Ottucsk Melinda

2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

Az abszolu
t zene eszmeje

www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

www.interkonyv.hu

Typotex Kiad

Carl Dahlhaus

 Typotex Kiad

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Carl Dahlhaus

Az abszolu
t zene eszmeje
Fordtotta Zoltai Denes

Typotex 2004
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

Ez a ko
nyv az illetekes kurato
rium do
ntese alapja
n az
ta
mogata
sa
val a Fels
ooktata
si Pa
lya
zatok Iroda
ja altal lebonyoltott Tanko
nyvta
mogata
si Program kereteben jelent meg.
A ko
tet megjeleneset a Goethe Intezet is ta
mogatta
Die Herausgabe dieses Werkes wurde aus Mitteln des
Goethe-Instituts gefo
rdert.

Original edition:
c 1978 Ba

renreiter-Verlag Karl Vo
tterle GmbH & Co. KG
Licensed edition with permission from Ba
renreiter-Verlag
KasselBaselLondonNew YorkPrag
www.barenreiter.com
c Zoltai Denes, Typotex, 2004

ISBN 963 9548 38 3

Lektora
lta: Hidas Zolta
n
Temako
r: zeneelmelet

www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

 Typotex Kiad

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Tartalom

1. Az abszolu
t zene mint esztetikai paradigma

2. A fogalomto
rtenet keru
l
ou
tjai

25

3. Egy hermeneutikai modell

49

rzesesztetika es metafizika
4. E

65

5. Az esztetikai kontempla
cio
mint ahtat

85

6. Hangszeres zene es m
uveszetvalla
s

95

7. Zenei logika es nyelvszer

useg

111

8. A zene ha
rom kultu
ra
ja
ro
l

125

9. A zenei abszolu
t eszmeje es a programzene
gyakorlata

135

10. Az abszolu
t zene es a poesie absolue

147

www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

www.interkonyv.hu

Typotex Kiad

Carl Dahlhaus

 Typotex Kiad

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

1
Az abszolu
t zene mint esztetikai
paradigma

A zeneesztetika nem valami nepszer

u stu
dium. Zeneszko
ro
kben arra gyanakodnak, hogy elvont szo
szaporta
s, amelynek
nincs sok ko
ze a zene realita
sa
hoz; a zenehallgato
nagyko
zo
nsegnek nincs bizalma hozza
, mert olyan filozo
fiai reflexio
nak veli, amelyet a beavatottakra kellene bzni, nem gyo
to
rve
m ha erthet
az elmet fo
lo
s nehezsegekkel. A
o is az ingeru
lt
gyanakva
s azzal az u
res szo
cseplessel szemben, amely zeneesztetika
nak mondja maga
t, megis teves az az elkepzeles,
hogy a zeneesztetikai problema
k valahol a ko
do
s messzesegben lebegnek, tu
l a zene ko
znapi gyakorlata
n. Jo
zanul
szemu
gyre veve, ezek a problema
k nagyon is megfoghato
k,
el
ok es ko
zvetlenu
l jelenvalo
k.
Aki tu
lzo
es terhes ko
vetelesnek tartja, hogy hangverseny
el
ott el kelljen olvasnia Liszt Ferenc vagy Richard Strauss
m
usoron szerepl
o szimfonikus ko
ltemenyenek irodalmi
programja
t; aki egy dalesten legszvesebben so
tet teremben
hallgatna
a zenet, ahol eleve olvashatatlanok a programfu
zetben kinyomtatott dalszo
vegek; aki feleslegesnek tartja, hogy
egy olasz nyelv
u operael
oada
s el
ott emlekezetebe idezze a
dra
mai cselekmeny f
o vona
sait ma
s szo
val, aki a hangversenyen vagy az opera
ban nem sokra becsu
li a nyelv szerepet
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
14:43:36
8
Az abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

a zeneben, az egy zeneesztetikai kerdesben foglal alla

st. Do
nteser
ol ugyan hiheti, hogy saja
t egyeni zle
seb
ol ko
vetkezik,
am valo
ja
ban olyan altala
nos, atfogo
tendencia jut kifejezesre
benne, amely az uto
bbi ma
sfel sza
zadban va
lt elterjedtte, haba
r horderejet, zenei-kultura
lis jelent
oseget ma
ig sem ismertek fel igaza
n. Tu
l az egyenen es az egyen esetleges vonzalmain, itt nem kevesebbr
ol van szo
, mint a zene fogalma
nak
melyrehato
megva
ltoza
sa
ro
l: nem puszta
n a zenei forma
k es
technika
k teren mutatkozo
stlusva
lta
sro
l, hanem arro
l, hogy
alapvet
oen atalakult maga a zene, mindaz, amit a zene jelent,
vagy aminek a zenet tekinteni szoka
s.
Azok a hallgato
k, akik az iment lert mo
don ko
zelednek
a zenehez, Thomas Kuhn tudoma
nyto
rteneti kifejezesevel
elve, egy zeneesztetikai paradigma
hoz igazodnak: egy modellfogalomhoz, megpedig az abszolu
t zene modellfogalma
hoz. Ma
rmost a zenei eszlelest es gondolkoda
st ira
nyto

paradigma
k, alapelkepzelesek kerdese az egyik f
o temako
re
annak a zeneesztetika
nak, amely nem vesz a spekula
cio
k
ko
debe, amely tiszta
zni akarja a mindennapos zenei szoka
sok mo
go
tt rejl
o eszrevetlen es csekely figyelemben reszesu
l
o
el
ofelteveseket.
Hanns Eisler, aki igyekezett komolyan venni a marxizmust
a zeneben es a zeneesztetika
ban, az abszolu
t zene fogalma
t
u
gy jellemezte, hogy az a polga
ri korszak agyszu
lemenye,
maga megvetett es megis saja
aze a korszake, amelyet o
t
o
ro
ksegenek tartott. A koncertzene es ta
rsadalmi forma
ja,
a hangverseny a zenei fejl
odes egyik to
rteneti korszaka
nak
termeke. Saja
tossa
ga
nak kiforma
lo
da
sa o
sszefu
gg a modern
polga
ri ta
rsadalom kialakula
sa
val. A szavak nelku
li, vulga
risan abszolu
tnak is nevezett zene uralkodo
szerepe, a zene
elva
la
sa a munka
to
l, a komolyzene ku
lo
nva
la
sa a ko
nny
uzenet
ol, a hivata
sos zeneszeke a m
ukedvel
okt
ol: mindez tipikus
vona
sa a kapitalista korszak zenejenek.1 Haba
r a modern
polga
ri ta
rsadalom igencsak homa
lyos kifejezes, Eisler jo
l
erezte, hogy az abszolu
t zene nem egyszer
uen a szo
veg
nelku
li, o
na
llo
, zenen kvu
li funkcio
khoz vagy programokhoz nem ko
t
od
o hangszeres zene id
otlen, to
rtenelem feletti
szinonima
ja, hogy a szo
ban forgo
terminus olyan eszmere
utal, amelyben meghata
rozott to
rtenelmi korszak o
sszegezte
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

 Typotex Kiad
Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36 1. Az abszolu
t zene mint esztetikai paradigma
9

a zene lenyeger
ol kialaktott gondolatait. Eisler elegge megho
kkent
o mo
don vulga
risnak nevezi az abszolu
t zene
kifejezest; ennek ketseg kvu
l gonoszkodo
ele van: egyfajta
bosszu
a szo
haszna
latert, amelyben Eisler, filozo
fus apa gyermeke leven, jo
erzekkel ismerte fel a fellengz
osseget azt a
konnota
cio
t, miszerint az a zene abszolu
t, amely az abszolu
tumot sejteti.
A XIX. sza
zad ko
zep-euro
pai zenekultu
ra
ja
ban a kor
olasz-francia zenekultu
ra
ja
to
l elter
oen az abszolu
t zene
gondolata olyan mely gyo
kereket eresztett, hogy amint
ezt a ko
vetkez
okben kimutatjuk alapvet
o igazsa
ga
ro
l meg
Richard Wagner is meg volt gy
oz
odve, aki pedig szavakban
s tu
maga
t az elvet elutastotta. E
lza
s nelku
l elmondhatjuk,
hogy az abszolu
t zene fogalma alapeszmeje, tarto
pillere a
klasszikus-romantikus zeneesztetika gondolateptmenyenek.
Jeleztu
k ma
r, hogy az elv tagadhatatlanul regiona
lisan ko
ru
lhata
rolt; elhamarkodott viszont az a ko
vetkeztetes, hogy
maga
ban az elvben is provincializmust kell la
tnunk; gondoljunk csak az autono
m hangszeres zene jelent
osegere a XVIII.
sza
zad vegen es a XIX. sza
zadban. Ma
sfel
ol az abszolu
t zene
XX. sza
zadi elterjedese es egyetemesse va
la
sa nem feledtetheti velu
nk azt a to
rteneti tenyt, hogy ta
rsadalmi-to
rteneti
es nem esztetikai kriteriumok alapja
n a szimfo
nia es a
kamarazene a XIX. sza
zadban puszta
n enkla
ve maradt abban
a komolyzenei kultu
ra
ban, amelyet az opera, a roma
nc, a
virtuo
z m
u es a szalondarab kepvisel (hogy a trivia
lis zener
ol
ma
r ne is beszelju
nk).
Hogy az abszolu
t zene fogalma (merhetetlenu
l nagy zeneto
rteneti jelent
osege ellenere, amelyhez azuta
n a XX. sza
zadban ta
rsult a ku
ls
o, ta
rsadalmi-to
rteneti jelent
oseg) a nemet romantika
bo
l sza
rmazik, hogy pa
tosza
t a szo
vegekt
ol,
programokto
l es funkcio
kto
l ku
lo
nva
lt zene asszocia
la
sa
t
az abszolu
tum kifejezesevel vagy sejtesevel az 1800 ko
ru
li
nemet ko
lteszetnek es filozo
fia
nak ko
szo
nheti, azt el
oszo
r
Franciorsza
gban ismertek fel teljesen vila
gosan; Jules Combarieu 1895-ben megjelent tanulma
nya kimutatja ezt. A penser en musique, penser avec des sons, comme le litterateur
pense avec des mots [zeneben gondolkodni, hangokkal
gondolkodni, ahogyan az ro
szavakkal gondolkodik] elvet
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
14:43:36
10
Az abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

Combarieu szerint a nemet fu

ga
k es szimfo
nia
k u
ltettek el
a francia tudatban, amely mindig a zene es a nyelv kapcsolata
bo
l indult ki, ha ertelmet akart felfedezni a zeneben.2
Ha teha
t az abszolu
t zene eszmeje fu
ggetlenu
l alapt megvalo
vet
o esztetikai jelent
oseget
ol, amely az o
sto
m
uvek
rangja es to
rteneti hata
sa oka
n megilleti regiona
lis es szocialis hato
ko
ret tekintve kezdetben igencsak korla
tozott, akkor
az Eisler altal felva
zolt to
rteneti jellemzes inka
bb tu
lsa
gosan is nagyvonalu
, semmint sz
ukkebl
u. Aligha beszelhetu
nk
az egesz polga
ri korszak zeneesztetikai paradigma
ja
ro
l. A
modern polga
ri ta
rsadalom origina
lis zeneesztetika
ja
val,
ahogyan az a XVIII. sza
zadi Nemetorsza
gban letrejo
tt, eppenseggel szembena
ll az abszolu
t zene eszmeje; ennek az
eszmenek a ta
rsadalmi karakteret nem lehet egyetlen egyszer
u formula
val kifejezni. A mora
lfilozo
fia alla
spontja
ro
l
vagyis a XVIII. sza
zadi gondolkoda
s autentikus polga
ri forma
ja
nak alla
spontja
ro
l Johann Georg Sulzer A szepm
uveszetek altalanos elmelete zene-cmszava
ban elmarasztalo
te
letet
mond az autono
m hangszeres zener
ol; ez a mereven elutasto
te
let saja
tsa
gos mo
don elter atto
l a nagyvonalu
sa
gto
l,
amellyel Charles Burney egyfajta innocent luxury-ro
l, a
rtatlan luxus-ro
l beszelt, s szigora valo
szn
uleg a felto
rekv
o
polga
rsa
g mora
lis vakbuzgo
sa
ga
val magyara
zhato
, egy olyan
vakbuzgo
sa
ggal, amely ku
lo
nbo
zik az etablrozo
dott polga
rsa
g erko
lcsi felfoga
sa
nak fesztelenseget
ol: Az utolso
helyre
alltjuk a zene alkalmaza
sa
t puszta id
oto
ltes es mintegy a
ja
tek celja
bo
l. Ide tartoznak a koncertek, a szimfo
nia
k, a
szona
ta
k, a szo
lo
m
uvek, amelyek altala
ban valamilyen mozgalmas es nem kellemetlen zo
rejt, vagy finom es szo
rakoztato
, ba
r a szvet hidegen hagyo
csevegest reproduka
lnak.3
Felreismerhetetlen itt a polga
ri mora
lfilozo
fus ellenerzese
a zenei divertissementnal szemben, amelyet feuda
lisnak es
henyenek tart. Ha Haydn ezzel szemben, ahogyan Georg
August Griesinger ko
zli, szimfo
nia
iban mora
lis karakterek
abra
zola
sa
ra tett kserletet, akkor ez az esztetikai sza
ndek
nem kevesebbet jelentett, mint a szimfo
nia rehabilita
cio
ja
t
egy olyan korban, amelynek polga
rsa
ga a m
uveszetet els
osorban az irodalmat, de a zenet is a mora
l (vagyis a
ta
rsadalmi egyu
tteles) problema
inak megertesere es tiszta
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

 Typotex Kiad
Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36 1. Az abszolu
t zene mint esztetikai paradigma
11

za
sa
ra szolga
lo
eszko
znek tekintette, illetve amennyiben
a m
uveszet ezt a feladatot elha
rtja maga
to
l mint gyanu
s,
a polga
rsa
g feletti vagy alatti retegekre jellemz
o, felesleges
ja
tekot elvetette.
Csak a Sulzer altal kepviselt, a mora
lfilozo
fia
val o
sszefono
dott, eredend
oen polga
ri esztetika elleneben fogalmazo
dott
meg az a m
uveszetfilozo
fia, amely a maga
ban za
rt, o
nmaga
val beer
o m
u fogalma
bo
l indul ki. Karl Philipp Moritz, akinek
teteleit Goethe haboza
s nelku
l, Schiller nemileg vonakodva
helyeselte, 1785 es 1788 ko
zo
tt rott

tanulma
nyaiban a lart
pour lart elvet hirdette, megpedig kielezett forma
ban, ami
pszicholo
giailag egyreszt azzal magyara
zhato
, hogy megcso
mo
rlo
tt a m
uveszettel kapcsolatos mora
lfilozo
fiai elmelkedesekt
ol, ma
sreszt azzal, hogy su
rget
o szu
kseget erezte az
esztetikai kontempla
cio
sora
n megszabadulni a munka es az
elet nyomaszto
nak erzett polga
ri vila
ga
to
l. A puszta
n
hasznos ta
rgy teha
t o
nmaga
ban nem egesz, nem to
keletes;
ilyenne csak akkor lesz, amikor bennem eleri celja
t, amikor bennem to
keletesse va
lik. A szepseg szemlelete sora
n
viszont a celt magambo
l visszafordtom maga
ba a ta
rgyba:
u
gy szemlelem a ta
rgyat, mint olyasmit, ami nem bennem,
hanem o
nmaga
ban to
keletes, ami teha
t o
nmaga
ban egesz, es
ami nekem o
nmaga
ert veve szerez elvezetet; ilyenkor a szep
ta
rgyat nem annyira magamra, mint inka
bb o
nmaga
ra vonatkoztatom.4 De nemcsak a horatiusi prodesse min
osu
l
m
uveszett
ol idegennek, hanem a delectare is; a do
nt
o nem
a m
uveszet altal nyu
jtott elvezet, hanem az altala ko
vetelt
megismeres. Nem annyira neku
nk van szu
ksegu
nk m
uveszetre, hogy elvezetet szerezzen, mint inka
bb a szepnek van
szu
ksege ra
nk, hogy felismertessek.5 A Moritz altal posztula
lt, a m
ualkota
shoz egyedu
l ill
o magatarta
s az o
nmaga
ro
l
es a vila
gro
l megfeledkez
o esztetikai kontempla
cio
, amelyet
Moritz olyan bens
oseggel r
le, hogy hangja ela
rulja a pietista
eredetet. Miko
zben a szep teljesen maga
ra vonja tekintetu
nket, egy id
ore elvonja a figyelmet o
nmagunkro
l, es eleri,
hogy la
tszatra elvesszu
nk a szep ta
rgyban; s o
nmagunknak
ez az elvesztese, ez az o
nmagunkro
l valo
megfelejtkezes
eppen ez a legnagyobb mertekben tiszta es o
nzetlen elvezet,
amelyet a m
uveszet szerez neku
nk. Egyeni, korla
tolt letezewww.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
14:43:36
12
Az abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

su
nket e pillanatban fela
ldozzuk egy magasabb rend
u letezes
erdekeben.6
Hogy az esztetikai autono
mia gondolata, amikor az els
odlegesen a ko
lteszethez es a festeszethez vagy a szobra
szathoz
igazodo
altala
nos m
uveszetelmeletb
ol a zeneesztetika
ra is
atterjedt, eppen a zenen kvu
li funkcio
kto
l es programokto
l
elva
lt hangszeres zeneben tala
lta meg a maga adekva
t ta
rgya
t
nos, ez uto
lag visszatekintve csaknem maga
to
l ert
od
onek
t
unik; am akkoriban, amikor vegbement, inka
bb meglep
o
volt. Mert a fogalom, objektum es cel nelku
li hangszeres
zene a polga
ri gondolkoda
s sza
ma
ra, amint ezt Jean-Jacques
Rousseau invektva
i es Sulzer megvet
o megjegyzesei mutatja
k, semmitmondo
nak es u
resnek sza
mtott a mannheimiek
Pa
rizsban aratott sikerei es Haydn no
vekv
o hrneve ellenere.
s a hangszeres zene elmeletenek kezdeteire jellemz
E
o az o
nallo
tlan, az ellenfel katego
ria
iban fogva maradt apologetika.
Johann Mattheson 1739-ben a hangszeres zenet mint hangzatok beszedet [Klang-Rede] vagy hangnyelvet7 jellemzi.
Ezzel a hangszeres zene igazola
sa
ra tesz kserletet: ervelese
szerint a hangszeres zene voltakeppen a lenyeget tekintve
ugyanaz, mint a voka
lis zene. A hangszeres zenenek is az a
dolga, hogy meghassa a szvet, vagy hogy az ertelmes beszed
ma
sakent hasznosan foglalkoztassa a hallgato
kepzel
oerejet.
S
ot, a hangszeres zene kepes is erre. Ekkor szerez elvezetet! S mennyivel to
bb m
uveszetet es elenkebb kepzel
oer
ot
igenyel, ha szavak segtsege nelku
l kell letrehozni ezt az
elvezetet.8
Mg a hangszeres zene korai, meg o
na
llo
tlan, a voka
lis
zene modelljehez igazodo
vedelmezese az affektuselmelet es
az erzesesztetika formula
ira es toposzaira ta
maszkodik, addig
mint egy kes
obbi fejezetben la
tni fogjuk a hangszeres
zene o
na
llo
elmeletenek fejl
odeseben egy olyan tendencia
ervenyesu
l, amely szembefordul a zenenek a szv nyelvekent to
rten
o erzelmes jellemzesevel, vagy legala
bbis ezeket
a megfoghato
affektusokat absztrakt, lebeg
o, a vila
gto
l elszakadt erzelmekke ertelmezi at. Olyan tendencia ez, amely
Novalisna
l es Friedrich Schlegelnel egyfajta arisztokratikus
bea
llto
da
ssal ta
rsul: polemiza
lo
indulattal a XVIII. sz. vegen
uralkodo
, bornrtnak erzett ta
rsas elet es erzesvila
g kultu
ra
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

 Typotex Kiad
Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36 1. Az abszolu
t zene mint esztetikai paradigma
13

ja
val szemben. Az erzelmesseg jegyeben letrejo
tt erzesesztetika csaku
gy, mint a vele szorosan o
sszefu
gg
o, mora
lfilozo
fiai jelleg
u m
uveszetelmelet saja
tosan polga
ri jelenseg.
s csak ezzel az erzesesztetika
E
val mint a haszonelv
useg
doktrna
ja
val szembefordulva jo
tt letre az autono
mia elve,
amelynek ta
rsadalmi jellege ennek folyta
n ellentmonda
sos.
Az autono
mia-elv jegyeben azonban a hangszeres zene
eleddig a voka
lis zene puszta arnyeka es hia
nyos letmo
dja,
deficiens modusa zeneesztetikai paradigma rangja
ra emelkedett mindannak foglalata
va
, amit a zene jelent. Ami eddig a
hangszeres zene fogyatekossa
ga
nak t
unt, e zene fogalom- es
objektum-nelku
lisege, azt most el
onyeve nyilva
ntotta
k.
Tu
lza
s nelku
l beszelhetu
nk itt zeneesztetikai paradigmava
lta
sro
l, az esztetikai alapelkepzeleseknek a maguk ellente s egy olyan derek nya
tebe fordula
sa
ro
l. E
rspolga
r sza
ma
ra,
amilyen Sulzer volt, a hangszeres zene jelent
osegenek valo
sa
ggal elkepeszt
o megno
vekedese (ezt a va
ltoza
st ma
r a Johann Abraham Peter Schulzto
l sza
rmazo
Szimfonia fejezet jelezte Sulzer o
sszefoglalo
m
uveben, A szepm
uveszetek altalanos
elmeleteben) csak bosszanto
paradoxon lehetett. Az abszolu
t
zene eszmeje az o
na
llo
hangszeres zenet ett
ol kezdve abszolu
tnak nevezhetju
k akkor is, ha maga a terminus csak felsza
zaddal kes
obb honosodott meg azt a meggy
oz
odest jelzi,
hogy a hangszeres zene, eppen fogalom-, ta
rgy- es celnelku
lisege ko
vetkezteben, tiszta
n es zavartalanul fejezi ki a zene
lenyeget. Nem az a perdo
nt
o, hogy letezik, hanem az, hogy
minek tartja
k. A hangszeres zene mint puszta struktu
ra
o
nmaga
ert kezeskedik; elta
volodva a fo
ldi vila
g affektusaito
l
9

es erzeseit
ol, o
nmaga
ert valo
elku
lo
nu
lt vila
got alkot. Es
nem veletlen, hogy ugyanaz a szerz
o, E. T. A. Hoffmann szo
l
egyreszt els
okent a zener
ol mint emfatikus ertelemben vett
struktu
ra
ro
l,10 es proklama
lja ma
sreszt, hogy a hangszeres
zene a voltakeppeni zene, hogy teha
t a nyelv a zeneben
bizonyos ertelemben kvu
lr
ol jo
v
o kiegesztes. Ha a zener
ol mint o
na
llo
m
uveszetr
ol beszelu
nk, akkor mindig csak a
hangszeres zenere szabadna gondolnunk, amely egy ma
sik
m
uveszet segtseget, egy ma
sik m
uveszettel valo
keveredes
minden forma
ja
t elutastva a m
uveszetnek a csakis benne
felismerhet
o voltakeppeni lenyeget tiszta
n mondja ki.11
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
14:43:36
14
Az abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

Az a tetel, hogy a hangszeres zene a funkcio

- es programnelku
li hangszeres zene a voltakeppeni zene, id
oko
zben
a zenevel valo
mindennapos foglalkoza
st meghata
rozo
trivialita
ssa
kopott, anelku
l hogy tudatosulna vagy aka
r megkerd
ojelez
odne. Amikor azonban u
j volt, kihvo
paradoxonkent
kellett hatnia, mivel elesen ellentmondott egy regebbi zenefogalomnak, amelyet evezredes hagyoma
ny er
ostett meg.
Ami ma maga
to
l ertet
od
onek t
unhet, mintha a dolog termeszeteben lenne el
orva:

hogy tudniillik a zene hangzo

jelenseg es semmi ma
s, hogy teha
t a szo
veg a zenen kvu
li
mozzanatok sora
ba tartozik, nos, az to
rteneti jelleg
u, ket
s ezt a to
evsza
zadna
l nem regibb teorema. E
rteneti jelleget
azert hangsu
lyozzuk, hogy teret nyissunk ama bela
ta
snak,
miszerint ami to
rtenetileg letrejo
tt, az a jo
v
oben meg is va
ltozhat, teha
t nem kell termeszeti adottsa
gkent elfogadnunk;
vagy pedig azert, hogy eza
ltal melyebben ertsu
k meg a ma
uralkodo
zenefogalom lenyeget, tudatostva eredetet, teha
t
azokat az el
ofelteveseket, amelyek eletben tartja
k, es ha
tteret,
amelyb
ol kiemelkedik.
A regebbi zenefogalom, amellyel szemben az abszolu
t zene eszmejenek ervenyre kellett jutnia, az az antikvita
sbo
l
sza
rmazo
es a XVII. sza
zadig soha ketsegbe nem vont elkepzeles volt, hogy a zene ahogyan ezt Plato
n megfogalmazta
harmoniabo
l, rhu
tmoszbo
l es logoszbo
l all. Harmonian hangok szaba
lyozott, raciona
lisan rendszerbe foglalt kapcsolata
t,
rhu
tmoszon a zene id
orendjet (ez az antikvita
sban a ta
ncot
vagy a megforma
lt mozga
st foglalta maga
ban), logoszon a
nyelvet mint az emberi esz kifejezeset ertettek. A beszednyelv nelku
li zene ennek folyta
n reduka
lt, lenyegeben korla
tozott erveny
u zenenek sza
mtott: hia
nyos letmo
dja vagy
puszta arnyeka volt annak, ami voltakeppen zenenek tekinthet
o. (Ha a nyelvvel o
sszefono
dott zene fogalma
bo
l indulunk
ki, akkor a voka
lis zenen kvu
l a programzene is igazolhato
:
ekkor ugyanis a programzene nem az abszolu
t zene ma
sodlagos irodalmiasta
sa, a program pedig nem kvu
lr
ol
jo
v
o kiegesztes, hanem emlekeztetes a logoszra, amelyet a
zenenek mindig maga
ban kell foglalnia, hogy maradektalanul o
nmaga legyen.)

www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

 Typotex Kiad
Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36 1. Az abszolu
t zene mint esztetikai paradigma
15

Arnold Schering meg a XX. sza

zadban is ragaszkodott
a regebbi zenefogalomhoz; ezzel magyara
zhato
to
rekvese,
hogy rejtett programokat fedezzen fel Beethoven hangszeres m
uveiben. Szerinte csak 1800 ko
ru
l jelent meg az
alkalmazott (valami ma
ssal ala
ta
masztott, ma
shoz igazodo
)
es az abszolu
t zene dualizmusa
nak ksertete az euro
pai
zenetudatban, veszjo
slo
mo
don es komoly konfliktusokat
idezve el
o. Ett
ol kezdve az embereknek ma
r nem egyetlen,
oszthatatlan zenefogalomro
l van tudoma
sa, mint meg az
atya
k nemzedekenek, hanem kett
or
ol, s hamarosan megindul a vita a ket zenefogalom rangja
ro
l es to
rteneti elket meghata
s
obbseger
ol, valamint az o
rozo
hata
rfogalmakro
l
es rendszeru
kr
ol.12 Az abszolu
t zene eszmejenek to
retlen
uralma
ro
l nem beszelhetu
nk. Haydn es Beethoven ellenere
a XIX. sza
zadban egyes esztetikai ro
k, gy

Hegel, kes
obb
Gervinus, Heinrich Bellermann es Eduard Grell, tova
bbra
is bizalmatlanok a nyelvt
ol emancipa
lo
dott, abszolu
t, hangszeres zene ira
nt. Rossz szemmel nezik a hangszeres zene
mesterkeltseget vagy fogalomnelku
liseget: az el
obbit a
termeszetessegt
ol, az uto
bbit az eszt
ol valo
elteresnek
tartja
k. Melyre nyu
lik annak a hagyoma
nyos el
ote
letnek a
gyo
kerzete, amely szerint a zenenek, hogy ne va
ljon kellemes, de a szvet es az ertelmet hidegen hagyo
zo
rejje vagy
kifu
rkeszhetetlen szellemnyelvve, igazodnia kell a beszednyelvhez. S amennyiben nem vetik el az abszolu
t zenet
vagyis azt a hangszeres zenet, amely megveti a hangfesteszetet, s amely a szv nyelvenek sem tekinthet
o , egy
olyan hermeneutika
na
l ko
tnek ki, amely olyasmit er
oszakol a
tiszta, abszolu
t zenem
uveszetre, amit
ol az meg akart szabadulni: programot es jellemzest. Mg a hangszeres zenet kezdetben, a XVIII. sza
zadban a common sense eszteta
i mintegy a
nyelv alatti kellemes zo
rejnek tartotta
k, addig a m
uveszet
romantikus metafizika
ja ma
r nyelv folotti nyelvve nyilva
ntja.
Elfojthatatlan azonban a va
gy, hogy egy ko
ztes szfera
ba, a
nyelv teru
letere vonja
k.
Mindazona
ltal az abszolu
t zene eszmeje fokro
l fokra
es minden ellena
lla
s ellenere a XIX. sza
zad nemet zenekultu
ra
ja
nak esztetikai paradigma
ja
va
va
lt. A repertoa
r es a

www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
14:43:36
16
Az abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

m
ukatalo
gus tekinteteben a romantikus es a posztromantikus
korszakban ugyan aligha beszelhetu
nk a hangszeres zene
egyeduralma
ro
l; az a hata
sto
rteneti teny, hogy opera
kon,
valamint neha
ny orato
riumon es dalon kvu
l els
osorban a
rizte meg mindma
hangszeres zene elte tu
l kora
t es o
ig hatekonysa
ga
t, nem feledtetheti a voka
lis zene egykori tu
lsu
lya
nak tenyet. Ma
sfel
ol ketsegbevonhatatlan teny az is, hogy a
kor zenefogalma
ra egyre inka
bb az abszolu
t zene esztetika
ja
nyomja ra
a belyeget. Mi to
bb, ha meg Hanslick ellenfelei is
u
gy beszeltek a voka
lis zenen belu
li szo
vegr
ol, mint zenen
kvu
li elemr
ol, akkor a formalizmus elleni csata elveszett,
meg miel
ott elkezd
odo
tt volna, mivel Hanslick azzal a szo
keszlettel, amelyet a vele folytatott vita
ban ellenfelei haszna
ltak, ma
ris gy
ozelmet aratott. (A tiszta, abszolu
t zenem
uveszet egyeduralma
hoz mint a zener
ol valo
gondolkoda
s
f
o paradigma
ja
hoz vezet
o fejl
odes kezdetben semmikeppen
nem volt korrela
cio
ban az irodalmi m
uveltseg felbomla
sa
val,
mint a XX. sza
zadban. Mint ezt a kes
obbiekben kimutatjuk,
az abszolu
t zene eszmeje a XIX. sza
zad els
o feleben egy
olyan esztetika
hoz kapcsolo
dik, amelynek vezet
o katego
ria
ja
a ko
lt
oiseg fogalma a ko
lt
oisege, amely nem irodalmisa
g, hanem a ku
lo
nbo
z
o m
uveszetek ko
zo
s szubsztancia
ja.
s ha Schopenhauer, Wagner es Nietzsche esztetika
E
ja
ban,
teha
t a sza
zad ma
sodik felenek uralkodo
m
uveszetelmeleteben a zene nem ma
s, mint a dolgok lenyegenek kifejezese,
szemben a fogalmi nyelvvel, amely csupa
n a jelensegekhez
tapad, akkor ez az abszolu
t zene gy
ozelmet bizonytja ugyan
a zenedra
ma doktrna
ja
n belu
l, de semmikeppen nem jelenti
azt, hogy a ko
lteszet elhanyagolhato
lenne azert, mert a zene
puszta vehikuluma.)
Az abszolu
t zene 1800 ko
ru
l kialakult elmelete a szimfo
nia szemleleti modellje alapja
n bontakozott ki: Wackenroder
A mai hangszeres zene lelektana vagy Tieck Szimfoniak cm
u
ra
sa
ban csaku
gy, mint azokban a va
zlatos gondolatokban,
amelyeket E. T. A. Hoffmann fejtett ki a zene romantikus
todik szimfoniaja
metafizika
ja
ro
l, Beethoven O
t ta
rgyalo
re s ha Daniel Schubart ma
cenzio
ja bevezet
o reszeben. E
r 1791ben olyan szavakkal jellemez egy hangszeres zenei darabot,
amelyek E. T. A. Hoffmann Beethovent magasztalo
ditiramwww.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

 Typotex Kiad
Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36 1. Az abszolu
t zene mint esztetikai paradigma
17

busaira emlekeztetnek, akkor itt is egy szimfo

nia lobbantja
fel a lelkesedes la
ngja
t, meg ha csak Christian Cannabich
szimfo
nia
ja is ez: [a m
u] nem holmi hangzavar, hanem (. . . )
zenei egesz, amelynek reszei mint a szellem la
vakito
resei
kapcsolo
dnak u
jra egessze. Kamarazener
ol egyel
ore nincs
szo
. A hangszeres zene elismerten legmagasabb foka
nak
mint ezt Gottfried Wilhelm Fink meg 1838-ban is alltja Gustav Schilling A zenei tudomanyok enciklopediaja cm
u m
uveben
a szimfo
nia
t tekintettek.13
Ma
sfel
ol az az ertelmezes, mely szerint a szimfo
nia egy
szellemvila
g nyelve, titokzatos szanszkrit ra
s vagy hieroglifa, nem az egyetlen kserlet volt arra, hogy megertsek az abszolu
t, ta
rgy es fogalom nelku
li hangszeres zene lenyeget. Ha
Paul Bekker 1918-ban, egy republika
nus erzelmekt
ol tu
lf
uto
tt
korban, azzal magyara
zta a szimfo
nia
t, hogy a zeneszerz
o
a hangszeres zenevel to
meghez akar szo
lni,14 akkor ezzel
valo
szn
uleg nem tudatosan egy, a klasszika kora
bo
l sza
rmazo
ertelmezeshez kanyarodott vissza. Heinrich Christoph
Koch Zenei lexikonja
ban 1802-ben, teha
t az Eroica el
ott ma
r
ez volt olvashato
: Mivel a hangszeres zene altala
ban veve
nem egyeb, mint az enek uta
nza
sa, azert a szimfo
nia a ko
rust
helyettesti, s ennek folyta
n celja ugyanaz, mint a ko
ruse: egy
egesz to
meg erzelmeinek a kifejezese.15 Ellentetben a romantikusokkal, akik a hangszeres zeneben a voltakeppeni
zenet fedeztek fel, Koch, a klasszika teoretikusa, ragaszkodik ahhoz a kora
bbi felfoga
shoz, hogy a hangszeres zene
a voka
lis zene absztrakcio
ja, nem pedig fordtva, vagyis
nem azt mondja, hogy a voka
lis zene egyfajta alkalmazott
hangszeres zene. (Carl Philipp Bachro
l 1801-ben azt rja

az
Allgemeine Musikalische Zeitung, sikeru
lt megmutatnia, hogy
a tiszta zene nem puszta burka az alkalmazott zenenek, nem
atto
l elvonatkoztatott zene.)
E. T. A. Hoffmann hres monda
sa, mely szerint a szimfo
nia mintegy a hangszerek opera
ja
va
lett ezt a monda
st Fink meg 1838-ban is idezi , la
tszo
lag ugyanazt alltja,
mint a Koch-fele jellemzes.16 Felreertes azonban azt hinni,
todik
hogy Hoffmann 1809-ben, teha
t egy evvel Beethoven O
szimfoniaja
ro
l szo
lo
recenzio
ja
nak megra
sa el
ott, meg lett
volna gy
oz
odve arro
l, hogy a hangszeres forma
kat esztetikai
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
14:43:36
18
Az abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

megertesu
k erdekeben voka
lis modellekre kell vonatkoztatni.
Hoffmann inka
bb azt akarta mondani, hogy a szimfo
nia
t
ugyanaz a rang illeti meg a hangszeres zeneben, mint az opera
t a voka
lis zeneben; ma
sreszt arra celoz, hogy a szimfo
nia
egy zenei dra
ma
hoz hasonlt.17 A hangszerek dra
ma
ja
kifejezes pedig Wackenroderre es Tieckre utal;18 Hoffmann
ko
la
thato
an az o
zo
s, Fantaziak a m
uveszetrol cm
u munka
jukhoz kapcsolo
dik, s nem ma
sra gondol, mint a zenei karaktereknek egy szimfo
niatetelen belu
li sokfelesegere, avagy,
Tieck szavaival, szep kuszasa
ga
ra. Az affektusok ka
osza,
amellyel Christian Gottfried Ko
rner az ethosz egysegenek ko
vetelmenyet szegezte szembe, mindamellett puszta
n felszni
jelenseg. A felsznes szemlelet nyoma
n olyan benyoma
s keletkezik, mintha ilyenkor teljesen hia
nyozna az igazi egyseg
es a bels
o o
sszefu
gges; a melyre hatolo
tekintet viszont
la
tja, hogy egy szep fa, annak ru
gyei es levelei hogyan hajtanak ki egyetlen magbo
l; ez pedig Hoffmann szerint ko
zo
s jegye a beethoveni szimfo
nia
nak es a shakespeare-i dra
ma
nak,
teha
t a romantika sza
ma
ra paradigmatikus dra
matpusnak.19
A hangszerek dra
ma
ja kifejezes teha
t esztetikai analo
gia,
amely Shakespeare-re emlekeztet, es ezzel arra a magasfoku

atgondoltsa
gra utal, amely a szimfo
nia la
tszo
lagos rendetlensege mo
go
tt meghu
zo
dik.
A szimfo
nia a hangszerek opera
ja: az idezett monda
st
Fink 1838-ban nemi haboza
s uta
n tette maga
eva
, hogy azta
n
maga velte pontostsa: a
tova
bbgondolja vagy mint o
nagy szimfo
nia egy dramatiza
lt erzes-novella
hoz hasonlt;
a szimfo
nia pszicholo
giai o
sszefu
ggesben kifejtett, hangokban elbeszelt, dra
mai mo
don el
oadott to
rtenet egy lelekben
egybeforrt to
meg valamely erzelmi allapota
ro
l, amely to
meg
egy jelentekeny esemeny o
szto
nzesere, a nepkepviselet forma
iban, az egesz folyamatba bevont hangszerek ko
zvettesevel egyenileg juttatja kifejezesre a maga lenyeges erzeset.20
Fink eklektikus a lrait, az epikait es a dra
mait egybemarkolo

jellemzesenek szemleleti modellje nyilva

nvalo
an Beetho s ugyanez a m
ven Eroicaja. E
u inspira
lta Adolf Bernhard
Marxot is 1859-ben az idea
lzene elmeletenek kidolgoza
sa
ra. (Nemi tu
lza
ssal azt mondhatna
nk, hogy a romantikus todikere, az ifju
ko
lt
oi szimfo
nia-exegezis Beethoven O
hewww.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

 Typotex Kiad
Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36 1. Az abszolu
t zene mint esztetikai paradigma
19

gelia
nus-karakteriza
lo
exegezis a Harmadikra, az u
jnemetprogramatikus magyara
zat pedig a Kilencedikre vonatkozott.) Az Eroica Marx szerint az az alkota
s, amelyben a zenem
uveszet o
na
llo
an ko
lt
oi szo
hoz vagy sznpadi cselekmenyhez nem kapcsolo
dva es egy o
na
llo
m
uvel el
oszo
r lep
at a megforma
la
s es a meghata
rozatlan lelki rezdu
lesek es erzelmek ja
teka
bo
l a vila
gosabb es meghata
rozottabb tudatba,
ahol nagykoru
va
va
lik es a to
bbi m
uveszetek egyenrangu

testverekent foglal helyet.21 (A zene egyenrangu

sa
ga a
ko
lteszettel es a festeszettel ko
zponti gondolat a programzene Liszt altal megfogalmazott apolo
gia
ja
ban is.) A Beethoven-interpreta
cio
t hordozo
esztetikai-to
rtenetfilozo
fiai konstrukcio
Marxna
l a kepessegpszicholo
gia triadikus sema
ja
n,
a lelkier
oknek erzekre, erzesre es szellemre valo
feloszta
sa
n
alapul. A fejl
odes els
o es primitv foka
t ezek szerint a hangok puszta ja
teka kepviseli, a ma
sodik, magasabb fokot a
meghata
rozatlan lelki rezdu
lesek es erzelmek kifejezese, am
a fejl
odes szu
ksegkeppen tu
llep ezen az uto
bbin is. A zene
csak akkor eri el a saja
t to
rtenete altal eleve kijelo
lt celja
t, ha
az erzelem szfera
ja
bo
l atmegy az eszme szfera
ja
ba. Ez
to
rtent meg Beethoven m
uveben.22 Az Eroicaban beteljesu
l
a zene to
rtenete. Az az eszme pedig, amelynek erzeki
la
tsza
sa a szimfo
nia
t egya
ltala
n a szo
emfatikus ertelmeben
vett m
uveszette emeli, Marx szerint nem ma
s, mint egy
pszicholo
giai, termeszetileg szu
ksegszer
u fejl
odesben el
orehalado
eletkep.23 A romantikus metafizika
t Marx az ifju
hegelianizmus szellemeben az egb
ol lehozza a fo
ldre.
Az eletkep kifejezes, amely mint a szimfo
nia jellemzesere szolga
lo
m
uszo
Friedrich Theodor Vischer Esztetikaja
ban
u
jra megjelenik24 , igazi kulcsfogalom lesz a szimfo
nia
nak az
abszolu
t zene poetika
ja
t felva
lto
, vele szembefordulo
u
j
elmeleteben. El
oszo
r is: a ba
rmifele funkcio
to
l, szo
vegt
ol es
vegu
l ba
rmifele affektusto
l is ku
lo
nva
lt, abszolu
t zene
fogalma
t miuta
n ez a fogalom az ifju
hegelia
nusok es az
u
jnemetek felfoga
sa
ban a Beethoven-interpreta
cio
celjaira alkalmatlannak t
unt Marx az erzeki mozzanatra reduka
lt,
puszta
n formai zene kepzeteve lapostja, olyasmive, amiben a kepessegpszicholo
gia
t furcsamo
d a to
rtenelemre
ra
vettve eppenseggel a zene fejl
odesenek els
o foka
t veltek
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
14:43:36
20
Az abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

felfedezni. Ma
sodszor: a zeneileg szellemi a hangszeres zene
romantikus metafizika
ja
nak ertelmezeseben a tiszta, abszolu
t zenem
uveszetben mint a vegtelen, az abszolu
tum
sejteseben fejez
odik ki; Marx viszont a karakterisztikus
zenenek, Brendel pedig eppenseggel a programzenenek
k az ilyen zeneben fedezik fel a
tulajdont szellemi jelleget; o
halada
st a meghata
rozatlan erzesek kifejezeset
ol a meghata
rozott eszmek abra
zola
sa fele. (Tagadhatatlan, hogy a
Marx-fele esztetika egy autentikus hagyoma
nyhoz kapcsolo
dik: a karaktera
bra
zola
sra valo
to
rekveshez, Ko
rner ertelmezeseben veve e szo
t; a karaktera
bra
zola
s ebben az ertelemben a klasszikus szimfo
nia egyik f
o vona
sa, Beethovennel csaku
gy, mint Haydnna
l.) A ko
dbe vesz
o ko
lt
oi jelleg
helyett Marx a hata
rozott ko
rvonalu
karakterisztikus-ban,
Brendel pedig eppenseggel a reszletez
oen programszer
uben kereste a szimfo
nia lenyeget. (A hangszeres zene metafizika
ja 1850 ta
ja
n halottnak es eltemetettnek t
unt; am hamarosan u
j eletre ta
madt a Wagner, majd Nietzsche altal
ko
zvettett Schopenhauer-renesza
nszban.)
Az abszolu
t zene eszmeje teha
t nem a vono
snegyes, a par
excellence kamarazene, hanem a szimfo
nia szemleleti modellje
szerint fejl
odo
tt ki. Ennek alapja nem annyira a dolog termeszete, mint inka
bb egyfajta esztetikai reflexio
, amely publicisztikakent a szimfo
nia
ra mint a nyilva
nos hangverseny
m
ufaja
ra orienta
lo
dott, miko
zben a maga
njelleg
u zenekultu
ra
hoz tartozo
vono
snegyes arnyekban maradt. Beethoven
a kvartettben, nemi haboza
ssal ugyan, ma
r a sza
zad elejen
azt az atmeneti forma
t kereste, amely a nyilva
nossa
g fele
mutat; az opus 59-be mintegy bele van kompona
lva a m
ufaj
ta
rsadalmi jellegenek megva
ltoza
sa, mg az opus 95-o
s Quartetto serioso eredetileg nem a nyilva
nossa
g ele sza
nt alkota
s
s megis: Robert Schumann Masodik kvartettreggel cm
volt. E
u
ra
saiban (1838) az olvashato
Karl Gottfried Reiinger egyik
m
uver
ol, hogy az olyan kvartett, amelyet gyertya
k fenyeben
es szepasszonyok ta
rsasa
ga
ban kell meghallgatni teha
t
szalondarab , mg az igazi beethovenia
nusok [Beethovener] leza
rja
k az ajto
kat es u
gy zlelnek-e

lveznek a reszletekben du
ska
lva minden u
temet.25 Az 1830-as evekben beethovenia
nusoknak nem egyszer
uen a Beethoven-pa
rtiakat,
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

 Typotex Kiad
Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36 1. Az abszolu
t zene mint esztetikai paradigma
21

hanem els
osorban a kesei Beethoven-opusok rajongo
it ne m az ezoterikussa
veztek. A
g, amely eppen akkor va
lt a vono
snegyes jellegzetessegeve, amikor elter
oen a Reiingerfele szalondarabto
l zavartalanul juttatta kifejezesre a tiszta,
abszolu
t zenem
uveszet lenyeget, egy ideig akada
lya volt
annak, hogy az abszolu
t zene eszmeje amely inka
bb ro
k,
semmint zeneszek eszmeje volt a ko
ztudatban ahhoz a
m
ufajhoz kapcsolo
djon, amely bels
o kriteriumok alapja
n erre
predesztina
ltnak t
unt. Jellemz
o az is, amit Carl Maria von
Weber rt
Friedrich Ernst Fesca kvartettjeir
ol: a szerz
o ma
r a
t a m
m
ufaj megva
laszta
sa
val bizonytja, hogy o
uveszet mai,
felsznessegre hajlamos korszaka
ban ama kevesek ko
ze sza
mthatjuk, akik komolyan veszik a m
uveszet legbens
obb lenyegisegenek stu
diuma
t.26 Ma
sfel
ol azt mondja a kvartettstlus-ro
l, hogy az inka
bb a m
uveszet ta
rsas, ha
ziasan komoly ko
rebe tartozik.27 Ma
s szavakkal: a m
uveszet legbens
obb lenyegisege eppen ott ta
rul fel, ahol a ember elza
rko
zik
a vila
gto
l, a nyilva
nossa
gto
l.
Ferdinand Hand m
uve, A zenem
uveszet esztetikaja nem
filozo
fiai igenyessegevel vagy ku
lo
no
sen mely zenei felismereseivel va
lik to
rtenetileg jelentekeny munka
va
, hanem
azert, mert a m
uvelt emberek 1840 ko
ru
li norma
ltudata
t
kepviseli. Hand ugyan meg mindig a szimfo
nia
ban la
tja a
hangszeres zene kulmina
cio
s pontja
t,28 am a vono
snegyest a
ko
vetkez
okert tartja nagyra: az u
jabb zene kivira
gza
sa, mert
a harmo
nia legtiszta
bb eredmenye (. . . ) Aki megertette a harmo
nia lenyeget es m
uko
deset, az egyfel
ol to
keletesen megalapozottnak tartja Weber monda
sa
t, miszerint a vono
snegyes
a gondolati jelleg a zeneben, ma
sfel
ol bela
tja es elismeri,
hogy egy ilyen m
uvet a szellemi tevekenyseg teljessegevel
alkot meg a m
uvesz, fogad be a hallgato
.29 (A harmo
nia
itt a tiszta kompozcio
, a m
uveszet artificia
lis volta
nak szinonima
ja.) Egy ideig a szimfo
nia, a hangszerek dra
ma
ja
meg a hangszeres zene legmagasabb rend
u m
ufaja
nak t
unik
(a dra
ma
hoz hasonlatosan, amely a legf
obb m
ufaj a XIX.
sza
zad poetika
ja
ban). Ha viszont a vono
snegyes a gondolati
jelleget kepviseli a zeneben, akkor fokozatosan az abszolu
t
zene foglalata
va
kell va
lnia, megpedig abban a mertekben,
ahogyan az abszolu
t zene eszmeje egyre kevesbe a metawww.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
14:43:36
22
Az abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

fizikai mozzanatot, az abszolu

tum sejteset, es egyre inka
bb
a specifikusan esztetikai mozzanatot hangsu
lyozza azt a
gondolatot, hogy a forma a zeneben szellem, es a szellem a
rta
zeneben forma. Karl Ko
stlin szerint o
Friedrich Theodor
Vischer Esztetikaja
nak specifikusan zeneelmeleti reszeit a
vono
snegyes a tiszta m
uveszet gondolati zeneje: A ket
oldal, a forma
lis es a materia
lis vagyis a m
uveszies es
a hanganyaga
ban a
rnyszer
u vegu
l egyesu
l egyma
ssal,
s ez azt eredmenyezi, hogy ez a zene a vono
snegyes a
lehet
o legszellemibb szellemi pedig nem etikai ertelemben,
hanem a gondolatisa
g ertelmeben, az erzekien naturalista
eletteljesseg ellentetekent; hogy ez a zene az elet zajos la
rma
ja
bo
l az eszmenyi let csendes arnyekvila
ga
ba vezet at
bennu
nket a sza
zad kezdetere jellemz
o hv
o-valla
sos metafizika itt ma
r vigaszul szolga
lo
fikcio
va
halva
nyul ; hogy
ez a zene az o
nmaga
ba, saja
t rejtett erzelmi eletebe visszavonult, ezt az erzelmi eletet bels
oleg o
nmaga
val szembest
o
szellem erzekiseg nelku
li vila
ga
ba vezet; hogy ez a zene a
hangszeres zenenek eppen ezt az eszmei oldala
t realiza
lja, a
tiszta m
uveszet gondolati zenejet kepviseli, amelyb
ol persze
hamarosan visszava
gyunk a hangokban naturalista mo
don
gazdagabb dallamok teljes realita
sa
ba.30 A tiszta m
uveszet
fogalma
ban, ahogyan azt Ko
stlin haszna
lja, mo
dosul a m
uveszet jelentese: a regebbi jelentes, miszerint a m
uveszet
a technikai-artificia
lis, a tudo
s jelleg, a tiszta letetmo
d,
Reiner Satz foglalata, atadja helyet egy u
j jelentesnek, miszerint a zenem
uveszet a zene esztetikai lenyegenek ertelmeben
s a szo
vett m
uveszeti jelleg. E
to
rtenet la
thato
an egy eszmeto
rteneti es ta
rsadalomto
rteneti va
ltoza
s tu
kre: a szo
forma
lis
ertelmeben vett tiszta m
uveszetet, aminek a vono
snegyest
mindig is tekintettek, az 1850-es evekben esztetikai ertelemben vett tiszta m
uveszetnek is elfogadja
k, az eszme erzeki
la
tsza
sa (Hegel) tiszta kifejez
odesenek a zeneben. Hanslick
1854-ben adta ko
zre a zenei szepr
ol szo
lo
ertekezeset.
Amikor Hanslick a hangszeres zene romantikus metafizika
ja
t a specifikusan zenei esztetika
ja
va
tomptotta, o
szszekapcsolva azzal az axio
ma
val, hogy a forma a zeneben
szellem, eselyt es lehet
oseget teremtett arra, hogy a tiszta,
forma
lis vono
snegyes a tiszta, abszolu
t zenem
uveszet pawww.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

 Typotex Kiad
Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36 1. Az abszolu
t zene mint esztetikai paradigma
23

radigma
jakent jelenjen meg. Mindez azonban nem jelenti
azt, hogy az abszolu
t zene eszmejeben kihunyt volna a metafizikai mozzanat szikra
ja. A Wagner altal ko
zvettett Schopenhauer-renesza
nszban az 1860-as evekt
ol kezdve u
jra el
oterbe
s Beethoven kesei kvartetteilep a metafizikai mozzanat. E
ben ezek nem utolso
sorban a Mu
ller-fiverek tevekenysegenek jo
volta
bo
l ugyanez id
o ta
jt hatoltak be a zenei ko
ztudatba az artificia
lis-ezoterikus mozzanat elszakthatatlan
a metafizikai-sejtelmes mozzanatto
l. Ezert Beethoven kesei
vono
snegyesei Nietzsche sza
ma
ra az abszolu
t zene legtiszta
bb kifejez
odesei. A zene legmagasabbrend
u megnyilva
nula
sai ko
zepette akaratlanul is durva
nak erezzu
k ba
rmifele
kepszer
useg es analo
giakent el
ora
nciga
lt affektus feltetelezeset: ahogyan pelda
ul Beethoven utolso
kvartettei valo
sa
ggal fittyet ha
nynak a szemleletesseg ba
rmifele forma
ja
nak,
egya
ltala
n az empirikus valo
sa
g egesz vila
ga
nak. A legf
obb,
maga
t valo
ban kinyilva
nto
istennel szemko
zt Nietzsche
itt Dionu
szoszra gondol a szimbo
lum ma
r jelentektelen,
zavaro
ku
ls
oseg.31 1870 ta
ja
n Beethoven kesei kvartettei az
abszolu
t zene eszmejenek paradigma
jakent jelennek meg
annak az eszmenek a paradigma
jakent, amely 1800 ta
ja
n
mint a szimfo
nia elmelete jo
tt letre, s amely szerint a zene
eppen aza
ltal, hogy ku
lo
nva
lik a szemleletest
ol es vegu
l
meg az affektvt
ol is, az abszolu
tum kinyilatkoztata
sa.

www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

www.interkonyv.hu

Typotex Kiad

Carl Dahlhaus

 Typotex Kiad

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

2
A fogalomto
rtenet keru
l
ou
tjai

Az abszolu
t zene terminus to
rtenete meglehet
osen ku
lo
no
s. Maga a kifejezes nem Eduard Hanslickt
ol sza
rmazik,
ahogyan ezt u
jra es u
jra alltja
k, hanem Richard Wagnert
ol.
Az abszolu
t zene fogalma
nak fejl
odesere egeszen a XX. sza
zadig a Wagner esztetika
ja
ban apologetikus es polemikus
formula
k homlokzata mo
go
tt megbu
vo
bonyolult dialektika nyomta ra
belyeget.
Wagner 1846-ban Faust-idezetekb
ol es azok esztetikai
kommenta
rjaibo
l programot montrozott o
ssze Beethoven
Kilencedik szimfoniaja
hoz. E programban a negyedik tetel
hangszeres recitativo
ja
ro
l az olvashato
, hogy az abszolu
t
zene korla
tait ma
r-ma
r atto
rve mint er
oteljes, erzelemmel teli
beszed lep szembe a to
bbi hangszerrel, do
ntest su
rgetve, s
vegu
l maga is enekelt tema
ba megy at.32 A do
ntes, amelyre
Wagner itt gondol, a meghata
rozatlan, objektum nelku
li
hangszeres zenenek a ta
rgyilag meghata
rozott voka
lis zenebe valo
atlepeset jelenti. A tiszta
n hangszeres zenenek
Wagner vegtelen es hata
rozatlan kifejezest tulajdont; egy
lapalji jegyzetben Ludwig Tiecket idezve, aki a szimfo
nia
kbo
l a lelek legmelyeb
ol felto
r
o, kielegthetetlen, o
nmaga
bo
l
messzire kalandozo
es maga
ba visszater
o va
gyakoza
st velte
www.interkonyv.hu

25

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
14:43:36
26
Az abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

kihallani.33 A hangszeres zenenek az az elmelete, amelyre az

abszolu
t zener
ol szo
lva Wagner hivatkozik, a romantikus metafizika volt. A vegtelen es hata
rozatlan kifejezes azonban
nem maradhatott a szellemvila
g nyelve; veges es hata
rozott
kifejezesse kellett va
lnia, teha
t mintegy le kellett sza
llnia a
fo
ldre. Minden meglev
o es elgondolhato
dolog kezdete es
alapja a valo
sa
gos erzeki let.34
Wagner esztetika
ja
t mindamellett to
resvonalak ha
lo
zza
k
be. Ma
r a nyelv is ellentmonda
sro
l arulkodik: ellentmonda
s,
hogy Wagner egyfel
ol az abszolu
t zene korla
tairo
l beszel,
ma
sfel
ol viszont arro
l, hogy az abszolu
t zene a vegtelent
fejezi ki. Ez az ellentmonda
s az te
let bels
o meghasonlottsa
ga
t jelzi. Az emltett Program bevezeteseben Wagner hangsu
lyozza, hogy a Goethe-idezetek nem a Kilencedik szimfonia
jelenteset jelo
lik, hanem csupa
n valamilyen azzal analo
g
lelkihangulatot akarnak el
ohvni a hallgato
ban; mert egy
olyan hermeneutika, amely tiszta
ban van saja
t hata
raival,
kenytelen elismerni: a magasabb rend
u hangszeres zene lenyege az, hogy hangokban fejezi ki, ami szavakkal kifejezhetetlen.35 Az erveles ha nem is felt
un
oen ellentmonda
sos:
a programokat erezhetju
k elegtelennek a hangszeres zene
lenyegehez felerni keptelennek , miko
zben a hangszeres
zeneb
ol a voka
lis zenebe valo
atmenetben a hangnak a szo

altali megva
lta
sa
t dicserju
k. Amikor viszont a hangszeres
zene meghata
rozatlansa
ga a szavakkal kimondhatatlan
vagyis a kimondhatatlansa
g-toposz hagyoma
nyos terminusa
val: a magasabb rend
u kifejezeseve magasztosul, hogy
azta
n mint hata
rozatlan, mint do
ntesre kesztet
o nyerjen
meghata
roza
st, nos, akkor lehetetlen nem eszrevenni az ertekhangsu
ly megva
ltoza
sa
t. Hogy Wackenroder kifejezesevel
elju
nk: a meresz, szavak nelku
li zene ilyen mo
don 1846-ban
Wagnernel csaku
gy, mint a XVIII. sza
zad elejen, lefokozo
dik,
a nyelvnel alacsonyabb szintre keru
l.
Alig neha
ny evvel kes
obb, A jovo m
ualkotasaban (1849) es
az Opera es dramaban (1851) az abszolu
t zene terminusa,
amely a Programban meg alig eszrevehet
oen es szo
rva
nyosan
fordult el
o ma
s szo
val a szavaknak az a tartoma
nya, amely
az abszolu
t zene, az abszolu
t hangszeres zene, abszolu
t
hangnyelv, abszolu
t dallam es abszolu
t harmo
nia kifejewww.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

