Está en la página 1de 6

A kognitv kpessgek fejlesztsnek mdszertana

Vargn dr. Molnr Mrta, Hfflern Pnzes va, Dr. SzencziVelkey Beta
ELTE Brczi Gusztv Gygypedaggiai Kar
Begyazs

10.1.1 sszeads, kivons


A termszetes szmok sszeadsa a ktvltozs mveletek egyike, mely a
legalapvetbb s legfontosabb szmtani mveletek kz tartozik. Azokat a
szmokat, amiket sszeadunk, sszeadandknak (illetleg az sszeads
vagy sszeg tagjainak) nevezzk, az sszeads eredmnye pedig az sszeg.
Az lvezetes, rdekes matematikai feladatokban, ismeretekben val
tjkozdshoz tekintse meg az albbi honlapot.
http://www.mathematika.hu/viewpage.php?page_id=101

A szmok nevt, szmtulajdonsgokat a szmfogalom alaktsa sorn mr


emltettk, ugyanakkor a mveletvgzs idszakban ezek gyakorlsa
szintn elengedhetetlen.
Ismtlskppen tekintse t a 4. s 5. fejezet szmfogalmi gondolkods
fejlesztsre irnyul lpseit, mdszertani sajtossgait!
Az albbi rarszletben a szmok neveinek, szmtulajdonsgainak gyakorlsi mdjt ismerheti meg egy
lncgyjtses feladat rvn. Az adott feladatot ms numerikus krben is lehet alkalmazni.

Az sszeads tantsnak tbb tja lehetsges s szksges.


1. Halmazok egyestse.
Az egyik kosrban t gesztenye van, a msikban hrom. sszentjk
ket s megszmoljuk hny van sszesen.
2. Halmaz kibvtse.
A kosrban ngy alma van, ehhez hozztesznk mg egyet.
1

3. sszemrses hozzads.
Katinak hrom krtje van, Pistinek kettvel tbb. Mennyi krtje
van Pistinek?
Az sszeads tantskor fontos, hogy ismerjk a gyermekek gondolkodsi
folyamatait. Ennek rdekben az irnytott krdsfeltevs (a vltozsra
irnyul klnsen) elengedhetetlen. Mennyi volt? Mennyi lett? Tbb lett-e
vagy kevesebb? Mi vltozott? Mennyivel lett tbb? Mennyi volt eredetileg?
stb.
Az sszeads sorn alkalmazott neheztsi fokozatok:
1. ts szmkr esetben:
Mindig trgyi szemlltets ksri a folyamatot.
Egyenlsg megllaptsa: 2+3=5 3+2=5
Ksbb elvontabb szinten: Mit mond a kp? tpus feladatok.
2. Tzes szmkr esetben:
A szmjegyek rsa mr alkalmazhat folyamatban.
Tanulsban akadlyozott gyermekek esetben harmadik osztlyig
leginkbb csupn szbeli mveletvgzs zajlik.
A neheztsi fokozatok lpsi sorrendje:
o
o
o
o

Egyjegyhz egyjegyt adunk.


Nagyobbhoz kisebbet.
Kisebbhez nagyobbat.
Brmely egyjegyt tzre ptolunk, keressk a klnbsget.

A kommutativits felismerse mellett az sszeads tbb tpusnak


elsajttsban is segtsg lehet a trgyakkal trtn manipulci.
Tekintse meg az albbi babos jtkot, melynek mdszertani lpseit a ksbbiekben rszletesen lerjuk. Gondolja
vgig, hogy milyen mveleti folyamatok tantsa zajlik, hogyan alkalmazhat ez a mdszer tanulsban
akadlyozott gyermekek esetben?

3. Hszas szmkr esetben:

A tzes tlps a kritikus pont. Korltozottan trgyi, gyakrabban kpi


szemlltetst alkalmazunk. A mveletvgzs lnyegt, a tzre trtn
ptlst erstjk.
Kerek 10-ekhez adunk egyjegyt.
Egsz ktjegyekhez adunk egyjegyt hszas krben.
Fontos, hogy az sszeads (illetve a tbbi alapmvelet) elvgzsnek
tbbfle mdjt ismerjk meg a gyermekek.
Tekintse meg az albbi filmrszletet!

A kreatv eszkzk is szolgljk a gyermekek mveleti gondolkodsnak


elsegtst!
Nzze meg az albbi eszkzt!
Itt kvetkezik a V 03-as video.

4. Szzas szmkr.
Kerek tzesek sszeadsa.
Ktjegyhz ktjegy hozzadsa.
A fels tagozatba lps eltt hasznlhatunk szmolgpet is az
ellenrzshez.
A kivons tantsnak lehetsgei:
1. Halmazbonts.
Kt kosaram van. Az egyikben 5 alma. Ebbl trakok a msikba
kettt. Mennyi maradt? (Vgl mindig helyrelltjuk a halmazt!)
2. Elvtel.
Megszmoljuk a pitket. Mennyi pite van? Elvesznk belle egyet.
Most mennyi pite van?
3. sszemrses kivons.
Mariknak nyolc sznes ceruzja van, Pistinek kettvel kevesebb.
Mennyi van Pistinek?
3

Tudatostsuk, hogy a tnyezk nem cserlhetk fel.


Tzes tlps eltt gyakoroljuk a tzbl val elvtelt.
Hszas szmkr esetben sznes rddal, jtkpnzzel s egyb htkznapi
eszkzkkel segtjk a gondolkodst, szemlltetnk.
Kiemelt mdszertani lpsek az sszeads s a kivons esetben:

Hozzads-elvtel

Mivel ez a legknnyebb rtelmezs, ezzel kezdjk a tmakr tantst. Ilyen


cselekvsek trtnsek jellemezhetik az sszeadst: odatettnk, kinylott,
odarepl, kapott hozz, tett mell, meggyjtott mg, rakott a tnyrjra,
stb.
A kivonst az eltrtt, elreplt, elveszett, eldlt, megevett belle, stb.
szavakkal rzkeltethetjk. A gyerekek el tudnak jtszani olyan
trtneteket, amiben vltozst kell megjelenteni. Ez lehet az a konkrt
tevkenysg, ami kiindulpontja az elvontabb, szimblumokkal kifejezett
mveletek megtantsnak.
Az eljtszsokat kt kpre lerajzolva lehet a legszemlletesebben
megjelenteni. A kpek kz nyilat tve, a vltozsra hvjuk fel a figyelmet kiment, leszllt, elveszett, bejtt, felszllt, megtallt, stb.

Mrszmmal rtelmezett tevkenysgek

Eljtszsaink, kiraksaink kztt forduljanak el mennyisgekkel vgzett


tevkenysgek is.
"desanya t pohr vizet nttt a prklthz, forrs utn mg hozznttt
kt pohrral. Hny pohr vizet hasznlt a fzshez? Rakd ki korongokkal!
Mondd el szmtannyelven!
Fehrrel mrek. Toldd meg a srga rudadat egy rzsasznnel! Olvass rla
szmtannyelven! Vedd el a rzsasznt! gy is olvass rla!
Lpj hrmat. Lpj mg kettt! Hnyat lptl?
nts az vegbe hat pohr vizet! Merts ki belle ngy pohrral! Hny
pohr vz maradt az vegben? Prbld ki! Mondd el szmtannyelven!"

Halmazok egyestse, rszhalmaz elvtele

Ebben az rtelmezsben is a vltozst figyeljk meg, de itt a trtns


egyidben zajlik.
"A kezemben hrom ceruzt s kt filctollat tartok."

Matematikailag az trtnik, hogy a ceruzk s filctollak halmazt egyestjk.


Mvelettel: 3+2 ugyanannyi, mint 5. Ha az rszerek halmaz egy rszrl
akarunk beszlni, pldul a ceruzkrl, azt a kettt veszem el, amelyik nem
ceruza, ezrt flsleges. 5-2 a ceruzk szma.
A lejegyzs sszeg- s klnbsgalakban jelenik meg s a mvelet elvgzse,
azt jelenti, hogy az eredmnyt egy szm alakban is megmondjuk. 5-2
ceruzm, azaz 3 ceruzm van.
Az els vekben elvrsknt a gyerekek krben nem a halmaz, rszhalmaz,
sem az egyests kifejezs nem jelenik meg. Helyette: Mennyi az sszes?
Mennyi egy rsze?
Ez az rtelmezs is (kzs) eljtszsokhoz, kiraksokhoz kapcsoldjon.
Ez a hrom fi s ez a kt lny, ha tapsolok, jjjn ki!
- Mi trtnt?
- Mondd el a trtnetet!
- Mondd el szmtannyelven is! /3+2/
- Azt is mondd el, hny gyerek van itt! /5/
Az egsz trtnetet elmondjuk szmtannyelven s lejegyezzk. /3+2=5/
Ezzel az egyestst jelentettk meg.
A rszhalmaz kifejezse nehezebb, de jl segtheti a megrtst a letakars.
Hny fi van itt? /Rvgjk a gyerekek, hogy hrom!/
A kt lnyt ekkor letakarom egy lepedvel.
- Az sszes gyerekbl hnyat takartam el?
- Mondd el szmtannyelven! /5-2/
- Mondd el azt is, hny fi lthat! /5-2=3/
A kiraksoknl res gyufsdobozzal, lappal, ronggyal takarhatnak a
gyerekek. Ha tltsz anyaggal vgzik a takarst, mg knnyebb a leolvass,
mert jl ltja a kisgyermek, hogy mennyit kell elvenni az sszesbl.
A korbban megjelentett babos jtk kiemelt jelentsg.
Vegyenek az egyik kezkbe is s a msikba is valamennyi babszemet.
Egymshoz kzeltve a nyitott tenyerkn lv babszemekrl olvassanak
szmtannyelven: 2+4=6 Az albbi kpen a kislny balrl jobbra olvassa le,
amit a tenyerben lt.
Cserljk meg a kezket, s gy is olvassanak a babokrl: 4+2=6

Dugjk htra az egyik kezket, s olvassk le az elvtelt. llaptsk meg azt


is, hny babszem maradt lthat: 6-2=4
A msik kezkkel is jtsszk el az eldugst s vgezzk el a leolvasst: 6-4=2
Tekintse t az albbi tanulmnyt, melyben a MALAC jtk segtsgvel a
fejszmols gyakorlst segtheti el.

También podría gustarte