A dohnyipar praktiki

Hogyan szerez a dohanyipar hatalmat es

nyer proIitot penzzel es hazugsagokkal
Erdekkepviseleti Intezet
1998 augusztus
A Nemzeti Egszsgfejlesztsi Intzet megbizasabol az Egeszseggyi Szolgaltatasok es
Menedzsment vilagbanki project kereteben az Advocacy Institute engedelyevel az angol
eredetibl (Smoke and Mirrors) Iorditotta Rcz Ferenc 2000 december
Lektoralta: Dr. Csepe Peter es Demjen Tibor
Kiadja: NEFI, 2001
Felels kiado: Dr. Olaszy Anna Maria
Nyomdai kivitelezes: ReprograI KIt.
1998 Advocacy Institute
Minden jog Ienntartva. A kiado irasbeli hozzajarulasa nelkl a ,B Fggelek kivetelevel tilos
a knyv reszeit barmilyen elektronikus vagy mechanikus eljarassal (beleertve Ienymasolas,
Ielvetel vagy inIormaciotarolas es -visszakereses alkalmazasaval) masolni, sokszorositani.
Szerkesztette es tervezte: Elliot Negin
Illusztralta: Mark S. Fisher
Advocacy Institute
1707 L. St. NW, Suite 400
Washington, DC 20036
202-659-8475
www.advocacy.org
2
Tartalomjegyzk
Ksznetnyilvnts
Bevezets
1: PR-tevkenysg
A dohanyipar piar taktikakat alkalmaz, hogy magat pozitiv szinben (ugymint a valtozatossag,
a tolerancia es a szemelyes szabadsag inditvanyozoja) tntesse Iel es, hogy kedvez szinben
szerepeljen a mediaban. A piar tevekenyseg es ,kzerdek hirdetesi hadjaratok segitsegevel
reklamozza magat az intezmenyes tisztesseg modelljekent segitsegl hiva az egyeni
szabadsag, tolerancia es esszerseg temait.
2: Reklmozs
A dohanyipar szamos reklamozasi modszert (nyomtatott hirdeteseket, rendezvenyek szponzo-
ralasat, reklamleveleket, valamint reklamcikkeket pl. polokat, kulcstartokat, stb.) alkalmaz a
dohanyIogyasztas sztnzese celjabol.
3: 1tkonysg:
A dohanyipar kiterjedt jotekonysagi tevekenysegevel klnIele szervezetekkel epit ki
kapcsolatokat. Gondolattarsitas reven artatlansagot is vasarol maganak azzal, hogy az iparagat
a politikai es a kulturalis elet Iaramaba helyezi.
4: A tudomny s egyb szakrtelem megvsrlsa
Rossz hirneve ellensulyozasara a dohanyipar gyakran alkalmaz nagyhatalmu tanacsadokat,
gyvedeket, szakembereket, hogy statust es hitelesseget biztositsanak az iparag szamara a
birosagok, a trvenyhozok es egyeb nyilvanos Iorumok eltt.
5: Fedszervezetek
A dohanyiparnak a dohanyzasellenrzesi kezdemenyezesek ellen viselt egyik taktikaja
Iedszervezetek letrehozasa, melyek a Iggetlen vagy lakossagi szint, alulrol szervezd
szervezetek szerepet jatsszak el. A Iedszervezetek igen hatekony ellenIelek lehetnek es a
media es a trvenyhozok gyakran a dohanyipartol Iggetlennek tekintik ket.
6: Megflemlts
A dohanyzasellenrzes ellensegei jogi, gazdasagi, politikai es szemelyes eszkzkkel
probaljak megIelemliteni az egeszsegvedket. A dohanyipar es szvetsegesei sokIele
megIelemlitesi taktikat alkalmaznak abbol a celbol, hogy az erdekvedket, a kzegeszseggyi
tisztsegviselket, a trvenyhozokat valamint az ujsagirokat elijesszek a vizsgalodastol vagy
attol, hogy dohanyzasellenrzesi politikat Iolytassanak.
3
7: Politikai pnzels
A dohanyipar penz segitsegevel probal bebocsatast nyerni a politikai Iolyamatba es ott
erdekeit megvedeni. Celja elerese erdekeben az iparag hozzajarul a trvenyhozok valasztasi
kampanyaihoz, politikai partoknak penzt adomanyoz es politikai rendezvenyeket Iinansziroz.
8: Szvetsgkts
A szvetsegre lepes es a szvetseg Ienntartasa Iontos strategiaja a dohanyiparnak.
A dohanyipar sok szvetsegese esetleg mar maga is ellenzi a dohanyzasellenrzesi
trekveseket, de a dohanyipartol szarmazo penzek es tamogatas ersitheti ezen
elhatarozasukat. Ezek a szvetsegek elsegitik azt, hogy az iparag azt az illuziot keltse, hogy
sokIele szervezet, csoportosulas ellenzi a dohanyzasellenrzesi intezkedeseket es ez meg
tovabbi akadalyokat grdit az ilyen iranyu kezdemenyezesek lakossagi es politikai
tamogatottsaga ele.
9: Lobbizs
A dohanyipar jol Iizetett es jo kapcsolatokkal rendelkez lobbistakkal beIolyasolja a politikat.
Ezek a lobbistak a penz, rejtett taktikak es szvetsegek kombinaciojat hasznaljak Iel annak
biztositasara, hogy a dohany a piacon az egyik legkevesbe szabalyozott Iogyasztasi cikk
gyanant marad. A dohanyipar jelents erIorrasokat hasznal Iel a lobbizasra es rengeteg
lobbistat allitott csatasorba tagallami es szvetsegi szinten egyarant.
10: 1ogalkots
A dohanyipari lobbi a dohanyzasellenrzesi jogszabalyok gyengitese valamint a dohanyzas-
barat trvenyjavaslatok tamogatasa erdekeben manipulalja a jogalkotasi Iolyamatot.
,A Fggelk: A legjabb fejlemnyek
A ,Dohanyipar praktikai c. tanulmannyal kapcsolatos kutatomunkara es a tanulmany meg-
irasara meg 1997 elejen kerlt sor, es ezert az nem Ioglalkozik az 1997 nyara es 1998 augusztusa
kztt trtent gazdag esemenysorozattal, amely soran a dohanyzas szabalyozasanak a kerdese
kzponti kerdesse valt.
,B Fggelk: Oktatanyag
Az oktatoanyag az egeszsegvedk mhelyIoglalkozasokon, tanIolyamokon valo oktatasahoz
biztosit utmutatast annak erdekeben, hogy Ielismerjek, elre lassak es meghiusitsak a dohany-
ipar strategiait es taktikait.
4
Ksznetnyilvnts
Ebben a knyvben az Erdekkepviseleti Intezet bemutatja, hogy a dohanyipar milyen sokIele
szinten Iolytatja a trtenelmi haborujat annak erdekeben, hogy megtevessze, elteritse,
elleplezze, rossz iranyba vezesse es kisiklassa a kzegeszseggyi trekveseket.
A ,Dohanyipar praktikai az Erdekkepviseleti Intezet 1995-ben kiadott, ,By Hook or By
Crook c. kiadvanyara tamaszkodik, mely kidolgozta az ilyen vallalati praktikak tbbszint
keretrendszeret es illusztralta a dohanyipar lelemenyesseget es Iortelyossagat. A ,By Hook or
By Crook c. kiadvanyt Mike Pertschuk es Michael Kirshenbaum irtak, akik mindketten reszt
vettek a jelen knyv elkesziteseben is.
A ,Dohanyipar praktikai az Erdekkepviseleti Intezet dohanyzasellenrzesi csoportjanak
kzs vallalkozasa. Martha Ross, Ashley Boyd, Linda Ryden, Phil Wilbur, Karen Lewis, Ryan
Romeiser, Bettina Lanyi, Ann LoItus es Theresa Gardella mindannyian dicseretet es
ksznetet erdemelnek a tanulmannyal kapcsolatos kutatomunkaban, annak megirasaban
valamint a tervezet velemenyezeseben valo tevekenysegkert.
A tanulmanyt jelentsen gazdagitotta a dohanyzasellenrzesi munkaban dolgozo kollegaink
megjegyzesei es javaslatai, akik atneztek a tanulmany vazlatait es atadtak a dohanyipar piszkos
trkkjeire vonatkozo ismereteiket. Halas ksznet Russ Sciandra, Matt Madolna es Joel
Dunnington kollegaknak.
Szerkesztnk Elliot Negin kemenyen megdolgoztatott minket a lehet legjobb minseg
elerese erdekeben. O tervezte meg a knyv Iormajat es Mark S. Fisher rajzolta a kivalo
illusztraciokat.
Bar a knyv meg azeltt elkeszlt, hogy a ma mar rendelkezesre allo titkos dohanyipari
dokumentumok nyilvanossagra kerltek volna, ugy gondoljuk, hogy az itt szerepl keret
segitseget Iog nyujtani abban, hogy minden uj IelIedezest, IelIedett titkot szelesebb
sszeIggeseben vizsgalhassuk.
Mi itt az Erdekkepviseleti Intezetben remeljk, hogy a jelen tanulmany a ,By Hook or By
Crook c. kiadvannyal egytt alapvet eszkzl Iog szolgalni az egeszsegvedk, ujsagirok es
politikai dnteshozok szamara arra, hogy eberen es szigoruan Iigyeljek a dohanyipar
praktikait.
5
Az rdekkpviseleti Intzetrl
Az Erdekkepviseleti Intezet annak szenteli tevekenyseget, hogy a tarsadalmi es gazdasagi
igazsagossag hirdetinek az allami politikat beIolyasolo es megvaltoztato kepesseget ersitse.
Az Erdekkepviseleti Intezet harcvonal mgtti szervezetkent sszehozza az erdekvedket es
a kzssegek vezetit, hogy szot emelhessenek egy igazsagosabb es tisztessegesebb
tarsadalom letrehozasaert. A szakmai tudas nvelese es az tleteknek sszeIorrott strategiava
valo Iejlesztese reven az erdekvedk kiIorrottsagot es szakertelmet szereznek a klnbz
mozgalmak vezetesere.
Az Erdekkepviseleti Intezet kldeteset elssorban ket programja reven teljesiti: a Dohany-
zasellenrzesi Projekt reven, mely a dohanyzasellenrzesi mozgalom inIrastrukturajanak
ersitesere szolgalo ,gylaboratoriumunk, melynek resze az uttrjelleg elektronikus
halozatunk a SCARCNet-et (www.scarcnet.org); valamint a Kepessegepit Program, mely
kepessegnvel lehetsegeket biztosit az egesz vilagon az erdekvedk szamara tanIolyamok,
strategiai tanacsadas valamint a nagy elismeresnek rvend Fellows programjaink segitsegevel.
Az Erdekkepviseleti Intezet egy nem-proIitorientalt, adomentesseget elvez szervezet. Az
adomanyokat a trveny szerint teljes mertekben le lehet irni az adobol. A ,Dohanyipar
praktikai c. kiadvany tovabbi peldanyai 15 USA dollar 1 dollar szallitasi kltseg Iejeben
szerezhetk be. Megrendellap valamint a kiadvannyal, a Dohanyzasellenrzesi Projekttel
vagy az Erdekkepviseleti Intezettel kapcsolatos tovabbi tajekoztatas az alabbi cimen kaphato:
Advocacy Institute
1707 L St., NW, Suite 400
Washington, DC 20036
TeleIon: (202) 659-8475
Fax: (202) 659-8484
email: tobaccoadvocacy.org
vilaghalo: www.advocacy.org
6
Bevezets
Ha Rip Van Winkle elaludt volna 1964-ben kzvetlenl azutan, hogy az amerikai szvetsegi
tisztiIorvos bejelentette, hogy a dohanyzas komoly betegseget es halalt okoz, akkor minden
bizonnyal elcsodalkozna amikor 1998-ban Ielebredne, hogy a kzegeszseggy megvalasztott
oltalmazoi csak ilyen keveset tettek annak erdekeben, hogy valaszt talaljanak erre a trtenelmi
iteletre!
Hogyan lehetett csak ilyen keveset tenni? Az egyeb ,gyilkosokat, amelyek halalos
aldozatainak szama eltrpl a dohanyzas mellett azbesztmergezes, nem biztonsagos gepkocsik,
ki nem probalt orvossagok azota mar regen szabalyoztak vagy bntet szankciokkal sujtottak.
A dohanytermekek gyartasa es reklamozasa azonban nagyreszt elkerlte a nyilvanos Ielelsegre
vonast.
A valasz egesz egyszeren a dohanylobbi paratlan gazdasagi es politikai hatalmaban rejlik.
Semmilyen mas termek sem dicsekedhet valasztott tisztsegviselk ilyen jelents csoportjanak
tamogatasaval, akik hajlandok arra, hogy inkabb szavazatokkal kereskedjenek vagy obstrukciot
alkalmazzanak mint engednek, hogy a kormany korlatozza egy halalt okozo gyomnveny
Iorgalmazasat. A dohany annyira Iggseget okozo es annyira jvedelmez; evente tbb szaz
millio dollaros nyereseget hoz es ez egy peldatlan kincseshazat jelent a kzegeszseggy
alulIinanszirozott eri elleni haboru penzelesere.
Termeszetesen mas iparagak is lobbiztak a szabalyozas ellen. De a gyogyszerekre vagy a
termekbiztonsagra vagy peldaul a gepkocsik biztonsagos kialakitasara vonatkozo szabalyozas
noha kenyelmetlen az iparag szamara soha sem Ienyegeti maganak az iparagnak az
eletkepesseget. A dohany elleni bizonyitekokra valo jozan, esszer szabalyozasi valasz Ienyegeti
es Ienyegetnie is kell a dohanyipar tuleleset. Eppen ezert hasznalta a hatalmat es penzet arra,
hogy minden elkepzelhett megtegyen az ellene szolo kzIelhaborodasi hullam leallitasara.
A jelen tanulmany arra tesz kiserletet, hogy egy helyre sszegyjtse mindazt amit a ,minden
elkepzelhet jelent a dohanyipari strategiak es taktikak attekinteset melyet az alabbiak
Ielhasznalasaval allitottak ssze: azon egeszsegvedk jelenteseibl akik a dohanyipari-monolittal
helyi, allami es szvetsegi szinten konIrontalodnak; nyomozoriportokbol es kiszivargott
titkokbol, kampanyIinanszirozasi es lobbizasi nyilvantartasokbol, a birosag altal bekert iparagi
dokumentumokbol; a dohanyipari kiadvanyokban szerepl akaratlan leleplezesekbl.
Mivel az egyes strategiak es taktikak atIedik es kiegeszitik egymast, a diszkret tevekenysegek
nagy tmegenek megragadasa erdekeben kidolgoztuk a dohanyipari strategiak ,taxonomiajat,
mely egy tizszintes matrixot jelent az alabbi tartalommal:
PR-tevekenyseg (politikai propaganda)
Reklamozas (celja az tletek, elgondolasok eladasa eppen ugy mint a cigarettae)
Jotekonysag (nem nzetlen)
A tudomany Iinanszirozasa (pontosabban a tudosok, kepessegk es lelkiismeretk
megvasarlasa)
7
Fedszervezetek (a hamistol a tamogatott szervezetekig)
MegIelemlites (jogi, gazdasagi, politikai es szemelyes Iormaban)
Politikai penzeles
Szvetsegktes (gazdasagi attetellel)
Lobbizas
Trvenyhozas es kzerdek (a valodi trvenyek helyet elIoglalo ,trvenynelkli
trvenyek alkotasanak mveszete).
Miert Ioglalkozunk ilyen terjedelemben a dohanyipar mesterkedeseivel? Beteges kivancsisag?
Kezszoritasra valo Ielhivas? A ,Dohanyipar praktikai vajon mazochista gyakorlat azok szamara,
akik ketsegbe esnek, hogy a dohanyiparon sosem lehet Iellkerekedni? Nem.
Az igazsag az, hogy ez a 10-szintes eplet, mely 30 even at olyan jol szolgalta a dohanyipart
most mar dledezik. Es dledezesenek egyik oka az, hogy egyre inkabb atlathatova valt. Egy
ujonnan nyitott es agressziv sajto megszakitasokkal mindegyik szintet leleplezte. A lassan
Ielebredt nyilvanossag elkezdi erezni a hirtelen Iordulatot es valtozast kvetel. A politikusok
elkezdenek Ielni, hogy a dohanylobbival valo hosszu es csendes sszelelkezesk vegzetes
lehet politikai egeszsegi allapotukra.
A dohanyipar 1997-ben es 1998-ban mar ilyen tevekenysegek kzeppontjaba kerlt a
dohanyipar elleni peres eljarasok javasolt ,globalis peren kivli egyessegetl az Arizona
allambeli John McCain szenator altal tamogatott szerencsetlen sorsu atIogo dohanyzasi
trvenyig. Bar nem tudtuk aktualizalni a tanulmanyt, hogy szerepeljenek benne ezek az
esemenyek, rviden sszeIoglaltuk ezeket az ,A Fggelekben.
Hisznk abban, hogy azok az erdekvedk, akik megismerkednek a strategiak ezen
rendszertanaval jobban Iel lesznek szerelve arra, hogy IelIedjek es leleplezzek a dohanyipar
ujnyomatait amikor a hivatalos szemelyek kibujnak azon ktelessegk alol, hogy kzvetlenl
Ioglalkozzanak a dohanyzassal; hogy az ilyen agressziv leleplezes tovabb Iogja gyngiteni a
dohanyipar politikai hatalmat; es hogy hamarosan letre Iog jnni a dohanytermekek gyartasat,
ertekesiteset, reklamozasat es Ielelsseget vezerl Iogekony, igazsagos es mindenre kiterjed
kzegeszseggyi rendszer. Remeljk, hogy a kvetkez Ielebred Rip Van Winkle ugy Iogja
talalni Ielebredesekor, hogy a tarsadalom valoban elrehaladt mialatt aludt.
Michael Kishenbaum, Martha Ross,
Ashlev Bovd es Mike Pertschuk
1998. augus:tus
8
PR-tevkenysg
A dohnyipar pir taktikkat alkalmaz, hogy magt pozitv fnyben
(gymint a vltozatossg, a tolerancia s a szemlyes szabadsg
indtvnyozja) tntesse fel s, hogy kedvez sznben szerepeljen a
mdiban. A pir tevkenysg s ,kzrdeku hirdetsi hadjratok
segtsgvel az intzmnyes tisztessg modelljeknt reklmozza magt
segtsgl hva az egyni szabadsg, tolerancia s sszerusg tmit.
A dohanyipar retorikai strategiaja minden egyeb tevekenysegenek az alapjat kepezi. A Ient
emlitett, mindenen ativel temai ersen visszhangzanak az orszagban: szabadsag es a
klnbsegek elIogadasa. Amint a konzervativ es a szabad akaratban hiv beallitottsag
dominansabba valt a politikai szonoklatokban, a dohanyipar egyre inkabb hangsulyozta ezeket a
temakat. A legtbb esetben elkerli az egeszseggyi kerdesek megvitatasat es egyeb kerdesekre
tereli a vitat.
1984-ben egy akar ma is elmondhato beszedben a Philip Morris ceg vezetje Hugh Cullman
,a mi sokIele tarsadalmunkban nelklzhetetlen a pluralizmus es a tolerancia megvedesenek
Iontossagarol beszelt. Lepocskondiazta ,a neo-prohibicionistak es dohanyzasellenes
Ianatikusok hajbokolo intolarenciajat akik ,az erklcsi nelegltseg tarsadalmilag elIogadott
kpnyege mge bujnak masok nyilvanos megszegyenitese celjabol.
1995 juliusaban az Amerikai Orvosi Egyeslet Iolyoirataban a Dohanyintezet egy korabbi
lobbistaja reszletesen kiIejtette, hogy hogyan mkdik a dohanyipar ervrendszere. A lobbista
Victor CrawIord Ielidezte, hogy milyen taktikat alkalmazott amikor a trvenyhozokkal
beszelt: ,Azt mondom: Hallottak ezeket a tanukat akik azt mondtak, hogy a dohanyzas
tdrakot, tdtagulast, es szivbajt okoz. Kedves megyei kzgylesi tagok! az eskdtszek meg
Ioglalkozik ezzel kerdessel. Van jo es van rossz mindket oldalon, tudosok vannak mindket
oldalon... Hagyjuk, hogy az orvosok dntsek el ezt a kerdest. Nem ezzel a kerdessel kell
nknek Ioglalkozniuk. nknek az allampolgaraik azon alapvet alkotmanyos jogaval kell
Ioglakozniuk, hogy dnthessenek eletmodjukrol es arrol, hogy mit akarnak csinalni. Es ezek
az emberek eppen ezt a jogot akarjak elvenni tlk.
CrawIord aki miutan rakos lett ugy dnttt, hogy leleplezi korabbi kollegait mestere volt
annak, hogy ellenIeleit antidemokratikus emberekkent tamadja. Egeszen addig elment, hogy
,egeszseggyi-naciknak nevezze ket.
De CrawIord csupan egy volt az iparag tbb szaz gyalogos katonaja kzl, akik ugyanezt
szajkoztak papagaj modjara. Figyelmen kivl hagyva a ktetnyi tudomanyos adatot, melyek azt
igazoltak, hogy a dohanyzas rakot es egyeb betegsegeket okoz, k a dohanyzasrol es az
egeszsegrl Iolytatott ,vitara hivatkoztak, es azt kveteltek, hogy ,mindket Iel kepviselve
legyen a dohanyzasrol Iolytatott vitaban. A ,strategiai ketertelmseg ezen modszeren keresztl
a dohanyipar eletben tartja a dohanyzassal kapcsolatos kerdeseket es ketelyeket es megrzi
trvenyes zleti tevekenysegi statuszat.
9
Az iparag ervei kzl igen sok a szemelyes szabadsag retorikajaban van elrejtve: az egyszer
emberert harcol a hatalmas allammal szemben. Amikor a belteri tiszta levegre vonatkozo
trveny illetve szabalyozas lehetsegevel all szemben peldaul, akkor a dohanyipar a vendeglk
es egye kisvallalkozasok ostrom alatt allo tulajdonosainak partIogojakent allitja be magat. Azzal
ervel, hogy az ilyen szabalyozast nekik kell meghatarozni es nem az allami brokrataknak.
Hasonlokeppen amikor a trvenyalkotok a jvedelmi ado emeleset javasoljak, akkor a
dohanyipar gyakran a dohanytermel gazdak oldalara all es azzal ervel, hogy az adoemeles azt a
kistermelt karositja, aki becsletesen meg akar elni egy legalis termeny termesztesebl.
Kzrdeku hirdetsek
A dohanygyarak idrl idre hirdeteseket jelentetnek meg az orszagos es a regionalis
ujsagokban, melyekben helyzetket ismertetik. A dohanygyarak azert Iizetik ezeket a
hirdeteseket melyek ket trd, Ielelssegteljes korporativ allampolgarkent abrazoljak ,
hogy Ielvegyek az erintkezest a vezet velemenyIormalokkal es trvenyalkotokkal es magukat
politikai erkent jelenitsek meg.
Egy 1954. evi dohanyipari reklam, mely , A dohanyosoknak szolo szinte vallomas
szalagcim alatt jelent meg, volt a dohanyipar talan els kzerdek hirdetese. A hirdetes
amely nem sokkal azutan jelent meg, hogy a Sloan-Kettering Rakkutato Kzpont tanulmanya
megallapitotta, hogy a dohanyzas esetleg sszekapcsolhato a rakkal bejelentette, hogy a
dohanyipar megalapitotta a Dohanykutatasi Tanacsot, egy ,Iggetlen szervezetet, melynek
celja a ,dohanyzas es az egeszseg minden Iazisanak a vizsgalata. (Tovabbi inIormaciok
talalhatok a Dohanykutatasi Tanacsrol a Iejezet Jo korporativ allampolgar c. reszeben valamint
A tudomany es egyeb szakertelem megvasarlasa cim Iejezetben.)
Negy evtizeddel kesbb az iparag meg mindig alkalmazza a kzerdek hirdeteseket. 1994-
ben amikor a Foglalkoztatasbiztonsagi es Egeszseggyi Hivatal javasolta a munkahelyeken
valo dohanyzas korlatozasat es a Kongresszus a kzepletekben valo dohanyzas korlatozasarol
szolo trvenyjavaslatot targyalta, akkor ugy a Philip Morris mint az RJ Reynolds cegek teljes
oldalas hirdetesekkel valaszoltak. Az RJ Reynolds peldaul olyan szalagcimeket hasznalt mint:
,Ma a cigaretta. Es holnap? valamint ,Dohanyzas egy szabad tarsadalomban. Az egyik
hirdetes szvege megallapitotta: ,Pontosan meg kell ertennk, hogy mit is akarnak. Egy uj
prohibicios korszak bevezetesere trekszenek es ennek soran nemcsak 45 millio dohanyzo
amerikai jogat hagyjak Iigyelmen kivl hanem a tbbi amerikaiet is.
A Philip Morris ceg hirdetese Iolytatasokban kzlt egy Forbes MediaCritic trtenetet, amely
megkerdjelezte a Krnyezetvedelmi Hivatal passziv dohanyzassal kapcsolatos jelenteset es
kritizalta a jelentessel kapcsolatos mediatudositasokat, azokat elIogultnak minsitve.
Mindket ceg hirdetese a Ient ismertetett retorikai strategia segitsegevel ki akarta mutatni a
dohanyipar esszer hangja valamint a dohanyzasellenrzesi mozgalom burkolt Ianatizmusa
kztti klnbseget. A hirdetes kitert a kzegeszseggyi kerdesek ell azt az ervet hozva el,
hogy a ,kzs udvariassag valamint ugy a dohanyosokhoz mint a nem-dohanyosokhoz valo
,alkalmazkodas es nem a dohanyos ,szemelyes szabadsaganak a megsertese a legjobb
modszer a nyilvanos helyen valo dohanyzassal kapcsolatos konIliktus kezelesere.
10
Dohanyzassal kapcsolatos kzerdek hirdetesek kszntttek a Szvetsegi Elelmiszer es
Gyogyszerhivatal (FDA) 1995. evi javaslatat is a dohanytermekek gyerekeknek valo
eladasanak es Iorgalmazasanak korlatozasarol. Ezek a hirdetesek megismeteltek az iparag
kormanyellenes szolamait. Az RJ Reynolds egyik hirdetese Ieltette a kerdest: ,Ki legyen
Ielels az n gyerekeiert: egy brokrata vagy pedig n? Ugyanezen ceg egy masik hirdetese
Richard Petty NASCAR Winston Kupat nyert autoversenyz bajnokot idezte: ,Mostanaban
hallottam, hogy az elnk azt mondta, hogy ,vegrehajto jogkret akarja Ielhasznalni arra, hogy
megtiltsa a dohanygyarto cegeknek a NASCAR autoversenyek szponzoralasat. Nem tudja
ennel Iontosabb dologra hasznalni a vegrehajto jogkret?. Neha ugy tnik, hogy a
kormanybrokratak egyetlen megoldasa a meg tbb brokrata.
1 korporatv llampolgr
Az iparag tulelesehez nelklzhetetlen az, hogy a gazdasag, politika es a kultura terleten
trvenyes vallalkozasnak tnjn. A Philip Morris Azsia reszere a Leo Burnett PR-ceg altal
1995-ben keszitett tervezesi dokumentum egyertelmve teszi annak Iontossagat, hogy az iparag
ne legyen elszigetelve. E dokumentum szerint a Philip Morris ,azonnali celkitzese az, hogy
szvetseget kssn es Ienntartson a mediakban, a Kongresszusban, az nkormanyzatokban, a
reklamiparban, sportban es kulturaban dolgozokkal.
Philip Morris meg azt is megprobalta, hogy eltulajdonitsa az amerikai demokracia egyik
legIontosabb jelkepet. 1990-ben a Bill oI Rights Virginia allambeli masolatarol elnevezett
orszagos krutazast szponzoralt 60 millio dollarert. A krutazas minden egyes megallohelyen a
ceg un. ,hazigazda bizottsagot szervezett meg, amelynek tagjai tbbek kztt az Amerikai
Forradalom Lanyai, a KlIldi Haboruk Veteranjai, a Cserkeszek, az Amerikai gyvedi
Egyeslet, a Kolumbusz Lovagjai tagjaibol verbuvalodtak. A krutazas nyilvanvalo kiserlet
volt arra, hogy kihasznaljak a szolasszabadsag es a szabadsag tekintelyes szimbolumat
valamint, hogy kepzettarsitas reven eszmei erteket vasaroljanak a ceg szamara.
A dohanygyarak magukat Ielelssegteljes es trd korporativ allampolgarkent
reklamozzak, akik bevallottan elktelezettek arra, hogy megszntessek a Iiatalok dohanyzasat.
Olyan jol Iinanszirozott kampanyok tartoznak ide mint peldaul a ,Dohanyzas: Segitnk, hogy
nemet mondhass, ,Ez a trveny, ,Jo dntesek, azonnal. A kampanyok megemlitik
a dohanyzassal kapcsolatos egeszsegi ,polemiat valamint azokat az ,allitasokat, hogy a
dohanyzas egeszsegi problemakat okoz, azonban nem emlitik a dohanyzassal kapcsolatos
veszelyeket. Hangsulyozzak, hogy a dohanyzas egy ,Ielntt szokas amely a ,Ielntt
dntesen alapul, es ezert a dohanyzast a Ielnttek vilagaba valo beavataskent magasztalja Iel.
Ezek az iparag altal szponzoralt programok ket tanulmany szerint is tulnyomoreszt
hatastalanok. Egy 1992-ben vegzett vizsgalat szerint az ,Ez a trveny c. programban reszt
vev kiskereskedk 86-a, mig a programban reszt nem vevk 88-a adott el cigarettat
Iiatalkoruaknak. Ugyanennek a programnak egy 1996-ban vegzett vizsgalata is azt allapitotta
meg, hogy az nem cskkentette jelentsen a Iiataloknak trten cigarettaeladast.
1995-ben amikor a Szvetsegi Elelmiszer es Gyogyszerhivatal (FDA) eppen ki akarta
terjeszteni illetekesseget a dohanytermekek gyerekeknek valo ertekesitesere es Iorgalmazasara,
a Philip Morris ceg elinditotta a ,Cselekves a hozzajutas ellen nev nkentes programjat,
11
melynek celja a Iiatalkoruaknak valo cigarettaeladas megakadalyozasa volt. A ceg kijelentette,
hogy egyeb intezkedesek mellett vissza Iogja tartani az eladast segit anyagokbol
(merchandising) szarmazo premiumot azon kereskedktl, akiket a Iiatalkoruaknak valo
cigarettaeladas miatt megbirsagoltak vagy eliteltek, oktatoprogramokat Iog Iinanszirozni a
kereskedk szamara, es tamogatni Iogja a cigaretta kiskereskedelmi engedelyezesenek ,esszer
kvetelmenyeire vonatkozo trvenyjavaslatot.
James Hansen es Martin Meehan kepviselk megallapitottak, hogy a ,Cselekves a hozzajutas
ellen nev program ,egy Ielszines, gyenge probalkozas, melynek celja a kzvelemeny
megtevesztese a dohanyiparnak a Iiatal dohanyosok beszervezesere iranyulo kampanyara
vonatkozoan. Kijelentettek, hogy a program nem tbb ,mint veszelyelharitas, a ketszinsegkre
vonatkozo nvekv bizonyitekokkal szembeni propaganda.
Warren Rudman ex-szenator, akit a Philip Morris alkalmazott a program Iigyelemmel
kiseresere, megallapitotta, hogy a kiskereskedk nem vettek komolyan a programot es nem
hajtottak vegre teljes egeszeben. Meg igy is azonban ,jo szandeku trekvesnek nevezte a
programot. 1997 januarjaig a ceg 286 kiskereskednek kldtt ki Iigyelmeztetest es tovabbi 16
keresked eseteben visszatartotta az eladast segit anyagokert jaro premiumot.
Nem meglep, hogy ezek a programok nagyon keves eredmenyt hoztak a Iiatalkoruaknak
valo cigarettaeladas megallitasaban. A dohanyipar, az 1970-es es az 1980-as evekbl szarmazo
kiszivargott dohanyipari emlekeztetk szerint arra szanta ezeket a programokat, hogy jo
benyomast tegyen a Ielnttekre es nem azert, hogy megakadalyozza a Iiatalok dohanyzasat
,Ugy velem, hogy a mi celunk egy olyan mediaesemeny`, amely nmagaban veve sokat iger
es keveset teljesit irta Franklin Dryden a Dohanyintezet vezetje. A program ,maradjon
tavol teljes mertekben az orvosi vonatkozastol. A Dohanyintezet egy masik tisztsegviselje
Roger Mozingo azt javasolta, hogy a Iiatalok dohanyzasa ellen szolo zenet a ,Ielntteket es
ne a gyerekeket celozza meg. Vegl is a gyerekek nem s:ava:nak, a Ielnttek igen.
Mdiakapcsolatok
A dohanyipar mester a szamara kedvez mediavisszhang letrehozasa valamint az
egeszseggyi es gazdasagi kerdeseknek a sajat hasznara trten manipulalasa teren. Az iparag
nyilvanvaloan azt remeli, hogy a mediavisszhang segitsegevel beIolyasolni tudja a
kzvelemenyt.
A Dohanykutatasi Tanacs (CTR) melyet a dohanygyarak alapitottak az 50-es evek elejen
es amely nagyreszt a Hill & Knowlton PR-ceg mve volt egyik talpkve volt a dohanyzas
egeszsegi hatasaival kapcsolatos dohanyipari IelreinIormalo kampanynak. Amikor letrehoztak
az intezetet a dohanygyarak bejelentettek: ,Alapvet Ieladatunknak tartjuk az emberek
egeszsege iranti erdekeltseget es ez zleti tevekenysegnkben minden egyeb szempontot
megelz.
Kzel 40 evvel kesbb H. Lee Sarokin jarasbiro elitelte a Dohanykutatasi Tanacsot azzal a
vaddal, hogy ,megalapitasa es az altala vegzett munka csupan Ielrevezetesre szolgalt,
propaganda celbol hoztak letre az igazsag keresesenek vagy publikalasanak szandeka nelkl.
12
Egy korabbi CTR alkalmazott, aki 24 even at dolgozott ott, 1993-ban elmondta a Wall Street
Journalnak: ,Amikor a CTR kutatoi megallapitottak, hogy a cigaretta rossz es jobb ha nem
dohanyzunk, akkor mi nem kzltk ezt a tenyt. A CTR csupan egy lobbizo dolog. Mi a
cigaretta erdekeben lobbizunk.
Maga az iparag is elismerte a CTR szerepet egy Ieljegyzesben 20 evvel ezeltt. Egy Brown &
Williamson alkalmazott 1978-ban a CTR-t ,piar probalkozasnak nevezte. Ettl Iggetlenl a
media Iigyel a CTR-re. Bar sok riporter szkeptikusan szemleli, megis rutinszeren Iigyelembe
veszik az Intezet velemenyet a dohanyzassal es az egeszseggel Ioglalkozo cikkekben. ((Tovabbi
inIormaciok talalhatok a Dohanykutatasi Tanacsrol A tudomany es egyeb szakertelem
megvasarlasa cim Iejezetben).
Philip Morris egyenesebb utat valasztott a sajtovisszhang Iormalasra azzal, hogy megbizta a
Burson-Marsteller PR ceget, hogy helyezzen el dohanyzasbarat cikkeket az ujsagokban. A ceg
letrehozta a Philip Morris Szerkesztesi Szolgaltatas nev ceget, amely nyomtatasra kesz
karikaturakat, trteneteket es cikkeket tartalmazo ingyenes csomagokat kld ki tbb ezer kis
ujsag szamara az egesz orszagban. Az egyik csomag egy olyan cikket tartalmazott, amely azt
allitotta, hogy a dohanyhirdetes a szolasszabadsag vedett Iormaja kell legyen, valamint egy
karikaturat, amely tolakodo pincereket abrazolt, akik az egeszsegrl valo velemenyket
raerltetik a vacsoravendegekre es azt mondjak: ,Ej-ej, de sok ez a koleszterin, es ,Nalunk
nem lehet dohanyozni. Ezek az anyagok az ujsagokba kerlve nem propagandaeszkzkent
hanem objektiv hirkent vagy a lakossag valos velemenyekent jelennek meg.
A dohanyipar egyes rendezvenyekhez kapcsolodo mediacsomagokat is keszit. Eppen
azeltt, hogy a szvetsegi tisztiIorvos kiadta az 1994. evi jelenteset ,A dohanyzas megelzese
a Iiatalok kreben cimmel, az RJ Reynolds ceg a szerkesztknek es hirszerkesztknek
sajtocsomagokat kldtt, melyek tartalmaztak a vallalatnak a Iiatalok dohanyzasaval kapcsolatos
nyilatkozatat, a Iiatalokkal kapcsolatos programjaval kapcsolatos megallapitasokat, valamint
tajekoztatokat. A vallalat hangsulyozta, hogy el van ktelezve arra, hogy megelzze a
Iiatalkoruak dohanyzasat, megemlitette a Iiataloknak szolo dohanyzasellenes programjat es
amellett ervelt, hogy azok a kutatasok, melyek megallapitottak, hogy a Joe Camel-Iele hirdetesi
kampanyok beIolyasoljak a gyerekeket hibasak es teljes mertekben ,hitelket vesztettek.
Azok az ujsagirok, akik kiegyensulyozott tudositasra trekednek es ezert lehetseget adnak
a dohanyiparnak is velemenye kiIejtesere akaratlanul is az iparag strategiajanak bnsegedjeve
valnak. Harvey Finberg a Harvard Egyetem Kzegeszseggyi Fakultasanak dekanja
megjegyezte, hogy az a riporter, aki a dohanyiparhoz Iolyamodik velemenyert ahhoz a
riporterhez hasonlo aki Sima Fld Tarsasag szovivjenek szavait idezi a Fld krl kering
rsiklorol szolo cikkeben. Objektiv tudositas-e olyan embereket idezni akik allaspontja teves
olyan kerdesekben, hogy a ,nikotin nem okoz Iggseget es ,nincs bizonyitva, hogy a
dohanyzas art az embernek? Es megis, mivel az objektivitas a gyakorlatban gyakran jelenti a
szembenallo Ielek erveinek es adatainak a bemutatasat, a media a dohanyipar I eszkzeve
valik strategiai ketertelmsegi taktikajanak elmozditasaban.
13
Reklmozs
A dohnyipar szmos reklmozsi mdszert (nyomtatott hirdetseket,
rendezvnyek szponzorlst, reklmleveleket, valamint reklmcikkeket
pl. plkat, kulcstartkat, stb.) hasznl a dohnyfogyaszts sztnzse
cljbl.
A dohanytermekeket reszben a tmegkommunikacios eszkzkben valo elterjedtsegk es a
kulturalis intezmenyekkel valo kapcsolatuk legitimizalja, lehetve teve a dohanyipar szamara,
hogy magat egy legalis termek hirdetjekent abrazolja.
A dohanyipar evente milliard dollarokat klt reklamozasra, elarasztva a Iogyasztasi piacot
olyan kepekkel, melyek a cigarettazast sszeIggesbe hozzak a sikerrel, a nemi vonzervel, az
emancipacioval, egyeniseggel, romantikaval, es kiIinomultsaggal. 1993-ban a nagyobb
cigarettagyartok tbb mint 6 milliard dollart kltttek; 1994-ben 4,83 milliard dollart kltttek.
Az adatok meg nem allnak rendelkezesre az ezt kvet evekre vonatkozoan.
A dohanyipar reklamkiadasainak 1993 es 1994 kztti cskkenese az els cskkenes 1986
ota. Reklamkiadasai Iolyamatosan emelkedtek 1970 ota. A Ist nelkli dohanytermekeket
gyartok kzben tbb mint 127 millio dollart kltttek reklamra 1995-ben es kzel 126 milliot
1994-ben.
Az elmult 25 ev soran az iparagnak meg kellett elegednie a kiadvanyokban es plakatokon
valo hirdetessel. A kormany 1971-ben betiltotta a dohanyreklamokat a radioban es a
televizioban annak megakadalyozasara, hogy az ilyen reklamok elerjek a Iiatalkoruakat.
A dohanyipar szivesen beleegyezett a betiltasba egyesek szerint tamogatta is mivel ez
megszntette az egyre hatekonyabb kzszolgalati hirdetesi kampanyt, amely a dohanyzas
abbahagyasara biztatott. A Partatlansagi trveny ertelmeben ugyanis a Szvetsegi Tavkzlesi
Bizottsag 1967-ben elrendelte, hogy a msorszoroknak egy dohanyzasellenes reklamot kell
leadniuk minden harom cigarettahirdetes Iejeben.
Meg az 1971. evi tilalom eltt a dohanyipar azt allitotta, hogy termekeit csak a Ielntteknek
Iorgalmazza. Az 1960-as evekben az iparag egy nkentes reklamszabalyzatot Iogadott el
annak megakadalyozasara, hogy hirdetesei vonzoak legyenek a Iiatalkoruak szamara.
A szabalyzat, melynek nincsenek alkalmazasi rendelkezesei, megtiltja a vallalatoknak,
hogy hirdeteseikben 25 evesnel Iiatalabb modelleket szerepeltessenek, vagy azt sugalljak,
hogy a dohanyzas ,nelklzhetetlen a tarsadalmi kiemelkedeshez, kivalosaghoz, sikerhez
vagy a nemi vonzerhz, vagy kapcsolatban van az egeszseggel es a vitalitassal. A szabalyzat
olyan gyenge es homalyos rendelkezeseket tartalmaz, hogy csak nagyon keves vagy szinte
semmi hatasa sem volt a dohanyreklamozasra. LegIbb Iunkcioja az volt, hogy propaganda-
eszkzkent szolgaljon.
Az iparag Ienntartja azt az allaspontjat, hogy azert reklamoz, hogy a jelenlegi dohanyosokat
meggyzze arrol, hogy terjenek at egy masik markara es nem azert, hogy a nemdohanyosokat
ravegye a dohanyzas elkezdesere. Egy tanulmany azonban megvizsgalta a markacserere
14
vonatkozo adatokat es megallapitotta, hogy a markacsere nmagaban a cigarettagyarto cegek
reklamkiadasainak csak egy igen kis szazalekat indokolja. 1986-os adatok szerint a Ielntt
dohanyosok mindssze kb. 9-a 4,2 millio cserel markat evente, es kb.7-a 3,1 millio
ter at mas cigarettagyarto altal Iorgalmazott markara. A kutatok kiszamitottak, hogy a
3,1 millio mas gyartohoz atallo dohanyosbol szarmazo nyereseg kb. 362 millio dollar volt,
amely egy jelentektelen sszeg az iparag 1986. evi 5.4 milliard dollaros proIitjahoz kepest, es
nehezen indokolja a cigarettahirdetesekre klttt milliardokat.
Nehany cigarettareklam ugy tnik, hogy Iigyelembe veszi a dohanyzasellenes erdekvedk
aggalyait es a termek eladasa erdekeben kicsavarja a szavak ertelmet. A Merit nev alacsony
katranytartalmu cigaretta hirdetesei peldaul az egeszsegi aggalyokbol probaltak tket
kovacsolni azt hirdetve, hogy ,Te meg tudod tenni! Ez az zenet azt a gondolatot hordozza,
hogy az alacsony katranytartalmu cigarettara valo atteres az egeszseg szempontjabol Iontos,
ervel es akaratervel parosulo teljesitmenyt jelent.
Hasonlokeppen a Philip Morris ceg 1994. evi Benson & Hedges reklamhadjarata kigunyolta
a dohanyzasi tilalom ,tulzasait, ugy abrazolva a rajzokon a dohanyzasra kijellt helyeket az
irodakban, hogy az iroasztalok kilognak az ablakokon, es a vendeglkben pedig az asztalok az
ablakparkanyokon egyensulyoznak. A reklamkampany a dohanyipart a mertekletesseg es a
szabad valasztas vedelmezjekent abrazolta azt sugallva, hogy a dohanyzasellenrzesi
erdekvedk intoleransak es gyamkodoak. ,Mi vagyunk az a marka, amely tudja, hogy a
dohanyosok pariak lettek mondta James Morgan a Philip Morris vezetje a Wall Street
Journalnak. ,A hirdetes egy meleg, humoros es bizarr kapcsolatot hoz letre a Iogyasztoval.
