Az emberi vér Véralvadás: A sérült érfalra vérlemezkék tapadnak, ezek

Vér: folyékony kötőszövet, össz. mennyisége 5-6 liter, elzárják az érfal nyílását. Ezalatt a plazmában oldott fibri-
erekben kering, a vérraktárokban raktározódik (pl. lép, nogén oldhatatlan fibrinné alakul, mely hálós szerkezete
máj, tüdő). Vérplazmából és sejtes elemekből áll. révén átszövi a véralvadékot,részlegesen elzárja a sérülést
Vérplazma: a vér 55%-a, tartalmaz ionokat:Na+, K+, Cl-,
kis molekulájú szerves vegyületeket (glükóz, karbamid,
húgysav), plazmafehérjéket (albumin – a máj termeli, a
zsírsavak és epesavak szállításában van szerepe; globulin
– a szervezet védekezésében van szerepe; fibrinogén –
máj termeli, véralvadásban van szerepe)
Vörösvérsejtek: a sejtes elemek közül a legnagyobb
mennyiségben fordul elő, alakjuk piskóta, vörös csontve-
lőben képződnek, 4-5 napig fejlődnek, mely alatt sejt-
magjuk teljesen lebomlik, ezzel párhuzamosan hemoglo-
bin molekula épül be a sejtplazmába. A keringésbe kerülő
vérsejtek sejtmag nélküliek, 120 napig élnek, majd a lép-
ben elpusztulnak. A hemoglobin szállítja a légzési gázo-
kat. 4-5 millió található egy mm3 vérben.
Fehérvérsejtek: nem tartalmaznak festékanyagot, van
sajtmagjuk, három csoportba sorolhatóak:
- Granulociták: vörös csontvelőben képződnek,
néhány napig élnek, önállóan mozognak, a fertőzések
közvetlen közelében fejtik ki hatásukat!
- Monolociták: vörös csontvelőben képződnek, a
szervezet minden területén képesek az idegen anyagok
elpusztítására!
- Limfociták: nyirokszervekben képződnek, 1-1
idegen anyag felismerésére és elpusztítására
specializálódtak!
Számuk 6-8000 darab mm3-enként
Vérlemezkék: a vörös csontvelő óriássejtjeinek plazmatö-
redéke, véralvadásban van szerepe. 150-300ezer darab
mm3-enként
Véralvadás: A sérült érfalra vérlemezkék tapadnak, ezek
elzárják az érfal nyílását. Ezalatt a plazmában oldott fibri-
nogén oldhatatlan fibrinné alakul, mely hálós szerkezete
révén átszövi a véralvadékot,részlegesen elzárja a sérülést

