Dr. Király Rudolf

SPANYOL NYELVKÖNYV
tanfolyamok és magántanulók számára

Hetedik kiadás

Tankönyvkiadó, Budapest, 1974

A RAJZOKAT

E I G E L ISTVÁN
FESTŐMŰVÉSZ KÉSZÍTETTE

ISBN 963 17 0579 X

© DJR. KIRÁLY R|UjD¡O.L¡F, 1974

Bevezetés

1. A spanyol nyelv (La lengua española; el idioma español; el español; el castellano) A mai Spanyolország területét, a Pireneusi (vagy ahogy régebben nevezték; Ibériai) félszigetet eredetileg az Észak-Afrikából odatelepedett i b é r e k lakták. Később k e l t á k keveredtek közéjük („keltibérek"). Az ásványi és egyéb kin­ csekben gazdag félszigetre az idők folyamán föníciaiak, görögök és karthágóiak is költöztek. Az időszámításunk előtti harmadik században r ó m a i gyarmato­ sítók jelentek meg a félszigeten. Velük elkezdődik a l a t i n nyelv elterjedése az őslakosság közt. A spanyol nyelv a nép által beszélt latin nyelv változata, és ennélfogva a többi „román" nyelv: a portugál, francia, provenszál, szard, olasz, ladin, román nyelv közeli rokona. A spanyol nyelv hangtani és kiejtésbeli sajátos­ ságai a keltibérek nyelvére vezethetők vissza. A spanyol nyelv szókincsének tíz százalékát a r a b elemek alkotják, ami a hosszú mór uralom (711 — 1492) következménye. A germán, francia és olasz befolyás már nem olyan jelentős. Amerika meghódítása indián szavak meghono­ sodását eredményezte (pl. tomate paradicsom, chocolate csokoládé). Az egységes, irodalmi spanyol nyelv kialakulása szempontjából döntő szerep jutott K a s z t í 1 i a spanyol tartománynak, mely mind politikai, mind irodalmi téren (Cervantes, Lope de Vega, Calderón de la Barca műveivel) a vezető helyet foglalta el. Ezért használják a spanyol nyelv megjelölésére még ma is a castellano (kasztíliai) szót. Egyébként Spanyolországban éppúgy vannak nyelvjárások, mint másutt. Andalúzia, Asztúria, Aragón, León spanyol tartományban például az andalúziai, illetve asztúriai, aragóniai, leóni nyelvjárást beszélik. A tanult emberek természetesen mindenütt az irodalmi vagy hivatalos spanyol (kasztíliai) nyelven beszélnek. A Katalóniában beszélt katalán nyelv, a Galicia tartomány­ ban beszélt gallego nyelv és a Pireneusok vidékén élő baszkok nyelve viszont különálló nyelvnek számít. A spanyol nyelvet ma több mint százmillió ember beszéli. Spanyolországon kívül spanyolul beszélnek az afrikai Spanyol-Marokkóban, a Baleári-szigeteken és az Antillákon, a Fülöp-szigeteken, Mexikóban és — Brazília kivételével, ahol portugálul beszélnek — egész Dél-Amerikában. Az Amerikában beszélt spanyol nyelv lényegében nem különbözik a kasztíliai spanyol nyelvtől. A fontosabb el­ térésekre a továbbiak során még visszatérünk.

3

2. A spnnyol betűsor (El alfabeto español) a következő 30 betűből áll: a á
}

ejlsd:

b bé

c ?é

eh csé II élje t té

d dé m érné u u

e
é n éné
V

«

»

¿fé ñ ényé

hé o ó

h desé p pé
X

f i q kii

ejtsd:

ftdtá r éré

k 1 ká . élé rr érré s észé

ejtsd:

be

w be dobié dóblé bé

ékisz

ejtsd:

y jé, i grjégá

céda

A k és a w csak idegen szóban fordul elő. 3. A magánhangzók (las voeales) és kiejtésük A spanyol nyelv magánhangzói: a, e, i, o, u, y. Az y tulajdonképpen félhangzó, mert lehet magánhangzó is {„i"), mássalhangzó is („j"). A magánhangzók kiejtésben' h o s s z ú s á ' g á t illetően azt kell tudnunk, hogy a spanyol magánhangzókat sohasem nyújtjuk olyan hosszúra, mint a magyar á, é, i, ó, ú hangokat. A spanyol magánhangzók f é l h o s s z ú a k a hangsúlyos szótagban, r ö v i d e k (mint a magyar a, e, i, o, u hangok) a hangsúlytalan szó­ tagban. A hangsúlyos magánhangzót a spanyolban akkor is csak félhosszan ejtjük, ha ékezettel van ellátva, mert a spanyolban az ékezet a hangsúlyt, nem pedig a hangzó hosszúságát jelöli, mint a magyarban. Elöljáróban megjegyezzük, hogy a spanyol szavakban a hangsúly legtöbbször az utolsó előtti szótagon van. A mássalhangzóra (de nem n-re vagy s-re) végződő szavakban az utolsó szótag a hangsúlyos. Ettől az alapvető szabálytól való minden eltérést ékezettel jelölnek a spanyojban. A bevezető részben a spanyol szavak kiejtésének átírásában a hangsúlyos magánhangzót dőlt betűs szedés jelöli. Az egyes magánhangzók kiejtése : a = magyar a és á közötti hang (mint a német „Anfang" szóban); átírá­ sunkban ezt a hangot á-val jelöljük: patata [pátátá] burgonya, ánima [ánima]lélek, pan [pán] kenyér, banana [bánóná[banán, alarma [álármá] riadó. e = magyar e és é közötti hang. Zárt (azaz mássalhangzóval végződő) szó­ tagban az e kiejtése természetszerűleg közelebb áll a magyar c hanghoz, amelyet a merre, mert szóban találunk. Ezt a hangot — tehát a magyar e és é közötti hangot — átírásunkban é-vel jelöljük : perla [pérlá] gyöngy, tema [témá] tárgykör, de repente [dérépénté] hirtelen, nene [néné] kis­ gyerek. i = 1. magyar i hang, mássalhangzók között, vagy ha hangsúlyos: tinta [tinta] tinta, militar [militar] katona, lila [liléi] orgona, tia [tik] nagy­ néni.
4

2. magyar / hang, ha hangsúlytalan és magánhangzó előtt áll: pie [pjé] láb, diamante [djámónté] gyémánt, mi amiga [mjámígá] barát­ nőm. 3. egészen rövid i, ha hangsúlytalan és magánhangzó után áll: aire [airé] levegő, reina [réiná] királynő. O = a magyar a hang felé közeledő nyílt o hang, még nyíltabb, mint az o hang a magyar posta szóban ; ezt a hangot átírásunkban ó-val jelöljük : limón [limón] citrom, trono [trónó] trón, monótono [monótono] egyhangú, anónimo [anónimo] névtelen. U = 1. magyar u hang: tumulto [tumulto] csődület, punto [puntó] pont, número [numeró] szám, luna [luna] hold. 2. nagyon rövid, u és o közötti hang, ha hangsúlytalan és magánhangzó előtt áll. Az u ilyenkor nem alkot külön szótagot: egybe kell ejteni a következő magánhangzóval. Ezt a hangot átírásunkban w-vel jelöljük : agua [ágwk] víz, cuanto [kwöntö] amennyi, cuenta [kwéntá] számla, bueno [bwénó] jó, su amigo [szwámíg'ö] barátja. 3. rövid u hang, ha hangsúlytalan és magánhangzó után áll (átírásunk­ ban : u ) : aula [óulá] előadóterem, Europa [éurópá] Európa. 4. n é m a a gue, gui szótagban és q után: guerra [gérrá] háború, Miguel [migel] Mihály, guía [gíá] vezető, querer [kerér] szeretni, akarni. y = 1. magyar í hang az y ( = és) szóban; rövid i hang szó végén (mindig csak magánhangzó után): rey [réi] király, ley [léi] törvény, Uruguay [urugwái], Paraguay [párágwdáj. 2. magyar / hang, szó elején és magánhangzók között: yo [jó] én, reyes [rréjész] királyok, leyes [lejész] törvények, mayo [mojó] május. 4. A mássalhangzók (las consonantes) és kiejtésük A spanyol mássalhangzók közül az /, k, l, p, t hangot mindig, a b, d, g, m, n, r hangot bizonyos esetekben úgy ejtjük, mint a magyarban. Az egyes mássalhangzók kiejtése: b , v = E két betű egy és ugyanazt a hangot jelöli (akárcsak a magyarban a / és az ly). Kiejtése: 1. magyar b, szó elején szünet után (vagyis, ha a szó mondatot kezd, illetve vessző, pontosvessző, beszédben tartott szünet után következik), valamint m, n után : bandera [bandera] zászló, nimbo [m'mbö] dicsfény, en Bruselas [émbruszelász] Brüsszelben ; — vara [báká] tehén, Varsooia [bárszóöjá] Varsó, víbora [bíftórá] vipera, conversación [kómbérszácjónj társalgás, tranvía [trámbiá] villamos, un buen vino [umbwémbtnó] egy jó bor. 2. a felső fogsor közreműködése nélkül, csupán az ajkakkal képzett p-hang, minden más esetben (átírásunkban : b): la bandera [láöándérá] a zászló, barba \barb&) szakáll, la barba [\kbarbk] a szakáll, lobo [\dbb] farkas, el bulbo [blbulbb] a hagyma ; — la vaca [láfiáká] a tehén, a Var^ 5

sovia [á&árszd&já] Varsóba, una víbora [unixbibbrk] egy vipera, avión [á&jón] repülőgép, severo [széftéró] szigorú. 3. A ¿>-t p-nek ejtjük / előtt (akárcsak a magyarban, vö. a lábtakaró, többtermelés szót): obtener [óptenér] elérni, subterráneo [szupterrónéój földalatti. C = 1. magyar k hang, a, o, u és mássalhangzó előtt, valamint a szó végén : café [káfé] kávé, alcoba [álkoftá] hálófülke, cubo [kubb] vödör, eritica [kritika] bírálat, cinc [cjnk] cink. 2. selypített 52 (mint az angol th a three szóban; átírásunkban : £); nyelvünket a két fogsor közé téve ejtünk sz-t. így ejtjük ki a spanyol c-t e és i előtt: cero [céró] zérus, cocina [kóciná] konyha, cerco [qérkb] kör, ciruela [cjrwélá] szilva. ce = A kettőzött c csak e és i előtt fordul elő, kiejtése : ke.: acceso [akcészó] közeledés, lección [lekcjón] lecke, acción [ákejón] cselekedet. ch = 1- magyar cs: muchacha [mucsácsá] leány, chocolate [csókóláté] csoko­ ládé, China [csiná] Kína, Chile [csilé] Csíle, Chipre [csípré] Ciprus. 2. magyar k, a szó végén, idegen szóban: Munich [munik] München. d = 1. magyal d hang, szó elején (szünet után) és /, n után : deporte [deporté] sport, caldo [káldó] húsleves, cuando [kwándó] amikor. 2. lágyan ejtett d (átírásunkban : d), minden más esetben : nyelvünk hegyét gyengén a felső fogsor alsó széléhez illesztve ejtünk d-t: los deportes [lózdépórtész ] a sportok, padre [padre] apa, adiós [ádjósz] ég veled, dedo [dédó] ujj, los dedos [lözdédósz] az ujjak. 3. sokszor majdnem néma, a szó végén. Nyelvünket a d hang kiejtésére állítjuk be, anélkül azonban, hogy a d-t ki is ejtenénk (átírásunkban : d ) : Madrid [mádrid] Madrid, usted. [usztéd] ön, ciudad [cjudád] város. A népnyelvben (különösen Andalúziában) gyakori a d teljes elhagyása, külö­ nösen az -ado végződésben í he hablado [éá&ldó] beszéltem, ha sentido [ászéntíó] érezte. n = 1. magyar g hang a, 0, u és mássalhangzó előtt, de csak szó elején (szünet után) és n után: gato [gátó] macska, gota [gótá] csepp, gusto [gusztó] ízlés, grande [grandé] nagy, hongo [óngó] gomba. 2. erősen ejtett h (mint a magyar ah, ahhoz szóban), e és i előtt (átírá­ sunkbán : h): general [/lénérál] általános, germano [hhrmánb] germán, Ginebra [ftiné&rá] Genf, tangible [tán/iiftlé] érezhető. 3. minden más esetben a a-t úgy ejtjük, hogy a 0 kiejtésekor a nyelv­ hátat nem nyomjuk szorosan a szájpadláshoz, hanem kis rést hagyunk (átírásunkban : g): el gato [élaátö] a macska, lago [lágb] tó, digno [díanó] méltó, hidalgo [idálaó] nemesember. h, ?=• mindig néma : hablar [áftlár] beszélni, historia [isztórjá] történet, ahi [ki] ott, ahora [áórá] most, hierba [jérftá] fű,

j =; erősen ejtett h, vagyis úgy ejtjük, mint a g-t e és i előtt: jabón [Aaoón] szappan, Japón [Aapön] Japán, ojo [őhő] szem, traje [tra^é] öltözet Jorge [hőrhé] György. A y néma a reloj [rélő] óra szóban, de a többes számban kiejtjük: los relojes [lózrélóAész] az órák. A régi helyesírásban a;-et írtak j helyett: México, Don Quixote; ma: Méjico, Don Quijote. k = magyar k; csak idegen szóban forduJ elő: kilo [kilo] kiló, kilómetro [kilómetro] kilométer. U = magyar Ij, azzaJ az eltéréssel, hogy a két hangot nem külön-külön' hanem egybekeverve kell kiejtenünk (majdnem úgy mint a magya* „kelljen" szóban): lluvia [ljwojá] eső, pollo [póljó] csirke, hallar [áljárJ találni. m = 1. magyar m: mano [manó] kéz, tomo [tomo] kötet. 2. magyar n, szó végén: álbum [aloun] album, ultimátum [ultimdtun] ultimátum. (Vö.: Ábrahám spanyolul: Abrahán [áorádn]; Jeruzsálem: Jerusalén [^éruszálén]; hárem: harem és harén [árén].) n = 1. magyar n: ananá [anana] ananász, nene [néne] kisgyerek. 2. magyar m: b, f, p, v előtt: en Bélgica [émbél^iká] Belgiumban, enfermo [émférmo] beteg, en parte [émpárté] részben, un pan [umpán] egy kenyér, tranvía [trámb¿á] villamos. n = magyar ny: año [anyó] év, español [észpányól] spanyol. Az n fölé írt hullámos vonal neve: el (vagy la) tilde. q = magyar k; csak e és i előtt fordul elő; utána mindig néma u követ­ kezik: queso [készó] sajt, química [kimiká] vegytan, buque [buké] hajór = 1. magyar r: caro [káró] drága, querer [kérér] szeretni, akarni, pero [pérö] azonban. 2. magyar rr, szó elején (szünet után) és /, n, s után: rico [rrikó] gazdag, el río [élrriö] a folyó, Enrique [énrriké] Henrik, las ramas [lázrrdmász, a társalgás nyelvében: lárrámász] az ágak. rr = magyar rr: perro [perro] kutya, gorra [gorra] sapka, arriba [árri&á] fent. g = l . majdnem olyan, mint a magyar sz. A különbség az, hogy kiejtésekor a nyelvünk olyan állást foglal el, mely a magyar sz és s hang kiejtésekor elfoglalt állása közé esik; ilyen módon olyan „sz"-hangot nyerünk, mely a magyar „s"-hang felé hajlik: sastre [szásztré] szabó, asesino [ászészmó] gyilkos, Marruecos [márrwékósz] Marokkó. 2. a magyar z-hez közel álló hang, zöngés hang (b, d, g, j , l, 11, m, n, ñ, r, v) előtt. A spanyol z-hang a zöngétlen spanyol sz-hangnak zöngés megfelelője: ugyanolyan nyelvállással képezzük, mint az sz-hangot; olyan z-hangot kapunk tehát, mely a magyar zs-hang felé hajlik: Lisboa piz&óá] Lisszabon, limosna [limózná] alamizsna, asno [áznó]

yy = csak idegen szóban fordul elő. Pl. Wolfram [öólfrckn] wolfram. helyette az r-et meg­ nyújtják : israelita firráél/tá] Izraelita. o. extranjero [észtránAéró] idegen. aula [áulá] előadóterem. caza [kócá] vadászat. Hogy a hangsúly és a kiejtés pontos követése mennyire fontos. a. las madres [lázm¿WrészJ az anyák. dos reglas [dózr¿0lász] két vonalzó. continúo Pcönthmö] folytatom. mutuo [mutwó] kölcsönös. selypített sz. magyar ksz. 2. reumático [reumátikó] reumatikus. illetve a magánhangzó" egyike hangsúlyos í vagy «. 5. A magánhangzók egyike hangsúlytalan i vagy u. selypített z. 8 1 . zöngés hang előtt (átírásunkban : z): juzgar [mizgár ] megítélni. opio [öpjó] ópium. az «-t magánhangzó előtt «j-nek. tio [tiö] nagybácsi. X = 1. dos reglas [dórr¿</lász] két vonalzó.szamár. három eset adódhat: 1. a spanyolban ajak-u-nek (6) ejtjük: watt [6át] -watt. viudo [bjudb] özvegy. magánhangzók között: examen [ékszámén] vizsga. aldea [áldéá] falu. 2 = 1 . teljes hang­ értékükben kell kiejtenünk és a két magánhangzó külön-külön szótagnak számít (és nem is alkot nyelvtani értelemben vett „kettős magánhangzót"). mássalhangzó előtt: excusa [észkuszá] mentség. trueno [trwénó] mennydörgés. — Ez a kap­ csolat is egy szótagnak számít. magyar sz. continuó [kontinwó] folytatta. magánhangzó után nagyon rövid u-nák ejtjük. A kettős magánhangzók (Los diptongos) Ha a spanyolban két magánhangzó kerül egymás mellé. excursión [észkurszjón] kirándulás. 2. Az ilyen magánhangzó-kapcsolat egy szótagnak számít. Ha az i és az u alkot egymással kettős magánhangzót. miembro [mjémbró] tag. magánhangzó után pedig nagyon rövid i-nek ejtjük . tizne [tizné] korom. tenue [tenwé] vékony. i betű 2. azt az alábbi példák is szemléltetik: hacia [ágja] felé. diez dedos [djézdédósz] tíz ujj. museo [muszeó] múzeum. trineo [trinéó] szánkó.1 2. aúrt [kun] még. 3. pua [puá] tüske. — Sokan az exacto [észáktó] pontos és az auxilio [áusziljó] segítség szóban is így ejtik az x-et. triángulo [trjánguló] háromszög. 1. pont) az i-t magánhangzó előtt /-nek. A magánhangzók egyike sem i vagy u. peine [peiné] fésű. a diuturno [djuturnó] hosszadalmas és a cuidado [kwidádb] óvatosság szóban. u és mássalhangzó előtt (ez a hang tehát azonos a spanyol c hanggal e és i előtt): zona [cóná] zóna. muela [mwélá] zápfog. éxito [ékszitó] siker. mint pl. a második helyen álló hang a hangsúlyos : ruido [rwidő] zaj. — Az iu. Ilyenkor (mint fentebb láttuk. desván [dkzbán] padlás. oir [óir] hallani. A társalgás nyelvében az r előtti 8-t sokszor nem ejtik kJ. hacía [keik] csinált: continuo [köntinwö] folytonos. Példák : aire [oiré] levegő. conozco [kónó§kó] ismerek. ui szótag hangsúlytalan is lehet. poeta [póétá] költő. óleo [óléó] olaj. peinar [péinór] fésülni. Ilyenkor mind a két magánhangzót tisztán. loa romanos [lorrómánósz] a rómaiak.

annoto. A / néma a reloj [rréló] szóban. caza. Kettős mássalhangzók (Consonantes dobles) A spanyol 11 és rr nem számít kettős mássalhangzónak . instrucción [in. a latin affirmo. ha pl. a szótagok elválasz­ tásakor együtt maradnak: ha-llar találni. — a francia botte. Az összes többi mássalhangzó csak egyszerű alakjában fordul eiő. — valamint a con. A A mindig néma: hablar [áftlár] beszélni. buey [bwéi] ökör. usted [uszté] ön. chasse. 2. latin vagy francia ismeretek alapján tanulunk spanyolul. ez a kapcsolat is egy szőtagnak számít: apreciáis [áprécjóisz] meg­ becsülitek. 6. perenne [pérénné} tartós. st előtt: construcción [kón. ékezetet kap. A spanyolban csak a c és az n fordul elő kettőzve. inflamación. Néma mássalhangzók (Consonantes mudas) 1. Ezt fontos tudni. honneur. anoto. 9 . pe-rro kutya.) 7. sétimo [szetimó] hetedik. successif spanyol megfelelője pedig: bota. 6. ueir uag.igekötőben : transatlántico [trászátlóntikó] óceánjáró hajó . Az n-t sokan nem ejtik ki a trans. A b-t nem ejtjük ki s-f mássalhangzó előtt.ü. obscuro [ószkuró] sötét. honor. a b elhagyása írásban is kezd elterjedni: obstáculo [ósztákuló] akadály.v. A p-t nem ejtik (és sokszor nem is írják) mássalhangzó előtt: séptimo v. dissertatio.' lección [lékejón] lecke. septiembre [szétjémbré] szeptember. kósztrukejón ] építés. örök. 3. sucesivo. és a hármas magánhangzó feloldódik kettős magán­ hangzóvá : amaríais [ámáríáisz] szeretnétek. disertación. subscribir [szuszkri&ir] aláírni. inflammatio. substituir [szusztitwir] helyettesíteni. subscripción [szuszkripejön] előfizetés. a hangsúlyos. — Ha az i vagy az. saccus a spanyolban: afirmo. mettre. (Vö. he hablado [éafiláó | beszéltem. in igekötőben se. iei. uai. uey) . meter. 4. a c is csak e és i előtt: accesible [ákcésziMé] megközelíthető. A népnyelvben és a gyors társalgás nyelvében a d-t nem ejtik ki a szö­ vegén és az -ado végződésben: Madrid [mádri] Madrid. saco.Három magánhangzó (triptongo) is kerülhet egymás mellé (iai. isztrukejón ] oktatás. Uruguay [urugweu] Uruguay. ahora [áórá] most. 5.

selypített sz cc eh ¿-(-selypített sz 1. k d 1. d 2. zöngés g h 9 . u. A spanyol hangok kiejtísi táblázata A spanyol betű Hangértéke Mikor ? A hang jelíilése könyvünk­ ben Példa a l > a és á közötti félhosszú hang 1.8. szó elején (szünet után) e és i előtt minden más esetben g 9 2. lágyan ejtett d 3. cs 2. ajak-y 3. n után minden más esetben a szó végén k d d d é f f a. o. sokszor néma e e és « közötti félhosszú hang / 1. u. k b P k 2. mással­ hangzó előtt. b szó elején (szünet után) és m. n után minden más esetben t előtt a. 9 k? cs szó végén szó elején (szünet után) és l. o. erősen ejtett h 3. mással­ hangzó előtt és szó végén e és i előtt csak e és í előtt á b patata [pátötá] burgonya » bandera [bándérá] zászló nimbo fn/mbó] dicsfény en Bruselas [émbruszélász] Brüsszelben la bandera [láftándérá] a zászló barba [bárbk] szakáll obtener [ópténér] elérni café [káfé] kávé alcoba [álkö&á] hálófülke cubo \kubö] vödör crítica [krz'tiká] bírálat cinc [fink] cink cero [gévö] zérus cocina [kócmá] konyha acceso [ákcészó] közeledés lección [lékejón] lecke muchacha [mucsdcsá] leány China [csz'ná] Kína Munich [mumk] München deporte [dépdrté] sport caldo [kdldó] húsleves cuando [kwdndó] amikor los deportes [lózdépórtész] a sportok padre [podré] apa Madrid [mádr/a] Madrid usted [úsztál ön pelo [peló] haj de repente [dérépénté] hirtelen flor [flór] virág África [dfriká] Afrika gato [gdtój macska gusto [gusztó] ízlés grande [grandé] nagy general [hénérál] általános Ginebra [hinébrá] Genf el gato [élqátö] a macska lago [lágö] tó hidalgo [idálgö] nemes 2. p e 1.

és hang­ súlyosan hangsúlytalanul. magánhangzó előtt magánhangzó után i j i h hablar [áMdr] beszélni ahora [ádrá] most tinta [tinta] tinta mínimo [mínimo] legkisebb pie [pjé] láb mi amigo [mjámí^ó] bará­ tom aire [diré] levegő reino [réinó] királyság jabón [hkbón] szappan Japón [hhipón] Japán ojo [óhö] szem kilo [kiló] kiló kilómetro [kildmétró] kilométer lámpara [Idmpárá] lámpa Londres [Idndrész] London lluvia [Ijuí»já] eső pollo [pöljó] csirke mano [mdnó] kéz tomo [tomó] kötet álbum [dl&un] album anana [ándná] ananász nene [néné] kisgyerek en Bélgica [émbélMká] Belgiumban enfermo [émférmó] beteg en parte. f. m 2 . 71 « szó végén n n r m n 1.A spanyol betű Hangértéke Mikor? A hang jelölése könyvünk­ ben Példa h i néma 1. félhosszú í 2. n 2. p. m b. a után \ ny ó ö P q T P k 1. v előtt ñ ny félhosszú nyílt o P k csak e és / előtt szó elején (szünet után) és l. [émpdrté] részben tranvía [trámbz'á] villamos año [dnyó] év español [eszpánydl] spanyol limón [limdn] citrom monótono [mónötónó] egyhangú Pepe [pépé] Jóska pipa [pipa] pipa queso [készó] sajt química [kimiká] kémia caro [kdról drága rico [rrikó] gazdag el río [élrrió] a folyó Enriaue [énrriké] Henrik los ricos [lózrrikósz] a gazdagok í k erősen ejtett h k csak idegen szóban k 1 11 m l 1 u 1. / 3. 7T r 11 . r 2 . rövid i mássalhangzók közt. n.

caza. zona. ma­ gánhangzó után szó elején. n után minden más esetben csak idegen szóban magánhangzók közt mássalhangzó előtt önállóan szó végén. félhosszú u 2. gui szótagban és q után hangsúlytalanul. r. ksz 2. s-hez köze­ ledő sz-hang 2. E és i („magas hangok") előtt a c ugyanazt a hangot jelöli. u („mély hangok") előtt (selypített c-t: c). cocina. o. 737.: cero.A. conozco. spanyol betű Hangértéke Mikor? A hang Jelölése könyvünk­ ben Példa rr s rr 1. sz y 1. o. ajak-p w X ajak-» 1. 12 . selypített z 9 z 9. nagyon rövid u 4. / z 1. b 2. i 2. selypített sz 2. u és más­ salhangzó előtt zöngés hang előtt u patata [pátötá] burgonya tumulto [tumulto] csődület guerra [g¿rrá] háború guía [gza] vezető quinto [k/ntó] ötödik agua [a#wá] víz bueno [bwénó] jó deuda [déurfá] adósság Valencia [báléncjá] Valencia tranvía [trámbz'á] villamos la vaca [láidká] a tehén severo [széöéró] szigorú watt [öat] watt wolfram [öólfrdn] wolfram examen [ékszrimén] vizsga éxito [ékszitó] siker excusa [észkuszá] mentség y [i] és rey [rei] király ley [leil törvény yö fj>] én reyes [i éj ész] királyok mayo [mdjó] május zona [cóná] zóna caza [köcá] vadászat conozco [kóndckó] ismerek juzgar [ftuzr/dr] megítélni tizne [tizné] korom V 1. magánhangzó előtt magánhangzó után szó elején (szünet után) és m. rövid u w u b b b ksz sz i i j V 1. n. l. fi. g. zs-hez köze­ ledő z-hang rr sz zöngés hang (b. és két magánhang­ zó között a. rövid i 3. vö. néma 3. d. v) perro ¡riérrö] kutya arriba [árríbáj fent sastre fszdsztréj szabó asesino faszészmó] gyilkos Lisboa \]\zhók] Lisszabon asno [dznó] szamár z előtt t u / t a gue. j . mint a z az a. Néhány helyesírási és hangtani szabály 1.

mint a c az a. Ezért ue helyett hue. distinguir megkülönböztetni. 5. 13 . crucé kereszteztem . Ginebra. agüista [á^wisztá] fürdővendég. 4. concluyo következtetek. A spanyolban nem kezdődhet szó ue. 8. huérfano. és arra szolgál. fiesta ünnep. yerro tévedek. averiguar kivizsgálni. A magánhangzóra. guía. duermo alszom. distingues megkülön­ böztetsz . vo. café. hasonlóképpen: ír menni. s + mássalhangzó és hangsúlyos err hangzócsoporttal. Carlos Károly. agüero Já^wéro] jóslat. jugué játszottam. A fenti öt szabályban foglaltakat az alábbi táblázat szemlélteti: a előtt za ca aa ja e előtt ce que oue flt% i e z előtt ci qui ÜUÍ 0 előtt zo co 00 u előtt zu cu flU A k hang jelölése A g hang ielölése A h hang jelölése uu a güi gua flüe jo guo ju A ragozás (és szóképzés) folyamán gyakran előfordul. Két magánhangzó között nem írunk i-t. pido kérek. hogar tűzhely. A hangsúlytalan tőbeli e és 0. jugar játszani. így például azonos hangot más betűvel jelölünk a következő szókban: vencer győzni. hogy a magas hangok (e. festivo ünnepi. hogy két pontot („la cremá") teszünk az u fölé: pingüe [píngwé] kövér. hangsúlyossá válva. eslavo [ézlóftój *zláv. dirigir irányítani. dirijo irányítok . huele illatozik. concluir követ­ keztetni. n-re és s-re végződő szavakban a hangsúly az utolsó •előtti szó tagon van. A que. fuente [fwénté] forrás. jabón. E és i előtt a qu ugyanazt a hangot jelöli. i) helyébe mély hangok (a. ezt az írásban úgy jelöljük. español [észpányól] spanyol. señorita . u) hangra változik. Ilyenkor a hangsúlyt nem jelölik. Japón. Az s + mássalhangzó elé rendszerint e hangzó kerül. distingo megkülönböztetek. venzo győzök. concluyendo következtetve. fontanal [fontánál] forrás-. cruzar keresztezni. hogy a 0-t e és í •előtt is 17-nek (és ne A-nak) ejtsük. errar [érrár] tévedni. 10» A hangsúly (la acentuación) és jelölése 1. Ezért lesz például a latin ovum. dormir [dormir] aludni.: guerra. o. alcoba.2. u) lépnek és fordílva. gui szótagban az u csak írásjel. vö. hanem y-t. os. mint a / (erős A-t: h). durmió aludt. hoguera máglya. 7. hueso. sentir (széntir) érezni. gui szótagban ki kell ejteni.kisasszony. ie. yendo menve. orbus szóból a spanyolban huevo. u előtt (k-t). 0. cubo. averigüe ki­ vizsgáljam . ie helyett ye (vagy hie). vö. estilo [észtiló] stílus. Margarita Margit. •oler [t>Ur] illatozni. pedir [pedir] kérni. obrero munkás. 6. hablan beszélnek. química. 3. toqué érintettem . tocar érinteni. ojo. sokszor ie és ue (vagy «sak i. Ilyenkor a fenti táblázat­ ban kimutatott hangok jelölése is az esetnek megfelelően megváltozik. i <yueso. pl. Ha az u-t a gue. pl. : general. siento érzek . err helyett yerr szokott állni.. i? és i előtt a £ ugyanazt a hangot jelöli.

14 . 4. vio. -hez). ésas azok ott esas ventanas azok az ablakok ott aquél. 7. como ahogyan ¿Cuál? Melyik? cual amelyik ¿Cuándo? Mikor? cuando amikor ¿Cuánto? Mennyi? Hány? cuanto amennyi. lakni. ahány ¿Cúyo? Kinek a? Kié? euyo akinek a. 5. oir [óz'r] hallani. Ugyanazon szó szótagszámának megváltozása a ragozás vagy képzés folyamán fölöslegessé. de különböző jelentésű szóban az ékezet megkülön­ böztetésül szolgál: dé adjon de -nak a té tea te téged. ésta ez este libro ez a könyv ésos. simpático rokonszenves. huir [wir] menekülni. hanem j pára ! állj ! para -ért sé tudok . pie láb. a magánhangzó + ir végű igék főnévi igenévi alakjában. de viudo (tyudb) özvegy. ui hangzócsoportban: dias napok. o. mío enyém. reir [réir] nevetni. légy 1 se magát sólo csak solo egyedül sí igen . hogy ¿Quién? Ki? quien aki 8. democracia demokrácia. francesa francia n ő . illetve szükségessé teheti. rió. a fenti szabályok szerint. rio [rjó] nevetett. — A Spanyol Akadémia 1952-ben több egyszerűsítést hajtott végre az ékezet írásával kapcsolatban. Dios Isten. tímidamente (tímida+mente) félénken. kivéve az iu. A fenti két szabálytól való bármilyen eltérést ékezettel kell jelölni: música zene. Ebben az esetben sem jelölik a hangsúlyt: papel papiros. neked él ő el a. oír.2. feliz boldog. huir. u (vagy) szavakat. reír. semidiós félisten. estamos vagyunk. Néhány azonos alakít. Az egyszótagú szavakat nem ékezik : o vagy. semidiosa félistennő. aquélla az aquellos señores azok az urak „ A kérdő névmást ékezzük. veintitrés huszonhárom. Megjegyzés. almacén raktár. — A hangsúlyos i vagy u hangzót ékezni kell. ciudad város. cortésmente (cortés+mente) udvariasan (az utóbbi két példában a főhangsúly a men szótagon van). Az olyan magánhangzócsoport. akié ¿Dónde? Hol? donde ahol ¿Qué? Mi? que ami. tres három. árboles fák. A mássalhangzóra (de nem n-re vagy s-re) végződő szavakban a hangsúly az utolsó szótagon van. Az összetétel egyes részei megőrzik eredeti ékezetüket: decimoséptimo tizenhetedik. joven fiatal. lápiz ceruza. melyben hangsúlytalan i vagy u van. continúo folytatom. 3. Cáucaso Kaukázus. heroico hősies. Az ilyen igealakokat mint fue [fwé] volt. buscapié cselfogás. a főnévvel (azaz jelzőként) állót nem : éste. almacén raktár. ruido (rwuZó) zaj. jóvenes fiatalok. az tú te tu a te -d (a) mi engem mi az én -m són hang * son vannak más több(et) mas de. está van. árbol fa. 1952-ig ékezettel írták : fué. — Sok délamerikai állam nem követi a Spanyol Akadémia újításait. país ország. magát si ha Az önálló mutató névmást ékezzük.) 6. deuda adósság. az ékezet kitételét : francés francia férfi. vio [fijó] látott. Eltörölte az ékezet használatát az ige egyes ragozott alakjaiban. az ékezés szempontjából egy szótagnak számít: baile tánc. lápices ceruzák. (A régebbi helyesírás szerint ékezni kellett az a (-hoz. vivir élni. fe hit. almacenes raktárak. a vonatkozót nem : ¿Cómo? Hogyan? (¡ Cómo ! Hogyan ! ) . señor úr.

coser varrni és cocer főzni között. és csak a két legfontosabb szó hang­ súlya marad meg. — a mondat a kiejtésben egy szónak tűnik. összefüggő olvasásnál vagy beszédben csak a fontos szavak hangsúlya emelkedik ki (ez az ún. de mondaton belül [ftáléncjá]. amelyben hangsúlytalan í vagy u van) nem szabad elválasztani. A kiejtésben tehát nem tesznek különbséget tasa taksa és taza csésze. Egyetlen magánhangzó nem állhat a sor végén vagy elején : az óleo (olaj). pe-ren-ne (örök). pe-rro (kutya). valamint a z hangot nem selypítve. A szavak elválasztása a sor végén 1. 11. 4. A Spanyol-Amerikában élő emberek túlnyomó többségének beszédében azonban a következő kiejtésbeli eltéréseket tapasztaljuk: 1. 3. hogy a spanyol hangok kiejtési szabályait nem egy szóra korlátozva kell alkalmazni. Argentínában zs-nek ejtik: caballo. Egy szótagot alkotó magánhangzócsoportot (vagyis olyant. te-nue (vékony. mondathangsúly). pollo. 3. 5. tí-os (nagybácsik). Ebben a mondatban például: Valencia es una gran ciudad [báléncjá eszunágranejucíád] Valencia nagy város. mint a magyar sz-t. aún (még) szavakat tehát nem választhatjuk el. Ugyanígy los dedos (az ujjak) különkülön ejtve [lósz. mintha csak egy szót alkotnának (ez sokszor a magyarban is így van). Mexikóban pedig a timbre szót használják. au-la (tanterem). A gyorsabb. hanem úgy ejtik. az egybetartozó szavakat össze­ függően ejtik ki. oir (hallani). Egyszerű mássalhangzó a következő sorba kerül: se-wo-ri-ta (kisasszony). 2. ez a kasztíliai spanyol nyelv. A cc. 5. — a kevésbé fontos szavak hangsúlya eltűnik. 13. E és í előtt a c hangot. 15 . vagy ki sem ejtik: ¿Cómo están ustedes? Hogy vannak önök? — kiejtése ott így van : [kömöé(h) tán u(h)tédé(h)]. A fenti két példa egyúttal azt is szemlélteti. casa ház és caza vadászat. mu-se-os (múzeumok). Az y-t sokhelyütt zs-nek ejtik : y o [zsö] én. egybe ejtve viszont [lózdédósz]. al-de-as (falvak). a mondat elején (szünet után) [báléncjá]. 2. Ugyanígy : Voy a Valencia [bójá&áléncjá] Valenciába megyek. A U-t /-nek. Szókapcsolás. A legtöbb eltérés a szókincsben mutatkozik. és a tanult emberek ezt a nyelvet beszélik Ameriká­ ban is. rr nem választható el: mu-cha-cha (leány). 12. hanem az előző szó véghang­ zóját is tekintetbe kell venni. Az amerikai spanyol nyelvben mutatkozó eltérésekIrodalmi spanyol nyelv csak egy van. Valencia kiejtése pl. nn elválasztható: ac-ce-so (közeledés). — A nagyobb szótárak minden esetben jelölik a szó hovatartozását. po-llo (csirke). llamar. A eh. 4. Az s hangzót szótag és szó végén sok helyen A-nak ejtik. Így például a spanyol sello (postabélyeg) helyett sok délamerikai országban az estampilla. gyenge). más magánhangzócsopor­ tot igen: ai-re (levegő). Ezt a nyelvet mindenütt megértik. púa (tüske). dédósz]. mondathangsúly A spanyolok általában gyorsan beszélnek.11. le-ido (olva­ sott). le-er (olvasni).

ais-lar (elkülöníteni). mégpedig fordított kérdő-. im-pru-den-cia (gondatlanság). cua-dro (kép). car-ta (levél). hanem az elején is jelöli. illetve felkiáltó jellel: ¿Cómo estás? Hogy vagy? — ¡Caramba 1 Teringettét! jHabla I Beszélj I 16 . A kérdő és felkiáltó mondatok jelölése A spanyol helyesírás sajátossága. hogy a kérdő és a felkiáltó (felszólító) mondatokat nemcsak a végén. mez-clar (keverni). 8. Összetett szavakat részeikre bontunk szét. ha ez s: ha-blar <beszélni). pers-picaz (éleseszű). Három mássalhangzó közüJ csak az utolsó kerül át a következő sor>a. az utolsó előtti mássalhangzó is átkerül: cons-tar (állni vmiből). kivéve.6. — De az / és az f nem választható el az előtte levő mássalhangzótól. Két mássalhangzó elválik: ban-co (pad). ins-pirar (belélegezni). •de ha az utolsó mássalhangzó l vagy r. 7. si-qlo (század). bis-abuelo (dédapa). 14. is-la (sziget). pen-insula (félsziget). ha az összetétel ténye még -érezhető: nos-otros (mi).

están ahora un señor. Se llama Margarita Kiss. El profesor se llama Jorge Kovács. El señor es un profesor. La señorita también es alumna. Otras señoras y otros señores entran en la clase. La señorita se llama María Nagy. una señora y una señorita. Entran también otras señoritas. La señora no es profesora. es alumna. 2 Spanyol nyelvkönyv — 6614 17 .LECCIÓN PRIMERA Névelő és főnév a) Hímnemű főnevek: el profesor el alumno \ a tanár a tanuló un profesor un alumno egy tanár egy tanuló b) Nőnemű főnevek : la profesora la alumna a tanárnő a tanulólány una profesora una alumna egy tanárnő egy^ianutólány c) Többes szám: los profesores los alumnos a tanárok a tanulók las profesoras las alumnas a tanárnők a (anulólámjok En la clase Ahora estamos en la clase. Aquí. Las señoras y señoritas son alumnas. en la clase. Los señores son alumnos.

II Conversación T-. én la clase. — Está aún en la fábrica. señorita)? — Me llamo Juan Nagy (Margarita Kiss. señor profesor! — dicen también los alumnos. ¡Buenas noches). María Nagy). — ¿Está aquí la señorita María Magyar? — Sí. señor? — Me llamo Francisco Székely. — ¿Y cómo se llama usted. — ¿Y cómo se llama usted. — Yo soy el profesor y me llamo Jorge Kovács. señoras y señores I — dice el profesor. ¡Buenas noches). señor? — Yo me llamo Juan Nagy. ¿Dónde estamos ahora? — Ahora estamos en la clase. están ahora las señoras. señorita? — Me llamo María Nagy. — ¿Y cómo se llama usted. señor profesor. señor (señora.— ¡Buenos días (¡Buenas tardes. — ¡Buenos días (¡Buenas tardes. — ¿Cómo se llama usted. las señoritas y los señores. — ¿Está aquí el señor José Németh? — Ahora no está aquí. — ¿Quién está (¿Quiénes están) ahora en la clase? — Aquí. está aquí. señora? — Me llamo Margarita Kiss. — ¿Cómo se llama usted. — ¿Cómo se llama usted. señor? . — dice el profesor. — dice un alumno.

az éjszaka. señor profesor. a kisasszonyok es van (a magyarban nem. az éjszakák j señoras y señores t hölgyeim és uraim l dice [dice] mond. belépnek son vannak (a magyarban nem fordítjuk) ¡Buenos días t Jó napot 1 bueno. a hölgyek. los días a nap. las señoritas a kisasszony. az urak la señora. buena (buenos. una (határozatlan névelő) egy el «eñor. a tanórák uno (számnév) egy lección primera első lecke primero. az esték. señorita? Soy Catalina Fehér. señora Kiss? Usted es el señor profesor. a tanulók la profesora. ¿Qué es usted. az osztá­ lyok ahora [áórá] most estamos vagyunk (=¿= tartózkodunk) aquí [ákz'J itt están vannak (=* tartózkodnak) está van (=» tartózkodik) un. ¿también usted es alumno? Sí. señor profesor. -né 2* . a napok ¡ Buenas tardes J Jó napot 1 Jó estét! (Déltől estig mondják. las señoras a hölgy. los alumnos a tanuló. a tanóra. otras más(ok). señor Nagy? Yo también soy alumno.) la tarde. las lecciones [lékcjón] a lecke.< szintén Maria Mária otros. a tanárnők la alumna. a leckék. Y usted. hívja Jorge [Aórfté] György no nem Margarita Margit también is. újabb(ak) entran lépnek be. a kora este. señor Székely. los señores [szényór] az úr. buenas) [bwénó] jó (jók) el día. a szótár I. los profesores a tanár. fordítjuk) se llama [szeljámá] neve. ¿Qué soy yo. las alumnas a tanulólány. a kora esték I Buenas noches! Jó estét I Jó éjszakát t la noche. la lección. a délutánok. ¿Donde está? Está aún en la fábrica. -be la clase. señorita? Soy alumna. las noches [láznóesész] az este. primera első el profesor. a tanárok el alumno. -ba. magánhangzó előtt: /) és la señorita. ¿Está aquí el señor José Németh? No. ¿Quién es usted. también yo soy alumno. neveztetik) se magát llama hív. las profesoras a tanárnő. a tanulólányok en la clase az osztályba(n) en (elöljárószó) -ban. las clases az osztály. x Vocabulario y (ejtsd : i.— — — — — • — — -+• — — — — — — — Yo me llamo Francisco Székelv. Usted se llama Jorge Kovács. mondja 19' el vocabulario [élftökáftulárjó] a szójegyzék. las tardes a délután. ¿Y usted.(= magát nevezi. -ben. hívják.

a társalgások ¿dónde? hol? ¿quién? ¿quiénes? ki? kik? Catalina Katalin ¿qué? mi ? mit ? señora Kiss Kissné la gramática a nyelvtan el ejercicio.dicen mondanak. mondják ¡señor profesor! tanár úr! yo (jój én soy [szói] vagyok me llamo a nevem. las conversaciones [kómbérszácjdn] a társalgás. los ejercicios [é/íércícjó] a gyakorlat. hívom ¿Cómo? Hogyan? Milyen? usted [usztéd] ön. las fábricas a gyár. hívnak ( = nevezem magamat. a gyárak II. la conversación. José [/löszé] József aún még en la fábrica a gyárban la fábrica. maga j señor! j señora! uram! asszonyom! Juan [/jwán] János Francisco [fránciszkó] Ferenc sí igen . a gyakorlatok. a feladat. neveztetem) me magamat llamo hívok. a feladatok Gramática — Nyelvtan A határozott névelő — El artículo determinado el profesor el alumno el ejercicio a tanár a tanuló a gyakorlat la profesora a tanárnő la alumna la lección a tanulólány a lecke A határozott névelő ( = a magyar a» az) h í m n e m ű főnév előtt: el nőnemű főnév előtt: la A határozatlan névelő — El artículo indeterminado un profesor un alumno egy tanár egy tanuló una profesora egy tanárnő egy tanulólány una alumna una lección egy lecke un ejercicio egy gyakorlat A határozatlan névelő ( = a magyar egy) h í m n e m ű főnév előtt: un nőnemű főnév előtt: una 20 .

Hímneműek: 1. vagy nőnemű.A főnevek neme — El género de los substantivos A spanyol főnév vagy hímnemű. az -a végű főnevek: la alumna la tinta a tanulólány a tinta 3. az -o végű főnevek: el alumno el tintero el ejercicio 3. a nőt vagy női foglalkozást jelölő szók: la profesora la mujer a tanárnő az asszony a feleség 2. -d és -ez végű főnevek: la lección la conversación la ciudad a lecke a társalgás a város a fal az öregség 21 • la pared la vejez . az -ión. a mássalhangzóra és a hangsúlyos magánhangzóra végződő főnevek túlnyomó része: el lápiz el pan el café a ceruza a kenyér a kávé(hdz) Nőneműek: 1. a férfit vagy férfi foglalkozást jelölő szók: ( ' el profesor el poeta el papa el papá a tanár a költő a pápa a papa a tanuló a tintatartó a gyakorlat 2.

Az elöljárószó a főneve előtt áll: 22 . A főneveket mindig névelőjük­ kel együtt tanuljuk meg 1 I* A többes szám — El plural los alumnos las manos los poetas los días a tanulók a kezek a költők a napoky los señores los panes las noches az urak a kenyerek az esték^ las lecciones a leckék A hímnemű el névelő többes száma : los A nőnemű la névelő többes száma : las végződő főnevek -s. Az elöljárószó — La preposición Ahora estamos en la clase. José está aún en la fábrica. -be helyhatározói ragnak a spanyolban az en elöljárószó felel meg.A legfontosabb kivételek: Bár -o végű. mégis hímnemű. a nőneműeket / betűvel jelölik (m = masculino hímnemű. Most az osztályban vagyunk. Hölgyek és urak lépnek az osztályba. végződő főnevek -es - A magánhangzóra a mássalhangzóra jelt vesznek fel a többes számban. mégis nőnemű: la mano la radio la dínamo Bár -a végű. Señoras y señores entran en la clase.: el dia a kéz a rádió a dinamó a nap A szótárak a hímnemű szavakat m betűvel. A -z végű főnevek a hangtani szabályok értelmében a többes szám jele előtt a z-t c-re változtatják: el lápiz a ceruza. József még a gyárban van. -ba. A magyar -ban. -ben. / = femenino nőnemű). los lápices a ceruzák.

b) El señor profesor. A magyartól eltérően a spanyolban többes szám áll ' . ott találjuk a spanyol mondatban a a magyarban nincsen kitéve. 9 A szórend a) Lección primera. son (van. ha egynél több személyről (vagy dologról) van szó. A tanár úr. A magyar nem. nincs ( = nem van) tagadószónak a spanyolban a no felel meg. Los señores son alumnos. Az értelmező az értelmezett szó előtt áll: a megszólítás és a keresztnév meg­ előzi a családnevet. A no az állítmány előtt áll. Jó napot ! Jó délutánt ! Jó estét I Jó estét I Jó éjszakát ! Mária és Margit tanuló(lány). Az urak tanulók. son (van. La señora Margarita Kiss. b) María y Margarita son alumnas. a köszöntésekben. b) az állttmányban. 8 A tagadás La señora no es profesora. Első lecke. József most nincs itt. a) sok kifejezésben. vannak) igét mindig névszói állítmány előtt. Kissné (szó szerint: Kiss Margit asszony). Az es. vannak) kitétele a névszói állítmány előtt Kovács úr tanár. ha A többes szám használata a magyartól eltérően a) j Buenos días I . Ahora José no está aquí. még akkor is.1 en (-ba(n) en (-ba(n) 2 la az az osztályba(n) las a a gyárakba(n) 3 clase osztály) fábricas gyárak) tí Az e s . A hölgy nem tanárnő. A hangsúlyos jelző a főneve után áll. El señor Kovács es (un) profesor. 23 . mint pl. I Buenas tardes 1 I Buenas noches 1.

alany. el señor Németh? Németh úr? en la fábrica? a gyárban? A kérdő mondat szórendje : 1. 3. se llama hívják no está nmcs 2. ~ . hölgyeim és uraim t 24 . állítmány. Jó napot. vagy követi a szót. állítmány. . alany (mely el is marad­ hat. .. kérdöszó. amelyre vonatkozik. többi mondatrész» d) Ahora Most 2. 3. ] Buenos días. ¿Dónde Hol ¿Está Van ¿Está aquí Ití van ¿Es alumna Tanuló 2. 3. úr el señor N. i-. Utána megmarad a kijelentő mondat szórendje: 1. többi mondatrész. A kiemelt mondatrészt. állítmány. 3. 2. También la señora es alumna. 4. úr? la señora Kiss? Kissné? 3. 2. többi mondat* rész. . está van el señor N. . — Az egy szóból álló határozó (aqui) és az állítmány névszói része (alumna) az állítmány igei része után áll. ha odaérthető. señoras y señores I Magyarné tanuló. 11 A névelő használata a megszólításban La señora Magyar es alumna. Más kisasszonyok is jönnek. 2. . tf J Entran otras señoritas megelőzi A también közvetlenül también. u . estamos vagyunk 3. . 1. N. rendszerint valamilyen határozót. Jorge Kovács.. .. Entran también otras señoritas. állítmány. alany. A hölgy is tanuló. Kovács Józsefnek. aquí.. . 10 A también (is) helye a mondatban La señora también es alumna.? N.. A kijelentő mondat szórendje : 1. mint példánkban: mi). az osztályban. a szórend : 1. 3. alany. ití. en la clase. El señor Németh Németh úr . Ha a mondatban nincsen kérdöszó. a mondat élére tesszük. többi mondatrész. .c) El profesor A fanárt 1.. 2.

. Kiejtés. . A tanár is itt van. . a tanár ú r . día. a költő. Tegyük ki a határozott névelőt a következő főnevek elé: . . usted es [usztérfész]. noche. . . . poetas. . día. señora. a tanárnő. a magyar birtokragot sem for­ dítjuk a spanyolban : / Buenas tardes. . . . poeta. . clases. . señorita és hasonló értelmezők előtt a magyartól eltérően névelő áll a spanyolban : El señor Kovács es un profesor. . a költők. a ceruzák . Juan [AwánJ. . manos. egy kenyér. . a leckék. gramática. . . a gyárak. . . yo soy [jószöi]. . . . . panes. az osztály. . . . uram. . 3. . . első lecke . . . poeta. pan. . clase. . . egy gyár. a tanulók . . a dinamó. . . 25 . . egy tanulólány. . uram? — Engem (Yo) Székely Ferencnek hívnak. . 2. . a tanulólány. . se llama [szeljómá]. . conversación [kómbérszácjón]. . — Jó napot. a tanuló. ¿es usted también És ön. . lecciones. . . Buenos días [bwénóztfiász]. . . . . Ki van az osztályban? A tanulók és a tanulólányok vannak most az osztályban. a gyárban. dínamo. . . señor Kiss l Jó estét. . tinta. a lecke. . señor [szényörj. . . Nagy János úr is az osztályban van. . asszonyom? — Az én nevem Kiss Margit.A señor. . . alumna. . . . señor. a tanárok . gramáticas. . a tanárnők . . señor. hölgyeim és uraim I — mondja egy úr. egy lecke. noches. Fordítsuk le spanyolra: A tanár úr az osztályban van ( = tartózkodik az osztályban). ahora [áórá]. . . — János és György tanuló. — Önt hogy hívják. . Ujabb tanulók lépnek be az osztályba. . . y otros señores [jótrósz szényörész]. . — Hogy hívják önt. a kávéházak . . . . . . aquí [ákíj. . . Mondjuk spanyolul: egy tanár. . a tanulólányok. . egy kávé. . profesora. a gyár. . . . az úr. lápiz. y usted [jusztédJ. A közvetlen megszólításban a névelő elmarad. a tanár. egy tanárnő. . . lápiz. días. tarde. . . a kéz. . Kiss úr 1 — \ Señor t Uram 1 . . . egy tanuló. mano. . lección. papa. . . — Jó estét I — mondják a tanulók. egy úr. tardes. . Margit és Katalin tanulólány. hangsúly Ügyeljünk különösen az alábbi szavak helyes kiejtésére és hangsúlvára: lecciones [lékcjönész]. . 4. . szintén tanuló? alumno? A kérdést bevezető fordított kérdőjel rendszerint a kérdő mondat elején álL — Állhat azonban a mondat közepén is: ott. ahol a tulajdonképpeni kérdés kezdődik (ez az eset rendszerint megszólítás után fordul elő). Buenas noches [bwénáznócsész]. Jorge [/lórfié]. . radio. . . a tinta . también [támbjén]. . señores. . . mano. egy tintatartó. a kezek. usted [uszté d J. . Kovács úr tanár. . az osztályban. . alumno. egy osztály. . egy ceruza. tanuló vagyok. señora. Ejercicios 1. — Tanuló ön? — Igen. papá. lección. . lápices. . café. Tegyük ki a határozatlan névelőt a következő főnevek elé : profesor. tintero. pan. señoras. 12 A kérdést bevezető kérdője] helye a mondatban ¿Dónde estamos ahora? Hol vagyunk most? Y usted. egy rádió.

es fácil. La lengua española o castellana es muy hermosa. Una lámpara. nyelv) a spanyol nő los libros gruesos a vastag könyvek las plumas gruesas a vastag tollak los pupitres verdes a zöld padok las mesas verdes los españoles las españolas a zöld asztalok a spanyolok a spanyol nők Estudiamos el español Ahora estamos en la clase y estudiamos el español o castellano. Los alumnos estudian las nuevas palabras. Una tiza.LECCIÓN SEGUNDA A melléknév el libro grueso la pluma gruesa el pupitre verde la mesa verde el español la española a vastag könyv a vastag toll a zöld pad a zöld asztal a spanyol (férfi. El profesor pregunta. El español no es difícil. Un tintero. Una silla. El profesor dice palabras españolas. . Un cuaderno. Sólo las primeras lecciones son difíciles. los alumnos responden. Un libro. Una pluma. — ¿Cómo es el libro? ¿Cómo es la pluma? ¿Cómo es el pupitre? ¿Cómo es la mesa? 26 . Un armario. Un cuadro. El profesor pregunta: — ¿Qué es esto? un armario una mesa una silla Los alumnos responden : — Un pupitre. Un lápiz. Una mesa. Una pizarra.

El armario no es bajo sino alto. El lápiz es largo. La silla es baja. El cuadro es hermoso. — ¿Cómo son los libros? ¿Cómo son las plumas? ¿Cómo son los pupitres? ¿Cómo son las mesas? un lápiz una pluma un tintero — Los libros son gruesos. El pupitre es verde. ~ ¿Es corto el lápiz? ¿Es bajo el armario? ¿Es azul el cuaderno? — No. El cuaderno no es azul sino negro. La pluma es corta. los pupitres son verdes. Las plumas son cortas. La tiza es blanca. una pizarra una tiza un cuadro una lámpara un libro un cuaderno — ¿Es grueso el libro? ¿Es corta la pluma? ¿Es verde el pupitre? — Sí. señor. El pupitre es verde. La tinta es azul. Las mesas también son verdes. La pluma es corta. El lápiz no es corto sino largo. 27 . La pizarra es negra. El cuaderno también es blanco.— El libro es grueso. el libro es grueso. Los pupitres son • verdes. La mesa también es verde. señor. El armario es alto. señor. — ¿Son verdes los pupitres? — Sí.

señor.) 28 . La mesa y la silla también están delante. — ¿Estudia usted también el inglés. no es difícil. castellana kasztíliai. kövér la pluma a toll el pupitre az iskolapad. spanyol la lengua a nyelv muy [muí] nagyon hermoso.) ¿Y usted? — Yo soy minero. señor. Los armarios nuevos están detrás. — ¿Dónde está el libro verde? ¿Dónde están los cuadernos blancos? — El übro verde está aquí. (Soy médico. el francés o el alemán? — No. ¿Y cómo se llama usted. II Conversación — ¿Cómo se llama usted. sino también la lengua inglesa. — Yo también soy húngaro. Soy ingeniero. señor. ¿Qué lengua estudia usted? — Estudio el español o castellano. dos két. (Yo soy abogado. — Szó szerint: Kezdetet akar­ nak a dolgok. señor? — Yo me llamo Pablo Takács.) — ¿Es usted español? — No. hermosa szép *(A közmondás értelme : Minden kezdet nehéz.— ¿Son cortos los lápices? — No. az írópolc verde [bérdé] zöld la mesa az asztal español. El inglés es fácil. los lápices no son cortos sino largos. Los cuadernos blancos también están aquí. española spanyol estudiamos tanuljuk. Estudio sólo el castellano. III Un refrán español Principio quieren las cosas. Yo soy comerciante. — ¿Dónde está la pizarra? ¿Dónde están la mesa y la silla? ¿Dónde están los armarios nuevos? — La pizarra está delante. tanulunk el español a spanyol nyelv(et) o (kötőszó) vagy castellano. kettő segundo. señor Balázs? — Soy obrero. No soy español sino húngaro. ¿Qué es usted. señor? — Me llamo Pedro Balázs. segunda második el libro [libro] a könyv grueso.* Vocabulario I. — Es difícil la lengua inglesa? — No. señor. gruesa vastag. — Yo estudio no sólo la lengua española.

berlinesa berlini. nueva új pregunta [pregunta] kérdez. inglés. . alemán. szeretnek. larga hosszú alto. a ceruzák la pluma a toll «I tintero a tintatartó ¿cómo es? milyen ? corto.difícil nehéz fácil könnyíí sólo csak. alemana német no sólo . francesa francia alemán. húngara magyar ' ¿qué lengua? milyen nyelv(et)? estudia tanul. corta rövid („kurta") largo. . sino también nemcsak . akarják. tanulnak nuevo. alta magas bajo. El libro alemán. — Viszont: fácil. is III. . los refranes a közmondás el principio a kezdet. vagy mássalhangzós végű. A kék tinta. alemana német. andaluza andalúziai. francesa francia. La lengua alemana. kérdezi responden felelnek. A mássalhangzós végű melléknevek közül a nemzetiséget (népi vagy városi hovatartozást) jelölőknek van -a végű nőnemű alakjuk : francés. . La tinta azul. a nyelvtani összefoglalásban. andaluz.szeretik la cosa a dolog Gramática 13 A melléknév — El adjetivo Az asztal magas. . A toll zöld. negra fekete blanco. baja alacsony negro. inglesa angol francés. A spanyol melléknév vagy -o.'tanulja estudio tanulok. A kék füzet. azul. egyedül la pala lira a szó. A ceruza zöld. Pedro Péter Pablo [páMó] Pál ¿qué es usted? mi a foglalkozása? el obrero [ó&réró] a munkás la obrera a munkásnő el médico az orvos la médica az orvosnő el ingeniero fin/iénjérö] a mérnök el minero a bányász el abogado [bbögádb] az ügyvéd el comerciante a kereskedő húngaro. inglesa angol. La pluma es verde. El cuaderno azul. felelik ¿qué es esto? mi ez? el armario a szekrény la silla [szí'ljá] a szék la pizarra a (fali)tábla la tiza a kréta el cuadro fkwádró] a kép la lámpara a lámpa «1 cuaderno a füzet «1 lápiz. La mesa es alta. berlinés. a szót «studian [észtudján] tanulják. hanem . El lápiá es verde. A pad magas. Az -e végű melléknévnek nincsen külön alakja a nőnem számára. el refrán. vagy -e. difícil. . a kezdetet quieren akarnak. blanca fehér la tinta a tinta azul [ácul] kék sino hanem ¿cómo son? milyenek? delante elül detrás hátul II.) 29 El pupitre es alto. A német nyelv. (Bővebbet a mellék­ névről 1. . . A német könyv. los lápices a ceruza. . Az -o végű melléknévnek külön -a végű alakja van a nőnem számára. tanulom inglés.

— Lección primera (ki van emelve az „első" szó. 16 A melléknév főnevesítése el español a spanyol férfi. a spanyol nyelv la húngara a magyar nő A spanyol melléknevet a névelő segítségével ugyanúgy főnevesíthetjük. akár állítmány. „. la blanca nieve a fehér hó (a hó mindig fehér. las palabras a szavak. . vagy csak díszítő jelzőként használt melléknév főneve előtt áll. A melléknév. Ha főneve után áll. nemzetiséget) kifejező melléknév mindig főneve után áll. lo nuevo az új- 17 A nem személyt jelölő főnevek tárgy esete El profesor dice palabras nuevas. el francesa francia ember. Las señoras no son inglesas. az angol nyelv. A tollak rövidek. hangsúlytalan. a könyvet. 30* . mint a magyar melléknevet: el inglés az angol ember. A különösebb hangsúly nélkül. i • i az első lecke la primera lección A jelzői melléknév állhat főneve előtt és után. A megkülönböztető tulajdonságot (minőséget színt. a „fehér" itt díszítő jelző. hangsúlyos. Pl. a francia nyelv. los libros a könyvek. A tanár új szavakat mond. a szép mint fogalom). hanem elvont jogaimat akarunk jelölni. la lengua a nyelv. A hölgyek nem angolok. una francesa egy francia nő. a „semleges" lo névelőt tesszük eléje: lo hermoso a szép ( = mindaz. primera lecció (az „első" szó nincsen különösképpen kiemelve). nem fejez ki megkülönböztető tulajdonságot).14 A melléknevek többes száma — El plural de los adjetivos los libros gruesos a vastag könyvek los cuadernos azules a kék füzetek los libros alemanes a német könyvek Las plumas son cortas. számban és (ha lehet) nemben egyezik főnevével. akár jelző. ami szép. Ha a főnevesített melléknévvel nem személyt vagy nyelvet. a nyelvet. 15 A jelzői melléknév helye a mondatban el libro verde a zöld könyv las nuevas palabras az új szavak las palabras españolas a spanyol szavak la lección primera . Ha főneve előtt áll. A melléknév ugyanúgy képezi többes számát. un inglés egy angol ember. a köny­ veket. t A nem személyt jelölő főnevek tárgy esete egyenlő az alanyesettel: el libro a könyv. lo bueno a jó. Az angol nyelvet tanulom. a szavakat. mint a főnév. A zöld padok magasak. Estudio la lengua inglesa. Los pupitres verdes son altos.

las pizarras son negras. . 19 A tárgyas igeragozás hiánya El profesor dice palabras nuevas. El libro está aquí. está. las sillas baj . 2. . está aquí. las lecciones f á c i l . Az es. csak alanyi ragozás van . son . . y difícil. . la tiza blanca .. A spanyolban nincsen különbség alanyi és tárgyas ragozás közt. es grueso [ézgrwészo]. las lámparas son azules. . Egészítsük ki a melléknév (esetleg) hiányzó végződését: el armario b a j . Kiejtés. . pizarra [pigárrá]. .. muy hermosa [mujérmösza]. la tinta azul. . . la silla alta.. . — diee un alumno. los cuadernos franceses están en la clase. . . los tinteros no son hermosos. — mondja az egyik tanuló. . . la lámpara es v e r d . los pupitres son verdes. Németh úr nincs itt. . 31 . hangsúly Ügyeljünk a leckében előforduló nehezebb szavak kiejtésére és hangsúlyára : libro grueso [liftrögrwészö]. son állandó tulajdonságra vonatkozik (milyen?). .. estudian = tanulnak és tanulják. los pupitres b a j . . pregunta [pregunta]. . — Az está. el ejercicio difícil. Ejercicios 1. El señor Kovács es (un) profesor. . . . Tegyük az egyes számot többes számba és fordítva: la lección fácil. A magyartól eltérően a spanyolban ki kell tennünk a határozatlan névelőt a magyarban névelő nélkül álló köznév előtt. . las alumnas húngaras son hermosas. A könyv itt van. es hermos . 20 A határozatlan névelő kitétele ¿Qué es esto? — Es una mesa. los libros ingleses están aquí. . el lápis largo. la mesa b a j . mesa verde [meszabérde]. . la lengua húngara . . El señor Németh no está aquí. estudiamos [észtudjómösz]. bajo [bá/ió].18 Es. . . . Az asztalok elül vannak. el cuadro hermoso. Las mesas son altas. las palabras españolas son fáciles. Las mesas están delante. el cuaderno es^ verde. Az asztalok magasak. la mesa baja. están A könyv vastag. .. las lecciones e s p a ñ o l . la lengua ingles . Mi ez? — Asztal. . es f á c i l . A tanár új szavakat mond. es verde [ézftérdé]. . . tehát dice = mond és mondja. . la pizarra es negr . El libro es grueso. son verdes [szómbértfész]. la tinta a z u l . Kovács úr tanár. . .. . no es difícil [nőézdificil]. . las primeras lecciones [lászprimérasz lékcjónész]. . las nuevas palabras [láznwé&ász páló&rász]. pregunta = kérdez és kérdezi. las pizarras son negr . — A foglalkozást jelölő főnév elől a határozatlan névelő rendszerint elmarad. están átmeneti állapotra utal (hol van most?). las lámparas son v e r d . . es bajo [hzbáhb]. la lección p r i m e r . las lenguas son hermosas. . . quieren [kjérén]. . no son difícil.

Vastag a könyv? A hosszá ceruza. Ez az ajtó barna. Rövid? Igen. Az a toll ott zöld. rövid. Ön magyar? Igen. Estos libros son rojos. Kovácsné is magyar. Esta puerta es parda. Ezek. Nem vagyok angol. Mondjuk spanyolul: A vastag könyv. nem nehéz. Ezek. Esa pluma es verde. Aquellas lámparas son blancas. Ez Éstos. . Azok. Hol van a zöld lámpa? Itt van. A szép képek itt vannak. Ez. Azok. Az ott. Nem szépek a képek? A képek nem szépek. Milyen A kréta? Fehér. Nagyné orvosnő. Ön bányász? Nem vagyok bányász. — Azok ott. uram. Az a füzet ott sárga. magyar vagyok. Aquélla. A könyv vastag. Fordítsuk le spanyolra : Spanyolul tanulunk (= Tanuljuk a spanyolt). — — Ése. Hol vannak a magas szekrények? Hátul vannak. Ese cuaderno es amarillo. Aquella lámpara es blanca. Alacsonyak a székek? A székek nem alacsonyak. Az a lampa fehér. Azok a lámpák fehérek. Az. Az. Nehéz a spanyol? Nem.3. Kiss úr mérnök. Éstas. Esos cuadernos son amarillos. Aquéllos. Esas plumas son verdes. Milyenek a képek? Szépek a képek? A képek szépek. Azok ott. Aquellos cuadros son feos. Aquel cuadro es feo. Ezek a könyvek pirosak. Milyenek az asztalok? (Azok) is zöldek. Ez a könyv piros. Estas ventanas son pardas. hanem rövid. Mi a foglalkozása? Orvos vagyok. A tanulók spanyol szavakat mondanak. A spanyol nyelv szép. — Ésas. — Az ott. Az a kép csúnya. A magas •szekrények. hanem magyar. Aquél. 4. — Ésa. Az alacsony székek. — — Ésos. Azok a füzetek ott sárgák. ¿Qué libro es azul? Melyik könyv kék? ¿Qué libros son gruesos? Mely könyvek vastagok? ¿Qué pluma es gris? Melyik toll szürke? ¿Qué plumas son grises? Mely tollak szürkék? 32 Éste. Hosszú A ceruza? A ceruza hosszú. 3 TRES LECCIÓN TERCERA Mutató névmások Este libro es rojo. Aquéllas. Azok a képek csúnyák. Ésta. Milyen a toll? Rövid. Azok a tollak ott zöldek. Nem hosszá. Ezek az ablakok barnák. kereskedő vagyok. Kemény •elvtárs fel camaradaj munkás. Milyen a pad? Zöld. a hosszú asztalok és az alacsony székek az osztályban vannak.

esta tiza? ¿De qué color son estos bancos? ¿De qué color son estas sillas? — Ese libro es amarillo. detrás. — ¿Cómo es aquel armario? ¿Cómo es aquella puerta? ¿Cómo son aquellos cuadros? ¿Cómo son aquellas ventanas? . negro. — ¿Cuáles son los colores principales? — pregunta el profesor. . Estos bancos son pardos. pardo. En aquella pared hay tres ventanas bajas y estrechas. hay dos armarios viejos. señora Kiss? — ¿Qué libro. hay una mesa nueva y también dos sillas nuevas. — Este libro es verde. — Blanco. Él ya conoce muchas palabras españolas. éste? — Sí. Allí. 8 Spanyol nyelvkönyv — Ö614 *33 . En esta pared hay una puerta alta y ancha. y esas sillas también son pardas. — Esta pluma es negra. — dice el profesor. Aquella puerta es alta y ancha. señora. rojo. La puerta alta y ancha está a la derecha. — ¿Qué lápiz es rojo y qué lápiz es azul? — Éste aquí es rojo y ése ahí es azul. hay pupitres o bancos. Aquellas ventanas son bajas y estrechas. ése. En esta clase hay muchos objetos. — ¿De qué color es este lápiz. donde ahora estamos y estudiamos el castellano. — ¿De qué color es este libro? — Es rojo. Este libro es rojo Ese libro es verde Aquel armario es alto — Muy bien. Aquí. amarillo. En esta lección de español estudiamos algunos colores y algunas cualidades. verde. Pero allí. — responde Pablo Takács. Las ventanas bajas y estrechas están a la izquierda.I Colores y cualidades Esta clase. es muy grande y hermosa. ésta? — Sí. en el centro. azul. señora. ésa. gris. ¿De qué color es ese libro. — Aquel armario es viejo. Aquellos cuadros no son hermosos. son feos. delante. y esa tiza es blanca. — Muy bien. — ¿Y esa pluma? — ¿Qué pluma.

) 34* . — ¿Cuál es la estilográfica parda? ¿Cuáles son las reglas amarillas? — La estilográfica parda es ésa (aquélla. közepén el centro közép. es una regla de madera. vannak mucho. esas azok a amarillo sárga aquel. II Conversación — ¿Cómo se llama ese objeto en español? — Es una estufa. estas ezek a rojo [rróhó] piros. las mesas. Ésa es una estufa de hierro. esa az a (a megszólított személynél levő tárgyra mutat) esos. — ¿De qué es esa estufa? — Es ríe.hierro. Las reglas amarillas son éstas (ésas. puertas. tres három tercero harmadik este. aquéllas). vörös la puerta ajtó. régi en esta pared ezen a falon. holmi en el centro a középen. — ¿ Y de qué son los bancos? — Los bancos.— ¿Qué cuadernos son negros y qué cuadernos son grises? — Aquéllos allí son negros y éstos aquí son grises. dolog. kapu pardo barna la ventana ablak ese. sillas. aquello az a aquellos. muchas sok el objeto [óbhétö] tárgy. központ el banco pad pero de. muchos. azonban allí ott viejo [bjéhó] öreg. ebben a falban la pared [páréd] fal ancho [áncsó] széles ' *(A közmondás magyar megfelelője : Nincsen rózsa tövis nélkül. rút ¿qué? melyik? milyen? mely(ek)? gris szürke el color szín la cualidad tulajdonság la calidad minőség donde ahol grande nagy en esta clase ebben az osztályban hay van. ésta). mucha. aquellas azok a feo csúnya. — ¿Esta regla también es de madera? — Sí. III Un refrán español No hay miel sin hiél* Vocabulario I. ventanas son de madera. esta ez a estos.

La puerta está a la izquierda.estrecho szűk. a beszélőhöz közel levő személyre vagy tárgyra mutat. vagy semmi sincs. valahányszor a mondat alanya előtt határozatlan névelő. Vessük össze: Allí hay una puerta. -ű. están szavakat használjuk. a) Este. -rol. algunas néhány ¿cuál? ¿cuáles? melyik? melyek? principal főresponde felel. feleli él ő va már conoce ismer(i). spanyolul la estufa kályha ¿de qué es? miből van ? el hierro [élj erró] vas estufa de hierro vaskályha la madera fa (anyag.. -bol. no hay nincs(en). az está. 22 A mutató névmás — El pronombre demostrativo a) este libro . estos. n o h a y (nincs(en). Nincsen rózsa tövis nélkül. en español spanyolban.esta puerta ez a könyv — ez az ajtó estos libros — estas puertas ezek a könyvek — ezek az ajtók az a kép ott — az a toll ott b) ese cuadro — esa pluma esos cuadros — esas plumas azok a képek ott — azok a tollak ott az a tárgy — az a kályha c) aquel objeto — aquella estufa aquellos objetos — aquellas azok a tárgyak — azok a kályhák estufas A jelzőként álló mutató névmások a spanyolban melléknevek : nemben és számban egyeznek főnevükkel. tud(ja) bien jól. -ú. Az hay kifejezést kell használnunk. az olasz c'é. Ott egy új asztal van. esta. nincsenek la miel méz sin (elöljárószó) nélkül la hiél [lájél] epe Gramática 21 Az általános létezést kifejező ige : h a y (van. jó ¿de qué color es? milyen színű? ahí amott.¡ az angol there is. Az ajtó balra van. vannak) . estas. nincsenek) En esta clase hay muchos objetos. vagy számnév van. nem élő) la regla de madera favonalzó III. -bol. -é . ott la estilográfica töltőtoll la regla vonalzó II. Ha közelebbről még meg nem határozott személyek vagy dolgok létezéséről szólunk. No hay miel sin hiél. 35 . Ebben az osztályban sok holmi van» Allí hay una mesa nueva. — Mihelyt meghatározott vagy ismert személyek vagy dolgok helyéről szólunk. ci sono kifejezésnek). there are. a francia il y a. szoros a la derecha jobbra derecho jobb(oldali) a la izquierda balra izquierdo [ickjérdó] bal(oldali) en esta lección ezen az órán lección de español spanyol óra de (elöljárószó) -nak a. az h a y kifejezést használjuk (megfelel a német es gibt. -rol algunos. -nek a. Ott van egy ajtó.

a „semleges" mutató névmásokat használjuk. (Ez jól van. ¿Cuál es la estilográfica parda? Melyik a barna töltőtoll? Esta. esos. aquello)? Eso está bien. A favonalzó ez. ésta és está más-más jelentésére: Ez a kályha vasból van. aquellas: mind a beszélőtől. Ha a mutató névmások nem jelzőként (főnévvel együtt). — Aquélla. — Az ott. Ügyeljünk a három alak: esta. 2. La estilográfica está en el banco. Hol van ez (az) a vonalzó? . A töltőtoll a padban (a padon) vau. ékezni kell őket: ¿Qué lápiz es rojo? Melyik ceruza piros? Este. A háromféle mutató névmásnak (este. aquellos.. 24 Helyhatározószók — Adverbios de lugar Ez a vonalzó itt van. ékezetet nem kapnak. vagy „semleges" alakjában hagyjuk. Ezek csak önállóan (főnév nélkül) állhatnak.: ! . Az üj tollak ezek. mind a megszólított személytől távol levő személyre vagy tárgyra mutat. — Az ilyen kérdésre. hanem önmagukban állanak. vagy megegyeztetjük a mutató névmást a főnévvel. Ez. — Az. Megjegyzések. Az a vonalzó ott van. Esa regla está ahí. esa. — Ésa. aquello Mi ez (az ott. Ez. — 1. — Aquél.b) Ese. Az a vonalzó ott van. c) Aquel. változatlanok (nőneműek.) Aquella regla está allí. esas: a megszólított személyhez közel levő személyre vagy tárgyra mutat. (A megszólított személynél. Eso es un libro. Amikor ismeretlen dologra vagy általánosságban a mondat egész tartalmára utalunk. — Az ott. 23 A mutató névmások „semleges" alakjai: esto. — Ése. Megjegyzés. Vagyis a feleletben vagy nem ismételjük meg a mutató névmást. La regla de madera es ésta. 36 ¿Dónde está esta (esa. — Az. aquella) regla? Esta regla está aquí.) ¿Qué es esto (eso. Ése es un libro. aquel) a fenti három helyhatározószó (aquí. eso. mint ¿Qué es estol (Mi ez?) háromféleképpen válaszolhatunk: ' Es un libro. az)? Ez helyes. ese. Nyomtatásban és sokszor írásban is el szokták hagyni a mondatkezdő nagybetű fölött az ékezetet. Las plumas nuevas són éstas. Ez könyv. ahí. [ Könyv. aquella. többes számú alakjuk nincs). Esta estufa es de hierro. allí) felel meg.

mind a többes szám számára. a pénz). angolul. Delante hay dos sillas huevas. en alemán)? Ezen a falon van néhány szép kép. egyébként mucho után a főnév többes számba kerül. b) En esta pared hay algunos cuadros hermosos. — Mucho dinero. amelyet nem szoktunk többes számban használni (mint pl. Az hay szónak csak egy alakja van mind az egyes szám. — Muchas sillas. c) a ¿Cuál? (többes számban: ¿Cuáles?) nem áll közvetlenül főnév előtt. a többi ige előtt „hogy?". Ebben az osztályban sok holmi van. 27 Az en elöljárószó használata a) En esta clase hay muchos objetos. b) a ¿Qué?y mindig főnév előtt áll. németül)? 37 / . Mucha miel. Muchos objetos. c) ¿Cómo se llama este objeto en español (en húngaro. Mucho után egyes számban áll az olyan főnév. az es. — Sok szék. „hogyan"? a jelentése. En esta lección estudiamos los colores. — Sok pénz. Sok tárgy. son (van) ige előtt „milyen?". Ott egy magas szekrény van. Sok méz. franciául. en francés. a méz.25 Kérdő névmások — Pronombres interrogativos Milyen? Hogy? Hogyan? Mely? Melyik? Milyen? Melyik? Melyek? Milyen az a szekrény? Hogy van? Hogyan tanul Péter? Melyik könyv zöld? Milyen (Mely) szekrények állnak ott? Melyik a sárga vonalzó? Melyek a fő színek? ¿Cómo? ¿Qué? ¿Cuál? ¿Cuáles? ¿Cómo es aquel armario? ¿Cómo está usted? ¿Cómo estudia Pedro? ¿Qué libro es verde? ¿Qué armarios están allí? ¿Cuál es la regla amarilla? ¿Cuáles son los colores principales? A kérdő névmások használatáról jegyezzük meg a következőket: a) a ¿Cómo? után mindig ige következik . Ezen az órán a színeket tanuljuk. rendszerint az es (son) ige következik utána. 26 Egyes és többes szám használata h a y és m u c h o mellett Allí hay un armario alto. Elöl két új szék van. en inglés. Hogyan hívják (mondják) ezt a targyat spanyolul (magyarul.

es muy grande [ézmuigrándé]. hay [ai].a) Mutató névmással kapcsolatban az elöljárószó a mutató névmás elé kerül: 1. es de hierro [ézdéjérró]. 28 A d e elöljárószó használata a) En esta lección de español estudiamos los colores. angolul. vaskálvha favonalzó A de elöljárószó egyike a leggyakrabban előforduló elöljárószóknak. tres ventanas bajas [tréz&éntánáz ¿¿tftász]. franciául. a köv. inglés. Ügyeljünk az alábbi szók kiejtésére és hangsúlyára : <es rojo [ézró/iö]. -en. En (-ban En (-ban 2. cualidades [kwálidádész]. -re raggal fordítjuk a magyar­ ban : en esta pared ezen a falon (és : ebben a falban). d) Sok magyar összetett szónak de elöljárószós kapcsolat felel meg: estufa de hierro vaskályha. németül) beszélek. alta y ancha [áltájáncsá]. leckében). esta ez az estas ezek az 3. b) a minőséget. clase osztály) clases osztályok) 1 «= Ebben az osztályban <= Ezekben az osztályokban b) Az en elöljárószót gyakran -on. en el centro a középen. bajas y estrechas [báhhsz jésztrécsász]. regla de madera favonalzó. -ű képzőnek megfelelően. 38 . hangsúly . -ön. -ül raggal fordítjuk. -ra. Milyen színű ez a ceruza? Miből van az a kályha? Vasból van. sillas nuevas [sziljáznwéftász]. hiél [jel]. castellano [kásztéljánó]. los bancos [lózÜánkósz]. Kifejezi: a) a birtokot: la lección de español (szó szerint: a spanyolnak. -bői ragnak megfelelően. A „beszélni" ige után az en elmarad: hablo español (húngaro. amiből valami van. estas ventanas [észtáz&éntánász]. en Hungría Magyarországon. a magyar -ból. a spanyo) nyelvnek az órája . francés. grande y hermosa [grándéjérmdszá]. erről bővebbet 1. d) una estufa de hierro una regla de madera Ezen a spanyol órán a színeket tanuljuk. c) Nyelvek neve előtt az en elöljárószót a magyarban -ul. en Budapest Budapesten. armarios viejos [ármárióz ftje/iósz]. c) azt. b) ¿De qué color es este lápiz? c) ¿De qué es esa estufa? Es de hierro. alemán) spanyolul (magyarul. a magyar -ú. Kiejtés. objetos [öbhetösz].

. . estufa de hierro. ventanas son altas y anchas. Ez töltőtoll.) — ¿Qué es eso? (Una regla. Miből van? Vasból. illetve az está vagy están szót: En el banco . Tegyük a pontok helyébe a megfelelő kérdőszót (¿Cómo ? ¿Qué ? ¿Cuál ? ¿Cuáles ?) ¿ . . Mi ez? Kréta. . A szép képek ezek. . az a könyv ott sárga. . néhány tárgy. . vaskályha. . . . . . abban a padban. un libro. — ¿Dónde está la mesa nueva? . es el armario nuevo? ¿ . lápices y estilográficas. három toll. (Itt. . az osztályban. . . Az vaskályha. . armarios son viejos? ¿ . . Mi az ott? Töltőtoll. en el banco. Ez fehér kréta. En esta clase no . Ezen a spanyol órán néhány színt és tulajdonságot tanulunk. néhány toll. cuadernos. — . három könyv. . azokban a padokban. ott. Melyik az új szék? Az. a la derecha. — ¿Qué estilográfica es negra? . Estos objetos . . hanem alacsonyak. son los cuadros feos? 4. . . sok tárgy . Mondjuk spanyolul: egy könyv.Ejercicios 1. paredes son amarillas. . son las palabras españolas? ¿ . . azok a füzetek ott kékek. hátul. két könyv. — ¿Qué bancos están en el centro ? . ebben a padban. es esa silla? ¿ . armarios son viejos. Milyen a kályha? Milyen színű? Fekete. Ez a fal szürke. . az a könyv barna. néhány szín. . sok toll. . . . És melyek az új szekrények? Ezek. balra. . a csúnya képek azok. . sok méz. ebben az osztályban. La mesa . néhány tulajdonság. en el pupitre. — . . . Az szekrény. amott. una puerta ancha. Az az ajtó nem széles. Tanuljuk a fő színeket.) 5. fából van. silla es nueva? ¿ . . Mi az? Szekrény. Tegyük ki a mutató névmás (este. . sok szín. sok könyv. . abban az osztályban . . faasztal. 39 . jobbra. cuadernos son verdes. éste stb. azok a képek csúnyák. 6. sok pénz . két toll. — . egy toll. cuadros son hermosos? ¿ . . hanem keskeny. . mesa es alta. . . . Ez kréta. . Azok az ablakok nem magasak.) 2. silla es baja. . néhány könyv. libro es muy hermoso. es la silla nueva? ¿ . . . a padban. — ¿Qué ventanas están a la izquierda? . vasból van . — ¿Cuál es el armario nuevo ? . . En el pupitre . — . . . sok tulajdonság .) — ¿Qué es aquello? (Una silla.) megfelelő alakját: . a padokban. azok a füzetek feketék. 3. Az régi szekrény. . . . Fordítsuk le spanyolra: Ebben az osztályban sok kép van. Ezek a képek szépek. — . es aquel armario? ¿ . Feleljünk háromféleképpen a következő kérdésekre : ¿Qué es esto? (Un libro. . palabras estudiamos? ¿ . . . . . . son aquellos cuadros? ¿ . El libro . A la derecha . delante. . Tegyük a pontok helyébe az hay. Ezek a füzetek fehérek. — . középen. Ez a könyv piros. . Esta puerta . . . elöl. . ezekben a padokban.

József éhes. Éva ma vidám. Eva y María. Los nombres de los . jefes de la fábrica están contentos V L con el trabajo de Juan. v Eva es alegre.) Feri jól van. Los * . Trabaja mucho en casa. Esta noche la familia Varga está en casa. la mujer de Juan. claros. y^l Ahora Juan está cansado.^S¿f Varga. József nyúlánk. El padre es un obrero diligente. (lenni) ESTAR (átmenetileg) lenni Paco está bueno. Az apa szorgalmas munkás. La vivienda de la familia Varga está en una casa moderna de cuatro pisos. Está EkfcffT-^ \ l sentado en un sillón y descansa. I La familia Varga La familia Varga vive en Budapest. en la Calle de la Reina Isabel.. El cabeza de la familia es Juan . cuatro hijos son : José. marido de Ana Balog y padre ' ^NS~ de cuatro hijos. ' El ama de casa es Ana. Juan es un obrero diligente y concienzudo. José está hambriento. Juan Varga trabaja de obrero en una fábrica de papel. Éva (mindig) vidám. (Paco está bien. Az apa egy karosszékben ül. hermosos y muy cómodos. Jíoy Eva está alegre. Ella es el alma de la casa. 40 . La vivienda de los Varga está en el cuarto piso. Paco.4 CUATRO LECCIÓN CUARTA S e r és e s t a r SER (állandóan) lenni Paco es bueno. Ana es una buena ama de casa. Ahora ella también está cansada. Está sentada en una silla cerca de la estufa y habla con el marido. José es esbelto. Los cuartos (Las habitaciones) del cuarto piso son grandes. Feri jó. El padre está sentado en un sillón.

— Aun está mal. — responden los muchachos. Ya es tarde. porque la abuela está enferma.) 41 . gracias. — Está aún en cama. — responde la mujer. Él es fuerte también. ya estáis listos para la escuela? — pregunta la madre. — responden las muchachas. José es alto y esbelto. pero ahora descanso. ¿Y cómo está Don Francisco. Las dos muchachas son alegres. *(A közmondások magyar megfelelője: 1. — ¿Dónde está la nueva vivienda de usted? — En la Calle Principal. señora. — Y. Eva y María son muchachas muy bonitas. el padre de usted? — Está aún muy débil. A cipész lyukas cipőben jár. señor Kiss. — 2. gracias. . — ¿Está ya lista la cena? — pregunta Juan. ¿Y usted? — Yo también estoy bien. pero ya no está en cama. — ¿Está contento con la habitación? — Sí. señora 1 III Refranes españoles Tal padre. señora! ¿Cómo está usted? — Muy bien. tal hijo. — ¿Trabaja mucho? — Sí. — Sí. Paco no es tan alto como José. Pero hoy no están alegres. — Vamos a cenar. Alma nem esik messze a fájától. — Estoy hambriento. ¿vosotros. — ¿Dónde trabaja usted ahora? — Ahora trabajo en una fábrica de papel.José y Paco son jóvenes muy listos. José y Paco son muchachos buenos y aplicados: en la escuela y en casa trabajan mucho y bien. mamá. ¿Cómo está la familia? — Todos están bien. sólo Juan está todavía un poquito enfermo. Eva es aplicada. pero María no es siempre diligente y concienzuda. — Ya está lista. El cuarto donde vivo es claro y muy cómodo. señora. señor Kiss 1 — — ¡Hasta la vista. jHasta luego. ya estamos listos. II Conversación — ¡ Buenos días. pero no es débil: él también es fuerte.* En casa del herrero cuchillo de palo. — ¿Cómo está hoy la abuela? — pregunta el padre.

annyira como mint. itthon el cabeza vminek a feje (átvitt értelem­ ben) la cabeza fej «1 marido férj Ana Anna «1 hijo valakinek a fia vagy gyermeke «1 nombre név trabaja dolgozik de obrero munkásként. fotel I. a ház ura el ama (nőnemű szó!) gazdasszony. lakás •claro világos -cómodo kényelmes esta noche ma este. la familia család la familia Varga a Varga család vive lakik. -a ülni •el sillón karosszék. él •en Budapest Budapesten la calle út. közelében habla beszél el joven fiatalember la joven (serdült) leány listo ügyes.munkás •el papel papír la fábrica de papel papírgyár 42 concienzudo lelkiismeretes el jefe főnök. anyuka la cena vacsora vamos a cenar menjünk vacsorázni I cenar vacsorázni . la habitación szoba. új de cuatro pisos négyemeletes •el piso emelet los Varga a Vargáék. fiú la muchacha fiatal leány la escuela iskola trabajan dolgoznak bonito csinos. ma éjszaka «n casa otthon. nagyon ella (nőnem) ő el alma (nőnemű szó l) lélek cerca de (elöljárószó) mellett. helyes porque mert ¿por qué? (¿porqué) miért? el abuelo nagyapa la abuela nagyanya los abuelos nagyszülők enfermo beteg ¿cómo está? hogy van (egészségileg) ? aun [áun]. értelmes. -vei el trabajo munka cansado fáradt descansa pihen el ama de casa háziasszony. nyúlánk hambriento éhes el padre apa diligente. aplicado szorgalmas «star sentado. Izabella en la Calle de la Reina Isabel az Erzsé­ bet királyné úton la vivienda lakás la vivienda de la familia Varga a Varga család lakása la casa ház moderno modern. háziasszony la mujer asszony. feleség mucho (határozószó) sokat. felkészült fuerte erős tan olyan. amint débil gyenge el muchacho gyerek. a Varga család •del = de + el el cuarto. a ház úrnője el amo gazda. utca la reina királynő el rey. igazgató contento megelégedett.Vocabulario •cuatro négy cuarto negyedik Paco (Francisco) Feri (Ferenc) Eva Éva siempre mindig alegre vidám hoy ma •esbelto [éz&éltó] karcsú. los reyes király Isabel Erzsébet. megelégedve con (elöljárószó) -val. aún [áön] még mal rosszul estar en cama ágyban feküdni la cama ágy vosotros ti estáis listos készen vagytok para (elöljárószó) számára. kész. mint . -ért la madre anya la mamá mama.

) Onjó. olyan el herrero kovács(mester) el cuchillo kés el palo fa. és vegyesen. buenas. ¡hasta la vista! a viszontlátásra 1 hasta (elöljárószó) -ig luego (iwégö) az(u)tán. Estoy Estás Está Estamos Estáte Están enfermo enfermo enfermo (enferma). (enferma). (Nők. mindjárt la vista látás III. buenos.O. bueno (buena). . buenos. ön.) Önök jók. " buenas. Betegek vagytok.) Ők jók. (Férfiak. . önök. (Nők. . és vegyesen. (Férfiak. Te jó vagy. 30 Az e s t a r (lenni) ige ragozása a kijelentő mód jelen idejében Beteg vagyok. enfermos (enfermas). gracias köszönöm (las gracias kö­ szönet) todos mindnyájan. buenos. és vegyesen. (Férfiak. bueno (buena).) Ő jó.) Ti jók vagytok. lakom es tarde késő van ¡hasta luego!. (Férfi. bot Gramática 29 A személyes névmások — Los pronombres personales A s e r (lenni) ige ragozása a kijelentő mód jelen idejében soy eres es Nosotros Nosotras Vosotros Vosotras Ellos Ellas Ustedes somos sois son bueno (buena). maga) beteg. bueno. tal amilyen . (ö. enfermos (enfermas). maguk) betegek. azonnal. (Nők. enfermos (enfermas).) Ti jók vagytok. buenas. Én jó vagyok. . tal . (ők. buenos (buenas). Beteg vagy.) Ők jók. (NŐ. buena.) Mi jók vagyunk. Mi jók vagyunk. . Betegek vagyunk. mindenki todavía még un poquito egy (egészen) kissé Don (keresztnév előtt) úr trabajo dolgozom descanso pihenek vivo élek. (enferma). Ő jó.

Az asztal az osztályban van. Vargáék lakása. A gyerekek készen vannak. Hogy van az ön apja? ¿Cómo está el padre de usted? ¿Dónde está la vivienda de usted? Hol van az ön lakása? A birtokviszonyt a magyar -nak a. Ud. Pl. La mesa está en la clase. La mesa es de madera. tú. Los cuartos del cuarto piso. 34 A megszólítás ¿Cómo está usted. señores? Hogy vannak. es de noche este van. maga) .. los hijos del padre SLZ apa fiai. usted. usted es abogado. A ser állandó jellegű tulajdonságra. betűkkel.31 A s e r és az e s t a r használata La abuela es enferma. Los hijos son listos. ellos. Az usted szót írásban V. Ma János jókedvű. A gyerekek értelmesek. ellas. A de és el alakot összevonjuk : del. az estar átmeneti állapotra utal.. A nagymama (most) beteg. La vivienda de los Varga. el padre de los muchachos a fiúk apja. nosotras. — Az usted a régi vuestra merced ( = kegyelmességed) rövidítése. ella. János a család feje. Juan es alegre. ön ügyvéd. nosotros. Én orvos vagyok. asszonyom? ¿Cómo están ustedes. Munkás vagyok. A személyes névmást (yo. vosotros. betűkkel rövidítik. el padre de usted az ön ( = önnek az) apja... Us. vosotras. Los hijos están listos. maguk). Az asztal fából van. Az idő megjelölését mindig ser igével végezzük: es tarde késő van. La abuela está enferma. Juan es el cabeza de la familia.. az ustedes alakot Vs. ustedes) az ige mellett csak akkor tesszük ki. señora? Hogy van. -nek a ragnak megfelelően a de elöljárószó fejezi ki.. 33 A birtokviszony El padre de Paco se llama Juan. Feri apját Jánosnak hívják. uraim? ¿Cómo está Don Francisco? Hogy van Ferenc bácsi? Az udvarias megszólítás alakja a spanyolban usted (ön. él. a spanyolban a birtok megelőzi a birtokost: el hijo de Pedro Péter ( = Péternek a) fia. a hatá­ rozott névelő többi alakját azonban nem vonjuk össze: las hijas de la madre SLZ anya lányai. Vds. János (mindig) jókedvű. A negyedik emelet lakásai. Hoy Juan está alegre. TJds. U. Vd. ha hangsúlyos (akárcsak a magyarban). 44 . Yo soy médico. ustedes (Önök. A nagymama (állandóan) beteg. 32 A személyes névmás használata Soy obrero.

/ gy ban « A ya állhat az ige előtt vagy után. aún (kun) az ige után (olykor előtte is) állhat. Még ágyban van. \ . e szó az ige előtt és után állhat: La abuela está mal todavía. bátyám) és Doña (-né. bár nőnemű szavakról van szó: * el ave. e megszólítás után azonban mindig oda kell tennünk az illető keresztnevét: ¿Cómo está. La cena ya está lista. így mondják. señora. A „még" fogalmát a todavía szóval is kifejezhetjük . A spanyol nyelv sajátossága. Él ya no está en cama. K La cena está lista ya. egy madár el álgebra az algebra el hambre az éhség el agua (fresca) a (friss) víz el habla española a spanyol nyelv el (un) hacha buena a (egy) jó fejsze 45 38 . una névelő helyett az el. un névelőt használja a hangsúlyos a. señorita. Már késő van. A ház úrnője Anna. . a ú n (még) sző helye a mondatban La abuela aun está mal. J A vacsora már készen van. Está aún en cama. caballero ( = uram. . (kedves) Péter bácsi? — ¿Está en casa Doña Dolores? Itthon van Dolores asszony? Az a u n . szó szerint: lovag) megszólítást. .szótaggal kezdődő főnevek előtt. • . Es tarde ya. 35 36 A y a (már) helye a mondatban Ya es tarde. hogy a jó hangzás kedvéért a la. M á r n e m fekszik á Él no está ya en cama. un ave a madár. 37 lós padres a szülők los abuelos a nagyszülők los hijos a gyerekei alakja sokszor gyűjtő Az el (un) névelő használata la (una) helyett El ama de casa es Ana. r . „ . néni. Névszói állítmány esetében a ya a névszói állítmány előtt vagy után áll* Gyűjtő értelmű többes számok el padre az apa la madre > az anya el abuelo a nagyapa la abuela a nagyanya el hijo a fia la hija a leánya A rokonságot jelölő szók hímnemű többes számú értelmű. Ella es el alma de la casa. A nagymama még rosszul van.) Aun (áun) csak az ige előtt.A spanyol udvariasság megköveteli. hogy a megszólításban kitegyük a señor. . asszony) megszólítást használják. Késő van már. Bizalmasabb ismeretség esetében a Don (bácsi. Az egyeztetés szempontjából az ilyen főnév természetesen nőneműnek számit. ö a ház lelke.vagy ha. Todavía está en cama. az illető nevével együtt vagy anélkül. ( = Még fekvő beteg._. Don Pedro? Hogy van.

Viszont: una amiga egy barátnő. a munkás lakása. . . ¿En qué cuarto . . . hangsúly Ügyeljünk az alábbi szavak helyes kiejtésére és hangsúlyára: es bueno [ézftwénó]. . la alta ventana a magas ablak. . siempre alegre. Tegyük a pontok helyébe a határozott névelő megfelelő alakját : . Mondjuk spanyolul: a tanuló könyve. Kiejtés. vosotras . . . señorita)? 3. valamint a betűk neve előtt is megmarad a nőnemű névelő: la Ana. es esbelto [észéz&éltó]. . ¿Dónde vive . de hierro. Péter tolla. señor (señora. annak a fiatalembernek a szülei. . . . Tegyük a pontok helyébe a ser. . . enfermo y . . . . . . . hacha es buena. . . . . a gyár munkásai. en casa. György füzetei. . enferma [émférmá]. Feleljünk a következő kérdésekre : ¿En qué ciudad vive usted? ¿En qué calle vive usted? ¿En qué calle vive la familia Varga? ¿En qué casa está la vivienda de la familia Varga? ¿En qué piso está la vivienda de los Varga? ¿Cómo es la vivienda de los Varga ?¿Quién está en casa esta noche? ¿Quién es el cabeza de la familia Varga? ¿Quién es Juan Varga? (El marido de . . las hachas. . ellos? ¿Cómo . a gyárak igazgatói. azoknak a fiatalembereknek a nagyszülei. . . . pero ya no . a tanulók könyve. az anya leánya. .'tets des muchachas. la América española a spanyol Amerika. . Női keresztnevek előtt. Pál ceruzái. habla española es muy hermosa. . . Pablo vive en . la h flá ácsé) (a h betű). . ) ¿Cómo se llaman los hijos de Juan Varga? ¿Qué es Juan Varga? ¿Dónde trabaja? ¿Qué obrero es Juan? ¿Quién está contento con el trabajo de Juan? ¿Cómo está Juan ahora? ¿Dónde está sentado? ¿Quién es el ama de casa? ¿Dónde trabaja ella? ¿Dónde está sentada ahora? ¿Cómo son José y Paco? ¿Cómo es José? ¿Cómo es Paco? ¿Cómo trabajan ellos en la escuela? ¿Qué muchachas son Eva y María? ¿Es aplicada Eva? ¿Es aplicada María? ¿Cómo son siempre las dos muchachas? ¿Por qué no están alegres hoy? ¿Cómo está la abuela? ¿Cómo está usted. ezeknek a tanulóknak az osztályai. Pedro vive en . . a szorgalmas tanulólányok füzetei. . A többes számban is csak: las aves. illetve estar megfelelő alakját: Hoy yo . . Ugyancsak : una alta puerta egy magas ajtó. . Ana y . . . listas. Eva y María. . . en cama. . . agua está fresca. Juan Varga [hwámbárgá]. álgebra es difícil. [lkzddsz mucsócsász]. . . tú ahora? ¿Cómo . a munkások lakásai. 46 . porque yo . pero hoy aun no . en ese cuarto. mert itt a hangsúly nem az első szótagon van. . ancha ventana está a la izquierda. las aguas. az anya leányai. los abuelos de Francisco? . . cabeza [káftécá]. . América española. . a tanár úr tanulói. a la izquierda. . Tú . buenos y aplicados [bwénósz jáplik¿dosz]. Las ventanas . concien­ zudo [könejéncudö]. hachas son buenas. a tanulók könyvei. ama de casa? . mert alta nem főnév. las hablas. alto y esbelto [altó jéz&éltó]. bien. la Ángela (Angéla). siempre diligente. está hoy alegre [esztáójá%ré]. . . . ennek a tanulónak az osztálya. a tanuló könyvei. la a (az a betű). . amiga de usted? ¿Quién e s . . África francesa. Don Pablo? Él . alta puerta está a la derecha. muy débil. ¿En qué clase . . pero . . . . 4. . La estufa . Péter tollai. alegre. . gracias. un poquito [umpókitó]. Nosotros . Budapest házai. a szorgalmas tanulólány új füzete. . . . . . Yo . vamos a cenar [bámószácénár]. . 2. . Ejereieios 1. Angela trabajan (dolgoznak) mucho en casa. en cama. cuatro hijos [kwátró ihbsz]. siempre aplicadas.

2. -as -es -a "e -amos -emos -irnos -ais -eis -ís Többes szám: 1. II. Habla húngaro. I. Folyékonyan beszélünk. -an II. II.) I. Sokat beszélsz. köszönöm. Ma este fáradt vagyok. Gyakran írnak. Sokat írunk.) — Hogy vagy? Köszönöm. sze' mély 2. -ar II. ) . Rosszul felel. Mindenki meg van elégedve a háziasszony munkájával. -ir Egyes 1. Respondes a la carta. II. ők már elkészültek iskolai leckéikkel ( = Ők már készen vannak az iskola számára. Feleltek neki. ma nem vagyok még. I. Magyarul beszél. 1 I I I . III. (Egy !) karosszékben ülök az ablak mellett és pihenek. Én nem dolgozom (egy 1) gyárban.5. Fordítsuk le spanyolra: Budapesten lakom. Escribo una carta. Felelünk a tanárnak. -er III. Escribes el ejercicio. személy 3. mély Respondemos al profesor. személy LECCIÓN QUINTA Az ige ragozása a kijelentő mód jelen idejében Példa: hablar responder escribir beszélni felelni írni Tő: hablrespondeserib- szám: Hablo español. Hablas mucho. — Józsi fiai nagyon értelmesek. személy 3. Jól felelek. fáradt. Hangosan beszéltek. Hablan en voz baja. Késő van már? Még nincsen késő. jól vagyok (szórend !). Jóháziasszony vagyok. Escribís las palabras. Levelet írok. Fáradt vagy? Nem. Ritkán ír. Respondéis a él. És te hogy vagy? Én is jól vagyok. Escribe raramente. \ III. .) I. . Responden a la pregunta. Otthon dolgozom. Halkan beszélnek. 5 CINCO I. — Hol dolgozik ön? Munkás vagyok egy papírgyárban ( = Munkásként dolgozom . 1 III. } -0 III. J I. III. ) -en 47 . Hablamos szecorrientemente. II. Válaszolsz a levélre. személy Habláis en voz alta. Escribimos mucho. II. írod a feladatot. írjátok a szavakat. Spanyolul beszélek. Responde mal. Respondo bien. Felelnek a kérdésre. Hol lakik Budapesten? Abban az utcában. Escriben a menudo.

debemos estar en casa. pero yo respondo raramente. pero debo hacer otras cosas. — ¡Corriente ! ¿Con quiénes hacemos la excursión? — Ahora mismo llamamos por teléfono a Pablo y a Esteban. ayudan siempre a la madre. debo aprender las nuevas palabras españolas y escribir el ejercicio. 48 . porque es domingo. Eva y María.I Hoy es domingo Hoy es domingo. debo responder a la carta de mi hermana que vive en la Argentina. debo hablar con mi hermano. Eso no está bien. Los hijos. Esta mañana Juan Varga no trabaja en la fábrica. ¿qué hacemos hoy? ¿Qué dices de una excursión a las montañas? — Digo que es una buena idea. — Hoy no trabajo en la fábrica. — Bueno. Ana es una buena y concienzuda ama de casa. Ahora está sentado en el sofá y fuma un cigarrillo. sino está en casa y descansa. trabaja en la cocina. María ayuda a la madre en la cocina. Es la mañana. sino también sigue un curso de lengua castellana. Pero. Las hijas. su mujer. Ella cocina muy bien. Por fin.) Mientras Juan escribe las cartas. José escribe a menudo. por la mañana. — Pues hacemos la excursión por la tarde. Luego. no estudian ahora porque ya están listos para la escuela. José y Paco. Primeramente. — dice para sí. Él debe aún cien florines a mi mujer. — Pues. Ana. Conozco bien a mi hermana : ya espera mi carta con impaciencia. este pitillo. debo responder a las cartas de mi amigo José que está ahora en Szeged. Además. Mientras que Eva hace las camas y arregla los cuartos. {Juan no sólo trabaja en la fábrica. Sin duda están en casa todavía. Escuchan la radio y entretanto hablan en voz baja entre ellos.

-hoz. el domingo vasárnap es la mañana reggel (délelőtt) van la mañana reggel. ismerek (conocer ismerni) a mi hermana nőtestvéremet. magának deber tartozni. . Hablo muy mal y a menudo digo tonterías. — ¿Desde cuándo estudia usted el castellano? — Desde hace cuatro meses.II Conversación — ¿Habla usted español. El hábito no hace al monje. egyéb primeramente először (is) mi hermana nőtestvérem mi az én . kerevet fumar szívni. Pero comprendo mucho. las voces [láz&ácész] hang la pregunta kérdés a menudo gyakran I. Tomo lecciones de español dos veces a la semana. -nek. señora. -hez. — 2. akiket. Nem használ a szó. los gofos pamlag.) 4 Spanyol nyelvkönyv — 8814 49 . holnap esta mañana ma reggel. pero muy mal. — Es usted demasiado modesta. akit. -hoz raramente ritkán corrientemente folyékonyan al = a + el en voz alta hangosan en voz baja halkan la voz. — Sólo no hablo bastante.* Una golondrina no hace verano. délelőtt. amelyek . ha a kéz nem jó. . nőtestvéremnek esperar várni. amely. si usted habla despacio. — Usted es muy cortés. amelyet.-m el hermano fiútestvér la hermana nőtestvér los hermanos testvérek que (vonatkozó névmás) aki. — Usted hace buenos progresos en español. — 3. caballero. remélni con impaciencia türelmetlenül *(A közmondások magyar megfelelői: 1. III Refranes españoles Decir y hacer no comen a una mesa. akik. ma délelőtt el goíá. Yo sólo chapurreo el español. dohányozni el cigarrillo. -ra. válaszolni escribir írni la carta levél a (elöljárószó) -nak. Usted habla muy bien. tenni otro más. kelleni debo hacer tennem kell hacer csinálni. el pitillo cigaretta para sí magában. Vocabulario cinco öt quinto [kíntó] ötödik' hablar [á&lár] beszélni responder felelni. porque faltan las ocasiones. señora? — Hablo un poquito. amelyeket la Argentína Argentína conozco ismerem. Nem a ruha teszi az embert. re . Egy fecske nem csinál nyarat.

nos decir (digo. között. ciento száz el florín forint por fin végül por (elöljárószó) által. köztük entre (elöljárószó) közt.la impaciencia türelmetlenség además azonfelül. közé pues [pwész] hát. vajon despacio lassan ¿desde cuándo? mióta? ¿cuándo? mikor? cuando amikor desde hace (elöljárószó) óta el mes hónap tomar venni dos veces kétszer una vez egyszer la vez -szór. remélni estudiar tanulni faltar hiányozni 50 . cél aprender megtanulni seguir un curso tanfolyamra járni seguir (sigo. -ból. biztosan la duda [Ikduda] kétség II» chapurrear törni (a nyelvet) demasiado túl. folytatni el curso tanfolyam mientras que míg. -bői.v. révén. anihez: de) la excursión kirándulás a las montañas a hegyekbe la montaña hegység. dices) mondani. sigues. . -ért. mialatt.-je la cocina konyha cocinar főzni ayudar segíteni (akinek: tárgyeset) hacer las camas be. azonkívül el amigo barát la amiga barátnő no está bien nincs rendjén cien. eleget faltar hiányozni. szólni (amiről. -on ke­ resztül el fin vég. végett. bemenni escuchar (meg)hallgatni esperar várni. elegendő . -ar végű igék : arreglar kitakarítani. -on át. comer enni a una mesa egy asztalnál la golondrina fecske el verano nyár el hábito (szerzetesi) ruha cl monje szerzetes Gramática 39 Az ige (El verbo) — Az igeragozás (La conjugación) I. . -szer. mulasztani A la ocasión alkalom III. megvetni az ágyakat arreglar kitakarítani. rendbe hozni ayudar segíteni descansar pihenni entrar belépni. máris llamar hívni. hegy que (kötőszó) hogy la idea gondolat. ezalatt escuchar (meg)hallgatni entre ellos maguk közt. -szőr a la semana hetenként la semana hét el progreso haladás hacer buenos progresos szépen haladni bastante elég. túlságosan modesto szerény cortés udvarias la tontería butaság comprender megérteni si (kötőszó) h a . miközben su mujer a felesége su az ő . rendbe hozni entretanto azalatt. ötlet por la mañana (időhatározó) délelőtt hacer una excursión kirándulni por la tarde (időhatározó) délután ¡corriente! helyes 1 rendben van! ahora mismo most mindjárt. felhívni por teléfono telefonon cl teléfono a telefon a Pablo Pált Esteban [észte&án] István sin duda kétségkívül. sigue) követni.

Hacer (csinálni. személy 3. személy 2. 2. (-ER) III. -ja. Az ige tövét megkapjuk. -er. -er végű igék: aprender megtanulni comprender megérteni comer enni III. -jétek -nak. személy Többes szám 1. *nek. ¿Qué hacéis? No hacen excursiones. dohányozni hablar beszélni llamar hívni. Az igeragozás keretében először a kijelentő mód jelen idejével (el modo indica­ tivo. -ik. Kirándulok. Szépen halad. -ir végződését elhagyjuk. -1. személy 2. (-AR) Egyes szám 1. tenni) Hago una excursión. hago haces hace hacemos hacéis hacen 51 4* . ha a főnévi igenév -ar. Haces un error. Hacemos muchas cosas. ill. Mit csináltok? Nem mennek kirándulni. felhívni II. lakni A spanyol igéket a főnévi igen év (el infinitivo) végződése szerint három csoportba osztjuk: 1. -jük -tok. Sok mindent csinálunk. Hace buenos progresos. I libát követsz el. -játok. személy -amos -áis -an -emos -éis -en -imos -is -en -nk."-ir végű igék : escribir írni preguntar kérdezni tomar venni trabajar dolgozni deber tartozni. -je -as -a -es -e -es -e 40 Rendhagyó igék ragozása 1.e r és 3. hogy a ragok mindenkor a tőhöz járulnak. kelleni responder felelni vivir élni. -m -sz. -tek . -juk.fumar szívni. személy 3. az . -ik -0 -0 -0 II. A három igeragozás ragtáblája a következő : I. az . az . -ják. (-IR) A megfelelő magyar rag -k.a r . A lecke elején levő táblázatból is láthatjuk. el tiempo presente = el presente de indicativo) foglalkozunk.i r végű igék csoportjába. -d -.

(Él) debe hablar. Ismerjük testvérét. No debéis responder. Conoces a mi hermana. Conoce a Esteban. Tanulnom kell. Mi hermano debe cien florines a mi mujer. Válaszolok nőtestvérem levelére. „Üj szavakat mondunk. rendhagyó igék ragozását is. conocer ismerni. Respondo a la carta de mi hermana. foly­ tatni. Conocemos a su hermano. ¿Qué decís a ellos? Dicen muchas cosas. Ismeritek a nyelvet. amivel tartozunk. alanyesetben áll. szeretni. querer akarni. Ismerem Pált. Nem kell segíteniök. hacer csinálni. Nem kell itt lennünk. Deber mellett tárgyesettel fejezzük ki azt. . Ismeri Istvánt. Decir (mondani. A rendhagyó igék legtöbbje csak egy-két személyben tér el a szabályos igék ragozásá­ tól. 52 Válaszolunk a tanárnak. Akinek valamit tennie kell. Conocen a todos. Conocer (ismerni) Conozco a Pablo. ¿Qué dices? Dice tonterías. decir mondani. Mit mondasz? Ostobaságokat mond.2. Mit mondtok nekik? Sok mindent mondanak. írnod kell. Néhány szót szólok. 42 Az a elöljárószó a) Respondemos al profesor. Ismered nőtestvéremet. No deben ayudar. Nem kell felelnetek. Decimos palabras nuevas. Az utóbbi igék ragozása : QUERER IR SEGUIR quiero quieres voy sigo vas sigues quiere queremos va sigue vamos seguimos queréis vais seguís quieren van siguen 41 A d e b e r (tartozni. szólni) Digo algunas palabras. kelleni) ige használatáról Testvérem 100 forinttal tartozik feleségemnek. Mindenkit ismernek. Az eddig előfordult rendhagyó igék : ser és estar lenni. (Yo) debo estudiar. 3. (Tú) debes escribir. ir menni és seguir követni. conozco conoces conoce conocemos conocéis conocen digo dices dice decimos decís dicen Az előző pontban ismertetett szabályos ragozáson kívül esetenként külön meg kell tanulnunk a szabályos ragozású igéktől eltérő. Conocéis la lengua. Beszélnie kell. No debemos estar aquí.

A személyt jelölő főnevek tárgyesete és részeshatározó esete ennélfogva egyforma: a Pablo Pált és Pálnak. A személyt jelölő főnevek tárgyesetét az a elöljárószóval képezzük. Szegedre (Debrecenbe) megyek. el Paraguay Paraguay.b) Hacemos una excursión a las Kirándulunk a hegyekbe. en Hungría Magyarországon. >Az a + el találkozásából al lesz. Es usted demasiado modesta. ön nagyon udvarias. 45 Az u s t e d helye a mondatban Usted es muy cortés. Jól ismerem nőtestvéremot. mint alany. Espero a mi amigo. Barátomat várom. la España vieja la Amériea latina Nőtestvérem Argentínában él. — Azonkívül sok határozói kifejezésben is előfordul. nemcsak a mondat elején. Egyes országnevek előtt ingadozik a névelő használata: en la Argentina vagy en Argentina Argentínában. -hez. Felhívjuk Pált és Istvánt. a régi Spanyolország Latin-Amerika Több országnév mindig névelővel áll. montañas. -ba. U«ted (és Ustedes). -nek ragnak megfelelően. a la semana. La mesa está a la derecha. 43 A személyt jelölő főnevek tárgyesete Conozco bien a mi hermana. -be ragnak megfelelően. Az asztal jobbra van. Jelzővel ellátott országnév előtt a névelőt mindig ki kell tenni: Hungría Magyar­ ország. 53 . hanem az ige mögött is állhat. Llamamos por teléfono a Pablo y a Esteban. c) José escribe a menudo. -höz. la Hungría nueva az új Magyarország. ön túlságosan szerény. en la China vagy en China Kínában. -ra. Tomo lecciones dos veces Hetenként kétszer veszek órát. Ismerjük Józsi testvérét (testvéreit). Az a elöljárószó a részcshalározót fejezi ki a magyar -nak. Conocemos al hermano (a los hermanos) de Pepe. — A mozgást jelölő igék mellett az irányt fejezi ki a magyar -hoz. 44 A határozott névelő kitétele országnevek előtt Mi hermana vive en la Argentina. Voy a Szeged (a Debrecen). ilyenek például el Perú Peru. -re. József gyakran ir. al padre az apát és az apának. la Hungría socialista a szocialista Magyarország. el Uruguay Uruguay.

— aprender las palabras nuevas. — Tú también estudi... aprend. de mi amigo (démjámirjö). — escribir una carta . Nevezetesen : a) a sino (hanem) és a que (hogy) kötőszó előtt nem teszünk vesszőt. debo hablar con mi hermano. b) Bueno. — estudiar la lengua inglesa . dos veces" (dözöécész). el español. . las lecciones. Hoy Juan no trabaja sino está en casa. . — Nosotros estamos ahora en la escuela : estudi.. Kiejtés. — deber ayudar a los alumnos . Először is válaszolnom kell a levélre. aprend. Azután beszélnem kell a testvéremmel. — comprender la gramática. valamint határozót vesszővel választjuk el a mondat többi részétől.. a) a mondat élén állítmányként álló melléknevet (bueno. en voz baja (embbzbáhk) de mi hermana (démjérmáná). a) Estos lápices no son cortos sino largos. Digo que eso es una buena idea. Ejercicios 1. Feleljünk a következő kérdésekre : ¿Qué hace Juan Varga los domingos (vasárnaponként)? ¿Debe hacer muchas cosas? ¿A qué carta debe responder? ¿Dónde vive la hermana de Juan Varga? ¿Dónde está ahora su amigo José? ¿Escribe José a menudo? ¿Responde Juan siempre a las cartas de José? ¿Con quién debe hablar Juan? ¿Por qué? ¿Qué debe Juan aprender y escribir? ¿Qué hace Ana.' — ir a cenar. hanem otthon van. — decir palabras españolas . la mujer de Juan... — vivir en Budapest.. las hijas (lásziAász). Jó ez a cigaretta. Pótoljuk a hiányzó ragokat: Yo e s t u d i . escrib. Végül meg kell tanulnom az új szavakat.. los ejercicios. debo aprender las palabras nuevas.46 A vessző használata a magyar lói eltérően Ezek a ceruzák nem rövidek. Por fin. — llamar a Esteban . — hacer una excursión . este pitillo. mientras que Juan escribe las cartas? ¿Cómo cocina Ana? ¿Quiénes ayudan a Ana? ¿Qué hace Eva? ¿Qué hace María? ¿Qué hacen José y Paco? ¿Por qué no estudian ahora? ¿Qué hacen por la tarde? ¿Con quiénes hacen la excursión? ¿A quiénes llaman por teléfono? 2.. escrib. . los ejercicios y h a b í .. 3. la lengua española. Primeramente. hangsúly Ügyeljünk az alábbi szavak helyes kiejtésére és hangsúlyára: habla húngaro (áblk ungárö).. — comer mucho . János ma nem dolgozik. Luego. las palabras. — querer a la hermana . Azt mondom. i 54 . Ragozzuk el az igéi a kijelentő mód jelen idejében a következő kifejezésekben: hablar el castellano corrientemente . debo responder a la carta. — responder a la pregunta del profesor.. — conocer al padre de Pablo . hogy ez jó ötlet. hanem hosszúak. A vessző használata nem mindig egyezik a két nyelvben. . este pitillo). con españoles.

ahora en la clase: escrib. Pero comprendo casi todo cuando el profesor habla despacio o cuando pregunta a los alumnos. nem főzöl. beszélek. los ejercicios. Fordítsuk le spanyolra : Én már beszélek egy keveset spanyolul. Vivo con mi familia en una casa moderna en Budapest. Folyékonyan beszélünk. nem ismerik Pált. aprend. Soy obrero. . nem főztök. Délután kirándulunk a hegyekbe. En el primer banco está sentada la señora Molnár. hermosa y muy cómoda. con el profesor. . en el segundo están sentados los señores Nagy y Takács. beszéltek. veo a los alumnos que estudian el español en esta clase.. Luego. . — nem kell főznöm. . — Ellos h a c . tanulnod és írnod. írnak. Önök folyékonyan beszélik a nyelvet. — ennünk kell. la lección y h a b í . las palabras en el cuaderno y h a b í .. Trabajo en una fábrica de papel. beszélnek. nem ismeritek Pált. Mi vivienda es grande. veo al señor profesor que está cerca de la pizarra y habla con una señorita muy bonita. de nem beszélsz eléggé jól. Három hónap óta tanulom a spanyol nyelvet. .. nem főzök.. eszik. — Mit mond? Mit mondanak? Mit mondasz? Mit mondtok? Mit mondunk? Mit mondok? — Mit csináltok? Mit csinálsz? Mit csinál? Mit csinálnak? Mit csinálok? Mit csinálunk? — Nem ismerem Pált. eszünk. írok. esztek. La vivienda donde vivimos está en el segundo piso. con el profesor. esznek. 5. una excursión a las montañas. írsz. ¿A quiénes veo en la clase? Primeramente. en el 55 . Soy casado. nem ismerjük Pált. írunk.mucho. escrib. — írnod kell. Pált és Istvánt is hívjuk. Aun no hablo bien el español porque estudio la lengua desde hace sólo tres meses. aprend. nem ismered Pált. Mi is tanulunk spanyolul. la nueva lección. clara. . írtok. beszélsz. en la Calle de la Reina Isabel.. de gyakran mondunk ostobaságot (többes szám). 4. Mióta tanuljátok ezt a nyelvet? Mi csak egy hónap óta tanulunk spanyolul. nem főz. — Vosotros e s t . Dos veces a la semana tomo lecciones de español. 6 SEIS LECCIÓN SEXTA Lección de repaso En la escuela Me llamo Esteban Kovács. La señorita se llama Margarita Fehér y esx una alumna muy aplicada y concienzuda. Mondjuk spanyolul: beszélnem kell.. Ahora estoy en la primera clase de español. eszel. nem főznek. beszélünk. Sokat kell beszélned. nem főzünk. Te sokat értesz. í r . . . nem ismeri Pált. . Biztosan otthon van. . Debo aprender el castellano porque mi hermano vive en (la) Argentina y yo quiero ir a verle. beszél. Délelőtt felhívom telefo­ non barátomat. eszem.

Entran en la clase aún otros señores.tercero. Aquellos armarios son viejos y feos. una tiza blanca y una estilográfica azul. El profesor pregunta. Paco aprende las lecciones para la escuela. María está con ella. Ahora trabajo mucho en la fábrica. la niña kislány) ver (veo. neki con ella vele casi majdnem. jobban le őt. ¿Quién es usted? Yo soy Esteban Kovács. en ellas vemos algunos cuadros hermosos. — ¿Y qué hacen Eva y María? — Hoy Eva no está bien y por eso está en cama. debes también descansar. — ¿Qué hacen los niños? — José toma ahora una lección de inglés. veis. Allí detrás. — Haces bien. a la izquierda. Delante está también la pizarra. En casa — ¿Por qué no estudias. szinte las matemáticas mennyiségtan 56 . ¿De qué color son estos lápices? Son azules. las ventanas que también son grises. — ¿Y cómo está ahora? — Ya está mejor. En los pupitres vemos los libros. mindent sexto [szésztó] hatodik primer = primero el repaso ismétlés por eso ezért casado. En la mesa hay ahora un libro grueso. un cuaderno negro. ven) látni mejor jobb. Sólo debemos aprender las palabras nuevas muy bien. A la derecha veo la puerta gris. las señoritas Eva y María Varga. y nosotros los alumnos respondemos bien o mal a las preguntas del señor profesor. hay dos armarios anchos y altos. hay mucho trabajo. ve. Ana. casada nős. Vocabulario seis hat todo minden. ¿Cómo es aquella ventana? Es baja y estrecha. ¿No quieres cenar? — Aún no. — Porque la cena ya está lista. ¿Qué es aquello? Aquello es una estufa de hierro. Las dos muchachas hablan de la escuela y de la lección de matemáticas. ir a verle meglátogatni őt fiú. ¿Qué vemos ahora en esta clase? Vemos las paredes amarillas. señoras y señoritas. no son difíciles. ¿Qué es esto? Eso (Ese) es un libro rojo. cuadernos y lápices de los alumnos. Por eso estoy sentado ahora en este sillón y escucho la radio. Delante hay una mesa larga y ancha con dos sillas nuevas. vemos. ves. En el centro están los pupitres o bancos verdes. Las palabras españolas son fáciles. Juan? — Estoy muy cansado. ¿Qué es usted? Soy obrero. ¿Qué es eso? Ésta es una estilográfica azul. férjezett los niños a gyerekek (el niño gyerek.

la profesora 2. difícil. kivétel a nemzetiséget jelölő melléknév: español. -ión. -o végű: el cuadro 3. alemány alemana. la vejez Kivételek : la mano. los lápices. A melléknév Végződés szerint van: a) -o végű .Gramática összefoglaljuk az első öt leckében tanult nyelvtani anyagot. la radio. -ez végű: la pluma. inglés. inglesa. férfit jelöl: el padre. nőt jelöl: la madre. — el dia B) A főnevek többes száma a) magánhangzó után . francesa A többes számot a főnevek mintájára képezik. az) b) A határozatlan névelő : (egy) el un los __ (a una las __ 2.s : los padres. las manos. 1. española. el sofá b) Nőnemű a főnév. -d. hermosa b) -e végű . mássalhangzóra vagy hangsúlyos magánhangzóra végződik (kivételek­ kel) : el lápiz. la voz. A névelők Himnemű főnév előtt ». la ciudad. nincsen külön alakja a nőnem számára: verde e) mássalhangzó» végű . las plumas b) mássalhangzó után -es: los meses. Kgyes szám Többes szám Nőnemű főnév eiőtt Egyes szám r Többes szám | a) A határozott névelő : (a. la dinamo. la lección. A főnév A) A főnév neme a) Hímnemű a főnév. -a. a nőnemű alak -a végű: hermoso. ha 1. las lecciones A -z végződésből -ees lesz: el lápiz. francés. las voces 3. el poeta 2. általában nincsen külön nőnemű alakja : fácil. ha 1. 57 .

vosotras. ella. -ként (de+el = del) a -nak. esos. -on keresztül cerca de mellett. -on. -hez. -ú. akik que aki. -be (a-f-el = al) en -ban. Távolra mutat: aquel. él. ustedes. -ból való . dios. amely. -nek a . ahogyan quien. aquellas. -nek . A megszólított személynél levő tárgyra mutat: ese. Az ige A ragozás szerint három csoportra osztjuk őket: I. aquél. -be. -ból. usted. esa. tú. aquellos. végett. -op. -ar végű igék. eso 3. -ról. b) A mutató névmások : 1. — önállóan : ése. nosotras. számára por által. közelében desde hace óta 6. ésta. -ra. estas . éstos. amelyek cual. nosotros. -ir végű igék. ellas. -er végű igék. -hoz. III. -re sin nélkül con -val. -re. aquéllas . A névmások a) A személyes névmások : yo. II. ésas . -ba. Az eddig tanult elöljárószók de -nak a. -vel para -ért. ésos. -ba. cuales amelyik. -ért. -ból. estos. -ben . -ről.4. akik. quienes aki. — önállóan : éste. éstas : esto 2. -en. ésa. -ű . -ra. -on át. -bői. ¿Cuál? ¿Cuáles? Melyik? Melyek? 5. vosotros. Példák a ragozásra: HABLAR COMER VIVIR hablo como vivo hablas comes vives habla come vive hablamos comemos vivimos habláis coméis vivís hablan comen viven cuando amikor . amelyek 58 . aquella. -höz . aquello c) Kérdő és vonatkozó névmások : ¿Cuándo? Mikor? ¿Dónde? Hol? ¿Cómo? Hogyan? Milyen? ¿Quién? ¿Quiénes? Ki? Kik? ¿Qué? Mi? Milyen? Melyik? Mely(ek)? . Közelre mutat: este. — önállóan . -bői. révén. aquélla. aquéllos. esas. -é . esta. amint. donde ahol como mint.