Clzott reklmozs
Bar az iparag azt allitja, hogy csak azert reklamoz, hogy a mar dohanyzokat markacserere
biztassa, egyertelm, hogy a dohanygyartok hirdeteseikkel a lakossag egyes retegeit celozzak
meg es a bizonyitekok azt jelzik, hogy ez a reklam uj dohanyosokat vonz.
Nk: Eveken at Virginia Slims nev cigarettamarka a Ieminizmus nyelvezetet es szokepeit
hasznalta Iel a ni tenisz szponzoralasakor valamint a ,Sokat valtoztal bebi! szlogennel
Iemjelzett kampanyaban, amely a mult nemdohanyzo, alazatos asszonyait allitja szembe a ma
Ielszabaditott, dohanyzo asszonyaival. A legujabb megtestesleseben a Viginia Slims
kampany tovabbra is Iggetlennek, ers akaratunak es szexisnek abrazolja a modern nt. Uj
reklamjelmondata: ,Ez egy ni dolog.
A ni cigarettamarkak hirdetesei is olyan egyertelm zeneteket kldenek a karcsusagrol es
a testsuly szabalyozasarol, melyek nem tarsithatok egy bizonyos markahoz. A testsuly-
szabalyozas es a dohanyzas kztti sszeIgges elszr az 1920-as evekben szerepelt a
reklamban a Lucky Strike cigarettamarka hirdeteseben, amely azt mondta a nknek, hogy ,a
Lucky Iele nyujtsak a kezket es ne az edesseg Iele. A mai hirdetesek melyekben mindig
gynyr modellek szerepelnek gyakran hasznalnak a testsulyra vonatkozo kodszavakat
mint pl. ,karcsu, ,vekony, es ,szuperkarcsu amikor a cigarettarol beszelnek.
A ni cigarettamarkak puszta letezese is dohanyzasra biztatja a nket. Az els helyen allo
ni cigarettamarka a Virginia Slims a piacnak csupan 2,4-at tudta megszerezni 1995-ben,
15
szemben a Marlboro 30,1-aval. Mivel 1994-ben (ez a legutolso ev, amelyre vannak adatok)
a Ielntt ni nepesseg 23,1-a dohanyzott es a ni markak nem Ioglalnak el jelents aranyt a
piacon, ugy tnik, hogy a ni markak hirdetese inkabb arra szolgal, hogy pozitiv kep Iestesevel
ravegyek a nket a dohanyzasra mint arra, hogy egy bizonyos markat szivjanak.
Az Amerikai Orvosi Egyeslet lapjaban 1994-ben kzlt tanulmany a nket megcelzo
reklamok bevezeteset kapcsolatba hozta a dohanyzas szembeszk nvekedesevel a serdl
lanyok kreben.
Tbb ni dohanyos azt jelenti, hogy tbb n kap tdrakot. A tdrak miatti halalozas a nk
kztt 500 szazalekkal ntt 1950 es 1990 kztt, es tulszarnyalta a mellrakot is es a rakot
tekintve az amerikai nk legnagyobb gyilkosava valt. Ellen Gritz a Jonsson Rakellenes
Kzpont igazgatoja szerint: ,Mindaddig, amig a Iiatal amerikai nket arra sztnzik, hogy azt
gondoljak, hogy a dohanyzastol lesznek gynyrek, sikeresek, karcsuak es minden mas, amit
a dohanyipar rajuk tukmal, addig a tdrak ni gy marad.
Gyerekek: Szamos tanulmany is ramutat arra, hogy a cigarettareklamok hatassal vannak a
Iiatalkoruakra:
Az Amerikai Orvosi Egyeslet lapjaban kiadott tanulmany megallapitotta, hogy az RJ
Reynolds ceg Joe Camel kampanyanak elismertsege sokkal nagyobb volt a Iiatalok
kztt mind a Ielnttek kztt, es ami meg Iontosabb, hogy a Camel cigarettak
Iogyasztasa dramai modon megugrott a Iiatalok kztt a kampany beinditasa ota.
A tanulmany szerint a 18 evnel Iiatalabb dohanyosok 33-a szivott Camelt 1991-ben
harom evvel a Joe Camel kampany beinditasa utan szemben a kampany beinditasa eltti
1-al 1988-ban.
Ugyanebben a Iolyoiratban publikalt masik tanulmany megallapitotta, hogy a 6 eves
gyerekeknel a Joe Camel es a Miki eger ugyanolyan ismertseggel bir.
A serdlkoru dohanyosok 86-a sziv Marlboro, Camel vagy Newport cigarettat,
melyek a legnagyobb mertekben reklamozott markak.
Megallapitast nyert, hogy a tizenevesek mintegy haromszor Iogekonyabbak a
cigarettareklamokra mint a Ielnttek.
Egy masik tanulmany megallapitotta, hogy a dohanyreklam Iontosabb tenyez a
Iiatalok dohanyzasaban mint a kortarsak hatasa vagy a dohanyos jelenlete a csaladban.
Bar a dohanyipar indulatosan tagadja, hogy a Iiatalokat celozza meg, sok olyan bels
hasznalatra szant dohanyipari dokumentum kerlt el, melyek azt mutatjak, hogy a
dohanygyarak valoban megprobaljak elerni a Iiatalokat. Nehany sokatmondo reszletet
mutatunk be az alabbiakban:
,A Iiatal dohanyosnal a cigaretta meg nem kepezi az elete szerves reszet. Nekik a
cigaretta es az egesz dohanyzasi Iolyamat a tiltott elvezeti kategoria resze. A Iiatal
dohanyos Iejeben a cigaretta ugyanabba kategoriaba esik mint a bor, sr, borotvalkozas,
melltarto viselese (vagy szandekos nem viselese), az nallosaga kinyilatkoztatasa es az
nazonulasra valo trekvese. Reklamjaikban ugy mutassak be a cigarettat mint a
Ielnttek vilagaba valo kisszamu beavatas egyiket.... A hirdetesben a Iiatal dohanyos
16
mindennapos vilagabol vett helyzetet alakitsanak ki, de elegans modon erintse ez a
helyzet a Ielntte valas, az eres alapvet szimbolumait. Ne kzljn az egeszsegre
vonatkozo vagy az egeszseggel kapcsolatos dolgokat.
,Bizonyitekok vannak arra, hogy a 14-18 eves korcsoport a dohanyzo nepesseg
nvekv szegmenset alkotja. Az RJR-T cegnek hamar letre kell hoznia egy sikeres uj
markat ezen a piacon ha hosszu tavon meg akarjuk tartani az iparagban valo
pozicionkat (a kiemeles az eredeti anyagban).
,A Iiatalsag jelenlegi szlengjenek gondos tanulmanyozasa a jelenleg hasznalatos
kzepiskolas trtenelemknyvek es hasonlo ertekes dolgok atvizsgalasa jo kiindulopontot
jelenthet egy jo markanev es arculat-tema megkeresesehez.
Egy tanulmanyban, amely a ,Iokozott mozgekonysagu gyerekekkel mint lehetseges
dohanyosokkal Ioglalkozott, a Philip Morris kutatoi also tagozatos altalanos iskolasokat
Iigyeltek, hogy megallapitsak dohanyosokka valnak-e: ,Szeretnenk tudni, hogy az ilyen
gyerekek vegl is raszoknak-e a cigarettara tizeneves korukban amikor IelIedezik a
nikotinnal trten nstimulalast.
Melegek s leszbikusok: A dohanyipar megprobalt vonzast gyakorolni a melegekre es a
leszbikusokra is az altaluk olvasott magazinokba Ieladott hirdetesekkel. A dohanyipar
dohanyzasi Ielmereseket es ingyenes ngyujtokat is osztogatott a melegek es a leszbikusok
jogaiert tartott Ielvonulason Washingtonban 1993-ban. Az ilyen Ielmereseket altalaban reklam
es politikai celra keszl levelezesi listak elkeszitesere hasznaljak.
A mdiban megjelen tartalom befolysolsa
A reklamozas beIolyasolja a hirmediaban megjelen tartalmat. A dohanyhirdetesi penzektl
Igg magazinok altalaban nem hajlandok vallalni azt a kockazatot, hogy magukra haragitsak
a dohanygyarakat. A New England Journal oI Medicine Iolyoiratban 1992-ben megjelent
tanulmany megallapitotta, hogy a cigarettahirdeteseket nem kzl magazinok kb. 40-al
nagyobb valoszinseggel tudositottak a dohanyzas egeszsegi kvetkezmenyeirl mint azok,
amelyek kzltek ilyen hirdeteseket. A ni magazinoknal a cigarettahirdeteseket nem kzlk
2,3-szor nagyobb valoszinseggel Ioglalkoznak az egeszsegi kvetkezmenyekkel mint a
hirdeteseket kzl ni magazinok.
Dr. Holly Atkinson, aki a New Woman magazin egeszseggyi riportere volt az 1980-as evek
vegen meselte, hogy nem engedtek meg neki, hogy dohanyzassal kapcsolatos kerdesekrl
tudositson es a szerkeszt kihuzta a cigarettara vonatkozo hivatkozasokat a cikkeibl. Amikor
rakerdezett erre a szerkeszttl a valasz az volt: ,Holly, mit gondolsz ki tamogatja ezt a
magazint? A New Womanban hirdetesi helyeket vasarlo dohanygyarakra celzott.
A legnepszerbb ni magazin a Cosmopolitan alig Ioglalkozik dohanyzasi vagy egeszsegi
kerdesekkel. Amikor koncepciojukrol kerdeztek, Helen Gurley Brown a magazin egyik
legismertebb szerkesztje igy valaszolt: ,Kinek van arra szksege, hogy valaki akinek evente
millio dollarokat Iizetsz visszajjjn es bokanharapjon?
Nehany magazin kiadoja elismeri, hogy a hirdetk beIolyasolhatjak a kiadvanyokat.
Douglas McIntyre a Financial World Iolyoirat elnke 1993-ban mondta: ,Sok olyan hirdet
17
van |ebben a nehez gazdasagi krnyezetben| aki beIolyasolasra hasznalja Iel a hirdetesre
beIizetett penzt ha nem tetszik neki ami az ujsagban van.
Linda Villarosa az Essence magazin egeszseggyi szerkesztje irt 1991-ben a
dohanyhirdetk altal kiIejtett nyomasrol: ,Egy dohanygyar elidegenitese tbbet jelent mint
bucsut mondani a cigarettahirdeteseknek; ez jelentheti egy egesz konglomeratum
elidegeniteset.
Valoban a Philip Morris es az RJR Nabisco is sok-sok egyeb vallalkozas birtokosai a
dohanyipari leanyvallalatukon kivl, pl. KraIt Foods, Oscar Mayer es Nabisco. Sok hirdetesi
helyet vasarolnak a Ienti cegek termekeinek reklamozasara.
Volt egy olyan eset amikor a dohanyipar beIolyasolni volt kepes egy magazin cikkeinek
tartalmat mivel a kiadvany egy olyan ceg tulajdonaban volt, amely jelents reszvenytulajdonos
volt egy dohanygyarban. A 90-es evek elejen a Weekly Reader nev ingyenes, 8 millio
peldanyszamu altalanos iskolai magazin joval tbb olyan cikket kzlt, amely a dohanyipar
erveit taglalta, mint a versenytarsa a Scholastic News ezt allapitotta meg egy 1995-ben vegzett
tanulmany. Ebben az idszakban a Weekly Reader tulajdonosa a Kohlberg, Kravis, Roberts &
Co. ceg volt, amely egyben a RFR Nabisco dohanyipari ceg tbbsegi tulajdonosa is volt.
A Weekly Reader dohanyzassal kapcsolatos cikkeinek 68-a a dohanyipar szempontjat
tkrzte es a cikkek csupan 38-a tartalmazott egyertelm dohanyzaselleni zenetet.
Ugyanakkor a Scholastic News dohanyzassal Ioglalkozo cikkeinek 79-a tartalmazott
dohanyzas-megelzesi zeneteket.
Promcis reklmtevkenysgek
Az ujsagokban, Iolyoiratokban, magazinokban valamint a plakatokon valo hagyomanyos
hirdetesek mellett a dohanygyarak egyeb (promocios) reklammodszereket is alkalmaznak
a Iogyasztok elerese erdekeben. Ez igen sok Iormat lthet beleertve az ingyenes mintakat, a
levelreklamot (direct mail), kuponokat, bolti arubemutatast, rendezvenyek szponzoralasat,
valamint olyan programokat amelyekben a dohanyosok vasarlasi bizonylatokat vagy specialis
,cigarettapenzt (pl. Camel keszpenz) cserelnek be arukra.
Rendezvnyek: A dohanygyarak mar regota hozzaert modon hasznaljak Iel a klnbz
rendezvenyeket marketingtevekenysegkben. A markak ismertsegenek es a markakhoz valo
lojalitas megteremtese celjabol szponzoraltak rendezvenyeket mar joval azeltt, hogy mas
vallaltok Ielismertek volna az ezekben rejl lehetsegeket es meg a hagyomanyos hirdetesi
tevekenysegekre hagyatkoztak (pl. a televizios adasokra).
A dohanyipar elssorban sportesemenyekre koncentral, klnsen a benzinzemi gepkocsik
versenyeire. A dohanygyarak becslesek szerint 1996-ban 195 millio dollart kltttek
sportesemenyek szponzoralasara, amely teljes sszeget (10 millio dollar kivetelevel) a
motorsportokra kltttek. 1995-ben egyedl a Philip Morris ceg 92 millio dollart klttt
sportesemenyek szponzoralasara es ennel negyszer tbbet ezek reklamozasara.
A dohanygyarak 1971-ben kezdtek sportokat szponzoralni, abban az evben amikor
betiltottak a televizios dohanyhirdeteseket. Az RJ Reynolds ceg Winston markaju cigarettaja a
NASCAR es a gyorsulasi autoversenyek nevszponzora, es a ceg Camel markaja auto- es
18
motorkerekpar versenyeket szponzoral. A Philip Morris ceg Marlboro markaja szinten szamos
autoversenyt szponzoral.
Bar a dohanygyarak tagadjak, hogy az autoversenyek vonzanak a Iiatalokat, megis egyes
csalad-orientalt cegek mint pl. Hershey Foods es a Cartoon Network lelkesen tamogatjak az
autoversenyeket. Fred Seibert a Hanna-Barbera rajzIilm ceg elnke jelentette ki: ,A NASCAR
tkeletes demograIia talalat volt. Ez egy oriasi csaladi sport. A szeriaauto versenyeken
beleertve a NASCAR-t is resztvevk kzel 20-a 12-17 ev kztti Iiatal.
A Philip Morris mar regota szponzoralja a ni teniszt. Amikor a ceg es a Virginia Slims
tenisztornakat szervez Ni Tenisz szvetseg megszntette egyttmkdeset 1995-ben, a
Philip Morris ceg beinditotta a Virginia Slims Legenda Krverseny elnevezes jotekonysagi
rendezvenyt, melynek beveteleit AIDS-el kapcsolatos szervezetek kapjak.
Az RJR Nabisco ceg a penzdijat biztositja a Vantage Cup nev proIi golIverseny reszere.
Mas cigarettagyarto cegek vilagbajnoki labdarugo merkzeseket, vitorlasversenyeket, teke,
jegkorcsolya versenyeket, rodeokat es traktorhuzo versenyeket szponzoraltak.
Az iparag a sportversenyek szponzoralasat (valamint a stadionokban lev plakatokat)
hasznalja Iel, hogy kijatssza a televizios hirdetesek betiltasat. A Marlboro altal szponzoralt
1989. evi autoverseny televizios kzvetitesenek elemzese kimutatta, hogy a Marlboro marka-
nev vagy logo 5933 alkalommal volt lathato vagy kerlt emlitesre sszesen 46 percen
keresztl a 93-perces kzvetites alatt. Legutobb a Philip Morris 10,2 millio dollar ertekben
kapott Iizetett televizios kontaktust az Indy Car autoverseny szponzoralasaert. RJ Reynold
ugyanakkor 15,5 millio dollar Iizetett televizios idt kapott az 1991. evi NASCAR/Winston
Kupa sorozatversenyben.
Szrakoztats: A dohanygyarak a markaikat megprobaljak ejszakai mulatokkal,
koncertekkel es bankettekkel is kapcsolatba hozni. Peldaul:
Az RJ Reynold ceg egyik reklamakcioja arkedvezmenyt kinalt a Ticketmaster altal
eladott szinhazjegyekre Camel cigarettavasarlasi igazolas elleneben. A reklamakcio
hirdeteseket jelentetett meg tbbek kztt a Rolling Stone es a Detail magazinokban es
Joe Camel Iigura kat szerepeltetett amint a szinhazak eltt jegyeket adnak at az
olvasoknak.
Egy masik reklamakciojaban a ceg Camel szalvetakat es hamutartokat valamint
cigarettakat biztositott barok es klubok szamara azzal, hogy adjak oda a vendegeknek
ha azok ingyencigarettat ,kernek. A ceg a New Yorki Village Voice nev ujsagban es
mas varosok hasonlo ujsagjaiban ,Camel oldalakat is szponzoralt. Ezeken az oldalakon
az ejszakai eletet ismertet heti naptar volt lathato azon szorakozohelyek listajaval ahol
a Red Camel marka ,kizarolagos jelleggel kaphato. A Red Camel cigarettamarkat a
ceg 1996-ban elesztette ujja a huszas eveiben jaro modern Iiatalok szamara. A Red
Camel markat 1913-ban kezdtek Iorgalmazni elszr es a 30-as evekben szntettek
meg.
1995-ben a Ist-nelkli dohanytermeket gyarto US Tobacco ceg Skoal markaja
Denverben szponzoralt egy rock-koncertet, sok jo nev elado tbbek kztt: Lynyrd
Skynyrd, Bad Company, es Tanya Tucker reszvetelevel.
19
1995-ben Philip Morris bejelentette, hogy megepittet egy ,Marlboro Unlimited
vonatot mozival, tancklubbal, Iorro Irdkkel a Marlboro sorsjatek nyertesei es
vendegeik szamara. A terv szerint a vonat az Amerikai Vadnyugaton robog keresztl es
az utasoknak utkzben alkalmuk lesz lovagolni, tutajozni es hlegballonon replni.
A vonat eredetileg 1996 nyaran indult volna, de kivitelezesi problemak miatt az utakat
1998-ra halasztottak.
A Marlboro Unlimited reklamkampany a legdragabb kampany a ceg trteneteben.
A Railnews Iolyoiratban 1996-ban megjelent cikk szerint csupan a vonat megepitese 30 millio
dollarba kerlt a cegnek. A cikk megjelenesenek idpontjaban a kapcsolodo mediakampany
mar tbb mint 150 millio dollarjaba kerlt a cegnek.
Promcis reklmruk: A dohanygyarak szamos olyan reklamkampanyt szerveznek,
melyek soran a marka logoit abrazolo polokat, sapkakat, dzsekiket, hamutartokat, halo-
zsakokat, zsebkeseket es egyeb cikkeket kinalnak markavasarlasi igazolas Iejeben.
A legismertebbek a ,Camel Cash es a ,Marlboro Miles akciok, de mas markak, pl. Virginia
Slims, Benson & Hedges, as Winston is szponzoraltak hasonlo reklamakciokat.
A promocios reklam gyorsan nvekszik a cegek marketingstrategiajaban. A cigarettagyartok
1994-ben 850,8 millio dollart kltttek a reklamcikkek Iorgalmazasara es ez az eves
reklamkiadasaik 17,6-at tette ki. Az 1993. evre vonatkozo szamok: 755,7 millio dollar illetve
12,5, mig 1992. evre 339,9 millio dollar illetve 6,5.
Az iparag promocios reklamtevekenysegenek egyik I celpontja a Iiskolasok. Texasban
South Padre varosban 1995 marciusaban peldaul Philip Morris Ielallitott egy standot
adatgyjtes celjara a Iiskolasok altal kedvelt ejszakai szorakozohelyen. Ha a diakok
kitltttek a dohanyzasi szokasaikra vonatkozo kerdivet, akkor a ceg Marlboro logoval
ellatott polokat es ngyujtokat adott nekik. A Philip Morris egyik marketinges dolgozoja
elmondta, hogy a ceg azon a tavaszon 10 000 ngyujtot es 5000 polot szandekozott
szetosztani.
A South Padre varosban Iolytatott kampanyhoz hasonlo promocios reklamkampanyok reszet
kepezik az adatbazis marketing Iele mozgo trendnek. Az adatbazis marketing melyben
kuponokon, magazinokon es katalogusokon keresztl ,arulnak arukat vasarlasi igazolas
elleneben gyakran kikerli a kzvelemeny Iigyelmet, mivel ezeket kzvetlenl a Iogyaszto
otthonaba kldik. Az aru atvetele erdekeben a Iogyasztoknak elszr reszletes szemelyes
inIormaciokat kell adni a ceg reszere Ielmerlapok es nyomtatvanyok kitltesevel.
1993-ban 26 millio ember volt a Philip Morris levelezlistajan, melyet lobbizasra es
marketing tevekenysegre is Ielhasznal.
Az adatbazisu marketing melynek soran a Iogyasztokat kzvetlenl levelben vagy
teleIonon keresik meg megknnyiti a cegek szamara, hogy eljuttassak zenetket. Az
Adelphi Egyetem marketingproIesszora Eugene Secunda szerint: ,A kzvetlen valasznal
olyan dolgokat is lehet csinalni, amelyeket mas modon sosem lehetne: olyan kijelenteseket
lehet tenni, melyeket nem lehetne knnyeden alatamasztani.
Philip Morris reklamlevel akciot tervez a 21-29 eves korosztaly megcelzo uj magazinjanak
reklamozasara. A magazin cime: ,Korlatlan: Cselekves, Kaland, Jo mulatas es a szeleskr
20
erdekldessel rendelkez atlagembereknek szol. A mutatvanypeldanyban cikkek talalhatok a
sziklamaszasrol, orszaguti utazasokrol es biliardtermekrl.
A dohanygyarak a kiadokkal is kzvetlenl egyttmkdnek a Iogyasztok elerese
erdekeben. A Time, People, Sports Illustrated es az Entertainment Weekly magazinokkal
Iolytatott kiserletben a Philip Morris egyesitette adatbazisat a Ienti magazinok tulajdonosaval
a Time Inc.-al, hogy dohanyhirdeteseket tartalmazo magazinokat kldjenek ki a Philip Morris
dohanyos-listajan szerepl elIizetknek. Az ezen a listan nem szerepl elIizetk a
dohanyhirdetesek nelkli magazinokat kaptak meg.
Mikzben a dohanygyarak kitartanak amellett, hogy reklamcikkeik a Ielntteknek szolnak,
egyre tbb a bizonyitek arra, hogy azok a Iiatalkoruakhoz is eljutnak:
New York allam Erie megyejeben vegzett 1992. evi Ielmeres megallapitotta, hogy az
allando dohanyosok 65-a, az alkalmi dohanyosok 48-a es a nem-dohanyzok 28-a
rendelkezett cigarettamarka logojat abrazolo ruhazati cikkel.
Ugyanebben az evben vegzett Gallup Ielmeres megallapitotta, hogy a serdlkoru
dohanyosok Iele es a serdlkoru nem-dohanyzok negyede rendelkezett legalabb egy
darab dohanygyari reklamcikkel.
1047 12 es 17 ev kztti valaszadoval vegzett 1993. evi Ielmeres azt allapitotta meg,
hogy a dohanyosok 68-a es a nem-dohanyzok 28-a vett reszt aktivan promocios
reklamkampanyokban.
Meg Iontosabb az, hogy az Orszagos Onkologiai Intezet Iolyoirataban 1995
oktobereben megjelent vizsgalat azt jelzi, hogy a dohanyreklam a promocios
reklamcikkekkel egytt nagy szerepet jatszik olyan nagy vagy meg nagyobb szerepet
mint a kortarsi vagy szli hatas a Iiataloknak a dohanyzas elkezdesere valo
sztnzeseben.
1997 januarjaban az USA Today magazinban a dohanyreklamrol szolo cikkben a 13 eves
Justin Gardner beszelt ezeknek a reklamcikkeknek a tizenevesekre gyakorolt vonzohatasarol.
Ha valoban kedvem lenne dohanyozni mondta, akkor a Marlborot valasztanam mert van
nekik az az ingyenruhazati programjuk.
21
1tkonysg
A dohnyipar kiterjedt jtkonysgi tevkenysgvel klnfle
szervezetekkel, csoportosulsokkal pt ki kapcsolatokat. Gondolattrsts
rvn rtatlansgot is vsrol magnak azzal, hogy az ipargat a politikai
s a kulturlis let framba helyezi.
,Sohasem hasznalom azt a szot, hogy vallalati fotekonvsag. Ez azt sejteti, hogy az ember
magara valo tekintet nelkl csinal valamit. En nem ismerek olyan vallalatot, amely ok nelkl
adna penzt.
George Knox, a Philip Morris gyvezetje
,Barki termelhet nyereseget rvid tavon. De mi gondolunk a matol szamitott 10 ev mulva
szerzett nyeresegre is es a h honpolgari erzlet eppen olyan Iontos beIektetes mint a kutatas
es Iejlesztes.
F. Ross Johnson, az RJR Nabisco korabbi elnke
A dohanyipar igen bkez adomanyozo. A lakasukhoz kttt idseket segit szervezetektl
a hivatasos ni teniszen at egeszen a Hesse Helms Allampolgari Kzpontig a dohanyipar
nagyon sokIele csoportosulasnak es gynek ajandekoz penzt, szolgaltatasokat es egyeb
erIorrasokat.
Bar az iparag altal adott dolgokat nehez mennyisegileg meghatarozni, ezek egyertelmen
jotekony hatasuak. A jotekonysag segit a dnteshozokkal es az allampolgarokkal valo
kapcsolatteremtesben, lehetve teszi az iparag szamara, hogy magat h honpolgarkent abrazolja
es, hogy egy masik reklamozasi lehetseget talaljon, valamint, alcazott modon, megvasarolhassa
a dohanyzassal kapcsolatos gyekben a tetlenseget vagy a dohanyiparhoz valo lojalitast. Ezt
Iigyelembe veve a dohanyipar ismert bkezsege a nk, a kisebbsegek, a mveszet es a
kzerdek szervezetek iranyaban klnsen Iondorlatos. Az iparag magat az arra erdemes
csoportosulasok baratjakent es tamogatojakent pozicionalja, amelyeknek gyakran van szksegk
Iorrasokra, es arculatat tovabb Ienyesiti az emberi jogokat, tarsadalmi igazsagossagot es
mveszeti szabadsagot hirdet csoportosulasokkal valo kapcsolataval.
A Ienti strategianak melyben a vallalat dohanytermeket gyarto azonossaga szinte el van
Ielejtve az eredmenyet Pam Shriver teniszjatekos Ioglalta jol ssze. Shriver, dicserve a Philip
Morris ceget a ni tenisz tamogatasaert, kijelentette: ,Virginia Slims szamomra nem cigarettat
jelent. Szamomra embereket, kapcsolatot, teniszt jelent.
1 gyek
A dohanygyarak tbb szaz jo gy szamara adnak adomanyokat. Philip Morris peldaul sok
olyan new yorki szervezetet tamogat, melyek ingyenkonyhat, Ioglalkoztatast, segitseget,
22
tanacsadast, a helyes taplalkozasra vonatkozo oktatast, elelmiszerkuponokat es atmeneti
szallashelyeket biztositanak. Csupan 1996-ban a ceg 1,3 millio dollart adomanyozott a
Citymeals-on-Wheel programnak, amely meleg eteleket szallitott a lakasukbol kimozdulni
nem tudo ids emberek szamara. Tovabba 1992-ig a ceg tbb mint 3 millio dollart adott az
AIDS-hez kapcsolodo programoknak, pl. a Gay Men Health Crisis programnak, amely a
homoszexualis IerIiak reszere szolo krizisprogram.
A dohanybarok meg orvosi intezmenyeknek is adomanyoztak penzeket. A Tisch csalad
mely a Loews ceget, a Lorillard dohanygyar tulajdonosat iranyitja elktelezte magat, hogy
15 ev alatt 30 millio dollart adomanyoz a New York Egyetem Orvosi Kzpontjanak. A kzpont
erre azzal valaszolt, hogy a legnagyobb betegapolo reszleget Tish Korhaznak nevezte el.
A Philip Morris klnsen kedveli a mveszeteket. Bar nincs ilyen hivatalos rangsor, a ceg
valoszinleg a mveszetek legnagyobb vallalati szponzora az orszagban. Egy 1993-as becsles
szerint evente 15 millio dollart ad a muzeumok es az eladomveszetek tamogatasara ezaltal
nvelve hitelesseget es neve elismertseget a vallalati es a kulturalis Iaramban.
A vallalat sok adomanyt tesz New York Cityben: uj operak szinrevitelet Iinanszirozta a New
York varosi operaban, szponzoralta a Amerikai tanc-szinhazat es a JoIIrey balettet, es
tamogatta az avantgard ,New Wave Iesztivalt. A vallalat a kepzmveszeteket is tamogatja.
Jo kapcsolata van a Whitney Muzeummal, es vallalati szekhazaban adott helyet a muzeum
egyik kiallitasanak.
A mveszek megosztottak azzal kapcsolatosan, hogy elIogadjanak-e adomanyokat a
dohanycegektl. Mig egy kisszamu kisebbseg kenyelmetlennek erzi ezt a Iinanszirozasi
Iormat es vissza is utasitja, joval tbben elIogadjak azt.
A dohanygyarak mindent megtesznek azert, hogy minel nagyobb elismerest kapjanak
jotekonysagukert. 1990-ben peldaul a Philip Morris 1,5 millio dollart adomanyozott
Philadelphiaban egy harom eves irni-olvasni tanito programra es egy masik 1,5 milliot klttt
az adomany reklamozasara. A Philip Morris altal Iinanszirozott mveszeti es egyeb
programok hirdetesei rendszeresen megtalalhatok az ujsagokban es egyeb Iolyoiratokban.
A Brown & Williamson ceg ugyanakkor ,Kool Achiever dijakat oszt szet es kzerdek
csoportosulasok reszere adakozik. Az RJ Reynolds ceg altal Iinanszirozott hasonlo program a
,Salem Freshside Salute nevet viseli, mely penzt adomanyozott a belvarosi kzssegi
szervezeteknek es hirdeteseket tett kzze az ujsagokban, megjellve a tamogatottak kret.
A Kool Achiever es a Freshside Salute kampanyok a dohanygyarakat progressziv, gyakran
tekintelyes szervezetekkel tarsitjak. A hirdetesek tartalma is sszekapcsolja a dohanygyarakat
a szemelyes teljesitmenyrl valamint kulturalis es politikai elrehaladasrol szolo zenetekkel.
A Istnelkli dohanytermekeket gyarto cegek szinten trekszenek arra, hogy jo arculatuk
legyen a nyilvanossag eltt. Az US Tobacco Co. peldaul egy orszagos ,gyhz kapcsolodo
reklamakciot inditott 1996-ban, melyben dohanytermek arbevetelenek egy bizonyos
szazalekat az Orszagos nkentes Tzolto Tanacs alapitvanyanak adomanyozta. A program
reklamIzete megallapitotta: az amerikai tzoltok a IerIiak es nk klnleges Iajtajahoz
tartoznak. Minden nap kockaztatjak eletket, hogy minket es tulajdonunkat megvedjek. Fst,
hseg es kiIaradas mindennapos naluk. De ahogy a kepzes egyre Iontosabba valik, a hozza
23
szkseges penz egyre kevesebb. Tehat a Copenhagen es a Skoal (US Tobacco ceg markai)
Iogyasztoi segitseget nyujtanak. Az US Tobacco ceggel egytt 1 millio dollarral tamogatjak az
Orszagos nkentes Tzolto Tanacs alapitvanyat.
A bartsg s a hallgats megvsrlsa
Keves non-proIit szervezet van olyan helyzetben, hogy vissza tudna utasitani a
penztamogatasokat. Ez a penztamogatas altalaban azt vasarolja meg amit az adakozo kivan:
lojalitast.
Jane Danowitz a Nk Kampany Alapjanak gyvezet igazgatoja szep dolgokat tud mondani
a Philip Morrisrol: ,Mellenk alltak amikor senki mas sem allt mellenk. Az en szempontombol
legitimizaltak a politikai nszervezeteknek valo vallalati adakozast.
A nk Kampany Alapja es egyeb olyan nszervezetek, amelyek dohanyipari penzeket
kaptak azt allitjak, hogy a dohanyipari adakozasok nem beIolyasoljak ket, mivel nem
Ioglalnak allast dohanygyekben. A dohanyipar kritikusai azzal ervelnek, hogy pontosan ez a
celja az adomanyoknak: megakadalyozni, hogy ezek a csoportosulasok a dohanyzast
napirendre tzzek.
,Ez az amit a dohanygyarak akarnak mondotta Ann Seibert Vermont Allam
trvenyhozoja az Ms. magazinnak 1996-ban. ,Millio dollarokat kltenek el ugy, hogy semmi
sem trtenik, es k sokat kapnak penzkert. A status-quo nagyon megIelel volt nekik.
A dohanyipar penzeert az elIogadottsagot, a hitelesseget, es mindezek kztt a legjobbat a
hallgatast vasarolja meg.
A Philip Morris altal tamogatott egyik nszervezet a Center Ior Women`s Policy Studies ugy
talalta, hogy a ceggel valo viszonyuk megromlott miutan a szervezet helyeselte az 1990-ben Ted
Kennedy szenator altal tamogatott dohanyzasellenrzesi trvenyjavaslatot. Leslie WolIe a
szervezet elnke mondta: ,A Philip Morris embereivel valo beszelgeteseim egyertelmve tettek,
hogy a dohanyzaselleni kiallast nem nagyon szeretik. A szervezet egy ev utan megszntette a
Philip Morris altal juttatott 25 ezer dollaros tamogatast egy dohanyceggel valo kapcsolattartas
,etikailag kellemetlen helyzete miatt. WolIe kijelentette: ,Nem tudom elviselni ezen cegek
dohanyzassal kapcsolatos cinikus hozzaallasat es Iondorlatait.
A Philip Morris ceg egy ujabb terletet talalt maganak a cigarettai reklamozasara azzal,
hogy tamogatta a Virginia Slims teniszbajnoksagot es ez szamara a teniszvilag lojalitasat is
biztositotta.
1993. decembereben Billie Jean King a New York Times-ban olvasoi levelben megvedte a
ni tenisz Philip Morris altali szponzoralasat es a ceg vezetit ,Ielvilagosult embereknek
nevezte, akik ismerik es elismerik a dohanyzas esetleges kockazatait. Majd igy Iolytatta:
,A proIesszionalis tenisz kzssegben lev nk bszkek egy olyan Ielvilagosult vallalattal
valo kapcsolatunkra mint a Philip Morris., amely az egyetlen olyan ceg, amely partjat Iogta
a ni tenisznek amikor segitsege volt szksege 1970-ben. A Virginia Slims tamogatast
,a vallalati vezetkezseg bator erIeszitesenek nevezte, amely ,a ni proIi tenisz szamara
lehetseget teremtett, hogy viragozzon az Egyeslt Allamokban es az egesz vilagon.
24
Sztar tarsa Martina Navratilova hasonlo erzelmeknek adott hangot: ,Virginia Slims ott volt
amikor senki sem trdtt a ni tenisszel mondta Navratilova a Tennis Magazinnak 1992-
ben. ,nyilvanvalo, hogy a sport es a cigaretta nem illik ssze, de mi altaluk vagyunk itt.
Ellenszolgltats?
1994-ben volt egy szembetl pelda arra, hogy a dohanyipar milyen hasznot is huz
jotekonysagabol, amikor New York City Kzgylese Iontolgatta a dohanyzas nyilvanos
helyeken valo betiltasat a varos egesz terleten. A Philip Morris ceg, melynek szekhelye
Manhattanben van, azzal Ienyegetdztt, hogy elhagyja a varost ha elIogadjak ezt a
trvenyjavaslatot. A ceg az altala tamogatott helyi mveszeti es kulturalis szervezeteket is arra
biztatta, hogy tamogassak allaspontjat, es ez a Ielkeres komoly problemat okozott sok
mveszeti szervezetnek. Sok mveszeti csoport azonban valaszolt a keresre, mert ahogy a
New York Times Iogalmazott: ,A mveszeti vilagban a Philip Morris megbantasa egyenertek
a Nemzeti Mveszeti Alapitvany megharagitasaval.
Philip Morris nem kerte ezeket a szervezeteket, hogy lobbizzanak a trvenyjavaslat ellen,
hanem csak mondjak el, hogy a Philip Morris milyen jo barat volt az evek soran. ,De az zenet
egyertelm volt mondta a Philip Morris altal tamogatott egyik csoport tisztsegviselje.
,Elmondtuk a Kzgylesnek, hogy a New York Cityben talalhato mveszetek erdeke az, hogy
a Philip Morris penze New York Cityben maradjon, es ez a belteri tiszta levegrl szolo
trvenyjavaslat leszavazasat jelentette.
A ceg jotekonysaga ketsegtelenl kiIizetdtt. A Kzgyles egyik tagja kijelentette:
,a Philip Morris altal a kulturalis programokkal kapcsolatosan kiadott Ienyegetesek, burkolt
celzasok miatt nagy nyomas nehezedett a kzgylesi tagokra a kulturalis csoportoktol. sok
kzgylesi tag hezitalni kezdett, hogy tamogassa-e a trvenyjavaslatot. A Kzgyles vegl
megszavazta a trvenyjavaslatot nemi modositassal es Rudolph Juliani polgarmester
alairasaval trvenyerre emelte.
Iparagi bels hasznalatra szant dokumentumok napvilagra hoztak, hogy a dohanygyaraknak
nyilvanvalo jotekonysagi celjuk van. Egy Philip Morris lobbista kereken kimondta: ,Ott
adunk, ahol annak politikai haszna van. A lobbista ezek utan elmagyarazta, hogy miert olyan
Iontos az iparag szamara, hogy rendezvenyeket szponzoraljon es szvetsegeseket szerezzen.
Texasban ,nehez dolga volt a cegnek amikor tanuskodni kellett a Szenatusban a dohanyzas
korlatozasarol szolo trvenyjavaslat ellen. Senki sem jtt a segitsegnkre a Iekete (neger)
Irakcio tagjain kivl, de meg naluk is szemelyes szivessegeket kellett tennnk, hogy rabirjuk
ket egy sajtokonIerencia megtartasara. Houstonban es Dallasban sokat segitett, hogy
szponzoraltuk a Dallas Black Dance egyttest es a Benson and Hedges Blues koncertet.
Politika-lu adakozs
A dohanygyarak jotekonysagi dollarjaikat politikai szvetsegek letrehozasara is
Ielhasznaljak. A kapcsolatok tbbsege a konzervativ es az zleti szervezetekkel jtt letre, de
alkalmankent egy-egy hagyomanyosan liberalis csoport is Iej-Iej mellett talalja magat a
dohanyiparral. Az Amerikai Polgari Szabadsag Egyesles peldaul elmulasztotta tajekoztatni
25
tagjait, hogy 500 000 dollart Iogadott el Philip Morris cegtl 1987 es 1992 kztt, valamint
egy nyilvanossagra nem hozott sszeget az RJR Nabisco cegtl. Ezalatt az Egyesles
szvetseget kttt a dohanyiparral, hogy harcol a dohanyreklamozast tilto vagy korlatozo
trvenyjavaslat ellen.
A Competitive Enterprise Insitute, amely egy konzervativ ,agytrszt es erdekkepviseleti
csoport, szinten kap Philip Morris penzeket. A dohanyipar neger es spanyol-amerikai
szervezeteket is szvetsegesl Iogadott a magasabb adok es a szigorubb szabalyozas elleni
kzdelmeben. Az US Spanyol-amerikai Kereskedelmi Kamara 75 ezer dollart kapott a Philip
Morris es az RJ Reynolds cegektl 1994-ben es ketszer ennyit a korabbi evekben. A csoport
92 000 levelet postazott 1994-ben arra biztatva a vallalkozokat es az alkalmazottakat, hogy
lobbizzanak a javasolt adoemeles ellen azzal ervelve, hogy az ado karara lenne a
kiskereskedelmi vallalkozasokban dolgozo spanyol-amerikaiaknak.
Nehany ritka esetben az adomanyokat atvevk kritizaltak is a dohanyipart, ambar ezt csak
kzvetett modon tettek. Philip Morris 35 ezer dollart adomanyozott az Empower Amerika
nev agytrsztnek es erdekkepviseleti szervezetnek, melyet William Bennett republikanus
aktivista es Jack Kemp az 1996. evi alelnk-jellt alapitott. 1995 vegen Bennet kritizalta a
Philip Morrist es egyeb vallalatokat, hogy a napkzbeni televizios beszelgetprogramokban
hirdetnek, es ezeket a programokat ,kulturalis rothadasnak nevezte. (Bennett a nem-
dohanyipari termekeinek (pl. KraIt elelmiszertermekek) hirdetese miatt kritizalta a Philip
Morris ceget. A vallalatok szamara ugyanis a trveny tiltja, hogy a televizioban vagy a
radioban dohanytermekeket hirdessenek.)
A dohanygyarak trvenyhozokkal is kapcsolatot teremtenek azaltal, hogy penzzel
tamogatjak kedvenc jotekonysagi intezmenyket. A Philip Morris ceg penzt adomanyozott a
kaliIorniai Feedback alapitvanynak es a csekket William Dannemeyer akkori republikanus
kepviselnek adta azzal, hogy adja at az alapitvanynak. John Warner szenator keresere a ceg
legalabb ket alkalommal 5 ezer dollart juttatott a Virginiai Nk zleti KonIerenciaja
tamogatasara es Charles Rangel republikanus kepvisel keresere 1000 dollart juttatott
A Martin Luther King Erszakmentes Valtozas Kzpontnak. Ugyanakkor RJR Nabisco, Philip
Morris, American Brands es a US Tobacco mindnyajan adakoztak a Dole alapitvany szamara,
amely Bob Dole korabbi szenator altal alapitott jotekonysagi szervezet a Iogyatekosok reszere.
A US Tobacco ceg vezetje Edward Kratovil tagja az igazgatotanacsnak es penzeket teremt
el a szervezet szamara.
A Dole altal alapitott Better America Foundation, amely egy konzervativ agytrszt
ugyancsak jelents adomanyokat kapott a dohanygyaraktol. A Philip Morris Companies
valamint az RJR Nabisco elnkei 100-100 ezer dollart, mig az US Tobacco vezetje 50 ezer
dollart adomanyozott. 1995-ben ket evvel beinditasa utan Dole Ieloszlatta az alapitvanyt mivel
azzal vadoltak, hogy politikai karrierje tamogatasara hasznalta azt.
26
A tudomny s egyb szakrtelem megvsrlsa
Rossz hrneve ellenslyozsra a dohnyipar gyakran alkalmaz
nagyhatalm tancsadkat, gyvdeket, szakembereket, hogy sttust s
hitelessget biztostsanak az iparg szmra a brsgok, a trvnyhozk
s egyb nyilvnos frumok eltt.
,Klnbz helyekrl hoztunk el tudosokat es ezzel a bizonyos laboratoriummal vegeztettk
el a munkat. egy kzvelemeny-kutatoval ezt es amazt mondattuk el. es az eskdtszek
kimondta, hogy nem szabad senki allampolgari jogait elvenni mindaddig mig az ember nem
teljesen biztos abban amit csinal. Hogyan lehet az ember teljesen biztos amikor. ez a vilaghir
laboratorium. Miert vilaghir? azert mert en azt mondtam es senki sem ellenrizte.
Victor CrawIord, egykori dohanyipari lobbista.
