jugasteis. — Kötőm. jelen i. puso. plazcáis. m. PARECER látszani (mint conocer) PEDIR kérni — Kij. — Kötőm. m. pa­ guen. podamos. jelen i. : pagué. oláis. m. oyes. : lei. m. placieron (a 3. queramos. neguemos. negamos. quieras. paguemos. pusisteis. quiere. pluguiese v. személyben előfordul -. queráis. : pusiese. pudimos. pusieron. huelas. placiera v. huelan. — Kij. pides. juegas. quisiera stb. pagamos. huelen. oiga.: lea. jelen i. vagy : plegué. quieres. igenév : oyendo. leiste. — Hat. pudisteis. ponen. — Kij. pones. m . igenév: muerto. m .: querré stb. : puse. jelen i . — Kij. PONER helyezni — Kij. oigáis. m. juegue. pide. placiste. quieran. jelen i. : pido. leyeron. pusimos. jelen i. — Kötőm. pagues. : leo. bef. juegues. : pondría stb. lea. pagaste. m. pongas. igenév : leyendo — Mellékn. oísteis. — Hat. puedes. : oiga. pongamos. : placiese v. m. puede. m. igenév: puesto. bef. MALDECIR átkozni (mint bendecir) MEDIR mérni (mint pedir) MERECER érdemelni (mint conocer) MORIR meghalni (mint dormir) — Mellékn. : quise. — Kij. OLER illatozni — Kij. — Kij. m. igenév: pudiendo. m . m. pudieron. bef.: niegue.: pida. leyó. jelen i. pediste. olieron. jugamos. bef. olimos. ponéis.: juego. plazca. : querría stb. oye. — Kij. paguéis. jelen i . — Felt. : puedo. jelen i. m. negaron. huele. OFRECER felajánlani (mint conocer) OÍR hallani —. negamos. negó. leímos. placisteis.. plazcas. bef. : oi. pedimos. leéis.: niego. placimos. oliste. bef. m. m. jelen i. jövő i. : ¡pon! ¡poned! — Mellékn. pidáis. — Hat. leáis. pluguieron is). — Kötőm. jugáis. — Kötőm. m. jelen i. NACER születni (mint conocer) NEGAR tagadni — Kij. leas. pidió.pluguiera. bef. m. hueles. queremos. m. quisimos. jugaron. — Kij. olisteis. ponemos-. . akarni — Kij. olemos. jelen i. : pude. m. — Kö­ tőm. pudo. m. niegues. jelen i. : oigo. jelen i. niegas. pusiera stb. oís. places. — Kötőm. lees. : plací. : podría stb. quiera. — Kötőm.plugo. jugó. quisiste. jelen i. puedas. Kötőm. podéis. pagaron. plació. pidamos. igenév : oído. m. PERMANECER maradni (mint conocer) PERSEGUIR üldözni (mint seguir) PERTENECER tartozni vhová (mint conocer) PLACER tetszeni — Kij. oíste. m . jelen t. jövő i. pone. m. jelen i. juguéis. plazcamos. placéis. — Kij. m. pla­ cen. le* isteis. podáis. pongan. pidas. jelen i. podemos. queréis. m. PACER legelni (mint conocer) PAGAR fizetni — Kötőm. foly. pague. — Kötőm. pedís. lean. m. : plazco. — Hat. jueguen. niegan. igenév : leído. jelen i. — Kij. — Kötőm. — Kij. m. pusiste. bef. place. LEER olvasni — Kij. bef. pagasteis. oyó. quiso. PODER -hatni — Kij. oigas. m. m. : ponga. piden. jugamos. negasteis.: huela. m.: pague. ponga.: quiero. — Felsz. pueden.

tuviste. m . tañan. m. sigue. : riñese. m . riñera stb. — Kötőm. tenemos. sienten. resuelve. m . — Kötőm. somos. siguen. resuelvas. : fuese.: saldría stb. ruega. m.: tuviese. salgas. — Kij. sigas. eres. jelen i. foly. sepa. ríen. sepan. jelen i. jelen i. jelen 1. salieron.: tendría stb. riñan. m. seguimos. — Kij. tañen. : riña. tuvieron. — Felt. — Kötőm. : supe. : resuelvo. m. jelen i.: reñí. taña. jelen. salisteis. m. éramos. SABER tudni. sintió.: salga. tuvisteis. riñáis. sentimos. jelen i. eras. jelen i. tañemos.. resolvemos. bef. rió. foly. ' TENER tartani — Kij. : tañese. m. salgan. resuelves. — Kötőm. — Kötőm. ROGAR kérni — Kij. ROMPER törni — Mellékn. m. resuelven. SENTIR érezni — Kij. : riño. riñas. sois. tañíste. m.: salí. m. m. m. tañéis. jelen i. sigan. foly. supimos. : salgo. riña. igenév: sido: SERVIR szolgálni (mint pedir) SOLER szokott (mint doler) SURGIR feltűnni (mint dirigir) TAÑER (hangszeren) játszani — Kij. sales. m . jelen i. reimos. tañáis. supo. supiste. — Kij. jelen i. — Hat. jelen i. sentisteis. fuera stb. i. reñiste. rogasteis. salgamos. bef. ries. rieron. tañeron. — Kij.: tenga. m. tengan. tañe. ruegas.: ruego. — Kötőm. riñes. sepamos. reñísteis. : supiese v. m . m . jelen i. reiste. sale. supieron.. m. son. jelen i. i resuelva. bef. m. — Kij. : ruegue. sepáis. jelen i. era. foly. — Kötőm. : reí. — Kötőm. rían. riáis. supisteis. salen. siguió. : siguiese. foly m . reñimos. SER lenni — Kij. erais. bef. m . reímos. m. riñen.: sea. m.: tendré stb.: ría. siente. rogamos. tuvimos. sepas. — Kij". seguisteis. sintieron.RECOGER begyűjteni (mint coger) RECONOCER felismerni (mint conocer) REFERIR elmondani (mint sentir) REÍR nevetni — Kij. seáis. foly. m. tañas. seguís. jelen i. sentimos. : tañí. m. salimos. tengáis. — Mellékn. bef. : tuve. salimos. saliste. m . m. fuimos. — Hat.: taño. sintiera stb. jelen i. m . seamos. — Kij. siga. ruegue. roguéis. foly. m . eran. — Hat. sigamos. jelen i. bef. seguiste. sientas. salgáis. fueron. — Mellékn. m. fue. rogáis. — Kij. sabemos. rogamos. — Kij. : rogué. rogaron. sean. m. jövő i. tengamos.— Kötőm. ría. resolvamos. sea. reñís. igenév: roto. tienen. — Felsz. reñimos. — Felsz. — Kij. salga. reisteis. tenga. sientes. : ¡sal! ¡salid ! SATISFACER eleget tenni (mint hacer). igenév: riñendo.: tengo. m. SEGUIR követni — Kij. — Kötőm. tañímos. rogaste. ruegues. — Felt. : era. jelen i. igenév: resuelto. m. tuvo. tengas. m. riñeron. tenéis. rías. rio. : sentí. m. " resolváis. REPETIR megismételni (mint pedir) REPRODUCIR ábrázolni (mint conducir) RESOLVER megoldani — Kij. sintáis. — Kij. fuisteis. bef. — Kij. resuelva. — Felt. jelen i. tañó.: saldré stb.: soy. m. — Kötőm. tañes.: sabría stb. sabéis.: taña.. riñó. bef. roguemos. resolvéis. sienta. — Hat. sentís. tañera stb. tuviera stb. — Kötőm. jelen i. jelen i. tiene. — Kötőm. m. tañamos. m. sabe. jelen i. m. sigues. : sepa.: sabré stb. SALIR kimenni — Kij. : seguí. : sienta. siguiera stb. m. jövő i. — Kötőm. — Kötőm. : ¡ten l ¡tened l 313 . : ¡sé! ¡sed ! — Hat. rogó. igenév: siguiendo. m. tañísteis. m . — Kötőm. m. bef. foly. — Kötőm. rueguen. riamos. — Kij. — Kötőm. saben. resuelvan. salió. es. siguieron. : sintiese. : siento. ruegan. : sigo. sintamos. : fui. salís. seas. sientan. riñe. — Kij. — Felsz. igenév: sintiendo. jövő i. ríe. reís. riñamos. RENDIR lenyűgözni (mint pedir) REÑIR szidni — Kij. m. igenév: riendo. sentiste. m . sabes. jelen i. igenév: siendo. igenév: reído. sigáis. — Mellékn. fuiste. m. — Kij.: siga. su­ piera stb. : sé. bef. m. m. seguimos. jelen i. tienes.

trajiste. : veo. jövő i. vimos. traigan. jelen i. vino. veamos. venzáis. : vencí. valisteis. m. jelen i. ven. zurces. — Kötőm. jelen i. m. toquen. : zurcí. jövő i. TRADUCIR lefordítani (mint conducir) TRAER hozni — Kij. toca.: loque. m. venía. vencieron. vienes. valen. traigamos. m. jelen i.: vea. m . : ¡ven ! ¡venid! — Hat. m. : valga.: venzo. — Felt. zurcieron. veníais. traje. : vendría stb. — Kötőm. valió. jelen i.: valí. venías. venció. 40 igének két melléknévi igeneve van : az egyik szabályos képzésű. foly. : vengo. vuelva. : viniese. m. toques. venzan. traigas. m. a latinos forma inkább irodalmi. vuelvas. vengan. — Kij. m. — Kij. VALER érni vmit — Kij. vean. vinimos. tocaste. — Kőtőm. m. igenév: viniendo. vuelvan. valemos. vuelves. 5. : vi. VER látni — Kij. — Kij. valgamos. jelen i. : vine. trajo. vuelve. jelen i. — Kij. — Mellékn. m. trajimos. — Hat. ven­ cen. vencisteis. bef.: venga. venga. bef.TOCAR érinteni — Kij. zurció. tocáis. — Kötőm. viste. venzas. veis. zurza. vencemos. — Kőtőm. foly. jelen i. vengamos. — Kij. veníamos. zurciste. zurzas. m. jelen i. m. bef. jelen i. venimos. ZURCIR foldozni — Kij. valimos. A legfontosabb ilyen igék : aíligir lesújtani concluir következtetni corregir kijavítani difundir elterjeszteni elegir kiválasztani excluir kizárni íreir sütni imprimir kinyomatni maldecir átkozni nacer születni romper törni afligido concluido corregido difundido elegido excluido freído imprimido maldecido nacido rompido aflicto concluso correcto difuso electo excluso frito impreso maldito nato roto 314 . jelen i. — Felt. foly. tocas. jelen i. jelen 1. — Kötőm. VENCER győzni — Kij. vences. viniera stb. : zurzo. volváis. — Kij. : viese. vemos. toque. jelen i. veáis. — Kij. — Melléknévi igenév: visto. valiste. jelen i. vale. vieron. : venía. viniste. igenév: trayendo.: zurza. zurzáis. zurcimos. vence. veas. volvéis. m. — Kötőm. locasteis. vinisteis. valéis. traéis. — Felsz. m. — Kij. vea. VOLVER visszajönni — Kij. m. viene. traes.: valdré stb. zurzamos. valieron.: vuelvo. — Kötőm. m. m . a másik az eredeti latin rendhagyóságot tükrözi. venciste. . VENIR jönni — Kij. zurcimos. zurcís. vengas. viera stb. vinieron. bef. bef. m. vuelven. valgan. jelen i. vienen. zurcisteis.: vendré stb. zurcen. trajisteis. m. m. traigáis. valga. venzamos. traen. locaron. ve. m. — Kötőm. toquemos. m . volvemos. m. toqué. tocó. : trajese. — Kij. : loco. locamos. bef. venís. jelen idő : valdría stb. vencimos. ves. : vuelva. m. valgáis. : venza. — Kij. zurzan. : valgo. m. A két melléknévi igenévi alak között jelentés­ ben különbség nincsen . vengáis. m. m. vencéis. Két múlt idejű melléknévi igenévvel rendelkező igék Kb.: traigo. visteis. bef. zurce. venza. trae. — Kötőm. — Melléknévi igenév : vuelto. traiga. trajera stb. foly. m . traemos. loquéis. locamos. m. — Kötőm. volvamos. vales. trajeron. igenév: traído. valgas.: traiga. tocan. vio. jelen i. m. venían. m.

Está malo. Está distraído. Sok melléknév aszerint változtatja értelmét. Zöld. Es listo. Es interesado. A HATÁROZÓSZÓ (L. önző. Fiatalos. 50 ige melléknévi igenevének a szabályos jelentésén kívül cselekvő1 értelmű melléknévi jelentése is van. pontját.) . Készen van. lis verde. Ilyen melléknevek például: Ks alto. finom értelmes olvasott (ember) hasonló hiú. Fiatal. hogy ser vagy estar segédige áll mellettük. Es débil. a nyelvtan 100-104. okos. unalmas jóllakott előkelő. Magas (termetű). Éretlen. illetve e s t a r igével kapcsolt melléknevek értelmi változása. A legfontosabbak : | acostumbrado agradecido bebido callado cansado comido distinguido entendido leído iiarecido ¡•resumido sabido hozzászokott megköszönt megivott elhallgatott elfáradt megevett megkülönböztetett megértett olvasott (könyv) látszott gyanított tudott. Alacsony állású. A s e r . Rosszul van. Gyenge egészségű. Está vivo. Figyelmetlen. Pontos. Vak. Es joven. Está verde. Élénk. Él. Está ciego. Es malo. Alacsony (növésű). Es bajo. Rossz. titoktartó fáradt. Gyenge szervezetű. Está débil. EH vivo. Es distraído. eleven. Está justo. Szórakozott. Érdekelve van. Está bajo. szokásos hálás részeg hallgatag.6. Está delicado. Está listo. Está joven. Está alto. 7. Es delicado. Cselekvő értelmű melléknévi igenevek Kb. ismert megszokott. Está interesado. Es justo. Igazságos. gyengéd. Magas állásban van. Megvakult. Finom. Legyengült. beképzelt okos 7. Értelmes. Életben van. Es ciego.

¡pobre de mi hermano! szegény testvérem 1 ese picaro de Ernesto az a huncut Ernő . fr) az okhatározót: de amor szeretetből. en. de pequeño kiskorában . -böl ragnak meg­ felelően : asustarse de megijed vmitől. ¡ay de los vencidos! jaj a legyőzötteknek ! ¡ay de ti! jaj neked ! i) a helyhatározót honnan? kérdésre: oengo de Madrid Madridból jövök. de nuevo újból. está de luto gyászol. az érzelmet és kísérést kifejező igékkel kapcsolatban : Ana es amada de todos Annát mindenki szereti. megvet vkit. ruha le­ írásánál) : la muchacha de los cabellos rubios a szőkehajú kislány. vmit abusar de visszaél vmivel acordarse de emlékszik vmire acusar de vádol vmivel admirarse de csodálkozik vmin 316 . g) az értelmezőt: el mes de febrero február hónapja . külső.8. súlyt jelölő szók után : un pedazo de pan egy darab kenyér. -tói. ¿de qué color es? milyen színű? f) a méretet : mi cuarto tiene 4 metros de largo y ő de ancho a szobám 4 méter hosszú és 5 méter széles . amiből valami van : la estufa es de hierro a kályha vasból v a n . de repente hirtelen . q) előfordul sok határozói kifejezésben : del todo teljesen . de sobremesa asztalnál ülve ebéd után . no saldré de casa nem megyek el hazulról. hace de intérprete tolmácsként működik . de todos modos mindenesetre . ponerse de acuerdo megegyezik. los vinos de Jerez son muy buenos a jerezi borok nagyon jók . está de viaje utazik . b) az anyagot. de noche éjjel . de un salto egy ugrással. para. ir de compras bevásárolni megy. d) a foglalkozást vagy mesterséget: trabajo de obrero munkásként dolgozom . dos de los alumnos két tanuló . általánosságban : de dia nappal. -ból. e) a megkülönböztető tulajdonságot vagy vonást (testalkat. -tői. está de moda divatos . una casa de tres pisos háromemeletes ház . guardarse de óvakodik vmitől. AZ ELÖLJARÓSZÓ A leggyakoribb és legfontosabb spanyol elöljárószók : de. el reino de España a spanyol királyság . Lajost fia kísérte. -ről. r) igék állandó vonzatát. A DE elöljárószó Kifejezi: a) a birtokost (a birtok megelőzi a birtokost 1): el libro del profesor a tanár könyve. esa pluma es de Pablo az a toll Pálé . de miedo félelmében. j) az időhatározót mikor? kérdésre. con. m) a részelő értelmet: comer-. a magyar -ról. a. h) nyomatékossá teszi valamely főnév (személy) tulajdonságát : el bueno de Juan a derék János. ir de paseo sétálni megy . c) a származást vagy eredetet: Pedro es de Madrid Péter madridi származású . o) a magyar mint fogalmát középfokú melléknév után : tengo más de cien florines több mint száz forintom van . está de embajador en París nagykövet Párizsban . conocer de nombre névről ismerni. convencer de meggyőz vmiről. Luis estaba acompañado de su hijo. p) 2L cselekvő személyt a szenvedő szerkezetben. n) az anyagot mértéket. los más de los hombres a legtöbb ember. de prisa sietve . l) az eszköz. un sombrero de paja szalmakalap . de verano nyáron . una botella de vino egy üveg bor. un reloj de oro aranyóra. de los frutos del árbol a fa gyümölcseiből enni.és módhatározót mivel? hogyan? kérdésre: beber de un trago egy hajtásra kiinni. a magyartól eltérően de elöljárószót vonzanak az alábbi igék: abominar de utál. de este modo ilyen­ képpen . nada de nuevo-semmi új . un kilo de patatas egy kiló krumpli. de oídas hallomásból . de mediana edad középkorú. port 1.

salimos a la calle lemegyünk az u t c á r a . -re . -hez. vmi miatt s) melléknevek állandó vonzatát : capaz de carente de culpable de descontento de deseoso de diferente de digno de distinto de ebrio de lleno de responsable de rico de (en) vecino de képes vmire vminek híján levő vmiben vétkes vmivel elégedetlen vmire vágyódó vmitől különböző méltó vmire vmitől különböző vmitől megrészegült vmivel teli vmiért felelős vmiben gazdag vmihez közel. Az A clöljáróazó Kifejezi: a) a valamilyen cél vajjy hely felé való törekvést.afligirse de alegrarse de aprovecharse de arrepentirse de asombrarse de burlarse de carecer de compadecerse de cubrir de desconfiar de descuidar de disponer de dudar de enamorarse de encargar de enterarse de equivocarse de extrañarse de fiarse de gozar de huir de llenar de morir de ocuparse de (en) quejarse de reirfse) de responder de vengarse de bánkódik vmi miatt örül vminek felhasznál vmit megbán vmit csodálkozik vmin kinevet. -ba. örvend vminek fut. -be ragoknak megfelelően : voy a la escuela az iskolába megyek. -ra. -höz . menekül vmi elől megtölt vmivel meghal vmiben foglalkozik vmivel panaszkodik vmi miatt nevet vmin felel vmiért bosszút áll vkin. elnéz vmit csodálkozik vmin bízik vkiben élvez vmit. a magyar -hoz. mozgást. vmit rendelkezik vmivel kételkedik vmiben beleszeret vkibe megbíz vmivel érdeklődik vmi felől téved vmiben. kigúnyol vkit nélkülöz vmit sajnálkozik vkin befed vmivel nem bízik vkiben elhanyagol vkit. vmivel szomszédos t) főnevek vonzatát. a legtöbb magyar összetett főnévnek a spanyolban de elöljárószós szóösszetétel felel m e g : molino de viento szélmalom conducción de agua vízvezeték pena de muerte halálbüntetés canción de cuna bölcsődal sala de espera váróterem 2. subir al tranvía felszállni a villamosra . dirigirse al portero a portáshoz for­ dulni . libro de el peón voluntad máquina máquina lectura olvasókönyv de albañil kőmüvessegéd de hierro vasakarat de coser varrógép de escribir írógép 317 . llegaron a la estación megérkeztek az állo­ másra .

a mano kézzel. a toda costa minden áron . estoy sentado a la mesa az asztalnál ülök . a tu edad a te korodban . a magyartól eltérően a elöljárószót vonzanak az alábbi igék : acceder a apostar a asistir a atender a comparar a (con) faltar a jugar a oler a preferir a resignarse a saber a sustituir a temer a beleegyezik vmibe fogad vmibe jelen van vmin. a la una egy óra­ kor . -nek ragnak megfelelően: acostumbrarse a hozzászokik vmihez. lo sabremos a los pocos minutos pár perc múlva megtudjuk . az a Ilyenkor általánosabb.. vhol ellát vmi teendőt összehasonlít vmivel elmulaszt vmit játszik vmit vmilyen szaga van jobban szeret vminél beletörődik vmibe vmilyen íze van pótol. al sur del país az ország déli részében . cara a cara szemtől szembe .b) a helyhalározót hol? kérdésre. c) az idüliatározót mikor? kérdésre : a mediodía délben . poco a poco lassanként. -hez. dedicarse a szenteli magát vminek. a sangre fría hidegvérrel . ha nem zárt helyről van szó . d) az iriőhaiározót mennyi idő múlva? kérdésre: al poco rato kisvártatva. a la fuerza erőszakkal . a magyar -hoz. a cincuenta kilómetros de la capital a fővárostól 50 kilométerre . saber a ciencia cierta biztosan tudni vmit. a tiempo kellő időben . a fin de mes a hónap végén . a solas négyszemközt. a menudo gyakran . al pie del monte a hegy lábánál . a puertas cerradas zárt ajtók mögött. i) igék állandó vonzatát. a fondo alaposan . a ojos cerrados behunyt szemmel. al día siguiente a követ­ kező napon . -re. g) az árat: compré el tejido a doscientas pesetas (el) metro a szövet méterét 200 pezetáért vettem. a principies de junio június elején . ¿a qué precio? milyen áron? h) sok határozói kifejezésben: a la española spanyolosan. e) a módhalározót hogyan? kérdésre : a pie gyalog . estamos a primero de marzo március elseje van . a sabiendas készakarva . -höz. f) a távolságot: a mit metros de altura ezer méter magasságban . a bordo del barco a hajo fedélzetén . pronto a kész vmire semejante a vmihez hasonló sordo a süket vmivel szemben 318 . aludir a céloz vmire . spanyol módra . vmitől j) melléknevek állandó vonzatát: vmihez hozzászokott acostumbrado a vmit kedvelő. helyettesít vmit fél vkitől. al fin y al cabo végeredményben . mint az en : a la orilla del rio a folyó partján . a su antojo kénye-kedve szerint. vmihez ragaszkodó aficionado a vmitől távol álló ajeno a vmihez közel álló cercano a conforme a (con) vminek megfelelő contiguo a vmivel szomszédos contrario a vmivel ellenkező fiel a vmihez hű hostil a ellenséges vkivel szemben igual a vmivel egyenlő necesario a (para) vmihez szükséges obligado a vmire kötelezett odioso a gyűlöletes vki előtt parecido a vmihez hasonló propenso a hajlamos vmire presto. -nak. -ra.

319 . en Szeged Szegeden . en todas partes mindenütt. con intención szándékosan. -ben . rábukkan vmire dar con mentegetőzik vki előtt disculparse con megszeret vkit encariñarse con megharagszik vkire enfadarse con (de) megharagszik vkire enojarse con (de) udvarol vkinek festejar con (a) megharagszik vkire irritarse con megtart vmit. c) előfordul spanyol szólásmódokban: con el andar del tiempo idővel. sérülést) resultar con álmodik vmiről soñar con (de. en este sentido ebben az értelemben. Az EN elüljárószó Kifejez! : a) a helytiatározót a magyar -ban.k) főnevek állandó vonzatát: afición a la música zeneimádat amor a la patria hazaszeretet fragancia a flores virágillat olor a bencina benzinszag miedo a morir halálfélelem pintura al óleo ' olajfestmény 3. con enfado bosszúsan. con todo esto mindezek ellenére . -on. fizetéséből) arreglarse con elege van vmiből bastar con (de) férjhez megy vkihez casarse con belebotlik vkibe. en Budapest Budapesten . b) a módhatározót hogyan ? kérdésre: con mucho gusto nagy örömmel. hol ? kérdésre: en el cuarto a szobában . -vei ragnak megfelelően: ven conmigo gyere veleml. A CON elöljárósző Kifejezi: a) a társhatározót és az eszközhatározót kivel? mivel? kérdésre. -en. -ön ragnak megfelelően. a magyartól eltérően con elöljárószót vonzanak az alábbi igék: kijön vmiből (pl. en) e) melléknevek állandó vonzata!: vmivel összeférő compatible con vmivel megelégedett contento con (de) vmivel elégedetlen descontento con vkire haragvó disgustado con dühös vkire furioso con udvarias vkivel galante con emberséges vkivel szemben humano con Vmivel összeférhetetlen incompatible con igényes vkivel szemben exigente con f) főnevek állandó vonzatát: café con leche tejeskávé vajaskenyér pan con mantequilla 4. -vei ragnak megfelelően : adornar con feldíszít vmivel. d) igék állandó vonzatát. marad vminél quedarse con elszenved vmit (pl. a magyar -val. contentarse con megelégszik vmivel. con frecuencia gyakran. correr con todas sus fuerzas teljes erejéből futni. escribo con tu estilográfica a te töltőtolladdal írok . confinar con határos vmivel. en alguna parle valahol. veinte pesetas con treinta húsz pezeta és harminc szentimo . a magyar -val. en la calle az ulcán . en este punto ebben a tekintetben.

vmire hatást gyakorol vmire kitart vmi mellett lelkesedik vmi ért elmélkedik vmin kereskedik vmivel csökönyösen kitart vmi mellett gondol vmire kitart. en todo caso minden­ esetre . poner el reloj en hora az órát beiga­ zítani . -be ragnak megfelelően: confiar en megbízik vkiben . mint: de día en día napról napra. en particular különösen . en un santia­ mén szempillantás alatt. en suma végeredményben . consentir en beleegyezik vmibe . vmi mellett kitart vmi mellett becsül vmire figyel vmire. meto las llaves en el bolsillo a kulcsokat a zsebembe rakom.. g) előfordul igék állandó vonzataként a magyar -ban. f) előfordul sok határozói kifejezésben: en general általában . en el mes de mayo május hónapban . tomar en consideración tekintetbe venni . en la tarde a délután folyamán . tapasztalt extremado en vmiben túlzó insigne en vmiben kiváló. de casa en casa házról házra . -be ragnak megfelelően. en otoño ősszel. en secreto titokban . en Navidad karácsonykor. en breve rövidesen . e) de-vel párt alkot ilyen kifejezésekben. en seguida azonnal . tényleg . kitart vmi mellett támaszkodik vmire (földre) esik kereskedik vmivel áll vmiből becserél. ellentétben az en körülhatárolt helyet jelöl: el tren entra en la estación a vo­ nat befut az állomásra . észrevesz vmit h) előfordul melléknevek vonzataként: docto en jártas. en mangas de camisa ingujjban . cayó en el agua beleesett a vízbe . beber en una taza csészéből inni. tapasztalt vmiben entendido en vmihez értő equivocado en vmiben tévedő exacto en vmiben pontos experto en vmiben jártas. entremos en el cuarto lépjünk be a szobába . en el acto azon nyomban. -ba. en una palabra egyszóval . aprender en un libro könyvből tanulni . nap mint nap . valamikor . azonnal. de hora en hora óráról órára . en pie (= de pie) állva . caer en domingo vasárnapra esni. átváltoztat vmire átváltozik vmivé kötelezi magát vmire becsül vmire néz vmit. az a-val. en lo futuro a jövőben . a magyar -ba. en fin. a ma­ gyartól eltérően en elöljárószót vonzanak az alábbi igék : aferrarse en (a) apoyarse en (sobre) caer (en tierra) comerciar en consistir en convertir en convertirse en empeñarse en estimar en fijarse en influir en insistir en (sobre) inspirarse en meditar en negociar en obstinarse en pensar en perseverar en persistir en poner en • reparar en ragaszkodik vmihez. en el dia a nap folyamán . c) az időhatározót mikor? mialatt? kérdésre : en 1050 1959-ben .b) a hclyhntíirozót hova? kérdésre. en voz alta hangosan. decir en broma tréfából mondani. en efecto valóban. en otros tiempos régen. vmirőJ nevezetes ocupado en vmivel elfoglalt perito en jártas vmiben puntual en pontos vmiben rico en • gazdag vmiben versado en jártas vmiben 320 . en voz baja halkan . de cuando en cuando időről időre. ir en tren vonaton utazni . d) a módhatározót hogyan? kérdésre : en español spanyolul. -ben .

-bői ragnak és a következtében. garantizado para dos años két évi jótállással. vmire fejezi P ' g) előfordul főnevek' állandó vonzataként (a dolog rendeltetését. tengo para mí que azon a véleményen vagyok. d) előfordul sok spanyol szólásmódban: dice para si magában mondja.. Kifejezi: a) valaminek a célját. está para salir ehnenni szándékozik. hogy . vmilyen célra dispuesto para hajlandó. kész vmire exigente para igényes vkivel szemben necesario para szükséges vmihez rovechoso para előnyös vki számára til para • hasznos vkinek. está para llover esőre áll az idő . partir para utazik vhova f) előfordul melléknevek állandó vonzataként: apropiado para alkalmas. por influencia del calor a hőség következtében . para junio júniusra. a magyar -hoz képest. un cheque por mil pesetas egy ezer pezetáról szóló csekk . para principiante no lo ha hecho mal kezdő létére nem csinálta rosszul.í i) előfordul főnevek vonzataként: complicidad en el delito bűnrészesség conocimientos en jardinería kertészeti ismeretek dificultad en decirlo kifejezési nehézség habilidad en el manejo de las fegyverforgatásban való jártasság . — a magyartól eltérően para elöljárószót •vonz : salir. célját ki) : un vaso para vino borospohár (un vaso devino pohár bor!) el tren para Madrid a madridi vonat tela para forros bélésvászon • pizarra para los tejados tetőfedő pala libros para menores ifjúsági könyvekN medicina para la calentura orvosság láz ellen 6. lo que gasto es poco para lo que gano amit költök. valamint a számára. * c) az arányt. megfelelő vmire bueno para jó vmire. javára névutónak megfelelően : bastar para elég vmire . -re. -¿rf ragnak. preparar (se) para előkészíteni (előkészülni) v m i r e . no estoy para bromas nincsen kedvem tréfálni. cambiar un puesto por otrö helyet cserélni. armas responsabilidad en el negocio az ügyben való felelősség 5. no le molestes por mí miattam ne zavartasd magad 1 : b) a vétel. -hoz viszonyítva értelmével: el niño es pequeño para su edad a gyermek korához képest kicsi. . amit keresek . e) előfordul igék vonzataként a magyar célhatározói -ra. A POR elöljárószó Kifejezi: a) a cselekvés belső indítóokát miért? mi okból? kérdésre. miatt névutónak megfelelően : por vanidad hiúságból . ¿hay alguna carta para mi? jött levél számomra? la casa está para vender a ház eladó . por temor félelemből . adás. por descuido gondatlanságból . előnyét kinek a számára? miért? kérdésre: he comprado este libro para ti neked vettem ezt a k ö n y v e t . az kevés ahhoz képest. júniusig . 21 Spanyol nyelvkönyv — 5614 321 . a magyar -ból. rendeltetését.: lo dejamos para mañana ezt holnapra hagyjuk . csere ellenértékét a magyar -ért ragnak megfelelően: ¿cuánto has pagado por esta corbata? mennyit fizettél ezért a nyakkendőért ? compré el abrigo por mil pesetas ezer pezetáért vettem a felöltőt. departamento para fu­ madores dohányzó szakasz. para siempre örökre. un traje para reformar átalakítandó ruha . esto alcanzará para tres días ez három napra lesz elég . A PARA elöljárószó . a határidőt a magyar mikorra? mennyi időre? kérdésre. b) az időpontot.

f) az időhatározót. hozat vmit gratulál vmihez érdeklődik vmi után számít vminek. por mar szárazföldön.. llorar por sír vmi miatt. por cál­ culo számításból. e) a helyhatározót hol? kérdésre. prestar el dinero por un mes egy hónapra kölcsönözni a pénzt. h) a mozgást és a hívást jelentő igék mellett a célt: ir por pan kenyérért menni» mandar por el médico az orvost hívatni. a magyar -on át. por la tarde. por la noche reggel v. ante előtt. el deber ante la Patria a haza iránti kötelesség. a békeharc sportszenvedély az anya iránti szeretet y. ¡basta por hoy! mára elégi g) a módhatározót hogyan? kérdésre: por orden alfabético ábécés sorrendben. a magyartól eltérően por elöljárószót vonzanak az alábbi igék: » agarrar por bajar por ' brindar por comenzar por distinguirse por enviar por felicitar por interesarse por (en) pasar por preguntar por rabiar por tener por tomar por valer por venir por megragad vminél fogva . •• < nervioso por indignado por k) előfordul főnevek vonzataként: la lucha por la paz • la pasión por el deporte el afecto por la madre 7. luchar por harcol vmiért. -on végig értelmében: pasearse por la calle sétál az utcán («=az utcán végig). el trabajo ha sido hecho por mi a munkát én végeztem el. iszik vmire kezdi vmin kitűnik vmivel elküld vmiért. por la radio rádión vagy a rádióban (hallani). llamar por su nombre a nevén szólítani. vmilyennek kérdezősködik vki után majd megőrül vmiért tart vmilyennek . lemenni vmin végig koccint. famoso por estimado por' inquieto por . por todas partes mindenütt. mañana por la mañana holnap reggel. ante todo. délután. általánosságban mikor? mennyi ideig? mennyi időre? kér­ désre: por la mañana. ante todas cosas mindenekelőtt. d) a cselekvést végrehajtó személyt a szenvedő szerkezetben: el nuevo mundo fue descubierto por Cristóba' Colón az Újvilágot Kolumbus Kristóf fedezte fel.c) az elosztó értelmet: cien florines por persona személyenként ezer forint. pagar por semana hetenként fizetni. tengeren utazik. 322 ." por correo postán? por teléfono telefonon. miatt névutónak megfelelően: afanarse por vesződik vki érdekében. i) előfordul igék állandó vonzataként a magyar -ért ragnak és érdekében. comprar por docenas tucatonként venni. tükör előtt. összetéveszt vkivel ér vmit jön vmiért vmiről híres vmiről híres vmiért becsben álló nyugtalan vmi miatt ideges vmi miatt vmi miatt felháborodva harc a békéért. viajar por Italia beutazza Olaszországot. por fuerza erőszakkal. A többi elöljárószó 1. por completo teljesen. indifirente ante todo minden iránt közömbös. vesz vminek. ha hablado por una hora egy órán át beszélt. j) előfordul melléknevek vonzataként: afamado por célebre. este v. ke­ resztül. általános értelemben. viajar por tierra. iránt: anle el espejo a. délelőtt. por ejemplo például. éjszaka.