? E s t . — no comprendo la gramática . — soy muy aplicado . — voy a ver a mi hermano . ¿Qué es e s t . és megírjuk a feladatokat. . . ... .. E s t . señor Nagy? . és hallgatjuk a rádiót. . írjuk a pontok helyébe a megfelelő végződést: Los alumnos diligent. hanem a karosszék(ek)ben ülünk. . señorita esbelt.. . . manos de aquella señorita son blancas. mert jól akarunk felelni az iskolában. profesora. es una regla nueva. . . . radio es muy b u e n . . . trabajan mucho. primera clase hay muchos objetos. 2. . alumnos. — debo ir a ver a la profesora. pupitre. . — fumo un cigarrillo . . — hago los ejercicios . . ... Fordítsuk le spanyolra : a) Amikor fáradtak vagyunk. — Amikor József fáradt — Amikor fáradtak vagytok. . La lengua español. profesor. . — quiero escribir una carta . días son largos. — trabajo en la fábrica. . puerta verde está a . lápiz . . . nem dolgozunk. . ¿Dónde está . . izquierda.. son las estilográficas buenas ? Aquél. ¿Cuál. no es tan difícil como la lengua alemán.. ¿Quién es aquel. libros . . Ma nagyon szorgalmasak vagyunk. . .. . .. Feleljünk a következő kérdésekre : ¿Cómo se llama usted? — ¿Qué es usted? — ¿Dónde trabaja usted? — ¿Qué hace usted los domingos? — ¿A quién debe escribir una carta? — ¿Cuándo está usted en casa? — ¿Con quién hace usted excursiones? — ¿Qué lenguas habla usted? — ¿Habla usted bien el español? — ¿Con quién habla usted español? — ¿Son fáciles o difíciles las lecciones de español? 5. . En . — aprendo la sexta lección . . . . 4. Las lenguas no son siempre fácil. . . .. clase vemos a . . . . lápices y . ... .. . b) Mondjuk el vagy írjuk le a fenti mondatokat a többi személyben : (Amikor fáradt vagyok. . lecciones de español no son difíciles. a . Mi a második padban ülünk a vaskályha mellett.. . — Amikor a tanulók fáradtak ) 59 . Tegyük ki a határozott névelő megfelelő alakját: En .. . es la señora Kiss. . ... .. . señor Nagy están en .. . . — estoy contento .Rendhagyó igék: CONOCER DECIR ESTAR HACER IR QUERER SER VER conozco digo estoy hago voy quiero soy veo conoces dices estás haces vas quieres eres ves conoce dice está hace va quiere es ve conocemos decimos estamos hacemos vamos queremos somos vemos conocéis decís estáis hacéis vais queréis sois veis conocen dicen están hacen van quieren son ven Ejercicios de repaso — Ismétlő gyakorlatok 1. . ¿De quién es? Es de aquel.. ven­ tanas verdes están a . . 3. Megtanuljuk a leckéket. — no como mucho . derecha .. — respondo a las preguntas del profesor. a . A tanárral csak spanyolul beszélünk. . . — vivo en Budapest. . — chapurreo el inglés . — no digo tonterías . Ragozzuk el az egyes és a többes szám minden személyében: no hablo bien el español. — veo a los alumnos. día es largo. . . señora? A q u . . . — Amikor fáradt vagy. . .

Tienen que estudiar mejor.) i == Bír lázat. — ¿Doña Inés enferma? ¡No puede ser 1 ¿Qué tiene? . Ha de esperar. Van (egy) könyvem. írnotok kell Istvánnak. Tiene fiebre. Tenéis -que escribir a Esteban. [= Bírok egy könyvet. Tienes que ir al hospital. Tenéis calor. haber de (kelleni) Tengo que dar un examen. — Vamos juntos un rato* ¿Por qué vas al hospital? — Voy a ver a mi abuela. I Un encuentro por la calle — ¡Hola. Melegetek van. Vannak testvéreik. Várnia kell.LECCIÓN SÉPTIMA Tener (bírni. birtokolni) Tengo un libro. Tiene que esperar. porque tengo mucho sueño. Habéis de escribir a Esteban. Has de ir al hospital. Jobban kell tanulniok. Láza van. He de dar un examen. Miguel! Hoy no estoy bien.) i == Bírsz kevés időt. Kevés időd van. Meg kell látogatnunk Pált.) i = Bírunk étvágyat. Está muy enferma. Tenemos que ir a ver a Pablo. Hemos de ir a ver a Pablo. Tienes poco tiempo. — Yo no descanso tampoco. todo el día he de hacer algo. Tengo siempre prisa. Vizsgát kell tennem. Pepe! ¿Qué tal? — ¡Salud. — Entonces. Han de estudiar mejor.) i [= Bírtok meleget. ¿por qué no duermes? — Porque tengo poco tiempo.) Tener que. A kórházba kell menned. Tenemos apetito. ¿A dónde vas ahora? — Voy al hospital. Van étvágyunk.) ( == Bírnak testvéreket. Tienen hermanos.

— dice el mozo. Y tú. por ejemplo. Hemos de dar un examen. También nosotros tenemos miedo porque este examen •es muy difícil. voy a veros. Y tú. — ¡Pero vosotros siempre tenéis suerte en todos los exámenes! — Desde hace dos meses tengo mala suerte en todo. Pero eso aún no es todo. verdad? — Sí. — porque todas tas pajitas están ocupadas. — No es cosa agradable. mi amigo Emerico y yo tenemos *}ue ir a la universidad. Hoy. Miguel! Todos te esperamos lo más pronto posible. ¿Cuándo estáis en casa? — A las seis de la tarde ya estamos casi siempre en casa. mucho yerra. — Muy bien. señor. No tiene tampoco apetito: no quiere ni comer ni beber. Dice el parroquiano al mozo: — Tráigame usted una pajita para tomar esto. Tiene continuamente fiebre alta. Hoy tengo que ir también a donde mi cuñado. conozco ya a toda la familia. porque mi hermano Andrés tiene un constipado tremendo y tose toda la noche. jAdiós. — ¿Y qué haces todo el día? — Tengo siempre mucho que hacer. ¿por qué tienes un aspecto tan cansado? — Porque no duermo bien. Quien siembra vientos. — Aquí está el hospital. Si tengo tiempo. Quien mucho habla. — Tiene que esperar un rato. Pepe. ¿cómo estás? — Regular. — Yo también quiero mucho a los niños. iQué lástima que no tenemos más tiempo! Tengo que entrar porque ya es tarde. Tengo que comprar a Juanito unos juguetes. jHasta pronto! II En un café de barrio (Chiste) En un café de barrio el mozo sirve a un parroquiano una limonada sin pajita. •61 . Es un muehachuelo muy cariñoso. No puedo ni dormir ni descansar. recoge tempestades. — ¿Cuántos años tiene ya Juanito? — Tiene sólo diez meses. III Refranes españoles Quien más tiene. Le quiero mucho. Tiene los ojos azules y el pelo rubio. Tengo miedo a todo examen. ¿Tú conoces a mi hermano. y a Andrés también. Mi hermana Catalina ya tiene un hijito.— Tiene una grave pulmonía. — Lo siento mucho. más quiere. — Tienes razón.

ni sem . lakik) el cuñado sógor la cuñada sógornő el hijito valakinek a kisfia(cskája) comprar vásárolni. duermen) aludni tengo prisa sietek la prisa sietség todo el día egész nap algo valami(t) tampoco sem. podemos. arcszín Andrés András el constipado nátha tremendo borzalmas toser (toso. toses) köhögni ¿verdad? ugye? nemde? igaz? la verdad [láftérd¿td] igazság voy a veros meglátogatlak benneteket os benneteket. da. el encuentro találkozás por la calle az utcán j hola !. cl aspecto külső. tűrhe­ tően. ahol a sógorom. nem is ¿a dónde? hova? juntos. . sentimos. duerme. -hetni Inés Ágnes ¿qué tiene? mi a baja? grave súlyos. igazság tengo suerte szerencsém van la suerte sors . damos. . puede. dormís. széptimó] hetedik poco kevés el tiempo idő la fiebre láz el apetito étvágy el calor meleg. észrevenni 62 . sientes. szőr J . bebes) inni lo siento mucho nagyon sajnálom lo azt sentir (siento. los exámenes vizsga el hospital kórház I. szerencse la mala suerte balszerencse. . folytonosan ni . „megvagyok" tengo mucho que hacer sok dolgom van ( = sokat kell tennem) por ejemplo például el ejemplo példa Emerico Imre la universidad egyetem agradable kellemes tengo miedo félek (amitől: a) el miedo [mjedó] félelem todo examen minden vizsga tengo razón igazam van la razón értelem . juntas együtt un rato egy darabig. . kisfiú cariñoso kedves el ojo szem el pelo haj. álom entonces akkor. sem beber (bebo. „pech" malo rossz a donde mi cuñado a sógoromhoz (szó szerint: oda. sentís. vizsgát letenni dar (doy. megszokott. akkor hát dormir (duermo. duermes. érezni. egy ideig no puede ser nem lehet(séges) poder (puedo. siente. ¡salud! szervusz! Pepe Jóska. pueden) -hatni. titeket a las seis de la tarde délután (este) hat órakor regular szabályos. dan) adni el examen.. Józsi ¿qué tal? hogy vagy? Miguel [mi^él] Mihály tengo mucho sueño nagyon álmos vagyok el sueño alvás. ti. sienten) sajnálni. das. dormimos. valamilyen el juguete játékszer ¿cuántos años tiene? hány éves ? ¿cuánto? mennyi ? hány ? (cuanto amennyi. podéis. ahány) el año év diez tíz el muehachuelo legényke. venni Juanito Jancsi unos. nehéz la pulmonía tüdőgyulladás continuamente állandóan. unas néhány.Vocabulario siete hét séptimo [szétimö. hőség dar un examen vizsgázni. dais. puedes.

aratni la tempestad vihar errar (yerro. Tengo mucho frío. Nem érek rá. vicc el mozo pincér. engem para tomar esto hogy ezt megihassam tomar venni. fogni. kiszolgáló. Tengo prisa. Tengo mucha hambre. los cafés kávé. recoges) begyűjteni. töltőtollaik vannak. 48 A tener igével képzett kifejezések A tener ige sok kifejezésben szerepel. Fázom. Tengo mucho sueño. vagyok. traen) hozni me nekem. traes. inni ocupado foglalt. Nagyon melegem van. A birtoklást a spanyolban a tener igével fejezzük ki. többé ¡ adiós ! Isten veled ! te téged. a lehető leggyorsabban pronto gyors. A tener ige után a személy tárgyesetét jelölő a elöljárószó elmarad. Tengo sueño. traemos. a spanyolban így fordítjuk : „Bírok egy jó lakást" : Tengo una buena vivienda. A legfontosabbak: ¿Cuántos años tiene usted? Hány éves ön? Húsz éves vagyok. kávéház de barrio külvárosi el barrio külváros el chiste tréfa. füzeteik. Tengo mucho calor. Tengo poco tiempo. sirven) (fel)szolgálni el parroquiano (törzs)vendég la limonada limonádé la pajita szalmaszál tráigame hozzon nekem 1 traer (traigo. Álmos vagyok. Ugyanígy: Los alumnos tienen libros.. Szomjas vagyok. Sok testvérünk van. t ö b b e t . sembramos) vetni el viento szél recoger (recojo. servís. sirves. Tengo fiambre. cuadernos. Sietek. Tengo calor. Melegem van. estilográficas. Nagyon éhes vagyok. Tengo frío. mint „Jó Jakásom van". Tengo veinte años. enni. neked lo más pronto posible minél előbb. sirve. (Nincs időm. Nagyon szomjas Tengo sed.rubio frruöjó] szőke ¡qué lástima! milyen k á r ! más több. Tengo mucho miedo. Nagyon félek. quien aki sembrar (siembro. 63 . Éhes vagyok. Félek. Az ilyen mondatot pl. yerras) tévedni Gramática 47 A tener ige mint a birtoklás kifejezője Kevés időm van. traéis. servimos. Tengo miedo. Mi hermana tiene un hijito.) No tengo tiempo. nemsokára posible lehetséges I hasta pronto! a mielőbbi viszont­ látásra 1 II. A tanulóknak könyveik. Tenemos muchos hermanos. hordár servir (sirvo. Tengo mucha sed. elfoglalva III. Nőtestvéremnek kisfia van. Nagyon álmos vagyok. trae. el café. Nagyon fázom.

Szeretem a gyerekeket. illetve ue "hangzóra változtatja : SEMBRAR vetni QUERER akarni SENTIR érezni PODER -hatni -hetni DORMIR aludni siembro quiero siento puedo duermo siembras quieres sientes puedes duermes siembra quiere siente puede duerme sembramos queremos sentimos podemos dormimos sembráis queréis sentís podéis dormís siembran quieren sienten pueden duermen b) Több ige a tőbeli e hangzót i-re változtatja a hangsúlyos szótagban: SERVIR szolgálni PEDIR kérni «4 sirvo pido sirves pides sirve pide servimos pedimos servís pedís sirven piden . Quiero a los niños. Megjegyzés. — Az haber ige önmagában (de nélkül) segédige. A tener que. Ismerem testvérét. Igaza van. Tenemos que dar un examen. nem fáj fejem.Tiene razón. erkölcsi kényszert fejez ki. a deber pedig belső. Nincs igaza. No duermo bien. „Pechünk" van. Tenemos suerte. a) Sok ige a tőbeli e. — A hay igealak az haber ige egyes szám Z. Nem alszom jól. mucho yerra. később). No tiene razón. A tener que és a haber de szerkezet szükségességet fejez ki. sokat téve. He de ir a la universidad. Nagyon sajnálom. illetve o hangot hangsúlyos szótagban ie. Hemos de dar un examen. Vizsgát kell tennünk. Tengo que ir a la universidad. 50 Igék tőhangzóváltozása Lo siento mucho. Quien mucho habla.d. ( = Ne szólj szám. mellyel az össze­ tett igeidőket képezzük (1. Szerencsénk van.) A tőhangzó megváltozásának legfontosabb esetei. haber de inkább külső kényszert. Aki sokat beszél. 49 A t e n e r q u e ésaz h a b e r d e mint a szükségesség kifejezője Az egyetemre kell mennem. Tenemos mala suerte. személyéből adódik (ha-\-aqui). Conozco a su hermano.

Tampoco. A magyar „sem". Nem tudok és nem is akarok aludni. \ . a ragot megelőző g j-re változik át a és o előtt: VENCER győzni CONOCER ismerni RECOGER aratni venzo eonozeo recojo vences conoces recoges vence conoce recoge vencemos conocemos recogemos vencéis conocéis recogéis vencen conocen recogen A szabályos ragozástól való bármilyen eltérést a szótár mindenkor jelzi. Ez a szabály valamennyi tagadó értelmű szóra érvényes. sem ni estudiar. Főnév előtt az első ni szót nem hagyhatjuk el. „sincsen". . amelyre vonatkozik. yo tampoco én sem. f A z a n § o 1 s e m n e h é z « A ni elsősorban igét tagad. az első alkalommal el is maradhat. További példák: Pablo no quiere (ni) trabajar Pál nem akar sem dolgozni. úgy a tampoco is megelőzheti vagy követheti azt a szót. i E n s e m PlhenekNo tiene tampoco apetito. Tampoco csak egy főnévre vonatkozhat. magánhangzó után ze lesz. hogy ha a tampoco az állítmány előtt áll. igére vonatkoztatva ui felel meg. nem is) Tampoco yo descanso. sem pihenni. mert hangsúlyos «rr-szótaggal nem kezdődhet spanyol szó: ERRAR tévedni yerro yerras yerra erramos erráis yerran d) A ragot megelőző c-ből mássalhangzó után z. ha több főnévre vonatkoztatjuk a tagadást. A tampoco a también szó tagadó alakja: yo también én is. 5 Spanyol nyelvkönyv — 8614 51 65 . Ha kétszer fordul elő.c) Az errar (tévedni) ige a hangsúlyos szótagban yc-re változtatja a tőbeli e hangzót. ni (sem. El inglés tampoco es difícil. Ha viszont tampoco az állítmány után áll. Ñem tudok sem aludni. } J o s k a s e m «irgalmas. További példák: Tampoco Pepe es aplicado. a ni szót kell használnunk. — Mint a también. „nem is" szavaknak a spanyolban főnévre vonatkoztatva tampoco. ) Yo no descanso tampoco. El inglés no es difícil tampoco. Nem akar sem enni. \ T. Ügyelni kell azonban arra. / Étvágya sincsen. 1 ^ Tampoeo tiene apetito. No puedo (ni) dormir ni descansar. No puedo ni quiero dormir. tanulni. az állítmányt nem kell a no szóval tagadni. Pepe no es aplicado tampoco. az állítmányt a no szóval is tagadni kell („kettős tagadás"). No quiere (ni) comer ni beber. sem inni.

vagy pedig* a todo többes számú alakjával. — Todos jelentése önmagában (főnév nélkül): „mindenki". Sem Pál. Az egész család. A tener igével kapcsolatban. Toda la familia. * Az utóbbi mondatot tampoco-va\ kifejezve így kell átfogalmaznunk: No veo a Pablo y a Esteban tampoco. Minden tanuló. Egész nap. — No tengo mucho tiempo. a) Todo jelentése önmagában (főnév nélkül): „minden". Todos te esperamos. 66 . Ejercicios 1. — Ahora tengo mucho calor. — No tengo siempre razón.Ni Pablo ni Esteban están en la clase. Minden éjjel. Feleljünk a következő kérdésekre: ¿Cómo está usted? — ¿Cómo está la familia de usted? — ¿Qué hace usted todo* el día? — ¿Cuándo está usted en casa? — ¿Qué hace usted en casa? — ¿Qué hace usted cuando tiene hambre? — ¿Qué hace usted cuando tiene sed? — ¿Qué bebe usted? — ¿Cuándo duerme usted? — ¿Por qué estudia usted el castellano? — ¿Cuándova usted al café? — ¿Qué bebe usted en el café? — ¿Con qué bebe usted la limonada? — ¿Qué tiene usted que hacer esta noche? 2. Quieío a todos"oTniños. Ragozzuk el az állítmányt minden személyben : Tengo veinte años. } gyereket eretek. — Tengo que ir a la escuela. — Sirvo a Pepe una limonada. főleg (külső testi) tulajdonságok leírásánál. — Tengo que trabajar mucho. — Tengo que esperar a José. — Tengo mucho sueño. haja van. — No yerro mucho. — Toda la noche. — He de escribir una carta. sem István nincs az osztályban. Nem látom sem Pált. az összes fogalmát a spanyolban kétféleképpen adhat­ juk vissza: a todo egyes számú alakjával és névelő nélküli főnévvel. — Hoy tengo mala suerte. • c) Todo alumno. — He de dar un examen. sem Istvánt. 52 A t o d o használata Ez még nem minden. c) A magyar minden. — Egész éjjel. 53 Névelő használata jelzős főnév előtt El niño tiene los ojos azules y A kisgyereknek kék szeme és szőke el pelo rubio. — No conozco al hermanode Miguel. — No siento el frío. = Todos los alumnos. melyet a névelős többes számú főnév követ. b) Todo el día. Mindnyájan várunk téged. ajelzős főnév a magyartól eltérően határozott névelővel áll. Minden a) Eso aún no es todo. = Todas las noches. No veo ni a Pablo ni a Esteban. Toda noche. — No duermo bien. b) Névelős főnév elé téve todo az egyes számban a magyar „egész" szónak felel meg.

Szappannal mosakodik. Mária és Éva nem siet. Jóska sem gyenge. sem rádiót hallgatni. — Nem lehet 1 Mi a baja? — Állandóan magas láza van. — Nem akarnak sem beszélni. És te hogy vagy? — Köszönöm. Szivaccsal mosakodnak. Mi is. Nekik nagy szobájuk van. Nincsen lázam. Te is. Nem akar sem enni. Mindenki szereti a gyerekeket. Van lakástok. Én sem. Te sem pihensz. — Nagyon sajnálom. b) Én is. mert vizsgáznom kell az egyetemen. Minden tanulóval beszélek. Otthon meg kell várnom az apámat. Nem minden lakás szép. Az összes toll az asztalon van. Az összes könyv a padon van. — Nem akarok sem írni. nem vagyok nagyon jól. Anyám sincs jól. Te lavaa con agua fría. A fürdőszobában mosakodtok. Péter sem alszik. — (Két­ féleképpen :) Én sem iszom. — Sem a tanár. Ti sem esztek. Nem vagytok nagyon álmosak. Tetőtől talpig megmosakodunk. — Feri nem gyenge. — Nekem most haza kell mennem. A tanulók sem mennek haza. sem Kissnét. Os laváis en el cuarto de baño. István sem. c) Minden itt van. Nekünk öt könyvünk van. Pál éhes. Isten veled I 8 OCHO lavar lavarse LECCIÓN OCTAVA A visszaható ige mosni mosakodni ( = magát mosni) Reggel mosakodom. Mi sem. sem a tanárnő nincs az osztályban. 4. 5* . Nem vagy nagyon éhes. Az egész lakás szép. Neki négy füzete van. Szomjasak vagytok. sem inni. Éva I Hogy vagy? — Szervusz. Van szobájuk. Péternek nincs szerencséje. Van füzete. Fordítsuk le spanyolra: — Szervusz. Nos lavamos de pies a cabeza. — Miért nem? — Mert András fivé­ rem a kórházban van. — Az egész család otthon van. Mondjuk spanyolul: a) Van ceruzám. — Fázom. Se lava con jabón. Van könyvünk. — Nekem két ceruzám van. Se lavan con esponja. Te sem. Félünk a vizsgától. Szörnyen meg van fázva. Félek a vizsgától. Ágnes! Megvagyok. István is. Látjuk az egész osztályt. (Kétféleképpen :) Nem minden család van otthon. Súlyos tüdőgyulladása van. sem írni spanyolul. Van tollad. Ma én sem vagyok nagyon jól. Neked három tollad van.3. Meleged van. és ezért ágyban fekszik. Ismerem az egész könyvet. Nem' félünk a vizsgáktól. 67 Me lavo por la mañana. Nektek új lakástok van. Mi sem főzünk. Hideg vízben mosakodol. — Mindnyájan itt vannak. Minden készen van. Nincsen étvágya. — János nem tud és nem is akar velünk jönni. A gyerekek álmosak. — Nem ismerjük sem Nagy urat.

Carlos no quiere levantarse temprano: no es madrugador. mamá. Se lava todo el cuerpo: toma la esponja y se frota de pies a cabeza. ¡Caramba 1 No hallo mi bata. Se despierta sólo cuando suena" el despertador. — ¡Caramba 1 [De nuevo suena ese maldito despertador ! Es decir. luego salta de la cama. Luego sale del cuarto de baño y vuelve a su cuarto. ¿Ya estás listo? — Me pongo la camisa y me visto en un santiamén. sobre aquella silla. tengo que levantarme. Sabe que a las ocho y media ha de hallarse en la oficina y por eso se apresura. Carlos se lava con agua fría. ¡No se puede dormir tanto I — Lo sé. Ya me levanto. Carlitos. se despereza. 68 . Luego. Se limpia los dientes con un cepillo y pasta dentífrica. empleado en una casa de comercio. ¿Por qué no te levantas? Tienes que hallarte en la oficina a las ocho y cuarto. Carlos duerme profundamente. Carlos bosteza.I Por la mañana Son las seis de la mañana. Se viste rápidamente porque el desayuno ya está listo. — Ya son las seis y cuarto. ¿Por qué no te apresuras? Hoy debes también afeitarte. — Ya me voy al cuarto de baño. se seca con una toalla. Se quita la camisa de dormir. — Comente. Se ve que quiere dormir. se pone la bata y entra en el cuarto de baño. Por lo general. Ante el espejo se peina con el peine y se cepilla el pelo con el cepillo. me lavo y me peino en un instante. II Conversación — ¿Qué hora es. — ¡Gracias a Dios! Tengo que afeitarme un día sí y otro no ( = cada dos días). — Hoy no tengo que afeitarme. Me afeito. Carlos Hórváth. ¿Cómo estamos con el desayuno? — Ya está en el comedor. debe levantarse. Toma el jabón y se enjabona. Pero Carlos no es tampoco perezoso. mamá? — Ya son las seis y pico. ¿Dónde está? — Está allí. — dice Carlos para sí.

csenget­ ni el despertador ébresztő óra se ve látni lehet. tisztviselő la casa de comercio kereskedelmi válla­ lat v. Nyugtával dicsérd a n'apot. En chica casa. sonamos) szólni. és 3. az ember látja. Ahol füst — ott a tűz. — ¿Cuántos años tienes? — Tengo cinco años. en largo camino se conoce el buen amigo. fürdőkád la esponja szivacs I. Vocabulario ocho nyolc octavo nyolcadik el jabón szappan de pies a cabeza tetőtől talpig el pie. Tantas veces va el cantarillo a la fuente que al fin se quiebra. nos desperta­ mos) felébredni sonar (sueno. Szeget kímél — patkót veszít. son las seis de la mañana reggel hat óra van Carlos Károly el empleado alkalmazott. los pies lab el cuarto de baño fürdőszoba el baño fürdő. Igaz barátságot nem fazékban főzik. múdase con el viento. — ¿Y por qué no vas a lavarte esas orejas tan sucias? — Porque todavía oigo bien. — 2.* Amigo del buen tiempo. cég el comercio kereskedelem levantarse felkelni por lo {jeneral általában profundamente mélyen despertarse (me despierto. újból maldito átkozott es decir vagyis bostezar ásítani desperezarse nyújtózkodni saltar (ki)ugrani quitar (se) levetni la camisa de dormir hálóing la camisa ing *(A közmondások magyar megfelelői: 1. Al fin se canta la gloria.III Trabajo superfluo (Chiste) Una señora pregunta a un chiquito en la calle: — ¿Cómo te llamas. — 5. — 4.) 69 . látható se „az ember" (általános alany) ¡caramba! teringettét 1 de nuevo ismét. — 6. míg el nem törik. IV Refranes españoles Por un clavo se pierde una herradura. chiquito? — Me llamo Pepito. Addig jár a korsó a kútra. Por el humo se sabe dónde está el fuego.

megtörölni la toalla törülköző limpiar tisztítani. fölött. sales. koszos oir (oigo. el cantarillo kancsó la fuente forrás al fin végül. sale. sabemos. fölé irse (me voy) menni. el chiquito kisfiú Pepito Jóska. -en. perdemos) elveszteni la herradura patkó buen = bueno mudarse megváltozni chico kicsi. salen) kimenni. ¿qué hora es? hány óra van? la hora óra y pico és még valamennyi Carillos Karcsi a las ocho y cuarto negyed kilenckor no se puede nem lehet. dicshimnusz Gramática 54 A visszaható ige — El verbo reflexivo lavar mosni levantar felemelni despertar felébreszteni peinar (meg)fésülni vestir öltöztetni 70** lavarse mosakodni (= magát mosni) levantarse felkelni despertarse felébredni peinarse (meg)fésülködni vestirse öltözködni . étkező III. -ra. (fogat) mosni el diente fog el cepillo kefe la pasta dentífrica fogkrém afeitarse borotválkozni ¡gracias a Dios! hála Istennek! el dios. salimos. visszatérni vestirse (me visto. volvemos) visszamenni. minden egyes ante (elöljárósző) előtt ' el espejo tükör peinarse fésülködni el peine fésű cepillar kefélni salir (salgo. madrugadora korán kelő perezoso lusta saber (sé. sabéis. -ön. házikabát temprano korán madrugador. sabes. -re. Józsika vas a lavarte mész és megmosod (magadnak) la oreja fül sucio piszkos. elmenni en un instante pillanat alatt el instante pillanat en un santiamén szempillantás alatt el comedor ebédlő. sabe. superfluo fölösleges el ehico. oís. a végén quebrarse (quiebro. los dioses isten. por miatt el clavo szeg perder (pierdo. ponerse (pongo. oyen) hallani IV. utazás tantas veces annyiszor el cántaro. nem szabad lo sé tudom sobre (elöljárószó) -on. saben) tudni a las ocho y media fél kilenckor hallar találni hallarse lenni („találni magát") la oficina iroda apresurarse sietni enjabonar beszappanozni el cuerpo test frotar (le)dörzsölni seear szárítani. oyes. cada dos días minden másnap cada mindegyik.poner. istenek un día sí y otro no. oímos. salís. pici el camino út. oye. pones) felvenni la bata hálóköntös. indulni volver (vuelvo. kijönni. nos vestimos) (fel)öltözködni rápidamente nagyon gyorsan el desayuno reggeli II. quebramos) eltörni el humo füst el fuego tűz cantar énekelni la gloria dicsőség.

hogy: a) a visszaható névmás olykor módosítja az alapige jelentését: ir menni. pl.afeitar borotválni apresurar siettetni hallar találni llamar hívni ir menni dormir aludni volver visszamenni afeitarse borotválkozni apresurarse sietni hallarse lenni valahol („találni magát") llamarse hivatni („magát hívni") irse elmenni dormirse elaludni volverse megfordulni A spanyol visszaható ige jellemzője a főnévi igenévvel egybeírt se ( = magát. -koz. se quieren szeretik egymást. irse elmenni. os queréis szeretitek egy­ mást. dormirse elaludni. volver visszamenni. quedar és quedarse maradni. -köz képző­ vel. A spanyol visszaható igéről tudnunk kell még. hogy az igében kifejezett cselekvés magára az alanyra hat vissza. 71 . desayunar és desayunarse reggelizni. amely csak visszaható alakjában fordul elő. b) az egyszerű és a visszaható alak között olykor nincsen különbség. dormir aludni. c) több olyan ige van. A visszaható névmások a követ­ kezők : me te se nos os se magamat magadat magát magunkat magatokat magukat magamnak magadnak magának magunknak magatoknak maguknak egymást egymást egymást Megjegyzés. A magyarban viszont azt. -köd. vagy külön szóval fejezzük ki. quejarse panaszkodni (quejar ige nincsen). magának) visszaható névmás. — A visszaható névmás többes számú alakjai „kölcsönös névmás" jelentésévet is bírnak : nos queremos szeretjük egymást. visszatérni. mint az alapigét. volverse megfordulni. 55 A visszaható ige ragozása me despierto te despiertas se despierta nos despertamos os despertáis se despiertan felébredek felébredsz felébred felébredünk felébredtek felébrednek me visto te vistes se viste nos vestimos os vestís se visten öltözködöm öltözködöl öltözködik öltözködünk öltözködtök öltözködnek A visszaható igét ugyanúgy ragozzuk. legtöbbször a -kod. csak a visszaható névmásokat kell az egyes igealakok elé kitenni. egy­ formán mondható pl.

una. — Ha az általános alanyú mondat állítmánya többes számú nyelvtani alanyra vonatkozik. német man. régies nyelvben. hogy Károly szeret aludni. ha más szelek fújnak. r 58 A toszámnevek — Los números cardinales (1—100) 1 = uno. Itt spanyolul beszélnek. Itt sok nyelvet beszélnek. 57 Az általános alany Se ve que Carlos quiere dormir. Megjegyzés. a visszaható névmást rendszerint egybeírjuk a főnévi igenévvel. közmondásokban gyakran találkozunk a visszaható névmásnak a ragozott igealakkal való egybeírásával is (múdase meg­ változik). személyével fejezzük ki. Los buenos amigos se conocen eh el peligro. láthatod stb.). de a ragozott ige előtt is állhat. látható. A magyarban az általános alany kifejezésére körülírást használunk (pl. látjuk. az állítmány többes számba kerül: Aquí se hablan muchas lenguas. Tehát: quiero vestirme quieres vestirte quiere vestirse queréis vestiros quieren vestirse / = me quiero vestir = te quieres vestir = se quiere vestir = os queréis vestir = se quieren vestir öltözködni akarok öltözködni akarsz öltözködni akar öltözködni akarunk öltözködni akartok öltözködni akarnak queremos vestirnos = nos queremos vestir Választékos stílusban. Nem lehet annyit aludni. Aki barátunk volt jó sorsunkban. Amigo del buen tiempo. angol one. francia on. látszik. múdase con el viento. olasz si) a spanyol­ ban a se visszaható névmással és az ige egyes szám 3. un 2 = dos 3 == tres 4 *= cuatro 5 = cinco = seis 7 = siete 8 = ocno 6 72 \ . Carlos no quiere levantarse temprano. — További példák: ¿Cómo se dice en español? Hogy mondják spanyolul? Aquí se habla español. A jóbarátokat a veszélyben ismerjük meg. Ha a visszaható ige főnévi igenévi alakjában fordul elő egy másik ige ragozott alakja mellett. Az általános alanyt (vö. megváltozik. Látszik.56 A visszaható névmás egybcírása az igével Károly nem szeret korán kelni. No se puede dormir tanto.

A las cinco y media de la tarde. Egy óra kettő perc. J Es la una y dos (minutos).9 : nueve 10 diez 11 : once 12 doce 13 trece 14 catorce 15 quince 16 dieciséis (diez y seis) 17 diecisiete (diez y siete) 18 dieciocho (diez y ocho) 19 diecinueve (diez y nueve) 20 veinte 21 veintiuno (veinte y uno) 22 veintidós (veinte y dos) 23 veintitrés (veinte y tres) 24 veinticuatro (veinte y cuatro) 25 = veinticinco (veinte y cinco) 26 = veintiséis (veinte y seis) 27 = veintisiete (veinte y siete) 28 = veintiocho (veinte y ocho) 29 = veintinueve (veinte y nueve) 30 = treinta 31 = treinta y uno 32 = treinta y dos 40 = cuarenta 41 == cuarenta y uno 50 = cincuenta 53 = cincuenta y tres 60 = sesenta 70 = setenta 80 = ochenta \ 90 = noventa 100 = ciento. Negyedóra hiányzik a háromhoz. Faltan dos minutos para las diez. Dél van. Valamivel nyolc után. délelőtt kilenc órakor. Háromnegyed kettőkor. A las doce menos tres. Fél kettő. A las cuatro y cuarto. cien Amint látjuk. tájban. Falta un cuarto para las tres. Hány órakor? Egy órakor. Éjfél van. A la una y tres cuartos. Es mediodía. A la una y cuarto. Son las dos (tres. A las dos. Hány óra van? Egy óra van. Reggel v. Es la una y media. ö t óra öt (tíz) perckor. Negyed kettőkor. 59 Az idő (óra. A eso de las nueve.A medianoche. — A mediodía. Hatkor. perc) kifejezése ¿Qué hora es? 1 ¿Qué hora tenemos? J Es la una.} . Két (három. Este tizenegy órakor. Két perc múlva tíz. ¿A qué hora? A la una. négy) óra van. Fél öt. Kilenc óra felé v. A las ocho y pico. A las cinco y cinco (diez). —. Negyed ötkor. — Délben. cuatro). 4 . Hacia las nueve. Tizenkettő előtt három perccel. Son las cuatro y media. A las nueve de la mañana. A las ocho y minutos. \ A las dos menos cuarto. a spanyolban a tőszámneveknek 16-tól 19-ig és 21-től 29-ig két alakja van. Es media noche. Kettőkor. Délután fél hatkor. A las seis. — Éjfélkor. A las once de la noche.

Kilenc óra előtt. — Ahora me voy. Tegyük a pontok helyébe a megfelelő visszaható névmást: ¿Cuándo . . mert szól az ébresztő óra. Hattól hétig. ¿Dónde . Si quiere. Egy óra múlt tíz perccel. Negyed kettő. Négy és öt között. és a kefével lekeféljük hajunkat. . — Me afeito en el cuarto de baño. — Quiero lavarme con esponja. levanto temprano . — Me visto a las siete y pico. b) A fenti szöveget írjuk le vagy mondjuk el a többi személyben: (Fél hatkor -ébredek fel. — A las ocho menos cinco jne hallo en la oficina. Háromnegyed kettő. nosotros ya . Há­ romnegyed négy van. . despertáis por la mañana? . így fordítjuk: magamnak fel­ teszem az inget = me pongo la camisa. A fürdőszobába megyünk. — Me levanto a las siete menos cuarto. . Fordítsuk le spanyolra: a) Fél hatkor ébredünk fel. despertamos a las siete menos -cinco. Tíz óra után. . — Me peino ante el espejo. ¿Cuándo . hallan en la clase. ¿Con qué . Kiugrunk az ágyból. Jóska fél hatkor ébred fel stb. . Egy óra előtt. . Ragozzuk el az állitmányt a következő kifejezésekben : Me lavo con jabón. levantas? . .¿Con qué se lava usted? ¿Con qué se seca usted? ¿Con qué se peina y se cepilla usted? ¿Dónde se peina usted? ¿Qué hace luego ?¿A qué hora debe hallarse usted en la oficina? ¿Cuándo va usted a la oficina? ¿Cuándo vuelve usted de la oficina? ¿Qué hace usted en la oficina? ¿Están contentos los jefes con usted? 2. . ¿Por qué no vas a lavarte las orejas? Visszaható ige mellett a jelzői birtokos névmás elmarad. mert a reggeli már kész az ebédlőben. . (A spanyolban tehát az ilyen mondatot. — Me despierto a las seis y media.— No puedo l a v a r . Fél kettő. 3. 4. hallan los alumnos? Ellos . Négy és öt között. . Antes de la una. Feleljünk a következő kérdésekre: ¿A qué hora se levanta usted? ¿A qué hora suena el despertador? ¿Quiereusted •dormir mucho?¿Es usted madrugadora)? ¿Qué hace usted por la mañana?¿Qué •se quita usted cuando se levanta? ¿Qué se pone usted cuando va al cuarto de baño? . Nyolc óra felé. és felvesszük a hálóköntöst. cepillo con el cepillo. peinas y cepillas? . .. . A tükör előtt a fésűvel fésülködünk. levantamos a las cinco y pico. Se lava todo el cuerpo. . . . ébredsz fel. Két óra lesz öt perc múlva. Délben. puede afeitar. Entre (las) cuatro y (las) cinco. . Éjfélkor. Después de las once. 74 . 5. 60 A jelzői birtokos névmás elhagyása visszaható igékkel kapcsolatban Károly leveti a hálóingét.). — Puedo irme. . peino con el peine y . A szivaccsal ledörzsöljük egész testünket. mint pl. Délután fél hatkor. Négytől Ötig. Tetőtől talpig meg­ mosakodunk. . Minden másnap borotválkozunk. Hideg vízben mosakodunk.De (las) cuatro a (las) cinco. Tizenegy óra után. Miért nem mosod meg a füledet? Carlos se quita la camisa de dormir. . . . .. . •Sietünk. Azután visszamegyünk a szobába és felöltözünk. Mondjuk spanyolul: Hány óra van? Egy óra van. Este negyed tizenegykor. porque no tengo ni jabón ni esponja. Megmossa egész testét. .) Ejercicios 1. levetjük a hálóinget. felveszem az ingemet.. Három múlt néhány perccel.

> „ „ „ vuestro. Estas plumas son tuyos. mi pluma tu libro tu pluma su libro su pluma nuestro libro . Esta pluma es mía. » » „ > » nuestros. » „ az övék. > suya. a mieink.. „ „ „ az övé (öné). „ „ ». Este libro es mío. „ „ „ nuestro. „ „ » suya. tuyas. En su cuarto. „ „ „ a mienk. suyas. » j> Estos libros son „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ *> » . a tieid. „ » » mías. I El desayuno Carlos tiene sólo veinte años. » nuestra. ön) könyve (a mi) könyvünk (a ti) könyvetek (az ő) könyvük (az én) könyveim (a te) könyvein (az ő. No quiero llegar tarde a la oficina. a tieitek. Carlos ahora está de pie ante el espejo. „ „ » > suyos. míos. „ „ „ tuyo. Ezek a könyvek (tollak) az enyéim. „ » » suyos. » „ „ „ suyo. ön) könyvei (a mi) könyveink (a ti) könyveitek (az ő) könyveik tollam tollaá tolla tollúnk toltatok tollnk tollaim tollaiú tollai tollaink tollaitok tollak B) Névszói állítmányként (önállóan) • Ez a könyv az enyém. „ „ „ a tietek.9 NUEVE LECCÍÓN NOVENA A birtokos névmás A) Jelzőként (főnév előtt): mi libro . nuestra pluma vuestro libro vuestra pluma su libro su pluma mis libros tus libros sus libros nuestros libros vuestros libros sus libros mis plumas tus plumas sus plumas nuestras plumas vuestras plumas sus plumas (az én) könyvem (a te) könyved (az 6. az övéi. az övéik. suyas. suyo. „ „ tuya. (toll) a tied. Anudándose la corbata dice para sí: — Ahora me visto rápidamente porque ya es tarde. vuestras. nuestras. „ „ vuestros. 75 . > vuestra. Mi jefe es muy severo y no tolera la falta de puntualidad. Es soltero todavía y vive con sus padres.

— Lo sé. ese plato está tu pan y la mantequilla. — dice la madre a su hija. el portamonedas con el suelto (¡cómo es desagradable no tener dinero suelto 1). — ¿Es tuyo ese libro? — Sí. — ¡Buenos días. — Ya voy. — Te lo ruego. Todo está en regla. Es una nueva novela húngara. mi padre y yo nos compramos muchos libros. — Debes estar lista para las once. — responde Carlos poniéndose la ehaaueta. II Conversación — ¿Qué estás leyendo? — Estoy leyendo un libro muy interesante.— ¡Carlitos 1 i Querido hijo mío 1 ¿por qué no vienes a desayunarte? — le dice su madre por la segunda vez. madre e hija se quedan en casa y comienzan a poner en orden la habitación. Inés está hablando con su madre. — Hoy tenemos que ir a ver a nuestra amiga María. mi estilográfica. He aquí también mi cédula personal. sentándose a la mesa. mi pañuelo. Inés 1 ¿Qué hay de nuevo? — ¡Buenos días. He aquí tu taza para té. Entrando en el comedor saluda a sus padres y a su hermana Inés. mis lápices. — A ver: ¿tengo todo lo necesario en mis bolsillos? He aquí la cartera con el dinero. Si quieres. ¿Y estas revistas también son tuyas? 76 . Como sabes. es mío. hijo mío ! Estoy leyendo el periódico. — Hoy no tenemos café con leche porque la leche de hoy está agria. — Entonces. y en. mis llaves. papá 1 ¡Salud. Padre e hijo se van al trabajo. madre mía. ¿qué hay de desayuno? — Tenemos té. Mientras que Carlos está bebiendo el té y comiendo pan con mantel quilla. El desayuno está terminado. Entretanto piensa en los objetos que debe meterse en los bolsillo» de la americana. — ¿Dónde está mi tazón? — pregunta o Carlos a Inés. te leo los títulos de los artículos.

) 77 . — Muchas gracias. noveno kilencedik el soltero legényember la soltera leány. rakni. Sus revistas ( = Las revistas de él) también deben de ser muy interesantes. — No hay de qué. (Chiste) — ¿Qué estás haciendo? — Estoy pensando en un libro que quiero escribir contra laS supersticiones. vienes. Májs vale pájaro en la mano que ciento volando. pensamos) gondolni (amire: en) meter tenni. — Señor. señor. Vocabulario I. Min­ den cigány a maga lovát dicséri. viene. III El enemigo de las supersticiones . drága. venís. no son mías. caballero.) 3. — 2. señor. kedves venir (vengo. Mañana mismo empiezo a escribirlo. mulasztás la puntualidad pontosság querido szeretett. venimos. Si quiere. mint holnap egy túzok. hajadon estar de pie állni anudándose miközben megköti anudar megkötni la corbata nyakkendő llegar tarde későn érkezni. Hasonló a hasonlónak örül. — ¿Por qué no ahora mismo? — ¡Vaya una pregunta 1 jHoy es viernes y trece 1 IV Refranes españoles Cada oveja con su pareja. ¿son suyas ( = son de usted) estas revistas? — Sí. la americana kabát. helyezni el bolsillo zseb a ver lássuk csak todo lo necesario minden szükséges holmi he aquí itt van. (Mindenkinek megvan a maga vesszőparipája.— ¿Esas? No. caballero. — Lo son en verdad. puede usted leerlas. elkésni severo szigorú tolerar (el)tűrní la falta de puntualidad pontatlanság la falta hiány. Deben de ser de aquel señor que está allí escribiendo una carta. vienen) jönni por la segunda vez másodszorira) poniéndose miközben felveszi la chaqueta. ime la cartera pénztárca *(A közmondások magyar megfelelői: 1. — Sus revistas de usted deben de ser muy interesantes. zakó pensar (pienso. Jobb ma egy veréb.* Cada loco con su tema.

valen) érni vmit el pájaro madár volando röpülve. A magyar birtokos személyragoknak a spanyolban birtokos névmások felelnek meg.el portamonedas erszény el (dinero) suelto aprópénz desagradable kellemetlen el pañuelo zsebkendő la llave kulcs la cédula personal személyazonossági igazolvány la cédula igazolvány personal személyi. üdvözölni ¿qué hay de nuevo? mi újság? estoy leyendo éppen olvasom leer (leo. lees) olvasni el periódico újság el título cím el artículo cikk te lo ruego kérlek arra rogar (ruego. valemos. nos sentamos) leülni café con leche tejeskávé la leche tej de hoy mai agrio savanyú ¿qué hay de desayuno? mi van reggelire ? el té tea la taza csésze la taza para té teáscsésze el plato tányér. rogamos) kérni el tazón bögre sentarse (me siento. interesante érdekes la novela regény la revista folyóirat debe de (ser) valószínűleg. ponéis. el enemigo ellenség la superstición babona contra (elöljárószó) ellen mañana mismo már holnap empezar (empiezo. empezamos) kezdeni (amit: a) . kezdődni poner en orden rendbehozni. comenzamos) kezdeni (amit: a) . pones. röpülő volar (vuelo. ponen) rakni. takarítani poner (pongo. pone. bizonyára lo son en verdad valóban azok leerlas (leer-}-las) (el)olvasni azokat los (m). személyes en regla rendben la regla szabály entrando belépve. Főnököm nagyon szigorú. végződni e= y quedarse maradni comenzar (comienzo. amikor belép saludar köszönteni. ponemos. vale. 78 . tenni. la oveja juh la pareja pár el loco bolond el tema. E névmásokat a lecke elején adott táblázat szemlélteti. los temas téma. vales. feladat valer (valgo. tárgykör. vége van terminar befejezni. őket muchas gracias hálásan köszönöm no hay de qué nincs miért III. helyezni el orden rend II. las (f) azokat. Károly a szüleinél lakik. volamos) repülni Gramática 61 A birtokos névmás — El pronombre posesivo Mi jefe es muy severo. tál el pan kenyér la mantequilla vaj pan con mantequilla vajaskenyér estar bebiendo (comiendo) éppen inni (enni) está hablando beszélget para las once tizenegy órára está terminado (-a) be van fejezve. Carlos vive con sus padres. kezdődni ¡vaya una pregunta! micsoda kérdés t el viernes péntek el trece tizenharmadika IV. valéis.

a tieid és az övéi. eszik stb.a birtokos önmagában (főnév nélkül) áll: Mis amigos. Ez a könyv az enyém. az enyém. beszélsz stb. amikor a birtokos névmás a főnév mögé kerül: Este es el libro mió. Felvéve kabátját (Miközben felveszi kabátját). élsz stb. Az én barátaim. Az udvarias megszólítással (usted. d) megszólításban: ¡hijo mío I fiam ! — ¡madre mía l anyám l — ¡amigo mío 1 barátom 1 (Jelzővel: ¡mi querido hijo 1 vagy : ¡querido hijo mío! 64 A határozói igenév — El gerundio Entrando en el comedor Carlos saluda a sus padres. Carlos piensa en su trabajo. hogy az -ar végű igék tövéhez -ando. Károly köszönti szüleit. nem a tied. A tied az a könyv? Igen. Poniéndose la chaqueta. son nuestras.) élve (miközben élek. Pl. los tuyos y los suyos.62 A su névmási alak sokféle jelentése su libro = el libro de él az ő könyve (férfié) su libro = el libro de ella az ő könyve (nőé) su libro = el libro de ellos az ő könyvük (férfiaké) su libro = el libro de ellas az ő könyvük (nőké) su libro = el libro de usted az ön könyve su libro = el libro de ustedes az önök könyve Ha a su névmási alak sokféle jelentése félreértésre ad alkalmat. Károly a munkájára gondol. c) kiemelés esetén. Az ebédlőbe lépve. A határozói igenevet úgy képezzük. ustedes) kapcsolatban gyakori mind a két alaknak együttes használata: su libro de usted . helyette a fenti körülírásokat használjuk. hablar comer vivir hablando comiendo viviendo beszélve (miközben beszélek. no el tuyo. az ön könyve sus estilográficas de ustedes az önök töltőtollai 63 Az önálló vagy tulajdonképpeni birtokos névmások ¿Es tuyo ese libro? Sí. es mío. a mieink.) evés közben (miközben eszem. a lecke elején levő táblázatot) az alábbi esetekben kell használnunk: a) ha a birtokos névmás állítmány: ¿Son vuestras esas plumas? Si. eszel. ¡Madre mía 1 — jHijo mío ! Anyám ! — Fiam I Az önálló birtokos névmásokat (1. b) ha.) 79 . az -er és az -ir végűekéhez -iendo végződést teszünk. A tieitek azok a tollak? Igen.

A képzésnél mutatkozó esetleges rendhagyóságok többnyire a már ismert (helyesírási) szabályokra vezethetők vissza: decir ir leer oir pedir diciendo yendo leyendo oyendo pidiendo poder sentir ser traer venir pudfendo sintiendo siendo trayendo viniendo dormir durmiendo A névmási alakokat egybeírjuk a gerundio-val: ' Vistiéndome pienso en mi trabajo. pihenek. Öltözködés közben munkámra gondolok. Escuchando la radío descansáis. . he is writing). pihennek. Hablando no puedes comer. nem tudsz enni. Amikor a rádiót hallgatod. (Éppen) olvasok egy könyvet.A határozói igenévnek egyetlen. Amikor a rádiót hallgatják. segíthetsz ayudarme. Dándome cien florines.) Desayunándonos hablamos. pihensz. kelünk. Escuchando la radio descansamos Amikor a rádiót hallgatjuk. jelentését a mellette álló mondat alanyától kapja. fel­ levantamos. Amikor a rádiót hallgatom. -ve (régiesen: -ván. No pudiendo dormir nos Minthogy nem tudunk aludni. Amikor a rádiót hallgatja. alszom. Ha beszélsz. Vessük össze az alábbi példákat: Escuchando la radio descanso. pihentek. pihen. Escuchando la radio descansa. (Azzal pihenek. -vén) képzős igealakkal. Reggelizés közben beszélgetünk. pihenünk. vagy helyesebben valamely alkalmas kötőszóval bevezetett mellék­ mondattal fordítjuk : Aludva pihenek. puedes Ha száz forintot adsz nekem. Amikor a rádiót hallgatjátok. az angolt: J am reading. 80 . Minthogy személyt vagy számot nem jelöl. Escuchando la radio descansas. 65 Az éppen folyó cselekvés jelölése az e s t a r + g e r u n d i o szerkezettel ¿Qué estás haciendo? Mit csinálsz (éppen most)? Estoy leyendo un libro. A határozói igenevet a magyarban a -va. Escuchando" la radio descansan. hogy Descanso durmiendo. változatlan alakja van. rajtam. Az éppen folyó cselekvést az estar-\-gerundio szerkezet fejezi ki (vö.

Ez a könyv bizonyára azé az úré. amire gondolunk. valószínűleg. empezar igék után a elöljárószóval kapcsoljuk az értelemkiegészítő igét. A folyóiratok nyilván nagyon érdekesek. A cada ragozhatatlan szó. comenzar. venir. A deber + de szerkezetet a magyarban a bizonyára. Me afeito cada dos días. 69 _ Cada Cada oveja con su pareja. utána a főnév egyes számban áll.) Minden másnap borotválkozom. A spanyol igéknek a magyartól eltérő vonzatát a szótár mindenkor jelöli. seiscientas 81 6 Spanyol nyelvkönyv — 5614 . / Az hie szótag előtt azonban megmarad az y: con fuego y hierro tűzzel-vassal. nyilván szavakkal fordítjuk. A pensar ige mellett cn elöljárószóval fejezzük ki azt. (Hasonló a hasonlónak örül. cuatrocientas 500 = quinientos. trescientas 400 = cuatrocientos. anyja és leánya hét vagy nyolc nő vagy férfi María e Inés padre e hijo. doscientas 300 = trescientos. 68 Deber + de Este libro debe de ser de ese señor. 70 A lííszámneveU 101-tol 101 102 153 200 = = = = ciento (y) uno ciento (y) dos ciento cincuenta y tres doscientos. O helyett U Mária és Ágnes apa és fia. Miért nem jössz reggelizni? Kezdem olvasni a könyvet. Mindegyik juh a maga párjával. Menjünk vacsorázni. Ha azonban a főnév előtt számnév is van. 67 Y helyett E. ITgyanígy az o-val vagy /io-val kezdődő szó előtt az o kötőszó helyébe u lép. Vamos a cenar. akkor a főnév többes számban áll. ¿En qué piénsase Pienso en mi trabajo. Az ir. madre e hija siete u ocho mujer u hombre /-vei vagy /li-vel kezdődő szó előtt az y kötőszó helyébe e lép a jobb hangzás kedvéért. quinientas 600 == seiscientos. ¿Por qué no vienes a desayunarte? Comienzo a leer el libro. Las revistas deben de ser muy interesantes.66 Az igék „vonzata" Mire gondolszl Munkámra gondolok.

eres muy joven todavía. — Ha sokat esznek. 82 v . ez a kulcs nem az enyém. — Mi hija está enferma. Carlos vive con sus padres. pienso en los objetos que debo meterme en los bolsillos. meghallgathatod a spanyol órát. 3. — No teniendo leche. Mondjuk spanyolul: Ez az én zsebkendőm. — Aprendes mucho leyendo tu libro de español. — Mit tanul testvéred? — A spanyol leckét tanulja. setecientas 800 = ochocientos. ahol lehet. Ez a személyazonossági igazolvány a tied. Ez a mi lakásunk. a szüléinknél lakunk. — A rádiót hallgatva a tanulók sok érdekes dolgot tanulnak (aprender). Ez az önök padja. — No viniendo a desayunarte. — Mit csinál apád? — Az újságot olvassa. — No teniendo dinero. és levelet írok. — Mi hermano trabaja en una fábrica. — Teniendo sólo quince años. — Vistiéndote rápidamente no llegas tarde a tu oficina.700 í= setecientos. te quedas hambriento. 6. — A tükör előtt állva borotválkozom (szórend!) — Mivel legény emberek vagyunk. tenemos que apresurarnos. — Hol van János és Józsi? Alusznak. — Nuestro jefe hace bien no tolerando la falta de puntualidad. — Me anudo la corbata estando de pie ante el espejo. bebemos té. — Aquellas plumas son mías. sokat esznek. un café con leche o una taza de té? ¿Con qué come el pan? ¿Qué objetos se mete usted en los bolsillos de la chaqueta? ¿Dónde tiene usted el dinero?¿Tiene usted también un portamonedas?¿Por qué? — ¿Cuándo lee usted el periódico? ¿Lee usted también novelas? ¿Es suyo ese libro? ¿Es interesante? 2. — Este cuaderno es mío. veo a mi madre cada día. — Amikor elmegyünk a hivatalba. ill. Ez a lakás a mienk. a tükör előtt állok. — Siendo ya tarde. — Entrando en la oficina. Fordítsuk le az alábbi mondatokat gerundio-s szerkezettel: A spanyol leckéket olvasva sokat tanulunk. novecientas 1 000 = mil 1 001 = mil (y) uno 1 959 = mil novecientos cincuenta y nueve • 10 000 = 100 000 = 200 00Ó = 500 000 = 1 000 000 = 2 000 000 = 10 000 000 = diez mil cien mil doscientos (-as) mil quinientos (-as) mil un millón dos millones diez millones Ejercicios 1. no podéis compraros los libros nuevos. Hol van az ön kulcsa? Ez a kulcs az öné? Nem. — Esa cartera es mía. nem éhesek. — Mis hermanos están en la escuela. ez az ő kulcsa. önálló birtokos névmást: Mi lápiz es rojo. Ez a zsebkendő az enyém. — Viviendo con mis padres. los empleados saludan a su jefe. köszöntjük szüleinket. en qué calle vive usted? ¿Vive con sus padres? ¿Dóndetrabaja usted? ¿A qué hora ha de estar usted en la oficina (en la fábrica)? ¿Es severo el jefe de usted?¿A qué hora se desayuna usted?¿Qué hay de desayuno en casa de usted? ¿Qué toma usted : un tazón de leche. 4. Használjunk estar + gerundio szerkezetet az alábbi mondatokban : Mit csináltok? — Leveleket írunk. — Amikor borotválkozom. — Hogy van nagyanyád? Rosszul érzi magát. ochocientas 900 = novecientos. — Poniéndome la chaqueta. bontsuk fel őket mellékmondattal: Siendo soltero todavía. nem tudtok tanulni. Mondjuk minden személyben a jelzői. — Mis hijas estudian bien. Ez az ő padjuk. — Ha eljössz az iskolába. Fordítsuk le helyes magyarsággal az alábbi határozói igeneves szerkezeteket. Ez a te személyazonossági igazolványod. 5. Az önök könyvei érdekesek. — Mivel éhesek. — Esos lápices son míos. Ez a pad az önöké. — Mi estilográfica es buena. — Ha sokat beszéltek. — Az asztalnál ülök. Feleljünk a következő kérdésekre : ¿Cuántos años tiene usted? ¿Dónde.

junio. Hideg van. — Amikor kimegyünk az osztályból. Amaneec. domingo. Mennydörög. septiembre. 12 (doce) meses y 4 (cuatro) estaciones. El domingo es día de descanso. — Új az ön töltőtolla? Igen. agosto. julio. Hace sol. Los doce meses del año son : enero. Anochece. A gyárban dolgozik. új . octubre. Fúj a szél. que comprende el tiempo desde la media noche hasta el amanecer.) Hace vieiiío. Hajnalodik. miércoles. De día trabajamos. que dura hasta el mediodía. Truena. LECCIÓN DÉCIMA Személytelen igék és szólásmódok Esik. Los lunes y los jueves tenemos lecciones de español. El primero de 6» 83 . — És testvéred. — Van itt egy sárga ceruza.7. Meleg van. Esteledik. 10 DIEZ Llueve. az ön ceruzája nem sárga. Los miércoles estamos siempre en casa. abril. 52 . — Nem találom a zsebken­ dőmet. Las partes del día son : la madrugada. Nieva. — Itthon van apád? — Most nincsen itthon. El año Como se sabe. — Hová (itt: ¿Dónde) teszed a kulcsaidat? — Azokat (Las) mindig ebbe a zsebbe rakom. el año tiene 365 (trescientos sesenta y cinco) días. az én tollammaí írok. nagyon jól ír. Los días de la semana se llaman : lunes. köszöntjük tanárun­ kat. Hace calor. — Hol lakol? — Szüleimmel lakom. la mañana. Károly? — ő (most) az egyetemen vizsgázik. Havazik. noviembre y diciembre. (Hay sol. Fordítsuk le spanyolra : Hány éves vagy. — Most az ön tollával ír? — Igen. Nappalodík. de noche descansamos. la tarde (desde el mediodía hasta el anochecer) y la noche. sábado. hanem barna. Alborea. martes. mayo. marzo. Villámlik. Relampaguea. Éva? — Tizenhatéves vagyok. pero sólo cuando hace un tiempo hermoso. Los sábados y domingos hacemos excursiones a las montañas. Süt a nap. Los martes vamos al teatro. Kié? Az öné? Nem lehet az öné . febrero. jueves. Hace frío. El lunes es el primer día de la semana. El año bisiesto tiene 366 (trescientos sesenta y seis) días. viernes. Hol lehet? — Valószínűleg (I) a kabátod zsebében van.(cincuenta y dos) semanas.

En enero hace mucho frío. las nieves abrigan las sementeras y las plantas de la helada. en esle día felicitamos a nuestros parientes y conocidos diciendo : „¡Feliz Año Nuevo l" La primera estación del año es la primavera. En verano maduran los frutos y las sementeras. en tres días)? — Mañana será viernes. En primavera el tiempo es caprichoso : una vez hay sol y hace calor.) 84 . El invierno es la cuarta y última estación del año. Hace tres días era lunes. En invierno duerme la naturaleza. El calor aumenta y llega a ser molesto en agosto. El verano es la segunda estación del año. En esta estación se vendimia en las viñas. otra vez llueve.) — ¿Qué día será mañana (pasado mañana. La primavera es la estación de las flores. Los campos están cubiertos de nieve. En primavera brotan las plantas y los árboles y empiezan a cubrirse de hojas. (Pasado mañana será sábado. • A fines de septiembre principia la tercera estación del año : el otoño. Comienza el invierno. Hacia el fin del otoño amanece ya tarde y anochece temprano. (Anteayer era martes. durante la canícula.enero es el día de año nuevo. ' II Conversación — ¿Qué día es hoy? — Hoy es jueves. hasta viene una tempestad con relámpagos y truenos. hace tres días)? — Ayer era miércoles. nieva a menudo. — ¿Qué día era ayer (anteayer. En tres días será domingo. Empiezan a caerse las hojas de los árboles.

la estación évszak. los martes kedd el miércoles. III Un buen consejo (Copla) Nadie ponga su viña Junto al camino. -tői la media noche éjfél durar tartani (ideig) de dia nappal de noche éjjel. — ¿Y cuándo nació su hermana de usted? — Ella nació el once de octubre de 1935. Porque todo el que pasa Coge un racimo.) — Estamos a dos de marzo. — Tenemos el treinta y uno de agosto. hajnal anochecer esteledni el anochecer esteledés. año de bienes. la alborada hajnal amanecer nappalodni el amanecer virradat. a tres de abril.(évről) la parte rész la madrugada kora reggel comprender magába foglalni desde (elöljárószó) -tói. — Tenemos el primero de diciembre. Vocabulario décimo tizedik llover (llueve) esni (esik) la lluvia eső nevar (nieva) havazni (havazik) relampaguear villámlani el relámpago villám tronar (truena) mennydörögni el trueno mennydörgés alborear hajnalodni el alba (f). állomás' bisiesto szökő. — ¿Cuándo nació usted? — Nací en mil novecientos treinta y dos. — Hoy es el último del mes. los miércoles szerda .— ¿A cuántos estamos? ( = ¿En qué día del mes estamos? = ¿Qué día del mes tenemos?) — Estamos a primero de febrero. este el lunes. a diez y seis de mayo. los lunes hétfő cl martes. ( = Hoy es el primero de febrero. — . beesteledés el sol nap (az égen) I. IV Refranes españoles Año de nieves.¿En qué siglo vivimos? — Vivimos en el siglo veinte. Marzo ventoso y abril lluvioso hacen a mayo florido y hermoso. — ¿Cuál es la edad de usted? ( = ¿Qué edad tiene usted? = ¿Cuántos años tiene usted?) — Tengo veinticinco años.

el pariente. caerse (caigo. el bien a j ó . kezdeni el otoño ősz vendimiar szüretelni la vendimia szüret la viña szőlőskert. era volt ayer tegnap anteayer tegnapelőtt hace tres días három nappal ezelőtt será lesz pasado mañana holnapután en tres días három nap múlva ¿a cuántos estamos? hányadika van ma? la edad [édöd] életkor nació született. fokozódni llegar a (ser) válni valamivé molesto kellemetlen durante (elöljárószó) alatt (idő) la canícula kánikula en verano [émbéránó] tavasszal madurar érni. la parién ta rokon el conocido ismerős feliz szerencsés. időjárás caprichoso szeszélyes una vez — otra vez egyszer — máskor hasta sőt aumentar(sc) növekedni. el consejo tanács la copla versike („csasziuska" . fakadni la planta növény el árbol (élő) fa cubrir befedni (amivel: de) la hoja (fa)levél el tiempo idő. ültesse (poner) junto a (elöljárószó) mellett. caes. naces. javak ventoso szeles lluviosos esős florido virágos 86 . a spanyolban közkedvelt műfaj) nadie senki (sem) ponga tegye. boldog la primavera tavasz la flor virág en primavera tavasszal brotar rügyezni. nací születtem nacer (nazco. gyümölcs la sementera vetés a linos de végén principiar kezdődni. cae. las nieves hó abrigar megóvni (amitől: de) la helada fagy II. eoges) leszedni el racimo szőlőfürt IV. los jueves csütörtök ? al sábado szombat el día de descanso pihenőnap el descanso pihenés los lunes minden hétfőn el teatro színház hace un tiempo hermoso szép idő van el enero január el febrero február el marzo március el abril április el mayo május el junio június el julio július el agosto augusztus el se(p)tiernhre szeptember el octubre október el noviembre november el diciembre december el primero de enero január elseje en este día ezen a napon felicitar felköszöntem.<1 jueves. caéis. érlelni el fruto termés. caemos. caen) (le)esni el invierno [imbjérnó] tél último utolsó en invierno télen la naturaleza természet el campo mező. vidék está cubierto be van fedve (amivel: de) la nieve. nace) születni el siglo század III. vagyon. mellé todo el que mindenki. föld . gratulálni. aki (csak) pasar elhaladni. elmúlni coger (cojo. szőlőhegy caer.

Esik. Amanece.Gramática A személytelen ige — El verbo impersonal Llueve.) Hideg van. Sok személytelen kifejezést képezhetünk az hacer igével: Hace frío. Huszonegy könyv.) Veintiún libros. Harmincegy asztal. Kétszáz tonna. nono kilencedik décimo tizedik undécimo tizenegyedik duodécimo tizenkettedik décimo tercio (decimotercio) 13-ik décimo cuarto (decimocuarto) 14-ik décimo quinto (decimoquinto) 15-ik décimo sexto (decimosexto) 16-ik décimo séptimo (decimoséptimo) 17-ik déeimo octavo (decimoctavo) 18-ik décimo nono (decimonono) 19-ik vigésimo huszadik vigésimo primo 21-ik vigésimo tercero (tercio) 23-ik vigésimo nono 29-ik trigésimo harmincadik trigésimo primo harmincegyedik cuadragésimo negyvenedik quincuagésimo ötvenedik sexagésimo hatvanadik septuagésimo hetvenedik octogésimo nyolcvanadik nonagésimo kilencvenedik centesimo századik centesimo primero százegyedik ducentésimo kétszázadik tricentésimo háromszázadik cuadringentésimo négyszázadik quingentésimo ötszázadik sexcentésimo hatszázadik septingentésimo hétszázadik octingentésimo nyolcszázadik noningentésimo kilencszázadik milésimo ezredik dos milésimo kétezredik quinientos milésimo ötszázezredik millonésimo milliomodik diez millonésimo tízmilliomodik 73 A töszámncvek használata Un lápiz. Százötven cigaretta. (Meleg van. sétimo hetedik octavo nyolcadik noveno. 87 . Nappalodik. ezért csak az egyes szám 3. személyében használatos. -as) első segundo második tercero harmadik cuarto negyedik quinto ötödik •sexto hatodik séptimo. — Una mesa. t* 72 A sorszámnevek — Los números ordinales primero (-a. Ciento cincuenta cigarrillos. Un millón de pesetas. — Egy asztal. Cien mil soldados. (Hace calor. Página una. Fúj a szél. Egymillió pezeta (spanyol pénzegység). Szép idő van. -os.) Hace viento. Első oldal. Egy ceruza. (Página uno. Első fejezet. Doscientas toneladas. Hace un tiempo hermoso. Capítulo uno. Százezer katona. A személytelen ige valamely személytől függetlenül végbemenő cselekvést jelöl. A legtöbb személy* telen ige időjárási jelenséget jelöl. Treinta y un mesas.

Első lecke. el dos de junio). század. Carlos quinto. a többi. XIV. századok stb. megjelölése rendszerint tőszámnévvel történik. e) Ha az összetett számokat betűvel írjuk. a tizes és az egyes közé az y kötőszót ki kell tennünk: mil novecientos cincuenta y ocho 1958. fejezetek. En el primer (tercer) banco. napol tőszámnévvel fejezzük ki (el primero de mayo.a) L/no-nak rövidebb un és nőnemű una alakja van. pápák neve mellett csak tízig bezárólag használ sorszámnevet. el siglo diez y nueve a 19. doscientas toneladas 200 tonna. Október elseje. ciento diez 110. Száznál kisebb számnév előtt és önállóan használva nem rövidül meg: ciento noventa pesetas 190 pezeta. Összetett számnevekben főnév előtt mindig csak az un alakot használjuk: veintiún plumas huszonegy toll. las clases segundas a második osztályok. ezen felül tőszámnevet. Lajos. mely de elöljárószóval kapcsolja a rákövetkező főnevet: un millón (dos millones) de pesetas egymillió (kétmillió) pezeta. nem írjuk egybe a szám alkotórészeit. Las primeras lecciones. el postrer capitulo az utolsó fejezet. b) Ciento elveszti utolsó szótagját mii (ezer). la décima séptima (decimoséptima) lección a tizenhetedik lecke. cien cigarrillos száz cigaretta. el tercer ejemplo a harmadik példa. Ötödik Károly. valamint főnév előtt: cien mil pesetas százezer pezeta. . A keltezésben csak az elsejét mondjuk sorszámnévvel. mint sorszámnevet. d) Un millón főnév. compro ciento de esos cigarrillos százat veszek ebből a cigarettából.száz jó toll. melyek nemben és számban egyez­ nek főnevükkel: la primera clase az első osztály . főnévvel kötelező: doscientos kilos 200 kiló. a sorszámnév használata ilyenkor régies vagy ünnepélyes: la lección once a tizenegyedik lecke. Az első leckék. el milésimo noningentésimo quincuagésimo año az 1950-ik év. cuarenta y un cartas negyvenegy levél. a) A sorszámnevek -o végű melléknevek. cien buenas plumas . 74 A sorszámnevek használata Lección primera. c) A spanyol inkább tőszámnevet használ. c) A százasoknak (200-tól 900-ig) nőnemű alakjuk is van. Ezért az ural­ kodók. El primero de octubre. 88 .qui­ nientas cuarenta y un pesetas 541 pezeta. Luis catorce. Tizen felül a leckék. Hímnemű főnév előtt uno helyett un áll. ochocientas mil libras nyolcszáz­ ezer font. A főnév után (és rendszerint sorszám helyett) álló „egy" szám kifejezésére az uno alakot kell használni (nőnemű főnév után una is állhat). Az első (harmadik) padban. b) Primero és tercero (valamint postrero utolsó) hímnemű egyes számú főnév előtt elveszti szóvégi o-ját: el primer dia az első nap. az egyeztetés z.

szemléletesebb kifejezésmód kedvéért. jueves és viernes sem kapnak ragot a többes számban. Grande egyes számú nőnemű főnév előtt is megrövidülhet. amikor (külö­ nösebb hangsúly nélkül) egyes számú hímnemű főnév előtt áll. s a n t o rövidebb alakjainak használata un buen consejo mal tiempo un gran día una gran ocasión San Pedro egy jó tanács rossz idő nagy nap nagy ( = jó) alkalom Szent Péter s A bueno (jó).szótaggal kezdődő nevek előtt: Santo Tomás Szent Tamás. g r a n d e . 89 . az ilyen főnevek előtt is kiteszi az a elöl­ járószót a tárgyesetben. Santo nem rövidülhet meg to.és do. 77 Az ige főnevesítése amanecer nappalodni anochecer esteledni el amanecer el anochecer hajnal esteledés A legtöbb főnévi igenevet fönevesíthetjük. ha a határozott névelőt tesszük elébe . gyűjtőfogalmat. Ezért lunes. martes. los miércoles minden szerdán stb. a válságok). Gyakran előfordul. malo (rossz). Tanultuk.I 7 5 I B u e n o . hogy az élőlényt jelölő főnevek tárgyesetét a spanyolban a elöljáró­ szóval képezzük. las crisis a válság. miércoles. mal). illetve utolsó szótagját (gran. Minden hétfőn és csütörtökön spanyol óránk van. tehát los lunes minden hétfőn. a főnevesített igét rendszerint -ás. hogy a mondatban kifejezett cselekvés a jelzett napon szabályosan megismétlődik. Megszemélyesített főnevek tárgyesete Quiero a mi patria. Szeretem hazámat. m a l o . Az -es és az -is végű főnevek a többes számban változatlanok (pl. san). leer olvasni: el leer az olvasás. bármely más szót) is élőnek tekint az élénkebb. — Nőnemben mindig a teljes alakot használjuk: Santa Inés Szent Ágnes. 76 A hét napjainak többes száma Los lunes y los jueves tenemos lecciones de español. Ismerem Spanyolországot. Conozco a España. hogy a spanyol élettelen dolgokat jelölő főneveket (főleg országot. grande (nagy) és santo (szent) elveszti szóvégi magánhangzóját (buen. hazát. la crisis. A hét napjainak többes számú alakja azt jelzi. Santo Domingo Szent Domonkos. -és ragos főnévvel fordítjuk : escribir irni: el escribir az írás.

lap (tőszámnévvel. 122. 496. 31 toll. 5500 . — Holnapután. spanyolul : első lecke. százat veszünk ezekből a jó tollakból. hátravetve). estaciones) tiene el año? ¿Cuántos días tiene el año bisiesto? ¿Cuáles son las partes del día? ¿Cómo se llaman los días de la semana? ¿Cómo se llaman los doce meses? ¿Cómo se llaman las cuatro estaciones del año? ¿Qué día es hoy? ¿Qué día era ayer (anteayer. 505. negyedik lecke. második könyv. 555. 707. 31. 21 ceruza. 1001. 123 456. 101 ceruza . Tavasszal ébred a természet. 55. Közben jó kávét iszom. 15 689. utolsó lecke. száz jó cigaretta. Hányadika van ma? Ma február elseje (március tizedike) van. otthon vagyok. negyedik könyv. otthon maradok. 41. mert nem süt a nap. en tres días)? ¿A cuántos estamos hoy? ¿Cuándo nació usted? ¿Cuándo nació su padre de usted? ¿En qué siglo vivimos? ¿En qué días de la semana tiene usted lecciones de español? ¿Cuando va a teatro? ¿Cuándo está en casa? ¿Cuándo hace excursiones a las montañas? ¿Qué tiempo hace hoy? ¿Cómo es el tiempo en primavera (en verano. Amikor rossz idő van. 350 pezeta. Szeptember végén kezdődik az ősz. Mondjuk spanyolul : egy ceruza. 101 . 678. 10 100. Mondjuk első könyv.Ejercicios 1. meses. Leszedjük a gyümölcsöket a falcról. egy­ millió pezeta. és megóvja a vetéseket a fagytól. fejezet. három millió pezeta. 180 toll. kedden. 5678. 717. 711. százötven jó könyv. A mezőkön (En) sok virágot látunk. en invierno)? 2. utolsó könyv. kétszáz tonna. 1958. 777. Fúj a szél. en otoño. 1111 . 999." 15. az első könyvek. 2345. 1960. és olvasok egy jó könyvet. — (Minden) szerdán és szombaton színházba megyek. harmadik könyv. 4. 21. 1000. 90 . harmadik lecke. Rügyezni kezdenek a fák. — Milyen idő van ma? Hideg van. 41. Ezen a télen gyakran havazik. 584. 2000 . százezer könyv. 3 600 000. 99 000. az utolsó leckék. a kánikula alatt. Nyáron. 74. Mondjuk vagy írjuk le betűvel a következő számokat: 21. 1959. 1010. 234. 3. 803. 7700. hace tres días)? ¿Qué día será mañana (pasado mañana. 17. 1 000 000. Fordítsuk le spanyolra : Ősszel és tavasszal gyakran esik. második lecke. egy toll. A fehér hó befedi a mezőket. az első leckék . 100 000. 5. Feleljünk a következő kérdésekre : ¿Cuántos días (semanas. — Holnap nagy nap lesz : vizsgát kell tennem az egyetemen. a hőség kellemetlenné válik. 121 toll.

El cerdo lo engordaré. una joven aldeana llamada Juana. me compraré unos huevos. Antes de encaminarse. Recibiremos cartas. Los huevos los pondré ebajo de una gallina y nacerán pollitos. Beszélni fogtok vele. Tojást fogsz venni. después de en91 . Teát fognak inni. Leveleket fogunk kapni. Iré a la ciudad. Cuando los pollitos serán grandes. Hablaréis con él. se levanta temprano para ir a la ciudad vecina. los venderé y compraré un cerdo. 3 En el camino piensa : — Iré a la ciudad y en el mercado venderé la leche. Comprarás huevos.+ án comprar + ás Castillos en el aire Un día. se pone en la cabeza un cántaro de leche. El fogja adni a tejet. Tomarán té. Piensa vender la leche en el mercado de la ciudad. ir vender recibir hablar tomar + é + a + cmos + éis . Con el dinero ue me darán por ella. Venderá la leche.11 ONCE LECCIÓN ONCE f A jövő idö — El futuro A városba fogok menni.

No sé qué darles de comer. puedes venir a vernos. Además. Esta vez no puedo ir contigo.baño. Por la tarde. — ¿Por qué? — A cada momento pueden llegar mis parientes de provincias. mira los cascos sin decir palabra. La muchacha. si tienes tiempo. cerdo. El cántaro se cae y se rompe en mil pedazos. ¿Qué piensas comprar en el mercado1? — A decir verdad. A propósito. — Te aconsejo comprar un cuarto de kilo de jamón y doscientos gramos de tocino. Juana al pensar en esto salta también. Si tienes huevos en casa. — En este caso tendré que apresurarme. mis parientes tendrán mucha hambre. ¿qué hora es? — Ahora serán las diez. Y como tenemos poco tiempo. — Entonces. ¿No quieres venir conmigo? . ¿Qué haremos ahora? — Visitaremos el museo. Manuelita mía! III Visitando el museo (Chiste) — No tenemos más que media hora.. Juana ! ¿A dónde vas? — ¡Salud. querida Juana.. Así lo veremos todo. 92 .gordarlo lo venderé y compraré un ternero que saltará en medio del re. ¡Adiós ternero. — Al llegar. tu irás por este lado y yo por aquél. Gracias por la buena idea. Estaremos en casa hasta las seis. querida Juana I — ¡Adiós. Tengo que volver a casa lo más pronto posible. — No. — Tienes razón. pollitos. ¡hasta la tarde. En todo caso necesito una decena de huevos frescos y unos kilos de patatas. porque deseo conocer a tus parientes. no lo sé aún. huevos! II Conversación — ¡Hola. no compraré más que judías verdes. podrás hacer en un instante una buena tortilla de jamón. — Iré sin falta. llorando. . Manuela ! Voy al mercado a comprar algo para la fornida.

. lakoma conmigo velem esta vez ezúttal contigo veled a cada momento minden pillanatban el momento pillanat llegar (meg)érkezni de provincias vidékről. Manuelita (női név) la comida ebéd . Aki gyorsan ad.főnévi igenév) szándékozni (vmit tenni) el mercado piac en el mercado a piacon. todo lo pierde.IV Refranes españoles Dime con quien andas y te diré quien eres. menjen vecino szomszédos.* Más vale un toma que dos te daré. alá la gallina tyúk el pollito csibe el pollo csirke el cerdo sertés. . romperse eltörni el pedazo darab llorar sírni mirar nézni. hogy el ne felejtsem serán las diez 10 óra körül lehet el caso eset a decir verdad az igazat megvallva en todo caso mindenesetre necesitar szüksége van (amire: tárgy­ eset) la decena tíz darab fresco friss la patata burgonya. — 3. szemlélni el casco szilánk. meghízni después de engordarlo miután (azt) fel­ hizlaltam después de (elöljárószó) miután el ternero tinó. . disznó lo. — 2. por ella érte debajo de (elöljárószó) alatt. hogy szót is szólna "~ II. Aki sokat markol. vidéki la provincia vidék a propósito jókor. .) 93 . Vocabulario el huevo [wébö] tojás vender eladni recibir kapni 1. embert barátjáról. hívtak Juana Johanna para ir hogy . Madarat tolláról. lég joven fiatal la aldeana parasztleány llamado (-a) akit . Manuela. cserép sin decir palabra anélkül. castillos eu el aire légvárak el castillo vár. krumpli no más que nem többet mint. borjú saltar ugrándozni en medio de közepén el rebaño nyáj. csorda al pensar en esto amikor erre gondol romper. Quien todo lo quiere. a piacra en el camino útközben v por él. la azt engordar (fel)hízlalni. csak las judías bab al llegar érkezéskor qué dar de comer hogy mit adjak enni aconsejar tanácsot adni (akinek: tárgyeset) un cuarto de kilo negyed kiló el jamón sonka el gramo gramm el tocino szalonna la tortilla tojásrántotta tortilla de jamón sonkás rántotta *(A közmondások magyar megfelelője: 1. keveset fog. kétszer ad. közeli antes de encaminarse mielőtt felkerekedne antes de (-f főnévi igenév) mielőtt encaminarse elindulni pensar f-f. kastély cl aire [öiréj levegő.

minthogy por este lado erre(felé) el lado oldal así így. olyan dime mondd meg nekem ! andar járni. hogy az ige főnévi igenevéhez (pl. a jövő idő a spanyolban úgy jött létre. III. escribirás escribirá escribiremos * escribiréis escribirán Ugyanígy SER lenni ESTAR lenni VER látni seré estaré veré serás estarás verás será estará verá seremos estaremos veremos seréis estaréis veréis serán estarán verán 80 A jövő idő rendhagyó képzése Pondré los huevos debajo de una gallina. vender. visitar megnézni. AMAR szeretni amaré szeretni fogok amarás szeretni fogsz amará szeretni fog amaremos szeretni fogunk amaréis szeretni fogtok amarán szeretni fognak II. amar has stb. — Példák a ragozásra: I. óhajtani hasta la tarde a délutáni viszontlátásig III. A jövő időt úgy képezzük. úgy . Hat óráig otthon leszünk. Iré a la ciudad y venderé la leche. hibátlanul desear kívánni. minket sin falta [szimfáltñ | feltétlenül. ily módon . ESCRIBIR írni escribiré írni fogok stb. amar. -emos. -á.gracias köszönöm (amit: por) la idea ötlet. Mis parientes tendrán hambre. VENDER eladni venderé el fogok adni venderás venderá venderemos venderéis venderán < stb. hogy az haber segédige jelen idejét ragozták a főnévi igenév után : amar he. . látogatni el museo múzeum corno mivel. ilyen. -án. -ás. a délután folyamán nos bennünket. Estaremos en casa hasta las seis. -éis. gondolat por la tardo délután. Rokonaim éhesek lesznek. escribir) hozzátesszük a jövő idő ragjait: -é. — Amint látjuk. menni toma vedd! Gramática 79 Az egyszerű jövő ido — El futuro imperfecto o simple El fogok menni a városba és el fogom adni a tejet. 94 A tojásokat egy tyúk alá fogom rakni.

la. A tyúkot el fogom adni. A sertést fel fogom hizlalni. Así lo veremos todo. a) Vendré sin falta. Ezek : DECIR mondani HACER tenni PODER hatni PONER helyezni QUERER szeretni SABER tudni SALIR kimenni TENER bírni VALER érni vmit VENIR jönni diré haré podré pondré • querré sabré saldré tendré valdré vendré dirás harás podrás pondrás querrás sabrás saldrás tendrás valdrás vendrás dirá hará podrá pondrá querrá sabrá saldrá tendrá valdrá vendrá diremos haremos podremos pondremos querremos sabremos saldremos tendremos valdremos vendremos diréis haréis podréis pondréis querréis sabréis saldréis tendréis valdréis vendréis dirán harán podrán pondrán querrán sabrán saldrán tendrán valdrán vendrán 81 Á jövő idő használata Biztosan eljövök. mindent elveszít. amikor körülbelüli időpontot vagy lehetséges cselekvést. Los pollitos los venderemos. ha a todo az ige után áll. A magyarban a jövő idő kifejezésére sokszor jelen időt használunk.) Llaman a la puerta. Quien todo lo quiere. los. a tárgyat megismételjük a személyes névmásnak az ige elé tett megfelelő alakjával (lo. l a s névmásokkal El cerdo lo engordaré. Aki sokai akar. todo lo pierde. ¿Quién será? Serán los niños. los. las). Milyen nap van ma? Talán csütörtök. így mindent fogunk látni.Néhány ige rendhagyó tőhöz illeszti a jövő idő ragjait. La gallina la venderé. Valahányszor a tárgy megelőzi az állítmányt. Me compraré unos huevos. Néhány tojást fogok venni magamnak. 82 A tárgy megismétlése a lo. Todo mellett a /o-t akkor is kitesszük. állapotot akarunk kifejezni: ¿Qué día es hoy? Será jueves. A csibéket el fogjuk adni. A jövő idővel a jövőben történő cselekvéseket fejezzük ki. Vajon ki lehet? Bizonyára a gyerekek. 95 . ( = Bizonyára csütörtök. Azt hiszem. Jövő időt használunk a spanyolban akkor is. b) ¿Qué hora es? Serán las diez. hogy csütörtök. la. Kopognak az ajtón. Hány óra van? Körülbelül tíz óra lehet.

hogy sonkát végy. Ha a fö. hogy Példák : Antes de salir me pongo la chaqueta. tienes que ir a la ciudad. No sé qué decir (qué hacer). Amikor erre gondol. kötőszó vagy elöljárószó nélkül (legtöbb­ ször mondást jelentő igék után): Te aconsejo comprar jamón. Amikor majd hazaérünk. be kell menned a városba. Ott ül anélkül. vagy ha a mellékmondat alanya kétséget kizáróan megkülönböztethető a tőmondat alanyától. felveszem a kabátomat. hogy mit mondjak (mit tegyek). Johanna ugrándozni kezd. akkor a spanyolban a mellékmondat állítniányát nem ragozzuk. Nem tudom. ( Mielőtt elmennék hazulról. Nem akarsz velem jönni? Nem mehetek veled. amidőn sin anélkül. hanem főnévi igenévi alakjában hagyjuk. Mielőtt elindulna. hogy para. Al despertarme salto de la cama. Voy al mercado a comprar algo. Antes de encaminarse. 96 . Después de escribir la carta. Nincsen megelégedve önmagával. El fog jönni. No está contento (-a) consigo. Juana comienza a saltar.83 Monrin (rövidítés főnévi igen évvel Johanna korán kel fel. hogy a városba menjen. hogy megnézze városun­ kat. Azért jövök. kiugróm az ágyból. hogy eladják a tejet. Amikor íelébredek. Nem tudja. b) Bizonyos mellékmondatot bevezető kötőszók és elöljárószók után . ilyenek : antes de mielőtt qué hogy mi(t) después de miután euándo hogy mikor al amikor. Juana se levanta temprano para ir a la ciudad. se pone en la cabeza un cántaro de leche. ebédelni fogunk. A magyarban legtöbbször mellékmondattal fordítjuk a rövidített mon­ datszerkezetet. Elmennek a piacra. Van al mercado a vender la leche. hogy szót is szólna. Está sentado allí sin decir palabra. hogy vásároljak egyet-mást. Vengo para hablar con Luis. hogy Lajossal beszéljek.és a mellékmondat alanya ugyanaz. Ilyen főnévi igeneves mondatszerkezet állhat: a) közvetlenül a tőmondat igéje után. Al pensar en esto. Miután ( = Ha) majd megírtad a leve­ let. No sabe cuándo venir. A piacra megyek. Vendrá para visitar nuestra ciudad. Al volver a casa comeremos. hogy mikor jöjjön. Azt ajánlom neked. 84 A c o n elöljárószó egybeírása egyes névmási alakokkal ¿No quieres venir conmigo? No puedo ir contigo. a avégből. egy köcsög tejet rak a fejére.

7 Spanyol nyelvkönyv — 5614 97 . — Después de comer. . hacer y a dónde ir. — Mañana por la tarde iré contigo a la ciudad para visitar el museo. . „ Compraré únicamente patatas. Tenemos solamente media hora. . — Los periódicos . escribiréis hoy mismo. con ellas velük. . — ¿Vienes para hablar conmigo? — Vengo para hablar contigo. . . engordaremos en otoño. . compraré mañana. — Las patatas • .A „velem". . Csak burgonyát veszek. — Por la tarde escribiré algunas cartas.A magyar csak fogalmát sokféleképpen adhatjuk vissza a spanyolban. con ella vele. pondremos sobre la mesa en la cocina. „veled" és „önmagával" szavak spanyol megfelelőiben a con elöljárószót egybeírjuk a névmás alakjával. — Los huevos . los. . las): El libro .Las cartas . . 3. Fordítsuk le alkalmas mellékmondattal az alábbi. főnévi igenévvel rövidített mondatokat: Pedro me aconseja hacer una exursión a las montañas. *. . contigo. . compro siempre en el mercado. 4. Juana al pensar en esto? ¿Qué sucede (Mi történik)? ¿Qué hace la muchacha? ¿Cuándo va usted al mercado? ¿Qué compra usted en el mercado? ¿Qué necesita usted en casa? ¿En qué] estación del año puede usted comprar judías verdes? Cuánto jamón y cuánto tocinp quiere comprar para la cena? 2. — La gallina . i ' j Ejercicios 1. — Si puedo. — Volveré a casa a las cinco. 85 A „csak" kifejezése a spanyolban Tenemos sólo media hora. — Ana va al mercado a comprar leche y Judías verdes. . . leerán mis padres por la noche (este). — Al entrar en la clase. — La leche . . . el profesor saluda a los alumnos. — Tomaré té y comeré pan con. „ No tenemos que media hora. escribirán los niños juntos. terminaremos mañana. — Estoy sentado en un sillón sin leer el periódico. — En verano tendré mucho tiempo. A személyes névmás többi alakját összevonás nélkül kell használnunk. — Aconsejamos a los niños aprender las lecciones. Csak fél óránk van. escribiré algunas cartas.) conmigo. t e h á t : con él. tecum stb. — Los alumnos no saben cuándo ir a la escuela. — Te aconsejo quedarte en casa. . — Lo diré todo a mi padre. . — El trabajo . — Antes de salir* los niños aprenderán sus lecciones. . „ No tenemos más que media hora. — Pablo no sabe qué . — Haré todo lo posible (minden lehetőt). . Ragozzuk el az állítmányt jövő időben a következő kifejezésekben: Hoy iré al mercado y compraré unos huevos. — Mis padres no saben qué decir. con ellos. — Vendré sin falta. Feleljünk a következő kérdésekre : ¿Quién es Juana? ¿Qué hace un día? ¿Por qué se levanta temprano? ¿Qué se pone en la cabeza antes de encaminarse? ¿Qué piensa hacer? ¿En qué piensa en el camino? ¿Qué se comprará Juana con el dinero que le darán por la leche? ¿Qué hará Juana con los huevos? ¿Qué hará con el cerdo? ¿Cuándo vendefá el cerdo? ¿Qué se comprará después de vender el cerdo? ¿Qué hará el ternero? ¿Qué hace. — Hablaré con el profesor de español. . aprenderás en la tarde. con vosotros (-as) veletek. — Viviré en esta ciudad. la. . beberé ahora. con nosotros (-as) velünk. consigo alakká bővül. — El cerdo . . — La tortilla . comerás a las dos. — La lección . venderemos en el mercado.mantequilla. . — Los ejercicios . mely a latin nyelv hatására (mecum. saldré de casa (hazulról) y haré una excur­ sión. Tegyük a pontok helyébe a megfelelő névmási alakot (lo. .

Cada vez me lavo de pies a cabeza. hogy veled beszéljek. Después de lavarme me seco con la toalla. Cada día me leyanto a las seis y pico. Koránfogunk felkelni. felveszem a hálóköntöst. hogy mit vásároljanak. hogy szüléitekkel beszéljenek. Por fin me peino y cepillo el pelo ante el espejo» Volviendo a mi cuarto me visto rápidamente. vagy levelet fogok írni testvéremnek. — Azt tanácsoljuk barátaink­ nak. visszamegyek a szobámba. tengo alquilado un cuartoamueblado. Mi színházba fogunk mennL Holnap a múzeumot fogjuk megtekinteni. hogy Pállal beszéljen. Tengo veintiséis años. — József (azért) fog eljönni. — Azért jönnek. — A piacra megyek. (Cuando voy a ver a mis 98 . — Nem akarok elmenni anélkül. — Barátaim azt fogják tanácsolni nekem. Viviendo mis padres en el campo y no teniendo parientes en la ciudad. használjunk mindenütt főnévi igeneve» rövidítést: Mielőtt a fürdőszobába mennék. és vásárolni fogok apiacon burgonyát és zöldbabot. Trabajo de empleado en una casa de comercio. kirándulni fogunk a hegyekbe. tomo el jabón y me enjabono. A las siete menos cuarto. aki Szegeden (en) lakik. hogy reggelizzünk. Para desayunarme bebo un tazón de leche caliente y como pan con mantequilla. Primeramente. salto de la cama y me quito la camisa de dormir. Después de ponerme la bata. — Miután tetőtől talpig megmosakodtam. Por lo general. — Mit csinálsz ma? Be fogok menni a városba. duermo profundamente y me despierto sólo cuando suena el despertador. no demasiado lejos de la oficina donde trabajo. 6. hogy el ne késsem. — Az ebédlőbe megyünk. hogy mikor menjünk a színházba. hogy eladjam a tyúkot. Entretanto mi ama de casa prepara el desayuno. — (Azért) jövők. — Nem megyek a piacra anélkül. Oyéndola sonar. hogy mit vásároljak. Luego me froto con la esponja. hogy menjek el hazulról. — Nem tudjuk. De akarok venni negyed kiló szalonnát és 30 deka ( = 3001 gramm) sonkát. Soy soltero todavía. — Sietek. És te mit csinálsz ma délután? Olvasni fogok egy érdekes regényt. Fordítsuk le az alábbi mondatokat. cuando ella trae mi desayuno. hogy ne beszéljek veled. estoy ya listo para salir. Fordítsuk le spanyolra : Ha vasárnap szép idő lesz ( = van). — Nem tudják. Tojást nem fogsz venni? Tojást ma nem fogok venni mert van (bírok) otthon. Antes de lavarme o bañarme me limpio los dientes con el cepillo y la pasta dentífrica. hogy pénzem volna. luego me afeito. hogy maradjalak otthon. LECCIÓN DOCE Lección de I repaso Mi programa de cada día Me llamo Pablo Szabó. entro en el cuarto de baño. Me lavo siempre con agua fría. Miért? Mert vidéki rokonom jön (jövő idő) engem meglátogatni. pero dos veces a la semana me baño en agua caliente. — Nem tudom.5.

padres. A la una y media volvemos a la oficina. pero no siempre. ¿Cómo están tus padres? — Todos bien. me quedo en casa. iremos al cine a ver una película nueva. Si no tengo otro quehacer. Los domingos estoy en el campo. ceno en casa. Esteban I ¿Qué tal? — ¡Salud. — ¿Cuándo vienes a verme? He de hablarte. vuelvo a casa. Pero si llueve o hace viento fuerte. y por eso no tengo que ir en tranvía. Allí hay buena cocina. leo un buen libro. Si hace un tiempo hermoso. Ésta no está lejos de mi vivienda. Pues bien. — Puedo ir cuando quieres. ¿Y tú? — Voy a la universidad a dar un examen. miel. — Corriente. ¡hasta la tarde 1 — ¡Adiós. gracias. ¿A dónde vas? — Voy a la oficina a trabajar. fumo un cigarrillo y leo el periódico. Invito a mis amigos y juntos pasamos el tiempo charlando o jugando a las cartas. Los sábados trabajo sólo hasta las dos. El trabajo dura hasta las cinco. ¿Qué haces esta tarde? — No lo sé aún. Después de un paseo de veinte minutos me hallo ya en mi oficina. ¿Y tú? — Regular. tocino y huevos. con mis padres. Así. — Entonces podremos pasar juntos esta tarde. — Eres muy amable. No tengo programa. Los miércoles tengo un curso de taquigrafía (estenografía). escucho la radio. mi viejo amigo y ex-compañero de escuela. mi querido Paco I 7* 99 . daremos juntos un paseo. II Conversación — ¡Hola. Estoy libre. ¿Podrás venir a las cinco y cuarto? — Muy bien. Si me quedo en casa. y no se paga más que cinco florines por la comida. por ejemplo. autobús o trolebús. A las cinco vuelvo a casa. En invierno y cuando hace mal tiempo. A la una voy con mis colegas al comedor de la casa de comercio. o voy a ver a mis amigos. Por lo general. Trabajo hasta la una. La tarde del sábado salgo para el campo a ver a mis padres. o hago excursiones a las montañas con mis amigos. Este sábado iré a ver a Esteban. En los periódicos hay siempre artículos interesantes. — Estaré en casa y te esperaré con un buen café puro. Poco después de las siete y cuarto me encamino hacia mi oficina.) Después de desayunarme. los martes y viernes tengo lecciones de español. Alguna vez voy al teatro o al cine. mantequilla. Tengo tantas cosas que decirte. ¿Tienes mucho trabajo? — No puedo quejarme. tocino y huevos. Para la cena me compro pan. Paco I Estoy bien. o preparo mis ejercicios para la lección de español. en casa mi madre me prepara siempre un desayuno abundante con jamón. y algunas veces jamón.

után ir en tranvía villamoson menni v. La práctica hace al maestro. olykor. La ocasión hace al ladrón. — Y sabe usted: a las ocho tomamos el desayuno.III El desayuno (Chiste) La señora. -tői bañarse (meg)füródni caliente meleg cada vez minden egyes alkalommal preparar elkészíteni. lo tomaré después. élnek en el campo vidéken alquilar. azután IV. utazni el tranvía. előkészíteni abundante bőséges poco después de kevéssel . los cines mozi el quehacer dolog. tanto annyi. IV Refranes españoles Amor con amor se paga. mindennapos viviendo minthogy . napirend de cada día mindennapi. la maestra mester. . teendő la tarde del sábado szombat délután salir para elutazni valahova 100* el ex-compañero volt társ el compañero de escuela iskolatárs dar un paseo sétát tenni. tener alquilado bérelni amueblado bútorozott lejos de (elöljárószó) messze -tói. la estenografía gyorsírás alguna vez. sétálni la película film invitar [imbitdr] meghívni pasar eltölteni charlar csevegni. munka. los colegas (munka)társ pagar fizetni la taquigrafía. műsor. si yo no estoy levantada a esa hora. rabló . . fenn va» gyok a esa hora akkorára después később. Vocabulario I. paga. Quien rompe. y sabe usted és hogy tudja tomar el desayuno reggelizni la criada szolgáló está bien rendben van estoy levantado (-a) felkeltem. jugamos) játszani jugar a las cartas kártyázni II. szerelem la práctica gyakorlat el maestro. > tanító(nő) el ladrón tolvaj. szeretetreméltó pues bien hát akkor. . los tranvías villamos el trolebús trolibusz el paseo séta el colega. La nueva criada: — Está bien. el amor szeretet. los programas program. algunas veces néha. oly sok libre szabad café puro feketekávé puro tiszta amable kedves. . fecsegni jugar (juego. néhányszor el cine. nos hát HE. el programa.

— Ha fázunk. (A 10. — Ez a könyv négyszáz lapot tartalmaz. — Biztosan eljövünk. — Az öné ez az erszény? Nem. — Kedden és pénteken spanyol óránk van. — Anyám fésüli kis húgomat (hermanita). — (Azért) jövünk. — Mindenki itt van. — A lányok minden szót tudnak. (A 7. — Gyorsan öltözködünk. akik vidéken élnek. hogy beszéljünk veletek. — Nem tudják. Otthon maradhatnak. maradj (quédate) otthon. — Én is veszek majd cigarettát. 5. — Nincs igazad. — Nem tudok enni anélkül. — Hova kell mennie Ferencnek és Istvánnak? Az egyetemre kell menniök vizsgázni. — Amikor szép az idő. 4. levetem kabátomat. Sok dolgunk van. hogy meg­ nézzem az új képeket. október 31-én születtem. nekem fogják adni a kulcsokat. — Nem könnyű korán felkelni. hogy vizet (ne) igyak. az erszény azé az úré. — Mi az első padban ülünk. hogy a jó barátokat a bajban lehet megismerni. — Nem tudom. lecke nyelvtanához) Ha sietek ( = Sietve). lecke nyelvtanához) Mosom kezemet (többes sz. hogy mit tegye­ nek. — Ha nyolc órát alszik. — Mire gondolsz. — Nem tudjuk felemelni ezt az asztalt. — Barátaink a harmadik padban ülnek. — Ha melegem van. — Az ébresztő óra hat óra után néhány perccel ébreszt fel engem. — Nem írunk.). — Mennyi pénzed van? Csak nyolcvan pezetám van. — Fiam ! Miért nem sietsz? — Kié ez a pénztárca? Az enyém. — Reggel mosakodom. — Be fogok menni a városba. — A gyerekek nem tanulnak. köszönteni fogjuk szüleinket. — Karcsi mélyen alszik. (A 8. ha akarsz. a gyerek nem lehet fáradt. de két­ százat vagy háromszázat. még idejében érkezem a hivatalba. nem ismerem az ön húgát. Anyám sem jöhet. — Mit isztok. — Húgom ma nem jöhet. — Amikor nagyon hideg van. a másik Györgyé. 3. — Minden rendben van. amikor éhes vagy? Kenyeret eszem. — Egy óra előtt nem érek rá. az ő könyve (Györgyé) kék. 101 . hogyan mondják ezt a szót spanyolul. kulcsok. — Mi van az ön zsebeiben? Zsebeimben ceruzák. — Nem ismerjük sem Pált. hogy néhány inget vegyek magamnak. — Mit csináltok (éppen)? (Éppen) írjuk a gyakorlatokat. — Nem tudok írni. Az egyik Ágnesé. sem Jánost. — Mielőtt el­ mennek. — Itt van két könyv. ha akarnak. Velem? Igen. nem esik. mert nincs ceruzám. uram. sétálni megyünk. mert beszélni akarunk veled. — Nyáron gyak­ ran villámlik és mennydörög. nem az enyém . mert nem akarunk elkésni az iskolából. — Ismeri ön a húgomat? Sajnálom. — Mit csináltok egész nap ? Sokat dolgozunk. száz vagy százötven jó eigarettát fogok venni. — Apánk kilenc óra felé tér haza. hogy mikor menjen a városba. — Ezeket a könyveket olvasva sok érdekes dolgot tanulunk. — Ha lesz ( = van) pénzem. (A 11. — Hányadika van ma? Február elseje. — A tizenegyedik lecke nem lesz nehéz. hanem havazik. — Azt mondják. Meg kell írnunk a fel­ adatokat. Az ő könyve (Ágnesé !) piros. — Adok neked egy jó tanácsot: ha rossz idő van. — Az ön töltőtolla nem ír jól. amikor szom­ jasak vagytok? Friss vizet iszunk. zsebkendő és személyazonossági igazolványom van. — 1924. — Éjfélkor mindig felébredek. Neki sincs igaza. — Anyám a tükör előtt fésülködik. a tanulók üdvözlik tanárukat. lecke nyelvtanához) Nyáron korán nappalodik. — Péter nem tudja. bemegyünk a szobába. és nem olvasunk. és meg kell tanulnunk az új szavakat. — Mielőtt elmegyünk. amikor öltözködő! (gerundio)? Szüleimre gondolok. Holnap február másodika lesz. lecke nyelvtanához) Mit csinálsz. veled. és nem is játszanak. — Nem minden feladat nehéz. sem töltőtollam. — Amikor az osztályba lepnek. felébredek. Nem sok.Ejercicios de repaso • Mondjuk spanyolul: 1. — Amikor az ébresztőóra szól. de nem akar jönni. töltőtollak. és későn esteledik. — Otthon maradhatsz. 2. lecke nyelvtanához) Mit fog őn csinálni holnap? Holnap el fogok menni a múzeumba. — Hívom Károlyt. de nem tud mindjárt (pronto) elaludni. (A 9.

LECCIÓN TRECE A személyes névmások — Los pronombres personales H a n g s ú 1 y t a la n részeshat. El gran reloj de torre acaba de dar las doce. . engem a ti neked. — ¿No sabes qué tendremos hoy de comer? — No lo sé. vosotras ellos (ni) ők ellas (f) ők ustedes önök nos nekünk os nektek les nekik les (las) nekik les önöknek os benneteket les (los) o/cef las óTce/ les (los) (ni. 102 . f) önöket 1 I En el comedor de la fábrica Es mediodía. nektek. titeket a vosotras a ellos nekik. obreras y obreros dejan de trabajar. . nekünk.. őket a ellas nekik.... Las máqui­ nas se paran. mi nosotras vosotros . őket a ustedes önöknek. . — dice Juan Varga a Antonio Nádas. őt a ella neki. . Se lavan las manos y se apresuran al comedor. . — Estoy hambriento como un lobo. — lo veremos pronto. önt a nosotros .. őt a usted önnek. . .. su amigo y compañero de trabajo. téged a él neki. és tárgyeset yo én tú te él (m) ő ella (f) ö usted ön me nekem te neked le neki le (la) neki le önnek me engem te téged le (lo) őt la őt le (lo) (m) önt la (f) önt nos bennünket a mí nekem. — le contesta Antonio. elöljárószós részeshat. eset tárgyeset Hangsúlyos v. donde les espera la buena comida. önöket nosotros . minket a nosotras a vosotros .. .

De sobremesa. los platos hondos para la sopa. Papá y los chicos llegarán más tarde. los camaradas charlan aún un poquito. — ¿Qué vajilla nos hace falta para la cena? — Pondrás en la mesa platos lisos. donde muchas obreras y obreros acaban de sentarse a las mesas. Un plato hondo y una cuchara los traerás solamente para mí: comeré la «opa que nos queda de la comida. me gusta. quieren premiarnos porque nuestro taller es el primero en cumplir el plan anual. cuchillos y tenedores. 103 . En la mesa ya todo está • preparado para la comida: los cinco cubiertos para los cinco comensales. Confiamos en vosotros. Para ellos pondrás los cubiertos más tarde. ¿Cuántos cubiertos tengo que poner? — Solamente tres : para mí. — ¡ Qué buen olor! Se me hace la boca agua. mamita mía l Estoy hambrienta como un lobo. ¿Qué tendremos de cenar? — Ya lo verás. Las camareras traen las soperas y las ponen en las mesas. — ¡Salud. Juan y Antonio se sientan a la misma mesa. los platos lisos para la legumbre. La comida es verdaderamente muy sabrosa y abundante. — Lo haré con mucho gusto. los platillos para la ensalada. charlando alegremente. Los comensales se sirven. fumando cigarrillos. — ¿Qué tal el trabajo en vuestro taller? ¿Es verdad que van a premiaros por vuestro buen trabajo? — Sí. Si quieres cenar pronto. a eso de las nueve. chiquita. ¿ Qué carne traerán después de la sopa? Ya lo veo : un asado de cerdo con patatas fritas. II Conversación — ¡Buenas noches. No falta tampoco la ensalada. Juan 1 ¡ Que te aproveche I — le responden los comensales. Por eso tendrás que poner dos compoteras y también dos cucharillas. platillos. tienes que poner la mesa. — Es decir. — ¿ Te gusta la sopa. — Sí. los tenedores y los cuchillos.Mientras tanto entran en la gran sala. camarada Varga ? — pregunta a Juan el cámara•da Nagy quien está sentado enfrente de él. ¿Me haces el favor •de pasarme la sal? ¡Gracias ! — No las merece. camaradas ! ¡Que os aproveche l — les dice Juan. — ¡Salud. pronto beberemos a vuestra salud. para ti y para Eva que volverá dentro de poco a casa. Allí ya están sentados el contramaestre del taller número tres y dos otros compañeros. las cucharas. sólo me parece algo insípida. A vosotros os daré también compota.

válaszol ya lo veremos pronto mindjárt meglátjuk mientras tanto közben. mint amilyennek festik. Más portékája mindig szebbnek. -a előkészített.* No es tan fiero el león como lo pintan. los relojes [rélő/iészj óra el reloj de torre toronyóra la torre torony acabar befejez.) — 2.). ezalatt la sala terem alegremente vidáman el (lo) mismo. hasznára van el. előkészítve el cubierto teríték hondo mély la sopa leves } liso lapos . ti. ott el is vesznek. cosas. Nem olyan fekete az ördög. sze^ mélyének alakjában adjuk meg. Vocabulario Ettől a leckétől kezdve a szószedetben az ige jelentését az egyes szám 3. 104 . tetszik. el reloj [réló]. la misma ugyanaz el contramaestre műhelyfőnök el taller műhely el camarada. szeret. (Szó szerint: Ahol adnak. Las. megszáll (vhol) dejar de abbahagy vmit el lobo farkas Antonio Antal contestar felel. bevégez acaba de dar las doce éppen most ütötte el a tizenkettőt la máquina gép pararse megáll parar megállít. la camarada elvtárs(nő). felszolgáló el camarero pincér la sopera levesestál servirse kiszolgálj a magát. a dolgokat. íze van . megáll. I. El becerro del vecino nos parece siempre una vaca.III Distracción (Chiste) Un sabio muy distraído está sentado a la mesa de un restaurante y pregunta al camarero quien le sirve : — ¿Me hace el favor de decirme: es que acabo de comer o es que voy a cenar? IV Refranes Donde las dan las toman. szaktárs(nő) ¡que os aproveche! jó étvágyat! („hogy nektek használjon") aprovechar (fel)használ. tunjk. — 3. la legumbre főzelék el platillo kistányér la ensalada saláta la cuchara kanál el tenedor villa la camarera pincérnő. la comensal asztaltárs preparado. Kölcsön kenyér visszajár. kedvel preguntar kérdez (akitől: a) enfrente de (elöljárószó) -val szemközt* i-val szemben *(A közmondások magyar megfelelője : 1. vesz magának gustar ízlik .

Tanuljuk meg jól a követ­ kező pontban adott példasorozatot. az alakok azonban csak a 3. kérem rövid időn belül („nem érdemli . bölcs la boca száj distraído szórakozott verdaderamente valóban. fiero kegyetlen. quieren premiarnos. látszik. ti. kávéskanál se me hace la boca agua összefut a nyál III. kegy con mucho gusto nagyon szívesen pasar (ide)nyújtani el gusto kedv. evőeszköz(ök) merecer (merezco.hacer falta kell. személyben térnek el. confío en megbízik vkiben II. vad (a munka)? < el león oroszlán van a premiaros meg fognak jutalmazni pintar fest el becerro tinó benneteket . 105 . ¿Te gusta la sopa? Sí. mereces) (megérde. szükséges mel a vosotros os nektek (kiemelve. pareces) tűnik. no las merece szóra sem érdemes. ¿Es verdad que van a premiaros? Sí. a hangsúlytalan (yagyis különösebb nyomaték nélkül használt) személyes névmásoknak külön-küiiin alakja van a részeshatározó és a tárgyesetben . gracias) la vajilla edény(ek). me gusta. meg akarnak jutalmazni bennünket. la distracción szórakozottság a számbán („vízzé válik a szám") el sabio tudós. hamarosan.meg azokat". hogy") ¿qué tal (el trabajo)? hogy megy IV. szag la cucharilla kiskanál. hogy megjutalmaznak benneteket? Igen. szó la carne hús szerint: nektek nektek) el asado sült la compota befőtt frito (melléknév) sült la compotera befőttes tányér el olor illat. csöppség (+ de) poner la mesa megterít el favor szívesség. ízlés la sal só dentro de poco rövidesen. a más tarde később köszönetet. -a picike. Igaz. i A hangsúlytalan névmási alakok sűrűn fordulnak elő a mindennapi társalgás nyelvében / begyakorlásukra nagy gondot kell fordítani. premiar. tetszik algo kissé insípido ízetlen ¿me haces el favor? leszel szíves anual évi la salud egészség > confiar. ízlik nekem.parecer (parezco. tényleg cl restaurante vendéglő sabroso ízletes es que (nem fordítjuk. la mamita anyuka chiquito. Amint a lecke elején közölt táblázatból láthatjuk. premio megjutalmaz el veeino szomszéd cumplir teljesít la vecina szomszédasszony el plan terv la vaca tehén * Gramática < A/> I A személyes névmások hangsúlytalan részeshatározó esete (dativo) és tárgyesete (acusativo) ízlik neked a leves? Igen. szó szerint: de sobremesa ebéd után (asztalnál ülve) „van az.

Nos gusta la sopa. ver.) A személyes névmások hangsúlytalan alakjai — akárcsak a visszaható névJnások (vö.) Viéndonos Carlos se alegra. Carlos quiere vernos. K örül.) Károly örül. b) a gerundio-han : Viéndome Carlos se alegra . látni akarja őket Carlos quiere verles. neked húst. K örül. K örül. Carlos quiere verlas. nektek húst. neki (önnek) húst. verme.87 A hangsúlytalan személyes névmás helye a mondatban ízlik ízlik ízlik ízlik ízlik ízlik Ma Ma Ma Ma Ma Ma C. ver. los quiere ver. C. neked a leves. ver. lo quiere ver. C. Te gusta la sopa. látni akarja öt (önt). = C. K. ha látja őket (önöket). = C. K. K örül. nektek a leves. K. nos quiere ver. = C. (Dolgokat. Viéndoos Carlos se alegra. látni akar téged. verla. os quiere ver. nos dan carne. ha lát téged. Os gusta la sopa. verte. las quiere ver. nekik a leves. Carlos quiere verlo. (Dolgokat. (önöket). K örül. te dan carne. K. Carlos quiere veros. nekünk a leves. örül. (Nőt. látni akar bennünket. ha látja őt (önt). látni akarja őt (önt). ha látja azt. me te le la quiere quiere quiere quiere nekem a leves.) K. Me gusta la sopa. Les gusta la sopa. C. (Dolgot. os dan carne. nekik (önöknek) húst. verle. K. Le gusta la sopa. = C. ha látja öt (önt). adnak adnak adnak adnak adnak adnak nekem húst. a tagadószó megelőzi a személyes névmást. ha lát engem. 106 . neki a leves. látni akarja azokat. K. (Dolgot. örül. A személyes és visszaható névmás hangsúlytalan alakjait azonban az ige mögé tesszük és vele egybeírjuk : a) főnévi igenévvel kapcsolatban . Viéndolas Carlos se alegra. Viéndome Carlos se alegra.) Viéndolo Carlos se alegra. K. nekünk húst. Viéndote Carlos se alegra. le dan carne. K. ha látja őket. ilyenkor azonban a személyes névmás a Tagozott ige előtt is állhat: quiero verte = te quiero ver szeretnélek látni.) 'Carlos quiere verlos. Viéndoles Carlos se alegra. (Nőket. (Nőket. ha lát benneteket. Viéndola Carlos se alegra.) K. K. látni akarja azt. Viéndole Carlos se alegra. Hoy Hoy Hoy Hoy Hoy Hoy no no no no no no me dan carne. (Nőt. 55. K örül. Carlos •Carlos Carlos Carlos quiere quiere quiere quiere ver. 56) — a ragozott ige előtt állanak. = C. látni akar benneteket. látni akarja őket.) Viéndolos Carlos se alegra. les dan carne. K. örül. ha látja azokat. = C. ha lát bennünket. = = = = nem nem nem nem nem nem Károly látni akar engem. les quiere ver.

(„Szükség van szakácsnőre. nos escribe la carta a nosotros (-as). Les tehát = őket. Nem akarok nélküled menni. neki írja a levelet. valamint a les és a los felcserélése. El camarada Nagy está sentado enfrente de mi. Estamos sentados enfrente de vosotros. Esta carta es para nosotros. les escribe la carta a ustedes. DélAmerikában a lo. neked írja a levelet. főleg a köznapi nyelvben. További példák: Pedro habla de mi. A Spanyol Akadémia a la. te escribe la carta a tí.c) a felszólító mód állító alakjaiban (vö. Bízunk bennetek. para ti y para Eva. — 1. Rio de Janeiro Brazíliában van. Veletek szemben ülünk. las alakokkal utalunk. a személyes névmások hangsúlyos részeshatározó és tárgyesete Confiamos en vosotros. — A lecke elején közölt táblázatban található kettős alakokra vonatkozóan jegyezzük meg az alábbiakat: a) El tárgyesetében le személyre. neked és Éva számára. 88 A személyes névmások elöljárószós esetei. os escribe la carta a vosotros (-as). los alakkal szinte rendszeresen utalnak személyekre.) ' c) Ella és ellas részeshatározó esetében a le. Megjegyzések. le escribe la carta a usted. les escribe la carta a ellos (a ellas). Érdekes sajátossága a spanyol nyelvnek. Elöljárószó után a személyes névmás ún. lo tárgyra utal. hogy a leves kissé ízetlen. lo = azt. nektek írja a levelet. Nektek befőttet is adok. ios = azokat.: 112). 107 . Hablaremos con él (con ella). valamint újságok hirdetéseiben a hang­ súlytalan névmási alakokat bármely igealak mögé írhatjuk: Paréceme que la sopa está algo insípida. Le tehát = őt. d) az irodalmi vagy régies stílusban. A vosotros os daré también compota. — Hállase Rio de Janeiro en el Brasil.") Megjegyzés. le escribe la carta a él (a ella). los tárgyakra utal. hangsúlyos vagy elöljárószós alakjait t e l i használni (1. Három terítéket kell hoznod : nekem. Anna Anna Anna Anna Anna Anna Anna Anna nekem írja a levelet. nekik írja a levelet. b) Ellos tárgyesetében les személyekre. Péter rólam beszél. Ügy tűnik nekem. Nagy elvtárs velem szemben ül. önöknek írja a levelet. Szakácsnőt keresünk. bővel­ kedő használata. vagyis •ezeket az alakokat egyformán vonatkoztatják személyekre és tárgyakra. las alaknak ezt a használatát elítéli. ennek szenteljük a következő leckét). (Nőnemű tárgyakra a la. hogy a személyes névmás hangsúlyos részeshatározó és tárgyesetét nem használja önmagában. önnek írja a levelet. d) A köznyelvben gyakori a le és a lo. a lecke elején lévő táblázatot). Tienes que poner tres cubiertos : para mí. Ez a levél nekünk szól. illetve a les mellett la. hanem a megfelelő hangsúlytalan névmással együtt (ez a személyes névmásnak ún. A gyakorlás kedvéért már i t t is közlünk két példasort: Ana Ana Ana Ana Ana Ana Ana Ana me escribe la carta a mí. No quiero ir sin ti. Beszélni fogunk vele. illetve ias alak is előfordul. — Necesítase una tocinera. nekünk írja a levelet.

További példák: ¿Qué vas a hacer? Mit fogsz most csinálni? Voy a dar un paseo. függő kérdésben (vagyis. Az ún. Károly őt szereti. egykettőre. Mindjárt sétálni megyek. A ma­ gyarban ilyenkor az ir igét alkalmas határozószóval (rövidesen. 90 Az i r ige különleges használata Vamos a ver.Carlos me quiere. Van a premiaros. az imént szóval.a mí. az igét befejezni jelentéssel fordítjuk: Hoy acabaremos este trabajo. 91 A q u e (hogy) kötőszó elhagyása kérdőszó előtt ¿No sabes qué tendremos hoy de Nem tudod. a tizenkettőt. Carlos te quiere a ti. 89 Az a c a b a r ige különleges használata El reloj de torre acaba de dar A toronyóra (éppen) most ütötte el las doce. Acabar + de -f. Károly minket szeret. — Károly engem szeret (hangsúlyos): Carlos me quiere a mí. Carlos le quiere a él (a olla). éppen most. Sétálni fogok egyet a városban. 108 . János egykettőre itt lesz.infinitivo közvetlenül megelőző cselekvésre utal. Károly szeret engem (hangsúlytalan): Carlos me quiere. (Rövidesen) meg fognak jutalmazni benneteket. Ezzel szemben egyszerű jövő idővel: ¿Qué harás mañana? ' Mit fogsz holnap csinálni? Daré un paseo en la ciudad. Los obreros acaban de sentarse A munkások az imént ültek le az a las mesas. Carlos le quiere a usted. Nem tudom. asztalokhoz. — A magyartol eltérően a spanyolban a hangsúlyos névmási alakok az ige mögött állanak. Pl. Az ir + a -f infinitivo a közeli jövőben bekövetkező cselekvést jelöli. Károly őket szereti. hogy mi lesz ma ebédre? comer? No sé qué hora es. Ilyenkor az acabar igét a magyarban most. Juan va a llegar pronto. — Ellenben: Acabo de escribir una carta a mi hermano. Mindjárt meglátjuk. Jól figyeljük meg a különbségei hangsúlytalan és hangsúlyos névmást alak közt. Carlos os quiere a vosotros (-as). amikor a kérdést „hogy" kötőszós mellék­ mondat tartalmazza) a que (hogy) kötőszó a spanyolban elmarad. 2. Ma befejezzük ezt a munkát. az utána álló főnévi igenevet pedig jelen vagy jövő idővel fordítjuk. Ha az acabar után főnév következik. Károly téj/ed szeret. Éppen most írtam levelet testvéremnek. Carlos nos quiere a nosotros (-as). az utána álló főnévi igenevet pedig múlt idővel fordítjuk. Károly Ont szereti. Károly titeket szeret. Carlos les quiere a ellos (a ellas). mind­ járt). Carlos les quiere a ustedes. Károly ennem szeret. hogy hány óra van. Károly önöket szereti.

Ejercicios 1. ezért a tárgyat a megfelelő személyes névmás kitételével fejezzük ki (las ponen teszik. " A magyar tárgyas ige (látom.e me hará un gran favor. különböző nemű főnévre vonatkozhat. Feleljünk a következő kérdésekre : ¿Cuándo se come en las fábricas? ¿Qué acaba de dar las doce? ¿Qué hacen las obreras y los obreros cuando oyen sonar las campanillas? ¿A dónde se apresuran después de lavarse las manos? ¿Cómo es la comida en la fábrica? ¿Qué vemos en el comedor? ¿Quiénes están sentados a las mesas? ¿Qué se ve en la mesa? ¿En qué plato se come la sopa? ¿En qué plato se come la legumbre o la carne? ¿Qué hacen las camareras? ¿Qué hacen los comensales? ¿Cómo es la sopa? ¿Qué pone usted en la sopa cuando está insípida? ¿Con qué palabras pide (kéri) usted la sal a su comensal? ¿Con qué come usted el asado de cerdo? ¿Qué se. Un plato hondo y una cuchara los traerás solamente para mí. — También Paco me quiere dar un libro. Ugyanígy a különböző nemű főnevekre vonatkozó személyes névmás is hímnemű alakban áll. Az alábbi mondaipélddlcban a me helyébe tegyük a személyes névmás többi alakfát: José me escribe a menudo. A pincérnők hozzák a levesestálakat és az asztalokra teszik.m Egyeztetés különböző nemű főnevekkel Sok munkásnő és munkás öl az asztaloknál. no lo sé nem tudom). — A névmás azonban elmarad. Nem tudom. 93 Las y No No Ya A személyes névmás használata a tárgy kifejezésére camareras traen las soperas las ponen en las mesas. tudod.) magában foglalja a tárgyat (ti. — Diciéndome la verdad. — Inés piensa mucho en mí. ha a tárgyas ige után mellékmondat következik: No sé qué hacer. lo veremos pronto. — ¿Por qué no me escriben los amigos? — Pablo quiere darme un libro. — Emerico no puede vivir sin mí. — ¿Hay cartas para mí ? — Las muchachas hablan de mi. Nem tudod. — ¿Cuándo quiere usted verme? 3. ismeri őt stb. Muchas obreras y obreros están sentados a las mesas. — Juana está sentada enfrente de mí. Egy melléknév több. hogy mit csi­ náljak. Mély tányért és kanalat csak nekem hozol. A spanyolban nincsen külön alanyi és tár­ gyas ragozás. ki az az úr? Nem tudom. — Los profesores me dan buenos consejos. Pep. — Eva no me hallará aquí. Az alábbi mondatokban a mi helyébe tegyük a személyes névmás többi alakját: Todos pueden confiar en mi. — Juan no escribe esta carta a mí. tudod azt. 109 . Ekkor a mellék­ név hímnemben egyezik. ismeri stb. hace de sobremesa? 2. sabes quién es aquel señor? lo sé. Mindjárt meglátjuk. — Hoy la camarera no me servirá legumbres.). látom őt. — María no me ve. — El profesor irá al teatro conmigo.

Még nem tudom. — Kérem.A sertéssült olyan ízletesnek látszik (nekem). Ezek a levelek nekünk szólnak. Menjünk ebédelni! Abbahagyom a munkát. — Nélküled nerii me­ gyek (jövő idővel). veo. Társaim már az asztalnál ülnek. . Fordítsuk le spanyolra: Éppen most szólt a csengő. mint a farkas.¿Qué hace Ana? No . .Éva és Mária most jött haza az iskolá­ ból. . a gép meg­ állt (está parada). Látják önök Ágnest? Nem látjuk őt. Köszönöm. . Min­ denki szereti őket (férfiakat. . Nélkülem nem megy. hogy a leves ízetlen. . Ez a sürgöny nekik szól. Látsz bennünket? Látlak benneteket. — Éppen most fejeztem be a szótanulást (= tanulni a szavakat). — Mit hozol nekem? Levelet hozok neked.4. Ez a leve­ lezőlap nekem szól. Sé sólo que mí hermana irá con . Mi veletek szemben ülünk. . Megmosom a kezemet.mondom nekik. Cuando . 6.. Használjuk az acabar. . — A tanár a könyvet nekem adja. . .. Látni akarjuk őt. Megbízhatunk bennük? Megbízhattok bennünk. Nélküle nem teszek semmit.Jó étvágyat! . Nélkületek nem akarunk menni. Rólunk beszéltek? Rólatok beszélünk. 8. . que quiero hablar con . . — Légy szíves (¿Me haces el favor de. Vele szemben nem ül senki. Róla beszélünk és nem róluk. — Mit ads. . has de decir . . — ¿Dónde estén Luis y Garlitos? No . — Éva és Mária most fog ebédelni.válaszolnak nekem. ül. Mit hozol Évának? Levelet hozok neki. sé. — Te velem szemben ülsz. Mit hozol a gyerekeknek? Néhány játé­ kot hozok nekik. Szerettek bennünket? Szeretünk benneteket. — Rólam beszélsz? Rólad beszélek. Jó étvágyat! . nyújtsd ide a sót. Mi hermana no puede vivir sin quiere mucho. verás. Nem bízhattok meg benne. Guando . Károly minket nem szeret.Apám éppen most fejezte be a levelet (írni). veo. az ir igét a következő mondatokban: Éppen most ütötte az óra az ötöt. 110* . Nekünk nem fognak levest adni. Quiero d a r . muchas cosas. verá». . Nélkülük nem tehetünk semmit. Nélkülünk nem akarnak menni. hogy mi lesz vacsorára. . Mit fogtok most csinálni? Most sétálni megyünk. has de decir. ő t senki sem fogja meghívni. .?). Mit akar ön Pálnak adni? Könyvet akarok neki adni. Mit adtok nekünk? Könyvet adunk nektek. 6. al cine. .z nekem? Köny­ vet adok neked. és az étkezőbe sietek. . — ¿Por qué no viene» a verme? Tengo que decir . . . . — Szeretsz? Szeretlek. nőket). Mondjuk spanyolul: Látsz engem? Látlak.. . Mit fogunk szüleinknek adni? Könyveket fogunk nekik adni. . A sült burgonya is nagyon ízletes. . Este nyolc órakor újból (olyan) éhes leszek. — Ez a levél neked szól (= számodra van). Tegyük a pontok helyébe a személyes névmás megfelelő alakját: ¿Dónde está Jorge? No . Éva nem neked írja a levelet. Mondjuk spanyolul: Megbízhatsz bennem. algunas revistas interesantes. . hogy összefut a nyál a számban. és mindjárt megírom a feladatot. . . . Mit akarnak önök Máriának adni? Könyvet akarunk neki adni.. Látja ön Pétert? Nem látóin őt. 7. Ma otthon fogok vacsorázni. Neki nem fogunk könyveket adni. que quiero hablar con . — Jó ma a leves? ízlik nektek? — János azt mondja.

A Ana. Añna terve nem nagyon tetszik Jánosnak. . tantas cosas ! A ti te compraré un tejido para un traje nuevo : — lo necesitas mucho. A Juan le aburre ir de compras. ¿Qué te parece a ti este modelo nuevo? A mí me gusta mucho. Neked szövetet fogok vásárolni. cuando está libre. A Ana tampoco le falta el dinero porque es un ama de casa muy económica : hasta tiene dinero en la caja de ahorros. necesito un vestido nuevo . le gusta mucho andar por la calle. A Juan le aburre ir de compras. al fin y al cabo.. — ¿No comprarás nada para ti? — Por supuesto también a mí me hacen falta algunas cosas. — jClaro! — De todas formas. A ti te compraré un tejido.LECCIÓN CATORCE A személyes névmás bővelkedő használata El propósito de Ana no le gusta mucho a Juan. tarde o temprano. . su mujer lo sabe y quiere utilizar este día para ir de compras con su marido. mirar los magníficos escaparates de las tiendas y entrar en los grandes almacenes pasando de una sección a otra. Los Varga irán de compras Mañana por la mañana Juan Varga estará libre porque trabajará en el turno de la tarde. Neked hogy tetszik ez az új modelll Nekem nagyon tetszik. prefiere estar en casa leyenda una novela o dar un paseo por el parque o hasta en la isla de Margarita. A Paco le quiero comprar unos pañuelos y calcetines. por el contrario. A Paco le quiero comprar unos pañuelos. quien. A decir verdad. el propósito de Ana no le gusta mucho a Juan. — jOtra vez! jAcabas de comprarte un vestido de color marrón! Tú misma estás diciendo que ya tienes bastantes vestidos. • |Ah. Jánost untatja a vásárlás. Ferinek néhány zsebkendőt akarok venni. y a las muchachas les compraré algunas prendas de ropa interior. A José tengo que comprarle una corbata. 111 l . Ana. — Pues. ¿qué quieres comprar mañana en la ciudad? — pregunta Juan a su mujer.

no tengo inconveniente. podremos marcharnos de casa mañana por la mañana a las nueve. — 112 . — Ya sé que eres un verdadero ratón de biblioteca. ¿Qué más desea usted? — ¿Me hace el favor de enseñarme unas polveras? Me hace falta también una borla para polvos. señora? — Un jabón de olor.usted todo. señora 1 — ¡Buenos días ! -~ ¿Que desea usted. Si te conviene. A mí me gusta. — Tienes razón. por ejemplo. Mientras tanío voy a comprarme unos pitillos en aquel estanco. ahora me hace falta un vestido color1 gris.¡Buenos días. — De acuerdo. — Depende todo de las tiendas mismas. ante todo los vestidos y los abrigos. (En la perfumería) i. II Conversación — ¿Por dónde comenzamos. ver los libros nuevos en los escaparates de las librerías. A mí me conviene. Espero que también a ti te gustará ver los escaparates de las tiendas y de los almacenes. . querido. ¿Qué te parece a ti este modelo nuevo que ves aquí en este escaparate? ¿A ti te gusta? — A decir verdad. me quedo con ésta. — [Siempre la misma historia I Pues bien. par^ la tarde. * — ¿Qué le parece a usted esta polvera? Es de buen gusto y no muy cara. < Pues bien. La atención mía la llaman los artículos de moda. Juan? — A mí me parece que primeramente tenemos que mirar los escaparates en el centro de la ciudad.— Mira. un jabón de afeitar para mi marido y un frasquito de agua de Colonia. señora. a mí me da lo mísmd. ¿Cuándo iremos de compras? — Todo depende de ti mismo. no me entiendo en indumentaria femenina. querido. — ¿Cuánto cuesta? -r Ochenta y seis florines. ' — Aquí tiene. — ¿Me haces el favor de esperar un ratito aquí mientras compro algunos artículos en aquella perfumería? > ( — Con mucho gusto. igual que ésta.

gazdasági la caja de ahorros takarékpénztár la caja pénztár.III El favor (Chiste) ¿Quiere usted hacerme un favor? ¿Cuál? Cambiarme este duro. kihasznál preferir (prefiero. precisamente ahí está el favor. bolt el almacén áruház. preferimos) jobban szeret. zálog la ropa interior alsó fehérnemű la ropa ruha (ropa blanca fehérnemű) interior belső por supuesto természetesen ¡claro! hát persze! de todas formas mindenesetre la forma alak tarde o temprano előbb vagy utóbb el vestido ruha ¡otra vez! már megint! de color marrón gesztenyeszínű. este duro es falso! Pues. inkább akar el parque park la isla sziget por el contrario viszont. IV Refranes A caballo regalado. A rossz szokást ki kell irtani. történelem a mí me da lo mismo nekem mindegy *(A közmondások értelme: 1. modell I. mañana por la mañana holnap reggel holnap délelőtt el turno műszak. sorrend utilizar fel-. terhére van (akinek: tárgyeset) ir de compras bevásárol la compra vétel. ellenben magnífico pompás el escaparate kirakat la tienda üzlet. Ajándék lónak ne nézd a íogáti — 2. szándék aburrir untat.* A la mala costumbre quebrarle la pierna. Vocabulario el propósito terv. drap tú mismo (-a) te magad color gris szürke színű lo ves de hát. látod la historia história. csúcs ¡ah! ó! el traje öltöny el calcetín zokni la prenda ruhadarab. bevásárlás el tejido szövet nada semmi(t) el modelo minta. no hay que mirarle el diente. megtakarított pénz al fin y al cabo végeredményben el cabo vég.) • Spanyol nyelvkönyv — 5614 113 . történet. raktár pasar átmegy. (be)jár la sección osztály (áruházban) económico takarékos. kassza el ahorro takarékosság. ¡ Hombre.