2. A fogalomtortenet keru
lou
tjai

27

zeseket fogja at atlenyegu

l: a zenei dra
ma meghata
roza
sa
ra
ira
nyulo
to
rtenetfilozo
fiai es to
rtenetmitolo
giai konstrukcio

ko
zponti fogalma
va
va
lik. Abszolu
tnak Wagner, polemikus
hangsu
llyal, most az o
sszm
uveszett
ol ku
lo
nva
lt reszm
uveszeteket nevezi. (A dra
ma
to
l emancipa
lo
dott, szavak nelku
li pantomim nema, abszolu
t sznja
tek.36 ) Az abszolu
t
szo
u
j jelentesa
rnyalata, amint ezt Klaus Kropfinger felismerte,37 nyilva
n Ludwig Feuerbach filozo
fia
ja
nak hata
sa
ra
alakult ki. Abszolu
t zene Wagner szerint a ku
lo
nva
lt, a
nyelvben es a ta
ncban rejl
o gyo
kereit
ol elszaktott es ezert
rossz ertelemben absztrakt zene. Wagner, aki a zenei dra
ma
to
l a go
ro
g tragedia u
jja
szu
leteset remelte, ahhoz az antik
eredet
u zeneesztetikai paradigma
hoz fordult vissza, amelyt
ol
a hangszeres zene romantikus metafizika
ja a XVIII. sza
zad
vegen polemikusan elhata
rolo
dott. Hogy a szo
csorbtatlan
ertelmeben zene legyen, igazi zene, a harmonianak, a hanriznie kapcsolata
gok ko
zo
tti o
sszefu
ggesnek meg kell o
t a
rhu
tmosszal es a logosszal, vagyis a rendezett mozga
ssal es a
nyelvvel. Mindez Wagner sza
ma
ra a ko
vetkez
oket jelenti: a
zenei dra
ma
ban a zene a sznpadi akcio
val mint testet o
lto
tt
mozga
ssal es a ko
lt
oi szo
veggel o
sszefono
dva m
uko
dik;
a zene csak eza
ltal juthat el a to
keletesseg foka
ra, amelyet
abszolu
t zenekent keptelen lenne elerni. Az o
sszm
uveszeti
alkota
s, sarkosan fogalmazva, a voltakeppeni zene; mg
az a zene, amely abszolu
t, amely ku
lo
nva
lt a nyelv es a
sznpadi akcio
altali megalapozottsa
ga
to
l, hia
nyos letmo
d,
modus deficiens.
A regi igazsa
g restaura
la
sa
nak va
gya (ami Monteverdinel es Gluckna
l forradalmi ko
vetkezmenyekhez vezetett),
megsem jelenti a ko
zvetlen hagyoma
ny megtagada
sa
t. Wagner 1846-ban a Kilencedik szimfoniahoz rott

programban egyreszt a szimfo

nia romantikus metafizika
ja
ban kereste a ta
maszt, ma
sreszt a Kilencedik szimfonia ko
rusfina
leja
ra hivatkozva igyekezett tu
lhaladni ezt a hagyoma
nyt. Ezert azta
n
1850 ko
ru
li reformra
saiban, amelyek jo
llehet polemikus
sza
ndekkal hozza
ja
rultak az abszolu
t zene terminus meghonosoda
sa
hoz, Wackenroder, Tieck es E. T. A. Hoffmann
eszmeje nemcsak megsz
unt, hanem meg is maradt: feloldo
dott [autgehoben].
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
14:43:36
28
Az abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

A jovo m
ualkotasa aja
nla
sa Ludwig Feuerbachnak szo
l;
1843-ban megjelent ko
Wagner az o
nyvenek, A jovo filozofi s Wagner vita
ajanak cmet veszi at vagy parodiza
lja. E
ja Beethoven abszolu
t zenejevel pontos analogonja Feuerbach vita
ja
nak az abszolu
t filozo
fia
val.38 Az abszolu
t filozo
fia
nem ma
s, mint a hegeli spekulatv gondolkoda
s, az antropolo
giai gondolkoda
su
filozo
fus torzto
perspektva
ja
bo
l tekintve, aki a filozo
fia
t a tu
lfesztett metafizika fellegeib
ol le
vagy vissza akarja hozni az ember hu
s-ver egzisztencia
ja
nak
empirikus talaja
ra. Az abszolu
t filozo
fia az abszolu
tum
filozo
fia
ja, fo
ldi-huma
nus gyo
kereit
ol elszaktva es ennyiben ma
sfajta ertelemben abszolu
t filozo
fiakent magyara
zva
vagy denuncia
lva. A metafizikai igenyben szerinte fel kell
ismerni es le kell leplezni a fikcio
t; a hegeli spekula
cio
elleni
polemia nyelvi vehikuluma az abszolu
t szo
kett
os jelen m azt a valla
tese. A
sos-metafizikai tartalmat, amelyet Hegel fogalmakban ragadott meg, Feuerbach nem egyszer
uen
megtagadja vagy semmisnek nyilva
ntja, hanem a hu
s-ver
ember sza
ma
ra bizonyos ertelemben vissza is szolga
ltatja: az
si tulajdona, amelyet a teolo
ugyanis az ember o
giai es filozo
fiai dogmatika t
ole elidegentett. A ko
zvetlen hagyoma
ny,
a metafizikai tradcio
teha
t ugyanu
gy, mint a hangszeres
zene wagneri elmeleteben feloldo
dott: meg
orz
odo
tt, de
at is alakult, s eppen eza
ltal voltakeppen o
nmaga
hoz jutott
vissza.
Abszolu
t dallam leggyo
kereket hajto
zene: Wagner
ezekkel a szavakkal jellemezte Rossini stlusa
t. Mg Rossini
zeneje Heinrich Heine szerint a restaura
cio
s korszak szellemenek vagy szellemtelensegenek a kifejezese volt, addig
Wagner gunyoros pa
rhuzamot vont az abszolu
t monarchia,
a Metternich-fele allam es az abszolu
t dallam ko
zo
tt.39 S
hogy a minden nyelvi-ko
lt
oi alapja
to
l elszakadt operaa
ria
t
ko
znevetseg ta
rgya
va
tegye, ilyen szitokszavakto
l sem riadt
vissza: elettelen es lelektelen divata
ru, visszataszto
, lerhatatlanul undort kelt
o.40
Ennelfogva az abszolu
t zene fogalma a hangszeres zenen
kvu
l a nyelvi-ko
lt
oi alapja
to
l elszakadt, a nyelv fo
lo
tt lebeg
o voka
lis zenet is maga
ban foglalja. Ma
sfel
ol pedig az
a hangszeres zene, amelyre a ta
nc nyomja ra
a belyeget,
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

2. A fogalomtortenet keru
lou
tjai

29

szigoru
ertelemben nem abszolu
t. (Wagner szo
haszna
lata
mindazona
ltal nem teljesen ko
vetkezetes, es nem is nagyon
lehet az, mivel az abszolu
t zene kifejezes na
la csupa
n negatv gy
ujt
ofogalom, amelyet az hata
roz meg, hogy a zenei dra
ma ellentete: a hangszeres zene akkor abszolu
t, ha
ku
lo
nva
lik a ta
ncto
l, valamint akkor, ha a ta
ncot, amelynek
forma
ja
t meg
orzi, kiszaktja
k a zenei dra
ma
bo
l.)
Az abszolu
t hangszeres zene, ahogyan azt Wagner ertette, a szo
szigoru
ertelmeben a ma
r nem a ta
nc altal es
meg nem nyelv es sznpadi akcio
altal meghata
rozott zene.
A vegtelen elva
gyo
da
s, amelyet E. T. A. Hoffmann Beethoven szimfo
nia
iban erzekelt, Wagnernel u
gy jelenik meg, mint
egyfajta boldogtalan atmeneti allapot tudata vagy erzese,
amelyben a hangszeres zene eredete ma
r veszend
obe ment,
es a cel elerese meg va
rat maga
ra. Wagner teha
t kora
ntsem tagadta meg a szimfo
nia romantikus metafizika
ja
t, csak atertelmezte azt: ami a zeneto
rtenet celja volt, azt puszta antitezisse,
egy dialektikus folyamat ko
zbu
ls
o foka
va
tette. Mint ilyen
antitezis, mint ilyen ko
zbu
ls
o fok egyszerre elkeru
lhetetlen
es atmeneti. Haydn es Mozart uta
n egy Beethovennek kellett
jo
nnie; a zene geniusza szu
ksegszer
u mo
don kva
nta gy,

Beethoven pedig nem va

ratott maga
ra: egyszer csak megjelent. Most viszont, Beethoven uta
n, ugyan ki az, aki ugyanaz
akarna lenni, ami Haydn es Mozart uta
n Beethoven volt az
abszolu
t zene teru
leten? Itt a legnagyobb zseni sem lenne
kepes ba
rmire is; az abszolu
t zene geniusza ilyesmire ma
r
egyszer
uen nem tart igenyt.41
Beethoven pa
lya
ja ma
sodik feleben, vagyis az Eroica
uta
n,42 Wagner szerint bizonyos ertelemben tu
llepett az abszolu
t zeneisegen: azt a vegtelen es hata
rozatlan kifejezest, amelyre a tiszta hangszeres zene korla
tozo
dik, igyekezett meghata
rozott, ko
ru
lhata
rolt kifejezesse atforma
lni.43
Eko
zben egyfajta apo
ria
ba gabalyodott: annak a hiba
s, elerhetetlen celnak a megolda
sa
t keresve, hogy individualiza
lt,
ta
rgyszer
uen meghata
rozott kifejezesre kenyszertse a tiszta
hangszeres zenet, olyan zenei eszko
zo
ket fedezett fel, amelyek kes
obb elerhet
ove tettek a zeneto
rtenet igazi celja
nak elereset, egy olyan voka
lis zene megteremteset, amely nemcsak
kseri es illusztra
lja a nyelvet, hanem az erzes sza
ma
ra megwww.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
14:43:36
30
Az abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

valo
stja. Beethoven tevedese, mint Wagner fogalmazott, a
to
rtenelem dialektika
ja
t tekintve a zenedra
ma lehet
osegenek
a feltetele volt.
Az abszolu
t hangszeres zene, vagyis a vegtelen elva
gyo
da
s kifejez
odese Wagner to
rtenelemkonstrukcio
ja
ban, ha
szava
n fogjuk, elenyesz
oen apro
mozzanatta
zsugorodik. A
regebbi szimfonikus zene (es meg Beethoven Hetedik szimfoniaja is, leven u
gymond a ta
nc apoteo
zisa) kora
ntsem
va
lt teljesen ku
lo
n a ta
ncto
l mint a hangszeres zene gyo
todik szimfonia, amennyikeret
ol; ma
sfel
ol az Eroica es az O
ben az individualiza
lt, ta
rgyilag meghata
rozott kifejezes fele
tapogato
zik (anelku
l, hogy tenylegesen elerne azt), u
jra csak
tu
lmegy az abszolu
t zeneisegen; vegu
l a Kilencedik szimfonia
ko
rusfina
leja a hangnak a szo
altali megva
lta
sa
t jelenti.
Az abszolu
t hangszeres zene ezek szerint nem annyira egy
szila
rd ko
rvonalakkal rendelkez
o m
ufaj, mint inka
bb dialektikus mozzanat a zenedra
ma mint u
jja
szu
letett tragedia fele
vel
o zeneto
rteneti fejl
odesben.
Hogy a vegtelen kifejezesekent felfogott abszolu
t hangszeres zene a to
rteneti valo
sa
gban, ahogyan azt Wagner la
tta,
aligha volt ba
rmikor is kepes arra, hogy tiszta, keveretlen
forma
ban jelenjen meg, Wagnert nem ga
tolta abban, hogy E.
T. A. Hoffmann eszmejet miszerint a szimfo
nia a modern,
kereszteny korszak szellemet fejezi ki hangokban maga
eva
tegye, haba
r olyan to
rtenetfilozo
fiai fordulattal, amely
Hoffmannto
l idegen volt: az a poga
nysa
g, amely mellett a
Feuerbach-ko
vet
o Wagner hitet tett, megengedte neki, hogy a
kereszteny zener
ol mint a zeneto
rtenet dialektika
ja
ban megszu
ntetve meg
orzo
tt [aufgehoben] mozzanatro
l beszeljen.
A zenem
uveszet lenyeger
ol szo
lva, olvashato
A jovo m
ualkotasaban, meg szu
ksegu
nk van a tenger kepere. Ha a
ritmus es a dallam a ta
ncto
l es a nyelvt
ol fu
gg
o zene ket
part, amelyek menten a zenem
uveszet erinti es megtermesid
kenyti a vele o
ok o
ta rokon m
uveszetek mindket kontinenset ertsd: a ta
nc fogalma maga
ban foglalja a dra
mai
seredeti eleme a hang, az
akcio
t es taglejtest , akkor ezek o
irdatlanul nagy vzto
meg pedig a harmo
nia tengere. A szem
csak a felsznet eszleli ennek a tengernek; melyet csakis a
szv melysege fogja fel.44 Az abszolu
t harmo
nia
t45 Wagner
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

2. A fogalomtortenet keru
lou
tjai

31

olyan nyelven magasztalja, amely semmiben sem ku

lo
nbo
zik Tieck, Wackenroder es E. T. A. Hoffmann metafizikai
daga
lyossa
ga
to
l, s ez a daga
ly nincs igaza
n o
sszhangban a
feuerbachi antropolo
gia alaphangja
val. Ebbe a tengerbe az
ember valo
sa
ggal beleveti maga
t, hogy felfrissu
lve, a maga
szepsegeben, u
jja
szu
letve bukkanjon bel
ole el
o; mintha csoda
san kita
gulna szve, amikor bepillant a megannyi elgondolhatatlan lehet
oseget tartogato
feneketlen melybe, amelyet
t
nem kepes a maga teljes melysegeben attekinteni, s amely o
eppen ezert csoda
lattal es a vegtelenseg sejtelmevel to
lti el.46
Az abszolu
t harmo
nia metafizika
ja mindamellett nem az
utolso
szo
a zenem
uveszet lenyeget illet
oen, hanem a zenei
dra
ma
t, a hangnak a szo
altali megva
lta
sa
t celul kit
uz
o to
rtenelmi dialektika resze. Wagner tova
bbszo
vi metafora
ja
t. A
tengeret, soha nem
hellen ember, amikor hajo
val beja
rta az o
vesztette szem el
ol a partokat; a biztos tengera
rral vitette
maga
t egyik partro
l a ma
sikra, annak ha
ta
n siklott tova a jo
l
ismert partok ko
zo
tt, az evez
ok dallamos ritmusa
ra itt az erdei nimfa
k ta
nca
ra figyelve, amott az istenek himnusza
ra fu
lelve, amelynek szavakbo
l forma
lt ko
rta
nc-szer
u, erzeki dallama
t hegytet
on epu
lt templomokbo
l sodorta fele az enyhe
szell
o.47 Az antik vila
gban a harmonia nem volt abszolu
t,
a rhu
tmoszhoz (az erdei nimfa
k ta
nca
hoz) es a logoszhoz
(az istenek himnusza
hoz) kapcsolo
dott. Ezzel szemben a
kereszteny korszak zeneje eszmejet tekintve abszolu
t harmo
nia volt, amelynek fogalma
ban Wagnernel csaku
gy, mint
E. T. A. Hoffmann-na
l to
rtenetfilozo
fiailag meglehet
osen ku
lo
no
s mo
don atmegy egyma
sba Palestrina voka
lpolifo
nia
ja
es a modern hangszeres zene, ba
rmennyire is elku
lo
nu
ltek
egyma
sto
l a zenei realita
sban. A kereszteny ember elta
volodott az elet partjaito
l. Egyre messzibbre vezet
o, hata
rokat
nem ismer
o utakon ja
rta be a tengert, hogy vegu
l tenger es eg
m a megoly fenseges
ko
zo
tt hata
rtalanul egyedu
l legyen.48 A
kereszteny harmo
nia
t is fel kellett hogy va
ltsa egy u
jpoga
ny
dra
ma dallama: olyan dallam, amelyhez a zenei eszko
zo
ket
a beethoveni szimfo
nia teremtette meg, anelku
l hogy ezek
voltakeppeni ertelmet felismerte volna. (Amit a kereszteny
harmo
nia
t beteljest
o szimfo
nia
ban a zenem
uveszet elert, az
a jo
v
o dra
ma
ja
ban, abban, amire a szimfo
nia o
ntudatlanul to
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
14:43:36
32
Az abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

rekedett, megszu
ntetve meg
orzo
tt [aufgehoben] mozzanat
lesz.) A termeszetben minden mertektelen mertekre va
gyik,
minden hata
rtalan hata
rokat von maga ko
re (. . . ) Kolumbusz viszont arra tant, hogy hajo
val ja
rjuk be az o
cea
nt s
gy

ko
ssu
k o
ssze a fo
ld kontinenseit (. . . ) gy

azta
n annak
a h
osnek ko
szo
nhet
oen, aki vegighajo
zta az abszolu
t zene
szeles, parttalan tengeret, u
j, meg csak nem is sejtett partokat
sikeru
lt felfedezni (. . . ) ez a h
os pedig nem ma
s, mint Beethoven.49 (A Kolumbusz-metafora
t Wagner to
bbfele ertelemben
haszna
lja. A jovo m
ualkotasa mindo
ssze arra utal, hogy mikent
Kolumbusz felfedezte Amerika
t, u
gy a Kilencedik szimfonia ko
rusfina
leja
ban Beethoven a hang szo
altali megva
lta
sa
nak
u
tja
t-mo
dja
t tapogatta ki; az Opera es drama50 viszont azt a
tenyt helyezi el
oterbe, hogy Kolumbusz egy eleten at ragaszkodott ahhoz a tevedesehez, amely szerint Amerika az altala
keresett India, vagyis Beethoven az altala felfedezett zenei
eszko
zo
ket, amelyek igaza
ban a dra
ma szo
-hang-nyelvenek
ko
rebe tartoznak, kiza
ro
lag ama tevedes jo
volta
bo
l tudta kifejleszteni, hogy ezek egyfajta tiszta hangnyelven belu
li individualiza
lo
es ta
rgyilag meghata
rozott kifejezes eszko
zei.)
A zenei dra
ma
t kikenyszert
o to
rteneti dialektika Wagnernel ugyan ku
lo
nleges hangsu
lyt kap, de nem azonosthato
a
wagneri esztetika egeszevel. Amit a tenger kepe kifejez, az
abszolu
t harmo
nia, mint Wagner mondja, a zenem
uveszet
lenyege. A to
rtenetfilozo
fia pedig amelyben az abszolu
t
zene egy dialektikus folyamat antitezisekent es ko
zbu
ls
o allapotakent jelenik meg feloldatlan ellentmonda
sban van
azzal az ontolo
gia
val, amelyben az abszolu
t zene mint a
vegtelen sejtelme a dolgok lenyegevel keru
l erintkezesbe.
Szakadek ta
tong az antikiza
lo
esztetika es a romantikus metafizika ko
zo
tt: az el
obbi hajlik arra, hogy a zene hia
nyos letmo
dja
va
fokozza le a tiszta
n hangszeres zenet, az uto
bbiban
az abszolu
t zene a voltakeppeni zene; az apologetikus konstrukcio
, amellyel Wagner szeretne saja
t m
uvet a zeneto
rtenet
voltakeppeni celja
va
emelni, ellentmond a romantikus o
ro
ksegnek, amelyb
ol a wagneri zenefogalom titkon ta
pla
lkozik.
Ma
s megfogalmaza
sban ter vissza ez az ellentmonda
s az
1857-ben rott,

Liszt Ferenc szimfonikus koltemenyeirol cm

u nylt
levelben, amelyben Wagner utolja
ra haszna
lta az abszolu
t
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

2. A fogalomtortenet keru
lou
tjai

33

zene kifejezest. Ime az en hitem: a zene soha nem lehet

ma
s, mint a legmagasabb rend
u, megva
lto
m
uveszet, ba
rmilyen kapcsolatba keru
l is ma
s m
uveszetekkel. (Id
oko
zben,
1854-ben Wagner maga
eva
tette a zene schopenhaueri metafizika
ja
t.) De eppoly nyilva
nvalo
, eppoly bizonyos az is,
hogy a zenet csak olyan forma
kban lehet felfogni, amelyeket
az elet valamilyen rela
cio
ja
bo
l vagy megnyilva
nula
sa
bo
l ko
lcso
no
ztu
nk, amelyek ugyan eredetileg a zenet
ol idegenek,
de csakis a zene reven, mintegy a bennu
k lappango
zene kinyilatkoztata
sa jo
volta
bo
l nyerik el legmelyebb jelentesu
ket.
(Az Opera es dramabo
l ismert tetelt, miszerint a zene fu
gg a
nyelvt
ol es a ta
ncto
l mint formamotvumokto
l, Wagner a
Schopenhauerhez valo
megterese uta
n nem akarta feladni.)
Semmi (hangsu
lyozzuk: az eletbeli megjeleneset tekintve a
vila
gon semmi) sem kevesbe abszolu
t, mint a zene, s az abszolu
t zene elharcosai nyilva
n nem tudja
k, mir
ol beszelnek;
ket: mutassanak
nyomban zavarba jo
nnek, ha felszo
ltjuk o
neku
nk egyetlen olyan zenet, amely a forma
n kvu
l letezik
forma
n kvu
l, amelyet a zene a testi mozga
sbo
l vagy a
versbeszedb
ol mertett (a kauza
lis o
sszefu
gges ertelmeben).
(A za
ro
jelbe tett kiegesztesek, ha egy dolog genezisenek es
ervenyessegenek megku
lo
nbo
zteteseb
ol indulunk ki, csaknem visszavona
snak t
unnek: jo
llehet egzisztencia
ja
hoz a zenenek zenen kvu
li formamotvumra van szu
ksege, esszencia
ja
ban abszolu
t.) Ebben teha
t egyetertu
nk, es elismerju
k,
hogy az isteni zenenek, hogy megjelenhessek, ebben az
emberi vila
gban egy o
sszeko
t
o, s
ot, meghata
rozo
-feltetelez
o
mozzanatra van szu
ksege.51 Az abszolu
t zene terminusa
val folytatott vita, miuta
n ezt a terminust 1854-ben Eduard
Hanslick felkapta es divatba hozta, nem leplezheti Wagner
la
tens rokonszenvet az abszolu
t zene eszmeje ira
nt. A zenenek empirikusan, ebben az emberi vila
gban megalapozo

formamotvumra van szu

ksege, hogy alakot o
ltso
n; am ez
nem za
rja ki, hogy metafizikailag mint isteni zene Schopenhauerral szo
lva a vila
g legbens
obb lenyeget mondja
ki. Empirikusan a zene feltetelhez ko
to
tt [bedingt], metas
fizikailag viszont meghata
rozo
-feltetelez
o [bedingend]. E
annak a lepesnek a megtetelet
ol, hogy a zenei dra
ma lenyeget es szubsztancia
ja
t alkoto
zenekari dallamot abszolu
t
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
14:43:36
34
Az abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

zenekent jellemezze, Wagnert u

gy t
unik csak az tartotta vissza, hogy az Opera es dramaban egyfajta polemikus
Rossinivel es Meyerbeerrel vita
zo
es kritikai-dialektikus
a beethoveni szimfo
nia
t to
rtenetfilozo
fiailag relativiza
lo

szo
haszna
lat mellett ko
telezte el maga
t. Ra
ada
sul Hanslick a
szo
ban forgo
terminust a saja
tosan zenei elmeletenek kontextusa
ba illesztette, s Wagner minden bizonnyal u
gy erezte,
hogy ez az alla
spont ellentetes mind a Feuerbach, mind a
Schopenhauer altal inspira
lt esztetika
val.
Ezert mg Wagner egyfel
ol a romantika ditirambikus hangja
n beszelt Beethoven abszolu
t hangszeres zenejer
ol, hogy
azta
n ma
sfel
ol puszta atmeneti lepcs
ofokka
nyilva
ntsa azt,
amelyen a zene vila
gszelleme a zenedra
ma
hoz vezet
ou
ton
tu
llep, addig Hanslick, maga
eva
teve az abszolu
t zenem
uveszet wagneri terminusa
t, eppen fordtva, E. T. A. Hoffmann
ama tetelehez nyu
l vissza, mely szerint a tiszta hangszeres
m Hanszene a voltakeppeni zene es a zeneto
rtenet celja. A
lick a szimfo
nia romantikus metafizika
ja
t a saja
tosan zenei
esztetika
ja
va
mersekli: ez az esztetika a hegelianizmus 1850
ko
ru
li buka
sa uta
n, a kijo
zanoda
s szellemeben egyfajta sza
raz empirizmus modora
ban mutatkozott be. Amire a hangszeres zene nem kepes, arro
l nem mondhatjuk, hogy a zene
kepes; mert csak a hangszeres zene igaza
n tiszta, abszolu
t
zenem
uveszet.52
Mindamellett reszben legala
bbis csalo
ka la
tszat, hogy
az abszolu
t zene terminus Hanslickna
l teljesseggel elvesztette metafizikai aura
ja
t s nem fejez ki ma
st, mint azt az
igenyt, hogy a szo
veg, funkcio
es program nelku
li zene a voltakeppeni zene. A zenei szeprol szo
lo
ertekezes els
o kiada
sa
(1854) egyfajta dicshimnusszal za
rul, amely arro
l arulkodik,
hogy a formalista Hanslick ragaszkodo
tisztelettel viseltetett a hangszeres zene romantikus metafizika
ja ira
nt. (Ebben
erezhet
o ugyan a hv
o metafizika epu
letes szimbolika
va

szeldu
lese, de nehez egyertelm
uen tetten erni.) A zenem
uveszetben megjelen
o szepet ez a szellemi tartalom a hallgato

lelkivila
ga
ban is egy sor nagy es szep eszmevel ko
ti o
ssze. A
hallgato
ra a zene nem puszta
n es abszolu
t mo
don legsaja
tabb
szepsegevel hat, hanem egyszersmind u
gy is, mint a vila
gegyetemben vegbemen
o nagy mozga
sok hangzo
kepma
sa.
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

2. A fogalomtortenet keru
lou
tjai

35

Mely es titkos termeszeti vonatkoza

sok reven a hangok jelentese jo
cska
n tu
ln
oo
nmaga
n, s ily mo
don az emberi tehetseg
altal megteremtett m
uvekben erezzu
k a vegtelent is. Mivel a
zene elemei: a hang, a hangza
s, a ritmus, a hanger
o az egesz
vila
gegyetemben megtala
lhato
k, azert a zeneben az ember
u
jra ra
tala
l az egesz vila
gegyetemre.53 Robert Zimmermann
bra
lta ezt a felfoga
st: Fejtegeteseiben Hanslick tova
bbmegy
es kijelenti, hogy ezek a tiszta hangviszonyok o
nmagukon
kvu
l meg valami ma
st megjelenthetnek, pelda
ul az abszolu
tum sejteseig fokozo
dhatnak. Mi ezt feleslegesnek erezzu
k.
Az abszolu
tum nem hangviszony, ko
vetkezeskeppen szerintu
nk nem is zenei.54 E kritika hata
sa
ra Hanslick elhata
rozta,
hogy a za
ro
reszt valamint egy hasonlo
tartalmu
passzust
a harmadik fejezetb
ol, amelyre idezett mondata
ban Zimmermann utalt elhagyja.55 Mindamellett ez a kihagya
s nem jelenti annak beismereset, hogy puszta
n filozo
fiai dszt
oelemr
ol van szo
, amelynek elhagya
sa nem befolya
solja az erveles
szerkezetet. Eleg visszapillantani a zeneesztetikai formalizmus el
oto
rtenetere, hogy felismerju
k: Hanslick ko
zponti katego
ria
ja, a maga
ban to
keletes, befejezett forma [vollendete
Form] az esztetika fejl
odeseben szoros o
sszefu
ggesben volt a
zenenek a vila
gegyetem metafora
jakent valo
ertelmezesevel.
A Hanslickna
l ki nem mondott, de a ha
tterben hato
ervelest, amely a zenei formafogalmat metafizikai igennyel kapcsolja o
ssze, Karl Philipp Moritz es August Wilhelm Schlegel
fejtette ki (Moritz A szepseg alkoto utanzasa cm
u tanulma
nya
ban [1788], A. W. Schlegel A szepirodalomrol es a szepm
uveszetrol tartott berlini el
oada
saiban [1801] ). Moritz szerint
a nem valamilyen rajta kvu
li gyakorlati, erko
lcsi vagy
erzelmi celt szolga
lo
, hanem o
nmaga
ert letez
o m
ualkota
s
o
nmaga
ban to
keletes, befejezett [vollendet] egesz, olyan
egesz, amely Schelling kifejezesevel megmarad a szep m az egyetlen maga
seg fennko
lt ko
zo
mbo
ssegeben. A
ban
to
keletes, befejezett egesz nem ma
s, mint a termeszet egesze,
a vila
gegyetem. A m
uveszetnek (a za
rtsa
g elerese erdekeben) a termeszet mint egesz kepma
sakent es analogonjakent
kell megjelennie. Mert a dolgoknak ez a nagy o
sszefu
ggese
megiscsak az egyetlen, igazi egesz; benne minden egyedi
egesz a dolgok feloldhatatlan o
sszekapcsolo
da
sa oka
n, csak
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
14:43:36
36
Az abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

elkepzelt [eingebildet] valami vagyis egyfel

ol fiktv, ma
sfel
ol a zseni altal belekepezett (informatus) valami ; a
m
ennek az elkepzelt valaminek is egeszkent, a kepzetu
nkben
meglev
o nagy egeszhez hasonlatosan kell megkepz
odnie, es
olyan o
ro
k, szila
rd szaba
lyok szerint, amelyek megko
vetelik,
hogy minden oldalro
l saja
t ko
zeppontja legyen es saja
t letezesen nyugodjon.56 Moritz teha
t a m
uveszet autono
mia
ja
t,
funkcio
kto
l valo
fu
ggetlenseget a maga
ban veve to
keletes
eszmejenek ko
zvettesevel egybekapcsolja a m
ualkota
snak a
vila
gegyetem metafora
jakent valo
ertelmezesevel.
Ez mindazona
ltal nem jelenti azt, hogy Hanslick zeneesztetikai formafogalma
t erthet
osege erdekeben vissza kelm
lene vezetni a Goethe-korszak m
uveszetmetafizika
ja
ra. A
a maga
ban to
keletes moritzi katego
ria
ja
nak feleleventese
valo
szn
usti, hogy Hanslick metafizikai exkurzusa, amelyet
a ma
sodik kiada
sto
l kezdve mintegy elfojtott, kapcsolatban
allhat a ko
nyv ko
zponti tetelevel, mely szerint a zenei forma
belu
lr
ol alakto
szellem,57 jo
llehet ez az o
sszefu
gges nem
annyira logikailag kenyszert
o erej
u, mint inka
bb hagyoma
ny
alapja
n kezenfekv
o. Az abszolu
t zenem
uveszet fogalma
ban Hanslickna
l is metafizikai implika
cio
rejlik, amely aktualiza
lhato
volt: az az implika
cio
, hogy a zene eppen aza
ltal,
hogy mint tiszta
n hangszeres zene funkcio
kto
l, szo
vegekt
ol
es programokto
l ku
lo
nva
lik, az abszolu
tum kepma
sakent
tud megjelenni. Az emfatikus ertelemben vett formafogalmat, amelynek segtsegevel Hanslick megtette a do
nt
o lepest
a hangszeres zene romantikus metafizika
ja
nak tu
lhalada
sa
ra,
egy fel evsza
zaddal kes
obb August Halm felu
jtotta es szabatosabba
tette, majd Halmhoz kapcsolo
dva Ernst Kurth az
abszolu
t zene felmerhetetlen magassa
ga
ba emelt fogalma
val kapcsolta o
ssze; ez a formafogalom egyreszt a romantika
ra emlekezesnek, ma
sreszt Schopenhauer es Nietzsche
1900 ko
ru
l uralkodo
esztetika
ja
nak ko
szo
nhette pa
tosza
t
Kurth 1886-ban szu
letett.
Wagner nylt levele Liszt Ferenc szimfonikus koltemenyeirol,
mint ma
r emltettem, felema
s alla
spontot kepvisel, amenynyiben az abszolu
t zene terminusa elleni polemia
ja nem
egyeb, mint retorikus homlokzat, amely mo
go
tt rejtett rokonszenv hu
zo
dik meg az abszolu
t zene eszmeje ira
nt; ez az
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

2. A fogalomtortenet keru
lou
tjai

37

eszme el
obb Tieck, majd a romantikus metafizika
t recipia
lo

Schopenhauer ko
zvettesevel jutott el Wagnerhez. Friedrich
Nietzschenel azuta
n az 1870-es evek elejen abban az id
oben, amikor Nietzsche es Wagner bara
tsa
ga meg zavartalan
volt ugyanez a meghasonla
s jelentkezik ma
s forma
ban.
Nietzsche Wagner dics
ote
sere ko
zreadott tanulma
nyaiban
A tragedia szu
letese a zene szellemebol (1871) es a Richard Wagner
Bayreuthban (1876) cm
u ra
sokban nincs szo
abszolu
t zener
ol. Egy Nietzsche altal nem publika
lt to
redekben azonban,
amelyet kes
obb A zenerol es a szorol cmmel adtak ki, s amelyet
szerz
oje nyilva
nvalo
an 1871-ben vetett paprra, ez olvashato
:
Mit tartsunk ha
t arro
l a felelmetes esztetikai babona
ro
l, hogy
Beethoven a Kilencedik negyedik tetelevel mintegy u
nnepelyes valloma
st tesz az abszolu
t zene hata
rairo
l, mi to
bb: kaput
nyit egy u
j m
uveszet el
ott, amelyben a zene kepesse va
lik
aka
r a kep es a fogalom abra
zola
sa
ra, s eza
ltal hozza
ferhet
ove
va
lik a tudatos szellem sza
ma
ra?58 A polemia ele felreismerhetetlenu
l az ellen a Beethoven-ertelmezes ellen ira
nyul,
amelyet Wagner A jovo m
ualkotasa es az Opera es drama cm
u
ra
saiban adott el
o (meg akkor is, ha a ta
mada
s ko
zvetlen
ta
rgya Franz Brendel Liszt-apologetika
ja volt).
Az az esztetikai alaptetel, amelyb
ol Wagner az Opera es
dramaban az operahagyoma
nnyal vitatkozva kiindult,
a dra
ma funkcio
ja
va
nyilva
ntja a zenet. Az opera-m
ufaj
tevedese abban allt, hogy a kifejezes egyik eszko
zet (a zenet)
cella
, a kifejezes celja
t (a dra
ma
t) viszont eszko
zze tette.59
Igy azta
n Wagnerrel valo
tudatos, kihvo
szembefordula
snak
tekinthet
o, amikor A zenerol es a szorol cm
u to
redekeben
Nietzsche gy
r:
ku
lo
no
s jogbitorla
s, ha a zenet kepek es
fogalmak sora
nak szolga
lata
ba alltja
k, eszko
zkent haszna
lja
k
azok nyomatekosta
sa es megvila
gta
sa celja
bo
l.60 (Hogy ez a
programzene Brendel-fele elmeletet pellengerezi ki, csaku
gy,
mint a Beethoven-ertelmezesr
ol szo
lo
imenti passzus, nem
va
ltoztat azon a tenyen, hogy a zenei dra
ma wagneri esztetika
ja
ra is vonatkozik, aminek Nietzsche nyilva
n tudata
ban
volt.) Nietzsche ellenvetese nem kevesebbet jelent, mint azt,
hogy a zene nem eszko
ze a dra
ma
nak, hanem fordtva: a
dra
ma a zene kifejezese es pelda
zata. Schopenhauer, rja

Nietzsche, a zenehez valo

viszonya
t tekintve a dra
ma
t teljes
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
14:43:36
38
Az abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

joggal u
gy jellemzi, mint sema
t, mint pelda
zatot egy altala
nos
fogalomhoz.61 A zeneb
ol a dolgok lenyege hangzik fel, mg
a dra
ma csupa
n a dolgok megjeleneset reproduka
lja. Mg
Wagner dra
ma
n els
odlegesen szni akcio
t ertett nem dra
mai ko
ltemenyt, hanem valo
ban szemu
nk el
ott vegbemen
o
dra
ma
t62 , addig Nietzsche megvetessel szo
l a sznha
zro
l:
Igy azta
n persze az opera a legjobb esetben sem ma
s, mint jo

zene es csakis zene, s a ko

zben leja
tszo
do
ho
kuszpo
kusz nem
ma
s, mint a zenekar els
osorban a legfontosabb hangszer,
az enekhang fantasztikus alruha
ba o
lto
ztetese, amelyt
ol az
igazi ert
o kacagva fordul el.63
A zenerol es a szorol szo
lo
to
redekben dokumenta
lo
do
eszmeto
rteneti szitua
cio
zavarba ejt
oen paradox. Az a megvet
o
gesztus, ahogyan Nietzsche a sznha
zat elintezi, a kes
obbi
Wagner-kritika ko
zponti motvuma
nak, a szneszkedes es
az
oszinteseghia
ny va
dja
nak megel
olegezese. A Nietzsche
contra Wagnerben, egy renega
t gu
nyirata
ban ez all: Mint
la
thato
, lenyegileg antitea
tra
lis alkat vagyok, lelkem melyen
megvetem a sznha
zat, ezt a par excellence to
megm
uveszetet,
ahogyan manapsa
g minden m
uvesz megveti.64 Ismerju
k a
to
megeket, ismerju
k a sznha
zat.65 Ma
sreszt a szcenikai es
a nyelvi oldal lefokoza
sa az opera
ban Schopenhauer esztetika
ja
bo
l sza
rmazik, amelyet Nietzsche Wagner Schopenhauer
ira
nti lelkesedesere ta
maszkodva recipia
lt es tova
bbelezett,
majd a Trisztanra atvitt, jo
llehet a szo
ban forgo
lefokoza
st
Schopenhauer Rossini es Wagnerrel szo
lva az abszolu
t dallam dics
ote
sere haszna
lta. A zene, mondja A vilag
mint akarat es mint kepzet szerz
oje, soha nem a jelenseget,
hanem csakis a bels
o lenyeget, minden jelenseg maga
nvalo
sa
ga
t, maga
t az akaratot mondja ki. (. . . ) Ebb
ol ado
dik,
hogy kepzeletu
nk oly ko
nnyen izgalomba jo
n a zenet
ol, s
ma
ris igyekszik amaz egeszen ko
zvetlenu
l hozza
nk szo
lo
,
la
thatatlan es megis oly elenken mozgalmas szellemvila
got
megforma
lni, hu
s-ver alakba o
nteni, teha
t egy analo
g pelda
ban megtestesteni. Itt keresend
o az enekszo
es vegu
l az
opera eredete; az opera szo
vege eppen ezert mindig ala
rendelt helyzetben marad, sohasem va
lhat f
odologga
: nagy
mellefoga
s, bosszanto
fona
ksa
g lenne, ha a zene a kifejezes
puszta eszko
zeve va
lna.66 A szellemvila
g, amelybe Schowww.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

2. A fogalomtortenet keru
lou
tjai

39

penhauer erzese szerint a zene juttatja el a hallgato

t, E. T. A.
Hoffmann Dschinnistanja
ra es Atlantisa
ra emlekeztet; Schopenhauer esztetika
ja, f
o vona
sait tekintve, nem egyeb, mint
az abszolu
t zene romantikus metafizika
ja, amely az akarat
metafizika
ja
nak kontextusa
ban nyer filozo
fiai ertelmezest.
A zene, mondja Schopenhauer skolasztikus terminussal,
universalia ante rem;67 es Nietzsche maga
eva
teszi ezt a
s o
az, aki ebb
tetelt.68 E
ol felreerthetetlenu
l levonja a ko
vetkeztetest: a zenedra
ma szubsztancia
ja a zenekari dallam, a
szimfo
nia teha
t abszolu
t zene mint az abszolu
tumnak,
az akaratnak a kifejezese. Haba
r a Trisztan es Izoldanak,
az opus metaphysicum-nak cselekmenyre es ko
lt
oi szo
vegre van szu
ksege, de csak azert, mert egyetlen hallgato

sem tudna
lelkileg elviselni a m
uvet, ha az annak mutatkozna, ami: szimfo
nia
nak. Az igazi zeneszekhez intezem a
kerdest: el tudnak-e kepzelni olyan embert, aki szo
veg es
sznpadkep segtsege nelku
l, puszta
n hatalmas szimfonikus
tetelkent kepes lenne maga
ba fogadni a Trisztan es Izolda
harmadik felvona
sa
t, anelku
l hogy a felsza
rnyalo
, a zenenek
kita
rulkozo
lelek go
rcso
s feszu
ltsege elakassza lelegzetet?69
Nietzsche mint szimfo
nia
t hallgatta a zenedra
ma
t; minden
egyeb ho
kuszpo
kusz vagy ved
opajzs.
A Wackenrodert
ol, Tieckt
ol es E. T. A. Hoffmannto
l Schopenhaueren at tova
bbhagyoma
nyozott tetelt, mely szerint
a hangszeres zene a voltakeppeni zene, Nietzsche atviszi
Wagner zenedra
ma
ja
ra (ahogyan Schopenhauer Rossini opera
ja
ra vitte at). Feledesbe meru
l, hogy a zenedra
ma eredetileg
az ezzel ellentetes zeneesztetikai paradigma
n, azon a meggy
oz
odesen alapult, hogy a zene harmoniabo
l, rhu
tmoszbo
l es
logoszbo
l tev
odik o
ssze. Ma
sfel
ol Nietzsche a Trisztan reven
olyan zenei tapasztalatra tett szert, amelynek ko
szo
nhet
oen
sza
ma
ra a schopenhaueri doktrna, miszerint a zene a vila
g
legbens
obb lenyeget mondja ki, megfoghato
ertelmet kapott, s nem maradt absztrakt spekula
cio
. Az abszolu
t zene
todik szimeszmeje E. T. A. Hoffmann sza
ma
ra Beethoven O
foniaja reven va
lt tapasztalatta
, a hangszeres zene wackenroderi es tiecki metafizika
ja
ra vonatkoztatva Beethoven m
uvet;
Nietzsche Wagner Trisztanja
ban ebredt ra
erre az eszmere,
arra, hogy a zene eppen aza
ltal tesz szert a maga metafizikai
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
14:43:36
40
Az abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

meghata
roza
sa
ra, hogy egyre inka
bb elhata
rolo
dik az empirikus feltetelekhez ko
to
ttsegekt
ol funkcio
kto
l, szavakto
l,
cselekmenyekt
ol, vegu
l pedig evila
gi, megfoghato
erzesekt
ol
es affektusokto
l is.
Az abszolu
t zene terminust Nietzsche mintegy szava
n
fogja: mindenekel
ott a zenenek a nyelvt
ol valo
emancipa
lo
da
sa
val, ku
lo
nva
la
sa
val hozza o
sszefu
ggesbe. Minden egyes
nep zeneje eppenseggel a lra
val egyu
tt jo
n letre, s jo
val
azel
ott, hogy felmeru
lhetne az abszolu
t zene gondolata, a
lra
val egyu
tt halad vegig fejl
odese legfontosabb lepcs
ofokain.70 Az abszolu
t zene a tortenetileg kes
obbi, metafizikailag
s az a polemikus jelleg
azonban az eredeti. E
u mondat, miszerint esztetikai babona, hogy a Kilencedik szimfoniaban megmutatkoznak az abszolu
t zene hata
rai, affirmatv forma
ban
azt jelenti, hogy az abszolu
t zene nem szorthato
hata
rok
ko
ze. Wagner Trisztanja Nietzsche esztetika
ja
ban abszolu
t
zene.
Nietzsche a zeneszerz
o Wagner exegeta
jakent la
tszo
lag
szigoru
kritika
val illeti Wagnert, a teoretikust. Valo
ja
ban
azonban 1871 ta
ja
n meg egyetertes volt ko
zo
ttu
k az esztetikai
elvekben, s ez az egyetertes csak azert nem va
lt teljesen
nyilva
nvalo
va
, mert Wagner visszariadt atto
l, hogy egyertelm
uen visszavonja az Opera es dramabo
l ismert alapteteleket.
Abban, hogy a zene a dra
ma funkcio
ja vagy annak kellene
lennie, ket evtizeddel az Opera es drama uta
n ma
r regen nem
hitt. Az 1870-es Beethoven-tanulma
nyban, a Schopenhauerrecepcio
nak ebben a ko
zponti dokumentuma
ban ez all: A
zene olyannyira ko
zvetlenu
l erthet
oen mondja ki a gesztus
lenyeget a gesztus [Geba
rde] a szcenikus-mimikus akcio

egeszenek ro
vidtesere szolga
lo
terminus , hogy amikor a
zene teljesen beto
lti lelku
nket, arcunkro
l elt
unik a gesztus
intenzv eszlelesenek minden jele, u
gyhogy vegu
l ertju
k a
gesztust, anelku
l hogy latnank.71 A Feuerbach-rajongo
bo
l,
aki az ember hu
s-ver egzisztencia
ja
t a dra
ma
ban teha
t a
la
thato
akcio
t hangsu
lyozta, Schopenhauer-tantva
ny lett,
aki a zenei dra
ma zenekari dallama
bo
l a folyamatok legbens
obb lenyeget hallotta ki. Azt az esztetikai-dramaturgiai
programot pedig, amelyet Wagner a Ring megkompona
la
sa
el
ott va
zolt fel, reszben keresztu
lhu
zta
k azok a tapasztalawww.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

2. A fogalomtortenet keru
lou
tjai

41

tok, amelyekre a Trisztan komponista

ja szert tett. 1872-ben
A zenedrama elnevezesrol cm
u ra
sa
ban dra
ma
it Wagner a
zene la
thato
va
va
lt tetteinek nevezi72 . A zene a lenyeg;
a dra
ma ennek a lenyegnek hegeli szo
val erzeki la
t s 1878-ban Wagner du
sza
sa
t ta
rja elenk. E
ho
dt undorral
beszel a kosztu
m- es sminkvila
gro
l, mi to
bb: azt a la
thatatlan sznha
zat emlegeti, amelyet a la
thatatlan zenekar
analo
gia
ja
ra ki kellene tala
lni.73 A teatroma
n zeneszerz
o
t kia
az o
bra
ndto
sznha
z realita
sa
bo
l egy alomkepbe vonul
vissza, ahogyan ezt Nietzsche A tragedia szu
leteseben felva
zolta. A mega
lmodott sznha
z legbens
obb lenyege azonban
a szimfo
nia; a zene metafizika
ja
hoz vezet
ou
t pedig, amelyre
Wagner most ra
tert, kezenfekv
o volt, mivel visszau
t volt:
Wagner mindvegig meg
orzo
tt valamit a hangszeres zene romantikus metafizika
ja
hoz valo
ragaszkoda
sbo
l, meg az 1850
ko
ru
li reformra
sokban is, meg az esztetikai rendszeren belu
li to
res ara
n is. Igaz, amikor a zenet olyan szubsztanciava
nyilva
ntotta, amelyb
ol a dra
ma ta
pla
lkozik, nem abszolu
t zener
ol beszelt; a szo
polemikus el
u haszna
lata
nak
m az az eszme, amelynek
emleket nem lehetett kito
ro
lni. A
eszmeje is
megjelo
lesere a terminust kitala
lta, titokban az o
volt.
A XIX. sza
zad vegere jellemz
o zeneesztetikai ko
znyelvben
amely mint minden ko
znyelv, a jelszavak szintjen befogadott bizonyos fogalmakat, de hagyta, hogy feledesbe meru
ljenek a fogalmakat eletben tarto
problema
k az abszolu
t
zene terminus u
gy jelenik meg, mint az egyfajta tiszta
n
forma
lis hangszeres zene semmitmondo
cmkeje, amely az
abszolu
t zenet megku
lo
nbo
zteti egyfel
ol a programzenet
ol,
ma
sfel
ol a voka
lis zenet
ol. Jellemz
o a szo
haszna
lat Ottokar
Hostinsky A zenei szep es az osszm
uveszeti alkotas a formalis
esztetika nezopontjabol cm
u ko
nyveben74 , amely ko
zvetteni
pro
ba
lt Wagner es Hanslick ko
zo
tt. A Hostinsky erveleseben
lappango
lehet
oseg, amely az abszolu
t zene differencia
ltabb
fogalma
nak kifejteset eredmenyezhette volna, kihaszna
latlan
maradt.
A tiszta, abszolu
t zenem
uveszet, a saja
tosan zenei
hanslicki esztetika
ja Hostinskyna
l u
gy jelenik meg, mint egy
olyan atfogo
bb rendszer resze, amelyben az abszolu
t hangwww.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
14:43:36
42
Az abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

szeres zenet es a ko
lt
oileg-dramaturgiailag motiva
lt voka
lis
zenet egyenl
o jogok illetik meg: mint a zene egy-egy paradigma
ja
t. Az abszolu
t zene elter
oen Hanslick proklama
cio
ja
to
l nem kepviseli a voltakeppeni zenet, es nem
is a zene fejl
odesenek kora
bbi, alacsonyabb foka, ahogyan
Wagner gondolta. Hostinsky az abszolu
t, tiszta
n forma
lis,
objektum nelku
li zenet75 az epteszettel es a dszt
om
uveszettel, az a
bra
zolo
, tartalmas, objektv zenet pedig a szobra
szattal es a festeszettel hasonltja o
ssze, hogy kimutassa:
egyetlen tiszta zenem
uveszet nem letezik, a zeneben csak
egy tiszta stlus ket lehet
osege letezik.76 Ma
sreszt Hostinsky
felismeri s e felismeresenek ko
vetkezmenyei zavarja
k az
esztetikai rendszer attekinthet
o egyszer
useget , tevedesen
alapul az a szemreha
nya
s, hogy Wagner szetrombolta a
zenei forma
kat. Ku
lo
nbseget tesz a fejl
odes ha
rom foka vagy
ha
rom tpus ko
zo
tt: az els
o az abszolu
t hangszeres zene
architektonikus forma
ja, a ma
sodik a konvenciona
lis opera
szethullo
, potpourriva
zu
llo
tt forma
ja, a harmadik a wagneri
zenedra
ma
k u
jra maga
ban egyseges, de ma
r nem az abszolu
t zene architektonikus elveben megalapozott forma
ja.
ppen tiszta
E
n zenei nez
opontbo
l, a nagy architektonikus
forma
kra valo
tekintettel azt la
tjuk, hogy a hagyoma
nyos
stlusban kompona
lt opera rendkvu
l to
keletlen, o
sszefu
ggestelen ta
kolma
ny, s amire Wagner to
rekszik, az egya
ltala
n
nem korla
tozo
dik arra, hogy a zenei kifejezest ala
rendelje a
dra
mako
lt
o m
uveszi sza
ndekainak, hanem maga
ban foglalja
az o
sszm
uveszeti alkota
sban reszt vev
o zenem
uveszet emancipa
cio
ja
t is, szabadula
sa
t egy reg let
unt, a hangszeres zene
fejl
odese altal ma
r rego
ta tu
lhaladott zle
s beklyo
ibo
l, maga
ban foglalja a kora
bbina
l egysegesebb zenei forma szabad
kibontakoza
sa
t. Hogy ez a forma teljesen ma
sfele lesz, mint
amilyenek az abszolu
t zene hagyoma
nyos forma
i, az a dolog
termeszeteb
ol ko
vetkezik.77
Az abszolu
t zene terminusa
nak a hangszeres zene architektonikus forma
ja
ra valo
korla
toza
sa a ket tiszta stlus
Hostinsky-fele elmeleten alapul (s ha az ertekezesek retorikai
skja
t tekintju
k, megfelel Wagner es Hanslick szo
haszna
lata
m eppen ott, ahol Hostinsky jelentekeny felismeresre
nak). A
jut, to
res erezhet
o esztetikai rendszereben. Az a felismeres,
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

2. A fogalomtortenet keru
lou
tjai

43

hogy a zenei forma Wagner zenedra

ma
iban nem kiza
ro
lag
ko
lt
oileg-dramaturgiailag megalapozott, de nem is architektonikusan egybeszerkesztett (ahogyan Alfred Lorenz meg az
1920-as evekben hitte), keresztezi a ket tiszta stlus elmeletet, amelyben egyfel
ol az a
bra
zolo
, a szobra
szathoz es a
festeszethez hasonlthato
zene, ma
sfel
ol az abszolu
t, architektonikus zene egyszer
u dichoto
mia
t alkot. Mert Wagner zenei forma
ja nem architektonikus, de ma
sfel
ol nem
vezethet
o vissza maradektalanul ko
lt
oi-dramaturgiai mozzanatokra sem; ez a zenei forma legala
bbis reszlegesen
abszolu
t. Az abszolu
t zene Hostinsky erveleseben la
tensen
hato
eszmeje viszont ugyanu
gy, mint maga
na
l Wagnernel
nem keru
l a terminolo
gia felsznere. Az abszolu
t zene
kifejezes elmoso
dott marad.
Abban a vita
ban, amely Hanslick tetelei nyoma
n a formalista
k es a tartalomesztetika hvei ko
zo
tt kirobbant, a
tiszta, abszolu
t zenem
uveszetet az egyik pa
rt mint a voltakeppeni zenet dics
otette,

a ma
sik viszont a fejl
odes alacsonyabb foka
nak es periferia
lis teru
letnek min
ostette, vagy
eppenseggel mint maga
ban a dologban vagy a ro
la alkotott
velekedesekben rejl
o esztetikai tevedest eltelte. Hermann
Kretzschmar 1902-ben ezt rja
Javaslatok egy zenei hermeneutika
kidolgozasara cm
u munka
ja
ban: Azt a nezetet, hogy a zene
csakis zeneileg hat, el kell utastani; fel kel ismerni, hogy az
abszolu
t zene altal kiva
ltott o
ro
m esztetikailag tiszta
zatlan
dolog. Az abszolu
t zene ugyanolyan keptelenseg, mint az
abszolu
t ko
lteszet, vagyis metrumot es rmet haszna
lo
ko
lteszet gondolatok nelku
l.78 (Nem tudni, hogy abszolu
t
ko
lteszeten Kretzschmar Stephane Mallarme ko
ltemenyeit
esztetikai tudata
ertette-e, teha
t egy, az o
ban meglev
o jelenseg ellen harcolt-e, vagy csupa
n egy agyrem felidezesevel akarta demonstra
lni az abszolu
t zene abszurdita
sa
t, mivel irodalmi ta
jekozatlansa
ga folyta
n nyilva
nvalo
nak tartotta,
hogy az abszolu
t ko
lteszet valo
sa
gto
l elrugaszkodott keptelenseg.)
Figyelemre melto
, hogy a tartalomesztetika hvei is atvettek Hanslickto
l a zenei es a zenen kvu
li mozzanatok
megku
lo
nbo
zteteset79 , s nem tertek vissza a kora
bbi, a hangszeres zene romantikus metafizika
ja
t megel
oz
o esztetikai pawww.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
14:43:36
44
Az abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

radigma
hoz, teha
t ahhoz a tetelhez, hogy a zene a harmonian es a rhu
tmoszon kvu
l a logoszt is maga
ban foglalja. Azt az
alla
spontot, amelyhez a dolog lenyeget illet
oen ragaszkodtak,
a terminolo
gia
t tekintve eszrevetlenu
l feladta
k. Aki egy dal
vagy egy opera szo
veget a zenen kvu
li toldalekok ko
ze
sorolja, akarva-akaratlan maga
eva
teszi Hanslick ko
zponti
tetelet.
Egy olyan abszolu
t zene eszmejet, amely nem architektonikus, azt az eszmet, amely ma
r Hostinskyna
l is kirajzolo
dik, ba
r anelku
l, hogy felreerthetetlenu
l megfogalmazo
dna,
1906-ban A zenem
uveszet u
j esztetikajanak vazlata cm
u ra
sa
ban
Ferruccio Busoni expona
lta olyan emfatikus, kihvo
modorban, amely az abszolu
t zene fogalma
nak u
j sznezetet adott.
Abszolu
t zene! Amit a to
rvenyhozo
k e fogalmon ertenek,
az tala
n a lehet
o legta
volabb van a zeneben megmutatkozo

abszolu
tto
l.80 Az esztetikai ko
znyelvben abszolu
tnak nevezett zene Busoni szerint nem erdemli meg nevet; nem
melto
arra a nevre, amely az abszolu
tum erzeki la
tsza
sa
t
kva
nja jelo
lni egy ku
lo
nva
lt, beklyo
kto
l mentes zeneben.
A nap mint nap abszolu
tnak mondott zenet inka
bb architektonikusnak, vagy szimmetrikusnak, reszekre tagoltnak
kellene nevezni.81 Busoni egy szabad zenet hirdet meg,
amely ku
lo
nva
lt a hagyoma
nyos forma
kto
l, s ennyiben abszolu
t. A felszabadta
s akarata to
lto
tte el Beethovent, a
romantikus forradalma
rt. (. . . ) A teljesen abszolu
t zeneig meg
sem jutott el, de mibenletet egy-egy pillanatra megsejtette,
o
pelda
ul a Hammerklavier-szonata fu
ga
ja
nak bevezeteseben. A
zeneszerz
ok altala
ban az el
okeszt
o es ko
zvett
o tetelekben
(el
oja
tekokban es atmenetekben) jutottak legko
zelebb a zene
igazi termeszetehez, amikor u
gy ereztek, hogy figyelmen
kvu
l hagyhatja
k a szimmetrikus viszonyokat, amikor o
ntudatlanul is szabadon kezdtek lelegezni.82 Az abszolu
t zene
Busoni szeme el
ott lebeg
o fogalma emlekeztet a zenei pro
za
Arnold Scho
nberg altal kifejtett eszmejere (a zenei pro
za
csraforma
it Scho
nberg is a klasszikus m
uvek el
okeszt
o es
ko
zvett
o teteleiben ismeri fel es e tetelekb
ol idezi).83 A
zeneben megnyilva
nulo
abszolu
t Busonina
l teha
t az emancipa
cio
pa
tosza
val lep fel; a terminus altal kifejezett ku
lo
nva
la
s pedig eppen azt hagyja vissza szetto
rt burokkent, ami a
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

2. A fogalomtortenet keru
lou
tjai

45

konvenciona
lis szo
haszna
latban az abszolu
t zene lenyeget
alkotja: az architektonikus forma
t.
Miko
zben Busoni alig ma
skent, mint Debussy a hagyoma
nyon alapulo
zenei forma
kban puszta burkokat la
tott,
beklyo
kat, amelyekb
ol igyekezett kito
rni, vele csaknem egyidej
uleg, 1913-ban August Halm a zenei forma
t inka
bb ontolo
giailag, mint to
rtenetileg ertelmezve, tradcio
hoz ko
to
ttseget inka
bb ta
masznak, mint akada
lynak erezve valo
sa
ggal
m
merhetetlen magassa
gba emelte a zenei forma eszmejet. A
a forma magasba emelese ugyanu
gy az abszolu
t zene
neveben to
rtent, mint ala
becsu
lese, lefokoza
sa. Eduard Hanslick tetele, miszerint a forma szellem, a szellem pedig forma,
Halmna
l vegletes megfogalmaza
sban ter vissza: a tartalomesztetika hveinek az ellenveteset, hogy a formalizmus
a puszta
n technikai elembe kapaszkodik, megfeledkezve
arro
l, ami szellem, Halm u
gy teszi maga
eva
, hogy apolo
gia
ba fordtja at a polemia
t: provokatvan kijelenti, hogy a
puszta
n technikai nem egyeb, mint a szellem. Ma
r most
bevallom: szeretnem kimutatni, hogy a zenei, a technikai, a
m
uveszi itt is Beethoven d-moll szonatajaban (op. 31/2)
erdekesebb, mert lenyegesebb es saja
tosabb.84 Persze azt
meselik ro
la [Beethovenr
ol], hogy szona
ta
iban es szimfo
nia
iban nemcsak zenet la
tott, hanem to
bbet, vagyis a zenen
kvu
l meg valami ma
st is. (. . . ) Azt akarjuk, hogy Beethoven
zenefilozo
fiai homa
lyossa
ga legyen a vezet
onk, nem pedig
Beethoven zenei vila
gossa
ga?85
1913-ban A zene ket kultu
rajarol cm
u ertekezeseben Halm
ahhoz a hanslicki rigorizmushoz kapcsolo
dott, amely a saja
tosan zenei esztetika
ja
bo
l kiza
rt ba
rmifele metafizikai elkalandoza
st; Bruckner-ko
nyveben viszont ugyanu
gy, mint
Hanslick A zenei szeprol els
o, meg tiszta
zo
korrekcio
k nelku
li
kiada
sa
ban a forma emfatikus fogalma
t metafizikai, s
ot,
valla
sos exkurzusokkal kapcsolta egybe.
A forma
hoz valo
h
usegben86 Halm szerint maga a zene
87
szelleme van jelen, az a szellem, amely nem annyira a
zeneszerz
o szubjektv szelleme, mint inka
bb valami objektv
szellem, amely parancsol a zeneszerz
onek.88 Ami a forma
s a
eleteben hrt ad maga
ro
l, az szellemi to
rveny. 89 E
hangszeres zene eppen mint a forma to
rvenyet beteljest
o,
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
14:43:36
46
Az abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

nem pedig mint zenen kvu

li tartalmakat abra
zolo
abszolu
t
zene emelkedik tu
l o
nmaga
n, jut valla
sos jelenteshez. Olyan
fellengz
osseggel, amelyet tz evvel kes
obb maga is szkeptikusan te
lt meg90 , Halm a bruckneri Kilencedik szimfonia aja
nla
sa
hoz (a jo
sa
gos Istennek) a bruckneri szimfonikus m
uveszet
egeszere vonatkozo
ertelmezest ta
rst: A m
uveszet u
j valla
sa
jo
n letre, s Bruckner egesz szimfonikus m
uve olyannyira ezt
a letrejo
vetelt szolga
lta, hogy az az aja
nla
s, amely Bruckner
szimfo
nia
ja
nak elen all, nemcsak egy m
u elen (legala
bbis nem
egyes m
uvek elen) allhatna.91
Az abszolu
t zene terminust, u
gy t
unik, Halm keru
lte.
Majd csak Ernst Kurth Bruckner-ko
nyveben, amelynek esztetikai elvei Halmhoz kapcsolo
dnak, szolga
l az abszolu
t szo

kett
os ertelme arra, hogy a romantikus metafizika hagyoma
nyainak megfelel
oen a zeneileg autono
m es abszolu
t szimfonikus m
uveszetet, eppen ku
lo
nva
ltsa
ga oka
n, az abszolu
tum kifejez
odesekent jellemezze. Kurth a szo
emfatikusdialektikus haszna
lata
t kifejezetten leva
lasztja arro
l a jo
zan
szo
haszna
latro
l, amelyre Hanslick hajlott. Vagy feltetelezzu
k, hogy [az abszolu
t zene] mindo
ssze azt jelenti, hogy a
zene ku
lo
nva
lt az enekt
ol, a hangza
s o
na
llo
sult az eneklest
ol,
ahogyan ez az abszolu
t (vagyis ku
lo
nva
lt) szo
megva
laszta
sa
nak nyilva
nvalo
an alapja
ul szolga
lt; vagy elfogadjuk azt
a felfoga
st, hogy letezik valami eredend
oen ku
lo
nva
lt, tu
l az
emberi enekhangon es az emberi lelken, valami, amit a lelek
kitapogathat maga
nak, ami mintegy a hang pa
lya
in ko
ro
z
a lelek fo
lo
tt, megegyez
oen valamilyen erzekfo
lo
tti to
rtenes
mozga
spa
lya
ja
val.92 E pontro
l nezve vila
gosan felismerju
k,
hogy az abszolu
t szo
nak ket jelentese van; technikailag ezt
jelenti: az enektol ku
lonvalt; szellemileg azt akarja mondani: az
s ez a kett
embertol ku
lonvalt.93 E
os ertelem arra o
szto
no
zte
Kurthot, hogy ertelmezze at azt a Halm altal megfogalmazott
tetelt, miszerint Bach es Beethoven a zene ket kultu
ra
ja
t,
ket egyma
ssal ellentetes kultu
ra
ja
t kepviseli, s e ket kultu
ra
nak egy harmadikban valo
szinteziset Bruckner teremtette
meg. A beethoveni zene Kurth szerint technikai tekintetben
abszolu
t; ezzel szemben szellemi tekintetben Bachna
l
marka
nsabb a szemelyest
ol valo
ku
lo
nva
la
sra ira
nyulo
to
rekves. Brucknerben azuta
n a zene a technikai ertewww.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