A dohanyiparnak a dohanyzas veszelyeivel kapcsolatos sok eves hazudozasa utan a
kzvelemeny szkeptikussa valt a dohanyipar altal alapitott kutatasok irant. E problema
megkerlese erdekeben a dohanyipar egyre nagyobb mertekben Iordult Iggetlen
szakertkhz igaza bizonyitasa celjabol. Peldaul IelIogadott statisztikusokat es jarvanytani
szakembereket, hogy kiIogasoljak a Krnyezetvedelmi Hivatal (EPA) jelenteset, amely a
krnyezeti dohanyIstt ,A osztalyu rakkelt anyagnak mondta ki; orvosi kutatokat, hogy
ketsegbe vonjak a dohanyzas egeszsegi hatasait; kzgazdaszokat, hogy Ielsoroljak a
dohanytermek adonak a munkahelyekre gyakorolt szrny hatasat; valamint gyvedeket, hogy
kiIogasoljak a reklamtilalmat es minden tekintetben vedjek az iparagat. A dohanyipar altal
IelIogadottak szama tul nagy ahhoz, hogy mindegyikket megnevezzk, az alabbiakban
nehany jellemz peldat mutatunk be.
Orvostudomny s egszsggy
A dohanyipar azon probalkozasa soran, hogy ketsegbe vonja a dohanyzas valamint a rak es
egyeb betegsegek kztti kapcsolatot, ,az amerikai zleti elet leghosszabb Ielretajekoztatasi
kampanyat szponzoralta a Wall Street Journal szerint.
Dr. Anthony Colucci, toxikologus es az RJ Reynolds ceg korabbi dohanyzas es egeszsegi
igazgatoja az alabbiak szerint Ioglalta ssze az iparag azon vedekezesi strategiajat, hogy
ketsegbe vonja a dohanyzas egeszsegi hatasait: ,A tudosok jhetnek akar a Marsrol is, es
barmilyen ismeretlenek vagy ertektelenek legyenek is, mindaddig amig hajlandok azt a
tudomanyos hazugsagot hangoztatni, hogy ,az nincs bebizonyitva addig a dohanyipar kint
van a slamasztikabol.
Az 1950-es evekben rviddel a dohanyzast a rakkal sszekapcsolo tanulmany
megjelenesenek bejelenteset kveten, a dohanyipar alapitott egy latszolag Iggetlen kutatasi
szervezetet a Dohanykutato Tanacsot (Council oI Tobacco Reserach, ,CTR). 1954 es 1994
27
kztt a CTR tbb mint 243 millio dollar ertek kutatomunkat Iinanszirozott. A CTR
kritikusai azt allitjak, hogy e kutatasok tbbseget peldaul a rak molekularis okairol szolo
vizsgalatot azert Iinanszirozta, hogy alatamassza azt az allitast, hogy a dohanyzas es a
betegseg kapcsolata vitathato es meg tovabbi kutatasokat kell elvegezni a rak valodi okainak
meghatarozasahoz.
Bar a dohanyipar Ienntartja azt az allaspontjat, hogy a CTR Iggetlen kutatast Iinansziroz a
,dohanyzas es egeszseg vitatott kerdeserl, a Brown & Williams ceg bels hasznalatra szant
dokumentumai IelIedik azt a tenyt, hogy a szervezetben volt egy ,specialis projektek reszleg,
melyet tudomanyos tanacsadoi testlet helyett gyvedek iranyitottak, es amely a dohanyzas
okozta veszelyt vitato kutatasokat Iinanszirozott. A CTR specialis projekt reszlege valamint a
dohanyipari gyvedi irodak altal Iinanszirozott projektek adatokat dolgoztak ki arra, hogy vedjek
a dohanyipart a birosagokon es a peres eljarasokban es a kongresszusi meghallgatasokban
resztvev szakertket Iinansziroztak. A specialis projektek reszleg peldaul vizsgalta a
dohanyzassal kapcsolatos kedveztlen egeszsegi reagalasok egyeb lehetseges okait mint peldaul
a legszennyezdest es egyeb krnyezeti valtozokat, es ezzel elteritettek a Iigyelmet maganak a
dohanyzasnak a kedveztlen egeszsegi hatasairol.
Egy 1978-ban irt emlekeztetjeben a Brown & Williamson vezetje Ernest Pepples
a CTR-t propagandatrkknek minsiti. ,Eredetileg a CTR propagandakiserletkent jtt letre
irja Pepples. ,Az iparag azt mondta a vilagnak, hogy a CTR megIogja vizsgalni azokat a
betegsegeket, melyeket sszekapcsoltak a dohanyzassal. A CTR kutatasai jogi Ielelssegnek
is eleget tettek. Egy masik, politikai igeny is van a kutatasra. Ujabban azt vetettek Iel, hogy
a CTR vagy az iparag kutatasi adjanak gyors valaszt a moho dohanyzasellenes csoportok
propagandajaban trtent uj Iejlemenyekre... vegl, az iparag kutatasi tevekenysegeben olyan
specialis projektek is szerepeltek, melyek celja olyan tudosok es. orvosok keresese, akik
iparagi tanukent szolgalnanak peres eljarasokban vagy a trvenyhozassal kapcsolatos
Iorumokon.
Egy 1991. juliusi cikkeben az American Journal oI Public Health vizsgalta a CTR-nek az
iparag celjainak elsegiteseben jatszott szerepet. Beszamolt arrol, hogy bar a CTR tudomanyos
tanacsado testleteben a 13 tag kzl 6 elhitte, hogy a dohanyzas tdrakot okoz, a CRT
hivatalosan nem utasitotta vissza a dohanyipar allaspontjat miszerint a dohanyzas es a tdrak
kztti alkalmi kapcsolat meg bizonyitatlan maradt. ,Ezek a tudosok nevket es hitelessegket
adtak ahhoz a tudatos dohanyipari strategiahoz, hogy a tudomanyos kutatast hasznaljak Iel
arra, hogy ketsegeket ltessenek el a kzvelemeny Iejeben a cigarettazas veszelyeivel
kapcsolatosan.
A dohanyipar kepviseli azonban a CTR-t objektiv Iorraskent idezik. Egy termekIelelssegi
birosagi targyalas soran az amerikai Tobacco Co. gyvedjei olyan neves egyetemeket jelltek
meg, amelyek kutatasi penzeket Iogadtak el a CTR-tl valamint a CTR tudomanyos tanacsadoi
testleteben lev tudosoktol. Ketsegeket akartak ebreszteni az eskdtekben a dohanyzas es a
betegsegek kztti sszeIgges tekinteteben azzal, hogy a CTR-t es kzvetve a dohanyipart
kztiszteletben allo intezmenyekkel es tudosokkal hoztak kapcsolatba.
Harom, a CTR altal korabban kedvezmenyezett tudos kapott Nobel-dijat es a szervezet
Ielhasznalta nevket, hogy hitelesebbe tegye magat. Az egyik Nobel-dijas, Baruj BanecarraI a
28
Dana-Farber Rakkutato Intezet kutatoja 1996 aprilisaban elmondta a Science magazinnak, hogy
az osztalyan dolgozok kzl volt akit a CTR Iinanszirozott, de nem kiIejezetten t. ,Lattam,
hogy a dohanyipar a CTR-t probalta eszkzkent Ielhasznalni arra, hogy indokolatlanul vedje
letezeset mondta BenecerraI. ,Azeltt megert voltam azzal kapcsolatban, hogy a tudosok
penzt Iogadnak el. Ma teljes mertekben ellene vagyok.
1996 elejen a Brooklyn gyeszi Hivatal ujra elkezdte a CTR-re vonatkozo vizsgalatot,
amelyben azt probalta megallapitani, hogy a CTR hazudott-e a kormanynak non-proIit
statuszanak megszerzesekor es, hogy titkolt-e el a dohanyzas veszelyessegere vonatkozo
adatokat. Az gyeszi hivatal 1997 majusaban se nem ersitette meg se nem tagadta, hogy
Iolytatja a vizsgalatot.
Fggsg
Annak dacara, hogy elspr tudomanyos egyetertes van arrol, hogy a dohanyzas Iggseget
okoz, a dohanygyarak meg mindig talalnak tudosokat, akik ennek ellenkezjet allitjak.
C. Robert Cloninger a St-Louisban lev Washington Egyetem elmegyogyaszati proIesszora
peldaul orankent 300 dollart kapott, hogy tanuskodjon egy termekIelelssegi perben 1993-ban.
Cloninger elmondta a birosagnak, hogy a szorongasi es elvonasi tnetek, amelyeket egyes
dohanyosok ereznek amikor le akarnak szokni, inkabb a szemelyisegkkel kapcsolatos mint a
nikotinnal. Michael Bozarth egyetemi docens New York Allami Egyetemen 250 ezer dollart
kapott a Philip Morristol arra, hogy tanulmanyozza a nikotinnak az agyra valo hatasat. Bozarth
a dohanyipar neveben tanuskodott a Szvetsegi Elelmiszer es Gyogyszerhivatal (FDA) egyik
bizottsaga eltt. Throdore Blau, az Amerikai Pszihologiai Szvetseg volt elnke dohanyipari
penzeket kapott az 1980-as evek elejen a dohany hasznalatanak elemzesere. Az elmult
evtizedben gyakran tanusitotta a kongresszusi meghallgatasokon, hogy a dohanyzas szokas es
nem Iggseg.
Ezek a tanuvallomasok szges ellentetben vannak azzal, amit a dohanyipar vezeti mondanak
a bels hasznalatra szant dokumentumaikban. A RJ Reynolds ceg vezetje Claude Teague irta
peldaul 1972-ben: ,A dohanytermekek egyedlalloan tartalmaznak es szolgaltatnak nikotint,
mely sokIele lelektani hatassal rendelkez gyorsan hato drog. A nikotin szokasIormalo
alkaloidakent ismert, ezert a dohanytermekek megrgztt hasznaloja elssorban a nikotinbol
es esetleg mas aktiv vegyletekbl szarmazo pszihologiai ,kieleglest keresi.
Egy evtizeddel korabban 1963-ban a B&W vezetje Addison Yeaman irta egy
Ieljegyzesben: ,a nikotin Iggseget okoz. Mi tehat azzal Ioglalkozunk, hogy nikotint, egy
Iggseget okozo drogot arulunk, mely hatekony a stressz mechanizmus beinditasaban.
Passzv dohnyzs
A dohanyipar rairanyitotta Iigyelmet a krnyezeti dohanyIstre (ETS) is, melyet passziv
dohanyzasnak is neveznek, es ketsegbe vonta a Krnyezetvedelmi Hivatal (EPA) azon
jelentesenek modszertanat es megallapitasait, amely a krnyezeti dohanyIstt ,A osztalyu
rakkelt anyagnak minsiti.
29
A Consumer Reports magazin miutan megvizsgalta a passziv dohanyzasra vonatkozo
adatokat azt a kvetkeztetest vonta le, hogy a dohanyiparnak a krnyezeti dohanyIsttel
kapcsolatos allaspontja tkrzi a dohanyhasznalattal kapcsolatos allaspontjat: a dohanyipar
valamint az altala Iinanszirozott kutatok gyakorlatilag egyedl maradtak az egeszsegi
kockazatok tagadasaban.
,A dokumentumok vizsgalata azt mutatja, hogy a dohanygyarak pontosan ugyanazt
csinaljak mint amit az elskezbl valo` dohanyIsttel kapcsolatosan csinaltak. Felhasznalnak
egy kis tudomanyos bizonytalansagot es sok propagandat ahhoz, hogy azt sugalljak, hogy meg
mindig Iolyik a komoly vita a masok cigarettajabol szarmazo Ist belelegzesenek egeszsegi
kockazatairo. Ha a passziv dohanyzas nem lenne kapcsolhato egy hatalmas iparag
nyeresegehez, akkor nem hisszk, hogy sok vita lenne arra vonatkozoan, hogy drasztikusan
cskkenteni kell azt.
1994 majusaban terhel, bels hasznalatu vallalati dokumentumok szivarogtak ki nevtelenl
a sajtohoz, es a szvetsegi hivatalnokok a passziv dohanyzassal Ioglalkozo intezkedeseket
kezdtek el bevezetni. Valaszul az RJ Reynolds ceg egesz oldalas ujsaghirdeteseket adott Iel,
melyek vitattak a passziv dohanyzast a halalozassal es betegsegekkel kapcsolatba hozo
kutatasokat es kritizaltak a kormany intezkedeseit azokat paternalistaknak minsitve.
Az egyik hirdetes az alabbi cimmel jelent meg: ,Milyen mertekben vannak a nemdohanyzok
kiteve a passziv dohanyzasnak? A cikk igy Iolytatja: ,Egy honap alatt egy dohanyossal egytt
el nemdohanyos atlagosan 1,5 cigarettanak megIelel mertek passziv dohanyzasnak lenne
kiteve. Egy honap alatt egy nemdohanyos pincer, aki napi nyolc orat dolgozik a het t napjan
egy vendeglben, atlagosan kb. ket cigarettanak megIelel passziv dohanyzasnak lenne kiteve.
Egy honap alatt egy modern irodaban, ahol szabad dohanyozni, egy nemdohanyos aki egy
irodahelyisegben dolgozik egy dohanyossal atlagosan 1,25 cigarettanak megIelel passziv
dohanyzasnak lenne kiteve.
A hirdetes durvan Ielrevezet. A szamitasok melyek minimalizaljak a passziv
dohanyzasnak valo kitettseget es annak kockazatait a nikotinnak egy adott terleten valo
meresen alapulnak. Nem veszik Iigyelembe a dohanyIstben lev rakkelt anyagok meresi
eredmenyet.
A Ienti szamok Iorrasa Larry Holcomb toxikologus aki vizsgalataihoz szkseges penzek
Ielet a Dohanyintezettl kapta. Katherine Hammond a KaliIorniai Egyetem kutatoja
kiszamitotta egy nemdohanyos irodai dolgozo kitettseget, aki egy szobaban dolgozik egy
dohanyossal de meresi adatait a dohanyIstben lev rakkelt NDMA anyag alapjan adta meg.
Megallapitotta, hogy ez havi 75 cigaretta elszivasaval lenne egyenertek.
A Center Ior Indoor Air Research (CIAR) egy, az iparag altal penzelt szervezet, amely a
passziv dohanyzassal kapcsolatos kerdesekkel Ioglalkozik. 1988-ban alapitottak ,a belteri
levegvel kapcsolatos kerdesekkel kapcsolatos magas szint kutatasok szponzoralasara
valamint a kutatasi eredmenyeknek a tudomanyos kzsseghez valo eljuttatasanak
elmozditasara. Alapito tagjai a Philip Morris, RJ Reynolds, Lorillard valamint a sved
dohanygyar a Senska Tobaks AB. 1991 es 1996 kztt a CIAR 20 millio dollart osztott szet
kutatasokra.
30
Eppen ugy mint a Dohanykutatasi Tanacs (CTR), melynek van egy olyan specialis projekt
reszlege, amely nem tartozik a CTR tudomanyos tanacsado testlete ala, a CIAR-nak is van
egy ,alkalmazott tanulmanyok kategoriaja, amely kikerli a szervezet tudomanyos tanacsado
testletet. Dr. Max Eisenberg a szervezet igazgatoja azt allitja, hogy a tanacsado testlet azert
nem vizsgalja az alkalmazott tanulmanyoknak adott tamogatasokat, mivel azokat nem tekintik
alapkutatasnak bar hozzateszi, hogy azokat szakmailag ellenrzik.
Az ,alkalmazott tanulmanyok kereteben tamogatottak eppen ugy mint a CTR specialis
projektek tamogatottjai helyeslik, partIogoljak a dohanyipar allaspontjait. 1994-ben peldaul az
Oak Ridge Orszagos Laboratoriumban dolgozo es az alkalmazott tanulmanyok kereteben
tamogatott Roger Jenkins tanuskodott a munkahelyeken valo dohanyzas javasolt korlatozasai
ellen.
Gazdasgi szaktuds
A dohanyipar mindent megtesz azert is, hogy magat az amerikai gazdasag Iontos
tenyezjekent tntesse Iel, es idkznkent olyan tanulmanyokat ad ki, melyek gazdasagi
alapon ellenzik a dohanyzasellenrzesi intezkedeseket. 1992-ben a Dohanyintezet megbizta a
Price Waterhouse knyvvizsgalo ceget egy ,A dohanyipar gazdasagi hatasa az Egyeslt
Allamokban cim tanulmany elkeszitesere. A Price Waterhouse tanulmany alapjan az intezet
dokumentumsorozatot keszitett ,A szvetsegi jvedeki ado nvelesebl szarmazo gazdasagi
vesztesegek cimmel, amely arra iranyult, hogy merje a dohanytermek ado emelesenek a
munkahelyekre gyakorolt hatasat.
A Price Waterhouse tanulmany megallapitotta, hogy a dohany termesztese, a
dohanytermekek gyartasa es Iorgalmazasa 2,3 millio munkahelyet jelent az Egyeslt
Allamokban. A Dohanyintezet azt allitotta, hogy egy 48 dollarcentes ado 114 117 munkahelyet
szntetnek meg es 3,33 milliard dollar berkiesessel jarna, mig a dohanytermek ado 2 dollaros
emelese 776 056 munkahelybe es 22,68 milliard dollar berkiesesbe kerlne.
A Price Waterhouse es a Dohanyintezet szamainak az Arthur Andersen gazdasagi tanacsado
ceg altali Iellvizsgalata megallapitotta, hogy mindkett komoly modszertani hibakat
tartalmaz. A PW jelentes peldaul nem megIelelen alkalmazta a kltseg-elszamolasi elveket a
dohanytol Igg kiskereskedi es beszallitoi munkahelyek szamitasakor az Arthur Anderson
szerint.
Egyeb, a dohanyipar altal Iinanszirozott tanulmanyok hasonlo baljos prognozisokat tettek.
1996 tavaszan a Dohanyintezet kiadott egy tanulmanyt, amely eljelzest adott a Iiatalkoruak
reszere trten cigarettaeladas es -Iorgalmazas korlatozasra vonatkozo FDA rendelet
gazdasagi hatasarol. Az American Economic Group altal keszitett tanulmany azt sugallta,
hogy az Egyeslt Allamok akar 7,9 milliard dollar ertek gazdasagi termelesi eredmenyt es
92 000 munkahelyet veszithet ha a rendelet hatalyba lepne.
A dohanyipar penze nelkl keszitett tanulmanyok azonban megallapitottak, hogy a
dohanyipar adatai hibasak es Ielrevezetek. A George Fulton es Kenneth Warner altal a
Michigan Egyetemen keszitett tanulmanya megallapitotta, hogy a dohanyipar szamai
alabecslik a dohany gazdasagi kltsegeit mert nem veszik Iigyelembe a dohanyzas okozta
31
betegsegek es az egeszseggyi ellatas kltsegeit es tulbecslik a dohany altal elidezett
gazdasagi tevekenyseg Iontossagat.
A dohanyipari tanulmanyok egy kzs modszertani hibaja az a Ieltetelezes, hogy a
dohannyal kapcsolatos gazdasagi tevekenyseg el Iog tnni mintsem, hogy atrendezdne,
ujraosztodna ha a dohanygyartas vagy -Iogyasztas cskkenne. ElIogadhatobb Ieltetelezes az,
hogy a nem a dohanyzasra klttt penzt es a nem a dohanygyartasra hasznalt erIorrasokat mas
termekek es szolgaltatasok vasarlasara es gyartasara Iogjak Ielhasznalni, amelyek azutan
munkahelyeket es adobeveteleket Iognak letrehozni.
Egy masik tanulmanyban Warner es egyeb kutatok megallapitottak, hogy a dohany-
ertekesites cskkenese tenylegesen nvelne a Ioglalkoztatottsagot az orszag terletenek
tbbsegen. Ha a dohanyertekesites teljesen megsznne, akkor a nem dohanytermeszt
regioban lev 44 allamban tapasztalnak a munkahelyek nvekedeset olyan nagy mertekben,
hogy az teljes mertekben kiegyenlitene a munkahelyek cskkeneset a dohanytermel
allamokban es, hogy a dohanytermeszt allamokban a munkahelyek cskkenese nem lenne
olyan nagy mint azt a dohanyipar becsli. A tanulmany szerint a munkahelyek szamanak netto
nvekedesenek oka ,az erIorrasoknak a dohanyiparbol egy munkaer-intenzivebb
iparstrukturaba valo atvandorlasa lenne. Idvel a ket struktura munkaer-intenzitasanak
klnbsege nvekedne, es ez a munkahelyek nvekedeset okozna az elkvetkez evekben.
1ogi szaktuds
Gary Black penzgyi elemz a kzelmultban ugy kalkulalta, hogy a dohanygyarak
600 millio dollart kltenek evente gyvedi dijakra es, hogy nincs hiany olyan gyvedekben
akik hajlandok nekik dolgozni. Az iparag jogi gyeit intez gyvedi irodakon kivl jo nehany
tekintelyes nev is kapcsolatban all az iparaggal.
A dohanyipar peldaul IelIogadott nehany korabbi FDA (Szvetsegi Elelmiszer es
Gyogyszerhivatal) gyvedet az FDA dohanyzassal kapcsolatos szabalyozasa elleni harcaban
valo reszvetelre. Richard Merrill az FDA Itanacsosa a Carter kormanyzat idejen, t nagy
cigarettagyarto ceget es a Dohanyintezetet kepviseli a Washington szekhely Covington &
Burling gyvedi irodan keresztl. Richard N. Cooper az FDA Itanacsosa az 1970-es evek
vegen az RJ Reynold ceget kepviseli a Williams & Conelly gyvedi irodan keresztl. Cooper
arra hasznalta az igazgatasi eljarasi trvenyre vonatkozo ismereteit amely krvonalazza,
hogy az FDA hogyan bocsatja ki a rendeleteket , hogy akadalyozza a Hivatalt amikor az
merlegelte a RJ Reynolds cskkentett-Ist cigarettajanak 1988. evi bemutatasat.
Mas magas beosztasu allamhivatalnokok gyIelkent vallaltak munkat a dohanygyaraknak.
Carla Hills aki elzleg amerikai kereskedelmi kepvisel volt, az RJ Reynoldsnak dolgozott
es harcolt a kanadai csomagolasi trveny ellen. A korabbi amerikai Igyeszt GriIIin Bell-t
a Brown & Williamson ceg alkalmazta karellenrzesre, miutan a sajto olyan kiszivarogtatott
bels inIormaciokhoz jutott, melyek szerint a ceg legalabb 30 evvel ezeltt mar tudott a
dohany egeszsegi veszelyeirl.
Vegl, ugyanabban az idben, amikor a Clinton kormanyzat alatt az FDA Ielhatalmazast
akart kapni a dohany szabalyozasara, a Whitewater gybl ismert Kenneth Starr Iggetlen
32
tanacsos dohanygyarakat kepviselt ket klnallo perben. Az elsben Starr vedte a dohany-
gyarakat a Castano perben, melyben a Ielperesek gyvedjeibl allo tarsulas azzal vadolta a
dohanygyarakat, hogy eltitkoltak a nikotin Iggseget okozo termeszetere vonatkozo
ismereteiket, es a dohanyosok raszoktatasa erdekeben manipulaltak a nikotinszinteket.
A masodikban Starr kepviselte a Brown & Williamson ceget amikor Henry Waxman es Ron
Waden kepviselktl igyekezett visszaszerezni bels hasznalatra szant dokumentumokat.
33
Fedszervezetek
A dohnyiparnak a dohnyzsellenrzsi kezdemnyezsek ellen viselt
egyik taktikja fedszervezetek ltrehozsa, melyek a fggetlen vagy
lakossgi szintu, alulrl szervezd szervezetek szerept jtsszk el.
A fedszervezetek igen hatkony ellenfelek lehetnek s a mdia s a
trvnyhozk gyakran a dohnyipartl fggetlennek tekintik ket.
A Iedszervezeteknek melyek nevlegesen Iggetlen szervezetek, de amelyeket rendszerint
a dohanyipar dollarjaibol alapitjak es PR cegek hozzak letre a dohanyipar altali Ielhasznalasa
viszonylag uj taktikat jelent. Az iparag azert hozza letre ezeket a szervezeteket, hogy ugy
tntesse Iel, hogy alulrol szervezd kampanyok es elIogulatlan tudomanyos vagy jogi
szervezetek kzdenek a dohanyzasellenrzes ellen. A Iedszervezet azonban sokkal inkabb
egy dohanyipari eszkz mint a kzvelemeny nezetenek valodi tkrzdese.
A Iedszervezetek tisztsegviseli azaltal akarjak Iormalni a nyilvanos vitat, hogy
megjelennek a radioban es a televizioban, rovatot vezetnek ujsagokban, tiltakozo
mozgalmaknak alairasokat gyjtenek es trvenyhozasi meghallgatasokon tanuskodnak
anelkl, hogy megemlitenek a dohanyiparral valo kapcsolatukat. Ezek a kapcsolatok gyakran
csak akkor kerlnek napvilagra, amikor a dohanyzasellenrzesi erdekvedk Ielhivjak rajuk a
Iigyelmet.
A dohanyipari Iedszervezeteknek a dohanyiparral valo kapcsolatait tovabb homalyositja
az, hogy sok kzlk nem ugy kzd a dohanyzasellenrzesi trvenyjavaslatok ellen, hogy vedi
a dohanyzast, a dohanyosok jogait vagy a dohanyipart. Ehelyett, szembehelyezkednek az
adokkal es a mindenhato allammal, mely hatasosan leplezi a dohanyipar reszvetelet ugyan-
akkor elmozditja celjai elerest.
Olyan neveket valasztanak mint peldaul Veteranok a szabadsagert, A klnadokat ellenz
allampolgarok, vagy A Iiatalok dohanyzasaval Ioglalkozo kzssegi szli zleti munka-
csoport, hogy ezzel is nehezitsek a nyilvanossag es a sajto szamara a dohanyiparral valo
kapcsolat Ielderiteset es ugyanakkor ersitsek kzssegi aktivista arculatukat.
A dohanyipar gyakran hoz letre Iedszervezeteket a helyi vagy allami nepszavazasi
kezdemenyezesek ellen.
1994-ben a dohanyipar adoellenes szervezeteket hozott letre Arizona es Colorado
allamokban a cigaretta jvedeki adojaval kapcsolatos nepszavazasi kezdemenyezes ellen.
Arizonaban a dohanyipar ket szervezetet tamogatott: Enough is Enough (eleg is eleg)
valamint a No More Taxes (nem kell tbb ado) nev szervezeteket. 6 millio dollart klttt a
nepszavazasi kezdemenyezes ellenzesere, haromszor annyit mint amennyit az adot javaslok
kltttek. Koloradoban az iparag tbb mint 5 millio dollart klttt egy javasolt ado
ellenzesere ezzel krlbell 18:1 aranyban klttt tbbet mint ellenIelei. Coloradoban az
adoemeles I ellenIelet a Citizens Against Tax Abuse and Government Waste (allam-
polgarok az adovisszaeles es az allami hulladek ellen) nev szervezetet szinte kizarolagosan
a dohanyipar Iinanszirozta.
34
KaliIorniaban az elmult evekben az iparag szamos Iedszervezetet hozott letre, hogy
kzdjenek az allam progressziv adoellenrzesi szabalyozasai ellen. Az egyik a CaliIornians
Ior Statewide Smoking Restrictions (kaliIorniaiak az orszagos dohanyzasi korlatozasokert)
nev szervezet egy olyan kezdemenyezest tamogatott amit k maguk dolgoztak ki ugy, hogy
ugy nezett ki mint egy, a belteri tiszta levegrl szolo trveny, de a celja az volt, hogy
akadalyozza egy valodi hatekony szabalyozas elIogadasat.
Philip Morris tbb mint 12 millio dollart klttt erre a kezdemenyezesre. A szervezet
alairasgyjt tevekenyseget komolyan kritizaltak az allampolgarok es Anthony Miller
KaliIornia belgyminisztere azert, hogy az Ielrevezeti a szavazokat azzal, hogy nem
tajekoztatja ket arrol, hogy a kezdemenyezes a helyi rendeletek helyebe lepne es, hogy azt a
Philip Morris szponzoralta. ,Philip Morris azt allitja, hogy egy kezdemenyezes celjaval
kapcsolatos Ielretajekoztatasnak semmi kze ahhoz, hogy a kezdemenyezes helyi reIerendum
ele bocsassanak mondta Miller, ,es, hogy rendben lev dolog hazudni arrol, hogy ki
szponzoralja alairasok gyjtese celjabol a kezdemenyezest. Philip Morris szegyellheti magat
emiatt!
1996-ban a Dohanyintezet 115 000 dollart biztositott a Mesa Freedom Committee
115 790 dollaros kltsegvetesehez, mely szervezet Arizona allambeli Mesa helyisegben
tamadta a belteri tiszta levegrl szolo trvenyt.
A National Coalition Against Crime and Tobacco Smuggling (a bnzes es
dohanycsempeszet elleni nemzeti koalicio) nev Iedszervezetet az RJ Reynolds ceg
alapitotta, hogy kzdjn a szvetsegi dohanytermek ado emelese ellen. Ha a szvetsegi
kormany adot emel, akkor Iigyelmeztet a szervezet a szervezett bnzes Iel Iog
viragozni azaltal, hogy olcsobb cigarettakat csempeszik be a szomszedos orszagokbol.
A dohnyosok jogairt kzd szervezetek, csoportosulsok
A dohanyosok jogaiert kzd szervezetek melyek a Iedszervezetek egy masik Iormajat
jelentik olyan lakossagi szint, alulrol szervezd szervezetek, melyeket a dohanyipar hoz
letre modern marketing es adatbazis technikaja segitsegevel. A dohanygyarak sokIele modon
talalnak megIelel tagokat ezekbe a szervezetekbe. Keresik a potencialis tagokat akkor,
amikor atnezik a dohanyosok altal az ingyenes reklamcikkek atvetelekor kitlttt
kerdiveket. Tovabba azzal probaljak meggyzni a dohanyosokat, hogy aktivabbak legyenek,
hogy szines magazinokat (pl. Philip Morris Smokers` Advocate) kldenek nekik olyan
cikkekkel, melyek elmagyarazzak, hogy hogyan kell kzdeni a dohanyzasellenrzesi
trekvesek ellen. Vegl, szervezket alkalmaznak, akik krlutazzak az egesz orszagot es
jelentkezket keresnek.
A dohanyosok jogaiert kzd szervezetek kzl a legismertebb a National Smokers
Alliance (NSA) (dohanyosok orszagos szvetsege). Ez a szervezet, melyet Philip Morris
inditott el 1993-ban szoros kapcsolatban all a Burson Marsteller ceggel, amely a dohanyorias
PR cege. A Washingtonban megjelen National Journal nev politikai hetilap szerint a
Burson-Marsteller cegnek van egy lakossagi szint lobbizo csoportja az Advocacy
Communications Team, amely szvetsegeket alakit ki miutan Philip Morris szolgaltatta a
penzt. Thomas Humbert a Burson-Marsteller ceg elnkhelyetteset neveztek ki az NSA
35
vezetjenek 1994. majusaban. Humber mieltt a PR cegbe belepett volna a Philip Morrisnal
es a Brown & Williamson cegnel dolgozott.
Uj tagok beszervezesere a ceg Advocacy Communication Team nev csoportja egyetemi
hallgatokat es mas Iiatalokat alkalmazott, hogy vegigjarjak a barokat, tekez es bingot jatszo
helyeket valamint a helyi vasarokat. 1997 kzepere az NSA mar azt allitotta, hogy 3 millio
dohanyosbol allo tagsaggal rendelkezik.
A dohanyipar arra keri a vele szvetseges szervezetek tagjait, hogy tartsak pergtz alatt a
szvetsegi, tagallami es helyi dohanyzasi rendeleteket kiIogasolo levelekkel es teleIonhivasokkal
a trvenyhozokat es a kormanyhivatalokat. Peldaul azt kveten, hogy a Foglakoztatasbiztonsagi
es Egeszseggyi Hivatal 1994-ben azt javasolta, hogy tiltsak be a dohanyzast 6 millio
munkahelyen valamint barokban es vendeglkben, a dohanyipar az NSA-hoz Iordult segitsegert.
Az NSA tbb tizezer, a javaslatot kiIogasolo irasos megjegyzest kldtt el a Hivatalhoz. 1997
vegeig a Hivatal meg semmilyen intezkedest sem tett.
1995 szen miutan Clinton elnk bejelentette, hogy az FDA javasolta a dohanynak drogkent
valo szabalyozasat, az NSA levelek ezreit kldte el azt allitva, hogy az FDA Irusztralt volt
amiatt, hogy ,a dohanyzasellenes mozgalom nem tudta megszabni 50 millio olyan Ielntt
amerikai viselkedeset, akik mindnyajan egy legalis termeket hasznalnak es ezert valasztott egy
brokratikus rendeletet megoldaskent.
1996-ban az NSA sszevonta csapatait, hogy megszntesse azt a trvenyt, amely betiltotta
a dohanyzast KaliIornia es Maryland allamok barjaiban. Egy 1995. evi kaliIorniai trveny
megtiltotta a dohanyzast a legtbb belteri munkahelyen, beleertve a vendeglket is, de a
vendeglkben lev klnallo kocsmakat es barokat mentesitette a trveny hatalya alol 1997
januarjaig. Az NSA 1996 Iebruarjaban hirdette meg a mentessegek tovabbi Ienntartasara
vonatkozo kampanyat. A szervezet azt tervezte, hogy poharalatet Iormajaban kld plakatokat
es kervenyeket tbb mint 5 ezer kocsmaba es barba az allam minden reszebe. A mentesseget
kiterjesztettek 1997 december vegeig.
Maryland allamban amikor a Montgomery Megyei nkormanyzat 1996 aprilisaban
javaslatot tett a dohanyzasnak a megye minden barjaban es vendegljeben valo betiltasara,
tbb mint 3500, az intezkedest ellenz embertl kapott leveleket, levelezlapokat es
kervenyeket. 400 ember irt olyan levelet, amely tamogatta a tilalmat. Ez a nagy klnbseg az
NSA tevekenysegenek ksznhet, amely tbb ezer levelezlapot osztott ki a helyi barokban
es vendeglkben. Az NSA kzel egy tucat olyan tanulmanyt is keszittetett, melyek azt
allitottak, hogy ez a jogszabaly karara lenne az zleti tevekenysegnek es arra kenyszeritene a
barok es vendeglk tulajdonosait, hogy alkalmazottakat bocsassanak el. 1996 novembereben
az nkormanyzat elutasitotta a javasolt rendeletet.
Az NSA sikeres harcot Iolytatott a szigoru dohanyzasellenes szabalyozas ellen a Motorola
mobilteleIon gyaraban Illinois allamban is. A vallalat 1996 juniusaban bejelentette, hogy a
dolgozok az uj zemben nem dohanyozhatnak az zem terleten beleertve gepkocsijaikban
valo dohanyzast is. E szabaly negy alkalommal valo megsertese utan az alkalmazottat
elbocsatjak. A Wall Street Journal szerint a Motorola ugy tervezte, hogy 1996 augusztus 1-tl
vezeti be ezt a szabalyt, de visszakozott miutan az NSA tiltakozasa ,tzvihar-szer negativ
hirverest okozott.
36
A dohanyosoknak a barikadokra valo kirendelesere vonatkozo mas probalkozasok nem
voltak olyan sikeresek mint az NSA tevekenysege. 1988-ban peldaul a Philip Morris 10 ezer
dollart klttt arra, hogy 40 dohanyzasbarat erdekvedt vigyen Atlantaba az American
Smokers Alliance (ASA) (amerikai dohanyosok szvetsege) megalapitasa celjabol. Bar az
ASA meg mindig letezik, az adatbazisok Iutolagos vizsgalata azt mutatja, hogy sokkal
kevesebben Iigyelnek ra mint a Iiatalabb es nagyobb testverere az NSA-re. Az a teny, hogy az
ASA weboldala 1996 majusa es 1997 majusa kztt csak 17 600 latogatot regisztralt is azt
jelzi, hogy ez a szervezet viszonylag jelentektelen hiszen az NSA-nak sajat allitasa szerint
3 millio tagja van.
Az RJ Reynolds cegnek szinten nem sikerlt az 1980-as evekben, hogy eletkepes lakossagi
szint szervezetet hozzon letre. A kampanyt a ceg szekhelyerl az eszak-karolinai Winston-
Salembl iranyitottak az RJR elnkhelyettesenek Thomas Griscomnak a vezetesevel, aki
korabban Ronald Reagan elnk kommunikacios igazgatoja volt a Feher Hazban es meg
korabban a Howard Baker szenatusi vezet tanacsadoja. Griscom es csapata mintegy ket tucat
szervezt alkalmazott akik kzl mindenki az orszagos demokrata ill. republikanus
valasztasi kampanyokban is tevekenykedett korabban , hogy az orszag egesz terleten
tagokat szervezzen be es oktasson. A ceg a szervezknek evi 60 ezer dollart es nagy
premiumokat Iizetett a reszmunkaidben vegzett tevekenysegert.
Azonban nem volt knny kiepiteni a tagsagi bazist. Egy szervez nevtelenl elmondta a
Mother Jones cim magazinban, hogy tbb szaz dohanyost kellett Ielkeresnie ahhoz, hogy 20-
30 ember eljjjn a dohanyosok jogaiert kzdk egy-egy gylesere. Meg nagyobb problemat
okozott az, hogy a jelentkezk altalaban egyszer emberek voltak es inkabb erdekldtek az
RJR altal igert ingyencigarettak es holmik irant mint a politikai reszvetel irant. Az RJR ceg
egy bels hasznalatra keszlt emlekeztetje szerint: ,Mindnyajan tudjuk, hogy nehany
aktivistaink Iurcsa, nehanynak rossz a memoriaja, nehanyan meg nem tudjak megerteni, hogy
mi az esszer, es nehany pedig egyszeren semmirekell.
RJ Reynolds vegl is nagyreszt abbahagyta a dohanyosok megszervezeset es az adoellenes
szervezetekkel kezdett el dolgozni, hogy leallitsa a szvetsegi kormanyt arrol a terverl, hogy
nagy jvedeki adot vessen ki a dohanyra. Bar a cegnek meg mindig vannak ingyenes
teleIonvonalai a dohanyosok jogaiert kzdk erdekeben, az 1990-es evek kzepere szervezi
az adoellenes szervezetekkel dolgoztak egytt tmeges Iaxzenetekkel, a szerkesztknek
kldend levelmintakkal, teleIonhivasokkal es szamitogepes listakkal segitve ket. (Tovabbi
inIormaciok a Szvetsegktes cim Iejezetben talalhatok.)
37
Megflemlts
A dohnyzsellenrzs ellensgei jogi, gazdasgi , politikai s szemlyes
eszkzkkel prbljk megflemlteni az egszsgvdket. A dohnyipar s
szvetsgesei sokfle megflemltsi taktikt alkalmaznak abbl a clbl, hogy
az rdekvdket, a kzegszsggyi tisztsgviselket, a trvnyhozkat
valamint az jsgrkat elijesszk a vizsgldstl vagy attl, hogy
dohnyzsellenrzsi politikt folytassanak.
1ogi megflemlts
Az evek soran a dohanyipar egy Ielelmetes jogi csapatot epitett ki, tele parjat ritkito
kepesseg emberekkel es latszolag vegtelen erIorrasokkal. A legutobbi idkig az iparag
gyvedjeit elssorban arra hasznalta, hogy vedje magat a birosagokon. Most mar arra is
hasznalja ket, hogy megIelemlitse ellenIeleit, elharitsa a Ienyegeteseket azzal, hogy tul
kltsegesse, tul idigenyesse es tul kockazatossa teszi a jogi lepeseket a Ielperesek szamara.
E viszonylag uj jogi strategiaval kapcsolatosan Victor CrawIord, aki korabban a
Dohanyintezet lobbistaja volt es aki 1996-ban tdrakban halt meg magyarazta el, hogy
a dohanyipar ,ugy dnttt, hogy a legjobb vedekezes a tamadas. A sajto is eszrevette ezt az
uj strategiat. 1994 aprilisaban a National Journal megjegyezte: ,Az elmult nehany evben a
dohanyipari szervezetek elkezdtek a birosagokat hasznalni arra, hogy tamadjak az allami
szabalyzokat, a dohanyzasellenes szervezeteket es egyeb kritikusokat.
Az iparag jogi hatalmat arra is Ielhasznalja, hogy az ujsagirokat eltantoritsa a vizsgalodastol
es, hogy megIizessek az arat, ha megis megteszik.1994-ben Philip Morris 10 milliard
dollaros ragalmazasi pert inditott az ABC News ellen a ,Day One hirmagazinjaban szerepl
riportja miatt, amely IelIedte, hogy a dohanyipar manipulalta a cigarettakban a nikotinszintet.
Philip Morris kb. 1 millio dollart klttt havonta 16 honapon at a perre es olyan gyvedeket
Iogadott Iel, akik tapasztalatlanok voltak ugyan a sajto utjan elkvetett ragalmazas terleten de
agressziv viselkedeskrl voltak ismertek.
A per lezarasa erdekeben az ABC beleegyezett, hogy kiIizeti a Philip Morrisnak a
perkltseget es bocsanatkerest olvas Iel az adasban. Philip Morris ezt kveten ugy krtlte
szet gyzelmet, hogy tbb heten at egesz oldalas hirdeteseket helyezett el az ujsagokban
,ElIogadjuk a bocsanatkerest cimmel, melyet sok megIigyel velemenye szerint
Iigyelmeztetesl szolgalt a tbbi ujsagironak. Azt kveten, hogy a New York Times
vezercikket kzlt arrol, hogy az ABC bocsanatkerese nem volt egy olyan nagy gyzelem mint
azt a dohanyipar allitotta, Philip Morris egy egesz oldalas hirdetest vasarolt meg a New York
Timesban, amely kigunyolta a vezercikket.
A dohanyipar azon strategiaja, hogy megdermessze a mediat ugy latszik mkdik. 1955
novembereben rviddel az ABC-vel valo egyesseget kveten a CBS televizios csatorna
gyvedjei leallitottak a ,60 Minutes c. televizios msornak JeIIrey Wiganddal a dohanyipari
inIormaciokat kiado szemellyel keszitett riportjat. Bar a televizios csatorna megis leadta a
38
riportot, az csak azt kveten trtent, hogy a Wigand interju reszletei tbb ujsagban is
megjelentek.
A dohanyipar gyvedjei az erdekved szervezeteket es az egyes tagallamok kormanyait
valamint az nkormanyzatokat is celba veszik. Peldaul:
Az RJ Reynolds ragalmazasi perrel Ienyegette meg a KaliIorniai Egeszseggyi
Szolgaltato Miniszteriumot mert egy hirdeteseben olyan Iilmreszleteket mutatott, amelyen a
dohanygyarak vezerigazgatoi lathatok a kongresszusi meghallgatasokon.
A dohanygyarak pereket inditottak helyi dohanyzasellenrzesi trekvesek ellen.
A dohanyipar peldaul kiIogast emelt San Francisco belteri tiszta leveg rendeletevel
szemben valamint a Maryland allambeli Howard megye azon javaslataval szemben, hogy
korlatozza az arusito automatakat.
Az iparag egy masik kedvenc taktikaja az, hogy Ieltartjak a szvetsegi es allami hivatalok
munkajat azzal, hogy nyilvantartasok kteteit kerik ki az InIormacios szabadsagrol szolo
trveny valamint hasonlo allami jogszabalyok alapjan. Washington allamban peldaul a
Dohanyintezet segitett kiIizetni Stuart Cloud dohanyzlet tulajdonos gyvedi kltsegeit, aki
tbb mint 5000 oldalt kert ki az allam egeszseggyi miniszteriumabol. Cloud kerese 6000
dollar munkaberkltsegbe es 360 ora munkaidbe kerlt a miniszteriumban. Hasonlokeppen a
Maryland allambeli tanacsado ceg Fiscal Planning Services inIormaciokat igenyelt mind a
17 olyan allamtol, melyek penzeket kaptak az Orszagos Onkologiai Intezet ASSIST
programjabol. A Fiscal Planning ceg elnke Stuart Rabinowitz elismerte, hogy gyIelei egyike
egy dohanygyar.
J. Michael Jordan az RJ Reynolds cegnek dolgozo kivlallo gyved 1988. evi emlekeztetje
kiIejti, hogy az iparag strategiaja nem Ieltetlenl az, hogy megnyerje a pert hanem, hogy
tulelje es tulkltekezze ellenIeleit.