Ezt nevezzük a névmás bővelkedő használatának. Nekem a könyvek tetszenek.depender függ de ti mismo tőled. ¿quiere usted hacerme un favor? tenne nekem egy szívességet? cambiar (be)vált. comenzar por vmin v. elsősorban el abrigo felöltő. el caballo ló regalado ajándékozott regalar ajándékoz la costumbre szokás la pierna lábszár Gramática 94 A személyes névmások bővelkedő használata A Paco le quiero comprar unos pañuelos. „jó ember" el hombre ember. A las muchachas les compraré unas prendas de ropa interior. • Ferinek néhány zsebkendőt akarok venni. igazi ' el ratón de biblioteca könyvmoly el ratón egér la biblioteca könyvtár la atención figyelem la moda divat ante todo mindenekelőtt. A mí me gustan los libros. Neked ez megfelel. (téli)kabát entenderse (me entiendo) ért vmihez (amihez: en) la indumentaria femenina női ruházat un ratito egy egész kis ideig la perfumería illatszerbolt el estanco dohánybolt ¿qué lo gusta a uKted? mi tetszik? un jubón de olor pipereszappan un jabón de afeitar borotvaszappan cl frasquíto kis uve# cl agua de Colonia kölnivíz ¿qué más desea usted? mit óhajt egyebet? enseñar mutat la polvera púderszelence la borla para polvos púderpamacs la borla pamacs los polvos púder igual ugyanolyan. elmegy de acuerdo rendben van no tengo inconveniente részemről nincs akadálya inconveniente alkalmatlan. hogy kiemelt — részeshatározó vagy tárgyesetben álló — főnév vagy névmás mellett a hangsúlytalan névmás meg­ felelő alakját is kiteszi. Esto a ti te conviene. magadtól convenir (conviene) megfelel marcharse elindul. Jól gyakoroljuk be tehát az alábbi mondatpéldákat: Esto a mí me conviene. (be)cserél el duro spanyol pénzegység (5 pezeiu) ¡hombre! de hiszen. A lányoknak alsó fehérneműt fogok venni. 114* Nekem ez megfelel. A spanyol nyelv egyik sajátossága. nem meg­ felelő II. A személyes névmás hangsúlyos részeshatározó vagy tárgy esete ritkán fordul elő önmagában: a legtöbb esetben a hangsúlytalan névmási alak is kíséri. . éppen IV. férfi falso hamis precisamente pontosan. vmivel kezd a mi me parece nekem az a vélemé­ nyem primeramente először (is) de las tiendas mismas maguktól a kirakatoktól la librería könyvkereskedés verdadero valódi. egyforma caro drága ¿Cuánto euesta? mennyibe kerül? me quedo con ésto (con ésta) ennél maradok III.

b) Az udvarias megszólításban a hangsúlytalan személyes névmási alakot bővelkedően akkor is ki szoktuk tenni. Téged senki sem szeret. önt senki sem szereti. él no le quiere nadie. A munkásoknak több pénzt fognak adni. (Kiemelve. Los libros me gustan a mí. 115 . ustedes nem is nyomatékos : ÍA> conozco a usted. } Neki ez megfelel. önnek ez megfelel. A los obreros les premiarán. El vestido nuevo le gusta a Inés. A könyvek nekem tetszenek. őket senki sem szereti. 1. 8* Férjemnek új nyakkendőt fogok venni. Todos la quieren a Inés. ti no te quiere nadie. A munkásokat meg fogják jutalmazni. Esto me conviene a mí. Ismerem önt. / A usted no le (la) quiere nadie. Nadie te quiere a ti.Ez nekem felel meg. A Inés la quieren todos. Megjegyzések. A munkásnőket is meg fogják jutalmazni. ella le conviene. Minket senki sem szeret. Nektek ez megfelel. Nekik ez megfelel. Az új ruha tetszik Ágnesnek. nosotros nos conviene nosotras nos conviene vosotros os conviene vosotras os conviene ellos les conviene ellas les conviene usted le conviene ustedes les conviene. A ellos no les quiere nadie. Nekünk ez megfelel. A ellas no las quiere nadie. Ágnesnek tetszik az új ruha. A mi marido le compraré una corbata nueva. önöket senki sem szereti. Engem senki sem szeret. A los obreros les darán más dinero. (önt ismerem. 1 ella no la quiere nadie.Esto Esto Esto Esto Esto Esto Esto Esto Esto Esto A A A A A A a a a a a a a a a a él le conviene. vosotros (-as) no os quiere nadie. amikor az usted. A mi marido le quiero mucho. También a las obreras las premiarán. a) A fent ismertetett mondat-típusokat más szórenddel is mondhatjuk: . :} :} •} mí no me quiere nadie. Ágnest mindenki szereti.) Mutálni fogok önöknek néhány új cikkel. őt senki sem szereti. Mindenki szereti Ágnest. A ustedes no les quiere nadie. J nosotros (-as) no nos quiere nadie. Példák főnévvel kapcsolatos bővelkedő használatra. A Inés le gusta el vestido nuevo. önöknek ez megfelel. Téged senki sem szeret. A usted lo conozco. Férjemet nagyon szeretem. Titeket senki sem szeret.) Le* enseñaré a iiHledes unos artículos nuevo».

— Ismerem őt (v. ha a hangsúlytalan névmást alakot elhagyjuk: Conozco a usted. További példák: Luis siempre habla de sí.: Luis habla siempre de él. A személyes névmások mintájára kiemelt részeshatározó és tárgyesetben a visszaható névmásokat is bővelkedően használják. 95_ A visszaható névmások bővelkedő használata A mí me compraré unos calcetines. Lajos mindig sajátmagáról beszél. — mondja magában Lajos. Magának semmit sem vesz. (Vö. a visszaható névmás hangsúlyos alakjai — az egyes és többes szám 3. — dice Luis para sí. ¿A sí no se compra usted nada? ¿A sí no se compran ustedes nada? 116 A A A A . — Az usted. te. A sí no se compran nada. Maguknak semmit sem vesznek. Magatoknak semmit sem vesztek. nosotros (-as) no nos compra­ mos nada. nos. sí no se compra nada.: 55). önöknek) néhány cikket. A visszaható névmás hangsúlyos alakjai a részeshatározó és a tárgyesetben : a mi a ti a sí > a nosotros (-as) a vosotros (-as) a sí magamnak magadnak magának magunknak magatoknak maguknak magamat magadat magát magunkat magatokat magukat Mint látjuk. se. Magunknak semmit sem veszünk. személy kivételével — azonosak a személyes névmás hangsúlyos alakjaival. és csakis elöljárószók után állhatnak. ti no te compras nada. — Les enseñaré unos artículos. se (vö.Nem hiba.) Le escribiré. hanem félreértésre is adhat okot: Le conozco. bár nem spanyolos. Magadnak semmit sem veszel. Magamnak néhány zoknit veszek. ustedes elhagyása viszont nemcsak. Enseñaré a ustedes unos artículos nuevos. A vosotros (-as) no os compráis nada. hogy nem udvarias. Magamnak semmit sem veszek. Magának ön semmit sem vesz? Maguknak önök semmit sem vesznek? Gyakorló példák a visszaható névmások bővelkedő használatára mí no me compro nada. Mutatni fogok nekik (v. (Lajos mindig róla (egy harmadik személyről) beszél. os. A visszaható névmások hangsúlytalan alakjait már ismerjük: me. ismerem Önt).) írni fogok neki.

titeket. önmagát látja ön a fényképen. . a ellos \ les . változat a mí me a ti te a él le a ella le a él le a ella la a sí se a nosotros nos a nosotras nos a vosotros os a vosotras os a ellos les a ellas les a ellos les a ellas (as a usted le a usted le a usted la a usted les 2. a ti . nekünk. Se ven a sí en la fotografía. . a vosotras / les . . . . a usted / les . . . önmagukat látják önök a fényképen. . Magamat látom a fényképen. Os veis a vosotros (-as) en la fotografía. . . . a ella / Magyar jelentése nekem. Magunkat látjuk a fényképen.Me veo a mí en la fotografía. a nosotras / os . . . . téged. . . . . magatokat nekik őket önnek önt önöknek. maguknak. a nosotros \ nos . . Nos vemos a nosotros (-as) en la fotografía. a mí te le le . . a vosotros \ os . engem . magamat neked. a ellas f les . magamnak. a sí nos . . . minket. . magadnak. Se ve a sí en la fotografía. . Se ven ustedes a sí en la fotografía. magát. . . a usted le . magunknak. a ellas / le . magadat neki őt magának. Magadat látod a fényképen. a él 1 . Magukat látják a fényképen. a ellos 1 las . . . magunkat nektek. Magatokat látjátok a fényképen. a ella / se . . Magát látja a fényképen. . önöket le . . . . a él \ la . . magukat . . változat me . A bővelkedően használt (kettős) személyes és visszaható névmási alakok táblázata : 1. magatoknak. . . . a ustedes 117 . . a usted " l la . Se ve usted a sí en la fotografía. Te ves a ti en la fotografía.

. las mismas) „ugyanaz". (A mí) me da lo mismo. Te mayad mondod. A si misma no se comprará nada. Mindjárt tavasz elején. A mismo szóról jegyezzük meg még az alábbiakat: a) változatlan alakja határozószókat és névelő nélküli főneveket tesz nyo­ matékosabbá : hoy mismo ahora mismo allí mismo en España mismo még ma most mindjárt ott helyben magában Spanyolországban (még Spanyolországban is) viszont névelővel álló főnévvel egyeztetni kell: en la España misma. mismas (maga. „még m a g a . Feleljünk a következő kérdésekre: ¿Por qué Juan Varga estará libre mañana por la mañana? ¿Qué quiere hacer Ana. Nekem mindegy. Nagynéném maga a (megtestesült) jóság. mismos. Esta palabra no la sabe la misma Ezt a szót maga a tanárnő sem tudja. Ugyanazt a ruhát fogom magamnak ' megvenni. Hablaré con los mismos alumnos. Én maflám akarom látni (azt). la mujer de Juan en este día? ¿A Juan le gusta mucho él propósito de Ana? ¿Por qué no? ¿Qué prefiere hacer cuando está libre? ¿También a usted le aburre ir de compras? ¿A quiénes les gusta. Minden maflátoktól függ. maguk) nemben és számban egyeztetett alakjával. misma. b) a névelővel ellátott és főnevével egyeztetett alakja ( = el mismo. A személyes és visszaható névmást nyomatékossá tehetjük az utána tett mismo. a névelős és egyeztetett mismo jelentése: „maga « illetve a magyarban más megfelelő fordulattal is fordítható : Mi tía es la bondad misma. Todo depende de vosotros mismos. Neked ugyanazok a dolgok tetszenek. Magának semmit sem fog venni. ir de compras? ¿Qué se necesita tener cuando se quiere ir de compras? ¿Dónde tiene usted sus ahorros? ¿Qué ve 118 . la misma. A ti te gustan las mismas cosas. Egyre megy. Magukkal a tanulókkal fogok beszélni. Al comienzo mismo de la primavera. Tú misma lo dices. los mismos. ál mismo tiempo ugyanakkor Ejercicios 1.97 A m i s m o használata Yo mismo quiero verlo. por lo general. c) Főneve mögé téve. profesora. d) Jegyezzük meg az alábbi kifejezéseket: Lo mismo da. . is (sem)" jelentéssel bír és a főnév előtt áll: Me compraré el mismo vestido.

— Róluk magukról beszélünk. Esta carne . . daré a usted esta medicina. llaman a ti. uram? Legyen szíves. . llaman. . — Mikor megyünk bevásárolni ? Még ma. csak 12 forintba kerül. parece bueno a Pablo. Mennyibe kerül? Nem drága. 3. . — . . . — Ő maga (m és f) mondja ezt. A ellos . — Nekünk alsó fehérneműt akarnak venni szüleink. veo aquí. A mí no . Mondjuk spanyolul (a mismo gyakorlására) : Még ma vizsgáznod kell. Nekem nem mondják meg az igazat. . Mondjuk spanyolul (a bővelkedő névmásokat használva. — Vele magával kell beszélnem (m és / ) . mutasson nekem néhány zsebkendőt. . ennél maradok. — Saját magának (m és f) nem vesz semmit. — Nem veszek magamnak semmit. Fordítsuk le spanyolra: Holnap délelőtt szabad leszek. A Margarita . quiero mucho. . Magamnak egy borotvaszappant kell vennem. * U9 . — Nekünk mindegy. A ustedes . . gusta a ti. — Nektek (hogy) tetszenek ezek a. Este tejido . — Önnek nem fognak leveleket írni. Miért nem megyünk a nagy áruházba? Ott is ugyanazokat a cikkeket árulják. — Apám engem hív. — Neked nem hiányzik a pénz. No . — Egyre megy. — Nem akar venni magának új szövetet. — Mi tetszik. quieren todos. . és megnézzük az üzletek kirakatait. 5. — Én magam (m és f) nem ismerem őt. enseñarán vestidos hermosos. (Hogyan) tetszik önnek ez a zsebkendő? Ez nem tetszik nekem. A sí no . darán otros cuadernos. aconsejo esperar un rato. Ma délután három óra után bemegyünk majd a városba. llaman. escribirán muchas cartas. compra nada.usted en los escaparates de las tiendas? ¿Qué hace usted en los grandes almacenes? ¿Qué se comprará usted? ¿De qué color es el traje de usted? ¿Qué se vende en una perfumería? ¿Qué artículos puede comprar usted en un gran almacén? 2. A feleségemnek púdert és kölnit fogok venni. A vosotras . Nekem az tetszik. . — Téged ki hív? — Őt (m és f) a tanár hívja. — Anyánk a megtestesült jóság. conviene a nosotros. — Őket (m és f) nem látjuk a szobában. — Minket szeretnek tanáraink. . — Nekik is mindegy. — Önöknek meg fogják mutatni az új szöveteket. . — Már holnap beszélnem kell vele. . A nuestras hermanas . Be fogok menni a nagy áruházba is. Én magam jobban szeretem a Váci utcai üzleteket. Be kell mennem egy illat­ szertárba. . Tegyük a pontok helyébe a megfelelő névmás bővelkedő alakját: A mí . — Ugyanakkor füzeteket is fogok venni magamnak. . — Magamnak ugyanazt a könyvet fogom megvenni. — Jánosnak ott helyben meg kell írnia a levelet. Vásá­ rolni megyek majd a városba. También a vosotros . El cuarto nuevo .nyakkendők? — Nekik nem adnak húst. . . 4. — Ezt a szót magában Spanyolországban sem értik. . Sok mindent kell vennem. . A Luis no . . . — Mindjárt az óra elején beszélni fogunk a tanár úrral. — Magadnak új nyakken­ dőt veszel. . gusta esta sopa. . — Miért untat téged a vásárlás? — Neki (m és f) semmit sem fogunk venni. — Titeket nem akarnak látni szüleink. . . . mert az éjjeli műszakban fogok dolgozni. — Nem látom magamat a tükörben. . Hát jó. A ellas . ahol kell) : Nekem nem tetszik ez a terv. . . . — Nem látod magadat a fényképen. .

En el gran almacén Después de mirar los lujosos escaparates de las tiendas de la Calle Váci. querida? — pregunta Juan a su mujer. Juan y Ana entran en el gran almacén que se halla en la Calle de Luis Kossuth. 120** . Un tejido cuesta un dineral y. Quiero comprármelo. yo no llevo tanto dinero encima para comprármelo. Voy a enseñárselos a ustedes. puede enseñárnoslos? Se los enseñaré a ustedes. Aquí hay gran animación a todas horas del día. Meg akarom venni magamnak. Te nem veszed meg magadnak? Nem akarod megvenni magadnak? ő majd megveszi magának.LECCIÓN QUINCE Névmási alakok találkozása Este tejido me lo compro. te lo digo clara y distintamente. por añadidura. ¡Qué alegría observar a los clientes que se compran toda clase de géneros! j Y ver con qué paciencia atienden a los clientes los dependientes del almacén! — ¿Qué vamos a comprarnos aquí. ¿Los tejidos nuevos. ¿por qué? ¿A qué gastar el dinero? te lo pregunto. — Pero. — ¿Por qué me lo preguntas si tú mismo lo sabes? Tenemos aún que comprarte un tejido para un traje nuevo. Máris mutatom önöknek. Az új szöveteket meg tudja mutatni nekünk? Meg fogom mutatni önöknek. Ezt a szövetet megveszem magamnak. ¡te lo confieso I Hay que economizar. El matrimonio Varga va de una sección a otra mirando atentamente los géneros tan diversos que cubren los mostradores. ¿Tú no te lo compras? ¿No quieres comprártelo? Él se lo comprará.

Allá al fondo está. Antes de subir al segundo piso. . — Deben tomar el ascensor hasta el segundo piso. — ¿Cuántos metros corto? • — Tres y veinte. es un poco caro.— ¡Pero si el tejido te lo compro con mis ahorros ! Será mi regalopara tu cumpleaños. pero el lora tiene mala memoria y no aprende más que estas tres palabras: — Sin duda alguna. Preferimos algo más oscuro. Después de mirar todo atenta y detalladamente.¡ Qué se le va a hacer! ¡Sea! ¿Sabes dónde se halla la sección — de tejidos? — No lo sé. ¿Qué les parece a ustedes éste? Es bueno y no demasiado caro. — Aquí tienen ustedes la factura. ¿Qué les parece a ustedes éste? — Éste sí que me gusta mucho.responde el jefe de sección cortésmente. — ¿Puede usted enseñárnoslos? — Con mucho gusto. de artículos para deporte. — ¡Cielos ! Para nosotros es demasiado caro. — No está mal. 121 . el hombre coge la jaula y va al mercado para vender el pájaro. Poco contento con esto. Voy a preguntárselo. II * Conversación i (En la sección de tejidos) — ¿Qué desean'ustedes? — Quiero comprar/ a mi marido un tejido a rayas. tengo que decírselo seriamente. Puedo recomendárselo. de papel y objetos de escritorio. Allí a la derecha hallarán ustedes la sección que buscan. III Compra ventajosa Un hombre pobre posee un lorito. Ana y Juan llegan por último. al lado de la sección de confecciones. No los venden en otro sitio. — Pero si lo compra usted. de perfumería. para uso diario. de cristalería. Tengan la bondad de pasar por la caja. ¡qué se le va a hacer! Me quedo con él. de bisutería. cansados. ¿qué precio tiene? — Debo advertírselo a ustedes. Le enseña a hablar. pero veo allí al jefe de la sección de ropa blanca. Voy a enseñárselos a ustedes enseguida. pero es demasiado claro. secciones de calzado. a la sección de tejidos. Cuatrocientos ochenta florines metro. tiene traje para toda la vida. — ¿Me hacen el favor de pasar por aquí? Tenemos toda clase de tejidos y muy baratos. — Acabamos de recibir también tejidos de lana extranjeros. — Bueno. no se les presentará a ustedes otra ocasión de comprar tejidos tan magníficos. el matrimonio Varga visita aún las. •>. — Tenga la bondad de decirnos dónde está la sección de tejidos. Además. Pero. — Con mucho gusto.

fajta. végül cansados fáradtan II. amikor látja az ember. Le gusta tanto la respuesta del pájaro que se lo compra. AÍfin. a rayas csíkos la raya csík. lábbeli la bisutería díszáru. pajarito ! ¿Vales tú veinte duros? — ¡Sin duda alguna I — responde el loro. Se pone al lado de la jaula y dice : — ¡Qué tonto fui de tirar tanto dinero 1 — ¡Sin duda alguna 1 — exclama el pájaro . lift busear keres al lado de mellett. Pero ¿qué le ocurre allí ? A cada pregunta que le hace recibe la misma contestación. kiszolgáló el sentido értelem gastar költ (pénzt) el dineral hatalmas pénzösszeg por añadidura tetejébe. atender kiszolgál vkit. lujoso fényűző ia animación élénkség. sáv. se dirige al lorito y le dice : — ¡Responde. felszáll el calzado cipő. ráadásul ' la añadidura hozzáfűzés. törődik vkivel (akit v. forgalom . rajta confesar (confieso.— ¿Quién me compra mi Ionio? . világos . felül. visz encima fent. cikk diverso különböző. confesamos) bevall economizar takarékoskodik clara y distintamente világosan és érthetően distinto érthető. ékszeráru objetos de escritorio írószerek el escritorio íróasztal..R r ¡ L a # _ L o v c m ] o c n v c i n t e duros. ¿Quién me lo compra? Un señor que le oye gritar. lelkesedés cl matrimonio házaspár . se extraña del precio tan elevado . különféle el mostrador boltasztal la alegría öröm observar megfigyel cl cliente vevő toda clase de mindenféle y ver hát még. ráadás llevar encima magánál hord llevar hord. Paga los veinte duros por el loro y se lo lleva a su casa. se enoja de la compra. hoz. különböző. szokás diario mindennapi. akivel: tárgy eset) el dependiente alkalmazott. házasság atentamente figyelmesen cl genero nem. vonal para uso diario mindennapos haszná­ latra. iroda artículos para deporte sportcikkek el deporte sport la cristalería üvegáru atenta y detalladamente figyelmesen és részletesen detallado részletes por último utoljára. Vocabulario I. mellé las confecciones készruha subir felmegy.. strapára el uso használat. y por esta vez el lorito tiene razón. mindennapos pasar por aquí idejön barato olcsó recomendar ajánl no está mal nem rossz más oscuro sötétebb oscuro sötét la lana gyapjú . különálló pero si de hiszen el regalo ajándék el cumpleaños születésnap j «¡MI ! ánT legyen ! 122 ¡qué se le va a hacer! mit lehet itt tenni 1 tenga la bondad de legyen olyan jó cortésmente udvariasan tomar el ascensor beszáll a felvonóba el ascensor felvonó. Os digo que vale mucho más.

el-. Nincs pénzem. oda al fondo a végében el fondo fenék. érték advertir figyelmeztet. kikiált por esta vez ezúttal Gramática 98 Hangsúlytalan névmási alakok találkozása Miért kérdezed (ezt) tőlem? Bevallom (azt) neked. ostoba fui voltam tirar dob exclamar [észklámár] felkiált. ketrec gritar kiált. mutatkozik el sitio hely cortar vág. válasz ocurrir történik (akivel: a) la contestación felelet. Figyeljük meg az alábbi példasorozatot: Este tejido el dependiente me lo recomienda. felhívja figyelmét metro métere . el metro méter ¡cielos! szent ég! la vida élet seriamente komolyan serio komoly presentarse adódik. Ezt a szövetet a kiszolgáló ajánlja nekem. személyű részeshatározó alak (le. Puedo recomendárselos. rögtön este sí que me gusta ez igen. el lorito papagáj enseñar tanít. Meg tudja mutatni nekünk az új szöveteket? Máris mutatom önöknek. van neki el loro. bír. emlékező tehetség sin duda alguna kétségtelenül alguno valamely. kiabál lo vendo en veinte duros 20' duróért adom el extrañarse csodálkozik (amin : de) elevado magas dirigirse fordul vkihez (akihez: a) responde felelj 1 la respuesta felelet. ez tetszik nekem el precio ár. válaszenojarse bosszankodik (ami miatt: de) ponerse odaáll tonto buta. fog la jaula kalitka. Ugyanabban a mondatban a személyes vagy visszaható névmás hangsúlytalan részeshatározó és tárgyesete egyszerre fordulhat elő. a 3. en seguida azonnal. ventajoso előnyös pobre szegény poseer birtokol. oktat (amire: a) la memoria emlékezet. Ilyenkor a részeshatározó eset mindenkor megelőzi a tárgyesetet. ¿Por qué me lo preguntas? Te lo confieso. ¿Los tejidos nuevos puede usted enseñárnoslos? Voy a enseñárselos. kínálkozik.extranjero külföldi enseguida. hogy megvegyem magamnak (azokat). ajánlja neki (nekik). mélység ü l . se lo recomienda. Ajánlhatom (azokat) önnek (önöknek). te lo recomienda. 123 . les) helyett pedig mindig se áll. néhány coger vesz. ajánlja neked. levág la factura számla tengan la bondad de legyenek szívesek pasar por la eaja odamegy a kasszához allá ott. No tengo dinero para comprármelos.

meg kell nekünk mondaniok. 2. meg fogjuk venni magunknak. Megjegyzések. comprarán (a ustedes). meg fogjátok venni magatoknak. hogy a se sokfélét jelenthet: neki. tengo que decírtela. önök meg fogják venni maguknak. Ezt az inget meg fogom venni magamnak. La verdad tiene que decírmela. ajánlja önnek (önöknek). önöknek. szíves­ séget teszel nekem. a következő mondatokban: ¡Qué se le va a hacer I En el almacén se nos enseñará tejidos hermosos. körülírást alkalmazhatunk: Se Se Se Se lo lo lo lo recomiendo recomiendo recomiendo recomiendo a a a a él (a ella). A fenti mondatpéldákból is láthatjuk. Estos lápices él no me los da. comprará. önnek. önöknek). meg fogják venni maguknak. Ajánlom Ajánlom Ajánlom Ajánlom neki. önnek. nekik. compraremos. 124 Mit lehet itt tenni! Az áruházban szép szöveteket fognak mutatni nekünk. meg fogod venni magadnak. ustedes. comprarás. Esta camisa me te se nos os se se se la la la la la la la la compraré. tiene que decírosla. meg kell nektek mondania. önöknek. tenemos que decírsela. önnek. usted. A fenti jelentéseken kívül a se általános alany is lehet (vö. nosotros no se los damos. én nem adom neked. compraréis. önök­ nek) mondanunk. ő nem adja nektek. ők nem adják nekünk. yo no te los doy. ajánlja nekünk. mint pl. mi nem adjuk neki (nekik.: 57). comprará (a usted). — 1. comprarán. os lo recomienda. meg fogja venni marjának. tienen que decírnosla. nekik. ellos no nos los dan. ellos (a ellas). meg kell neki (nekik. se lo recomienda (a usted. ella no os los da. — Ha a se jelentése félreérthető. ajánlja nektek. Ha megmondod nekem (azt). meg kell neked mondanom. Az igazat meg kell nekem mondania.nos lo recomienda. önnek. ön meg fogja venni magának. a ustedes). Diciéndomela me haces un favor. Ezeket a ceruzákat ő nem adja nekem. .

A főnök udvariasan beszél velünk. le de aquí innen arriba fent. ki allí. fel ahí ott. Te lo digo clara y distintamente. azután ayer tegnap ya már anteayer tegnapelőtt todavía.: 87) ezeket az alakokat hátravetjük és egybeírjuk : decírmelo. messzire b) időhatározószók (adverbios de tiempo). őket. azokat neki (magának. azt. nekik. őket. ahora most siempre mindig eutonces akkor. afuera kint. muy nagyon (melléknév és demasiado túlsókat. maguk­ nak) őt. gerundio-yal stb. aquí itt. őket. ide abajo lent. inkább hoy ma después később. azt. jamás soha(sem) antes előbb. A szövetosztály olt jobbra van. Világosan és érthetően mondom neked. oda (nálad. El jefe habla cortésmente con nosotros. aún még anoche tegnap este. mint pl. allá ott. azokat neked (magadnak) őt. mint pl. 1. mint pl. azokat Infinitivo-wál. oda cerca a közelben de allí onnan lejos távol. őket. hozzád) dentro bent (adentro be) de ahí onnan (tőled) fuera. A valódi határozószók közül a legfontosabbak: a) a helyhatározószók (adverbios de lugar). (vö. azt. azt. azokat nekünk (magunknak) őt. azokat nektek (magatoknak) őt. azt. 100 A határozószó — £1 adverbio La sección de tejidos se halla allí. A határozószó lehet valódi (adverbio primitivo) és melléknévből képzett (adverbio derivado). túlságosan határozószó előtt) apenas alig 125 . a la derecha.99 me le te le Az együtt előforduló hangsúlytalan névmási alakok táblázata me (a te la me lo te lo me les te me las me los les te las te los nos le os se le le nos la os se la la nos lo os se lo lo nos les nos las nos los os se les os les se las os las se los los nekem (magamnak) őt. a távolban. őket. diciéndotelo stb. akkoriban nunca. tegnap éjjel c) módhatározószók (adverbios de modo).

m e n t e képző elhagyása két vagy több határozószó esetén Világosan és érthetően mondom neked. Mindent figyelmesen és részletesen nézünk meg. Boldogan és vidáman énekelnek. ^ 126 . Testben és lélekben szép ifjak. határozószóként állva. Vive pura y simplemente. Ana y Juan llegan eansados a János és Anna fáradtan érkezik la sección de tejidos. A melléknév változatlan (egyes szám hímnemű) alakja sokszor határozószói jelentéssel is bír. (Nem mondják : tempranamente. Jól kell felelned. Korán kelünk. apránként 2. Egyenesen kell mennie. Bueno (jó) és malo (rossz) rendhagyóan képzett határozószói alakja: bien és mal. Miramos todo atenta y detalladamente. Lassan és világosan beszél. úgy casi majdnem despacio lassan aprisa. Ha a melléknév­ nek van -a végű nőnemű alakja.) Sok (különösen -ado. További példák: Jóvenes hermosos física y espirituálmente. Tisztán és egyszerűen él. a szövetosztályra. Rosszul beszélek spanyolul. Habla lenta y claramente. 103 Rendhagyó képzésű határozószók Debes responder bien. sokat (ige után) más többet poeo keveset menos kevesebbet bastante eleget así Így. Két vagy több egymás után álló határozószó esetén csak az utolsó veszi fel a •mente képzőt. az alapszó azonban megtartja esetleges ékezetét: claro világos distinto érthető alegre vidám eortés udvarias difícil nehéz claramente világosan distintamente érthetően alegremente vidáman cortésmente udvariasan difícilmente nehezen 101 A . Hablo mal el español. Tiene que ir usted derecho. de prisa sietve. nemben) egyezik a mondat alanyával: Las muchachas llegan a casa cansadas.mucho nagyon. Cantan feliz y alegremente. derechamente. No veo claro. A -mente képzőnek önálló hangsúlya van. Nem látok világosan. Melléknévből a -mente képzővel képezünk határozószól. A lányok fáradtan érkeznek haza. -ido végű) melléknév. akkor a képző a nőnemű alakhoz járul. 102 Melléknév használata határozószói jelentésben Nos levantamos temprano. Te lo digo clara y distintamente. gyorsan poco a poeo lassanként. számban (és ha lehet.

nos la. . .e puede ver usted escaparates hermosos y lujosos? ¿Qué ve usted en un gran almacén? ¿Por qué secciones pasa usted? ¿Qué ve usted en los mostradores? ¿Cómo atienden a los clientes los dependientes del almacén? ¿A qué sección va usted cuando quiere comprarse un tejido? ¿Dónde se halla la sección de tejidos? ¿Cuánto dinero necesita usted para comprarse un traje nuevo? ¿Qué clase de tejido prefiere usted? ¿Qué tejido le gusta a usted : el claro. os la. Ajánlom nekik. . a usted.. — Los dependientes del almacén responden (cortés) a las preguntas de los clientes. . — Las alumnas cantan (feliz y alegre). — Luis comprará los libros y . Ajánlom neki. se la . Ajánlom nektek. Quiere enseñar 3. . — No me siento (bueno). - Kétségtelenül. . Mondjuk spanyolul: a) Ez szép szövet. ők veszik meg. dará. . — Este tejido . preguntan. . . . . a ellos. 4. kétségtelenül végül. — Mis padres viven (feliz). Ezeket az ingeket ajánlom neked. rögtön en alguna parte valahol al fin y al eabo végeredményben en ninguna parte sehol Elöljárószóval képzett határozói kifejezést használunk különösen akkor. . regalarán. el tejido a rayas? ¿Cuánto cuesta el metro de un tejido extranjero? ¿Cuántos metros de tejido necesita usted para un traje? ¿Le gusta a usted la historia del lorito y del señor tonto? ¿Puede usted contárnosla (contar elmondani. compar(é). a ella. — l5j ingeket látok a kirakatban. . . a ustedes. . — A Pedro no le gusta el traje nuevo: . . lesz szíves megmutatni nekem (őket)? Azonnal megmutatom önnek (őket). Van a pregun­ tar. Nem akarod megvenni? Pál megveszi magának. amikor a -mente képzővel képzett határozószó túlságosan hosszú és rossz hang­ zású : sin duda por último • de repente (= indudablemente) (= últimamente) (== repentinamente) . Ezeket az ingeket a kiszolgáló ajánlja nekem. Quier(o) comprar — Los alumnos no saben el sentido (értelem) de esta palabra : . . Tegyük a pontok helyébe az összes lehetséges kettős névmási alakokat: Pablo sabe una historia interesante : . . me la. dice clara y distintamente. . — Si queréis ir a la estación. Megveszem (magamnak). . — Debes mirar todo (atento). utoljára v hirtelen Ejercicios ¿Dónde se hallan en Budapest los grandes almacenes? ¿Dónd. — Después del trabajo. — Margarita y María comprarán las flores y . Elöljárószóval sok határozói kifejezést képezünk. . Nem akarjátok megvenni? ők akarják meg­ venni. gusta: . contará. el oscurp. Mi nem vesszük meg. 127 . Quiere d a r . — El almacén acaba de recibir camisas nuevas: el dependiente . los obreros llegan a casa (cansado). Végül haza érkeznek. enseñará./ m * I Elöljárószóval képzett határozói kifejezések Sin duda. (Pl.. te la. Quieren regalar. — Paco responde siempre (malo) en la escuela. — La verdad debéis decirla (puro y simple). így pl. debéis ir todo (derecho).) Esta historia Pablo quiere contar . . . elmesélni)1 2. Ajánlom önnek (őket). — María comprende (difícil) el español.. de todos modos mindenesetre en todas partes mindenütt en seguida azonnal. Képezzük a zárójelbe tett melléknevekből a megfelelő határozószót: Nuestro profesor de español habla (claro y distinto). . Por último llegan a casa. a ellas. . . a él. .

ella) ponga un telegrama. Sehol sem találom a könyvemet. hablemos con Paco. mutasson nekem néhány jó szövetet. hables con Paco. A színház nagyon közel van. — Tessék a számla. István lent van. adjanak fel. táviratot táviratot táviratot táviratot táviratot táviratot adjak fel. (él. elintézzed teendőidet. beszéljünk Ferivel. (yo) cumpla mis deberes. Te világosan és érthetően beszélsz. Lesz szíves ide fáradni. adjál fel. «és ezért belép az üzletbe. István valahol itt lakik. és (így) szól a kiszolgálóhoz: — Legyen szíves. (yo) ponga un telegrama. adjatok fel. beszéljetek Ferivel. (él. meg fogom mutatni (őket) önnek. TI udvariasan válaszoltok. ella) hable con Paco. Szíveskedjék a pénztárhoz fáradni! LECCIÓN DIECISÉIS A kötomód jelen ideje — El presente de subjuntivo ES PRECISO QUE (yo) hable con Paco. uram? Mindenféle szövetünk van. Ez hogyan tetszik önnek? — Nekem tetszik. Szüksége van egy új ruhára. HOGY beszéljek Ferivel. Odamegy a boltasztalhoz. Pál fent van. habléis con Paco. beszéljen Ferivel. adjon fel. cumplamos nuestros deberes. pongas un telegrama. — Milyen színben (de) . 5. ella) cumpla sus deberes. Mi vidáman csevegünk. pongan un telegrama. adjunk fel. •ők boldogan élnek. Nagyon sajnálom. beszéljenek Ferivel. A mozi nagyon messze van. -a -as -a -amos -áis -an III. 128 SZÜKSÉGES. elintézzék teendőiket. Péter nagyon jól fog felelni. . Nagyon sokat (muchísimo) dolgozom. O még ninc» itt. Már itt vagyok. elintézze teendőit. — Jobban szeretem a sötét szöveteket. Mindenütt látok szöveteket. pongamos un telegrama. — Mit lehet itt tenni ? Ennél maradok. Te világosan beszélsz. -e -es " -emos 1 -eis -en e II. beszélj Ferivel. Fordítsuk le spanyolra: Károly szép szöveteket lát egy üzlet kirakatában. elintézzük teendőinket. pongáis un telegrama.b) Ez a tanterem nagyon nagy. . cumplas tus deberes. elintézzétek teendőiteket. cumplan sus deberes. óhajtja. hablen con Paco. cumpláis vuestros deberes. I. (él. Mennyi métere? — Nagyon olcsó : 250 forint. Kétségtelenül igazad van. — Éppen most kaptunk új szöveteket. -a -as -a -amos -áis -an elintézzem teendőimet. — Hány métert vágjak le? — Három tizenötöt.

Al fin y al cabo. Camino de su casa piensa: — Hoy es jueves: no tengo nada importante que hacer. ¿por qué no dar un paseo por las calles de la capital? Al mismo tiempo. sigue paseando por la avenida Rákóczi. caballero. Entra en una tienda de "[ dulces donde compra una tableta de chocolate para su hermana y doscientos gramos de bombones para sus primitos. ¡Ojalá que vengan a vivir más cerca! Pero. Así. es necesario que yo vaya a mi sastre y me pruebe el traje nuevo. — jVaya sorpresa! jUn húngaro que habla 'español y con quien puedo conversar en mi lengua materna! Perdóneme la molestia. Carlos acaba de salir de su oficina. antes de que vayan de vacaciones al lago Balaton.I De paseo en la capital Son las cinco y pico. — ¡ Qué lástima que un día conste sólo de 24 horas! — piensa para sí. II Conversación — Dispénseme usted. pasa por una estafeta de Correos y pone un telegrama de felicitación a su tía. Es menester que yo entre también en una estafeta de Correos y ponga un telegrama a mi tía Teresa que cumplirá años mañana. Después de pasar por el salón de su sastre. no tiene importancia. es preciso que yo cumpla algunos deberes. uno de estos días iré a verles. Al mismo tiempo se compra algunos sellos porque quiere escribir unas cartas y tarjetas a sus parientes de provincias. De todos modos. — Siento que ya sea tarde para ir a ver a mis primitos. por ejemplo. pero no Ö Spanyol nyelvkönyv — 56M * •129 . para volver a casa. lo chapurreo. va a la parada del tranvía y sube a un coche número 68 en la plaza Baross. Además. Camino de su sastre. Mis primitos me llaman cada día por teléfono rogándome que vaya a verles y les lleve bombones. j Qué se le va a hacer I Ahora ya es imposible que yo vaya en autobús a Csepel: quizás duerman ya. Mi mamita desea que yo tome localidades para la pieza nueva en el Teatro Nacional. iQue no se me olvide hacer todo esto 1 Carlos se encamina al centro de la capital. En contaduría toma dos localidades para la función del domingo. ¿Habla usted español? — i Qué casualidad más dichosa I Aun que no hable bien el castellano. Por fin. mi hermanita quiere que le compre una tableta de chocolate. Hace un tiempo hermoso y puedo permitirme no volver a casa en seguida. Hoy no hay ni lección de español ni curso de estenografía.

Que usted lo pase bien. Desde las cuatro. — Tanto gusto de conocerle a usted. — Señor director — dice un empleado — el número veintidós se niega a trabajar en la fabricación de cajas. Su situación topográfica es maravillosa. — Es muy justo que se le complazca. Siga usted todo derecho por esta calle. — No puede imaginarse usted con qué gusto hablo español con usted. y pide que se le permita. — Es usted muy amable. de Buenos Aires. me hallará usted en el hotel. Soy representante de una casa de importación y desde hace algunos días me encuentro en la capital de Hungría para visitar algunas casas de exportación. podremos citarnos para mañana por la tarde. — Permítame usted que le pregunte : ¿de qué nacionalidad es usted? — Soy argentino. — ¿Qué le parece a usted nuestra capital? — Es una ciudad muy hermosa. — Si quiere usted que nos encontremos otra vez.quiero extraviarme en la capital de ustedes. con soberbias calles. ¿Y qué es? — Aviador. — Hasta mañana. avenidas. permítame que me presente: soy Antonio López de Queveda. Acepto con gusto. 130 . atraviese la plaza que se halla enfrente del puente y ya verá el hotel. estoy a su disposición. como a los demás. — Estoy muy contento de nuestro encuentro. La capital de la Argentina es una gran ciudad moderna. señor. — Y yo soy Esteban Kovács. — Pues bien. Allí ve usted su hotel. Ahora tenemos que despedirnos. señor. A eso de las cinco le llamaré a usted por teléfono para citarnos en algún sitio. Tenga usted la bondad de decirme. — Algún día quizás yo tenga la suerte de ir a la capital de usted. III Oficio inoportuno (Chiste) El director de una cárcel ordena que todos los presos trabajen en su oficio. señor. — Muy bien. trabajar en su oficio. ¿por dónde se va al hotel Danubio? — Con mucho gusto. — Es verdad. señor. — Estaré encantado. Pero. tenedor de libros. — En tal caso no se le olvide a usted venir a verme. Tiene más de tres millones de habitantes. Si no tiene inconveniente. plazas y parques. puedo acompañarle a usted un rato. nos veremos mañana por la tarde. — Si no tiene inconveniente. — Se dice que Buenos Aires es mucho más grande y también muy hermosa. señor.

Vocabulario preciso szükséges. de paseo sétálva. kényelmetlenség extraviarse [észtrá.* No hay mal que por bien no venga. folytatja sétáját la avenida út. me extravío eltéved távirat (A közmondások értelme: 1. dispensar megbocsát. el dulce édesség pasar por betér vhova el telegrama de felicitación üdvözlő la felicitación szerencsekívánat el sello bélyeg la tarjeta levelezőlap el salón szalon sigue paseando tovább sétál.. kell la estafeta (de Correos) postahivatal los Correos posta Teresa Teréz cumplir años születésnapja van que no se me olvide csak el ne felejtsem se me olvida elfelejtem olvidar elfelejt tienda de dulces édességbolt dulce édes. ] . pontos poner un telegrama felad táviratot el telegrama sürgöny. távirat el deber kötelesség. teendő I. — 2. fasor. jegy la pieza darab nacional nemzeti el primo.) 9* 131 . habár. . Min* den rossznak megvan a maga jó oldala. . séta közben la capital főváros camino de (su casa) útban (hazafelé) importante fontos permitir megenged (amit: de) al mismo tiempo ugyanakkor la hermanita húgocska la tableta tábla el chocolate csokoládé tomar localidades jegyeket vált la localidad (színházi) ülőhely. jóllehet ¡vaya sorpresa! milyen meglepetés! la sorpresa meglepetés conversar társalog materno anyai. fontos. noha. el primito unokafivér el bombón praliné necesario szükséges que yo vaya hogy elmenjek el sastre szabó probar (pruebo. Aki másnak vermet ás.IV Refranes Quien abrojos siembra no ande descalzo. felment la casualidad véletlen más (nyomatékosító szó. anyaperdonar megbocsát la molestia zavarás . probamos) (fel)próbál es menester szükséges. la contaduría elővételi jegypénztár la función (színházi) előadás la parada megáll ó(hely) el coche kocsi eonstar áll vmiből (amiből: de) imposible lehetetlen quizá (s) talán ojalá (que) bárcsak más cérea közelebb la importancia fontosság de todos modos mindenesetre uno de estos días valamelyik nap antes de que vayan de vacaciones mielőtt még nyaralni mennének ir de vacaciones nyaralni megy las vacaciones (nyári) szünidő el lago tó II. nem fordítjuk) dichoso szerencsés aunque ámbár. maga esik bele.

el oficio mesterség. -en. el abrojo csalán. -an ragokat tesszük. hogy a gyerekek boldogan éljenek ! Kívánom. Példák a ragozásra: 132 . doboz pedir (pido. birtokos. helyes complacer kérelmét teljesíti. nos encon­ tramos) van. hogy Péter megfizesse adósságát. -a. -amos. talál­ kozik Hungría Magyarország la exportación [észpórtácjón] export. tanto gusto de conocerle a usted nagyon örülök. itt nem for­ dítják le) soberbio pazar. elbűvölve en algún sitio valahol el sitio fekvés. tövis descalzo mezítláb el mal baj Gramática 105 A kotornod jelen ideje — El presente de subjuntivo Kívánom. -emos. hely despedirse (me despido. foglalkozás. meg nem felelő el director igazgató la cárcel börtön ordenar elrendel el preso fogoly. -e. pilota IV. letartóztatott negarse (me niego. isten vele hasta mañana a holnapi viszontlátásra III. pedimos) kér. A kötőmód jelen idejét úgy képezzük. átszel (tárgyesettel) la plaza tér el puente híd acompañar elkísér aceptar elfogad la nacionalidad nemzetiség argentino argentin el representante képviselő la casa de importación behozatali cég la importación behozatal encontrarse (me encuentro. atravesamos) átmegy. Deseo que Pedro pague su deuda. büszke el habitante lakos presentarse bemutatkozik el tenedor de libros könyvelő el tenedor tulajdonos. nos negamos) vonakodik la fabricación gyártás la caja láda. -áis. nos despedimos) elbúcsúzik que usted lo pase bien érezze jól m a g á t . találkozik encantado elbűvölt. követel los demás a többiek justo igazságos. kivitel la situación topográfica földrajzi fekvés maravilloso csodás sea (a ser ige kötőmodja. hivatal inoportuno alkalmatlan. találja magát. -éis. hogy az -ar végű igékhez az -e. az -er és az -ir végű igékhez pedig az -a. -as. hogy megismerhetem estoy muy contento nagyon örülök (aminek: de) imaginarse elképzel la disposición rendelkezés citarse találkozót beszél meg. -es.¿por dónde? merrefelé? el hotel szálloda «1 Danubio Duna siga todo derecho menjen egészen egyenesen! atravesar (atravieso. kielégít (a) el aviador repülő. Quiero que los niños vivan felizmente.

-gir. A legtöbb ilyen ige a kijelentő mód egyes szám 1. -quir. -cir. Mindazok az igék. VIVIR élni viva éljek vivas élj viva éljen vivamos éljünk viváis éljetek vivan éljenek Ügyeljünk a helyesírásra! A -ear. személyének rendhagyó tövéhez teszi a kötőmód ragjait. amelyek a kijelentő mód jelen idejében rendliagyóak. Es necesario que yo vaya a mi sastre. -gar. Siento que ya sea tarde. Azokat az igéket. -ger. 13a . -guar. -zar végű igék tőuégi mássalhangzója a már tanult helyesírási szabályok. TOCAR érinteni PAGAR fizetni AVERIGUAR kivizsgálni COGER fogni. venni DIRIGIR irányítani DISTINGUIR megkülönböztetni DELINQUIR kihágást elkövetni VENCER győzni ZURCIR foldozni ALCANZAR elérni toqu* pague toques pagues • toque pague toquemos paguemos toquéis paguéis toquen paguen averigüe averigües averigüe averigüemos averigüéis averigüen coja dirija cojas dirijas coja dirija cojamos dirijamos cojáis dirijáis cojan dirijan distinga distingas distinga distingamos distingáis distingan delinca delincas venza zurza venzas zurzas delinca venza zurza delineamos delincáis venzamos zurzamos venzáis zurzáis delincan venzan zurzan alcancen alcance alcances alcance alcancemos alcancéis *"** A kotornod jelen idejének rendhagyó képzése Szükséges.I. szerint módosul. hogy a szabómhoz menjek» Sajnálom. a kotornod jelen idejében is rendhagyóak. hogy már késő van. COMER enni coma comas coma comamos comáis coman egyem egyél egyék együnk egyetek egyenek III. -cer. amelyek rendhagyóan képezik a kötőmód jelen idejét. -guir. három csoportba oszthatjuk: 1. HABLAR beszélni hable hahles hable hablemos habléis k hablen beszéljek beszélj beszéljen beszéljünk beszéljetek beszéljenek II. pl.

illetve ue hangzóra változtatják. nem caigo cnljin caigas caiga caigamos colgáis caigan conozcan digan hagan oigan pidan pongan salgan sigan tengan traigan vengan vean CONOCER. veo látni 2.X CAER. puedo -hatni. conozco ismerni DECIR. juego játszani PODER. traigo hozni VENIR. digáis hagáis oigáis pidáis pongáis salgáis sigáis tengáis traigáis vengáis veáis HACER.: 50). tengo tartani • TRAER. vengo jönni VÉR. empiezo kezdeni PENSAR. pido kérni PONER. személyében (vagyis hangsúlytalan helyzetben) megtartják az eredeti e. a többes szám 1. quiero szeretni CONTAR. salgo kimenni SEGUIR. huelo illatozni duerma muera yerre huela duermas duerma durmamos mueras yerres huelas muera yerre huela muramos erremos olamos durmáis muráis erréis oláis duerman mueran yerren huelan 134 . yerro tévedni i OLER. digo JlIUllUdllJl conozca conozcas conozca conozcamos conozcáis diga haga oiga pida ponga salga siga tenga traiga venga vea digas hagas oigas pidas pongas salgas sigas tengas traigas vengas veas diga haga oiga pida ponga salga siga tenga traiga venga vea digamos hagamos oigamos pidamos pongamos salgamos sigamos tengamos traigamos vengamos veamos . -hetni empiece empieces empiece empecemos empecéis empiecen piense quiera cuente juegue pueda pienses quieras cuentes juegues puedas piense quiera cuente juegue pueda pensemos queramos eontemos juguemos podamos penséis queráis contéis juguéis podáis piensen quieran cuenten jueguen puedan Külön figyelmet érdemel az alábbi négy ige : DORMIR. cuento elmondani JUGAR. Azok az e és o (u) tövű igék. pongo helyezni SALIR. hago OÍR. muero meghalni ERRAR. illetve o (u) hangot (vö. melyek e hangjukat hangsúlyos szótagban íe. duermo aludni MORIR. oigo \\ a l l o t i í llcLllcLlLi P E D I R . pienso gondolni QUERER. sigo folytatni T E N E R . és 2. EMPEZAR.

ustedes szavakat: Venga usted. tőmondatban. señor. A fenti. 1. ne válna. ¡Hablemos español! Beszéljünk spanyolul! Que usted lo pase bien. Jöjjön ! — Jöjjenek ! Mondjuk meg neki az igazat! A felszólító mondatot sokszor que kötőszó vezeti be (ilyenkor oda lehet képzelni a hiányzó főmondatot. sé tudni haya sea esté dé vaya sepa hayas seas estés des vayas sepas haya sea esté dé vaya sepa hayamos seamos estemos demos vayamos sepamos hayáis seáis estéis deis vayáis sepáis hayan sean estén den vayan sepan 107 A kotornod használata Bocsásson meg. doy adni IR. általános szabályokat nem követik: HABER. uram 1 Dispénseme usted. uraim! Dispénsenme ustedes. leckében lesz szó . és többes szám 1. mint a magyarban. señores. soy lenni ESTAR. önálló mondatban a kötőmód kifejezi: a) a felszólító mód egyes és többes szám 3. estoy lenni DAR. használata azonban a spanyolban jóval szélesebb körű. A kötőmód részben a magyar felszólító módnak (-jak. a valóság módja. egyelőre jegyez­ zük meg az alábbiakat: A spanyolban a kötőmód vagy önállóan. A kijelentő mód a tény. mint pl. -jek stb.3. deseo que kívánom. amil akar! 135 . személyéi (a fel­ szólító mód egyes és többes szám 2. he (segédige) SER. Bocsássanak meg. történés módja.) felel meg. Ezzel szemben a kötőmód a bizony­ talan. mely hasznunk*ra venga. vagy mellékmondat­ ban fordul elő. A kötőmód használatáról részletesen a 26. vélt. hogy stb. elgondolt cselekvés. Érezze jól magát! (Isten vele !) ¡Viva Hungría! Éljen Magyarország! jOjalá que vengan a vivir más cerca 1 Bárcsak közelebb jönnének lakni I ¡Quiera Dios ! Bárcsak isten is úgy akarná ! Quizás yo tenga la suerte de ir Talán még lesz szerencsém Argentínába a la Argentina. — Vengan ustedes. Digámosle la verdad. személyéről a következő leckében lesz szó). utazni. voy menni SABER. No hay mal que por bien no Nincsen olyan baj.): ¡Que venga I iQue diga lo que quiera 1 ujjon ! Mondjon. Onoz¿$ esetén a felszólítás után rendszerint kitesszük az usted.

Meglátogatom őket. Feleljünk a következő kérdésekre: ¿A qué hora acaba usted su trabajo en la oficina (en la fábrica)? ¿Qué hace. parancsot. Megengedi. ¿Me permite que abra la ventana? Húgocskám azt kívánja. acaso. Milyen szép város 1 ¡Qué casualidad más dichosa! Miramos los géneros tan diversos. hogy egy tábla csokoládét vegyek neki. Különösen gyakori a kötőmódnak a magyartól eltérő használata az érzelmet kifejező igék és kifejezések után. 2. különösen felkiáltásban. (Lehet. óhajt. ¡Qué lástima que un día conste sólo de 24 horas 1 Milyen kár. ahogy V óhajtod. después de salir de la oficina (de su fábrica)? ¿En qué días tiene usted clases de español (spanyol órái)? — ¿Qué hace usted cuando no tiene clases de español y el tiempo es hermoso? — ¿Qué hace usted en la ciudad? — ¿Qué comprará usted mañana en las diversas tiendas? — ¿Tiene usted muchos parientes? — ¿Cuándo 136 . tan nyomatékosító szók Milyen szerencsés véletlen I Megnézzük a sokféle árut. tanácsadást kifejező igék után : Mi hermanita quiere que le compre una tableta de chocolate. Mellékmondatban a kötőmód akkor áll.) Talán alusznak már. Ejercicios 1. por lo general. Mindent úgy fogok csinálni. nevezetesen a kérést. le. a magyarban ilyenkor kijeleniő mód szokott állni. Acaso duerman ya. Talán ez igaz. kívánságot. olykor azonban feltételes mód i s : Lo haré todo como tú lo desees. hogy ez igaz. felszólítást. Tal vez llueva mañana. akarást. jQué ciudad tan hermosa! A főneve után álló melléknév elé a spanyol gyakran kiteszi a más vagy tan nyomatékosító szót.b) a meg teljesülhető óhajt. Iré a verles antes de que vayan de vacaciones. mint pl. utasítást. A magyarban ezt a szót nem fordítjuk." hogy a nap csak 24 ÓFából áll! 108 A más. tal vez (talán) szó után : Quizá(s) sea verdad. még mielőtt nyaralni mennének. amikor a) a magyarban is felszólító mód van. hogy kinyissam az ablakot? b) a spanyol ki akarja emelni a mellékmondat cselekvésének bizonytalanságát (erről bővebbet a 26. leckében). (bárcsak) szó vezeti b e : ¡Que sea verdad ! ¡Ojalá que vengan ! az ilyen óhajtó mondatot sokszor az ojalá Bárcsak igaz volna l Bárcsak jönnének í c) Kötőmód áll a quiza(s). Talán esik (majd) holnap.

spanyolok vagyunk. de törjük a spanyolt. — No pensamos que vosotros (poder) hacerlo. hogy otthon legyetek. mielőtt nyaralni mennél. hölgyeim. amit akar! — Egyék (ön)! Egyenek (önök)! Együnk! Egyenek a gyerekek. — Talán már esik vagy havazik. hogy nem él a fővárosban! Mindenesetre meglá­ togatjuk őt valamelyik nap. — Mondjanak rokonaink. cuando quiere ir a casa? — ¿Dónde sube al coche? — ¿Hay mucha gente (sok ember) en el coche? — ¿Dónde compra usted chocolate y bombones? — ¿Dónde puede usted poner telegramas y comprar sellos de Correos? — ¿Dónde toma usted localidades para las funciones de teatro? ¡Cuéntenos usted un chiste en español! ¡Dígame unos refranes! 2. — Es posible que yo (errar). — No me gusta que Pedro (jugar) con Esteban. — Mily szerencsés véletlen! Mi magyarok vagyunk. — ¡Ojalá que ellos (venir) a vernos! —"^Quizás los primitos (dormir) ya. hogy Pál velem jöjjön.va usted a verles? — ¿Dónde vive usted? — ¿Va usted a casa a pie (gyalog)? — ¿Toma usted el tranvía. amit akarnak. hogy István neked adja ezt a könyvet. Szükséges. amit akarnak! — Menjen (ön)! Jöjjön (ön)! Adjon (ön) nekem pénzt! Aludjon (ön)! — Fizessenek (önök)! Éljenek (önök) boldogul! Tegyenek (önök). amit akarnak! — írjon (ön)! írjanak (önök)! írjunk! írjanak a tanulók. Mondjuk spanyolul: a) Beszéljen (ön)! Beszéljenek (önök)! Beszéljünk! Beszéljen György. — Es importante que nosotros (pagar) nuestra deuda. — No pienso que tú (poder) hacerlo. Fordítsuk le spanyolra: a) Bocsássanak meg. — Lehetséges. Hány millió lakosa van? — Két millió. De engedje meg. Én Nagy György mérnök vagyok. Érezzék jól magukat. 4. beszélnek önök spanyolul? — Igen. el autobús o el trolebús. de csak néhány magyar szót értünk. Itt vagyunk már egy hete az önök fővá­ rosában. Barátom Kiss Ferenc orvos. — Milyen kár. — ¡Qué lástima que (ser) ya tan tarde! — Quiero que tú me (contar) un chiste. señora. hogy bemutatkozzunk. — Nem lehetséges. hogy már olyan késő van! El kell búcsúznunk. De kár. 3. mielőtt szabadságra utaznánk. hogy üdvözlő táv­ iratot adjunk fel neki. hogy nem tudjátok ezt megtenni! — Meg foglak látogatni. — Fontos. Tegyük a zárójelbe tett főnévi igenév helyébe a kötőmód jelen idejének megfelelő alakját: Es necesario que los alumnos (hablar) español. b) Anyánknak holnap van a születése napja. mert hétkor indul a vonatunk. — El profesor quiere que los alumnos (empezar) a leer la lección 17. — (Dispensar)me usted. — Bárcsak így volna! — Bárcsak látna engem az apám! — Bárcsak hallanátok minket! — Milyen kár. — Es menester que tú (comer) más y (beber) menos. hogy tévedjek. — (Perdonar)nos ustedes. — Nagyon örülünk. — Es imposible que mis padres (estar) ya en casa. — Kell. amit akarnak! — Tegyék (önök) a könyveket a padra! — Hozzanak (önök) nekünk bélyegeket! — Vegyünk csokoládét a gyerekeknek! — V) Szükséges. — Que ustedes lo (pasar) bien. hogy megismerhetjük önöket. hogy szüleim meglátogassák rokonaikat. — Hogy tetszik önöknek a mi főváro­ sunk? — Nekünk nagyon tetszik. señoras. hogy nem értünk magyarul. El ne felejtsünk csokolá­ dét és virágokat venni nekil *137 . Milyen kár.

mamita. (-AR) ¡Habla! ¡Hablad! ¡Apresúrate! ¡Apresuraos! II. (-ER) ¡Come! ¡Comed! ¡Léelo! ¡Leedlo! III. ¿Tú te marchas? — Sí.17 I. Tengo que ir a la ciudad. hijita.138 . — Sí. corriendito ! — Ya voy. Luego vuelve a casa. ¡Ahora mismito ! ¡Héteme aquí! — Saca la red de compras y vete a la sucursal de la Cooperativa •de Consumos. Entre madre e hija — ¡lnesita! ¡Ven aquí. mamita. Volveré a eso de las tres de la tarde. Quédate tranquila en . Cómprame medio kilo de pan fresco. Por eso te diré ahora qué debes hacer. (-IR) ¡Duerme! % LECCIÓN DIECISIETE A felszólító mód Beszélj l Beszéljelek! Siess! Siessetek! ¡No hables ! ¡No habléis ! ¡No te apresures ! ¡No os apresuréis ! Ne beszélj l Ne beszéljetek! Ne siess ! Ne siessetek ! Egyél! Egyetek ¡ Olvasd l Olvassátok! ¡No comas ! ¡No comáis ! ¡No lo leas ! ¡No Jo leáis ! • Ne egyél! Ne egyetek ! Ne olvasd! Ne olvassátok! Aludjál 1 Aludjatok! Öltözködjél! Öltözködjetek 1 ¡No duermas ! ¡No durmáis ! ¡No te vistas ! ¡No os vistáis t Ne aludjál I Ne aludjatok! Ne öltözködjél! Ne öltözködjetek! ¡Dormid! ¡Vístete! ¡Vestios ! I Escenas cotidianas 1. un kilo de patatas y trescientos gramos de azúcar en polvo.

— Siéntense ustedes. — — Corrija usted las faltas. come pan con mantequilla. pero el dinero para tomar las localidades pedidlo a mamá que es ministro de Hacienda en nuestra familia. — ¡No charléis allí. — No tengo más que un billete de ciento. —. por favor. — ¿Cuánto es todo? — Aquí tiene usted el vale. en tajadas finas. señorita. verdad? 4. cien gramos de mantequilla. — ¿Desea usted algo más? — No. hágame el favor de cerrar esa ventana. ¿podemos marcharnos? — Sí. 3. dile que venga más tarde. Córtemelo. En particular tú. ten en cuenta que eres muy débil en matemáticas. hable en voz más alta. Después de volver a casa. gracias. — Estáte tranquila. idos al tío Antoñuelo y traedme el paquete que está preparado para mí. — Comencemos. señorita. Aprended bien las lecciones y tratad de responder bien en la escuela. señoras y señores. Sírvase usted pagar a la caja. venga usted a la pizarra. En la ía salchichería — Buenos días. podéis iros. I Permítenoslo ! — Pues bien. / 2. no la oigo a usted bien. Perico. " — \ Qué picarones ! — Entonces. — Señora Nagy.. — Señor Varga. [Portaos bien y no deis un sablazo al tuto 1 Apresuraos a casa. — Permítame que le recomiende a usted este gustoso queso que acabamos de recibir. ¿Puede cambiármelo? — Sí. — Veamos cómo están ustedes preparados. ¿En qué puedo servirle a usted? — Déme usted doscientos gramos de jamón. — Con mucho gusto. muchachos I • Señorita Szép. por favor. Hágame el favor de envolvérmelo todo en un paquete. Mientras tanto haz tu cama y pon en orden tus juguetes. Respondan a mis preguntas. Entre padre e hijos — Papaíto. mamita. no os olvidéis de prepararos para la escuela. ¿ Que dice el profesor en la clase ? — Buenas tardes. Gracias. Venimos para pedirte permiso. Si viene alguien. ¿Es eso. pero hacedme un favor. — El dinero lo tenemos ya. Esto es todo. — Señor Kiss. No te olvides de cerrar las ventanas del comedor. En verdad. Si tienes hambre. queremos ir al cine. Después de la función. Aquí tiene usted la vuelta. — ¿Cuánto le doy a usted? — Bastará un cuarto de kilo. — Muéstremelo. — Tome usted la tiza y escriba en la pizarra las palabras que digo. Lo haré todo como dices. Luego.t casa y no abras la puerta a ningún desconocido. tiene un aspecto muy apetitoso. — Escri139 . muéstreme usted su cuaderno. cuando esté en casa.

la escena jelenet cotidiano mindennapi Inesita Ági (Inés Ágnes) ven aquí gyere ide ! corriendo. no te alabes. II Abuelo y nieto (Chiste) El abuelo está paseando a su nietecito por el jardín público. Empiece usted a leer. ¿Por qué quieres que lo acaricie yo? — Es que quiero saber si muerde. — Repitan ustedes toda la lección dieciséis. señorita. — Repita esta frase. — Siga leyendo. 1. — Ahora cierren ustedes los libros y abran los cuadernos. línea once. futva ahora mismito nyomban. idegen *(A közmondások értelme: 1. Vocabulario I. No firmes carta que no leas. corriendito szaporán. ni bebas agua que no veas. Nyugtával dicsérd a napot \ — 2. — Traduzca usted al húngaro. — Leamos el texto. hazme el favor de acariciar al perro. Página veintiuna.ban ustedes las palabras nuevas en sus cuadernos. — Ahora tome usted la esponja o el trapo y limpie la pizarra. tovább érsz! — 3. III Refranes Antes que acabes. — Oye. abuelito . nene.* Date prisa lentamente. Un perro se les acerca meneando la eola. en coro. — Lean ustedes todos juntos. señora Székely. — Aprendan ustedes el diálogo (la poesía) de memoria. Gracias. ninguno senki el desconocido ismeretlen. Lassan járj. Látatlanba semmit se végy 1) . Vuelva usted a su sitio. señor. — Para la clase que viene aprendan ustedes bien la lección y escriban los ejercicios. — Tócalo tú mismo. azonnal héteme aquí itt vagyok („íme neked engem itt") * sacar elővesz la red de compras (piaci) háló la red háló vete (irse) menj ell la sucursal fiók(üzlet) la Cooperativa de Consumos fogyasztási szövetkezet („Közért") la cooperativa szövetkezet el consumo fogyasztás el (la) azúcar cukor el azúcar en polvo porcukor el polvo por tranquilo nyugodt abrir kinyit ningún.

Aprended bien las lecciones. traduces) lefordít (amire : a) repetir (repito. köz­ el perro kutya acercarse közeledik. személyes Perico Peti tener en cuenta szem előtt t a r t la cuenta számla. sétálni visz el jardín kert público nyilvános. becsomagol el vale blokk sírvase usted legyen szíves! el billete bankjegy la vuelta visszajáró pénz ¿es eso. földbirtok el picaro. kicsike morder (muerdo. számolás 3. költészet de memoria könyv nélkül para la clase que viene a jövő órára II. megismétel la frase mondát el coro kórus. en voz más alta hangosabban corregir (corrijo. Vedd elíí a (piaci) hálót l Fgyí'l vajaskenyeret! Nyisd ki az ablakokat! Iparkodjatok jól felelni ! Tanuljátok meg jól a leckéket! írjátok meg a feladatokat! 141 . mostramos) mutat apetitoso étvágygerjesztő bastar elég(nek lenni) envolver (envuelvo.alguien valaki dile mondd meg neki! más tarde később haz csináld meg! cerrar (cierro. oldal la línea sor. envolvemos) begöngyöl. el nieto unoka pasear sétáltat. törekszik en particular különösen. repetimos) el-. la salchichería csemegekereskedés por favor kérem la tajada szelet fino finom. antes que acabes mielőtt befejeznéd alabarse dicsekszik (amivel: de) darse prisa siet lento lassú firmar aláír Gramática *"*M A felszólító mód — El imperativo Saca la red de compras. eerramos) becsuk estáte tranquilo (-a) légy nyugodt! 2. Abre la» ventanas. vonal siga leyendo olvassa tovább! traducir (traduzco. odamegy (akihez: A) menear csóvál acariciar (meg)símogat tocar megérint el nene kisgyerek. kópé Antoñuelo Tóni el paquete csomag portarse viselkedik dar un sablazo a kiszipolyoz. el picarón (nagy) huncut. mordemos) harap III. corregimos) kijavít la falta hiba el trapo rongy limpiar letöröl el texto [tésztó] szöveg la página lap. „megvág" vkit el sablazo kardcsapás tratar de iparkodik. Egeribid los ejercicios. Tratad de responder bien. főleg particular különleges. Come pan con mantequilla. verdad? rendben v a n ? 4. kar el diálogo párbeszéd la poesía költemény. papait o apuka el permiso engedély el ministro de Hacienda pénzügyminisz­ ter cl ministro miniszter la hacienda vagyon . vékony algo más még valami(t) el queso sajt gustoso Ízletes mostrar (muestro.

személyű alakja szabályos képzésű: decid. habed. que venga más tarde. -ed. (Vagyis a felszólító mód egyes szám 2. kívánságot) nem jelölik felkiáltó jellel. személyét: decir haber hacer ir ¡di! ¡he! ¡haz! ¡ve! mondd! bírj! tedd! menj! helyezd! salir ser tener valer venir ¡sal! ¡sé! ¡ten! ¡val! ¡Ven! menj légy! bírj! érj! jöjj! ki! poner ¡pon! A felszólító mód többes szám 2. tened. CANTAR énekelni ¡canta! ¡cante! ¡cantad! ¡canten! énekelj ! énekeljen! énekeljetek! énekeljenek 1 II.A felszólító módnak csak egyes és többes szám 2. személyét úgy képezzük. Rakd rendbe a játékaidat! Mondd meg neki. személyével azonos. (A szóvégi d itt sohasem néma 1) Példák a felszólító mód valamennyi személyére : I. illetve -id. haced. az udvarias felszólítást (vagy óhajt. E S C R I R I R írni ¡escribe! ¡escriba! ¡escribid! ¡escriban V írj ! írjon ! írjatok í írjanak! ¡cantemos! énekeljünk ! ¡comamos! e g y ü n k ! ¡escribamos! írjunk ! A magyarban a felszólítást felkiáltójellel zárjuk le. személyének végződései a három ragozásnak megfelelően -ad. az -er és az -ir végű igék tövéhez pedig -e végződést teszünk. tu cama. A felszólító mód egyes szám 2. valed. hogy az -ar végű igék tövéhez -a. aquí. A spanyolban csak a szigorú vagy erélyes felszólítás elején és végén van felkiáltó jel. id. salid. 142 .) A felszólító mód többes szám 2. venid. COMER enni ¡come! ¡coma! ¡comed! ¡coman! egyél i egyék I egyetek! egyenek ! III. ** u A felszólító mód rendhagyó képzése en orden tus juguetes. poned. személyű alakja van. személye a kijelentő mód egyes szám 3. sed. hogy jöjjön később ! Vesd meg az ágyadat I Gyere ide 1 Pon Dile Haz Ven A spanyolban mindössze tíz ige képezi rendhagyóan a felszólító mód egyes szám 2. A többi alakot a kötőmód megfelelő személye pótolja.

személy -d végződése elmarad. ilyenkor a nos és se előtt a többes szám 1. ¡No charléis ! ¡No hablen ustedes ! Ne írj alá olvasatian levelet. az os előtt a többes szám 2. ¡no hablemos! ¡no habléis! ¡no hablen V ne beszélj 1 ne beszéljen 1 ne beszéljünk ! ne beszéljetek 1 ne beszéljenek ! E S C R I B I R írni ¡no escribas! ¡no escriba! ¡no escribamos! ¡no escribáis! ¡no escriban! ne írj 1 ne írjon ! ne írjunk ! ne írjatok ! ne írjanak ! 112 A hangsúlytalan névmási alakok helye a felszólító módban Végy nekem fél kiló kenyeret! Légy nyugodt 1 Engedd meg nekünk (azt) ! Tegyetek meg nekem egy szívességet l Ne felejtsetek el elkészülni 1 Ne siess! Cómprame medio kilo de pan. ne igyál: látatlanba vizet! Ne nyisd ki az ajtót 1 Ne fecsegjetek! Ne beszéljenek ! A tagadó alakú felszólító mód valamennyi személyét a kötőmód jelen idejeszolgáltatja. No abras la puerta. ¡Permítenoslo! Hacedme un favor. ni bebas agua que no veas. Estáte tranquila.\ 1 H | A tagadó alakú felszólító mód (tiltó alak) No firmes carta que no leas. személy -s végződése. Példák : L E V A N T A R S E felkelni ¡levántate! ¡levántese! ¡levantaos ! ¡levántense! kelj fel 1 keljen fel! keljetek fel I keljenek feli ¡dímelo ! ¡dígaselo ! DECIR mondani mondd meg nekem ( a z t ) ! mondja meg neki(k) 1 ¡levantémonos! keljünk fel! ¡digámosclo ! mondjuk meg neki(k) 1 :dccídnoslo ! mondjátok meg nekünk ! ¡díganmelo ! mondják meg nekem 1 143 . Példák a ragozásra: H A B L A R beszélni ¡no hables! ¡no hable! . ¡No os olvidéis prepararos I ¡No te apresures! Az állító alakú felszólító módban a hangsúlytalan névmási alakokat hátravetjük és egybeírjuk a felszólító mód alakjával .

de megvetést is tartalmaz) el libro könyv el libróte salabokter grande nagy grandote. corriendito ! A spanyolban nagyító és kicsinyítő képzők segítségével mennyiségi és érzelmi árnyalatot kölcsönözhetünk az alapszónak (főnévnek vagy melléknévnek. ember la mujer asszony soltero legényember soltera hajadon picaro. -ecita 144 . -cita -ecito. gyere ide szaporán! Sois picarones ! ¡Inesita ! ¡Ven aquí. -ita (a leggyakoribb kicsinyítő képző) -cito. pl. ¡no te levantes! ¡no se levante! ne kelj fel 1 ne keljen fel! ¡no me lo digas! ne mondd nekem I ¡no nos levantemos! ne keljünk fé\ I ¡no os levantéis! ne keljetek fel 1 ¡no se levanten! ne keljenek fel ! ¡no se lo diga! ne mondja neki 1 ¡no se lo diijamos! ne mondjuk nekil ¡no nos lo-digáis! ¡no me lo digan! nemondjátok nekünk ! ne mondják nekem! 113 Nagyító és kicsinyítő képzők — Sufijos aumentativos y diminutivos Nagy kópék vagytok 1 Ági. I. -aza (ritkább az előbbinél) el padre apa el hombrón nagy darab ember la mujerona tenyeres-talpas asszony solterón agglegény solterona vénkisasszony picarón. -astro. -acha (egyúttal megvető. Kicsinyítő képzők : 1. -acho. -ota (nagyít. -azo. -a huncut 2. Nagyító képzők : 1. lekicsinylő értelmű is) -uelio. -ito. -ucha ricacho újgazdag rico gazdag la casucha viskó la casa ház 4. -ote. -ón. szívtelen anya el poeta költő el poetastro fűzfapoéta II. -ona nagyon huncut el padrazo túlságosan gyengéd apa 3. -a kövér és nagy 5.A tagadó alakú felszólító módban a hangsúlytalan névmás! alakok mindig az ige előtt állanak . ritkáb­ ban határozószónak vagy igenévnek). rosszalló értelmű) la madre anya la madrastra mostohaanya. -ona (a leggyakoribb nagyító képző) el hombre férfi. -astra (megvető.

chiquitín. Alio. Ugyanahhoz a szóhoz több nagyító vagy kicsinyítő képző is járulhat. rico gazdag el hombre ember. -illa (ritkább az előbbinél) -cilio. -cica -ecico. erős ember polución nyomorult szegény picaroncillo. -cilla -ecillo. corriendo futva callando halkan cansado fáradt solo egyedül poco keveset corriendito szaporán callandito szép csendben cansadito kissé fáradt sólito szép magányosan un poquito. Ezért csak olyan kicsinyített és nagyított szavakat használjunk. -ica (régies) -cico. pl. Megjegyzések 1. -zuela -ezuelo. chiquirrituclo 10 Spanyol nyelvkönyv — 5614 145 . férfi pobre szegény picaro. olykor megvető értelmű is) -zuelo. -a huncut kópé A chico (kisfiú) szóhoz pl. — az érzplmi elemtől függően — az alábbi kicsinyítőbecéző képzők járulhatnak : chiquito. chiqiiilluelo. -ezuela Antonio Antal el pintor festő Toñuelo Tóni el pintorzuelo kontár. hanem (bár ritkán) gerundio-hoz. chiquiUllucIo chiquirritín. chiquitilo. -a huncut ricachón (-ona) dúsgazdag el hombracho» kövér. un poquitín. -uelo. cliiquirrllillo. chfcuclo. chiqiilrrililo. chiqiiillllo. mázoló A nagyító és kicsinyítő képzők használata már bizonyos nyelvi jártasságot igényel. pl. -ico. chiquituelo. -ecica Pedro Péter el vasito pohárka Inesita Ági la mujerelta asszonyka el peeecito halacska la florecíta virágoeska plumilla tollacska el panecillo kenyérke ' Perico Peti 4. -ccilla pluma toll el pan kenyér 3. A nagyító és kicsinyítő képzők nemcsak főnevekhez és melléknevekhez. participio-hoz és határozószóhoz is járulhatnak . un poquillo egész keveset 2.el vaso pohár Inés Ágnes la mujer asszony el pez hal la flor virág 2. melyek­ nek jelentése és helyessége felől bizonyosak vagyunk. chfquitfllo. -uela (kicsinyít.

. . Venga usted aquí. a sürgöny.Tener paciencia. . Ejercicios 1.Escribir una carta a Ana. Feleljünk a. Vengamos aquí. la familia de usted? ¿Cómo se llama(n) el hijo (la hija. . (Pl.Hacer sus deberes. A képző sok esetben módosltja az alapszó jelentését (néha a főnév neme í« megváltozhat): la caja láda la cámara szoba el cajón fiók.¿Puede usted contarme un chiste en español? 2. los hijos) de usted? ¿Cuántos años tiene(n)? ¿Qué dice usted a so» hijita cuando quiere que ella compre algo en la sucursal de la Cooperativa de Consumos? ¿Qué dice la madre cuando se marcha de casa y deja a la hijita en casa sola? — ¿Qué puede comprar usted en la salchichería? ¿Qué pregunta a usted el dependiente de la salchichería? ¿Cuánto jamón quiere usted y cómo lo desea? ¿Le gusta a usted el queso? ¿Dónde paga usted por la mercancía (az áruért)? .következő kérdésekre: ¿Tiene usted familia? ¿Es grande. el tabaco a dohány. .Traérselo.Traerle el paquete.Mostrarle las camisas. azonos alakú képzőkkel. . . Az -ón nagyító képzőnek több szóban kicsinyítő értelme van: la rata patkány la calle wíca la planta növény © ratón e£¿r 1 © callejón szűk utca.No levantarse tarde. .3.) .No tener miedo. Jegyezzünk meg néhány különleges. mint pl.No venir aquí. sikátor 1 © plantón facsemete 1 5. Vengan aquí. — Charlar . — Levantarse temprano.Irse al oine. Venga aquí. A nagyító és kicsinyítő képzőket ne tévesszük össze más. . . — No comer mucho.No decírsela.No mostrárselas. szabályba nem foglalható esetet: Carlos Károly el dinero pénz el río folyó la aldea falu Carlitos Karcsi (a szóvégi s megmarad!) el dineral hatalmas pénzösszeg © riachuelo folyócska 1 la aldehuela falucska 6. „megvágás" cañonazo ágyúlövés Ugyancsak nincsen nagyító vagy kicsinyítő képzővel dolgunk az olyan szavakban. Mondjuk a felszólító mód valamennyi személyében: Venir aquí.¿Qué recibe usted en la caja cuando paga con un billete? — ¿Qué dice el profesor cuando entra en la clase? ¿Qué dice el profesor durante la lección? ¿Qué consejos da el profesor al fin de la clase? . így pl. el cucurucho a papírzacskó.No charlar en la clase. a szöglet. fiókos szekrény la cajita doboz © camarote hajó fülke.Mostrárselas. . . .No decirles la verdad. Vengan ustedes aquí. Ven aquí. 146* . . az -azo képző a« alapszóból fakadó cselekvés eredményét jelöli: el el el el fusil puska puño ököl sable kard („szablya") cañón ágyú el el el el fusilazo puskalövés puñetazo ökölcsapás sablazo kardcsapás.Comer mucho. .No escribir cartas' a Ana. kabin 1 4. el rincón a sarok. Venid aquí. el despacho az iroda.

Fordítsuk spanyolra: á) Tóni és Peti. (Tener) paciencia. Ezalatt ti hozzátok rendbe a szobátokat! Tóni. Amigos. hijitas. és írja. Mondjuk spanyolul: írj! Ne írj! írjatok! Ne írjatok! írjunk! Ne írjunk! írjon! Ne írjon! írjanak! Ne írjanak! — Beszélj! Ne beszélj! Beszéljetek! Ne beszéljetek! Beszéljünk! Ne beszéljünk! Beszéljen! Ne beszéljen! Beszéljenek! Ne beszéljenek! — Jöjj közelebb (acercarse)! Ne jöjj közelebb! Jöjjetek közelebb! Ne jöjjetek közelebb! Menjünk közelebb! Ne menjünk közelebb! Menjen közelebb! Ne menjen közelebb! Menjenek közelebb! Ne menjenek közelebb! 5. Junto a cada cubierto las muchachas ponen un vaso para agua y un platillo para la ensalada. (irnos) juntos a teatro. és nyissa ki az ablakokat! Vegye elő a füzetét. 4. — Eredj (irse) szaporán! — Gyere szép csendben! — Ágnes kissé fáradt. (poner) los libros en la mesa. (Marcharos) más tarde. segíts Petinek megírni a feladatokat! Maradjatok itthon. hijitos. José. No (charlar). 6. amit ír! Ismételje el! Fordítsa le a spanyol szöveget! Ne fordítsa ezt a sort! Álljon fel. Tíz órakor menj a Közért-fiókba. Eva y María ponen la mesa. — A doboz a fiókban van. No (ser) perezosa. Paco. (irse) a la estación. Mondjuk spanyolul (a megfelelő nagyító vagy kicsinyítő képzővel): Nagybátyám nagy darab ember. hijo mío. a szöveget könyv nélkül! LECCIÓN DIECIOCHO L e c c i ó n de r e p a s o I La familia Varga cena en casa Es sábado por la noche. és tanuld meg a lec­ kéidet! Tóni. porque ya son las diez y otros días la familia cena más pronto.3. egyetek kenyeret! b) Tenne nekem egy szívességet? Csukja be az ajtót-. Muchachas. María. Tegyük a főnévi igenevet a felszólító mód megfelelő személyébe: (Ser) bueno. (Decirme) con quién andas y te diré quién eres. (darme) tu libro. no (lavarse) sin jabón. Margarita. ne légy lusta. No (marcharos) aún. muchachos. La familia Varga acaba de volver a casa del cine. (darme) vuestros cuadernos. José y Estaban. Juan y los muchachos se mudan de ropa. és menjen a táblához! Ñe menjen még a helyére! Tanulja meg. 10* •147 . hozd ide a (piaci) hálót! Köszönöm. No (tener) miedo. és vegyél két kiló friss kenyei'et! Ne felejts el venni fél kiló krumplit és húsz deka sajtot! Peti. és ne nyissátok kj az ajtót senki idegennek! Ha éhesek vagytok. (Ser) buenos. (vestirse) rápidamente. gyertek ide szaporán! Nekem most a piacra kell mennem. amit (lo que) mondok! írja tovább! Mondja hangosan. hijos míos. — Tóni bácsi agglegény. Todo el mundo tiene hambre. mientras que María trae de la cocina cinco platos lisos con otros tantos cuchillos y tenedores. — Mária nagyon huncut. Ana va directamente a la cocina a preparar la cena. Eva saca el mantel y las servilletas del cajón del aparador. Ana.

La familia se sienta a la mesa. Las cenas en la familia Varga son por lo común frías. Hoy la cena es sencilla pero abundante : hay té, pan con mantequilla, jamón, tocino y huevos pasados por agua. — No comáis tan de prisa, muchachos — dice el padre a José y Paco, quienes están tragando a porfía las finas tajadas de jamón. — Tenéis que masticar mejor los bocados si no queréis tener dolores de estómago. — ¿No quieres pan? — pregunta Ana a Juan. — Si me haces el favor. Gracias. — ¿A ti te gusta este tocino? — Es muy sabroso. Eva, échame agua. Gracias. — Pues, ¿estáis hartos ya, hijitos? — pregunta la madre a los niños. — Sí, mamita — contestan las muchachas ; pero José y Paco no son de la misma opinión. — Permíteme tomar otra tajada de este jamón, mamita. A mi me gusta tanto. — Yo, en cambio, prefiero el tocino. ¿Puedo servirme? — ¡ Qué glotones ! Tomad, si os gusta, pero tened cuidado de no coger una indigestión. No quiero que enferméis. II En el estanco — Buenos días. Dos paquetes de cigarrillos „ P l a n " y una caja de cerillas. — Siete cuarenta. — Además, tres sobres con otros tantos papeles para cartas, y dos tarjetas postales. — Aquí tiene usted, señor. ¿Desea otra cosa? — Tres sellos de sesenta y uno de cuarenta. A propósito, ¿cuánto cuesta el encendedor de bolsillo que se ve en el escaparate? — ¿Éste? Acabamos de recibirlo de Checoslovaquia. Es muy barato : cuesta sólo ochenta y cinco florines. — Siento no tener tanto dinero encima. Me lo compraré por la tarde cuando pasaré por aquí. — Como usted quiera. Si desea, puedo reservarle uno a usted. — Se lo ruego. III Un abrazo (Chiste) Come uno en una fonda donde le sirven pésimamente. Pan, vino, asado, dulces, todo es detestable. El parroquiano se seca la boca con la servilleta, satisfaőe el importe de la comida, luego llama al fondista y le dice : — ¡Déme usted un abrazo ! — Y, ¿por qué? — Porque ésta es la última vez. que me ve usted. 148

IV Refranes Con tripa vacía no hay alegría.* A buen h a m b r e no hay pan duro. Vocabulario I. más pronto korábban directamente egyenesen mudarse de ropa átöltözik el mantel abrosz la servilleta szalvéta el cajón fiók el aparador pohárszék, ebédlő­ szekrény otros tantos, otras tantas ugyanannyi por la común rendszerint, többnyire común közös; rendes sencillo egyszerű huevo pasado por agua lágy tojás tragar (le)nyel, fal a porfía versenyezve (egymással) masticar megrág el bocado falat el dolor fájdalom el estómago gyomor échame agua önts nekem vizet! echar önt; dob, hajít, vet son de la misma opinión ugyanazon a véleményen vannak la opinión vélemény otro még egy en cambio viszont el cambio csere, váltás el glotón falánk, nagyétkű tener cuidado vigyáz vmire, gondosko­ dik vmiről (de) el euidado gond, figyelem coger una indigestión elrontja a gyomrát la indigestión gyomorrontás enfermar megbetegszik II. la cerilla gyufa fi\ sobre boríték el papel para cartas levélpapír postal postai el encendedor (de bolsillo) öngyújtó Checoslovaquia Csehszlovákia reservar fenntart, félretesz ü l . el abrazo ölelés uno egy ember, egy valaki la fonda vendéglő, fogadó pésimamente nagyon rosszul el vino bor detestable utálatos, pocsék satisfacer (satisfago, satisfaces) kielégít, kifizet el importe összeg el fondista vendéglős, fogadós dar un abrazo megölel (akit: a) la última vez utoljára IV. la tripa bél, ha¡? vacío üres duro kemény

Ejercicios de repaso Mondjuk spanyolul: 1. (A 13. lecke nyelvtanához) Én most az újságot olvasom, te a folyóiratot olvasd! — Ti most leveleket írtok, azalatt mi ebédelni fogunk. — Kinek hozza ön a levelet? Nekem? Nem önnek, hanem Tóni bácsinak hozom. Neki egy folyóiratot is hozok. — Ízlik önnek a sült? Nem nagyon ízlik, mert kissé ízetlen. Lesz szíves idenyújtani nekem a sót? — Látni kívánunk benneteket. Mikor jöhetünk meglátogatni benneteket? — Délután öt óra * (A közmondások értelme: 1. Üres gyomor mellett nincsen jókedv. — 2. Ha az ember nagyon éhes, mindent megeszik.) *149

után mindig otthon találtok (encontrar) bennünket. Ha jöttök, hozzatok nekünk és szüleinknek virágokat 1 Tudjátok, hogy nagyon szeretjük (azokat). — Hol van Mária és Anna? Beszélnem kell velük. Remélem, hogy otthon találom őket. Otthon lesznek, mert éppen most jöttek haza. — Mit fogsz most csinálni? Most meg fogom írni a feladatokat. — Nem tudod,hogy most hány óra van? Körülbelül féltíz lehet. 2. (A lé. lecke nyelvtanához) Jánosnak levelet, Péternek levelezőlapot írok. — Neked mit kell vennem a piacon? Nekem fél kiló krumplit, Teréz néninek egy kiló porcukrot végy. — Anyám (saját)magának nem vesz semmit. — Magunknak mi nem veszünk semmit. — önnek hogy tetszik ez a külföldi szövet? Nekem nagyon tetszik, feleségemnek azonban az a másik jobban tetszik. — Nektek megfelelnek ezek az ingek? Nekünk meg fognak felelni. — Hol vannak az ön testvérei? Éppen most jöttek haza, és most átöltöznek, ön már ismeri őket? Igen, ismerem őket fél éve. — Még ma levelet kell írnom szüleimnek. Most mindjárt elmegyek a postára, és ott helyben megírom a levelet. Ugyanakkor sürgönyt is fogok feladni nagynénémnek, akinek holnap lesz a születése napja. — Mikor alear nyaralni menni, mindjárt a hónap elején? Nekem mindegy. Mert minden öntől magától függ. — Mi ugyanazt a nyelvet fogjuk tanulni, mint ti. 3. (A 15. lecke nyelvtanához) Lenne szíves megmondani nekem, hogy hány óra van? Sajnálom, hogy nem mondhatom meg önnek, de nincsen órám. — Érdekes könyvet látok a könyvkeres­ kedés kirakatában : meg fogom venni neked (neki, nektek, nekik). — Nem tudom, hogy mikor fognak érkezni vidéki rokonaink : nem írnak róla ( = nem írják nekünk azt). — Mikor fogsz nekem írni, vagy mikor küldesz nekem sürgönyt? Miután majd Szegedre érkezem, azonnal feladom neked. — Óhajtja, hogy megmutassam önnek az új szöveteket? Tegye meg nekem (ezt) a szívességet, és mutassa meg nekem! Ezt a sötét szövetet ajánlhatom önnek. Ha ön ajánlja nekem, meg kell vennem (magamnak). — Világosan és érthetően kell beszélnetek. — A munkások vidáman dolgoznak a gyárakban, mert tudják, hogy önmaguknak dolgoznak.
4

4. (A 16. lecke nyelvtanához) Beszéljünk világosan 1 — Ne együnk túl sokat 1 — írjuk meg neki (ezt) I — Bocsásson meg nekem a zavarásérti — Bocsássanak meg nekünk, de nem tudjuk, hogy hol van a fürdőszoba. — Azt kívánom, hogy Lajos fizesse meg a tartozását. — Szükséges, hogy jobban dolgozzunk. — Lehetetlen, hogy már ilyen késő van. — Ha ön a szállodához akar érni, menjen egészen egyenesen ezen az utcán végig 1 — Szüleim arra kérnek, hogy sürgönyözzek nekik, amikor meglátogatom őket. — Kell, hogy legyen itt egy postahivatal. — Érezzék jól magukat I — Éljenek a munkások I — Talán eljön, talán otthon marad. — Mondjanak, amit akarnak ! — Bárcsak iga­ zat mondanának 1 — Milyen érdekes könyv ! — Milyen ízletes leves 1 — Milyen szép szobák I 5. (A 17. lecke nyelvtanához) Olvass U Olvassatok hangosan 1 Ne olvass halkan ! Hadd olvasson 1 Hadd olvassanak! Olvasson (ön)! Olyassanak (önök)! — Ne menj el! Ne menjetek el 1 Hadd menjen el!'Hadd menjenek el! — Maradj nyugton! Maradjatok nyugton! Ne maradj itthon I Ne maradjatok itthon I Pál maradjon nyugton 1 Pál ne maradjon otthon! — Ha látsz szép ingeket, vedd meg magadnak (őket)l Ha láttok jó szövete­ ket, nézzétek meg, megfelelnek-e nektek. Ha önök látnak új felöltőket, vegyék meg maguknak! — Ha szomjas vagy, igyál vizet! Ha szomj asak vagytok, igyatok vizet! Ha ön szomjas, igyék vizet! — Csukd be az ajtót, és nyisd ki az ablakokat 1 Csuk­ játok be az ajtót, és nyissátok ki az ablakokat! Ne nyisd ki az ajtót! Ne csukjátok be az ablakokat!

150

LECCIÓN

DIECINUEVE

A múlt idejű melléknévi igenév — El participio el libro comprado -los libros comprados la camisa comprada las camisas compradas el libro leído los libros leídos la carta recibida las cartas recibidas a megvásárolt könyv a megvásárolt könyvek a megvett ing a megvett ingek az elolvasott könyv az elolvasott könyvek a kapott levél a kapott levelek -er :
-ir :
,

-ar : -ado

-ido

Estar + participio España está limitada al norte por Francia. El territorio de España está dividido en comarcas. El museo está abierto de diez a cuatro. Las cartas ya están escritas. Spanyolországot északról Franciaország határolja. Spanyolország területe megyékre van osztva. A múzeum tíztől négyig van nyitva. A levelek már meg vannak írva.

A közelmúlt — El pretérito presente o perfecto He escrito algunas cartas. ¿Has visitado el museo? ¿Ha vuelto ya Miguelito? Hemos estado en la ciudad. ¿No os habéis cansado? Los niños han comido mucho. Néhány levelet írtam. Megnézted a múzeumot ? Misi megjött már ? A városban voltunk. Nem fáradtatok el? A gyerekek sokat ettek. 151

I España — Señor profesor, permítanos recordarle a usted su promesa. — ¿Cuál? — La de hablarnos de España. Tenemos una gran curiosidad de saber algo de ese país cuya lengua estamos estudiando ya desde hace más de medio año. — Justo. Pues bien, hoy vamos a hablar de la geografía de España. Abran ustedes los libros en la página donde está reproducido el mapa de España.

152

España es un país de Europa meridional que forma, con Portugal, la Península Ibérica. Está limitada al norte por Francia y el OcéanoAtlántico, al oeste por Portugal, al sur y al este por el mar Mediterráneo. La superficie continental de España es de 492 230 kilómetros cuadrados,, que con las islas Baleares (5014 km2) y las Canarias (7273 km2) constituye en conjunto una superficie de 504 517 km 2 con una población de 28 millones de habitantes. Además, del vasto imperio colonial, poseído en el pasado, le quedan aún algunas colonias en África : el Marruecos Español, el Sahara Español y la Guinea Española con un total de 339 mil kilómetros cuadrados y cerca de un millón de habitantes. La parte central de la Península Ibérica está formada por una elevada meseta de unos 800 metros de altura media sobre el nivel del mar, dividida por las cordilleras y sierras de montañas. Los mayores ríos de España son el Duero, el Tajo, el Ebro, el Guadiana y el Guadalquivir. El suelo de España está maravillosamente dotado por la naturaleza. Posee en abundancia hierro, cobre, cinc, estaño, plomo, mercurio, plata y sal. Además, tiene ricos yacimientos de carbón y hierro. Con todo eso es España un país más agrícola que industrial. Los productos agrícolas, forman las dos terceras partes de la exportación. España se distingue por su producción de cereales, aceitunas y vinos. Los vinos de Jerez, Málaga, Alicante, son famosos en el mundo entero. Abundan asimismo el arroz en las llanuras de Valencia y el naranjo en Andalucía, Murcia y Valencia. La cría de ganado es también importante, particularmente la del lanar. La capital de España es Madrid. Es una ciudad muy hermosa, con muchos edificios notables y museos muy ricos. Otras ciudades importantes son Barcelona, Valencia, Sevilla, Málaga, Toledo, Bilbao. El territorio de España está dividido en comarcas o regiones (Galicia, Asturias, Vascongadas, Navarra, Aragón, Cataluña, León, Castilla la Vieja, Castilla la Nueva, Murcia, Valencia, Extremadura, Andalucía).
\

II Conversación — Pues, Ana, ¿dónde habéis estado? — Como sabes, mi querido Juan, nosotras tres, mi hermana, su amiga y yo, nos hemos encontrado en casa de mi hermana, para visitar, algunos lugares de la capital. Juana, la amiga de mi hermana, ha venido a la capital por primera vez en su vida. — ¿Y qué habéis visto? '— Primeramente hemos subido al monte Gerardo, de donde se ofrece una vista maravillosa sobre la capital entera. Luego hemos dado un largo paseo en la orilla izquierda del Danubio, hasta el Parlamento. — jCielos ! jUn paseo tan largo 1 ¿No os habéis cansado? — No, porque a mitad de camino hemos entrado en una pastelería para descansar un poquito. Yo he tomado un helado, María y Juana han bebido un café puro. — ¿Y qué habéis comido? 153

— Nada, porque queremos adelgazar. Y tú querido, ¿cómo has pasado la tarde? — Trabajando, como siempre. He vuelto a casa a eso de las seis. Después de mudarme, he escrito algunas cartas : es preciso que uno responda a las cartas y tarjetas recibidas. Ahora las tengo escritas ya todas. Y vosotras, ¿por qué no habéis visitado el Museo Nacional? — Era ya demasiado tarde. El museo, si no me equivoco, no está abierto que de diez a cuatro. Pero eso no tiene importancia. Mañana por la mañana volveremos a vernos y seguiremos visitando la ciudad. III Indicio cierto (Chiste)' — — — — — — Petra, ¿ha vuelto ya Miguelito de la escuela? Sí, señora. ¿Le has visto? No, señora. Pues entonces, ¿cómo sabes que ha vuelto? El gato se ha escondido bajo la cama. IV Refranes A hierro candente, batir de repente.* El conejo ido, el consejo venido. Obra empezada, medio acabada. Quien no ha visto a Sevilla, no ha visto maravilla. Quien no ha visto a Granada* no ha visto nada. Vocabulario España Spanyolország limitar határol el norte észak Francia Franciaország el territorio terület dividir feloszt la comarca megye abierto nyitott, nyitva (abrir kinyit) escrito megírt, megírva (escribir ír) sido fa ser ige participio-ya^ cansarse elfárad 1. recordar (recuerdo, recordamos) emlékeztet (akit: a, amire: tárgyeset) la promesa ígéret la de hablarnos azt,' hogy beszél nekünk tener la curiosidad de kíváncsi(nak «'lenni) vmire cuyo, cuya amelynek a más de több, mint la geografía földrajz reproducir ábrázol, közöl

*(A közmondások értelme: 1. Addig üsd a vasat, míg meleg. — 2. Eső után köpönyeg. (A jó tanács nem használ, amikor a nyúl már elszaladt.) — 3. Jó kezdet
fél siker.)

154

el mapa térkép el, la mayor a legnagyobb Europa Európa el río folyó meridional déli dotar ellát, elhalmoz, megáld vmivel formar képez, alkot en abundancia bőven (el) Portugal Portugália la abundancia bőség la península félsziget el cobre réz ibérico ibéri, ibériai el cinc cink el océano óceán el estaño ón atlántico atlanti el plomo ólom el oeste nyugat el mercurio higany el sur dél la plata ezüst el este kelet rico gazdag el (la) mar tenger el yacimiento lelőhely mediterráneo földközi el carbón szén la superficie felület, terület con todo eso mindezek ellenére continental szárazföldi, kontinentális más . . . que inkább . . . , mint es de kitesz agrícola (-a végű melléknév \) földművelő el kilómetro kilométer industrial ipari cuadrado négyzet-, négyszögletes el producto termék las (islas) Baleares Baleári szigetek dos terceras kétharmad las (islas) Canarias Kanári szigetek distinguirse kitűnik, kiemelkedik el canario kanárimadár (amivel: por) constituir (-uyo, -uyes, -uye, -uímos, la producción termelés, termesztés -uís, -uyen) alkot, képez los cereales gabonafélék la aceituna oliva, olajbogyó en conjunto együttesen famoso híres la población népesség; helység * el mundo világ vasto hatalmas, nagykiterjedésű entero egész el imperio birodalom ; császárság colonial gyarmati abundar bőven van, bővelkedik poseído amelyet birtokolt (poseer bir­ asimismo ugyancsak, szintén tokol) el arroz rizs y la llanura síkság el pasado múlt el naranjo narancsfa el Marruecos Marokkó la naranja narancs el Sahara (el Sahara) Szahara la cría tenyésztés el total végösszeg el ganado jószág, állat, marha con un total de mindent együttvéve particularmente különösen cérea de közel, mintegy el (ganado) lanar gyapjas háziállat central közép-, középső, központi el edificio épület la meseta fennsík notable nevezetes unos, unas körülbelül, mintegy la región vidék, táj la altura magasság Castilla la Vieja Ó-Kasztília medio közép-, átlagos II. el lugar hely el nivel de! mar tengerszint el monte hegy el nivel szint, színvonal Gerardo Gellért dividida por las cordilleras melyet a de donde ahonnan hegyláncok részekre osztanak ofrecer (ofrezco, ofreces) nyújt, ad la cordillera hegylánc, lánchegység ofrecerse adódik; nyílik (kilátás) la sierra de montañas hegység la vista kilátás; látás la sierra hegy(ség); fűrész la orilla part mayor nagyobb 155

munka medio félig la maravilla csoda Gramática 114 A múlt idejű melléknévi igenév — El participio pasivo o. — A mai spanyol nyelvben csak egy participio van. kapva Obra empezada. -os. Válaszolunk a kapott levelekre. -as) beszélt. azonnal el conejo nyúl la obra mű. -os. el indicio jel cierto biztos Tetra (női név) Miguclito Misi ¿In has visto? láttad ő t ? (ver lát) el gato macska esconderse elbújik bajo alatt. -as) (-a. prendido roto v. 156 . üt de repente hirtelen . Az alábbi igék (és összetételeik) rendhagyóan képezik múlt idejű mellék­ névi igenevüket: abrir cubrir decir escribir hacer morir poner kinyitni befedni mondani írni csinálni meghalni helyezni abierto cubierto dicho escrito heeho muerto puesto prender resolver romper ser ver volver fogni törni lenni látni visszatérni preso v. -as) (-a. képviselő­ ház a mitad de camino feleúton la mitad fele la pastelería cukrászda el helado fagylalt adelgazar lesoványodik uno az ember (általános alany) las tengo escritas ya todas már mind megírtam equivocarse téved volveremos a vernos ismét fogunk találkozni volver a f + főnévi igenév) ismét tesz vmit III. eladva kapott. a fent ismer­ tetett múlt idejű v. A múlt idejű melléknévi igenevet úgy képezzük.el parlamento parlament. alá IV. -os. az -er és -ir végű igék tövéhez -ido végződést teszünk. Respondemos a las cartas recibidas. félig befejezett munka. medio acabada. ezért a továbbiakban egy­ szerűen csak participio néven említjük. Példák : HABLAR beszélni VENDER eladni •RECIBIR kapni hablado vendido recihido (-a. „szenvedő" melléknévi igenév. rompido satisfecho sido visto vuelto elhatározni resuelto satisfacer kielégíteni Megjegyzés. beszélve eladott. cándenle izzó hatir ver. hogy az -ar végű igék tövé­ hez -ado. pretérito Megkezdett munka.

La parte central de la península está formada por una elevada meseta. amelyek stb. el (la) cantante énekes(nő). pl. -ő.) Magyarország fővárosát a Duna folyó szeli át. Spanyolországot északról Franciaország határolja. agua hirviendo forró víz. La capital de Hungría está atravesada por el río Danubio. A levél meg van írva. la lengua hablada a beszélt nyelv.A jelen idejű participio (a latin participium praesens. •157 . értelmes. -tt képzős múlt idejű melléknévi igenévnek. Las cartas están escritas.) Spanyolország északról Franciaország által van határolva.Egyes esetekben a gerundio pótolja a hiányzó jelen idejű participio-t. el libro leído los libros comprados la obra hecha las cartas escritas El museo está abierto. estar ige mellett. b) az állítmány névszói részeként. España está limitada al norte por Francia. A sziget középső részét magas fennsík alkotja. helyesebb azonban.: La carta está escrita. el dependiente kiszolgáló. pl.) kötőszóval bevezetett mellékmondatban ragozott igealakokkal for­ dítjuk.-ot északról F. határolja. E képnek az eredetije. ( = S. Figyeljük meg az alábbi mondatokat: El original de este cuadro. dividida por las cordilleras. inteligente okos. poseídas por España en el pasado. 115 a) A p a r t i c i p i o használata az (el)olvasott könyv a megvett könyvek a megcsinált munka a megírt levelek A múzeum nyitva van. beszélő) a spanyolban elvesztette igei természetét. A participio állhat: b) c) a) jelzőként. las puertas abiertas a nyitott ajtók. eran muy vastas. pin­ tado por un pintor español. amelyet egy spanyol festő festett. és megfelel a magyar -t. főneve után áll. ilyenkor. és ma már csak főnévként vagy melléknévként használatos. igen nagy kitérj edésűek voltak. se ve en el museo. így mondják pl. Pl. -ve képzős határozói igen évvel fordíthatjuk. A magyarban az ilyen participio-t amely (amelyet. ilyenkor vessző választja el az előzményektől. agua hirviente v. España está limitada al norte por Francia. diligente szorgalmas. ha ezt a legtöbbször magyartalan szerkezetet cselekvő igealakkal fordítjuk. ( = A levelet megírták. A levelek meg vannak írva. c) Használjuk a participio-t jelzői mellékmondat rövidítésére. magyar: -ó. tán­ coló. amelyet a hegyláncok részek­ re bontanak. A magyarban ilyenkor -va. —. Las colonias. pl. A gyarmatok. a múzeumban látható. amelyeket a múltban Spanyolország birtokolt.

A közelmúlt összetett igealak.) — Időmeghatározás nélkül: He perdido mi libro. (És máskor is elmehetek még oda. úgy képezzük.) 158* . esta semana ezen a héten. hoy ma. 1. hogy a participio tulajdonképpen -o végű mellék­ név. — Spanyolországnak a múltban hatalmas kiterjedésű gyarmatai voltak. — He estado ya en España. esta mañana ma reggel. a) amelynek időpontját nem jelöljük meg közelebbről: Hemos sabido al monte. Felmentünk a hegyre. mint pl.Megjegyzések.) Az haber-rel ragozott ige participio-}^ mindenkor változatlan: Példák a ragozásra-: VENIR jönni he venido has venido lia venido hemos venido habéis venido han venido jöttem jöttél jött jöttünk jöttetek jöttek' LAVARSE mosakodni me he lavado te has lavado se ha lavado nos hemos lavado os habéis lavado se han lavado mosakodtam mosakodtál mosakodott mosakodtunk mosakodtatok mosakodtak 117 A közelmúlt használata A közelmúlttal olyan múlt idejű cselekvést jelölünk. Az eredeti kép a múzeumban látható. mely nemben és számban megegyezik főnevével. amelynek szóban forgó idejét képezzük. A fentiekből látjuk. A magyar nem nagyon kedveli a jelzői mellékmondatot. 2. Ma délután a városba mentem. Esta tarde he ido a la ciudad. Hol voltatok? Felmentünk a hegyre. c) melynek időpontja még nem zárult le. erre a körülményre olyan időhatározók utalnak a mondatban. előtt. Voltam már Spanyolországban. Elvesztettem a könyvemet (és még mindig nincsen meg). en el siglo veinte a huszadik században. Los extranjeros han visitado el museo. ezért a fenti két példát magyarosan így mondanánk: E kép eredetijét spanyol festő festette. (A mai nap még tart. A külföldiek megnéztek a múzeumot. Hat­ kor jöttem haza (és még most is itthon vagyok). hogy az haber segédige kijelentő módjának jelen idejét ragozzuk a főige participio-ja. Pl. He vuelto a casa a las seis. (Főige = az az ige. 116 A közeiműit — El prctério presente o perfecto ¿Dónde habéis estado? Hemos subido al monte. b) melynek hatása a jelenben is folytatádik. en este año ebben az évben.

(A levelek már meg. Pl.. A se visszaható névmás mellett (vö. különösen akkor. bemegy egy könyvkereske­ désbe.118 A bekövetkezett állapot jelölése t e n e r + p a r t i c i p i o-val Las cartas las tengo ya escritas. Ha az ember könyvet akar venni magának. A leveleket már megírtam. rosszul hangzik). Ugyanazt fejezi ki tehát. Ezeket a folyóiratokat kiolvastam. — Hemos leído los libros comprados por nuestros padres hace una semana. Ezeket a folyóiratokat kiolvasták. hogy az ember válaszoljon a kapott levelekre. — Las ventanas están abiertas. Es preci&o que uno responda a las cartas recibidas. Si se quiere. 115. Si uno quiere comprarse un libro. al este? ¿De cuántos kilómetros cuadrados es la superficie continental de España? ¿Qué islas pertenecen (tartoznak) a España? ¿Cuántos habitantes tiene España? ¿Dónde están las colonias de España y cómo se llaman? ¿Cómo es 1a parte central de la Península Ibérica? ¿Cómo se llaman los grandes ríos de España? ¿Cómo está dotado por la naturaleza el suelo de España? ¿Qué minerales (érceket) y yacimientos posee en abundancia? ¿Por qué es España un país más agrícola que industrial? ¿Cuáles son los productos principales de España? ¿Dónde abundan el arroz y el naranjo? ¿Qué ciudad es Madrid? Dígame otras ciudades importantes de España.. — Los extranjeros llegados esta mañana a la capital visitarán los lugares notables d$ Budapest. — La puerta está cerrada. ¿Cómo está dividido el territorio de España? ¿Cuáles son las comarcas o provincias de España? ¿Qué ha hecho usted hoy desde la mañana? 2. 159 .). 119 U n o mint az általános alany kifejezője Kell. mint az estar + participio (vö. entra en la librería. — Los cereales producidos (producir termelni) en Hungría son famosos en el mundo entero. 57) az uno szó is kifejezi az általános alanyt. Estas revistas están leídas. ha a se használata rossz hangzást idézne elő (pl.) A tener + participio szerkezet a cselekvés következtében beállott állapotot jelöli. — Los alumnos están sentados en los bancos. hanem személyhez kötve jelöli. vannak írva. — La capital de Hungría está atravesada por el río Danubio. al sur. Tengo leídas estas revistas. b. Ejercicios 1. — He recibido las cartas escrita» por mis amigos. Tradúzcanse al húngaro correctamente las oraciones siguientes (Fordítsuk le helyes magyarsággal az alábbi mondatokat) : Hungría está limitada al norte por Checoslovaquia. „Megírva bírom őket". csakhogy az állapotot nem általánosságban. — El suelo de Hungría está maravillosamente dotado por la naturaleza. Contéstese a las preguntas siguientes : ¿Desde cuándo estudia usted el español? ¿Ha estado usted en España? ¿Ha leído usted algo sobre España (Spanyolországról)? ¿En qué página de nuestro libro encuentra usted el mapa de España? ¿Dónde se halla España? ¿Por qué está limitada al norte? ¿Y al oeste.

nyugaton Portugália. Spanyolország gabonája. Becsuktad az ablakokat. A könyvet eladtuk. 4. Tradúzcase al español: ' Ma a spanyol órán a tanár Spanyolországról beszélt.A könyvet eladták. a kapott levelezőlapok. Spanyolország területét sok folyó szeli át. a nyitott ablakok. me pongo la bata y entro en el cuarto de baño. Saluda a sus padres y se sienta a la mesa. szénben. Későn -tértünk haza. az eladott könyvek. mint ipari ország. sokat beszél -nekünk erről a szép városról. Néhány levelet írtunk. Spanyolországot északon Franciaország. az eltört po­ harak. — A levelet megírták. Luego salgo del cuarto de baño y vuelvo a mi cuarto. Spanyolország térképét könyvünk is feltünteti. Reemplácese el presente del verbo por el pretérito presente ( Az ige jelen ideié Jielyébe tegyük a közelmúltai) : Me despierto a las seis menos cuarto. c) Kinyitottam az ajtót. •a megírt levél. Megmondta az igazat. A ruhát megvettem (tengo + part. Eltörtél egy poharat. Tóni nagybácsink már volt Madridban. ennek ellenére inkább földművelő. az eladott könyv. Sokat olvastunk Madridról. a látott kirakatok. Me lavo con agua fría. az asztalra helyezett tányérok. A levelet megírtátok. Spanyolország bővelkedik vasban. luego me seco con una toalla. me quito la camisa de dormir. Nagyszüleim már meghaltak. a meg­ csinált munka. délen és keleten a Földközi tenger határolja. 5. -olaja és bora (többes szám) az egész világon híres.3. "Spanyolország fővárosáról. Most már ismerem Spanyolország földrajzát. a megírt levelek. Megcsináltátok a feladatokat. A köny­ vet az asztalra tettem. Dígase en español: a) a megvett ruha. 460 .). Ante -el espejo me peino. Salto de la cama. Me lavo todo el cuerpo. Tomo el jabón y me enjabono. Spanyolország területe majdnem 500 000 négyzetkilométer. — Carlos entra en el comedor. a kapott levelezőlap. — . a megvett ruhák. Todos toman café •con leche y comen pan con mantequilla. b) A ruhát megvették (estar + part). réz­ ben. Mária szép kirakatokat látott. a csukott ajtók.

Vivíamos felizmente. Estudiabais todo el día. Te sovány ifjú voltál. Tenía muchos amigos. Tú eras un joven delgado. > -lamos -ir : J -ar: -ábais Pedro estudiaba mal. Te keveset tanultál. Nagyon sokat tanultak.20 Yo estudiaba bien. Érai* alegres. Luis era un muchacho alegre. Kényelmesen éltek. Együtt tanultunk. Estudiaban muchísimo. Teníamos mucho que hacer. Éramos condiscípulos. A fővárosban laktatok. Boldogan éltünk. Tenían un cuarto hermoso. Sok barátom volt. Estudiábamos juntos. Andrés y Luís eran mellizos. LECCIÓN VEINTE A folyamatos múlt — El imperfecto Én jól tanultam. Gyakran voltatok éhesek. Szép szobájuk volt.C T : ! -ía 1 j -ar: -abas -er :\ r } -ias -ir : ) -ar: -aba -er : \ r . Szőke hajad volt. Endre és Lajos ikrek voltak. Lajos vidám fiú volt. Egész nap tanultatok. Péter rosszul tanult. 11 Spanyol nyelvkönyv — 86H Szorgalmas tanuló voltam. Vidéken laktál. Tenías el pelo rubio. Osztálytársak voltunk. ' \ -íais -ir : J -ar : -aban -er : \ „ > -ián -ir : ) Yo era un alumno aplicado. Tú estudiabas poco. Teníais hambre a menudo. Pablo tenía el pelo negro. Vivíais en la capital. Vidámak voltatok. Vivían cómodamente. i -ia -ir : } -ar: -abamos -er : \ . Sok dolgunk volt. 161 . -ar : -ir Í J -aba . Pálnak jekete haja volt. Budapesten éltem. A ser (lenni) folyamatos múltja . Mária a szüleivel lakott. María vivía con sus padres. Vivías en el campo. Vivía en Budapest.

— Y durante las clases de geografía. — Yo también me acuerdodel tiempo cuando eras alumno del último grado: tenías largos cabellos castaños. Nosotros. me acuerdo a menudo de los mellizos Pásztor. liso. estaba siempre cuidadosamente vestido. Nos acercamos ya a los cuarenta años. Eran unos picarones y estudiaban menos que nadieSe parecían como un huevo a otro huevo y los profesores les confundían siempre. y los ojosnegros. charlaban. lanzando un profunda — suspiro. Durante las lecciones no estaban nunca atentos. — jSí. Además. Era tan alto y delgado como tú. evocábamos unos recuerdos de escuela. Estudiaba muy bien : en seguida lo captaba todo. tenía el pelo negro. mientras el profesor explicaba la materia nueva. vivacísimos. de Andrés y Emerico. — Sí. Tenía un aspecto muy distinguido. los recuerdos de la juventud 1 II Conversación — ¿Conque. En junio celebraremos el veinte aniversario de nuestro examen de bachillerato. tú y yo. También nosotros mismos. os ha gustado la nueva película? — Sí. Pero eras más picaro de lo que parecías. sí! Las lecciones de geografía eran larguísimas y las más aburridas. Cuando tenías diecisiete años erasun joven delgado. en el último banco. — ¿Había mucha gente en el cine? 162 . — Yo también.I Recuerdos do escuela Alejandro y yo estábamos sentados en cómodos sillones en el clubde la empresa. y eras un mozo de aspecto alegre e inocente. Se interesaba absolutamente por todo. muchísimo. muchachos. ¿Te acuerdas? Estábamos sentados juntos. papá. jugaban al ajedrez o resolvían palabras cruzadas. La película era hermosísima. quien era el alumno más inteligente de la clase? Era un muchacho de buena figura. • ¡Qué se le va a hacer 1 — dijo Alejandro. aunque no jugábamos al ajedrez. peinado hacia atrás. durante cuatro años. — Los años vuelan rápidamente. apuntaban a los otros. — {Parece increíble I Me acuerdo de los años de escuela muy bien. eran los alumnos más traviesos de la clase. hasta dibujaban caricaturas de nuestros profesores. Nuestros cabellos comienzan a ponerse grises. éramoscondiscípulos. — ¿Te acuerdas de Francisco Székely. ni resolvíamos palabras cruzadas. con el peí» rubio y rizado. dormíamos o pensábamos en otras cosas* — ¡Bellos. Fumando cigarrillos.

fok castaño gesztenyebarna el mozo legény.* No hace tanto la zorra en un año como paga en una hora. hajít ei suspiro sóhaj profundo mély ponerse gris (es) (meg)őszül celebrar ünnepel. Jó szóval többre megy az ember. no hemos gastado más que ocho florines. no se veía ningún sitio libre. nagyon delgado sovány.) 11* 168 . La sala estaba repleta. porque el tejado queda abierto durante la proyección. megül el aniversario évforduló el bachillerato érettségi increíble hihetetlen acordarse (me acuerdo) emlékezik (amire: de) durante cuatro años négy éven át rizado göndör el grado osztály . el recuerdo emlék Alejandro Sándor el club klub la empresa vállalat. vékony el condiscípulo osztálytárs el mellizo. — ¿Habéis gastado mucho dinero? — No demasiado. Addig hány cselt a róka. vállalkozás evocar felidéz dijo mondta. ¿Para los periódicos? No. Nosotros dos juntos hemos gastado menos de diez florines. En los días de canícula. pidiéndole dinero. bizony! lanzar un suspiro felsóhajt lanzar dob. Végén csattan az ostor. la melliza iker 1. fiatalember inocente ártatlan más picaro huncutabb de lo que parecías mint ahogy kinéztél inteligente okos. — ¿No hacía mucho calor en el cine? — No. értelmes el más inteligente a legokosabb *(A közmondások értelme: 1. papá. a mi padre. Vocabulario muchísimo nagyon sokat -ísimo (fokozó képző) igen. míg csávába kerül. hosszú szánom-bánom. o. szólt (decir mond) ¡qué se le va a hacer l (itt:) bizony. por ser más precisos. IV Refranes Más moscas se cazan con miel que con vinagre. el cine "Libertad" es el cine más agradable de la ciudad. (Rövid dinom-dánom. III La vocaeión de escribir (Chiste) — — — — ¿Qué estabas haciendo en Madrid? Me ganaba la vida escribiendo.— Ya lo creo. — 2.

emberek ya lo creo meghiszem azt creer (creo. -aba. -ía. úgy képezzük. -abamos. torzrajz la clase de geografía földrajzóra explicar megmagyaráz la materia anyag jugar al ajedrez sakkozik el ajedrez sakk(játék) resolver (resuelvo . (meg)fejt palabras cruzadas keresztrejtvény cruzar keresztez . cazar vadászik. eleven distinguido disztingvált. resuelto) old. felöltözve interesarse érdeklődik (ami iráni: por) absolutamente teljességgel. megért menos que nadie a legkevesebbet. hogy az -ar végű igék tövéhez az -aba. éppenséggel captar felfog. crees) hisz repleto színültig teli la lihertad szabadság el tejado tető(zet) la proyección vetítés . -íamos. sovány fiatalember voltál. A folyamatos múlt egyszerű igealak . ke­ vesebbet. Éramos condiscípulos. la vocación de escribir írói hivatás la vocación hivatás ganarse la vida vmiből é l . elfog el vinagre ecet la zorra. -ías. -abas. -ían ragokat tesszük. -aban. arc liso sima baeia atrás hátra(felé) vivaz élénk. előadás III. áthúz aburrido unalmas bello szép la juventud ifjúság II. -íais. Francisco se interesaba por todo. el zorro róka Gramática 120 A folyamatos múlt — El imperfecto o el pretérito imperfecto Osztálytársak voltunk. mint a többi parecerse hasonlít confundir összetéveszt. figyelmes apun tar súg dibujar rajzol la caricatura karikatúra. Ferenc minden iránt érdeklődött. összezavar travieso rakoncátlan. AMAR szeretni amaba amabas amaba amabais amaban szerettem szerettél szeretett szerettetek szerettek II. Cuando tenías 17 años eras un joven delgado. ferde nunca soha(sem) estar atento figyel atento figyelő. előkelő cuidadoso gondos vestido felöltözött. pénzt keres IV. pajkos . termet.la figura alak. Amikor 17 éves voltál. az -er és -ir végű igék tövéhez pedig az -ía. . VENDER eladni vendía vendías vendía vendíais vendían eladtam eladtál eladott eladtatok eladtak III. conque nos hát mucha gente sokan la gente nép. Példák a ragozásra: I. -ábais. VESTIRSE öltözködni me vestía te vestías se vestía os vestíais se vestían öltözködtem öltözködtél öltözködött öltözködtetek öltözködtek amábamos szerettünk vendíamos eladtunk nos vestíamos öltözködtünk 164 .

Francisco era más inteligente que los otros. 2. c) Mientras el profesor explicaba la materia. Mária kevésbé szorgalmas nőtestvérénél. los mellizos jugaban al ajedrez o resolvían palabras cruzadas. b) amely a múlt bizonyos szakában (pl.Ugyanígy: ESTAR lenni CAER OIR VER esni látni estaba caía veía estabas eaías oías veías estaba caía oía veía estábamos . A folyamatos múlttal olyan múlt idejű cselekvést vagy állapotot jelölünk. nem pedig beállása vagy befejezése érdekel bennünket. caíamos oíamos veíamos estabais caíais oíais veíais estaban caían oían veían hallani oía Csak két ige képezi rendhagyóan a folyamatos m u l t a t : SER IR lenni menni era iba eras ibas era iba éramos íbamos erais ibais eran iban 121 A folyamatos múlt használata Haeía un tiempo hermoso. Francisco era inteligente. mindennap stb. amelynek folyamata. Minden nap fürödni mentünk a folyó­ hoz. en seguida lo captaba todo. a) Szép idő volt. Francisco estudiaba muy bien. Ferenc nagyon jól tanult. Az órák alatt sohasem figyeltek. 165 .) megismétlődött. A folyamatos múlt a leírás. súg­ tak a többieknek. A mozi tömve volt. El cine estaba repleto. Ferenc okosabb volt a többinél. szokásban volt. apuntaban a los otros. b) Durante las lecciones no estaban nunca atentos. a) amelyet folyamatában (nem pedig megtörténtében) tekintünk . nem pedig a cselekvés ideje . Cada día íbamos a bañarnos al río. az ikrek sakkoztak vagy ke­ resztrejtvényt fejtettek. o) amely párhuzamosan folyt egy másik cselekvéssel. az órák alatt. Ferenc okos volt. nyáron. Mialatt a tanár magyarázta az anya­ got. mindent rögtön felfogott. 122 A melléknév fokozása — Los grados de comparación de los adjetivos 1. María es menos aplicada que su hermana.

mint v. Mária a legkevésbé szorgalmas tanuló. felicísimo nagyon boldog. mint te. Az alapfokú hasonlítás Francisco era tan alto como tú. . Annyi könyvet adok neked. Az alapfokú hasonlítás a tan . az alapfokot (el grado positivo). amennyi szerkezettel történik.) 2. Ferenc volt a legokosabb tanuló az osztályban. cuanto (-a. -os. 166 _. . -os. a többi tanulóhoz viszo­ nyítva). -as) kevésbé hosszú.a s ) . grandísimo nagyon nagy. \ Este cuarto es muy hermoso. . míg az utóbbi össze­ hasonlítás nélkül fejezi ki a tulajdonság igen magas fokát. Tenía los ojos vivacíeimos. -os. a) a viszonyító felsőfokot (el superlativo relativo). -as) hosszabb. amennyit csak kívánsz. Won sze E z a s z o b a aa P' Spanyolország talaja nagyon gazdag. Nagyon élénk szeme volt. . hogy az előbbi máshoz viszonyítja vagy hasonlítja a tulajdonság legmagasabb fokát. . pl. az osztályban.3. a) Francisco era el alumno más intcligente de la clase. El suelo de España es sumamente rico. Ferenc olyan magas volt. Pedro es el más aplicado. Megjegyzések 1. -os. larguísimo nagyon" hosszú. .a s ) . Tengo tantos libros como vosotros. menos largo (-as. . tanto (-a. . hanem körülírással is kifejezhetjük. — Pedro es aplicadísimo. mint nektek. 3. -as) olyan v. como. Annyi könyvem van. . Este cuarto es hermosísimo. Nagyon sokat tanulok. mely maga a melléknév: 2. / El suelo de España es riquísimo. (Lehet azonban nála szorgalmasabb tanuló is. Péter nagyon szorgalmas. melyet a középfok elé tett határozott névelővel képezünk : el más fácil. . ül. melyet az alapfok elé tett más (inkább) vagy menos (kevésbé) határozószóval képezünk: más largo (-a. pl. riquísimo nagyon gazdag. la más fácil a legkönnyebb. annyi . mint. tanto (-a. Péter a legszorgalmasabb (ti. como olyan . los más fáciles. . A viszonyító és az önálló felsőfok közt az a különbség. Az önálló felsőfokot nemcsak az -ísimo képzővel. b) az önálló felsőfokot (el superlativo absoluto). a középfokot (el comparativo). . A melléknév fokozásában három fokot különböztetünk meg: 1. María es la alumna menos aplicada. . A cuanto alakot csak ige előtt használjuk. pl. melynek képzője -ísimo : facilísimo nagyon könnyű. las más fáciles a legkönnyebbek . -os. Te daré tantos libros cuantos quieras. . b) Estudio muchísimo. . El suelo de España es muy rico.

vagy felsőfokú melléknévről van-e szó). unas szót.-nál. u n a s kitétele többes számú főnév előtt Iskolai emlékeket idéztünk fel. Andrés y Emerico eran-unos picarones. Kevesebbet költöttünk tíz forintnál. mint én. Nem költöttünk többet nyolc forintnál.és felsőfokú melléknév helye a mondatban Francisco era el más inteligente alumno ( = el alumno más inte­ ligente). <c) Hemos gastado menos de diez florines. tagadó értelmű mondat után azonban •számnév előtt is que áll. ha utána főnév. 124 A közép. Evocábamos unos recuerdos de escuela. A közép. hogy „néhány". Gyakran előfordul. a jóifaangzáson kívül a melléknév szórendi helyére adott általános szabályok a mérv­ adók (vö. mint amilyennek látszottál. ha számnév következik. . A középfok utáni mint szót vagy -nál. elveszti saját névelőjét: el monte más alto = el más alto monte a legmagasabb hegy (illetve : a magasabb hegy. Ejercicios 1. amikor e szó nem is jelenti azt.]l23 a) A „mint". No hemos gastado más que ocho florines. v-nél ragot a) que-vel fordítjuk. i) Eras más picaro de lo que parecías. hogy a spanyolban többes számú főnév előtt ott találjuk •az unos. c) de-vel. hogy közép. b) de lo que fordulattal. A magyarban ilyenkor nem fordítjuk az unos. Jl25 Az u n o s . Endre és Imre kópé volt. mint te. ha ige következik.vagy felsőfokú melléknév a főneve előtt vagy mögött állhat. •ilyenkor a mondat értelme dönti el. 15).. Luis era más delgado que yo. Ferenc volt a legokosabb tanuló. Ha a felsőfokú melléknév névelős főnév után áll. -nél" kifejezése középfok után Nem vagyok olyan szorgalmas. Soy menos aplicado que tú. melléknév vagy névmás következik. unas szót. Contéstese a las preguntas siguientes : ) ¿Dónde estaban sentados un día Alejandro y su amigo Juan? ¿De qué hablaban? ¿Cuándo celebrarán el veinte aniversario de su examen de bachillerato ? ¿Dónde estaDan sentados durante los años que iban a la escuela? ¿Cómo era Alejandro cuando tenía diecisiete años? ¿Cómo era usted cuando tenía diecisiete años? ¿Y cómo es 167 . Lajos soványabb volt. Huncutabb voltál.

hanem a külföldi filmek is tetszettek nekem. charlan alegremente entre sí. Mária a legsoványabb lány a családban. mint te. Azok a képek nem olyan szépek. Többet költöttünk húsz forintnál. . mert mindenki élvezni (gozar de) akarta a szép időt. Mis niños son más aplicados . Emlékszem. mint hiszed. Több pénzt költöttéi. . Mientras los comensales se desayunan. és a házunktól nem messze volt egy mozi. su padre de usted. gyakran mentem színházba és moziba. me peino. . Esteban. parece. Reemplácese el presente del verbo por el imperfecto : Cuando estoy de vacaciones. és nem fújt a szél. . Substituyanse los puntos por las palabras que. Ott sokan voltak. Éva nem olyan sovány ( = kevésbé sovány). mert vasárnap volt. . No se han comprado más . mint én. Mindig olcsó helyeket vettünk. — Sok pénzt költöttem. . Míg bátyám a kertben egy padon ült és könyveket olvasott. 3. 4. a bátyám (mi hermano mayor) is velem jött. Annyi forintot költöttek. como según lo requiera cada oración : Emerico es más delgado . dos vasos de vino. mint ahogy látszik. luego voy al comedor. Az egész napot a szabadban (al aire libre) töltöttük. Después del desayuno unos van al lago a bañarse. Nem költöttetek többet harminc forintnál. me visto. Éva is nagyon sovány. Ráértünk. quierais. 5. nem esett. . mert sohasem volt sok pénzünk. Hemos tomado mas . Azok a képek a legszebbek. mint Erzsébet. . Os daremos tantos cuadernos . Para desayuno bebemos una taza de té o café con leche y comemos pan con mantequilla. (addig) én Margittal sétáltam a park­ ban. donde los comensales están sentados ya a las mesas. hogy akkor még szüleinkkel laktunk. No beberás más . Mi tío era más rico . 168 . Mi padre tiene tantos años . . Ennek a festőnek a képei nagyon szépek. otros se quedan en el salón del hotel y leen los periódicos y las revistas. Tradúzcase al español: a) Amikor iskolába jártam és nem voltam több. bien o mal? ¿Le gusta a usted resolver palabras cruzadas? 2.. de lo que. . mint Mária. María es menos feliz . Azok a képek ott szebbek. . . . de. me despierto más tarde que de costumbre (mint rendesen). He bebido más . tres tazas de café puro. Me lavo. De nem mentem egyedül. Ezek a képek olyan szépek. Dígase en español: Ezek a képek szépek. . b) Szép idő volt. Éva és Erzsébet nem olyan kövér (gordo). los tuyos. — Mária soványabb. mint Éva. creía. . . Cuando llueve juego con mis compañeros al ajedrez o resuelvo palabras cruzadas. mint mi. . mint 18 éves. Sütött a nap. mint azok. . doce pañuelos. cuatro helados. Lajos kevesebb pénzt költött. Éva olyan sovány.usted ahora? ¿Qué aspecto tenia Juan cuando era Joven? ¿Cómo se llamaba el alumno más inteligente de la clase? ¿Qué muchacho era? ¿Ha visto ya usted mellizos? ¿Cómo son los mellizos? ¿Qué hacen los alumnos traviesos durante la clase? ¿Charla usted también con su vecino? ¿Apunta usted a los otros? ¿Ya ha dibujado usted caricaturas? ¿Sabe usted jugar al ajedrez? ¿Cómo juega ustcdal ajedrez. . Nemcsak a magyar. Yo doy largos paseos y hago excursiones a las montañas que se encuentran no lejos de nuestro sitio.

