Está en la página 1de 14

A JELENKOR JÉZUSA


IRTA

GÁLFI LŐRINC
UNITÁRIUS TI::OI.. "KAO. TANÁn .

MINERVA IROOAL~II ES NYOMOA I MO INTCZET R,: I'.


CLUJ- KOLOZSV ÁR
, 1926.


A JELENKOR JÉZUSA.
,

A keresztény teologiának legnagyobb


fontosságú kérdése az elmult nehány év-
tized alalt az volt. hogy milyen viszony-
ban áll az a názáreti ember, akit Jézus-
nak neveztek, aki ezelőtt tizenkilenc száz-
esztendővel élt. és akit Pontius Pilatus
római helytartó Jéruzsálemben keresztre
feszíttetett. a keresztény egyház Krisztusá-
val. akit az egyház zsinatai a vallásos
imádás tárgyává, az istenség második sze-
, mélyévé teltek, A kérdés semmiesetre scm
új, hanem mondhatjuk. hogy állandó volt
a Jézus tanitványainak idejétől mostanig,
és megmarad az kérdésnek még fl jövö
évszázadok számára is, amig a hit és
tlJdás egymással harcban állanak, és a
harmadik nagy halalom. a szeretet. ennek
a két birodalomnak a határait végérvénye-
sen el nem választja. A húszadik század
első negyede e kérdéssel annyit foglalko-
zoli, hogy e tekintetben csak a negyedik
• keresztény századot lehet vele összehason-
liIni. Egész könyvtárt kitevő irodalom állol!
ela az új században e kérdés körül, és
,I

,
4
5
az napjainkban is folyton gyarapodik, anél- mányos teologiájának nagy és maradandó
kül hogy a fennálló óriási elletéteket el érdeme. hogy megtanulta a különbSéget a
tudná enyésztetni. hit Krisztusa és a történelem ember Jézusa
A vita anyagát természetesen már a .között. két különálló valóság között. ame-
tizenkilencedik század tudományos teolo- lyeket az egyház dogmája azonositott volt.
giai munkája készítette elő. amelynek a ,szerinte a gondos és fáradságos kutatás
felújult vita csak elkerülhetlen corolláriuma_ kimutatta, hogy miképen alakult ki foko-

A mult század teologusai élükön a német .zatosan az istenember dogmája a külön-
Strauss Dáviddal már a század első felé- böző eredetű vallásos eszméknek és a korai
ben kétségtelenül megállapították. hogy .egyháznak a Mester életére vonatkozó
azok a leírások, amelyeket az újlestamen-· visszaemlékezései összevegyitése útján.
tum ban megtalálunk, nem mind hiteles tör} Végeredményül megállapítja. hogya keresz·
téne/mi adatok. hanem vannak közöttük .ténység nem a történeti valóság. hanem a
költött részek is. amelyeket az újtestamen- mythologia birodalmába tartozik. s azt más
tumi író k műveikben felhasználtak. és a .mythoszokkal és legendákka I kapcsolatban
Jézus személyével összekötöttek. Ilyenek .kell tdnulmányozni. mint amelyeknek a
a szűztől való születés. a Jézus megkeresz- .kereszténység jellemző alkotóelemei leg-
teltetése, a galamb rászállása. a mennyei többjét köszönheti. Pfleiderer tehát már
hang. a Keresztelő János története, a Jézus félremagyarázhatatlanu l jelzi. hogy a való.
istenfiusága. feltámadása. a mágusok láto- :. .a történelem. a tény. a Jézus élete és
gatása. Jézus látogatása a jeruzsálemi tanításai egészen más dolgok. mint a hit.
templomban. a csodák s még sok egyéb. a költészet, a mythosz. a legenda. az egy-
Ezek tanulmányozására legafánlatosabl:t ,ház Krisztusa. és a személyével kapcsola-
művek: a német Strauss Dávid: Jézus élete, tos csodák és várakozások. vagy dogmai
a francia LOisy: A synoptikus evangeliu- 'meghatározások.
mok és az angol Conybeare: My th. Magic Amikor a jelenkor Jézusáról akarok
and Moral~ cimű művek. .tehát beszélni semmiképpen sem akarok
Dr. Pfeiderer Ottó. a berlini egyetem- .itt teologiai vÚát megindítni. Inkább csak
nek már csak néhai nagynevű tanára. azt .arra törekszem. hogy azoknak. akiket a
állította. hogya tizenkilencedik század tudo.- It kéldés érpekel. lelke elé állítsam a kér-
6 7