Összetett elöljárószók 1. cierre usted la puerta tras sí csukja be maga mögött az ajtót 1 8. hasta más no poder a végletekig. • • f 4. IX. sentir odio hacia él gyűlöletet érezni iránta. bajo alatt: bajo mi lecho házamban (=« a tetőm alatt). respondió entre confuso e irritado félig zavartan. sobre el salario he cobrado otros cien florines a fizetésemen felül még száz forintot vettem fel . delante de előtt. után : tras los montes a hegyek mögött.-re: sobre la mesa az asztalon v. -tői. 7. desde hace año y medio másfél év ó t a . felől: no sé nada acerca de este asunto erről az ügyről nem tudok sv mmit. hacia felé : hacia allí arrafelé . antes del tiempo fijado SL megállapítqtt idő előtt. . -en. contra ellen: remedio contra la tos köhögés elleni orvosság. 8. un libro sobre agricultura földművelésről szóló könyv . sin duda kétségtelenül . / 3. sin falta feltétlenül. hacia media noche éjfél felé . hasta el límite a végsőkig. az asztal fölött.. 12. ' 4. 9. sin nélkül: sin principio ni fin kezdet és vég nélkül. según las circunstancias a körülményekhez képest. keresztül: mirar a través de la ventana kinéz az ablakon ¿ 5. sin esperanzas reménytelenül . hasta no más. mögé. debajo de alatt. » 11. ojos entre grises y azules szürkéskék szem . bajo el imperio de • Augusto Augusztus uralkodása alatt. -ön . cerca de közelében : cerca de mi casa a házam közelében . -on. -en. Zamora está sobre el Duero Zamora a Duero folyónál fekszik. -ön : encima de la mesa az asztalon . estrellar contra la pared a falhoz vágni . 12. 8. 2. entre el jardín y la casa a kert és a ház között. desde ayer tegnap ó t a . desde fuera kívülről. delante de testigos tanúk előtt. tras mögött. dentro de -on belül: dentro de pocos días pár napon belül. deMftués de után : uno después del otro egyik a másik után . acerca de -ról. 3. desde Budapest hasta Viena Budapesttől Bécsig. además de -on kívül: además de ti rajtad kívül. a través de -on át. encima de -on. desde -tói. en contra de ellen: en contra de su costumbre szokása ellenére. fölé. közt: entre tres y cuatro három és négy (óra) közf. alá : debajo de la mesa a'z asztal alatt. képest: según mi parecer a véleményem szerint. hasta las nueve 'kilenc óráig. sin causa ni motivo ' minden ok nélkül . -ra. durante (ideje) alatt: durante la comida az ebéd alatt. t 21* 323 . 10. venía tras mí mögöttem j ö t t . después de las ocho nyolc óra után . entre vida y muerte élet és halál közt. félig ingerülten válaszolt.2.. 10. hasta -ig: hasta la escuela az iskoláig . escribir carta sobre carta e yik levelet a másik után írja . durante toda Ja noche egész éjszaka • " 6. en dirección a irányában : iba en dirección a la estación az állomás felé ment. 6. según szerint. 5. entre között. 7. alá. año tras año évről évre. jelenlétében : delante de la puerta a kapu előtt. óta. sobre fölött. antes de előtt: antes del invierno a tél beállta előtt. 9.

fuera de -on kívül: fuera de la puerta a kapun kívül. 15. de entre közül: escoge de entre estas manzanas la que más te agrade válaszd ki ez almák közül íazt. 22. frente a szemközt.13. " 24. 17. szemben : frente a mis ventanas ablakaimmal szem­ közt . de a (elosztó értelmű): dos botellas de a litro y medio két másfél-másfél literes üveg 19. de debajo de alól: toma el papel de debajo de ese libro vedd a papirost az alól a könyv alól ! 20. por debajo de alul: estaba herido por debajo del codo könyökön alul sérült meg. fuera de tiempo rossz­ kor . 324 .' Ion át). está fuera de duda que kétségtelen.i ével. 16. 18. por encima de fölött (át): por encima de la mesa az asztal fölött (az aszta. amelyik a legjobban tetszik neked! 21.'junto a mellett: estoy sentado junto a mi hermano testvérem mellett ülök . 23. lejos de -tói távol: lejos de la ciudad a várostól messzire. 14. hogy . a excepción de kivételével: a excepción de dos alumnos két tanuló kivéte. por medio de révén: le atormentaban por medio de la sed szomjúsággal gyö­ törték . de (por) detrás de mögül: por detrás de la esquina a sarok mögül.

— ¿Cómo se llama usted. delante. ¿No son hermosos los cuadros? Los cuadros no son hermosos. No es larga sino corta. muchas cualidades. es corta. ¿Es usted húngaro? Sí. es de madera. Los cuadros'hermosos están aquí.No. — ¡Buenos días. Margarita y Catalina son alumnas. El señor Juan Nagy también está en la clase. muchos colores. Los armarios altos. ¿Dónde están los armarios altos? Están detrás. La señora ' Nagy es médica. Los alumnos dicen palabras españolas. los cuadros feos son aquéllos. a la derecha. en estos bancos. una pluma. estufa de hierro. el señor Kiss es ingeniero. Estos cuadros son hermpsos. muchos objetos. en esta clase.dinero. en el centro. muchas plumas. ¿Cuál es la silla nueva? Aquélla. ¿Cómo son los cuadros? ¿Son hermosos los cuadros? Los cuadros son hermosos. tres plumas. ¿Y cuáles son los armarios nuevos? Éstos. ¿Es grueso el libró? El lápiz largo. tres libros. Las sillas bajas. dos libros. Estudiamos el español. muchos libros. algunas cualidades. algunos objetos. Los cuadros hermosos son éstos. — ¿Cómo se llama usted. El libro es grueso. mucha miel. en la clase. ese libró es amarillo. La lengua española es hermosa. Este libro es rojo. ¿Es largo él lápiz? El lápiz es largo. en los bancos. en este banco. El camarada Kemény es obrero. detrás. 4. En esta lección de español estudiamos algunos colores y cualidades. El profesor también está aquí.banco. no es difícil. II. — Juan y Jorge son alumnos. 6. ¿Dónde está la lámpara verde? Está aquí. dos plumas. esos cuadernos son azules. soy húngaro. a la izquierda . algunos colores. señoras y señores ! — dice un señor. señora? — Me llamo Margarita Kiss. — ¡Buenas tardes ! — dicen los alumnos. ¿Cómo es el pupitre? Es verde. algunas plumas. aquellos cuadernos son 325 . ¿Es corta? Sí. español?. señor? — Yo. es de hierro . las mesas largas y las sillas bajas están en la clase. señor. ¿Cómo es la pluma? Es corta. En esta clase hay muchos cuadros. Estos cuadernos son blancos. ¿Son bajas las sillas? Las sillas no son bajas. algunos libros. aquel libro es pardo. ¿Cómo son las mesas? Son también verdes. mesa de madera.' ¿Es difícil el . 3. No soy inglés sino húngaro. me llamo Francisco Székely. ¿Qué es usted? Soy médico. El señor profesor está en la clase. Estudiamos los colores principales. . mucho. ¿Quién está en la clase? Los alumnos y las alumnas están ahora en la clase. en el banco.KULCS A FORDÍTÁSI GYAKORLATOKHOZ I. — ¿Es usted alumno? — Síj soy alumno. en aquel . soy comerciante. en aquellos bancos. en aquella clase . Otros alumnos entran en la clase. ¿Es usted minero? No soy minero. La señora Kovács también es húngara. aquellos cuadros son feos. III. 5. El libro grueso. un libro. ¿Cómo es la tiza? Es blanca.

negros. Esta pared es gris. Aquella puerta no es ancha sino estrecha. Aquellas ventanas no son altas sino bajas. ¿Qué es esto? Es una tiza. Esto (Ésta) es una tiza. Esto (Ésta) es una tiza blanca. ¿Qué es eso? Es una estilográfica. Esto (Ésta) es una estilográfica. ¿Qué es aquello? Es un armario. Aquello (Aquél) es un armario. Aquello (Aquél) es un armario viejo. ¿Cómo es la estufa? ¿De qué color es? Es negra. ¿De qué es? Es de hierro. Aquélla es una estufa de hierro. IV. 4. el libro del alumno, los libros del alumno, el libro de los alumnos, los libros de los alumnos; la vivienda del obrero, las viviendas de los obreros;, la hija de la madre, las hijas de la madre; la pluma de Pedro, las plumas de Pedro; los lápices de Pablo; los cuadernos de Jorge; la clase de este alumno, las clases de estos alumnos; los padres de aquel joven, los abuelos de aquellos - jóvenes ; las casas de Budapest; los obreros de la fábrica ; los jefes de las fábricas; los alumnos del señor profesor; los cuadernos de las alumnas aplicadas ; el cuaderno nuevo de la alumna aplicada. 5. Vivo en Budapest. Yo no trabajo en una fábrica. Yo trabajo en casa. . Soy (una) buena ama de casa. Todos están contentos con el trabajo del ama de casa. Esta noche estoy cansada. Estoy sentada en un sillón cerca de la ventana y descanso. — Los hijos de Pepe son muy listos. Ellos están ya listos (ya.están listos) para la escuela. — ¿Cómo estás? Estoy bien, gracias. ¿Y tú cómo estás? Yo también estoy bien, gracias. ¿Estás cansado? No, hoy no esíoy cansado todavía (aún). — ¿Dónde trabaja usted? Trabajo de obrero en una fábrica de papel. ¿Dónde vive en Budapest? En aquella calle. ¿Es ya tarde? No es tarde aún (todavía). \ V. 5. Yo hablo ya un poquito (el) español. Estudio la lengua españoja desde hace tres meses. Nosotros también estudiamos español. ¿Desde cuándo estudiáis esta lengua? Nosotros estudiamos (el) español desde hace sólo ün mes. Ustedes hablan la lengua corrientemente. Hablamos corrientemente, pero decimos tonterías a menudo. Tú comprendes mucho, pero no hablas bastante bien. (Tú) debes hablar, estudiar y escribir mucho. Por la mañana llamo por teléfono a mi amigo. Sin duda está en casa. Por la tarde hacemos una excursión a las montañas. Llamamos también a Pablo y a Esteban. VI. 5. a) Cuando estamos cansados, no trabajamos sino estamos sentados , en los sillones y escuchamos la radio. Hoy nosotros estamos muy aplicados (diligentes) porque queremos responder bien en la escuela. Aprendemos las lecciones y escribimos los ejercicios. Con el profesor hablamos sólq español. Nosotros estamos sentados en el segundo banco, cerca de la estufa de hierro. VIL 3. a) Tengo un lápiz. Tienes una pluma. Tiene un.cuaderno. Tenemos un libro. Tenéis una vivienda. Tienen un cuarto. — Yo tengo dos lápices. Tú tienes tres plumas. Él (Ella) tiene cuatro cuadernos'. Nosotros (Nosotras) tenemos cinco libros. Vosotros (-as) tenéis una nueva vivienda. Ellos (Ellas) tienen una habitación grande. — Tengo frío. Tienes calor. Pablo tiene hambre. Tenemos miedo al examen. Tenéis sed. Los niños tienen sueño. No tengo fiebre. No tienes mucha hambre. Pedro no tiene suerte (tiene mala suerte). No tenemos miedo a los exámenes. No tenéis mucho sueño. María y Eva no tienen prisa. b) Yo también. Yo tampoco. Tú también. Tú tampoco. Nosotros también. Nosotros tampoco. Esteban también. Esteban tampoco. — Tampoco yo bebo.
326

Yo no bebo tampoco. Tampoco tú descansas. Tú no descansas tampoco. Tampoco Pedro duerme. Pedro no duerme tampoco. Tampoco nosotros (-as),scocinamos. Nosotros no cocinamos tampoco. Tampoco vosotros coméis. Vosotros no coméis tampoco. Tampoco los alumnos van a casa. Los alumnos no'van a casa tampoco. — Paco no es débil. Tampoco Pepe,es débil. Pepe no es débil tampoco. — No quiero (ni) escribir ni escuchar la radio. — No quieren (ni) hablar ni escribir en español. — Juan no puede ni quiere venir con nosotros. — Ni el profesor ni la« pro-. \ fesora están en. la clase. — No conocemos ni al señor Nagy ni a la señora Kiss. c) Todo está aquí. Tddp está listo. — Todos están aquí. Todos quieren a los niños. — Toda la familia está en casa. Toda la habitación es hermosa. Conozcp todo el libro. Vemos toda la clase. — No toda familia (todas las familias) está(n) en casa. No toda habitación (todas las habitaciones) es (son) hermosa(s). Todos los libros (Todo libro) está(n) en el banco. .Todas las plumas están (Toda pluma , está) en la mesa. Hablo con todos los alumnos (con todo alumno). 4. jHola, Eva! ¿Cómo estás? —. ¡Salud/ Inés! Regular. ¿Y tú cómo estás? — Gracias, no estoy.muy bien. — ¿Por.qué no? -- Porque mi hermano Andrés está en el hospital. — ¡No puede ser I ¿Qué tiene? — Tiene continuamente fiebre alta. No tiene apetito. No quiere (ni) comer ni beber. Tiene uña grave pulmonía. Tampoco mi madre está bien. (Mi madre no está bien tampoco.) Tiene un constipado tremendo y por eso está en cama. — Lo siento mucho. Hoy tampoco yo estoy muy bien (Hoy yo no estoy tampoco muy bien) porque tengo que (he de) dar un examen en la universidad. Tengo miedo al examen. — Ahora yo tengo que ir (he de ir) a casa. En casa tengo que (he de) esperar a mi padre. ¡Adiós I VIH. 5. a) Nos despertamos a las cinco y media porque suena el'despertador. Saltamos de la cama, nos quitamos' ía camisa de dormir y nos ponemos la bata. Vamos al cuarto de baño. Nos lavamos'con agua fría. Con la esponja nos frotamos todo el cuerpo. Nos lavamos de pies a cabeza. Nos afeitamos un día sí • y otro no (cada dos días). Ante el espejo nos peinamos con el peine y nos cepillamos el pelo con el cepillo. Luego volvemos al cuarto y nos vestimos., Nos apresuramos porque el desayuno ya está listo en el comedor. IX. 3. Esto (Éste) es mi pañuelo. Este pañuelo es mío. Esto (Ésta) es tu cédula personal. Esta cédula personal es tuya. ¿Dónde está la llave de usted? , (^Dónde está su llave de usted?) ¿Es de usted esta llave? No, esta llave no es mía, - es su llave (es la llave de él, de ella). Esto (Ésta) es nuestra habitación. Esta habitación es nuestra. Esto (Éste) es el banco de ustedes. Este banco es de ustedes. Este banco es de ellos. Los libros de ustedes son interesantes. 5. Leyendo las lecciones españolas aprendemos mucho. — Estando sentado (-a) a la mesa escribo una carta. — Escuchandp la radio, los alumnos aprenden muchas cosas interesantes. — Viniendo a la escuela puedes escuchar la lección de español. — Yendo a la oficina saludamos a nuestros padres. — Hablando mucho no podéis estudiar. — Afeitándome estoy de pie ante el espejo. — Me afeito estando de pie ante el espejo. — Siendo solteros vivimos con nuestros padres. — Comiendo mucho no están hambrientos. — Estando hambrientos comen mucho.
*

v

6. ¿Qué estáis haciendo? — Estamos escribiendo cartas. — ¿Qué está haciendo tu padre? — Eslá leyendo el periódico. — ¿Qué está estudiando tu hermano? — Está estudiando la lección de español. — ¿Dónde están Juan y Pepe?* Están durmiendo. — ¿Cómo está tu abuela? Está sintiéndose mal.
327

7. ¿Cuántos años tienes, Eva? — Tengo dieciséis años. — ¿Dónde vives? — Vivo con mis padres. — ¿Está en casa tu padre? — Ahora no está en casa. Está trabajando en la fábrica. — ¿Y tu hermano Carlos? — Él está dando un examen en la universidad. — No hallo mi pañuelo. ¿Dónde puede estar (hallarse)? — Debe de estar en el bolsillo de tu chaqueta. — ¿Dónde pones las llaves? — Las pongo siempre en este bolsillo. — ¿Es nueva la estilográfica de usted? — Sí, es nueva; escribe muy bien. — ¿Ahora escribe usted con su pluma? — Sí, escribo (estoy escribiendo) con mi pluma. — He aquí un lápiz amarillo.. ¿De quién es? ' ¿Es de usted? No puede ser de usted; su lápiz (el lápiz de usted) no es amarillo sino pardo. — Saliendo de la clase saludamos a nuestro profesor. X. 5. En otoño y en primavera llueve a menudo. En este invierno nieva a menudo. La blanca nieve cubre ios campos y abriga las sementeras de la helada. En • primavera se despierta la naturaleza. Comienzan (Empiezan, Principian) a brotar los árboles. En los campos vemos muchas flores. En verano, durante la canícula, el calor llega a ser molesto. A fines de septiembre empieza el otoño. Se cogen los frutos de los árboles. ¿A cuántos estamos hoy? Hoy es el primero de febrero (el diez de marzo). — ¿Qué tiempo hace hoy? Hace frío porque no hay sol. Hace viento. . Cuando hace mal tiempo me quedo en casa y leo un buen libro. Entretanto bebo un buen café. — Mañana será un gran día : tengo que dar un examen en la universidad. — Pasado mañana, el martes, estoy en casa. — Los miércoles y los sábados voy al teatro. XI. 5. Antes de ir al cuarto de baño, me pongo la bata. — Después de lavarme de» pies a cabeza, vuelvo a mi cuarto. — Aconsejamos a nuestros amigos quedarse en casa. — Mis amigos ,me aconsejarán salir de casa. — No saben qué comprar. — No sé qué comprar. — José vendrá para hablar con Pablo. — Vengo para hablar contigo. — Vienen para hablar con vuestros padres. — Voy al mercado a vender la gallina. — No voy al mercado sin tener dinero. — No quiero salir sin hablar contigo. — Me apresuro para no llegar tarde. — Vamos al comedor a de- . * sayunarnos. (Entramos en el comedor para desayunarnos.) — No sabemos cuándo ir al teatro. 6. Si el domingo hace un tiempo hermoso haremos una excursión a las montañas. Nos levantaremos temprano. — ¿Qué haces hoy? Iré a la ciudad y compraré en el mercado patatas y judías verdes. ¿Huevos no comprarás? Hoy no compraré huevos porque "tengo en casa. Pero quiero comprar un cuarto de kilo de tocino y trescientos gramos de jamón. ¿Por qué? Porque mi pariente de provincias vendrá a verme. Y tú, ¿qué haces hoy por la tarde? Leeré una novela interesante o escribiré una carta a mi hermano que vive en Szeged. Nosotros iremos al teatro. Mañana visitaremos el museo. XII. 1. ¿Qué haces cuando tienes hambre? Como pan. ¿Qué bebéis cuando tenéis sed? Bebemos agua fresca. — Cuando tengo calor me quito la chaqueta. — ¿Qué tiene usted en los bolsillos? En los bolsillos tengo lápices, estilográficas, llaves, un pañuelo y la cédula personal. — Si tenemos frío, entramos en el cuarto. — ¿Qué hacéis todo el día? Trabajamos mucho. Tenemos mucho que hacer. Tenemos que (Habernos de) escribir los ejercicios y aprender las palabras nuevas. — ¿A dónde tienen que ir Francisco y Esteban? Tienen que ir a la universidad "a dar un examen, — Puedes quedarte en casa, si quieres. Pueden estarse en casa, si quieren. — JNÍo tienes razón. Tampoco él tiene razón. (Él no tiene razón tam328

.

poco.) — Hoy mi hermana no puede venir. Tampoco mi madre puede venir. (Mi madre no puede venir tampoco.) — No puedo escribir porque no tengo ni lápiz ni estilográfica. — No escribimos ni leemos. — Los niños no estudian ni juegan. — Todo está en orden. — Las muchachas saben toda palabra (todas las palabras). — Todos están aquí. — No todo ejercicio es difícil (No todos los ejercicios son difíciles). 2. Me lavo las manos. — Me lavo por la mañana. — No podemos levantar Á esta mesa. — No es fácil levantarse temprano. — El despertador me despierta a las seis y pico (y minutos). — Cuando el despertador suena, me despierto. — Mi madre peina a mi hermanita. — Mi madre se peina ante el espejo. — Llamo a Carlos pero no quiere venir. — Carlitos duerme profundamente pero no puede . dormirse pronto. — Nos vestimos rápidamente porque no queremos llegar tarde a la escuela'. — No sé cómo se dice esta palabra en español.. — Se dice que los buenos amigos se conocen én el peligro. — ¿Cuánto dinero tienes? No tengo más que (Tengo sólo) ochenta pesetas. No es mucho. — A media- noche me despierto siempre. — Nuestro padre vuelve a casa a eso de las nueve (hacia las nueve). — No tengo tiempo antes de la una. 3. Apresurándome llego aún a tiempo (puntualmente) a la oficina. — ¿En qué piensas cuando te vistes ? Pienso en mis padres que viven en el campo. — Durmiendo ocho horas el niño no puede estar cansado. — Leyendo estos libros aprendemos muchas cosas interesantes. — No conocemos ni a Pablo ni a Juan. — ¿Quéestáis haciendo? Estamos escribiendo los ejercicios. — ¿Conoce usted a mi hermana? Lo siento, no conozco a su hermana. — He aquí dos libros. Uno es de Inés, otro de Jorge. El libro de ella es rojo, el libro de él, azul. — La estilográfica de usted no escribe bien. — ¡Hijo mío 1 ¿Por qué no te apresuras? — ¿De quién es esta cartera? Es mía. — ¿Es suyo (Es de usted) este portamonedas? No, señor, no es mío; el portamonedas es de aquel señor. 4. En verano amanece temprano y anochece tarde. — Cuando hace mucho frío no llueve, sino nieva. — Cuando hace un tiempo hermoso damos un paseo. • — En verano relampaguea y truena a menudo. — ¿A cuántos estamos hoy? Estamos a primero de febrero. Mañana será el dos de febrero. — Nací el 31 (treinta y uno) de octubre de 1924. — Si tengo dinero, compraré cien o ciento cincuenta buenos cigarrillos. — Yo también compraré cigarrillos, pero doscientos o trescientos. — Este libro contiene cuatrocientas páginas. — Nosotros estamos sen- ' tados en el primer banco. — Nuestros amigos están sentados en el tercer banco. — La lección once no será difícil. — Te doy un buen consejo : si hace mal tiempo, quédate en casa. — Los martes y viernes tenemos lecciones de español. ' 5. ¿Qué hará usted mañana? Mañana iré al museo para ver los cuadros nuevos. — Venimos para hablar con vosotros. — Antes de salir«me darán las llaves. — Antes de salir saludaremos a nuestros padres. — Vendremos sin falta porque queremos hablar contigo. ¿Conmigo? Sí, contigo. — No1 puedo comer sin beber agua. — No saben qué hacer. — Entrando en la clase los alumnos saludan al profesor. — Iré a la ciudad para comprarme algunas camisas. — Pedro no sabe s cuándo ir a la ciudad. *, XIII. 5. ¿Me ves? Te veo. ¿Nos ves? Os veo. ¿Ve usted a Pedro? No le veo. ¿Ven ustedes a Inés? No la vemos. Queremos verla. (La queremos ver.) — ¿Qué me das? Te doy un libro. ¿Qué nos dais? Os damos un libro. ¿Qué quiere dar usted a Pablo? Quiero darle un libro. (Le quiero dar un libro.) ¿Qué quieren v 329

dar ustedes a María? Queremos darles (Le queremos dar) un libro. ¿Qué daremos a nuestros padres? Les daremos libros. — ¿Qué me traes? Te traigo una carta. ¿Qué traes a Eva? Le traigo una carta. ¿Qué traes a los niños? Les traigo unos (algunos) juguetes. — ¿Me quieres? Te quiero. ¿Nos queréis? Os queremos. Todos les (las) quieren. 6. Puedes confiar en mí. ¿Podemos confiar en ellos (en ellas)? Podéis confiar en nosotros (-as). No podéis confiar en él (en ella). — Tú estás sentado enfrente de mí. Nosotros (-as) estamos sentados (-as) enfrente de vosotros (-as). Enfrente de.mí no está sentado nadie. (Nadie está sentado enfrente de mí.) — Esta carta es para ti. Éstas cartas son para nosotros (-as). Esta tarjeta es para mí. Este tele. grama es para ellos (ellas). — El profesor me da el libro a mí. Eva no te escribe la carta a ti. Carlos no nos quiere a nosotros (-as). No le daremos libros a él (a ella). Nadie le invitará a él (a ella). No nos darán sopa a nosotros (-as). — ¿Hablas de mí? Habló de ti. ¿Habláis de nosotros (-as)? Hablamos de vosotros (-as). Hablamos de él (de ella) y no de ellos (dé ellas). — No iré sin ti. No irá sin mí. No quieren ir sin nosotros (-as). No queremos ir sin vosotros (-as). No hago nada sin él (sin ella). No podemos hacer nada sin ellos*" (sin ellas), 7. El reloj acaba de dar las cinco. — Mi- padre acaba de escribir la carta. — ¿Que vais a hacer? Vamos a dar un paseo. — Eva y María acaban de volver de la escuela. — Eva y María van a comer. — Acabo de aprender las palabras y voy á escribir el ejercicio. 8. La campanilla acaba de sonar. Vamos a comer. Dejo de trabajar, la máquina está parada. Me lavo las manos y me apresuro al comedor. Mis camaradas (compañeros) ya están sentados a la mesa. ¡Que os aproveche ! — les digo. — jQue te aproveche! — me contestan. — ¿Es buena hoy la sopa? ¿Os gusta? — Juan dice que la sopa está Insípida. — ¿Me haces el favor de pasarme la sal? Gracias. — No las mejece. — El asado de cerdo mé parece tan sabroso que'se me hace la boca agua. Las patatas fritas son también muy sabrosas. Hoy cenaré en casa. No sé aún qué tendremos de cenar. A las ocho de la noche estaré de nuevo hambriento como un lobo. ' \ XIV.- 3. A mí no me gusta este propósito. — ¿Por qué te aburre a ti ir de compras? — A él (A ella) no le compraremos nada. — A nosotros nos quieren * comprar nuestros padres ropa interior. — ¿A vosotros os gustan estas corbatas? — A ellos (A ellas) no les dan carne. — A usted no le escribirán cartas. — A ustedes les enseñarán los tejidos nuevos. — A mí no me dicen la verdad. — A ti no te falta dinero, i No me compro nada. — No me veo en el espejo. — A ti te com— pras una corbata nueva. — No te ves en la fotografía. — No se quiere comprar (No quiere comprarse) un tejido nuevo. — Mi padre me llama a mí. — ¿Quién te llama a ti? — A él le (A ella la) llama el profesor. — A nosotros nos quieren , nuestros profesores. — A vosotros os no quieren ver nuestros padres. — A ellos no les (A ellas no las) vemos en el cuarto. 4. Hoy mismo tienes que dar el examen. — Juan ha de escribir la carta allí mismo. — Mañana mismo tengo que hablar con él. — He de hablar con él mismo (con ella misma). — Hablamos de ellos mismos (de ellas mismas). — Yo mismo t (Yó misma) no le (la) conozco. — Lo dice él mismo (ella misma). — A sí mismo ' no se compra nada. — Lo mismo da. — A.nosotros nos da lo mismo. — También a ellos (a ellas) les da lo mismo. — A mí me compraré el mismo libro. — Al mismo tiempo me compraré cuadernos también. — Nuestra madfe es la bondad
330

f

misma. — Al comienzo mismo de la lección hablaremos con el señor profesor. — Esta palabra no la comprenden en España mismo (en la España misma). 5. Mañana por la mañana estaré libre porque trabajaré en el turno de la noche. Iré de compras a la ciudad. Tengo que comprar muchas cosas. He de entrar en una perfumería. Tengo que comprarme un jabón de afeitar. A mi mujer le compraré polvos y agua de Colonia. Entraré también én el gran almacén. — ¿Qué desea usted, señor? ¿Me hace el favor de enseñarme unos pañuelos? ¿Le gusta a usted este pañuelo? Este no me gusta. A mí ,me gusta aquél. ¿Cuánto cuesta? No es caro, cuesta sólo doce florines. Pues bien, me quedo con éste. — ¿Cuándo iremos de compras? Hoy mismo. Hoy por lá tarde después de las tres iremos a la ciudad y miraremos los escaparates de las tiendas. ¿Por qué no entra, mos en el gran almacén? Allí también venden los mismos artículos. Yo mismo (Yo misma) prefiero las tiendas de la calle Váci. XV. 4. a) Esto (Éste) es un tejido hermoso. Me lo compro. ¿No quieres comprártelo? Pablo sé lo compra. Nosotros no nos lo compramos. ¿No queréis comprároslo? Ellos "quieren comprárselo. Ellos se lo compran. — Veo camisas nuevas en el escaparate : ¿me hace el favor de enseñármelas? Se las enseñaré a usted en seguida. (Voy a enseñárselas a usted.) Se las recomiendo a usted. Estas camisas te las recomiendo. Os las recomiendo. Se las recomiendo (a él, a ella). — Se las recomiendo (a ellos, a ejlas). Estas camisas el*dependiente me las recomienda. b) Esta clase es muy grande. Trabajo muchísimo. Pedro responderá muy bien. Lo siento mucho. Ya estoy aquí. Él no está aún aquí. Pablo está arriba. Esteban está abajo. El teatro está muy cerca. El cine está muy lejos. Tú hablas claramente. Tú hablas clara y distintamente. Vosotros respondéis cortésmente. • Ellos viven felizmente. Nosotros charlamos alegremente. Sin duda tienes razón.. Veo tejidos en todas partes. Esteban vive aquí en alguna parte. No hallo mi libro en ninguna parte. 5. Carlos ve tejidos hermosos en el escaparate de una tienda. Necesita un traje nuevo y por eso entra en la tienda. Va al mostrador y dice al dependiente: — ¿Me hace el favor de enseñarme algunos (unos) tejidos buenos? — ¿De qué color los desea usted, señor? Tenemos toda clase de tejidos. — Prefiero los tejidos oscuros. — Acabamos de recibir tejidos nuevos, se los enseñaré a usted. ¿Me hace el favor de pasar por aquí? ¿Qué le parece a usted éste? — A mí me gusta. ¿Cuánto cuesta el metro? — Es muy barato : 250 florines. — ¿Qué se le va a hacer? Me quedo con éste. — ¿Cuántos metros corto? — Tres y quince. — Aquí tiene usted la factura. Tenga la bondad de pasar por la caja. XVI. 3. a) Hable usted. Hablen ustedes. Hablemos. Hable Jorge lo que. quiera. — Coma usted. Coman ustedes. Comamos. Coman los niños lo que quieran. — Escriba usted. Escriban ustedes. Escribamos. Escriban los alumnos lo que quieran. — Vaya usted. Venga usted. Déme usted dinero. Duerma usted. — Paguen ustedes. Vivan ustedes, felizmente. Hagan ustedes lo que quieran. — Pongan ustedes los libros en el pupitre. — Tráigannos ustedes sellos (de Correos). — Compremos chocolate a los niños. ^ b) Es necesario que Pablo venga conmigo. — Es menester que mis padres vayan a ver a sus parientes. — Es importante que estéis en casa. — Es posible que Esteban te dé a ti el libro. — Es imposible que (yo) yerre. — Quizá(s) llueva 331

o nieve ya. — j(Ojalá) que sea así I — j Ojalá me vea mi padre! — ¡Ojalá nos oigáisl — | Qué lástima que no podáis hacerlol — Iré a verte antes de que vayas de vacaciones. — Que digan nuestros parientes lo que quieran. 4. a) — Dispénsenme ustedes, señoras, ¿hablan ustedes español? — Sí, señor, somos españolas. — jQué casualidad más dichosal Nosotros somos húngaros pero chapurreamos el español. — ¡ Qué lástima que no comprendamos el húngaro. Estamos aquí ya desde hace una semana en la capital de ustedes, pero no comprendemos (más) que algunas palabras húngaras. — ¿Qué les parece a ustedes nuestra capital? — A nosotros nos gusta mucho. ¿Cuántos millones de habitantes tiene? — Dos millones. Pero permita usted que nos presentemos. Yo soy Jorge Nagy, ingeniero. Mi amigo es Francisco Kiss, médico. — Tanto gusto de conocerles a ustedes. ¡Qué lástima que sea ya tan tarde! Tenemos que despedirnos porque a las siete sale nuestro tren. Que ustedes lo pasen bien. . b) Nuestra madre cumple años mañana. (Mañana nuestra madre tiene su compleaños.) Es necesario que le pongamos un telegrama de felicitación. ¡Qué lástima que (ella) no viva en la capital! De todos modos, uno de estos días iremos a verla, antes de que vayamos de vacaciones. ¡Qué no se nos olvide comprarle chocolate y flores! XVII. 5. Mi tío es un hombrón. — El tío Toñuelo es un solterón. — María es picarona. — Vete corriendito. — Ven callandito. — Inés está cansadita. — La v cajita está en el cajón. , 6. a) Toñuelo y Perico, venid corriendito. Ahora yo tengo que ir al mercado. Mientras tanto poned en orden vuestro cuarto. Toñuelo, traeme la red de compras. Gracias. Á las diez ve(te) a la sucursal de la Cooperativa de Consumos y compra dos kilos de pan fresco. No te olvides de comprar medio kilo de patatas y doscientos , .'gramos de queso. Perico, no seas holgazán y aprende tus lecciones. Toñuelo, ayuda a Perico a escribir los ejercicios. Quedaos en casa y no abráis la puerta a ningún desconocido. Si tenéis hambre, comed pan. b) ¿Quiere usted hacerme un favor? Cierre usted la puerta y abra las ventanas. Tome usted su cuaderno y escriba lo que digo. Siga usted escribiendo. Diga usted en voz alta lo que escribe. Repita, usted. Traduzca usted el texto español. No traduzca esta linea. Levántese usted y vaya a la pizarra. No vuelva aún usted a su sitio. Aprenda usted el texto de memoria. XVIII. 1. Yo estoy leyendo el periódico, tú lee la revista. — Vosotros estáis escribiendo cartas, mientras tanto nosotros comeremos. — ¿A quién trae usted la carta? ¿A mí? No se la traigo a usted sino al tío Toñuelo. A él le traigo también una revista. — ¿Le gusta a usted él asado? No me gusta mucho porque está algo ' insípido. ¿Me hace el favor de pasarme la sal? — Queremos veros. ¿Cuándo podemos is a veros? — Después de las cinco de la tarde nos encontráis siempre en casa. Si venís, traednos flores a nosotros y a nuestros padres. Sabéis que nos gustan mucho.— ¿Dónde están María y Ana? Tengo que hablar con ellas. Espero en. contrarias en casa. Estarán en casa porque acaban de volver; — ¿Qué vas a hacer? Voy a escribir los ejercicios. — ¿No sabes qué hora es ahora? Serán las nueve y media. . • 2. A Juan le escribo una carta, a Pedro le escribo una tarjeta. — ¿Qué tengo que comprarte .a ti en el mercado? A mí cómprame medio kilo de patatas, a la tía Teresa, un kilo de azúcar en polvo. — Mi madre no se compra nada. — A
332*