Hablasteis con el profesor. Megírtad a feladatot. Megírták a leveleket. Megittad a limonádét. 169 . Escribimos unas tarjetas. Escribisteis las palabras. Feketét ivott. Escribieron las cartas. la princesa. írt barátainak. Beszéltél Évával. Megitták a vizet. Sört ittatok. Bebimos una taza de té. Escribió a sus amigos. Hablamos con ellos. Bebieron el agua. Megírtam a levelei. i Beszéltem a barátommal. Hablaron con todos. y su reino al hombre capaz de contarle un cuento de nunca acabar. Escribiste el ejercicio. Beszéltünk velük. Eseribí la carta. Bebió un café puro. El cuento de nunca acabar Había una vez un rey que ofreció la mano de su hija. Habló conmigo. Muchos nombres intentaron ganarse la mano de la princesa y el reino contando cuentos pero todos fracasaron. Bebiste la limonada. y el rey mandó cortarles la cabeza. Beszélt velem. Bebí el vino. Megittam a bort. Hablaste con Eva. -ar: -er: ) -é -ir: I " ' -ar: -er: -ir: -ar: -er: -ir: -ar: -er: -ir: -ar: -er: -ir: •¿ir: -er: -ir: | J -amos ] | -irnos 1 -asfcis | \ -isteis J -aron | í -ieron 1 -aste ) ( -iste 1 -ó Bebisteis cerveza. Leírtátok a szavakat Mindenkivel beszéltek. Ittunk egy csésze teát Megírtunk néhány lapot Beszéltetek a tanárral.LECCIÓN V E I N T I U N A A befejezett múlt — El pretérito simple Hablé con mi amigo.

Al cabo de seis meses el rey preguntó : — ¿Cuánto tiempo va a durar esta parte de tu cuento. las langostas van 170 . — volvió a • caer dormido. y el rey se echó también a dormir. — Gran parte del granero está todavía llena. Con el tiempo. . y al oir al hombre repitiendo : — . al despertar : — ¿Todavía se están llevando el grano? —. — contestó el hombre. . y al salir se llevó otro grano de trigo . se presentó un hombre que comenzó su relato de esta manera : — ¡Oh rey 1 Había una vez un gran tirano que mandó construir un inmenso granero. . invadieron el país muchas langostas . y entonces otra se llevó otro grano de trigo . .Por último. Y entró una novena langosta. destruyeron todo el trigo del reino y llegaron también al granero del rey. preguntando a veces. interrumpiéndose sólo para comer y dormir. — ¡Perdonad. y en 61 metió la cosecha de tres años. La primera de las langostas entró. entró una décima y se llevó otro grano de trigo. . Una vez lleno. pues. y luego otra más y se llevó otro grano de trigo . el rey le interrumpió diciendo : — Quiero saber lo que pasó por fin. por él y salió luego llevándose un grano de trigo. y se llevó otro grano de trigo . señor! pero todavía no estamos en ese momento. por último. — No puedo contar la segunda parte del cuento antes de terminar la primera. amigo? — Oh rey. y se llevó otro grano de trigo . hasta que. entró la segunda. Así el narrador contó monótonamente siempre lo mismo. seguramente. . no se sabe. Continuó de esta manera el cuento. • — respondió el hombre. Pero sólo r \ pudieron entrar en él por un agujerito. entró una tercera. quedado abierto por descuido de los albañiles. . alto como una montaña. .

Quédate con mi hija y mi reino. Tenga el rey paciencia. tanto más cuanto que tienen que levantarse temprano en los otros días. El rey empezó a preguntarse: — ¿Voy a -vivir bastante años para oir todo el relato? Lanzó " un profundo suspiro. El domingo por la mañana lá mayor parte de los hombres quiere dormir. hallé al fin un sitio. — ¿Cómo eso? ¿Qué ocurrió? — El sábado por la noche yo estaba en casa leyendo el periódico. Después de recorrer la mayor parte del tren. Conque. cerca de la puertecilla. — Justo. i. En vista de eso. tanto menos hallaba. — ¿Y lograste alcanzarlo? — Llegué a la estación en el último momento. — Te compadezco. y todavía las langostas se llevaron el trigo grano a grano. — ¿Un telegrama? ¿Quién te lo mandó? — Mi tía que vive en una pequeñísima aldea en las afueras de Lepsény. — Busqué un sitio. Y entonces otra langosta entró y se llevó un grano. pasó un año. me levanté muy temprano porqué tenía que alcanzar uno de los trenes de la mañana. porque tenía el máximo deseo de dormir y la mínima gana de levantarme. — Así es. los viajes en el ferrocarril son espantosos. cumpliste tu promesa. Pasaron semanas y meses. ¿Y cómo era la boda misma? 171 . •cuando recibí un telegrama. — Te comprendo perfectamente. El domingo por la mañana me desperté de pésimo humor. para no oir nada más <del interminable cuento. Pasé el domingo en el campo. puedes imaginártelo. con tal que me dejes en paz y no vuelvas a decir una sola palabra de las langostas ni de los granos de trigo. y entró luego otra y se llevó otro grano .a llevarse todo el trigo. En el telegrama me invitó a la boda de su hija menor. poquísimos sitios libres. Muchísima gente. Y así quedó interrumpido el cuento de nunca acabar. Tu cuento es interminable. el peor «itio en todo el coche. pero cuanto más buscaba. El resto. Los domingos. — Y ía boda se celebró ayer. No quiero saber lo que ocurrió a la langosta a quien le toca entrar ahora en el granero. Esto es lo menos que se puede decir. y por último acabó por caer dormido. el rey interrumpió un día a su narrador: — Amigo. — Lo sé. II Conversación — ¿Por qué no me llamaste ayer por teléfono? — Porque no estuve en casa.

Vocabulario la cerveza sör I. elvállal fracasar csődöt mond. Mindenért meg kell dolgozni.* No se ganó Zamora en una hora. — 2. Te llamaré mañana por la tarde. megbukik mandó cortarles la cabeza levágatta a fejüket mandar megparancsol. ) — 3. elmesél intentar megpróbál. El favorito le escribió dándole las gracias y diciéndole : — Este libro es tan interesante que estoy deseando recibir el segundo tomo. aratás una vez llena amikor már tele volt Ueno teli invadir ellep.— La recuerdo con sumo gusto. Por eso no quiero molestarte más. construímos) épít inmenso óriási. Mis parientes me recibieron con la mayor alegría. ha okát megszüntetjük. jelentés. végtelenül nagy el granero csűr. Comí y bebí toda la tarde. hercegnő el reino királyság capaz de képes vmire contar (cuento. feldúl el trigo búza llegar eljut el agujero lyuk. contamos) elmond. — Y tienes muchísimo sueño. magtár la cosecha termés . escribiendo en la última página : — Segundo y último tomo. végtelen la princesa hercegkisasszony. jAdiós 1 III Un libro interesante (Anécdota) Un rey pensó obsequiar a su favorito enviándole un libro cuyas hojas eran billetes de banco. nyílás *(A közmondások értelme: 1. La comida de boda era óptima. (Türelem rózsát terem. elbeszélés de nunca acabar soha véget nem érő. küld. Nem egy nap alatt épült fel Buda vára.. elözönli la langosta sáska destruir (destruyo. zsarnok construir (coustruyo. ¡Hasta mañana ! — Gracias por tu amabilidad. -tat. hasta noche cerrada. el cuento mese. Muerto el perro se acabó la rabia. -tet el relato elbeszélés. Megszűnik a baj. destruímos) elpusztít. 172 . IV Refranes Nunca mucho costó poco. beszámoló de esta manera ily módon la manera mód el tirano kényúr. Volví con un tren de la mañana. El rey se sonrió y le envió otro libro igual.

estuve voltam (estar rendhagyó befejezett múltja) ¿cómo eso? hogy-hogy? pequeño kicsi. fiatalabb(ik) justo úgy van de pésimo humor nagyon rosszkedvűen pésimo nagyon rossz. együttérez (akivel: tárgyeset) con sumo gusto a legnagyobb örömmel sumo legmagasabb. óhaj. la anécdota anekdota. . vágy mínimo legkisebb. legnagyobb el degeo kívánság. .subjuntivo) azzal a feltétellel. . rieron) nevet IV. gondatlanság el albañil kőműves llevarse elvisz. hogy . mesemondó monótono egyhangú hasta que amíg csak interrumpir félbeszakít pasar történik no estamos en ese momento még nem tartunk ott otro (-a) más még egy echarse a dormir lefekszik aludni al despertar amikor felébredt caer dormido elalszik / al cabo de végén. nagyon jó hasta noche cerrada késő éjjelig molestar zavar. kiváló la mayor parte de los hombres a legtöbb ember tanto más cuanto que annál is inkább. legrosszabb el humor kedv. rettenetes lo menos a legkevesebb cuanto más . ganar elfoglal. -eees) sajnál. muerto) meg­ hal.infinitivo) sikerül (vmit megtenni) el resto maradék. a többi el viaje utazás el ferrocarril vasút espantoso szörnyű. mert alcanzar elér. morimos . egyetlen quedar interrumpido félbemarad II.quedar abierto nyitva hagy el descuido hanyagság. maradvány . hogy bemenjen ¿a quién le toca? kin van a sor? (me toca a mí rajtam a sor) quedarse con megtart con tal que (-\. hogy dejar en paz békén hagy . reisteis. magával visz el narrador elbeszélő. kegyenc enviar (envío) küld la hoja (papír)lap'. . kis la aldea falu en las afueras de környékén la boda menyegző menor kisebb(ik). végül is interminable végtelen. reímos. legnagyobb óptimo kiváló. kimúlik la rabia veszettség. vágyakozás perfecto tökéletes. bevesz Zamora (spanyol város. múlva con el tiempo idővel seguro biztos acabó por azzal végezte. (fa)levél el banco pad dar las gracias megköszön el tomo kötet sonreír (se) mosolyog reir (río. reí. tanto menos minél többet (jobban) . a keresztények és az arabok közti harcok idején makacsul ellenállt a kasztíliaiak tá­ madásainak) muerto el perro a kutya kimúlása után morir (muero. legcsekélyebb la gana kedv. adoma. rövid történet obsequiar megajándékoz el favorito kegyelt. l a paz béke solo egyedüli. kedély máximo nagyon nagy. rio. terhére van (akinek: tárgyeset) la amabilidad kedvesség III. reímos . véget nem érő grano a grano szemenként en vista de eso erre való tekintettel. reiste. annál kevésbé recorrer bejár. düh 173 . utolér el tren vonat lograr (-\. el peor a legrosszabb la puertecilla (kocsi)ajtó compadecer (-ezeo. ezért a quien le toea entrar aki soron van. végigfut peor rosszabb .

VIVIR élni éltem éltél élt éltünk éltetek comimos ettünk comisteis ettetek comieron ettek amasteis szerettetek vivieron éltek A -car. -asteis. -imos. -iste. -aer. -gar. Hetek. -icron ragokat tesszük. -guar. -uir. -zar. -eer. -amos. Cumpliste tu promesa.- \ . -aron. Példák a ragozásra: I. COMER enni comí comiste comió ' ettem ettél evett viví viviste vivió vivimos vivisteis I I I . hogy az -ar végű igék tövé­ hez az -é. A befejezett múlt egyszerű igealak . Ayer recibí un telegrama.Gramática 126 A befejezett múlt — El pretérito simple o indefinido Pasaron semanas y meses. az -er és az -ir végű igék tövéhez az -í. úgy képezzük. elmúlt egy év. -üir végű igék ragozásánál ügyel­ nünk kell a helyesírásra: TOCAR érinteni JUGAR játszani AVERI­ GUAR kivizsgálni EMPEZAR meg­ kezdeni CAER ŰCTlí toqué jugué > / tocaste jugaste tocó jugó tocamos jugamos tocasteis jugasteis tocaron jugaron averi­ guaron empe­ zaron cayeron creyeron oyeron • averigüé averiguaste averiguó averiguamos averiguasteis empecé caí creí oí destruí argüí empezaste eaiste creíste oiste destruíste argüíste empezó cayó creyó oyó empezamos caímos creímos oímos empezasteis caísteis creísteis oísteis destruísteis argüísteis tJSIll CREER hinni OIR hallani DESTRUIR elpusztí­ tani ARGÜIR vitatkozni destruyó destruimos argüyó argüimos de­ struye­ ron argü­ yeron 174 . pasó un año. -ió. Beváltottad ígéretedet. AMAR szeretni amé amaste amó amamos amaron szerettem szerettél szeretett szerettünk szerettek II. hónapok múltak. -oir. -ó. -istcis. Tegnap sürgönyt kaptam. -aste.

175 Budapesten születtem. — Inés tenía los cabellos rubios. és gondolkodjunk el azon. Tegnap hatkor keltem. A befejezett múlt az elbeszélés ideje. Kolumbusz Kristóf 1446-ban született és 1506-ban halt meg. Míg én dolgoztam. A befejezett múlt a) olyan múlt idejű cselekvést jelöl. — A franciától és az olasztól eltérően a befejezett múltat. Ma reggel korán keltem. ha a múltban fennálló állapotot írjuk le. vagyis amikor a cselekvés befejezett voltát akarjuk kiemelni. c) olyan múlt idejű cselekvést jelöl. Un día el rey interrumpió a su narrador. közelmúltat használunk : Esta mañana me he levantado temprano. a mondatban ilyenkor rendszerint lezárt múlt időpontra vonatkozó határozót találunk (ayer. befejezett múltat használunk. a jelennel nincsen összefüggésben. és a cselekvés a jelennel nem függ össze. Ezért figyeljük meg jól a következő olvasmányokban az egyes igeidőket. hace cineo años stb. a gyerekek játszottak. Ha a múlt idejű cselekvés olyan időszakaszban ment végbe. a közel­ múltat és a folyamatos múltat a spanyol egyaránt használja beszéd közben. — Ayer me levanté a las seis. — Mientras yo trabajaba. Megjegyzések. hogy miért áll itt vagy ott ez vagy az az igeidő. sus compañeros ya estaban sentados a las mesas. 2. Egy napon a király félbeszakította mesemondóját. amikor egy másik cselekvés folyamatban volt. mely teljesen lezárult. amely tel­ jesen lezárult. los niños jugaban.127 A befejezett múlt használata a) Nací en Budapest. Estaba en casa cuando llegó el telegrama.). Az idők helyes használata már nagyobb gyakorlatot. sok olvasást igényel. b) c) . Ayer recibí un telegrama. Amikor János belépett az ebédlőbe. Cuando Juan entró en el comedor.. hatása még a jelenben is érezhető. Ágnesnek szőke haja volt. ha a múltban ismétlődő vagy párhuzamosan folyó cselekvésekről szólunk. H a a cselekvést folyamatában tekintjük. A befejezett múlt az elbeszélés ideje. Cristóbal Colón nació en 1446 y murió en 1506. b) a társalgás nyelvében olyan múlt idejű cselekvést jelöl. a folyamatos múltat használjuk. A mesemondó mindig ugyanazt mesélte. H a a múlt idejű cselekvés olyan időszakaszban ment végbe. Otthon voltam. Tegnap sürgönyt kaptam. A folyamatos múlt a leírás ideje. mely akkor következett be. El narrador contó siempre lo mismo. A világosság kedvéért össze­ foglaljuk a három múlt idő használatát: 1. Szép idő volt. társai már az asztalnál ültek. melynek befejezett voltát akarjuk kiemelni. Hacía un tiempo hermoso. E három idő tehát nemcsak az irodalom nyelvében szerepel. amely még nincsen lezárva. 3. A szoba kicsi volt. un día. amikor a sürgöny megjött. — El cuarto era pequeño.

a legtöbben lo menos (de) a legkevesebben Megjegyzések a fokozáshoz 1. menor jelentése idősebb. los bancos más bajos a legalacsonyabb padok. más pequeño konkrét értelmű. Me recibieron con la mayor alegría. A menyegzői lakoma nagyon jó volt. fiatalabb. Az alábbi mellékneveknek a szabályos képzésű alak mellett rendhagyóan képzett • közép.és felsőfoka is v a n : BUENO jó mejor más bueno jobb peor más malo rosszabb mayor más grande nagyobb menor más pequeño kisebb superior (-a) más alto magasabb cl mejor el más bueno a legjobb el peor el más malo a legrosszabb el mayor el más grande a legnagyobb el menor el más pequeño a legkisebb el superior el más alto a legmagasabb ) óptimo bonísimo. la menor excusa a legkisebb mentség. Más grande. más bajo konkrét értelmű: el monte más alto a magasabb (a leg­ magasabb) hegy. sumo altísimo nagyon magas ínfimo bajísimo nagyon alacsony muchísimo nagyon sok poquísimo nagyon kevés MALO rossz GRANDE nagy PEQUEÑO kicsi ALTO magas inferior (-a) BAJO alacsony más bajo alacsonyabb MUCHO sok POCO kevés más több menos kevesebb el inferior el más bajo a legalacsonyabb lo más (de) . mindig főneve után áll: mi hermana mayor nővérem. — Ha a mayor. Mejor és peor gyakoribb. mint más bueno. mayor és menor átvitt értelmű. Pl. legtöbbször azonban átvitt értelemben áll: el piso superior 176 . inferior olykor konkrét értelmű. 2. Ez a legrosszabb hely. la mayor falta a legnagyobb hiba. 3. los más pequeños niños a legkisebb gyerekek . Más alto. Este es el peor sitio. la mesa más grande a nagyobbik (a legnagyobb) asztal. — Superior. más malo. su hermano minor öccse. buenísimo nagyon jó pésimo malísimo nagyon rossz máximo grandísimo nagyon nagy mínimo pequeñísimo nagyon kicsi supremo. A legnagyobb örömmel fogadtak.128 A melléknév rendhagyó fokozása La comida de boda era óptima.

3. (P. b) imperfecto. József a legjobb tanuló. a harmadik terem a legnagyobb. A király levágatta a fejüket. Luis recibe muchas cartas. Az első terem a legkisebb. 5. Máximo. mint az. la ciudad inferior az alsó város. Los niños pueden Jugar. — Carlos se levanta muy temprano. hablaba. Reemplácese el presente del verbo por el pretérito simple: Me despierto de pésimo humor. A kényúr hatalmas csűrt építtetett. A mindennapi nyelvhasználatban az hacer igét használjuk a műveltetés kifejezésére (vö. Reemplácese el presente del verbo por la forma correspondiente del a) pretérito presente. Dígase en español: A te tollad Jobb. mínimo. 4. — A hasonlítás superior és inferior után a elöljárószóval történik: El trabajo era superior a sus fuerzas. a mandar ige felel meg. Én minden ruhámat a szabóval csináltatom. Példák: el momento supremo az utolsó pillanat. hablé con mi amigo. Llega a la estación en el último momento. Alcanzáis el tren. Bátyám nagyobb. bár önálló felsőfokok. ' A magyar -at. supremo és ínfimo.: 174). Mínimo és ínfimo a más szóval nyomatékosítható. Tu trabajas en la fábrica. me desayuno. Escribes cartas. -tat. el más mínimo dinero a legkisebb pénzösszeg. Se apresura para alcanzar el tren de las ocho. me quito la camisa de dormir y entro en el cuarto de baño. éj. con sumo gusto a legnagyobb öröm­ mel. = Por ejemplo: he hablado. Me afeito y me lavo rápidamente. c) pretérito simple: Hablo con mi amigo. Ez a sajt nagyon jó. 129 A mfiveltetés kifejezése El rey mandó cortarles la cabeza. salgo del cuarto de baño y vuelvo a mi cuarto. Comenzamos nuestro relato. János a legjobb barátom. A viszonyító felsőfokban a határozott névelő helyébe birtokos névmás is léphet: Juan es mi mejor amigo. el Tribunal Supremo a legfelsőbb törvény­ szék. Luego. Ez a szövet rosszabb. 12 Spanyol nyelvkftnyv — 6614 *177 .I a felsőbb emelet. el Sumo Pontífice a pápa (a legfőbb pap}. — Bebo agua. Salto de la cama. Bebo una taza de café con leche y como pan con mantequilla. El tirano mandó construir un inmenso granero. Ez a minőség elmarad a többi mögött. A munka meghaladta erejét. viszonyító értelemben is állhatnak. la más ínfima calidad a legsilányabb minőség. Después de vestirme. — Esta calidad es inferior a todas las otras. Busca un sitio y halla uno en el último coche. Yo mando hacer todos mis trajes al sastre. Comemos pan. Vivís en la capital. Contéstese a las preguntas siguientes: ¿Qué cuento leímos en la clase pasada? ¿Quién había una vez? ¿A quién ofreció el rey la mano de su hija? ¿Qué ocurrió a los hombres que intentaron ganarse la mano de la princesa? ¿Cómo comenzó su relato el hombre que se presentó por último? ¿Qué destruyeron las langostas? ¿Por dónde entraron las langostas en el granero del rey? ¿Qué se llevó cada langosta al salir del granero? ¿Son interesantes los cuentos de nunca acabar? ¿Al rey le gustó el cuento interminable? ¿Por qué volvió a caer dormido? Por último.) Alejandro me llama por teléfono. Mis amigos mandan construir una casa. Ejercicios 1. -el. ¿qué dijo el rey al narrador? ¿Conoce usted el fin de este cuento? 2. Ez a legrosszabb szövet. mint az enyém. calidad inferior gyengébb minő­ ség. 4. Ezek a szövetek nagyon rosszak. -tet műveltető képzőnek a spanyol irodalmi nyelvben .

és csak az utolsó vonattal tértem vissza a fővárosba. hogy tegnap miért nem hívtalak fel telefonon. Se dijo para sí: — Me iré por el mundo en busca de amo a quien servir. Szerencsére (Por fortuna) az utazás nem tartott sokáig. Húgom kisebb. Elképzelhe­ ted. A legény elszegődött szolgának egy paraszt házába.mint én. A sürgönyben lánya esküvőjére hívott meg engem. mert nagyon álmos vagyok és korán akarok lefeküdni. dijo para sí: A spanyolban felkiáltójel helyett kettőspontot írnak a levél megszólítása után. Ezért írtam neked ezt a lapot. a levél szövegét természetesen új sorban kezdik. Amikor társai hallották őt. mint mi. mint az ajtó. 1 178* . Minden kocsi tömve volt. tegnap reggel ötkor keltem. Az állomáson barátom nagy örömmel fogadott. después de acostarse. Holnap este azonban benézek hozzád. El mozo se hizo criado en casa de un labrador. y por eso dio en pensar cómo pedir la mano de ella. mint te. Al oirle sus compañeros. Nos hát. El mozo no tardó en simpatizar con la hija de su señor. Ők keveseb­ bet költöttek. I El sueño de un criado (Cuento asturiano) Érase una vez un mozo cuyos padres eran tan pobres que no tenía qué comer. Ez a minőség gyengébb amannál. Végigjártam az egész vonatot. és fél hatkor már elmentem hazulról. mint mi. ezt mondták: — Álmodik. de nem sikerült szabad helyet találnom. Ma este nem hívlak fel. amikor sürgönyt kaptam egyik vidéki barátomtól. de meg kell magyaráznom neked. Az utolsó percben szálltam fel a vonatra. Ez jobb minőség. Y después de mucho andar de pueblo en pueblo se hizo criado en casa de un labrador que tenía una hija muy guapa. Felvettem felöltőmet és a városba mentem. dijeron: —Í Está soñando. Y una noche. Szombaton este éppen vacsoráztam. Tradúzcase al español: Kedves Barátom! 1 Bocsáss meg nekem. Egész nap ettem és ittam. hogy mennyi ember várt a jegypénztárak (la taquilla) előtt. A holnapi viszontlátásig 1 LECCIÓN V E I N T I D Ó S A rendhagyóan képzett befejezett múlt Me puse el abrigo y fui a la ciudad. hogy elérjem a hatórás vonatot. Ti többel esztek. Nagyon keveset iszom. hogy zavarlak levelemmel. A legnagyobb örömmel segítek majd önnek. 5. Az ablak magasabb. Ez a munka meghaladja erőnket.

casa ilustre. porque sus padres tienen una casa con ciento cincuenta luces. Y al oirle sus compañeros. Se lo diremos a la hija de nuestro amo. sí. casa de ciento cincuenta luces . se casará con mi hija. casa ilustre. es ilustre y es rico . será rico. voy a contárselo todo a mi padre. sí. Y fue a escuchar a la puerta del criado y le oyó decir : — jAy ! casa de mis padres. y la chiva-atada. Cuando se lo dijeron. ¡Y sabe Dios las docenas de chivas que entrarán en la chivatada ! Y repitió la hija del amo : — Sí. dijeron: — Está soñando. y la chiva-atada. El labrador fue a escuchar el sueño de su criado. Al poco tiempo el criado se casó con la hija de su señor. Y ella le dijo a su marido: — Vamos a pasar unos días a casa de tus padres.— Soñaré despierto. sin duda es hijo de padres ricos. Y le contó lo que había. me casaré con él. tengo muchas ganas de conocerlos. algún disgusto habrá tenido con ellos y se habrá marchado de casa. Y dijo a las criadas : — Es ilustre. ella recibió la noticia con alegría. Y dijo una criada : — Sí. La hija del señor comenzó a saltar y a palmotear. casa de ciento cincuenta luces. luego dijo: — jQué oigo I Este joven es hijo de familia ilustre. me casaré con él. 12* 179 . y dijo en alta voz : — ¡Ay ! casa de mis padres.

Como sabes. vino también Ernesto. ¿Te divertiste ayer. Te reconozco por tu voz. Blanca. 180* . porque no hay que poner los discos de continuo. Creo que baila mejor que un bailarín. — Ernesto trajo su máquina fotográfica e hizo la mar de fotos. baila mejor que los otros. soy yo. — ¡Qué oigo ! Por supuesto. no te olvides mandarme unas que representan a ti y a Ernesto juntos. Lástima que hacia las siete empezó a llover a más y mejor y tuvimos que regresar a casa. Y debajo de aquel nogal. en casa de Sofía? — Muchísimo. II Conversación (Al teléfono) — ¿Con quién hablo? ¿Eres tú. jiremos ahora ! Se pusieron en camino y después de muchos días llegaron a un monte. Es mucho mejor que el gramófono. lo haremos más adelante. por poco se murió de risa. Él fue mi pareja en el baile. y su hermano el violín no peor que un virtuoso. Su mujer. ni es peor que un aparato de radio. porque es independiente del programa de la emisora. — Hubo mejor. Allí hubo una pequeña tertulia. Y como estaba muy enamorada de su marido y era buena. claro. gracias. ¿qué hiciste ayer? — Por la tarde hizo sol y por eso me marché a dar un paseo en el parque municipal. — ¿Dónde? jNo la veo ! ¿Cuál es? — Aquella choza . — Si las fotografías son buenas. — ¿Hubo una orquesta para bailar? Sé que Sofía toca el piano.— Viven muy lejos. Y tú. Julieta? — Sí. Ésta es toda la hacienda que tienen mis padres. al oir esto. — ¡Qué contratiempo ! ¿Y salieron bien las fotografías? — No lo sé aún. ni más ni menos. ¿Qué tal? — Bien. Pero tal fue la curiosidad de su mujer que le dijo: — jNo !. Los rollos de las películas los revelará Ernesto hoy o mañana. jmira ! está la chiva atada con una soga. — Me lo pensaba. sacó a sus suegros de la miseria y vivieron todos muy contentos. — ¿Sola? — No propiamente sola. y dijo el marido a su mujer : — Allí está la casa de mis padres. entre los invitados estaba también tu Edmundo? — Pues. El padre de Sofía compró hace poco un aparato magnetofónico. Bailamos de las ocho hasta la medianoche. en ella entra luz de ciento cincuenta estrellas por los agujeros que tiene en el tejado.

De gloria y pompa lleno. querida. útnak ered 181 . Y cesó el huracán . — Yo también a ti. y en el azul sereno. la busca keresés el pueblo helység. Si todo va bien. . előkelő la luz fény . sokáig tart (vmit megtenni) simpatizar rokonszenvez dio (dar befejezett múltja) dar en elkezd vmit tenni acostarse (me acuesto. pálma(ág) casarse con férjhez megy vkihez. habozik. előbb(re) adelante előre la curiosidad kíváncsiság . földműves dijeron (decir befejezett múltja) soñar (sueño. Rafael Pombo (1833-1912} Vocabulario puse (poner befejezett múltja) fui (ir befejezett múltja) se hizo (hacerse befejezett múltja) hacerse criado elszegődik szolgának el criado szolga. ébren ¡ay! ó! ó jaj I ilustre híres. " Y su camino Siguió en silencio el sol. hogy keressek. nem sokkal később ' tener (muchas) ganas (nagy) kedve van más adelante később . nőül vesz vkit la docena tucat al poco tiempo nemsokára. — Adiós. utálat algún disgusto habrá tenido con ellos bizonyára valami nézeteltérése volt velük la noticia hír palmotear tapsol (örömében) la palma tenyér . város . mañana por la tarde pasaré por tu casa y hablaremos un rato. inas el labrador paraszt. Siguió en silencio el sol. nemes. las luees ablak(ok) la chiva kecske(gida) la chiva atada a megkötött kecske la chivata da (szójáték) kecskeól el disgusto veszekedés. nos acostamos) lefekszik despierto éber. keressél stb. Y gritóle por mofa : "¡Astro divino ! ¿Dónde estás? ¿qué te hiciste? . viszály . lakosság no tardó en simpatizar egy-kettőre rokonszenvezett tardar en késlekedik. nevezetesség. . III El sol y el polvo Alzándose en furioso torbellino Eclipsó el polvo al sol. Tengo que contarte tantas cosas. soñamos) álmodik (amiről: con) I. — Pues bien. asturiano asztúriai érase una vez volt egyszer cuyos padres akinek a szülei dijo mondta irse por el mundo világgá megy en busca de keresni. y tornó al cieno El polvo vil. falu.— De acuerdo. látnivaló ponerse en camino elindul. keresésére . hasta mañana.

la choza kunyhó. nyugodt la pompa pompa / Gramática **"' a) A rendhagyóan képzett befejezett múlt A paraszt elment és szolgája álmát. meghallgatta El labrador fue a escuchar el sueño de su criado. leleplez olvidarse megfeledkezik representar ábrázol. nem szükséges poner los discos lemezeket feltesz el disco lemez de continuo folytonosan. la fotografía fénykép a más y mejor alaposan. alzarse felemelkedik. állandó independiente független (amitől: de) la (estación) emisora adóállomás ej parque municipal városliget municipal városi propio éppen(séggel) vino (venir befejezett múltja) Ernesto Ernő trajo (traer befejezett múltja) la máquina fotográfica fényképezőgép la mar de tengersok. el aparato készülék magnetofónico magnetofonni más ni menos pontosan úgy . heves el torbellino forgószél eclipsar elsötétít. -oces) felismer (amiről: por) divertirse (me divierto) szórakozik en casa de Sofía Zsófiéknál Sofía Zsófi la tertulia szűkebb baráti társaság bailar táncolni el invitado meghívott Edmundo Ödön el baile tánc sz el bailarín balett-táncos. állandóan continuo folytonos. táncművész la bailarina balett-táncosnő hubo (haber befejezett múltja) la orquesta zenekar la orquesta para bailar tánczenekar r tocar el piano zongorázik el piano zongora el violín hegedű el virtuoso zenevirtuóz hace poco nemrég. ¿eres tú? te vagy az? Julia (Julieta) Júlia (Juliska) Blanca Blanka reconocer (-ozco. megszűnik el huracán orkán tornar visszatér el cieno iszap. pech salir bien jól sikerül el rollo tekercs revelar előhív . felverődik furioso dühös. elhomályosít la mofa gúny el astro csillag(kép). kék ég sereno derűs. rengeteg la foto (las fotos). égi siguió (seguir befejezett múltja) el silencio csend. bemutat III. sár vil hitvány el azul kékség. 182 . nyugalom cesar abbahagy. csillagzat divino isteni. Se pusieron en camino. Ütnak eredtek. hazatér el contratiempo kellemetlenség. hogy nem istől morirse de risa majd meghal a nevetéstől la risa nevetés ibe: estar enamorado (-a) szerelmes (akibe : de) el suegro após la suegra anyós los suegros após és anyós la miseria nyomorúság II. bizony ony ám el gramófono gramofon no hay que nem kell. bőségesen tuvimos (tener befejezett múltja) regresar visszamegy. kevéssel ezelőtt. dühöngő. viskó la estrella csillag el nogal diófa la nuez dió la soga kötél por poco kis híja.

Csendben folytatta útját. személyben a hang­ súly — az egyszótagú alakok kivételével. b.. az egyes szám 1. deducir levezetni: deduje stb. o hangzót i. illetve u hangzóra változ­ tatják : 183 . 2. mint a szabályos képzésű igéknél. a mondat értelméből kitűnik. nem pedig a ragra. ill. — 1. componer összerakni: compuse stb. hogy az ir vagy a ser ige befejezett múltjáról van-e szó. 50. pl. melyek e hangzót a kijelentő mód egyes számában í-re változtatják (vö.). 3. és 3.b) Por poco se murió de risa. személyeben az e. vio — a tőre esik. b) Azok az e tövű igék. retener visszatartani: retuve stb. fue. A fenti igék összetételei természetesen az alapige rendhagyóságát követik. A befejezett múltat rendhagyóan képező igéket két csoportba oszthatjuk. Siguió su camino en silencio. mint dio. Majd meghalt a nevetéstől. Az Ír és a ser befejezeti múltja azonos . a) az alábbi igék rendhagyó toböl képezik befejezett múltjukat: ANDAR járni CABER elférni CONDUCIR vezetni DAR adni DECIR mondani ESTAR lenni HABER (segédige) HACER tenni IR menni PODER -hatni PONER helyezni QUERER akarni SABER tudni SER lenni TENER bírni TRAER hozni VENIR jönni VER látni anduve cupe anduviste cupiste anduvo cupo anduvimos cupimos anduvisteis cupisteis • anduvieron cupieron conduje condujiste condujo condujimos condujisteis condujeros di dije estuve hube hice fui pude puse quise supe fui tuve traje vine vi diste dijiste estuviste hubiste hiciste fuiste pudiste pusiste quisiste supiste fuiste tuviste trajiste viniste viste dio dijo estuvo hubo hizo fue pudo puso quiso supo fue tuvo trajo vino vio dimos dijimos estuvimos hubimos hicimos fuimos pudimos pusimos quisimos supimos fuimos tuvimos trajimos vinimos vimos disteis dijisteis estuvisteis hubisteis hicisteis fuisteis pudisteis pusisteis quisisteis supisteis fuisteis tuvisteis trajisteis vinisteis visteis dieron dijeron • estuvieron hubieron \ hicieron fueron pudieron pusieron quisieron supieron fueron tuvieron trajeron vinieron vieron i Megjegyzések. továbbá néhány o tövű ige a befejezett múlt egyes és többes szám 3.. Amint a fenti táblázatból láthatjuk.

(Szó szerint: Ödön jobban táncol. szerfölött. A határozószó viszonyító felsőfoka a középfokkal azonos .vagy felsőfokról van-e szó. cansado fá­ radtan. — Edmundo baila mejor que los otros. Edmundo baila mejor que un bailarín. mint egy balett-táncos. mai rosszul mucho nagyon. úgy képezzük» hogy a más vagy menos szót tesszük a határozószó elé : alegremente vidáman. István tanul a legjobban az osztályban. a legkevesebbet Vivo más felizmente que tú. Baila mejor que un bailarín. Károly a legjobb tanuló. Nagyon erősen esik. Pl. — Mejor és peor tehát melléknév is. a mondat értelme mondja meg. menos alegremente kevésbé vidáman. hogy közép. 184 . muchísimo nagyon (jól).) A határozószó középfokát. Károly jobban tanul a többieknél. semmint írja. határozószó is lehet . más cansado fáradtabban. (Csak úgy sza­ kad. mint te.) — Vagyis a határozószók viszonyító felsőfokát körülírással fejez­ zük ki. (Határozószó. Jobban táncol. mint a többiek. felicísimamente nagyon boldogan.PEDIR RE IB nevetni SEGUIR követni SENTIR érezni DORMIR aludni MORIR meghalni pedí rol scjmí sentí dormí morí pediste reiste seguiste sentiste dormiste moriste pidió rio SlfllliÓ peri lirio» reimos segu litios sentimos pedisteis reisteis sej/uhtels sentisteis dormisteis moristeis pidieron rieron siguieron sintieron durmieron murieron sintió durmió dormimos murió morimos 131 A határozószó fokozása Boldogabban élek.) — Carlos estudia mejor que los otros. a melléknév fokozásának mintájára. Ödön jobban táncol. (Melléknév. Nagyon jól szórakoztam.és felsőfokát: hien jói mejor jobban. Lajos a spanyolt jobban beszéli. Ugyanígy: Esteban estudia mejor en la clase. e két szó mondatbeli szerepét a mondat értelme határozza meg. mint egy balett-táncos. más alegremente vidámabban. Llueve a más y mejor. a legrosszabbul más többet. A határozószók önálló felsőfokát az -ísimamente és az -ísimo képzővel képez­ zük : alegrtsi mámente nagyon vidáman. Néhány határozószó rendhagyóan képezi közép. Ödön táncol a legjobban.) 2. mucho nagyon. Me divertí muchísimo. sokat poco keveset Megjegyzések. Carlos es el mejor alumno. pl. a legjobban peor rosszabbul. A határozószó középfoka után következő semmint vagy mintsem kötőszót egyszerűen que-vel fordítjuk: Luis habla el castellano mejor que lo escribe. a legtöbbet menos kevesebbet.

viszonyítás nélkül) a befe­ jezett jövő múlt idejű valószínűséget jelöl. Valószínűleg tíz óra volt ( = Tíz óra lehetett). María trabaja hasta no más (hasta más no poder). A befejezett jöv5 egy másik. Példák a ragozásra: RECIBIR kapni habré recibido habrás recibido habrá reeibido majd kaptam majd kaptál majd kapott VESTIRSE felöltözni me habré vestido te habrás vestido se habrá vestido os habréis vestido se habrán vestido majd felöltöztem majd felöltöztél majd felöltözött majd felöltöztetek majd felöltöztek habremos recibido majd kaptunk habréis recibido majd kaptatok habrán recibido majd kaptak nos habremos vestido majd felöltöztünk A befejezett jövőt két esetben használjuk: 1. Habrá tenido algún disgusto con Bizonyára volt valami nézeteltérése szüleivel. A határozószó önálló felsőfokát körülírással is kifejezhetjük. Luis se habrá levantado ya. Mária rengeteget dolgozik. El niño grita a más y mejor. 185 . Ti vagytok? Igen.3. somos nosotros. hogy az ige mögé tesszük. soy yo. Nagyon boldogan élnek. daremos un paseo. — Mis padres se habrán marchado ya. én vagyok. a magyarban rendszerint bizonyára. ¿Sois vosotros? Si.°zett jövővel kifejezett cselekvés be lesz fejezve akkor. Szüleim bizonyára elmentek már. pl. Te vagy az? — Igen. A gyerek torkaszakadtából kiabál. 2. Habrán sido las diez cuando volví a casa. mi vagyunk. valószínűleg szóval és múlt idővel fordítjuk. *«*•" A befejezett jövő — El futuro perfecto o compuesto Cuando habré recibido tu carta. Ha majd megkaptam leveledet. egyszerű jövő idejű cselekvéshez viszonyítva eloidejuseget fejez k i : a befe. önmagában (más jövő idejű cselekvéshez való. amikor az egyszerű jövővel kifejezett cselekvés be fog következni. Ha majd megebédeltünk. Lajos bizonyára felkelt már. pl. pl» Viven muy felizmente. sus padres. A befejezett jövő a spanyolban összetett igealak : az haber segédige egyszerű jövő idejéből és a föige par/icipio-jából áll. A személyes névmást az önállóan használt ser ige mellett úgy emeljük ki. vála­ te contestaré. sétálni megyünk. amikor hazajöttem. 133 A személyes névmás kiemelése ¿Eres tú? — Sí. szolok neked. Cuando habremos comido.

— Hová tettétek az újságot? — Nem tudtam megírni a levelet. — Miért nem mondtad el ezt nekünk? — A folyóiratot Ernőnek adtam oda. mint azelőtt. — Szüleid most boldogabban élnek. — Pablo ha respuesto (más mal) que los otros. — Sajnáltad. — Tú has hablado (más claro y distinto) que tus amigos. — Sentí haberle molestado. — Seguí bailando hasta la medianoche. — Ya vi muchas. mint teg­ nap. — Rengeteget dolgozunk. — Tegnap otthon voltunk. mint máskor. 186* . — Károly beszél a legtöbbet. semmint írok spanyolul. — Miért nem látogattatok meg bennünket? — István magá­ val hozta fényképezőgépét. — Fui muy contento de verle. Dígase en español: a) (usando el pretérito simple:) Lajos pénzt kért tőlem (részeshat. Conjugúeme en el pretérito simple los verbos de las oraciones siguientes: Di las fotos a mi hermana. — No cupe en el tranvía. — Testvéreim elmentek a moziba. — Nagyapám 1959-ben halt meg. — Nagyon sokat dolgoztam. — Az összes tanuló nevetett. — Vine para ver a Margarita. — Sokat kellett várnod? — Beszélni akartunk velük. Ejercicios 1. — A válaszban kitesszük a sí vagy no szót. — Quise divertirme con mis amigos. cosas en este mundo. — Az én anyám job­ ban főz. A magyartól eltérően a divertirse ige előtt a kérdésben nem tesszük ki a ¿Cómo? („Hoqyan?") kérdőszót. — Dormí ocho horas sin despertarme. — No le dije la verdad. 4. Contéstese a las preguntas siguientes: ¿Qué cuento leímos en la clase precedente (előző)? ¿Cómo se intitula (Mi a címe) este cuento asturiano? ¿Cómo eran los padres del mozo de quien (akiről) se habla en el cuento? ¿Qué se dijo el mozo un día? ¿Dónde se hizo criado al fin? ¿Simpatizaba el mozo con la hija de su señor? ¿Qué quería hacer? ¿Qué dijo el mozo soñando en alta voz? ¿Qué dijeron sus compañeros al oirle? ¿Cómo recibió la hija del amo la notica sobre el sueño del criado? ¿Qué hizo después de escuchar el sueño?'¿Qué hizo el labrador? ¿Qué quería ver la hija del labrador cuando ya se había casado con el mozo? ¿Dónde estaba la casa de los padres del mozo? ¿Cómo era? ¿Qué hizo la mujer del mozo al oir sus palabras? ¿Qué hizo luego? ¿A usted le gustan las pequeñas tertulias? ¿Le gusta a usted bailar? ¿Tiene usted un gramófono? ¿Tiene usted también un aparato de radio? ¿Qué programa quiere usted escuchar en la radio? ¿Tiene usted una máquina fotográfica? ¿Cuándo hizo usted fotografías? ¿Salieron bien sus fotografías? ¿Sabe usted revelar los rollos de películas? 2. — Mélyen aludtak. — Ma jobban érzem magamat. Substituyanse los adjetivos por la forma del adverbio correspondiente: El matrimonio Varga vive más (feliz) que vosotros. — Ma több levelet kaptunk. hogy nem érsz rá. — Traje conmigo la máquina fotográfica. — A múzeumban sok érdekes dolgot láttunk. 3.134 A d i v e r t i r s e ijje hasznalata Hogyan mulattál tegnap? Nagyon jól. b) Csak úgy szakad az eső. — Hemos cantado (alegrísimo). la dije toda a mis padres. — Ayer fui al teatro. — Guando supe la verdad. — Jobban beszélek. — Tovább olvastam a szöveget. — No pude ponerme en camino. — Éva tanul a legkevesebbet. — Anduve rápidamente. mint Teréz néni. eset). — Puse un disco para bailar. — Nosotros nos divertimos (más bueno) que nuestros amigos. — Hice todo lo posible. — A gyerekek torkuk szakadtából kiabál­ > nak. ¿Te divertiste ayer? Sí. muchísimo.

A befejezett régmúlt — El pretérito anterior Después de que hubo regresado a casa. A múlt idejű főnévi igenév — El infinitivo perfecto o compuesto Estoy contenta de haber venido con anticipación. Miután felmutatták jegyüket. amikor hazajöt­ tem. 5. János pompás kedvében ébredt. Hogyan mulatott a húgod? ő is nagyon jól mulatott. odasietett feleségéhez. majd fiaimmal sétálni megyek a városligetbe. Kilenc óra lehetett. b) Mit csinálsz holnap? Holnap vasárnap lesz. Ödön és Ernő is. — Hogyan mulattatok tegnap? Nagyon jól. Nekem a tánczene tetszett a legjobban. Tradúzcase al español: a) Tegnap este nagyon jól mulattam. Később gramofonlemezeket tettünk fel. meg fogom neked mutatni őket. mert teljesen kialudta magát. Ha majd előhívtam a fényképeket. Ernő táncolt a legtöbbet és a legjobban. bementek a színház földszintjére. és rengeteg felvételt fogok csinálni a gyerekeimről (de). Ő az. corrió a su mujer. Éjfélig táncoltunk. és Ödön hegedült. Zsófi zongorázott. 187 . entraron en el patio del teatro. Magammal viszem majd a fényképezőgépet. felkelek.c) Te vagy az? Igen. — Hány óra van? Tíz óra lehet. — Beszélni fogok Jánossal. Ők azok. ha majd megjött (haya vuelto) a gyárból. mert magam hívom elő a fényképtekercseket. hogy előbb jöttem. én vagyok. Örülök. Zsófi. Blankáéknál kis(ebb) házimulatság volt. Ha majd elolvastam az újságot. Jól sikerülnek a fényképeid? Nagyon jól. LECCIÓN VEINTITRÉS A folyamatos régmúlt — El pretérito pluscuamperfecto Juan se levantó de excelente humor porque había dormido a más no poder. A meghívottak közt (ott) volt Júlia. Mihelyt hazajött. Ha majd kialudtam magam. Ti vagytok? Mi vagyunk. A múlt idejű határozói igenév — El gerundio pasado o compuesto Habiendo mostrado sus billetes. lefekszem.

Había asistido al reestreno de "Hamlet". Después de haber descansado y comido algo. — Cuando habré dormido una horita. Soy muy aficionada al teatro. al fin. el sábado por la noche. — No he pensado en ello. luego se encaminaron al teatro. el sábado. Habiendo entregado sus abrigos y sombreros a la encargada del guardarropa. se apresuró a casa para descansar un ratito. Ana y Juan no tuvieron que aguardar largo rato en el guardarropa. — Siento no haber traído conmigo los gemelos. Habiendo llegado con media hora de anticipación. — dijo Ana. querido. se pusieron a pasearse por el vestíbulo del teatro. porque en vísperas. Llegó. Primero. la tragedia más grandiosa de todas las de Shakespeare. que a mí me gustan mucho los espectáculos. el matrimonio Varga empezó a prepararse para la función. Ambos se pusieron sus mejores galas. Tan pronto como Juan hubo terminado el trabajo. Juan no se lo hizo decir dos veces. — Estoy contenta de haber venido con anticipación. había estado con su mujer en el Teatro Nacional. — advirtió Juan. He logrado procurarme dos localidades buenas. me sentiré mucho mejor. tendré bastante tiempo para observar los vestidos de las señoras. porque era domingo y había dormido a más no poder. Después de que hubo regresado a casa. segundo. Unos días antes. — Así.I En Í'1 I en 1ro Ayer por la mañana Juan se levantó de excelente humor. el director cultural de la fábrica había preguntado a Juan si quería comprar dos billetes de teatro. ¿Estás contenta? — [Vaya una pregunta 1 Tú sabes muy bien. este sábado nos iremos al teatro. corrió a su mujer y le dijo: — Palomita mía. — dijo Juan para sí. 188 .

el anfitrión pagó la cuenta y solamente dió al mozo diez centavos de propina. arrastrándole a la calle y cerciorándose primero de que nadie podía escucharlo. me encargo de eso. * — ¿Qué espectáculos anuncian las carteleras? — En el Teatro de la Ópera representan óperas que he visto ya todas. el mismo individuo gratificó a la encargada del guardarropa con cinco pesos. Estaba empezando la función. los palcos y los pisos repletos de gente. .Al fin sonaron las campanillas anunciando el próximo comienzo de la función. — ¿Verás bien de esta butaca? — preguntó Juan a su mujer. — Te puedo proponer el Teatro Alegre. Pues bien. al salir del teatro. La tragedia del Hombre. En el Teatro Nacional han puesto en escena el drama de Madách. si no has dado más que diez centavos de propina al mozo del restaurante. III Un rapto de generosidad (Chiste) Un amigo había invitado a otro a comer en un restaurante y a ir luego a un teatro. pero prefiero las obras con música. Después de la comida. es decir la ópera y la opereta. — le respondió Ana. Una acomodadora les condujo a sus asientos. a mí me gustan todas las funciones. — ¡Hombre. — ¿Por qué. Hubo muchos aplausos y hasta ovaciones. Vieron la platea. Las actrices y los actores desempeñaron sus papeles con una maestría extraordinaria. — ¿Qué clase de obras prefieres? ¿La tragedia o la comedia? — Eso depende de mi humor. Más tarde. — No lo sé aún. ¡Hay que ver el magnífico abrigo •que me ha dado en vez del mío 1 189 . tomando del brazo a su amigo. hazme el favor de comprar las localidades. La representación alcanzó un gran éxito. el telón metálico que se estaba levantando. Por lo general. — Ya lo veo que quieres reírte. Luego se levantó el telón y apareció la escena con la decoración del primer acto. II Conversación — Tengo ganas de ir al teatro uno de estos días. Ana y Juan miraron alrededor. dijo : — Es que la del guardarropa . — Bien. — Te lo diré más tarde. Habiendo mostrado sus billetes a la entrada al acomodador que los verificaba. estoy"asombrado ! — le dijo el amigo. Ana y Juan entraron en el patio del teatro. donde dan una comedia francesa. le das cincuenta veces más a la encargada del guardarropa? Y el tacaño. .

. különleges el aplauso taps la ovación hangos tetszésnyilvánítás II. ambas mind a ketten la gala díszruha habiendo llegado minthogy . eredmény el actor. felkészül (amire: para) ambos. hogy nem hoztam el los gemelos színházi látcső advertir (advierto) megjegyez. la actriz színész. küszöbön levő el comienzo kezdet la entrada bemenet. conduces) vezet el asiento ülőhely. dráma proponer (-pongo. a vég­ sőkig correr fut. la acomodadora jegyszedő verificar ellenőriz conducir (conduzco. kedvel (amit: a) tan pronto como mihelyt después de haber descansado miután pihent prepararse elő-.Vocabulario excelente pompás. fémből való aparecer (aparezco. színésznő desempeñar su papel szerepét eljátssza desempeñar ellát. que clase de miféle la comedia vígjáték la música zene la ópera opera la opereta operett la cartelera plakát poner en escena színre visz el drama színmű. ülés la butaca zsöllye. . la encargada megbízott ponerse a (-\-inf. másodszor en vísperas de előző este. menetjegy el patio színházi földszint. belépés el acomodador. -pones) javasol dar ad (darabot színházban) encargarse elvállal (cuntí: de) . segít. elvégez. . (oda)siet con anticipación előbb. . érkeztek con media hora de anticipación fél órá­ val előbb aguardar vár largo rato sokáig el guardarropa ruhatár habiendo entregado miután átadták entregar átad el sombrero kalap la encargada del guardarropa ruhatárosnő el encargado.) elkezd (vmit tenni) 190 pasearse fel-alá sétál el vestíbulo előcsarnok de haber venido con anticipación hogy korábban jöttem siento non haber traído sajnálom. segundo először . ápol vkit el reestreno felújítás la tragedia tragédia grandioso nagyszerű. belső udvar I. szól próximo közeli. elintéz el papel szerep la maestría művészi teljesítmény extraordinario rendkívüli. . primero . szín la decoración díszlet(ezés) el acto felvonás la representación előadás el éxito siker. óhajt-e no se lo hizo decir dos veces nem mon­ datta magának kétszer la paloma galamb procurar ^szerez el espectáculo színdarab. előre la anticipación előleg el billete belépőjegy . . vminek az előestéjén la víspera előest asistir a jelen van vminél. nagyszabású de todas las de Shakespeare Shakespeare valamennyi tragédiája közül unos días antes néhány nappal ezelőtt el director cultural kultúrfelelős cultural kulturális si quería (hogy) akar-e. kiváló a más no poder végkimerülésig. támlásszék alrededor körül. apareces) előtűnik. előadás ser aficionado (-a) szeret. korábban . szalad. megjelenik la escena színpad. körbe la piatea (színházi) földszint el palco páholy el telón metálico (színházi) vasfüggöny el telón színházi függöny metálico fém-.

me­ lyet néhány nappal ezelőtt a ki­ rakatban látott. A folyamatos régmúlt összetett igeálak: az haber segédige imperfecto-jából és a főige paríicípio-jából áll. Szombaton János a feleségével a Nemzeti Színházban volt. la encargada) ¡hay que ver! (azt) látni kell! en vez de helyett. vonszol cerciorarse megbizonyosodik (amiről: de) es rue ez azért van. Tegnap kaptam meg a levelet. rablás. személy gratificar megörvendeztet. Recibí ayer la carta que mi hermano había escrito de Roma. el rapto roham . Néhány nappal ezelőtt a kultúrfelelős megkérdezte Jánostól. el tren ya había salido. a ragozásra: VEN IPi j ö n n i había venido habías venido había venido habíais venido habían venido jöttem jöttél jött jöttetek jöttek LAVARSE mosakodni me había lavado' te habías lavado se había lavado nos habíamos lavado os habíais lavado se habían lavado mosakodtam mosakodtál mosakodott mosakodtunk mosakodtatok mosakodtak habíamos venido jöttünk A folyamatos régmúlt olyan múlt idejű cselekvést jelöl. már befejeződött.encargar megbíz (amivel: de) III. 111. hogy akar-e két jegyet venni. helyébe Gramática 135 A folyamatos régmúlt — El (pretérito) pluscuamperfecto El sábado Juan había estado con su mujer en el Teatro Nacional. Unos días atrás. amely egy másik (ma­ gában a mondatban kifejezett vagy csak odaértett) múlt idejű cselekvéshez képest előbb történt. mert la (ti. ámulok el tacaño fösvény. elragadás la generosidad bőkezűség el anfitrión vendéglátó gazda el centavo (a délamerikai pénzegység. melyet testvérem írt Rómából. Amikor a pályaudvarra értünk. További példák : Cuando llegamos a la estación. megfogja karját el brazo kar arrastrar maga után húz. Ana se compró el vestido que unos días atrás había visto en el escaparate. el director cultural había preguntado a Juan si quería comprar dos billetes. Példák. fukar tomar del brazo karonfog. cipel. 191 . Anna megvette magának a ruhát. a peso századrésze) fillér la propina borravaló el individuo egyén. megjutalmaz estoy asombrado meg vagyok lepve. a vo­ nat már elment.

tan pronto como. En seguida que Ana nos hubo visto. vo. *'*' A múlt idejű főnévi igenév — El infinitivo perfecto o compuesto Después de haber descansado y comido algo. m i n t : después de que miután. hogy a spanyolban öt múlt idő van. Tan pronto como Juan hubo tcrminado el trabajo. Ezért főleg olyan kötőszók után szokott •előfordulni. 192 . así que. A befejezett régmúlt összetelt igealak : az haber segédige befejezett múltjából •és a föige por/irípío-jából áll. megyek vala. Miután pihentek és ettek valamit. me llamó por teléfono. pl. Vargáék készülődni kezdtek. ott is ritkán. odajött hozzánk. hogy nem hoztam magam­ mal a látcsövet. Példák a ragozásra: LLEGAR megjönni hube llegado hubiste llegado hubo llegado hubimos llegado hubisteis llegado megjöttem megjöttél megjött megjöttünk megjöttetek VESTIRSE Öltözködni me hube vestido te hubiste vestido se hubo vestido uos hubimos vestido os hubisteis vestido se hubieron vestido felöltözködtem felöltözködtél felöltözködött felöltözködtünk felöltözködtetek felöltözködtek hubieron llegado megjöttek A befejezett régmúlt csak az irodalom nyelvében fordul elő. Mihelyt János megkapta a levelet. Mihelyt megérkeztünk. mentem. Luego que Juan hubo recibido la carta. átöltözköd­ tünk. luego que. •en seguida que mihelyt. se nos acercó. felhívott engem telefonon. Sajnálom. mentem vala. Olyan múlt idejű cselekvést jelöl. los Varga empeza­ ron a prepararse.— Ne csodálkozzunk azon. A múlt század magyar nyelvében is négy múlt idő volt még használatos.136 A befejezeti régmúlt — El pretérito anterior Mihelyt János befejezte a munkáját. Siento no haber traído conmigo los gemelos. hazasietett. amely közvetlenül megelőzött egy másik (rendszerint befejezett múlttal kifejezett) cselekvést. menék. nos mudamos de ropa. További példák : Después de que hubimos llegado. Mihelyt Anna meglátott bennünket. se apresuró a casa. Megjegyzés.

Sajnálom. megmosakodtak A múlt idejű főnévi igenevet ugyanúgy használjuk.espués de felöltőmet a ruhatárosnak. bemen­ tek a színház földszintjére. hogy késem. hogy zavartalak. kaptál stb. hogy késtem. örülünk. (hogy) megmosakodott. 138 Az összetett határozói igenév — El gerundio perfecto o compuesto Habiendo llegado con anticipación. a kötőszó ugyanis már eleve rámutat arra. míg azonban az infinitivo pre­ sente egyidejű. 83). Miután felmutatták jegyüket. átadtam Después de llegar ( = D. 13 SP NVol nyelvkönyv — . várniuk kellett. tehát. (hogy) eladtam. ' (hogy) kaptam. eladtál stb.A jelen idejű főnévi igenév mellett (amilyen pl. Debo excusarme dé haber llegado tarde. Habiendo mostrado sus billetes. Estamos contentos de haberos visto. addig az infinito perfecto a főmondat állítmányának idejéhez képest előidejű cselekvésre utal: < Egyidejűség : Infinitivo presente Siento molestarte. mely az haber segédige jelen idejű főnévi igenevéből és a föige participio-jából áll: Jelen" idejű főnévi igenév amar vender recibir venir lavarse szeretni eladni kapni jönni mosakodni haber amado ' haber vendido haber recibido haber venido haberse lavado Múlt idejű főnévi igenév (hogy) szerettem. Debo excusarme de llegar tarde. hogy előidejüségről van szó: Miután a színházba érkeztem. entre. Bocsánatot kell kérnem. ha nyilván előidejüségről van szó . vender. örülünk. elsősorban mellékmondatok rövidítésére (vö. hogy láthatunk benneteket. haber llegado) al teatro. hogy zavarlak. szerettél stb. hogy láthattunk benneteket Megjegyzés. Előidejűség: Infinitivo perfecto Siento haberte molestado. (hogy) jöttem. gué mi abrigo a la encargada del guardarropa. 133 . Ana y Juan tuvieron que aguardar. Estamos contentos de veros.614 Minthogy Anna és János korán jött. mint a jelen idejűt. egyszeri (és nem folyamatos) cselekvést jelölő igék esetében a múlt idejű főnévi igeñév helyett sokszor jelen idejű főnévi igenév szo­ kott állni akkor is. — Beálló. jöttél stb. Sajnálom. escribir) a spa­ nyolban múlt idejű főnévi igenév is van. Bocsánatot kell kérnem. amar. entraron en el patio del teatro.

(miután stb. minthogy kötőszóval és múlt idejű igealakkal fordítjuk. A magyarban rendszerint miután. ***" Az eddig tanult igemódok és igeidők összefoglalása I. vö. A felszólító mód — el imperativo (csak jelen ideje van) III. a folyamatos régmúlt — el (pretérito) pluscuamperfecto 7. négy egyszerű és négy összetett ideje van: 1.— el pretérito presente 6.) felkelt (miután stb. a befejezett jövő — el futuro imperfecto o simple II. a jelen idő — el presente pl.) megjöttem. szerettél stb. hogy az összetett határozói igenév mindenkor «lőidejűséget fejez ki. a közelmúlt.el (pretérito) — imperfecto 3.) felöltözött .Az etfidejű v. a folyamatos múlt . levantarse felkelni venir vestirse jönni öltözködni Az összetett határozói igenévvel ugyanúgy rövidítünk mellékmondatokat. (miután stb. 2. A kötőmód — el subjuntivo (egyelőre csak jelen idejét ismerjük) 194 háblo beszélek hablaba beszéltem hablé beszéltem hablaré beszélni fogok . mint az egyszerű határozói igenéwel (gerundio simple. Az e g y s z e r ű igeidők: 1.) szerettem. megjöttél stb. összetett határozói igenév az haber segédige egyszerű határozói igenevéből és az főige participio-jából áll: Főnévi igenév amar szeretni összetett határozói igenév habiendo amado habiéndose levantado habiendo venido habiéndose vestido (miután stb. a befejezett régmúlt — el pretérito anterior 8. az egyszerű jövő — el futuro imperfecto o simple 2. a befejezett múlt — el pretérito simple o indefinido 4. A különbség csak az.. A kijelentő mód . Az ö s s z e t e t t igeidők: he hablado beszéltem había hablado beszéltem hube hablado beszéltem habré hablado majd beszél­ tem habla beszélj! hablar beszéljetek! hable beszéljek 5.: 64).

Dígase en español: a) (Usando el infinitivo)^ őrülök (alegrarse de). — Escribiéndome una carta. Az igenevek 1. los espectadores entraron en el patio del teatro. 3. egyszerű — imperfecto o simple hablando beszélve b) előidejű v. el tren no (llegar) todavía. tengo mucho tiempo para prepararme. hogy (ők) későn keltekl — Miután ettünk valamit. 13* / 195 . hogy meghívhatlak ebédre. A h a t á r o z ó i a) egyidejű v. hogy nem láttak benneteket. los dos amigos se quedaron en el vestíbulo del teatro a fumar cigarrillos. igenév — el participio igenév — el gerundio b) múlt idejű — perfecto o compuesto 2. — Milyen kár. Cambíense los infinitivos entre paréntesis por la forma correspondiente del pluscuamperfecto o pretérito anterior: Ayer el enfermo se sintió mejor. Tradúzcase al húngaro : a) Siento no poder venir a verte. hogy későn kelteml — Milyen kár. — Habiendo olvidado traer consigo los gemelos.A m e l l é k n é v i . entramos en el cuarto de baño para lavarnos de pies a cabeza. hogy meghívhattalak ebédre. hogy későn keltél! — Milyen kár. beszélt stb. pero volvieron a casa sin haberle visto porque se había marchado a dar unpaseo. me harás un grande favor.3. Siento no haber podido venir a verte.IV. porque (llegar) con inedia hora de anticipación. beléptem a páholyba. Juan me hizo un grande favor. — Mis hermanos fueron a ver a nuestro abuelo.A f ő n é v i a igenév — el infinitivo hablar beszélni haber hablado hablado beszélt. — Llegando al teatro. Contéstese a las siguientes preguntas : ¿Va usted muchas veces al teatro ? ¿Cuándo estuvo en 'el teatro por última vez? ¿Qué vio usted en el teatro? ¿Dónde compró usted los billetes de teatro? ¿Qué localidades prefiere usted en el teatro? ¿De dónde ve usted mejor. — Miután megmutattam a jegyemet. hogy magunkkal vittük volna a színházi látcsővet. entregué mi abrigo a la encargada del guardarropa. — A színházba mentünk. összetett — perfecto o compuesto habiendo hablado miután x beszéltem. — Tan pronto que (oir) sonar las campanillas. — ¿Estás contento de recibir cartas? ¿Estás contento de haber recibido cartas? — El señor Varga piensa salir para Szeged mañana. El señor Varga piensa haber llegado tarde. örülök. — Después de (comer) en un restaurante. porque (dormir) mucho y profundamente. hogy későn keltünkl — Milyen kár. —. — Szüleim sajnálják. de la platea o de los palcos? ¿Qué hace la gente en el vestíbulo del teatro? ¿A quién se entregan los abrigos y sombreros? ¿Qué anuncia el próximo comienzo de la función? ¿^Qué hacen los acomodadores y las acomodadoras? ¿Qué se ve en la escena? ¿Guando alcanza la representación un gran éxito? ¿Con qué gratifican los espectadores la maestría de los actores y actrices? 2. beszélve ) jelen idejű — imperfecto o simple . — Habiéndome levantado temprano. — Ana reconoció a la actriz: la (ver) ya en otras piezas. Ana no vio bien la escena. anélkül. — Habiéndome escrito una carta. hogy ritkán látnak benneteket. Szüleim sajnálják. Ejercicios 1. Después de levantarnos ( = Después de habernos levantado). a színházba men­ tünk. — Habiendo llegado al teatro con anticipación. 4. los amigos fueron a un teatro. — Cuándo vine a la estación. tenía bastante tiempo para leer el periódico. b) Levantándome temprano. — Juan se puso a pasearse por el vestíbulo.

pero no pudieron conquistar las regiones montañosas del norte. Como eran más fuertes que los españoles. hazamentem. Tradúzcase al español: Tegnap vasárnap volt. sok taps volt az előadás alatt. Nieve y flores En el año 711. con su mujer Fátima. jegyeket vettünk a ma délutáni előadásra.b) (Usando el gerundio) Miután befejeztem a munkát. jól felelsz majd az iskolában. Tudom. Kár azonban. — Minthogy megtanultad az uj szava­ kat. melyet szombat este láttam a Vidám Színházban. Uno de ellos tenía su capital en'Granada. — Mivel a vonat késve érkezett. LECCIÓN VEINTICUATRO Lección de I repaso . Esta guerra de liberación de la tierra española se llama la Reconquista. En todos estos siglos no cesó la guerra de los españoles contra los invasores. Fátima era muy hermosa. La Reconquista fue terminada en el siglo quince. Hassán. Pompás kedvemben ébredtem. — Ha megtanulod az új szavakat. fogat mostam és fésülködtem. Hace muchos años vivía en Granada un rey árabe. a munkások hazamentek. — Minthogy kedvünk volt színházba menni. J . Los árabes reinaron en España siete siglos. . se apoderaron de la España del sur y del centro. Hassán quería mucho a su mujer y siempre cumplía todos sus deseos. hanem Feri barátommal. hogy neki is tetszenek a jó darabok. — Miután munkájukat befejezték. 5. hogy láttám a vígjátékot. Nekem a darab nagyon tetszett. Mialatt a fürdőszobában mosakodtam. Ezért sok taps volt az egész előadás alatt. En la España de aquella época* había varios reinos árabes. ) színésznő rendkívüli művészettel alakította szerepét. Legközelebb nem megyek egyedül. a színdarabra gondoltam. mindent jól láttam. Az előadásnak nagy sikere volt. mert jobban látok a földszintről. . hogy helyem egy páholyban volt. Minthogy magammal hoztam a látcsövet. Nem sajnálom. jól fogsz felelni az iskolában. sokat kellett várnunk a pályaudvaron. mert teljesen kialudtam magamat. — Mivel a színészek jól alakították szerepüket. los árabes que vinieron de África invadieron España. 196 * . Az egyik (Una de las .

vio con sorpresa las montañas tan blancas como la nieve. *197 . No he visto nunca tanta nieve. ver las montañas siempre cubiertas de nieve. El marido no sabía qué hacer para consolar a su mujer. Le prometió cumplir su deseo algún día. Pero al día siguiente. Los años pasaban y la nieve sólo estaba arriba en los altos picos de la Sierra. Es la flor de los almendros. . que yo mismo escoja el género de muerte. respetando el género de muerte escogido. II La mejor muerte (Anécdota) » Un bufón había ofendido gravemente a su soberano. primavera. Granada está situada aJ pie de la Sierra Nevada. . Llueve poco. todos los años. Pero el califa quedó inflexible. En los pióos de estas montañas la nieve aparece en invierno para desaparecer en primavera. Tú querías ver las montañas siempre blancas. Siempre hace buen tiempo. Al rey le hizo gracia la salida y le perdonó. y para cumplir tu deseo he mandado traer de las tierras de Arabia. *. la más alta de España. como cuenta la leyenda.¡Qué alegría! La nieve ha vuelto a cubrir las montañas. . Pero un día. donde se encuentra Granada. el califa de Córdoba. y decídete cuanto antes. — Di cómo quieres morir.almendros y replantarlos en las laderas más próximas de estas montañas. Todas las montañas estaban blancas de nieve. con asombro de todos. las montañas de alrededor de Granada se visten de blanco con la flor del almendro. Es más bonito. la nieve desapareció. el cual le condenó a muerte. Un día de. en Granado cayó una gran nevada.El clima de Andalucía. Hassán se sonrió y le contestó: — No es nieve. de viejo. Quiero x ver las montañas siempre blancas. es muy caluroso. Muy contenta corrió hacia su marido y le dijo: . Fátima al salir a la terraza de su palacio. El bufón rogó el perdón del soberano en gracia a sus buenos servicios anteriores.Señor — contestó el bufón —. durante el reino de Hassán. Entonces Fátima dijo a su marido: — Me gusta mucho este paisaje. quiero morir . No nieva nunca. Pero este deseo era más difícil de cumplir que otros. Fátima lloraba y repetía su deseo de . por lo menos. Y desde entonces.Señor — suplicaba el bufón — permíteme. en primavera.

lejtő desde entonces azóta la leyenda legenda. árabe arab apoderarse de hatalmába kerít vmit conquistar meghódít montañoso hegyes reinar uralkodik la guerra hábor. érdekében el servicio szolgálat. monda de alrededor környező II. elszánja magát cuanto antes minél előbb de viejo öreg emberként hacer gracia tetszik Ja salida elmés mondás respetar tiszteletben tart. Vannak mórok és vannak keresztények: A nézetek eltérnek. megbánt el soberano uralkodó. la cual aki.ú el invasor támadó. la muerte halál el bufón udvari bolond ofender megsért. több el clima éghajlat caluroso forró estar situado fekszik al pie de lábánál el pieo csúcs desaparecer eltűnik el asombro csodálat. tájkép siguiente következő eonsolar (consuelo. betolakodó la liberación felszabadítás. escoges) kiválaszt decidirse elhatározza magát. amely condenar (el)ítél el perdón megbocsátás. megkegyelmezés en gracia a (elöljárószó) -ra való tekin­ tettel. -~ 2. fel la terraza terasz el palacio palota el almendro mandulafa la almendra mandula Arabia Arábia replantar átültet la ladera hegyoldal. *(A közmondások értelme: 1.* H a y moros y cristianos. kiszolgálás anterior előbbi. veszekedésre mindig van ok. Vocabulario I. előzetes inflexible hajlíthatatlan suplicar könyörög por lo menos legalább escoger (escojo.)< 198 . Mórok vannak a tengerparton : Veszély közeleg. felszabadulás la tierra föld la Reconquista visszahódítás fue terminada befejeződött la época időszak. korszak vario különféle. kedvéért. consolamos) meg­ vigasztal prometer megígér arriba fent. havazás ' el paisaje táj. tekintetbe vesz III. szerecsen la costa tengerpart el cristiano keresztény •. el moro mór. ámulat i a nevada hóesés.III Refranes H a y moros en la costa. fejedelem el califa kalifa el cual.

(Por este motivo. felhívtam telefonon bátyámat-és húgomat. hogy felmegyünk a hegyre. — A feladatokat már megírtuk. Contéstese a las siguientes preguntas: .— A DélAmerikában beszélt spanyol nyelv nem különbözik sokban a Spanyolországban' beszélt nyelvtől. el pretérito simple con tres líneas . hogy ez a munka meg fogja haladni erőnket. mint a másik.) < > . el pretérito imperfecto. (Véase la gramática de la lección 22. 2. mint neked. las montañas de alrededor de Granada? 2. amennyit tudunk. én az újságot olvastam. — Azt hiszem. és fújt a szél. en primavera. .) István és én osztálytársak voltunk. de ő nem volt otthon. subráyense todos los verbos del trozo. mint Mihály bácsi gyerekei? — Amikor gyerekek voltunk. — Több mint ötven forintot. — Nem aludtatok eleget? — Nem tudom. — Amikor az egyetemre jártam. melyet tegnap vettem. színházba vagy moziba megy.rádiót hallgatta. — Tegnapelőtt szép idő volt. • Ejercicios de repaso Dígase en español: 1. — Vasárnap a legmagasabb hegyre mentünk feL — Szüleim a felsőbb emeleten laknak. — Hova tetted a megírt leveleket? — Elhatároztuk. el pretérito presente. — Megmutattam a feleségemnek a megvett jegyeket. — Mi már elolvastuk ezeket a folyóiratokat. con una línea. — Milyen volt az előadás? Nagyon jó volt. — Az út nagyon hosszú volt. durante el reino de Hassán? ¿Qué dijo Fátima a su marido? ¿Cómo cumplió Hassán el deseo de su mujer? ¿De . de la manera siguientes 1. A jobbpartot hegyek határolják. — Elér­ kezett az utolsó pillanat. Ő volt a legjobb ember a világon.. mint te.Ejercicios ' « 1. — A legnagyobb örömmel segítek neked. — öcsémnek nem adtam többet negyven forintnál. — Cukrot hozattam a bolt­ ból. A színház telve volt.gyobb örömmel fogadtak bennünket. adtam nővéremnek. tegnap azonban esett az eső. — Budapestet a Duna két részre osztja. — Miért nem vagytok olyan szorgalmasak. — A múlt évben a városi tanács nagyon sok új házat építtetett. ¿En qué-año invadieron los árabes de África a España? ¿Qué parte de España no pudieron conquistar? ¿Cuántos siglos reinaron los árabes en España? ¿Cómo se llama la guerra de liberación de la tierra española? ¿En qué siglo fue terminada la Reconquista? ¿Cuántos reinos árabes había en España de aquella época? ¿Quién vivía hace muchos años en Granada? ¿Cómo se llamaba la mujer de Hassán? ¿Quería mucho Hassán a su mujer? ¿Qué sucedió (történt) un día. — Láttam a vásárolt könyveket. — Mialatt Feri a. (Véase la gramática de la lección 21. — Neked élénkebb szemed van. hogy mikor . — Te kevesebbet tanulsz. 3. minden iránt érdeklődtem. — Pállal akartunk beszélni. — A tanár elolvasta a-tanulók által megírt feladatokat. ahol Shakespeare darabjának felújítását láttuk. — Amikor az ember szórakozni akar. — Rokonaink a legna-. desde entonces. kicsi és kövér gyerek volt. — Én több spanyol szót tudok. (Véase la gramática de la lección 20.4. — A gyere­ kek ma még nem mosakodtak.) Má délután későn jöttem haza a gyár­ ból.) Tegnap a színházba jnentünk. (Véase la gramática de la lección 19. és a zene is minden­ kinek tetszett.— Spanyol­ ország nagyon gazdag ország. kiváló volt. — Ágnesnek hosszabb haja van.) Nagyapám Szegeden született. — Amikor tegnap megkap­ tam a sürgönyt. 3. 199 . — Amikor András 12 éves volt. — Ez az ing gyengébb minőségű. vannak nyitva a múzeumok. — A szegény ember a legkisebb pénzösszeggel is meg lesz elégedve. — Miért nem jöttetek vasárnap hozzánk? — Nem tudtam csinálni semmit. — A mai újságot nem találtam az asztalra tett újságok közt. te erősebb voltál. mint én. el presente. con una línea ondulada. mint Máriának. qué color se visten. 2. mint én. — Barátom minden ruháját a szabóval csináltatja. i Expliqúese el empleo de los varios tiempos de los verbos en el trozo de lectura •"Nieve y flores". con dos líneas . — Nagyon rosszul feleltél tegnap az iskolában. — A sajt. — Annyit érünk.. és Budapesten halt meg. 4. — Ők nagyon boldogok.

sétálni mentünk a ligetbe. melyeket a gyár kultúrfelelősétől kaptam. — Te vagy az. — Ti már bizonyara láttátok az új darabot. (Véase la gramática de la lección 23. hogy na­ gyon jól mulatott. — Sajnálom. — Sajnáljuk. otthon maradtunk. — Miután a hó eltűnt. felhívott engem. — Tegnap délután csak úgy szakadt az eső. Rengeteget táncolt. hazasiettünk. aki súlyosan megsértette őt. 5. — A király megbocsátott az udvari bolondnak. Cogerías flores.— A tanulók a füzeteket az asztalra tették. János? Igen. — Mihelyt elkezdett esni az eső. 200 Jólesne (Szeretnék) kirándulni. — Feleségem nagyon örült a színházjegyeknek. bementem a nézőtérre. LeüZhetnénk egy padra. Virágokat szednél. — Megjött már a vonat? Bizonyára megjött már. • én vagyok. Sería una tontería quedarse en casa." Butaság. — Mélyebben aludtam. — Megtudtuk. — Apám rengeteget dolgozott a gyárban. amikor . — Mivel már láttuk az új vígjátékot. Podríamos sentarnos en un banco. • — Miután felöltözködtünk. — Mihelyt bátyám megérkezett a pályaudvarra. ¿Tendríais la bondad de ayudarme ? Saldrían con el tren de la mañana. ) . hogy nem írtam neked. meglátogattam őt.) Tegnap megkaptam a pénzt. podr fennétek olyan jók segíteni nekem ? A reggeli vonattál utaznának. gustar coger . 25 LECCIÓN VEINTICINCO \. hogy nem beszéltem Józseffel. tendr saldr -íamos -íais -ían . ez halálra ítélte őt. mint azelőtt.. — Jobban szórakoztunk.. — Ha majd megkaptátok a levelemet. . . melyet szüleim küldtek nekem.'— Amikor megtudtam.. A feltételes mód jelen ideje — El condicional imperfecto o simple Példák Az egyszerű jövő idő tövéhez járulnak a folyamatos' múlt ragjai Me gustaría hacer una excursión. . hogy rokonaink már a kétórás vonattal megjöttek. hogy nem láttuk az új darabot. az előadás megkezdődött. ser -ía -ías -ía . mint te. — Szombat délután kirándultam a he­ gyekbe. — A gyerekek sokat nevettek a moziban. mint ti. gyere az ebédlőbe reggelizni! — Fél nyolc lehetett.. a hegyek már nem voltak olyan szépek. azonnal válaszoljatokl — Ha majd felöltöztél.volna itthon maradni. — Miután átadtam felöltőmet a ruhatárosnőnek. — Minthogy az udvari bolond súlyosan meg­ sértette a kalifát. mert tíz óra vdn. — Mit hoztál magaddal külföldről? Néhány inget és néhány pár harisnyát hoztam magammal. — Hogyan mulatott Margit tegnap Vargáéknál? Azt hiszem. — Bocsáss meg nekem. hogy a barátom beteg (estaba .

— Yo también desearía ver mundo. — pasamos tres semanas agradables. Daría la vuelta al mundo. Jólesett volna (Szerettem volna) kirándulni. — jEn mi vida tendría ánimos para subir a un avión I 201 . — Utilizaríamos todos los medios de transporte moderno : trenes. —. pero tú sabes lo cansada que estoy y. Puedes imaginarte lo contentos que estarían nuestros chiquitos de tomar el sol. barcos. — Tienes razón. en las montañas. así sería una tontería quedarse en casa. ' Jöttünk volna. Te propondría otra cosa: deberíamos ir al parque cercano. I Los Varga sueñan con hacer un viaje Es un hermoso día de mayo. A feltételes mód múlt ideje — El condicional perfecto o compuesto Me habría gustado hacer una excursión. respiraría a pleno pulmón el buen aire primaveral y cogería para ti unas flores. hacer excursiones en velero. Después de dar una vuelta por los senderos del parque. mar y aire. Para emprender un largo viaje sería necesario < tener considerables ahorros en el banco. Sin embargo. de nem volt időnk. ' — jQué buen tiempo hoy ! — dice a su mujer. Este año yo preferiría pasar las vacaciones a orillas del Jago Bálaton. Yo no tendría nada en contra de un viaje por Italia o la América del Sur. — También a mí me gustaría hacer una excursión. automóviles y aviones. jVaya sueños I ¿Y quién te pagaría los gastos de viaje? — En eso no he pensado aún.en Mátraháza. Viajaría por tierra. — El verano anterior — dice Ana. Tomaríamos el sol y entretanto tendríamos tiempo para hablar de tus vacaciones que están acercándose. Juan Varga acaba de regresar a casa de su fábrica. . — Sin dinero tropezarías con serias dificultades. Un viaje al extranjero sería el colmo de mis sueños. ^ — En estos días sueño mucho con hacer un viaje al extranjero. — Ni que decir tiene.con un tiempo. ya son las cinco y media. bañarse. el matrimonio Varga se sienta en un banco asoleado y empieza a hablar de las próximas vacaciones.I 2. Allí podríamos sentarnos en un banco. pero no te­ níamos tiempo. remar. — Con un tiempo semejante me gustaría hacer una larga excursión por los bosques de Buda. además. • Deambulando por el bosque. Habríamos venido. Vamos a dar un paseo por el parque. nadar.

mismo que tendría que salir ya por la mañana. podré hablar con él sólo pasado mañana. — Ciertamente. — Le diré al señor Kiss que usted ha pasado para verle. en el mejor de los casos. Las ocasiones inesperadas surgen en el momento menos pensado. — ¿Qué le digo al señor Kiss cuando vuelva? — Dígale que vendré a verle pasado mañana a las nueve menos -cuarto. — ¿No se equivoca usted? Yo sabía que el señor Kiss saldría pero no pensaba que tomaría el tren de la mañana.« • • III Umbral En el umbral sentado. — ¿Quién lo diría? Es decir. — ¿Me haría el favor de decirme cuándo volverá? — Al marcharse me dijo que volvería mañana con el tren de la tarde. A no sé qué comarca sin nombre llegaría. de donde Volverá sólo mañana. una tarde me iría. ya lo veremos. ¿qué se le va a hacer? Tendré que esperar hasta jueves. Mi madre por la casa ¡cómo me llamaría ! Por la ciudad mi padre I cómo me buscaría 1 Andando en mi caballo con mucha gallardía. Serían las ocho y media cuando recibió una llamada urgente. Ayer hablé con él por teléfono. — Gracias. Me dijo que me esperaría esta mañana a las diez. En un • caballo negro. de niño discurría . pero no sabía que se marcharía.' ' — Pues bien. — No las merece. Soy Pedro Kovács. Nuestros ahorros.— ¡A qué tanto hablar! Todo eso son sueños y nada más. jQué lástima ! Yo habría podido venir más temprano. bastarían para hacer un modesto viajecito al Bálaton. y he venido porque el señor Kiss me prometió que me habría preparado unos documentos. pero. II Conversación — Desearía hablar al señor Kiss. — ¿Tendría usted la bondad de decirme su nombre? ' . — El señor Kiss no sabía él. Hace media hora ha salido para Debrecen. Me habría gustado hablar con él hoy. Quizás se nos presente aún la ocasión de realizar un viaje al extranjero. •202 . En media hora habríamos arreglado todos nuestros asuntos. — Siento decirle a usted que el señor Kiss no está. .

la dulce madre. Con ella en una iglesia blanca me casaría. ya corría. Y a todos los amigos mi historia contaría : ¡Bandido de muchacho ! ¡Quién nunca lo diría I Y la ciudad entera se maravillaría. repetía. Pero del propio sueño corriendo. por seguro que nos perdonaría. . Nadie por qué sabía . madre". nacido en 1889) 203 . jamás la dejaría. "Ven. Arturo Capdevilla (poeta argentino. Y como bien se . . Proezas del camino sin fin le contaría. Me le colgaba al cuello .sabe que la enamoraría. Mi madre. Mi padre.Una princesa rubia rubia rae > esperaría. . Madre. Con esto abro los ojos ebrios de fantasía. bien sabido que nos bendeciría. Corría por la casa. .

szellem. el nombre név tengeren és levegőben ciertamente természetesen /_ tropezar (tropiezo) (bele)ütközik vmibe • el documento okmány (amibe: con) ' III. el pulmón tüdő el ánimo lélek. partjain de donde ahonnan lo contentos que estarían hogy milyen saldría el fog utazni vidámak lennének tomar el tren vonattal utazik t esta mañana ma reggel. napsütötte no está nincs itt * a orillas de partján. mondta volna ezt?") el colmo betetőzés. ennek ellenére inesperado nem remélt. considerable tekintélyes. mar y aire szárazföldön.Vocabulario I. ma délelőtt nadar úszik remar evez serían lehetett el velero vitorlás hajó la llamada (telefon)hívás al extranjero külföldre urgente sürgős ¡vaya sueños! micsoda álmokI al marcharse amikor elment el gasto kiadás. meg­ cercano közeli jelenik. el bosque erdő el automóvil autó deambular andalog el avión repülőgép respirar (be)lélegzik. gyalogút közlöm önnel asoleado napos. mint kisni que decir tiene ehhez szó sem fér * gyerek emprender un viaje útra kel discurrir. viItalia Olaszország dékre. surges) előtűnik. nem várt con un tiempo así ilyen időben surgir (surjo. tájra la America del Sur Dél-Amerika la proeza hőstett 204 . elgondolkodik. mondjak neki? por tierra. álmodnak közlekedési eszköz hacer un viaje utazik el medio eszköz con un tiempo semejante ilyen időben el transporte szállítás semejante hasonló el barco hajó . ábrándozik emprender vállalkozik vmire (amire: con mucha gallardía nagy délcegen tárgyeset) >• la gallardía délcegség . szív ¡en mi vida! (soha) életemben a pleno pulmón teli tüdővel tener ánimos para bátorsága van vmihez. adódik allí ott en el momento menos pensado amikor tomar el sol napozik legkevésbé gondolunk rá dar una vuelta sétál egyet II. tavaszi . sueñan con hacer un viaje utazásról el medio de transporte szállítási v. jelentős a no sé qué comarca sin nombre nem is no tener nada en contra nem ellenzi tudom. nada más -semmi több lo cansada que estoy hogy milyen fáradt en el mejor de los casos a legjobb esetben . dolog egész világot viajar utazik ¿qué le digo? mit. bátorság primaveral. siento decirle a usted sajnálattal el sendero ösvény. el umbral küszöb la dificultad nehézség de niño gyerekkoromban. költség ¿quién lo diría? ki hitte volna? („ki los gastos de viajé útiköltség mondaná v. vagyok realizar megvalósít sin embargo mégis. hogy milyen ismeretlen. vminek a teteje habría podido venir jöhetett volna ¿aria la vuelta al mundo bejárnám az arreglar (el)rendez el asunto ügy.

serían lennék. hogy bandido de muchacho ebadta kölyke el bandido bandita nunca valaha. amelyek 205 . hogy azok az igék. estaría.vestiría nos vestiríamos os vestiríais se vestirían öltözködnék öltözködnél öltözködne öltözködnénk ' öltözködnétek \ öltözködnének t ' szeretnék szeretnél szeretne szeretnénk szeretnétek szeretnének vería. -ían. Tomaría el sol. estaría. sería. verías. seríais. -ías. ábrándjaim elől propio saját jamás soha(sem) dejar elhagy colgarse al cuello nyakába csimpaszkodik colgar (cuelgo. Tendríamos tiempo. megrészegült vmitől (amitől: de) la fantasía képzelet. A feltételes mód jelen ideje — El condicional imperfecto o simple Napoznék. -ía. hogy miért Arturo Artúr Gramática 140 . V VESTIRSE öltözködni me vestiría te vestirías se. Ráérnénk. udvarol vkinek (tárgyesettel) la iglesia templom casarse egybekel . hogy az ige fő­ névi igenevéhez tesszük a folyamatos múlt ragjait: -ía. és 80) és a feltételes mód jelen ideje képzés szem­ pontjából közel áll egymáshoz. Példák a ragozásra: AMAR szeretni amaría amarías amaría amaríamos amaríais amarían Ugyanígy : SER EtfTAR VER sería'. estaríais. ekkor ojos ebrios de fantasía ábrándozásba merült szem(em) ebrio részeg. A feltételes mód jelen ideje egyszerű igealak . veríamos. ábránd(ozás) del propio sueño corriendo menekülve álmom. úgy képezzük. estarían lennék. soha maravillarse csodálkozik con esto. Az egyszerű jövő idő (vö. veríais. serías. 79. estarías.SÍD fin vég nélkül enamorar szerelmet ébreszt vkiben. volnék stb. amennyiben a ragokat egyformán a főnévi igenév­ hez. vería. -íais. estaríamos. nem pedig a tőhöz illesztik. ezzel. -íamos. volnék stb. verían látnék stb. colgamos) (fel)akaszt. Ebből következik az is. seríamos. bien sabido természetes bendecir (bendigo. függ el cuello nyak nadie por qué sabía senki sem tudta. bendices) megáld por seguro que biztos.

a) b) Mást javasolnék neked. 81. jövő idejű cselekvés kifejezésére. bendeciría. d) múlt időben álló főmondati állítmány után a mellékmondatban. és 132. — A bendecir (áldani) és a maldecir (átkozni) ige — bár a decir rendhagyóságát követi — a jövő időben és a feltételes mód jelen idejében a fő­ névi igenévhez teszi a ragokat: bendeciré. A feltételes mód jelen idejét a következő esetekben használjuk : a) a feltételes jelen kifejezésére. ugyanazt a rendhagyóftágot a feliételes mód jelen idejében is megtartják. Lenne olyan szíves megmondani nekem. 141 A feltételes mód jelen idejének használata Te propondría otra cosa. (segédige) HACER csinálni PODER -hatni PONER tenni QUERER szeretni SABER tudni SALIR kimenni TENER bírni VALER érni vmit VENIR jönni < diría habría haría podría pondría . vissza? Fél kilenc lehet (vagy: lehetett). rágnak megfelelően. hogy holnap fog visszajönni. vö. -nőm. akárcsak a magyarban. a magyar -nék. 2. maldeciría. Desearía hablar al señor Kiss. ez a mondat: ¿Quién lo diría ? — egyformán jelentheti: Ki hinné? vagy: Ki hitte volna? 206 . Megjegyzés. d) Me dijo que volvería mañana. c) a jelen és a múlt valószínűség kifejezésére (akárcsak a jövő időket. maldeciré. Azt mondta nekem. hogy mikor jön.' — A feltételes mód jelen ideje a spanyolban tehát múlt idő értelmével is bír.) . b.rendhagyóan (tővállozással) képezik jövő idejüket. Teliál: DECIR ' mondani HABER . dirías habrías harías ' podrías pondrías querrías sabrías saldrías • diría hubríu haría podría pondría « dlríimioK diríais habríais haríais podríais pondríais querríais sabríais saldríais tendríais valdríais vendríais dirían habrían harían podrían pondrían querrían • habríamos haríamos podríamos pondríamos querríamos sabríamos saldríamos tendríamos valdríamos vendríamos querría sabría saldría tendría valdría vendría ' querría sabría saldría tendría valdría - sabrían saldrían tendrían valdrían vendrían tendrías valdrías vendrías vendría ^ Megjegyzés. b) az udvarias kijelentésben vágy kérdésben (mint a magyarban). így pl. -ném stb. ¿Me haría el favor de decirme cuando volverá? c) Serían las ocho y media. • Kiss úrral szeretnék beszélni.

*•£** A feltételes mód múlt ideje — El condicional perfecto o compuesto Yo habría podido venir más temprano. habríamos ido mentünk volna nos habríamos lavado mosakodtunk volna A feltételes mód múlt idejével múlt idejű feltételt fejezünk ki. milyen régiek ezek a szobrok és ezek a képek. 207 . de előfordul az is. lóNézd. El señor Kiss me prometió que me habría preparado unos documentos. hogy milyen boldogok lennének gyerekeink. és csak ezután következik a que kötőszó. Elintéztük volna összes ügyeinket. 143 A „hogy milyen" fordulat spanyol fordítása Te tudod. Habríamos arreglado todos núestros asuntos. habría lavado os habríais lavado se habrían lavado mosakodtam volna mosakodtál volna mosakodott volna mosakodtatok volna mosakodtak volna. múlt idejű állítmány után következő mellékmondat­ ban. Kiss úr megígérte nekem. I A magyar „hogy milyen" fordulatnak a spanyolban sajátos szerkezet feléi meg: a szerkezetet a változatlan lo névelő vezeti be. A feltételes mód múlt ideje összetett igealak : az haber segédige feltételes módjának jelen idejéből és a fö'ige participio-]ábój áll. — Bár ritkán. az iratok már készen lesznek.. Megjegyzés. P á r elmondta nekem. További példák: Pablo me ha contado lo buenísimo que es usted. Fíjate lo viejas que son esas estatuas y lo viejos que son estos cuadros. Puedo imaginarme lo dura que habría de ser la lucha. Jöhettem volna én korábban. El tudom képzelni. Elképzelheted.) — A nehézkes feltételes múlt helyettilyenkor a spanyol inkább a feltételes jelent használja. ha fürödhetnének és evezhetnének. Pl. amelyre vonatkozik. hogy milyen kemény lehel(ett) a harc. hogy a feltételes mód múlt ideje befejezett jövő értelmével áll. Példák a ragozásra: IR menni • habría ido habrías ido habría ido habríais ido habrían ido mentem volna mentél volna ment volna mentetek volna mentek volna i LAVARSE mosakodni me habría lavado te habrías lavado se. ezt követi a melléknév (vagy határozószó). hogy ön milyen Tú sabes lo cansada que estoy. hogy niilyen fáradt vagyok. (Mire hozzá megyek. akárcsak a magyarban. Puedes imaginarte lo contentos que estarían nuestros chiquitos de • bañarse y remar. hogy majd elkészít nekem néhány okiratot. A melléknév nemben és számban egyezik a főnévvel.

személyben gyakori a kijelentő mód jelen idejének használata a felszólító mód helyett. Amerikán keresztül. ön nem tudja. Un viaje por Italia o la AméUtazás Olaszországon vagy Dél­ rica del Sur. Lássuk csak. Soha életemben nem láttam hasonló dolgot. a magyarban viszont az elöljárószónak megfelelő ragot minden •esetben meg kell ismételni. ¡En mi vida tendría ánimos para Soha életemben nem volna bátorsubir a un avión! ságom repülőgépre felülni. En la vida he visto cosa semejante. » t jA ver lo fuerte quo eres I No sabéis lo hermosos que soa esos objetos.'* Szegény testvérem! ¡El bandido de muchachol jPobre de mi hermano! 208 y . mar y aire.fiogy csináljam? Mikor utazzunk? ¿Qué le digo? . 145 A tagadószó elhagyása az „en la vida" kifejezésben . az egyes és többes szám 1. bár ritkábban. Soha életében nem látta őt. Megjegyzés. A magyartól eltérően az „en la vida" („soha életemben nem") kifejezés állító alakú. A spanyolban nem ismételjük meg áz elöljárószót a felsorolásban szereplő többi főnév előtt. . tengeren és levegőben utaznék. ¿Oómo lo hago? ¿Cuándo salimos? A spanyolban. hogy milyen erős vagy 1 Nem tudjátok. önálló (fő)mondatban i» előfordul. 146 A kijelentő mód jelen idejének használata felszólító mód helyett Mit mondjak neki? . További példák : En su vida le había visto. ¡Lo hermoso que es! Milyen szép I — ¡Lo bien que habla! Milyen jól beszél I — ¡Lo que nos hemos reído de éli Mennyit nevettünk rajta I — Főnévvel együtt inkább az alábbi szerkezetet használjuk : ¡Que muchacha tan hermosa! Milyen szép lányi — / Qué libros más interesantes! Milyen érdekes könyvekl *4*| (Az elöljárószó egyszeri kitétele felsorolásban Szárazföldön. különösen a társalgás nyelvében. — A fenti szerkezet. hogy milyen szerenesetlenek vagyunk.Usted no sabe lo desgraciados que somos. hogy milyen szépek ezek a dolgok. pl. 147 A de elöljárószó használata jelzős kifejezésekben Az ebadta kölykei . Viajaría por tierra.

— Escribiría unas cartas. b) Én tudtam. feleségem azonban félne a levegőben utazni. Nekem volna bátorságom repülőgépbe szállni. — Mondtátok. hogy Anna milyen fáradt. aki Argentínában él. — Querría ver al señor Kiss. — No me maravillaría de nada. — Milyen csúnya ez a kép 1 — Milyen jól beszél az apád spanyolul 1 — Mennyit nevettetek rajtunk ! — Soha életemben nem láttam ilyen szép szobrokat! — Életé­ ben nem hallott ilyen szép zenét. de el kell utaznotok. — Me habría bañado cada día. Conjúguense en el condicional los verbos de las oraciones siguientes: Desearía hablar con mi hermano. — írnál szüleidnek levelet. Aki nem ismeri őt. de nem érek rá. — Haría una excursión. nem tudja elképzelni. hogy Kiss úr el fog jönni. felhasználva az összes modern közlekedési eszközöket. hogy Józsinak nem lesz ideje. Szárazföldön és tengeren utaznánk. hogy milyen nehezek ezek a feladatok. — Lenne (ön) olyan szíves idenyújtani nekem a sót? — Elmennénk hazulról. hogy a rokonok meg fognak látogatni bennünket. gyakori a de elöljárószó kitétele. Argentínában sok alkalom adódna (arra). hogy szü­ leim milyen jók. Tradúzcase al español: Van egy testvérem. de nem akart. — Me vestiría rápidamente. — Me bañaría cada día. — Saldría de casa. — Estaría en casa. — Elmondtam Péternek. — Podría salir para el Bálaton. . hogy milyen jó (ember). Dígase en español: a) Napoznék. Contéstese a las preguntas siguientes: ¿Qué le gustaría a usted hacer en un hermoso día de mayo? ¿Qué haría usted deambulando por el bosque? ¿Para quién cogería usted flores? ¿Dónde se podría tomar el sol? ¿Cuándo tendrá usted sus vacaciones? ¿Dónde preferiría usted pasar sus vacaciones? ¿Qué haría usteda orillas del lago Balaton? ¿Ha viajado ya usted en el extranjero? ¿Qué países conoce usted? ¿Le gustaría a usted dar la vuelta al mundo? ¿Preferiría usted viajar por tierra.Jelzős kifejezésekben. — János elment volna hazulról. különöseb felkiáltásokban. hogy néhány hetet töltsünk otthonában. Soha életemben nem gondoltam volna. Test­ vérem (azt) írta nekünk. — Önök napozhattak volna. hogy Argentínába fogok utazni. de most el kell menned. hogy Lajos bácsi Budapestre fog utazni. -^. — Habría venido más temprano. ha rajtakaplakl ¡Ay de los vencidos! ^ Jaj a legyőzötteknek! Ejereieios 1. hogy a vonat késni fog. — Meglátogatnátok bennünket. 14 Spanyol nyelvkönyv — 66X4 209 . mar o aire? ¿Qué medios de transporte utilizaría usted? ¿Tendría usted ánimos para subir a un avión? ¿Tiene usted ya muchos ahorros en el banco? 2. — Mária megírta. c) János tudja. feleségemet és engem. de már késő van. hogy meg fog hívni bennünket. hogy milyen erős Ferenc és Artúr. si me apercibo! Jaj neked. — Vendría sin falta. Ez nyomatékosabbá teszi a kifejezést. — Sería feliz. — Tudtuk. Fél évvel ezelőtt (azt) írta nekem levelében. — Olvashattunk volna egy könyvet. hogy milyen rossz a könyv. hogy nagyon fog örülni látogatásunknak.Nem tudod elképzelni. de esik az eső. 4. — Hadd lássuk. További példák: el bueno del viejo a jó öreg ¡La buena de Maríal Az a jó Máriai jEste picaro de abogado! Az a ravasz ügyvéd! ¡Perdona a la muy infeliz de Bocsáss meg a te szerencsétlen tu madre! anyádnak! ¡Tonto (-a) de mí! Ó én ostoba! ¡Desdichados de nosotros! Ó mi szerencsétlenek! ¡Ay de ti. — Szüleink megírták. hogy te el fogsz utazni. — Lo diría todo a Pablo. — Leería este libro. — Tendría que hacer muchas cosas. — Kirándulhat­ nának. hogy spanyolul beszéljen az ember. hogy milyen szerencsétlenek ezek a lányok. — Mondtad. Nagyon jólesnék nekünk világot látni. 3. — Mi nem tudjuk. — Ti nem látjátok.

abre el sobre prestando atención a que no deteriore los sellos porque su hijo menor. estando ocupado en la ciudad desde la mañana temprano hasta muy entrada la noche. la vida es como un cuento de hadas. Ana está muy contenta de que su cuñada le escriba. Anna nagyon boldog. quiéralo o no. — piensa Ana. Akár tetszik. hogy sógornője ír neki. 5 de Mayo 1958. Ana se sienta en el sofá. — Estoy muy contenta de que me escriba. Perdóname si no he respondido a tu última carta en seguida. también nosotros aquí debemos trabajar a más no poder si queremos vivir tranquila y cómodamente. akár nem. que América es el paraíso terrenal. cuidar los árboles frutales. Por extraño que parezca. quiéralo o no. al fin. Es el cartero que le trae una carta. Pero tú sabes lo ocupada que estoy. Luego. debo trabajar mucho.LECCIÓN VEINTISÉIS A kötőmód hasznalata Ahora. durante el día estoy sola. No tenemos hijos. es un filatelista apasionado. Ana lee la carta que dice : Tucumán. Nuestra pequeña "estancia" me da mucho trabajo. he de hacerlo todo yo misma. cultivar el huerto. Sueño con el día en que pueda descansar un poquito. no puede ayudarme a criar gallinas. No creáis que aquí. Hace mucho que no nos había escrito. lo cierto es que para 210 . la tierra de promisión. mosl sokat kell dolgoznom. en la Argentina. Pero ahora. Ana corre a abrirla. Nada de eso. Una invitación Llaman a la puerta. — Una carta de mi cuñada que vive en la Argentina. porque mi marido. engordar los puercos. Tengo curiosidad de saber qué escribe. Ana querida: Llevo sin escribirte mucho tiempo. debo tra­ bajar mucho. La carta lleva sellos de franqueo argen­ tinos. Sea como sea. Paco.

y que le guste. mona se queda. Sin embargo. Ardo de deseos de veros. Ahora bien. espero que en el futuro más inmediato encuentre un empleo más lucrativo. Mis vecinas me felicitan de que tenga una finca tan provechosa. a ti y a tu marido. ¿podría llevar a Zaragoza a mi perrico? — En la perrera tomándole billete. En cambio nosotros.. ya lo arreglaré todo. tuya siempre Dolores II En ferrocarril (Chiste) — ¿Cuánto cuesta de aquí a Zaragoza? — preguntó un aragonés al despachaba los billetes del ferrocarril. Espero que vengáis lo antes posible. para visitarnos? Aunque no somos ricos. — Ocho reales. la manteca de cerdo. un viaje a la América del Sur. 211 . no teniendo hijos. os ofrecemos pagar el precio del pasaje de Genova a Buenos Aires. nos aseguran entradas no insignificantes. estaríamos dos semanas de huéspedes en vuestra casa en Budapest. No digas mal del año que pasado no sea. las hortalizas y frutas que vendo.ganarse la vida es preciso que uno sepa bien su oficio. Aunque seas muy sabio y viejo. ¿qué opináis de todo eso? Esperamos vuestra respuesta inmediata. mi marido y yo. — Bueno. — contestó el empleado. — ¿Y cuánto vale? — Dos reales. III Refranes Aunque la mona se vista de seda. ¿Qué os parecería. ¡Cuánto pienso en vosotros! ¡Qué gana tengo de veros! Hace mucho que mi marido no te ha visto. Dicho sea de paso que no trabajo en balde : los huevos. Y ahora voy al grano : he de hacerte una proposición. Con afectuosos saludos. podemos daros hospitalidad por unas semanas. no desdeñes un consejo. y ya que somos más acomodados que vosotros. — ¡Caramba! ¡Es muy caro! ¿Quiere usted cuatro? — Aquí no se regatea. — ¡Cáspita ! ¿Quiere usted seis? — No. pues déme usted dos billetes de perro. Repito : los gastos de viaje no os den cuidado. señor. Siento sólo que mi marido no esté del todo contento con su empleo actual : trabaja mucho y gana relativamente poco. — Diga usted.

jövedelem insignificante jelentéktelen felicitar gratulál (akinek: fárgyeset. elintéz el real reál (spanyol pénz: 25 céntimos) regatear alkuszik ¡cáspita! az áldóját 1 el perrieo kiskutya la perrera kutyaketrec (vasúton) ¿cuánto vale? mennyibe kerül? III. la mona majom la seda selyem desdeñar megvet . már régen prestar atención ügyel valamire (amire: a) prestar kölcsönöz. disznó cultivar művel frutal gyümölcs­ ei árbol frutal gyümölcsfa sueño con el día en que alig várom már azt a napot. la huéspeda vendég ahora bien nos hát opinar vélekedik. amikor el cuento de hadas tündérmese el hada (nőnemű szó) tündér. lényege la proposición javaslat. azonnali encontrar (encuentro. kopognak („hívnak az ajtóhoz") el cartero postás. aragonesa aragóniai al que attól. aunque még ha . el cerdo sertés.Vocabulario quiéralo o no akár tetszik. ad deteriorar megsért. birtok. akár nem („akarjam vagy nem") extraño furcsa. szoba. gazdaság. különös I. közeli. la. la invitación meghívás llaman a la puerta csengetnek. átkelés de huéspedes mint vendégek el huésped. felnevel el puerco. . hogy el oficio mesterség dicho sea de paso que mellesleg szólva el paso lépés. megrongál el filatelista bélyeggyűjtő apasionado szenvedélyes Tucumán (tartomány és város Argentínában) llevo sin escribirte mucho tiempo már régóta nem írtam neked la estancia (Amerikában :) (állatte­ nyésztő) farm. tartózkodás desde la mañana temprano hasta muy entrada la noche kora reggeltől késő estig criar tenyészt. viszonylagos en el futuro a jövőben inmediato közvetlen. de aquí innen el aragonés. levélhordó el sello de franqueo levélbélyeg el franqueo bérmentesítés. aki despachar elad. találkozik (akivel: tárgyeset) lucrativo jövedelmező voy al grano rátérek a lényegre el grano magva. árusít. portó hace mucho már régóta. amihez: de) la finca (falusi) birtok. alkalmazás relativo aránylagos. nyújt. (Spanyol­ országban:) lakás. mondat dar hospitalidad vendégül lát. encontramos) talál. is el mono. befogad vkit (akit: a) la hospitalidad vendéglátás ya que mivel. lángol dar cuidado gondot okoz afectuoso szívélyes el saludo üdvözlet II. egészen el empleo állás. minthogy acomodado jómódú el pasaje hajóút. telek provechoso jövedelmező del todo teljesen. . veleje. varázslónő el paraíso paradicsom terrenal földi la promisión ígéret nada de eso szó sincs róla („semmi ebből") nosotros aquí mi itt sea como sea bárhogy is van lo cierto es que annyi biztos. átutazás en balde hiába la manteca (de cerdo) (disznó)zsír la hortaliza zöldség 212 la fruta gyümölcs la entrada bevétel. gondol lo antes posible minél előbb ardo de deseos nagyon vágyódom („égek a vágytól") arder ég.

Lehetséges. hogy nőtestvérünk leve­ let ír neked. Es increíble que esto sea así. hogy eljönnek. Afirmo que él tiene razón. Jól van az. pontjában már megismerkedtünk a kotornod jelen idejének képzésével és főmondatban történő használatával. A kötőmód általában a bizonytalan. illetve helyes használatát nehézzé teszi az a körülmény. hogy van. kijelentő módot használunk. A nyelvtan 107. No afirmo que mi hermano tenga razón. Nem ígérjük. 2. hogy így van. Nem tudjuk. hogy a spanyol sok esetben egyéni érzelmeitől függően használ kije­ lentő vagy kötőmódot (1. kétesnek akarjuk feltüntetni: így első­ sorban tagadó és kérdő főmondat után : No sé qué hora sea. hogy Pál Spanyolországba utazik. — Mihelyt azonban bizonyosságról van szó. hogy találok most egy taxit. hogy Károly otthon marad. Nem állítom.Gramática 148 A kotornod használata A nyelvtan 105—107. hogy a kötőmódot a mellékmondatban a magyar felszólító mód értel­ mével használjuk. Nem valószínű. hogy te itt vagy. Megértését. Ezen túlmenően azonban a spanyolban gyakran találunk kötőmódot ott is. Állítom. hogy ez így van.) Ez az úr azt állítja. Nem tudom.) Jól tudjuk. (Nem kétséges. Ugyanott rámutat­ tunk arra. kétkedő. Ignoramos que Pablo salga para España. hogy testvéremnek igaza van. 213 . Megjegyzés. véleményt. es posible = lehetséges = lehetségesnek tartom : egyéni vélemény): Es posible que Carlos se quede en casa. hogy hány óra van. ahol a magyarban kijelentő mód van. Es improbable que halle un taxi ahora. Hihetetlen. Este señor dice que es de Madrid. hogy igaza van. Puede ser que sea así. No prometemos que nuestra hermana te escriba una carta. Olyan személytelen igék és kifejezések után. hogy madridi. feltételező állítás módja. Ha a főmondat állítmánya mondást. pontjában ismertetett eseteken kívül a spanyolban kötő­ módot használunk a mellékmondatban: 1. és a mellékmondat tartalmát bizonytalannak. Es bueno ( = Está bien) que tú estés aqui. gondolást kifejező ige. hogy sok pénzed van? (Hiszen mi tudjuk. Nem hisszük. Tagadod. hogy Pál Spanyolországba utazik. hogy fáradt. No creemos que vengan. lejjebb a példákat). Anna tagadja. melyek egyúttal egyéni véleményt vagy érzelmet fejeznek ki (pl. Ana niega que esté cansada. Vessük össze az alábbi példákat :t ¿Niegas que tienes mucho dinero ? No ignoramos que Pablo sale para España. Lehet.

Örülök. a menos que. Ana tstá contenta de que le escriban cartas. Ideje már. is. habár. tan pronto como. hogy leveleket írnak neki. a no ser que. abban az esetben. siempre que. Lamento que Pedro no pueda venir. como amikor . Es claro que tú no tienes razón. Nyilvánvaló. 4. hanem biztos tényt. h a . luego que. Es hora de que nos marchemos. en caso de que. ho#y ő ezt már Uul\n. 3. por más que. b) feltételes kötőszók után : caso que. c) megengedő kötőszók után : aunque. ha. Előfordul. d) tagadó értelmű vagy kizáró kötőszók után : sin que anélkül. 7?o. antes (de) que mielőtt.9z. en cuanto que mihelyt. dado caso que. — Ha azonban a személytelen ige vagy kifejezés nem fejez ki egyéni véleményt. Milagro será que tengan dinero. hogy már megy. excepto que. Siento que usted se marche ya. sajnálkozást. para el caso de que. azért. a condición (de) que. Attól félnek. mientras (que) mialatt. hogy. jóllehet. que no hogy ne(m). a que. Nyilvánvaló. que. ha. e) ellentétet kifejező kötőszók után : a pesar de que. de manera que. hogy Péter nem jöhet. hogy az az ember szélhámos. hogy belelek víigyfok. Celebramos que Pablo ya no esté enfermo. Sajnálom. azzal a feltétellel. ki­ véve. f) időhatározói kötőszók u t á n : apenas. hogy menyünk. . después (de) que miután. hogy későn érkezünk. hogy a vonat nem indul pontosan. cuando. Mellékmondati kötőszók után. hogy Pál már nem beteg. porque. mégpedig: a) célhatározói kötőszók után : a fin de que. hogy Anna nern ír nekünk. hogy Lajos nem tudja a nyelvtant. csodálkozást) kifejező igék után : Me alegro de que aprendas español. kijelentő mód áll utána : Es cierto que Luis no sabe la gramática. félelmet. noha. a despecho que. 214 . hogy nincsen igazad. con tal (de) que. bien que. Érzelmet. hogy spanyolul tanulsz. Kár. ha .Es malo ( = Está mal) que vosotros estéis enfermos. hasta que. . sin embargo que = annak ellenére. miközben. ha van pénzük. Csoda lesz. Es (una) lástima que Ana no nos escriba. Es fácil que lleguemos tarde. még ha . Sajnálom. salvo que ha csak nem . Temen que lleguemos tarde. aun cuando = ámbár. para que. hogy kétriink. Könnyen lehetséges. Es extraño que él lo sepa ya. Consta que aquel hombre es un estafador. no obstante que. hogy . kedélyállapotot (örömet. hogy. Le agradezco a usted que me ayude. hogy segít nekem.9. Furcsa. Megjegyzés. asi que. Anna örül. Hálás vagyok önnek. de modo que = avégből. como = feltéve. Nagyon örülünk. Ocurre (= Sucede = Acontece) que el tren no sale puntualmente. para cuando amíg. Annyi biztos. hogy .

En caso de que venga María. — A „bármennyire is" fordulatban a por és a que közé melléknév vagy határozószó ékelődik : Por extraño que parezca. No puedo marcharme sin que le vea. Esteban nunca da una promesa que no la cumpla. míg meg nem jött. Holnap elutazom. az ebéd már kész lesz. la comida estará lista. Partiré mañana a menos que haya mal tiempo. Se lo diré a usted cuando venga. kijelentő mód áll. Mit mondunk Máriának. hogy odaadjam neked a könyvet. Quiero decirte algo antes de que salga el tren. Esperé hasta que vino. István sohasem ígér valamit úgy. Akármennyit is dolgozzék. dímelo. No faltaré a la cita. feltéve ha nem zavarnak. Az olyan vonatkozó (aki. ha a mellékmondat állítása bizonytalan. Majd szólok önnek. Még ha selyembe öltözik is a majom. d) megszorító értelmű : a) Quiero una habitación que dé a la calle. así tenga a que tomar un taxi. Aunque la mona se vista de seda. (A mondat tényt fejez ki.Jól meg kell jegyeznünk. ¿qué le diremos? Hoy acabaré el trabajo con tal que no me molesten. mely az utcára nyílik. ha csak nem lesz csúnya idő. Példák : Ven aquí que te dé el libro. mondd meg nekem. el asunto esta así. mona se queda. c) megengedő értelmű. Akarok mondani neked valamit.) Addig vártam. Gyere ide. vagy tagadó értelmű . még ha taxit is kell fogadnom. Mihelyt Ferenc megjön. 215 . még mielőtt a vonat elindul. Pál nem keres eleget. Megjegyzés. Apenas que llegue Francisco. Keresünk egy spanyolul tudó alkalmazottat. De kijelentő módot használunk az alábbi mondatokban Aunque estoy enfermo. b) tagadó főmondat után áll. Pablo no gana bastante. Buscamos un empleado que sepa el español. Nem tudok elmenni anélkül. hogy ne lássam őt. puedo trabajar. Por mucho que trabaje. amely a) kívánságot vagy feltételt tartalmaz. 5. ahol. tudok dolgozni. amely. Mire visszatértek. a dolog így áll. Bármilyen furcsának hangzik. amikor megjön. hogy az említett kötőszók (különösen pedig az időhatározói kötőszók) után csak akkor áll kötőmód. akkor is majom marad. Olyan szobát akarok. Para cuando volváis. hogy azi meg ne tegye. ha a mellékmondat tényt fejez ki. Ott leszek a megbeszélt helyen. ahová kötőszóval bevezetett) mellék­ mondatban. Bár beteg vagyok. ha jön ? Ma be fogom fejezni a munkát.

hogy sógornőm ír nekem. — 1. Kérlek. ha viszont mond. hogy itt maradjak. hogy esik. Szüleim (el)várják. bocsássanak meg nekem. kijelentő mód szokott állni: Parece que llueve. Ana presta atención a que no deteriore los sellos. no tienen razón. es suficiente kifejezés után que kötőszót kell használni: Jobban szeretném. 216 . kem. Elég. Azt hiszem. Debo hablarle a él. Bagas lo que hagas. vamos (iremos) a verles. Anna az utolsó. elvár értelmével állanak. Mindenáron beszélnem kell vele („kerül. aki ezt tudod.b) No hallo quien hablo el alemán. ha otthon maradnál. aki ezt megérti. Te suplico me ayudes. hogy mit jelentenek. Estoy muy contenta de que mj cuñada me escriba. 4. Tú eres el primero que lo sepas. ha csak egy szót is szól. Bármit is teszel. una cosa es cierta. amibe kerül"). Akárhogyan is van. hogy ez a kötelességem. él no te creerá. ő nem fog hinni neked. sajátos szerkezetű megengedő mellékmondatokban: Sea como sea. Iremos donde quieras. amely javunkra ne válna. Ha jelentésük megparancsol. c) d) 6. hogy meg ne sértse a bélyegeket. hogy a parecer és creer ige után. Decir és esperar után aszerint áll kijelentő vagy kötőmód. közöl. Az alábbi. hogy Mária nagyon szorgalmas. Érdekes sajátosság. a spanyolban a preferir és basta. hogy szombaton Mis padres esperan que él sábado meglátogassuk őket. cueste lo que cueste. meghagy. Odamegyünk. Carlos dice que María es muy Károly azt mondja. A magyarban a jobban szeretném. 2. illetve vár. Ana es la última que lo com­ prenda. kijelentő mód következik utánuk. aplicada. Nincsen olyan baj. 3. Espero que mi madre esté bien. Anna vigyáz arra. Te vagy az első. aki németül beszél. No hay mal que por bien no venga. nincsen igazuk. Oigan lo que digan. Nem találok senkit. 149 A vonzat kitétele a q u e kötőszó előtt Nagyon örülök. Prefiero que tú quedes en casa. hogy anyám jól van. Megjegyzések. elég kifejezések után ha kötőszó áll. jóllehet bizonytalanságot fejeznek ki. Ügy látszik. segíts nekem. A kérést jelentő (és olykor más) igék után — a magyarhoz hasonlóan — a que kötőszó el is maradhat: Les ruego me perdonen. kötömóddal állanak . egy dolog biztos. Bármit mondjanak is. Creo que esto es mi deber. illetve remél. Például: Azt mondta ( = parancsolta meg) ne­ Me ha dicho que me quede aquí. Arra kérem (önöket). Remélem. ahova (csak) akarsz. Basta que él diga una sola palabra.

Mi padre lleva sin fumar mucho tiempo. vinni. hogy jövünk. logy beteg. hogy mióta vagyunk házasok? Már 20 év óta. — Jó. b) Lehet. Contéstese a las preguntas siguientes: ¿Quién llama a la puerta casi cada día? ¿Qué le trae a usted el cartero? ¿Se alegra usted mucho cuando el cartero le trae unas cartas y tarjetas? ¿De quién ha recibido usted una carta hoy? ¿Tiene usted parientes en la Argentina? ¿Le escriben a usted a menudo sus parientes? ¿Es usted filatelista? ¿Qué hacen los filatelistas? (gyűjteni = coleccionar) ¿Quién es Dolores? ¿Por qué no ha respondido en seguida a la carta de Ana? ¿Cómo se gana el pan Dolores? ¿Cómo se gana la vida el"marido de Dolores? ¿Qué proposición le hace a Ana Dolores? ¿Por cuánto tiempo puede Dolores dar hospitalidad al matrimonio Varga? ¿Qué harán en cambio? ¿Quién pagará los gastos de viaje? ¿Por qué? ¿Le gustaría a usted hacer un viaje a la América del Sur? ¿Tiene usted bastante dinero para hacer este viaje? 2. — Lehet. — Nem tudod. hogy Péter is jön. 150 A llevar ige különleges használata Llevo sin escribirte mucho tiempo. Harminc éve dolgozom már. Llevar alapjelentése : hozni. Már régóta nem írtam neked. Apám már régóta nem dohányzik. Figyeljük meg jól az alábbi mon­ datok magyar fordítását: Llevo dos días sin dormir. — 217 Í . — Tudom. hogy már késő van. mint pl. — Pál azt állítja. — Nem tudom. hogy. hogy stb. Llevo 10 años de abogado aquí. hogy Anna jó háziasszony. — Nem tagadjuk. hogy kint milyen idő van. — Barátaink nem hiszik. Dígase en español usando el subjuntivo donde sea necesario: a) Talán igazad van. hogy innen nem hallom a zenét. Ejercieios 1. Tudod-e. További példák : Nos alegramos de que no örülünk. A fenti példa szó szerinti fordítása t e h á t : Sok időt viszek (azóta). vigyáz arra. hogy Margit néha lusta. hogy lusták a gyerekek. félek attól. estéis enfermos. hogy tíz órakor jön. . hogy Anna jó háziasszony. — Kár. hogy nem írok neked. ¿Sabes el tiempo que llevamos casados? Veinte años. hogy szüleink Budapesten laknak. — Tagadjuk. Már két napja nem alszom. Dolores két hónapja van Budapesten. — Ideje. hogy igazatok van. hogy már késő van. hogy (vajon) tízkor vagy tizenegykor ön-e.A spanyol nyelv érdekes sajátossága. Már tíz éve vagyok itt ügyvéd.). A magyarban a llevar igét a fenti­ hez hasonló szerkezetekben nem fordítjuk le. Llevaban año y medio sin verse. — Jól tudom. — Nagybácsim nem tudja. Estoy acostumbrado a que mi Hozzá vagyok szokva. hogy az ige. főnév. — Bárcsak igazad volna. hogy nem vagytok betegek. Dolores lleva en Budapest dos meses. melléknév vonzatát a que kötőszóval bevezetett mellékmondat előtt is megtartja. hogy mikor jön a postás? — Tudom. Már másfél év óta nem látták egymást. hogy a gyerekek hazajöjjenek. hogy a testhermano se levante temprano. vérem korán kel. — Barátaink azt hiszik. — Nem tudom. Llevo trabajando 30 años. (Sokszor a ma­ gyarban is kitesszük a mellékmondat előtt a rámutató szót.

aki ezt mondja. 3. hogy János lépéseket tegyen az útlevelek beszerzése céljából. feltéve. (de csak) azzal a feltétellel. ha legalább két hetet nálunk tölttök. mihelyt jön a postás. — Megyünk. ha esik. (még) mielőtt elutazom. hogy lássalak benneteket. — Nem sajnáljátok. ¡Igual que si se oyera ( = oyese) un cuento de hadas! Era preciso que Juan hiciera gestiones para obtener los pasaportes. Férjem és én azt akarjuk. itt fogok maradni. Megtörténhetett. — Hálás vagyok neked. Azt hiszem. hogy nem megyek veletek? c) El kell mennem hazulról. hacsak nem esik. — Sajnálják. — Te vagy a harmadik. Anna egy karosszékbe ül. — Tíz éve vagyok tanár ebben az iskolában. nem hiszek neki. ha utazhat ( = alkalma van utazni). eláll majd az eső. Ezért elhatároztuk. — Elmegyek. hogy az újságot csak hét óra után hozzák. — Előfordul. — Ma itthon maradok. Dolores többek közt ezeket írja: Égek a vágytól. — írni akarok szüleimnek. — Mindenképpen el kell utaznom Szegedre. és gondosan felnyitja a boríté­ kot. mert levelet kapott sógornőjétől. » Ha tudnád! . Era posible que en la fábrica le. — örülök. — Mielőtt a levelet elolvasná. — Nem megyünk el anélkül. hogy betegek vagyunk. Lehet. — Bármit is mond. Anna még nem jött haza. aki franciául beszél? — Azt fogom tenni. hogy látogassatok meg bennünket. — Mióta nem dohányzói? — Rokonaim már két napja vannak Budapesten. Megígérjük nektek. még akkor is. — Bár van pénzem. hogy ön beszél spanyolul.Csoda lesz. — Akárhogyan is áll a dolog. hogy nincsen elég pénzetek. — Mire a hivatalba érsz. — A Varga házaspár nagyon örül. d) Már két napja nem ettem. hogy Argentínába utazhat. Tradúzcase al español: János felesége ma nagyon boldog. ezt gondolta magában: — Lehetséges. hogy a vonat nem érkezik pontosan. hogy tévedsz. ha barátaink otthon vannak. hogy Budapestre fogunk utazni. és hogy ö mindent elmondhasson neki. hogy a gyárban valami különmunkát adnak neki. — Mutasson nekem egy érdekes könyvet ( = mely érdekes). hogy fizetni fogjuk összes útiköltségeiteket. férjed örül. ha meglátogatsz. ¡Si tú supieras! 218 Anna várta. amit ön óhajt. hogy ne beszélnénk vele. — Mi harminc éve dolgozunk ebben a gyárban. — Nincs itt senki. Amikor Anna meglátta a borítékot az argentin bélyegekkel. hogy sógornőm levelet ír nekem? Már féléve nem írt. hogy férje /lazöjöjjön. — Bármilyen furcsának is tűnik. Talán beteg. — Nyilvánvaló. Mintha csak tündérmesét hallana az ember! Szükséges volt. diesen ( = dieran) algún trabajo extraordinario. Jöjjetek minél előbb ! 27 LECCIÓN VEINTISIETE A kotornod két folyamatos múltja Ana aguardaba que su marido llegase ( = llegara) a casa y que ella pudiese ( = pudiera) contárselo todo. nem veszem meg az új ruhát. — Attól félünk. hogy meglátogatsz.

Al mismo tiempo se encontraba como sobre ascuas aguardando que su marido llegase a casa y que ella pudiese contárselo todo. Juan no creía que se lo negasen. ¡cuántas cosas les quedaban aun por hacer 1 Lo más difícil estaba por delante. podía 219 . Juan tenía que pedir a la sección de personal que le concedieran seis semanas de vacaciones. Él tiempo apremiaba. al enterarse de la gran novedad. sino una copa llena de felicidad. necesitaba obrar con urgencia. ¡Ojalá hubiese más dinero en su libreta de ahorros 1 Sin embargo. por lo menos con él. Ana estaba en el séptimo cielo. Sopesando los pros y los contras. parecía que no pudiese volver de su asombro. Luego. despacio . venía como anillo al dedo. ¡Igual que si oyera un cuento de hadas ! Se sentía como si tuviese entre las manos no la carta de su hermana. Sin embargo. . porque sabía que estaban contentos con su trabajo. estaba claro como dos y dos son cuatro que otra ocasión tan provechosa no se les presentaría otra vez. Ante todo. Juan. tenía que proporcionarse una cierta suma de dinero para los gasto» inevitables que exigieran los preparativos de viaje. superfluo decirlo. era preciso que hiciese gestiones para obtener los pasaportes y visados necesarios. ¡ Qué feliz se sentía de que se le presentara la ocasión de realizar sus sueños ! Le agradó que su hermana pensase en él y su mujer.I Preparativos de viaje La carta de Dolores. y sintiera deseos de volver a verles. costara lo que costara. ¡Y cuánto se alegró de que su mujer y él mismo hablasen y comprendiesen ya el español! Quizás los sudamericanos hablasen el español demasiado de prisa. pero él les rogaría que hablaran. . en el caso peor. era posible que en la fábrica le diesen algún trabajo extraordinario o. Además. Se entendía por sí mismo que el matrimonio Varga aceptara la proposición tan ventajosa de sus parientes sudamericanos.