dést és tisztábbá tegyem a bonyolódot! és Herodes elől, nincs hova az ő fejét le-
zavaros fogalmakal. amelyek ezt a kérdés! hajtsa, imádkozik és végül kereszthalált
illetőleg lépten-nyomon jelentkeznek nem- szenved. Szerző szerint már ezek is iga-
csak a keresztény hivők seregében, hanem zolják azt a komoly elégedetlenséget, fl.
a lelk~szek, sőt a hit!udósok közöt! is, melyet a modern ember érez az újtestamen-
Eppen ez a zavar idézte elő azt a tum kérdésével kapcsolatban. De tovább-
nagy vitát is, amely erről a kérdésről e menve, annak a személynek a mennybe-
század első évtizedében megindult, s amely- menetele után, aki azért jöt!, hogy kijelentse
hez a művelt világ teologusainak nagy az Atyát, hogy új igazságot adjon és örökre-
~záma hozzászóllolt. 1909-ben ' egy angol szóló erkölcsi rendet teremtsen, életéről,
lelkész irt egy értekezést, amelynek cime a világ, sőt az alakuló egyház is egy-két
volt: Jézus-e vagy Krisztus? FelhiJJás kö- nemzedék életé n át hallgat, s a Jézus éle- .
,
vetkezelességre. Ebben kimutatta, hogya téből és tanitásaihól a páli irodalom is
két nevet - Jézus és Kriszlus - minden csak az úrvacsora szereztetéséről emléke-
egyházi és teologiai felfogás hirdetői min- zik meg. Még nagyobb nehézségeket tá-
den következetesség nélkül felváltva hasz- maszt a kérdés körül a modern világ ki-
nálják; a történeti Jézusnak olyanokat tulaj- bövült látóköre. Igy pl. minden tudósitás
donitnak, amik csak a hit Krisztusát illet- szerint Jézus az ő korának műveltségi
hetik meg, és viszont a hit Krisztusát, az sikján állva kortársaival együt! hitte, hogy
eszményt, aki sohasem élt, azonosítják és a gonosz lelkek megszállják az emberi
igy tárgyi valósággá teszik az ember Jé- szervezetet s abban testi eltolódásokat
zusban. Igy Jézus az irodalom legmagasz- idéznek elő. Ezeknek a kiüzését őmaga is
tosabb eszménye, a bölcsészet legfőbb· oly hatásosan gyakorolta. hogy az ördög-
személyisége, a vallás sarkalatos feltétele, űzést a keresztény egyház még napjaink-
minden népek legfőbb vágya, az emberi- ban is megtartja és gyakorolja, ami a mo-
ség koronája és lényege, a világ idvezítője •
dern elme előlt igen feltünő dolog. Még
lesz. Viszont a Krisztus, akiben az egyház. feltünőbb dolog, hogy még ma is ismétel-
meghatározása szerint az istenség teljes- jük minden megnyiló sir oldalán azokat
sége testben jelent meg és igaz istenb6l a szavakat, amelyeket megirtak az apos-
való igaz isten, a'hyától születik, menekül tolok korában, amikor az emberek hitt ..k
8 9