nosotros no nos compramps nada. — ¿Qué le parece a usted este tejido extranjero? A mí me gusta mucho, pero a mi mujer le gusta más aquel otro. — ¿A vosotros os convienen* estas camisas? A nosotros nos convendrán. — ¿Dónde están los hermanos de usted ? Acaban de volver a casa y están mudándose de ropa. ¿Usted les ya conoce a ellos? Sí, les conozco desde hace medio año. — Hoy mismo tengo que escribir una carta a mis padres. Ahora mismo me voy a Correos y allí mismo escribiré la carta. Al mismo tiempo pondré también un telegrama a mi tía que cumple años mañana. — ¿Cuándo desea usted ir de vacaciones, al comienzo mismo del mes? — A mí me da lo mismo. Porque,todo depende de usted mismo. — Nosotros estudiaremos la misma lengua que vosotros. > 3. ¿Me hace el favor de decirme qué hora es? Siento no poder decírselo a usted pero JIO tengo reloj. — Veo un libro interesante en el escaparate de lá librería : te (se, os, se,) lo compraré. — No sé cuándo llegarán mis parientes de provincias : no nos lo escriben. — ¿Cuándo me escribirás o cuándo me pondrás un telegrama? Después de llegar a Szeged, te lo pondré en seguida. — ¿Desea usted que le enseñe los tejidos huevos? Hágame el favor de.enseñármelos. Este tejido oscuropuedo recomendárselo a usted. Si me lo recomienda usted, tengo que comprármelo. — Debéis hablar'clara y distintamente. — Los obreros trabajan alegremente en la fábrica porque saben que trabajan para sí mismos. 4. Hablemos claramente. — No comamos demasiado. — Escribámoselo. — Perdóneme (Dispénseme) la molestia, -r- Dispénsennos, pero no sabemos dónde está el cuarto de baño. — Deseo que Luis pague su deuda. — Es necesario que trabajemos mejor. — Es imposible que sea ya tan tarde. — Si usted quiere llegar al hotel vaya usted todo derecho por esta calle. — Mis padres me ruegan que les ponga un telegrama cuando voy a verles. — Es menester que haya aquí una estafeta de Correos. — Que ustedes lo, pasen bien. — ¡Vivan los obreros 1 — Quizás venga, quizás se quede en casa. — Que digan lo que quieran. — ¡Ojalá (que) digan la verdad 1 — ¡Qué libro tan interesante ! — ¡Qué sopa tan sabrosa I — ¡ Qué cuartos tan (más) hermosos! 5. ¡Lee! ¡Leed en voz alta ! ¡No leas en. voz baja ! ¡Que lea \ ¡Que lean ^ ¡Lea usted ! ¡Lean ustedes ! — ¡No te marches.! ¡No os marchéis I ¡Que se marche ! ¡Que se marchen 1 — ¡Quédate tranquilo! ¡Quedaos tranquilos I ¡No te quedes en casa 1 ¡No os quedéis en casa 1 ¡ Que Pablo se quede tranquilo I ¡ Que Pablo no se quede en casa ! — Si ves camisas hermosas, cómpratelas. Si veis tejidos buenos, mirad si os convienen. Si ven ustedes abrigos nuevos, cómprenselos. — Si tienes sed, bebe agua. Si tenéis sed, bebed agua. Si tiene usted sed, beba agua. — ¡Cierra la puerta y abre las ventanas 1 ¡Cerrad la puerta y abrid las ventanas I ¡No abras la puerta! ¡No» cerráis las ventanas! XIX. 4. a) el traje comprado, los trajes comprados, el libro vendido, los libros vendidos, la carta escrita, las cartas escritas, lá tarjeta, recibida, las tarjetas recibidas, el trabajo hecho, las ventanas abiertas, las puertas cerradas, los escaparates vistos, los vasos rotos, los platos puestos en la mesa. b) El traje está comprado. Tengo comprado el traje. — El libro está vendido. Tenemos vendidos los libros. — La carta está escrita. Tenéis escrita la carta. c) He abierto la puerta. lias cerrado la ventana. Ha dicho la verdad. Hemos escrito algunas cartas. Habéis hecho los ejercicios. Mis abuelos ya han muerto. Los libros los he puesto en la mesa. Has roto un vaso. María ha visto hermosos escaparates. Hemos vuelto a casa tarde.
' 333 k

nos habla mucho de esa hermosa ciudad. Has gastado más dinero que yo. Hemos gastado más de veinte florines. — María es más delgada que Eva'. nuestras fuerzas. Ésta es una calidad superior.del tiempo hermoso. cobre. La primera sala es la más pequeña. ayer por la mañana me levanté a las cinco. Eva es tan delgada como Isabel. un cine. Mi hermano mayor es más grande que yo. España está limitada al norte por Francia. Este queso es óptimo. cuánta gente esperaba delante de las taquillas. La superficie de España es casi de 500. mi hermano mayor venía también conmigo. Luis ha gastado menos dinero que tú. Aquellos cuadros son los más hermosos. El sábado por la noche estaba cenando. Le ayudaré a usted con sumo gusto.al cine. carbón. Subí al tren en el último momento. 5. Esos cuadros son más hermosos. ya daba un paseo con Margarita por el parque.5. Comprábamos (Tomábamos) siempre localidades baratas porque no teñíamos nunca > mucho dinero. capital de España. Esta calidad es inferior a esa. Querido amigo . porque todo el mundo quería gozar. Estos cuadros son tan hermosos como aquellos. Vosotros coméis más que nosotros. 4. Estos tejidos son pésimos. al oeste por Portugal. al sur y al este por el mar. — Eva e Isabel no son tan gordas como parece. sumamente hermosos). Mediterráneo. b) Hacía un tiempo hermoso. Nuestro tío Toñuelo ha estado ya en Madrid. Los cereales. Tu pluma es mejor que la mía. En el telegrama me invitaba a la boda de su hija.vJosé es el mejor alumno. Me acuerdo que entonces vivíamos todavía con nuestros padres. María es la muchacha "más • delgada de la familia. Eva es menos delgada que María.000 kilómetros cuadrados. Hoy en la lección (clase) de español el profesor ha hablado de España. Por fortuna el viaje no duró largo tiempo. (las) aceitunas y (los) vinos de España son famosos en el mundo entero. El mapa de España está reproducido también en nuestro libro. Todos los coches estaban repletos. Pasábamos todo el día al aire libre. Recorrí todo el tren pero no logré hallar un sitio libre. Ellos han gastado menos que nosotros. Han gastado tantos florines como nosotros. < 5. Allí había mucha gente. Comí y bebí todo el > 334 . — He gastado mucho dinero. XX. En la estación mi amigo me recibió con gran alegría. Mi hermana menor es más pequeña que tú. XXI. Este trabajo es superior g. Ahora ya conozco la geografía de España. Me gustaban no sólo las películas húngaras sino también las extranjeras! Pero no iba solo. Eva es también delgadísima (muy delgada). Estos cuadros son hermosos. a) Cuando iba a la escuela y no tenía más que 18 años. Hemos leído mucho de Madrid. Hacía (Había) sol. Este es el peor tejido. la tercera sala es la más grande. cuándo recibí un telegrama de un amigo mío de provincias. Mien. Pues bien. no llovía y no hacía viento. con todo eso es un país más agrícola que industrial. Dispénsame/ (Excúsame) que te molesto con mi carta pero tengo que explicarte por qué no te llamé ayer por teléfono. España posee en abundancia hierro. Teníamos tiempo porque era domingo. Puedes imaginarte. Los cuadros de este pintor son hermosísimos (muy hermosos. Bebo poquísimo. 4. tras mi hermano mayor estaba sentado en un bando en el jardín leyendo (y leía) unos libros. Este tejido es peor que aquél. y no lejos de nuestra casa había. . . y a las cinco y media ya salí de casa para alcanzar el tren de las seis. No habéis gastado más que treinta florines. Aquellos cuadros no son tan hermosos como crees. El territorio dé España está atravesado por muchos rjíos. La ventana es más alta que la puerta. iba a menudo al teatro y.

Me alegro de haber pndido invitarte a comer. a) Luis me pidió dinero. entré en el palco. Ernesto bailó más y mejor que los otros. Entre. soy yo. me levantaré. — Habiendo aprendido las palabras nuevas. Hasta mañana.' — Mi madre cocina mejor que la tía Teresa. \. A mí me gusta la música de baile más que la otra. En casa de Blanca hubo una pequeña tertulia. — Carlos habla más que los otros. — Durmieron profundamente. Más tarde pusimos discos de gramófono. — Después de mostrar (Después de haber mostrado) mi billete. b) Habiendo terminado el trabajo. — Fuimos al teatro sin llevar con nosotros los gemelos. Sofía. — Ayer estuvimos en casa. Mis padres sienten no haberos visto. ¿Sois vosotros? Somos nosotros.jQué lástima habernos levantado tarde! — jQué lástima haberse levantado tarde! — Después de comer (Después de haber comido) algo fuimos al teatro. — Habiendo llegado el tren con retraso. el violín. Por eso te he escrito esta tarjeta. 4. 5. volví a casa. muchísimo. — Tus padres viven ahora más felizmente que antes. — Hablaré con Juan cuando haya vuelto de la fábrica. — Todos los alumnos rieron. Cuando habré leído el. responderás bien en la escuela. — ¡Qué lástima haberme levantado tarde! — jQué lástima haberte levantado tarde 1 —. periódico me acostaré. — Aprendiendo las palabras nuevas. a) Ayer por la noche me divertí muchísimo. a) Me alegro de poder invitarte a comer. — ¿Dónde pusisteis el periódico? — No pude escribir la carta. tuvimos que esperar mucho en la estación. Son ellos (ellas). responderás bien en la escuela. XXIII. Bailamos hasta la media noche. — Hoy hemos recibido más cartas que otras veces. ••335 . Cuando habré dormido a más no poder. Cuando habré revelado las fotografías. — ¿Os divertisteis ayer? Sí. y volví a la capital sólo con el último tren. Edmundo y Ernesto también. te las mostraré. los invitados estuvieron Julia. — ¿Tu viste que esperar mucho? — Quisimos hablar con ellos. b) Llueve a más y mejor. — Trabajamos a más no poder (hasta no más). 4. — Mis hermanos fueron al cine. compramos localidades para la función de esta tarde. — Habiendo terminado su trabajo los obreros volvieron a casa. c) ¿Eres tú? Sí. — ¿Por qué no nos lo dijiste? — La revista se la di a Ernesto. ¿Se divirtió tu hermana menor? Ella también se divirtió muchísimo. — Los niños gritan a más y mejor. — Eva estudia menos que los otros (las otras). — En el museo vimos muchas cosas interesantes. Habrán sido las nueve cuando volví a casa. — He trabajado muchísimo. — ¿Por qué no vinisteis a vernos? — Esteban trajo consigo su máquina fotográfica. — Hoy me siento mejor que ayer. ¿Te salen bien tus fotografías? Muy bien porque yo mismo revelo los rollos de películas. Pero mañana por la tarde pasaré por tu casa. — Mis padres sienten veros tan raramente. XXII. Llevaré conmigo la máquina fotográfica y haré la mar de fotos de mis niños. hubo muchos aplausos durante la función. Es él (ella). — Teniendo ganas de ir a teatro. — Habiendo desempeñado bien los actores sus papeles. Sofía tocó el piano y Edmundo. — Hablo el castellano mejor que lo escribo. — Mi abuelo murió en 1959. — ¿Qué hora es? Serán las diez. b) ¿Qué harás mañana? Mañana será domingo. — Segm leyendo el texto. — Sentiste no tener tiempo.día. luego daré un paseo con mis hijos por el parque municipal. Esta noche no te llamaré por teléfono porque tengo mucho sueño y quiero irme a la cama temprano.

— Te ayudo con sumo gusto. — La lengua española hablada en la América del Sur no se distingue mucho de la lengua hablada en España. — Cuando Andrés tenía doce años era un muchacho (niño) pequeño y gordo. — Creo que este trabajo será superior a nuestras fuerzas. puestos sobre la mesa. — He dado más de cincuenta florines a mi hermana mayor. — Cuando iba a la universidad me interesaba por todo. — ¿Por qué no sois tan aplicados como los niños del tío Miguel? — Cuando. — Mientras Paco escuchaba la radio yo leía el periódico. No siento haber visto la comedia. — ¿ Cómo era la función? Era óptima (muy buena). — Cuando uno quiere divertirse va al teatro o al cine. — Hoy los niños no se han lavado todavía. Lavándome. Mi abuelo nació en Szeged y murió en Budapest. — ¿Dónde has puesto las cartas escritas? — Hemos resuelto subir al monte. amigo Paco. La orilla derecha está limitada por las montañas. — Ayer respondiste pésimamente en la escuela. — El hombre pobre estará contento también con el más mínimo dinero. Pero es lástima que mí asiento estaba (se hallaba) en un palco. Esteban y yo éramos condiscípulos. — A mi hermano menor no le he dado má3 que cuarenta florines. El teatro estaba repleto. — España es un país riquísimo. — Nuestros parientes nos recibieron con suma >' alegría. lo vi todo bien. Ayer fuimos al teatro donde vimos el reestreno de la pieza de Shakespeare. — Budapest está dividido en dos partes • por el Danubio. Por eso hubo muchos aplausos durante toda la función. 4. — He mostrado (enseñado) a mi mujer los billetes comprados. — Mis padres viven en el piso superior. — Quisimos hablar con Pablo pero él no estaba en casa. Me desperté de excelente humor porque había dormido a más no poder. — Inés tiene los cabellos más largos que tú. éramos niños tú eras más fuerte que yo.5. i 3. — Cuándo ayer recibí el telegrama llamé por teléfono a mi hermano mayor y a mi hermana menor. pensaba en la pieza que había visto el sábado por la noche en el Teatro Alegre. La representación alcanzó un gran éxito. — Los ejercicios los tenemos escritos ya. — Llegó (Ha llegado) el momento supremo. La próxima vez no iré solo sino con mi. — El sábado por la tarde hice una excursión a las montañas.ro ayer llovió e hizo viento. limpiándome los dientes y peindándome en el cuarto dé baño. — Tú tienes los ojos más vivos que María. — Esta camisa es de calidad inferior a la otra. — El queso que compré ayer era óptimo. — ¿No habéis dormido bastante? — No sé cuándo están abiertos los museos. A mí me gustó mucho la pieza. — Mi amigo manda hacer todos sus trajes al sastre. — Ellos son felicísimos. — ¿Por qué no viniste el domingo a vernos? — No pude hacer nada. — El periódico de hoy no lo he visto entre los periódicos. — Yo sé más palabras españolas que tú. Una de las actrices desempeñó su papel con una maestría extraordinaria. —Nosotros ya tenemos leídas estas revistas. Ayer fue domingo. — El profesor ha leído los ejercicios escritos por los alumnos. — Los alumnos pusieron los cuadernos sobre la mesa. Sé que a él también le gustan las piezas buenas. — El camino era muy largo (larguísimo). — Tú estudias menos que yo. — Tanto valemos cuanto sabemos. Habiendo llevado conmigo los gemelos. — He visto los libros comprados. i— El domingo subimos al monte más alto. Él era el mejor hombre dél mundo. — Anteayer hizo un tiempo hermoso pe. 336 . 2. XXÍV. Esta tarde he vuelto tarde a casa de la fábrica. porque veo mejor de la platea. — Mandé traer azúcar de la tienda. 1. y también la música les gustó a todos. — En el año pasado el consejo municipal mandó construir muchísimas casas nuevas.

— Ustedes habrían podido tomar el sol. a mi mujer y a mí. las montañas no eran ya tan hermosas como antes. pero no quería. — Luego que hubo comenzado a llover. — Dormí más profundamente que tú. — Escribirías una carta a tus padres. Hace medio año me escribió en su carta que nos invitaría. — Vosotros no veis lo desdichadas que son esas muchachas. — Nuestros padres escribieron que el tío Lodovico saldría para Budapest. — Después de haber entregado (Habiendo entregado) mi abrigo a la encargada del guardarropa. — Decías (Dijiste) que el señor Kiss vendría. — Nu puedes imaginarte lo buenos que son mis padres. a pasar unas semanas en su casa. — Siento no haber hablado con José. Yo tendría ánimos para subir a un avión» pero mi mujer tendría miedo a viajar por aire. pero no tengo tiempo. — Cuando te habrás vestido ven al comedor a desayunarte. — Ayer por la tarde llovió a más y mejor (a más no poder). — Cuando habréis recibido mi carta. XXV. — Excúsame no haberte escrito. — Vosotros ya habréis visto la pieza nueva. nos quedamos en casa. — ¡Lo feo que es este cuadro I — ¡Lo bien que habla español tu padre! — ¡Lo que o» habéis reído de nosotros I — ¡En mi vida he visto estatuas tan hermosas! — En su vida ha escuchado una música tan bella. pero debéis salir. — Nosotros no sabemos lo difíciles que son estos ejercicios. — Decíais (Dijisteis) que Pepe no tendría tiempo. — Nos divertimos más que vosotros.Juan habría salido (se habría marchado) de casa. — Habiendo desaparecido la nieve. pero llueve. -*. fui a verle. Quien no le conoce no puede imaginarse lo 22 Spanyol nyelvkönyv — 8614 t ( * *337 . — ¿Me haría el favor de pasarme la sal? — Saldríamos de casa. dimos un paseo en el parque. utilizando todos los medios de transporte modernos. Nos gustaría mucho ver mundo. — ¿Qué trajiste contigo del extranjero? Traje conmigo algunas camisas y unos pares de medias. Juan? Sí. responded en seguida. Tengo un hermano que vive en la Argentina. c) Juan sabe lo cansada que está Ana. — Sentimos no haber visto la pieza nueva. pero ya es tarde. éste le condenó a muerte. — Tan pronto como mi hermano mayor hubo llegado a la estación. entré en la platea. — ¿Ha llegado ya el tren? Habrá llegado ya porque son las diez. b) Yo sabía que tú saldrías (te marcharías).. — Habríamos podido leer un libro. — Habrán sido las siete y media cuando empezó la función. Bailó a más no poder. — Mi mujer estaba muy contenta con los billetes de teatro que yo había recibido del director cultural de la fábrica. 3. 4. — Habiendo ofendido gravemente el bufón al califa. — Mi padre trabajó hasta más no poder en la fábrica. Mi hermano nos escribió que se alegraría mucho de nuestra visita. — ¿Se divirtió Margarita ayer en casa de los Varga? Creo que se divirtió muchísimo.> — Cuando supe que mi amigo estaba enfermo. — Vendríais a vernos. 5. — A ver lo fuertes que son Francisco y Arturo. me llamó por teléfono. — Los niños rieron mucho en el cine. pero ahora tienes que marcharte. — El rey perdonó al bufón que le había ofendido gravemente. — María escribió (ha escrito) que los parientes vendrían a vernos. Ayer recibí el dinero que mis padres me habían mandado. a) Tomaría el sol. — Habiendo visto ya la comedia nueva. — Sabíamos que el tren llevaría retraso. Viajaríamos por tierra y mar. — ¿Eres tú. nos apresuramos a casa. — Le conté a Pedro lo malo que es el libro. — Después de que nos hubimos vestido. — Supimos que nuestros parientes ya habían llegado con el tren de las dos. — Podrían hacer una excursión. soy yo.

Quizá(s) esté enferma. — Hoy me quedo en casa a condición (de) que (siempre que. — Tememos (de) que el tren no llegue puntualmente. — Milagro será que nuestros amigos estén en casa. 2. Acontece) que el periódico lo traen sólo después de las siete. — Enséñeme usted un libro que sea interesante. — Me marcharé (Saldré) apenas (así que. — Llevo diez años de profesor en esta escuela. — El matrimonio Varga está muy contento de que pueda salir para la Argentina. — Consta (Es claro) que te equivocas. — Cuando llegues a la oficina. — Nuestros amigos creen que venimos. — ¿No lamentáis que yo no .bueno que es. — Te agradezco que vengas a verme. — ¡ Ojalá (que) tuvieses (tuvieras) razón 1 — No sabía qué tiempo hiciese (hiciera) afuera. — Pablo dice que está enfermo. Creo que tu marido se alegra cuando tenga ocasión de viajar. — Nosotros llevamos trabajando treinta años en esta fábrica. pensó para sí: — ¿Es posible que mi cuñada me escriba una carta? Lleva medio año sin escribir. — Diga lo que diga. cueste lo que cueste. Mi marido y yo queremos que vengáis a vernos. me quedaré aquí. — Es hora (tiempo) de que los niños vuelvan a casa. dejará de llover. — No negamos que Margarita es holgazana algunas veces. —Negábamos que los niños fuesen (fueran) holgazanes. a) Quizá(s) Pedro tuviese (tuviera) razón. — Sienten que estemos enfermos. — Sea como sea. XXVI. — Sé que ya es tarde. Ana no ha vuelto aún a casa. Dolores escribe entre otras cosas: Ardo de deseos de veros. — Aunque tengo dinero. Ana se sienta en un sillón y abre cuidadosamente el sobre. — No ignoro que Ana es una buena ama de casa. — Mi tío ignora que Ana sea una buena ama de casa. — Ocurre (Sucede. — ¿Cuánto tiempo llevas sin fumar? — Mis parientes ya llevan dos días en Budapest. Por eso hemos decidido pagar (que pagaremos) todos vuestros gastos de viaje. Os prometemos que saldremos para Budapest a condición (de) que paséis por lo menos dos semanas con nosotros. ¡Venid lo antes posible 1 XXVII. con tal de que) vengas a verme. d) Llevo dos días sin comer. En la Argentina se presentarían muchas ocasiones para hablar español (para que uno hable español). — Es (una) lástima que de aquí no oiga la música. — Quiero escribir a mis padres antes (de) que me marche. a) Quizá(s) tengas razón. en cuanto que. La mujer de Juan está hoy muy contenta porque ha recibido una carta de su cuñada. — Me alegro (de) que usted hable español. — No negábamos que Margarita 338» . no me compraré el traje nuevo. — No sé qué tiempo haga afuera. — En mi vida he pensado que saldría para la Argentina. — Nuestros amigos no creen que venga también Pedro. — ¿No sabes cuándo llega el cartero? — Sé que viene a las diez. — Es bueno que nuestros padres vivan en Budapest. — Puede ser que ya sea tarde. — ¿No hay aquí nadie que hable el francés? — Haré lo que usted quiera. — Ojala (que) tengas razón. — Tú eres el tercero que lo diga. b) Puede ser que tengáis razón. — Nos iremos a menos que llueva. Cuando Ana vio el sobre con los sellos argentinos. no le creo. — Negamos que los niños sean holgazanes. 2. 3. luego que) venga el cartero. — No sé sí viene a las diez o a las once. — Antes (de) que lea la carta. venga con vosotros? c) Debo (Tengo que) salir de casa aunque llueva. Es posible que no tengáis bastante dinero. tan pronto como. — No nos marchamos sin que hablemos con él. — Tengo que salir para Szeged. — Por extraño que parezca.

— Constaba (Era claro) que Miguel se equivocaba. — Sentían que estuviésemos (estuviéramos) enfermos. — No había nadie allí que hablase (hablara) el francés. — Me quedaría en casa a condición (de) que tú también te quedases (quedaras) aquí. — Margarita fue la tercera que lo dijese (dijera). — Dijese lo que dijese. Le rogaría (que) me prestase (prestara) dos mil florines hasta que yo regresase (regresara) de la América del Sur. — Le rogué a mi amigo (que) me enseñase (enseñara) un libro que fuese (fuera) interesante. c) Debí (Tuve que) salir de casa aunque lloviese (lloviera). En la carta me rogó que fuera (fuese) a verle. Acontecía) que el periódico lo traían sólo depués de las siete. Mi cuñado prometió también que pagaría los gastos del viaje. — No ignoraba que Ana era una buena ama de casa. costase lo que costase (costara lo que costara). Superfluo decir. — Era (una) lástima que yo no oyese (oyera) la música. no me compré el traje nuevo. — ¿No sabías cuándo venía el cartero? — Sabía que venía a las diez. Me la había escrito mi cuñado. — El matrimonio Varga estaba muy contento de que pudiese (pudiera) salir para la Argentina. d) ¡Si nuestros padres supieran cuánto trabajamos I — ¡Si vieras cuántos libros tengo I — ¡Si oyerais a Eva lo bien que canta ! — ¡Igual que lo leyese (leyera) en una novela ! — ¡Como si no lo vieses (vieras)! ¡Como si no lo supieran 1 — Parece como si nevase (nevara). Ocurría (Sucedía. — Milagro sería que nuestros amigos estuviesen (estuvieran) en casa. — ¿Pudiera hablar con el señor Kiss? — ¿Pudiéramos ver los tejidos nuevos? b) Era necesario que tuvieseis (tuvierais) razón. A pesar de eso tendría que gastar mucho dinero para los preparativos del viaje. dejaría de llover. yo no deseaba verle. — (Yo) creía que cuando llegase (llegara) a la oficina. Quisiera hablar con 22* 339 . — Mi tío ignoraba que Ana fuese (fuera) una buena ama de casa. me alegré mucho que mi cuñado pensase (pensara) en mí. Sería necesario que me comprase (comprara) un traje nuevo. Ayer recibí una carta de la América del Sur.era holgazana algunas veces. Me sentía como si (igual que si) estuviese (estuviera) en el séptimo cielo. — No nos marcharíamos sin que hablásemos (habláramos) con él. — Tenía que salir para Szeged. Estaba claro como dos y dos son cuatro que ocasión tan provechosa no se me presentaría otra vez para ver mundo. — Don Francisco se fue para que los niños pudiesen (pudieran) estudiar tranquilamente. — Era bueno que nuestros padres viviesen (vivieran) en Budapest. — Me alegraba (de) que María hablase (hablara) español. — ¿No sentíais que yo no fuese (fuera) con vosotros? — Sería hora (tiempo) de que aprendieseis (aprendierais) la lección. — Nos iríamos a menos que lloviese (lloviera). — Nuestros amigos creían que veníamos. — Fuese como fuese. — Aunque tenía dinero. — Sabíamos que era ya tarde. — Quisiera comprar un sombrero. — Nuestros amigos no creían que viniese (viniera) también Pedro. no le creía. — Le dije a mi padre que yo haría lo que él quisiera. — ¡Ojalá tuviese (tuviera) yo más tiempo 1 — ¡Ojalá me dijesen (dijeran) la verdad ! — ¡Ojalá vinieseis (vinierais) también vosotros 1 3. — Te agradecí que vinieses (vinieras) a verme. ¡Era (una) lástima que no tenía maleta ! jOjalá tuviese (tuviera) dinero en la libreta de ahorros I En el caso peor podría acudir a Don Francisco. No sabía con certeza (seguramente) si viene a las diez o a las once. — Nuestros amigos quisieran venir a vernos. — Quise escribir a mis padres antes (de) que me marchase (marchara). — Era hora (tiempo) de que los niños volviesen (volvieran) a casa.

XXIX. ¡Qué bien que me hayan concedido el pasaporte y los visados necesarios I Siento sólo que mi amigo no pueda acompañarme.mi jefe también. te comprarás el abrigo. Mañana por la mañana saldré para el extranjero. Pedro no sabía que yo hubiera (hubiese) estado aquí. — ¡Ojalá me hubiera comprado el traje nuevo ! — ¡Ojalá (se) hubieran quedado en casa I — Te escribiría a condición de que tú contestaras (contestases) a mi carta. — Si tienes dinero. — ¿ Qué diríamos a Pablo si viniera (viniese)? — Por extraño que pareciera (pareciese). b) Puede ser que el tren ya haya llegado. 340 . — Si tenía dinero. Los bultos los entregaré a un mozo que los llevará en un departamento para no fumadores. — No afirmamos que Ana tenga razón. — Os habríais (hubierais) echado a dormir si hubieseis (hubierais) tenido sueño. pero él temía de que sus jefes no le concederían seis semanas de vacaciones. — Si hubiésemos (hubiéramos) tenido sueño. — Si hubiesen (hubieran) dado un buen programa habríais (hubierais) ido al cine. Pedro no sabe que yo haya estado aquí. el asunto estaba así. Espero que tendré un buen asiento en el tren. 4. No afirmamos que Ana haya tenido razón. — Temíamos que llegáramos (llegásemos) tarde. que nos lo prestarais (prestaseis). a) Si tengo dinero. — Podía ser que hubieran perdido el tren. hubiera hablado) español? — Me iría (Me marcharía) donde quisieras. Me he propuesto que del extranjero escribiré muchas cartas y tarjetas a mis conocidos (a mis amigos). Sentía que no hubieras (hubieses) tenido tiempo. — Leeríamos el periódico a condición de. Siento que no hayas tenido tiempo. — Juan era el último que saliera (saliese) (hubiera salido) del cuarto. A Juan le agradó que le hubiera invitado a acompañarme. No afirmamos que Ana tuviera (tuviese) razón. — Tú eras el primero (la primera) quien lo dijeras (dijeses). nos habríamos (hubiéramos) echado a dormir. Era bueno que también vosotros vinierais (vinieseis). ¡ Quién hubiera podido pensar dos meses antes que yo saldría para Roma I Me sentía como si me hubiera (hubiese) tocado la lotería. — Si tuvieses (tuvieras) sueño te echarías a dormir (te acostarías). — Quizás mi hermano haya tenido razón. Pedro no sabía que yo estuviera (estuviese) aquí. — Acaso nuestro amigo se haya marchado ya. — ¿No habéis hallado a ninguno que hablara (hablase. — Es bueno (Está bien) que también vosotros vengáis. — Gastaríamos mucho si tuviésemos (tuviéramos) dinero. — Habríais gastado mucho si hubieseis (nubierais) tenido dinero. — Habrías (Hubieras) estudiado más si te hubiese (hubiera) traído mi libro. Era bueno que tam' bien vosotros hubierais (hubieseis) venido. 3. Sentía que no tuvieras (tuvieses) tiempo. Tú eras el primero quien lo hubiera dicho. — Estudiaría (Estudiara) más si me trajeses (trajeras) tu libro. no tengo preocupaciones. No afirmamos que Ana hubiera (hubiese) tenido razón. XXVIII. Estoy contento de que haya logrado arreglarlo todo. Quisiera estar sentado cerca de la ventanilla para poder ver los hermosos paisajes. 3. Todo está preparado ya. Es bueno que también vosotros hayáis venido. ¡Qué bien que yo haya aprendido algunas palabras en italiano 1 Iré a la estación en un taxi porque tengo (llevo) muchos bultos. gastaba mucho. Mi tren sale (saldrá) de la estación del Sur a las seis y cuarenta. Le rogaría (que) me concediese (concediera) seis semana» de vacaciones. — Echaría un sueño si tuviese (tuviera) sueño. a) Siento que no tengas tiempo. — Pedro no sabe que yo esté aquí. — Iríamos al teatro si diesen (dieran) un buen programa.

(acaso) sea mejor que viva en el campo. — No sabíamos cuándo llegase (llegara) — hubiese (hubiera) llegado — llegaría el tren. Ayer hablamos. 4. vive bien porque cría cerdos (puercos). — Será menester que salgamos para Viena. — Tú mismo me has rogado. — Era menester que saliésemos (saliéramos) para Viena. escribiera) un libro. Sucedió . XXX. Ignoro también qué hora seaPuede ser que ya sea tarde. Si no viviese (viviera) en el campo. con el amigo de Juan que nos relató que Juan había recibido seis semanas devacaciones. • „ 3. Si hiciese (hiciera) sol. — Nosotros preferiríamos hacer un viaje. 2. Es lástima que hoy no haga sol. Estoy muy contenta de que me traiga una carta. Aunque se queje siempre de que no tiene dinero. quedaras) aquí. En mi vida olvidaré lo interesante que fue un nuestro viaje en Italia. Así pues fui al hotel para encontrarme con él. Llevomucho tiempo sin leer un buen libro. — Habría querido (Hubiera querido) que me hubieses (hubieras) escrito una carta» — No sabemos cuándo llegue — haya llegado — llegará el tren. Si dependiese (dependiera) de mí. No estaría mal que también nosotros viésemos (viéramos) mundo» 341. — Por fortuna sabía que mi padre había parado en el hotel de la Paz. Tú no sabes lo agradable que es con un tiempo semejante estar sentado cerca de la ventanilla en el departamento (compartimiento) del tren rápido y mirar el hermoso paisaje.b) Pienso que Pablo escriba (haya escrito. Sería mayo cuando llegamos a Venecia. — contestó Pepe. 1. — Quisiera (Querría) que me escribieses (escribieras) una carta. Podéis imaginaros lo furioso que estaba que no había podido hablar con mi padre. — Estoy contento de que tú te quedes aquí — te hayas quedado aquí. Puede ser que mi marido hoy vaya a ver a su hermana mayor. — No sé cuándo Juan vuelve a casa. No puedes imaginarte lo hermoso que es nuestro jardín. — Estaba contento de que quedases aquí — te hubieses (hubieras) quedado aquí — te quedarías (quedases. De allí proseguimos nuestro viaje para Florencia y Roma. No creo que sea Juan. No sabíamos que Juan saliese (saliera) para la Argentina. Es fácil que vuelva sólo después de las nueve. — ¿Por qué has dicho que no estaba en casa cuando llegó mi padre? — le preguntó a Pepe. — que yo dijera (dijese) a todos que tú no estabas en casa. Me sentaré en aquel sillón y empezaré a leer una novela. Me parece que hoy he tra-* bajado bastante. Creo que tiene también un huerto frutal. — Escribiremos a nuestros padres que ahora estamos aquí — mañana estaremos" en Debrecen — ayer estábamos en Szeged. Si hubiéramos (hubiésemos) tenido másdinero habríamos (hubiéramos) visitado también Sicilia. quizás sea el cartero. podría escribirnos más a menudo (con más frecuencia). Pero quizás. Yo fui al otro cuarto y no oí que llamaban a la puerta. daría un paseo en el jardín. Sea como sea. . una vez que tenía mucho que estudiar y por eso rogué a Pepe que dijera (dijese) a todos que yo no estaba en casa. La tía Teresa lleva sin escribirnos mucha tiempo. Temo que 'esté enferma. Por la noche Pepe me relató que mi padre había venido a verme. mis hijos no podrían pasar sus vacaciones en su casa. Siento que no viva en la capital. — Hubieras podido figurarte que para mi padre estoy siempre en casa. Cuando estudiaba en la universidad Pepe y yo vivimos juntos. — Pensaba que Pablo escribiese (escribiera) — hubiese (hubiera) escrito — escribiría (escribiese. Llaman a la puerta. porque paraba siempre allí cada vez que venía a Budapest. Mi padre estaba muy contento de que yo estuviese (estuviera) bien y que hubiese (hubiera) pasado al examen. — Hace algunos siglos no se sabía que la tierra gira alrededor del sol. pasaría todo el día en el jardín. escribirá) un libro.

