|

 

|
-két fogalomra épül: —

—: feltételezi a polgárok részvételét a
közéletben

 — : a szabadságot foglalja magába
-az ilyen rendszer: 1. J

º. van

 
 
3. az

irányítja a társadalmi és gazdasági életet
(közvetít)
4. hangsúlyt fektet az  J
 védelmére (
sajtó, gyülekezési, lelkiismereti, szólásszabadság)

-földrajzi elterjedése: NY
NY--Európa ((Franciaország, Nagy Britannia ± XIX. sz))
-Egyesült Államok
-Ázsia, Afrika kívül maradt, itt a gyarmatosítók uralkodtak a
leigázott helyi lakosság fölött
-a liberális demokrácia maga után vonja az alkotmányos rendszer létét
- maga a rendszer két fontos elvre épül:

1. úgy véli, hogy a D——  ——

- szükséges volt, hogy a képviseleti gyűlések tagjait általános
választójog alapján jelöljék ki
- ennek a gyűlésnek más és más megnevezései vannak
országonként:
Franciaországban ± Nemzetgyűlés
Angliában ± Parlament
Egyesült Államok ± Kongresszus
Źellenőrzik a végrehajtó hatalmat

º. fő elve a D——  — —

- olyan intézményeket hoztak létre, amelyek feladata a
törvények betartatása:
Legfelsőbb Bíróság (E.Államok)
Alkotmányos Tanács (Franciaország)
Alkotmánybíróság (Olaszország)
 | |
||
 

 
- I. világháború Źválságba kerül  nem mond le a demokráciáról
- — — : a liberális demokrácia egyik változata, amelyben
a legfontosabb szerep a törvényhozó testületnek jut (Parlament)
- A tulajdonképpeni hatalmat a   gyakorolja, amely azonban a
Parlament bizalmát élvezi
- a végrehajtó hatalom: a Kormány kezében tömörül, élén a  
áll Źfelelős a király(nő) előtt

David Cameron (1966 - )

- minden államban, amely a liberális demokráciára alapoz, a —— 
— — tagjait az  — alapján választják meg Źez
a Parlament hozza a legfontosabb döntéseket

- A Parlament politikai pártokból áll ŹXIX. sz-ban a politikai életet º nagy párt
dominálta:

   
 —
1906-ban megjelenik a —— 

!"# | — —  —$— 

%——   — —
 
 



!&

PARLAMENT
-egyetemes választójog alap
alap-- MINISZTERELNÖK
ján választják tagjait

LORDOK HÁZA
KORMÁNY
-tagjait nem a nép KÉPVISELŐHÁZ
-szakminiszterek
választja
 |'|
||


- !"#—!  után az amerikaiak rákényszerítik Japánra a
kapitulációt: amerika befolyási övezet alá kerül
- 
|D generális kikényszeríti új intézményrendszerek kialakítását
- az 1889-es alkotmány helyett !"& —(—   fogadnak el:
- az angol modellt követte
- amerikai intézményeket is kölcsönzött (igazságszolgáltatás,
közigazgatás)
- az új alkotmány értelmében:
- a császár az állam és a nép egységének jelképe DE nem
rendelkezik politikai hatalommal
- hasonlóan az angol királyi családdal, a császárnak be kell érnie az
alkotmány által biztosított jogkörökkel egy parlamentáris rendszerben
- az alkotmány határozatai:
- a közigazgatást a kormány ellenőrzése alá vonja
- a kormányt a —(törvényhozó testület) vigyázza felül
- bevezeti az egyetemes választójogot
- a hatalom szétválasztásának elve:
Źtörvényhozó hatalom: 
|± kétkamarás:   %D +
—
) —
- a Képviselőház választja a miniszterelnököt, megszavazza a
kötségvetést
 Źvégrehajtó hatalom: 
 ± élén a
    áll ± a
császár hatalmazza fel
- a miniszterelnök nevezi ki a minisztereket, felelős a Diéta
előtt, a császár nevében feloszlathatja a Diétát
Źbírói hatalom:   ± felvigyázza a törvények
alkalmazását és betartását

Fukuda Yasuo
Akihito császár (1989-
(1989-től)
miniszterelnök º007
º007--től
 
)  )|' 

)|| )|| )||

  

| 
 




 


|
 

) | ) KORMÁNY
 | |
|



- az Amerikai Egyesült Államok szövetségi állam (50 tagállam + 1 Äszövetségi
kerület´ ± Washington D.C.)