2. A fogalomtortenet keru
lou
tjai

47

lemben abszolu
t zene is a tiszta vila
ger
okben valo
legnagyobb foku
feloldo
da
sa
hoz jut, amely Bach o
ta sza
ma
ra
megadatott.94
Wagner annak az abszolu
t zenenek a tudata
t, amely
mint zenekari dallam a zenei dra
ma szubsztancia
ja
t alkotta,
az o
sszm
uveszeti alkota
s az els
odlegesen dra
ma
nak tekintett o
sszm
uveszeti alkota
s homlokzata mo
ge rejtette,
ma
sfel
ol viszont explicit mo
don sohasem vonta vissza a szimfo
nia vegenek kihvo
tetelet. Ezzel szemben Kurth, jo
llehet
zenei tekintetben Wagner es Schopenhauer szellemeben erzett es gondolkodott, nem riadt vissza atto
l, hogy saja
tos to
rtenetfilozo
fiai allta
ssal alapozza meg Bruckner-apolo
gia
ja
t.
Eszerint Wagnernel az enekhez kapcsolo
do
zene ugyanu
gy
abszolu
t zeneve akar lenni, mint ahogyan egykor a nemetalfo
ldi vagy ro
mai stlusu
egyha
zi zene la
thatatlanul maga
ban
hordozta az abszolu
t zene uta
ni va
gyakoza
st, s
ot, titkon ma
r
e zene to
rvenyeit is.95 Ez a to
rtenetfilozo
fiai konstrukcio

romantikus eredet
u. Hogy Palestrina voka
lpolifo
nia
ja
ban es
Beethoven szimfo
nia
iban ugyanannak a modern, kereszteny
korszaknak a szelleme nyilva
nul meg zeneileg, ez E. T. A.
Hoffmann intuitv felismerese, aze a Hoffmanne, aki eza
ltal
to
rtenetfilozo
fiai melyseget adott a hangszeres zene roman s ha Kurth ugyanilyen viszonyt vel
tikus metafizika
ja
nak. E
felismerni Wagner es Bruckner ko
zo
tt, akkor nem kevesebbre
gondol, mint arra, hogy a ma
r Halm altal felidezett m
uveszetvalla
s jegyeben a zenedra
ma es a szimfo
nia az abszolu
t zene eszmejenek ket ku
lo
nbo
z
o kifejez
odesekent fogva
ket atmegy egyma
fel o
sba.

www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

www.interkonyv.hu

Typotex Kiad

Carl Dahlhaus

 Typotex Kiad

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

3
Egy hermeneutikai modell

E. T. A. Hoffmann 1810-ben publika

lt recenzio
ja Beethoven
todik szimfoniajaro
O
l, az az ra
s, amelynek bevezet
o resze
a romantikus zeneesztetika alapto
okiratai ko
ze tartozik,
u
gy interpreta
lja az abszolu
t zene es a programzene vagy
karakterisztikus (meghata
rozott erzeseket abra
zolo
) zene
ko
zo
tti ku
lo
nbseget, mint ket esztetikai eszme a voltakeppeni zeneiseg es a plasztikussa
g eszmeje ellentetet. Az
antitetikus jelleg
u formula els
o pillanatra terminolo
giai balfoga
snak t
unhet (hiszen ko
zvetlenu
l aligha lehet bela
tni, hogy
egy to
rtenetet elbeszel
o hangszeres zenei alkota
s miert emlekeztetne a szobra
szat m
uveszetere); am alaposabb elemzes
nyoma
n kideru
l, hogy a szo
ban forgo
allta
s olyan szeles v
u
esztetikai-to
rtenetfilozo
fiai rendszer resze, amely meg ott is
kepes az egyes ervelesek megalapoza
sa
ra, ahol azok ervenye
bizonytalan. Mennyire felreismertek a zenenek ezt a saja
tos
lenyeget azok a hangszeres zeneszerz
ok, akik hata
rozott erzelmek, s
ot, to
rtenesek abra
zola
sa
ra, s ezzel ennek a plasztika
val szo
gesen ellentetes m
uveszetnek plasztikus kezelesere
tettek kserletet.96 Azt a to
rtenetfilozo
fiai kontextust, amely
reven a plasztikus es a zenei kontrasztja jelentest es u
j
meg u
j sznezetet kap, s amely August Wilhelm Schlegelnel es
www.interkonyv.hu

49

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
14:43:36
50
Az abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

Jean Paulna
l rajzolo
dott ki el
oszo
r, Hoffmann kimondatlanul
is feltetelezte, majd 1814-ben, Regi es u
j egyhazi zene cm
u
tanulma
nya
ban explicit mo
don is kifejtette: Antik es modern, vagy poga
nysa
g es keresztenyseg: ez a ket, egyma
ssal
ellentetes po
lus a m
uveszetben nem ma
s, mint plasztika es
zene ellentete. A keresztenyseg megsemmistette a plasztika
t,
de letrehozta a zenet.97 Az antik isteneszme a szoborban
valo
sult meg, a kereszteny isteneszme a zeneben kap szimbolikus megjelentest: a zene mint voka
lpolifo
nia es mint
hangszeres zene egykent a vegtelent sejteti. Hoffmann-na
l
aka
rcsak Schiller A naiv es szentimentalis kolteszetrol cm
u
tanulma
nya
ban vagy Friedrich Schlegel A gorog kolteszet tanulmanyozasarol cm
u ertekezeseben az esztetikai es a to
rtenetfilozo
fiai katego
ria
k atcsapnak egyma
sba. A m
uveszetek
rendszere el
orevetti a m
uveszetto
rtenet menetet.
A plasztikus zenei Hoffmann-na
l megjelen
o antitezise egy katego
riarendszer resze. E rendszer rekonstrukcio
ja
val kserletet teszu
nk annak a hermeneutikai modellnek
a tudatosta
sa
ra, amely a romantikus zeneesztetika sza
ma
ra,
kifejtve vagy kimondatlanul, szinte minden pillanatban ta
mpontot jelentett, s amelynek ismerete nelku
l bizonyos, Hoffmann altal maga
to
l ertet
od
onek tekintett fogalmi kapcsolatok az olvaso
sza
ma
ra indokolatlannak es o
nkenyesnek
t
unnenek. Az antik modern, poga
ny kereszteny, termeszetes csoda
s, termeszetes mesterseges, plasztikus
zenei, ritmus harmo
nia vagy dallam harmo
nia es
vegu
l voka
lis zene hangszeres zene dichoto
mia
k rendszerre allnak o
ssze, amely rendszer ugyan rendszerkent sehol sem lep el
oterbe, am mintegy a ha
tterb
ol ira
nytja az
egesz ervelest. Az antitezisek hoffmanni o
sszef
uzese logikailag ketsegkvu
l szerfelett problematikus va
llalkoza
s. A mo
dszer lenyege nagy vonalakban az, hogy bizonyos, o
nmagukban teljesen evidens fogalmi ellentetek szoros asszocia
cio
s
kapcsolatban allnak ma
s fogalmi ellentetekkel, olyannyira,
hogy vegu
l egy-egy katego
ria minden tova
bbi nelku
l kapcsolatba hozhato
a vele azonos oldal ba
rmelyik katego
ria
ja
val (antik, poga
ny, termeszetes, plasztikus, ritmus,
dallam, voka
lis zene), es ellentetbe allthato
a ma
sik oldal ba
rmelyik katego
ria
ja
val (modern, kereszteny, csowww.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

3. Egy hermeneutikai modell

51

da
s, mesterseges, harmo
nia, hangszeres zene). Hogy
az analo
gia
kon es antiteziseken alapulo
sema olykor logikai
to
resekhez vezet mint az az allta
s, hogy a to
rtenetet
elbeszel
o hangszeres zene plasztikus jelleg
u, mert nemvoltakeppeni ertelemben zenei , az nyilva
nvalo
, de nem feledtetheti a romantikus metafizika egyik alapvet
o el
ofeltetelenek tekinthet
o hermeneutikai modell melyrehato
to
rteneti
jelent
oseget. Az abszolu
t zene eszmejenek el
oto
rtenetehez,
ahogyan ezt a ko
vetkez
okben kimutatjuk, hozza
tartozik a
Querelle des anciens et des modernes, az antik vagy a
modern m
uveszet els
obbseger
ol folytatott vita.
A plasztikus zenei antitezist Hoffmann Beethovenrecenzio
ja nemcsak a voka
lis es a hangszeres zene ko
zo
tti
m
ufajku
lo
nbseggel hozta kapcsolatba, hanem azzal az esztetikai ellentettel is, amely a meghata
rozott, szila
rdan ko
rvonalazott affektusokat abra
zolo
zene es az egyfajta hata
rozatlan,
vegtelen va
gyakoza
st kifejez
o zene ko
zo
tt fenna
ll. Beethoven zeneje megnyitja a zsilipeket a borzonga
s, a felelem,
a remu
let, a fa
jdalom aradata el
ott, es felebreszti a vegtelen
va
gyakoza
st, azt, ami a romantika lenyege. Beethoven tiszta
n
romantikus, es eppen ezert valo
ban zenei komponista; tala
n
ezzel fu
gg o
ssze, hogy a hata
rozatlan va
gyakoza
snak teret
nem ado
voka
lis zenet, amely csak a szavakkal jelo
lt affektusokat abra
zolja, Beethoven kevesebb sikerrel m
uvelte, s
hogy hangszeres zeneje ritka
n szo
l a to
meghez.98 Hoffmann
szo
haszna
lata
ban implicite benne rejlik, hogy a Beethoven
nagy hangszeres m
uveszeteben kifejezesre juto
stlus fenseges, nem pedig szep; azt a gondolatot, hogy a klasszikus
zene a szep esztetikai eszmejehez, a romantikus viszont a
fenseges eszmejehez ta
rsthato
, Hoffmann sugallja ugyan, de
nem mondja ki egyertelm
uen.
Carl Anton Philipp Braun egyik szimfo
nia
ja
ro
l szo
lo
recenzio
ja
ban Hoffmann u
gy rja

le a csoda
sat sejtet
o, a
termeszetesben otthont nem lel
o hangszeres zenet, mint
els
odlegesen harmo
niailag, nem pedig dallamilag meghata
rozott m
uveszetet. A harmo
nia fogalma itt maga
ban foglalja a polifo
nia fogalma
t. A szimfo
nia
ban a zeneszerz
onek
szabad tere nylik: minden lehetseges eszko
zt igenybe vehet, oly eszko
zo
ket, amilyenek a harmo
nia m
uveszete reven,
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
14:43:36
52
Az abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

a hangszerek sokfelesege es legku

lo
nfelebb o
sszekapcsola
sa
reven kna
lkoznak sza
ma
ra, hogy ilyen mo
don leny
ugo
z
o
er
ovel hasson a hallgato
ra a zene csoda
s, titokzatos vara
zsa
(. . . ) Jo
llehet a recenzens dicseretesnek tartja a szo
ban forgo

m
u dallamossa
ga
t es tiszta forma
ban to
rten
o megkompona
ltsa
ga
t, ezzel a zeneszerz
o meg egya
ltala
n nem tett eleget ama magasabb rend
u ko
vetelmenyeknek.99 A Regi es
u
j egyhazi zene egyik alapvet
o tetele, hogy a modern, kereszteny, romantikus korszak jellemz
o vona
sa a harmo
nia
vagyis polifo
nia , nem pedig a dallam. Palestrina
na
l
a legto
bb esetben to
keletes, konszona
ns akkordok ko
vetik
egyma
st minden dsztes nelku
l, dallamos lendu
let nelku
l;
ereju
k es mereszsegu
k a lelket lerhatatlan hatalommal ragadja maga
val es emeli a magasba, a legmagasztosabbhoz.
A szeretet, minden szelleminek a termeszetben megvalo
sulo

o
sszhangja, ahogyan erre az o
sszhangra a kereszteny ember
ge
retet kapott ez az, ami az akkordban megnyilva
nul;
eppen ezert az akkord csak a keresztenysegben kelt eletre.
Igy lesz az akkord, a harmo
nia, kepe es kifejezese a szellemi
ko
zo
ssegnek, ama o
ro
kkevalo
val, eszmenyivel valo
egyesu
lesnek, amely felettu
nk tro
nol es bennu
nket megis maga
ba
za
r.100
Az esztetikai-to
rtenetfilozo
fiai analo
gia
k es antitezisek
rendszereb
ol amelynek sza
lai at- meg atfonja
k Hoffmann
gondolkoda
sa
t ered az a feloldhatatlannak t
un
o problema,
amely feloldhatatlansa
ga
ban a Regi es u
j egyhazi zene rejtett
ko
zeppontja: hogyan ertend
o az, hogy Palestrina voka
lpolifo
nia
ja es Beethoven szimfo
nia
ja egykent a modern, kereszteny, romantikus korszak voltakeppeni zeneje. Hoffmann
szerint a jelenben, ebben a nyomoru
sa
gos korban egyszer
s mindenkorra elt
unt a fo
ld szner
ol a klasszikus voka
lpolifo
nia alkota
sait megszentel
o szent beavatottsa
g. Ma
sfel
ol
viszont a modern hangszeres zene kora
ntsem a hanyatla
s
bizonyteka, hanem a m
uko
desben lev
o szellem feltarto
ztathatatlan el
orehalada
sa
nak jele es eredmenye.101 Megismerni a csoda
s nagyra to
rest, az eletado
termeszeti szellem
m
uko
deset, benne letu
nket, fo
ldo
ntu
li otthonunkat, azt, ami
a tudoma
nyban ta
rul fel: ez az, amit a zene rejtelmes hangjai
erzekeltetnek a zenee, amely egyre sokret
ubben, egyre to
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

3. Egy hermeneutikai modell

53

keletesebben szo
l ama ta
voli birodalom csoda
iro
l. A hangszeres zene u
jabban ugyanis olyan magassa
gokba emelkedett,
amilyet a regi mesterek meg csak nem is sejtettek; ahogy
technikai tekintetben is az u
jabb zeneszek jo
cska
n tu
lsza
rnyalja
k a regieket.102 A modern hangszeres zenet, aka
rcsak a
regi polifo
nia
t, a
htattal kell hallgatnunk, ahogyan ezt ma
r
m az els
Wackenroder ko
vetelte. A
odlegesen harmo
niailag
determina
lt hangszeres zenet, mikent a voka
lpolifo
nia
t is,
Hoffmann a tudoma
ny fogalma
hoz ta
rstja. A harmo
nia,
amelyben Jean-Philippe Rameau ellentetben Jean-Jacques
Rousseau-val es a dallam rousseau-i apolo
gia
ja
val a zene
voltakeppeni lenyeget velte felismerni, egyreszt egyfajta romantikus pu
thagoreizmus egy, a csoda
shoz vonzo
do

tudoma
ny aura
ja
ba burkoltan jelenik meg, ahelyett hogy
t
ole ellensegesen elku
lo
nu
lne, ma
sreszt a hangszeres zene
eszmejehez kapcsolo
dik.
Azok az antitezisek, amelyekkel Hoffmann opera
lt, jo
reszt a XVII. sza
zad zenei stluselmeleteben forma
lo
dtak ki,
a prima es a seconda prattica vita
ja
ban, amelyet a Querelle des anciens et des modernes zeneesztetikai megfelel
ojenek tekinthetu
nk. Az 1600 ko
ru
li mono
dia, hasonlo
an
Gluck kes
obbi operareformja
hoz vagy a zenei dra
ma wagneri
koncepcio
ja
hoz, saja
tos, a regi igazsa
ghoz valo
visszakanyaroda
s u
tja
n megvalo
sulo
forradalom volt. A go
ro
g peldakepeket ko
vet
o regiek (antiqui) pa
rtja
t Monteverdi es
a firenzei Camerata komponista
i kepviseltek, mg az u
jkor,
teha
t a kontrapunkt els
obbsegehez ragaszkodo
, az o
korral es
a mono
dia
val szembena
llo
modernek (moderni) pa
rtja
t
Palestrina ko
vet
oi. Ba
rmilyen megteveszt
o a terminolo
gia, a
zenei Querelle des anciens et des modernes sora
n a prima
prattica a modernek u
gye volt, a seconda prattica pedig
a regieke. A voka
lpolifo
nia pedig els
odlegesen az egyha
zi
zene stlusa volt, a mono
dia a dra
ma es a madriga
l, teha
t a
poga
ny-a
rka
dikus tematika fele hajlo
irodalmi m
ufajok stlusa. A fogalmi asszocia
cio
k ennek megfelel
oen Hoffmannna
l s
ur
u ha
lo
t, valo
sa
gos esztetikai-to
rtenetfilozo
fiai rendszert kepeztek: a modern, kereszteny korszakro
l a prima
prattica, a Palestrina-fele kontrapunkt tesz bizonysa
got, mg
a seconda prattica mint az antikvita
s az inka
bb csak
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
14:43:36
54
Az abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

mega
lmodott, mint rea
lis antikvita
s uta
nza
sa olyan mono
dikus stlust fejezett ki, amely a poga
ny-pasztora
lis ko
ltemenyekhez t
unt megfelel
onek. A szenvedelyek abra
zola
sa
val
pedig, ami a modern m
ufajok, a zenei dra
ma es a mono
dikus madriga
l celja volt, szembet
un
o kontrasztot alkotott az
az a
htat, amelyre a voka
lpolifo
nia hivatott ra
hangolni a
hallgato
t.
A XVIII. sza
zad zeneesztetika
ja neha
ny u
j, a kor jellegzetes
vita
iban kikrista
lyosodott cmszo
val b
ovtette a prima es a
seconda prattica vita
ja
ban kialakult antitezis-la
ncolatot. A
hagyoma
nyos fogalmi ellentetekhez u
jak kapcsolo
dtak, jo
llehet az antitezisekben kielezett forma
ban megfogalmazo
do

problema
knak keves ko
zu
k volt az 1600 ko
ru
li evek problema
ihoz.
Dubos abbe Rousseau es Herder altal divatba hozott tetele,
amely szerint a zene a nyelvb
ol ered, s egyedu
l a szenvedelyes beszed uta
nza
sa es stiliza
la
sa u
tja
n eri el esztetikai celja
t, a XVIII. sza
zadban a tradcio
hoz h
u teoretikusok
k nem voltak hajlando
ellena
lla
sa
ba u
tko
zo
tt: o
k szaktani
azzal a pu
thagoreus-platonikus eszmevel, hogy a zene lenyegileg sza
mviszonyokon alapul. Kezenfekv
o volt, hogy a
zene nyelvi eredetenek tetele a mono
dia vagyis a dallam
els
obbsegenek maxima
ja
t es a regiek melletti kia
lla
st vonja
maga uta
n. Az a pu
thagoreus tetel viszont, hogy a zene
eredete egyszer
u ara
nyokban rejlik, a XVIII. sza
zad zeneesztetikai kontextusa
ban nehezen volt o
sszeegyeztethet
o a
harmo
niafogalom hangsu
lyoza
sa
val, jo
llehet a harmo
nia
sid
es az ara
ny o
ok o
ta komplementer fogalomnak sza
mtott. A regebbi felfoga
s szerint ugyanis a harmo
nia mint a
raciona
lisan szaba
lyozott hangviszonyok to
keletes pelda
ja
a ritmus mellett a dallam reszmozzanata: a ket katego
ria
ellentetbe allta
sa kiza
rt dolog. Amikor viszont a harmo
nia
matematikai megalapoza
sa
ro
l a sza
mok mint hato
princpiumok (nem pedig mint puszta meresek) altali, pu
thagoreusplatonikus megalapoza
sa
ro
l attertek mint ezt Rameau
tette egyfajta fizikai megalapoza
sra, es olyan allta
sig jutottak el, hogy a termeszetes felhangsor jelensegeben eleve
adott a du
rha
rmashangzat harmo
nia
ja, akkor a harmo
nia
fogalma akaratlanul is o
sszeolvadt az akkord fogalma
val;
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

3. Egy hermeneutikai modell

55

az akkord pedig a dallam ellentetenek (mint a szimulta

n
a horizonta
lis ellentetenek), ma
sfel
ol a dallam gyo
kerenek
(egy atmenetekkel ella
tott felbontott akkord gyo
kerenek) tekinthet
o. A harmo
nia es a dallam szembea
llta
sa a
Rameau es Rousseau ko
zo
tti kontroverzia a XVIII. sza
zad
zeneelmeleti premissza
ihoz ko
t
odik; a platonizmusnak a
fizikalizmus altali leva
lta
sa el
ott ezek a premissza
k meg
nem voltak adottak.
Ma
sfel
ol a harmo
nia fogalma a XVIII. sza
zadban az akkors
dikus szerkesztesen kvu
l maga
ba foglalta a polifo
nia
t is. E
gy
fokozatosan olyan asszocia
cio
k tapadtak hozza
, amelyek
a prima prattica esztetika
ja
bo
l sza
rmaztak. A harmo
nia,
a polifo
nia, a zene ara
nyokban rejl
o eredete, az egyha
zi
zene es az a
htat kepzete, ma
sfel
ol a dallam, a mono
dia, a zene nyelvben rejl
o eredete, az opera es az affektus kepzete o
sszekeveredett egyma
ssal; ez viszont nem
maradt hata
s nelku
l a XVIII. sza
zadi es a XIX. sza
zad eleji
Palestrina-recepcio
ra: a korabeli ertelmez
ok hajlottak arra,
hogy akkordikusan hallja
k a polifo
n kompozcio
t, vagy hogy
olyan m
uveket va
lasszanak ki, amelyek lehet
ove teszik az
akkordikus szerkezetkent valo
eszlelest. A keresztenyseg zeneileg, ahogyan Wagner 1849-ben kifejezte, mint harmo
nia,
mint szera
fi akkordikus kompozcio
fejez
odo
tt ki.
Rousseau es Rameau vita
ja a dallam vagy harmo
nia els
obbseger
ol, mint emltettu
k, u
gy foghato
fel, mint a Querelle des anciens et des modernes zeneesztetikai va
ltozata.
Rousseau gy
ervelt: mivel az antikvita
s egyreszt nem ismert
harmo
nia
t (polifo
nia
t), ma
sreszt viszont olyan dallamot hozott letre, amelynek ethosza
t es pa
tosza
t egyetlen kes
obbi
zenekultu
ra sem erte el vagy haladta tu
l, nyilva
nvalo
, hogy
a mono
dia
bo
l a polifo
nia
ba valo
atmenet to
nkretette a zenet.
Nehez megszabadulni atto
l a gyanu
to
l, hogy egesz harmo
nia
nk nem egyeb, mint egyfajta go
tikus es barba
r tala
lma
ny.103 (A go
tikus kontrapunkt mintegy Ro
ma elpusztta
sa
nak jelkepe). Eko
zben Rameau u
r azt alltja, hogy a
harmo
nia a zene legnagyobb foku
szepsegenek a forra
sa;
csakhogy ez a velemeny ellentmond a tenyeknek es az esznek. A tenyeknek azert, mert a kontrapunkt feltala
la
sa o
ta
megsz
unt a zene valamennyi elemi erej
u hata
sa, veszenwww.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
14:43:36
56
Az abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

d
obe ment a zene energia
ja es ereje; amihez hozza
teszem,
hogy a tiszta
n harmonikus szepsegek tudo
s szepsegek.
s ellentmond az esznek is, mivel a harmo
(. . . ) E
nia nem
szolga
l az uta
nza
snak egyetlen olyan elvevel sem, amely a
zenet hozza
segtene, hogy kepeket abra
zolva vagy erzeseket
kifejezve kepes legyen felemelkedni a dra
mai vagy uta
nzo

m
ufaj magaslata
ra, amely uta
nzo
m
ufaj a m
uveszet legnemesebb es egyedu
l hata
sos resze.104 Rousseau az uta
nzo

zenet, amely erzeseket fejez ki vagy kepeket fest, megku

lo
nbo
zteti a termeszetes zenet
ol, amely nem to
bb, mint
zene, vagyis Rousseau sza
ma
ra: u
res zo
rej. (Hogy eppen
Rousseau lekicsinyl
o ertelemben haszna
lja a termeszetes
szo
t, az meglep
o es csak azzal magyara
zhato
, hogy a har sza
mo
nia az o
ma
ra a termeszetes felhangsort asszocia
lja;
ez a terminolo
giai mellefoga
s mindazona
ltal ko
vetkezmenyek nelku
l maradt, mivel a XVIII. sza
zadban hozza
szoktak
ahhoz, hogy a termeszetes szo
t eppenseggel az uta
nzo

zenere alkalmazza
k, arra a zenere, amely a ku
ls
o vagy a
bels
o termeszetet, a ko
rnyez
o vila
got vagy az emberi lelek
indulatait kepezi le.) A zenet fel lehetne es tala
n fel is kellene
osztani termeszetes es uta
nzo
zenere. Az el
obbi a hangok
puszta
n fizikai termeszetet tartja szem el
ott es az ezt felfogo

erzekre hat; nem a szvhez szo

l, hanem csak to
bbe vagy
kevesbe kellemes erzeteket kelt. Ilyen a dalok, az egyha
zi enekek, himnuszok zeneje, minden olyan enek, amely csupa
n
dallamos szo
lamok kombina
cio
ja; egya
ltala
n ilyen minden
csak-harmonikus zene. Az uto
bbi, az uta
nzo
zene eleven,
hangsu
lyos es mondhatni beszedes inflexio
knak ko
szo
nhet
oen kifejezhet ba
rmilyen szenvedelyt, lefesthet ba
rmilyen
ta
rgyat; tudo
s uta
nza
s ta
rgya
va
teheti az egesz termeszetet, s
gy
tiszta es meghato
erzeseket kelthet az emberi szvben.105
Rousseau termeszetes zeneje nem valamit lefest
o es nem
meghato
zene, anakronisztikus kifejezessel elve: abszolu
t
zene; am Rousseau-na
l arnyek vetu
l ra
: a voltakeppeni,
vagyis abra
zolo
zene hianyos letmodja csupa
n. Az uta
nza
s elve
itt meg egyeduralkodo
.
rzekenyseg, amely a zenet
E
ol azt va
rja, hogy meghasson; racionalizmus, amely a hangszeres zeneben programot
(zenei festeszetet) ko
vetel; va
gyakoza
s az antikvita
s uta
n,
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

3. Egy hermeneutikai modell

57

amely a modern, bonyolult, tudo

s polifo
nia
val a go
ro
g
mono
dia lelket megmozgato
egyszer
useget szegezi szembe:
mindez egyma
sba olvad Rousseau zeneesztetika
ja
ban. Egyedu
l a dallam kepes arra nem a harmo
nia , hogy meghasson, hogy fest
o legyen: Ha a zene csak a dallam reven
tud lefesteni valamit, es csak a dallambo
l mertheti minden
erejet, akkor minden olyan zene, amely nem enekel, ba
rmily harmonikus is, nem uta
nzo
zene, s mivel nem kepes
hallgato
ja
t megindtani es mivel nem tud semmit lefesteni,
erdektelen a fu
l sza
ma
ra, es hidegen hagyja a szvet.106
Rousseau, a regiek pa
rthve sza
ma
ra a dallam azt az antik
eszmenyt jelenti, amelyet a jelen opera
ja
nak ko
vetni kell. A
harmo
nia ezzel ellentetes fogalma viszont, leven els
odlegesen negatvan meghata
rozott katego
ria, amolyan homa
lyos
ha
tter, amelyb
ol a dallam eszmejenek ki kell emelkednie,
heterogen elemeket foglal maga
ban: harmo
nia a hangszeres zene amely u
res zo
rejnek t
unik, ha nem fest , es
harmo
nia Palestrina voka
lpolifo
nia
ja is, amely verdikt ala

esik: go
tikus es barba
r. Rousseau az antikiza
lo
, mono
dikus,
egyszer
u, uta
nzo
, meghato
vagy fest
o zene mellett sza
ll
skra, s megveti az ezzel szembena
llo
go
tikus, harmonikus, polifo
n, tudo
s, termeszetes (abszolu
t) zenet, amely
hajlik arra, hogy u
res zo
rej legyen. A harmonikus zene
fogalma
ban egybeesik a voka
lpolifo
nia es a hangszeres zene,
jo
llehet egyetlen ko
zo
s vona
suk, hogy ellentetben allnak a
dallam rousseau-i eszmejevel.
Rousseau, nem hagyva maga
t befolya
solni Stamitz szimfo
nia
inak pa
rizsi sikeret
ol, mint o
cska limlomot intezte el a
semmit sem fest
o hangszeres zenet. De a megvetett m
ufaj
rehabilita
la
sa, ahogyan arra Johann Adam Hiller 1755-ben
kserletet tett, sem maradt fu
ggetlen a szentimentalizmus
esztetika
ja
to
l, a voka
lis zene egyik elmeletet
ol, amennyiben
nem az erzelmessegelmelet premissza
it vitatta, hanem csupa
n nemely ko
vetkezmenyet tagadta: Hiller szerint a hangszeres zene is kepes arra, hogy meghato
m
ufaj szintjere
emelkedjen fel. Hogy Hiller ma
sfel
ol a csoda
sro
l beszel
m a csoda
a hangszeres zeneben, az gyanu
t kelthet. A
s
amit Hiller csak korla
tozni szeretne, nem pedig kiza
rni
nem egyeb, mint az a hangszeres virtuozita
s, amely ba
muwww.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
14:43:36
58
Az abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

latot, csoda
latot kelthet, de ahogyan azt Quantz kifejezte
nem ku
lo
no
sebben hatja meg a szvet. A koncert- es
szo
lo
darabok va
za
t csaku
gy, mint a to
bbi zenedarabet a
termeszetnek kell kidolgoznia. Ez a va
z mindig valamilyen
enek, amely m
uvileg igyekszik kifejezni a szv erzeseit. Ebb
ol
azonban nem kell feltetlenu
l kiza
rni a csoda
sat. Megfelel
o helyen, kell
o mertekben, jo
l megva
lasztott ugra
sokat, futamokat, to
reseket es ma
s hasonlo
foga
sokat kell alkalmazni.107 A
szentimenta
lis es racionalista esztetikusok, akik meghatottsa
g es festeszet uta
n kutakodtak, gy
visszaeltek a csoda
s
fogalma
val, a barokk poetika e ko
zponti katego
ria
ja
val: a
hangszeres zeneben megnyilva
nulo
virtuozita
s fitogtata
sa
nak jelo
lesere haszna
lta
k. (A megvetett mu
ltbo
l sza
rmazo

terminus hozza
tapadt a megvetett m
ufajhoz.) 1780 ta
ja
n viszont a csoda
s egyszerre zeneesztetikai megbecsu
lesben
reszesu
lt: a hangszeres zene elmelete maga
eva
tette Bodmer
es Klopstock neobarokk poetika
ja
t. Elterjedt az a meggy
oz
odes, hogy az igazi ko
lt
ot nem a puszta termeszetesseg
es az esz tu
nteti ki, hanem a fenseges es a csoda
s ira
nti
s ezzel egyidej
erzek. E
uleg ma
r nem a puszta hangszeres
virtuozita
sban la
tta
k a meghato
es a fest
oi egyetlen alternatva
ja
t; most a szimfo
nia
ban olyan saja
tsa
gokat fedeztek fel, amelyek valo
sa
ggal kiko
veteltek a visszanyu
la
st a
csoda
s emfatikus ertelemben vett, regi jogaiba visszaa
lltott
fogalma
hoz: a hangszeres zene meghata
rozatlansa
ga
t imma
r nem u
resnek, hanem fensegesnek ereztek. Johann
Abraham Peter Schulz gy
rt
Sulzer Allgemeine Theorie der
schonen Ku
nstejeben: A szimfo
nia kiva
ltkeppen alkalmas a
nagyszer
u, az u
nnepelyes es a fenseges kifejezesere. Egy
szimfo
nia allegro
ja a ko
lteszet teru
leten a pindaroszi o
da
hoz hasonlt. Mint az o
da, u
gy emeli fel es rendti meg a
s az Allgemeine
lelket, hogy boldogga
tegye a hallgato
t.108 E
Musikalische Zeitung 1801-ben Carl Philipp Emanuel Bachot
mint ma
sodik Klopstockot dics
oti,
aki hangokat haszna
l
szavak helyett. Vajon az o
dako
lt
o b
une, ha lrai lendu
lete
a ba
rdolatlan to
meg sza
ma
ra nonszensznek, keptelensegnek
t
unik? A tanulma
ny gy
folytato
dik: Bach megmutatta: a
tiszta zene nem puszta burka az alkalmazott zenenek, nem
atto
l elvonatkoztatott zene, hanem (. . . ) ko
lteszette tud emelwww.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

3. Egy hermeneutikai modell

59

kedni, ko
lteszette, amely anna
l tiszta
bb, minel kevesbe vonja
k szavak reven (mindig segedfogalmakat tartalmazo
szavak
reven) a ko
znapi esz regio
ja
ba.109
Amikor a romantika a klopstocki poetika u
jbarokk szellemeb
ol kiindulva a vegs
okig elment a szimfo
nia dicsereteben, ellentetebe fordtotta at Rousseau zeneesztetika
ja
t: amit
Rousseau nagyra tartott es magasztalt, azt a romantika
ban
lefokozza
k, amit Rousseau lekicsinyelt, azt most a magasba
m a Querelle des anciens et des modernes-b
emelik. A
ol
sza
rmazo
antitezis-la
ncolat szerkezete megmarad.
Olyan romantikus zeneesztetika
ro
l persze, amely valamennyi romantikus szellem egykent vallott zeneesztetika
ja lenne, aligha beszelhetu
nk. August Wilhelm Schlegel, aki 1801-ben a szepirodalomro
l es a szepm
uveszetr
ol
tartott el
oada
sainak zeneesztetikai exkurzusaiban egyfel
ol
Rousseau-bo
l, ma
sfel
ol az 1790-es evek vita
ibo
l Schiller A
naiv es szentimentalis kolteszetrol cm
u ertekezeseb
ol es Friedrich Schlegel A gorog kolteszet tanulmanyozasarol cm
u dolgozata
bo
l indult ki, keru
lte, hogy a Querelle des anciens
et des modernes-ben a romantika mellett tegyen hitet es
a modernseg pa
rtja
ra alljon. A regi es az u
jabb m
uveszet viszonya
val kapcsolatos altala
nos meggy
oz
odesu
nknek
megfelel
oen a zeneben sem becsu
lju
k le az egyiket a ma
sik
elleneben, hanem arra to
rekszu
nk, hogy megertsu
k ketteju
k ellentetenek jelent
oseget.110 Schlegel ugyanu
gy, mint
Rousseau, de annak ertektelete nelku
l az antik zene els
obbsegenek tetelet ta
rstotta azzal az esztetikai maxima
val, hogy
a zenenek affektusok es indulatok kifejezesenek kell lennie,
tova
bba
azzal a to
rteneti allta
ssal, hogy a zene eredete, ami
lenyeget meghata
rozza, a nyelv termeszetes kifejez
o inflexio
ban keresend
o; ma
sfel
ol az ellentetelt, a modern zene
fo
lenyenek tetelet o
sszekapcsolta azzal az esztetikai meggy
oz
odessel, hogy a zene lenyegileg a hangok harmonikus
viszonyaiban megalapozott, olyan proporcio
kban, amelyek
a hangszeres zeneben mutatkoznak meg tiszta
n es zavartalanul, vegu
l pedig o
sszekapcsolta azzal a to
rtenetfilozo
fiai
ervvel, hogy a zene lenyege nem az enekben rejl
o to
rteneti
eredetevel van o
sszefu
ggesben; ezt a lenyeget a tudoma
ny a
kifejlett zenem
uveszet elemzesen at fedi fel.111
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
14:43:36
60
Az abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

Mg Rousseau a harmonikus, hangszeres zenet mint

termeszetes zenet jellemezte (megku
lo
nbo
ztetve az uta
nzo
zenet
ol), addig Schlegel az antikvita
s termeszetes m
uveltsege es a modern korszak mesterseges, m
uvi m
uveltsege ko
zo
tti ellentetet vette alapul, ahogyan ez az ellentet az 1790-es evek irodalmi vita
ja
ban megfogalmazo
dott. A
termeszetes jelz
o ezentu
l nem a modern, hanem az antik
zenet jellemzi. Az u
jkori polifo
nia tudoma
nyosan mesterseges, m
uvi kim
uveltsegevel Schlegel az antik mono
dia termeszeti elvet alltja szembe.112 Az a gondolat viszont, hogy
a modernseget a mestersegessel, a m
uvivel ta
rstsa
k es az
uta
nza
s elvet
ol elva
lassza
k, visszanyu
la
s a barokk poetika
ra,
ugyanu
gy, ahogyan a termeszetes jelleggel kontrasztba alltott csoda
s jelleg kora
bbi jogainak visszaa
llta
sa is ilyen
restitu
cio
volt. A termeszetes es a mesterseges, m
uvi m
uveltseg meghasonla
sa (. . . ) a francia Querelle-re utal vissza,
amennyiben Perrault az inventio elvet u
jkori technikai fejl
odesben megtett lepesek tervszer
u, mesterseges, m
uvi volta
ra
alapozta es az imitatio naturae fo
le, vagyis az antik m
uveszeteknek puszta
n a termeszetet uta
nzo
vagy a termeszet m
uvet
befejez
o teljestmenye fo
le helyezte.113
Schlegel nem a dallamot alltotta szembe a harmo
nia
modern elvevel, hanem az antik elvnek tekintett ritmust:
Ha a zene f
o alkoto
reszei vonatkoza
sa
ban hasonltjuk o
ssze
egyma
ssal a regit es az u
jat, akkor u
gy tala
ljuk, hogy a regiben
a ritmikus resz az, ami lenyegesen komplika
ltabb, az u
jban
viszont a harmonikus resz; az egyikben a ritmikus, a ma
sikban a harmonikus komponens a domina
ns.114 A harmo
nia
ban viszont mintha egy misztikus pillanat tapasztalata
fejez
odne ki zeneileg: A harmo
nia lenne a voltakeppeni
misztikus elv a zeneben; az a misztikus elv, amely nem az
id
o el
orehalada
sa
ra epti az atu
t
o erej
u hata
sra valo
igenyet,
hanem az oszthatatlan pillanatban keresi a vegtelenseget.115
Nem Rousseau-to
l ered, hanem a romantika esztetikai-to
r
tenetfilozo
fiai rendszereb
ol ko
vetkezik Schlegel alla
spontja: o
az antikot, a tiszta
n klasszikust, szigoru
an ko
ru
lhata
rolo
t a
plasztikussal, es megfordtva, a modernet, a romantikust,
a vegtelenbe to
rekv
ot a pittoreszkkel ta
rstja.116 (Hegel
rendszereben a zene mellett a festeszet a jellemz
o a romantiwww.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

3. Egy hermeneutikai modell

61

kus, kereszteny korszakra.) A plasztikuspittoreszk antitezis azonban, ahogyan ezt Novalis to

redekei mutatja
k, kiegeszthet
o vagy aka
r felcserelhet
o a plasztikuszenei ellentettel, ha valaki Schlegelt
ol, ett
ol a ko
zvett
o alkatto
l elter
oen
hata
rozott alla
st foglal a Querelle-ben es hitet tesz amellett,
hogy a modern, kereszteny zene a voltakeppeni zene, es
megfordtva: hogy a zene a modern, kereszteny korszak tulajdonkeppeni m
uveszete. (Novalisna
l a plasztikuszenei
szembea
llta
s anelku
l, hogy ez mint ilyen tematiza
lo
dna
maga
to
l ertet
od
o premissza
ja egy sor bonyolult dialektikus
konstrukcio
nak.117 )
Azt az eszmet, hogy a m
uveszet teru
leten a zene reprezenta
lja a romantikus korszakot a ko
zepkort es az u
jkort
, u
gy tekinthetju
k, mint a hangszeres zene Wackenroder es
Tieck altal emfatikus ertelemben megfogalmazott metafizika
ja
nak a Querelle katego
riarendszerebe valo
integra
cio
ja
t.
Ha a harmonikus, mesterseges, m
uvi, a nyelvt
ol, de
meg az affektusok kifejezeset
ol is ku
lo
nva
lt zene, a Rousseau altal megvetett hangszeres zene az esztetikai te
let
hirtelen vissza
ja
ra fordula
sa uta
n mint a voltakeppeni
zene jelenik meg; ha teha
t a tartalom meghata
rozatlansa
ga
ma
r nem fogyatekossa
gnak t
unik, hanem a fenseges stlus
ismertet
ojelenek, s a szv egyszer
u nyelvet
ol valo
elta
voloda
st a vegtelen sejtesenek, nem pedig u
res absztrakcio
ba
valo
belehabaroda
snak erzik: akkor egyu
tt van valamennyi
motvum, amelyre a modernseg pa
rthveinek szu
ksegu
k van
ahhoz, hogy az abszolu
t zene wackenroderi intucio
ja
bo
l,
azt a Querelle fogalmi sema
ja
ra vonatkoztatva, levonja
k a
ko
vetkeztetest: a nagy hangszeres zeneben egy kereszteny
korszak lelke nyilva
nul meg, egy olyan korszak lelke, amelyre
a zene es nem a plasztika nyomja ra
a belyeget. A zene
az abszolu
t zeneben o
nmaga
ra tala
l, s a szellem, amelyben a
zene a maga lenyeget felfedezi, a keresztenyseg szelleme.
E. T. A. Hoffmann zeneesztetika
ja
nak alapvet
o fogalmai,
amelyek kontextusa
ban az abszolu
t zene eszmeje to
rtenetileg messzire hato
alakot o
lto
tt, mint la
thattuk, to
bb forra
sbo
l erednek. Egyik forra
suk a hangszeres zene metafizika
ja,
amelynek o
szto
no
s megerzese Wackenrodernek, leghata
rozottabb meghata
roza
sa Tiecknek ko
szo
nhet
o; a ma
sik forra
s a
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
14:43:36
62
Az abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

zenei Querelle des anciens et des modernes, amelyben egy

f
ovona
saiban a kesei XVI. sza
zadra visszanyu
lo
zeneelmeleti
kontroverzia keveredik a XVII. es XVIII. sza
zad irodalomesztetikai vita
ja
bo
l sza
rmazo
hata
sokkal. A zeneesztetika a
zenei fenomenek es problema
k nyelvi alakba o
lto
ztetese
alig kisebb mertekben fu
gg az irodalomesztetika fejl
odeset
ol, mint a zeneben maga
ban vegbemen
o va
ltoza
sokto
l; s
amennyiben a nyelv, amelyben az ember a zene kapcsa
n
megerteti maga
t, ko
zvetlenu
l beleszo
l a hallgato
k tudata
nak
alakula
sa
ba, annyiban a zeneesztetika katego
ria
it es formula
it ta
pla
lo
irodalomesztetika meghata
rozo
mozzanata egy
olyan zeneto
rtenetnek, amely nem meru
l ki a zenei technika
to
rtenetenek lera
sa
ban.
Hoffmann zeneesztetika
ja reszlegesen el
orevett
odik Jean
Paul poetika
ja
ban; ez a poetika ennelfogva a hangszeres zene
eredeti wackenroderi zeneesztetikai elmelete mellett es az
interdiszciplina
ris Querelle des anciens et des modernes
mellett a romantikus zeneesztetika egyik saja
tosan irodalmi
forra
sa volt. A hoffmanni Beethoven-jellemzes ko
zponti motvumai: a romantika szo
emfatikus-to
rtenetfilozo
fiai haszna
lata, egy szellemvila
g felidezese, beleveszes a vegtelen
va
gyakoza
sba, visszavonula
s egy bels
o vila
gba, a felelem es a fa
jdalom hangsu
lyoza
sa mindez csaknem szo

szerinti ko
lcso
nzes abbo
l a lera
sbo
l, amelyet Jean Paul adott
az u
jabb irodalomro
l: Az egesz u
jabb ko
lteszet eredete es
jellege oly ko
nnyen levezethet
o a keresztenysegb
ol, hogy azt
eppu
gy nevezhetju
k romantikusnak, mint keresztenynek. A
keresztenyseg mint egyfajta vegtelet elto
ro
lte a fo
ld szner
ol,
srboltta
, az egbolt staffa
zsa
va
zsugortotta az erzekiseg egesz
vila
ga
t, megannyi csa
berejevel egyetemben, es helyere egy
u
j szellemvila
got alltott (. . . ) Mi maradt a ko
lt
oi szellemnek
ezek uta
n, a ku
ls
o vila
g o
sszeomla
sa uta
n? Az maradt,
amive az o
sszeroskadt: a bels
o vila
g. A szellem maga
ba sza
llt,
o
nno
n ejszaka
ja
ba, s szellemeket la
tott (. . . ) Igy a ko
lteszetben a vegesseg romjain felvira
gzik a vegtelenseg birodalma
(. . . ) Elt
unt a go
ro
gseg der
us o
ro
me es megjelent a vegtelen
va
gyakoza
s vagy a szavakkal ki nem mondhato
boldogsa
g
(. . . ) A vegtelenseg ta
g ejszaka
ja
ban az ember gyakrabban
erzett felelmet, mint remenyt.118
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

3. Egy hermeneutikai modell

63

A kategoria
lis alapminta, amely E. T. A. Hoffmann-na
l a
hangszeres zene elmeletenek, Jean Paulna
l az u
jabb ko
lteszet jellemzesenek alapja
ul szolga
l, 1802-ben Schelling M
uveszetfilozofiaja
ban u
gy jelenik meg, mint az azonossa
gfilozo
fia szellemeb
ol szu
letett zeneesztetika. Nem kell ertelmezest
keresve elvesznu
nk a spekula
cio
labirintusaiban, hogy az antik es a modern zene schellingi szembea
llta
sa
ban felismerju
k
a Querelle antiteziseit, amelyekben zeneesztetikai, to
rtenetes valla
sfilozo
fiai motvumok keverednek egyma
ssal. A dichoto
mia
k la
ncolata az antikmodern es az a
llamegyha
z
szembea
llta
sto
l kezdve a vegesvegtelen es az affektus
va
gyakoza
s antino
mia
n at a ritmusharmo
nia kett
ossegig
terjed. A ritmikus zene, amely a vegtelent a vegesben abra
zolja, inka
bb a megnyugtata
snak es az er
oteljes affektusnak
lesz a kifejez
oje; a harmonikus zene inka
bb a to
rekvesnek
es a va
gyakoza
snak. Ezert volt szu
ksegszer
u, hogy eppen az
egyha
zban, amely alapszemleletet tekintve a va
gyakoza
son
es azon a to
rekvesen nyugodott, hogy a differencia
t visszakenyszertsek az egysegbe, s a harmonikus es ritmus nelku
li
zeneben kellett megjelennie annak a ko
zo
s es ugyanakkor
minden egyes szubjektumbo
l kiindulo
to
rekvesnek, hogy az
abszolu
tumban az ember u
gy tekintsen maga
ra, mint aki
mindennel egy. Ezzel szemben az olyan szo
vetsegnek, amilyen a go
ro
g allamoke, ahol valami tiszta altala
nossa
g a
nem teljesseggel ku
lo
no
sse kepz
odo
tt es o
nmaga volt ez
a ku
lo
no
s, az ilyen szo
vetsegnek amely allamkent megjelenve ritmikusnak mutatkozott eppu
gy a m
uveszetben is
ritmikusnak kellett lennie.119
Az a ko
ru
lmeny, hogy Hoffmann esztetika
ja
ban a hangszeres zene elmelete sza
ma
ra alapvet
o jelent
oseg
uve va
lt
hermeneutikai modell interdiszciplina
ris alapminta volt,
amely va
ltozo
kontextusokban ma
s-ma
s sznezetet kapott,
semmikeppen nem jelenti azt, hogy ezt a modellt kvu
lr
ol
hu
zta
k ra
a zener
ol valo
gondolkoda
sra. A hermeneutikai
modellnek inka
bb az volt a funkcio
ja, hogy szo
ra brja
azt, ami ku
lo
nben nema es ezert kevesbe hata
sos maradt volna. Az, hogy a hangszeres zene mesterkeltseget,
m
uviseget mint fenseges stlust nagyra ertekeltek, ahelyett
hogy mint valami ezoterikus dolgot gyanu
ba fogta
k volna;
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
14:43:36
64
Az abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

hogy a szimfo
nia
ban a kifejezes meghata
rozatlansa
ga
t nem
fogyatekossa
gnak ereztek, hanem mint a vegtelen va
gyakoza
s es az abszolu
tum sejtese hangzo
szimbo
luma
t fogta
k
fel; mi to
bb, hogy a szimfo
nia popula
ris esztetika
ja elismerte
a harmonikus (a polifo
n) ra
smo
d letjoga
t, ahelyett hogy
szu
ntelenu
l dallamot ko
vetelt volna hogy teha
t, ma
s szavakkal, egya
ltala
n letezett egy olyan esztetikai nyelv, amelyen 1800 ta
ja
n a modern hangszeres zene rangos apolo
gia
ja
megfogalmazo
dhatott (erre az apolo
gia
ra ennek a zenenek
Rousseau invektva
i uta
n mindenkeppen szu
ksege volt), nos,
mindez nem csekely mertekben a Querelle des anciens et
des modernes-ben kialakult katego
riarendszernek volt ko
szo
nhet
o.

www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

 Typotex Kiad

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

4
rzesesztetika es metafizika
E

Ludwig Tieck 1792. ma

jus 10-en ezt rja

Wilhelm Wackenrodernek: Longinosz szerint ahhoz, hogy valami nagyot

n toalkossunk, nagy es fenseges lelekre van szu
ksegu
nk. E
va
bbmegyek es kimondom: nagy szellem szu
kseges ahhoz
is, hogy felfogjuk a nagyot es a fensegest. Ma
sku
lo
nben mivel
magyara
zod, hogy a kellemes es a megindto
igencsak to
bb
emberre van hata
ssal, mint a nagy es a fenseges? Sok ember
egya
ltala
n nem erti a nagyot es a fensegest, sehol nem tala
l
n ko
ilyesmit. E
nnyebben hallgatok vegig ko
nnyezes nelku
l
egy u
vegharmonika
n el
oadott adagio
t, mint egy Reichardtfele zsolta
rt; a Hamlet es az Axur altal inspira
lt szimfo
nia hallgata
sa ko
zben mindig ko
nny szo
kik a szemembe; mindaz,
ami nagy, engem lelkem melyeig felkavar; sok ma
s zene
viszont csak a fu
lemnek tetszet
os, de a lelkemet hidegen
hagyja. Reichardtne mondta egyszer, hogy a megindto
ma
skent hat ra
, mint a fenseges: az uto
bbina
l keptelen ko
nnyeit
visszatartani.120 Tieck ved
obeszede a fenseges mellett, amelyet a XVIII. sza
zad vegen Edmund Burke es Kant tett esztetikai alapkatego
ria
va
, mindazona
ltal Wackenrodernel keves
nem akart lemondani a meghato
megertesre tala
lt, o
ro
l:
Nem igaza
n ertem, hogy miert tartod megko
nnyeztet
obbwww.interkonyv.hu

65

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
14:43:36
66
Az abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

nek a fensegest, mint az erzelmest.121 A vermersekletek

ku
lo
nbsege tiltja, hogy minden tova
bbi nelku
l azonossa
gjelet
tegyu
nk Tieck es Wackenroder esztetika
ja ko
ze; ez a ku
lo
nbseg pedig nem maradt hata
s nelku
l a hangszeres zenenek
a Fantaziak a m
uveszetrol lapjain kifejtett esztetika
ja
ra. Hogy
szokva
nyos megfogalmaza
ssal elju
nk, Tieck a hangszeres
zene olyan metafizika
ja mellett tett hitet, amely a fenseges
esztetika
ja
bo
l ta
pla
lkozik, mg Wackenroder a pietizmusban
gyo
kerez
o esztetikai erzelem-valla
sossa
g hve volt. Aki szeret cmkezni, az Tiecknel Sturm und Drang-bea
lltottsa
got,
Wackenrodernel erzelmessegre valo
hajlamot, szentimentalizmust konstata
lhat. Fontosabb viszont tudatostani, hogy a
fenseges es a meghato
ku
lo
nbsege azon a hata
ron tu
l is
fenna
ll, amely a szentimentalizmust es a Sturm und Drangot egyfel
ol egyma
sto
l, ma
sfel
ol a romantika
to
l elva
lasztja, s
amely a hangszeres zene elmeletenek ku
lo
nbo
z
o va
ltozataiban u
jra es u
jra visszater.
Nem veletlen, hogy egy adagio meghozza
egy u
vegharmonika
n el
oadott adagio az, amit Tieck a meghato

hangszeres zenedarab pelda

jakent idez, es amit a fensegesnek mondott es magasztalt szimfo
nia
val (vagy nyita
nnyal)
szembea
llt. Ha a cantabile, a hangszeren megszo
laltatott aria
ko
zvetlenu
l a szvhez szo
l, akkor az allegro, a szimfo
nia
f
otetele kiva
ltkepp alkalmas a nagyszer
u, az u
nnepelyes es
fenseges kifejezesere, ahogyan ezt Johann Abraham Peter
Schulz rja