No tuvieron que esperar mucho porque cinco minutos más tarde abrieron las puertas hacia el andén. Ayer por la mañana me levanté tarde porque estaba cansado y no oí que sonaba el despertador. ¿Está? Sí. Si no hubiera (hubiese) tenido que escribir (Si no debiera escribir) un informe para mi jefe. El matrimonio Varga estuvo contento de que el mozo hubiese (hubiera) hallado buenos asientos en un departamento para no fumadores. Juan sentía que sus hijos no hubieran (hubiesen) podido venir a la estación. — ¿ Qué harías (hicieras) si ahora no tuvieses (tuvieras) que ir a la escuela? Iría a ver a mi cuñado. pero está ocupado. Cuando leyó la caria de su hermana. — Estos cuadros no se compran. 3. (Es. yo también habría (hubiera) escrito los ejercicios. — Estos objetos no se venden. Estoy contento de que lo hayamos preparado todo. pero no hacía sol y hacía frío. hablar con su substituto? Hagan ustedes el favor de sentarse. habría (hubiera) hecho una excursión con mis amigos. Era) lástima que la tía Matilde no haya (hubiese. entonces. XXXI. Así pues eché un sueño y no me levanté que a eso de las diez. Si no fuese (fuera) a la lección de español. 4. — Los cuadernos que me has comprado son gruesos. El libro era tan interesante que no sabía que fuese (fuera) ya tan tarde. — No conocemos las personas de quienes hablan ustedes. Por fortuna era domingo y no tenía que ir a la oficina. — No conocemos a las señoras que habéis saludado. eslaba en el séptimo cielo. 342 . — Los museos se visitan por la mañana. Después de entregar sus bultos al mozo fueron a la sala de espera. — El alumno con quien he hablado es el hijo de mi amigo. b) Se compra cuadros. escucharía la radio y leería el libro que había empezado a leer hace algunos días. el profesor creería que no me he preparado. No creo que hayamos olvidado algo. a) El libro que ves sobre la mesa es mío. — Ha llegado la señorita a quien quiero dar mi libro. — Inés es amada de toda la familia. 4. — A Pedro se le alaba por su bondad. a) Esta carta no ha sido traída por el cartero. — Los buenos alumnos son alabados por todos. Por eso decidí quedar(me) en casa. — No conocemos los asuntos de que hablan ustedes. hubiera) tenido tiempo de ayudarhos. — ¡Quién hubiera podido pensar que tanta gente haría cola delante de las ventanillas ! Los Varga se alegraron de que hubiesen (hubieran) llegado a la estación con media hora de anticipación.Si tuviésemos (tuviéramos) más dinero. — Quisiéramos hablar con el señor director. ¡Qué bien que ya ayer nos hubiéramos (hubiésemos) asegurado un taxi. El tiempo pasó pronto. — La pluma con que escribo no es muy buena. Creo que tendrá tiempo de recibirles. — Juan no creyó que su hermana mayor le invitarla. 5. nosotros también podríamos hacer gestiones para obtener los pasaportes. No sería mal que llegásemos (llegáramos) a la estación con media hora de anticipación. Tienes razón. — No conozco a los hombres que están sentados en el primer banco. ¡Ojalá hubiese estudiado mejor el español! ¡Ojalá pudiera (pudiese) llevar consigo a sus hijos I Juan tenía una cierta suma de dinero en el banco. — La tía Teresa estaba acompañada de su marido. Si hubiera (hubiese) hecho un tiempo hermoso. — Estas cartas no serán llevadas a (los) Correos por Eva. ¿Tú has escrito los ejercicios? Yo no era (fui) tan aplicado como tú. señores. pero ésta no era bastante para que pagase también los gastos de viaje de sus hijos. — Este ejercicio fue escrito por Juan. Pero iré a verle mañana. ¿Pudiéramos.

el saber lenguas . El léxico y la sintaxis del latín vulgar tenía diferencias apreciables con el latín literario usado por los escritores romanos clásicos. el criticar a otros. ¿Quién fue el primero en entrar en el cuarto? 343 . — Escríbeme de lo que quieras. con los cuales (con las cuales) os habéis encontrado (a los cuales. 5. el escribir cartas. Este hombre no era capaz de aprender el holandés. el leer libros y periódicos. — Con no estar enfermos. — Te contaré una historia interesante de un andaluz que vivía ya hace veinte años en un pueblecito de Holanda. — Mi amigo me ha invitado a ir con él al cine. b) Celebro (Me alegro de) verte. le dijo : — Amigo mío. al ponerse el sol. El idioma español es lá continuación del . — No se han arrepentido de habernos escrito. T. nadie les esperaba a nuestros padres en la estación. — Trataré de hacer (cumplir con) mi deber. a las cuales habéis encontrado) por la calle. — María aprende a cocinar. — Por no habernos puesto un telegrama. el contar cuentos . con el andar del tiempo .b) Pablo es (era) el que me acompañó a la estación. — Al bajar al piso bajo encontramos a Isabel. — He aquí los sobres de las cartas de los cuales (de las cuales) te he hablado. no nos sentimos bien. a) Después de escribir la carta. — El tren no tardará en llegar. — Anoche leí un libro cuyo título ya no recuerdo (de cuyo título ya no m3 acuerdo).NO nos cansamos de admirar los cuadros hermosos. — Eran los periódicos y no los libros los que he visto sobre la mesa. — Hay periódicos cuyos artículos son siempre interesantes. — No sabemos cuándo marcharnos. al llegar al mercado . 2. XXXII. c) Ha llegado la hermana de mi amigo de la cual (del cual) te he hablado mucho. el levantarse tarde . Ayer en la clase de español nuestro profesor habló de la lengua española. — Son muchos los que hablan el español. hace ya más de veinte años que estoy aquí. 4. no puedes figurarte lo tontos que son los hombres con quienes. — Antes de empezar a leer el libro tengo que llamar por teléfono a Pablo. nuestros amigos tampoco nos llaman por teléfono. — Aprenderemos las palabras hasta saberlas. — A no ir Carlos a la escuela. — Solemos (Estamos acostumbrados a) comer a la una. el profesor creería que no se había preparado. vivo en este pueblo. y todavía no entienden ni hablan la lengua española. — Era hora de despedirnos. — Le he traído a usted el libro de cuyo contenido ya he hablado a usted. — Habéis hecho bien en ponernos un telegrama. d) Te busca alguien cuyo hermano iba contigo a la escuela. — Eva era la que me abrió la puerta. el aprender las palabras nuevas . — No quiero molestarle (disturbarle) a usted. Nos explicó que la lengua hablada por los españoles fue llamada castellana porque fue hablada primeramente en Castilla. — Será mejor llamarles por teléfono. — Lo que dices no me interesa. latín vulgar hablado por los conquistadores romanos. — Si hubiera visto a Ana me habría acercado a ella. — En vez de tocar el piano lees un libro. — Era una delicia el hacer una excursión a las montañas. fui a echarla al buzón. — He venido a fin de (para) hablar contigo. Él español como idioma nativo es hablado hoy por más de cien millones de hombres en el mundo. — Además de no escribirnos. Cuando un compatriota ^paisano) acertó a pasar por el pueblo. — Eugenio se metió la carta en el bolsillo sin leerla. — En el teatro he visto a los hijos de la tía Inés y de la tía Margarita. — Hoy ya no parará de llover.

Espero que mis hijos cumplirán también con sus deberes y podrán ingresar en la universidad o en la escuela superior. — Al vernos se echaron a reir. He de) confesar que las matemáticas no se me daban bien. — no se puede obrar a gusto de todos. al tercer grupo de campesinos no les gustaba que el padre estaba montado en el burro y el hijo iba a pie. soñaba con hacerme maquinista ferroviario. — Temo de que habrá que aguardar mucho en la peluquería. — Estábamos para marcharnos cuando llegó Juan. — Mi hermano menor iba a escribirme una carta cuando llegó mi telegrama. Acabamos de leer en la escuela un cuento que trata de un labrador. — Si crees que María dice la verdad. — Mañana estaremos de caza. — (Siquiera hubiesen estado en casa I — Ni siquiera me ha mirado (No me ha mirado siquiera). El labrador todavía no se atrevía a dejarle a su hijo el cuidado de su casa y de sus tierras porque sabía que su hijo no tenía confianza en sí mismo. 344 . — Tres muchachas han venido a felicitarme con sendos ramilletes de flores. a) Acabo de escribir el ejercicio. — Mi tía volvió a escribirme. — ¿Por qué no dejáis de hablar? — Dejaré yo de ser (llamarme) Pedro si eso no es verdad. Camino del mercado encontraron varios grupos de campesinos. 2. c) Podrías darme siquiera un vaso de agua.. — Después de la cena me pondré a leer el libro. tanto más me interesaba en las lenguas. b) • Hungría abunda en toda clase de frutas. — Si Pablo no tiene cuidado de su pluma (estilográfica) acabará con ella en el curso de un mes. — Nuestro tío ha vuelto a estar en París. su hijo y de un burro. — Estas cartas están por escribir. — ¿Por qué no hace usted pintar su habitación? — ¡No se haga usted rogar 1 — El jefe hizo copiar la carta otra vez por la mecanógrafa. Me acuerdo que cuando tenía doce años. — Lo ves. Desde aquel tiempo pasé todos mis exámenes con notas de sobresaliente. Unos les criticaron al labrador y su hijo por llevar el burro sin jinete . fueron al mercado en el pueblo vecino. Me alegro de haber estudiado bien de niño. Ejerzo mi profesión desde hace diez años. XXXIII. — Voy a enseñarles a ustedes los tejidos nuevos. Un día.5. Por eso ingresé en la facultad de filología de la universidad. — Después de la comida nos pusimos a estudiar. — Yo no tengo nunca que aguardar. Si no hubiera estudiado bien. hijo mío. Ahora trabajo de profesor en una escuela media. — Terminó por prestarme el libro. Hay gente que no tiene opinión propia (independiente) y sigue siempre el consejo de los demás. — Si no te molesto. Sabía que podría ingresar en la universidad sólo si me ponía a estudiar con energía y lograba aprobar los exámenes de ingreso. « Si nos disturbáis no acabaremos el trabajo — ni siquiera para las ocho. 3. Está para morir. — ¿A dónde vais a ir? Vamos al cine a tomar billetes. — Carlos acaba de salir del cuarto. Debo (Tengo que. Me interesaba siempre en los trenes. — dijo el labrador a su hijo. — Mi hermano mayor estuvo dos años de embajador en Londres. otros criticaron que el hijo estaba montado en el burro y el padre iba a pie. me pongo a tocar el piano. — ¿Dónde está tu padre? Está de viaje. tal vez no tendría colocación. estás en un error. — No nos han escrito siquiera una tarjeta. — El enfermo no está en su juicio. — A mis tres hijos les he comprado sendos sombreros. — Si no cumplimos con nuestros deberes no cumpliremos el plan. Más tarde ya soñaba con ingresar en la universidad. — Cuando llegué a la escuela los alumnos acabaron de salir de las clases.

— contaba Cristóbal Colón a sus amigos. — Nuestro barco se iba aproximando (iba aproximándose) a la ribera (orilla). Muchos días y noches pasaron hasta que uno de los marineros vio la tierra de lo alto del mástil. XXXV. — Tus amigos. Leyendo esos libros iba convenciéndome de que la tierra debe de ser redonda. — Verdad. Sabiendo que los sabios portugueses buscaban rutas más cortas para ir a la India. — La tía de Margarita se está muriendo. Cuando los sabios supieron que yo quería llegar a la India navegando hacia el oeste. — Voy pensando que me equivocaba. 3. Cuando era un niño de ocho años. Podéis imaginaros lo felices que éramos cuando pudimos poner pie en la tierra tanto tiempo esperada. Al gobierno de España le hacían falta nuevas minas de oro y por eso me dio tres carabelas. — María sigue leyendo su novela. — Cuando entramos en el cuarto Juan y Miguel quedaron callados. — iba a menudo a la orilla del mar para ver los barcos navegando hacia países lejanos. Continuaré tomando la medicina porque me siento todavía enfermo. Esta pieza sigue (siendo) representada en el Teatro Nacional. — En el museo nos quedamos mirando los cuadros de los pintores españoles. En Hungría por lo general no se conoce bien la literatura española. titulada "Zaragoza". Además del Quijote descuellan en la literatura española también las obras de otros novelistas. • 4. Entonces yo machaqué un poco el huevo y lo dejé en equilibrio. — Los libros sigan abiertos sobre los pupitres. En Hungría había gente que se ocupaba(n) con gusto en la lengua y literatura española. Recientemente han sido publicadas en revistas en traducción húngara las poesías de Federico García Lorca y de otros poetas españoles. Todo es fácil después de que otro lo haya hecho. ¿Qué estás haciendo? Estoy escribiendo una carta a mis padres. Seguían diciendo que el descubrir tierras nuevas no presentaba ninguna dificultad. — En las grandes ciudades los tranvías andan desapareciendo. — Esos niños andan ocupados en construir casas. Leí todos los libros sobre viajes. — María se puso encendida cuando me acerqué a ella. — Nos quedamos mirando el mar azul y las aves que revoloteaban sobre el barco. — Si no logramos tomar un taxi nos veremos obligados a ir a pie a la estación. Seguí dormido hasta las siete de la mañana. Nunca podemos olvidar las hazañas de los dos protagonistas de la novela. — Todos probaron pero ninguno lo consiguió. — Serían (Habrán estado) las once cuando quedé dormido. salí para Lisboa para pedir su ayuda en realizar mis planes. Hace poco han sido traducidos al húngaro El Sombrero de tres Picos de Pedro Antonio de Álarcon y la novela de Benito Pérez Galdós. 4.XXXIV. — Nadie sabe cuándo está abierto el Museo Nacional. • 345 . entre otras la lucha de Don Quijote contra los molinos de viento.llevan esperándote más de una hora y media. se burlaron de mí. — el descubrir tierras nuevas es tan fácil como mantener un huevo derecho sobre la punta. — De niños leímos con mucho gusto el Quijote de Cervantes. — ¿Tienes ya escrita la traducción? Por no haber recibido de ti una carta me veo engañado. El motivo de eso es que hasta ahora no han sido traducidas muchas obras españolas al húngaro. — Al vernos nuestros amigos quedaron sorprendidos. 3. — No creáis (penséis) que los grandes españoles dieran (diesen) gran importancia a mi descubrimiento. Salimos del puerto de Palos el tres de agosto de 1492. Mi mayor deseo era llegar a ser un célebre navegante. — Carlos sigue sentado a la mesa leyendo la novela. — ¿Por qué no sigues durmiendo? Llevo durmiendo ya más de ocho horas. — les dije.

El estudio de una lengua no termina con la última lección de un manual. estudiándola. 2. después de un poco de ejercicio seremos capaces de comprender el habla de los españoles y. Pero si queremos conocer las obras literarias en el original. o si necesitamos seguir estudios profesionales o técnicos. podemos afirmar que hemos trabajado bien : con ayuda de un diccionario somos capaces de comprender y traducir cualquier texto español. Abarcando con la vista el camino recorrido. Para aprender bien una lengua debemos ocuparnos en ella durante años. Este número es bastante para hablar y leer temas no demasiado complicados.XXXVI. ¡continuemos el trabajo empezado ! \ 646 . por decirlo así. de vez en cuando. aprovechándonos de toda ocasión para hablar el español. dentro de poco nosotros mismos podremos hablar el hermoso idioma castellano. Pues bien. pero más tarde cada vez más segura y correctamente. la gramática y también las palabras antes estudiadas. al comienzo lenta y cautamente. Conocemos ya cerca de tres mil palabras españolas. si no queremos olvidar el uso de la lengua tenemos que repasar. ¿Es difícil la lengua española? Ahora que ya sabemos algo de esa lengua podemos decirlo sinceramente : el español no es ni más fácil ni más difícil de cualquier otro idioma. tenemos que ampliar nuestros conocimientos aprendiendo con aplicación las palabras desconocidas. cada día.

/ = femenino nőnemű) csak ott jelöljük. származás abrazar választ (pálgát) . -ba. ~ a / jegy szedő acompañar (el)kísér aconsejar tanácsot ad (akinek: tárgyeset) acontecer történik. -ra. = v. tövis absolutamente teljességgel. a világ­ tól elvonatkozva abuela nagyanya abuelo n a g y a p a . többes szám(ú főnév) lásd vagy valaki. odamegy. olajbogyó acento hangzás. A főnév nemét (m = masculino hímnemű . személyében adjuk meg. az -a végű nőnemű l A spanyol ige főnévi igenévi alakja mellett a magyar jelentést a szótárak szo­ kásához híven a kijelentő mód jelen idejének egyes szám 3. éppenséggel absoluto önálló abstraído gondolatokba merülve. lapján. bővelkedik (amiben : de. oda­ lép. ~ de (+ inf) éppen az imént (történt vmi) academia akadémia acariciar (-icio) (meg)simogat acaso talán accesible megközelíthető. A rendhagyó igéket csillaggal (*) jelöltük meg . nyitva abogado ügyvéd abolengo eredet. (téli)kabát abril m április •abrir (abierto) kinyit abrojo csalán. A spanyol ige főnévi igeneve után zárójelben megtaláljuk az esetleges ragozási sajátosságokat. felölel abrazo ölelés . dar un ~ megölel abrigar (de) megóv (vmitől) abrigo felöltő. ragozásuk meg­ található a könyv 309—314. bevégez . -hez. (könnyen) hozzáférhető acceso közeledés acción / cselekedet aceituna olíva.SPANYOL-MAGYAR SZÓTÁR E szótár a Bevezetésben és a 36 leckében előfordult valamennyi spanyol szót tartalmazza. -nél abanico legyező abierto nyitott. terhére van (akinek: tárgyesel) . ahol kétséget támaszthat. -nek . -hoz. en) aburrido unalmas aburrir untat. = vki. meg-. . -höz . hang­ súlyozás) acentuación / hangsúly aceptar elfogad acerca de (ej) illetően. los ~ s a nagyszülők abundancia bőség. megesik acontecimiento esemény acordarse (me acuerdo) emlékszik vmire (de) 347 . -re . hanglejtés. a + inf) véletlenül tesz vmit acomodado jómódú acomodador m . vmi = ~ = plural. felől acercarse (a) közeledik. odajön acertar (acierto. en ~ bőven abundante bőséges abundar bőven van. Az -o végű főnév hímnemű. ~ s e unatkozik acabar befejez. valami a címszót ismétli a (ej) -nak.b e . -nál. főnévi igenév kötőszó melléknév névmás pl = /. A szótárban használt egyéb rövidítések: ej hat inf f ksz mn nm — = = = = = elöljárószó határozószó infinitivo.

némi. másé al = a + el alabar dicsér. ser ~ a szeret. tárgyeset) afable nyájas(an). alemana német alfabeto betűsor. ~ más még valami(t) alguien valaki algún. kedvelő . en algún sitio valahol algunos. alguno valaki. utal alumna tanulólány alumno tanuló alusión / célzás alzarse felemelkedik. felhívja figyelmét (akinek. megfojt: vízbe fúl ahora most. falusi alegrarse (de) örül (vminek) alegre vidám alegremente vidáman alegría öröm Alejandro Sándor alemán. mogorva. valamely. ké­ sőbb adelgazar lesoványodik además azonfelül. utolér alcoba hálófülke alcohol m alkohol. kissé . máquina de ~ borotva­ készülék .előbb(re). en voz alta hangosan altura magasság aludir céloz. por -v egyelőre. ~ bien nos hát ahorcar felakaszt ahorro takarékosság. dott advenimiento trónralépés adverbio határozószó adversario ellenfél advertir (advierto) megjegyez. folyamodik vkihez (a) acuerdo egyezmény. tener alquilado bérel alrededor (hat) körül. körbe. jugar al ~ sakkozik ajeno idegen. de ^ környező . raktár almendra mandula almendro mandulafa almohada párna alojamiento elhelyezés. vidám zaj álbum m album alcanzar elér. barátságos(an) afectuoso szívélyes afeitar borotvál . néhány. f fürdővendég 348 agujero lyuk. nyer aduana vám(hivatal) adusto szigorú. en las ~ de vminek a környékén agitar lenget. azonkívül. oda. hogy ¡adiós! isten veledl adjetivo melléknév admirable csodálatra méltó. elszállásolás alquilar bérel. keserűség acto felvonás . hálás (akinek: a . más «. jabón de ~ borotva­ szappan . tetszik agradecer (-ezco) megköszön. figyel­ meztet. algunas néhány alma lélek almacén m áruház . besavanyo.acostarse (me acuesto) lefekszik acostumbrado megszokott. fordul. szellemes mon­ dás agüero jóslat águila sas agüista m. ~ de (ej) vmi körül alto magas . eltűr adoptar elfogad adquirir (adquiero) szerez. ráz agosto augusztus agradable kellemes agradar jólesik. nyílás ¡ah! ó! ahí ott (a measzólltott személynél) ahogar vízbe fojt. megtakarított pénz aire m levegő aislar elkülönít. actor m színész actriz / színésznő acudir eljön. szesz aldea falu aldeana parasztleány aldeano paraszt. ábécé álgebra algebra. ~ de azonfelül. estar ~ (a) hozzá van szokva (vmihez) acostumbrar szokott acrimonia érdesség. amiért: tárgyeset) agradecido hálás agrícola mn földművelő agrio savanyú agua víz aguardar vár (ige) agudeza éleselméjűség. más ~ de (ej) -on t S allí ott . ~se (de) dicsekszik (vmivel) alargarse elhúzódik alarma riadó alba hajnal albañil m kőműves alborada hajnal alborear hajnalodik alboroto zajos vidámság. megerősít África Afrika afueras / pl környék. felverődik (j»Qítí allá ott. kiváló admirar megcsodál admitir megenged. kedvel vmit afirmar állít. de ~ rendben van acusado vádlott acusar (de) vádol (vmivel) acusativo tárgyeset adelante előre. ~se borotválkozik aficionado vmit szerető. elszigetel ajedrez m sakk(játék). számtan algo valami(t) .

intelem amor m szeretet. ¡que os aproveche! váljék egészségetekreI aproximarse közeledik apuesta fogadás apuntar súg aquel. letesz (vizsgát) aprovechar (fel)használ. forgalom animal m á l l a t . előre antiguo régi. hasznára v a n . adoma. korábban. ház ura amonestación / intés. ráadásul ^ año év apagado tompa. ~ del Sur DélAmerika americana kabát. támogatás apreciable észrevehető. ősi Antonio Anta) Antoñuelo Tóni anual évi anunciar hirdet. megjelenik apasionado szenvedélyes apenas alig apercibir(se) észrevesz apetito étvágy apetitoso étvágygerjesztő aplauso taps aplazar elhalaszt. aragonesa aragóniai árbol m (élő)fa arco ív arder ég. de ~ előre. ~ todo mindenekelőtt. rövid történet anfitrión m vendéglátó gazda Angela Angela anhelar óhajt. hajnalban amarillo sárga ambos. gazdasszony. zakó americano amerikai amiga barátnő amigo barát amo gazda. előzetesen anterior előbbi. -a andalúziai andar jár. en ~ s de javára árabe arab Arabia Arábia Aragón m Aragónia aragonés. éjjel anochecer esteledik. jelentős apreciar . lo *~ posible lehetőleg minél előbb . de < innen — ara oltár. ebédlőszekrény aparato készülék aparecer (-ezco) előtűnik. szellem. cipel.' lángol argelino algíri (Argel m Algír) Argentina Argentina argentino argentin argüir (arguyo) vitatkozik armario szekrény armonioso dallamos arquitecto építész arquitectura építészet arrancar elindul arrastrar maga után húz. aquéllas azok aquí i t t . szeretetre méltó amanecer nappalodik. por -~ tetejébe. sürget aprender megtanul apresurar siettet. ~se siet aprisa sietve. aquellas azok a aquéllos. un año ~ egy évvel ezelőtt. alkonyodik . hozzáfűz añadidura hozzáfűzés. előzetes antes (hat) előbb . alkony anónimo névtelen anotar feljegyez ansiar (ansio) vágyódik. tág(as) andaluz. szerelem amueblado bútorozott Ana Anna anacronismo anakronizmus ananá ananász ancho széles. halogat aplicación / szorgalom aplicado szorgalmas apoderarse (de) hatalmába kerít (vmit) apostar (apuesto) fogad (amibe: tárgyeset) apoyo segítség. mn állati ánimo lélek. megy andén m peron Andrés m András. ~ que m i e l ő t t . cuanto ~ minél előbb . con ~ előbb. vágyódik (ami után: tárgyeset) anillo gyűrű animación / élénkség. aquélla az aquello az aquellos. vonszol 349 . ráadás. eped vmi után (tár gyesét) ante (ej) e l ő t t . mind a ketten América Amerika. tener ~ s bátor aniversario évforduló anoche tegnap este v. anteanoche tegnapelőtt este v. n y e r . ambas mind a kettő. gyorsan aprisionar magába zár. mielőtt. bejelent añadir hozzátesz. Endre anécdota / anekdota. bátorság . al ~ virradat­ kor. elsősorban anteanoche tegnapelőtt este anteayer tegnapelőtt antemano . ~ (de) (ej) előtt anticipación / előleg. elfoglal aprobar (apruebo) megállja helyét. ~ de casa a ház úrnője amabilidad / kedvesség amable kedves. színtelen apagar elolt aparador m pohárszék. el ~ (be)esteledés.ama háziasszony. éjjel.megbecsül apremiar szorít. aquella az a aquél.

(hat) eleget. arcszín . parázs asegurar biztosít asemejar hasonlóvá tesz asesino gyilkos así így. átmegy (amin : tárgyeset) atreverse (a + inf) merészel vmit tenni atribuir tulajdonít aula előadóterem aumentarse növekszik. pocak barrio külváros . olyan . leszáll. a m i ~ véleményem szerint ¡ay! ó! ó jajl ayer tegnap ayuda segítség ayudar segít (akinek: tárgyeset) azúcar m (f) cukor j ~ en polvo porcukor azul kék . unos días ~ né­ hány nappal előbb atravesar (atravieso) átszel. < que jóllehet. ~pues így h á t . rendben van . is autobús m autóbusz automático önműködő 350 automóvil m autó autor m szerző auxilio segítség ave / madár avenida út. javak . ily módon . . muy ~ (nagyon) helyes. las finas atenciones kedves figyelmesség atender megvár. dolog atar megköt atención / figyelem . (elren­ dez . nógat arreglar kitakarít. pilóta avión m repülőgép aviso hír. merészel arroz m rizs arte m művészet articular tagolva ejt articulo cikk. ámulat aspecto külső. még h a . estar ~ figyel Atlántico Atlanti atrás hátra. noha. sem aún még aunque ámbár. ~ que mihelyt Ásia Ázsia asiento ülőhely. csillagkép asturiano asztúriai asunto ügy. no ~ még . leemel. . vagyon. is . részt vesz (ahol: a) asno szamár asoleado napos. kék ég B bachillerato érettségi bailar táncol bailarín m táncos bailarina / táncosnő baile m tánc bajar lemegy. (ej) alatt. fürdőkád barato olcsó barba szakáll barca csónak barco hajó barriga has. névelő Arturo Artúr asado sült ascensor m felvonó.¡arre! gyű te! arrear hajt. el ~ kékség. . alá balde : en ~ hiába Baleares . ámulatba ejt asombro csodálat. értesülés. személypoggyász beber iszik becerro tinó Bélgica Belgium bello szép '"bendecir (bendigo) megáld berlinés. ülés asimismo ugyancsak. segít. látvány áspero durva. ütközet batir ver. de ~ külvárosi bastante (mn) elegendő . fasor averiguar kivizsgál aviador m repülő. fel arriesgarse veszélynek teszi ki magát. vissza. cubo de ~ szemetes vödör bata hálóköntös. . eléggé bastar elég basura szemét. lift ascua izzó szén v. fokozódik aumentativo nagyító aun még . figyelmes . kiszolgál. üt baúl m (nagy) bőrönd. jóllehet. szintén asistir jelen v a n . érdes astro csillagzat. levesz. törődik (akivel: tárgyeset) atentamente figyelmesen atento figyelő. ápol. bank bandera zászló bandido bandita banquete m bankett bañarse (meg)fürdik baño fürdő . estoy ~ meg va­ gyok lepve. habár. . ámulok asombrar elképeszt. m — jó. napsütötte asombrado elámult. úgy. házikabát batalla csata. berlinesa berlini biblioteca könyvtár bien jól. rendbe hoz. prestar ~ a ügye) vmire. ilyen. leenged bajo alacsony. . elintéz arrepentirse (me arrepiento) megbán (amit: de) arriba fent. j ó . las islas ~ a Baleári szigetek banana banán banco pad . eso no está ^ ez így nincs rendjén.

en ~ de keresésében buscapié m cselfogás buscar keres butaca zsöllye. ágyúzás capaz (de) képes (vmire) capilla kápolna •351 . / ~ / teringettét! candente izzó canícula kánikula cansado fáradt cansar (el-. ~ de dormir hálóing campanilla csengő campesino falusi ember. < de — ahorros takarékpénztár cajetilla kis doboz. útnak ered camisa ing. en el < útközben. ur. terület. ~. megváltoz­ tat cambio csere. hacer las ~ s be.billete m bankjegy. megveti az ágya­ kat cámara szoba camarada m. tengo ~ melegem van caluroso forró calvo kopasz. estarse quedando ~ kopa­ szodik calzado cipő. en ~ viszont. kávéház caja láda. caes). postaláda C caballeresco lovagi caballero lovag. ékszeráru Blanca Blanka blanco fehér blanquear kimeszel bobo buta v. estar en ~ ágyban fekszik. en el — vidéken can m kutya Canarias / pl Kanári szigetek canario kanárimadár. fel­ szolgáló camarote m hajófülke. gyalogol. köcsög canto ének(lés) caña nád. minden egyes. al fin y al <> végeredményben -- cada mindegyik. kabin cambiar (be)vált. uram caballo ló cabello hajszál •caber elfér cabeza fej. al ~ de végén. utca. caerse (le)esik. lábbeli calle / út. bolond ember boca száj. vándorol camino út. bilincs caer (caigo. menet­ jegy biografía életrajz bisabuelo dédapa bisiesto szökőbisutería díszmű. támlásszék buzón m levélszekrény. nevet (vkin) burlesco humoros burro szamár busca keresés. / énekes(nő) cantar (meg) énekel cántaro. utazás. salir a pedir de ~ pompásan sikerül. fűszál cañón m ágyú cañonazo ágyúlövés. vidék. helyes borla pamacs borracho részeg borrico szamár. mn mezei campo mező. fiókos szekrény calaverada ostoba tréfa calcetín m zokni caldo húsleves calidad / minőség caliente meleg califa m kalifa calor m meleg. camarero m pincér(nő). bueno jó buey m ökör bufón m udvari bolond bulbo hagyma bulto csomag. estar en ~ divatos bolsillo zseb bombón m praliné bondad / jóság. múlva. — dormido elalszik. iskolatárs. kis csomag cajón m fiók. en ~ rövid idő alatt. föld. de ~ dia mindennapi cadena lánc. csúcs. (be)cserél. f elvtárs. sikátor cama ágy. por la ~ az utcán callejón m szűk utca. cantarillo korsó. kassza. jut. rövidesen brotar rügyezik Bruselas m Brüsszel buen. ki)fáraszt. váltás. ~ dia mindennap. buta ember bosque m erdő bostezar ásít bota csizma botella üveg bóveda boltozat Brasil m Brazília brazo kar breve rövid. paraszt. mun­ katárs camarera /. pénztár. se me hace la ~ agua összefut a nyál a számban bocado falat boda menyegző boga. ~se elfárad cantante m. tenga la ~ de legyen olyan jó bonito csinos. m vminek a feje cabildo káptalan cabo vég.v. belépőjegy. — ~ de su casa az úton hazafelé ponerse en ~ elindul. cserébe caminar megy. doboz.muerto meg­ hal café m kávé. poggyász (darab) buque m hajó Burdeos m Bordeaux burlarse (de) kinevet.

en el — de que fel­ cigarro szivar téve. kártyalap cartel m plakát. hirdetőoszlop szűnik cesta kosár cartera pénztárca cartero postás. katalóniai cliente m vevő Catalina Katalin clima m éghajlat club m klub Cataluña Katalónia cobre m réz catálogo árjegyzék cocer (cuezo) főz catedral / székesegyház cocina konyha católico katolikus cocinar főz Cáucaso Kaukázus cocinera szakácsnő causa ok. en el ~ a közé­ ¡caramba! teringettétI pen.capital m tőke . bicegő 352 . ha . <-s de dientes fogkefe cardinal tő. rárak közel. . szilánk cigarrillo cigaretta casi majdnem. hirdetmény cesar abbahagy. nőül ciento száz vesz (akihez. jcielos! szent égi cien száz en ~ de los Varga Vargáéknál cieno iszap. biztos. (nagyon) örül cojo sánta. képes . rakomány cerca de (ej) mellett. (hal) cargar megrak. para el ~ de que arra cinc m cink é az esetre. ~ ! hát persze! Castilla Kastília clase / osztály . por ~ bizto­ san . cég . kastély mindenféle. bezár carreta szekér cerveza sör carta levé). ~ que. egyidejűség azonossági igazolvány cojear biceg. no cine m mozi ciruela szilva hacer ningún ~ ügyet sem vet vkire cita találkozó (részes eset) ¡cáspita! teringettét! citarse találkozót beszél meg castaño gesztenyebarna ciudad / város castellano kasztili ai. • en ~ otthon. megért central közép-. h a . rabszolga ~ comedor étkezőkocsi caza vadászat coger (cojo) (Je)szed. itthon . közepén carbón m szén cepillar. közelében . hallarse en el ~ de cinco öt abban a helyzetben van. catalana katalán. középső. f főváros célebre híres capitel m oszlopfő cena vacsora capítulo fejezet cennr vacsorázik caprichoso szeszélyes centavo fillér (a peso Hzázadrésze) captar felfog. fog cazar vadászik . állás . número ~ tőszámnév cerca közel. torzrajz cerciorarse de megbizonyosodik vmíről cariñoso Kedves cerco kör Cari ¡los Karcsi cerdo sertés. (tan)óra . ~ de papeles papírkosár casa ház . disznó cereales m pl gabonafélék Carlos Károly cerilla gyufa carne / hús cero zérus caro drága cerradura (ajtó) zár carrera (élet)pálya cerrar (cierro) becsuk. cauteloso óvatos cautivo fogoly. casada' férjezett científico tudományos casar kiházasít casarse egybekel . rakomány cercano közeli caricatura karikatúra. megszüntet. sántít celebrar ünnepel. por -« vélet clásico klasszikus " lenül clavo szeg catalán. spanyol claro világos. meg­ cartelera plakát. elfog cohibición / gátlás cédula igazolvány . otra ~ (de) másféle casualidad 1 véletlenség.. levélhordó cesto kosár. ~se kefél cárcel / börtön cepillo kefe . ügy : a "~ dí miatt cocinero szakács causar okoz. előidéz coche m kocsi. ~ personal személy­ coincidencia egybeesés. cielo é g . megül. férjhez megy . vesz. sár casado nős . mintegy carao hivatal. akit: eon) cierto bizonyos . toda ~~ (de) castillo vár. ~ cama hálókocsi. tiszta. központi carabela kisebb vitorláshajó centro közép. központ. ciertamente természetesen casco cserép . más ~ közelebb carga teher. szinte caso eset.