Az iparag jogi kiIogasai gyakran tulzottak, de akkor is valaszolni kell rajuk. Az ezekre a
perekre es egyeb zavarkeltesekre valo valaszolas ertekes idt es erIorrasokat von el a mar
amugy is tul sokat vallalo dohanyzasellenrzesi erdekvedktl, elveszi a media kedvet a
dohanyipari temakkal valo Ioglakozastol mivel Ielnek a perbeIogastol, es arra biztatja az
ostromlott trvenyhozokat, hogy mas tkzeteket Iolytassanak. Az allami es a szvetsegi
szinten trtent legutobbi esemenyek azonban azt jelzik, hogy a dohanyipar nem annyira
sebezhetetlen mint egykor volt.
Gazdasgi megflemlts
Az elmult evtizedekben a dohanygyarak az egesz vilagra kiterjesztettek tulajdonukat
Ielvasarolva elelmiszeripari vallalatokat es egyeb vallalkozasokat Amerikaban es klIldn is.
Ez a diverziIikacio, proIilbvites megersitette azt a kepessegket, hogy nyomast
gyakoroljanak a kzhivatalnokokra, trvenyhozokra, a mediara es az egyszer allam-
polgarokra.
1994-ben a Philip Morris ceg kijelentette, hogy meggondolas targyava Iogja tenni jvbeni
beruhazasait Kanadaban ha a parlament elIogadja az egyszin cigarettacsomagolasi trvenyt,
amely megtiltja a vallalatoknak, hogy szint, logot es egyeb megklnbztet jeleket
39
hasznaljanak. Tovabba, a ceg kijelentette, hogy az Eszak-Amerikai Szabadkereskedelmi
Egyezmeny (NAFTA) alapjan pert Iog inditani azt allitva, hogy a csomagolasi trveny
tisztessegtelen kereskedelmi modszert jelent. Egy ilyen per azzal a kilatassal Ienyegetne
Kanadat, hogy millio dollarokat kell Iizetnie kereskedelmi bnteteskent.
Ugyanebben az evben Philip Morris azzal Ienyegetdztt, hogy vallalati szekhelyet es kb.
2000 alkalmazottat elkltztet New York Citybl es magaval viszi a kulturalis
jotekonykodasait is, amennyiben a varos megszavazza a nyilvanos helyek tbbsegeben a
dohanyzas betiltasat a varos egesz terleten. Tovabba, az ABC News kritikus riportjanak
a ,Day One hirmagazinban valo marciusi sugarzasat kveten Philip Morris Iigyelmeztette a
televizios halozatot, hogy Iontolgatja nem dohanyipari termekcsaladjaira (pl. KraIt Foods)
vonatkozo hirdeteseinek visszavonasat.
Az egyik reklamceg a Saatchi & Saatchi nemzetkzi vallalatorias keservesen tanulta meg,
hogy mi trtenik ha magara haragit egy dohanygyarat. 1988-ban az RJ Reynolds ceg hirtelen
kirugta a Saatchi & Saatchi ceget, miutan a mar regen neki dolgozo reklamceg egy olyan
reklamIilmet keszitett, melyben a replgep utasai megtapsoljak a Nortwest Legitarsasag
ujonnan bevezetett dohanyzasi tilalmat. Az RJR Nabisco alelnke Edward Horrigan Jr.
allitolag borzasztoan dhs volt a reklamIilm megnezese utan.
Az iparag magazinokra es klnsen ni magazinokra valo beIolyasa jol dokumentalt. Sok
ni magazin, amely elIogad dohanyhirdeteseket nem trdtt azzal, hogy beszamoljon a
dohanyzas egeszsegi kockazatairol. A Redbook magazin egyik 1995. evi szamaban peldaul
a szerkesztk egy olyan listat publikaltak, amely Ielsorolta a rak kockazatanak cskkentesere
szolgalo modokat. A dohanyzas abbahagyasa nem szerepelt listan. A tanacsok kztt szerepelt
a testsuly cskkentese, gyakorlatok vegzese valamint a napozasi id korlatozasa.
A New England Journal oI Medicine cim orvosi lap 1992. evi tanulmanya megallapitotta,
hogy a ni magazinok joval kisebb valoszinseggel kzlnek a dohanyzas veszelyeirl szolo
cikkeket amennyiben vannak dohanyhirdetesek a lapban. Minel tbb bevetele szarmazott a
magazinnak dohanyhirdetesekbl, annal kisebb valoszinseggel irtak errl a temarol.
A Wall Street Journal szerint a dohanygyarak megkveteltek a hirdeteseiket kzl
magazinoktol, hogy Iigyelmeztessek ket mieltt cikkeket kzlnenek dohannyal kapcsolatos
egeszsegi problemakkal biro emberekrl. 1995-ben peldaul szamos dohanygyar visszavonta
hirdeteseit a Peoples magazintol amikor az kzlte a hirdetkkel, hogy a lancdohanyos Jerry
Garcia rock sztart Iogja szerepeltetni halala utan a cimlapjan. Ez a szabaly, amely lehetve
teszi a cegeknek, hogy visszavonjak tervezett hirdeteseiket a lap tartalmara valaszul valamint
az ebbl szarmazo hirdetesi bevetel elmaradasa elteritheti a kiadvanyokat attol, hogy
egyaltalan kzljenek dohanyzassal kapcsolatos cikkeket.
Politikai megflemlts
A legtbb nyereseges amerikai nagyvallalathoz hasonloan a dohanygyarak is jelent beIolyassal
birnak a trvenyhozokra allami es orszagos szinten egyarant. Ezt a beIolyast Ielhasznaltak politikai
ellenIeleik megIelemlitesere es megIenyegetesere. (Lasd a Politikai penzeles, Lobbizas valamint
a Jogalkotas cim Iejezeteket is arra vonatkozo tovabbi inIormaciokkal kapcsolatosan, hogy a
dohanyipar hogyan alkalmazza a politikai megIelemlitest.)
40
1996 elejen peldaul a dohanygyarak megtudtak, hogy a texasi Igyesz Dan Morales azt
tervezi, hogy pert indit ellenk, hogy visszaszerezze a dohanyzassal kapcsolatos betegsegek
kezelesere Iorditott Medicaid (tarsadalombiztositasi) kltsegeket. A dohanyipar azzal
valaszolt, hogy egy ,nyomasgyakorlo kzvelemeny-kutatast Iinanszirozott Morales
megIelemlitesere. A nyomasgyakorlo kzvelemenykutatas arra szolgal, hogy Ielmerje a
negativ kampanytamogatasok potencialis hatasat es Ielrevezet es hamis inIormaciokat
terjesszen a jelltrl.
A kzvelemenykutatas soran megkerdeztek a valaszadot, hogy kisebb vagy nagyobb
valoszinseggel szavazna Moralesre miutan egy sor megalapozatlan negativ allitast olvasott
rola. Az egyik ilyen allitas szerint Morales hisz abban, hogy ,a Iiatal bandatagok szamara nem
szkseges a kemeny elbanas es a brtn. Egy masik allitas szerint ,gyakran repl ingyenesen
olyan replgepeken, amelyeket az orszag leggazdagabb gyvedjei biztositanak szamara.
A kzvelemenykutatas megallapitotta, hogy Morales sebezhet lenne, ha egy ,ers, jol-
Iinanszirozott jellt indulna vele szemben. Morales azonban nem hunyaszkodott meg. Pert
inditott.
A dohanygyarak a legbkezbb politikai adomanyozok kze szamitanak es ez elnys
helyzetbe hozza ket a trvenyalkotokkal szemben. A Rebublikanus Kormanyzok
Egyesletenek gylesen 1995 novembereben peldaul a dohanyipari lobbistak Ielkertek a
resztvevket, hogy irjak ala a Szvetsegi Elelmiszer es Gyogyszerhivatal (FDA)
dohanyzasszabalyozasa ellen tiltakozo leveleket. Egy nevtelen tisztsegvisel Eszak Dakotabol
elmondta a Mother Jones magazinnak, hogy az US Tobacco ceg lobbistaja Kerry Paulsen az
eszak dakotai kormanyzo Edward SchaIer alairasat kerte tle, akkor emlekeztette t a US
Tobacco multbeli penzgyi tamogatasaira. Amikor megkerdezte Paulsent, hogy a
kampanypenzek visszatartasaval Ienyegeti t amennyiben a kormanyzo nem irja ala a levelet,
akkor Paulsen allitolag igy valaszolt: ,azt sosem tennem de hozzatette ,van PAC (politikai
akciobizottsagi) penznk, szeretjk a kormanyzot, es szeretnenk ha ujravalasztanak. SchaIer
alairta a levelet.
A szvetsegi szinten a dohanyipar a Kongresszus legaktivabb dohanyzasellenes tagjai kzl
nehanyat ugy vett celba, hogy ersen penzelte a kihivoikat. Mike Synar republikanus
kepvisel peldaul reszben a dohanyipar ellenzese miatt vesztett demokrata kihivojaval
szemben amikor 1994-ben ujravalasztasaert indult. Nem ez volt az els alkalom, hogy a
dohanyipar ki akarta lkni Synart (aki azutan 1996-ban meghalt) a kepviselhazbol. Az 1992.
evi valasztasokon Philip Morris es a tbbi dohanygyar Synar ellenIelenek tbb mint 40 000
dollart adott.
Az egyik Illinois allambeli szenatusi helyert Iolyo versenyben a republikanus Dick Durbin
ellenIele tbb dohanyipari hozzajarulast kapott kampanyahoz mint az orszagban barmelyik
mas elszr indulo szenatorjellt. Durbin segitette a belIldi legitarsasagokra vonatkozo
dohanyzasi tilalom elIogadasat 1987-ben es tamogatja az FDA dohanyzaskorlatozasait is.
Durbin kijelentette, hogy bszke arra, hogy ,a dohanyipar els szamu celpontja.
A dohanyipar erIeszitesei ellenere Durbin megnyerte a valasztast.
41
A dohnyzsellenrzsi rdekvdk megflemltse
A tudosoknak, kutatoknak, a nem valasztott kormanytisztviselknek es az aktivistaknak
valamint azoknak a szervezeteknek ahol dolgoznak mind vedekeznik kell ragalmazasi
perek es klnbz zaklatasok ellen. A dohanyzasellenrzesi aktivistakat a dohanyipar es
szvetsegesei altalaban tulzott agresszivitassal kezelik. Hatalmas tulerben lev erIorrasai
segitsegevel a dohanyipar egy olyan krnyezetet tud teremteni, melyben a dohanyipar
kritizalasa kockazatos es esztelen dolog.
Pault Fishert aki Josephy DiFrancaval egytt vegezte az uttr kutatast arrol, hogy a Joe
Camel rajzIilmkarakter mennyire vonzo a gyerekek szamara a dohanyipar elldzte
allasabol. 1992-ben az RJ Reynolds ceg megidezte Fishert a birosagra es kvetelte tle
a tanulmanyahoz hasznalt nyilvantartasokat, beleertve azon gyerekek neveit akiket azzal a
Ieltetellel kerdezett meg, hogy megigerte, hogy nevtelenek maradnak. Tbb eves pereskedes
utan az RJR vegl hozzaIerest kapott a nyilvantartasokhoz, de a gyerekek azonossaga nelkl.
Fisher vegl lemondott a Medical College oI Georgia nev orvosi egyetemi allasarol, annak
ellenere, hogy itt tlttte egesz karrierjet. ,Nem engedik az embert, hogy a kutatasan
dolgozzon es zaklatjak, hogy soha tbbe ne csinalja azt mondta Fisher. ,Sikerrel jartak.
Leallitottam a kutatast es elmentem.
1994-ben a KaliIorniai Egyetemen dolgozo Stanton Glatz az Orszagos Onkologiai Intezet
altal Iinanszirozott tanulmanyt publikalt, amely kzvetlen sszeIggest mutatott ki a
dohanyipari kampany hozzajarulasok es az allam trvenyhozo testleteben valo szavazasi
magatartas kztt. Hasonlo tanulmanyok megakadalyozasara a kaliIorniai trvenyhozok
akik jelents sszegeket kaptak a dohanygyaraktol egy olyan rendelkezest iktattak be az
allam 1996. evi kltsegvetesebe, amely szerint az allami cigaretta adobol szarmazo 60 millio
dollaros dohanykutatasi penzt nem szabad ,partpolitikai celokra Ielhasznalni. A rendelkezes
azt is kikttte, hogy az ilyen jelleg penzeket egy politikai szemelyekbl allo zsrinek kell
jovahagynia. A trvenyhozas egyik alkalmazottja elmondta a Washington Postnak, hogy a
rendelkezest azert hoztak, hogy ,elkapjak Stantont.
A dohanyipar egyik leghatekonyabb modszere a dohanyzasellenes aktivistak zaklatasara az,
hogy ketsegbe vonja a kzpenzek hasznalatara valo jogukat. A Philip Morris altal alapitott a
dohanyosok jogaiert kzd szervezet az American Smokers Alliance megtanitja tagjainak,
hogy hogyan hasznaljak Iel az inIormacios szabadsagrol szolo trvenyt es egyeb modszereket
a kzpenzekbl Iinanszirozott allami programok anyagainak a megszerzesere. Sok allamban a
dohanyipar altal tamogatott szemelyek az igy szerzett inIormaciokat olyan allitasok
megtetelere hasznaltak Iel, hogy az dohanyzasellenrzesi csoportosulasok a kzpenzeket
illegalisan hasznaljak. A dohanyzasellenrzesi szervezeteknek Iel kellett Iggesztenik
tenyleges munkaik nagy reszet, hogy valaszolni tudjanak ezekre a vadakra. Csupan egy
szervezetet talaltak, amely szabalysertest kvetett el: tbb honapos vizsgalat utan a Minnesota
allam Etikai Bizottsaga megallapitotta, hogy egy dohanyzasellenrzesi szervezet 40 dollaros
knyvelesi hibat vetett.
A non-proIit egeszseggyi jotekonysagi egyesletek szinten celpontjai a dohanyiparnak.
A Capital Reserach Center (CRC) a washingtoni agytrszt, amely a Philip Morristol kap
penzeket kritizalta az Amerikai Sziv Egyeslet, az Amerikai Td Egyeslet es az Amerikai
42
Rak Egyeslet penzkltesi gyakorlatat. A CRC kiIejezetten kritizalta e szervezeteket, hogy a
szabalyozasra koncentralnak es nem biztositanak kzvetlen orvosi szolgaltatasokat vagy nem
Iinansziroznak tudomanyos kutatasokat. A CRC altal kiadott ,Alternatives in Philantropy
(jotekonysagi alternativak) c. kiadvany 1996 Iebruari szamaban Thomas J. Dilorenzo a CRC
egyik vezetje es kzgazdasagi proIesszora az alabbiakat irta: ,Sok egeszseggyi jotekonysagi
egyeslet mar nem elegedett azzal, hogy szolgaltatasokat biztosit a betegsegek aldozatainak
es, hogy egeszseggyi kerdesekkel kapcsolatosan oktassa a lakossagot. Most mar arra
ktelezik el magukat, hogy a kormany kenyszerit erej hatalmat Ielhasznalva az amerikaiakat
arra kenyszeritsek, hogy magukeva tegyek az ,egeszseges eletstilust.
A dohanyiparbol titkos inIormaciokat kiszivarogtato szemelyek klnskeppen magukra
zuditottak a dohanygyarak haragjat. Kzvetlenl azutan, hogy JeIIrey Wigand a Brown &
Williamson ceg egy korabbi alkalmazottja azzal vadolta a ceget, hogy az visszavonta a
biztonsagosabb cigarettara vonatkozo terveit, tudatosan hasznalt egy rakkelt dohanyadalekot,
es bels dokumentumokat hamisitott meg a ceg gaztetteinek elrejtese celjabol, a B & W
beperelte Wigandot lopas, csalas es szerzdesszeges vadjaval. Wigand vadjainak hiteltelenne
tetele erdekeben a B & W Ielvett egy PR szakertt, hogy ragalmazasi kampanyt inditson
Wigand ellen. A ceg megvizsgalta Wigand multjanak szinte minden reszet esetleges hibas
allitasokat vagy tulzasokat keresve, es egy 500 oldalas dossziet allitott ssze ,JeIIrey S.
Wigand ktelessegmulasztasa az allami nyilvantartasok alapjan. A dosszie tartalmazta
Wigand korabbi eletrajzait, jarmvezet engedelyre szolo kerelmet, szemelyes vasarlassal
kapcsolatos reklamaciokat, es a doktori disszertaciojat. B & W beleegyezett, hogy megsznteti
a Wigand elleni pert 1997 juniusaban a dohanyipar altal ajanlott egyesseg reszekent. (tovabbi
inIormaciokert a dohanyipar egyezsegi ajanlataval kapcsolatosan lasd a Legujabb Iejlemenyek
cim ,A Iggeleket). A Kongresszus azonban nem szavazta meg a dohanyipar javaslatan
alapulo trvenyjavaslatot, igy a Wigand elleni per meg mindig Iggben van.
1996 Iebruarjaban egy szvetsegi vadeskdtszek elkezdte azt vizsgalni, hogy a vallalat
Wigand elleni kampanya egy szvetsegi tanu megIelemliteset celozta-e. Bar az gy 1998
augusztusaig meg nem zarult le, az Igazsaggyi Miniszterium esetleg Iell Iogja vizsgalni a
dohanygyarak ellen csalas miatt Iolytatott sajat vizsgalatanak reszekent.
43
Politikai pnzels
A dohnyipar pnz segtsgvel prbl bebocstst nyerni a politikai
folyamatba s ott rdekeit megvdeni. Clja elrse rdekben az iparg
hozzjrul a trvnyhozk vlasztsi kampnyaihoz, politikai prtoknak
pnzt adomnyoz s politikai rendezvnyeket finanszroz.
,A |dohany|ipar talan a legkiIinomultabb politikai adomanyozo. Adnak penz mindenre es
mindenhol. Kzvetlen kemeny penzt adnak a kongresszusi valasztasi kampanyokra, puha penzt
az elnkvalasztasi kampanyokra, a valasztott tisztsegviselkhz kapcsolodo alapitvanyoknak es
a politikusok kedvenc jotekonysagi intezmenyeinek.`
Ellen Miller,
a Center Ior Responsive Politics akkori igazgatoja
A dohanygyarak az orszag legnagyobb politikai adomanyozoi kztt vannak. Bkez
jotevi a trvenyhozoknak szvetsegi, allami es helyi szinten egyarant a szvetsegi szinten
szabalyozott ,kemeny (politikai akciobizottsag) penz valamint a gyakorlatilag szabalyozatlan
,puha penz reven, mely altalanos parttamogatasi celra szolgal es nem adhato oda az egyes
jellteknek. Az 1995-96. evi valasztasi ciklus alatt a dohanyipar a ,Common Cause egyeslet
szerint 9,9 millio dollar puha penz hozzajarulast es ,kemeny politikai akciobizottsagi (PAC)
penzt adott. A puha penz a teljes sszeg ketharmadat tette ki es javareszt a republikanus
parthoz ment. A republikanusok 5,7 milliot kaptak, mig a Demokrata Part csak 987 730 dollar
puha penzt kapott. A dohanygyarak kzvetlen modon is adnak hozzajarulasokat azzal, hogy
penzgyjtesi es szponzoralasi Iogadasokat szerveznek a politikai rendezvenyeken.
A dohanygyarak azt hangoztatjak, hogy mint minden mas allampolgar es vallalat, k is elnek
a politikai Iolyamatban valo reszvetel lehetsegevel. Azonban az egyik tanulmany a masik
utan azt allapitotta meg, hogy azok a politikusok akik dohanyipari penzeket kapnak sokkal
nagyobb valoszinseggel osztjak a dohanyipar allaspontjat mint azok akik nem kaptak. Bar
nehez de azert nem lehetetlen azt bebizonyitani, hogy egy bizonyos adomany ,megvette
egy trvenyhozo szavazatat, az adomanyokkal Ielbecslhetetlen kapcsolatokat vasarolnak meg
valamint ersitik az iparagnak a valasztott tisztsegviselkkel valo viszonyat.
Tagllami kampnyok
A dohanyipar a tagallamok szintjen jelents politikai hozzajarulonak szamit es erdekeltseget
nem korlatozza az un. dohanyallamokra. Egy Illinois allambeli trvenyhozo nyiltan beszelt a
dohanyiparrol, annak trvenyhozasi hatalmat a penznek tulajdonitva: ,Erteljesen hozza-
jarulnak a trvenyhozasi kampanyokhoz. Tisztan es egyszeren csak penz. Semmilyen mas
oka sincs annak, hogy ilyen ersek.
Szamos tanulmany vizsgalta a dohanyipar jelenletet tagallami szinten. Illinois allamban
peldaul Philip Morris volt a legnagyobb vallalati adomanyozo a1993-94-es trvenyhozasi
valasztasi kampanyban, melyben 225 000 dollart adott. Az 1995 juniusaban vegzd
44
12-honapos idszak soran ismet Philip Morris adta a legtbbet 152 000 dollart ezuttal mint
a legnagyobb tagallamon kivli adomanyozo a trvenyhozasi es kormanyzovalasztasi
jellteknek.
A dohanyipar Maine allamban valo politikai tevekenysegerl vegzett elemzes arra a
kvetkeztetesre jutott, hogy ,a trvenyhozoi hatalom berkeibe a politikai Iinanszirozas
kiIinomult strategiaja reven nyer bebocsatast, ideertve a jelltek kampanyahoz valo kzvetlen
hozzajarulasokat valamint a partoknak juttatott puha penzes hozzajarulasokat.
A dohanyipar kampany-hozzajarulasainak hat tagallamban trten vizsgalata
megallapitotta, hogy a hozzajarulasok beIolyasoljak a politikai dnteshozast. Miutan
elemeztek a KaliIornia, Kolorado, Massachusetts, Ohio, Pennsylvania es Washington
allamokban zajlo 1993-94-es valasztasi ciklust, a kutatok megallapitottak, hogy a dohanyipar
kampany-hozzajarulasai Ohio kivetelevel mindegyik allamban jelents hatassal voltak a
trvenyhozok viselkedesere. Amikor a trvenyhozok nagyobb mertek dohanyipari
hozzajarulast kaptak, akkor kevesbe tamogattak a dohanyzasellenrzesi intezkedeseket.
Az elmult evek soran sok tagallamban probaltak az allampolgarok helyi nepszavazasi
kezdemenyezesekkel emelni a dohanytermekek adojat, hogy ezzel tantoritsak el a
Iiatalkoruakat a dohanyzastol. A dohanyipar tbb millio dollart klttt e kezdemenyezesek
meghiusitasara.
Csupan 1994-ben a dohanyipar:
3.3 millio dollart klttt a Michigan allam azon javaslata elleni sikertelen kzdelemre,
mely dobozonkent 50 dollarcenttel emelte a cigaretta adojat;
tbb mint 5 millio dollart klttt a cigaretta adoval kapcsolatos kezdemenyezes
elvetesere Colorado allamban.; valamint
mintegy 6 millio dollart klttt Arizonaban a dohanytermek ado emelese elleni
sikertelen kiserletre.
1994.ben az iparag 18 millio dollart klttt KaliIornia 188. sz. inditvanya tamogatasara,
mely a Philip Morris altal szponzoralt gyenge, megelz ,dohanyzasellenrzesi intezkedes
volt, melyet vegl a szavazok elutasitottak.
Szvetsgi kampnyok
Szvetsegi szinten a dohanyipari penzek mindentt megtalalhatok. Ezt a jelenletet talan a
legverlazitobb modon szemleltet eset a Kepviselhaz lesen trtent 1995 nyaran. Az les
kzben John Boehner republikanus kepvisel (Ohio allam) dohanyipari lobbistatol szarmazo
csekkeket adott at kepviseltarsainak az lesteremben.
Bar a penzek altalaban nem olyan nyiltan cserelnek gazdat mint az emlitett napon, szamos
tanulmany dokumentalta mar a dohanyipari penzeknek a politikai hatalomra valo beIolyasat.
1994 oktobereben peldaul a Journal oI the American Medical Association kzlt egy
tanulmanyt, mely a dohanyipar altal a szvetsegi trvenyhozoknak juttatott adomanyokrol
szolt. A tanulmany megallapitotta: ,Az amerikai Kongresszus tagjainak juttatott dohanyipari
adomanyok erteljesen beIolyasoljak a szvetsegi dohanyzaspolitikai Iolyamatot.
45
Amennyiben ez a beIolyas nem cskken azaltal, hogy a kongresszusi tagok elutasitjak a
dohanyipari penzeket valamint, hogy megreIormaljak a kampanyIinanszirozasi rendszert,
akkor ez dohanyzasellenrzest akadalyozo Iolyamat evente tbb szazezer ember halalaba Iog
kerlni.
A Center Ior Responsive Politics nev szervezet jelentese megvizsgalta a kampanypenzek
es a trvenyhozok kztti kapcsolatot a 104. Kongresszusban. Amikor a Szenatus 1995-ben a
dohanytermek adojanak nveleserl szavazott, az adoemelest elutasitok atlagosan 19 003
dollart kaptak politikai akciobizottsagi (PAC) adomany gyanant a dohanyipartol 1991 es 1996
kztt, mig akik tamogattak az adoemelest, azok atlagosan 2436 dollart kaptak. A Szenatus
vegl elutasitotta javaslatot.
1996 marciusaban kzlt ket tanulmany szerint a dohanygyarak peldatlan mennyiseg
penzzel arasztottak el a Kongresszust es a politikai partokat annak erdekeben, hogy
leszavaztassak a Szvetsegi Elelmiszer- es Gyogyszerhivatal (FDA) rendeletet, mely
megakadalyozza a dohanytermekek Iiatalkoruaknak valo ertekesiteset es Iorgalmazasat.
A tanulmanyok az alabbi megallapitasokat tettek tbbek kztt:
A hozzajarulasok nemcsak az un. dohanyallamokat kepvisel kongresszusi tagokhoz
mentek. A dohanygyarak aranytalanul nagy penzeket adtak a Kongresszusba ujonnan
bekerlt tagoknak (akik a kormanyellenes es szabalyozasellenes erzelmek elcsapataban
tartoztak) valamint a Kepviselhaz es a szenatus vezetinek es a Iontosabb bizottsagok
tagjainak.
Az a 124 kepvisel aki alairta az FDA rendeletet ellenz levelet atlagosan 69-szer annyi
penzt kapott 1995-ben (egyenkent 4 350 dollart) a dohanygyaraktol mint az a 86 kepvisel,
aki alairta a rendelet tamogato ktelezettsegvallalast.
Az FDA-rendelet elleni levelet alairo 32 szenator atlagosan hetszer annyi penzt kapott a
dohanygyaraktol 1995-ben (egyenkent 6 102 dollart) mint azok, akik nem irtak ala a levelet
(egyenkent 846 dollart).
A dohanygyarak nem Ielejtkeznek el az elnkvalasztasrol sem. Az 1996. evi republikanus
elnkjellesi versenyben resztvev ket jellt kapott dohanyipari penzeket. 1996 Iebruarjaig
Lamar Alexander 14 500 dollart Iogadott el, es Bob Dole szenator, aki vegl elnyerte e jellest
44 000 dollart kapott. Junius vegeig a jelles elnyereset kveten Dole krlbell meg
27 000 dollar dohanyipari tamogatast gyjttt be. Clinton kampanya ezzel szemben kevesebb
mint 8 000 dollar dohanyipari tamogatast kapott.
A Mother Jones magazinban 1996 kzepen megjelent riport szerint Dole elnkvalasztasi
kampanya rendkivli volt a dohanyipari kapcsolatok nagy szama miatt. Jeanie Austin, Dole
kzeli munkatarsa peldaul tagja a National Smokers Alliance (dohanyosok orszagos
szvetsege) tanacsado testletenek. Steve Merksamer, Dole kaliIorniai strategaja egy olyan
kaliIorniai gyvedi iroda tagja, mely tbb penzt szedett be a dohanygyaraktol (1,9 millio
dollart 1988 ota) mint barmilyen mas ceg KaliIorniaban. Ez a ceg keszitette el 188. sz.
javaslatot is a Philip Morris altal szponzoralt nepszavazasi kezdemenyezest mely azt
szandekozott bizonyitani, hogy kemeny dohanyzaskorlatozasokat Iog eletbe leptetni, de
tenylegesen csupan nehany kemenyebb helyi rendeletet belezett volna ki.
46
,Ha megvizsgaljuk a Ieljegyzeseket, akkor lathato, hogy Bob Dole a dohanyipar csendes
katonaja volt mondja Matthew Myers a Campaign Ior Tobacco-Free Kids (dohanyzasmentes
gyerekekert valo kampany) nev szervezet aktivistaja. ,Nem jo politika az, ha lathato, hogy a
dohanyipar erdekeben beszel valaki, eppen ezert Dole ezt mindig valami mas modon oldja meg.
Ha szinte lenne, akkor azt mondana, hogy ez egy olyan iparag, amelyet en nyugodtan
megvedhetek, de Bob Dole nem igy intezi az gyeket. O ezt kzvetett uton csinalja nem azt
kapod amit latsz.
Elnkvalasztasi kampanya soran Dole baklvest kvetett el azzal, hogy eltert a dohanyipart
csendesen tamogato strategiajatol es nyiltan megkerdjelezte a nikotin Iggseget okozo
termeszetet es sszehasonlitotta a dohanyzas veszelyeit a tejivassal. Ez a megjegyzese
szeleskr kritikat eredmenyezett. Al Gore alelnk azzal vadolta Dole-t, hogy ,sajatos
erdekeltsegek lektelezettje, es a korabbi tisztiIorvos C. Everett Koop kijelentette, hogy
Dole megjegyzesei ,vagy nyilvanvalova tettek a nikotinIggseggel kapcsolatos merhetetlen
tudatlansagat vagy pedig a dohanyipar iranti vak tamogatasat.
Puha pnzek
A puha penz egyre nepszerbb modja lett annak, hogy penzt juttassanak be a politikai
Iolyamatba. Kzvetlenl a politikai partoknak adjak ,partIenntartasi tevekenysegekre
(peldaul szavazatszerz propaganda kampanyokra, adminisztrativ kltsegekre). Ezek az
adomanyok kivl esnek a szvetsegi kampanyIinanszirozasi trveny hatalyan, mely csak a
szvetsegi valasztasokkal kapcsolatosan elklttt penzekre vonatkozik. Azonban az 1996. evi
valasztasi kampany soran tbb millio dollar puha penzzel Iinansziroztak Clinton vagy Dole
reklamokat azon ,kevesse meggyz Iikcio alapjan, hogy az ugy nevezett ,kzerdek
hirdetesek se nem tamogatjak se nem ellenzik a jelltet. Puha penzzel Iinansziroztak
hirdeteseket a kepviselhazi es a szenatusi helyekert Iolyo kzdelemben is.
A dohanygyarak rekordot allitottak be 1996 els Ieleveben a puha penz adomanyok teren
azzal, hogy kzel 2 millio dollart adtak a ket partnak. Ennek kb. 75-a 1,6 millio dollar
ment a Kztarsasagi parthoz. Az 1995-96. evi valasztasi ciklus els 18 honapja soran az iparag
4,75 millio dollart adott, ezzel megduplazta a korabbi valasztasi ciklusban 1992-ben adott
sszeget. A Philip Morris es RJ Reynolds valamint anyavallalata az RJR Nabisco volt a
republikanusok ket legnagyobb puha penz adomanyozoja az 1995-96. evi valasztasi ciklusban.
Csupan 1995 marciusaban a Philip Morris 58 000 dollart adomanyozott a republikanusoknak
es az RJR Nabisco kzben 20 000 dollart juttatott a masik oldalnak. 1996 majusaban
a Demokrata Orszagos Bizottsag 65 000 dollart kapott a dohanygyaraktol es ezt szetosztotta a
tagallamok demokrata parti szamlai kztt, ahol kisebb mertek az alapos ellenrzes.
Csoportok, rendezvnyek tmogatsa, mellkjvedelmek
A dohanyipar a valasztasok utan azzal tamogatja a trvenyhozokat es tartja velk a
kapcsolatot, hogy ajandekokat, utazasokat ajanl Iel nekik, penzgyjt rendezvenyeket,
Iogadasokat es rendezvenyeket szponzoral. Ha nem kzvetlenl a jellteknek ad, akkor egyeb
politikai csoportosulasok tamogatasaval igyekszik kedvezmenyeket szerezni maganak.
47
A dohanyipar peldaul tamogatast adott a Congressional Hispanic Caucus Intezet valamint a
Black Caucus Alapitvany szamara. Philip Morris es RJR Nabisco az RJ Reynolds
anyavallalata szponzoralta a Nk Kutatasi es Oktatasi Intezetet.
Egy bels hasznalatra keszlt dokumentumban a Philip Morris lobbistaja nyiltan beszelt
a trvenyhozok megvendegelesenek hasznarol. Egy Kansas allambeli trvenyhozora utalva a
kvetkezket mondta: ,Ezekkel az emberekkel ugyanannyi politikai celt lehet elerni egy
vadaszat vagy egy horgaszkirandulas szponzoralasaval mintha elviszed ket New Yorkba. Es
ez olcsobb es kisebb gonddal jar. Ugyanakkor a lobbista szerint a Missouri allambeli
trvenyhozok egy csoportja ,imad vadaszni. Pontosan azok a Iickok akiket tavaly elvittem a
loversenyre .es vadaszni, voltak azok, akik segitettek neknk a dohanytermek adoval
kapcsolatosan. Megcsinaljuk ugyanezt a loverseny kirandulast 1990-ben is.
Bob Dole, mint ezt mar korabban emlitettk, kzeli kapcsolatban volt az iparaggal es le is
aratta e baratsaggal jaro jutalmakat. A dohanyintezet egyik lobbistaja tagja volt egy olyan
rendezveny Iogadobizottsaganak, melyen tbb mint 1 millio dollart gylt ssze a Kansas
allambeli szenator 1996. evi elnkvalasztasi kampanya szamara. Az elnki jellesert Iolyo
elvalasztasok soran Dole a Philip Morris es az US Tobacco cegek altal rendelkezesere
bocsatott replgepet hasznalta. 1993 es 1996 kztt Dole 26 replutat tett meg az US
Tobacco gepen.
Dole kepviselhazi kollegaja a Hazelnk Newt Gingrich szinten kapott a dohanyipari
tamogatasbol. A Philip Morris, a Brown & Williamson es az RJR Nabisco cegek elnkei
szerepeltek peldaul az 1995. evi ,dvzlet Newt Gingrichnek elnevezes penzszerz
rendezveny szponzorai kztt. A US Tobacco volt egyike azon harom cegnek mely a vallalat
replgepet a kongresszusi tagok rendelkezesere bocsatotta, hogy azzal utazzanak a
rendezvenyre, amelynek bevetelet az Orszagos Republikanus Kongresszusi Bizottsag kapta.
Vegl, az 1996. evi elnkjell kongresszusok sok lehetseget kinaltak a dohanygyarak
szamara bkezsegk bizonyitasara. Philip Morris 500 000 dollart juttatott a San Diegoban
tartott Republikanus Kongresszus kltsegeinek Iinanszirozasahoz. Philip Morris es az US
Tobacco is berelt jachtokat, melyeken partikat rendeztek a trvenyhozok es republikanus parti
tisztsegviselk szamara. Tovabba a Philip Morris ebedet szponzoralt a texasi kepviselk
szamara: Texasban a ceg eppen egy per ele nez. Az ebed es borozas kzben a texasi kepviselk
kaptak egy tajekoztato csomagot, mely emlekezetkbe idezte a Philip Morris ceg Texasban
lev klnbz leanyvallalatait es beruhazasait.
A dohanygyarak a Demokrata Kongresszuson is jelen voltak Chicagoban. A Philip Morris
KraIt Foods leanyvallalata 100 000 dollart adott a kongresszusi kltsegekre. Philip Morris
partit rendezett Virginia es Kentucky allambol jtt kepviselk szamara es 50 000 dollart
juttatott a Kongresszust kvet Iogadasra. US Tobacco ebedet szponzoralt L.F. Payne
visszavonulo lepvisel reszere. Kzben a Brown & Williamson, Lorillard Tobacco, Philip
Morris, RJ Reynolds valamint a Dohanyintezet ebedre latta vendegl a kepviselket.
48
Szvetsgkts
A szvetsgre lps s a szvetsg fenntartsa fontos stratgija a
dohnyiparnak. A dohnyipar sok szvetsgese esetleg mr maga is ellenzi
a dohnyzsellenrzsi trekvseket, de a dohnyipartl szrmaz pnzek
s tmogats erstheti ezen elhatrozsukat. Ezek a szvetsgek elsegtik
azt, hogy az iparg azt az illzit keltse, hogy sokfle szervezet ellenzi a
dohnyzsellenrzsi intzkedseket s ez mg tovbbi akadlyokat grdt
az ilyen irny kezdemnyezsek lakossgi s politikai tmogatottsga el.
A dohanyipar szvetsegesei gazdasagi megIelemlites, Ielrevezet tajekoztatas, lobbizas es
propaganda reven gyakorolnak nyomast a dohanyzasellenrzes erdekkepviselire. Ezek azert
bizonyulnak klnsen hatekonyaknak, mert az emberek jobban tisztelik ezeket a
szervezeteket mint a dohanyipart.
A szvetsegesek az elmult nehany evben kritikusabba valtak a dohanyiparral szemben.
A dohanyipar jo hirnevenek Iolyamatos cskkenese miatt, egyre inkabb szvetsegeseire bizza
a dohanyzas erdekeben Iolytatott ervelest es a dohanyzasellenrzesi szabalyozasok ellen valo
harcot. Az egyik lobbista amikor e szvetsegek Iontossagarol kerdeztek az alabbiakat mondta:
,Ha az elmult evekben nem apoltuk volna a kapcsolatainkat akkor most olyan mely gdrben
lennenk, hogy sosem tudnank belle kijutni.
Lenyvllalatok
A nagy amerikai dohanygyarak tbbsege valtozatos holding tarsasagokbol allo vallalati
konglomeratum. Gyakran hasznaljak Iel leanyvallalataikat a dohanyzasellenes kezdemenyezesek
gyengitesere vagy leallitasara. 1994 marciusaban peldaul a Philip Morris ceg megIenyegette az
ABC tevetarsasagot, hogy visszavonja a KraIt Foods es a Miller Brewing Co. termekcsaladjainak
hirdeteseit azt kveten, hogy a tevetarsasag a nikotinszint manipulalasaval kapcsolatos riportot
sugarzott.
A leanyvallalatok munkahelyeket, allasokat hozhatnak letre es szntethetnek meg es ezt
Ielhasznalhatjak a dohanyipar erdekeinek elmozditasara is. Wisconsin allamban Tommy
Thompson kormanyzo 1991-ben megvetozta a cigaretta jvedeki adojanak 10 dollarcentes
emeleset reszben amiatt mert a Philip Morris ceg az egyik legnagyobb munkaado Wisconsinban.
Philip Morrisnak nincsenek irodai vagy gyarai Wisonsinban, de a KraIt es Miller
leanyvallalatainak vannak.
Az amerikaiak tbbsege nem tudja, hogy az olyan leanyvallalatok mint KraIt Foods es
Nabisco tulajdonosai a dohanygyarak, es az igy Ieltetelezett nallosaguk lehetve teszi
szamukra, hogy Iggetlen szvetsegeskent szerepeljenek. 1995-ben a Philip Morris arra
biztatta az Oscar Mayer leanyvallalatanak alkalmazottait, hogy irjanak a parlamenti
kepviseliknek, hogy szavazzak le az FDA javasolt dohanyzasi jogszabalyait. A dolgozoknak
szolo leveleben a Philip Morris vezerigazgatoja GeoIIrey Bible arra sztnzte ket, hogy
49
olyan erveket hasznaljanak mint ,aggodom, hogy az FDA cigarettaval kapcsolatos
jogszabalyai a cigaretta Ielntteknek valo eladasanak korlatozashoz Iog vezetni. Ez szrny
hatassal lenne a cegre ahol dolgozom es talan meg az allasomat is elveszitenem.
Szakmai szvetsgek
A dohanyipar szvetsegesei kze tartoznak kereskedelmi , vendeglato- , reklam-, es marketing
szvetsegek valamint zleti csoportosulasok mint pl. a kereskedelmi kamarak. A dohanyipari
tarsaikkal egyttdolgozva, a szakmai szvetsegek lobbistai harcolnak a dohanytermekek
ertekesiteset es reklamozasat szabalyozo allami es szvetsegi trvenyek ellen valamint a belteri
tiszta levegrl szolo trveny ellen.
Szamos szakmai szervezet probalta leallitani a dohanyzas szabalyozasarol szolo FDA
jogszabalyt jogi kiIogasok hangoztatasa es lobbizas reven. 1995 szen a National Association oI
Convenience Stores (NACS) (vegyeskereskedesek orszagos szvetsege) pert inditott az FDA
valamint David Kessler az FDA Biztosa ellen annak erdekeben, hogy leallitsa a javasolt
dohanytermek-eladasi es -Iorgalmazasi korlatozasokat, amelyek celja a gyerekek dohanyzasra
valo raszokasanak a megelzese volt. Az FDA jogszabaly keves uj szabalyozast tartalmazott a
dohanytermekek eladasaval kapcsolatosan viszont szigoru bntet szankciokat tartalmazott,
amelyeket csak keves tagallam leptetett hatalyba. A NACS es a dohanyipar kln pert inditott az
Eszak-Karolina allambeli Greensboroi Kerleti Birosagon. 1997 aprilisaban William Osteen biro
aki regebben dohanyipari lobbistakent dolgozott ugy dnttt, hogy a NACS es a dohanyipar
ervelese ervenytelen.
Kzben a reklamipar szakmai szvetsegei peldaul a Freedom to Advertise Coalition (a rekla-
mozas szabadsagaert koalicio) es az American Association oI Advertising Agencies (amerikai
reklamgynksegek szvetsege) a Kongresszusban lobbiztak az FDA jogszabalyok leszavazasa
erdekeben. Hozzajuk csatlakozott az American Coalition Ior Entertainment Sport Sponsorship,
mely ket honap alatt 70 ezer alairast gyjttt autoversenyek szurkoloitol, akik az FDA azon
javaslata ellen tiltakoztak, mely megtiltana a cigarettamarkaknak sportesemenyek szponzoralasat.
A helyi szinten valo hitelesseg elnyerese erdekeben a dohanyipar a helyi vallalkozasok
lojalitasat hasznalja Iel egyik I celjanak elerese erdekeben: a dohanytermekek ertekesitesi
korlatozasainak megakadalyozasara. Minnesota allamban a Minnesota Coalition oI Responsible
Retailers (Ielelssegteljes kiskereskedk koalicioja) nev szervezet ellenezte a Iiatalok
dohanytermekekhez valo hozzajutasanak szabalyozasarol szolo allami trvenyeket.
A szervezet neve dacara, a koalicio 18 tagjabol csupan t kepviselt Minnesota allambeli kis-
kereskedt, a tbbiek a Dohanyintezetnel, a Philip Morris, az RJ Reynolds cegeknel es egyeb
dohanyipari cegeknel dolgoztak.
Mas tagallamokban is hasonlo strategiat Iolytatott a dohanyipar. Kiskereskedket es
elelmiszerzleteket csoportosito szervezeteket szervez be, hogy k jarjanak a helyi intezkedesek
elleni tamadas elen, mig a dohanyipari lobbistak a szinIalak mgtt tevekenykednek. Ann
Seibert kztarsasag parti kepviseln mondta el az egyik ujsagironak a dohanyipari lobbistakkal
kapcsolatos tapasztalatait: ,A dohanygyarak sosem lobbiznak szemtl szembe, mindig
megprobaljak alcazni magukat. Az elelmiszerzlet tulajdonosok jo alcazast jelentenek a Philip
Morris es az RJ Reynolds elelmiszeripari leanyvallalatai miatt.
50
A dohanyipar kihasznalja a kiskereskedelmi es zleti szervezetekkel valo szvetseget arra
is, hogy olyan benyomast keltsen, hogy szinten elktelezett a Iiatalkoruak dohanyzasanak
megelzese irant ennek a strategianak a celja a szigorubb jogszabalyok megakadalyozasa.
A kiskereskedelmi es elelmiszerkereskedi szvetsegekkel egyttmkdve a dohanyipar
szamos hatastalan, nkentes programot inditott be a Iiatalok dohanytermekhez valo hozza-
jutasanak megelzesere. A Dohanyintezet es a Fstnelkli Dohanyipari Tanacs peldaul
tamogat egy kzs kiskereskedi es dohanyipari programot, mely a dohanytermekek
gyerekeknek valo eladasat tilto trveny betartasara sztnz.
A Coalition Ior Responsible Tobacco Retailing nev program treningprogramokat es
oktatoanyagokat biztosit a kereskedelmi alkalmazottak es a Iiatalkoruak szamara. A program
azonban a jogszabaly betartasaval kapcsolatos Ielelsseget a kereskedelmi dolgozokra es a
gyerekekre haritja es nem az zlettulajdonosokra vagy a dohanyipar marketing es reklam
arubemutatoira.
A reklam- es marketingszvetsegek harsany vedelmezi a dohanyiparnak otthon es
klIldn is. 1997 januarjaban peldaul az Orszagos ReklamIellvizsgalati Tanacs elutasitotta
a reklamozasi vezetk egy csoportjanak azt a kereset, hogy nkentes elirasokat hatarozzanak
meg a dohanyreklamok szabalyozasa celjabol. A tanacs ehelyett egy sorozat olyan
kzszolgalati hirdetest hagyott jova, melyek Ielhivjak a tizenevesek Iigyelmet a dohanyzas
veszelyeire.
A dohanyipar abban is szamit a reklamiparra, hogy lobbizzon a dohanyreklamok korlatozasa
ellen. Legalabb egy esetben a Madison Avenue arra kerte az USA kormanyt, hogy segitse az
amerikai dohanygyaraknak termekeik klIldn valo ertekesitesre iranyulo trekveseit. 1993-
ban a Nemzetkzi Reklamszvetseg, az Amerikai Reklamgynksegek Szvetsege es az
Orszagos Reklamozok Szvetsege azert lobbizott egy USA kereskedelmi kepviseletnel, hogy
tamogassa azt az allaspontot, amely arra sztnzi az USA kereskedelmi partnereit, hogy
szntessek meg a dohanyreklamozasi korlatozasokat. Bar az Egyeslt Allamok tovabbra is
engedelyezi kereskedelmi partnereinek azt, hogy reklamozasi szabalyaikat maguk alakitsak ki,
ezeknek a szvetsegeknek az erejet nem szabad alabecslni. A reklamipar lobbizasi hatalma
sokkal sulyosabba, komolyabba teszi a dohanyiparnak a reklamkorlatozasok elleni trekveseit
mintha e trekveseket csupan a dohanyipar tamogatna.
A dohanyipar kemenyen dolgozott azert, hogy megnyerje az zleti vallalkozasok
elktelezettseget es tamogatasat. Bar ezen szervezetek kzl sokan ideologia alapon ellenzik
a dohanyertekesitesi es -Iorgalmazasi korlatozasokat, a dohanygyarak arra biztatjak ezeket a
szervezeteket, hogy a nyilvanossag eltt szolaljanak Iel a dohanyzasellenrzesi intezkedesek
ellen. 1994 juniusaban peldaul az USA Hispan Kereskedelmi Kamaraja 92 ezer levelet kldtt
ki arra kerve a vallalkozokat es alkalmazottaikat, hogy ellenezzek a dohanytermek ado 75
dollarcentes emeleset, melyet az egeszseggyi ellatas Iinanszirozasara kivantak Iorditani. Bar
a Kamara vezetsege azt allitotta, hogy a levelek postazasa ,kizarolagosan zleti celokbol
trtent, RJ Reynolds es Philip Morris 1994-ben 75 ezer dollart juttatott a Kamaranak, ketszer
annyit mint az elz evekben.
Meg a szakszervezetek is megprobalkoztak a dohanyzasellenrzesi intezkedesek tompitasaval.
1994 szen peldaul Robert Reich munkagyi miniszter elrendelte, hogy a Munkabiztonsagi es
51
Egeszseggyi Hivatal dolgozzon ki iranyelveket a dohanyzas minden munkahelyen valo
betiltasara. Valaszul az AFL-CIO szakszervezeti tmrles arra biztatta a hivatalt, hogy
,szelesebbkr megkzelitest alkalmazzon es altalanos es ne konkret levegminsegi
elirasokat bocsasson ki.
Egy titkos dohanyipari Iorras szerint a szakszervezetek nem ingyenesen tamogatjak a
dohanyipart. Ez a Iorras 1995-ben elmondta az Erdekkepviseleti Intezetnek, hogy abbol
a celbol alkalmazta t a Dohanyintezet, hogy vegyen reszt az eves AFL-CIO szakszervezeti
tmrles kongresszusan es vendegelje meg a kldtteket. Elmondta, hogy negy nap alatt
9 600 dollart klttt es megszidtak, hogy nem klttt eleget. Eldje az elz evben 15 000
dollart klttt.
AZ AFL-CIO szakszervezeti tmrles dohanyipari kapcsolata meglep, mivel a
szakszervezetek altalaban tamogatjak a kzegeszseggyi kezdemenyezeseket. A Los Angeles
Times szerint e szvetseg ,ragasztoanyaga az 1994-ben alapitott es a Dohanyintezet altal
Iinanszirozott Munkaer-gazdalkodasi bizottsag. A bizottsagban resztvev t szakszervezet
kzl csupan egynek van jelents erdekeltsege a dohanyiparban. A tbbi negy szakszervezet
tagsaganak csupan 1-nal kisebb hanyada dolgozik a dohanyiparban. A Los Angeles Times altal
megszerzett, 1987-bl a Dohanyintezetbl szarmazo jelentes megallapitja, hogy a szak-
szervezetek es a dohanyipar kztti szivelyes kapcsolat viszonylag uj kelet. ,Amikor reszt
vettnk az els az AFL-CIO targyalasunkon harom evvel ezeltt, azt eszleltk, hogy a
szakszervezeti vezetk es munkatarsaik tbbsege ellenseges a dohanyiparral szemben. A het
elejen tartott harmadik targyalasunkon a Iogadtatasunk mar nem is lehetett volna ennel baratibb.
Dohnytermeszt gazdk
A dohanytermeszt gazdak termeszetesen mindig a dohanyipar legersebb szvetsegesei
voltak. A dohanytermeszt allamokban a gazdak gyakran vesznek reszt tamogato gyleseken
es lobbirendezvenyeken. 1995 novembereben peldaul a Philip Morris segitette a gazdakat,
hogy gyleseket rendezzenek az FDA azon javaslata ellen, mely szigoritana a dohanytermekek
Iiatalkoruaknak valo illegalis ertekesitesere es Iorgalmazasara vonatkozo korlatozasokat.
A gyleseket a Virginia, Tenesse, Eszak-Karolina es Kentucky allamok dohanypiacainak
megnyitasakor tartottak.
Vannak bizonyos jelek azonban arra vonatkozoan, hogy a dohanytermeszt gazdak es a
dohanyipar kztti kapcsolat romlik. Azon legujabb bejelentesek, hogy a dohanygyarak
manipulaljak a cigarettak nikotinszintjet Ielbosszantotta a gazdakat. ,Ha ezt tettek mondta
John Berry Jr. a Dohanytermesztk Szvetkezeti Szvetsegenek korabbi elnke, ,akkor
velemenyem szerint a dohanytermesztk nagyon dhsek lesznek, mivel egy olyan termenyt
hasznaltak Iel, melytl igen sok ember Igg, es ezt egy allitolagosan rdgi dologga
alakitottak at.
Egyes gazdak tudnak arrol, hogy a dohanygyarak tbb dohanyt vasarolnak klIldn es
tamogatjak mas orszagok dohanytermesztit. Az ABC News televizioban az egyik Iarmer
kijelentette: ,Nem vitas, hogy a dohanygyarak atejtenek minket. A legolcsobb helyrl szerzik
be a dohanyt es nem erdekli ket ha a tengerentulrol veszik. Beugrattak abba minket, hogy
mi kzdjnk az celjaikert. Ugyanebben a hirszegmensben Scotty Baesler republikanus
52
kepvisel kijelentette: ,a dohanygyarak megvannak nelklnk. Megvannak nelklnk mivel a
szkseges dohanyt megkaphatjak a klIldi orszagokbol. Mi egyIajta 22-esek csapdajaban
vagyunk. Szksegnk van a dohanygyarakra, amelyek ugyanakkor kialakitjak az ellennk
valo versenyt.
Az USA delvideki lakosainak a hozzaallasa is valtozoban van. Egy 1996-os
kzvelemenykutatas szerint az Eszak-Karolina allambeliek 44-a tamogatja a nikotin allami
szabalyozasat. Ugyanezen kzvelemenykutatas szerint a lakosok Iele egyetertett azzal, hogy a
Iarmereknek mas termenyekre kellene atallniuk a dohany helyett annak egeszsegi kockazatai
miatt.
Valsznutlen szvetsgesek
A dohanyiparnak sok Iurcsa halotarsa van. Az Amerikai Polgarjogi Egyesles (ACLU)
peldaul aktivan vedte a dohanyosok jogait es harcolt a dohanyreklamozasi korlatozasok ellen
mivel azok sertik a szolasszabadsagot.
Az ACLU kepviseli mely szervezet az elmult tiz ev soran 920 ezer dollart kapott a
dohanyipartol vedtek a dohanyipar erdekeit a Kongresszus valamint szamos tagallam
parlamentje eltt tett tanuvallomasaikban.
Egy korabbi ACLU alkalmazott szerint a szervezet munkahelyi maganelet elnevezes
munkacsoportja Iinanszirozasanak 90-a a dohanyipartol szarmazik: a munkacsoport
kampanyt Iolytatott az alkalmazottak jogaert, hogy dohanyozhassanak a vallalatok
tulajdonaban lev terleteken.
A tagallamokban lev ACLU szervezetek szinten elleneztek a dohanyzasellenrzesi
szabalyozasokat. Vermont allamban az ACLU a dohanyiparhoz csatlakozva tamadta az RJ
Reynolds ceg Joe Camel rajzIilmIigurajat betiltani kivano trvenyjavaslatot.
gyvedi es orvosi tarsasagok szinten sszeIogtak a dohanyiparral. 1993-ban peldaul a
Texasi Birosagi gyvedek Tarsasaga tamogatta azt a termekIelelssegi reIormtrvenyt, mely
megovta volna a dohanyipart a termekIelelssegi perektl. Ezalatt 1994-ben a KaliIorniai
Orvosi Tarsasag tamogatta, hogy a cigaretta jvedeki adojabol szarmazo sszeg egy bizonyos
reszet atiranyitsak egeszseggyi szolgaltatasokra es ne dohanyzasellenrzesi oktatasra es
kutatasra kltsek. Mindket Ienti esetben egy-egy olyan csoport szolgalta a dohanyipar
erdekeit, amely nem tekintette magat a dohanyipar szvetsegesenek.
Bar nyilvanosan nem tamogatjak a dohanyipart, az abortuszellenes szervezetek (pl. Kereszteny
Koalicio, Csaladkutatasi Tanacs, es az Amerikai Csaladszvetseg) Ieltnen csndes maradt a
dohanyzassal kapcsolatosan, amely evente 115 000 vetelest okoz. Egy konzervativ elemz
Richard Cizik azt allitotta, hogy esetleg politikai kapcsolatok vannak annak hattereben, hogy az
abortuszellenes mozgalom vonakodik allast Ioglalni az gyben. ,Bar nem gondolom, hogy az RJ
Reynolds penzt ad a Focus vagy a Family vagy akar mas szervezeteknek mondta Cizik, ,azert
elegend dohanyipari penz mozog ahhoz, hogy valoszinleg meggatoljon egyes szervezeteket,
hogy kimondjak amit gondolnak.
Dohanyipari penzek azert bekerlnek az abortuszellenes csoportosulasok brndjeibe de a
Kztarsasagi Part reven, mely 5.8 millio dollar puha penzt kapott a dohanyipartol az 1995-96.
53
evi valasztasi kampany soran. A republikanusok ezt a korlatozas nelkli penzt arra hasznaljak,
hogy a part bizottsagait illetve Iiokszervezeteket pl. a National Right to LiIe nev
akciobizottsagot Iinanszirozzak, mely 175 000 dollart kapott az 1993-94-es valasztasi
ciklusban. A Iiokszervezetek ezutan ,Iggetlen kampanyokat Iolytatnak, melyeket a jelltek
kampanyaival koordinalnak.
Ideolgiai szvetsgesek
A dohanyipar szandekai jol beleillenek a konzervativ es szabadelv agytrsztk es az
,alulrol epitkez csoportosulasok azon elvei kze, melyek ellenzik a nagyobb adokat es az
allami szabalyozasok tbbseget. Bar ezeknek a szervezeteknek nincs penzgyi erdekeltsegk
a dohanytermek-ertekesitesben, olyan dolgozatokat publikalnak es olyan trvenyjavaslatokat
tamogatnak, melyek kedvezek a dohanyipar szamara. Az FDA dohanyzast szabalyozo
javaslatanak leghangosabb kritikusai kztt talalhato peldaul a Washington Legal Foundation
(washingtoni jogi alapitvany), a Competitive Enterprise Institute (versenykepes vallalatok
intezete), a Progress and Freedom Foundation (haladas es szabadsag alapitvany) es a Cato
Intezet.
E csoportosulasok mindnyajan kaptak penzgyi tamogatast a dohanyipartol, de a
dokumentumok csak reszlegesek, mivel jogilag nem ktelez az adomanyozok megnevezese.
A Wall Street Journal irta, hogy a Washington Legal Institute 30 000 dollar hozzajarulast
kapott 1993-ban a RJR Nabisco alapitvanytol es 25 000 dollart 1991-ben a Philip Morristol.
A Competivie Enterprise Institute a Philip Morris ceget ,versenyszvetsegeskent szerepelteti,
ami azt jelenti, hogy Philip Morris evente legalabb 10 000 dollart adomanyoz. A szabadelv
Cato Intezet kzben tbb mint 100 000 dollart kapott a Philip Morristol es 50 000 dollart az
RJ Reynoldstol 1993-ban.
Egy tovabbi olyan szervezet, amely nyilvanosan tamadta az FDA-t a Citizens Ior Sound
Economy (CSE) (allampolgarok a szilard gazdasagert) nev 250 000 tagot szamlalo alulrol
epitkez szervezet, amely a szabadpiaci szabalyozasi megoldasokat tamogatja. A Wall Street
Journal irta 1996 marciusaban, hogy a CSE 2 millio dollart klttt az FDA szabalyozasi
jogkret korlatozo kampanyra.
Az elmult nehany ev soran Philip Morris evente 250 000 dollart adomanyozott a CSE hat
allamban lev szervezetei reszere. Ezek a szervezetek vezettek az alacsonyabb jvedeki
adokert valamint a cegeket a termekIelelssegi perektl megovo reIormtrvenyert Iolytatott
kampanyokat.
A Philip Morris beIektetese kiIizetdtt. 1995 decembereben a CSE New Yerseyben lev
szervezete kampanyt Iolytatott az allami dohanyjvedeki ado nvelese ellen. Ugyanabban az
even a CSE texasi szervezete sikeres harcot vezetett a termekIelelssegi trveny ellen.
Craig Fuller a Philip Morris ceg kzgyekkel Ioglalkozo korabbi igazgatoja es George Bush
alelnk kabinetInke megdicserte a CSE-t hatekonysagaert. ,Nagyon meg vagyunk elegedve
a Ielelssegi trvennyel es az adokkal kapcsolatos tevekenysegkkel mondta Craig Fuller
a National Journalnak. ,Mivel hajlandok arra, hogy bizonyos kerdesekkel nyilvanosan es
Irontalis Ioglalkozzanak, ezert tudnak tamogatasokat szerezni a vallalkozasoktol es
vallalkozasi szvetsegektl.
54
RJ Reynolds ugyanolyan okbol lepett kapcsolatba a helyi adoellenes szervezetekkel az
1990-es evek elejen mint amiert Philip Morris tamogatja a CSE-t: az adoellenes mozgalom
olyan elktelezett aktivistakbol allo inIrastrukturat bocsat a dohanygyarak rendelkezesere,
akik ellenzik a dohanyzasellenrzesi trekveseket de nem vedik a dohanyipart. Ahogy egy RJ
Reynolds helyi vezet mondta: Nem kell megvedeni a dohanyzassal kapcsolatos
allaspontomat, mivel ezeknek a Iickoknak az egyik ado olyan mint a masik ado. Nem erdekli
ket, hogy milyen ado.
Philip Morris es RJ Reynolds egyarant penzeli az Americans Ior Tax ReIorm (ART)
(amerikaiak az adoreIormert) nev 60 000 tagot szamlalo szabadpiaci erdekkepviseleti
szervezetet. Az 1990-es evek kzepen az ART levelezlap-irasi kampanyt szervezett es arra
kerte a Kongresszust, hogy cskkentse a kormanyprogramokat ,ahelyett hogy tapossa az
adoIizetk egyeni jogait es uj adokat vezet be a dohanytermekekre.
A konzervativ agytrsztkkel es erdekkepviseleti szervezetekkel valo szoros kapcsolat
modot nyujt a dohanyipar szamara, hogy az nmagat szolgalo, nyereseg altal vezerelt erdekeit
intellektualis es ideologia mazzal takarja be. Amikor ezek az agytrsztk atIogo politikai
kerdesekrl vitaznak, elterelik a nyilvanossag Iigyelmet a dohanyszabalyozas konkret
kerdeseirl.
55
Lobbizs
A dohnyipar jl fizetett s j kapcsolatokkal rendelkez lobbistkkal
befolysolja a politikt. Ezek a lobbistk a pnz, rejtett taktikk s
szvetsgek kombincijt hasznljk fel annak biztostsra, hogy a dohny
a piacon az egyik legkevsb szablyozott fogyasztsi cikk gyannt marad.
A dohnyipar jelents erforrsokat hasznl fel a lobbizsra s rengeteg
lobbistt lltott csatasorba tagllami s szvetsgi szinten egyarnt.
Victor CrawIord korabbi dohanyipari lobbista szerint az iparag lobbizasi strategiaja az, hogy
mindenhol jelen legyen: ,A Dohanyintezet az USA minden tagallamat allandoan Iigyeli, es
barmi olyan trtenik az allami szinten, az allamhivatalokban, birosagokon, megyei
nkormanyzatokban, kisvarosokban ami barmilyen modon kapcsolodik a dohanyzashoz,
a dohanyhoz, vagy az iparaghoz (pl. cigaretta automatak) akkor azt ugy kzelitik meg mint a
macska az egerlyukat ha latjak, hogy valami mozog, akkor lecsapnak.
Az iparag azert tud ilyen nagy terletet Iellelni, mert sokIele Iorrasbol kap segitseget.
A dohanylobbihoz tartoznak a gyartok mint pl. Philip Morris es RJ Reynolds; a kereskedelmi
szvetsegek mint a Dohanygyi Intezet es a Fstmentes Dohanygyi Tanacs; a dohany-
kiskereskedk; a dohanytermeszt Iarmerek; szvetseges iparagak mint a reklam- es
kiskereskedelmi szvetsegek, valamint a konzervativ, szabadpiaci erdekkepviseleti szervezetek
es az agytrsztk. A dohanyipar azzal is nveli lobbizasi erejet, hogy a dohanyIogyasztokat es
masokat is politikai aktiv csoportokka szervezi. (Tovabbi inIormaciok talalhatok errl a temarol
a Fedszervezetek cim Iejezetben.)
Bar az iparag egymassal verseng dohanygyarakbol all, mostanaig egyntet lobbistrategiat
tudott kialakitani a legtbb kerdesben. A bels hasznalatra szolo dohanyipari dokumentumokbol
az olvashato ki, hogy a hat legIontosabb amerikai dohanyipari ceg szorosan egyttmkdtt jogi,
politikai es tudomanyos kutatasi allaspontjuk koordinalasaban.
Az iparag politikai tevekenysegenek I szervezje azonban a Dohanyintezet. A lobbi
Ieltetelezett Iolyamatabrajan a Dohanyintezet lenne legIell. A dohanylobbi tbbi reszenek a
pontos szervezeti Ielepitese nem ismeretes, de ugy tnik, hogy minden tagallamhoz ki van
jellve legalabb egy dohanyintezeti, Philip Morris es RJ Reynolds kepvisel. Ugy tnik, hogy
a tagallamokat regiokba csoportositottak es minden regionak van egy kepviselje. Az nem
vilagos, hogy az intezetnek van-e orszagos koordinacios bizottsaga.
A dohanyipar egyseges Irontja az elmult nehany evben tredezni kezdett. 1996 marciusaban
a Liggett Group, az orszag tdik legnagyobb dohanygyara kilepett a sorbol amikor
megallapodott, hogy szamos Iggben lev peres eljarasban egyezseget ajanl, nem ellenzi
tovabb az FDA jogszabalyokat, es nkentesen betartja az FDA elirasban szerepl korlatozott
szamu reklamkorlatozast. Az egyezseg megktesevel a Liggett lett az els olyan dohanygyar,
amely karteritest Iizetett egy dohanyzassal kapcsolatos Ielelssegi perben.
Nehany honappal kesbb Philip Morris es a Ist nelkli dohanytermekeket gyarto US
Tobacco levalt a dohanylobbirol es arra sztkelte a Kongresszust, hogy akadalyozza meg az
56
FDA-t, hogy szabalyozza a dohanytermekek gyerekeknek valo ertekesiteset es Iorgalmazasat.
Kompromisszumkent azonban a ket dohanygyar kisebb reklamkorlatozasokat javasolt,
melyekrl a dohanyipar mar regota azt vallotta, hogy alkotmanyellenesek es Ieleslegesek. Nem
ez volt az els alkalom, hogy az US Tobacco kinyilatkozta az iparagtol valo Iggetlenseget. 1996
oktobereben a ceg, mely Istmentes dohanytermekeket arul, megszntette a Fstmentes
Dohanytanacsban valo tagsagat ,komoly IilozoIiai klnbsegekre hivatkozva.
A konszenzus ezen ujabb kelet megsznesenek ellenere a dohanylobbinak meg mindig van
egy kzs celja: az iparag megvedese a kormany tvenyjavaslataitol es szabalyozasatol. A lobbi
egy sor hatekony strategiat hasznalt orszagos, tagallami es helyi szinten annak erdekeben, hogy
a dohanytermekek az orszag legkevesbe szabalyozott termekei kztt maradjanak.
Lobbizsi kiadsok
A dohanyipar nem teszi kzze, hogy mennyit klt evente oriasi lobbizo erejenek Ienntartasara.
Nehany szamadat nyilvanossagra kerlt azonban. Csupan a Dohanyintezet kltsegvetese
38 millio dollar volt 1993-ban, bar ezt 1994-ben 15 millio dollarra cskkentettek. Jelentesek
szerint kltsegvetese azota emelkedett, de az intezet megtagadta adatok kzzetetelet.
A dohanygyarak es a szakmai szervezetek tbb mint 15 millio dollart kltttek a
Kongresszusban, szvetsegi hivatalokban es a Feher Hazban valo lobbizasra 1996 els hat
honapjaban. A Dohanyintezet kzel 1,3 millio dollart, US Tobacco 920 ezer dollart, RJ Reynolds
859 670 dollart, es a Fst-nelkli Dohanytanacs 600 000 dollart klttt. Philip Morris 11,3 millio
dollart klttt es ez a legnagyobb sszeg azon 12 000 vallalat es szervezet kztt, amelyek
beadtak Ieleves jelentest. Bar a Philip Morris cegnek vannak nem dohanyipari leanyvallalatai, a
beadas azt jelzi, hogy lobbizasi kiadasainak legnagyobb resze a dohannyal kapcsolatos.
A tagallamok szintjen a dohanyipar tbb szaz olyan lobbistat araszt el penzzel, akik olyan
helyzetben vannak, hogy at tudnak preselni iparag-barat trvenyjavaslatokat es akadalyozni
tudjak az allami es helyi dohanyzasellenrzesi intezkedeseket.
New York allamban 1996-ban a dohanygyarak 1 056 696 dollart kltttek a kormany
beIolyasolasara.
Massachusetts allamban a dohanyipar 1995-ben 540 000 dollart klttt a trvenyhozok
beIolyasolasara es kzel ugyanennyit 533 447 dollart 1996 els Ieleveben a Common
Cause nev szervezet tanulmanya szerint. 1996 els Ieleveben a penz tbb mint a Iele a Philip
Morris cegtl szarmazott, mely 391 340 dollart klttt. Ennek ellenere az 1995-96. evi
parlamenti lesszakon a trvenyhozok elIogadtak az orszag els olyan trvenyet, mely arra
ktelezi a vallaltokat, hogy tegyek kzze a cigaretta alkotoreszeit. Az allam cigaretta-adojanak
25 dollarcenttel valo emeleset is megszavaztak egy uj egeszseggyi kezdemenyezes
Iinanszirozasara.
Wisconsin allamban a dohanyipar 1996-ban tbb mint 368 000 dollart klttt a
trvenyhozoknal valo lobbizasra. 1997-ben a dohanygyarak varhatoan nvelni Iogjak
jelenletket a tagallamban, hogy leszavaztassak a javasolt cigaretta adoemelest.
A dohanylobbi hatalmas sszegeket klt egyes nepszavazasi kezdemenyezesek es
trvenyjavaslatok elleni harcra is. 1996-ban peldaul a Dohanyintezet 115 000 dollart juttatott
57
az Arizona allambeli Mesa varosban lev szervezet azon trekvesenek Iinanszirozasara, hogy
leszavaztassa a belteri tisztaleveg kezdemenyezest. A Mesa Freedom Committee hitelesseget
azonban alaasta az, amikor a dohanyzasellenrzesi erdekkepviselk kzzetettek, hogy a
szervezetet a dohanylobbi Iinanszirozta. A varos szavazoi megszavaztak a kezdemenyezest.
Miutan a szavazasnal vereseget szenvedtek, a dohanylobbi megprobalta brokratikus
eszkzkkel akadalyozni a kezdemenyezest. Az iparag altal alapitott National Smokers
Alliance Mesa varos egy korabbi polgarmesteret alkalmazta, hogy lobbizzon az
nkormanyzatnal a rendelet modositasa erdekeben. A strategia bevalt. 1997 januarjaban az
nkormanyzat kzgylese mentesseget biztositott a klnallo barok valamint a kln
szellzessel ellatott barterlettel rendelkez vendeglk szamara.
Lobbiszvetsgek
A dohanyipar hatalmat azzal is nveli, hogy olyan nem dohanyipari szervezetekkel lep
szvetsegre, amelyeknek hasonloak a gazdasagi es politikai erdekeltsegk. Ilyen kzs tema
lehet tbbek kztt a dohanyzas betiltasa nyilvanos helyeken (vendeglkkel, szallodakkal,
kereskedelmi kamarakkal es egyeb vallalkozasi szvetsegekkel valo szvetkezes), a Iiatal-
koruak cigarettahoz valo hozzajutasa (elelmiszerboltokkal, egyeb kiskereskedelmi zletekkel
valo szvetkezes), reklamozas betiltasa (reklamszvetsegekkel, es az Amerikai Polgarjogi
Egyeslessel (ACLU) valo szvetkezes), valamint maganszIera (ACLU-val es a
szakszervezetekkel valo szvetkezes).
Ezek a szvetsegek egyes esetekben lehetve teszik a dohanyipari lobbistaknak, hogy
elrejtsek a dohanyiparhoz valo ktdesket. 1996-ban peldaul a Dohanyintezet lobbistai, akik
egy dohanyertekesitest ellenrz trvenyjavaslatot tamogattak Arizona allamban azt allitottak
magukrol, hogy a kiskereskedk es az italzletek neveben lobbiznak. Szerencsere, miutan a
Szenatus elIogadta a trvenyt, a kepviselhaz elnke, Mark Killian megbuktatta a
trvenytervezetet azzal, hogy megtagadta, hogy kepviselk ele bocsassa.
,Mindig ideges leszek ha a dohanylobbistak a kzelben vannak., mondta Kilian az
Arizona Republic cim ujsagnak. ,Mindent megtesznek azert, hogy karot dIjenek a
dohanyzasellenes erdekvedk szivebe, Kilian Iigyelmeztette a dohanylobbistakat, hogy ne
vegyenek reszt a kerdessel kapcsolatos tovabbi targyalasokban, mivel nem hisz semmi olyan
dologban amit k tamogatnak.
Az iparag egyeb beIolyasos megbizoknak dolgozo lobbistakat is szolgalataba Iogad annak
erdekeben, hogy kiaknazza az erdekellenteteket, bennIentes trvenyhozasi inIormaciokat
szerezzen, es ersitse a szvetsegeket. Az atlagos lobbista 12 nem dohanyipari szervezetnel
gyakorolja mesterseget peldaul az arusito automatakkal, vendeglkkel es italzletekkel
kapcsolatban allo cegekben. A lobbistakon valo osztozkodas nagyon is strategiai celt szolgal:
amikor a dohanyipar megvasarol egy tbb megbizoval rendelkez lobbistat, akkor ezeknek a
megbizoknak a beIolyasat is megvasarolja.
Meglep, hogy a dohanygyarak gyakran alkalmaznak egeszseggyi vagy orvosi egyesleteket,
szvetsegeket kepvisel lobbistakat. Egy, az Amerikai Kzegeszseggyi Iolyoiratban 1996-ban
megjelent tanulmany szerint 1994-ben a dohanyipar lobbistainak kzel Iele az egeszseggyi
58
szervezetek szamara is lobbizott. Ez a kapcsolat arra szolgal, hogy gyengitse a
dohanyzasellenrzesre szervezked koaliciokat klnsen azaltal, hogy a dohanyipar szamara
hozzaIerest biztosit az egeszsegggyel kapcsolatos trvenykezeshez. Bar az egeszseggyi
erdekszervezetek tudataban vannak az ilyen kapcsolatokban rejl ellentmondasnak, nem
szivesen bocsatjak el a dohanyipari lobbistakat, mivel az illet tagallamban gyakran k a
leghatekonyabbak es a legjobb kapcsolatokkal rendelkez alkalmazottak.
A lakossag altalaban nem tud ezekrl a kapcsolatokrol. 1997 januarjaban az Arizona Republic
cim Iolyoirat napvilagra hozta, hogy Don Isaacson egy Dohanyintezeti lobbista a St. Joseph
korhazat es orvosi kzpontot valamint idseket apolo otthonokat is kepvisel. Az ujsag azt is
megtudta, hogy a Philip Morris ceg Arizona allambeli lobbistaja a Walgreen Healthcare Plus-t
(magan egeszsegbiztositas) is kepviseli.
Az sszeIonodasok sokkal nyilvanvalobbak Eszak Karolinaban, mely egy jelents
dohanytermeszt allam. Itt az RJ Reynolds ceg es a Kaiser Foundation Health Plan (alapitvanyi
egeszsegbiztosito) osztozik ugyanazon a lobbistan. Egy masik szokatlan paros a Blue Cross/Blue
Shield es a Dohanyintezet, valamint a Philip Morris es az Eszak Karolinai Orvosi szvetseg.
A trvnyhozkkal val kapcsolat
A trvenyhozok kegyeibe valo beIerkzes celjabol a dohanyipar es lobbistai draga
ajandekokat, meghivasokat biztositanak szamukra, tbbek kztt New Yorkba valo utazasokat,
vadaszatokat, vacsorakat es Iogadasokat. 1994 januarjaban a Ist nelkli dohanytermekeket
gyarto UST ceg peldaul kongresszusi kepviselket hivott meg a Florida allambeli Boca Raton
nev varosba a ceg altal tamogatott ,jotekonysagi rendezvenyre. A ceg hivatasos tenisz- es
golIjatekosokat Iogadott Iel abbol a celbol, hogy k jatszanak a trvenyhozokkal.
Az iparag kevesbe szembetn modokon is osztogat ajandekokat. A Wall Street Journal
1997 augusztusaban irt a New York Society nev non-proIit szervezet tevekenysegerl, mely
latszolag a nemzetkzi kereskedelem elmozditasaval Ioglalkozik. 1997 kzepeig az egyeslet
18 utazast Iinanszirozott kormanyzok es egyeb allami hivatalnokok reszere olyan egzotikus
helyekre mint Costa Rico, Spanyolorszag, Belgium es Ausztralia.
A New York Society szinte teljes eves kltsegvetese 370 000 dollar 1996-ban a Philip
Morris cegtl szarmazik es a Philip Morris klIldi gyekert Ielels elnkhelyettese Andrew
Whist egyben az egyeslet elnke is. Amikor a Wall Street Journal ujsagiroja rakerdezett,
akkor Whist bevallotta, hogy az egyeslet irodaja ,egy szek az irodamban. Az utazasokat
igenybe vev trvenyhozok tbbsege nem volt tudataban annak, hogy a szamlat a dohanygyar
Iizette. Meg az egyeslet elnke Charles Mathias szenator is azt mondta az ujsagnak, hogy
nem volt tudomasa az egyeslet Iinanszirozasi Iorrasarol.
Egyeni lobbistak is osztogatnak ajandekokat szvetsegi allami trvenyhozoknak.
A Dohanyintezet Maryland allamban tevekenyked lobbistaja Bruce Bereano peldaul 1991 es
1993 kztt kzel 40 000 dollar ertekben adott ajandektargyakat, jegyeket, vacsorameghivasokat
a trvenyhozoknak.
Ugy latszik, hogy a trvenyhozok megvendegelese valoban segiti a dohanyipart celjai
elereseben. A Philip Morris egy bels hasznalatra szant Ieljegyzese, melyet a ,Fstl pisztoly
59
becenev ismeretlen lobbista irt, egy sikeres akciorol szamol be. A Missouri allambeli
trvenyhozok egy csoportja ,imad vadaszni. Pontosan azok a Iickok akiket tavaly elvittem a
loversenyre .es vadaszni, voltak azok akik segitettek neknk a dohanytermek adoval
kapcsolatosan.
Az az 1996. evi szvetsegi trveny, mely megtiltja a Kongresszus tagjainak bizonyos tipusu
ajandektargyak elIogadasat, megszntetheti a dohanyipar legszembetnbb kzvetlen
ajandekozasat szvetsegi szinten. Azonban a dohanygyarak es egyeb zleti erdekeltsegek
olyan alternativ strategiakat dolgoztak ki, melyek az uj szabalyok mellett is engedelyezettek,
peldaul a cegek meg mindig tamogathatnak a trvenyhozok altal szponzoralt jotekonysagi
rendezvenyeket es adhatnak penzt a trvenyhozok kedvenc jotekonysagi intezmenyenek.
A legutobbi elnkvalasztasi kampanyidszak soran a dohanygyarak nyiltan kerestek Bob
Dole kztarsasag parti jellt kegyet azzal, hogy penz juttattak kedvenc jotekonysagi
intezmenyeinek. Az egyik jelents kedvezmenyezett az Amerikai Vrskereszt volt, melynek
vezetje Bob Dole Ielesege Elisabeth volt. 1995-ben a harom legnagyobb dohanygyar 265 530
dollart juttatott a Vrskeresztnek, mely tbb volt mint az elz t evben sszesen adott
sszeg.
Meg mieltt Bob Dole hivatalosan bejelentette volna jelltseget, sok dohanyipari vezet
adott penzadomanyt a Better America Alapitvanynak a Dole altal 1993-ban alapitott es mara
mar megsznt agytrsztnek. Az RJR Nabisco cegvezetje Charles M. Harper es a Philip
Morris elnke William Murray peldaul Iejenkent 100 000 dollart adtak az alapitvanynak. Ez
az adoIizetes alol mentesitett szervezet, mely a szvetsegi kampanyIinanszirozasi trveny
hatalyan kivl mkdtt 1995 juniusaban sznt meg, amikor a demokratak es masok is
kiIogasoltak, hogy Dole az alapitvanyt reklamcelokra hasznalja, igy penzszerzesre,
kzvelemenykutatasra es televizios hirdetesek keszitesere.
A Clinton kormanyzat dohanyipart ert biralata ellenere a Demokrata Part csendesen
Ienntartotta kapcsolatat bar kevesbe jvedelmez modon mint a republikanusok a dohany-
iparral. 1997 aprilisaban a Washington Post nyilvanossagra hozta, hogy az 1996. evi valasztas
soran a Demokrata Orszagos Bizottsag (DNC) dohanygyari adomanyokat iranyitott at a
szvetsegi allamokban lev Iiokintezmenyeibe igy rejtve el a penzt az allami ellenrzestl.
Mivel a Bizottsag a penzt nem helyezte el kzvetlenl a szamlajan, igy nem kellett
beszamolnia az adomanyrol a Szvetsegi Valasztasi Bizottsagnak. A DNC rutinszeren kldte
a penzadomanyokat kzpontjan keresztl mieltt szetkldte volna a szvetsegi allamoknak, es
a DNC tisztsegviseli tartottak nyilvan az adomanyokat.
A dohanygyarak a dohanyzassal kapcsolatos kerdesekre vonatkozoan ugy ,tanitjak ki a
trvenyhozokat, hogy eladasokat, szeminariumokat szerveznek a klnbz ssze-
jveteleken es szakmai kongresszusokon. A Ni Trvenyhozok Orszagos Alapitvanya-nak
1995. evi konIerenciajan szerepelt egy ,Az FDA tamadasa az alkotmany es a trveny-hozasi
kivaltsagok ellen elnevezes lesszak, melyet a Fst-nelkli Dohany Tanacs szponzoralt.
A szvetsegi allam trvenyhozoinak a konIerenciat kveten elkldtt levelben a Ni
Trvenyhozok Orszagos Alapitvanya arra biztatta a trvenyhozokat, hogy irjanak az FDA-nek
es jelentsek ki a jogszabaly elleni tiltakozasukat. ,A tanacs ramutatott arra, hogy a
dohanytermekek szabalyozasara vonatkozo FDA tervezet egyertelmen olyan terletekre
60
tolakodik be, melyeket hagyomanyosan az allami trvenyhozasi kivaltsagok szamara voltak
Ienntartva Iejti ki az alapitvany levele.
Amikor a dohanygyarak arra biztatjak az allami es helyi tisztsegviselket, hogy harcoljanak
az FDA javasolt dohanyzasi korlatozasai ellen mert azok sertik a helyi hatosagi jogkrket,
akkor el is varnak valamit hiszen Iizettek erte. Philip Morris peldaul 100 000 dollart klttt
egy, a Kztarsasagparti Kormanyzok Szvetsege altal szervezett galaest tamogatasara. Ezen
Iell a Philip Morris evente 40 000 dollart Iizet be tagsagi dijkent a szvetsegbe. A Philip
Morris es az RJ Reynolds kepviseli benne vannak az alapitvany igazgatosagaban is.
A dohanygyarak azaltal, hogy nagy penzeket adnak ezeknek a tekintelyes politikai
szervezeteknek, paratlan hozzaIerest nyernek a trvenyhozokhoz es ezzel lehetseget kapnak,
hogy ellassak ket dohanyzasbarat ervekkel. E szervezetek sszejvetelein valo jelenlet segiti
a dohanygyarakat annak terjeszteseben, hogy trvenyes zleti erdekeltsegeik vannak es, hogy
egy politikus szamara a dohanyzasbarat beallitottsag vallalasa nem ellentmondasos vagy
veszelyes.
,Fellrl jv lobbizs
A szokasos lobbistain kivl a dohanyipar ,Iellrl jv lobbistakat is szolgalataba Iogad
altalaban korabbi allami hivatalnokokat, akiknek meg mindig van beIolyasuk egyes
trvenyhozoknal es kormanyhivataloknal.
Ugy az RJ Reynolds mint pedig a Philip Morris peldaul a Foglalkozasbiztonsagi es
Egeszseggyi Igazgatosag (OSHA) korabbi vezet tisztsegviselit Iogadta Iel, hogy
lobbizzanak az igazgatosagnal a szigoru munkahelyi dohanyzasi szabalyozas elIogadasa ellen.
RJ Reynolds Robert Leonardot is szolgalataba Iogadta, aki a Kepviselhaz kltsegvetesi
bizottsaganak korabbi Itanacsosa volt. Ez a bizottsag volt illetekes a dohanytermek adoval
kapcsolatosan. A kereskedelemmel kapcsolatos gyek segitese celjabol a Philip Morris egy
korabbi USA kereskedelmi kepviselt, Donald Nelsont valamint a korabbi angol
miniszterelnkt Margaret Thatchert alkalmazza, aki 1 millio dollar tanacsadasi dijat kapott
azert, hogy segitse a ceget a korabbi szovjet kztarsasagok valamint a letrejv kzep-europai
demokraciak piacaira valo bejutasban.
A ,Iellrl jv strategia reszet kepezi a trvenyhozok olyan regi baratainak es
zlettarsainak az alkalmazasa, akik bejuthatnak a trvenyhozokhoz es ismertethetik a
dohanygyar trvenyhozasi kivanalmait. A Legal Times cim Iolyoiratban 1990-ben megjelent
cikk napvilagra hozta, hogy igen sok Philip Morris lobbistanak vannak szoros szemelyes
kapcsolatai a trvenyhozokkal. Philip Morris peldaul eppen most vette igenybe egy del-
dakotai lobbista William Dougherty szolgalatait, aki korabban del-dakotai alkormanyzo volt
es aki a del-dakotai demokrata parti Tom Daschle szenatornak a baratja, aki viszont a Szenatus
penzgyi bizottsaganak a tagja. A penzgyi bizottsag eppen ebben az idben tervezte
megvitatni a cigaretta jvedelmi adojanak emeleset a kltsegvetessel kapcsolatos targyalasok
soran. E szemelyes kapcsolat ellenere a Kongresszus megszavazta az adoemelest.
A Detroit News egyik 1994 Iebruari cikkeben Ieltarta, hogy a Philip Morris IelIogadta
J. Michael Busht, a Michigani Kepviselhaz kztarsasag parti vezetjet, hogy csatlakozzon
lobbista csapatahoz es media tanacsadoihoz a dohanytermekek jvedeki adojanak emelesere
61
vonatkozo nepszavazasi kezdemenyezes elleni harcban. Az intezkedest megszavaztak, azonban
a dohany- es nagykereskedelmi lobbistak egy olyan kiskaput iktattak be a kezdemenyezesbe,
mely azzal jart, hogy a szvetsegi allam 42,6 millio dollar adobeveteltl esett el.
A dohnyipar ltal tmogatott alulrl szervezd lobbizs
A dohanyipar tamogat hamis alulrol szervezd lobbizasi trekveseket is ezeket olykor
,AstroturI lobbizasnak is nevezik. 1994-ben peldaul a Philip Morris IelIogadta a Bonner &
Associate ceget egy 1,4 millio dollaros kampany iranyitasara, melynek soran 7300 levelet es tbb
mint 1500 Iaxot kldtek el szvetsegi parlamenti kepviselknek, melyekben kiIogasokat emeltek
a Foglalkozasbiztonsagi es Egeszseggyi Igazgatosagnak (OSHA) a munkahelyi dohanyzast
betilto elirasai ellen. Az OSHA vegl tbb mint 100 000 megjegyzest kapott a javasolt
elirassal kapcsolatban, mely egy peldatlanul nagy szam. A Mother Jones magazin szerint ,Ezt
a varatlan postai huzast a dohanyipar szervezte, penzelte es sok esetben meg irta is.
Ezeknek az alulrol szervezd, ,AstroturI kampanyoknak a sikere a titkossagon mlik.
A Washingtonban szekel politikai tanacsado ceg, az APCO Associates mely a Philip Morris
es a Brown & Williamson cegeknek dolgozik bszken allitja magarol, hogy anelkl kepes
beIolyasolni a trvenyhozokat, hogy elarulna nekik, hogy ki penzeli a vallalkozast. Az APCO
egyik brosuraja az alabbi cimmel hirdeti a ceg sikeret: ,Mit mondanak az emberek az APCO
projektekrl (anelkl, hogy egyaltalan tudnanak az APCO-rol).
A dohanygyarak alkalmazottaikat es dohanyosaikat gyalogos katonakkent hasznaljak Iel
ezekben az ,AstroturI kampanyokban. 1994 marciusaban peldaul a Philip Morris es a RJ
Reynolds szabadnapokat adott es buszokat berelt 16 ezer alkalmazottja szamara, hogy reszt
tudjanak venni a tervezett cigaretta adoemeles elleni nagygylesen. Egy evvel korabban Philip
Morris tbb ezer, az adatbazisaban szerepl dohanyost hivott Iel teleIonon es atkapcsolta ket
a kongresszusi hivatalokban lev teleIonokra, hogy tiltakozzanak egy hasonlo adoemelesi
tervezet ellen.
A dohanygyarak szvetsegi allami szinten is Iolytatnak ,AstroturI kampanyokat. Maryland
allam dohanyzasmentes szabalyozasa elleni szembenallas megszervezese erdekeben a
dohanygyarak Maryland allambeli dohanyosokat hivtak Iel teleIonon es atkapcsoltak ket
kepviselik irodajaba. Az allampolgarok ,lobbizasa sszektve a vendeglk es vendeg-
latoipar ers ellenallasaval arra kenyszeritette Parris Glendening kormanyzot, hogy a barokat,
italmereseket, szallodakat, maganklubokat es a vendeglket kivegye a belteri tiszta levegre
vonatkozo elirasok hatalya alol. Kzben 1993-ban egy Illinois allambeli kepvisel azt
allitotta, hogy a Philip Morris valasztoi mindegyikenek egy doboz cigarettat ajanlott Iel
ingyenesen, hogy hivjak t Iel az irodajaban es tiltakozzanak a tervezett cigaretta adoemeles
ellen. A tervezetet vegl is megszavaztak.
62
1ogalkots
A dohnyipari lobbi a dohnyzsellenrzsi jogszablyok gyengtse
valamint a dohnyzsbart trvnyjavaslatok tmogatsa rdekben
manipullja a trvnyhozsi folyamatot.
A dohanyipar mas iparagakhoz kepest jobban tamaszkodik az allami es a szvetsegi
trvenyhozokkal valo kzeli kapcsolatokra, negyszemkzti megallapodasokra es szinIalak
mgtti zletktesekre, mivel olyan halalt okozo termeket arul, melynek nincs megvalto
tarsadalmi erteke. A trvenyhozasi celjai egyszerek: a dohanyzasellenrzesi trvenykezes
alaaknazasa es a dohanyzasbarat intezkedesek elsegitese. Celjat Ikent azzal valositja meg,
hogy hozzajarul a valasztasi kampanyokhoz es ajandekokat ad, mellekjvedelmeket biztosit a
megvalasztott tisztsegviselknek.
A Dohanyintezet korabbi lobbistaja, Victor CrawIord jelentette talan a legjobb
inIormacioIorrast a dohanyipar strategiajara vonatkozoan. Egy 1994-ben adott interjuban
ismertette, hogy a dohanyipar hogyan assa ala es allitja le a dohanyzaselleni intezkedeseket.
,A munkat a szinIalak mgtt vegzik meselte. ,A munkat a bizottsagokban vegzik el; a
munkat a modosito javaslatokkal vegzik; a munkat ugy vegzik el, hogy megvaltoztatnak egy
vesszt, vagy nem tesznek pontot az i betre vagy ehhez hasonloan, szandekosan, (vagy) rossz
cimet adnak a trvenyjavaslatnak, hogy alkotmanyellenes legyen, vagy. az egesz tagallamra
ervenyes artalmatlan trvenyt hoznak, mely tulzsuIoltta teszi a palyat.
A helyi szablyozs kizrsa
A legutobbi evtized soran az iparag legIontosabb trvenykezessel kapcsolatos celja a helyi
szabalyozast kizaro jogalkotas segitese volt. Ezek a kizaro trvenyek korlatozzak az alacsonyabb
hataskrrel rendelkez hatosagokat abban, hogy sajat trvenyeket hozzanak es azokat
alkalmazzak, helyi, ervenyben lev dohanyzasellenrzesi trvenyeket megszntessenek, vagy a
jvben helyi dohanyzasellenrzesi rendeleteket alkossanak. A helyi szabalyozas kizarasa
nagyon hatekony trvenyhozasi taktika, mivel kikerli a dohanyipar leghatalmasabb ellenzeket:
az alulrol szervezd, helyi erdekvedket.
1995-ben a Journal oI the American Medical Association nev Iolyoirat altal kzlt
interjuban CrawIord elmagyarazta, hogy a helyi ellenrzes kizarasa miert jelenti a dohanyipar
hosszu tavu strategiajanak a kulcsat. ,Sosem nyerhetnk a helyi szinten mondta CrawIord.
,Ennek az az oka, hogy az egeszsegvedk akiket en szerencsetlen modon egeszseggyi
naciknak` neveztem mindnyajan helyi aktivistak akik kis politikai szervezeteket
mkdtetnek. Amikor barataik es szomszedaik ott vannak abban a hallgatosagban akik
akarjak a trvenyjavaslatot, akkor mi meghaltunk. Eppen ezert a Dohanyintezet es a
dohanygyarak legIontosabb prioritasa mindig a helyi szabalyozas kizarasa volt, lehetleg a
szvetsegi szinten elIogadtatva a trvenyt, de ha ez nem ment akkor legalabb a tagallami
szinten, mivel az egeszsegvedk nem tudnak versenyezni velnk a tagallami szinten. Soha
nem is Iognak tudni.
63
1985 es 1994 kztt 29 tagallam Iogadott el olyan jogszabalyokat, melyek kizartak a
dohanyzasellenrzessel kapcsolatos helyi intezkedeseket. Bar azota egy tagallam sem Iogadott
el hasonlo jogszabalyokat, a dohanyipar dramai modon nvelte a kizaro trvenyek alkotasanak
tamogatasara vonatkozo erIesziteseit. Csupan 1995-ben az iparag 28 tagallamban 34 olyan
trvenyjavaslat erdekeben lobbizott, amelyek kizartak a helyi szabalyozas lehetseget.
A kizaro zaradekok akadalyoztak vagy korlatoztak a helyi hatosagot abban, hogy
jogszabalyokat alkossanak a dohanyzasellenrzes szabalyozasanak szinte minden terleten
belteri tiszta leveg, a Iiatalok dohanytermekekhez valo hozzajutasa, dohanytermekek
reklamozasa. Peldaul Washington allamban a King megyenek a Iiatalok dohanytermekekhez
valo hozzajutasanak betartasara vonatkozo szigoru es hatekony rendeletet kizarta egy joval
gyengebb tagallami trveny. A dohanyipar 200 ezer dollart klttt kilenc klss lobbista
alkalmazasara, hogy segitsek az allamban dolgozo harom lobbista munkajat. Az uj tagallami
trvenyt ellenz csoportok csak egy IIoglalkozasu lobbista alkalmazasat gyztek penzzel.
Tennessee allamban a dohanylobbi meg tudta gyzni a trvenyalkotokat, hogy a helyi belteri
tiszta leveg szabalyozas alaasasa erdekeben atszvegezzenek egy dohanyzasellenrzesi
trvenyt. Ez a trveny 1994. evi trveny a Iiatalok dohanytermekekhez valo hozzajutasanak
megakadalyozasarol korlatozta volna a Iiatalok dohanytermekekhez valo hozzajutasat.
A Nashville-i napilapban nyilatkozo Tennessee-i polgar szerint mire a jogszabalyjavaslatot
,a tagallam dohanylobbistai valamint a Farm Iroda lobbistai nehany nap alatt aterszakoltak a
Parlamenten addigra a jogszabaly mar megtiltotta az nkormanyzatoknak, hogy az
nkormanyzati epletekre vonatkozo rendeletek kiveteleve a belteri tiszta levegre vonatkozo
rendeleteket alkossanak.
A trvenyhozok altalaban a trvenyhozasi Iolyamat vegs Iazisaiban illesztenek be kizaro
zaradekokat a dohanyzasellenrzesi trvenyjavaslatokba, hogy igy jatsszak ki az egeszsegvedk
eberseget. 1995-ben peldaul Kansas allam kepviselhaza elIogadott egy trvenyt, mely
megakadalyozta, hogy a gyerekek dohanytermekeket vasaroljanak. Azonban amikor a
trvenyjavaslat 1996-ban eljutott Kansas allam szenatusaba a Szenatus Allamgyi Bizottsaga
egy kizaro zaradekot tett be a trvenyjavaslatba. Ben Vidricksen szenator aki a legutobbi
valasztasi kampanyahoz szkseges penzek tbb mint ketharmadat a dohanygyaraktol kapta
illesztette be a modositast a trvenyjavaslatba. Azt kveten, hogy a dohanyzasellenrzesi
erdekvedk nyilvanossagra hoztak a dohanyiparnak a helyi szabalyozast kizaro strategiajarol
szolo inIormaciokat es a lakosok erteljes tiltakozasba kezdtek, a trvenyhozok trltek a kizaro
zaradekot.
Michigan allamban a dohanylobbi egy olyan kizaro trvenyjavaslat elIogadasa erdekeben
gyakorolt nyomast, mely megnehezitette volna a rendrseg szamara, hogy megbirsagolja
azokat a kiskereskedket, akik dohanytermekeket adtak el kiskoruaknak. A trvenyjavaslat
arrol rendelkezett, hogy a dohanytermeket vasarlo Iiatalkorut mar korabban meg kellett
birsagolni ahhoz, hogy a bolt alkalmazottjat meg lehessen birsagolni. Ugy tnik, hogy a
trvenyjavaslat tamogatoit jobban erdekelte az, hogy kizarjanak egy szigorubb helyi
intezkedest. A trvenyjavaslat elhalt, amikor egy trvenyhozo a kizaro zaradek eltavolitasara
vonatkozo modositast nyujtott be.
64
Trvnyjavaslatok blokkolsa s megbuktatsa
A dohanyipar jo kapcsolatokat tart Ienn a Iontosabb trvenyhozokkal es kztisztviselkkel
annak erdekeben, hogy a trvenyjavaslatokat csukott ajtok mgtt a bizottsagi szakaszban Iojtsa
meg. A trvenyhozok a dohanyzasellenrzesi trvenyjavaslatokat hagyjak a bizottsagokban
elsorvadni, vagy meggyngitik illetve leszavazatjak azokat keves nyilvanos vitaval vagy eppen
anelkl.
1994 januarjaban a Richmond Times-Dispatch jelentette, hogy legalabb 26 szvetsegi dohany-
zasellenrzesi trvenyjavaslat akadt meg a kongresszusi bizottsagokban. Olyan trveny-
javaslatok voltak kzttk, melyek megszntettek volna a dohanyreklamozas teren az
adoengedmenyeket, elirtak volna a cigarettak kemiai adalekanyagainak a kzleset, meg-
szntettek volna a dohany artamogatasat, megtiltottak volna a vallalatoknak ingyenes mintak
szetosztasat, es uj, erteljes Iigyelmeztet Ieliratokat kveteltek volna meg a cigaretta-
dobozokon.
A dohanyipar beIolyasa a Kongresszusban olyan ers, hogy a dohanyzasbarat trvenyhozok
nem is vesszdnek azzal, hogy harcoljanak amikor egy-egy dohanyzasellenrzesi rendszabalyt
Ielterjesztenek. Tudjak, hogy nem Iog sokaig elni. 1993 szen peldaul William Natcher
kztarsasag parti kepvisel nem ellenezte azt a modositast, mely korlatozta volna a dohanyzast
a szvetsegi epletekben. Tudta, hogy a modositas abba a bizottsagba kerl ahol az elnk, a
Kepviselhazi kltsegvetes Ielhatalmazasi bizottsagba, ahol majd gondoskodik lesza-
vaztatasarol.
A dohanytermeszt tagallamok trvenyhozoi is Iolytathatnak ketts jatekot a
dohanyzasellenrzesi trvenyjavaslatokkal. Virginia allamban peldaul a trvenyhozok azaltal
,ltek meg dohanyzasellenrzesi trvenyjavaslatokat, hogy azokat egy nem letez
bizottsagnak kldtek el. Legalabb kett, dohanytermek-adorol szolo trvenyjavaslat ment a
Szenatus penzgyi bizottsaganak kepzeletbeli ,adozasi albizottsagaba, melyet az egyik
szenator ,soha nem letez orszagnak nevezett. Ezaltal a trvenyhozok el tudtak kerlni azt,
hogy vagy tamogatjak az adokat vagy pedig, hogy kemenyen bannak a dohanyiparral.
A trvnyek gyengtse
A helyi szabalyozas kizarasan tulmenen a dohanyiparral barat trvenyhozok ugy is
gyengithetik a trvenytervezeteket, hogy a dohanyipar altal keszitett zaradekokat iktatnak be
vagy modositasokat csatolnak hozzajuk. A dohanygyarak annyira szakerti ennek a
strategianak, hogy egy ujsagiro a ,verszegeny jogalkotas bajnokainak nevezte ket. Az alab-
biakban ket peldaval illusztraljuk, hogy az iparag milyen sikeres volt ezen a teren:
Amikor Victor CrawIord a Dohanyintezetnek dolgozott, meggyzte Maryland allam
parlamentjet, hogy adjanak hozza a Ielvonokban valo dohanyzas tiltasarol szolo
jogszabalyhoz egy olyan zaradekot, mely csak akkor teszi lehetve a birsagolast ha ki van
teve a dohanyzast tilto tabla es jelen van egy egyenruhas rendr.
1996 elejen a dohanyipar egy olyan arizonai trvenyjavaslatot tamogatott, mely
megtiltotta az egeszsegved csoportosulasoknak es az allam egeszseggyi minisz-
teriumanak annak ellenrzeset, hogy a kiskereskedk betartjak-e a tagallam cigaretta-
65
eladasra vonatkozo jogszabalyait. A trvenyjavaslat csupan a Szeszesital Ellenrzesi
Igazgatosag igazgatojanak adott volna lehetseget a jogszabaly ervenyesitesere.
A jogszabaly rendelkezese szerint az allam csak akkor ellenrizne, hogy a kiskeresked
betartja-e a cigarettaeladasra vonatkozo jogszabalyt ha azt a kiskeresked keri! Tovabba, a
trvenyjavaslat szeleskr merlegelesi lehetseget biztositott az Igazgatosag reszere, hogy
elutasitsa a kiskeresked beidezeset.
A Kztarsasag Part Orszagos Bizottsaganak elnke, Haley Barbour arra kerte az Arizonai
Kepviselhaz elnket Mark Killiant, hogy tamogassa a trvenyjavaslatot. Killian azonban
blokkolta a trvenyjavaslatot, mivel ellenzi az olyan trvenyeket, melyek kizarjak a helyi
intezkedeseket.
A dohanyzasbarat trvenyhozok azzal is gyengitik a dohanyzasellenrzesi jogszabalyokat,
hogy olyan hivatalnak adnak alkalmazasi jogkrt, mely nem rendelkezik korabbi
tapasztalatokkal a dohanyzasellenrzes teren vagy pedig nincsenek meg a Ieladat vegre-
hajtasahoz szkseges erIorrasai. Peldaul Kentucky allam trvenyhozoi a Mezgazdasagi
Miniszteriumot biztak meg a dohanyzasellenrzesi trvenyek alkalmazasaval. Ez a miniszterium
Ielels a dohanytermesztes elsegiteseert is.
Trvnytervezetek eltrtse
Amikor a dohanyipar nem tudja megakadalyozni, hogy a trvenyhozok megszavazzak a
dohanyzasellenrzesi trvenytervezeteket, gyakran kihasznalja ismeretsegeit arra, hogy az
utolso percben egy modosito javaslattal ,elteritsen egy trvenytervezetet meglepve ezzel
a dohanyzasellenrzesi erdekvedket es a trvenyt tamogato trvenyalkotokat. Peldaul amikor
Utah allam trvenyhozo testlete megszavazta a 4,5 dollarcentes cigaretta adoemelest, a
dohanyipar a Iiatalok dohanytermekekhez valo hozzajutasaval kapcsolatos kizaro modositast
csatolt a trvenyjavaslathoz. Ez a modositas nehez valasztas ele allitotta Michael Leavitt
kormanyzot: vetozza meg a jvedeki adoemelest vagy Iogadja el az adoemelest es ezzel
akadalyozza meg a Iiataloknak valo dohanytermek eladas erdemi szabalyozasat. Szerencsere
Leavitt megvetozta a trvenyjavaslatot.
Dohanyzasbarat trvenyhozok gyakran csatolnak a dohanyzaselleni trvenyjavaslatokhoz
kiegeszit Iggelekeket. Dohanyipari lobbistak segitsegevel kihasznaljak az lesvegi rohanast
amikor nincs mar id a trvenytervezetek tzetes megvizsgalasara valamint Ielrevezet es
megIejthetetlen trvenyalkotoi nyelvezeten Iogalmaznak.
Modell-jogalkots
A dohanyipar ugy dnttt, hogy az egeszsegvedk altal megirt trvenyek elleni deIenziv
harc Iolytatasa helyett inkabb kapcsolatai es beIolyasa kihasznalasaval megirja sajat al-
dohanyzasellenrzesi jogszabalyait. Bar ezek a jogszabalyok latszolag hatekonyak es
erthetek, a valosagban tele vannak kiskapukkal es arra szolgalnak, hogy ne lehessen sokat
elerni velk. Viszont a dohanyipar azzal, hogy kielegiti a dohanyzasellenrzesi jogalkotasra
vonatkozo igenyeket, politikai Iedezeket biztosit a trvenyhozok szamara es segit a nyilvanos
vita csillapitasaban.
66
Amikor peldaul a Iiatalok dohanytermekekhez valo hozzajutasaval kapcsolatos aggalyok a
helyi szinten megnvekedtek, a dohanyipar es szvetsegesei olyan ,modell-jogalkotasba
kezdtek, mely a dohanytermekeknek a gyerekeknek valo eladasanak korlatozasat celozta meg.
1994-ben az Elelmiszeri Marketing Intezet (egy orszagos kiskereskedelmi egyeslet)
hirleveleben tamogatta a dohanyipar modell-trvenyet azzal a magyarazattal: ,A Dohanyintezet
ers nyomasgyakorlast inditott sajat cigarettaertekesitesi modell-trvenyjavaslatanak trvenybe
iktatasa celjabol. Az elelmiszeripari kiskereskedknek valamint a tagallami kiskereskedi
szvetsegeknek egytt kell dolgozniuk a dohanyipar kepviselivel annak biztositasa erdekeben,
hogy kiegyensulyozott jogszabalyok kerljenek megszavazasra.
Ez az ugy nevezett modell-trveny arrol rendelkezik, hogy:
az eladoszemelyzet Ielels a trvenytelen ertekesitesert,
az zlettulajdonosok nem Iizetnek bntetest,
zarral ellatott arusito automatak barhol elhelyezhetk, valamint
a Iiatalkoruak csak egy bnldz tisztsegvisel kzvetlen Ielgyelete alatt vehetnek
reszt a trveny betartasat ellenrz vizsgalatokban.
Ezek az intezkedesek esszernek es erteljesnek tnhetnek olyan trvenyhozok szemeben,
akik nem ismerik jol a dohanyzasellenrzesi jogszabalyokat vagy a dohanyipar strategiajat. De
ezek a jogszabalyok kevesbe hatekonyak es szeles krek mint az egeszsegvedk altal
tamogatott egyeb szabalyozasi valtozatok.
A dohanyipar szamit a vele rokonszenvez trvenyhozokra, hogy a modell-jogalkotasban
valo reszvetelet titokban tartjak. A Fst-nelkli Dohanytanacs egy 1991. evi erklcsileg
terhel bels Ieljegyzese jol illusztralja az iparagnak a sajat maga altal keszitett, nmagat
szolgalo trvenyeket erltet strategiajat. A Ieljegyzes a Philip Morris ceg vezeti es a
kaliIorniai trvenyhozok (kztk a kaliIorniai parlament akkori elnke, Willie Brown) kztti
targyalas lenyeges elemeit rgzitette: ,A hazelnk kijelentette, hogy a dohanyzasellenrzes
teren joval aktivabb tevekenysegre lenne szkseg ahhoz, hogy biztositani lehessen a helyi
szint szabalyozas kizarasat. Ezekbl a targyalasokbol Iejldtt ki egy atIogo dohanyzas-
ellenrzesi trveny gondolata (mely biztositana a helyi szint szabalyozas kizarasat). A helyi
szint szabalyozas kizarasanak biztositasa erdekeben a hazelnk az atIogo dohanyzas-
ellenrzesi trvenyt az alkohol-modell alapjan akarta kialakitani. A hazelnk ugy gondolja,
hogy azzal a trkkel lehet megalkotni a trvenyt, hogy az egy atIogo rendszer ,latszatat
keltse.
A dohanyipar megIogadta Brown tanacsat. 1994-ben a Philip Morris 12,5 millio dollaros
alairasgyjt kampanyt inditott a ,kaliIorniai egyseges dohanyzasellenrzesi trveny
elIogadasa erdekeben, melyet altalaban a 188. sz. inditvanynak neveznek. Mas dohanygyarak
tovabbi 5,5 millio dollart tettek be a kampanyba. A nepszavazasi kezdemenyezes mely nagy
visszhangot kelt 70-30 szazalekos vereseget szenvedett ervenytelenitette volna a helyi
dohanyzasi korlatozasokat es azokat gyengebb, az egesz tagallamra ervenyes trvennyel
helyettesitette volna. A ceget szeleskren kritizaltak alairasgyjt modszere miatt. Az alairok
kiIogasoltak, hogy Ielrevezettek ket mivel azt hittek, hogy a nepszavazasi kezdemenyezes
sokkal szigorubb volt mint ami vegl megszvegezesre kerlt.
67
A modell-jogalkotas mellett a dohanyipar tamogatja azokat a dohanyosok jogait ved
trvenyjavaslatokat vagy zaradekokat is, melyeket a dohanyzasellenrzesi trvenyekhez
csatolnak az allampolgarok ,polgarjogainak vedelmeben. Ezek a trvenyjavaslatok vagy
zaradekok altalaban azt celozzak meg, hogy megtiltsak a munkaltatoknak a munkahelyen kivl
dohanyzokkal szembeni diszkriminaciot a Ioglalkoztatas, Iizetes es a munkakrlmenyek teren.
Az ilyen jogszabalyok akadalyozhatjak a dohanyzasellenrzesi erdekvedket mivel ezek elvonjak
erIorrasaikat es energiajukat a dohanyzassal kapcsolatos valodi kzegeszseggyi kerdesekrl.
A dohanyzok jogait ved zaradekok mindenkeppen nyertes helyzetbe hozzak a dohanyipart.
Ha az ilyen zaradekot tartalmazo trvenytervezetet megszavazzak, akkor az iparag egy Iontos
engedmenyt kap. Ekzben, a dohanyellenrzesi koalicio esetleg ugy is dnthet, hogy igy mar
nem erdemes tamogatni a trvenytervezetet es Ieladja az eredeti tervezetet. Floridaban miutan
egy ilyen zaradekot adtak hozza a belteri tiszta leveg trvenytervezetekhez 1990-ben es 1991-
ben, a trvenytervezet legIbb tamogatoi visszavontak tamogatasukat es a trvenytervezeteket
leszavaztak.
A lopva vegrehajtott trvenyhozoi strategiak a helyi szabalyozast kizarasa, a trveny-
tervezetek megbuktatasa, gyengitese, modositasa, valamint a hamis es ,polgarjogi jogszabalyok
tamogatasa gyakran megakadalyozzak a dohanyzasellenrzesi aktivistakat abban, hogy uj
jogszabalyokat javasoljanak. Tovabba, a kzegeszseggyi szervezetek es koaliciok tbbsegenek
nincsenek erIorrasai arra, hogy Iigyeljek a tagallamok trvenyhozoit, hogy ne szavazzanak meg
dohanyzasbarat jogszabalyokat.
Kompromisszum ltszata
Az iparag altal hasznalt legsikeresebb es legravaszabb modszer a kormanyzatok hatekony
akadalyozasara az, hogy beleegyeznek egy latszolagos kompromisszumba vagy megigerik az
nszabalyozast. Ez az a strategia, mely ugy ismert, hogy ,adj egy kicsit es nyerj egy nagyot.
Legutobb a dohanyipar arra hasznalta a kompromisszum latszatat, hogy blokkoljon a Iiatalok
dohanytermekhez valo hozzajutasarol szolo hatekony trvenyt es szabalyozast. Mivel szamolniuk
kell a Iiatalkoruaknak trten dohanytermek-ertekesites helyi es allami korlatozasaval, a
dohanygyarak idrl idre Ielajanljak sajat ,megoldasaikat a problemara, hogy meggyzzek
a kzvelemenyt a trvenyi megoldasok szksegtelensegerl.
A dohanygyarak mint peldaul az RJ Reynolds es a Philip Morris millio dollarokat kltttek
nkentes programokra olyan intezkedesek alternativajakent mint az ertekesitesnek a
kiskereskedelmi engedelyezesen keresztli szabalyozasa, a jogszabalyok betartasanak gyakori
ellenrzese, valamint a jogszabalyokat megszeg kereskedk szigoru megbirsagolasa.
E programok tbbsege peldaul a Philip Morris ,Akcio a hozzajutas ellen nev programja
es az RJ Reynolds ,Ez a trveny nev programja Ieliratokkal es Ielragaszthato cimkekkel
latja el a boltokat, melyeken az olvashato, hogy a programban reszt vev boltokban elkerik a
Iiatalkoruaktol a korukat igazolo kartyat. Egyes programokban olyan oktato videoIilmek is
vannak, melyek arra tanitjak meg a bolti eladokat, hogy hogyan ellenrizzek a Iiatalok korat.
Szamos tanulmany azonban azt jelzi, hogy ezek a dohanyipar altal kezdemenyezett programok
rossz eredmenyeket ernek el a Iiatalok dohanytermekekhez valo hozzajutasanak akadalyozasa
teren. (Tovabbi inIormaciok talalhatok a ,PR propaganda c. Iejezetben)
68
A nem dohnnyal kapcsolatos trvnyjavaslatok tmogatsa
A dohanyipar lobbizasi trekveseinek egy reszet arra szenteli, hogy biztositsa az iparag
vedettseget minden trvenyhozasi Ironton meg olyan terleteken is, amelyeknek latszolag
semmi kzk sincs a dohanyhoz. A nem dohannyal kapcsolatos jogalkotas szamos strategiai celt
szolgalt a dohanyipar szamara, segitve a dohanyipart, hogy gyengitse a dohanyzasellenrzesi
trvenyjavaslatokat es alakitsa a kzvelemenynek a tarsadalmi problemak alapvet okaira
vonatkozo IelIogasat.
1996-ban a dohanyiparnak a nem dohannyal kapcsolatos trvenyjavaslatok tamogatasara
vonatkozo strategiaja bizarr Iordulatot vett. Mikzben a dohanylobbi Oregon allamban egy
jvedeki adoval kapcsolatos nepszavazasi kezdemenyezesert harcolt, ugyanakkor egy olyan
nepszavazasi kezdemenyezest is tamogatott, mely megkvetelne az egeszsegbiztositoktol, hogy
Iizessenek a termeszetgyogyaszok altal nyujtott szolgaltatasokert is. A dohanylobbi celja az
egeszseggyi rendszer erIorrasainak az elterelese volt az oszd meg es uralkodj elv
alkalmazasaval jelentette ki Scott Gallant az Oregoni Orvosi Egyeslettl. Bar nehany
termeszetgyogyasz szolgaltato visszataszitonak talalta a dohanyipar erIesziteseit, a dohanyipar
kepviseli kijelentettek, hogy tamogatni Iogjak az intezkedest a termeszetgyogyasz szolgaltatok
egyttmkdesevel vagy anelkl.
A dohanyipar erIesziteseit arra koncentralta, hogy az intezkedes szavazasra kerljn es a
kezdemenyezes tamogatasara valo alairasgyjtesre sszegyjttt 760 137 dollarbol 752 219
dollart a dohanyipar adott. Amikor a kezdemenyezes Ielkerlt a szavazocedulara a dohanyipar
mar csak 51 700 dollarral jarult hozza az alairasgyjtesi kampany kltsegeihez. Azonban a
strategia nem valt be. Oregon 56-44 szazalekaranyban elIogadta a 30-centes cigaretta
adoemelest. Kzben a termeszetgyogyaszati kezdemenyezest nem szavaztak meg.
Mas esetekben a dohanygyarak egy olyan szeleskr erdekkoalicio reszesei lettek, mely ugy
akarta a dohanyzasellenrzesi szabalyozast megreIormalni, hogy az elnykkel jarjon a
dohanyipar szamara. Jellemz ezekre az esetekre, hogy rejtve marad, hogy a dohanyipar
meghatarozo modon tamogatja ezeket a dohanyzasellenrzesi szabalyozasokat illetve
jogszabalyokat es, hogy a vegeredmenyben valo erdekeltsege nagyreszt nem kerl
nyilvanossagra. Az ilyen ,reIorm trekvesek ket jellemz peldaja a dohanylobbi es egyeb
iparagak azon trekvese, hogy gyengitsek a termekIelelssegi jogszabalyokat valamint, hogy
megzabolazzak az FDA hataskret.
Szemlyes krokozsi reform
A dohanygyarak elleni karteritesi perek inditasa hasznos Iegyvert jelent a dohanyzasra
vonatkozo erteljesebb szabalyozasert Iolytatott kzdelemben. E tamadasok tompitasa
erdekeben a dohanyipar tbb mas nagy amerikai vallalattal es zleti csoporttal tarsult a
szemelyes karokozasi reIorm tamogatasara. A szemelyes karokozasi reIorm trvenyi korlatokat
allit arra vonatkozoan, hogy a birosagok mennyi penzt itelhetnek meg a Ielpereseknek a
termekIelelssegi perekben. Tbb nagy amerikai dohanygyar alapitotta meg az Amerikai
Szemelyes Karokozasi ReIormegyesletet, az ezzel a temaval Ioglalkozo vezet ipari
csoportosulast. A dohanygyarak olyan konzervativ agytrsztknek is adnak penzeket, amelyek a
reIormmal kapcsolatos kezdemenyezeseket tamogato jelenteseket kzlnek.
69
A dohanyiparnak a szemelyes karokozasi reIormban valo erdekeltsege nem uj kelet.
Csendben mar evek ota tamogatja a reIormmal kapcsolatos intezkedeseket es a Ralph Nader
altal alapitott Public Citizen nev Iogyasztovedelmi csoportosulas altal kiadott jelentes szerint
Ikent a dohanyipar Ielels annak a mitosznak a taplalasaert, hogy Amerikaban ,szemelyes
karokozasi robbanas trtent.
A jelentes megallapitotta, hogy a dohanyipar az 1980-as evek elejen kezdett erteljesebben
aggodni a Ielelssegi peres eljarasok miatt, amikor ugy tnt, hogy a jogszabalyi valtozasok, az
agresszivabb Ielperesi gyvedek valamint a dohanyzasra vonatkozo egeszseggyi kutatasok
eredmenyei meggyengitettek a dohanyipar helyzetet arra vonatkozoan, hogy megvedje magat
ezekben a perekben. 1985-ben harom dohanygyar Brown & Williamson, Philip Morris es
Lorillard az Arnold & Porter nev hires gyvedi irodat alkalmazta, hogy kidolgozza e
Ienyegetes elleni strategiat. Ezt kveten az gyvedi iroda atadta a munkat a piar specialista John
Scanlonnak, aki a szemelyes serelemmel kapcsolatos perekben tett ,mertektelen kveteleseket
tartalmazo ujsagkivagasokat kezdett el kldzgetni ujsagirok, riporterek es televizios szerkesztk
reszere. A mediak tovabbadtak ezeket a trteneteket a tenyek ellenrzese nelkl es nem
emlitettek, hogy igen sok keresetet elutasitottak.
,Keves esely van arra, hogy a kzvelemeny dohanyzassal kapcsolatos velemenyet meg
tudjam valtoztatni mondta Scanlon. De abbol indultam ki, hogy ezen termekIelelssegi perek
tbbsege jol jelzi az Amerikaban lev gyvedek szamanak nvekedeset. Ezt kveten ezeknek
az gyvedeknek olyan tulkapasairol kell adatokat gyjteni, melyek knnyen erthetek
a kzvelemeny szamara. Megbizoim csupan a haszonelvezi lesznek annak ha ez tudatosul a
kzvelemenyben.
Az FDA reform
A dohanyipar a legnagyobb kulisszak mgtti jatekosok kze tartozik azok kztt, akik az
FDA ,megreIormalasat kvetelik. Az ugy nevezett reIormok kzl az egyik melyet
a gyogyszeripar, az orvosi mszeripar es a biotechnologiai iparagak tamogatnak elvenne a
Szvetsegi Elelmiszer- es Gyogyszerhivataltol a szabalyozasi jogkret azaltal, hogy lehetve
tenne a magancegek reszere a biztonsagi ellenrzesek elvegzeset. Mas, a republikanusok altal
kezdemenyezett es a Ienti iparagak altal tamogatott trvenyjavaslatok arra kteleznek az FDA-
t, hogy a termekeket gyorsabban vizsgalja meg, ellenrizze es engedelyezze a cegek szamara,
hogy az FDA altal nem jovahagyott Ielhasznalas celjara is reklamozhassa a termekeket.
A dohanyipar klnskeppen azt szeretne, hogy az FDA ragaszkodna az eredeti kldetesehez
gyogyszerek es orvosi mszerek engedelyezese es kevesebbet Ioglalkozna egyeb
Ieladatokkal mint peldaul a dohanyzasellenrzessel.
A dohanyipar klnsen amiatt aggodott, hogy az FDA vegl a nikotint gyogyszerkent
hatarozza meg es szigoru ellenrzeseket allapit meg ertekesitese es reklamozasa tekinteteben.
A dohanyiparnak Iiatalkoruakat kell verbuvalnia minden evben az az 1,3 millio dohanyos
helyett aki abbahagyja a dohanyzast illetve az a 420 000 dohanyos helyett akik evente
meghalnak. Tehat megprobalja az FDA minden olyan intezkedeset megIurni, mely a kiskoruak
cigarettahoz valo hozzajutasat korlatozza. A dohanyipar ellentamadasa tbb Ironton is zajlik:
70
A birosagokon: amikor 1995 augusztusaban az FDA bejelentette, hogy tbb intezkedest
Iog tenni a kiskoruaknak valo ertekesites cskkentese erdekeben, az t legnagyobb dohany-
gyar, tbbek kztt a Philip Morris es az RJ Reynolds pereket inditottak, melyekben
ketsegbe vontak a Hivatalnak a dohanytermekek szabalyozasara vonatkozo jogkret.
A kzvelemeny alakitasa teren: az FDA talan legszokimondobb kritikusai a konzervativ
agytrsztk, pl. Citizens Ior Sound Economy, Heritage Foundation, es a Competitive
Enterprise Institute. Legalabb nyolc jobboldali agytrsztt penzelnek az FDA altal
szabalyozott iparagak tbbek kztt a dohanygyarak is Ezeknek az agytrsztknek a 10
legnagyobb adomanyozoi kze tartozott 1992 es 1995 kztt a Philip Morris es az RJR
Nabisco.
,Alulrol szervezett leveliro kampany: Az FDA-nek a dohanynak gyogyszerkent valo
szabalyozasara vonatkozo 1995 augusztusi dnteset kvet hat honapos idszakban (mely
alatt a kerdest nyilvanos vitara bocsatottak) a Hivatal kzel 700,000 levelet kapott, melyek
elspr tbbsege elitelte a Hivatal intezkedeset. A levelek tbbseget a dohanyipar,
nevezetesen a Philip Morris, RJ Reynolds es a Dohanyintezet szervezte, Iinanszirozta es irta.
Tamogato kztarsasagpartiak: A multban a dohanygyarak mindket part valasztasi
kampanya szamara egyIorman adomanyoztak penzeket, de miutan a Clinton elnksege alatt
mkd FDA nyomast gyakorolt rajuk 1,8 millio dollar puha penzt adtak a Szvetsegi
Kepviselhazban es a Szenatusban helyet Ioglalo republikanusoknak.
1996 majusaban amikor a dohanyipar altal tamogatott, a Iiatalok cigarettahoz valo
hozzaIeresevel Ioglalkozo programoknak nem sikerlt kisiklasztaniuk az FDA szabalyozasat,
a Philip Morris es az US Tobacco Ielajanlottak, hogy cskkentik a Iiatalokat megcelzo
reklamjaikat es hirdeteseiket. Bar ugy tnt, hogy ez a javaslat dramai engedmenyeket
tartalmaz es tbbek kztt azt is igerte, hogy megsznteti a hirdeteseket a jelents Iiatalkoru
olvasotaborral rendelkez magazinokban, azonban kzelebbrl megvizsgalva a dolgot
kivilaglott, hogy a javaslatok kre es hatekonysaga igen korlatozott volt.
A Philip Morris ceg javaslata valoban tiltotta a nem dohanytermekkel kapcsolatos arukon a
dohanytermek logo hasznalatat, de javasolta a dohanyhirdetesek megsznteteset olyan
kiadvanyokban, amelyekben a Iiatalkoru elofi:etok szama 15-nal tbb. Az FDA szabalyozas
olyan kiadvanyokban tiltotta volna be a hirdeteseket, melyeknek Iiatalkoru olvasoinak szama
15-nal tbb. A Sports Illustrated nev lap Iiatalkoru elIizetinek a szama 7 viszont
Iiatalkoru olvasoinak szama kzel 20. A Philip Morris es az US Tobacco javaslata lehetve
tette volna e lap szamara a dohanytermekek hirdeteset.
Meg Iontosabb az, hogy a Philip Morris javaslata lehetetlenne tette volna az FDA szamara,
hogy jelents szerepet jatsszon a dohanytermekek szabalyozasaban. A dohanygyaraknak
azonban nem sikerlt olyan trvenyhozot talalniuk, aki beterjesztette volna ezt a trveny-
javaslatot.
71
,A Fggelk: A legjabb fejlemnyek
A ,Dohanyipar praktikai c. tanulmannyal kapcsolatos kutatomunkara es a tanulmany
megirasara 1997 elejen kerlt sor, tehat nem Ioglalkozik az 1997-tl 1998 augusztusaig trten
esemenydmpinggel. A Ienti idszak soran a dohanyzasellenrzes az erdekldes kzpontjaba
kerlt.
1997 junius 20-an tbb honapos targyalassorozatot kveten a dohanygyarak, a Ielperesek
gyvedjei es az allamgyeszek bejelentettek, hogy elzetes egyesseget ktttek a
dohanygyarak ellen Iolyamatban lev peres eljarasok megoldasara. Az egyesseg szerint
a dohanygyarak 25 ev alatt 368,5 milliard dollart Iizetnek a kzegeszseggyi programok
kltsegeinek valamint a dohanyzas okozta betegsegek aldozatai kezelesenek Iedezesere.
A dohanygyarak polgari jogi mentesseget kapnak cserebe. Az egyesseg egyeb rendelkezesei
kztt megtalalhato a dohanytermekekre vonatkozo reklamozasi korlatozas valamint
a dohanygyarak megbirsagolasa amennyiben a Iiatalok dohanyzasi aranya nem cskken a
meghatarozott mertekben.
A javasolt egyesseg mely kongresszusi lepeseket igenyelt volna altalanos Iigyelmet es
altalanos kritikat kapott. Az egeszsegvedk azt rottak Iel, hogy tul sok vedelmet adott a
dohanygyaraknak a Ielelssegre vonatkozoan anelkl, hogy eleg ers kzegeszseggyi
intezkedeseket biztositott volna. A Clinton kormanyzat jelents elrelepesnek nevezte, de
megallapitotta, hogy nem tartalmazza az sszes szkseges rendelkezest. A Kongresszus
ekzben keves lelkesedest mutatott egy olyan trvenyjavaslat elIogadasara, melynek
elkesziteseben nem volt szerepe. A dohanyipar hagyomanyos szvetsegeseit klnsen
elidegenitette a jogszabaly.
Bar a javasolt egyesseget nem Ioglaltak trvenybe, de az Ielhivta a Kongresszus Iigyelmet
a dohanyzasra es uj lendletet adott a kzerdek intezkedeseknek. Az egyesseggel kapcsolatos
meghallgatasok kzvetlenl a bejelentes utan elkezddtek, melyet rvidesen a dohanyzasrol
szolo trvenyjavaslatokra vonatkozo meghallgatasok kvettek. John McCain arizonai szenator
1997 szen beterjesztett egy trvenyjavaslatot, mely miutan keresztl ment a Szenatus
Kereskedelmi Bizottsagan 1998 tavaszan szigorubbnak bizonyult a dohanyiparral szemben
mint a junius 20-i egyesseg. Nem adott volna mentesseget a dohanygyaraknak a peres
lejarasokkal szemben, t ev alatt 1,10 dollarral emelte volna egy doboz cigaretta arat es a
dohanyiparnak 25 ev alatt 516 milliard dollar kiadast jelentett volna.
A McCain-Iele trvenyjavaslatra valaszul a dohanygyarak bejelentettek, hogy tbbe nem
vesznek reszt a trvenyjavaslatok kidolgozasaban es a Iolyamatot ,helyrehozhatatlannak
neveztek. Az RJ Reynolds vezerigazgatoja Steven Goldstone kijelentette, hogy a
dohanyzasellenrzesi erdekvedk ,az iparag elleni pereskedesre es bntet-karteritesre valo
sztnzessel Ioglalkoznak , ahelyett, hogy a kzegeszseggyi intezkedesekkel trdnenek.
A Szenatus 1998 majusaban Ioglalkozott a McCain-Iele trvenyjavaslattal es kzel egy
honapig targyalta mieltt egy rendszabalyi manverrel megbuktatta. A vita alatt a
dohanygyarak 40 millio dollart kltttek a trvenyjavaslatot ellenz, orszagos reklam-
hadjaratra.
72
Nem csupan szvetsegi szinten voltak Iejlemenyek. 1998 juliusaban tbb allam Igyesze
Iolytatott egyessegi targyalasokat a dohanyipar ellen Iolyo tagallami Medicaid (tarsadalom-
biztositasi) peres eljarasban. 1998 augusztusaig meg nem szletett egyesseg ezekben a
perekben.
Fontos esemnyek 1997 kzeptl 1998 kzepig
1997 kzepe ota a dohanyipar tovabbra is a jelen tanulmanyban ismertetett strategiat
Iolytatta. Az alabbiakban nehany jellemz peldat mutatunk be a dohanyipar kezemunkajara
vonatkozoan.
PR munka: A dohanyipar hagyomanyosan alkalmazta a piar kampanyokat arra, hogy
magat jo korporativ honpolgarnak tntesse Iel. Egyes dohanyzasellenrzesi erdekvedk azt
allitottak, hogy a javasolt 1997 juniusi egyesseg maga is egy piar taktika volt annak erdekeben,
hogy tompitsa a dohanyipar elleni legujabb perek altal kivaltott negativ hirverest.
Nem meglep. hogy a dohanygyarak Ienntartjak, hogy komolyan ellenzik a Iiatalok
dohanyzasat es, hogy az egyessegk egy modszert jelent a problema megoldasara. Valoban a
dohanyipar altal tett engedmenyek bkeznek tntek: lenyeges egeszseggyi rendelkezeseket
is tartalmaztak, ezen bell egy dohanyzaselleni reklamhadjarat bkez Iinanszirozasat is.
Azonban az iparag kritikusai megallapitottak, hogy a dohanygyarak az gyleten tbbet
nyernenek mint vesztenenek. A javasolt egyesseg megszntette volna a jvbeni perek
veszelyet es biztositotta a cegek penzgyi stabilitasat. A javasolt egyesseg a dohanyiparnak a
kzvelemeny eltti arculatat is javitotta volna, melynek sok kart okozott a sok egyeni es allami
per. Egy dohanyipari vezet megjegyezte: ,az egy dolog, ha nehany gyved tamadja az
embert, de azt nem akarjuk, hogy minden tagallam bnldz szerveinek vezetje bnznek
nevezzen. Nem akarjuk, hogy trvenyen kivli iparagnak tekintsenek minket.
Miutan McCain szenator benyujtotta a trvenyjavaslatot a dohanyipar beinditott egy agressziv
40 millio dollaros orszagos reklamhadjaratot. A hirdetesek a trvenyjavaslatot ,adobeszed es
elklt kezdemenyezeskent tamadtak. Az elemzk szerint a reklamhadjarat segitett
a trvenyjavaslat szenatusi leszavazasaban azzal, hogy zavart keltett a kzvelemenyben a
trvenyjavaslat erdemeivel kapcsolatosan.
Reklmozs: Valoszin, hogy a dohanyipari reklamok korlatozva lesznek a jvben vagy
egy egyesseg, megallapodas, a Szvetsegi Elelmiszer- es Gyogyszerhivatal (FDA) szabalyozasa
vagy pedig szvetsegi jogszabalyok reven. Szobeli bizonyitekok arra utalnak, hogy az iparag
azzal keszl Iel a jvbeni jogszabalyi korlatozasokra, hogy megvaltoztatja a reklamstrategiajat.
Ugy tnik, hogy a dohanygyarak azon korlatozasok kijatszasanak a modjait is keresik, amelyek
celja az lenne, hogy megakadalyozzak ket abban, hogy uj Iogyasztokat klnsen gyerekeket
vegyenek ra egy veszelyes, Iggseget okozo szokas elkezdesere. Peldaul:
A Benson & Hedges cigarettakon tbbIele emberszer poz lathato, ezaltal elkerlik az
emberi modellek vagy rajzIilm-Iigurak szerepelteteset, melyeket esetleg betilthatnak.
A RJ Reynolds ceg a Joe Camel Iigurat 1997 augusztusaban pihenni kldte miutan a
Szvetsegi Kereskedelmi Bizottsag (FTC) panaszt nyujtott be a rajzIilm-Iigura ellen. A ceg
73
ekkor egy uj hirdetesi kampanyba kezdett, melyben a marka vedjegyenek, a tevenek
(Camel) csupan elmosodott, arnyekos kepei szerepeltek.
Nehany reklamgynkseg vicces, Iekete-Ieher cigarettahirdeteseket dolgozott ki arra az
esetre ha bevezetnek a szines hirdetesek korlatozasat.
1998 marciusaban a Szvetsegi Kereskedelmi Bizottsag (FTC) a dohanygyarak promocios-
es reklamtevekenyseget vizsgalo jelentese megallapitotta, hogy a cegek nveltek a
reklamlevelek kldesere, postai uton valo rendelesre valamint az Interneten trten
hirdetesekre vonatkozo kiadasaikat es ugyanakkor cskkentettek az ujsagokban es
magazinokban valo hirdetesekre vonatkozo kiadasaikat. Ebbl a hangsulyvaltasbol nehany
dohanyzasellenrzesi erdekved arra kvetkeztetett, hogy a reklamlevel valik a dohanygyarak
kedvenc eszkzeve, mely lehetve teszi szamukra a dohanyzokat tartalmazo adatbazisuk
Ielhasznalasat promocios anyagok szetkldesere es a lehetseges reklamozasi korlatozasok
kikerleset.
Az RJ Reynolds peldaul egy reklamlevel kampanyt tesztel eppen, melyben mentateabol,
kinai edes stemenybl, mentaval illatositott masszirozo gepbl valamint gyertyakbol allo
ajandekcsomagokat postaznak ki. Az ajandekok mellett talalhato kuponon ez olvashato: ,New
Yorkban a trveny tiltja ingyenes cigarettak kldeset. Mi tehat egy doboz Salem cigarettara
szolo kupont tettnk a dobozba.
A Sputnik marketingcegtl mely a Iiatal Iogyasztok kreben talalhato divatiranyzatokat
vizsgalja Janine Lopiano-Misdom azt Iejtegette, hogy az RJ Reynolds ceg kampany-
strategiaja egyertelm: ,Megprobalnak olyan altalanos divatiranyzatokat megcsapolni, melyek
mindent misztikusan szemlelnek. Ez az Uj Korszak dolog. Lopiano-Misdom magyarazata
szerint ,az Uj Korszak egy olyan nagyobb divatiranyzat, mely minden korosztalyt atIog es
egyre Iiatalabb lesz.
Politikai pnzels: A dohanyipari penzadomanyok 1997 kzepen kzzetett hivatalos
nyilvantartasai azt jelzik, hogy az iparag pelda nelkl allo sszegeket lapatolt at a
trvenyhozoknak, bizottsagoknak valamint a ket politikai partnak, mely azt sugallja, hogy
kedvez Iogadtatast akartak vasarolni a javasolt egyesseg reszere. A dohanygyarak kzel
2 millio dollart adomanyoztak a demokrataknak es a republikanusoknak 1997 els Ieleveben,
kzel tszr annyit, mint amit az ugyanilyen elnkvalasztasi kampany utani idszakban adtak
1993-ban. A hozzajarulasok tbbsege 1,6 millio a republikanus parthoz vandorolt.
A Virginiai Egyetem proIesszora Larry Sabato jegyezte meg, hogy a dohanygyarak strategiaja
az volt, hogy ,a partpenzek tbbseget a republikanusoknak adtak es egyes demokrata
trvenyhozokat tamogattak a dohanytermel tagallamokban.
A Szvetsegi Valasztasi Bizottsag jelenteseibl latszik, hogy amikor az egyessegrl valo
targyalasok megkezddtek 1997 aprilisaban, a Philip Morris 250 000 dollart adott a
Kztarsasagparti Orszagos Bizottsagnak, mig az RJ Reynolds 100 000 dollart adott
ugyanennek a bizottsagnak aprilisban es majusban. Majd nehany nappal azeltt, hogy a
dohanyipar juniusban bejelentette az egyesseget, Philip Morris es az RJ Reynolds 100 000
dollart adtak a Kztarsasagi Partnak. E ket ceg 75 000 illetve 30 000 dollart adott az Orszagos
Republikanus Szenatusi Bizottsagnak.
74
Sok tanulmany mutatott ki kapcsolatot a trvenyhozoknak adott dohanyipari hozzajarulasok
es a trvenyhozok szavazatai kztt. A Campaign Ior Tobacco-Free Kids nev szervezet altal
keszitett tanulmany kimutatta, hogy abbol a 47 szenatorbol aki 1996-ban dohanygyari
penzeket Iogadott el, 39 szavazott egy 1997. evi dohanyzasellenrzesi intezkedes ellen.
1998 marciusaban kiadott tanulmanyaban a Public Citizen nev Iogyasztoved csoport
a McCain trvenyjavaslat 10 szenatusbeli szavazatait elemezte es sszehasonlitotta a
dohanyipar altal az elmult t evben a politikai akciobizottsagnak (PAC) adott
hozzajarulasokkal. A tanulmany szerint a dohanyipar mellett szavazo 34 szenator szinte
mindig kzel hetszer annyi dohanyipari PAC penzt kapott mint az a 40 szenator aki a
dohanyipar ellen szavazott.
Lobbizs: 1997 kzepe es 1998 kzepe kztti idszakban a dohanyipar ket jelents
lobbizasi kiserletet tett, melyek kzl az els a junius 20-an javasolt egyessegen alapulo
trvenyjavaslatot tamogatasat, a masik a korlatozobb McCain-Iele trvenyjavaslat ellenzeset
celozta. 1997-ben a dohanyipar tbb mint 19 millio dollart klttt kls lobbistakra,
haromszor tbbet mint 1996-ban. Egy ceg, a Verner, LiipIert, Bernhard, McPherson and Hand
egymaga ennek tbb mint a Ielet 10 millio dollart kapott.
A dohanyipar 1997. evi lobbizasi szamlaja meg a sajat normai szerint is csillagaszati volt.
Csupan 1997 els hat honapjaban 8 millio dollart kltttek, amihez J. Steven Hart
republikanus lobbista a kvetkez megjegyzest Izte: Az en meghatarozasom szerint a nagy
tkzet 1 millio dollar lobbikltseget jelent. Tehat aki ennyit klt az a sajat letezeseert Iolyo
kzdelmet Iolytat.
A Public Citizen csoport jelentette 1998 marciusaban kiadott jelenteseben, hogy a
dohanyipar 208 lobbistat alkalmazott 1997-ben ,igy egy lobbista esik a Kongresszus minden
ket es Iel tagjara. De nemcsak a lobbistak nagy szama keltett Iigyelmet, A lobbistak kztt
olyan ismert es jo kapcsolatokkal rendelkez politikusok szerepeltek mint a Szenatusi tbbsegi
partvezetk George Mitchell es Howard Baker, korabbi texasi kormanyzo Ann Richards, a
Kztarsasagparti Orszagos Bizottsag korabbi elnke Haley Barbour, az Eszak Karolina
LegIelsbb Birosag korabbi biraja J. Philip Carlton valamint a Kongresszus meg legalabb
harom korabbi tagja. Meg a dohanygyarak vezerigazgatoi is megjelentek a Capitol Hill-en.
A Philip Morris vezerigazgatoja GeoIIrey Bible talalkozott a Szenatus kereskedelmi
Bizottsaga tagjainak tbbsegevel meg mieltt 1998 marcius vegen a bizottsag elkezdte volna
targyalni a McCain trvenyjavaslatot. Kzben Laurence Tish a Lorillard dohanygyarat
birtoklo Loews Corporation tarselnke meglatogatta Wendell Ford szenatort valamint a
Szenatus kisebbsegi partvezetjet Thomas Daschle szenatort.
A dohanygyarak testreszabottan alkalmazzak a lobbistakat a megcelzott kepviselk szerint
mondta egy nevtelen washingtoni gyved a Washington Postnak 1998 tavaszan. A dohanygyarak
lobbista csapatokat allitanak ssze es ezek dolgozzak meg a klnbz bizottsagokat: egy regi
republikanus lobbista kezelte a Szenatus Kereskedelmi Bizottsagat, egy masik Iontos lobbista
Ioglalkozott a Szenatus Jogi Bizottsagaval, mig egy masik Philip Morris lobbista Ioglalkozott a
Kepviselhaz Kereskedelmi Bizottsagaval.
,Ez nagyon nyugtalanito, de kivalo pelda arra, hogy mi a rossz abban ahogy Washington
mkdik mondja Ann McBride a Common Cause csoport elnke. ,A dohanyipar hataval a
75
Ialnak Iordulva minden megmozgatott erdekei erdekeben: nagy penzsszeg hozzajarulasokat
kez a kezben a jol Iizetett lobbistakkal. A Public Citizen jelentese szerint a dohanyipar tbb
mint 30 millio dollart klttt lobbizasra 1997-ben.
1ogalkots: Miutan a Kongresszus elIogadta az 1997. evi Adomentessegi trvenyt, a
mediak talaltak egy olyan rendelkezest a trvenyben, mely a dohanygyaraknak 50 milliard
dollaros adokibuvot biztositott a dohanyiparnak, Ieltetelezheten a trvenyjavaslatban
szerepl 15 dollarcentes adoemeles kompenzalasara. Meglep modon ezt a rendelkezest
a kongresszusi szavazas eltti ejszaka alatt loptak be a trvenyjavaslatba, es a trvenyhozok
tbbseget meglepte, hogy ez a rendelkezes ott van. Meg szokatlanabb az, hogy
a Kongresszusban senki sem jelentkezett, hogy a szerzje a rendelkezesnek. Newt Gringrich
hazelnk es a Szenatus tbbsegi partvezetje Trent Lott a kesbbiekben vedelmkbe vettek
a rendelkezest es Kenneth Kies kongresszusi munkatars beismerte, hogy a rendelkezest a
dohanyipar kepviseli szvegeztek. ,A dohanyipar irta meg es terjesztette be, es mi csak
Ielhasznaltuk a szvegezest mondta Kies az USA Today Iolyoiratnak.
A Kongresszus kesbb megszavazta e rendelkezesnek a trvenyjavaslatbol valo kitrleset a
Kepviselhazban es a Szenatusban is, es ez nagy vereseget jelentett a dohanyipar szamara. Dick
Durbin szenator, aki a Szenatusban tamogatta az adomentessegi trvenyjavaslatot Iejtette ki a
szavazas jelentseget: ,A dohanyiparnak nappal kell targyalnia minden szinten. De ez az
incidens Iigyelmeztetesl is szolgalt arra vonatkozoan, hogy a dohanyiparnak a Capitol Hill-en
valo hatalma meg mindig ers nepszertlensege ellenere.
A peres eljarasok soran a kzelmultban nyilvanossagra hozott dohanyipari dokumentumok
csak megersitik azt, ami mar ugyis ismert volt az iparag jogalkotasi trekveseirl. Egyes
dokumentumok IelIedtek, hogy az 1960-as evek elejen a dohanyipar Specialis gyvedi
Bizottsaga olyan trvenyjavaslatot keszitett, amely olyan Iigyelmeztet Ieliratokat iktatott
volna a trvenybe, amelyek megakadalyoztak volna a tagallamok intezkedeseit es nem
korlatoztak volna a dohanyreklamozast. 1965-ben a bizottsag altal javasolt szvegezes
pontosan ugy kerlt be az els szvetsegi cigaretta-Ieliratozasi trvenybe, ahogy azt az iparag
javasolta. Azota a dohanyipar Iel tudta hasznalni ezt a trvenyt arra, hogy blokkolja az
allamoknak a dohanyreklamozas szabalyozasara vonatkozo trekveseit. A dohanyipar a
dohanyosokkal szembeni polgari perekben is Ielhasznalta a Iigyelmeztet Ieliratokat sajat
vedelmere azzal ervelve, hogy a dohanyosoknak elre kellett volna latniuk, hogy ez a
szokasuk milyen kvetkezmenyekkel Iog jarni.
Egyes megIigyelk ugy gondoljak, hogy a trtenelem megismetli nmagat az 1997. ev
kzepen Iolytatott egyessegi targyalasokon. Martin Meehan kepvisel jogi igazgatoja Martin
Meehan jelentette ki: ,ahelyett, hogy valaki mas hatarozza meg a sorsat, a dohanyipar
elkeszitette a trvenyjavaslat sajat valtozatat es arra keri a Kongresszust, hogy szavazza meg.
1998 augusztusaig a dohanyipar meg mindig kzdtt celja eleresert.
76
,B Fggelk: Oktatanyag
Az oktatoanyag az egeszsegvedk mhelyIoglalkozasokon, tanIolyamokon valo
oktatasahoz biztosit utmutatast, hogy Ielismerjek, elre lassak es meghiusitsak a dohanyipar
strategiait es taktikait. Az anyag es a mhelymunka egyarant elemzest ad a dohanyipar
tevekenysegerl es azon az elven alapszik, hogy a tudas hatalmat jelent amikor egy lelemenyes
ellenIellel neznk szembe.
Ezek az inIormaciok csak akkor hasznosak, ha szeles krben elterjednek. Az orszagszerte
megtalalhato erdekvedk treningek es Ioglalkozasok segitsegevel az erdekvedk sokkal tbb
embert tudnak kikepezni mint egyetlen szervezet tudna.
A dohanyzasellenrzesi erdekvedk krenek nvekedesevel egyre Iontosabba valik
hatekony eszkzk kidolgozasa az ujonnan beszervezettek kepzese valamint a regi erdekvedk
nehezen megszerzett tudasanak atadasa. A jelen Ioglalkozast ilyen eszkznek szanjuk.
Figyelmeztetes a leend trener szamara: Bar az anyag tele van hasznos es a temarol
tajekoztato peldakkal, de nem tekinthet ugy, hogy a temat teljes reszletesseggel taglalja. Az
oktatokeszlet tartalmaz egy vazlatot, melyet a trenerek eladasaik soran hasznalnak valamint
peldakat a vazlat bvebb kiIejtesere. Termeszetesen arra sztnzzk a trenereket, hogy
tovabbi peldakat is mutassanak be es ugy alkalmazzak a vazlatot, hogy az legjobban
megIeleljen a resztvevk igenyeinek. Az oktatokeszlethez irasvetit alkalmazasa szkseges es
javasolt egy Ilip-chart hasznalata is, melyre a resztvevk megjegyzeseit lehet rgziteni.
Javasoljuk, hogy a Ioglalkozas minel interaktivabb legyen tbb okbol is. Az interaktiv mod
megragadja a resztvevk erdekldeset azzal, hogy elmondhatjak sajat peldaikat es a mhelyt
kapcsolatba hozhatjak sajat tapasztalataikkal. Az interaktiv modszerek abban is segitenek,
hogy a resztvevk jobban megjegyzik a leadott anyagot. A leggyakrabban hasznalt interaktiv
modszerek kztt emlithetjk a csoportos vitakat es a kiscsoportos gyakorlatokat.
Az oktatokeszlet alapvet tajekoztatast ad arrol, hogy hogyan tervezzk meg a Ioglalkozast
valamint, hogy az adott tippeket hogyan lehet Ielhasznalni a dohanyipar strategiajarol es
taktikajarol szolo Ioglalkozason. Tudjuk, hogy sok inIormacio szerepel az anyagban es eppen
ezert javasoljuk, hogy azokat valasszak ki, melyek legjobban megIelelnek a hallgatosagnak.
Ez a trening elvegezhet egy konIerencia kereteben Iolytatott mini-Ioglalkozaskent vagy egy
egesz napos Ioglalkozaskent is. Fontos azonban az idkeret Iigyelembevetele, hogy elegend
id alljon rendelkezesre kivalasztott inIormaciok atadasara es a kiadott Ieladatok elvegzesere.
Sok szerencset es jo szorakozast!
Clok kituzse: Mirt tartsuk a foglalkozst?
Mieltt elhatarozna, hogy Ioglalkozast Iog tartani a dohanyipar strategiajarol vilagosan
latnia kell, hogy mit is akar elerni. Az alabbiakban nehany olyan cel szerepel, melyet egy ilyen
Ioglalkozassal el lehet erni:
77
A dohanyzasellenrzesi erdekvedk szamara egy elmeleti keretrendszer megadasa a
dohanyipar altal alkalmazott politikai, gazdasagi, retorikai es egyeb strategiakrol abbol
a celbol, hogy az erdekvedk hatekony valaszokat tudjanak adni az iparag trekveseire.
Az erdekvedk egymas kztti inIormaciocserejenek megknnyitese.
Peldak bemutatasa arra vonatkozoan, hogy az erdekvedk hogyan tudjak strategiailag
Ielhasznalni a kapott inIormaciokat es elemzeseket arra, hogy lerantsak a leplet a
dohanyiparrol.
Az erdekldes Ielkeltese a dohanyzasellenrzesi erdekvedelem irant.
Hova vezethet ez a foglalkozs?
A dohanyipar strategiainak a Ioglalkozason valo bemutatasa inditoallast jelenthet szelesebb
kr projektek es partneri kapcsolatok szamara:
Egy ,dohanyipari taktikai munkacsoport vagy koalicio letrehozasa a helyi vagy a
tagallami kollegak kztt. A munkacsoport rendszeres megbeszeleseket tart, konIerencia
hivasokat bonyolit le, teleIonhalozatot tart Ienn, e-mail servert mkdtet ezek olyan
tevekenysegek, melyek celja az inIormaciocsere es jol idzitett ellenstrategiak
kidolgozasa.
Az n szervezetenek olyan bemutatasa, hogy a kollegak es a hirmedia azt szakmai
Iorrasnak tartsa a dohanyipar taktikajanak tekinteteben.
A dohanyipar taktikajarol szolo tajekoztatok keszitese a trvenyhozok vagy a media
szamara.
Kzs projektek kijellese a teleplesen dolgozo egyeb olyan erdekved csoportokkal
akik erdekldest mutatnak olyan temak irant mint a vallalatok szamonkerhetsege,
valasztasi kampanyIinanszirozasi reIorm es a mediaban valo erdekkepviselet.
A hallgatsg: Kit tud elrni?
A minel szelesebb kr ismeretterjesztes erdekeben a trenereknek kreativan kell
gondolkodniuk arrol, hogy kik lehetnek a Ioglalkozasok resztvevi. A lehetseges hallgatosag
kre kiterjedtek lehet mint azt gondolnank. Nehany pelda erre:
helyi kzegeszseggyi egyesletek
helyi politikai csoportok
helyi dohanyzasellenrzesi szvetseg
a Iiatalok dohanyzasellenrzesere alakult helyi szvetseg
allampolgari ismereteket tanulo kzepiskolai osztalyok
kzegeszseggyi vagy politikatudomanyi kurzusok a helyi egyetemen
a teleples erdekvedelmi csoportjai
valasztasi kampanyIinanszirozasi reIormszervezetek
78
olyan egyesletek vagy szervezetek konIerenciai, ahol n is tag
klnbz gyekert dolgozo kollegak
kzssegi csoportok
Amennyiben n a resztvevk egy konkret csoportjara gondol, akkor erdemes elgondolkodni
azon, hogy erdemes lenne valtozatosabba tenni a hallgatosagot.
A muhelyfoglalkozsnak a rszvevkhz val adaptlsa
Bar a knyvben peldakent szerepl Ioglalkozasi vazlat nem megIelel minden hallgatosag
reszere, n mint a trener meg tudja tenni a szkseges modositasokat. Az alabbi javaslatok
celja, hogy segitsen a hallgatosag igenyeinek jo Ielmereseben, hogy ezt kveten n
megIelelkeppen modosithassa a Ioglalkozas celjait, tartalmat es a Ieladatokat, gyakorlatokat.
Tapasztalatlan rdekvdk s a lakossg: Foglalkozzon a knyvben szerepl
dohanyipari strategiak mindegyikevel es tajekoztassa a resztvevket arrol, hogy az egyes
strategiak miert hasznosak es Iontosak. Mutasson be egy-egy peldat (olyanokat, amelyeknek
magyarazatahoz nincs szkseg sok sszeIgges ismeretere vagy sok idre) a strategiak
illusztralasara ugy, hogy legyen id mindegyik megbeszelesere. Olyan peldakat valasszon ki,
melyeket egy atlagember jol ismer. A sok magyarazatot igenyl peldak sok idt igenyelnek es
sszezavarhatjak a nem tul sok hatter-inIormacioval rendelkez hallgatosagot.
Hagyjon elegend idt a kerdeseknek az eladas eltt es utan. Legyenek keznel vitaindito
kerdesei, mert lehet, hogy a hallgatosag nem tesz Iel kerdest, mert ugy gondolja, hogy nem tud
eleget a temarol.
Tapasztalt dohnyzsellenrzsi rdekvdk: Kerje Iel a resztvevket, hogy
reszletesen mutatkozzanak be (reszletesebben mint a kezdk) valoszin, hogy a resztvevk
nem annyira az inIormaciok miatt jttek el, hanem, hogy talalkozzanak a kollegakkal es kzs
erdekldesre szamot tarto temakat talaljanak. Hagyja, hogy trening tbb mint a Iele vitaval,
csoportos Ieladatokkal es szerepjatekkal teljen. A Ioglalkozast tegye ,beszelgetsse es ne
,eladas jellegve.
Felkerhet egy-egy tapasztaltabb resztvevt elzetes esettanulmany elkeszitesere es a
csoportnak valo bemutatasara. Hatarozza meg a bemutatas idejet.
Keszitsen a resztvevknek kiosztando tajekoztato anyagokat amennyiben konkret
inIormaciokat kivan adni nekik.
Potencilis szvetsgesek: Termeszetesen egy-ket bekezdesbl nem lehet megtanulni a
dohanyzasellenrzes iranti tamogatas szelesitesehez szkseges szaktudast. Mas egyesletekkel,
szervezetekkel valo kapcsolatepites es kapcsolattartas kivl esik az oktatoanyag keretein.
Azonban nehany iranyelvet adhatunk. Akar egy szomszedos szervezettel, a Ni Szavazok
Ligajaval, a hispan kzsseggel vagy a varosi Iiatalok egyesletevel letesit is n kapcsolatot,
Iontos Iigyelembe venni, hogy nekik masok a prioritasaik. Tehat az eladas eltt merlegelje
gondosan az alabbi kerdeseket:
79
Hogyan illik bele a dohanyzas ennek a csoportnak a temajaba?
Hogyan segithetnk abba, hogy a csoport lassa, hogy a dohanyzasellenrzes rajuk is
tartozik?
Hogyan kzvetitheti az eladas a legjobb modon a tema Iontossagat?
Ha elegend idt szan a Ienti kerdesek megvalaszolasara akkor jobban tud kapcsolatot
kiepiteni az illet szervezetettel es jobban megerti celjait es prioritasait.
A muhelyfoglalkozs eltti tennivalk
Mieltt elkezdene a Ioglalkozast tbb terletet is meg kell vizsgalnia. Meg abban az esetben
is ha n mar tbb treninget tartott is, erdemes atnezni az alabbi Ieladatlistat:
Ismerje meg a tartalmat: Legyen ,ntudatlanul kompetens. Tudja jol a tartalmat. Ha
sajat peldait akarja hasznalni, gyzdjn meg rola, hogy minden kis reszletet jol isme.
Az anyag jo ismerete lehetve teszi, hogy elterjen a vazlattol es szkseg eseten jelentsen
atalakitsa a Ioglalkozas szerkezetet.
Ismerje meg a hallgatsgot: Ha ismeri a hallgatosagot, akkor a megIelel szinten
beszelhet velk, a megIelel embereket szolithatja Iel, hivatkozhat erdekldesi krkre es
elkerlheti a problemakat.
A trening megtervezese eltt merlegelje az alabbi kerdeseket:
Ki a hallgatosagom?
Mit keresnek?
Milyen inIormacioik es tapasztalataik vannak?
Mit jelent mindez a Ioglalkozas szamara?
Tudja mi a cl: Mi a celja a treningnek? Tajekoztatas? A hallgatosag motivalasa, hogy
valamilyen tevekenysegben vagy kampanyban reszt vegyenek?
Hogyan illik ssze az n celja a hallgatosag celjaval?
Hogyan koordinalja n a celt a hallgatosag igenyevel?
nnek mint a trenernek a celja lehet az, hogy nagy vonalakban tajekoztasson a dohanyipar
strategiajarol vagy arra koncentralhat, hogy a resztvevk hogyan lephetnek Iel e strategia
ellen, vagy az, hogy Iorumot biztosit az erdekvedk reszere ismereteik es szaktudasuk
egymassal valo megosztasa erdekeben.
A hallgatsg megismerse utn ellenrizze a kvetkezket: Szerepelnek-e a
Ioglalkozasban azok a kerdesek amelyeket a hallgatosag akar?
Hozza akar vagy tud tenni meg valamit?
Milyen klnleges dolgokra kell meg Ielkeszlni? (Peldaul nyelvtudas, kulturalis,
tapasztaltbeli, vegzettsegi megIontolasok).
Milyen szemlelteteszkzket kivan hasznalni?
80
Szkseg van-e meg tbb kiscsoportos Ieladatra vagy szerepjatekra?
Ismeri-e n olyan jol a temat, hogy tbbIele modon is el tudja azt magyarazni?
Ksztse el: Tafeko:tato anvagok. Akarja-e hasznalni ezeket? Mivel Ioglalkozzanak? Volt-e
klnleges igeny bizonyos tajekoztato anyagokra? Jo minsegek-e?
ss:efoglalok. Keszitsen IigyelemIelhivo kartyakat, vazlatot vagy rvid sszeIoglalot, hogy
ne az oktatoanyagbol kelljen olvasnia. Elzetesen emelje ki az erre a Ioglalkozasra vonatkozo
Iontos temakat.
Lehetseges problemak. Gondolkodjon el elre a varhato kerdesekrl, problemas terletekrl,
azokrol a helyekrl ahol gyorsitani vagy lassitani kell a csoport igenye es tapasztalata alapjan.
Milyen reszeknel merlhet Iel ellenseges viselkedes vagy velemenyklnbseg. Hogyan kezeli
ezeket hatekonyan?
Ido:ites. Tervezze meg a Ioglalkozas egyes reszeihez szkseges idtartamot. alakitson ki
egy rendszert az eltelt id nyomon kvetesere az eladas alatt. Hagyjon idt kerdesekre, a
tervezetnel hosszabb ideig tarto sznetekre, stb. Legyen ora keznel.
Vegyes tippek - Mire szmtsunk
Mar az legelejen tegye egyertelmve az elvarasait. Tudassa a hallgatosaggal, hogy mit
tervezett arra a napra es tegye lehetve szamukra, hogy elmondhassak, hogy mit szeretnenek
csinalni. Ha irrealis elkepzeleseik vannak akkor jobb ezt mar az elejen tisztazni.
A trening kzben ne Ieljen visszajelzest kerni a hallgatoktol. Ha ugy erzekeli, hogy a trening
menete nem jo vagy az anyag nem vilagos, akkor rgtn ellenrizze.
Ha cskken a Iigyelem, tartson sznetet meg akkor is ha nem volt betemezve. A Icel az,
hogy a hallgatosag Ioglalkozzon az anyaggal es tanuljon.
Erezze jol magat. Ha n nem erzi jol magat, akkor valoszinleg a hallgatosag sem
szorakozik jol. viszont ha n jol szorakozik, akkor van esely arra, hogy k is jol szorakoznak.
A foglalkozs megkezdse
A Ioglalkozas kezdeten Iontos, hogy a resztvevk tudjak, hogy n hogyan Iogja vezetni a
Ioglalkozast es mire szamithatnak a nap Iolyaman. Az alabbi Ieladatlistan kell vegigmenni:
nmaga vagy a szervezete bemutatasa
A resztvevk egymasnak valo bemutatasa (ha szkseges), tbbek kztt szemelyes
tajekoztatas arrol, hogy mi sztnzte ket a Ioglalkozason valo reszvetelre
Elvarasok az ne es a csoporte
A Ioglalkozas celkitzesei, a temak attekintese
A trening vazlata a beIejezes idpontjaval es a tervezett sznetekkel egytt
Hogyan es mikor Iog n valaszolni a kerdesekre (az eladas alatt vagy a vegen?)
81
A foglalkozs levezetse: Mintavzlat
Az n mindegyik mhelyIoglalkozasa mas es mas lesz a hallgatosagtol, a celkitzesektl es
a rendelkezesre allo idtl Iggen. Minel egyertelmbb vazlattervet kell keszitenie a
Ioglalkozashoz es azt ki kell ertekelnie, hogy meggyzdjn Ioglalkozik-e a Iontos dolgokkal
es megIelel hangsulyt kaptak-e az egyes temak. Az alabbiakban egy peldat mutatunk be egy
Ioglalkozas vazlatterverl:
I. Bemutatkozs
A. A trener, a resztvevk es a celkitzesek bemutatasa.
B. Jegtr gyakorlatok
A jegtr gyakorlatok nvelik a resztvevk komIortszintjet es a Ioglalkozas iranti
erdekldesket, es a trener jobban meg tudja ismerni a resztvevk tudasszintjet es elvarasait.
Nehany pelda a jegtr gyakorlatokra:
1. A resztvevk es a trener is gondol egy olyan szora vagy kiIejezesre, mely jellemzi a
dohanyipart: pl. ,kreativ, ,zsugori, ,alnok,
2. A resztvevk rviden elmeselnek egy, a dohanyiparral kapcsolatos elmenyket mint
vevk, szlk, rendezvenyen resztvevk, stb.
3. A resztvevk elmondjak, hogy mit varnak a Ioglalkozastol.
II. A dohnyipar taktikinak ttekintse
Az alabb Ielsorolt temak barmelyikevel Ioglalkozhat, bar jobb ha az eladast csupan nehany
temara korlatozza. A legjobb ha harom-negy a csoporthoz ill temat valaszt ki, egyenkent 10-
15 perces eladast tart roluk, majd hatter inIormaciokat ismertet a temakkal kapcsolatosan.
A. PR-tevekenyseg
B. Reklamozas
C. Jotekonysag
D. A tudomany es egyeb szakertelem megvasarlasa
E. Fedszervezetek
F. MegIelemlites
G. Politikai penzeles
H. Szvetsegktes
I. Lobbizas
J. Jogalkotas
III. Kiscsoportos feladatok s vita
Valasszon az alabbi kiscsoportos Ieladatokbol vagy dolgozzon ki sajat Ieladatokat a csoport
tapasztalata es elvarasai Iigyelembevetelevel.
82
IV. Kvetkeztetsek
A. Lezaro kerdesek
B. Hol kaphatnak tovabbi inIormaciokat a resztvevk
C. Ertekel rlapok
1avasolt csoportos feladatok
A mhelyIoglalkozasok akkor a leghatekonyabbak, ha a lehet legnagyobb mertekben
interaktivak. A Ioglalkozast a trener ugy teheti interaktivva, hogy a resztvevkbl parokat
alakit ki, kiscsoportos Ieladatokat, nagyobb csoportos brainstorming (tletroham)
gyakorlatokat vegeztet, vitakat tart, a resztvevkkel esettanulmanyokat mutattat be, elegend
idt hagy kerdesekre es valaszokra, valamint szerepjatekokat szervez.
A Ioglalkozasra valo Ielkeszleskor tanacsos klnbz interaktiv gyakorlatokat kigondolni
a hallgatosag tapasztalatainak es erdekldesenek Iigyelembevetelevel. Hasznos ha vannak a
trenernek tartalek tletei is arra az esetre ha valamelyik nem ugy sikerl ahogy tervezte.
A dohanyipari strategiarol tartando Ioglalkozasokon tbbek kztt az alabbi interaktiv
Ieladatok alkalmazhatok:
A dohanyipar egyik ,klasszikus strategiajanak kivalasztasa, melyre a kisletszamu
csoportok ellenstrategiat alakitanak ki. Ha van eleg id akkor tbb strategiait is
kidolgozhatnak, de csak egyet mutassanak be. A trener kerdezze meg, hogy mi a teljes
csoport velemenye az ellenstrategiakrol. (Lasd a mediakapcsolati Ieladatokat)
Egy olyan szerepjatek, melyben egy erdekved ismerteti a dohanyipar egyik strategiajat
vagy taktikajat egy allami trvenyhozonak azzal a cellal, hogy hiteltelenne tegye a
dohanyipart.
Mindegyik csoport ir egy olyan sajtokzlemenyt, mely Ielhivja a Iigyelmet a dohanyipar
helyi strategiajara. Mindegyik csoport bemutatja a sajtokonIerencia megtartasara
vonatkozo terveit.
A csoport ir egy ,idealis ujsag szalagcimet es egy bekezdest, melyben ismerteti a
dohanyipar egyik strategiajat. Mit tehetnek annak erdekeben, hogy a szalagcim
valosagga valjon?
,A rsz: A dohnyipar taktikjnak ttekintse
I. PR-tevkenysg
Kivonat. A dohanvipar PR taktikakat alkalma:, hogv kedve:o mediaviss:hangot kapfon es
magat a: inte:menves tis:tesseg modellfekent reklamo::a segitsegl hiva a: egveni s:abadsag,
tolerancia es ess:erseg temait.
A. Retorika
B. Kzerdek reklam
83
C. Jo korporativ allampolgar
D. Mediakapcsolatok
II. Reklmozs
Kivonat. A dohanvgvarak a fogvas:toi piacot olvan kepekkel aras:tfak el, melvek a
dohanv:ast olvan tulafdonsagokho: ktik mint a siker, nem von:ero, emancipacio,
individuali:mus, romantika es kifinomultsag.
A. Termekek reklamozasa es promocioja
B. Celzott reklamozas Nk, Gyerekek,
C. A mediatartalom beIolyasolasa
III. 1tkonysg
Kivonat. A dohanvipar kiterfedt fotekonvsagi tevekenvsegevel klnfele s:erve:etekkel epit
ki kapcsolatokat. Gondolattarsitas reven artatlansagot is vasarol maganak a::al, hogv a:
iparagat a politikai es a kulturalis elet foaramaba helve:i.
A. Jo gyek
B. A baratsag es a hallgatas megvasarlasa
C. Ellenszolgaltatas?
D. Politikai szvetsegek kialakitasa
IV. A tudomny s egyb szakrtelem megvsrlsa
Kivonat. A dohanvipar gvakran alkalma: nagvhatalmu tanacsadokat, gvvedeket,
s:akembereket, hogv statust es hitelesseget bi:tositsanak a: iparag s:amara a birosagok, a
trvenvho:ok es egveb nvilvanos forumok elott. E klso tamogatas megs:er:esevel probalfa a
dohanvipar megakadalvo:ni, hogv els:igetelodfn a: :leti eletben es a trvenvho:as terleten.
A. Orvosi ill. egeszseggyi szakertelem
1. Fggseg
2. Passziv dohanyzas
B. Gazdasagi szakertelem
C. Jogi szakertelem
V. Fedszervezetek
Kivonat. A dohanviparnak a dohanv:asellenor:esi ke:demenve:esek ellen viselt egvik
taktikafa fedos:erve:etek letreho:asa, melvek a fggetlen vagv lakossagi s:int, alulrol
s:erve:odo s:erve:etek s:erepet fatss:ak el. A fedos:erve:etek igen hatekonv ellenfelek
lehetnek es a media es a trvenvho:ok gvakran a dohanvipartol fggetlennek tekintik oket.
A. ,Spontan Iedszervezetek
B. Neves szervezetek
C. A dohanyosok jogaiert kzd csoportosulasok
84
D. Adoellenes csoportosulasok
VI. Megflemlts
Kivonat. A dohanvipar es s:vetsegesei sokfele megfelemlitesi taktikat alkalma:nak abbol a
celbol, hogv a: erdekvedoket, a k:eges:seggvi tis:tsegviseloket, a trvenvho:okat valamint a:
ufsagirokat elifess:ek a vi:sgalodastol vagv attol, hogv dohanv:asellenor:esi politikat folvtassanak.
A. Jogi
B. Gazdasagi
C. Politikai
D. Szemelyes
VII. Politikai pnzels
Kivonat. A dohanvipar pen: segitsegevel probal bebocsatast nverni a politikai folvamatba es ott
erdekeit megvedeni. Celfa elerese erdekeben a: iparag ho::afarul a trvenvho:ok valas:tasi
kampanvaiho:, politikai partoknak pen:t adomanvo: es politikai rende:venveket finans:iro:.
A. Tagallami szinten
1. Nepszavazasi kezdemenyezesek
B. Szvetsegi szinten
C. Puha penzek
D. Politikai szervezetek tamogatasa, mellekjvedelmek
VIII. Szvetsgkts
Kivonat. A dohanv:asellenor:es ellenfelei gvakran egvttmkdnek a: eges:segbarat
politika alaasasaban. A dohanvipar s:vetsegesei klnsen ves:elvesek lehetnek mivel olvan
forrasbol kriti:alfak a dohanv:asellenor:esi trekveseket, melv altalaban nagvobb tis:teletnek
rvend mint a dohanvipar.
A. Leanyvallalatok
B. Szakmai szvetsegek
1. Kereskedelmi
2. Reklam
3. Egyeb vallalkozoi szvetsegek
C. Dohanytermesztk
D. Valoszintlen szvetsegesek
E. Ideologiai szvetsegesek
IX. Lobbizs
Kivonat. A dohanvipar fol fi:etett es fo kapcsolatokkal rendelke:o lobbistak segitsegevel
hatekonvan befolvasolfa a dohanv:assal kapcsolatos politikat.
85
A. Lobbizasi penzek
B. Lobbiszvetsegek
C. A lobbizokon valo osztozkodas
D. A trvenyhozokkal valo kapcsolat
E. A dohanyipar altal letrehozott ,alulrol jv lobbizas
X. 1ogalkots
Kivonat. Brutalis politikai ero es megteves:to taktikak segitsegevel a dohanvipar egv fol
megterve:ett, agress:iv trvenvho:asi es s:abalvo:asellenes strategiat folvtat, melvnek celfa a
dohanv:asellenor:esi politika alaasasa vagv a dohanv:asbarat politika tamogatasa.
A. A helyi szabalyozas kizarasa
B. Kompromisszum latszata
C. A trvenyek gyengitese
D. Trvenyjavaslatok blokkolasa vagy megbuktatasa
,B rsz: Dohnyipari stratgik
A dohanyipar taktikainak bemutatasan kivl az alabbi peldak Ieladatkent is Ielhasznalhatok
a Ioglakozason resztvev csoport szamara. Kerdezze meg peldaul a hallgatosagot, hogyan
reagalnanak ezekre a strategiakra a telepleskn. Hogyan hasznalhatjak az erdekvedk a
mediat a dohanyipar leleplezesere es hiteltelenne tetelere? Hogyan kelthetik Iel az erdekvedk
egy riporter erdekldeset a peldaban szerepl tema irant? Milyen ellenstrategiakat alkalmaz-
hatnak az erdekvedk a dohanyipar ellen? Mit tehetnek, hogy a peldaban szerepl esemeny ne
trtenhessen meg a telepleskn?
Amint azt n is tudja, nem nehez peldakat talalni. Tehat ne korlatozza a Ioglalkozast az
altalunk adott peldakra mozduljon ki es keresse meg a sajat peldait!
I. PR-tevkenysg
Retorika: A retorika a nyelv hasznalata alapvet Iontossaggal bir a dohanyipar minden
strategiajaban. Probalkozast jelent arra, hogy a dohanyzas kockazatairol a kzvelemenyben
Iolyo vitat atterelje a dohanyzas egeszseggyi hatasairol Iolytatott vitara es a dohanyzassal
kapcsolatos kerdeseket egy olyan keretbe terelje, mely nem az egeszsegrl hanem az egyeni
jogokrol, toleranciarol es a paternalista kormanyzatrol szol.
Pelda: A kvetkez oldalon lathato teljes oldalas hirdetes egy jelentsebb ujsagban jelent
meg 1998 aprilis 9-en, mely kritizalta John McCain szenator javasolt dohanyzasi trveny-
javaslatat. A dohanyipar retorikaja a lakossag uj adok, a mindenhato kormanyzat es a
gazdasagi vesztesegek iranti Ielelmet igyekezett kihasznalni. (Forras: hirdetes, New York
Times, 1998. aprilis 9., Washington Post, Wall Street Journal)
Mediakapcsolatok: A dohanyipar piar modszereket alkalmaz, hogy allaspontjat latszolag
objektiv ujsaghirekbe gymszlje, melyek olyan legitimitassal birnak, mely hianyzik a
nyilvanvaloan reklam- vagy PR-nyilatkozatokban.
86
87
Pelda: 1998 Iebruar 19-en rviddel azt kveten, hogy Kent Conrad szenator nyilvanossagra
hozta a dohanytermekek 1,50 dollaros jvedeki adoemelesi trvenyjavaslatat, a dohanyipar a
trvenyjavaslatot kritizalo sajtokzlemenyt adott ki. Az hirdetest kvet oldalon lathato
sajtokzlemennyel a dohanyipar legitimizalni kivanta azt az allitasat, hogy a cigaretta jvedeki
adojanak nvelese gazdasagi nehezseget Iog okozni a dohannyal Ioglalkozo telepleseken es
igazsagtalanul terheli az anyagilag rossz sorban el dohanyosokat. A dohanyipar azt akarta,
hogy a sajto tegye magaeva allaspontjat, mely ezaltal objektivebbnek tnne mint az iparag
allitasa egymagaban.(Forras: sajtokzlemeny, ,A dohanyipar nyilatkozata a jvedeki adorol,
1998. Iebruar 19.)
Mult ev juniusaban iparagunk olyan sorsdnt engedmenyekben allapodott meg, amelyek
rkre megvaltoztatjak a dohanytermekek keszitesenek, Iorgalmazasanak es ertekesitesenek a
modjat ebben az orszagban.
Bar mi meg mindig el vagyunk ktelezve a valtoztatasra, sajnalatosan ugy hisszk, hogy a
politikai Iolyamat lezart minden lehetseget ahhoz, hogy esszer, atIogo megoldast talaljunk
a dohanyzas problemajara.
Ahelyett, hogy massziv tamadast intezne a Iiatalkoruak dohanyzasa ellen, a Kongresszus
egy olyan trvenyjavaslatot Iontolgat, mely nem csupan alkotmanyellenes, hanem:
Fel trillio dollar uj adot vetne ki az amerikaiakra
Engedelyezne egy nem-valasztott szvetsegi hivatalnak, hogy illegalissa tegye Ielnttek
szamara cigaretta vasarlasat
Feketepiacot teremtene a dohanytermekeknek
17 uj szvetsegi hivatali szervezetet hozna letre
Elpusztitana a dohanyipart es tbb ezer allashely sznne meg a kiskereskedknel,
nagykereskedknel, Iorgalmazoknal, termesztknel es masoknal.
Dolgozoink es az amerikaiak azon millio erdekeben akik hasznaljak termekeinket es egytt
dolgoznak az iparaggal elleneznnk kell ezt a trekvest. Beleegyeztnk, hogy alapveten
valtoztatunk zleti szokasainkon, de nem egyezhetnk bele olyanba, amely lehuzatja velnk a
rednyt.
Philip Morris Incorporated R.J. Reynolds Tobacco Company
Brown & Williamson Tobacco Corporation
Lorillard Tobacco Company United States Tobacco Company
BELEEGYEZTNK, HOGY
VALTOZTATUNK
ZLETI SZOKASAINKON.
DE NEM ABBA, HOGY ABBAHAGYJUK
Vallalati sajtokzlemeny
Dohanyipari nyilatkozat a jvedeki adoval kapcsolatosan
WASHINGTON, Iebruar 19. (PRNewswire) A Kent Conrad szenator altal javasolt 1,50
dollaros dohanytermek jvedeki adoemelesre vonatkozoan a Philip Morris Incorporated, az
R.J. Reynolds Tobacco Company, a Brown & Williamson Tobacco Corporation, a Lorillard
Tobacco Company, es a United States Tobacco Company a mai napon az alabbi nyilatkozatot
adta ki:
A Conrad szenator altal a kzelmultban bejelentett dohanyzasi trvenyjavaslat egy olyan
bntetadot jelent, mely a trvenyjavaslat Iggetlen elemzese alapjan egy doboz cigaretta
aranak ugrasszer emelkedeset Iogja okozni. Mivel egy atlagdohanyzo evente kb. 25 000
dollart keres, ez igen regressziv ado lenne egy olyan kr szamara, aki legkevesbe tudja ezt
kiIizetni. Elzetes elemzes szerint a Conrad trvenyjavaslat egy doboz cigaretta arat 2002-re
4,00 dollar Ile emelne. sszehasonlitaskent egy doboz cigaretta mai ara kb. 1,95 dollar.
A Conrad-Iele javaslat komoly hatassal lenne a dohanyiparral kapcsolatban lev piacra,
vallalatokra es teleplesekre. A termelesi volument 2002-re legalabb 40-al cskkenne. Egy
Wall Street-i elemzes szerint a Conrad-Iele trvenyjavaslat kltsege 25 ev alatt kzel 1,1 trillio
dollar vagy is kzel haromszor annyi lenne mint a junius 20-an javasolt egyesseg kltsege.
Egy ilyen oriasi adoemeles komoly gazdasagi nehezsegeket okozna. A dohany
termesztesevel, a dohanytermekek gyartasaval, Iorgalmazasaval es ertekesitesevel Ioglalkozo
tbb szazezer munkahely kerlne veszelybe a Conrad-Iele dohanytermek ado tervezet okozta
hatalmas volumencskkenes kvetkezteben.
A Conrad-Iele trvenyjavaslat szandekon kivli kvetkezmenye lenne egy hatalmas
csempeszpiac es illegalis Iorgalmazasi halozat kialakulasa, amelyet Kanadaban es Michigan
allamban mar megtapasztaltak a dohanytermekek adojanak nagymertek nveleset kveten.
Az iparag ellenzi a Conrad-Iele javaslatot mivel az egy jelents, celzott adoemelest jelent
egy legalis termek Iogyasztoi reszere es mivel a javaslat nem biztositja a dohanyzasi problema
atIogo megoldasat. Az iparag tovabbra is tamogatja a junius 20-i egyezseget, mely mar
rendelkezik a dohanytermekek aranak nagymertek, az Elnk celjait teljesit emeleserl,
biztositja a regota Iennallo dohanyzasi kerdesek megoldasat valamint a Iiatalok dohanyzasat
megakadalyozo programot Iinansziroz.
FORRAS: Philip Morris Incorporated, R.J. Reynolds Tobacco Company, Brown & Williamson Tobacco
Corporation, Lorillard Tobacco Company, United States Tobacco Company, ,Dohanyipari nyilatkozat a
jvedeki adoval kapcsolatosan, PR NEWSWIRE, 1998. Iebruar 19.
88
II. Reklmozs
A dohanygyarak mesterei annak, hogy eljussanak a megcelzott kznsegkhz
a beIolyasukat korlatozo vagy akadalyozo korlatozasok ellenere. Sok tanulmany is Ielhivta a
Iigyelmet a reklamozas es a Iiatalok dohanyzasa kztti sszeIggesre.
Pelda: Az Amerikai Orvosi Egyeslet Iolyoirata (JAMA) egy olyan tanulmany kzlt, mely
megallapitotta, hogy a Camel cigarettamarka a gyerekek piacan 0,5-rol 33-ra emelkedett a
Joe Camel reklamkampanyt kveten. (Forras: J. DiFranza, es tsai, )
A Ienti Iolyoirat altal kzlt ket masik tanulmany kimutatta, hogy a tizenevesek Iogekonyak
a dohanyhirdetesekre. Az egyik tanulmany szerint a tizenevesek kreben nepszer markakat
gyarto cegek nagyobb valoszinseggel hirdetnek olyan magazinokban, melyek olvasoi kztt
nagy aranyban talalhatok Iiatalok. A masodik tanulmany szerint azok a tizenevesek akik
mersekelten ki vannak teve cigarettahirdeteseknek ketszer nagyobb valoszinseggel
kiserleteznek a cigarettazassal mint azok akik kevesbe vannak ennek kiteve.
III. 1tkonysg
A dohanyiparnak a nk, kisebbsegek, a mveszetek es a lakossagi szolgaltato szervezetek
iranti Iigyelemre melto bkezsege klnsen Iondorlatos. A dohanyipar ugy allitja be magat
mint ezen ertekes csoportok amelyeknek gyakran van nagy szksegk penzekre baratjat es
anyagi tamogatojat es arculatat javitja a polgarjogokat, tarsadalmi igazsagossagot valamint
mveszeti szabadsagot es innovaciot tamogato csoportosulasokkal valo kapcsolataval.
Pelda: 1994-ben amikor New York City Kzgylese Iontolgatta a dohanyzas nyilvanos
helyeken valo betiltasat a varos egesz terleten a Philip Morris ceg, melynek szekhelye
Manhattanben van, azzal Ienyegetdztt, hogy elhagyja a varost ha elIogadjak ezt a
trvenyjavaslatot. A ceg az altala tamogatott helyi mveszeti es kulturalis szervezeteket is arra
biztatta, hogy tamogassak allaspontjat. A szerkesztsegbe es az nkormanyzathoz irt levelek
azt sugalltak a trvenyhozoknak es a polgarmesternek, hogy a New York Cityben talalhato
mveszetek erdeke az, hogy a Philip Morris es jotekonysagi hozzajarulasai New York Cityben
maradjanak. (Forras: Paul Goldberger, New York Times, 1994. oktober 5.)
IV. A tudomny s egyb szakrtelem megvsrlsa
A dohanyipar, miutan eveken at tagadott olyan alapvet igazsagokat mint peldaul, hogy a
dohanyzas rakot okoz, most egy olyan nyilvanossaggal talalja magat szembe, mely
szkeptikusan Iogadja a dohanyipar adatait es erveit. Az iparag tud errl, es ezutan Iordult a jol
Iizetett ,Iggetlen szakertkhz, hogy hirdessek az igazat es assak ala a dohanyzassal
kapcsolatos kockazatokat kimutato tudomanyos kutatasokat.
Pelda: A mostanaban nyilvanossagra hozott dohanyipari dokumentumok szerint az 1980-as
evek kzepen a dohanyipar kampanyt Iolytatott a passziv dohanyzas kockazataira vonatkozo
tudomanyos kutatasok alaaknazasa erdekeben. A jelentesek kzl sok hivatkozik a
Krnyezetvedelmi Hivatal korabbi tudosara James Repace-re valamint a korabbi
haditengereszeti kutatora AlIred Lowreyra. Mindketten tamogattak az 1986. evi tisztiIorvosi
jelentest, mely megallapitotta, hogy a passziv dohanyzas betegseget okoz.
89
Az iparag masik strategiaja az volt, hogy olyan tudosokat szerzdtetett, akik ala tudtak asni
az iparag szamara kedveztlen megallapitasokat. Theodore Sterling kanadai kutato
ujraszamitotta Repace adatait es a dohanyipar szamara kedvezbb szamokat allapitott meg.
Egy korabban kibocsatott Brown & Williamson dokumentum szerint Sterling es munkatarsai
1973 es 1988 kztt tbb mint 3,8 millio dollart kaptak a dohanyipar altal tamogatott Dohany-
kutatasi Tanacs specialis projektek alapjabol. A specialis projektek alapot a Tanacs gyvedjei
iranyitottak.
V. Fedszervezetek
A dohanyipar sok mindent megtesz azert, hogy a kzvelemeny elhiggye, hogy
allampolgarok ezrei dohanyzok es nem-dohanyzok keszek arra, hogy mobilizaljak ket az
egyen dohanyzashoz valo joganak tamogatasa erdekeben. Ez a Iantom mozgalom sikerrel
gyztt le sok tagallamban dohanyzasellenes kezdemenyezeseket nem azert mert az emberek
ezreit mobilizalta, hanem mert a hatalmas penzsszegek bearamlasa ezt a latszatot keltette.
Pelda: A Los Angeles Timesban megjelent cikk szerint a Dohanyosok Orszagos Szvetseget
mely azt allitja, hogy tbb mint 3 millio tagdijat Iizet tagbol allo alulrol szervezd
szervezet lenyegeben a dohanyipar tamogatja. A szervezetnek az adohivatalhoz elkldtt
eves jelentese szerint az 1996-ban gyjttt 9 millio dollarbol csupan 74 ezer szarmazott
tagdijakbol, mely valojaban 7400 tagot jelent mivel a tagdij 10 dollar. A szervezet
Iinanszirozasanak tbbseget a Philip Morris biztositotta, mely kzel 7 milliot vagyis a bevetel
96-at adta 1994-ben. (Forras: Myron Levin, Los Angeles Times, 1998. marcius 29.)
VI. Megflemlts
A dohanyipar penzgyi es jogi hatalmat hasznalja arra, hogy elijessze az ujsagirokat es
szerkesztket a dohanyipar vizsgalatatol. Ezen Iell a dohanyipar kampanyokat kezdett
a dohanyzaselleni erdekvedk tamadasara peres eljarasokkal, negativ reklamokkal valamint a
dohanyzasellenrzesi partnereik megIelemlitesevel.
Pelda: 1994-ben Philip Morris 10 milliard dollaros ragalmazasi pert inditott az ABC News
ellen a ,Day One hirmagazinjaban szerepl riportja miatt, mely IelIedte, hogy a dohanyipar
manipulalta a cigarettakban a nikotinszintet. Philip Morris kb. 1 millio dollart klttt havonta
16 honapon at a perre es olyan gyvedeket Iogadott Iel, akik tapasztalatlanok voltak a sajto
utjan elkvetett ragalmazas terleten de agressziv viselkedeskrl voltak ismertek. Bar az
ABC a jelentesek szerint jol allt a perben megis egyesseget kttt.
Az ABC eseteben valamint mas hasonlo esetekben is ugy tnik, hogy a dohanyipar
megIelemlitesi strategiaja mkdik. 1955 novembereben rviddel az ABC-vel valo egyesseget
kveten a CBS televizios csatorna gyvedjei leallitottak a ,60 Minutes c. televizios msor
JeIIrey Wiganddal a dohanyipari inIormaciokat kiado szemellyel keszitett riportjat. Az gyvedek
attol Ieltek, hogy a msor a dohanyipar altal inditott pert Iog kivaltani.
Pelda: 1994-ben az Arizonai Korhaz Szvetseg, az Amerikai Rak Egyeslet, az Amerikai
Td Egyeslet es az Amerikai Sziv Egyeslet egyesitettek eriket a dohany jvedeki
adojanak emelesere Arizona allamban. A kampany soran a resztvevket jogszabalyi
megtorlassal Ienyegettek meg. A kormanyzoval es a trvenyhozas vezetivel valo
90
megbeszelesen a kampany tamogatoinak tudomasara hoztak, hogy veszelyben van
a kampanyban resztvev nem-proIitorientalt szervezetek adomentessegi statusza. Mivel a
jvedeki adobevetel javareszet a szegenyek egeszseggyi ellatasara hasznalnak Iel, az ado-
emelest tamogato korhazakat azzal vadoltak meg, hogy a sajat zsebket akarjak kitmni.
Tovabba, a dohanygyarak azzal Ienyegetdztek, hogy tamogatni Iogjak a korhazak erteljesebb
szabalyozasara vonatkozo intezkedest. (Forras: Martha Ross, ,Tobacco Tax Campaingns:
A Study oI Two States, Erdekkepvisleti Intezet, 1996.)
VII. Politikai pnzels
A dohanyipar penzgyileg mely zsebet hasznalja Iel arra, hogy allando jelenletet megtartsa
a politikai Iolyamatban a szvetsegi, tagallami es helyi szinten egyarant azzal, hogy a
hatalomhoz valo hozzajutast vasarol ahol csak tud. Bar a dohanygyarak Ienntartjak azt az
allaspontjukat, hogy hozzajarulasaikon keresztl k csak reszt vesznek a a politikai Iolyamatban,
egyik tanulmany a masik utan allapitotta meg, hogy akik dohanyipari penzeket kapnak nagyobb
valoszinseggel Iogjak a dohanyzasbarat allaspontot kepviselni.
Pelda: 1998 Iebruarjaban kiadott tanulmanyaban a Public Citizen nev Iogyasztoved
csoport a McCain trvenyjavaslat 10 szenatusbeli szavazatait elemezte es sszehasonlitotta a
dohanyipar altal az elmult t evben a politikai akciobizottsagnak (PAC) adott
hozzajarulasokkal. A tanulmany szerint a dohanyipar mellett szavazo 34 szenator szinte
mindig kzel hetszer annyi dohanyipari PAC penzt kapott mint az a 40 szenator aki a
dohanyipar ellen szavazott. (Forras: Congressional Quarterly, 1998. Iebruar 19.)
VIII. Szvetsgkts
A dohanyipar szvetseget kt olyan nem dohanyipari szervezetekkel es agazatokkal,
amelyek osztjak gazdasagi es politikai erdekeit. Ez a kapcsolat segit egy olyan latszat
kialakitasaban, hogy a dohanyipar celjait sok egyen es szervezet tamogatja es ez nveli a
dohanyipar lobbizasi erejet.
Pelda: A dohanygyarak hatalmas sszegeket kltenek termekeik kiskereskedelmi zletekben
valo reklamozasara. A szvetsegi Kereskedelmi Bizottsag 1998. evi jelentese szerint a
dohanygyarak 1992-ben 2,15 milliard dollart azaz a teljes reklamkltsegvetesk 42-at
Iorditottak ,reklamozasi arengedmenyre. A ,reklamozasi arengedmeny nevezet kategoriaba
tartoztak tbbek kztt olyan kiadasok, melyeket a kereskedk kltttek a dohanytermekeknek a
legjobb polcokon valo elhelyezesere. A kereskedkkel valo kapcsolattartas elnyket jelentett a
dohanyiparnak amikor a szvetsegi dohanyzasi jogszabalyok ellen lobbizott.(Forras: Federal
Trade Commission Report to Congress Ior 1996)
IX. Lobbizs
A szavahihetseg helyi szinten valo megszerzese erdekeben a dohanyipar a helyi zleti
erdekeltseg bizalmara es lojalitasara epit legIontosabb celja eleresere a dohanytermekek
ertekesitesi korlatozasanak elutasitasara.
Pelda: Minnesota allamban a Minnesota Coalition oI Responsible Retailers (Ielelssegteljes
kiskereskedk koalicioja) nev szervezet ellenezte a Iiatalok dohanytermekekhez valo hozza-
91
jutasanak szabalyozasarol szolo allami trvenyeket. A szervezet neve dacara, a koalicio 18
tagjabol csupan negy kepviselt Minnesota allambeli kiskereskedt, a tbbiek a Dohany-
intezetnel, a Philip Morris, az RJ Reynolds cegeknel es egyeb dohanyipari cegeknel dolgoztak.
(Forras: ,The Campaign Against States, Mother Jones, 1996. majus/junius)
X. 1ogalkots
A dohanygyarak a jogalkotast hasznaljak Iel arra, hogy magukat Ielels, erdekelt korporativ
allampolgarnak tntessek Iel. Amikor a dohanygyarak elkezdtek a lobbizast a peres eljarasok
megszntetesere javasolt egyezseg erdekeben, melyet a tagallamok allamgyeszeivel targyaltak
meg 1997 juniusaban, akkor a targyalasokon alkalmazott strategiajuk az volt, hogy magukat
egyttmkdnek, megertnek es olyannak tntessek Iel, akik keszek arra, hogy valtoztassanak
eddigi zletvezetesi modszereiken.
Pelda: 1998 marcius 11-en a negy legnagyobb dohanygyar orszagos medihadjaratot inditott
a javasolt 1997. juniusi egyessegnek a trvenyhozas altali elIogadasara. A Philip Morris, RJ
Reynolds, Brown & Williamson es a Lorillard cegek teljesoldalas hirdetest jelentettek meg
tbb orszagos napilapban ,Mi van benne az n szamara? Mi van benne a mi szamunkra
cimmel. A kvetkez oldalon megtalalhato hirdetes kihangsulyozta az egyessegnek a
dohanyipar illetve a lakossag szamara valo elnyeit es arra biztatta az olvasokat, hogy keressek
Iel a dohanyipar internetes honlapjat, ahol meg tbbet megtudhatnak a javasolt egyessegrl.
Steven Parrish, a Philip Morris elnkhelyettese szerint a dohanygyarak tudtak, hogy a
kzvelemeny bizalmatlan lehet egy, az iparag altal kiIztt terv irant, ezert a hirdetest ugy
allitottak ssze, hogy az kikerlje a ,erzelmi vagy erdekvedelmi reklamozas latszatat.
A hirnk szavahihetseget ne lehessen megkerdjelezni. (Forras: hirdetes, Wall Street
Journal, Washington Post, New York Times, 1998 marcius 11, US Today 1998 marcius 11.)
92
A DOHNYIPARI EGYEZSG
Mit tartalmaz az n szmra? Mit tartalmaz a mi szmunkra?
A mult ev juniusaban a dohanyipar, az orszag minden reszet kepvisel allamgyeszek, a
Ielperesek gyvedjei valamint a kzegeszseggy kepviseli kztt Iolytatott intenziv
targyalasokat kveten a dohanyzassal kapcsolatos atIogo megallapodas kerlt kihirdetesre.
A Kongresszus eltt lev megallapodas celja a Iiatalkoruak dohanyzasanak cskkentese es ugyan-
akkor a Ielnttek dohanyzashoz valo joganak megvedese.
A megallapodas soha nem latott jogi es penzgyi terheket ro rank es szabalyozasi
valtoztatasoknak vet ala minket.
Bar ezek a javaslatok messzemen igenyeket tamasztanak a dohanyiparral szemben, keszek
vagyunk ezeket elIogadni annak erdekeben, hogy veget vessnk a dohanytermekeket vez
konIliktusoknak.
Nezzk meg rviden, hogy a javaslatok miert jok minden erintettnek.
Mit tartalmaz a lakossg szmra:
Ers es lankadatlan tamadas a Iiatalkoruak dohanyzasa ellen.
A dohanyipar altal Iizetett tbb milliard dollar, melyet egeszseggyi ellatasra lehet Iorditani.
Nagyobb, szembetnbb Iigyelmeztet Ieliratok a cigarettakon.
Tbb milliard dollaros dohanyzasellenes oktatasi program.
Egy uj, 25 milliard dollaros alapitvany dohanyzassal kapcsolatos orvosi kutatasokra.
Az iparag altal Iinanszirozott leszoktatasi program Ielnttek reszere.
Utcai reklamozas es a reklamokban rajzIilm-Iigurak vagy emberi alakok szerepeltetesenek
betiltasa.
A cigaretta-arusito automatak betiltasa.
A nikotinnak es a dohanytermekeknek a Szvetsegi Elelmiszer- es Gyogyszerhivatal altali
szabalyozasa es a szabalyozas megszegesenek komoly bntetese.
Az egeszsegre vonatkozo minden kutatas kzzetetele.
A nyilvanos helyeken a passziv dohanyzast akadalyozo uj szvetsegi korlatozasok.
Maganemberek a jvbeni magatartas miatti tenyleges karok megteriteseert valamint
szemelyiseget ert serelemert jaro bntet karteritesert meg mindig perelhetik a
dohanygyarakat.
Mit tartalmaz a dohnyipar szmra:
Ha ez az egyezseg nem tartalmazna elnyket iparagunk szamara vagy ha tevekenysegnk
tovabbi letezeset Ienyegette volna, akkor nem tudtuk volna elIogadni.
Bar a jelenlegi javaslatok jelents penzgyi ktelezettsegeket, reklamozasi es Iorgalmazasi
korlatozasokat es szigoru szabalyozast ronak rank, de ugyanakkor bizonyos elnykkel is
jarnak iparagunk szamara?
Szabalyozasi iranyelvek Iogjak egyertelmen meghatarozni, hogy az iparag mit tehet
es mit nem tehet.
93
A dohanyipar ellen peres uton megitelt kiIizetesek minden evben 5 milliard dollar
nagysagrendre vannak korlatozva ugy, hogy a tbblet atkerl a kvetkez evre.
Tilos peres eljarast Iolytatni a dohanytermek-gyartokon kivl minden jogi vagy
termeszetes szemely ellen pl. a Iorgalmazok, kiskereskedk, dohanytermesztk,
szallitok vagy reszvenyesek ellen.
Mivel az iparag 60 milliard dollart Iog kiIizetni Iizet szemelyiseget ert serelem miatti
bntet karteritesre vonatkozo kvetelesek rendezesere, a multbeli magatartas miatti
ilyen kvetelesek tiltva vannak. Ezt a 60 milliard sokIele egeszseggyi
kezdemenyezesre kerl majd Ielhasznalasra es nem kerl ,talalt penzkent kiIizetesre
az egyes pereskedk es gyvedjeik reszere.
De a dohanyipar NEM kap mentesseget:
Az iparag altali kiIizetesek ellenere egyes dohanyosok meg mindig beperelhetik a
dohanygyarakat a Ielmerlt tenyleges karok megteritesere es teljes kartalanitast
kaphatnak egeszsegk karositasaert.
Az iparag tovabbra is perelhet jvbeni meg nem engedhet magatartasra vonatkozo
szemelyiseget ert serelem miatti bntet karteritesre vonatkozo kveteles miatt.
Ennek eredmenyekepp:
A dohanygyarak stabilabb krnyezetben mkdhetnek es tovabbra is sok millio
amerikait Ioglalkoztathatnak.
A dohanygyarak tovabbra is ertekes modon jarulhatnak hozza az amerikai gazdasag
eredmenyeihez, tbb szazezer munkahelyet biztosithatnak es tbb millio dollar adot
Iizethetnek be.
A dohanygyarak szigoruan szabalyozott krnyezetben Iognak mkdni, ahol szigoruan
be kell tartani a rendelkezeseket es kemeny bnteteseket kell Iizetni azok
megszegeseert. Tudjuk, hogy ez mennyire Iontos szamunkra es az egesz Amerika
szamara.
Mi trtnik most?
Az altalunk elIogadott megallapodasban szerepl rendelkezesek kiterjedt hatassal lesznek
iparagunkra. Valojaban olyan engedmenyeket tettnk, melyek alkotmanyos jogainkat adjak Iel.
Azt kivanjuk, hogy a megallapodasbol trveny legyen. De nem azon Ielnttek kltsegere
akik ugy dntttek, hogy legalis dohanytermekeket Iogyasztanak, vagy reszvenyeseink vagy a
dohanyipar altal Ioglalkoztatott tbb szazezer amerikai kltsegere.
Peldaul, vannak akik most azonnal kvetelik a dohanytermekek jvedeki adojanak jelents
emeleset. Ezek az adok nemcsak a tbb millio Iogyasztonk szamara igazsagtalanok, de
pusztito hatassal Iognak jarni az iparagunkban dolgozo tbb szazezer emberre is.
Keszek vagyunk dolgozni a megallapodas veglegesitese erdekeben es beIejezni a tbb
evtizede tarto termeketlen konIliktust, melyben senki sem lehet gyztes.
A megallapodas teljes szvege es tovabbi reszletek megtalalhatok Internetes oldalunkon:
www.tobaccoresolution.com
Philip Morris Incorporated R.J. Reynolds Tobacco Company
Brown & Williamson Tobacco Corporation
Lorillard Tobacco Company United States Tobacco Company
94
,C rsz: Mdiakapcsolati gyakorlatok
Az alabbi oldalakon tbb mediakapcsolati gyakorlatot adunk kzre kiprobalas celjabol.
A gyakorlatok arra szolgalnak, hogy az erdekvedk hatekony mediastrategiat Iejlesszenek ki
a dohanyipari taktikak ellen. A hallgatosag letszamatol es a rendelkezesre allo idtl Iggen
a hallgatosagot a trener kisebb csoportokba oszthatja vagy a teljes csoporttal vitathatja meg
azokat. Kisebb csoportok eseten hagyjon idt a csoportoknak, hogy beszamoljanak a teljes
csoportnak bemutatva a klnbz megkzelitesi Iormakat. Ezek a gyakorlatok strategiai
gondolkodast kernek a resztvevktl, maguknak Ielteve a kerdest: ,Mi a celunk es hogyan
Iogjuk azt elerni?. Remeljk, hogy a trener Iel Iogja hasznalni az iparag strategiajarol a
knyvben szerepl peldakat valamint a sajat peldait is.
A kvetkez oldalakon lev gyakorlatokat szabad Ienymasolni es kiosztani a csoportoknak.
Lehet kln Ieladatokat adni a csoportoknak vagy mindegyik csoport dolgozhat ugyanazon
a Ieladaton a Ioglalkozason resztvevk gyakorlatatol Iggen. Mindket esetben adjunk idt a
csoportoknak, hogy a teljes hallgatosag szamara beszamolhassanak arrol, hogy hogyan
kezeltek a gyakorlatokban szerepl Iorgatoknyvet.
95
1. sz. mdiakapcsolati gyakorlat: Dohanvipari strategia. fogs:abalvok felvi:e:ese
Az n egyeslese vasarlast hajtott vegre egy olyan vegyeskereskedesben, mely egy
kzepiskolaval pont szemben talalhato. Eszreveszi, hogy a tizenevesek, tbbek kztt nehany
nagyon Iiatalnak kinez 14 eves gyerek is knnyen vasarolhat cigarettat ebben a boltban. Amikor
erre Ielhivja a bolt vezetjenek a Iigyelmet, akkor elmondja, hogy az alkalmazottai sosem
adnak el tudatosan cigarettat 18 even aluli gyerekeknek. A tagallam jogszabalya elirja, hogy az
eladok tudatosan nem adhatnak el cigarettat kiskoruaknak. (Megjegyzes: A ,tudatosan szonak
a jogszabalyba valo illesztese pelda a dohanyipar arra vonatkozo strategiajara, hogy a
dohanyzasellenrzesi jogszabalyokat nehezen alkalmazhatova vagy gyakorlatilag alkalmaz-
hatatlanna tegye.)
A: n egveslesenek celfa a k:velemenv figvelmenek felhivasa arra, hogv a fogs:abalvt
nehe: alkalma:ni, es a vegso cel a trvenvalkotok felhivasa arra, hogv a fiatalok
dohanvtermekekhe: valo ho::afutasarol fobb fogs:abalvt alkossanak.
Ennek az inIormacionak az alapjan a csoport alakitson ki egy sor mediakapcsolati
kezdemenyezest es egyeb strategiakat. Kvesse az alabbi lepeseket. Gondoljon arra, hogy az
idtartam korlatozott, tehat gyorsan dolgozzanak!
1. A mediaho: valo elfutas es a trtenet megs:erkes:tese: Mit tehet n annak erdekeben,
hogy ez a trtenet erdekes legyen a helyi televizios csatorna vagy radioallomas vagy ujsag
szamara, es alakitsa ugy a temat, hogy az segitse az n celjait. Hogyan lehet bevonni a
Iiatalsagot? (Peldaul tarthat egy sajtoertekezletet a vegyesbolt eltt a kiskoruak altal vasarolt
cigarettakkal a kezeben.)
2. Mediacsali: Egy riporter teleIonal eppen. Tudni akarja, hogy n miert ellenzi a Iiatalok
dohanytermekekhez valo hozzajutasarol szolo jogszabalyt. Szerkesszen meg egy ,media-
csalit (kb. 20 szobol allot vagy 15 masodpercig tartot), amely segiti a celjait. Ha van ideje,
tbbet is kigondolhat.
3. Ellentamadasok es valas:ok: Szamithat arra, hogy szelssegesnek nevezik vagy, hogy
elutasitjak a kritikajat. Vegs soron nincsen-e trveny hatalyban, amely megakadalyozza a
kiskoruak dohanyzasat? Hogyan Iog n erre valaszolni? Milyen mas ervekre szamithat es
hogyan Iogja azokat megvalaszolni?
4. Levont kvetke:tetesek es megelo:es: Milyen lepeseket tehetett volna e helyzet
megakadalyozasara? (Peldaul a trvenyhozok Ielvilagositasa a dohanyipar azon strategiajarol,
hogy a jogszabalyokat Ielvizezze vagy alkalmazhatatlanna tegye). Mit tehet ennek jvbeni
megakadalyozasara?
96
2. sz. mdiakapcsolati gyakorlat: Dohanvipari strategia. S:vetsegek
Kzmeghallgatasokat kveten az nkormanyzat egeszseggyi bizottsaga rendeleteket
alkotott, amelyek elirjak, hogy a nyilvanos helyek, pl. vendeglk, bevasarlokzpontok,
gondozohelyek, iskolak es egeszseggyi letesitmenyek teljesen dohanyIstmentesek legyenek.
Egy barati nkormanyzati tisztsegvisel inIormalja nt, hogy a vendeglsk szvetsege es a
kereskedelmi kamara csendesen a szinIalak mgtt azon dolgozik, hogy elerje az egeszseggyi
igazgato lemondasat azt allitva, hogy a rendelet rossz a vallalkozasoknak es, hogy az egeszseg-
gyi bizottsagnak nincs hataskre ilyen szabalyozas kiadasara. A polgarmester es hivatalvezetje
mar kezd meginogni az ervek hatasa alatt. (Bar a bizottsagok hataskre elter lehet, e Ieladat
celjara Ieltetelezzk, hogy a bizottsagnak van hataskre a szabalyozas kiadasara.)
n arra gyanakszik, hogy a vendeglsk szvetsege es a kereskedelmi kamara a dohanyipar
neveben cselekszik de nem biztos benne, hogy ezt a kapcsolatot hogyan lehetne bizonyitani.
Felhivja teleIonon az nkormanyzat azon osztalyat, ahol a lobbistakat nyilvantartjak, es Iel-
Iedezi, hogy a vendeglsk szvetseget, a kereskedelmi kamarat es a Philip Morris ceget
ugyanaz a lobbista kepviseli.
A: n celfa, hogv a :art aftok mgtti paktalast nvilvanossagra ho::a es arra kenvs:eritse
a: nkormanv:at hivatalat, hogv tamogassa a: eges:seggvi iga:gatot.
Ennek az inIormacionak az alapjan a csoport alakitson ki egy sor mediakapcsolati
kezdemenyezest es egyeb strategiakat. Kvesse az alabbi lepeseket. Gondoljon arra, hogy az
idtartam korlatozott, tehat gyorsan dolgozzanak!
1. A mediaho: valo elfutas es a trtenet megs:erkes:tese: Hogyan teheti n a trtenetet
erdekesse a helyi televizios csatorna vagy radioallomas vagy ujsag szamara, es alakithatja ugy
a temat, hogy az segitse az n celjait. (Peldaul tarthat egy sajtokonIerenciat a varoshaza eltt
es kritizalhatja az egyedi erdekek es a zart ajtok mgtti zletktesek hatasat.)
2. Mediacsali: Egy riporter teleIonal eppen. Kerdezi az n velemenyet arrol a ,polemiarol
ami az egeszseggyi igazgato es az a Ieltetelezes krl zajlik, hogy a rendelet rossz a
vallalkozasok szamara. (Szerkesszen meg egy ,mediacsalit (kb. 20 szobol allot vagy 15
masodpercig tartot), amely segiti a celjait. Ha van ideje, tbbet is kigondolhat.
3. Ellentamadasok es valas:ok: Szamithat arra, hogy naivnak es szelssegesnek nevezik.
Hogyan valaszol erre? ? Milyen mas ervekre szamithat es hogyan Iogja azokat megvalaszolni?
4. Levont kvetke:tetesek es megelo:es. Milyen lepeseket tehetett volna e helyzet
megakadalyozasara? (Peldaul szeleskr tamogatast szerezni a belteri tiszta leveg
trvenyhez, hogy politikailag nepszertlen legyen a polgarmester szamara az egeszseggyi
igazgato elvbocsatasa.) Mit tehet ennek jvbeni megakadalyozasara?
97
3. sz. mdiakapcsolati gyakorlat: Dohanvipari strategia: K:erdek hirdetesek
A Philip Morris es az RJ Reynolds cegek orszagos mediahadjaratuk reszekent, melyben a
dohanyellenrzesi erket azzal vadoljak, hogy prohibicionistak, a helyi ujsagban adtak Iel egy
kzerdek hirdetest. Az n tudomasara jut, hogy a kampany reszekent az RJ Reynolds
tudomanyos es piar csapata a varosba jn, hogy szerepeljen az egyik radios beszelgetmsorban.
A: n celfa a dohanvipar retorikafanak hatastalanitasa es annak felfedese, hogv a: iparag
megprobalfa a dohanv:asrol valo vitat elterelni a: eges:segi kerdesekrol a: egveni
s:abadsagrol, a s:abadsagfogokrol es a: alkalma:kodasrol s:olo kerdesse.
Ennek az inIormacionak az alapjan a csoport alakitson ki egy sor mediakapcsolati
kezdemenyezest es egyeb strategiakat. Kvesse az alabbi lepeseket. Gondoljon arra, hogy az
idtartam korlatozott, tehat gyorsan dolgozzanak!
1 A mediaho: valo elfutas es a trtenet megs:erkes:tese: Hogyan teheti n a trtenetet
erdekesse a helyi televizios csatorna vagy radioallomas vagy ujsag szamara, es alakithatja ugy
a temat, hogy az segitse az n celjait. (Peldaul kerheti, hogy reszt vehessen ugyanabban
a radiomsorban mint amiben az RJ Reynolds csapat szerepel. Hogyan ervelne n ebben a
msorban?)
2. Mediacsali: Egy riporter teleIonal eppen. Tudni akarja, hogy mit gondol n a dohanyipar
legujabb hirdeteseirl. Szerkesszen meg egy ,mediacsalit (kb. 20 szobol allot vagy 15
masodpercig tartot), amely segiti a celjait. Ha van ideje, tbbet is kigondolhat.
3. Ellentamadasok es valas:ok: Szamithat arra, hogy prohibicionistanak es Ianatikusnak
nevezik. Hogyan valaszol erre? Milyen mas ervekre szamithat es hogyan Iogja azokat
megvalaszolni?
4. Levont kvetke:tetesek es megelo:es: Milyen lepeseket tehet, hogy jobban Iel legyen
keszlve egy ilyen helyzetre?
98
4. sz. mdiakapcsolati gyakorlat: Dohanvipari strategia: Fedos:erve:etek
n a vezetje egy klnbz csoportosulasokbol allo egyeslesnek, mely azon dolgozik,
hogy elIogadtasson a cigaretta adojanak dobozonkenti 25 dollarcentes emeleserl szolo
nepszavazasi kezdemenyezest. A kezdeti kzvelemenykutatasok szerint a lakossag
ketharmada tamogatja az adoemelest.
Az adoemeles I ellenIele az ,Uj adok elleni allampolgarok nev csoportosulas. Ez a
csoportosulas erteljesen tamadta az adoemelest azzal, hogy az Ieleltlen beavatkozast jelent
az adoemelesre mindig keszen allo allam reszerl az atlagemberek eletebe.
n jol tudja, hogy az ,Uj adok elleni allampolgarok nev csoportosulas a dohanyipar
Iedszervezete, de a media nem szolt errl. A csoportosulas ujsagokban, a televizioban es a
radioban szerepl hirdetesei csupan a hivatalos nevet szerepeltetik, es nem azt, hogy honnan
kapja a penzt. A hirdetesekre klttt hatalmas sszegek miatt (10-szer annyi mint amit az n
egyeslese klthet) a lakossag mar meg van osztva az adoemelessel kapcsolatban hat hettel a
nepszavazas eltt.
A: n celfa, hogv felfedfe, hogv a csoportosulas a dohanvipar fedos:erve:ete es, hogv
megmagvara::a, hogv e: a tenv miert art a csoportosulas s:avahihetosegenek.
Ennek az inIormacionak az alapjan a csoport alakitson ki egy sor mediakapcsolati
kezdemenyezest es egyeb strategiakat. Kvesse az alabbi lepeseket. Gondoljon arra, hogy az
idtartam korlatozott, tehat gyorsan dolgozzanak!
1. A mediaho: valo elfutas es a trtenet megs:erkes:tese: Hogyan teheti n a trtenetet
erdekesse a helyi televizios csatorna vagy radioallomas vagy ujsag szamara, es alakithatja ugy
a temat, hogy az segitse az n celjait. (Peldaul tarthat egy sajtokonIerenciat ahol ,leleplezi a
csoportosulas logojat es IelIedi a mgtte allo dohanygyarak neveit.)
2. Mediacsali: n eppen egy riporterrel beszel teleIonon, aki megkerdi, hogy az ,Uj adok
elleni allampolgarok nev csoportosulas miert a dohanyipar ,Iedszervezete. Szerkesszen
meg egy ,mediacsalit (kb. 20 szobol allot vagy 15 masodpercig tartot), amely segiti a celjait.
Ha van ideje, tbbet is kigondolhat.
3. Ellentamadasok es valas:ok: Mit Iog a Iedszervezet valaszolni? Hogyan valaszolna n
a Iedszervezet vezetjenek alabbi kerdesere: ,A dohanygyarak alkotmany biztositotta joga,
hogy megvedjek magukat? Milyen mas ervekre szamithat es hogyan Iogja azokat
megvalaszolni?
4. Levont kvetke:tetesek es megelo:es: Mit tehetett volna n korabban az ilyen
Iedszervezetek hatekonysaganak korlatozasara? Milyen lepeseket tehet n a jvbeni
hasonlo helyzet megakadalyozasara?
99
,D rsz: Minta a kirtkelshez
Kzvetlenl a Ioglalkozas utan minden trener tudna olyan dolgokrol meselni, amelyeket
maskent csinalna. Azonban ezek az ertekes gondolatok hamar Ieledesbe merlnek. A Ioglal-
kozas utan azonnal vagy amig a resztvevk kitltik az ertekel lapjaikat valaszoljon
rviden az alabbi kerdesekre. Az ertekeleset tartsa egytt a tbbi oktatoanyagaval, hogy
elvehesse amikor Ielkeszl a kvetkez Ioglalkozasra. Ezeket a javaslatokat es megjegy-
zeseket Ioglalja bele a trening elkeszit anyagaiba.
1. Mi mkdtt jol? Miert?
2. Mi nem mkdtt olyan jol mint ahogy gondolta? Valamit mashogy kellett volna
csinalni? Mit? Miert? Peldaul:
ElIelejtkezett-e valamelyik anyagrol vagy egyeb szkseges reszletrl?
Voltak-e olyan kerdesek, amelyeket reszletesebben meg kellett magyarazni mint
gondolta volna?
3. Mit kerdeztek meg a resztvevk?
4. Mit tanult abbol, hogy az anyagot hozzaigazitotta az adott tipusu hallgatosaghoz?
Az ertekellap sszeallitasanal gyeljen arra, hogy az hasznos inIormaciokat biztositson
nnek a kvetkez Ioglakozashoz. Egyertelmve tettek-e az n altal Ieltett kerdesek, hogy a
resztvevknek mi tetszett es mi nem tetszett a Ioglalkozason? Knny lesz kihamozni
a kerdesekbl, hogy mit kell megvaltoztatni es mi maradhat ugyanaz? Van olyan inIormacio
amire szksege lenne de nem szerepel az ertekellapon? Vegl, gondoskodjon arrol, hogy a
Ioglalkozas neve, az elado(k) neve, valamint a datum es a helyszin szerepeljen az ertekellap
tetejen.
Alabb nehany mintakerdes talalhato, amelyeket Ielhasznalhat az ertekellapon.
100
A foglalkozs kirtkelse
Valaszoljon az alabbi 1-9 megallapitasra az alabbi kod szerint:
NE nagyon egyetert
E egyetert
B bizonytalan
N nem ert egyet
NN nagyon nem ert egyet
1. Az elado megIelel ismerte a temat.
2. Az elado vilagos, tmr, szervezett modon adott el.
3. Az elado hatekony tanitasi modszereket alkalmazott.
4. A tartalom megIelelt a meghatarozott celkitzeseknek.
5. A Ioglalkozas tartalma ugy volt Ielosztva, hogy knny volt megerteni
6. Ugy ereztem, hogy a Ioglalkozas tartalma kihivast jelentett szamomra.
7. A Ieladatok/gyakorlatok kihivast jelentettek szamomra.
8. A kiosztott segedanyagok hasznosak idetartozoak voltak.
9. Az elado jol alkalmazta a szemlelteteszkzket a vitapontok es a tartalom
alatamasztasara.
10. A Ioglalkozas hossza elegseges volt.
11. A tartalom kielegitette azokat a szemelyes celokat, amiert reszt vettem a
Ioglalkozason.
12. A tartalom es az anyagok Ielhasznalhatok a sajat dohanyzasellenrzesi
tevekenysegemben.
13. Ez egy jo helyszin volt a Ioglalkozasra.
14. Mi volt a Ioglalkozas legertekesebb resze? Miert?
15. Milyen javaslatai vannak a Ioglalkozas javitasara?
16. Vannak egyeb megjegyzesei vagy javaslatai a kesbbi Ioglalkozasokra nezve?
101
,D rsz: Tovbbi forrsok
Trening technikak
Julius Eitington, ,Winning Trainer: More than 100 Pages oI Handouts, GulI Publishing,
1989. A treningIolyamat minden szakaszaban alkalmazhato modszerek sszeIoglalasa.
Joseph O`Connor es John Seymour, ,Training with NLP (Neuro-Linguistic
Programming): Skills Ior Managers, Trainers and Communicators, HarperCollins,
1994. Targyalja a trening klnbz szakaszait es javaslatokat tesz a trening hatekony
megtervezesere es eladasara.
Carolyn Nilson, ,Training Program Workbook and Kit, Prentice Hall, 1989.
John Newstrom, ,Games Trainers Play, McGraw Hill, 1980. treninghez szkseges
Ielszerelesek ismertetese.
Mediakapcsolatok es ellenstrategiak
Lawrence Wallack, es tsa. ,Media Advocacy and Public Health, Sage 1993.
,Media Advocacy: Strategic Communications Ior NonproIits, Benton Foundation,
1991.
By Hook or By Crook ,Stealth Lobbying: Tactics and Countertactics, Advocacy
Institute, 1995. augusztus. Utmutato a lopakodo lobbizashoz es hatekony ellen-
strategiakhoz sok dohanyipari peldaval.
,Guidelines: Media Strategies Ior Smoking Control, az Erdekkepviseleti Intezet altal az
Orszagos Rakintezet szamara tartott egyttmkdesi Ioglalkozasbol.
,Introduction to Advocacy: Policy and Media Interventions, valamint ,Mass Media,
ASSIST Program Guidelines Ior Tobacco-Free Communities, 1991 oktober.
,Smoke Signals: The Smoking Control Media Handbook, Amerikai Rak Egyeslet,
1985.
,Blowing Away the Smoke: A Series oI Advanced Media Advocacy Advisories,
Erdekkepviseleti Intezet, SCARCNet (on-line), 1998.
Forrasok a dohanv:asellenor:eshe:
,Growing Up Tobacco Free, Institute oI Medicine, 1994. A gyerekekrl es a
dohanyzasrol szolo atIogo, Ielbecslhetetlen ertek reIerenciam. Tudomanyos
tanulmanyok es szakmapolitikai javaslatok sszeIoglalojaval.
,Youth and Tobacco es ,Workplace Smoking Policy Issues, Massachusetts
dohanyzasellenrzesi program, 1992.
102