Az emberi vér
Vér: folyékony kötőszövet, össz. mennyisége 5-6 liter,
erekben kering, a vérraktárokban raktározódik (pl. lép,
máj, tüdő). Vérplazmából és sejtes elemekből áll.
Vérplazma: a vér 55%-a, tartalmaz ionokat:Na+, K+, Cl-,
kis molekulájú szerves vegyületeket (glükóz, karbamid,
húgysav), plazmafehérjéket (albumin – a máj termeli, a
zsírsavak és epesavak szállításában van szerepe; globulin
– a szervezet védekezésében van szerepe; fibrinogén –
máj termeli, véralvadásban van szerepe)
Vörösvérsejtek: a sejtes elemek közül a legnagyobb
mennyiségben fordul elő, alakjuk piskóta, vörös csontve-
lőben képződnek, 4-5 napig fejlődnek, mely alatt sejt-
magjuk teljesen lebomlik, ezzel párhuzamosan hemoglo-
bin molekula épül be a sejtplazmába. A keringésbe kerülő
vérsejtek sejtmag nélküliek, 120 napig élnek, majd a lép-
ben elpusztulnak. A hemoglobin szállítja a légzési gázo-
kat. 4-5 millió található egy mm3 vérben.
Fehérvérsejtek: nem tartalmaznak festékanyagot, van
sajtmagjuk, három csoportba sorolhatóak:
- Granulociták: vörös csontvelőben képződnek,
néhány napig élnek, önállóan mozognak, a fertőzések
közvetlen közelében fejtik ki hatásukat!
- Monolociták: vörös csontvelőben képződnek, a
szervezet minden területén képesek az idegen anyagok
elpusztítására!
- Limfociták: nyirokszervekben képződnek, 1-1
idegen anyag felismerésére és elpusztítására
specializálódtak!
Számuk 6-8000 darab mm3-enként
Vérlemezkék: a vörös csontvelő óriássejtjeinek plazmatö-
redéke, véralvadásban van szerepe. 150-300ezer darab
mm3-enként
Az emberi vér Véralvadás: A sérült érfalra vérlemezkék tapadnak, ezek
Vér: folyékony kötőszövet, össz. mennyisége 5-6 liter, elzárják az érfal nyílását. Ezalatt a plazmában oldott fibri-
erekben kering, a vérraktárokban raktározódik (pl. lép, nogén oldhatatlan fibrinné alakul, mely hálós szerkezete
máj, tüdő). Vérplazmából és sejtes elemekből áll. révén átszövi a véralvadékot,részlegesen elzárja a sérülést
Vérplazma: a vér 55%-a, tartalmaz ionokat:Na+, K+, Cl-,
kis molekulájú szerves vegyületeket (glükóz, karbamid,
húgysav), plazmafehérjéket (albumin – a máj termeli, a
zsírsavak és epesavak szállításában van szerepe; globulin
– a szervezet védekezésében van szerepe; fibrinogén –
máj termeli, véralvadásban van szerepe)
Vörösvérsejtek: a sejtes elemek közül a legnagyobb
mennyiségben fordul elő, alakjuk piskóta, vörös csontve-
lőben képződnek, 4-5 napig fejlődnek, mely alatt sejt-
magjuk teljesen lebomlik, ezzel párhuzamosan hemoglo-
bin molekula épül be a sejtplazmába. A keringésbe kerülő
vérsejtek sejtmag nélküliek, 120 napig élnek, majd a lép-
ben elpusztulnak. A hemoglobin szállítja a légzési gázo-
kat. 4-5 millió található egy mm3 vérben.
Fehérvérsejtek: nem tartalmaznak festékanyagot, van
sajtmagjuk, három csoportba sorolhatóak:
- Granulociták: vörös csontvelőben képződnek,
néhány napig élnek, önállóan mozognak, a fertőzések
közvetlen közelében fejtik ki hatásukat!
- Monolociták: vörös csontvelőben képződnek, a
szervezet minden területén képesek az idegen anyagok
elpusztítására!
- Limfociták: nyirokszervekben képződnek, 1-1
idegen anyag felismerésére és elpusztítására
specializálódtak!
Számuk 6-8000 darab mm3-enként
Vérlemezkék: a vörös csontvelő óriássejtjeinek plazmatö-
redéke, véralvadásban van szerepe. 150-300ezer darab
mm3-enként
Véralvadás: A sérült érfalra vérlemezkék tapadnak, ezek
elzárják az érfal nyílását. Ezalatt a plazmában oldott fibri-
nogén oldhatatlan fibrinné alakul, mely hálós szerkezete
révén átszövi a véralvadékot,részlegesen elzárja a sérülést

Az emberi vér
Vér: folyékony kötőszövet, össz. mennyisége 5-6 liter,
erekben kering, a vérraktárokban raktározódik (pl. lép,
máj, tüdő). Vérplazmából és sejtes elemekből áll.
Vérplazma: a vér 55%-a, tartalmaz ionokat:Na+, K+, Cl-,
kis molekulájú szerves vegyületeket (glükóz, karbamid,
húgysav), plazmafehérjéket (albumin – a máj termeli, a
zsírsavak és epesavak szállításában van szerepe; globulin
– a szervezet védekezésében van szerepe; fibrinogén –
máj termeli, véralvadásban van szerepe)
Vörösvérsejtek: a sejtes elemek közül a legnagyobb
mennyiségben fordul elő, alakjuk piskóta, vörös csontve-
lőben képződnek, 4-5 napig fejlődnek, mely alatt sejt-
magjuk teljesen lebomlik, ezzel párhuzamosan hemoglo-
bin molekula épül be a sejtplazmába. A keringésbe kerülő
vérsejtek sejtmag nélküliek, 120 napig élnek, majd a lép-
ben elpusztulnak. A hemoglobin szállítja a légzési gázo-
kat. 4-5 millió található egy mm3 vérben.
Fehérvérsejtek: nem tartalmaznak festékanyagot, van
sajtmagjuk, három csoportba sorolhatóak:
- Granulociták: vörös csontvelőben képződnek,
néhány napig élnek, önállóan mozognak, a fertőzések
közvetlen közelében fejtik ki hatásukat!
- Monolociták: vörös csontvelőben képződnek, a
szervezet minden területén képesek az idegen anyagok
elpusztítására!
- Limfociták: nyirokszervekben képződnek, 1-1
idegen anyag felismerésére és elpusztítására
specializálódtak!
Számuk 6-8000 darab mm3-enként
Vérlemezkék: a vörös csontvelő óriássejtjeinek plazmatö-
redéke, véralvadásban van szerepe. 150-300ezer darab
mm3-enként