ír de ~ s bevásárol comprar vásárol. szerzemény compota befőtt compotera befőttes tányér compra vétel. ahogy(an) . ¿de qué ~ ? milyen színű? columna oszlop comarca m e g y e . ~ él. étkező comensal m.col / káposzta cola farok coleccionar gyűjt colega m (munka)társ colgar (cuelgo) (fel)akaszt. kezdődik . megismer conocido ismerős conocimiento ismeretség . meg-. amikor. casa de ~ kereskedelmi vállalat v. illeti conciencia lelkiismeret. elmesél. . kielégít: ~ s e en örömét leli vmiben complicado bonyolult. vásárlás . többnyire con (ej) -val. grado ~ középfok compartimiento fülke compilar összeállít •complacer kérését teljesíti. hogy contestación / felelet. megad concepto gondolat. agua de /-^ kölni víz colonial gyarmati colonizar gyarmatosít color m szín . megelégedve (amivel. ismeret conque nos hát conquistador m hódító conquistar meghódít conseguir (consigo) elér. befejez consumo fogyasztás contaduría elővételi jegypénztár contar (cuento) elmond. válasz contestar felel. nyilvánvaló constipado nátha constituir (constituyo) alkot. hogy condicional m feltételes mód . köz-. rendes. sikerül consejero tanácsos consejo tanács conservar megőriz . fogalom 23 Spanyol nyelvkönyv — 6614 concernir (concierne) illet. alkalmazás. vélemény. összezavar congraciarse (con) kedveltté teszi ma­ gát (vkinél) conjugación / igeragozás conjugar (igét) ragoz conjunto. al — kezdetben como mint. jelentős. estoy — de örülök. en lo que concierne a m i . vesz comprender m e g é r t . ismerős . f asztaltárs comenzar (comienzo) kezd (vmit t e n n i : a + iaf). ~ si mintha csak ¿cómo? hogyan? milyen? ¿ ~ está? hogy v a n ? ¿ ~ e s o ? hogy-hogy ? cómodo kényelmes compadecer (-ezco) sajnál. en ~ összesen conmigo velem conocer (conozco) ismer. con). vél consolar (consuelo) megvigasztal consonante / mássalhangzó constancia állhatatosság constar (di) áll vmiből. a ~ de (que) azzal a feltétellel. táj combinado kombinát combinar összeállít comedia vígjáték comedor m ebédlő. mivel. cég comestibles m pl élelem cometer elkövet comida ebéd. amint. mn fel­ tételes condiscípulo osztálytárs conducir (conduzco) (el)vezet conducta magaviselet conejo nyúl confecciones / pl készruha confesar (confieso) bevall confiar (confío) megbízik vkiben (en) confundir összetéveszt. állás colocar elhelyez Colonia Köln . válaszol contigo veled continental szárazföldi. ~ s e al cuello nyakába csimpaszkodik colina domb. por lo ~ rendszerint. nehéz composición / dolgozat. (meg)számlál contenido tartalom contento megelégedett. . magába foglal compuesto összetett común közös . a ~ lelkiisme­ retesen concienzudo lelkiismeretes concluir (concluyo) következtet condenar (el)ítél condición / helyzet. féltétel. együttérez (akivel: lárgyeset) compañero társ . fogalmazvány . -vei. minthogy . lakoma comienzo kezdet. ~ por vmin v. vidék. képez construcción / (fel)építés construir (construyo) épít consultar tanácsot kér (akitől: tárgyeset) consumar véghezvisz. nevezetes considerar vmilyennek • tekint. las ~ s vásárolt holmi . kontinentális conlincnle m kontinens. de. o-se megmarad considerable tekintélyes. . ~ de escuela iskolatárs comparación / összehasonlítás comparativo összehasonlító. ~ gris szürke színű. világrész continuación / folytatás 353 . adottság. ~ dia vele conceder engedélyez. magaslat colocación / elhelyezés. vmivel kezdi comer eszik comerciante m kereskedő comercio kereskedelem.

az crítica bírálat ellene szóló érv. jpech cuaderno füzet convencer (convenzo) meggyőz cuadrado négyzet-. do ~ . ~ más minél corbata nyakkendő több(et). számla. tanto más ~ que annál is cordillera hegylánc. dar ~ gondot okoz. teremtés cultivar művel crecer (crezco) nő. óva­ costa tengerpart tosság. ráteszi a koronát tiene? hány éves? correcto helyes. aratás cuestionario kérdőív coser varr cuidado gond. kocka corrida (de toros) bikaviadal *cubrir befed (amivel: de) corriend(it)o szaporán cucurucho papírzacskó corriente folyó. megnő culto művelt creer hisz cultural kulturális cría tenyésztés cumpleaños m születésnap criada szolgáló cumplir teljesít.continuar (continúo) folytat cristalería üvegáru continuo folytonos. bátorság ~ antes minél előbb. állandóan Cristo Krisztus Cristóbal Kristóf contorno körvonal contra (ej) ellen. corregir (corrijo) kijavít un ~ de kilo negyed kilo correo. lakás. szalad. lánchegység inkább. felnevel cuñada sógornő crimen m bűn. meg­ cuadro kép felel cual. pontos cuarto m szoba. kifogásol de nem ellenzi crítico bíráló. fn cl ~ hátrány. más de la ~ a kelleténél cortesano udvaronc több(et) cortina függöny cuento mese. negyed. en ~ que mihelyt. para ~ amíg copa serleg. levág cuello nyak Corte / (királyi) udvar cuenta számolás. siet cubierto teríték. kar / mos? hányadika van ma? ¿ ~ s años coronar koronáz. con­ cristiano keresztény tinuamente folytonosan. no tener nada en ~ criticar bírál. por el ~ viszont. közvetlen amely conversación / társalgás ¿cuál? (¿cuáles?) melyik? milyen? conversar társalog cualidad / tulajdonság convidado vendég. / ~ / helyes. végez criado szolga. rendben cuchara kanál van cucharilla kiskanál. correos m pl posta euatro négy correr fut. <~ si mintha csak. gondoskodik vmiről costumbre / szokás. figyelem. kitűzött cuadrar megfelel *eonvenir (convengo) megegyezik. inas cuna bölcső criar tenyészt. vétség cuñado sógor curar meggyógyít crisis / (las crisis) válság 354* . el ~ . negyedik. konyhai creación / alkotás. meghívott cualquier bármely cooperativa szövetkezet cuando amikor. mn befedett. pohár ¿cuándo? mikor? copla. mert cordón m zsinór ¿cuánto? mennyi? hány? ¿a ~ s estacoro kórus. köb. értelmes cosa dolog cuerpo test cosecha termés. como de < mint cuidadoso gondos — rendesen culebra kígyó cotidiano mindennapi culinario konyha-. la ~ aki. el-. conversable barátságos. kávéskanál corrientemente folyékonyan cuchillo kés cortar vág. áthúz contratiempo kellemetlenség. befedve correspondencia levelezés (amivel: de) correspondiente megfelelő cubo vödör. tener en ~ szem cortés udvarias előtt tart. kritikus contramaestre m műhelyfőnök crónica krónika contrario ellenkező. betölt. coplilla versike cuanto amennyi. négyszögletes convenido megbeszélt. cronológico időrendi ellenben cruzar keresztez. fel-. tener ~ de costar (cuesta) kerül (amibe: tárgyeset) vigyáz vmire. gondosság. elbeszélés corto rövid cuerdo okos. állandó. corazón m szív.

bizonyára. kell . folyamat. sürgöny despecho.que ellenére.en elkezd vmit tenni dativo részeshatározó eset datos m pl adat(ok) de (ej) -nak a. vágy. ni que ~ tlcnc ehhez szó sem fér decisión / elhatározás. ~ s e kelet­ kezik. rászánja magát décimo tizedik •decir (difjo. látnivaló . -ból. es ~ vagyis . teendő débil gyenge decadencia hanyatlás decena tíz darab decente illő decidirse elhatározza. fecseg Checoeslovaquia Csehszlovákia chico kisfiú . ó t a . kiszolgáló deporte m sport derecho jobb(oldali).curiosidad / kíváncsiság . baj . ~ de f+ inf) abbahagy v m i t . egyenes(en). chino kínai Chipre m Ciprus chiquito kisfiú. tomar el ~ reggeli­ zik . m jog desagradable kellemetlen desaparecer (-ezco) eltűnik desayunar (se) reggelizik desayuno reggeli . ~ hace óta . döntés declaración / (vám)bevallási ív . . año de ~ rossz (terméketlen) év •dar (doy. kijelen­ té». los ~ a többiek demasiado túl. óhaj desesperarse kétségbeesik desgraciado szerencsétlen desistir (de + inf) abbahagy (vmit) despacio lassan despachar elad.t ó i . . de . -nek a . -ú. pici Chile m Csile chileno csilei China K í n a .é . gépkocsivezető choza kunyhó. . ~ entonces azóta. hiba dejar h a g y . ~. alá deber tartozik . a ~. elhagy. mn picike chiste m vicc. a la derecha jobbra .ű . kitűnik desconocido ismeretlen descubridor m felfedező descubrimiento felfedezés •descubrir (descubierto) felfedez descuidar elhanyagol descuido hanyagság. ~ a la calle az utcára nyílik (ablak). vékony delicia élvezet delinquir (delinco) kihágást követ el demás . -tői. ~ un examen vizsgázik. -ig deambular andalog debajo de fej) alatt. departamento fülke depender függ dependiente m alkalmazott. ~ de fej) előtt delgado sovány. tréfa chiva kecske (gida) chocolate m csokoládé chófer m sofőr. -bői . ¿ ~ cuándo? mióta ? desdeñar megvet desdichado szerencsétlen desear kíván. ~ de való­ színűleg. elintéz despacho iroda. zakó charlar cseveg. elintéz deseo kívánság. árusít. dacára despedida búcsú despedirse (me despido) elbúcsúzik desperdicio hulkulék desperezarse nyúj Lózkodik 355. elvégez. no ~ de f+ inf) folyton tesz vmit del — de + el delante elül. m kötelesség. szól. en el ~ del día a nap folyamán cuyo. ¿qué hay de ~ ? mi van reggelire ? descalzo mezítláb descansar pihen descanso pihenés descollar (descuello) kimagaslik. kijelent. mn kicsi. dices) mond. gondatlanság desde (ej) -tói. a . como se debe helyénvaló. hacer un « — tanfolyamra jár . cuya amelynek a Ch chapucero kontár chapurrear töri a nyelvet chaqueta kabát. rendes. -ről. nevezetesség. -ból v a l ó . támad. nyilatkozat 9'J* declarar elvámol. csöppség . das) a d . hivatal(i szoba). hátra van . túlságosan democracia demokrácia demostrar (demuestro) kimutat demostrativo mutató denominación / elnevezés dentro de fej) ~ o n belül . óhajt desempeñar ellát. tener la curiosidad de kíváncsi(nak lenni) vmire curioso kíváncsi (amire : por) curso tanfolyam . . . . -ról. . viskó D dama hölgy Danubio Duna daño kár. kiüt (tűz) decoración / díszlet(ezés) dedo ujj defecto fogyatékosság. vizsgát tesz . estar por ~ előtte áll.

despertador m ébresztőóra despertar (despierto) felébreszt; ~sc felébred despierto éber, ébren después (hat) később, azután; jioco ~ kevéssel azután; — de (ej) után; ~ de (que) (ksz) miután destacado kiemelkedő destacarse kiemelkedik, kiválik destrucción f elpusztítás, pusztulás destruir (destruyo) elpusztít, feldúl desván m padlás detallado részletes deteriorar megsért, megrongál determinado határozott detestable utálatos detrás hátul; ^ de mi mögém, mögöt­ tem; un año ~ egy évvel ezelőtt deuda adósság, tartozás devolver (devuelvo, devuelto) visszaad día 7 7 nap; de ~ nappal; en' este ~ 2 * ezen a napon; en pleno ~ fényes nappal; ¡buenos ~ s ! jó napotI diálogo párbeszéd diamante m gyémánt diario mmdfinnapi, mindennapos dibujar rajzol diccionario szótár diciembre m december dicha szerencse; por ~»- szerencsé(m)re dicho, l. decir; m mondás; mn említett; ~~ sea de paso que mellesleg szólva dichoso szerencsés diente m fog diez tíz diferencia különbség, eltérés; nézeteltérés diferente különböző difícil nehéz dificultad / nehézség difundir elterjeszt; ~se elterjed dignidad f méltóság digno méltó diligente szorgalmas diminutivo kicsinyítő dínamo f dinamó dineral m hatalmas pénzösszeg dinero pénz dios (los dioses) isten; ¡gracias a ~ ! hála istennek 1 diptongo kettős magánhangzó diputación f küldöttség dirección f irány directo egyenes director m igazgató; ~ cultural kultúrfelelős dirigir (dirijo) irányít; (meg)címez; intéz (szavakat); ~se a fordul vkihez, megy vhova disco lemez discurrir elgondolkozik, ábrándozik discutir megvitat; vitatkozik

disertación f értekezés disgusto veszekedés, viszály; utálat •disolver (disuelvo; disuclto) felold disparar elsüt, kilő dispensar megbocsát; felment •disponerse (me dispongo; dispuesto) készül (vmit tenni: a -+- inf) disposición f rendelkezés disputar megvitat distinguido disztingvált, előkelő distinguir (dislingo) megkülönböztet; ~se kiemelkedik, kitűnik (amivel: por) distinto különböző, külön(álló); világos, érthető distracción f szórakozottság distraído szórakozott diuturno hosszadalmas diverso különböző, különféle divertirse (me divierto) szórakozik dividir feloszt divino isteni, égi doble kettős, dupla docena tucat doctor m doktor, orvos documento okmány doler (duele) fáj, sajnál dolor m fájdalom domingo vasárnap Domingo Domonkos Don (keresztnév előtt) úr donde ahol; a ~ ahova; de - ~ ahonnan ¿dónde? hol? ¿ a ~ ? hova? ¿de ~ ? honnan? ¿por ~ ? 'merrefelé? doña -né, asszony dormir (duermo) alszik; ~se elalszik dos két, kettő dolar ellát, elhalmoz; megáld dovela boltozatkő drama m színmű, dráma dramático drámai, színműducado arany (pénz) duda kétség; sin ~ kétségtelenül, biz­ tosan; poner en ~ kétségbe von dudar kételkedik dueño tulajdonos, úr, gazda; es usted ~ természetesen! dulce édes; m édesség durante (ej) (ideje) alatt; -on át durar tart (ideig) duro mn kemény; m spanyol pénzegység (5 pezeta) E e és ebrio részeg, -megrészegült (amíioT: de) eclipsar elsötétít, elhomályosít económico takarékos; gazdasági economizar takarékoskodik echar dob, vet, hajít; önt (pohárba); ~ un sueño alszik egyet; ~ del

356*

empleo állásából kidob ; ~ los dien­ tes fogzik ; ~ a llorar sírni k e z d ; ~ medias suelas megtalpal ; ~ humo füstöl; ~ a perder tönkretesz ; ~~ un pitillo elszív egy cigarettát; ~ las cortinas le- v. eléhúzza a függönyt; ~ barriga pocakot ereszt; ~ tierra a fátyolt borít v m i r e ; ~ de ver meg­ lát, észrevesz ; ~ sapos y culebras átkozódik, kígyót-békát rákiált; ~ de menos nélkülöz, hiányol ; ~ s e neki­ lát, vetődik; —se a dormir lefekszik aludni edad / életkor edificar (fel)épít edificio épület Edmundo Ödön eficaz hatékony ¡eh! hejl ejecutar végrehajt, véghezvisz ejemplar példás ejemplo példa ; por ~ például ejercer (ejerzo) gyakorol; folytat, űz (mesterséget) ejercicio gyakorlat ejercitarse gyakorolja magát el (névelő) a, az él m ő elección / választás elegir (elijo) választ, kiválogat elevado magas elogiar magasztal, dicsér ella / ő ellos, ellas ők emancipar önállósít embajador m nagykövet embargo ; sin ~ mégis, ennek ellenére ; sin ~ que annak ellenére, hogy Emerico Imre eminente kiváló emisora adóállomás emoción / izgalom ; felindulás, megin­ dultság empeñarse kötelezi m a g á t ; kitart (ami mellett: én) emperador m császár empezar (empiezo) (el)kezd (amit: a + inf) ; kezdődik empleado alkalmazott, tisztviselő emplear felhasznál, alkalmaz empleo állás, alkalmazás ; használat emprender vállalkozik (amire: tárgyeset) ; ~ un vlnjc útra kel empresa vállalat cn (ej) -ban, -ben ; -ba, - b e ; ~ tres días három nap múlva enamorado szerelmes; estar ~ (a, de) szerelmes (vklbe) enamorar szerelmet ébreszt (akiben: tárgyéul) encadenar láncra ver encarnlriitrKe elindul encantado elbűvölt, elbűvölve

encargado megbízott; ~ del guardar­ ropa ruhatáros encargar megbíz ; ~ s e elvállal, magára vesz encarnado vérvörös encarnar megszemélyesít encendedor m öngyújtó encender (enciendo) meggyújt encendido vérvörös encima fent, felül, rajta ; de ~ fentről, felülről; tener dinero <~~> varr nála pénz encontrar (encuentro) talál, találkozik (akivel: tárgyeset) ; ~ s e van, találja m a g á t ; találkozik (akivel: con) ~ s e bien jól érzi magát encuentro találkozás enemigo ellenség energia energia enero január enfadar bosszant, ingerel ; estar enfadado con haragszik vkire enfermar megbetegszik enfermo b e t e g ; ponerse ~ beteg Jesz, megbetegszik enfrente de (ej) -val szemközt, -val szemben engañar becsap ; ~ s e téved engordar (fel)hízlal; meghízik engrandecerse emelkedik, nagyobbodik enjabonar beszappanoz enojarse (de) bosszankodik (vmi miatt) . megharagszik enorme óriási , Enrique Henrik ensalada saláta ensancharse (ki)terjeszkedik enseguida azonnal, rögtön enseñar m u t a t ; tanít, oktat (amire: entender (entiendo) (meg)ért; ~se ért (amihez: en) ; -~se por sí mismo magától értetődik enterarse értesül entero egész entonces akkor, akkor hát; ekkor; desde ~ azóta entrada bemenet, belépés; bevétel, jövedelem ; el visado de ~ beutazási vízum entrar belép, bemegy (ahova: en) entre (ej) között, közt, közé; ~ ellos maguk közt, köztük entrecruzar keresztbe rak, egymásba fon entregar átad, szentel entretanto ezalatt, azalatt entretenerse (me entretengo) szórakozik (amivel: en) enviar (envío) küld, elküld envolver (envuelvo; envuelto) begön­ gyöl, becsomagol epigrama m epigramma

a + inf)

357

estampilla bélyegző; (Dél-Amerika :) bélyeg estancia birtok, farm (Latin-Amerika' ban) ; szoba ; tartózkodás estanco dohányosbolt estaño ón *estar (átmenetileg) van, t a r t ó z k o d i k ; está bien rendben van estatua szobor este m kelet este, esta ez a ; esta noche ma este, ma éjszaka éste, ésta ez Esteban István estenografía gyorsírás estético esztétikus estilo stílus estilográfica töltőtoll esto ez estómago gyomor estos, estas ezek a éstos, éstas ezek estrecho szűk, szoros estrella csillag estropear megnyomorít, tönkretesz estudiar tanul estudio tanulás, t a n u l m á n y ; dolgozó­ személynél) szoba ése, ésa az ott (a megszólított személynél) estufa kályha esencia lényeg ; esszencia Europa Európa esencial lényeges, szükséges, legfőbb esforzarse (me esfuerzo) iparkodik, eről­ Eva Éva ködik evidente nyilvánvaló eslavo szláv evocar felidéz exacto pontos, precíz esmero gond, gondosság eso az, az ott ; a ~ de las seis hat óra examen m (los exámenes) vizsga examinar megvizsgál, ellenőriz tájban «sos, esas azok a (a megszólított személy­ Excelencia ő kegyelmessége excelente pompás, kiváló nél} ésos, ésas azok ott (a megszólított sze­ excepto que ha csak nem, kivéve mélynél) ha espantoso szörnyű, rettenetes exclamar felkiált, kikiált España Spanyolország ex-compañero volt társ español spanyol : m spanyol nyelv, excursión / k i r á n d u l á s ; hacer una ~ ' spanyol férfi ; en ~ spanyolul kirándul excusa mentség especialista m, / szakember excusar kiment ; bocsánatot kér espectáculo színdarab, előadás espejo tükör exigir (exijo) megkövetel espera várás, várakozás; sala de ~ existencia lét(ezés) váróterem existir van, létezik esperanza remény éxito siker, eredmény esperar vár ; remél expensas / pl költség(ek); a ~ de költespíritu m szellem, lélek ségére, rovására espiritual lelki explicar megmagyaráz esponja szivacs exportación / kivitel, export esposa hitves, feleség extender (extiendo) kiállít; ~ s e kiesquina (utca)sarok terjed estación / évszak ; állomás extranjero külföldi, k ü l - ; m külföld ; estado állapot, helyzet; r a n g ; Estado en el ~ külföldön ; al ~ külföldre állam ; Estados Unidos .Egyesült extrañarse csodálkozik (amin : de) Államok extraño furcsa, különös estafador m szélhámos extraordinario rendkívüli, különleges ; estafeta fiók (hivatal) ; <-~ de Correos en horas ~ a s túlórák alatt postahivatal extraviarse (me extravío) eltéved época időszak, korszak epopeya eposz, hősköltemény equilibrio egyensúly equipaje m poggyász equivocarse téved erigir (erijo) felállít, létesít; tesz vinivé (en) Ernesto Ernő errante bolyongó errar (yerro) téved ; bolyong error m tévedés, hiba esbelto karcsú, nyúlánk escalera lépcső escándalo botrány escapar elszökik, elfut escaparate m kirakat escena jelenet; szín, színpad escoger (escojo) (ki)választ escolar iskolai esconderse elbújik •escribir (escrito) ír escritor m író escritorio íróasztal ; iroda escuehar (meg)hallgat escuela iskola ese, esa az a (a megszólított 358

follaje m lombozat fonda vendéglő, fogadó ; büfé, étterem fábrica gyár fondista m vendéglős, fogadós fabricación / gyártás, készítés fondo fenék, mélység; al ~ a végében fabulista m állatmese-író fontanal (mn) forrás­ fabuloso mesés forma alak, forma ; de todas ~ s min­ fácil könnyű denesetre factura számla formar képez, alkot facultad / fakultás, szak fortuna szerencse, vagyon falso hamis forzoso kényszerű falta h i b a ; hiány, mulasztás; sin ~ fosforera gyufásdoboz foto / (las fotos) ; fotografía fénykép feltétlenül, biztosan, hibátlanul ; hacer ~ kell, szükséges ; por ~ de fotográfico fényképezőfracasar csődöt mond, megbukik mejor jobb híján francamente igazán, valóban faltar hiányzik francés, francesa francia familia család Francia Franciaország famoso híres Franciseo Ferenc fantasía képzelet, ábránd(ozás) franqueo bérmentesítés, portó fardo teher, bála frase / mondat fatalidad / végzetszerűség favor m szívesség, kegy ; por ~ kérem ; frasquito kis üveg ¿me haces el ~ de . . .? leszel szí- frecuencia gyakoriság ; con ~ gyakran *frcir (frío ; frito) zsírban kisüt ves . . . ? frente m front, arcvonal ; / homlok ; favorito kegyelt, kegyenc en ~ de vmivel szemben ; ~ a (ej) fe / hit vmivel szemben febrero február fresco friss felicidad / boldogság felicitación / szerencsekívánat; tele- frío hideg(ség) ; tengo ~ fázom frito sült grama de ~ üdvözlő távirat felicitar kíván (jó ünnepei); gratulál frontera határ fronterizo határos, határ(akinek: tárgyeset) frotar (le)dörzsöl Felipe m Fülöp fruta gyümölcs feliz szerencsés, boldog frutal gyümölcs- ; árbol ~ gyümölcsfa femenino nőnemű, női fruto termés, gyümölcs feo csúnya fuego tűz Fernando Ferdinánd fuente / forrás ferrocarril m vasút fuerte erős festivo ünnepi fuerza erő, erőszak fiado fen) (vmiben) bízó fumador m dohányos, dohányzó fiebre / láz fumar szív, dohányoz fiero kegyetlen, vad fumista m kályhás(mester) fiesta ünnep ; mulat sar? función / (színházi) előadás figura alak, termet ; arc fundar alapít figurarse elképzel furgón m (de equipaje) poggyászkocsi fijarse néz furioso dühös, dühöngő ; heves fijo szilárd, állandó fusil m puska filatelista m, f bélyeggyűjtő fusilazo puskalövés filosofía filozófia fuste m oszloptörzs fin m vég, cél : al ~ végül, a végén, végre ; por ~ végül, végre ; a - «lo futuro jövő, jövő idő ; en el ~ a jövő­ — ben que avégből, hogy ; a ~ e s de végén finca (falusi) birtok, darab föld G fineza figyelmesség fino finom, vékony gala díszruha firmar aláír galgo agár firme szilárd, erős Galicia Galícia (tartomány) ÍÍHICO testi gallardía délcegség flexible hajlékony, rugalmas gallego galíciai flor / virág gallina tyúk florecer (-ezeo) virágzik gana kedv, vágyakozás; toner ~(s) florido virágos, virágzó van kedve; ine cnlran ~ s kedvem florín m forint kerekedik ; si le dará ~ s ha lesz kedve flotilla kis hajóraj

F

359

ganado jószág, állat, marha giintnr ízlik, íze van ; tetszik ; szeret, ganancia nyereség, haszon, előny kedvel ; jólesik ganar keres (pénzt) ; (el)nyer, (kiérde­ giiHlo kedv; ízlés; con (mucho) — mel ; elfoglal, bevesz ; ~se la vida (nagyon) szívesen, (nagy) őrömmel; él vmiből, pénzt keres; ~ a elvesz a < < de todo» mindenki kedvére ; a — vkitől tu ~ ízlésed szerint garganta torok gustoso ízletes garrafa (vizes) palack gas m gáz II gastado elhasználódott gastar költ (pénzt) *habcr (he, habcs) (segédige); bír, gasto kiadás, költség ; los ~ s de viaje birtokol ; << de kell útiköltség habitación / lakás, szoba gato macska habitante m, f lakos gemelos m pl színházi látcső hábito (szerzetesi) ruha general általános ; por lo ~ általában habla / nyelv género nem, fajta; cikk hablar beszél, beszélget; ¡ni ~ ! szó generosidad / bőkezűség sem lehet róla! genovés, genovesa genovai, génuai *haccr (hago; hecho) csinál, tesz; gente / nép, emberek ; mucha ~ sokan ~ frío (calor) hideg (meleg) vaii; geografía földrajz ~ sol süt a nap ; ~ viento fúj a szél ; Gerardo Gellért hace tres días három nappal ezelőtt; germano germán hace poco nemrég, röviddel ezelőtt; gerundio határozói igenév hace mucho már régóta, már régen ; gestión / ügyvitel; lépés(ek); hacer -tat, -tet; ~se lesz vmivé ; ¡qué se le va a ~ 1 mit lehet itt tennil ~es eljár, lépéseket tesz hacia (ej) felé Ginebra Genf hacienda vagyon, földbirtok ; ministro girar forog gloria dicsőség, dicshimnusz de Hacienda pénzügyminiszter glotón m falánk, nagyétkű hacha fejsze, balta gobierno kormány hada tündér, varázslónő golondrina fecske hallar talál : ~se van vhol, találja magát gordo kövér; ponerse ~ meghízik hambre / éhség ; tengo ~ éhes vagyok gorra sapka hambriento éhes gota csepp gracia kedvesség, kegy ; hacer ~ tet­ hárem m hárem szik ; en ~ de vmire való tekintet­ hartarse (de) teleeszi magát, jóllakik (vmivel) tel, kedve szerint, érdekében; ~ s / pl köszönet; muchas ~ s hálásan harto jóllakott; estoy ~ jóllaktam, köszönöm (amit: por); dar las ~ s torkig vagyok megköszön * hasta (ej) -ig; ~ (que) amíg; ~ la grado osztály; fok tarde a délutáni viszontlátásig; gramática nyelvtan j ~ luego! a közeli viszontlátásig! gramo gramm j ~ la vista! a viszontlátásra 1 ~ ma­ gramófono gramofon ñana a holnapi viszontlátásig; (hat) gran, grande nagy; m spanyol nemes sőt; vagy tán grandioso nagyszerű, nagyszabású hay van, vannak ; no ~ nincs, nincse­ granero csűr, magtár nek ; ¿qué ~ de nuevo? mi újság? grano gabona ; szem, mag ; lényeg ; no -w de qué nincs miért; no ~ que nem kell, nem szükséges ; ~ que kell tárgy ; ~ a ~ szemenként hazaña hőstett gratificar megörvendeztet, megjutal­ he van ; ~ aquí itt van, íme ; héteme maz aquí itt vagyok grave súlyos, nehéz hecho tény; esemény griego görög hegemonía hegemónia, uralom gris szürke; ponerse ~ (meg)őszül helada fagy gritar kiált, kiabál helado fagylalt grueso vastag hermana nőtestvér grupo csoport hermano fiútestvér ; los ~ s a testvérek guardarropa m ruhatár ; ruhaszekrény hermoso szép guerra háború guía m (idegen)vezető ; / menetrend ; héroe m hős heroico hősi útikalauz herradura patkó guiar (guío) vezet, irányít 360

herrero kovács(mester) hidalgo nemesember hidropesía vfzkór hiél / epe hierba fű hierro vas ; estufa de ~ vaskályha hija vkinek a leánya hijo vkinek a fia, gyermeke hilado fonás, fonat hilar fon hirviendo forró hispano spanyol historia história ; történet histórico történeti, történelmi hogar m tűzhely hoguera máglya hoja (fa)levél; (papír)lap ¡hola! szervusz! Holanda Hollandia holandés, holandesa holland(i) holgazán, holgazana lusta hombre m ember, férfi; j ~ ! jó emberi öregemi de hiszen 1 hombro váll hondo mély hongo gomba honor m tisztelet honrar megtisztel, kitüntet hora ó r a ; ¿qué ~ es? hány óra van ? a esa ~ akkorára horizonte m láthatár hortaliza zöldség hospital 7 7 kórház 7 hospitalidad / vendéglátás ; dar <> ven•dégül lát hotel 7 7 szálloda 7 hoy ma ; de ~ mai huérfano árva hueso csont huésped m, huéspeda / vendég huevo t o j á s ; ~ pasado por agua lágytojás huir (huyo) menekül, fut humano emberi humo füst humor m kedv, kedély húngaro magyar Hungría Magyarország huracán m orkán I ibérico ibéri, ibériai idea gondolat, eszme ; ötlet ideaÜHta idealista idear tervez, kigondol idéntico azonos, egyforma identidad / (személy)azonosság Idioma m nyelv, idióma iglesia templom ignorar nem tud igual ugyanolyan, egyenlő; mintha csak

~

<l«e

igualdad / egyenlőség ilusión / illúzió, csalódás; hacerse ~ e s áltatja magát ilustre híres, nemes, előkelő imaginarse elképzel imitar utánoz impaciencia türelmetlenség; con ^ türelmetlenül impedir (impido) megakadályoz imperativo felszólító mód imperfecto befejezetlen, folyamatos ; 7 ? folyamatos múlt 7 imperio birodalom, császárság impersonal személytelen •imponerse (me impongo; impuesto) felülkerekedik, úrrá lesz importación / import, behozatal importancia fontosság, jelentőséé importante fontos importar fontos importe m összeg imposible lehetetlen impreciso pontatlan ; nem szabatos impresión / benyomás impresionar hatást gyakorol (amire: tárgyeset) impreso nyomtatvány improbable valószínűtlen ' imprudenza gondatlanság inaccesible elérhetetlen incendio tűzvész inclinarse meghajol incólume ép(en), sértetlen(ül) incomodar zavar, kellemetlen inconveniente alkalmatlan, meg nem felelő ; no tengo ~ részemről nincsen akadálya increíble hihetetlen indecible kimondhatatlan indefinido határozatlan independiente független (amitől: de) indeterminado határozatlan India India indicativo kijelentő ; m kijelentő mód indicio jel indigestión / gyomorrontás individuo egyén, személy indudable kétségtelen indumentaria ruházat industrial ipari Inés / Ágnes inesperado nem remélt, nem várt inevitable elkerülhetetlen infancia gyermekkor infeliz szerencsétlen inferior alacsonyabb ínfimo legalacsonyabb infinitivo főnévi igenév inflamación gyulladás inflexible hajthatatlan ingeniero mérnök inglés, inglesa angol ingresar belép, beiratkozik

361
~-v

inmediato közvetlen, közeli, azonnali inmenso óriási, végtelenül nagy inmortalizar halhatatlanná tesz inocente ártatlan inoportuno alkalmatlan, meg nem felelő inquietarse nyugtalankodik •inscribir (inscrito) beír insigne jeles, kiváló insignificante jelentéktelen insípido ízetlen insistir (en) kitart (vmi mellett), vall (vmit) inspirar belélegez instante 77 pillanat; en un ~ pillanat 7 alatt instrucción / oktatás inteligente okos, értelmes intención / szándék intentar megpróbál, elvállal ; szándé­ kozik interesante érdekes interesarse (por, en) érdeklődik (vmi iránt) interior belső interminable végtelen > internacional nemzetközi 'interrogativo kérdő interrumpir félbeszakít intitularse címet visel, a címe invadir ellep, elözönli invai r m támadó, betolakodó invierno tél; en — télen invitación / meghívás invitado meghívott invitar meghív *ir (voy, vas) megy ; ~ a ver megláto­ gat ;* ~ a ( + inf) rövidesen, nem­ sokára, mindjárt tesz vmit; ~ a ser lesz vmivé ; ~se megy, elmegy Isabel / Erzsébet isla sziget israelita izraelita Italia Olaszország italiano olasz izquierdo bal(oldali); a la ~ a balra J Jabón m szappan jactarse kérkedik (amivel: <io) jaleo zajos vidámság jamás soha (sem) jamón m sonka Japón m Japán jardín m kert jaula ketrec, kalitka jefe m főnök ; igazgató Jerusalén m Jeruzsálem jinete m lovas Jorge m György José m József 362

Joven (Jóvenes) mn fiatal; m fiatal­ ember ; / (serdült.) lány; de ~ mint fiatal, fiatal korában Juan m János Juanu Johanna Judías / pl bab juerga mulatozás, tivornya ; correr una ~ mulat jueves m csütörtök; los ~ minden csütörtökön juez (los jueces) bíró jugar (juego) játszik ; ~ a las cartas kártyázik juguete m játékszer juicio ítélőképesség; bíróság; ítélet Julia Júlia julio július junio június juntamente con -val együtt junto a (ej) mellett, mellé juntos, juntas együtt; egymás mellett(i) justo igazságos, helyes ; úgy van! juventud / ifjúság, fiatalság juzgar megítél; tart vmilyennek K kilo m kiló kilómetro kilométer L la / (névelő) a, a z ; (névmás) őt, azt labrador m paraszt, földműves ladera hegyoldal, lejtő * lado oldal; por este ~ erre(felé); de todos ~ s mindenhonnan; al ~ de (ej) mellett, mellé ladrón m tolvaj, rabló lago tó lamentar sajnál lámpara lámpa lana gyapjú lanar m gyapjús állat langosta sáska lanza lándzsa lanzada lándzsadöfés lanzar dob, hajít; ~se robog, vágtat lápiz m (los lápices) ceruza largo hosszú las / pl (névelő) a, az ; (névmás) őket, azokat lástima kár latin latin latino (mn) latin lavaplatos m tányérmosó lavar mos ; ~sc mosakodik le (névmás) őt, neki; önnek, önt lección / lecke, (tan)óra leche / tej ; café con ~ tejeskávé lechuga fejes saláta

leer olvas Luis 77 Lajos 7 legación / követség lujoso fényűző legar (örökségbe) hagy luna hold legionario légionárius lunes m hétfő ; los ~ minden hétfőn legumbre / főzelék luz / (las luces) fény^; ablak lejos (hat) messze, messzire; ~ de (ej) -tói messze lengua nyelv Ll lento lassú leña tüzelőfa llamada (telefon)hívás león m oroszlán Hamar hív, felhív; kopog; ~-se hivaLeón 7 7 Leó 7 tik, magát nevezi les pl (névmás) őket, nekik ; önöket, llanura síkság önöknek llave / kulcs leso megsértett llegar (meg)érkezik, eljut; ~ tarde későn levantar felemel ; ~ s e felemelkedik, érkezik, elkésik ; ~ a ser lesz, válik felkel; estoy levantado felkeltem, vmivé fenn vagyok llenar megtölt, kitölt; ~se megtelik léxico szótár ; szójegyzék ; lexikon lleno teli (amivel: de) ley / törvény llevar hord, visz, elvisz; ~se elvisz, leyenda legenda, monda magával visz ; llevo sin escribirte liberación / felszabadítás, felszabadulás mucho tiempo már régóta nem írtam libertad / szabadság ; • poner en ~ sza­ neked badlábra helyez llorar sír libra font llover (llueve) esik (eső) libre szabad lluvia eső librería könyvkereskedés lluvioso esős libreta könyvecske; ~ de ahorros takarékkönyvecske M libro könyv machacar kalapál, ver, ü t ; behorpaszt licor m likőr madera fa liebre / nyúl madre / anya ligero könnyű, könnyed madrugada kora reggel lila / orgona limitar határol madrugador, -a korán kelő limón m citrom ' madrugar korán kel madurar érik ; érlel limonada limonádé maestría művészi teljesítmény limosna alamizsna maes ra tanítónő limpiar tisztít, letöröl ; (fogat) mos maestro mester, tanító ; 777 obra maestra 77 línea sor, vonal remekmű, mestermű lírico lírai magnetofónico magnetofónLisboa / Lisszabon magnífico pompás liso lapos ; sima listo ügyes, értelmes; kész, felkészült majestad / felség mal rosszul ; m baj literario irodalmi * maldecir (maldigo ; maldito) átkoz literatura irodalom maldito átkozott lo azt maleta bőrönd lobo farkas malo rossz ; 77 baj 7 localidad / (színházi) ülőhely ; jegy mama / mama, anyuka loco bolond mandar megparancsol; küld ; -tat, -tet locomotora mozdony lograr elér, megkap ; sikerül (ami: inf) manera m ó d ; de ~ que úgyhogy; avégből, hogy ; de esta ~ ily módon ; Londres m London de ninguna ~ semmiképpen sem, torito ; loro papagáj csöppet sem los pl (névmás) őket, azokat ; (névelő) manjar 77 étel, elemózsia 7 mano / kéz lotería lottó(játék) manteca zsír lucrativo jövedelmező mantel m abrosz lucha harc luchar harcol "•mantener (-tengo) tart, megtart, fenn­ luego azonnal, mindjárt; azután, aztán; tart ~ que mihelyt; ~ de miután mantequilla vaj ; pan con ~ vajas­ lugar m hely kenyér

