Está en la página 1de 3

Az irodalom határterületei

(Agatha Christie: Tíz kicsi néger)

Az irodalom határterületéhez tartozik az úgynevezett alkalmazott irodalom. Ezekben a művekben


az érdekesség fontosabb, mint az esztétikai érték. Ide tartozó műfajok: kalandtörténetek -
háborús, légiós, bűnügyi regény, sci-fi, horror, thriller.

Rémregény, rémdráma: különösen a 18. század végén lett divatos. Szereplői kísértetek, vámpírok,
boszorkányok, varázslók. Leghíresebb Mary Shelley Frankenstein regénye. A rémdráma népszerű volt a
színpadon. Ezekből nőtt ki a horror, a thriller. Horror: A szereplők pszichopata sorozatgyilkosok. A
rútság, a borzalmasság uralkodik: az ember hatalmát messze túlhaladó emberellenes erő jelenik meg.
(Stephen King) Fantasy: Kitalált világokban játszódik. A kitalált világ lehet múltba, történelem előtti
időkbe, a jövőbe, idegen bolygóra helyezett. Mágikus, mitikus erők befolyásolják a történéseket.
Szereplői barbár vitézek, amazonok, űrbirodalmak lovagjai. A 20. században, az 1950-es években
divatos (Lucas: Csillagok háborúja)
Sci-fi: Olyan tudományos technikai vívmányok hőseiről szólnak, mely találmányok a mű megírásakor
még nem léteztek. Az olvasó számára mindenféle túlvilági mozzanat nélkül elképzelhetőek. (Verne
Gyula tengeralattjárója, Jókai Mór jövő százada, Karinthy Frigyes, Huxly, Asimov, Lem művei)
Krimi: Bűnügyi történet, regény. Kitalálója Edgar Allen Poe (A Morgue utcai kettős gyilkosság) A
krimi elsősorban a logika, az értelem dolga. Az ember együtt gondolkodik a nyomozóval, és
következtetéseket von le. Pl. Arthur Conan Doyle Sherlock Holmes és Watson nyomozópárja.
Leghíresebb müve A sátán kutyája. Agatha Christie:
1890. szeptember 15-én egy délnyugat-angliai tengerparti városban, Torquayben Agatha Mary Clarissa
Miller néven látta meg a napvilágot. Anyja angol, apja amerikai származású volt. 1897-ben édesapja
betegeskedése, valamint a család anyagi helyzetének romlása miatt bérbe adták ashfíeldi otthonukat, és
Dél-Franciaországba költöztek. Itt tanult meg Agatha hallás után rendkívül jól franciául, és itt kezdett el
zongorázni tanulni. A zene és az opera szeretete egész életét végigkísérte, kiskorában titokban
operaénekes akart lenni, ez az álma azonban sosem valósult meg.

A hosszúra nyúlt "nyaralás" befejeztével visszaköltöztek Angliába, azonban apja egészsége nem javult,
1901 -ben meghalt.
Agatha 1912-ben ismerte meg Archibald Christie-t, a Royal Flying Corps pilótáját egy
táncestélyen, 1914-ben házasodtak össze. Egy gyermekük született.

Agatha az I. világháború ideje alatt a torquayi kórházban ápolónőként, majd vizsgáit letéve egy új
gyógyszerlaboratóriumban dolgozott. Ekkor formálódott meg benne a regényírás gondolata, melyben
mérgezéssel követnék el a bűncselekményt, és egy detektív alakja is, aki kideríti az igazságot. Ő a híres
Hercule Poirot, a zseniális belga nyugalmazott nyomozó, aki a háború viszontagságai miatt menekült
Angliába. A könyv elkészültével Agatha elküldte a kéziratot hat kiadónak, azonban mindenhol
elutasították. 1920-ban végül megjelent regénye. 1926 Agatha Christie életének legjelentősebb
fordulópontja volt több okból is: ekkor jelent meg "Az Ackroyd-gyilkosság", mellyel elindult a
világhírnév felé, valamint ebben az évben tűnt el.
Archibald bevallotta Agathának, hogy egy másik nőbe szerelmes, és miatta el szándékozik tőle válni
Aznap este Agatha eltűnt, egyetlen levelet hagyva hátra titkárnőjének, melyben azt írta, hogy Yorkshire-
be utazott. Eltűnése nagy felzúdulást váltott ki a társadalomban, mivel már ekkor sokan nagyra tartották
írói munkásságát. Az írónő megtalálására indított kiterjedt kutatás tizenegy napig eredménytelen volt.
Christie nem adott magyarázatot eltűnésére. Habár az orvosok amnéziát állapítottak meg nála,
eltűnésének oka máig találgatások tárgya maradt. Egy elmélet szerint idegösszeroppanást szenvedett.
Ezután elvált Archibaldtól.

Agatha 40 évesen ismerte meg a fiatal régészt, Max Mallowant, egy közel-keleti útja során. A.Christie a
II. világháború alatt segédkezett egy kórházban, és rendszeresen elkísérte második férjét ásatásokra.
Ezek az expedíciók adták az ötletet több híres művéhez is, például a "Gyilkosság Mezopotámiában"-hoz
(Murder in Mesopotamia) vagy a "Halál a Níluson"-hoz (Death on the Nile).

Férjét régészeti munkásságának elismeréseképpen 1968-ban lovaggá ütötték, ő pedig megkapta a


brit birodalom lovagja cím női megfelelőjét.

Christie egészsége 1971-ben gyengülni kezdett, de folytatta az írást. 85 évesen halt meg
berkshire-i otthonában. A közeli St. Mary temetőben nyugszik, Cholsey-ben.

Christie első regényét, "A titokzatos styles-i eset"et 1920-ban adták ki, ebben a történetben mutatta be az
olvasóknak Hercule Poirot-t, aki azután hosszú időn át, összesen 33 regényben és 54 novellában
szerepelt.

A másik ismert szereplője Miss Marple, aki "A kedd esti klub"ban (The Tuesday Night Club) szerepelt
először, és akit olyan nőkről formáit meg, mint saját nagymamája és az ő régi barátnői.

Christie soha nem írt olyan regényt melyben együtt szerepelt volna Miss Marple és Hercule Poirot. Egy
nemrégiben előkerült hangfelvétel szerint ezt így indokolta: „Poirot, a tökéletes egoista nem szerette
volna, ha (ki)oktatják saját mesterségében, vagy hogy egy élemedett vénkisasszony tegyen neki
javaslatokat."

Agatha Christie csaknem összes detektívtörténete az angol közép- és felső osztályra koncentrált.
Nyomozója általában vagy belebotlott a gyilkosságba, vagy egy régi ismerőse, aki érintett volt az
ügyben, fordult hozzá segítségért. A nyomozó fokozatosan haladva mindenkit kihallgatott, megvizsgálta
a bűntett helyszínét, és minden nyomot feljegyzett azért, hogy az olvasók elemezhessék őket, és egyenlő
esélyt kapjanak arra, hogy maguk oldják meg a rejtélyt. Azután, nagyjából a történet felénél, vagy néha
az utolsó fejezetben/felvonásban az egyik gyanúsított meghalt, gyakran azért, mert véletlenül kiderítette
a gyilkos kilétét, emiatt el kellett hallgattatni őt. Néhány regényében, köztük a "És eljő a halál..."-ban
(Death Comes as the End) és a "Tíz kicsi indián"ban (Ten Little Indians) több áldozat is volt. Végül a
nyomozó összehívta az összes lehetséges gyanúsítottat, és lassan leleplezte a tettest, miközben számos
egyéb titkot is felfedett, néha harminc, vagy annál is több oldalon át. A gyilkosságokat gyakran
hihetetlenül találékony módon, fortélyos cseleket alkalmazva követték el. Christie regényeire jellemző a
feszült légkör és nyomasztó lélektani bizonytalanság, várakozás, melynek oka szándékosan lassú
tempójú prózája.

A Tíz kicsi néger Agatha Christie egyik nagysikerű krimije, 1939. november 6-án jelentette meg a
Collins Crime Club az Egyesült Királyságban, 1940 januárjában az Amerikai Egyesült
H
í
HerculerPoirot, belga magándetektív
Miss Marple,
e amatőr nyomozó vénkisasszony
s
Ariadne Oliver, krimiírónő
Christopher Parker Pyne, nyugalmazott köztisztviselő
s
Arthur Hastings kapitány, Poirot barátja
z
Japp főfelügyelő, Poirot barátja
e
Tommy és Tuppence Beresford, nyomozó házaspár
r
JohnnyeRace ezredes, Poirot barátja
p Battle felügyelő
Miss Lemon,l Lemon Felicity, Poirot titkárnője
ő
Georges, Poirot hűséges inasa
i
Regényei
A barna ruhás férfi
Királyok és kalandorok
A titokzatos Kék Vonat
A hét számlap rejtély'e
Az óriás kenyere
Ház a világ végén
Gyilkosság az Orient expresszen
Halál a felhők fölött
Az ABC-gyilkosságok
A kutya se látta
Halál a Níluson
Poirot karácsonya
Tíz kicsi néger
A fogorvos széke
Nyaraló gyilkosok
Holttest a könyvtárszobában
Hétvégi gyilkosság
Paddington 16.50
Órák
Balhüvelykem bizsereg...