Todo ha salido a pedir de boca y creo que ahora todo marchará sobre ruedas. este niño se llena de emoción en el viaje. entregar las fotos y pagar las tasas. nos los concederán sin más ni más. 220 . frente a mí. me han prometido que extenderán nuestros pasaportes dentro de una quincena. Ya temía que llegase tarde pero. Juan? ¿Has logrado hacer algo en materia de nuestros pasaportes? — Sí. por lo menos. no habrá dificultades en lograr el visado de entrada. Luego. Toda la noche la pasó sin pegar ojo. — Las fotos. — ¡Si supieras cuánto tiempo he pasado en la sección de pasaportes ! He tenido que aguardar un buen rato. En la fábrica había un trabajo urgente. Y tú. por dicha. rellenar no sé cuántos impresos y cuestionarios. al fin y al cabo. e hiciera lo que hiciera. He remendado algunas de tu prendas de vestir. nos lo dará fácilmente la legación? — Presentando la carta de invitación de mi hermana. Al comienzo. ¿cómo has empleado tu tiempo? — He preparado las maletas y el baúl. no pierdo el tiempo y me preparo concienzudamente para el viaje. he repasado tu guardarropa. — ¡Si tú supieras cómo me inquietaba que por alguna causa nos negasen el pasaporte ! — No hay motivo para preocuparse. va mirando el paisaje. todo andaba mal. Pero. y como el tren se lanza por valles y colinas. Ana tenía otra clase de preocupaciones. {Qué lástima que los hijos no pudieran acompañarles I No estaría mal que los muchachos vieran mundo. ¡qué se le iba a hacer 1 José y Paco pasarían el verano en provincias. pues. luego. III De viaje Un niño. Ana. pensando en las muchas cosas que tendría que arreglar. Pero todo estaba en regla y. no he podido irme que después de las diez a las sección de pasaportes de la Policía. donde la tía Matilde tendría cuidado de ellas hasta que ella y Juan regresaran de América. presentar nuestros documentos de identidad. — ¿Y el visado. sus ojillos descubren las flores campesinas. estaban listas porque nos retratamos hace poco. mientras que las muchachas saldrían por dos meses para Debrecen. en la finca de la tía Teresa. II Conversación — ¿Eres tú.acudir a su tío que le prestaría el dinero con tal de que Juan se lo devolviese en el plazo convenido. Los visados de tránsito. Como ves. he logrado dar los primeros pasos para obtener nuestros pasaportes.

megad negar (niego. reposa . se dijera que ansia que su clara pupila aprisione los bellos pormenores que nombra. Los demás. mellette szóló érv el contra hátrány. el paisaje olvidamos. folyamodik vkihez (akihez: a) devolver (devuelvo) visszaad el plazo határidő convenido megbeszélt. létszám conceder engedélyez. asombra esta mirada suya penetrante y tranquila. ellene szóló érv claro como dos y dos son euatro világos. mint a nap (mint a kétszer kettő) estar por delante előtte van. hogy szemét behunyta volna pegar (rá)ragaszt. (rá)ragad por falta de dinero pénzhiány miatt en provincias vidéken mientras que míg ellenben Matilde Matild II. biztos la suma összeg inevitable elkerülhetetlen exigir (exijo) (meg)követel la libreta de ahorros takarékkönyvecske acudir fordul. . tetszik volver a ver viszontlát alegrarse de örül vminek sudamericano délamerikai demasiado de prisa túlságosan gyorsan entenderse por sí mismo magától értetődik sopesar mérlegel el pro előny. en materia de ügyében todo ha salido a pedir de boca minden pompásan sikerült marchar sobre ruedas simán megy.Silabea palabras que apenas oigo. dolgozik con urgencia sürgősen la urgencia sürgősség proporcionar szerez cierto bizonyos. sürget obrar cselekszik. mint a karikacsapás inquietarse nyugtalankodik el motivo ok por alguna causa valamilyen okból 221 . hátra van la sección de personal személyzeti osztály el personal személyzet. Yo me he dicho ante el niño que admira el cielo rosa: él es el más poeta de los que aquí viajamos. úgy megy. ráerősít. El pensamiento nuestro cesa de hilar. kitűzött otra clase de másféle la preocupación gond sin pegar ojo anélkül. los preparativos (de viaje) (utazási) előkészületek venir como anillo al dedo kapóra jön („mint gyűrű az ujjra") el anillo gyűrű el dedo ujj estar en el séptimo cielo nem tud hova lenni a boldogságtól encontrarse como sobre ascuas tűkön ül el ascua (nőnemű szó!) izzó szén vagy vas enterarse értesül la novedad újság volver de su asombro' magához tér ámulatából como si tuviera entre las manos mintha csak kezében tartana la copa serleg la felicidad boldogság agradar jólesik. negamos) (meg)tagad el visado vízum apremiar szorít. lépéseket tesz la gestión ügyvitel. . abstraídos. lépés obtener (obtengo) megkap. elnyer el pasaporte útlevél I. Francisco López Merino poeta platense (1904-1928) Vocabulario igual que mintha csak hacer gestiones eljár.

tizenöt nan la legación követség lograr elér. . Mind a kettőt úgy képezzük. vágtat cl valle völgy la colina domb. ( = hablaran y comprendieran) ya el español. akik . apróság nombrar (meg)nevez los demás mi többiek abstraído gondolatokba merülve. pillantás penetrante átható. -sernos -seis -sen illetve a -ra -ras -ra -ramos -rais -ran végződéseket tesszük. útközben frente a szemközt (vkivel) la frente homlok el frente front. rá. felindulás silabear szótagol apenas alig asombrar elképeszt. hogy nővére gondol pensase ( = pensara) en él. eped vmi után (ami után: tárgyeset) claro tiszta la pupila szembogár. azonos jelentésű folyamatos múltja van. személyének -ron végződése helyébe a -se -ses -se . személypoggyász remendar (remiendo) kijavít. magaslat llenarse megtelik llenar megtölt la emoción izgalom. szemléli descubrir felfedez campesino mezei. de viaje utazva. Juan se alegró de que su mujer János örült. vidéki lanzarse robog. szövöget reposar pihen me he dicho magamban azt mondtam admirar megcsodál (la) rosa rózsa. harcvonal va mirando (egyre csak) nézi. felfog el pormenor részlet. hogy a befejezett múlt többes szám 3. átnyújt la identidad (személy)azonosság la tasa illeték extender kiállít la quincena két hét. megkap el visado de entrada beutazási vízum el tránsito átutazás sin más ni más minden további nélkül emplear felhasznál.preocuparse nyugtalankodik al comienzo kezdetben la Policía rendőrség por dicha szerencsé(m)re la dicha szerencse dar un paso lépést tesz retratarse lefényképezteti magát rellenar kitölt el impreso nyomtatvány el cuestionario kérdőív presentar bemutat. Példák a ragozásra: 222* . alkalmaz la maleta bőrönd el baúl (nagy) bőrönd. platensc La Plata-i (La Plata: tarto­ mányi székhely Argentínában) Gramática 151 (primero) y el (pretérito) imperfecto II (segundo) de subjuntivo A kötomód két folyamatos múltja — El (pretérito) imperfecto I A Juan le agradó que su hermana Jánosnak jólesett. . foldoz la prenda de vestir ruhadarab m . hogy felesége meg ő y él hablasen y comprendiesen már beszél és ért spanyolul. A kötőmódnak két. bámulatba ejt la mirada tekintet. mély se dijera azt hinné az ember ansiar (ansio) vágyódik. elvonatkozva a világtól el pensamiento gondolat hilar fon. szem aprisionar magába zár. rózsaszín(ű) el más poeta a leginkább költő de los que közöttünk.

plH A B E R (segédige) (hubie-ron) hubiese hubiera hubieses hubieras hubiese hubiera fuese fuera hubiésemos hubiéramos fuésemos fuéramos hubieseis hubierais fueseis fuerais hubiesen hubieran fuesen fueran SER lenni (fue-ron) fuese fueses fuera fueras ESTAR lenni (estuvie-ron) estuviese estuvieses estuviese estuviésemos estuviera estuvieras estuviera estuviéramos H A C E R csinálni (hieiíw o n ) hiciese hicieses hiciese hiciera hicieras hiciera DAR adni (die-ron) diese dieses diera dieras estuvieseis estuvierais estuviesen estuvieran hiciésemos hiciéramos hicieseis hicierais hiciesen hicieran diese diera diésemos diéramos dieseis dierais diesen dieran 152 A kotornod két folyamatos múltjának használata Me agrada que mi hermana piense en mí. VESTIRSE öltözködni (se vistie-ron) me te se nos os se vistiese v. vistieses vistiese vistiésemos vistieseis vistiesen me te se nos os se vistiera vistieras vistiera vistiéramos vistierais vistieran (hogy) (hogy) (hogy) (hogy) (hogy) (hogy) öltözködjem öltözködjél öltözködjék öltözködjünk öltözködjetek öltözködjenek (ha) (ha) (ha) (ha) (ha) (ha) öltözködnék öltözködnél öltözködne öltözködnénk öltözködnétek öltözködnének Ugyanezt a szabályt követik a rendhagyó igék is .. hogy nőtestvérem gondol rám.I. AMAR szeretni (ama-ron) amase vagy amases amase amasemos amaseis amasen amara amaras amara amáramos amarais amaran ( n °gy) ( h °gy) ( n °gy) (h°gy) (h°gy) (h°gy) szeressek szeress szeressen szeressünk szeressetek szeressenek (ha) (ha) (ha) (ha) (ha) (ha) > szeretnék szeretnél szeretne szeretnénk szeretnétek szeretnének II. . TEMER félni (temie-ron) temiese vagy temieses temiese temiésemos temieseis temiesen temiera temieras temiera temiéramos temierais temieran (hogy) (hogy) (hogy) (hogy) (hogy) (hogy) féljek félj féljen féljünk féljetek féljenek (ha) (ha) (ha) (ha) (ha) (ha) félnék félnél félne félnénk félnétek félnének III. Jólesik nekem.

valahányszor a főmondat állítmánya valamelyik múlt időben vagy feltételes módban áll.Me agradó que mi hermana pensase ( = pensara) en mi. Nem találtam senkit. Debía hablarle a él. Jólesett nekem. Pál nem keresett eleget. hogy Mária milyen csi­ nos! . Nem tudtam elmenni anélkül. Te lennél az első. Quise una habitación que diese ( = diera) a la calle. No creímos que viniesen ( = vi­ nieran). Anna tagadta. leckében. Sería hora de que nos marchá­ semos ( = marcháramos). aki ezt tudná. Tú serías el primero que lo supiera. Ana negaba que estuviese ( = estu­ viera) cansada. hogy menjünk. Lehetséges volt. A si (ha) jellétéles kötőszó után. Akármennyit is dolgozott. Nem hittük. \Si supieras cuánto tiempo tenía que esperar! \Si vierais lo guapa que es María! 224* Ha tudnád. costase lo que costase ( = costara lo que costara). hogy nővérem gondol rám. ha a fiúk világot látnának. mennyi ideig kellett vár­ nom! Ha látnátok. -nám. a feltételes mondattál kapcsolatban bővebben lesz szó). Por mucho que trabajase ( = tra­ bajara). Nem tudtam. hogy a főmondatban múlt idő vagy feltételes mód álljon. Era posible que Carlos se quedase ( = quedara) en casa. Pl. Ideje volna már. hogy hány óra van. hogy fiaim nem kísérhet­ nek el engem 1 Milyen kár (volt). 2. hogy Károly otthon marad. A kötőmód jelen ideje helyett. hogy ne lássam őt. aki spanyolul beszélt volna. 148) közölt példákat átalakítjuk olyanképpen. ¡Qué lástima que mis hijos no puedan acompañarme I I Qué lástima (era) que mis hijos no pudieran ( = pudiesen) acompañarme! No estaría mal que los muchachos vieran mundo. hogy fiaim nem kísérhettek (kísérhetnek) el engem! Nem volna rossz. amely az utcára nyílik. No pude marcharme sin que le viese ( = viera). hogy eljönnek. Olyan lakást akartam. pontban közölt példákat): No sabía qué hora fuese ( = fuera). Mindenképpen beszélnem kellett vele. Ha tehát az előző leckében (vö. -ném ragnak meg­ felelően (erről a 29. a mellékmondatban a kötőmód két folyamatos múltjának valamelyikét kell használnunk. hogy fáradt. Pablo no orinaba bastante. No hallaba quien hablase ( = ha­ blara) el español. Milyen kár. a magyar -nék. A kötőmód két azonos értékű folyamatos múltját a következő' esetekben használjuk: 1. Példák (figyeljük meg egyúttal a 148.

szórványos fák 15 Spanyol nyelvkönyv — 5614 t A főnév után un hombre grande nagytermetű. pl. 107. A jóhangzás itt a -ra végű alak használatát írja elő: Szeretnék Kiss úrral. como si. pl. mintha nehéz terhet eigran carga. Egyes mellékneveknek más-más a jelentésük aszerint. különösen a querer. Jánosnak bizonyos pénzösszeget kellett szereznie. hogy főnevük előtt vagy után állanak.3. Az igual que si. Quisiera hablar con el señor Kiss. Főmondatban. Ilyenek: A főnév előtt un gran hombre nagy (>= híres) ember una pobre mujer egy szerencsétlen asszony un buen joven jóravaló. az udvarias társalgásban. 4. a már nem teljesülő óhaj kifejezésére. magas ember una mujer pobre egy szegény (pénztelen) asszony un joven bueno jószívű ifjú un traje nuevo e g¡J áj (most készült) öltöny personas varias különböző személyek árboles raros ritka (különös. b. Ojalá után (vö. ¡Ojalá tuviese ( = tuviera) yo más dinero en el banco I ¡Ojalá mese ( = fuera) verdad! ¡Ojalá te vieran ( = viesen) mis ojos! Bárcsak több pénzem volna a bankban! (De nincs. ¡Igual que si oyéramos un Mintha csak tündérmesét hallanánk! cuento de hadas! ¡Como si no lo supieras! Mintha csak nem tudnád! Anda como si llevara uña Ügy megy. Ez biztos hír. beszélni. peine. Ésta es una noticia cierta. jóindulatú ifjú un nuevo traje egy újabb (egy másik) öltöny varias personas néhány személy raros árboles elszórt. a feltételes mód jelen ideje he­ lyett.) Bárcsak igaz volna! (De nem igaz. 1. különleges) fák 225 .). poder igével kapcsolatban.) 5. cual si (mintha csak) hasonlító kötőszó után.) Bárcsak látna téged a szemem! (De nem lát. Láthatnám Nagynét? ¿Pudiera ver a la señora Nagy? 153 Egyes melléknevek jelentésének módosulása Juan tenía que proporcionarse una cierta suma de dinero.

hogy igazatok legyen. — Nem volt ott senki. hogy mikor jön a postás? — Tud­ tam. — Bárcsak igazad volna I — Nem tudtam. hogy világot lássak. Dígase en español usando el subjuntivo imperfecto donde sea necesario : a) Péternek talán igaza volt. Ennek ellenére sok pénzt kell majd költenem (condicional 1) az utazási előkészületekre. — Ideje volt. A sógorom írta nekem. hogy nem volt bőröndöm 1 Bárcsak volna pénzem a takarékkönyvecskében t A legroszszabb esetben Ferenc bácsihoz tudnék fordulni. amit ő akar.Ejerciólos 1. hogy már késő van.) Világos volt mint a kétszer kettő. hogy hat heti szabadságot engedélyezzen nekem. hogy mutasson nekem egy érdekes könyvet. még akkor is. — Nem tagadtuk. Contéstese a las preguntas siguientes : ¿Venia a propósito la carta de Dolores? (SI. ha esett volna. — Örültem. ( = Ügy éreztem magamat. ) ¿Qué sintió Ana cuando hubo leído la carta de su cuñada? ¿Por qué se encontraba Ana corno sobre ascuas? ¿Cómo encontró Juan la gran novedad? ¿Cómo se sentía? ¿Por qué se sentía feliz? ¿Qué le agradó? ¿De qué se alegró? ¿Cómo hablan los sudamericanos el español? ¿Entendería usted el español hablando con un sudamericano? ¿Por qué aceptó el matrimonio Varga la proposición de Dolores? ¿Es difícil prepararse para un largo viaje? ¿Qué tenía que hacer Juan? Luego ¿qué era preciso hacer? ¿Exigen mucho dinero los preparativos de viaje? ¿Qué preocupaciones tenía Ana? ¿Por qué no pudo pegar ojo durante toda la noche? ¿Por qué era lástima que sus hijos no pudieran acompañarles? ¿Dónde pasarían el verano José y Paco? ¿Y para dónde saldrían las hijas? ¿Qué gestiones hace usted cuando quiere obtener un pasaporte? ¿Qué mete usted en su maleta cuando quiere hacer un viaje de una semana? 2. aki franciául beszélt volna. hogy Anna jó háziasszony. — A Varga házaspár nagyon örült. hogy milyen szépen ( = jól) énekel Éva ! — Mintha csak regényben olvasnám 1 — Mintha nem látnád ! — Mintha ők nem tudnák 1 — Ügy látszik. Tradúzcase al español: Tegnap levelet kaptam Dél-Amerikából. hogy tíz órakor jön. hogy lusták a gyerekek. aki ezt mondta. Arra kérném őt. hogy azt fogom tenni. hogy a gyerekek hazajöjjenek. — Jól tudtam. — Tudtuk. — Barátaink azt hitték. Arra kérném. — Beszélhetnék Kiss úrral? — Láthatnánk az új szöveteket? b) Kellett. hogy kint milyen idő van. még mielőtt elutazom. — Mindenképpen el kellett utaznom Szegedre. — Hálás voltam neked. — Bármit is mondott. hogy ne beszélnénk vele. hogy amire a hivatalba érek. hogy nem hallottam a zenét. Szeretnék a főnökömmel is beszélni. (Milyen) kár volt. hogy betegek vagyunk. Sógorom azt is ígérte. nem vettem meg az új ruhát. hogy (vajon) tízkor vagy tizen­ egykor jön-e. — írni akartam szüleimnek. feltéve. — Bárcsak több időm volna ! — Bárcsak megmonda­ nák nekem az igazat I — Bárcsak ti is jönnétek í 3. míg visszajövök Dél-Amerikából. — Feri bácsi elment. Szükséges volna. hogy jövünk. — Nem mennénk el anélkül. az eső majd eláll. hogy sógorom gondol reám. hogy kölcsönözzön nekem kétezer forintot. — Barátaink nem hitték. . — Nyilvánvaló volt. . hogy Anna jó háziasszony. — Nem tudtam biztosan. — Sajnálták. hogy Margit néha lusta. — Előfordult. hogy Mihály tévedett. hogy szüleink Budapesten laknak. — Nem sajnáltátok. hogy az újságot csak hét óra után hozták. mintha havazna. hogy ilyen kedvező alkalmam nem lesz többé. hogy megfizeti majd az útiköltséget. 226 . — Nagybácsim nem tudta. c) El kellett mennem hazulról. hacsak nem esik. — Margit volt a harmadik. hogy megtanuld a leckét. (hogy) nagyon örültem. hogy Mária beszél spanyolul. hogy a gyerekek nyugodtan tanulhassanak. — Tagadtuk. — Kár volt. — (Arra) kértem a barátomat. hogy látogassam meg őt. — Szeretnék egy kalapot venni. — Elmennénk. hogy mennyi könyvem van ! — Ha hallanátok. hogy egy új öltönyt vegyek magamnak. Nem tudtam hova lenni a boldogságtol. — Csoda lenne. — Jó volt. hogy meglátogattál. — Itthon maradnék. én nem óhajtottam látni őt. — Nem tudtad. hogy Argentínába utazhat. — Barátaink szeretnének meglátogatni bennünket. A levélben arra kért engem. — Azt mondtam apámnak. — Akárhogyan is állt a dolog. hogy nem mentem veletek? — Ideje lenne. mintha a hetedik mennyországban volnék. hogy Péter is jön. — Bár volt pénzem. hogy mennyit dolgozunk 1 — Ha látnád. venía como . — Azt hittem. ha te is itt maradsz. ha barátaink otthon volnának. d) Ha szüleink tudnák. Fölösleges mondanom. nem hittem neki.

hogy álmodtam és mintha a csodák világában éltem volna. A kötőmód közelmúltja Estoy contento de que todo se haya arreglado. ¡Qué bien que me hayan concedido seis semanas de vacaciones I Örülök. A kötőmód két régmúltja Me agradó que la tía Teresa hubiese (hubiera) invitado en su casa a mis hijas. los billetes están tomados. Milyen jó (lett volná). como en los años pasados. 2. Pero. Milyen jó. hogy engedélyezték számom­ ra a hatheti szabadságot. 15* 227 . Me parece como si hubiera so­ ñado y como si hubiese vivido en el mundo de las maravillas. hogy minden elrendeződött. examinando si no ha olvidado meter en su maleta el cepillo de dientes o la máquina de afeitar. ¡qué se le va a hacer 1 ¡No se sale todo año para la América del Sur 1 Entretanto Ana prepara en la cocina los comestibles que quiere llevar consigo.LECCIÓN VEINTIOCHO 1. porque los niños ya se marcharon ayer de vacaciones. En la estación de ferrocarril Es la mañana de la salida. Juan. El matrimonio Varga está levantado ya. " Ügy tűnik nekem. ha a fiúk velünk jöhettek volna. Sólo siento que yo no haya tenido la posibilidad de acompañarles. piensa : — Estoy contento de que todo se haya arreglado. ¡Qué bien que me hayan concedido seis semanas de vacaciones! Me alegro de que mis hijos hayan hallado buen alojamiento en casa de nuestros parientes. Los pasaportes están en regla. Ana y Juan están solos en la habitación. Ya todo está listo para la marcha. hogy Teréz néni meghívta magához lányaimat. todos los bultos están hechos. ¡Qué bien si hubieran (hubiesen) podido venir los muchachos con nosotros! Jólesett nekem.

y Juan pregunta al chófer : — ¿Cuánto marca el taxímetro? — Quince florines y cincuenta. Allí hay también un tren internacional que lleva sólo coches cama. en un departamento para fumadores. querido. Un empleado grita: 228 . uno de ventanilla. — De la ventana veo que el taxi está esperando ya delante de la puerta de la calle. porque han llegado con casi una hora de anticipación. — Bueno. . — Hubiérase dicho que nos había tocado la lotería. — Me agrada que la tía Teresa haya invitado a su casa a mis hijas durante las vacaciones. — le contesta Ana. ¡Ni hablar! De todos modos. En todas las vías de la estación están parados largos trenes con locomotoras. — dice Ana. — Muchas gracias y buen viaje.— Es necesario economizar — dice para sí. El mozo ha reservado a los Varga dos asientos juntos. y hay que añadir dos florines por los bultos. estoy contenta de que yo haya pensado en comprar unos manjares para el viaje. se declare un incendio o. ¡Qué felices nos sentíamos ! A las siete y media abren las puertas hacia el andén. — Eva y María se sentirán allí como el pez en el agua. ténders. El tren rápido para Viena está parado en la segunda vía. — Tampoco José y Paco se aburrirán en el campo. Mientras tanto un mozo se encarga de los bultos y los lleva directamente al andén. — Verdad. furgones de equipajes. Al fin. A las siete menos cuarto Juan dice a su mujer: — Ya es hora de marcharnos. . Ana y Juan bajan por la escalera y se despiden de la portera dejándole la llave de la habitación y un papel con sus señas en la Argentina. — Mi marido quisiera comer en el coche comedor. El tren del matrimonio Varga sale a las ocho en punto. Los bultos ya están colocados en la red. llega el momento de la salida. ¡Qué bien si hubieran podido venir los muchachos con nosotros ! — ¡Quién hubiera podido pensar un año antes que saldríamos para un viaje al extranjero ! . Quédese con la vuelta. ¿Estás lista? — Sí. Delante de la estación los Varga bajan del taxi. simplemente. Me alegro de que hayas tenido la buena idea de asegurarnos un coche de antemano. vagones de viajeros. Ana y Juan pasan a la sala de espera y se sientan en un sofá. Los últimos meses me parecía como si hubiera soñado y como si hubiese vivido en el mundo de las maravillas. se rompa la cañería del agua o del gas . y los Varga salen con la muchedumbre. pero yo no se lo permitiré. ahí tiene usted veinte florines. No se sabe nunca lo que puede acontecer : quizás uno de los niños se ponga enfermo.

Nehéz a lányunkat klházasltanl. elé la puerta de la calle kapu de antemano előre. hozzáfűz ahí tiene usted itt van magának quédese con la vuelta tartsa meg magá­ nak a visszajáró pénzt! *(A közmondások értelme: 1. Vocabulario I. Les da mucha pena dejarles por tanto tiempo. la marcha elutazás. III Refranes Donde fueres. hogy el taxi. élelmiszer en punto pontosan el punto pont ya e» hora para már itt az ideje. kapus las señas cím acontecer történik. II Un chiste de hace cincuenta años Montó en un vagón de primera clase en que ya estaba sentada una señora. Idegenben tegyük azt. — porque nunca ha fumado delante de mí ningún caballero. se agitan las manos. beteg lesz declararse keletkezik. señora? — preguntó el fumador. elszakad el gas gáz el chófer sofőr. teniendo ya él cigarro y la fosforera en la mano. elszállá­ solás la posibilidad lehetőség los comestibles élelem el coche (-)comedor étkezőkocsi ¡ni hablar! szó sem lehet róla I el manjar étel. indulás el bulto csomag. megesik ponerse enfermo megbetegszik. mutat el taxímetro taxaméter añadir hozzátesz. — No sé contestar a usted. — dijo la dama.* Casa tu hija como pudieres y tu hijo cuando quisieres. la salida. poggyász(darab) marcharse de vacaciones elmegy nyaralni examinar megvizsgál. (bér)kocsi delante de (elöljárószó) előtt. el portero házfelügyelő. ellenőriz el cepillo de dientes fogkefe la máquina de afeitar borotvakészülék el alojamiento elhelyez(ked)és. un caballero que era un fumador apasionado. El tren arranca lentamente. gépkocsivezető marcar jelez. y Juan también siente un nudo en la garganta. támad. leszáll la escalera lépcső la portera. al tren! — ¡Hasta la vista 1 jBuen viaje ! ¡Adiós ! — se oye de todos los lados. el coche taxi. — ¿Le incomoda a usted el humo. kiüt (tűz) el incendio tűzvész romperse megreped.— ¡Señores viajeros. a fiú könnyen nősül meg.) \ 229 . A Ana le entran ganas de llorar. haz lo que vieres. előzetesen bajar lemegy. amit mások tesznek! — 2. Se agitan pañuelos. Ambos piensan en sus hijos.

vonal. lo que vieres amit látsz casar kiházasít como pudieres ahogy csak tudod cuando quisieres amikor csak akarod Gramática 154 A kötomód közelmúltja — El pretérito presente de subjuntivo Siento que yo no haya tenido Sajnálom. haya vestido hayamos vestido hayáis vestido hayan vestido . hogy gyerekeimet elkísérjem. de hace 50 años ötven évvel ezelőtti montar felszáll incomodar zavar. dohányzó colocar elhelyez de todos los lados mindenhonnan agitar lenget. várakozás el pez. haya hablado hayamos hablado hayáis hablado hayan hablado 230 me te se nos os se VESTIRSE öltözködni haya vestido (hogy) öltözködhayas vestido tem stb. utazó internacional nemzetközi el coche (-)cama (los coches-cama) hálókocsi el tren rápido gyorsvonat rápido gyors Viena Bécs juntos. vágány estar parado vesztegel la locomotora mozdony el ténder (los ténders) szeneskocsi el furgón (de equipaje) poggyászkocsi el equipaje poggyász el vagón de viajeros személyszállító kocsi el vagón vasúti kocsi. fájdalom II. donde fueres akárhol is leszel. la viajera utas. los peces hal aburrirse unatkozik un año antes egy évvel ezelőtt hubiérase dicho az ember azt hihette volna que nos había tocado la lotería hogy megnyertük a főnyereményt tocar osztályrészül jut la lotería lottó(játék) la muchedumbre sokaság.el andén peron la sala de espera váróterem la espera várás. Példák a ragozásra: HABLAR beszélni haya hablado (hogy) beszéltem hayas hablado stb. fáj nekem la pena bánat. A kötőmód közelmúltja összetett igealak: az haber segédige kötőmódjának jelen idejéből és a főige par/zcz'pío-jából áll. bánom. vagon el viajero. a mis hijos. szomorúság. -as egymás mellett(i) de ventanilla ahlak meHett(i) el departamento fülke el fumador dohányos. tömeg la vía út. hogy nem volt lehetőség la posibilidad de acompañar arra. kellemetlen(nek lenni) el cigarro szivar la fosforera gyufaskatulya la dama hölgy III. ráz arrancar elindul lento lassú me entran ganas kedvem támad el nudo csomó la garganta torok me da pena sajnálom.

Testvérem talán már meg is jött. feltéve. 156 A kötőmód közelmúltjának használata A kötőmód közelmúltját két esetben használjuk: 1. Örülök. hogy minden elrendeződött. Sentía que yo no hubiera ( = hu­ biese) tenido la posibilidad de acompañar a mis hijos. ha szü­ leid megengedik. örülünk. hogy gyerekeimet elkísérjem. Nos alegramos que nuestros hijos se hayan sentido bien. Tal vez hayas escrito ya el ejercicio. A kötőmód két régmúltja összetett igelak : az haber segédige kötőmódjának I. hogy minden elrendeződik. acaso. számú folyamatos múltjából és a főige participio-]ából áll. hogy fiaink jól érezték ma­ gukat. főmondatban múlt idejű valószínűséget fejez ki. Nos alegramos que nuestros hijos se sientan bien. Talán már meg is írtad a feladatot Holnap levelet írok apámnak. vagy II. se hubieran (hubiesen) lavado tani vol­ na stb. különösen a quizá(s). Mañana escribiré a mi padre haya o no venido su carta. Meg foglak látogatni. Örülünk. . Példák a ragozásra : [R menni hubiera (hubiese) ido (hogy) mentem. jön levele. akár nem. Lehet.155 de subjuntivo A kötőmód két régmúltja — El pluscuamperfecto I y el perfecto II Sajnáltam. a főmondat állítmányának azonban jelen vagy jövő időben kell állnia. 231 . hogy fiaink jól érzik ma­ gukat. tal vez (talán) szó után : Quizás mi hernfano haya regre­ sado ya. Estoy contento de que todo se haya arreglado. Acaso nos hayan esperado. hubieras (hubieses) ido ( n a ) m e ntem v o l n a stb hubiera (hubiese) ido * hubiéramos (hubiésemos) ido hubierais (hubieseis) ido hubieran (hubiesen) ido LAVARSE mosakodni me hubiera (hubiese) lavado (hogy) mo sa­ le hubieras (hubieses) lavado kodtam se hubiera (hubiese) lavado nos hubiéramos (hubiésemos) lavado os hubierais (hubieseis) lavado ' ' . hogy nem volt lehetőség arra. amikor a mellékmondatban kifejezett cselekvés korábban történt. Örülök. mint a főmondat cselekvése (előidejűség). hogy vártak bennünket. Vessük össze az alábbi példákat: Estoy contento de que todo se arregle. Önállóan. akár 2. Mellékmondatban. Iré a verte a condición de que tus padres me lo permitan.

Estaba contento de que todo se hubiera arreglado. Végül a kötőmód régmúltját a feltételes mondatban használjuk. Meg foglak látogatni. 3. hogy gukat.Iré a verte a condición de que tus padres me lo hayan permitido. utóbbit akkor használjuk. A como si. amikor a mellékmondatban kifejezett cselekvés korábban történt. megengedik. Mellékmondatban. 157 A kotornod két régmúltjának használata A mai nyelvhasználatban az hubiera alakkal képzett régmúlt sokkal gyakoribb. a főmondat állítmányának azonban valamelyik múlt időben vagy feltételes módban kell állnia. 152. Meglátogatnálak. 232 . hogy magukat. mint az hubiese-\él képzett alak. Vessük össze az alábbi példákat: Estaba contento de que todo se arreglara ( = arreglase). ha szüleid feltéve. mint a főmondat cselekvése (előidejűség). erről a következő leckében lesz szó. cual si. Nos alegrábamos que nuestros hijos se hubieran sentido bien. Mintha csak tündérmesét hallottunk volna! Mintha csak nem tudtad volna! Ügy ment. feltéve.). örültünk. ha múlt időről van szó : ¡Igual que si hubiéramos oído un cuento de hadasl ¡Como si no lo hubieras sabido I Andaba como si hubiera bebido más de la cuenta. A kötőmód régmúltját a következő esetekben használjuk: 1. megengedték. fiaink jól érzik ma­ fiaink jól érezték feltéve. Iría a verte a condición de que tus padres me lo hubieran permitido. ha a mondatban már van egy hubiera alakkal képzett idő. Nos alegrábamos que nuestros hijos se sintieran bien. 3. hogy minden elrendeződik* örültem. Iría a verte a condición de qué** tus padres me lo permitieran. hogy minden elrendeződött. Meglátogatnálak. örültem. nevezetesen akkor. ha szüleid 4. mintha többet ivott volna a kelleténél. örültünk. ha változatosabbá akarjuk tenni stílusunkat. igual que si (mintha csak) hasonlító kötőszók után (vö. A múltra vonatkozó és ezért már nem teljesülhető óhaj kifejezésére: ¡Ojalá hubieras ( = hubieses) estudiado! ¡Ojalá hubiéramos economizado! Bárcsak tanultál volna! Bárcsak takarékoskodtunk volna! 2. ha szü­ leid megengedték.

hablareis. Si Paco no hubiere pagado el dinero para fin del mes. hable beszéljek 1. -re. a II. ) Megjegyzés. a jelen idő (el presente de subjuntivo) 2. A kötőmód jövő idejét ma már csak a választékos nyelvben használják. . az I. hogy mások tesznek). afirma . Quien tal afirmare. További példák: Hazlo. (hogy) tenni fogok stb. folyamatos régmúlt (el pluscuamperfecto l de subj. Ha Feri nem fizette meg a pénzt a hónap végéig. Pl. pl. -reis. közmondásokban még gyakran találkozunk vele. beszélnék (el imperfecto I de subj. nem verdad. no dice Aki ezt állítja ( = fogja állítani). -remos. Helyette ma a kötőmód v. Az ö s s z e t e t t igeidők: 5. folyamatos múlt habiara beszéljek. amit látsz (ti. i-ren. az I. beszélnék (el imperfecto II de subj. tedd azt.) 3. 159 A kötőmőd időinek összefoglalása A kötőmódnak négy egyszerű és négy összetett ideje van: I. hicieren (hogy) majd teszek. kijelentő mód jelen idejét használják. hablares. hablaren (hogy) majd beszélek. habláremos. tal afirme v.) hablare (hogy) majd beszélek 4. ha tudod ( = tudni fogod). mely az haber segédige kötőmódjának jövő idejéből és a főige parfzcz'pío-jából áll. HACER tenni hiciere. A kötőmód jöv5 idejét úgy képezzük. (hogy) beszélni fogok stb. haz lo que vieres. a közelmúlt (el pretérito presente de subj. — A régebbi spanyol nyelvben találkozunk a kötőmód befejezett jövő idejével is. mondd meg nekem 1 Donde fueres. si pudieres.) 6. személyének -ron ragja helyébe a következő ragokat tesszük: -re. HABLAR beszélni hablare. beszéltem volna i *233 . dimelo. a régebbi íróknál. hogy a befejezett múlt többes szám 3. Tedd meg.1»" A kotornod jövő ideje — El futuro de subjuntivo Bárhol is vagy. hiciereis. -res. hiciéremos.) haya hablado beszéltem hubiese hablado beszéltem. . (Ma már: Quien mond igazat. a jövő idő (el futuro I de subjuntivo) II. hicieres. folyamatos múlt hablase beszéljek. Az e g y s z e r ű igeidők: pl. hiciere. hablare.

Sajnáltam. ha eljönne? — Bármilyen furcsának is hang­ zik. hogy a barátom nem tud elkísérni engem. 3. Conjúguense en el tiempo correspondiente del subjuntivo las oraciones siguientes: Ana no sabe que yo haya hablado con Paco. hogy Annának igaza volt. hogy Ró­ mába fogok utazni! Ügy éreztem magamat. Sajnáltam. hogy Annának igaza van. — Attól féltünk. Jó. Nem állítottuk. A csomagokat egy hordárnak fogom átadni. hogy külföldről sok levelet és lapot fogok írni ismerőseimnek. hogy jó helyem lesz a vonaton. Milyen jó. a II. Sajnálom. hogy ti is eljöttök. Remélem. aki azokat egy nemdohányzó-szakaszba fogja vinni. mintha a főnyereményt nyertem volna meg. Contéstese a las preguntas siguientes: ¿Cuándo hizo usted un viaje al extranjero? ¿Qué países conoce usted? ¿Ya ha estado usted en España (en Italia. — Bárcsak megvettem volna magamnak az új ruhát! — Bárcsak otthon maradtak volna! — írnék neked. hogy lekéstek a vonatot. Nem állítottuk. hogy meghívtam őt. 4. en la América del Sur)? ¿Cuándo necesita usted un pasaporte? ¿Qué clase de visados conoce usted? ¿Va usted en el tranvía a la estación cuando tiene muchos bultos? ¿Qué pregunta usted al chófer cuando baja del taxi? ¿A quién entrega usted sus bultos? ¿A dónde lleva el mozo de estación los bultos? ¿Qué hace la gente en la sala de espera? ¿Cuándo se puede salir al andén? ¿Qué se ve en el andén? ¿Cuáles son las partes de un tren? ¿Qué clase de trenes llevan coches comedor (coches cama)? ¿Qué clase de asientos prefiere usted en el tren? ¿En qué departamento va usted: en un departamento para fumadores o para no fumadores? ¿A dónde coloca usted los bultos? ¿Qué grita el empleado ferroviario en el momento de la salida? ¿Cómo se despide la gente que se queda en el andén? 2.) 8. — Nem találtatok senkit. Jánosnak jólesett. — Barátunk talán már el is ment. Péter nem tudja. hogy itt vagyok. Ki gondolhatta volna két hónappal ezelőtt. hogy Annának igaza van. feltéve. Minden elő van már készítve. hogy ti is eljöttetek. aki spanyolul beszélt volna? — El­ mennék. hogy nem érsz rá. Péter nem tudta. hogy nem értél rá. ahova (csak) akarsz. Az ablak mellett szeretnék ülni. hogy nem értél rá. hogy itt vagyok. — El profesor estaba contento de que yo hubiera escrito el ejercicio. hogy kísérjen el. b) Lehet. A vonatom a déli pályaudvarról indul hat óra negyven perckor. hogy főnökei nem engedélyeznek majd neki hatheti szabadságot. hogy láthassam a szép tájakat. Fel­ tettem magamban. örülök. — Nem állítjuk. hogy megadták nekem az útlevelet és a szükséges vízumokat! Csak azt sajnálom. — Mit mondanánk Pálnak. hogy Annának igaza volt. — jOjalá hubiera pensado en eso! — A Esteban le agradó que yo le hubiera escrito una carta y le hubiese invitado a verme. hogy itt voltam. folyamatos régmúlt (cl pluscuamperfecto II de subj. ha válaszolnál a leve­ lemre. hogy itt voltam. — Könnyen megeshetett ( = lehetséges volt). de attól félt. Péter nem tudta. ha kölcsönadnátok nekünk. — Los amigos ignoraban que yo me hubiera ido. Jó volt. hogy elkésünk. Nem állítjuk. feltéve. — János volt az utolsó. — Péter nem tudja. aki kiment a szobából. beszéltem volna hubiere hablado (hogy) majd tem beszél­ Ejercicios 1. — Te voltál az első. Tradúzcase al español: Holnap reggel külföldre utazom. hogy sikerült mindent elintéznem. a dolog így állt. — Juan no cree que yo me haya vestido ya. mert sok csomagom van.7. — J ó . a befejezett jövő idő (el fuhiro II de subjuntivo) hubiera hablado beszéltem. hogy tanultam néhány szót olaszul! A pályaudvarra taxin fogok menni. hogy a vonat már megjött. hogy nem érsz rá. — Elolvasnánk az újságot. 234* . aki ezt mondtad (egyidejűséggel és előidejűséggel). — Talán igaza volt testvéremnek. Milyen jó. hogy ti is eljöttetek (egyidejűséggel és előidejűséggel). Dígase en español usando el tiempo correspondiente del subjuntivo: a) Sajnálom.

Ha nem lett volna olyan késő. Así. Ahora tengo que apresurarme porque me echarían de mi empleo si llegase tarde a la oficina. még aludnék egyet. ros. si no debiera ir a la oficina. Ma este színházba mennék. llevaría mis zapatos al zapatero 235 .LECCIÓN VEINTINUEVE A feltételes mondat — La oración condicional Iría esta noche al teatro si dieran una pieza interesante. pues. Ayer eché dos horas para compilar los ejemplos. Luego. — He aquí mi composición : "Ayer por la mañana. y por eso a menudo se echa a llorar. ¿Cuántos meses tendrá ahora Juanito? No lo sé por cierto. Tomás. még aludtam volna egyet. le echaría quince meses. de nuestra última clase de español? — Sí. Eché agua en la pila y eché a lavarme de pies a cabeza. ha ér­ dekes darabot adtak volna. Luego yo también te leeré los míos. Elmentem volna a színházba. Anteanoche me había echado a dormir tarde. Juanito empezó a echar los dientes. me dije. Me echo siempre a reir cuando veo sus ojos tan pica-. Serían las doce cuando me eché en la cama. léemelos. Carlitos. con la bata echada en los hombros. ¿Y tú? — También. Si no fuese tan tarde echaría aun un sueno. querido amigo. Si no hubiera (hubiese) sido tan tarde habría echado aun un sueno. me iría a ver a mi hermana y llevaría unos juguetes a su hijito. eché a correr al cuarto de baño. al despertarme. echaría aún un sueño. Ha nem lenne olyan késő. Habría ido al teatro si hu­ bieran dado una pieza interesante. I Echemos un párrafo sobre el verho "echar" — ¿Te acuerdas. Si tuviera tiempo. El profesor nos explicó las varias significaciones del verbo "echar". ¿Has escrito ya tu tema? — Sí. — Y nos dijo que escribiéramos la mar de ejemplos sobre el uso de este verbo. eché un vistazo al reloj y me dije: — ¡Canario ! Si no fuese tan tarde. Entretanto pensaba en las cosas que debía arreglar en el curso del día. ha érde­ kes darabot adnának. — Pues bien.

"Ayer. Pues bien. Hubiera querido echarme un rato en el sofá a descansar. A falta de mejor. Por la noche. pronunció el de la hermana de la señora. y. 236 . no olvidamos echar unos pitillos. Pero de la pieza que dan esta noche. mi8 colegas que la han visto. hombre . al terminar el trabajo en la oficina. (Si hubiera tenido tiempo ayer. Además. camino de mi oficina. echan sapos y culebras. mi estufa echa humo : tendré que ir al fumista para rogarle que eche una ojeada a aquella estufa echada a perder. — ¿Está tu señora? — le preguntó al portero." — Eso es todo. — Sí.. al mencionarle el portero los nombres de las personas que habían estado. ha salido.) No debo olvidar echar en el buzón la carta que tengo escrita a mi padre. echemos tierra a este propósito. eché un pitillo. II Un portero exacto Una señora dió orden un día a su portero de que dijera a todos los que fuesen a verla que no estaba en casa. En una de las carteleras eché una mirada al programa de los teatros. Eché las cortinas y me disponía a echar un sueño cuando llamaron a la puerta. no echaré de menos el teatro. — si dieran una pieza interesante. debiste haberla dejado entrar. bebimos café puro.para que les echara medias suelas. escúchame. le habría echado a mi amigo unas copas. Tendría ganas de ir al cine si echase de ver un buen programa. — contesta éste." — Esperamos que el profesor estará contento de nuestras composiciones. señora . Pues bien. Si hubiera tenido en casa una botella de vino. y poco después llega su hermana. — pensé. Era mi amigo Perico que vino a verme. Sube la señora y busca en balde por todas partes a su hermana. Si no. y le dice al portero: — Mi hermana debe de haber salido. se lo» habría llevado ya. Después de desayunar me eché a la calle. A él no le había visto desde hace mucho : desde entonces había echado barriga. Al día siguiente salió la señora a hacer unas visitas. Habíamos pasado la tarde de manera muy agradable. pero me dijo anoche que para usted siempre está en casa. Y ahora vamos a ver. Hubiera escrito más si hubiese tenido más tiempo. señora. A las ocho mi amigo se despidió. Vuelve a bajar.. — Iría esta noche al Teatro Nacional. eché a apresurarme a casa porque estaba cansado de trabajar. y entonces le dijo ésta: — Ya te he dicho que para mi hermana siempre estoy en casa. porque no la he hallado. ¿qué has escrito tú? — Yo no he escrito tanto. Mientras echábamos un rato de palique. — Sí. las romperemos en pedazos y las echaremos al cesto de los papeles.

pillantás függönyt ¡canario! teringettét l disponerse a készül vmit tenni anteanoche tegnapelőtt este v. a pamlagra mirada) pillantást vet (amire: a) echar las cortinas le. éjjel desde entonces azóta anoche tegnap este V. átkozódik . el cesto de los papeles papírkosár (lámpa)elem II. portás felsorolta neki 15 hónapot ad vkinek mencionar (meg)említ echarse a reír nevetni kezd la persona személy el zapato cipő que habían estado akik látogatóba el zapatero cipész jöttek echar medias suelas megtalpal (amit: a) pronunciar kiejt. pocak lefekszik (aludni) echar de palique elcseveg echar del empleo állásából kidob el palique csevegés así pues így hát la botella üveg echar a correr (el)szalad. fejezet. plakát echar un sueño alszik egyet echar sapos y culebras kígyót-békát I. említ la (media) suela (cipő)talp echar en el buzón a postaládába dob el de la hermana = el nombre de la el buzón postaláda hermana tener escrito meg van írva debiste haberla dejado entrar be kellett echar humo füstöl. .v. precíz echar a lavarse nekilát mosakodni dar orden utasítást v. la culebra kígyó bekezdés echar tierra a eltemet. akik látogatóba jönnek hozzá por cierto biztosan al mencionarle el portero amikor a echar 15 meses 15 hónapra becsül. rákiált. elbeszélget el sapo varangyosbéka el párrafo paragrafus. echar un párrafo elcseveg. una echarse en el sofá lefekszik. vet. ereszt eltép la pila mosdó. echarse en la cama echar barriga pocakot ereszt la barriga has. exacto pontos. dézsa . rakás .Vocabulario echar un pitillo elszív egy cigarettát echar dob. halom. behúzza a el vistazo tekintet. . elfelejt echar dos horas két órát fordít (amire : echar de menos nélkülöz. „fátyolt vet" la significación jelentés vmire. fogalmazvány. eché a apresurarme fogtam magam és . éjjel echarse a dormir. parancs echar los dientes fogzik a todos los que fuesen a verla mindazok­ echarse a llorar sír(ni kezd) nak. siet echar en los hombros vállára vet echar unas copas néhány pohárral tölt el hombro váll a falta de mejor jobb híján romper en pedazos darabokra tép. siettem szerzemény echar un vistazo (una ojeada. echar agua vizet önt v. észrevesz compilar összeállít la composición dolgozat. leheveredik . füstölög volna engedned őt el fumista kályhás(mester) al día siguiente a következő napon echar a perder elront la visita látogatás echarse a perder elromlik ¿está? itthon van? echarse a la calle lemegy az utcára por todas partes mindenfelé 237 . hajít la cartelera hirdetőoszlop. parancsot ad en el curso del día a nap folyamán la orden utasítás. hiányol para) echar de ver meglát.

Figyeljük meg az alábbi példákat: Főmondat: a) Eszem. ha több időm lett volna. Az előbbit a — rendszerint si (ha) kötőszóval bevezetett — mellékmondat. Kedvem volna moziba menni. az utób­ bit a főmondat tartalmazza. Comerá si tiene hambre. me ¡ría a ver a mi hermana. l i a ráérnék. A fenti példák spanyolul: a) Como si tengo hambre. (Si után jövő helyett jelen idő áll. • * • í hambre. me habría ido a ver a mi hermana. éhes lettem volna. éhes lennék. eszem stb. . vagy helyette a kötőmód folyamatos múltjá­ nak -ra végű alakja. helyette jelent használunk). az ilyen feltételes mondatok fordítása nem okoz nehézséget. A b) pontban felhozott példa jelen idejű lehetséges (teljesülhető) feltételt tar­ talmaz. Ha ráértem volna. Hubiera escrito más si hubiese tenido más tiempo. Comería si tuviese 1 . éhes lesz. a magyar -nék ragnak megfelelően. éhesek voltunk. . Si hubiera tenido tiempo. Hubiera comido si hubiera tenido ( Az a) pontban felsorolt példák valóságos feltételt tartalmaznak. Többet írtam volna. . A mellékmondat természetesen a főmondat előtt is állhat: Ha éhes vagyok. meglátogattam volna nőtestvéremet. mert a két nyelv kifejezés­ módja közt nincsen különbség (egyetlen eltérés : a si után jövő idő nem állhat. a mellékmondatban (a si után) pedig a kötőmód folyamatos múltjának -se vagy -ra végű alakja áll. Come si tienes hambre. c) Ettem volna. meglátogatnám nőtestvéremet.) Comíamos si teníamos hambre. Az ilyen feltételes mondat tőmondatá­ ban a spanyolban a feltételes jelen. Enni fog. Ettünk. ha jó műsort ( = filmet) láthatnék. Tendría ganas de ir al cine si echase de ver un buen programa. éhes vagy. Egyél. b) Ennék. 238 b) . A feltételes mondat két részből áll.Gramil una 160 A feltételes mondat — La oración condicional Si tuviera tiempo. r Comiera si tuviera j c) Habría comido si hubiese tenido ) . a feltételből és a feltétel következményéből. ha ha ha ha ha ha Me l l é k m éhes vagyok.

conque. hogy a feltételes mondat egyik részében jelen. sőt. Pl.Ha Tamás találkozhatott volna velem. meg lett volna mentve. taría ( = contara) todo. con condición que. Még ha testvéred is mondaná ezt. Si hubiese ( = hubiera) llovido. Me habría ido ( = Me hubiera ido) Elmentem volna a városba.Szüleim írtak volna nekem. bieras) venido conmigo. salido de casa. Si Tomás hubiese ( = hubiera) po. nem hinném el. nem mennénk el hazulról. További példák: Elmennék a városba. ha írt volna nekem. anélkül. ha velem jöttél volna. Me iba ( = Me iría = Me hubiera ido = Me habría ido) a la ciudad si hubieses venido conmigo. 3. Si le hubiese dado a Pablo el dinero estaba salvado. Ha esett volna. *239 . Elmentem volna a városba. mincontrarse conmigo. pont) főmondatában a feltételes mód múlt idejét a feltételes mód jelen ideje. örülnék. dido encontrarse conmigo. A si kötőszó helyett más alkalmas kötőszó (mint pl.A c) pontban felhozott példa múlt idejű. ha velem a la ciudad si hubieses ( = hu­ jöttél volna. Pl. Ha esne. pl. 2. Mis padres me escribirían Szüleim írnának nekem. vagy helyette a kötőmód folyamatos régmúltjának -ra végű alakja. habría ( = hubiera) contado todo. Előfordulhat. — 1. Estaría contento si me hubiese (=» hubiera) escrito. a másik részében múlt idő áll. Aunque lo diciera ( = diciesé) tu hermano. no saldríamos ( = saliéramos) de casa. Megjegyzések. a magyar múlt idő + volna igealaknak megfelelően. a mellékmondatban pedig a kötőmód folyamatos régmúltjának -se vagy -ra végű alakja áll. hogy ez az idők hasz­ nálatát befolyásolná. bieran) sabido mis señas. ha tudták ran) escrito si hubiesen ( = huvolna a címemet. me lo mindent elmondott volna nekem. nem mentünk volna el no habríamos ( = hubiéramos) hazulról. no lo creería. A teljcsülhetctlen (múlt idejű) feltételt tartalmazó feltételes mondatok (c. és ezért lehetetlen (teljesülhetetlen) feltételt tartalmaz. Ha odaadtam volna Pálnak a pénzt. a kijelentő mód folyamatos vagy történeti múltja is pótolhatja. ha velem jönnél. ( = supieran) mis señas. Az ilyen feltételes mondat főmondatában a spanyolban a feltételes múlt. • Si Tomás pudiese ( = pudiera) en. aunque) is állhat. como. Mis padres me habrían ( = hubie. Si lloviese (=Iloviera). me lo condent elmondana nekem. ha tudnák a ( = escribieran) si supiesen címemet.Ha Tamás találkozhatna velem. cuando. Me iría a la ciudad si vinieses ( = vinieras) conmigo.

) c) hogy Éva jól fog tanulni. (Előidejűség. ) 240* .) c) hogy igazad lesz. Tudd meg. b) elöidejö.) a) hogy igazad van. (Egyidejűség. Remélni fogjuk. 2.) b) hogy igazad volt. Az idővonzat szabályai az alárendelt összetett mondatokban. ni Reméljétek.) a) hogy Éva jól tanul.) c) hogy Éva jól fog tanulni.) c) hogy igazad lesz. a mellékmondat állítmányának ideje a fömondat állítmányához képest ehet a) egyidejű. (Egyidejűség. a fömondat állítmányától függően. Tudom. A mellékmondat állítmánya az idő vonzat szempontjából vagy a) kijelentő módban. (Egyidejűség. azaz megelőzheti a fömondat állitmányával kifejezett cselekvést („előidejűség"). II.16' 1 Az idővonzat szabályai El profesor nos dice que escri­ bamos unos ejemplos. \ J j Mellékmondat: a) hogy igazad van. jövő időben. Tudni fogom. A tanár azt mondta nekünk. hogy Ágnes nem jöhet. 3. A fömondat állítmánya az idővonzat szempontjából vagy a) jelen időben. lénk.) b) hogy Éva jól tanult.) b) hogy igazad volt. c) utóidejü. | 2. Tudhattam volna. (Utóidejűség. hogy 1.) ük. 2. (Előidejűség. vagyis a fömondat állitmányával kifejezett cselekvés után be­ következő cselekvést jelöl („utóidejűség"). hogy írjunk néhány példát. a mellékmon­ datokban jutnak érvényre. hogy ír­ junk néhány példát. > Remélnénk ük Reméltük volna. Az idővonzat szabályainak helyes használatához tud­ nunk kell azt. (Előidejűség. jük. Es evidente que Inés no puede venir. 1. vagy b) valamelyik múlt időben vagy feltételes módban áll. Tudtam. Nyilvánvaló volt. (Egyidejűség. felszólító módban áll. hogy Ágnes nem jöhet. (Utóidejűség.) a) hogy Éva jól tanul. vagy b) kötőmódhan áll. (Utóidejűség. Nyilvánvaló. jétek. El profesor nos dijo que escri­ biéramos unos ejemplos. (Előidejűség.) b) hogy Éva jól tanult. Reméljük. Tudhatnám. 1. A tanár azt mondja nekünk. (Utóidejűség. Era evidente que Inés no podía venir. Reméltük. A fentieket példán mutatjuk be: Fömondat: I. azaz egy időben történő („egyidejűség").

a mellékmondat állítmánya a) egyidejűség esetében a kötőmód jelen idejébe. Supe. Habi a sabido) Sabría ' Habría sabido II. 2. amelyekben a íőmondat állítmányának jelen­ téséből kifolyólag kijelentő mód szokott állni. a) que Eva estudie bien. 10 Spanyol nyelvkönyv — 8014 241 . jövő időben vagy felszólító módban áll.Spanyolul: I. 2. Habíamos esperado) Esperaríamos a) que Eva hubiese ( = hubiera) estudiado j bien. esperado. b) que Eva haya estudiado bien. 1. b) előidejüség esetében a kijelentő mód folyamatos múltjába. a mellékmondat állítmánya a) egyidejűség esetében a kijelentő mód folyamatos múltjába. 1. ha a fomondat állítmánya valamelyik múlt időben vagy feltételes módban áll. A fenti példákból levonjuk az idővonzat szabályait: I. ha a íőmondat állítmánya jelen időben. amelyekben a fömondat állítmányának jelen­ téséből kifolyólag kötőmód szokott állni. c) utóidejűség esetében a kijelentő vagy a kötőmód jövő idejébe kerül. Esperábamos ( = Hemos] a) que Eva estudiase ( = estudiara) bien. a) que tenías razón. Ií. Az olyan mellékmondatokban. Sé \ Sabré > Sabe ) 2. c) utóidejűség esetében a kijelentő mód jövő idejébe kerül. b) que habías tenido razón. Esperamos \ Esperaremos > Esperad j a) que tienes razón. ha a íőmondat állítmánya jelen időben. 1. Habríamos esperado c) que Eva estudiaría ( = estudiase. c) que tendrías razón. b) que tenías razón. b) előidejüség esetében a kijelentő mód folyamatos régmúltjába. c) utóidejűség esetében a feltételes mód jelen idejébe kerül. c) que Eva estudiará ( = estudiare) bien. estudiara) bien. Esperamos. Az olyan mellékmondatokban. c) que tendrás razón. Sabía ( = He sabido. jövő időben vagy felszólító módban áll. b) előidejüség esetében a kötőmód közelmúltjába. 1. a mellékmondat állítmánya ^a) egyidejűség esetében a kijelentő mód jelen idejébe.

c) igazat fognak mondani nekünk. Feltételeztük volna). Megkér­ deztem (Megkérdezném. Supondríamos. alapvető szabályaitól el is szoktak térni. a mellékmondat állítmánya a) egyidejűség esetében a kötőmód folyamatos múltjába. hogy a) otthon van-e ma. c) utóidejüség esetében a feliételes mód jelen idejébe vagy a kvtőmód folya­ matos múltjába kerül. b) si dos horas atrás había estado en casa. Supondremos. A főmondat múlt ideje után a mellékmondatban jelen idő áll. Habría preguntado) | > J "j > J a) si hoy está en casa. b) igazat mondtak nekünk. Me ha pedido que le acompañe. ha a főmondat állítmányát is múlt időbe tehetnénk). dijeran) la verdad. Megkérdeztem volna) tőle. Megjegyzések. 242* . hogy a) otthon volt-e. Feltételezzük (Fel fogjuk tételezni. 1. hogy 1. b) que nos hubiesen ( = hubieran) dicho la verdad. Tételezzétek fel). Csak a 16. Le pregunté (Preguntaría. Pl. — Az idővonzat fenti. 3. hogy kísérjem el őt. c) otthon lesz-e holnap. b) que nos hayan dicho la verdad. 1. ha a mellék­ mondat állítmánya lezárt cselekvésre utal (vagyis. b) előidejüség esetében a kötőmód folyamatos régmúltjába. Előfordul. c) que nos dirán ( = dijeren) la verdad. (Magyarul: I.2. b) otthon volt-e tegnap. hogy a) igazat mondanak nekünk. c) otthon lesz-e két órával később. Feltételeztük (Feltételeznénk. minthogy cselekvése a jelenre is kihat. ha a mellékmon­ dat állítmánya állandó érvényű igazságot mond ki. Es posible ( = Era posible) que se engañase. Arra kért engem. b) otthon volt-e két órával azelőtt. c) igazat fognak mondani nekünk. sokszor jelen időnek vehető az idővonzat szempontjából: pl. Habríamos supuesto) | } J > I f > a) que nos digan la verdad. Suponíamos (Supusimos.) II. Habíamos "supuesto. — 2. a) que nos dijesen ( = dijeran) la verdad. ha a főmondat állítmánya valamelyik múlt időben vagy feltételes módban áll. hogy a) igazat mondanak nekünk. században fedezték fel. hogy tévedett. Megkérdezem (Meg fogom kérdezni. Kérdezd meg) tőle. A közelmúlt. A főmondat jelen ideje után a mellékmondatban múlt idő állhat. pl. 2. Sólo en. c) si mañana estará en casa. c) que nos dirían ( = dijesen. — 2. 1. Pregúntale) 2. Suponemos (Supongamos. b) igazat mondtak nekünk. a) si estaba en casa. Lehetséges ( = Lehetséges volt). További példák: I. el siglo dieciséis se descubrió que la tierra gira alrededor del sol. hogy a föld a nap körül forog. (Magyarul: II. Hemos supuesto. b) si ayer estaba en casa. Suponed) 2. c) si dos horas más tarde estaría en casa. 1. Le pregunto (Preguntaré.

— Többet tanultál volna. Tradúzcase al español : Amikor az egyetemen tanultam. — H a lesz pénzed. hogy milyen dühös voltam. ha álmosak lettetek volna. hogy találkozzam vele. hogy sok tanulnivalóm volt. empezar a correr. — Sokat költöttetek volna. hogy apám számára mindig itthon vagyok. — Lefeküdtetek volna. hogy nem vagyok itthon. hogy nem beszélhettem apámmal. b) Ügy vélem. echar unas copas? (dormir un poco. meg fogod venni magadnak a felöltőt. hogy a vonat mikor érkezik (érkezett. — Sokat költenénk. és hogy átmentem a vizsgán. me sentiría mejor. hogy Bécsbe utazzunk. — Si tuviera hambre comería. echarse a la calle. 3. — Aludnék egyet. — Szeretném. Elmentem t e h á t a szállodába. hogy csengetnek. hogy itt maradsz (itt maradtál). — Örültem. — Te magad kértél engem — válaszolta Jóska —. tegnap Szegeden voltunk). Este Jóska elmondta nekem. olvidar un asunto. — Meg fogjuk írni szüleink­ nek. echar tierra a un asunto. hogy Pál könyvet ír (könyvet írt. echar un párrafo. Contéstese a las preguntas siguientes-: ¿Conoce usted un verbo español que tiene muchas significaciones? ¿Puede usted decirme algunas oraciones con el verbo ECHAR? ¿Qué otro verbo podría usted usar en vez del verbo ECHAR. hogy most itt vagyunk (holnap Debrecenben leszünk. — Nem tudjuk. en las frases siguientes : echar un sueño. — H a jó műsort adtak volna. ha írtál volna nekem levelet. 16* 24S . könyvet fog írni). Bementem a másik szobába.) ¿Qué orden dió una señora un día a su portero? ¿Qué dijo la señora cuando se enteró de que su hermana había estado a verla? ¿Qué hizo la señora al día siguiente? ¿Quién llegó poco después? ¿Qué preguntó al portero la hermana de la señora? ¿Qué contestó éste? ¿Qué hizo la hermana? ¿Por qué no halló a su hermana? ¿Por qué dijo el portero que la señora estaba en casa? 2.Ejercicios 1. Dígase en español : a) Ha van pénzem. — H a volt pénze. — Nem tudtuk. fumar un pitillo. — Tendría frío si nó me pusiera el abrigo. echarse a dormir. Apám nagyon örült. acostarse. hogy Pál könyvet ír (könyvet írt. ha jó műsort adnának. Conjugúeme en todas las personas las oraciones siguientes : Bebería si tuviese sed. — Miért mondtad. lefeküdnél. mert mindig ott szállt meg. — Űgy vél­ tem. — No me marcharía aún si pudiese quedarme. Történt egyszer. 4. itt fogsz ma­ radni). — Néhány évszázaddal ezelőtt az emberek nem tudták. — Hubiera escrito unas cartas si hubiese tenido una pluma. ido ayer a ver a mi hermano. hogy mondja mindenkinek. — Örülök. fog érkezni). — Többet tanulnék. — H a álmos lennél. — Szerencsére tudtam. nincsen gondom. moziba mentetek volna. sokat költött. — Szükséges volt. charlar. valahányszor Budapestre jött. Elképzelhetitek. hogy Bécsbe utazzunk. hogy a föld a nap körül forog. ha elhoztam volna neked a könyvemet. — Szerettem volna. és nem (is) hallottam. hogy a vonat mikor érkezik (érkezett. — Gondolhattad volna. hogy nem vagyok otthon. és ezért megkértem Jóskát. — Si no hubiese. salir a la calle. Jóska barátommal laktam együtt. echar un pitillo. ha álmos volnék. — Színházba mennénk. hogy apám jött engem meglátogatni. — H a álmosak lettünk volna. echar a correr. debía ir hoy. lefeküdtünk volna. ha lett volna pénzetek. ha írnál nekem levelet. hogy itt maradsz (itt maradtál. — Si pudiera echar un pitillo. hogy az apám a Béke szállodában szállt meg. llenar unas copas. — Szükséges lesz. hogy mondjam azt mindenkinek. hogy jól vagyok. hogy nem vagy itthon. fog érkezni). könyvet fog írni). amikor az apám jött? — kérdeztem Jóskától. ha volna pénzünk. — Habría venido si hubiera podido acabar mi trabajo. ha elhoznád nekem a könyvedet.

estoy acostumbrada. La abriremos después de pasar por el túnel. llegaríamos a la frontera a mediodía.LECCIÓN TREINTA Lección de repaso En el compartimiento c — ¡Quién hubiera pensado un año atrás que saldríamos para . Qué despacio vamos. — Trata de dormir un poco. ¿Pudiera decirme usted. ¿Hay parada aquí? . Sírvase usted. una parada de diez minutos. — Perdóneme usted. Sería mejor tener cerrada la ventanilla. — Tiene usted razón. señor. haz el favor de bajarme mi saco de mano. Voy a tomar una pildora porque me duele la cabeza. — ¿Me permite usted que fume? — Es usted muy dueño. — Muchas gracias.el extranjero ! — Verdad. . señor. — Dispénseme usted que le diga que estamos a punto de llegar a un túnel. se para. Con mucho gusto echaría un sueño si fuese posible. ¿Por qué será? — — Quizás estén arreglando la vía. cuándo llegaremos a la frontera? — Voy a mirar en la Guía. Entretanto sacaré mi periódico y lo leeré para matar el tiempo. — El tren retarda su marcha. Hay también fonda. ¿Tiene usted una cerilla? — He aquí mi encendedor automático. — Juan. Hemos llegado a una estación. señor. ¿Me permite usted abrir la ventanilla? — Con mucho gusto. — ¿Le molesta a usted el humo. Ana. Los últimos meses me parecían como si hubiera soñado y como si hubiese vivido en un mundo de maravillas. — Sí. señora? — De ninguna manera. señor. — Perdone usted. 244 . Si nuestro tren no llevase media hora de retraso. Los preparativos de viaje me han cansado mucho.

. señor? — Nada absolutamente. leemel el saco de mano kis kézikoffer el saco zsák . Solamente tengo una cajetilla con no más de veinte cigarrillos. el túnel alagút tener cerrado csukva tart es usted muy dueño természetesen („azt tesz. Puede usted cerrarla. cigarrillos. Un día encontró varias cartas que todavía no llevaban puesto el sobre. — ¡Cómo ! — le dijo el amo. rövidesen . alcohol. — ¿Cuánto dinero lleva consigo? — No más de lo que está inscrito en el pasaporte. muchas gracias.II En la frontera — Hemos llegado a la frontera. . — Muy bien. gazda de ninguna manera csöppet sem. su pasaporte. IV Vocabulario I. el compartimiento = departamento fülke bajar levesz. — ¿Lleva usted algo que declarar. Sólo tengo objetos de uso personal. zakó . amit akar") el dueño tulajdonos. Las otras no es necesario abrirlas. ¿Cuánto tiempo tiene usted la intención de quedarse en el país? — Unos dos o tres días a lo máximo. semmiképpen sem 245 . — Por favor. — ¿Lleva usted cigarros. señor. Muchas gracias. hogy. y las echó al buzón. úr. — Tenga usted la bondad de abrir esta maleta. licores o regalos? — No. — Todo está en regla. útitáska tomar una pildora bevesz egy pirulát la pildora pirula. Aquí se hará la revisión de pasaportes y el registro de equipajes. — Aquí lo tiene usted. Ya suben los oficiales y los vistas de aduana. Haga el favor de llenar y firmar esta declaración. señor. El tren se para. ki)fáraszt matar el tiempo agyonüti az időt la ventanilla (vonat)ablak estar a punto de azon van. III Cartas (Chiste) Un criado recibió de su amo orden de echar al correo todas las cartas que encontrase cerradas sobre la mesa del despacho. labdacs cansar (el-. — ¿no has visto que las cartas no llevaban sobre? — ¡Señor ! yo creí que1 usted quería que no se supiese a quién iban dirigidas.

Nagyon örülök. hogy lesz ideje önöket fogadni. hogy gyümölcsöskertje is van. nyilatkozat ¿lleva usted algo que declarar? van valami elvámolni valója? declarar elvámol el alcohol alkohol. (Véase la gramática de la lección 26. Te nem tudod. ha mi is világot láthatnánk. Onnan folytattuk utunkat Firenzébe (Flo­ rencia) és Rómába. Azt hiszem. hogy ma nem süt a nap. Ha több pénzünk volna. Már régen nem olvastam jó könyvet. Attól tartok (temer). — Szeretnénk az igazgató úrral beszélni. Beszélhetnénk akkor a helyettesével (substituto)? Szíveskedjenek helyet foglalni. boríték ir dirigido címezve van dirigir (meg)címez. hogy már késő van. hogy (para que) fiai útiköltségét is kifizesse. Ha tőlem függne. hogy nincsen pénze. az egész napot a kertben töltenem. Bár mindig panaszkodik. Le fogok ülni abba a karosszékbe. gyakrabban írhatna nekünk.) Valaki csenget. de el van foglalva. Nem volna rossz. hogy János hatheti szabadságot kapott. hogy milyen kellemes ilyen időben a gyorsvonat egyik fülkéjében ülni az ablak mellett. posta­ ládába dob el despacho iroda. tisztviselő el vista de aduana vámőr la aduana vám(hivatal) la intención szándék a lo máximo legfeljebb inscribir. és regényt kezdek olvasni. mi is megtennénk a lépéseket az útlevelek beszerzése céljából. étterem II. uraim. hogy János Argentínába utazik. Május lehetett. hogy beteg. Könnyen lehetséges.) Nem tudtuk. de ez nem volt elég. hogy János mikor jön haza. hogy nem lakik a fővárosban. — Mi inkább utaznánk. Sajnálom. hogy ez János . aki elmondta nekünk. fiaim nem nyaralhatnának nála. Ha több pénzünk lett volna. hogy milyen érdekes volt egy olaszországi utazásunk (utazás Olaszországba). Bárcsak jobban tanult volna spanyolul 1 Bárcsak fiait is magával vihetne ! Jánosnak volt bizonyos pénzösszege a bankban. Akárhogy is van. la revisión ellenőrzés el registro (vám)vizsgálat el oficial tiszt. rendben van Henar kitölt la declaración (vám)bevallás. szesz el licor likőr la cajetilla kis doboz III. Tegnap beszéltünk János barátjával. 3. hogy milyen szép a kertünk. Ügy tűnik nekem.) Kár. nem tudott hova lenni a boldogságtól. Ha sütne a nap. útikalauz llevar media hora de retraso félórás késése van el retraso késés retardar su marcha (le)lassít retardar (meg-. hogy nővére meg fogja őt hívni. Amikor elolvasta nővére levelét. Lehet. Azt sem tudom. és nézni a szép tájat. 246 . hivatal(i szoba) no lleva puesto el sobre nincsen rajta címzés el sobre cím(zés). Bent van? Igen. Azt hiszem. — Nem tudom. Nem tudod elképzelni. (Véase la gramática de la lección 27. Nem hiszem. jól él. hogy ma eleget dolgoztam. hogy levelet hoz nekem. 2. (Véase la gramática de la lección 25. Teréz néni már régen nem írt nekünk. hogy csak kilenc után jön haza. Életemben sohasem felejtem el. hogy hány óra van. echar al correo postára visz. hogy férjem ma elmegy meglátogatni nővérét. le)lassít la marcha menet ¿hay parada aquí? (meddig) áll itt a vonat*? la fonda büfé. — János nem hitte. inscrito beír muy bien helyes. Ha nem élne vidéken. Szicíliába (Sicilia) is ellátogattunk Volna. De talán jobb. mert disznókat nevel.. talán a postás lesz. hogy vidéken él. sétálnék egyet a kertben. Lehet.estar acostumbrado hozzá van szokva automático önműködő sírvase usted parancsoljon ¡(„szolgálja ki magát") la frontera határ voy a mirar mindjárt megnézem la guía menetrend. kijelen­ tés. amikor Velencébe (Venecia) érkeztünk. irányít Ejercicios de repaso Dígase en español: 1.

a váróterembe mentek. Nem hiszem. mert először 'Kasztüiában beszélték. los cuales fueron edificados por los romanos. Ha nem mennék el a spanyol órára. hogy fél órával előbb értek ki a pálya­ udvarra. hogy Matild néni nem ért rá nekünk segí­ teni. így hát aludtam még egyet. Az idő gyorsan telt. hogy nem (is) tudtam. hasta que el castellano se impuso en toda la península como la lengua culta nacional. és elolvasom azt a köny­ vet. A kasztíliai nyélvet a spanyolok beszélik. János sajnálta. hogy otthon maradok: majd hallgatom a rádiót. mint te. Así fue llamada porque primeramente fue hablada en Castilla. de a nap nem sütött. Nem kellett sokát várniuk. — Ki hitte volna.Mit csinálnál. Igazad van. Ha nem kellett volna jelentést (un informe) írnom a főnökömnek. 5. LECCIÓN TREINTA Y UNO Az ige szenvedő alakja La lengua castellana es hablada por los españoles. A kötiyv olyan érdekes volt. Así fue llamada porque primeramente fue hablada en Castilla. és hideg volt. és nem hallottam.4. I La lengua castellana o española La lengua castellana es hablada por los españoles. (Véase la gramática de la lección 28. hogy elfelejtettünk volna valamit. Te megírtad a gyakorlatokat? Én nem voltam olyan szorgalmas. Milyen jó. De majd holnap látogatom meg őt. ha (que) fél­ órával előbb érkeznénk a pályaudvarra. *247 . Ha szép idő lett volna.) örülök. Ezért (úgy) határoztam. hogy már olyan késő van. región de castillos. és nem kellett a hivatalba mennem. Castilla fue desde el siglo VIII (= octavo) una tierra fronteriza del reino de León. hogy már tegnap előre rendeltünk egy taxit! Nem volna rossz. hogy szól az ébresztőóra. Kár. En el siglo XI (= once) fue emancipada y erigida en reino independiente. kirándultam volna barátaimmal. amelyet néhány nappal ezelőtt kezdtem olvasni. hogy mindent elkészítettünk. ha most nem kellene az iskolába menned? Meglátogatnám a sógoromat. mert fáradt vol­ tam. a tanár azt hinné. hogy nem készültem el. és csak tíz óra körül keltem fel. . ( Véase la gramática de la lección 29. én is megírtam volna a gyakorlatokat. mert öt perccel később kinyitották az ajtókat a peron felé. Szerencsére vasárnap volt.) Tegnap reggel későn keltem. Miután csomagjaikat átadták a hordárnak. Desde aquel tiempo fue engrandeciéndose y ensanchándose a expensas de los reinos vecinos y de los territorios ganados a los moros. A Varga házaspár örült. hogy a hordár jó helyeket talált nekik egy nemdohányzó-fülkében. hogy ennyi ember áll majd sort (hacer cola) a pénztárablakok előtt! Vargáék örültek. hogy fiai nem iöhettek ki a pályaudvarra. így nevezték.

en la segunda mitad del siglo XV (— quince). y todavía no entienden el castellano. donde se hubiera muerto mil vecez de hambre sin el apoyo de un criado muy listo que hablaba el castellano y el holandés. italiano. los cuales sostienen que lenguas españolas con igual derecho que el castellano son el catalán y el gallego. Pero esta segunda denominación. no puede usted figurarse lo borricos que son el esta tierra. Lo que se aprende en la cuna. La lengua oficial de España también es llamada lengua española. lengua que fue llevada a la península ibérica por los legionarios romanos que la conquistaron a partir del siglo III ( = tercero) antes de nuestra era. refinada y flexible. hace unos veinte años que estoy en ella. y al alemán se le. Son más de cien millones de hombres los que hoy hablan en el mundo el castellano como idioma nativo. En España los idiomas de cuyo acento suele hablarse con más frecuencia son el francés. El que no se arriesga. Ríe bien quien ría el último. La lengua castellana o española es una continuación moderna del latín. y el que no lo toma. Esa lengua no fue el latín literario que podemos leer en los escritores clásicos. En coincidencia cronológica con eslc hecho luslórico lúe descubierta y colonizada América. den mucho promete. siseante e impreciso. al francés se lo elogia por su forma conversable. sino el latín vulgar que era hablado por los conquistadores romanos y el cual tenía con el primero diferencias apreciables de léxico y formas sintácticas. que tiene antiguo abolengo. el inglés parece apagado. que ha sido adoptada por la Academia. inglés y alemán. no pasa la mar. armonioso y vehemente.La unidad de España fue consumada bajo la hegemonía castellana. III Refranes Q. El consejo de la mujer es poco. II Un andaluz en Holanda Un andaluz que vivía en un pueblecito de Holanda. Al italiano se lo considera musical. decía a otro andaluz que acertó a pasar por aquel pueblo: — Paisanito. un loco. siempre dura. poco cumple. no es admitida por algunos escritores. 248** « .juzga áspero y duro. denominación. donde el castellano ha encontrado ancho campo para difundirse desde el sur de los Estados Unidos hasta la Patagonia.

színtelen siseante sziszegő impreciso pontatlan. helyzet. létesít. tüzes elogiar magasztal. lexikon . rovására ganar megkaparint. rang unir egyesít el idioma nativo anyanyelv el idioma nyelv. el estado állapot. lesz vmivé culto művelt la unidad egység(esítés) consumar véghezvisz. nagyobbodik ensancharse (ki)terjeszkedik las expensas költségek a expensas de költségére. Holanda Hollandia cl apoyo segítség. latino (mn) latin el legionario légionárius a partir de -tói kezdve. uralom en coincidencia cronológica con -val egyidőben la coincidencia egybeesés . szülőföldi oficial hivatalos la denominación elnevezés adoptar elfogad la academia akadémia antiguo régi. határemancipar önállósít erigir felállít. származás admitir megenged. katalóniai gallego galíciai (Galicia: tartomány Spanyolországban) la continuación folytatás el latín a latin nyelv. eltűr el escritor író sostener állít.) az Egyesült Államok el Estado állam. közvetlen refinado kifinomult flexible hajlékony. hanglejtés. alátámaszt el derecho jog catalán katalán. vél musical zenei armonioso dallamos vehemente heves. elvesz vkitől (akitől: a) imponerse felülkerekedik. történelmi colonizar gyarmatosít encontrar ancho campo tág teret talál difundir elterjeszt difundirse elterjed los Estados Unidos (rövidítve : EE. UU. ősi el abolengo eredet. óta antes de nuestra era időszámításunk előtt la era kor. hang­ súlyozás) suele hablarse szoktak beszélni soler (suele) szokott con más frecuencia (leg)gyakrabban la frecuencia gyakoriság italiano olasz considerar vmilyennek tekint. edificar (fel)épít romano római fronterizo határos. tesz vmivé (en) ir engrandeciéndose egyre jelentősebbé. esemény histórico történeti.Vocabulario Castilla Kasztília (tartomány Spanyol­ országban) I. korszak literario irodalmi clásico klasszikus vulgar népi(es). tart vmilyennek áspero durva. támogatás 249 . eltérés . nem szabatos juzgar megítél. befejez la hegemonía hegemónia. jelentős el léxico szótár. érdes II. dicsér conversable barátságos. szóanyag sintáctico mondattani el acento hangzás. rugalmas apagado tompa. nagyobbá lesz engrandecerse emelkedik. idioma nativo veleszületett. egyidejűség cronológico időrendi el hecho tény. közönséges el conquistador hódító tener diferencia eltérést mutat (amitől: con) la diferencia különbség. nézet­ eltérés apreciable észrevehető.

siendo amado (-a. -a szeretnek stb es amado. ~ Futuro simple: Futuro compueéto: seré amado. majd stb. tek stb. hogy a ser segédigét ragozzuk a meg­ felelő időben a főige participio-]si előtt. szerettek stb. tek stb. -os. -a szerettettem. stb. -a szerettettem. mer(észel) la cuna bölcső Gramática ^"^ Az ige szenvedő alakja — La voz pasiva A várakat a rómaiak építették. -a engem szeret­ ha sido amado. 250 . -a somos amados>. szeretni fognak stb. en­ hube sido amado. -a szerettettem. -a szerettettem. -a tek stb. engem eres amado. ^ Az ige szenvedő alakját úgy képezzük. vélet­ lenül arra jár acertar a + inf véletlenül tesz vmit el paisano földi figurarse elképzel el borrico szamár. Példa a szenvedő igeragozásra (amar szeretni: ser amado szerettetni): INFINITIVO simple: ser amado (-a. INDICATIVO Presente: soy amado.) Los castillos fueron edificados por los romanos. engem szeret­ stb.holandés holland(iai) acertar a pasar por odavetődik.as Imperfecto: era amado. -as sois amados. . -si szerettetem. hemos sido amados. -a szerettettem. -as) hogy szerettettem *J stb. habré sido amado. -os. gem szerettek stb. ( = A várak a rómaiak által épít­ tettek. engem szerettek stb Pretérito presente: he sido amado.a szerettetni íogok. ••as son amados. Pretérito simple: Pretérito anterior fui amado. buta (ember) III. stb.) Ezt az elnevezést az Akadémia elfogadta. ( = Ez az elnevezés elfogad­ tatott az Akadémia által. -a majd szerette­ tem. A ser segédigével ragozott participio nem­ ben és számban megegyezik a mondat alanyával. engem szeret­ stb. -os. -as) szerettetvén GERUNDTO simple: « compuesto : habiendo sido amado (-a. . -as habéis sido amados. -as han sido amados. stb. -as) szerettetni compuesto: haber sido amado (-a. arriesgarse veszélynek teszi ki magát. -as) miután szerettettem stb. Esta denominación ha sido adoptada por la Academia. -as Pluscuamperfecto : había sido amado. -os. has sido amado.

: fuere amado. -a (ha) szerettetnék.: ínese amado. -a (ha) majd szestb.CONDICIONAL Simple: Compuesto: sería amado. -a (hogy) szeretstb. engem szeretnének stb. tettem volna. tárgyas igének lehet! tárgyas az olyan ige. engem stb. szerettettem volna. stb. SUBJUNTIVO Pretérito: Presente: haya sido amado. -a szerettessek. engem habría sido amado. szerettek volna engem stb. engem szerettek volna stb. -a szerettetnék. a cselekvő mondat állítmáuyát a szenvedő alak megfelelő módjóba és idejébe tesszük. rettettem. -a (hogy) szeretstb. — Szenvedő alakja csak az un. tettem volna. -a (hogy) szerettetni stb. -a (ha) szerettetnék. -a stb. szeretni fognak stb. -a! ¡sed (vosotros. -as! hogy szerettettem. a cselekvő mondat alanyából (mindenki) por (által) elöljárószóval képzelt határozó lesz. Margitot mindenki dicséri. Futuro I. utazni valakit v. szeretnének stb. a jönni. stb. Pluscuamperfecto II. Pluscuamperfecto L: hubiese sido amado. fogok. stb. engem szeretnének stb. További példák: *251 . Imperfecto II. Futuro II. szeressenek stb. építeni vmit stb. ^ szerettesse!! szerettessetek! Megjegyzés. stb. mint pl.: hubiere sido amado. A fenti két példából levonhatjuk a szabályt: cselekvő mondatot úgy alakí­ tunk át szenvedővé.: hubiera sido amado. valamit" nem lehet). Margarita es alabada por todos. Imperfecto I. 163 A cselekvő szerkezet átalakítása szenvedővé Todos alaban a Margarita. mely mellett tárgy állhat. hogy szerettek engem stb. hogy a cselekvő' mondat tárgyát (Margitot) tesszük meg a szenvedő mondat alanyóvó. pl. engem szerettek volna stb. utazni igének nincsen szenvedő alakja („jönni. (ha) majd szerettek stb. Margit mindenki által dicsértetik.: íuera amado. — A tárgyatlan igéből nem képezhető szenvedő alak. IMPERATIVO ¡sé (tú) amado. -a sea amado. menni. -as) amados. menni. szeretni vkit.

mint „mindenki". Estaría contento si los profesores alabasen a Pablo.» Al italiano se lo considera musical. Minket nem hagytak belépni. fentebb ismertetett példamondatunkban is. a magyarban ilyenkor az állítmány rendszerint a többes szám 3. Mindenütt keresték őket. 164 A szenvedő szerkezet használata A mai magyar nyelvhasználatban alig fordul elő a szenvedő szerkezet. Se les buscó por todas partes. hogy Margit fontosabb. Ez a ház eladó (— eladatik). Ugyanez mondható a spanyol szenvedő igéről is: régebben sokkal gyalwribb oolt. régeb­ ben viszont sűrűn használták. 165 A szenvedő szerkezet körülírása Al francés se lo elogia por su forma conversable. „ A francia nyelvet közvetlen formája miatt dicsérik. ezt mondjuk: Margitot mindenki dicséri. ha a tanárok megdicsérnék Pált. őrültünk oolna. ha a cselekvő mondat tárgya fontosabb. Az olasz nyelvet dallamosnak tekintik. Szenvedő alak Las casas nuevas «eran edificadas por este arquitecto. örültünk volna. Amikor pl. míg manapság egyre inkább a cselekvő szerkezet veszi át a szerepét. Ez az építész fogja építeni az új házakat. ha a könyveket elolvasták volna a gyerekek. 252 A spanyol nyelvet sokan beszélik.Cselekvő alak Este arquitecto edificará las casas nuevas. ha a gyerekek elolvasták volna ezeket a könyvékei. A mindennapi társalgásban helyette az általános alanyt kifejező se vissza­ ható névmás és a megfelelő igeidőben ragozott cselekvő igealak áll. Habríamos estado contentos si los muchachos hubiesen ( = hubieran) leído estos libros. Esta casa se vende. személyébe kerül. Szenvedő szerkezetet használunk általában akkor. Az új házakat ez az építész fogja építeni. Habríamos estado contentos si los libros hubiesen ( = hubieran) sido leídos por los muchachos. örülnék. Estaría contento si Pablo fuese ( = fuera) alabado por los profesores. örülnék. További példák : ül español se habla por muchos. mint az alanya. A tárgy kiemelé­ sét figyelhetjük meg a többi. A szenvedő szerkezetet ma már csak a hivatalos és tudományos nyelvben hasz­ nálják. No se nos dejó entrar a nosotros. . ha Pált megdicsérnék a tanárok. nyilvánvaló.

Se compra libros.Könyveket veszünk. Las cartas ya están escritas por la mecanógrafa.. Pl. amelyeket a rómaiak építettek. los cuales fueron edificados por los romanos. személye is állhat: En el cine han proyectado una A moziban új argentin filmet vetítetnueva película argentina.. aki egy hollandiai faluban élt. Son más de cien millones de hombres los que hablan el español. ( = Több mint százmillión vannak az emberek. Eva es amada de todos. akik. Esos son los idiomas de cuyo acento suele hablarse con más frecuencia.) 166 A vonatkozó névmás — El pronombre relativo Un andaluz que vivía en un pueblecito de Holanda. aki utoljára nevet. Castilla es una región de castillos. A leveleket a gépírónő írja. Békére vágyik az egész világ. Az nevet jól. vagy ha az ige kísérést fejez ki. — 1. amelyeknek hangzásáról a leggyakrabban szoktak beszélni. Megjegyzések. Mi amigo estaba acompañado de su mujer.) 253 . La paz es anhelada de todo el mundo. Amint láttuk.) A leveleket már megírta a gépírónÓ. Kasztília várak vidéke. Las cartas son escritas por la mecanógrafa. Azokat a házakat ugyanaz az építész építette. hanem gondolati vagy érzelmi cselekvésről van szó. Esas casas se edificaron por el mismo arquitecto. Évát mindenki szereti. tek. Ha a szenvedő szerkezetben nem a folyó cselekvést. ( = A levelek már meg vannak írva. akkor utóbbi egyezik a mondat alanyával: Estos libros no se venden. a de elöljárószóval fejezzük ki a cselekvő személyt. decía a otro andaluz que acertó a pasar por aquel pueblo. ezt mondta egy másik andalúziainak. (Éppen most írja őket. aki a faluba tévedt. A szenvedő szerkezet helyett az ige többes szám 3. Vessük össze:. El museo merece la pena de visitarse. A múzeumot érdemes megnézni. a szenvedő szerkezetben a cselekvést végrehajtó személyt por elöljárószóval képzett határozóval fejezik ki. hanem a bekövet­ kezett állapotot akarjuk kifejezni. a ser segédige helyébe áz estar segédige lép. Ha az alany megelőzi az általános alanyt tartalmazó állítmányt.1 Ezek a könyvek nem eladók. Egy andalúziai. Barátomat felesége kísérte. Több mint százmillió ember beszél spanyolul. 2. Ríe bien quien ríe el último. Ha azon­ ban nem fizikai módon végrehajtott. Ezek azok a nyelvek.

de quien áll. amelyet. Példák: Las obras de los escritores. He aquí Pedro con cuya hermana hemos hablado español. azok. illetve (mon­ dat elején) az. amelyekről (akikről) beszélek. Ezért akkor használják. akinek a húgával spanyolul beszélgettünk. ami (nem egy szóra. cuyo. quienes csak személyre vonatkozik. elöljárószó után azonban mindig quien áll (que előtt csak akkor állhat elöljárószó. amelyek lo cual — ami (az egész mondat tartalmára vonatkozik) Egyaránt vonatkozik személyre és tárgyra. akit. A cuyo alakja minden­ kor az utána álló szó neméhez és számához igazodik. a magyarban sokszor nem is fordítjuk. helyette ilyenkor de que. quien. los que elöljárószós alakjait. / Beszéljetek nekem arról. amelyek lo que = az. ha félreértés támadhat. — Vi a la hermana de mi amigo. melyre vonatkozik. (Con la cual itt a barátom húgára. Han llegado unos señores de quienes yo no conozco el nombre. Példák: Han llegado unos señores cuyos nombres yo no conozco.) 5. aki. cuyas = akiknek a. euya = akinek a. con la cual (con el cual) tú estabas en el teatro. amelynek a cuyos. akik. con el cual viszont a barátomra vonatkozik. Doña Inés y no doña María era la que venía con nosotros. és elöljárószóval állhat. el que. másrészt megvan az az előnye a többi vonatkozó névmással szemben. 254* Néhány úr jött. Néhány úr jött. amelyeket. akiknek a nevét én nem ismerem. hogy meg tudja különböztetni a főnév nemét. 2. akik. Sokan beszélnek angolul.A vonatkozó névmások: In que: a leggyakoribb vonatkozó névmás. melyre vonatkoznak. vonatkozhat személyre és tárgyra. — Az alany. la que = az. Egyrészt tehát pótolja az el que. Láttam barátom húgát. akik. Lehet egyes és többes számú. amely los que. Habladme de lo que habéis visto. el cual. las cuales = akik. hanem az egész mondat tartalmára vonatkozik) Ezek a névmások kiemelik azt a szót. Cuyo főnév nélkül nem állhat. aki. amelyeknek a Vonatkozik személyre és dologra. Ágnes asszony és nem Mária asszony jött velünk. Itt van Péter. las que = azok. Az írók művei. jelentése aki. amelyek. la eual = aki. akiket.és a tárgyesetben rendszerint que áll quien helyett. ha a que tárgyakra vonatkozik). Son muchos los que hablan el inglés. de las cuales (de los cuales) hablo. 3. akiknek nem ismerem a nevét. 4. azok. jelentése tehát: aki. amely los cuales. az. amely. . amit láttatok. elöljárószóval is állhat. pl. akivel te a színházban voltál. akik.

akiről sokat beszéltem neked (kétféleképpen). amelyekről beszéltem. — A jó tanulókat mindenki dicséri. — Elhoztam önnek a könyvet. hogy a spanyolok által beszélt nyelvet (azért) hívták kasztíliainak. nem tudod elképzelni. — I t t v a n n a k a levelek borítékai. — Ezeket a képeket nem veszik meg. aki már 20 éve lakott egy hollandiai falucskában. b) Pál kísért engem az állomásra (kiemelve). amelynek a tartalmáról már beszéltem önnek. Tradúzcase al español : Tegnap a spanyol órán a t a n á r u n k a spanyol nyelvről beszélt. *255 . 4. akikkel az utcán találkoztatok. — Pétert jóságáért dicsérik. Contéstese a las preguntas siguientes : ¿ P o r qué fue llamado castellano el idioma español? ¿Por quiénes fueron edificados los castillos en Castilla? ¿ E n qué siglo fue Castilla emancipada y erigida en reino independiente? ¿A expensas de qué reinos y territorios fue engrandeciéndose y ensanchándose? ¿Cuándo y cómo fue consumada la hegemonía de Castilla ? ¿ E n qué año y por quién fue descubierta América? ¿Cuántos hombres son los que hoy hablan en el mundo el español como idioma nativo? ¿Dónde viven los catalanes? (Cataluña)¿Y los Gallegos? (Galicia) ¿De qué lengua es la continuación la lengua castellana o española? ¿ P o r quiénes fue llevado el latín a la península ibérica? ¿Por quiénes era hablado el latín vulgar? ¿ E n qué se diferencia el latín vulgar del latín literario? ¿Cómo se considera a la lengua italiana? ¿Por qué se elogia el idioma francés? ¿Cómo parece el inglés? ¿Cómo se le juzga al alemán? iCuéntenos usted la historia de un andaluz que vivió en Holanda 1 2. — Todo el mundo anhela la paz. akinek a testvére veled jár iskolába. — N e m ismerjük (azokat) a hölgyeket. — Sokan beszélnek spanyolul. — Ezt a feladatot János írta. — Vannak újságok. — Az egész család szereti Ágnest. amelyeket vettél nekem. amelyet az asztalon látsz. ezt mondta neki : — Barátom. d) Keres téged valaki. A spanyol nyelv a római hódítók által beszélt népies latin nyelv folytatása. — L a historia del andaluz la contará el señor Nagy. — A toll. akikről önök beszélnek. a barátom fia. É v a nyitott nekem ajtót. amellyel írok. amiről akarsz 1 ej Megjött a b a r á t o m húga. — Nem ismerem (azokat) az embereket. — Mesélni fogok neked egy érdekes történetet egy andalúziairól. — Pablo ha acompañado a María a la estación. — Tegnap este ol­ vastam egy könyvet. — Nem ismerjük' (azokat) a személyeket. — írj nekem arról. Transfórmense en el pasivo las oraciones siguientes : Este libro lo han leído todos los alumnos. — Ezeket. b) (Usando el pronombre se^ Képeket veszünk. me­ lyeknek cikkei mindig érdekesek. — L á t t a m a színházban Ágnes és Margit néni fiait. nem érdekel engem. — Amit mondasz. Ez az ember nem volt képes megtanulni hollandul. akikkel ebben a faluban lakom . — La mecanógrafa ya ha escrito la carta. Dígase en español : a) (Usando la voz pasiva) Ezt a levelet nem a postás hozta. 5. már több mint húsz éve vagyok Itt. vastagok. akiket üdvözöltetek. A népies latin nyelv szóanyaga és mondattana lényegesen különbözött a klasszikus római írók által használt irodalmi latin nyelvtől. — Un célebre arquitecto edificó ese palacio. Dígase en español : a) A könyv. mert először Kasztíliában beszélték. és még mindig nem értik és nem beszélik a spanyol nyelvet. — Teréz nénit a férje kísérte. hogy milyen buták az emberek. — Esa estilográfica la compraré yo. — A tanuló. — Megjött a kis­ asszony. — A füzetek. akivel beszéltem. Amikor egy földije vetődött a faluba. — Ezek a tárgyak nem eladók. Több mint százmillió ember beszéli ma a világon a spanyolt mint anyanyelvét. amelyekről önök beszélnek. akinek a könyvemet akarom adni. nem nagyon jó. akik az első padban ülnek. — Nem ismerjük (azokat) az ügyeket. a leveleket nem É v a fogja a postára vinni. — A múzeumokat délelőtt tekintik meg.Ejercicios 1. az enyém. 3 . — Toda la clase ama a la profesora. — L a mecanógrafa escribe la carta. Megmagyarázta nekünk. — Az újsá­ gokat és nem a könyveket l á t t a m az asztalon. amelynek a címére már nem emlékszem.

hogy megvegyünk néhány dolgot. hogy nem ült rajta senki. después de pasar. Era un buen muchacho. y el padre. ^ Salen de su casa por la mañana temprano. Llevaremos el burro para cargar en él las compras. su hijo y el burro (Cuento) Un labrador tenía un hijo. hogy önállóan gondolkozzék („hogy saját gondolatai vezessék"). Ma el kell mennünk a piacra. amíg csak újabb csoporttal nem találkoztak. Siguen su camino hasta encontrarse con un nuevo grupo. qué piensas? — pregunta el padre*a su hijo. Cambian un saludo con ellos y. Kifogásoltak bennünket. El burro va delante y ellos dos detrás. pensaba dejarle el cuidado de su casa y de sus tierras. I El labrador. a pieNada más caminar unos cientos metros. se encuentran con un grupo de campesinos que van también al mercado. pero no se atrevía a hacerlo porque el hijo no tenía nunca seguridad en sí mismo y seguía siempre el consejo del último que llegaba. — ¿Y tú. mert a szamara/ úgy vezettük. Nos han criticado por llevar el burro' sin jinete. creo que debemos ir hoy al mercado para comprar algunas cosas que necesitamos. Debemos ir hoy al mercado para comprar algunas cosas que necesitamos. 256 . El día de mercado en el pueblo vecino el padre dijo a su hijo : — Hijo. amire szükségünk van. Los campesinos decían : — ¡Mira qué tontos! Los dos a pie y el burro sin carga. • Az apa arra akarta nevelni a fiát. Folytatják útjukat. El padre quería enseñar a su hijo a guiarse por sus propias ideas y no sólo por los consejos de los otros. cansado por los muchos años de trabajo. el padre dice a su hijo: — Párate un momento a escuchar lo que dicen.LECCIÓN T R E I N T A Y DOS Mondatrövidítés i n f i n i t i v o-val El padre quería enseñar a su hijo a guiarse por sus propias ideas.

que para los viejos. cambian un saludo con ellos. Después de cambiar un saludo con ellos y pasar. — Pienso que dicen la verdad. El hijo hace como dice su padre y así siguen su camino hasta que se encuentran con otro grupo de campesinos. dice el labrador a su hijo : — Párate un momento y escucha lo que dicen. joven y fuerte. con las fuerzas gastadas por los trabajos y los años. — Si el burro va sin carga. vuelve la cabeza y 1 dipe a su hijo : 17 Spanyol nyelvkönyv — 8014 257 . con fuerzas nuevas. el labrador para un momento el burro. — ¿Qué piensas? — pregunta el labrador a su hijo. no tenemos por qué ir los dos a pie. el labrador dice a su hijo : — Párate un momento y escucha lo que dicen. acostumbrado a trabajar todo el día.— Pienso que dicen la verdad — responde el hijo. y el hombre fuerte. Los campesinos decían : — jNunca hemos visto tal cosa! jEl padre. — le dice el padre. va montado en el burro ! — ¿Qué piensas? — pregunta el padre al hijo. Los aldeanos decían : — ¿Habéis visto? El débil muchacho va a pie. va a pie. — ¿Qué piensas? — pregunta el labrador a su hijo. Cambian un saludo con ellos y. El hijo monta en el burro. — Pienso que dicen la verdad — responde el hijo. — pues el hombre que ha vivido más está más acostumbrado a las privaciones y trabajos. — Pues monta tú detrás de mí en el burro y así iremos los dos montados. cansado ya y viejo. y así siguen su camino basta encontrarse con otro grupo de campesinos. Así lo hacen y siguen su camino hasta encontrarse con1 un nuevo grupo de aldeanos. y el hijo. pues el andar a pie más es para la gente joven. — pues este animal casi no puede dar un paso con nosotros dos montados encima. montado en el burro. y el labrador dice luego a su hijo: — {Escucha lo que dicen! Los campesinos decían : — jMirad. cuando han pasado. Entonces. — Pues bien . qué dos zánganos ! Así acabarán con el burro antes de llegar al mercado. — Pues monta tú en él. — Pienso que dicen la verdad — responde el muchacho. baja tú del burro y yo montaré en él.

megszól el burro szamár el jinete lovas 1. Y tú has repetido como tuyas las palabras de todos los que pasaban. . por último también han criticado que íbamos los dos montados en el burro. irányít el grupo csoport criticar bírál. biztonság cargar megrak. Többet ér a tudás. rárak las compras vásárolt holmi a pie gyalog nada más caminar alighogy mentek caminar megy. III Refranes Querer es poder. has montado tú y nos han criticado porque iba montado el muchacho y el viejo iba a pie. El águila no se entretiene en cazar moscas. jArre. 258 .* Más vale saber que haber. ¿Qué podemos hacer a gusto de todos? — Tiene usted razón. gyalogol. Vocabulario guiar vezet. Az akarat: hatalom. Contra el vicio de pedir hay la virtud de no dar. kifogásol. az tud is. A kéregetés bűnével szemben áll a nem-adás erénye: Minden bajnak megvan az orvossága. — 2. padre. — siempre he oído decir que no es decente entrar en un café sin tomar algo. dime ahora quién tiene razón y con qué consejo te quedas. dejarle el cuidado de ráhagyja vminek a gondját atreverse a mer(észel) vmit megtenni la seguridad de sí mismo magabiztosság la seguridad biztosság. luego he montado yo sobre el burro y también lo han criticado. — respondió el acusado. De casa hemos salido los dos a pie y nos han criticado por llevar el burro sin jinete. menjünk *(A közmondások értelme: 1. tomé la cucharilla. Aki akar. rakomány no tenemos por qué ir nincs okunk arra. por eso. A tanácsadás másodrangú erény : a tettek számítanak. . burro 1 II La excusa del ladrón (Chiste) Un juez acusaba a un ladrón de haber robado en un café una cucharilla de plata. al no encontrar a mano otra cosa que tomar. mint a vagyon. — 3. falusi ember cambiar un saludo con köszöntik egymást la carga teher. Monte usted y yo arrearé el burro. Dar consejo es virtud de segunda orden. Y sigamos así nuestro camino. hogy .— Bueno. — 5. — Señor. vándorol el campesino paraszt.

vétek la virtud erény. hogy a főnevesített főnévi igenév a főnév vonzatát követi. hablar beszélni: el hablar a beszéd.) napnyugtakor. Más vale saber que haber. előfordul az is. ingyenélő acabarán con el burro végezni fognak a szamárral. leer olvasni: el leer az olvasás . -és képzős alakkal fordítjuk . nógat ¡arre! gyí t e ! II. pl.) A korai felkelés egészséges. Figyeljük meg az alábbi példákat: El escribir cosas interesantes es difícil. az ilyen igéből képe­ zett főnevet a magyarban rendszerint -ás. Al ponerse el sol. agyonkínozzák a szamarat el animal áJlat volver la cabeza hátrafordul con qué consejo te quedas miben ma­ radsz (melyik tanácsot fogadod el) a gusto de todos mindenki kedvére arrear hajt. („Korán felkelni egészséges". Többet ér a tudás.montar en felszáll vmire montado en el burro szamárháton. A legtöbb igének főnévi igenévi alakja főnévként állhat.) Olykor. (el)vesz vmit (a kétféle jelentés a szövegben szójátékot alkot) al no encontrar a mano amikor nem találok kezem ügyében III. vagyis a mellette álló és értelmét kiegészítő szófaj az ige (és nem a főnév) vonzatát követi. la excusa mentség el juez (los jueces) bíró acusar vádol (amivel: de) robar lop. mint a birtoklás ( = a vagyon). pl. Antes de llegar al mercado. mögöttem el zángano naplopó. („A nap lenyugvása­ kor". A piacra érkezés előtt. („Érde­ kes dolgok megírása nehéz". El levantarse temprano es sano. szamáron el andar a pie a gyaloglás la fuerza erő. haber (eredeti jelentésében:) bírni. képesség el águila (nőnemű szó) sas entretenerse foglalkozik (amivel: con) de segunda orden másodrendű Gramática 167 Főnév képzése főnévi igenévből £1 andar a pie más es para la gente joven. erőszak gastado elhasználódott la privación nélkülözés detrás de mí mögém. birtokolni el vicio hiba. eszik v. Érdekes dolgokról írni nehéz. rabol el acusado vádlott decente illő. főleg a régebbi nyelvben. iszik vmit. escribir írni: el escribir az írás . az idők folyamán con el andar del tiempo levelek írása el escribir de cartas 17* 259 . A főnévként használt főnévi igenévi alak megtartja igei természetét. A gyaloglás inkább a fiataloknak való. illendő tomar rendel.

el labrador dijo a su hijo. Megszóltak bennünket. Mielőtt a piacra értek volna. A (névelő nélkül). 260 Con ( = Por) llegar tan tarde. 3. Por ser rico no da nada a los Bár gazdag. Después de cambiar un saludo con los campesinos. De. az apa és fia sok paraszttal találkozott. 4. a földműves így szólt fiához. még ser malo es caro. kiugróm az ágyból. Péter vacsora nélkül maradt. feltételes mellékmondatot rövidít: A no afirmarlo tú. hogy: Este vino. jól magát. No ha acudido por no enconNem jött el. hanem főnévi igenévi alakjában hagyjuk. tras (de) = azonfelül v. mégsem ad semmit a szepobres. 83). Ha nem te mondanád. 2. Antes de = mielőtt.és a mellékmondat alanya ugyanaz. no lo creería. gényeknek. időhatározói mellékmondatot rövidít: Me he cortado al afeitarme. mert nem érezte egészen trarse del todo bien. drága is. Már tanultunk arról (vö. Ana no es amable. el padre y su hijo se encontraron con muchos campesinos. okhatározói és megengedő mellékmondatot rövidít: Minthogy későn jött. Nos han criticado por llevar éi burro sin jinete. időhatározói mellékmondatot rövidít: 5. Con ser bonita. Al (névelős a). feltételes és okhatározói mellékmondatot rövidít: De haber vivido 50 años antes. lo pondría en duda. Miután üdvözölte a parasztokat. Antes de llegar al mercado. 6. hogy nem ült rajta senki. azonkívül. Pedro se quedó sin cena.168 Mondatrövidítés főnévi igenévvel elöljárősző után Llevaremos el burro para cargar en él las compras. Amikor felébredek. Al despertarme salto de la cama. Con és por . Ilyen elöljárószók: 1. Además de. akkor a mellékmondat állitmányát nem ragozzuk. hogy rárakhas­ suk a vásárolt holmit. kételkednék benne. ha 50 évvel ezelőtt élt volna. de nem kedves. nem hinném el. . Anna bár csinos. mert a szamá­ rat úgy vezettük. Amikor borotválkoztam. hogy ha a fő. este escritor habría escrito de manera diferente. Elvisszük a szamarat. A no haberlo visto con mis proHa tulajdon szememmel nem láttam pios ojos. Ilyen rövidített mondatszerkezet elsősorban elöljárószók után szokott állni. Ez az író másképpen írt volna. azonkívül hogy rossz. volna. megvágtam magam. además de ( = tras de) Ez a bor. vagy ha a mellékmondat alanya kétséget kizáróan megkülönböztethető a főmondat alanyától.

Al llegar el tren subimos al coche. a kocsiba. 14. hogy mit mondjak. enfermo se levantó. 13. • > No sé qué decir. mint pl. hogy későn jöttem. A pesar de. 12. . Alvás nélkül töltöttem el az éjszakát ( = anélkül. időhatározói mellékmondatot rövidít: Después de cenar di un paseo. hogy beszéljek veled. hogy megvegyem las cosas necesarias. Hasta (amíg [csak]). Sin (anélkül. A mondatrövidítés főnévi igenévvel nem kötelező. bár a spanyol. Megjegyzések. célhatározói mellékmondatot rövidít: I Voy al mercado para comprar Megyek a piacra. tigo. 261 Antes de salir mi padre. Nem tudom. miért csináljam ezt. Sobre (azonfelül. hogy). 9. el " Ahelyett. a szükséges dolgokat. Nem tudta. ha félreértésre adhat alkalmat. No comprendo por qué hacer eso. vagy ha a stílus szépsége úgy kívánja. 2. 3. hogy nem dolgozik semmit. Alighogy a párnára tettem a fejemet. hogy ágyban maradt volna. Mellőzzük a rövidítést. pude Annak ellenére.7. hogy. hablar con él. No sabía con quién ir al teatro. no obstante de (annak ellenére. melynek alanya nem azonos a főmondatéval. sin embargo de. Olykor más szójaj után is rövidíthetünk. Después de. célhatározói mellékmondatot rövidít: He venido a fin de hablar conAvégből jöttem. hogy). luego de (miután). hogy): A pesar de llegar tarde. Miután megvacsoráztam. 8. hogy): En vez de quedarse en cama. amíg trarse con otros campesinos. quiere Azonfelül. niár el is aludtam. még mielőtt az apám elment volna. a beteg felkelt. hogy kivel menjen a szín­ házba. pl. időhatározói mellékmondatot rövidít: Seguían su camino hasta encon-( > Folytatták útjukat mindaddig. 10. — 1. Nem értem. Amikor a vonat megjött. azért. nada más (alighogy) u t á n : Nada más poner la cabeza en la almohada me quedé dormido. hogy): Sobre no trabajar nada. Para (avégből. csak újabb parasztokkal nem talál­ koztak. salí yo. Olyan mellékmondatot is rövidíthetünk főnévi igenéwel. 11. también dinero. hogy aludtam volna). . még pénzt is kér. sétáltam egyet. A fin de (avégből. tras de. En vez de (ahelyett. Azonos alanyok esetében a mellékmondatot bevezető kérdő névmás után is főnévi igenév áll. tudtam beszélni vele. hogy): Pasé la noche sin dormir. Ilyenkor azonban az alanyt ki kell tennünk a főnévi igenév után: Én elmentem. felszálltunk.nyelv egyik jellemző sajátossága.

hogy betegen látom. A legtöbb ige és kifejezés az értelmét kiegészítő főnévi igenevet közvet­ lenül. hogy mondd meg nekem az igazat. hogy önállóan gondolkozzék. ha itthon maradunk. 1. El águila no se entretiene en cazar moscas. Mondatrövidítés i n f ¡ n i t i v o-val igék után — A főige és az A földművesnek az volt a terve. Például: Solemos salir a las ocho. = Miguel dice que ha visto a tu hermana. de nem merte ezt megtenni. Megjegyzések. A spanyolban viszont a legtöbb esetben főnévi ige­ névi alakba kerül az értelemkiegészítő ige. Közismert. Főzni tanulok. pero no se atrevía a hacerlo. (Hallok valakit énekelni — Hallom. hogy látom önt. elöljárószó közbeiktatása nélkül kapcsolja magához. Sok ige (és melléknévvel vagy főnévvel alkotott szólásmód) nem fejez ki tel­ jes mondanivalót: értelmét az utána következő igenév egészíti ki. Espero escuchar un buen programa. Örülök. Nyolckor szoktunk hazulról elmenni. 2. a Hal­ lok valakit énekelni mondatban a főige (hallok) önmagában még nem fejez ki sem­ mit . Nem fogja elérni. — Ugyanígy helyesebb a mellékmondat használata a személytelen kifejezések után : Es notorio ser Pepe un borracho perdido = Es notorio que Pepe es un borracho perdido. hogy kiránduljunk. melyek valaminek a megkezdését. értelmét a mellette álló főnévi igenév (énekelni) adja meg. Fáj nekem. így mondjuk: No alcanzará a persuadirme. legtöbbször alanyi vagy tárgyi („hogy" kötőszóval bevezetett) mellékmondattal pótoljuk. Comencé a leer el libro. Mihály azt mondja. Jobb. hogy látta a húgodat. Elkezdtem olvasni a könyvet. • Te pido decirme la verdad. hogy fiára hagyja földjének gondozását. Me da pena el verle enfermo. A elöliárószóval kapcsolódik az értelemkiegészítő főnévi igenév az olyan igék után. Nos apresuramos a enviarle Sietünk önnek megküldeni árjegyzénuestro catálogo. a valamilyen célra való törekvést vagy szándékot fejeznek ki. hogy Jóska megrögzött alkoholista. hogy meggyőzzön engem. A sas nem szórakozik azzal. El mal tiempo nos impidió hacer una excursión. Celebro verle a usted. A rossz idő megakadályozott bennünket abban. Annával szeretnék beszélni. A magyarban az értelemkiegészítő főnévi igenév ritka. Az apa arra akarta nevelni a fiát. Remélem. A decir ige után (a Latin accusativus cum infinitivos szerkezetnek megfelelően) ma már csak a régieskedő nyelvben következik főnévi igeneves rövidítés: Miguel dice haber visto a tu hermana. Desearía hablar con Ana.169 értelmét kiegészítő igenév egybekapcsolása El labrador pensaba dejar a su hijo el cuidado de su tierra. — 1. hogy legyeket fogdos. hogy valaki énekel). Élvezet tengeren utazni. Es mejor quedarnos en casa. 2. hogy jó műsort fogok hallani. Kérlek. künket. így pl. Főnévvel alkotott kifejezések után az értelemkiegészítő főnévi igenév előtt ki kell tennünk az el névelőt: Es una delicia el viajar por mar. . El padre quería enseñarle a guiarse por sus propias ideas. 262 . Aprendo a cocinar.

dobja be ezt a levelet ¿Me hace el favor de echar al a levélszekrénybe! buzón esta carta? Dar ige után is de szokott állni (részeltető értelemben): Le daré de comer. — De-vel kapcsolódik az értelemkiegészítő főnévi igenév a főnévvel alkotott kifejezések után. Arra köteleztek. Levelet kezdett írni. Principia a venir gente. 263 . Es hora de sacar los billetes. Pál elfelejtett írni nekünk. Megyünk valamit bevásárolni. Kezdjük meg a tanulást! Te invito a cenar conmigo. Pablo se ha olvidado de escribirnos. hogy nem találtak ott­ hon bennünket. Utazásra készülünk. Teleettük magunkat. inni.Elszaladok és meglátogatom öt. (Lásd még a nyelvtani összefoglalást!) Megjegyzés. Me alegro de verle a usted. a nyelvtani összfoglalásban. Legyen szíves. Empecemos a estudiar. hogy velem vacsorázzál. Ideje. No he venido a molestarle a usted. Nem tudja magát rászánni arra. hogy holnap mañana. hogy megváltsuk a jegyeket. Bánom. mint: Szükségét érzem. A beteg vonakodik enni. Siento la necesidad de marcharme. \. találkozunk. hogy nem jöttem el. hogy elmenjen. Me han obligado a pagar. No para de llover. Örülök. János folyton reá gondol. Nos preparamos a hacer un viaje. Haragudtak. Kétségbe van esve. Correré a verle. Me arrepiento de no haber venido. hogy látom önt. hogy nem tud sem­ mit. Nem azért jöttem. Abban leli örömét. Tenga la bondad de anunciar mi Legyen szíves. Jelentse be látogatásomat 1 visita. El niño rompió a llorar. hogy menjek. Nos hemos hartado de comer. Se puso a escribir una carta. A gyerek sírásba tört ki. Iparkodom jól tanulni. Me dispongo a acostarme. A látogatások untatnak engem. Juan no cesa de pensar en ella. Se desespera de no saber nada. Meghívlak. hogy zavarjam önt. No se decide a marcharse. Vamos a comprar algo. El enfermo se niega a comer. Készülök lefeküdni. Nem áll el az eső. m i n t : Me aburro de hacer visitas. hogy át ne nézzem a számlát. Ño dejaré de repasar la cuenta. Nem győzöm csodálni őt. No desiste de quejarse. de beber. (További vonzatokat 1. Nem fogom elmulasztani. En elöljárószóval kapcsolódik az értelemkiegészítő főnévi igenév az alábbi igék u t á n : Se complace en contar cuentos. No me canso de admirarla. Nem hagyja abba a panaszkodást. Kezdenek jönni az emberek. Trato de estudiar bien. Se han enojado de no encontrarnos en casa. hogy meséket mesél» Hemos convenido en encontrarnos Abban egyeztünk meg. DE elöljárószóval kapcsolódik az értelemkiegészítő főnévi igenév az olyan igék után. Adok neki majd enni.) 3. hogy fizessek.

— Antes de entrar en mi cuarto os huéspedes se quitaron los abrigos. — Además de llover hacía frío. hogy mindent tudni akarok. hogy mikor men­ jünk. Lajos megy majd el utolsónak. — Buscaré el libro hasta hallarlo. találkoztunk Erzsébettel.. — Al subir al tranvía vimos a Carlitos. no habría podido hablar con María. a mesemondás . mint: Has hecho bien en venir. Ragaszkodom hozzá. los niños empezaron a jugar.) Ejercicios 1. — Mielőtt a könyv olvasásába kezdenék. — No obstante de estar enfermo. Margarita es también aplicada. a tanár azt hinné. — Por no haber llegado a tiempo a la estación. — Jenő zsebre tette a levelet. le habría dicho mi opinión. Juan no responde jamás bien. Pepe se acostó.. nuestros amigos perdieron el tren. Contéstese a las preguntas siguientes : ¿Qué cuento hemos acabado de leer? ¿Cómo era el hijo del labrador? ¿Qué pensaba dejarle el padre? ¿Qué quería enseñar el padre a su hijo? ¿Qué dijo el padre a su hijo el día del mercado en el pueblo vecino? ¿Cómo van al mercado? ¿Con quiénes se encuentran? ¿Qué decían los campesinos de ellos? ¿Qué pensaba el hijo? ¿Quién montó en el burro? ¿Qué dijo el segundo grupo de campesinos? ¿Por qué pensaba el hijo que los campesinos decían la verdad? ¿Quién montó entonces en el burro? ¿Qué dijo el nuevo grupo de aldeanos? ¿Qué hicieron luego el padre y su hijo? ¿Qué decían los campesinos con los cuales se encontraban? ¿Qué dijo al fin el campesino a su hijo? ¿Se puede obrar a gusto de todos? ¿Por qué no? 2. Insisto en querer hablar con él. hogy nem írnak nekünk. a késői felkelés . fel kell hívnom Pált. Nemsokára visszajövök. elmentem és bedobtam a postaládába. a piacra érkezéskor . — Ha Károly nem megy az is­ kolába. hogy • utolérjünk benneteket. Se entretiene en contarnos chistes. Tradúzcanse al húngaro las oraciones siguientes : A no ir a la escuela. — No sé cómo hacerlo. (További igevonzatokat 1.Me he empeñado en saberlo todo. Dígase en español: a levélírás . Tengo mucho gusto en ver a us. — De haberlo encontrado. Nos esforzaremos en alcanzaros. Erőlködni fogunk. — Azonfelül. Pedro se levantó. No tardaré en volver. — Amikor lementünk a földszintre. — En vez de aprenderlas palabras españolas. Kifejezések után is. Nagyon örülök. 4. Én ébredtem fel elsőnek. Luis será el último en salir. — Nem tudjuk. az új szavak megtanulása . — Con no escribir tus ejercicios haces muy mal. Jól tetted. Azzal szórakozik. — Sobre ser bonita. — Con ser aplicado. Kitartok amellett. napnyugtakor j az idők folyamán . mások bírálása. hogy beszéljek vele. a könyvek és újságok olvasása. — Matilde fue al mercado para vender la leche. hogy vicceket mond el nekünk. még fel sem hívnak barátaink. ted. 3. a nyelvtudás . — Después de escuchar la radio. — Lo hice sin querer. Fui el primero en despertarme. 264 .Dígase en español: a) Miután megírtam a levelet. hogy látom önt. — Hemos venido a fin de despedirnos. hogy nem készült el. hogy eljöttél. a nyelvtani összefoglalásban.

— Élvezet volt kirándulni a hegyekbe. hogy menjek vele moziba. Nemsokára egyetemre fog járni. 265 . akiknek nincsen önálló véleményük. mert úgy vezették a szamarat. hogy nem ült rajta senki. — Ki lépett be elsőnek a szobába? 5. Nagyobb szorgalommal láttam neki a tanulásnak. 33 LECCIÓN TREINTA Y TRES Főnévi igenévvel alkotott kifejezések Mi hijo acaba de terminar sus estudios en la escuela media. hogy a fiú a szamáron ült. hogy sürgönyöztetek nekünk. — Ahelyett hogy zongoráznál. — Nem akarom zavarni önt. hogy látlak. Tradúzcase al español: Vannak emberek. — Ideje volt. hogy elolvasná. és mindig a többiek (los demás) tanácsát követik. Sokat kell dolgozni. Mi hermana ha vuelto a ejerci­ tarse en la taquigrafía. szüleinket senki sem várta a pályaudvaron.anélkül. hogy megtegyem a kötelessége­ met. — Addig fogjuk tanulni a szavakat. Debo 1 Debe de tener la cabeza sobre los hombros. könyvet olvasol. Tengo que \ He de > trabajar mucho. — A barátom meghívott. mert tudta. Me puse a estudiar con mayor aplicación. amíg (nem) tudjuk őket. Ütban a vásár felé több parasztcsoporttal találkoztak. — Iparkodni fogok. — Jobb lesz. ha felhívjuk őket telefonon. a fiáról és egy szamárról szól. Éppen most olvastunk az iskolában egy mesét. Mi padre no dejaba de adver­ tirme. hogy beszéljek veled. Egyesek (azért) kifogásolták a parasztot és a fiát. hogy elbúcsúzzunk. A paraszt nem merte még házának és földjeinek gondját fiára bízni. — Jól tettétek. — Bár nem vagyunk betegek. Egy nap a vásárra mentek a szomszéd faluba. Nőtestvérem ismét gyakorolja magát a gyorsírásban. és az apa gyalog ment. b) Örülök. — Nem győztük csodálni a szép képeket. — Látod. — Azért jöttem. — A vonat nemsokára itt lesz. odamentem volna hozza. mások azt kifogásolták. Apám folyton figyelmeztetett engem. hogy fiánali nincsen önbizalma. — nem lehet mindenkinek a kedvére tenni. a parasztok harmadik csoportjának az nem tetszett. — Egykor szoktunk ebédelni. hogy az apa ült a szamáron. — Ha láttam volna Annát. szólt a paraszt a fiához. — Minthogy nem küldtek nekünk sürgönyt. mely egy parasztról. — Mária főzni tanul. Hay que trabajar mucho. és a fiú ment gyalog. Sokat kell dolgoznom. — Nem bánták meg. hogy írtak nekünk. Fiam most fejezte be tanulmányait a középiskolában. Bizonyára helyén van a /e/e. Va a ingresar en la Universidad. fiam —. — Ma már nem fog elállni az eső. mégsem érezzük jól magunkat.

Al fin. Si no queréis vender cordones de zapatos en las esquinas ni andar rebuscando desperdicios en los cubos de la basura. De pequeño. Ejercía más de 30 años su oficio y trabajaba a menudo en horas extraordinarias para asegurarnos una vida cómoda y tranquila. Mi padre. a causa de los paros forzosos. El mejor de todos estudiaba mi hermano mayor: pasó todos los exámenes con sendos sobresalientes. Tomamos a pechos los consejos de nuestro papá : estudiábamos todos con notas de sobresaliente y notable. abogado. tenéis la libre elección de profesión. ingeniero. arquitecto. vuestro abuelo. era un hombre pobrísimo y por eso yo no podía ir a 1 la escuela : tenía que trabajar mucho desde la infancia. trabajaba de lavaplatos en un restaurante. Como F parado erraba en busca de trabajo para ganarme siquiera un pedazo de pan. juventud ! — nos advertía muchas veces a mi hermano mayor. quería hacerme maquinista ferroviario.I Profesiones y oficios Mi padre trabajaba de operario especialista en una fábrica de hilados y tejidos. 266 / . habéis de cumplir vuestro trabajo a conciencia. — ¡Eh. juventud. luego vacilaba no sabiendo elegir entre las profesiones la que más me cuadraba: la de médico. a mí y a mí hermana menor. hay que tener el sentido de la responsabilidad. Vivía como podía: cargaba fardos. Hace falta ponerse a estudiar con energía. De joven. militar. maestro o profesor (tal vez pensab a en las largas vacaciones que dan a los que ejercen estas profesiones). pegaba carteles. — me encontré dos o tres veces sin trabajo. Pero hay que tomar en serio la vida. — Vosotros no sabéis lo difícil que es la vida. más tarde. Solamente más tarde logré entrar en la fábrica donde trabajo desde la mañana temprano hasta muy entrada la noche para aseguraros una vida cómoda y tranquila. Vosotros tenéis toda la vida por delante. Desde niños pensábamos mucho en lo qu e iríamos a ser cuando hubiéramos crecido.

no podrás ingresar en una escuela superior. donde fue consultado por toda la población. hace cerraduras. Va a ingresar en la Universidad. II Remedio eficaz (Chiste) Un célebre doctor tuvo ocasión de hacer un viaje a Burdeos. combina radiorreceptores. Tengo dos hijos. Le digo a menudo: — Pues. Pablo. Es un muchacho muy holgazán. Ahora no tiene aun más que 14 años y a causa de su poca edad es difícil decir qué profesión querrá seguir. es vejez. podrá seguir los cursos de una escuela nocturna o cursos de estudio por correspondencia. Pero a Pablo por ahora no le importa el estudio : prefiere ocuparse en trabajos manuales : repara relojes. Un día. en la Facultad de Derecho. mientras que mi hermana menor ha abrazado la carrera de profesora. Entonces. No se le dan las matemáticas. 267 Í . quejándose de los nervios. Al siguiente día. Pablo. quizás. ¿cuándo vas a entrar en razón? Todo depende de ti mismo. todas las damas nerviosas de Burdeos estaban curadas. Si no estudias mejor. Las mujeres más bellas le perse[uían. No me hago ilusiones acerca de su futuro. porque todavía no toma en serio la vida. ni siquiera se interesa en las lenguas. Es un muchacho como es debido. si le dará ganas. pero el doctor ni les atendía. y sacrificará su vida en aras del bien del pueblo. El mayor se llama Esteban y acaba de terminar sus estudios en la escuela media. el hijo menor. Al fin y al cabo. llegará a ser ministro o siquiera secretario de Estado. Como le preguntaron la razón de este proceder. Mi hermano se hizo médico de niños. un chico que vale lo que pesa y que tiene la cabeza sobre los hombros. Quizás un día llegue a ser un buen especialista y encuentre colocación en un taller. a condición que apruebe en los exámenes de ingreso. no estudia como se debe. no sé como saldrá adelante.í elegí la carrera científica y llegué a ser químico en un gran combinado. ni siquiera es hacía ningún caso. desempeñará altos cargos en el Estado. contestó : —' Eso no son nervios. ya veremos qué saldrá de él.

kotorász rebuscar (újból) keres. jeles. dolgozószoba ingresar a belép. beiratkozik vhova la aplicación szorgalom ejercitarse gyakorolja magát tener la cabeza sobre los hombros helyén van a feje no dejar de ( + inf) folyton tesz vmit I. jó. — Al revés debes obrar — Respondió un crítico adusto — . Píntala antes a tu gusto Y luego la haces blanquear. ejerces) gyakorol. kocka la basura szemét a conciencia lelkiismeretesen la conciencia lelkiismeret la energia energia tomar a pechos megszívlel el pecho mell la nota osztályzat el sobresaliente kitűnő. ötös el notable jeles. vmi . ügy el paro forzoso munkabeszüntetés. hirdetés el lavaplatos tányérmosó hasta muy entrada la noche késő estig tener por delante előtte van la elección választás tomar en serio komolyan vesz el sentido de responsabilidad felelősség­ érzet la responsabilidad felelősség el cordón de zapatos cipőzsinór la esquina (utca)sarok andar rebuscando keresgél. sendas ugyanannyi. köb. rakodik. fiatalember koromban a causa de miatt la causa ok.és szövőgyár el hilado fonás. sztrájk forzoso kényszerű parado munkanélküli errar (yerro) bolyong . szállít el fardo teher.III Consejo a un mal pintor (Epigrama) — La casita que compré — Dice un pintor chapucero — La he de hacer blanquear primero Y después la pintaré. kutat el desperdicio hulladék el cubo de basura szemetesvödör el cubo vödör. bála 268 el cartel plakát. négyes el mejor de todos a legjobban pasar un examen letesz egy vizsgát sendos. Francisco Acuña de Figueroa poeta uruguayo (1790—1862) Vocabulario el estudio tanulmány . la profesión foglalkozás el operario (especialista) szakmunkás el especialista szakember fábrica de hilados y tejidos fonó. fonat ejercer (ejerzo. foly­ tat (foglalkozást u. mesterséget) en horas extraordinarias túlórákban jeh! hej! la infancia gyermekkor de joven mint fiatalember. kutat. téved siquiera legalább cargar fardos terheket hord. egy-egy desde niños gyermekkorunk óta ir a ser lesz vmivé v.

rendes un chico que vale lo que pesa pompás fickó pesar nyom. el remedio orvosság. gyógyszer eficaz hatékony célebre híres el doctor doktor. is holgazán. rakomány el secretario de Estado államtitkár sacrificar feláldoz en aras del bien del pueblo a nép javára en aras de oltárán. és nem .. eliges) (ki)választ cuadrar megfelel el arquitecto építész el militar katona la carrera (élet)pálya científico tudományos el químico vegyész . rendbe hoz la cerradura (ajtó)zár combinar összeállít el radiorreceptor rádió vevőkészülék la colocación elhelyezés. csalódás acerca de illetően. súlya van la facultad fakultás. . előbbre jut hacerse ilusiones áltatja magát la ilusión illúzió . magatartás la vejez öregség nervioso ideges curar meggyógyít III. orvos Burdeos Bordeaux francia város spanyol neve consultar tanácsot kér (akitől: tárgy­ eset) perseguir (persigo) üldöz. besavanyodott antes előbb a tu gusto ízlésed. letesz (vizsgát) el cargo hivatal. kedved szerint uruguayo uruguayi 2bU . megölel como es debido ahogy kell. habozik elegir (elijo. érdekében el ara (nőnemű szó) oltár salir adelante boldogul. -ana lusta ¿cuándo vas a entrar en razón? mikor jön már meg az eszed? la escuela superior főiskola superior felső. magasabb por ahora egyelőre importar fontos(nak lenni) ocuparse en foglalkozik vmivel manual kézi reparar kijavít. gépész tal vez talán vacilar ingadozik. kritikus adusto szigorú.crecer (crezco. vmi el maquinista (ferroviario) mozdonyvezető. helyénvaló. nem hagy békén el nervio ideg • hacer ningún caso ügyet sem vet vkire (akire: részes eset) la razón ok el proceder eljárás. fel-)nő de pequeño kicsi koromban hacerse lesz vmivé v. állás nocturno esti el curso de estudio por correspondencia levelező tanfolyam la correspondencia levelezés II. szak a condición que feltéve. előbb al revés fordítva el revés hátoldala. el pintor festő el epigrama epigramm chapucero kontár hacer blanquear kimeszeltet blanquear kimeszel primero először. . mogorva. químico vegyi el combinado kombinát el médico de niños gyermekorvos abrazar választ (életpályát) : fel-. megbízás. megfelel. visszája el crítico bíráló. creces) (meg-. alkalmazás. ha aprobar megállja a helyét. felől no se le da(n) nem (jól) megy neki ni siquiera sem. állás.

Gramática

170 Főnévi igeneves kifejezések
Hace falta ponerse a estudiar cón energía. Habéis de cumplir vuestro trabajo a conciencia. Acaban de dar las doce. Lendülettel neki kell látni a ta­ nulásnak. Lelkiismeretesen kell elvégeznetek a munkátokat. Most ütötte el a tizenkettőt.

Az alábbiakban összefoglaljuk azokat a spanyol igéket, amelyek értelem­ kiegészítő igéjüket főnévi igenévi alakban veszik maguk mellé, helyes magyar fordításuk azonban nem szó szerint, hanem bizonyos körülírással törénik. 1. Acabar de + infinitivo: közvetlenül előbb történt cselekvésre utal; magyar fordítása: most, éppen, az imént, nemrég, alighogy ; pl. Acabo de llegar. Most érkeztem. Acabamos de hablar con él. Az imént beszéltünk vele. Cuando encontré a Carlos, acáAmikor Károllyal találkoztam, éppen baba de salir de su casa. a házából jött ki. 2. Ir a + infinitivo : a közeli jövőben bekövetkező cselekvést vagy szándékot fejezi ki; magyar fordítása: most, mindjárt, máris, megyek és... stb. Pl. ¿A dónde vas a irte? Voy a decírtelo todo. Iba a salir cuando llegó. Vamos a comprarnos los libros. (Most) hova mégy? Mindjárt elmondok neked mindent. Éppen elmenni szándékoztam, amikor jött. Megyünk és megvesszük a könyveket.

3. Ponerse a, echar(se) a + infinitivo: nekilát, hozzáfog vmit tenni: Me pongo a escribir la carta. Hozzáfogok a levél írásához. Se puso a tocar el piano. Leült zongorázni. El niño se echó a llorar. A gyermek sírni kezdett. 4. Volver a + infinitivo: magyar fordítása: ismét, megint, újból, tovább; pl. Volveré a estudiar el canto. Ismét fogok majd énekelni tanulni. ¿Por qué no volvéis a visitarnos ? Miért nem jöttök megint meglátogatni bennünket? Mi padre volvió a hablar. Apám ismét megszólalt ( = folytatta). 5. Dejar de, cesar de + infinitivo; abbahagy vmit; tagadó alakban: folyton, egyre csak; pl. Dejó de fumar. Abbahagyta a dohányzást. Ha cesado de llover. Már nem esik. (Elállt az eső.) Dejaré yo de ser Carlos si Ne hívjanak (többé) Károlynak, ha no hallo a María. nem találom meg Máriát. 6. Terminar por + infinitivo; magyar fordítása: a végén, végül is; pl. La cosa terminará por enfadarle. A dolog végül is bosszantani fogja őt. He terminado por convencerle. A végén meggyőztem őt. 270

7. Tener que, haber de, deber + infinitivo; személytelenül: hay que + in­ finitivo : kell, szükséges; pl. Tengo que He de ir a la ciudad. Debo Hay que estudiar. Habrá que aguardar. Había que cumplir el plan. *** Egyes igék többféle vonzata Teljesítettük a tervet. Teljesítették kötelességüket. Kettőkor fejezték be a munkát. Végezni fognak ( = Agyonkínozzák) a szamárral még mielőtt a vásárba érnek. A városba kell mennem. Tanulni kell. Várni kell majd. Teljesíteni kellett a tervet.

Hemos cumplido el plan. Han cumplido eon sus deberes. Acabaron el trabajo a las dos. Acabarán eon el burro antes de llegar al mercado.

Egyes igéknek két, három, sőt több vonzata is lehet. Így pl. cumplir állhat tárgyesettel és con elöljárószóval; acabar mellett állhat puszta tárgyeset, de és con elöljárószó. Az utóbbi ige mást-mást jelent aszerint, hogy milyen vonzat következik utána. A vonzatok ismerete a helyes nyelvhasználat szempontjából nagyon fontos; az igét vonzatával együtt tanuljuk meg. Az igék vonzatát a szótárakban megtalál­ juk. Megjegyzés. — A példa kedvéért álljon itt az estar ige négy vonzata, más­ más jelentéssel: Estar de caza r»¿ baile f v prisa /""W viaje r»^ mudanza i"»»/ embajador en París Estar e n error /"•»/ casa /"•w su juicio cien pesetas Estar para morir /^» marcharse Estar por irse a pasear /*»/ escribir
/•«»/

vadászik, vadászaton van táncol siet utazik költözködik nagykövet Párizsban tévedésben van, téved otthon van magánál, észnél van száz pezetába kerül halálán van indulófélben van kész, hajlandó sétálni megírásra vár (pl. levél)

172 A si<u u i e r a jelentései
Dame siquiera un pedazo de pan. El doctor ni siquiera les hacía ningún caso. Adj nekem legalább egy darab kenyeret ! A doktor ügyet sem vetett rájuk, 271

Siquiera jelentése: legalább ; ritkábban: Ni siquiera jelentése: sem, még . , . sem. További példák: ¡Ojalá hallara siquiera un lápiz 1 Atiéndeme siquiera sea un instante. No he recibido ni una tarjeta siquiera. Ni siquiera dió las gracias. Cuando entré, ni siquiera levantó la cabeza.

még ha . . .is ;

Legalább egy ceruzát találnék! Várj meg, még ha egy percre is! Még csak egy levelezőlapot sem kap­ tam. Még köszönetet sem mondott. Amikor beléptem, még fel sem pillan­ tott.

173 S e n d o s , s e n d a s jelentése
Mi hermano mayor pasó cinco7 exá­ menes con sendos sobresalientes. He visto a tres muchachos con sendas muchachas. A mis cuatro hijas les di sendos libros. Bátyám öt vizsgát tett le ugyanannyi kitűnővel. Láttam három fiút ugyanannyi lány­ nyal. Négy lányomnak egy-egy könyvet adtam.

Sendos, sendas magyar fordítása: ugyanannyi, egy-egy.

174 A műveltetés kifejezése h a c e r igével
He de hacer blanquear mi casita. Ki kell meszeltetnem a házacskámat. A magyar műveltető képzőt (-at, -ti, -tat, -tet) nemcsak a mandar igével (vö. 129), hanem az hacer igével is kifejezhetjük. Ejercicios 1. Contéstese a tas preguntas siguientes : ¿Qué profesión u oficio ejerce usted? ¿Dónde trabaja usted? ¿Desde cuándo? ¿Cuánto gana usted al mes? ¿Es agradable estar sin trabajo? ¿Qué hacen los sin trabajo (los parados)? ¿En busca de qué yerran todo el día? ¿Qué hacen las personas que viven sin trabajo fijo (állandó munka nélkül)? ¿Qué se debe hacer cuando uno quiere asegurarse la vida cómoda y tranquila? ¿Por qué hay que tomar en serio la vida? ¿Qué deben hacer los jóvenes? ¿Con qué notas estudian los buenos alumnos? ¿A qué condición puede uno ingresar en la universidad" o en una escuela superior? ¿Qué carrera puede abrazar un joven (una joven) cuando haya terminado sus estudios en la universidad? ¿En qué se interesa usted (el hijo, la hija de usted)? ¿Se ocupa usted en trabajos manuales? ¿Le da ganas a usted de reparar relojes, hacer cerraduras, combinar radiorreceptores? . ¡Cuéntenos un chiste en español 1 2. Dígase en español: a) Az imént írtam meg a feladatot. — Károly most ment ki a szobából. — Amikor az iskolába értem, a tanulók éppen kijöttek a tantermekből. — Most hova mentek? Megyünk jegyet váltani a moziba. — Megyek és megmutatom önöknek 272

az új szöveteket. — öcsém éppen írni akart nekem levelet, amikor sürgönyöm megjött. — Ha nem zavarlak, leülök zongorázni. — Ebéd után nekiültünk a tanu­ lásnak. — Vacsora után megkezdem majd a könyv olvasását. — Nagynénim ismét írt nekem. — Nagybátyánk ismét Párizsban van. — Amikor megláttak bennünket, nevetni kezdtek. — Miért nem hagyjátok abba a beszélgetést? — Ne legyen Péter a nevem, ha ez nem igaz. — A végén kölcsön adta nekem a könyvet. — Attól tartok, hogy a borbélynál sokat kell majd várni. — Nekem sohasem kell várnom. b) Magyarország bővelkedik mindenféle gyümölcsben. — Ha nem teljesítjük kötelességeinket, nem fogjuk teljesíteni a tervet. — Ha zavartok bennünket, még nyolcra sem fogjuk befejezni a munkát. — Ha Pál nem vigyáz a tollára, tönkre fogja tenni egy hónap alatt. — Hol van az apád? Ütőn van. (Utazik.) — Holnap vadásza­ ton leszünk. — Bátyám két évig nagykövet volt Londonban. — Ha azt hiszed, hogy Mária igazat mond, tévedésben vagy. — A beteg nincsen magánál. Halálán van. — Indulófélben voltunk, amikor János megjött. — Ezek a levelek megírásra várnak. c) Adhatnál nekem legalább egy pohár vizet. — Legalább otthon lettek volna ! — Rám sem nézett. — Levelezőlapot sem írtak nekünk. — Mind a három fiamnak egy-egy kalapot vettem. — Három kislány jött felköszönteni engem egy-egy virág­ csokorral. — Miért nem festeti (ön) ki a lakását? — Ne kéresse magát I — A főnök még egyszer legépeltette a levelet a gépírónővel. 3. Tradúzcase al español: Emlékszem, hogy amikor tizenkét éves voltam, arról álmodtam, hogy mozdonyvezető leszek. Mindig érdeklődtem a vonatok iránt. Később, már arról álmod­ tam, hogy egyetemre járok. Tudtam, hogy az egyetemre csak akkor járhatok, ha lendülettel nekikezdek a tanulásnak, és sikerül letennem a felvételi vizsgát. Attól az időtől fogva minden vizsgámat kitűnő eredménnyel ( = osztályzattal) tettem le. Be kell vallanom, hogy a mennyiségtan nem nagyon ment nekem (no se me ' da bien), annál inkább érdeklődtem a nyelvek iránt. Ezért az egyetem nyelvtudo­ mányi szakára mentem. Most tanár vagyok egy középiskolában. Már tíz éve folyta­ tom hivatásomat. Örülök, hogy gyermekkoromban jól tanultam. Ha nem tanultam volna jól, talán nem volna állásom. Remélem, hogy gyerekeim is teljesíteni fogják kötelességeiket, és egyetemre vagy főiskolára járhatnak.

34

LECCIÓN T R E I N T A

Y CUATRO

P a r t i c i p i o-val képzett kifejezések

Le quedaría muy agradecido si me dijese algo sobre la li­ teratura española. En el siglo XIV la prosa se ve representada por crónicas y biografías. Cervantes tenía puestas grandes esperanzas en sus otras obras.
18 Spanyol nyelvkönyv — 0614

Nagyon hálás volnék önnek, ha mondana nekem valamit a spanyol irodalomról. A 14, században krónikák és életrajzok képviselik a prózaírást. Cervantes nagy reményeket fűzött többi művéhez.
273

I Literatura y arte de España — Le quedaría muy agradecido, señor profesor, si me dijese algo sobre la literatura y arte de España. — Quedo muy satisfecho de que usted desee conocer, por lo menos de oídas, los más eminentes representantes de la literatura y arte de España. Trataré de poner de relieve lo esencial. Los rastros más remotos de la literatura española se encuentran en el siglo VI, en las leyes visigodas y en diversos documentos de los siglos VIII a XII. Desde el siglo XI florece la poesía lírica que venía siendo imitada de los trovadores provenzales. Las más antiguas epopeyas son el Poema del Cid (s. XI) y la Crónica rimada del Cid (s. XIV). En esas se ven referidas las hazañas de Rodrigo Díaz de Bivar, llamado por los moros el Cid Campeador. Por la misma época nacen los romances, que cantan a los héroes de las leyendas nacionales. En los siglos XIII y XIV encontramos ya poetas notables ; la prosa se ve representada por crónicas y biografías. La gran época de la literatura española, llamada el Siglo de Oro, se extiende desde el advenimiento de Carlos Quinto (1519) hasta la muerte de Felipe IV (1665). Descuellan en la literatura dramática Lope de Vega (1562—1635), autor de unos 2200 dramas, de los que se han conservado unos 400; Juan Ruiz de Alarcón (1580—1639), cuyas obras, escritas con sumo esmero, siguen siendo representadas en el teatro hasta nuestros días; Pedro Calderón de la Barca (1600—1681). En el Siglo de Oro adquieren importancia las novelas caballerescas y las picarescas de Diego Hurtado de Mendoza (1503—1575), de Vicente Martínez Espinel (1551—1634), de Francisco Quevedo (1580—1645) y sobre todo el Don Quijote de Cervantes. En la época de la decadencia (1670—1800) se destacan sólo los fabulistas Tomás de Marte (1730—1791) y Félix María de Samaniego (1774—

274

1806). En la primera mitad del siglo XIX penetra en España el romanti» cismo ; más tarde la literatura se aproxima a la observación y al realismo. Los más eminentes escritores españoles de los siglos XIX y XX son : los novelistas Benito Pérez Galdós (1845—1920), Armando Palacio Valdés (1853—1938), Juan Valera (1827—1905), Vicente Blasco Ibáñez (1867— 1928), Ramón del Valle Inclán (1869—1936), Francisco Martínez de la Rosa (1789—1862), Pedro Antonio de Alarcón (1833—1891), los poetas José de Espronceda (1810—1842), Gustavo Adolfo Bécquer (1836—1870), Ramón de Campoamor (1817—1901), Federico García horca (1899—1936), Antonio Machado (1875—1939), Juan Ramón Jiménez (1881—1958). Entre los muchos escritores hispano-americanos descuellan el poeta argentino Esteban Echeverría (1809—1851); Rubén Darío poeta y crítico nicaragüense (1867—1916), el poeta mejicano Amado Ñervo (1870—1919) y el poeta chileno Pablo Neruda (1904—), y un gran número de novelistas. En lo que concierne el arte, España se destaca en pintura y arquitectura. Los más destacados pintores españoles son Bartolomé Esteban Murillo (1617—1682), Diego Rodríguez de Silva Velázquez (1599—1660), el Greco (1548—1625), Francisco de Goya y Lucientes (1746—1828). Las obras más considerables de la arquitectura árabe y española son : la Mezquita de Córdoba ; la Alhambra, célebre palacio de los reyes moros en Granada, empezado en el siglo X I I I ; el Escorial, monasterio famoso fundado por Felipe II (1527—1598); la Catedral de Burgos, una de las maravillas de España. II Cervantes Miguel de Cervantes Saavedra nació en Alcalá de Henares en 1547 y murió en Madrid en 1616. Fue primero soldado y asistió a la batalla de Lepanto, donde perdió la mano izquierda. A su regreso a España fue hecho prisionero por los piratas argelinos y permaneció cautivo durante cinco años, siendo rescatado por 600 ducados. Sus primeras obras y diversas piezas dramáticas obtuvieron mediano éxito. En 1604 salió la primera piarte del Quijote, que había de inmortalizar su nombre y de la que se vendieron más de treinta mil ejemplares en pocos años, siendo traducida en breve la obra a varias lenguas. Escribía al mismo tiempo también otras obras en las cuales tenía puestas grandes esperanzas para legar su nombre a la posteridad. Poco sabemos de la errante vida del insigne escritor. Los únicos datos que acerca de Cervantes se conservan nos lo muestran pobre, obligado a entregarse a las más penogas ocupaciones para ganarse la vida. Murió de hidropesía a los sesenta y nueve años. Don Quijote de la Mancha, la obra maestra de Miguel de Cervantes es una de las más admirables creaciones del espíritu humano. Es una caricatura perfecta de la literatura caballeresca que tan en boga estuvo hasta 18» 275

•Cervantes. Sus dos personajes principales, Don Ouijote y Sancho Panza encarnan «admirablemente los dos tipos principales del alma española, uno idealista, siempre en pos de inaccesibles quimeraá y que olvida las necesidades de la vida material para soñar en un pasado heroico y en un porvenir fabuloso; y otro práctico, realista, aunque bastante fatalista y más fiado en la suerte y en la lotería que en el trabajo para llegar a la fortuna. La filosofía de esta obra tan francamente española es al mismo tiempo tan humana, tan accesible, que ha sabido conquistar el mundo entero. La lengua de Cervantes es tan rica y pintoresca que puede consi' derarse como uno de los mejores modelos que existen del idioma castellano.

III Agudeza de Francisco de Quevedo1 La esposa del rey Felipe IV cojeaba un poquito de un pie, esforzándose con toda energía en ocultarlo. Quien se hubiera atrevido a hacer alusión a ese defectillo, habría cometido un crimen de lesa majestad. Una noche algunos jóvenes cortesanos, entre ellos don Francisco de Quevedo, estaban de juerga por las tabernas de Madrid, muy alegres y jactándose a porfía de sus calaveradas y travesuras. — I Todo eso no es nada! — exclamó Quevedo. — ¿A qué yo digo a la Reina, ante toda la Corte, que Su Majestad es coja? — ¡Imposible 1 — gritaron todos. — ¡Te has vuelto locol ¡Eso te costaría la vida I — {Apuesto cien botellas del mejor vino de Jerezl La apuesta fue aceptada con mucho alboroto. A la noche siguiente hubo una fiesta en el palacio real. En un momento oportuno Quevedo se acercó a la Reina teniendo en las manos dos ramilletes de rosas: uno blanco, y el otro encarnado. — Permítame Su Majestad — dijo inclinándose profundamente — que le ofrezca estas primeras rosas del año: las unas blancas, y las otras encarnadas. Que Su Majestad escoja. La Reina, sonriente y afable, tomó las rosas blancas de la mano del taimado cortesano, dándole las gracias por su fineza. Quevedo había ganado su apuesta sin causar escándalo y hasta congraciándose con su soberana.

Vocabulario agradecido hálás representar képvisel la literatura irodalom la crónica krónika el arte művészet la biografía életrajz lírieo lírai la esperanza remény imitar utánoz I. de oídas hallomásból el trovador trubadúr eminente kiváló irovenzal provanszi poner de relieve kiemel Ía prosa próza el relieve dombormű ^Nacido en Madrid en 1680, muerto en 1645. Escritor y cortesano. Distinguióse sobre todo en la poesía ligera, satírica y burlesca.)
276**

lo esencial lényeges, szükséges, legfőbb el rastro nyom remoto távoli la ley törvény visigodo vizigót, nyugati gót florecer (-esco, -eees) virágzik la epopeya eposz, hősköltemény el poema (hosszabb elbeszélő) költemény el Cid = el señor úr, vezér rimado rimes referir (refiero) elmond, elbeszél la hazaña hőstett el campeador vezér, főnök el romance románc el héroe hős extenderse kiterjed el advenimiento trónralépés Felipe Fülöp descollar (descuello) kimagaslik, kitűnik dramático dráma-, színmű­ éi autor szerző conservarse megmarad conservar megőriz el esmero gond, gondosság adquirir importancia fontosságra tesz szert adquirir (adquiero) szerez, nyer caballeresco lovagi picaresco kópé> Diego Jakab Vicente Vince sobre todo elsősorban la decadencia hanyatlás destacarse kiemelkedik, kiválik el fabulista állatmese-író penetrar behatol el romanticismo romanticizmus aproximarse közeledik la observación magfigyelés el realismo realizmus el novelista regényíró nicaragüense nikaraguai chileno csilei mejicano mexikói en lo que concierne ami . . , illeti concernir (concierne) illet la pintura festészet la arquitectura építészet destacado kiemelkedő Bartolomé Bertalan

la mezquita mecset el monasterio kolostor fundar alapít la catedral székesegyház II. el soldado katona asistir részt vesz (amiben: a) la batalla csata, ütközet , el regreso visszatérés hacer prisionero foglyul ejt el prisionero fogoly el pirata kalóz argelino algíri permanecer (-ezco) marad el cautivo fogoly, rabszolga siendo rescatado amikor is kiváltották rescatar kivált el ducado arany (pénz) mediano közepes salir megjelenik inmortalizar halhatatlanná tesz ~ en breve rövid idő alatt, rövidesen breve rövid legar (örökségbe) hagy la posteridad utókor errante bolyongó insigne jeles, kiváló único egyetlen, egyedüli los datos adatok obligado a vmire kényszerült; leköte­ lezett penoso fáradságos la hidropesía vízkór a los . . . años korában la Mancha (tartományrész neve Spanyolországban) la obra maestra remekmű, mestermű admirable csodálatra méltó, kitűnő la creación alkotás, teremtés el espíritu szellem, lélek humano emberi estar en boga divatos(nak lenni) el personaje személy, szereplő encarnar megszemélyesít el tipo típus idealista idealista en pos de után, mögött inaccesible elérhetetlen la quimera agyrém la necesidad szükség(let) material anyagi > 277

Alarcón műveit állandóan előadják a színházakban még napjainkban is. vétség leso megsértett la majestad felség estar de juerga mulat la juerga mulatozás la taberna kocsma jactarse kérkedik (amivel: áe) la calaverada ostoba tréfa la travesura csíny ¿a qué? mibe fogadjunk. valóban accesible (könnyen) hozzáférhető existir van. 278 . bicegő volverse loco megbolondul apostar (apuesto) fogad vmibe (amibe: tárgyeset) la apuesta fogadás el alboroto zajos vidámság. hogy megkeresse megélhetését. sántít de un pie egyik lábára esforzarse iparkodik. melynek fordítása a magyarban rendszerint körülírással. Estar + participio a cselekvés következtében beállott állapotot jelöli: El museo está abierto. (A ház el van adva.heroico hősi el porvenir jövő fabuloso mesés práctico gyakorlati(as) realista realista fatalista fatalista fiado en vmiben bizó la fortuna szerencse. banco. mulatság real királyi oportuno alkalmas el ramillete virágcsokor encarnado vérvörös inclinarse meghajol sonriente mosolyogva afable nyájas(an). A házat eladták. vagyon la filosofía filozófia francamente igazán. határozószóval történik. vidám zaj la fiesta ünnep. la agudeza éleselméjűség el cortesano udvaronc ligero könnyű. erőlködik ocultar eltitkol. hogy? la Corte (királyi) udvar cojo sánta. Sok ige más ige participio-jával együtt kifejezést alkot. Cervantes se vio obligado a entregarse a las más penosas ocupaciones para ganarse la vida.) Estamos sentados én el primer Az első padban ülünk. könnyed satírico szatirikus burlesco humoros la esposa hitves. feleség cojear biceg. A múzeum nyitva van. létezik III. Cervantes kénytelen volt a legfáradságosabb foglalkozásokat űzni. barátságos(an) taimado ravasz la fineza figyelmesség causar okoz el escándalo botrány congraciarse con kegyébe férkőzik vkinek la soberana uralkodó(nő) Gramática 175 P a r t i c i p i o-val álló igék Las obras de Alarcón siguen (siendo) representadas en el teatro hasta nuestros días. Ilyen igék: 1. La casa está vendida. elrejt la alusión célzás el defecto fogyatékosság cometer elkövet el crimen de lesa majestad felségsértés el crimen (los crímenes) bűn.

Cervantes tenía puestas granCervantes nagy reményeket fűzött mu­ des esperanzas en sus obras. planes. Napjai meg voltak számlálva. veihez. 2. El Quijote venía (siendo) traducido A Quijote-t állandóan sok nyelvre a muchas lenguas. ponerse + participio valamely állapot bekövetkezését jelöli: Cayó muerto por el susto. andar + participio. Tener -J.) Mi padre me tenía acostumbraApám rászoktatott arra. Hirtelen elhallgatott. Kénytelen vagyok várni. Ijedtében meghalt. („Bírom a le­ velet megírva".participio személlyel kapcsolatban utal egy végrehajtott cselek­ vésre : Tengo escrita la carta. permanecer + participio helyhez kötött tartos állapotot jelölnek: El enfermo se hallaba acostado A beteg a másik szobában feküdt. 8. Mindig feketébe öltözött („öltözve járt"). A tanár meglepődött. La puerta quedó abierta. 5. nyomatékosabbá teszi a participio-b&n tartalmazott cselekvést: Me veo obligado a aguardar. Seguir + participio a bekövetkezett állapot folytatódását jelöli: Juan sigue dormido. bancos. Súbitamente se quedó callado. » Los niños se pusieron encendidos. János még mindig alszik. Se vea engañados. fordították le. Estoy cansado. Az ajtó továbbra is zárva maradt. 7. El niño se quedó dormido en A gyermek elaludt karjaim közt.Sus días estaban contados. mis brazos. Fáradt vagyok. Hallarse + participio. hogy hatkor* do a levantarme a las seis. en el otro cuarto. Permanecíamos sentados en los Ülve maradtunk a padokon. El profesor quedó sorprendido. venir + participio viszont mozgás­ sal egybekötött folyamatos cselekvést jelöl: Iba siempre vestida de negro. Az ajtó nyitva maradt. keljek. 6. Caer -f participio . Ir -f participio. Becsapva érzik magukat. A gyerekek fülig elvörösödtek. Quedar + participio a cselekvés bekövetkezése utáni állapot folytatódását emeli ki: . 4. 3. 279 . La puerta seguía cerrada. Andaban ocupados en hacer Mindig tervekkel voltak elfoglalva. Verse + participio. Megírtam már a levelet.

kénytelenek leszünk gyalog elmenni a pályaudvarra. Álvarez. a két név közé gyakran az y kötőszót teszik . Fernández. az első az apa. Benito Pérez Galdó»} Federico García Lorca . János és Mihály elhallgatott. Martínez) nagy elterjedettsége folytán. — Nos vemos obligados a quedar en casa.1 7 6 Spanyol családnevek Egyes családnevek (mint pl. hogy eddig nem sok spanyol művet fordítottak le magyarra. — Senki sem tudja. becsapva érzem magam. barátaink meg­ lepődtek. Ennek oka az. 3. Seguía dormido hasta la mañana. González. akik szívesen foglalkoztak a spanyol nyelvvel és irodalommal. Pérez. — A könyvek továbbra is maradjanak csukva a padokon I — Mária fülig elvörösödött. Francisco de Goya y Lucientes. — Arrfikor beléptünk a szobába. — Ha nem kapunk taxit. félreértések elkerülésére a spanyolok sok­ szor két családnevet is használnak . pl. Egyfolytában aludtam reggel hét óráig. Sohasem felejtjük el a regény két főhő­ sének hőstetteit. — Nada más poner mi cabeza en la almohada. quedé dormido. — Muchos abrigos son vendidos al día en el gran almacén. por lo menos. Magyarországon voltak emberek. — Tizenegy körül lehetett. hogy. fotografías de las obras más considerables de la arquitectura árabe y española? ¿Ha leído usted la célebre novela de Cervantes? ¿Cuál es el contenido de esa obra? ¿ Qué sabe usted sobre la vida de Cervantes ? ¿ Cómo se llaman los protagonistas (hős) de la novela? ¿Qué tipo del alma española encarna Don Quijote? ¿Y Sancho Panza? ¿Cómo es la filosofía de esta obra? ¿Cómo es la lengua de Cervantes? iCuéntenos la historia sobre la agudeza de Francisco de Quevedo 1 2.a Nemzeti Múzeum mikor van nyitva. Contéstese a las preguntas siguientes: ¿ En qué siglo se encuentran los rastros más remotos de la literatura española? ¿De quiénes venía siendo imitada la poesía lírica que florecía desde el siglo XI? ¿Qué título llevan las más antiguas epopeyas españolas? ¿A quiénes cantan los romances? ¿Cómo se llama la grande época de la literatura española? ¿Con qué acontecimientos empieza y termina esta época? ¿Quiénes son los más eminentes representantes de la literatura dramática? ¿Quiénes son los autores de novelas caballerescas y picarescas? ¿Conoce usted a fabulistas españoles? ¿Ha leído usted obras de escritores españoles? ¿Cuáles? ¿Conoce usted poesías escritas por poetas españoles? ¿Ha leído usted ya alguna novela de Pérez Galdós o de Palacio Valdés? ¿En qué género de arte descuella España? ¿Quiénes son los más destacados pintores españoles? ¿Ha visto usted ya obras de Murillo o de Velázquez? ¿Ha visto usted ya. Nemrégen Federico García Lorca és más spanyol költők költeményei jelentek meg folyóiratokban magyar fordításban. — Por estar enfermo. többek közt Don Quijote harcát a szélmalmok ellen. Bfercicios 1. Gómez. Gyermekkorunkban nagy élvezettel olvastuk Cervantes Quijoté-ját. mi padre se puso enfadado conmigo. — Károly még mindig ott ül az asztalnál. A Quijoté-n kívül a spanyol irodalomban más regényírók művei is kitűnnek. és olvassa a regényt. Tradúzcanse correctamente al húngaro las oraciones siguientes : ¿Cuándo está abierto el gran almacén en la calle Rákóczi? — Es una lástima qae ese abrigo esté vendido ya. 280* " " . — Carlos ya tiene escritos todos sus ejercicios. — Megírtad már a fordítást? — Minthogy nem kaptam tőled levelet. — Azok a gyerekek mindig házak építésével vannak elfoglalva. Tradúzcase al español : Magyarországon általában nem ismerik jól a spanyol irodalmat. el niño quedó acostado en la cama. Nemrég fordították le magyarra Pedro Antonio de Álarcon Háromszögletű kalap-ját és Benito Pérez Galdós „Zaragoza" című regényét.ve. amikor elaludtam. a második az anya családi np. amikor odaléptem hozzá. — En el curso de los últimos años muchas novelas extranjeras venían traducidas al húngaro. Dígase en español : Ezt a darabot még most is állandóan előadják a Nemzeti Színházban. 4. — Amikor megláttak bennünket. — Al enterarse que yo no había hecho mi deber.

A hajók megállás nélkül haladtak tovább.LECCIÓN TREINTA Y CINCO G c r u n d i o-val alkotott kifejezések Colón siguió propagando sus ideas. queriendo conquistar nuevas tierras con minas de oro y de plata. Partiendo del principio de que la tierra es redonda y no sabiendo nada de la existencia del continente que llamamos ahora América. Colón pensó que estas tierras eran la costa del este de Asia. Trabajó durante varios años en el taller de su padre. pero su mayor deseo -era navegar. navegando hacia el oeste encontraremos la India. ciudad de Italia. buscaban una ruta más corta para ir a la India. y en la mañana del *281 . queriendo apoderarse de las riquezas de Asia. no dejaba de luchar. Kolumbus fáradhatatlanul terjesztette eszméit. Pero los gobiernos y los sabios de estos países se burlaban de esta idea de Colón y no querían ayudarle. los países de la Europa Occidental. A tengerészek továbbra is tiltakoztak. Colón supo que más állá del Océano Atlántico debía haber tierras desconocidas. deseando conocer los secretos del mundo. Colón pidió muchas veces a los gobiernos de Portugal y de España barcos y marineros para ir a la India por una ruta más corta. Al fin. le dió lo que él pedía. Los marineros seguían protestando. en Genova. A hajók egyre jobban közeledtek a szárazföld felé. Pero Colón. Los barcos se iban aproxi. En aquellos tiempos. el gobierno de España. Leía todas las obras que caían en sus manos sobre viajes y sobre navegación. capital de Portugal. En Lisboa. Los barcos continuaron navegando. Colón decía: — Si la tierra es redonda. Siguió propagando sus ideas y discutiendo con todos sus adversarios.• mando a tierra. I Cristóbal Colón Cristóbal Colón nació en el año 1441. y llevado de su deseo se dirigió a Lisboa.

el 11 de octubre. un palo trabajado por una mano humana y. La Pinta iba delante. Durante la noche durmieron poco. los marineros se sublevaron. Las carabelas pararon en frente de la costa. A cada minuto la espe'Z^-^^IJS raban. ¡Tierra! — gritaron todos. Pero la decisión de Colón era firme. No queremos ir más adelante. cielo y mar. Bajaron las barcas. la Pinta y la Santa Marta salió del puerto español de Palos. Los días pasaban y la tierra no aparecía por ninguna parte. ¿Pero qué recibió de su gobierno después de unos años el descubridor de nuevas tierras? ¡Cadenas! 282* . Al cabo de 10 minutos. La línea no desaparecía. Colón y sus compañeros pusieron pie en la tierra tanto tiempo esperada. sino que se hacía a cada minuto más grande. ¡ Un nuevo mundo fue descubierto! Colón hizo tres viajes más atravesando el océano. ron todos. Los barcos se iban aproximando a tierra. Una media hora más tarde los marineros distinguieron en la costa figuras humanas que corrían por la orilla.3 de agosto de 1492 una flotilla de Lres carabelas llamadas la Niña. ¡Era la tierra! Después de una media hora todos pudieron ver los contornos de una costa cubierta de bosques verdes. por fin. Las tres carabelas dispararon varios cañonazos. Al fin. Durante días y semanas les rodeaban sólo mar y cielo. cantando y bailando de alegría. Al fin. — ¡Atrás! jA España! ~ gritaban todos los marineros —. — Matadme antes si queréis cambiar el rumbo. — dijo. una rama de rosal. Al amanecer del día 12 de octubre de 1492. Día y noche continuaron navegando los barcos en dirección donde se pone el sol. — ¡Tierra!. — No volveré atrás. Por esto supieron que la tierra estaba próxima y se alegra~^*>t-w J. todos vieron en las aguas del océano una caña verde. viendo que el viaje se alargaba. un joven marinero. poniendo rumbo al oeste. Los marineros seguían protestando: pidieron muchas veces a Colón cambiar el rumbo. subiendo a lo alto de un mástil pudo distinguir en el horizonte una línea gris. pero no pudieron conseguirlo. Mientras viva seguiré mi camino.

— no era difícil. a propósito de ciertas cosas que parecen difíciles de ejecutar y fáciles después que otro las haya hecho. Alúdese con frecuencia al huevo de Colón. Colón murió pobre en el año 1506. Discutiéndose un día dicho mérito ante él. hacer rumbo (hajó) irányt vesz (amerre. világrész occidental nyugati las riquezas gazdagság. y habiendo dicho alguno que no presentaba ninguna dificultad y que bastaba haber pensado en ello. döntés firme szilárd. vitorlázik I.rodear körülvesz por ninguna parte semerre alargarse elhúzódik sublevarse fellázad la decisión elhatározás. a) el rumbo menetirány la dirección irány ponerse lenyugszik . en la mesa de un grande de España. — dijo Colón. Después le pusieron en libertad. Cristóbal Colón Kolumbus Kristóf Genova Genova. útvonal la India India el gobierno kormány burlarse de nevet vmin . Vocabulario propagar terjeszt el marinero tengerész protestar tiltakozik navegar hajózik. gömbölyű la existencia lét(ezés) el continente kontinens. megvitat el adversario ellenfél la mina bánya la flotilla kis hajóraj la carabela kisebb vitorláshajó pinto tarka salir de puerto kifut a kikötőből el puerto kikötő poner v. erős cambiar el rumbo menetirányt változtat mientras amíg 283 . porque el gobierno no estaba contento de él. bastaba haber pensado en ello. tomó un huevo y dirigiéndose a los convidados les preguntó : — ¿Quién de vosotros es capaz de mantener este huevo derecho sobre la punta? Todos probaron pero ninguno lo consiguió. Génua eaer en sus manos kezébe kerül la navegación hajózás llevado de su deseo vágyától hajtva dirigirse megy vhová (ahová: a) Lisboa Lisszabon más allá de -on túl partir kiindul el principio elv redondo kerek.Un día Colón fue enviado a España encadenado. Tomó entonces Colón el huevo. II El huevo de Cristóbal Colon Sabido es que fue muy disputada la importancia del descubrimiento del gran navegante genovés. — Como veis. pero no le dejaron volver jamás a las islas descubiertas por él. lo dejó en equilibrio. y machacándolo un poco sobre el plato. kincs la ruta út. kinevet el secreto titok luchar harcol discutir vitatkozik .

3. A hajók megállás nélkül haladtak to­ vább. elsüt. El rey estaba muriendo. jár el convidado vendég. Los barcos continuaron nave­ gando. venir + gerundio a fokozatosan . . végrehajt Gramática 177 G e r u n d i o -val álló igék Colón siguió discutiendo con sus adversarios. Siga usted contándonos la historia. génuai dicho az említett el mérito érdem el grande (spanyol) nemes alguno valaki presentar dificultades nehézségekkel . sabido es ismert dolog disputar megvitat el descubrimiento felfedezés el navegante hajós gen oves genovai. Ir + gerundio (ritkábban : andar + gerundio). Estar + gerundio az éppen folyó cselekvést jelöli: János most éppen alszik. bilincs encadenar láncra ver poner en libertad szabadlábra helyez II.conseguir (consigo) elér. A király halálán volt (haldokolt). Mondja el tovább nekünk a történeteti Továbbra is nagyon korán kelt. Seguir + gerundio és continuar + gerundio a ¿^rundió-val kifejezett cselekvés folytatódását jelöli: Juan sigue durmiendo. Juan está durmiendo. meghívott mantener derecho (egyenesre) felállít mantener (-tengo) tart.bekövetkező cselekvést vagy állapotot jelöli: 284 . meg­ tart derecho egyenes(en) la punta vminek a hegye machacar behorpaszt dejar en equilibrio egyensúlyban tart el equilibrio egyensúly aludir céloz. fenntart. kilő el cañonazo ágyúlövés en frente de szemben vmivel bajar leenged. utal con frecuencia gyakran a propósito de -val kapcsolatban ejecutar véghezvisz. Több ige más ige gerundip-jával együtt kifejezést alkot. vízre ereszt la barca csónak poner pie rálép (amire: en) tres viajes más még három utat el descubridor felfedező la cadena lánc. János még mindig alszik. Kolumbus nem hagyta abba a vitát ellenfeleivel. 2. sikerül neki la caña nád. Ilyen igék: 1. fűszál trabajado faragott la rama ág. gally el rosal rózsabokor por esto ennek a révén lo alto del mástil az árboc teteje el mástil árboc distinguir megkülönböztet el horizonte láthatár • el contorno körvonal disparar lead (lövést). Continuaba levantándose muy temprano. melyet a magyarban rendszerint körülírással fordítunk.

Después de una media hora Mintegy fél óra múlva elmentem. al fin. Egyre inkább hiszem. — ¿Qué está haciendo Pablo? Está poniendo en orden sus libros. akarok beszél­ ni) most. 4. al fin. Llevar + gerundio kiemeli a cselekvés vagy állapot huzamosságát. Medio (fél. A lófogatú kocsik szép lassan eltünnek. Ejercicios 1. Permanece callando. permanecer + gerundio a bekövetkezett állapot hnzamosságát emeli k i : Quedó mirando los cuadros. Éppen erről beszélek (v. határozatlan névelő jelentése: körülbelül. Voy creyendo que tienes razón. vminek a fele) előtt nem áll névelő. marché. El tren venía corriendo. a medio elé tett. — Después de la lección los alumnos quedaron sentados en los 285 . A vonat robogva közeledett. que la tierra estaba próxima? ¿Qué vio un marinero al amanecer del día 12 de octubre de 1492? ¿Que distinguieron los marineros en la costa? ¿Cuántos viajes hizo Colón a América? ¿Qué ocurrió un día? ¿Cómo y cuándo murió Colón? * Cuéntenos usted la historia del huevo de Cristóbal Colón. Eso vengo dieiendo.El trasatlántico se iba apróximando(== iba aproximándose) a la ribera argentina. Lleva haciéndolo más de tres horas. Tradúzcanse correctamente al húngaro las oraciones siguientes: En el cine siguen proyectando el mismo film. mintegy. Después de media hora me Fél óra múlva elmentem. (Még mindig nem be­ szél). Los coches de tracción animal andan desapareciendo. 178 Media hora és u n a media hora közötti különbség . Tovább nézegette a képeket. főleg időhatározóval kapcsolatban: Llevo esperándote ya más de una hora. 5. 2. — El coche siguió andando rápido por el camino. Tovább hallgat. Az óceánjáró hajó egyre inkább közeledett az argentin partok felé. hogy igazad van. me marché. lo que Colón pedía? ¿Con qué motivos (Milyen szándékkal)? ¿Cómo se llamaban las carabelas con las cuales Colón salió del puerto de Palos? ¿Cuándo salió de ese puerto? ¿Cuánto tiempo duró el viaje por mar hasta el descubrimiento de orillas nuevas? ¿Qué hicieron los marineros cuando vieron que el viaje se alargaba? ¿Qué pidieron a Colón? ¿Qué les dijo Colón? ¿Por qué indicios vieron los marineros. Contéstese a las preguntas siguientes : ¿Cuándo y dónde nació Cristóbal Colón. Qnedar(sc) + gerundio. — El nene ruega a su mamá que siga contándole el cuento. el descubridor de América? ¿Qué era su mayor deseo? ¿Qué libros prefería leer? ¿Por qué se dirigió a Lisboa? ¿Qué supo allí? ¿De qué principio partió Colón? ¿A dónde pensó llegar navegando hacia el oeste? ¿De qué querían apoderarse en aquellos tiempos los países de la Europa Central? ¿Qué buscaban por eso? ¿A quiénes pddió Colón barcos gara ir a la India? ¿Qué hicieron los gobiernos y los sabios de algunos países? ¿Qué gobierno le dió. Már több mint egy órája várlak.

Egyre csak azt mondogatták. hogy a spanyol nemesek nagy fontosságot tulajdonítottak felfedezé­ semnek. hogy nyugat felé hajózva akarok Indiába érni.— Colón venía persuadiéndose de que la tierra era redonda. — A barátaid már több. amint távoli országok felé hajóznak. — Colón continuó discutiendo con los sabios de Portugal y España. A legnagyobb vágyam az volt. Juan estaba aprendiendo las palabras españolas. — mondottam nekik —. pero lo que aquí teníais y que habéis estropeado no lo h a y en el m u n d o . 1492. — Miért nem alszol tovább? Már több. — Ne gondoljátok. — Durante las vacaciones el alumno aplicado continuaba estudiando la lengua española. augusztus 3-án futottunk ki Palos kikötőjéből. Elolvastam az utazásokról (szóló) összes könyvet. — A múzeumban sokáig nézegettük a spanyol festők képeit. — Továbbra is szedni fogom. hogy tévedtem. no lo habríais hecho. Elképzelhetitek. hogy a földnek gömbölyűnek kell lennie. — Egyre inkább úgy gondolom. 4. Amikor a tudósok megtud­ ták. — Mária még mindig a regényét olvassa. m á s que el a r t e cristiano. mint egy tojást a hegyére állítani. Lisszabonba utaztam. — Cuando entré en el cuarto. — Valamennyien megpróbálták. hogy híres hajós legyek. A spanyol kormánynak szüksége volt új aranybányákra. de senkinek sem sikerült. — A nagy városokban a villamosok kezdenek eltűnni. — Igaz. los viajeros se prepararon para bajar. Sok nap és éjjel múlt el (addig). hogy új földek felfedezése nem jár semmiféle nehézséggel. kinevettek engem. — Los parados andaban buscando un empleo. Minden könnyű. amíg az egyik tengerész az árboc tetejéről megpillantotta a földet. dirigió al obispo de Córdoba y dignidades del Cabildo 286 . Ekkor én kissé behorpasztottam a tojást és felállítottam ( = egyen­ súlyban hagytam). új földeket felfedezni olyan könnyű. hizo en ella. — A mi hajónk szép lassan a parthoz közeledett. porque lo que habéis construido se encuentra en muchas p a r t e s . " Tales fueron las severas palabras que el E m p e r a d o r Carlos V. al vi­ sitar la mezquita y ver las transformaciones que el odio. hogy milyen boldogok voltunk. amelyek a hajó fölött keringtek (revolotear). — Cuando el tren se iba aproximando a la estación. 3. mint másfél órája várnak rád. — Tovább nézegettük a kék tengert és a madarakat. és ezért három hajót adott nekem. miután más (már) megcsinálta. — mesélte Kolumbus Kristóf a barátainak —. mert még betegnek érzem magam. Tudva azt. Dígase en español: Mit csinálsz most? Éppen levelet írok szüleimnek. gyakran kimentem a tengerpartra. hogy támogatásukat kérjem terveim megvalósításához. — Margit nagynénje halálán van. az orvosságot. hogy lássam a hajókat. hogy a portugál tudósok rövidebb útvonalat keresnek India felé. Ezeket a könyveket olvasva egyre inkább meggyőződtem arról. Tradúzcase al español: — Amikor nyolcéves fiú voltam.bancos. mint nyolc órája alszom. amikor ráléphettünk a régóta várt földre. LECCIÓN T R E I N T A Y S E I S Lección de I despedida La mezquita de Córdoba "Si yo hubiese tenido noticia de lo que hacíais.

puedo redactar cartas no muy complicadas. aquél más grueso. si se considera del gravísimo crimen estético que la motivó. Al entrar en la mezquita. diferentes. Nunca esta amonestación. la obra de los califas conserva incólume su alma oriental. No importa: a pesar de todo eso. No hay tampoco dos capiteles idénticos. hemos logrado buenos éxitos. todas hermanas y todas. — A causa del mucho trabajo en la oficina no era siempre cosa fácil estudiar el español. el silencio. el otro más blanco. nos parece hallarnos en un bosque de palmeras. hemos llegado a la última lección de nuestro libro. — Según mi parecer. respiro como si se me hubiera quitado un peso de encima. 287 . No hay dos fustes iguales : éste será más alto. juntamente con ella. y los arcos. II Conversación — Conque. — Por suerte. por grande que fuese su acrimonia. Pero yo no tengo ni pizca de talento para las lenguas. Figuraos también la sucesión interminable de cincuenta y cuatro naves. además. Todo se parece y nada se repite. y hablo bastante bien. en estilo Renacimiento. lo que sigilosamente va ganándonos y oprimiéndonos el corazón. mantienen la misma prodigiosa variedad. En resumidas cuentas. parecerá bastante fuerte. las bóvedas. — Sí. cuyas dovelas blancas y rojas los asemejan a enormes abanicos abiertos. la emoción de fatalidad disuelta en el aire. el frío. con ayuda de un diccionario. Imaginémonos el aspecto que sobre la uniformidad blanca del pavimento puede ofrecer una multitud de más de ochocientas columnas. para ti el aprender una lengua es la mar de sencillo.1 que le acompañaban. Las palabras de Carlos Quinto se refieren a la construcción de un coro y una capilla mayor. Me hallo en caso de leer textos españoles. no obstante. todo tiene su comienzo y su fin. Pero no es solamente la arquitectura lo que impresiona y rinde el ánimo: son también. hemos sacado mucho provecho estudiando el idioma castellano. por supuesto. el follaje. j Quién lo diría ! Por lo que a mí se refiere. causando aquel anacronismo la destrucción de una tercera parte de las columnas y la pérdida de la perspectiva que idearon los arquitectos árabes. cuyas ramas se entrecruzan tupidamente: las columnas son los troncos. la luz.

al cabo de media hora hablaba ya sin cohibiciones. — Me da vergüenza de mí mismo. keserűség estético esztétikus motivar indokolttá tesz . sértetlen(ül) orienta] keleti la palmera pálmafa entrecruzar keresztbe rak. — Nada más sencillo.— No lo creas. tener noticia értesül (amiről: de) en muchas partes sok helyen estropear megnyomorít. no hay como pasar una temporada en España o en uno de los países hispanoamericanos. — Eso mismo decía yo un año atrás. importa e s : no descuidar el estudio de la lengua. Lo que más. távlat idear tervez. no aplazarlo de un día a otro. La gramática la sabes ya bastante bien. en lo hondo de mi alma. — Por supuesto. tönkretesz el emperador császár la transformación átalakítás el odio gyűlölet dirigir palabras szavakat intéz (akihez: a> el obispo püspök la dignidad méltóság el cabildo káptalan la amonestación intés. pero cuando acierto a hablar el castellano con un verdadero español. Todo depende de ti mismo. pero con alguna constancia se puede aprender cualquier idioma en casa. porque "Por la calle de después se va a la casa de nunca". — Sueño con el día en que pueda leer el Quijote en el original. EL FIN CORONA LA OBRA Vocabulario la despedida búcsú I. kigondol a pesar de ellenére. olvido los más sencillos términos y no puedo articular palabra. sufrí lo indecible articulando cada palabra lenta y cautelosamente. dacára incólume ép(en). cuando se me presentó la ocasión de trabar conocimiento con una señorita española. intelem por grande que fuese su acrimonia bármilyen éles volt is la acrimonia érdesség. Sin embargo. Hay que estudiar la lengua por lo menos veinte minutos cada día. (meg)okol referirse (me refiero) vonatkozik vmire (amire: a) la construcción (fel)építés la capilla kápolna 288 / el estilo stílus el Renacimiento reneszánsz causar okoz. Solamente no olvides el célebre refrán latino: "Ningún día sin una línea". — Digas lo que digas. egymásba fon tupido sűrű el tronco törzs la bóveda boltozat el follaje lombozat el aspecto látvány la uniformidad egyformaság el pavimento padló la multitud sokaság . a mi aviso para aprender bien el español. Dentro de un par de años hablarás el español como tu lengua materna. Lo que te hace falta es un poco de aplicación para aprender las palabras nuevas. előidéz el anacronismo anakronizmus la destrucción elpusztítás la columna oszlop la pérdida elvesztés la perspectiva perspektíva. No me atrevía a pronunciar palabra y.

mint la temporada idő(szak) la constancia állhatatosság cualquier bármely me da vergüenza de mí mismo szégyel­ lem magamat la vergüenza szégyen el término kifejezés. sincs el talento tehetség dentro de -on belül el par pár a mi aviso véleményem szerint el aviso hír. . értesülés no hay como semmi sem ér annyit. teher de encima fentről. végeredményben resumir összefoglal sacar provecho hasznot húz el parecer vélemény hallarse en caso de abban a helyzet­ ben van.la sucesión következés. ismeret en lo hondo de mi alma szívem mélyén sufrir lo indecible kimondhatatlanul szenved indecible kimondhatatlan cauteloso óvatos la cohibición gátlás en el original eredetiben original eredeti descuidar elhanyagol aplazar elhalaszt. egymásutánja la nave (templom)hajó no obstante mégis diferente különböző el fuste oszloptörzs el capitel oszlopfő idéntico azonos. ábra) de la mezquita de Córdoba? ¿Qué impresión hace sobre usted la vista de esta maravilla de la arquitectura árabe? ¿Qué les parece a los visitantes (el visitante = látogató) de la mezquita al entrar? ¿Cuántas columnas y cuántas naves hallamos en la mezquita? ¿Son iguales todas las columnas? ¿Cómo son los fustes? ¿Qué impresiona a los visitantes además de la arquitectura? ¿Qué transformaciones se hicieron después de la Reconquista 19 Spanyol nyelvkönyv — 5(514 289 . egyforma el arco ív la dovela boltozatkő asemejar hasonlóvá tesz enorme óriási el abanico legyező prodigioso csodás la variedad változatosság impresionar hatást gyakorol (amire: tárgyeset) rendir (rindo) lenyűgöz juntamente a -val együtt la emoción de fatalidad a végzetszerűség érzése la fatalidad végzet(szerűség) disolver (disuelto) felold sigiloso titokzatos oprimir (opreso) elnyom el corazón szív II. róla le por suerte szerencsére en resumidas cuentas mindent össze­ gezve. felteszi a koronát (amire: tárgyeset) Ejercicios 1. halogat coronar koronáz. nehéz es la mar de sencillo roppant egyszerű ni pizca de egy csepp . . ismerős. megszerkeszt complicado bonyolult. képes vmit tenni la ayuda segítség el diccionario szótár redactar fogalmaz. szó articular palabra kiejt egyetlen szót articular tagoltan kiejt eso mismo ugyanez(t) un año atrás egy évvel ezelőtt trabar conocimiento ismeretséget köt v megismerkedik trabar összeköt el conocimiento ismeretség. felülről. por lo que a mí se refiere ami engem illet como si se me hubiera quitado un peso de encima mintha nagy kő esett volna le szívemről el peso súly. Contéstese a las preguntas siguientes : ¿Ha visto usted ya un grabado (el grabado = kép.

éveken át (du­ rante años) foglalkoznunk kell vele. rövid idő alatt magunk is beszélni fogjuk a szép kasztiliai nyelvet. hogy spanyolul beszéljünk. Végigtekintve a megtett utat. hogy jó munkát végeztünk ( = jól dolgoztunk): szótár segítségével képesek vagyunk megérteni és lefordítani bármely spanyol szöveget. később azonban egyre biztosabban és helyesebben. és tanulnunk kell. kez­ detben lassan és óvatosan. időnként át kell ismételnünk a nyelvtant és a régebben tanult szavakat. Körülbelül háromezer spanyol szót ismerünk már. hogy ugy mondjuk. Egy nyelv tanulása nem ér véget egy tankönyv utolsó leckéjével: ha nem akarjuk elfelejteni a nyelvet ( = a nyelv használatát). (Ahhoz). hogy beszéljünk és olvassunk nem túlságosan bonyolult témákról. és ha minden alkalmat felhasználunk arra. őszintén megmondhatjuk : a spanyol sem nem könnyebb. Tradúzcase al español: Nehéz a spanyol nyelv? Most hogy már tudunk egyet-mást ebből a nyelvből. Folytassuk hát a megkezdett munkát! 290 . sem nem nehezebb bár­ melyik más nyelvnél. egy kis gyakorlat után képesek leszünk megérteni a spanyolok beszédét. és szorgalmasan meg kell tanulnunk az ismeretlen szavakat.en la mezquita? ¿Qué daño causó la construcción de un coro y de una capilla en la mezquita? ¿Qué dijo el Emperador Carlos V cuando vio las transformaciones en la mezquita? ¿Está usted contento de que hayamos llegado al fin de las lecciones? ¿Seguirá usted estudiando el idioma español? ¿Por qué? ¿Qué hará usted para no olvidar lo que ha aprendido hasta ahora? 2. Ez a szám elegendő ahhoz. Ha azonban eredeti­ ben akarjuk megismerni az irodalmi műveket. ki kell bővítenünk (ampliar) ismereteinket. azt állíthatjuk. mindennap. vagy ha hivatásbeli vagy műszaki tanulmányokat kell folytatnunk. hogy jól megtanuljunk egy nyelvet.

A többes számú határozott névelő különleges használata: El barco sale sólo los sábados. La Haya Hága. Murió a los cincuenta años. Nagy úr itt van (bent van). Hétfőn utazom. ha jelentése „kívánni": Le doy a usted los buenos días. De: Hoy es domingo. Február 21-én jön majd. testi tulajdonságok jelölésére: Pedro tiene los cabellos negros. La Habana Havanna. Alejandro Magno Nagy Sándor. Jó napot kívánok önnek.és városnév előtt: el Brasil Brazília. Részvétemet nyilvánítottam ki neki. doña előtt sincs névelő! 4. — El Cairo Kairó. De megszólításban névelő nélkül: ¿A dónde va. señora Nádas? Hova megy. Vendrá el doce de febrero. Kiss ügyvéd ott lakik. Címet. Tener ige mellett. A NÉVELŐ 1. Le di el pésame. Történelmi nevek melléknévi értelmezője előtt: Luis el Grande Nagy Lajos. 2. (el) Asia Ázsia. Ana tiene los ojos azules. en (los) Estados Unidos az Egyesült Államokban. Carlomagno Nagy Károly. en el Perú Peruban. 5. Szerencsét kívánunk nektek. Időmeghatározásokban: Saldré el lunes. Iván el Terrible Rettegett Iván: de: Ricardo Corazón de León Oroszlánszívű Richárd. el Paraguay. 6. Carlos el Atrevido Merész Károly. Kedden érkeztem. rangot jelölő szó előtt: El señor Nagy está. Annának kék a szeme.' 3. Dar ige után. Péternek fekete haja van. el Canadá Kanada. — Llegué en martes. Ingadozó a használat a következőkben: (la) Argentina Argentína. 19* *291 . Néhány ország. A határozott névelő használata A magyartól eltérően határozott névelő áll: 1. Son las tres y media. A hajó csak szombatonként ( = minden szombaton) indul. El abogado Kiss vive allí.NYELVTANI ÖSSZEFOGLALÁS 1. Fél négy (óra van). Ma vasárnap van. el Uru­ guay. Os damos la enhorabuena. (la) China Kína. Nádasné? — Don. ötvenéves korában halt meg.

Se hizo el silencio. A főnevek neméhez. Apja külföldön él. Beszéljünk angolul. 8. A Balaton tó. — A névelő kitétele vagy elhagyása olykor más-más értelmet ad a kifejezésnek : dar alma életet ad tomar hábito szokást vesz fel 2. el síntoma jelenség . a jelzővel ellátott névszói állítmány előtt: Jorge Kovács es un hombre célebre. Kovács György híres ember. 2. Lajos festő. Se encuentran a cierta hora. Anna nem jó háziasszony. A határozatlan névelő használata A magyartól eltérően határozatlan névelő áll: 1. el tema téma . el diploma oklevél. El perro es un animal. Mi magyarok. Vengo del extranjero.7. Csend lett. Adj nekem egy másik könyvet. el reuma csúz (de : la diadema diadém). 2. K. Több spanyol szólásmódban: Su padre vive en el extranjero. de megtartja esetleg hímnemű végző­ dését : la viceministro miniszterhelyettes. el el el 292 A nemrehajló főnevek legjellemzőbb esetei: amigo barát la amiga barátnő profesor tanár la profesora tanárnő presidente elnök la presidenta elnök(nő) . Egy bizonyos órában találkoznak. Ért ön franciául? Olvasok és értek spanyolul. Toco el piano (cl violín). Megjegyzés. Pál lusta ember. amikor valakit vagy valamit bizonyos fogalomkörbe sorolunk: Pablo es un holgazán. a nyelvtan 3. Külföldre fogok utazni. la muchacha agrónomo (női) agronómus. Gy. Külföldről jövök. — Tagadó mondatban is elmarad az un. Hablemos (en) inglés. Nyelvek neve előtt a névelő az illető nyelv ismeretére u t a l . Zongorázom (hegedülök). pontját!) * 1. A FŐNÉV 1. Ti asszonyok. dar el alma kileheli lelkét tomar el hábito kolostorba vonul 2. — Luis es pintor. De névelő nélkül: Jorge Kovács es profesor. el problema nehézség . el drama színmű . El Balaton es un lago. (Vö. Több spanyol kifejezésben elmarad a határozatlan névelő : Dame otro libro. A kutya állat. tanár. una : Ana no es buena ama de casa. 3. el sistema rendszer . A görög eredetű (és idegen szóként nyelvünkben is élő) -ma végű főnevek hímneműek : el clima éghajlat. a névelő nélküli szó az illető nyelven folytatott társalgást jelöli: ¿Comprende usted el francés? Leo y comprendo el español. Saldré para el extranjero. A női foglalkozást jelölő szó nőnemű. Nosotros los húngaros. Vosotras las mujeres.

Olykor a névelő különbözteti meg a szó jelentését: el frente front la frente homlok el pez hal la pez szurok el orden rend. el rascacielos. los so fás pamlag el sí. el. los cafés kávé. 4. las crisis válság. los jabalíes vadkan el sofá. c) általában a tulajdonnevek: los Varga a Vargáék. los sin partido párton­ kívüli. pontját I) 1. los caracteres jellem el régimen. el sin partido. Vannak kétnemű főnevek (olykor árnyalati különbséggel): el. la azúcar cukor . la mar tenger.el dependiente kiszolgáló la dependienta kiszolgáló el jefe főnök la jefa főnök(nő) el poeta költő la poetisa költőnő el reg király la reina királynő el actor színész la actriz színésznő el testigo tanú la testigo női tanú Ha megkülönböztetés szükséges : la rata macho hímpatkány. a ny. A főnevek többes számához (vö. el. los lunes hétfő la crisis. los Álvarez az Álvarez család. 5. los síes az igen(Iés) b) Két főnév hangsúlyát megváltoztatja a többes számban: el carácter. las mamas mama el jabalí. egyéb­ ként legnagyobb részük hímnemű: el mediodía dél la medianoche (media noche) éjfél el pasamanos lépcsőkorlát el sacacorchos dugóhúzó De ha élőlényt jelöl. a nem szerint változik: el vagy la guardarropa ruhatáros (el guardarropa ruhatár) el vagy la limpiabotas cipőtisztító 2. los matasiete hárijános. rendelet el capital tőke la capital főváros 6. los papas papa el rubí. la tilde (az n fölötti hullámvonal neve). rendszer la orden parancs. 293 . los sin trabajo munkanélküli. részben -es végző­ dést kapnak : el café. los bajaes basa el papá. los cortapapeles papírvágó kés . Nem változnak a többes számban: a) az -es és -is végű többszótagú főnevek: el lunes. el sin trabajo. los regímenes rezsim c) Rendhagyó többes száma van: el lord a lord : los lores . b) az összetett főnevek. el frac a frakk : los fraques d) Mássalhangzóra végződő idegen szavak csak -s végződést kapnak : el Soviet a szovjet: los Soviets a szovjetek. Az összetett főnevek nemét az utolsó alkotórész neme határozza meg. melyek utolsó tágjában többes számú főnév van: él cortapapeles. el. 2. — la rata hembra nősténypatkány. los rubíes rubin la mamá. d) nem főnévből alkotott összetételek: el matasiete. kávéház el bajá. 4. la análisis elemzés. Különlegesen képezik többes számukat: a) a hangsúlyos magánhangzóra végződő főnevek részben -s. los rascacielos felhő­ karcoló .

limones.és Dél-Amerika együtt en los Urales az Uraiban b) valahányszor egynél több személyről vagy dologról van szó : las tres hermanas a három nővér muchas flores sok virág Viszont: mucho dinero sok pénz. olajaceitunas y otras frutas. Tengo ganas de pasear. los víveres élelmiszer(ek) las tenazas harapófogó las tijeras olló 4. pl. Ki fogok békülni Évával. d) sok spanyol szólásmódban: ¡Buenos días! ¡Buenas tardes! Jó napot! ¡Buenas noches! Jó estét! Jó éjszakát I Siento deseos de marcharme. a leggyakoribbak: környék las afueras. Kedvem van elmenni. holgazana (holgazanes. España produce naranjas. los perros-policía rendőrkutya 3. mucho tigre sok tigris. el el el la Több főnévnek más-más a jelentése az egyes és a többes számban : celo buzgóság los celos féltékenység lente üveglencse los lentes szemüveg. encantadoras) elbűvölő 294 .és zöldségnévben. -ote és -ín végűeknek . és 16. Spanyolország narancsot. A melléknév nőnemű alakja A mássalhangzóra végződő melléknevek közül nőnemű alakjuk is van (a nemze­ tiséget jelölő mellékneveken kívül I) az -án. 14. A MELLÉKNÉV (Lásd a nyelvtan 13. los autos-volquete buktató teherautó el perro-policía. csak «*z első tag kapja meg a többes szám végződését: el auto-volquete. ha gyűjtő értelmű: He comprado patatas. Tengo dolores de cabeza. pontját 1) 1. encantadora (encantadores. -or. Haré las paces con Eva. -ón. Kedvem van sétálni. holgazanas) lusta respondón. los alrededores szemüveg los anteojos. citromot. respondona (respondones. Többes számú főnevek ( = nincsen egyes számuk). Burgonyát vettem. Lo he visto en sueños. 3. gyűjtő értelemben : tanto hombre oly sok ember. Fáj a fejem. poca gente kevés ember. ahol a második tag csak értelmezője az elsőnek.. respondonas) feleselő encantador. c) sok gyümölcs. Nem megy nekem a mennyiségtan. bogyót és más gyümölcsöt termeszt..e) az olyan összeldlelben. 15. csíptető padre apa los padres szülők lluvia eső las lluvias esőzés 5. holgazán. las gafas alsónadrág los calzoncillos gabona los cereales los comestibles. Álmodtam róla. A magyartól eltérően többes szám áll: a) több földrajzi elnevezésben: las Américas Észak. Ne csüggedj I (Tartsd a lelket!) ¡Ten ánimos! No se me dan las matemáticas. — Tanto és mucho után gyakori az egyes szám is.

a ny. menor kisebb. német-szovjet. 72 pontjában. így mondjuk pl. pontjában. chiquitína (chiquitines. austro-húngara) a francia-német (szovjet-japán.) Törtszámnevek 1/2 un medio 1/3 un tercio 1/4 un cuarto 1/5 un quinto 1/6 un sexto 1/7 un séptimo 1/8 un octavo 1/9 un noveno 1/10 un décimo 2/3 2/4 3/4 2/5 5/6 3/7 5/8 7/9 9/10 dos tercios dos cuartos tres cuartos dos quintos cinco sextos tres séptimos cinco octavos siete novenos nueve décimos (la escarlata a skarlát szín) (el carmín a kármin szín) (el jefe a főnök. Melléknévként használt főnév vagy más szőfaj A melléknevet főnév vagy más szófaj helyettesítheti. grandotas) otromba chiquitín. germano-soviética. grandota (grandotes. Viszont: en la lejanía azul-marino a tengerkék távolságban (itt a kék nyelv­ tanilag főnév. las rosas escarlata labios de color carmín la enfermera jefe la sin par valentía un callejón sin salida las camas sin hacer un cuento sin acabar skarlátvörös rózsák kárminpiros ajkak a főápolónő páratlan. és csak a második tag egyezik a főnévvel : la guerra franco-alemana (soviético-japonesa. pontját.grandote. superior felsőbb. Összetett melléknevek Az országot és nemzetiséget jelölő melléknevek összetételeiben az első tag mindig -o végű. — la sociedad científico-literaria irodalmi és tudományos társaság. los pueblos hispano-americanos a spanyol-amerikai népek. osztrák-magyar háború). és 70. Az -a végű mellékneveknek is csak egy végződésük van a hím. A SZÁMNÉV ÍA tőszámneveket lásd a ny. és /4. a ny. 58. 3. chiquitínas) picike Az -őr végű középfokú melléknévi alakoknak nincsen nőnemű változatát mayor nagyobb. peor rosszabb. Pl. mejor jobb. — A tő. las industrias szocialista országok (iparok) socialistas un obrero (una obrera) agrícola mezőgazdasági munkás(nő) ún hombre (una mujer) belga belga férfi (nő) 2. — A sorszámneveket 1. Ugyanígy : la iglesia católico-romana a római katolikus egyház . ulterior további stb. 73. példátlan bátorság zsákutca megvetetlen ágyak e gy véget nem érő. la industria szocialista ország (ipar) socialista los países socialistas. az ilyen melléknév azon­ ban mindenkor változatlan.és a nőnem számára : un país socialista. vele egyezik a marino melléknév). la calle Mayor.és a sorszámnevek használatára vonatkozóan 1. befejezetlen mese 4. itt főnév) 295 . inferior alsóbb.

— Tizenegytől kezdve a törtszámok nevezőjét -avo képzővel képezzük: 1/11 un onceavo 3/11 tres onceavos 1/20 un veinteavo 2/20 dos veinteavos 5/26 cinco veintiseisavos 1/26 un veintiseisavo A tizedes törtekben a sorszámnevek nőnemű többes számú alakját használjuk: décimas tized. Három igeneve: a) a főnévi igenév (jelen és múlt) Infinitivo (imperfecto o simple. — ö t százalék : el cinco por ciento. milésimas ezred.75 seis coma setenta y cinco. a nyelvtan 86-88. 6. Az igeragozás Az igének van 1. — Három ezrelék: el tres por mil. centésimas század. Gyüjtószámnevek un par de medias egy pár harisnya dos pares de calcetines két pár zokni una decena de huevos tíz darab tojás una docena de pañuelos egy tucat zsebkendő una quincena két hét. una vez egyszer muchas veces dos veces kétszer algunas veces diez veces tízszer a veces cien veces százszor infinidad de veces otra vez máskor la mayoría de las veces la última vez utoljára alguna que otra vez la vez pasada a múltkor tal vez de vez en cuando időről időre de una vez para siempre 5. pontjait. un centenar de kb. Törtszámokkal kapcsolatos egyéb kifejezések : cinco kilos y medio de azúcar öt és fél kiló cukor húsz és fél pezeta veinte pesetas y media la mitad de la manzana az alma fele la tercera parte de ciento száznak egyharmad része A százalék: el tanto por ciento. diezmilésimas tízezred. millonésimas milliomod. cienmilé­ simas százezred. pl. A törtszámok kiolvasása : 4.) 6.7 cuatro coma siete . A NÉVMÁS (L. 94-96. AZ IGE 1.. 15 nap una veintena de lápices kb. A pez főnévvel igen sok számnévi határozót képezhetünk. száz un millar de mintegy ezer A körülbelüliséget a szám elé tett unos. perfecto o compuesto) Gerundio sokszor néhányszor olykor. néha számtalanszor a legtöbbször hébe-korba talán egyszer s mindenkorra b) a határozói igenév (egyszerű és összetett) c) a melléknévi igenév (múlt idejű) Participio . unas szóval fejezhetjük k i : unos veinte jibros körülbelül 20 könyv : unas treinta personas mintegy harminc személy. 98..Medio és tercio kivételével tehát a törtszámok nevezőjében sorszámnevet hasz­ nálunk. húsz ceruza una centena.

— Ha ezt a végződést elhagyjuk. Nyolc ideje a kijelentő módban (két ideje a feltételes módban. -er és 3. 2. megkapjuk az ige tövét. Négy módja: a) kijelentő mód b) feltételes mód c) kötőmód d) felszólító mód 297 . hat ideje a kötőmódban és egy ideje a felszólító módban): a) jelen idő Presente b) folyamatos múlt Imperfecto c) befejezett múlt Pretérito simple d) egyszerű jövő idő Futuro I (imperfecto o simple) (egyszerű igeidők) (tiempos simples) e) közelmúlt Pretérito presente f) folyamatos régmúlt Pluscuamperfecto g) befejezett régmúlt Pretérito anterior h) befejezett jövő idő Futuro II (perfecto o compuesto) (összetett igeidők) (tiempos compuestos) A kötőmódban az Imperfecto-nák és a Pluscuamperfecto-nak két változata (I és II) van. A ragok a tőhöz járulnak. 2. -ir végű igékre. -ar. A spanyol igéket a ragozás szempontjából három csoportba osztjuk: 1.Indicativo Condicional o potencial Subjuntivo Imperativo 3.

Hat. igenév. összetett Melléknévi igenév -ar babér -ado -ando habiendo -ado -ado -ER végű Igék -er haber -ido -iendo habiendo -ido -ido -IR végű igék -ir haber -ido -iendo habiendo -ido -ido KIJELENTŐ MÓD Jelen idő -0 -0 -0 Folyamatos múlt Befejezett múlt Egyszerű jövő idő Közelmúlt Folyamatos régmúlt Befejezett régmúlt Befejezett jövő idő \ -as -a -amos -áis -an -aba -abas -aba -abamos -abáis -aban -é -aste -ó -amos -asteis -aron -aré -arás -ara -aremos -aréis -arán he -ado has -ado ha -ado hemos -ado habéis -ado han -ado nabía -ado habías -ado había -ado habíamos -ado habíais -ado habían -ado hube -ado hubiste -ado' hubo -ado hubimos -ado hubisteis -ado hubieron -ado habré -ado habrás -ado habrá -ado habremos -ado habréis -ado habrán -ado -es -e -emos -éis -en -ía -ías -ía -íamos -íais -ían -i -iste -ió -irnos -isteis -ieron -eré -eras -era -eremos -eréis -eran he -ido has -ido ha -ido hemos -ido habéis -ido han -ido había -ido habías -ido había -ido habíamos -ido habíais -ido habían -ido hube -ido hubiste -ido hubo -ido hubimos -ido hubisteis -ido hubieron -ido habré -ido habrás -ido habrá -ido habremos -ido habréis -ido habrán -ido -es -e -irnos -ís -en -ía -ías -ía -íamos -íais -ían -í -iste -ió -irnos -isteis -ieron -iré -irás -irá -iremos -iréis -irán he -ido has -ido ha -ido hemos -ido habéis -ido han -ido había -ido habías -ido había -ido habíamos -ido habíais -ido habían -ido hube -ido hubiste -ido hubo -ido hubimos -ido hubisteis -ido hubieron -ido habré -ido habrás -ido habrá -ido habremos -ido habréis -ifo habrán -ido 298 . Határozói igenév. jelen id. múlt id. Főnévi igenév.A szabályos igék ragtáblája -AR végű igék Főnévi igenév. egysz.

-ara -asemos -aramos -aséis -aráis -asen -aran -are -ares -are -aremos -aréis -aren haya -ado hayas -ado haya -ado hayamos -ado hayáis -ado hayan -ado hubiese -ado hubieses -ado hubiese -ado hubiésemos-ado hubieseis -ado hubiesen -ado hubiera -ado hubieras -ado hubiera -ado hubiéramos-ado hubierais -ado hubieran -ado hubiere -ado hubieres -ado hubiere -ado hubiéremos-ado hubiereis -ado hubieren -ado -a -as -a -amos -ais -an -iese v.FELTÉTELES MÓD j Jelen idő ¡ Múlt idő -aria -arias -aria -aríamos -aríais -arían habría habrías habría habríamos habríais habrían -ado -ado -ado -ado -ado -ado -ería -erías -ería -eríamos -eríais -erían habría habrías habría habríamos habríais habrían -ido -ido -ido -ido -ido -ido -iría -irías -iría -iríamos -iríais -irían habría habrías habría habríamos habríais habrían -ido -ido -ido -ido -ido -ido KÖTŐMÓD Jelen idő -e -es -e -emos -éis -en -ase v. -ara -ases -aras -ase . régmúlt Befejezett jövő idő FELSZÓLÍTÓ MÓD (-a (tú) ! j-ad (vosotros)! ]-e (tú) ! ¡-ed (vosotros)! j-e (tú)! ¡-id (vosotros)! . folyamatos múlt Egyszerű jövő idő Közelmúlt I. -iera -iescs -ieras -iese -iera -iésemos -iéramos -ieseis -ierais -iesen y -ieran -iere -ieres -iere -iéremos -iereis -ieren haya -ido hayas -ido haya -ido hayamos -ido hayáis -ido hayan -ido hubiese -ido hubieses -ido hubiese -ido hubiésemos-ido hubieseis -ido hubiesen -ido hubiera -ido hubieras -ido hubiera -ido hubiéramos-ido hubierais -ido hubieran -ido hubiere -ido hubieres -ido hubiere -ido hubiéremos-ido hubiereis -ido hubieren -ido -a -as -a -amos -ais -an -iese v. és II. régmúlt II. -iera -ieses -ieras -iese -iera -iésemos -iéramos -ieseis -ierais -iesen -ieran -iere -ieres -iere -iéremos -iereis -ieren haya -ido hayas -ido haya -ido hayamos -ido hayáis -ido hayan -ido hubiese -ido hubieses -ido hubiese -ido hubiésemos-ido hubieseis -ido hubiesen -ido hubiera -ido hubieras -ido hubiera -ido hubiéramos-ido hubierais -ido hubieran -ido hubiere -ido hubieres -ido hubiere -ido hubiéremos-ido hubiereis -ido hubieren -ido I.

beszélve Jelen idő hablo hablas habla hablamos habláis hablan hablaba hablabas hablaba hablábamos hablabais hablaban hablé hablaste habló hablamos hablasteis hablaron hablaré hablarás hablará hablaremos hablaréis hablarán he hablado has hablado ha hablado hemos hablado habéis hablado han hablado había hablado habías hablado ' había hablado habíamos hablado habíais hablado habían hablado hube hablado hubiste hablado hubo hablado hubimos hablado hubisteis hablado hubieron hablado habré hablado habrás hablado habrá hablado habremos hablado habréis hablado habrán hablado beszélek beszélsz beszél beszélünk beszéltek beszélnek beszéltem beszéltél beszélt beszéltünk beszéltetek beszéltek beszéltem („beszélek") beszéltél beszélt beszéltünk beszéltetek beszéltek beszélni beszélni beszélni beszélni beszélni beszélni fogok fogsz fog fogunk fogtok fognak Folyamatos múlt t Befejezett múlt .1. Az -AB véjjfi szabályos iflék ragozása. beszéltem beszélté] beszélt beszéltünk beszéltetek beszéltek beszéltem („beszélek beszélté] vala") beszélt beszéltünk beszéltetek beszéltek beszéltem („beszéltem beszélté] vala") beszélt beszéltünk beszéltetek beszéltek majd majd majd majd majd majd beszéltem beszélté] beszélt beszéltünk beszéltetek beszéltek Folyamatos régmúlt Befejezett régmúlt Befejezett jövő idő 300 . Egyszerű jövő idő " Közelmúlt -. Tő : HABLFŐNÉVI IGENÉV HATÁRO­ ZÓI IGENÉV MELLÉK­ NÉVI IGENÉV 'KIJELEN­ TŐ MÓD jelen idejű múlt idejű egyszerű összetett hablar beszélni haber hablado hogy beszéJt(em) hablando beszélve habiendo hablado miután beszéJt(em) hablado beszélt. Példa : hablar.

FELTÉTE­ LES MÓD Jelen idő hablaría hablarías hablaría hablaríamos hablaríais hablarían habría hablado habrías hablado habría hablado habríamos h a b l a d habríais hablado habrían hablado hable hables hable hablemos habléis hablen beszélnék beszélnél beszélne beszélnénk beszélnétek beszélnének beszéltem volna beszéltél volna beszélt volna beszéltünk volna beszéltetek volna beszéltek volna beszéljek beszélj beszéljen beszéljünk beszéljetek beszéljenek habiara hogy beszéljek. FELSZÓLÍ­ TÓ MÓD beszélj! beszéljetek! *301 . Múlt idő KÖTŐMÓD Jelen idő vagy I. hablaras ha beszélnék stb. habiara habláramos hablarais hablaran hogy beszélni fogok stb. régmúlt (hubiera) (hubieras) (hubiera) (hubiéramos) (hubierais) (hubieran) hablado hogy beszél­ hablado tem. és II. hablado hablado hablado Befejezett jövő idő hubiere hablado hubieres hablado hubiere hablado hubiéremos hablado hubiereis hablado hubieren hablado ¡habla (tú)! ¡hablad (vosotros)! hogy majd beszéltem stb. és II. hubieses hubiese hubiésemos hubieseis hubiesen Közelmúlt hogy beszéltem stb. folya­ hablase matos múlt hablases hablase hablásemos hablaseis hablasen Egyszerű jövő idő hablare hablares hablare habláremos hablareis hablaren haya hablado hayas hablado haya hablado hayamos hablado hayáis hablado hayan hablado hubiese . I. ha beszél­ hablado tem volna stb.

enni fognak ettem ettél evett ettünk ettetek ettek ettem ettél evett ettünk ettetek ettek ettem ettél evett ettünk ettetek ettek majd ettem majd ettél majd evett majd ettünk majd ettetek majd ettek evett I I l | 302* .2. Példa: comer. comido megevett Jelen idő Folyamatos múlt Befejezett múlt Egyszerű jövő idő Közelmúlt Folyamatos régmúlt Befejezett régmúlt Befejezett jövő idő como comes come comemos coméis comen comía comías comía comíamos comíais comían comí comiste comió comimos comisteis comieron comeré comerás comerá comeremos comeréis comerán he comido has comido ha comido hemos comido habéis comido han comido había comido habías comido había comido habíamos comido habíais comido habían comido hube comido hubiste comido hubo comido hubimos comido hubisteis comido hubieron comido habré comido habrás comido habrá comido habremos eomidc habréis comido habrán comido eszem eszel eszik eszünk esztek esznek ettem ettél evett ettünk ettetek ettek ettem ettél ettünk ettetek ettek enni fogok enni fogsz enni fog enni fogunk enni fogtok . Tő: COMi. miközben ettem. habiendo comido miután ettem. ettél stb. ettél stb. Az -ER végű szabályos igék ragozása. FŐNÉVI IGENÉV HATÁRO­ ZÓI IGE­ NÉV MELLÉK NÉVI IGENÉV KIJELEN­ TŐMÓD jelen idejű múlt idejű egyszerű összetett comer enni haber comido hogy ettem. comiendo evés közben. ettél stb.

comiera comiéramos comierais comieran hogy enni fogok stb. folyamatos múlt Egyszerű jövő idő Közelmúlt hogy ettem stb. és II. comido comido comido Befejezett jövő idő / hubiere comido hubieres comido hubiere comido hubiéremos comido hubiereis comido hubieren comido ¡come (tú)! jcomed (vosotros)! hogy majd ettem stb. FELSZÓLÍ­ TÓ MÓD egyél I egyetek I . és II. ha comieras ennék stb. Múlt idő KŐTŐMÓD Jelen idő • I. I. folyamatos múlt (hubiera) (hubieras) (hubiera) (hubiéramos) (hubierais) (hubieran) comido hogy ettem. eomido ha ettem comido volna stb.FELTÉTE­ LES MÓD Jelen idő eomería comerías eomería comeríamos comeríais comerían habría comido habrías comido habría comido habríamos comido habríais eomido habrían eomido coma comas coma comamos comáis coman comiese vagy comieses comiese comiésemos comieseis comiesen comiere comieres comiere comiéremos comiereis comieren haya comido v hayas comido haya comido hayamos comido hayáis comido hayan comido hubiese hubieses hubiese hubiésemos hubieseis hubiesen ennék ennél enne ennénk ennétek ennének ettem volna ettél volna evett volna ettünk volna ettetek volna ettek volna egyek egyél egyen együnk egyetek egyenek comiera hogy egyek.

Tő : SUBFŐNÉVI IGENÉV HATÁRO­ ZÓI IGE­ NÉV MELLÉK­ NÉVI IGENÉV KIJELEN­ TŐ MÓD jelen idejű múlt idejű egyszerű összetett subir felmenni haber subido hogy felmentem. felmentél stb. Példa: subir. subiendo felmenvén.3. habiendo subido miután felmentem. miközben felmentem stb. subido felmenve Jelen idő sube subes sube subimos subís suben subía subías subía subíamos subíais subían subí subiste subió subimos subisteis subieron subiré subirás subirá subiremos subiréis subirán he subido has subido ha subido hemos subido habéis subido han subido había subido habías subido había subido habíamos subido habíais subido habían subido hube subido hubiste subido hubo subido hubimos subido hubisteis subido hubieron subido habré subido habrás subido habrá subido habremos subido habréis subido habrán subido felmegyek felmégy felmegy felmegyünk felmentek felmennek felmentem felmentél felment felmentünk felmentetek felmentek felmentem felmentél felment felmentünk felmentetek felmentek fel fogok menni fel fogsz menni fel fog menni fel fogunk menni fel fogtok menni fel fognak menni felmentem felmentél felment felmentünk felmentetek felmentek felmentem felmentél felment felmentünk felmentetek felmentek felmentem felmentél felment felmentünk felmentetek felmentek majd felmentem majd felmentél majd felment • majd felmentünk majd felmentetek majd felmentek Folyamatos múlt Befejezett múlt Egyszerű jövő idő Közelmúlt Folyamatos régmúlt Befejezett régmúlt Befejezett jövő idő 304 . Az -IR végű szabályos Igék rugózása. felmentél stb.

folyamatos múlt Egyszerű jövő idő hogy fel fogok menni stb.5< 14 *305 . ha felmentem volna stb. és II. Befejezett jövő idő hubiere subido hogy majd felmentem hubieres subido hubiere subido hubiéremos subido hubiereis subido hubieren subido ¡sube (tú) l menj fel! ¡subid (vosotros)! menjetek fel I stb. ha felmennék stb. Közelmúlt hogy felmentem stb. Múlt idő KÖTŐMÓD Jelen idő I. I.FELTÉTE­ LES MÓD Jelen idő subiría subirías subiría subiríamos subiríais subirían habría subido habrías subido habría subido habríamos subido habríais subido habrían subido suba subas suba subamos subáis suban subiese vagy subieses subiese subiésemos subieseis subiesen subiere subieres subiere subiéremos subiereis subieren haya subido hayas subido haya subido hayamos subido hayáis subido hayan subido hubiese hubieses hubiese hubiésemos hubieseis hubiesen felmennék felmennél felmenne felmennénk felmennétek felmennétek felmentem volna felmentél volna felment volna felmentünk volna felmentetek volna felmentek volna felmenjek felmenj felmenjen felmenjünk felmenjetek felmenjetek subiera subieras subiera subiéramos subierais subieran hogy felmenjek. folyamatos múlt (hubiera) (hubieras) (hubiera) (hubiéramos) (hubierais) (hubieran) subido subido subido subido subido subido hogy felmentem. és I I . FELSZÓLÍ­ TÓ MÓD 20 Spanyol n alvkbnyv .

lavándose mosakodva habiéndose lavado miután mosakodtam stb. Tő : LAVFŐNÉV1 IGENÉV HATÁRO­ ZÓI IGE­ NÉV MELLÉK­ NÉVI IGENÉV KIJELEN­ TŐ MÓD jelen idejű múlt idejű egyszerű összetett lavarse mosakodni haberse lavado hogy mosakodtam stb. lavádose (miután) megmosakodott. megmosa­ kodva Jelen idő me lavo te lavas se lava nos lavamos os laváis se lavan me lavaba te lavabas se lavaba nos lavábamos os lavabais se lavaban me lavé te lavaste se lavó nos lavamos os lavasteis se lavaron me lavaré te lavarás se lavará nos lavaremos os lavaréis se lavarán me he lavado te has lavado se ha lavado nos hemos lavado os habéis lavado se han lavado me había lavado te habías lavado se había lavado nos habíamos lavado os habíais lavado se habían lavado me hube lavado te hubiste lavado se hubo lavado nos hubimos lavado os hubisteis lavado se hubieron lavado me habré lavado te habrás lavado se habrá lavado nos habremos lavado os habréis lavado se habrán lavado mosakodom mosakodol mosakodik mosakodunk mosakodtok mosakodnak mosakodtam mosakodtál mosakodott mosakodtunk mosakodtatok mosakodtak mosakodtam mosakodtál mosakodott mosakodtunk mosakodtatok mosakodtak mosakodni fogok mosakodni fogsz mosakodni fog mosakodni fogunk mosakodni fogtok mosakodni fognak mosakodtam mosakodtál mosakodott mosakodtunk mosakodtatok mosakodtak mosakodtam mosakodtál ' mosakodott mosakodtunk mosakodtatok mosakodtak mosakodtam mosakodtál mosakodott mosakodtunk mosakodtatok mosakodtak majd mosakodtam majd mosakodtál majd mosakodott majd mosakodtunk majd mosakodtatok majd mosakodtak Folyamatos múlt Befejezett múlt Egvszerű jövő idő Közelmúlt Folyamatos régmúlt Befejezett régmúlt Befejezett jövő idő .4. Példa : lavarse. A visszaírni/» lj|él< rajiozAnn.

Befejezett jövő idő me hubiere lavado hogy majd mosakodtam te hubieres lavado stb. nos hubiésemos (nos hubiéramos) os hubieseis (os hubierais) se hubiesen (se hubieran) lavado lavado lavado lavado lavado lavado hogy mosa­ kod­ tam. se hubiere lavado nos hubiéremos lavado os hubiereis lavado se hubieren lavado j lávate! j lavaost mosakodjál I mosakodjatok ! 207 FELSZÓ­ LÍTÓ MÓD 20* . I. folyamatos múlt me hubiese (me hubiera) te hubieses (te hubieras) se hubiese (se hubiera) . folyamatos múlt Egyszerű jövő idő Közelmúlt hogy mosakodtam stb. és II. ha mosa­ kod­ nám stb.FELTÉTE­ LES MÓD Jelen idő me lavaría te lavarías se lavaría nos lavaríamos os lavaríais se lavarían me habría lavado te habrías lavado se habría lavado nos habríamos lavado os habríais lavado se habrían lavado me lave te laves se lave nos lavemos os lavéis se laven me lavase vagy . • os lavarais se lavaran hogy mosakodni fogok Múlt idő KÖTÖMÓD Jelen idő I.te lavases se lavase nos lavásemos os lavaseis se lavasen me lavare te lavares se lavar» nos laváremos os lavareis se lavaren < me haya lavado te hayas lavado se haya lavado nos hayamos lavado os hayáis lavado se hayan lavado mosakodnék mosakodnál mosakodna mosakodnánk mosakodnátok mosakodnának mosakodtam volna mosakodtál volna mosakodott volna mosakodtunk volna mosakodtatok volna mosakodtak volna mosakodjam mosakodjál mosakodjék mosakodjunk mosakodjatok mosakodjanak me lavara hogy mosate lavaras kodjam. és li. ha se lavara mosakodnám nos laváramos stb.

személyében. pontjában.. Tőhangváltó igék Sok olyan ige. continúe. cambien continúo. Példák a ragozásra: pensar contar <. pl. continuéis. mullir meglazítani (földet): i) az -aer. enviar (envío) küld. cambia. pagar fizetni. averiguar kivizs­ gálni . cruzar keresztezni. 2. pronunciar kiejt.„„. ti) a -ñer. cambiéis. A szótár mindenkor jelzi. Ezt a tőhangváltozást a szótár mindenkor jelöli. continuar (continuo) folytat. continúas. pl. -ñir és a -llir végű igék a ragban előforduló hangsúlytalan i-t el­ hagyják . -oer végű igék a ragban szereplő hangsúlytalan i-t g-re változ­ tatják . continúen 2. contar (cuento) el­ beszélni . szidni . pl. cambies. pl. cambiáis. amikor hangsúlyos). g) a -guir végű igék a és o előtt kivetik az u-t. az egyszerűség kedvéért a kö­ zölt példákat a rendhagyó igék jegyzékében szerepeltetjük. Példa a ragozásra : cambiar : continuar : cambio. distinguir megkülönböz­ tetni . continuemos. pl. pl. Pl. o vagy u hangzó van. d) a -gar végű igék e előtt u-t toldanak be a g után . Viszont a tő utolsó előtti magánhangzóját hangsúlyozzák az említett sze­ mélyekben olyan igék. illetve ue hangzóra változtatja a kijelentő és a kötőmód egyes számában és a többes szám 3. continuáis. cambie. cambian cambie. estu­ diar tanul. másik része pedig a tő utolsó magánhangzóját hangsúlyozza a kijelentő és a kötőmód jelen idejének egyes(számában és a többes szám 3. continúes. cambiemos. continúan continúe. ha a tő utolsó magánhangzója hangsúlyos. lü9ar 308 pienso pienso cuento cuente incoo S e piensas pienses cuentas cuentes iueoas Caaes piensa piense cuenta cuente juega uegue pensamos pensemos contamos contemos jugamos juguemos pensáis penséis contáis contéis jugáis juguéis piensan piensen cuentan cuenten Juegan jueguen . A szonvoüíí Ige ragozását 1. Az -iar és az -uar végű igék egyik része a tő utolsó előtti. a nyelvtan 162. tañer játszani (hangszeren) . jugar (fuego) játszani. continúa. pensar (pienso) gondolni. zurcir toldozni (ragozásukat 1. caer esni : leer olvasni. evacuar kiürít. A spanyol helyesírás az alábbi szabályok szem előtt tartását teszi szük­ ségessé : a) a -car végű igék e előtt a c-t qu-ra változtatják . b) a -cer és a -cir végű igék a és o előtt a c-t z-re változtatják . confiar (confio) megbízik . vencer győzni. c) a -zar végű igék e előtt a z-t c-re változtatják . Bár a fent jelzett esetek nem rendhagyóságok. acen­ tuar (acentúo) hangsúlyoz . személyében (vagyis. ezt a hangzót ie. cambias. criar (ertoj nevel . limpiar tisztít. e) a -ger és a -gir végű igék a és o előtt j-t írnak a g helyett.5. cambiar cserél. f) a -guar végű igék e előtt pontokat raknak az u-ra . lejjebb). dirigir irányítani . continuamos. averiguar kivizsgál. -eer. coger leszedni. pl. tocar érinteni (ragozását lásd a rendhagyó igéknek lejjebb közölt jegyzékében). pl. copiar lemásol. Megjegyzések a szabályos Igék ragozásához 1. pl. pl. cambiamos. melynél a tő utolsó szótagjában e. reñir veszekedni. principiar kezd . mint acariciar becéz . 3.

adquieres. cogisteis. concluya.: averigüe. m. I. — Kötőm. cayera stb. quepas.: cabré stb. anduvieron. : caí. . andu­ visteis. — Kij. caes. COCER főzni — Kij. bef. . m. argüís. anduviera. : cayese v. coja. — Jövő i.4. cogemos. cogieron. cocieron. : argüí. cozamos. foly. m . cogiste. AVERIGUAR kivizsgálni — Kij. argüísteis. cuezan. — Kij. m. averiguaste. — Az összetett ige az alapige rendhagyóságát követi . adquirís. 1. concluyó. m. concluyas. foly. : caiga. .: concluyo. bef. concluyes. cogen. COMPADECER együtt érezni (mint conocer) CONCERNIR illetni (mint sentir) CONCLUIR következtetni — Kij. coges. concluís. bef. — Kötőmód jövő i. adquiera. igenév: caído. — Kötőm. m. BENDECIR áldani — Ügy ragozzuk. coció. obtener mint tener stb. — Kij. cocimos. cayó. : averigüé. : concluya. averigua. concluyeron. — Melléknévi igenév: con­ cluido. Melléknévi igenév : argüido. : cupe.: cabría stb. : cocí. argüimos. averiguáis. COGER leszedni — Kij. cuezas. coge. : arguya. cupimos. cupieron. — anduviera. jelen i. m. concluyen . cae.: arguyo. jövő i. jelen i. bef. adquiráis. igenév: concluyendo . és II. A rendhagyó (és helyesírási szempontból sajátságos) igék betűrendes jegyzéke A jegyzék csak a rendhagyó alakokat tünteti fel: a fel nem vett alakok tehát szabályos képzésűek. jelen i. anduviesen. m . caen . ' CAER esni — Kij. cabemos. m. : arguyese. caíste. caísteis. anduvo.m. argüimos. caímos. cocisteis. — Hat. — Felt. concluyera stb. m. jelen i. cogió. jelen i. m. — Kij. arguya. m. cojan. caigáis. cocéis. anduviéramos. — Mellékn. jelen i. jelen i. cocemos . : cojo. — Kötőm. foly. 309 . averiguasteis. cuecen. adquiere. jelen i. anduviste. m. arguyas. m. : caigo. de a kij. — Kij. jelen i. — Felt.: concluyese v. cupisteis. — Kij. bef. : adquiero. — Kötőm. m. : concluí. cogéis. cabe. jelen i. jövő ideje és a felt. andu­ vieses. cueza. cabéis. arguyamos. anduvimos. caemos. concluíste. bef. m. bef. — Kötőm. averigüéis.: cupiese v. : anduve. foly. — Kötőm. concluimos. igenév : cayendo. cogimos. arguye. m. anduvierais. caigan . : coja. concluísteis. anduvieseis. ADVERTIR észrevenni — (sentir hangváltozását követi. m. anduviésemos.: anduviere stb. caben. : argüiré stb. m. argüíste. bef. : quepa. concluí­ mos. caigas. adquieras. argüyeron — Jövő i. — Kötőm. m. averiguamos. averiguas. jelen ideje szabályos : bendeciré stb. caéis. argüyó. arguyen . és II. : cueza. jelen i. averigües. cuece. m. adquiramos. concluye. m. descubrir mint cubrir. m. cojamos. andu­ vieras.: adquiera. — Felsz. — Kötőm. m. ARGÜIR érvelni — Kij. adquieren . cociste. arguyes. bendecido. — Kötőmód foly. m. arguyan. concluyan . — Hat. quepáis. : argüía stb. quepa. averiguó. — Kij. averiguaron. : cogí.: quepo. ABRIR kinyitni — Melléknévi igenév: abierto. concluyáis. —. jelen i. averiguan . — Kij. m. m. arguyáis. averigüen. jelen i. jelen i. : ¡arguye! ¡argüid! — Határozói igenév : arguyendo . CABER beférni — Kij. cojas. — Kötőmód I. m. jelen i. adquieran AGRADECER szívesen fogadni — (mint conocer) ANDAR menni — Kij. cueces. — Kötőm. cojáis. cupiste. anduviese. quepan. — Kötőm. — Jövő i. cabes. concluyamos. m. cupo. averigüe. m. — Kötőm. : argüiría stb. averigüemos. — Kötőm. m. cozáis. anduvieran. jelen i. m. cupiera stb. caiga caigamos. mint poner. cayeron . ott) ADQUIRIR szerezni — Kij. — Melléknévi igenév: bendito v. arguyera stb. — bendeciría stb. jelen i. mint decir-t. averiguamos. : argüyere stb. folyamatos múltja : anduviese. jelen i. m. : averiguo. quepamos. : cuezo. adquiri­ mos. m. így tehát suponer úgy ragozandó. : cupiere stb.

bef. delinquieron. conozcan . delinquiste. distingas. bef. dijera stb. jelen i. m. dais. corrige. dueles. — Hat. cruza. doléis. diste. den. — Kötőm. cruzaste. m. distinguió. — Kij. : condujese v. ! — Hat. cruzamos. jelen i. duele. m. conoz­ cáis. dijimos. — Kötőm. jelen i. jelen i. m. bef. conducís. cruzaron. corregisteis. — Kötőm. DESPEDIR elbúcsúzni (mint pedir) DESTRUIR elpusztítani (mint. m. jelen i. : dije.CONDUCIR vezetni — Kij. m. diga. : dijese v. m . dé. condujera stb. corregís. jelen i. : corregí.: cruce. m. m. das.: diga. delincan. corrigió. m. delinquimos. corrigieron. diriges. corrigiera stb. dieron. conduzcan . distinguen. dijisteis. — Kij. — Kötőm. corrijas corrija.: disuelva. conocemos. jelen i. dirijáis. conoció. m. : conozca. m. bef. : corrijo. diera stb. decís. cruzáis. jelen i. cruce. : corrigiese v. igenév : corrigiendo. duelas. distingamos. jelen i. m. disuelvas. m. conocimos. disolvamos. i DELINQUIR kihágást elkövetni — Kij. delincamos. — Kij. disuelva. m. m. condujiste. jelen i. : distingo. duelen. corregimos. corrí jamos. — Kötőm. conduzcas. : diese v. corrijan . cruces. — Felt. : distinga. delinquió. m. digas. CONOCER ismerni — Kij. con­ dujo. — Kötőm. jelen i. conocéis. digamos. — Kötőmód foly. dijiste. : disuelvo. concluir) DIRIGIR irányítani — Kij. jelen i. jelen i. : crucé. igenév : diciendo. — Kötőm. de­ linca. corrijáis. — Kij. : duelo. delinquisteis. disolváis. conozcamos. jövő i. conducimos. disuelves. disuelven.: doy. con­ duzcamos. dirigís. 310 . delincáis. dis­ tinguiste. : di. dirijamos. duelan. conocen . delinquimos. m. dirigimos. digan . — Kij.: conduzca. decimos. bef. jelen i. conocieron. deis. : conduje. delincas. disolvemos. distingáis. : dirigí. dirijas. dan — Kötőm. m. dolemos. dirige. corregimos. : dirija. dice. m. jelen i. — Felsz. : digo. dio. — Kötőm. : diría stb.: conozco. delinquen. m . m. cruzas. m. conducen . DISTINGUIR megkülönböztetni — Kij. conduzca. jelen i. jelen i. crucemos. — Kij. — Kij. — Mellékn. m . jelen i. — Kötőm. m. : delinca. m. distinguimos. : corrija. conduces. dirigimos. : delinco. m . distinguís. m . bef. cruzó. bef. corregiste. : ¡di! ¡decid. DIVERTIRSE szórakozni (mint sentir) DOLER fájni — Kij. cruzamos. disteis. dolamos. CRECER nőni (mint conocer) CREER hinni (mint leer) CRUZAR keresztezni — Kij. jelen i. dijeron. jelen i. dices. jelen i. damos. distingues. dirigieron. conduce. bef. — Kötőm. dirigiste. : diré stb. distinguimos. duela. — Kötőm. — Kötőm. crucen. igenév : disuelto. — Melléknévi igenév: dicho. : distinguí. — Kij. : delinquí. — Kötőm. des. dirigen. disuelve. íoly. dijo. dicen . foly. disuelvan. delinques. m. — Felszólító mód: ¡da ! ¡dad ! DECIR mondani — Kij. : conocí. condujimos. conozca. — Kij.: cruzo. : dirijo.: conduzco. m. corrigen . dirigisteis. da. demos. dirija. m. jelen i. conoces. dirigió. m. foly. distingan. corriges.: dé. distinga. condujisteis. : duela. — Kij. distinguieron. crucéis. dirijan. condujeron. DISOLVER feloldani — Kij. distinguisteis. dimos. m. conozcas. CURRIR befedni — Melléknévi igenév : cubierto DAR adni — Kij. cruzasteis. distingue. CONSEGUIR elérni (mint seguir) CONSTRUIR építeni (mint concluir) CONTENER tartalmazni (mint tener) CONVENIR megegyezni (mint venir) CORREGIR kijavítani — Kij. cruzan. m . m. conduzcáis. doláis. digáis. bef. conoce. m. delinque. cono­ cisteis. conociste. disolvéis. delinquís.

va. — Kij. — Kötőm. hayan.: gruña. va. — Felsz. duerme. m. — Felt.: haga.: irga v. irguieron. — Felsz. estuvisteis. hacéis. vayan. jeleni. — Kij. gruñe. m. : estuviese v. — Hat.: voy. dormiste. duermen. m. empiecen. gruñeron. — Kij. m. empiezan. — Kötőm. empezamos* empezáis. jelen i. igenév : irguiendo. : estuve. empezaste. — Kötőm. — Kötőm. hubiste.: irgo v.DORMIR aludni — Kij. hemos. : ¡he! ¡habed! HACER csinálni — Kij. hicimos. hagan. hubisteis. jelen i.: gruño. : dormí. m . m. foly. estás. dormís. yerga. — Felsz. jelen i. duermas. yergáis. empezasteis. yerga. estuvo. jövő i. m. ERGUIR felállítani — Kij. hacemos. empecemos. bef.: iría stb. : hubiese v. — Felt.: hago. yergues. encen­ damos. — Kij. igenév: durmiendo. encendéis. m. : haya. — Kötőm. estu­ viera stb.: hice. enciendan. : erguí. . enciendas. vayáis. yergamos. m . — Felt. ESCOGER kiválasztani (mint coger) ESCRIBIR írni — Melléknévi igenév: escrito. yerra. jelen i . gruñó. — Kötőm. 311 . . yergas.. m . hagas. erremos. jelen i. — Kötőm. gruñimos. gruñísteis.: fui. — Felsz. estéis. ¡yergue ! ¡erguid ! — Hat. irguió.: haré stb. erguimos. m . estén. m. erguimos. gruña. — Kij. irgue v. enciende. ¡haz! ¡haced! — Melléknévi igenév: hecho. dormimos. yerguen. empecéis. — Kötőm. hizo. : hube.: haría stb. : duerma. hagamos. m. gruñes. durmáis. — Kötőm. — Jövő i. estáis. m . m. m. irgáis v. — Kötőm. yergue. hicisteis. gruñís. habrán. erréis. vais. jelen i. jelen i. yergan. irgas v. hicieron. yerras. jelen i. m. estuvimos. jelen i. estemos. empieces. m . hubiera stb. vaya. yerres. bef. está.: estoy. : ¡irgue ! v. encienda. hiciera. : yerre. estés. — Kötőm. jelen i. HUIR menekülni (mint concluir) IMPEDIR megakadályozni (mint pedir) IR menní — Kij. jelen i. duerman. jelen i. y ergo. : gruñí. hiciste. habrás. — Mellékn. durmió. haga. jelen i. encienden. ESTAR lenni — Kij. hace.: vaya vayas. m. encendemos. hagáis. m. m . irgan v. esté. fuimos. jelen i. m . — Hat. — Kötőm. hubimos. habéis. gruñan. bef. bef. — Kötőm. hubo. yerre. igenév: gruñendo. empezamos. : ¡ve! ¡idlHat. empiezas. mf. empieza. habremos. m. erramos. m.: duermo. : fuese v. jelen i. r EXIGIR követelni (mint dirigir) FLORECER virágozni (mint conocer) FREÍR sütni (mint reír) — Melléknévi igenév: frito. hayas. irgamos v. m. fuisteis. m. yerren.: empiece. durmamos. jelen i.: durmiese v. jelen i. bef. vas. han. GRUÑIR röfögni — Kij. bef.: iré stb. estamos. irgues v. durmiera stb. gruñáis. irga v. ha. haces. bef. m. — Kij. estuvieron. gruñíste. estuviste. hayamos. bef. m. gruñamos. — Kij. : esté. m. erráis. hubieron. m. jelen i. durmieron. gruñas. m. hacen. foly. fuera stb. irguen v. gruñen. — Kij. m.: habré. EJERCER gyakorolni (mint vencer) ELEGIR kiválasztani (mint corregir) EMPEZAR megkezdeni — Kij.: habría stb. m. empezó. m. fuiste. fueron. m.: empiezo. : hiciese v. igenév: ido. jelen i. m. m. vamos. foly. : empecé.: he. : encienda. duermes. duerma. has. enciendes. ENCENDER meggyújtani — Kij. jelen i . erguísteis. ERIGIR felállítani (mint dirigir) ERRAR tévedni — Kij. erguís.: yerro. hayáis. gruñimos. — Kötőm. m. erguíste. dormimos.: enciendo. jövő i. igenév: yendo. — Kij. están. foly. habréis. vayamos. — Kij. habrá. Jelen i. empezaron. haya. encendáis. fue. yerran. — Kötőm. HABER (segédige) — Kij. m. empiece. jelen i. dormisteis. foly.

m. piden. : placiese v. olemos. ponemos-. m. pluguieron is). placisteis. plació. — Kij. igenév : leído. : querría stb. pongamos.: quiero.JUGAR játszani — Kij. — Hat. m . jelen i. — Kij. oís. igenév: pudiendo. bef. leen. : pondría stb. jelen i. foly. podéis. : pueda. oiga.: niego. pueden. bef. jövő i.: pague. m. paguemos. : jugué. m. plazcamos. pusieron. niegues. m. — Kötőm. : puedo. placéis. : negué. m. jelen i. pongáis. negasteis.: niegue. placemos. ponga. oyen. juegue. jugó. niegas. m. — Felt. bef. — Kötőm. oyes. — Felsz. OLER illatozni — Kij. oigan. igenév: puesto. — Kö­ tőm. Kij. — Kij. jelen i. : oiga. podemos. jelen i. m. m. oláis. jelen i . — Kötőm. juguéis. leiste. jelen i. bef. juegues. m . quisiste. oigas. pidan. pone. igenév : pidiendo. bef. PARECER látszani (mint conocer) PEDIR kérni — Kij. pusiera stb. negáis. : oigo. MALDECIR átkozni (mint bendecir) MEDIR mérni (mint pedir) MERECER érdemelni (mint conocer) MORIR meghalni (mint dormir) — Mellékn. lea. olió. — Kij. : podría stb. m. oísteis. quiere. — Kij. jelen i. oyeron. negaste. PERMANECER maradni (mint conocer) PERSEGUIR üldözni (mint seguir) PERTENECER tartozni vhová (mint conocer) PLACER tetszeni — Kij. puede. oímos. place. beí. negamos. pusisteis. leemos. igenév: muerto. . bef. huela. PONER helyezni — Kij. pidáis. neguéis. olieron. queréis. m. akarni — Kij. : pido. — Hat. olamos. pones. m. igenév : leyendo — Mellékn.pluguiera. niega. leas. : huelo. : quiera.: lea. m.: querré stb. jelen i. placiera v. pedisteis. pagó. oigáis. jövő i. jövő i. — Hat. olimos. quisimos. oímos. leímos. juegas. m. PODER -hatni — Kij. : pondré stb. m. juega. leáis. quieras. m. ponéis. — Felt. — Kij. huelas. pudimos. placieron (a 3.plugo. m. puedes. leyó. m. pa­ guen. pudo. : lei. plazcan. niegan. m. pudiste. bef. — Kij. LEER olvasni — Kij. igenév : oyendo. juegan. m. jelen i. : quise. oléis. pongas. m.. : podré stb. jugamos. quisieron. igenév : oído. negó. tuguemos. : olí. PREFERIR jobban szeretni (mint sentir) PRODUCIR termelni (mint conducir) QUERER szeretni. — Felt. m. pedimos. — Kötőm. queramos. — Kij. pidas. foly. huelen. pidió. jelen i. plegues stb. jugáis. huele. m. foly. — Kij. pagaron. — Kötőm. jelen i. pagasteis. hueles. jueguen. — Mellékn.: pida. ponen. m. : plazco. paguéis. jugamos. plegas stb. bef. m.: juego. m. pedís. m. quiso. pudieron. m. niegue. m. : oi. leyeron. : pedí. leamos. jelen i. OFRECER felajánlani (mint conocer) OÍR hallani —. jelen i. pidamos. : pusiese. pidieron. quieres.: juegue. : puse. olisteis. PACER legelni (mint conocer) PAGAR fizetni — Kötőm. oyó. pudisteis. jugaron. — Kötőm. m. : plazca. — Kötőm. m . neguemos. plazcas. nieguen. — Kij. plazcáis. pusiste. : pongo. jelen i. quieren. m. jelen i. m. 312 . bef. jelen i. pagamos. — Kij. le* isteis. pague. puso. : leo. jugasteis. m. : plací. jugaste. vagy : plegué. quisiera stb. m. pida. Kötőm. pedimos. huelan.: huela. podáis. pide. negamos. : quisiese. places. — Hat. m. pla­ cen. queremos. személyben előfordul -. pides. m. placiste. lean. m. quisisteis. bef. pongan. puedan. — Kij. jelen i. plazca. oíste. negaron. jelen i. leéis. placimos. quiera. pueda. — Kötőm. queráis. lees. NACER születni (mint conocer) NEGAR tagadni — Kij. jelen i. podamos. pluguiese v. jelen i. oigamos. : pagué. quieran. lee. oliste. jelen t. : ¡pon! ¡poned! — Mellékn. pediste. : pude. jelen i. pusimos. vagy : plega. — Kötőm. — Kij. m . m. puedas. — Kötőm. : ponga. jelen i . — Kötőm. pagaste. oye. pagues. — Kij.

sentiste. : siguiese. salgamos. reñiste. sepáis. sienta.: saldré stb. : era. saliste. ROGAR kérni — Kij. jelen i. — Kötőm. : fui. seas. — Hat.. sigáis. : riño. jelen i. reimos. — Kötőm. SALIR kimenni — Kij.— Kötőm. ' TENER tartani — Kij. sale. rueguen. m . rieron. m. m . ríe. rogamos. — Kötőm.: salga. sabemos. riáis. m. fuimos. resuelva. : fuese. m. m. tuviera stb. bef. sabe. igenév: siendo. — Kötőm.: sabré stb. resuelves. — Felsz. sigamos. fue. salga. foly. siguieron. m. salimos. resuelvan. — Kij.: saldría stb. tengáis. m.: tendría stb. — Kij. m. rogamos. sintáis. — Kij. igenév: riendo. m. " resolváis. tañe. reímos. tenéis. jelen i. roguéis. m. — Kötőm. tañéis. sentís. sigan. : resuelvo. salís. rogó. fueron. — Mellékn. supo. ríen. era. m. — Kij. tuvieron. — Kötőm. m. tañemos. m . — Hat. jelen i.: soy. — Kij. igenév: sido: SERVIR szolgálni (mint pedir) SOLER szokott (mint doler) SURGIR feltűnni (mint dirigir) TAÑER (hangszeren) játszani — Kij. m. seguiste. salió. igenév: roto. seguisteis. : sigo. — Kij. — Kij. REPETIR megismételni (mint pedir) REPRODUCIR ábrázolni (mint conducir) RESOLVER megoldani — Kij. foly.: ruego.: tendré stb. sean. resolvéis. SEGUIR követni — Kij. seamos. rogaron. reñísteis. sintió. tañó. sintieron. tenemos. m. i. bef. seguís. siga. riamos. sabes. RENDIR lenyűgözni (mint pedir) REÑIR szidni — Kij. salimos. jelen. jelen i. tañamos. jelen i. jelen i. : sentí. riñeron. bef. tañen. : ¡sal! ¡salid ! SATISFACER eleget tenni (mint hacer). fuiste. i resuelva. jelen i. sientan. bef. reñimos. : tañese. salisteis. SER lenni — Kij. jelen i.: siga. m. jelen i. : supiese v. : reí. ruegas. — Hat. jelen i. es. tiene. : sé. — Mellékn. tienes. foly. m . — Kötőm. roguemos. igenév: reído. supieron. siguen. resolvemos. tuviste.. resuelve. jelen i. ruega. siguiera stb. fuisteis. m. m .: reñí. sintamos. tenga. ROMPER törni — Mellékn. riñera stb. sigues. salieron.: sabría stb. : tañí. tañáis. tañeron. riñes. — Kötőm. m.: tengo. bef. m. seguimos. — Kötőm. jelen i. son. m. eran. foly. sea. salgan. : salgo. erais. jelen i. supiste. sientes.: tenga. m. tañímos. bef. sigue. m. tengas. — Kij. ruegues. tuvimos. sentimos. m. : rogué. — Kij. reís. sois. eres. : sintiese. riñó. jövő i. foly. tañan. igenév: resuelto. — Kij. m.: taño. supisteis. : ¡ten l ¡tened l 313 . tuvisteis. m . m. igenév: sintiendo. rogasteis. rogáis. riñen. — Kötőm. — Felsz. m. m. m. ruegue. m. riñan. somos. sepas. m. — Kij. tengan. fuera stb. jelen i. foly.: tuviese. m. seáis. jövő i. SABER tudni. seguimos. m. : riña. ría.: taña. : riñese. rio. reiste. salgáis. : tuve.: sea. tuvo. jelen i. m. — Kij. igenév: riñendo. sepamos. riña. riñáis. sigas. sienten. foly m . m . jelen i. — Kötőm.. — Kij. su­ piera stb. sentimos.: salí. — Kötőm. m. SENTIR érezni — Kij. — Felt. éramos. siente. jelen i. — Kötőm. m. sabéis. rías. tengamos. : sienta. : siento. sintiera stb. — Kij". saben. tienen. igenév: siguiendo. eras. — Felt. — Hat. reisteis. resolvamos. riñas. — Kötőm. sentisteis. rogaste. m. ries. jelen i. — Felt. — Mellékn. m. tañes. tañas. resuelvas. resuelven.RECOGER begyűjteni (mint coger) RECONOCER felismerni (mint conocer) REFERIR elmondani (mint sentir) REÍR nevetni — Kij. salgas. jelen i. siguió. taña. sales. — Kötőm. jelen i. : seguí. tañera stb. m . bef. jelen 1. bef. tañíste. reñís.: ría. rió. — Felsz. bef. jövő i. rían. sepa. ruegan. riñe. supimos. salen. m. — Kötőm. — Kij. : ruegue. m . — Kötőm. m . reñimos. riñamos. jelen i. m . m . bef. : ¡sé! ¡sed ! — Hat. : sepa. jelen i. : supe. foly. tañísteis. sientas. sepan.

jelen i. traes. — Melléknévi igenév: visto. m. bef. jelen i. venzas. valisteis. — Felt. venzan.: venga. — Kötőm.: traigo. : vendría stb. Két múlt idejű melléknévi igenévvel rendelkező igék Kb. — Kötőm. : loco. — Hat. venzáis. zurzas.: vuelvo. vuelves. vinimos. jelen i. a másik az eredeti latin rendhagyóságot tükrözi. locaron. — Kötőm. vino. visteis. tocas. jövő i. : viese. valiste. m. m. jelen i. veníais. — Kötőm. m .: traiga. m. ve. vuelven. m. : viniese. m . igenév: trayendo. venían. — Kij. toque. zurció. venzamos. vinieron. vean. vio. — Kötőm. — Felt. a latinos forma inkább irodalmi. zurcisteis. m. toqué. jelen i. valgáis. locasteis. foly. zurzan. bef. m. vengan. m. vengáis. m. vencieron. jövő i. veníamos. vences. m. traemos. jelen i. . m. m. toca. jelen i. tocó. — Kötőm. m. jelen i. m. traiga. m. volváis. traigáis. tocan. tocáis. : trajese. — Kij. bef. VER látni — Kij. veas. — Kőtőm. — Kötőm. vuelve. vea. veis. foly. igenév: viniendo. vimos. — Kij. : vine. jelen idő : valdría stb.: valí. ven­ cen. m. trajiste.: loque. locamos. venció. vienes. vengamos.: vendré stb. vieron. vencimos. — Mellékn. bef. m. jelen i. viste. — Kötőm.TOCAR érinteni — Kij. vemos. valimos. zurcimos. valió. — Felsz. m. — Kij. valgas. m. m. volvamos. — Kij. bef. zurciste. trajisteis. : venza. venía. venciste. zurce. : vengo. zurces. m . TRADUCIR lefordítani (mint conducir) TRAER hozni — Kij. foly. vale. — Kij. toquemos.: vea. vuelvan. 40 igének két melléknévi igeneve van : az egyik szabályos képzésű. A két melléknévi igenévi alak között jelentés­ ben különbség nincsen . jelen i. : ¡ven ! ¡venid! — Hat. : zurcí. m. viera stb. m . vencemos. veamos. zurcís. jelen i. : venía. loquéis. tocaste. trajeron. — Kij. valgan. valieron. volvéis. jelen i. m. m. toquen. bef. traéis. viene. traigas.: valdré stb. venías. ven. VENIR jönni — Kij. zurcimos. — Kötőm. foly. : valgo. — Melléknévi igenév : vuelto. ZURCIR foldozni — Kij. valemos. viniste. VENCER győzni — Kij. — Kij. venza. m. jelen i. zurcen. traigamos. vuelva. ves. : vuelva. : valga. trajo.: venzo. zurzáis. venimos. locamos. vinisteis. vencisteis.: zurza. traje. valga. vales. — Kij. toques. valéis. — Kőtőm. veáis. A legfontosabb ilyen igék : aíligir lesújtani concluir következtetni corregir kijavítani difundir elterjeszteni elegir kiválasztani excluir kizárni íreir sütni imprimir kinyomatni maldecir átkozni nacer születni romper törni afligido concluido corregido difundido elegido excluido freído imprimido maldecido nacido rompido aflicto concluso correcto difuso electo excluso frito impreso maldito nato roto 314 . bef. vencéis. jelen 1. m. : vi. : veo. m. valgamos. m. traen. 5. jelen i. — Kij. trajera stb. trae. : zurzo. venís. vence. traigan. valen. trajimos. jelen i. venga. zurza. zurcieron. vienen. igenév: traído. viniera stb. vuelvas. vengas. zurzamos. VALER érni vmit — Kij. m. : vencí. volvemos. VOLVER visszajönni — Kij. jelen i.

Está verde. Él. Es ciego. Es interesado. Alacsony (növésű). Está delicado. Vak. Es joven. Magas állásban van. Es listo. Está débil. Pontos.) . Figyelmetlen. Rossz. a nyelvtan 100-104. Érdekelve van. Élénk. Está interesado. Está listo. A s e r . Está alto. Rosszul van. Készen van. Es malo. hogy ser vagy estar segédige áll mellettük. A HATÁROZÓSZÓ (L. Cselekvő értelmű melléknévi igenevek Kb. EH vivo. lis verde. Megvakult. Está distraído. Életben van. Es justo. titoktartó fáradt. önző. gyengéd.6. Szórakozott. Es delicado. Es distraído. illetve e s t a r igével kapcsolt melléknevek értelmi változása. Gyenge egészségű. Es bajo. Finom. ismert megszokott. eleven. okos. Fiatalos. unalmas jóllakott előkelő. 7. beképzelt okos 7. Está joven. Gyenge szervezetű. Zöld. Legyengült. Sok melléknév aszerint változtatja értelmét. Igazságos. 50 ige melléknévi igenevének a szabályos jelentésén kívül cselekvő1 értelmű melléknévi jelentése is van. Está justo. Ilyen melléknevek például: Ks alto. Magas (termetű). Está malo. Alacsony állású. Fiatal. Éretlen. pontját. Está vivo. Está bajo. Értelmes. finom értelmes olvasott (ember) hasonló hiú. Es débil. Está ciego. szokásos hálás részeg hallgatag. A legfontosabbak : | acostumbrado agradecido bebido callado cansado comido distinguido entendido leído iiarecido ¡•resumido sabido hozzászokott megköszönt megivott elhallgatott elfáradt megevett megkülönböztetett megértett olvasott (könyv) látszott gyanított tudott.

g) az értelmezőt: el mes de febrero február hónapja . de repente hirtelen . una botella de vino egy üveg bor. ¡pobre de mi hermano! szegény testvérem 1 ese picaro de Ernesto az a huncut Ernő . dos de los alumnos két tanuló . nada de nuevo-semmi új . con. esa pluma es de Pablo az a toll Pálé . de verano nyáron .és módhatározót mivel? hogyan? kérdésre: beber de un trago egy hajtásra kiinni. para. j) az időhatározót mikor? kérdésre. h) nyomatékossá teszi valamely főnév (személy) tulajdonságát : el bueno de Juan a derék János. de prisa sietve . ponerse de acuerdo megegyezik. -tói. convencer de meggyőz vmiről. -böl ragnak meg­ felelően : asustarse de megijed vmitől. de un salto egy ugrással. ruha le­ írásánál) : la muchacha de los cabellos rubios a szőkehajú kislány. vmit abusar de visszaél vmivel acordarse de emlékszik vmire acusar de vádol vmivel admirarse de csodálkozik vmin 316 . ¡ay de los vencidos! jaj a legyőzötteknek ! ¡ay de ti! jaj neked ! i) a helyhatározót honnan? kérdésre: oengo de Madrid Madridból jövök. en. -ről. está de viaje utazik . los vinos de Jerez son muy buenos a jerezi borok nagyon jók . AZ ELÖLJARÓSZÓ A leggyakoribb és legfontosabb spanyol elöljárószók : de. no saldré de casa nem megyek el hazulról. de sobremesa asztalnál ülve ebéd után . de miedo félelmében. m) a részelő értelmet: comer-. súlyt jelölő szók után : un pedazo de pan egy darab kenyér. e) a megkülönböztető tulajdonságot vagy vonást (testalkat. amiből valami van : la estufa es de hierro a kályha vasból v a n . külső. está de luto gyászol. ir de paseo sétálni megy . a magyar -ról. megvet vkit. -ból. de oídas hallomásból . a. q) előfordul sok határozói kifejezésben : del todo teljesen . un reloj de oro aranyóra. általánosságban : de dia nappal. hace de intérprete tolmácsként működik . de todos modos mindenesetre . port 1. está de moda divatos . guardarse de óvakodik vmitől. ¿de qué color es? milyen színű? f) a méretet : mi cuarto tiene 4 metros de largo y ő de ancho a szobám 4 méter hosszú és 5 méter széles . de este modo ilyen­ képpen . una casa de tres pisos háromemeletes ház . p) 2L cselekvő személyt a szenvedő szerkezetben. b) az anyagot. az érzelmet és kísérést kifejező igékkel kapcsolatban : Ana es amada de todos Annát mindenki szereti. a magyartól eltérően de elöljárószót vonzanak az alábbi igék: abominar de utál. el reino de España a spanyol királyság . A DE elöljárószó Kifejezi: a) a birtokost (a birtok megelőzi a birtokost 1): el libro del profesor a tanár könyve. fr) az okhatározót: de amor szeretetből. c) a származást vagy eredetet: Pedro es de Madrid Péter madridi származású . los más de los hombres a legtöbb ember. d) a foglalkozást vagy mesterséget: trabajo de obrero munkásként dolgozom . de nuevo újból. conocer de nombre névről ismerni. -tői. está de embajador en París nagykövet Párizsban . Lajost fia kísérte. r) igék állandó vonzatát. Luis estaba acompañado de su hijo. de noche éjjel . de pequeño kiskorában . un kilo de patatas egy kiló krumpli. un sombrero de paja szalmakalap . l) az eszköz.8. de los frutos del árbol a fa gyümölcseiből enni. ir de compras bevásárolni megy. o) a magyar mint fogalmát középfokú melléknév után : tengo más de cien florines több mint száz forintom van . de mediana edad középkorú. n) az anyagot mértéket.

libro de el peón voluntad máquina máquina lectura olvasókönyv de albañil kőmüvessegéd de hierro vasakarat de coser varrógép de escribir írógép 317 . menekül vmi elől megtölt vmivel meghal vmiben foglalkozik vmivel panaszkodik vmi miatt nevet vmin felel vmiért bosszút áll vkin. a magyar -hoz. subir al tranvía felszállni a villamosra . -be ragoknak megfelelően : voy a la escuela az iskolába megyek. Az A clöljáróazó Kifejezi: a) a valamilyen cél vajjy hely felé való törekvést. elnéz vmit csodálkozik vmin bízik vkiben élvez vmit. -ba. vmit rendelkezik vmivel kételkedik vmiben beleszeret vkibe megbíz vmivel érdeklődik vmi felől téved vmiben. -höz . a legtöbb magyar összetett főnévnek a spanyolban de elöljárószós szóösszetétel felel m e g : molino de viento szélmalom conducción de agua vízvezeték pena de muerte halálbüntetés canción de cuna bölcsődal sala de espera váróterem 2. kigúnyol vkit nélkülöz vmit sajnálkozik vkin befed vmivel nem bízik vkiben elhanyagol vkit.afligirse de alegrarse de aprovecharse de arrepentirse de asombrarse de burlarse de carecer de compadecerse de cubrir de desconfiar de descuidar de disponer de dudar de enamorarse de encargar de enterarse de equivocarse de extrañarse de fiarse de gozar de huir de llenar de morir de ocuparse de (en) quejarse de reirfse) de responder de vengarse de bánkódik vmi miatt örül vminek felhasznál vmit megbán vmit csodálkozik vmin kinevet. dirigirse al portero a portáshoz for­ dulni . -hez. llegaron a la estación megérkeztek az állo­ másra . salimos a la calle lemegyünk az u t c á r a . -ra. mozgást. -re . vmi miatt s) melléknevek állandó vonzatát : capaz de carente de culpable de descontento de deseoso de diferente de digno de distinto de ebrio de lleno de responsable de rico de (en) vecino de képes vmire vminek híján levő vmiben vétkes vmivel elégedetlen vmire vágyódó vmitől különböző méltó vmire vmitől különböző vmitől megrészegült vmivel teli vmiért felelős vmiben gazdag vmihez közel. vmivel szomszédos t) főnevek vonzatát. örvend vminek fut.

-re. a bordo del barco a hajo fedélzetén . al sur del país az ország déli részében . g) az árat: compré el tejido a doscientas pesetas (el) metro a szövet méterét 200 pezetáért vettem.b) a helyhalározót hol? kérdésre. a principies de junio június elején . ¿a qué precio? milyen áron? h) sok határozói kifejezésben: a la española spanyolosan. -ra. helyettesít vmit fél vkitől. c) az idüliatározót mikor? kérdésre : a mediodía délben . a ojos cerrados behunyt szemmel. estamos a primero de marzo március elseje van . a puertas cerradas zárt ajtók mögött. a la una egy óra­ kor . mint az en : a la orilla del rio a folyó partján . a mano kézzel. a sangre fría hidegvérrel . al día siguiente a követ­ kező napon . -höz. a cincuenta kilómetros de la capital a fővárostól 50 kilométerre . a magyartól eltérően a elöljárószót vonzanak az alábbi igék : acceder a apostar a asistir a atender a comparar a (con) faltar a jugar a oler a preferir a resignarse a saber a sustituir a temer a beleegyezik vmibe fogad vmibe jelen van vmin. vmitől j) melléknevek állandó vonzatát: vmihez hozzászokott acostumbrado a vmit kedvelő. a sabiendas készakarva . a tu edad a te korodban . e) a módhalározót hogyan? kérdésre : a pie gyalog . a solas négyszemközt. pronto a kész vmire semejante a vmihez hasonló sordo a süket vmivel szemben 318 . d) az iriőhaiározót mennyi idő múlva? kérdésre: al poco rato kisvártatva. a toda costa minden áron . az a Ilyenkor általánosabb. saber a ciencia cierta biztosan tudni vmit. cara a cara szemtől szembe . vhol ellát vmi teendőt összehasonlít vmivel elmulaszt vmit játszik vmit vmilyen szaga van jobban szeret vminél beletörődik vmibe vmilyen íze van pótol. estoy sentado a la mesa az asztalnál ülök . poco a poco lassanként. lo sabremos a los pocos minutos pár perc múlva megtudjuk . vmihez ragaszkodó aficionado a vmitől távol álló ajeno a vmihez közel álló cercano a conforme a (con) vminek megfelelő contiguo a vmivel szomszédos contrario a vmivel ellenkező fiel a vmihez hű hostil a ellenséges vkivel szemben igual a vmivel egyenlő necesario a (para) vmihez szükséges obligado a vmire kötelezett odioso a gyűlöletes vki előtt parecido a vmihez hasonló propenso a hajlamos vmire presto. ha nem zárt helyről van szó . f) a távolságot: a mit metros de altura ezer méter magasságban . a magyar -hoz. dedicarse a szenteli magát vminek. al pie del monte a hegy lábánál . -hez. a fin de mes a hónap végén . -nek ragnak megfelelően: acostumbrarse a hozzászokik vmihez. i) igék állandó vonzatát. aludir a céloz vmire . a su antojo kénye-kedve szerint. spanyol módra . a menudo gyakran . a la fuerza erőszakkal .. al fin y al cabo végeredményben . a tiempo kellő időben . -nak. a fondo alaposan .

veinte pesetas con treinta húsz pezeta és harminc szentimo . d) igék állandó vonzatát. correr con todas sus fuerzas teljes erejéből futni. en) e) melléknevek állandó vonzata!: vmivel összeférő compatible con vmivel megelégedett contento con (de) vmivel elégedetlen descontento con vkire haragvó disgustado con dühös vkire furioso con udvarias vkivel galante con emberséges vkivel szemben humano con Vmivel összeférhetetlen incompatible con igényes vkivel szemben exigente con f) főnevek állandó vonzatát: café con leche tejeskávé vajaskenyér pan con mantequilla 4. confinar con határos vmivel. marad vminél quedarse con elszenved vmit (pl. -on. con frecuencia gyakran. con enfado bosszúsan. -vei ragnak megfelelően : adornar con feldíszít vmivel. en la calle az ulcán . a magyartól eltérően con elöljárószót vonzanak az alábbi igék: kijön vmiből (pl. b) a módhatározót hogyan ? kérdésre: con mucho gusto nagy örömmel. sérülést) resultar con álmodik vmiről soñar con (de. a magyar -val. escribo con tu estilográfica a te töltőtolladdal írok . en Szeged Szegeden . a magyar -val. -ben . con intención szándékosan. contentarse con megelégszik vmivel. con todo esto mindezek ellenére . -vei ragnak megfelelően: ven conmigo gyere veleml. A CON elöljárósző Kifejezi: a) a társhatározót és az eszközhatározót kivel? mivel? kérdésre.k) főnevek állandó vonzatát: afición a la música zeneimádat amor a la patria hazaszeretet fragancia a flores virágillat olor a bencina benzinszag miedo a morir halálfélelem pintura al óleo ' olajfestmény 3. en alguna parle valahol. -ön ragnak megfelelően. 319 . rábukkan vmire dar con mentegetőzik vki előtt disculparse con megszeret vkit encariñarse con megharagszik vkire enfadarse con (de) megharagszik vkire enojarse con (de) udvarol vkinek festejar con (a) megharagszik vkire irritarse con megtart vmit. fizetéséből) arreglarse con elege van vmiből bastar con (de) férjhez megy vkihez casarse con belebotlik vkibe. -en. c) előfordul spanyol szólásmódokban: con el andar del tiempo idővel. en este sentido ebben az értelemben. hol ? kérdésre: en el cuarto a szobában . en todas partes mindenütt. en este punto ebben a tekintetben. en Budapest Budapesten . Az EN elüljárószó Kifejez! : a) a helytiatározót a magyar -ban.

de hora en hora óráról órára . e) de-vel párt alkot ilyen kifejezésekben. -be ragnak megfelelően. en seguida azonnal . caer en domingo vasárnapra esni. g) előfordul igék állandó vonzataként a magyar -ban. en la tarde a délután folyamán . f) előfordul sok határozói kifejezésben: en general általában . a ma­ gyartól eltérően en elöljárószót vonzanak az alábbi igék : aferrarse en (a) apoyarse en (sobre) caer (en tierra) comerciar en consistir en convertir en convertirse en empeñarse en estimar en fijarse en influir en insistir en (sobre) inspirarse en meditar en negociar en obstinarse en pensar en perseverar en persistir en poner en • reparar en ragaszkodik vmihez. az a-val. entremos en el cuarto lépjünk be a szobába . en el mes de mayo május hónapban . en mangas de camisa ingujjban . decir en broma tréfából mondani. meto las llaves en el bolsillo a kulcsokat a zsebembe rakom. en particular különösen . nap mint nap . en breve rövidesen . en otoño ősszel. en otros tiempos régen. en voz baja halkan . cayó en el agua beleesett a vízbe . a magyar -ba. tomar en consideración tekintetbe venni . beber en una taza csészéből inni. mint: de día en día napról napra. vmi mellett kitart vmi mellett becsül vmire figyel vmire. en efecto valóban. vmire hatást gyakorol vmire kitart vmi mellett lelkesedik vmi ért elmélkedik vmin kereskedik vmivel csökönyösen kitart vmi mellett gondol vmire kitart. en el dia a nap folyamán . en Navidad karácsonykor. en una palabra egyszóval . en pie (= de pie) állva . azonnal. en secreto titokban . tapasztalt extremado en vmiben túlzó insigne en vmiben kiváló. aprender en un libro könyvből tanulni . ellentétben az en körülhatárolt helyet jelöl: el tren entra en la estación a vo­ nat befut az állomásra . észrevesz vmit h) előfordul melléknevek vonzataként: docto en jártas. de casa en casa házról házra .. poner el reloj en hora az órát beiga­ zítani . vmirőJ nevezetes ocupado en vmivel elfoglalt perito en jártas vmiben puntual en pontos vmiben rico en • gazdag vmiben versado en jártas vmiben 320 .b) a hclyhntíirozót hova? kérdésre. tapasztalt vmiben entendido en vmihez értő equivocado en vmiben tévedő exacto en vmiben pontos experto en vmiben jártas. d) a módhatározót hogyan? kérdésre : en español spanyolul. -ba. -ben . en un santia­ mén szempillantás alatt. de cuando en cuando időről időre. -be ragnak megfelelően: confiar en megbízik vkiben . consentir en beleegyezik vmibe . en fin. átváltoztat vmire átváltozik vmivé kötelezi magát vmire becsül vmire néz vmit. en lo futuro a jövőben . c) az időhatározót mikor? mialatt? kérdésre : en 1050 1959-ben . en voz alta hangosan. ir en tren vonaton utazni . en todo caso minden­ esetre . tényleg . valamikor . en suma végeredményben . kitart vmi mellett támaszkodik vmire (földre) esik kereskedik vmivel áll vmiből becserél. en el acto azon nyomban.

partir para utazik vhova f) előfordul melléknevek állandó vonzataként: apropiado para alkalmas. para junio júniusra. ¿hay alguna carta para mi? jött levél számomra? la casa está para vender a ház eladó . hogy . -re. A PARA elöljárószó . vmilyen célra dispuesto para hajlandó. kész vmire exigente para igényes vkivel szemben necesario para szükséges vmihez rovechoso para előnyös vki számára til para • hasznos vkinek. júniusig . está para llover esőre áll az idő . — a magyartól eltérően para elöljárószót •vonz : salir. b) az időpontot. cambiar un puesto por otrö helyet cserélni. valamint a számára. javára névutónak megfelelően : bastar para elég vmire .: lo dejamos para mañana ezt holnapra hagyjuk . para siempre örökre. un traje para reformar átalakítandó ruha . d) előfordul sok spanyol szólásmódban: dice para si magában mondja. tengo para mí que azon a véleményen vagyok. vmire fejezi P ' g) előfordul főnevek' állandó vonzataként (a dolog rendeltetését. A POR elöljárószó Kifejezi: a) a cselekvés belső indítóokát miért? mi okból? kérdésre. -hoz viszonyítva értelmével: el niño es pequeño para su edad a gyermek korához képest kicsi. preparar (se) para előkészíteni (előkészülni) v m i r e .í i) előfordul főnevek vonzataként: complicidad en el delito bűnrészesség conocimientos en jardinería kertészeti ismeretek dificultad en decirlo kifejezési nehézség habilidad en el manejo de las fegyverforgatásban való jártasság . rendeltetését. * c) az arányt. a határidőt a magyar mikorra? mennyi időre? kérdésre. -¿rf ragnak. előnyét kinek a számára? miért? kérdésre: he comprado este libro para ti neked vettem ezt a k ö n y v e t . para principiante no lo ha hecho mal kezdő létére nem csinálta rosszul. megfelelő vmire bueno para jó vmire. lo que gasto es poco para lo que gano amit költök. Kifejezi: a) valaminek a célját.. a magyar -hoz képest. miatt névutónak megfelelően : por vanidad hiúságból . un cheque por mil pesetas egy ezer pezetáról szóló csekk . amit keresek . adás. por descuido gondatlanságból . departamento para fu­ madores dohányzó szakasz. célját ki) : un vaso para vino borospohár (un vaso devino pohár bor!) el tren para Madrid a madridi vonat tela para forros bélésvászon • pizarra para los tejados tetőfedő pala libros para menores ifjúsági könyvekN medicina para la calentura orvosság láz ellen 6. 21 Spanyol nyelvkönyv — 5614 321 . esto alcanzará para tres días ez három napra lesz elég . az kevés ahhoz képest. -bői ragnak és a következtében. a magyar -ból. armas responsabilidad en el negocio az ügyben való felelősség 5. por influencia del calor a hőség következtében . está para salir ehnenni szándékozik. por temor félelemből . . csere ellenértékét a magyar -ért ragnak megfelelően: ¿cuánto has pagado por esta corbata? mennyit fizettél ezért a nyakkendőért ? compré el abrigo por mil pesetas ezer pezetáért vettem a felöltőt. no estoy para bromas nincsen kedvem tréfálni. no le molestes por mí miattam ne zavartasd magad 1 : b) a vétel. garantizado para dos años két évi jótállással. e) előfordul igék vonzataként a magyar célhatározói -ra.

éjszaka. e) a helyhatározót hol? kérdésre. miatt névutónak megfelelően: afanarse por vesződik vki érdekében. por cál­ culo számításból. lemenni vmin végig koccint. általános értelemben. f) az időhatározót. vesz vminek. comprar por docenas tucatonként venni. •• < nervioso por indignado por k) előfordul főnevek vonzataként: la lucha por la paz • la pasión por el deporte el afecto por la madre 7. ¡basta por hoy! mára elégi g) a módhatározót hogyan? kérdésre: por orden alfabético ábécés sorrendben. -on végig értelmében: pasearse por la calle sétál az utcán («=az utcán végig). tengeren utazik. por mar szárazföldön. hozat vmit gratulál vmihez érdeklődik vmi után számít vminek. por fuerza erőszakkal. vmilyennek kérdezősködik vki után majd megőrül vmiért tart vmilyennek . viajar por tierra. ante todas cosas mindenekelőtt. famoso por estimado por' inquieto por . a magyartól eltérően por elöljárószót vonzanak az alábbi igék: » agarrar por bajar por ' brindar por comenzar por distinguirse por enviar por felicitar por interesarse por (en) pasar por preguntar por rabiar por tener por tomar por valer por venir por megragad vminél fogva . prestar el dinero por un mes egy hónapra kölcsönözni a pénzt. h) a mozgást és a hívást jelentő igék mellett a célt: ir por pan kenyérért menni» mandar por el médico az orvost hívatni. pagar por semana hetenként fizetni.. d) a cselekvést végrehajtó személyt a szenvedő szerkezetben: el nuevo mundo fue descubierto por Cristóba' Colón az Újvilágot Kolumbus Kristóf fedezte fel." por correo postán? por teléfono telefonon.c) az elosztó értelmet: cien florines por persona személyenként ezer forint. délután. ante todo. indifirente ante todo minden iránt közömbös. ha hablado por una hora egy órán át beszélt. A többi elöljárószó 1. por ejemplo például. ke­ resztül. viajar por Italia beutazza Olaszországot. por la noche reggel v. iránt: anle el espejo a. por completo teljesen. délelőtt. el deber ante la Patria a haza iránti kötelesség. llorar por sír vmi miatt. a békeharc sportszenvedély az anya iránti szeretet y. ante előtt. este v. por la tarde. tükör előtt. por la radio rádión vagy a rádióban (hallani). j) előfordul melléknevek vonzataként: afamado por célebre. i) előfordul igék állandó vonzataként a magyar -ért ragnak és érdekében. összetéveszt vkivel ér vmit jön vmiért vmiről híres vmiről híres vmiért becsben álló nyugtalan vmi miatt ideges vmi miatt vmi miatt felháborodva harc a békéért. el trabajo ha sido hecho por mi a munkát én végeztem el. 322 . por todas partes mindenütt. általánosságban mikor? mennyi ideig? mennyi időre? kér­ désre: por la mañana. llamar por su nombre a nevén szólítani. a magyar -on át. iszik vmire kezdi vmin kitűnik vmivel elküld vmiért. luchar por harcol vmiért. mañana por la mañana holnap reggel.

12. estrellar contra la pared a falhoz vágni . 5. 2. -tői. felől: no sé nada acerca de este asunto erről az ügyről nem tudok sv mmit. según szerint. 7. hacia felé : hacia allí arrafelé . fölé. año tras año évről évre. cerca de közelében : cerca de mi casa a házam közelében . 6. Összetett elöljárószók 1.. -ra. alá. hasta más no poder a végletekig. sin nélkül: sin principio ni fin kezdet és vég nélkül. 12. sin esperanzas reménytelenül . delante de testigos tanúk előtt. desde fuera kívülről. desde Budapest hasta Viena Budapesttől Bécsig. antes de előtt: antes del invierno a tél beállta előtt. sobre el salario he cobrado otros cien florines a fizetésemen felül még száz forintot vettem fel . según las circunstancias a körülményekhez képest. durante toda Ja noche egész éjszaka • " 6. hacia media noche éjfél felé . desde ayer tegnap ó t a . közt: entre tres y cuatro három és négy (óra) közf. cierre usted la puerta tras sí csukja be maga mögött az ajtót 1 8. / 3. venía tras mí mögöttem j ö t t . 9. desde -tói. durante (ideje) alatt: durante la comida az ebéd alatt. sin causa ni motivo ' minden ok nélkül . sin duda kétségtelenül . un libro sobre agricultura földművelésről szóló könyv . 8. desde hace año y medio másfél év ó t a . . además de -on kívül: además de ti rajtad kívül. encima de -on. t 21* 323 . 10. después de las ocho nyolc óra után . hasta -ig: hasta la escuela az iskoláig . keresztül: mirar a través de la ventana kinéz az ablakon ¿ 5. acerca de -ról.-re: sobre la mesa az asztalon v. debajo de alatt. • • f 4. delante de előtt. 3. ojos entre grises y azules szürkéskék szem . » 11. az asztal fölött. Zamora está sobre el Duero Zamora a Duero folyónál fekszik. alá : debajo de la mesa a'z asztal alatt. antes del tiempo fijado SL megállapítqtt idő előtt. jelenlétében : delante de la puerta a kapu előtt. ' 4. respondió entre confuso e irritado félig zavartan. bajo el imperio de • Augusto Augusztus uralkodása alatt. sentir odio hacia él gyűlöletet érezni iránta. -en. képest: según mi parecer a véleményem szerint. -en. 8. sobre fölött. hasta el límite a végsőkig. -ön : encima de la mesa az asztalon . contra ellen: remedio contra la tos köhögés elleni orvosság. óta. sin falta feltétlenül. deMftués de után : uno después del otro egyik a másik után . bajo alatt: bajo mi lecho házamban (=« a tetőm alatt). hasta las nueve 'kilenc óráig. entre között. 7. után : tras los montes a hegyek mögött. escribir carta sobre carta e yik levelet a másik után írja . entre el jardín y la casa a kert és a ház között. a través de -on át. 9.. félig ingerülten válaszolt. tras mögött. hasta no más. 10. -ön . mögé. en contra de ellen: en contra de su costumbre szokása ellenére. en dirección a irányában : iba en dirección a la estación az állomás felé ment.2. entre vida y muerte élet és halál közt. IX. dentro de -on belül: dentro de pocos días pár napon belül. -on.

de a (elosztó értelmű): dos botellas de a litro y medio két másfél-másfél literes üveg 19. por encima de fölött (át): por encima de la mesa az asztal fölött (az aszta. está fuera de duda que kétségtelen.i ével. 17. lejos de -tói távol: lejos de la ciudad a várostól messzire. de entre közül: escoge de entre estas manzanas la que más te agrade válaszd ki ez almák közül íazt. de (por) detrás de mögül: por detrás de la esquina a sarok mögül. 16. a excepción de kivételével: a excepción de dos alumnos két tanuló kivéte. fuera de -on kívül: fuera de la puerta a kapun kívül. 324 . 14.'junto a mellett: estoy sentado junto a mi hermano testvérem mellett ülök . 22.13. por debajo de alul: estaba herido por debajo del codo könyökön alul sérült meg. szemben : frente a mis ventanas ablakaimmal szem­ közt . frente a szemközt. de debajo de alól: toma el papel de debajo de ese libro vedd a papirost az alól a könyv alól ! 20. 18. " 24. 23. amelyik a legjobban tetszik neked! 21. 15. hogy . fuera de tiempo rossz­ kor .' Ion át). por medio de révén: le atormentaban por medio de la sed szomjúsággal gyö­ törték .

El libro es grueso. — Juan y Jorge son alumnos. Los armarios altos. ¿Es corta? Sí. me llamo Francisco Székely. El señor profesor está en la clase. a la izquierda . No soy inglés sino húngaro. ¿Y cuáles son los armarios nuevos? Éstos. La señora ' Nagy es médica. los cuadros feos son aquéllos. el señor Kiss es ingeniero. El señor Juan Nagy también está en la clase. dos libros. Las sillas bajas. estufa de hierro. muchos colores. ¿No son hermosos los cuadros? Los cuadros no son hermosos.KULCS A FORDÍTÁSI GYAKORLATOKHOZ I. en estos bancos. en este banco. ¿Dónde está la lámpara verde? Está aquí. muchos libros. No es larga sino corta. algunos objetos. Este libro es rojo. 6. algunas cualidades. ¿Es usted húngaro? Sí. ¿Quién está en la clase? Los alumnos y las alumnas están ahora en la clase. ¿Cómo es la tiza? Es blanca. — ¡Buenos días. algunos colores. Los cuadros hermosos son éstos. en esta clase. ¿Es largo él lápiz? El lápiz es largo. algunos libros. La lengua española es hermosa. soy comerciante. — ¿Cómo se llama usted. tres plumas. es de hierro . II. es corta. las mesas largas y las sillas bajas están en la clase. dos plumas. aquellos cuadros son feos.banco. señora? — Me llamo Margarita Kiss. aquel libro es pardo. Estudiamos los colores principales. ¿Es usted minero? No soy minero. español?. muchos objetos. Los alumnos dicen palabras españolas. ¿Cuál es la silla nueva? Aquélla. — ¡Buenas tardes ! — dicen los alumnos. en aquel . 3.dinero. Los cuadros'hermosos están aquí. En esta clase hay muchos cuadros. señor. en el banco. ¿Cómo son las mesas? Son también verdes. ¿Cómo es la pluma? Es corta. — ¿Cómo se llama usted. en aquellos bancos. Estos cuadros son hermpsos. ¿Son bajas las sillas? Las sillas no son bajas.' ¿Es difícil el . Margarita y Catalina son alumnas. algunas plumas. en aquella clase . muchas plumas. . aquellos cuadernos son 325 . detrás. El camarada Kemény es obrero. ¿Dónde están los armarios altos? Están detrás. Estudiamos el español. Estos cuadernos son blancos. delante. en la clase. El libro grueso. 5. en el centro. mesa de madera. esos cuadernos son azules. Otros alumnos entran en la clase. ¿Qué es usted? Soy médico. un libro. no es difícil. mucho. ese libró es amarillo. — ¿Es usted alumno? — Síj soy alumno. muchas cualidades. a la derecha. ¿Es grueso el libró? El lápiz largo.No. ¿Cómo es el pupitre? Es verde. en los bancos. En esta lección de español estudiamos algunos colores y cualidades. soy húngaro. 4. ¿Cómo son los cuadros? ¿Son hermosos los cuadros? Los cuadros son hermosos. una pluma. tres libros. La señora Kovács también es húngara. El profesor también está aquí. es de madera. III. señoras y señores ! — dice un señor. mucha miel. señor? — Yo.

negros. Esta pared es gris. Aquella puerta no es ancha sino estrecha. Aquellas ventanas no son altas sino bajas. ¿Qué es esto? Es una tiza. Esto (Ésta) es una tiza. Esto (Ésta) es una tiza blanca. ¿Qué es eso? Es una estilográfica. Esto (Ésta) es una estilográfica. ¿Qué es aquello? Es un armario. Aquello (Aquél) es un armario. Aquello (Aquél) es un armario viejo. ¿Cómo es la estufa? ¿De qué color es? Es negra. ¿De qué es? Es de hierro. Aquélla es una estufa de hierro. IV. 4. el libro del alumno, los libros del alumno, el libro de los alumnos, los libros de los alumnos; la vivienda del obrero, las viviendas de los obreros;, la hija de la madre, las hijas de la madre; la pluma de Pedro, las plumas de Pedro; los lápices de Pablo; los cuadernos de Jorge; la clase de este alumno, las clases de estos alumnos; los padres de aquel joven, los abuelos de aquellos - jóvenes ; las casas de Budapest; los obreros de la fábrica ; los jefes de las fábricas; los alumnos del señor profesor; los cuadernos de las alumnas aplicadas ; el cuaderno nuevo de la alumna aplicada. 5. Vivo en Budapest. Yo no trabajo en una fábrica. Yo trabajo en casa. . Soy (una) buena ama de casa. Todos están contentos con el trabajo del ama de casa. Esta noche estoy cansada. Estoy sentada en un sillón cerca de la ventana y descanso. — Los hijos de Pepe son muy listos. Ellos están ya listos (ya.están listos) para la escuela. — ¿Cómo estás? Estoy bien, gracias. ¿Y tú cómo estás? Yo también estoy bien, gracias. ¿Estás cansado? No, hoy no esíoy cansado todavía (aún). — ¿Dónde trabaja usted? Trabajo de obrero en una fábrica de papel. ¿Dónde vive en Budapest? En aquella calle. ¿Es ya tarde? No es tarde aún (todavía). \ V. 5. Yo hablo ya un poquito (el) español. Estudio la lengua españoja desde hace tres meses. Nosotros también estudiamos español. ¿Desde cuándo estudiáis esta lengua? Nosotros estudiamos (el) español desde hace sólo ün mes. Ustedes hablan la lengua corrientemente. Hablamos corrientemente, pero decimos tonterías a menudo. Tú comprendes mucho, pero no hablas bastante bien. (Tú) debes hablar, estudiar y escribir mucho. Por la mañana llamo por teléfono a mi amigo. Sin duda está en casa. Por la tarde hacemos una excursión a las montañas. Llamamos también a Pablo y a Esteban. VI. 5. a) Cuando estamos cansados, no trabajamos sino estamos sentados , en los sillones y escuchamos la radio. Hoy nosotros estamos muy aplicados (diligentes) porque queremos responder bien en la escuela. Aprendemos las lecciones y escribimos los ejercicios. Con el profesor hablamos sólq español. Nosotros estamos sentados en el segundo banco, cerca de la estufa de hierro. VIL 3. a) Tengo un lápiz. Tienes una pluma. Tiene un.cuaderno. Tenemos un libro. Tenéis una vivienda. Tienen un cuarto. — Yo tengo dos lápices. Tú tienes tres plumas. Él (Ella) tiene cuatro cuadernos'. Nosotros (Nosotras) tenemos cinco libros. Vosotros (-as) tenéis una nueva vivienda. Ellos (Ellas) tienen una habitación grande. — Tengo frío. Tienes calor. Pablo tiene hambre. Tenemos miedo al examen. Tenéis sed. Los niños tienen sueño. No tengo fiebre. No tienes mucha hambre. Pedro no tiene suerte (tiene mala suerte). No tenemos miedo a los exámenes. No tenéis mucho sueño. María y Eva no tienen prisa. b) Yo también. Yo tampoco. Tú también. Tú tampoco. Nosotros también. Nosotros tampoco. Esteban también. Esteban tampoco. — Tampoco yo bebo.
326

Yo no bebo tampoco. Tampoco tú descansas. Tú no descansas tampoco. Tampoco Pedro duerme. Pedro no duerme tampoco. Tampoco nosotros (-as),scocinamos. Nosotros no cocinamos tampoco. Tampoco vosotros coméis. Vosotros no coméis tampoco. Tampoco los alumnos van a casa. Los alumnos no'van a casa tampoco. — Paco no es débil. Tampoco Pepe,es débil. Pepe no es débil tampoco. — No quiero (ni) escribir ni escuchar la radio. — No quieren (ni) hablar ni escribir en español. — Juan no puede ni quiere venir con nosotros. — Ni el profesor ni la« pro-. \ fesora están en. la clase. — No conocemos ni al señor Nagy ni a la señora Kiss. c) Todo está aquí. Tddp está listo. — Todos están aquí. Todos quieren a los niños. — Toda la familia está en casa. Toda la habitación es hermosa. Conozcp todo el libro. Vemos toda la clase. — No toda familia (todas las familias) está(n) en casa. No toda habitación (todas las habitaciones) es (son) hermosa(s). Todos los libros (Todo libro) está(n) en el banco. .Todas las plumas están (Toda pluma , está) en la mesa. Hablo con todos los alumnos (con todo alumno). 4. jHola, Eva! ¿Cómo estás? —. ¡Salud/ Inés! Regular. ¿Y tú cómo estás? — Gracias, no estoy.muy bien. — ¿Por.qué no? -- Porque mi hermano Andrés está en el hospital. — ¡No puede ser I ¿Qué tiene? — Tiene continuamente fiebre alta. No tiene apetito. No quiere (ni) comer ni beber. Tiene uña grave pulmonía. Tampoco mi madre está bien. (Mi madre no está bien tampoco.) Tiene un constipado tremendo y por eso está en cama. — Lo siento mucho. Hoy tampoco yo estoy muy bien (Hoy yo no estoy tampoco muy bien) porque tengo que (he de) dar un examen en la universidad. Tengo miedo al examen. — Ahora yo tengo que ir (he de ir) a casa. En casa tengo que (he de) esperar a mi padre. ¡Adiós I VIH. 5. a) Nos despertamos a las cinco y media porque suena el'despertador. Saltamos de la cama, nos quitamos' ía camisa de dormir y nos ponemos la bata. Vamos al cuarto de baño. Nos lavamos'con agua fría. Con la esponja nos frotamos todo el cuerpo. Nos lavamos de pies a cabeza. Nos afeitamos un día sí • y otro no (cada dos días). Ante el espejo nos peinamos con el peine y nos cepillamos el pelo con el cepillo. Luego volvemos al cuarto y nos vestimos., Nos apresuramos porque el desayuno ya está listo en el comedor. IX. 3. Esto (Éste) es mi pañuelo. Este pañuelo es mío. Esto (Ésta) es tu cédula personal. Esta cédula personal es tuya. ¿Dónde está la llave de usted? , (^Dónde está su llave de usted?) ¿Es de usted esta llave? No, esta llave no es mía, - es su llave (es la llave de él, de ella). Esto (Ésta) es nuestra habitación. Esta habitación es nuestra. Esto (Éste) es el banco de ustedes. Este banco es de ustedes. Este banco es de ellos. Los libros de ustedes son interesantes. 5. Leyendo las lecciones españolas aprendemos mucho. — Estando sentado (-a) a la mesa escribo una carta. — Escuchandp la radio, los alumnos aprenden muchas cosas interesantes. — Viniendo a la escuela puedes escuchar la lección de español. — Yendo a la oficina saludamos a nuestros padres. — Hablando mucho no podéis estudiar. — Afeitándome estoy de pie ante el espejo. — Me afeito estando de pie ante el espejo. — Siendo solteros vivimos con nuestros padres. — Comiendo mucho no están hambrientos. — Estando hambrientos comen mucho.
*

v

6. ¿Qué estáis haciendo? — Estamos escribiendo cartas. — ¿Qué está haciendo tu padre? — Eslá leyendo el periódico. — ¿Qué está estudiando tu hermano? — Está estudiando la lección de español. — ¿Dónde están Juan y Pepe?* Están durmiendo. — ¿Cómo está tu abuela? Está sintiéndose mal.
327

7. ¿Cuántos años tienes, Eva? — Tengo dieciséis años. — ¿Dónde vives? — Vivo con mis padres. — ¿Está en casa tu padre? — Ahora no está en casa. Está trabajando en la fábrica. — ¿Y tu hermano Carlos? — Él está dando un examen en la universidad. — No hallo mi pañuelo. ¿Dónde puede estar (hallarse)? — Debe de estar en el bolsillo de tu chaqueta. — ¿Dónde pones las llaves? — Las pongo siempre en este bolsillo. — ¿Es nueva la estilográfica de usted? — Sí, es nueva; escribe muy bien. — ¿Ahora escribe usted con su pluma? — Sí, escribo (estoy escribiendo) con mi pluma. — He aquí un lápiz amarillo.. ¿De quién es? ' ¿Es de usted? No puede ser de usted; su lápiz (el lápiz de usted) no es amarillo sino pardo. — Saliendo de la clase saludamos a nuestro profesor. X. 5. En otoño y en primavera llueve a menudo. En este invierno nieva a menudo. La blanca nieve cubre ios campos y abriga las sementeras de la helada. En • primavera se despierta la naturaleza. Comienzan (Empiezan, Principian) a brotar los árboles. En los campos vemos muchas flores. En verano, durante la canícula, el calor llega a ser molesto. A fines de septiembre empieza el otoño. Se cogen los frutos de los árboles. ¿A cuántos estamos hoy? Hoy es el primero de febrero (el diez de marzo). — ¿Qué tiempo hace hoy? Hace frío porque no hay sol. Hace viento. . Cuando hace mal tiempo me quedo en casa y leo un buen libro. Entretanto bebo un buen café. — Mañana será un gran día : tengo que dar un examen en la universidad. — Pasado mañana, el martes, estoy en casa. — Los miércoles y los sábados voy al teatro. XI. 5. Antes de ir al cuarto de baño, me pongo la bata. — Después de lavarme de» pies a cabeza, vuelvo a mi cuarto. — Aconsejamos a nuestros amigos quedarse en casa. — Mis amigos ,me aconsejarán salir de casa. — No saben qué comprar. — No sé qué comprar. — José vendrá para hablar con Pablo. — Vengo para hablar contigo. — Vienen para hablar con vuestros padres. — Voy al mercado a vender la gallina. — No voy al mercado sin tener dinero. — No quiero salir sin hablar contigo. — Me apresuro para no llegar tarde. — Vamos al comedor a de- . * sayunarnos. (Entramos en el comedor para desayunarnos.) — No sabemos cuándo ir al teatro. 6. Si el domingo hace un tiempo hermoso haremos una excursión a las montañas. Nos levantaremos temprano. — ¿Qué haces hoy? Iré a la ciudad y compraré en el mercado patatas y judías verdes. ¿Huevos no comprarás? Hoy no compraré huevos porque "tengo en casa. Pero quiero comprar un cuarto de kilo de tocino y trescientos gramos de jamón. ¿Por qué? Porque mi pariente de provincias vendrá a verme. Y tú, ¿qué haces hoy por la tarde? Leeré una novela interesante o escribiré una carta a mi hermano que vive en Szeged. Nosotros iremos al teatro. Mañana visitaremos el museo. XII. 1. ¿Qué haces cuando tienes hambre? Como pan. ¿Qué bebéis cuando tenéis sed? Bebemos agua fresca. — Cuando tengo calor me quito la chaqueta. — ¿Qué tiene usted en los bolsillos? En los bolsillos tengo lápices, estilográficas, llaves, un pañuelo y la cédula personal. — Si tenemos frío, entramos en el cuarto. — ¿Qué hacéis todo el día? Trabajamos mucho. Tenemos mucho que hacer. Tenemos que (Habernos de) escribir los ejercicios y aprender las palabras nuevas. — ¿A dónde tienen que ir Francisco y Esteban? Tienen que ir a la universidad "a dar un examen, — Puedes quedarte en casa, si quieres. Pueden estarse en casa, si quieren. — JNÍo tienes razón. Tampoco él tiene razón. (Él no tiene razón tam328

.

poco.) — Hoy mi hermana no puede venir. Tampoco mi madre puede venir. (Mi madre no puede venir tampoco.) — No puedo escribir porque no tengo ni lápiz ni estilográfica. — No escribimos ni leemos. — Los niños no estudian ni juegan. — Todo está en orden. — Las muchachas saben toda palabra (todas las palabras). — Todos están aquí. — No todo ejercicio es difícil (No todos los ejercicios son difíciles). 2. Me lavo las manos. — Me lavo por la mañana. — No podemos levantar Á esta mesa. — No es fácil levantarse temprano. — El despertador me despierta a las seis y pico (y minutos). — Cuando el despertador suena, me despierto. — Mi madre peina a mi hermanita. — Mi madre se peina ante el espejo. — Llamo a Carlos pero no quiere venir. — Carlitos duerme profundamente pero no puede . dormirse pronto. — Nos vestimos rápidamente porque no queremos llegar tarde a la escuela'. — No sé cómo se dice esta palabra en español.. — Se dice que los buenos amigos se conocen én el peligro. — ¿Cuánto dinero tienes? No tengo más que (Tengo sólo) ochenta pesetas. No es mucho. — A media- noche me despierto siempre. — Nuestro padre vuelve a casa a eso de las nueve (hacia las nueve). — No tengo tiempo antes de la una. 3. Apresurándome llego aún a tiempo (puntualmente) a la oficina. — ¿En qué piensas cuando te vistes ? Pienso en mis padres que viven en el campo. — Durmiendo ocho horas el niño no puede estar cansado. — Leyendo estos libros aprendemos muchas cosas interesantes. — No conocemos ni a Pablo ni a Juan. — ¿Quéestáis haciendo? Estamos escribiendo los ejercicios. — ¿Conoce usted a mi hermana? Lo siento, no conozco a su hermana. — He aquí dos libros. Uno es de Inés, otro de Jorge. El libro de ella es rojo, el libro de él, azul. — La estilográfica de usted no escribe bien. — ¡Hijo mío 1 ¿Por qué no te apresuras? — ¿De quién es esta cartera? Es mía. — ¿Es suyo (Es de usted) este portamonedas? No, señor, no es mío; el portamonedas es de aquel señor. 4. En verano amanece temprano y anochece tarde. — Cuando hace mucho frío no llueve, sino nieva. — Cuando hace un tiempo hermoso damos un paseo. • — En verano relampaguea y truena a menudo. — ¿A cuántos estamos hoy? Estamos a primero de febrero. Mañana será el dos de febrero. — Nací el 31 (treinta y uno) de octubre de 1924. — Si tengo dinero, compraré cien o ciento cincuenta buenos cigarrillos. — Yo también compraré cigarrillos, pero doscientos o trescientos. — Este libro contiene cuatrocientas páginas. — Nosotros estamos sen- ' tados en el primer banco. — Nuestros amigos están sentados en el tercer banco. — La lección once no será difícil. — Te doy un buen consejo : si hace mal tiempo, quédate en casa. — Los martes y viernes tenemos lecciones de español. ' 5. ¿Qué hará usted mañana? Mañana iré al museo para ver los cuadros nuevos. — Venimos para hablar con vosotros. — Antes de salir«me darán las llaves. — Antes de salir saludaremos a nuestros padres. — Vendremos sin falta porque queremos hablar contigo. ¿Conmigo? Sí, contigo. — No1 puedo comer sin beber agua. — No saben qué hacer. — Entrando en la clase los alumnos saludan al profesor. — Iré a la ciudad para comprarme algunas camisas. — Pedro no sabe s cuándo ir a la ciudad. *, XIII. 5. ¿Me ves? Te veo. ¿Nos ves? Os veo. ¿Ve usted a Pedro? No le veo. ¿Ven ustedes a Inés? No la vemos. Queremos verla. (La queremos ver.) — ¿Qué me das? Te doy un libro. ¿Qué nos dais? Os damos un libro. ¿Qué quiere dar usted a Pablo? Quiero darle un libro. (Le quiero dar un libro.) ¿Qué quieren v 329

dar ustedes a María? Queremos darles (Le queremos dar) un libro. ¿Qué daremos a nuestros padres? Les daremos libros. — ¿Qué me traes? Te traigo una carta. ¿Qué traes a Eva? Le traigo una carta. ¿Qué traes a los niños? Les traigo unos (algunos) juguetes. — ¿Me quieres? Te quiero. ¿Nos queréis? Os queremos. Todos les (las) quieren. 6. Puedes confiar en mí. ¿Podemos confiar en ellos (en ellas)? Podéis confiar en nosotros (-as). No podéis confiar en él (en ella). — Tú estás sentado enfrente de mí. Nosotros (-as) estamos sentados (-as) enfrente de vosotros (-as). Enfrente de.mí no está sentado nadie. (Nadie está sentado enfrente de mí.) — Esta carta es para ti. Éstas cartas son para nosotros (-as). Esta tarjeta es para mí. Este tele. grama es para ellos (ellas). — El profesor me da el libro a mí. Eva no te escribe la carta a ti. Carlos no nos quiere a nosotros (-as). No le daremos libros a él (a ella). Nadie le invitará a él (a ella). No nos darán sopa a nosotros (-as). — ¿Hablas de mí? Habló de ti. ¿Habláis de nosotros (-as)? Hablamos de vosotros (-as). Hablamos de él (de ella) y no de ellos (dé ellas). — No iré sin ti. No irá sin mí. No quieren ir sin nosotros (-as). No queremos ir sin vosotros (-as). No hago nada sin él (sin ella). No podemos hacer nada sin ellos*" (sin ellas), 7. El reloj acaba de dar las cinco. — Mi- padre acaba de escribir la carta. — ¿Que vais a hacer? Vamos a dar un paseo. — Eva y María acaban de volver de la escuela. — Eva y María van a comer. — Acabo de aprender las palabras y voy á escribir el ejercicio. 8. La campanilla acaba de sonar. Vamos a comer. Dejo de trabajar, la máquina está parada. Me lavo las manos y me apresuro al comedor. Mis camaradas (compañeros) ya están sentados a la mesa. ¡Que os aproveche ! — les digo. — jQue te aproveche! — me contestan. — ¿Es buena hoy la sopa? ¿Os gusta? — Juan dice que la sopa está Insípida. — ¿Me haces el favor de pasarme la sal? Gracias. — No las mejece. — El asado de cerdo mé parece tan sabroso que'se me hace la boca agua. Las patatas fritas son también muy sabrosas. Hoy cenaré en casa. No sé aún qué tendremos de cenar. A las ocho de la noche estaré de nuevo hambriento como un lobo. ' \ XIV.- 3. A mí no me gusta este propósito. — ¿Por qué te aburre a ti ir de compras? — A él (A ella) no le compraremos nada. — A nosotros nos quieren * comprar nuestros padres ropa interior. — ¿A vosotros os gustan estas corbatas? — A ellos (A ellas) no les dan carne. — A usted no le escribirán cartas. — A ustedes les enseñarán los tejidos nuevos. — A mí no me dicen la verdad. — A ti no te falta dinero, i No me compro nada. — No me veo en el espejo. — A ti te com— pras una corbata nueva. — No te ves en la fotografía. — No se quiere comprar (No quiere comprarse) un tejido nuevo. — Mi padre me llama a mí. — ¿Quién te llama a ti? — A él le (A ella la) llama el profesor. — A nosotros nos quieren , nuestros profesores. — A vosotros os no quieren ver nuestros padres. — A ellos no les (A ellas no las) vemos en el cuarto. 4. Hoy mismo tienes que dar el examen. — Juan ha de escribir la carta allí mismo. — Mañana mismo tengo que hablar con él. — He de hablar con él mismo (con ella misma). — Hablamos de ellos mismos (de ellas mismas). — Yo mismo t (Yó misma) no le (la) conozco. — Lo dice él mismo (ella misma). — A sí mismo ' no se compra nada. — Lo mismo da. — A.nosotros nos da lo mismo. — También a ellos (a ellas) les da lo mismo. — A mí me compraré el mismo libro. — Al mismo tiempo me compraré cuadernos también. — Nuestra madfe es la bondad
330

f

misma. — Al comienzo mismo de la lección hablaremos con el señor profesor. — Esta palabra no la comprenden en España mismo (en la España misma). 5. Mañana por la mañana estaré libre porque trabajaré en el turno de la noche. Iré de compras a la ciudad. Tengo que comprar muchas cosas. He de entrar en una perfumería. Tengo que comprarme un jabón de afeitar. A mi mujer le compraré polvos y agua de Colonia. Entraré también én el gran almacén. — ¿Qué desea usted, señor? ¿Me hace el favor de enseñarme unos pañuelos? ¿Le gusta a usted este pañuelo? Este no me gusta. A mí ,me gusta aquél. ¿Cuánto cuesta? No es caro, cuesta sólo doce florines. Pues bien, me quedo con éste. — ¿Cuándo iremos de compras? Hoy mismo. Hoy por lá tarde después de las tres iremos a la ciudad y miraremos los escaparates de las tiendas. ¿Por qué no entra, mos en el gran almacén? Allí también venden los mismos artículos. Yo mismo (Yo misma) prefiero las tiendas de la calle Váci. XV. 4. a) Esto (Éste) es un tejido hermoso. Me lo compro. ¿No quieres comprártelo? Pablo sé lo compra. Nosotros no nos lo compramos. ¿No queréis comprároslo? Ellos "quieren comprárselo. Ellos se lo compran. — Veo camisas nuevas en el escaparate : ¿me hace el favor de enseñármelas? Se las enseñaré a usted en seguida. (Voy a enseñárselas a usted.) Se las recomiendo a usted. Estas camisas te las recomiendo. Os las recomiendo. Se las recomiendo (a él, a ella). — Se las recomiendo (a ellos, a ejlas). Estas camisas el*dependiente me las recomienda. b) Esta clase es muy grande. Trabajo muchísimo. Pedro responderá muy bien. Lo siento mucho. Ya estoy aquí. Él no está aún aquí. Pablo está arriba. Esteban está abajo. El teatro está muy cerca. El cine está muy lejos. Tú hablas claramente. Tú hablas clara y distintamente. Vosotros respondéis cortésmente. • Ellos viven felizmente. Nosotros charlamos alegremente. Sin duda tienes razón.. Veo tejidos en todas partes. Esteban vive aquí en alguna parte. No hallo mi libro en ninguna parte. 5. Carlos ve tejidos hermosos en el escaparate de una tienda. Necesita un traje nuevo y por eso entra en la tienda. Va al mostrador y dice al dependiente: — ¿Me hace el favor de enseñarme algunos (unos) tejidos buenos? — ¿De qué color los desea usted, señor? Tenemos toda clase de tejidos. — Prefiero los tejidos oscuros. — Acabamos de recibir tejidos nuevos, se los enseñaré a usted. ¿Me hace el favor de pasar por aquí? ¿Qué le parece a usted éste? — A mí me gusta. ¿Cuánto cuesta el metro? — Es muy barato : 250 florines. — ¿Qué se le va a hacer? Me quedo con éste. — ¿Cuántos metros corto? — Tres y quince. — Aquí tiene usted la factura. Tenga la bondad de pasar por la caja. XVI. 3. a) Hable usted. Hablen ustedes. Hablemos. Hable Jorge lo que. quiera. — Coma usted. Coman ustedes. Comamos. Coman los niños lo que quieran. — Escriba usted. Escriban ustedes. Escribamos. Escriban los alumnos lo que quieran. — Vaya usted. Venga usted. Déme usted dinero. Duerma usted. — Paguen ustedes. Vivan ustedes, felizmente. Hagan ustedes lo que quieran. — Pongan ustedes los libros en el pupitre. — Tráigannos ustedes sellos (de Correos). — Compremos chocolate a los niños. ^ b) Es necesario que Pablo venga conmigo. — Es menester que mis padres vayan a ver a sus parientes. — Es importante que estéis en casa. — Es posible que Esteban te dé a ti el libro. — Es imposible que (yo) yerre. — Quizá(s) llueva 331

o nieve ya. — j(Ojalá) que sea así I — j Ojalá me vea mi padre! — ¡Ojalá nos oigáisl — | Qué lástima que no podáis hacerlol — Iré a verte antes de que vayas de vacaciones. — Que digan nuestros parientes lo que quieran. 4. a) — Dispénsenme ustedes, señoras, ¿hablan ustedes español? — Sí, señor, somos españolas. — jQué casualidad más dichosal Nosotros somos húngaros pero chapurreamos el español. — ¡ Qué lástima que no comprendamos el húngaro. Estamos aquí ya desde hace una semana en la capital de ustedes, pero no comprendemos (más) que algunas palabras húngaras. — ¿Qué les parece a ustedes nuestra capital? — A nosotros nos gusta mucho. ¿Cuántos millones de habitantes tiene? — Dos millones. Pero permita usted que nos presentemos. Yo soy Jorge Nagy, ingeniero. Mi amigo es Francisco Kiss, médico. — Tanto gusto de conocerles a ustedes. ¡Qué lástima que sea ya tan tarde! Tenemos que despedirnos porque a las siete sale nuestro tren. Que ustedes lo pasen bien. . b) Nuestra madre cumple años mañana. (Mañana nuestra madre tiene su compleaños.) Es necesario que le pongamos un telegrama de felicitación. ¡Qué lástima que (ella) no viva en la capital! De todos modos, uno de estos días iremos a verla, antes de que vayamos de vacaciones. ¡Qué no se nos olvide comprarle chocolate y flores! XVII. 5. Mi tío es un hombrón. — El tío Toñuelo es un solterón. — María es picarona. — Vete corriendito. — Ven callandito. — Inés está cansadita. — La v cajita está en el cajón. , 6. a) Toñuelo y Perico, venid corriendito. Ahora yo tengo que ir al mercado. Mientras tanto poned en orden vuestro cuarto. Toñuelo, traeme la red de compras. Gracias. Á las diez ve(te) a la sucursal de la Cooperativa de Consumos y compra dos kilos de pan fresco. No te olvides de comprar medio kilo de patatas y doscientos , .'gramos de queso. Perico, no seas holgazán y aprende tus lecciones. Toñuelo, ayuda a Perico a escribir los ejercicios. Quedaos en casa y no abráis la puerta a ningún desconocido. Si tenéis hambre, comed pan. b) ¿Quiere usted hacerme un favor? Cierre usted la puerta y abra las ventanas. Tome usted su cuaderno y escriba lo que digo. Siga usted escribiendo. Diga usted en voz alta lo que escribe. Repita, usted. Traduzca usted el texto español. No traduzca esta linea. Levántese usted y vaya a la pizarra. No vuelva aún usted a su sitio. Aprenda usted el texto de memoria. XVIII. 1. Yo estoy leyendo el periódico, tú lee la revista. — Vosotros estáis escribiendo cartas, mientras tanto nosotros comeremos. — ¿A quién trae usted la carta? ¿A mí? No se la traigo a usted sino al tío Toñuelo. A él le traigo también una revista. — ¿Le gusta a usted él asado? No me gusta mucho porque está algo ' insípido. ¿Me hace el favor de pasarme la sal? — Queremos veros. ¿Cuándo podemos is a veros? — Después de las cinco de la tarde nos encontráis siempre en casa. Si venís, traednos flores a nosotros y a nuestros padres. Sabéis que nos gustan mucho.— ¿Dónde están María y Ana? Tengo que hablar con ellas. Espero en. contrarias en casa. Estarán en casa porque acaban de volver; — ¿Qué vas a hacer? Voy a escribir los ejercicios. — ¿No sabes qué hora es ahora? Serán las nueve y media. . • 2. A Juan le escribo una carta, a Pedro le escribo una tarjeta. — ¿Qué tengo que comprarte .a ti en el mercado? A mí cómprame medio kilo de patatas, a la tía Teresa, un kilo de azúcar en polvo. — Mi madre no se compra nada. — A
332*

nosotros no nos compramps nada. — ¿Qué le parece a usted este tejido extranjero? A mí me gusta mucho, pero a mi mujer le gusta más aquel otro. — ¿A vosotros os convienen* estas camisas? A nosotros nos convendrán. — ¿Dónde están los hermanos de usted ? Acaban de volver a casa y están mudándose de ropa. ¿Usted les ya conoce a ellos? Sí, les conozco desde hace medio año. — Hoy mismo tengo que escribir una carta a mis padres. Ahora mismo me voy a Correos y allí mismo escribiré la carta. Al mismo tiempo pondré también un telegrama a mi tía que cumple años mañana. — ¿Cuándo desea usted ir de vacaciones, al comienzo mismo del mes? — A mí me da lo mismo. Porque,todo depende de usted mismo. — Nosotros estudiaremos la misma lengua que vosotros. > 3. ¿Me hace el favor de decirme qué hora es? Siento no poder decírselo a usted pero JIO tengo reloj. — Veo un libro interesante en el escaparate de lá librería : te (se, os, se,) lo compraré. — No sé cuándo llegarán mis parientes de provincias : no nos lo escriben. — ¿Cuándo me escribirás o cuándo me pondrás un telegrama? Después de llegar a Szeged, te lo pondré en seguida. — ¿Desea usted que le enseñe los tejidos huevos? Hágame el favor de.enseñármelos. Este tejido oscuropuedo recomendárselo a usted. Si me lo recomienda usted, tengo que comprármelo. — Debéis hablar'clara y distintamente. — Los obreros trabajan alegremente en la fábrica porque saben que trabajan para sí mismos. 4. Hablemos claramente. — No comamos demasiado. — Escribámoselo. — Perdóneme (Dispénseme) la molestia, -r- Dispénsennos, pero no sabemos dónde está el cuarto de baño. — Deseo que Luis pague su deuda. — Es necesario que trabajemos mejor. — Es imposible que sea ya tan tarde. — Si usted quiere llegar al hotel vaya usted todo derecho por esta calle. — Mis padres me ruegan que les ponga un telegrama cuando voy a verles. — Es menester que haya aquí una estafeta de Correos. — Que ustedes lo, pasen bien. — ¡Vivan los obreros 1 — Quizás venga, quizás se quede en casa. — Que digan lo que quieran. — ¡Ojalá (que) digan la verdad 1 — ¡Qué libro tan interesante ! — ¡Qué sopa tan sabrosa I — ¡ Qué cuartos tan (más) hermosos! 5. ¡Lee! ¡Leed en voz alta ! ¡No leas en. voz baja ! ¡Que lea \ ¡Que lean ^ ¡Lea usted ! ¡Lean ustedes ! — ¡No te marches.! ¡No os marchéis I ¡Que se marche ! ¡Que se marchen 1 — ¡Quédate tranquilo! ¡Quedaos tranquilos I ¡No te quedes en casa 1 ¡No os quedéis en casa 1 ¡ Que Pablo se quede tranquilo I ¡ Que Pablo no se quede en casa ! — Si ves camisas hermosas, cómpratelas. Si veis tejidos buenos, mirad si os convienen. Si ven ustedes abrigos nuevos, cómprenselos. — Si tienes sed, bebe agua. Si tenéis sed, bebed agua. Si tiene usted sed, beba agua. — ¡Cierra la puerta y abre las ventanas 1 ¡Cerrad la puerta y abrid las ventanas I ¡No abras la puerta! ¡No» cerráis las ventanas! XIX. 4. a) el traje comprado, los trajes comprados, el libro vendido, los libros vendidos, la carta escrita, las cartas escritas, lá tarjeta, recibida, las tarjetas recibidas, el trabajo hecho, las ventanas abiertas, las puertas cerradas, los escaparates vistos, los vasos rotos, los platos puestos en la mesa. b) El traje está comprado. Tengo comprado el traje. — El libro está vendido. Tenemos vendidos los libros. — La carta está escrita. Tenéis escrita la carta. c) He abierto la puerta. lias cerrado la ventana. Ha dicho la verdad. Hemos escrito algunas cartas. Habéis hecho los ejercicios. Mis abuelos ya han muerto. Los libros los he puesto en la mesa. Has roto un vaso. María ha visto hermosos escaparates. Hemos vuelto a casa tarde.
' 333 k

Le ayudaré a usted con sumo gusto.000 kilómetros cuadrados. carbón. con todo eso es un país más agrícola que industrial. Eva es también delgadísima (muy delgada). Comí y bebí todo el > 334 . Aquellos cuadros no son tan hermosos como crees. XX. Mien. nuestras fuerzas. Este es el peor tejido. . El sábado por la noche estaba cenando. Dispénsame/ (Excúsame) que te molesto con mi carta pero tengo que explicarte por qué no te llamé ayer por teléfono. y a las cinco y media ya salí de casa para alcanzar el tren de las seis. Eva es tan delgada como Isabel. En la estación mi amigo me recibió con gran alegría. — María es más delgada que Eva'. 4. Bebo poquísimo. (las) aceitunas y (los) vinos de España son famosos en el mundo entero. María es la muchacha "más • delgada de la familia. Has gastado más dinero que yo. — Eva e Isabel no son tan gordas como parece. la tercera sala es la más grande. Hemos leído mucho de Madrid. cobre. Esta calidad es inferior a esa. La primera sala es la más pequeña. No habéis gastado más que treinta florines. porque todo el mundo quería gozar. Por fortuna el viaje no duró largo tiempo. cuánta gente esperaba delante de las taquillas. Mi hermana menor es más pequeña que tú.del tiempo hermoso. XXI. capital de España. mi hermano mayor venía también conmigo. Mediterráneo. Estos cuadros son tan hermosos como aquellos. Ésta es una calidad superior. Estos tejidos son pésimos. 4. Vosotros coméis más que nosotros. Querido amigo . Ahora ya conozco la geografía de España.5. El territorio dé España está atravesado por muchos rjíos. < 5. Allí había mucha gente. — He gastado mucho dinero. Este trabajo es superior g. Los cereales. España está limitada al norte por Francia. al oeste por Portugal. sumamente hermosos). y no lejos de nuestra casa había. Me gustaban no sólo las películas húngaras sino también las extranjeras! Pero no iba solo.al cine. Aquellos cuadros son los más hermosos. Han gastado tantos florines como nosotros. Mi hermano mayor es más grande que yo. Los cuadros de este pintor son hermosísimos (muy hermosos. Luis ha gastado menos dinero que tú. . La superficie de España es casi de 500. 5. Este queso es óptimo. Hoy en la lección (clase) de español el profesor ha hablado de España. Tu pluma es mejor que la mía. Puedes imaginarte. Estos cuadros son hermosos. Hacía (Había) sol. un cine. Esos cuadros son más hermosos. Nuestro tío Toñuelo ha estado ya en Madrid. nos habla mucho de esa hermosa ciudad. cuándo recibí un telegrama de un amigo mío de provincias. al sur y al este por el mar. Subí al tren en el último momento. Ellos han gastado menos que nosotros. Comprábamos (Tomábamos) siempre localidades baratas porque no teñíamos nunca > mucho dinero. ayer por la mañana me levanté a las cinco. ya daba un paseo con Margarita por el parque. En el telegrama me invitaba a la boda de su hija. Pasábamos todo el día al aire libre. Pues bien. a) Cuando iba a la escuela y no tenía más que 18 años. España posee en abundancia hierro. Hemos gastado más de veinte florines. Todos los coches estaban repletos. Este tejido es peor que aquél. Recorrí todo el tren pero no logré hallar un sitio libre. La ventana es más alta que la puerta. El mapa de España está reproducido también en nuestro libro. no llovía y no hacía viento.vJosé es el mejor alumno. b) Hacía un tiempo hermoso. tras mi hermano mayor estaba sentado en un bando en el jardín leyendo (y leía) unos libros. iba a menudo al teatro y. Teníamos tiempo porque era domingo. Me acuerdo que entonces vivíamos todavía con nuestros padres. Eva es menos delgada que María.

— ¿Os divertisteis ayer? Sí. — ¿Qué hora es? Serán las diez. 4. — ¿Por qué no nos lo dijiste? — La revista se la di a Ernesto. Entre. — Habiendo desempeñado bien los actores sus papeles. — Hablo el castellano mejor que lo escribo. luego daré un paseo con mis hijos por el parque municipal. Mis padres sienten no haberos visto. a) Luis me pidió dinero. Edmundo y Ernesto también. XXII. \. Llevaré conmigo la máquina fotográfica y haré la mar de fotos de mis niños. Bailamos hasta la media noche. el violín. ¿Sois vosotros? Somos nosotros. a) Me alegro de poder invitarte a comer. hubo muchos aplausos durante la función. periódico me acostaré. — Eva estudia menos que los otros (las otras). b) Llueve a más y mejor. — Después de mostrar (Después de haber mostrado) mi billete. — ¡Qué lástima haberme levantado tarde! — jQué lástima haberte levantado tarde 1 —. — Fuimos al teatro sin llevar con nosotros los gemelos. — Todos los alumnos rieron.día. Sofía tocó el piano y Edmundo. — ¿Tu viste que esperar mucho? — Quisimos hablar con ellos. Pero mañana por la tarde pasaré por tu casa. — Mis padres sienten veros tan raramente. ¿Se divirtió tu hermana menor? Ella también se divirtió muchísimo. Son ellos (ellas). — Ayer estuvimos en casa. — Hoy hemos recibido más cartas que otras veces. — Habiendo terminado su trabajo los obreros volvieron a casa. y volví a la capital sólo con el último tren. 4. — Habiendo aprendido las palabras nuevas. a) Ayer por la noche me divertí muchísimo. c) ¿Eres tú? Sí. Habrán sido las nueve cuando volví a casa. b) Habiendo terminado el trabajo. Cuando habré dormido a más no poder. compramos localidades para la función de esta tarde. ••335 . entré en el palco. Por eso te he escrito esta tarjeta. Es él (ella). En casa de Blanca hubo una pequeña tertulia. A mí me gusta la música de baile más que la otra. Hasta mañana. — Teniendo ganas de ir a teatro. — Mi abuelo murió en 1959. Sofía. te las mostraré. — En el museo vimos muchas cosas interesantes. — Hablaré con Juan cuando haya vuelto de la fábrica. — Carlos habla más que los otros.' — Mi madre cocina mejor que la tía Teresa. — He trabajado muchísimo. me levantaré. Más tarde pusimos discos de gramófono. — ¿Por qué no vinisteis a vernos? — Esteban trajo consigo su máquina fotográfica. — Mis hermanos fueron al cine. Me alegro de haber pndido invitarte a comer. Cuando habré leído el. — Segm leyendo el texto. — Aprendiendo las palabras nuevas. soy yo. ¿Te salen bien tus fotografías? Muy bien porque yo mismo revelo los rollos de películas. — Habiendo llegado el tren con retraso. — Sentiste no tener tiempo. volví a casa. muchísimo. — Los niños gritan a más y mejor. Cuando habré revelado las fotografías. los invitados estuvieron Julia. — Trabajamos a más no poder (hasta no más). — Durmieron profundamente. b) ¿Qué harás mañana? Mañana será domingo. responderás bien en la escuela.jQué lástima habernos levantado tarde! — jQué lástima haberse levantado tarde! — Después de comer (Después de haber comido) algo fuimos al teatro. XXIII. Ernesto bailó más y mejor que los otros. — ¿Dónde pusisteis el periódico? — No pude escribir la carta. 5. — Hoy me siento mejor que ayer. Esta noche no te llamaré por teléfono porque tengo mucho sueño y quiero irme a la cama temprano. — Tus padres viven ahora más felizmente que antes. responderás bien en la escuela. tuvimos que esperar mucho en la estación.

Ayer fue domingo. — Quisimos hablar con Pablo pero él no estaba en casa. — Ayer respondiste pésimamente en la escuela. — ¿No habéis dormido bastante? — No sé cuándo están abiertos los museos. XXÍV. — Cuándo ayer recibí el telegrama llamé por teléfono a mi hermano mayor y a mi hermana menor. — El profesor ha leído los ejercicios escritos por los alumnos. — Cuando iba a la universidad me interesaba por todo. No siento haber visto la comedia. — El queso que compré ayer era óptimo. Mi abuelo nació en Szeged y murió en Budapest. 2. — ¿Dónde has puesto las cartas escritas? — Hemos resuelto subir al monte. —Nosotros ya tenemos leídas estas revistas. — He mostrado (enseñado) a mi mujer los billetes comprados. Ayer fuimos al teatro donde vimos el reestreno de la pieza de Shakespeare. Lavándome.ro ayer llovió e hizo viento. El teatro estaba repleto. pensaba en la pieza que había visto el sábado por la noche en el Teatro Alegre. — El periódico de hoy no lo he visto entre los periódicos. Por eso hubo muchos aplausos durante toda la función. — Cuando Andrés tenía doce años era un muchacho (niño) pequeño y gordo. La próxima vez no iré solo sino con mi. — Mis padres viven en el piso superior. amigo Paco. — Creo que este trabajo será superior a nuestras fuerzas. A mí me gustó mucho la pieza. — Hoy los niños no se han lavado todavía. Pero es lástima que mí asiento estaba (se hallaba) en un palco. — Mi amigo manda hacer todos sus trajes al sastre. — He dado más de cincuenta florines a mi hermana mayor. — Llegó (Ha llegado) el momento supremo. y también la música les gustó a todos. — Mandé traer azúcar de la tienda. — Anteayer hizo un tiempo hermoso pe. — Ellos son felicísimos. — Yo sé más palabras españolas que tú. Sé que a él también le gustan las piezas buenas. puestos sobre la mesa. — Los alumnos pusieron los cuadernos sobre la mesa. Esteban y yo éramos condiscípulos. Habiendo llevado conmigo los gemelos. Me desperté de excelente humor porque había dormido a más no poder. — Tú tienes los ojos más vivos que María. — He visto los libros comprados. éramos niños tú eras más fuerte que yo. — A mi hermano menor no le he dado má3 que cuarenta florines. — España es un país riquísimo. — Esta camisa es de calidad inferior a la otra. Esta tarde he vuelto tarde a casa de la fábrica. i— El domingo subimos al monte más alto. — Nuestros parientes nos recibieron con suma >' alegría. — Cuando uno quiere divertirse va al teatro o al cine. — El camino era muy largo (larguísimo). i 3. — ¿Por qué no sois tan aplicados como los niños del tío Miguel? — Cuando. La representación alcanzó un gran éxito. — ¿Por qué no viniste el domingo a vernos? — No pude hacer nada. — Inés tiene los cabellos más largos que tú. limpiándome los dientes y peindándome en el cuarto dé baño. lo vi todo bien. 336 . — La lengua española hablada en la América del Sur no se distingue mucho de la lengua hablada en España. 4. — Los ejercicios los tenemos escritos ya. — Tanto valemos cuanto sabemos. Una de las actrices desempeñó su papel con una maestría extraordinaria. La orilla derecha está limitada por las montañas. — El hombre pobre estará contento también con el más mínimo dinero. — Mientras Paco escuchaba la radio yo leía el periódico. — ¿ Cómo era la función? Era óptima (muy buena). porque veo mejor de la platea.5. — Tú estudias menos que yo. — Budapest está dividido en dos partes • por el Danubio. 1. — El sábado por la tarde hice una excursión a las montañas. — En el año pasado el consejo municipal mandó construir muchísimas casas nuevas. Él era el mejor hombre dél mundo. — Te ayudo con sumo gusto.

pero ya es tarde. me llamó por teléfono. — Nu puedes imaginarte lo buenos que son mis padres. — Habiendo ofendido gravemente el bufón al califa. — Después de que nos hubimos vestido. a) Tomaría el sol.Juan habría salido (se habría marchado) de casa. — ¿Me haría el favor de pasarme la sal? — Saldríamos de casa. nos apresuramos a casa. — Siento no haber hablado con José. — Cuando te habrás vestido ven al comedor a desayunarte. pero llueve. — Habríamos podido leer un libro. — Vosotros ya habréis visto la pieza nueva. 5. — Nosotros no sabemos lo difíciles que son estos ejercicios. — María escribió (ha escrito) que los parientes vendrían a vernos. Hace medio año me escribió en su carta que nos invitaría. — Podrían hacer una excursión. dimos un paseo en el parque.. 4. las montañas no eran ya tan hermosas como antes. — Vosotros no veis lo desdichadas que son esas muchachas. — ¿Ha llegado ya el tren? Habrá llegado ya porque son las diez. — Luego que hubo comenzado a llover. — Sentimos no haber visto la pieza nueva. XXV. — Mi mujer estaba muy contenta con los billetes de teatro que yo había recibido del director cultural de la fábrica. nos quedamos en casa. Bailó a más no poder. Viajaríamos por tierra y mar. Ayer recibí el dinero que mis padres me habían mandado. a mi mujer y a mí. — Nuestros padres escribieron que el tío Lodovico saldría para Budapest. entré en la platea. Mi hermano nos escribió que se alegraría mucho de nuestra visita. 3. — Le conté a Pedro lo malo que es el libro. — El rey perdonó al bufón que le había ofendido gravemente. — Vendríais a vernos. pero debéis salir. b) Yo sabía que tú saldrías (te marcharías). c) Juan sabe lo cansada que está Ana. — Cuando habréis recibido mi carta. pero no tengo tiempo. utilizando todos los medios de transporte modernos. -*. fui a verle. éste le condenó a muerte. — ¿Se divirtió Margarita ayer en casa de los Varga? Creo que se divirtió muchísimo.> — Cuando supe que mi amigo estaba enfermo. — ¿Eres tú. — Mi padre trabajó hasta más no poder en la fábrica. — Ayer por la tarde llovió a más y mejor (a más no poder). Nos gustaría mucho ver mundo. — Habiendo visto ya la comedia nueva. Tengo un hermano que vive en la Argentina. — Escribirías una carta a tus padres. responded en seguida. — Tan pronto como mi hermano mayor hubo llegado a la estación. — A ver lo fuertes que son Francisco y Arturo. — Habrán sido las siete y media cuando empezó la función. — ¿Qué trajiste contigo del extranjero? Traje conmigo algunas camisas y unos pares de medias. — Decíais (Dijisteis) que Pepe no tendría tiempo. pero ahora tienes que marcharte. — Excúsame no haberte escrito. — Supimos que nuestros parientes ya habían llegado con el tren de las dos. — Nos divertimos más que vosotros. Quien no le conoce no puede imaginarse lo 22 Spanyol nyelvkönyv — 8614 t ( * *337 . — Habiendo desaparecido la nieve. — Sabíamos que el tren llevaría retraso. — Después de haber entregado (Habiendo entregado) mi abrigo a la encargada del guardarropa. — Decías (Dijiste) que el señor Kiss vendría. — ¡Lo feo que es este cuadro I — ¡Lo bien que habla español tu padre! — ¡Lo que o» habéis reído de nosotros I — ¡En mi vida he visto estatuas tan hermosas! — En su vida ha escuchado una música tan bella. — Ustedes habrían podido tomar el sol. soy yo. — Los niños rieron mucho en el cine. Yo tendría ánimos para subir a un avión» pero mi mujer tendría miedo a viajar por aire. Juan? Sí. pero no quería. — Dormí más profundamente que tú. a pasar unas semanas en su casa.

— Puede ser que ya sea tarde. — Tememos (de) que el tren no llegue puntualmente. — Tú eres el tercero que lo diga. —Negábamos que los niños fuesen (fueran) holgazanes. con tal de que) vengas a verme. d) Llevo dos días sin comer. — Ojala (que) tengas razón. — Es bueno que nuestros padres vivan en Budapest. — Te agradezco que vengas a verme. — Milagro será que nuestros amigos estén en casa. Ana se sienta en un sillón y abre cuidadosamente el sobre. Creo que tu marido se alegra cuando tenga ocasión de viajar. — Pablo dice que está enfermo. 2. — Sé que ya es tarde. cueste lo que cueste. b) Puede ser que tengáis razón. — Me alegro (de) que usted hable español. ¡Venid lo antes posible 1 XXVII. en cuanto que. — Me marcharé (Saldré) apenas (así que. — Diga lo que diga. — El matrimonio Varga está muy contento de que pueda salir para la Argentina. — En mi vida he pensado que saldría para la Argentina. Os prometemos que saldremos para Budapest a condición (de) que paséis por lo menos dos semanas con nosotros. — No nos marchamos sin que hablemos con él. XXVI. — Llevo diez años de profesor en esta escuela. a) Quizá(s) tengas razón. 3. — ¿No hay aquí nadie que hable el francés? — Haré lo que usted quiera. — No negábamos que Margarita 338» . Cuando Ana vio el sobre con los sellos argentinos. — Antes (de) que lea la carta. — Hoy me quedo en casa a condición (de) que (siempre que. me quedaré aquí. — Cuando llegues a la oficina. no le creo. — Mi tío ignora que Ana sea una buena ama de casa. — Nuestros amigos no creen que venga también Pedro. — Es hora (tiempo) de que los niños vuelvan a casa. Mi marido y yo queremos que vengáis a vernos. Es posible que no tengáis bastante dinero. Por eso hemos decidido pagar (que pagaremos) todos vuestros gastos de viaje. — ¿No sabes cuándo llega el cartero? — Sé que viene a las diez. — ¡ Ojalá (que) tuvieses (tuvieras) razón 1 — No sabía qué tiempo hiciese (hiciera) afuera. — Por extraño que parezca. — No negamos que Margarita es holgazana algunas veces. — Quiero escribir a mis padres antes (de) que me marche. — Ocurre (Sucede. — Sea como sea. — Tengo que salir para Szeged. — Consta (Es claro) que te equivocas. La mujer de Juan está hoy muy contenta porque ha recibido una carta de su cuñada. — No sé qué tiempo haga afuera. — Nuestros amigos creen que venimos. Acontece) que el periódico lo traen sólo después de las siete. venga con vosotros? c) Debo (Tengo que) salir de casa aunque llueva. pensó para sí: — ¿Es posible que mi cuñada me escriba una carta? Lleva medio año sin escribir. no me compraré el traje nuevo. Quizá(s) esté enferma. — ¿Cuánto tiempo llevas sin fumar? — Mis parientes ya llevan dos días en Budapest. Dolores escribe entre otras cosas: Ardo de deseos de veros. — Nosotros llevamos trabajando treinta años en esta fábrica. — Sienten que estemos enfermos. dejará de llover. Ana no ha vuelto aún a casa.bueno que es. — Nos iremos a menos que llueva. 2. — No ignoro que Ana es una buena ama de casa. — Negamos que los niños sean holgazanes. — No sé sí viene a las diez o a las once. — Aunque tengo dinero. luego que) venga el cartero. — ¿No lamentáis que yo no . tan pronto como. — Enséñeme usted un libro que sea interesante. — Es (una) lástima que de aquí no oiga la música. En la Argentina se presentarían muchas ocasiones para hablar español (para que uno hable español). a) Quizá(s) Pedro tuviese (tuviera) razón.

¡Era (una) lástima que no tenía maleta ! jOjalá tuviese (tuviera) dinero en la libreta de ahorros I En el caso peor podría acudir a Don Francisco. — Nuestros amigos creían que veníamos. Sería necesario que me comprase (comprara) un traje nuevo. — Nos iríamos a menos que lloviese (lloviera). c) Debí (Tuve que) salir de casa aunque lloviese (lloviera). — No había nadie allí que hablase (hablara) el francés. — Nuestros amigos quisieran venir a vernos. — ¿Pudiera hablar con el señor Kiss? — ¿Pudiéramos ver los tejidos nuevos? b) Era necesario que tuvieseis (tuvierais) razón. — ¿No sabías cuándo venía el cartero? — Sabía que venía a las diez. — Era hora (tiempo) de que los niños volviesen (volvieran) a casa. — Dijese lo que dijese. — El matrimonio Varga estaba muy contento de que pudiese (pudiera) salir para la Argentina. A pesar de eso tendría que gastar mucho dinero para los preparativos del viaje. — Fuese como fuese. — Tenía que salir para Szeged. no me compré el traje nuevo. — Sentían que estuviésemos (estuviéramos) enfermos. Acontecía) que el periódico lo traían sólo depués de las siete. costase lo que costase (costara lo que costara). — (Yo) creía que cuando llegase (llegara) a la oficina. — Don Francisco se fue para que los niños pudiesen (pudieran) estudiar tranquilamente. Superfluo decir. — Quise escribir a mis padres antes (de) que me marchase (marchara). No sabía con certeza (seguramente) si viene a las diez o a las once. — Me quedaría en casa a condición (de) que tú también te quedases (quedaras) aquí. — Sabíamos que era ya tarde. — Quisiera comprar un sombrero. d) ¡Si nuestros padres supieran cuánto trabajamos I — ¡Si vieras cuántos libros tengo I — ¡Si oyerais a Eva lo bien que canta ! — ¡Igual que lo leyese (leyera) en una novela ! — ¡Como si no lo vieses (vieras)! ¡Como si no lo supieran 1 — Parece como si nevase (nevara). Ayer recibí una carta de la América del Sur. Quisiera hablar con 22* 339 . Mi cuñado prometió también que pagaría los gastos del viaje. — No ignoraba que Ana era una buena ama de casa. yo no deseaba verle. — Milagro sería que nuestros amigos estuviesen (estuvieran) en casa. — Le dije a mi padre que yo haría lo que él quisiera. En la carta me rogó que fuera (fuese) a verle. — Margarita fue la tercera que lo dijese (dijera). Me la había escrito mi cuñado. Ocurría (Sucedía. — ¿No sentíais que yo no fuese (fuera) con vosotros? — Sería hora (tiempo) de que aprendieseis (aprendierais) la lección. — ¡Ojalá tuviese (tuviera) yo más tiempo 1 — ¡Ojalá me dijesen (dijeran) la verdad ! — ¡Ojalá vinieseis (vinierais) también vosotros 1 3. dejaría de llover. — No nos marcharíamos sin que hablásemos (habláramos) con él. — Te agradecí que vinieses (vinieras) a verme. — Era (una) lástima que yo no oyese (oyera) la música.era holgazana algunas veces. no le creía. — Me alegraba (de) que María hablase (hablara) español. — Aunque tenía dinero. Me sentía como si (igual que si) estuviese (estuviera) en el séptimo cielo. — Era bueno que nuestros padres viviesen (vivieran) en Budapest. Le rogaría (que) me prestase (prestara) dos mil florines hasta que yo regresase (regresara) de la América del Sur. — Nuestros amigos no creían que viniese (viniera) también Pedro. me alegré mucho que mi cuñado pensase (pensara) en mí. — Constaba (Era claro) que Miguel se equivocaba. — Mi tío ignoraba que Ana fuese (fuera) una buena ama de casa. — Le rogué a mi amigo (que) me enseñase (enseñara) un libro que fuese (fuera) interesante. Estaba claro como dos y dos son cuatro que ocasión tan provechosa no se me presentaría otra vez para ver mundo.

— Si tuvieses (tuvieras) sueño te echarías a dormir (te acostarías). Era bueno que tam' bien vosotros hubierais (hubieseis) venido. — Tú eras el primero (la primera) quien lo dijeras (dijeses). que nos lo prestarais (prestaseis). — Echaría un sueño si tuviese (tuviera) sueño. XXVIII. — ¡Ojalá me hubiera comprado el traje nuevo ! — ¡Ojalá (se) hubieran quedado en casa I — Te escribiría a condición de que tú contestaras (contestases) a mi carta. No afirmamos que Ana haya tenido razón. Tú eras el primero quien lo hubiera dicho. pero él temía de que sus jefes no le concederían seis semanas de vacaciones. 3. — Si hubiésemos (hubiéramos) tenido sueño. Pedro no sabía que yo hubiera (hubiese) estado aquí. Le rogaría (que) me concediese (concediera) seis semana» de vacaciones. nos habríamos (hubiéramos) echado a dormir. Pedro no sabía que yo estuviera (estuviese) aquí. — Si tienes dinero. Espero que tendré un buen asiento en el tren. Estoy contento de que haya logrado arreglarlo todo. no tengo preocupaciones. — Gastaríamos mucho si tuviésemos (tuviéramos) dinero. — Si hubiesen (hubieran) dado un buen programa habríais (hubierais) ido al cine. No afirmamos que Ana hubiera (hubiese) tenido razón. Es bueno que también vosotros hayáis venido. el asunto estaba así. Mi tren sale (saldrá) de la estación del Sur a las seis y cuarenta. gastaba mucho. — ¿ Qué diríamos a Pablo si viniera (viniese)? — Por extraño que pareciera (pareciese). — Pedro no sabe que yo esté aquí. Los bultos los entregaré a un mozo que los llevará en un departamento para no fumadores. XXIX. — Habrías (Hubieras) estudiado más si te hubiese (hubiera) traído mi libro. a) Si tengo dinero. A Juan le agradó que le hubiera invitado a acompañarme. 4. Siento que no hayas tenido tiempo. 340 . te comprarás el abrigo. — Os habríais (hubierais) echado a dormir si hubieseis (hubierais) tenido sueño. — Temíamos que llegáramos (llegásemos) tarde. Todo está preparado ya. — Iríamos al teatro si diesen (dieran) un buen programa. Me he propuesto que del extranjero escribiré muchas cartas y tarjetas a mis conocidos (a mis amigos). hubiera hablado) español? — Me iría (Me marcharía) donde quisieras. Quisiera estar sentado cerca de la ventanilla para poder ver los hermosos paisajes. Sentía que no hubieras (hubieses) tenido tiempo. — No afirmamos que Ana tenga razón. ¡Qué bien que me hayan concedido el pasaporte y los visados necesarios I Siento sólo que mi amigo no pueda acompañarme. — Quizás mi hermano haya tenido razón. b) Puede ser que el tren ya haya llegado. — Si tenía dinero. — Es bueno (Está bien) que también vosotros vengáis. Era bueno que también vosotros vinierais (vinieseis). Mañana por la mañana saldré para el extranjero. — Acaso nuestro amigo se haya marchado ya. — Leeríamos el periódico a condición de.mi jefe también. 3. Sentía que no tuvieras (tuvieses) tiempo. — Podía ser que hubieran perdido el tren. ¡Qué bien que yo haya aprendido algunas palabras en italiano 1 Iré a la estación en un taxi porque tengo (llevo) muchos bultos. — Juan era el último que saliera (saliese) (hubiera salido) del cuarto. — Habríais gastado mucho si hubieseis (nubierais) tenido dinero. — Estudiaría (Estudiara) más si me trajeses (trajeras) tu libro. a) Siento que no tengas tiempo. Pedro no sabe que yo haya estado aquí. — ¿No habéis hallado a ninguno que hablara (hablase. No afirmamos que Ana tuviera (tuviese) razón. ¡ Quién hubiera podido pensar dos meses antes que yo saldría para Roma I Me sentía como si me hubiera (hubiese) tocado la lotería.

vive bien porque cría cerdos (puercos). La tía Teresa lleva sin escribirnos mucha tiempo. — que yo dijera (dijese) a todos que tú no estabas en casa. — Hubieras podido figurarte que para mi padre estoy siempre en casa. Si hiciese (hiciera) sol. — Tú mismo me has rogado. Si dependiese (dependiera) de mí. Sea como sea. Llevomucho tiempo sin leer un buen libro. 1. XXX. — Nosotros preferiríamos hacer un viaje. Temo que 'esté enferma. Ignoro también qué hora seaPuede ser que ya sea tarde. — contestó Pepe. mis hijos no podrían pasar sus vacaciones en su casa. 2. Ayer hablamos. Sería mayo cuando llegamos a Venecia. Si no viviese (viviera) en el campo. No sabíamos que Juan saliese (saliera) para la Argentina. quizás sea el cartero. — No sé cuándo Juan vuelve a casa. — No sabíamos cuándo llegase (llegara) — hubiese (hubiera) llegado — llegaría el tren. • „ 3. Estoy muy contenta de que me traiga una carta. . Es lástima que hoy no haga sol. Puede ser que mi marido hoy vaya a ver a su hermana mayor. Cuando estudiaba en la universidad Pepe y yo vivimos juntos. — Será menester que salgamos para Viena. — Estaba contento de que quedases aquí — te hubieses (hubieras) quedado aquí — te quedarías (quedases. daría un paseo en el jardín. Llaman a la puerta. Si hubiéramos (hubiésemos) tenido másdinero habríamos (hubiéramos) visitado también Sicilia. Mi padre estaba muy contento de que yo estuviese (estuviera) bien y que hubiese (hubiera) pasado al examen. Creo que tiene también un huerto frutal. — Era menester que saliésemos (saliéramos) para Viena. Podéis imaginaros lo furioso que estaba que no había podido hablar con mi padre. No puedes imaginarte lo hermoso que es nuestro jardín.b) Pienso que Pablo escriba (haya escrito. Me sentaré en aquel sillón y empezaré a leer una novela. quedaras) aquí. Por la noche Pepe me relató que mi padre había venido a verme. Aunque se queje siempre de que no tiene dinero. 4. No estaría mal que también nosotros viésemos (viéramos) mundo» 341. En mi vida olvidaré lo interesante que fue un nuestro viaje en Italia. — Estoy contento de que tú te quedes aquí — te hayas quedado aquí. Es fácil que vuelva sólo después de las nueve. — Por fortuna sabía que mi padre había parado en el hotel de la Paz. podría escribirnos más a menudo (con más frecuencia). Me parece que hoy he tra-* bajado bastante. Yo fui al otro cuarto y no oí que llamaban a la puerta. pasaría todo el día en el jardín. — Escribiremos a nuestros padres que ahora estamos aquí — mañana estaremos" en Debrecen — ayer estábamos en Szeged. No creo que sea Juan. — Pensaba que Pablo escribiese (escribiera) — hubiese (hubiera) escrito — escribiría (escribiese. — Habría querido (Hubiera querido) que me hubieses (hubieras) escrito una carta» — No sabemos cuándo llegue — haya llegado — llegará el tren. Así pues fui al hotel para encontrarme con él. — Hace algunos siglos no se sabía que la tierra gira alrededor del sol. Pero quizás. con el amigo de Juan que nos relató que Juan había recibido seis semanas devacaciones. una vez que tenía mucho que estudiar y por eso rogué a Pepe que dijera (dijese) a todos que yo no estaba en casa. Sucedió . porque paraba siempre allí cada vez que venía a Budapest. — Quisiera (Querría) que me escribieses (escribieras) una carta. De allí proseguimos nuestro viaje para Florencia y Roma. — ¿Por qué has dicho que no estaba en casa cuando llegó mi padre? — le preguntó a Pepe. Tú no sabes lo agradable que es con un tiempo semejante estar sentado cerca de la ventanilla en el departamento (compartimiento) del tren rápido y mirar el hermoso paisaje. (acaso) sea mejor que viva en el campo. Siento que no viva en la capital. escribiera) un libro. escribirá) un libro.

— Estos cuadros no se compran. No tuvieron que esperar mucho porque cinco minutos más tarde abrieron las puertas hacia el andén. — No conocemos a las señoras que habéis saludado. 342 . escucharía la radio y leería el libro que había empezado a leer hace algunos días. 4. Después de entregar sus bultos al mozo fueron a la sala de espera. — Estos objetos no se venden. entonces. Era) lástima que la tía Matilde no haya (hubiese. El matrimonio Varga estuvo contento de que el mozo hubiese (hubiera) hallado buenos asientos en un departamento para no fumadores. — A Pedro se le alaba por su bondad. — No conozco a los hombres que están sentados en el primer banco. Por eso decidí quedar(me) en casa. Si no hubiera (hubiese) tenido que escribir (Si no debiera escribir) un informe para mi jefe. Si no fuese (fuera) a la lección de español. Tienes razón. b) Se compra cuadros. — Este ejercicio fue escrito por Juan. — Los cuadernos que me has comprado son gruesos. — La pluma con que escribo no es muy buena. — La tía Teresa estaba acompañada de su marido. Ayer por la mañana me levanté tarde porque estaba cansado y no oí que sonaba el despertador. ¡Ojalá hubiese estudiado mejor el español! ¡Ojalá pudiera (pudiese) llevar consigo a sus hijos I Juan tenía una cierta suma de dinero en el banco. ¿Tú has escrito los ejercicios? Yo no era (fui) tan aplicado como tú.Si tuviésemos (tuviéramos) más dinero. — Los museos se visitan por la mañana. nosotros también podríamos hacer gestiones para obtener los pasaportes. pero no hacía sol y hacía frío. Pero iré a verle mañana. XXXI. ¿Pudiéramos. hubiera) tenido tiempo de ayudarhos. Estoy contento de que lo hayamos preparado todo. yo también habría (hubiera) escrito los ejercicios. — Inés es amada de toda la familia. ¿Está? Sí. a) Esta carta no ha sido traída por el cartero. 4. ¡Qué bien que ya ayer nos hubiéramos (hubiésemos) asegurado un taxi. — Juan no creyó que su hermana mayor le invitarla. señores. — Quisiéramos hablar con el señor director. — Ha llegado la señorita a quien quiero dar mi libro. pero ésta no era bastante para que pagase también los gastos de viaje de sus hijos. Si hubiera (hubiese) hecho un tiempo hermoso. No creo que hayamos olvidado algo. pero está ocupado. — ¿ Qué harías (hicieras) si ahora no tuvieses (tuvieras) que ir a la escuela? Iría a ver a mi cuñado. hablar con su substituto? Hagan ustedes el favor de sentarse. — No conocemos las personas de quienes hablan ustedes. 5. Cuando leyó la caria de su hermana. Creo que tendrá tiempo de recibirles. Juan sentía que sus hijos no hubieran (hubiesen) podido venir a la estación. No sería mal que llegásemos (llegáramos) a la estación con media hora de anticipación. habría (hubiera) hecho una excursión con mis amigos. Así pues eché un sueño y no me levanté que a eso de las diez. a) El libro que ves sobre la mesa es mío. — ¡Quién hubiera podido pensar que tanta gente haría cola delante de las ventanillas ! Los Varga se alegraron de que hubiesen (hubieran) llegado a la estación con media hora de anticipación. Por fortuna era domingo y no tenía que ir a la oficina. 3. — Los buenos alumnos son alabados por todos. El tiempo pasó pronto. eslaba en el séptimo cielo. — No conocemos los asuntos de que hablan ustedes. El libro era tan interesante que no sabía que fuese (fuera) ya tan tarde. (Es. — El alumno con quien he hablado es el hijo de mi amigo. el profesor creería que no me he preparado. — Estas cartas no serán llevadas a (los) Correos por Eva.

— Hoy ya no parará de llover. — Al bajar al piso bajo encontramos a Isabel.NO nos cansamos de admirar los cuadros hermosos. — Escríbeme de lo que quieras. el criticar a otros. Este hombre no era capaz de aprender el holandés. — Habéis hecho bien en ponernos un telegrama. — No se han arrepentido de habernos escrito. — No sabemos cuándo marcharnos. — Por no habernos puesto un telegrama. Ayer en la clase de español nuestro profesor habló de la lengua española. — En vez de tocar el piano lees un libro. fui a echarla al buzón. el escribir cartas. — He venido a fin de (para) hablar contigo. El léxico y la sintaxis del latín vulgar tenía diferencias apreciables con el latín literario usado por los escritores romanos clásicos. le dijo : — Amigo mío. d) Te busca alguien cuyo hermano iba contigo a la escuela. — En el teatro he visto a los hijos de la tía Inés y de la tía Margarita. — María aprende a cocinar. XXXII. — El tren no tardará en llegar. El idioma español es lá continuación del . — Eugenio se metió la carta en el bolsillo sin leerla. — Será mejor llamarles por teléfono. — Hay periódicos cuyos artículos son siempre interesantes. el aprender las palabras nuevas . Él español como idioma nativo es hablado hoy por más de cien millones de hombres en el mundo.b) Pablo es (era) el que me acompañó a la estación. Nos explicó que la lengua hablada por los españoles fue llamada castellana porque fue hablada primeramente en Castilla. no nos sentimos bien. vivo en este pueblo. ¿Quién fue el primero en entrar en el cuarto? 343 . a) Después de escribir la carta. — Era hora de despedirnos. c) Ha llegado la hermana de mi amigo de la cual (del cual) te he hablado mucho. hace ya más de veinte años que estoy aquí. el levantarse tarde . — Si hubiera visto a Ana me habría acercado a ella. — Antes de empezar a leer el libro tengo que llamar por teléfono a Pablo. latín vulgar hablado por los conquistadores romanos. nadie les esperaba a nuestros padres en la estación. — Trataré de hacer (cumplir con) mi deber. con el andar del tiempo . Cuando un compatriota ^paisano) acertó a pasar por el pueblo. b) Celebro (Me alegro de) verte. 4. — A no ir Carlos a la escuela. — Solemos (Estamos acostumbrados a) comer a la una. el leer libros y periódicos. — Anoche leí un libro cuyo título ya no recuerdo (de cuyo título ya no m3 acuerdo). — Son muchos los que hablan el español. — Además de no escribirnos. no puedes figurarte lo tontos que son los hombres con quienes. — Eva era la que me abrió la puerta. — Eran los periódicos y no los libros los que he visto sobre la mesa. — No quiero molestarle (disturbarle) a usted. a las cuales habéis encontrado) por la calle. 2. — Con no estar enfermos. — He aquí los sobres de las cartas de los cuales (de las cuales) te he hablado. al ponerse el sol. — Aprenderemos las palabras hasta saberlas. nuestros amigos tampoco nos llaman por teléfono. — Lo que dices no me interesa. el profesor creería que no se había preparado. el contar cuentos . T. al llegar al mercado . — Te contaré una historia interesante de un andaluz que vivía ya hace veinte años en un pueblecito de Holanda. el saber lenguas . y todavía no entienden ni hablan la lengua española. — Le he traído a usted el libro de cuyo contenido ya he hablado a usted. — Era una delicia el hacer una excursión a las montañas. — Mi amigo me ha invitado a ir con él al cine. 5. con los cuales (con las cuales) os habéis encontrado (a los cuales.

. c) Podrías darme siquiera un vaso de agua. Hay gente que no tiene opinión propia (independiente) y sigue siempre el consejo de los demás. Desde aquel tiempo pasé todos mis exámenes con notas de sobresaliente. estás en un error. Unos les criticaron al labrador y su hijo por llevar el burro sin jinete . — Después de la cena me pondré a leer el libro. — Carlos acaba de salir del cuarto. — Mi hermano mayor estuvo dos años de embajador en Londres. — ¿Por qué no hace usted pintar su habitación? — ¡No se haga usted rogar 1 — El jefe hizo copiar la carta otra vez por la mecanógrafa. — no se puede obrar a gusto de todos. — Mañana estaremos de caza. — Voy a enseñarles a ustedes los tejidos nuevos. Me alegro de haber estudiado bien de niño. 2. Camino del mercado encontraron varios grupos de campesinos. Ejerzo mi profesión desde hace diez años. XXXIII. hijo mío. Está para morir. — Estas cartas están por escribir. — Tres muchachas han venido a felicitarme con sendos ramilletes de flores. He de) confesar que las matemáticas no se me daban bien. — (Siquiera hubiesen estado en casa I — Ni siquiera me ha mirado (No me ha mirado siquiera). Por eso ingresé en la facultad de filología de la universidad. — ¿Dónde está tu padre? Está de viaje. — Después de la comida nos pusimos a estudiar. — Mi tía volvió a escribirme. — Cuando llegué a la escuela los alumnos acabaron de salir de las clases. soñaba con hacerme maquinista ferroviario. — Temo de que habrá que aguardar mucho en la peluquería. — No nos han escrito siquiera una tarjeta. Sabía que podría ingresar en la universidad sólo si me ponía a estudiar con energía y lograba aprobar los exámenes de ingreso. su hijo y de un burro. — ¿Por qué no dejáis de hablar? — Dejaré yo de ser (llamarme) Pedro si eso no es verdad. — Si no te molesto. Me acuerdo que cuando tenía doce años. — Estábamos para marcharnos cuando llegó Juan. Espero que mis hijos cumplirán también con sus deberes y podrán ingresar en la universidad o en la escuela superior. Me interesaba siempre en los trenes. otros criticaron que el hijo estaba montado en el burro y el padre iba a pie. — Si no cumplimos con nuestros deberes no cumpliremos el plan. — dijo el labrador a su hijo. me pongo a tocar el piano. « Si nos disturbáis no acabaremos el trabajo — ni siquiera para las ocho. Debo (Tengo que. a) Acabo de escribir el ejercicio. Si no hubiera estudiado bien. — Si Pablo no tiene cuidado de su pluma (estilográfica) acabará con ella en el curso de un mes. — Lo ves. fueron al mercado en el pueblo vecino. — Si crees que María dice la verdad. — Mi hermano menor iba a escribirme una carta cuando llegó mi telegrama. b) • Hungría abunda en toda clase de frutas.5. — El enfermo no está en su juicio. — Nuestro tío ha vuelto a estar en París. Más tarde ya soñaba con ingresar en la universidad. Acabamos de leer en la escuela un cuento que trata de un labrador. — Terminó por prestarme el libro. — A mis tres hijos les he comprado sendos sombreros. al tercer grupo de campesinos no les gustaba que el padre estaba montado en el burro y el hijo iba a pie. tal vez no tendría colocación. 3. — Al vernos se echaron a reir. El labrador todavía no se atrevía a dejarle a su hijo el cuidado de su casa y de sus tierras porque sabía que su hijo no tenía confianza en sí mismo. Un día. tanto más me interesaba en las lenguas. Ahora trabajo de profesor en una escuela media. — ¿A dónde vais a ir? Vamos al cine a tomar billetes. 344 . — Yo no tengo nunca que aguardar.

XXXV. — el descubrir tierras nuevas es tan fácil como mantener un huevo derecho sobre la punta. — ¿Por qué no sigues durmiendo? Llevo durmiendo ya más de ocho horas. Sabiendo que los sabios portugueses buscaban rutas más cortas para ir a la India. — De niños leímos con mucho gusto el Quijote de Cervantes. se burlaron de mí. — les dije. Esta pieza sigue (siendo) representada en el Teatro Nacional. Nunca podemos olvidar las hazañas de los dos protagonistas de la novela. 3. — Verdad. Muchos días y noches pasaron hasta que uno de los marineros vio la tierra de lo alto del mástil. Hace poco han sido traducidos al húngaro El Sombrero de tres Picos de Pedro Antonio de Álarcon y la novela de Benito Pérez Galdós. Al gobierno de España le hacían falta nuevas minas de oro y por eso me dio tres carabelas. 4. — Cuando entramos en el cuarto Juan y Miguel quedaron callados. Seguían diciendo que el descubrir tierras nuevas no presentaba ninguna dificultad. — Si no logramos tomar un taxi nos veremos obligados a ir a pie a la estación. Mi mayor deseo era llegar a ser un célebre navegante. — En el museo nos quedamos mirando los cuadros de los pintores españoles. • 4. Continuaré tomando la medicina porque me siento todavía enfermo. — Serían (Habrán estado) las once cuando quedé dormido. — contaba Cristóbal Colón a sus amigos. titulada "Zaragoza". Leí todos los libros sobre viajes. — iba a menudo a la orilla del mar para ver los barcos navegando hacia países lejanos. Cuando los sabios supieron que yo quería llegar a la India navegando hacia el oeste. Seguí dormido hasta las siete de la mañana. ¿Qué estás haciendo? Estoy escribiendo una carta a mis padres. Podéis imaginaros lo felices que éramos cuando pudimos poner pie en la tierra tanto tiempo esperada. — Al vernos nuestros amigos quedaron sorprendidos. — Los libros sigan abiertos sobre los pupitres. Recientemente han sido publicadas en revistas en traducción húngara las poesías de Federico García Lorca y de otros poetas españoles. — Tus amigos. Leyendo esos libros iba convenciéndome de que la tierra debe de ser redonda. • 345 . En Hungría por lo general no se conoce bien la literatura española. — Carlos sigue sentado a la mesa leyendo la novela. entre otras la lucha de Don Quijote contra los molinos de viento. Cuando era un niño de ocho años. — No creáis (penséis) que los grandes españoles dieran (diesen) gran importancia a mi descubrimiento.XXXIV. — ¿Tienes ya escrita la traducción? Por no haber recibido de ti una carta me veo engañado. Salimos del puerto de Palos el tres de agosto de 1492. — Esos niños andan ocupados en construir casas. El motivo de eso es que hasta ahora no han sido traducidas muchas obras españolas al húngaro. 3. — En las grandes ciudades los tranvías andan desapareciendo. Además del Quijote descuellan en la literatura española también las obras de otros novelistas. Todo es fácil después de que otro lo haya hecho. — Todos probaron pero ninguno lo consiguió. En Hungría había gente que se ocupaba(n) con gusto en la lengua y literatura española. — María se puso encendida cuando me acerqué a ella. salí para Lisboa para pedir su ayuda en realizar mis planes. — Voy pensando que me equivocaba. — María sigue leyendo su novela. — Nos quedamos mirando el mar azul y las aves que revoloteaban sobre el barco. — Nuestro barco se iba aproximando (iba aproximándose) a la ribera (orilla).llevan esperándote más de una hora y media. Entonces yo machaqué un poco el huevo y lo dejé en equilibrio. — La tía de Margarita se está muriendo. — Nadie sabe cuándo está abierto el Museo Nacional.

¿Es difícil la lengua española? Ahora que ya sabemos algo de esa lengua podemos decirlo sinceramente : el español no es ni más fácil ni más difícil de cualquier otro idioma. El estudio de una lengua no termina con la última lección de un manual. después de un poco de ejercicio seremos capaces de comprender el habla de los españoles y. Pues bien. podemos afirmar que hemos trabajado bien : con ayuda de un diccionario somos capaces de comprender y traducir cualquier texto español. si no queremos olvidar el uso de la lengua tenemos que repasar. de vez en cuando. por decirlo así. Para aprender bien una lengua debemos ocuparnos en ella durante años. cada día. 2. aprovechándonos de toda ocasión para hablar el español.XXXVI. o si necesitamos seguir estudios profesionales o técnicos. pero más tarde cada vez más segura y correctamente. Pero si queremos conocer las obras literarias en el original. dentro de poco nosotros mismos podremos hablar el hermoso idioma castellano. al comienzo lenta y cautamente. Conocemos ya cerca de tres mil palabras españolas. Abarcando con la vista el camino recorrido. ¡continuemos el trabajo empezado ! \ 646 . Este número es bastante para hablar y leer temas no demasiado complicados. estudiándola. la gramática y también las palabras antes estudiadas. tenemos que ampliar nuestros conocimientos aprendiendo con aplicación las palabras desconocidas.

személyében adjuk meg. -hez. . tövis absolutamente teljességgel. = vki. származás abrazar választ (pálgát) . los ~ s a nagyszülők abundancia bőség. odajön acertar (acierto. -re . többes szám(ú főnév) lásd vagy valaki. A főnév nemét (m = masculino hímnemű . oda­ lép. lapján. ragozásuk meg­ található a könyv 309—314. meg-. éppenséggel absoluto önálló abstraído gondolatokba merülve. ~ de (+ inf) éppen az imént (történt vmi) academia akadémia acariciar (-icio) (meg)simogat acaso talán accesible megközelíthető. (téli)kabát abril m április •abrir (abierto) kinyit abrojo csalán.b e .SPANYOL-MAGYAR SZÓTÁR E szótár a Bevezetésben és a 36 leckében előfordult valamennyi spanyol szót tartalmazza. megesik acontecimiento esemény acordarse (me acuerdo) emlékszik vmire (de) 347 . -nél abanico legyező abierto nyitott. ~ a / jegy szedő acompañar (el)kísér aconsejar tanácsot ad (akinek: tárgyeset) acontecer történik. A szótárban használt egyéb rövidítések: ej hat inf f ksz mn nm — = = = = = elöljárószó határozószó infinitivo. / = femenino nőnemű) csak ott jelöljük. ahol kétséget támaszthat. Az -o végű főnév hímnemű. -ba. -ra. dar un ~ megölel abrigar (de) megóv (vmitől) abrigo felöltő. olajbogyó acento hangzás. A spanyol ige főnévi igeneve után zárójelben megtaláljuk az esetleges ragozási sajátosságokat. bővelkedik (amiben : de. en) aburrido unalmas aburrir untat. a + inf) véletlenül tesz vmit acomodado jómódú acomodador m . ~ s e unatkozik acabar befejez. felől acercarse (a) közeledik. en ~ bőven abundante bőséges abundar bőven van. terhére van (akinek: tárgyesel) . -nek . valami a címszót ismétli a (ej) -nak. az -a végű nőnemű l A spanyol ige főnévi igenévi alakja mellett a magyar jelentést a szótárak szo­ kásához híven a kijelentő mód jelen idejének egyes szám 3. odamegy. hang­ súlyozás) acentuación / hangsúly aceptar elfogad acerca de (ej) illetően. bevégez . -höz . nyitva abogado ügyvéd abolengo eredet. = v. főnévi igenév kötőszó melléknév névmás pl = /. -nál. (könnyen) hozzáférhető acceso közeledés acción / cselekedet aceituna olíva. felölel abrazo ölelés . A rendhagyó igéket csillaggal (*) jelöltük meg . a világ­ tól elvonatkozva abuela nagyanya abuelo n a g y a p a . -hoz. vmi = ~ = plural. hanglejtés.

keserűség acto felvonás . algunas néhány alma lélek almacén m áruház . kiváló admirar megcsodál admitir megenged. oda. felhívja figyelmét (akinek. ~ de azonfelül. vidám zaj álbum m album alcanzar elér. ráz agosto augusztus agradable kellemes agradar jólesik. utolér alcoba hálófülke alcohol m alkohol. de ~ rendben van acusado vádlott acusar (de) vádol (vmivel) acusativo tárgyeset adelante előre. felverődik (j»Qítí allá ott. máquina de ~ borotva­ készülék . ké­ sőbb adelgazar lesoványodik además azonfelül. mogorva. más ~ de (ej) -on t S allí ott . másé al = a + el alabar dicsér. eltűr adoptar elfogad adquirir (adquiero) szerez. dott advenimiento trónralépés adverbio határozószó adversario ellenfél advertir (advierto) megjegyez. hálás (akinek: a . amiért: tárgyeset) agradecido hálás agrícola mn földművelő agrio savanyú agua víz aguardar vár (ige) agudeza éleselméjűség. más «. nyer aduana vám(hivatal) adusto szigorú. tetszik agradecer (-ezco) megköszön. en voz alta hangosan altura magasság aludir céloz. ábécé álgebra algebra. actor m színész actriz / színésznő acudir eljön. ~ más még valami(t) alguien valaki algún. ser ~ a szeret. néhány. de ^ környező . tener alquilado bérel alrededor (hat) körül. figyel­ meztet. azonkívül. elszigetel ajedrez m sakk(játék). f fürdővendég 348 agujero lyuk. ~ bien nos hát ahorcar felakaszt ahorro takarékosság. fordul. elszállásolás alquilar bérel. besavanyo. megfojt: vízbe fúl ahora most. számtan algo valami(t) . jabón de ~ borotva­ szappan . ~se borotválkozik aficionado vmit szerető. alguno valaki. folyamodik vkihez (a) acuerdo egyezmény. alemana német alfabeto betűsor. barátságos(an) afectuoso szívélyes afeitar borotvál . por -v egyelőre. hogy ¡adiós! isten veledl adjetivo melléknév admirable csodálatra méltó. en las ~ de vminek a környékén agitar lenget. nyílás ¡ah! ó! ahí ott (a measzólltott személynél) ahogar vízbe fojt. szesz aldea falu aldeana parasztleány aldeano paraszt. estar ~ (a) hozzá van szokva (vmihez) acostumbrar szokott acrimonia érdesség. kissé . ~se (de) dicsekszik (vmivel) alargarse elhúzódik alarma riadó alba hajnal albañil m kőműves alborada hajnal alborear hajnalodik alboroto zajos vidámság. körbe. utal alumna tanulólány alumno tanuló alusión / célzás alzarse felemelkedik.előbb(re). en algún sitio valahol algunos. raktár almendra mandula almendro mandulafa almohada párna alojamiento elhelyezés. ~ de (ej) vmi körül alto magas . tárgyeset) afable nyájas(an). megerősít África Afrika afueras / pl környék.acostarse (me acuesto) lefekszik acostumbrado megszokott. kedvel vmit afirmar állít. falusi alegrarse (de) örül (vminek) alegre vidám alegremente vidáman alegría öröm Alejandro Sándor alemán. valamely. jugar al ~ sakkozik ajeno idegen. kedvelő . megtakarított pénz aire m levegő aislar elkülönít. némi. szellemes mon­ dás agüero jóslat águila sas agüista m.

aragonesa aragóniai árbol m (élő)fa arco ív arder ég. al ~ virradat­ kor. ráadás. alkonyodik . aquella az a aquél. előzetes antes (hat) előbb . aquélla az aquello az aquellos. ráadásul ^ año év apagado tompa. tág(as) andaluz. aquellas azok a aquéllos. sürget aprender megtanul apresurar siettet. tener ~ s bátor aniversario évforduló anoche tegnap este v. vágyódik (ami után: tárgyeset) anillo gyűrű animación / élénkség. hozzáfűz añadidura hozzáfűzés. forgalom animal m á l l a t . zakó americano amerikai amiga barátnő amigo barát amo gazda. előzetesen anterior előbbi. megjelenik apasionado szenvedélyes apenas alig apercibir(se) észrevesz apetito étvágy apetitoso étvágygerjesztő aplauso taps aplazar elhalaszt. elfoglal aprobar (apruebo) megállja helyét. ~ todo mindenekelőtt. eped vmi után (tár gyesét) ante (ej) e l ő t t . megy andén m peron Andrés m András. szerelem amueblado bútorozott Ana Anna anacronismo anakronizmus ananá ananász ancho széles. mielőtt. intelem amor m szeretet. jelentős apreciar . vonszol 349 . gyorsan aprisionar magába zár. con ~ előbb. ~ del Sur DélAmerika americana kabát. elsősorban anteanoche tegnapelőtt este anteayer tegnapelőtt antemano . ¡que os aproveche! váljék egészségetekreI aproximarse közeledik apuesta fogadás apuntar súg aquel. de < innen — ara oltár. hajnalban amarillo sárga ambos. korábban. mind a ketten América Amerika. ambas mind a kettő. lo *~ posible lehetőleg minél előbb . alkony anónimo névtelen anotar feljegyez ansiar (ansio) vágyódik. cipel. el ~ (be)esteledés. ~ que m i e l ő t t . szellem. éjjel anochecer esteledik.megbecsül apremiar szorít. de ~ előre. ~se siet aprisa sietve. rövid történet anfitrión m vendéglátó gazda Angela Angela anhelar óhajt. por -~ tetejébe. mn állati ánimo lélek.ama háziasszony. aquéllas azok aquí i t t . adoma. szeretetre méltó amanecer nappalodik. en ~ s de javára árabe arab Arabia Arábia Aragón m Aragónia aragonés. bátorság . hasznára v a n . színtelen apagar elolt aparador m pohárszék. bejelent añadir hozzátesz. éjjel. halogat aplicación / szorgalom aplicado szorgalmas apoderarse (de) hatalmába kerít (vmit) apostar (apuesto) fogad (amibe: tárgyeset) apoyo segítség. támogatás apreciable észrevehető. letesz (vizsgát) aprovechar (fel)használ. anteanoche tegnapelőtt este v. Endre anécdota / anekdota. ~ de casa a ház úrnője amabilidad / kedvesség amable kedves. előre antiguo régi. gazdasszony. ebédlőszekrény aparato készülék aparecer (-ezco) előtűnik. n y e r . ~ (de) (ej) előtt anticipación / előleg. un año ~ egy évvel ezelőtt.' lángol argelino algíri (Argel m Algír) Argentina Argentina argentino argentin argüir (arguyo) vitatkozik armario szekrény armonioso dallamos arquitecto építész arquitectura építészet arrancar elindul arrastrar maga után húz. cuanto ~ minél előbb . ősi Antonio Anta) Antoñuelo Tóni anual évi anunciar hirdet. -a andalúziai andar jár. ház ura amonestación / intés.

¡arre! gyű te! arrear hajt. lift ascua izzó szén v. . fürdőkád barato olcsó barba szakáll barca csónak barco hajó barriga has. a m i ~ véleményem szerint ¡ay! ó! ó jajl ayer tegnap ayuda segítség ayudar segít (akinek: tárgyeset) azúcar m (f) cukor j ~ en polvo porcukor azul kék . . értesülés. ámulatba ejt asombro csodálat. el ~ kékség. estar ~ figyel Atlántico Atlanti atrás hátra. érdes astro csillagzat. ápol. levesz. (hat) eleget. elintéz arrepentirse (me arrepiento) megbán (amit: de) arriba fent. prestar ~ a ügye) vmire. ütközet batir ver. leemel. fasor averiguar kivizsgál aviador m repülő. bank bandera zászló bandido bandita banquete m bankett bañarse (meg)fürdik baño fürdő . de ~ külvárosi bastante (mn) elegendő . eléggé bastar elég basura szemét. arcszín . ilyen. vissza. kék ég B bachillerato érettségi bailar táncol bailarín m táncos bailarina / táncosnő baile m tánc bajar lemegy. ~ que mihelyt Ásia Ázsia asiento ülőhely. úgy. csillagkép asturiano asztúriai asunto ügy. vagyon. . dolog atar megköt atención / figyelem . ily módon . merészel arroz m rizs arte m művészet articular tagolva ejt articulo cikk. alá balde : en ~ hiába Baleares . figyelmes . még h a . jóllehet. javak . parázs asegurar biztosít asemejar hasonlóvá tesz asesino gyilkos así így. unos días ~ né­ hány nappal előbb atravesar (atravieso) átszel. látvány áspero durva. ámulat aspecto külső. szintén asistir jelen v a n . leenged bajo alacsony. leszáll. muy ~ (nagyon) helyes. rendbe hoz. j ó . pocak barrio külváros . m — jó. habár. < que jóllehet. törődik (akivel: tárgyeset) atentamente figyelmesen atento figyelő. . nógat arreglar kitakarít. las finas atenciones kedves figyelmesség atender megvár. ülés asimismo ugyancsak. . napsütötte asombrado elámult. kiszolgál. átmegy (amin : tárgyeset) atreverse (a + inf) merészel vmit tenni atribuir tulajdonít aula előadóterem aumentarse növekszik. személypoggyász beber iszik becerro tinó Bélgica Belgium bello szép '"bendecir (bendigo) megáld berlinés. fel arriesgarse veszélynek teszi ki magát. fokozódik aumentativo nagyító aun még . üt baúl m (nagy) bőrönd. (elren­ dez . estoy ~ meg va­ gyok lepve. is autobús m autóbusz automático önműködő 350 automóvil m autó autor m szerző auxilio segítség ave / madár avenida út. segít. névelő Arturo Artúr asado sült ascensor m felvonó. cubo de ~ szemetes vödör bata hálóköntös. olyan . las islas ~ a Baleári szigetek banana banán banco pad . rendben van . eso no está ^ ez így nincs rendjén. sem aún még aunque ámbár. ~pues így h á t . pilóta avión m repülőgép aviso hír. részt vesz (ahol: a) asno szamár asoleado napos. házikabát batalla csata. ámulok asombrar elképeszt. berlinesa berlini biblioteca könyvtár bien jól. no ~ még . noha. is . . (ej) alatt.

megveti az ágya­ kat cámara szoba camarada m. útnak ered camisa ing. ékszeráru Blanca Blanka blanco fehér blanquear kimeszel bobo buta v. uram caballo ló cabello hajszál •caber elfér cabeza fej. fűszál cañón m ágyú cañonazo ágyúlövés. utca. en ~ rövid idő alatt. en el — vidéken can m kutya Canarias / pl Kanári szigetek canario kanárimadár. jut. fel­ szolgáló camarote m hajófülke. hacer las ~ s be. támlásszék buzón m levélszekrény. minden egyes.billete m bankjegy. al fin y al <> végeredményben -- cada mindegyik. de ~ dia mindennapi cadena lánc. kis csomag cajón m fiók. en el < útközben. mn mezei campo mező. helyes borla pamacs borracho részeg borrico szamár. vidék. iskolatárs. buta ember bosque m erdő bostezar ásít bota csizma botella üveg bóveda boltozat Brasil m Brazília brazo kar breve rövid. terület. al ~ de végén. bilincs caer (caigo. < de — ahorros takarékpénztár cajetilla kis doboz. múlva. ~se elfárad cantante m. menet­ jegy biografía életrajz bisabuelo dédapa bisiesto szökőbisutería díszmű. ~ de dormir hálóing campanilla csengő campesino falusi ember. fiókos szekrény calaverada ostoba tréfa calcetín m zokni caldo húsleves calidad / minőség caliente meleg califa m kalifa calor m meleg. / énekes(nő) cantar (meg) énekel cántaro. ~. sikátor cama ágy. ágyúzás capaz (de) képes (vmire) capilla kápolna •351 . postaláda C caballeresco lovagi caballero lovag. cantarillo korsó. en ~ de keresésében buscapié m cselfogás buscar keres butaca zsöllye. ~ dia mindennap. kabin cambiar (be)vált. tengo ~ melegem van caluroso forró calvo kopasz. lábbeli calle / út. — ~ de su casa az úton hazafelé ponerse en ~ elindul. m vminek a feje cabildo káptalan cabo vég. cserébe caminar megy. váltás. tenga la ~ de legyen olyan jó bonito csinos. utazás.v. paraszt. caerse (le)esik. estar en ~ divatos bolsillo zseb bombón m praliné bondad / jóság. poggyász (darab) buque m hajó Burdeos m Bordeaux burlarse (de) kinevet. se me hace la ~ agua összefut a nyál a számban bocado falat boda menyegző boga. en ~ viszont. vándorol camino út. föld. gyalogol. kávéház caja láda. kassza. nevet (vkin) burlesco humoros burro szamár busca keresés. estar en ~ ágyban fekszik. belépőjegy. köcsög canto ének(lés) caña nád. caes). ur. por la ~ az utcán callejón m szűk utca. camarero m pincér(nő).muerto meg­ hal café m kávé. f elvtárs. ki)fáraszt. megváltoz­ tat cambio csere. — dormido elalszik. / ~ / teringettét! candente izzó canícula kánikula cansado fáradt cansar (el-. estarse quedando ~ kopa­ szodik calzado cipő. bueno jó buey m ökör bufón m udvari bolond bulbo hagyma bulto csomag. mun­ katárs camarera /. bolond ember boca száj. rövidesen brotar rügyezik Bruselas m Brüsszel buen. salir a pedir de ~ pompásan sikerül. (be)cserél. pénztár. doboz. csúcs.

közelében . nőül ciento száz vesz (akihez. szinte caso eset. itthon . meg­ cartelera plakát. vesz. megért central közép-. fog cazar vadászik .capital m tőke . cielo é g . sár casado nős . <-s de dientes fogkefe cardinal tő. kártyalap cartel m plakát. hirdetőoszlop szűnik cesta kosár cartera pénztárca cartero postás. megszüntet. (tan)óra . rárak közel. cauteloso óvatos cautivo fogoly. központi carabela kisebb vitorláshajó centro közép. elfog cohibición / gátlás cédula igazolvány . f főváros célebre híres capitel m oszlopfő cena vacsora capítulo fejezet cennr vacsorázik caprichoso szeszélyes centavo fillér (a peso Hzázadrésze) captar felfog. sántít celebrar ünnepel. hirdetmény cesar abbahagy. központ. por -« vélet clásico klasszikus " lenül clavo szeg catalán. biztos. rakomány cerca de (ej) mellett. ~ ! hát persze! Castilla Kastília clase / osztály . número ~ tőszámnév cerca közel. ~ que. rabszolga ~ comedor étkezőkocsi caza vadászat coger (cojo) (Je)szed. ügy : a "~ dí miatt cocinero szakács causar okoz. en el ~ a közé­ ¡caramba! teringettétI pen. ~se kefél cárcel / börtön cepillo kefe . en el — de que fel­ cigarro szivar téve. disznó cereales m pl gabonafélék Carlos Károly cerilla gyufa carne / hús cero zérus caro drága cerradura (ajtó) zár carrera (élet)pálya cerrar (cierro) becsuk. cég . bezár carreta szekér cerveza sör carta levé). más ~ közelebb carga teher. no cine m mozi ciruela szilva hacer ningún ~ ügyet sem vet vkire cita találkozó (részes eset) ¡cáspita! teringettét! citarse találkozót beszél meg castaño gesztenyebarna ciudad / város castellano kasztili ai. férjhez megy . előidéz coche m kocsi. por ~ bizto­ san . catalana katalán. mintegy carao hivatal. akit: eon) cierto bizonyos . (nagyon) örül cojo sánta. ~ cama hálókocsi. ha . (hal) cargar megrak. tiszta. spanyol claro világos. hallarse en el ~ de cinco öt abban a helyzetben van.. jcielos! szent égi cien száz en ~ de los Varga Vargáéknál cieno iszap. toda ~~ (de) castillo vár. para el ~ de que arra cinc m cink é az esetre. h a . torzrajz cerciorarse de megbizonyosodik vmíről cariñoso Kedves cerco kör Cari ¡los Karcsi cerdo sertés. szilánk cigarrillo cigaretta casi majdnem. középső. kastély mindenféle. egyidejűség azonossági igazolvány cojear biceg. megül. otra ~ (de) másféle casualidad 1 véletlenség. ciertamente természetesen casco cserép . katalóniai cliente m vevő Catalina Katalin clima m éghajlat club m klub Cataluña Katalónia cobre m réz catálogo árjegyzék cocer (cuezo) főz catedral / székesegyház cocina konyha católico katolikus cocinar főz Cáucaso Kaukázus cocinera szakácsnő causa ok. képes . bicegő 352 . állás . . ~ de papeles papírkosár casa ház . levélhordó cesto kosár. • en ~ otthon. ~ personal személy­ coincidencia egybeesés. közepén carbón m szén cepillar. rakomány cercano közeli caricatura karikatúra. casada' férjezett científico tudományos casar kiházasít casarse egybekel .

étkező comensal m. ahogy(an) . lakoma comienzo kezdet. ~ dia vele conceder engedélyez. fogalom 23 Spanyol nyelvkönyv — 6614 concernir (concierne) illet. sikerül consejero tanácsos consejo tanács conservar megőriz . (meg)számlál contenido tartalom contento megelégedett. ~ de escuela iskolatárs comparación / összehasonlítás comparativo összehasonlító. vélemény. illeti conciencia lelkiismeret. magaslat colocación / elhelyezés. ~ s e al cuello nyakába csimpaszkodik colina domb. ismerős . vmivel kezdi comer eszik comerciante m kereskedő comercio kereskedelem. szerzemény compota befőtt compotera befőttes tányér compra vétel. a ~ de (que) azzal a feltétellel. estoy — de örülök. vidék. vél consolar (consuelo) megvigasztal consonante / mássalhangzó constancia állhatatosság constar (di) áll vmiből. féltétel. megismer conocido ismerős conocimiento ismeretség . megelégedve (amivel. ¿de qué ~ ? milyen színű? columna oszlop comarca m e g y e . köz-. ~ si mintha csak ¿cómo? hogyan? milyen? ¿ ~ está? hogy v a n ? ¿ ~ e s o ? hogy-hogy ? cómodo kényelmes compadecer (-ezco) sajnál. con). többnyire con (ej) -val. grado ~ középfok compartimiento fülke compilar összeállít •complacer kérését teljesíti.col / káposzta cola farok coleccionar gyűjt colega m (munka)társ colgar (cuelgo) (fel)akaszt. en ~ összesen conmigo velem conocer (conozco) ismer. minthogy . en lo que concierne a m i . hogy condicional m feltételes mód . f asztaltárs comenzar (comienzo) kezd (vmit t e n n i : a + iaf). megad concepto gondolat. magába foglal compuesto összetett común közös . fogalmazvány . al — kezdetben como mint. vesz comprender m e g é r t . képez construcción / (fel)építés construir (construyo) épít consultar tanácsot kér (akitől: tárgyeset) consumar véghezvisz. táj combinado kombinát combinar összeállít comedia vígjáték comedor m ebédlő. nevezetes considerar vmilyennek • tekint. amikor. nehéz composición / dolgozat. kezdődik . nyilvánvaló constipado nátha constituir (constituyo) alkot. o-se megmarad considerable tekintélyes. las ~ s vásárolt holmi . cég comestibles m pl élelem cometer elkövet comida ebéd. -vei. amint. összezavar congraciarse (con) kedveltté teszi ma­ gát (vkinél) conjugación / igeragozás conjugar (igét) ragoz conjunto. ~ gris szürke színű. mn fel­ tételes condiscípulo osztálytárs conducir (conduzco) (el)vezet conducta magaviselet conejo nyúl confecciones / pl készruha confesar (confieso) bevall confiar (confío) megbízik vkiben (en) confundir összetéveszt. elmesél. kielégít: ~ s e en örömét leli vmiben complicado bonyolult. . állás colocar elhelyez Colonia Köln . por lo ~ rendszerint. meg-. együttérez (akivel: lárgyeset) compañero társ . vásárlás . világrész continuación / folytatás 353 . rendes. ~ por vmin v. adottság. hogy contestación / felelet. ír de ~ s bevásárol comprar vásárol. kontinentális conlincnle m kontinens. ismeret conque nos hát conquistador m hódító conquistar meghódít conseguir (consigo) elér. válasz contestar felel. agua de /-^ kölni víz colonial gyarmati colonizar gyarmatosít color m szín . a ~ lelkiisme­ retesen concienzudo lelkiismeretes concluir (concluyo) következtet condenar (el)ítél condición / helyzet. válaszol contigo veled continental szárazföldi. . casa de ~ kereskedelmi vállalat v. jelentős. . alkalmazás. de. befejez consumo fogyasztás contaduría elővételi jegypénztár contar (cuento) elmond. mivel. ~ él.

meg­ cuadro kép felel cual. corazón m szív. gondosság. fn cl ~ hátrány. inas cuna bölcső criar tenyészt. bátorság ~ antes minél előbb. az crítica bírálat ellene szóló érv. el-. en ~ que mihelyt. végez criado szolga. teremtés cultivar művel crecer (crezco) nő. siet cubierto teríték. állandóan Cristo Krisztus Cristóbal Kristóf contorno körvonal contra (ej) ellen. con­ cristiano keresztény tinuamente folytonosan. figyelem. <~ si mintha csak. como de < mint cuidadoso gondos — rendesen culebra kígyó cotidiano mindennapi culinario konyha-. pontos cuarto m szoba. conversable barátságos.continuar (continúo) folytat cristalería üvegáru continuo folytonos. vétség cuñado sógor curar meggyógyít crisis / (las crisis) válság 354* . correos m pl posta euatro négy correr fut. kávéskanál corrientemente folyékonyan cuchillo kés cortar vág. meghívott cualquier bármely cooperativa szövetkezet cuando amikor. gondoskodik vmiről costumbre / szokás. óva­ costa tengerpart tosság. tener ~ de costar (cuesta) kerül (amibe: tárgyeset) vigyáz vmire. no tener nada en ~ criticar bírál. négyszögletes convenido megbeszélt. értelmes cosa dolog cuerpo test cosecha termés. elbeszélés corto rövid cuerdo okos. áthúz contratiempo kellemetlenség. számla. kar / mos? hányadika van ma? ¿ ~ s años coronar koronáz. felnevel cuñada sógornő crimen m bűn. befedve correspondencia levelezés (amivel: de) correspondiente megfelelő cubo vödör. kritikus contramaestre m műhelyfőnök crónica krónika contrario ellenkező. negyed. mn befedett. aratás cuestionario kérdőív coser varr cuidado gond. köb. levág cuello nyak Corte / (királyi) udvar cuenta számolás. ráteszi a koronát tiene? hány éves? correcto helyes. pohár ¿cuándo? mikor? copla. tanto más ~ que annál is cordillera hegylánc. szalad. betölt. por el ~ viszont. kocka corrida (de toros) bikaviadal *cubrir befed (amivel: de) corriend(it)o szaporán cucurucho papírzacskó corriente folyó. konyhai creación / alkotás. ~ más minél corbata nyakkendő több(et). dar ~ gondot okoz. / ~ / helyes. fel-. lánchegység inkább. rendben cuchara kanál van cucharilla kiskanál. do ~ . jpech cuaderno füzet convencer (convenzo) meggyőz cuadrado négyzet-. coplilla versike cuanto amennyi. kifogásol de nem ellenzi crítico bíráló. negyedik. la ~ aki. más de la ~ a kelleténél cortesano udvaronc több(et) cortina függöny cuento mese. közvetlen amely conversación / társalgás ¿cuál? (¿cuáles?) melyik? milyen? conversar társalog cualidad / tulajdonság convidado vendég. para ~ amíg copa serleg. tener en ~ szem cortés udvarias előtt tart. corregir (corrijo) kijavít un ~ de kilo negyed kilo correo. mert cordón m zsinór ¿cuánto? mennyi? hány? ¿a ~ s estacoro kórus. el ~ . kitűzött cuadrar megfelel *eonvenir (convengo) megegyezik. megnő culto művelt creer hisz cultural kulturális cría tenyésztés cumpleaños m születésnap criada szolgáló cumplir teljesít. lakás. cronológico időrendi ellenben cruzar keresztez. állandó.

hivatal(i szoba).en elkezd vmit tenni dativo részeshatározó eset datos m pl adat(ok) de (ej) -nak a. túlságosan democracia demokrácia demostrar (demuestro) kimutat demostrativo mutató denominación / elnevezés dentro de fej) ~ o n belül . -ból. -ig deambular andalog debajo de fej) alatt. nyilatkozat 9'J* declarar elvámol. ~ entonces azóta. -bői . -nek a . kijelent. . cuya amelynek a Ch chapucero kontár chapurrear töri a nyelvet chaqueta kabát. ~ de való­ színűleg. dacára despedida búcsú despedirse (me despido) elbúcsúzik desperdicio hulkulék desperezarse nyúj Lózkodik 355. kell . departamento fülke depender függ dependiente m alkalmazott. hiba dejar h a g y . ~. folyamat. es ~ vagyis . ~ de fej) előtt delgado sovány. . a la derecha jobbra . -ről. m jog desagradable kellemetlen desaparecer (-ezco) eltűnik desayunar (se) reggelizik desayuno reggeli .t ó i . . como se debe helyénvaló. -tői. viskó D dama hölgy Danubio Duna daño kár. támad. elhagy. kiszolgáló deporte m sport derecho jobb(oldali). a ~. elvégez. ¿qué hay de ~ ? mi van reggelire ? descalzo mezítláb descansar pihen descanso pihenés descollar (descuello) kimagaslik. ~ hace óta . elintéz despacho iroda. gépkocsivezető choza kunyhó. baj .curiosidad / kíváncsiság . -ú. rendes. dices) mond. rászánja magát décimo tizedik •decir (difjo. a .é . egyenes(en). vizsgát tesz . óhajt desempeñar ellát. ~ un examen vizsgázik. no ~ de f+ inf) folyton tesz vmit del — de + el delante elül. en el ~ del día a nap folyamán cuyo. ó t a . ~ a la calle az utcára nyílik (ablak). döntés declaración / (vám)bevallási ív . szól. tréfa chiva kecske (gida) chocolate m csokoládé chófer m sofőr. das) a d . m kötelesség. kijelen­ té». . nevezetesség. . kitűnik desconocido ismeretlen descubridor m felfedező descubrimiento felfedezés •descubrir (descubierto) felfedez descuidar elhanyagol descuido hanyagság. ~ de f+ inf) abbahagy v m i t . teendő débil gyenge decadencia hanyatlás decena tíz darab decente illő decidirse elhatározza. de . .ű . estar por ~ előtte áll. . zakó charlar cseveg. sürgöny despecho. fecseg Checoeslovaquia Csehszlovákia chico kisfiú . gondatlanság desde (ej) -tói. ~ s e kelet­ kezik. alá deber tartozik . óhaj desesperarse kétségbeesik desgraciado szerencsétlen desistir (de + inf) abbahagy (vmit) despacio lassan despachar elad. hátra van . bizonyára. elintéz deseo kívánság. -ról. csöppség . año de ~ rossz (terméketlen) év •dar (doy. mn kicsi. látnivaló .que ellenére. kiüt (tűz) decoración / díszlet(ezés) dedo ujj defecto fogyatékosság. mn picike chiste m vicc. los ~ a többiek demasiado túl. hacer un « — tanfolyamra jár . ¿ ~ cuándo? mióta ? desdeñar megvet desdichado szerencsétlen desear kíván. tener la curiosidad de kíváncsi(nak lenni) vmire curioso kíváncsi (amire : por) curso tanfolyam . pici Chile m Csile chileno csilei China K í n a . ni que ~ tlcnc ehhez szó sem fér decisión / elhatározás. chino kínai Chipre m Ciprus chiquito kisfiú. vágy. vékony delicia élvezet delinquir (delinco) kihágást követ el demás . árusít. tomar el ~ reggeli­ zik . -ból v a l ó .

despertador m ébresztőóra despertar (despierto) felébreszt; ~sc felébred despierto éber, ébren después (hat) később, azután; jioco ~ kevéssel azután; — de (ej) után; ~ de (que) (ksz) miután destacado kiemelkedő destacarse kiemelkedik, kiválik destrucción f elpusztítás, pusztulás destruir (destruyo) elpusztít, feldúl desván m padlás detallado részletes deteriorar megsért, megrongál determinado határozott detestable utálatos detrás hátul; ^ de mi mögém, mögöt­ tem; un año ~ egy évvel ezelőtt deuda adósság, tartozás devolver (devuelvo, devuelto) visszaad día 7 7 nap; de ~ nappal; en' este ~ 2 * ezen a napon; en pleno ~ fényes nappal; ¡buenos ~ s ! jó napotI diálogo párbeszéd diamante m gyémánt diario mmdfinnapi, mindennapos dibujar rajzol diccionario szótár diciembre m december dicha szerencse; por ~»- szerencsé(m)re dicho, l. decir; m mondás; mn említett; ~~ sea de paso que mellesleg szólva dichoso szerencsés diente m fog diez tíz diferencia különbség, eltérés; nézeteltérés diferente különböző difícil nehéz dificultad / nehézség difundir elterjeszt; ~se elterjed dignidad f méltóság digno méltó diligente szorgalmas diminutivo kicsinyítő dínamo f dinamó dineral m hatalmas pénzösszeg dinero pénz dios (los dioses) isten; ¡gracias a ~ ! hála istennek 1 diptongo kettős magánhangzó diputación f küldöttség dirección f irány directo egyenes director m igazgató; ~ cultural kultúrfelelős dirigir (dirijo) irányít; (meg)címez; intéz (szavakat); ~se a fordul vkihez, megy vhova disco lemez discurrir elgondolkozik, ábrándozik discutir megvitat; vitatkozik

disertación f értekezés disgusto veszekedés, viszály; utálat •disolver (disuelvo; disuclto) felold disparar elsüt, kilő dispensar megbocsát; felment •disponerse (me dispongo; dispuesto) készül (vmit tenni: a -+- inf) disposición f rendelkezés disputar megvitat distinguido disztingvált, előkelő distinguir (dislingo) megkülönböztet; ~se kiemelkedik, kitűnik (amivel: por) distinto különböző, külön(álló); világos, érthető distracción f szórakozottság distraído szórakozott diuturno hosszadalmas diverso különböző, különféle divertirse (me divierto) szórakozik dividir feloszt divino isteni, égi doble kettős, dupla docena tucat doctor m doktor, orvos documento okmány doler (duele) fáj, sajnál dolor m fájdalom domingo vasárnap Domingo Domonkos Don (keresztnév előtt) úr donde ahol; a ~ ahova; de - ~ ahonnan ¿dónde? hol? ¿ a ~ ? hova? ¿de ~ ? honnan? ¿por ~ ? 'merrefelé? doña -né, asszony dormir (duermo) alszik; ~se elalszik dos két, kettő dolar ellát, elhalmoz; megáld dovela boltozatkő drama m színmű, dráma dramático drámai, színműducado arany (pénz) duda kétség; sin ~ kétségtelenül, biz­ tosan; poner en ~ kétségbe von dudar kételkedik dueño tulajdonos, úr, gazda; es usted ~ természetesen! dulce édes; m édesség durante (ej) (ideje) alatt; -on át durar tart (ideig) duro mn kemény; m spanyol pénzegység (5 pezeta) E e és ebrio részeg, -megrészegült (amíioT: de) eclipsar elsötétít, elhomályosít económico takarékos; gazdasági economizar takarékoskodik echar dob, vet, hajít; önt (pohárba); ~ un sueño alszik egyet; ~ del

356*

empleo állásából kidob ; ~ los dien­ tes fogzik ; ~ a llorar sírni k e z d ; ~ medias suelas megtalpal ; ~ humo füstöl; ~ a perder tönkretesz ; ~~ un pitillo elszív egy cigarettát; ~ las cortinas le- v. eléhúzza a függönyt; ~ barriga pocakot ereszt; ~ tierra a fátyolt borít v m i r e ; ~ de ver meg­ lát, észrevesz ; ~ sapos y culebras átkozódik, kígyót-békát rákiált; ~ de menos nélkülöz, hiányol ; ~ s e neki­ lát, vetődik; —se a dormir lefekszik aludni edad / életkor edificar (fel)épít edificio épület Edmundo Ödön eficaz hatékony ¡eh! hejl ejecutar végrehajt, véghezvisz ejemplar példás ejemplo példa ; por ~ például ejercer (ejerzo) gyakorol; folytat, űz (mesterséget) ejercicio gyakorlat ejercitarse gyakorolja magát el (névelő) a, az él m ő elección / választás elegir (elijo) választ, kiválogat elevado magas elogiar magasztal, dicsér ella / ő ellos, ellas ők emancipar önállósít embajador m nagykövet embargo ; sin ~ mégis, ennek ellenére ; sin ~ que annak ellenére, hogy Emerico Imre eminente kiváló emisora adóállomás emoción / izgalom ; felindulás, megin­ dultság empeñarse kötelezi m a g á t ; kitart (ami mellett: én) emperador m császár empezar (empiezo) (el)kezd (amit: a + inf) ; kezdődik empleado alkalmazott, tisztviselő emplear felhasznál, alkalmaz empleo állás, alkalmazás ; használat emprender vállalkozik (amire: tárgyeset) ; ~ un vlnjc útra kel empresa vállalat cn (ej) -ban, -ben ; -ba, - b e ; ~ tres días három nap múlva enamorado szerelmes; estar ~ (a, de) szerelmes (vklbe) enamorar szerelmet ébreszt (akiben: tárgyéul) encadenar láncra ver encarnlriitrKe elindul encantado elbűvölt, elbűvölve

encargado megbízott; ~ del guardar­ ropa ruhatáros encargar megbíz ; ~ s e elvállal, magára vesz encarnado vérvörös encarnar megszemélyesít encendedor m öngyújtó encender (enciendo) meggyújt encendido vérvörös encima fent, felül, rajta ; de ~ fentről, felülről; tener dinero <~~> varr nála pénz encontrar (encuentro) talál, találkozik (akivel: tárgyeset) ; ~ s e van, találja m a g á t ; találkozik (akivel: con) ~ s e bien jól érzi magát encuentro találkozás enemigo ellenség energia energia enero január enfadar bosszant, ingerel ; estar enfadado con haragszik vkire enfermar megbetegszik enfermo b e t e g ; ponerse ~ beteg Jesz, megbetegszik enfrente de (ej) -val szemközt, -val szemben engañar becsap ; ~ s e téved engordar (fel)hízlal; meghízik engrandecerse emelkedik, nagyobbodik enjabonar beszappanoz enojarse (de) bosszankodik (vmi miatt) . megharagszik enorme óriási , Enrique Henrik ensalada saláta ensancharse (ki)terjeszkedik enseguida azonnal, rögtön enseñar m u t a t ; tanít, oktat (amire: entender (entiendo) (meg)ért; ~se ért (amihez: en) ; -~se por sí mismo magától értetődik enterarse értesül entero egész entonces akkor, akkor hát; ekkor; desde ~ azóta entrada bemenet, belépés; bevétel, jövedelem ; el visado de ~ beutazási vízum entrar belép, bemegy (ahova: en) entre (ej) között, közt, közé; ~ ellos maguk közt, köztük entrecruzar keresztbe rak, egymásba fon entregar átad, szentel entretanto ezalatt, azalatt entretenerse (me entretengo) szórakozik (amivel: en) enviar (envío) küld, elküld envolver (envuelvo; envuelto) begön­ gyöl, becsomagol epigrama m epigramma

a + inf)

357

estampilla bélyegző; (Dél-Amerika :) bélyeg estancia birtok, farm (Latin-Amerika' ban) ; szoba ; tartózkodás estanco dohányosbolt estaño ón *estar (átmenetileg) van, t a r t ó z k o d i k ; está bien rendben van estatua szobor este m kelet este, esta ez a ; esta noche ma este, ma éjszaka éste, ésta ez Esteban István estenografía gyorsírás estético esztétikus estilo stílus estilográfica töltőtoll esto ez estómago gyomor estos, estas ezek a éstos, éstas ezek estrecho szűk, szoros estrella csillag estropear megnyomorít, tönkretesz estudiar tanul estudio tanulás, t a n u l m á n y ; dolgozó­ személynél) szoba ése, ésa az ott (a megszólított személynél) estufa kályha esencia lényeg ; esszencia Europa Európa esencial lényeges, szükséges, legfőbb esforzarse (me esfuerzo) iparkodik, eről­ Eva Éva ködik evidente nyilvánvaló eslavo szláv evocar felidéz exacto pontos, precíz esmero gond, gondosság eso az, az ott ; a ~ de las seis hat óra examen m (los exámenes) vizsga examinar megvizsgál, ellenőriz tájban «sos, esas azok a (a megszólított személy­ Excelencia ő kegyelmessége excelente pompás, kiváló nél} ésos, ésas azok ott (a megszólított sze­ excepto que ha csak nem, kivéve mélynél) ha espantoso szörnyű, rettenetes exclamar felkiált, kikiált España Spanyolország ex-compañero volt társ español spanyol : m spanyol nyelv, excursión / k i r á n d u l á s ; hacer una ~ ' spanyol férfi ; en ~ spanyolul kirándul excusa mentség especialista m, / szakember excusar kiment ; bocsánatot kér espectáculo színdarab, előadás espejo tükör exigir (exijo) megkövetel espera várás, várakozás; sala de ~ existencia lét(ezés) váróterem existir van, létezik esperanza remény éxito siker, eredmény esperar vár ; remél expensas / pl költség(ek); a ~ de költespíritu m szellem, lélek ségére, rovására espiritual lelki explicar megmagyaráz esponja szivacs exportación / kivitel, export esposa hitves, feleség extender (extiendo) kiállít; ~ s e kiesquina (utca)sarok terjed estación / évszak ; állomás extranjero külföldi, k ü l - ; m külföld ; estado állapot, helyzet; r a n g ; Estado en el ~ külföldön ; al ~ külföldre állam ; Estados Unidos .Egyesült extrañarse csodálkozik (amin : de) Államok extraño furcsa, különös estafador m szélhámos extraordinario rendkívüli, különleges ; estafeta fiók (hivatal) ; <-~ de Correos en horas ~ a s túlórák alatt postahivatal extraviarse (me extravío) eltéved época időszak, korszak epopeya eposz, hősköltemény equilibrio egyensúly equipaje m poggyász equivocarse téved erigir (erijo) felállít, létesít; tesz vinivé (en) Ernesto Ernő errante bolyongó errar (yerro) téved ; bolyong error m tévedés, hiba esbelto karcsú, nyúlánk escalera lépcső escándalo botrány escapar elszökik, elfut escaparate m kirakat escena jelenet; szín, színpad escoger (escojo) (ki)választ escolar iskolai esconderse elbújik •escribir (escrito) ír escritor m író escritorio íróasztal ; iroda escuehar (meg)hallgat escuela iskola ese, esa az a (a megszólított 358

follaje m lombozat fonda vendéglő, fogadó ; büfé, étterem fábrica gyár fondista m vendéglős, fogadós fabricación / gyártás, készítés fondo fenék, mélység; al ~ a végében fabulista m állatmese-író fontanal (mn) forrás­ fabuloso mesés forma alak, forma ; de todas ~ s min­ fácil könnyű denesetre factura számla formar képez, alkot facultad / fakultás, szak fortuna szerencse, vagyon falso hamis forzoso kényszerű falta h i b a ; hiány, mulasztás; sin ~ fosforera gyufásdoboz foto / (las fotos) ; fotografía fénykép feltétlenül, biztosan, hibátlanul ; hacer ~ kell, szükséges ; por ~ de fotográfico fényképezőfracasar csődöt mond, megbukik mejor jobb híján francamente igazán, valóban faltar hiányzik francés, francesa francia familia család Francia Franciaország famoso híres Franciseo Ferenc fantasía képzelet, ábránd(ozás) franqueo bérmentesítés, portó fardo teher, bála frase / mondat fatalidad / végzetszerűség favor m szívesség, kegy ; por ~ kérem ; frasquito kis üveg ¿me haces el ~ de . . .? leszel szí- frecuencia gyakoriság ; con ~ gyakran *frcir (frío ; frito) zsírban kisüt ves . . . ? frente m front, arcvonal ; / homlok ; favorito kegyelt, kegyenc en ~ de vmivel szemben ; ~ a (ej) fe / hit vmivel szemben febrero február fresco friss felicidad / boldogság felicitación / szerencsekívánat; tele- frío hideg(ség) ; tengo ~ fázom frito sült grama de ~ üdvözlő távirat felicitar kíván (jó ünnepei); gratulál frontera határ fronterizo határos, határ(akinek: tárgyeset) frotar (le)dörzsöl Felipe m Fülöp fruta gyümölcs feliz szerencsés, boldog frutal gyümölcs- ; árbol ~ gyümölcsfa femenino nőnemű, női fruto termés, gyümölcs feo csúnya fuego tűz Fernando Ferdinánd fuente / forrás ferrocarril m vasút fuerte erős festivo ünnepi fuerza erő, erőszak fiado fen) (vmiben) bízó fumador m dohányos, dohányzó fiebre / láz fumar szív, dohányoz fiero kegyetlen, vad fumista m kályhás(mester) fiesta ünnep ; mulat sar? función / (színházi) előadás figura alak, termet ; arc fundar alapít figurarse elképzel furgón m (de equipaje) poggyászkocsi fijarse néz furioso dühös, dühöngő ; heves fijo szilárd, állandó fusil m puska filatelista m, f bélyeggyűjtő fusilazo puskalövés filosofía filozófia fuste m oszloptörzs fin m vég, cél : al ~ végül, a végén, végre ; por ~ végül, végre ; a - «lo futuro jövő, jövő idő ; en el ~ a jövő­ — ben que avégből, hogy ; a ~ e s de végén finca (falusi) birtok, darab föld G fineza figyelmesség fino finom, vékony gala díszruha firmar aláír galgo agár firme szilárd, erős Galicia Galícia (tartomány) ÍÍHICO testi gallardía délcegség flexible hajlékony, rugalmas gallego galíciai flor / virág gallina tyúk florecer (-ezeo) virágzik gana kedv, vágyakozás; toner ~(s) florido virágos, virágzó van kedve; ine cnlran ~ s kedvem florín m forint kerekedik ; si le dará ~ s ha lesz kedve flotilla kis hajóraj

F

359

ganado jószág, állat, marha giintnr ízlik, íze van ; tetszik ; szeret, ganancia nyereség, haszon, előny kedvel ; jólesik ganar keres (pénzt) ; (el)nyer, (kiérde­ giiHlo kedv; ízlés; con (mucho) — mel ; elfoglal, bevesz ; ~se la vida (nagyon) szívesen, (nagy) őrömmel; él vmiből, pénzt keres; ~ a elvesz a < < de todo» mindenki kedvére ; a — vkitől tu ~ ízlésed szerint garganta torok gustoso ízletes garrafa (vizes) palack gas m gáz II gastado elhasználódott gastar költ (pénzt) *habcr (he, habcs) (segédige); bír, gasto kiadás, költség ; los ~ s de viaje birtokol ; << de kell útiköltség habitación / lakás, szoba gato macska habitante m, f lakos gemelos m pl színházi látcső hábito (szerzetesi) ruha general általános ; por lo ~ általában habla / nyelv género nem, fajta; cikk hablar beszél, beszélget; ¡ni ~ ! szó generosidad / bőkezűség sem lehet róla! genovés, genovesa genovai, génuai *haccr (hago; hecho) csinál, tesz; gente / nép, emberek ; mucha ~ sokan ~ frío (calor) hideg (meleg) vaii; geografía földrajz ~ sol süt a nap ; ~ viento fúj a szél ; Gerardo Gellért hace tres días három nappal ezelőtt; germano germán hace poco nemrég, röviddel ezelőtt; gerundio határozói igenév hace mucho már régóta, már régen ; gestión / ügyvitel; lépés(ek); hacer -tat, -tet; ~se lesz vmivé ; ¡qué se le va a ~ 1 mit lehet itt tennil ~es eljár, lépéseket tesz hacia (ej) felé Ginebra Genf hacienda vagyon, földbirtok ; ministro girar forog gloria dicsőség, dicshimnusz de Hacienda pénzügyminiszter glotón m falánk, nagyétkű hacha fejsze, balta gobierno kormány hada tündér, varázslónő golondrina fecske hallar talál : ~se van vhol, találja magát gordo kövér; ponerse ~ meghízik hambre / éhség ; tengo ~ éhes vagyok gorra sapka hambriento éhes gota csepp gracia kedvesség, kegy ; hacer ~ tet­ hárem m hárem szik ; en ~ de vmire való tekintet­ hartarse (de) teleeszi magát, jóllakik (vmivel) tel, kedve szerint, érdekében; ~ s / pl köszönet; muchas ~ s hálásan harto jóllakott; estoy ~ jóllaktam, köszönöm (amit: por); dar las ~ s torkig vagyok megköszön * hasta (ej) -ig; ~ (que) amíg; ~ la grado osztály; fok tarde a délutáni viszontlátásig; gramática nyelvtan j ~ luego! a közeli viszontlátásig! gramo gramm j ~ la vista! a viszontlátásra 1 ~ ma­ gramófono gramofon ñana a holnapi viszontlátásig; (hat) gran, grande nagy; m spanyol nemes sőt; vagy tán grandioso nagyszerű, nagyszabású hay van, vannak ; no ~ nincs, nincse­ granero csűr, magtár nek ; ¿qué ~ de nuevo? mi újság? grano gabona ; szem, mag ; lényeg ; no -w de qué nincs miért; no ~ que nem kell, nem szükséges ; ~ que kell tárgy ; ~ a ~ szemenként hazaña hőstett gratificar megörvendeztet, megjutal­ he van ; ~ aquí itt van, íme ; héteme maz aquí itt vagyok grave súlyos, nehéz hecho tény; esemény griego görög hegemonía hegemónia, uralom gris szürke; ponerse ~ (meg)őszül helada fagy gritar kiált, kiabál helado fagylalt grueso vastag hermana nőtestvér grupo csoport hermano fiútestvér ; los ~ s a testvérek guardarropa m ruhatár ; ruhaszekrény hermoso szép guerra háború guía m (idegen)vezető ; / menetrend ; héroe m hős heroico hősi útikalauz herradura patkó guiar (guío) vezet, irányít 360

herrero kovács(mester) hidalgo nemesember hidropesía vfzkór hiél / epe hierba fű hierro vas ; estufa de ~ vaskályha hija vkinek a leánya hijo vkinek a fia, gyermeke hilado fonás, fonat hilar fon hirviendo forró hispano spanyol historia história ; történet histórico történeti, történelmi hogar m tűzhely hoguera máglya hoja (fa)levél; (papír)lap ¡hola! szervusz! Holanda Hollandia holandés, holandesa holland(i) holgazán, holgazana lusta hombre m ember, férfi; j ~ ! jó emberi öregemi de hiszen 1 hombro váll hondo mély hongo gomba honor m tisztelet honrar megtisztel, kitüntet hora ó r a ; ¿qué ~ es? hány óra van ? a esa ~ akkorára horizonte m láthatár hortaliza zöldség hospital 7 7 kórház 7 hospitalidad / vendéglátás ; dar <> ven•dégül lát hotel 7 7 szálloda 7 hoy ma ; de ~ mai huérfano árva hueso csont huésped m, huéspeda / vendég huevo t o j á s ; ~ pasado por agua lágytojás huir (huyo) menekül, fut humano emberi humo füst humor m kedv, kedély húngaro magyar Hungría Magyarország huracán m orkán I ibérico ibéri, ibériai idea gondolat, eszme ; ötlet ideaÜHta idealista idear tervez, kigondol idéntico azonos, egyforma identidad / (személy)azonosság Idioma m nyelv, idióma iglesia templom ignorar nem tud igual ugyanolyan, egyenlő; mintha csak

~

<l«e

igualdad / egyenlőség ilusión / illúzió, csalódás; hacerse ~ e s áltatja magát ilustre híres, nemes, előkelő imaginarse elképzel imitar utánoz impaciencia türelmetlenség; con ^ türelmetlenül impedir (impido) megakadályoz imperativo felszólító mód imperfecto befejezetlen, folyamatos ; 7 ? folyamatos múlt 7 imperio birodalom, császárság impersonal személytelen •imponerse (me impongo; impuesto) felülkerekedik, úrrá lesz importación / import, behozatal importancia fontosság, jelentőséé importante fontos importar fontos importe m összeg imposible lehetetlen impreciso pontatlan ; nem szabatos impresión / benyomás impresionar hatást gyakorol (amire: tárgyeset) impreso nyomtatvány improbable valószínűtlen ' imprudenza gondatlanság inaccesible elérhetetlen incendio tűzvész inclinarse meghajol incólume ép(en), sértetlen(ül) incomodar zavar, kellemetlen inconveniente alkalmatlan, meg nem felelő ; no tengo ~ részemről nincsen akadálya increíble hihetetlen indecible kimondhatatlan indefinido határozatlan independiente független (amitől: de) indeterminado határozatlan India India indicativo kijelentő ; m kijelentő mód indicio jel indigestión / gyomorrontás individuo egyén, személy indudable kétségtelen indumentaria ruházat industrial ipari Inés / Ágnes inesperado nem remélt, nem várt inevitable elkerülhetetlen infancia gyermekkor infeliz szerencsétlen inferior alacsonyabb ínfimo legalacsonyabb infinitivo főnévi igenév inflamación gyulladás inflexible hajthatatlan ingeniero mérnök inglés, inglesa angol ingresar belép, beiratkozik

361
~-v

inmediato közvetlen, közeli, azonnali inmenso óriási, végtelenül nagy inmortalizar halhatatlanná tesz inocente ártatlan inoportuno alkalmatlan, meg nem felelő inquietarse nyugtalankodik •inscribir (inscrito) beír insigne jeles, kiváló insignificante jelentéktelen insípido ízetlen insistir (en) kitart (vmi mellett), vall (vmit) inspirar belélegez instante 77 pillanat; en un ~ pillanat 7 alatt instrucción / oktatás inteligente okos, értelmes intención / szándék intentar megpróbál, elvállal ; szándé­ kozik interesante érdekes interesarse (por, en) érdeklődik (vmi iránt) interior belső interminable végtelen > internacional nemzetközi 'interrogativo kérdő interrumpir félbeszakít intitularse címet visel, a címe invadir ellep, elözönli invai r m támadó, betolakodó invierno tél; en — télen invitación / meghívás invitado meghívott invitar meghív *ir (voy, vas) megy ; ~ a ver megláto­ gat ;* ~ a ( + inf) rövidesen, nem­ sokára, mindjárt tesz vmit; ~ a ser lesz vmivé ; ~se megy, elmegy Isabel / Erzsébet isla sziget israelita izraelita Italia Olaszország italiano olasz izquierdo bal(oldali); a la ~ a balra J Jabón m szappan jactarse kérkedik (amivel: <io) jaleo zajos vidámság jamás soha (sem) jamón m sonka Japón m Japán jardín m kert jaula ketrec, kalitka jefe m főnök ; igazgató Jerusalén m Jeruzsálem jinete m lovas Jorge m György José m József 362

Joven (Jóvenes) mn fiatal; m fiatal­ ember ; / (serdült.) lány; de ~ mint fiatal, fiatal korában Juan m János Juanu Johanna Judías / pl bab juerga mulatozás, tivornya ; correr una ~ mulat jueves m csütörtök; los ~ minden csütörtökön juez (los jueces) bíró jugar (juego) játszik ; ~ a las cartas kártyázik juguete m játékszer juicio ítélőképesség; bíróság; ítélet Julia Júlia julio július junio június juntamente con -val együtt junto a (ej) mellett, mellé juntos, juntas együtt; egymás mellett(i) justo igazságos, helyes ; úgy van! juventud / ifjúság, fiatalság juzgar megítél; tart vmilyennek K kilo m kiló kilómetro kilométer L la / (névelő) a, a z ; (névmás) őt, azt labrador m paraszt, földműves ladera hegyoldal, lejtő * lado oldal; por este ~ erre(felé); de todos ~ s mindenhonnan; al ~ de (ej) mellett, mellé ladrón m tolvaj, rabló lago tó lamentar sajnál lámpara lámpa lana gyapjú lanar m gyapjús állat langosta sáska lanza lándzsa lanzada lándzsadöfés lanzar dob, hajít; ~se robog, vágtat lápiz m (los lápices) ceruza largo hosszú las / pl (névelő) a, az ; (névmás) őket, azokat lástima kár latin latin latino (mn) latin lavaplatos m tányérmosó lavar mos ; ~sc mosakodik le (névmás) őt, neki; önnek, önt lección / lecke, (tan)óra leche / tej ; café con ~ tejeskávé lechuga fejes saláta

leer olvas Luis 77 Lajos 7 legación / követség lujoso fényűző legar (örökségbe) hagy luna hold legionario légionárius lunes m hétfő ; los ~ minden hétfőn legumbre / főzelék luz / (las luces) fény^; ablak lejos (hat) messze, messzire; ~ de (ej) -tói messze lengua nyelv Ll lento lassú leña tüzelőfa llamada (telefon)hívás león m oroszlán Hamar hív, felhív; kopog; ~-se hivaLeón 7 7 Leó 7 tik, magát nevezi les pl (névmás) őket, nekik ; önöket, llanura síkság önöknek llave / kulcs leso megsértett llegar (meg)érkezik, eljut; ~ tarde későn levantar felemel ; ~ s e felemelkedik, érkezik, elkésik ; ~ a ser lesz, válik felkel; estoy levantado felkeltem, vmivé fenn vagyok llenar megtölt, kitölt; ~se megtelik léxico szótár ; szójegyzék ; lexikon lleno teli (amivel: de) ley / törvény llevar hord, visz, elvisz; ~se elvisz, leyenda legenda, monda magával visz ; llevo sin escribirte liberación / felszabadítás, felszabadulás mucho tiempo már régóta nem írtam libertad / szabadság ; • poner en ~ sza­ neked badlábra helyez llorar sír libra font llover (llueve) esik (eső) libre szabad lluvia eső librería könyvkereskedés lluvioso esős libreta könyvecske; ~ de ahorros takarékkönyvecske M libro könyv machacar kalapál, ver, ü t ; behorpaszt licor m likőr madera fa liebre / nyúl madre / anya ligero könnyű, könnyed madrugada kora reggel lila / orgona limitar határol madrugador, -a korán kelő limón m citrom ' madrugar korán kel madurar érik ; érlel limonada limonádé maestría művészi teljesítmény limosna alamizsna maes ra tanítónő limpiar tisztít, letöröl ; (fogat) mos maestro mester, tanító ; 777 obra maestra 77 línea sor, vonal remekmű, mestermű lírico lírai magnetofónico magnetofónLisboa / Lisszabon magnífico pompás liso lapos ; sima listo ügyes, értelmes; kész, felkészült majestad / felség mal rosszul ; m baj literario irodalmi * maldecir (maldigo ; maldito) átkoz literatura irodalom maldito átkozott lo azt maleta bőrönd lobo farkas malo rossz ; 77 baj 7 localidad / (színházi) ülőhely ; jegy mama / mama, anyuka loco bolond mandar megparancsol; küld ; -tat, -tet locomotora mozdony lograr elér, megkap ; sikerül (ami: inf) manera m ó d ; de ~ que úgyhogy; avégből, hogy ; de esta ~ ily módon ; Londres m London de ninguna ~ semmiképpen sem, torito ; loro papagáj csöppet sem los pl (névmás) őket, azokat ; (névelő) manjar 77 étel, elemózsia 7 mano / kéz lotería lottó(játék) manteca zsír lucrativo jövedelmező mantel m abrosz lucha harc luchar harcol "•mantener (-tengo) tart, megtart, fenn­ luego azonnal, mindjárt; azután, aztán; tart ~ que mihelyt; ~ de miután mantequilla vaj ; pan con ~ vajas­ lugar m hely kenyér

363

otro ~ még egy . ~ por la ~ holnap reggel v. . védjegy marear jelez. kérem meridional déli mérito érdem mes m hónap mesa asztal meseta fennsík metálico fém-. media noche éjfél mediodía m d é l . rak metro méter mezclar kever mezquita mecset mi (az é n ) . szükséges menor kisebb(ik). ezalatt miércoles m szerda Miguel Mihály mii ezer milagro csoda militar m katona millón m millió mina bánya mineral m érc minero bányász ' mínimo legkisebb. bőségesen . jobban . a ~ délben Mediterráneo Földközi (tenger) mejicano mexikói Méjico Mexikó mejor jobb. délelőtt. es la mañana reggel (délelőtt) van mapa m térkép máquina gép maquinista (ferroviario) mozdonyvezető: gépész mar m. en — de közepén. ~ tanto közben. úgy ám masculino hímnemű masticar megrág mástil m árboc matar megöl . ~ que míg ellenben. ~ de todos a legjobb mellizo iker memoria emlékezet. engem. dorong .manual kézi Manuela (női név) mañana reggel. por ~ que jóllehet. . nem többet m i n t . el. ~ de több mint. ~ ' d e vacaciones nyaralni megy Margarita Margit Maria Mária marido férj marinero tengerész marqués m márki. m a g a m n a k . legnagyobb . a ~ gyakran mercado piac mercurio higany merecer (-ezeoj (meg)érdemel : no las merece szóra sem é r d e m e s . m i k ö z b e n . megy. anyaMatilde / Matild matrimonial házassági matrimonio házaspár. menet marchar(se) elindul. la ~ parte de los hombres a leg­ több ember mazo fakalapács. por lo ~ legalább. lo ~ a legkevesebb . legcsekélyebb ministro miniszter . tengo ~ félek (akitől: a) miel / méz miembro tag mientras a m í g . a ~ que ha csak nem menudo . mía (az) enyém mirada tekintet. á t l a g o s . őrgróf marrón gesztenye színű. helyez. idősebb . házasság máximo nagyon nagy. fémből való meter tesz. követ minuto perc mío. de ~ könyv nélkül mencionar (meg)említ menear csóvál menester . délelőtt. para ~ számomra miedo félelem .-m mi . emlékező tehetség. m i egyebet? a ~ y mejor alaposan. tovább . legnagyobb . ~ tarde később . ¿qué ~ ? . ~ el tiempo agyonüti az időt matemáticas / pl mennyiségtan materia a n y a g . elindulás. rengeteg maravilla csoda maravillarse csodálkozik maravilloso csodás marca márka. no ~ que csak . t ö b b é . f tenger. mucho ~ sokkal j o b b ( a n ) . sin ~ ni ~ minden további nélkül. mialatt. la ~ de tengersok. mn közép. ne­ kem mecanógrafa gépírónő mediano közepe» medianoche / éifél. es ~ kell. a ~ nekem . m u t a t marcha elutazás. ~ . ni ~ ni menos pontosan úgy. dar con el ~ kalapáccsal üt me magamat. szemlél. que inkább m i n t . délelőtt. fiatalabb(ik) menos kevesebb . pillantás mirar néz. ~ (que) míg. megnéz 364 . t ö b b e t . la -w a legjobb. hanem más több. . por la ~ reggel. . drap Marruecos m pl Marokkó martes m kedd marzo március mas de. en ~ de ügyében material anyagi materno anyai. (hal) félig. elmegy . lo ~ legfeljebb mayo május maypr nagyobb. a ~ éjfélkor médica orvosnő médico orvos medio m eszköz . holnap : esta ~ ma reggel .

desde "S gyerekkorunk óta gény. tener ~ di értesül vmiről Munich m München notorio közismert municipal városi novedad / újság museo múzeum novela regény música zene novelista m regényíró musical dallamos. tömeg nocturno esti mucho sok . lekek . . a ~ ' de camino > nada semmi(t) . fel-. . de ~ gyerekkorommotivo o k . minket nekünk : mamuela zápfog muerte / halál gunkat. modell naranja narancs moderno modern. nagyon . fiú no nem muchedumbre / sokaság. színvonal del mar muchacha fiatal lány tengerszint muchacho gyerek. tú <• te magad . éjjel ~ s sokan nogal m diófa mudanza költözködés mudarse megváltozik. szülőföldi de ~ que avégből. vitorlázik molesto kellemetlen. feleség nosotros. ni sem . jó. ~ de ropa át.ningún. de todos *~s mindenesetre . hegy nene m kisgyerek montañoso hegyes nervio ideg montar felszáll (amire : en) nervioso ideges monte m hegy nevada hóesés. noche / este. „négyes" irse por el ~ világgá megy noticia h í r . zenei noveno kilencedik mutuo kölcsönös noviembre m november muy nagyon nudo csomó 365 . egymást mujer / asszony. jeles. . lo ~ nacer (nazco) születik ugyanaz . n i . kényelmetlenség navegar hajózik. magunknak. al ~ tiempo ugyanakkor . szerecsen mosca légy nieve / hó . okoz niño gyerek. havazás morder (muerdo) harap nevar (nieva) havazik *morir (muero . semmi mutat niña kislány motivar indokolttá tesz. el ~. todo lo ~ minden momento pillanat. ninguno senki. új naranjo narancsfa modesto szerény narrador m elbeszélő. mesemondó modo mód . nacional nemzeti ~ a mí me da lo <• nekem mindegy nacionalidad / nemzetiség mitad / fele. por este ~ ezért ban. ia misma. las ~ s hóesés mostrador m boltasztal nimbo dicsfény mostrar (muestro) mutat. sokkal. éjjel. ~ más alighogy feleúton nadar úszik moda divat nadie senki (sem) modelo minta. ni sem . los ~ s a gyeremozo pincér. mañana ~ már holnap . a cada ~ minden szükséges holmi pillanatban necesidad / szttkség(let) monarca m egyeduralkodó necesitar szükséges. kiszolgáló. szüksége van monasterio kolostor (amire: tárgyeset) mono m . fiatalember nivel m szint. meg. terhes necesario szükséges . ahora ~ IV most mindjárt. moro mór. notable nevezetes.> mismo maga . terhére van (akinek: navegación / hajózás (árgyeset) navegante m hajós molestia z a v a r á s . por la ~ este. nosotras mi multitud / sokaság nota osztályzat mundo világ. mona / majom negar (niego) (meg)tagad. <-~se vona­ monje m szerzetes kodik monótono egyhangú negro fekete montaña hegység. sem nicaragüense nikaraguai kimúlik nieto unoka -. éjszaka de ~ éjjel. egy sem. sokat. hordár.nombrar (meg)nevez öltözik nombre m név N mudo néma norte m észak nos bennünket. fiú. mint kisgyerek . muerto) : ~se meghal. hogy naturaleza természet mofa gúny nave / (templom)hajó molestar zavar. . . nativo veleszületett. m á r i s . odo el ~ mindenki.

dolgozik obrera munkásnő obrero munkás obscuro sötét obsequiar megajándékoz observación / megfigyeled f observar megfigyel obstáculo akadály obstante . újból nuez / (las nueces) dió número szám nunca sohasem . nyílik (kilátás) oídas... szerep . elrejt ocupado elfoglalt. dar ~ parancsot ad ordenar elrendel ordinal sor. a mienk nuevo ú j . de ~ ismét. mn hivatalos oficina iroda oficio mesterség. de segundo ~ másodrendű . nektek . ~ común közvélemény .nuestro (a m i ) .-nk . tekintet ojo szem óleo olaj •oler (huele) illatozik olor m illat. felajánl . holmi obligado vmixe kényszerült (a) obra mű. / utasítás.. megbánt ofieial m tiszt. nagyon jó oración f mondat orden m rend. soha . pálma(ág) palmera pálmafa palmotear tapsol (örömében) palo fa. munka obrar cselekszik. magatoknak . ~ para bailar tánc­ zenekar os benneteket. poner en ~ rendbe hoz. újabb . titeket. apuka papel m papír. . foglalkozás. no ~ a que (de) annak ellenére •obtener (obtengo) megkap. ~ para cartas levélpapír paquete m csomag . parancs. original eredeti. otro más. elfoglalva ocuparse foglalkozik (amivel: en) ocurrir történik (akivel: a) ocho nyolc odio gyűlölet oeste m nyugat ofender megsért. még egy . opreso) (el)nyom óptimo kiváló. haza paisaje m táj. többi. gondol opinión / vélemény. ~se megfeledkezik . . szag . elnyer. takarít. línea ondulada hullámvonal ópera opera operario (especialista) szakmunkás opereta operett opinar vélekedik. bot paloma galamb pan m kenyér pañuelo zsebkendő papa m pápa papá m papa. valaha O o (kötőszó) vagy obispo püspök objeto tárgy. ¡otra vez! már megint! ~ tanto ugyanannyi ovación / tetszésnyilvánítás oveja juh P Pablo Pál pacer (pazeo) legel. hivatal ofrecer (-ezeo) nyújt. tájkép paisano földi paja szalma pájaro madár pajita szalmaszál palabra szó palacio palota palco páholy palique m csevegés palma tenyér. oldal país m ország . elér ocasión / alkalom occidental nyugati océano óceán octavo nyolcadik octubre m október ocultar eltitkol. a ~ hallomásból *oir (oigo) hall ¡ojalá! bárcsak! ojeada pillantás. par m pár . további. tisztviselő . egymást oscuro sötét otoño ősz . numero ~ sorszámnév oreja fül oriental keleti . se me olvida elfelejtem ondulado hullámos. a ~ s de partján. ~se adódik . egyéb . son de la misma -*/• ugyanazon a véleményen vagyok 366 opio ópium oportuno alkalmas oprimir (oprimido. maga­ tokat. a d . dolog. un chico de ~ pompás fickó orquesta zenekar. jabón de ~ pipereszappan olvidar elfelejt. en ~ ősszel . él paciencia türelem Paco Feri padre m apa pagador m fizető pagar fizet página lap. hullám. partjain oro arany. en el ~ eredetiben orilla p a r t . újabb . no ~ mégis .

~ dentífrica fogkrém pastelería cukrászda patata burgonya. en esta ~ ezen a falon pareja pár paréntesis m zárójel parienta rokon (nő) pariente m rokon parlamento képviselőház. de ~ kicsikoromban perder (pierdo) elvesz(í)t pérdida elvesztés perdido elveszett. üt peinar (meg)fósül. ~ac (mcg)fésülködík peine m fésű película film pelo haj. (rá)ragad . ~ las once tizenegy órára . szőr pena fáradozás. átutazás .gyalog . (ide-. a ~ de -tói kezdve. y ~ és tfoég vala­ mennyi ple m láb . követel (akitől: tárgyeset) Pedro Péter peuar (rá)ragaszt. a ~. krumpli patio színházi földszint. ¡que usted lo pase bien! minden jót! pasear s é t á l t a t : ~ s e fel-alá sétál paseo séta . a mí me parece nekem az a véleményem . fájdalom. a ~ de (que) ellenére. ~ por aquí idejön. el ~ a leg­ rosszabb Pepe Jóska. dacára peseta. legrosszabb peso súly. dar un ~ sétát tesz. megrögzött perdón m megbocsátás. ~ que avégből. estar de ~ áll. hogy parada megálló(hely) parado munkanélküli paraíso paradicsom parar megállít. óta pasado m ú l t . azonban. ~ si de hiszen perrera kutyaketrec perrieo kiskutya perro kutya persequir (persiqo) üldöz. ~ s e megáll . liget 7 párrafo paragrafus. en ~ különösen. megjelenik . fáj nekem. al < de lábánál. szomorúság. kiváló perfumería illatszerbolt Perico Peti periódico újság perla gyöngy permanecer (-ezco) marad permiso engedély permitir megenged (amit: de + inf) pero de. átkelés pasaporte m útlevél pasar elhalad . ~ s e hasonlít (egymáshoz). megáll. átmegy. ráerősít. en alguna ~ valahol. főleg particularmente különösen partido p á r t partir kiindul.para (ej) -ért. sajnálom penetrante átható. mély penetrar behatol península félsziget penoso fáradságos pensamiento gondolat pensar (pienso) gondol (amire: en) . de ~ sétálva. távlat perspicaz éleseszű persuadir meggyőz pertenecer (-ezco) tartozik (ahova: a) Perú 1m Peru pesar nyom. Józsi pequeño kicsi. do ~ s a cabeza — tetŐLŐI talpig pierna lábszár pieza darab 3G7 . megkegyelmezés perdonar megbocsát perenne tartós perezoso lusta perfecto befejezett. estar parado vesztegel pardo barna parecer (-czco) tűnik. teher. tomar a ~ s megszívlel pedazo darab pedir (pido) kér. tetszik. séta közben pasivo szenvedő paso lépés . belső udvar pausa szünet pavimento padló . en (por) ninguna ~ sehol . sétál . pézo (délamerikai pénzeguség) Petra (női név) pez m (los peces) hal piano zongora picaresco kópépieuro huncut. látszik. szándékozik peor rosszabb . történik . rosszabbul. számára . odamegy . kis . ~ mañana holnapután pasaje m hajóút. kópé pieo csőr. pezeta pésimo nagyon rossz . parlament paro forzoso munkamegszüntetés parque 7 7 park. eltölt. kövezet paz / béke pecho mell. sección de ~~ személyzeti osztály perspectiva perspektíva. személyes. en (por) todas ~ s mindenütt. ~s5 magában . bejár . bánat. súlya van pesar 2 . nem hagy békén persona személy personaje m személy. ~ por betér vhova . mindenfelé participio múlt idejű melléknévi igenév particular különleges. megszáll. oda)nyújt. tökéletes. dar un ~ lépési tesz pasta paszta . csúcs . me da ~ bánt engem. fejezet. elmúlik . m vélemény pared / f a l . személyes . szereplő personal személyi. bekezdés parroquiano (törzs)vendég parte / rész.

pila dézsa. ~ él. keresztül. -ból. r a k á s . no se puede nem lehet. ~ ella érte . hamarosan poder (puedo) -hat. felkészül preparativos m pl előkészületek preposición / elöljárószó presencia jelenlét presenciar jelen van (ahol: tárgyeset) presentar b e m u t a t . ~ la mesa megterít. de cuatro ~ s négyemeletes pitillo cigaretta pizarra (fali)tábla pizca kevéske. portero m házfelügyelő. először. nyújt. . ni ~ de egy csepp sem ' plan m terv planta növény plantón m facsemete plata ezüst piatea (színházi) földszint platillo kistányér plato tányér. nem szabad . ~ un telegrama sürgönyt ad fel . -bői . ~ s pl púder pollito csibe pollo csirke pompa pompa •poner (pongo. v é g e t t . ~ eso ezért. en ~ de után. költészet poeta 7 ? költő 7 policía rendőrség polvera púdertartó polvo por . van neki posesivo birtokos posibilidad / lehetőség posible lehetséges positivo pozitív . m múlt idő primavera tavasz . megjelenik. en ~ tavasszal primaveral tavaszi primeramente először (is) primero első . á t n y ú j t . . magatartás procurar szerez prodigioso csodás 368 . ~ s e elő­ készül. inkább akar pregunta kérdés preguntar kérdez (akitől: a) premiar megjutalmaz prenda ruhadarab . előbb primo unokatestvér princesa hercegkisasszony.é r t . elv prisa sietség. hercegnő principal főprincipiar kezdődik principio k e z d e t . pontos preferir (prefiero) jobban szeret. hogy nem . m jelen idő preso fogoly. feltesz. darse ~ s i e t . érsek.h e t . -on át. ~ s e odaáll . érték precisamente pontosan. rak . m u t a t ­ kozik. avégből. un ~ egy (egész) keveset por (ej) által. a ~~ versenyezve egymással pormenor m részlet. grado ~ alapfok postai postai posteridad / utókor postrero utolsó práctica gyakorlat práctico gyakorlati(as) precedente előző precio ár. ~ en escena színre visz. dentro de ~ rövidesen. (lámpaj­ elem pildora pirula pingüe kövér pintar fest pinto tarka pintor m festő pintoresco festői pintura festészet pipa pipa pirata kalóz piso emelet. helyez. sumo • — pápa poquito kevéske. mögött poseer birtokol. hogy portiiinoricdiiM m erszény portarse viselkedik portera / . miatt. r é v é n . demasiado de ~ túlságosan gyorsan prisionero fogoly privación / nélkülözés pro 7 7 előny. fontos. felvesz . zálog preocupación / gond preocuparse nyugtalankodik preparar elkészít. letartóztatott prestar kölcsönöz . ~ s e a ( + inf) elkezd vmit tenni pontífice /77 püspök. ad pretérito elmúlt . tengo ~ sietek . előkészít. teljes plomo ólom pluma toll plural m többes szám pluscuamperfecto régmúlt población / lakosság. ¿ ~ qué? miért ? porción f adag porfía. ~ de pie feláll . halom. apróság porque m e r t . adódik. tál plaza tér plazo határidő pleno teli. por ~ kis híja. kínálkozik presente jelen . ~ s e bemutat­ kozik . éppen preciso szükséges. népesség pobre szegény poco kevés . a mellette szóló érv 7 probar (pruebo) (fel)próbál proceder m eljárás. ka­ pus Portugal m Portugália porvenir m jövő pos . a más no — végkimerülésig poema m (hosszabb elbeszélő) költemény poesía költemény. ~ difi­ cultad nehézséggel jár . puesto) tesz. bír.

de ~s vidéki. akit. más ~ korábban. sacar ~ hasznot húz provechoso jövedelmező provenzal provanszi provincia vidék. a ~ jókor. tengo ~ igazam van. falu. gally rémülete m virágcsokor rápido gyors rapto roham. kedves queso sajt quien aki ¿quién? ¿quiénes? ki? kik? quimera agyrém química vegytan. akiket. műsor. kémia químico m vegyész. hogy. ¿cuándo entrarás en ~ ? mikor jön már meg az eszed ? 369 . küszöbön álló proyección / vetítés. előadás proyectar vetít púa tüske público nyilvános. nos. no tengo < nincs iga­ — zam . közpueblo nép . ~ satisfecho meg van elégedve quehacer m dolog. szeret querido szeretett. sáv. hagy. amelyet. a <--' de -val kapcsolatban prosa próza protagonista m. düh racimo szőlőfürt radio / rádió radiorreceptor m rádió vevőkészülék rama ág. mondat propósito terv. rövidesen puntual pontos. elragadás raro ritka. el ^ az aki. munka. hogy. szándék. disznó puerta ajtó. napirend progreso haladás. un ~ egy darabig. egy ideig. igazság. mint. amelyeket . város . ~se eltörik quedar(se) marad. 15 nap quinto ötödik quitar(se) levet quizá (s) talán R rabia veszettség. falta de <» • pontatlanság • puño ököl puñetazo ökölcsapás pupila szembogár. amelyek . ~ de la calle kapu puerto kikötő. ~se dormido elalszik . tan ~ que mihelyt. mindjárt. ~ bien hát akkor. vonal razón / értelem.. mn vegyi quincena két hét. un ~ egy kis ideig rato. elszórt. helyes 24 Spanyol nyelvkönyv — 8014 puntualidad / pontosság. rablás. (ksz) hogy. ~ no semmint ¿qufc? mi? mit? melyik? milyen? mely(ek)? ¿ ~ es usted? mi a foglalkozása ? quebrar (quiebro) eltör. nos hát pulmón m tüdő pulmonía tüdőgyulladás punta vminek a hegye punto pont. ~ de biblioteca könyvmoly raya cslk. kapu. amely. szór­ ványos rascar vakar. teendő quejarse panaszkodik (ami miatt: de) quemar eléget querer (quiero) akar. ya lo veremos ~ mindjárt meglátjuk . salir del ~ kifut a ki­ kötőből pues hát. estar en ~ de azon van. / (regény)hős. akik. vidékről próximo közeli. propuesto) javasol proporcionar szerez proposición / javaslat. drága. lakosság puente m híd puerco sertés.producción / termelés. tartomány. említ propagar terjeszt propina borravaló propio saját. hogy el ne felejtsem . (a) ~ avégből. (hat) nemsokára. különleges. (hat) éppen(séggel) •proponer (-pongo . ~se con megtart vmit. ¡hasta ~ ! a mielőbbi viszontlátásra! pronunciar kiejt. café ~ feketekávé Q que (névmás) aki. helység. írópolc puro tiszta. kapar rastro nyom rata patkány ratito. ok. a lehető leggyorsabban. szem pupitre m iskolapad. en ~ pontosan. termesztés producir (-uzeo) termel producto termék J proeza hőstett ' profesión / foglalkozás profesor m tanár profesora tanárnő profeta m próféta profundo* mély programa m program. lo más ~ posible minél előbb. largo ~ sokáig ratón m egér. hacer buenos <~s szépen halad promesa ígéret prometer (meg)ígér promisión / ígéret pronombre m névmás pronto mn gyors. főszereplő protestar tiltakozik provecho haszon .

végigfut I recuerdo emlék rechinar csikorog. helyét betölti (amivel: por) reestreno felújítás referir (refiero) elmond. vonatkozó relato elbeszélés . en ~ rendben regresar visszamegy. képvisel reproducir (-uzeo) ábrázol. kíván rescatar kivált reservar fenntart.real m 25 céntimo . ~ interior alsó fehérnemű rosa rózsa. szabály. rendbe hoz repasar átnéz. megszerkeszt redondo kerek. viszonylagos. lebeg rey m király ribera part. '««se eltörik. kutat recetar/orvosságot ír elő (akinek : tárgy­ eset) recibir kap recoger (recojo) begyűjt. partvidék rico gazdag rimado rimes rincón m sarok. felsorol relativo aránylagos. nem fogad el •resolver (resuelvo . mn királyi realismo realizmus realista realista realizar megvalósít rebaño csorda. visszája. ~ blanca fehérnemű . resuelto) elhatároz . megreped ropa ruha . tiszteletben tart respirar belélegez . ~se vonatkozik vmire refinado kifinomult reflexivo visszaható refrán m közmondás regalar ajándékoz regalo ajándék regatear alkuszik región / vidék. nyikorog red / háló. gömbölyű reemplazar helyettesít. arat recomendar (recomiendo) ajánl reconocer (-ozco) felismer (amiről: por) reconquista visszahódítás recordar (recuerdo) emlékeztet. ríes) nevet relámpago villám relampaguear villámlik relatar elmond. gyógyszer remendar (remiendo) kijavít. azonnal repetir (repito) el-. ~ de compras piaci háló redactar fogalmaz. szöglet río folyó riqueza gazdagság. bemutat. rózsaszín rosal m rózsabokor rubio szőke rueda kerék . repaso ismétlés repente hirtelen. táj registro (vám)vizsgálat regla vonalzó . rabol rodear körülvesz rogar (ruego) (meg)kér rojo piros. a többi resumir összefoglal retardar (le)lassít retraso késés . mégszokott j tűrhető reina királynő reinar uralkodik reino királyság *reir(se) (río. átismétel 370. félretesz resistir ellenáll. viszonyító. elbeszél. elbeszél. ~ de torre toronyóra rellenar kitölt remar evez remediar helyrehoz. terület. szív responder felel. de ~ hirtelenül. leleplez revés m hátoldal. válasz restaurante m vendéglő resto maradék. elszakad. elszakít. (meg)fejt respetar tekintetbe vesz. közöl requerir (requiero) követel. maradvány. poner de ~ ki­ emel reloj m óra. vörös rollo tekercs romance m románc romano római romanticismo romanticizmus •romper (roto) eltör. hazatér regreso visszatérés regular szabályos. llevar media hora de ~ fél órát késik retratarse lefényképezteti magát reumática reumatikus revelar előhív. megold. nyáj rebusear (újból) keres. jelentés relieve m dombormű. fellélegzik . válaszol responsabilidad f felelősség respuesta felelet. al < for­ — dítva revisión / ellenőrzés revista folyóirat revolotear száll. kisegít remedio orvosság. kincs risa nevetés rizado göndör robar lop. előadás representante m képviselő representar ábrázol. emlék­ szik (amire: tárgyeset) recorrer bejár. megismétel replantar átültet repleto színültig teli reposar pihen representación / képviselet. foldoz remoto távoli Renacimiento reneszánsz rendir (rindo) lenyűgöz reparar kijavít.

gálja xaagáX. magukat. magában sido. ~ que feltéve. ~ (+ gerundio) tovább csinál vmit según' (ej) szerint. ~ adelante boldogul. nyugodt serio komoly . biztonság seguro biztos . cambiar un ~ con köszöntik egymást salvar megment salvo que kivéve.ruido zaj rumbo menetirány. vajon sí igen . elővesz . en un ~ szempillantás alatt sapo varangyos béka saqueo rablás sastre m szabó satírico szatirikus •satisfacer (satisfago . * ~«& IsimV . ~ provecho hasznot húz saco zsák. a la ^ hetenként sembrar (siembro) vet semejante hasonló sementera vetés semidiós m . (névmás) para ~ magának. en ~ azonnal. (általános alany) „az ember" secar szárít. indulás •salir (salgo) kimegy. -né señorita kisasszony separado . útizsák. hacer ~ a irányt vesz vmerre (hajó) ruso orosz ruta út. egymást. másodszor seguridad / biztosság. elutazás. (elő)hoz. gyalogút sendos. megtöröl sección / osztály secretario titkár . megvált. es. por ~ que biztos. h a . en ->* que mihelyt seguir (sigo) követ. al día ~ másnap silabear szótagol silbido sziszegés. megjelenik. elmegy (hazulról). satisfecho) kielégít . ~ de mano kis kézikoffer sacrificar feláldoz •Sahara m Szahara sal / só sala terem salchichería csemegekereskedés salida elmés mondás . fűrész siete hét sigiloso titokzatos siglo század significación / jelentés siguiente következő . < de franqueo levélbélyeg — semana hét. előbbre j u t . ugrándozik salud / egészség . tengo — szomjas vagyok seda selyem 24* seguida. (el)indul. tomar en ~ komolyan vesz servicio szolgálat. nyugalom sillu szék sillón m karosszék. bölcs sablazo kardcsapás. kifizet satisfecho megelégedett. folytat. kijön . észrevesz señal / jel. ser siempre mindig . ha sierra hegy(ség).". fotel simpático rokonszenves simpatizar rokonszenvez 371 . kiszolgálás servilleta szalvéta servir (sirvo) (M)szo\&a\. megpumpol vkit sable in kard sabroso ízletes sacar kihúz. sois. eres. l. el ~ de responsabilidad felelősségérzet sentir (siento) sajnálj érez. sendas ugyanannyi. üdvözöl saludo üdvözlet. por ~ külön-külön se(p)tiembre m szeptember séptimo hetedik •ser (soy. h. sabes) tud sabio tudós. útvonal S sábado szombat •saber (sé. %\£\3&« usted \egyexv %z\\e&. a no ~ que hacsak sereno derűs. siga todo derecho menjen egészen egyenesen 1. estar ~ ül sentarse (me siento) leül sentido értelem . dar un ~ a ki­ szipolyoz. fögtön .a csak nem sano egészséges santiamén. ~ bien jól sikerül. ~ de Estado államtitkár secreto títok sed / szomjúság. somos. quedar ~ meg van elégedve se (névmás) magát. jelzés señas / pl cím A señor m úr señora hölgy. ¡ ~ t szervusz I saludar köszönt. no puede ~ nem lehet(séges). aszerint. son) van . magának . maguknak. amint segundo második. Nesa m&i&aak'. semidiosa / félisten sencillo egyszerű sendero ösvény. poner. ^^&\\KSO\\BVV severo szigora sexto Ivatodük si h a . egy-egy sentado ülve. hogy seis hat sello bélyeg. ~ para elutazik vhova. ¿qué ha salido de él? mi lett belőle ? salón m szalon saltar (ki)ugrik. zakó . alábbi. fütty silencio csend.

. sokáig tart (vmit megtenni) tarde / délután . -ról.simple egyszerű sin (ej) nélkül. en. . magasabb. hogy sino hanem sintáctico mondattani siquiera legalább . . hogy . hacer ~ árnyékot vet sombrero kalap son m hang sonar (sueno) szól. az ön (az önök) . legnagyobb superficie / felület. escuela ^ főiskola superlativo felsősok superstición / babona suplicar könyörög. . az öxvé. a las seis de la ~ délután 6 órakor tarjeta levelezőlap tasa illeték. sem. megesik sucesión / következés . es <~ késő v a n . . címzés sobremesa. olyan . alátámaszt su (az ő) . „ötös" socialista szocialista sofá m (los sofás) pamlag. por la ~ délután. fölé . . tengo mala ~ pechem van sufijo képző sufrir szenved. ha siseante sziszegő sitio fekvés. estar ~ fekszik. ~ para té teáscsésze tazón m bögre . ~ . egyetlen. surges) előtűnik. terület superfluo fölösleges superior felső. szintén tampoco sem. nem is . suspiro sóhaj.-ja. habozik. . por ~ szerencsére . supuesto . fölött. nem is tan olyan. elvisel. álom. taksa taxi m taxi taxímetro taxaméter taza csésze . hely situado . m boríték. ~ amilyen .-ja. de ~ ebéd után (asztalnál ülve) sobresaliente m kitűnő. az öivoké T tabaco dohány taberna kocsma tablita tábla tacaño fösvény ember taimado ravasz tajada szelet tal ilyen. con ~ que azzal a feltétellel. ni ~ még . kér "'suponer (supongo . azonfelül. . -en. szerencse. . mosolyogva soñar (sueño) álmodik (amiről: con. ~ todo elsősorban . letesz (vizsgát) suma összeg sumo legmagasabb. tomar el ~ napoz solamente csak soldado katona soler (suele) szokott solo egyedüli. hanem . . egyedül sólo csak . büszke sobre (ej) -on. de) sopa leves sopera levesestál sopesar mérlegel sorprender meglep sorpresa meglepetés •sostener (sostengo) állít. ~ vez talán. tengo ~ álmos vagyok suerte / sors. eltűr. en la ~ a délután folyamán . por ~ természetesen sur m dél surgir (surjo. annyira tangible érezhető tanto annyi. egymásutánba) sucesivo következő sucio piszkos. . talaj suelto aprópénz sueño alvás. -ra. feltéve. ~ que anélkül. megjele­ nik . -je subir felmegy. van soberana / . kerevet Sofía Zsófi(a) soga kötél sol m nap (az égen) . soberano m uralkodó. ¿qué ~ ? hogy vagy? talento tehetség taller m műhely también is. hajadon soltero legényember sombra árnyék. fejedelem soberbio pazar. -je . cseng(et) •sonreir(se) (sonrío) mosolyog sonriente mosolygó. no ~ sino también nemcsak. padló. felszáll subjuntivo kötőmód sublevarse fellázad subrayar aláhúz *su(b)scribir (su(b)scrito) aláír su(b)scripción / előfizetés substantivo főnév substituir (substituyo) (be)helyettesít subterráneo földalatti suceder történik. -ön . (media) ~ cipőtalp suelo föld. hogy . koszos sucursal / fiók sudamericano délamerikai suegra anyós 372 suegro anos suela . oly sok taquigrafía gyorsírás taquilla jegypénztár tardar (en) késlekedik. olyan. re . -ről. lanzar un ~ felsóhajt susto ijedtség suyo az ö v é . supuesto) feltételez. . adódik . kora este . is soltera leány.

neki trabar összeköt. osztályrészül j u t . végződik tragar (le)nyel. »fal término kifejezés.. szövés . con el ~ idővel. ~ examen minden vizsga . -as háromszáz tiza kréta triángulo háromszög tizne m korom trigo búza toalla tőrülkőző trineo szánkó tocar (meg)érint. iszik . • tinta tinta travesura csíny tintero tintatartó travieso rakoncátlan. (Mexikó :) bélyeg tratar társalog. feladat torre / torony temer fél. ir en ~ villamoson tienda üzlet. ostoba teléfono telefon . zsarnok tren m vonat tirar kidob tres három título cím trescientos. mindenki trovador m trubadúr tolerar (el)tűr trozo darab . por ~ telefonon torbellino forgószél telegrama m sürgöny. tulajdonos. . ~ s bikaviadal tema m téma. ¿qué tiene usted? mi a tracción / húzás. me toca a mi rajtam a sor triste szomorú tocino szalonna trolebús m trolibusz todavía még tronar (truena) mennydörög todo egész. ~ (de + inf) iparkodik. tienes) bír. eszik. trabajar dolgozik trabajo munka ~ de libros könyvelő •tener (tengo. ~ el tu (a te) . ~ de lectura olvasmány tomar vesz. magával Teresa Teréz hoz terminar befejez . con ~ eso tropezar (tropiezo) (bele)ütközik (amibe . . ~ conocimiento isme­ retséget köt van . del ~ teljesen. vontatás baja ? tradición / hagyomány tenue vékony traducir (-uzeo) lefordít (amire : a) tercero harmadik *traer (traigo. bolt \ megy tierra föld trapo rongy tilde m. bevesz . birtokol. időjárás . távirat tornar visszatér telón m színházi függöny toro bika . ~ el trono trónus que mindenki.-d ascensor beszáll a liftbe tú te 373. átszármaztatás timbre m bélyegző . . con) egészen . ~ de jamón tempestad / vihar sonkás rántotta temporada idő(szak) temprano korán . tárgykör. ferde tipo típus tremendo borzalmas tirano kényúr. transporte m szállítás al poco ~ nemsokára rá tranvía m villamos . neked J magadat. öltözet terraza terasz tranquilo nyugodt terrenal földi tra(n)satlántico óceánjáró hajó territorio terület transformación / átalakítás tertulia szűkebb társaság transformar átalakít texto szöveg tránsito átutazás tiempo idő . szintén fölött trasmisión / átadás. tímido félénk törekszik (vmit megtenni) .mindezek ellenére. tonto buta. ~ el tren vonatra száll. < — tripa bél. tarde o ~ előbb vagy toser köhög total m végösszeg . ~ el dia egész tronco törzs nap . has el piano zongorázik. ~ que kell. aki (csak). trueno mennydörgés vált. hogy. fog. t a r t . * te téged. pajkos. todo» mindnyájan. ~ el violín triptongo hármas magánhangzó hegedül. ~ cerrado csukva t a r t . szó tragedia tragédia ternero borjú traje m öltöny. magadnak Tomás Tamás tomate m paradicsom té m tea tomo kötet teatro színház tonelada tonna tejado tető(zet) tontería ostobaság tejido szövet. con un ~ de mindent utóbb együttvéve ténder m szeneskocsi tenedor m villa (evőeszköz) . f hullámvonal neve a spanyol n tras de azonkívül. tart vmitől (de + inf) tortilla tojásrántotta. minden. traes) (el)hoz.

valaki unos. kisablak ventoso szeles •ver (veo. egyedüli unidad / egység. -szer. szabad­ ság vacilar ingadozik. vales) ér vmit. alkalmaz. tantas veces annyiszor . la última ~ utoljára . vénség velero vitorlás hajó vencer (venzo) (le)győz vender elad vendimia szüret. sorrend tuyo a tied U u •= o fksz) vagy ultimátum m ultimátum último utolsó. evőeszköz(ök) vale m blokk •valer (valgo. képesség virtuoso zenevirtuóz visado vízum visigodo vizigót. habozik vacío üres vagón m vasúti kocsi. hacer un < utazik — viajero m . lakik vocabulario szójegyzék. régi Viena Bécs viento szél viernes m péntek vil hitvány vinagre m ecet vino bor viña szőlőkert. maguk utilizar fel-. látás . közeli. ~es önök. m egy ember. mintegy urgencia sürgősség. uso használat. tényleg verdadero valódi. különböző. de ~ utazva. erre való tekintettel. vonal. una ~ egyszer. ~se (fel)öltözködik vez / (las veces) -szór. en mí ~ soha életemben viejo öreg. ¡a ~ ! lássuk csak ! lo ves dehát verano nyár. tüzes veinte húsz vejez / öregség. hacer las ~ s szüretel vendimiar szüretel •venir (vengo. m szomszéd vehemente heves. violín m hegedű virtud / erény . unas néhány. en ~ s de előző este. visto) l á t . elő­ estéjén vista kilátás . maga. végül umbral m küszöb un. (hat) körülbelül. con ~ sürgősen urgente sürgős uruguayo uruguayi usar használ. ¿cuánto vale? mennyibe kerül? valle m völgy variedad / változatosság vario különféle. vagon vajilla edény(ek). por primera ~ először (is). ir a ^ meg­ látogat. en ~ nyáron verbo ige verdad / igazság . en <-» de eso ezért. szótár vocación / hivatás . en ~ de ahelyett hogy. néhány Varsovia Varsó vaso pohár vasto hatalmas. szőlőhegy . por la segunda ~ másodszor(ra). helyébe. viajera / utas. ves . por ~ utoljára. meglátogat víspera előest. eleven vivienda lakás vivir él. vestir öltöztet. vienes) jön 374 ventajoso előnyös ventana ablak ventanilla (vonat)ablak. egységesítés uniformidad / egyformaság unión / egyesülés . egyesület. m (vám)tiszt vistazo pillantás. vágány viajar utazik * viaje m utazás . nagykiterjedésű ¡vaya! ugyan már I j ~ una pregunta! micsoda kérdés ! -vecino szomszédos. nyugati gót visita látogatás visitar megnéz. szokás usted ön. a veces időnként.tumulto csődület túnel m alagút tupido sűrű turno műszak. vétek vida élet. több. útközben . valamilyen. kihasznál V vaca tehén \ vacaciones / pl (nyári) szünidő . igazi verde zöld vergüenza szégyen verificar ellenőriz vestíbulo előcsarnok vestido ruha . una (névelő) egy únicamente csak único egyetlen. helyett j cada ~ minden egyes alkalommal vía ú t . una (számnév) egy. otra ~ máskor. -szőr. esta ~ ezúttal. egység unir egyesít universidad / egyetem uno. utazó víbora vipera vicio hiba. ¿ ~ ? ugye ? nemde ? j ~ ! igaz I lo es en ~ valóban a z . tekintet viudo özvegy vivaz élénk. prendas de ~ ruhadara­ bok . a decir ~ az igazat megvallva verdaderamente valóban.

-as ti voz / (las voces) hang . közönséges y és ya már . viszszamegy.-tek. en ~ baja halkan vuelta visszajáró pénz. zorro m róka zurcir (zurzo) foldoz . en ~ alta hangosan . ~ pasiva az ige szenvedő alakja . visszatér. ~ la cabeza hátrafordul. vuelto) visszaad . — a ver viszontlát. a tietek vulgar népi(es).vocal / magánhangzó volar (vuelo) röpül •volver (vuelvo . ingyenélő zapatero cipész zapato cipő zona zóna zorra / . ~se loco megbolondul vosotros. minthogy yacimiento lelőhely yo én zángano naplopó. ~se meg­ fordul . . ~ que mivel. dar una ~ sétál egyet vuestro (a ti) . ~ a (+inf) ismét tesz vmit. .

A a (névelő) el. az ablak ventana . ventanilla ad dar adódik presentarse agglegény solterón Ágnes Inés ágy cama ahogy. hogy sin (+inf). la. (a megszólított sze­ mélynél :) ese . afirmar . en el curso de Albin Albino alkalom. los. hasta que amikor cuando amire cuando 376 andalúziai andaluz András Andrés anélkül. sin que angol inglés annál inkább tanto más annyi tanto anya madre anyanyelv idioma nativo apa padre aranybánya mina de oro árboe mástil m argentin argentino Argentina la Argentina arról de lo que Artúr Arturo áruház almacén m árul vender ' asszony señora asztal mesa átad entregar átismétel repasar • átmegy pasar. ~nek a cuyo akkor entonces. ~ a vizsgán pasar el examen. az a (mutató névmás) aquel. mint ^ cuanto ahogyan' como ahol donde ajánl recomendar ajtó puerta akar querer . ocasión áll estar de pie . még ~ is. los. átöltözik mudarse de ropa átszel atravesar augusztus agosto az (névelő) el.alacsony bajo alakít desempeñar alatt (idő) durante. (óhajt) desear akárhogyan is áll a dolog sea como sea ahelyett. (önálló névmásként:) aquél.MAGYAR-SPANYOL SZÓTÁR (A szójegyzék a íordítási gyakorlatok szavait tartalmazza) A. las . aquello . las abbahagy vmit dejar de ( + inf) abban. ~vel con quien . tío baj peligro. -be en bácsi (keresztnév előtt) don . hogy en vez de ( + inf) aki que . mi a ~ a ? ¿qué tiene? balra a la izquierda -ban. /. la. eso azalatt mientras tanto azelőtt antes azonban pero azonfelül además azonnal en seguida azt lo azután luego B -ba. a hegyére ~ colocar derecho sobre la punta állomás estación álmodik vmiről soñar con álmos tener sueño alsó fehérnemű ropa interior alszik dormir . ha aunque . -ben en . a dolog így ~ el asunto está así állandóan tesz vmit seguir (+participio) állás colocación állít decir. ése. quien . abban az osztályban en aquella clase . ~ egyet echar un sueño amennyi cuanto ami lo que amíg hasta.

seguramente Blanka Blanca . ez ebéd. asunto. ~ ötkor a las cinco de la tarde dicsér alabar dinamó dínamo / disznó cerdo. (belép) entrar bemutatkozik presentarse benéz vkihez pasar por su casa benneteket os bennünket nos bent van? ¿está? beszéd habla / beszél hablar beszerez obtener beteg enfermo bevall confesar bír tener bírál criticar bíz vkire dejar a bizonyára megjött habrá llegado bizonyos cierto biztos seguro biztosan sin duda. . l. sin falta. puerco doboz cajita dolgozik trabajar dolog cosa. boldogul felizmente boldogság . que barna pardo bátorság ánimos bátyám mi hermano mayor becsapva érzi magát verse engañado becsuk cerrar bedob echar beenged dejar entrar befed cubrir befejez acabar.bank banco bányász minero bár aunque barát amigo bárcsak ojalá bármely(ik) cualquier bármit is mond diga lo que diga bármilyen por . kezdi ~ni llegar a comprender belép entrar bélyeg sello (de Correos) bemegy ir . ~ kár 1 ¡qué lástima ! deka = 10 gramos dél mediodía m . con certeza. solamente család família csend. pitillo cikk artículo cím título című titulado cipőzsinór cordón m de zapatos cukor azúcar m Cs csak sólo. csoport grupo csuk cerrar csúnya feo D darab pieza. szép ~ben callandito csenget llamar a la puerta csengő campanilla cseveg charlar csinál hacer. Blankáéknál en casa de Blanca -bol. nagy ~ ember hombróri de pero . terminar behorpaszt machacar béke paz / belát comprender. ~ben a mediodía^ ~en i en el sur Dél-Amerika América del Sur délelőtt por la mañana déli del Sur délután por la tarde. sok dolgom van tengo mucho que hacer drága caro Duna Danubio dühös furioso E ebben. meghív ~re invitar a comer ebédel comer ebédlő comedor m ébred despertarse ébresztőóra despertador m eddig hasta ahora ég a vágytól arder de deseos de egér ratón m 377 . . -bol de boldog feliz boldogan. nem tud hova lenni a •—'tői estar en el séptimo cielo bolt tienda boltasztal mostrador m bonyolult complicado bor vino borbély (üzlet) peluquería . ~tat mandar hacer csoda milagro csodál admirar csokoládé chocolate m csomag bulto . abundar en burgonya patata(s) buta tonto C céljából para (+inf) ceruza lápiz m cigaretta cigarrillo. a borbélynál en la peluquería boríték sobre m borotválkozik afeitarse borotvaszappan jabón m de afeitar bőrönd maleta bővelkedik vmiben poseer (algo) en abundancia .

nocturno ekkor entonces él vivir elad vender eladó se vende eláll vmitó'l dejar de (+inf) . félórával ~ con media hora de anticipación előfordul ocurrir. delante de elővesz tomar első primero eltör romper eltűnik desaparecer elutazik salir. (vhova) ir a . ~ek gente / emelet piso emlékszik vmire acordarse de. f ember hombre . elegendő. suceder. eleget bastante eléggé bastante eleje comienzo . elkezd comenzar elkísér acompañar ellátogat visitar (ahova : tárgyeset) ellen contra ellenére. mindjárt az elején al comienzo mismo élénk vivo elér alcanzar élet vida elfelejt olvidar. olvidarse d e . fülig ~ ponerse encendido elvtárs camarada m. ~ tízkor a las diez de la noche esteledik anochecer ész razón / . (általános alany) uno . érzi magát sentirse érkezik llegar Ernő Ernesto erő fuerza erős fuerte erszény portamonedas m ért comprender. • * nap todo el dia. ~kor a media noche éjjel noche / éjjeli de la noche. contar. az ~ család toda la familia. ~ze jól magát que usted lo pase bien. marcharse elül delante élvez vmit gozar de élvezet delicia . ~ o n al norte . ~re megy lo mismo d a . egy-egy sendos egyedül solo egyenesen derecho egyesek unos egyetem universidad egyet-mást algo egyre inkább ir (+gerundio) . (hely) ante. entender értelmes listo érthetően distintamente Erzsébet Isabel és y eset caso . ~ folyik estar ( +gerundio) ér vhová llegar a . prepararse . (hazulról) salir (de casa) elmond decir. decidir elhoz traer elintéz arreglar elismétel repetir eljön venir elképzel imaginarse. estar hambriento éjfél media noche . recordar (+tdrgyesei) én yo engedélyez conceder engem me . una. acontecer előhív revelar előkészítve preparado előkészületek preparativos előre rendel asegurar először primeramente előtt antes de. (időhatározó) por la noche . a mí ennél maradok me quedo con éste ennyi tanto enyém mío épít construir éppen (most) történt vmi acabar de ( + inf) . annak ~ hogy no obstante elmegy irse .egész todo . (eso) parar de (+inf) elalszik dormirse . ennek ~ con todo eso. a pesar de eso . en ered irse eredetiben en el original érez sentir. az ~ uno egyszer una vez együtt juntos éhes tener hambre . nagy ~tel con mucho gusto elvörösödik. megjön az esze entrar en razón észak norte m. (vhonnan) marcharse . relatar elmúlik pasar elolvas leer előad representar előadás función /. uno . representación / 378 előbb. figurarse elkésik llegar tarde elkészít preparar elkészül estar listo . az ~ világon en — todo el mundo egészen todo egy un. (késői) noche / este noche / . ma — esta noche . a legrosszabb ~ben en el peor de los casos esik llover esküvő boda est (korai) tarde / . quedarse dormido elbúcsúzik despedirse elég. cada vez más egyfolytában alszik seguir durmiendo egyik. se me olvida elfoglalva ocupado elhallgat quedar callado elhatároz resolver. ~ vmit valer érdekes interesante érdeklődik vmi iránt interesarse por.

aprovechar de főiskola escuela superior felhív telefonon llamar por teléfono föld tierra felkel levantarse felköszönt felicitar földi compatriota m. con tal de que feltüntet estar reproducido en felújítás reestreno felvesz (ruhát) poner(se) felvétel foto / felvételi vizsga exámen(es) m de ingreso fent arriba fénykép fotografía fényképezőgép máquina fotográfica fényképtekercs rollo de películas Ferene Francisco Feri Paco férj marido fest pintar . ágyban ~ estar en cama tiempo fél medio . attól az időtől ~ desde aquel fekete negro fekszik. film faasztal mesa de madera fiók cajón m ¡agy helada Firenze Florencia fal pared / fivér hermano falu pueblo fizet pagar falucska pueblecito íog diente m. ~et hacer. ~eken át durante años. ebben az osztályban en esta clase ezalatt mientras tanto ezelőtt hace . azzal a ~lel. / felfedezés descubrimiento főhős protagonista felhasznál utilizar. jó ~ a t ! ique te (os) aproveche 1 év año .feltéve. continuar. oda ~ pasar fáradt cansado . temer de folyó río folyóirat revista felad (táviratot) poner folytat seguir. madera film película. feladat ejercicio feláll levantarse (hivatást) ejercer felállít dejar en equilibrio folytatás continuación /. ide ~ . paisano Földközi tenger el (mar) Mediterráneo felmegy vhová subir a földművelő agrícola felnyit abrir földrajz geografía felöltő abrigo földszint piso bajo . guisar que eszik comer étkező comedor m étvágy apetito . (színházi) platea. ~ m ! jhijo mío ! fiatalember joven fa árbol m. két hónappal ~ dos meses antes ezer mil ezért por eso 379 . siempre que. . . felé hacia. folyékonyan corrientemente fél vmitől tener miedo de. mi a ~ a ? ¿qué es usted? fejezet capítulo foglalkozik vmivel ocuparse en fogva. hány ~ vagy? ¿cuántos años tienes ? évszázad siglo ez éste. fél éve desde hace medio año Éva Eva éves. kissé ~ cansadito dientes farkas lobo fogad recibir fázik tener frío foglal. . tomar február febrero asiento fehér blanco foglalkozás. ~ kettő es la una y media . ~at mos limpiarse los fárad vhová. ez a este. ha a condición (de) que. ha a condición (de) főváros capital / . f. pintar festő pintor fésű peine m íésül peinar fésülködik peinarse F fia hijo . felöltöz(köd)ik vestirse felsőbb superior patio de butacas felszáll vhová subir a . esto. ~ magában proponerse főnyeremény premio gordo feltétel. proseguir. főz cocinar. helyet ~ (leül) sentarse. ~ a szamárra fölösleges superfluo főnök jefe m montar en el burro feltesz poner. a eso de fontos importante ' fontosság importancia felébred despertarse fordít traducir felébreszt despertar fordítás traducción / felel responder fordul vkihez acudir a felemel levantar forint florín m feleség mujer forog girar felfedez descubrir fő principal m.

para que. . hajós navegante hajózik navegar hogy) a fin de. nem ~ i no cansarse de hiányzik hace falta gyümölcs fruto . ~ á n van estar para hogy? hogyan? ¿cómo? morir. cabellos hódító conquistador hajó barco . ~megy volver a casa. para (+ inf) halál muerte / . bármilyen furcsán Is ~ por extraño que pareciera hány? ¿cuánto? ~ óra van? ¿qué hora es? hányadika van ma? ¿a cuántos estamos hoy? harc lucha harisnya media harminc treinta G három tres háromnegyed tres cuartos gabona cereales m pl háromszáz trescientos. cuando . montaña gyenge débil gyengébb inferior a . hollandul (el) holandés halkan en voz baja hollandiai de Holanda hall oir . estarse muriendo hol? ¿dónde? hálás vagyok neked te agradezco que . ~ a szél hace viento furcsa extraño függ depender fülke departamento. gyermek niño . . cuidado gondol vmire pensar en . ~ lássuk! ¡a ver 1 hó nieve / haj pelo . célebre hisz creer hív llamar H hivatal oficina ha si. holland.hálóing camisa de dormir hálóköntUs bata hanem sino hangosan en voz alta hangzik. frutas hideg frío . (színházi ülő~) calidad inferior gyerek. (régi) carabela hogy que (sokszor elmarad) . . egy hete desde hace una György Jorge semana győz. con más házaspár matrimonio frecuencia háziasszony ama de casa gyakran a menudo házimulatság tertulia gyalog a pie hazulról de casa gyár fábrica hegedül tocar el violín gyarmat colonia hegy monte m. ókorunkban de localidad / . ott ~ben allí mismo helyes correcto niños helyettes substituto gyorsan rápidamente helyez poner gyorsvonat tren rápido hét semana. -as gazdag rico háromszögletes de tres picos gép máquina használ usar gépírónő mecanógrafa használat uso gond preocupación / . franciául (el) francés Franciaország Francia friss fresco fúj soplar. gyakorlat ejercicio ~jön volver (a casa) gyakrabban más a menudo. . (zenél) escuchar holnap mañana hallgat (= figyel) escuchar holnapután pasado mañana háló red / hónap mes m francia. figurarse . ~ minőségű de hegye vminek punta hely sitio. creer hat seis h á t . compartimento fürdőszoba cuarto de baño füzet cuaderno fűzfapoéta poetastro 380 . ~ csak nem a menos que hivatás profesión / hivatásbeli profesional hadd que . . ~ van hace frío gyümölcsöskert huerto frutal híres famoso. (= avégből. asiento . ~ jó pues bien gondosan cuidadosamente hatalmas pénzösszeg dineral m gömbölyű redondo határol limitar gramm gramo határoz decidir gramofónlemez disco de gramófono hatórás de las seis hátul detrás havazik nevar Gy ház casa haza a casa.

picarona hús carne / I ide por aquí idegen desconocido idejében a tiempo. nagyon ~ picarón. haber de. . propicio kefe cepillo kék azul kel levantarse kelet este m . megmondja az ~at decir la verdad . egyetemre ~ ingresar en la universidad játék juguete m játszik jugar jegy billete tn. que . puntualmente idejön venir idenyújt pasar idő tiempo. tener que . milyen ~ ! ¡qué bien! nagyon ~ óptimo jobb mejor. ~ a m van tengo razón. director igen si ígér prometer így así. es menester 381 . az ~ (tett vmit) acabar de (+inf) . . ~at mandar traer . agradar jóllakik estar harto jóság bondad f Jóska Pepe József José Józsi Pepe jön venir. ideje es hora. tomar un — taxi kár lástima Karcsi Carlitos Károly Garlos karosszék sillón m Kasztília Castilla kasztíliai castellano Katalin Catalina kávé café m kávéház café m kedd martes m kedv humor m. ~en al este kell deber . americana . es necesario . superior jobban mejor jobhpart orilla derecha jobbra a la derecha jól bien jólesik gustar.van he aquí Itthon en casa ízetlen insípido ízletes sabroso ízlik gustar J János Juan jár ir . (érkezik) llegar Júlia Júlia K kabát chaqueta . India la India indul salir indulófélben van estar para marcharse ing camisa inkább .hordár mozo bosszú largo hová? ¿a dónde? hoz traer . amigo ismét tesz vmit volver a (-\-inf) isten veled! ¡adiós 1 István Esteban iszik beber ítél condenar itt aquí. ismer conocer ismeret conocimiento ismeretlen desconocido Ismerős conocido . . inkább tesz vmit preferir innen de aquí ipari industrial iparkodik tratar de (+inf) ir escribir író escritor irodalmi literario irodalom literatura is también iskola escuela t. ~em van vmihez tengo ganas de. kalap sombrero kalifa califa m kályha estufa kánikula canícula kap recibir. rendbe ~ poner en orden hölgy señora hőség calor m hőstett hazaña húg hermana. <*. nehézséggel ~ presentar dificultad . localidad / jegypénztár taquilla jelentés informe m Jenő Eugenio jó bueno. mindenki ~ére tesz obrar a gusto de todos kedves querido kedvező provechoso. gana. milyen ~ van? ¿qué tiempo hace? rossz ~ van hace mal tiempo. mint más . ~ ! ¡verdad! igazgató jefe. pompás ~ében de excelente humor . favorable. . es tiempo időnként de vez en cuando idősebb tener más años -ig hasta Igaz.imént. hermana menor huncut picaro. < taxit lograr. ~ időben con un tiempo semejante v . van ~ . ~ hát así pues illatszertár perfumería ilyen t a n .

-on ~ además de klasszikus clásico kocsi coche m Kolumbus Colón komoly serio. ~edik aproximarse középen en el centro középiskola escuela secundaria közért-fiók sucursal / de la Cooperativa de Consumos közlekedési eszkőz medio de transporte között entre közt entre kréta tiza Kristóf Cristóbal krumpli patatas kulcs llave / kultúrfelelős director cultural küld mandar külföld extranjero . lényegesen ~ vmitől tener diferencias apreciables con L Lajos Luis. empezar. revolotear kert jardín m kerül costar késik llevar retraso keskeny estrecho késó'(n) tarde . ~ r e para el extran­ jero . vkinek a <~a hija lap página . echarse a (-\-inf). principiar a (+inf). ampliar kiesi pequeño kicsike chiquito kiér llegar kifizet pagar kifogásol criticar kifut vhonnan. teljesen ~ magát dormir a más no poder kibővít alargar. ~lak te veo látcső gemelos . ~ a n en serio kontár festő pintorzuelo korán temprano kórház hospital m kormány gobierno kölcsönad. salir kikötő puerto kiló kilo kimegy salir. mint a ~ como dos y dos son cuatro kevés poco . ~ k e panecillo kénytelen verse obligado a kép cuadro képes vmire capaz de kér rogar. később más tarde késve con retraso kész(en) listo két dos kétszáz doscientos. pedir. ^ nélkül de memoria könyvkereskedés librería körül alrededor de körülbelül cerca d e . egy ~ un poco de kísér acompañar kislány muchacha kissé un poco kiszolgáló dependiente m kitesz es de kitűnik descollar kitűnő eredménnyel con notas de sobresaliente 382 kiugrik saltar kiváló óptimo kíván desear kívül. ~ tíz óra lehet serán las diez köszönöm gracias köszönt saludar kötelesség deber m kövér gordo követ seguir.kellemes agradable kellemetlen molesto -ként de kenyér p a n . ~ vmibe empezar (+tárgyeset). kölcsönöz prestar kölni agua de Colonia költ gastar költemény poesía költő poeta m könnyű fácil könyv libro. ir kinevet burlarse (akit: de) kint afuera kinyit abrir kirakat escaparate m király rey kirándul hacer una excursión kis pequeño . salir de kijön venir. (levelező-^) tarjeta lassú lento lát ver. egy keveset un poco kevésbé menos kéz mano / kezd comenzar. (főnév) embajador m közben entretanto közel cerca. Ludovico lakás habitación / lakik vivir lakos habitante lámpa lámpara lány muchacha. -as kétségtelenül sin duda ' kétszer kettő. ~ről del extranjero külföldi extranjero különbözik distinguirse. ~Ődik em­ pezar kezdetben al comienzo ki? ¿quién? kié? ¿de quién? kiabál gritar kialussza. ~ebb jön acercarse . ~eti magñt hacerse rogar kérdez preguntar kérem! no las merece keres buscar kereskedő comerciante kering rodear.

megelégedve contento megenged permitir megért comprender megfázva. M ma hoy . meglepődik quedar sorprendido megmagyaráz explicar megmond decir megmos lavar megmosakodik lavarse megmutat enseñar. ir a ver. . ~nak a mí. nem ~ es imposible lekefél cepillar lekésik perder lemegy bajar lendülettel con energía lent abajo lényegesen. különbözik Leó León lép entrar lépés. estar parado megbán vmit arrepentirse de megbocsát dispensar . ni siquiera megad conceder megáll parar . perdonar . ~ holnap mañana mismo . -as magyar húngaro Magyarország Hungría mai de hoy majd luego majdnem casi május mayo már y a . cada dos días második segundo Matild Matilde még todavía. ~a van tener fiebre leánya hija leeke lección / ledörzsöl frotar lefekszik irse a la cama. < az esze entrar en — razón megkap recibir megkér rogar megkezd empezar.latín nyelv latín m látogatás visita látszik parecer láz fiebre / . siquiera legényember soltero legépeltet hacer copiar legjobb el mejor legkisebb el (más) mínimo legközelebb la próxima vez legnagyobb el mayor lehet puede ser . <~at. acostarse. echarse a dormir lefordít traducir legalább por lo menos. te magaddal contigo magam yo mismo . . magában para sí magadat. . excusar megcsinál hacer megelégedett. ponerse a (+inf) megkezdődik empezar meglát ver meglátogat (venir a) ver. llevo dos días que . llegar a ser leszáll vmiró'l bajar de leszed coger letesz (vizsgát) pasar. ~ két napja . visitar. es posible lehetetlen imposible lehetséges posible . mostrar megnevez nombrar megnéz ver. ~ i a vizsgákat aprobar los exámenes leül (vmit tenni) ponerse a ( + inf) levág cortar levegőben en e) aire levél carta levelezőlap tarjeta leves sopa levet quitar(se) liget parque m Lisszabon Lisboa London Londres lusta holgazán . . aún . sem tampoco. minden ~ un día sí y otro no . marad quedar(se) március marzo Margit Margarita Mária María Marokkó Marruecos másik otro máskor otra vez másnap. még . magát a sí. ~ ma hoy mismo . ~ este esta noche. mirar megnyer tocar megóv abrigar megpillant ver megpróbál probar megsért ofender megszáll parar 383 . megteszi a ~eket hacer gestiones lesz vmivé hacerse. meg van fázva tiene un constipado megfelel convenir megfizet pagar meggyőződik vmiről convencerse de meghal morir meghalad vmit es superior a meghív invitar megígér prometer megír escribir megismer conocer megjelenik ser publicado megjön llegar. magadnak a ti. Z. . könnyen ~ es fácil. se magánál van estar en su juicio magas alto magával consigo magunk nosotros. . me magának. ~ délután • hoy por la tarde madár ave / maga mismo . ~ egyszer otra vez .

así que. — cuarto . mucho nagyszülők abuelos nála en su casa nálunk con nosotros nap día m. hasta que Mihály Miguel mihelyt apenas. még ~ seguir (+participio) 384 mindjárt pronto .kettő son las dos y. > . (uiat) recorrer megtud saber megvagyok regular megvaU confesar megvalósít realizar megvár esperar megvesz comprar megy ir . cumplir (con). ~ e metro méz miel / mező campo mi nosotros. ~ kiló un cuarto de kilo de négyszáz cuatrocientos. most ~ ahora mismo . cuanto . (be-) entrar. como. tan pronto como. egyre esak ~ja seguir diciendo mos lavar mosakodik lavarse most ahora . todo el mundo mindennap cada día mindenütt en todas partes mindig siempre. en cuanto como. ~ mindjárt ahora mismo . igual que s i . ~ csak igual que miota? ¿desde cuándo? ~ nem dohányzik? ¿cuánto tiempo lleva sin fumar? miután después de. (vissza-) volver. -as mi? ¿qué? mialatt mientras miből? ¿de qué? mielőtt antes d e . (el-) marcharse . después que modern moderno mond decir mondattan sintaxis / mondogat. hogy ~ fáradt vagy sé lo cansado (-a) que estás mindegy da lo mismo minden todo . grande nagyanya abuela nagyapa abuelo nagybátya tío nagynéni tía nagyon m ü y . ~ család toda familia. ~ ahogy cuanto mintha como si. -as minőség calidad / mint qué. melynek a cuyo mely? melyek? ¿cuál? ¿cuáles? mélyen profundamente melyik? ¿cuál? mennyiségtan matemáticas mennydörög tronar mennyi! jcuánto I mennyi? ¿cuánto? ~be kerül? ¿cuánto cuesta? mennyország cielo mer atrever mérnök ingeniero mert porque mese cuento mesél contar messze lejos méter metro . de . antes (de) que mienk nuestro miért? ¿por qué? míg mientras . -as négyzetkilométer kilómetro cuadrado . ~ tesz vmlt ir a ( + inf) mindnyájan todos minél előbb lo antes posible minket nos . ~ (történt vmi) acabar de ( + inf) mozdonyvezető maquinista ferroviario mozi cine m mulat divertirse múlt pasado . mit fogsz ~ csinálni? ¿qué vas a hacer? ~ (csinálok umit) estoy (-{-gerundio). luego que mikor? ¿cuándo? millió millón m milyen? ¿cómo (es)? ~ e k ? ¿cómo son? ~ az idő? ¿qué tiempo hace? ~ j ó ! ¡qué bien 1 ~ színű? ¿de qué color es? tudom.megtanul aprender megtekint visitar megtestesült jóság la bondad misma megtesz hacer . a nosotros. egy óra ~ tíz perecéi es la una y diez munka trabajo munkás obrero mutat enseñar múzeum museo mű obra műsor programa m műszak turno műszaki técnico művészet maestría S nagy gran. ~ neki se le da melege van tener calor mellett cerca de. al lado de mely(et) que . "w az elején al comienzo mismo. todas las familias mindenesetre de todos modos mindenféle toda clase (de) mindenképpen cueste lo que cueste mindenki todos. jó ~ o t ! ¡buenos días I (égitest) sol m napoz tomar el sol nappalodik amanecer -né señora négy cuatro negyed cuarto .

a ti nekem kme . (nagyon) ~ celebrar. hat óra után ~ .néha algunas veces néhány unos. ~ is ni * nemcsak no solo nemdohányzó para no fumadores nemes grande m nemrég(cn) hace poco. spanyol ~ cías* / de español ország país m orvos médico . a nosotros. ale­ grarse d e . a ellas öltöny traje m öltözködik vestirse ön u s t e d . a él. ellas őket les. a ella nekik les . campesino parasztcsoport grupo de campesinos park parque m part ribera. con suma alegría örül vminek estar contento con. orilla odaad dar odalép vkihcz acercarse a odamegy i r . a ellos. ~ o n al oeste nyugodtan tranquilamente nyugton tranquilo nyújt pasar O olaszországi utazás viaje m por Italia olcsó barato olvas leer olyan tan onnan de allí óra hora . ~ u l en italiano Olaszország Italia 25 Spanyol nyelvkönyv — 5614 385 . Ő Ő él. ősszel en otoño őszinte sincero öt cinco ötödik quinto őt le. recientemente nemsokára itt lesz no tardará en llegar nemzeti nacional néni tía népies vulgar név nombre m. tanto gusto de összefut a nyál a számban se me hace la boca agua összes todos los . (tanóra) lección / . a ellas nekikezd ponerse a ( + inf) nekiül ponerse a ( + inf) nektek o s . l a s . a vosotros. az ~ é de usted önálló propio. ella öcsém mi hermano menor Ödön Edmundo ök ellos. a legnagyobb ~mel con sumo gusto. (szerkezet) reloj m. az én nevem me llamo nevel criar nevet reir néz mirar . a mí neki le . -as nem no . veranear. L összefut nyár verano . a él. . l a . (akire: tárgyeset) nézeget mirar. banco páholy palco Pál Pablo pályaudvar estación / panaszkodik quejarse pápa papa m papírgyár fábrica de papel pár par m paraszt labrador. a ella P pad pupitre m . a ellos. ~ában en su casa óvatos cauto Ö. estar mirando nézőtér platea nincs (en) no hay nos hát pues bien nővér hermana mayor Ny nyakkendő corbata nyál. acercarse óhajt desear ok motivo október octubre m olaj (bogyó) aceituna olasz italiano . hace ott allí otthon en casa. ~ n ő médica orvosság medicina ostobaság tontería oszt dividir osztály clase / osztálytárs condiscípulo osztályzat nota óta desde hace .' idioma m nyelvtan gramática nyelvtudományi de filología nyilvánvaló constar. es claro nyit abrir nyole ocho nyolcvan ochenta nyugat oeste m. ősz o t o ñ o . ~ o n en verano nyaral pasar sus vacaciones. ~ n i megy ir de vacaciones nyelv lengua. algunos . -as nekünk nos . . independiente önbizalom confianza en sí mismo önmagának para sí mismo önök ustedes öröm alegría.perccel a las seis y pico nehéz difícil nehézség dificultad / neked te .

~ ni . ~ életemben en mi vida sohasem nunca sok mucho . ~ Idő alatt dentro de poco ruha traje m ruhatárosnő encargada del guardarropa rügyezik brotar S sajnál sentir . ~om lo siento sajt queso sárga amarillo segít ayudar segítségével con ayuda de sehol sem en ninguna parte sem tampoco. . ~ . (el) castellano Spanyolország España súlyos grave sült (melléknév) frito . ni~ siquiera. malo. nagyon ~ pésimo . (főnév) asado sürgöny telegrama m sürgönyöz poner un telegrama süt a nap hace sol. ~an mucha gente sokáig largo tiempo sokban (különbözik) mucho sokan muchos sonka jamón m sor línea . . . hasta no más repülőgép avión m rész parte / réz cobre m ritkán raramente rokon pariente m. ningún. nincsen ~ tövis nélkül nö> hay miel sin hiél rövid corto . . ~be hoz poner en orden . ~ t áll hacer cola sovány delgado sötét oscuro spanyol español. a más no poder . —ben van está en orden rendkívüli extraordinario rengeteg (et) la mar de . ~ i háló red / de compras pihen descansar pillanat momento piros rojo Piusz Pió pohár vaso . suma de dinero . ~ u l (en) español. ni semmi nada semmiféle ninguno semmint que senki nadie .volt alcanzó un —e gran éxito sikerül lograr. ninguno sertéssült asado de cerdo sétál (ni megy) dar un paseo siet tener prisa . lamentar . (fénykép) salir sincs = sem só sal / sógor cuñado sógornő cuñada soha nunca . ~hivatal estafeta de Correos postaláda buzón m postás cartero púder polvos R ^ rádió radio / ráér tener tiempo rálép vmire poner el pie en régebben antes regény novela regényíró novelista reggel por la mañana reggeli desayuno reggelizik desayunarse régi viejo régóta tanto tiempo remél esperar rend orden m . ~ minden muchas cosas . a ~ban al aire libre szabadság vacaciones / pl szabó sastre m Szahara Sahara m száj boca szak facultad / / . nagy " . hay sol Sz szabad Ubre . apresurarse sikátor callejón m siker éxito . hatalmas ~ dineral m pénztár caja pénztárahlak ventanilla pénztárca cartera pere minuto.párt partido például por ejemplo péntek viernes m pénz dinero pénzösszeg dinero. conseguir . az utolsó ~ben en el último momento peron andén m Péter Pedro Peti Perico pezeta peseta piac mercado . ~abb peor ' rosszul mal 386 rózsa rosa . ~ka vasito pompás excelente pontosan puntualmente porcukor azúcar m en polvo portugál portugués Portugália Portugal m posta Correos. ~ a t mucho . -a f Boma Roma római romano rossz mal.

~ e n por mar tengerész marinero tengerpart orilla del mar tér. amar . légy ~ ¿me haces el favor (de) ? ~ c n con gusto szíveskedjék tenga la b o n d a d . encontrar (tárgyesettel) talán quizá(s).szakasz departamento száll (~ felszáll) subir szálloda hotel m szalonna tocino szám numero szamár burro számára para számla factura szaporán corriendito szárazföldön por tierra száz cien. tiene mala suerte szerencsés dichoso szerencsétlen desdichado szerep papel m szeret querer . ~ i látcső gemelos színházjegy billete m de teatro szivacs esponja szíves. ~ lassan irsp (+gerundio) szeptember septiembre m szerda miércoles m szerencse suerte / . tratar de szombat sábado szomjas tener sed szomszéd vecino szorgalmas aplicado. ~ a n con aplicación szótár diccionario szörnyű tremendo szöveg texto szövet tejido 25* szüksége van necesitar. bello. sonar. hacer falta (a) szükséges necesario születésnap cumpleaños m . ~Iány alumna tányér plato taps aplauso tárgy objeto társ camarada m. tal vez támogatás ayuda tanács consejo tanácsol aconsejar tanár profesor tanárnő profesora táncol bailar tánczene música para bailar tankönyv manual m tanterem clase / tanul estudiar. *~ este anoche tehát así pues tél invierno . müven ~fí? ¿de qué color (es)? színdarab pieza színész actor . compañero tart (ideig) d u r a r . ~ e n en invierno telefon teléfono . ~ é r e por fortuna . estar acostumbrado (a) szól decir. jobban ~ preferir szervusz ¡hola! ¡salud I Szicília Sicilia szín color m. sok a ~ja tener mucho que estudiar tanuló alumno . m e g ~ aprender tanulás estudio tanulmány estudio tanulnivalő. h a z a ~ volver a casa terem sala Teréz Teresa 387 . tavasszal en primavera távirat telegrama m távoli lejano taxi taxi m. ciento szed tomar szegény pobre szék silla szekrény armario szél viento széles ancho szélmalom molino de viento szem ojo személy persona személyazonossági igazolvány cédula personal szén carbón szép hermoso. acaso. encontrar találkozik vkivel encontarse con. ~ n en taxi te tú téged te . ~ vmitől temer tartalmaz contener tartalom contenido tartozás deber m tavasz primavera . ma vau a ~ j a cumple años hoy születik nacer szülők padres szürke gris T tábla pizarra tagad negar táj paisaje m takarékkönyvecske libreta de ahorros talál hallar. ~el8tt anteayer . nincs szerencséje no tiene suerte. ~ n ő actriz színház teatro . ~on por teléfono telik (idő) pasar teljesít vmit cumplir (tárgyeset vagy con) telve repleto « téma tema m tenger mar m. diligente . a ti tegnap ayer . haga usted el favor (de) szívesség favor m sző palabra szóanyag léxico szoba cuarto szobor estatua szokott soler.

-—-tői talpig de pies a cabeza tetszik gustar . ~ e otra vez . hogy ~ mondjuk por decirlo así Ufiyannkkor al mismo tiempo 'Ml. ~ r a ¡s seguir (+participio) több vario . az utcán por la calle utcasarok esquina útiköltség gastos de viaje útlevél pasaporte m utolsó último . ~ pillanat supremo momento útvonal ruta Ü üdvözlő távirat telegrama m de felicita­ ción üdvözöl saludar ügy asunto ül estar sentado .térkép mapa m természet naturaleza terület superficie / terv plan m.vannz el mismo új nuevo újabb otro újból de nuevo újság periódico úntnl aburrir úr señor út camino . (általánosan) h a y . ~ neki tener vár esperar. csak ~ szakad az eső llueve a más 388 . aguardar. (leül) sentarse üt (az óra) dar üzlet tienda V vacsora cena. viaje m . parecer . ~ mint más que . mi ~ ? ¿qué desea usted? téved errar. hacer un viaje a . (szabadságra) ir de vacaciones utea calle / . llevar. torkuk szakadtából a más y mejor tovább (csinál vmit) quedar ( + gerundio). nem ~ ignorar. -as tied tuyo tinta tinta tintatartó tintero titeket os . responder válik llegar a ser valószínűleg deber de (-\-inf) vált jegyet tomar billetes van ser . poner. (ésszel) saber . mi lesz vacsorára? ¿qué tendremos para cenar? vacsorázik cenar vadászat caza. /. hallarse . -vel con valahányszor cada vez que valahol en alguna parte valaki alguien valamelyik nap uno de estos días valamennyien todos valami algo válaszol contestar. lenne nekem egy szívességet? ¿quiere usted hacerme un favor? mit lehet itt tenni? ¿qué se le va a hacer? teto lo alto . rózsa tud (= képes) poder. hacer . a vosotros tizedik décimo tojás huevo toll pluma. ~ek közt entre otras (cosas). ~ben van estar en un error ti vosotros. propósito tessék aquí tiene usted test cuerpo testvér hermano tesz meter. fontosságot ~ vminck dar importancia a tulajdonság cualidad / túlságosan demasiado túlsók (at) demasiado tüdőgyulladás pulmonía tükör espejo tűnik -parecer Ty t y mejor . estar . jól ~ no ignorar tudós sabio tulajdonít. a ~iek los demás tölt pasar töltőtoll estilográfica tömve repleto tönkretesz vmit acabar con tör (nyelvet) chapurrear történet historia történik suceder tövis púa . estar de viaje . estilográfica Tóni Toñuelo tonna tonelada torok. ~ ir seguir escribiendo . equivocarse tévedés error m . continuar a . ~ o n van estar de caza vágy deseo -val. megírásra "*» estar por escribir Vargáéknál en casa de los Varga' város ciudad / városi municipal városliget parque m municipal tyúk gallina U udvari bolond bufón m udvariasan cortésmente úgy. ~ban a város felé camino de la ciudad után después de utazás viaje m utazási de viaje l utazik vhova viajar para.

a ~ o n en el mundo . ~ a n claramente villámlás relampaguear villamos tranvía m virág flor / . visado vizsga examen m vizsgázik dar un examen vonat tren m Z zavar molestar. ~ocska florecita virágcsokor ramillete m de flores viskó casucha visszajön regresar visszamegy volver visszatér volver visz llevar viszontlátás. con ella velcd contigo velem conmigo vélemény opinión / Velence Venecia veletek con vosotros véletlen casualidad / velünk con nosotros vesz tomar . ir de compras vaskályha estufa de hierro vastag grueso véget ér terminar végén a fines d e .váróterem sala de espera vas hierro vásárlás ir de compras vasárnap domingo vásárol comprar. comprar vetés sementera vetődik acertar a pasar por vezet (állatot) llevar vidám alegre vidáman alegremente vidéken en el campo vidéki de provincias vígjáték comedia vigyáz tener cuidado (amire: de) világ m u n d o . a ~ ter­ minar por f + inf) végig . disturbar zavarás molestia zene música zongorázik tocar el piano zöld verde zöldbab judías verdes Zs zseb bolsillo. a holnapi ~ i g ! hasta mañana víz agua vízum. ~ o t Iát ver mundo világos claro . al fin d e . ~ r e tesz meter en bolsillo zsebkendő pañuelo Zsófi Sofía . az utcán ~ por la calle végigjár recorrer végigtekint abarcar con la vista vél pensar vele con él.

aquella 35 aquél. ~ é r t e ­ lemkiegészítő főnévi igenév előtt 262 . 260 alany szórendi helye 24 alanyi és tárgyas ragozás 31 alli 36 állítmány szórendi helye 24 általános alany kifejezése sc-vel 72 . amelyik 254 amerikai spanyol nyelvben mutatkozó eltérések 15 ami. 323 a pesar de 261 aquel. ' f» használata 319. 317. amelyek. ~ szórendje 44 buen./ NYE LVTANI T i R GYMUTATÓ (A számok az oldalt jelölik) a elöljárószóhasználata 52. mondatrövi­ dítés ~ -val 260 ábécé 4 acabar 108 . 79 birtokrag elhagyása 74 birtokviszony 44 . ~ jövő használata 185 . ~ jelzős kifejezésekben 208 . ~ múlt használata 175 . ~ vonzatai 271 acaso 136 acerca de 323 además de 260. azok 36 bajo 323 „bármennyire is" 215 becéző képzők 144 befejezett jövő képzése 185 . 316. 1. ~ érte­ lemkiegészítő főnévi igenév előtt 263 . ~ régmúlt 192 betűk neve 4 betűsor 4 bien 126 birtoklás kifejezése 63 birtokos névmás 75. aquélla 36 aquello 36 aquí 36 a través de 323 aun. contigo 96 continuar + határozói igenév 284 contra 323 ¿cuál? 37 cuyo. jelzői (főnévvel álló) ~ 75 . -ja. mondatrövidítés ~-val 260 conmigo 96 condicional. 270 . állítmányi (önálló) ~ 75. ~ val álló igék 319 . ~ mellék­ nevek vonzataként 318 . —val álló mellék­ nevek 319. ciento helyett 88 ciento 88 leomol 37 con elöljárószó egybeírása névmási ala­ kokkal 9 6 . 390 ~ múlt rendhagyó képzése 182 . bueno 89 c írása z helyett az igeragozásban 65 . ~ de + főnévi igenév 108. -je 75 a fin de 261 ahí 36 aki. -e. feltételes mód conocer 52 consigo. ~ kö- . amik 254 andar + határozói igenév 284 . határozószó -a. < + — melléknévi igenév 279 ante 322 antes de 260. 1. ~ múlt képzése 174 . << a szóképzésben 13 caballero 45 cada 81 caer + melléknévi igenév 279 célhatározói mellékmondat rövidítése 261 cerca de 323 cesar de + főnévi igenév 270 cien. aún 45 az. ~ imo-val 159 általános létezés kifejezése 35 amely. 323 adverbio. ~~ igék vonzataként 318 . akik 253 al 53. ~ a többes számban 22 c írása qu helyett az igeragozásban 133 . cuya 254 „csak" fordítása 97 családnevek 280 cselekvő szerkezet átalakítása szenve­ dővé 251 -d végű főnevek neme 21 de elöljárószó használata 38.

~ múlt képzése 1 6 4 . 292 . e helyett ie 13. ~ egyszeri kitétele felsorolásban 208 . ~-vel álló igék 316 . ~ múlt haszná­ lata 165 . befejezett jövő idő gerundio. 1.141. 1. <—-vei alkotott kifejezé­ sek 2 7 0 . esa 35 ése. ~ régmúlt 191 főige és értelemkiegészítő ige egybe­ kapcsolása 262 főnév képzése főnévi igenévből 259 . múlt idejű határozói igenév gran. ~ mint melléknevek állandó vonzata 317. ~ több­ féle vonzata 271 este.a l 3 : hangsúlyos magánhangzóra végződő főnevek neme 21 391 . fontosabb —' használata 316 . ~ mód múlt idejének hasz­ nálata 207 . ~ mint a műveltetés kifejezője 272 hacia 323 hallarse + melléknévi igenév 279 hangok kiejtési táblázata 10 hangsúly jelölése 13 . főnévi igeneves mondat­ szerkezet 262 frente a 324 fuera de 324 futuro. 320. ~ mód múlt idejének kép­ zése 207 . jelen idejű ~ 5 1 . ~ mint igék állan­ dó vonzata 262 . 293 . ~ mód jelen idejének haszná­ lata 206 . 318. Doña 45 dormir 64 •doscientos. ige ~ . y helyett 8 1 . 321. mellékmondatok rövi­ dítése '—-kai 260 . mellékmondatok rövidítése ~-val 264. 53 . la helyett 45 életkor kifejezése 63 élettelen főnevek megszemélyesítése 89 előidejűség 240 elöljárószók (általában) 22 . ésta 36 esto 36 ez végű főnevek neme 21 felkiáltásban használt kérdő névmás ékezése 14 felkiáltójel használata 16 felsőfok. ~ érte­ lemkiegészítő főnévi igenév előtt 263 . melléknév és határozószó felszólító mód 138. ~ de 81 decir 52 •de debajo de 324 de entre 324 dejar de + főnévi igenév 270 delante de 323 dentro de 323 de (por) detrás de 324 desde 323 después de 261. szavak ~ .melléknévi igenév 278 . ~ mint tárgy 30. 1. ~ használatának egyszerűsítése 14 .. múlt idejű ~ 192 . jövő idő . «•* com­ puesto. ésta és está közötti különbség 36 estar 43 . -val képzett hatá­ rozószók 127 . ~ mint igék állandó vonzata 3 2 0 . ~ rendhagyó többes száma 2 9 3 . névmási alakok egybeírása a ~-ban 1 4 3 . ~ mint melléknevek állandó vonzata 320 'encima de 323 en contra de 323 •en dirección a 323 entre 323 •en vez de 261 enyém 75. határozói igenév. tagadó alakú ~ 143 feltételes mód jelen idejének képzése 2 0 5 . ~-vel álló melléknevek 317 de a 324 •debajo de 323 deber 52 . 1. 65 •echar különféle jelentései 2 3 5 . esta 35 éste. grande 89 gyűjtő értelmű többes számok 45 gyűjtőszámnevek 296 „ h a " kötőszónak „gue"-vel fordítása 216 haber 60 . ~(se) a + főnévi igenév 270 •egyeztetés különböző nemű főnevekkel 109 •egyidejűség 240 ékezet kitétele 14 . ~ mint a szavak jelentésének megkülönböztetője 14 •el. melléknév és határozószó folyamatos cselekvés kifejezése 80. ~ mondat 238 fokozás. 1. la que 254 elválasztás 15 •en elöljárószó használata 37. 323 •divertirse 186 Don. 284 . ésa 36 eso 36 •esta. ~ ragozott állítmány helyett 260 .e 89 főnévi igenév . 322 •el que. ~ neme 21. csak a többes számban használt főnevek 294 főnevesítés 259 . — <•»' -I. -as 88 durante 323 «.319 . mondatrövidítés -*-vei 260. 79 errar 65 •értelmező helye a mondatban 23 ese. 271 hacer 5 1 . ser és < közötti különbség — 44 .zépfok után 167 . < + határozói igenév 80. ~ igével képzett személy­ telen szólásmódok 87 .284. <-> — de + főnévi igenév 63. ~ perfecto o com­ puesto 1. ~ rendhagyó kép­ zése 142 .mint segédige 158 . ~ szabályos többes száma 22. . 319.

~ que 254 los 95 luego de 261 . ~ közelmúltjának használata 231 . ~ + határozói igenév 284. no ~ que 9 7 . ~ főnevesítése 89 . melléknév és határozószó la. 292 határozói igenév 7 9 . ~ kitétele todo mellett 9 5 . ~ közelmúltja 230 . 294 . folyamatos múlt inferior 176 ínfimo 176 infinitivo.időinek összefogla­ lása 233 közelmúlt 158 . ~ a + + főnévi igenév 270 . ~ rendhagyó jelen idejé­ nek képzése 133 . ~ folyamatos múlt­ ja 222. ~ fokozása. 1. ~ ki­ ejtése 4 . ~. ~ tőhangváltozása 64. perc) kifejezése 73 időhatározói mellékmondat rövidítése 260 időmeghatározó kifejezések 73 idővonzat szabályai 240. les 102 lejos de 324 lo. f melléknévi igenév 279 jelen idő. mással­ hangzóra végződő főnevek neme 21 . elöljárószóval képzett —k 127 határozott névelő 20 . 323 -hat. ~ használata 158 középfok. 64 keltezés 88 képesség kifejezése 64 kérdőjel használata 16 . ~ ékezése 14 kettős magánhangzók 8 . kötőmód jelen ideje 132 . jelen idő fel­ szólító mód helyett 208 392 Jelzői mellékmondat rövidítése 157 . ~ melléknév helye a mondatban 30 Jövő idő. ~ mint határozószó 126 malo 89 mandar 177 már 45. ~ perfecto ocompuesto múlt idejű főnévi igenév 192 -ión végű főnevek neme 21 ir különleges használata 108 . 102 le. ~ magyartól eltérő használata 291 . 1. más­ salhangzók ~-e 5 .hangsúlytalan névmási alakok helye a felszólító módban 143 : < egybeírása — az igével 125 .és felsőfoka 184. egyszerű ~ képzése 94.és városnevek előtt 53 hay 35 helyesírási szabályok 12 helyhatározószók 36 hét napjainak többes száma 89 hímnemű főnevek 2 1 . előidejű ~ 193 határozószó 125. ~ névelője 20 „hogy" elhagyása kérdőszó előtt 108.e 4. befejezett ~ 1 8 5 . egysze­ rű -^ használata 95. „hogy milyen" fordulat spanyol fordí­ tása 207 y helyett e 81 idő (óra. ~ tagadás 65 kicsinyítő képzők 144 kiejtés. 64 ige ragozása (táblázatok) 298—307 . főnévi igenév. magánhangzók ~ . ~ -f+ határozói igenév 285 magánhangzók hosszúsága 4 . mássalhangzóra végződő melléknevek alakjai 29. ~ mint főnevesítő szó 3 0 . a kérdést beve­ zető ~ helye a mondatban 25 kérdő mondat szórendje 24 kérdő névmások 37 . ~-i táblázat 10 kiemelés 185 kiemelt jelző helye a mondatban 30 kijelentő mód jelen ideje felszólító mód helyett 208 kijelentő mondat szórendje 24 kölcsönös névmás 71 kötőmód használata 135. . 217 más 166 . kijelentő mód jelen ideje 5 1 . < találkozása 123 — hangtani szabályok 12 hány éves? 63 hármas magánhangzók 9 hasonlító szerkezet 165 hasta 261. llevar különleges használata 217 . ~ folyamatos múltjának használata 223 . ~ mással­ hangzók 9 . las 95. ~ mint nyomatékosító szó 136 mássalhangzók kiejtése 5 . kötőmód jövő ideje 233 junto a 324 „kell" fogalmának kifejezése 60. 1. ~ régmúltja 2 3 1 . feltételes mód jelen ideje 205 . ~ szenvedő alakja 250 igemódok és igeidők összefoglalása 194 igeragozás (táblázatok) 298—307 . ~ használata ország. 213 . ~ képzése mellék­ névből 126 . kettős ~ 8 mai 89 . ~ többféle vonzata 2 7 1 . < — alanyi és tárgyas ragozása 3 1 . közép. ~ régmúltjának hasz­ nálata 232. eltérések az —tói 242 ie írása e helyett 13.névelő ki­ — tétele a magyartól eltérően 31. felszólító mód imperfecto. -het64 határozatlan névelő 20 . ~ jelen ideje 128 . le helyett 107 . melléknévvel egyező ~ 126 . ész­ revételek az ~-hoz 308 igető 51 igevonzatok 81 imperativo 1.

santo 89 393 t . folyamatos régmúlt poder 64 poner 78. folyamatos régmúlt pretérito presente o perfecto. ~ találkozása 123 no 2 3 . jelen idejű ~ képzése 157 . 79 összetett főnevek neme 293 . mondat­ rövidítés ~-val 260 . ~se + melléknévi igenév 279 . 1. 225 -ón 144 • óra (idő) kifejezése 73 oración condicional.^ k é n t használt szófajok 2 9 5 . 193. a főnevek ~-'-e 21. 1. mellék­ mondatok rövidítése ~ . befejezett múlt primer. . ~ nőnemű főnevek 22 ojalá 136. ~ fokozása (közép.és felső fokú alakja) 165. ~ határozói igenéwel 80. primero 88 qu írása c helyett 13 que mint vonatkozó névmás 2 5 4 . 96. —' egybeírása a határozói igenévvel 80 . > — értelmi változása ser és estar mellett 44 . „hogy milyen" 207 mind(en) 66 mínimo 176 „ m i n t " kifejezése középfok után 167 „mintha csak" 225. 272 nagyító képzők 144 -nál. 260 melléknév többes száma 30 . 64 -o végű főnevek neme 2 1 . ~ a szenvedő szerkezetben 251 pretérito anterior. quienes 254 quisiera 225 quizá(s) 136 recoger 65 rendhagyó igék betűrendes jegyzéke 309 részeshatározó kifejezése 58 saber 313 salir 313 san. ~ hatá­ rozói igenév 193 mutató névmások 35 műveltetés 177. két ~-vel ren­ delkező igék 314 menor 176 -mente 126 mii 88 miilón 88 milyen 37 . 1. ~ főnevesítése 30 . ~ középfok után 167. 1. jelzői ~ helye a mondatban 30 . melléknévi igenév pedir 64 peor 176 permanecer + határozói igenév 285. 1. ~ elhagyása kérést jelentő igék után 216 . 232 mismo 118 módosító képzők 144 mondathangsúly 15 mondatrövidítés főnévi igenéwel 83. 176 . önök 44 önálló birtokos névmások 75. ~(se) + határozói igenév 285 querer 52 quien. 94.312 . 1. 260. ~ mellék­ nevek 295 . 262 . 194 mucho 37 múlt idejű főnévi igenév 192 . ~ többes száma 2 2 . -nél kifejezése középfok után 167 -né 45 nem. vonzat kitétele ~ előtt 216 ¿qué?37 quedar + melléknévi igenév 279. ~se a + főnévi igenév 270 por elöljárószó használata 3 2 1 . ~ obstante que 261 nőnemű főnevek 2 1 . ^ nőnemű alakja 294. határozatlan ~ 20 . o helyett ue 13. folyamatos múlt pretérito pluscuamperfecto. 292 néma mássalhangzók 7 nemrehajló főnevek 292 nemzetiséget jelölő melléknevek nőnemű alakja 29 névelő. ~ értelmi változása a szórendtől függően 225 melléknévi igenév. ~ névelője 20 o helyett u 8 1 . múlt idejű ~ képzése 156. közelmúlt pretérito simple o indefinido.v a l 261 participio. feltételes mondat ön. ~ használata a megszólításban 24 névmási alakok egybeírása az Igével 106 . 1. jelen idejű ~ használata 157 . ~ + melléknévi igenév 279 pluscuamperfecto. befejezett régmúlt pretérito imperfecto. ~ szavak ékezése 14 j r^ szavak elválasztása 16 para elöljárószó használata 3 2 1 . ~ használata Jelzős főnév előtt 6 6 . ~-vel kép­ zett kifejezések 278 . határozott — 2 0 . 1. ~ más que 97.máximo 17ö mayor 176 medio 285 még 45 megszólítások 44 megvetést kifejező képzők 144 mejor 176 mellékmondati kötőszók 214 mellékmondatok rövidítése 80. múlt idejű ~ használata 157 .

24. vannak" kitétele 23 vencer 65 venir 314 .se mint általános alany 72 . 95. *• használata 88 ** su birtokos névmás különféle jelentései 79 subjuntivo. 323 u írása o helyett 13 . ~ és estar 18 scrwir 64 si mint feltételes kötőszó 224 . ~ + melléknévi igenév 279 según 323 sembrar 64 semmint 184 sendos. ~ összetett számnevek­ ben 88 únicamente 97 uno mint az általános alany kifejezője 159 unos. unas 167 Usted. ~ bővelkedő használata 114. ~ + határozói igenév 284. y helyett e 81 . ~ helye a mondat­ ban 53 utóidejűség 240 ü mint írásjel 13 valer 314 valószínűség kifejezése 81. < hang­ — súlytalan alakjainak használata 106. la. 1. ~ + melléknévi igenév 279 ver 59 . 206. sendas 272 sentir 64 ser ragozása 43 . tener + főnévi igenév 271. 1. y mint szókezdő hang 13 . ~ uno helyett 87 .ú főnevek 294 tőhangváltó igék 64. ~ szerkezet használata 252 . ~ helye a mondatban 106 . megszemélyesített fő­ nevek ~-e 89 tener 60 . ~ név­ mások 7 1 . 231 változatlan főnevek a többes számban 89. 293 „van. ~ névmások egybe­ írása egyes igealakokkal 72 volver a + főnévi igenév 270 . kötőmód sumo 175 superior 175 supremo 175 számnevek. ~ . u mint írásjel 13 udvarias megszólítás 44 ue írása o helyett 13. ~ használata a magyartól eltérően 23. tercero 88 terminar por + főnévi igenév 270 tizedes törtek 296 todavía 45 todo 66 többes szám. 101-től végig 8 1 . ~ névmások bővelkedő használata 116 . fa­ szerkezet körülírása 252 szóelválasztás 15 szókapcsolás 15 szórend a kijelentő mondatban 23. ~se + + melléknévi igenév 279 vonatkozó névmások 253 . főnév. ~ használata 87 tras (de) 260. ~se + melléknévi igenév 279 vessző használata a magyartól eltérően 54 vez 296 visszaható ige ragozása 7 1 . los.a . las névmásokkal 95 tárgyas ragozás 31 tárgyeset 30. -~ a kérdő mondatban 24 tagadás 23 tal vez 136 también 24 tampoco 65 tan mint nyomatékosító szó 136 tárgy kiemelése 95 . solamente 97 sorszámnevek 87 . ~ kitétele a tárgyas ragozásban 109. tener + melléknévi igenév 159. ~ szerkezet 252 . 261. 64 un használata una helyett 45 . 1. melléknév ~ . ~ mint a birtoklás kifejezője 63 . 308 törtszamok 295 tőszámnevek 1-től 100-ig 72 . < hangsúlyos — alakjainak használata 107 . ~ megismétlése lo. 185. nem «~ 30 személytelen igék és szólásmódok 87 szenvedő igeragozás 250 . ~ elölj árószós esetei 107 . Ustedes 44 . ~ egybeírása egyes igealakokkal 106 személyesített főnevek tárgyesete 89 személyt jelölő főnevek tárgyesete 5 3 . y kitétele számnevekben 88 ya 45 z írása c helyett 13 . szen­ vedő szerkezet x helyett / írása 7 y írása i helyett 13 . ~ igével képzett kifejezések 63 . 158 seguir ragozása 52 . sorszámnevek századok jelölése 88 személyes névmások táblázata 102 . > névmási — jelentései 55 segédige (haber) 60. 2 7 1 . ~ . 279 tercer. ~ 394 que 63. mondatrövidítés —val 261 sin embargo de 261 siquiera 271 sólo. ~ kitétele que előtt 216 voz pasival !• ig e szenvedő alakja. ~ „hogy vajon" jelentésben 242 sin elöljárószó 323. 294 .a t nem ékezzük 14 vonzatok 8 1 . tőszámnevek. ~ mint visszaható névmás 71 . ~ + határozói igenév 284 .117.

Conversación MÁSODIK LECKE I. En la escuela II. En casa HETEDIK LECKE I. Hoy es domingo ¿ II. Szókapcsolás. Az amerikai spanyol nyelvben mutatkozó eltérések 13. A kérdő és felkiáltó mondatok jelölése ELSŐ LECKE I.I TARTALOMJEGYZÉK • BEVEZETÉS 1. Conversación III. A kettős magánhangzók 6. Néhány helyesírási és hangtani szabály 10. A spanyol betűsor 3. Un refrán español HARMADIK LECKE I. Conversación III. Estudiamos el español II. mondathangsúly 12. Refranes españoles 3 3 4 4 5 8 9 9 10 12 13 15 15 15 16 17 17 18 26 26 28 28 32 33 34 34 40 40 41 41 47 48 49 49 55 55 56 60 60 61 61 . Refranes españoles ÖTÖDIK LECKE I. A spanyol hangok kiejtési táblázata 9. La familia Varga II. Colores y cualidades II. En la clase II. A hangsúly és jelölése 11. A szavak elválasztása a sor végén 14. Refranes españoles HATODIK LECKE (Ismétlés) I. Un refrán español NEGYEDIK LECKE I. A mássalhangzók és kiejtésük 5. Un encuentro por la calle II. Kettős mássalhangzók 7. Conversación III. Néma mássalhangzók 8. A magánhangzók és kiejtésük 4. En un café de barrio (Chiste) III. Conversación III. A spanyol nyelv 2.

Refranes españoles TIZEDIK LECKE I. Refranes españoles KILENCEDIK LECKE I. I. ¿Qué dice el profesor en la clase? II. Refranes españoles TIZENEGYEDIK LECKE I. En el comedor de la fábrica II.NYOLCADIK LECKE I. Conversación III. . El año II. El desayuno II. Conversación III. . En el estanco 396 6? 68 68 69 69 75 75 76 77 77 83 83 84 85 85 91 91 92 92 93 98 98 99 100 100 102 102 103 104 104 111 111 112 113 114 120 120 121 121 128 129 129 130 131 138 138 138 139 139 139 140 140 147 147 148 . Escenas cotidianas 1. Refranes TIZENÖTÖDIK LECKE . El favor (Chiste) IV. Refranes TIZENNEGYEDIK LECKE I. Conversación III. Refranes españoles TIZENHARMADIK LECKE I. Distracción (Chiste) IV. . Conversación III. En el gran almacén II. Visitando el museo (Chiste) IV. Conversación (En la sección de tejidos) III.. !. Refranes TIZENNYOLCADIK LECKE (Ismétlés) I. Entre padre e hijos 3. Entre madre e hija 2. Oficio inoportuno (Chiste) IV. De paseo en la capital II. Refranes españoles TIZENKETTEDIK LECKE (Ismétlés) I. Trabajo superfluo (Chiste) IV. Un buen consejo (Copla) IV. Conversación III. La familia Varga cena en casa II. . Compra ventajosa TIZENHATODIK LECKE I. Refranes TIZENHETEDIK LECKE I. Mi programa de cada día II. Abuelo y nieto (Chiste) III. Conversación III. Los Varga irán de compras II. El desayuno (Chiste) IV. Castillos en el aire II. Conversación III. En la salchichería 4. El enemigo de las supersticiones (Chiste) IV. Por la mañana II. Conversación III.

La vocación de escribir (Chiste) IV. Conversación III. E n la estación de ferrocarril II. U n abrazo (Chiste) IV. Refranes HUSZONEGYEDIK LECKE I. Preparativos de viaje II. Indicio cierto (Chiste) IV. Conversación I I I . Refranes 148 149 TIZENKILENCEDIK LECKE I. Refranes HUSZONKETTEDIK LECKE I. Una invitación II. Umbral (Poesía) HUSZONHATODIK L E C K E I. España II. Un libro interesante (Anécdota) IV. Los Varga sueñan con hacer un viaje II. La mejor muerte (Anécdota) I I I . Conversación (Al teléfono) III. . Echemos un párrafo sobre el verbo „echar" II. Cartas (Chiste) ' 151 152 153 154 154 161 162 162 163 163 169 169 171 172 172 178 178 180 181 187 188 189 189 196 196 197 198 200 201 202 202 210 210 211 211 218 219 220 220 227 227 229 229 235 235 236 244 244 245 245 '. Un chiste de hace cincuenta años III. Refranes HUSZADIK LECKE I. En el teatro ' II. Recuerdos de escuela I I : Conversación III. 1 . Un rapto de generosidad (Chiste) H U S Z O N N E G Y E D I K LECKE (Ismétlés) I. El sueño de un criado (Cuento asturiano) II. El cuento de nunca acabar II. El sol y el polvo (Poesía) HUSZONHARMADIK LECKE I. Nieve y flores II. Conversación III. Refranes HUSZONHETEDIK LECKE I. E n la frontera I I I . Un portero exacto (Chiste) HARMINCADIK L E C K E (Ismétlés) I. Refranes HUSZONKILENCEDIK LECKE I. Refranes HUSZONÖTÖDIK L E C K E I.III. E n ferrocarril (Chiste) III. Conversación III. De viaje (Poesía) HUSZONNYOLCADIK L E C K E I. E n el compartimiento II. Conversación III.

Összetett elöljárószók KULCS A FORDÍTÁSI GYAKORLATOKHOZ SPANYOL-MAGYAR SZÓTÁR MAGYAR-SPANYOL SZÓTÁR NYELVTANI TÁRGYMUTATÓ 247 247 248 248 256 256 258 258 265 266 267 268 273 274 275 276 281 281 283 286 286 287 291 291 292 294 295 296 296 296 298 300 302 304 306 308 308 309 314 315 315 315 316 316 317 319 319 321 321 322 323 325 347 376 390. A szabályos igék ragtáblája Az -ar végű szabályos igék ragozása Az -er végű szabályos igék ragozása Az -ir végű szabályos igék ragozása A visszaható igék ragozása Megjegyzések a szabályos igék ragozásához Tőhangváltó igék A rendhagyó (és helyesírási szempontból sajátságos) igék betűrendes jegyzéke Két melléknévi igenévvel rendelkező igék Cselekvő értelmű melléknévi igenevek A ser. Conversación NYELVTANI ÖSSZEFOGLALÁS 1. Refranes HARMINCKETTEDIK LECKE I. Un andaluz en Holanda III. Az ige Az igeragozás -. Agudeza de Francisco de Quevedo (Anécdota) HARMINCÖTÖDIK LECKE I. Profesiones y oficios II. Refranes HARMINCHARMADIK LECKE I. Literatura y arte en España II.I HARMINCEGYEDIK LECKE I. A de elöljárószó 2. A határozószó 8. La excusa del ladrón (Chiste) III. El huevo de Cristóbal Colón HARMINCHATODIK LECKE I. A névelő 2. . Remedio eficaz (Chiste) III. 7. 398 . Cristóbal Colón II. A névmás 6. Az en eJöljárószó 5. A para elöljárószó 6. La mezquita de Córdoba II. illetve estar igével kapcsolt melléknevek értelmi változása . La lengua castellana o española II. Az elöljárószó 1. A főnév 3. El labrador. A melléknév 4. Consejo a un mal pintor (Epigrama) HARMINCNEGYEDIK LECKE I. su hijo y el burro (Cuento) II. A con elöljárószó 4. A számnév 5. A por elöljárószó 7. Az a elöljárószó 3. A többi elöljárószó 8. Cervantes III.

Késztuf'az 1971 ^ S ^ t ^ S I Z * 1 1 9 7 4 ' a u ^ s z t u s matricáró1 íves magasnyomással. „ „ előkészítette: dr. « . Budapest . az MS¿ 5601-ÍTés' ¡ í M ' s S S S S S í í " . A kézirat nyomdába^ éVkezrtt.^ ^ ' Raktári szám: 5614 5602—55 szabvány szerint _ TA 2144-C/9-7476 74. ^ .0685 Athenaeum Nyomda.W ? d ^ S 2 í w ^ *??** * MŰSZaM Példányszám: 18 000. Felelős S^M-UBO. Gaali M á r k Műszaii vezeS: H ^ l S T ^ T ^ ^ l ' T r Utánnyomásra IStVÓn szerkesztő: Lojd Lajos.Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató . Terjedelem: 35 (A/5) ív..A kiadásért felelős a Tankönyvkiadó igazgatója.+A .