363

legcsekélyebb ministro miniszter . szemlél. drap Marruecos m pl Marokkó martes m kedd marzo március mas de. délelőtt. es ~ kell. idősebb . elmegy . por ~ que jóllehet. m u t a t marcha elutazás. rak metro méter mezclar kever mezquita mecset mi (az é n ) . lo ~ legfeljebb mayo május maypr nagyobb. la -w a legjobb. ~ de todos a legjobb mellizo iker memoria emlékezet. mía (az) enyém mirada tekintet. t ö b b é . no ~ que csak . ~ ' d e vacaciones nyaralni megy Margarita Margit Maria Mária marido férj marinero tengerész marqués m márki. bőségesen . dar con el ~ kalapáccsal üt me magamat. por la ~ reggel. sin ~ ni ~ minden további nélkül. legnagyobb . követ minuto perc mío. ~ el tiempo agyonüti az időt matemáticas / pl mennyiségtan materia a n y a g . ¿qué ~ ? . t ö b b e t . ~ por la ~ holnap reggel v. el. fémből való meter tesz. menet marchar(se) elindul. fiatalabb(ik) menos kevesebb . a ~ que ha csak nem menudo . á t l a g o s . ne­ kem mecanógrafa gépírónő mediano közepe» medianoche / éifél. m i k ö z b e n . por lo ~ legalább. para ~ számomra miedo félelem . legnagyobb . jobban . . a ~ délben Mediterráneo Földközi (tenger) mejicano mexikói Méjico Mexikó mejor jobb. . délelőtt. hanem más több. megy. házasság máximo nagyon nagy. holnap : esta ~ ma reggel . helyez. délelőtt. mucho ~ sokkal j o b b ( a n ) . ~ de több mint. ezalatt miércoles m szerda Miguel Mihály mii ezer milagro csoda militar m katona millón m millió mina bánya mineral m érc minero bányász ' mínimo legkisebb. mialatt. emlékező tehetség. en — de közepén. elindulás. lo ~ a legkevesebb . védjegy marear jelez. es la mañana reggel (délelőtt) van mapa m térkép máquina gép maquinista (ferroviario) mozdonyvezető: gépész mar m.-m mi . (hal) félig. ~ (que) míg. f tenger. media noche éjfél mediodía m d é l . kérem meridional déli mérito érdem mes m hónap mesa asztal meseta fennsík metálico fém-. rengeteg maravilla csoda maravillarse csodálkozik maravilloso csodás marca márka. a ~ gyakran mercado piac mercurio higany merecer (-ezeoj (meg)érdemel : no las merece szóra sem é r d e m e s . anyaMatilde / Matild matrimonial házassági matrimonio házaspár. megnéz 364 . úgy ám masculino hímnemű masticar megrág mástil m árboc matar megöl . de ~ könyv nélkül mencionar (meg)említ menear csóvál menester . ~ tarde később . pillantás mirar néz. dorong . engem. a ~ éjfélkor médica orvosnő médico orvos medio m eszköz . a ~ nekem . otro ~ még egy . m a g a m n a k . szükséges menor kisebb(ik). que inkább m i n t . ni ~ ni menos pontosan úgy. m i egyebet? a ~ y mejor alaposan. ~ tanto közben. őrgróf marrón gesztenye színű.manual kézi Manuela (női név) mañana reggel. nem többet m i n t . . tengo ~ félek (akitől: a) miel / méz miembro tag mientras a m í g . mn közép. . ~ . tovább . en ~ de ügyében material anyagi materno anyai. la ~ parte de los hombres a leg­ több ember mazo fakalapács. la ~ de tengersok. ~ que míg ellenben.

nacional nemzeti ~ a mí me da lo <• nekem mindegy nacionalidad / nemzetiség mitad / fele. tömeg nocturno esti mucho sok . éjjel ~ s sokan nogal m diófa mudanza költözködés mudarse megváltozik. noche / este. al ~ tiempo ugyanakkor . mañana ~ már holnap . odo el ~ mindenki. nosotras mi multitud / sokaság nota osztályzat mundo világ. las ~ s hóesés mostrador m boltasztal nimbo dicsfény mostrar (muestro) mutat. ni sem . nativo veleszületett. muerto) : ~se meghal. sokkal. mesemondó modo mód . lekek . sem nicaragüense nikaraguai kimúlik nieto unoka -. szerecsen mosca légy nieve / hó . jeles. fiatalember nivel m szint. jó. de todos *~s mindenesetre .> mismo maga . kényelmetlenség navegar hajózik. tú <• te magad . ~ de ropa át. hordár. m á r i s . fel-. éjszaka de ~ éjjel. fiú no nem muchedumbre / sokaság. desde "S gyerekkorunk óta gény. szüksége van monasterio kolostor (amire: tárgyeset) mono m . új naranjo narancsfa modesto szerény narrador m elbeszélő. los ~ s a gyeremozo pincér. szülőföldi de ~ que avégből. a cada ~ minden szükséges holmi pillanatban necesidad / szttkség(let) monarca m egyeduralkodó necesitar szükséges. nagyon . mona / majom negar (niego) (meg)tagad. modell naranja narancs moderno modern. hegy nene m kisgyerek montañoso hegyes nervio ideg montar felszáll (amire : en) nervioso ideges monte m hegy nevada hóesés. n i . por la ~ este. hogy naturaleza természet mofa gúny nave / (templom)hajó molestar zavar. lo ~ nacer (nazco) születik ugyanaz . . okoz niño gyerek. tener ~ di értesül vmiről Munich m München notorio közismert municipal városi novedad / újság museo múzeum novela regény música zene novelista m regényíró musical dallamos.nombrar (meg)nevez öltözik nombre m név N mudo néma norte m észak nos bennünket. mint kisgyerek . egy sem. fiú. éjjel. meg. . feleség nosotros. havazás morder (muerdo) harap nevar (nieva) havazik *morir (muero . ia misma. terhére van (akinek: navegación / hajózás (árgyeset) navegante m hajós molestia z a v a r á s .ningún. de ~ gyerekkorommotivo o k . . színvonal del mar muchacha fiatal lány tengerszint muchacho gyerek. ~ más alighogy feleúton nadar úszik moda divat nadie senki (sem) modelo minta. notable nevezetes. . por este ~ ezért ban. vitorlázik molesto kellemetlen. minket nekünk : mamuela zápfog muerte / halál gunkat. kiszolgáló. a ~ ' de camino > nada semmi(t) . <-~se vona­ monje m szerzetes kodik monótono egyhangú negro fekete montaña hegység. ahora ~ IV most mindjárt. ni sem . zenei noveno kilencedik mutuo kölcsönös noviembre m november muy nagyon nudo csomó 365 . egymást mujer / asszony. magunknak. „négyes" irse por el ~ világgá megy noticia h í r . sokat. ninguno senki. todo lo ~ minden momento pillanat. moro mór. semmi mutat niña kislány motivar indokolttá tesz. . el ~. terhes necesario szükséges .

tájkép paisano földi paja szalma pájaro madár pajita szalmaszál palabra szó palacio palota palco páholy palique m csevegés palma tenyér..nuestro (a m i ) . otro más. valaha O o (kötőszó) vagy obispo püspök objeto tárgy. holmi obligado vmixe kényszerült (a) obra mű. takarít. dolog.. munka obrar cselekszik. poner en ~ rendbe hoz. elér ocasión / alkalom occidental nyugati océano óceán octavo nyolcadik octubre m október ocultar eltitkol. felajánl . titeket. elfoglalva ocuparse foglalkozik (amivel: en) ocurrir történik (akivel: a) ocho nyolc odio gyűlölet oeste m nyugat ofender megsért. újabb . többi. original eredeti. en el ~ eredetiben orilla p a r t . egymást oscuro sötét otoño ősz . a ~ hallomásból *oir (oigo) hall ¡ojalá! bárcsak! ojeada pillantás. tisztviselő . nagyon jó oración f mondat orden m rend. gondol opinión / vélemény. opreso) (el)nyom óptimo kiváló. szerep . no ~ a que (de) annak ellenére •obtener (obtengo) megkap. ~ para cartas levélpapír paquete m csomag . . elnyer. par m pár . apuka papel m papír. soha . a ~ s de partján. jabón de ~ pipereszappan olvidar elfelejt. partjain oro arany. újabb . foglalkozás. maga­ tokat. haza paisaje m táj. ¡otra vez! már megint! ~ tanto ugyanannyi ovación / tetszésnyilvánítás oveja juh P Pablo Pál pacer (pazeo) legel.. parancs. numero ~ sorszámnév oreja fül oriental keleti . ~se adódik . tekintet ojo szem óleo olaj •oler (huele) illatozik olor m illat. se me olvida elfelejtem ondulado hullámos. a mienk nuevo ú j . línea ondulada hullámvonal ópera opera operario (especialista) szakmunkás opereta operett opinar vélekedik. egyéb . hivatal ofrecer (-ezeo) nyújt. további. son de la misma -*/• ugyanazon a véleményen vagyok 366 opio ópium oportuno alkalmas oprimir (oprimido. újból nuez / (las nueces) dió número szám nunca sohasem . megbánt ofieial m tiszt. un chico de ~ pompás fickó orquesta zenekar. szag . a d . oldal país m ország . nyílik (kilátás) oídas. / utasítás. még egy . él paciencia türelem Paco Feri padre m apa pagador m fizető pagar fizet página lap. pálma(ág) palmera pálmafa palmotear tapsol (örömében) palo fa. ~se megfeledkezik . ~ para bailar tánc­ zenekar os benneteket. dar ~ parancsot ad ordenar elrendel ordinal sor. nektek . . de segundo ~ másodrendű . mn hivatalos oficina iroda oficio mesterség. ~ común közvélemény .-nk . magatoknak . no ~ mégis . dolgozik obrera munkásnő obrero munkás obscuro sötét obsequiar megajándékoz observación / megfigyeled f observar megfigyel obstáculo akadály obstante . hullám. en ~ ősszel . de ~ ismét. elrejt ocupado elfoglalt. bot paloma galamb pan m kenyér pañuelo zsebkendő papa m pápa papá m papa.

kövezet paz / béke pecho mell. pezeta pésimo nagyon rossz . ~ que avégből. fájdalom. en (por) todas ~ s mindenütt. sajnálom penetrante átható. estar de ~ áll. legrosszabb peso súly. en esta ~ ezen a falon pareja pár paréntesis m zárójel parienta rokon (nő) pariente m rokon parlamento képviselőház. mély penetrar behatol península félsziget penoso fáradságos pensamiento gondolat pensar (pienso) gondol (amire: en) . eltölt. el ~ a leg­ rosszabb Pepe Jóska. üt peinar (meg)fósül. ~ac (mcg)fésülködík peine m fésű película film pelo haj. krumpli patio színházi földszint. bánat. ~s5 magában . átmegy. mindenfelé participio múlt idejű melléknévi igenév particular különleges. megszáll. követel (akitől: tárgyeset) Pedro Péter peuar (rá)ragaszt. elmúlik . a ~ de (que) ellenére. átutazás . távlat perspicaz éleseszű persuadir meggyőz pertenecer (-ezco) tartozik (ahova: a) Perú 1m Peru pesar nyom. dar un ~ lépési tesz pasta paszta . parlament paro forzoso munkamegszüntetés parque 7 7 park. ~ si de hiszen perrera kutyaketrec perrieo kiskutya perro kutya persequir (persiqo) üldöz. kis . szomorúság. oda)nyújt. de ~ sétálva. óta pasado m ú l t . ~ por aquí idejön. ~ mañana holnapután pasaje m hajóút. számára .gyalog . személyes . szőr pena fáradozás. en ~ különösen. főleg particularmente különösen partido p á r t partir kiindul. y ~ és tfoég vala­ mennyi ple m láb . személyes. ráerősít. nem hagy békén persona személy personaje m személy. teher. Józsi pequeño kicsi. súlya van pesar 2 . pézo (délamerikai pénzeguség) Petra (női név) pez m (los peces) hal piano zongora picaresco kópépieuro huncut. megrögzött perdón m megbocsátás. a mí me parece nekem az a véleményem . tetszik. me da ~ bánt engem. rosszabbul. dar un ~ sétát tesz. en alguna ~ valahol. al < de lábánál. ¡que usted lo pase bien! minden jót! pasear s é t á l t a t : ~ s e fel-alá sétál paseo séta . (ide-. kópé pieo csőr. megkegyelmezés perdonar megbocsát perenne tartós perezoso lusta perfecto befejezett. megjelenik . sétál . ~ s e hasonlít (egymáshoz). kiváló perfumería illatszerbolt Perico Peti periódico újság perla gyöngy permanecer (-ezco) marad permiso engedély permitir megenged (amit: de + inf) pero de. bekezdés parroquiano (törzs)vendég parte / rész. szándékozik peor rosszabb . a ~. liget 7 párrafo paragrafus. csúcs . en (por) ninguna ~ sehol . ~ las once tizenegy órára . a ~ de -tói kezdve. odamegy . ~ s e megáll . séta közben pasivo szenvedő paso lépés . do ~ s a cabeza — tetŐLŐI talpig pierna lábszár pieza darab 3G7 . szereplő personal személyi. ~ por betér vhova . fejezet. m vélemény pared / f a l . sección de ~~ személyzeti osztály perspectiva perspektíva. átkelés pasaporte m útlevél pasar elhalad . hogy parada megálló(hely) parado munkanélküli paraíso paradicsom parar megállít. belső udvar pausa szünet pavimento padló . (rá)ragad . látszik. dacára peseta. történik . ~ dentífrica fogkrém pastelería cukrászda patata burgonya. tökéletes. megáll.para (ej) -ért. bejár . tomar a ~ s megszívlel pedazo darab pedir (pido) kér. estar parado vesztegel pardo barna parecer (-czco) tűnik. fáj nekem. azonban. de ~ kicsikoromban perder (pierdo) elvesz(í)t pérdida elvesztés perdido elveszett.

a ~~ versenyezve egymással pormenor m részlet. halom. m múlt idő primavera tavasz . no se puede nem lehet. ~ él. felkészül preparativos m pl előkészületek preposición / elöljárószó presencia jelenlét presenciar jelen van (ahol: tárgyeset) presentar b e m u t a t . sumo • — pápa poquito kevéske. portero m házfelügyelő. (lámpaj­ elem pildora pirula pingüe kövér pintar fest pinto tarka pintor m festő pintoresco festői pintura festészet pipa pipa pirata kalóz piso emelet. ~ en escena színre visz. á t n y ú j t . avégből. a más no — végkimerülésig poema m (hosszabb elbeszélő) költemény poesía költemény. v é g e t t . feltesz. ~ s e odaáll . nyújt. . ~ eso ezért. puesto) tesz. un ~ egy (egész) keveset por (ej) által. miatt. ni ~ de egy csepp sem ' plan m terv planta növény plantón m facsemete plata ezüst piatea (színházi) földszint platillo kistányér plato tányér. a mellette szóló érv 7 probar (pruebo) (fel)próbál proceder m eljárás. -ból. mögött poseer birtokol. apróság porque m e r t .é r t . ~ s e bemutat­ kozik . felvesz . ¿ ~ qué? miért ? porción f adag porfía. ~ la mesa megterít. . en ~ tavasszal primaveral tavaszi primeramente először (is) primero első . m u t a t ­ kozik. teljes plomo ólom pluma toll plural m többes szám pluscuamperfecto régmúlt población / lakosság. költészet poeta 7 ? költő 7 policía rendőrség polvera púdertartó polvo por . por ~ kis híja. m jelen idő preso fogoly. bír. en ~ de után. elv prisa sietség. demasiado de ~ túlságosan gyorsan prisionero fogoly privación / nélkülözés pro 7 7 előny.h e t . ~ ella érte . éppen preciso szükséges. zálog preocupación / gond preocuparse nyugtalankodik preparar elkészít. helyez.pila dézsa. pontos preferir (prefiero) jobban szeret. darse ~ s i e t . adódik. r é v é n . grado ~ alapfok postai postai posteridad / utókor postrero utolsó práctica gyakorlat práctico gyakorlati(as) precedente előző precio ár. nem szabad . magatartás procurar szerez prodigioso csodás 368 . érsek. tál plaza tér plazo határidő pleno teli. fontos. ~ s pl púder pollito csibe pollo csirke pompa pompa •poner (pongo. népesség pobre szegény poco kevés . keresztül. van neki posesivo birtokos posibilidad / lehetőség posible lehetséges positivo pozitív . előkészít. ~ s e a ( + inf) elkezd vmit tenni pontífice /77 püspök. először. ~ difi­ cultad nehézséggel jár . ~ de pie feláll . inkább akar pregunta kérdés preguntar kérdez (akitől: a) premiar megjutalmaz prenda ruhadarab . ka­ pus Portugal m Portugália porvenir m jövő pos . kínálkozik presente jelen . hogy portiiinoricdiiM m erszény portarse viselkedik portera / . ~ s e elő­ készül. rak . előbb primo unokatestvér princesa hercegkisasszony. dentro de ~ rövidesen. ad pretérito elmúlt . hercegnő principal főprincipiar kezdődik principio k e z d e t . hamarosan poder (puedo) -hat. -bői . r a k á s . ~ un telegrama sürgönyt ad fel . tengo ~ sietek . megjelenik. de cuatro ~ s négyemeletes pitillo cigaretta pizarra (fali)tábla pizca kevéske. letartóztatott prestar kölcsönöz . -on át. hogy nem . érték precisamente pontosan.

(ksz) hogy. a ~ jókor. un ~ egy kis ideig rato. város . estar en ~ de azon van. ¡hasta ~ ! a mielőbbi viszontlátásra! pronunciar kiejt. közpueblo nép . ~ bien hát akkor. ~ no semmint ¿qufc? mi? mit? melyik? milyen? mely(ek)? ¿ ~ es usted? mi a foglalkozása ? quebrar (quiebro) eltör. a <--' de -val kapcsolatban prosa próza protagonista m. helység. nos. rablás. elragadás raro ritka. küszöbön álló proyección / vetítés.producción / termelés. napirend progreso haladás. (a) ~ avégből. egy ideig. igazság. hogy el ne felejtsem . említ propagar terjeszt propina borravaló propio saját. amelyeket . előadás proyectar vetít púa tüske público nyilvános. salir del ~ kifut a ki­ kötőből pues hát. café ~ feketekávé Q que (névmás) aki. sacar ~ hasznot húz provechoso jövedelmező provenzal provanszi provincia vidék. elszórt. falu. (hat) éppen(séggel) •proponer (-pongo . különleges. un ~ egy darabig. akiket. főszereplő protestar tiltakozik provecho haszon . rövidesen puntual pontos. teendő quejarse panaszkodik (ami miatt: de) quemar eléget querer (quiero) akar. munka. más ~ korábban. mn vegyi quincena két hét. 15 nap quinto ötödik quitar(se) levet quizá (s) talán R rabia veszettség. ~ de biblioteca könyvmoly raya cslk. mondat propósito terv. akit. termesztés producir (-uzeo) termel producto termék J proeza hőstett ' profesión / foglalkozás profesor m tanár profesora tanárnő profeta m próféta profundo* mély programa m program. düh racimo szőlőfürt radio / rádió radiorreceptor m rádió vevőkészülék rama ág. / (regény)hős. ~se dormido elalszik . el ^ az aki. tan ~ que mihelyt. no tengo < nincs iga­ — zam . amely. ~se con megtart vmit. drága. largo ~ sokáig ratón m egér. ~se eltörik quedar(se) marad. a lehető leggyorsabban. vidékről próximo közeli. falta de <» • pontatlanság • puño ököl puñetazo ökölcsapás pupila szembogár. kapar rastro nyom rata patkány ratito. de ~s vidéki. lo más ~ posible minél előbb. ~ satisfecho meg van elégedve quehacer m dolog. helyes 24 Spanyol nyelvkönyv — 8014 puntualidad / pontosság. lakosság puente m híd puerco sertés. amelyek . hogy. en ~ pontosan. hagy. mint. akik. szem pupitre m iskolapad. mindjárt. hacer buenos <~s szépen halad promesa ígéret prometer (meg)ígér promisión / ígéret pronombre m névmás pronto mn gyors. ¿cuándo entrarás en ~ ? mikor jön már meg az eszed ? 369 . sáv. szeret querido szeretett. ~ de la calle kapu puerto kikötő. ya lo veremos ~ mindjárt meglátjuk . írópolc puro tiszta. disznó puerta ajtó. propuesto) javasol proporcionar szerez proposición / javaslat. tartomány. tengo ~ igazam van. ok. szór­ ványos rascar vakar.. kedves queso sajt quien aki ¿quién? ¿quiénes? ki? kik? quimera agyrém química vegytan. (hat) nemsokára. vonal razón / értelem. kémia químico m vegyész. hogy. nos hát pulmón m tüdő pulmonía tüdőgyulladás punta vminek a hegye punto pont. szándék. gally rémülete m virágcsokor rápido gyors rapto roham. műsor. kapu. amelyet.

a többi resumir összefoglal retardar (le)lassít retraso késés . ~se vonatkozik vmire refinado kifinomult reflexivo visszaható refrán m közmondás regalar ajándékoz regalo ajándék regatear alkuszik región / vidék. nyáj rebusear (újból) keres. felsorol relativo aránylagos. megismétel replantar átültet repleto színültig teli reposar pihen representación / képviselet. válaszol responsabilidad f felelősség respuesta felelet. ríes) nevet relámpago villám relampaguear villámlik relatar elmond. kincs risa nevetés rizado göndör robar lop. terület. elszakad. rabol rodear körülvesz rogar (ruego) (meg)kér rojo piros. llevar media hora de ~ fél órát késik retratarse lefényképezteti magát reumática reumatikus revelar előhív. viszonyító. visszája. kisegít remedio orvosság. elszakít. mn királyi realismo realizmus realista realista realizar megvalósít rebaño csorda. de ~ hirtelenül. viszonylagos. gömbölyű reemplazar helyettesít. képvisel reproducir (-uzeo) ábrázol. hazatér regreso visszatérés regular szabályos. emlék­ szik (amire: tárgyeset) recorrer bejár. '««se eltörik. repaso ismétlés repente hirtelen. gyógyszer remendar (remiendo) kijavít. lebeg rey m király ribera part. közöl requerir (requiero) követel. előadás representante m képviselő representar ábrázol. helyét betölti (amivel: por) reestreno felújítás referir (refiero) elmond. foldoz remoto távoli Renacimiento reneszánsz rendir (rindo) lenyűgöz reparar kijavít. ~ de compras piaci háló redactar fogalmaz. ~ de torre toronyóra rellenar kitölt remar evez remediar helyrehoz. vonatkozó relato elbeszélés . en ~ rendben regresar visszamegy. félretesz resistir ellenáll. arat recomendar (recomiendo) ajánl reconocer (-ozco) felismer (amiről: por) reconquista visszahódítás recordar (recuerdo) emlékeztet. megreped ropa ruha . partvidék rico gazdag rimado rimes rincón m sarok. mégszokott j tűrhető reina királynő reinar uralkodik reino királyság *reir(se) (río. maradvány. al < for­ — dítva revisión / ellenőrzés revista folyóirat revolotear száll. rózsaszín rosal m rózsabokor rubio szőke rueda kerék . szív responder felel. azonnal repetir (repito) el-. rendbe hoz repasar átnéz.real m 25 céntimo . táj registro (vám)vizsgálat regla vonalzó . tiszteletben tart respirar belélegez . resuelto) elhatároz . megszerkeszt redondo kerek. kíván rescatar kivált reservar fenntart. szöglet río folyó riqueza gazdagság. válasz restaurante m vendéglő resto maradék. jelentés relieve m dombormű. elbeszél. bemutat. szabály. vörös rollo tekercs romance m románc romano római romanticismo romanticizmus •romper (roto) eltör. kutat recetar/orvosságot ír elő (akinek : tárgy­ eset) recibir kap recoger (recojo) begyűjt. elbeszél. ~ interior alsó fehérnemű rosa rózsa. (meg)fejt respetar tekintetbe vesz. ~ blanca fehérnemű . fellélegzik . végigfut I recuerdo emlék rechinar csikorog. nyikorog red / háló. nem fogad el •resolver (resuelvo . leleplez revés m hátoldal. átismétel 370. poner de ~ ki­ emel reloj m óra. megold.

estar ~ ül sentarse (me siento) leül sentido értelem . másodszor seguridad / biztosság.ruido zaj rumbo menetirány. ugrándozik salud / egészség . megvált. útizsák. ~ para elutazik vhova. tengo — szomjas vagyok seda selyem 24* seguida. folytat. ~ de mano kis kézikoffer sacrificar feláldoz •Sahara m Szahara sal / só sala terem salchichería csemegekereskedés salida elmés mondás . nyugodt serio komoly . fögtön . hacer ~ a irányt vesz vmerre (hajó) ruso orosz ruta út. indulás •salir (salgo) kimegy. útvonal S sábado szombat •saber (sé. elővesz . ~ de Estado államtitkár secreto títok sed / szomjúság. -né señorita kisasszony separado . Nesa m&i&aak'. a no ~ que hacsak sereno derűs. nyugalom sillu szék sillón m karosszék. fütty silencio csend. vajon sí igen . satisfecho) kielégít . ha sierra hegy(ség). cambiar un ~ con köszöntik egymást salvar megment salvo que kivéve. ^^&\\KSO\\BVV severo szigora sexto Ivatodük si h a . por ~ que biztos. megtöröl sección / osztály secretario titkár . ~ (+ gerundio) tovább csinál vmit según' (ej) szerint. no puede ~ nem lehet(séges). somos. (elő)hoz. %\£\3&« usted \egyexv %z\\e&. (el)indul. hogy seis hat sello bélyeg. por ~ külön-külön se(p)tiembre m szeptember séptimo hetedik •ser (soy. dar un ~ a ki­ szipolyoz. tomar en ~ komolyan vesz servicio szolgálat. h. alábbi. (általános alany) „az ember" secar szárít. egymást. üdvözöl saludo üdvözlet. (névmás) para ~ magának. poner. en ->* que mihelyt seguir (sigo) követ. a la ^ hetenként sembrar (siembro) vet semejante hasonló sementera vetés semidiós m . siga todo derecho menjen egészen egyenesen 1. biztonság seguro biztos . en ~ azonnal. h a . magukat. ¿qué ha salido de él? mi lett belőle ? salón m szalon saltar (ki)ugrik. ~ que feltéve. fotel simpático rokonszenves simpatizar rokonszenvez 371 . gálja xaagáX. gyalogút sendos. ser siempre mindig . sois. ~ provecho hasznot húz saco zsák. megjelenik. maguknak. ~ adelante boldogul. megpumpol vkit sable in kard sabroso ízletes sacar kihúz. elmegy (hazulról). al día ~ másnap silabear szótagol silbido sziszegés.". < de franqueo levélbélyeg — semana hét. son) van . es. quedar ~ meg van elégedve se (névmás) magát. l. magában sido. bölcs sablazo kardcsapás. eres. el ~ de responsabilidad felelősségérzet sentir (siento) sajnálj érez. kiszolgálás servilleta szalvéta servir (sirvo) (M)szo\&a\. zakó . sendas ugyanannyi. elutazás. fűrész siete hét sigiloso titokzatos siglo század significación / jelentés siguiente következő . egy-egy sentado ülve.a csak nem sano egészséges santiamén. ~ bien jól sikerül. ¡ ~ t szervusz I saludar köszönt. magának . észrevesz señal / jel. sabes) tud sabio tudós. kijön . amint segundo második. jelzés señas / pl cím A señor m úr señora hölgy. en un ~ szempillantás alatt sapo varangyos béka saqueo rablás sastre m szabó satírico szatirikus •satisfacer (satisfago . * ~«& IsimV . semidiosa / félisten sencillo egyszerű sendero ösvény. aszerint. előbbre j u t . kifizet satisfecho megelégedett.

por ~ természetesen sur m dél surgir (surjo. . por ~ szerencsére . ~ amilyen . re . „ötös" socialista szocialista sofá m (los sofás) pamlag. escuela ^ főiskola superlativo felsősok superstición / babona suplicar könyörög. de) sopa leves sopera levesestál sopesar mérlegel sorprender meglep sorpresa meglepetés •sostener (sostengo) állít. az ön (az önök) . -je . hogy . ni ~ még . tengo ~ álmos vagyok suerte / sors. habozik. az öxvé. . no ~ sino también nemcsak. tengo mala ~ pechem van sufijo képző sufrir szenved. mosolyogva soñar (sueño) álmodik (amiről: con. büszke sobre (ej) -on. fölé . surges) előtűnik. olyan . adódik . . de ~ ebéd után (asztalnál ülve) sobresaliente m kitűnő. magasabb. legnagyobb superficie / felület. -ről. a las seis de la ~ délután 6 órakor tarjeta levelezőlap tasa illeték. por la ~ délután. con ~ que azzal a feltétellel. alátámaszt su (az ő) . hanem . címzés sobremesa. olyan.simple egyszerű sin (ej) nélkül. szerencse. supuesto) feltételez. álom. ~ vez talán. suspiro sóhaj. ~ todo elsősorban . nem is tan olyan. padló. en la ~ a délután folyamán . talaj suelto aprópénz sueño alvás. koszos sucursal / fiók sudamericano délamerikai suegra anyós 372 suegro anos suela . . . sem. . egymásutánba) sucesivo következő sucio piszkos. kora este . (media) ~ cipőtalp suelo föld. -en. oly sok taquigrafía gyorsírás taquilla jegypénztár tardar (en) késlekedik. ¿qué ~ ? hogy vagy? talento tehetség taller m műhely también is. soberano m uralkodó. megesik sucesión / következés . hogy . feltéve. -ra. van soberana / . hacer ~ árnyékot vet sombrero kalap son m hang sonar (sueno) szól. tomar el ~ napoz solamente csak soldado katona soler (suele) szokott solo egyedüli. taksa taxi m taxi taxímetro taxaméter taza csésze . . fölött. hajadon soltero legényember sombra árnyék. hogy sino hanem sintáctico mondattani siquiera legalább . m boríték. ~ que anélkül. egyedül sólo csak . megjele­ nik . kerevet Sofía Zsófi(a) soga kötél sol m nap (az égen) . egyetlen. hely situado . azonfelül. -je subir felmegy. estar ~ fekszik. cseng(et) •sonreir(se) (sonrío) mosolyog sonriente mosolygó. es <~ késő v a n . is soltera leány. . en. annyira tangible érezhető tanto annyi. -ön . terület superfluo fölösleges superior felső. supuesto . . nem is . . . fejedelem soberbio pazar. letesz (vizsgát) suma összeg sumo legmagasabb.-ja. ~ para té teáscsésze tazón m bögre . ~ .-ja. ha siseante sziszegő sitio fekvés. kér "'suponer (supongo . felszáll subjuntivo kötőmód sublevarse fellázad subrayar aláhúz *su(b)scribir (su(b)scrito) aláír su(b)scripción / előfizetés substantivo főnév substituir (substituyo) (be)helyettesít subterráneo földalatti suceder történik. az öivoké T tabaco dohány taberna kocsma tablita tábla tacaño fösvény ember taimado ravasz tajada szelet tal ilyen. eltűr. . sokáig tart (vmit megtenni) tarde / délután . lanzar un ~ felsóhajt susto ijedtség suyo az ö v é . elvisel. -ról. szintén tampoco sem.

transporte m szállítás al poco ~ nemsokára rá tranvía m villamos . ~ el tren vonatra száll. trueno mennydörgés vált. szövés .mindezek ellenére. aki (csak). por ~ telefonon torbellino forgószél telegrama m sürgöny. zsarnok tren m vonat tirar kidob tres három título cím trescientos. bolt \ megy tierra föld trapo rongy tilde m. ~ cerrado csukva t a r t . szó tragedia tragédia ternero borjú traje m öltöny. hogy. birtokol. (Mexikó :) bélyeg tratar társalog. ostoba teléfono telefon . tárgykör. magával Teresa Teréz hoz terminar befejez . . con ~ eso tropezar (tropiezo) (bele)ütközik (amibe . időjárás . minden. öltözet terraza terasz tranquilo nyugodt terrenal földi tra(n)satlántico óceánjáró hajó territorio terület transformación / átalakítás tertulia szűkebb társaság transformar átalakít texto szöveg tránsito átutazás tiempo idő . tonto buta. . < — tripa bél. pajkos. ir en ~ villamoson tienda üzlet. ferde tipo típus tremendo borzalmas tirano kényúr. távirat tornar visszatér telón m színházi függöny toro bika . todo» mindnyájan. has el piano zongorázik. feladat torre / torony temer fél. tímido félénk törekszik (vmit megtenni) . magadnak Tomás Tamás tomate m paradicsom té m tea tomo kötet teatro színház tonelada tonna tejado tető(zet) tontería ostobaság tejido szövet.-d ascensor beszáll a liftbe tú te 373. ~ el dia egész tronco törzs nap . del ~ teljesen. iszik . con un ~ de mindent utóbb együttvéve ténder m szeneskocsi tenedor m villa (evőeszköz) . fog. tart vmitől (de + inf) tortilla tojásrántotta. neki trabar összeköt. traes) (el)hoz. ~ s bikaviadal tema m téma. ~ examen minden vizsga .. ~ de lectura olvasmány tomar vesz. con el ~ idővel. végződik tragar (le)nyel. »fal término kifejezés. trabajar dolgozik trabajo munka ~ de libros könyvelő •tener (tengo. tulajdonos. szintén fölött trasmisión / átadás. ~ el violín triptongo hármas magánhangzó hegedül. eszik. f hullámvonal neve a spanyol n tras de azonkívül. tienes) bír. . tarde o ~ előbb vagy toser köhög total m végösszeg . mindenki trovador m trubadúr tolerar (el)tűr trozo darab . ~ de jamón tempestad / vihar sonkás rántotta temporada idő(szak) temprano korán . • tinta tinta travesura csíny tintero tintatartó travieso rakoncátlan. -as háromszáz tiza kréta triángulo háromszög tizne m korom trigo búza toalla tőrülkőző trineo szánkó tocar (meg)érint. * te téged. t a r t . ¿qué tiene usted? mi a tracción / húzás. bevesz . neked J magadat. me toca a mi rajtam a sor triste szomorú tocino szalonna trolebús m trolibusz todavía még tronar (truena) mennydörög todo egész. ~ que kell. ~ (de + inf) iparkodik. átszármaztatás timbre m bélyegző . ~ el tu (a te) . vontatás baja ? tradición / hagyomány tenue vékony traducir (-uzeo) lefordít (amire : a) tercero harmadik *traer (traigo. con) egészen . osztályrészül j u t . ~ conocimiento isme­ retséget köt van . ~ el trono trónus que mindenki.