Elhelyezkedése Címere

Zászlója
||—*  ———   —
- a szövetségi hatalmat az   képviseli, amelyet egyetemes
választójog alapján választanak
- a politikai élet két nagy párt köré szerveződik: —— és    
- a szövetség minden intézménye megtalálható minden tagállam esetében
- a szövetségi hatalomnak +% van:
1. D—D—— 
- élén az A.E.Á.  e áll (º009 jan. º0-tól Barack Obama)

- 4 évre választják
- a hadsereg főparancsnoka, a külpolitika képviselője
- nemzetközi egyezményeket köt
- kinevezi a nagyköveteket és a kormány tagjait (felelősek az
elnök előtt)
- vétójoga van
. DD—— 
- a  gyakorolja
- kétkamarás:  (belső egyezményeket ratifikál) +
  %D (megszavazza a költségvetést)

A Washingtoni Capitolium, a Kongresszus székháza

+ D—— 
- a  %  gyakorolja
- az államok közti valamint az államok és állampolgárok közti
jogi kérdésekben dönt

Székhelye

Ülésterme
 |  |

|

- º nagy párt dominál
 || 
- 1870-ben alapította |,'—
 elnök (18º9-1837)
- jelképe: szamár
- szimpatizánsok: dél, nyugat
- ma többség

A párt logója
Andrew Jackson
  -

- 
- .&/-ban alapították, első elnöke |—D—
 
- jelképe:   
- eredetileg 0 |  . (White Anglo Saxon Protestant) volt az
elnevezése
- a New England-i és New York-i farmerek körében népszerű
- a politikai életet .1#!+ között dominálta (Truman,
Roosevelt)

A párt logója Abraham Lincoln (1861-

(1861-1865)
)|')|| 
) )|| 
)||


 

 
ELNÖK 
 - -9 bíró
-Életfogytiglan
-az elnök nevezi ki
a Szenátus belegye-
-4 évre választják zésével
-egyszer újraválasztható
-felvigyázza a törvények
betarását
-irányítja a szövetségi 
)  
-
Kormányt -435 képviselő -100 szenátor
-háború esetén irányítja -º évre választják - 6 évre választják
-1 képviselő -minden államból
a külpolitikát 5ºº.000 lakosra º -º
 ||

|




 
- a XX. század elején Franciaország parlamentáris ország volt: a
Parlamentnek nagyobb hatalma volt, mint a Kormánynak, amely tőle fügött
- !"#  Franciaország politikai ± gazdasági be jut: a rekonstrukció
feladata a Kormányra hárul
- az !#. ——   tulajdonképpen egy kompromisszum volt ÷ 
tábornok és a politikai pártok között
- az alkotmány értelmében:
Źaz  
 : - az állam intézményeinek felülvigyázója
- garantálja a nemzet szuveranitását és az állam területi
integritását
- jogában áll feloszlatni a Nemzetgyűlést
- népszavazást hívhat össze
- kinevezi a miniszterelnököt és a szakminisztereket
Źa
2 

2 : - felülvigyázza a Kormány munkáját
- törvényeket fogad el, megszavazza a
költségvetést
 Źaz |  —

|  —
: - a végrehajtó hatalmat gyakorolja
- felvigyázza a törvények alkotmányos -
ságát

- 1958 és 1969 között D— —  volt Franciaország elnöke

Źaz Afrika-i francia gyarmatok ekkor nyerték el függetlenségüket
Źpolitikai stabilitás jellemezte ezt az időszakot

Charles de Gaulle
 KÖZTÁRSASÁGI
ELNÖK (7 évre választják)

ALKOTMÁNYOS
TANÁCS (9 tag, 9 évre)

KORMÁNY
MINISZTERELNÖK
MINISZTEREK

NEMZETGYŰLÉS
(tagjait 5 évre választják)

VÁLASZTÓI
SZENÁTUS
KOLLÉGIUM