a világ végének közeli eljövetelében s telmi hiányánál is. Ha Jézus úgy lud, mint
amely hitet a történelem hosszú századai lsten, és úgy beszél, mint ember, akkor
megcMoltak. Hitte és hihette· e Jézus a az ó beszéde nem hú az ő tudásához,
megtesült isten, ezt úgy, amint az újlesía- és folytonos megtévesztó folyamat áll elő,
mentum irói róla állít ják ? A modern tár- ha ő úgy beszél. mint ember, mint ami-
sadalom is halad a maga útján, és sok lyennek látszik, és nem úgy mint isten,
esetben a Jézus mondásainak mellőzésé­ .mint ami. Mit gondoljunk egy istenről, aki
ve!. sőt azokkal ellentétes irányban. Az az ördögüzést gyakorolta 7 Ha nem tudta,
alamizsnálkodást, amit Jézus ajánlott, a hogy ez a kornak eID' lévedése, akkor tu-
társadalmi igazság bukásának tekinti. A dása volt korlátolt. Es mit gondoljunk egy
gonosznak való ellentnemállást és a nem- korlátolt tudású istenről 7 Ha pedig tudta,
esküvést, amiket Jézus állítólag parancsolt, akkor már erkölcsileg korlátolt. mert meg-
a kereszténység figyelemre sem méltatja, engedte és türte, hogy az emberek higy-
hanem pápák és püspökök esküsznek és jék azt, ami nem volt igaz, sőt mint isten,
esketletnek és háborukat viseltek. A mo- még azt is tudta, hogy az ő példáját az
dern társadalom jogot ad a nőnek is az emberek ezeréveken át fogják gyakorolni .
elválásra, míg Jézus ezt az ő korának fel· .. Valódi embernél ez az erkölcsi korlátolt-
fogása szerint csak a férfinak adta meg. ság bún volna. Másképpen áll-e ez a do-
Jézus azt mondotta, hogy ne aggodalmas- log egy olyan személyné!. kiről azt állitják,
kodjatok a holnap felől, a keresztény tár- hogy isten 7" kérdi a szerző. Igy minden
sadalom pedig minden úton gondoskodik egyház és gondolkozási irány nehézségek-
a jövőről biztosító intézetekkel, állami és kel küzd a Jézus Krisztus fogalmával. Jé-
egyháZi költségvetésekkel. Még több ne- zus korlátolja és helyhez köti Krisztust;
hézség merül fel a gondolkozás, a tudás Krisztus megsemmisíti JézusI. Végül a
és logika mezején. Ha pl. Jézus nem tudta, szerző kijelenti, hogy nem tudja, hogy mi-
hogy az ördög vagy gonos? lelkek meg- lyen egy nemtökéletes isten, vagyis a
szállásáról kortársainak hite tévedés, akkor .. kenoeis .. elmélet Krisztusa, a,mely elmélet
az ő tudása is hiányos volt; ha pedig a "égtelen és mindentudó istent korlátGk
tudta, hogy e hit téves, az ő belenyugvása közé 8zorilia. Mert akik azonosítják Jézust
a közhitbe még feltünőbb lesz az ő ér- a Krisztussal, a minGlen.ható istent teszik

10 II

korlátolt hatalmúvá. a . mindentudót hiá- geliumok nem tartollák volna fenn a ben-
ny?stud~súvá, ésa végtelenjóságút olyanná, nük levő áldásos történelmi erőt, a ke-
aki az o tudását nem hajlandó az embe- -reszténység már régen elveszielle volna a
rek számára is tudássá tenni. maga befolyásál.
Ez a röviden ismertetett értekezéR Ennek a felfogásnak a hívei közé
I
nagy érdeklődést keltett fel a teologusok tartozik a breslaui W,ede Wilhelm, akinek
között az ó- és az újvilágban egyaránt. Paul cimű kis munkája korszakot alkotó
Még az első évben , 1909-ben, tizenhét te- ebben a kérdésben. l> azt állítja, hogy
kinté lyes teologus. püspökök és különböző Pál apostolnak a Krisztusról alkotot! fel-
or~zágok egyetemeinek tanárai szóloltak fogása és így arról szóló tanításai, nem
a kérdéshez, de azt megoldani nem tud- a Jézus személyétől származtak. Pál már
ták. Hitük szerint egyik a történelem Jé- hill egy mennyei lényben, egy isteni Krisz-
zusának, a másik II hit Krisztusának tu- tusban, mielőll a Jézus követője let! volna.
lajdonított nagyobb fontosságot, és az el- Amikor az ő damaszkusi útján Jézus meg-
lenkező felfogást lekicsinyelte és értéktelen- jelent előlle fel!ámadása fénylő dicsősé­
nek lüntelle fel. S a vita, amelyet a há- gében, Pál azonnal reáruházta azokat a
boru éve i mérsékel tek, ma is folyik tovább fogalmakat, amelyek benne a mennyei
a ké rdés körül. isteni lényről megvoltak, t. i. az időelőtti­
Ugyanez a kérdés foglalkoztatta a séget és a világ teremtésében való sze-
németországi teologusokat és foglalkoztatja replésI. Igy Wrede szerint a Pál Krisztusa
még ma is, csak más névalatI. lit nem egészen mythoszi eredetű. "Azt a tant -
az a kérdés, hogy Jézus-e vagy Krisztus?, mondja ő, - amelynek mélysége milliók
hanem az, hogy lézus-e, vagy Pói'? Már szívét ruházta fel a legjobbakkal, ami fölöt!
némely előkészítő munkások, mint a gies- rendelkeznek ... , azt a hitet, amely a jó
seni Gunkcl Hermann és a zürichi Meyer és komoly emberek ezreit meg ezreil
Arnold nyiltan állitotlák, hogya különbség vigasztalja és megnyugtatja ma is; egy
a történelmi Jézus és a hit Krisztusa kö- hitformát, amely az isteni szeretet és ke-
gyelem, meg az emberi bűnösség gondo-
zötl a Pál apostol tanítása alapján állotl latának leghatalmasabb kifejezését adta,
elő. Ök azt állitják, hogya Pál befolyása
a legnagyobb tiszteletlel kezeljük ... ; de
károshatású volt, s ha II synoptikus evan-
,I