több. valaki unos. lakik vocabulario szójegyzék. (hat) körülbelül. régi Viena Bécs viento szél viernes m péntek vil hitvány vinagre m ecet vino bor viña szőlőkert. vénség velero vitorlás hajó vencer (venzo) (le)győz vender elad vendimia szüret. helyébe. uso használat. tekintet viudo özvegy vivaz élénk. viajera / utas. ves . -szer. una (számnév) egy. m egy ember. vales) ér vmit. ir a ^ meg­ látogat. ¿cuánto vale? mennyibe kerül? valle m völgy variedad / változatosság vario különféle. evőeszköz(ök) vale m blokk •valer (valgo. la última ~ utoljára . en ~ de ahelyett hogy. nagykiterjedésű ¡vaya! ugyan már I j ~ una pregunta! micsoda kérdés ! -vecino szomszédos. a decir ~ az igazat megvallva verdaderamente valóban. -szőr. különböző. por la segunda ~ másodszor(ra). violín m hegedű virtud / erény . meglátogat víspera előest. mintegy urgencia sürgősség. képesség virtuoso zenevirtuóz visado vízum visigodo vizigót. maguk utilizar fel-. habozik vacío üres vagón m vasúti kocsi. elő­ estéjén vista kilátás . a veces időnként. nyugati gót visita látogatás visitar megnéz. m szomszéd vehemente heves. otra ~ máskor. en ~ s de előző este. tényleg verdadero valódi. egység unir egyesít universidad / egyetem uno. sorrend tuyo a tied U u •= o fksz) vagy ultimátum m ultimátum último utolsó. alkalmaz. en ~ nyáron verbo ige verdad / igazság . visto) l á t . végül umbral m küszöb un. tüzes veinte húsz vejez / öregség. maga. ~es önök. con ~ sürgősen urgente sürgős uruguayo uruguayi usar használ. hacer las ~ s szüretel vendimiar szüretel •venir (vengo.tumulto csődület túnel m alagút tupido sűrű turno műszak. por ~ utoljára. szokás usted ön. látás . vienes) jön 374 ventajoso előnyös ventana ablak ventanilla (vonat)ablak. vagon vajilla edény(ek). kisablak ventoso szeles •ver (veo. vonal. una ~ egyszer. helyett j cada ~ minden egyes alkalommal vía ú t . ¿ ~ ? ugye ? nemde ? j ~ ! igaz I lo es en ~ valóban a z . esta ~ ezúttal. una (névelő) egy únicamente csak único egyetlen. néhány Varsovia Varsó vaso pohár vasto hatalmas. eleven vivienda lakás vivir él. egységesítés uniformidad / egyformaság unión / egyesülés . prendas de ~ ruhadara­ bok . útközben . szótár vocación / hivatás . tantas veces annyiszor . kihasznál V vaca tehén \ vacaciones / pl (nyári) szünidő . szabad­ ság vacilar ingadozik. egyesület. ~se (fel)öltözködik vez / (las veces) -szór. de ~ utazva. vétek vida élet. igazi verde zöld vergüenza szégyen verificar ellenőriz vestíbulo előcsarnok vestido ruha . m (vám)tiszt vistazo pillantás. közeli. en mí ~ soha életemben viejo öreg. ¡a ~ ! lássuk csak ! lo ves dehát verano nyár. valamilyen. szőlőhegy . unas néhány. en <-» de eso ezért. vágány viajar utazik * viaje m utazás . utazó víbora vipera vicio hiba. por primera ~ először (is). egyedüli unidad / egység. vestir öltöztet. hacer un < utazik — viajero m . erre való tekintettel.

dar una ~ sétál egyet vuestro (a ti) . ~ a (+inf) ismét tesz vmit. visszatér. ~ que mivel. ~se loco megbolondul vosotros. en ~ alta hangosan . ~se meg­ fordul . ~ pasiva az ige szenvedő alakja . minthogy yacimiento lelőhely yo én zángano naplopó. vuelto) visszaad . — a ver viszontlát. en ~ baja halkan vuelta visszajáró pénz.-tek. ingyenélő zapatero cipész zapato cipő zona zóna zorra / . viszszamegy. ~ la cabeza hátrafordul. . -as ti voz / (las voces) hang . a tietek vulgar népi(es).vocal / magánhangzó volar (vuelo) röpül •volver (vuelvo . közönséges y és ya már . zorro m róka zurcir (zurzo) foldoz . .

hogy sin (+inf). ~nek a cuyo akkor entonces. a dolog így ~ el asunto está así állandóan tesz vmit seguir (+participio) állás colocación állít decir. még ~ is. hasta que amikor cuando amire cuando 376 andalúziai andaluz András Andrés anélkül. (önálló névmásként:) aquél. -ben en . mint ^ cuanto ahogyan' como ahol donde ajánl recomendar ajtó puerta akar querer . sin que angol inglés annál inkább tanto más annyi tanto anya madre anyanyelv idioma nativo apa padre aranybánya mina de oro árboe mástil m argentin argentino Argentina la Argentina arról de lo que Artúr Arturo áruház almacén m árul vender ' asszony señora asztal mesa átad entregar átismétel repasar • átmegy pasar. las . A a (névelő) el. ocasión áll estar de pie . (óhajt) desear akárhogyan is áll a dolog sea como sea ahelyett. -be en bácsi (keresztnév előtt) don . eso azalatt mientras tanto azelőtt antes azonban pero azonfelül además azonnal en seguida azt lo azután luego B -ba. tío baj peligro. quien . las abbahagy vmit dejar de ( + inf) abban. a hegyére ~ colocar derecho sobre la punta állomás estación álmodik vmiről soñar con álmos tener sueño alsó fehérnemű ropa interior alszik dormir . ventanilla ad dar adódik presentarse agglegény solterón Ágnes Inés ágy cama ahogy. la. los. mi a ~ a ? ¿qué tiene? balra a la izquierda -ban. afirmar . ~ a vizsgán pasar el examen. en el curso de Albin Albino alkalom. átöltözik mudarse de ropa átszel atravesar augusztus agosto az (névelő) el. az ablak ventana . (a megszólított sze­ mélynél :) ese . ~ egyet echar un sueño amennyi cuanto ami lo que amíg hasta. ése. abban az osztályban en aquella clase . aquello . az a (mutató névmás) aquel. la.alacsony bajo alakít desempeñar alatt (idő) durante. /. ha aunque . los.MAGYAR-SPANYOL SZÓTÁR (A szójegyzék a íordítási gyakorlatok szavait tartalmazza) A. ~vel con quien . hogy en vez de ( + inf) aki que .

. ~tat mandar hacer csoda milagro csodál admirar csokoládé chocolate m csomag bulto . Blankáéknál en casa de Blanca -bol. ~ kár 1 ¡qué lástima ! deka = 10 gramos dél mediodía m . nagy ~ ember hombróri de pero . ~ ötkor a las cinco de la tarde dicsér alabar dinamó dínamo / disznó cerdo. seguramente Blanka Blanca . a borbélynál en la peluquería boríték sobre m borotválkozik afeitarse borotvaszappan jabón m de afeitar bőrönd maleta bővelkedik vmiben poseer (algo) en abundancia . szép ~ben callandito csenget llamar a la puerta csengő campanilla cseveg charlar csinál hacer. puerco doboz cajita dolgozik trabajar dolog cosa.bank banco bányász minero bár aunque barát amigo bárcsak ojalá bármely(ik) cualquier bármit is mond diga lo que diga bármilyen por . -bol de boldog feliz boldogan. meghív ~re invitar a comer ebédel comer ebédlő comedor m ébred despertarse ébresztőóra despertador m eddig hasta ahora ég a vágytól arder de deseos de egér ratón m 377 . que barna pardo bátorság ánimos bátyám mi hermano mayor becsapva érzi magát verse engañado becsuk cerrar bedob echar beenged dejar entrar befed cubrir befejez acabar. terminar behorpaszt machacar béke paz / belát comprender. nem tud hova lenni a •—'tői estar en el séptimo cielo bolt tienda boltasztal mostrador m bonyolult complicado bor vino borbély (üzlet) peluquería . ~ben a mediodía^ ~en i en el sur Dél-Amerika América del Sur délelőtt por la mañana déli del Sur délután por la tarde. kezdi ~ni llegar a comprender belép entrar bélyeg sello (de Correos) bemegy ir . boldogul felizmente boldogság . l. sok dolgom van tengo mucho que hacer drága caro Duna Danubio dühös furioso E ebben. asunto. ez ebéd. sin falta. csoport grupo csuk cerrar csúnya feo D darab pieza. con certeza. abundar en burgonya patata(s) buta tonto C céljából para (+inf) ceruza lápiz m cigaretta cigarrillo. pitillo cikk artículo cím título című titulado cipőzsinór cordón m de zapatos cukor azúcar m Cs csak sólo. solamente család família csend. (belép) entrar bemutatkozik presentarse benéz vkihez pasar por su casa benneteket os bennünket nos bent van? ¿está? beszéd habla / beszél hablar beszerez obtener beteg enfermo bevall confesar bír tener bírál criticar bíz vkire dejar a bizonyára megjött habrá llegado bizonyos cierto biztos seguro biztosan sin duda. .

suceder. figurarse elkésik llegar tarde elkészít preparar elkészül estar listo . nocturno ekkor entonces él vivir elad vender eladó se vende eláll vmitó'l dejar de (+inf) . ~re megy lo mismo d a . quedarse dormido elbúcsúzik despedirse elég. una. acontecer előhív revelar előkészítve preparado előkészületek preparativos előre rendel asegurar először primeramente előtt antes de. annak ~ hogy no obstante elmegy irse . a legrosszabb ~ben en el peor de los casos esik llover esküvő boda est (korai) tarde / . (általános alany) uno . ~ o n al norte . ~ek gente / emelet piso emlékszik vmire acordarse de. ~ tízkor a las diez de la noche esteledik anochecer ész razón / . ~kor a media noche éjjel noche / éjjeli de la noche. az ~ család toda la familia. eleget bastante eléggé bastante eleje comienzo . cada vez más egyfolytában alszik seguir durmiendo egyik. fülig ~ ponerse encendido elvtárs camarada m. representación / 378 előbb. ~ze jól magát que usted lo pase bien. az ~ uno egyszer una vez együtt juntos éhes tener hambre . mindjárt az elején al comienzo mismo élénk vivo elér alcanzar élet vida elfelejt olvidar. prepararse . estar hambriento éjfél media noche . (vhonnan) marcharse . decidir elhoz traer elintéz arreglar elismétel repetir eljön venir elképzel imaginarse. en ered irse eredetiben en el original érez sentir. (időhatározó) por la noche . ~ folyik estar ( +gerundio) ér vhová llegar a . nagy ~tel con mucho gusto elvörösödik. se me olvida elfoglalva ocupado elhallgat quedar callado elhatároz resolver. a pesar de eso . contar. (hazulról) salir (de casa) elmond decir. egy-egy sendos egyedül solo egyenesen derecho egyesek unos egyetem universidad egyet-mást algo egyre inkább ir (+gerundio) . félórával ~ con media hora de anticipación előfordul ocurrir. elegendő. elkezd comenzar elkísér acompañar ellátogat visitar (ahova : tárgyeset) ellen contra ellenére. uno . ~ vmit valer érdekes interesante érdeklődik vmi iránt interesarse por. recordar (+tdrgyesei) én yo engedélyez conceder engem me . entender értelmes listo érthetően distintamente Erzsébet Isabel és y eset caso . relatar elmúlik pasar elolvas leer előad representar előadás función /. ennek ~ con todo eso. a mí ennél maradok me quedo con éste ennyi tanto enyém mío épít construir éppen (most) történt vmi acabar de ( + inf) . (hely) ante. • * nap todo el dia. f ember hombre . érzi magát sentirse érkezik llegar Ernő Ernesto erő fuerza erős fuerte erszény portamonedas m ért comprender. (késői) noche / este noche / . (vhova) ir a . megjön az esze entrar en razón észak norte m. (eso) parar de (+inf) elalszik dormirse . marcharse elül delante élvez vmit gozar de élvezet delicia . olvidarse d e . ma — esta noche .egész todo . delante de elővesz tomar első primero eltör romper eltűnik desaparecer elutazik salir. az ~ világon en — todo el mundo egészen todo egy un.

esto. ~eken át durante años. (színházi) platea. ~ m ! jhijo mío ! fiatalember joven fa árbol m. helyet ~ (leül) sentarse. a eso de fontos importante ' fontosság importancia felébred despertarse fordít traducir felébreszt despertar fordítás traducción / felel responder fordul vkihez acudir a felemel levantar forint florín m feleség mujer forog girar felfedez descubrir fő principal m. ha a condición (de) főváros capital / . ide ~ . folyékonyan corrientemente fél vmitől tener miedo de. proseguir. film faasztal mesa de madera fiók cajón m ¡agy helada Firenze Florencia fal pared / fivér hermano falu pueblo fizet pagar falucska pueblecito íog diente m. azzal a ~lel. con tal de que feltüntet estar reproducido en felújítás reestreno felvesz (ruhát) poner(se) felvétel foto / felvételi vizsga exámen(es) m de ingreso fent arriba fénykép fotografía fényképezőgép máquina fotográfica fényképtekercs rollo de películas Ferene Francisco Feri Paco férj marido fest pintar . ~ magában proponerse főnyeremény premio gordo feltétel. ez a este. két hónappal ~ dos meses antes ezer mil ezért por eso 379 . siempre que. felöltöz(köd)ik vestirse felsőbb superior patio de butacas felszáll vhová subir a . attól az időtől ~ desde aquel fekete negro fekszik. ~et hacer. fél éve desde hace medio año Éva Eva éves. f. paisano Földközi tenger el (mar) Mediterráneo felmegy vhová subir a földművelő agrícola felnyit abrir földrajz geografía felöltő abrigo földszint piso bajo . tomar február febrero asiento fehér blanco foglalkozás. guisar que eszik comer étkező comedor m étvágy apetito . aprovechar de főiskola escuela superior felhív telefonon llamar por teléfono föld tierra felkel levantarse felköszönt felicitar földi compatriota m. . madera film película. ~at mos limpiarse los fárad vhová. oda ~ pasar fáradt cansado . temer de folyó río folyóirat revista felad (táviratot) poner folytat seguir. főz cocinar.feltéve. feladat ejercicio feláll levantarse (hivatást) ejercer felállít dejar en equilibrio folytatás continuación /. ebben az osztályban en esta clase ezalatt mientras tanto ezelőtt hace . felé hacia. ~ a szamárra fölösleges superfluo főnök jefe m montar en el burro feltesz poner. pintar festő pintor fésű peine m íésül peinar fésülködik peinarse F fia hijo . / felfedezés descubrimiento főhős protagonista felhasznál utilizar. ha a condición (de) que. . . jó ~ a t ! ique te (os) aproveche 1 év año . ágyban ~ estar en cama tiempo fél medio . kissé ~ cansadito dientes farkas lobo fogad recibir fázik tener frío foglal. mi a ~ a ? ¿qué es usted? fejezet capítulo foglalkozik vmivel ocuparse en fogva. continuar. ~ kettő es la una y media . hány ~ vagy? ¿cuántos años tienes ? évszázad siglo ez éste.

~ van hace frío gyümölcsöskert huerto frutal híres famoso. hollandul (el) holandés halkan en voz baja hollandiai de Holanda hall oir . ~ minőségű de hegye vminek punta hely sitio. figurarse . ~megy volver a casa. holland. montaña gyenge débil gyengébb inferior a . ~ á n van estar para hogy? hogyan? ¿cómo? morir. con más házaspár matrimonio frecuencia háziasszony ama de casa gyakran a menudo házimulatság tertulia gyalog a pie hazulról de casa gyár fábrica hegedül tocar el violín gyarmat colonia hegy monte m. ~ csak nem a menos que hivatás profesión / hivatásbeli profesional hadd que . -as gazdag rico háromszögletes de tres picos gép máquina használ usar gépírónő mecanógrafa használat uso gond preocupación / . cuando . (zenél) escuchar holnap mañana hallgat (= figyel) escuchar holnapután pasado mañana háló red / hónap mes m francia. . . bármilyen furcsán Is ~ por extraño que pareciera hány? ¿cuánto? ~ óra van? ¿qué hora es? hányadika van ma? ¿a cuántos estamos hoy? harc lucha harisnya media harminc treinta G három tres háromnegyed tres cuartos gabona cereales m pl háromszáz trescientos. ~ jó pues bien gondosan cuidadosamente hatalmas pénzösszeg dineral m gömbölyű redondo határol limitar gramm gramo határoz decidir gramofónlemez disco de gramófono hatórás de las seis hátul detrás havazik nevar Gy ház casa haza a casa. frutas hideg frío . célebre hisz creer hív llamar H hivatal oficina ha si. (régi) carabela hogy que (sokszor elmarad) . . franciául (el) francés Franciaország Francia friss fresco fúj soplar. hajós navegante hajózik navegar hogy) a fin de. creer hat seis h á t . . asiento . (= avégből. (színházi ülő~) calidad inferior gyerek. ott ~ben allí mismo helyes correcto niños helyettes substituto gyorsan rápidamente helyez poner gyorsvonat tren rápido hét semana. para que. cuidado gondol vmire pensar en . ~ lássuk! ¡a ver 1 hó nieve / haj pelo . . para (+ inf) halál muerte / . ókorunkban de localidad / . compartimento fürdőszoba cuarto de baño füzet cuaderno fűzfapoéta poetastro 380 . gyakorlat ejercicio ~jön volver (a casa) gyakrabban más a menudo. nem ~ i no cansarse de hiányzik hace falta gyümölcs fruto . gyermek niño . egy hete desde hace una György Jorge semana győz.hálóing camisa de dormir hálóköntUs bata hanem sino hangosan en voz alta hangzik. cabellos hódító conquistador hajó barco . estarse muriendo hol? ¿dónde? hálás vagyok neked te agradezco que . ~ a szél hace viento furcsa extraño függ depender fülke departamento.

hordár mozo bosszú largo hová? ¿a dónde? hoz traer . director igen si ígér prometer így así. localidad / jegypénztár taquilla jelentés informe m Jenő Eugenio jó bueno. . az ~ (tett vmit) acabar de (+inf) . ~ ! ¡verdad! igazgató jefe. ~em van vmihez tengo ganas de. ~ időben con un tiempo semejante v . mindenki ~ére tesz obrar a gusto de todos kedves querido kedvező provechoso. kalap sombrero kalifa califa m kályha estufa kánikula canícula kap recibir. agradar jóllakik estar harto jóság bondad f Jóska Pepe József José Józsi Pepe jön venir. amigo ismét tesz vmit volver a (-\-inf) isten veled! ¡adiós 1 István Esteban iszik beber ítél condenar itt aquí. . americana . superior jobban mejor jobhpart orilla derecha jobbra a la derecha jól bien jólesik gustar. ~ a m van tengo razón. que . (érkezik) llegar Júlia Júlia K kabát chaqueta . India la India indul salir indulófélben van estar para marcharse ing camisa inkább . tener que . pompás ~ében de excelente humor . nehézséggel ~ presentar dificultad . ~en al este kell deber . tomar un — taxi kár lástima Karcsi Carlitos Károly Garlos karosszék sillón m Kasztília Castilla kasztíliai castellano Katalin Catalina kávé café m kávéház café m kedd martes m kedv humor m. inkább tesz vmit preferir innen de aquí ipari industrial iparkodik tratar de (+inf) ir escribir író escritor irodalmi literario irodalom literatura is también iskola escuela t. ideje es hora. . propicio kefe cepillo kék azul kel levantarse kelet este m . favorable. rendbe ~ poner en orden hölgy señora hőség calor m hőstett hazaña húg hermana. es tiempo időnként de vez en cuando idősebb tener más años -ig hasta Igaz. ~ hát así pues illatszertár perfumería ilyen t a n . ismer conocer ismeret conocimiento ismeretlen desconocido Ismerős conocido . milyen ~ van? ¿qué tiempo hace? rossz ~ van hace mal tiempo.van he aquí Itthon en casa ízetlen insípido ízletes sabroso ízlik gustar J János Juan jár ir . es menester 381 . egyetemre ~ ingresar en la universidad játék juguete m játszik jugar jegy billete tn. puntualmente idejön venir idenyújt pasar idő tiempo. <*. hermana menor huncut picaro. haber de. . van ~ . picarona hús carne / I ide por aquí idegen desconocido idejében a tiempo. milyen ~ ! ¡qué bien! nagyon ~ óptimo jobb mejor. ~at mandar traer . gana. es necesario . < taxit lograr. nagyon ~ picarón.imént. megmondja az ~at decir la verdad . mint más .

^ nélkül de memoria könyvkereskedés librería körül alrededor de körülbelül cerca d e . ~ vmibe empezar (+tárgyeset). később más tarde késve con retraso kész(en) listo két dos kétszáz doscientos. -on ~ además de klasszikus clásico kocsi coche m Kolumbus Colón komoly serio. ~ a n en serio kontár festő pintorzuelo korán temprano kórház hospital m kormány gobierno kölcsönad. ~ tíz óra lehet serán las diez köszönöm gracias köszönt saludar kötelesség deber m kövér gordo követ seguir. empezar. salir de kijön venir. ~ k e panecillo kénytelen verse obligado a kép cuadro képes vmire capaz de kér rogar. Ludovico lakás habitación / lakik vivir lakos habitante lámpa lámpara lány muchacha. egy ~ un poco de kísér acompañar kislány muchacha kissé un poco kiszolgáló dependiente m kitesz es de kitűnik descollar kitűnő eredménnyel con notas de sobresaliente 382 kiugrik saltar kiváló óptimo kíván desear kívül. egy keveset un poco kevésbé menos kéz mano / kezd comenzar. vkinek a <~a hija lap página . lényegesen ~ vmitől tener diferencias apreciables con L Lajos Luis. echarse a (-\-inf). -as kétségtelenül sin duda ' kétszer kettő. ~ebb jön acercarse . ~ r e para el extran­ jero . ~edik aproximarse középen en el centro középiskola escuela secundaria közért-fiók sucursal / de la Cooperativa de Consumos közlekedési eszkőz medio de transporte között entre közt entre kréta tiza Kristóf Cristóbal krumpli patatas kulcs llave / kultúrfelelős director cultural küld mandar külföld extranjero .kellemes agradable kellemetlen molesto -ként de kenyér p a n . ~ről del extranjero külföldi extranjero különbözik distinguirse. revolotear kert jardín m kerül costar késik llevar retraso keskeny estrecho késó'(n) tarde . ~eti magñt hacerse rogar kérdez preguntar kérem! no las merece keres buscar kereskedő comerciante kering rodear. salir kikötő puerto kiló kilo kimegy salir. teljesen ~ magát dormir a más no poder kibővít alargar. ~lak te veo látcső gemelos . principiar a (+inf). mint a ~ como dos y dos son cuatro kevés poco . ir kinevet burlarse (akit: de) kint afuera kinyit abrir kirakat escaparate m király rey kirándul hacer una excursión kis pequeño . ampliar kiesi pequeño kicsike chiquito kiér llegar kifizet pagar kifogásol criticar kifut vhonnan. (főnév) embajador m közben entretanto közel cerca. ~Ődik em­ pezar kezdetben al comienzo ki? ¿quién? kié? ¿de quién? kiabál gritar kialussza. kölcsönöz prestar kölni agua de Colonia költ gastar költemény poesía költő poeta m könnyű fácil könyv libro. pedir. (levelező-^) tarjeta lassú lento lát ver.

< az esze entrar en — razón megkap recibir megkér rogar megkezd empezar. magát a sí. ~ holnap mañana mismo . se magánál van estar en su juicio magas alto magával consigo magunk nosotros. siquiera legényember soltero legépeltet hacer copiar legjobb el mejor legkisebb el (más) mínimo legközelebb la próxima vez legnagyobb el mayor lehet puede ser . mirar megnyer tocar megóv abrigar megpillant ver megpróbál probar megsért ofender megszáll parar 383 . mostrar megnevez nombrar megnéz ver. aún . ~a van tener fiebre leánya hija leeke lección / ledörzsöl frotar lefekszik irse a la cama. excusar megcsinál hacer megelégedett. ponerse a (+inf) megkezdődik empezar meglát ver meglátogat (venir a) ver. magadnak a ti. sem tampoco. megelégedve contento megenged permitir megért comprender megfázva. ~ ma hoy mismo . llevo dos días que . cada dos días második segundo Matild Matilde még todavía. . ni siquiera megad conceder megáll parar . magában para sí magadat. ~ este esta noche. . -as magyar húngaro Magyarország Hungría mai de hoy majd luego majdnem casi május mayo már y a . meglepődik quedar sorprendido megmagyaráz explicar megmond decir megmos lavar megmosakodik lavarse megmutat enseñar. még . acostarse. ~ egyszer otra vez . marad quedar(se) március marzo Margit Margarita Mária María Marokkó Marruecos másik otro máskor otra vez másnap. . M ma hoy . estar parado megbán vmit arrepentirse de megbocsát dispensar . . Z. <~at. meg van fázva tiene un constipado megfelel convenir megfizet pagar meggyőződik vmiről convencerse de meghal morir meghalad vmit es superior a meghív invitar megígér prometer megír escribir megismer conocer megjelenik ser publicado megjön llegar. es posible lehetetlen imposible lehetséges posible . ~ délután • hoy por la tarde madár ave / maga mismo . ~nak a mí. ~ i a vizsgákat aprobar los exámenes leül (vmit tenni) ponerse a ( + inf) levág cortar levegőben en e) aire levél carta levelezőlap tarjeta leves sopa levet quitar(se) liget parque m Lisszabon Lisboa London Londres lusta holgazán . . könnyen ~ es fácil. te magaddal contigo magam yo mismo . minden ~ un día sí y otro no . llegar a ser leszáll vmiró'l bajar de leszed coger letesz (vizsgát) pasar.latín nyelv latín m látogatás visita látszik parecer láz fiebre / . megteszi a ~eket hacer gestiones lesz vmivé hacerse. visitar. különbözik Leó León lép entrar lépés. ~ két napja . . nem ~ es imposible lekefél cepillar lekésik perder lemegy bajar lendülettel con energía lent abajo lényegesen. echarse a dormir lefordít traducir legalább por lo menos. ir a ver. perdonar . me magának.

al lado de mely(et) que . egyre esak ~ja seguir diciendo mos lavar mosakodik lavarse most ahora . todas las familias mindenesetre de todos modos mindenféle toda clase (de) mindenképpen cueste lo que cueste mindenki todos. a nosotros. ~ kiló un cuarto de kilo de négyszáz cuatrocientos. hasta que Mihály Miguel mihelyt apenas. (uiat) recorrer megtud saber megvagyok regular megvaU confesar megvalósít realizar megvár esperar megvesz comprar megy ir . cumplir (con). mit fogsz ~ csinálni? ¿qué vas a hacer? ~ (csinálok umit) estoy (-{-gerundio). ~ neki se le da melege van tener calor mellett cerca de. antes (de) que mienk nuestro miért? ¿por qué? míg mientras . luego que mikor? ¿cuándo? millió millón m milyen? ¿cómo (es)? ~ e k ? ¿cómo son? ~ az idő? ¿qué tiempo hace? ~ j ó ! ¡qué bien 1 ~ színű? ¿de qué color es? tudom. hogy ~ fáradt vagy sé lo cansado (-a) que estás mindegy da lo mismo minden todo . (be-) entrar. todo el mundo mindennap cada día mindenütt en todas partes mindig siempre. mucho nagyszülők abuelos nála en su casa nálunk con nosotros nap día m. most ~ ahora mismo . igual que s i . después que modern moderno mond decir mondattan sintaxis / mondogat. -as minőség calidad / mint qué. como. jó ~ o t ! ¡buenos días I (égitest) sol m napoz tomar el sol nappalodik amanecer -né señora négy cuatro negyed cuarto . así que. -as mi? ¿qué? mialatt mientras miből? ¿de qué? mielőtt antes d e . (el-) marcharse . ~ tesz vmlt ir a ( + inf) mindnyájan todos minél előbb lo antes posible minket nos . (vissza-) volver. tan pronto como. cuanto .megtanul aprender megtekint visitar megtestesült jóság la bondad misma megtesz hacer . még ~ seguir (+participio) 384 mindjárt pronto . en cuanto como. grande nagyanya abuela nagyapa abuelo nagybátya tío nagynéni tía nagyon m ü y . ~ család toda familia. egy óra ~ tíz perecéi es la una y diez munka trabajo munkás obrero mutat enseñar múzeum museo mű obra műsor programa m műszak turno műszaki técnico művészet maestría S nagy gran. "w az elején al comienzo mismo. ~ csak igual que miota? ¿desde cuándo? ~ nem dohányzik? ¿cuánto tiempo lleva sin fumar? miután después de. ~ mindjárt ahora mismo . ~ e metro méz miel / mező campo mi nosotros. ~ (történt vmi) acabar de ( + inf) mozdonyvezető maquinista ferroviario mozi cine m mulat divertirse múlt pasado . — cuarto . de .kettő son las dos y. > . melynek a cuyo mely? melyek? ¿cuál? ¿cuáles? mélyen profundamente melyik? ¿cuál? mennyiségtan matemáticas mennydörög tronar mennyi! jcuánto I mennyi? ¿cuánto? ~be kerül? ¿cuánto cuesta? mennyország cielo mer atrever mérnök ingeniero mert porque mese cuento mesél contar messze lejos méter metro . -as négyzetkilométer kilómetro cuadrado . ~ ahogy cuanto mintha como si.

-as nem no . a nosotros. L összefut nyár verano . -as nekünk nos .' idioma m nyelvtan gramática nyelvtudományi de filología nyilvánvaló constar. ale­ grarse d e . (tanóra) lección / . veranear. orilla odaad dar odalép vkihcz acercarse a odamegy i r . az ~ é de usted önálló propio. ~ában en su casa óvatos cauto Ö. spanyol ~ cías* / de español ország país m orvos médico . a ellas öltöny traje m öltözködik vestirse ön u s t e d . az én nevem me llamo nevel criar nevet reir néz mirar . tanto gusto de összefut a nyál a számban se me hace la boca agua összes todos los . a él. ~ o n en verano nyaral pasar sus vacaciones.perccel a las seis y pico nehéz difícil nehézség dificultad / neked te . a legnagyobb ~mel con sumo gusto. a ellas nekikezd ponerse a ( + inf) nekiül ponerse a ( + inf) nektek o s . con suma alegría örül vminek estar contento con. a vosotros. a ellos. a ella nekik les . hace ott allí otthon en casa. ősz o t o ñ o . ellas őket les. Ő Ő él. ~ o n al oeste nyugodtan tranquilamente nyugton tranquilo nyújt pasar O olaszországi utazás viaje m por Italia olcsó barato olvas leer olyan tan onnan de allí óra hora . l a . ősszel en otoño őszinte sincero öt cinco ötödik quinto őt le. a ellos. (akire: tárgyeset) nézeget mirar. a ti nekem kme . algunos . banco páholy palco Pál Pablo pályaudvar estación / panaszkodik quejarse pápa papa m papírgyár fábrica de papel pár par m paraszt labrador. . independiente önbizalom confianza en sí mismo önmagának para sí mismo önök ustedes öröm alegría. ella öcsém mi hermano menor Ödön Edmundo ök ellos. ~ u l en italiano Olaszország Italia 25 Spanyol nyelvkönyv — 5614 385 . campesino parasztcsoport grupo de campesinos park parque m part ribera. l a s . . recientemente nemsokára itt lesz no tardará en llegar nemzeti nacional néni tía népies vulgar név nombre m. ~ n i megy ir de vacaciones nyelv lengua. (szerkezet) reloj m. a él. ~ n ő médica orvosság medicina ostobaság tontería oszt dividir osztály clase / osztálytárs condiscípulo osztályzat nota óta desde hace . (nagyon) ~ celebrar. a ella P pad pupitre m . ~ is ni * nemcsak no solo nemdohányzó para no fumadores nemes grande m nemrég(cn) hace poco.néha algunas veces néhány unos. acercarse óhajt desear ok motivo október octubre m olaj (bogyó) aceituna olasz italiano . a mí neki le . hat óra után ~ . es claro nyit abrir nyole ocho nyolcvan ochenta nyugat oeste m. estar mirando nézőtér platea nincs (en) no hay nos hát pues bien nővér hermana mayor Ny nyakkendő corbata nyál.