Sulzer A szepm
uveszetek altalanos elmeleteben.122
E. T. A. Hoffmann Beethoven o
to
dik szimfo
nia
ja
ro
l szo
lo

recenzio
ja
ban ez all: Beethoven megnyitja a borzonga
s, a
felelem, a do
bbenet, a fa
jdalom zsilipeit, felkelti azt a vegtelen
va
gyakoza
st, amely a romantika lenyege. Beethoven teljesseggel romantikus, eppen ezert valo
ban zenei komponista.123
Ma
r a szo
haszna
lat is arulkodo
itt: Hoffmann megerzese
szerint a fenseges stlus a voltakeppeni szimfonikus stlus.
Ha a szimfo
nia, Tieck szava
val, hangszerek dra
ma
ja,124 akkor a romantikus esztetika a dra
ma shakespeare-i tpusa
ban
la
tja az orienta
cio
s pontul szolga
lo
m
uveszetet: Shakespeare
dra
ma
ja az esztetikai mericskel
ok [a
sthetischer Meku
nstler]125 szepsegto
rvenyein tu
lemelked
o, fenseges stlus paradigmatikus kifejez
odese. Az imenti formula mely szerint
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

rzesesztetika es metafizika
4. E

67

Beethoven teljesseggel romantikus, eppen ezert valo

ban zenei komponista nem mond ma
st, mint azt, hogy a hangszeres zene, elvetve egy ma
sik m
uveszet ba
rmifele segtseget,
egy ma
sik m
uveszettel valo
ba
rmifele keveredest, tiszta
n a
m
uveszet voltakeppeni, csak benne maga
ban felismerhet
o
lenyeget mondja ki.126 Hoffmann-na
l teha
t az abszolu
t zene
eszmeje az a tetel, hogy a hangszeres zene a voltakeppeni
zene a fenseges [das Erhabene] esztetika
ja
hoz kapcsolo
dott.
A nyelvi es funkciona
lis feltetelekhez valo
ko
to
ttsegt
ol ku
lo
nva
lt zene tu
llep a vegesseg korla
tozottsa
ga
n, s a vegtelenseg megsejteseig emelkedik [erhebt].
Hogy a szimfo
nia f
otetelet fensegesnek tartja
k s ezert
nagyra becsu
lik, ez apologetikus ellentetele annak a polemikus jelleg
u kijelentesnek, hogy egy allegro elter
oen egy
kanta
bilis, a voka
lis zenet uta
nzo
es ezert meghato
adagio
to
l
csupa
n kellemes vagy fu
lsert
o zo
rej, amely Rousseau
kifejezesevel elve hidegen hagyja a szvet. Azzal a tetellel,
hogy a szimfo
nia nem hatol az erzes melysegeibe es szo
tlan
marad, most szembeszegezik az ellentetelt: a szimfo
nia, leven
egyfajta nyelven tu
li nyelv, fenseges, mert tu
l van, felu
lemelkedett az evila
gi erzeseken. A fenseges fogalma
nak teha
t
ugyanaz a funkcio
ja, mint a csoda
s fogalma
nak: egy olyan
jelenseget kell igazolnia, amely kivonja maga
t a XVIII. sza
zadban uralkodo
uta
nza
s- es affektusesztetika katego
ria
inak
hata
lya alo
l. A hangszeres zene meghata
rozatlansa
ga
t kora
bban fogyatekossa
gnak ereztek; most atertelmezik: el
onnye
nyilva
ntja
k.
A tiszta, abszolu
t zenem
uveszet romantikus elmelete,
amely a fenseges hangszeres zeneben egyfajta nyelven
tu
li nyelvet fedezett fel, a szentimenta
lis zeneesztetika
bo
l
jo
tt letre az 1780-as, 1790-es evekben, egy, a korta
rsak sza
ma
ra csaknem eszrevetlen atalakula
s sora
n, amely olykor
Karl Philipp Moritzna
l, Jean Paulna
l es Ludwig Tiecknel
egyetlen irodalmi szo
vegen belu
l ment vegbe.
Hartknopf el
ohu
zta zsebeb
ol fuvola
ja
t, s megfelel
o akkordokkal kserte rajta tanta
sainak pompa
s recitativo
ja
t, s
miko
zben fanta
zia
lt, az erzesek nyelvere fordtotta le az ertelem nyelvet mert na
la a zene erre szolga
lt. Gyakran megesett, hogy amikor kimondott egy premissza
t, a konklu
zio
t
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
14:43:36
68
Az abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

ma
r fuvola
ja
n adta el
o. Gondolatait valo
sa
ggal belelehelte
fuvola
ja hangjaiba, s gy

az ertelem szfera
ja
bo
l a szv vila
ga
ba tette at.127 Karl Philipp Moritz allegorikus regenye,
az Andreas Hartknopf a fenti lera
st ebb
ol ideztu
k 1785ben (1786-os evsza
mmal) jelent meg nyomtata
sban. Moritz a
szentimentalizmusnak az 1780-as evekben megszokott nyelven szo
l a zener
ol. Hartknopf nem veletlenu
l az arkadikusmelankolikus fuvola
n fanta
zia
l; el
oada
sa
ra a szvet meghato

dallamok egyszer
usege es keresetlensege jellemz
o. A dologban tova
bba
nem volt semmi mesterkelt: a va
lasztott hang
s gyakran igen egyszer
mindig a kell
o helyen lepett be. E
u
kadencia vagy hangfordulat hozta letre a csoda
s hata
st.128
Tendencia
ja
t tekintve a szentimentalizmus zeneesztetika
ja
elter
oen a barokk affektuselmeletet
ol, de a klasszika es a
romantika m
uveszetfilozo
fia
ja
to
l is a termeszeti hangkent
es nem m
ualkota
skent felfogott zene esztetika
ja volt.
m Hartknopf erzelmes hangulata szinte eszrevetlenu
A
l
alakot va
lt es romantikus hangulatta
va
lik, amikor a zene ma
r
nem a szv nyelveu
l szolga
l, amely nyelven az egyik ember a
ma
sikhoz szo
l, hogy a rokonerzes ko
telekevel kapcsolo
djon
hozza
; amikor a zene olyan hang, amely va
ratlanul a lelek
legmelyere hatol, egy ta
voli szellemvila
g sejtelmet ebresztve
fel, egy olyan szellemvila
get, amelybe a lelek vegtelen va

gyakoza
ssal igyekszik eljutni. Eleteben legala
bb nehanap
minden ember eszreveszi, hogy valamilyen jelentektelen,
mintegy a messzesegb
ol meghallott hang bizonyos lelkia
llapotban csoda
s hata
ssal van ra
; olyan ez, mintha benne ez a
hang egyszerre ezernyi emleket, ezernyi homa
lyos kepzetet
ebresztett volna fel, oly emlekeket es kepzeteket, amelyek
lerhatatlan melabu
val to
ltik el az ember szvet.129 A maga
nyos hang, amint a ta
volbo
l idezeng, a zene egesz hatalma
t
erzekeltetve, Wackenrodernel egy ku
rtszo
;130 kes
obb Weber
tenylegesen belekompona
lta egyik m
uvebe ezt a hangot.
A szentimenta
lis esztetika
t, amely igaza
ban lelkendez
o
pszicholo
gia volt, a XVIII. sza
zad vegen felva
ltotta az a romantikus esztetika, amely metafizikai katego
ria
kban beszelt a

zener
ol. Es mg a sentiment, amelyet az erzelmesseg keresett,
ta
rsas jelleg
u erzes volt, es a zene rokonerzest ebresztett, a
lelkek o
sszeolvada
sa
nak az erzeset, addig a vegtelen va
gyawww.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

rzesesztetika es metafizika
4. E

69

koza
s a maga
nybo
l sarjadt ki: egy olyan zene elszigetelt
kontempla
cio
ja
bo
l, amelyet szentnek tartottak.
Az atmenet, amely az Andreas Hartknopf zeneesztetikai
exkurzusa
t eszmeto
rteneti dokumentumma
avatja, hasonlo

mo
don jelentkezik Jean Paulna
l, a moritzi regeny csoda
lo
s most ma
ja
na
l a Hesperusban, egy evtizeddel kes
obb. E
r a
m
uveszetkent, nem pedig termeszeti hangkent felfogott zene
az, aminek lera
sa
ban egyfajta romantikus reflexio
va
ltja fel a
szentimenta
lis reflexio
t. Carl Stamitz szimfo
nia
ja
nak hata
sa,
amelyet Jean Paul a Hesperus 19. kutyapostanap-ja
ban abra
zol, mindenekel
ott el
orenyomula
s a puszta
n halla
si ingeru
l szolga
lo
allegro
to
l a szvet megindto
adagio
hoz. Az az
esztetika teha
t, amelyhez Jean Paul visszafordul, els
o tekintetre teljesen konvenciona
lis, es az allegro
nak mint puszta
n
harmonikus frazeolo
gia
nak a jellemzeseben eppenseggel
Johann Abraham Peter Schulz mo
ge esik vissza, aki a szimfo
nia allegro
ja
t a felemel
o es megrendt
o pindaroszi o
da
hoz
hasonltotta.131
Stamitz egyfajta dra
mai tervrajz szerint ilyet kora
ntsem
minden karmester haszna
l fokozatosan halad el
ore: a fu
lt
ol
a szvig hatol, az allegro
to
l az adagio
ig emelkedik; ez a nagy
komponista egyre sz
uku
l
o ko
ro
kben mintegy ko
rbeja
rja az
emberi kebelt, amelynek melyen egy erz
o szv lakik, mg
vegu
l eleri es elragadtatva maga
hoz o
leli azt.132 Jean Paul
azonban megszaktja ezt a szvr
ol szo
lo
tira
da
t, megszo
ltja
h
oset, s a hozza
intezett szavakban a megindult hangulat
egyfajta abra
ndos metafizika elemebe fordul at: Dra
ga Viktor! Az emberben valami roppant va
gy feszu
l, amely meg
soha nem jutott el a beteljesu
lesig: nincs neve, keresgeli a
ta
rgya
t; am mindaz, aminek nevezed, minden o
ro
m ez
mind nem az. (. . . ) Ez a roppant erej
u, feszt
o va
gy emeli
a magasba szellemu
nket, de fa
jdalmak ko
zepette: idelent, o

jaj! a fo
ldo
n fekve valami iszonyatos er
o vet a magasba, mint
m e va
az epileptikusokat. A
gyat, melynek semmi sem kepes
nevet adni, hangszereinek hu
rja es hangja az emberi szellem
sza
ma
ra megnevezi; a so
va
rga
ssal teli szellem ezuta
n meg
keser
ubben felsr es keptelen er
ot venni maga
n es jajongo

revu
lettel odakia
ltja a hangoknak: mindaz, amit ti megneveztek, bel
olem hia
nyzik.133 A romantikus zeneesztetika a ko
lt
oi
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
14:43:36
70
Az abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

kimondhatatlansa
g-toposzbo
l sza
rmazik: a zene azt fejezi ki,
s a romanamir
ol a szavak csak dadogva kepesek szo
lni.134 E
tikus zeneesztetika el
oto
rtenete regenyekben o
lto
tt alakot:
Moritz Andreas Hartknopfja
ban es Jean Paul Hesperusa
ban.
Az a felfedezes, hogy a zene megpedig mint ta
rgy- es
fogalomnelku
li hangszeres zene egyfajta nyelven tu
li nyelv,
elegge paradox mo
don a nyelvben: a ko
lteszetben fogalmazo
dott meg. Semmi nem jogost arra a feltetelezesre, hogy Jean
Paul mido
ssze szavakba foglalt volna egy olyan esztetika
t,
amely a m
uvelt korta
rsak tudata
ban ma
r kora
bban is letezett; inka
bb aza
ltal, hogy megfogalmazta, maga teremtette
meg. Ma
s szavakkal: a zener
ol szo
lo
irodalom nem puszta
reflexe annak, ami a zenei gyakorlatban, a zeneszerzesben,
az interpreta
cio
ban es a befogada
sban vegbemegy; ez az irodalom bizonyos ertelemben maga
nak a zenenek konstitutv
mozzanata. Mert amennyiben a zene nem meru
l ki az alapja
ul szolga
lo
akusztikai szubsztra
tumban, amennyiben a zene
csak az eszlelt anyag kategoria
lis megforma
la
sa reven jo
n
letre, annyiban a befogada
s katego
riarendszerenek a megva
ltoza
sa ko
zvetlenu
l a dolognak maga
nak az allaga
ba nyu
l
bele. Azt a va
ltoza
st pedig, amely az 1790-es evekben a hangszeres zene felfoga
sa
ban vegbement, a meghata
rozatlansa
g
fensegeskent, nem pedig u
ressegkent valo
ertelmezeset,
alapvet
onek nevezhetju
k. A megho
kkent csoda
lat sejtelemszer
u amulatta
, a hangszeres zene mechanika
ja ma
gia
va

va
lt. Az, hogy a zene tartalma egya
ltala
n nem, vagy csak
bizonytalanul hata
rozhato
meg, a szimfo
nia allegro
ja
t egy
meghato
cantabilehez kepest imma
r nem hogy lefokozna
,
inka
bb a magasba emeli. Most magasztalo
hangon szo
lnak
a zener
ol, am e magasztala
s pa
tosza
t az irodalom ihleti: a
ko
lt
oi kimondhatatlansa
g-toposz nelku
l hia
nyzott volna a
nyelv, amely reven fensegesse vagy csoda
ssa
min
osthet
o at
a zeneileg zavarba ejt
o vagy u
res. (Ahhoz, hogy Carl Philipp
Emanuel Bach szimfo
nia
iro
l egya
ltala
n zenei tapasztalatot
szerezhessen, ma
r Johann Abraham Peter Schulznak is a
klopstocki o
da
k ko
lt
oi tapasztalata
ra volt szu
ksege.)
Csaknem ugyanu
gy, mint Moritzna
l es Jean Paulna
l, Tiecknel is egyes szo
vegekig men
oen erzekelhet
o a bels
o ellentmonda
s ako
zo
tt, amihez az ro
kapcsolo
dik, es amire to
rekwww.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

rzesesztetika es metafizika
4. E

71

szik: erezhet
o a preromantikus es a romantikus zeneesztetika ko
zo
tti meghasonla
s. Szimfoniak cm
u ra
sa
ban Tieck a
zeneszerz
o nevenek emltese nelku
l Johann Friedrich Reichardt Macbeth-nyita
nya
t (vagy szimfo
nia
ja
t) rja
le, Gustav
Becking szavaival ezt az igazi Sturm und Drang-produktumot, amely ba
rdolatlanul, daga
lyosan, egyetlen tendencia
megsza
llottjakent, ko
zvetlenu
l, megsemmist
o mozzanatok
ko
zbeiktata
sa nelku
l akar az erzesre es az erzekekre hatni.135
s Tieck ko
E
lt
oi parafra
zisa ugyanabbo
l a szellemb
ol sza
rmazik, mint az allegorikus zenem
u maga. Tieck Becking
kifejezesevel a zenei Sturm und Drangot u
nnepli, irigyli
annak direkt hata
slehet
oseget.136 A zeneb
ol kihallani velt
borzalmak ko
lt
oi halmoza
sa (egy pelda: most a szem egy
iszonyatos szo
rnyet pillant meg, amely la
ncra verten komor
barlangja
ban kushad137 ) Tieck korai korszaka
nak ro
i vila
ga
ra, a William Lowell mili
ojere emlekezteti az olvaso
t.
Ezzel szemben a szimfo
nia
nak abban az esztetika
ja
ban,
amely a Macbeth-nyita
ny lera
sa
t megel
ozi, mit sem lehet
erezni a daga
lyos o
mlengesb
ol. Az elmelet inka
bb zavartalanul romantikus, abban az ertelemben, hogy Tieck a zenenek
nem a ko
zvetlen, kihvo
hevesen vagy szelden megindto

hata
sa
t helyezi el
oterbe, hanem az altala kiva
ltott elragadtata
st, amikor is a zene valamifele mesterseges paradicsomba,
E. T. A. Hoffmann Atlantisza
ba vagy Dzsinnisztanja
ba ragad
bennu
nket, s a m
uveszet altal csoda
latos mo
don felfedezett hangok valamifele o
nmaga
ert valo
elku
lo
nu
lt vila
got
alkotnak. Meglehet, a voka
lis zene meg az emberi kifejezes
analo
gia
in alapul, s ennyiben mindig is felteteles m
uveszet marad; a hangszeres zene viszont az a m
uveszet, amely
fu
ggetlen es szabad to
rvenyeit maga rja
el
o maga
nak; ja
tekosan es cel nelku
l fanta
zia
l, s megis a legmagasabb rend
u
celt va
ltja valo
ra; kiza
ro
lag a maga homa
lyos o
szto
neinek
hvo
szava
t ko
veti, s a maga ja
tszi mo
dja
n megis azt fejezi
ki, ami a legmelyebb, a legcsoda
sabb.138 A m
uveszet mint
a vegtelen kifejezese az autono
m, abszolu
t, a szo
vegek,
funkcio
k es affektusok feltetelhez ko
to
ttseget
ol megszabadult zene alakja
ban tesz szert metafizikai melto
sa
gra. A
voltakeppeni romantikus zeneesztetika a hangszeres zene
metafizika
ja.
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
14:43:36
72
Az abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

Hogy a hangszeres zene a kimondhatatlansa

g-toposz altal
u
resen hagyott es a valo
di valla
sos emelkedettseg sza
ma
ra
fenntartott helyet tudta elfoglalni, az olyan jelentekeny hangszeres zene megletet tetelezte fel, amelyhez az elmelet anelku
l, hogy inadekva
t ditirambikus nyelve miatt nevetsegesse
va
lt volna egy ko
lt
oileg ihletett metafizika
t tudott kapcsolni.
Azokhoz a zeneesztetikai premissza
khoz, amelyek Stamitz
vagy Haydn szimfo
nia
inak alapja
ul szolga
ltak, a hangszeres zene romantikus elmeletenek nincs sok ko
ze. Griesinger
ko
zlese szerint szimfo
nia
iban Haydn mora
lis karaktereket
igyekezett abra
zolni, a vegtelen va
gyakoza
sro
l vagy a zenem
uveszet Wackenroder es Tieck altal magasztalt csoda
iro
l
neki sejtelme sem volt. Az viszont, hogy egya
ltala
n letezett
rangos hangszeres zene es hogy ez a zene, elter
oen Johann Sebastian Bach m
uveit
ol, a zenekedvel
o nagyko
zo
nseg
sza
ma
ra hozza
ferhet
o volt , eleg volt ahhoz, hogy a zenet, megpedig els
odlegesen a hangszeres, meghata
rozatlan,
szo
vegekkel vagy funkcio
kkal empirikus, veges feltetelhez
ko
to
ttsegek ko
ze nem szortott zenet maga
val ragadja a kimondhatatlan pa
tosza, ez a saja
tszer
uen valla
sos pa
tosz.
Az a tetel, hogy a hangszeres zenenek egy-egy karaktert, valamilyen hata
rozott ko
rvonalu
ethoszt kell abra
zolnia, Heinrich Besseler felismerese szerint139 az 1790 ta
ja
n
lassacska
n kialakulo
klasszikus zeneesztetika ko
zponti posztula
tuma volt. Besseler Christian Gottfried Ko
rner A karakterabrazolas a zeneben cm
u, 1795-ben Schiller Horenjeben megjelent tanulma
nya
ra hivatkozik; Ko
rner ebben a karaktert,
az ethoszt szembea
lltja az affektussal, a pa
tosszal. Abban,
amit leleknek nevezu
nk, ku
lo
nbseget teszu
nk az allando
es
az atmeneti ko
zo
tt, a lelek es az indulatok ko
zo
tt, a karakter
ethosz es a szenvedelyes lelkia
llapot pa
tosz ko
zo
tt.
Vajon ko
zo
mbo
s-e, hogy a zenesz melyiket igyekszik abra
zolni?140 A hiba
s vegletek ko
rneri lera
sa mo
go
tt felsejlenek
egyfel
ol a barokk, ma
sfel
ol a Sturm und Drang stlustendencia
i: egyfel
ol a style d une teneur, amely egy egyedu
la
llo

lelkia
llapotot ro
gzt s eza
ltal egyhangu
va
, fako
va
es vontatotta
va
lik, ma
sfel
ol a hangok ka
osza, amely szenvedelyek o
sszefu
ggestelen egyveleget fejezi ki;141 a ket veglet
ko
zo
tt a klasszikus zene Ko
rner esztetikai-to
rtenetfilozo
fiai
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

rzesesztetika es metafizika
4. E

73

dialektika
ja ennek igazola
sa
t celozza u
gy jelenik meg, mint
egyseg a sokfelesegben: a karakter egysege a szenvedelyes
lelkia
llapotok sokfelesegeben.
Ludwig Tieck Szimfoniak cm
u ra
sa negy evvel Ko
rner tanulma
nya uta
n, 1799-ben jelent meg a Fantaziak a m
uveszetrol
cm
u ko
tetben. A karakter ko
rneri fogalma
val Tieck szembea
lltotta a ko
lt
oi katego
ria
ja
t, a romantikus zeneesztetika
nak ezt a ko
zponti eszmejet, amely egeszen Robert Schumannig vezet
o szerepet ja
tszott az abszolu
t es a programzener
ol,
valamint a zene m
uveszi jelleger
ol es trivialita
sa
ro
l folytatott
vita
kban. A ko
lt
oi kifejezes egya
ltala
n nem arra utal, hogy
a zene fu
ggne a ko
lteszett
ol, hanem valamennyi m
uveszet
ko
zo
s szubsztancia
ja
t jelo
li, amely meg Tieck es Hoffmann
szerint is a zeneben, megpedig a hangszeres zeneben testesu
l
meg a legtiszta
bban. A ko
lt
oi a m
uveszet eszmeje, amelyben mint egyfajta plato
ni idea
ban az egyes jelensegeknek
hogy egya
ltala
n m
uveszet legyen reszesedniu
k kell. Ezek a
szimfo
nia
k olyan sokszn
u, sokret
u, kusza
n bonyolult es szep
kifejlet
u dra
ma
t kepesek megjelenteni, amilyet a ko
lt
o soha
nem nyu
jthat sza
munkra; ezek ugyanis rejtelmes nyelven a
legrejtelmesebbet fedezik fel, nem fu
ggenek a valo
szn
useg
semmilyen to
rvenyet
ol, nem szu
kseges semmilyen to
rtenethez es semmilyen karakterhez kapcsolo
dniuk, megmaradnak
a maguk tiszta
n ko
lt
oi vila
ga
ban.142 A hangszeres zene teha
t
Tieck szerint eppen aza
ltal tiszta
n ko
lt
oi, hogy fu
ggetlen az
irodalomto
l, nem to
rtenetet beszel el es nem karaktereket fest
le. Tiecknel aligha beszelhetu
nk programzenere, a zene iro s a szila
dalmiva
tetelere ira
nyulo
to
rekvesr
ol. E
rd ko
rvonalu

karakterek abra
zola
sa, amiben Haydn meg a szimfo
nia raison
detrejet la
tta, Tiecknel u
gy jelenik meg, mint besz
uku
les,
amelynek hata
lya alo
l a fu
ggetlen es szabad hangszeres
zene igyekszik kivonni maga
t.143 A zeneileg ko
lt
oi elmelete
Tiecknel csaku
gy, mint kes
obb Schumann-na
l az abszolu
t
zene esztetika
ja.
(A valo
szn
useg to
rvenyeit
ol valo
, itt posztula
lt fu
ggetlenseg, ba
r eszrevetlenu
l, az arisztoteleszi poetika egyik alapvet
o katego
ria
ja
nak elveteset celozza, s a ko
lt
oiseg mibenletevel kapcsolatos elkepzelesek megva
ltoza
sa
ra utal. Mg
Plato
n a ko
lteszet erteket az igaz vagy hamis kijelentesek
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
14:43:36
74
Az abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

logika
ja
n merte, azzal a vegeredmennyel, hogy a ko
lt
ok
hazudnak, addig Arisztotelesz a modalita
sok logika
ja
t veve
alapul, a ko
lteszetet u
gy hata
rozta meg, mint a lehetseges
vagy a valo
szn
u abra
zola
sa
t, szemben a valo
sa
gossal vagy a
szu
ksegszer
uvel. Az a ko
ru
lmeny, hogy Tieck ezzel szemben
a ko
lt
oit nem valamilyen plauzibilisnek la
tszo
fikcio
ban egy
kitala
lt to
rtenet valo
szn
usegeben keresi, hanem egy
olyan min
osegben, amely a hangszeres zeneben mutatkozik
meg a legzavartalanabbul, nem kevesebbet jelent, mint egy u
j
poetolo
gia felva
zola
sa
t: egy megva
ltozott fogalom ko
rvonalaza
sa
t arro
l, hogy mi teszi a ko
lteszetet ko
lteszette. A romantikus poetika az abszolu
t zene eszmejeb
ol, es megfordtva, az
abszolu
t zene eszmeje a romantikus poetika
bo
l el.)
Amit Tieck poetikusnak nevezett, az Hoffmann-na
l romantikust jelent, a tiszta
n romantikus pedig a valo
ban
zeneiben nyilva
nul meg. Amikent Tieck, Hoffmann is megku
lo
nbo
zteti egyma
sto
l az eneket ahol az enekhez ta
rsulo

ko
lteszet szavak reven utal meghata
rozott affektusokra es
a hangszeres zenet, amely tiszta
n romantikus megszabadult a karakterek es affektusok feltetelhez ko
to
ttsegeit
ol
es korla
tozottsa
gaito
l ; uto
bbi az eletb
ol a vegtelen birodalma
ba vezet at bennu
nket.144
A karakter- vagy affektusa
bra
zola
s (ez a ket fogalom a
romantikus zeneesztetika
ban nem u
gy, mint Ko
rnernel
gyakran egyma
sba folyik, mert ku
lo
n-ku
lo
n nem gondolja
k
ket, mert csupa
vegig o
n annak a so
tet ha
tternek a reszei,
amelyb
ol a ko
lt
oi eszmeje kiemelkedik), vagyis a hangszeres zene valamilyen vegeshez es elhata
rolthoz to
rten
o
ro
gztese, amit Tieck es Hoffmann inadekva
tnak erzett, Hans
Georg Na
geli Eloadasok a zenerol, figyelembe veve a dilettansokat
cm
u, 1826-ban megjelent m
uveben mint polemia ta
rgya jelenik meg, egy olyan polemia ta
rgya, amelynek hevessege es
indulatossa
ga didaktikus a diletta
nsokat figyelembe vev
o
megalapoza
sra va
rt. Ba
rmily gyakran eltek is a karakter
szo
val a zene vonatkoza
sa
ban [a zene itt mindig hangszeres
zenet jelent], mindig visszaeltek vele. Ahol egy zenem
u
meghata
rozott karakterer
ol beszeltek vagy akartak beszelni,
ott mindig a leghoma
lyosabb mo
don tettek ezt; gy

azta
n
meg abban sem tudtak egyezsegre jutni, hogy egy adott zenewww.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

rzesesztetika es metafizika
4. E

75

m
uben tulajdonkeppen mi is a karakterisztikus.145 Na
geli a
hangszeres zenet formaja
teknak tekinti, s ebb
ol a formaja
tekbo
l sza
m
uzve vannak az affektusok es a szemleletek, a
karakterisztikus es a kepszer
u. Minden ku
lo
no
s affektust, az
zni a lelekb
affektusok mindenfele kevereket ki kell u
ol; el kell
takarni mindenfele esetleges szemleletet.146 A karakterisztikus ugyanolyan verdikt ala
esik, mint a programszer
u:
nem ko
lt
oi, nem poetikus.
A romantika poetiza
lo
hermeneutika
ja
t, azt a kserletet,
hogy dadogo
szavakba foglalja
k azt, ami kivonja maga
t a
szavak hata
lya alo
l, egyszer
uen felreerti az, aki karakterek
meghata
roza
sa
nak tekinti, ahogyan ezt Hermann Kretzschar
tette, vagy eppenseggel ezoterikus programok va
zlata
t keresi benne, ahogyan erre Arnold Schering va
llalkozott. Az
a to
rekves, hogy a kimondhatatlant megiscsak kimondja
k,
nemritka
n az ilyen kserlet hasztalansa
ga
nak beismeresevel
kezd
odik; az els
o mondat a ko
vetkez
o mondatok vissza s mi sem lenne tevesebb, mint
vetelet foglalja maga
ban. E
egy olyan exegeta
ro
l, amilyen Tieck vagy E. T. A. Hoffmann
volt, azt feltetelezni, hogy ko
lt
oi va
zlata
t a zene rejtett
ertelmenek tartja: olyan szo
vegnek, amelyet a hangok
rejtjeleznek. Az viszont, hogy a ko
lt
oi magyara
zata
ra
minden ilyen va
llalkoza
s elvi elegtelensegenek tudata
ban
egya
ltala
n kserletet tettek, ma
sfel
ol azt jelzi, hogy a tiszta
n
poetikus m
uveszet eszmejenek megvalo
sula
sakent felfogott
abszolu
t zene nem meru
lt ki abban, hogy forma es szerkezet
legyen. Paradox megfogalmaza
sban: olyan to
bbletet foglalt
maga
ban, amelyben az ilyen zene lenyeget sejtettek.
Megis, mily szavakat hvjak segtsegu
l, hogy erzekeltessem az er
ot, amellyel a mennyei zene, megannyi hangja
val,
csa
bos hangzataival, szvu
nket birtokba veszi? Angyali jelenlete ko
zvetlen kapcsolatot letest a lelekkel, s az eg leheletet
, mint zu
arasztja maga
bo
l. O
dul ala
, mint o
mlik vissza abban
a pillanatban minden boldogsa
gnak minden emleke amaz
egyetlen momentumba, mint teru
l szet a vendeg el
ott minden nemes erzes, minden nagyszer
u erzu
let! Mily gyorsan
vernek gyo
keret a hangok bennu
nk, vara
zslatos gabonasze s azta
mekhez hasonlatosan! E
n la
thatatlan t
uzer
ovel ru
gyezik es kibomlik minden; abban a szent pillanatban ezernyi
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
14:43:36
76
Az abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

csoda
s vira
ga
val, felfoghatatlanul ku
lo
no
s szneivel egy egesz
liget kezd susogni felenk; a levelekben, a fa
k lombkorona
in
gyermekkorunk es a regmu
lt ja
tszik trefa
lkozva velu
nk. Majd
egyszer csak izgalom fut vegig a vira
gokon; egyma
sra borulnak, szn vet szikra
t a sznen, feny csillan fel a fenyen, es minden feny, szikraa
r, sziva
rva
nysuga
r u
j fenyt, u
j suga
rza
st csal
el
o.147 Tieck poetiza
lo
va
zlata, ez a pro
zako
ltemeny, amely
egy zenem
uvet igyekszik megragadni, szep kuszasa
ga
reven ku
lo
nbo
zik ba
rmely programto
l vagy karakterisztika
to
l, a metafora
kat csereberelve es a valo
sa
g legta
volabbi
s megis, eppen az o
teru
leteit kapcsolva o
ssze. E
nkeny, a
fektelen imagina
cio
, amellyel Tieck a pro
zai logika
t megserti,
teszi az exegezist olyan ko
lt
oi szo
vegge, amely az olvaso
val
megsejteti: az abszolu
t zene hallgato
ja
nak ku
lo
nleges tapasztalatban van resze; ez a tapasztalat egy-egy pillanatra legy
uri,
maga
val ragadja a hallgato
t, de tarto
san nem ro
gzthet
o. A
zenei benyoma
s mulando
, de ellena
llhatatlan; a ko
lt
oi parafra
zis maradando
, de nem elegseges.
Ellentetben a formalista esztetika
val, amely abszolu
t zene
es poetiza
lo
vagy programszer
u intencio
k ko
zo
tt hu
zza meg
a hata
rt, nem pedig abszolu
t, ko
lt
oi zene es programzene
vagy karakterisztikus zene ko
zo
tt, az igazi romantikus esztetika az abszolu
t zenet u
gy fogta fel, mint a tiszta
n ko
lt
oi
s a ko
eszmejenek megvalo
sula
sa
t. E
lt
oiseg ellentete Tiecknel
csaku
gy, mint a Jean Paulhoz kapcsolo
do
Schumann-na
l, a
pro
zaisa
g. Az igaza
n abszolu
t zene ko
rvonalai a pro
zaisa
g
tagada
sa
ban rajzolo
dnak ki; a zene mindig akkor sza
mtott
pro
zainak, amikor olyan zenen kvu
li celoknak vetette ala

maga
t, amelyek veszelyeztettek metafizikai melto
sa
ga
t, amikor az u
res zeneszerz
oi vagy el
oado
i virtuozita
s tevu
tja
ra
lepett, amikor kicsinyes hangfesteszetet ko
vetel
o programokto
l tette fu
gg
ove maga
t, avagy amikor ko
znapi erzesek kifejezesere tekozolta erejet. Ma
s szavakkal: a zeneileg kifejezett
sentiment a funkcionalita
ssal es a programszer
useggel vagy
karakterfesteszettel egyu
tt a trivialita
s gyanu
ja
ba keveredett.
Amit Novalis a ko
lteszetr
ol mond, az ervenyes a zenere
is, amelyben u
gy veltek, hogy a legtiszta
bban fejez
odik ki
a ko
lt
oi eszmeje: Sza
momra vila
gos, hogy affektusokat
a ko
lteszet nem abra
zolhat. Az affektus teljesseggel fata
lis
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

rzesesztetika es metafizika
4. E

77

s Friedrich Schlegel, aki to

valami, mint a betegseg.148 E
redekeiben nyersen kimondta azt, amit ma
sok hosszu
ertekezesekben csak tetova
n ko
rvonalaztak: a zenet mindo
ssze
az erzes nyelvenek tekint
o felfoga
sban az u
gynevezett termeszetesseg [Natu
rlichkeit] lapos nez
opontja
t velte felfedezni. Egyesek furcsa
nak es nevetsegesnek tala
lja
k, ha a
zeneszerz
ok a kompozcio
kban tala
lhato
gondolatokro
l beszelnek (. . . ). Akinek azonban erzeke van az o
sszes m
uveszet
es tudoma
ny csoda
s affinita
sa ira
nt, az ezt a dolgot nem az
u
gynevezett termeszetesseg lapos nez
opontja szerint fogja
megtelni, amely szerint a zene mindo
ssze az erzesek nyelve,
hanem elismeri, hogy minden tiszta
n hangszeres zene bizonyos ertelemben a filozo
fia fele hajlik.149
Meglep
onek t
unhet, hogy Schlegel a racionalizmus elleni
kito
rest a lapos es az u
gynevezett termeszetesseg szavak felreerthetetlenu
l a racionalizmus ellen ira
nyulnak az
erzesesztetika elleni tiltakoza
ssal kapcsolja o
ssze, hiszen az
a velekedes, miszerint a romantikus esztetika epp fordtva
erzesesztetika, a racionalista esztetika pedig struktu
raesztetika volt (vagy az kell hogy legyen), azon makacs eszmeto
rteneti el
ote
letek ko
ze tartozik, amelyek gyo
kerzete olyan
mely, hogy kiirta
sukra a to
rteneszeknek alig van eselyu
k.
Amennyiben azonban romantikus zeneesztetika
n a romantikusok zeneesztetika
ja
t ertju
k, ez mint a hangszeres zene
esztetika
ja legala
bb annyira ta
vol van az erzesesztetika
to
l,
amellyel u
jra es u
jra o
sszetevesztik, mint a hanslicki formalizmusto
l. (A Hanslick nyaka
ba varrt dichoto
ma a XIX. sza
zad
elejen inadekva
t.)
Az erzesesztetika nem ma
s, mint az erzessel teli ta
rsta
sa
az egyszer
uvel es termeszetessel: az az elva
ra
s, hogy a zeneszerz
o vagy az el
oado
a zene u
tja
n o
nmaga
t fejezze ki,
hogy saja
t lelket lehelje hangokba abbo
l a celbo
l, hogy
hallgato
iban szimpa
tia
t, egyu
tterzest keltsen, ma
s szavakkal:
az az elva
ra
s, hogy a zene eszko
z legyen valamilyen nemkonvencia
lis, a
ltala
nos emberi, el nem idegenedett ta
rsas
rzesesztetika
elet es ta
rsadalom kim
uvelesere. E
n ta
rsadalomto
rtenetileg olyan polga
ri esztetika
t kell ertenu
nk, amely
csaknem erintetlen maradt a felvila
gosoda
s, a szentimentalizmus, a Sturm und Drang, a popula
ris romantika es a biewww.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
14:43:36
78
Az abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

dermeier eszmeto
rteneti ku
lo
nbsegeit
ol. Ma
r a XVIII. sza
zad
elejen ilyen megfogalmaza
st kapott Dubos abbe Kritikai reflexiok cm
u ra
sa
ban: Ahogyan a festeszet a termeszet forma
it
es szneit uta
nozza, ugyanu
gy uta
nozza a zene a hangokat,
a hangsu
lyokat, a so
hajokat, az enekhangok modula
cio
it, ro
viden szo
lva mindazon hangokat, amelyek reven maga a termeszet fejezi ki az erzeseket es szenvedelyeket.150 Ma
sreszt
az az idezetsor, amellyel Hanslick 1854-ben az idejetmu
lt
erzesesztetika elleni vitairata
nak els
o fejezetet leza
rta,151 azt
bizonytja, hogy az erzesesztetika egeszen a XIX. sza
zad vegeig to
retlenu
l letezett.
Ezzel szemben a hangszeres zene romantikus elmelete
metafizika, olyan metafizika, amely az erzesesztetika, vagy
legala
bbis annak popula
ris va
ltozatai elleneben fejl
odo
tt ki.
Schlegel a zenei forma
t a filozo
fiai medita
cio
hoz hasonltja,
hogy megertesse: a forma szellem, nem pedig valamilyen
affektusa
bra
zola
s vagy erzeskifejezes puszta burka. A romantika
ban a valo
di, hiteles, nem pedig a trivia
lis ertelemben
vett romantika
ban az egyszer
uvel a m
uveszi-m
uvi szep
kuszasa
ga
t szegezik szembe, a termeszetessel a csoda
sat, a
ta
rsas erzeskultusszal a metafizikai sejtest, amely az o
nmaga
ro
l es a vila
gro
l megfeledkez
o kontempla
cio
sora
n jut a
maga
nyos embernek oszta
lyreszu
l.
A polga
ri erzeskultu
ra
ban a zene mint az erzelmek nyelve
vetette meg a rokonszenv es a ta
rsas szellem alapjait; ha
viszont Novalis es Friedrich Schlegel ett
ol az erzeskultu
ra
to
l elfordult, ha vele polemikusan lesza
molt, akkor elesen
elutasto
gesztusuk jellemz
o ugyan a romantikus esztetika
ra,
am csupa
n szels
oseges kifejez
odese a romantikus esztetika
alaptendencia
ja
nak, annak a tendencia
nak, amely ma
sfele
kifejezesmo
dot is megengedett. August Wilhelm Schlegel
pelda
ul ebben a kerdesben, mint altala
ban is, visszafogottan
es ko
zvett
o szellemben nyilva
ntott velemenyt. Mg Novalis
olykor az undorig men
o felenkseget erezve az erzesbeli ta
rsas szellem ira
nt, u
gy irto
zott az affektusokto
l, mint valami
betegsegt
ol, amelyek megfert
ozhetik, addig August Wilhelm
Schlegel beszel ugyan materia
lis szennyr
ol, am a zenenek
katartikus hata
st tulajdont. A zene a szenvedelyeket mintegy megtiszttja a ra
juk rakodo
materia
lis szennyt
ol, mivel
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

rzesesztetika es metafizika
4. E

79

ta
rgyakra valo
vonatkoza
suk nelku
l, puszta
n forma
juk szeket, s hagyja, hogy fo
rint, bels
o erzeku
kben abra
zolja o
ldi
burkuk levetese uta
n tiszta
bb eterben lelegezzenek.152
Hogy a zene reven puszta
n forma
juk szerint fejez
odnek
ki az erzesek vagy affektusok, az ku
lo
nbo
z
o megfogalmaza
sokban es va
ltakozo
hangsu
lyokkal a XIX. sza
zadban eszteti m ugyanaz a premissza, a zeneileg abra
kai ko
zhely volt. A
zolt
erzesek ta
rgynelku
lisegenek es fogalomnelku
lisegenek tetele
ellentetes ira
nyu
es egyma
snak ellentmondo
ko
vetkeztetesek
levona
sa
t tette lehet
ove. Hogy a zene csak in abstracto,
mintegy arnyszer
uen kepes az erzelmeket megragadni, Arthur Schopenhauert nem akada
lyozta abban, hogy do
nt
o
mozzanatkent az erzeskifejezest es ne a zenei forma
t
hangsu
lyozza: a zene ta
rgya szerinte az affektusok foglalatakent felfogott akarat, a vak o
szto
n es to
rekves, amelyben
a vila
g jelensegei mo
go
tt rejl
o maga
nvalo
t felfedezni velte.
Na
la teha
t az absztraktsa
g nem hogy fogyatekossa
g lenne,
eppenseggel garancia, hogy a zeneileg abra
zolt erzesek nem
tapadnak a vila
g empirikus jelensegeihez, hanem e jelensegek metafizikus lenyegeig nyomulnak el
o. A ta
rgynelku
liseg
mozzanata
nak ko
zvettesevel a XVIII. sza
zad erzesesztetika
ja
gy
atfordul a metafizikaiba. A zene soha nem a jelenseget,
hanem egyedu
l a bels
o lenyeget fejezi ki, minden jelenseg
maga
nvalo
ja
t, maga
t az akaratot. Amit kifejez, az eppen
ezert nem ez vagy az az egyedi es meghata
rozott o
ro
m, ez
vagy az a szomoru
sa
g vagy fa
jdalom, vagy iszonyat, vagy ujjonga
s, vagy vida
msa
g, vagy lelki nyugalom, hanem az o
ro
m,
a szomoru
sa
g, a fa
jdalom, az iszonyat, a vida
msa
g, a lelki nyugalom maga, bizonyos mertekben in abstracto, ezek lenyegi
oldala, minden mellekes nelku
l, teha
t a mindezeket kiva
lto

motvumok nelku
l.153 Ami Schopenhauernel a lenyegi, az
Eduard Hanslicknel lenyegtelenne lefokozva jelenik meg.
A zenei kifejezes ta
rgynelku
lisege es absztraktsa
ga Hanslick
sza
ma
ra azt jelenti, hogy a zene az erzesek dinamikus jellegere korla
tozott marad. Nem a szerelmet tudja lerni, hanem
csupa
n egy olyan mozga
st, amely a szerelemnel, de ba
rmely
ma
sik affektusna
l el
ofordulhat, azonban mindig csak azt,
s Hanslick ko
ami jellegenek lenyegtelen oldala.154 E
zponti, a
zeneesztetikai formalizmust megalapozo
erve azt mondja,
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
14:43:36
80
Az abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

hogy egy meghata

rozatlan, differencia
latlan erzesdinamika
nem lehet egy meghata
rozott, differencia
lt zenei forma esztetikai szubsztancia
ja es raison detreje. (Schopenhauer ugyanazt a problema
t szerette volna megoldani, mint Hanslick: azt
a problema
t, hogy a zenei kifejezes ta
rgynelku
lisege hogyan
viszonyul a zenei forma meghata
rozottsa
ga
hoz; am a Hanslickeval ellentetes eredmenyre jutott: A zene altala
nossa
ga
nem az absztraktsa
g u
res altala
nossa
ga, hanem egeszen ma
s
jelleg
u: athato
an vila
gos meghata
rozottsa
ggal pa
rosul. Ebben
a geometriai alakzatokhoz hasonlt.155 A szerkezet a
thato

altala
nossa
ga
nak es a kifejezes a
thato
altala
nossa
ga
nak
korrela
cio
ja azonban Schopenhauernel puszta kijelentes marad.)
Az erzesesztetika schopenhaueri va
ltozata
t, azt a tetelt,
hogy egy zeneileg kifejezett affektus az absztraktsa
g reven
ta
rgyakto
l es motiva
cio
kto
l valo
elva
la
sa ko
vetkezteben
metafizikai melto
sa
gra tesz szert, u
gy t
unik, Wackenroder
inspira
lta. Wackenrodernel azonban az akarat rezigna
lt, komor sznezet
u metafizika
ja helyett a m
uveszetvalla
s jegyeben letrejo
tt esztetikai a
htat az, aminek kontextusa
ban az
erzesek in abstracto zenei kifejezesenek gondolata filozo
fiai
jelentest kap.
Az erzesek o
nfeledt a zenere es annak jelentesere o
sszpontosulo
, nem a saja
t lelku
nk esetleges rezdu
leseibe meru
lt esztetikai kontempla
cio
sora
n ta
rulnak fel; ezert hogy
a tiszta, abszolu
t zenem
uveszetbe egya
ltala
n bebocsa
ta
st
nyerjenek, szila
rd ko
rvonalu
, szavakkal meghata
rozott affektus voltukban meg kell hogy sz
unjenek. Ha a szvu
nket
beha
lo
zo
idegsza
lak megannyi bels
o rezdu
lese az o
ro
m remegese, az elragadtata
s fella
ngola
sa, az o
nemeszt
o szeretet es
ima
dat lu
ktetese egyetlen felkia
lta
ssal szetrobbantja a szavak nyelvet, az indulatokto
l tu
lhevu
lt szvnek ezt a srboltja
t,
akkor, csakis akkor, idegen egbolt alatt, szeld ha
rfahangok
rezgesenek forma
ja
ban, mint valami tu
lvila
gi eletben, megdics
ou
lt szepsegben jo
nnek u
jra el
o e bels
o rezdu
lesek, mintegy angyalalakban u
nnepelve felta
mada
sunkat.156 A szavak
nelku
li, hangszeres zene itt u
gy jelenik meg, mint az erzesek
megva
lta
sa, kiszabadta
sa a voka
lis, szavakhoz ko
to
tt zene
beklyo
ibo
l. Aza
ltal, hogy az u
gynevezett erzeseket (Wacwww.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

rzesesztetika es metafizika
4. E

81

kenroder erezhet
oen elhata
rolja maga
t a szentimentalizmusto
l es annak ta
rsasa
gi erzeskultu
ra
ja
to
l) leva
lasztjuk a fo
ldi
letezesnek, z
urzavara
ro
l es kusza szo
vedeker
ol, amelybe belekeveredtek, es szep emlekek forma
ja
ban adjuk el
o, a maguk
ket157 csakis aza
mo
dja
n meg
orizve o
ltal tesznek szert esztetikai, vagy ami Wackenrodernel ugyanaz: m
uveszeti-valla
si
jelent
osegre. Sza
munkra ezek a szvu
nkben u
j eletre ta
mado

erzesek nemelykor oly pompa

snak, oly egyszer
unek t
unnek,
ket.
hogy mint ereklyeket ertekes monstrancia
kba za
rjuk o
(. . . ) Az erzesek ilyesfajta meg
orzesere ma
rmost ku
lo
nfele
szep tala
lma
nyok jo
ttek letre; gy

keletkezett valamennyi
n azonban mindezen tala
szepm
uveszet. E
lma
nyok ko
zo
tt a
zenet tartom a legcsoda
latosabbnak, mivel ez a m
uveszet emberfeletti mo
don abra
zolja az emberi erzeseket.158 Wackenroder szakraliza
lta a zenei erzeskifejezest, s ez bela
thatatlan ko
vetkezmenyekkel ja
rt a XIX. sza
zad zeneesztetika
ja
ra
nezve. Ma
sreszt viszont felmerhetetlen magassa
gokba emelesu
k az erzeseket olyannyira messzire ta
voltotta eredetu
kt
ol, hogy a Wackenrodert a szentimentalizmusto
l elva
laszto

t az olyan, metafizita
volsa
g alig t
unik kisebbnek, mint az o
kai feleptmennyel rendelkez
o formaesztetika
to
l elva
laszto

ta
volsa
g, amilyet a XX. sza
zadban Ernst Kurth proklama
lt.
Mindenesetre a szentimentalizmus hagyoma
nya
n felu
lemelked
o m
uveszetvalla
si emelkedettseget a polga
ri erzeskultu
ra amelynek szentimentalita
sa a klasszikus-romantikus
korszakban is tova
bb hatott es a biedermeierben folytato
dott
a XIX. sza
zadban epu
letes dszletkent atvette.
A hangszeres zene wackenroderi esztetika
ja
ban az abszolu
t zene teha
t u
gy jelenik meg, mint a vegtelenseg sejtese,
ahogyan a vegtelenseg egy erzes sza
ma
ra felta
rul egy erzes
sza
ma
ra, amely o
nmaga
ban, a materia
lis szennyt
ol ku
lo
nva
lasztva ma
r vallas. Ezt az esztetika
t Karl Wilhelm Ferdinand
Solger es Christian Hermann Weisse ma
r a dialektikus filozo
fia nyelvere fordtotta le. Az esztetikai filozo
fema nyomatekos
igenyet, amelyben a m
uveszetvalla
s es az erzesvalla
s athatotta egyma
st, ez a nyelv nem hogy elfojtotta volna, inka
bb
meg fokozta, amennyiben imma
r tudoma
nykent prezenta
lt
egy olyan doktrna
t, amely m
uvelt megvet
oi ko
reben159 legfeljebb ko
lteszetkent lehetett menthet
o.
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
14:43:36
82
Az abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

Solger 1819-ben tartott, majd hala

la uta
n, 1828-ban nyomtata
sban megjelent Esztetikai eloadasaiban abbo
l a herderi
megsejtesb
ol indul ki, hogy a hang u
tja
n az altala
nos lelek, a letez
o dolgok letezesenek egyszer
u fogalma fejez
odik
ki.160 Mindazona
ltal a zene nem puszta
n a ku
lo
no
s erzesek
kifejezesere szolga
l; ezek mint pillanatnyi allapotok semmik,
a m
uveszet sza
ma
ra csak valamilyen egysegbe kapcsola
suk
reven lehetnek valamik. A pillanatnyi allapotnak ezert az emberi lelek egyszer
usegevel kell telt
odnie. Hogy az egyma
st
va
ltogato
erzelmi rezdu
lesek sokfelesegenek a karakter egysegen kell alapulnia, mert ku
lo
nben nem teljesu
l az esztetika
egyben az etika ko
zponti posztula
tuma: ez a klasszikus
zeneesztetika ko
rneri va
zlata
ra emlekeztet, amely a pa
tosz
m Solger felemelkedese
es az ethosz ellenteteb
ol indult ki. A
a m
uveszetvalla
s jellegzetes emfa
zisa
nak szintjere: romantikus o
ro
kseg. A zene egyreszt a lelek bels
o erzese [Fu
hlen],
ma
sfel
ol a ku
lo
no
s erzes [Empfindung] kifejezese. Ha ez a
kett
o bens
osegesen athatja egyma
st, akkor eza
ltal az eszmet
abra
zolja, mivel a zenet mindig mint az altala
nost, ezt pedig
egyben mint pillanatnyi allapotot erzekelju
k. Az eszme a
dialektikus filozo
fia nyelven az altala
nos es a ku
lo
no
s ko
zvetteset jelenti. A lelek bels
o erzese viszont, u
gy t
unik,
Solger sza
ma
ra ugyanu
gy, mint Schleiermacher sza
ma
ra, az
a hely, ahol a valla
s konstitua
lo
dik: mint o
nmaga
ba melyedes
reven megvalo
sulo
felmagasoda
s. Mert aligha magyara
zhato

ma
skent a bels
o erzest
ol mint o
ntudatto
l az o
ro
kkevalo
jelenletenek erzesehez vezet
o atmenet. Igy a zene a jelenseg
momentuma
n at az o
ro
kkevalo
jelenletebe kepes helyezni
bennu
nket, mivel erzesu
nket az eleven eszme egysegebe
oldja. (. . . ) A zene saja
t tudatunkat az o
ro
kkevalo
eszlelesebe
oldja. A zene voltakeppeni, lenyegi haszna
lata ennelfogva a
valla
si haszna
lat.161 Amit Ko
rner ethosznak nevezett az a
kapocs, amely egybefogja az erzes zeneileg kifejezett pillanatnyi rezdu
leseit , az Solgernel a m
uveszet altal ko
zvettett es
a lelek bels
o erzeseben gyo
kerez
o valla
si tapasztalatta
va
lt.
Weisse 1830-ban kinyomtatott m
uveben, Az esztetika rendszereben az abszolu
t hangszeres zene fejezi ki a legmegfoghato
bban, teszi erzekelhet
ove az o
na
llo
sa
ga
nak es felszabadultsa
ga
nak tudata
ra ebredt modern szellemet. A szellem
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

rzesesztetika es metafizika
4. E

83

elevensege a hangszeres zeneben a maga saja

tos alakja
ban
mutatkozik meg, abban az alakban, amely ku
lo
nbo
zik a szepseg vila
ga
hoz kepest ha
tra
nyban lev
o ku
lo
no
ssegt
ol. (Az
affektust mint szep affektust maga mo
go
tt hagyo
ku
lo
no
sseg Weissenel ugyanu
gy, mint Schopenhauernel az erzesek empirikus, veges felteteleit, ta
rgyait es motiva
cio
it jelo
li.)
A szellem elevensege ma
rmost ebben a m
uveszetben u
gy
nyilva
nul meg, mint szakadatlan ide-odaringa
s vagy hulla
mza
s a ket ellentetes po
lus, a szomoru
sa
g es az o
ro
m, vagy
a panaszkoda
s es az ujjonga
s ko
zo
tt. (Ma
r Na
gelinel, 1826ban, negy evvel Weisse el
ott, A zenei eloadasokban szo
esik az
erzesek merhetetlenu
l nagy teru
leten megvalo
sulo
lebegeser
ol162 , ami egyforma
n jelenti az affektusok megszu
ntetvemeg
orzeset es atszellemteset.) Ezek a ketarcu
erzesek vagy
lelkia
llapotok itt a maguk tisztasa
ga
ban jelennek meg az
abszolu
t, (vagy ha ma
r itt haszna
lni akarjuk ezt a kifejezest:)
az isteni szellem attribu
tumakent, anelku
l hogy ko
zvetlenu
l
arra vonatkozna
nak, ami az ember veges szellemeben ezeket
az erzeseket vagy lelkia
llapotokat felkelti, va
ltozatossa
teszi
es kseri.163 A materia
lis szennyt
ol megtiszttott erzelmek,
amelyeket Wackenroder mint ereklyeket ertekes monstran sza
cia
kba akart za
rni164 az o
ma
ra az abszolu
t hangszeres
zene nem volt ma
s, mint egy ilyen monstrancia , teha
t ezek
az in abstracto erzesek u
gy jelennek meg, mint az isteni
szellem attribu
tumai. Ennel extremebb mo
don aligha fogalmazhato
meg a m
uveszetvalla
s mint erzesvalla
s doktrna
ja.

www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

www.interkonyv.hu

Typotex Kiad

Carl Dahlhaus

 Typotex Kiad

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

5
Az esztetikai kontemplacio
mint
ahtat

Johann Sebastian Bach eleterol, m

uveszeterol es m
uveirol szo
lo

monogra
fia
ja
nak panegirikus el
oszava
ban Johann Nikolaus
Forkel gy
r:
Amondo
vagyok, hogy aki teljes melysegu
kben
ismeri Bach m
uveit, az csak elragadtata
ssal szo
lhat ro
luk, mi
to
bb: neha
nyukro
l csak egyfajta szent ima
dat hangja
n.165 Az
a valla
sos hang, amelyet Forkel nemi haboza
ssal ugyan
megu
to
tt, a m
ualkota
sokro
l valo
beszedben eladdig teljesen
szokatlan volt. Az az erzes, hogy szent ima
dattal szo
lni
zenei alkota
sokro
l egya
ltala
n nem jelent blaszfemia
t, minden
bizonnyal Herder vagy Tieck es Wackenroder nyoma
n alakult ki a szerz
oben.
Herder 1793-ban, ita
liai tarto
zkoda
sa uta
n, amikor is to
bb
alkalma volt az istentiszteleti celokat szolga
lo
zener
ol gondolkodni, mint Nemetorsza
gban166 , Cacilia cm
u dolgozata
ban
gy
r:
Mert az ahtat mintha a zene legmagasabb rend
u
foglalata lenne, szent egi harmo
nia, odaada
s es o
ro
m. Legszebb kincseire az ahtat reven tesz szert a zenem
uveszet;
ezen az u
ton ferk
ozik hozza
a m
uveszet legbensejehez.167
A szent zenem
uveszet, amelyhez Herder a
htatot ko
vetel,
Leo, Durante, Palestrina, Marcello, Pergolesi, Ha
ndel, Bach
zeneje.168 A jelen Herder szemeben nseges kor; am az
www.interkonyv.hu

85

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
14:43:36
86
Az abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

egykor volt nagysa

g, amelyet emlekezetu
nkben akkor is meg
rizni, ha a valo
tudunk o
sa
gbo
l ma
r tovat
unt, remenyt ebreszt
arra, hogy nincs leza
rva el
ottu
nk az egyha
zi zene egy ma
sodik korszaka
ba vezet
ou
t. A szent zene nem halt ki, mint
ahogyan nem halhat ki a valla
s es a ja
mborsa
g igaz erzese
sem; bizakodva va
rja u
jja
eledesenek es megnyilatkoza
sa
nak
idejet.169
A szent zenem
uveszet, amelynek eszmejet Herder 1793ban felidezte, ezek szerint nem a zene mint olyan, hanem az
igazi egyha
zi zene, amelynek elvei szerinte Bachna
l es Palestrina
na
l egykent megvalo
sultak. (Az egyha
zi zenenek az a
sz
ukebb fogalma, amelyhez a XIX. sza
zad Palestrina-rajongo
i
a protesta
nsok eppu
gy, mint a katolikusok tertek vissza,
meg idegen volt Herdert
ol.) 1800-ban viszont, Kalligoneja
ban,
ebben a metakritika
ban, amely Kant m
uvevel, Az te
loero
kritikajaval polemiza
l, az a
htat, a zenenek ez a legmagasabb rend
u foglalata olyan erzes, amelyet Herderb
ol altala
ban a zene, ku
lo
no
sen pedig a szavakto
l es taglejtesekt
ol
ku
lo
nva
lt, abszolu
t zene va
lt ki. Ha teha
t ti a hangoknak
mint hangoknak a zenejet megvetitek es szavak nelku
l nem
tudtok mit kezdeni vele Herder itt Kantra gondol , akkor
ti maradjatok csak ta
vol t
ole (. . . ) Hogy milyen nehezen
tudott a zene elszakadni testvereit
ol, a szavakto
l es a gesztusokto
l, hogy milyen nehezen tudott maga
ban m
uveszette
fejl
odni, kikepz
odni, azt jo
l bizonytja to
rtenetenek hosszu

folyamata. Szu
kseg volt egy saja
tszer
u kenyszert
o eszko
zre
ahhoz, hogy a zene o
na
llo
suljon es az idegen segtsegt
ol
elku
lo
nu
ljo
n.170 Az teha
t, hogy a zene az enekb
ol sza
rmazik, Herder szemeben nem za
rja ki, hogy telosza, amelyben
lenyege megmutatkozik, az abszolu
t zene legyen.
Azt a kenyszert
o eszko
zt viszont, amelyre szu
kseg volt
ahhoz, hogy az autono
m, a funkcio
kto
l es szo
vegekt
ol ku
lo
nva
lt hangszeres zene egya
ltala
n ertelmesnek es a szo
emfatikus ertelmeben m
uveszetnek t
unjo
n, Herder nem annyira
maga
nak a dolognak a szerkezeteben, mint inka
bb a hallgato
k tudati allapota
ban kereste. Ma
s szavakkal, az abszolu
t
zenenek mint fogalom nelku
li szepnek az igenye, hogy cel
nelku
l celszer
u, o
nmaga
ert letez
o legyen, hogy ne bizonyos,
t megel
o
oz
o esemenyekre ta
maszkodjon es ne szo
vegeket
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

5. Az esztetikai kontemplacio mint ahtat

87

illusztra
ljon, Herder szerint csakis azzal igazolhato
, hogy a
hallgato
egy olyan o
nmaga
ro
l es a vila
gro
l megfeledkez
o
kontempla
cio
ba hu
zo
dik vissza, amelyben a zene o
nmaga
ert valo
elku
lo
nu
lt vila
gkent jelenik meg.171 Az abszolu
t
zenet az esztetikai kontempla
cio
es annak az emberiseg
kim
uveleseben ja
tszott szerepe legitima
lja, es fordtva: az
esztetikai elmelyedes legitima
cio
ja az abszolu
t zenenek a szavak fo
le emelked
o expresszivita
sa
ban rejlik. Mi volt az, ami a
zenet mindenfele t
ole idegen elemt
ol, a la
tva
nyto
l, a ta
ncto
l, a
taglejtest
ol, de meg a kser
o enekhangto
l is elku
lo
ntette? Az
ahtat. Az ahtat az, ami az embert es az emberek gyu
lekezetet
a szavakon es a taglejteseken tu
lemeli, mivel akkor az erzesek
kifejezesere nem marad ma
s, mint a hangok.172
Sulzer, aki maga volt a XVIII. sza
zad vegi common sense
megtestesu
lese, a hangszeres zenet meg kellemes, de u
res
zo
rejeknek erezte. Az a kijelentes, hogy az abszolu
t zene alkota
sait akkor hallgatjuk adekva
t mo
don, ha a
htattal hallgatjuk es nem puszta
n a ta
rsalga
s el
omozdta
sa
ra szolga
lo

eszko
znek tekintju
k, 1800 ta
ja
n inka
bb meglep
o volt, semmint maga
to
l ertet
od
o. Az a
htat atvitele a szent zener
ol az abszolu
t zenere mindazona
ltal nem puszta
n rajonga
s
volt, jo
llehet a XIX. sza
zadi m
uveszetvalla
s megvet
oi erre
gyanakodtak; ez az atvitel azt a XIX. sza
zad zenekultu
ra
ja
ra
nezve alapvet
o felfedezest jelentette, hogy a nagy hangszeres
zene, annak erdekeben, hogy mint zenei logika
t es mint
nyelven tu
li nyelvet megertsek, ra
van utalva egy bizonyos
magatarta
sra, a legbehato
bban Schopenhauer altal lert esztetikai kontempla
cio
ra egy olyan magatarta
sra, amely reven
a hangszeres zene a tudat sza
ma
ra egya
ltala
n konstitua
lo
dik.
Edmund Husserl fenomenolo
giai terminusaival szo
lva a kontempla
cio
: noezis az abszolu
t zene noemajahoz.
Herder felismerese azonban feltetelezte, hogy a meghata
rozatlan, a szavakto
l es taglejtesekt
ol ku
lo
nva
lt zene
nem a voka
lis zene fogyatekos letmo
djakent, hanem a voltakeppeni zenem
uveszetkent jelenik meg. Csak ha a szavak
nelku
li zene felu
lemelkedik a nyelven, ha nem a nyelv
mo
go
tt kullog, csakis akkor mehet at egyma
sba a valla
sos
ahtathoz valo
felemelkedes es az abszolu
t zene igenyelte
kontempla
cio
.
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
14:43:36
88
Az abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

Egya
ltala
n nem kiza
rt, hogy Herder saja
t tapasztalatai
nyoma
n jutott arra a meggy
oz
odesre, hogy az abszolu
t zenehez, aka
r a szent zenem
uveszethez, az a
htat erzesevel kell ko
zelednu
nk (ellentetben Kanttal, aki megvetette a
hangszeres zenet); valo
szn
ubb azonban az, hogy e teren
Wackenroder hatott ra
. (Az Egy m
uveszetkedvelo szerzetesbarat
omlengesei 1797-ben, a Fantaziak a m
uveszetrol 1799-ben jelent
meg.) Azt az ahtatot pedig, amelyre a zene ragadtatja hallgato
it, egy egesz korszak Wackenroder modora
ban fejezte ki.
Ha Joseph koncertre ment, akkor anelku
l, hogy pillanta
st vetett volna a hallgato
k fenyes gyu
lekezetere, elvonult
egy sarokba, es olyasfajta ahtattal hallgatta a zenet, mintha
templomban lenne csendben es mozdulatlan, fo
ldre su
to
tt
tekintettel. A legapro
bb hang sem keru
lte el a figyelmet, s
ez a feszu
lt figyelem a vegen valo
sa
ggal kifa
rasztotta, kimeru
ltte tette. (. . . ) Ku
lo
no
sen kedvelte a vida
m hangulatu
,
ver
ofenyes, a teljes zenekaron felcsendu
l
o szimfo
nia
kat; ezeket hallgatva gyakran olyan erzes fogta el, hogy ifjak es
lea
nyok der
us csapata
t la
tja ta
ncolni egy vira
gos reten. (. . . )
Egyes helyeken olyannyira tiszta
nak, szvhez szo
lo
nak erezte
a zenet, hogy ilyenkor valo
sa
ggal szavaknak hitte a hangokat.
Ma
skor meg u
gy hatottak ra
a hangok, mint csoda
s elegye
vida
msa
gnak es szomoru
sa
gnak; ilyenkor egykent ko
zel allt
hozza
mosoly es sra
s. (. . . ) Ez a sokfele erzes mindig megfelel
o kepeket es u
j gondolatokat fakasztott lelkeben; csoda
s
kepessege ez a zenenek: anna
l hatalmasabban hat ra
nk ez a
m
uveszet, anna
l egyetemesebb ervennyel hozza forronga
sba
lenyu
nk valamennyi er
oit, minel homa
lyosabb, minel titokzatosabb az a nyelv, amelyen hozza
nk szo
l.173
Az a
htat szo
t Wackenroder-Berlingernel (az idezett helyen Wackenroder azonos Berlingerrel, a szerz
o azonosul
novella
ja figura
ja
val) jo
szerivel nem-kepletes ertelemben kell
vennu
nk. Haba
r a Fantaziak a m
uveszetrol meresz hasonlattal
el, amikor a m
uveszetvalla
s hveit, akik igaz szvvel terdre
borulnak a m
uveszet el
ott, akik o
ro
k es hata
rtalan szeretettel
ho
dolnak a m
uveszetnek, olyan papi hivata
sra kiva
lasztotthoz hasonltja, aki az eletben minden szep es jo
alkalmat
megragad arra, hogy istenet tisztelje es neki ha
la
t adjon.174

Am ez a hasonlat egyszer
u, keresetlen valloma
sba forwww.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

5. Az esztetikai kontemplacio mint ahtat

89

dul, amikor Wackenroder azt a melyseges, va

ltoztathatatlan
szentseget reszesti tiszteletben, amely ennek a m
uveszetnek inka
bb saja
tja, mint az o
sszes to
bbinek175 , vagy amikor
Tieck fenntarta
s nelku
l egybekapcsolja a valla
st es a m
uveszetet: Mert a zenem
uveszet minden bizonnyal a hit vegs
o
titka, a misztika, a teljesseggel kinyilatkoztatott valla
s.176
Az a
htat, amelynek magaslata
ra hite szerint Wackenroder-Berlinger felemelkedett, elvi alapokon altala
ban maga
t
a zenet illeti, tekintet nelku
l a zene m
ufaja
ra es stlusa
ra.
Mindig is u
gy ereztem, hogy az a fajta zene, amelyet eppen
hallgatok, a legels
o es a legjobb a maga nemeben, s feledteti
velem az o
sszes to
bbit.177 (A papi hivata
sra kiva
lasztott,
akit Wackenroder meresz hasonlata a m
uveszetvalla
s hvevel hasonlt o
ssze, mindenu
tt olta
rokat emel.) De azert
ku
lo
no
sen a teljes zenekaron felcsendu
l
o szimfo
nia
kat kedvelte. S hogy a zene eszmeje a legvila
gosabban a nagy hangszeres zeneben, Hanslick kifejezesevel: a tiszta, abszolu
t zenem
uveszetben fejez
odik ki, azt Tieck meg Wackenrodernel
is hata
rozottabban deklara
lta.178
A XX. sza
zad esztetikai katego
ria
in nevelkedett olvaso

szu
ksegkeppen felema
snak erzi a Wackenroder altal a Joseph
Berlingerben lert zenehallgata
st. Ebben egyfel
ol maga
ra a
dologra, a zenei jelensegre ira
nyulo
megfesztett koncentra
cio
ro
l van szo
, ma
sfel
ol a zene altal keltett erzeki kepekr
ol
s a Fantaziak a m
es u
j gondolatokro
l. E
uveszetrol fejezeteiben
Wackenroder is,179 Tieck180 is olyan nyelven adja el
o a szimfo
nia
k hallgata
sa sora
n szerzett benyoma
sait, amelyet a me m felreerti ezeket a lera
tafora
k burja
nza
sa jellemez. A
sokat,
ket,
aki egy formalista arnyalatlan gyanakva
sa
val olvassa o
bizalmatlanul a hermeneutika minden fajta
ja
val szemben.
Lenyeges az, hogy e lera
sok az 1800 ko
ru
li evek terminolo
gia
ja
val szo
lva nem historikus, nem is karakterisztikus jelleg
uek, hanem ko
lt
oiek: nem meselnek el to
rtenetet; keru
lik, hogy neven nevezzenek egy bizonyos, szila
rdan
ko
rvonalazott pa
toszt vagy ethoszt, amelyet a zene allto
lag
kifejez. Inka
bb kserletek szeretnenek lenni, kserletek, hogy
a zene ko
lt
oi vagyis nem irodalmi, hanem metafizikai
lenyeger
ol hasonlatokban szo
ljanak, melyek oly tala
nyos
es labirintusszer
u alakzatokka
szo
v
odnek o
ssze, mintha azt
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
14:43:36
90
Az abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

volna
nak hivatva sejtetni, hogy a zene affele nyelven tu
li
nyelv. Ahogy Tieck rja:

A szimfo
nia
k sejtelmes nyelven
a legrejtelmesebbet fedezik fel, nem fu
ggnek a valo
szn
useg
semmilyen to
rvenyet
ol, nem szu
kseges semmilyen to
rtenethez es semmilyen karakterhez kapcsolo
dniuk, megmaradnak
a maguk tiszta
n ko
lt
oi vila
ga
ban.181
gy t
U
unik, hogy a zenehallgata
s ket tpusa 1797-ben a Joseph Berlingerben meg nem egy ertekska
la ket ku
lo
n foka, hanem meg atmennek egyma
sba. Abban a befogada
s-elmeleti
va
zlatban viszont, amelyet Wackenroder 1792-ben egyik Tieckhez intezett levelebe mintegy belesz
o, az igazi zeneelvezet elesen elva
lik a hamisto
l. Ha koncertre megyek, u
gy
velem, ketfele mo
don elvezem a zenet. Csak az egyik zeneelvezet igazi: ennek lenyege a hangoknak es el
orehalada
suknak a legnagyobb mertekben figyelmes nyomon ko
vetese;
ilyenkor a lelek teljesen atadja maga
t az erzesek sodro
aradata
nak. (Az erzesek kifejezesben, u
gy t
unik, mint Kantna
l,
itt is egybeolvadnak az erzeki benyoma
sok es az erzelmek.)
Ez a zeneelvezet ta
vol all, elvonatkoztat minden zavaro
gondolatto
l es idegenszer
u erzeki benyoma
sto
l. A hangoknak
ilyen, valo
sa
ggal irigy szu
rcso
lgetese egyfajta er
ofesztessel
ja
r, amit nem lehet tu
lsa
gosan hosszu
ideig elviselni. (. . . ) A
ma
sik mo
dja annak, ahogyan a zene gyo
nyo
rko
dtet, nem
igazi zeneelvezet, nem a hangok keltette benyoma
s passzv
befogada
sa, hanem a szellem bizonyos tevekenysege, amelyet a zene hv es tart eletben. Ekkor ma
r nem a zenedarabban
uralkodo
erzest eszlelem, ekkor gondolataim es fanta
ziakepeim mintegy tovasza
llnak az enek hulla
main, es gyakran
egeszen ta
voli zugokban ko
tnek ki.182 (A passzv jelz
o
megho
kkent
o lehet; a modern esztetika hajlik arra, hogy a
m
ure valo
koncentra
cio
t, amelyet Wackenroder a hangok
keltette benyoma
s passzv befogada
sa
nak nevez, Hugo Riemann nyoma
n aktv halla
snak, a kompozcio
s folyamat
bels
o ko
vetesenek [Nachvollzug] tekintse, ezzel szemben a
zenet
ol elta
volto
kepekbe es gondolatokba valo
belemeru
lest mint mechanikus kepzetta
rsta
soknak valo
passzv
kiszolga
ltatottsa
got magyara
zza.)
Ha a specifikusan zenei esztetika
ja
nak premissza
ibo
l indulunk ki, a Joseph Berlingerben olvashato
lera
s u
gy jelewww.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

5. Az esztetikai kontemplacio mint ahtat

91

nik meg, mint visszaeses a homa

lyossa
gba es valami felema
s hermeneutika
ba: mint elmosa
sa azoknak a hata
roknak, amelyeket a Tieckhez intezett level kijelo
lt. A Fantaziak a m
uveszetrol ko
lt
oi lera
sait mindamellett nem szabad
o
sszeteveszteni azzal a kepekbe es gondolatokba valo
meneku
lest
ol, amelyet Wackenroder mint hamis zenehallgata
st
jellemzett es o
nmaga
na
l kifoga
solt. Wackenroder a tiszta,
abszolu
t zenem
uveszetet sehol sem traveszta
lja programzeneve vagy karakterisztikus zeneve, mindig csupa
n ko
lt
oileg ertelmezi. A hasonlatok gyakran az irodalmilag
problematikus metaforau
tko
zesek ara
n megmaradnak a
sejtelmekkel teli meghata
rozatlansa
g szfera
ja
ban, amelyben
a romantikus esztetika a hangszeres zene metafizikai ere s a kontempla
detet kereste. E
cio
nak teha
t az abszolu
t
zene eszmejevel korrela
cio
ban lev
o magatarta
snak a lenyegi jegyei a Joseph Berlingerben ugyanazok maradnak,
mint az igazi zenehallgata
sro
l szo
lo
1792-es va
zlatban:
az abszolu
t zene elku
lo
ntese a programzenet
ol es a karakterisztikus zenet
ol; tova
bba
az a vegtelen va
gyakoza
s,
amely mint tu
lemelkedes a szavaknak a vegesben es a
fogalmiban fogva maradt nyelven a zene ko
lt
oi lenyeget adja; vegu
l pedig a m
ure valo
koncentra
cio
, szemben
az el-elkalandozo
gondolatokba es erzesekbe valo
beleveszest
ol.
Hogy az esztetikai kontempla
cio
valla
sos ahtatkent tudott
megjelenni, az a ma
sik oldala volt annak a folyamatnak,
amelyben a valla
sos ahtat olykor az esztetikai kontempla
cio
ba valo
atmenet ku
szo
bere ert el. (A m
uveszetfilozo
fiai
es a valla
sfilozo
fiai va
ltoza
sok ko
lcso
nhata
sa olyan eszmeto
rtenetkent manifeszta
lo
dik, amely nem annyira kezdet,
ahogyan ezt Wilhelm Dilthey hitte, mint inka
bb eredmeny.
A ket va
ltoza
ssor ko
lcso
no
s atmenete egyma
sba azzal a formula
val fejezhet
o ki, hogy a profa
n szakraliza
lo
da
sa
nak
megfelel a valla
si szekulariza
lo
da
sa; ha azonban teolo
giai
dogma nelku
li to
rteneszkent szeretnenk elkeru
lni a jogosulatlan elsaja
tta
snak a szekulariza
lo
da
s szo
ban rejl
o gyanu
ja
t, akkor egy olyan jelenseget, mint amilyen a XIX. sza
zad
m
uveszetvalla
sa, a valla
si tudat to
rtenetileg legitim alakja
nak
kell tekintenu
nk.)
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
14:43:36
92
Az abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

Friedrich Schleiermacher Beszedek a vallasrol cm

u, 1799ben megjelent m
uve, amely ko
zvetlen rokonsa
gban van Wackenroder es Tieck Fantaziak a m
uveszetrol cm
u ko
tetevel es
Herder Kalligoneja
val, s amelyet szerz
oje a valla
st megvet
o
m
uvelt ko
zo
nseghez intezett, a valla
st elesen elva
lasztja
egyfel
ol a metafizika
to
l vagy spekula
cio
to
l, ma
sfel
ol az erko
lcst
ol vagy praxisto
l. A valla
s lenyege nem a gondolkoda
s
es nem is a cselekves, hanem a szemlelet es az erzes.183 A
praxis (. . . ) nem egyeb, mint m
uveszet, a spekula
cio
nem
egyeb, mint tudoma
ny, a valla
s pedig nem ma
s, mint a
vegtelen ira
nti erzek [Gefu
hl] es zle
s.184 Mindamellett a
szemleletet es az erzeket a veges szemleletet, ahogyan
a veges ko
zvetlenu
l el
ottu
nk all, es az erzeket a vegtelen
ira
nt, amellyel a veges o
sszefono
dott Schleiermacher olyan
fordulatokkal rja
le, amelyeknek felre nem erthet
o mo
don az
esztetikai kontempla
cio
modellje szolga
l alapul. A szemlelet
erzes [Gefu
hl] nelku
l semmi, es sem igazi eredettel, sem igazi
er
ovel nem rendelkezik, s hasonlo
keppen semmi az erzes is
szemlelet nelku
l; mindkett
o csak akkor es csak azert valami,
amikor es amennyiben eredetileg egyek es elva
laszthatatlanok. Persze tudom, mennyire lerhatatlan es milyen gyorsan
elmu
lik amaz els
o, titokzatos pillanat, amely minden erzeki
eszlelesnel jelen van, meg miel
ott a szemlelet es az erzes
ku
lo
nva
lna, amikor az erzek es ta
rgya egyma
sba folynak es
egyek, meg miel
ott mindkett
o visszaterne eredeti helyere
de azt akartam, ba
rcsak sikeru
lne megragadnotok ezt a pillanatot, es a lelku
let magasabb, isteni-valla
sos tevekenysegeben
is u
jbo
l felismernetek.185
Egy olyan teolo
gia
ban, amely nem riad vissza a ko
lteszet
ko
zelsegenek kereseset
ol, komolyan kell venni a metafora
kat.
A vallas lenyegerol szo
lo
beszedben, ahol Schleiermacher a
cselekvest elhata
rolja a valla
sto
l, a cselekvest kser
o, de nem
motiva
lo
valla
st a szent zenevel hasonltja o
ssze: Minden
igazi cselekvesnek mora
lis termeszet
unek kell lennie, es lehet
is, am a valla
sos erzeseknek szent muzsika gyana
nt kserniu
k
kell az ember minden cselekedetet; az embernek mindent
valla
sosan kell tennie, de semmit sem szabad valla
sossa
gbo
l
tennie.186 A zene azert lehet szent, mert a szent viszont,
ahogyan azt Schleiermacher erti, a zeneben kepes manifeszwww.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

5. Az esztetikai kontemplacio mint ahtat

93

ta
lo
dni. Az a valla
s, amelyet Schleiermacher a valla
st megvet
o m
uvelt ko
zo
nsegnek predika
lt, erzesvalla
s, vagyis
negatv fordulattal elve: nem szo
valla
s, nem szavakban
kifejez
od
o valla
s. Ez a valla
s a kimondhatatlant ja
rja ko
ru
l, ahelyett hogy a szo
ban elmondotthoz kapcsolo
dna. A
hittetelek csupa
n ma
sodlagos, a beszedben abra
zolt kifejezese, nem szubsztancia
ja a valla
sosan ja
mbor lelkia
llapotoknak.187 A kimondhatatlant viszont a valla
st konstitua
lo

szubjektv bels
o lelkia
llapot objektv korrela
tuma
t a zene
altal lehet rejtjelezni, a zene u
tja
n, amely nyelven tu
li nyelv.
A ha
rom nyelvi teru
let, a ko
lt
oi, a szo
noki es az elbeszelve
tanto
ko
zu
l a ko
lt
oi a legmagasabb rend
u; ezeknel is magasabb rend
u es ku
lo
nb a zene.188
Schleiermacher a XIX. sza
zad protesta
ns teolo
gia
ja
nak a
kepvisel
oje. Ma
rmost tanta
sa
bo
l, amely szerint egy tetel
annyiban teolo
giai tetel, amennyiben a valla
sos erzes szerez
benne o
nmaga
ro
l bizonyossa
got, hiba
s altala
nosta
s nelku
l
arra ko
vetkeztethetu
nk, hogy a XIX. sza
zad m
uveszetvalla
sa
valo
ban valla
s es nem puszta
n a valla
s paro
dia
ja. Merthogy
a zeneben a vegtelen ira
nti erzes fejez
odik ki, amely erzes a
valla
s szubsztancia
ja, az elegend
o volt ahhoz, hogy az esztetikai kontempla
cio
es a valla
sos ahtat egyma
sba olvadjon,
anelku
l hogy Schleiermacher premissza
i mellett melyeket
az egesz evsza
zad premissza
inak tekinthetu
nk babona
ro
l
lett volna szo
. Az erzes teolo
gusa az erzese, amely egyfel
ol
ko
zvetlen o
ntudat, ma
sfel
ol a feltetlen fu
gg
oseg erzese
kimondatlanul egyszersmind a m
uveszetvalla
s teolo
gusa
volt.
Amire Schleiermacher habozva celzott, azt a Martin Leberecht de Witte berlini teolo
gus altal 1815-ben nevtelenu
l
megjelentetett, Az u
j egyhaz cm
u ro
pirat kerteles nelku
l proklama
lta: A m
uveszet es a ko
lteszet korunk m
uvelt emberei sza
ma
ra a leghata
sosabb eszko
zei a valla
sos erzesek felebresztesenek. A hit a legko
zvetlenebbu
l az erzesben adja
tudtul maga
t. A valla
sos erzest legjobban a m
uveszet szolga
lja.189
A katolikus teolo
gusok ko
zu
l Johann Michael Sailer dics
otette

a m
uveszetben azt, hogy a valla
sos ebredes eszko
ze. Haba
r A vallas es a m
uveszet szovetsege cmmel 1808-ban
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
14:43:36
94
Az abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

tartott landshuti egyetemi beszedeben elvetette a puszta

n
esztetikai valla
st, amely csak az isteni ira
nti meghata
rozatlan erzesekben lebeg,190 ma
sfel
ol viszont hangsu
lyozta: A
valla
st olyan ko
telekek f
uzik a m
uveszethez, amelyek nem
esetlegesek, nem megegyezesen alapulo
k, hanem lenyegiek,
szu
ksegszer
uek, amelyek nem ma vagy tegnap jo
ttek letre,
hanem o
ro
kkevalo
ak.191 Az Egy Szent M
uveszet Sailer szerint azoknak az orga
numoknak egyike, amelyek szemmel
la
thato
va
teszik a valla
s eletet, amelyek el
osegtik, hogy a
bels
o, la
thatatlan valla
s ku
ls
o, la
thato
valla
skent lepjen
s megfordtva: Ha pedig a valla
fel.192 E
snak a kifele mutato

elete mellett olyan elete is van, amely visszafele es befele, a

megindult lelek melye fele mutat, akkor az Egy Szent M
uveszet u
j melto
sa
gra tesz szert: a valla
snak nemcsak kifele,
hanem egyben befele is mutato
orga
numa.193

www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

 Typotex Kiad

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

6
Hangszeres zene es
m
uveszetvallas

A XIX. sza
zad m
uveszetvalla
sa, az a hit, hogy emberi alkota
s
volta ellenere a m
uveszet kinyilatkoztata
s, rossz hrbe keveredett: zagyva kevereknek kezdtek tartani. Az ellene megindulo
tiltakoza
s, ahogyan Stravinsky fogalmazott, egyfel
ol
a m
uveszet szakraliza
la
sa
t, ma
sfel
ol a valla
s szekulariza
la
sa
t
kifoga
solta, teha
t ket ira
nybo
l volt motiva
lt: vedeni akarta
a valla
st a m
uveszettel valo
visszaeles elleneben, es vedeni
akarta a m
uveszetet a valla
ssal valo
visszaeles elleneben. Ha
viszont ahelyett, hogy a dialektikus teolo
gia vagy a zeneesztetikai formalizmus neveben a rossz XIX. sza
zad ellen
ha
borogna
nk tudoma
sul vesszu
k, hogy Schleiermacher erzesvalla
sa a fejl
odes o
na
llo
jogu
lepcs
ofoka a valla
sossa
g es a
teolo
gia to
rteneteben, akkor kideru
l, hogy a m
uveszetvalla
sban a m
uveszetnek a valla
s fele to
rekv
o eszmeje a valla
snak
a m
uveszet fele to
rekv
o eszmejevel tala
lkozott, s nincs szo

hiba
s atvitelr
ol. A to
rteneszt semmi sem jogostja arra, hogy
illegitim jellegr
ol beszeljen. Ugyanakkor a m
uveszetvalla
s
eszmejet mindaddig, amg nem su
llyedt az epu
letesseg
formula
ja
va
, problemakent, nem pedig ketsegbe nem vont,
szimpla dogmakent fogta
k fel; s az a bonyolult dialektika,
amelybe egy valla
sfilozo
fiailag ihletett esztetika keveredik,
sehol nem nyilva
nul meg vila
gosabban, mint az elmeletben,
a hangszeres zene metafizika
ja
ban.
www.interkonyv.hu

95

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
14:43:36
96
Az abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

Schleiermacher szerint u
gy t
unik, t
ole sza
rmazik a m
uveszetvalla
s kifejezes 1799-ben, A vallasrol tartott beszedeiben ha
rom u
ton juthatunk el a vegest
ol a vegtelenhez:
a magunkba melyedes, a vila
g valamely darabja
nak o
nfeledt
szemlelete es a m
uveszet m
uveinek ahtatos kontempla
cio
ja u
tja
n. Schleiermacher elismeri, hogy a vegtelennek az
esztetikai kontempla
cio
reven megvalo
sulo
szemleletet t
ole
megtagadta a termeszet: Ha nem volna b
un a hatalmunkon kvu
l allo
dolgokat kva
nni, akkor azt kva
nna
m, ba
rcsak ugyanilyen vila
gosan la
thatna
m, ahogyan a m
uveszi
erzek, puszta
n o
nmaga kedveert, atmegy a valla
sba, ahogy
a lelku
let, nyugalma daca
ra, melybe minden egyes elvezet
uta
n elmeru
l, megis o
szto
no
zve erzi maga
t a tova
bblepesre,
t az univerzumhoz vezetheti. Miert olyan hallgatag
amely o
n nem istermeszet
uek azok, akik megja
rta
k ezt az utat? E
merem ezt az utat, ez a legnagyobb korla
tom, amit a lenyem
melyen erzek, de tekintettel is vagyok ra
. Beerem azzal, hogy
nem la
tom, de hiszem; a lehet
oseg vila
gosan a szemem
el
ott all, de a megvalo
sula
s mikentjenek titoknak kell maradnia el
ottem.194 Ma
sfel
ol Schleiermacher u
gy veli, hogy
a to
rteneti valla
sok egyike sem m
uveszetszemlelet alapja
n
jo
tt letre: Olyan m
uveszetvalla
sro
l, mely nepeket es korokat
uralt volna, sohasem hallottam.195 De meg van gy
oz
odve
egyfajta m
uveszetvalla
s lehet
oseger
ol; a terminust egy olyan
maga csak absztrakt
dolog jelo
lesere alkotta meg, amelynek o
ko
rvonalait eszlelte, amely azonban egyidej
uleg 1799-ben
Wackenroder es Tieck Fantaziaiban az eleven tapasztalat
konkret alakja
t o
lto
tte, olyan tapasztalatet, amelyet Schleiermacher megsejtett, de amelynek szemely szerint hja
val
volt.
A m
uveszetvalla
s dogma
ja
t a legnagyobb nyomatekkal
Tieck fogalmazta meg: Mert a zenem
uveszet minden bizonnyal a hit legvegs
o titka, misztika, a teljesseggel kinyilatkoztatott valla
s. Gyakran az az erzesem, hogy meg csak
alakulo
ban van; mesterei meg nem merhet
ok o
ssze ma
s mesterekkel.196 Ez az idezet a Szimfoniak cm
u tanulma
nybo
l
sza
rmazik, amelynek f
o tetele az a mega
llapta
s, hogy a hangszeres zenet olyannyira els
obbseg illeti meg a voka
lis zenevel
szemben, hogy a zenem
uveszet, amely valla
ssa
emelkedik,
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

6. Hangszeres zene es m
uveszetvallas

97

els
odlegesen szimfo
nia
t kellene hogy jelentsen. Az a fordulat pedig, hogy a zenem
uveszet meg csak alakulo
ban van,
u
gy foghato
fel, mint megsejtese annak a tenynek, miszerint
a hangszeres zene tiecki metafizika
ja, amelyet eredetileg Johann Friedrich Reichardt m
uvei femjeleztek, adekva
t ta
rgya
t
csak E. T. A. Hoffmann-na
l tala
lta meg anna
l a Hoffmannna
l, aki viszont a beethoveni teljestmeny helyes megtelesere
kepes nyelvet Tieckt
ol ko
lcso
no
zte.
Tieck m
uveszetvalla
sa annak a va
gynak a kifejez
odese,
amely szeretne elza
rko
zni a vila
gto
l, s egy olyan kontempla
cio
ba meru
lni, amelynek esztetikai jellege o
nkentelenu
l atmegy valla
sos jellegbe: Mindig ez uta
n a megva
lta
s uta
n
va
gyakoztam, es ezert ko
lto
zo
m szvesen a hit csendes videkere, a m
uveszet voltakeppeni teru
letere.197 Ez a mon,
dat szinte szo
szerint azonos egy Wackenroder-idezettel: O
gy
lehunyom szemem a vila
g megannyi ha
boru
ja el
ott, es
csendben visszahu
zo
dom a zene, a hit vila
ga
ba.198 Nevet
a m
uveszetvalla
s Schleiermachert
ol, alapdogma
ja
t Tieckt
ol
kapta; Wackenroder sza
ma
ra a m
uveszetvalla
s eredeti ta eleget tett annak a ko
pasztalat volt. O
vetelesnek, amelyet
a m
uveszet papi hivata
sra kiva
lasztottjai lelkere ko
to
tt:
legyenek olyanok, akik igaz szvvel terdre borulnak a m
uveszet el
ott, akik o
ro
k es hata
rtalan szeretettel ho
dolnak
neki.199 Wackenroder m
uveszetvalla
sa azonban, u
gy t
unik,
jo
reszt a pietizmus es a szentimentalizmus retegeb
ol sza
rmazik, amely a romantika el
oto
rtenete szempontja
bo
l egeszeben veve meghata
rozo
jelent
oseg
u mozgalom volt. Himnusza ma
sodik versszaka
ban, amellyel Wackenroder Joseph
Berlingere Szent Cecilia, a zene ved
oszentje el
ott tiszteleg,
nem nehez felismerni a Jezus ira
nti rajongo
szeretet, a pietista Jesusminne nyelvet;200 Mg csoda
s zened hallgatom,/
ho
dolattal terdre borulok,/ megigez a hang hatalma./ Oldd
le ro
lam az erzekek bilincset,/ hadd olvadjak fel az enek m a valla
ben,/ mely revu
letbe ejtett. A
sos o
ro
ksegb
ol a
hv
o bizakoda
s es a hv
o ketsegbeeses ko
zo
tti, a pietizmusra
jellemz
o, valo
sa
ggal megsza
llott ingadoza
sokbo
l magyara
zhato
a lelkesu
ltseg es a depresszio
va
ltakoza
sa is, amely
Wackenroder es Tieck m
uveszetvalla
sa
t la
thato
an veszelyezteti. A Fantaziak a m
uveszetrol VI. reszeben, Joseph Berlinwww.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
14:43:36
98
Az abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

ger filolo
giailag vitatott Leveleben az esztetikai-valla
sos ahtathoz valo
felemelkedes hirtelen atcsap szoronga
sba, hogy
a m
uveszetvalla
s nem ma
s, mint egyfajta babona: Lelkem
legmelyer
ol szakadt fel a kia
lta
s: micsoda isteni to
rekves
az emberben, hogy olyasmit alkot, amit alantas cel es haszon nem sz
o at meg at, ami fu
ggetlen leven a vila
gto
l,
saja
t ragyoga
sa
val bu
szkelkedhet, amit nem a nagy gepezet
egyik fogaskereke hajt, s maga sem hajt egy ma
sikat. Nincs
egyetlen la
ngja sem az emberszvnek, amely oly magasra
csapna fel, egeszen az egig, mint a m
uveszet.201 A m
uveszet csa
bos-csalfa babona; azt hisszu
k, benne maga a vegs
o,
legbens
obb emberseg all el
ottu
nk, holott a m
uveszet csak
egy szep emberi m
uvet tol elenk, amelyben ervenytelenne
va
ltak az o
sszes o
no
s es o
nelegu
lt gondolatok es erzesek,
amelyek a tevekeny eletben termeketlenek es hata
stalanok
maradnak.202 (Tieck megjegyzeset, hogy Berlinger cikkei
ko
zu
l a negy utolso
nak en [Tieck] vagyok a szerz
oje203 , kora
bban u
gy ertelmeztek, hogy Joseph Berlinger levele, ha
tulro
l
a negyedik darab, Tieck m
uve; Richard Alewyn azonban
kimutatta, hogy a Fantaziak a m
uveszetrol za
ro
darabja
t, Az
alom cm
u allegorikus ko
ltemenyt is a szo
ban forgo
negy
cikk ko
ze kell sza
mtani, s gy

a Level szerz
oje Wackenroder.204 )
Mg a Fantaziakban a zene, ku
lo
no
sen pedig a szimfo
nia
az, ami Wackenroderben es Tieckben valla
sos ahtatot ebreszt, addig E. T. A. Hoffmann lelkesedese nem egyira
nyu
:
Palestrina voka
lpolifo
nia
ja eppu
gy a modern, kereszteny,
romantikus korszakot fejezi ki zeneileg, mint Beethoven
szimfo
nia
ja. Valla
sos m
uveszet es m
uveszetvalla
s mintegy
to
rtenetfilozo
fiai konkurencia
ban all egyma
ssal.
A Regi es u
j egyhazi zene cm
u tanulma
nya
ban, amelyet
todik szimfoHoffmann 1814-ben, negy evvel a beethoveni O
niat bemutato
recenzio
ja uta
n, a lipcsei Allgemeine Musikalische Zeitungban adott ko
zre, a szent zenem
uveszet, amelynek to
rteneti o
ra
ja a Palestrina es Ha
ndel ko
zo
tti id
oszak,
u
gy jelenik meg, mint ami visszahozhatatlanul elmu
lt. Ba
rmennyire is so
va
rga
ssal teli a Palestrina ira
nti tisztelet, nem
foglalja maga
ban a stlus uta
nza
sa
ra valo
felszo
lta
st, ahogyan erre a XIX. sza
zadban Eduard Grell es Michael Haller
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

6. Hangszeres zene es m
uveszetvallas

99

kserletet tett, hanem azzal a bela

ta
ssal ja
r egyu
tt, hogy a belu
lr
ol valo
restaura
cio
lehetetlen. A szent zenem
uveszet az
emlekezes monumentuma, s a jelenkorban, amely ma
r nem
szubsztancia
lisan kereszteny, a restitu
cio
hia
bavalo
va
llalkoza
s lenne. Egyszer
uen lehetetlen, hogy egy zeneszerz
o mostana
ban u
gy rjon,

mint Palestrina, Leo vagy kes

obb Ha
ndel
gy t
es ma
sok rtak.

U
unik, az a kor, amikor a keresztenyseg
meg teljes dics
osegeben ragyogott, mindo
ro
kre elt
unt a fo
ld
szner
ol; vele egyu
tt elt
unt a m
uveszek ama szent elhivatottsa
ga is. A zeneszerz
ok manapsa
g ma
r nem kompona
lnak
olyan Misereret, mint amilyet Allegri vagy Leo kompona
lt,
ahogyan a mai fest
ok sem festenek olyan Madonna
t, mint
amilyet Raffaello, Du
rer vagy Holbein festett. Mindamellett
Hoffmann felismeri, hogy festeszet es zene ko
zo
tt melyrehato
a ku
lo
nbseg, amennyiben a festeszetben, sarktottan
szo
lva, technikai hanyatla
ssal ja
r egyu
tt a szellemi hanyatla
s,
mg a zeneben a kereszteny szubsztancia o
sszezsugoroda
sa
nem volt akada
lya annak, hogy technikai u
gyesseg tekinteteben az u
jabb zeneszerz
ok jo
cska
n tu
lsza
rnyalja
k a regi m az id
eket. A
oben valo
tova
bbhalada
sunk szempontja
bo
l
a ket m
uveszet, a festeszet es a zene ku
lo
nbo
z
o kepet nyu
jt.
Ki vonna
ketsegbe, hogy ama regi kor nagy ita
liai fest
oi a
m
uveszet to
kelyere jutottak? M
uveik a legmagasabb rend
u
er
ovel es ba
jjal telik, s meg technikai u
gyessegben is tu
ltettek
az u
jabb mestereken, akik minden tekintetben hia
ba to
rekedket. (. . . ) A zeneben viszont ma
tek arra, hogy utolerjek o
s a
helyzet.
Az a dialektika azonban, hogy a zene mint m
uveszet
vagy technika megnyeri azt, amit szellemben es szubsztancia
lis erdekben elveszt ez a dialektika Hegel Esztetikaja
ban visszater , nem vegszava Hoffmann-nak a modern
kor zenejer
ol. A kompozcio
s technika differencia
lo
da
sa
ban
Hoffmann inka
bb olyan nyomokat ismer fel, amelyeket a m
uko
desben lev
o szellem tova
bbhalada
sa hagy ha
tra. (Ama
bela
ta
snak ko
szo
nhet
oen, hogy a m
uveszetben a szellem a
technikai reszletekhez tapad, Hoffmann fo
lenyben volt Hegellel szemben, akinek e teren nem voltak ko
zvetlen tapasztalatai; Hoffmann a szellem fejl
odese nelku
l nem tudott elkepzelni technikai el
orehalada
st.) Az a m
uveszet pedig, amely
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
100
Az14:43:36
abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

1800 ta
ja
n o
nmaga tudata
ra ebred, a hangszeres zene volt,
a szimfo
nia. Ma
r nem a voka
lis, hanem a hangszeres zene
az a nyelv, amelyen az ember meg ko
zvetlenu
l so
va
rgo

visszapillanta
s nelku
l a ta
voli birodalom csoda
iro
l beszelni kepes. A zeneben viszont ma
s a helyzet. Itt az emberek ko
nnyelm
usege nem tudta feltarto
ztatni a m
uko
desben
s csakis az
lev
o szellemet; az tova
bblepett a felhoma
lyban. E
vette eszre a szellem letezeset hirdet
o, a homa
lybo
l el
oto
rt
fenysugarakat, aki melyebbre hatolt, aki tekintetet elfordtotta atto
l a lelket zavarba ejt
o kept
ol, amelyen a minden
szentt
ol es igazto
l elszaktott emberek ja
rtak-keltek csakis
az vette eszre a fenysugarakat, aki hitt a szellemben. Megismerni a csoda
s nagyrato
rest, az eletado
termeszeti szellem
m
uko
deset, benne letu
nket, fo
ldo
ntu
li otthonunkat, azt, ami
a tudoma
nyban ta
rul fel: ez az, amit a zene rejtelmes hangjai
erzekeltetnek a zenee, amely egyre sokret
ubben, egyre
to
keletesebben szo
l ama ta
voli birodalom csoda
iro
l. Ugyanis
a hangszeres zene u
jabban olyan magassa
gokba emelkedett,
amilyet a regi mesterek meg csak nem is sejtettek; ahogy technikai tekintetben is az u
jabb zeneszek jo
cska
n tu
lsza
rnyalja
k
a regieket.205
Azt gondolhatna
nk, hogy a szimfo
nia
ban megnyilva
nulo

termeszeti szellemnek elesen el kell va

lnia a keresztenym a
seg szellemet
ol, amelyet a voka
lpolifo
nia fejez ki. A
termeszeti szellem is valla
sos fogalom, nem puszta mese s ba
katego
ria. E
rmilyen csekely a teolo
giai su
lya a vegtelenseg sejtesenek, amelyet Hoffmann a hangszeres zeneb
ol kihallott, intucio
ja
nak eszmeto
rteneti jelent
osege melyrehato

volt. Hoffmann azt tana

csolja a zeneszerz
oknek, hogy az
egyha
zi zeneben ne vessek el a hangszeres elem modern
gazdagsa
ga
t; ez a tana
cs azon az elkepzelesen alapult, hogy a
tovahalado
vila
gszellem az, ami a legu
jabb, bels
o atszellemu
lesre to
rekv
o korszak hangszeres zenejeben megnyilva
nul. Bizonyos, hogy a mai zeneszerz
o bensejeben egy zene
aligha fog ma
skent felragyogni, mint dszek alakja
ban, amelyet a mostani gazdagsa
g teljessege ad a zenenek. Mindenu
tt
fel-felvillan a ku
lo
nfele hangszerek ragyoga
sa, s nemelyiku
k
egeszen pompa
zatosan szo
lal meg a magas boltvek alatt;
miert kellene ez el
ott a ragyoga
s el
ott lehunyni szemu
nket,
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

6. Hangszeres zene es m
uveszetvallas

101

amikor a tovahalado
vila
gszellem pla
nta
lta bele a legu
jabb,
bels
o atszellemu
lesre to
rekv
o korszak titokzatos m
uveszetebe ezt a ragyoga
st?206 Palestrina szent zenem
uveszete a
valla
sos tudatnak nem az egyetlen kifejezesi forma
ja. Inka
bb
arro
l van szo
, hogy a voka
lpolifo
nia
ban kereszteny szellemkent es a szimfo
nia
ban romantikus szellemkent egyara
nt a
modern korszak szelleme nyilva
nul meg. A modern, kereszteny, romantikus korszak fogalma
ban, leven a vila
gszellem
tovahalado
szellem, a kereszteny m
uveszetr
ol a romantikus
m
uveszetre tolo
dik at a hangsu
ly. Ha a keresztenyseg dics
osege es vele a m
uveszek ama szent elhivatottsa
ga mindo
ro
kre elt
unt a fo
ld szner
ol, akkor ma
sfel
ol Beethoven
valo
ban az els
o tiszta
n romantikus es eppen ezert valo
ban
zenei komponista.207
Ennelfogva a kereszteny szubsztancia
t ert veszteseg Hoffmann szemeben, u
gy t
unik, nem volt azonos altala
ban a valla
sos tudat felbomla
sa
val. Inka
bb arro
l van szo
, hogy Palestrina szent zenem
uveszete es Beethoven hangszeres zeneje
amely a ta
voli birodalom csoda
iro
l beszel mint egy
olyan modern szellem ket ku
lo
nbo
z
o fejl
odesi foka
nak zenei
kifejezesforma
ja jelenik meg, amelyet Hoffmann Hegelhez hasonlo
an els
odlegesen valla
sfilozo
fiai katego
ria
kban
fogott fel. A keresztenyseg dics
oseget felva
ltotta a vegte m felreertenenk Hoffmannt, ha a
len homa
lyos sejtese. A
valla
sossa
g romantikus kifejezesi forma
ja
t a kereszteny szellem fogyatekos letmo
dja
va
fokozna
nk le, vagy ha nem tartana
nk a valla
si tudat alakzata
nak. Kielezett megfogalmaza
sban: Beethoven szimfo
nia
i is beletartoznak a valla
sos zene
fogalmi ko
rebe, mivel a fejl
odesnek azt a foka
t kepviselik,
amelyen a tovahalado
vila
gszellemnek ko
szo
nhet
oen a szila
rd ko
rvonalakat mutato
keresztenyseg a ta
voli birodalom
csoda
inak puszta megsejteseive transzforma
lo
dott olyan
sejtesekke, amelyek mindazona
ltal nem a valla
s szegenyes
maradva
nya
t ta
rja
k szemu
nk ele, hanem egy bels
o atszelle j egyha
mu
lesre to
rekv
o kor valla
sa
t. (U
zi zene Hoffmann
meggy
oz
odese szerint akkor jo
het letre, ha a zeneszerz
ok
azert teszik magukeva
a modern hangszeres zene szellemet,
ezt a valla
sos szellemet, hogy valamely egyha
z sza
ma
ra kompona
ljanak m
uveket, amelyben a kereszteny forma egy olyan
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
102
Az14:43:36
abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

valla
s jelkepeve va
lt, amelynek szubsztancia
ja tu
l a forma
n,
z
a megnevezhetetlenben rejlik.) Mind tova
bb es tova
bb u
a m
uko
desben lev
o vila
gszellem; u
gy, ahogy hu
s-ver valo
sa
gukban ja
rtak-keltek, soha nem ternek vissza a tovat
unt
alakok; am o
ro
kkevalo
, el nem evu
l
o mindaz, ami igazi, s
csoda
latos szellemi ko
zo
ssegu
k titokzatos ko
teleket fon mu
lt,
jelen s jo
v
o ko
re.208
Az a hermeneutikai modell, amelyet Hoffmann zeneesztetakent ko
vetett, az olyan dichoto
mia
k la
ncolata, mint antik
modern, poga
nykereszteny, klasszikusromantikus es
plasztikuszenei, mint ezt kimutattuk, zeneto
rtenetileg a
prima es a seconda prattica
-ro
l folytatott vita
ban, eszmeto
rtenetileg a Querelle des anciens et des modernesben gyo
kerezett. A XIX. sza
zad elejen e katego
riarendszert
Hoffmann, csaku
gy mint Hegel els
odlegesen valla
sto
rtenetileg vagy valla
sfilozo
fiailag interpreta
lta. A m
uveszet egyma
sto
l gyo
keresen ku
lo
nbo
z
o m
ufajai, az antik szobra
szat
mint a plasztikussa
g eszmenye es a modern szimfo
nia mint
a zeneiseg eszmenye u
gy jelentek meg, mint a valla
si tudat egyma
ssal ellentetes forma
inak kifejez
odesei. A go
ro
g
istenszobor nem puszta jelkepe az istennek, hanem az isten ko
zvetlen jelenletenek a biztosteka; a valla
s m
uveszetkent, a m
uveszet pedig valla
skent nyilva
nul meg. (Hegel
1805-ben megjelent m
uveben, A szellem fenomenologiajaban a
m
uveszetvalla
s terminus esztetikai alak es valla
si jelentes
klasszikus-antik o
sszeolvada
sa
ra, az egyiknek a ma
sikban
valo
jelenletere celoz; olyan terminus ez, amely Hegelnel elter
oen Schleiermachert
ol szigoru
an veve nem engedi meg,
hogy kereszteny vagy a szekulariza
cio
s folyamatban meg a
keresztenyseg altal befolya
solt korszakra alkalmazza
k.)
A keresztenysegben a m
uveszeti fejl
odes menetet meghata
rozo
eszme, amelynek szubsztancia
ja egy-egy korszak istenkepzete, a terbeli-plasztikus megjelenes ku
ls
odlegessegeb
ol az id
oben kitarto
o
ntudat bens
osegebe vonul vissza. A
bens
oseg m
uveszete teha
t a modern, kereszteny, romantikus korszak m
uveszete ma
rmost Hegel rendszereben es
to
rtenetfilozo
fia
ja
ban a zene.
Kezenfekv
onek t
unik az a velekedes, hogy a bens
obe
valo
visszavonula
s valla
si folyamata a szo
vegekt
ol es szila
rd
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

6. Hangszeres zene es m
uveszetvallas

103

ko
rvonalu
affektusokto
l valo
ku
lo
nva
la
s zenei fejl
odeseben
reflekta
lo
dik, kezenfekv
o teha
t, hogy az abszolu
t hangszeres zenet E. T. A. Hoffmann nyoma
n mint a legu
jabb,
bels
o atszellemu
lesre to
rekv
o korszak titokzatos m
uveszetet
aposztrofa
lja
k.209 A hangzo
bens
oseg dialektika
ja, amelynek kontextusa
ban Hegel a modern hangszeres zenet interpreta
lta, mindazona
ltal ennel bonyolultabb. Az az egyszer
u
formula, hogy az abszolu
t zene eppen a szo
to
l valo
ku
lo
nva
la
sa es megszabadula
sa reven emelkedik a vegtelen,
az abszolu
t sejteseve, hogy az abszolu
t zene egyfajta
nyelven tu
li nyelv, Hegel sza
ma
ra melysegesen idegen es
ahhoz a tradmint rajonga
s gyanu
s kellett hogy legyen: o
cio
hoz kapcsolo
dott, amely szerint a szellem szo
, s ezert
szerinte a m
uveszet filozo
fiai to
rtenetenek a ko
lteszetben,
a vila
gszellem odisszeia
ja
nak pedig a filozo
fia
ban kell veget ernie. Ma
sfel
ol azonban a hangszeres zene romantikus
metafizika
ja
ban egy olyan tendencia fejl
odo
tt ki, amelyet
Hegel esztetikai rendszereben es gondolatmeneteben sem
lehetett elfojtani es amely benne reszmozzanatkent meg is
maradt.
5 A szellem ugyanis az eszme olyan vegtelen szubjektivita
sa, amely abszolu
t bens
osegkent nem alakthatja ki maga
t
szabadon a maga sza
ma
ra, ha mint neki megfelel
o letezesbe,
a testibe o
ntve kell maradnia. Ebb
ol az elvb
ol kiindulva
a romantikus m
uveszeti forma azert szu
nteti meg u
jbo
l a
klasszikus forma megbontatlan egyseget, mert olyan tartalomhoz jutott el, amely tu
llep a klasszikus m
uveszeti forma
n
es annak kifejezesmo
dja
n. Ez a tartalom hogy ismert elkepzelesekre emlekeztessek egybeesik azzal, amit Istenr
ol mint
szellemr
ol hirdet a keresztenyseg, ellentetben a go
ro
g istenhittel, amely a klasszikus m
uveszet lenyegi es legmegfelel
obb
tartalma.210 Mint vegtelen szubjektivita
s, mint abszolu
t
bens
oseg a szellem igyekszik kito
rni az antik istenszobor, a plasztikus korszak m
uveszete korla
toltsa
gnak erzett
objektivita
sa
bo
l es vegessegeb
ol. A ku
lo
nva
la
s mozga
sa
viszont, amelynek sora
n a bens
oseg visszatala
l o
nmaga
hoz,
Hegel zenefilozo
fia
ja
ban kenyes, ellentmonda
sos helyzetbe
keru
l ama tartalom szila
rdsa
ga
hoz es szubsztancialita
sa
hoz
kepest, amelyre a m
uveszet a keresztenyseg reven szert tett.
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
104
Az14:43:36
abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

Hegel elismeri, hogy a zene el

ott tu
l azon, hogy mint voka
lis
zene a tartalmat egy bizonyos jelentesben ragadja meg
nyitva all az a lehet
oseg is, hogy hangszeres zenekent csupa
n egy meghata
rozatlan hangulatot fejezzen ki, amelyet
a tartalom kiva
lt vagy letrehoz. A bens
oseg azonban ketfele
lehet. Egy ta
rgyat a maga bens
osegeben felfogni ugyanis egyfel
ol azt jelentheti, hogy a ta
rgyat nem megjelenesenek ku
ls
o
realita
sa
ban, hanem eszmei jelentese szerint ragadjuk meg,
ma
sfel
ol azonban jelentheti azt is, hogy valamely tartalmat
u
gy fejezu
nk ki, ahogyan az az erzelem szubjektivita
sa
ban
eleven.211 De ha a zene egy tartalom abra
zola
sa
bo
l vegu
l
teljesen o
nmaga
ba hu
zo
dik vissza es az erre valo
hajlam
mondhatni veleszu
letett , akkor u
res es absztrakt lesz. Kiva
ltkepp u
jabban a zene gy,

elszakadva
n a ma
r maga
ban
vila
gos tartalomto
l, visszatert saja
t elemebe; de ezzel egyben
anna
l to
bbet vesztett hatalomban az egesz bens
o felett, mivel
az az elvezet, amelyet nyu
jthat, a m
uveszetnek csak egyik
oldala fele fordul, nevezetesen puszta
n a kompozcio
nak es
u
gyessegenek tiszta zeneisege ira
nt kelt erdekl
odest; csakhogy az az oldal csupa
n a m
uert
o dolga, s az altala
nos emberi
m
uveszeti erdekl
odest kevesbe erinti.212 Ekkor azonban a
zene u
res, jelentes nelku
li marad, s mivel hia
nyzik bel
ole
minden m
uveszet egyik f
o oldala, a szellemi tartalom es
kifejezes, azert tulajdonkeppen meg nem is sorolhato
a m
uveszethez.213
m eppenseggel az olyan zene, amely az absztraktsa
A
g
fele tenda
l, teha
t az abszolu
t, tiszta zenem
uveszet Hegel
sza
ma
ra (alig ma
skent, mint Hoffmann es kes
obb Hanslick
sza
ma
ra) ez a voltakeppeni zene. Ezert is a zenei kifejezesre csak az egeszen objektum nelku
li bens
o alkalmas, az
elvont szubjektivita
s mint olyan. Ez a szubjektivita
s: teljesen
u
res enu
nk, tova
bbi tartalom nelku
li valo
nk.214 Amit a zene
m
uveszetkent az a
ltala
nos emberi m
uveszeti erdekl
odes
tekinteteben veszt, azt megnyeri zenekent, tova
bbi tartalom
nelku
li valo
nk kifejezesekent. Amilyen mertekben a zene
maga
ra tala
l, abban a mertekben elta
volodik a tartalomto
l,
amelyben Hegel a zene kultura
lis funkcio
ja
nak alapja
t la
tja.
A muzsikus (. . . ) szinten nem vonatkoztat ugyan el mindenfele tartalomto
l, hanem megtala
lja ezt egy szo
vegben, amewww.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

6. Hangszeres zene es m
uveszetvallas

105

lyet megzenest, vagy ma

r fu
ggetlenu
l zenei tema forma
ja
ba
o
lto
zteti valamely hangulata
t, s ezt a tema
t azuta
n tova
bb
alaktja ki; kompozcio
inak tulajdonkeppeni regio
ja azonban
a forma
lisabb bens
oseg marad, a tiszta zenges; a tartalomban
valo
elmelyu
lese pedig kifele ira
nyulo
alakta
s helyett inka
bb
visszalepes lesz a bens
onek saja
t szabadsa
ga
ba, o
nmaga
nak
o
nmaga
ban valo
elmeru
lese, s
ot, a zene nemely teru
leten az a
mint m
bizonyossa
g, hogy o
uvesz fu
ggetlen a tartalomto
l.215
A zene mozga
sto
rvenye, amely ebben a mondatban kirajzolo
dik, u
gy t
unik, feltarto
ztathatatlanul az absztraktta
va
la
s
fele mutat, az pedig az abszolu
t, tiszta zenem
uveszetben
teljesedik be.
A zene visszafordula
sa a bens
osegbe teha
t egyfel
ol olyan
elva
la
s es felszabadula
s, amelyben a zene o
nmaga
ra tala
l,
ma
sfel
ol kiu
resedes es forma
lissa
va
la
s, egyfajta szubsztanciavesztes. Hogy a ma
r maga
ban is vila
gos tartalomto
l valo

fokozo
do
elvonatkoztata
st ezt az abszolu
t zene sza
ma
ra
u
gyszo
lva
n el
ort
to
rtenelmi u
tvonalat u
gy ertsu
k, mint egy
lenyegeben valla
sos tapasztalat hangzo
kifejezesforma
ja
t, az
a misztika o
ro
ksegeb
ol ta
pla
lkozo
interpreta
cio
lenne, amely
Hegelt
ol, a konkret filozo
fusa
to
l melysegesen idegen volt.
Ma
sfel
ol viszont tagadhatatlan, hogy a visszalepes a bens
oseg saja
t szabadsa
ga
ba, akkor is, ha vegu
l az u
ressegbe vezethet, olyan tendencia, amelyben az abszolu
t zene eszmeje
konverga
l a keresztenyseg szellemevel, ahogyan azt Hegel
felfogta. Hogy a szimfo
nia a kereszteny korszak m
uveszetvalla
sa
nak emblema
ja, az olyan gondolat volt, amely annak
ellenere, hogy Hegel a m
uveszetvalla
s fogalma
t a klasszikusantik szobra
szatra korla
tozta es protesta
ns bizalmatlansa
ggal
viseltetett a nyelven tu
li nyelv ira
nt a hegeli esztetika belsejeben rejlett, ba
r nem to
rt a felsznre.
Hegel esztetika
ja
ban, amely lenyeget tekintve to
rtenetfilozo
fia, a m
uveszeti forma
k, az epteszett
ol a zeneig es a
ko
lteszetig, egy kiemelked
o ko
zep, egy point de la perfection
ko
ru
l rendez
odnek el. A klasszikus m
uveszet, amelynek
paradigma
ja
t az antik istenszobor adja, ku
lo
nbo
zik egyfel
ol a
szimbolikus m
uveszett
ol, amely meg nem erte el az eszme
es jelentes egyseget, ma
sfel
ol a romantikus m
uveszett
ol,
amelyben ez az egyseg u
jbo
l felbomlik, mivel a szellem
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
106
Az14:43:36
abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

igyekszik tu
ljutni az esztetikai jelensegen, ahelyett hogy feloldo
dna benne.
Ellentetben Hegellel, de fu
ggve is t
ole, Christian Hermann
Weisse akinek Az esztetika rendszere cm
u munka
ja 1830-ban,
teha
t a hegeli esztetika szo
ban ko
zzetett es nyomtata
sban
megjelent va
ltozata ko
zo
tti id
oben jelent meg egy olyan
triadikus sema
t konstrua
lt, amelynek nem egy, a mu
lthoz
tartozo
kiemelked
o ko
zep, hanem a jelenhez vezet
o halada
s eszmeje szolga
lt alapul. Mg Hegelnel a romantikus
m
uveszet mint a szellem fejl
odesenek egy bizonyos foka a
klasszikus m
uveszet folott, de mint esztetikai jelenseg az
alatt allt, addig Weisse sza
ma
ra a szellemileg el
orehaladottabb egyszersmind az esztetikailag to
keletesebb m
uveszet. Ez
azonban nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy a vila
gszellem
odisszeia
ja a m
uveszettel er veget (nem pedig, mint Hegelnel,
a valla
ssal es a filozo
fia
val: miuta
n maga mo
go
tt hagyta a
m
uveszetet, a szellem ezek eleresere to
rekszik).
Weisse a modern, kereszteny, romantikus korszak August Wilhelm Schlegel, E. T. A. Hoffmann es Hegel altal
kidolgozott fogalma
t reszmozzanataira bontotta szet, es a
klasszikus eszmenyt
ol mint els
o fokozatto
l es a romantikus eszmenyt
ol mint ma
sodik fokozatto
l elku
lo
ntve harmadik fokozatkent felva
zolt egy modern eszmenyt. A m
uveszeti forma
k to
rtenetfilozo
fia
ja mindamellett, mint E. T.
A. Hoffmann-na
l es Hegelnel is, valla
sfilozo
fiailag megalapozott: a klasszikus m
uveszetre Weisse szerint a mtosz, a
romantikusra a keresztenyseg, a modernre a tiszta szepseg istentiszteletere a valla
si tudat nyomja ra
a belyeget,
amely valla
si tudat sza
ma
ra a valla
s: m
uveszet es a m
uveszet: valla
s. Az a m
uveszeti forma pedig, amelyben a legtiszta
bban nyilva
nul meg a modern eszmeny: az abszolu
t
hangszeres zene. A hangszeres zene eszerint a mindenfele
ku
lo
no
s alakzatto
l szabad, abszolu
t vagy modern eszmeny
tiszta es ko
zvetlen letezese ahogyan to
rtenetileg teljesen
ehhez a modern eszmenyhez tartozik, es ba
r fogalmilag az
els
o, mert a legabsztraktabb, to
rtenetileg megis a legfiatalabb
valamennyi m
uveszet ko
zo
tt.216 A hangszeres zene szabad
es abszolu
t, mivel eloldo
dott, megszabadult azokto
l a jelentesekt
ol, amelyek a termeszeti hangbo
l vagy a nyelvb
ol
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

6. Hangszeres zene es m
uveszetvallas

107

valo
sza
rmaza
sa oka
n a zenehez tapadnak. Az a jelentes,
amellyel a hang a zenen kvu
l is, a termeszetben vagy az
emberi szellem vila
ga
ban rendelkezik az uto
bbi esetben
mint emberi hang es mint nyelv , ebb
ol a m
uveszetb
ol
kiza
rt marad, vagy ha ilyen jelentest vonnak be a zenebe,
akkor ez csak amaz eszme ko
zvettesevel to
rtenhet, amely
mint tiszta es mindenfele veges alakto
l ta
vol es
o lenyegiseg a hangokban megnyilva
nul, felteve, hogy azok hangok
[To
ne] es nem puszta hangza
sok [Kla
nge].217 Weisse filozo
fiailag fogalmazza meg, amit E. T. A. Hoffmann ko
lt
oien
fejezett ki: az affektusok magukban veve idegenek ugyan
a tiszta zenet
ol, am ha az enek reven megis bekeru
lnek
a zenebe, az a romantika bborszn csilloga
sa
ba o
lto
zteti
ket.218
o
A hang, amelyben Weisse szerint az eszme manifeszta
lo
dik, hangszer altal letrehozott mesterseges hang, amely
ku
lo
nbo
zik a beszedhang termeszetes csengeset
ol; es a
mestersegesseg az, ami a zenei anyagot Hanslick-kal
szo
lva a szellem befogada
sa
ra kepesse [geistfa
hig] teszi.
A hangok, amelyek a ritmus es a harmo
nia segtsegevel
dallamma
es zenei m
ualkota
ssa
kapcsolo
dnak, nem ko
zvetlenu
l termeszeti hangza
sok, hanem mechanikus m
uveszet altal
letrehozott hangok; ilyenne nem puszta
n azert lesznek, hogy
ket a felettu
ku
ls
oleg teljesen maga ala
rendelje o
k uralkodni
va
gyo
szellem o
nkenye, hanem azert is, hogy megtiszttsa
ket minden ku
o
lo
no
s, veges jelentest
ol, amely mint idegenszer
u tartalom zavarna
es homa
lyossa
tenne azt az abszolu
t
szellemi jelentest, amelynek ezekbe a hangokba bele kell kepz
odnie.219 A m
uveszet tiszta fogalma220 azonban, amelyet
a hangszeres zene realiza
l, Weisse szerint a valla
si tudat egyik
alakja; amennyiben a hangszeres zene Weisse-fele elmelete a
hanslicki formalizmust anticipa
lja, ez az abszolu
tum hegeli
filozo
fia
ja
nak szellemeben to
rtenik. A szellem elevensege
a hangszeres zeneben a maga saja
tos alakja
ban mutatkozik
meg, abban az alakban, amely ku
lo
nbo
zik a szepseg vila
ga
hoz kepest ha
tra
nyban lev
o ku
lo
no
ssegt
ol. A szellem elevensege ma
rmost ebben a m
uveszetben u
gy nyilva
nul meg, mint
szakadatlan ide-odaringa
s vagy hulla
mza
s a ket ellentetes
po
lus, a szomoru
sa
g es az o
ro
m, vagy a panaszkoda
s es
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
108
Az14:43:36
abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

az ujjonga
s ko
zo
tt. Ezek a ketarcu
erzesek vagy lelkia
llapotok itt a maguk tisztasa
ga
ban jelennek meg az abszolu
t,
(vagy ha ma
r itt haszna
lni akarjuk ezt a kifejezest:) az isteni szellem attribu
tumakent, anelku
l hogy ko
zvetlenu
l arra
vonatkozna
nak, ami az ember veges szellemeben ezeket az
erzeseket vagy lelkia
llapotokat felkelti, va
ltozatossa
teszi es
kseri. Ba
rhogyan is kepzelju
k el ezeknek a lelkia
llapotoknak
a va
ltakoza
sa
t egy to
keletes es az o
ro
kkevalo
sa
got jelenben
birtoklo
lenyben (ami persze mindig megu
tko
zest kelt egy
olyan filozo
fia sza
ma
ra, amely az absztrakcio
inak legu
res tereb
ol sohasem jut el egy eleven istenseg fogalma
hoz): err
ol a
zenem
uveszet ko
zvetlenebb es vila
gosabb felvila
gosta
st ad,
mint ba
rmely ma
s m
uveszet vagy tudoma
ny.221 Schopenhauer 1819-ben olyan in abstracto-erzesekr
ol beszelt, amelyeket a zene fejezne ki; Weisse a ta
rgy nelku
li, az evila
gi feltetelhez ko
to
ttsegekt
ol megszabadult erzelmeket egyenesen
az abszolu
t, isteni szellem attribu
tumaiva
emeli: a hangszeres zene metafizika
ja na
la is, mint Wackenrodernel, egyfajta
szakraliza
lt erzesesztetika
ban gyo
kerezik. (Wackenroderre
emlekeztet Weisse csoda
lkoza
sa afelett, hogy mesterseges
hangszerek mechanika
ja elegseges a zenem
uveszet cso m az abszolu
da
inak letrehoza
sa
hoz.) A
t zeneben kifejez
od
o
erzesek es lelkia
llapotok az evila
gi affektusokhoz kepest
ta
voliak. Mindazok a szoka
sos, a tiszta
n eszmenyi fogalma
t
megerteni keptelen nezetek, hogy a zene mindenekel
ott a
szubjektv erzelem, szenvedely stb. kifejezese, nyilva
n csak
kenytelen-kelletlen alkalmazhato
k erre a zenere; hiszen itt a
szubjektv elem ko
zvetlen kauzalita
sa
nak meg az a la
tszata
is elesik, amely az enek eseteben e velemeny kialakula
sa
hoz vezetett.222 Az abszolu
t zene, amelyben az abszolu
tum manifeszta
lo
dik, nemcsak a szo
vegekt
ol es a funkcio
kto
l va
lt ku
lo
n, hanem az affektusokto
l is, amelyeknek
nyelvekent egy regebbi esztetika azt igazolni igyekezett.
m az az abszolu
A
tum, amelyet a zene kifejez, a modern
korban egyfajta valla
si eszme, amely m
uveszetkent nyilva
nul meg. Amit Hegel az antik istenszobrokro
l mondott hogy
esztetikai alakjukban a valla
si eszme nemcsak szimbolikusan, hanem ko
zvetlenu
l is jelen van , azt Weisse atvitte
a modern hangszeres zenere. Benne beteljesu
l a m
uveszet
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

6. Hangszeres zene es m
uveszetvallas

109

vila
gto
rtenelme; a to
rtenelmi vegben el
ot
unik az ontolo
giai
kezdet. Mg Hegel a zene kiu
resedesenek erezte a tartalomto
l valo
elvonatkoztata
st, addig Weisse sza
ma
ra ebben az
absztrakcio
ban a m
uveszet igazsa
ga mutatkozik meg. Weisse,
a filozo
fiato
rtenet margina
lis alakja, egy olyan m
uveszetvalla
s igazi apostola, amely egyfajta tiszta m
uveszet eszmeje
ko
ru
l forgott.

www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

www.interkonyv.hu

Typotex Kiad

Carl Dahlhaus

 Typotex Kiad

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

7
Zenei logika es nyelvszer
useg

Az a kserlet, hogy az esztetikai autono

mia eszmejet kiza
ro
lag
ta
rsadalomto
rtenetileg magyara
zza
k, mint a bontakozo
ban
lev
o ipari vila
g ru
tsa
ga
bo
l es ridegsegeb
ol valo
kivonula
s jelet, zeneto
rteneti hipotezisnek tu
lsa
gosan ro
vidre za
rt elkepzeles, mivel az effele autono
miagondolat, ba
rmilyen kezenfekv
oek is szocia
lpszicholo
giai motvumai, adekva
t objektum
nelku
l vagyis a ko
ztudatban rangosnak tartott hangszeres
zene nelku
l, leven a voka
lis zene eleve nem autono
m,
hanem ko
to
tt zene u
res fantazmago
ria maradt volna.
Az o
szto
nzesnek ta
rgyra volt szu
ksege, amelyhez ko
t
odni
tudott.
Ezzel kora
ntsem akarjuk azt mondani, hogy a XVIII. sza
zad vegenek hangszeres zeneje eleve mint a romantikus
metafizika ertelmezeseben vett abszolu
t zene fogant meg.
Carl Stamitz es Haydn szimfo
nia
i sokkal inka
bb egy olyan
hangversenyelet keretei ko
zo
tt jo
ttek letre, amely eleinte nem
esztetikai autono
mia es metafizikai emelkedettseg megteremtesere, hanem egyfajta ta
rsasa
gi erzeskultu
ra kialakta
sa
ra to
rekedett, s ez az erzeskultu
ra szorosan o
sszefu
ggo
tt a polga
rsa
g azon irodalmi es pedago
giai igyekezetevel, hogy o
nmaga
ro
l es humanita
rius-mora
lis er
oforra
sairo
l kepet alkosson.
www.interkonyv.hu

111

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
112
Az14:43:36
abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

Szimfo
nia
iban Haydn, ahogyan ezt Georg August Griesinger
ko
zli, mora
lis jellemeket akart abra
zolni, s az abra
zola
sesztetika itt egyszersmind hata
sesztetika volt: a zene, a hangszeres zene is, nemi tu
lza
ssal szo
lva arra szolga
l, hogy a m
uvel
odes hasznos eszko
ze legyen. (Meg Hermann Kretzschmar
is a korai polga
ri m
uveltsegeszmeb
ol indult ki, amikor 1900
ta
ja
n kserletet tett arra, hogy zenei hermeneutika neven
restitua
lja a XVIII. sza
zad affektus- es karakteresztetika
ja
t; az
abszolu
t zene eszmejevel folytatott vita
ja
t pedago
giai szempontok motiva
lta
k.)
A hangszeres zenenek az esztetikai autono
miagondolat jegyeben to
rten
o ertelmezese teha
t atertelmezes. A romantikus zeneesztetika
ban vegbement interpreta
cio
va
lta
snak mindamellett, hogy ne maradjon alaptalan es ezert to
rtenetileg hata
stalan, a dolognak maga
nak rea
lis es lenyegi
ismertet
ojegyeihez kellett kapcsolo
dnia. A hangszeres zene
autono
mma
va
la
sa
t lehet
ove tev
o kompona
la
stechnikaiesztetikai mozzanatokat pedig a zenei logika fogalma
val
foglalhatjuk o
ssze, s ez a fogalom szoros kapcsolatban van
a zene nyelvjellegenek az elkepzelesevel. Hogy a zene
hangzo
diskurzuskent, zenei gondolatok kifejtesekent mutatkozik meg, az kompozito
rikus igazolo
da
sa a zene esztetikai
igenyenek: azert letezik, hogy o
nmaga
ert hallgassa
k. Ez az
igeny viszont a XVIII. sza
zad vegen meg a legkevesbe sem
volt maga
to
l ertet
od
o.
A zeneben ervenyre juto
logika
ro
l Johann Gottfried Herder meg 1769-ben is, a negyedik Kritisches Waldchenben, alig
titkolt megvetessel szo
lt. A zene filozo
fus ertelmez
oje, ahogyan az Herder szeme el
ott lebegett, el
oszo
r egyu
tterz
o mo
don egyedu
la
llo
hangokba meru
l bele, azokat mint egyetlen
hangbo
l allo
indulatszo
kat eszleli es fogja fel. Megannyi egyszer
u, hata
sos mozzanat a szenvedely egyedi hangsu
lyai
, ez az els
o, amit erez es amire figyelmet o
sszpontostja.
szleleseinek f
E
o teru
lete ezuta
n a dallam; a zenemagyara
zo

egyma
suta
nisa
guk ko
telekevel ko
ti o
ssze a hangokat a fu
l
sza
ma
ra kellemes mo
don, a lelek sza
ma
ra hata
sosan: ebb
ol
lesz a dallam. Az akkordok o
sszefu
ggeseben rejl
o logika
t
viszont Herder, aki a dallam vagy az o
sszhang els
obbseger
ol
folytatott zeneesztetikai vita
ban Rousseau mellett es Rameau
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

7. Zenei logika es nyelvszer

useg

113

elleneben foglalt alla

st, azzal intezte el, hogy puszta
n ma
sodlagos mozzanat (annak ellenere, hogy o
sszhang nelku
l
aligha erthet
o az egyma
suta
nisa
g ko
teleke a dallamban).
Az o
sszhangzattan mint olyan, ahogyan ezt a szo
t u
jab esztetika
ban haszna
lja
k, az o
ja sza
ma
ra a filozo
fus zenemagyara
zo
, a zeneeszteta esztetika
ja sza
ma
ra mindo
ssze
annyit jelent, mint a ko
lt
oben a logika; ki lenne olyan balga,
hogy a logika
ban keresse a ko
lt
o f
o celja
t?223
gy la
U
tszik, Herder haszna
lta els
okent a zenei logika
, hanem ket evtizeddel kes
terminust; am igaza
ban nem o
obb
Johann Nikolaus Forkel volt az els
o, aki a zeneesztetika
ban
melto
helyre alltotta ezt a fogalmat. A nyelv a gondolat
o
lto
zeke, ahogyan a dallam az o
sszhang o
lto
zeke. Ebben a
tekintetben az o
sszhangot a zene egyfajta logika
ja
nak nevezhetju
k, mivel a zeneben az o
sszhang olyasfele viszonyban
van a dallammal, mint a nyelvben a logika a kifejezessel:
rendbe rakja, meghata
rozza a dallamszerkezetet, s eza
ltal
a dallam mintha valo
sa
gos igazsa
gga
va
lna. (. . . ) Ahogyan
azonban az ember ma
r igen kora
n ki tudta fejezni gondolatait, meg miel
ott a helyes gondolkoda
s logika
ja vagy m
uveszete ezen a neven kialakult volna, u
gy az ember kepes volt
dallamok alkota
sa
ra is, meg miel
ott ezen a neven ismert lett
volna az, amit kes
obb o
sszhangzatnak neveztek.224 A Forkel
erveleset ala
ta
maszto
jelenseg egy egyszer
u teny: egy dallam
bizonyos hangko
zenek mondjuk a d b kisszextnek a
kifejezeskaraktere a harmonikus-tona
lis kontextusto
l fu
gg,
atto
l teha
t, hogy a g-moll kvintjer
ol es tercer
ol vagy pedig
a B-du
r tercer
ol es alaphangja
ro
l van-e szo
. Ma
sfel
ol Forkel ervelese el
ofeltetelezte a regebbi nyelvelmeletet, amely
a nyelvben puszta eszko
zt la
t a ma
r meglev
o gondolati es
erzelmi tartalmak megfogalmaza
sa
hoz, beo
lto
ztetesehez,
bebugyola
la
sa
hoz. A dallamok Forkel szemeben olyan erzesek hangzo
megjelenesi forma
i zenei megfogalmaza
sai
, amelyek a zene tartalma
t es ertelmet alkotja
k. Forkel
ugyanu
gy, mint Herder az egyedi hangnak mint interjekcio
nak az esztetikai min
osegeb
ol indult ki; ma
sfel
ol viszont
Herderrel ellentetben felismerte, hogy az o
sszhangzatilag szaba
lyozott hangrendszer meghata
rozottabb, gazdagabb, differencia
ltabb erzeskifejezes feltetelet teremti meg.
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
114
Az14:43:36
abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

Ahol Herder kontrasztot la

tott, ott Forkel ko
zvetteni akart.
A hangviszonyok harmonikus szaba
lyoza
sa
t azert nevezte
zenei logika
nak, mert e szaba
lyoza
s jo
volta
bo
l a zeneben az
erzelmek jelo
lesere szolga
lo
jelek ugyanu
gy igazi a dolog
termeszetenek megfelel
o viszonyba keru
lnek egyma
ssal,
mint a beszednyelvben a dolgok es kepzetek jelo
lesere szolga
lo
jelek. Az o
sszhang elengedhetetlen el
ofeltetele a zenei
kifejezes igazsa
ga
nak es meghata
rozottsa
ga
nak.225
Miuta
n Ludwig Tieck Go
ttingenben Forkel el
oada
sainak
hallgato
ja volt, mindaz, amit a Fantaziak a m
uveszetrol lapjain
1799-ben a modern hangszeres zene hata
sa
ro
l mond, ama
forkeli tetel visszhangja
nak t
unik, amely szerint a zeneben
saja
tos, az erzes hangzo
kifejezeset athato
es szaba
lyozo
logika rejlik. Az to
rtenik itt, hogy a szavak fa
radsa
gos keru
l
ou
tja nelku
l gondolunk el gondolatokat; itt erzes, fanta
zia
es gondolati er
o egy es ugyanaz.226 Tieck A hangok cm
u
rapszo
dia
ja
ban viszont ma
s megvila
gta
sban jelenik meg a
gondolatokat kifejez
o nyelv es a hangnyelv ko
zo
tti viszony:
mindkett
oben az elmondhatatlan, a sem szavakkal, sem hangokkal ko
zvetlenu
l meg nem ragadhato
kepezi azt, amire
az ember voltakeppen es vegs
o soron gondol; mi to
bb, a
felfoghatatlanhoz tala
n a hangok jutnak ko
zelebb annak
ellenere, hogy bennu
k is marad valami inadekva
t. Az ember
rendszerint bu
szke arra, hogy neki megadatott egy egesz
kepes arra,
rendszer szavakba foglala
sa, kieszelese, hogy o
hogy a ko
znapi nyelven ro
gztse a sza
ma
ra legfinomabbaknak es legmereszebbnek t
un
o gondolatokat. Csakhogy (. . . )
a komolyabb ember nagyon is jo
l erzi, hogy legbens
obb
gondolatai is csak egyfajta ko
zl
o ko
zeg megnyilva
nula
sai,
hogy esze es annak ko
vetkeztetesei fu
ggetlenek atto
l a lenyt
ol, o
nmaga
to
l, akihez itteni eleteben soha nem fog egeszen
ko
zel ferk
ozni. De nem mindegy az, hogy hangszerhangokban vagy gondolatokban gondolkodunk? Mindkett
oben
csak tenni-venni, ja
tszani tudunk, s a zene mint homa
lyosabb
es finomabb nyelv minden bizonnyal inka
bb kielegt, mint a
ma
sik nyelv.227 A kimondhatatlan, amir
ol itt Tieck medita
l,
nem erzes es nem gondolat, hanem valami szubsztancia
lis
tu
l ama megku
lo
nbo
zteteseken, amelyeket katego
riarendszeru
nk ra
nk er
oszakol. Forkel a gondolat es az erzes viszowww.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

7. Zenei logika es nyelvszer

useg

115

nya
nak ko
rebe helyezi a zenei logika a zenei erzeskifejezes
igazsa
ga es meghata
rozottsa
ga fogalma
t; Tiecknel viszont
metafizika
va
oldo
dik fel ez a viszony.
Noha a romantikus esztetika, amely a hangszeres zeneben
a tiszta, abszolu
t zenem
uveszetet ismerte fel, ezek szerint
bomlaszto
hata
su
volt, ma
sfel
ol eptett is: a zenei logika
u
j tpusa
t teremtette meg. Minden tiszta zene, hangzik
Friedrich Schlegel egyik jegyzete az 1797 es 1801 ko
zo
tti
evekb
ol, filozofikus es hangszeres zene kell hogy legyen
s a schlegeli Athena
(zene a gondolkoda
s sza
ma
ra).228 E
umto
redekek egyikeben a ko
vetkez
o passzus mintegy a lakonikus jegyzethez f
uzo
tt kommenta
r olvashato
: Egyesek
furcsa
nak es nevetsegesnek tala
lja
k, ha a zeneszerz
ok a kompozcio
kban tala
lhato
gondolatokro
l beszelnek (. . . ) Akinek
azonban erzeke van az o
sszes m
uveszet es tudoma
ny csoda
s
affinita
sa ira
nt, az ezt a dolgot nem az u
gynevezett termeszetesseg lapos nez
opontja szerint fogja megtelni, amely
szerint a zene mindo
ssze az erzesek nyelve, hanem elismeri,
hogy minden tiszta
n hangszeres zene bizonyos ertelemben
a filozo
fia fele hajlik. Vajon nem kell-e a tiszta
n hangszeres
s benne
zenenek is szo
veget letrehoznia o
nmaga sza
ma
ra? E
a tema fejlesztese, megismetlese, varia
la
sa es kontraszta
la
sa
nem ugyanu
gy alakul-e, mint valamely filozo
fiai eszmesor
medita
cio
ja
nak ta
rgya?229 Ha Schlegel a hangszeres zenet a
ta
rsas erzes kultu
ra
ja
nak szfera
ja
bo
l egy olyan absztrakt fensegbe helyezte at, amelynek ertelme a maga
nyos esztetikai
kontempla
cio
sza
ma
ra ta
rul fel, akkor azt a zenei logika
t,
amelyre esztetikai letjoga igazola
sa
hoz az autono
m zenenek
szu
ksege van, ma
r nem kereshette a Forkel-fele o
sszhangban mint a zenei erzeskifejezes konstitutv mozzanata
ban: a
hangszeres zene elmeleteben a hangszeres zenet legitima
lo

esztetika
ban most nem annyira a harmonikai, mint inka
bb
a tematikai logika
ra esik a hangsu
ly.
A zenei realita
sban a harmoniai struktu
ra elva
laszthatatlan
volt a tematikai struktu
ra
to
l: az emancipa
lo
dott hangszeres zenet mint hangzo
diskurzust olyan logika konstitua
lta,
amely egyszerre volt tematikusan es harmonikusan meghata
rozott. Az opera- es a kanta
taa
ria
ban, mindenekel
ott pedig
a hangszeres koncertzeneben 1700 ta
ja
n kialakult modern
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
116
Az14:43:36
abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

formafogalom egyfel
ol a harmo
niai tonalita
s elven alapul,
amely mint zenei altala
nos egyfajta alapzatot rajzol fel,
ma
sfel
ol azon tema elven, amelyb
ol mint zenei ku
lo
no
sb
ol
a fejlesztes kiindul. Tona
lis diszpozcio
es tematikus folyamat:
ezek a konstitutv mozzanatai annak a zenei forma
nak, amely
mint nagy v
u, feszu
ltseggel teli, differencia
lt es bels
oleg
megis hia
nytalanul o
sszefu
gg
o folyamat esztetikailag o
nmaga
ban kepes letezni szo
veg vagy funkcio
ku
ls
o ta
maszteka
nelku
l. A forma za
rtsa
ga korrela
cio
ban van a m
u autono
mia
ja
val.
Igy mondjuk egy Vivaldi-concertotetel alapja egy imma
r
nem keretu
l, hanem tema
ul szolga
lo
ritornell (amelyet Johann Mattheson egy to
rvenyszeki beszed propozcio
ja
hoz
hasonltott.) Egyfel
ol a ritornell ku
lo
nbo
z
o hangnemekbe
to
rten
o transzpona
la
sa reven es modula
cio
s fejlesztesek
reven a ritornell hangnema
lloma
sai ko
zo
tti epizo
dokban
o
sszhangzatilag megalapozott formava
z jo
n letre: olyan formava
z, amely attekinthet
osege ko
vetkezteben plauzibilisse
teszi a ko
zhellye va
lt o
sszehasonlta
st zene es epteszet ko
zo
tt. Ma
sfel
ol egyes reszek leszakadhatnak a tema
ro
l, alakot va
lthatnak vagy ma
s csoportokba rendez
odhetnek, u
gyhogy kirajzolo
dik az az elja
ra
s, amely kes
obb Haydnna
l es
Beethovennel mint tematikus-motivikus munka a diszkurzv
s egyfel
zenei logika megtestesu
leseve va
lt. E
ol a tematikus
expozcio
vagy rekapitula
cio
, ma
sfel
ol a motivikus munka
ko
zo
tti ku
lo
nbseg szorosan o
sszefu
gg a forma tona
lis megalapoza
sa
val, mivel a tematikus es a tona
lis za
rtsa
g eppu
gy
egyma
s korrela
tumakent jelenik meg, mint a motivikus es
a modula
cio
s fejlesztes. (Mindenesetre nem feledkezhetu
nk
meg arro
l, hogy Vivaldina
l a logika mellett a hangszeres
zene igazola
sa
ra szolga
lo
ma
sfele, regebbi okok sem kisebb
jelent
oseg
uek, pelda
ul a virtuozita
s bemutata
sa es programszer
u ta
rgyak hangfest
o abra
zola
sa.)
Schlegel aforizma
ja egy pillanatra felvillano
anticipa
cio

volt. A forma es a tema fogalma csak egy felsza

zaddal kes
obb,
Eduard Hanslick A zenei szeprol cm
u ertekezeseben keru
lt
kifejezetten a zeneesztetika es nem puszta
n a formatan
ko
zeppontja
ba: egy olyan esztetika ko
zeppontja
ba, amely
nem volt egyeb, mint az abszolu
t zene elmelete. (A szo
vegek
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

7. Zenei logika es nyelvszer

useg

117

Hanslick szerint kicserelhet

ok, a programok irreleva
nsak.)
Amennyiben Hanslick a hangszeres zenet a voltakeppeni
zeneve nyilva
ntja es a hangszeres zenenek a voka
lis zene affektuskifejezeset
ol valo
Tieck-fele elhata
rola
sa
t az idejetmu
lt
erzesesztetika elleni polemia
va
elezi, annyiban a hangszeres
is; ma
zene romantikus metafizika
ja
to
l fu
gg o
sfel
ol viszont
u
gy t
unik, hogy 1854-ben, a hegelianizmus buka
sa uta
ni
filozo
fiai kijo
zanoda
s kora
ban ma
r felemeszt
odo
tt a sza
zad
elejei esztetika metafizikai szubsztancia
ja. A zenem
uveszet
csoda
i ira
nt erzett a
htatot [Wackenroder] felva
ltotta a jo
szerivel sza
raz empirizmus, amely tudoma
nyossa
ga
val bu
szkelkedhetett. A zene lenyeget Hanslick szerint a saja
tosan
zenei-ben kell keresni: nem valamilyen ko
lt
oi jellegben,
amelyben a zene a to
bbi m
uveszetre hasonlt, hanem a hangzo

forma
ban, amely reven t
olu
k ku
lonbozik.
m o
A
vakodnunk kell atto
l, hogy tu
l gyorsan akarjuk Hans s ami keru
lickot megerteni. E
l
ou
tnak t
unhet, az a legko
zvetlenebb beja
rat. Hanslickot, a ko
nnyen erthet
o ro
t Hegelre, a
nehezen erthet
o filozo
fusra kell vonatkoztatnunk, ha valo
ban
meg akarjuk erteni, hogy Hanslick egya
ltala
n mire gondolt,
hogy mi is az a problema, amelyet meg akart oldani. Ha
feltesszu
k a kerdest, hogy mit is fejez ki ez a hanganyag,
akkor a felelet ez: zenei gondolatokat, zenei eszmeket. Egy
to
keletesen megjelentett zenei eszme azonban ma
r o
na
llo

szepseg, o
ncel es semmikeppen nem eszko
z vagy anyag erzesek es gondolatok abra
zola
sa
hoz. (. . . ) Hangozva mozgo

forma
k: egyedu
l es kiza
ro
lag ez a zene tartalma es ta
rgya.230
Hanslick hres, unos-untalan idezett tetele, miszerint a zene
tartalma nem egyeb, mint a zene forma
ja, nem o
nmaga
ban maradektalanul erthet
o tetel, hanem paradoxon, amelyet
csak akkor tehetu
nk felfoghato
va
, ha rekonstrua
ljuk azt a
polemikus szitua
cio
t, amelyben megfogalmazo
dott. Durva
leegyszer
ustes lenne, ha itt a dialektikus poent abban a
trivia
lis tetelben oldana
nk fel, hogy a zene puszta forma
es semmi to
bb. (A tezis sikere, amely az idezes gyakorisa
ga
n jo
l merhet
o, mindenesetre la
thato
an azon alapul, hogy
bana
lis ertelemben fogja
k fel, miko
zben a megfogalmaza
s
paradox volta
val hivalkodnak.) Az 1850 ko
ru
li evek to
rteneti
kontextusa
ban Hanslick doktrna
ja vita
t implika
l a hegeliwww.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
118
Az14:43:36
abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

anizmussal, az 1830-as es 1840-es evek uralkodo

filozo
fia
ja
val (megpedig inka
bb az ertelmisegi ko
znyelvbe behatolt
hegelianizmussal, semmint autentikus Hegel-szo
vegekkel).
A szepet Hegel u
gy hata
rozza meg, mint az eszme erzeki
la
tsza
sa
t. (A la
tsza
s [Scheinen] megjelenest [Erscheinen]
jelent, s ugyanakkor a neoplatonikus hagyoma
nyban
s Hanslick maga
felragyoga
st [Hervorleuchten].) E
eva
tette
eszme es megjelenes hegeli megku
lo
nbo
zteteset, hogy definia
lni tudja a zenei szepet, ertelmezese ta
rgya
t; de a megjelenest es az eszmet Hegelt
ol elter
oen hata
rozta meg: nem
a hangzo
anyag kepezi a megjelenest es nem gondolatok
es erzesek kepezik az eszmet vagy (Hegel altal is haszna
lt
szo
val) a tartalmat Hanslick arra to
rekedett, hogy az
eszmet vagy tartalmat a saja
tosan zeneiben keresse. Azt az
eszmet pedig, amely a hanganyagban zenei eszmekent
jelenik meg, Hanslick forma
nak nevezte. Esztetika
ja
ban
gy
a forma nem jelensegforma, hanem lenyegforma: bels
o
forma (a Shaftesbury altal az u
jkori esztetika
ban megho s az a tetel, amely szenostott antik terminussal szo
lva). E
rint a tartalom nem ma
s, mint hangozva mozgo
forma
k, ennek alapja
n azt mondja, hogy a hangzo
mozga
s
az akusztikus szubsztra
tum fenomena
lis, jelensegszint
u
mozzanat, a forma viszont eszmei, tartalmi jelleg
u mozzanat.
Hanslick ertelmezeseben a forma nem ku
ls
o, hanem bels
o
oldal es ennyiben tartalom (a szo
hegeli ertelmeben, amely
azonban itt csak a polemikus szembea
llta
st szolga
lja). A
hangokbo
l kepz
odo
tt forma
k nem ma
st jelentenek, mint (. . . )
belu
lr
ol kifele alakot o
lt
o szellemet.231 A kompona
la
s: a
szellem munka
lkoda
sa valamilyen, a szellem befogada
sa
ra
kepes anyagban.232 Ez nem jelenti azt, hogy Hanslick a zenei
formatan hagyoma
nyos formafogalma
t mint szellemet hata
a zeneben megjelen
rozza meg; a dolog fordtva all: o
o szellemet mint forma
t definia
lja. A hanslicki formafogalom do
nt
o
el
ofeltetele nem a zeneelmeleti hagyoma
ny, hanem a tartalom hegeli fogalma, amely most a maga ellentetebe fordul
at. Ma
sfel
ol a zenei forma hanslicki fogalma implicit mo
don
maga
ban foglalja az abszolu
t zene romantikus eszmejeben
o
sszekapcsolo
dott ket mozzanatot: a forma saja
tosan zenei,
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

7. Zenei logika es nyelvszer

useg

119

a zenen kvu
li meghata
rozottsa
gokto
l ku
lo
nva
lt es ennyiben
abszolu
t; am eppen ezert a forma to
bb is mint puszta jelensegforma a forma tudniillik szellem, lenyegforma, belu
lr
ol
kifele ira
nyulo
alakot o
ltes.
Hanslick a tema pelda
ja
n akarja megvila
gtani ezt az
o
sszefu
ggest. A tema minden kompozcio
ban o
na
llo
, esztetikailag tova
bb nem oszthato
, zenei gondolategyseg. A
tema
ban, ebben a zenei mikrokozmoszban bizonythato
an
mindig megtala
lhato
k a zenenek mint olyannak tulajdontott
legegyszer
ubb meghata
roza
sok. (. . . ) Mit nevezzu
nk teha
t a
tema tartalma
nak? Magukat a hangokat? Minden bizonnyal;
csakhogy ezek a hangok ma
r megforma
ltak. Mi a tema forma
ja? Ismet csak maguk a hangok am ezek ma
r teltett
forma
t alkotnak.233 A tema paradigmatikus arra nezve, amit
Hanslickna
l a forma jelent, mivel egy reszekb
ol allo
egesz
es maga is resze egy egesznek, vagyis erzekelteti, hogy a
forma
t u
gy kell meghata
rozni, mint energia
t, mint belu
lr
ol
kifele hato
szellemet: mint olyan folyamatot, amelyben az
anyag egyfajta ertelmi o
sszefu
ggesbe epu
l be, s ez az ertelmi
o
sszefu
gges azuta
n ismet anyag egy meg atfogo
bb ertelmi
o
sszefu
gges sza
ma
ra. A temafogalombo
l n
o ki a tematikus
folyamat eszmeje, Friedrich Schlegel szava
val egyfajta medita
cio
vagy eszmesor eszmeje: az az eszme, amely a
XIX. sza
zadban a zenei forma to
keletes pelda
ja
nak sza
mtott.
A zenei forma
nak ezzel a hanslicki fogalma
val, a zenei
forma
nak lenyegformakent es nem jelensegformakent valo

ertelmezesevel szorosan o
sszefu
gg a zene nyelvjellegenek
saja
tos a hangnyelv Forkel-fele fogalma
to
l alapvet
oen elter
o felfoga
sa. A zeneben van ertelem es ko
vetkezetesseg,
de ez zenei jelleg
u; a zene olyan nyelv, amelyen beszelu
nk
es amelyet megertu
nk, amelyet azonban lefordtani nem vagyunk kepesek. Mely ertelm
u felismeres rejlik abban, hogy
zenem
uvekben is beszelhetu
nk gondolatokro
l, s mikent a
beszedben, a gyakorlott te
l
oer
o itt is ko
nnyen tud ku
lo
nbseget tenni valo
di gondolatok es u
res szo
lamok ko
zo
tt.234
A zenei logika
t a zeneben ervenyre juto
ertelmet es ko
vetkezetesseget Hanslick is a nyelvhez hasonlo
nak tekinti, ahogyan tette Forkel is. Mindazona
ltal Hanslick ezen a
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
120
Az14:43:36
abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

ponton nem a zenei interjekcio

k harmonikus szaba
lyoza
sa
ra
es differencia
la
sa
ra gondol az idejetmu
lt erzesesztetika
t
mindvegig melyseges megvetessel emlegeti , hanem zenen
belu
li logika
ra.
A nyelv szellemenek eszmejet azonban, amely szellem
a nyelv forma
ja
ban nyilva
nul meg, Hanslick u
gy t
unik
Wilhelm von Humboldtto
l vette at. (Jo
llehet nem Humboldtot idezi,235 hanem Jacob Grimmet; Grimm viszont a
nyelvelmelet lenyegi alapteteleit illet
oen osztotta Humboldt
nezeteit.) Humboldt szerint a nyelv hogy most Hanslick
szavaival elju
nk, amelyek jo
szerivel megegyeznek Humboldt
szavaival a szellem munka
lkoda
sa valamilyen szellem befogada
sa
ra kepes anyagban. Humboldt a nyelv forma
ja
nak azt a bels
o struktu
ra
t nevezte, amely a szellem tevekenysegekent felfogott nyelv sza
ma
ra kijelo
li a mozga
spa
lya
kat. Az allando
es egyforma, ami a szellemnek ebben a
munka
ja
ban, az artikula
lt hangok gondolatok kifejezeseve
emeleseben rejlik, oly teljesen, amennyire csak lehetseges,
o
sszefu
ggeseben felfogva es rendszerszer
uen bemutatva
ez kepezi a nyelv forma
ja
t.236 A nyelv Humboldtna
l nem
u
gy jelenik meg, mint a Forkel altal feltetelezett regebbi
nyelvelmeletben: nem gondolatok es erzesek puszta beo
lto
ztetese, bebugyola
la
sa, hanem szellemi produktivita
s,
amely forma
t ad es nem csupa
n formula
t. A nyelv maga
nem m
u (ergon), hanem tevekenyseg (energeia). Igazi defincio
ja ezert csak genetikus lehet. A nyelv ugyanis a szellem
szu
ntelen munka
ja, amely arra ira
nyul, hogy az artikula
lt
hangot a gondolat kifejezesere kepesse tegye.237 Az a ku
lo
nbseg, hogy Humboldt a maga egeszeben vett nyelv bels
o
forma
ja
ro
l, Hanslick viszont egyes zenei m
uvekr
ol beszel,
nem va
ltoztat az alapvet
o katego
ria
k egyezesenek tenyen (az
egyezes ra
ada
sul Humboldtna
l a nyelvi reszletkerdesben is
ervenyesu
l, vo
. a szellem munka
ja). Ez az egyezes tette
Hanslick sza
ma
ra lehet
ove, hogy nyelvkent hata
rozza meg
a zenet, de anelku
l, hogy vissza kellett volna ternie ahhoz a
doktrna
hoz, amely szerint a zene az erzesek nyelve. Ha
a nyelv nem puszta
n beo
lto
ztetes, bebugyola
la
s, hanem
bels
o forma, a szellem munka
ja az artikula
lt hangban,
akkor a zene is ennek a hangokbo
l kepz
od
o forma
i, mint
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

7. Zenei logika es nyelvszer

useg

121

tudjuk, a belu
lr
ol kifele hato
szellem forma
i a szo
nak nem
kepletes ertelmeben nevezhet
o nyelvnek. Eszerint Humboldt
nyelvfilozo
fia
ja egyik alapvet
o el
ofeltetele volt ama hanslicki
tetel kialakula
sa
nak, hogy a zene mint forma: szellem,
teha
t hegeli ertelemben vett tartalom, minek ko
vetkezteben feleslegesse va
lt erzesekben vagy affektusokban keresni
forma
n kvu
li tartalmat keresni annak erdekeben, hogy a
zene mint az eszme erzeki la
tsza
sa, mint zenei szep legyen
meghata
rozhato
. A hanslicki formafogalom, ez a la
tszo
lag
sza
raz empirikus katego
ria, csak az abszolu
t zene romantikus
metafizika
ja
nak, a humboldti nyelvelmeletnek es a hegeli
dialektika
nak itt va
zolt ha
ttere el
ott o
lti fel a maga saja
tos
alakja
t es sznet.
So
ren Kierkegaard, akinek esztetika
ja voltakeppen egyfajta antiesztetika, a zene nyelvjelleget az autono
m hangszeres zene esztetikai igazola
sa
t nem tagadta, de to
rekenynek erezte. Rendkvu
l bonyolult dialektika
val el
oadott okfejteseben Kierkegaard motvumokat ragad ki az abszolu
t zene
elmeleteb
ol, hogy azta
n a la
tszo
lagos egyetertes futo
lagos
gesztusa uta
n va
ratlanul elejtse es hagyja darabokra to
rni
ket. Ugyanakkor a romantika
o
nak az a gondolata, hogy a
zene a kereszteny korszak jellegzetes m
uveszete, na
la ku
lo
no
s fenyto
resben jelenik meg: a szent zenem
uveszet demoniva
torzul.
Egy olyan ko
zeg azonban, mely szellemi meghata
rozottsa
gu
, lenyegeben nyelv; s mivel a zene szellemi meghata
rozottsa
gu
, ezert joggal nevezhetju
k nyelvnek.238 A nyelv sza
ma
ra konstitutv ku
lo
nbseg abra
zolt [Repra
sentiert] es jelenlev
o [Pra
sent], jelentes es jelenteshordozo
ko
zo
tt, u
gy t
unik, a
zeneben visszater. Az erzeki [a nyelvben] puszta eszko
zze si ppu
la
nyodott, s ezzel (. . . ) tagadva van. E
gy van ez a zenevel
is: az, amit tulajdonkeppen hallani kell, allando
an szabadda

m a zene, mivel meghata

teszi maga
t az erzekit
ol.239 A
rozatlan az, amit mond vagy dadog, alacsonyabb rend
u nyelv. A
zene ugyanis mindig a ko
zvetlent fejezi ki a maga ko
zvetlensegeben; ebb
ol az is ko
vetkezik, hogy a zene a nyelvhez valo

viszonya
ban mint els
o es utolso
jelenik meg.240 Mint els
o,
mivel egy olyan nyelv, amely a maga eredetehez ereszkedik
ala
, az interjekcio
kna
l ko
t ki, amelyek ismet csak zeneiek;
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
122
Az14:43:36
abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

mint utolso
, amennyiben egy lrai ko
ltemeny vegu
l egy olyan
fokra jut el, amelyen oly er
osen bontakozik ki a zenei, hogy
m a ko
a nyelv megsz
unik, s minden zeneve lesz.241 A
zvetlen, a zene ko
zege Kierkegaardnak ugyanu
gy, mint Hegelnek gyanu
s; s a meghata
rozatlansa
g, amelybe a szo
veg
nelku
li zene belevesz, nem metafizikai ismertet
ojegy, nem
a vegtelen sejtelme, hanem defektus, fogyatekossa
g. A
ko
zvetlen ugyanis a meg nem hata
rozhato
, s ezert nem tudja
a nyelv megragadni; de hogy meg nem hata
rozhato
, az nem
to
keletesseget, hanem hia
nyossa
ga
t jelenti.242 Az abszolu
t
zene nyelv, de olyan nyelv, amely nem a beszednyelv fo
lo
tt,
hanem az alatt all. Ezert van az, hogy es ebben tala
n meg
a szakert
ok is igazat fognak nekem adni hogy soha nem
elt bennem szimpa
tia a magasabb zene ira
nt, amely u
gy veli,
hogy nincs szu
ksege szo
ra. Mert rendszerint u
gy gondolja,
hogy to
bb a szo
na
l, ba
r tulajdonkeppen kevesebb.243
A zene altal kifejezett ko
zvetlent Kierkegaard mint erzeki
ko
zvetlenseget hata
rozza meg. (Itt az erzekire nem mint
az eszleles anyaga
ra kell gondolnunk, amelyt
ol a voltakeppeni zenei eppenseggel a
llando
an szabadda
teszi maga
t,
hanem az erotikus erzeki zsenialita
sra, amelynek paradigma
ja Kierkegaard szerint Mozart Don Giovannija.244 ) Az erzeki azonban a keresztenyseg uralma idejen u
gy jelenik meg,
mint ami ki van za
rva a szellem ko
reb
ol; ilyen min
osegeben
m mint a szellem altal megtagadott ko
demoni.245 A
zeg
Kierkegaard a meghata
rozott tagada
s hegeli fogalma
val

opera
l szellemileg meghata
rozott. Es amennyiben a szellemi meghata
rozottsa
g szavatolja a zene nyelvjelleget, a zene
csak mint a nyelv tagada
sa alkot nyelvet. (Mint interjekcio

meg nem nyelv, mint hangvara

zsban valo
lrai feloldo
da
s mar
nem nyelv.)
A Kierkegaard altal filozo
fiailag rejtett teolo
giai motvumokbo
l felbomlasztott tetelt, miszerint a zene, meghozza

eppenseggel az abszolu
t hangszeres zene egyfajta nyelven
tu
li nyelv, egy evsza
zaddal kes
obb Theodor W. Adorno filozo
fiailag es nyilva
nvalo
, ba
r inka
bb csak gondolatilag
megidezett, mintsem hv
o teolo
gia
val restitua
lta. A velekedeseket kimondo
nyelvvel szemben a zene egy egeszen ma
s tpust kepvisel. Ebben a tpusban rejlik a zene
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

7. Zenei logika es nyelvszer

useg

123

teolo
giai aspektusa. Amit a zene mond, az megjelen
okent
meghata
rozott, ugyanakkor eszrevetlen marad. Eszmeje az
isteni nev alakja. A zene (. . . ) a ba
rhogyan is, de hia
bavalo
emberi kserlet maga
nak a nevnek a megnevezesere,
nem jelentesek ko
zlesere.246 A zene az igazi nyelvre utal,
arra a nyelvre, amelyen maga a bels
o tartalom va
lik nyilva
nvalo
va
, de az egyertelm
useg ara
n: az egyertelm
useg atpa
rtolt a velekedest kimondo
nyelvhez.247 A zsido
teolo
gia nyelve, amelyet Adorno Walter Benjamin ko
lteszet- es
nyelvelmeleteb
ol vett at, a lenyeg serelme nelku
l felcserelhet
o a dialektikus metafizika nyelvere, amelyben a romantikus zeneesztetika ta
voli visszhangja hallhato
, meg ha az
egykor lelkesedessel teli erzest, a vegtelen sejtelmet tomptja is a csalo
dottsa
g amiatt, hogy ez az erzes puszta sejtes marad. A velekedeseket ko
zl
o nyelv szeretne az abszolu
tat ko
zvetve kimondani, de az abszolu
t minden egyes
intencio
sora
n kisiklik a kezeb
ol, mindegyiket mint vegest
hagyja ha
tra maga mo
go
tt. A zene ko
zvetlenu
l az abszolu
tat fedi fel, de az ugyanabban a pillanatban ma
ris elhoma
lyosul, mikent a tu
l er
os feny olyannyira elvaktja a szemet, hogy az ma
r nem kepes la
tni az egeszen jo
l la
thato
t.248
Hogy a nyelven tu
li nyelvkent ertelmezett abszolu
t zene
filozo
fiai megerteset kevesbe kepletes beszedmo
ddal segtse
el
o, Adorno egyreszt a zeneileg egyedi transzcendencia
ja
ra, ma
sfel
ol a zeneben meglev
o kihagya
sos intencio
kra
hivatkozik. Minden zenei jelenseg, annak reven, amire emlekeztet, amit
ol elku
lo
nu
l, amivel va
rakoza
st kelt, tu
lmutat o
nmaga
n. A zeneileg egyedi effele transzcendencia
ja
nak
megtestesu
lese a tartalom: az, ami a zeneben to
rtenik.249 A
lebegtetett megfogalmaza
s azonban nem fedi el a transzcendencia szo
ketertelm
useget. Hogy bizonyos zenei reszletek
tu
lmutatnak o
nmagunkon hogy bizonyos hangok, s
ot,
motvumok is csak egy bizonyos kontextusban allva alkotnak
egya
ltala
n zenet, s nem maradnak puszta
n akusztikus jelensegek , ez nem mond semmi ko
zvetlenu
l hata
rozottat a zene
azon ertelmer
ol, amely a zene struktu
ra
ja
n tu
lmutat. A
kihagya
sos intencio
250 azt jelenti, hogy egy zeneb
ol, amely
a puszta
n struktura
lis jelleg u
resja
rata
t eppu
gy igyekszik
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
124
Az14:43:36
abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

elkeru
lni, mint a zenen kvu
li programto
l valo
fu
ggest, nem
hia
nyozhat a szemantikai elem, de nem is s
ur
uso
dhet az
egesz m
uvet atfogo
retegge (a szo
Roman Ingarden altal
va
zolt ertelmeben). Ez a szemantikai elem inka
bb sporadikusan fel-felvillan. A felszikra
zo
intucio
ira
nt, ahogyan
az neha
ny pillanatra a zenet ko
zvetti, Adorno bizalommal
van, am az idejetmu
lt ta
rsadalmi gyakorlat altal megrontott, instrumentaliza
lt beszednyelvt
ol ezt a bizalmat megvonja.

www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

 Typotex Kiad

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

8
A zene harom kultu
rajaro
l

A berlini kira
lyi udvarna
l dvo
zenei kedvtelesekr
ol Hans von
Bu
low gy
sza
mol be 1850. ju
lius 15-en anyja
nak: Meyerbeer
mindja
rt a kezdet kezdeten azt a tana
csot adta, valamilyen
operafanta
zia
t t
uzzek m
usoromra, mivelhogy a kira
lyne es az
udvarhoz tartozo
k az ismertebb olasz dallamokat kedvelik. A
kira
ly el
ott viszont azt ja
tszhatok, amit akarok, aka
r Bachot
es Beethovent is.251 A kira
ly zle
se a polga
rsa
g ko
reiben ma
r
evtizedekkel kora
bban vegbement fordulatot tu
kro
zi. Robert
Schumann 1833-ban Raro mester, Florestan es Eusebius jegyzet n nem tala
fu
zeteben megjegyzi: E
lok semmi meglep
ot abban,
hogy Berlinben kezdik megbecsu
lni Bach es Beethoven dolgait.252
A Bach es Beethoven formula, amelynek messzire
hato
eszmeto
rteneti ko
vetkezmenyeit Schumann aligha la
tta
el
ore, a nevek olyan o
sszekapcsola
sa
to
l, mint Bach es Ha
ndel vagy Haydn, Mozart es Beethoven, nem stlusto
rteneti
okokbo
l ku
lo
nbo
zik, hanem a formula
k alapja
ul szolga
lo
to
rtenetfilozo
fiai meggondola
sok miatt. A Bach es Beethoven
formula el
oszo
r is megfeledkezve a vokalis m
uveket kompona
lo
Bachro
l a zongorairodalom legmagasabb igenyeket ta
maszto
, kanonikus m
uveire celoz: a Wohltemperiertes Klavierra
es az op. 2 es op. 111 ko
zo
tti Beethoven-szona
ta
k sora
ra, a
www.interkonyv.hu

125

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
126
Az14:43:36
abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

the forty-eight-re es a the thirty-two-ra, ahogyan kes

obb
Anglia
ban mondta
k.253 De mindenen tu
l a to
bbi zeneszerz
o
fo
le emelt Bach es Beethoven a nagy zene hagyoma
nya
t kepviselte, azt a tradcio
t, amelyben Schumann amint ez a Neue
Zeitschrift fu
r Musik 1835-o
s evfolyama
t megnyito
beko
szo
nt
ojeb
ol kit
unik ta
maszt keresett a m
uveszietlen ko
zelmu
lt
leku
zdesehez es egy u
j ko
lt
oi korszak el
okesztesehez.254
A jo
v
o zenejenek folyo
irata jegyzi fel Schumann az alapta
s el
ott, ez hia
nyzik meg. Szerkeszt
oknek persze csak olyan
ferfiak lennenek alkalmasak, mint a Tama
s-templom hajdani
megvakult ka
ntora es a Becsben nyugvo
su
ket karmester.255
Bachot es Beethovent mint ama szellembirodalom uralkodo
it emlegeti Schumann, amive E. T. A. Hoffmann nyilva
ntotta a hangszeres zenet; ami Bachban es Beethovenben
ko
zo
s, az a ko
lt
oi, amelyben Ludwig Tieck a tiszta, abszolu
t zenem
uveszet lenyeget ismerte fel. Ha persze a zene
legmagasabb rend
u fajta
ja
ra gondolok, amellyel egyes alkota
saikban Bach es Beethoven aja
ndekoztak meg bennu
nket,
ha ritka lelkia
llapotokro
l beszelek, amelyet a m
uvesznek kell
felfednie el
ottu
nk, ha arra va
gyom, hogy a m
uvesz minden
m
uve altal egy-egy lepessel tova
bb vezessen a m
uveszet szellembirodalma
nak melyere vezet
ou
ton, egyszo
val: ha ko
lt
oi
melysegre es u
jdonsa
gra va
gyom mindenu
tt, a reszletekben
csaku
gy, mint az egeszben, akkor soka
ig kellene keresgelnem,
s a legto
bb megjelen
o m
u meg mindig nem elegtene ki.256
Csak neha
ny, imitt-amott felbukkano
m
u jelzi az u
j ko
lt
oi
korszak ko
zeledtet.
Mindamellett a triadikus to
rtenetfilozo
fiai sema, amelyben
a tu
lhaladott ko
zelmu
lt a juste milieu korszaka a jelenkorban visszaterni la
tszo
aranykorto
l elesen elu
t, Schumann
esztetika
ja
ban kiegeszu
l azzal a dialektikus gondolattal, hogy
a jelen mint u
j ko
lt
oi korszak ko
zvett a nagy mu
lt diverga
lo
to
rekvesei Bach elmelyu
ltsege es Beethoven fensege
ko
zo
tt. Ha Sebastian Bach olyan melysegekbe as, ahol a
ba
nya
szla
mpa kialva
ssal fenyeget, ha Beethoven tita
ni o
kle
a fellegekbe va
g, akkor a m
uveszn
o birtoka
ban van mindannak, amit a melyseg es a magassa
g ko
zt ko
zvetteni kva
no

legu
jabb kor elert. . . 257 Ba
rmily hatalmas er
o a hagyoma
ny,
a vegs
o szo
nem az o
ve.
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

8. A zene harom kultu

rajarol

127

Richard Wagnernel a ket nev Bach es Beethoven egyma

s melle allta
sa nacionalista hangsu
lyt kapott. Beethoven
szimfonikus m
uveszetet Wagner kezdett
ol fogva a Kilencedik szimfonia ira
nt ma
r kora
n megmutatkozo
rajonga
sa o
ta
a zene legmagasabb rend
u magvalo
sula
sa
nak tekintette;
Mi a nemet? cm
u tanulma
nya
ban (amelynek f
o reszet 1865ben rta,

de csak 1878-ban publika

lta) Bachot mint nseges
id
oben a nemet szellem kepvisel
ojet ma
r Beethoven melle
alltja.258 Az eredetileg a zongorairodalom klasszikusainak
besorola
sa
ra szolga
lo
Bach es Beethoven kepletb
ol kibontakozott a nemet zene mtosza; s e mtosz kiforma
la
sa
nak
meg Arnold Scho
nberg is reszese volt, amikor 1923-ban kijelentette, hogy a dodekafo
nia felfedezesevel egy id
ore biztostva van a nemet zene hegemo
nia
ja. (Scho
nberg Bach es
Beethoven o
ro
ko
senek erezte maga
t.)
Schumann uto
pikus elkepzelese szerint lehetseges, hogy a
hanyatla
s id
oszaka
t leza
ro
u
j ko
lt
oi korszakban a nagy mu
lt
heterogen to
rekvesei Bach kontemplatv melyertelm
usege
es Beethoven prometheuszi fensege majd at- meg atja
rja
k
egyma
st. Ez az elkepzeles azuta
n a XIX. sza
zad vegen es a XX.
sza
zad elejen ku
lo
nbo
z
o alca
zott forma
kban visszater: ku
lo
nbo
z
o elkepzelesek fogalmazo
dnak meg arro
l, hogy ki hi m ba
vatott az u
j ko
lt
oi korszak kepviseletere. A
rmennyire
is elternek egyma
sto
l a to
rtenetfilozo
fiai fellengz
osseggel felva
zolt triadikus sema
k (Bu
low Bach, Beethoven es Brahms
mellett sza
llt skra, mg Nietzsche Bach, Beethoven es Wagner
mellett, August Halm pedig Bach, Beethoven es Bruckner
mellett), a ha
tterben mindig a nemet zene korszaka
nak gondolata bu
jt meg; es mindig az abszolu
t, tiszta zenem
uveszet
eszmeje neveben sorolta
k a zeneszerz
oket bizonyos csoportokba, meghozza
u
gy, hogy a csoportosta
s helyesseger
ol a
zene valamilyen to
rtenetfilozo
fia
ja
nak kellett kezeskednie.
(Mint emltettu
k, Nietzsche meg Wagner zenedra
ma
ja
t is u
gy
fogta fel, mint a schopenhaueri metafizika ertelmeben vett
abszolu
t zenet.)
A nemet szellem dionu
szoszi melyeib
ol olvashato
az
1871-ben megjelent A tragedia szu
letese a zene szellemebol cm
u
Nietzsche-tanulma
nyban olyan er
o to
rt felsznre, amelynek semmi ko
ze a szo
krateszi kultu
ra alapfelteteleihez a
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
128
Az14:43:36
abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

dionu
szoszi kultu
ra racionalista ellenkultu
ra
ja alapfelteteleihez , amelyre e kultu
ra sem magyara
zatot, sem mentseget nem tala
lhat, hanem csakis a szels
oseges-erthetetlent, a
nyomaszto
hatalmu
ellenseget la
thatja benne, s ez az er
oa
nemet zene, kiva
lt annak a Bachto
l Beethovenig es Beethovent
ol Wagnerig vel
o nappa
lya
ja.259 A nemzeti pa
tosz, amely
egyebkent idegen volt Nietzschet
ol, Wagnert
ol sza
rmazik;
t
ole vette at Nietzsche a Bachto
l Beethovenig formula
t is.
s meg a triadikus sema ta
E
rgyi szubsztancia
ja is felfedezhet
o
Wagner elmeleteben. Mert az a gondolat, hogy a nagy zene
tradcio
ja
nak vonala Bachto
l Beethovenen at Wagnerig terjed, zeneszerzestechnikailag-esztetikailag korrela
cio
ban van
a vegtelen dallam elvevel. Az 1870-es evekben Wagner
miuta
n Liszt es kes
obb Josef Rubinstein el
oada
sa
ban bachi
prelu
diumokat es fu
ga
kat hallgatott to
bb zben

u
gy nyilatkozott, hogy a Wohltemperiertes Klavierban ma
r preforma
lva
s A jovo zeneje cm
van a vegtelen dallam.260 E
u tanulma
nya
ban, ahol a vegtelen dallam terminust el
oszo
r haszna
lta,261
nem a saja
t zenedra
ma
ja, hanem a beethoveni szimfo
nia az a
m
ufaj, amelyben a szo
ban forgo
elvet megvalo
sulni la
tja. Az
Eroica egesz els
o tetele nem egyeb, mint egyetlen o
sszefu
gg
o
dallam.262
Hogy Wagner eppen a hangszeres zeneben fedezte fel a
vegtelen dallam el
oto
rtenetet, az nem meglep
o; a zenedra
ma
ban ugyanis els
odlegesen a zenekar hordozza a vegtelen
s anelku
dallamot. E
l, hogy az o
nkenyes spekula
cio
hiba
ja
ba
esnenk, meg szorosabbra is f
uzhetju
k az abszolu
t zene eszmeje es a vegtelen dallam ko
zo
tti o
sszefu
gges sza
lait, ha
felismerju
k, hogy az a felfoga
s, miszerint a dallam vegtelensege a cezu
ra
k es a kadencia
k elkeru
leseben vagy athidala
sa
ban rejlik, csupa
n trivia
lis felreertes, s ha igyekszu
nk
rekonstrua
lni a fogalom eredeti jelenteset. A zene Wagner
szerint akkor dallamos, ha minden egyes hangja beszedes
es expresszv; s ellentetben a sz
uk dallammal, amelyben
a dallam ve
u
jra es u
jra megto
rik, hogy semmitmondo
formula
k sza
ma
ra nyisson teret, a vegtelen dallam minden
pillanatban dallamos, a szo
emfatikus ertelmeben, anelku
l
hogy ve
t elcsepelt fordulatok, to
ltelekelemek es u
res gesztusok to
rnek meg. (A kadencia
k keru
lese a szo
ban forgo
elvnek
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

8. A zene harom kultu

rajarol

129

nem lenyege, hanem ko

vetkezmenye: a kadencia
k formula
k
es ennyiben nem dallamosak.)
A vegtelen dallam elve ezek szerint azon az esztetikai
el
ofeltevesen alapul, hogy a zene ahogyan ezt Eduard
Hanslick kifejezte egyfajta nyelv, amelyben a valo
di
gondolatokat a gyakorlott te
let ko
nnyen megku
lo
nbo
zteti
m az a zene, amelynek Hanslick
a puszta szo
lamokto
l.263 A
nyelvjelleget tulajdontott, a tiszta, abszolu
t zenem
uveszet
volt, amely egya
ltala
n csak hangnyelvkent tett szert esztetikai legitima
cio
ra, autono
m m
uveszet volta
nak elismeresere.
A zeneto
rtenet wagneri filozo
fia
ja
ban Beethoven az a
komponista, aki a hangszeres zene beszel
okepesseget olyan
magas fokra fejlesztette, hogy a zenei kifejezes ma
r nem
marad in abstracto erzesekre korla
tozott, hanem individua
lis meghata
rozottsa
gra tesz szert mindenesetre olyan
individua
lis meghata
rozottsa
gra, amely vegu
l a Kilencedik
szimfoniaban szavakra va
gyik, mivel ta
rgy nelku
li meghata
rozottsa
gkent, objektum nelku
li individualiza
lt kifejezeskent
bels
o ellentmonda
sba keveredne o
nmaga
val.264 (1851-ben,
az Opera es dramaban Wagner meg kiza
ro
lag Beethovennek
tulajdontotta az individua
lisan meghata
rozott zenei beszed
kepesseget, kes
obb azonban, az 1870-es evekben ahogyan
erre a bachi vegtelen dallamro
l tett kijelenteseib
ol ko
vetkeztethetu
nk Bach jelent
oseget is felismerte a hangszeres
zene nyelvjellegenek kifejez
odeseben.)
Azt a tetelt, hogy a hangszeres zene beszel
okepessegenek egyfajta szavak es szcenikus to
rtenesek altali megva
lta
sra van szu
ksege, elkeru
lend
o azt a dilemma
t, hogy
meghata
rozott dolgokat mond ugyan, de erthetetlen forma
ban, nos, ezt a tetelt Wagner a zene schopenhaueri metafizika
ja
hoz, teha
t az abszolu
t zene egyfajta elmeletehez
valo
megterese uta
n ha nem is kifejezetten visszavonta, de
alapvet
oen mo
dostotta. Mert az az allta
s, hogy a zenekari
dallam a zenei dra
ma
ban a cselekveseknek csaku
gy, mint a
szavaknak a lenyeget es bels
o maga
nvalo
sa
ga
t fejezi ki
hogy teha
t a zenekari dallam egyfajta nyelv mo
go
tti nyelv
, az nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy a hangszeres
zene megva
ltatlan nyelve a zenenek mint a metafizika
organonja
nak voltakeppeni nyelve. (A beszednyelv soha
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
130
Az14:43:36
abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

nem er fel ahhoz, amit a zene kifejez, hanem annak csupa

n
a jelensegvila
g katego
ria
iban valo
visszaver
odese.) Mindamellett ez nem za
rja ki azt, hogy a zenei nyelv amelyb
ol a
schopenhaueri akarat beszel empirikus kiegeszteskent ra

van utalva a beszednyelvre, hogy a metafizika organonjakent

egya
ltala
n hatni tudjon. Ma
s szavakkal: a szo
vegek es a szcenikus to
rtenesek ugyan mindo
ssze hidak a zene szellemeb
ol
fakado
metafizikai kontempla
cio
hoz vezet
ou
ton, am olyan
hidak, amelyek szu
ksegszer
usege akkor is tagadhatatlan, ha
ragaszkodunk ahhoz, hogy athalada
sunk uta
n lebontatjuk
ket. Liszt Ferenc szimfonikus koltemenyeirol szo
o
lo
nylt leveleben Wagner kijelentette: elkeru
lhetetlen egyfajta empirikus
kiegesztes ahhoz, hogy az abszolu
t zene reven metafizikai
felemelkedesben legyen reszu
nk; ez azonban mit sem va
ltoztat annak elvi a schopenhaueri filozo
fia maga
eva
tetele
es a Trisztan kompona
la
sa
nak tapasztalatai altal motiva
lt
elismeresen, hogy a metafizikai zene, amelynek vegs
o szava
tu
l van a szavakon, az abszolu
t zene. A vegtelen, minden
pillanatban beszedes es jelenteses dallam ennelfogva tendencia
ja
t tekintve olyan zenekari dallamra vonatkoztatva,
amely a zenei dra
ma
ban nem kseret, hanem szubsztancia
az abszolu
t zene egyfajta esztetika
ja: nem annak a jelensegnek az esztetika
ja, amelyre Hanslick gondolt, hanem aze az
eszmee, amelyre Schopenhauer celzott.
Ha a zenedra
ma, ahogyan ezt Nietzsche felismerte, titkon
abszolu
t zene volt, akkor Az utopia szellemeben Ernst Bloch
eppenseggel Wagner Bruckner altali tiszta
za
sa
ro
l beszelt,
miuta
n Bruckner a wagneri zenekari dallam zenei nyelveben helyrea
lltotta a Wagner altal holtta
nyilva
ntott szimfo
nia
t. Nemreg Bruckner Halmban elnyerte kepessegenek
es helyzetenek odaado
ertelmez
ojet. Halm kimutatta, hogy
Bruckner olyasmit ad, amit Beethoven nem adott: Beethovennel a nagy doba
sban, az energia
val teltett motvumban,
a to
megeken uralkodo
er
oben az enek veszend
obe ment.
Aza
ltal, hogy Bruckner ilyesmit nyu
jt, egyszer s mindenkorra feleslegesse va
lik a ko
lt
oi indtekok nem eppen tiszta
o
szto
nz
o ereje; e mester nagy tette volt, hogy a wagneri
stlus lelemenyet, a beszel
o zenet veglegesen leva
lasztotta
a programzene vagy a zenedra
ma nevelesi va
mko
telezettwww.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

8. A zene harom kultu

rajarol

131

seger
ol, s ily mo
don megalapozta a zenet mint tenylegesen
letez
o m
uveszetet, mint egyszerre letez
o forma
t es anyagot,
a ma
sfele, a ko
lteszetet
ol elter
o tengerekre vezet
o utat.265
Mg Wagner to
rtenelemmitolo
gia
ja
ban a szimfo
nia megva
ltatlan zenedra
makent jelent meg, addig Halm es Bloch nem
kevesbe er
oszakolt mo
don a zenedra
ma
t puszta nevelesi
va
mko
telezettsegnek: meg nem emancipa
lt szimfo
nia
nak
nyilva
ntja. Mg Wagner a beethoveni szimfo
nia
ban megvalo
sult zenei beszel
okepesseget ko
vetelte meg a zenedra
ma sza
ma
ra, addig Bruckner a zenedra
ma zenei nyelvet saja
ttotta
ki a szimfo
nia sza
ma
ra. A Bach, Beethoven es Bruckner formula a Nietzsche-fele Bach, Beethoven es Wagner formula
hata
rozott tagada
sakent jo
tt letre.
August Halm, akire Bloch hivatkozott, s akit parafrazea
lva
idezett, 1913-ban, leghresebb ko
nyvenek cmeben a zene
ket kultu
ra
ja
ro
l beszelt, s u
gy velte, hogy Bach fu
ga
i es Beethoven szona
ta
i kepviselik ezt a ket kultu
ra
t. A ko
nyv vezerl
o
gondolata, amelynek ko
szo
nhet
oen a Bach es Beethoven
ko
zo
tti antitezis nem maradt puszta to
rteneti konstrukcio
,
hanem aktualita
st nyert, a harmadik kultu
ra eszmeje volt;
Halm Bruckner szimfo
nia
iban nyomatekos forma
ban tala
lta
meg ennek a harmadik kultu
ra
nak az alapvona
sait. Olyan
alapvona
sok voltak ezek, amelyek a fiatalabb komponista
k
sza
ma
ra Halm ezek ko
ze sorolta maga
t kijelo
ltek a pa
lya
t,
anelku
l hogy ezert a szo
megvet
o ertelmeben epigonoknak
kellett volna ereznio
k magukat. Egy harmadik kultu
ra va
rhato
, annak a ket kultu
ra
nak a szintezise, amelyr
ol ez a ko
nyv
megpro
ba
lt kepet adni az olvaso
nak a zenenek nemcsak
egyfajta, hanem teljes kultu
ra
ja, s en azt hiszem, hogy ez a kultu
ra ma
r megalapoza
st nyert, s
ot, tala
n ma
r meg is valo
sult.
n u
E
gy la
tom, hogy Anton Bruckner szimfo
nia
iban csra
zik
es el.266
A forma es a tema fogalma
t, amelyekben Eduard Hanslick
az abszolu
t zene konstitutv katego
ria
it fedezte fel, a hanslicki esztetika
bo
l elemzestechnika
t kifejleszt
o Halm olyan dialektikus o
sszefu
ggesbe helyezte, amelyben ezek els
osorban
to
rteneti antitezist alkotnak. A tema kultu
ra
ja
val, amely
Bach fu
ga
iban tala
lhato
, Halm szembea
lltotta a forma kultu
ra
ja
t, amely Beethoven szona
ta
iban van jele: a fu
ga
ban
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
132
Az14:43:36
abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

sarktottan szo
lva a forma a tema egyik funkcio
ja, a
szona
ta
ban viszont fordtva: a tema a forma egyik funkcio
ja.
(Itt vitathato
, hogy a fu
ga valo
ban forma-e, lehet, hogy puszta
n technika.) A fu
ga
ban alapja
ban veve egyetlen to
rveny
uralkodik: ez pedig eppenseggel a fu
ga tema
ja; a fu
ga individua
lis saja
tossa
gainak, erenyeinek a tema reven kell ervenyre
jutniok. (. . . ) A szona
taforma ezzel szemben inka
bb a cselekmeny menetet erzekelteti; a f
otema
k es feldolgoza
sok mo
dja
erre szolga
lnak.267 A dra
maelmelet m
uszavaival szo
lva: ha
a fu
ga
ban a forma a tematika karaktereb
ol n
o ki, akkor
a szona
ta
ban a tematika ala
van rendelve ama sorsnak,
amelyet a forma ro
ki ra
.
A Halm altal felva
zolt antitezis eszmeto
rteneti ha
tterekent
a XVIII. sza
zad zeneesztetikai Querelle-jenek ko
rvonalai rajzolo
dnak ki, aze a vita
e, amely a dallam vagy a harmo
nia
els
obbseget feszegette. Mert a tema kultu
ra
ja, amit Halm
Bach fu
ga
iban dicser, nem ma
s, mint a dallam m
uveszete: az a
Wohltemperiertes Klavier ma
sodik resze b-moll fu
gaja
nak tema
ja
n demonstra
lt m
uveszet, amely valamely dallamalakzatot
mint egyma
sra vonatkoztatott hangok za
rt, maga
ra ta
maszkodo
rendszeret jelenti meg, olyan rendszert, amelyben az
egyre gazdagabb differencia
lo
da
s egyre szorosabb integra
ci s ma
o
hoz vezet.268 E
sfel
ol a forma kultu
ra
ja, amelyet Beethoven alapozott meg, els
odlegesen a harmo
niai gazdasa
gossa
g m
uveszete: Beethovennel269 egy hangnem belepese
olyan esemeny, amelyb
ol ko
telez
o erveny
u ko
vetkezmenyek
sza
rmaznak, meg Bach csaknem eszrevetlenu
l vezet be u
j
hangnemeket, anelku
l hogy a formafolyamatot, amelynek az
o
sszhangzatrend a hordozo
ja, ku
lo
no
skeppen erzekelhet
ove
tenne. Ma
s szavakkal: a fu
ga
ban a tematika szubsztancia
lis, a
forma azonban meg nem el; a szona
ta
ban kibontakozik a
forma elete, am a tematika nemritka
n szubsztancia nelku
li
marad.
Amikor Halm 1913-ban Brucknert mint a zene harmadik kultu
ra
ja
nak kepvisel
ojet magasztalja, ez a dicseret az
akkor meg tu
ler
oben lev
o, szent es serthetetlen Beethovenkultusz polemikus celzatu
kihva
sa
nak alakja
t o
lto
tte maga
ra.
Bruckner a Bach uta
ni korszak els
o nagystl
u es mesteri
tuda
su
abszolu
t zeneszerz
oje, a dra
mai zene megteremt
oje
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

8. A zene harom kultu

rajarol

133

a zenedra
ma ellensege es meghalado
ja. Ha a fu
ga az u
j
zene szellemet
ol akart ihletet szerezni, akkor a tematikus
egysegesseget sertetlenu
l hagyva a temakezeles mo
dja
ban
kellett megtala
lnia az ellentetesseget.270 A dra
mai zene
Halm ertelmezeseben dialektikus, ellentetek altal meghata
rozott szimfonikus stlust jelent, amelyben a kontrasztok u
gy
s a bruckneri
lepnek fel, hogy esemennye forma
lo
dnak.271 E
szimfo
nia a zenedra
ma
nak nemcsak ellensegeve, hanem
egyben meghalado
ja
va
aza
ltal va
lik, hogy felveszi maga
ba
a dra
mai elemet: nem hagyja, hogy az mint a zene ma
sik
kultu
ra
ja
nak konstituense mellette, rajta kvu
l letezzek.
A fu
ga es a szona
ta egyma
st-a
thata
sa
ban, amit Halm ko
vetel, s amit Brucknernel la
t megvalo
sulni, nemcsak olyan
technikai-formai o
sszekapcsolo
da
sra kell gondolnunk, mint
todik szimfonia fina
amilyen az O
leja
ban figyelhet
o meg, hanem a fu
ga
ban kialakult tematikus kultu
ra
nak a szona
ta
ban vegbemen
o elsaja
tta
sa
ra is: arra az elsaja
tta
sra, amely
Bruckner egesz m
uvet es nem puszta
n egyes teteleit
jellemzi.
A zene harmadik kultu
ra
ja lehet
osegenek feltetelet
azonban Halm a modern, Wagner altal femjelzett o
sszhangzatisa
gban fedezte fel. Bruckner, a teljesseggel harmo
nia
ban
gondolkodo
komponista, saja
t magas fejlettseg
uo
sszhangzatisa
ga
ban u
j feladatot, u
j tartalmat tala
lt a dallam sza
ma
ra. Ez
nem valamilyen fo
lerendelt forma szolga
lata, hanem olyasvalami, amivel a dallam lehet
oseget kap nagy dimenzio
k, szeles
vek,

mereszen kanyargo
vonalak kiforma
la
sa
ra.272 Halm
1913-as Bruckner-ko
nyve megkserli elemz
o mo
don kimutatni, hogy Bruckner o
sszhangzatrendje egyfel
ol ta
maszt es
szubsztancia
t kepes adni a messzire kalandozo
dallamvila
gnak, amely Bachra emlekeztet
o nagyvonalu
sa
ga
val Beethoven dallamilag rudimenta
lis szona
ta-tematika
ja fo
le emelkedik, ugyanakkor nem fogja vissza a tonalita
snak feszes szimfonikus o
sszefu
ggeseket megalapozo
, fenntarto
es a forma
id
otartama
t erzekelhet
ove tev
o erejet. (Kes
obb Ernst Kurth
reszletesen lerta es esztetikailag kodifika
lta azt a zenei halla
smo
dot, amely a bachi dallamvila
gban ugyanolyan mozga
si
lendu
letet [Bewegungszug] eszlel, mint Wagner es Bruckner melodika
ja
ban; Kurth f
o m
uveib
ol a Bach-ko
nyv mint
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
134
Az14:43:36
abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

ellenpontelmelet, a Wagner-ko
nyv mint o
sszhangzattan es a
Bruckner-ko
nyv mint formatan egeszeben veve az abszolu
t
zene elmelete es esztetika
ja ta
rul elenk Wagner saja
t tanu
sa
gtetele szerint az o
sszhang a zenet maga
ert veve konstitua
lo
mozzanat. Az abszolu
t zenenek ezt az elmeletet es
esztetika
ja
t negatv ertelemben az jellemzi, hogy Beethoven
bel
ole kirekeszt
odik.)
Anton von Webern, aki op. 21-es szimfo
nia
ja
ban a fu
gapolifo
nia es a szona
taforma ko
lcso
no
s egyma
st-a
thata
sa
ra
to
rekedett, kimondta azt, amit a Scho
nberg-iskola a maga
t az u
egeszeben megko
vetelt: U
j zenehez cmmel tartott el
oada
ssorozata
ban a dodekafo
nia el
oto
rtenetehez sorolta mind a
Bach-tradcio
t, amely a XV. es a XVI. sza
zadi nemetalfo
ldiekre
is visszautal, mind a Beethoven-hagyoma
nyt mint a klasszikus jelleg foglalata
t. Az a stlus teha
t, amelyet Scho
nberg
es iskola
ja keres, a zenei anyagnak egy u
jfajta horizonta
lis
es vertika
lis atszo
vese (. . . ) Nem a nemetalfo
ldiek felta
maszta
sa
ro
l, u
jrafelfedezeser
ol van szo
, hanem a klasszikusok
altal ko
zvettett forma
iknak u
jfajta kito
lteser
ol; e ket dolog
o
sszekapcsola
sa
ro
l. Termeszetesen nem tiszta
n polifonikus
gondolkoda
s ez, hanem a kett
o egyszerre.273
Hogy lehetseges dallamilag-polifonikusan Bach es a nemetalfo
ldiek szellemeben, egyszersmind harmo
niailag-formailag a beethoveni formakoncepcio
szellemeben gondolkodni, ma
s szavakkal: hogy magunkeva
tehetju
k a zene
egyik kultu
ra
ja
t anelku
l, hogy fela
ldozna
nk vagy korla
tozna
nk a ma
sikat: Webern, a komponista csaku
gy, mint Halm,
a Bruckner-apologeta ezt az uto
pia
t melengette maga
ban.
(Jogos itt uto
pia
ro
l beszelni, hiszen a hu
szas evek dodekafo
nia
ja
ban a beethoveni szona
ta
k szellemet megidez
o, klasszicista forma
t mintegy ra
er
oszakolta
k a m
ure, s az o
sszhangzatisa
g kerdese, ahogyan ezt Scho
nberg kifejezte, jelenleg
nincs napirenden.) A Bach es Beethoven formula, amely
Schumann-na
l egy nagy zenei mu
lt summa
ja, egy nyitott
problema rejtjelekent jelent meg egy olyan problema jelekent, amely eppen aza
ltal, hogy meg nem keru
lhet
o mo
don
felmeru
lt es vegu
l megoldhatatlannak bizonyult, a XIX. sza
zadban es a XX. sza
zad elejen a zene az abszolu
t zene
fejl
odesenek el
oreviv
o mozzanatai ko
ze tartozott.
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

 Typotex Kiad

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

9
A zenei abszolu
t eszmeje es a
programzene gyakorlata

A programzene ko
ru
li, a XVIII. sza
zadto
l a XX. sza
zadig
tarto
szo
csata
t va
ltozo
alapteteleken nyugvo
va
ltozo
ervekkel
vvta
k meg. A ved
o- es vitairatok alapja
ul szolga
lo
esztetikai
elmeletekkel egyu
tt ebben a meg-megu
julo
vita
ban pedig
maga
nak a dolognak a hata
rai es ismertet
ojegyei is va
ltoztak.
A programzene nem valami o
nmaga
val mindvegig azonos,
hanem to
rtenetileg va
ltozo
jelenseg; meghozza
nemcsak ko
zkelet
u ertelemben, tudniillik stila
risan, amaz eszko
zo
k tekinteteben, amelyekkel a komponista
k ezt vagy azt festeni,
jellemezni vagy elbeszelni kva
ntak, hanem es ez ma
r kevesbe la
tszik maga
to
l ertet
od
onek esztetikai ertelemben is,
a m
ufaj alapja
t alkoto
eszmek tekinteteben.
A fest
oi zsa
nert azt a to
rekvest, hogy a hangszeres
zenenek a ku
ls
o termeszet egy-egy darabja
nak vagy egy-egy
jelenetnek az abra
zola
sa
val adjanak tartalmat, megpedig
az erzelmesseg esztetikai ko
vetelmenyenek jegyeben, amely
szerint a zenenek szvhez szo
lo
nak kell lennie , nos, ezt a
fest
oiseget a XVIII. sza
zad vegen ma
r elvetik vagy legala
bbis ha
tterbe szortja
k. (Beethoven, aki elcel
odo
tt a haydni
Teremtesben fellelni velt hangfesteszeten, a Pastoraleban, a
XIX. sza
zadi programzene-komponista
knak ebben az exempwww.interkonyv.hu

135

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
136
Az14:43:36
abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

lum classicuma
ban jo
va
hagyja a festeszet megjelo
lest, azzal a kiegesztessel, hogy a m
uben az erzelem kifejezese
a f
o.)
Ezzel szemben a romantikus zeneesztetika, mint ma
r emltettu
k, a karakterisztikussal egyu
tt a programszer
ut
a zenei to
rtenetelbeszelest is elhata
rolja a tiszta
n ko
lt
oit
ol, atto
l a katego
ria
to
l, amely az abszolu
t hangszeres zene
esztetikai eszmejekent ertelmezhet
o, ha nem is feltetlenu
l
azonosthato
a zenei abszolu
ttal, ahogyan azt egy fel evsza
zaddal kes
obb Eduard Hanslick ertette (ba
rmilyen u
dvo
s
is els
o megko
zeltesben hangsu
lyozni az abszolu
t zene tiecki es hanslicki elmeletenek rokon volta
t, elkeru
lend
o azt
a vaskos felreertest, hogy a zeneileg ko
lt
oi esztetika
ja a
zene irodalmiasta
sa
ra to
rekszik). A zeneileg ko
lt
oi teru
leten anelku
l, hogy ez sertette vagy veszelyeztette volna
az abszolu
t zene, teha
t a funkcio
to
l, szo
vegekt
ol es marka
ns
affektusokto
l es karakterekt
ol ku
lo
nva
lt es a vegtelenseg
sejteseig emelked
o zene eszmejet eppenseggel lehet
oseg
nylt a hangulatok, mi to
bb: a ta
rgyra valo
utala
sok jelzesere,
felteve, hogy mikent Mendelssohn Melusine-nyita
nya
ban,
amelyet Schumann a ko
lteszettel kapcsolatos romantikus
elkepzelesek szellemeben recenzea
lt a zenei abra
zola
s nem
lep tu
l a csoda
s birodalma
nak hata
rain, amelyek ko
zo
tt
E. T. A. Hoffmann az abszolu
t zene helyet kijelo
lte, teha
t
elkeru
li azt a veszelyt, hogy az apro
lekos to
rtenetelbeszeles, a
karakteriza
la
s vagy a hangfesteszet ko
vetkezteben a pro
zaisa
gnak, a ko
lt
oiseg ellentetenek a csapda
ja
ba essek.
Az u
jnemetek es a formalista
k ko
zo
tt kialakult, 1860 ta
ja
n zenepolitikai pa
rtharcca
elesed
o vita a programzene legitimita
sa
ro
l u
gy foghato
fel, mint az egyma
s ellen hadakozo

csoportok kserlete, hogy ko

lcso
no
sen elvitassa
k egyma
sto
l
a zeneben megnyilva
nulo
szellemi fogalma
t. Franz Brendel, az u
jnemetek ideolo
gusa kijelentette, hogy a meghata
rozatlan erzeskifejezest
ol a meghata
rozott karakter- es
programa
bra
zola
shoz valo
atmenet ko
vetkezteben a modern
hangszeres zene az erzelem foka
ro
l tova
bblepett a szellem foka
ra Liszt gy

teljestette ki Beethoven o
ro
kseget.
A saja
tosan zenei Hanslick-fele esztetika
ja viszont az ezzel
szo
gesen ellentetes tezisen alapul: eszerint a zeneben a szelwww.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
9. 14:43:36
A zenei abszolu
t eszmeje es a programzene gyakorlata

Typotex Kiad

137

lem forma, a forma pedig szellem. Ennelfogva a zenei forma

nem puszta
n megjelenesi forma, nem puszta burka vagy
edenye a tartalomnak, amely mint eszme, szu
zse vagy erzes
allto
lag a zene voltakeppeni lenyege; a zenei forma leven
a hangzo
anyag szellemi megforma
la
sa maga a lenyeg
vagy eszme. (A lenyegi es a megjelenesi forma plato
nineoplatonikus dialektika
ja a zenei formafogalom ertelmezeseben o
sszecserel
odik az anyag es a kategoria
lis megforma
la
s
arisztoteleszi dialektika
ja
val.) Ha viszont a hangozva mozgo

forma, ahogyan ezt Hanslick provokatv paradoxona

val kifejezi, maga a tartalom, akkor a programszer
u tartalom nem
tekinthet
o szellemi lenyegnek, amely hogy ne maradjon
u
res zenei megjelenesforma
ra szorul; akkor a programszer
u tartalom u
gy jelenik meg, mint zenen kvu
li hozza
tet egy olyan forma
hoz, amely a szellem kifejez
odese a
szellem befogada
sa
ra kepes anyagban, s ezert maga
ban is
mega
ll a la
ba
n.
A XIX. sza
zad vegen es a XX. sza
zad elejen a programzene
haszna
ro
l es ka
ra
ro
l folytatott vita amennyiben nem Brendel es Hanslick erveivel zajlik sok tekintetben zavaros kepet mutat: eszmei elvesztettek szila
rd ko
rvonalaikat; a programzene jo
szerivel valamennyi vedelmez
oje Wagner ko
vet
oi
ko
ze tartozott, miko
zben Wagner maga 1854-t
ol kezd
od
oen
Schopenhauer esztetika
ja
t tette maga
eva
, azt az esztetika
t,
amely sarkosan szo
lva nem volt ma
s, mint az abszolu
t zene
metafizika
ja.
Az erzes rezdu
leseit, amelyekben Schopenhauer a dolgok
igazi lenyeget velte felfedezni, a zene forma
juk szerint,
de ta
rgy nelku
l fejezi ki, ezek az erzesrezdu
lesek teha
t
m a zeneileg abra
ta
rgy es motvum nelku
liek. A
zolt affektusok igazi lenyegu
ket eppen akkor ta
rja
k fel torztatlanul, ha
kiszaktja
k magukat az empirikus ko
ru
lmenyek fogsa
ga
bo
l,
amelyekbe egyebkent belebonyolo
dtak. Az akarat minden
lehetseges to
rekvese, indulata es megnyilva
nula
sa, az ember
bensejenek mindazon folyamata, amelyet az esz az erzes
ta
g ko
r
u negatv gy
ujt
ofogalma
ba gyo
mo
szo
l, vegtelenu
l sok
dallammal fejezhet
o ki, de mindig csak a puszta forma altala
nossa
ga
ban, ta
rgy nelku
l, mindig csak a maga
nvalo
sa
g,
nem pedig a megjelenes szerint, mintegy a bels
o vila
g legwww.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
138
Az14:43:36
abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

bens
obb oldalakent, testetlenu
l.274 A szokva
nyos, ko
zhellye
merevedett elkepzeles szerint a voka
lis darabok szo
vege az
egesz m
u fogalmilag megragadhato
ertelmet mondja ki, azt
az ertelmet, amelyet a zene mintegy erzelmi reflexekkel
szerel fel. Schopenhauer ezt az elkepzelest eppenseggel az
ellentetebe fordtotta, kijelentve, hogy az erzes, amelyet a
zene abra
zol, a voltakeppeni ertelme a m
unek, mg a ko
lt
oi
szo
veg vagy a szni jelenet, amelyet a zeneszerz
o megzenest, teljesseggel ma
sodlagos marad. A fogalmi vagy szcenikai
elem u
gy jelenik meg, mint ku
ls
o oldal, az erzes vagy affektus
u
gy, mint bels
o oldal. Abbo
l a bens
oseges viszonybo
l, amely
a zenet minden dolog igazi lenyegehez f
uzi, magyara
zhato
az
is, hogy ha egy jelenethez, cselekmenyhez, to
rteneshez, ko
rnyezethez ill
o zene felhangzik, akkor ez a zene mintha csak
a dolgok legtitkosabb ertelmet ta
rna
fel el
ottu
nk, s mintha
a dolgok legpontosabb kommenta
rja lenne; hasonlo
keppen,
ha valaki teljesen atadja maga
t egy szimfo
nia elvezetenek,
akkor az az erzese ta
mad, mintha az elet es a vila
g minden
lehetseges folyamata vonulna vegig rajta: am ha elgondolkodik e jelensegen, nem kepes magyara
zatot adni arra a
hasonlo
sa
gra, amely a hangok ama ja
teka es a lelki szeme
el
ott ellebeg
o dolgok ko
zo
tt mutatkozik.
m (a hangszeres zene eseteben) a feltolulo
A
kepzetta
rsta
sok, (a programzene eseteben) a programok es (a voka
lis
zene eseteben) a szo
vegek ko
zo
tt Schopenhauer szerint csak
elmoso
do
hata
rok leteznek, mivel ezek, teha
t a kepzetta
rsta
s,
a program es a szo
veg a zene lenyegehez viszonytva egykent az akcidencia
lis jelleg fogalomko
rebe tartoznak. Ezen
alapul, hogy enekkent valamilyen ko
ltemeny, pantomimkent
valamilyen szemleletes ja
tek, operakent a kett
o kombina
cio
ja
csu
sztathato
a zene ala
. Az emberi elet ilyen egyedi kepei,
ha a zene altala
nos nyelve sza
ma
ra szolga
lnak ala
tetu
l, nem
feltetlen szu
ksegszer
useggel kapcsolo
dnak a zenehez vagy
felelnek meg neki; viszonyuk a zenehez egy tetsz
oleges pelda
viszonya az altala
nos fogalomhoz.275 Az az elja
ra
s, amelynek
sora
n a zenet valamilyen szo
veggel vagy szni cselekmennyel
illusztra
lja
k, Schopenhauer szerint nem alapvet
oen, hanem
csak fokozatilag ku
lo
nbo
zik a szimfo
nia altal m
uko
desbe hozott kepzelet elkalandoza
saito
l; a szemleletek es fogalmak,
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
9. 14:43:36
A zenei abszolu
t eszmeje es a programzene gyakorlata

Typotex Kiad

139

amelyekben a bens
o, a zeneileg kifejezett affektus tu
kro
z
odik, mindket esetben ma
sodlagosak es kicserelhet
ok.
nkentelenu
O
l is eszu
nkbe jut Eduard Hanslick: az irodalmi vagy kepszer
u programokat Hanslick is zenen kvu
li,
esztetikai tekintetben nem a dologhoz tartozo
hozza
tet is tagadta, hogy a voka
nek tartotta, ma
sfel
ol o
lis zeneben
a szo
veg es a zene szubsztancia
lisan o
sszetartozik. Teljesen
inadekva
t es semmivel nem igazolhato
az a szokva
nyos
Hanslick-olvasat, amely a programzene elleni kirohana
sokat komolyan veszi, de a voka
lis zener
ol szo
lo
szkeptikusgu
nyos passzusokat trefa
nak es mer
o ho
bortossa
gnak tartja.
Ba
rmilyen kenyelmetlen beismerni ezt, egy to
rtenesz nem
tagadhatja, hogy az abszolu
t zene rigoro
zus esztetika
ja
ban,
Schopenhauernel csaku
gy, mint Hanslickna
l, a voka
lis zene
szo
veget es a programzene programja
t egykent zenen
kvu
li akcidencia
nak tekintik, amely elvileg kicserelhet
o, es
amelyt
ol a lenyegesre koncentra
lo
do
zenei keplet elvonatkoztathat. (A ko
vetkezetes, hasonlo
an rigoro
zus ellentetelt
Franz Brendel fogalmazta meg, kijelentve, hogy mind a voka
lis zeneben meglev
o szo
veg, mind a programzeneben feltetelezett program maga
nak a dolognak integra
ns resze,
tartozeka: hozza
tartozik az esztetikai ta
rgyhoz, amelyet a
hallgato
nak mindvegig tudatostania kell, hogy eljusson a m
u
jelentesehez; ez a jelentes a szu
zse es a hangzo
jelenseg
ko
lcso
nhata
sa
ban konstitua
lo
dik.)
Wagner Schopenhauer-recepcio
ja
nak legjelentekenyebb
dokumentuma miuta
n a Liszt Ferenc szimfonikus koltemenyeirol cm
u, 1857-ben rott

nylt level meg csak neha

ny schopenhaueri alapgondolat tetova elsaja
tta
sa
ra tett kserletet a
Beethoven-tanulmany, amelyet Wagner 1870-ben, a Beethovencentena
rium alkalma
bo
l vetett paprra. (Nietzsche ebb
ol a
tanulma
nybo
l indult ki, amikor az abszolu
t zene szellemeb
ol
szu
letett Trisztan panegirikus meltato
ja lett.) Mindazona
ltal
az a lapida
ris tetel, miszerint a wagneri dra
ma
k igaza
ban a
zene la
thato
va
va
lt tettei276 teha
t elter
oen az 1851-ben, az
Opera es dramaban rottakto

l, miszerint a zene a kifejezes eszko

ze es a dra
ma a kifejezes celja, most ma
r a schopenhaueri
tetel jegyeben a zene a lenyeget mondja ki, amely lenyeg a
nyelvi es szni megjelenesben csupa
n tu
kro
z
odik , ez a tetel
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
140
Az14:43:36
abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

teha
t el
oszo
r csak A zenedrama elnevezesrol cm
u, 1872-ben
ko
zreadott glossza
ban fogalmazo
dik meg.
Wagner annak ellenere, hogy maga
eva
tette a zene schopenhaueri metafizika
ja
t a Beethoven tiszteletere kiadott
Festschriftben az opus 131-es cisz-moll kvartettet ertelmezve
felva
zol egy szo
veget, amely h
osu
nk egy napja
t szeretne
m felreertes lenne ezt a szo
nyomon ko
vetni. A
veget egy
program va
zlata
nak vagy valamifele eletrajzi redukcio
nak tekinteni. Az elejen persze meg u
gy t
unik, mintha a
zene biogra
fiai vagy kva
zi biogra
fiai desifrroza
sa
ro
l lenne
szo
. A bevezet
o hosszabb adagio
t, mely bizonya
ra a legbu
skomorabb hangulat, amelyet zeneben valaha is kifejeztek, az
ebredeshez hasonltana
m a szo
ban forgo
nap reggelen; ez a
nap egyetlen va
gyunkat sem fogja teljesteni, egyetlenegyet
sem! Ez azonban egyu
ttal b
unba
no
ima is, az o
ro
k jo
ban
hv
o ember tana
cskoza
sa Istennel.277 Ami futo
lagos olvasa
s
sora
n a zenenek a ku
ls
o eletrajzbo
l levezetett magyara
zata
nak t
unik, igaza
ban egy bels
o, eszmenyi biogra
fia
ko
rvonalaza
sa: egy eszmenyi biogra
fia
e, mert Wagner nem
azert rekonstrua
lja Beethoven eletet, hogy megfejtse zeneje
rejtett ertelmet, hanem fordtva: elmelyed a beethoveni zene
ertelmeben, hogy megertse az empirikus kutata
s sza
ma
ra
hozza
ferhetetlen bels
o biogra
fia egyik szeletet. Ha egyfel
ol
Wagner meggy
oz
odese szerint s ezt az Eroica es a m
u
Napo
leonnak cmzett aja
nla
sa pelda
ja
n vila
gtja meg278 egy
zeneszerz
o ku
ls
o eletrajza
bo
l nem tudhato
meg semmilyen
lenyeges dolog a m
uvek jelenteser
ol es jelent
oseger
ol, akkor
ma
sfel
ol a zeneben kifejez
od
o lenyeg az empirikus jelensegek szubsztancia
ja, ahogyan ezek a jelensegek a maga
ba
melyed
o esztetikai kontempla
cio
ban felta
rulnak nagyon is
tanulsa
gos a zeneszerz
o bels
o biogra
fia
ja szempontja
bo
l.
Mindazona
ltal Wagner szerint meg a bels
o biogra
fia, a zene
eszmenyi szubjektuma
nak a megkonstrua
la
sa sem tartozik
igaza
n az esztetikai fenomenhez, maga
hoz a dologhoz.
Hogy teha
t egy igazi beethoveni napot bels
o to
rteneseib
ol
magyara
zhassunk, a nagy cisz-moll kvartettet va
lasztjuk. Ami
e m
u hallgata
sakor nehezen sikeru
lne, mert ro
gto
n elfelejtenenk minden hasonlatot, es csak a ma
sik vila
g ko
zvetlen megnyilva
nula
sa
ra hallgatna
nk, az bizonyos fokig megis
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
9. 14:43:36
A zenei abszolu
t eszmeje es a programzene gyakorlata

Typotex Kiad

141

sikeru
lni fog, ha e zeneko
ltemenyt csak emlekezetu
nkben
idezzu
k fel.279 Hogy a zenei fenomenhez, ahogyan ez a
fenomen egy hangszeres zenei darab legala
bbis egy XIX.
sza
zadi hangszeres zenei darab elfogulatlan meghallgata
sa
sora
n megmutatkozik, hozza
tartozik egy esztetikai szubjektum tapasztala
sa, egy esztetikai szubjektume, amelynek beszedekent a zene megjelenik, amely szubjektum azonban
nem a ku
ls
o, hanem a bels
o biogra
fia szubjektuma, az
esztetikai tapasztala
s empirikusan-dokumenta
risan megragadhatatlan korrela
tuma
nak szubjektuma: mindezt Wagner
nyilva
nvalo
an nem la
tta.
A modern zeneszerz
ok u
gy ereztek, hogy a schopenhaueri
m ennek az esztetika
esztetika elko
telezett o
ro
ko
sei. A
nak a
Wagner altali recepcio
ja olykor ma
r-ma
r attekinthetetlennek
t
un
o bonyodalmakba sodorta a programzene elmeletet. A
m
uvek keletkezese es lenyege, az empirikus letfeltetelek es
a metafizikai jelentes, a biogra
fiai es az esztetikai mozzanatok
azokban a fogalmi konstrukcio
kban, amelyekkel a programzene gyakorlata
t a schopenhaueri elvek felada
sa nelku
l igyekeztek igazolni, bonyolult alakzatta
allnak o
ssze. (Hogy Schopenhauer metafizika
ja merhetetlen magassa
gokba emelte a
zene melto
sa
ga
t, a Wagnert
ol valo
fu
gg
oseg mellett az egyik
oka annak, hogy miert esett a zeneszerz
ok nehezere, hogy
elszakadjanak ett
ol a metafizika
to
l.)
Semmi (hangsu
lyozzuk: az eletbeli megjeleneset tekintve
a vila
gon semmi) sem kevesbe abszolu
t, mint a zene.280
Ebben teha
t egyetertu
nk, es elismerju
k, hogy az isteni
zenenek, hogy megjelenhessek, ebben az emberi vila
gban
egy o
sszeko
t
o, s
ot, meghata
rozo
-feltetelez
o mozzanatra van
szu
ksege.281 A zene lehet
osegfeltetele Wagner szerint egyfel
ol a nyelv, ma
sfel
ol a ta
nc vagy a szni jelenet: megjelenese,
megvalo
sula
sa erdekeben egy formamotvumra, egy raison
d etrere van szu
ksege. A schopenhaueria
nus Wagner azonban a zene eletbeli megjeleneset
ol, empirikus ku
ls
o oldala
to
l megku
lo
nbo
zteti a zene metafizikai vagy mint mondja:
isteni oldala
t.282 Hogy a zene zenen kvu
li formamotvum nelku
l nem tud megvalo
sulni, nem kepes arra, hogy a
zeneszerz
o kepzeleteben alakot o
ltso
n, teha
t egya
ltala
n nem
za
rja ki azt, hogy az ert
o hallgato
a megjelenest
ol es annak
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
142
Az14:43:36
abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

feltetelhez ko
to
ttsegeit
ol eljusson a lenyegig, amaz akarat
szemleleteig, amely Schopenhauer szerint a zene szubsztancia
ja
t alkotja. A formamotvumok a zene letfeltetelei ko
ze
tartoznak ugyan, de nem esszencia
lis mozzanatai a zenenek.
Az empirikus genezis es az esztetikai ervenyesseg az o
nfeledt esztetikai-metafizikai kontempla
cio
ban megmutatkozo

lenyeg ku
lo
nva
lik egyma
sto
l.
Mindennek elegge ku
lo
no
s ko
vetkezmenye volt a programzene elmeletere nezve. A programok mint a kompozcio

vagy a recepcio
mozzanatai: mint formamotvumok vagy
hermeneutikus pelda
zatok Schopenhauer adeptusai szemeben eppen azert megengedettek, mert a zene szubsztanciaja
t erintetlenu
l hagyja
k, teha
t nem perdo
nt
oek, nem rajtuk
mu
lik a dolog. A program es programzeneszerz
o apolo
gia
ja
hajlik az olyan ervelesre, amely alapja
ban veve a ko
zo
mbo
ssegb
ol fakado
tu
relem melletti ved
obeszed. A schopenhaueri
esztetika uralma idejen a programokat fu
ggetlenu
l atto
l,
hogy milyen igennyel es mennyire nyomatekosan fogalmazo
dtak meg tu
lsa
gosan gyengeknek tekintettek ahhoz,
hogy megserthessek a zene abszolu
t lenyeget.
Amikor Wagner az 1870-es Beethoven-tanulmanya
ban Schopenhauer szellemeben akarta igazolni a Pastoralet, a hagyoma
nyos esztetika platoniza
lo
gondolati modelljeb
ol indult
ki. Meg ervenyben volt Hegel szava, miszerint a szep az
eszme erzeki la
tsza
sa. Az eszme azonban, amely az erzeki
jelensegb
ol el
oragyog, itt nem a termeszet, amelynek lenyege
a Pastorale zenei megjelenesi forma
ja
ban megnyilva
nul, hanem eppen fordtva: a zene vagy a zenei forma az, ami
mint az akarat kepma
sa a termeszeti jelensegek bels
o
maga
nvalo
ja
t atelhet
ove teszi. Amikor Wagner a Pastorale
klasszikus pelda
ja kapcsa
n a programzene, a zenei termeszetabra
zola
s esztetikai jelleget taglalja, a kora
bbi elmeletekhez
ervelese is a lenyeg es jelenseg fogalmi
hasonlo
an az o
sema
ja
n alapul; am e dialektikus viszonyon belu
l a termeszet
es a zene mintegy helyet cserel egyma
ssal.
Ekkor belu
lr
ol vila
gosodott meg a zenesz szeme. Most
azokra a jelensegekre is ra
vetette tekintetet, amelyek lelke
bels
o fenyeb
ol megvila
gtva csoda
latos reflexekben vet
odtek
vissza belsejebe. Most ma
r csak a dolgok lenyege beszel
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
9. 14:43:36
A zenei abszolu
t eszmeje es a programzene gyakorlata

Typotex Kiad

143

hozza
, es [a jelenseg] a szepseg nyugodt fenyeben mutatkozik. Most megerti az erd
ot, a patakot, a retet, a kek eget, a vida
m embereket, a szerelmespa
rt, a madarak eneket, a felh
ok
vonula
sa
t, a vihar zu
ga
sa
t, a boldog nyugalom kepet. (. . . )
Ki ne erezne at a Pastorale-szimfonia halla
sakor ezt a megva
lto

szo
zatot: Legyetek velem ma a paradicsomban?283
Zenen kvu
li es ezert ja
rulekos: ebben a ta
g negatv fogalomban heterogen jelenteselemek keverednek egyma
ssal;
egyma
s hegyen-ha
ta
n megtala
lhato
itt a kompozcio
ra valo

indtek, a rejtett irodalmi vagy kepi szu

zse, a program, amelynek az a becsva
gya, hogy az esztetikai ta
rgyhoz tartozzek,
a hermeneutikus megfejtes es a veletlen kepzetta
rsta
s. A tragedia szu
leteseben Nietzsche tagadta, hogy ba
rmifele ku
lo
nbseg lenne egyfel
ol a kicserelhet
o hallgato
kent ku
lo
nbo
z
o
kepes beszedek,284 ma
sfel
ol a zeneszerz
o altal sza
ndekolt es
szavakba foglalt program ko
zo
tt: az a
ltala
nos fogalomhoz
hozza
rendelt valamennyi pelda Schopenhauerrel szo
lva285
egyforma
n tetsz
oleges. A kicserelhet
oseg azonban Nietzsche szerint semmikeppen nem jelenti azt mikent altala
nos
es ku
lo
no
s logikai viszonya
ban sem , hogy a metafora
kkal
el
o beszedmo
d esztetikailag semmitmondo
. Igaz, hogy pelda
zatszer
u, nem ko
telez
o erveny
u, de nem felesleges, nem
inadekva
t. Hadd utaljak itt napjaink jo
l ismert, a mi esztetika
nk sza
ma
ra csak botra
nyk
onek t
un
o jelensegere. Gyakran
tapasztaljuk, hogy egy-egy Beethoven-szimfo
nia kepes beszedre kesztetni a hallgato
kat, ba
r ha egyma
s melle rakna
nk
a zenedarab kiva
ltotta ku
lo
nfele kepi vila
gokat, abbo
l ugyancsak fantasztikusan szndu
s, s
ot, ellentmonda
sos o
sszea
llta
s
kerekedne ki: az ilyen o
sszea
llta
sokon sza
nalmasan elviccel
odni, a valo
ja
ban megiscsak magyara
zatra szorulo
jelenseget
pedig meg csak figyelemre sem meltatni, ez jellemzi ezt az
esztetika
t. Hia
ba, hogy esetleg maga a zeneko
lt
o beszelt is
kepekben a kompozcio
ja
ro
l, nevezte Pastoralenak a szimfo
niaja
t, s az egyik tetelenek a Patakparti jelenet, egy ma
siknak meg
a Vidam paraszti mulatsag cmet adta, ezek is csak pelda
lo
zo
,
a zeneb
ol szu
letett kepzetek s nem a zene uta
nozta valo
sa
gos ta
rgyak , olyan kepzetek, amelyek mit sem arulnak el
neku
nk a zene dionu
szoszi tartalma
ro
l,286 vagyis metafizikai
lenyeger
ol. Az a nagyvonalu
sa
g, amellyel Nietzsche a ma
sodwww.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
144
Az14:43:36
abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

lagos hermeneutika
ro
l es az els
odleges programatika
ro
l szo
l,
irreleva
ns voltuk bela
ta
sa
bo
l sza
rmazik.
Elfogadva Schopenhauer es Nietzsche esztetika
ja
nak premissza
it, a programzene elleni fellepesnek egyetlen erve tapintott valo
ban erzekeny pontra: az a kijelentes, hogy egy
m
unek, ha bels
o zenei koherencia
ja to
rekeny, ku
ls
o irodalmi
ta
masztekra van szu
ksege ahhoz, hogy ne hulljon szet. (Ha
ezzel szemben Franz Brendel elveib
ol indulunk ki, teha
t abbo
l a tetelb
ol, hogy egy szimfonikus ko
ltemeny programja a
m
uho
z mint esztetikai ta
rgyhoz szervesen hozza
tartozik, akkor az emltett kifoga
s veszt su
lya
bo
l: kielezetten fogalmazva
eppoly semmitmondo
lenne, mint az a mega
llapta
s, hogy
egy voka
lis zenedarab szo
veg nelku
l erthetetlen.)
Ha Otto Klauwell u
gy definia
lja a programzenet, hogy
az a zenei formakepzes to
rvenyeit feladva fejlesztesenek
norma
it lepten-nyomon zenen kvu
li szempontokhoz igaztja,287 akkor erthet
o, hogy Richard Strauss lemondott a
programzene terminusro
l. Ugyanis programzene igaza
ban nem is letezik. Ez csupa
n egyfajta szitokszo
mindazok
sza
ja
bo
l, akiknek nem jut eszebe olyasmi, ami a saja
tjuk.
Otto Klauwell ertetlenu
l all szemben az u
j forma
kkal; m
uveszi jellegu
ket ezert tagadja, jelentkezesu
ket zenen kvu
li
ko
ru
lmenyek ka
ros hata
sa
nak tudja be. Ezzel szemben Strauss szila
rd meggy
oz
odese szerint korla
tolt dolog azt, ami
sema nelku
li, forma
tlannak belyegezni, ahelyett hogy felkutatna
k individua
lis formato
rvenyet; egy program lete vagy
nem-lete mit sem mond a m
u bels
o zenei logika
ja
nak leter
ol
vagy eppen e logika hia
nya
ro
l. Egy ko
lt
oi program persze
o
szto
nz
oen hathat u
j forma
k kialakula
sa
ra; ahol viszont a
zene nem logikusan o
nmaga
bo
l fejl
odik ki, ahol teha
t csak
po
tlekul szolga
l, ott literatu
ra-zene lesz.288 Teha
t teljesen
ko
zo
mbo
s, hogy volt-e o
szto
nzesu
l szolga
lo
program vagy
sem: a valamit is er
o darabokban a zenei logika u
gy jelenik meg, mint maga
ban za
rt o
sszefu
ggesrendszer, amelynek
nincs szu
ksege ku
ls
o ta
masztekra es nem is t
uri az ilyesmit.
Ha a zenei forma Schopenhauer es Nietzsche szerint
lenyegi forma
nak tekintend
o (programmal mint a jelensegvila
gban valo
reflexszel) es nem megjelenesi forma
nak
(programszer
u tartalommal mint szubsztancia
val) , akkor
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
9. 14:43:36
A zenei abszolu
t eszmeje es a programzene gyakorlata

Typotex Kiad

145

o
nmaga
ban megalapozottnak kell lennie. A programzene
nem is letezik: bels
o maga
nvalo
ja az abszolu
t zene.
1896-ban Max Marschalkhoz rott

leveleiben Gustav Mahler az Elso es a Masodik szimfonia programja

nak vagy cmtervenek ertelmen medita
l. Beszedes dokumentumai ezek
a levelek annak, hogy a schopenhaueri esztetika jegyeben
a programzene elmelete jo
szerivel kikeru
lhetetlen bonyodalmakba keveredett. Mahler ku
lo
nbseget tesz ku
ls
o es
bels
o program ko
zo
tt. A ku
ls
o beto
ltheti mind a kompozcio
o
szto
nzesenek, mind a befogada
s vezerfonala
nak funkcio
ja
t. Az Elso szimfonia kapcsa
n ezt rja:

A harmadik tetelnel
(marcia funebre) mindenesetre u
gy all a dolog, hogy ehhez
sza
momra az ismert gyermekkep (A vada
sz temetese) adott
o
szto
nzest. Ezen a ponton azonban irreleva
ns, hogy mir
ol
szo
l az abra
zola
s; a f
o a kifejezend
o hangulat.289 Ezert
megiscsak u
dvo
s dolog, ha a hallgato
az els
o id
okben, amikor
modoromto
l meg idegenkedik, neha
ny programszer
u
u
tjelz
o ta
bla
t es merfo
ldko
vet kap utaza
sa
hoz. (. . . ) To
bbet
azonban egy ilyen ismertetes nem nyu
jthat.290 Az u
tjelz
o
ta
bla
k eszko
zu
l szolga
lnak, hogy eljussunk a celhoz: egyfajta intern zenei megerteshez; am csak ideiglenesen, az
els
o id
okben to
ltik be funkcio
jukat. Ha viszont a ku
ls
o
programra mint a befogada
st segt
o vezerfonalra nezve igaz,
ma
rpedig Mahler felreerthetetlenu
l ezt alltja, hogy a zene
voltakeppeni lenyegehez nem vezet el, akkor nyilva
nvalo
an
ugyanaz ervenyes a kompozcio
o
szto
nzeseu
l szolga
lo
ku
ls
o
programra nezve is: esztetikailag irreleva
ns. Ba
r mint
Wagner mondana
formatitokkent funga
l, megsem tartozik a dologhoz maga
hoz, ugyanu
gy nem, mint a ha
z
felepteset segt
o allva
nyzat, amelyet lebontanak, ha az eptmeny keszen all. A ku
ls
o program a m
u keletkezesenel beto
lto
tt ko
zvett
o funkcio
ja
bo
l a befogada
s heurisztikus funkcio
ja
ba va
lt at: egyfel
ol megszu
ntetve-meg
orzo
tt mozzanatkent,
ma
sfel
ol viszont ideiglenes jelenteshordozo
kent jelenik meg.
Ha a ku
ls
o program kepek sora
nak mutatkozik, akkor
a bels
o program az erzelmek egyfajta menete [Empfindungsgang],291 mindenesetre olyan erzelmeke, amelyek
empirikus-pszicholo
giai katego
ria
kkal megragadhatatlanok.
A szu
kseglet, hogy zeneileg szimfonikusan beszeljem
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
146
Az14:43:36
abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

ki magam, csak ott jelentkezik, ahol homa

lyos erzesek uralkodnak, anna
l a kapuna
l, amely a ma
sik vila
gba vezet, abba
a vila
gba, amelyekben id
o es hely nem osztja meg a dolgokat.292 Hogy ez a vila
g nem a ter es nem az id
o vila
ga, az
viszont Wagner szerint (akinek Beethoven-tanulmanya
t Mahler
ketseg nelku
l ismerte) a zenenek mint harmo
nia
nak a bels
o
lenyege; a muzsikus csak hangjai ritmikus elrendezesevel
keru
l a szemlelhet
o plasztikus vila
ggal (. . . ) erintkezesbe.293
Az els
o tetelt, rja

Mahler a Masodik szimfoniaro

l Marschalknak, Gyaszu
nnepnek neveztem, s ha ma
r tudni akarja,
D-du
r szimfo
nia
m h
ose az, akit itt eltemetek, s akinek eletet
magasabb nez
opontro
l, tiszta tu
ko
rben szemlelem. Ez egyszersmind felveti a nagy kerdest: miert eltel? Miert szenvedtel? Tala
n mindez csupa
n valami nagy, rettent
o vicc?294 A
h
os nem Jean Paul Titanja, akit az Elso szimfonia programja
emlt, nem is maga Mahler, hanem inka
bb ahogyan ezt
Hermann Danuser felismerte295 a zene esztetikai szubjektuma, amely mikent az elbeszel
o a regenyben vagy a
lrai en a ko
ltemenyben maga
nak a m
unek az esztetikai allaga
hoz tartozik. Ha nem akarjuk, hogy az esztetikai
tapasztalat eltorzuljon, a szo
ban forgo
esztetikai szubjektumot nem azonosthatjuk sem az irodalmi minta h
osevel,
sem a zeneszerz
o empirikus szemelyevel; mind az irodalmi
minta h
ose reven megvalo
sulo
ku
ls
o o
szto
nzes, mind a
zeneszerz
o szemelyes tapasztalata
nak szubsztancia
ja megsz
unik es megmarad: feloldo
dik a zenei forma
ban, amely
Schopenhauer szerint a vila
g maga
nvalo
ja
t kepezi le. A
bels
o programot nem kereshetju
k valamifele biogra
fiailagdokumentumszer
uen megragadhato
tartalomban az ilyen
tartalom inka
bb a zenei forma altal felemesztett, atlenyegtett tematikus anyag alkoto
eleme; a bels
o program az in
abstracto vett erzelmek, homa
lyos erzesek egyfajta meneteben tala
lhato
. A kontextus, amelyb
ol egy bels
o program eszmeje erthet
ove tehet
o, ennelfogva a hangszeres zene
romantikus metafizika
ja. Az empria
to
l ku
lo
nva
lt erzesek alkotja
k azt a szubsztancia
t, amelynek szakraliza
la
sa reven
az abszolu
t zene Wackenroder es Weisse esztetika
ja
ban
az abszolu
tum sejteseig emelkedik, s megszabadul atto
l a
gyanu
to
l, hogy u
res forma.
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

 Typotex Kiad

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

10
Az abszolu
t zene es a poesie
absolue

Hermann Kretzschmar 1902-ben ko

zreadott m
uve, a Javaslatok egy zenei hermeneutika kidolgozasara a XVIII. sza
zadi affektuselmeletet feleleventve megkserli elmeletileg megalapozni Hangversenykalauza exegetikus gyakorlata
t. Ebben gy

r:
A puszta
n zenei tartalom ertelmeben vett abszolu
t zene
egyszer
uen nem letezik! Az abszolu
t zene ugyanolyan keptelenseg, mint az abszolu
t ko
lteszet, vagyis metrumot es
rmet haszna
lo
ko
lteszet gondolatok nelku
l.296 Bizonytalan, hogy a szerz
o Stephane Mallarme ko
lteszetere gondolte itt, vagy az abszolu
t zene elvenek abszurdita
sa
t egy olyan
analo
gia fantazmago
ria
ja
val akarta-e demonstra
lni, amelyet
maga irrea
o
lisnak tartott, mivel nem tudott a szimbolizmusban letrejo
tt megvalo
sula
sa
ro
l; s
ot, e kerdesben nem is
szu
kseges do
ntenu
nk. Nem haszontalan viszont alaposabban szemu
gyre vennu
nk ezt a hasonlatot, meg akkor is, ha
Kretzschmarral ellentetben mi meg vagyunk gy
oz
odve mind
az abszolu
t zene, mind a poesie absolue to
rteneti valo
sa
ga
ro
l es
esztetikai letjogosultsa
ga
ro
l. (Mallarme poesie pure-jet Paul
Valery nevezte poesie absolue-nak.297 ) Ha nem is ta
pla
lunk
tu
lzott remenyeket a m
uveszetek ko
lcso
no
s megvila
gta
sa
ira
nt, ahogyan ezt a jelszo
t Oskar Walzel fel evsza
zaddal
www.interkonyv.hu

147

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
148
Az14:43:36
abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

ezel
ott kiadta, egyfel
ol a XIX. sza
zad ko
lt
oiseggel kapcsolatos
elkepzelesei, ma
sfel
ol ugyanezen sza
zadnak a zene m
uveszetjellegevel kapcsolatos eszmei ko
zo
tt olyan o
sszefu
ggeseket fedezhetu
nk fel, amelyek nem meru
lnek ki puszta
n
szavakkal valo
ja
tekban.
Mindazona
ltal az a kserlet, hogy eszmeto
rtenetileg egyma
sba fonjuk a romantikus zeneesztetika es a szimbolikus
poetika sza
lait, nem mentes bizonyos mo
dszertani nehezsegekt
ol; ezeket csak aza
ltal lehet elkeru
lni, hogy esemenyto
rteneti filolo
giailag-to
rtenetileg megragadhato
o
sszefu
ggesek konstata
la
sa helyett egyfajta struktura
lis-to
rteneti o
sszefu
ggesre szortkozunk. Mert ahogyan Werner Vordtriedenek
kevesse sikeru
lt magyara
zatot adni arra az elkepeszt
o hasonlo
sa
gra, amely rea
lis to
rteneti o
sszefu
ggeskent egyfel
ol
a XIX. sza
zad eleji nemet romantika poetolo
giai to
rekvesei,
ma
sfel
ol a sza
zadveg francia szimbolizmusa ko
zo
tt mutatkozik Carlyle 1829-es Novalis-esszeje itt gyenge, to
rekeny
o
sszeko
t
o la
ncszem298 , eppoly hia
bavalo
lenne az ezzel
analo
g fa
radoza
s, hogy az abszolu
t zene es poesie absolue elvei ko
zo
tt fenna
llo
, dokumenta
lhato
an letez
o kapcsolat uta
n nyomozzunk. Hogy az abszolu
t zene eszmeje de
nem maga a terminus E. T. A. Hoffmann-na
l, es fordtva:
az abszolu
t zene terminusa de nem az eszme Richard
Wagnernel megjelent, az jo
llehet Hoffmann es Wagner a
XIX. sza
zad francia kultu
ra
ja
ban befolya
sos kissza
mu
nemet
m
uvesz ko
ze tartozott meg nem elegseges ok egy olyan
hipotezis fela
llta
sa
ra, hogy Baudelaire es Mallarme poetika
ja
zeneesztetikai el
ofeltevesekkel van o
sszefu
ggesben. A korszellemre hivatkozni, amely a to
rtenetileg cselekv
o egyenek tudta nelku
l a ku
lo
nbo
z
o m
uveszetekben ko
zo
s szubsztanciakent ervenyesu
l, pedig annyit jelentene, hogy olyan
mo
dszertani szalmasza
lba kapaszkodunk, amelyt
ol ma
r jo

ideje senki sem va

r ta
maszt. (Azt persze lehetetlen nem meghallani, hogy a poesie absolue Valery altal meghonostott
terminusa emlekeztet az abszolu
t zenenek a XX. sza
zadban
ko
zhellye va
lt fogalma
ra; am az uto
lagos szo
kepzes semmit
sem mond annak a poetolo
giai eszmenek zeneesztetikai implika
cio
iro
l, amely eszme jelo
lesere Mallarme eredetileg, megpedig el
oszo
r 1863-ban, a poesie pure szavakat haszna
lta,
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

10. Az abszolu
t zene es a poesie absolue

149

azt a kifejezest, amely azuta

n mind a mai napig uralkodo

maradt.)
Ilyen mo
don a terminusok hasonlo
sa
ga teljesseggel ma
sodlagos, s nem valo
szn
usti a teorema
k rea
lis to
rteneti
o
sszefu
ggeseit; ennek ellenere tanulsa
gos lehet tudatostani
az irodalomban es a zeneben egykent megfigyelhet
o gondolati forma
k rokonsa
ga
t, s magyara
zatot lelni arra a to
rekvesre,
hogy a m
uzene szubsztancia
ja
t a ko
lt
oiben kerestek, es
fordtva Walter Pater hres monda
sa szerint, miszerint a
ko
lteszet titkon zeneve szeretne va
lni , a tiszta ko
lteszet
lenyeget a zeneiben veltek megtala
lni, anelku
l hogy a valo
sa
gos irodalmat, illetve a valo
sa
gos zenet konkret modellnek
tartotta
k volna. A zeneesztetika es a ko
lteszetelmelet struktura
lis o
sszefu
ggeseinek felva
zola
sa
t mindenekel
ott ama allta
s
ala
ta
maszta
sa
nak tekintettek, miszerint az abszolu
t zene fogalma az az esztetikai paradigma, amely Nemetorsza
gban
a szimfo
nia
to
l es a vono
snegyest
ol egeszen a zenedra
ma
ig
uralkodo
elem volt annak felfoga
sa
ban, hogy mi a zene maga
nvalo
sa
ga szerint korszakos jelent
oseg
u eszme volt, egy
egesz korszak m
uveszi erzekenek reprezentatv kifejez
oje.
1. A konkret, experimenta
lis, vizua
lis, fonetikus ko
lteszetr
ol szo
lo
tanulma
nya
ban Pierre Garnier olyan to
rteneti anticipa
cio
kat vagy megerzeseket keresve, amelyek a modernseg valamilyen hagyoma
nya
ro
l arulkodnak idezi Novalis
egyik 1798-ban rott

to
redeket: Ba
rcsak meg tudna
nk ertetni
az emberekkel, hogy a nyelvvel u
gy vagyunk, mint a matematikai kepletekkel! Ezek egy maga
ert valo
vila
got alkotnak
csak o
nmagukkal ja
tszanak, nem fejeznek ki ma
st, mint
saja
t maguk csoda
latos termeszetet, es eppen ezert oly kifejez
oek , bennu
k eppen ezert tu
kro
z
odik a dolgok ku
lo
no
s csereviszonya.299 A Fantaziak a m
uveszetrol cm
u, nyomtata
sban
1799-ben megjelent Tieck-ra
s ugyanez id
o ta
jt magasztalo

hangon szo
l a zenei hangrendszerr
ol, err
ol az elku
lo
nu
lt,
o
nmaga
ert valo
vila
g-ro
l.300 A Novalis altal felva
zolt nyelvelmelet pedig egeszen a megfogalmaza
s es a mondatritmus
reszleteiig men
oen hasonlt a szimfo
nia
ro
l szo
lo
Tieck-fele
ditirambushoz: a szimfo
nia
ban a zene, fu
ggetlen leven szo
vegekt
ol es funkcio
kto
l, maga
ra tala
l. A hangszeres zeneben
azonban elter
oen a voka
lis zenet
ol a m
uveszet fu
ggetlen
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
150
Az14:43:36
abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

es szabad; to
rvenyeit maga rja

el
o maga
nak; ja
tekosan es
cel nelku
l fanta
zia
l, s megis a legmagasabb rend
u celt va
ltja
valo
ra; kiza
ro
lag a maga homa
lyos o
szto
neinek hvo
szava
t
ko
veti, s a maga ja
tszi mo
dja
n megis azt fejezi ki, ami a
legmelyebb, a legcsoda
sabb.301 A nemet korai romantika
ban
az abszolu
t ko
lteszet alma es az abszolu
t zene alma egyidej
u
jelensegek. Az uta
nza
selv elvetese, annak a ko
vetelmenynek
az elutasta
sa, hogy a zenenek annak erdekeben, hogy ne
maradjon u
res, semmitmondo
hangzavar hangfesteszetnek
vagy affektusa
bra
zola
snak kell lennie, a ku
ls
o vagy a bels
o
termeszet egy darabja
t kell megjelentenie, nos, ez az elmeleti
felismeres pa
rhuzamos volt azzal a poetolo
giai bela
ta
ssal,
hogy a lrai ko
lteszetben mint a voltakeppeni poezisben a
nyelv szubsztancia
lis valami, es nem csupa
n gondolatok vagy
erzesek vehikuluma; hogy a ko
lteszetet ahogyan ezt Mallarme egy zben

az irodalomban konta
rkodo
fest
ot, Degas-t
bra
lva megjegyezte szavakbo
l es nem eszmekb
ol csina
lja
k.
A ko
lt
oi nyelvr
ol Novalis nem mond ma
st, mint amit a romantikus zeneesztetika alltott a hangszeres zener
ol: aza
ltal,
hogy egyfajta elku
lo
nu
lt, maga
ert valo
vila
got alkot, eppen
aza
ltal a vila
gegyetem metafora
ja, a metafizika organonja.
Miko
zben abszolu
tkent tetelezi maga
t, miko
zben elszakad
az empirikus feltetelek ko
to
ttsegeit
ol, az abszolu
tum kifejezeseve va
lik. Mindazona
ltal az a tetel, hogy a nyelvelmelet
modellje a hangszeres zene volt, ketsegkvu
l tu
lza
s: egyoldalu
fu
gg
osegge torzt egy meglev
o ko
lcso
nhata
st. (Priorita
sokat keresve eppenseggel azt is mondhatna
nk, hogy azt
az esztetikai-metafizikai doktrna
t, amely szerint az autono
m
m
uveszet az empirikus funkcio
kto
l es affektusokto
l valo
ku
lo
nva
ltsa
ga oka
n lett az egeszeben vett termeszet metafora
ja, Karl Philipp Moritz 1785 es 1788 ko
zo
tt els
odlegesen a
kepz
om
uveszet pelda
ja
t alapul veve fejtette ki.) Ugyanaz az
alapeszme, amelynek dialektika
ja ma
r az abszolu
t szo
kett
os ertelmeben is benne rejlik, ku
lo
nbo
z
o kifejl
odesi forma
kban mutatkozik meg oly kifejez
odesi forma
kban, amelyekben az egyes m
uveszetek atfogo
, ko
zo
s to
rekvese, saja
tos el
ofeltetelei, valamint ko
lcso
nhata
sai at- meg atja
rja
k egyma
st.
Werner Vordtriede emlekeztet Novalis egyik to
redekere,
amely azo
ta, hogy a szimbolista
k 1891-ben felfedeztek mawww.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

10. Az abszolu
t zene es a poesie absolue

151

guknak a nemet romantika

t, a szo
emfatikus ertelmeben vett
modern ko
lteszetelmelet korai dokumentuma
nak tekinthet
o.
Elbeszelesek o
sszefu
gges nelku
l, de asszocia
cio
kkal, mikent
az almok; ko
ltemenyek, puszta
n jo
l hangzo
verssorok, teli
szep szavakkal, de mindenfele ertelem es o
sszefu
gges nelku
l
megerteni legfeljebb egyes versszakokat lehet mint a
legheterogenebb dolgokbo
l allo
megannyi to
redek. Az igazi
poezisnek legfeljebb nagyvonalu
an ertelmezett, allegorikus
ertelme lehet, es olyasfajta ko
zvetett hata
sa, mint a zenenek
stb. Vordtriede itt megjegyzi: Ilyen, puszta
n szavakbo
l allo

kompozcio
kat Novalis nem rt.
Felismeresei jo
cska
n meg m azok a pro
el
oztek saja
t ko
lt
oi gyakorlata
t.302 A
zako
ltemenyek, amelyekben Wackenroder es Tieck pro
ba
lta
k erzekeltetni az abszolu
t zene hata
sait,303 u
gy foghato
k fel, mint
a Novalis altal felva
zolt poetolo
giai program korai megvalo
sula
sai: elbeszelesek o
sszefu
gges nelku
l es ugyanakkor
ko
ltemenyek teli szep szavakkal, de mindenfele ertelem es
o
sszefu
gges nelku
l, legfeljebb nagyvonalu
an ertelmezett,
s megfordtva: Novalis to
allegorikus ertelemmel. E
redeke
valo
sa
ggal lelta
rba szedi azokat a kriteriumokat, amelyek
alapja
n a zene lera
sa a romantika ertelmezeseben tiszta
n
poetikusnak tekinthet
o: az ilyen zenelera
s nem lehet programszer
u vagy karaktert bemutato
; dadogva keresi a
szavakat, hogy megiscsak kimondja azt, ami voltakeppen
kimondhatatlan, s teszi ezt u
gy, hogy a ko
znapi nyelv norma
i
szerint semmit sem mond. Wackenroder es Tieck pro
zako
ltemenyei reflexei annak, ami az abszolu
t zeneb
ol kihallhato

o
sszeszerkesztettek, asszociatvak, alomszer
uek es allegorikusak, ahogyan ezt Novalis ko
vetelte. A tiszta poezis, az
az eszmeny, amely a romantika szeme el
ott lebegett (s amelyet Schiller mint egyfajta rajonga
st bizalmatlanul szemlelt), u
gy jelenik meg, mint eszko
z az abszolu
t zene tiszta
n
poetikus lenyegenek a kimonda
sa
ra vagy sejtetesere.
Mondanunk sem kell, hogy a ko
lteszetben mindig is voltak
olyan versek es verssorok, amelyek inka
bb hangza
sukkal
ny
ugo
zik le az olvaso
t, semmint azzal, hogy valami erthet
ot
vagy aterezhet
ot mondanak. Ami a romantika
ban el
obb az
elmeletben, de Brentano
na
l a ko
lt
oi gyakorlatban is vegbement, az csupa
n fokozatos va
ltoza
s volt, nem elvi u
jdonsa
g.
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
152
Az14:43:36
abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

A hangsu
ly eltolo
da
sa mindazona
ltal eleg volt ahhoz, hogy
melyrehato
an megva
ltozzon annak tudata, mi a ko
lteszet
egya
ltala
n. (Dialektikus zsargonban itt a mennyiseg min
osegbe valo
atcsapa
sa
ro
l beszelhetnenk.) A ko
lteszet zenei
mozzanata ett
ol fogva ma
r nem dszt
oelemnek es ja
ruleknak
sza
mtott, hanem szubsztancia
nak es lenyegnek.
Megfordtva, ahogyan ezt egy kora
bbi fejezetben kimutattuk, a hangszeres zenenek az az igenye, hogy mint a
tiszta m
uveszet kifejez
odeset komolyan vegyek, hogy ne
intezzek el azzal, hogy semmitmondo
hangzavar, nos, ez az
igeny a ko
lteszetben meglev
o mintakepekb
ol ta
pla
lkozott; az
u
j zenei tudatot ezek a mintakepek segtettek hozza
olyan
megfogalmaza
shoz, amelynek ko
szo
nhet
oen egya
ltala
n zenei tudatkent konstitua
lo
dott. Az abszolu
t zene metafizikai
presztzse a kimondhatatlansa
g-toposznak a hangszeres zenere valo
atvitele reven jo
tt letre, vagyis egy olyan atvitel
ko
vetkezteben, amelynek locus classicusa a Carl Stamitz koncertjer
ol szo
lo
passzus Jean Paul Hesperusa
ban. A szimfo
nia
allegro
ja f
otetele , amelyet kora
bban azzal gyanu
stottak,
hogy puszta hangzavar, a XVIII. sza
zad vegen aza
ltal tett
szert esztetikai melto
sa
gra, hogy a klopstocki o
dako
lteszet
es a klopstocki neobarokk poetika szellemeben recipia
lta
k.
Ez a szimfo
niatetel Sulzer sza
ma
ra meg nem kellemetlen,
de semmitmondo
volt; Johann Abraham Peter Schulz viszont
Sulzer A szepm
uveszetek altalanos elmeleteben ma
r mint
fensegesr
ol beszel ro
la, a magasztala
s hangja
n. A nyelv
alatti megnemesu
l: nyelven tu
liva
lesz.
Az a kerdes teha
t, hogy az abszolu
t m
uveszet eszmejeben
milyen a genuin ko
lteszetelmeleti es a genuin zeneesztetikai reszesedes ara
nya, a hangsu
lyozando
ko
lcso
nhata
sok
ellenere semmikeppen nem erdektelen vagy felesleges. Mg
a kimondhatatlansa
g-toposz, a m
uveszetvalla
s meghata
rozo

premissza
inak egyike, irodalmi eredet
u, addig a matematika
hoz valo
visszanyu
la
s, amellyel Novalis a tiszta
n poetikus nyelv eszmejet magyara
zta, u
gy t
unik, inka
bb a zene,
semmint a ko
lteszet elmeleteben honos: a pu
thagoreizmus,
meg romantikus meghonosta
sa
ban es atforma
la
sa
ban is, els
odlegesen zeneesztetikai diszciplna. Ku
lo
no
s jelent
oseg
u
viszont az a teny, hogy ba
r 1800 ta
ja
n letezett egy olyan ranwww.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

10. Az abszolu
t zene es a poesie absolue

153

gos hangszeres zene, amelyhez az abszolu

t zene esztetika
ja
kapcsolo
dni tudott (aka
r azon az aron, hogy atertelmezte a
klasszikus szimfo
nia eredeti esztetikai ertelmet), az abszolu
t
ko
lteszet elmelete azonban ugyanez id
o ta
jt lenyegeben ja
tekos anticipa
cio
volt, amely ott, ahol pro
bakeppen es tapogato
zva pro
zako
ltemenyekben valo
sult meg, az abszolu
t zene
tiszta
n ko
lt
oi lenyegenek nyelvi parafra
zisainak alakja
ban
jelentkezett. Csoda
lhatjuk azt a mereszseget, amellyel a poesie
absolue eszmejet hetven evvel Mallarme el
ott mintegy a
legu
res terben felva
zolta
k; am tudata
ban kell lennu
nk annak, hogy az abszolu
t m
uveszet elmeletenek el
oszo
r a zene,
a klasszikus hangszeres zene adott rea
lis-to
rteneti szubsztancia
t.
2. Ahhoz az eszmehez, hogy a nyelv csaku
gy, mint a
zene egyfajta elku
lo
nu
lt, maga
ert valo
vila
g, mind a ko
lteszetelmeletben, mind a zeneesztetika
ban kapcsolo
dott az a
tendencia, hogy elforduljanak az erzeskifejezest
ol, teha
t atto
l
a mozzanatto
l, amelyben a XVIII. sza
zad polga
ri ko
zo
nsege
a m
uveszet lenyeget kereste ma
r amennyiben eppenseggel
nem az epu
letes-didaktikus jelleg uta
n va
gyo
dott. Friedrich
Schlegel, aki affinita
st vel felfedezni a tiszta
n hangszeres zene
es a filozo
fiai medita
cio
ko
zo
tt, felismereset, miszerint a zenei
forma gondolkoda
si folyamat, egybekapcsolja egy polemia
val: vitatja az u
gynevezett termeszetesseg lapos szempontja
t, azt a nez
opontot, amely a zenet mindo
ssze az erzesek
nyelvenek tartja.304 A ko
lteszetelmeletben pedig Edgar Allan
Poe volt az, aki a poezis u
tja
n elerend
o the pure elevationt, a tiszta felemelkedest elesen ku
lo
nva
lasztotta a the excitement of the heart-to
l, a szv izgalma
to
l; az uto
bbit szerinte ki
kell za
rni a m
ub
ol305 (Poe tanulma
nya, A m
ualkotas filozofiaja
bizonyos ertelemben a poesie pure alapto
okirata; nem Novalisto
l, hanem Poe-to
l indult ki a Baudelaire-t es Mallarmet ert
to
rtenelmi hata
s.) Az excitement es az elevation szembeallta
sa azonban csaku
gy, mint a ko
znapi erzesek materia
lis
szennyet
ol (A. W. Schlegel) megtisztult m
uveszi hata
s uta
ni
va
gyakoza
s emlekeztet a szentimentalizmus erzesesztetika
ja es a hangszeres zene romantikus metafizika
ja ko
zo
tti ellentetre. A XVIII. sza
zad vegenek ezoterikus zeneesztetika
ja,
amely a (pindaroszi o
da
hoz hasonlatos) szimfonikus allegro
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
154
Az14:43:36
abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

kiva
ltotta fenseges hangulatot megku
lo
nbo
ztette atto
l a megindultsa
gto
l, amelyet aka
r egy egyszer
u dal is eletre hvhat,
minta
ja
nak, mit emltettu
k, egyfel
ol Klopstock ko
lteszetelmeletet tekintette, ma
sfel
ol viszont, u
gy t
unik, visszahatott
a XIX. sza
zad poetika
ja
ra. (Fu
ggesr
ol beszelni mindenesetre
tu
lza
s lenne; eleg azt mondani, hogy az abszolu
t, a celokto
l es
affektusokto
l ku
lo
nva
lt, am megsem u
res, hanem inka
bb fenseges zene ahhoz a ha
ttertuda
shoz tartozott, amely reven a
poesie pure hvei meger
ostve erezhettek magukat.)
Az abszolu
t ko
lteszet, csaku
gy, mint az abszolu
t zene,
ezoterikus: egy olyan avantgard u
gyekent jelenik meg, amely
t ko
mondhatni allando
an meneku
l az o
ru
lfogo
bana
listo
l. S
mint ezt a sentiment elleni, Novalis es Friedrich Schlegel o
ta
allando
sult kirohana
sok mutatja
k, u
gy t
unt, hogy az erzelemmel teli az, ami leginka
bb ki van teve a trivia
lissa
va
la
s
veszelyenek. (A giccst
ol valo
retteges, amely az avantgard
esztetikai lelkiismeretet knozta, mindenesetre nem egyszer
uen az ezoterikussa
g fona
kja, hanem mintha azt jelentene,
hogy a giccs, az erzessel teli mechanikussa
va
la
sa egy olyan
eszmeny hanyatla
si forma
ja, amelyre titkon, mindenfele lart
pour lart-doktrna ellenere, meg mindig to
rekedtek: az origina
lis egyszer
useg eszmenyenek hanyatla
si forma
ja. A szimpszinte kifelicita
sto
l a mechanikussa
va
la
shoz, az o
nmagunk o
jezeset
ol a ko
zszemlere tett szentimentalita
shoz vezet
o lepes:
ett
ol feltek igaza
n, az apro
ku
lo
nbsegt
ol, amin a dolog mu
lik.)
3. Az ezoterikussa
gra valo
to
rekvessel, a profanum vulgus
elutasta
sa
val fu
gg o
ssze a poesie pure ko
lt
oinek undora a
ko
znapokban altala
nosan haszna
lt es ezert elkoptatott es
s a zeneben veltek felfedezni azt
bemocskolt nyelvt
ol. E
a tiszta anyagot, amelyet a ko
lteszet sza
ma
ra mega
lmodtak. Egyik, 1862-b
ol sza
rmazo
ra
sa
ban (Lart pour tous,
A mindenkinek szo
lo
m
uveszet) Mallarme szo
t emelt a
vulgarisation de lart, a m
uveszet vulga
rissa
va
la
sa ellen:
a m
uveszet titok kell hogy maradjon. Sajna
lkozott, hogy
a ko
lteszetb
ol hia
nyzik az a hieroglifikus jelleg, amellyel a
hangjegyra
s jo
volta
bo
l a zene rendelkezik, hogy mindenki
azt hiheti, hogy szabad beja
ra
sa van a ko
lteszet teru
letere.
Mondanunk sem kell: a zene tiszta anyaga
nak eszmeje
illu
zio
volt, a zene to
rteneti es ta
rsadalmi jelleget
ol valo
er
owww.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

10. Az abszolu
t zene es a poesie absolue

155

szakos elvonatkoztata
s. A mindennapos haszna
lat ko
vetkezteben a zenei formula
k ugyanu
gy ki vannak teve az elkopa
snak es a trivia
lissa
va
la
snak, mint a nyelvi fordulatok (Debussy, a szo
Mallarme altal lertak ertelmeben vett ezoterikus
m
uvesz, annak ko
vetkezteben, hogy a filmzene gyakorlatta

tette hangja uta

nza
sa
t, merhetetlenu
l kiszolga
ltatotta
va
lt a
m
kliseve es neutra
lissa
va
la
snak, s ez visszau
t az eredetire). A
az, hogy a zene tiszta anyaga
nak a gondolata, ba
rmilyen
fiktv is, egya
ltala
n letrejo
hetett es to
rtenetileg hatekonnya

va
lhatott, eszmeto
rteneti el
ofelteteleken alapszik; mivel pedig ezeknek az el
ofelteteleknek a gy
ujt
opontja az abszolu
t
zene esztetika
ja, futo
felva
zola
suk aligha lesz felesleges.
Abban a XVIII. sza
zadi zeneesztetikai hagyoma
nyban,
amely Jean-Philippe Rameau nevehez kapcsolo
dik, a zene
eredetet s ez egyben azt jelenti, hogy a zene lenyeget a
harmo
nia
ban, a termeszet hangja
ban volt szoka
s keresni,
mg a Jean-Jacques Rousseau altal kepviselt ellenpa
rt a zenet
es ez els
odlegesen azt jelenti, hogy a dallamot mint
az affektusokkal teli emberi beszed uta
nza
sa
t es stiliza
la
sa
t
fogta fel. A reszhangsorban foglalt, termeszett
ol adott es
nem emberek altal alkotott du
r-ha
rmashangzat zenei
osjelensegevel azonban a Rameau-pa
rt a zenei matematika es
a hangzo
hieroglifarendszer homa
lyos kepzeteit ta
rstotta,
olyan kepzeteket, amelyekert a Wohltemperiertes Klavier kezeskedett, az a Bach-m
u, amely a termeszetnek az els
o prelu
diumban megjelen
o hangja
to
l a fu
ga
ban ervenyre juto
kontrapunktikus melyertelm
usegeig halad el
ore. Ma
s szavakkal:
a zene reven egy olyan szfera
ba eltek bele magukat, amely
a ko
znapi tapasztalatto
l eppu
gy ta
vol esett, mint a trivia
lis,
m a tera materia
lis szennyel bemocskolo
dott erzesekt
ol. A
meszet hangja
ra valo
hivatkoza
st ha nem is Rameau-na
l,
hanem els
okent a romantika
ban mindenekel
ott a hangszeres zene, vagyis a tiszta, abszolu
t zenem
uveszet esztetika
ja
alapozta meg: ellentetben a zenenek a szenvedelyes beszedb
ol valo
rousseau-i levezetesevel, amelyb
ol els
odlegesen a
s az az eszmekomplevoka
lis zene esztetika
ja ko
vetkezett. E
xum, amelyben az olyan kepzetek, mint a termeszet hangja, a
tiszta anyag, a hangszeres jelleg, a matematikai kalkulus es
az erzesekt
ol es affektusokto
l valo
lart pour lart ta
volsa
gtarwww.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
156
Az14:43:36
abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

ta
s mintha teljesen o
sszekeveredtek volna egyma
ssal, nos,
ez az eszmekomplexum 1800 o
ta az abszolu
t zene elmelete
volt. (A XIX. sza
zadban annyira er
os volt az esztetikai, a
m
uveszetvalla
sbo
l fakado
va
gyakoza
s a zene tiszta, termeszett
ol adott es nem emberek alkotta anyaga uta
n, hogy a
zeneelmelet sohasem adta fel azt az elkepzelest, miszerint az
u
jkor tona
lis o
sszhangzatrendje a termeszeti hangon alapul.
Annak ellenere sem adta fel, hogy az ellenvetesek el
oszo
r is,
hogy a reszhangsor a du
r-ha
rmashangzaton kvu
l olyasmit
is produka
l, ami zeneileg hasznavehetetlen, tova
bba
, hogy
a fizikai levezetest az akkordoknak csak a szerkezete engedi
meg, nem pedig az, amin a dolog maga mu
lik: o
sszhangza
suk
teha
t az ellenvetesek olyannyira kezenfekv
ok voltak, hogy
tudatosula
sukat csak er
os bels
o ellena
lla
s tudta megakada
lyozni.)
4. Ugyanabbo
l az eszmeto
rteneti gyo
kerb
ol, mint a nyelv
es a zene tiszta anyaga uta
ni va
gyakoza
s, sza
rmazik az az
elkepzeles is, miszerint egy ko
lt
o eppen aza
ltal, hogy nem
ma
s, mint egyfajta irodalmi merno
k, a csoda
sat idezi fel.
Mindazona
ltal a mechanika es a ma
gia quid pro quodja a
mesterember-szellem es a metafizikai jelentekenyseg felcserelese , ami E. T. A. Hoffmannra es Edgar Allan Poe-ra eppoly
jellemz
o volt, mint kes
obb Mallarmera es Valeryre, u
gy t
unik,
a XVIII. sza
zad vegenek romantikus zeneesztetika
ja
bo
l sza
rmazik, amely Hoffmann-na
l a poetika
ra is atterjedt. (Ketsegkvu
l egeszen a pu
thagoreizmusig visszagombolythatna
nk
az eszmeto
rteneti fonalat, am a kora
bbi fokokon hia
nyzik a
meghasonla
s es az ellentmonda
s erzese.) Wackenroder egyik
Joseph
ko
zponti ko
lt
oi-filozo
fiai motvuma
ro
l van itt szo
; az o
Berlingereben egyfel
ol a zenem
uveszet csoda
ja, ma
sfel
ol az
e csoda felidezesere szolga
lo
eszko
zo
k ko
zo
tti diszkrepancia
egy novella bels
o forma
ja
t hata
rozza meg. Azon tanulma
nyok egyikeben, amelyek mint Berlinger fiktv feljegyzesei
az elbeszeles tematika
ja
ra reflekta
lnak, ez olvashato
: Mifele
ma
gikus prepara
tumbo
l to
r el
o ma
rmost e ragyogo
jelenes
illata
rja? Aka
rhogy is vizsga
lom, nem tala
lok benne egyebet, mint sza
mara
nyok nyomoru
sa
gos szo
vedeket, fortelyos
u
gyesseggel ra
vettve valamilyen kifu
rt fadarabra, belhu
rok
es rezhuzalok ha
lo
zata
ra.306 (Hogy itt ala
bbhagy az a lelkewww.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

10. Az abszolu
t zene es a poesie absolue

157

su
ltseg, amellyel Novalis szo
lt a zeneben es a ko
lteszetben
megjelen
o matematikai elemr
ol, annak oka
t reszben a novella szerkezeteben, reszben pedig Wackenroder szentimenta
lis hajlama
ban kell keresnu
nk.) Kes
obb pedig A zenem
uveszet voltakeppeni belso lenyege es a mai hangszeres zene lelektana
cm
u ra
sban ez all: Ennelfogva nincs meg egy olyan m
uveszet, amelynek alapanyaga ma
r o
nmaga
ban is olyannyira
egi szellemmel lenne visel
os, mint a zene. (. . . ) Ezert van,
hogy bizonyos zenedarabok, amelyeknek hangjait alkoto
juk
u
gy rakta egyma
s melle, mint egy sza
mla sza
mjegyeit vagy
egy mozaik darabka
it, puszta
n szaba
lyosan, de atgondoltan
is es szerencses pillanatban, hangszereken el
oadva pompa
s,
ket
erzessel teli ko
lteszet nyelven beszelnek, jo
llehet az o
tudo
megalkoto
mester aligha gondolhatott arra, hogy az o
s
munka
ja
ban a hangok birodalma
ban el
o, elvara
zsolt geniusz
a beavatott erzekek sza
ma
ra a magasba sza
rnyal.307 Semmi
ketseg: Wackenroder elgondola
sa
nak megkurtta
sa lenne, ha
a szo
vegb
ol mindo
ssze azt akarno
k kiolvasni, hogy zenei
poezis felidezesehez elegseges a formula
k ismerete, hogy
err
ol a poezisr
ol a zeneszerz
onek mit sem kell tudnia, hogy
ez a poezis csupa
n a befogado
i lelkesu
ltseg sza
ma
ra ta
rul fel.
A problema, amelyet a szo
veg ko
ru
lja
r, s amely a Berlingernovella szerkezeteb
ol erthet
obben rajzolo
dik ki, mint az esztetikai valloma
sokbo
l, lenyeget tekintve a mechanikus jelleg
es a lelkesu
ltseg kenyes dialektika
ja
ban rejlik: mg a mechanikus jelleg ko
ru
lfogja es a szerencses pillanatokat kiveve
pedanteria
ja miatt fogsa
gban tartja a zene szellemet, addig
a lelkesu
ltseg felfogja ugyan a zenem
uveszet csoda
it, de
a szerencses pillanatokat kiveve a mesterember-szellem
hia
nya miatt nincs lehet
osege arra, hogy alkoto
jelleg
u legyen. Az ellentetek ko
zvettese u
gy jelenik meg, mint kivetel,
amelyhez egyfajta kairosz szu
ksegeltetik, az egyoldalu
sa
ggal
ja
ro
kudarc u
gy, mint szaba
ly, s mindez tragikus jelleget ko
l m a poesie pure esztetika
cso
no
z a novella
nak. A
ja, amelynek
legkora
bbi dokumentuma az er
oszakolt jo
zansa
g, az irodalmi
merno
kmentalita
s melletti hitvalla
s Poe m
uveben, A m
ualkotas filozofiajaban, feladja a lelkesu
ltseget, a wackenroderi dialektika egyik oldala
t, s anna
l nyomatekosabban es kihvo
bban
hangsu
lyozza a konstruktivita
s amib
ol a m
uveszet kiindul
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
158
Az14:43:36
abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

es a vara
zs amit a m
uveszet eredmenyez ko
zo
tti o
sszefu
ggest. A romantikus bizakoda
s, hogy a ko
lt
oiseg konstrukcio
ja a letnek egyfajta felfedezese, vegu
l Mallarmena
l pedig a
semmi metafizika
ja
va
zsugorodik.
5. Az ember azon az aron lesz m
uvesz, mondta Nietzsche A hatalomra toro akaratban, maga
ra is gondolva, hogy
azt, amit minden nem-m
uvesz forma
nak nevez, mint tartalmat, mint maga
t a dolgot erzekeli. A hres, provokatv
tetel csaknem szo
szerint a nem kevesbe hres, provokatv
hanslicki tetelt idezi, amely szerint a zene egyedu
li tar s Nietzsche
talma es ta
rgya a hangozva mozgo
forma
k. E
ketsegkvu
l a XIX. sza
zad modernsegenek egyik alapvet
o
esztetikai tapasztalata
t fejezi ki: azt a tapasztalatot, hogy a
m
uveszetben a forma nem puszta
n egy gondolat vagy erzes
megjelenesi forma
ja, hanem maga is gondolat. D
oreseg nem
la
tni, hangzik Paul Valery egyik kijelentese Valery Larbaud
tolma
csola
sa
ban, hogy egy mondat vagy egy vers eredeti
vagy kitala
lt alakzata: egy Eszme eppoly fontos, egyetemes,
mely, mint a ko
znapi ertelemben vett eszme.308
A formaesztetika, amely a zenei vagy ko
lt
oi forma
t u
gy
fogta fel, mint lenyegi forma
t, mint valamifele, az anyagban
kifejez
od
o szellemi folyamatot, nem pedig mint egy tartalom
puszta megjelenesi forma
ja
t, a legkora
bban es a legnyomatekosabban a hangszeres zene elmeleteben fogalmazo
dott
meg, mivel az abszolu
t zene esztetikailag egyedu
l formakent volt kepes igazolni letjogosultsa
ga
t. A ta
rgy es funkcio

nelku
li, az erzesek nyelvekent csak reszlegesen felfoghato

hangszeres zenenek, annak erdekeben, hogy ne kellemes, de

u
res zo
rejkent jelenjen meg, olyan legitima
lo
doktrna
ra volt
szu
ksege, amely a lenyegi forma, az energeia, a belu
lr
ol
alakto
szellem gondolata
bo
l indult ki.309 Ha lemondunk
arro
l, hogy a bels
o forma katego
ria
ja
t az antik filozo
fia
ra
visszanyu
lva hata
rozzuk meg, ahogyan ezt Shaftesbury tette
a XVIII. sza
zadban, a bels
o forma eszmeje a XIX. sza
zadi
ko
ztudat sza
ma
ra Wilhelm von Humboldt nyelvfilozo
fia
ja
bo
l
sza
rmazik. Hanslick, azt a gondolatot indokolva, hogy a zenei
forma szellem, es a szellem a zeneben forma, nem veletlenu
l hivatkozott a nyelvfilozo
fia lenyeges premissza
iban a
Humboldttal egyetert
o Jacob Grimmre. De ma
sfel
ol tudnunk
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

10. Az abszolu
t zene es a poesie absolue

159

kell azt is, hogy a szo

ban forgo
eszme a nyelvfilozo
fia
ban
mindenekel
ott a jo
zan hanslicki doktrna
t emfatikussa
tev
o
Nietzsche reven olyan pa
toszt kapott, amelynek jo
volta
bo
l
azuta
n a ko
lteszetelmeletre is befolya
ssal tudott lenni, meghozza
mint a Nietzschet nyilva
nvalo
an jo
l ismer
o Valery
pelda
ja mutatja hata
sosabban, mint eredeti nyelvfilozo
fiai
alakja
ban.
Ma
rmost az a gondolat, hogy a m
uveszi forma nem puszta
n megjelenesi, hanem lenyegi forma, hogy a m
uveszi forma
t nem gondolatok vagy erzesek ku
ls
o burka
nak, hanem
belu
lr
ol forma
lo
szellemnek kell tekintenu
nk, ketfele, a
XIX. sza
zad zeneesztetika
ja
ban es ko
lteszetelmeleteben egyma
s mellett letez
o ertelmezest tesz lehet
ove. Ugyanis kepletszer
uen szo
lva vagy azt mondja, hogy a forma maga a tartalom, vagy pedig azt, hogy a forma a tartalmat letrehozza. Ha
a tartalom a forma
ban rejlik, akkor ez mint a zenei forma
nak
tartalomkent valo
hanslicki meghata
roza
sa azt jelenti, hogy a
szellem, amit egy kora
bbi esztetika a tartalomban keresett, a
forma
ban tala
lhato
. Amit tartalomnak neveztek: a szellem
es a szu
zse egyu
tteset most szetbontja
k; Hanslick a forma
sza
ma
ra tart igenyt a szellemre es feladja a szu
zset. Ha ezzel
szemben Edgar Allen Poe poetika
ja
ban a nyelvi forma egy
kezdetben homa
lyosan feldereng
o, majd egy bizonyos hanganyagban alakot o
lt
o es szila
rd ko
rvonalu
szavakat es vegu
l
gondolati motvumokat maga
hoz vonzo
to
nus letrehozza
a tartalmat, akkor a ko
lt
oi folyamatro
l alkotott elkepzeles
a szo
ges ellentetebe fordul at. Ami eredmenynek t
unik, a
forma, az a ko
ltemeny eredete; ami eredetnek la
tszik, az
ertelem, az az eredmeny.310
6. A vila
g legf
obb ta
rgya es letenek igazola
sa (. . . ) nem
lehet ma
s, mint egy Ko
nyv.311 Valery tetele, amelyben szels
oseges forma
t o
lt a m
uveszet metafizika
ja, azt mondja ki, amit
Mallarme gondolt, amire to
rekedett. Hogy a vila
g szubsztancia
ja
nak az a rendeltetese, hogy a ko
lt
o ko
nyveben oldo
djon
fel, az a vila
g mint ko
nyv metafora
ja
nak szekulariza
lt
atvetelekent fennko
lt igenybejelentes volt, a poesie pure elmeletenek gyo
kereben rejl
o pretenzio
. Ma
sfel
ol ketsegtelen,
hogy Valery megfogalmaza
sa
t mindenesetre nem Mallarme
gondolata
t befolya
solta Nietzsche diktuma, miszerint a
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
160
Az14:43:36
abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

vila
g lete kiza
ro
lag esztetikai jelensegkent tekinthet
o igazolt s amikor Nietzsche ugyanebben az o
nak.312 E
sszefu
ggesben a m
uveszetr
ol mint az ember voltakeppeni metafizikai
tevekenyseger
ol beszelt, akkor a zenere gondolt, Richard
Wagner m
uveszetere, a schopenhaueri filozo
fia szellemeben
ertelmezve azt.
De a fu
gg
osegek rekonstrukcio
ja bizonytalan es homa
lyos
marad. Nem is ezek a do
nt
ok, hanem a nyilva
nvalo
megfelelesek. Mert alapja
ban veve az a teny, hogy a tiszta forma
khoz valo
visszahu
zo
da
s tendencia
ja egy bizonyos korszak
ko
lteszeteben es eszmejeben azzal a metafizikai igennyel
kapcsolo
dik o
ssze, hogy a m
uveszet eppenseggel a valla
s
helyere lepjen, ritka
bb es szembet
un
obb, mint valamilyen
teorema
nak az egyik teru
letr
ol a ma
sikra valo
atvitele lenne.
Hogy a m
uveszet olyan elvonatkoztata
si folyamat lehet,
amely a tartalom el
orehalado
feloldo
da
sa
ban all, azt Hegel
s
is felismerte, megpedig a hangszeres zene elmeleteben. E
hegeli tetel az is, hogy a pozitvto
l es a szubsztancia
listo
l valo

fokozatos elta
voloda
s, a bens
obe es forma
lisba valo
visszahu
zo
da
s a szellemto
rtenet szu
ksegszer
u foka a szellemto
rte
nete, amely vegs
o soron valla
sto
rtenet. Am Hegel szerint az
abszolu
t, maga
ra tala
lt zene szntere az u
res bens
oseg; a
filozo
fus, aki pedig keptelen volt feladni a vila
gos ko
rvonalu

szo
els
obbseget az alaktalan sejtessel szemben, visszariadt
atto
l a ko
vetkeztetest
ol, hogy a m
uveszet eppen az u
res
bens
osegbe valo
visszahu
zo
da
s reven tesz szert metafizikai
melto
sa
gra. A paradoxon, hogy a visszavetel felemelkedest
jelent, ez az a dialektika, amely a poesie pure es az abszolu
t
zene alapja
ban rejlik.

www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

 Typotex Kiad

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Jegyzetek

Hanns Eisler: Musik und Politik. Schriften 19241948. Leipzig

1973. 222. o.
2
Arnold Schering: Kritik des romantischen Musikbegriffs. In: Vom
musikalischen Kunstwerk. Leipzig 2. kiad. 1951. 104. o.
3
Johann Georg Sulzer: Allgemeine Theorie der schonen Ku
nste. Leipzig 2. kiad. 1973. Reprint: Hildesheim 1967. III. ko
tet, 431 sk. o.
4
sthetik und Poetik.
Johann Karl Philipp Moritz: Schriften zur A
Herausgegeben von Hans-Joachim Schrimpf. Tu
bingen 1962. 3. o.
5
Uo. 4. o.
6
Uo. 5. o.
7
Johann Mattheson: Der vollkommene Capellmeister. Hamburg
1739. Reprint: Kassel 1954. 82. o.
8
Uo. 208. o.
9
Wilhelm Heinrich Wackenroder: Werke und Briefe. Heidelberg
1967. 245. o.
10
Klaus Kropfinger: Der musikalische Strukturbegriff bei E. T. A.
Hoffmann. In: Bericht u
ber den internationalen musikwissenschaftlichen
Kongress Bonn 1970. Kassel 1973. 480. o.
11
Ernst Theodor Amadeus Hoffmann: Schriften zur Musik. Herausgegeben von Friedrich Schnapp. Mu
nchen 1963. 34. o.
12
Schering: i. m. 90. o.
13
Gustav Schilling: Encyklopadie der gesammten musikalischen Wissenschaften. Stuttgart 1838. Reprint: Hildesheim 1974. VI. ko
tet,
547. o.
14
Paul Bekker: Die Sinfonie von Beethoven bis Mahler. Berlin 1918.
12. o.
15
Heinrich Christoph Koch: Musikalisches Lexikon. Frankfurt 1802.
Reprint: Hildesheim 1964. 1386. o.
16
E. T. A. Hoffmann: i. m. 19. o.
17
E. T. A. Hoffmann: i. m. 24. o.
18
Wackenroder: i. m. 226. es 255. o.
19
E. T. A. Hoffmann: i. m. 37. o.
20
Schilling: i. m. 548. o.
21
Adolf Bernhard Marx: Ludwig van Beethoven. I. ko
tet. Berlin 4.
kiad. 1884. 271. o.
www.interkonyv.hu

161

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
162
Az14:43:36
abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

22

Marx: i. m. 275. o.
Marx: i. m. 274. o. ; vo
. meg Marx: Die Musik des neunzehnten
Jahrhunderts und ihre Pflege. Leipzig 2. kiad. 1873. 52. o.
24
sthetik oder Wissenschaft des Schonen.
Friedrich Theodor Vischer: A
Mu
nchen 2. kiad. 1923. V. ko
tet, 381. o.
25
Robert Schumann: Gesammelte Schriften u
ber Musik und Musiker.
Herausgegeben von Martin Kreisig. Leipzig 1914. 338. o.
26
Carl Maria von Weber: Samtliche Schriften. Herausgegeben von
Georg Kaiser. Berlin 1908. 337. o.
27
Uo. 339. o.
28
sthetik. II. ko
Ferdinand Hand: A
tet. Jena 1841. 405. o.
29
Uo. 386. o.
30
F. Th. Vischer: i. m. 338. o.
31
ber Musik und Wort. In: Sprache, Dichtung,
Friedrich Nietzsche: U
Musik. Herausgegeben von Jakob Knaus. Tu
bingen 1973. 25. o.
32
Richard Wagner: Gesammelte Schriften und Dichtungen. Herausgegeben Wolfgang von Golther. Berlin und Leipzig (e. n). II. ko
tet,
61. o.
33
Wagner II. 61. o.
34
Wagner III. 55. o.
35
Wagner II. 56. o.
36
Wagner III. 80. o.
37
Klaus Kropfinger: Wagner und Beethoven. Regensburg 1974.
136. o.
38
Ludwig Feuerbach: Kleine Schriften. Herausgegeben von Karl
Lo
with. Frankfurt am Main 1966. 81. es 216 skk. o.
39
Wagner III. 255. o.
40
Wagner III. 69. o.
41
Wagner III. 100 sk. o.
42
Kropfinger 139 sk. o.
43
Wagner III. 278 sk. o.
44
Wagner III. 83. o.
45
Wagner III. 86. o.
46
Wagner III. 83. o.
47
Wagner III. 84. o.
48
Wagner III. 84. o.
49
Wagner III. 85 sk. o.
50
Wagner III. 278. o.
51
Wagner V. 191. o.
52
Eduard Hanslick: Vom Musikalisch-Schonen. Leipzig 1854. Reprint: Darmstadt 1965. 20. o.
53
Hanslick: i. m. 104. o.
23

www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

Jegyzetek

163

sterreichiRobert Zimmermann: Vom Musikalisch-Schonen. In: O

sche Blatter fu
r Literatur und Kunst. 1854. Idezi: Felix Glatz: Musiksthetik in ihren Hauptrichtungen. Stuttgart 1929. 429. o.
A
55
Hanslick: i. m. 32. o.
56
sthetik und Poetik. HerausgeKarl Philipp Moritz: Schriften zur A
geben von Hans-Joachim Schrimpf. Tu
bingen 1962. 73. o.
57
Hanslick: i. m. 34. o.
58
ber Musik und Wort. In: Sprache, Dichtung,
Friedrich Nietzsche: U
Musik. Herausgegeben von Jakob Knaus. Tu
bingen 1973. 26. o.
59
Wagner III. 231. o.
60
Nietzsche 28. o.
61
Nietzsche 20. o.
62
Wagner IX. 111. o.
63
Nietzsche 30. o.
64
Friedrich Nietzsche: Nietzsche contra Wagner. Zoltai Denes fordta
sa. In: Holmi 2001. ma
rc. 361. o.
65
Friedrich Nietzsche: A Wagner-u
gy. Fordtotta Zoltai Denes. In:
Magyar Zene 2001. ma
jus. 212. o.
66
Arthur Schopenhauer: Die Welt als Wille und Vorstellung. Band I.
52. In: Samtliche Werke. Heraugegeben von Max Kohler. Berlin, e. n. II.
ko
tet, 258. sk. o.
67
Schopenhauer: i. m. II. ko
tet, 261. o.
68
Nietzsche: A tragedia szu
letese avagy gorogseg es pesszimizmus.
Fordtotta Kertesz Imre. Budapest 1986. 175. o.
69
Nietzsche: i. m. 174. o.
70
Nietzsche: A zenerol es a szorol. 20. sk. o. Hasonlo
keppen fogalmaz Nietzsche az Emberi, tu
lsagosan is emberiben: Az abszolu
t
zene vagy maga
nvalo
forma, a zene meg nyers allapota
ban, amikor
az id
omertek szerinti es va
ltakozo
hanger
ovel valo
megszo
lala
s szerez o
ro
met, vagy pedig a forma
k ko
lteszet nelku
l is ertet
oen beszel
o
szimbolika
ja, miuta
n a ket m
uveszet hosszu
id
on at egyma
shoz
kapcsolo
dva fejl
odo
tt, s vegu
l a zenei forma
t teljesseggel at- meg
atsz
ottek a fogalom es az erzes sza
lai. (Nietzsche: Werke I. 573. o.)
71
Wagner IX. 77. o.
72
Wagner IX. 306. o.
73
Carl Friedrich Glasenapp: Das Leben Richard Wagners. VI. ko
tet.
Leipzig 1911. 137. sk. o.
74
Ottokar Hostinsky : Das Musikalisch-Schone und das Gesamtkunststhetik. Leipzig 1877.
werk von Standpunkte der formalen A
75
Hostinsky 141. o.
76
Hostinsky 145. o.
77
Hostinsky 124. o.
54

www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
164
Az14:43:36
abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

78

Hermann Kretzschmar: Gesammelte Aufsatze u

ber Musik. II. ko
tet.
Leipzig 1911. 175. o.
79
Rudolf Louis: Die deutsche Musik der Neuzeit. Mu
nchen 1912.
156. o.
80
sthetik der Tonkunst.
Ferruccio Busoni: Entwurf einer neuen A
Frankfurt am Main 1974. 12. o.
81
Busoni 13. o.
82
Busoni 14. sk. o.
83
Arnold Scho
nberg: Style and Idea. New York 1950. 72. sk. o.
84
August Halm: Von zwei Kulturen der Musik. Stuttgart 3. kiad. 1947.
39. o.
85
Halm: 48. o.
86
Halm: Die Symphonie Anton Bruckners. Mu
nchen 2. kiad. 1923.
12. o.
87
Halm: Bruckner 11. o.
88
Halm: Bruckner 29. o.
89
Halm: Bruckner 19. es 46. o.
90
Halm: Bruckner 246. o.
91
Halm: Bruckner 240. o.
92
Ernst Kurth: Bruckner. I. ko
tet. Berlin 1925. 258. o.
93
Kurth I.: 262. o.
94
Kurth I.: 264. o.
95
Kurth I.: 264. o.
96
E. T. A. Hoffmann: Schriften zur Musik. Herausgegeben von
Friedrich Schnapp. Mu
nchen 1963. 34. o.
97
E. T. A. Hoffmann: 212. o.
98
E. T. A. Hoffmann: 36. o.
99
E. T. A. Hoffmann: 145. o.
100
E. T. A. Hoffmann: 215. o.
101
E. T. A. Hoffmann: 230. o.
102
E. T. A. Hoffmann: 230. o.
103
Jean-Jacques Rousseau: Dictionaire de Musique. Paris 1768. Reprint: Hildesheim 1969. 242. o.
104
Rousseau: 242. o.
105
Rousseau: 308. o.
106
Rousseau: 275. o.
107
Johann Adam Hiller: Von der Nachahmung der Natur in der Musik. In: Friedrich Wilhelm Marpurg: Historisch-kritische Beytrage zur
Aufnahme der Musik. I. ko
tet, 1754/55. 542. o.
108
Johann Georg Sulzer: Allgemeine Theorie der schonen Ku
nste. Leipzig 2. kiad. 1974. Reprint: Hildesheim 1967. IV. ko
tet, 478. sk. o.
109
Triest: Bemerkungen u
ber die Ausbildung der Tonkunst in Deutschland. In: Allgemeine musikalische Zeitung. Leipzig 1801.
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

Jegyzetek

165

110

August Wilhelm Schlegel: Die Kunstlehre. Herausgegeben von

Edgar Lohner. Stuttgart 1963. 207. o.
111
Schlegel: 205. sk. o.
112
Schlegel: 205. sk. o.
113
Hans Robert Jau: Schlegels und Schillers Replik auf die Querelle
des Anciens et des Modernes. In: Literaturgeschichte als Provokation.
Frankfurt am Main. 1970. 77. o.
114
Schlegel: 207. o.
115
Schlegel: 221. o.
116
Schlegel: 207. o.
117
Novalis: Fragmente. Herausgegeben von Ernst Kamnitzer. Dresden 1929. 524. sk. es 578. o.
118
sthetik. Heraugegeben von Norbert
Jean Paul: Vorschule der A
Miller. Mu
nchen 1963. 93. sk. o.
119
Friedrich Wilhelm Joseph Schelling: A m
uveszet filozofiaja. Fordtotta Revai Ga
bor. Budapest 1991. 200. o.
120
Wilhelm Wackenroder: Werke und Briefe. Heidelberg 1967. 292.
sk. o.
121
Wackenroder: 297. o.
122
Johann Georg Sulzer: Allgemeine Theorie der schonen Ku
nste. Leipzig 2. kiad. 1793. Reprint: Hildesheim 1967. IV. 478. o.
123
E. T. A. Hoffmann: Schriften zur Musik. Herausgegeben von
Friedrich Schnapp. Mu
nchen 1963. 36. o.
124
Wackenroder 255. o.
125
Hoffmann: 37. o.
126
Hoffmann: 34. o.
127
Karl Philip Moritz: Andreas Hartknopf. Reprint: Stuttgart 1968.
131. o.
128
Moritz: 132. o.
129
Moritz: 132. o.
130
Wackenroder: 247. o.
131
Sulzer: 479. o.
132
Jean Paul: Werke. I. ko
tet. Herausgegeben von Norbert Miller.
Mu
nchen 1960. 775. o.
133
Jean Paul: 776. o.
134
Norbert Miller: Musik als Sprache. In: Beitrage zur musikalischen
Hermeneutik. Herausgegeben von Carl Dahlhaus. Regensburg 1975.
271. skk. o.
135
Gustav Becking: Zur musikalischen Romantik. In: Deutsche Vierteljahrschrift fu
r Literaturwissenschaft und Geistesgeschichte II. 1924. 585. o.
136
Becking: 586. o.
137
Wackenroder: 256. o.
138
Wackenroder: 254. o.
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
166
Az14:43:36
abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

139

Heinrich Besseler: Mozart und die deutsche Klassik. In: Bericht u

ber
den internationalen musikwissenschaftlichen Kongress Wien 1956. Graz
1958. 47. o.
140
Wolfgang Seifert nyoma
n: Christian Gottfried Korner. Ein Musikasthetiker der deutschen Klassik. Regensburg 1960. 147. o.
141
Seifert: 148. o.
142
Wackenroder: 255. o.
143
Wackenroder: 254. o.
144
Hoffmann: 34. sk. o.
145
Hans Georg Na
geli: Vorlesungen u
ber Musik mit Beru
cksichtigung
der Dilettanten. Stuttgart und Tu
bingen 1826. 32. o.
146
Na
geli: 33. o.
147
Wackenroder: 236. o.
148
Novalis: Fragmente Herausgegeben von Ernst Kamnitzer. Dresden
1929. 586. o.
149
Friedrich Schlegel: Charakteristiken und Kritiken. I. In: Kritische
Friedrich-Schlegel-Ausgabe. Band II. Herausgegeben von Hans Eichner. Mu
nchen 1967. 254. o.
150
Abbe Dubos: Reflexions critiques sur la Poesie et sur la Peinture.
Paris 1715. Nemetu
l: Kopenhagen 1760. 413. o.
151
Eduard Hanslick: Vom Musikalisch-Schonen. Leipzig 1854. Reprint: Darmstadt 1965. 10. skk. o.
152
August Wilhelm Schlegel: Die Kunstlehre. Herausgegeben von
Edgar Lohner. Stuttgart 1963. 215. o.
153
Arthur Schopenhauer: Samtliche Werke. Herausgegeben von
Max Ko
hler. Berlin (ohne Jahr). II. ko
tet. 258. sk. o.
154
Hanslick: 16. o.
155
Schopenhauer: 259. o.
156
Wackenroder: 222. sk. o.
157
Wackenroder: 206. o.
158
Wackenroder: 206. sk. o.
159
ber die Religion cm
Utala
s Schleiermacher U
u m
uvenek alcmere:
A vallasrol. Beszedek a vallast megveto m
uvelt kozonseghez.
160
sthetik. HeraKarl Wilhelm Ferdinand Solger: Vorlesungen u
ber A
usgegeben von Karl Wilhelm Ludwig Heyse. Darmstadt 1969. 340. o.
161
Solger: 341. o.
162
Na
geli: 53. o.
163
sthetik als Wissenschaft
Christian Hermann Weisse: System der A
der Idee der Schonheit. Reprint: Hildesheim 1966. II. ko
tet, 56. sk. o.
164
Wackenroder: 206. o.
165
ber Johann Sebastian Bachs Leben, Kunst
Johann Nikolaus Forkel: U
und Kunstwerke. Leipzig 1802. Herausgegeben und mit einem Nachwort versehen von Walther Vette. Kassel 1970. 12. o.
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

Jegyzetek

167

166

Johann Gottfried Herder: Werke. Herausgegeben von Heinrich

Du
ntzer. Berlin e. n. XV. ko
tet, 337. o.
167
Herder: XV. 337. o.
168
Herder: XV. 345. o.
169
Herder: XV. 350. o.
170
Herder: XVIII. 604. o.
171
Wilhelm Heinrich Wackenroder: Werke und Briefe. Heidelberg
1967. 245. o.
172
Herder: XVIII. 604. o.
173
Wackenroder: 115. o.
174
Wackenroder: 210. sk. o.
175
Wackenroder: 221. o.
176
Wackenroder: 251. o.
177
Wackenroder: 211. o.
178
Wackenroder: 254. o.
179
Wackenroder: 226. sk. o.
180
Wackenroder: 236. sk. o.
181
Wackenroder: 255. o.
182
Wackenroder: 283. sk. o.
183
Friedrich Schleiermacher: A vallasrol. Fordtotta Ga
l Zolta
n. Budapest 2000. 31. o.
184
Schleiermacher: 32. o. (A Gefu
hl szo
alapjelentese: erzes. a
szerk.)
185
Schleiermacher: 42. sk. o.
186
Schleiermacher: 40. o.
187
Schleiermacher: Glaubenslehre, 15. In: Karl Barth: Die protestantische Theologie im 19. Jahrhundert. Hamburg 1975. II. ko
tet, 385. o.
188
Barth: 385. o.
189
Hubert Schrade: Deutsche Maler der Romantik. Ko
ln 1967. 17. o.
190
Johann Michael Sailer: Sammtliche Werke. Herausgegeben von
Joseph Widmer. Sulzbach 1839. XIX. ko
tet, 161. sk. o.
191
Sailer: 164. o.
192
Sailer: 166. o.
193
Sailer: 170. o.
194
Friedrich Schleiermacher: A vallasrol. Fordtotta Ga
l Zolta
n. Budapest 2000. 90. o.
195
Schleiermacher: 91. o.
196
Wilhelm Heinrich Wackenroder: Werke und Briefe. Heidelberg
1967. 251. o.
197
Wackenroder: 250. o.
198
Wackenroder: 204. o.
199
Wackenroder: 211. o.
200
Wackenroder: 120. o.
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
168
Az14:43:36
abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

201

Wackenroder: 229. o.
Wackenroder: 230. o.
203
Wackenroder: 136. o.
204
Richard Alewyn: Wackenroders Anteil. In: Germanic Review XIX.
1944. 48. skk. o.
205
E. T. A. Hoffmann: Schriften zur Musik. Herausgegeben von
Friedrich Schnapp. Mu
nchen 1963. 229. sk. o.
206
Hoffmann: 252. o.
207
Hoffmann: 36. o.
208
Hoffmann: 235. o.
209
Hoffmann: 232. o.
210
Georg Wilhelm Friedrich Hegel: Esztetikai eloadasok. I. ko
tet.
Fordtotta Zoltai Denes. Budapest 1952. 79. o.
211
Hegel: Esztetikai eloadasok. III. ko
tet. Fordtotta Szemere Samu.
Budapest 1956. 148. o.
212
Hegel: III. 112. o.
213
Hegel: III. 115. o.
214
Hegel: III. 105. o.
215
Hegel: III. 109. o.
216
sthetik als Wissenschaft
Christian Hermann Weisse: System der A
von der Idee der Schonheit. Reprint: Hildesheim 1966. II. ko
tet, 49. sk. o.
217
Weisse: II. 51. o.
218
Hoffmann: 35. o.
219
Weisse: 49. o.
220
Weisse: 55. o.
221
Weisse: 57. o.
222
Weisse: 53. o.
223
Johann Gottfried Herder: Werke. Herausgegeben von Heinrich
Du
ntzner. Berlin (e. n.). XX. ko
tet, 482. o.
224
Johann Nikolaus Forkel: Allgemeine Geschichte der Musik. Leipzig
1788. Reprint: Graz 1967. I. ko
tet, 24. o.
225
Forkel: 26. o.
226
Wilhelm Heinrich Wackenroder: Werke. Heidelberg 1967. 250. o.
227
Wackenroder: 136. o.
228
Friedrich Schlegel: Charakteristiken und Kritiken. I. In: Kritische
FriedrichSchlegelAusgabe. II. ko
tet. Herausgegeben von Hans Eichner. Mu
nchen 1967. 254. o.
229
August Wilhelm Schlegel es Friedrich Schlegel: Valogatott esztetikai ra
sok. Fordtotta Tandori Dezs
o. Budapest 1980. 354. sk. o.
230
Eduard Hanslick: Vom Musikalisch-Schonen. Leipzig 1864. Reprint: Darmstadt 1965. 32. o.
231
Hanslick: 34. o.
232
Hanslick: 35. o.
202

www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

Jegyzetek

169

233

Hanslick: 99. sk. o.

Hanslick: 35. o.
235
Hanslick: 87. o.
236
ber die Verschiedenheit des menschlichen
Wilhelm von Humboldt: U
Sprachbaues und ihren Einflu auf die Entwicklung des Menschengeschlechts. In: Werke. Herausgegeben von Andreas Flitner und Klaus Giel.
III. ko
tet. Stuttgart 1963. 419. sk. o.
237
Humboldt: 418. o.
238
So
ren Kierkegaard: Vagy-vagy. Fordtotta Dani Tivadar. Budapest 1978. 89. o.
239
Kierkegaard: 90. o.
240
Kierkegaard: 93. o.
241
Kierkegaard: 92. o.
242
Kierkegaard: 93. o.
243
Kierkegaard: 92. o.
244
Kierkegaard: 87. o.
245
Kierkegaard: 97. o.
246
Theodor W. Adorno: Fragment u
ber Musik und Sprache. In: Quasi
una fantasia. Frankfurt am Main 1963. 11. o.
247
Adorno: 11. sk. o.
248
Adorno: 14. o.
249
Adorno: 16. o.
250
Adorno: 11. o.
251
Hans von Bu
low: Ausgewahlte Briefe. Herausgegeben von Marie
von Bu
low. Leipzig 1919. 36. o.
252
Robert Schumann: Gesammelte Schriften u
ber Musik und Musiker.
Herausgegeben von Heinrich Simon. Leipzig (e. n.). I. ko
tet, 36. o.
253
Schumann: I. 113. o. es III. 153. o.
254
Schumann: I. 50. o.
255
Schumann: I. 44. o.
256
Schumann: II. 136. o.
257
Schumann: II. 44. o.
258
Richard Wagner: Gesammelte Schriften und Dichtungen. Herausgegeben von Wolfgang Golther. Berlin es Leipzig (e. n.). X. ko
tet, 47.
sk. o.
259
Friedrich Nietzsche: A tragedia szu
letese. Fordtotta Kertesz Imre.
Budapest 1986. 162. o.
260
Martin Geck: Bach und Tristan Musik aus dem Geist der Utopie. In:
Bach-Interpretationen. Herausgegeben von Martin Geck. Go
ttingen
1969. 191. o.
261
Wagner: VII. 130. o.
262
Wagner: VII. 127. o.
234

www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01
170
Az14:43:36
abszolu
t zene eszmeje

Typotex Kiad

263

Eduard Hanslick: Vom Musikalisch. 1854. Reprint: Darmstadt

1965. 35 o.
264
Wagner: III. 276. skk. o.
265
Ernst Bloch: Geist der Utopie. Berlin 1923. 89. o.
266
August Halm: Von zwei Kulturen der Musik. Stuttgart 3. kiad. 1947.
253. o.
267
Halm: 32. o.
268
Halm: 207. skk. o.
269
Halm: 13. o.
270
Halm: 17. o.
271
Halm: 16. o.
272
Halm: Die Symphonie Anton Bruckners. Mu
nchen 2. kiad. 1923.
218. sk. o.
273
Anton Webern: Eloadasok Levelek Irasok. Fordtotta Maurer
Do
ra. Budapest 1965. 61. o.
274
Arthur Schopenhauer: Samtliche Werke. Herausgegeben von
Max Ko
hler. Berlin, (e. n.) II. ko
tet, 259. o.
275
Uo. 260. o.
276
Richard Wagner: Gesammelte Schriften und Dichtungen. Herausgegeben von Wolfgang Golther. Berlin es Leipzig e. n. IX. ko
tet,
306. o.
277
Richard Wagner: Beethoven. In: M
uveszet es forradalom. Fordtotta
Gy. Alexander Erzsi es Radva
nyi Ern
o. Budapest 1914. 195. o.
278
Uo. 152. sk. o.
279
Uo. 195. o.
280
R. Wagner: Gesammelte Schriften. Id. kiad. V. ko
tet, 191. o.
281
Uo. 192. o.
282
Uo. 166. sk. o.
283
Richard Wagner: Beethoven. In: M
uveszet es forradalom. Id. kiad.
189. sk. o.
284
A kicserelhet
oseget ma
r a Beethoven-rajongo
Wilhelm von Lenz
vedelmebe vette azon szemreha
nya
ssal szemben, hogy ez az elv a
poetiza
lo
hermeneutika cs
odjet jelenti.
285
Schopenhauer: i. m. II. ko
tet, 260. o.
286
Friedrich Nietzsche: A tragedia szu
letese avagy gorogseg es pesszimizmus. Fordtotta Kertesz Imre. Budapest 1986. 57. o.
287
Otto Klauwell: Geschichte der Programmusik. Leipzig 1910. 77. o.
288
Richard Strauss: Betrachtungen und Erinnerungen. Zu
rich 2. kiad.
1957. 211. o.
289
Gustav Mahler: Briefe. Herausgegeben von Alma Maria Mahler.
Berlin 1924. 185. o.
290
Uo. 188. o.
291
Uo. 185. o.
www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus

Ottucsk Melinda
2015-09-01 14:43:36

Typotex Kiad

Jegyzetek

171

292

Uo. 187. o.
Richard Wagner: Beethoven. In: M
uveszet es forradalom. Id. kiad.
168. o.
294
Mahler: Briefe. Id. kiad. 189. o.
295
Hermann Danuser: Zu den Programmen von Mahlers fru
hen
Symphonien. In: Melos/Neue Zeitschrift fu
r Musik. 1975. 15. o.
296
Hermann Kretzschmar: Gesammelte Aufsatze u
ber Musik. II. ko
tet.
Leipzig 1911. 175. o.
297
Ernst Howald: Die absolute Dichtung im 19. Jahrhundert. In: Zur
Lyrik-Diskussion. Herausgegeben von Reinhold Grimm. Darmstadt 1966.
47. o.
298
Werner Vordtriede: Novalis und die franzosichen Symbolisten.
Stuttgart 1963. 41. o.
299
Pierre Garnier: Ju
ngste Entwicklung der internationalen Lyrik. In:
Zur Lyrik-Diskussion. 451. sk. o.
300
Wilhelm Heinrich Wackenroder: Werke und Briefe. Heidelberg
1967. 245. o.
301
Wackenroder: 254. o.
302
Vordtriede: 170. o.
303
Wackenroder: 226. sk. es 236. sk. o.
304
August Wilhelm Schlegel es Friedrich Schlegel: Valogatott esztetikai ra
sok. Budapest 1980. 354. o.
305
Howald: 62. o.
306
Wackenroder: 205. o.
307
Wackenroder: 221. o.
308
Howald: 70. o.
309
Eduard Hanslick: Vom Musikalisch-Schonen. Leipzig 1854. Reprint: Darmstadt 1965. 34. o.
310
Hugo Friedrich: Die Struktur der modernen Lyrik. Hamburg 1956.
38. o.
311
Howald: 70. o.
312
Friedrich Nietzsche: Werke in drei Banden. Herausgegeben von
Karl Schlechta. Mu
nchen (19541956) es Darmstadt 1966. 1. ko
tet,
14. o.
293

www.interkonyv.hu

Carl Dahlhaus