12
·13
.",nak a gondolainak, hogy egy isleni lény matában Pál egész('n luílt.irbe ~zoriloltu
elhagyja 1:1 mennyei, magára emberi a la. <lzt a nagy szcmélyiségel. akii ő csak
kol öli éS azul6n meghal, hogy ism I az szolIláini akort. Wrcdc azt állítja, hogy
<'gbe em ,Ikedi 'k. lényegében szükségszerü- annak. amit mi Jézusban Mékclünk. az
leg mythologi6nak kell I nnie." (Paul 101\. 1.) apostol gondolatában semmi része nem
E szerini a felfogás szerini Pál ncm volt. A Pál kriszlustanábon ti Jézus val-
kövel/ije s teologiai magY6rázójt, " lör- lásos hódolaitI. oz ö erkölcsi fonsége, az
I<'neti JézusnHk. han 'm Ő a megleremlőj ,
Mntlk a kereszlény leologiának. amclvr0.
/I tisztaság<l"S kcgycssl'ge. szolgáiolai a
nép közöl\, az ő prófétai magllvisclclc.
B J zus élelének n m voll befolyása. P(d földi éleh'nek valláserkölcsi larlalm" <'ppen
V8zell0 be azokal az oszm ket, Bm >Iycl,. semmit scm jelentenek Azokról pedig. ami
nek befolyása legnugyobb voll a kcre~z­ Páln,,\( minden volt. Jézus nem ludoll
tsny cgyházbAn egész n a mi napjainki!!. semmit.
O lehál a ker szténységnl'k ':lgy második Ismerleini az cgész vilá t. umelyet
megalap(tóju. aki Ilnnak új ola kol adott. Wredenek ez u kis munkája Ném ·torsz<\g-
Wred szerinI ti jelen vallási és teologitli ban megindítolt. nem lehd mostani célom.
harcá nak a legfőbb k rdés : U:::us·e OOO" Ennek lanulm{myozostíra legajánlalosabb
P,II '/ Pál voll az. aki a kerc~z l é nységel művek: Fcinc, Jesus Chrislug und Paulus:
ti megv6lttís vallásává lelle. O voll az, Clemen. Paulus; Wein(,1 és Wredf! Pálról
aki alapjává az üdv hármas tényét. a Krisz- (roll munkái éS J. Wels. Puul "nd Jesus.
Ius megtestesüléstil, halÁlát és f \támadá- Ennl'k a komoly leologiai vilának
sat teile: és az egyházlörténelem nagy túlhlljttlsaként tekinthető és lekinlendő az
alakjai, mini Tertulianus, Oril:l'enes, Atha- 6 már kevésbbé komolynak nevezhető
Msius. Auguslinus, Anselm, Lulher. Kál- teologlal iskola, amcly " némcl teologiai
vin cs Zinzendorf, a J zus lanításai és irodalomban az utolsó évtizcdek a161110g-
lörténeti személyisége alapján nem érlhe- nalJYobb helyet foglalt cl, s umely J~zus­
lök meg; az ök kereszl Jlységéhez a kulcs nak a földi tílctél nem csak kélscgbe-
Pál. Igy Pálnak sokka~ erősebb, de nem vonja, hanem egyenesen t"lIadja is. En~ek
jobb befolyása volt o kereszlénységre. mini II teUesen mylhologiai iskolúnuk főbb kep-
JézusnLlk: és o lörléne"'m hoSSZ':' folyo - vlael61

a következők:
,

14 15

a) lensen P., breslaui tanár, egy hires alkotó felfedezésnek tekinti, és így az egész
assyrologus. Azt állítja, hogy az újtesta- -újtestamentumot kénytelen félretenni, mint
mentumi történet legnagyobb része csak .történileg értéktelen!. Jézus nála csak
egy zsidó alakja a babylon i . Gilgames- mythologiai lény, ki sohasem élt, valamint
eposznak, egy költeménynek, amely álli- Pál apostol is. A páli leveleket hamisít-
tólag már kétezer esztendővel a keresztény ványoknak ítéli, s a Cselekedetek könyvé-
időszámítás előt! megvolt, s amely GiI- .nek elbeszéleseit olyanoknak, amelyeknek
gamesnek, Erech királynak és az ö barát- nincs történeti alapjuk. Jensen az ő elmé-
jának, Eabaminak, a viselt dolgait irja le. jetét két művében fejti ki. Az egyiknek
Szerinte ebben az eposzban van az alapja (;íme: Das Gilgameschepos in der Well-
az ótestamentum nagy részének, és az új- literalur 1905; a másiké Moses, Jesus und
testamentum főbb jellemei, mint Jézus, Paulus \910. Ez utóbbiban azt igyekszik
János a Zebedeus fia, Keresztelő János, bizonyítani, hogy Mózes, Jézus és ' Pál
Lázár, szintén ez eposznak a jellemei. (;sak változatai a babyloniai istenember-
Keresztelő János pl. az eposznak az az nek, Gilgamesnek.
alakja , amely az ótestamentumban Ilyés, II bJ Ez iskola második képviselője a
Sámson és Sámuel, akik aszkéta életet .szintén híres breslaui tudós Kallhof A., aki
éltek, és mint Keresztelő János, nem ittak - 1903-ban "Das Christus-problem", és 1904-
bort. Jézus csak az ótestamentumi Jozsue . ben "Die Entstehung desChristentums" cimű
alakja, aki az ótestamentumban mindig a munkáiban egész más alapon jut a mytho-
régi eposz hőse helyet!, pilgames helyett JOgiai felfogáshoz, mint Jensen. Szerinte
áll. A Jézus életének jelenetei az eposz a Krisztus képe főbb jellemvonásában ké-
egyes eseményeinek ismétlései. A Jézus szen volt, mielőtt az evangeliumokból csak
megkeresztelkedése, a pusztába való me- -agyetlen betű is meg lett volna írva. A
nekülés, a tizenkét tanítvány kiküldése, ,b ölcsészet megteremtette egy egyetemes
az ötezer megvendégelése, Jézus meghitt világfelfogás vázlatát, amelybe belehelyez-
viszonya Jánossal, a disznócsorda me?- fék a Krisztus képét. Róma társadalmi vi-
semmisitése, az átváltozás, a kínszenvedes .zonyai készen szolgáltalták az anyagot a
és feltámadás, mind ilyen párhuzamos tor- • kereszténység felépítéséhez, és a birodalom
ténet. Jensen az ő elméletét korszakot- vallásos lársulataiban megvollak azok a
, ,
16 17

szervező erők. amelyek a kor kivánalmait e) A mythologiai iskola kezdeménye-


a keresztény gyülekezetek tényleges létre- zője Amerikában Smith W. B. nevü tanár.
hozásával eg}esítették. Kallhof tehát a ke- aki könyvet írt a Kereszténysége/őtti Jézus
reszténység eredetét tisztán társadalmi eimen (Pre· Christian Jesus). amelyben azt
okokra vezeti vissza a történeti Jézus sze- igyekszik kimutatni. hogy a kereszténység
mélyének és befolyásának teljes mellőzé­ •
ideje előll már nagyon el volt terjedve egy
sével. Megengedi. hogy a sok ezer között, isteni Jézusnak a tisztelete. Ezt a könyvet
akiket az evangeliumok idejében keresztre Németországban is kiadták német forditás-
feszítettek. Iehetell egy Jézus is. aki vértanut ban. s bizonyitékait felhasználta és kibő­
életét a proféta i kegyesség szellemében vítette a német Drews Arthur. akiről később
végezte be, de hozzáteszi. hogy egy ilyen lesz szó.
személyhez semmi valódi fontosságot nem • d) Angliában ez iskola legnagyobb
füzhelünk a keresztény vallás előállásának képviselője Roberlson G. M. szintén nem
magyarázásánál. A Krisztus az evange- teologus. hanem államférfi. Ide vonatkozó
liumokban egyszerüen a vallási közös ön- legfontosabb műve a Pogány Krisztusok

tudat megszemélYesítése. és a kortársadalmí cimű (Pagan Christs). melyben azt állítja.
életéből ki lehet mutatni azokat a tényező­ hogy ' a keresztény korszakban egy vallási
ket. melyek ezt a megszemélyesítést létre- kultusz merűlt fel. amely összefüggésben
hozták. Igy Krisztus Kathofnál is költött lehel azzal a történelmi személlyel. akit
személy. meh:et. a kor társadalmi erői mintegy száz esztendővel Heródes halála
szültek. de a valóságban nem létezett. előll megköveztek és felakasztottak Lyddá-
Kalthof elmélete tehát abban különbözik ban a husvét előestéjén Janneus uralko-
a teologiai felfogástól. hogy az okot annak I.
dása idejében. Ez a személy Jezus ben
tekinti. amit a teologia okozatnak tart. A Pandira. vagyis a Pandira fia volt. akiről
szabadelvü teologia felfogásával azonban a Talmud is tud. De a Jézu~ név már
nem áll éles ellentétben. mert az ember azelőll is' nagyon régen a vallásos kultusz
Jézus. de nem a mennyei Krisztus. min- tárgya volt a héberek és arabok között.
denesetre a mult hagyományainak és az összeköttetésben a Hexateueh Szabadi tó-
ő társadalma hitének és gondolkozásának Messiásával. Jozsuéval. aki szintén nem
hatása alatt lehetett azzá. ami volt. volt történeti személy. hanem egy napisten.
2
,

18 19

mint Mózes és Sámson, akiket később . Antiochiában, ahol a kereszténység a Cse-
szintén emberi alakokká tettek. Ez a Jézus; lekedetek könyve s;zerint is először jelent
vagy Jozsua a perzsa hagyomány szerint meg, szokásban volt. Szerinte Pál apostol
a Miriam vagyis Mária fia volt. A Robert, sohasem hirdette az ember Jézust, hanem

son állításai közül tán legérdekesebb az,. -csak a mennyei és lelki Krisztust, amely
hogy ő az evangeliumok leirásait a Jézus. fogalom a pogányoknál semmi nehézsége t
kinszenvedéseiről és feltámadásáról egy .nem okozott, és nem volt semmi szükSége
mys/eriumi színjáték utánzata inak tartja,. bizonyítékokra az ember Jé:ws részéről.
amely színjáték állítólag igen nagy szere- hogy tanítását a lelki Krisztusról megerő­
pet játszott Görögország, Egyptom és Syri& sítse, Pál tehát az önmagát feláldozó isten
vallásaiban. s amelyben a szenvedő és meg- régi eszméjét csak új környezetbe helyezte,
haló istenek és istennő k voltak a főalakok . ·-de a történeti Jézusról semmit sem tudott.
A Robertson állításai szerint az evange- Számára a Krisztus csak egy allegorikus
liumokban egészen tisztán látszik a figyel- és symbolikus személy, mint amilyenek
me~ olvasó előtt a drámai megjelenítés az voltak a pogány istenségek. Ö nem azért

utolsó vacsorának, az elárulásnak, a kín, tette a Krisztust a megváltás közbenjáró-
zásnak, az elítélésnek és a megfeszítésnek jává, mert a történeti Jézusnak nagy tisz-
a jeleneteiben. A cselekvények összeho- telője és becsülője volt, hanem azért, "lert
zása egyetlen éjszakára csak úgy érthető Jézusról nem is tudott. Nevetséges arra
meg, ha feltételezzük, hogy egy átírt dráma; még gondolni is Drews szerint, hogy egy
darabot olvasunk, amelynek másik példá-. olyan ember, mint Pál, oly rémítő nagy
nyát is megtaláljuk a későbbi Pilátus Cse- fogalmakat kötött volna Össze egy földi
lekede/ei címü munkában. emberrel, mint amilyeneket tényleg össze- ,
. ej Az iskola' legbuzgóbb híve Német- kötött a Krisztussal. Ezek szerint Krisztus-
országban Drews Arthur karlsruhei tanár. nak az élete és halála a Pál számára nem
aki a Krisztusmythoszról 1910-ben írt egy egy embernek erkölcsi teljesítményei, s ál-
művet. Ö a Robertson nyomdokain halad. talában nem is történeti tények, hanem
de új részleteket is ad és á~lítja, .hogy a történelemfölötti tények az érzékfölötti vi-
Pál apostol tanítása nem egyeb, mmt szel: -lágban. A Drews megítélése szerint a Jézus-
lemiesített Adonis kultusz, amely a syna! nak tulajdonított tanításokban semmi új
2*

20 21

nincs. s Jézust a .. tizenkettő" teremtette. kik 'eologusoknál keresni, akik dogmai elfo-
a maguk helyzetét akarták ezzel erősitni gultság nélkül életüket e kérdés tanulmá-
Pál ellen. Ök állították. hogy "igazi" apos- nyozásában töltötték el. s megállapodásaik
tol csak az lehet. aki személyesen látta és öket e téren tekintélyekké emelték. lIy"n
hallotta Jézust. akit ebből a célból találtak pl. hogy a legnagyobbal kezdjük, Harnack
fel. Ez a Jézus tehát csak mez, amelybe Adolf. a berlini egyetemnek - sajnos -
a zsidó társadalom metafizikai eszméit, most már csak népai tanára, de az elmult
vallásos reményeit, külső és belső tapasz- negyedszázad tudományos teologiájának
talatait öltöztették. Az evangelium i törté- Nestora. Ö nagy munkát végzet!. és mű­
neteket nem is kellett kitalálni, mert azok veiben nagy örökséget hagyot! az utókor-
minden részleteikben már készen állottak ,nak. A Kereszténység Lényege CÍmű kis
a vallásos társulatokban, s a Jézus törté- .munkája magyar forditásban is m~elent, .
neti létezésének feltételezésére csak annyi és abból egy pár idézet mindjárt nyilvá-
alapunk van, mint akár az Adoniséra , nossá teszi. hogy anagy tudós milyen
Osiriséra vagy a Dionysiuséra. eredményre jutott a Jézus személyét ille-
Ennyi zavaró és egymásnak ellent- tően. "Evangéliumaink - mondja ő -
mondó . történeti bizonyílékokkal, egyházi {:sak az ő nyilvános működéséről tudósi-
meghatározásokkal, emberi tapasztalatok- tanak bennünke!. Két evangeliumban ta-
kal. és a józanésszel is ellenkező felfogások lálunk ugyan egyelőtörténetet, de ezt bát-
között már most mit gondoljon a jelenkor ran figyelmen kivül hagyhatjuk. mert mégha
Jézusról? Az egyedüli út, amely előttünk hitelesebb dolgot foglalna is magában.
nyitva áll, a szigorúan tudományos meg- mint aminőt csakugyan magában foglal.
vizsgálása a kérdésnek, amelyet a szabad- akkor is úgyszólván jelentőségnélküli lenne.
elv ü teologia képviselői követnek is, és Maguk ugyanis az evangelisták sohase
annak alapján ítélethozatal, amely mi!)t .utalnak reájuk. sem Jézussal nem utaltat-
emberi dolog lehet téves is, de a jel,,;n .kor nak azokra az eseményekre. Ellenkezőleg
számára a legigazibb és legmegnyugtatobb elbeszélik, hogy a Jézus anyját és testvé-
még régebbi hitünknek a fel~ldoz~sa mel- reit teljesen meglepte az ő nyilvános föl-
let! is. Ha tehát a jelenkor Jezusat keres: lépése ... Pál apostol is hallgat ezekről" ...
sük. legtanácsosabb azt azoknál a jelenkon és így "semmit sem tudunk a Jézus törté-

22 23
netéről életének első harminc évében. ,t és ő az Atyától kirendelt biró is" (101-
(Magyar ford. 30. I.) A Jézus személyére 102. Ll "Jézus maga az ő halálát minI
vonatkozólag ezt mondja: "Ű (I. i. Jézus) olyan szolgálatot jelölte meg, amelyet 6
semmi más hitet nem kivánt a saját sze- . sokakért tesz. és annak egy ünnepélyes
mélye iránt és semmi más csatlakozásI cselekvény által folytontartó emléket ala-
ahhoz, mint azt, amely aparacsainak meg- pított." (112. l.) Harnack kétségbevonja
tartásában áll . .. Az ő szemhatárán egé- azokat a tudósításokat, amelyek Jézusnak
szen kivül esett az, hogy evangeliumától a feltámadás utáni megjelenéseiről szóla-
függetlenül önálló tant alkosson a maga nak, de állítja, hogy a Jézus sírjától .. indult
személyéről és méltóságáról ... Az ég és ki a halállegyőzésébe és az örökéletbe
föld urát, mint a maga istenét és atyját , vetett lerombolhatlan hit kezdete." (113. Ll
mint a nagyobbat, mint az egyedül jót je- . Egy másik nagytekintélyű tudós,
lölte meg. Ö bizonyos afelől, hogy mind- Schmiedel Pál. a zürichi egyetem teologiai
azt, amije van és amire törekszik, ettől az. tanára, Die Person Jesu im Streite der Mei-
Atyától kapta. Hozzá imádkozik, az ő aka- nungen der Gegenwart dmű munkájában
ratának rendeli alá magát; forró tusako- azt állítja, hogy Jézus személyét minden
dások közt igyekszik azt kipuhatolni és teologiai irányzat kezdi mindinkább hatá-
teljesíteni. .. Ez az érző, illJádkozó, cse- rozottan emberi módon megmagyarázni,
lekvő, tusakodó és szenvedő En egy ember, még a tulzó konzervativ irányzat is (6. l.)
aki istenével szemben is más emberekhez. Szerinte az isteni és emberi természet
csatlakozik." (9\. I.) Nem paradoxia az és egyesülése Jézusban lehetetlen, s minthogy
nem is "rationalismus," hanem a tényállás Jézus kétségtelenül ember volt, nem lehe--
egyszerú kifejezése. amint az evangehu- tett ugyanabban az időben isten. Sót az.
istenfélő emberek gondolkozását sérti az a
mokban előttünk áll: Nem a fru" ~anem
egyedül az Atya tartozik az et;angelzumba, követelés, hogy elfogadják egy tökéletes
amint azt Jézus hirdette. De ugy, ammt az isten és egy tökéletes ember egyesülését egy
idvezítő személyében. Elismeri, hogy Krisz-
Atyát Ö ismeri, még .. se~k, sem Ismert: tusnak olyan módon való megjelenitése,
meg és ő rávezeti a tobbleket erre, az IS amely megfelelt a pogányság gondolkozás.
mer~tre; ezzel az em berisé,gnek p~r~~~~ módjántIk az istenekről és az istenek fiairól.
szolgálatot tesz... Ó az ut az A y



24 •
25
nagy mértékben befolyt a kereszténvség fán így imádkozik: Én istenem. miért hagytál
elterjedésére, s így sok jónak volt a forrása . el engem? hogy azt mondja: Nem adatik
De ha egyébért nem, éppen ezé, t készen jel e nemzetségnek". hogy Názáretben nem
kell lennünk arra. hogy igazságos itéletet tehetett semmi csodát. Szerinte ezek az
htlzzunk azokról a nem kedvező utóhatá- adatok nem csak azt bizonyítják. hogy a
sokról, amelyeket az ma előidéz . Semmi- Jézus személyében egy teljesen emberi
esetre sem vagyunk kötelesek. hogy meg- lénnyel állunk szemben. és hogy benne az
türjük ezeket a hatásokat. amint azok meg- istenit csak olyan alakban kell keresnünk,
vannak a mi időnkben közöttünk. Azoknak amilyenben azt emberben megtalálhatjuk ;
a kora lejárt. legalább a protestáns keresz- hanem bizonyítják azt is. hogy ő valóban
tények nagy többsége számára. az Auf- élt, és hogy az evangéliumokban reá VO"
kliirung idejében a 18. században. Schmie- natl\pzóan legalább némely teljesen meg-
del szerint Jézus. mint ember. nem is bizható tények is vannak leirva_
feltétlenül bűntelen. Ö óva int a Jézus Weiriel Henrik. a jenai egyetem új-
tisztelésének olyan formájától, amelv ben- testamentum tanára azt mondja. hogy "az
sőleg nem igaz, vagy éppen vallástalan és evangéliumokból nekünk az emberi lényt
az Atya megtagadására vezethet. A Jézus kell keresnünk. - egy embert telve sze-
személyének meghatározásánál azokat az retettel és jóakarattal. fenséggel és szent
evangéliumi adatokat tartja a legbíztosab- méltatlankodással, tisztasággal és gyöngéd-
baknak. a melyekről csak egy. esetleg két séggel. keserű utálattal minden aljas tett
evangélista tud. de amelyeket a második és önzés iránt."
vagy harmadik esetleg mindkettő már meg- Boussel Vilmos. a göttingeni egyetem
változtatott a krisztustan érdekében. Ilyen újtestamentum tanára. akinek "Jézus" címü
adatok. hogy magától visszautasítja. a jn munkája magyar fordításban is megjelent.
nevet, hogy megbocsáthatónak mondja, h~ állítja. hogy a történeti kutatások kimutat-
valaki az emberfia ellen szól. hogy az ővel ták, hogy Jézus sohasem lépte tul a tisztán
eljövének. hogy megfogják. őt. mert azt emberi határait. és hogy ő egész életén át
mondják vala. hogy maga n k.vul van; ~O~y magát az ember mellé és nem az isten
az ég és föld elmulásának naPJárol es mellé helyezte. és magát a hit és imádás
~rájáról semmit sem tud; hogy a keres?t- lárgyává sohasem tette.


26

Többet nem is említek. De meggyő­


ződésem, hogy a jelenkor Jézusát ezeknél •
a felvilágosult teologusoknál találjuk meg, • •
akik Jézusban egy nemesért lelkesülő, kor-
látolt tudású, küzdő és reményeiben és
várakozásai ban csalatkozott embert látnak,
aki nem azért jött, hogy neki szolgáljanak.
hanem hogy ő szolgáljon másoknak ·és
adja az ő életét sokakért. Hiszem, hogy
ez a történeti Jézus, méltó a mi hálánkra
~s tiszteletünkre, és hogy az emberiség jövő
fejlődésében ennek a tévedő embernek
sokkal nagyobb szerepe lesz, mint akár
az egyházak eszményített Krisztusának,
akár a mythologia földreszálIítoft istenének. •
••

,