~an mucha gente sokáig largo tiempo sokban (különbözik) mucho sokan muchos sonka jamón m sor línea . ~ ni . nagyon ~ pésimo .párt partido például por ejemplo péntek viernes m pénz dinero pénzösszeg dinero. ~ a t mucho . —ben van está en orden rendkívüli extraordinario rengeteg (et) la mar de . a ~ban al aire libre szabadság vacaciones / pl szabó sastre m Szahara Sahara m száj boca szak facultad / / . ~ t áll hacer cola sovány delgado sötét oscuro spanyol español. ~ Idő alatt dentro de poco ruha traje m ruhatárosnő encargada del guardarropa rügyezik brotar S sajnál sentir . lamentar . -a f Boma Roma római romano rossz mal. hasta no más repülőgép avión m rész parte / réz cobre m ritkán raramente rokon pariente m. malo. ~ életemben en mi vida sohasem nunca sok mucho . ~ u l (en) español. ~hivatal estafeta de Correos postaláda buzón m postás cartero púder polvos R ^ rádió radio / ráér tener tiempo rálép vmire poner el pie en régebben antes regény novela regényíró novelista reggel por la mañana reggeli desayuno reggelizik desayunarse régi viejo régóta tanto tiempo remél esperar rend orden m . (el) castellano Spanyolország España súlyos grave sült (melléknév) frito . conseguir . hay sol Sz szabad Ubre . ni~ siquiera. . (főnév) asado sürgöny telegrama m sürgönyöz poner un telegrama süt a nap hace sol. nincsen ~ tövis nélkül nö> hay miel sin hiél rövid corto . (fénykép) salir sincs = sem só sal / sógor cuñado sógornő cuñada soha nunca . ~ minden muchas cosas . ~abb peor ' rosszul mal 386 rózsa rosa . hatalmas ~ dineral m pénztár caja pénztárahlak ventanilla pénztárca cartera pere minuto. .volt alcanzó un —e gran éxito sikerül lograr. az utolsó ~ben en el último momento peron andén m Péter Pedro Peti Perico pezeta peseta piac mercado . ~ . ni semmi nada semmiféle ninguno semmint que senki nadie . ~be hoz poner en orden . . nagy " . a más no poder . apresurarse sikátor callejón m siker éxito . suma de dinero . ningún. ~ i háló red / de compras pihen descansar pillanat momento piros rojo Piusz Pió pohár vaso . . ~om lo siento sajt queso sárga amarillo segít ayudar segítségével con ayuda de sehol sem en ninguna parte sem tampoco. ~ka vasito pompás excelente pontosan puntualmente porcukor azúcar m en polvo portugál portugués Portugália Portugal m posta Correos. ninguno sertéssült asado de cerdo sétál (ni megy) dar un paseo siet tener prisa .

tavasszal en primavera távirat telegrama m távoli lejano taxi taxi m. encontrar (tárgyesettel) talán quizá(s). ~ i látcső gemelos színházjegy billete m de teatro szivacs esponja szíves. h a z a ~ volver a casa terem sala Teréz Teresa 387 . ~ é r e por fortuna . ~ e n en invierno telefon teléfono . estar acostumbrado (a) szól decir. acaso. tal vez támogatás ayuda tanács consejo tanácsol aconsejar tanár profesor tanárnő profesora táncol bailar tánczene música para bailar tankönyv manual m tanterem clase / tanul estudiar. bello. müven ~fí? ¿de qué color (es)? színdarab pieza színész actor .szakasz departamento száll (~ felszáll) subir szálloda hotel m szalonna tocino szám numero szamár burro számára para számla factura szaporán corriendito szárazföldön por tierra száz cien. haga usted el favor (de) szívesség favor m sző palabra szóanyag léxico szoba cuarto szobor estatua szokott soler. ~el8tt anteayer . encontrar találkozik vkivel encontarse con. tiene mala suerte szerencsés dichoso szerencsétlen desdichado szerep papel m szeret querer . sok a ~ja tener mucho que estudiar tanuló alumno . ~ lassan irsp (+gerundio) szeptember septiembre m szerda miércoles m szerencse suerte / . hacer falta (a) szükséges necesario születésnap cumpleaños m . a ti tegnap ayer . compañero tart (ideig) d u r a r . ~on por teléfono telik (idő) pasar teljesít vmit cumplir (tárgyeset vagy con) telve repleto « téma tema m tenger mar m. ~ e n por mar tengerész marinero tengerpart orilla del mar tér. m e g ~ aprender tanulás estudio tanulmány estudio tanulnivalő. ciento szed tomar szegény pobre szék silla szekrény armario szél viento széles ancho szélmalom molino de viento szem ojo személy persona személyazonossági igazolvány cédula personal szén carbón szép hermoso. ~Iány alumna tányér plato taps aplauso tárgy objeto társ camarada m. diligente . ~ n en taxi te tú téged te . *~ este anoche tehát así pues tél invierno . nincs szerencséje no tiene suerte. jobban ~ preferir szervusz ¡hola! ¡salud I Szicília Sicilia szín color m. sonar. ~ vmitől temer tartalmaz contener tartalom contenido tartozás deber m tavasz primavera . ma vau a ~ j a cumple años hoy születik nacer szülők padres szürke gris T tábla pizarra tagad negar táj paisaje m takarékkönyvecske libreta de ahorros talál hallar. ~ n ő actriz színház teatro . tratar de szombat sábado szomjas tener sed szomszéd vecino szorgalmas aplicado. légy ~ ¿me haces el favor (de) ? ~ c n con gusto szíveskedjék tenga la b o n d a d . ~ a n con aplicación szótár diccionario szörnyű tremendo szöveg texto szövet tejido 25* szüksége van necesitar. amar .

-vel con valahányszor cada vez que valahol en alguna parte valaki alguien valamelyik nap uno de estos días valamennyien todos valami algo válaszol contestar. ~ r a ¡s seguir (+participio) több vario . nem ~ ignorar. torkuk szakadtából a más y mejor tovább (csinál vmit) quedar ( + gerundio).vannz el mismo új nuevo újabb otro újból de nuevo újság periódico úntnl aburrir úr señor út camino . ~ ir seguir escribiendo . fontosságot ~ vminck dar importancia a tulajdonság cualidad / túlságosan demasiado túlsók (at) demasiado tüdőgyulladás pulmonía tükör espejo tűnik -parecer Ty t y mejor . ~ek közt entre otras (cosas). estar de viaje . viaje m . responder válik llegar a ser valószínűleg deber de (-\-inf) vált jegyet tomar billetes van ser . equivocarse tévedés error m . (leül) sentarse üt (az óra) dar üzlet tienda V vacsora cena. a vosotros tizedik décimo tojás huevo toll pluma. ~ e otra vez . poner. (általánosan) h a y . /. ~ mint más que . hacer un viaje a . -—-tői talpig de pies a cabeza tetszik gustar . propósito tessék aquí tiene usted test cuerpo testvér hermano tesz meter. lenne nekem egy szívességet? ¿quiere usted hacerme un favor? mit lehet itt tenni? ¿qué se le va a hacer? teto lo alto . jól ~ no ignorar tudós sabio tulajdonít. aguardar. ~ben van estar en un error ti vosotros. estar . mi lesz vacsorára? ¿qué tendremos para cenar? vacsorázik cenar vadászat caza. -as tied tuyo tinta tinta tintatartó tintero titeket os . megírásra "*» estar por escribir Vargáéknál en casa de los Varga' város ciudad / városi municipal városliget parque m municipal tyúk gallina U udvari bolond bufón m udvariasan cortésmente úgy. parecer . ~ neki tener vár esperar. a ~iek los demás tölt pasar töltőtoll estilográfica tömve repleto tönkretesz vmit acabar con tör (nyelvet) chapurrear történet historia történik suceder tövis púa . mi ~ ? ¿qué desea usted? téved errar. ~ o n van estar de caza vágy deseo -val. estilográfica Tóni Toñuelo tonna tonelada torok. az utcán por la calle utcasarok esquina útiköltség gastos de viaje útlevél pasaporte m utolsó último .térkép mapa m természet naturaleza terület superficie / terv plan m. ~ pillanat supremo momento útvonal ruta Ü üdvözlő távirat telegrama m de felicita­ ción üdvözöl saludar ügy asunto ül estar sentado . rózsa tud (= képes) poder. hogy ~ mondjuk por decirlo así Ufiyannkkor al mismo tiempo 'Ml. llevar. hacer . hallarse . (szabadságra) ir de vacaciones utea calle / . csak ~ szakad az eső llueve a más 388 . (ésszel) saber . continuar a . ~ban a város felé camino de la ciudad után después de utazás viaje m utazási de viaje l utazik vhova viajar para.

visado vizsga examen m vizsgázik dar un examen vonat tren m Z zavar molestar. az utcán ~ por la calle végigjár recorrer végigtekint abarcar con la vista vél pensar vele con él. ~ o t Iát ver mundo világos claro .váróterem sala de espera vas hierro vásárlás ir de compras vasárnap domingo vásárol comprar. a ~ o n en el mundo . al fin d e . ~ a n claramente villámlás relampaguear villamos tranvía m virág flor / . ~ocska florecita virágcsokor ramillete m de flores viskó casucha visszajön regresar visszamegy volver visszatér volver visz llevar viszontlátás. a ~ ter­ minar por f + inf) végig . comprar vetés sementera vetődik acertar a pasar por vezet (állatot) llevar vidám alegre vidáman alegremente vidéken en el campo vidéki de provincias vígjáték comedia vigyáz tener cuidado (amire: de) világ m u n d o . con ella velcd contigo velem conmigo vélemény opinión / Velence Venecia veletek con vosotros véletlen casualidad / velünk con nosotros vesz tomar . a holnapi ~ i g ! hasta mañana víz agua vízum. ir de compras vaskályha estufa de hierro vastag grueso véget ér terminar végén a fines d e . ~ r e tesz meter en bolsillo zsebkendő pañuelo Zsófi Sofía . disturbar zavarás molestia zene música zongorázik tocar el piano zöld verde zöldbab judías verdes Zs zseb bolsillo.

79 birtokrag elhagyása 74 birtokviszony 44 . ~ a többes számban 22 c írása qu helyett az igeragozásban 133 . 323 adverbio. ~ kö- . feltételes mód conocer 52 consigo. ~ régmúlt 192 betűk neve 4 betűsor 4 bien 126 birtoklás kifejezése 63 birtokos névmás 75. ~ imo-val 159 általános létezés kifejezése 35 amely. 270 . 316. aún 45 az. ~ jövő használata 185 . aquella 35 aquél. ' f» használata 319. amelyek. 323 a pesar de 261 aquel. ~ szórendje 44 buen. —val álló mellék­ nevek 319. mondatrövidítés ~-val 260 conmigo 96 condicional. ~ jelzős kifejezésekben 208 . << a szóképzésben 13 caballero 45 cada 81 caer + melléknévi igenév 279 célhatározói mellékmondat rövidítése 261 cerca de 323 cesar de + főnévi igenév 270 cien. 317. ciento helyett 88 ciento 88 leomol 37 con elöljárószó egybeírása névmási ala­ kokkal 9 6 . amik 254 andar + határozói igenév 284 . -je 75 a fin de 261 ahí 36 aki. ~ múlt használata 175 . azok 36 bajo 323 „bármennyire is" 215 becéző képzők 144 befejezett jövő képzése 185 . -ja. 390 ~ múlt rendhagyó képzése 182 . cuya 254 „csak" fordítása 97 családnevek 280 cselekvő szerkezet átalakítása szenve­ dővé 251 -d végű főnevek neme 21 de elöljárószó használata 38. ~ de + főnévi igenév 108. ~ val álló igék 319 . jelzői (főnévvel álló) ~ 75 . aquélla 36 aquello 36 aquí 36 a través de 323 aun./ NYE LVTANI T i R GYMUTATÓ (A számok az oldalt jelölik) a elöljárószóhasználata 52. ~~ igék vonzataként 318 . bueno 89 c írása z helyett az igeragozásban 65 . < + — melléknévi igenév 279 ante 322 antes de 260. ~ érte­ lemkiegészítő főnévi igenév előtt 263 . -e. contigo 96 continuar + határozói igenév 284 contra 323 ¿cuál? 37 cuyo. ~ múlt képzése 174 . amelyik 254 amerikai spanyol nyelvben mutatkozó eltérések 15 ami. mondatrövi­ dítés ~ -val 260 ábécé 4 acabar 108 . ~ mellék­ nevek vonzataként 318 . ~ é r t e ­ lemkiegészítő főnévi igenév előtt 262 . határozószó -a. akik 253 al 53. 1. állítmányi (önálló) ~ 75. 1. 260 alany szórendi helye 24 alanyi és tárgyas ragozás 31 alli 36 állítmány szórendi helye 24 általános alany kifejezése sc-vel 72 . ~ vonzatai 271 acaso 136 acerca de 323 además de 260.

. «•* com­ puesto. — <•»' -I. ~ mint a szavak jelentésének megkülönböztetője 14 •el. 1. ~ múlt képzése 1 6 4 . 323 •divertirse 186 Don. ~(se) a + főnévi igenév 270 •egyeztetés különböző nemű főnevekkel 109 •egyidejűség 240 ékezet kitétele 14 . szavak ~ . ~ mint melléknevek állandó vonzata 320 'encima de 323 en contra de 323 •en dirección a 323 entre 323 •en vez de 261 enyém 75. ~ de 81 decir 52 •de debajo de 324 de entre 324 dejar de + főnévi igenév 270 delante de 323 dentro de 323 de (por) detrás de 324 desde 323 después de 261. névmási alakok egybeírása a ~-ban 1 4 3 . ~ mint igék állan­ dó vonzata 262 . ésta és está közötti különbség 36 estar 43 . 1. ser és < közötti különbség — 44 .141. 284 . ~ régmúlt 191 főige és értelemkiegészítő ige egybe­ kapcsolása 262 főnév képzése főnévi igenévből 259 . múlt idejű határozói igenév gran. ~ mint igék állandó vonzata 3 2 0 . 53 . ~ rendhagyó többes száma 2 9 3 . ~ mint melléknevek állandó vonzata 317.284. ~ ragozott állítmány helyett 260 . mellékmondatok rövidítése ~-val 264. melléknév és határozószó folyamatos cselekvés kifejezése 80. ~ mód jelen idejének haszná­ lata 206 . ~ igével képzett személy­ telen szólásmódok 87 . 1. 322 •el que. 1. ~-vel álló melléknevek 317 de a 324 •debajo de 323 deber 52 . 293 .zépfok után 167 . la helyett 45 életkor kifejezése 63 élettelen főnevek megszemélyesítése 89 előidejűség 240 elöljárószók (általában) 22 . -val képzett hatá­ rozószók 127 . ~ mint a műveltetés kifejezője 272 hacia 323 hallarse + melléknévi igenév 279 hangok kiejtési táblázata 10 hangsúly jelölése 13 . ige ~ . esa 35 ése. Doña 45 dormir 64 •doscientos. fontosabb —' használata 316 .a l 3 : hangsúlyos magánhangzóra végződő főnevek neme 21 391 .melléknévi igenév 278 . grande 89 gyűjtő értelmű többes számok 45 gyűjtőszámnevek 296 „ h a " kötőszónak „gue"-vel fordítása 216 haber 60 . la que 254 elválasztás 15 •en elöljárószó használata 37. ~ múlt haszná­ lata 165 . befejezett jövő idő gerundio. csak a többes számban használt főnevek 294 főnevesítés 259 .319 . múlt idejű ~ 192 . ~ érte­ lemkiegészítő főnévi igenév előtt 263 . ~ egyszeri kitétele felsorolásban 208 . jelen idejű ~ 5 1 . ~ perfecto o com­ puesto 1. 321. 318. ~ mód múlt idejének kép­ zése 207 . ~ használatának egyszerűsítése 14 . < + határozói igenév 80. 271 hacer 5 1 . ~ neme 21. 65 •echar különféle jelentései 2 3 5 . 319. 79 errar 65 •értelmező helye a mondatban 23 ese. mellékmondatok rövi­ dítése '—-kai 260 . . ~ több­ féle vonzata 271 este. esta 35 éste. 1. 292 . tagadó alakú ~ 143 feltételes mód jelen idejének képzése 2 0 5 . ésta 36 esto 36 ez végű főnevek neme 21 felkiáltásban használt kérdő névmás ékezése 14 felkiáltójel használata 16 felsőfok. jövő idő . ~-vel álló igék 316 . ~ mód múlt idejének hasz­ nálata 207 . főnévi igeneves mondat­ szerkezet 262 frente a 324 fuera de 324 futuro. határozói igenév.e 89 főnévi igenév . ~ mondat 238 fokozás. <-> — de + főnévi igenév 63. melléknév és határozószó felszólító mód 138. 320. mondatrövidítés -*-vei 260. e helyett ie 13. <—-vei alkotott kifejezé­ sek 2 7 0 . ~ rendhagyó kép­ zése 142 . ~ mint tárgy 30. -as 88 durante 323 «. ~ szabályos többes száma 22. ésa 36 eso 36 •esta.mint segédige 158 . y helyett 8 1 .

magánhangzók ~ . ~. melléknév és határozószó la. ~ mint főnevesítő szó 3 0 . ~ a + + főnévi igenév 270 . jelen idő fel­ szólító mód helyett 208 392 Jelzői mellékmondat rövidítése 157 . melléknévvel egyező ~ 126 . llevar különleges használata 217 . ~ tőhangváltozása 64. feltételes mód jelen ideje 205 . mással­ hangzóra végződő főnevek neme 21 . ~ ki­ ejtése 4 . felszólító mód imperfecto. ~ mint határozószó 126 malo 89 mandar 177 már 45. ~ képzése mellék­ névből 126 . ~ használata 158 középfok. ~-i táblázat 10 kiemelés 185 kiemelt jelző helye a mondatban 30 kijelentő mód jelen ideje felszólító mód helyett 208 kijelentő mondat szórendje 24 kölcsönös névmás 71 kötőmód használata 135. les 102 lejos de 324 lo. < — alanyi és tárgyas ragozása 3 1 . ~ rendhagyó jelen idejé­ nek képzése 133 . ~ főnevesítése 89 . ~ tagadás 65 kicsinyítő képzők 144 kiejtés. ~ többféle vonzata 2 7 1 . ~ jelen ideje 128 . ~ kitétele todo mellett 9 5 . ~ -f+ határozói igenév 285 magánhangzók hosszúsága 4 .időinek összefogla­ lása 233 közelmúlt 158 . kijelentő mód jelen ideje 5 1 . mássalhangzóra végződő melléknevek alakjai 29. kötőmód jövő ideje 233 junto a 324 „kell" fogalmának kifejezése 60. ~ névelője 20 „hogy" elhagyása kérdőszó előtt 108. eltérések az —tói 242 ie írása e helyett 13. ~ közelmúltja 230 . 1. f melléknévi igenév 279 jelen idő. 1. egysze­ rű -^ használata 95. 213 . ~ folyamatos múlt­ ja 222. 217 más 166 . ~ melléknév helye a mondatban 30 Jövő idő. . ész­ revételek az ~-hoz 308 igető 51 igevonzatok 81 imperativo 1. ~ folyamatos múltjának használata 223 . 294 . a kérdést beve­ zető ~ helye a mondatban 25 kérdő mondat szórendje 24 kérdő névmások 37 . 323 -hat. folyamatos múlt inferior 176 ínfimo 176 infinitivo. más­ salhangzók ~-e 5 . ~ használata ország. ~ que 254 los 95 luego de 261 . ~ magyartól eltérő használata 291 .hangsúlytalan névmási alakok helye a felszólító módban 143 : < egybeírása — az igével 125 .e 4. 64 ige ragozása (táblázatok) 298—307 .névelő ki­ — tétele a magyartól eltérően 31. ~ ékezése 14 kettős magánhangzók 8 . perc) kifejezése 73 időhatározói mellékmondat rövidítése 260 időmeghatározó kifejezések 73 idővonzat szabályai 240. közép. ~ perfecto ocompuesto múlt idejű főnévi igenév 192 -ión végű főnevek neme 21 ir különleges használata 108 . ~ közelmúltjának használata 231 .és városnevek előtt 53 hay 35 helyesírási szabályok 12 helyhatározószók 36 hét napjainak többes száma 89 hímnemű főnevek 2 1 . 102 le. ~ + határozói igenév 284. 292 határozói igenév 7 9 . ~ régmúltjának hasz­ nálata 232. elöljárószóval képzett —k 127 határozott névelő 20 . 64 keltezés 88 képesség kifejezése 64 kérdőjel használata 16 . le helyett 107 . „hogy milyen" fordulat spanyol fordí­ tása 207 y helyett e 81 idő (óra. kötőmód jelen ideje 132 . ~ mással­ hangzók 9 . las 95. ~ szenvedő alakja 250 igemódok és igeidők összefoglalása 194 igeragozás (táblázatok) 298—307 . előidejű ~ 193 határozószó 125. ~ régmúltja 2 3 1 . < találkozása 123 — hangtani szabályok 12 hány éves? 63 hármas magánhangzók 9 hasonlító szerkezet 165 hasta 261. no ~ que 9 7 . ~ fokozása.és felsőfoka 184. kettős ~ 8 mai 89 . egyszerű ~ képzése 94. befejezett ~ 1 8 5 . 1. ~ mint nyomatékosító szó 136 mássalhangzók kiejtése 5 . -het64 határozatlan névelő 20 . főnévi igenév.

—' egybeírása a határozói igenévvel 80 . ~ határozói igenéwel 80. folyamatos régmúlt poder 64 poner 78. ~ nőnemű főnevek 22 ojalá 136. primero 88 qu írása c helyett 13 que mint vonatkozó névmás 2 5 4 . két ~-vel ren­ delkező igék 314 menor 176 -mente 126 mii 88 miilón 88 milyen 37 . ~(se) + határozói igenév 285 querer 52 quien. 1. határozatlan ~ 20 . 225 -ón 144 • óra (idő) kifejezése 73 oración condicional. ~ értelmi változása a szórendtől függően 225 melléknévi igenév. ~ főnevesítése 30 . ~ obstante que 261 nőnemű főnevek 2 1 . 260 melléknév többes száma 30 .312 . 64 -o végű főnevek neme 2 1 . jelzői ~ helye a mondatban 30 . ~ szavak ékezése 14 j r^ szavak elválasztása 16 para elöljárószó használata 3 2 1 . ~ hatá­ rozói igenév 193 mutató névmások 35 műveltetés 177. ~ elhagyása kérést jelentő igék után 216 . közelmúlt pretérito simple o indefinido. ~ mellék­ nevek 295 . 1. 194 mucho 37 múlt idejű főnévi igenév 192 . önök 44 önálló birtokos névmások 75.v a l 261 participio. ~ fokozása (közép. melléknévi igenév pedir 64 peor 176 permanecer + határozói igenév 285. múlt idejű ~ használata 157 . befejezett múlt primer. quienes 254 quisiera 225 quizá(s) 136 recoger 65 rendhagyó igék betűrendes jegyzéke 309 részeshatározó kifejezése 58 saber 313 salir 313 san. 94.^ k é n t használt szófajok 2 9 5 . folyamatos régmúlt pretérito presente o perfecto. 193. ~ használata Jelzős főnév előtt 6 6 . jelen idejű ~ képzése 157 . > — értelmi változása ser és estar mellett 44 . 232 mismo 118 módosító képzők 144 mondathangsúly 15 mondatrövidítés főnévi igenéwel 83. mondat­ rövidítés ~-val 260 . ~-vel kép­ zett kifejezések 278 . ~ találkozása 123 no 2 3 . 1. mellék­ mondatok rövidítése ~ . folyamatos múlt pretérito pluscuamperfecto. 1. 262 . ~ többes száma 2 2 . ~se + melléknévi igenév 279 . ~ használata a megszólításban 24 névmási alakok egybeírása az Igével 106 . 1. ~ középfok után 167. jelen idejű ~ használata 157 . 176 . feltételes mondat ön. 260. vonzat kitétele ~ előtt 216 ¿qué?37 quedar + melléknévi igenév 279. múlt idejű ~ képzése 156. 272 nagyító képzők 144 -nál. ~ + melléknévi igenév 279 pluscuamperfecto. 96. ~se a + főnévi igenév 270 por elöljárószó használata 3 2 1 .máximo 17ö mayor 176 medio 285 még 45 megszólítások 44 megvetést kifejező képzők 144 mejor 176 mellékmondati kötőszók 214 mellékmondatok rövidítése 80. . befejezett régmúlt pretérito imperfecto.és felső fokú alakja) 165. 79 összetett főnevek neme 293 . ^ nőnemű alakja 294. határozott — 2 0 . santo 89 393 t . 1. a főnevek ~-'-e 21. ~ más que 97. ~ a szenvedő szerkezetben 251 pretérito anterior. 1. o helyett ue 13. ~ névelője 20 o helyett u 8 1 . „hogy milyen" 207 mind(en) 66 mínimo 176 „ m i n t " kifejezése középfok után 167 „mintha csak" 225. 1. 292 néma mássalhangzók 7 nemrehajló főnevek 292 nemzetiséget jelölő melléknevek nőnemű alakja 29 névelő. -nél kifejezése középfok után 167 -né 45 nem.

szen­ vedő szerkezet x helyett / írása 7 y írása i helyett 13 . ~ . < hang­ — súlytalan alakjainak használata 106. ~ „hogy vajon" jelentésben 242 sin elöljárószó 323. la. u mint írásjel 13 udvarias megszólítás 44 ue írása o helyett 13. 2 7 1 . 185. ~ + határozói igenév 284 . ~se + melléknévi igenév 279 vessző használata a magyartól eltérően 54 vez 296 visszaható ige ragozása 7 1 . los. ~ helye a mondatban 106 . ~ + melléknévi igenév 279 ver 59 . ~se + + melléknévi igenév 279 vonatkozó névmások 253 . ~ + melléknévi igenév 279 según 323 sembrar 64 semmint 184 sendos. ~ igével képzett kifejezések 63 . ~ név­ mások 7 1 .se mint általános alany 72 . ~ egybeírása egyes igealakokkal 106 személyesített főnevek tárgyesete 89 személyt jelölő főnevek tárgyesete 5 3 . főnév. megszemélyesített fő­ nevek ~-e 89 tener 60 . 24. 206. 231 változatlan főnevek a többes számban 89. tener + melléknévi igenév 159. ~ használata 87 tras (de) 260. 293 „van. y kitétele számnevekben 88 ya 45 z írása c helyett 13 . melléknév ~ . 294 . ~ szerkezet használata 252 . ~ névmások bővelkedő használata 116 . fa­ szerkezet körülírása 252 szóelválasztás 15 szókapcsolás 15 szórend a kijelentő mondatban 23. ~ névmások egybe­ írása egyes igealakokkal 72 volver a + főnévi igenév 270 . 279 tercer. sendas 272 sentir 64 ser ragozása 43 . *• használata 88 ** su birtokos névmás különféle jelentései 79 subjuntivo. y mint szókezdő hang 13 . < hangsúlyos — alakjainak használata 107 . solamente 97 sorszámnevek 87 . nem «~ 30 személytelen igék és szólásmódok 87 szenvedő igeragozás 250 . 158 seguir ragozása 52 . tener + főnévi igenév 271. ~ .ú főnevek 294 tőhangváltó igék 64. -~ a kérdő mondatban 24 tagadás 23 tal vez 136 también 24 tampoco 65 tan mint nyomatékosító szó 136 tárgy kiemelése 95 . ~ elölj árószós esetei 107 . ~ bővelkedő használata 114. ~ uno helyett 87 . 1. kötőmód sumo 175 superior 175 supremo 175 számnevek. ~ szerkezet 252 . ~ összetett számnevek­ ben 88 únicamente 97 uno mint az általános alany kifejezője 159 unos. ~ mint a birtoklás kifejezője 63 . Ustedes 44 . tercero 88 terminar por + főnévi igenév 270 tizedes törtek 296 todavía 45 todo 66 többes szám. ~ mint visszaható névmás 71 . 261. y helyett e 81 . 1. ~ kitétele que előtt 216 voz pasival !• ig e szenvedő alakja. ~ 394 que 63. ~ kitétele a tárgyas ragozásban 109. unas 167 Usted. ~ és estar 18 scrwir 64 si mint feltételes kötőszó 224 . mondatrövidítés —val 261 sin embargo de 261 siquiera 271 sólo. ~ helye a mondat­ ban 53 utóidejűség 240 ü mint írásjel 13 valer 314 valószínűség kifejezése 81. 1. ~ + határozói igenév 284. ~ használata a magyartól eltérően 23. ~ megismétlése lo. 101-től végig 8 1 .117.a t nem ékezzük 14 vonzatok 8 1 .a . 64 un használata una helyett 45 . vannak" kitétele 23 vencer 65 venir 314 . 95. 323 u írása o helyett 13 . > névmási — jelentései 55 segédige (haber) 60. sorszámnevek századok jelölése 88 személyes névmások táblázata 102 . tőszámnevek. las névmásokkal 95 tárgyas ragozás 31 tárgyeset 30. 308 törtszamok 295 tőszámnevek 1-től 100-ig 72 .

La familia Varga II. A hangsúly és jelölése 11. A magánhangzók és kiejtésük 4. En casa HETEDIK LECKE I. Refranes españoles 3 3 4 4 5 8 9 9 10 12 13 15 15 15 16 17 17 18 26 26 28 28 32 33 34 34 40 40 41 41 47 48 49 49 55 55 56 60 60 61 61 . A spanyol betűsor 3. A szavak elválasztása a sor végén 14. Néhány helyesírási és hangtani szabály 10. Az amerikai spanyol nyelvben mutatkozó eltérések 13. Conversación III. mondathangsúly 12. Refranes españoles HATODIK LECKE (Ismétlés) I. Refranes españoles ÖTÖDIK LECKE I. Un refrán español NEGYEDIK LECKE I. A kérdő és felkiáltó mondatok jelölése ELSŐ LECKE I. Néma mássalhangzók 8. Un encuentro por la calle II. Un refrán español HARMADIK LECKE I. Hoy es domingo ¿ II. En la escuela II. En la clase II. Estudiamos el español II. A spanyol hangok kiejtési táblázata 9. En un café de barrio (Chiste) III. Conversación III. A spanyol nyelv 2. Conversación III. Kettős mássalhangzók 7. Conversación III.I TARTALOMJEGYZÉK • BEVEZETÉS 1. Conversación MÁSODIK LECKE I. A mássalhangzók és kiejtésük 5. Szókapcsolás. Colores y cualidades II. A kettős magánhangzók 6.

Los Varga irán de compras II. Compra ventajosa TIZENHATODIK LECKE I. Refranes españoles TIZENHARMADIK LECKE I. Oficio inoportuno (Chiste) IV. El año II. Visitando el museo (Chiste) IV.NYOLCADIK LECKE I. El enemigo de las supersticiones (Chiste) IV. Conversación III. Refranes españoles TIZENKETTEDIK LECKE (Ismétlés) I. Distracción (Chiste) IV. Entre madre e hija 2. El favor (Chiste) IV. !. Conversación III.. El desayuno II. Refranes TIZENNYOLCADIK LECKE (Ismétlés) I. Entre padre e hijos 3. El desayuno (Chiste) IV. Refranes TIZENHETEDIK LECKE I. Conversación III. Abuelo y nieto (Chiste) III. . Refranes españoles TIZENEGYEDIK LECKE I. Por la mañana II. Mi programa de cada día II. En el gran almacén II. Conversación (En la sección de tejidos) III. . Refranes TIZENÖTÖDIK LECKE . Un buen consejo (Copla) IV. La familia Varga cena en casa II. Castillos en el aire II. Refranes TIZENNEGYEDIK LECKE I. En la salchichería 4. Conversación III. Refranes españoles TIZEDIK LECKE I. De paseo en la capital II. ¿Qué dice el profesor en la clase? II. Escenas cotidianas 1. I. Conversación III. . Refranes españoles KILENCEDIK LECKE I. En el estanco 396 6? 68 68 69 69 75 75 76 77 77 83 83 84 85 85 91 91 92 92 93 98 98 99 100 100 102 102 103 104 104 111 111 112 113 114 120 120 121 121 128 129 129 130 131 138 138 138 139 139 139 140 140 147 147 148 . Trabajo superfluo (Chiste) IV. . Conversación III. Conversación III. En el comedor de la fábrica II. Conversación III.

En el teatro ' II. Conversación I I I . Un chiste de hace cincuenta años III. U n abrazo (Chiste) IV.III. Conversación III. Refranes HUSZONKILENCEDIK LECKE I. Refranes HUSZADIK LECKE I. Refranes HUSZONKETTEDIK LECKE I. Recuerdos de escuela I I : Conversación III. Refranes HUSZONHETEDIK LECKE I. Conversación III. E n el compartimiento II. La vocación de escribir (Chiste) IV. Conversación III. . De viaje (Poesía) HUSZONNYOLCADIK L E C K E I. El cuento de nunca acabar II. El sueño de un criado (Cuento asturiano) II. Conversación (Al teléfono) III. Conversación III. La mejor muerte (Anécdota) I I I . Indicio cierto (Chiste) IV. Una invitación II. Refranes HUSZONÖTÖDIK L E C K E I. Refranes HUSZONEGYEDIK LECKE I. Umbral (Poesía) HUSZONHATODIK L E C K E I. 1 . Nieve y flores II. Refranes 148 149 TIZENKILENCEDIK LECKE I. Cartas (Chiste) ' 151 152 153 154 154 161 162 162 163 163 169 169 171 172 172 178 178 180 181 187 188 189 189 196 196 197 198 200 201 202 202 210 210 211 211 218 219 220 220 227 227 229 229 235 235 236 244 244 245 245 '. El sol y el polvo (Poesía) HUSZONHARMADIK LECKE I. Preparativos de viaje II. Los Varga sueñan con hacer un viaje II. Un portero exacto (Chiste) HARMINCADIK L E C K E (Ismétlés) I. Un libro interesante (Anécdota) IV. E n la frontera I I I . E n la estación de ferrocarril II. E n ferrocarril (Chiste) III. Echemos un párrafo sobre el verbo „echar" II. España II. Un rapto de generosidad (Chiste) H U S Z O N N E G Y E D I K LECKE (Ismétlés) I.

Conversación NYELVTANI ÖSSZEFOGLALÁS 1. El labrador. A con elöljárószó 4. El huevo de Cristóbal Colón HARMINCHATODIK LECKE I. Consejo a un mal pintor (Epigrama) HARMINCNEGYEDIK LECKE I. A melléknév 4. A többi elöljárószó 8. Az a elöljárószó 3.I HARMINCEGYEDIK LECKE I. 398 . Remedio eficaz (Chiste) III. A névmás 6. Az en eJöljárószó 5. Literatura y arte en España II. La lengua castellana o española II. Profesiones y oficios II. A szabályos igék ragtáblája Az -ar végű szabályos igék ragozása Az -er végű szabályos igék ragozása Az -ir végű szabályos igék ragozása A visszaható igék ragozása Megjegyzések a szabályos igék ragozásához Tőhangváltó igék A rendhagyó (és helyesírási szempontból sajátságos) igék betűrendes jegyzéke Két melléknévi igenévvel rendelkező igék Cselekvő értelmű melléknévi igenevek A ser. Refranes HARMINCKETTEDIK LECKE I. A névelő 2. A de elöljárószó 2. Az ige Az igeragozás -. Refranes HARMINCHARMADIK LECKE I. Az elöljárószó 1. A para elöljárószó 6. Agudeza de Francisco de Quevedo (Anécdota) HARMINCÖTÖDIK LECKE I. Un andaluz en Holanda III. Cervantes III. A számnév 5. su hijo y el burro (Cuento) II. Összetett elöljárószók KULCS A FORDÍTÁSI GYAKORLATOKHOZ SPANYOL-MAGYAR SZÓTÁR MAGYAR-SPANYOL SZÓTÁR NYELVTANI TÁRGYMUTATÓ 247 247 248 248 256 256 258 258 265 266 267 268 273 274 275 276 281 281 283 286 286 287 291 291 292 294 295 296 296 296 298 300 302 304 306 308 308 309 314 315 315 315 316 316 317 319 319 321 321 322 323 325 347 376 390. A határozószó 8. Cristóbal Colón II. La excusa del ladrón (Chiste) III. A por elöljárószó 7. La mezquita de Córdoba II. 7. A főnév 3. illetve estar igével kapcsolt melléknevek értelmi változása . .

0685 Athenaeum Nyomda.W ? d ^ S 2 í w ^ *??** * MŰSZaM Példányszám: 18 000. Budapest . az MS¿ 5601-ÍTés' ¡ í M ' s S S S S S í í " . Gaali M á r k Műszaii vezeS: H ^ l S T ^ T ^ ^ l ' T r Utánnyomásra IStVÓn szerkesztő: Lojd Lajos. Felelős S^M-UBO..^ ^ ' Raktári szám: 5614 5602—55 szabvány szerint _ TA 2144-C/9-7476 74. Késztuf'az 1971 ^ S ^ t ^ S I Z * 1 1 9 7 4 ' a u ^ s z t u s matricáró1 íves magasnyomással.+A . « .Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató . „ „ előkészítette: dr. A kézirat nyomdába^ éVkezrtt.A kiadásért felelős a Tankönyvkiadó igazgatója. Terjedelem: 35 (A/5) ív. ^ .

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful